JEGYZŐKÖNYV. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke

JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2006. március 23-án 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:

Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Áldozó Tamás Róbert Baky György Bebesi István Boros Dénes Bors István Farnadi Gyula Galambos Szilvia Dr. Horváth Balázs Dr. Horváth József Igaz Sándor Kenézné Berei Györgyi Dr. Kontrát Károly Dr. Kovács Zoltán Kovács Zoltán János Könnyid István Kropf Miklós Leszkovszki Tibor Máhl Ferenc Dr. Mayer József Dr. Nagy Zoltán Dr. Németh Márta Pálfy Sándor Pandur Ferenc Sibak András Dr. Szabó Sándor Szente István Dr. Szijártó István György Dr. Szundy Béla Talabér Márta Tóth Imre Ferenc Tóth István Dr. Zongor Gábor képviselők

Távolmaradásukat bejelentették: Ács János Farkas Béla István Geipl Miklósné Horváth László Maurer Konrád Porga Gyula

2 Pusztai István képviselők Jelen voltak továbbá:

Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Dr. Molnár Ibolya aljegyző Horváth György – Horváth és Társa Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., Veszprém Dr. Faluhelyi Zsolt, Dr. Szabados György, Szirbek Rita – Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” KórházRendelőintézet, Veszprém Dr. Somlai Géza és Bodor Imre – Megyei Tüdőgyógyintézet, Farkasgyepű Kasper Ágota – Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Forintos Erzsébet, Horváth László, Sándor Tamás, Vörös Kálmán irodavezetők, Dr. Forgács Éva, Agg Zoltán és Veiland László hivatalvezetők, Jakab Istvánné, Krámli János, Koronczainé Mészáros Anett testületi ügyek referensei

12 fő sajtó munkatárs és érdeklődő állampolgárok Kuti Csaba Köszöntötte a testület munkaterven kívüli ülésén megjelent képviselőket, a hivatal és az intézmények, a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 40 fő közgyűlési tag közül az ülés kezdetekor 30 fő jelen van – 3 fő, Bors István, Talabér Márta és Sibak András később érkezett –, az ülés határozatképes. A képviselők közül távolmaradásukat bejelentették: Ács János, Farkas Béla István, Geipl Miklósné, Horváth László, Maurer Konrád, Porga Gyula és Pusztai István képviselők. Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentéseket tette: -

Napirend előtti hozzászólást jelentett be: - Dr. Áldozó Tamás frakcióvezető a Fidesz-MKDSZ-KPE frakciója részéről. A napirend előtti hozzászólás címe: „Veszprém megye a választások előtt”. Előadója: Dr. Áldozó Tamás frakcióvezető.

-

Bejelentette, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság március 22-ei ülésén a napirendi tervezetet tárgyalásra alkalmasnak minősítette.

Megkérdezte, hogy van-e kérdés, észrevétel. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a napirendi javaslatról.

3 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 23 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 19/2006. (III. 23.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2006. március 23-ai rendkívüli ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet gazdasági helyzetének és fejlesztésének komplex áttekintése Határidő: Felelős:

azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke

Kuti Csaba Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők megkapták, illetve kiosztásra kerültek a következő anyagok: - A HónaPosta 2006. évi 2. száma - A REGIO REGIA 2006. évi 2-3. száma Megadta a szót Dr. Áldozó Tamás tanácsnoknak a napirend előtti hozzászólásra. Napirend előtti hozzászólás Szó szerinti rögzítés Dr. Áldozó Tamás „Köszönöm Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Közgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum választási plakátjain Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc kézfogásával a normális Magyarországért kampányol. Teszi ezt cinikus módon akkor, amikor a párt egyik legmagasabb közjogi méltóságot betöltő politikusa, a magát az Antall József-i politika örökösének tartó Kuti Csaba a szocialistákkal együttműködve szorítja ki a megye vezetéséből a jobb oldali képviselőket. Milyen a világ 2002 óta, milyen megyei közgyűlés költötte az adófizetők pénzét az elmúlt négy évben? Olyan közgyűlés ez, ahol előbb hirdetik ki a jogszabályt, mintsem elfogadnák azt. Ahol előbb meghozzák a döntést, aztán megvitatják az előterjesztést. Ahol az ellenzékre nem tudott két percet sem várni, ellenben az ülés csak akkor kezdődhet, ha a másik oldalról megérkezik a 21. képviselő is. Ahol azért fogadnak el Szervezeti és Működési Szabályzatot, hogy legyen mit megsérteni. Ahol korlátozzák a képviselők jogait, egyébként az önökét is, nemcsak a miénket, csak ez nekünk nem természetes. Ahol az elnök számára csak választási ülésen fontos a kistelepülések ügye, a közgyűlésben nem. Ahol a költségvetés legstabilabb eleme évről-évre a tisztségviselők jutalma. Ahol a legértékesebb vagyontárgy értékesítéséről gentleman’s agreement köttetik, de csak azért, hogy legyen mit felrúgni. Tanulság ebből az, hogy a kifejezés két eleme feltételezi egymást. Ilyen egyességet csak úriemberekkel lehet kötni. Olyan közgyűlés ez, ahol az MDF és MSZP tehetetlensége miatt bóhozattá alakulnak különböző személyi döntések. Kezdve a bábszínháztól, – most jelenleg legalábbis úgy tűnik – egészen a kórházi igazgatói poszt betöltéséig. Ahol jegyzőkönyvbe rögzítetten le lehet mondani, majd ezen túllépni, mintha

4 misem történt volna. Veszprém megye többet érdemel, Veszprém megye jobbat érdemel. Úgy gondoljuk, változásra van szükség! Köszönöm szépen.” Szó szerinti rögzítés vége Kovács Zoltán János Utalt a napirendi előtti felszólalás címére: „Veszprém megye a választások előtt”. Megkérdezte, hogy milyen választások előtt állnak. Hangsúlyozta, hogy jelenleg az országgyűlési választások aktuálisak, azonban az elhangzottak szerinte az önkormányzati választásokhoz tartozik. Elmondta, úgy gondolja, hogy az önkormányzat választásokkal kapcsolatos kampányt elkezdeni túl korai. Kuti Csaba Az MDF képviseletében és személyes megtámadtatásként is reagált dr. Áldozó Tamás napirend előtti hozzászólására. Elmondta, kíváncsisággal hallgatta a felsoroltakat, hogy a képviselő úr milyen közgyűlésről tud számot adni. Szólt arról, meglepőnek tartja, hogy a frakcióvezető úr nem látja, mi történt az elmúlt négy évben és csak azt kívánja kihangsúlyozni, miszerint változatlanul megbocsáthatatlan számára az elnök négy évvel ezelőtti döntése. Megjegyezte, hogy nyugodt lelkiismerettel vállalja az elmúlt időszak döntéseit. Dr. Áldozó Tamás Hangsúlyozta, hogy nem kezdte el az önkormányzati választásokra szóló kampányt. Tájékoztatta Kovács Zoltán Jánost arról, hogy március 23-a van, 17 nappal a választások előtt vannak. Szerinte az időt, a témát és a helyet pontosan jelölte meg. NAPIREND TÁRGYALÁSA A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet gazdasági helyzetének és fejlesztésének komplex áttekintése Kuti Csaba Ismertette a napirend címét, majd elmondta, hogy a bizottsági ismertetők után megadja a szót kiegészítésre a szakmai anyagot készítő önkormányzati biztosnak, illetve a kórház megbízott főigazgatójának, majd folytathatják a vitát. Megadta a szót a Gazdasági és Közbeszerzési, az Egészségügyi, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Baky György Bejelentette, hogy a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság 2006. március 17-ei ülésén megvitatta az előterjesztést. Dr. Szundy Béla Bejelentette, hogy az Egészségügyi Bizottság „A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet gazdasági helyzetének és fejlesztésének komplex áttekintése az önkormányzati biztos jelentése alapján” címmel tárgyalt előterjesztést 2006. március 21-ei ülésén megvitatta, 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta és javasolja tárgyalását a közgyűlésnek.

5 Dr. Kontrát Károly Bejelentette, hogy a bizottság a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2006. március 21-ei ülésén megvitatta az előterjesztést és a közgyűlésnek tárgyalásra ajánlotta. Kuti Csaba Kérte, hogy a kérdések és a vita előtt kiegészítésre adják meg a szót az önkormányzati biztosnak. Dr. Kovács Zoltán Megkérdezte, hogy az előterjesztésnek mi a műfaja, tájékoztató, vagy beszámoló. Kiemelte, amennyiben az anyag tájékoztató, akkor azokhoz kérdéseket lehet föltenni, megvitatni azonban nem lehet. Utalt az elnök által az iménti elmondottakra, miszerint „kérdések és a vita”. Célszerűnek tartja az elején tisztázni a műfajt, mert ahhoz képest készülhetnek fel a vitára, amennyiben lesz vita. Kuti Csaba Válaszában elmondta, a napirend azért került tárgyalásra, mert vitanapot kezdeményezett a Fidesz frakció és azzal egyetértett a többség, így természetesnek tartja, hogy vitanapról van szó. Hangsúlyozta, hogy a műfaj beszámoló, amelynek a megvitatására a jelen ülésen sor kerülhet. Dr. Kovács Zoltán Megkérdezte, hogy van-e határozati javaslat. Szerinte nincs, mert a határozati javaslatot a múlt ülésen elfogadták, és az értelmezése szerint ez egy utólagos vita. Kuti Csaba Válaszában elmondta, hogy nincs határozati javaslat. Megadta a szót Kató Gábor önkormányzati biztosnak. Kató Gábor Elmondta, hogy a 2006. februári közgyűlési határozatnak megfelelően elkezdődött az intézkedési végrehajtás. Ismertette, hogy a végrehajtás során különböző intézkedések történek. Elsőként a kódolási tevékenységről szólt. A bevételek növelése érdekében felmondásra került a HBCS Audit nevű társasággal kötött szerződés és előkészítés alatt áll a MEDSAVE Kft-vel való szerződés felmondása. Hozzátette, hogy a kórház kódolási tevékenységét, javítását teljes egészében magánerőből, a kórházi dolgozókkal kívánja megtenni és ehhez sajátos érdekeltségi rendszert kíván párosítani. A bevételek növelése érdekében a több év óta nem emelt bérleti díjak emelésére vonatkozó bérleti szerződéseket felülvizsgálták és két csoportban kerültek kiküldésre. Az egyik csoport tartalmazza a kiadható díjakat és az elszámolható rezsiköltségeket. A másik csoport azokat tartalmazza, akiknek meg kell fontolni az összeget, tárgyalási alapot képeznek és ezek a szerződések kerültek kiküldésre. A költségek csökkentések érdekében megkezdték a szerződések jogi felülvizsgálatát, elsőként a gyógyszer keretgazdálkodóhoz kapcsolódókat, azokat, amelyek nem közbeszerzési eljárás keretében köttettek meg és kerülnek beszerzésre. Ismertette, elkezdték a 2006. évi közbeszerzési terv figyelembevételével a közbeszerzési eljárások előkészítését és lefolytatását. Szólt arról, hogy két lényeges elemre történt intézkedés. Egyrészről a pályázati kiírást be kell mutatni és engedélyeztetni kell, amelynél alapfeltétel az, hogy a 2004. évi árszintnél magasabb árszintet nem hajlandók elfogadni. Hozzátette, hogy a fizetési határidők ügyében, az ártartásban és egyéb kérdésekben is

6 intézkedés történt. Másrészről, a közbeszerzési pályázatok kiértékelésekor a kiértékelésről készített jegyzőkönyvet és a kiértékelést is be kell mutatni. A szerződést csak akkor lehet megkötni, ha ezek aláírásra kerültek. A létszámleépítés előkészítése megtörtént. Elmondta, készen állnak arra, hogy megkezdjék a jogszabály szerinti kötelező egyeztetési folyamatot, amit le kell folytatni az érdekképviseletekkel. Szólt arról, hogy feltérképezésre került a kórház kollektív szerződése, az abból adódó jogszabályon felüli tételek kifizetése és nagyságrendje. Tájékoztatta a megyegyűlést, hogy 13 tételben havi 30 millió forintos nagyságrendben kerül jogszabályon felüli kifizetés a kórházban, amely a 2005. év tényadatainak a feldolgozásából került meghatározásra. Elmondta, tartalmaznak olyan tételeket is, amelyeket a jogszabály nem ismer és ily módon több év óta kifizetésre kerül. Elmondta, úgy gondolja, hogy ez az egyik elem, amely a közbeszerzési eljárások nélkülözése, a kötelezettségvállalás és államháztartási jogszabály be nem tartása mellett, – amely a kórház mindenkori pénzügyi helyzetének figyelembevétele nélkül – olyan jelentős költségterhet jelent, amelyet ez a kórház nem bírt és nem bír el. Jelezte, ez a pont is napirendre kerül azon az ülésen, amelyen az érdekképviseletekkel tárgyalnak, mert a kollektív szerződést módosítani kell. Hangsúlyozta, jelentős érdemi csökkentést jelentő megállapodást kell kötni. Kiemelte, 2005. októberében megkötésre került egy lízingszerződés, amelyben tüdőszűrő buszt lízingelt a kórház 61 millió forint értékben, havi több, mint 1,5 millió forintos törlesztő részletekben. Hozzátette, sajnálatos körülmények között a busz kiégett és használhatatlanná vált. Sajnálatosabbnak tartotta azt a tényt, hogy a kórház nem kötött vagyonbiztosítási szerződést, miközben az a lízingszerződésben kötelezően szerepel. Elmondta, ez azt jelenti, hogy patthelyzet kezd kialakulni tekintettel arra, hogy a szűrőbusz gyártója műszaki problémára hivatkozik, amely probléma a kórház számára egyértelmű, hogy kinek a felelősségéből következett be, ezért ennek érdekében a bíróságnál kezdeményezték az igazságügyi szakértőnél való eljárást. Rámutatott a tegnapi tárgyalás eredményére, miszerint tekintettel arra, hogy a cég képviselői nem hajlandók a kórház költségeit – a havi lízingdíjhoz és a szolgáltatás folytatásához kapcsolódó többletköltségeket – megtéríteni, peres eljárás keretében fogják érvényesíteni a követelésüket. Elmondta, szintén a tegnapi nap eseményéhez tartozik, hogy a MEP-től megkapták a 2004. év elejétől folytatott traumatológiai jellegű beavatkozások felülvizsgálatáról készített jelentést. A jelentés elmarasztaló. Jelezte, tudomásul vették a jelentést és a jegyzőkönyvet, várják az OEP számításon alapuló meghatározását, miszerint mekkora összeget vonnak vissza a kórháztól. Rámutatott arra, április 1-jétől kívánják bevezetni, hogy mérsékelt keretgazdálkodás keretében osztályokra lebontott, néhány pontban meghatározott laborkeret álljon rendelkezésre. 10%-kal csökkentenék az eddigi laborfelhasználási lehetőséget, ezért ennek érdekében a szakmai bizottság ezt felülvizsgálja és az egyes osztályok esetében differenciált módon meghatározza néhány pontban a kereteket. További szigorítás történt a szállítói számlák kezelését illetően, tekintettel arra, hogy eddig a vevői számlák nem terveztek az aláírási körbe. Elmondta, ez megtörtént, így amely számlákat a kórház bocsát ki a vevőik számára, azoknak is aláírásra kell kerülniük. Ismertette, előkészítés alatt áll továbbá a központi műtőnek a felülvizsgálata és a központi műtő összevonásának lehetősége. Jelezte, amint megtalálják ennek a területnek a vezető orvosát és asszisztensét, akkor elkezdődik az érdemi munka. Említést tett arról, hogy a kórház megbízott vezetőjével, gazdasági igazgatójával, ápolási igazgatójával újfajta, gyakoribb, részletesebb és a kórház minden dolgozójára kiterjedő kommunikációs stratégiát és gyakorlatot kívánnak bevezetni. Első elemeként összfőorvosi és főnővéri értekezletet tartottak, jövő hónapban összdolgozói, főorvosi és főnővéri értekezletet tartanak és a tervek szerint találkoznak a középvezetői állománnyal is annak érdekében, hogy

7 a kórház összes dolgozója megértse az intézkedéseket. Szeretnének az intézkedések előkészítésébe minél több dolgozót bevonni, hogy az információáramlás oda-vissza alapon megindulhasson. Ismertette, a pénzügyi helyzet 2006. február végén stagnáló, enyhén csökkenő állapotot mutat az előző hónaphoz képest. Elmondta, ezt pillanatnyi eredménynek tartja. Hozzátette, 2006. fél évének a végére kell megállítani és – lehetőség szerint – érdemileg is csökkenteni az adósságállományt, hiszen ez az adósságrendezés első ütemének a feladata. Dr. Szabados György Elmondta, az önkormányzati biztos az információáramlást tartotta az egyik kritikus pontnak a leírásában. Első lépésben ezen kívánnak változtatni, ezért létrehoztak egy új típusú igazgatói tanácsot. Ebben a tanácsban a szakmacsoportok – műtétes, nem műtétes és a diagnosztikai – kórházi képviselői részt vesznek, ezzel kívánták növelni a szakmaiságát az igazgatói tanácsi tevékenységnek. Az igazgatói tanács minden héten azonos időben tárgyal és célja a döntések legmagasabb szintű elkészítése és meghozatala, továbbá azoknak a feladatoknak a delegálása, amelyek szükségesek a további működéshez. Említést tett arról, hogy a kulcsfontosságú területeken létrehoztak egy-egy projektet, amelyet projektvezető irányít és ezen feladatok megvalósításában kitűzött határidőkkel lépnek tovább. Kiemelte, jelentős dolognak tartja, hogy elindítottak egy hírlevelet, mert így a kórház minden dolgozója azonos információ birtokába juthat. Szólt arról, április hónapban másodorvosi értekezletet terveznek azért, hogy az orvosokban tudatosítsák a munkájuk fontosságát. Tartanak továbbá egy összmunkatársi értekezletet – amelyen az önkormányzati biztos is részt veszt –, amin bárki felteheti az őt érdeklő kérdéseket, így a dolgozók első kézből kapnak információt a tervekkel kapcsolatban. Rámutatott arra, hogy az intézkedési tervvel harmonizálva a járóbeteg rendeléseknél járóbeteg igazgatót neveztek ki Vándorfi főorvos úr személyében, akinek az intézkedésétől várják a szakmai színvonal növekedését. Megjegyezte, fontosnak tartja továbbá, hogy az orvosokban a költségtudatosság felépüljön és párhuzamosan érvényesüljön a gyógyító munkával. Kérdések Dr. Nagy Zoltán Emlékeztetett arra, a bizottság ülésén más napirendi pontot tárgyaltak, amely abban volt más, hogy a jelenlegi napirendi pont címe néhány szóval kiegészítődött, amely az önkormányzati biztos beszámolója alapján történt. Felhívta a figyelmet, miszerint jelenleg arról tárgyalnak, amit az előző közgyűlés már elfogadott. Rámutatott arra, miszerint a jobb oldal – egy éve – kezdeményezte, hogy a kórházi napirendről tartsanak külön megyegyűlést. Idézett az előterjesztés szövegéből: „a Veszprém Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetéséből 30,7%-ban részesedik”. Megkérdezte, hogy a 30,7% részleteiben lebontva milyen intézkedéseket és milyen konkrét intézkedési tervet és költségeket tartalmaz. Megjegyezte, hogy a szakmai fejlesztési tervben nagyon sok és fontos kérdést taglaltak. Megkérdezte, hogy miért az önkormányzati biztos figyelmeztetésére és felhívására történnek a sürgős intézkedések. Feltette azt a kérdést, hogy négy év alatt miért nem vették ezt észre és akkor fokozatosan próbálták volna megvalósítani. Ismertette, az előterjesztés táblázata tartalmazza, hogy a 2005. évet terhelő 396 millió forint és a 2006. évet terhelő 253 millió forint összegéből adódik a 649 millió forint össztartozás. Megkérdezte, hogy ez az előirányzott tartozás vagy még a múltbeli tartozást jelenti-e. Irreálisnak tarja a 424 millió forintos ledolgozást, mert véleménye szerint az elmúlt 15 évben nem nagyon sikerült csökkenteni az adósságállományt. Hangsúlyozta, nem tudja, hogy milyen számítások alapján törleszthető a 424 millió forintos összeg. Felhívta a figyelmet, miszerint a beteg nem veheti észre a megszorításokat.

8 Kiemelte, hogy a múlt év egyik fontos kérdése a labor privatizációja volt. Ismertette, két, három „nekirugaszkodással” sikerült csak megvalósítani azt, hogy a ProDia egyenes finanszírozásba kerüljön az OEP-pel. Megkérdezte, van-e gazdasági negatív következménye annak, hogy a szerződés megköttetett és ez alapján történik a kórházban a labordiagnosztika. Szólt arról, hogy Hevesi István az előző biztos 2003-ban előterjesztett egy olyan alternatív javaslatot, miszerint a megyei pszichiátriai kérdése feltétlenül megoldásra vár, amelyhez a közgyűlés a 2003. december 31-i határidőt fogadta el. Megkérdezte, mennyire vehető komolyan egy olyan szakmai terv elfogadása, amelyet nem tartottak be. Említette, az önkormányzati biztos anyagában szerepel, hogy az aktív pszichiátriát mielőbb a városba kell helyezni, azonban a krónikus esetek nincsenek taglalva, amelynek pedig nagy része jelen van a megyei pszichiátriai ellátásban. Kiemelte, hogy a programban szerepel a népegészségügyi program fejlesztése, szűrőprogramok kialakítása, az onkológiai szűrések megszervezése. Felhívta az elnök figyelmét, ez a feladat egy állami terv keretében részletesen kidolgozásra került, megyei és városi kórházakra le vannak osztva a feladatok, amely országosan működik, így ezt nem tarja megszervezendő feladatnak. Jelezte, szeretné, ha a beszélgetés nem csak az önkormányzati biztos beszámolójára és észrevételeire épülne, hanem azokra a perspektívákra, amelyek a megyegyűlés előtt állnak. Dr. Szabó Sándor Idézett a kórház működése helyzetfeltárásának I. számú kötetből: „A 2006. évi állami költségvetés az E. Alapban a 2005. évi költségvetésben tervezett forrásokhoz képest nominálisan 1 %-al több, reálértéken 4-5 %-al kevesebb forrást biztosít az egészségügy számára”. Hangsúlyozta, nem tudja, hogy a „dübörgő gazdaság” mellett a 300 millió forintos hiány nem emeli-e meg a kórház hiányát. Elmondta, a szakmai anyagból olvasható, hogy a kórházban három minősített, tudományos fokozattal rendelkező orvos van. Megkérdezte Kató Gábortól, hogy a többi kórházban is hasonló volt-e az arány, ahol eddig tevékenykedett. Indokolásában elmondta, azért tette föl a kérdést, mert a pályázatoknál az egyik elsőrendű kérdés, hogy hány minősített orvos nyújtott be pályázatot. Hozzátette, a kórháznak kétoldalú a minősítése, egyrészt a betegek, másrészt pedig a tudományos minősítés az irányadó. Hozzátette, a tudományos minősítésnél azt veszik figyelembe, hogy milyen impakt faktorral rendelkeznek az illetők, illetve mekkorák a citációs indexeik. Megkérdezte, hogy léteznek-e erre vonatkozó adatok. Jelezte, hogy az indexelési módszer ellentétes a szemléletével. Farnadi Gyula Megkérdezte, fenntartja-e az önkormányzati biztos az 58 fő létszámkeret „megspórolását” a munka színvonalának a fenntartásával. Példákat kért az önkormányzati biztostól arra vonatkozóan, hogy a havi 30 millió forintos jogszabályon felüli kifizetés miből tevődik össze. Dr. Kovács Zoltán Megkérdezte a főjegyzőtől, hogy mikor történt utoljára komplex revízió a kórházban, az milyen mélységű volt és miért nem tárták föl a jogszabálysértéseket és amennyiben ismert volt, akkor miért nem volt személyi következménye. Megkérdezte továbbá az önkormányzati biztostól, – amennyiben ismeri a revíziós anyagot – , hogy milyen mélységű volt a revízió, feltárhatta volna-e a problémákat. Feltette az elnöknek azt a kérdést, miszerint miért nem történt intézkedés, ha ismertek voltak a problémák. Megkérdezte, hogy a 30 millió forintos jogtalan kifizetés tartalmazza-e a Hevesi István által kifizetett pénzt, vagy az külön tételnek számít-e. Jelezte, több embertől hallotta, hogy a ProDia cégen keresztül sok pénz „folyt ki” a kórházból.

9 A komplex intézkedési tervben melyek azok a feladatok, amiket határidőre nem tudtak elvégezni és mi volt azoknak a feladatoknak az oka. A jövőre vonatkozóan megkérdezte, meghatározható-e az, hogy amennyiben regionális kórházzá fejlesztik fel az intézményt, akkor az hozzávetőlegesen mekkora forrásoldalt igényel. Dr. Kontrát Károly Megkérdezte az elnöktől, mi az értelme a jelenlegi közgyűlésnek, mivel tudnak segíteni a „halálos beteg” kórház gazdasági helyzetén, mert az előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot és a döntés már megszületett. Rámutatott arra, miszerint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság ülésén szóba került az önkormányzati biztos által tett 96 millió forintos javaslat, amelynek nincs forrása a 2006. évi költségvetésben. Feltette azt a kérdést, hogy mi lesz a következő kérés. Hangsúlyozta, nem említik azt, hogy Veszprém városa mekkora összeget „tenne” a probléma „eltüntetésére”. Megkérdezte Kató Gábortól, mekkora kár érte a kórházat a tüdőszűrő busz leégésével kapcsolatban, valamint ki a felelőse annak, hogy nem volt biztosítása a busznak. A felelős ismeretében tett-e javaslatot az önkormányzati biztos a – anyagi vagy büntetőjogi vonatkozásban – felelősségrevonásra. Megkérdezte a 30 millió forintos havi jogtalan kifizetésekkel kapcsolatban, a szerződések megkötésénél szakmai hiba történt-e vagy nem rendelkeztek kellő információval, illetőleg nem tudták, hogy mi a kórház érdeke, lesz-e felelőse a rossz szerződéskötési konstrukciónak, lesz-e felelősségrevonási javaslat, mi az oka és ebben a témában milyen álláspontot képvisel az önkormányzati biztos. Ismertette, hogy a Pénzügyi Bizottság ülésén a bal oldali külsős bizottsági tag azt mondta, úgy látja, hogy a Veszprém megyei kórháznál most érkezik el a „rendszerváltás”, vagyis az elmúlt 16 évben nem történt semmi. Pálfy Sándor Megkérdezte az elnöktől, hogy miért vannak ma itt. Elmondta, nagy érdeklődéssel hallgatta az önkormányzati biztos eddig végzett munkájáról a résztájékoztatást. Felhívta a figyelmet, a megyei közgyűlés nem arról döntött, miszerint ismételten megbeszéljék a biztos működését, hanem arról, hogy szánnak arra egy napot, hogy a megyei kórház részben múltját, jelenét és jövőjét rendezzék. Az eddig elhangzottak arról győzik meg, hogy az anyag nincs előkészítve. Megkérdezte, az elnökben nem fogalmazódott meg-e az a kérdés, hogy lemond. Utalt arra, miszerint az elnök dr. Pákozdy János esetében cinikusan azt mondta, joga van arra, hogy lemondjon. Megkérdezte, egy megyei önkormányzat elnöke, aki 8 éve felügyeli a megye legfontosabb intézményét és hagyta, hogy ebbe a helyzetbe kerüljön az intézmény, annak nem kellene-e levonnia azt a következtetést, hogy alkalmatlan a munkára. Hangsúlyozta, nem a személye ellen van kifogása, mert véleménye szerint korrekt emberi kapcsolatban vannak, azonban szerinte a megyei közgyűlés elnöke felelős ezekért a kérdésekért. Elmondta, nem lenne helyes az, ha a felelősséget mindig másra hárítanák. Ismételten kérte az elnököt, gondolkozzon el azon, hogy nem fáradt-e el és nem kellene-e változtatni. Hangsúlyozta, jelenleg válsághelyzet van, azonban nincs kifejezetten egyszemélyes felelős, kivéve Kuti Csabát, mert ő a megyei önkormányzat elnöke. Megkérdezte az önkormányzati biztostól, hogy miből és miért jutott oda a kórház, ahol ma tart, vannak-e a jelenlegi helyzetnek – a kórház vezetésén kívül – olyan okai, amelyet nem tudtak befolyásolni. Szólt arról, hogy egy baleset következtében nemrégiben a kórházban járt betegként és megdöbbentő hangulatot tapasztalt. Feltette azt a kérdést az önkormányzati biztosnak, hogy nem kellene-e „megtolni” a szakértők számát az orvosok oldaláról. Megkérdezte, hol az a pont, miszerint az ellátás kárára fog menni a nagy „rendberakás”. Szerinte pénzügyi zseninek kell ahhoz lenni, hogy valaki fél év alatt 1 milliárd forintot

10 „faragjon” le az adósságállományból. Elmondta, örülne, ha ennek a technikáját és a módját is pontosan látnák. Megkérdezte, hogy a mai napra történt közgyűlés összehívása mitől vált szükségessé, mert véleménye szerint ez nincs előkészítve. Szerinte – megbántás nélkül – a biztosnak a mai ülésen nem kellene részt vennie, ugyanis nem kompetenciája a múltbeli és a jelenbeli stratégiai dolgokat megvitatni, amely kifejezetten a megyei önkormányzat kompetenciája, az ő feladata a kórházban rendbe tenni a napi dolgokat. Kiemelte, a megyei önkormányzat apparátusa nem készítette elő úgy ezt az anyagot, hogy vitára vagy tárgyalásra legyen alkalmas. Véleménye szerint a megyei kórházat nem az önkormányzati biztos, hanem a megyei kórház megbízott főigazgatója képviseli. Kérte a megyei önkormányzat apparátusát, hogy nagyobb hangsúlyt, és munkát fektessen ebbe a feladatba. Dr. Horváth József Kiemelte, hogy a főigazgató orvos, kórházat, osztályt vezet, azonban az elemzett problémák és az önkormányzati biztos által felsorolt intézkedések mind gazdálkodási kérdések. Megkérdezte a gazdasági igazgatótól, hogy a gazdasági igazgatás látta-e ezeket a problémákat, és amennyiben látta, jelezte-e a főigazgató felé, és ha nem látta, akkor miért nem, és milyen jelzései voltak a tulajdonos felé. Emlékeztetett arra, hogy miért vált szükségessé a mai összejövetel. Elmondta, azért, mert az ellenzék kérte ezt és döntöttek arról, hogy tárgyalják meg, továbbá tájékozódás céljából, hiszen a tulajdonosnak tájékozódási, információszerzési jogosítványa van. Véleménye szerint a leírt ezer oldalt sokan nem olvasták el. Felhívta a figyelmet, hogy az egyik tulajdonosi felelősség az, miszerint felügyeljék az önkormányzati biztos munkáját és segítsék, valamint segédkezzenek az új menedzsment felállításában és esetlegesen az önkormányzati biztos javaslatára a régi menedzsment felelősségre vonása is szóba kerülhet. Bors István Elmondta, szerinte azért vannak jelen a mai ülésen, mert fontos számukra a kórház helyzete. Elmondta, a frakciójuk sietett, nehogy úgy járjanak, mint a folytatólagos ülésen, miszerint levettek egy napirendi pontot és törvénytelenül 13:04 órakor Kuti Csaba a döntés következményében lemondott volt kórház főigazgató lemondását olvasta föl. Jelezte, a mai ülésre jóval 9 óra előtt érkeztek, hogy kérdezhessenek és átbeszéljék az anyagot. Megkérdezte Kató Gábortól, hogy előkerülhet-e még hasonló, a napokban felderült – például a szűrőbusszal kapcsolatos, vagy a havi 30 millió forint jogcím nélküli kifizetésen túli – kifizetések halmaza, ami tovább növelheti a hiányt. Mennyit jelenthet a MEP vizsgálatból adódó OEP elvonás, amit említett az önkormányzati biztos. Megkérdezte, hogy az 500-600 millió forint közötti konszolidációs összegnek mi lesz a felső határa. Felhívta a figyelmet, hogy a megyei közgyűlésnek felelősséggel kell döntenie a megye kórházáról. Feltette azt a kérdést, amennyiben nem adták volna el a Balatontourist Rt-t, miből lenne konszolidációra, onkológiára lehetőség. Véleménye szerint ezeket a kérdéseket csak belül tudják megválaszolni. Megjegyezte, hogy mindenki a saját lelkiismerete szerint válaszolja meg azt, hogy miért nem foglalkoztak ezzel a feladattal behatóbban az elmúlt években. Dr. Szijártó István Felhívta a figyelmet, miszerint azért vannak jelen a mai ülésen, mert segíteni szeretnének. Elmondta, szerinte furcsa információkat, jelzéseket, sugallmakat kaptak, hogy egyáltalán itt legyenek-e. Indokolásában elmondta, három éve javasolják, hogy beszéljenek a kórházról, mert úgy érzik, hogy problémák vannak. Elmondta, az összejövetelekre ezidáig nem került sor, így arra is következtethettek, hogy nincs olyan nagy probléma a kórházzal. Ismertette, az előző igazgató is kapott különböző információkat, impulzusokat, felkéréseket és dolgozott. Jelezte, dr. Pákozdy János kitüntetésben is részesült, amelyből olyan következtetést lehetett

11 levonni, hogy „jól mennek a dolgok” a kórházban. Hangsúlyozta, utána „jött a hideg zuhany”, miszerint csőd menedzselésre van szükség. Véleménye szerint nehéz kezelni az ellentmondásos helyzetet és nem tudja, hogy miért most került sor erre az ülésre. Megkérdezte az önkormányzati biztostól, hogyan látja a kórház válságkezelésének lehetőségeit, vannak-e tartalékok még, ami elhangzott a kódolásban. Elmondta, úgy gondolja, a legkézenfekvőbb megoldás eddig is az volt, hogy növeljék a bevételeket. Feltette azt a kérdést, hogy meddig lehet elmenni, meddig lehet eljutni, hol maradnak a törvényesség mezsgyéjén, miszerint nehogy a túlkódolás esetleges hibájába, bűnébe kényszerüljön bele az illető orvos. Kiemelte, fontosnak tartja, hogy ki végzi a kódolást és kinek milyen a személyes felelőssége ebben a feladatban. Megkérdezte, hogy elkezdték-e a csődmenedzselést. Hangsúlyozta, minden „csatának úgy megy neki az ember”, hogy győzelmet vár, de kérdés, hogy milyen áron. Feltette azt a kérdést, hogy fél év után, lesz-e siker ebben a folyamatban. Galambos Szilvia Felhívta a figyelmet, miszerint az anyag több helyen is érinti, hogy az egészségügyben megjelentek a körbetartozások. Megkérdezte az önkormányzati biztostól, illetve a gazdasági igazgatótól, hogy mi az oka ennek és milyen mértékű a körbetartozás ami Veszprém megyét, illetve a Veszprém megyei kórházat érinti. Megkérdezte továbbá, mi befolyásolta a megyei kórház eladósodását, és látnak-e esélyt arra, hogy ez a folyamat megszűnjön. Dr. Nagy Zoltán Megkérdezte, hogy az országban a körbetartozások körében milyen helyet foglal el a megyei kórház. A közgyűlés elnökének felelősségével kapcsolatban megkérdezte, hogy a féléves jutalma elbírálása során figyelembe vették-e azt a tényt, hogyan alakult a kórház helyzete. Arról érdeklődött továbbá a baloldali képviselőktől, hogy részükről miért nem fogalmazódnak megkérdések a kórházzal kapcsolatban. Számára úgy tűnt, hogy a kórház helyzete csak a polgári oldalt érdekli, kifogásolta, hogy kérdéseikkel, véleményeikkel nem foglalnak állást arról. Dr. Kontrát Károly Arról érdeklődött, hogy a napirend tárgyalására a sajtót meghívták-e, mennyire fontos a tájékoztatás, mert csak egy kamerát látott. Megkérdezte a közgyűlés elnökét, hogy a kórház csődhelyzete miatt visszafizeti-e a jogtalanul felvett jutalmat. Sibak András Megítélése szerint néhány képviselő megjegyzése méltánytalan, mivel egy nagyon részletes anyag van előttük, amelynek egy részét már korábban is megismerhették. Nem gondolta, hogy a jobboldali képviselőcsoport kezdeményezésére összehívott ülésen olyan, számukra ismeretlen információk derülnek ki, amelyek jelentősen befolyásolják azokat a feladatokat, amelyeket az önkormányzati biztos kidolgozott az elmúlt hónapokban. Megkérdezte a gazdasági igazgatótól, a kórház konszolidációjával kapcsolatban meghatározott feladatcsoportok biztosítják-e, hogy a kijelölt gazdasági célok határidőre megvalósuljanak. Elmondta továbbá, eddig nem hangzott el, hogy a veszprémi kórház csődben lenne, köztudott, hogy vannak tartozásai és nehéz gazdasági helyzetben van, azt meg kell oldani, amely önmagában nem jelenti azt, hogy csődben lenne. Véleménye szerint nincs csődben a kórház, olyan helyzetben van, mint az országban nagyon sok egészségügyi intézmény, több olyan okot lehetne vizsgálni 1990 óta, amely egy-egy intézmény jelenlegi helyzetéhez hozzájárult. Ez kormányokon átívelő, egészségügyi finanszírozási rendszer működési problémákat jelent, és nem a megyei közgyűlés feladata azok feltárása és megoldási javaslatának kidolgozása. A

12 közgyűlésnek az a feladata, hogy a tulajdonában lévő intézmény működését minden körülmények között biztosítsa, akár gazdasági konszolidációval is, amelyhez rendkívül sok információ áll a birtokukban. Kuti Csaba Felkérte az önkormányzati biztost válaszadásra. Dr. Kontrát Károly Kérte, hogy először a közgyűlés elnöke válaszoljon a neki feltett kérdésekre. Kató Gábor Megköszönte a kérdéseket, amelyekből számára kitűnt, hogy a közgyűlés tagjait érdekli a kórház sorsa. Dr. Kontrát Károly Szót kért. Kuti Csaba Elmondta, akkor adja meg a szót dr. Kontrát Károlynak, ha az önkormányzati biztos befejezte a válaszadást. Dr. Kontrát Károly Elmondta, hogy az SZMSZ szerint a válaszadást a közgyűlés elnökének kell megkezdeni, kérte, válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre. Kuti Csaba Arról szólt, az SZMSZ nem szabályozza a válaszadás sorrendiségét. Megadta a szót az önkormányzati biztosnak. (Dr. Kontrát Károly 10.15 órakor elhagyta az üléstermet.) Kató Gábor Véleménye szerint kórházat féltő kérdések fogalmazódtak meg, amelyet természetesnek és fontosnak tartott. A kérdések megválaszolása előtt egy kis történeti áttekintést adott. Elmondta, régóta ismeri a magyar kórházak helyzetét, mivel régóta dolgozik azon a területen, úgy látta, annak teljesen más a közgazdaságtana, a lélektana és a logikája is. 1993-ban a jelenlegi finanszírozási rendszer kialakulásakor más szisztémára állították rá a kórházakat. 1993-at megelőző időszakban bázis finanszírozás volt, azt követően vezették be a teljesítményelvű finanszírozást. Annak eredményeképpen 1996-ban sor került az első magyar kórház konszolidációra, amelynek során 3 mrdFt-ot osztott szét az akkori vezetés, eredmény nélkül. 2004-ben ismételten sor került egy konszolidációra, amikor a korábbiakból tanulva, már feltételekkel, viszonylag szigorú ellenőrzés mellett, együttesen kellett végrehajtani, kb. 3 mrdt Ft került kifizetésre országos viszonylatban, és a konszolidációban érintett kórházak felénél megoldódott a probléma, a másik felénél azonban nem, minden esetben következmények nélkül. Az 1996-os és a 2004-es konszolidáció célja az volt, hogy strukturális, szervezeti- és kapacitás változtatásokat, valamint vezetési problémákat kellett volna megoldani annak érdekében, hogy az adott kórházban az a helyzet megszűnjön. A problémát az jelentette, hogy a Veszprém Megyei Kórház mind a kettő konszolidációs programban eredménytelenül vett részt. Megjegyezte, tévhit van abban a tekintetben, hogy a költségvetési intézmények, vagy a kórházak csődhelyzetben vannak. Értelemszerűen szlogen,

13 vagy az általános nyelv szintjén általában csődként fogalmazódik meg egy kialakult szituáció, de a magyar költségvetési intézmények teljes körében jogszabály szerint a csőd, mint fogalom nem értelmezhető és nem létezik. Az alkalmazható megoldások köre is csak kvázi csődeljáráshoz hasonlít, hiszen az alapvető különbség az, hogy nem a hitelezőkkel kell egyezkedni, és nem azokkal kell egy programban megegyezni, nem ők finanszírozzák a program megvalósulását, hanem általában a megyei, vagy városi önkormányzatok, képviselőtestületek döntenek a kérdésben. Fontosnak tartotta mindkettőt megjegyezni, mivel a kórház válságkezelések kapcsán sok félreértést, tévhitet lehet azzal eloszlatni. A Veszprém Megyei Kórház kialakult helyzetében, működésében jelen vannak azok a külső körülmények, amelyek folyamatosan negatív irányba hatottak, és rontották a pozícióit, az számszerűen kimutatható, és a kórháztól függetlenül azok a tényezők léteznek. Azokat lehetne kormányzati problémaként is említeni, de pontosabb lenne a mindenkori kormányzat problémaként említeni. Ilyen módon a Veszprém Megyei Kórházat is érték, érik negatív hatású külső tényezők, utalt a 13. havi illetmény meg nem finanszírozására, a fedezet nélküli központi bérintézkedésre, és tudomása szerint a jelenleginek sem lesz fedezete, továbbá az amortizációra, amely több tíz éves vita kérdése. Elmondta, hogy az egész magyar kórházi közeget – a közel 200 kórházat – az a külső körülmény veszi körül, amelyet tényszerűen tudomásul kell venni, vitatni lehet, hogy nem jó, rossz irányba változik, nem elégséges, de azzal számolni kell, úgy kell tudomásul venni, hogy az egyfajta piaci adottság, amelyek között létezni kell. A problémát a kórház esetében az jelentette, hogy a külső körülményekre adandó válasz lépéseket nem sikerült megtalálni, megtervezni és végrehajtani, amely alapvetően kórházi belügy. Ilyen értelemben az átvilágítás anyaga is azokat a kórházi belső jellegű problémákat sorolja fel, határozza meg a kórház mindenkori vezetése számára, amelyekkel a tulajdonossal együttesen azok mérsékelhetők, a jövőben elkerülhetők, vagy kivédhetők lesznek. A konkrét válaszokat illetően elmondta, a kórháznak jelenleg 490 mFt-os adósságállománya van, amely nem minősíthető jelentősnek a költségvetéséhez képest, de nem is jelentéktelen. Azért nem minősíthető jelentősnek, mert legalább 10 %-ot, vagy az afeletti mértéknél szokták azt mondani, hogy közepesen veszélyes a helyzet, és 20 %-os mértéknél, hogy adott esetben nem kezelhető. A kórház költségvetése 7.2 mrdFt körüli, abból következően azt a mértéket nem éri el, ugyanakkor veszélyesnek minősíthető, mivel nem alakultak ki azok az intézkedések a korábbi időszakban, amelyek gátat szabnának annak, ezért a szállítói állomány eladósodás egyfajta veszélyt jelent abban a tekintetben, hogy bármikor felpöröghet, ill. növekedhet. Tekintettel arra, hogy nem alakultak ki a bevétel növelésének azok a lehetőségei, amelyeknek értelmes felső korlátot szab a mindenkori havi teljesítmény volumen korlát (TVK), plusz 5 %, amíg értelmes módon, legalább 60 %-át megfinanszírozzák a tevékenységnek, azzal pozitív fedezet tartalommal bírhat az intézmény, azt folyamatosan el kellene érni és biztosítani kellene egy ahhoz igazított kiadási nagyságrendet. A problémát az jelenti, hogy sem az egyik, sem a másik nem áll rendelkezésre, sem a TVK, plusz 5 %-ot elérő teljesítmény, amelyet folyamatosan kell biztosítani, annak eszköze az a kódolási tevékenység, amelynek a változatásáról szólt. A másik problémát az jelenti, hogy a kiadási oldal nem ehhez a bevételnagysághoz lett igazítva. Úgy látták és azt tapasztalták az átvilágítás és a gyakorlati munkavégzés során is, a kiadások alakultak, ahogy alakultak, a szükségletek figyelembevételével a betegellátás és annak színvonalára való hivatkozással, és a bevételek is csak alakultak, a kettő között havi átlagban 20-25 mFt-os különbség volt, amely az elmúltévek során, egyik évről a másikra áthúzódva felhalmozódott, és annak eredményeképpen a kifizetetlen szállítói állományban adósság jelentkezett. Ez a magyarázata dr. Nagy Zoltán képviselő által feltett kérdésre, hogy miért jelennek meg különböző számok,

14 és az elmúlt időszak következménye-e a kórházban kialakult helyzet, az adósság lefaragását kell megoldani. (Dr. Kontrát Károly 10.28 órakor visszajött az ülésterembe.) A konkrét ügyeket illetően elmondta, amit említett, abban egyfajta félreértés lehet, vagy nem pontosan megadott információ van annak a hátterében, hogy sokan jogszabályellenesnek minősítették a kérdést. Arról van szó, hogy egy intézmény kollektív szerződésben bármikor szabályozhatja a dolgozói számára a különböző juttatásokat, meghatározhat jogszabályon felüli mértékeket is, de annak korlátot kell, hogy szabjon az, mennyi fedezet áll rendelkezésre, mert a mindenkori fedezet alapján lehet csak kötelezettséget bevállalni. Ez a pont és ez a feladat alapvetően és folyamatosan sérült. Vezetői- és irányítói pótlék - az utóbbit a jogszabály nem ismeri -, cím, nyelv, műszak, munkahelyi- és egyéb pótlék, ügyelet, képzés és illetménykiegészítés címén kerül a 30 mFt kifizetésre, amely nem jogszabályellenes, mert benne van a kollektív szerződésben, de a kórház ezt a nagyságrendet pénzügyileg nem bírta ki. A kollektív szerződésben oly módon került rögzítésre, hogy annak fedezettartalma és kifizethetősége nem került megvizsgálásra. Az 58 fős létszámleépítést fontosnak, szükségesnek ítélte, de nem tartotta elégségesnek. Jelezte, annál nagyobb mértékű létszámleépítésre lesz szükség, tekintettel arra, hogy mintegy 1500 főt meghaladó dolgozó van, akik a tulajdonos által engedélyezett létszám felett is foglalkoztatásra kerültek. A dolog másik része az, ha megvizsgálják a kórház kiadási szerkezetét és összetételét, akkor az azt mutatja, hogy jelenleg a havi átlagosan 500 mFt-ot meghaladó bevételi nagyságrendből 300 mFt-ot személyi jellegű kiadásokra fordítanak, és 200 mFt állrendelkezésre a dologi kiadások teljes körére, amelyek tartalékokat, és többletkifizetéseket is tartalmaznak, amelyek nem jogszabályon alapuló kifizetések, annak meg kell változtatni a szerkezetét és a struktúráját. Minden kórház rendbetételének nagyon nehéz és fájó pontja az, ha a létszámleépítésben döntés születik, és az nyilvánvalóan egyéni sorsokat, továbbá szakmai ellátást is érint. Egy ekkora kórháznak - más megyei kórházi adatokkal való összehasonlítást illetően -, kb. 1400 fős foglalkoztatást kell tudni biztosítani ekkora kapacitással és bevételi nagyságrenddel, és azt 100-150 fővel meghaladja az itteni foglalkoztatás. A létszámcsökkentés két lépcsőben történő megvalósítása azért indokolt, mert az 58 fős leépítést gyorsan, egyszerűen és szakszerűen végre lehet hajtani úgy, hogy nem csorbul a szakmai feladatellátás, nem érint orvosokat és szakdolgozókat. Év vége felé a különböző intézkedések eredményeképpen várhatóan elsősorban a szakdolgozói körben, az orvosi munkakörökben is felmerül valamilyen mértékű csökkentés, azonban jelezve, hogy ugyanakkor egyes területeken jelentős létszámhiány van. A kórház szerződéseit áttekintve megállapította, mintegy ezer szerződéssel rendelkezik, amelyeket keretgazdálkodónként csoportosítva kell felülvizsgálni és átdolgozni. Megállapításra került, hogy a szerződéseket jogi ellenjegyzés nélkül, feltűnően rövid határidővel kötötték meg, esetenként az ártartás, az inflációkövetés kérdései azokban nem voltak rendezettek. Elmondta, hogy elsősorban a bérleti szerződések esetében az elmúlt két évben nem következett be díjemelés, és több évre visszamenőleg találtak olyanokat is, amelyek nem kerültek rendezésre. Véleménye szerint a kórház életét nagymértékben meghatározó, a szállítói kapcsolatokat behatároló szerződéses állomány kezelése nem szakszerű, gondatlan vagy nem odafigyelt. A szerződéses kapcsolatok rendezése feltétlenül meghatározó feladat, mivel azok mentén köttetnek meg a különböző szállítási szerződések, a közbeszerzési ügyek stb. Kifogásolta, hogy egyes esetekben közbeszerzés nélkül kerülnek beszerzésre adott eszközök, anyagok, amely jogszabálysértő.

15

A ProDia-val kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg 1,5 Ft-ért vásárolják a pontokat, a labor kéréseknek nincs semmilyen korlátja, az elvégzett teljesítések leigazolása szakmai ellenőrzés nélkül, a pénzügyi osztály részéről történik. Tudomása szerint más kórházak esetében fejlesztéssel együttesen is 1.35 Ft-nál többet nem szokás fizetni azért a pontért, másrészt nem vég- és szakmai ellenőrzés nélküli a labor kérések rendje. A mélyebb megállapításokhoz a labor szerződés teljes körű, a ProDia bevonásával való megvizsgálása szükséges. Nincs tudomása arról, hogy a szűrőbusz leégésével mekkora kár keletkezett, jelenleg 61 mFt-ot, és havi több, mint másfél millió Ft-ot kell kifizetni, a busz használhatatlan, a többletszolgáltatás - a tüdőszűrés -, amit el kell látni, többletköltségeket generál. A probléma megoldása érdekében a bíróságnál kezdeményezték igazságügyi szakértő kirendelését a szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében. A Budapest Lízing nevű cégnek levelet írtak, amelyben kérte prolongálni a lízing díjat, mivel a lízing szerződésből nem tudnak kiszállni, a lízingdíjat fizetni kell, a lízingszerződésben találtak egy olyan pontot, amely szerint, ha a lízingelt eszköz használhatatlanná válik, abban az esetben lehetőség van a szerződés felfüggesztésére. Nem tudta megmondani, hogy a szűrőbusz mikor hozható használható állapotba. Az Innomed nevű céggel történt tárgyalás nem vezetett eredményre, nem hajlandók a felmerült költségeket megtéríteni, sem a lízingdíjat, sem annak többletköltségét nem fizetik, amely a szolgáltatás nyújtással kapcsolatban felmerül. A probléma másik vetülete az, hogy a biztosítás megkötéséhez kötődő szerződésbeli kötelezettség nem történt meg. A szerződés megkötése 2005. októberében a megbízása előtt történt, véleménye szerint az akkori első számú vezetőt kell megkérdezni, miért nem köttetett meg a biztosítás. Arra a kérdésre, van-e olyan program, amely alapján a hiány csökkenthető, egy év alatt az megvalósítható-e, és az igényel-e többletforrásokat elmondta, az intézkedési tervre vonatkozó javaslatuk elkészítésekor úgy nyilatkoztak, hogy a válságkezelésnek két szakaszból kell állnia, melynek az volt az alapfeltétele, hogy az akkor ismeretes finanszírozási feltételek figyelembevételével tervezték meg az egész időszakot, amely 2007. december 31-ig szól. Az intézkedés azt tartalmazza, hogy amennyiben 2006. június 30-ig az adósságnövekedést sikerül megállítani, és annyi intézkedést végrehajtani, hogy a csökkentés elkezdhető, akkor mindösszesen 96 mFt megyei önkormányzati vissza nem térítendő támogatás szükséges. Összeállítottak egy feltételrendszert, amely utólagos és teljesítés alapon történő finanszírozást jelent, valamint a kórház negyedéves adósságcsökkentését feltételként tartalmazza. A 2006. június 30-ig terjedő időszak eseményeinek a figyelembevételével célszerűnek tartotta visszatérni arra, hogy a program jól, ütemesen kerül-e végrehajtásra, vagy nem. Elmondta, nincs olyan intézkedés, amellyel hátrányban, vagy elmaradásban lennének, amelyet nem szánt öndicséretnek, mivel kevés idő telt el az intézkedési terv elfogadása óta. Tudják az ütemet tartani, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy azt továbbra is megtartsák. Arról szólt továbbá, hogy az átvilágítási anyag részletesen tartalmazza, hogy milyen tartalékok vannak a kórháznál. Tartalékok vannak a bevételben abból a szempontból, amely 100 %-osan megfinanszírozható, és 100 %-osan reális bevételt nyújt, annak mindenkori és folyamatos elérése egyfajta potenciális bevételi lehetőség. A másik tartalék lehetőség abban rejlik, hogy azt 5 %-kal meghaladó mértékben tervezték be annak érdekében, hogy a kórház a szükséges kiadásait és a meglévő adósságait csökkenteni tudja. Vannak tartalékok, amelyek részben a leltározásban, a szerződések megváltoztatásában, a leépítendő létszámban, a kollektív szerződés módosításában rejlenek, amelyek nem tekinthető csekélynek. Kiemelte, a tartalékok egy körét nem lehet, vagy nagy pontossággal nem lehet meghatározni, amelyek a munkaszervezésben, a belső kommunikációban, a döntés előkészítésben és a döntésekben

16 rejlenek. Véleménye szerint az említett területek az elmúlt időszakban nem úgy működtek, ahogy az más kórházakban működik, és ahogy illene működni, amelyek jelentős tartalék tényezők lehetnek. A körbetartozásokkal kapcsolatban elmondta, a magyar kórházak egy részében jellemző a tartozásállomány, amelynek vannak állandó – mint a veszprémi kórház – és változó tagjai. Az nem jellemző, hogy kórházak jelentős összeggel tartoznak egymásnak, ebben az értelemben nem veszélyeztetik egymást. Abban az értelemben viszont a kórházak veszélyeztetik egymást, hogy eléggé behatároltak azok a piaci feltételek és körülmények, amelyek között működnek, egymás zsebében való „kotorászásra” kényszerítik a kórházakat, ebből a szempontból a tartozás és a kórház pénzügyi helyzete meghatározó. A kórház pénzügyi helyzetének stabilitása alapkérdés, mert minden gazdálkodás és fejlesztés alapja a stabil pénzügyi helyzet. A vele dolgozó szakértők összetételére vonatkozó kérdéssel kapcsolatban elmondta, véleménye szerint helyes arány az, ha abban egy orvos is részt vesz. A problémák döntő többsége gazdálkodási leképezésű probléma, és elsősorban azokat kell rendbe tenni. A mellette dolgozó szakértő stáb nagy létszámú, mivel heti két alkalommal végeznek operatív tevékenységet, amely a kórház számára plusz terhet jelent. Elmondta, a hozzá érkezett kérdéseket megválaszolta, amelyeket a kórház megbízott főigazgatója, valamint az orvos szakértő kollégája ki fog egészíteni. Dr. Nagy László Arról szólt, megfigyelte és sajnálatosnak tartja, hogy a több tucatnyi elhangzott kérdésekből csupán háromban szerepelt a beteg kifejezés. Elmondta továbbá, hogy készülnek a 2005. évi népegészségügyi átfogó felmérés értékelésére. Magyarország a jóval több, mint 100.000 fős halálozás mellett világelső, és európai első. „Quo vadis” magyar egészségügy 2006-ban, a dolgoknak ilyen komoly vetületét is figyelembe kell venni. Megköszönte Pálfy Sándor, dr. Nagy Zoltán és dr. Szíjártó István képviselőknek, hogy azokra is gondoltak kérdésfeltevéseikben, akikért az ülésen vannak, tehát a betegekre. Elmondta, az intézkedési tervben végignézte az orvos-szakmai vonatkozású javaslatokat, amelyek számban majdnem ugyanannyiak, mint a gazdasági javaslatok, súlyukban viszont sokkal jelentősebbek. Orvosszakértőként mindig az volt a véleménye, hogy a szakma- és a gazdaság egyensúlya kiszámíthatósága az, amely egy kórház jelenét és jövőjét meghatározhatja. Lelkiismeretesen és etikusan irányította azt a munkát, amely a kórházban az orvos- és az ápolás szakmai terület kérdéseit jelentheti. Nemcsak lelkiekben, hanem tevőlegesen, személyesen, hosszú időn keresztül, éjszakákon át is ott volt a kórházban, minden területét bejárta, szinte mindenkivel beszélt, és a részmunkákat ellátó orvos-szakértő kolléga munkáját is a legszigorúbban felügyelte. Elmondta, mint minden átvilágításnak, ennek is van egy nagyon komoly etikája, és van egy komoly elhivatottsága. Arra a kérdésre, amelyet dr. Szíjártó István képviselő úgy vetett fel, mi lesz a kórház jövője, elmondta, csak abban lehetnek igazán érdekeltek, amely tekintélyt parancsoló orvos-szakmai ellátásokat nyújtó Veszprémi Csolnoky Ferenc kórházról szól. Nem egy megyei kórházról, hanem olyan kórházról, amely a regionális egészségügyi fejlesztési politikában is pontosan fogja tudni hozni mennyiségben, minőségben és szakszerűségben azokat az elvárásokat, amelyeket vele szemben a fenntartója megfogalmazott. Az orvosszakértői tevékenységük során – miután az orvos-szakértők és jómaga is jogi, közgazdasági, pénzügyi és informatikai végzettséggel is rendelkeznek – teljes természetességgel a

17 gazdasági, jogi és szabályozási folyamatokat is orvos szakmai oldalról ellenőrizni, felügyelni és értékelni tudták. Egyetértett dr. Szíjártó István képviselő véleményével a teljesítmények kódolásával és az orvos szakma szerepével kapcsolatban. Elmondta, azért is aktuális a dolog, mert a magyar egészségügy történetében ez év májusában a Csongrád Megyei Bíróság ítéletet fog hozni a szentesi kórház vezetőinek ügyében, ahol az I. fokú bíróság komoly elmarasztalást fogalmazott meg az osztályvezető főorvosnak végrehajtandó szabadságvesztés vonatkozásában, az intézményvezetőt pedig megfenyegette annak lehetőségével. Az ügy felhívta a figyelmet arra, nem érdemes ezen a területen, a kódolás területén sem a hatályos jogszabályokat tételesen, folyamatosan megsértő tevékenységet folytatni, azt hivatalból üldözni kell, és jogkövetkezménnyel el kell marasztalni. Hozzátette, a teljesítmény elszámolás egy szakma, nem véletlenül találta meg azt a pénzt a földön az a piac, amely körülvette az ügyet, hiszen a kórházak, a kollégák, a teljesítmény elszámolás eljárásrendjét az állandóan változó jogszabályi környezetben szinte nem tudják követni. Fontosnak tartotta, hogy az egy kézben legyen, szabályos legyen, teljes mértékben és körben elvárható, hogy egy egészségügyi közszolgáltató intézmény az általa pontosan nyújtott, szolgáltatott teljesítményeket annak a valóságában le tudja kódolni. Elmondta, a minősített orvosok kérdését dr. Szabó Sándor vetette fel. Azt hangsúlyozta, a magyar egészségügy jövőjében az eddigi beteg beutalási rendet szabályozó állami és állampolgári akarat az elkövetkezendő egy-két éven belül egy újabb állami akarattal fog bővülni, amelyet regionális betegellátási kötelezettségnek neveznek. Annak számos szeletéről, részletéről a szakértői anyag is szól, és az intézkedési terv szellemiségéből is kitűnik. Kiemelte, azok az intézmények, amelyek az osztályvezetői szinteken nem tudják felmutatni a minősített osztályvezetők jelenlétét, komoly kényszerpályára fognak kerülni, hiszen a jelenlegi területi ellátási, és progresszív ellátási elvek értelmezése jogszabályi értelmezésű, de a regionális ellátás, a centrum tevékenység kérdése már komolyan fog kapcsolódni azokhoz az akkreditációkhoz, amelyek az osztályvezetők tudományos minősítésében megjelennek. Hozzátette, azok a kórházak, amelyek nem rendelkeznek minősített osztályvezetőkkel, teljes körben kizárják magukat a rezidens képzésből. Azok a kórházak, amelyek nem fognak tudni folyamatosan teljes körben „A” minősítésű rezidens képzést végezni, a humánerőforrás utánpótlásukban teljesen esélytelenekké válnak, nem tudják bemutatni az iskolát teremtő szakmai tevékenységeket, és az orvos utánpótlásukban komoly és folyamatos problémák lesznek függetlenül attól, hogy városi, vagy megyei kórházról van szó. Lényeges kérdésnek tartotta azt, hogy a kórház új vezetése erre rendkívül komoly hangsúlyt helyezzen. Nem csak, és nem kizárólag az egyetemen lehet a tudományos képzésben részt venni és tudományos minősítést szerezni. Ha egy intézménynek megfelelő humánerőforrás stratégiája van, vannak karrier építési és karrier fejlesztési tervei, a kórház legértékesebb emberi anyagával, az orvosi fejjel és tudással is jól tudnak gazdálkodni, és az alapján tervezik meg a kórház jövőjét a személyi feltételek oldaláról is, azt nagyon fontos a dolognak tartotta. Arról szólt, a pszichiátria kérdését az elejétől kezdve végignézték, amikor azt szerették volna megtudni, hogyan áll az Veszprém megyében. Megállapították, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, a magyarországi alapszakmás kórházak feltételének sem felel meg, mivel aktív pszichiátriai osztállyal, mint alapszakmás aktív tevékenységet ellátó osztállyal nem rendelkezik. Javasolta a megbízott főigazgatónak, és a kórház szakmai vezető testülete vezetésének, hogy mivel tudott, nagy fehér folt az ország pszichiátriai ellátásában Veszprém megye, az első pillanattól kezdve vegye fel a kapcsolatot a pszichiátriai szakmai kollégium

18 vezetésével, kérje teljes ülés megtartását a kórházban, tekintse át szakmai oldalról is ezt a problémát, hívja meg tudományos társaság vezetőit, és a szó szoros értelmében induljon el ez a dolog, mert az intézkedési terv szeptember 30-ig, a végleges kifejtés pedig 2008-ig határozza meg ezt a kötelezettséget - míg az szakmailag, jogilag, eljárási rendben végigmegy , nagyon fontosnak tartotta, hogy takarékosan gazdálkodóan menjen végig ezen a szakmai ügyön a kórház. Az onkológiai szűrővizsgálatok ügyével kapcsolatban a közgyűlést tájékoztatta, ma Magyarországon jogszabály rendelkezik arról, hogy konkrétan milyen orvosoknak, ill. az egészségügyi ellátásban résztvevőknek milyen szerepe van a szűrővizsgálatok ügyében, legyenek azok életkorhoz kötött, célzott és népegészségügyi szempontból meghatározó vizsgálatok, amelyről a többször módosított 51/1997. NM rendelet rendelkezik. A 2001-től elinduló emlő-rákszűrő vizsgálatoknál vannak olyan területek, ahol a megjelenési arány alig éri el a 30-40 %-ot. Ennél is rosszabb helyzet a liliom program néven ismert méhnyakrákszűrési program, ahol vannak olyan térségek és megyék, ahol nem éri el a 2%-ot a ténylegesen megjelenők köre. A kórháznak abban vannak nagyon fontos ellátás-szervezési, ellátási, koordinációs és együttműködési feladatai, hiszen a dolog egyik lényegi kérdéséről, a szekunder prevenció kórházi feltételrendszeréről van szó. Záró gondolatként fontosnak tartotta elmondani, hogy alapvető fogalmak keverednek a jelenlegi rendszerben. Az ülés folyamán halott csőd- és csődbiztos kifejezéseket, amelyek a jelenlegi jogrendszer szerint – mint, ahogy az önkormányzati biztos is elmondta – nem értelmezhetők. Nagyon lényegesnek tartotta, hogy ezzel a jogintézménnyel, amely a költségvetési szervek adósságrendezési eljárásáról szól, és önkormányzati, valamint kincstári biztosi jogintézményekben rendelkezik, azokkal pontosan tisztában legyenek, mert helyén tudják kezelni egy költségvetési szerv gazdálkodásában beálló fizetőképtelenségi helyzet értékelését. A körbetartozásokkal kapcsolatban Galambos Szilvia által felvetettekre reagálva elmondta, a magyar kórházszövetség, vagy az egészségügyi minisztérium honlapján a 2005. évi negyedik negyedév teljes kórházi helyzetét látni fogja, a tanulmány nagyon érdekes és olvasmányos, amely 2002 óta a mindenkori egészségügyi miniszterek felkérésére a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Országos Egyesülete készíti el azt az eléggé reprezentatívnak tekinthető, 115-120 kórház felméréséből álló anyagot, abból arra a kérdésére, hogy a kórház helyzet hogyan néz ki, nagyon pontos válaszokat fog kapni. Abban a veszprémi kórház nem lesz benne, mert azok a gyűjtések anonimok, de az általános kórházhelyzet, a belső- és a külső eladósodás kérdései számszakilag és struktúrájában is jól követhetőek. Budánovics Noémi Köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, valamint megköszönte a kérdéseket. Elmondta, az anyagban is szerepel, hogy 10 éve folyamatban van a kórház adóssághelyzetének rendezése. Két éve dolgozik a kórháznál, amikor odament többféle intézkedést tettek, 2003 decemberberében és 2004 januárjában mind a keretgazdálkodásra és a kódolásra kiterjedően változtatások történtek, annak hatására 2004 évben 197 mFt-os üzemgazdasági eredményt ért el a kórház, de az nem volt elég. Az adósságállomány nagyságát figyelembe véve az csak egy része volt, amivel orvosolni lehetett a helyzetet. Azok a változások, amelyek 2004-ben és 2005-ben a finanszírozás oldaláról bekövetkeztek, még tovább rontották a kórház gazdasági helyzetét. Részletesebben szó volt az 50 %-os béremelés beépítéséről, a HBCS visszanormaállásáról, a degresszív finanszírozás bevezetéséről, amely komoly terheket rótt a kórházra. Arra a kérdésre, volt-e kimutatás, vagy jelzés arra vonatkozóan, hogy a kórház ilyen helyzetbe került, ill. voltak-e ezekkel kapcsolatos gazdasági kimutatások, elmondta, a

19 kórházról minden évben készült egy kontrolling jelentés, amely általában számadatokkal volt alátámasztva. A 2004-es évről egy kiterjesztettebb, nagyobb terjedelmű, mellékletekkel együtt összesen 1000 oldalas kimutatást készítettek szöveges értékelésekkel, javaslatokkal, amely bemutatta a kórház működését osztályra lebontva, kiértékelve. Reményei szerint a jövő hónapban ez a kimutatás a társkórházi összehasonlító adatokkal együtt elkészül és rendelkezésre bocsátható. Továbbá elmondta, ha az intézkedési tervben foglaltak pontról pontra megvalósulnak, és egyéb külső környezeti tényező, például a finanszírozás nem változik, úgy – véleménye szerint a kórház életében pozitív elmozdulás következik be, hiszen az intézkedések számszerűsítve lettek, és megvalósulásuk esetén kimutathatóan csökken a kórház adósságállománya. Dr. Zsédenyi Imre Válaszában elmondta, hogy a kórházban az utolsó átfogó vizsgálat 2004 májusában volt, melybe bevonta a jelen levő Bodor Imrét, a farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet gazdasági vezetőjét is. A vizsgálat hasonló hiányosságokat és problémákat állapított meg, mint az önkormányzati biztos jelentése. Ezt követően a hivatal vezetése a kórház vezetésével együtt minden hónapban értékelte a helyzetet. Ő folyamatosan egyeztetett Dr. Pákozdy János főigazgatóval, és már korábban is egyetértett az önkormányzati biztos kirendelésével, mely meggyőződése szerint pénzügyi konszolidáció megteremtésének fontos feltétele. Kuti Csaba Válaszában - Dr. Kontrát Károly felvetésére - elmondta, hogy a sajtó saját maga dönti el, hogy mely kérdéseket kíván a nyilvánosság elé vinni, természetesen meghívót minden esetben kapnak. Felhívta figyelmet, hogy most is jelen van a sajtó képviselője. Emlékeztetett arra, hogy a mai ülésre korábbi döntés értelmében került sor, úgy tűnt, hogy a képviselők közül sokan kívánták részletesen „kitárgyalni” a kórház helyzetét, melyre a mai nap alkalmasnak is tűnik. Akit valóban érdekel a kórház valós helyzete, az a válaszokat most megkaphatja. Hangsúlyozta, hogy a költségvetés 30,7 %-át kitevő kórházi költségvetés olyan tétel, amibe a közgyűlésnek legkevésbé van beleszólása, hiszen a finanszírozó az Egészségügyi Pénztár, a finanszírozás helyszíne a megyei kórház. A költségvetésben megjelenő pénzhez a megyei önkormányzatnak csak hozzátenni van joga, melyre az elmúlt 16 évben folyamatosan törekedett, de ez a kórház gazdaság állapotát alapvetően nem határozza meg. A fenntartó most első esetben vállalta, hogy havi 8 millió Ft-os kiegészítést biztosít a működési költségekhez. De ezt a támogatást – az elfogadott intézkedési terv értelmében – negyedévenként utólag folyósítják, amennyiben a kórház teljesítette a kijelölt feladatokat. Ennek megfelelően az áprilisi közgyűlésen meghozandó költségvetés módosítás időben biztosíthatja a fedezetet. Meggyőződése szerint jó volt az az őszi döntés, mikor javaslatára önkormányzati biztost rendeltek ki. Annak ellenére, hogy a kötelező „kirendelési helyzet” még akkor nem következett be. Utólag igazolódott, hogy indokolt és szükséges lépés volt, hiszen az előző évek tapasztalata azt mutatja, hogy más a közgyűlés által kinevezett önkormányzati biztos lehetősége, mint a korábbi gyakorlatból ismert kvázi önkormányzati biztosé, akinek csak javaslattételi lehetősége volt. Reményét fejezte ki, hogy Kató Gábor önkormányzati biztos kemény és határozott intézkedéseinek sorozata - mely a kórház egészére, de különösen a vezetés számára szab szigorú feladatokat - és annak pontos végrehajtása eredményes lesz, és másfél év alatt a kórház gazdasági konszolidációja meg fog történni. A kórház stabilitásának elősegítésével alkalmassá válik az elindított nagy beruházások végrehajtására annak érdekében, hogy egy régiós egészségügyi centrumfeladatot ellátó nagy intézményként tudjon működni.

20 Dr. Kovács Zoltán kérdésére elmondta, hogy az onkológiai centrumhoz csatlakozó program 45 milliárd Ft nagyságrendű fejlesztési lehetőséget finanszíroz, melynek nagyjából elegendőnek kell lenni a feladat ellátására. Amennyiben a beruházási folyamat végén nem sikerül a fejlesztési tervben szereplő valamennyi feladatot megoldani, akkor kell az aktuális közgyűlésnek arról döntenie, hogy a további fejlesztéseket milyen módon és milyen forrásból finanszírozza. Szeretnék elérni, hogy az EU-s és a saját rész elegendő legyen ahhoz, hogy a közben felmerülő szakmai fejlesztési munkákat végig tudják vinni, mely legelőbb 2007 év végére valósulhat meg. Leszögezte, hogy a személyes típusú kérdésekre nem kíván választ adni. Szünetet rendelt el. Szünet 11.25 – 11.45-ig Szünet után Hozzászólások Dr. Kontrát Károly Kifogásolta, hogy több kérdésére nem kapott választ, többek között nem válaszolt az önkormányzati biztos arra, hogy ki a felelős azért, hogy a tüdőszűrő buszra nem kötöttek biztosítást. Kérte a felelős személy megszólaltatását. Kovács Zoltán János Hangsúlyozta, hogy nincs még egy olyan intézménye a megyei önkormányzatnak, amelyről olyan sok információ állna rendelkezésre, mint a kórházról. A most elhangzottak is abban erősítették meg, hogy az elmúlt időszak döntései helyesek voltak. Semmi olyan új információ nem került elő, amely a döntések helyességét megkérdőjelezte volna. Meggyőződése szerint most nincs olyan helyzet, ami új döntéseket kellene, hogy generáljon. A korábbi döntések elindították a végrehajtandó folyamatokat. Megítélése szerint a helyes megoldás volt, hogy a közgyűlés elnöke nem terjesztett be határozati javaslatot a közgyűlés elé. Megköszönte képviselőtársainak, hogy nem nyújtottak be olyan módosító javaslatot, hogy határozatot javaslatot kellene megfogalmazni. Hangsúlyozta ugyanakkor, nem volt szükségtelen a mai ülés, hiszen olyan információk kerültek elő, melyeket a következő időszak döntéseinél fel lehet használni. Felhívta minden érintett figyelmét arra, hogy kezdeményezze a fenntartói döntést minden olyan esetben, amikor annak szükségét látja. Dr. Kovács Zoltán Hangsúlyozta – a hasznos többletinformációk ellenére – hogy ezt az ülést korábban kellett volna megtartani. Emlékeztetett arra, hogy három éve mondják Elnök Úrnak, a megye vezetésének és a baloldali többségnek, hogy baj van a kórháznál. Meglepetést okozott számára a főjegyző azon válasza, hogy 2004 májusában lefolytatott komplex vizsgálat már ugyanezeket a megállapításokat tartalmazta. Megítélése szerint nem véletlen, hogy Pálfy Sándor és Dr. Kontrát Károly „harcosan” fogalmazott a tekintetben, hogy mit tett a megye. Kifogásolta a főjegyző azon válaszát is, miszerint ő már szorgalmazta, hogy nevezzenek ki önkormányzati biztost. Megkérdezte, hogy miért nem kezdeményezték már 2004-ben a biztos kijelölését, hiszen már akkor leírta Bodor Imre, hogy „a ProDiás szerződésen talicskán tolják ki a pénzt a kórházból”, vagy pedig tudtak a fedezet nélküli kötelezettség vállalásáról. Megkérdezte, miért nem léptek közbe. Kifogásolta, hogy most is csak a döntés megszületését követően lehet róla beszélni.

21 Utalt Sibak András szavaira, miszerint tudtak a fennálló gondokról, erre úgy reagált, hogy miért nem tettek a költségvetésnél módosító indítványokat, miért nem javasolták a kormánybiztos korábbi kijelölését, miért nem tisztázták, hogy hol van a főjegyző és az elnök felelőssége ebben az ügyben. Megítélése szerint lehet, hogy most arról kellene beszélni, hogy nincs adósságállománya a kórháznak. Hangsúlyozta, hogy az előterjesztés gyakorlatilag az önkormányzati biztos megállapításain nyugszik, melyhez „egy gondolatot sem tett hozzá, sem a többség, sem a megye vezetése”. Hiányolta, hogy határozati javaslatot sem fogalmazott meg az előterjesztő. Utalt arra, hogy Dr. Kontrát Károly több alkalommal kifogásolta a költségvetési napirendek tárgyalásánál, hogy Veszprém város hozzájárulás hiányában vesz igénybe szolgáltatásokat. Véleménye szerint a megye városai közül ezt egyedül Veszprém teheti meg a megyei vezetés felelőtlensége miatt. Hangsúlyozta, hogy az elnök jutalmának megállapításakor ezt is figyelembe kellene venni. Dr. Zongor Gábor Megítélése szerint „az elhangzott történetben” mind a négy megyegyűlésnek, mindkét közgyűlési elnöknek, a hivatalnak, illetve a kórház vezetésének egyaránt fennáll a felelőssége. Meggyőződése szerint közös a felelősség, és a tenni akarás, viszont a stílusok jelentősen különböznek egymástól. Példaként említette Dr. Kontrát Károly ügyrendi kérdését, amiről mindenki tudja, hogy nem ügyrendi, valamint kivonulását az ülésteremből. Hangsúlyozta, hogy a megyei kórház a megyei önkormányzat fenntartása alatt – szakmai értelemben – nem nyújtott rossz teljesítményt. A végrehajtott fejlesztési programok alapján szerinte nincs okuk szégyenkezni, Dr. Pákozdy János teljesítményét közösen ismerhetik el. „Furcsa játékot űznek az urak a túloldalon”, amikor arról beszélnek, hogy miért nem váltották le Dr. Pákozdy Jánost 2004-ben, majd 2005-ben, azzal védekeznek, hogy miért váltják le. Cáfolta azt a kijelentést, miszerint már három éve javasolták, hogy a kórházi kérdéseket önálló napirend keretében tárgyalják, ugyanakkor egyetlen indítvány vagy munkatervi javaslat nem hangzott el erre vonatkozóan. Viszont 2005. február 17-én a kórház szakmai tervét közösen – megítélése szerint nagyon jól – fogadták el. A mostani helyzetet értékváltásként minősítette. Nem értett egyet azzal, hogy a fenntartó beszálljon a működtetésbe, szerinte ez egy általános „csapda helyzet”, mert anélkül válna valóságossá az, hogy alulfinanszírozott a rendszer. De ez nem a jelenlegi kormány óta van így. Rámutatott, a Veszprém megyei – kórház struktúrára vonatkozó – sajátos vonásokra. Felhívta a figyelmet a Felső Pannon Egészségfejlesztő Konzorciumra, melyet szintén együtt szavaztak meg. Bors István Hiányolta Dr. Zongor Gábor felszólalásában a felelősök felsorolásából a kormányt. Emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt a szocialisták sok százezer szavazatot nyertek az 50 %-os közalkalmazott béremelés ígéretével. Az önkormányzatok 2003-ban megfinanszírozták, majd azt mondták nekik, hogy a fedezet benne van a költségvetésükben. Meggyőződése szerint a kórházaknál is ez okozza a fő problémát. Hangsúlyozta, hogy választást lehet ilyen ígéretekkel nyerni, de a kormány felelőssége, hogy ne csak „szólamokban, hanem cselekedetekben” is megvalósuljanak az ígéretek. Dr. Nagy Zoltán Megítélése szerint fontos az önkormányzati biztos beszámolójában annak hangsúlyozása, hogy a betegellátás nem szenved csorbát az elkövetkezendő időszak várható reformjai során. Kovács Zoltán János szavaira – miszerint büszkén vállalják az elmúlt 3,5 évben hozott

22 döntéseket – úgy reagált, hogy ő nem szívesen vállalná, mert ha ezek jó döntések lettek volna, akkor a mai napon nem kellene ezekről a kérdésekről tárgyalni. Hiányolta, hogy a tárgyalás folyamán az onkológiai kérdések nem kerültek elő, ezért kérte a közgyűlés elnökét, hogy tájékoztassa a testületet az onkológiai centrum kialakításának jelenlegi állásáról. Emlékeztetett rá, korábban is megfogalmazták, hogy az október 1-jei létesítmény átadást lehetetlen tartani, legfeljebb a közbeszerzési eljárás mellőzésével lehetséges, amit viszont nem tartanának célszerűnek. Véleménye szerint pár hónap csúszás nem jelent gondot egy ilyen nagy volumenű beruházás megvalósításakor. Dr. Zongor Gábor felszólalására reagálva elmondta, hogy a jegyzőkönyvek tanúsága szerint tényleg három éve különösen foglalkoznak a kórházi kérdésekkel és azzal, hogy helyre kell állítani azt a jól működő rendszert, ami a polgári kormányzat alatt működött a megyében. Nevezetesen az Egészségügyi Egyeztető Fórumot, ahol egészségügyben érdekelt vezetők ésszerű javaslatokat adnak „szakszemmel” az ágazat fejlődése érdekében. Ez a kezdeményezésük mindig elutasításra került valamilyen címszó alatt. Továbbra is fenntartotta azon állítását, hogy ezen fórumok működtetése nagyon fontos, és ezzel a véleménnyel nincsenek egyedül a megyében. Megítélése szerint büszkén azokat a döntéseket lehet vállalni, amelyek előre vitték az egészségügy helyzetét, de szerinte a négy év alatt nem „egy előrelépés, hanem két lépés történt hátra”, kivéve azt a hatalmas lehetőséget, hogy az Onkológai Cőéentrum Veszprémben fog megvalósulni. Dr. Kontrát Károly Ügyrendi indítványában ismételten kifogásolta, hogy arra a kérdésére még nem kapott választ, hogy a tüdőszűrő buszra vonatkozó biztosítást kinek a döntése miatt nem kötötték meg, ki a felelős érte. Kuti Csaba Véleménye szerint ugyan a felvetés nem ügyrendi jellegű, de elmondta, hogy a lízing szerződést 2005 őszén a kórház akkori vezetője, tehát Dr. Pákozdy János írta alá. Megadta a szót Dr. Pákozdy Jánosnak. Dr. Pákozdy János Elmondta, hogy általában a lízing szerződés úgy működik, hogy addig nem lehet hozzájutni a gépkocsihoz, míg a biztosítási szerződéseket nem kötik meg. Ez esetben ez másképpen történt, a szerződés egyik része a lízingbe adónak, másik része a lízingbe vevőnek teszi lehetővé bizonyos feltételek teljesítését. Kétségtelen, hogy a kórháznál a kötelező gépjármű szerződés megköttetett, tehát a kórház egészére vonatkozóan van biztosítási szerződés. Véleménye szerint az adott biztosítási szerződés nem köttetett meg, de nem érzi ezért felelősnek magát. Meg kell nézni a szerződés részleteit, valószínűnek tartja, hogy „peres történet” következik belőle. Emlékezete szerint a szerződés jogi ellenjegyzése megtörtént. Dr. Zongor Gábor Ügyrendi indítványában javasolta, hogy ne „menjenek bele” tételesen az önkormányzati biztos beszámolójába. Dr. Kovács Zoltán Kifogásolta, hogy a javaslat értelmében részletkérdések tárgyalására nem nyílik lehetőség e napirend tárgyalása során. Feltette a kérdést, hogy akkor minek vannak itt.

23 Kuti Csaba Kérte Dr. Zongor Gábort, hogy pontosan fogalmazza meg ügyrendi indítványát. Dr. Zongor Gábor Megismételte indítványát, miszerint részletkérdésekben most ne hozzanak döntést. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az ügyrendi indítvány elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta Dr. Zongor Gábor ügyrendi indítványát. Pálfy Sándor Hangsúlyozta, hogy a jobboldali frakció sohasem mondta azt, hogy ők le kívánják váltani a kórház igazgató főorvosát, mert az a véleményük, hogy az elmúlt 13-14 évben végzett munka – minden hibája ellenére – abszolút kiemelkedő. Nem tartaná méltányosnak és tisztességesnek, ha a kórház fejlődésének 13 évéből az utolsó pár év hibáit tekintenék mértékadónak. Csalódottságának adott hangot a mai ülésről alkotott elképzeléseihez képest és ezért – véleménye szerint – kizárólag a közgyűlés elnöke a felelős, mert nem olyan anyagot terjesztett elő, amiről vitatkozni lehetne. Továbbá aggódik amiatt is – mint a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnökhelyettese – hogy „írogatják ki” a pályázatokat gép- és eszközbeszerzésre, arra az onkológiai centrumra, amely létrehozásának törvényi feltételei nincsenek meg. Ugyanis jelenleg Veszprém város rendezési terve nem teszi lehetővé a létesítmény megépítését. Elvárta volna, hogy az előterjesztés tartalmazza azt, hogy milyen lépések történtek eddig, illetve becsatolásra került volna Veszprém város nyilatkozata arról, hogy a szerkezeti tervet módosítani fogják, és lehetővé teszik a megyei önkormányzat számára az építkezést. Kétségét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy 100 millió Ft-os nagyságrendben írják ki a pályázatokat, viszont az építkezés később fejeződik be, és nem lesz hova tenni a gépeket. Megkérdezte, mi az oka annak, hogy a megyei jogú város és a megye között számára elfogadhatatlan kapcsolat áll fenn. Érthetetlen, hogy miért nem támogat egy ilyen beruházást akár 100 millió Ft-os nagyságrendben a város, ami mind a városnak, mind a városvezető koalíciónak és a város polgárainak egyaránt jó lenne. Véleménye szerint nagyon súlyos kommunikációs hiba áll fenn, megítélése szerint a bajok abból erednek, hogy „pocsék” az előterjesztés és nincs érdemi vitára mód. Fajsúlyos kérdésekről kellene beszélni, példaként említette a gyermekkórház épülete sorsának alakulását vagy hogy melyik nemzetközi, illetve Európai Uniós pályázaton van esély arra, hogy az Onkológiai Centrumhoz pénzt nyerjenek. Dr. Áldozó Tamás Véleménye szerint az angol abszurd humor részére ötletként lehetne felajánlani a „Kuti Csaba és a megyegyűlés 2002-2006” című történetet feldolgozásra. Kifogásolta Dr. Zongor Gábor javaslatát, miszerint részletkérdésekkel ne foglalkozzon a testület. Szerinte „ennél nagyobb hülyeség nincs”. Megítélése szerint ellentmondásos helyzet az önkormányzat jogosítványainak ily módon való korlátozása. Feltette a kérdést, ki dönti azt el, hogy melyik a részletkérdés. Hozzászólásában csupán azzal értett egyet, hogy ebben az ő felelőssége is benne van.

24 Az Onkológiai Centrum építésével kapcsolatban félelmét fejezte ki – tekintettel a több mint 10 éves hagyományokra – hogy légvárakat próbálnak alkotni. Utalt a veszprémi multifunkcionális sportcsarnok ügyére, ami „16 éve, 3 hónappal van az alapkőletétel előtt”. Megérzése szerint „az Onkológiai Centrum lesz Veszprém megye 4-es metrója”. Véleménye szerint ez a közös felelősségen túl elsősorban a baloldalon ülők felelőssége. Valóban büszkék lehetnek – egyetértve Dr. Zongor Gáborral – a fejlesztésekre, viszont akkor mi lehet a hiba? Miért lett egyre rosszabb a helyzet annak ellenére, hogy már a „rendszerváltás hajnalán” elég komoly összegű központi, illetve megyei tanácsi forráshoz jutottak. Azóta is több címzett támogatással, illetve önkormányzati forrással sikerült fejlesztéseket végrehajtani. Miért lett rosszabb a helyzet a megye más kórházaihoz viszonyítva, akiknek nem volt lehetőségük még a méretükhöz arányos fejlesztésekben való részesedésre sem, és mégis talpon tudtak maradni. Fő problémaként jelölte meg, hogy mindig pragmatikus megoldások születtek, és soha nem került sor – a mai ülésen sem – reális, végiggondolt jövőkép kialakítására. Hangsúlyozta, hogy ők nem kérték számon, hogy miért nem váltották le Dr. Pákozdy Jánost, az viszont igen, hogy milyen körülmények között mondott le. Ők korábban is hangsúlyozták, hogy nem az igazgató váltással kellene kezdeni, hanem egy világosan megfogalmazott programhoz kellene megkeresni a megfelelő igazgatót. Akkor a jobboldal a szavazásban nem vett részt, viszont véleménye szerint akik megszavazták, azok sem tudták, mit akarnak csinálni, - mint ahogy most sem – és azért hagyatkoznak az önkormányzati biztosra. Akkor nem tudtak megegyezni abban, hogy Dr. Pákozdy János maradjon igazgató vagy sem, így maradhatott és a közelmúltban hozták abba a méltatlan helyzetbe, hogy önként mondott le. Meggyőződése szerint nem jutottak előbbre a mai tárgyalással sem, egyrészt - mint már kifogásolták – hogy 1100 oldalas előterjesztéssel eleve el lehetetleníteni, másrészt mint Kovács Zoltán János elmondta, „itt minden rendben van, minden tökéletes”, mely véleményt „kellemes pozíciónak” minősített. Sibak András Megítélése szerint a 4-es metróra való hivatkozás az egy rossz emlékű példa, mert éppen akkor állt le, amikor a Fidesz kormányra került, és ma tart ott, hogy a megvalósuláshoz közeledik. Akkor valóban azt az utat fogja bejárni, amit Dr. Áldozó Tamás felvázolt. Megérzése szerint – mint ahogy elhangzott néhány prominens személy szájából – mintha a jobboldal arra készülne, hogy egy adott kormányzati döntés esetén az onkológiai centrum Fejér megyében valósuljon meg Veszprém megye helyett. Ezzel pedig mint Veszprém megyében élőként és a régióban Veszprém megyének fontos szerepet szánóként sem érthet egyet. Emlékezete szerint a legelső ciklusban volt olyan döntés, amely komoly fejlesztési irányt, illetve lépéseket szabott meg a Veszprém Megyei Kórházban, amelyhez igyekezett megfelelő pénzeket megszerezni az akkori képviselők és funkciókban levőknek köszönhetően. Megítélése szerint folyamatosan fejlődött a kórház, hogy a szakmai iránya jó volt vagy sem, azt nem igazán tudja megítélni, viszont méltánytalan annak megkérdőjelezése, hogy ez a kórház képes-e ellátni a feladatát. Kifogásként merült fel a hozzászólások során, hogy a betegekről kevés szó esett. Meggyőződése szerint viszont minden a betegek érdekében történt. A képviselőtestület feladata és felelőssége a feltételek biztosítása, amelyben jelentős részt képviselnek az orvos-szakmai feltételek, melyben viszont legkevésbé kompetens a testület. Meggyőződése szerint felelős döntések születtek az elmúlt alkalommal és ma is felelős vélemények hangzottak el. Nem gondolja azt, hogy 1990 óta a testület minden döntése a leges legoptimálisabb volt, de a döntéshozók mindig azzal a meggyőződéssel döntöttek, hogy segítik az adott terület fejlődését. A mai ülésen elhangzottak megerősítették abban, hogy a

25 kórházban jelenleg vannak anyagi működési szerkezeti gondok, erre történtek bizonyos lépések, hogy ezek mennyire megalapozottak, az szubjektív megítélés kérdése. Őt a korábban és most elhangzottak meggyőzték és ha ezt támogatja, meggyőződése szerint azzal segíti Veszprém megye egészségügyi ellátását. Tehát véleménye szerint nem volt fölösleges a korábbi döntés, és a mai ülés sem. Dr. Kontrát Károly Emlékeztetett arra – a 4. metró sorsával kapcsolatosan -, hogy Medggyesy Péter 1998. áprilisában parlamenti felhatalmazás nélkül kötött szerződést, melyet jogerős ítélet nyilvánított semmisnek. A mai üléssel kapcsolatban elmondta, szerinte világos, hogy a megyei önkormányzat vezetése, élén Kuti Csabával „nagyon unja ezt a kérdést, végig ásítozta, unatkozta a vitát”. Nem tapasztalta annak jeleit, hogy érdemben segíteni szeretnék a rendkívül súlyos problémakör megoldását. Kifogásolta dr. Zongor Gábor ügyrendi indítványát, amelyet a többség elfogadott. Megállapította, bebizonyosodott, hogy a megyei közgyűlési vezetés, valamint a többség alkalmatlan és méltatlan a megye vezetésére. Véleménye szerint a kórház válságos helyzetekor cinikus hozzáállást tanúsítani nem megfelelő magatartás. Dr. Zongor Gábor Egyetértett Bors Istvánnal abban a kérdésben, miszerint a kormányok szívesen nyújtanak támogatást és utána elvárják a teljesítést az önkormányzatoktól. Szólt arról, a megyei önkormányzat igyekezett afelé elmozdulni, hogy a működésben ne nyújtson támogatást, mert az nem a közgyűlés feladata lenne, hanem annak normális finanszírozás rendszerében kellene történnie. Megkérdezte, hogy 2005. februárjában, amikor tárgyalták a kórházak stratégiai tervét, akkor kimaradt-e ez a feladat. Véleménye szerint a feladat jelenleg arról szól, hogy a kórház fejlődik, tervei vannak, keresi a helyét és a kapcsolatrendszerét a közép-dunántúli régióban, beillesztették a közép-dunántúli regionális egészségfejlesztési tervbe, és van egy belső működési probléma, amelyhez – olvasata szerint – szükséges egy újfajta gazdasági szemlélet. Véleménye szerint a megyegyűlésnek nem kell a kórház körül a csőd hiedelmét kelteni. Rámutatott arra, miszerint Kuti Csaba első elnökségének az idején sem volt minden rendben a kórház körül, vélhetően azért, mert saját elnökségének második idejében sem voltak rendben a feladatok. Szerinte a kérdést – ilyen értelemben véve – túldimenzionálták. Véleménye szerint abban kell egyetértésnek lennie, hogy a kórház stratégiai programját hajtsák végre és ahhoz teremtsék meg az önkormányzati biztos vezetésével azt a belső rendet, amely ezt támogatni tudja. Hozzátette, az előrehaladást nem a felelősségi viszonyok előtérbe helyezése adja. Hangsúlyozta, a megyegyűlés minden tagjának felelőssége van az ügyben. Dr. Kovács Zoltán Elmondta, a napirend azon részét ketté kell választani, ami a fejlesztésről, illetve a működtetésről szól. Kiemelte, az önkormányzati biztos a működtetésben akar előrelépni, ott akar megtakarítás elérni, mert a hiányok azon a területen keletkeztek. Felhívta a figyelmet, hogy a többek által említett terület a fejlesztésekre vonatkozik, amelyet a jobb oldal is szívesen támogatott. Hangsúlyozta, a Fidesz azt mondta, jó lett volna egy koncepciózus fejlesztési terv kidolgozása, volt egy félkész fejlesztési terv, amelyet támogattak. Elmondta, amennyiben ezt a támogatást nem tették volna meg, akkor abba a helyzetbe kerültek volna, miszerint azt mondják róluk, hogy minden tervet opponálnak. A működtetéssel kapcsolatban elmondta, hogy 2004. óta ismeretei vannak a megyegyűlést vezető frakciónak, illetve a vezetésnek – főjegyzőnek, elnöknek – és ők nem tettek semmit. A megyegyűlésben a fajsúlyos kérdésekben megmutatkozó tárgyalási rendet áldemokrata, „szoci” magatartásnak titulálta.

26 A jelenlévők figyelmébe ajánlotta, hogy a fajsúlyos kérdésekben néha támaszkodjanak a Fideszre. Példaként említette a kórház ügyét, az onkológiát, valamint azokat az ügyeket, amelyek nem tartoznak a napirendekhez, de megállapodnak arról, hogy közösen – Balatontourist pénzéből történő megyei fejlesztések – döntenek róla. Tisztességtelennek tartja, hogy ezekből kampányolnak az MSZP-s, az MDF-es, és az SZDSZ-es politikusok. Felhívta Zongor Gábor figyelmét, hogy a rendszerváltás óta soha nem volt olyan kormány, amely nominálisan is kevesebb pénzt adott a kórháznak. Kiemelte, azért nehezebb a feladat, mert rosszabb helyzetben kell konszolidálni és rendbe tenni a kórházat, mint két évvel ezelőtt, melynek felelőseként Kuti Csabát és dr. Zsédenyi Imrét nevezte meg. Kuti Csaba Elmondta, hogy a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnöke dr. Kontrát Károly. Megkérdezte, kinek kellene tudni leginkább a revizori jelentésekről, mint az Ellenőrzési Bizottság elnökének. Kiemelte, amennyiben a közgyűlések előtt egy órával tartja üléseit a bizottság, akkor nemcsak a revizori jelentésekre nem marad idő, de a közgyűlés napirendek megtárgyalására sem, így természetesnek tartja, ha feltűnnek a bizottság elnökének olyan iratok, amelyeket nem olvasott. Véleménye szerint az elvállalt feladatokat el kellene végezni. Megköszönte dr. Nagy Zoltánnak az onkológiával kapcsolatos kérdését. Indokoltnak tartja, hogy beszéljenek a feladatról, mert akkor nem hangoznának el az előbbihez hasonló típusú „csúsztatások”. Felhívta Pálfy Sándor figyelmét az építési engedéllyel kapcsolatban, miszerint addig el sem indultak a feladatban, míg nem volt a kezükben az elvi építési engedély, amely elegendő a közbeszerzés megindításához. Hangsúlyozta, azért történik a „csúszás”, mert az elvi építési engedély a jelenleg meglévő épületnek a – öt emeletessé – bővítését engedélyezi. Elmondta, jobb megoldásnak tartja azt, hogy nagyobb területen három szintes épület épüljön, amelyhez Veszprém város rendezési tervét kell módosítani. Ismertette, hogy a rendezési terv módosítását kezdeményezte az önkormányzat, és a város azt várhatóan a májusi közgyűlésen fogadja el. Összefoglalva elmondta, a megyegyűlés meghirdetheti a tendert a közbeszerzési eljáráshoz, azonban amennyiben a város nem fogadja el a rendezési terv módosítását, akkor csak annak a megépítését választhatják, amelyre az elvi építési engedély szól. Felhívta a figyelmet, hogy nem áll szándékában törvénytelenséget elkövetni. Meglepőnek tartja a feltételezést, hogy „gyerekcipőben jár” a törvényi utak ismeretével kapcsolatban. Megnyugtatásként elmondta, nem hoz olyan döntést, amit az adott pillanatban a törvényi helyzet jogszerűen ne engedélyezne. Ismertette, jelenleg ott tartanak a közbeszerzési eljárásban a hosszú szakmai előkészítő küzdelmek után, hogy meg van a tender kiírásához szükséges gép-műszer pályázati anyag. Kiemelte, fontos tudni, hogy amikor meghozzák a gép-műszer ügyében a döntést, akkor az építésnek is ott kell állni, hogy a kettő együtt tudjon működjön. Ismertette, az építés és a kivitelezési tervezés együtt kerül kiírásra, így a gépműszer döntésnek és az építészeti döntésnek „össze kell futni”, amelyek a jelenleg megállapított határidők szerint előreláthatólag június, július környékén születhetnek meg attól függően, hogy mikor ülésezik legközelebb a megyegyűlés. Hangsúlyozta, ezt követően nyílik mód a szerződések megkötésére. Szólt arról, hogy a onkológiai centrum építése nem teljesíthető a 2006. október 1-jei határidőre, amelyet azért nem tart problémának, mert közben „jött” az NFT2 és a kormány programjában szerepel Veszprém megye onkológiai centrumjának fejlesztése is. Hozzátette, az NFT2 pénzének a lehívásában szerepel egy olyan kitétel, miszerint az egészségügyi miniszter írásos hozzájárulásával megindulhat a beruházás előkészítése akkor is, ha a brüsszeli döntés csak utána születik meg, mert ez a kormány által rögzített eljárási mód. Megnyugtatásként elmondta, nem hoznak olyan irányú döntéseket, amire nincs fedezet, mert az törvénysértő lenne. Szólt arról, az onkológiai centrum lépései a tervezetthez képest

27 lassabban mennek, de közben nőtt az „étvágy” és nemcsak az onkológiai gyógyításhoz szükséges fejlesztéseket tartalmazza az NFT2-be eljuttatott anyag, hanem tartalmazza az egész kórház fejlesztési elképzeléseit a közgyűlés által elfogadott egészségügyi fejlesztési terv, valamint a régiós egészségügyi fejlesztési terv alapján. Elmondta, végig kell járni ezeket a lépcsőket, amely csúsztatja ugyan a megvalósulást, de reményét fejezte ki, hogy a munka megkezdődhet a nyáron és megszülethetnek mindazok a döntések, amelyek a lehető leghamarabb beinduló fejlesztéseket és a megvalósult fejlesztések lévén hosszú távra biztosítják a korszerű kórházstruktúrát Veszprémben. A város és a megye ellentétével kapcsolatban elmondta, az Ötv. a megyei jogú városok és a megyék közé beépítette azt a érdekkülönbséget, amit csak rendkívül nagyvonalú és a forint vonzatától eltekinteni tudó emberek tudnak átlépni. Jelezte, természetesnek tartja, hogy az önkormányzatokban a saját érdekükhöz „görcsösen kapaszkodó” tagok ülnek és nehezen veszik tudomásul a másik fél érdekeltségét. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a megye és a megyei jogú városok közül Veszprém megye és Veszprém város kapcsolata a jó kapcsolatok közé tartozik. Hozzátette, 19 megye közül legalább 10 megyében sokkal rosszabb ez a helyzet. Elmondta, a szabályozás eleve olyan, hogy ellentétet szül a két önkormányzat között. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy beindul a fejlesztés, mert számára fájdalmas lenne, ha Veszprém megye kórházában, a megye központjának az egészségügyi centrumában olyan „torzó” maradna, ami elvitte a saját erőt és nem éri el a kívánt célt. Hozzátette, nem tudja elképzelni, hogy ilyen típusú döntést bárki felvállalna. Elmondta, a kérdező a nyilvános fórumokon megnyugtató válaszokat kapott mind a kormánypárttól, mind az ellenzék vezetőitől, hogy Veszprém megyében megvalósulhat ez az egészségügyi fejlesztés. Dr. Áldozó Tamás kérdésére – miszerint az intézmény vesztesége miből és miért fakad – válaszolva elmondta, az önkormányzati biztos beszámolója egyértelműen mutatja, hogy tíz éve a gazdálkodás deficitjét okozó probléma szerint a kiadási oldal nem aszerint működött, hogy mit enged a bevétel, hanem aszerint, hogy az orvosi lelkiismeret miatt szükséges gyógyászat biztosítva legyen. Ezt nem tartotta természetesnek a fenntartó szempontjából, azonban orvosi és beteg szempontból természetesnek titulálta. Véleménye szerint ezért kell azt a fájdalmas, de – reményei szerint – eredményt hozó döntéssort végrehajtani, hogy hosszú távon a kórház működése ne legyen veszteséges. Emlékeztetett arra, miszerint dr. Kovács Zoltán egyértelműen taglalta a fejlesztés és a működtetés közti különbséget. Egyetértett azzal, hogy nem a fejlesztések elmaradása miatt volt veszteséges a kórház, hanem a működésből fakadó veszteségek miatt, valamint az évtized óta görgetett adósság miatt, amelyek hol kisebb, hol nagyobb halmazt alkottak. Utalt arra, hogy egyértelmű volt a megyegyűlés őszi döntése, miszerint ezt a helyzetet szeretnék véglegesen megszüntetni, amelynek nincs más lehetősége, mint hogy – az önkormányzati biztos által – határozott javaslatsort tesznek le, amelyet el is fogadtak. Hangsúlyozta, biztos abban, miszerint mindent megtesznek azért, hogy a munka végig eredményesen és jól működjön. Dr. Kontrát Károly Személyes megtámadtatásra reagálva elmondta, az elnök a hozzászólásának a megkezdésekor azt sugallta, hogy a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnöke mulasztást követett el. Felidézte a közgyűlés számára, miszerint valamennyi költségvetési vita során elmondta, hogy a kórházzal, – mint a legnagyobb megyei intézménnyel – milyen komoly pénzügyi gondok vannak, amelyet nem vett figyelembe sem a többség, sem a tisztségviselők. Emlékeztetett arra, miszerint többször kérték, hogy szánjanak egy külön ülést a kórház helyzetére, amelyet szintén nem hallottak meg az említettek. Elmondta, az egyetlen eredmény a döntés nélküli

28 jelenlegi megyegyűlés összehívása volt. Emlékeztetett arra továbbá, a legutóbbi költségvetési vita során elmondták, hogy fölösleges és korai 1 milliárd forintot hitelfelvételként lekötni, mert azzal romlanak a megyei önkormányzat pozíció. Elmondta, úgy tudja, hogy ezt a szerződést föl is mondta a főjegyző, tehát nem veszi igénybe a megyei önkormányzat. Jelezte, hallotta azt is, miszerint az elnök nyomást gyakorol a főjegyzőre, hogy írja ki – ideje korán – a pályázatot a gép-műszer beszerzésére. Megjegyezte, így bármit gondolhatnak, hogy miért történjék meg a kiírásra kerülés. Hangsúlyozta, Kuti Csaba hazudik, amikor azt állítja, hogy a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnöke felelős azért, miszerint idejekorán nem ült össze a megyegyűlés, vagy nem tűzte napirendre a kórház helyzetét. Kuti Csaba Megköszönte, hogy dr. Kontrát Károly lelkiismerete megszólalt és magyarázkodik, amely értelmezése szerint azt jelenti, miszerint szüksége van a magyarázkodásra. Elmondta, nem csodálkozik azon, hogy hazugsággal vádolja, azonban kiemelte, miszerint ő ezt nem teszi meg, mert szerinte személye az illem más szintjén áll. Megkérdezte, hogy van-e egyéb észrevétel a napirenddel kapcsolatban. Mivel a napirenddel kapcsolatban egyéb észrevétel nem hangzott el, megköszönte a részvételt és további jó munkát kívánt. Több napirend nem lévén a testület ülését 13:00 órakor bezárta.

K.m.f.

Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző

Kuti Csaba a megyei közgyűlés elnöke