JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2003. június 12-én 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:
Kuti Csaba a megyei közgyűlés elnöke Dr. Zsédenyi Imre főjegyző Ács János Dr. Áldozó Tamás Róbert Baky György Bauer Nándorné dr. Bebesi István Boros Dénes Bors István Farkas Béla István Farnadi Gyula Galambos Szilvia Geipl Miklósné Dr. Horváth József Horváth László Igaz Sándor Kenézné Berei Györgyi Dr. Kontrát Károly Dr. Kovács Zoltán Kovács Zoltán János Könnyid István Kropf Miklós Leszkovszki Tibor Maurer Konrád Dr. Nagy Zoltán Dr. Németh Márta Pandur Ferenc Porga Gyula Pusztai István Sibak András Dr. Szabó Sándor Szente István Dr. Szijártó István György Dr. Szundy Béla Talabér Márta Tóth Imre Ferenc Tóth István Dr. Zongor Gábor képviselők
Távolmaradásukat bejelentették: Dr. Horváth Balázs Máhl Ferenc Pálfy Sándor képviselők
2
Jelen voltak továbbá:
Vattai András Munkáspárt Veszprém Horváth György Horváth és Társa Könyvvizsgáló Kft. Veszprém Dr. Bérces Anna és Epergyes György Hollós István Szocioterápiás Pszichiátriai Kórház Doba Kovács Imréné Thuri György Gimnázium és Szakközépiskola Várpalota Dr. Somlai Géza, Bodor Imre Megyei Tüdőgyógyintézet Farkasgyepű Madarász Lajos Megyei Levéltár Veszprém Kovács Emil Városi Könyvtár Devecser
Dr. Molnár Ibolya aljegyző, Forintos Erzsébet, Némedi Lajos, Horváth László, Sándor Tamás, Vörös Kálmán irodavezetők, Veiland László, Agg Zoltán hivatalvezető, Gidainé dr. Molnár Györgyi jogtanácsos, Jakab Istvánné testületi ügyek referense, 12 fő sajtó munkatárs és érdeklődő állampolgárok Kuti Csaba Üdvözölte a testület ülésén megjelent képviselőket, a hivatal és az intézmények, továbbá a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 40 fő közgyűlési tag közül 37 fő jelen van, az ülés határozatképes. A képviselők közül távolmaradásukat bejelentették: dr. Horváth Balázs, Máhl Ferenc, Pálfy Sándor képviselők. Bejelentette, hogy napirend előtti hozzászólást jelentett be a Fidesz-MKDSZ-KPE képviselőcsoport vezetője, dr. Áldozó Tamás. Napirend előtti hozzászólást dr. Kovács Zoltán tanácsnok kíván mondani „Veszélyek és esélyek a kistelepüléseken” címmel. Elmondta továbbá, hogy dr. Áldozó Tamás és Talabér Márta tanácsnokok képviselői kérdést kívánnak feltenni a főjegyzőhöz. A kérdésekre és a válaszokra a napirendek között vegyes ügyek keretében a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentés megtárgyalása előtt tűzze napirendre a közgyűlés. Bejelentette, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság június 11-ei ülésén valamennyi napirendi tervezetet tárgyalásra alkalmasnak minősített. Bejelentette, hogy a postai szolgáltatásról szóló tájékoztatóra a posta illetékes vezetői várhatóan 13 és 14 óra között érkeznek meg, javasolta, hogy a közgyűlés akkor tűzze napirendre a témát. Kérte, akinek a napirend megállapítására vonatkozóan az elhangzottakhoz képest módosító javaslata van, javaslatát ismertesse. Indítványozta, hogy a képviselőtestület döntsön az ülés napirendjének megállapításáról.
3 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 159/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2003. június 12-ei ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: I. SZEMÉLYI ÜGYEK: A.
A Balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatójának megbízása Az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság megbízásából: Előadó: Geipl Miklósné tanácsnok, a bizottság elnöke
B.
A balatonfüredi Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola igazgatójának megbízása Előadó: Az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság megbízásából: Geipl Miklósné tanácsnok, a bizottság elnöke
C.
A zirci III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatójának megbízása Előadó: Az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság megbízásából: Geipl Miklósné tanácsnok, a bizottság elnöke
D.
Az ajkai Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatójának magasabb vezetői megbízatásáról történő lemondása Előadó: Az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság megbízásából: Geipl Miklósné tanácsnok, a bizottság elnöke
E.
Az ajkai Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatójának megbízása Előadó: Az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság megbízásából: Geipl Miklósné tanácsnok, a bizottság elnöke
F.
Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatójának megbízása A Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság megbízásából: Előadó: Porga Gyula tanácsnok, a bizottság elnöke
G.
Veszprém Megyei Levéltár igazgatójának megbízása Előadó: A Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság megbízásából: Porga Gyula tanácsnok, a bizottság elnöke
H.
A Veszprém Megyei Önkormányzat könyvvizsgálójának megbízása A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság megbízásából: Előadó: Dr. Kontrát Károly tanácsnok, a bizottság elnöke
4 II. RENDELETEK: A.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2000. (XI. 23.) MÖK rendelet módosítása Előadó: Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság megbízásából: Dr. Zongor Gábor tanácsnok, a bizottság elnöke
B.
A Veszprém Megyei Önkormányzat 2003. évi költségvetésének módosítása Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Előadó:
C.
A Pro Comitatu megyei díj alapításáról és adományozásáról szóló 23/1993. (XI. 24.) MÖK rendelet módosítása Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság megbízásából: Előadó: Dr. Zongor Gábor tanácsnok, a bizottság elnöke
D.
A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakosított ellátásokról, azok igénybevételéről szóló 4/2000. (III. 16.) MÖK rendelet módosítása Előadó: A Szociális Bizottság megbízásából: Talabér Márta tanácsnok, a bizottság elnöke
E.
A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézményekről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló rendeletalkotása Előadó: A Szociális Bizottság megbízásából: Talabér Márta tanácsnok, a bizottság elnöke
III. VAGYONI ÜGY: A.
Szolgalmi jog bejegyzésének engedélyezése a farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet területén A Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság megbízásából: Előadó: Baky György tanácsnok, a bizottság elnöke
IV. INTÉZMÉNYI ÜGYEK: A.
Döntés egyes közoktatási feladatok ellátásáról Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
B.
Pályázat benyújtása a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült nagykorú fiatalok lakáshoz jutásának támogatása érdekében, valamint a megyei önkormányzat gyermekvédelmi intézményei által benyújtott pályázatok támogatása Előadó: A Szociális Bizottság megbízásából: Talabér Márta tanácsnok, a bizottság elnöke
V. VEGYES ÜGYEK: A.
A Veszprém Megyei Önkormányzat 2003-2006. évekre szóló gazdasági programja Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
5
B.
A megyei közgyűlés elnökének költségtérítési átalány megállapítása Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság megbízásából: Előadó: Dr. Zongor Gábor tanácsnok, a bizottság elnöke
C.
A megyei önkormányzat által alapított, illetve (köz)alapítványok alapító okiratainak módosítása Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
D.
Együttműködési megállapodás Maine-et-Loire megyével Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
részvételével
működő
Képviselői kérdések és válasz. E.
Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.) és a közgyűlés elnökének saját hatáskörben hozott döntéseiről (III.) Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
F.
Tájékoztató a Magyar Posta szolgáltatásainak átalakításáról Előadó: Dr. Szabó Pál, a Soproni Postaigazgatóság vezérigazgatója
G.
Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2003.április 1 - 2003. május 25-ig) Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Előadó:
Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Kuti Csaba Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők megkapták, illetve kiosztásra kerültek a következő anyagok: - Módosító javaslatok a napirenden szereplő előterjesztésekhez. - Kivonat a postai szolgáltatások ellátásáról szóló 254/2001. (XII. 18.) Kormány rendeletből és ugyancsak kivonat a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvényről. - Közlöny 6. száma - További kiadványok, meghívók stb. Közérdekű információként a következőkről tájékoztatta a képviselőket: - Tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy a Veszprém Megye Tűzvédelméért 105 Közalapítvány az idei évben ünnepli létrejöttének 10. évfordulóját. Ez alkalomból dr. Zöld János tűzoldó ezredes a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, a közalapítvány kuratóriumának elnöke levelet írt hozzá, s abban megköszönte a megyei önkormányzatnak a megalakulás óta gyakorolt támogatását. A levelet a képviselők részére kiosztották. Megköszönte dr. Zongor Gábornak, aki 10 évvel ezelőtt a kezdeményezést felkarolta, s közgyűlési elnökként támogatta annak létrejöttét, dr. Zonda Tamásnak, a kuratórium korábbi elnökének, valamint Pintér Kornélnak és Talabér Mártának, a közgyűlés korábbi alelnökeinek, a kuratórium társelnökeinek a közösség érdekében kifejtett munkájukat.
6 Kiosztottak továbbá egy levelet az ülés megkezdése előtt, amelyben kérték, hogy jelentkezzenek a közgyűlés tagjai a francia testvér delegáció fogadásával kapcsolatos programra, amely június 29-től július 1-ig tart. Kérte a képviselőket, minél többen vegyenek részt a programokon és jelezzék részvételi szándékukat. -
Az ebédidőt cca. 12 órára tervezi.
Kuti Csaba Megadta a napirend előtti hozzászólásra a szót dr. Kovács Zoltán tanácsnok részére. Napirend előtti hozzászólás Szó szerinti rögzítés Dr. Kovács Zoltán „Tisztelt Megyei Közgyűlés! A napokban a belügyminiszter asszony a következőket mondta: „A modern európai Magyar Köztársaságban minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a lehető legjobb minőségű és színvonalú közszolgáltatáshoz jusson.” Miért ez az idézet? Azért, mert ebben az évben rendkívüli veszélybe került a magyar önkormányzatiság és maguk az önkormányzatok is. Mindannyian tudjuk, hogy az önkormányzat nem egy elvont fogalom, hanem az jelenti mindannyiunk lakóhelyét, sokak munkahelyét, jelenti azt, hogy ott élnek a szüleink, nagyszüleink, ott járnak óvodába-iskolába a gyermekeink, egyszóval ott, ahol mi élünk. Abban az esetben, ha az önkormányzatiság és az önkormányzatok veszélybe kerülnek, ezáltal a mindennapi életünk is veszélybe kerül. Miért mondom ezt és miért napirend előtt itt a megyei közgyűlés előtt? Azért, mert Veszprém megye egy sajátos helyzetben van, hiszen ez a veszély leginkább a kistelepüléseket érinti, és a 217 települési önkormányzatot magáénak tudható megyei önkormányzat jelentős számban rendelkezik kistelepüléssel. Ezek a kistelepülések vannak ma a legnehezebb helyzetben. Érdekeik védelmére legkevésbé alkalmasak, hiszen mind politikai súlyú, mind lakossági és gazdasági erejük csekély, még kistérségi társulásban is nehéz az érdekérvényesítő képességük. Ebből aztán következik, hogy amikor nehéz a helyzet, a megyei közgyűlésnek az érdekérvényesítő képessége és ereje megnövekszik, és szükség is lenne ilyenkor erre. Az itt lévő közvetlenül választott képviselői által, akik valamilyen politikai szervezetet képeznek le itt a megyei közgyűlésben, és a megyei közgyűlésnek vannak maga által létrehozott decentralizált alapjai, és itt a Megyei Területfejlesztési Tanácsnak a kistelepüléseknek juttatható pénzei. Sok esetben nem is az anyagiak a legfontosabbak, hanem az a kérdés, hogy sikerül-e a megyének a meglévő súlyát a kistelepülések szolgálatába állítani. Ma, amikor a kistelepülések a rákényszerített költségvetési forráshiány esetében intézmény bezárásra kényszerülnek, itt lebeg a kistelepülések feje felett az a veszély, hogy a szárnyvonalak megszüntetetésével felszedik a síneket és a mai napirendek között szerepel egy tájékoztató a postai szolgáltatásokról, és itt történt a napokban a bejelentés, hogy Veszprém megyében 72 kispostát zárnak be. Szeretném elmondani, hogy az anyagi lehetőségek nagyon csekélyek, talán ebből is adódik a szám azonossága, hogy 34 önkormányzat fordult a Belügyminisztériumhoz „önhiki” támogatásért és 37 pedig „bérhiki” támogatásért, tehát 71 önkormányzat. Az összes település egyharmada, országosan az 1600-at meghaladja, ami az összes településnek a fele. Ezért úgy gondolom, hogy a megyei önkormányzatnak lépnie kell a maga eszközeivel ebben az ügyben. Arról már nem beszélve, hogy a kistelepülések fejlesztési lehetőségei bekorlátozódtak, mert ebben az esetben még az igen beszorított, korlátok közé szorított „bérhiki” benyújtására sem lesz lehetőségük. Ezért kérdezem, hol vagyunk mi ilyenkor, hol van a megyei közgyűlés, hol van a
7 megyei önkormányzat által támogatott KISZI, amely szociológusaival felmérést készíthetne, hogy mi fog történni a jövőben a kistelepüléseken, ha nem lesznek intézmények, mert ha nem lesznek intézmények, akkor majd nem lesznek nemzeti ünnepek, szavaló gyerekek, posták, akkor a szolgáltatás, amire a belügyminiszter asszony hivatkozik, nem lesz megfelelően elérhető minden időben, hanem csak mobil postán keresztül, és úgy gondolom, hogy ez akármennyire is kelletlen a túloldalon ülő képviselőknek, a megyei közgyűlésnek fel kell vállalni az érdekek képviseletét. Ezt megtette tegnap egyébként 32 polgármester, Pápa és környékén, amikor tiltakozásukat jelentették be a posta bezárása ellen és úgy hiszem, hogy feladatunk a mai napirend kapcsán adott, kívánunk-e csatlakozni ezekhez a polgármesterekhez? Már a megyegyűlés fontos kérdései eldőltek, elkészült az elnöki rezidencia, kicserélték a gépjárműveket, Brüsszelbe készül a megyei közgyűlés több millió forintért látogatásra. Úgy gondolom, hogy most már kéne azzal foglalkozni, amit sok esetben szolidaritásnak nevezünk. Ha pedig az esélyekről beszélünk, úgy gondolom, hogy a kistelepülések esélyei rendkívüli mértékben lecsökkentek és ha igaz az, amit az újkori magyar Cicero mond, mely szerint az életképes településeket kell támogatni, ezt a megyegyűlés nem hagyhatja. A megyegyűlésnek 217 települése van, amelyek nem életképes és életképtelen településekre oszthatók. Ezért, ha esélyt akarunk adni nekik, akkor egyrészt hallatni kell a hangunkat, másrészt segíteni kell a magunk lehetősével ezeket a kistelepüléseket, különben esélyük csak annyi lesz, mint Szálasinak a népbíróság előtt. Ezért a mi feladatunk az, amit Tuküdüdész mondott, azok viszik legtöbbre, akik a velük egyenlő erősnek nem engednek, a hatalmasokhoz illően közelednek, a gyengékkel szemben pedig mérsékletet mutatnak. Ez lenne a mi feladatunk, ehhez kérem mindannyiuk támogatását. Köszönöm Elnök Úr.” Szó szerinti rögzítés vége. Kuti Csaba Kérte a felszólalókat, hogy az időkorlátokat tartsák be. Kovács Zoltán János Hozzászólásában elmondta, hogy dr. Kovács Zoltán valóban kedvezőtlen folyamatról szólt, nehéz helyzetben vannak a kistelepülések és az önkormányzatok, amely 1992-től tartó folyamat. A megyei önkormányzatnak a sajátos eszközeivel kezelni kell lehetőség szerint ezt a kedvezőtlen folyamatot. A megyei önkormányzat jelentősen növelte a megyei települések támogatásának összegét, amelyek elosztása folyamatban van. A kistelepülések érdekérvényesítése eléggé korlátozott, bár működnek települési önkormányzati szövetségek. A posta ügye az előző kormányzat ténykedése, mivel 2001-es kormányrendelet nyitotta meg annak a lehetőségét, amelynek most szenvedő alanyai nem a pillanatnyi helyzet szenvedői. Reményét fejezte ki aziránt, hogy a megyei önkormányzat meg fogja találni a sajátos eszközeit a probléma orvoslására. Dr. Áldozó Tamás Véleménye szerint egy ország kialakult településhálózata érték, amelynek megőrzése elsőrendű feladat. Az előző kormányzat idején a kis lélekszámú települések külön normatív támogatásban részesültek azért, hogy megmaradhassanak, fejlődhessenek. Az említett kormányrendelet 2001. december 18-án született, azonban nem egészen arról szól, amit a szocialista politikusok előszeretettel idéznek, hanem arról szól, hogy a 600 fő feletti településeken állandó postai szolgáltató-helyet kell működtetni, a 600 alattin pedig állandó szolgáltató-helyet vagy mozgópontot. A kormányzat 2001-ben nem írta elő azt a kötelezettséget a posta számára, hogy a már akkor is meglévő mozgó postai szolgáltatást állandó szolgáltató-hellyel váltsa ki. Nem arról szól a rendelet, amire manapság hivatkoznak,
8 hogy az akkori kormány tűzte ki a rendeletben a 600 lélekszám alatti településeken az állandó szolgáltató-helyek felszámolását, kifejezetten arról szól, hogy azzal is el lehet látni a feladatot.
NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA
I. SZEMÉLYI ÜGYEK 1.
A Balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatójának megbízása
Kuti Csaba Bejelentette, hogy generálisan valamennyi érintett hozzájárult a napirend nyilvános tárgyalásához. A Balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium iskolaszékének június 4-ei üléséről készült jegyzőkönyvet az ülés megkezdése előtt a képviselők részére kiosztották. Elmondta, mivel nem minden pályázót ismer a közgyűlés, ezért indokolt lehet meghallgatásuk. Indítványozta, hogy a közgyűlés bemutatkozásának lehetőségéről.
döntsön
a
pályázók
három
percben
történő
A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az indítványt.
igen szavazattal,
1
Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlésnek elfogadásra javasolja az előterjesztés határozati javaslatának „A” változatát, azaz Czuczor Sándor 2003.szeptember 1-től 2008. augusztus 15-ig történő igazgatói megbízását. Dr. Zongor Gábor Az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság az előterjesztés határozati javaslat „A” változatának elfogadását 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül javasolta a közgyűlés részére. Kuti Csaba Megkérdezte Czuczor Sándort, kíván-e élni a három perces bemutatkozás jogával. Czuczor Sándor Elmondta, időközben rájött, hogy a pályázatában vannak hiányosságok, amelyek egy részét a bizottsági meghallgatáson igyekezett tisztázni. Elmondta továbbá, hogy a tanári kar egy része valóban nem támogatta és kapott megfontolandó javaslatokat, amelyeket meg kíván tartani. Azt hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén egységes tantestülettel szeretné kezdeni a következő öt évet. Az elmúlt időszakban sok tisztséget vállalt fel annak érdekében, hogy Balatonalmádit bevezesse a hazai és a nemzetközi köztudatba, mivel azonban ez már megtörtént, és elértek együtt egy bizonyos rangot, és csökkenteni kívánja ezen tisztségek számát. Köszönetét fejezte ki a fenntartónak, a tulajdonosnak és a tantestület minden tagjának.
9 Az intézménynek „az élboly”-ban kell maradni, a gimnázium megalakulása óta állandó reformok, változások voltak, mégis az „élboly”-ban tudott maradni és a jövőben is az a szándékuk, ahhoz azonban többet kell tartózkodnia a gimnáziumban. Megfontolandónak tartotta a belső minőségbiztosításra vonatkozó javaslatot, igyekszik elfogadtatni programját az egész tantestülettel, amelynek egységesnek kell lennie. Kérte a közgyűlés támogatását, és engedélyét a döntés utáni távozására, mivel megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgálatok és tennie kell a dolgát. Kérdés Dr. Kontrát Károly Elmondta, hogy a jelölt úgy fejezte ki magát, hogy megkezdődtek az érettségi vizsgálatok. Megkérdezte, hogy az elszólás volt, vagy valóban vizsgálatok vannak a Balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumban. Válasz Czuczor Sándor Elnézést kért a szakmai „barbarizmusért”, természetesen érettségi vizsgákról van szó, de az elnökök néha érettségi vizsgálatnak nevezik azt, ezért volt az elszólás. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés „A” változatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 160/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Czuczor Sándor 8220 Balatonalmádi Szabolcs u. 23. szám alatti lakost, az intézmény határozatlan időre kinevezett tanárát 2003. szeptember 1.-ei hatállyal megbízza a Balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatói feladatainak ellátásával. A megbízás öt év határozott időre – 2003. szeptember 1.-tól 2008. augusztus 15.-ig – szól. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy az igazgatói megbízással kapcsolatban a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:
2003. augusztus 31. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Czuczor Sándor Megköszönte a bizalmat és engedélyt kért a távozásra.
10
2.
A balatonfüredi Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola igazgatójának megbízása
Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlésnek elfogadásra javasolja az előterjesztés határozati javaslatának „A” változatát, azaz Szalay Tibor 2003. augusztus 1-től 2008. augusztus 15-ig történő igazgatói kinevezését. Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslat „A” változatának elfogadását 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül javasolta a közgyűlés részére. Kuti Csaba Megkérdezte Szalay Tibor pályázót, kíván-e három percben szólni a közgyűléshez. Szalay Tibor Nem kívánt élni a hozzászólás lehetőségével. Kérdés Dr. Áldozó Tamás Véleménye szerint színvonalas és jól szerkesztett munka a pályázat. Megkérdezte az intézmény igazgatójától, hogy az elmúlt években hogyan alakultak a szakképző iskola beiskolázási adatai, milyen tendenciákat lehet kiolvasni a beiskolázási számokból és mennyire sikerült az egyes szakirányokat jelentkezőkkel feltölteni, és azokat a szakokat elindítani. Válasz Szalay Tibor Válaszában elmondta, sajnálatosan a szakközépiskolák is érzékelik azt a tendenciát, amely országosan is tapasztalható, hogy csökken a gyereklétszám, de büszkén mondta, hogy az elmúlt években iskolájukban azt nem érzékelték, mivel 8-10 évvel ezelőtt 320-330 tanulójuk volt. Az elmúlt 4-5 évben nagyon komoly beiskolázási munkával 480 tanulójuk volt. Érzik a gondot és úgy látják, hogy a következő években csökkenni fog a létszám, a szakmák beiskolázása problémásabb lesz, melynek egyik oka az, hogy a tanulók érettségi bizonyítványt kívánnak szerezni és a 90 %-a a szakközépiskolai képzésben kíván résztvenni. Ezáltal a szakiskolai képzés létszáma csökkenni fog, minimális lesz az odajárók száma. Véleménye szerint speciális módszerekkel a pedagógusok felkészítésével tudnak azon változtatni. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés „A” változatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 37 ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi
igen szavazattal,
11 161/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Szalay Tibor 8230 Balatonfüred Petőfi u. 2. szám alatti lakost, az intézmény határozatlan időre kinevezett tanárát 2003. augusztus 1.-ei hatállyal megbízza a balatonfüredi Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola igazgatói feladatainak ellátásával. A megbízás öt év határozott időre – 2003. augusztus 1.-tól 2008. augusztus 15.-ig – szól. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy az igazgatói megbízással kapcsolatban a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:
3.
2003. július 31. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
A zirci III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatójának megbízása
Kuti Csaba A III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola június 5-én megtartott tantestületi ülésről készült jegyzőkönyvet az ülés megkezdése előtt kiosztották. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlésnek elfogadásra javasolja Magyar Lászlóné igazgatói kinevezésének meghosszabbítását 2003. szeptember 1-jétől 2006. augusztus 15-ig. Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Magyar Lászlóné Elmondta, hogy 15 éve az intézmény igazgatója és egy nagyon rossz beiskolázási helyzetben lévő intézmény vezetője lett. Elsőrendű feladata volt olyan programok kidolgozása és bevezetése, amelyek javítanak a rossz beiskolázási helyzeten. A tavalyi évvel találták meg az iskolaszerkezetet, amellyel hosszú ideig prosperálni tud az iskola. Egy gimnáziumi és egy szakközépiskolai osztályt iskoláznak be. A gimnáziumi osztály két profillal, német és általános tagozattal működik, a szakközépiskolai osztály a művészeti szakközépiskola, amelynek produktumai a Szent István terem előterében láthatók. Az elmúlt évben és az idén különösen jó volt a beiskolázásuk. A szakközépiskolai tagozaton háromszoros volt a túljelentkezés, a gimnáziumi tagozaton is sok jelentkező volt. Véleménye szerint ez a tendencia tovább fog folytatódni és egy stabil iskola működik Zircen. Arról szólt, hogy szeretné a programot legalább az első érettségiig végigvinni és 2006-ig az iskola igazgatója maradni. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő.
12
Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 162/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. § (15) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – pályázati eljárás lefolytatása nélkül – 2003. szeptember 1-jétől 2006. augusztus 15-ig határozott időre Magyar Lászlónét, az intézmény határozatlan időre kinevezett tanárát bízza meg a zirci III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatói feladatainak ellátásával. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy Magyar Lászlóné igazgatói megbízásával kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:
4.
2003. július 31. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Az ajkai Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatójának magasabb vezetői megbízatásáról történő lemondása
Kuti Csaba Bejelentette, az előterjesztés felvezető részében pontatlanul lett rögzítve az áthelyezés időpontja, amely helyesen: 2003. augusztus 1. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadását javasolta a közgyűlés részére. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi
13 163/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Németh Péternek az ajkai Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatójának 2003. július 31.-ei hatállyal történő lemondását tudomásul veszi. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy Németh Péter áthelyezésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:
5.
2003. július 31. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Az ajkai Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatójának megbízása
Kuti Csaba Bejelentette, hogy az előterjesztés mellékletét képező, a rendkívüli alkalmazotti értekezletről készült jegyzőkönyvben a „Tartózkodik” szám pontatlanul került rögzítésre. Helyesen: „Tartózkodik: 5 fő”. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlésnek elfogadásra javasolja az előterjesztés határozati javaslatának „A” változatát, azaz Szirmainé Vinkelmann Amália 2003. augusztus 1-től 2008. augusztus 15-ig történő igazgatói kinevezését. Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a határozati javaslat „A” változatának elfogadását javasolta a közgyűlés részére. Hozzászólás Szirmainé Vinkelmann Amália Elmondta, 23 éve dolgozik az iskolában, 3 éve igazgatóhelyettes, az iskola életében nem szándékozik túl nagy változásokat eszközölni. Elmondta továbbá, hogy az iskolában működik egy négy évfolyamos speciális szakiskola, ahol olyan enyhe értelmi fogyatékosokat tanítanak, akik az általános iskola elvégzése után nem iskolázhatók be szakiskolába. Az ő részükre szeretne egy kollégiumot létrehozni, melyhez kérte a közgyűlés támogatását. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés határozati javaslata „A” változatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás meghozta az alábbi
14 164/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Szirmainé Vinkelmann Amáliát, az intézmény határozatlan időre kinevezett gyógypedagógiai tanárát 2003. augusztus 1.-ei hatállyal megbízza az ajkai Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatói feladatainak ellátásával. A megbízás öt év határozott időre – 2003. augusztus 1.-tól 2008. augusztus 15.-ig – szól. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy az igazgatói megbízással kapcsolatban a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. 2003. július 31. Határidő: Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
6.
Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatójának megbízása
Porga Gyula Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2003. június10-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslat „A” változatát 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a közgyűlés részérére elfogadásra javasolta. Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslat „A” változatát 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Dr. Praznovszky Mihály Elmondta, hogy szeretne aktív részese lenni a megye szellemi életének, igyekezett arról minél több információt szerezni. Pályát kíván módosítani, visszatérni az eredeti diplomájához, az uniós csatlakozás, a közigazgatás átszervezése, valamint az informatikai robbanás olyan feladatokat adnak a megyei könyvtár egészére, amelynek súlyát érdemesnek tartotta felvállalni. Kérdés Dr. Áldozó Tamás Elmondta, a pályázatban az szerepel, hogy a jelölt csak olyan gazdasági osztállyal tud együtt dolgozni, amely a kérésekre nem nemet mond, hanem megalapozottság esetén keresi a megoldást. Megkérdezte, hogy a megyei közgyűlés gazdasági irodájára gondolt-e a pályázó. Megkérdezte továbbá, mi történik akkor, ha a vezetői programjában a szakmai elképzeléseinél megfogalmazott célokra a fenntartónak nem lesz lehetősége a forrást biztosítani. Hiányolta a vezetői programból az egyházi könyvtárakkal történő együttműködést, mivel Veszprém megyében néhány komoly egyházi gyűjtemény található. Utalás van a pályázatban arra, hogy Veszprém város testvérvárosi kapcsolatai vonatkozásában szeretné továbbfejleszteni a nemzetközi kapcsolatokat, a Veszprém környéki könyvtárak esetében fel kíván lépni az együttműködés tekintetében a veszprémi kisrégióban. Megkérdezte, hogy ez igaz-e a tapolcai kisrégióra is, mivel a pályázatból nem egy „A” típusú megyei, hanem egy „B” típusú klasszikus városi könyvtár funkciói körvonalazódnak ki.
15 Válasz Dr. Praznovszky Mihály Az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, megválasztása esetén sok kellemetlenséget fog okozni a közgyűlésnek észrevételeivel, kezdeményezéseivel, a pályázati önrészek „kibrusztolásával”. A gazdasági vonatkozású kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy azt a 25 éves vezetői tapasztalatából kiindulva írta, hogy csak olyan gazdasági vezetővel tud együtt dolgozni, aki azt a mentalitást képviseli az adott intézményben, amit a pályázatában leírt. A megye gazdasági vezetéséről a legjobbakat tételezte fel, előítélet nélkül, a könyvtár támogatási szándékát illetően. Elnézést kért azért, hogy az egyházi könyvtár kimaradt a pályázatból, semmi kifogása nem volt ellene. A régiós kérdéssel kapcsolatban elmondta, megválasztása esetén „A” típusú megyei könyvtár vezetője lesz, amelynek megvannak a törvényben előírt kötelezettségei, és természetesen egész megyében gondolkozik. Kérdés Dr. Kontrát Károly Megkérdezte a jelölttől, „megvilágosodása”, döntése mikor fogalmazódott meg, mivel a könyvtárigazgatói pályázat nem az első a megyei könyvtárnál, legutóbb december 12-én dr. Hermann István méltó és kitűnő pályázatát utasította el a közgyűlés. Akkor miért nem pályázott, és most miért gondolta, hogy pályáznia kell. Válasz Dr. Praznovszky Mihály A kérdésre válaszolva elmondta, hogy a megvilágosodása elmúlt év november 13-án történt, illetve azt megelőzően, de van benne egy „öreguras” szakmai-etikai magatartás is, hogy soha nem pályázik olyan pozícióra, amelyet általa tisztelt személy tölt be. Mivel decemberben Halász Béla visszalépett, dr. Hermann Istvánt pedig nem választották meg, így semmilyen etikai vétséget nem követ el, ezért döntött a pályázat beadása mellett. Kérdések Porga Gyula Elmondta, a pályázati anyagban többször szerepel a regionalizmus. Megkérdezte, hogy a megyei könyvtárat a régióban milyen együttműködésekre, milyen helyen tudja elképzelni. Dr. Kovács Zoltán Arról szólt, hogy pályázó számára etikai kérdés volt, hogy meglévő, jól működő igazgatónál nem pályázik. Ismeretei szerint a Fejér megyei Múzeumi Igazgatóságnál volt működő igazgató, aki pályázott és dr. Praznovszky Mihály is pályázott. Megkérdezte, mióta változott meg ebben az etikai kérdésben a véleménye. Elmondta továbbá, nincs önbizalom híján a pályázó, az helyes is, de véleménye szerint a túlzott önbizalom néha káros, megkérdezte, mi arról a véleménye. Talabér Márta Elmondta, a pályázatban az szerepel, hogy emberi és vezetői habitusa fő jellemzője a nyugalom, a jókedv, a tolerancia, a vélemények meghallgatása és elfogadása. Az ezt megelőző oldalon pedig az olvasható, hogy politikai rendezvényeknek még bevételnövelő esetben sem kíván helyt adni. Megkérdezte a pályázótól, hogy közművelődési intézmény
16 igazgatójaként azt megteheti-e, ha igen, milyen jogcímen, és mit minősít politikai rendezvénynek. Az is szerepel még a pályázatban, hogy több nyugdíjast is szeretne alkalmazni, illetve megbízni. Arról érdeklődött, nem gondolja-e, hogy a könyvtáron belül feszültséget fog okozni a nyugdíjasok alkalmazása, mivel már érkeztek olyan jelzések, mely szerint nem szívesen veszik többen, hogy nyugdíjasok kerülnek megbízásra, jóllehet, nagyon sok fiatal könyvtáros van, aki szeretne feladatot kapni. Válasz Dr. Praznovszky Mihály Az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, hogy a megye könyvtárügyi legfőbb szakmai szervei hosszú szakmai vitákat folytatnak arról, hogy a regionális változások a megyei könyvtár egészét hogyan érintik, amelybe szeretne bekapcsolódni. A székesfehérvári pályázattal kapcsolatban elmondta, három pályázó volt, a 3. pályázó – az intézmény igazgatója – pályázatát a közgyűlés a decemberi ülésen elutasította, ezért számára szabad lett a pálya. Miután felmérte a struktúrát, visszalépett a pályázattól és a veszprémi pályázatot preferálta. Az önbizalmával kapcsolatos észrevételre elmondta, hogy a mai világban nem árt a határozottság, koncepció és szakmai ismeret kell. A politikai rendezvényekről a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság ülésén is szó volt. Természetesen a politika a köznapi élet része, amelyet sem emberként, sem intézményként, sem intézményvezetőként nem lehet száműzni az életből. Természetesen, ha választási nagygyűlésre szeretnék igénybevenni a könyvtárat, véleménye szerint nem fogadná azt egységes tetszéssel a közgyűlés. A döntés felelőssége megválasztása esetén természetesen az övé. A nyugdíjasok alkalmazásával kapcsolatban elmondta, hogy a „szellemüket” szeretné foglalkoztatni, a 20-30 éves tapasztalatukra van szüksége. Nem kívánja a meglévő feszültségeket erősíteni, ellenkezőleg, az a probléma, hogy sok fiatal kellene a könyvtáros pályára és nincsen. Kuti Csaba Mivel lezárta a kérdéseket, és akkor nem jelentkezett dr. Kontrát Károly, ezért nem adta meg a szót neki. Hozzászólások Dr. Zongor Gábor Elmondta, dr. Áldozó Tamás arra kérte, mint az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnökét, hogy őrködjön a megyei közgyűlés ülésvezetésének rendjén. Az ülésen a napirend előtt hozzászólásra történő reagálásnál időbeli „túlterjeszkedés” volt. Felhívta dr. Kontrát Károly figyelmét arra, hogy a közgyűlés elnöke mindig megkérdezi, kinek van kérdése, és ha nincs, akkor adja meg a szót hozzászólásra. Dr. Kontrát Károly tanácsnok akkor kérdezett, amikor a hozzászólások ideje volt. Arra kérte a közgyűlés elnökét, hogy az ülés vezetése közben bekiabáló képviselőt utasítsa rendre. Dr. Áldozó Tamás Elmondta, támogatni fogja dr. Praznovszky Mihály igazgatóvá történő kinevezését és amit ezt követően mond, az nem neki fog szólni. Néhány hónappal ezelőtt többek között a könyvtárigazgatói választásra gyűltek össze, azonban a túloldalon ülő képviselők, – nyilvánvalóan politikai okok miatt – a szintén kiváló pályázatot benyújtó dr. Hermann István
17 pályázatát elutasították. Idézett a korábbi Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság jegyzőkönyvéből, amelyben Tóth Imre azt mondta, tartózkodni fog az egy pályázó közgyűlés elé terjesztésében praktikussági okok miatt, mivel alapjában véve nincs versenyhelyzet, egy pályázó számára nem pályázó ezért azt javasolta a bizottságnak, hogy nyilvánítsa eredménytelennek a pályázatot. Véleménye szerint az egy pályázó is pályázó, csak a másik oldal számára más a mérce, és ilyenkor elveszhetnek a szakmai megfontolások. Dr. Kontrát Károly Arról szólt, mivel a kérdésnél jelentkezése ellenére nem kapott szót, ezért nem kívánt hozzászólni. Kérdés Talabér Márta Megkérdezte a főjegyzőtől, milyen jellegű rendezvényeket lehet tartani egy közművelődési intézményben, mi az amit megtehet egy intézmény igazgatója, és mit nem tehet meg. Válasz Dr. Zsédenyi Imre A kérdésre válaszolva elmondta, hogy a politikai rendezvények elsősorban kampányidőszakban számítanak, amelyet a választások kitűzésétől kell számítani. A választási törvény a politikai rendezvények tartását ott tiltja, ahol hatósági ügyintézés folyik. Az intézmények nincsenek a tiltott listán, egy feltétel van, lehet politikai rendezvényt tartani, de ugyanazokkal az esélyekkel, feltételekkel kell valamennyi érintett részére megadni a lehetőséget. Hozzászólások Dr. Zongor Gábor Felhívta a közgyűlés elnöke figyelmét, hogy az SZMSZ rendelkezéseit nem tartotta be az ülés vezetésénél, mivel a tárgytól részben eltérő kérdés megvitatására adott lehetőséget a hozzászólásoknál. Kuti Csaba Megköszönte a figyelmeztetést. Dr. Kovács Zoltán Elmondta, hogy a jelölt részben válaszolt a neki feltett kérdésekre, amely részben kioktató volt. Véleménye szerint a könyvtár igazgatása helyesen egy menedzser szemléletet is feltételez, amelynek dr. Praznovszky Mihály minden szempontból megfelel. Azonban egy munkahely megítélése szerint emberi kapcsolatokat is feltételez, ezért a pályázat és a közgyűlésen történt megnyilvánulások kétségessé tették az igenlő válaszát. Kérte a jelölttől – a múltból is tanulva – több toleranciával és több empátiával forduljon kollegái felé. Dr. Zongor Gábor Köszönetét fejezte ki aziránt, hogy dr. Kovács Zoltán a múltra is utalt, mert valóban úgy van, hogy Veszprém megye vált szegényebbé akkor, amikor dr. Praznovszky Mihály elhagyta a múzeumigazgatói állást, bár folyamatosan részese volt a megye szellemi életének. Természetesnek tartotta, hogy ahol egyéniségek dolgoznak, előfordulnak szellemi
18 összeütközések, ha annak eredményeként jó termék születik, akkor nincs baj. Nem tartotta veszélyesnek, hogy egy ambíciózus ember új kihívások előtt próbál ambíciózusan megjelenni. Kérte a közgyűlést, támogassa dr. Praznovszky Mihály megbízását, egyúttal megköszönte a korábbi igazgatók tevékenységét. Dr. Praznovszky Mihály Kérte, hogy megválasztása esetén a könyvtárat könyvtárként, őt pedig könyvtárigazgatóként kezeljék. Visszavonta a pályázatában szereplő politikai kifejezést. Kuti Csaba Visszaemlékezett a 25 évvel korábbi találkozásra, amikor a Széchényi Múzeumban vitatkoztak az igazgatóval. Véleménye szerint Veszprém megye kulturális élete dr. Praznovszky Mihállyal nyert, sajnálta, amikor elment Budapestre és örült, hogy visszajött. Kérte a közgyűlés tagjait, támogassák pályázatát. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés határozati javaslata „A” változatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett meghozta az alábbi
2
165/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Dr. Praznovszky Mihály, Nemesvámos, Fészek u. 35. szám alatti lakost, 2003. július 1-jei hatállyal – határozatlan időre – kinevezi az Eötvös Károly Megyei Könyvtár állományába főkönyvtárosi munkakörbe. Egyidejűleg 2003. július 1-jétől megbízza az Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatói feladatok ellátásával. A megbízás 2003. július 1-jétől 2008. június 30-ig – 5 év határozott időre – szól. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy Dr. Praznovszky Mihály kinevezésével és az igazgatói megbízással kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:
7.
2003. június 30. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Veszprém Megyei Levéltár igazgatójának megbízása
Porga Gyula Az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztés határozati javaslatának „A” változatát 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta.
19 Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság az előterjesztés határozati javaslatának „A” változatát 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólások Dr. Áldozó Tamás Véleménye szerint Madarász Lajos kiváló pályázatát támogatni kell, egyben felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a Megye Levéltár az elkövetkezendő időszakban óriási változás előtt áll, mivel a rekonstrukció miatt az intézmény jelentősen átalakul, több telephelyen fog működni. Arról szólt továbbá, Madarász Lajos megválasztása esetén gondoljanak arra a közgyűlés tagjai, hogy olyan feladatra küldik, amely további támogatást igényel. Dr. Kovács Zoltán Elmondta, hogy az Országgyűlésben most folyik a címzett támogatások vitája, amelyben szerepel a Megyei Levéltár bővülése, újjáalakulása, valamint fióklevéltár létrehozása. Mindezek komoly feladatot rónak a leendő vezetőre, az intézményvezetőnek azt a feladatot menedzselni kell. Véleménye szerint nem lesz elegendő az a megyei önkormányzati támogatás, amit jelenleg a levéltár kap, hanem az új intézmények belépésével készülni kell arra, hogy bővebb funkcióval, több telephellyel nagyobb feladata lesz a levéltár vezetésének. Azt hangsúlyozta továbbá, hogy a címzett támogatás nem Veszprémé, hanem az egész megyéé lesz. Támogatta a pályázatot. Dr. Zongor Gábor Csatlakozott dr. Kovács Zoltán hozzászólásához, ismerve Madarász Lajos habitusát, egyéniségét, készségeit, véleménye szerint a legjobb időpontban van a címzett pályázat elnyerése, mivel az intézményvezető szeret építkezni, és egy olyan levéltárat tud létrehozni a megyei önkormányzat segítségével, amely hosszú távon megnyugtatóan fogja rendezni a kérdést, amelyhez kellő kitartást, türelmet a kollégáknak, a sikert követően pedig elmélyült munkát kívánt. Madarász Lajos Arról szólt, a pályázatában is kitért arra, hogy pályafutása talán legszebb szakasza várhat rá azzal, hogy a címzett pályázat elnyerése esetén megvalósulhat az, amiért egy életen át küszködtek a kollégái. Hiszen a semmiből, a Megyeháza egyik terméből indulva foglalták el a „hont” először a várban az egyik, majd a másik épületet, ezt követően elmentek Bazsiba, 70 km-re Veszprémtől. Mindenütt az volt a lényeg, hogy a pusztulásnak induló és megmaradó iratanyagot biztonságba helyezzék. Mind a megyének, mind a levéltár kollektívájának nagy kihívás, hogy ezt a feladatot jól oldják meg. Megválasztása esetén kérte a megyei önkormányzat testülete, a szakbizottságai és a hivatal szakembereinek a segítségét, hogy minél jobban tudják a beruházást lebonyolítani. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés határozati javaslata „A” változatának elfogadásáról.
20 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 166/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Madarász Lajost az intézmény határozatlan időre kinevezett főlevéltárosát, 2003. július 1-jei hatállyal megbízza a Megyei Levéltár igazgatói feladatainak ellátásával. A megbízás 2003. július 1-jétől 2008. június 30-ig – 5 év határozott időre –szól. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy Madarász Lajos igazgatói megbízásával kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:
8.
2003. június 30. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
A Veszprém Megyei Önkormányzat könyvvizsgálójának megbízása
Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül úgy határozott, hogy a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság javaslatát tiszteletben tartva a megbízásról nem kívánt állást foglalni. Dr. Kontrát Károly Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság a Horváth és Társai Könnyvizsgáló és Tanácsadó Kft. pályázatát, a pályázatban foglalt feltételekkel 4 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Elmondta továbbá, hogy a bizottság kisebbségi véleményt is megfogalmazott. A Tömpe és Társa Könyvvizsgáló, Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Bt. pályázatát 3 igen szavazattal támogatta. A kisebbségi vélemény lényege az volt – mivel pénzügyi és ellenőrzési bizottságról van szó és mindkét pályázó pályázatát a hivatal jelenlévő képviselői megfelelőnek tartották és javasolták elfogadásra – ezért a kisebbségben lévők a Tömpe és Társa Könyvvizsgáló, Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Bt. pályázatát támogatták, mivel az 100.000.- Ft + ÁFA megbízási díjért vállalná el a megbízást, míg a másik pályázó 200.000.- Ft + ÁFA-ért. Úgy gondolták, hogy a megye érdekeit akkor képviselik helyesen, ha a pénzügyi kondíciókat is figyelembe veszik, az évi 1,2 millió Ft megtakarítás a megyei önkormányzatnak is számít. Kérdés Dr. Kontrát Károly Megkérdezte Horváth György könyvvizsgálótól, hogy a pályázatban szereplő kitételről – mely szerint a feltételeket szükség esetén tudná változtatni – hogy az ajánlott megbízási díjtól vissza tud-e lépni.
21 Válasz Horváth György Válaszában elmondta, hogy a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság ülésén is szóba került a feladat és a díjazás. Elmondta, hogy a megyei önkormányzat könyvvizsgálata közel 50 intézmény működését és 10 milliárd Ft feletti költségvetési főösszeg szabályszerűségének az ellenőrzését jelenti. A munka elvégzése és díjazása az ajánlatában egy komplex feladat. A feltételes módot arra értette, ha a könyvvizsgálattal kapcsolatos feladatokban szűkítésre kötelezi a közgyűlés, természetesen annak kevesebb lesz a díjazása. Úgy érezte, hogy a pályázatban részletezett munka mennyisége a díj nagyságrendjét feltételezi, ismerve a megyei önkormányzatok könyvvizsgálói díjazását, az a legalacsonyabb díjak között van. Általában 300.000.- Ft + ÁFA az elfogadott díj a könyvvizsgálók körében, amely természetesen a munka függvénye. Hozzászólások Dr. Kovács Zoltán Összehasonlításként elmondta, hogy a megyei önkormányzat közel 50 intézménye közel 11 milliárd Ft-os költségvetési könyvvizsgáló feladatát 200.000.- Ft + ÁFA-ért vállalná Horváth György könyvvizsgáló, a pápai önkormányzatnál a könyvvizsgáló 79.000.- Ft + ÁFA-ért végzi a feladatot mintegy 30 intézménynél közel 10 milliárd Ft-os költségvetésnél. Megítélése szerint a 200.000.- Ft + ÁFA a könyvvizsgálói feladatok ellátásáért egy kicsit sok, a 100.000.- Ft + ÁFA pedig lehet, hogy kevés. Geipl Miklósné Felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy egy összehasonlításnál meg lehet tenni, hogy a 100.000. Ft-ot hasonlítják össze a 200.000.- Ft-tal. Mindannyian tudják azonban, hogy egy könyvvizsgálói feladat minősége, és összehasonlíthatóságának nem az az alapja elsősorban. Dr. Kovács Zoltán polgármesterként pontosan tudja, hogy egy könyvvizsgáló ezen kívül „mit tud hozni a konyhára” , javadalmazásának egyéb lehetőségeivel él-e a megbízó önkormányzat vagy nem, milyen típusú feladatokat vár el tőle, attól függően állapítja meg a díjazását. Meg lehet tenni azt is, hogy a törvényben a könyvvizsgáló számára kötelezően előírt feladatokat végeztetik el, majd külön megbízás alapján pedig a többit, amit egyébként egy könyvvizsgáló elvégez. Véleménye szerint korrekt az ajánlat. Háziasszonyként a túlzottan olcsó áru minőségét erőteljesebben szokta vizsgálni. Dr. Kontrát Károly Elmondta, hogy a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság két ütemben tárgyalta a könyvvizsgálói pályázatok kérdését, és nagy súlyt fektettek arra mindkét esetben, hogy a Megyei Önkormányzat Hivatala munkatársai – Forintos Erzsébet Gazdasági irodavezető és dr. Molnár Ibolya aljegyző – véleményét kikérték a jó javaslat megtétele érdekében. Mindkét pályázót alkalmasnak tartották a könyvvizsgálói feladat ellátására. Meglepetten hallgatta Geipl Miklósné érvelését, hogy miért jó a magasabb díjajánlat. Véleménye szerint a közgyűlés tagjainak Veszprém megye érdekét kell képviselnie. Ha ugyanazt a feladatot ugyanolyan minőségben végzik, vélhetően akkor harmadik szempontként a díjazást kell mérlegelni. Függetlenül attól, hogy az olcsóságról kinek mi a véleménye, megítélése szerint helyes volt a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságban a kisebbségbe került képviselők véleménye, hogy a díjazásra is tekintettel kell lenni. Alkalmasnak tartotta Horváth György pályázatát, jó könyvvizsgálóként ismerte meg. A biztonság, a megbízhatóság a megyei önkormányzat érdekei vezérelték őket a kisebbségi vélemény kialakításánál.
22 Dr. Kovács Zoltán Geipl Miklósné hozzászólására elmondta, hogy könyvvizsgálói tapasztalatait nem az „úttörőmozgalomban” szerezte, polgármesterként van elég tapasztalata a könyvvizsgálókkal kapcsolatban. Azért mondta az összehasonlító adatokat, ha van lehetőség „árlejtésre”éljenek vele, aki a drágább ajánlatot támogatja, a döntéséért a felelősséget viselnie kell. Bebesi István A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság többségi álláspontjával kapcsolatban elmondta, hogy mindkét pályázó meghallgatása megtörtént a bizottsági ülésen a pályázatban kifejtett tevékenység és az ár viszonyáról. A bizottság meggyőződött arról, hogy a kötelező és a felajánlott hozzákapcsolt tevékenységek az árakban tükröződnek, s ezért döntött úgy 4:3 arányban, hogy 200.000.- Ft + ÁFA-s pályázatot javasolta elfogadni a közgyűlésnek. Geipl Miklósné Kifogásolta, hogy dr. Kovács Zoltán a véleménye elmondása után kivonult az ülésteremből, mivel véleményét szemből-szemben szokta elmondani. Pénzügyi és számviteli végzettségére nézve alapozta a tapasztalatait és az összehasonlítással kapcsolatos aggályait. Úgy ítélte meg, hogy egy általános toleranciának meg kellene jelennie a megyei közgyűlés munkájában. Dr. Zongor Gábor Megkövette dr. Kontrát Károly tanácsnokot abban az esetben, ha a gombot időben megnyomta és a gép nem jelezte azt, korábbi álláspontját visszavonja, ha nem nyomta meg időben, akkor nem vonja vissza. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság javaslatának megfelelően az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 igen szavazattal, ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett meghozta az alábbi
6
167/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a könyvvizsgálói feladat ellátásával a Horváth és Társai Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-t (8200 Veszprém, Ady E. u. 3.) bízza meg. A megbízás 2003. július 1. napjától 2007. június 30. napjáig szól. A megbízási díj összege: 200.000.- Ft +ÁFA/hó, melyet a felek évente a KSH által közölt előző évi infláció mértékével növelhetnek. A megyei közgyűlés felhatalmazza elnökét a megbízási szerződés aláírására, valamint a megbízási díj évenkénti módosítására. Határidő: Felelős:
2003. június 30. illetve évente június 30. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke.
23 II. RENDELETEK: 9.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2000. (XI. 23.) MÖK rendelet módosítása
Kuti Csaba Bejelentette, hogy a napirendhez a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően képviselői módosító indítvány érkezett írásban. A módosító javaslatokat az ülés megkezdése előtt kiosztották. Módosító indítványokat fogalmaztak meg dr. Áldozó Tamás tanácsnok és Talabér Márta tanácsnok. Megadta a szót az előterjesztő Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnökének. Dr. Zongor Gábor Elmondta, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság május 7-i ülésén foglalkozott az SZMSZ teljes körű áttekintésével. Az akkor kialakult kompromisszumok figyelembevételével készült el az a módosító anyag, mely a közgyűlés elé került. A június 11-i ülésén a beérkezett módosító indítványokkal foglalkozott a bizottság. Ismertette dr. Áldozó Tamásnak az SZMSZ 11. § (3) bekezdésére és Talabér Mártának az Elnöki Kabinetre vonatkozó módosító indítványát, melyeket a bizottság 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott, azzal a saját előterjesztését módosította. Elmondta még, hogy Talabér Márta egyéb módosító indítványait többségi szavazattal a bizottság nem támogatta. Az ebben megfogalmazott választási feladatok tekintetében ugyanis a Főjegyezői Kabinet a felelős, a főjegyző a hatáskör címzettje. A főjegyző dönti el, hogy mely személyeket von be e feladatok teljesítésébe. A képviselők és tanácsnokok ügyviteli feladatainak ellátásával kapcsolatos indítványról – a főjegyző úr véleményének kikérésével – a bizottság többségi szavazással úgy döntött, hogy az maradjon az elnöki kabinetnél. Az Önkormányzati Iroda részvételének szerepeltetése a nemzeti és önkormányzati ünnepek rendezésében szintén felesleges a bizottság szerint, mivel ennek fő felelőse az elnöki kabinet. Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság azt az előterjesztését, mely az SZMSZ 2. sz. melléklet XI. fejezet 8. pontjára vonatkozik, 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül úgy módosította, hogy a feladat- és hatáskör gyakorlója a közgyűlés elnöke maradjon, ennek megfelelően a rendelettervezet 16. § (1) és (4) foglaltakat a bizottság visszavonta. A rendelettervezet 16. § bekezdéseinek számozása ennek megfelelően értelemszerűen módosul. A bizottság elfogadta a szakma álláspontját, hogy ez maradjon az elnök feladatkörében, mivel nagyon sok településnek kell az elkövetkező időben a településrendezési tervét felülvizsgálnia. Ha a bizottság hatáskörében lenne, nagyon sokszor kellene rendkívüli ülést tartania. Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 4 igen szavazattal, ellenszavat és tartózkodás nélkül egyetértett a Szociális Bizottság azon javaslatával, hogy a közgyűlés Szociális Bizottságának elnevezése Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnevezésre változzon. Ezzel a rendelettervezet záró rendelkezése, konkrétan a 17. § (2) bekezdés kiegészül egy új c) ponttal, amely tartalmazza a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság névre történő módosítást. Kérte az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság fentiek szerint beterjesztett javaslatának támogatását.
24 Dr. Kovács Zoltán Bejelentette, hogy az előterjesztést az Európai Integrációs Bizottság 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül tárgyalásra alkalmasnak tartotta. Talabér Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést a Szociális Bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Kenézné Berei Györgyi Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Területrendezési és Kommunális Bizottság A bizottság módosító javaslata szerint az előterjesztés 16. § (1) bekezdés második mondatában szereplő „…megyei területrendezési tervekkel…” meghatározás helyett az egyes szám használata „…megyei területrendezési tervvel…” szövegrész indokolt. A bizottság a módosító javaslatot 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. A bizottság másik módosító javaslatról, hogy a településrendezési tervek egyeztetési hatásköre maradjon a közgyűlés elnökénél, a Területrendezési és Kommunális Bizottság utólagos tájékoztatása mellett, a bizottság 2 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással szavazott, így a módosító indítvány nem kapott többséget. Kuti Csaba Az előterjesztő befogadta ezt a nyelvhelyességre vonatkozó pontosító javaslatot. Dr. Zongor Gábor Elmondta, hogy a bizottság módosító javaslata összhangban van az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság tegnap elfogadott döntésével, a bizottság is észlelte a nyelvhelyességi problémát, ez természetszerűleg kijavításra kerül. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága június 10-ei ülésén megtárgyalta a „Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2000. (XI.23.) MÖK rendelet módosítása” című előterjesztést, és azt 7 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Baky György Bejelentette, hogy az eredeti előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Dr. Szundy Béla Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Kuti Csaba Elmondta, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottsági – a befogadott indítványokkal módosított – előterjesztésről a bizottság véleményét a közgyűlés már megismerte.
25 Dr. Kontrát Károly Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Kuti Csaba Szerinte a befogadott indítványokat nem kell külön kezelni, Talabér Márta módosító indítványairól történik majd szavazás, előtte kérdések, hozzászólások következnek. Kérdések Kropf Miklós Főjegyző úrtól kérdezte, hogy a 4. sz. függelék II. témakörében felsorolt szervezeteknél indokolja-e valami, hogy ők meghívón kívül anyagot is kapjanak, hiszen az interneten a teljes megyei közgyűlési anyag a későbbiekben megtalálható lesz. Van-e ennek valami külön indoka, hogy az előterjesztésekkel kapcsolatosan a felsorolt közel 20 szervezet anyagot is kapjon. Dr. Kontrát Károly Az előterjesztés bevezetőjének második mondatával kapcsolatban kérdezte, miért írta az előterjesztő azt, hogy az SZMSZ módosítás rendelet-tervezete a képviselőcsoportok által megfogalmazott és a bizottság által támogatott javaslatokat tartalmazza. Ez ugyanis – mint tapasztalta – nem így van, mert nem minden beterjesztett javaslatot fogadott el a bizottság. Az elmúlt időszakban jelentős problémákat okozott a közgyűlés határozatképtelenségének szabályozása, illetve a szabályozás hiánya. Többféle értelmezés merült fel ezzel kapcsolatban. Megkérdezte az előterjesztőtől, hogy kellene-e szabályozni, mikor határozatképtelen a megyegyűlés? Felhívta a figyelmet, hogy a 4. sz. függelék több esetben használja a „mindenkori” kifejezést, pl. mindenkori rendőr-főkapitány. Ilyen megfogalmazás az SZMSZ-ben nincs. Nyilván a hivatalban levő személy kapja meg a meghívót. Véleménye szerint felesleges a „mindenkori” szó. Talabér Márta A főjegyző úrtól kérdezte, mi annak az oka, hogy az elmúlt közgyűlésen a rendelet-tervezetbe bekerült az aljegyző tanácskozási joga, – szerinte helyesen – most azonban kikerült. Kérdezte továbbá, hogy az aljegyző akkor vehet-e részt, ha a főjegyző úr javasolja, illetve korábban saját jogon vehetett volna részt? Megjegyezte, hogy az SZMSZ 4. sz. függelékében a meghívót kapnak felsorolásban megjelenik a mindenkori kisebbségi referens. Megkérdezte, ki most a megyei önkormányzat hivatalában a kisebbségi referens, mi indokolja a kiemelését? A hivatal többi dolgozója miért nem kap meghívót vagy anyagot? Porga Gyula A 4. sz. függelék felsorolja, hogy teljes anyagot e-mailen, illetve papíron kapnak különféle érdekvédelmi szervezetek. Tudomása szerint a Munkástanácsoknak van megyei szervezete, megkérdezte, hogy a szervezet elnöke miért nem kap meghívót, illetve a továbbiakban elképzelhető-e, hogy ő is értesüljön a közgyűlésekről?
26 Dr. Zongor Gábor Főjegyző úrtól kérdezte, hogy mi volt az indoka a 4. sz. függelékben a „mindenkori” jelző beemelésének. A bizottság abban foglalt állást, hogy kik, mit kapnak. Válaszok Dr. Zsédenyi Imre Kropf Miklós kérdésére válaszolta: Az Ötv szerint a közgyűlés alakítja ki, hogy kik vesznek részt tanácskozási joggal, kik kapnak meghívót a közgyűlés ülésére. Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság át is vizsgálta ezt, a hivatal az észrevételeket átvezette. Ezt a függeléket a közgyűlés alakítja ki és a közgyűlés dönti el, hogy kinek kíván csak meghívót, illetve teljes anyagot küldeni. A hivatal tehát e kérdésben nem dönt. Talabér Márta kérdésére válaszolta: Most van szinkronban az SZMSZ-nek a tanácskozási joggal foglalkozó része az interpellációban meghatározott résszel. Ha az irodavezetők tanácskozási joggal vesznek részt a főjegyző javaslatára a közgyűlés munkájában, ide az aljegyzőt is bele kell érteni. Különben a tanácskozási jog korlátozná a főjegyzői jogosítványt, ami az egyszemélyes hivatalvezetői jogból adódik. Az aljegyző tanácskozási joga több év óta bent van az SZMSZ-ben, de nem lehetett értelmezni, mert nem volt aljegyző. A kisebbségi referens azért kap meghívót, mert ő tartja a kapcsolatot a kisebbségi szervezetekkel, melyek most nem kapnak meghívót. Szerződésben vállalt kötelessége és feladata, hogy tartsa a kapcsolatot a kisebbségi szervezetekkel, melyek így szereznek tudomást a közgyűlés munkájáról és az őket érintő kérdésekről. Porga Gyula kérdésére válaszolta: A Munkástanácsok képviselőjének meghívásával kapcsolatban, a közgyűlés alakítja ki a meghívottak körét, s hogy ki milyen meghívót kapjon. Dr. Zongor Gábor kérdésére válaszolta: Amikor a hivatal ezt előkészítette, az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság által történt átvizsgálásnál nevek voltak, egy-egy szervezet mögött ott volt a képviselő elnöknek a neve. Ezek a nevek változhatnak, ezért történt az, hogy a „mindenkori” szó bekerült a név szerinti megjelölés helyett. Amennyiben ez helytelen, a közgyűlés döntésének megfelelően kijavításra kerül. Dr. Zongor Gábor Dr. Kontrát Károly kérdésére válaszolta: Megállapodás volt abban, hogy az SZMSZ kialakítása lehetőség szerint konszenzussal történik és meghatározásra kerül, mindegyik oldal mikorra nyújtja be a módosító javaslatainak a körét. Ezek megérkeztek, ezt követően az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság valamennyi módosító indítványon végigment, sőt a teljes szövegen is. Olyan dolgokkal is foglalkozott, melyeket a két oldal nem terjesztett be előzetesen és ekkor alakult ki ez a konszenzusos javaslat. Mind a két oldalról voltak olyan módosító indítványok, amelyeket nem fogadott be a bizottság, például szocialista oldalról a független képviselő kérdésköre. Tehát volt egy nagyon alapos szakmai vita, aminek révén kialakult a bizottság álláspontja. Így az a megfogalmazás, hogy „a képviselőcsoportok által megfogalmazott”, teljesen korrekt. Amit a bizottság nem támogatott, nem került ide. Elmondta még, hogy a határozatképtelenség tekintetében nagyon jelentős vita volt. Meggyőződése szerint a közgyűlés ezt megfelelő módon tudja majd értelmezni és alkalmazni. A „mindenkori” szó törlésével egyetért a 4. sz. függelékből, mivel nem az adott hivatal mindenkori vezetőjét kell meghívni, hanem a hivatalban adott időpontban e pozíciót betöltő személyt.
27 Porga Gyula kérdésére válaszolva elmondta, ha van olyan intézménye az önkormányzatnak, ahol a szakszervezet mellett van munkástanács is, természetszerűen az is, illetve képviselője is kerüljön a meghívottak körébe, ezt egy SZMSZ módosítással be lehet emelni. Jelen tudomása szerint ilyen az önkormányzat intézményi körében nincsen. Ezért nincs benne most az SZMSZ-ben. Egyébként mindenkinek van lehetősége a honlapról megnézni a közgyűléssel kapcsolatos anyagot. Vannak azonban olyan intézmények, hivatalok, pl. közigazgatási hivatal, ahova papíron kell megküldeni az anyagot. A bizottság arra törekedett, hogy a lehető legkevesebb papírt kerüljön felhasználásra és partnereink használják a honlapot. Örömmel tapasztalta, hogy a honlap szépen beindult.
Dr. Kontrát Károly Ügyrendi kérdése Dr. Zongor Gáborhoz: Nem kapott választ arra, hogy a határozatképtelenség kérdéskörét miért nem vizsgálta az SZMSZ módosítást előterjesztő bizottság, hiszen ez kétszer is felmerült problémaként. Dr. Zongor Gábor A bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel és úgy találta, hogy a jelenlegi szabályozás alapján a határozatképesség kérdésének vizsgálata lehetséges. A bizottság konszenzussal alakította ki álláspontját, ami a közgyűlés elé került. Hozzászólások Dr. Áldozó Tamás Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság ülésén szakmai, konszenzusos döntések születtek. Jelezte azonban, ez nem jelenti azt, hogy az egész SZMSZ egy konszenzusos jogalkotás eredménye. Vannak olyan pontok, melyek továbbra is vita tárgyát képezik, pl. a kizárásra vonatkozó rendelkezés. Véleménye szerint a szabályozásban tapasztalható ellentmondás feloldása érdekében valamilyen lépést kell tenni. Megelégedéssel állapította meg, hogy a független képviselőre vonatkozóan meghozott rossz rendelkezés – annak gyors kikerülése miatt – nem fog érvényesülni. Véleménye szerint az SZMSZ módosítása, felülvizsgálata folyamatos munkát, és figyelemmel kísérést igényel, ehhez a segítségüket továbbra is biztosítani fogják. Talabér Márta Főjegyző úrtól továbbra is várja a választ arra kérdésére, hogy egy vagy kettő kisebbségi referens van az önkormányzatnál. Kérdezte továbbá, hogy aki megbízási szerződéssel van az önkormányzatnál, lehet-e referens? Ennek megvitatására a szünetet is felhasználhatják. Jelezte, hogy az SZMSZ módosítás 4. sz. függelékében, a „Csak meghívót kapnak” felsorolásban van egy pontatlanság, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság nevéből kimaradt az igazgatóság szó, ezt javítani kellene. A tanácsnokok és képviselők ügyviteli feladatainak ellátásáról szóló módosító indítványának indokaként elmondta: Amikor Dr. Kovács Zoltán, Dr. Kontrát Károly, Dr.Áldozó Tamás tárgyalt Kuti Csabával, Pusztai Istvánnal és Kovács Zoltán Jánossal, a Fidesz frakció kapott egy olyan ígéretet, hogy kap maga mellé egy frakció titkárt, aki az ügyviteli feladatokat ellátja. Ezt az ígéretét most letagadja mind Pusztai István, mind Kovács Zoltán János, nincs aki az ügyviteli feladatokat elláthassa. Szerencsétlen gyakorlatnak tartja, amit főjegyző úr most be kíván vezetni, hogy a jelen pillanatban a szocialista alelnökök mellett tevékenykedő titkárnőt bízza meg azzal, este fél hatkor álljon a Fidesz frakció rendelkezésére. Úgy gondolta,
28 hogy ezt valamilyen módon fel kellene oldani. Legyen ebben egy új egyeztetés, vagy egész egyszerűen csak be kellene tartani azt az ígéretet, amit tettek. Kovács Zoltán János Egyetértett Dr. Áldozó Tamással abban, hogy az SZMSZ alkalmasságát, megfelelőségét folyamatosan figyelemmel kell követni. Véleménye szerint azonban folyamatosan és minden ülésen módosítani nem feltétlenül szükséges, mert ez kifelé és befelé is fura érzést kelthet. Álláspontja szerint a jelenlegi SZMSZ nem tökéletes, viszont mindhárom frakció alapvető fontos véleménye visszatükröződik benne, egy-két kivételtől eltekintve. Tehát csak akkor kellene az SZMSZ-szel foglalkozni, ha működési zavarok lépnek fel a közgyűlésben és ezeket kell kezelni. Egyébként a most meglévő módosításokkal hosszú távon működhet a közgyűlés. Hasznosnak tartotta az SZMSZ módosításának gyakorlatában, hogyha nemcsak egyéni képviselői módosító javaslatok érkeznek be, hanem az előre össze van gyűjtve, így a bizottság egyként tud foglalkozni azokkal. Ha egymásnak ellenmondó képviselői javaslatok vannak, azt nagyon nehéz kezelni. Dr. Kovács Zoltán Szerinte nem minden kérdésre hangzott el a válasz. Elmondta, a Talabér Márta által említett megbeszélésen arról volt szó, hogy az elnök úr ezt a frakció melletti munkatársat befogadta, melyet elnök úr jelez, hogy így volt. Ezért úgy gondolta, nem kellene erről vitát nyitni. Ha a főjegyző úr nem tudja megoldani ezt a kérdést, akkor az elnök úr a vállalásának megfelelően oldja meg. Kuti Csaba A vitát lezárta. Felkérte az előterjesztőt az összegzésre. Dr. Zongor Gábor Dr. Áldozó Tamás által elmondottakra reagálva elmondta, hogy a kizárás anomáliáinak feloldása érdekében a TÖOSZ vállalta, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, a beadvány elkészülte után eljuttatja azt dr. Áldozó Tamáshoz. A független képviselőre vonatkozó rendelkezésekben konszenzus alakult ki. Ami a frakció titkár és adminisztráció kérdését illeti, ez politikai jellegű ügy, melyben konszenzus szükséges, aminek ha megvan a végeredménye, és szükséges lesz, az SZMSZ-ben rögzítésre kerül. Megköszönte a bizottság tagjainak munkáját. Kuti Csaba Javasolta, hogy a közgyűlés döntsön Talabér Márta be nem fogadott módosító indítványairól. Először az SZMSZ 9. sz. melléklet 2.2.b.) pontjára vonatkozóan – amit az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 1 igen szavazattal és 3 ellenszavazattal nem támogatott – a képviselők és tanácsnokok ügyviteli feladatainak ellátásával kapcsolatos indítványról történt szavazás. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem támogatta a módosító indítványnak a képviselők és tanácsnokok ügyviteli feladatainak ellátásával kapcsolatos részét.
29 Kuti Csaba Javasolta, hogy a közgyűlés külön-külön döntsön a további indítványokról, illetve indítványrészekről. Ezt követően az SZMSZ 9. sz. melléklet 2.2.b.) pontjára vonatkozóan az Önkormányzati Iroda részvételének szerepeltetése a nemzeti és önkormányzati ünnepek rendezésében indítványrészre történt szavazás. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem támogatta a módosító indítványnak az Önkormányzati Iroda részvételének szerepeltetésére vonatkozó részét a nemzeti és önkormányzati ünnepek rendezésében. Ezt követően az SZMSZ 9. sz. melléklet 2.2.b.) pontjára vonatkozóan az Önkormányzati Iroda részvételének szerepeltetése az országgyűlési és az önkormányzati képviselők, valamint a polgármesterek általános és időközi választásával, az országos és helyi népszavazások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokban indítványrészre történt szavazás. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, 21 ellenszavazattal nem támogatta a módosító indítványnak az Önkormányzati Iroda részvételének szerepeltetésére vonatkozó részét az országgyűlési és az önkormányzati képviselők, valamint a polgármesterek általános és időközi választásával, az országos és helyi népszavazások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokban. Ezt követően az SZMSZ 9. sz. melléklet 2.2.f.) pontjára vonatkozóan a Gazdasági Iroda részvételének szerepeltetése az országgyűlési és az önkormányzati képviselők, valamint a polgármesterek általános és időközi választásával, az országos és helyi népszavazások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokban indítványrészre történt szavazás. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, 21 ellenszavazattal nem támogatta a módosító indítványnak a Gazdasági Iroda részvételének szerepeltetésére vonatkozó részét az országgyűlési és az önkormányzati képviselők, valamint a polgármesterek általános és időközi választásával, az országos és helyi népszavazások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokban Kuti Csaba Javasolta, hogy a közgyűlés döntsön az SZMSZ módosításra vonatkozó előterjesztésben a 4. sz. függelékben a „mindenkori” szó törlésével kapcsolatos módosító javaslatról, mellyel az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság egyetértett ugyan, de a bizottság nevében csak véleményt alkothat. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő.
30 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az SZMSZ módosítására vonatkozó előterjesztésben a 4. függelékben a „mindenkori” szó törlésével kapcsolatos módosító javaslatot. Kuti Csaba Álláspontja szerint a 4. sz. függelékben a nyilvánvaló gépelési hibáról (katasztrófavédelmi igazgatóságból kimaradt az igazgatóság szó) szavazni nem kell, az kijavításra kerül. Indítványozta, hogy a közgyűlés a fentiek szerint módosított rendelettervezetet fogadja el. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett meghozta a következő 8/2003. (VI. 27.) MÖK rendeletet A Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2000. (XI. 23.) MÖK rendelet módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
10.
A Veszprém Megyei Önkormányzat 2003. évi költségvetésének módosítása
Kuti Csaba Bejelentette, hogy a költségvetés módosításával kapcsolatos előterjesztéshez Talabér Márta tanácsnok módosító indítványt fogalmazott meg. Az írásos javaslatot a képviselők részére kiosztották. Porga Gyula Az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Talabér Márta Az előterjesztést megtárgyalta a Szociális Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Kenézné Berei Györgyi Az előterjesztést megtárgyalta a Területrendezési és Kommunális Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Geipl Miklósné Az előterjesztést az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság június 10-ei ülésén megtárgyalta és azt 5 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a közgyűlésnek elfogadásra javasolta.
31 Baky György Az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. Azt 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére tárgyalásra alkalmasnak minősítette. Ugyancsak egyhangú szavazással kezdeményezte a bizottság, hogy az érettségi és szakmai vizsgák költségei ügyében a megyei közgyűlés éljen felterjesztési jogával az oktatási miniszter felé, tekintettel arra, hogy már évek óta olyan jelentős többletteher hárul a megyei közgyűlésre a vizsgadíjakra fordított állami támogatás feletti tényleges költségek tekintetében. A vizsgadíjak megállapításánál a minimálbér meghatározott %-ában történik a díjak megállapítása és amikor a minimálbért felemelték, ezt követően nem került sor a támogatási összeg megemelésére, ami évente jelentős többletterhet ró a megyei közgyűlésre. A jelen kimutatás szerint ebben az esztendőben a megyei közgyűlés hiánya 18 millió Ft, ezzel szemben kap 6 millió Ft-ot. Egyértelműen követhető, hogy egy állami feladat, egy állami oklevél kiállításához kötődő költségek tekintetében az állam nem vállalja azt a terhet, ami mindazzal együtt jár. Ezért javasolta a bizottság, hogy a megyei közgyűlés éljen felterjesztési jogával, aminek révén a miniszternek kötelessége lesz 30 napon belül választ adnia. Dr. Kontrát Károly Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. Talabér Márta módosító indítványát – amely a 10. Kabóciádé Gyermekfesztivál jubileumi rendezvénysorozatának 500.000.-Ft-tal, az általános tartalék terhére történő támogatására vonatkozott, a bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett – nem támogatta. A bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a közgyűlés részére elfogadásra javasolta.
Kérdés nem volt, így a hozzászólások következtek. Geipl Miklósné Elmondta, a jelenlegi 2003. évi költségvetés módosítás előterjesztésének két oka volt, az egyik a jogszabályi változás, a másik, hogy a megyei közgyűlés egyik bizottságának javaslatát figyelembe vették az előkészítők. Köszönetét fejezte ki a bizottság nevében, hogy véleményüket, annak szakmai indokoltságát figyelembe vették. A megyei közgyűlés azzal próbálja orvosolni az intézményeket terhelő 18.134.856.-Ft-os kiadást, hogy átmeneti megtakarítása terhére átvállalja ennek kifizetését. Úgy gondolta, ez nagyon jó példája annak, hogy a szakmai bizottság politikai hovatartozástól függetlenül a szakma érdekeit és tartalmi munkáját képviseli. Köszönetét, bizakodását fejezte ki, hogy a további szakmai kérdéseket érintő ügyekben ilyen tisztességes megoldások születnek.
32 Porga Gyula Elmondta, hogy döbbenten hallgatta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját. Talabér Mártával közösen harmadszorra kérnek a 10. Kabóciádé Gyermekfesztiválra támogatást a megyei közgyűléstől. A társulási tanács legutóbbi ülésén – melynek tagja Németh Márta alelnök asszony, és Bebesi István tanácsnok is – Asztalos István Veszprém város alpolgármestere „kérdőre vonta” a megyei önkormányzatot, hogy az ő 800 ezer Ft-os támogatásuk mellé a megyei önkormányzat miért csak 200 ezer Ft-tal támogatja ezt a rendezvényt. Kérte a képviselőket, ha megnézik a tartalék keret terhére elköltött pénzeket, ez az 500 ezer Ft abból a tartalék keretből megoldható. Nem az Óbudavári templom felújításától vagy más egyéb fontos feladattól szeretne forrást elvonni, hanem az általános tartalékból szeretne 500 ezer Ft-ot a 10., tehát jubileumi Kabóciádé fesztiválra. Kérte a közgyűlési tagokat támogassák tanácsnok asszony módosító indítványát. Dr. Áldozó Tamás Olyan kiadásokra szeretné felhívni a figyelmet, amelyekkel kapcsolatban több alkalommal korábban már elvi vitákat folytattak és észrevételeket tettek. Ezek pedig a megyei közgyűlés elkülönített pénzalapjaira vonatkoznak, bizonyos kulturális, szociális, turisztikai célok támogatására, melyekre rendszeresek az elnöki döntések is a költségvetés módosítása során. Ezek olyan célokra juttattak támogatást, amelyek valamelyik alapítványnak, bizottságnak a támogatási körébe tartoznának. Ezzel mintegy azt is jelezve talán, hogy vannak olyan szerzők, olyan rendezvények, amelyek kívül állnak, felette állnak az összes szerzőn, rendezvényszervezőn, és közvetlenül is támogatáshoz is juthatnak. Van olyan személy is, aki a második vagy harmadik könyvének megjelentetéséhez kér támogatást. Nem tartja helyesnek, ha erről az elnök úr ezeket a szervezeteket, alapítványokat megkerülve dönt. Ugyanakkor a döntésének jogszerűségét természetesen nem vitatta. Elmondta még, hogy a korábbi közgyűlésen tárgyaltak a Veszprém város, Veszprém megye keresztfinanszírozási rendszerről, az ezzel kapcsolatban létrejött megállapodásról. Az elnök úr ekkor azt mondta, abban maradtak Veszprém várossal, hogy egymás intézményeitől benyújtott pályázatokat, kérelmeket nem támogatnak. Vélhetően ehhez Veszprém városa tartja is magát. Nem hiszi, hogy a megye területéről érkező kérelmet pozitívan bírálná el, ha például egy jubileumi rendezvény iránti támogatást nyújtana be a zirci iskola Veszprémhez. Ugyanakkor fordítva az látszik, hogy mindig is vannak olyan veszprémi intézmények, amelyek az elnök úr által ismertetett megállapodás ellenére sikerrel kérelmeznek támogatást a megyei közgyűlésnél. Úgy ahogy az első esetben az alapítványok megkerülését, úgy a második esetben az ilyen típusú támogatást sem tartotta helyesnek. Bebesi István A Kabóciádéval kapcsolatban felmerült Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottsági elutasító javaslatra reagálva elmondta: A bizottság azért hozott ilyen döntést, mert amikor Veszprém megyei jogú város és a megyei önkormányzat megállapodott a Kabóca Bábszínház működtetésében, a város a rendezvénysorozat támogatási összegét a hozzájárulás keretében határozta meg, és címzetten jelölte meg. A megyei önkormányzat nem jelölt meg címzést, hanem a megállapodott összeg felett még 200 ezer Ft támogatást adott. Úgy ítélte meg a bizottság, hogy ez így nem méltányos. A következő évben, amikor a költségvetés eredetileg ebben dönt, lehet, hogy a megyei önkormányzatnak is a támogatási összegen belül kell meghatároznia ezt az összeget. Akár úgy, hogy többet is ad és a partnert is erre ösztönzi, mert az így megállapított költségvetési keret minden forintjához 1 Ft támogatást lehet szerezni. Tehát most a bizottság ezért nem javasolta ennek az 500 ezer Ft-nak a támogatását.
33 Dr. Zongor Gábor Az elnöki keret felhasználása kapcsán elmondta, szerinte nagyon nehéz mindent betenni abba a támogatási rendszerbe, amit megpróbáltak kialakítani. Úgy vélte, nagyon jó, hogy a megyei közgyűlés alapítványokat működtet, bizottságoknál alapokat hozott létre és arra kellene törekedni, hogy az egyes témákban megjelenő igényeket ezek a testületek döntsék el. Véleménye szerint azonban azt is látni kell, hogy vannak olyan körülmények, melyeket az elnök úrnak kell mérlegelni, belefér-e az adott eset a rendszerbe, időben van-e, vagy sem. Úgy vélte ezek mögött az elnöki döntések mögött vélhetően sokkal mélyebb indokok vannak. Gondolt itt adott esetben a Veszprémet érintő támogatásokra is, mert lehet egy Veszprémben zajló országos verseny, aminek a támogatásánál Veszprém megyének a jelentősége meg tud jelenni. Álláspontja szerint elnök úr megfelelő visszafogottsággal kezeli ezt a kérdést. Természetesen ebben az ügyben a szubjektum nem zárható ki, de Kuti Csaba elnök képviseli a megyei közgyűlést, ebből adódóan az ő szubjektuma megjelenik ezekben a döntésekben. Dr. Kontrát Károly Dr. Zongor Gábor által elmondottakra reagálva kifejtette, hogy szerinte a megyei közgyűlés Veszprém megye települései közül leginkább Veszprém megyei jogú várost támogatja, hiszen az intézményeket fenntartja, kórházat, múzeumot, színházat, levéltárt, stb. Elmondta még, Bebesi István is jelezte, hogy a Kabóciádéval kapcsolatban Talabér Márta által benyújtott módosító indítvány elbírálásakor volt a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságban bizonytalanság. Három képviselőtársával együtt úgy látta, ez a módosító indítvány teljes mértékben világos és támogatandó. Négy képviselőtársa úgy látta, hogy ez aggályos és ezt tartózkodó szavazatával ki is fejezte. Ennek ellenére kérte képviselőtársaitól a módosító indítvány támogatását. Kuti Csaba Mivel egyéb hozzászólás nem volt, a vitát lezárta. Megköszönte Dr. Zongor Gábornak az elnöki döntésekkel kapcsolatos véleményét. Véleménye szerint egy alpolgármester pontosan tudja, a polgármester jogállását betöltő személynél milyen gyakran fordul elő, hogy olyan típusú kérvényeket kap, amit szíve szerint támogatna, a pénztárcája szerint ez azonban rendkívül nehéz. Igazából a támogatandó kérdések közül maximum minden ötödiket lehet támogatni, pedig szívesen támogatná a többit is. Mindig sajnálja azokat, akiket pénzhiány miatt el kell utasítani, holott a támogatási kérelmük indokolt lenne. Úgy gondolta, hogy polgármestertársai tudják milyen küzdelmeket kell folytatni a kérvényezőkkel és remélte, hogy a szubjektum nem tengi túl a döntéseit, szerinte azok jogszerűek. Döntéseihez segítséget nyújt az általános tartalék átcsoportosíthatóságának engedélye, tudja azonban, hogy a pénzzel takarékoskodni kell. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos többletköltségek tekintetében indítványozta, hogy a megyei közgyűlés bízza meg a közgyűlés elnökét a felterjesztés megfogalmazásával a közgyűlésen elhangzott és jegyzőkönyvben rögzített szövegnek megfelelően, és ezt juttassa el 30 napon belül az oktatási tárcához. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal egyhangúan elfogadta, hogy a megyei közgyűlés az érettségi vizsgákkal kapcsolatos többletköltségek tekintetében éljen felterjesztési jogával.
34 Kuti Csaba Javasolta, hogy a közgyűlés döntsön Talabér Márta módosító indítványával kapcsolatban. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 14 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett nem támogatta Talabér Márta módosító indítványát. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés a rendelettervezetet fogadja el. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett meghozta a következő 9/2003. (VI. 27.) MÖK rendeletet A Veszprém Megyei Önkormányzat 2003. évi költségvetésének módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
11.
A Pro Comitatu megyei díj alapításáról és adományozásáról szóló 23/1993. (XI. 24.) MÖK rendelet módosítása
Kuti Csaba Bejelentette, hogy az előterjesztéshez dr. Áldozó Tamás tanácsnok írásos módosító javaslatot fogalmazott meg. A módosító indítvány az ülés megkezdése előtt a közgyűlés tagjai részére kiosztásra került. Dr. Zongor Gábor Elmondta, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság a Pro Comitatu díjra vonatkozó rendeletnél módosító indítványt fogalmazott meg. Ennek a lényege, hogy a díj odaítélését a megyei közgyűlés elnöke indítványozza, s az illetékes bizottság egyetértése esetén adományozza. Ez eltér a korábbi gyakorlattól, ahol a bizottságnak véleményezési joga volt. Bizonyos értelemben a díj súlyának, rangjának, tekintélyének emelését célozza ez a módosító indítvány. A dr. Áldozó Tamás tanácsnok által benyújtott módosító indítvánnyal kapcsolatban ismertette a Pro Comitatu díjra vonatkozó rendelet hatályos szövegének 1. §-át és az erre vonatkozó módosító indítvány szövegét. Bejelentette, hogy az előterjesztést, valamint a képviselői módosító indítványt az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén tárgyalta meg. A rendelet 1. §-ára vonatkozó módosító indítványt 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, azzal saját előterjesztését módosította. A rendelet 8. §-ára vonatkozó módosító indítvánnyal kapcsolatban – mely szerint évente maximum 20 helyett 10 díj kerüljön kiadásra – a bizottság a korábbi megállapodáshoz tartotta magát. A megállapodás szerint még ebben az évben ősszel áttekintésre kerül a díjazás gyakorlata, áttekintik, hogy a bevezetett új szabályozás után a díj rangjának megfelelő számban kerül-e sor a díj átadására. Ha szükséges javaslatot tesznek a gyakorlat ismeretében a
35 módosításra. Ezért a bizottság a módosító indítványt 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal nem támogatta, elutasítását javasolta. A rendelet elnevezésének pontosítására vonatkozó technikai módosító indítványt, azaz a PRO COMITATU idézőjel nélkül történő megjelölését 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, azzal a saját előterjesztését módosította, a technikai átvezetésről a főjegyző gondoskodik.
Kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban nem volt, így a hozzászólások következtek. Dr. Kovács Zoltán Elmondta, hogy egy módosítást már benyújtott az alapköltségvetéshez, költségvetési oldalról a Pro Comitatu díjhoz. Kidolgozta a szabályokat, azt azonban a módosító javaslatok között nem látta viszont a februári költségvetés tárgyalása során, ez nem került ide február óta. A javaslat lényege az, hogy ne veszítse el a méltóságát ez a díj, ezért az évi 20 díj egy ilyen megyei díjnál – tekintettel arra, hogy vannak szakmai díjak is – sok. Szerinte a megye létszámának csökkenésére tekintettel 10 év múlva gyakorlatilag jelentős számban lesz Pro Comitatu díjasa a megyének, így a díj elveszíti a méltóságát. Támogatta, hogy a véleményezés helyett az egyetértési jog kerüljön be a rendeletbe. Véleménye szerint a megyei közgyűlés elnökének nem kellett volna kitüntetnie azt a Réfi Károlyt, aki alpolgármesterként a legmesszebbmenőkig dolgozott azon, hogy Veszprémvarsány elkerüljön Veszprém megyétől, arra is tekintettel, közben a megye tiltakozott, hogy ezek a települések elkerüljenek innen. Egy másik esetben, a rendszerváltást követő 12 évvel központi bizottsági tagot tüntetett ki az elnök úr. Egyetértett azzal, hogy szélesebb konszenzuson alapuljon ez a kitüntető díj. Álláspontja szerint még 10 díj is sok, az 5 érdemérem, a 10 Pro Comitatu, valamint a szakmai díjak, egymásra épülnek és megfelelő módon ismerik el az átlag feletti kiemelkedő munkát. Kapcsolódó módosító indítványként javasolta, hogy polgárok számára 7, közösségek számára pedig 3 díj kerüljön megállapításra, általában a közösség kevesebb, mint a polgárok száma. Szerinte a helytelen gyakorlat már bebizonyosodott, nem kell még egy fél évet várni a változtatással. Dr. Áldozó Tamás Arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás valamennyi – nem csupán Veszprém megyei – magánszemélyre és közösségre kiterjeszti a díjazhatók körét. A módosítás indoka: nem az a lényeg, hogy valaki hol él vagy a működéshez milyen székhelye van bejegyezve, hanem, hogy Veszprém megyéért fejtsen ki eredményes tevékenységet. Adott esetben Veszprém megyéért nemcsak Veszprém megyeiek dolgozhatnak, például a nemzetközi kapcsolataink körében kaptunk támogatást olyan együttműködő partnerektől, akik ezt a kitüntetést már szerinte meg is kapták annak ellenére, hogy nem kaphatták volna meg. A díj számának módosítása tekintetében dr. Kovács Zoltán már elmondta annak indokait. Kérte, hogy e tekintetben támogassák módosító indítványát. Horváth László Véleménye szerint a megyei közgyűlés teljes egyetértésével történt az, hogy párszor nem Veszprém megyei illetőségű személy is kapott ilyen díjat. Arra a rendeletmódosításra, amely a bizottság egyetértési jogát nevesíti, még nincs tapasztalat, ezért meg kellene fontolni azt az ügyrendi bizottsági javaslatot, mely a tapasztalatok ismeretében visszahozná a díj számának módosítására vonatkozó kérdést, hiszen e módosítás tükrében a mennyiséget illetően még nincs tényleges adat. Javasolta, hogy a most
36 kiadható díjak számának csökkentésével a közgyűlés ne kösse meg saját kezét, mert ha úgy dönt, hogy valakit szeretne ebben a kitüntetésben részesíteni és márciusban elfogy a keret, önmagát korlátozza be. Egyébként a díjak számának változtatására vonatkozó érveket a maga részéről is vállalni tudná, ugyanakkor most azt támogatja, hogy a tapasztalatok tükrében döntsenek a díj mennyiségéről. Kovács Zoltán János A változtatás ellen szólva kifejtette, hogy a Veszprém Megye Érdemrendje és a szakmai díjak, valamint a Pro Comitatu adományozása között különbség van. A két elsőként említett kitüntetés, illetve díj adományozása évente egyszer történik, míg a Pro Comitatu díjé folyamatosan. Ha a Pro Comitatunál alacsony a korlát, és az év második felében olyan javaslat érkezik, amellyel az indítványozó és a bizottság egyetért, lehet, hogy bár a javasolt személy vagy közösség megérdemelné, már nem lehet adományozni. Ezért kellene mindenképp kivárni egy időszakot. Itt nagy a felelőssége a bizottságoknak és az elnök úrnak, hogy amennyire lehet, figyeljenek az indokoltságra. Kuti Csaba Egyéb hozzászólás nem volt, a vitát lezárta. Véleménye szerint Dr. Kovács Zoltán csatlakozó indítványának akkor van értelme, ha az eredeti indítvány megáll. Elmondta még, hogy jelenleg a 8. Pro Comitatu díj kiadásánál tart, így az időarányosan került kiadásra. Ha év közben történik a díj számában változtatás, akkor maximum 2 adható ki még az idén. Ha július 1-től változna 10-re, akkor 18 lenne az egész évi. Szerinte helyes az az ügyrendi bizottsági javaslat, hogy a tapasztalatok előbb kerüljenek feldolgozásra. Ez minden döntésnél helyes. Személy szerint az a tapasztalata, hogy növekvő számban van a Pro Comitatu iránti javaslat. A kezdeményezés nagyon ritkán indul az önkormányzattól, általában arról a településről, ahol a személy él, vagy abból a szakmai körből. Az általa ismert mintegy 45 Pro Comitatu díjasnál legalább 40 esetben kívülről indult a kezdeményezés, véleménye szerint ez így is a jó. Szerinte ez a módosítás után is megmarad. Dr. Zongor Gábor Felhívta a megyei közgyűlés elnökének figyelmét, hogy e tárgyban az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság az előterjesztő, ebből adódóan az összefoglalót a bizottságnak, illetve a bizottság elnökének kell megtennie. Kuti Csaba Megadta a szót az előterjesztőnek. Dr. Zongor Gábor A módosító indítványok indoka a díj méltóságának megőrzése volt. Szerinte, ha 20 díj kerül kiadásra egy évben, az nem devalválja a díj értékét. Ha a módosító javaslat elvetésre kerül, nem jelenti azt, hogy a jövő évtől ne lehetne új számokkal indulni. Dr. Áldozó Tamás azt nem indítványozta, hogy a módosító javaslata mikor lépjen hatályba. Szerinte ez értelemszerűen nem léphet hatályba idén július 1-vel, hogyha elfogadásra kerül, mert azáltal gyakorlatilag a második félév lezárásra kerülne, arra az időszakra 2 díj adományozásának lehetősége maradna, és ez teljességgel indokolatlan. Itt alkotmányossági szempontból is kellene a módosításnál egy olyan átmeneti időt biztosítani, ami január 1-e lenne. Ez lehetővé tenné az év második felében történő újbóli áttekintést, ezért mind a módosító indítványt, mind a kapcsolódó módosító indítványt javasolta elutasítani.
37 Kuti Csaba Javasolta, hogy a közgyűlés döntsön dr. Kovács Zoltán kapcsolódó módosító indítványáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett nem támogatta dr. Kovács Zoltán kapcsolódó módosító indítványát. Kuti Csaba Javasolta, hogy a közgyűlés döntsön dr. Áldozó Tamás módosító indítványáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett nem támogatta dr. Áldozó Tamás módosító indítványát. Kuti Csaba Javasolta, hogy megyei közgyűlés döntsön az Ügyrendi és Igazgatási bizottság által befogadott módosító indítványokkal módosított rendelettervezetről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozta a következő 10/2003. (VI. 27.) MÖK rendeletet A Pro Comitatu megyei díj alapításáról és adományozásáról szóló 23/1993. (XI. 24.) MÖK rendelet módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
12.
Tájékoztató a Magyar Posta szolgáltatásainak átalakításáról
Kuti Csaba Emlékeztetett arra, hogy a képviselőtestület korábban döntött a napirendek tárgyalási rendjéről, miszerint a Magyar Posta Részvénytársaság illetékes vezetőinek megérkezése után soron kívül tárgyalja az előterjesztést. Bejelentette, hogy a napirend tárgyalásánál megjelentek dr. Keresztes Péter, a Magyar Posta Rt. általános vezérigazgató-helyettese, valamint dr. Horváth Sándor, a Magyar Posta Rt. soproni területi igazgatója. Dr. Keresztes Péter A napirend szóbeli kiegészítésében a következőket mondta el. Bevezetésként rögzítette a Magyar Posta Rt. tervezett modernizációs programjának indokait, a tervezett intézkedéseket, azok összefüggéseit. Nehézkes, gazdaságtalan működés jellemző. Indokolt a változtatás. A szolgáltatások minőségét is javítani kell, úgy a lakosság mind a közületek irányában. Modernizálni kell a pénzforgalmi szolgáltatásokat is. A csomag
38 szállítási és a hírlappiacon is gyengültek a posta pozíciói. A versenytársak már megjelentek és minden bizonnyal jelentősen szaporodnak majd az Európai Uniós csatlakozás után is. Át kell alakítani a posta működését. Mindehhez belső és nemzetközi tapasztalatok nyújtanak alapot. Gyorsítás szükséges a szolgáltatás teljes folyamatában. Elmondta, hogy a nem kellő felkészültség miatt a 2001. évben megalkotott hírközlési törvényben foglaltak teljesítési kötelezettsége alól a Posta átmeneti felmentést kapott. Viszont fel kell készülni a megfelelő teljesítésre. A Modernizációs Programban szereplő elemek kettős célt szolgálnak. Egyrészt a Magyar Posta úgy működjön, hogy a működési költségeit ne az állami adóbevételből kelljen kiegészíteni, másrészt a szolgáltatásokat földrajzilag is közelebb vinni az igénybevevőkhöz. A program megvalósításának nincs alternatívája, s a lehető leggyorsabban végre kell hajtani. A megfelelő előkészítés folyamatban van. A Posta vezetése minden lehetséges fórumon igyekszik ismertetni a program indokait és a tervezett végrehajtás folyamatát. Dr. Horváth Sándor Az elmondottakat további Veszprém megyei konkrétumokkal egészítette ki. Győr-Moson-Sopron, Vas- és Veszprém megyék tartoznak a Soproni Postaigazgatóság hatókörébe. Sűrűn lakott aprófalvas régió, az országos átlagot jelentősen meghaladja. Veszprém megye 217 települése közül 209 településen van postai szolgáltatás. Veszprém megyében 72 települést érinti a modernizációs program. Ez évben Veszprém megyében 34 postahivatal szolgáltatásának átalakítása lett tervezve. A tervezett átalakítást megfelelő tervezés előzte meg. Számos adatot ismertetett az előkészítés tapasztalatairól. A jelenlegi szolgáltatási tevékenységben a munkaerő-felhasználás, illetve a munkaerő-alkalmazás is számos nem megfelelő hatékonysági megállapításokra keltett lehetőséget. A továbbiakban a tervezett „mobil posta” szolgáltatás jellemzőiről szólt. Lényeges változás lesz egyrészt a csomagok házhoz szállítása, másrészt a küldemények értékhatárának lényeges megnövelése. A mobil posta felvételi tevékenységet is végez. Az említett 34 Veszprém megyei települést 13 mobil postai körbe sorolták be. Nagyalásony, Vid és Somlóvecse településeken várhatóan július 1-jétől mintegy bemutatás jelleggel indul az új szolgáltatás. Az átalakítással folyamatosan történik az érintettek – települési polgármesterek, országgyűlési képviselők, lakosság – tájékoztatása. A tájékoztatás, egyeztetés során fő hangsúlyt kap a mobil postaszolgáltatás jellemzőinek ismertetése és a szolgáltatás kiegészítésének módjai, lehetőségei. A Posta Rt. tervei szerint az átalakítás 2003. év október-november hónapokban befejeződik, s a karácsony táján megnövekvő forgalmat már teljes begyakorlottsággal kívánják lebonyolítani. A Posta dolgozói létszámát érinti az átalakítás, Veszprém megyében cca. 25-30 fő létszámcsökkenés várható. A munkahelyüket elvesztők részére támogatás nyújtanak az átképzésben, új munkahelyen történő elhelyezkedésben. Kenézné Berei Györgyi Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Területrendezési és Kommunális Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére tudomásul vételre javasolta, azzal, hogy a kistelepülések postai szolgáltatásainak megoldását állami feladatként kell biztosítani. Dr. Kontrát Károly Ügyrendi indítványként javasolta, hogy a napirend tárgyalása során a közgyűlés biztosítsa a megjelent települési polgármestereknek a megnyilvánulás, kérdés feltétel lehetőségét. Kuti Csaba Javasolta, hogy a közgyűlés döntsön az elhangzott ügyrendi indítványról.
39 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az ügyrendi javaslatot, a napirend tárgyalásánál a megjelent települési polgármesterek részére kérdés feltétel lehetőségét megadta. Kérdések Kropf Miklós Bevezetésként megjegyezte, hogy a napirend tárgyalása során – véleménye szerint – a megnyilvánulásokat „nagyon nehéz csak a kérdések körébe korlátozni, ezért egy mondattal szeretném a kérdéseimet bevezetni. Valóságos modernizációs elemek közé egy intelligens bulldózert látok elrejtve. A falurombolás tipikus példáját, a vidék Magyarországa ellen indított front totális megnyitását.” Megkérdezte, kiszámolta-e valaki, hogy az átalakítással járó munkaerő-elbocsátások költségei mennyibe kerülnek. Ki fogja megmondani a vidéken élő állampolgároknak, hogy „másodrangú állampolgárokká váltak”. Reményét fejezte ki, hogy nem csak a saját képviselőcsoportja részére lefogadhatatlan „az ilyen típusú, idézőjelbe tett vidékfejlesztés”. Dr. Kontrát Károly Kérdéseit a következőkben fogalmazta meg: - Mikor született döntés a programról, ki hozta meg a döntést - Van-e alkuhelyzet az érintett települési önkormányzat részére, tehát lehet-e megegyezés arról, hogy a településen ne szűnjön meg a postahivatal - A tervezett átalakítás, amely megszüntetne egy közszolgáltatást, a személyesen tapasztalható ellenállások miatt „hiteltelenné teszi a tervezett átalakítást”, érzékelik-e az ellenállást a döntéshozók és a végrehajtók - A tervezett intézkedés egy, a közpénzen biztosított közszolgáltatás lehetetlenné tételét jelenti, mi erről a jelenlévő postavezetők véleménye - Igaz-e az a közelmúltban megjelent hír, miszerint az országban 400 kisposta „megmenekült” a tervezett átalakítástól - Az előterjesztésben szereplő megállapításról, miszerint egyes felvevőhelyeket a polgármesteri hivatalokhoz kívánnak telepíteni, megkérdezte, nem volna-e egyszerűbb a jelenlegi postahivatalokat megtartani és működtetni. Talabér Márta Hivatkozott a közelmúltban megjelent hírekre, miszerint a tervezett postahivatal „bezárásokat” szeptember hónapig felfüggesztik, ezzel szemben például Lókút és Csesznek települések polgármesterei értesítést kaptak a postahivatalok említett időponttal történő bezárásáról. Megkérdezte, hogy mi a valóságos helyzet. Csepeli György államtitkártól származó információra hivatkozva, miszerint 400 kispostára Internet szolgáltatást biztosít a posta, s azzal elkerülhető a bezárásuk, megkérdezte, igaz-e a hír. Idézte a vezérigazgatóhelyettes megállapítását, miszerint hosszú időn keresztül érlelődött a döntés és nagyrészt szakmai okok indokolták. Megkérdezte, hogy a kisebb rész az milyen ok volt, esetleg „politikai ok”, mivel erre az előterjesztő nem adott pontos felvilágosítást. Figyelemmel arra, hogy számos településen, így például Csesznek községben jelentős az idegenforgalom, megkérdezte, a turisták a postai küldeményeiket hol tudják továbbítani, ha bezár a posta. Nem az előterjesztéshez kapcsolódóan megkérdezte, „hogyan áll a posta jelen pillanatban a Népszabadság előfizetői akcióval”.
40
Dr. Áldozó Tamás Elmondta, hogy Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszonyt a közelmúltban dr. Szabó Pál vezérigazgató arról tájékoztatta, hogy Veszprém megyében 76 településen jelent változást a mobil postai szolgáltatás bevezetése. Az előterjesztés kiegészítésében 72 település hangzott el. A változást örvendetesnek nevezte. Megkérdezte, lehetséges-e ennek a számnak további csökkentése esetleg nullára történő módosítása. Megkérdezte továbbá, hogy a Posta vezetése milyen intézkedéseket tervez a „hírlap piac” visszaszerzése érdekében – úgy tűnik, hogy a Posta nem képes felvenni, vagy nem akarja felvenni a piaci harcot – valamint hogy az „E posta” bevezetése a szolgáltatást mitől teszi életképesebbé. Dr. Horváth József Megkérdezte, hogy az előterjesztésben szereplő és a szóbeli kiegészítésben is indokolt Modernizációs Programnak vannak-e szakmai ellenzői, az átalakításban érintett települések lakóinak véleményét összegyűjtötték, összegezték-e már valamilyen dokumentumban. Amennyiben a modernizációs program valamilyen okból nem valósul meg, a Postának milyen hátrányt okoz a versenytársakkal szemben. Dr. Szijártó István Utalt arra, hogy a napirend tárgyalásánál ez idő szerint az átalakítás indokaként a működés rentábilissá tételéről, szakmai szempontokról történt megnyilvánulás, amit kétségtelenül méltányolni kell. Nem szabad elfeledkezni azonban arról, hogy a Posta megszüntetése „a vidéki ember fejében egy deprivációs láncolathoz csatlakozik” számos intézmény szűnt már meg a kistelepüléseken, ami „lelki depressziót vált ki”. Az „újabb megfosztás” általános lelki romboló hatást vált ki. Megkérdezte, hogy a megszüntetéssel kapcsolatos járulékos költségek felmérése az előkészítés során megtörtént-e. Bebesi István Megkérdezte, hogy a postai szolgáltatás átalakítására vonatkozó koncepcióról kormányzati döntés 2001. év végén született, s a közelgő választások miatt ugyancsak kormányzati döntés, utasítás alapján nem történt meg annak végrehajtása. Dr. Zongor Gábor Megkérdezte, „mennyiben befolyásolja a Posta tevékenységét az Internet elterjedése, hogyan hat ki a levélforgalomra, a mobiltelefonoknak milyen hatásuk van a szolgáltatások igénybevételére.” Következő kérdése volt „minden érintett település vezetőjével külön-külön fognak-e tárgyalni és hogyha igen, akkor vita esetén milyen fórumon gondolják a kérdést eldönteni”, mivel feltétlenül szükséges az egyes települések sajátosságainak megfelelően, annak figyelembe vételével kialakítani a végső megoldást. Harmadik kérdése volt az, hogy milyen információi vannak a Posta vezetőinek arról, hogy az „E” Magyarország pontoknak a szervezése hogy áll, szükséges-e ehhez egyéb kormányzati támogatás. Kifejtette, az elhangzott megnyilvánulásokból olyan érzése keletkezett, miszerint „a Postán akarnánk számon kérni a kistelepülések leépülésénél megjelenő problémákat”. Nem lehet minden a Postán számon kérni. Köztudott, hogy a postai szolgáltatás átalakítása egy folyamat része. „A ráció és a politikai hevület nem mindig találkozik egymással”. Dr. Kovács Zoltán Megnyilvánulását a következő idézettel kezdte. „A modern európai Magyar Köztársaságban minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a lehető legjobb minőségű és színvonalú közszolgáltatáshoz jusson. Ennek eléréséhez radiális változtatásra van szükség.„
41 Megkérdezte, ismerik-e az idézett szöveget, s tudják-e, hogy a szöveg a kormány egyik tagjától származik, s ez ebbe a körbe tartozik-e. Megkérdezte továbbá, hogy a jelenlévőknek van-e információjuk arról, miszerint Lókúton 205-en, Cseszneken 268-an, Bakonyoszlopon 180-an írták alá tiltakozó nyilatkozatukat a Posta bezárása ellen. Tudnak-e arról, hogy Pápán és a város környékén június 11-ei tanácskozáson 33 települési polgármester közül 32-en tiltakozásukat fejezték ki a kisposták bezárása ellen. „A nagyacsádi nem, azért, mert az szocialista párti.” A továbbiakban szólt a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített „tájékoztató előterjesztések” tárgyalásának szabályozásáról, miszerint ezekben a napirendekben vitát nyitni nem lehet. Bírálta az SZMSZ erre vonatkozó szabályozását, mivel „fajsúlyos, a megye településeinek nagy részét érintő témában nem lehet vitát nyitni”. A megnyilvánulás során dr. Zongor Gábor képviselőtársát, az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnökét az „SZMSZ csendőrének” nevezte. Ezt követően a napirendhez kapcsolódóan – az említett tanácskozáson települési polgármesterek aggodalmát is megfogalmazva – szólt arról, hogy nem kellően tisztázottak a tervezett szolgáltatás átalakítást követően a biztonsági feltételek. Az átalakítás után magasabb összegek kiszállítását is vállalja a Posta, ami alkalmat jelenthet bűncselekmények elkövetésére. Ugyancsak a tanácskozáson hangzott el több polgármester részéről, hogy azokon a településeken, ahol cca. 10 évvel ezelőtt a postahivatalok építése, felújítása megtörtént, most pedig bezárják, ki fogja megtéríteni a beruházás költségeit. Utalt az előtte szóló képviselőtársának „az alku lehetőségére vonatkozó kérdésére”, s megkérdezte, hogy az milyen módon történik, s abban a megyei önkormányzat milyen szerepet vállalhat. Milyen szempontok játszanak majd szerepet, érdekérvényesítő képesség, „kormánypárti település”. „ Dr. Zongor Gábor Ügyrendi megnyilvánulásként az előtte szóló képviselőtársa személyére vonatkozó minősítését „nyilvánosan” visszautasította. Emlékeztetett arra, hogy a képviselőtestület a Szervezeti és Működési Szabályzatot „konszenzussal” fogadta el. Bors István Elmondta, hogy ugyancsak a postai szolgáltatások jövőbeni biztonsági feltételeiről kér tájékoztatást, továbbá megkérdezte, honnan lehet információt szerezni arról, hogy „a mozgó posta” esetében melyik településen mikor lehet a szolgáltatást igénybe venni. Véleménye szerint e tekintetben az állampolgárok bizonytalan helyzetben lesznek. Dr. Kovács Zoltán Reagált dr. Zongor Gábor megnyilvánulására. Elmondta, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását személy szerint nem fogadta el, „nem”-mel szavazott a döntéshozatal során. Megismételte, véleménye szerint a lényeg ott van, hogy fontos témában, napirend tárgyalásánál vitát nyitni nem lehet, csak kérdezni. „Ez a demokrácia súlyos megcsúfolása, én úgy gondolom, és ennek adtam hangot.” Dr. Kontrát Károly Kérdéseit a következőkben foglalta össze: - Tudják-e a jelenlévők, hogy a Posta egy kistelepülésen „nem csak egy lakossági szolgáltatást nyújtó egység, hanem az egy közösségi élettér is.”… „Tudják-e az előterjesztők, hogy ezt kívánják lerombolni.” Ha ezzel nem voltak eddig tisztában, akkor mi a véleményük erről. - Mekkora pénzösszegre van szüksége, illetve lenne szüksége a Magyar Posta Rt-nek ahhoz, hogy a tervezett intézkedéstől elálljon. Bejelentette, mint országgyűlési
42 képviselő is hajlandó közreműködni abban, hogy a Posta az összeget az állami költségvetésből megkapja. - Fölajánlotta, „jó szándékú” közreműködését közös gondolkodásban arra vonatkozóan, hogy más megoldást találjon a Magyar Posta Rt. vezetése a probléma megoldására, megkérdezte, van-e erre hajlandóság. Lehetséges-e más tevékenységeknek a postahivatalba történő telepítésére, aminek révén a rentábilitás megteremthető. Tóth István Elmondta, hogy mint kistelepülésről származó egyén emlékeiben „hát nem éppen a pozitív települési életnek volt példaképe. Lehet, hogy akkor még rossz postások voltak. Megkérdezte, hogy a szolgáltatás színvonala a modernizációs program végrehajtása után javul, vagy romlik, történtek-e erre vonatkozóan felmérések, vizsgálatok. Kuti Csaba Megállapította, hogy a megyei közgyűlés tagjai közül további kérdéseket nem kívántak megfogalmazni. A közgyűlés ügyrendi döntése értelmében megadta a kérdezés lehetőségét a jelenlévő települési polgármestereknek. Busz János Sándor - Pénzesgyőr település polgármestere Bejelentette, hogy Pénzesgyőr településen 192 polgár írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben tiltakozásukat fejezték ki a helyi posta bezárásával szemben. Megfogalmazásában „amputációnak” minősítette az előterjesztésben szereplő modernizációt. Megkérdezte, hogy a Posta működésében, a tervezett intézkedés fő okaként szereplő „deficit” megszüntetést milyen előzetes intézkedések vezették be, konkrétan történt-e létszámcsökkentés a Posta „felsővezetői” körében. Szalai Ferenc – Csesznek település polgármestere Elmondta, hogy Csesznek településen a Posta bezárásának hírére sokan méltatlankodva keresték fel a polgármesteri hivatal, személy szerint a polgármestert. Kérdezték többek között „hát már minden elkerül Csesznekről?” A települést évente 35-40 ezer fő turista, látogató keresi fel, cca. 50-60 üdülőingatlan létezik, amelynek tulajdonosai más településen laknak állandó jelleggel. Az állandó posta megszüntetése a szolgáltatás megszüntetését jelentené a helybeli lakosokon túl a vendégek részére is. Kifejezte reményét, hogy a mobil posta létesítésének szándékától a posta vezetése eltekint. Kérte, hogy a posta vezetése keresse fel és személyesen beszéljék meg a szükséges intézkedéseket. Megjegyezte, hogy az elhangzott kérdésekre adandó válaszból számos információt remél. Válaszok Dr. Keresztes Péter A feltett kérdésekre a következőket fogalmazta meg. Bevezetőjében rögzítette, hogy a Posta szándékát a szolgáltatások minél jobb színvonalon történő biztosítása vezérli. Véleménye szerint az átalakítási javaslat kétségtelenül „intelligens”, de nem „bulldózer”. A szociológiai összefüggésekre vonatkozóan kifejtette, hogy „a személyiségi jogaink megsértését nehezen éljük meg”. A Posta nem sorolható kategorikusan más közszolgáltatást végző intézmények körébe. Nem szűkíteni kívánja a tevékenységet, hanem átalakítani, modernizálni a kistelepüléseken is az állampolgárokhoz közelebb vinni, s azzal a szolgáltatás színvonalát javítani. A program lényege a teljes postai működési rendszer átalakítása. A postahivatalok egy részét valóban cca. 10 évvel ezelőtt építették, többségük azonban néhány éven belül felújításra szorul. Az is igaz, hogy
43 megfogalmazódtak olyan vélemények, miszerint évente cca. 300-400 millió forint megtakarítást tud elérni a Posta működési költségeiben. Az említett épületek felújítása évente cca. 10 milliárd forintba kerülne, az átalakítással a működési költségeket is csökkenteni lehet. A Posta megközelítésében „nem másodrendű állampolgár az, aki a jövőben modernebb szolgáltatást fog kapni”. A modernizációra jogszabály is kötelezi a Magyar Posta Részvénytársaságot. Az átalakítás döntési folyamata régen kezdődött, több mint 10 éve „tudott” annak indokoltsága. A koncepció első lépése 1999-ben, a Posta egy vállalattá történő átalakításával kezdődött. A jelenleg érvényes modernizációs program a 2003. évi tervek készítésének folyamatában született meg. Mindez három éves terv, amely végrehajtásnak első fázisa történik az idei évben. Az átalakítással szemben megnyilvánuló ellenállás tapasztalható, a tervek szerint első lépésben az átalakítás Baranya megyében kezdődött, ahol már kedvező tapasztalatok voltak. Az is a tervben szerepel, hogy valamennyi kistelepülést az illetékes postai vezetők megkeresik és több megoldási lehetőség közül választva, az adott település részére a legjobbat kiválasztva hozzák meg a döntést. A jobb elfogadás érdekében ún. „teszt üzemmódokat” kíván működtetni a Posta, amelynek során az érintett helyi lakosok tapasztalhatják a jó irányba történő változásokat. A Posta a jogszabályban előírt feladatának megfelelően végzi a közszolgáltatói tevékenységét. Az „E” Magyarország pontok megteremtése érdekében a Posta segítséget kér minden érintett szervezettől, beleértve az önkormányzatokat is. Megismételte, hogy várhatóan javulni fog a postai szolgáltatások színvonala valamennyi településen. A tervezett postai körzet kialakítás szeptember hónapra történő elhalasztása történt. Rögzítette, hogy a tervezett átalakítás a Posta működésében szerzett szakmai tapasztalatokra épült döntő mértékben. Szakértők közreműködtek a munkában. Nem alkalmaztak más tanácsadó szervezetet. A nemzetközi tapasztalatokat viszont figyelembe vették. Figyelemmel a szociológiai összefüggésekre, a Posta vezetése a program végrehajtását több éves folyamatban kívánja megvalósítani, amelynek során a lakosság meggyőzésére helyezi a fő hangsúlyt. A választási lehetőségre vonatkozóan elmondta, hogy a Posta számára nincs lehetőség a modernizációtól történő eltéréstől, a megoldási lehetőségek közül a települések választhatnak. A hírlap előfizetések helyzetéről nincs friss információja. Az érintett települések számai változhatnak, a településekkel történő egyeztetések, megállapodások alapján. A hírlapterjesztés piacán a Posta a jelenlegi struktúrájában áttörést nem tud végrehajtani. A jövőre vonatkozóan a napilapok terjesztéséről sem lemondva a hetilapok és folyóiratok terjesztésére kíván koncentrálni. Az „E” Magyarország szolgáltatásainak a lakosság részéről történő igénybevétele hosszabb folyamat eredménye lehet. Sajnos előfordul, hogy lesznek olyan munkatársai a Postának, akik részére az új struktúrában nem tudnak munkalehetőséget biztosítani. A postai szolgáltatások, Internet, mobiltelefon összefüggéseire utaló kérdésre elmondta, hogy a belső tervezés az elkövetkező öt évben jelentős levélforgalom emelkedésre számít. Szűkül viszont a lakossági levelezés. Azokon a településeken, ahol jelentős az idegenforgalom, a mobil postai szolgáltatás megszervezését különösen rugalmas módon biztosítja a posta a szükségleteknek megfelelően, megbeszélve, egyeztetve a település polgármesterével, illetve az érintettekkel. A „közösségi élettér” minősítésről személyes tapasztalatai eltérőek a képviselői véleménytől. Véleménye szerint tisztán kell látni, hogy a posta szerepe – a település életében betöltött szerepe – az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Rögzítette, hogy nem elsősorban és kizárólag pénzügyi okok motiválják a modernizációt, s reményei szerint a gyakorlat bebizonyítja, hogy a kezdeményezés helyes volt. A Posta vezetésének szándéka az is, hogy többletszolgáltatásokat is vigyen a tevékenységébe, s a szolgáltatásaival ott legyen valamennyi településen. A Posta dolgozói köréből, konkrétan a vezérigazgatóság személyi állományából az átalakítás következtében 400 fő munkahelye szűnt meg, s 2004. január 1jétől várhatóan nem hat régióigazgatóság, valamint egy vezérigazgatóság, helyette egy vezérigazgatóság, továbbá funkcionális vezető szervek fogják irányítani. „Ez azt jelenti, hogy
44 újabb többszáz fő esik ki a struktúrából”. A jövő évtől várhatóan átalakul az üzleti folyamat is, „ez is létszámcsökkentéssel jár majd”. A létszámcsökkentés az elmúlt évben egymilliárd forintos költségcsökkentést eredményezett, az elkövetkező változások pedig több mint kettő milliárd forintos költségcsökkentést jelentenek. Megismételte, hogy az összesen 3200 postahivatal közül mintegy 1100 olyan állapotban működik, hogy a közegészségügyi hatóság a működési engedélyhez való hozzájárulását bármikor visszavonhatja. Végezetül megismételte, hogy a Posta szolgáltatásával, minőségileg jobb szolgáltatásával jelen kíván lenni minden településen úgy, hogy azzal saját működésének gazdaságosságát is javítja.
Dr. Horváth Sándor Az elhangzottakat a következőkkel egészítette ki: A megyében valamennyi postahivatal és települési polgármester írásos értesítést kapott a 2003., illetve 2004. évben a postai szolgáltatásban bekövetkező változásokról. A tájékoztatás a későbbiek során is folyamatos és tárgyszerű lesz. A Posta szervezetén belül a tervezett átalakításnak – információi szerint – nincsenek szakmai bírálói, illetve ellenzői. Ugyanakkor figyelemmel kíséri a Posta a nemzetközi tapasztalatokat, illetve felhasználja a már említett Baranya megyei kísérlet tapasztalatait is. Figyelik ugyanakkor a lakossági véleményeket, visszajelzéseket is, pontosan ismerik az ellenállásokat, tiltakozásokat. Kifejezte reményét, hogy az egyeztetések során nem maradnak olyan véleménykülönbségek, megoldatlan problémák, amelyek miatt, amelyek eldöntésére külső „döntőbírót” kell keresni. Személyes tárgyalásokat terveznek a polgármesterekkel, amelynek végén mindenki számára elfogadható konszenzusra törekszik a Posta. Alkulehetőségek lehetségesek ésszerű határok keretei között. A megbeszélések során a Posta számít az illetékes országgyűlési képviselő támogató együttműködésére. A biztonsági elemeket és feltételeket az átalakítás során a Posta biztosítani fogja. Várhatóan e területen is javulás lesz a jelenlegi állapotokhoz képest. A mobil posta egyegy településen történő elérésének lehetőségét szintén a személyes tárgyalások során kívánják a polgármesterekkel rögzíteni. Ugyanakkor minden érintett településen lakó állampolgárt írásban is tájékoztatni kíván a Posta a szolgáltatás megváltozásáról. Elmondta, hogy a Posta számos szervezettel tárgyalásban van, annak érdekében, hogy a szolgáltatási tevékenységét bővíteni tudja, s azzal az állampolgárok a nem hatósági jellegű szolgáltatásokat helyben, tehát a lakóhelyükön is igénybe tudják venni. Talabér Márta Bejelentette, ügyrendi indítványként, hogy a Fidesz-MKDSZ-KPE képviselőcsoport nevében a közgyűlés részére a következő állásfoglalás elfogadását javasolja. „ Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyűlése tiltakozik a megye kistelepülésein működő postahivatalok tervezett bezárása ellen. Ez az intézkedés tovább nehezíti az ott élő polgárok mindennapi életét, az érintett községek ezzel még nagyobb hátrányba kerülnek. Felhívjuk a döntéshozók figyelmét, hogy Magyarország minden lakosát e téren is egyenlő esélyek illetik meg. Tiltakozunk a települések lélekszám szerinti kormányzati diszkriminációja ellen.” Kuti Csaba Felkérte az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnökét, foglaljon állást abban, hogy az elhangzott ügyrendi indítványt miként helyes kezelni. Dr. Áldozó Tamás Felhívta a figyelmet arra, hogy az állásfoglalás-tervezet, nem érinti a napirenden lévő tájékoztató elfogadását. Állásfoglalás-tervezetet, határozati javaslatot bármilyen napirend kapcsán bárki megyei közgyűlési tag előterjeszthet. Véleménye szerint helyes volna az
45 állásfoglalás-tervezetről a közgyűlésnek dönteni, függetlenül a Posta tájékoztatójáról szóló szavazástól. Kuti Csaba Megállapította, hogy Talabér Márta képviselőnő újabb ügyrendi indítványt kívánt tenni: „most még egyszer ügyrendi?” Talabér Márta „Nem egészen, kiegészítő ügyrendi. Szeretném kérni a Fidesz-MKDSZ-KPE frakció nevében a név szerinti szavazást.” Geipl Miklósné Megkérdezte, hogy a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat szerint van-e lehetőség a javasolt állásfoglalás-tervezetről határozni. Nem minősül-e önálló napirendnek. Amennyiben igen, akkor véleménye szerint a tervezetet a napirendek megállapításakor kellett volna indítványozni, s… „de úgy gondolom, hogy a jelenleg érvényben lévő SZMSZ-ünk ezt a megoldást nem támogathatja”. Kuti Csaba „Én azt gondolom, hogy nekem egy lehetőségem van, föltenni a kérdést, hogy akar-e állásfoglalást kiadni a közgyűlés. Ha akar, a közgyűlés a megfogalmazandót megfogalmazza, és azt akkor már természetes, majd az Ügyrendi Bizottsághoz tesszük, de mivel ez már egy kicsit túlmutat, azt gondolom, a vendégeket nem kéne ügyrendi ügynek alávetni, hanem köszönettel tudomásul vesszük, hogy rászánták a két és fél órájukat arra, hogy bennünket tájékoztassanak, a tájékoztatót köszönettel meghallgattuk. Azt gondolom, hogy a kialakult véleményt pedig tükrözi itt a hangulatot. A köszönetünket mindenképpen szavazással szeretném megerősíteni és akkor utána az ügyrendi javaslatnak megfelelően szavaztatunk.„ Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 20 igen szavazattal, ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett meghozta az alábbi
7
168/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Posta szolgáltatásainak átalakításáról szóló tájékoztatót megtárgyalta, egyúttal köszönetét fejezte ki annak elkészítéséért. Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlése elnöke
Kuti Csaba Indítványozta, hogy az elhangzott ügyrendi indítványról a közgyűlés hozza meg döntését. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő.
46 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, 17 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett a Talabér Márta képviselőnő által a Fidesz-MKDSZKPE képviselőcsoport nevében megfogalmazott állásfoglalás közgyűlési megfogalmazására és elfogadására tett indítványt elutasította. Ezt követően vita alakult ki a közgyűlésben a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezésének értelmezéséről, konkrétan az ügyrendi javaslatban megfogalmazott indítványról történt szavazással kapcsolatos előírásokról.
Kropf Miklós „…Szavazás előtt nyomtam ügyrendi gombot, tekintettel arra, hogyha valamit szavazásra tesznek, ügyrendi javaslattá azt tehetik, hogy az ügyrendi javaslatban elhangzottakat vita nélkül bocsátják szavazásra és az ügyrendi javaslatban elhangzott az is, hogy név szerinti szavazást kért. Az SZMSZ szerint egy képviselőcsoport nevében ha név szerinti szavazást kérnek, kötelező név szerinti szavazást tartani, az ügyrendi javaslatba felvetett határozatra. Erre mondhatnak nemet, de arra nem, hogy egyáltalán szavazzunk róla, vagy sem.” Kuti Csaba Kérte, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság véleményét ismerhesse meg a közgyűlés. Dr. Zongor Gábor Hangsúlyozta, hogy csak saját véleményét tudja a közgyűléssel ismertetni „Volt egy ügyrendi javaslat, Elnök Úr az ügyrendi javaslat ügyében szavaztatott, hogy ebben a kérdésben döntünk, nem döntünk. Az ügyrendi javaslatot követően volt még egy ügyrendi javaslat, ami akkor értelmezhető, hogyha a többség azt mondta volna, igen, akarunk állásfoglalást elfogadni. Ne mulasszuk már el az időt. Két ügyrendi javaslata volt Talabér Mártának. Kettő. A kettő összefügg, a második akkor értelmezhető, hogyha megvan a szöveg, aminek az állásfoglalásáról kell szavazni. Ügyrendi javaslatról szavazzunk, hogy támogatjuk, nem támogatjuk, név szerint nem erre irányult a javaslat, hanem az állásfoglalás elfogadására. Köszönöm szépen.”
13.
A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakosított ellátásokról, azok igénybevételéről szóló 4/2000. (III. 16.) MÖK rendelet módosítása
Kuti Csaba Bejelentette, hogy a következő napirend címe: „A Veszprém megyei önkormányzat fenntartásában működő szakosított ellátásokról, azok igénybevételéről szóló 4/2000. (III.16.) MÖK rendelet módosítása, amelynek előadója Talabér Márta tanácsnok, a közgyűlés Szociális Bizottságának elnöke. Megadta a szót Talabér Mártának a napirend szóbeli kiegészítésére. Dr. Kontrát Károly „Én azt mondom, hogy állítsuk helyre az állapotokat a megye közgyűlésben. Főjegyző urat kérdezem, hogy mi a törvényes állapot.” Kuti Csaba „Nem adtam meg a szót képviselő úr, legalább egy országgyűlési képviselőnek illenék tudni. A szó Talabér Mártánál van.”
47
Dr. Kovács Zoltán „Elnök úr, tekintettel arra, hogy a napirend előadójának nincs szóbeli kiegészítése, én úgy gondolom, vissza kell térni, ha másként nem, hallgassuk vissza, mi hangzott el. Úgy gondolom, addig a kérdés nem lezárható. Úgy gondolom, főjegyző úrnak ilyenkor meg kellene szólalni, nem csak olyankor, amikor az ellenzékkel szemben kell valamilyen állásfoglalást megfogalmazni. Egy ügyrendi javaslat van, az egyik a módjára vonatkozik, a másik meg magára az ügyrendi javaslatra. A kettő összefügg, mert ugye két szavazás van, van név szerinti, meg nem név szerinti Talabér Márta indítványa arról szólt, hogy név szerintit kér, azt el kell rendelni, az ügyrendi. Az ügyrendire vonatkozó név szerintit kért, nem még az állásfoglalásról, egyáltalán legyen név szerinti szavazás.” Kuti Csaba Megkérdezte, hogy az elhangzott hozzászólás a tárgyalt napirendhez mennyiben tartozik. „Ebbe a napirendbe tartozó kérdés ez, képviselő úr?” Dr. Kovács Zoltán „Teljesen mindegy, teljesen törvénytelen állapotban van a megyegyűlés.” Kuti Csaba „Hát persze, természetes, hogyha valaki csak úgy dumál, ahelyett, hogy a témáról beszélne.” Dr. Zsédenyi Imre „Tisztelt Tanácsnok Úr! Hogyha törvénytelenséget tapasztaltam volna, szót kértem volna. Az előbb itt elnök úrral beszélgettünk erről a kérdésről. A tájékoztató anyag mellett nem volt határozati javaslat semmilyen irányban. És elnök úr megfogalmazott egy határozati javaslatot, amelyet előtte a testület úgy tudom, hogy elfogadott. Tehát volt egy határozati javaslat, amiben megköszönte a közgyűlés a posta jelen lévő vezetőinek munkáját és a napirendet lezárta. Tehát ezzel véleményem szerint ezzel a napirend lezáródott. Ezt követően tanácsnok asszony egy nyilatkozat kiadásában… én legalábbis erre a sorrendiségre emlékszem. Ettől függetlenül elnök úrnak azt javasoltam, hogy ebben a kérdésben az Ügyrendi Bizottság összehívását javasolom egy szünetben. Viszont ezt a közgyűlés az előbb megoldotta. Én azért nem szóltam, mert nem találtam törvénytelennek a helyzetet.” Kuti Csaba Megállapította, hogy a közgyűlés az előbb ismertetett napirendi tárgyalásnál tart. Megnyitotta a hozzászólások lehetőségét. Hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a rendelet módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 22 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 igen szavazattal, ellenszavazattal , tartózkodás mellett megalkotta a következő
48 11/2003. (VI. 27.) MÖK rendeletet A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakosított ellátásokról, azok igénybevételéről szóló 4/2000. (III. 16.) MÖK rendelet módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Dr. Zongor Gábor „Tisztelt Elnök Úr! Szeretném felhívni a figyelmét, hogy amikor rendelet alkotunk, akkor hívja föl a figyelmét a megyegyűlésnek, hogy rendeletet alkotunk és hogy minősített többségre van szükség, mert itt a határozathozatalra történt a felszólítás.” Kuti Csaba „Az előterjesztésben rendelet van, én az írásos előterjesztést kértem, hogy fogadjuk el, az rendelet mond. Nem nevesítettem, hogy rendelet, de a minősített többség a 22 szavazattal megvan.”
14.
A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézményekről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet módosítása
Dr. Kovács Zoltán „Elnök Úr! Nem kérdést kívánok föltenni, az előbbi határozathozatal előtt szót kértem, a kérésem szünet elrendelése lett volna, 10 perc, negyed óra, úgyhogy az elnök úr nem adta meg a szót SZMSZ ellenesen, a határozathozatal előtt vissza lehet keresni, hogy mikor nyomtam meg a szókérésre gombot az időpontokról, ezt követően szavaztatott. Nem helyesen szavaztatott, nem hívta föl a figyelmet a minősített többség szavazása szerinti szavazásra, ezért szerintem érvénytelen a szavazás, amit a tanácsnok úr is mondott, vissza kellene térni ahhoz az időponthoz. Mindenesetre a szünettel kapcsolatos javaslatomat fenntartom. Kérem, hogy az elnök úr, főjegyző úr, a szocialista frakcióvezető és a Fidesz-frakcióvezető üljenek le az elnök úrnál. Ez így tovább nem mehet, ez nem normális világ így.” Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az elhangzott ügyrendi javaslatról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 28 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 8 igen szavazattal, 19 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a tárgyalásban lévő napirend lezárása előtt szünet elrendelésére vonatkozó ügyrendi javaslatot elutasította. A rendelettervezettel kapcsolatban kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a napirenden lévő rendelet elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 21 fő képviselő.
49 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 21 ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta
igen szavazattal,
12/2003. (VI. 27.) MÖK rendeletet A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézményekről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Szünet Szünet után III. VAGYONI ÜGY 15.
Szolgalmi jog bejegyzésének engedélyezése a farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet területén
Baky György Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 169/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul a farkasgyepűi 049/1 és 049/2 helyrajzi számú ingatlanon összesen 2368 m2 nagyságú területre térítésmentes szennyvízelvezetési szolgalmi jog alapításához. Egyidejűleg felhatalmazza a közgyűlés elnökét a szolgalmi jog alapítására vonatkozó megállapodás megkötésére. Határidő:
Az ingatlankataszterben történő változás érvényesítésére a szolgalmi jog földhivatali bejegyzését követő 30 nap A megállapodás aláírására: 2003. június 16.
Felelős:
Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
50 IV. INTÉZMÉNYI ÜGYEK 16.
Döntés egyes közoktatási feladatok ellátásáról
Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2003. június 10-ei ülésén megtárgyalta a „döntés egyes közoktatási feladatok ellátásáról” szóló előterjesztést. Tájékoztatásul elmondta, hogy alapvetően a megyei közgyűlés törvényben leírt feladatának legjobb megoldási módját próbálta megkeresni a bizottság. Egységes elveket képviseltek a megye közoktatással kapcsolatos feladatellátásának minden tekintetében, így az intézmények működési formájára, az intézmények átvételére, illetve feladatátvétel időpontjára vonatkozóan is. Valamennyi intézmény tekintetében a bizottság azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a feladatátvállalás még 2003-ban történjen meg a későn meghozott döntés ellenére. A bizottság a következő módosításokat javasolta a megállapodás-tervezeteken: A bizottság 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 3 tartózkodás mellett a megállapodástervezetek I/2. pontjának 2. mondata helyére a következők beillesztését javasolta „Amennyiben a szakmai normatíváktól negatív irányú eltérés van, és ez finanszírozási hiányt jelent az átvevőnek, átadó az átvevő kezdeményezésére vállalhatja annak megtérítését. Ebben az esetben az átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy az így finanszírozott képzést változatlan feltételekkel tovább működteti.” Tehát a bizottság figyelembe vette a pápai polgármester által küldött levelet, amelyben megfogalmazta azoknak az önkormányzatoknak a jogos igényét, akiknek intézményeik eddigi működtetési formáját fel kell adniuk. Jogosnak ítélték meg azt a helyi igényt, hogy a ciklusra szóló döntés egy következő ciklus elején ismételten felülbírálható. Azt a biztonságot szerette volna a bizottság adni az átvevőnek és átadónak egyaránt, hogy egy esetleges más típusú döntés idejéig ne születhessen olyan döntés, amely hosszabb távon a helyi önkormányzat, illetve az ottani társadalmi érdekeket sértené. Így Pápa Város Önkormányzatának polgármestere által benyújtott módosító indítvány a következők szerint javasolja kiegészíteni: „A finanszírozási hiány átadó által történő megtérítése esetén átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy az így finanszírozott képzést változatlan feltételekkel tovább működteti.” Ezt a módosítást a bizottság 3 igen szavazattal, 5 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett nem javasolta a közgyűlésnek elfogadásra. A megállapodás-tervezet I/4a. pontját 8 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett azzal javasolta kiegészíteni, hogy „az átadó önkormányzat egyidejűleg hozzájárul az ingyenes használati jognak – a megállapodás időtartamára szóló – ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez”. A megállapodás-tervezet II/2. pontja helyére 7 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett a következőket javasolta: „A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az átadó igénye szerinti profilmódosítás többletköltségeit átadó vállalja. Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy az átadó részéről kezdeményezett, általa finanszírozott profilmódosítást – szakmailag indokolt esetben – bevezeti.” Ugyanezen (II/2.) pontot Pápa Város Önkormányzatának polgármestere által benyújtott módosító indítvány a következők szerint javasolta megváltoztatni: „A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen megállapodás I/2. pontjától eltérő, az átadó igénye szerinti szakmai normatívák, valamint a II/1. pontban rögzítetteken túli – ugyancsak az átadó kérésére biztosított – profilmódosítás többletköltségeit az átadó vállalja. Átvevő kötelezettséget vállal az átadó részéről kezdeményezett, általa finanszírozott profilmódosítás bevezetésére. A közösen elfogadott profilmódosítással, valamint a korszerű oktatási feltételek megteremtésével kapcsolatos többletkiadások finanszírozása egyenlő arányban terheli a feleket.” Ezt a módosítást a bizottság 1 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett nem javasolta a közgyűlésnek elfogadásra.
51 A bizottság 4 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett 4 nem szavazattal nem javasolta a közgyűlésnek elfogadásra Pápa Város Önkormányzatának polgármestere által a megállapodás-tervezet II/4. pontját módosító javaslatát, miszerint: „Átvevő az átvett intézmény működtetése során kikéri az átadó települési önkormányzat véleményét: az intézményvezető kinevezése, felmentése előtt, egyetértését: az intézmény profiljának, szerkezetének, kapacitásának megváltoztatása előtt. Átadó az átvevő által kezdeményezett változtatással kapcsolatos egyetértését nem tagadhatja meg abban az esetben, ha a képzés mutatószámai negatív irányban eltérnek a I/2. pontban hivatkozott szakmai normatíváktól és az ezzel kapcsolatban felmerülő többletkiadások finanszírozását átadó nem vállalja.” A bizottság 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül javasolja, hogy a valamennyi megállapodás-tervezet utolsó fejezete egészüljön ki az alábbi mondattal „a jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a felek a Ptk., a Közoktatási, illetve az Önkormányzati törvény vonatkozó szabályait tekintik irányadónak.” A módosító javaslatok megtárgyalása után a bizottság az alábbi határozatokat hozta: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága június 10-ei ülésén 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlésnek elfogadásra javasolta az ajkai Bánki Donát Szakképző Iskolában, a Bercsényi Miklós Szakközép-és Szakmunkásképző Iskolában, a Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskolában, a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumban, a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium és Idegenforgalmi Szakközépiskolában, a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskolában, a várpalotai 8.sz Általános Iskolában, a Faller Jenő Szakképző Iskolában, a Thuri György Gimnázium és Szakközépiskolában, valamint a zirci III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában meglévő közoktatási feladatok 2003. július 1- 2007. június 30. közötti időszakra történő átvállalásáról szóló határozati javaslatot. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlésnek elfogadásra javasolta a Sümeg és Tapolca Városok Önkormányzataival kötött társulási megállapodások további fenntartásáról szóló határozati javaslatot. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett a közgyűlésnek elfogadásra javasolta a Pápa Város intézményeiről szóló határozati javaslat 2. változatát az átvétel határidejére vonatkozó azon módosítással, miszerint ha a feltételek megteremthetőek, az intézmények átvételének időpontja 2003. július 1., de legkésőbb 2003. augusztus 31. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlésnek elfogadásra javasolta az előterjesztés nevelési tanácsadókra vonatkozó határozati javaslatát az átvétel határidejére vonatkozó azon módosítással, miszerint ha a feltételek megteremthetőek, az intézmények átvételének időpontja 2003. július 1., de legkésőbb 2003. augusztus 31. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága 7 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett a közgyűlésnek elfogadásra javasolta az előterjesztés balatonfüredi nevelési tanácsadóra vonatkozó határozati javaslatának 1. változatát az átvétel határidejére vonatkozó azon módosítással, miszerint ha a feltételek megteremthetőek, az intézmények átvételének időpontja 2003. július 1., de legkésőbb 2003. augusztus 31.
52 A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlésnek elfogadásra javasolta az előterjesztés zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola gyógypedagógiai feladatainak ellátásáról szóló határozati javaslatát az átvétel határidejére vonatkozó azon módosítással, miszerint ha a feltételek megteremthetőek, az intézmények átvételének időpontja 2003. július 1., de legkésőbb 2003. augusztus 31. Dr. Kontrát Károly Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság dr. Áldozó Tamás módosító indítványát 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett nem támogatta. A bizottság az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság módosító indítványait 4 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. A bizottság az írásos előterjesztés határozati javaslatairól külön-külön foglalt állást a következők szerint: Az előterjesztés 6. oldalán lévő első határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Az előterjesztés 6. oldalán lévő második határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Az előterjesztés 6. oldalán lévő harmadik határozati javaslat 1-es változatát 3 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett nem támogatta. Az előterjesztés 7. oldalán lévő harmadik határozati javaslat 2-es változatát 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett nem támogatta. Az előterjesztés 7. oldalán lévő negyedik határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta azzal, hogy a határozatban a határidő – amennyiben nincsenek meg a pénzügyi átadás technikai feltételei – 2003. július 1. helyett később, azaz 2003. augusztus 31-ben legyen meghatározva. Az előterjesztés 7. oldalán lévő ötödik határozati javaslat 1-es változatát 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett, az előbbi határidő-módosításra figyelemmel, javasolta a közgyűlés részére elfogadni. Az előterjesztés 8. oldalán lévő hatodik határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, úgyszintén a határidő-módosításra figyelemmel, javasolta a közgyűlés részére elfogadni. Horváth László Ügyrendi javaslatában elmondta, hogy a zirci Reguly Szakképző iskola esetében kerüljön javításra az előkészítő szövegben hibásan szereplő feladatátvétel, helyesen társulás létrehozása szerepeljen. Kérdések Dr. Áldozó Tamás Megkérdezte, hogy milyen jogszabály kötelezi a megyei önkormányzatot a szolgáltatás vásárlására a nevelési tanácsadók esetében. Milyen szolgáltatást, mely önkormányzat fenntartásában működő, mely intézménytől kíván szolgáltatást vásárolni. Milyen számítás szerint jött ki a félévre vonatkozóan 20 millió forint. Továbbá megkérdezte, hogy a megyei önkormányzat miért nem folytatott teljes körű egyeztetést az átadó tulajdonos önkormányzatokkal az előterjesztés elkészítése során. Ez esetben a megyei közgyűlés már az egyeztetett megállapodás-tervezeteket hagyhatná jóvá.
53 Mivel újra kell egyeztetni, lehetséges-e, hogy eltérő szövegű, tartalmú megállapodásokra kerül sor különböző önkormányzatokkal. Elmondta, hogy az előterjesztéshez tartozó melléklet szerint Pápán a közös finanszírozás és az átvétel esetén az intézmények működtetése az átvételkor 10millió forinttal kevesebbe kerülne a megyei önkormányzat számára. Megkérdezte az előterjesztőtől, hogy korrektnek tartja-e a kimutatást, nem tendenciózus-e, az összevetés azonos időtartamra történt-e. Nem arról van-e szó, hogy az egyik esetben fél év, a másik esetben másfél év működésével számolt annak érdekében, hogy kedvezőbb szám jöjjön ki. Megkérdezte továbbá, hogy milyen más fenntartók kezdeményeztek közös finanszírozására vonatkozó szerződést. Milyen érvek szólnak a mellett, hogy a közös finanszírozás kiszélesítése a rendszer működését nehézkessé teheti. Megkérdezte miért bonyolultabb a közös finanszírozásban biztosított jogosítványokkal élés egy társulási megállapodáshoz képest. Galambos Szilvia Megkérdezte az előterjesztőtől, hogy hány intézmény kerül át 2003-ban az önkormányzathoz, mikor történt ekkora intézmény leadás utoljára. Az oktatási rendszerben alulfinanszírozás jellemző a közalkalmazotti bérek nem kellő lefinanszírozottsága miatt. Kétségét fejezte ki, hogy képes lesz-e a megyei önkormányzat költségvetése kezelni a tömegesen várható alulfinanszírozási problémát. Bors István Megkérdezte az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökétől, hogy miért nem szerepel az együttműködési szerződésben „egyetértési jog” Balatonfüred számára. Véleménye szerint biztosítékot jelentene a város részére a „véleményezési joggal” szemben. Vörös Kálmán Elmondta, hogy a negyedik oldalon található 20 millió forint prognosztizálásával kapcsolatosan a nevelési tanácsadói szolgáltatás biztosítása a megye tanulói és gyermekei számára a „közoktatási törvény” szerint a megyei közgyűlés kötelező feladata. Az eddigi gyakorlat szerint a megyei önkormányzat minden évben megállapodást kötött a fenntartó önkormányzatokkal és szolgáltatást vásárolva biztosította a megye egész területén a 3-18 éves korú fiatalok számára a nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, gyógytestnevelést és egyéb pedagógiai szakszolgálati feladatokat. Az eddigi gyakorlat szerint számították ki a 20 millió forintot. Emlékeztetett arra, hogy a megyei önkormányzat költségvetésében 60 millió forintot különített el ebben az évben, melyben a nevelési tanácsadóktól vásárolt szolgáltatás költségei is szerepeltek. A második félévre ezt 20 millió forintra prognosztizálták. Az egyeztetésekkel kapcsolatosan elmondta, hogy elkészítették a megállapodás-tervezetek első változatát, melyet kiküldtek a települési önkormányzatoknak azzal a kéréssel, hogy jelezzék vissza, számukra elfogadhatók-e. A visszajelzések értelmében elfogadhatóak voltak. Időközben Pápa városnál merült fel, hogy a megállapodás-tervezeteket egységessé kellene tenni, ugyanis az első változatok nem egységesen kezelték az intézményeket. Egy csoportban szerepeltek azok, amelyek már korábban megyei fenntartásban működtek és másik csoportban az újonnan átveendő intézmények. Az ezt követő egyeztetés során Pápa várossal közösen dolgozták ki azt a megállapodás-tervezetet amit az előterjesztés mellékletei tartalmaznak. Egyetlenegy ponton volt nézeteltérés, amely a jogosítványokat illeti. A tervezet Pápa város számára véleményezési jogot biztosított, mellyel a pápai delegáció nem értett egyet.
54 A negyedik oldalon szereplő 10 millió forinttal kapcsolatban elmondta, hogy a 3-as melléklet „történetiségében” mutatja be a folyamatot. Pápa esetében azt az állapotot tükrözi, amikor még eltérő megállapodás hiányában a törvényi határidők kerültek megjelölésre. Ezért a hármas oszlopban nem jelennek meg a pápai intézmények, de az oszlop a 2003. július utáni időszakra vonatkozik. Az ötös oszlop a 2004. évi – jogszabály szerinti – átvételt jelzi. A nevelési tanácsadóknál a teljes évi költséget, a pápai nevelési, oktatási intézmények esetében pedig a félévet vették figyelembe. A szöveges részben utaltak rá, hogy a hármas és ötös oszlopok összege mennyivel nő a pápai intézmények 2003. évi júliusi átvétele esetén. A pápai polgármester május 28. vagy 29-én küldött levelét követően vették számításba a 2003. július elsejével történő átadási időpontot és ezt jelezték az előterjesztés szöveges részében. Így a 3. oszlop költsége 79 millió 390 ezer forinttal, az 5. oszlop pedig 66 millió 449 ezer forinttal növekszik. A további középfokú intézmények közös finanszírozására vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy Tapolca 3 középfokú oktatási intézményt, a Batsányi János Gimnáziumot és Szakközépiskolát, a Szász Márton Általános Iskolát és Szakképzőiskolát és a Széchenyi Szakképzőiskolát, valamint Ajka város a Bródy Gimnáziumot és a Vörösmarty Általános Iskolát és Gimnáziumot kívánja átadni. Várpalota a Várkerti Általános Iskolára és Szakiskolára vonatkozóan jelezte átadási szándékát. Felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a középfokú oktatás, nevelés feladatai, hanem a felnőttoktatás és az alapfokú művészetoktatás közös finanszírozásában való ellátása is a megyei önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik. Az eddig felsorolt hat középfokú oktatási intézmény mellett újabb hat alapfokú művészetoktatási, illetve felnőttoktatási intézményi feladat kerülhetne közös finanszírozásba. A pápai 9 intézmény ezt a számot 21 közös fenntartású intézményre változtatná, melynek költsége lényegesen meghaladhatja az öt pápai intézmény átvételének költségét. A közös finanszírozási rendszer működését – véleménye szerint – az tenné nehézkessé, hogy folyamatos egyeztetésre lenne szükség és ez húszat meghaladó intézmény esetében fokozottan érvényesül. Galambos Szilvia kérdésére azt válaszolta, hogy 5 vagy 9 intézmény kerül át a közgyűlés döntésének függvényében. Ilyen mértékű átadás először 1991-ben volt, lényegesen egyszerűbb megállapodásokkal. A közalkalmazotti bérek miatt „bérhikit” egyetlen önkormányzatnak sem kellett benyújtani, tehát a közalkalmazotti bérek finanszírozását a különböző területekről meg tudták oldani. Bors István kérdésére elmondta, a balatonfüredi nevelési tanácsadónál hiányolt „egyetértési jog” biztosításával kapcsolatosan, hogy a jogosítványok azonosak, nincs különösebb eltérés. Az igénybevevő önkormányzatok arányában kerül finanszírozásra a költségvetés. A két önkormányzat döntése szükséges például az intézményvezetők megbízásánál, a korábbi gyakorlatnak megfelelően. A Lóczy Lajos Gimnázium és a Széchenyi Ferenc Szakközépiskola esetében egységes megállapodások alapján Balatonfüred véleményezési jogosítvánnyal rendelkezik. Álláspontja szerint a fenntartói jogosítványokat nem lehet korlátozni. Geipl Miklósné Bors István kérdésére azt válaszolta, hogy a 2003/2004-es tanévben 24 oktatási, nevelési intézmény tartozott a megyei önkormányzat hatáskörébe. Balatonfüred két középfokú intézményének átadása 1994-ben történt, melyből évi több, mint 100 millió forintos megtakarítása volt a városnak, melyet saját belátása szerint használhatott fel. Feltételezte, hogy a jelenlegi feladatátadók ugyanígy számolnak. Az átadók legjobban felfogott érdeke, hogy a továbbiakban a nevelési tanácsadót is társulásban kívánják működtetni. A gyakorlat és az eddigi tapasztalatok alapján indokolatlan bezárásokra a megyei önkormányzat részéről nem volt példa. Az intézmények profilmódosítását minden esetben „harc nélkül” biztosította a
55 fenntartó. Megítélése szerint garanciát képeznek a megyei önkormányzat bölcs belátásán alapuló, megalapozott, demokratikus módon alkotott szakmai döntései. Példaként említette a várpalotai és ajkai iskolákat, ahol a fenntartó a várossal közösen tornatermeket, tanműhelyt hozott létre. Hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat az idei költségvetésében a megyei fenntartású intézmények részére, több mint 20 millió forint közös pályázati alapot biztosított. Hozzászólások Dr. Áldozó Tamás Elmondta – frakcióvezetői minőségében –, hogy az átadás, átvételhez kapcsolódó megállapodás-tervezeteket, a társulási szerződéseket és a közös finanszírozásról szóló szerződéstervezetet, mint általános szerződési feltételeket tudják értelmezni, tehát valamennyi szerződő partner számára azonos feltételeket támasztó szövegnek tekinti. Vörös Kálmán válaszát azzal igazította ki, hogy Pusztai István alelnök ígérte egyenlő feltételek biztosítását azért találták furcsának, mert a pápai megállapodás-tervezetek más szöveggel készültek, amelyek mindenféle extra jogosítványokat tartottak vissza a megye számára a többiekhez képest. A régi szerződések hatálya már lejárt, tehát ott is új jogviszony kezdődik, így Vörös Kálmán érveit nem tudta elfogadni. A társulási és közös finanszírozású szerződés tervezettel kapcsolatban kifogásolta, hogy az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság az átadás-átvételt szabályzó megállapodás-tervezettel foglalkozott leghosszabban. Értelmezése szerint – ellentétben Geipl Miklósné véleményével – a bizottság nem a pápai polgármester levelében informálisan és az ő módosító indítványában formálisan megfogalmazottakat fogadta be. Az eredeti megállapodás-tervezet szerint, ha az adott képzési forma a szakmai előírásoknak nem tesz eleget és ez finanszírozási hiányt jelent a fenntartó megyei önkormányzatnál, akkor a helyi önkormányzat a finanszírozási hiányt átvállalhatja. Ehhez képest az új megállapodástervezet azzal egészíti ki, hogy „az átvevő kezdeményezésére”, amellyel alakító jog alapult, amivel csak az egyik oldalon lehet élni. Így az átadó önkormányzat csak akkor adhatja pénzét, ha a megyei önkormányzat ezt kezdeményezi. Szerették volna érvényesíteni, ha egy képzési forma a megyei önkormányzat által meghatározott szakmai előírásoknak megfelel, meg van a kellő gyermeklétszám, vagy a finanszírozási hiányt a helyi önkormányzat hajlandó átvállalni, akkor a megyei önkormányzat az ilyen típusú képzést csak a helyi önkormányzat egyetértéseivel szüntethesse meg. Így mindenkire érvényes garanciális és objektív feltétel fogalmazódna meg, mely ellen „nincs apelláta”. A Pusztai István alelnök vezette tárgyaló küldöttség ezt a feltételt nem volt hajlandó befogadni. Arról nyilatkoztak, hogy terveznek változtatásokat még, ha csak szakmai előírásokról vagy teljesítő képzésekről van is szó. Amennyiben egy garanciális, mindenkire érvényes objektív feltétel bekerülhetne a megállapodás-tervezetbe, az kizárna mindenféle politikai döntés előkészítést és döntést. Szakmailag úgyis az indokolt – utalva az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság ülésén elhangzottakra –, amit a teremben helyet foglaló többség indokoltnak tart. Emlékeztetett dr. Hermann István könyvtár igazgatói pályázatainak szakmai indokokkal magyarázott politikai alapon történő elutasítására. Felhívta a figyelmet a „szakmai köntösbe öltöztetett” politikai döntések súlyos következményeire a jövőre vonatkozóan. Kérte képviselőtársait, hogy az „egyetértési jog” beemelését alaposan fontolják meg, mert a középiskolákat is elérő „demográfiai hullámvölgy” következtében a megyei önkormányzat is kénytelen lesz kapacitásokat változtatni az általa fenntartott intézményekben. Amennyiben ezt nem mindenkire érvényes objektív szabályok alapján teszi meg, annak rengeteg káros következménye lehet. Például intézmények ellehetetlenülhetnek, viszonyaik jelentősen romolhatnak.
56
Pusztai István Elmondta, hogy az intézmények átadását nem a megyei önkormányzat, hanem a települési önkormányzatok kezdeményezték, akiknek fél év állt rendelkezésre arra, hogy megválasszák a középfokú oktatási és nevelési intézményeiknek működtetési formáját. Minimum öt hónapig mérlegelhették a lehetőségeket. Megítélése szerint dr. Áldozó Tamás felvetéseiben nagyon sok igazság van, de felfogása szerint olyan rendszer működését tudja támogatni, ahol a kötelezettségek és a jogosítványok egyensúlyban vannak. Ha a települési önkormányzat attól tart, hogy a megyei önkormányzat az oktatási rendszer szűkítésében vagy felszámolásában érdekelt, annak adekvált formája a társulás. Amennyiben az átadási formát választja a helyi önkormányzat, akkor nem választhatja a társulási forma – a megyei önkormányzatiságot csökkentő – jogosítványait. Bárhogyan döntött, annak következményei vannak. Egyetértett a települések érdekképviseleti következményeivel, de véleménye szerint ennek nem az a módja, hogy a megyei fenntartásba átadott intézmények esetében egy rendkívül bonyolult egyeztetési és döntési rendszer kerül „visszacsempészésre” az egyetértési jogokkal. Ennek legjobb módja és színtere – megítélése szerint – a megyei közgyűlés, ahol ott van minden település több képviselője, akik – reményei szerint – nem politikai, hanem szakmai vitákat tudnak vívni. Meggyőződése, hogy a települési önkormányzatok nem gondolhatják és nem is gondolják azt, hogy a megye az oktatási rendszer szétzilálásában érdekelt. Ráirányította a figyelmet arra, a pápaiak által kezdeményezett egyetértési jog olyan térségi jellegű feladatot akar városi hatáskörbe vonni – gyakorlatilag vétójogot – amely térségi jellegű, tehát a megyei önkormányzat döntési szintjére tartozik. Horváth László Tapasztalatai szerint Zirc város intézményei a megyei önkormányzat fenntartásában „jó kezekben” vannak, függetlenül attól, hogy ki volt többségben a megyei közgyűlésben, mindig bölcsen döntött az oktatási ügyekben. A középiskolákban kialakult versenyhelyzet tovább élesedik, főleg a „demográfiai hullámvölgy” következményeként. A megállapodástervezeteket – politikai indíttatásmentesnek – szakmailag jónak ítélte meg. Galambos Szilvia Határozati javaslatot terjesztett elő a VII/A. számú melléklethez az alábbiak szerint: „A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza az elnököt, hogy a kötelező megyei feladatot biztosító pápai közoktatási intézményekben ellátott, nem pápai lakóhelyű tanulókra jutó normatív támogatást meghaladó kiadásokhoz történő hozzájárulás biztosításáról kössön megállapodást Pápa város önkormányzatával. Amennyiben Pápa város önkormányzata az előterjesztés VII/A. mellékletében foglalt megállapodás-tervezet 4. pontjában érintett intézmények magasabb vezetői megbízatásával, kinevezésével kapcsolatos döntések meghozatalával a megyei önkormányzat részére egyetértési jogot biztosít.” A VII/A. 5. pontja első francia bekezdését az alábbiak szerint javasolta: „ - nem jogszabály – kivéve önkormányzati rendelet – által előírt kötelezettségen alapulnak”. Kuti Csaba Felhívta a figyelmet, hogy a módosító javaslat benyújtására a közgyűlést megelőző nap 14.00 óráig van lehetőség. Ha nem kapcsolódó módosító indítvány, akkor csak előző nap terjeszthető be, ha kapcsolódó, akkor viszont látni kell, hogy mihez kapcsolódik. Galambos Szilvia Kijavította Kuti Csabát, ő nem módosító javaslatot, hanem határozati javaslatot terjesztett elő.
57
Dr. Zongor Gábor Véleménye szerint az előterjesztő által beterjesztett határozati javaslathoz ez idáig módosító indítvány nem érkezett. Az SZMSZ értelmében módosító indítvány a közgyűlést megelőző nap 14.00 óráig nyújtható be. Galambos Szilvia által benyújtott határozati javaslat figyelembe vétele „megsértené” a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Kuti Csaba Hangsúlyozta, hogy a határozati javaslat-tervezet nem „SZMSZ-szerű”, mivel megítélése szerint nem kapcsolódik dr. Áldozó Tamás módosító indítványához. Galambos Szilvia Az elhangzott véleményeket tudomásul vette és indítványát visszavonta. Dr. Kontrát Károly Megítélése szerint Galambos Szilvia határozati javaslata megfelelt a kapcsolódó módosító indítvány fogalmának. Sajnálattal állapította meg, hogy nem jó az SZMSZ, hiszen egy súlyos és fontos közszolgáltatást biztosító kérdésben az ülésen nem lehet határozati javaslatot előterjeszteni. Vitatta Pusztai István által elmondottakat, mert véleménye szerint a kérdések nem szakmai alapon dőlnek el. Felhívta a figyelmet, hogy a megyei közgyűlés helyes magatartása az lenne, ha mérlegelné a megyei önkormányzat érdekeit, de figyelembe venné az érintett települési önkormányzatok polgárainak érdekeit is. Amennyiben a megyei önkormányzat elfogadja a közös finanszírozást a pápai 9 intézmény esetében, akkor másfél évre 182 millió forint költségbe kerül. Ha 5 intézmény esetében az átvételről dönt, akkor 268 millió forintba, tehát 80 millió forinttal kerül többe a megyei önkormányzatnak. Kérte Vörös Kálmán irodavezetőt, hogy erősítse vagy cáfolja meg a számok valódiságát. Véleménye szerint nincs olyan észérv, amely a közös finanszírozás ellen szól. Megköszönte a közgyűlésen megjelent érintett intézményvezetők részvételét. Vörös Kálmán Válaszában elmondta, hogy 2003. második félévére a 85 millió 758 ezer forinttal – számításai szerint – 130 millió forint körüli összeg áll szembe. Ez az összes táblázatban szereplő intézményre vonatkozik. Hozzáfűzte, hogy más önkormányzatok is kérték menet közben a közös finanszírozást. Farnadi Gyula Álláspontja szerint a fő problémát az okozza, hogy az általános és középiskolák alulfinanszírozottak, bár ez korábban is fennállt. Meggyőződése, hogy egy önkormányzat sem adja szívesen át a fenntartást. Dr. Áldozó Tamás javaslata arról szól, hogy mivel a közös fenntartás olcsóbb, ezt kellene megvalósítani egységes, szakmai alapokon nyugvó szabályokkal. Rossz példaként említette – igaz nem oktatási területről – dr. Hermann István ügyében hozott politikai döntést. Kérte a „másik oldalt” ,hogy szavazzák meg dr. Áldozó Tamás javaslatát. Dr. Áldozó Tamás Véleménye szerint Horváth László képviselő – akarata ellenére – kimondta a „varázsszót” azzal, hogy nem az dönt, hogy mit kínál, hanem hogy mit kínálhat az intézmény, tehát hogyan kerül meghatározásra a profilja, amelyet konszenzussal kellene meghatározni. Nem érti ettől miért kell félni.
58 Pusztai István hozzászólására úgy reagált, hogy az önkormányzati törvény az egymástól független önálló önkormányzatok együttműködését támogatja és preferálja. Ha egy feladaton több önkormányzat – együttműködve – megosztozik, akkor a törvény szelleméből kiolvashatóan kívánatosnak tartja. Erről szól a közös finanszírozási ajánlat, jól jár a megyei önkormányzat és jól jár a helyi önkormányzat is. Pusztai István szerint, ha még 12 intézmény kéri, összességében rosszabbul jár a megyei önkormányzat. Nem értett ezzel a kijelentéssel egyet, mert ez csak rövid távon igaz, de hosszú távon nem. Amennyiben ez egy együttműködési modellként kialakulna, akkor 2006-ban a még intézményeiket megtartó települések nem az átadás mellett fognak dönteni, hanem szintén a közös finanszírozási modellt választanák, tehát összességében a megyei önkormányzatnak kevesebbe fog kerülni a működtetés. Kifogásolta, hogy a könyvvizsgálói megbízásnál is azonos feltételek mellett a drágább megoldást választotta a többség. Nem értette, hogy miért egyszerűbb az egyeztetés akkor, ha eggyel több szervezet, nevezetesen a Társulási Tanács is részt vesz a munkában. A közös finanszírozás esetében idézte Pusztai István korábbi kijelentését, miszerint gyakorlatilag egy „társulás nélküli társulás” jön létre, ami attól olcsóbb a társulástól, hogy a fenntartót terhelik – társulási szerződés hiányában – a fenntartással kapcsolatos kiadások. A közös finanszírozás tehát a társulási formánál is olcsóbb. Kérte képviselőtársait, támogassák hogy a 9 intézmény közös finanszírozási formában működhessen, azért mert olcsóbb és hosszú távon olyan modellt alakít ki a megyei önkormányzatba, ami működtethető. Ha mégsem, akkor legalább támogassák azt, hogy épüljenek be a megállapodás-tervezetekbe mindenkire érvényes garanciális feltételek. Leszkovszki Tibor Emlékeztetett arra, hogy 12 évvel ezelőtt ő is részese volt az átadói oldalnak. Köszönetét fejezte ki az elmúlt 3 ciklus valamennyi képviselőjének. Az 1999. és 2000. év fordulóján egy felmérés során az érintett intézmények úgy nyilatkoztak, hogy nekik jobb a megyei fenntartás. Kérte a „szemben ülőket”, hogy tanúsítsanak nagyobb bizalmat a megyegyűléssel szemben. Igaz Sándor Megállapította, hogy egynémely kérdésben teljesen egyetért dr. Kontrát Károllyal. A közös finanszírozást úgy is meg lehet – fordítva – oldani, hogy a bekerülési költség és a normatíva közötti különbséget Pápa város finanszírozza a megyei önkormányzat felé a pápai diákok után. Megkérdezte, hogy az elmúlt időszakban a megyei önkormányzat, aki pénzzel eddig is hozzájárult ezen intézmények működéséhez, milyen jogosítványokat kapott a szakmai munka ellenőrzése vagy bármilyen téren. Véleménye szerint a megyei fenntartásban levő intézmények – ciklustól függetlenül – jól fejlődtek. Garancia erre az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságban helyet foglaló mindkét oldal. Geipl Miklósné Csatlakozott Igaz Sándor véleményéhez, a szakmai bizottságban mindkét oldal képviselői az alapdolgokban egyetértettek. Kérte ennek figyelembevételét, amikor politikai döntésről beszélnek. Volt helyi önkormányzati képviselőként, volt alpolgármesterként szerzett tapasztalatai alapján elmondta, hogy nehéz döntés előtt áll a pápai önkormányzat. Véleménye szerint ha abszolút biztonságot akarnak, válasszák azt a társulási formát, amit abszolút a törvény szabályoz. Amennyiben politikai döntéstől félnek, kérte, hogy vegyék figyelembe a szakma véleményét. Utalt a megyei önkormányzat 2007. évig szóló közoktatási fejlesztési tervre, melyről történő döntésben az itt ülők valamennyien részt vettek és annak módosítását senki nem vetette fel. A
59 ciklusra szóló gazdasági program sem tesz róla említést, mert ez adottnak tekinti. Kérte, hogy higgyenek saját döntéseiknek és a szakmának. Dr. Zongor Gábor A lefolytatott vitát „haszontalannak” ítélte meg, hiszen az 1990. óta „lebegő megyénél” minden négy évben megismétlődik. A fenntartói szerepkör a középfokú térségi érdekek felé terelődik, melyet jó iránynak ítélt meg. Felhívta a figyelmet a már említett közoktatási tervre, utalt arra, hogy a versenyképesség fenntartása valamennyi középfokú intézmény tekintetében fontos, melyet lokálisan nem lehet elvégezni. Pápa város ragaszkodása az intézményeihez helyén való és egy iskolavárostól elvárható ez a magatartás. Négy évvel ezelőtt Pápa intézményei jelentős részében a saját fenntartásról lemondott, melyre „csinált egy új formációt”. Pápa városa a harmadik lehetséges változatot, a társulást „nem hozta ide”. Utalt Galambos Szilvia visszavont indítványára, amely közös fenntartásról szól, társulási jogból „becsempészett” garanciákkal. Biztosította a jelenlevő pápai tanárokat arról, hogy a megyei fenntartás jó döntés lesz számukra. Ügyrendi indítványában javasolta a vita lezárását. Kuti Csaba Elmondta, hogy Talabér Márta, Horváth László, dr. Kovács Zoltán és dr. Áldozó Tamás már jelentkezett felszólalásra az ügyrendi indítvány előtt. Kérte, szavazzanak a vita lezárásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 23 igen szavazattal, 9 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül támogatta dr. Zongor Gábor ügyrendi javaslatát. Talabér Márta Elmondta, hogy hozzászólása az ügyrendi indítvány elfogadása után részben oka fogyottá vált. Dr. Németh Mártától szerette volna megkérdezni – mint Pápa városi képviselőtestület tagjától –, hogy fejtse ki véleményét. Reagált Geipl Miklósné szakmai bizottsággal kapcsolatos kijelentésére, ugyanis a bizottságok, akár csak a közgyűlés politikai alapon jöttek létre, amelyben nem csupán szakemberek ülnek. Horváth László Emlékeztetett az 1999-es hasonló megállapodásokra, amikor mindezekre „cirkusz nélkül” került sor. Hasonlóan Leszkovszki Tibor által elmondottakhoz a zirci intézmények is „jól érzik magukat” a megyei fenntartásban. Farnadi Gyula Hozzászólására elmondta, hogy a megállapodások korábban is ugyanilyenek voltak és normálisan működött a dolog. Feltette a kérdést, hogy miért 9, miért nem 36 vagy 47 intézményről beszélnek. Emlékeztetett arra, hogy az előző ciklusban Pápa város önkormányzata más típusú megállapodást kötött a megyegyűléssel, mint az összes többi. Javasolta a kérdés generális rendezését. Dr. Kovács Zoltán Emlékeztetett az 1991-es kezdetekre, az akkori közgyűlésből jelenleg hárman vannak a testületben. Már akkor több önkormányzat átadta intézményeit. Dr. Áldozó Tamás április 12én benyújtott sürgősségi indítványát a „szocialista oldal” napirendre se vette, melyben benne
60 volt egy pápai illetőségű szavazata is. Két hónapja nem történt előbbre lépés a szerződéskötések tekintetében. Azt hogy Pápa városnak fontosak a saját intézményei, bizonyítja, hogy 13 éven keresztül saját fenntartásban tartották, 1999-től 5 intézmény volt közös finanszírozásban. Két dologra hívta fel a figyelmet, egyrészt Pápa város több pénzt vállal magára, ezért több beleszólást kíván az ügyeibe, másrészt biztonságba szeretné tudni az intézményeit. Igazat adott Leszkovszki Tibornak, korábban sokkal könnyebb helyzetben, sokkal kevesebb intézményt finanszírozott a megyei önkormányzat. Minden tekintetben jelentősen nehezedtek a körülmények. Valós veszélynek ítélte meg, hogy a szakmai önállóság financiális okokból „szakmai köntösbe bújtatva csorbulni fog”. Véleménye szerint a hivatal más időintervallumra vetíti a számokat, így 40 millió forint más időintervallumra vetítve 80 millió forintot jelent pluszba a megyei önkormányzatnak, csakhogy a döntés az ő kezében legyen, ne pedig Pápa városában. Tisztán politikai kérdésként ítélte meg. Kifogásolta, hogy dr. Németh Márta meg sem szólalt ebben az ügyben, mint ahogyan a többi megyei közgyűlésen sem szokott. Kíváncsian várta szavazatát, mert Pápán azt hangsúlyozta, hogy ő „megállapodás párti”. Összefoglalásként elmondta, hogy az egyeztetési folyamat – Pusztai Istvánt idézve – ebben a társulásban egyszerűbb, könnyebb a döntési mechanizmus és a megyegyűlésnek kevesebbe kerül. Dr. Áldozó Tamás Hangsúlyozta, hogy nem pápai intézményekről van szó, hanem modell-értékű megállapodásokról, általános szerződési feltételekről. Nem értetette Horváth László felvetését a többi önkormányzat körében folytatandó kampányra vonatkozóan, mint ahogy Huszár Pál: Habsburg Ottó című könyvére kapott 300 ezer forint sem kötelezi a közgyűlés elnökét arra, hogy a többi szerzőt is támogassa. Geipl Miklósnénak figyelmébe ajánlotta, hogy nemcsak a társulást szabályozza a törvény, hanem a közös finanszírozást is. Tekintettel arra, hogy diszpozitív szabályok vonatkoznak a megállapodásra, közös finanszírozási szerződést is lehet az oktatási törvény értelmében kötni. A szakmai javaslat minősítésében egyetértett Talabér Márta által elmondottakkal, emlékeztetett Kenéz Mihály korábbi ülésen tett nyilatkozatára, hogy tagja a helyi sportegyesületnek, így legalább a sporthoz ért. A másik, szocialista szakmai képviselő pedig Stemmer István az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságban, aki az atlétikai szövetség elnöke. Ha a szakmai előírásokat teljesítő képzéseket tényleg nem akarják „leamputálni” az adott intézményről, akkor azért nem fogadják el az általuk javasolt klauzulát, mert politikai döntésre készülnek. A Fidesz frakció nevében név szerinti szavazást kért. Kuti Csaba Lezárta a vitát, érintettség címén megadta a szót Farnadi Gyulának. Farnadi Gyula Horváth László hozzászólására elmondta, hogy az egyre kisebb a gyermeklétszám az adott intézmény hálózat mellett, mely feszültséget okoz. Az intézmény hálózaton belül egyre több a megyei fenntartásba kerülő intézmények száma, amely további feszültséget és leépítéseket okozhat. Megítélése szerint jogos a félelmük a politikai döntésektől, mint ahogy volt már rá példa. Kuti Csaba Elmondta, hogy valóban 1991. óta figyelemmel kíséri, hogyan zajlik az önkormányzati törvény végrehajtása, mindezt – szerencsés módon – parlamenti kötöttség nélkül bátran
61 kritizálhatja. Negatív példaként említette, hogy a középfokú intézmények első számú fenntartója nem a középfokú közigazgatási szint, hanem a települési önkormányzati szint. Véleménye szerint kisebb közösségekben nagyon esélye van a „kiskirályok kialakulásának”. Meglepő számára, amikor a települési szempontok túl „hangosan” jelennek meg a megyegyűlésben, nem pedig megválasztását követően tett esküjének megfelelően jár el a megyei képviselő. Szimpátiával kísérte figyelemmel azt az eseménysort, ahogy a középfokú intézmények sorra a helyükre kerültek, amely tendencia – meggyőződése szerint – folytatódni is fog. Hangsúlyozta, hogy a középfokú oktatásnál jobb helyre „nem teheti a pénzét” a megyei önkormányzat, eddig valamennyi megyei testület e téren jól döntött és meggyőződése szerint ez a jövőben is így fog működni. Példaként Balatonfüredet említette, de valamennyi városra igaz, hogy ily módon nem terheli a környező településekről bejáró tanulók normatíva feletti költségeinek átvállalása. Mint a pápai Református Gimnázium Fenntartó Testületének tagja, a Dunántúli Egyházkerület Főgondnoka elmondta, hogy a hat megyét tartalmazó egyházkerületben fel sem merült, hogy egy adott települési szintről kellene az iskolát „nézni”. Figyelmeztette képviselőtársait az alakuló ülésen tett esküjük szerinti magatartásra. Utalt rossz tapasztalataira, amikor a helyi személyes érdekek megelőzték a nagyobb térségek érdekeit. Összefoglalásként elmondta, hogy tisztességesnek tartja azt a törekvést, hogy a megyében egységes módszer szerint menjen a középiskolás korú fiatalok életét befolyásoló minden döntés. Meggyőződése, hogy a középfokú intézmények igazán jó helye a megyei közgyűlés irányítása alatt lenne. Dr. Zsédenyi Imre Elmondta, hogy az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság egyaránt vagylagos időpontot határozott meg. Az előterjesztőnek lehetősége van konkrét időpont meghatározására. A szavazás rendjére vonatkozóan elmondta, hogy elsőként dr. Áldozó Tamás által benyújtott módosító indítványokra, majd az előterjesztés hatodik oldalán levő 1-es és 2-es változatra javasolt név szerinti szavazásra kerülne sor. Ezután az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság két módosító indítványáról, majd egyenként valamennyi határozatról az előterjesztés szerint a már így kialakult módosítások alapján. Dr. Áldozó Tamás Helyesbített, hogy az általa benyújtott módosító indítványokból csak a 3-asról kér név szerinti szavazást és a harmadik határozati javaslatban szereplő alternatíváról. Kuti Csaba Javasolta, hogy időpontként generálisan július 31-ét az új intézmények esetén, a korábban is megyénél működő intézmények esetén folytatólagost határozzanak meg. Geipl Miklósné Ügyrendi indítványában javasolta a szavazás sorrendjére vonatkozóan, hogy elsőként az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság módosító javaslatáról döntsenek, mint csatlakozó módosító javaslatról. Kérte a főjegyző állásfoglalását. Dr. Zsédenyi Imre Elmondta, hogy az SZMSZ szerint mindig az utoljára leadott módosító indítványról kell szavazni.
62 Geipl Miklósné Kitartott véleménye mellett, ugyanis a módosító indítványhoz a bizottság által tett csatlakozó módosító javaslatokat, ennek megfelelően erről kell elsőként szavazni. Kuti Csaba Kifejtette, hogy a bizottság dr. Kovács Zoltán polgármester levelét tárgyalta, írásban pedig dr. Áldozó Tamás módosító javaslata jött be. Annak ellenére, hogy ugyanazt tartalmazza mindkét javaslat, csak az írásban benyújtottal tud foglalkozni. Dr. Zsédenyi Imre Rávilágított arra, hogy a most elfogadott SZMSZ még nincs kihirdetve, tehát nincs hatályban. Dr. Áldozó Tamás Kiegészítette azzal amit elmondott az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság ülésén is, hogy a pápai polgármester levelében foglaltakat formálisan módosító indítvány formájában nyújtja be. Geipl Miklósné Emlékeztetett arra, hogy a bizottság nem minden tagja ugyanazt a levelet kapta meg. Véleménye szerint az érvényben levő SZMSZ szerint is az általa kért sorrendet kell tartani a szavazás során. Kuti Csaba Elmondta, hogy a módosító javaslatok közül elsőként dr. Áldozó Tamásnak az előterjesztés I/2. pontjára vonatkozó módosító indítványról szavazzanak, miszerint „a finanszírozási hiány átadó által történő megtérítése esetén átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy az így finanszírozott képzést változatlan feltételekkel tovább működteti”. Kérte, hogy aki a fentieket támogatja igennel szavazzon. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal és 3 tartózkodás mellett nem támogatta dr. Áldozó Tamás módosító indítványát. Kuti Csaba A Fidesz frakció kérdésének megfelelően név szerinti szavazást rendelt el a II/4. pontra vonatkozó módosító indítványról. Kérte, hogy aki a fentieket támogatja igennel szavazzon. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése név szerinti szavazással 13 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett nem támogatta dr. Áldozó Tamás módosító indítványát. A név szerinti szavazásról készült jegyzék a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
63 Kuti Csaba Kérte, hogy ezt követően az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság módosító indítványáról szavazzanak az 1.2.2. pont helyére javasolt módosító indítványt, mint előterjesztő „befogadta”, így arról szavazni nem kell. A megállapodás-tervezet I/4. pontjának módosítására vonatkozó javaslatot, valamint azt, szintén „befogadta”, hogy minden megállapodásba kerüljön be az alábbi „a jelen megállapodásban nem szabályzott kérdésekben a felek a Ptk., a közoktatási, illetve az önkormányzati törvény vonatkozó szabályait tekintik irányadónak”. Kérte, hogy aki az előterjesztés 1.határozatában foglaltakkal egyetért, szavazzon igennel.
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés 1. határozati javaslatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 23 igen szavazattal, ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi
10
170/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy az ajkai Bánki Donát Szakképző Iskolában, a Bercsényi Miklós Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában, a Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskolában, a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumban, a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium és Idegenforgalmi Szakközépiskolában, a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskolában, a várpalota 8. sz. Általános Iskolában, a Faller Jenő Szakképző Iskolában, a Thuri György Gimnázium és Szakközépiskolában, valamint a zirci III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában meglévő közoktatási feladatok átvállalását 2003. július 1 2007. június 30-ig. Felhatalmazza a Közgyűlés Elnökét az intézmények fenntartásáról szóló megállapodások megkötésére. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: 2003. július 1.
Dr. Zongor Gábor Felhívta a figyelmet, hogy a következő döntéshez – társulásba való belépés – minősített többség szükséges. Kuti Csaba Kérte, hogy aki az előterjesztés 2. határozatában foglaltakkal egyetért, szavazzon igennel. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi
64
171/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a sümegi Kisfaludy-Ramassetter Gimnázium és Kollégium, Általános és Zeneiskola, Gyógypedagógiai Általános Iskola és Nevelési Tanácsadó fenntartására és működésére Sümeg Város Önkormányzatával, valamint a tapolcai Járdányi Pál Zeneiskola és a Nevelési Tanácsadó fenntartására és működésére Tapolca Város Önkormányzatával kötött társulás további fenntartását. Felhatalmazza a Közgyűlés Elnökét a társulási megállapodások megkötésére. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: 2003. július 1. Kuti Csaba A Fidesz frakció kérdésének megfelelően név szerinti szavazást rendelt el az előterjesztés 3. számú határozatának 1-es, majd 2-es változatáról. Kérte, hogy aki a fentieket támogatja igennel szavazzon.
Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés 3. határozati javaslat 1. változatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett nem támogatta az előterjesztés 3. számú határozatának 1-es változatát. A név szerinti szavazásról készült jegyzék a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön – név szerinti szavazással – az előterjesztés 3. határozati javaslat 2. változatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése név szerinti szavazással 20 igen szavazattal, 14 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 172/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a pápai Nevelési Tanácsadó, a Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, a Bartók Béla Zeneiskola, az Acsády Ignác Szakképző Iskola, valamint a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakképző Iskola megyei fenntartásba vételét a mellékelt megállapodás alapján.
65 Felhatalmazza a Közgyűlés Elnökét az intézmények fenntartásáról szóló megállapodás megkötésére. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: 2003. július 31.
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés 4. határozati javaslatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 173/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az ajkai, a balatonalmádi, a várpalotai és a zirci nevelési tanácsadók megyei fenntartásba vételét a mellékelt megállapodások alapján. Felhatalmazza a Közgyűlés Elnökét az intézmények fenntartásáról szóló megállapodások megkötésére. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: 2003. július 31.
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés 5. határozati javaslat 1. változatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 174/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a balatonfüredi Nevelési Tanácsadó fenntartására vonatkozó társulási megállapodást a mellékelt formában. Felhatalmazza a Közgyűlés Elnökét a társulási megállapodás megkötésére. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: 2003. július 31.
66 Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés 6. határozati javaslatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 26 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 175/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola gyógypedagógiai feladatainak ellátására szóló társulási megállapodás megkötését Zirc Város Önkormányzatával. Felhatalmazza a Közgyűlés Elnökét a társulási megállapodás megkötésére. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: 2003. július 31.
17.
Pályázat benyújtása a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült nagykorú fiatalok lakáshoz jutásának támogatása érdekében, valamint a megyei önkormányzat gyermekvédelmi intézményei által benyújtott pályázatok támogatása
Talabér Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 26 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 176/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése – a szociális intézmények fejlesztési pályázatainak önrészeként elkülönített pénzösszeg terhére – 1.050 ezer forint önrész biztosításával pályázatot nyújt be az állami gondoskodásból 1997. november 1-je előtt nagykorúvá válásuk miatt kikerült fiatal felnőttek lakáshoz jutásának támogatására. Határidő: 2003. június 18. Felelős: Kuti Csaba a megyei közgyűlés elnöke
67 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei bíráló bizottság elnökének: – Talabér Mártát a megyei közgyűlés szociális bizottságának elnökét, tagjainak: – Dr. Radovits Tibornét, megyei gyermekvédelmi szakreferenst, – Czingráber Jánosnét, gyámhivatali szakellátási szakreferenst, – Jungvert Valériát a Szakszolgálat megbízott igazgatóját jelöli ki. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző 3. A megyei közgyűlés támogatja a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat nevelőszülők képzésének támogatására, valamint a Bakonyi Gyermekvédelmi Igazgatóság regionális módszertani feladatok ellátására benyújtott pályázatát. A közgyűlés a szakszolgálat pályázatának önrészeként 375 ezer forintot, az igazgatóság pályázatának önrészéhez pedig 300 ezer forintot biztosít a megyei önkormányzat 2003. évi költségvetésében a szociális intézmények fejlesztési pályázatainak önrészeként elkülönített pénzösszeg terhére. Határidő: azonnal Felelős: Kuti Csaba a megyei közgyűlés elnöke Talabér Márta Indítványozta, hogy a közgyűlés elnöke rendeljen el szünetet. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a szünet elrendelésére vonatkozó indítványról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 27 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt.
igen szavazattal,
12
V. VEGYES ÜGYEK 18.
A Veszprém Megyei Önkormányzat 2003-2006. évekre szóló gazdasági programja
Kuti Csaba Bejelentette, hogy az előterjesztéshez írásos módosító javaslatot készített Talabér Márta tanácsnok. A módosítást a közgyűlés tagjai részére az ülés megkezdése előtt kiosztották.
Tóth István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Európai Integrációs Bizottság 2003. június 5-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 6 egyhangú igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére megtárgyalásra javasolta. A bizottság ülésén elhangzott tartalmi kiegészítések a következők: Czepek Kornélia és dr. Hubai Ágnes
68 javaslata, hogy a jogharmonizációs tevékenységet kellene erősíteni a gazdasági programban, az Eu marketingtevékenységet hangsúlyozottabban kellene megjeleníteni. Kuti Csaba Összegezte, hogy a bizottsági ülésen elhangzott javaslatok nem módosító javaslatok, hanem a működésre vonatkoznak. Porga Gyula Az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta az alábbi módosításokkal: 1. A határozati javaslat 1. pontjában az alapok felsorolásánál kerüljenek nevesítésre a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság hatáskörébe tartozó alapok is: a roma felzárkóztató program, a kommunikációs kapcsolatok, sajtónapi kiadások, kiemelt rendezvények, folyóiratok, jelentősebb kiállítások, művészeti alkotások támogatása. 2. A gazdasági program 1.5. Közművelődés, közgyűjtemény fejezetébe kerüljön be, hogy a Megyei Önkormányzat a tervidőszakban címzett támogatást kíván benyújtani a Laczkó Dezső Múzeum rekonstrukciójára. 3. Az egyházakkal való együttműködés jelenjen meg hangsúlyosabban a gazdasági program szöveges részében, ezen belül kerüljön megfogalmazásra, hogy a Megyei Önkormányzat együttműködik az egyházakkal a műemlékvédelem területén. Talabér Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Kenézné Berei Györgyi Az előterjesztést megtárgyalta a Területrendezési és Kommunális Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlésnek elfogadásra javasolja a határozati javaslat 2. pontja első mondatának következőképpen történő módosításával: „A megyei önkormányzat közgyűlése elő kívánja segíteni a megye, a megyei önkormányzat és intézményei megfelelő felkészülését az Európai Uniós tagságra.” Baky György Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Dr. Szundy Béla Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2003. június 10-ei ülésén. A bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett nem döntött az előterjesztésről.
69
Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére tárgyalásra alkalmasnak minősítette. Dr. Kontrát Károly Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett a közgyűlés részére elfogadásra javasolta azzal, hogy a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottsággal együtt tekintse át a megyei önkormányzatnak a gazdasági társaságokban lévő részesedéseit és tegyen javaslatot egységes elvek alapján a részvények, illetve részesedések megtartására, illetve értékesítésére. A javaslat nem érinti a Balatontourist Rt-ben lévő részvényeket. Határidő: 2003. október 31. Ezzel a határozati javaslat II. pontja egy új 5-ös ponttal egészül ki. Bors István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottsága 2003. június 12-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlésnek elfogadásra javasolta a következő kiegészítéssel: A közgyűlés felkéri a közgyűlés elnökét, hogy levélben keresse meg a megye pénzügyi intézményeit, bankjait, biztosítóit, jelentősebb gazdasági egységeit, hogy a gazdasági programban meghatározott célok megvalósulását a megyei közgyűlés által létrehozott közalapítványokon keresztül támogatásukkal segítsék elő. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólások Talabér Márta Sajnálattal vette tudomásul, hogy a szociális ellátások és a gyermekvédelem vonatkozásában egy nagyon gyenge anyag került a gazdasági programba, amely alapján semmit nem lehet számon kérni a Veszprém Megyei Közgyűlésen. A gyermekvédelmi rész tele van hibákkal és vannak olyan mondatok, amelyeket nagyon nehéz értelmezni. A szociális ellátásoknál egyedül a peremartoni Idősek Otthona jelenik meg konkrétumként. Dr. Zongor Gábor Elmondta, szeretne kapcsolódni Talabér Márta postai szolgáltatásokkal kapcsolatos módosító indítványához és szövegpontosítást javasolt, mely szerint „Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyűlése támogatja, hogy a 600 lélekszám alatti településeken a postai szolgáltatások színvonala javuljon és mindent megtesz annak érdekében, hogy a kistelepülésen élők életminősége és a közszolgáltatásokhoz való hozzájutása és annak minősége javuljon.” Javaslatát azért fogalmazta meg, mert az indítványban az szerepel, hogy ahol működött, ott változatlan formában elérhető legyen a postai szolgáltatás. Véleménye szerint azt támogassák, amely a szolgáltatás minőségét javítja a kistelepülések számára, azokkal kiemelten kell foglalkozni. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön dr. Zongor Gábor kapcsolódó módosító indítványa elfogadásáról.
70
A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az indítványt.
igen szavazattal,
8
Kuti Csaba Megkérdezte Talabér Mártától, hogy szavazzon-e a közgyűlés a módosító indítványáról. Talabér Márta Kérte, hogy a közgyűlés szavazzon módosító indítványáról, mivel az nem azonos dr. Zongor Gábor módosító indítványával. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Talabér Márta módosító indítványáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 10 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt.
igen szavazattal,
14
Dr. Zsédenyi Imre Talabér Mártának a gazdasági program 1.3. pontjára vonatkozó módosító indítványával kapcsolatban elmondta, hogy 3 gyermekvédelmi igazgatóság működik a megyei önkormányzat intézményei között, a 4. intézmény a gici Sztehlo Gábor Általános Iskola és Gyermekotthon, amelyhez tartoznak lakásotthonok, de nem igazgatóságként működik. Kuti Csaba Elmondta, ha úgy módosul az indítvány, hogy „… melyek szakmai egységekben 4 intézményben működnek”, akkor előterjesztőként befogadja azt. A gyermekvédelemre, valamint a szociális ellátásokra vonatkozó módosító indítványokat is befogadta. A Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságnak a határozati javaslat 1. pontjára vonatkozó módosító indítványát befogadta, valamint az egyházakkal való együttműködésre vonatkozó további – írásban benyújtott - módosító indítványát is befogadta. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságnak a gazdasági program 1.5. pontjára vonatkozó módosító indítványáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt.
igen szavazattal,
16
Kuti Csaba Az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság módosító indítványát befogadta, elmondta, hogy a Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottsága módosító indítványáról nem kell szavazni. A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságnak az ülés elején ismertetett módosító indítványát előterjesztőként szintén befogadta.
71 Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az így módosult előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 21 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 177/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot I. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat 20032006. évekre szóló gazdasági programjáról szóló előterjesztést megtárgyalta és elfogadta, az abban foglalt célokkal és feladatokkal egyetért. Ezek közül is kiemeli az alábbi célokat: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése tovább kívánja folytatni a megye térségi szerepvállalását. E célból minden évben biztosítani kell a költségvetési lehetőségek ismeretében az ún. "térségi alap", "műemléki alap", "gazdasági alap", "civil alap" és "környezetvédelmi alap", „szociális alap”, „roma felzárkóztató program”, „kommunikációs kapcsolatok, sajtónapi kiadások”, „kiemelt rendezvények, folyóiratok, jelentősebb kiállítások, művészeti alkotások támogatása” számára a szükséges pénzforrást. 2. A megyei önkormányzat közgyűlése elő kívánja segíteni a megye és a megyei önkormányzat és intézményei megfelelő felkészülését az Európai Uniós tagságra. Cél a megye érdekeinek közvetítése, illetve a megye számára nyitva álló lehetőségek feltárása és kihasználása, mind a regionális, mind az Európai Uniós pénzalapok vonatkozásában. 3. A megyei önkormányzat vagyonával való racionális gazdálkodás érdekében: • a megyei önkormányzat törzsvagyonát, a kötelező feladatok színvonalas ellátása érdekében kell működtetni, • egyes vagyonelemek értékesítéséről az intézményrendszer változásának függvényében kell dönteni, • létre kell hozni a hivatalon belül a térinformatikai alapú ingatlan-nyilvántartást. 4. Meg kell teremteni a növekvő intézményhálózat fenntartásának, működtetésének a feltételeit. Ennek érdekében • a megyei önkormányzat szakági koncepcióit az Európai Uniós követelményeknek megfelelően át kell dolgozni, • a különböző pályázati lehetőségek kihasználására a hivatal szakembereit fel kell készíteni, • szabad rendelkezésű pályázati alapot kell a költségvetésben évről-évre létrehozni. 5. A költségvetési kiadások racionalizálása érdekében: • felül kell vizsgálni az intézmények szervezeti kereteit az optimális intézménynagyság kialakítása céljából. Az azonos feladatokat ellátó intézmények számára új szervezeti kereteket célszerű kialakítani, • az önként vállalt feladatok körében a feladatellátásban mutatkozó párhuzamosságokat meg kell szüntetni, • a megyei önkormányzat szervezetei és intézményei közti információáramlást tovább kell fejleszteni a 2001. évben létrehozott informatikai rendszer bázisán. 6. Az egészségügyi ellátás területén:
72 • • •
a "kórháztörvény" elfogadását követően állást kell foglalni a megyei önkormányzat tulajdonában lévő kórházak jövőbeni szervezeti- működési kereteiről, a megyei önkormányzat közgyűlése támogatja a megye egészségügyi rendszerének fejlesztését a működés személyi és eszközfeltételeinek a biztosítását, Veszprém megye Egészségügyi Ellátó Rendszerének Korszerűsítése Modellkísérleti Program végrehajtását továbbra is támogatja.
7. A szociális szakellátás területén: • folytatja a megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények rekonstrukciós programját, célja a működés feltételeinek javítása és a végleges működési engedélyek megszerzése. 8. A gyermekvédelem területén törekedni kell: • más megyékkel együttesen regionális szintű speciális otthonok kialakítására, • a nevelőszülők képzésére, a gyermekek nevelőszülőknél történő elhelyezésére, és a nevelőszülős házak számának növelésére. 9. Az oktatás területén: • a települési önkormányzatok saját intézményeit érintő döntéseitől függően vizsgálni kell a képzési profilok koncentrálásának lehetőségét egy-egy intézménybe, • az oktatási törvény várható változásaira fel kell készülni, • az intézményeket alkalmassá kell tenni arra, hogy a munkaerőpiac változó igényeinek rugalmasan megfeleljenek, • a megyei önkormányzat sajátos eszközeivel segíteni kell a kistérségi pedagógiai szerveződéseket. 10. A közművelődés területén kiemelt feladat: • a megyei levéltár új elhelyezésének beruházása, a pápai Gróf Eszterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum rekonstrukciója, a balácai romkert látogatóbarát környezetének megteremtése, továbbá a balatonalmádi művésztelep létrehozása, a Közművelődési Intézetnek a veszprémi várban történő elhelyezése, úgyszintén a várban múzeumi bemutatóhely létesítése, és eredményes pályázat esetén a Petőfi Színház felújítása. A ciklusidő alatt törekedni kell a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak állami kártalanítással történő elhelyezésének megoldására. 11. A turizmus területén a megyei önkormányzat továbbra is támogatja a megyei tourinform irodák működését és fejlesztését. 12. Gondoskodni kell az Európai Unióban alkalmazott és a tagországok számára ajánlott közigazgatási minőségbiztosítási rendszernek (CAF modell) a megyei önkormányzat hivatalánál történő bevezetéséről, alkalmazásáról.
II. A Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1. felkéri a megyei képviselőket, hogy a program célkitűzéseit képviseljék mindazokban a szervezetekben, amelyekben a megyei közgyűlés révén képviseletet vállaltak; Felelős: a megyei közgyűlés érintett tagjai Határidő: folyamatos
73
2. felkéri a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottságot, hogy a megyei önkormányzat vagyonával - a közigazgatási és területfejlesztési intézményrendszer változásaira is figyelemmel - gazdálkodjon; Felelős: a bizottság elnöke Határidő: folyamatos 3. felkéri a Megyei Közgyűlés elnökét, hogy a gazdasági program végrehajtása feltételeinek a biztosításáról az éves költségvetési rendeletekben gondoskodjon; Felelős: a megyei közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos 4. felkéri elnökét, hogy a program végrehajtásának helyzetéről évente az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóval egyidejűleg adjon számot. a megyei közgyűlés elnöke Felelős: Határidő: minden év 5. felkéri a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságot, hogy a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottsággal együtt tekintse át a megyei önkormányzatnak a gazdasági társaságokban lévő részesedéseit és tegyen javaslatot egységes elvek alapján a részvények, illetve részesedések megtartására, illetve értékesítésére. A javaslat nem érinti a Balatontourist Rtben lévő részvényeket. Felelős: Dr. Kontrát Károly, a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnöke, Baky György, a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnöke Határidő: 2003. október 31.
19.
A megyei közgyűlés elnökének költségtérítési átalány megállapítása
Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Kérdés Farnadi Gyula Megkérdezte, mire terjed ki a közgyűlés elnökének költségátalánya. Válasz Kuti Csaba Válaszában elmondta, úgy alakult ki a költségátalány, hogy fél éven keresztül azokat a működési jellegű számlákat, amelyeket a vonatkozó szabályok meghatároztak – pl. a vendéglátással, közlekedéssel, reprezentációs jellegű kiadásokkal, a megjelenésével kapcsolatos kiadások, szakkönyvek, telefonkészülékek javítása stb. – kellett összegyűjteni és azt utólag a hivatal kifizette részére. Elmondta, hogy a számlákat szigorúan ellenőrizték és azokat, amelyek nem feleltek meg a jogszabályoknak, azokat visszaadták.
74
Hozzászólás Dr. Zongor Gábor Elmondta, hogy a számlagyűjtés valamennyi polgármestert érint, ezért javasolták, hogy változzon meg az a szabályozás, mivel az nem szerencsés és nem korrekt. Június 23-án a Parlament dönt a költségátalányról a polgármesterek jogállásáról szóló törvény módosításával. Kérdés Dr. Áldozó Tamás Megkérdezte, hogy az alelnökök hasonlóképpen részesülnek-e költségátalányban. Válasz Kuti Csaba Válaszában elmondta, hogy a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően természetesen az alelnökök is részesülnek költségátalányban. Hozzászólás Dr. Áldozó Tamás Támogatta, hogy a közgyűlés elnöke és az alelnökök is részesüljenek költségátalányban. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 178/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kuti Csabának, a megyei közgyűlés elnökének költségátalányát 2003. június1. napjától 156.000 Ft/hó összegben állapítja meg. A közgyűlés felhívja a főjegyzőt, hogy a költségátalány folyósítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős: 20.
azonnal Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
A megyei önkormányzat által alapított, (köz)alapítványok alapító okiratainak módosítása
illetve
részvételével
Kuti Csaba Bejelentette, hogy az előterjesztés az alábbiak szerint kijavításra szorul:
működő
75 Az I. pontban szereplő „Veszprém Megye Idegenforgalmáért” Közalapítvány kuratóriumának tagja, dr. Mihovics István lemondott kuratóriumi tagságáról. A helyette megválasztásra javasolt személy helyesen: Filep Miklós 8251 Zánka, Ifjúság u. 17. szám alatti lakos. Ennek megfelelően módosulnak a határozat erre vonatkozó részei. Az V. pontban szereplő „Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési” Alapítvány Felügyelő Bizottsága tagjának javasolt személy helyesen: Rompos László 8300 Tapolca, Ady E. u. 12. szám alatti lakos. Ennek megfelelően módosulnak a határozat erre vonatkozó részei. Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére tárgyalásra alkalmasnak minősítette. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólás Porga Gyula Gondolatébresztőként elmondta, hogy a megyei önkormányzatnak van öt kiemelten közhasznú alapítványa, amelyekkel folyamatosan problémák vannak. A többi alapítványtól eltérően előnye, hogy adóalap csökkentő tényezőt is magában foglal. Jelenleg csak a megyei önkormányzat „tesz bele pénzt” egyedül. Sokkal több adminisztráció van az alapítványokkal, hogy kiemelten közhasznúak, mintha sima alapítványként működnének és azt a feladatot el tudnák látni úgy is, amiért létrehozták. Az önkormányzat azokat a pénzeszközöket át tudná helyezni az alapítványba, a kuratóriumok ugyanolyan formában tudnának működni, csak nem terhelné az alapítványt az a fajta adminisztrációs plusz tevékenység, amely jelen pillanatban terheli. Amennyiben közhasznú alapítványként kívánják továbbra is fenntartani, akkor be kellene vonni olyan egyéb támogatói kört, akiknek az egyébként is hasznot hoz. Kérte a közgyűlést, gondolkozzon el az alapítványok visszaminősítéséről és a klasszikus, kisebb teherrel működő alapítványként működjenek. Kuti Csaba Az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, hogy természetesen csak az önkormányzat által alapított alapítványokat lehet visszaminősíteni és vannak olyan alapítványok, amelyekbe folyamatosan történik befizetés. Igaz Sándor Arról szólt, hogy Porga Gyula elmondta, amit ő szeretett volna mondani. Bors István Elmondta, hogy tudomása szerint egyedül a „Veszprém Megye Idegenforgalmáért” Közalapítványba érkezik külső pénz, a többi közalapítványba minimális a befizetés. Egyetértett Porga Gyulával és azért kérte a közgyűlés elnökét a Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottsága, hogy a jó célért „kilincseljen” levélben a jól menő bankoknál, vállalatoknál és biztosítóknál támogatásért.
76 Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a „Veszprém Megye Idegenforgalmáért” Közalapítvány alapító okiratának módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 26 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 179/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése: • Megállapítja, hogy a „Veszprém Megye Idegenforgalmáért” Közalapítvány alapító okiratában a közalapítvány székhelye helyesen: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. • Dr. Mihovics István lemondását elfogadja, megköszöni a “Veszprém Megye Idegenforgalmáért” Közalapítvány kuratóriumában kifejtett tevékenységét, egyben helyette 2007. április 26. napjáig Filep Miklós 8251 Zánka, Ifjúság u. 17. szám alatti lakost a kuratórium tagjává választja. • Megállapítja, hogy az alapító okirat 10/a pontja második bekezdésének első mondata hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.” Mindezek alapján a közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: Az alapító okirat 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A közalapítvány székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1.”
Az alapító okirat 10. pontjában a kuratórium tagjainak felsorolásában Dr. Mihovics István helyébe “Filep Miklós 8251 Zánka, Ifjúság út 17.” rendelkezés lép. Az alapító okirat 10/a pontja második bekezdésének első mondata hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.”
Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről az érintetteket értesítse és intézkedjen a változás bírósági nyilvántartáson történő átvezetése érdekében. Határidő: Felelős:
2003. július 12. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
77 Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a „Veszprém Megyei Önkormányzatok a Közbiztonságért” Közalapítvány alapító okiratának módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 27 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, tartózkodás mellett meghozta az alábbi 180/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése: • Megállapítja, hogy a „Veszprém Megyei Önkormányzatok a Közbiztonságért” Közalapítvány alapító okiratában az alapító Veszprém Megyei Önkormányzat címe és a közalapítvány székhelycíme helyesen: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. • Megállapítja, hogy az alapító okirat 7/a pontja második bekezdésének első mondata hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.” Mindezek alapján a közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: Az alapító okirat 2. pontjában az alapító Veszprém Megyei Önkormányzat “Veszprém, Megyeház tér 5.” címe helyébe az alábbi cím lép: “Veszprém, Megyeház tér 1.” Az alapító okirat 3. pontjában a közalapítvány székhelye 8200 Veszprém, Megyeház tér 5. helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A közalapítvány székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1.” Az alapító okirat 7/a. pontja második bekezdésének első mondata hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.” Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről az érintetteket értesítse és intézkedjen a változás bírósági nyilvántartáson történő átvezetése érdekében. Határidő: Felelős:
2003. július 12. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a „Veszprém Megye Tűzvédelméért 105” Közalapítvány alapító okiratának módosításáról A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 28 fő képviselő.
78 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, tartózkodás mellett meghozta az alábbi 181/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a “Veszprém Megye Tűzvédelméért 105” Közalapítvány alapító okiratát akként módosítja, hogy a 9/a pontja második bekezdésének első mondata hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.” Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről az érintetteket értesítse és intézkedjen a változás bírósági nyilvántartáson történő átvezetése érdekében. Határidő: Felelős:
2003. július 12. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a „Veszprém Megyei Gyermek- és Ifjúsági” Közalapítvány alapító okiratának módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 28 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, tartózkodás mellett meghozta az alábbi 182/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, hogy a „Veszprém Megyei Gyermek- és Ifjúsági” Közalapítvány : • alapító okiratában a közalapítvány székhelye helyesen: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. • alapító okiratában Németh Csaba kuratóriumi tag címe helyesen: 8200 Veszprém, Tátorján u. 3/b. • alapító okiratának 5. § (1) bekezdés 3. francia bekezdése hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.” • alapító okiratában Kissné Bocskay Zsuzsa felügyelő bizottsági tag címe helyesen: 8184 Balatonfűzfő, Gagarin u. 19. Mindezek alapján a közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: Az alapító okirat 2.§ (4) bekezdésében a közalapítvány székhelye 8200 Veszprém, Megyeház tér 5. helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A közalapítvány székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1.”
79 Az alapító okirat 4. § (1) bekezdésében a kuratórium tagjainak felsorolásánál Németh Csaba kuratóriumi tag címe: “Németh Csaba 8200 Veszprém, Tátorján u. 3/b.” Az alapító okirat 5. § (1) bekezdése 3. francia bekezdése hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.” Az alapító okirat 7. §-ában a felügyelő bizottság tagjainak felsorolásánál Kissné Bocskay Zsuzsa felügyelő bizottsági tag címe: “Kissné Bocskay Zsuzsa 8184 Balatonfűzfő, Gagarin u. 19.” Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről az érintetteket értesítse és intézkedjen a változás bírósági nyilvántartáson történő átvezetése érdekében. Határidő: Felelős:
2003. július 12. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön „Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési” Alapítvány alapító okiratának módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 28 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, tartózkodás mellett meghozta az alábbi 183/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése: • Megállapítja, hogy a „Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési” Alapítvány alapító okiratában az alapítvány székhelye helyesen: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. • Megállapítja, hogy az alapítvány alapító okiratának 10. pontjában a kuratórium tagjainak felsorolásánál Czingráber János címe helyesen: 8225 Szentkirályszabadja, Szente u. 12. • Megállapítja, hogy az alapító okirat 10. pontja 7. francia bekezdésének első mondata hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.” • Ebele Ferenc felügyelő bizottsági elnök lemondását elfogadja, megköszöni a “Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány”-ban kifejtett tevékenységét, egyben helyette Pikóné Simon Erzsébet 8229 Csopak, Vadvirág u. 2. szám alatti lakos felügyelő bizottság tagot határozatlan időre a felügyelő bizottság elnökévé, Rompos László 8300 Tapolca, Ady E. út 12. szám alatti lakost határozatlan időre a felügyelő bizottság tagjává választja.
Mindezek alapján az alapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja:
80
Az alapító okirat 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: “Az alapítvány székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1.” Az alapító okirat 10. és 11. pontjában Czingráber János kuratóriumi tag címe: “Czingráber János 8225 Szentkirályszabadja, Szente u. 12.” Az alapító okirat 10 pontja 7. francia bekezdésének első mondata hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.” Az alapító okirat 14. pontjában a felügyelő bizottság összetétele az alábbiak szerint változik: “ A felügyelő bizottság elnöke: Pikóné Simon Erzsébet 8229 Csopak, Vadvirág u. 2. Tagja: Rompos László 8300 Tapolca, Ady E. út 12. Benkőné Weszely Mária 8200 Veszprém, Kőhíd u. 2/c.” Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről az érintetteket értesítse és intézkedjen a változás bírósági nyilvántartáson történő átvezetése érdekében. Határidő: Felelős:
2003. július 12. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a „Veszprém Megye Kultúrájáért” Közalapítvány alapító okiratának módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 28 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, tartózkodás mellett meghozta az alábbi 184/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a „Veszprém Megye Kultúrájáért” Közalapítványnál • Raffay Béla, a közalapítvány képviselője helyett a kuratórium elnökét, Varga Bélát választja a közalapítvány képviselőjének. • Megállapítja, hogy a közalapítvány alapító okiratában Márta István kuratóriumi tag címe helyesen: 1022 Budapest, Bimbó u. 87/b. • Megállapítja, hogy az alapító okirat 5. § (1) bekezdés 3. francia bekezdése hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.”
81 Mindezek alapján a közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: Az alapító okirat 4. §-ában a kuratóriumi elnökre vonatkozó rendelkezés az alábbiak szerint változik: “ A kuratórium elnöke, egyben a közalapítvány képviselője: Varga Béla 8200 Veszprém, Haszkovó u. 12/C.” “Az alapítvány képviselője: Raffay Béla 8256 Salföld, Kossuth u. 15.” rendelkezés hatályát veszti, egyidejűleg a kuratórium tagjainak felsorolása kiegészül Raffay Béla 8256 Salföld, Kossuth u. 15. szám alatti lakossal, továbbá Márta István kuratóriumi tag lakcíme az alábbiak szerint változik: Márta István 1022 Budapest, Bimbó u. 87/b. Az alapító okirat 5. §. (1) bekezdés 3. francia bekezdése hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.” Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről az érintetteket értesítse és intézkedjen a változás bírósági nyilvántartáson történő átvezetése érdekében. Határidő: Felelős:
2003. július 12. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a „Veszprém Megye Közoktatásáért” Közalapítvány alapító okiratának módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 29 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 185/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése • Megállapítja, hogy a „Veszprém Megye Közoktatásáért” Közalapítvány alapító okiratában az alapító Veszprém Megyei Önkormányzat címe és a közalapítvány székhelycíme helyesen: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. • Megállapítja, hogy az alapító okirat 7/b pont 3. francia bekezdésének első mondata hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.” • A “Veszprém Megye Közoktatásáért” Közalapítvány felügyelő bizottsága elnökének, Csizmadia Istvánnénak a lemondását elfogadja, megköszöni a testületben végzett tevékenységét, egyben helyette Wachtler Edina 8200 Veszprém, Egry J. u. 47/D. I/5. szám alatti lakost határozatlan időre a felügyelő bizottság elnökévé választja.
82 Mindezek alapján a közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: Az alapító okirat 2. pontjában az alapító Veszprém Megyei Önkormányzat “Veszprém, Megyeház tér 5.” címe helyébe az alábbi cím lép: “Veszprém, Megyeház tér 1.” Az alapító okirat 3. pontjában “A közalapítvány székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 5.” helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A közalapítvány székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1.”
Az alapító okirat 7/b pontja 3. francia bekezdésének első mondata hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: “A kuratórium ülései nyilvánosak.” Az alapító okirat 13. pontja 2. francia bekezdésében a felügyelő bizottság összetétele az alábbiak szerint változik: “A felügyelő bizottság elnöke: Tagjai:
Wachtler Edina 8200 Veszprém, Egry J. u. 47/D. I/5. Keszey Mária 8100 Várpalota, Loncsosi u. 13. Dr. Hárs Józsefné 8500 Pápa, Margaréta u. 10/1.”
Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről az érintetteket értesítse és intézkedjen a változás bírósági nyilvántartáson történő átvezetése érdekében. Határidő: Felelős:
21.
2003. július 12. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Együttműködési megállapodás Maine-et-Loire megyével
Horváth László Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottsága 2003. június 12-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Kuti Csaba Elmondta, hogy az egyik legjobban működő kapcsolata a megyei önkormányzatnak a Maineet-Loire-i., nagyon sok előnyt biztosít a megyében élőknek. Kérte a képviselőket, hogy vegyenek részt a francia delegáció látogatásán.
83 Kérdés Dr. Horváth József Elmondta, hogy az együttműködési szerződés 4/C pontjában szerepel veszprémi egyetemisták fogadása Anjou egyetemeken. Megkérdezte, hogy nemcsak Veszprém városiakról, hanem Veszprém megyeiekről is szó van-e. Válasz Kuti Csaba Válaszában elmondta, hogy nem Veszprém városi, hanem a Veszprémi Egyetem hallgatóiról van szó, de az is előfordulhat, hogy más megyéből való a Veszprémi Egyetem hallgatója, mivel csak azokról van szó a megállapodásban. Az ösztöndíj költségét a francia fél fedezi és a megyei önkormányzat igyekszik úgy irányítani, hogy megyéből származó diák vehessen részt a francia egyetemeken. Kérdés Dr. Horváth József Megkérdezte, hogy Veszprém megyei más egyetemeken tanuló diákok beleférnek-e az együttműködési megállapodásban biztosított lehetőségbe. Válasz Kuti Csaba Válaszában elmondta az együttműködési megállapodás csak a Veszprémi Egyetemre vonatkozik, abba azonban belefér, hogy támogatják a más egyetemeken tanuló Veszprém megyei hallgatók kiutazását, de az nem ennek a két egyetemnek az együttműködése kapcsán történik. Csak a Veszprémi Egyetem hallgatóira vonatkozik az együttműködési megállapodás idézett pontja. Azonban a Balaton régiós együttműködés is „fungál”, abban ez a típusú támogatás benne van. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 27 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 186/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Maine-et-Loire Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Önkormányzat között létrejövő - a mellékletben foglalt – együttműködési megállapodást. A közgyűlés felhatalmazza elnökét az együttműködés aláírására. Határidő: Felelős:
2003. június 30. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
84
22.
Képviselői kérdések, válaszok.
Szó szerinti rögzítés Talabér Márta „Tisztelt Főjegyző Úr! A Veszprém Megye Közoktatásáért közalapítvány politikai felhangok nélkül működött 1997től 2003. májusáig, ekkor azonban az országosan is jellemző szocialista tisztogatás az Ön személyében elérte. Ön ez év májusban megvonta munkáltatói hozzájárulását a megyei önkormányzat hivatalában köztisztviselőként dolgozó, de a kuratórium titkári teendőit is ellátó munkatársától, aki közmegelégedésre végezte munkáját, abban egyetlen vizsgálat sem talált kifogást. Főjegyző úr puccsszerű döntésével kész tény elé állította a kuratóriumot, amelynek elnöke a helyzetre reagálva azonnal le-, az adminisztrátor munkatárs pedig felmondott. Ennek következtében a 75 millió forint felett döntő kuratórium működésképtelen, a benyújtott mintegy 500 pályázat elbírálásának a sorsa bizonytalan. Kérdezem főjegyző urat, hogy miért avatkozik bele egy közalapítvány munkájába, miért hívatja be egy független közalapítvány kuratóriumának elnökét és milyen alapon kívánja ráerőszakolni a kuratóriumra azt az embert, akivel eddig nem kívántak együtt dolgozni? Milyen politikai alkut hajt végre főjegyző úr? Érez-e személyes felelősséget azért, mert lehetetlenné tettre döntésével egy nagy felelősséggel bíró közalapítvány működését a döntéshozatal időszakában és levonja-e a személyével kapcsolatos következtetéseket? Kérem főjegyző urat, hogy a hivatal munkatársain ne torolja meg kérdéseimet, információim nem tőlük származnak.” Dr. Zsédenyi Imre „Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Tanácsnok Asszony! Megvallom, egy kicsit furcsának találtam a kérdés feltevését, ugyanis a kérdés feltevés első része már megfogalmaz egy állásfoglalást is és azt tételezi fel rólam, hogy én most bármit válaszolok Tanácsnok Asszonynak, az nem biztos, hogy elfogadható lesz. Ezért is sajnálom, hogy amikor tegnapelőtt volt egy személyes találkozásunk, nem válaszolhattam az itt feltett kérdésekre, de természetesen a Tanácsnok Asszonynak az a jogosítványa, hogy itt tegye fel a kérdést, nem vitatható számomra. Az írásban eljuttatott kérdéseket megpróbáltam kiszedni az írásból és erre próbálok most válaszolni. Miért avatkozik be az alapítvány életébe a főjegyző? Erre a következőket tudom válaszolni, hogy nem avatkozom be az alapítvány életébe és nem is kívánok a jövőben egyetlenegy alapítvány életébe semmilyen körülmények között beavatkozni. Ez egy független szervezet, és ennek megfelelően működik, de jelezni szeretném azt, hogy a közoktatás fejlesztési alapítvány amikor létrejött, akkor itt a hivatalban még nem volt ismeretes az, hogy ezzel kapcsolatban mennyi munka lesz. A titkárságot ki kellett alakítani és amikor ezek kialakultak, akkor én azonnal jeleztem - még alelnök korában a tanácsnok asszonynak -, hogy én nem értek egyet azzal, hogy az a köztisztviselő, aki a gyermekvédelmi feladatokat mint referens
85 látja el, egy ilyen nagy tevékenységet folytató alapítványnak – ugyanis 500 körül is érkeztek pályázatok – egy ilyen nagy feladatot is ellát, közben fel kellett venni egy olyan adminisztrátort, aki napi 6 órában látta el az adminisztrációs feladatokat és máshogyan nem tudtuk elhelyezni, hogy ott vele szemben ült és soha nem tudtam eldönteni azt, hogy az én kollégám, munkatársam, beosztottam mikor foglalkozik gyermekvédelemmel és mikor az alapítvány ügyeivel. Én azt gondolom, hogy a gyermekvédelem egy olyan nagy terület, olyan jelentős kötelező feladat, amely egy ember teljes idejét, teljes odafigyelését leköti. Semmi más okom nem volt és én ezt az elmúlt évek során hangoztattam, mihelyt lehetőségem lesz, ezt a problémát meg szeretném oldani. A hozzájárulásom visszavonásánál úgy érzem, megfelelően körültekintő voltam, márciusban tájékoztattam beosztottamat arról, hogy ezt a hozzájárulásomat vissza szeretném vonni és csak a gyermekvédelemmel szeretném, ha foglalkozna a jövőben, és ezzel kapcsolatban megfogalmazom az elvárásaimat. Azt gondolom, hogy énfelém pedig a közgyűlés fogalmazza meg azokat az elvárásokat, amely a gyermekvédelmi rendszerrel kapcsolatban különösen a normatív finanszírozás feletti hozzájárulással kapcsolatos költségvetési szükségleteket határozzák meg. Kolléganőmnek két hónap felkészülést adtam arra, hogy a kuratórium elnökével, a kuratóriummal közölje, hogy egy ilyen döntés várható, azonban szomorúan tapasztaltam, hogy ez májusig nem következett be. Ekkor ismét személyes beszélgetést folytattam le, mielőtt kiadtam volna a levelet, és kolléganőm ismét jelezte, hogy ezt a tevékenységet ő nem kívánja leadni. Ekkor írtam meg azt a levelet, amelyben visszavontam a hozzájárulásomat, de azt is hozzátettem, a kuratórium működése amennyiben kívánja - kérem, tolmácsolja felém -, ha kell, még egy-két hónapig a feladat elvégzéséhez kész vagyok a hozzájárulás megadásához. A következő kérdés az volt, miért hívtam be a kuratórium elnökét. Nem hívtam be a kuratórium elnökét, elnök úr hívta be, az elnök úr is kezdeményezte, én is meghívottként voltam ezen a megbeszélésen. Következő kérdés: miért kívánt ráerőszakolni a kuratóriumra olyan személyt, akivel nem kívántak együttműködni? Azt gondolom, azzal kezdtem, hogy én nem avatkoztam be a kuratórium életébe, és szó sem volt arról számomra, hogy én már kijelöltem volna egy másik titkárt, az a kuratórium belső ügye, hogy milyen munkaszervezetet, milyen titkárt választ, úgyhogy én ebbe a jövőben sem kívánok beavatkozni, tehát nem tudom, hogy ez az állítás honnan származik. Milyen politikai alkut hajt végre a főjegyző? Nem hajtok végre politikai alkut, hanem jeleztem, hogy több éve érlelődő, napirenden lévő dolgot szerettem volna megoldani, szakmai kérdést szeretnék megoldani és a gyermekvédelem érdekében kívánom megoldani ezt a kérdést, a felsorolt indokaim alapján. Érez-e személyes felelősséget a történtekért, és az alapítvány működéséért? Természetesen érzek felelősséget, mert az fontos, hogy az alapítvány jól működjön és az alapítványi pályázatoknál az arra számítók időben jussanak ehhez a pályázati pénzhez. Most én úgy érzem, hogy megfelelően, körültekintően jártam el az intézkedésem meghozatala előtt, tehát nem érzek semmilyen felelősséget. Az utolsó kérdéssel kapcsolatban, amely nem kérdés, hanem kérés, furcsa számomra az, mert nem egy bosszúálló személy vagyok, a hivatalban azt gondolom, hogy többen ismernek már és eszembe sem jutott, hogy bárkit megbosszuljak ezzel kapcsolatban. Természetesen azt nem tudom megígérni, hogy amennyiben ezen kollégám vagy bármely kollégám vezetői intézkedéssel szembeszegül vagy olyan mulasztást követ el, amely miatt vezetői jogom, hogy felelősségre vonjam, akkor ezt megteszem bármikor és kész is vagyok rá. Tehát nem vezet bosszú, amennyiben ez a dolog az általam elképzeltek szerint fog megoldódni és remélve azt, hogy a kuratórium működőképes fog maradni és megoldja a kuratórium saját problémáját. Én támogatom minden vonatkozásban, akkor engem semmilyen bosszú nem vezet. Kérem képviselőasszonyt, hogy a válaszomat fogadja el.
86 Dr. Áldozó Tamás „Tisztelt Főjegyző Úr! A hatályos jogszabályok rendelkezései szerint a megyei közgyűlés hivatalát a megyei főjegyző vezeti. Szeretném megkérdezni, hogy milyen megfontolások alapján jutott arra a meggyőződésre, hogy a hivatal gazdasági irodájának vagyonkezelői csoportjába pont a közgyűlés szocialista képviselőivel együttműködő egyik MDF-es képviselő gyerekét alkalmazza? Szeretném tudni azt is, hogy a vagyonkezelői csoportban az alkalmazás időpontjában volt-e egyáltalán betöltetlen munkakör? Szeretném megkérdezni továbbá, hogy a közeli jövőt illetően az MSZP-MDF-SZDSZ megyeházi és (tv elnök választó) koalíció milyen további munkahelyteremtő igényeit kell kielégíteni.” Válasz Dr. Zsédenyi Imre Tisztelt Tanácsnok úr! A megyei önkormányzati hivatal nem kis szervezet, a működésére vonatkozóan naponta bizonyos beavatkozások szükségesek, naponta merülnek fel személyi kérdések, elsősorban a helyettesítésekre gondolok, a feladatellátásra. Jelenleg is több olyan helyen van helyettesítés - elsősorban hivatali dolgozók -, ahol erre az adott probléma miatt szükség van. De ha feladat nem látható el belső helyettesítéssel, akkor a külső munkaerő is bevonásra kerül. Tehát jelenleg is – nemcsak egy munkakörben – több, esetben van helyettesítés. Az elmúlt évben többször felmerült, hogy a gazdasági iroda gyakorlatilag egy ellátó szervezet is és nagyon leterhelt. Konkrétan az merült fel, hogy még egy gépkocsivezető beállítása szükségessé válna, én erre takarékossági okok miatt nem tettem javaslatot. 2003. május-júniusban különösen megnövekedtek a feladatok, több külföldi delegáció érkezett, Finnországból, a „DEFRA” pályázat, amely konferenciát jelentett. Öt országból voltak itt: Alsó-Ausztriából és Erdélyből is érkezett delegáció, amely azt jelentette, hogy a gépkocsivezetők nagyon leterheltek voltak. Jelenleg két gépkocsivezetőnk dolgozik, számukra törvényes órakeret van és a pihenési idő kiadása kötelező jellegű. Nem tudtam kiadni sem a túlórákat, sem a pihenőidőket megfelelően. A másik oldalon viszont jelentkezik egy igény arra, hogy a négykulcsos üzemben működő hivatali gépkocsi minden reggel útrakészen álljon, feltankolva, megtisztított ablakkal és megfelelő karbantartások vannak, szervizbe kell vinni azokat. Ezen kívül még a hivatalban nincs olyan, mint segédmunkaerő, ugyanakkor vannak költözések, anyagbeszerzések, tehát mindenképpen ideiglenes jelleggel vannak olyan feladatok, amelyeket el kell végezni, nem beszélve a nyári szabadságolásra való felkészülésről és a betegségekről. Úgy érzem, hivatali kötelességem, hogy ezeknek a feladatoknak eleget tegyek. Tisztelt Tanácsnok Úr! Nem véglegesen töltöttem be egy átmenetileg felmerülő állást, ha úgy tetszik, hanem három hónapos időtartamra kötöttem az említett fiatalemberrel szerződést és nem köztisztviselőként kötöttem meg azt. A személy kiválasztásánál az alkalmasság befolyásolt és nem befolyásolt semmilyen politikai kérelem. A fiatalember eddigi munkáját nagyon pozitívnak ítéltem meg és szükségesnek. A vagyonkezelői csoportnál nem létesítettem tehát végleges státuszt, a bérmegtakarítás és a hivatalban lévő üres álláshelyek biztosítják számomra azt, hogy az ilyen és hasonló feladatokat megoldjam.
87 Tisztelt Tanácsnok Úr! Eddig sem tettem és óvom a hivatalt és magamat is az itt elhangzott állításoktól, és igyekszem is azt mindenben betartani. Kérem tanácsnok urat, szíveskedjen elfogadni a válaszomat.” Szó szerinti rögzítés vége
23.
Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről közgyűlés elnökének saját hatáskörben hozott döntéseiről (III.)
(II.) és a
Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére tárgyalásra alkalmasnak minősítette. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 27 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 25 ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi
igen szavazattal,
187/2003. (VI. 12.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 158/2002. (XII. 12.) 5. pontja, 2/2003. (II. 13.), 3/2003. (II. 13.), 4/2003. (II. 13.), 4/22203. (II. 13.), 5/2003. (II. 13.), 16/2003. (II. 13.), 17/2003. (II. 13.), 18/2003. (II. 13.), 19/2003. (II. 13.), 20/2003. (II. 13.), 22/2003. (II. 13.), 23/2003. (II. 13.), 23/2003. (II. 13.), 83/2003. (II. 13.), 85/2003. (III. 24.), 87/2003. (IV. 17.), 88/2003. (IV. 17.), 89/2003. (IV. 17.), 90/2003. (IV. 17.), 107/2003. (IV. 17.), 110/2003. (IV. 17.), 111/2003. (IV. 17.), 112/2003. (IV. 17.), 113/2003. (IV. 17.), 142/2003. (IV. 17.), 143/2003. (IV. 17.), 144/2003. (IV. 17.), 145/2003. (IV. 17.), 146/2003. (IV. 17.), 147/2003. (IV. 17.), 148/2003. (IV. 17.), 149/2003. (IV. 17.), 150/2003. (IV. 17.), 153/2003. (IV. 17.), 155/2003. (IV. 17.) határozatokra adott jelentést elfogadta. Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
88 24.
Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2002. január 26 – 2003. március 31.)
Dr. Zongor Gábor Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság 2003. június 11-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a közgyűlés részére tárgyalásra alkalmasnak minősítette. Hozzászólások Porga Gyula Elmondta, résztvevője volt egy fontos eseménynek, amelyen dr. Zsédenyi Imre főjegyző is jelen volt. Feltételezte, hogy véletlenül maradt ki az anyagból és nem titokban vett részt a főjegyző a rendezvényen. A Séf iskolának volt a megnyitó rendezvénye, ahol a főjegyző a Guiness-rekordnak számító palacsintasütő verseny fővédnöki tisztét töltötte be. Talabér Márta Felhívta a közgyűlés elnöke figyelmét arra, hogy mielőtt aláírja az előterjesztést, nézze azt meg, mivel Antall József nevét nem helyesen írták abban. Dr. Zsédenyi Imre Porga Gyula hozzászólására elmondta, hogy valóban részt vett az említett rendezvényen. Megtisztelőnek érezte a Guiness-rekord fővédnöki címet, és véletlenül maradt ki részvételének említése az eseményjegyzékből. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 28 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül tudomásul vette. Képviselői bejelentések Dr. Áldozó Tamás Meghívta a megyei közgyűlés valamennyi tagját - mint a rendezvény egyik szponzorát - a hétvégén sorra kerülő pápai nemzetközi játékfesztivál rendezvényeire, valamint augusztus másodikán a Pápai Várkert Fürdő ünnepélyes avatására. Dr. Szabó Sándor Elmondta, hogy Veszprémben a József Attila utcában lakók problémáztak az önkormányzat tulajdonában lévő területtel kapcsolatban. Több napirend nem lévén, a közgyűlés elnöke a testület ülését 20:00 órakor bezárta. K.m.f. Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
Kuti Csaba a megyei közgyűlés elnöke
