JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2005. május 19-én 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:
Kuti Csaba a megyei közgyűlés elnöke Ács János Dr. Áldozó Tamás Róbert Baky György Bebesi István Boros Dénes Farkas Béla István Galambos Szilvia Geipl Miklósné Dr. Horváth Balázs Dr. Horváth József Horváth László Igaz Sándor Kenézné Berei Györgyi Dr. Kontrát Károly Dr. Kovács Zoltán Kovács Zoltán János Könnyid István Kropf Miklós Leszkovszki Tibor Máhl Ferenc Maurer Konrád Dr. Mayer József Dr. Nagy Zoltán Dr. Németh Márta Pálfy Sándor Pandur Ferenc Porga Gyula Pusztai István Sibak András Dr. Szabó Sándor Szente István Dr. Szijártó István György Dr. Szundy Béla Talabér Márta Tóth Imre Ferenc Tóth István Dr. Zongor Gábor képviselők
Jelen voltak továbbá:
Horváth György – Horváth és Társa Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., Veszprém Dr. Somlai Géza, Bodor Imre – Megyei Tüdőgyógyintézet, Farkasgyepű
2 Borsné Gajdacsik Krisztina - Sztehlo Gábor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon Busz János – Pénzesgyőr Önkormányzata Szabó József Attila – Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium Major István – KITT Sümeg Beratin Gábor, Galántai Csaba, Kovács Gábor, Szamosvári Éva, Virág István, Gulácsi Attila – pályázók a Kabóca Bábszínház igazgatói állására Dávid Zsuzsanna, Éry-Kovács András, Kárpáti Norbert, Kelemen Csaba, Kolti Helga, Pintér Burus Sándor, Rácz Attila, Tóth Gáspár András – pályázók a Petőfi Színház igazgatói állására Amberger Árpád, Csonka László és Török János a Globomax Kft. munkatársai Dr. Molnár Ibolya aljegyző, Forintos Erzsébet, Horváth László, Sándor Tamás, Vörös Kálmán irodavezetők, dr. Forgács Éva és Agg Zoltán hivatalvezetők, Jakab Istvánné, Krámli János, testületi ügyek referensei 12 fő sajtó munkatárs és érdeklődő állampolgárok Kuti Csaba Köszöntötte a testület ülésén megjelent képviselőket, a hivatal és az intézmények, továbbá a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 40 fő közgyűlési tag közül 37 fő jelen van, az ülés határozatképes (Dr. Kovács Zoltán később érkezett). Képviselőtársaink közül távolmaradását bejelentették Bors István és Farnadi Gyula képviselők. Tájékoztatta a képviselőket, hogy az elmúlt közgyűlésen a szavazógép egyes elemei meghibásodtak, amelyeknek megjavítása a szakemberek véleménye alapján nem volt gazdaságos. A szavazóegység egyes elemeit kicserélték, ezért a GLOBOMAX Kft. képviselője (Amberger Árpád) rövid tájékoztatást tart az eszközök használatáról. Amberger Árpád Ismertette az új szavazórendszer kezelésére vonatkozó szabályokat. Kuti Csaba Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentéseket tette: - 2005. április 30-án Pénzesgyőrben az Európai Unióhoz való csatlakozás első éves évfordulójának ünnepségén vett részt. Az ünnepség keretében vette át a Veszprém Megyei Közgyűlés nevében Pénzesgyőr önkormányzatától a pénzesgyőri születésű
3 Rainprecht Antal, valamint ifj. Rainprecht Antal egykori főispánokat ábrázoló festményeket. A festmények a jövőben a Megyeháza Szent István termét díszítik. A festmények helyileg az elnöki asztalhoz képest a terem bal oldalán a hátsó oszlopok mögött egymás mellett helyezkednek el a falon. Röviden ismertette az életrajzukat. RAINPRECHT ANTAL Válon, 1881. július 24-én született, 1946. október 6-án, Budapesten, az Aradi Vértanúk napján halt meg. A veszprémi piarista gimnáziumban érettségizett, majd az államtudományi egyetem elvégzését követően ügyvédi oklevelet szerzett. A mosonmagyaróvári akadémián folytatott tanulmányai révén okleveles mezőgazdász lett. 1908-ban, édesapja halála után átvette a veszprémi püspöki uradalom jószágkormányzói tisztét. 1909-ben megvált hivatalától, ügyvédi irodát nyitott és kerteskői birtokán gazdálkodott. Polgári radikális nézeteket vallott. 1917 és 1919. március 17. között Veszprém megye főispánja. Az események balratolódását látva lemondott. 1922 és 1926 között a veszprémi választókerület országgyűlési képviselője. 1926 után megszervezte a magyarországi páneurópai mozgalmat. 1930-ban visszavonult a politikától. Ifj. RAINPRECHT ANTAL 1908-ban született, 1986-ban halt meg. Kisgazdapárti politikusként 1945 tavaszán megválasztották Veszprém megye főispánjának, de néhány hónap múltán eltávolították. 1947-ben letartóztatták, s a recski büntetőtáborból csak 1954-ben szabadult. 1956 novemberében Ausztriába távozott, ahol a bécsi magyar emigráció egyik vezetőjeként kiadta a magyarországi páneurópai mozgalomra vonatkozó dokumentumokat és édesapja parlamenti beszédeit. -
-
-
Három sürgős minősítésű előterjesztés készült a következő címekkel: - „Az iskola-egészségügyi ellátás védőnői feladatainak átadása szerződés keretében az egyes önkormányzatok részére” , - „A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő külsővati Idősek Otthona és Módszertani Intézményében oktató, továbbképző centrum befejezéséhez pályázat benyújtásának támogatása”, „A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet pénzügyi konszolidációja és szakmai reorganizációja érdekében kötött szerződés módosítása, amelyeket az intézményi ügyek elején javasolta megtárgyalni. Napirend előtti hozzászólást jelentett be: - Kovács Zoltán, az MSZP frakciója részéről. A napirend előtti hozzászólás címe: „Leomlóban a honvédség bástyái Veszprém megyében – elesett Tapolca”. Előadója Sibak András. - Talabér Márta frakcióvezető helyettes, a FIDESZ-MKDSZ-KPE frakció részéről. A napirend előtti hozzászólás címe: „Most jó lenni katonának”. Előadója Ács János. A Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2005. május 17-én megtartott ülésén nem támogatta „a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában Sümeg-Nyírlakpusztán működtetett Pszichiátriai Betegek Otthona” című előterjesztés mai ülésünkön történő megtárgyalását. Minderre tekintettel javasolta a meghívóban bizottsági előterjesztésként szerepeltetett előterjesztés napirendről történő levételét.
4 -
Bejelentette, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság május 18-ai ülésén valamennyi napirendi tervezetet, valamint a benyújtott módosító indítványokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette. A bizottság mindhárom sürgős minősítésű indítvány napirendre tűzését javasolta.
Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a napirendi javaslat elfogadásáról az ismertetett kiegészítéssel együtt. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazattal nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 48/2005. (V. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2005. május 19-ei ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: 1. A Veszprémi Petőfi Színház igazgatójának megbízása (zárt ülés) Előadó: A Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi Bizottság megbízásából: Porga Gyula tanácsnok, a bizottság elnöke 2. A Kabóca Bábszínház igazgatójának megbízása Előadó: A Társulási Tanács megbízásából: Dr. Németh Márta a megyei közgyűlés alelnöke, a Társulási Tanács elnöke 3. Kórházi felügyelő tanácsokba tagok választása Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke 4. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről szóló 1/2005. (II. 23.) rendeletének módosítása Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke 5. a. Veszprém megye Területrendezési Tervének elfogadása b. Veszprém megye Területrendezési Terve megyei szabályozási ajánlásainak elfogadása c. Veszprém megye Területrendezési Terve területrendezési intézkedési javaslata elfogadása Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 6. Az iskola-egészségügyi ellátás védőnői feladatainak átadása szerződés keretében az egyes önkormányzatok részére Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke 7. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő külsővati Idősek Otthona és Módszertani Intézményében oktató, továbbképző centrum befejezéséhez pályázat benyújtásának támogatása Pusztai István, a megyei közgyűlés alelnöke Előadó: 8. „A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet pénzügyi konszolidációja és szakmai reorganizációja érdekében kötött szerződés módosítása Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 9. A Veszprém Megyei Önkormányzat Gyermek- és Ifjúságvédelmi Koncepciója Operatív Programjának módosítása Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
5
10. Pályázat benyújtása az állami gondoskodásból 1997. november 1-je előtt nagykorúvá válásuk miatt kikerült fiatalok lakáshoz jutásának támogatására A Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság megbízásából: Előadó: Talabér Márta tanácsnok, a bizottság elnöke 11. A tapolcai Járdányi Pál Zeneiskola és a Nevelési Tanácsadó alapító okiratának módosítása Előadó: A Tapolcai Intézményirányító Fenntartó társulási Tanács megbízásából: Ács János polgármester, a Társulási Tanács tagja 12. Beszámoló a Társulási Tanácsok munkájáról Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Pethőné Schulcz Ágnes, a balatonfüredi Közoktatási Intézményi Társulás elnöke, Major István, a sümegi Közoktatási Intézményi Társulás elnöke, Ács János polgármester, a Tapolcai Intézményirányító Fenntartó Társulási Tanács tagja, Dr. Németh Márta a megyei közgyűlés alelnöke, az Intézményirányító Társulási Tanács elnöke, Kasper Ágota, a zirci Közoktatási Intézményi Társulás elnöke 13. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról Előadó: Dr. Bánfi Ferenc rendőr dandártábornok, Veszprém megyei rendőrfőkapitány 14. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság komplex biztonság akcióprogramja Veszprém megyében 2005-2006. Dr. Zöld János tűzoltóezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató Előadó: 15. Tájékoztató Veszprém megye közútjainak állapotáról, fejlesztésének lehetőségeiről Előadó: Balogh András, a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság igazgatója (2005. április 21-ei közgyűlési anyag) 16. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.) Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke 17. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2005. április 1. – 2005. április 30-ig) Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Kuti Csaba Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők megkapták, illetve kiosztásra kerültek a következő anyagok: - Zárt borítékban a Petőfi Színház igazgatói pályázataira vonatkozó véleménynyilvánító társulati szavazás jegyzőkönyve és a szakmai bizottság, valamint a Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi Bizottság zárt üléséről készült jegyzőkönyv - Kabóca Bábszínház igazgatói pályázataira vonatkozó véleménynyilvánító társulati szavazás jegyzőkönyve és a szakmai bizottság jegyzőkönyve
6 -
Sürgős minősítésű indítvány: 3 db A Veszprém Megye Területrendezési Tervének szerkezeti terv részének 2.sz. javított melléklete, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó 3/4 sz. pontosított melléklete A Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal Megyei Gyámhivatal levele „Lakásotthon megszüntetésének véleményezése” tárgyában A Veszprémi Egyetem rektorának köszönő levele Megyeházi tudósítások 2005. 5. száma Comitatus áprilisi száma HónaPosta április-májusi, valamint különszáma Regio Regia üzleti magazin
Kuti Csaba Megadta a szót Sibak Andrásnak a napirend előtti hozzászólásra. Szó szerinti rögzítés Tisztelt Képviselő Társaim, kedves vendégek! Kicsit szomorúara sikerült ez a cím, de természetesen ebben jelezni kívántam azt a szomorúságot, amely a tapolcai kiképzőközpont megszűnésével kapcsolatban bennem felmerült. Hiszen magam is szolgáltam egyik laktanyában amikor még nem egy, hanem több alakulat is volt Tapolcán, hiszen tapolca nem csak a tavasbarlangjáról és természeti csodáiról híres, hanem arról is, hogy majdnem mindenkinek van ismerőse aki Tapolcán volt katona valamikor. Úgy tűnik, hogy ennek a korszaknak vége, tavaly 2004-ben volt egy jelentősebb harc a megmentésért, amikor a honvédség átszervezése kapcsán a kiképzőközpontok száma lecsökkent egyre. Akkor a szakma mentette meg Tapolcát, a katonai szakma, aki tudta, hogy a kiképzés számára a feltételek, a versenytársakkal ellentétben a legoptimálisabbak. Ma szintén a szakma mondja azt, hogy ennek a kiképzőközpontnak a fenntartása már nem racionális, és azzal nagyon nehéz vitatkozni, mikor egy alkalommal bevonul 170 szerződéses katona kiképzésre és ennek a kiképzését közel 500 fő végzi két hatalmas területen fekvő laktanyában. Az, hogy ki mikor hibázott és a tervezés során mikor nem gondolta végig azt, hogy egy ekkora kiképzőközpontra szükség van-e vagy sem, azt gondolom ma már fölösleges keresni. Nyilván akiknek ez a dolga, ezt megteszik. A mi számunkra sokkal fontosabb, hogy itt egy élő organizmusba nyúlnak bele, amely jelentősen megváltoztatja egy kisvárosnak a jövőbeni életét. Ennek a kisvárosnak a laktanya a maga megrendeléseivel az ott élők életével, munkájával jelentős támogatást és erőt adott. Azt gondolom, hogy mindenféleképpen arra kell koncentrálni és arra kell kérni a kormányzatot is, hogy ennek a lépésnek a következményeit jól átgondoltan részben anyagilag, részben erkölcsileg segítsen megoldani. Az itt élő emberek, akik nem tudnak átmenni a honvédség áttelepülésével máshova, ezeknek a sorsa a legfontosabb. Ezek között szerepelnek hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek, akik részben nyugállományban, részben más beosztásban, részben pedig a civil életben próbálnak majd maguknak megoldást találni. Szerepelnek nyugdíjasok, akik évtizedeket töltöttek ezekben a laktanyában, itt élnek és bizonyos támogatást jelen pillanatban is a még aktív hadseregtől kaphattak. A legfontosabb ezeknek a sorsának a megoldása, de ugyanakkor hasonlóan a megye más településeihez, például Pápához, Veszprémhez, a felszabaduló ingatlanok hasznosítására kell koncentrálnia. Nem csak a város vezetésének, nyilván ő ezt természetesnek veszi, hanem felkérem a közgyűlés minden tagját, elnök urat, hogy abban segítsenek, hogy az itt megnyíló kapacitásokra, beruházók, lehetséges befektetők is rátaláljanak, az ő kapcsolatrendszerüket akár nemzetközi akár hazai kapcsolatrendszerüket
7 mozdítsák meg annak érdekében, hogy itt a megyében most már a harmadik ilyen nagyobb méretű honvédségi ingatlan valóban hasznosításra kerüljön. Talán nem lenne felesleges, hogy ennek a három településnek a vezetői leülnének, és akár egy együttes hasznosításban is gondolkodnának, hiszen a veszprémi repülőtér civil hasznosítása ipari, kereskedelmi jellegű hasznosítása talán összekapcsolható lehetne a tapolcai honvédség területének hasznosításával, hiszen emellett a terület mellett is egy korábban repülőtérként működő terület üzemel. Azt gondolom, hogy csatát vesztettünk ugyan, de háborút nem, mert abban a helyzetben, hogy veszteségek keletkeznek sajnos emberi és anyagi oldalon a városban, új lehetőségek nyílnak meg. Azt kérem a közgyűlés minden tagjától, Veszprém megye egészétől, hogy segítsen ennek a problémának a megoldásában, Tapolcát segítse át ezen a nehéz időszakon. Szó szerinti rögzítés vége. Kuti Csaba Megadta a szót Ács Jánosnak a napirend előtti hozzászólásra. Szó szerinti rögzítés. Ács János Tisztelt Közgyűlés! A honvédelmi reformhoz és azt mint megyénket, illetve városunkat Tapolcát közvetlenül is érintő változásról szeretném Önöket tájékoztatni. A sorkatonai szolgálat megszűnése után olyan döntés született, hogy a honvédelmi-katonai feladatokat hivatásos és szerződéses jogviszonyban lévő személyek látják el. Ennek következtében úgymond megbolydult a kas. Megkezdődött a küzdelem a laktanyák fennmaradása érdekében. Akkor Tapolcának még sikerült győztesként kikerülnie a versengésből. Ennek magyarázata akkor az volt, hogy igen átgondolt alaposan kivizsgált és felmért helyzetelemzésből: szakmailag Tapolca alkalmas a szerződéses állomány alapkiképzésére. Mindenki megnyugodott, készültek hatalmas tervek, több milliárd forintra tervezett fejlesztések. Időközben azonban talán kiderült, hogy a jól előkészített alapos tanulmányok mégsem tökéletesek? A munka pedig folyt tovább a kiképzésben, és természetesen a titkosan már jól előkészített laktanya bezárásával kapcsolatban is. Februárban a honvédelmi miniszter meglátogatta a laktanyát, állománygyűlésen újabb tervekről és a megmaradásról biztosította a jelenlévőket. Utána ezt lakossági fórumon is megerősítette. Aztán megkezdődtek a pletykák, mégis bezárják a tapolcai kiképzőbázist. Először még nem is hittünk a szóbeszédnek, de hamarosan kiderült a hír igaz. E hónapban a vezérkari főnök-helyettes hivatalosan is tájékoztatta az állományt a várható december végi végleges bezárásról. A furcsa az, hogy igen alaposan megfontoltnak vélt koncepció fél évet sem bírt ki. Illetve a miniszter esetleg nem tudta amit egy hónap múlva a beosztottja ellentétesen állított.
8 Így előfordulhat a honvédelmi minisztériumi palotában sok bába között elveszik a gyerek. Mi Tapolcán úgy érezzük ez így történt. A honvédségnél, vasútnál alkalmazottnak lenni jó volt, mert biztos munkahelynek számított. A laktanya bezárása közel 500 fő Tapolcához kötődését rombolja le. Családok egzisztenciája csökkenhet. A hivatásos állományon kívül jelentős beszállítási kiesés következik, a városnak csökken a lélekszáma, és egyéb bevételi forrása is. Lehet mondani csupán ennyit jelent az átszervezés. Papíron igen, de a valóság ennél sokkal szomorúbb és fájdalmasabb lesz, ezért feltehetjük a nagy kérdést: Most jó lenni katonának? Szó szerinti rögzítés vége NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA Kuti Csaba Bejelentette, hogy 2 pályázó nem járult hozzá a napirend nyilvános tárgyalásához, ezért zárt ülésen folytatjuk a napirend tárgyalását. Megkérte a kedves vendégeket, hogy a zárt ülés időtartamára szíveskedjenek elhagyni az üléstermet. Zárt ülés 1. A Veszprémi Petőfi Színház igazgatójának megbízása Zárt ülés vége Kuti Csaba Elnézést kért a hosszú tanácskozási időért, bejelentette, hogy a zárt ülésen a közgyűlés Rácz Attilát 26 igen szavazattal megválasztotta a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójának 2005. augusztus 1-től. Gratulált és egyúttal jó munkát kívánt a színház vezetéséhez. Rácz Attila Megköszönte a bizalmat és elmondta, hogy munkáját a legjobb tudása szerint fogja végezni. Kuti Csaba Kérte a közgyűlés egyetértését abban, hogy a rendőrségi beszámolóval folytassák a napirend tárgyalását, tekintettel a hosszú ideje várakozó meghívott vendégekre. 2. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról. Kuti Csaba Elmondta, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően évente tavasszal beszámoló hangzik el a közgyűlésen a rendőrség munkájáról. Köszöntötte Dr. Bánfi Ferenc rendőr-főkapitányt, valamint Hatala József tábornokot.
9
Megkérdezte, van-e szóbeli kiegészítés az előterjesztéshez Dr. Bánfi Ferenc Kiegészítésében elmondta, hogy három anyag van a közgyűlés előtt, az egyik beszámoló a 2004. évi közbiztonsági helyzetről és tevékenységről. A közgyűlés korábbi döntésével egyezően elkészítették, és a közgyűlés elnökével közösen terjesztik a közgyűlés elé Veszprém megye biztonságáért elnevezésű integrált társadalmi bűn- és baleset-megelőzési program eddigi végrehajtásáról szóló jelentést. Az említett két anyagban kérte a közgyűlés állásfoglalását, a harmadik anyag tájékoztató jellegű, szerették volna megmutatni, hogyan próbálják a rendőrséget népszerűsíteni megyén belül és kívül. Hatala József Megköszönte a lehetőséget, hogy részt vehet a megyei önkormányzat közgyűlésének tanácskozásán. Kötelességének tartotta bejelenteni, hogy a Magyar Köztársaság belügyminisztere dr. Bánfi Ferenc tábornokot - beleegyezésével - június 1-ei hatállyal az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Köztársaság kormánya között lévő megállapodás értelmében egy év időtartamra Bakuba vezényli egy nemzetközi bűnüldözési központ egyik vezetői beosztásának ellátására. Megítélése szerint ez a feladat a magyar rendőrség elismerését jelenti, és külön öröm számukra, hogy egy nagyon jól képzett magyar rendőrtiszt tevékenykedhet abban a jelentős központban. Az egy év időtartam alatt beosztásának és feladatainak ellátása mellett belügyminiszter asszony a főkapitányi feladatok ellátásával Dr. Horváth Imre ezredest bízta meg. Kérdések Dr. Kontrát Károly Örömmel olvasta az anyagban, hogy a kábítószer felderítés a terjesztők irányába mozdult el. Megkérdezte, hogy a kábítószer terjesztéses bűncselekményekkel kapcsolatban kíván-e a megyei rendőr-főkapitányság változtatást eszközölni a korábbiakhoz képest. Véleménye szerint a közlekedésbiztonság az egyik legfontosabb terület, amelyben előbbre kellene lépni, hiszen a közúti közlekedés biztonsága mindenkit érint, és szomorú adatok vannak a statisztikákban. Arról érdeklődött továbbá, hogy a beszámolóban leírt intézkedéseken túlmenően és a megyei koncepciót is érintve milyen további intézkedéseket tart szükségesnek a főkapitány, mivel véleménye szerint ezon a területen gyökeres fordulatra lenne szükség nemcsak Veszprém megyében, hanem az egész országban, ezt kiemelt feladatnak tartotta. Megkérdezte mit kívánnak tenni az eredmények javítása érdekében. A megyei Rfk. gazdálkodásával kapcsolatban elmondta, a beszámoló nagyon „rendőrösen” fogalmaz, mely szerint a „céljaikat feszített, a szükségletek mentén elrendező gazdálkodással valósították meg, adósságállománya jelenleg nincs”. Arról érdeklődött, ha nem feszített, hanem bőkezűbb gazdálkodási körülmények között működhetne a Rendőr-főkapitányság, akkor jobb eredményeket értek volna-e el. Könnyid István Megkérdezte, mint tud tenni a rendőrség a lakosság segítése érdekében a Sümeget, Devecsert és Győrt összekötő főközlekedési útvonal 84-es kereszteződésénél annak érdekében, hogy a nagy mennyiségű baleset elkerülhető legyen. Elmondta, hogy Tapolca város Rendőrkapitánysága körzetében történik a legtöbb baleset, eltelt jó néhány év, és nem történt semmi. Arról érdeklődött, hogy a bűnmegelőzés területén miért nem történik előrelépés.
10 Szente István Arra kért választ, hogy a közlekedési statisztikában szereplő 7 % egyéb balesetek tartalmazzák-e a vadak által okozott közúti baleseteket, továbbá milyen prevenciós elképzelése van a megyei Rendőr-főkapitányságnak a veszélyeztetett területeken, a balesetek megelőzése érdekében felvették-e a kapcsolatot a megyei Közútkezelő Kht-val, az Állami Erdő-felügyelőséggel, ill. a magánerdő birtokosságokkal. Talabér Márta A kábítószer terjedésével kapcsolatban elmondta, az elmúlt Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság ülésén a gyermekvédelmi igazgatóságok vezetői felvetették, hogy az állami gondoskodásban lévő gyerekek egyre nyíltabban mondják el, milyen módon jutnak kábítószerekhez különböző szórakozóhelyeken. Megkérdezte, hogy a rendőrség milyen módon tudna eben a kérdésben hatékonyabban fellépni, mert úgy tűnik, ahogy haladunk az időben előre egyre nyíltabbá, és már-már divatossá válik a kábítószer fogyasztás. Megkérdezte továbbá, a Megyei Rendőr-főkapitányságnak milyen tapasztalata van arról, hogy a helyi származású körzeti megbízottak mennyire mernek intézkedéseket felvállalni a helyi lakosokkal szemben, ez hátrányt jelent-e a munkájuk során. Dr. Szabó Sándor Az előző napi megyei hírlapban megjelent cikkel kapcsolatban elmondta, az szerepel benne, hogy ellenőrizték az átjárókban a szabályok betartását. Megragadta az a mondat, hogy minden esetben a figyelem felkeltés, nem pedig a büntetés a cél, így akik a piros lámpánál a szabályokat betartva megállnak, apró ajándékokat is kapnak. Megkérdezte, megváltozott a KRESZ, nem kell megállni a piros lámpánál. Válaszok Dr. Bánfi Ferenc Dr. Kontrát Károly képviselő kérdéseire a következőket válaszolta a kábítószer bűnözéssel kapcsolatban – mint ahogy azt egy évvel ezelőtt jelezte – irányt kívántak váltani, amely azt jelentette, hogy a ténylegesen kábítószer terjesztéssel foglalkozókat is igyekeznek a korábbiaknál nagyobb számban büntetőeljárás alá vonni. Azt hangsúlyozta, hogy a kábítószert alkalomszerűen igénybe vevőkkel szemben is el kellett járni, mivel a törvény arra kötelezi a rendőrséget. Úgy gondolta, az elmúlt egy év során kialakult az a gyakorlat a rendőrségen, hogy a titkosszolgálati eszközöket, bírói engedélyhez kötött eszközöket kell a lehető legnagyobb számban igénybe venni a felderítések során, amellyel éltek is. Újabb irányváltást nem gondol végrehajtani, a kapacitásaikat kibővítették, az Országos Rendőr-főkapitánysággal folytatott szakmai megbeszélések eredményeként a telefonlehallgatásokat tekintve annyi kapacitás áll rendelkezésükre, amennyit az ügyek feldolgozása megkíván tőlük. Arról tájékoztatott továbbá, hogy ezeknek a munkamódszereknek az alkalmazásával a közeli napokban is sikerült egy lerakatot felfedni a munkatársainak. Arra ösztönzött mindenkit, akik az állami gondoskodásban lévő fiatalokkal kapcsolatban vannak, segítsenek a rendőrségnek abban, az információkat név nélkül juttassák el hozzájuk, hogy munkájuk során azokat fel tudják használni, amelyet előre megköszönt. Kiemelte, újszerű kezdeményezés lesz azoknak a szórakozóhelyeknek a bezárására vonatkozó javaslat, ahol kábítószer „forog”, ebben a megyei rendőri vezetés döntést hozott. Ebben az évben ha olyan büntetőeljárást kezdeményeznek, amelyek a szórakozó helyeken történő kábítószer fogyasztást igazolnak, minden esetben kezdeményezni fogják azok bezárását. Elmondta továbbá, hogy rövid időn belül a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság a
11 szolgálati út betartásával javaslatot fog tenni a fiatalkorúak szórakozóhelyen történő tartózkodása szabályainak megváltoztatására. Tarthatatlannak tartják azt, hogy a különböző diszkókban, éjszakai mulatóhelyeken a 18 éven aluliak aránya eléri a 40 %-ot, vagy meghaladja az 50 %-ot. Kérte ebben a rendőrség segítését, a kezdeményezésük az, hogy a 18 éven aluliak szórakozóhelyen tartózkodásáért mindenkor a szórakozóhely üzemeltetője legyen a felelős. Véleménye szerint ezzel lehet gátat vetni minden további, a fiatalkorúakat érintő bűnözésnek, részben úgy, hogy bűncselekmény sértettjévé, vagy áldozatává váljanak, vagy bűncselekményt kövessenek el. Kifejezetten aggályosnak tartotta, hogy az elmúlt évben a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma közel a duplájára emelkedett. A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre válaszolva elmondta, 2000. óta kialakult sajnálatos tendenciáról lehet beszélni, amely a sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek számszerű növekedését jelenti. A helyzet értékelésénél fontosnak tartotta figyelembe venni, az 1970-es évek elején bekövetkezett sérüléses balesetek országos és megyei vizsgálata során azt látják, hogy az 1970-es évek elejéhez képest számszerűségében jelentősen csökkent a közúti balesetek száma. Ugyanakkor a fajlagos baleseti mutatók szempontjából javult a közlekedésbiztonság. Az elmúlt és azt megelőző évben a 8-as számú főút baleseti helyzete okozott gondot, komoly baleseti elemzést végeztek a 8-as, 71-es és a 84-es főutak esetében. Miközben a 8-as főúton kedvezően változott a közlekedési baleseti helyzet, mindeközben a megye más területén tovább romlott a közúti baleseti helyzet. Elmondta, a közeljövőben egy rendkívüli baleset-megelőzési bizottsági ülésre fog sor kerülni, amelyre meghívják azokat a szereplőket, akik képesek tenni a közlekedés biztonságáért. A legfontosabbnak a közlekedési kultúrát, az önkéntes szabálykövetést tartotta, ennek érdekében szankciókat vezettek be. Elmondta továbbá, hogy a rendőrségi szankciók szigorúbbak, mint a bírósági elbírálási gyakorlat, amelyet szerettek volna egymáshoz közelíteni, de az eddig sajnos nem hozott eredményt. Arra a kérdésre, miért jutalmazzák azokat, akik betartják a közlekedési szabályokat elmondta, úgy gondolják, amikor új módszereket és eszközöket kell keresni - mert az eddigiek nem hozták meg a várt eredményt -, akkor a rendőrség által általában alkalmazott destruktív kritika és szankcionálás mellé ún. konstruktív, vagy pozitív kritikát is meg kell fogalmazni, amely természetesen jelképes. Azt hangsúlyozta, partnerként szeretnének a közutakon felvonulni, annak eredményeként bizalom alakulhat ki a rendőrök és az önkéntes jogkövetők között, és új kultúra megteremtését is eredményezheti. Kiemelte, az, hogy milyen lesz Veszprém megyei közlekedésbiztonsági helyzete jelentős részben attól is függ, hogy a közlekedők mennyire képesek a gyengébb úthálózathoz alkalmazkodni. Elmondta továbbá, hogy technikai fejlesztésekre is szükség lenne ahhoz, hogy az igazán balesetveszélyes magatartásokat ki tudják szűrni. A gazdálkodással kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt három év legjobb költségvetése áll rendelkezésükre ebben az évben, amelynek egyik oka az, hogy korábban évi 166 mFt saját bevételre volt kötelezve a megyei rendőrség. Ez az összeg nem tartalmazta a helyszíni- és egyéb bírságok összegét, azt nem kapják meg. A bevételt különböző szolgáltatásokért kapták. A korábban előírt bevételt 45 mFt-ra mérsékelték, és a központi költségvetésből 93 mFt-tal többet kapnak, mint egy évvel korábban, amellyel jelentősen helyrebillent a költségvetési egyensúly. Egy bőkezűbb gazdálkodás esetén elsősorban a közterületi szolgálatot ellátó állomány működési feltételeit szeretné javítani, a közlekedési mérőeszközöket kicserélné, mert elöregedtek, fontos lenne a járőr gépkocsik cseréje, valamint épület felújításokat kellene végezni, mert azok 1990 óta folyamatosan elmaradtak, egy felmérés szerint 700 mFt-ra lenne
12 szükség arra. A rendőri munka minden területén plusz eredményeket tudnának felmutatni több pénz biztosítása esetén. A 84-es főúttal kapcsolatban elmondta, elsősorban nem a rendőri intézkedések bevezetését, hanem annak az infrastruktúrának a megváltoztatását tartotta fontosnak, amely nem az ő kompetenciájuk. Jelezte, intézkedés született a 84-es út baleseti kezelésére is vonatkozóan. Elmondta, a vad elütéses balesetek is szerepelnek a 7 % egyéb balesetek statisztikai adatban, a Verga Rt. vezetőivel is tanácskoztak azokról. A vadásztársaságokat és az erdők kezelőit arra ösztönzik, amennyiben úgy gondolják, a gépjármű vezetők is hozzájárulnak gyorshajtással a baleset bekövetkezéséhez és helyszínelést kérnek, szakértők bevonásával meg tudják állapítani azt, hogy a gépjárművezető gyorsan hajtott-e. A legtöbb veszélyeztetett helyen kint vannak a figyelem felhívó táblák, amelyeknek önkéntes úton kevésbé szereznek érvényt a jármű vezetők. A vadak tekintetében nem sok tennivalója van a rendőrségnek. A körzeti megbízottak tevékenységével kapcsoltban elmondta, azt több, mint 100 pontban szabályozza a Kmb. Szabályzat. Sok dolgot várnak el a körzeti megbízottaktól, véleménye szerint realistának kell lenni, „úszni is, és szárazon maradni is” nem megy. Az kell, hogy a körzeti megbízottakhoz bizalommal forduljanak a helyi polgárok, és releváns információkat adjanak számukra, amelyeket a baleset- és a bűnmegelőzésben, vagy a bűnüldözésben fel tudnak használni. Kevésbé várja el tőlük, hogy a településeken évente 100-150 szabálysértési feljelentést készítsenek. A rendőrségnek vannak más egységei, a járőr- és a közlekedési szolgálat, az ő feladatuk a jogérvényesítés keményebb formájának alkalmazása. A körzeti megbízott feladata a lokális biztonság szervezése, nem pedig megtorló intézkedések bevezetése. Hatala József Magyarország közlekedésbiztonsági helyzetével kapcsolatban kiemelte - annak ellenére, hogy a média által nagyon gyorsan híreket kapunk tragikus balesetekről – az nem olyan rossz, mint ahogy az a közvéleményben kialakult. Hibásnak tartotta, ha pusztán a baleseti adatokat egyik évről a másikra vetítve egymáshoz viszonyítják, mert nem szabad figyelmen kívül hagyni a közlekedés feltételrendszerét, az út, a pálya és a közlekedő ember kapcsolatát. Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban 1990 és 2000 között, 10 év alatt annyi gépjárművet helyeztek forgalomba, mint 2000 és 2004 között, dinamikus járműszám növekedés tapasztalható, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, annak jelentős része a nagy tömegű haszongépjárművek kategóriájába tartozik és azt sem, hogy milyen hatással vannak az utakra és a közlekedés többi résztvevőire. A nemzetközi árufuvarozásban bekövetkezett változások miatt az uniós csatlakozás óta olyan mértékű árufuvarozás zajlik az ország közútjain, hogy a forgalom intenzitása hihetetlen mértékben megnőtt. Azt hangsúlyozta, az elmúlt 15 évben a magyar közlekedés biztonsága nagyon sokat fejlődött. Azokat a problémákat, amelyek a közlekedési infrastruktúra fejlesztési- és korszerűsítési elmaradásaiból adódnak rendőri eszközökkel nem lehet megoldani, csak egy határig lehet kezelni. Azt hangsúlyozta, hogy a közlekedésbiztonság társadalmi ügy. Kiemelte, kormányzati- és politikai szinten kell rendezni a közlekedésbiztonság kérdését a jármű-, a pálya- és a közlekedő ember vonatkozásában, ezek nélkül nagy eredményeket a jelenlegi dinamikus járműszám és fuvarozási igény mellett nem fognak tudni elérni. A közlekedési helyzet szinten tartása is ebben a feltételrendszerben eredménynek, nemzetközi összehasonlításban is jó eredménynek tekinthető. Hozzászólások
13 Dr. Kovács Zoltán Az előterjesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy az sokrétű, mindenre kiterjedő, amely ebben a szakágban utolérhető, jól informálja a megyei közgyűlést. Véleménye szerint szélesebb teret kellene biztosítani az előterjesztésben az önkormányzati együttműködéseknek, azon belül a megyei önkormányzattal való kapcsolattartásnak. A megyei önkormányzat sok mindenkit támogat, a támogatási céloknál bővebben ki lehetne fejteni, milyen jellegű megyei önkormányzati támogatásra lenne szüksége a megyei rendőrségnek, amely nem lokálisan, hanem az egész megyét érintően jelentkezhetne. Elmondta, Váradi parancsnok-helyettes a közelmúltban a Veszprémi Egyetemen tárgyalt a Balaton-parti nyári idénnyel kapcsolatos segítői munkáról, amelynek az eredményéről érdeklődött. Kritikaként fogalmazta meg, a trafipax-ot senki sem szereti – amely segíti a balesetek elkerülését – azonban nem tartotta helyesnek, amikor nem megfelelő helyszíneket választanak, elbújva, vagy éppen forgalmi sávokba megkülönböztető jelzés nélkül állnak be. Példaként említette a litéri elágazót Várpalota fele, amely egy kiforduló sáv, oda állnak be a rendőrök, és onnan mérik a sebességet, Herenden pedig a kiforduló út torkolatába áll be a trafipaxos rendőrautó. Véleménye szerint a tarfipaxot jól láthatóan, és a szabályoknak megfelelően kell elhelyezni. Arról szólt, hogy a bűnmegelőzés nemcsak a rendőrségen múlik, hanem a társszervezetek közreműködésén is. Ismeretei szerint a helyi gyámhivatalok, családsegítő központok kellően együttműködnek a drogmegelőzésben és az ifjúsági bűnözés megelőzésében. Úgy gondolta, hogy a megyei önkormányzatnak is vannak koncepcionális elképzelései, azt megítélése szerint jobban össze lehetne dolgozni, de azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy ez megfelelően működik. A megyei ügyeleti központ működéséről kért tájékoztatást. Dr. Kontrát Károly Egyetértett Hatala Józseffel abban, hogy a közúti közlekedés biztonságának javítása fontos társadalmi kérdés. Elmondta örömmel vesz részt abban a munkában, amelyre felkérték, mert van esély az előrelépésben, amely a konkrét döntésektől, lépésektől, az anyagi kötelezettségvállalástól, és a törvényalkotástól megy előbbre. Véleménye szerint jó lenne, ha összefognának a közúti közlekedés biztonsága érdekében. A kamionokkal kapcsolatban a szabályozás és az ellenőrzés fontosságát hangsúlyozta, hogy eredményt érjenek el, mivel azok domináns résztvevői a közlekedésnek. Örömét fejezte ki aziránt, hogy javult a rendőrség költségvetése, fontosnak tartotta, a jó gépjárműveket, hogy a rendőrök fel tudják venni a versenyt a bűnözőkkel. Mint megyei közbiztonsági tanácsnok elmondta, fontos, hogy a közbiztonság kérdésében összefogás legyen és a megyei önkormányzat működjön közre annak a koncepciónak a megoldásában, gyakorlati megvalósításában, amit 2004. novemberében egyhangúlag elfogadtak. A beszámolót elfogadásra ajánlotta. Igaz Sándor Gratulált Dr. Bánfi Ferenc dandártábornoknak a megtisztelő felkéréshez. Örömmel számolt be arról, hogy a Tapolca-Zalahaláp közötti szeméttelepi átjáró most már táblákkal van kijelölve, és a traffipax is sűrűn megjelenik ott. Korábban ugyanis az errefelé történő közlekedés évente 2-3 halálos áldozattal járt. Hogy mennyire lesz eredménye a változásnak, az egy év múlva pontosabban megítélhető. Szintén elismerően szólt - mint pedagógus - arról a preventív tevékenységről, amit az elmúlt évben tapasztalt. A megszokottak mellett, pl. „Egy nap a közbiztonságért”, megjelentek új elemek, ami nagyon jó, mind az általános, mind a középiskolai rétegnek. Gondolt itt a közlekedésbiztonsági kupára és rajpályázatokra, mely nagyon tetszett a gyerekeknek. Ehhez kapcsolódóan azonban kritikaként jegyezte meg a díjkiosztóra vonatkozóan, hogy egy dolgot hiányolt, egy oklevelet, amit minden gyereknek a kezébe lehet adni, aki ott megjelent. Szerinte ez még most sem késő, mert év végén az iskolák
14 kioszthatják azt, ha elküldik nekik. Megköszönte az ezen a területen végezetteket, mert látványos eredmények vannak. Könnyid István Segítséget kért a főkapitánytól, hogy Sümeg-Csabrendek útszakaszhoz a 84-es útnál körforgalmat építsenek ki, mert hihetetlenül nagy a baleset veszélye, illetve a tényleges baleset. A beszámolót elfogadásra ajánlotta. Mivel további hozzászólás nem volt, a közgyűlés elnöke a vitát lezárva rövid válaszra adott lehetőséget. Dr. Bánfi Ferenc Egyetértett Kovács Zoltán képviselő úr kritikai megjegyzésével, mely az önkormányzati együttműködés teljesebb kifejtését igényelte. Úgy gondolta több dolgot is markánsabban fogalmazhattak volna meg a megyei közgyűlés felé, s részletesebben azt, hogy mire van szükségük. Elmondta, hogy a traffipaxok települési gyakorlata, a rendőri intézkedések helyének megváltoztatása olyan téma, amellyel kapcsolatban néhány hónappal ezelőtt már adott ki intézkedést. A rendőrök „bujkálása” valóban nem javítja a közlekedés biztonságát, ezt a parancsnoktársaival végigbeszélték. Türelmet kért ahhoz, hogy a gyakorlatba minden eleme átkerüljön a rendőri ellenőrzési módszernek. Az egyetemmel kapcsolatban ismertette Váradi ezredes úr ötletét, mely szerint az egyetemisták a nyári gyakorlatukat – főleg, akik idegenforgalommal és rokon területekkel foglalkoznak – eltölthetnék a rendőrségen. Veszprém megye közbiztonságának kezelése a nyári idegenforgalmi szezonban olyan kapcsolódási pont lehet, ami jól jöhet a hallgatóknak, az egyetemnek és a rendőrségnek is. Ehhez arra van szükség, hogy az egyetem akceptálja és elismerje nyári gyakorlatként ezt a gyakorlati módot és a hallgatók megkapják a szükséges pontokat. Ebben a kérdésben tárgyaltak az egyetem vezetőivel és abszolút nyitottságot és együttműködési készséget tapasztaltak. Remélik, hogy a gyakorlatba át tudják ültetni ezt és tudnak egyetemistákat fogadni nyári gyakorlaton. Nem titkolt szándékuk az is, hogy esetleg egyetemet végzett személyeket ilyen szempontból is segítsenek a rendőri pályára. Tájékoztatást adott még arról, hogy az elmúlt évben kidolgozták az „egy megye - egy rendőri ügyelet” elnevezésű programjukat. A bajba került polgárnak, aki telefonon a rendőrséghez fordul segítségért, teljesen mindegy, hogy hol veszik fel a telefont, számára az a fontos, hogy a lehető legrövidebb időn belül a rendőrség jelenjen meg a helyszínen, illetve, ha a polgár a rendőrségre megy, ott elérhető rendőrt találjon. Az anyagi megfontolások arra ösztönözték őket, hogy végiggondolják, van-e és lesz-e a jövőben pénzügyi forrás a Veszprém megyei hét rendőri ügyeletet technikai fejlesztésére, a négy rendőrösről nem is beszélve. Mivel erre nem lesz lehetőség, olyan megoldást találtak, amelynek lényege, hogy egy rendőri ügyelet szolgálja ki a megye összes rendőri egységét. A segélyhívást, az európai 112-es segélyhívót most is már itt Veszprémben fogadják. A 107-es segélyhívó – ha mobilról hívják – az is Veszprémben csörög és a kollégái intézkednek arról, hogy rendőr menjen a a szóbanforgó helyszínre. Ennek a programnak az alapján pályázatot nyújtottak be, amelyet részben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, később a Nemzetbiztonsági Bizottság is támogatott. 25 millió Ft-ot nyertek és gyakorlatilag elkészült a megyében egy olyan tevékenységirányító központ, amely ma a világ csúcstechnológiáját tartalmazza informatikai szempontból. Minden szoftvert be tudnak fogadni, az átadásra hétfőn fog sor kerülni. Reményeik szerint a jövő évben meg tudják valósítani az „egy megye-egy ügyelet” rendszert, amennyiben a rádióforgalmazásra is találnak technikai megoldást, mert ennek a feltételei még nem
15 teremtődtek meg. Ennek eredményeként az lehet mondani, hogy most 40 hivatásos rendőr foglalkozik a megyében ügyeleti szolgálattal, a jövőben pedig 20 ilyen rendőrre lesz szükség. A felszabaduló 20 hivatásos státusz helyben marad a rendőrkapitányságoknál. Kuti Csaba Megköszönte a rendőrség munkáját, és javasolta a közgyűlésnek a beszámoló elfogadását. Képviselői hozzászólásra ismételten szót adott Dr. Bánfi Ferencnek, amennyiben a rendőrség konkrét támogatási igényét pontosabban meg kívánja jelölni. Dr. Bánfi Ferenc Előző szóbeli összefoglalóját kiegészítve úgy nyilatkozott, hogy röviden fogalmazva több pénzt szeretnének, pontosabban kétszer annyit, mint amennyit a közgyűlés az idén megszavazott. A célokkal kapcsolatban elmondta, hogy a tevékenység irányító központnak van olyan funkciója, mely ki tudja szolgálni a megyei Védelmi Bizottságot, a bizottság döntéseit tudja előkészíteni. Veszprém megyében az egyetlen szervezet a rendőrség, mely az egyes településekre lebontva képes megfelelő kommunikációra, tehát információk továbbítására és fogadására. Ez a tevékenység-irányító központ képes befogadni valamennyi, a bizottsággal együttműködő szervezetet és a kidolgozó munkát előkészíteni úgy, hogy a védelmi bizottság vezetője meg tudja hozni a döntéseket. Ennek a továbbfejlesztéséhez szeretnének támogatást kérni. Másodsorban szólt a „Veszprém Megye Biztonságáért” program továbbviteléről. Erről hozott a közgyűlés határozatot 2004. november 18-án. Az elmúlt néhány hónapban elég sok pénzt sikerült összegyűjteniük. Bíznak abban, hogy a jövő évben a megelőzésre szánt összeg duplázódik és hagyományosan a rendőrség technikai feltételeinek a javítására is módja és lehetősége nyílik a közgyűlésnek, tekintettel az eddigi pénzösszeg stabilizálódására, és a Ft inflálódására. Kuti Csaba Mivel további kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 50/2005. (V. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló előterjesztést, valamint a bűn és baleset-megelőzési program végrehajtásáról szóló jelentést megtárgyalta és elfogadta. Megállapította, hogy a megyei rendőr-főkapitányság eredményesen látta el feladatát, amiért köszönetét fejezi ki a teljes személyi állománynak. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy a döntésről a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjét tájékoztassa. Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
16
3. A Kabóca Bábszínház Igazgatójának megbízása Kuti Csaba Bejelentette, hogy valamennyi pályázó hozzájárult a nyilvános tárgyaláshoz, jelezte, hogy a napirend tárgyalása előtt kell dönteni Gulácsi Attila pályázatának elfogadásáról vagy elutasításáról, mivel a közgyűlésnek van kompetenciája a vonatkozó jogszabályok szerint pályázó kizárására. Egyébként a napirendi pontot a Társulás képviseletében Dr. Németh Márta alelnök asszony vezeti fel. Bebesi István Ügyrendi indítványában elmondta, hogy Gulácsi Attilát is javasolja meghallgatni. Ezt azzal indokolta, hogy a közalkalmazotti tanácsban az összes szavazat 60 %-át kapta, míg a többi pályázó 40 %-ot kapott. A szakmai bizottságnál a két pályázó közül az egyik olyan pályázó volt, akit a szakmai testület egyhangúlag alkalmasnak ítélt a tisztség betöltésére. Úgy gondolta, hogy e két szempont miatt a közgyűlésnek meg kellene őt hallgatnia. Kuti Csaba Az ügyrendi indítvánnyal kapcsolatban utalt az általa előbbiekben elmondottakra, miszerint az előkészítő bizottság munkája alapján a szakmai szempontok szerint a közgyűlésnek kell a kizárásról dönteni. Kérte, hogy aki az ügyrendi indítványt támogatja, igennel szavazzon. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 23 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy Gulácsi Attila pályázót is meghallgatja a közgyűlés. Kuti Csaba Ismertette a szavazás eredményét, mely alapján sor kerül Gulácsi Attila meghallgatására. Ügyrendi indítványában kérte, hogy az előző módszernek megfelelően rövid 3 perces meghallgatási lehetőséget biztosítson a közgyűlés a jelentkezőknek, majd 1 percben válaszolhassanak a pályázók. Indítványozta, hogy aki az ügyrendi indítványt támogatja, igennel szavazzon. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta az ügyrendi indítványt, miszerint a közgyűlés a pályázókat 3 percben hallgatja meg és a kérdésekre a pályázók 1 percben válaszolhatnak. Ezt követően a pályázók meghallgatására került sor. Beratin Gábor Köszöntette a közgyűlés tagjait és megköszönte az első fordulóban rá leadott szavazatokat. Elmondta, megtiszteltetés volt számára, hogy a Társulási Tanács az ő pályázatát javasolta elfogadásra.
17 Mivel a művészi elképzeléseiről már beszámolt, röviden önmagáról mondott pár szót. A pályán 30 évet töltött el eddig, 1975-ben vették fel az Állami Bábszínház bábszínész képző stúdiójába, ami emelt szintű szakmai végzettséget adott. 1981-ben kapott diplomát a Színházés Filmművészeti Egyetemen. Ezután 9 év következett nagy színházaknál, majd 2 évig Győrben volt, megalapította a városi bábszínházat, ezután 1 évet töltött a Kecskeméti Katona József Színház bábtagozatában. Ez azért maradt abba, mert akkor igazgatóváltás következett, az új igazgató úgy döntött, nincs szüksége bábtagozatra. A Budapest bábszínházban folytatta bábszínészként a pályáját, melynek jelenleg is tagja. 1993-an megjelent egy kötete a Mikszáth kiadó gondozásában, amelyben 4 bábdarabját közölték. Folyamatosan rendezett Győrben és Kecskeméten, Egerben is volt bemutatója. Ezt tudja felajánlani. Mivel kérdés nem volt, Galántai Csaba meghallgatása következett. Galántai Csaba Elmondta, amennyiben arra a kérdésre szeretnének választ kapni, mi a szakma megítélése a veszprémi bábszínházat illetően, illetve, hogy a közgondolkodásban milyen kép él a bábszínházról, a kiindulópontot nem annak kell jelentenie, hányan jelentkeztek az igazgatói állásra, hanem, hogy kik jelentkeztek. Vezetési programját három részre osztotta: szakmai koncepció, kommunikációs stratégia, menedzselési stratégia. A szakmai koncepció lényege, hogy alapvetően szemléletváltásra van szükség, ki kell alakítani a színház egyéni arculatát. Ezt csak olyan emberekkel lehet, akik a színházról hasonlóképpen gondolkodnak. Műhelymunka-szerűen szeretne dolgozni a színészekkel, így lehetőséget tudna nyújtani számukra a kísérletezésre. Fontosnak tartotta a színészek képzését. Az az alkotó csapat, akiket idehívna – nem lenne státuszban, külsősök lennének, koreográfus, zenész, dramaturg, író, rendező – a képzésben is segítené a kollégákat. A kommunikációs stratégiáról elmondta, hogy szeretne a megye települései, a város, főiskolák, egyetemek felé nyitni, szeretne előadásokat tartani a kis és nagykamaszoknak és felnőtteknek is. A bábszínházba járás folyamatosságát meg kellene teremteni a városban. A menedzseléssel kapcsolatosan elmondta, hogy az első embernek mindenképpen szakembernek kell lenni. Ő is igény tart menedzser igazgatóra, de itt művészeti menedzselésről van szó és a szakmai koncepcióhoz kell igazítani azt, máshogy kell menedzselni egy kórházat és másként egy bábszínházat. Mivel kérdés nem volt, Gulácsi Attila meghallgatása következett. Gulácsi Attila Írásbeli pályázatához szóbeli kiegészítésként hozzátette, mintegy 30 éve a kulturális irányítás különböző területein, a kultúra elkötelezettjeként végzi munkáját. Két diplomája van, jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetemen tanul és másfél év múlva fog diplomázni. Remélte, hogy a pályázati anyagai, a társulat előtti bemutatkozása, a bizottság és a Társulási Tanács előtti megmérettetése is megmutatta azt, hogy milyen képességekkel rendelkezik. Szakmai gyakorlatáról az Országos Színháztörténeti Intézet gondozásában megjelent színházi évkönyv 4 évfolyamát tudta felmutatni. Ez igazolja a budapesti fiatalok színháza működését és némi igazolásul szolgál ottani munkájára. Úgy gondolta, hogy ez a 6 év kellő munkatapasztalatot biztosít számára a színház igazgatási feladatainak ellátásához, illetve felvértezte a kihívások ellátására. Szerinte a Kabóca Bábszínház válaszúthoz érkezett, vegetálás, vagy professzionizmus irányába indul el. Pályázatában 12 pontban összegezte azokat az esélyeket, lehetőségeket, amelyeket legfontosabbnak ítélt. Fontosnak tartotta, hogy a megye és város által fenntartott és
18 működtetett három színház együttműködésében rejlő művészeti és pedagógiai lehetőségeket kihasználják, fiatal művészek bevonásával a Budapest Bábszínház lehetőségeire építve, amelynek tekintetében bírja Metzner János igazgatónak, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárának támogatását. Gondolva a koprodukcióra, mellyel nagy költségeket lehet megtakarítani. Egy-két szereplős produkciót át tudnak hozni a városba. Dr. Kovács Zoltán Megkérdezte, hogy hallott-e a Pegazus színházról és nem tartja-e konkurenciának? Gulácsi Attila Válaszában elmondta, hogy természetes versenyt jelent mindenki a pályán, de a város, a megye érdeke az, hogy a versenyző szervezetek erőforrásait összegezzék és kihasználják azokat a lehetőségeket, melyek a város megbecsült színészei bábszínházi alkalmazásában, esetleg a bábszínházban kezdő fiatal, ösztöndíjas bábművészek nagyszínházi bemutatkozási lehetőségeiben rejlenek. Ezáltal nő a város vonzása, megtartó ereje, alapvetően egyfajta közös érdek mentén való együttműködés lehetséges. Alapvetően, nem tartja konkurenciának a Pegazus színházat. Mivel további kérdés nem volt, Kis György távolléte miatt Kovács Gábor meghallgatására került sor. Kovács Gábor Véleménye szerint az új igazgató legfontosabb problémája a következő évad megszervezése lesz, úgy tűnik ezzel kapcsolatosan vannak anyagi nehézségek. Valószínű, hogy kevés átszervezésre lesz szükség, de az nem érinti a bábszínház eddigi legfőbb értékét, a kialakított gyerekközpontú helyet, ahol a gyerekeket meg kellene tartani. Ha egy nagyszínházi előadást az eddigi 3-3 szerkezethez képest elhagynának, a nagyszínházi előadásnak a költségeiből létre lehetne hozni két pici gyerekeknek szóló, utaztatható előadást. Egyéb átszervezésekkel is ki lehet segíteni a produkciókra fordítható anyagi nehézségeket. Sok együttműködési lehetőség van, igaz, hogy a Pegazus színház valamennyire le fogja kötni azokat a helyeket, előadás szempontjából, ahol a Kabóca bábszínház eddig játszott. Velük mindenképpen érdemes baráti kapcsolatot létesíteni, főleg azért, mert ők azok, akik létrehozták a Kabóca bábszínházat. Biztos, hogy játszóhelyek fognak megszűnni, ezért találni kellene játszóhelyeket. A megyének rengeteg lehetősége van idegenforgalmi, illetve kulturális szempontból. Az egyik hely a Balaton és a Balaton felvidék. A Balaton melletti községek közül az önkormányzatokkal együttműködve az idegenforgalmi szezonban bevételekre tehetne szert a bábszínház. A Balaton felvidéki településeket, illetve a Bakonynak a hátrányos helyzetű településeit pedig el lehetne látni produkciókkal – ha a Közművelődési Intézettel kötnek egy megállapodást –, hogy ezeknek a hátrányos helyzetű településeknek is előadásokat vigyenek. Mindenképpen fontos, hogy a Kabóca bábszínház egy kicsit az országban is nagyobb ismertségre tegyen szert, erre az egyik lehetőség, hogy a dunántúli bábszínházakkal együttműködve, csereelőadásokat forgalmazzanak, csökkentsék a Kabóca kiadásait, illetve olyan szakemberekkel létesítsenek kapcsolatokat, akik valamilyen kapcsolatban már eddig is álltak a bábszínházzal, gondolt itt a győri, pécsi, vagy szombathelyi bábszínházra. Velük lehet együttműködni, nemcsak előadások létrehozásában, hanem oktatási célokban is. Mivel kérdés nem volt Szamosvári Éva meghallgatására került sor.
19 Szamosvári Éva Röviden elmondta, hogy milyen elképzelései vannak a Kabóca bábszínházzal kapcsolatban: Szerinte nagyon sok olyan feladat van, amit gyorsan, sürgősen meg kellene csinálni, így a bérletezéseket, darabválasztásokat. Az előadásokat minél előbb el szeretné juttatni az óvodákba és iskolákba, mivel továbbra is ezt a korosztályt célozná meg, majd a későbbiekben a nagyobb iskolásokat, s a középiskolásokat. Első évadban valószínűleg két nagytermi, két kamaratermi bemutatót tartanának. Ezzel párhuzamosan olyan mikrodarabokat, amelyekkel ki lehetne menni a környező településeken lévő óvodákba vagy iskolákba, vagy olyan helyekre, ahol nem megoldott a bábszínháznak a játszási lehetősége, pl. Zircen nincs megfelelő hely. Úgy gondolta, kimennének a veszprémi óvodákba és iskolákba is, hogy megismerjék az új Kabóca bábszínházat. Szeretné tartani a kapcsolatot a környező bábszínházakkal, gondol itt a Budapest bábszínházra, esetleg Szegedre. Nagy hangsúlyt fektetne arra, hogy ne csak a színészek találkozzanak egymással, hanem a műhelyek is ki tudják cserélni tapasztalataikat ezeken a találkozókon. Egyre jobban nyitna más színházak felé. Szeretné megtartani a jeles napok megünneplését, Kabóciádé, gyermeknapok, húsvét, karácsonyi ünnepek. Ezek a közelebbi tervek, a távolabbiak, hogy egy megfelelő épületet találjanak a bábszínháznak, ahol a bérleti díjon lehetne valamennyit spórolni, mert ez az, ami nagyon sok költséget elvisz a bábszínháztól. Mivel kérdés nem volt Virág István meghallgatására került sor. Virág István Elmondta, hogy ő egy sokszínű és modern bábszínházban hisz, mely a család minden tagjához szól, ezért célja, hogy gyerekek és felnőttek számára magas színvonalú művészi előadásokt tartsanak. Fontosnak tartotta azt is, hogy olyan fesztiválokon, találkozókon vegyen részt a bábszínház, amely alkalmas lehet szakmai továbblépésre és kapcsolattartásra. A jelenlegi bérletrendszert nem a produkció nagysága szerint differenciálná, hanem az életkori sajátosságok figyelembevételével. Három előadás szólna az óvodás korúaknak és három az iskolás korúaknak. Hozzátette még, hogy egy vendégjáték rendszerben gondolkodik, ami közelebb hozná a Magyarországon megtalálható bábszínházak értékes előadásait, cserébe előadással fizetnének ezekért. Fontosnak tartotta még, hogy Veszprém is aktívan bekerüljön a hazai bábos élet vérkeringésébe és hogy megmaradjon a gyermekközpontú szemlélet. Ezt kiegészítené egyfajta kulturális centrum jelleggel, amiben az előadásokon túl olyan tematikus játszóházat képzelt el, amely kapcsolódna a jeles napokhoz és a népi hagyományokhoz. A drámapedagógiára is figyelmet fordítana, úgy gondolta ki kell egészülnie a hagyományos és egyszerűen vett színházi élménynek és az alkalmazott bábjátéknak. Feladatként jelölte meg az eddig érintetlen megyei területeket feltérképezését és értékes előadásokkal ellátását. Rendszeres vasárnapi előadásokat szeretne, ami szerinte hiányzik a város kulturális programjából. Hangsúlyozta, hogy nem feledkezhetnek meg az amatőr bábos mozgalomról sem, ezért szorgalmazná a tehetséggondozást. Mindemellett a kulturális pályázatokat is nyomon követnék, hiszen a mai kor megköveteli, hogy azokra a pályázati lehetőségekre támaszkodjanak, amik támogatást jelenthetnek. Ezzel a pályázók meghallgatása befejeződött. Kuti Csaba Tájékoztatta a közgyűlés tagjait arról, hogy a pályázókat a Társulási Tanács a szakmai bizottsággal tartott együttes ülésén hallgatta meg. A szakmai bizottság véleményének ismertetésére a Tanács elnökét, Dr. Németh Mártát kérte fel.
20
Dr. Németh Márta Ismertette, hogy a Társulási Tanács a május 17-i - szakmai bizottsággal közösen tartott meghallgatáson hallgatta meg a pályázókat. Ezt követően a szavazásra külön került sor, melyet a Tanács két körben bonyolított le. A pályázók meghallgatását követően az ún. szimpátiaszavazás során a pályázók közül Beratin Gábor, Gulácsi Attila és Kovács Gábor nyerte el a szavazatok többségét, így a szavazás második fordulójában ők vehettek részt. Ebben a fordulóban Beratin Gábor igazgatói megbízását támogató és ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett a Tanács nem javasolta, Gulácsi Attila igazgatói megbízását 2 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett nem javasolta, Kovács Gábor igazgatói megbízását 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett javasolta a közgyűlésnek - ami megegyezik a szakértői bizottság javaslatával – azzal, hogy kezdeményezze a pályázó miniszteri felmentését a szakirányú iskolai végzettség, mint pályázati feltétel alól, mivel Kovács Gábor a pályázati felhívásban előírt szakirányú felsőfokú végzettséggel nem rendelkezik. Megbízására csak akkor kerülhet sor, ha részére a miniszter felmentést ad a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzése alól. A felmentést a kinevezési jogkör gyakorlója kezdeményezi. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a megbízás a miniszteri általi felmentés megadásával lép hatályba, a határozati javaslat „A” változatában a kinevezés és a megbízás kezdő időpontját javasolta oly módon módosítani, hogy a megbízás kezdő időpontja a miniszteri felmentés megérkezésének napja, de legkorábban 2005. június 1-je legyen. Javasolta továbbá, hogy az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot egészítse ki azzal a közgyűlés, hogy a közgyűlés elnöke a miniszteri felmentés megérkezését követően tegye meg a szükséges intézkedéseket. Kérdés, vélemény, hozzászólás, vita nem volt. Kuti Csaba Ismertette az SZMSZ-ben előírt szavazás menetét, mely szerint először a szimpátiaszavazásra kerül sor. Az egyszerű többséget el nem ért személyek nem vesznek részt a következő forduló szavazásán. Az a pályázó jut tovább, aki a szimpátiaszavazáson az egyszerű többséget elérte. A második szavazási körben a legkevesebb szavazatot kapott személyre szavaznak először, így választják ki azt, aki a legnagyobb támogatottságot élvezi. A végén az ő személyére történik a szavazás a minősített többség biztosítása érdekében. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a döntsön Beratin Gábor pályázó előzetes kiválasztásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 5 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 21 tartózkodás mellett nem támogatta Beratin Gábor előzetes kiválasztását. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Galántai Csaba pályázó előzetes kiválasztásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő.
21 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 3 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett nem támogatta Galántai Csaba előzetes kiválasztását. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Gulácsi Attila pályázó előzetes kiválasztásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 21 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett támogatta Gulácsi Attila előzetes kiválasztását. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kiss György pályázó előzetes kiválasztásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett nem támogatta Kiss György előzetes kiválasztását. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kovács Gábor pályázó előzetes kiválasztásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 igen szavazattal, 9 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett támogatta Kovács Gábor előzetes kiválasztását. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Szamosvári Éva pályázó előzetes kiválasztásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 18 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett támogatta Szamosvári Éva előzetes kiválasztását. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Virág István pályázó előzetes kiválasztásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, 28 tartózkodás mellett nem támogatta Virág István előzetes kiválasztását. Kuti Csaba Ismertette, hogy Szamosvári Éva, Gulácsi Attila és Kovács Gábor jutott tovább a második fordulóba. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Szamosvári Éva pályázó kiválasztásáról.
22 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 15 tartózkodás mellett nem támogatta Szamosvári Éva kiválasztását. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Gulácsi Attila pályázó kiválasztásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése igen szavazat nélkül, 13 ellenszavazattal, 21 tartózkodás mellett nem támogatta Gulácsi Attila kiválasztását. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kovács Gábor pályázó kiválasztásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 21 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 3 tartózkodással támogatta Kovács Gábor kiválasztását. Kuti Csaba A szavazás eredményére tekintettel felhívta a figyelmet arra, hogy a kinevezésről Kovács Gábor esetében lehet dönteni. Amennyiben megkapja a minősített többséget, úgy alelnök asszony által jelzett eljárás szerint, a miniszteri felmentés megérkezését követően nevezhető ki. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kovács Gábor pályázó igazgatói megbízásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 20 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett nem támogatta Kovács Gábor megbízását. Kuti Csaba Mivel Kovács Gábor a minősített többséget nem kapta meg és a Társulási Tanács nem egyeztetett erre az esetre az egyetlen kinevezhető Tamás Erzsébettel, javasolta, a B határozati javaslatot úgy elfogadni, hogy a közgyűlés a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja és új pályázati eljárás lefolytatására kéri fel az irányító Társulási Tanácsot. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 51/2005. (V. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Kabóca Bábszínház igazgatói állására kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánítja.
23 A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri az Intézményirányító Társulási Tanácsot, hogy a Kabóca Bábszínház igazgatói állására írjon ki új pályázatot. Határidő: Felelős:
2005. május 31. Dr. Németh Márta tanácsnok, a Társulási Tanács elnöke
4. Kórházi felügyelő tanácsokba tagok választása Kuti Csaba Elmondta, hogy az előző közgyűlésen már napirendre került az anyag, illetve a kórház igazgatóinak kezdeményezése, amelyben kérték, hogy az egészségügyi intézményeinkbe, nevezetesen a Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet felügyelő tanácsába, illetőleg a Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet felügyelő tanácsába tagokat válasszon a közgyűlés. Megadta a szót az Egészségügyi Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Dr. Szundy Béla Bejelentette, hogy a Egészségügyi Bizottság 2005. május 10-ei ülésén az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazattal és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet felügyelő tanácsi tagságára javasolt jelölteknél az alábbi sorrendet alakította ki: 6 támogató szavazatot kapott Süle Kálmán, Vörös Gyula, Albert Mihály, 5 támogató szavazatot kapott Menyhárt László, 4 támogató szavazatot kapott ifj. Dr. Orbán György, 3 támogató szavazatot kapott Dr. Nyári Ildikó. A bizottság a Veszprém megyei Önkormányzat Tűdőgyógyintézete Farkasgyepű felügyelő tanácsi tagságára javasolt jelölteknél az alábbi sorrendet alakította ki: 6 támogató szavazatot kapott Dr. Ferencz Judit, 5 támogató szavazatot ifj. Csőbör Károly, Dr. Áldozó Tamás, 2 támogató szavazatot kapott Busz János, nem kapott támogató szavazatot Vörös Gyula. Kuti Csaba Tájékoztatta a közgyűlés tagjait arról, hogy a Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége Albert Mihály polgármester urat jelölte a Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet felügyelő tanácsába, de időközben a jelölését visszavonta és helyette Csillag Zoltánt Bakonyszentkirály polgármesterét delegálták. Tekintettel arra, hogy mindkét jelölésnél több a jelölt, mint ahány fő a felügyelő tanácsokba megválasztható - a megyei kórháznál 5 tag, Farkasgyepűn 3 tag -, javasolta, hogy mindenkinél szimpátiaszavazással mérjék fel a támogatottságot. A legkevesebb támogatottságot kapó személyt mindkét esetben elhagyva, a többiről együttesen lehetne szavazni. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az ismertetett szavazás rendjéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 27 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett támogatta a javaslatot.
24 Kuti Csaba A szavazás eredménye ismeretében elmondta, hogy ennek megfelelően fognak szavazni, megkérdezte, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban van-e kérdés. Kérdés, hozzászólás Dr. Áldozó Tamás Aljegyző asszonytól kérdezte, mivel az előterjesztést a legutóbbi közgyűlésről a bizottság hozta a közgyűlés elé, most pedig az elnök úr terjeszti elő, nem lehet-e hatáskörelvonásról szó. Bejelentette, hogy a rá vonatkozó szavazásnál nem fog részt venni. Dr. Molnár Ibolya A kérdésre reagálva elmondta, hogy előterjesztő lehet a bizottság, és a közgyűlés elnöke. Nincs nevesítve a bizottság hatáskörében az, hogy mely előterjesztéseket terjeszthet elő. Az előterjesztés tartalma is változott, ezért álláspontja szerint változhat az előterjesztő is. Könnyid István Előrebocsátotta, hogy személyekkel kapcsolatban semmilyen kifogása nincs, de kérdezte, nem etikátlan-e egy kórházigazgatót, másik kórházfelügyelő tanácsába jelölni. Ezt nem tartotta helyesnek, ezért tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy Dr. Nyári Ildikóra nem fog szavazni. Kuti Csaba Elmondta, amennyiben hozzá szól a kérdés, úgy gondolja, nincs lehetőség bírálni a javaslattevőket, véleményezni a szavazás módjával lehet. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a kórházi felügyelő tanácsokba tagok előzetes kiválasztásáról, amelyre abc szerinti sorrendben tett javaslatot, tehát elsőként a közgyűlés döntsön Csillag Zoltán személyéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Csillag Zoltán személyéről 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett döntött. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Menyhárt László személyéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Menyhárt László személyéről 34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett döntött. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön dr. Nyári Ildikó személyéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése dr. Nyári Ildikó személyéről 19 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett döntött.
25
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön ifj. dr. Orbán György személyéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése ifj. dr. Orbán György személyéről 21 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett döntött. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Süle Kálmán személyéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Süle Kálmán személyéről 20 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett döntött. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Vörös Gyula személyéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Vörös Gyula személyéről 20 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett döntött. Kuti Csaba Megállapította, hogy Dr. Nyári Ildikó kapta a legkevesebb támogató szavazatot, ezért az előzetesen elfogadott eljárási rendnek megfelelően javasolta, hogy a testület a legtöbb szavazatot elért öt személyről együttesen döntsön. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 52/2005. (V. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet felügyelő tanácsába a következő önkormányzati jelölteket választja meg: Csillag Zoltán Menyhárt László Ifj. Dr. Orbán György Süle Kálmán Vörös Gyula Határidő: Felelős:
2005. június 3. az értesítés megküldéséért Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
26 Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet Felügyelő Tanácsába tagok kiválasztásáról, amelyre abc szerinti sorrendben tett javaslatot, tehát elsőként a közgyűlés döntsön dr. Áldozó Tamás személyéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. A szavazásban nem vett részt dr. Áldozó Tamás. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése dr. Áldozó Tamás személyéről 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett döntött. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Busz János személyéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Busz János személyéről 13 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal, 15 tartózkodás mellett döntött. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön ifj. Csőbör Károly személyéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése ifj. Csőbör Károly személyéről 31 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett döntött. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön dr. Ferencz Judit személyéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése dr. Ferencz Judit személyéről 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett döntött. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Vörös Gyula személyéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Vörös Gyula személyéről 24 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett döntött. Kuti Csaba Megállapította, hogy Busz János és Vörös Gyula kapta a legkevesebb támogató szavazatot, ezért az előzetesen elfogadott eljárási rendnek megfelelően javasolta, hogy a testület a legtöbb szavazatot elért három személyről együttesen döntsön. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő.
27 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 53/2005. (V. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézet felügyelő tanácsába a következő önkormányzati jelölteket választja: Dr. Áldozó Tamás Dr. Ferencz Judit Csőbör Károly Határidő: Felelős:
2005. június 3. az értesítés megküldéséért Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
5. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről szóló 1/2005. (II.23.) rendeletének módosítása. Kuti Csaba Tájékoztatta a képviselőtársait arról, hogy az Állami Számvevőszék több önkormányzatnál kifogásolta, hogy az alapítványi támogatásokról átruházott hatáskörben a bizottságok, vagy a közgyűlés elnöke döntött. Az Ötv 10.§ (1) bekezdés d.) pontja alapján a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása a képviselő testület hatásköréből nem ruházható át. A törvény szövege nem egyértelmű, emiatt állásfoglalást kértek a Pénzügyminisztériumtól, mely ez idáig írásban nem érkezett meg. A PM illetékesének szóbeli tájékoztatása úgy szól, hogy mivel a törvény rendelkezése kifejezetten nem említi az alapítványok támogatását, információjuk szerint az Ötv. gondozásában illetékes Belügyminisztérium kezdeményezi a törvény erre rendelkezésének pontosítását. A hivatalos válasz megérkezését követően az alapítványok támogatása az Ötv. módosításáig a testület hatáskörében marad. Ennek megfelelően az eddigi gyakorlatot módosítani kell. Ennek keretében újra kell szabályozni a képviselői alap felhasználására vonatkozó elnöki intézkedést, továbbá alapítványi támogatást a jövőben csak a közgyűlés döntésével lehet biztosítani. Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport, a Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi a Szociális és Gyermekvédelmi, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2005. május 12-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést, 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Porga Gyula Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi Bizottság 2005. május 17-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
28 Talabér Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2005. május 17-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. Dr. Kontrát Károly Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2005. május 19-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről szóló 1/2005. (II.23.) rendeletének módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 4/2005. (V. 19.) rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről szóló 1/2005. (II.23.) rendeletének módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 6. a. Veszprém megye Területrendezési Tervének elfogadása b. Veszprém megye Területrendezési Terve megyei szabályozási ajánlásainak elfogadása c. Veszprém megye Területrendezési Terve területrendezési intézkedési javaslatának elfogadása Kuti Csaba Bejelentette, hogy a Területrendezési Terv tervezőjének Huszár Máriának a javaslatára az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet 8.§ (1) bekezdés a.) pontjának elhagyását javasolta a Miniszterelnöki Hivatallal történt egyeztetés eredményeképpen. Megadta a szót a Területrendezési és Kommunális Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Máhl Ferenc Bejelentette, hogy az előterjesztés mindhárom pontját külön-külön tárgyalta meg a Területrendezési és Kommunális Bizottság 2005. május 17-ei ülésén. A bizottság az előterjesztés b.) részében foglalt megyei szabályozási ajánlásait 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
29 A bizottság az előterjesztés c.) részében foglalt intézkedési javaslatokat 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A bizottság az előterjesztés a.) részében foglaltakat, Veszprém megye területrendezési tervét megtárgyalta, 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kérdések Dr. Kovács Zoltán Elmondta, hogy a tervezői válaszok körében található, hogy van egy a 82-es úttal párhuzamos kerékpár út és van egy másik, amely Pápa-Döbrönte-Ajka kerékpárutat fogja tartalmazni. Ez a Pápa- Ajka kerékpárút „lóg a levegőben, nem kapcsolódik semmihez”, noha Győr és Pápa között ott van már, elkészült a kerékpáros szálloda Téten, a kerékpáros turizmus érdekében nincs egy befejező szakasza, amely leért a Balaton-felvidékre Ajkától. Megkérdezte, ez miért maradt ki, noha az OTrT-nél ez már vitakérdés volt, hogy ezt is be kellene venni a rendszerbe. Kifogásolta, hogy az anyagban még szerepel Királyszentistván, mint lehetséges regionális lerakó. A legutóbbi interpelláció kapcsán a közgyűlés elnöke is nyilatkozott ezzel kapcsolatban és egyébként is van több hulladéklerakóval kapcsolatos válasz. Megkérdezte, mi a helyzet hulladéklerakó ügyben. Elmondta továbbá, hogy 40 tonnás Rába híd Győrben van és Sárváron. Az anyag tartalmazza, hogy Malomsoknál és Marcaltőnél kellene egy Rába hidat építeni. Véleménye szerint nem kellene új hidat építeni, hanem a 20 tonnás marcaltői hidat kellene 40 tonnássá fejleszteni, ez azt jelentené, hogy a Csorna-Pápa közötti szakaszon el tudnának menni a kamionok, nem kellene Győrnek kerülni a 83-ason, illetve nem kellene végig menni egészen Sárvárig, hanem lenne egy köztes szakasz, amelyik átkötné ezt a két rendszert. Ráadásul Tét az egy jelentős iparterülettel rendelkezik, ott van a Sokorró, mintegy 1000 főt foglalkoztat, a Pápai Ipari Parkban is közel 2000 embert foglalkoztatnak, ott lesz a Logisztikai Centrum, amely innentől kezdve elérhető a Rába hídon keresztül. A Logisztikai Központokkal kapcsolatban az anyag tartalmazza – vita van Székesfehérvár és Veszprém központot illetően – hogy létezik egy légi közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési terv. Véleménye szerint minimum Logisztikai alközpontként, de inkább logisztikai központként a légi közlekedés vonatkozásában a pápai bázisrepülőteret célszerű lenne bevenni ebbe a rendszerbe. A Győr-Pápa-Celldömölk vasútvonallal kapcsolatban elmondta, hogy az még az Orbán kormány terveit tartalmazza az előterjesztés, miszerint 2002-2003 években megtörténik a villamosítás, amely sajnos nem valósult meg. Várhatóan novemberben elindul a tényleges megvalósítás, és 2007-re készül el ennek a vasútnak a teljes villamosítása. Megítélése szerint ennek megfelelően kell korrigálni az anyagot. Galambos Szilvia Megkérdezte az előterjesztőtől, hogy az anyagban szereplő információ honnét származik, miszerint a várpalotai helyi hulladéklerakót regionális hulladéklerakóvá kívánják fejleszteni. Könnyid István Utalt Sibak András napirend előtti hozzászólására, megkérdezte, hogy a honvédelmi miniszter bejelentése elérkezett-e a hivatalig, mivel az 3/14-es mellékletben szerepel még mint honvédelmi és katonai bázis. Megkérdezte erre vonatkozóan milyen elképzelések vannak.
30 Megkérdezte továbbá, hogy a mellékutak fejezeti résznél miért maradt ki CsabrendekZalagyömörőt összekötő út megépítése. Bővebb tájékoztatást kért a Sümeget elkerülő 84-es főközlekedési útvonal nyomvonaláról mivel arról nem talált említést az anyagban. Kropf Miklós Megkérdezte, hogy a térségi hulladéklerakóhelyek kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területövezetek kijelölése végleges-e, ugyanis a megyei területrendezési terv nem tartalmazza sem a Szentgálra, sem az alternatívaként felmerülő Királyszentistvánra tervezett hulladéklerakót. Ez úgy kell érteni, hogy a területrendezési terv elfogadása esetén az említett területeken nem létesíthető hulladéklerakóhely. Megkérdezte továbbá, hogy szándékában áll-e az előterjesztőnek az úthálózat fejlesztés vonatkozásában prioritást, sorrendi megjelölést, illetve ütemezést beállítani. A terv minden hiányzó közúti kapcsolat megjelölésére törekszik-e vagy csak a közeljövőben forrással is lefedhető célokat kívánja jelezni. Kuti Csaba Felkérte Horváth László irodavezetőt és Huszár Mária vezető tervezőt a válaszok megadására. Horváth László Ismertette a terv metodikai sajátosságait. Emlékeztetett arra, hogy 1997-től indult el a tervkészítés. Hangsúlyozta, a tervnek nem feladata, hogy prioritásokról döntsön, hanem az országosan megfogalmazott nagy szerkezeti elhatározásokat közvetítse a települési területrendezési tervek irányába. Mivel „hozott anyagból” dolgoztak, így nem lehet a terven számonkérni, hogy pl. egy hulladéklerakó helyét miért nem jelöli, ugyanis az a hulladékgazdálkodási tervek kérdéskörébe tartozik. A szentgáli hulladéklerakó létesítésére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a tervnek van „egy látóképessége, miszerint 50 ha alatti területeket nem lát”. Amennyiben geológiailag, vízföldtani és egyéb szempontok alapján igazolják, hogy az adott terep alkalmas ilyen célra, akkor a hatóságok sem zárkóznak el az engedély megadásától. A kérdésben szereplő tervezett hulladéklerakók szerepeltetése nem tartozik a megyei területrendezési terv hatókörébe. Szó szerinti rögzítés Huszár Mária „Tisztelt Közgyűlés! Megkísérlek válaszolni a feltett kérdésekre. A kerékpárúttal kapcsolatosan először. Egyrészt szeretném előre bocsátani a tervezői válaszok, ez még a 2001 évi tervi fázis egyeztetési anyagára kapott észrevételeknek a válaszai. Azóta sokat változott az elfogadási fázisba került terv. 2002 végén lezárásra került - az országos terv elfogadása nélkül - a megyei terv abban a szakaszában, ahova eljutott és az országos terv elfogadása után vettük fel újra a fonalat. Ezzel a kerékpárúttal kapcsolatban konkrétan felvetődött a 2003-as tervi szakaszban még egy olyan alternatíva a megyei terven bejelöltön kívül Pápa-Ajka az eredeti javaslatban is szerepelt, tehát egy regionális hálózat Győr-Pápa-Ajka egészen a balatoni országos törzshálózat kerékpárúti bekötése. A megyei terv Nagyvázsony térségében javasolta ezt megtenni, a Balaton-felvidéki kerékpárútra való rákötést. Felmerült egy alternatív javaslat is, ez pedig Ajka térségét érinti, mégpedig, hogy ne a 82-es út nyomvonala közelébe haladjon a kerékpárút, Magyarpolánynál tért volna el a megyei terv eredeti javaslata, hanem már előbb, tehát Ganna felé letérjen az idegenforgalmi célpontok felfűzése érdekében, és felvetődött,
31 hogy ez ne Nagyvázsony térségében, hanem Kapolcs térségében kössön be a Balatonfelvidéki kerékpárútba. Tekintettel, hogy ez a Balaton terv hatálya alá tartozó területet érinti, tehát ennek a végleges nyomvonal eldöntése a Balaton terv felülvizsgálata során lehetséges. A Marcaltői híddal kapcsolatban a javaslatot köszönettel elfogadjuk. Ez tulajdonképpen annyiban egybe vág a megyei terv elképzelésével, hogy ezt az itt áthaladó utat főúttá kívánja fejleszteni a távlatban. A hulladéklerakóval kapcsolatban azt hiszem talán kielégítő az az elvi válasz, amit az irodavezető úr adott, tehát még felvetődött a tervi fázis egyeztetési anyagában térségi hulladéklerakóknak a megjelölése, ez Várpalotára is vonatkozik. Azt már az észrevételek alapján a tervi fázisban korrigáltuk ezt a téves információt, mert ott volt egy olyan információ, hogy földtanilag annak a védelme egy agyagréteggel már eleve biztosítható, tehát szóba jöhet. Ez egy felvetés volt. Ez már a 2001-es egyeztetési anyagnak a javított változatában – ami az észrevételek bedolgozását tartalmazta, már ez nem szerepel. A logisztikai központtal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy egy országos vizsgálat és terv alapján 10 nagy logisztikai körzetre osztották az országot. Közép-Dunántúlon az országos logisztikai szerepkörre Székesfehérvár jelölték ki. Az OTrT-be is ez szerepel és ennek alközpontjaként, vagy társközpontjaként az országos terv Veszprémet jelöli meg. A megyei terv ezt mint társközpontot vette át, ami regionális szerepkört jelentene Székesfehérvárral együttműködve ezen a tengelyen. Na most erre a megyei tervnek lehetősége van, hogy az intézkedési javaslatban javaslatot tegyen az országos terv felülvizsgálata során, hogy ugyanilyen szerepkörrel jelenítse meg Pápát. A megyei terv ezt befogadhatja megyei szintű logisztikai alközpontként. Erre van lehetőség, de akkor ezt meg kellene jelenítenünk. Köszönöm szépen az észrevételt. A Győr-Pápa-Celldömölk vasútvonal villamosítására vonatkozóan azt hiszem itt is érvényes az irodavezető úr általános válasza, hogy végül is itt ütemezéssel a megyei Területrendezési Terv elfogadási fázisa – most ebben a szakaszban vagyunk – nem foglalkozhat. Itt valószínűleg az észrevételek vonatkozhattak a fejlesztés ütemezésére. Ez a területfejlesztési programnak a feladata, ugyanúgy a forráskeresés megvalósítása is. Ezt az útfejlesztésekre általában tudnám válaszolni, hogy a megyei területrendezési terv elsősorban a megye térszerkezetét alapvetően befolyásoló nagy főúti kapcsolatok kialakítását, fejlesztését és a térségi jelentőségű mellékúthálózat fejlesztését igyekezett megjelölni. A szerkezet jóváhagyásra kerülő lapon is ezek az elemek az úthálózaton belül szerepelnek. Ugyanakkor tekintve, hogy egy aprófalvas megyéről lévén szó, és nagyon sok jelenleg a zsáktelepülése a megyének, - bár települési kompetenciába tartoznak a településközi mellékúti összekötő kapcsolatok kiépítése - a megyei terv, mint térségi problémát a megyében ezt igyekezett kezelni és egy javaslatot adni, ami nagy távlatra szóló javaslat. Tehát ezt, forráskezeléssel foglalkozni a megyei tervnek nincsen eszköze. Ez egy fejlesztési program keretében ütemezhető és a források ennek keretében kereshetők és határozhatók meg. Ha a mellékúthálózatnál tartunk a Csabrendek és Zalagyömörő közötti összekötő úti kapcsolat valóban nem szerepel a tervben. Sajnálom igazából, hogy a tervi fázis egyeztetése során ez nem vetődött fel, nagyon sok olyan települési javaslatot még befogadott a megyei terv, amelyek akkor érkeztek. Van mód erre is, most is befogadni. Tulajdonképpen nem tárgya a mellék-úthálózati fejlesztéssel kapcsolatos kérdés, nem tárgya a rendelet-melléklet, tehát a rendelettel jóváhagyandó anyagnak. A mellékúthálózat-fejlesztési kapcsolatokat tulajdonképpen tájékoztató és ajánlási jelleggel, a határozat mellékleteként sorolja fel a megyei terv. Ebben van mód módosításra, ha ilyen igény felmerül, akkor ezt be tudja fogadni még ebben a fázisban is az anyag. A tartalmi követelmény rendelet előírása szerint és az OTrT elvi meghatározásai alapján a megyei terv határolja le a katasztrófavédelmi és honvédelmi övezetet a megyében. A honvédelmi övezetbe a honvédségi területeket soroltuk be a HM adatszolgáltatása alapján. Itt
32 ennyire friss információ nem is lehet benne. Másrészt ez még mindig a honvédség tulajdonában tartozó terület, tehát mindenképp szerepeltetni kell, per pillanat nem mondott le ennek a tulajdonjogáról és kezelési jogáról a honvédség, az övezeti lapon szerepel. Az anyag lezárásra került tavaly év végén, amikor is a Miniszterelnöki Hivatalhoz állásfoglalásra benyújtásra került. Még hozzáteszem, hogy a tapolcai bázis az a Balaton törvény hatálya alá tartozó terület, tehát itt kompetenciája nincs is a megyei tervnek.” Szó szerinti rögzítés vége Kérdések, hozzászólások Dr. Áldozó Tamás Elmondta, hogy Pápa városát érintően szeretne javaslatot tenni, utalt az elhangzottakra, miszerint Sebe István magyarpolányi polgármester vezetésével, illetve ösztönzésére PápaGanna-Döbrönte-Magyarpolány-Ajka-Kapolcs kerékpárútra vonatkozó beruházásra és tervezésre összeállt egy konzorcium, vagy önkormányzati társulás. Véleménye szerint ezt mindenféleképpen érdemes befogadni, ennek ott helye van. A logisztikai központtal kapcsolatban javasolta, hogy Pápa legyen legalább alközpont, mivel ott egy olyan nemzetközi repülőtérnek is megfelelő minősítéssel rendelkező repülőtér lesz a közeljövőben, amely kétirányú vasúti közlekedési és közúti kapcsolattal rendelkezik. Megítélése szerint ilyen adottságú terület logisztikai központ létesítésére 15 éven túli időtávlatban a Dunántúlon nem lesz lehetőség. Utalt az adászteveli önkormányzat észrevételére, amit nem építettek be a tervbe, amely az Adásztevel-Tapolcafő közötti út megépítésére vonatkozik, és a 83-as útnak lenne egy leágazása. Álláspontja szerint az adászteveli kezdeményezés ennél többet érdemel, mert akkor gyakorlatilag egy a leendő 88-as út és a 83-as út közötti összeköttetés valósulna meg, amelynek az lenne az eredménye, hogy a 88-as úton Tatabánya irányából, ill. Veszprémvarsány irányából érkező forgalom át kerülne a 83-asra, mely a pápai elkerülő úton tudna tovább menni és ez elég nagy forgalmat venne le a városról. Jelenleg északról Pápára csak a Naggyimót irányából érkező forgalom jön be, az az egy út nincsen elkerülő útba bekapcsolva. Másrészt az Adásztevelen, Homokbödögén, Nagytevelen, Ugodon, Csóton élőknek nagyságrendekkel közelebb hozná Veszprémet, hisz nem Pápán keresztül jutnának el a megyeszékhelyre, és így jelentősen csökkenne a távolság. Ugyanakkor szerepel ebben a tervben egy olyan útkapcsolatnak a megvizsgálása, amit viszont befogadtak, és itt némi ellentmondást érez, bár azt is fontosnak tartotta ami a pápakovácsiattyapusztai intézmény és Tapolcafő között van. A Tapocafő-Adásztevel-Naggyimót kapcsolatot ezért nagyságrendekkel és stratégiailag is megfontolandónak tartotta. Könnyid István Utalt a Sümeget elkerülő nyomvonalat érintő javaslatra, hiányolta a nyomvonal kijelölésére vonatkozó tanácsokat illetve információkat. Megkérdezte, hogy egyáltalán szerepel-e az anyagban, ha igen akkor milyen mélységben, vagy milyen okból maradt ki. Kérte továbbá, hogy a Csabrendek-Zalagyömörő összekötő út, mellyel a kistérségi társulás foglalkozott és elfogadta, ha mód és lehetőség van rá, kerüljön be a rendezési tervbe. Dr. Áldozó Tamás Felhívta a figyelmet egy félreértésre, a vasút villamosításának ügye nem fejeződött be 20022003-ban, hanem ezt a jövőben kell megoldani.
33 Kuti Csaba Elmondta, hogy a felmerült javaslatok beépíthetők a mellékletekbe, illetve az intézkedési javaslatok közé. Felhívta a figyelmet, hogy először minősített többség kell, a Megyei Területrendezési Terv elfogadásához, utána egyszerű többség is elegendő a Szabályozási ajánlások és az Intézkedési javaslat elfogadásához. Mivel további kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés elsőként döntsön Veszprém megye Területrendezési Tervének elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 5/2005. (V. 27.) rendeletet Veszprém Megye Területrendezési Tervéről. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Veszprém megye Területrendezési Terve megyei szabályozási ajánlásait tartalmazó határozati javaslat elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 54/2005. (V. 19.) MÖK határozatot Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyűlése a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/B. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Veszprém megye területrendezési tervének megyei szabályozási ajánlásait az alábbiak szerint elfogadja. 1. Megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások a) Erdőgazdálkodási térség • Erdősítésre javasolt területen beépítésre szánt terület kijelölését kerülni kell. • Az erdőtelepítés a mezőgazdasági termelésracionalizálási lehetőségeként olyan területeken célszerű, ahol valamilyen tényező akadályozza a hatékony gazdálkodást. Ilyen területek elsősorban: — az erdőkkel körbevett zárványterületek; — a meredek lejtőkön fekvő földterületek, ahol a talajvédelemnek elsődleges szerepe van;
34
•
•
•
•
— alacsony termőképességű, alacsony aranykorona értékű földterületek, ahol csak magas költségráfordítással lehet termelni, továbbá — a vízbázisok hidrogeológiai védőterületei. A potenciális erdőtelepítési területből – ritka gyeptársulásaik megőrzése érdekében – indokolt kizárni a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületeket, továbbá a természetes- és természetközeli állapotú, természeti területnek minősülő gyepterületeket, valamint a NATURA 2000 hálózatba kijelölt természetes élőhelyeket. Az erdőtelepítésre javasolt területek későbbi természetvédelmi oltalom alá kerülése esetén minden művelésiágváltozáshoz a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. Az erdő kiemelkedő védelmi szerepére tekintettel védelmi rendeltetésű erdők telepítése az ökológiai hálózat fejlesztését szolgáló természetvédelmi érdekeken túl talajvédelmi, településvédelmi és tájképvédelmi céllal egyaránt javasolt. — A környezeti károk mérséklése érdekében az erősen szennyező emissziós források térségében véderdők telepítése, védőfásítások létesítése szükséges (elsősorban a legkritikusabb ipari térségekben, a nagy forgalmú közlekedési utak mentén, valamint a repülőterek és a honvédségi gyakorlóterületek környezetében a levegőés zajszennyezés csökkentése érdekében). — Az erdővel borított meredek – különösen a 15% feletti –, potenciálisan erózióérzékeny lejtőkön az erdők fontos talajvédelmi szerepet töltenek be. Ezért e területeken természetszerű erdőművelés, erdőfelújítás szükséges, tarvágás nem engedhető meg. — Az erősen deflációveszélyes területeken mezővédő erdősávok létesítése, a tájrehabilitációt igénylő térségekben a tájsebek rekultivációja további jelentős erdőtelepítési feladatokat igényel. A megyében a karsztos területek nagy kiterjedésére tekintettel a szélerózió elleni védelemre a vékony növénytakaróval borított, sérülékeny talajú karsztterületeken is figyelmet kell fordítani. — Erdősávok, fasorok, egyéb fásítások létesítésekor fontos szempont továbbá az emberi tevékenységekből keletkezett tájsebek, sérült termőterületek rekultivációja, újrahasznosítása erdészeti eszközökkel. Amennyiben a termőhelyi adottságok lehetővé teszik, az erdősítést a térség ökológiai értékét növelő, természeteshez közel álló fafajösszetételű erdők telepítésével javasolt megvalósítani. Az erdőtelepítések során olyan fafajtákat célszerű előnyben részesíteni, amelyek az ember számára pollen-veszélyt nem (vagy csak kevésbé) jelentenek, allergiás megbetegedést nem okoznak. Az erdők hagyományos hármas funkcióján belül a gazdasági, védelmi és közjóléti funkció összhangjára kell törekedni. Az erdővel borított táj a turizmus számára növekvő vonzerőt jelent, ezért e területeken indokolt összehangolni az erdőgazdálkodás, táj- és természetvédelem, valamint az ökoturizmus szempontjait.
b) Belterjes mezőgazdasági térség •
A kiváló termőhelyi adottságú, kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, a gazdaságos árutermelésre legalkalmasabb területek védelme fontos feladat. E területek belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez közvetlen kapcsolódásuk esetén indokolt, beépítésre szánt területté minősítésük pedig csak a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelemmel összefüggő céllal javasolt. • A kiváló minőségű és termőképességű mezőgazdasági területeken az intenzív mezőgazdasági művelés mellett gondot kell fordítani a biotóp hálózat elemeire (mezővédő erdősávok, cserjesorok, gyepek, vízfolyások menti terület), a kiváló adottságú talajok (csernozjom) megőrzésére, tápanyag-utánpótlására, a fizikai, kémiai, biológiai talajdegradáció
35
• •
megakadályozására, valamint az erózió elleni védelemre (különös tekintettel a lejtőre merőleges irányú művelés folytatására). A borvidéki és bortermőhelyi települések szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészletein épület elhelyezése csak a szőlőtermelés és a borturizmus elősegítése érdekében engedélyezhető. A jelenlegi szőlőkataszteri területek felülvizsgálata indokolt, és a megyei területrendezési terv szabályozását érvényesíteni szükséges a felülvizsgált területeken.
c) Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség •
•
•
A külterjesen hasznosítható, gyengébb termőhelyi adottságokkal rendelkező, valamint a talaj-, víz- és élőhelyvédelmi szempontból fontos területeken főként önellátásra, ill. a környező területek tradicionális, jó minőségű, egyedi, tájjellegű, illetve bio-termékekkel történő ellátására, valamint az idegenforgalom (kulturális, rekreációs) specifikumaira irányuló termelést célszerű folytatni. Javasolható a takarmánytermesztés, extenzív gyepgazdálkodással összekötött külterjes állattartás, amely jól kombinálható a génmegőrző és idegenforgalmi jellegű őshonos állatok tartásával, bemutatásával. A külterjes hasznosítású mezőgazdasági területeken a védelmi célok érdekében integrált, környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, megfelelő növényvédelmi (biológiai védekezés), talajművelési, talajerő-utánpótlási (szerves- és zöldtrágyázás) módszerek és vetésszerkezet megválasztásával. A térség területén előforduló ökológiai folyosókra, természeti- és természetvédelmi területekre az ökológiai hálózat övezetére vonatkozó előírások, ill. irányelvek és a természetvédelem jogszabályai az irányadók. Az allergiás megbetegedések csökkentése érdekében fontos feladat a parlagterületek visszaszorítása és a parlagfű-mentesítési kötelezettség betartása.
d) Vízgazdálkodási térség • •
• •
• • •
A vízfolyások vízminőségének közvetlen védelme érdekében az érintett vizek mentén szabályozott sávban mindennemű (építés és egyéb) tevékenység folytatásához az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulása szükséges. A vízfolyások rendszeres karbantartása és felújítása közép- és hosszú távon egyaránt fontos feladat. A helyreállítás során az eredeti állapotot közelítő megoldásokra kell törekedni, a vízgazdálkodási feladatok végzéséhez szükséges területek és hullámterek nem építhetők be. A mederrendezés elsőrendű szempont, mert ezek a vizek a végbefogadói a beépített területekről érkező csapadékvíz-hálózat által szállított nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló csapadékvíznek. A helyi vízkárelhárítás érdekében a hegy- és dombvidéki településeken különösen fontos a kisvízfolyásokon a záportározó-építési lehetőségek kihasználása. A vizek megfogásával és késleltetésével mentesíthető a beépített terület a hirtelen lezúduló, sok uszadékot és hordalékot szállító vizektől. A kisvízfolyások, víztározók állapotára, minőségére különösen a Marcal völgyében, valamint a Séd–Nádor vízgyűjtőjén szükséges figyelmet fordítani. A Rába jobb partján kijelölt árvízvédelmi szükségtározó helybiztosítása továbbra is szükséges. A települések belterületén összegyűjtött csapadékvizek vízfolyásokba vezetése csak előzetes tisztítás (olajfogó, homokfogó, törmelékfogó stb.) után engedélyezhető.
36 e) Városias települési térség f) Hagyományosan vidéki települési térség • • •
•
•
•
• •
• •
•
A beépítésre szánt területek túlzott növekedését fékezni szükséges. Az új beépítésre szánt területek kijelölésének korlátozásával a meglévő települési területek rehabilitációját kívánja a területrendezési terv elősegíteni. Az urbanizálódó, agglomerálódó térségekben meg kell akadályozni a szomszédos települések beépítésre szánt területeinek összenövését. Törekedni kell a hagyományos településszerkezet és beépítési mód megőrzésére, különösen a kulturális örökségi értékek, valamint a természeti és tájképi értékek szempontjából érzékeny területeken. Szigorú feltételekhez célszerű kötni és a településrendezési tervekben szabályozni a beépítésre szánt területek bővítését és területhasználatát a védett természeti területek környezetében és az ökológiai hálózat egyéb területein, valamint a kiváló termőhelyi adottságú mezőgazdasági területeken, hidrogeológiai védőterületen, bel- és árvízveszélyes területen, továbbá ott, ahol azt a településkép-védelmi szempontok megkövetelik. A városias települési térségbe tartozó települések rendezési terveiben a beépítés differenciált szabályozása szükséges, csak a településképhez illeszkedő beépítés alkalmazható. A kisvárosokban kerülni kell a nagyvárosias beépítést. Ilyen jellegű épületmagasság és beépítés engedélyezését ennek előzetes vizsgálatához kell kötni. Az ipari parkok kialakításakor is törekedni kell az észszerű területhasználatra. A zöldmezős beruházásokkal szemben előnyben kell részesíteni a környezetvédelmi követelmények biztosítása mellett a meglévő területek újrahasznosítását, különösen a hagyományos ipari térségek rehabilitációra váró iparterületein. A települési- és tájkarakter védelme érdekében térségi jelentőségű bevásárló- és szolgáltató központok létesítése csak a nagyobb városok közigazgatási területén engedélyezhető. A döntés során környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat keretében vizsgálni szükséges a települési környezetre, a helyi, hagyományos kereskedelemre, szolgáltatásra, termelésre gyakorolt hatásokat. A levegőminőségileg érzékeny területeken a településrendezési tervekben a beépítés szabályozása során a kondicionáló zöldfelületi rendszer bővítése mellett különös figyelmet kell fordítani a települések átszellőzését biztosító folyosók megtartására. A hagyományos tájhasználat megtartása érdekében nagyon fontos a külterületi építési lehetőségek szigorú szabályozása, különösen a város-közeli kertes területeken, valamint a szőlőművelés fenntartását segítve a hagyományos szőlőterületeken, elsődlegesen a történelmi borvidékeken. A települések beépítésre szánt területét nem kívánatos növelni azokon a településeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat még nem épült ki, vagy nem megfelelő kapacitású tisztítóra csatlakozik. A hagyományosan vidéki települési térségekben figyelmet kell fordítani a gazdálkodás befogadásának lehetőségéhez szükséges feltételek biztosítására (gazdálkodáshoz kötött építési lehetőség biztosítása megfelelő infrastrukturális feltételek — főleg szennyvíz- és hulladékkezelés — esetén). Az értékes és érzékeny rekreációs területeken az extenzív (hétvégi üdülőtelkes) üdülőterületi, valamint a tömeges üdülés igényeit szolgáló területbővítéseket, fejlesztéseket kerülni kell.
37 g) Építmények által igénybe vett térség • •
•
• •
•
• •
•
• • •
Építmények által igénybe vett területek növelése esetén törekedni kell a leggyengébb termőképességű területek igénybevételére, és ezen túlmenően érvényesíteni szükséges a természetvédelem és a régészeti leletmentés szempontjait is. A térségi szerkezeti terv érvényesülése érdekében az érintett települések közigazgatási területén – műszakilag megalapozott tervek alapján – területet kell biztosítani a térszerkezetet meghatározó közlekedési hálózatnak (tervezett gyorsforgalmi-, főúti nyomvonalaknak) és létesítményeknek, a vízgazdálkodás és energiaellátás regionális létesítményeinek, valamint ezek védőövezeteinek. Az érintett települések jegyzékét a rendelet 1/1–8. sz. mellékletei rögzítik. A térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatának és létesítményeinek megvalósíthatóságát biztosító sávok, ill. területek, országos és térségi létesítmény által igényelt magassági és egyéb korlátozások övezetének szabályozásában az ágazati szabványok és előírások irányadók. A közműhálózatok és létesítmények fektetési, elhelyezési formáját a településrendezési tervekben szabályozni szükséges. Új vezeték létesítésekor a műszaki–gazdaságossági szempontokat és a környezeti állapot javításának szempontjait egyaránt mérlegelni kell. A táj- és településkép védelme érdekében belterületen az új vezetéket 120 kV-os vagy annál alacsonyabb feszültségszint esetén földalatti vezetéssel kábelben javasolt elhelyezni. Települést elkerülő útszakaszok mentén a közlekedésből eredő zaj- és légszennyezés csökkentését szolgáló védőfásítás szükséges az út település felőli oldalán. Védett természeti területen, erdőterületen és erdősítésre javasolt területen, valamint kiváló adottságú mezőgazdasági területen haladó gyorsforgalmi- és főúti nyomvonalak mellett kiszolgáló létesítmények csak kivételesen indokolt esetben, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el. A távközlési hálózatok fejlesztése és rekonstrukciója során törekedni kell a hálózatok földkábelben történő fektetésére. A földkábelesítés kedvezően segíti a látványjavítást, zöldsávokkal, fasorokkal kísért utcakép kialakítását. E téren kiemelten kell kezelni az üdülő-és idegenforgalom által látogatott településeket, valamint a város- és községközpontokat. A műsorszórás és a vezeték nélküli távközlés bázisállomásainak védőterületét, valamint a bázisállomások közötti mikrohullámú összekötés sávját a terület-felhasználás szempontjából korlátozó tényezőként szükséges figyelembe venni a településrendezési tervekben. A mikrohullámú állomásokat üzemeltető szolgáltatók között együttműködés kialakítására kell törekedni annak érdekében, hogy – a berendezéseket közös, több funkciós állomásra telepítve – csökkenthető legyen a bázishelyek száma. Ezek létesítésekor keresni kell a környezetbe illő megoldásokat. Szélerőmű és szélerőműpark telepítése az ökológiai hálózat övezeteiben, valamint a tájkép- és településkép-védelmi szempontból értékes területeken nem javasolt. A telephelykiválasztásnál figyelemmel kell lenni a természet-, táj-, tájkép- és településkép-védelmi feltételekre. A beruházást előkészítő hatástanulmány keretében látványterv készítése szükséges. Nagyobb kapacitású szélerőműparkok telepítése esetén biztosítani szükséges a villamosenergia főelosztó-hálózatra történő csatlakozást. A belterületi vízrendezés megoldása érdekében a települések számára hidrológiai számításokkal megalapozott csapadékvíz-elvezetési tanulmány készítése ajánlott. A településrendezési tervekben a tervezett szennyvíztisztító telepek helyének kijelölése során javasolt a szélirány, valamint a tervezett távlati fejlesztési területek helybiztosításának figyelembevétele.
38 •
•
Azokon a kistelepüléseken (ill. településrészeken), amelyeken a csatornázás belátható időn belül nem várható, a terület adottságaitól függően vizsgálni szükséges természet-közeli és mesterséges szennyvíztisztítók alkalmazásának a lehetőségét. A Marcal medencéjében e rendszerek tervezése során a magasabb talajvízállást szükséges figyelembe venni. A szippantott szennyvizek fogadására legalább a regionális tisztítótelepeken előkezelő– fogadó műtárgyat javasolt építeni. További feladat a tisztítótelepeken a technológiai folyamat végén keletkező szennyvíziszap elhelyezése, ½ évig történő tárolása, majd hasznosításának, kihelyezésének megoldása. A tárolást a nagyobb kapacitású regionális telepeken javasolt megoldani. A megkutatott ásványvagyon-előfordulások védelmét a településrendezési tervekben biztosítani szükséges.
2. Térségi övezetekre vonatkozó ajánlások a) Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete •
Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető, ill. ilyen tevékenység folytatható. • Az övezethez tartozó települések rendezési tervének külterületi szabályzatában hangsúlyt kell helyezni — a talajszerkezetet kímélő agrotechnika alkalmazására; — a gyepek, kaszálók, legelők megtartására; — a meglévő fasorok és egyéb fás zöldfelületek megőrzésére; — védőfásítások, véderdősávok telepítésére; — a gyengébb minőségű szántóterületek gyepesítésére, őshonos fafajú erdősítésére; — a gyep- és erdőgazdálkodás, állattartás természetvédelmi érdekeket szem előtt tartó szabályozására; — a vizes élőhelyek rehabilitálására; a mezőgazdasági eredetű nitrátveszélyezéssel szembeni védelemről szóló 49/2001 (IV.03) Korm. rendelet maradéktalan teljesítése mellett. • Melioráció az érzékeny természeti területeken csak a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásában rögzített feltételek szerint folytatható. b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete • •
Az övezeten belüli kiváló termőhelyi adottságú földterületen beépítésre szánt terület kijelölése nem kívánatos. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezetében figyelmet kell fordítani az agrártérszerkezetet előnyösen formáló, mozaikos, kis területigényű talaj- és mezővédő fásítások (fasorok, erdősávok) megőrzésére és telepítésére.
c) Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete • •
A területek újrahasznosításának célját és szabályait a jogszabályi előírások szerint elkészítendő tájrendezési terv alapján a településrendezési tervben szükséges meghatározni. A jelentős mértékben átalakított, roncsolt területek, tájsebek és műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása során a jelenleginél kedvezőbb, a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást kívánatos megvalósítani, hangsúlyt helyezve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek létesítésére.
39 d) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete • •
•
• •
•
•
Az övezetbe tartozó települések szabályozási tervének készítése, ill. felülvizsgálata során – még a védőzóna kijelölése előtt – figyelemmel kell lenni az érintett terület és a vízbázis esetleges felszín alatti kapcsolatára. Az övezeten belül a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet szerint a megfelelő fokozottan érzékeny területeken figyelemmel kell lenni a tisztított szennyvizek befogadóba vezetésekor a befogadó vízfolyás kis vízhozama miatt esetlegesen bekövetkező szennyezés megakadályozására. A tisztított szennyvíz talajba szivárgása, így közvetetten felszín alatti vízbe jutása főként Tés, Eplény, esetleg Hárskút, Borzavár esetében okozhat szennyezést. Az övezet területén csak korlátozott vegyszer- és műtrágya-felhasználású, környezetkímélő, extenzív mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely megfelel a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, továbbá a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet előírásainak. Általában kívánatos felszámolni, vagy biztonságos védelemmel ellátni az ivóvízbázist veszélyeztető minden tevékenységet. Országos jelentőségű vízbázisként javasolt nyilvántartani a Dunántúli-középhegységben rendelkezésre álló gazdag karsztvízkészletet. A vízkészlet védelmében több megyére kiterjedő, egységes karsztvízvédelmi terület kialakítását célszerű előirányozni. A védőövezettel érintett területen bármilyen építési engedély kiadásához az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság véleményét is javasolt megkérni. A javasolt egységes védőövezet és a távlati vízbázisként kijelölt Malomsok és térsége által érintett, 2000 lakosegyenérték alatti szennyvíz-kibocsátású községek agglomerációs települések sorába emelése ajánlott a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósíthatósági Program 2 évenkénti felülvizsgálata során, hogy részesülhessenek agglomerációs településnek megfelelő támogatásban. A sérülékeny vízbázisok hirogeológiai védőterületén belül a szennyvízelvezetés, -tisztítás terén fokozott védelem biztosítása szükséges.
e) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete • •
Az övezetben csak környezetkímélő gazdasági tevékenység, korlátozott vegyszer- és műtrágya-felhasználású mező- és erdőgazdálkodás ajánlott. A természetes vízfolyások mentén biztosítani kívánatos a védőterületek természetközeli kialakításának, a vízfolyások revitalizációjának lehetőségét.
Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelv: • Az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények elhelyezése kerülendő, ill. csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. • Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. • Az övezetek területén műveléság-változtatás – művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása – csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.
40
f) Védett természeti terület övezete • •
• •
Az érintett települések szabályozási tervében az előírásokat a védett természeti területek kezelési tervében foglaltakkal összhangban szükséges meghatározni. Védett természeti területen nem javasolt távközlési, energetikai, vagy más célú magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény; így különösen hulladéklerakó, szennyvíziszap-tározó, hígtrágya-tározó létesítése. A meglévő potenciálisan szennyező létesítmények, üzemelő külszíni bányák működése csak a természetvédelmi érdekeknek alárendelten, a természeti és táji értékek sérelme nélkül történhet. Védett természeti területen új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, a természeti és tájképi értékek veszélyeztetése nélkül javasolható. Azokon a településeken, ahol a település belterülete is védett, ill. a belterületet védett külterület veszi körül, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a védett természeti terület a természetvédelmi hatóság engedélyével beépítésre szánt területté minősíthető. A kijelölés feltételeként célszerű előirányozni, hogy az a jelenlegi belterülethez kapcsolódva, annak legfeljebb 20%-át teheti ki, erdő vagy más természetes, ill. természetközeli élőhely igénybevétele nélkül.
g) Védett természeti terület védőövezete • •
A védett természeti területek védőövezeteinek a funkcióját a nemzeti ökológiai hálózaton belül meghatározott pufferterületek, valamint a megyei területrendezési tervben lehatárolt tájképvédelmi területek tölthetik be. Védett természeti területek védőövezetében a védett természeti területet veszélyeztető vagy zavaró tevékenység csak a természetvédelmi és a környezetvédelmi hatóság határozatában foglaltak szerint folytatható.
h) Természeti terület övezete • • •
•
•
Természeti területek övezetében a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el. Természeti területen meglévő külszíni művelésű bánya csak a természetvédelmi hatóság határozatában foglaltak szerint üzemeltethető. Az övezetbe tartozó területeken a meglévő és nyilvántartott ásványvagyon területeivel összhangban kell meghozni és érvényesíteni a térségi szabályozás bányaművelésre vonatkozó előírásait. A földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság – mint szakhatóság – bevonása szükséges. Természeti területen beépítésre szánt terület csak a gazdálkodással összefüggésben, a szennyvíz- és hulladékkezelés megfelelő infrastrukturális feltételeinek biztosítása esetén jelölhető ki, és minden építéssel járó tevékenység folytatásához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Az övezetben csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszereket célszerű alkalmazni. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.
41 i) Ökológiai (zöld) folyosó övezete • •
•
•
Ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás, ill. tevékenység fenntartása javasolható. Az övezet területén fontos a meglévő természetszerű művelési ágak (erdő, gyep, nádas stb.) megtartása, műveléság-váltás csak abban az esetben javasolható, ha az a termőhelyi viszonyokhoz igazodva, a természetközeli gazdálkodás irányába (intenzív gazdálkodási módból az extenzív irányba) történik. Minden építéssel járó műszaki beavatkozás (pl. műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése, fejlesztése), vagy bármilyen környezetterhelő tevékenység megvalósítása, folytatása csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával, a természetvédelmi érdek sérelme nélkül lehetséges. A szárazföldi ökológiai folyosók megőrzése érdekében erdőtelepítést, erdőfelújítást őshonos fafajokkal, természetkímélő módon a termőhelytípusra jellemző elegyarányoknak megfelelően javasolt végezni.
j) Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete • •
A területek újrahasznosításának célját és szabályait a jogszabályi előírások szerint elkészítendő tájrendezési terv alapján a településrendezési tervben szükséges meghatározni. A jelentős mértékben átalakított, roncsolt területek, tájsebek és műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása során a jelenleginél kedvezőbb, a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást kívánatos megvalósítani, hangsúlyt helyezve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek létesítésére.
k) Tájképvédelmi terület övezete • • •
•
•
• •
Tájképvédelmi övezetben új külszíni bányatelek létesítése csak nemzetgazdasági érdekből, a táj- és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek elhelyezése javasolható, a természeti értékek sérelme nélkül. Az övezetben törekedni kell az erdőterületek növelésére és a mezőgazdasági területeken belül a művelési ágak kialakult arányának megtartására. Művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető. A településrendezési tervekben javasolt lehatárolni az övezeten belül a kertes mezőgazdasági területeket. A kertes mezőgazdasági területeken (volt zártkertek) tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokkal gyümölcs- és szőlőtermesztést, -feldolgozást szolgáló épületek helyezhetők el. Új telekalakításkor 1500 m2–nél kisebb teleknagyság nem javasolható. Az övezetben a borvidéki települések I. és II. szőlőkataszteri osztályba sorolt területein a szőlőművelési ág csak indokolt esetben, a hegyközség engedélyével változtatható meg. Ha a terület jelenleg más művelési ágban hasznosul, művelési ág váltás csak a szőlőtelepítés érdekében engedélyezhető. Beépítésre szánt terület az övezet I-II. szőlőkataszteri osztályú szőlőterületein nem alakítható ki. Új beépítésre szánt terület kijelölése csak a meglévő beépítési területhez kapcsolódva javasolható.
42 • • • • •
A települések beépítésre szánt területét csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként célszerű növelni a jelenlegi beépítési terület legfeljebb 20%-áig. A természeti és tájképi értékek megőrzése érdekében a szomszédos települések közötti külterületi beépítetlen szabad területek megőrzése, beépítésre szánt területeik összenövésének megakadályozása szükséges. A tájban megjelenő település sziluettjét megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, a településrendezési tervekben a kialakult településképnek megfelelően javasolt meghatározni az épületek magassági korlátozását (gerincmagasság). Az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket nem veszélyeztet. A kiépítendő közlekedési utakat lehetőség szerint a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.
l) Térségi hulladéklerakó-hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete •
A környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő hulladéklerakókat meg kell szüntetni és rekultiválásukat el kell végezni. Gondoskodni kell továbbá a térségi lerakók folyamatos rekultiválásáról és védőfásítás létesítéséről.
m) Csúszásveszélyes terület övezete • •
• •
Az övezet területén gondoskodni kell a meglévő fás növények védelméről és fenntartásáról, továbbá talajvédő fásítások létesítéséről. Csúszásveszéllyel potenciálisan veszélyeztetett területeken a csúszásveszélyt kiváltó tényezők és a tervezett beavatkozás kapcsolatát vizsgálni kell. Ennek függvényében szükséges a terület-felhasználást korlátozó előírásokat meghatározni a településrendezési tervekben, illetve a létesítmények alapozását, a csúszást kiváltó tényezők figyelembevételével megtervezni. Az érintett településrendezési tervek szabályozási tervében – a Magyar Geológiai Szolgálat Közép-dunántúli Területi Hivatalának aktualizált adataira alapozott – részletes vizsgálattal meg kell határozni a csúszásveszélyes területek határait. A településrendezési tervekben tervezni szükséges a felszíni vizek és belvizek szakszerű elvezetésére szolgáló létesítményeket.
n) Vízeróziónak kitett terület övezete •
•
Az övezetben borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén szőlőtelepítés és szőlőművelés a talajvédelmi hatóság által előírt agrotechnikai feltételekkel (a sorok lejtőre merőleges, rétegvonal irányú kialakításával, sorközök füvesítésével, teraszos műveléssel) történhet. Az eróziónak erősen kitett lejtőkön lévő szántóterületeken gyepesítéssel, erdősítéssel kell védekezni az erózió ellen. Azokon a szántókon, ahol nincs lehetőség a művelési ág megváltoztatására, jó talajvédő növények (pillangósok, kalászosok) termesztésével, valamint megfelelő agrotechnika alkalmazásával csökkentendő az erózióveszély.
43 o) Széleróziónak kitett terület övezete •
•
• • • •
Az övezethez tartozó települések rendezési tervének külterület-szabályozási tervében gondoskodni kell a szántóterületeken a mezővédő erdősávok telepítéséről és a meglévő szárazföldi ökológiai folyosók védelméről. A szántóterületeken alapvetően sűrű térállású növénykultúrák (gabonafélék, lucerna stb.) termesztése javasolt. A mezővédő erdősávok létesítésének elsődleges szerepe a mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása. Az erdősávok telepítését a szélirányra merőlegesen, a táblák kialakításával összehangoltan, a fafajok megválasztása tekintetében pedig a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő elegyarányokkal célszerű végezni. Az erdőterületeken természetes felújításra alkalmas erdőkben tarvágás nem engedhető meg. Ültetvényszerű erdőkben a tarvágás összefüggően legfeljebb 3 ha lehet. Különös figyelmet kell fordítani a gyepterületek megtartására, és a gyenge minőségű szántóterületek gyepesítését elő kell segíteni. Az övezeten belül az ökológiai hálózat területein – különösen a védett természeti területeken – erózió elleni védekezést szolgáló tevékenység csak a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásának megfelelően végezhető. A véderdősávok kialakításának igénye a természetvédelmi célokkal is találkozik, minthogy a védett területek átmeneti zónájaként telepíthetők (ld. ökológiai hálózat).
p) Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete •
• • •
A honvédségi területek környezetében a vonatkozó ágazati előírásoknak megfelelően védőövezetet és ezen belül területhasználati korlátozásokat szükséges meghatározni egyrészt a honvédelmi érdekekre tekintettel, másrészt a környező nem katonai területeken folytatott tevékenységek és területhasználatok biztonsága érdekében. Az övezet településeinek településrendezési terveiben a külön jogszabály előírásai alapján készülő általános polgári védelmi alaptervben és veszélyelhárítási alaptervben foglaltakat figyelembe kell venni. A veszélyes üzem (vegyi veszély) által érintett települések településrendezési terveiben a külön jogszabály előírásai alapján készülő külső védelmi tervben foglaltakat javasolt figyelembe venni. A megyei területrendezési terv a honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezetében a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásain kívül külön szabályozást nem határoz meg.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei közgyűlés elnökét, hogy az 1996. évi XXI. törvény 11. §-ának (1) bekezdés h) pontja alapján gondoskodjon az ajánlások érvényesítéséről a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervvel való összhangjának biztosítása érdekében. Határidő: folyamatos Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Veszprém megye Területrendezési Terve területrendezési intézkedési javaslatának elfogadásáról az elhangzott észrevételek figyelembevételével. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő.
44
Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 55/2005. (V. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye területrendezési tervének érvényesülése elősegítése érdekében a következő intézkedési javaslatot fogadja el: 1.
A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy a megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendeletét a kihirdetéstől számított 15 napon belül küldje meg a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszternek. Határidő: a kihirdetést követő 15. nap Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
2.
A megyei közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, a területi főépítész szakvéleményével és a miniszter állásfoglalásával) együtt küldje meg a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének. Határidő: a kihirdetést követő 15. nap Felelős: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
3.
A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy gondoskodjon a megyei területrendezési terv és az azt elfogadó rendelet sokszorosításáról, valamint közzétételéről • a megyének a terv hatálya alá tartozó települési önkormányzatai • a területrendezéssel közvetlenül érintett állami dekoncentrált szervek • a területfejlesztés területileg érintett megyei és regionális szervei továbbá • a területrendezéssel közvetlenül érintett további minisztériumok • a Dokumentációs Központ • a szomszédos megyék megyei önkormányzatai részére.
4.
A megyei közgyűlés Veszprém Megye Területrendezési Tervét azzal a javaslattal bocsátja 4.1 a megye települési önkormányzatai részére, hogy településrendezési terveiket a megyei területrendezési tervnek megfelelően vizsgálják felül és a szükséges módosításokat hajtsák végre; 4.2 a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszternek az intézkedési javaslattal együtt, hogy az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve felülvizsgálata során a 9. pontban javasolt módosításokat vegyék figyelembe. Határidő: 2005. július 30. Felelős a 3. és 4. pontért: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
5.
A Megyei Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendeletről és annak tartalmáról egy országos és egy helyi napilapban tájékoztassa a lakosságot. Határidő: 2005. június 30. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
45 6.
A Megyei Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a megyei területrendezési terv érvényesüléséről a hivatalon keresztül gondoskodjon, segítse és koordinálja a települési önkormányzatok településrendezési tevékenységét. Határidő: folyamatosan Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
7.
A megyei területrendezési tervet be kell építeni a megyei területi információs rendszerbe, továbbá biztosítani kell a megyei önkormányzat honlapján való megjelenést. Határidő: 2005. július 30. Felelős: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
8.
A megyei területrendezési tervet 5 évenként felül kell vizsgálni az Országos Területrendezési Tervhez igazodva. Határidő: 2010. december 31. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
9.
A megyei közgyűlés a megyei területrendezési terv és az országos, illetve kiemelt térségi területrendezési tervek közötti összhang biztosítása érdekében az OTrT-ről szóló törvény és a Balaton-törvény módosítását kezdeményezi az időközben megvalósult fejlesztések, és változások figyelembevételével aktualizált állapotnak megfelelően az alábbiak szerint: a) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálata során a térségi szerkezeti terv vonatkozásában: – az országos területfelhasználási kategóriák területi lehatárolása és a területfelhasználási szabályok közötti összhang biztosítását (városias települési térség kijelölését Devecser, Herend, Sümeg, Zirc, valamint Berhida esetében); – Ukk–Devecser vasúti összekötés szerepeltetését a törvény 1/5. sz. mellékletében; – Ukk–Devecser vasúti összekötés tervezett nyomvonalának módosítását Devecser térségében (északi elkerüléssel a város mindkét fővonalba bekapcsolható); – 82. sz. főút javított vonalvezetésű nyomvonalának szerepeltetését a Csesznek– Gézaháza–Zirc szakaszon; – Pápa-Devecser-Tapolca főút nyomvonalának módosítását Pápa-Pápakovácsi térségében; – Pápa–Devecser–Tapolca főút Ajka irányú átkötését; – Pápa-Csorna között tervezett főút nyomvonalának módosítását Pápa-Marcaltő között; – szentkirályszabadjai repülőtér besorolásának módosítását; – Pápán logisztikai alközpont szerepeltetését; a térségi övezetek és övezeti szabályok vonatkozásában: – a csúszásveszélyes terület övezetének lehatárolása és az övezeti szabályok közötti összhang megteremtését; – 26. § (2) és 27. § (2) bekezdésben „talajvédelmi hatóság” helyett „erdészeti hatóság” szerepeltetését; – felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe országos övezetben Nemesvámos szerepeltetését a Balaton-vízgyűjtőhöz tartozóan (240/2000. (XII.23.) kormányrendeletnek megfelelően);
46 – a bakonyjákói bányaterület besorolását a komplex tájrehabilitációt igénylő terület országos övezetbe (részben kiterjedése, részben a hagyományos ipari térség kitermelő iparához kapcsolódása folytán). b) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény felülvizsgálata során: – Szentkirályszabadja térségében az M8 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalmódosulása; – Pápa–Devecser–Tapolca főút kiépítése; – Ajka–Öcs–Pula–77. sz. főút közötti út hálózati szerepű mellékúttá fejlesztése; – Taliándörögd–Halimba közötti út kiépítése; – Taliándörögd–Szőc közötti út kiépítése; – Úrkút–Jókaibánya/Ajka/ közötti út kiépítése (Nagyvázsony közigazgatási területét érintve); – a szentkirályszabadjai repülőtér mellett tervezett Tudományos Park megközelítő útjának hálózatba illesztése; – 77. sz főút nyomvonalán Tapolca északi elkerülő és ehhez kapcsolódva a Sümeg– Tapolca közötti út hálózati szerepének emelése; – Csorna-Pápa-Döbrönte-Magyarpolány-Ajka-Taliándörögd-Kapolcs, ill. AjkaÚrkút-Nagyvázsony térségi jelentőségű kerékpárút kialakítása és csatlakoztatása a Balaton-felvidéki kerékpárúthoz; – megvalósult fejlesztéseknek megfelelően a meglévő és tervezett állapot aktualizálása: • Öcs–Taliándörögd ök. út; • tervezett regionális ivóvíz-vezetékek; • szennyvízelvezető és –tisztító rendszerek: Balatonfőkajár (Csajág, Küngös Berhidához), Litér (Királyszentistván, Sóly, Vilonya településekkel), Pécsely, Vászoly, Dörgicse, Balatonszőlős (Balatonfüredhez), Tagyon (Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa településekkel), Hidegkút (Nagyvázsonyhoz), Kővágóőrs, Nemesvita törvényi módosítását, átvezetését; – a 2000. évi CXII. törvényben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén még meghatározásra nem került országos és megyei szabályozási övezetek figyelembevételét. Ezek: • Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete • Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete • Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete • Felszíni vizek, vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete • Csúszásveszélyes terület övezete • Széleróziónak kitett terület övezete • Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete. Határidő: 2005. július 30. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
47 7. Az iskola-egészségügyi ellátás védőnői feladatainak átadása szerződés keretében az egyes önkormányzatok részére Kuti Csaba Bejelentette, hogy a sürgős minősítésű előterjesztést az Egészségügyi Bizottság nem tárgyalta, mivel az a bizottság ülése után készült. Megkérdezte, hogy van-e kérdés, észrevétel, javaslat az anyaggal kapcsolatban. Mivel kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az iskola-egészségügyi ellátás védőnői feladatainak átadása szerződés keretében az egyes önkormányzatok részére javaslatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 56/2005. (V. 19.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Ajkán és Várpalotán fenntartott közoktatási intézményei tekintetében a jogszabályban előírt iskola-egészségügyi ellátás szakorvosi és védőnői feladatainak ellátását átadja Ajka, valamint Várpalota Város Önkormányzatának. 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Balatonfűzfőn és Zircen fenntartott közoktatási intézményei tekintetében a jogszabályban előírt iskola-egészségügyi ellátás védőnői feladatainak ellátását átadja Balatonfűzfő, valamint Zirc Város Önkormányzatának. 3. A közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az iskola-egészségügyi ellátás átadott feladatainak ellátása tekintetében Balatonfűzfő, Ajka, Várpalota és Zirc Város Önkormányzata közvetlenül kössön szerződést a Veszprém Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. 4. A közgyűlés felhatalmazza elnökét az iskola-egészségügyi ellátás feladatainak ellátása tekintetében Balatonfűzfő, Ajka, Várpalota és Zirc Város Önkormányzatával történő feladatátadási megállapodás aláírására. Határidő: 2005. június 1. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke 8. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő külsővati Idősek Otthona és Módszertani Intézményében oktató, továbbképző centrum befejezéséhez pályázat benyújtásának támogatása Kuti Csaba Megadta a szót a Szociális és Gyermekvédelmi valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Talabér Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2005. május 17-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést, 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
48 Dr. Kontrát Károly Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2005. május 19-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kuti Csaba Mivel kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő külsővati Idősek Otthona és Módszertani Intézményében oktató, továbbképző centrum befejezéséhez pályázat benyújtásának támogatása elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 57/2005. (V. 19.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése támogatja a megyei önkormányzat fenntartásában működő külsővati idősek otthona részvételét a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács decentralizált terület és régiófejlesztés célelőirányzatok „humán infrastruktúra fejlesztése” című pályázaton. 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetésének megállapításáról szóló 1/2005. (II.23.) rendelet 8. § (4) bekezdésének a.) pontja alapján, a rendelet 7. számú mellékletének 6. pontjában elkülönített egységes pályázati alap terhére 4,3 millió forintot biztosít a külsővati Idősek Otthona és Módszertani intézménye részére, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács humán infrastruktúra fejlesztésére kiírt, oktató, továbbképző centrum létrehozására benyújtani kívánt pályázat önrészeként. Határidő: a pályázat benyújtására: 2005. május 31. Felelős: a pályázat benyújtásáért: Szalai József igazgató 9. „A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet pénzügyi konszolidációja és szakmai reorganizációja érdekében kötött szerződés módosítása Kuti Csaba Bejelentette, hogy a sürgős minősítésű előterjesztést az Egészségügyi Bizottság nem tárgyalta, mivel az a bizottság ülése után készült. Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Dr. Kontrát Károly Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2005. május 19-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
49 Kuti Csaba Mivel kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet pénzügyi konszolidációja és szakmai reorganizációja érdekében kötött szerződés módosításának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 58/2005. (V. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az előterjesztés 1. sz. mellékletében foglalt tartalommal az Egészségügyi Minisztérium, a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat között létrejött konszolidációs és reorganizációs szerződés módosítását. A közgyűlés felkéri elnökét a szerződésmódosítás aláírására, illetve a testületi jóváhagyásról az Egészségügyi Minisztériumot értesítse. Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
10. A Veszprém Megyei Önkormányzat Gyermek- és Ifjúságvédelmi Koncepciója Operatív Programjának módosítása Kuti Csaba Elmondta, az ülés megkezdése előtt kiosztásra került a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal Megyei Gyámhivatal levele a „Lakásotthon megszüntetésének véleményezése” tárgyában. Megadta a szót a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Talabér Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2005. május 17-ei ülésén, és az alábbi módosításokkal javasolta a közgyűlésnek elfogadásra: A bizottság 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett javasolta a közgyűlésnek elfogadásra, hogy a badacsonytomaji lakásotthon 2005. június 30. helyett 2005. szeptember 1-jével szűnjön meg. A bizottság 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére a következő módosító indítványt: A Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság felkéri a megyei önkormányzat hivatalát, hogy a badacsonytomaji lakásotthon megszűnése miatt feltételezhetően munkanélkülivé váló munkatársak részére a szociális intézményeken belül vizsgálja meg az iskolai végzettségének megfelelő foglalkoztatás lehetőségét és amennyiben indokolt, kezdeményezze a szükséges státuszok bővítését. A bizottság az előterjesztést a előzőekben ismertetett módosításokkal együtt 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
50
Kuti Csaba Jelezte, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság két módosító indítványát, mint előterjesztő befogadja. Mivel kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat Gyermek- és Ifjúságvédelmi Koncepciója Operatív Programja módosításáról szóló határozati javaslat elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 59/2005. (V. 19.) MÖK határozatot 1.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése áttekintette a Veszprém Megyei Önkormányzat Gyermek- és Ifjúságvédelmi Koncepciójának Operatív Programját, az előterjesztésben megfogalmazott javaslatokat megtárgyalta, és az alábbi módosításokat elfogadja: a.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a fenntartásában működő Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthona a jelenleg 2 csoportos csecsemőotthoni részlegét – sikeres pályázat esetén, az elnyert összeg felhasználásával – 1 csoportot és baba-mama szobákat magába foglaló új építésű különleges gyermekotthonnal váltja ki.
b.
A Veszprém Környéki Gyermekvédelmi Igazgatóság telephelyeként működő Badacsonytomaj, Iskola u. 6. szám alatti lakásotthon működését 2005. szeptember 1-jével megszünteti. Egyben a Veszprém Környéki Gyermekvédelmi Igazgatóság szakmai egységeinek számát 1, 5-re módosítja.
A közgyűlés felkéri elnökét, valamint a megyei főjegyzőt, hogy a módosítások végrehajtása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Határidő: Felelős:
2005. május 20. – illetve – 2005. szeptember 1. Kuti Csaba a megyei közgyűlés elnöke
2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri hivatalát, hogy a badacsonytomaji lakásotthon megszűnése miatt feltételezhetően munkanélkülivé váló munkatársak részére a szociális intézményeken belül vizsgálja meg az iskolai végzettségének megfelelő foglalkoztatás lehetőségét és amennyiben indokolt, kezdeményezze a szükséges státuszok bővítését. Határidő: Felelős:
2005. szeptember 1. Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése támogatja – elnöke szándéknyilatkozatának megfelelően – különleges gyermekotthon kialakítására az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázatára benyújtott programot.
51 A pályázati programhoz szükséges 41.500 eFt összegű önrészt a megyei önkormányzat 2005. évi költségvetéséről szóló 1/2005. (II. 23.) rendelet 7. számú mellékletének 6. pontja alatt szereplő „Egységes pályázati alap” terhére biztosítja. Határidő: 2005. május 20. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke 4. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Környéki Gyermekvédelmi Igazgatóság 2005. január 1-jén engedélyezett átlaglétszámát a Badacsonytomaj, Iskola u. 6. szám alatti lakásotthon működésének megszüntetése, illetve a szakmai egységek számának csökkentése miatt 53 főről 45 főre csökkenti. A közgyűlés felkéri elnökét és a megyei főjegyzőt, valamint a Veszprém Környéki Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatóját, hogy a lakásotthon megszüntetésével, és a szakmai egységek számának csökkentésével kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegyék meg Felkéri továbbá a megyei főjegyzőt arra is, hogy a létszámcsökkentések költségvetési rendeletben történő átvezetéséről a legközelebbi rendeletmódosításnál gondoskodjon. Határidő: 2005. szeptember 1. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Horváth Lívia igazgató 5. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy a gyermekvédelmi intézmények igazgatóival együttműködve a gyermekvédelmi szakellátó rendszerben élő gyermekek és fiatal felnőttek számának és a lakásotthoni férőhelyek kihasználtságának további alakulását kísérje kiemelt figyelemmel, illetve a nem megfelelő kihasználtság esetén az intézmények javaslatai alapján a szakmailag elfogadható megoldásokat tekintse át. Az ellátandó feladatok méretének megfelelő ellátórendszer biztosítása céljából az intézményhálózatban elvégzendő további szükséges módosításokra a 2005. szeptember 15-ei közgyűlés elé terjessze be javaslatát. Határidő: 2005. szeptember 15. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke 11. Pályázat benyújtása az állami gondoskodásból 1997. november 1-je előtt nagykorúvá válásuk miatt kikerült fiatalok lakáshoz jutásának támogatására Kuti Csaba Megadta a szót a Szociális és Gyermekvédelmi valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Talabér Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság, 2005. május 17-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazat és
52 tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére azzal a módosítással, hogy a határozati javaslat 1. pontjában a 625.000.-Ft önrész helyett 961.539.-Ft (~ 961 e Ft) szerepeljen. Dr. Kontrát Károly Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2005. május 19-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a megemelt összeggel elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kuti Csaba Mivel kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Pályázat benyújtása az állami gondoskodásból 1997. november 1-je előtt nagykorúvá válásuk miatt kikerült fiatalok lakáshoz jutásának című előterjesztés támogatásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 60/2005. (V. 19.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat – a megyei önkormányzat 2005. évi költségvetéséről szóló 1/2005. (II. 23.) rendelet 7. számú mellékletének 6. pontja alatt szereplő „Egységes pályázati alap” terhére – 961 eFt önrész biztosításával pályázik az állami gondoskodásból 1997. november 1-je előtt nagykorúvá válásuk miatt kikerült fiatal felnőttek lakáshoz jutásának támogatására. Határidő: Felelős:
2005. május 22. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a beérkezett pályázatok értékelését végző megyei bíráló bizottság elnökének: Talabér Mártát a megyei közgyűlés szociális és gyermekvédelmi bizottságának elnökét, tagjainak: Dr. Radovits Tibornét, megyei gyermekvédelmi szakreferenst, Czingráber Jánosnét, gyámhivatali szakellátási szakreferenst, Jungvert Valériát a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat megbízott igazgatóját jelöli ki. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
12. A tapolcai Járdányi Pál Zeneiskola és a Nevelési Tanácsadó alapító okiratának módosítása Kuti Csaba Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére.
53
Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2005. május 12-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kuti Csaba Mivel kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a tapolcai Járdányi Pál Zeneiskola és a Nevelési Tanácsadó alapító okiratának módosításának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 61/2005. (V. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a tapolcai Járdányi Pál Zeneiskola és a Nevelési Tanácsadó alapító okiratának módosítását a melléklet szerinti formában. Az alapító okirat módosítása Tapolca Város Önkormányzata képviselőtestületének egybehangzó döntésével lép hatályba. A Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Közgyűlés döntéséről tájékoztassa Tapolca Város Önkormányzata képviselőtestületét. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
13. Beszámoló a Társulási Tanácsok munkájáról Kuti Csaba Bejelentette, hogy Dr. Németh Márta előterjesztőként kiegészítést kíván tenni. Dr. Németh Márta „Tisztelt Közgyűlés! A Társulási Tanács megbízásából a Kabóca Bábszínház Társulási Tanácsának a beszámolójához azt a kiegészítést kívánom tenni, hogy a Társulási Tanács összesen 6 alkalommal foglalkozott a Kabóca Bábszínház költségvetési helyzetével, ebből a 6 alkalomból egyszer módosító indítványt nyújtottunk be a megyei közgyűlés, illetve a városi közgyűlés elé. A megyei közgyűlés a módosító indítványt elfogadta, a városi közgyűlés nem, ezért nem részesült akkor a Kabóca Bábszínház költségvetési kiegészítésben. Ebben az évben a Társulási Tanács javaslatára mind a két közgyűlés elfogadta a költségvetési kiegészítést és a Kabóca Bábszínház plussz forráshoz jutott.” Kuti Csaba Megköszönte a kiegészítést. Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport valamint a Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi Bizottság elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére.
54 Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2005. május 12-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Porga Gyula Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi Bizottság 2005. május 17-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kuti Csaba Megkérdezte, hogy van-e kérdés, vélemény az anyaggal kapcsolatban. Dr. Áldozó Tamás Emlékeztetett arra, hogy komoly vitát folytattak az ügyben, ami a Sümegi Társulási Tanács munkáját érintette. Emlékeztetett arra, volt egy „fortyogó” helyzet, amit szavazással lezártak, de nem oldották meg. Megkérdezte, hogy azóta milyen a helyzet az intézményben, milyen tanulmányi átlaggal vettek föl tanulókat, hogyan teljesítettek, mennyire volt indokolt a beiskolázási arány és hogyan működik azóta az intézmény. Porga Gyula Véleménye szerint a Kabóca Bábszínházzal szemben komoly tartozásai vannak a megyegyűlésnek. Elmondta, a bizottsági ülésen meghallgatták dr. Németh Márta beszámolóját és ott felmerült az a probléma, ami gyakorlatilag a pályázatokban visszaköszönt, hogy a Bábszínháznak nem megoldott a helye, jelenleg egy bérelt ingatlanban működnek, ami a költségvetésük jelentős részét leköti. Felhívta a figyelmet, a megyegyűlésnek gondolkodnia kell azon, hogy az elhelyezésüket megnyugtató módon rendezze. Kérte alelnök asszonyt, valamint a közgyűlést, hogy a Tanács is tegyen meg mindent a megoldás érdekében. Farkas Béla Válaszában elmondta, úgy érzi rendeződött Sümegen az intézményi társulás, az iskola és a társult önkormányzatok között is az a feszültség, ami akkor jelentkezett. Jelezte, szakmailag, valamint a beiskolázással kapcsolatban nem érzékelik, hogy hátrányosan, alacsonyabb átlageredményekkel vették volna fel a tanulókat, mint a megyében bárhol. Megjegyezte, két hete volt egy konferencia Sümegen az oktatási intézményekkel közösen, melyen részt vett az oktatási minisztérium államtitkára és elismerő szavakkal nyilatkozott az iskola szervezettségéről. Hozzátette, ott volt továbbá egy másik kistelepülésnek a társult – ebben a formában működő – intézményrendszere, akik szintén úgy nyilatkoztak, hogy hosszú távon ez a jövő. Hangsúlyozta, hogy a gyerekbetegségeket túl kell élni mindenkinek és ilyen intézmény nagyon kevés van a megyében, de az országban is. Hangsúlyozta, elismeréssel szóltak minisztériumi szinten és azok is akik kísérleti jelleggel bevezették. Dr. Németh Márta Reagált Porga Gyula felvetésére, miszerint elmondta, személyesen is támogatja azt, hogy a Kabóca Bábszínház elhelyezését hosszú távon kell megoldani, különösen ha figyelembe veszik azt, hogy ma a megyei önkormányzatnak ez az egyetlen olyan társulásban működő intézménye, amelynek nincs önálló és végleges elhelyezése.
55 Kuti Csaba Mivel kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 62/2005. (V. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadja a sümegi, tapolcai, balatonfüredi, zirci és veszprémi társulási tanács munkájáról szóló beszámolót. Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
14. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság komplex biztonság akcióprogramja Veszprém megyében 2005-2006. Kuti Csaba Megkérdezte Lauer Jánostól, hogy kíván-e kiegészítést tenni. Lauer János Köszöntötte a közgyűlés tagjait. Kiegészítésében elmondta, hogy az előterjesztés rövidített változata a címben szereplő feladatnak. Ismertette, 2004. év végén a katasztrófavédelmi tűzoltó szakemberekben megfogalmazódott egy olyan igény, hogy teremtsenek meg Veszprém megyében egy olyan lehetőséget, amely alapjában véve megvan, csak nem a megfelelő sorrendben. Ismertette, ha váratlan esemény következik be, és szükséges a beavatkozáshoz a technikai felkészültségük, akkor a legrövidebb időn belül, a leghatékonyabban tudják ezt megtenni. Szerinte szükség volt elemzésre, vizsgálatra, amely egy képzeletbeli mérleg két oldalára tette az eredményeit. Az egyik oldalon Veszprém megyét veszélyeztethető források, a másik oldalon pedig ezek kiküszöbölésére álló eszközök számbavétele történt meg, feltárták továbbá azt, hogy az esetleges preventív jelleggel való fellépésre milyen lehetőségek vannak. Megjegyezte, hogy a két mérleg között egyensúlybeli különbség alapjai határozták meg a célokat és a feladatokat, amelyeket az anyag végén két évre prognosztizáltak. Jelezte, utalt az anyagban arra is, hogy egy folyamatos „történet”, mivel napjaink kihívásai percről percre változnak és újabb veszélyeztetéseket hoznak. Elmondta, hogy az anyag „magja” a hatodik oldalon található, ahol azt rögzítik, melyek a fő veszélyforrások és prioritások Veszprém megye tekintetében. Megnyugtatásképpen elmondta, hogy a feltételezésekre megfelelő beavatkozási lánc áll a szervezetük kelléktárába. Az elsődleges beavatkozóként a tűzoltókat emelte ki, de emlékeztetett arra, hogy egy megtörtént esemény után képződhetnek helyreállítási és más hatósági tevékenységek, amelyek szintén a katasztrófavédelemhez tartoznak, csak más szerepvállalásként jelennek meg. Elmondta továbbá, a feladatot folytatni fogják, a célkitűzéseket megvalósítják és az elemzést folytatva, új elemek bekerülésénél megteremtik a forrásokat, hogy technikailag ki tudják védeni az eseményeket.
56 Jelezte, hogy az anyag bővebb változata 110 oldal, melyben műszaki elemzésekkel részletezte a különféle tudományosan elfogadott lehetőségeket, vizsgálati módszereket használt fel és így jöttek ki az eredmények. Jelezte továbbá, hogy szakmai véleményeztetésre a BM OKF-re is elküldték az anyagot és pozitív visszajelzéseket kaptak, mert illeszkedik Magyarország közbiztonsági programjához, illetőleg a katasztrófavédelmi stratégiákhoz. Kuti Csaba Megköszönte a kiegészítést. Elmondta, hogy a kibővített anyag komplett, a védelmi bizottság munkáját segítő és jól tükrözi a szakterületek összefogását. Könnyid István Megkérdezte, van-e arra lehetősége a katasztrófavédelemnek, hogy a megye útján áthaladási engedélyt kérő, veszélyes anyagot szállító gépjármű útvonalát megváltoztassa, vagy köteles engedélyezni a hivatal a kért útvonalat. Feltette továbbá azt a kérdést, hogy ha nem jelentik be a megyén áthaladó szállítmányt és közben baleset történik, akkor milyen eszköz áll rendelkezésre a védelmi igazgatóságnak és milyen szankciókat tud alkalmazni a cég, illetve a szállítmányozás felé. Lauer János Válaszában elmondta, hogy az eszközállomány rendelkezésre áll egy ilyen baleset kapcsán, mivel Veszprém megyében működik a regionális műszaki mentőbázis, melynek az egyik technikai felszerelése a mentőkonténer, mely vegyi balesetek és ADR-es szállítmányok kapcsán kerül bevetésre. Szólt arról, hogy rendelkezésükre áll egy Vegyi Sugár Felderítő Csoport, melyben három személy szolgál speciális védőfelszereléssel. Könnyid István első kérdésére válaszolva elmondta, hogy nagyon jó szabályzatrendszer működik Veszprém megyében, mely példaértékű. Jogszabályok megfelelő módon szabályozzák a közúti veszélyes anyagszállítást. Az Unióba lépés kapcsán volt egy kis „zökkenés”, miszerint előfordult olyan eset, amikor nem tudtak arról, hogy ilyen szállítmány halad át a megyén, amelyre megtették a megfelelő intézkedéseket. Tájékoztatta a megyegyűlést, hogy amikor a határon belép egy ilyen anyagot szállító jármű, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, illetve a Vám- és Pénzügyőrség, Közúti Felügyelet vezetése közötti együttműködés hármas rendszerében minden ilyen anyagról központilag tudnak, elektronikusan megjelenik az érintett megyéknél és egy úgynevezett „Lótuszrendszeren”, nyommal tudják követni azokat a szállítmányokat, amelyeknek végpontja Veszprém megye egyik üzeme, továbbá nyomon tudják követni a kijelölt útvonalat, amelyen áthalad a jármű. Szólt arról továbbá, hogy mindezen lehetőségek mellett folyamatosan kint vannak az utakon, közösen ellenőrzik az ADR-szállítmányokat és szankcionálási jogkörük van a jogszabályok megfelelő betartása érdekében. Összegezve elmondta, az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy az ellenőrzéseik száma nőtt és a szankcionálási intézkedések mutatják meg az eredményességüket. Ismertette, ennek ellenére nem tartja azonban kizártnak, hogy olyan szállítmány megy át a megyén, amelyről nincs tudomásuk. Dr. Kontrát Károly Szólt arról, hogy az akcióterv állandóan frissítésre szorul, mert van egy lista, amely tartalmazza a földrengéssel veszélyeztetett települések nevét, azonban Nóráp és Pápa érintett lett a közelmúltban történt esemény kapcsán ebben a témában, mely településneveket a listán nem szerepeltek. Ismertette, hogy előkészítési stádiumban van a katasztrófavédelmi és a hozzá tartozó törvények módosítása, ami még bővítené a kört.
57 Összegzésképpen elmondta, fontosnak tartja a napirendet. Kérte az előterjesztőtől, hogy mindig kövessék figyelemmel, aktualizálják az anyagokat és tegyenek meg mindent, hogy ne következzen be katasztrófa vagy annak az elhárítása a lehető leggyorsabban, leghatékonyabban és legeredményesebben történjen. Dr. Maurer Konrád Megkérdezte, hogy a veszélyeztetett településeknél a riasztást miért az önkormányzatoknak kell finanszírozni, miért nem a veszélyt jelentő üzem vagy vállalt finanszírozza. Lauer János Kiemelte, hogy nagy probléma a lakosság tájékoztatása és napi szintű a kérdés. Válaszában elmondta, hogy jogszabály írja elő és teszi ezt az önkormányzat feladatai köré. Szólt arról a törekvésről, hogy azok a felsőküszöbös üzemek, amelyek ilyen helyzetbe hozzák az önkormányzatot, azok valamilyen módon teherviselést fognak vállalni. Jelezte, hogy folyamatban van a dolog újraszabályozása. Kuti Csaba Mivel további kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 63/2005. (V. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság komplex biztonság akcióprogramja Veszprém megyében 2005-2006. című előterjesztést elfogadta. A közgyűlés köszönetét fejezi ki a Katasztrófavédelmi Igazgatóság eddig végzett munkájáért. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy a döntésről a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot tájékoztassa. Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
15. Tájékoztató Veszprém lehetőségeiről
megye
közútjainak
állapotáról,
fejlesztésének
Kuti Csaba Ismertette, hogy az anyag az áprilisi közgyűlésről került át a mai ülésre. Megadta a szót a Területrendezési és Kommunális Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Máhl Ferenc Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta Területrendezési és Kommunális Bizottság 2005. április 19-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül tudomásul vételre javasolta a közgyűlés részére.
58
Kuti Csaba Megkérdezte, hogy van-e szóbeli kiegészítése az előterjesztőnek. Vörös Gyula Jelezte, hogy kiegészítésüket írásban megkapták a közgyűlés tagjai. Könnyid István Megkérdezte az előterjesztőtől, hogy hol tart a Sümeg-Csabrendek 84-es összekötő útvonal körgyűrűjének a tervezése, építése. Ismertette, hogy a kistérségi társulás foglalkozott az üggyel és elküldték a Közútkezelő Kht-nak. A sümegi és a tapolcai rendőrkapitányság megerősítette, hogy nagyon nagy ott balesetveszély. Elmondta, hogy a Pusztamiske-Sümeg-Uzsa útvonalon közlekedő nagy teherautók miatt – melyek autópálya építéséhez szállították az anyagot – a sümegi útvonal kiteknősödött, ezért feltette azt a kérdést, hogy milyen eszköz áll a Közútkezelő Kht. a probléma kezelésére. Tájékoztatta a közgyűlést, hogy Nyirádon keresztül, a templom mellett 30 nagyméretű teherautó hordja az anyagot, így veszélyben van a templom. Az útvonalon Sümeg irányában nem lehet szinte közlekedni, mert olyan mély gödrök keletkeztek az úton. Feltette továbbá azt a kérdést, hogy Noszlopig kiépített a Pápáról Sümeg irányába tartó főútvonal, annak a folytatására Devecser és Sümeg irányába mikor várható ennek az útnak a felújítása. Maurer Konrád Ismertette, hogy a 72-es út kihajtása a 8-as útra nagyon veszélyes és rengeteg autó torlódik fel. Bizottsági ülésen már említette a témát, amikor is azt a választ kapta, hogy nem lehet felüljárót építeni mert nagyon drága, a körforgalmat és villanyrendőrt nem lehet ilyen útkereszteződésbe tenni, ugyanakkor ugyanezen az úton pár kilométerrel arrébb (Balatonfüred, Balatonalmádi) ott van a villanyrendőr. Kérné az ott lakók és ott közlekedők érdekében a probléma megoldását. Utalt a már elhangzottakra, miszerint a leálló sávot hosszabbítanák meg. A rendőrkapitányság beszámolójában is említésre került, hogy mióta a dél-Balatonnál építettek egy körforgalmat, azóta ott nem volt halálos baleset, előtte pedig gyakran történtek súlyos balesetek. Kérte a feladat technikai megoldását. Leszkovszki Tibor Megkérdezte, hogy a 8-as út várpalotai elkerülő szakasza előkészületei munkái hogy állnak. Elmondta, ennek elkészülése azért fontos, mert a két városrész lakosai nem tudnak találkozni a pénteki és a vasárnapi jelentős forgalom miatt. Emlékeztetett arra, az utolsó hivatalos tájékoztatóban az szerepelt, hogy a MÁV vizsgálja a megvalósítás lehetőségeit. Tisztességesebbnek tartaná, ha leírnák azt, miszerint a feladatra nincs pénz. Figyelmeztetett arra, hogy a legnagyobb környezetszennyezővé Várpalotán az átmenő forgalom léphet elő. Igaz Sándor Megkérdezte, hogy mit tudnak tenni a nehézgépjárművek útromboló hatása ellen. Példaként említette, hogy Zalahaláp és Hegyesd között már nem található bitumenes út. Rámutatott arra, dicséretes dolognak tartja, miszerint Tapolcán és környékén nem sok kátyú található, amely azt mutatja, hogy a Közútkezelő Kht odafigyel a feladatra.
59 Szente István Elmondta, hogy a Pusztamiskéről Devecseren keresztül haladó 15-20 tonnás tehergépkocsik forgalma Devecser városában közfelháborodást vált ki azért, mert a túlterhelt gépjárművek nem tartják be a sebességkorlátozást és így az utak nyomvályúsak lettek. Megkérdezte, hogy van-e lehetőség forgalomlassító eszköz beépítésére a városba, illetve a városon kívül. Baky György Rámutatott arra, nekik nem kell azzal a veszéllyel számolni, hogy forgalomlassítót kell beépíteni a Zirc és Bakonybél közötti útvonalra, hiszen már az út állapota megteszi ezt. Ismertette, szépen elindult a ’90-es évek közepén a Pápa és Zirc közötti útvonal felújítása, helyreállítása, amely Bakonybél határáig el is készült. Megkérdezte, hogy mikor folytatódik tovább Zirc felé az út építése. Horváth László Megkérdezte, hogy a 82-es útnak a Zircen átvezető szakasz tervezése mikor kezdődik. Farkas Béla Megkérdezte, hogy a Közútkezelő Kht. tulajdonában lévő útkereszteződésben önkormányzat építhet-e körforgalmat. Dr. Horváth József Feltette azt a kérdést, hogy a Bakonygyepes-Ajka, illetve Bakonygyepes-Noszlop közötti út kivitelezése milyen fázisban van. Kuti Csaba Megadta a szót a válaszadásra Vörös Gyulának a Közútkezelő Kht. munkatársának. Vörös Gyula A 84-es út és a Devecser-Sümegi út csomópontjára vonatkozóan elmondta, hogy rendelkezésükre áll a terv és az építései engedély, viszont pénz és az országos szakmai szervezet, illetve a minisztérium jóváhagyása hiányában nem tudják végezni a feladatot. Továbbra is napirenden tartják ezt a csomópontot, és szeretnék, ha a következő években sor kerülne a feladatra. A megyében történő nagy tömegű anyag szállításokkal kapcsolatban elmondta, Veszprém megye abban a szerencsés helyzetben van, hogy rendkívül sok kőanyaggal rendelkezik, viszont a megye útjait érintik ezek a szállítások, melyek rendkívüli mértékben igénybe veszik, terhelik a környezetet és rendkívül sok a lakossági, önkormányzati panasz, ami a kht-hez érkezik. Ezek ellen keveset tudnak tenni, mert ezek a járművek papíron 40 tonna összsúllyal közlekednek, melyhez külön engedély nem szükséges. Amit tenni tudnak, a Nemzeti Autópálya Rt. a kivitelezők részére előírja, hogy a szállítások megkezdése előtt a helyi közútkezelő kht-val szükséges egyeztetni az útvonalakat. Erre eddig két esetben volt példa, melyből következtetni lehet, hogy a rendelkezést nem tartják be. Hangsúlyozta, nehéz akadályozni ezeket a szállításokat, mert felvetődik az a vád, hogy akadályozzák az autópálya építéseket, amik az ország érdekében rendkívül fontosak. Rámutatott arra, az út vagyon védelmében kötelezettségük a használhatósága érdekében elsősorban súlykorlátozást elrendelni, mely felveti a helyi érdekeket érintő problémákat. Példaként említette, Tapolca város esetében előfordult, hogy a tapolcai utat lesúlykorlátozták, amelyre rendkívül sok panasz érkezett, mert akadályozta a helyi ellátást is. Felhívta a figyelmet, a közvélemény, a szervezetek csak akkor fogadják el ezeket a korlátozásokat, ha már rendkívül nagy romlás következett be. Hozzátette, a súlykorlátozást tartja az egyedüli hatásos intézkedésnek.
60 Igaz Sándor kérdésére reagálva elmondta, hogy a Zalahaláp-Hegyesd közötti útvonal nem országos közút, így azzal kapcsolatban nem tud nyilatkozni. Utalt a Nyirád-Sümeg közötti útvonal tönkretételével kapcsolatban felmerült problémára, ahol jelezte, a MÁV REC volt a szállítóvállalat, akik bejelentették, azon az útvonalon szállítanak, és jelezték, hogy probléma esetén tárgyalásra hajlandóak, majd a szállítás befejezte után mindenféle javítástól elzárkóztak. Hozzátette, hogy sajnos a jelenlegi állami megrendelés és pénzügyi helyzet mellett nincs lehetőségük ezeket az utakat előzetesen megerősíteni és utólagosan sem megfelelő módon helyreállítani, mert azokat az utakat sem tudják javítani, amelyek egyéb okból mennek tönkre és a megyében szükséges és elvárt lenne. Összegzésében elmondta, a lehetőségeik sokszor addig terjednek, hogy kiteszik a figyelmeztető, valamint a sebességkorlátozó táblákat. A szállító vállalatokkal szemben nincs jogalapjuk eljárni, amikor a szállítók a megengedett súlyra hivatkoznak. Hangsúlyozta, a téma olyan, melyre nincs megnyugtató megoldás sem a Közútkezelő Kht., sem a közlekedők számára. A jogi útra számtalan megoldás van, azonban bizonyítani kell, hogy a szállító vállalat túllépte az engedélyben meghatározott súlyt, melyre a Közútkezelő Kht-nek nincsen ellenőrzési lehetősége. Elmondta, ellenőrzési lehetősége a Közlekedésfelügyeletnek van mérlegelésre, azonban ahogy megjelenik a mérlegelőautó és elkezdi a munkáját, a bányából nem jönnek ki az autók, melyből következtetni lehet, hogy nem 40 tonnával közlekednek. A Devecser-Pápa, valamint a Devecser-Tapolca közötti útvonal felújításáról elmondta, hogy a megyei hálózat szempontjából kiemelkedő fontosságú. Konkrét építési ütemet nem tud mondani, de tervek vannak elsősorban a Noszlop-Devecser közötti útszakaszra, ezt a feladatot kívánják folytatni a következő években. Egyetértett azzal, hogy a 72-es csomópont valóban a legveszélyesebb a megye közlekedésbiztonsága szempontjából. Kifejtette, továbbra is azt mondja, amit Balogh András igazgató úr elmondott a bizottsági ülésen, hogy sem lámpát, sem körforgalmat nem tartják megfelelően biztonságosnak és jó megoldásnak. A két eszköz forgalomátbocsátó képessége rendívül korlátozott. A megoldás a külön szint megépítése lenne, melynek az ütemezését, tervezését az anyagiakon túl befolyásolja, hogy a 82-es út bekötésénél, illetve a 8-as út csatlakozásánál megépíthető-e. 2005. évben tudnak tenni, a Székesfehérvár irányába jobbra kanyarodó sáv meghosszabbítását tervezik, amely a nyári terelések alkalmával jelenti a forgalom gyorsabb lebonyolítását. Hasonló forgalom-technikai elemeket kívánnak kihelyezni, mint amit a Csatári csomópontban is tették. Reményét fejezte ki, hogy ez a helyzeten javulást eredményez. Várpalotával kapcsolatban elmondta, hogy a programban továbbra is 2006-os kezdéssel és 2008-as befejezéssel szerepel az elkerülő út építése. Ismert a MÁV-val kapcsolatos probléma, miszerint nem tudnak nyilatkozni arról, hogy a MÁV vonal vasútkorrekciója hol fog haladni, így nem tudják megtervezni a keresztezés pontját. Bíztatásul elmondta, a mai napon kapott egy levelet a MÁV-tól, melyben javasolnak egy műszaki értekezletet, találkozót, ahol még a tervezést megelőzően, megfelelő műszaki megoldást találhatnak arra, hogy megoldódjon ez a probléma. Reményei szerint ez azt jelenti, hogy meg tudják mondani, hol lesz a vasút nyomvonala és így a keresztezést tovább tudják tervezni. A bakonybéli úttal kapcsolatban elmondta, hogy 2008. után, 0-31 km-ig a teljes rekonstrukció szerepel a fejlesztési programban. A zirci átkelésen a forgalomcsillapító tervezéssel nincs probléma, lehetőség van rá 2005. évben. Kuti Csaba Mivel további kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról.
61 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta a tájékoztatót. 16. Jelentés a lejárt idejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.) Kuti Csaba Mivel kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 64/2005. (V. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 16/2005. (II. 17.), 26/2005. (IV. 21.), 27/2005. (IV. 21.), 34/2005. (IV. 21.), 36/2005. (IV. 21.), 37/2005. (IV. 21.), 38/2005. (IV. 21.), 44/2005. (IV. 21.), 45/2005. (IV. 21.), 46/2005. (IV. 21.) határozatokra adott jelentést, valamint a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntését elfogadta. Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
17. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2005. április 1-2005. április 30-ig) Kuti Csaba Mivel kérdés, hozzászólás nem hangzott el, indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót. Kuti Csaba Megkérdezte, hogy van-e valakinek közérdekű bejelentése. Dr. Zongor Gábor Gratulált dr. Áldozó Tamásnak abból az alkalomból, hogy 2005. évben ő lett az év alpolgármestere. További sok sikert kívánt.
62
Dr. Áldozó Tamás Megköszönte a gratulációt. Kuti Csaba Több napirend nem lévén a testület ülését 20:20 órakor bezárta.
K.m.f.
Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző távollétében:
Dr. Molnár Ibolya s.k. aljegyző
Kuti Csaba s.k. a megyei közgyűlés elnöke
