JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2005. február 17-én 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:
Kuti Csaba a megyei közgyűlés elnöke Dr. Zsédenyi Imre főjegyző Ács János Dr. Áldozó Tamás Róbert Baky György Bebesi István Boros Dénes Bors István Farkas Béla István Farnadi Gyula Galambos Szilvia Geipl Miklósné Dr. Horváth Balázs Dr. Horváth József Horváth László Igaz Sándor Kenézné Berei Györgyi Dr. Kontrát Károly Dr. Kovács Zoltán Kovács Zoltán János Könnyid István Kropf Miklós Leszkovszki Tibor Máhl Ferenc Maurer Konrád Dr. Mayer József Dr. Nagy Zoltán Dr. Németh Márta Pálfy Sándor Pandur Ferenc Porga Gyula Pusztai István Sibak András Dr. Szabó Sándor Szente István Dr. Szijártó István György Dr. Szundy Béla Talabér Márta Tóth Imre Ferenc Tóth István Dr. Zongor Gábor képviselők
2 Jelen voltak továbbá:
Arató Róbert – Szociáldemokrata Párt Sinka Lászlóné – Veszprém Környéki Gyermekvédelmi Igazgatóság, Veszprém Horváth György – Horváth és Társa Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., Veszprém Dr. Somlai Géza, Bodor Imre – Megyei Tüdőgyógyintézet, Farkasgyepű Madarász Lajos – Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém Óvári István – Idősek Otthona - Szőc Tóth Attila – Egészségügyi Bizottság külső tagja Beratin Gábor, Kovács Katalin, Szamosvári Éva, Kiss György – pályázók a Kabóca Bábszínház igazgatói állására Albert László, Tóthné Stupián Anikó, Csik Ferenc, Bezeczki László, Csaba Árpád Antal, Földesi Tibor, Méreg József, Pásztor István – pályázók a Testnevelési és Sporthivatal igazgatói állására Dr. Molnár Ibolya aljegyző, Forintos Erzsébet, Horváth László, Sándor Tamás, Vörös Kálmán irodavezetők, dr. Forgács Éva, Veiland László és Agg Zoltán hivatalvezetők, Jakab Istvánné, Krámli János, Mészáros Anett testületi ügyek referensei
12 fő sajtó munkatárs és érdeklődő állampolgárok Kuti Csaba Köszöntötte a testület ülésén megjelent képviselőket, a hivatal és az intézmények, továbbá a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 40 fő közgyűlési tag közül 39 fő jelen van, az ülés határozatképes. (Dr. Kovács Zoltán később érkezett a testületi ülésre.) Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentéseket tette: -
-
-
A Szent István terem előterében láthatók az Erdélyből származó Némethi Kinga művészeti alkotásai. Némethi Kinga a Veszprém Környéki Gyermekvédelmi Igazgatósághoz tartozó gyulafirátóti lakásotthon lakója, valamint a Zirci III. Béla Gimnázium és Szakközépiskola II. osztályos tehetséges tanulója, akinek alkotásait valamennyi képviselőtársa figyelmébe ajánlotta. Kinga további tanulmányaihoz, illetve művészeti tevékenységéhez nagyon sok sikert kívánt a képviselőtestület nevében. Napirend előtti hozzászólást jelentett be Talabér Márta, a Fidesz-MKDSZ-KPE frakcióvezető helyettese. A napirend előtti hozzászólás címe: „Veszprém helyett Fejér megye, Horváth Balázs helyett Kálmán András”, a hozzászólás előadója Dr. Áldozó Tamás frakcióvezető. Napirend előtti hozzászólást jelentett be Dr. Horváth József képviselő. A napirend előtti hozzászólás címe: „Padrag 1000 éves”. Galambos Szilvia képviselő interpellációt nyújtott be hozzá, melyet a vegyes ügyekben a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentés előtt javasolt megtárgyalni.
3 -
-
-
Az Oktatás, Ifjúsági és Sport Bizottság a meghívóban V/5. számmal jelzett Szülőföld program támogatása c. előterjesztés tárgyalásának elhalasztását javasolta, tekintettel arra, hogy az erre vonatkozó jogszabályt a parlament a napokban fogadta el és kihirdetésére még nem került sor. A bizottság kezdeményezésével az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság is egyetértett A meghívóban V/7. számmal jelzett „A Magyar Építőipari Múzeum Alapítvány alapító okiratának módosítása” című előterjesztését visszavonta, mivel Asztalos István, a Veszprém Megyei Jogú Város alpolgármestere jelezte, hogy a város és az építőipari múzeum között folyó tárgyalások – reményei szerint – az alapító okirat módosítása nélkül is lehetőséget teremtenek a megállapodásra. Bejelentette, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság február 16-ai ülésén valamennyi napirendi tervezetet, valamint a benyújtott módosító indítványokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette.
Kérte, aki egyetért azzal, hogy a Szülőföld program támogatása c. előterjesztést a közgyűlés tárgyalja, az igennel szavazzon. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1 igen szavazattal, 30 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett nem támogatta a Szülőföld program támogatása c. előterjesztés tárgyalását. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a napirendi javaslat elfogadásáról az ismertetett kiegészítéssel együtt. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 35 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 1/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2005. február 17-ei ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: I. SZEMÉLYI ÜGYEK: 1. A Kabóca Bábszínház igazgatójának megbízása Előadó: Dr. Németh Márta, a megyei közgyűlés alelnöke, a Társulási Tanács elnöke 2. A Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal igazgatójának megbízása Geipl Miklósné tanácsnok, az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság Előadó: elnöke 3. Iskolaszéki tag delegálása a Magyar -Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium iskolaszékébe Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
4 4. Kuratóriumi tag delegálása a „Veszprém megye közoktatásáért” Közalapítvány kuratóriumába Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 5. A Tapolcai Oktatási Intézményeket Fenntartó Társulási Tanácsba új képviselő delegálása Előadó: Pusztai István, a megyei közgyűlés alelnöke II. RENDELET: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetésének megállapítása Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: III. VAGYONI ÜGYEK: 1. A tihanyi 141 hrsz-ú ingatlan átsorolása az egyéb vagyoni körbe és elidegenítésre kijelölése Előadó: Baky György tanácsnok, a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnöke IV. INTÉZMÉNYI ÜGYEK: 1. A várpalotai Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium vasipari tanműhelyének felújítása CÉDE támogatási pályázattal Előadó: Geipl Miklósné tanácsnok, az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke 2. Céltámogatási pályázat benyújtása az egészségügyi intézmények 2005. évi gépműszer beszerzésére Dr. Szundy Béla tanácsnok, az Egészségügyi Bizottság elnöke Előadó: 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő kórházak szakmai terveinek elfogadása Előadó: Dr. Szundy Béla tanácsnok, az Egészségügyi Bizottság elnöke 4. A Devecseri Városi Könyvtár beiratkozási díjaival és 2005. évi költségvetésének megállapításával kapcsolatos egyetértési jog gyakorlása Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke V. VEGYES ÜGYEK: 1. A szakképzés helyzete, fejlesztési feladatai a megyében Geipl Miklósné tanácsnok, az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság Előadó: elnöke
5 2. Az Európai Információs Pont Kht. 2004. évi beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása, valamint a Kht. 2005. évi üzleti terve Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: Pomázi Szilárd, a közhasznú társaság ügyvezetője 3. Beszámoló a Megyei Területfejlesztési Tanács munkájáról, a támogatott fejlesztésekről Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke 4. A köztisztviselői teljesítménykövetelmények alapját képező 2005. évi célok meghatározása Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke 5. Veszprém Megyei Önkormányzat támogatása a 2004. december 26-ai szökőár áldozatainak megsegítésére Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 6. Interpelláció 7. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.) Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke 8. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2004. november 20. – 2005. január 31.) Előadó: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Kuti Csaba Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők megkapták, illetve kiosztásra kerültek a következő anyagok: -
Módosító indítványok Az adatvédelmi biztos levele a MÖOSZ elnökéhez A devecseri polgármester levele a városi könyvtár költségvetésével kapcsolatban Presztízs c. folyóirat A Comitatus 2005. évi különszáma Megyeházi tudósítások 1-2. száma
Kuti Csaba Megadta a szót Dr. Áldozó Tamásnak a napirend előtti hozzászólásra. Dr. Áldozó Tamás napirend előtti hozzászólása Szó szerinti rögzítés „Az annak idején megalakult 8-as főút Térségi Tanácsa elnökének Dr. Horváth Balázst választotta többek között azzal a jól átgondolt motivációval, hogy a 8-as és a megépítendő
6 M8-as Veszprém megye életét a kiépítendő közúti infrastruktúra okából meghatározóan befolyásolja. A volt elnök lokálpatriotizmusa közismert. Nem feladatom a Térségi Tanács eddigi tevékenységét méltatni, de az ott végzett munka eredményességét mutatja, hogy a 8-as főút bizonyos szakaszai megépültek, és az M8-as autópálya, a Dunaújvárosi híddal együtt az autópálya programba bekerült. Csak a hozzá nem értők, vagy a tényeket tudatosan elhallgatók vonják kétségbe képviselőtársunk e célból végzett munkájának eredményességét. Ezek után mindenkit megdöbbentett, hogy a helyi érdekekről elfeledkezve, nyilván egyéni érdekei és bizonyos fajta szocialista párti nyomás eredményeként Kuti Csaba veszprémi közgyűlési elnök ügyes kis puccsal megbuktatta a Térségi Tanács volt elnökét, és a reá jellemző kamarilla politika minden nemtelen eszközét felhasználva, megszervezte a dunaújvárosi kötődésű elnök megválasztását. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem az új elnök személye ellen szólok, de azzal, hogy Veszprémből a Tanács munkája, illetve a Tanács munkájának irányítása átkerült Dunaújvárosba, Veszprém megye érdekeivel szembeni politizálás megnyilvánulását látom Kuti Csaba részéről. Nyilvánvaló, hogy a Tanács munkájában ezután súlyponteltolódás következik be, és a Nyugat- és Közép-Dunántúl régió helyett a Dunaújvárosi híd, és az arra rákötő Kelet-Nyugat irányú útépítés lesz a meghatározó. Kérdezem ezért Kuti Csabától, miért helyezte háttérbe a megyei érdekeket, és kíváncsi vagyok, hogy ezek után is Veszprém megyei polgárnak tartja-e magát? Kuti Csaba Köszönöm szépen. Mivel a közgyűlés elnökének is, meg a személyesen megszólítottnak is joga, sőt kötelessége a válaszadás, azt gondolom, magától értetődik, hogy a föltett kérdésre őszintén válaszoljak és megismételjem azt a mondatot, amit – a Magyar Nemzet című újságot olvasók talán emlékeznek – az újságíró kérdésére mintegy másfél hónappal ezelőtt, amikor a váltás történt válaszoltam. Őszintén azt gondolom, hogy egy területfejlesztési tanács munkájának a hatékonyságát rendkívüli módon befolyásolja az elnök személyének a kormányhoz való kötődése. Magától értetődik, hogy az előző ciklusban, amikor Dr. Horváth Balázs képviselőtársunk a Parlamentben kormánypárti képviselőként dolgozott, nagy lehetősége volt a döntések pozitív irányú befolyásolására – és ahogy a felszólaló mondta is, ez természetesen meg is történt – amit én azt gondolom valamennyien nagyon jóleső érzéssel és természetesen a kötelezően elvégzendő munka akceptálásával fogadtunk. Azt gondolom, senki számára nem meglepő, ha úgy gondoljuk, hogy 2004 végén a kormánypárti függőségek a Parlamentben már érezhetően megváltoztak 2000-hez viszonyítva, és ugyanez a logika azt diktáltatja, a kormánypárthoz kötődő és a bizottság munkájában a törvény lehetőségei közt amúgy is a munkában résztvevő képviselő lássa el az M8-as Térségfejlesztési Tanács elnöki teendőit. Dr. Kálmán András, Dunaújváros polgármestere az MSZP frakciójában a Parlamentben dolgozik, és kevés magyarázat kell ahhoz, hogy lássuk, az M8-asnak a megépülése, a Dunaújvárosi híd megépülése Dunaújváros életében rendkívül fontos. Éppen ezért elvárható, Dr. Kálmán András mint a tanács elnöke legalább olyan aktivitással, és hát én valamennyiőnk nevében bízom abban, hogy legalább olyan hatékonysággal fog majd tudni dolgozni az M8-as érdekében, ezért bármikor őszintén és magától értetődően vállalom, hogy a törvény változásából adódó váltásnak most aktualitása és szükségessége volt és ezt mint Veszprém megyei polgár mondom, teljesen értelemszerű számomra, hogy Kálmán András megfelelő vezetője lesz ennek a tanácsnak.
7 Megkérdezem, van-e aki esetleg érintettség kapcsán reagálni kíván? Talabér Márta frakcióvezető-helyettesként. Talabér Márta Köszönöm Elnök úr a szót! Nem érintettség kapcsán, hanem mind a két frakciónak, illetve mind a két oldalnak van lehetősége reagálni. Ha Elnök Úr logikáját követjük, akkor azt kell javasolni Elnök Úrnak, mondjon le a megyei közgyűlési elnöki tisztségéről, hisz ez egyben azt is jelenti, hogy a Megyei Területfejlesztési Tanács elnöki tisztségét is betölti, s ha abból kiindulunk, amit Ön elmondott, akkor szerencsésebb lenne hogyha egy szocialista elnöke lenne a közgyűlésnek és a Megyei Területfejlesztési Tanácsnak, mert akkor sokkal több pénzhez juthatna a megye. Úgyhogy én javaslom, hogy legyen elnökcsere, válasszuk meg Pusztai Istvánt elnöknek és a megye meg fog lódulni, a gazdasági fejlődés útjára fogunk lépni. Kuti Csaba Köszönöm a javaslatot Képviselő Asszony, meg fogom gondolni. Ha ez a megye érdeke, természetesen egyetértek a javaslattal. Dr. Horváth Balázs úr személyes érintettségéből kíván szólni. Dr. Horváth Balázs Csak egy mondat a váltást követően. Nyilván nagyon alaposan átnézte az Elnök Úr, hogyha ennyire jól informált. A váltást követően a Dunaújvárosi hídtól átcsoportosítottak 870 millió Ft-ot, nyilván a parlamenti szocialista többség jóváhagyásával. Föl kell lapozni, megjelent már a közlönyben a költségvetési törvény, nem egy nagy munka. Ahogy a Kuncze szokta mondani a volt szocialista miniszterelnöknek: „olyan mint a képeskönyv, könnyű elolvasni”. Föl kell lapozgatni és észre lehet venni, hogy a váltást követően történt a 870 millió Ft-os Dunaújvárosi híd főösszeg csökkentése. Köszönöm. Kuti Csaba Köszönöm. Vajon mennyi lett volna, ha nem történik meg a váltás? Megadom a szót Dr. Horváth József úrnak. Dr. Horváth József napirend előtti hozzászólása Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Kicsi falunak is lehet nagy történelme! Padrag település 2005-ben 1000 éves. Padrag viharos, nehéz időket élt meg napjainkig, de az ott lakóknak mindig volt kitartása, ereje ahhoz, hogy azon a helyen folytassák további életüket. Padrag név a legrégibb magyar oklevélben, a veszprémvölgyi apácák 1002 előtt írt alapítólevelében tűnik fel, tehát biztosan X. századi név. Padrag a veszprémvölgyi görög apácák ősi birtoka. Benne foglaltatik a részükre 1109-ben kiadott privilégiumban. 1625-ben királyi adományban a győri jezsuita kollégiumé, amelynek 1773-ban történt feloszlatása után a Tanulmányi Alap birtokállományához csatolták. A falu az 1646. évi urbárium szerint, a Bakony közepén fekszik s nagy határral rendelkezik. Lakói földművelő és állattenyésztő emberek.
8 Az itt élő nép élete a XVI-XVII. században sanyarú. 1548-ban az apácák gazdatisztjeinek rossz bánásmódja miatt, 1624-ben pedig a török miatt a lakosság elmenekült. Az 1640-es években népe – kettős adózás miatt – annyira megfogyatkozott, hogy a török saját kezdeményezésére könnyít a padragiak sorsán, sőt a magyar földesurat is erre kéri, hiszen mint írta: „pusztából kevés hasznunk lenne”. A század végén a hadak beszállásolása további nyomorúságos sorssal sújtja a falut. 1720-tól a fejlődést tovább gátolta a földesúri önkény, és a népesedés normális folyamata csak az úrbérrendezés után következett be. A XVII. században a jezsuiták sem pénzt sem kilencedet nem szedtek, de több robotot követeltek a falutól. A XVIII. században kötelezettségeiket szerződésbe foglalták. A település népessége mindvégig az örökös röghöz kötött jobbágy. Csak az 1755. évtől a zsellérekből képződik az a réteg, amely bejelentés után szabadon elmehet és javait, házát szabadon értékesítheti. 1771-ben Padragon 60 család él, ebből már 20 szabad költözködésű. Padrag 1754-ig református vallású. 1785-ben a katolikusok száma már meghaladja a reformátusokét. Mindkét felekezetnek van már iskolája. A jobbágyfelszabadítás után 3754 holdban állapítják meg a település határát, amelyből 1 nagy és 98 a kis birtok. A terület 60%-a erdő, 11%-a kert és rét, 21%-a szántó. Padrag a XIX. század elején 900 lakójával már a megye jelentős települése. Fejlődésében azonban megáll, és 1941-ben sem volt több lakója, mint a múlt század közepén. Rohamos fejlődés a bányászattal indult meg. 1954-ben a bányában már 745 munkás dolgozott. A község fejlődését elősegítette Ajka-Padrag-Halimba vasútvonal megépülése, Csékúttal majd Ajkával történt egyesülése. Vajon mi tartotta meg Padrag települést egy évezreden keresztül? Az ember, amely nem tehetetlen, nem életképtelen bábú, szívós küzdelemmel, kitartással boldogulni tud, ha külső erők újra meg újra sárba tiporják is törékeny életét. Fel tud kelni ismét, hogy újrakezdje az életét és megteremtse mindazt, amit szülei, nagyszülei, ősatyái már megálmodtak egyszer. Padrag az idén 1000 éves. Isten éltesse még további 1000 évig! Tisztelt Közgyűlés! Padragkút, ahol már 3100-an élnek, méltón és sok színvonalas programmal készül az ünnepre. Megérdemli a megyei közgyűlés megemlékezését és támogatását. Köszönöm a figyelmüket.” Szó szerinti rögzítés vége NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA 1.
A Kabóca Bábszínház igazgatójának megbízása
Kuti Csaba Bejelentette, hogy az előterjesztést az Intézményt Irányító Társulási Tanács terjesztette a közgyűlés elé, ennek megfelelően a szakbizottságnak azt nem kellett véleményeznie. Valamennyi pályázó hozzájárult a napirend nyilvános ülésen történő tárgyalásához. A pályázók közül Biróné Bognár Ágnes pályázata a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek nem felel meg, ezért javasolta, hogy a napirend tárgyalásának megkezdése előtt döntsenek e pályázat elutasításáról.
9 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 2/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, hogy Biróné Bognár Ágnes 8451 Ajka, Padragi u. 52. szám alatti lakosnak a Kabóca Bábszínház igazgatói munkakörére benyújtott pályázata a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek nem felel meg, ezért a pályázatot tárgyalás nélkül elutasítja. Felkéri a Megyei Önkormányzat főjegyzőjét, hogy Biróné Bognár Ágnes pályázót a fentiekről tájékoztassa. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
Kuti Csaba Felhívta a figyelmet arra, hogy az SZMSZ 18. § (4) bekezdése alapján: ”A közgyűlés a hatáskörébe tartozó választási, kinevezési és megbízási ügyekben - több személy esetén először a jelöltek előzetes kiválasztásáról határoz. A kiválasztás oly módon történik, hogy az egyszerű többséget el nem ért személy(ek) a következő fordulóban nem bocsáthatók szavazásra. A második fordulóban minden képviselő érvényesen egy jelöltre szavazhat, oly módon, hogy elsőként a legkevesebb igen szavazatot elérő jelöltről döntenek. A kinevezésről, illetve megbízásról a testület minősített többségű szavazással határoz. Eredménytelen szavazás esetén újabb szavazást elrendelni nem lehet, az eljárást a téma szerint illetékes bizottság hatáskörébe kell utalni, amely a közgyűlés ülésére - az ismételt pályázat lebonyolítását követően - újból előkészíti a személyi javaslatot.” Felkérte a Társulási Tanácsot képviselő Dr. Németh Márta alelnököt a javaslat ismertetésére. Dr. Németh Márta Elmondta, hogy a Társulási Tanács január 31-ei ülésén hallgatta meg a pályázókat, melyen 4 igen szavazattal, egyhangúlag Beratin Gábor jelöltet javasolta a közgyűlésnek a Kabóca Bábszínház igazgatójává kinevezni. A bábszínházat fenntartó másik önkormányzat szintén mai napon tartja közgyűlését, ahol ugyanez a javaslat fog elhangzani. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön arról, hogy a pályázókat egyenként meg kívánja-e hallgatni. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a pályázókat egyenként meghallgatja.
10
Kuti Csaba Kérte a pályázókat, hogy névsor szerint jöjjenek az elnöki asztalhoz meghallgatásra. Elsőként Beratin Gábort szólította. Beratin Gábor Elmondta, hogy azonnali teendői között felkeresné az összes oktatási intézményt és az óvodákat, személyesen beszélne az igazgatókkal és az óvodavezetőkkel. A jelenlegi bérletkonstrukció megváltoztatását tervezi a mostani két bérletsorozatot, mely 3-3 előadást tartalmaz, úgy módosítaná, hogy 1 bérletsorozatot indítana, melyben 4 előadás lenne, 6 bemutatót tartana egy évadban. Az első évadban egy állatmese keretében közlekedési szabályokat mutatnának be, valamint egy betlehemes műsort. Alapproblémának tartja, hogy sem az épület, sem a játszóhely, sem a világító- és hangosító berendezés nincs saját tulajdonban, valamennyi bérlemény. Így a bevételek talán több mint 100 %-a megy el. Középtávú terveiben egy színészház létrehozása és saját hangosító, illetve világító berendezés vásárlása szerepel. Hosszú távon pedig saját épület megszerzését tűzte célul, ezt elsősorban EU-s pályázatokra alapozza. Véleménye szerint 50-80 millió Ft-os összegre lenne szükség a vásárláshoz. A színházak részére jelenleg a „Kultúra 2000” pályázat áll rendelkezésre. Reményei szerint ezt a jövőben épületvásárlásra is ki fogják terjeszteni. Kérdések Maurer Kondrád Megkérdezte a pályázótól, hogyan szeretné megvalósítani terveit, amikor a szakbizottság úgy vélekedett, hogy „kevésbé ismeri a társulatot és a helyi lehetőségeket”, ráadásul sem a szakbizottságtól, sem a bábszínház dolgozóitól nem kapott támogatást. Porga Gyula Megkérdezte a pályázótól, tekintettel arra, hogy sokfele megfordult, és sokrétű tevékenységet folytat, hogy mennyi időt kíván Veszprémben tölteni, esetleges kinevezése esetén. Kuti Csaba Mint leendő munkáltató megkérdezte, hogy kinevezése esetén hányféle tevékenységet kíván a főállása mellett folytatni. Beratin Gábor Válaszában elmondta, hogy az igazgatói állások betöltése véleménye szerint nem a helyismereten és a társulat ismeretén alapul. Egy vezetői tapasztalattal rendelkező szakember egy hónapon belül megismeri a társulatot, a helyi ismereteket pedig fél éven belül meg tudná szerezni. Porga Gyula kérdésére azt válaszolta, hogy természetesen hosszú távon gondolja a veszprémi bábszínház igazgatását is. A városban települne le a szinkronizálást ez esetben nem folytatná, hiszen az Budapesthez kötődik. Kiss György Elmondta, hogy azon kevesek közé tartozik, aki a Kabóca Bábszínházat mint munkahelyét, valamint a bábszínházi munkát is nagyon szereti. Nagy kihívást jelentett számára az intézményről való felelős gondolkodás és annak lehetősége, hogy azokat meg is valósíthatja.
11 Jól ismeri a társulatot, a megyét, tisztában van a bábszínház lehetőségeivel. Fontos célként tűzte ki a társulat munkájának országos elismertetését, ennek megfelelően az intézmény felszereltségének megteremtését. Helyesbítette az előtte szóló pályázó kijelentését, ugyanis hangtechnikával rendelkezik a bábszínház, csak fénytechnikát kell beszereznie. Megítélése szerint fontos lenne olcsóbb játszóhelyet találni, elsőként azt kellene tisztázni, hogy mindez miből valósítható meg. A pályázatában részletesen kitért arra, hogy a bábszínháznak rengeteg lehetősége van anyagi helyzetének javítására. Véleménye szerint a bábelőadások „forgalomképesek”. A tevékenység bővítésével a megye több településére való eljutással kb. 30 %-kal fokozható lenne az intézmény bevétele. Változtatni kíván az eddigi gyakorlaton, miszerint számottevő szponzori támogatást nem kapott, pályázati pénzekkel nem tudott gazdálkodni a színház. A pénzeszközök birtokában lehetne gondolkozni azon, hogy milyen művészi tevékenységet fejtsen ki az intézmény. A Társulási Tanács és a szakmai bizottság által egyaránt hiányolt szakmai felsőfokú végzettségével kapcsolatosan elmondta, hogy időközben jelentkezett a Veszprémi Egyetem Színháztudományi Tanszékén, színháztörténeti szakra, másoddiplomás levelező képzésre. A diplomát viszonylag kis elfoglaltság mellett mintegy 8 félév alatt meg tudná szerezni. Kérte a közgyűlést, hogy a szakmai bizottság által kialakított rangsor figyelembe vételével adja meg a lehetőséget tervei megvalósításához. Kinevezése esetén garanciát vállal az átmenet zökkenőmentességére és a zavartalan tovább működésre. Kérdés Talabér Márta Megkérdezte, hogyan értékeli, hogy a társulat 19 jelen levő tagjából 17-en nem őt támogatták. Továbbá megválasztása esetén miből gondolja, hogy az átmenet zökkenőmentes lesz, illetve nem gondolja-e, hogy többen el fogják hagyni a bábszínházat. Kiss György Válaszul a „saját hazájában senki sem lehet próféta” mondást idézte. Felhívta a figyelmet, hogy a társulat véleményével ellentétben áll a szakmai bizottság álláspontja, aki első helyen őt jelölte meg a pályázók között. Megítélése szerint az átmenet zavartalanságát éppen az biztosítaná, hogy jól ismeri a társulat tagjait, illetve a korábban távozott bábszínészeket, akik esetleg újra játszanának. Kovács Katalin Megítélése szerint a jelenlegi társulat nagyon energikus, fiatal és még nagyon sokra képes. A képességek további kihasználását kívánja szorgalmazni, elsősorban a veszprémi gyerekek javára. Véleménye szerint továbbfejleszthetőek a tárgyi és személyi feltételek. Hosszú távon ő is a bérleti díjak kiváltását, valamint színészház létrehozását tervezi. Nagyobb hangsúlyt helyezne a bábszínészek képzésére, illetve továbbképzésére. Az anyagi fedezetet elsősorban pályázatokból biztosítanák. Fontosnak tartja a színészek napi karbantartását a mozgás, a beszéd és az ének lehetőség szerinti napi gyakorlását. Kérdés nem hangzott el.
12 Szamosvári Éva Elmondta, hogy pályázatát azért nyújtotta be, mert évek óta tartós kapcsolatot tart fenn a társulattal egy véletlen találkozásnak köszönhetően. Tapasztalatai szerint nagyon színvonalas előadásokban, programokban részesülhetnek a gyerekek a társulat lelkes hozzáállásának köszönhetően. Örömmel tölti el, hogy a 19 dolgozóból 17-en őrá szavaztak. Amennyiben lehetőséget kapna, a bérletes előadásokat tovább bővítené, a környező településeken még több óvodás, iskolás részére biztosítana előadásokat. A tehetséges gyerekek „felfedezését” is fontos feladatnak ítélte meg rajz- illetve meseíró pályázatok segítségével. A Kabóciádét nagyon jó kezdeményezésnek tartja, melynek tovább folytatását biztosítaná. Kérdés nem hangzott el. Kuti Csaba Megköszönte a jelöltek bemutatkozását és megnyitotta a vitát. Hozzászólások Porga Gyula Elmondta, hogy a bábszínház szolgáltatásait mint gyakorló apa is figyelemmel kíséri. Hiányolta Sarkadi Nagy László pályázatát. Az elmúlt 12 év alatt kibontakozott tevékenységet – megítélése szerint – nagyon nehéz lesz folytatni. Sajnálattal állapította meg, hogy Sarkadi Nagy László és Végh Zsolt által létrehozott gyermekközpontú bábszínház folytatási szándékát csak egyetlen pályázónál érzékelte. További problémaként ítélte meg, hogy a szakmai szakértői bizottság, illetve a társulási tanács is más típusú bábszínházban gondolkozik, mint ami eddig működött. Felhívta a fenntartó figyelmét, hogy mindegyik pályázatban megfogalmazódtak olyan igények, amelyekhez a jelenlegi vezetés is folyamatosan kérte a segítséget, és amit nem kaptak meg, különösen a saját tulajdonú épület, valamint színészház hiányára vonatkozóan. Dr. Németh Márta Válaszában elmondta, hogy a jelenlegi igazgatónak 2005. június 30-án járt volna le a megbízatása, közismert, hogy ő adta be a lemondását és így került sor a mostani választásra. Véleménye szerint mind a szakmai bizottság, mind a Társulási Tanács alapos munkát végzett, nagyon sok kérdést intézett a pályázókhoz. Megítélése szerint azért nincs könnyű helyzetben a közgyűlés, mert más-más rangsort állított fel a szakmai bizottság és a Társulási Tanács és másfajta véleményt tolmácsolt a Közalkalmazotti Tanács. Tekintettel arra, hogy a társulás miatt a két közgyűlés egybehangzó döntése szükséges ahhoz, hogy a Kabóca Bábszínház tevékenysége kinevezett igazgatóval folyamatos legyen, ezért a Társulási Tanács már ismertetett egybehangzó véleménye a mérvadó álláspontja szerint. Javasolta, hogy a közgyűlés ezt a véleményt vegye figyelembe. Megköszönte Sarkadi Nagy László és a bábszínház eddigi vezetőinek áldozatos és színvonalas munkáját. Dr. Horváth Balázs Megkérdezte, mi a magyarázata annak, hogy a szakmai zsűri előminősítési eredményétől eltérően foglalt állást a Társulási Tanács.
13 Dr. Németh Márta Válaszában elmondta, hogy nyomós érvként került latba a Társulási Tanács ülésén, hogy Kiss György pályázónak nincs meg a szakmai felsőfokú végzettsége, ugyanakkor 3 pályázó minden szempontból megfelelt a pályázati kiírásban foglaltaknak. A meghallgatás során a már ismertetett egyöntetű vélemény alakult ki. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés első körben „szimpátia szavazással” döntsön arról, hogy alkalmasnak tartja-e az adott pályázót az állás betöltésére. A jelöltek előzetes kiválasztásra vonatkozó döntésre névsor szerinti sorrendben tett javaslatot. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 18 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 16 tartózkodás mellett Beratin Gábor nem kapta meg az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett Kiss György nem kapta meg az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1 igen szavazattal, 9 ellenszavazattal, 28 tartózkodás mellett Kovács Katalin nem kapta meg az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 20 tartózkodás mellett Szamosvári Éva nem kapta meg az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Kuti Csaba Megállapította, hogy az egyszerű többséget egyik pályázó sem érte el, így a második fordulóban nem bocsáthatók szavazásra. Az SZMSZ-nek megfelelően ismételt pályázat lebonyolítására kerül sor. 2.
A Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal igazgatójának megbízása
Kuti Csaba Bejelentette, hogy valamennyi pályázó hozzájárult a napirend nyilvános tárgyalásához. Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2005. február 14-ei ülésén A bizottság 8 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül Csik Ferenc kinevezését, illetve megbízását javasolja a közgyűlés részére. A bizottság Sótonyi Sándor pályázatának tárgyalás nélküli elutasítását javasolja, mivel pályázatát a pályázati határidőt követően nyújtotta be. Molnár Péter pályázatának tárgyalás nélküli elutasítását javasolja, mivel, pályázata a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek nem felelt meg.
14
Kuti Csaba Javasolta, hogy a napirend tárgyalásának megkezdése előtt döntsenek Sótonyi Sándor és Molnár Péter pályázatának elutasításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 3/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, hogy Sótonyi Sándor 8230 Balatonfüred, Illés József u. 1. szám alatti lakos a Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal igazgatói munkakörére pályázatát a pályázati felhívásban megjelölt határidőt követően nyújtotta be, ezért a pályázatot tárgyalás nélkül elutasítja. Felkéri a Megyei Önkormányzat főjegyzőjét, hogy Sótonyi Sándor pályázót a fentiekről tájékoztassa. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 4/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, hogy Molnár Péter 8200 Veszprém, Lóczy L. u. 44/c. szám alatti lakosnak a Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal igazgatói munkakörére benyújtott pályázata a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek nem felel meg, ezért a pályázatot tárgyalás nélkül elutasítja. Felkéri a Megyei Önkormányzat főjegyzőjét, hogy Molnár Péter pályázót a fentiekről tájékoztassa. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön arról, hogy a pályázókat egyenként meg kívánja-e hallgatni. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a pályázókat egyenként meghallgatja.
15
Kuti Csaba Kérte a pályázókat, hogy névsor szerint jöjjenek az elnöki asztalhoz meghallgatásra. Elsőként Albert Lászlót szólította. Albert László Kifejtette, hogy pályázata megírásánál könnyű helyzetben volt, mert ismerte a sportkoncepcióban foglaltakat, ugyanakkor nehéz helyzetbe került, mert ehhez a komplex anyaghoz újat nyújtani roppant nehéz volt. Amennyiben lehetőséget kap rá, olyan feltételrendszer megalkotását tervezi, ami a hatékonyság méréséhez nyújtana segítséget a támogatások elbírálására. Továbbá célja az uniós pályázati lehetőségek feltérképezése és abban nagyobb rész vállalása vagy esetleg megkísérlése. Kérdés nem hangzott el. Bezeczki László Elmondta, hogy a pályázatában leírtak szerint a megyei önkormányzat által megfogalmazott sportkoncepció végrehajtását tervezi megfelelő szinten ellátni. Fontosnak tartja továbbá az ifjúság egészségre nevelését, sportolásának elősegítését a testnevelő tanárok hatékony közreműködésével. Szeretné kiszélesíteni a megyei sportorvos feladatait. Továbbá a közgyűlés honlapján sportinformációs adatbázis létrehozását tervezi. Kérdés nem hangzott el. Csaba Árpád Antal Hangsúlyozta, hogy a sport, a nevelés egyik leghatékonyabb eszköze, ezért mint közérdeket is támogatni kell. Elsődlegesen a diáksport, illetve az iskolai testnevelés fontosságára hívta fel a figyelmet. A sportoló fiatalok számának növeléséért kíván tevékenykedni, hiszen tapasztalatai szerint a testnevelési órán túl sportoló diákok száma nem éri el a 10 %-ot. Ebből következik, hogy a fiatalok egyik csoportja az iskoláit sport nélkül sikeresen túlélők, a másik pedig a társadalom perifériájára szorultak csoportja. Az első csoport „sportolásra megnyerése” viszonylag könnyebb, mint a második csoport helyzete, hiszen az egyben szociális feladatokat is jelent. Megválasztása esetén több évtizedes sportolói, illetve sportvezetői múltja, valamint ismeretségi köre véleménye szerint kellő biztosítékot jelentene arra, hogy a hosszú távú sportkoncepció keretében mind szélesebb körben a legfontosabb feladatokat meg tudja oldani. Kérdés nem hangzott el. Csik Ferenc Elmondta, hogy a labdarúgó szövetségben végzett munkája révén közelről ismeri a hivatal tevékenységét, sőt, a napi munkára is van bizonyos fokú rálátása. Véleménye szerint megfelelő mértékű az a segítség, amit a sportági szakszövetségek kapnak. Vannak irányok, amelyben továbbfejlesztésre van szükség, példaként a pályázati segítségnyújtást és egyéb szervezési tevékenységet említette. Megítélése szerint a kiépített kapcsolatrendszereket tovább kell fejleszteni, külön kiemelte, hogy a civil alapítvány felé szükséges ezt a fajta kapcsolatrendszert tovább erősíteni.
16 A szakmai sportfejlesztési programmal kapcsolatban elmondta, hogy a diáksport keretében növelni kell a testnevelő tanárok megbecsülését és az iskolákban a diákok sportolási lehetőségeinek szélesítését. Szorgalmazta továbbá a szabadidősport kiemelt kezelését, különös tekintettel a tömeges rendezvényekre, amelyekkel a sportot jól lehet népszerűsíteni. Meg kell keresni azon lehetőségeket, ahol a családok együtt sportolhatnak, és jó példát mutatnak gyermekeiknek. Meg kell találni a képzési lehetőségeket a szabadidős tevékenységek mozgatói részére. Fel kell mérni, hogy milyen sportolási létesítmények vannak a megyében, ezeket ki üzemelteti, milyen pénzből és milyen fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre. A versenysport területén a megye szerepe elsősorban, hogy kiemelten kezelje azon tehetségeket, akikből példaképek lehetnek, továbbá megteremtse azon lehetőségeket, amelyekre az adott sportági szakszövetség vagy klub nem képes. Külön területként említette a fogyatékosok sportját, amely azért nagyon fontos megítélése szerint, mert a későbbi munkába való helyezésük nagyban függ attól, hogy fizikailag az adott munkát hogyan fogják bírni. Kiemelte a fair play szellemének növeléséhez szükséges lépéseket, példaként többek között a dopping ügyeket említette. Fontosnak ítélte meg egy egységes sportinformatikai rendszer létrehozását, melyet a labdarúgó szövetségnél önálló honlappal már megvalósítottak. Kérdések Dr. Kontrát Károly Emlékeztetett a Sportminisztérium 2003-ban kiírt műfüves pályák létrehozására irányuló pályázatára. Tudomása szerint a megyéből két pályázó volt, melyeket a megyei labdarúgó szövegség is véleményezett és a hírek szerint testületi döntés nélkül a labdarúgó szövetség tisztségviselői foglaltak ebben a kérdésben állást. Megkérdezte a pályázótól, hogy igaz-e ez a hír. Dr. Szabó Sándor Megkérdezte a jelölttől, hogy jelenlegi pozícióit hogyan akarja összeegyeztetni kinevezése esetén. Dr. Áldozó Tamás Hangsúlyozta, hogy Csik Ferenc által elmondottak és pályázatában leírtak egyaránt szimpatikusak és elfogadhatóak számára, de felkészült-e arra, hogy a megyei közgyűléstől a koncepció végrehajtásához semmilyen támogatást nem fog kapni, legalábbis 2006-ig. Kérdését a bizottsági szavazások eredményeinek ismeretében tette fel, mert az általuk tett, a sportkoncepció módosítására irányuló módosító javaslataikat nem támogatták. Dr. Kovács Zoltán Elmondta, hogy a kisegyesületeket a megnövekedett versenyeztetés költségei (például a játékvezetői díjak) súlyosan érintik. A kistelepülések a maradékelv alapján részesülnek sporttámogatásban, hiszen a kis önkormányzatok saját működésére sincs elegendő pénzösszeg. Megkérdezte a pályázótól, hogy véleménye szerint a rendelkezésére álló pénzösszeg (mely ugyanannyi, mint tavaly) elegendő-e, nem kellene-e növelni a kis egyesületek vonatkozásában. Helyes-e a jelenlegi – másodlagos leosztásos – gyakorlat. Nem lenne szerencsésebb a struktúrát úgy átalakítani, hogy a szakági sportszövetségek kapnák a pénzt.
17 Válasz Csik Ferenc Dr. Kontrát Károly kérdésére elmondta, hogy a műfüves pályára vonatkozóan csak a megyei jogú várostól érkezett kérelem. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a labadarúgó szövetség minden egyes futballal kapcsolatos pályázatot támogatott, amennyiben a kérés eljutott hozzá. Pápai kérés nem érkezett, csak informális szinten értesültek róla. Dr. Szabó Sándor kérdésére azt válaszolta, hogy amennyiben elnyeri a közgyűlés támogatását, abban az esetben ezt a területet kívánja elsődlegesen egy irányba vinni. Jelenlegi pozíciót a Garancia Biztosítónál március 1-jétől, a labadarúgó szövetségnél pedig június 30-ával tudja megszüntetni, illetve befejezni. Véleménye szerint ez az átmeneti időszak zökkenőmentesen áthidalható. Dr. Áldozó Tamás kérdésére azt válaszolta, hogy együttműködve a Veszprém Megyei Sporttanáccsal és a szakszövetségekkel, a tartalékok mozgósításával, megfelelő rászervezéssel és plusz pénzügyi bevételekkel, a koncepció megvalósítható lehet – ha nem is mindenhol és minden nagyságrendben – megfelelő megyei pénzügyi támogatás nélkül. Dr. Kovács Zoltán kérdésére azt a választ adta, hogy nincs a megyének beleszólása abba, hogy központi szinten hogyan történik a pénzelosztás. Különös tekintettel az állandó változtatásokra. Pozitív elmozdulásként minősítette a közvetlen, az egyesületeket támogató, úgynevezett Sport-XXI. program beindítását. Tudomása szerint a „labdarúgó berkekben” megkezdődött a normatív támogatások kifizetése. Hivatkozott a pályázatában leírtakra, ahol kifejtette, hogy a hivatal keretei között meg kell találni a lehetőséget arra, hogy közvetlen pályázati úton biztosítsanak fedezetet azokra a területekre, ahol a közvetlen „műhelymunka” folyik. Földesi Tibor Elmondta, hogy 35 éven keresztül a főállása mellett társadalmi munkában látta el a megyei tájfutó szövetség elnöki, illetve titkári feladatait, majd a Veszprém Megyei Sporttanács elnöki tisztét. Jól ismeri Veszprém megye sportéletét „belülről”, így a sporthivatal munkáját is. Testnevelési Főiskolai, pénzügyi és számviteli képesítése van és sportfinanszírozásból írta a dolgozatát. Meggyőződése szerint – kinevezése esetén – a folyamatosságot biztosítani tudná, mivel jól ismeri a hivatal dolgozóinak szakértelmét, illetve munkáját. Jól érzékeli a pénztelenségből adódó országos, illetve a megyei problémákat egyaránt. A hangsúlyt a szabadidősportra, illetve tömegsportra helyezné, a családok együtt sportolását szorgalmazná. Jelenleg a Veszprém megyei 31 szakszövetség nem mindegyike funkcionál úgy, ahogy kellene, ebből adódnának azonnali feladatai. Középtávú, illetve hosszú távú tervei között szerepel a szakszövetségek segítése olyan tekintetben, hogy saját arculatuknak kialakításával valamilyen szinten a versenyszférában eladható legyen, tehát a rendezvényeknek legyen saját (reklám) bevétele. Meggyőződése szerint nagyon jól tudná hasznosítani adótanácsadói, mérlegképes könyvelői és pénzügyi-számviteli tanulmányait. Kérdés nem hangzott el. Méreg József Elmondta, hogy mellékfoglalkozásként már régóta ő is „sportban utazik”. Eddigi tevékenységei során szerzett rendezvényszervezői tevékenységeit jól tudná hasznosítani. Egy olyan „híd” szerepét kívánja betölteni, amely friss információkat ad a szakszövetségeknek illetve az egyesületek számára. Továbbá több mint 20 éves pályázási tapasztalatait is kamatoztatni tudná.
18 Kiemelten kezelné a szabadidő sportot, az egészségmegőrzést, a fogyatékosok sportját, a versenysportot és a hátrányos helyzetű gyerekek ilyen irányú segítését. Kérdés nem hangzott el. Pásztor István Elmondta, hogy több mint 30 éves sportszervezői tevékenysége jogosította fel arra, hogy erre a reflektált sportvezetői beosztásra pályázzon. Pályázatában egy fajta számvetést készített eddigi tapasztalatairól. Függetlenül attól, hogy milyen döntés születik tovább fog munkálkodni lakóhelye sportszervezésének fellendítéséért. Szakmai önéletrajzában megírta, hogy kezdetben társadalmi munkában, majd főállásban a sportszervezés szinte minden területén dolgozott, így jól átlátja azt. Véleménye szerint az élsportnak mintaadó szerepet kell szánni, összhangot kell teremteni a többi szervezési területtel, hogy a sport elfogadottságának társadalmi háttere erősödjön. Ehhez szervezeti keretek, aktivisták és sportolók kellenek. A rendelkezésre álló anyagi erők mellett szervezőkre van szükség. A diáksport és utánpótlás nevelés véleménye szerint is nagyon fontos terület, mert ők adják a jövő sportolóit és rajtuk keresztül erősíthető leginkább a sport és testnevelés elfogadottságának háttere. Véleménye szerint a megyei sportvezetőnek egyszerre kell hivatalnoknak, illetve sportszervezőnek lenni Három fő elvet kell szem előtt tartania, melyek a koncepcionális elképzelések, irányok megszerkesztésében való tevékeny közreműködés, koordinátor szerepének betöltése és a gyakorlati sportszervezés. Kérdések Talabér Márta Megkérdezte a pályázótól, hogy amennyiben megbízná a közgyűlés a sporthivatal vezetésével, abban az esetben tervezi-e Veszprém megyébe való letelepedését. Pásztor István Válaszában elmondta, amennyiben őt választaná a közgyűlés, úgy kinevezésétől kezdve Veszprémben tudna lakni, a család többi tagjának költözését pedig folyamatosan tudná megoldani. Dr. Kovács Zoltán Megkérdezte a pályázótól, hogy jelenlegi ismeretei szerint korábbi tapasztalataiból, illetve munkahelyéről mit hozna át Veszprém megyébe, mi az, amit jónak ítél meg, illetve mi az, amit megváltoztatna. Pásztor István Válaszában elmondta, hogy korábbi tapasztalatai alapján szeretné megvalósítani – helyi önkormányzati együttműködéssel – a koordinációs bizottságok létrehozását. Megyei részvétellel és az adott kistérségi központokkal, illetve települési képviselőkkel rendezvényeket szerveztek, versenynaptárakat alakítottak ki. A rendelkezésére bocsátott anyagokban tapasztalta, hogy Veszprém megyében nagyon sok olyan kistelepülés van, melyeknél – megítélése szerint – ez a módszer előnyt jelentene. Szeretne továbbá a korábbi évtizedek gyakorlatának megfelelően olyan sportiskolákat kialakítani, ahol több szervezési területen folyna a munka. A kiemelkedőket a versenysport
19 felé, a kevésbé kiemelkedőket pedig emelt óraszámban rekreációs tevékenységet folytatva szeretné a sportnak megnyerni. Reményei szerint eljön az az idő, amikor normatív állami támogatással működtetetik a sportiskolákat. A Veszprém megyei helyzetet tanulmányozva pozitívumként ítélte meg és mindenképpen tovább folytatná a nagy létszámú szakszövetség működtetését. Véleménye szerint a megyei szövetségek a letéteményesei annak, hogy a jövő sportját előre vigyék. További tanulmányozást követően erősítené a sport társadalmi hátterét, melynek elsősorban feltételeit kell megteremteni, ilyen többek között a szervezeti keretek biztosítása, társadalmi aktivisták bevonása, a mindennapos testnevelés és az utánpótlás megszervezése. Tóthné Stupián Anikó Elmondta, hogy a pályázatírás során a sporttapasztalatait, valamint a Veszprém megye sportkoncepcióját használta fel, mely széles alapokon számol a kistérség és sportközpontokkal, hangsúlyt helyez a verseny-, a diák- és a szabadidősportra egyaránt, megbecsüli a sportolókat és a sport kötelékében dolgozókat, kiemelten kezeli a hagyományos és a nemzetközi sportrendezvényeket. Az új sportigazgató feladata véleménye szerint fentiek tovább éltetése és új ötletekkel való gyarapítása. Hangsúlyozta, hogy azon új ötletek az életképesek, amelyek nem igényelnek komoly beruházást. Példaként említette a sport szakképzést, a továbbképzést, a fiatal tehetségek felkarolását, esetleges ösztöndíjazását, a sporthoz kötődő információs rendszer kiépítését annak érdekében, hogy a szponzorok könnyebben eligazodhassanak a támogatandók között. Fontosnak ítélte meg a pályázatok EU-s és hazai rendszerének minél szélesebb körű kiaknázását. Kérdés Igaz Sándor Megkérdezte a pályázóról, hogy kinevezése esetén jelenlegi edzői munkáját hogyan tudja összeegyeztetni új feladataival. Válasz Tóthné Stupián Anikó Válaszában elmondta, hogy jelenlegi munkájának egy részét feladná az új pozícióval járó feladatokért, ám bizonyos személyéhez kötődő versenyzők további felkészítését kinevezése esetén is folytatni szeretné. Kuti Csaba Felhívta a figyelmet az SZMSZ 18. § (4) bekezdésében foglaltakra: ”A közgyűlés a hatáskörébe tartozó választási, kinevezési és megbízási ügyekben - több személy esetén először a jelöltek előzetes kiválasztásáról határoz. A kiválasztás oly módon történik, hogy az egyszerű többséget el nem ért személy(ek) a következő fordulóban nem bocsáthatók szavazásra. A második fordulóban minden képviselő érvényesen egy jelöltre szavazhat, oly módon, hogy elsőként a legkevesebb igen szavazatot elérő jelöltről döntenek. A kinevezésről, illetve megbízásról a testület minősített többségű szavazással határoz. Eredménytelen szavazás esetén újabb szavazást elrendelni nem lehet, az eljárást a téma szerint illetékes bizottság hatáskörébe kell utalni, amely a közgyűlés ülésére - az ismételt pályázat lebonyolítását követően - újból előkészíti a személyi javaslatot.”
20
Indítványozta, hogy a közgyűlés első körben „szimpátia szavazással” döntsön arról, hogy alkalmasnak tartja-e az adott pályázót az állás betöltésére. A jelöltek előzetes kiválasztására vonatkozó döntésre névsor szerinti sorrendben tett javaslatot. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 40 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 4 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 28 tartózkodás mellett Albert László nem kapta meg az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 3 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 29 tartózkodás mellett Bezeczki László nem kapta meg az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 5 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 27 tartózkodás mellett Csaba Árpád Antal nem kapta meg az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 37 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett Csik Ferenc megkapta az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 4 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal, 29 tartózkodás mellett Földesi Tibor nem kapta meg az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 7 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 23 tartózkodás mellett Méreg József nem kapta meg az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 7 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 25 tartózkodás mellett Olaszy Csaba nem kapta meg az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 23 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 16 tartózkodás mellett Pásztor István megkapta az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2 igen szavazattal, 9 ellenszavazattal, 29 tartózkodás mellett Szabó Péter nem kapta meg az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett Tóthné Stupián Anikó megkapta az előzetes kiválasztáshoz szükséges egyszerű többséget.
21 Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés egyenként szavazzon az egyszerű többséget elért 3 jelöltről. Felhívta a figyelmet, hogy a 2. fordulóban minden képviselő érvényesen csak egy jelöltre szavazhat, elsőként a legkevesebb igen szavazatot elért jelöltről döntenek. A megbízásról a testület minősített többségi szavazattal dönt. Elsőként Pásztor István jelöltet bocsátotta szavazásra. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 39 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 3 igen szavazattal, 9 ellenszavazattal, 27 tartózkodás mellett nem támogatta Pásztor István 2. fordulóban történő kiválasztását. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 40 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 9 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 27 tartózkodás mellett nem támogatta Tóthné Stupián Anikó 2. fordulóban történő kiválasztását. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett támogatta Csik Ferenc 2. fordulóban történő kiválasztását. Kuti Csaba A szavazatok összesítését követően megállapította, hogy a szavazás során 1 képviselő két jelölt esetében is igennel szavazott, ugyanis az igen szavazatok összege 41, a 40 jelenlevő képviselővel szemben. Kérte az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnökének megoldási javaslatát. Dr. Zongor Gábor Véleménye szerint a probléma technikai jellegű, újra szavazást javasolt az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően. Dr. Áldozó Tamás Egyetértett Dr. Zongor Gábor javaslatával. Dr. Kontrát Károly Egyetértett az új szavazás elrendelésére vonatkozó javaslattal. Kuti Csaba A javaslatokat elfogadta, az utolsó 3 szavazást tévesnek minősítette, és a 3 egyszerű többséget elért jelölt esetében újbóli szavazást rendelt el. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 40 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 5 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 29 tartózkodás mellett nem támogatta Pásztor István 2. fordulóban történő kiválasztását.
22 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 6 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 31 tartózkodás mellett nem támogatta Tóthné Stupián Anikó 2. fordulóban történő kiválasztását. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett támogatta Csik Ferenc 2. fordulóban történő kiválasztását. Kuti Csaba Kérte a képviselőtestületet, hogy támogassa Csik Ferenc kinevezését, illetve megbízását a Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal élére. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 39 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 5/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Csik Ferenc Veszprém, Fenyves u. 32. szám alatti lakost 2005. március 1-jei hatállyal – határozatlan időre – kinevezi a Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal állományába, sportszervező munkakörbe. Ezzel egyidejűleg 2005. március 1-jei hatállyal megbízza a Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal igazgatói feladatainak ellátásával. A megbízás öt év határozott időre, 2005. március 1-jétől 2010. február 28-ig szól. A Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a közgyűlés elnökét, hogy a kinevezéssel és a megbízással kapcsolatos munkáltatói intézkedést tegye meg. Határidő: Felelős: 3.
2005. február 28. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Iskolaszéki tag delegálása a Magyar -Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium iskolaszékébe
Kuti Csaba Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2005. február 14-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.
23 Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Dr. Szabó Sándor képviselő delegálásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 6/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium iskolaszékébe a fenntartó képviseletében Dr. Szabó Sándort, a megyei közgyűlés tagját delegálja. Határidő: Felelős: 4.
azonnal Kuti Csaba, a Megyei Közgyűlés elnöke
Kuratóriumi tag delegálása a „Veszprém megye közoktatásáért” Közalapítvány kuratóriumába
Kuti Csaba Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2005. február 14-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 8 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kaiser Márta Alexandra delegálásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 7/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kaiser Márta Alexandra 8230 Balatonfüred, Bél M. u. 18. szám alatti lakost (a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat képviseletében)
24 határozatlan időre a „Veszprém megye közoktatásáért” Közalapítvány kuratóriumának tagjává választja, ezért a „Veszprém megye közoktatásáért” Közalapítvány alapító okiratának mellékletében a kuratórium tagjainak felsorolásában „Bauer Nándorné dr. 8300 Tapolca, Radnóti u. 56. (a Megyei Pedagógiai Intézet képviseletében)” helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Kaiser Márta Alexandra 8230 Balatonfüred, Bél M. u. 18.. (a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat képviseletében)” Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről az érintetteket értesítse és intézkedjen a változás bírósági nyilvántartáson történő átvezetése érdekében. Határidő: Felelős: 5.
2005. március 17. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
A Tapolcai Oktatási Intézményeket Fenntartó Társulási Tanácsba új képviselő delegálása
Kuti Csaba Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2005. február 14-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Ács János képviselő delegálásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 8/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tapolcai Oktatási Intézményeket Fenntartó Társulási Tanácsba Ács János képviselőt delegálja. Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
25 6.
A Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetésének megállapítása
Kuti Csaba Az előterjesztéshez előterjesztőként az anyag elkészítése óta történt változások miatt az alábbi kiegészítéseket fűzte: 1./ A Veszprémi Petőfi Színház működéséhez –szándéknyilatkozat- alapján- az alábbi Önkormányzatok terveznek támogatást nyújtani, a Veszprém Megyei Jogú Város pedig 346 ezer Ft-tal kevesebbet, mint az előterjesztésben szereplő: Ajka Város Önkormányzata Balatonfüred Város Önkormányzata Pápa Város Önkormányzata Megyei Jogú Városi Önkormányzat Összesen
1.100 ezer forint 1.300 ezer forint 3.000 ezer forint - 346 ezer forint 5.054 ezer forint
A működési célra átvett pénzeszköz előirányzatának változása egyenlegében a költségvetés főösszegeit 5.054 ezer forinttal növeli, ezen belül a Petőfi Színház működési költségvetését módosítja, bevételi oldalon a költségvetési támogatás, kiadási oldalon pedig a dologi jellegű kiadási előirányzatot. 2./ A rendelet-tervezet 6/c. számú melléklet III. 9. Devecser Városi Könyvtár működéséhez hozzájárulás javasolt összege 14.455 ezer forint helyett 14.568 ezer forint, a 6/b. számú melléklet V.6, 2005. évben bevezetett feladatfinanszírozás évközi felülvizsgálata 5.104 ezer forint helyett 4.991 ezer forint. Ezzel a változással a Devecseri Városi Könyvtár működésének támogatása az előző évit 4,5 %-kal haladja meg. Megadta a szót a Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottsága elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Horváth László Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottsága 2005. február 14-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 2 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Könnyid István módosító javaslatát 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta, mely szerint Veszprém megye idegenforgalmának jelentősége miatt az általános tartalék terhére a közgyűlés növelje a Veszprém megye Idegenforgalmáért Közalapítvány támogatási összegét 4 millió Ft-ról 8 millió Ft-ra. A bizottság Könnyid István módosító javaslatát 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta, mely szerint a Veszprém megyei Tourinform irodák fenntartása érdekében az általános tartalék terhére a közgyűlés növelje a turisztikai előirányzat támogatási összegét 12 millió Ft-ról 20 millió Ft-ra. Kuti Csaba Ismertette, hogy az előterjesztést valamennyi bizottság tárgyalta, megadta a szót a bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére.
26 Baky György Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság 2005. február 14-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Porga Gyula Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi Bizottság 2005. február 14-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2005. február 14-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Máhl Ferenc Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Területrendezési és Kommunális Bizottság 2005. február 15-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Talabér Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2005. február 15-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. Dr. Szundy Béla Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2005. február 15ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Dr. Kovács Zoltán Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Európai Integrációs Bizottság 2005. február 15-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 3 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére azzal a módosítással, hogy 6/a. melléklet 17. pontjában szereplő Szülőföld Program támogatására biztosított 15 millió forint előirányzatból 5 millió forint elosztásáról az Európai Integrációs Bizottság döntsön. Az Európai Integrációs Bizottság a feladatköréből adódóan indokoltnak tarja, hogy a Szülőföld Program támogatására biztosított előirányzat egy részéről dönthessen. Dr. Kontrát Károly Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2005. február 16-ai ülésén. A bizottság a Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottsága 1. módosító indítványát 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére.
27 A bizottság a Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottsága 2. módosító indítványát 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság az Európai Integrációs Bizottság módosító indítványát 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Dr. Mayer József 1. módosító indítványát – amely a civil szervezeteknek juttatandó támogatás felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Dr. Mayer József 2. módosító indítványát – amely a vállalkozásfejlesztési alapítványnak juttatandó támogatás összegének felemelésére vonatkozik – 2 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Galambos Szilvia, Dr. Szabó Sándor, Dr. Áldozó Tamás és Porga Gyula együttes módosító indítványát – amely a sportfeladatok támogatási összegének megemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Dr. Horváth Balázs, Dr. Kovács Zoltán, Talabér Márta és Porga Gyula együttes módosító indítványát – amely a 6/c melléklet II. fejezetének 7. ponttal történő kiegészítésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Dr. Kovács Zoltán és Dr. Kontrát Károly együttes módosító indítványát – amely a Veszprém Megye Közbiztonságáért Közalapítvány 2005. évi előirányzatának felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Farnadi Gyula és Porga Gyula együttes módosító indítványát – amely a közszolgálati médiák támogatására vonatkozó összeg felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Farnadi Gyula és Porga Gyula együttes módosító indítványát – amely a Devecsei Könyvtár támogatási összegének felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Dr. Kovács Zoltán, Dr. Kontrát Károly és Dr. Áldozó Tamás együttes módosító indítványát – amely a 6/c melléklet II. fejezet újabb ponttal történő kiegészítésére vonatkozik, (a XV. Pápai Nemzetközi Játékfesztivál támogatására) – 1 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Dr. Kontrát Károly módosító indítványát – amely a képviselői keret felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére.
28 A bizottság Könnyid István módosító indítványát – amely Veszprém megye turizmusa támogatási főösszegének felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Könnyid István módosító indítványát – amely a Veszprém Megye Idegenforgalmáért Közalapítvány támogatási összegének felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Galambos Szilvia módosító indítványát – amely az ifjúsági közösségek támogatási összegének felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Galambos Szilvia módosító indítványát – amely a civil szervezetek támogatási összegének felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Galambos Szilvia módosító indítványát – amely a Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány támogatási összegének felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Galambos Szilvia módosító indítványát – amely a környezetvédelmi feladatok támogatási összegének felemelésére vonatkozik (Megyei Parlagfűirtási Alap létrehozása) –1 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Talabér Márta módosító indítványát – amely a devecseri, a pápakovácsi, a pertemarton-gyártelepi Idősek Otthona, valamint a Batthyány Ilona Fogyatékosok Otthona szakmai létszámának felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Talabér Márta módosító indítványát – amely a devecseri Idősek Otthona részére személyszállító lift cseréjére 10 m Ft biztosítására vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Talabér Márta módosító indítványát – amely a gici Sztehlo Gábor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon részére 5.000 ezer Ft biztosítása irodaépület felújításának befejezésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Farnadi Gyula és Porga Gyula együttes módosító indítványát – amely a Megyei Levéltár részére új gépkocsi beszerzésére, 2.863 e Ft biztosítására vonatkozik – 1 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Kropf Miklós módosító indítványát – amely a Veszprém megyei műemlékek felújítására és a Veszprém megyei építészeti örökség helyi védelmének támogatására, romok felújítására tervezett összeg felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére.
29 A bizottság Kropf Miklós módosító indítványát – amely a hátrányos helyzetű települések támogatási összegének felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Kropf Miklós módosító indítványát – amely a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatási összegének felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Dr. Kontrát Károly módosító indítványát – amely a rendelet-tervezet IV. fejezet 7. § (3) bekezdésének elhagyására vonatkozik – 1 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Dr. Áldozó Tamás módosító indítványát – amely a 6/c melléklet II. fejezet kiegészítésére (a veszprémi multifunkcionális sportcsarnok felépítésére) vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Dr. Áldozó Tamás módosító indítványát – amely a multifunkcionális csarnok felépítésének támogatására, valamint a közgyűlés előzetes 2006. évi kötelezettségvállalására vonatkozik – 1 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Dr. Áldozó Tamás módosító indítványát – amely a környezetvédelmi feladatok előirányzatának felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Talabér Márta és Dr. Kovács Zoltán együttes módosító indítványát – amely a rendelet-tervezet 6/c melléklet V. fejezet 18. ponttal (az Európai Uniós tagsággal kapcsolatos feladatok támogatása) történő kiegészítésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Kropf Miklós és Dr. Áldozó Tamás együttes módosító indítványát – amely a hitelfelvétel mellőzésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Dr. Áldozó Tamás módosító indítványát – amely az 1. sz. melléklet 11.7 számú előirányzat 200.000 ezer Ft-tal történő felemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Kropf Miklós módosító indítványát – amely az intézményi ellátás díja megemelésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Kropf Miklós módosító indítványát – amely az alaptevékenységgel összefüggő áru és készl. ért. szolg. díjbevételét a 2004. évi várható teljesítés mértéke szerint javasolta megállapítani – 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére.
30 A bizottság Kropf Miklós módosító indítványát – amely a bérleti díj és egyéb bevételek 2004. évi várható teljesítés mértéke szerint javasolta megállapítani – 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Kropf Miklós módosító indítványát – amely az ÁFA bevételek és visszatérülések szintjét, valamint az egyéb bevételi tényezőket a 2004. évi szinten javasolta megtartani – 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Kropf Miklós módosító indítványát – amely a működési célra egyéb szervektől átvett pénzeszközök tervezésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Kropf Miklós módosító indítványát – amely a felhalmozási célra egyéb szervektől átvett pénzeszközök tervezésére vonatkozik – 1 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Pusztai István alelnök módosító indítványát – amely a Bűnmegelőzési feladatok, áldozatvédelem céljából működési kiadások, Balaton Régió Közbiztonsági Tanácsadó Testület működéséhez hozzájárulás összegének felemelésére vonatkozik – 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A bizottság a rendelet-tervezetet 4 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kérdések Dr. Áldozó Tamás Megkérdezte, hogy a költségvetési rendelet tervezet 14. sz. mellékletében miért nem szerepel a decemberi közgyűlésen a Szülőföld programra megszavazott és 2008-ig ígért 15 millió forintos éves kiadási előirányzat. Dr. Kontrát Károly Megkérdezte, mi értelme volt a költségvetési koncepció részletes kidolgozásának, ha nem azok a számok szerepelnek a bevételi és a kiadási előirányzatoknál, valamint az egyéb mellékletekben sem. Aggályosnak tartotta a kórház finanszírozást, mivel az előterjesztésben 140 millió forintos rulírozó hitel felvétele szerepel. Megkérdezte, hogy a közgyűlés elnöke biztosítva látja-e a kórház zökkenőmentes működését 2005 évben. Elmondta, már az előző évben is észrevételezték az illetékbevételek alultervezését. Megkérdezte a közgyűlés elnökét, mi az oka annak, hogy sorozatosan alultervezik az illetékbevételeket. Arról szólt, hogy a hátrányos helyzetű települések támogatása 10 millió forinttal csökken az előző évihez képest. Megkérdezte mi az oka annak, hogy csökken a támogatás, mivel a hátrányos helyzetű települések helyzete 2004-ben tovább romlott. Megítélése szerint a támogatás csökkentése rontja a mindennapi létesélyeiket. Megkérdezte, hogy a központi költségvetésben szereplő bérpolitikai döntések hány százalékát fedezi le a központi költségvetési kapcsolatokból származó források köre. Mennyivel kevesebb az, mint a tényleges összeg, mennyit kell ahhoz a megyei önkormányzatnak hozzátenni.
31 Idézett a könyvvizsgálói jelentésből „meggyőződésünk, hogy munkánk megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményünk kialakításához és közgyűlési döntés megalapozásához”. Újdonságnak tartotta azt az előző évi könyvvizsgálói jelentéshez képest. Megkérdezte, miért van különös jelentősége kiemelni azt, hogy a munkájuk megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményük kialakításához. Dr. Nagy Zoltán A 2. sz. melléklet 2/b pontjában „megdöbbentő” különbséget vélt felfedezni az OEP által finanszírozott intézményi beruházások 2004. és 2005. évi előirányzatai között, amely 87.600 eFt. Megkérdezte, hogy a különbség többletfinanszírozást jelent-e, vagy a korábbi tervezés hiányosságaira utal. Elmondta, hogy az előzőekben említett mellékletben a MÖK által finanszírozott felújítások összege 21 millió forintról 9,5 millió forintra, 50%-kal csökkentek. Megkérdezte, hogy a felújításra szánt pénz drasztikus csökkentése nem fenyegeti-e az intézmények általános állapotát és azt, hogy a következő évi költségvetés annak a többszörösét fogja-e igényelni arra a célra. Elmondta, az előterjesztés 6. oldalán az szerepel, hogy a Megyei Kórház költségvetési egyensúlya javul, ugyanakkor a korábbi 140 millió forintos rulírozó hitelre változatlanul szükség lesz. Véleménye szerint minden adat csak a túlélés lehetőségének a jeleit mutatja. Az OEP finanszírozásban csak 2,1%-os növekményre számítanak, azzal szemben pedig a kötelező béremelések intézményi terhe, a volumenkorlátozás, a gyógyszerek áfa emelése, a degresszív finanszírozás negatív hatásaival is számolni kell. Megkérdezte, mi indokolta a Megyei Kórház vállalkozási tevékenységével kapcsolatos bevétel csökkenését és az előirányzatnál alacsonyabb tervszám alakulását. Kifogásolta, hogy a 9. sz. mellékletben a felhalmozási célra átvett pénzeszközök pontban a gép-műszer beszerzéshez Veszprém város aránytalanul alacsony összeggel – 22,2 millió forinttal – járul hozzá, míg a kezelt betegek 45%-a városi illetőségű. Megkérdezte a Megye Város egyeztető bizottságban történtek-e tárgyalások a támogatás összegének felemelésére vonatkozóan. Véleménye szerint a költségvetés egyetlen forintot sem tartalmaz azoknak a stratégiai céloknak a megvalósítására, amelyet másfél évvel ezelőtt az MSZP-SZDSZ többség elfogadott és határozatokba foglalt. A határozatoknak a határideje többszörösen lejárt, amelyek a következők: a 232/2003. (IX. 11.), 233/2003. (IX. 11.), 235/2003. (IX. 11.) MÖK határozatok. Kropf Miklós Megkérdezte, mi indokolja a működési bevételek már „hagyományos” alultervezését. A bérleti díj és egyéb bevételekben milyen külső körülmény változások vagy csökkenések történtek, illetve bekövetkeztek-e ilyenek, mivel 100 millió forinttal a 2004. évi várható teljesítés alá tervezték, miután 100 millió forinttal a 2003. évi teljesítés alá is tervezték és 120 millió forinttal nagyobb bevétel jelentkezett. Véleménye szerint ugyanez megfogalmazható az alaptevékenységgel összefüggő áru és készletértékesítés esetében. 2004-ben az eredeti terv 106%-ban teljesült, a 2004. évi tervnek azonban csak 83%-át tervezi az előterjesztés. Kiemelte, hogy a működési bevételek mintegy 10%-kal, 569 millió forinttal kerültek a 2004. évi költségvetésnél alultervezésre, amelyet már akkor is észrevételeztek. Megítélése szerint jelenleg is e gyakorlat szerint következett be a tervezés. A 4. sz. mellékletben szereplő, az önkormányzat fenntartásában működő intézmények esetén a dologi kiadások a 2004. évi tervhez képest 97,4%-ra kerültek tervezésre, amikor tudott, hogy már a 2004. évi teljesítés az eredeti tervnek 113,8%-ában teljesült. Közismertek a közszférát sújtó energiaárak hatásai, megkérdezte mire lesz elegendő a betervezett összeg.
32 A felújítási és felhalmozási kiadások 2004. évben már egyszer „a fűnyírózás” elve alapján megcsorbításra kerültek, és most a 2003. évi szint 24,9%-ra csökkenne. Megkérdezte mi a cél, „tönkretenni, leépíteni, teljesen kivéreztetni” az intézményeket, hova vezet ez a stratégia, ha a felújításokra nem kíván fordítani a Megyei Önkormányzat. Arról érdeklődött továbbá, hogy a Balatoni Szövetségi tagdíj esetében a többi kistérség tagdíjával számol-e a Megyei Önkormányzat, mi indokolja a Balatoni Szövetség kiemelt kezelését. Talabér Márta Megkérdezte Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyzőtől, hogy az elmúlt évben milyen megyei logóval tervezett tárgyak készültek és erre az évre milyenek vannak tervben. Megkérdezte továbbá, mi indokolja a zirci térségben a riasztórendszer kiépítésére tervezett összeg előző évihez képest a duplájára emelését. Kifogásolta, hogy az előző évhez hasonlóan ebben az évben sem terveztek plusz szakmai létszámot a szociális ágazatban, miközben közel 70 szakmai létszám hiányzik a szociális intézményekből. Megkérdezte a megyei közgyűlés miért nem törekszik arra, hogy az intézmények megfeleljenek a jogszabály által előírt szakmai létszámnak. Válaszok Forintos Erzsébet Dr. Áldozó Tamás kérdésére elmondta, hogy a Szülőföld program azért maradt ki a rendelet tervezetből, mert nem tudták, hogy a következő években milyen összegeket kell szerepeltetni abban. Dr. Kontrát Károly kérdésére válaszolva elmondta, hogy a koncepció és a 2005. évi költségvetési javaslat közötti különbséget kielemezték, 899 millió forinttal magasabb a költségvetési javaslat előirányzata, mint a költségvetési koncepcióé volt. Attól a működési bevételek 67 millió forinttal, az illetékbevételek 50 millió forinttal, az SZJA 113 millió forinttal, a normatív állami hozzájárulás 123 millió forinttal magasabb, bérfinanszírozásra 61 millió forintot kaptak. A felhalmozási bevételeik, a vagyoneladás 409 millió forinttal magasabb, mint a koncepcióban, az átvett pénzeszközök, a tervezett intézményi 31 millió forinttal magasabb, továbbá pénzmaradványt hoztak át a tavalyi évről azért, mert sürgős feladatok vannak és a költségvetésben benne kell, hogy legyen 44 millió forinttal. Így alakult a költségvetés bevételi oldala. A kiadási oldalnak 899 millió forint a felhasználása, a közgyűlés azt a változatot fogadta el a koncepcióban, ahol 256 millió hiány volt. Az önkormányzat nem tervezhet hiányos költségvetést, ezért a hiányt valamilyen bevételből ki kellett egyenlíteni, amely a vagyoneladás volt. A felhalmozási kiadások 334 millió forinttal emelkedtek, mert a koncepcióban csak azt hozták ami kötelező, a 746 millió forintot, ugyanakkor a koncepcióban már jelezték, hogy kb. 200-250 millió forint felhalmozási kiadás szükséges ahhoz, hogy az intézmények működőképességét fenn tudják tartani. Mindezek mellett a számítástechnikára is kb. 50 millió forint szükséges, ezért emelkedett meg a felhalmozási kiadás. A kötött normatívák megemelkedtek, az a 30 millió forint másra nem használható fel, a közalapítvány nem volt a koncepcióban, de a rendelet tervezetbe bekerült. A bérfinanszírozásra kapott 61.720 eFt-ot teljes mértékben átadták az intézményeknek, mert sem a tavalyi, sem az idei évben nem tudták volna finanszírozni a soros előlépéseket, valamint a képesítések megszerzése miatti többleteket. Elmondta továbbá, hogy az intézményeknél a költségvetési elvonás a koncepcióban úgy szerepel, hogy a költségvetési előirányzatnak a 3%-át vonja el a közgyűlés, de miután kaptak pénzt a központi költségvetéstől, ezért a költségvetési támogatásnak a 2,5%-át vonja el, amely 80 millió forintot jelent, ez került oda vissza. A céltartalékon 40 millió forint összegben terveztek különböző feladatokat, ez adja ki
33 együttesen azt a 899 millió forintot, amely a bevételi oldalról bevételként jelentkezik a koncepcióhoz képest, és a kiadási oldalon az kiadásként jelentkezik. A kórház 140 millió forintos rulírozó hitelével kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt év végére a Megyei Kórháznak javult az adóssághelyzete, amely nem jelenti azt, hogy nem lenne szüksége a rulírozó hitelre. Azért van rá szüksége, mert kb. 140 millió forinttal javult a kórház helyzete év végére, ugyanakkor januárban ismételten felvett kb. 230 millió forint összegben a nulladik havi illetményre előleget a központi költségvetéstől, és azt havonta egyenlő mértékben, rendszeresen kell visszafizetni. Emiatt és más egyéb dolgok miatt pl. a folyamatos fizetőképesség fenntartásához még szükség van a rulírozó hitelre jövő év január 26-ig. Az illetékbevételek alultervezésével kapcsolatban elmondta, hogy a tavalyi évben azok jól alakultak, a 2004. éves költségvetés hiányos lett volna, mivel a betervezettel szemben 250 millió forint összegben nem tudtak vagyont eladni. Emellett 117 millió forint hitelt terveztek, amelyet nem vettek fel, ez összesen 367 millió forint. Ezt a 367 millió forintot kell kiegyenlíteni bevételi többletből, kiadási megtakarításból ahhoz, hogy legalább nullára ki lehessen hozni a 2004-es évet, mert ha nem sikerül, akkor itt jelentkezne a hiány, amit a 2005. évi költségvetésből kellene finanszírozni, az áprilisi közgyűlésen arról részletesen be kell számolni. Az illetékek tekintetében kettős hatás jelenik meg, emelkedtek bizonyos illetékkulcsok, az üzletrészeknél, valamint a majdani öröklésnél. Ezek a legjobb esetben a második félévben jelentkeznek, mert az ügy érkezések és a földhivatali átírások után keletkeznek az illetékhivatalnál az ügyek. Illeték szempontjából az elmúlt év kiemelkedő volt, mert a pénzügyminisztérium erősen ösztönözte az illetékhátralékok beszedését. Legtöbb pénzt nem a Megyei Illetékhivataltól kapták, mert ott a múlt év végére 2%-kal visszaesett az adásvételi forgalom, hanem a központilag elosztott illetékből kapták, abból, hogy feldolgozták a főváros illetékhátralékát és befolyt a bevétel. A főváros a 2004. évi előirányzatának a 94,3%-át tervezte meg ebben az évben. Országosan több mint 13%-kal csökkent az adásvétel és csökkentek a forgalmi értékek, azért nem merték túl bátran tervezni az illetékbevételt, mert rendkívül nagy hiányt jelentene a költségvetésben, ha az nem folyna be. A hátrányos helyzetű településekkel kapcsolatban elmondta, hogy a megyéktől 7 milliárd forint illetékbevételt vontak el az SZJA-n keresztül azért, hogy a kistérségi fejlesztési tanácsokat megerősítsék. Arra a kérdésre, hogy a központi költségvetésből járó pénz hány százalékban fedezi a kötelezettségeket elmondta, hogy állami normatívából, SZJA-ból és a bérkiegyenlítési egyszeres támogatásból összesen 319 millió forinttal kaptak többet a 2004. évi előirányzatnál. 689 millió forint a kötelezettségük a bérfejlesztésekre, pótlékok emelésére, amelyet 46,3%ban fedez az állami pénz. Dr. Nagy Zoltán kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a 2. sz. melléklet 2. pontjánál 90 millió forint beruházást tervezett a Megyei Kórház. A felújításokat illetően elmondta, hogy a 2004. évi tervezett előirányzatnak 55%-a csak az összes felújítási előirányzat, csak ennyire volt pénzügyi lehetőség. Mint az előzőekben már említette, a kórház költségvetési egyensúlyi helyzete december végére jelentősen javult, 140 millió forinttal csökkent az adósság állománya. A nulladik havi bérekre felvett 230 millió forint növelte az adósság állományát de reményét fejezte ki, hogy az 11 hónap alatt folyamatosan el fog fogyni. Elmondta, hogy a kórháznak a közforgalmú gyógyszertára forgalmából számolják ki, hogy mennyi lesz a vállalkozási bevétel az adott esztendőben. A Veszprém Megyei Jogú Város gép-műszer beszerzéshez történő hozzájárulásával kapcsolatban elmondta ismeretes, hogy a Megyei Önkormányzat 115 millió forintot tervez önrészként a céltámogatásból megvalósuló orvosi gép-műszer beszerzéshez, míg Veszprém
34 város 22,2%-ot biztosít ahhoz, amely nem felel meg az elmúlt évben kiszámított Veszprém városi betegek 46%-os arányának. Azt hangsúlyozta, hogy pénzhiány miatt nem tartalmaz stratégiai célokra pénzt a költségvetés. Az előterjesztés első oldalán szerepel, hogy a testület által elfogadott ágazati koncepciók a terveket olyan mértékben vették figyelembe, amilyen mértékben a költségvetési bevételek arra lehetőséget teremtettek. Először a törvényi előírásokat kellett figyelembe venni, utána lehetett a különböző koncepciókat. A működési bevételekkel kapcsolatban elmondta, hogy nem látta azokat alultervezettnek. A 2004. évi módosított előirányzat 735 millió forint volt az intézményi működéseknél, a 2005. évi költségvetésben 772 millió forintot terveznek és a tény is 771 millió forint volt. Az intézményekben inkább az étkezésekből származik az árbevétel, amely iránt a fizetendő díj emelkedésével összefüggésben csökken a kereslet, de az is befolyásoló tényező, hogy egyre többen jogosultak kedvezményre. Az alaptevékenységgel összefüggő áru és készletértékesítésnél valóban van csökkenés, az intézményekkel nem tudták elfogadtatni a magasabb tervszámot, amelynek objektív okai vannak amelyeket az indoklásban tételesen felsoroltak. Amit nem lehet konkrétan feladattal megtervezni, azt nem szabad megtervezni. A tényszámhoz képest a dologi kiadások azért csökkentek, mert azokban benne van az a pénzmaradvány is, amely minden évben törvényszerűen keletkezik, az a pénzmaradvány felhasználásra kerül és az a tárgyévi teljesítésben magasabb összeggel jelentkezik. Ez is indokolja a dologi kiadások csökkenését, valamint a kórházak költségvetési növekménye – összességében 2,1% - az OEP támogatást az előző évi szintjén tudták teljesíteni. Ezért van az, hogy megtervezték a felemelt béreket és alacsony dologi kiadást terveztek. Ez olyan mértékben játszik be az összköltségvetésbe a maga 38,5%-os részarányával, hogy lecsökkenti a dologi kiadások nagyságrendjét. Dr. Zsédenyi Imre Az illetékbevétellel kapcsolatban elmondta, hogy a tervezés időszakában összegyűjtötték a 19 megyei önkormányzat és a főváros illetéktervvel kapcsolatos előkészületeit, és annak az az összegzése, hogy 12 megye és a főváros kevesebb bevételt tervezett. A Veszprém Megyei Önkormányzat a többet tervezők között van, mintegy 200 millió forint többletbevétel szerepel az illeték előirányzaton. A jogszabályok és az ügyek csökkenésének ismeretében kétségesnek tartotta az illetékbevételek teljesítését. Talabér Márta kérdésére, hogy milyen logós tárgyakat vásároltak a közgyűlési előirányzat terhére 2004 évben elmondta, hogy az előirányzatnak a közgyűlési elnök a címzettje és ő az ellenjegyzője. Modern dvd, cd és kerámia tárgyakra vonatkozott az ellenjegyzése. Elmondta, hogy dr. Zöld János, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az előző közgyűlési beszámolója során külön kihangsúlyozta azt, hogy fontos lenne Zirc térségében riasztórendszer kiépítése, és ezt a szándékát írásban is megerősítette, tanulmányt készített annak szükségességéről. A szociális intézmények szakmai létszámigényével kapcsolatban elmondta, a költségvetési törvény 132.§-a úgy rendelkezik, hogy 2005. március 1-ig a kormány vizsgálja felül a szociális intézmények létszámigényeit és tegyen javaslatot az esetleges módosításra, amelynek szempontjait a költségvetési törvény tartalmazza. A megjelenő jogszabály várhatóan kihatással lesz a szociális intézmények szakmai létszámnormáira. Azt hangsúlyozta, hogy néhány intézmény esetében a létszámnormák akadályozzák a végleges működési engedély kiadását. Véleménye szerint meg kellene várni a jogszabályt, és amennyiben a végleges működési engedélyhez létszámnövekedés szükséges és a források is
35 rendelkezésre állnak, azt szeretné, hogy az intézmények végleges működési engedéllyel rendelkezzenek. Kuti Csaba Elmondta, hogy a Gazdasági Iroda vezetője utalt a hátrányos helyzetű településekkel kapcsolatban feltett kérdésre. Azt hangsúlyozta, a kistérségek a területfejlesztési törvényben és a közigazgatási koncepcióban megerősítést nyertek, amely azt jelenti, hogy a működésüket a központi költségvetés támogatja, arra a fedezetet a megyei önkormányzatoktól vonta el. Dr. Nagy Zoltán gép-műszer beszerzéssel kapcsolatos kérdésére válaszolva elmondta, szerették volna, ha a Megye Város egyeztető tárgyaláson a város is olyan mértékben emelte volna a támogatást, mint ahogy azt a megyei önkormányzat tette. A megyei önkormányzat természetesnek tartotta, hogy az előző évi támogatást a duplájára emelje, mivel a kórház új része 10 éves és a gép-műszer parkján jelentősen érződik az avulás. Veszprém város csak az infláció mértékével növelte az együttműködéses támogatásokat. Elmondta továbbá, hogy a Balatoni Szövetség tagdíja nem a területfejlesztés tagdíja. A Balatoni Fejlesztési Tanács tagdíját a Megyei Területfejlesztési Tanács fizeti, az nem szerepel a megyei önkormányzat költségvetésében. A Balatoni Szövetség önkormányzati szövetség, annak tagja a megyei önkormányzat és csak ott szerepel tagdíj. Ezen felül még a megyei önkormányzatok szövetségének tagja a megyei önkormányzat. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatoni Szövetség és a Balatoni Fejlesztési Tanács nem azonos szervezetek. Horváth György Örömét fejezte ki az iránt, hogy a feltett kérdéssel kapcsolatban a közgyűlés tagjait megismertetheti egy újabb könyvvizsgálói módszerrel, azzal, hogy hogyan dolgoznak és hogyan készítik el a közgyűlés elé kerülő jelentéseket. Elmondta továbbá, hogy a magyar könyvvizsgálók munkáját a számviteli és a könyvvizsgáló kamaráról szóló törvények szabályozzák. Azok alapján Magyarországon a nemzetközi sztenderdek figyelembe vételével a Könyvvizsgáló Kamara kidolgozta a különböző vállalkozások, önkormányzatok könyvvizsgálatának nemzeti sztenderdjét. A költségvetési javaslathoz becsatolásra került könyvvizsgálói nyilatkozat, amely a Magyar Könyvvizsgáló Kamara költségvetési könyvvizsgálati sztenderdjének a szövege. Akkor járnak el jogszerűen, ha ilyen dokumentumokat adnak ki. Arról szólt továbbá, hogy az elmúlt év novemberében egy minőségi ellenőrzés volt náluk és az ellenőrzött dokumentációja 100%-osan megfelelt a törvényi előírásoknak. Kropf Miklós Kifogásolta, hogy a bérleti díjakkal kapcsolatban feltett kérdésére nem kapott választ. Forintos Erzsébet Elmondta, hogy az intézmények egyre nehezebben tudják átmenetileg bérbe adni az épületeiket. A korábbi években a kollégiumokat úgy hasznosították, hogy nyáron bérbe adták, de megváltoztak az igények és már nem tudják úgy hasznosítani azokat, ilyen dolgok befolyásolják a bérleti díjak alakulását, annak kisebb összeggel történő tervezését.
36 Hozzászólások Dr. Áldozó Tamás A Szülőföld programmal kapcsolatban feltett kérdésére kapott válaszra reagálva idézett a 148/2004. (XII. 9.) számú határozatból, mely szerint a program fennállásáig évente 15 millió forinttal támogatja azt a közgyűlés. Véleménye szerint az előterjesztés összeállításáért felelős megyei főjegyző figyelmen kívül hagyta a közgyűlés határozatát. Szerette volna megtudni mi a véleménye arról az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnökének, hogy a megyei főjegyző egy hatályos közgyűlési határozat rendelkezésével szemben állít össze költségvetést. Az illetékbevételekről szóló módosító indítványával kapcsolatban elmondta, hogy a gazdasági iroda vezetője az illetékbevételek alakulását jónak tartotta, amit ők előre jeleztek is, hogy megfelelően fognak azok alakulni, ellentétben a főjegyzővel, aki éveken keresztül ugyanazt mondta el, amit a 2005. évi költségvetési koncepció vitájában. A valóság utólag mindig megcáfolta szavait. A tényhez képest történő tervezést illetően elmondta, a tény az, hogy nyolc megye többet tervezett, mint az előző évi bevétel, és 12 tervezett kevesebbet. Összehasonlításként elmondta, hogy ugyanaz a pénz oszlik meg a megyei jogú város és a megyei közgyűlés között. Amíg a megyei közgyűlés az elmúlt évi tényszámhoz képest 5%-kal kevesebb bevételt tervezett, addig a megyei jogú város az előző évi tényszámhoz képest 1%kal többet tervezett, a két tervezés közötti eltérést nagynak tartotta. Az Illetékhivatal munkatársait továbbra is a munkájuk alapján javasolta jutalmazni, amelyet nem kapcsolna az illetékbevételek teljesítéséhez. Megítélése szerint akkor is tisztességesen és precízen dolgoznak, ha nem teljesülnek az illetékbevételek. Az illetékbevételekkel kapcsolatban elmondta, olyanoktól hallanak ellenérveket sok év után, akik döntéselőkészítőként abban érdekeltek, hogy az illetékbevételek teljesüljenek. A költségvetés egészével kapcsolatban elmondta, hogy abban hosszú távú koncepcióra utaló jel, stratégia nem látszik, taktikai megoldásokat tartalmaz, amelyek a napi, heti, egy hónapi túlélésre „rendezkednek be”. Nyoma sincs ciklusokon átívelő 2006. utánra szóló elképzeléseknek. Van néhány címzett támogatás, amit a kormány és a parlament támogat, azonban azok meglehetősen esetlegesek a központi forrásból történő támogatásukat illetően. Elmondta továbbá, hogy korábban a megyei közgyűlés által elfogadott koncepciókat a költségvetés szinte teljesen figyelmen kívül hagyja, ezzel a sportkoncepcióra utalt. A közgyűlés az elmúlt évben elfogadta a megye sportkoncepcióját, amelynek tárgyalása során nem alakult ki vita, amellyel a közgyűlés érdektelenségére utalt. A sportkoncepció olyan célokat fogalmazott meg, amelyek végrehajtására a kötelezettektől pénzforrás hozzárendelése nélkül nem várható el, hogy teljesíteni tudják, a módosító indítványaikkal azon próbáltak segíteni. Arról szólt, hogy tovább folyik a megyei közgyűlés mellett működő alapítványok „kivéreztetése”. Koncepciós kérdés, szükség van-e azokra, és arra, hogy szakembereket bevonva osszanak el önként vállalt feladat keretében különböző területekre pénzt. Bírálta, hogy egyre kevesebb pénz jut az alapítványokra és a működésük is egyre formálisabbá válik. Ugyanakkor a megyei közgyűlés elnöke diszkrecionális jogkörben hozott döntéseinek köszönhetően ennél az összegnél nagyobb összeget költ ugyanazoknak a céloknak a megvalósítására. Elmondta, 15 éve folyamatosan arról hallanak, hogy Veszprém városában multifunkcionális sportcsarnok épül. Őszintén várják azt, mert úgy gondolják, hogy vannak olyan döntéshozó
37 körben lévő személyek is, akiknek komoly problémát okoz az, hogy Veszprém megye minden komoly városa épített már sportcsarnokot az elmúlt néhány évben, azonban Veszprémben nem sikerült. Véleménye szerint megyei érdek is szól amellett, hogy Veszprémben felépüljön egy multifunkcionális sportcsarnok. Javasolta, hogy a 2005-2006. évi költségvetési rendeletében a megyei közgyűlés vállaljon kötelezettséget arra, hogy 25-25 millió forinttal támogatja azt a sokmilliárd forintos beruházást. Indoklásában az szerepel, hogy a pénzt csak abban az esetben hívhassa le a beruházó, vagy Veszprém város önkormányzata, ha már az építési naplót megnyitották és a tényleges kivitelezés is elkezdődött. Dr. Kontrát Károly Örömét fejezte ki az iránt, hogy a Gazdasági Iroda vezetője által elmondottak megerősítik azt, hogy a koncepcióban nincs értelme mellékleti szintekre, sorokra lebontott konkrét számokat leírni, mivel több száz milliós nagyságrendben változtak azok. Véleménye szerint a 2006-os koncepciónál érdemes lenne figyelembe venni azt a javaslatot. Megítélése szerint aggodalomra ad okot az, hogy az intézményeknél a 4,5%-os dologi növekmény nem lesz elegendő. Sajnálta, hogy a költségvetés anyagánál nem találkoztak a megyei intézmények igényeivel, mivel az alapos döntéshez az hozzásegíthetett volna. Nem látta megnyugtatónak a Kórház helyzetét, különösen azt, hogy a nulladik havi illetmény kifizetésére 230 millió forintos hitelt vett fel. Véleménye szerint az „vesztő pályára” állította a 2005-ös évben. Az állami költségvetésből eredő kötelező tartalékkal kapcsolatban – amely 82,5 millió forint – elmondta, hogy azt az „önkormányzatiság megsértésének, és állami beavatkozásnak” tartotta. Azzal a pénzzel nem lehet számolni és azt valószínűsítette, hogy azt a nyáron el fogják vonni. Megítélése szerint nincs az országban olyan szükséghelyzet, amely azt indokolná. Az államadósságot kozmetikázza ez az adat is, hogy az önkormányzatoktól összeszedett pénzekből próbálja majd a kormány kicsit „fessebbre” festeni a képet, mint amilyen. Hibának tartotta a hátrányos helyzetű települések támogatási keretének csökkentését. Kérte, hogy az arra vonatkozó módosító indítványát a közgyűlés támogassa. Azt hangsúlyozta, hogy az intézményeknél nem csak a fűtés vonatkozásában indokolt a „pazarló üzemmódot” kiváltani, hanem a működést is lehetne javítani, amely közérdek lenne. Két módosító indítványra hívta fel a figyelmet, egyrészt a képviselői keret felemelésére, valamint a XV. Pápai Nemzetközi Játékfesztivál támogatására, amely 2003-ig szerepelt a nagy rendezvények támogatásában. Elmondta, hogy a rendezvény 14 éven át bizonyított, amely túlmutat a „preferenciákon”, sikeres lebonyolításához szükség lenne a módosító indítványban meghatározott összegre. Kérte, hogy a közgyűlés legyen egy kicsit nagyvonalú, ha a megyei jogú város részére szolgáltatnak színházat, könyvtárat és levéltárat. Farnadi Gyula Elmondta, évek óta azt tapasztalja, hogy rossz az illetékekkel kapcsolatban az egész rendszer, amely miatt méltánytalan helyzetek alakulnak ki. Nagy hibának tartotta, hogy a megyei főjegyzőnek és a Gazdasági Iroda vezetőnek jelentős összegű bére függ attól, hogyan teljesül az illetékbevétel. Véleménye szerint bárki ülne abban a székben, meglenne a „kísértése”, hogy lehetőleg ne tervezze túl az illetékbevételeket. Azt hangsúlyozta, azt meg kellene szüntetni, és ha a főjegyző és a gazdasági vezető jól végzi a munkáját meg lehet találni a módját, hogy
38 elismerjék őket. Meggyőződése, hogy az illetékbevétel alul van tervezve és ha nem tervezik alul, akkor nem osztanak ki „feleslegesen” 100-200 millió forintot. Amennyiben ezen a gyakorlaton nem változtat a közgyűlés, ebben az évben is teljesülni fog az előirányzat és a 100-200 millió forint „beragad”. Azt javasolta, hogy azt a pénzt tervezzék be a költségvetésbe, és akkor jut azokra a módosító indítványokra, amelyeket a frakciójuk többségi része benyújtott. A sajtópénzekkel kapcsolatos módosító indítványa arra irányult, hogy a támogatás összege ne csökkenjen, hanem legalább szinten maradjon. Sajnálatát fejezte ki az iránt, hogy azt a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság nem támogatta. A másik közös módosító indítványa a Levéltár gépkocsi beszerzésére vonatkozott, amelyet elengedhetetlenül szükségesnek tartott egyrészt a Levéltár új elhelyezése, másrészt az iratbegyűjtések és a kapcsolattartás miatt. A Devecseri Könyvtárral kapcsolatban elmondta, hogy Devecser városa 4%-kal emelte meg az előző évben kifizetett bérösszegeket, a dologi kiadásokat pedig 8%-kal növelte, fejlesztési kiadásokra nem tervezett. A könyvtár saját bevételeit több mint 50%-kal tervezték meg, ezt levonandó az összegből, így jött ki az az igény, amely a képviselők előtt van. Elmondta, hogy egy dolgozó jogosult 30 éves jubileumi jutalomra, amely pluszban megemeli a bért, de azt a közgyűlés elnöke nem tartotta elfogadhatónak, 4,5%-nál több támogatással nem értett egyet. Véleménye szerint az ellentétes a megállapodásukkal, amennyiben a költségvetést a közgyűlés elfogadja, akkor annak a 40%-át fizetni kell, mivel a 60%-át Devecser Város Önkormányzata finanszírozza. Ismételten azt hangsúlyozta, hogy a 200 millió forintos illetékbevétel az általa említett módosító indítványokat bőven fedezné. Ha változtatnának a hivatalvezetők jutalmazásán és másképpen oldanák meg, akkor elkerülnék az évek óta megismétlődő méltánytalan vitákat. Igaz Sándor A zirci térségben történő riasztórendszer kiépítésével kapcsolatban, mint a Veszprém Megyei Tűzoltószövetség alelnöke elmondta, arra azért van szükség, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a 15-20 perces vonulási idő biztosított legyen. Azt úgy lehet megvalósítani, hogy a helyi önkéntes tűzoltóságból, – pl. Bakonynána támogatásával is – köztestület lesz. Ahhoz mind a BM, mind a Tűzoltószövetség sok pénzt próbál hozzá tenni. A jobb megyei ellátás miatt – 17 településről van szó – lenne szükség a pénzre. Galambos Szilvia módosító indítványához kapcsolódó módosító indítványt tett, mely szerint az ifjúsági közösségek támogatását 2 millió forinttal kérte megemelni az általános tartalék terhére. Porga Gyula Összegzésében elmondta, hogy a költségvetés tényszámait tekintve a közművelődés és a kulturális szektor az egyik vesztese annak. Kifogásolta, hogy az alapítványi támogatások évről évre folyamatosan csökkennek. Sajnálatát fejezte ki az iránt, hogy az idei évben is folytatódik az a rossz tendencia. Felhívta a figyelmet a költségvetési koncepcióra, amelyben szerepeltek az intézmények fejlesztési igényei, és amelyek szükségesek az eredményes működésükhöz. Bírálta, hogy a közművelődési intézményeknél minimális fejlesztési fejezet került a költségvetésbe. Arra kérte képviselőtársait, hogy támogassák a módosító indítványokat. Fontosnak tartotta a
39 megyetudat erősítését a kulturális alapítványokon keresztül, továbbá a kistelepülési lapok támogatását. Szomorúan tapasztalta, hogy az idei évben ismét csökken annak az összegnek a nagysága, miközben a közgyűlés elnökének az 1 millió forintos „sajtópénze” nem változik, míg a kistelepülések sajtótámogatása 1 millió forinttal csökken. Pusztai István Azt hangsúlyozta, hogy egy költségvetéshez több irányból lehet közelíteni, nincs a világon olyan költségvetés – nem csak Magyarországon és a Veszprém Megyei Önkormányzatnál – amely minden reális, jogos igényt ki tudna elégíteni. Továbbá olyan sincs, amely apró 3 millió forintos összegekből, vagy nem egészen néhány millió forintokból 569 millió forint többletkiadást hoz össze. A Fidesz-MKDSZ-KPE költségvetést módosító indítványa, amely a bevételi oldalon szerepel, 569 millió forint az egyik változat szerint. Véleménye szerint a költségvetés bevételi oldala megalapozott, de jelezte, hogy van néhány eleme, amelynek teljesülése komoly erőfeszítést igényel, ilyen elem az illetékbevétel. Visszautasította azt, hogy a többlet illetékbevétel eltűnik a rendszerből, azt hangsúlyozta, hogy az oda bekerül. Nincs tudomása arról, hogy azt valaki a megyei önkormányzat számlájáról leemelte volna, mint ahogy Pest megyében történt. Megítélése szerint az illetékbevétel komoly erőfeszítésekkel teljesíthető és az nem csak a hivatalon múlik. A vagyoneladási bevételekkel kapcsolatban elmondta, tudott, hogy minden évben benne van a bizonytalanság. Arról szólt, lehet mondani, hogy alultervezett az intézményi bevétel, azonban reményét fejezte ki az iránt, hogy magasabb százalékban teljesül. A költségvetés prioritásával kapcsolatban elmondta, hogy első helyen az intézményi feladatellátás, az önkormányzat kötelezően ellátandó feladata van. A kötelező feladatellátást olyan dolgok determinálják, mint a 7,5 majd a 4,5%-os béremelés stb., azt hangsúlyozta, hogy annak elsőbbsége van. Utalt a kultúrát elszegényítő hozzászólásra. Elmondta, ha megnézik a 12. számú mellékletet, ott 543 millió forintot tesznek hozzá az állami normatívához a költségvetés egyéb bevételeiből. Úgy ítélte meg, hogy ebben a relációban ezek a dolgok nem igazak. A költségvetés egyik érdeme az, hogy alapvetően biztonságosnak tekinthetik az intézményi feladatellátást. Biztosítja a közalkalmazottak béremelését, valamint a megyei önkormányzat költségvetése történetében először, azt hogy egységes, szociális jellegű, béren kívüli juttatásokat kapnak a munkavállalók, mint pl. étkezési és beiskolázási hozzájárulás. Úgy ítélte meg, hogy a megyei önkormányzat költségvetésében még nem fordult elő olyan költségvetés, hogy az intézményi szférában egységesen biztosította volna az említett juttatásokat, amelyek közel 100 millió forintos kiadást jelentenek. Kiemelte a fejlesztéseknél prioritást kell kapni néhány olyan nagy elemnek, amelyhez címzett támogatást is fel tudnak használni. A Levéltár, a Kórház műtőblokk beruházása, valamint dákai rekonstrukció forrásigényét kötelességük biztosítani. Az elmúlt évhez képest a költségvetés 40 millió forintot biztosít a kórházak gép-műszer beszerzéséhez. Egyházi kártalanítási forrásból el fog indulni a zirci múzeummal kapcsolatos beruházás is. Feltette a kérdést, hogy mindezek vagyonvesztéshez vezetnek-e. Elmondta, hogy a betervezett 400 millió forint vagyoneladással szemben 1,3 milliárd forintos vagyongyarapodást tartalmaz a költségvetés, amelyet pozitívnak tartott. Ha a kötelező feladatok a forrásokat jelentősebb mértékben lekötik – mert az állami költségvetési finanszírozás a kistérségi rendszerre egy új modellt vezetett be – akkor az önként vállalt feladatoknál indokolt egy kismértékű visszalépés. A visszalépés összege nettó értékben 25-30 millió forint között mozog az elmúlt
40 évi kiadáshoz viszonyítva, amelyet nem tartott soknak. Azon belül a költségvetés preferál olyan dolgokat, mint pl. ifjúsággal összefüggő kiadások. Elmondta, hogy az alapítványok támogatása valóban csökken 20%-kal, megkérdezte, ha azok kiemelten közhasznú alapítványok, akkor forrásaikat miért csak a megyei önkormányzat biztosítja. Egy közhasznú alapítványnál legalább olyan fontos lenne, hogy befizetések és támogatások is megjelenjenek náluk, vagy arra való ösztönzés kialakítható, abban az esetben megítélése szerint az alapítványok forrása sem fog csökkenni. A Devecseri Könyvtárral kapcsolatban elmondta, hogy van egy elvi kérdés, sem Devecser, sem más társulásban működtetett intézményeknél nem alkalmazhatnak eltérő szorzókat, számokat. Azokat a normákat érvényesítik, amelyek a megyei önkormányzat intézményeinél és a társulásban vállalt feladatokkal összefüggésben megjelennek a költségvetésben. Bors István Arról szólt, hogy többen említést tettek a koncepció idején tárgyaltakról. Komolyan gondolta azt a felvetését, hogy mi a megyék szerepe, mi a megyei képviselők felelősségének szerepe. Elmondta, hogy nem csak a megyei intézményeik működéséről kell döntéseket hozni, hanem a megye több mint 200 településével valamilyen szinten azonosulva az ő jövőjükről is némi empátiával kellene gondolkodni. Ezt nem mindig érezte a közgyűléseken, utalt a kisposták helyzetére. Véleménye szerint még mindig jó helyzetben van a megye, a működési költségekkel terhelt kistelepülésekkel szemben. Kiemelte, felelősek a megye, a térség településeiért valamilyen szinten. Dr. Kontrát Károly Megkérdezte, hogy az intézményvezetőket meghívták-e a közgyűlésre, amennyiben igen, miért nincsenek itt. Kuti Csaba Válaszában elmondta, meglepően sokan vannak jelen a közgyűlésen az intézményvezetők közül. A megyei önkormányzat nem megyei tanács, az intézményvezetőknek nem kell kötelezően részt venni a közgyűlésen, természetesen arra tisztelettel meghívták őket. Talabér Márta Azt hangsúlyozta, hogy a 2005. évi költségvetési koncepció több képviselőt illetve több intézményvezetőt „összezavart”. Többen úgy gondolták, hogy a koncepcióhoz csatolt mellékletek, az abban megjelent intézményi igények azért kerültek oda, hogy azok megvalósítása a költségvetésben meg fog történni. A költségvetésbe a beterjesztett igényeknek csak a töredéke került bele. Megkérdezte, volt-e értelme a koncepciót ilyen módon „telerakni” számokkal és az által „zavart kelteni” a képviselők egy részénél mind pedig az intézményvezetők illetve az intézmények életében. Örült a szociális intézmények szakmai létszámával kapcsolatos főjegyzői válasznak. Reményét fejezte ki az iránt, hogy az említett álláspontját a főjegyző a politikai vezetés felé is tolmácsolni tudja majd, annak helyességéről meg tudja győzni a közgyűlés elnökét és az alelnököt. Elmondta, hogy az egyéni módosító indítványai közül az egyik a szociális intézmények szakmai létszámbővítésére vonatkozott. A devecseri intézményben javasolta a lift kicseréléséhez szükséges összeg biztosítását, mivel a berendezés a működőképesség határán
41 van. A gici intézményhez 5 millió forintot javasolt biztosítani, mert az elmúlt évben elkezdődött az irodaépület felújítása, és azt forráshiány miatt nem tudták befejezni. Örömét fejezte ki Igaz Sándor által az ifjúsági közösségek támogatására tett 2 millió forintos javaslat iránt, mivel azzal kapcsolatban nem volt semmilyen támogatás sem. Jó érzéssel nyugtázta a Zirc térségében kiépítésre kerülő riasztórendszert. A logós tárgyakkal kapcsolatban elhangzott válaszra reagálva elmondta, hogy a megyei főjegyző „örömmel” a közgyűlés elnökére „testálta” azokat, mely szerint ő rendelkezik felettük. Emlékei szerint, a főjegyző rendelkezett a logós tárgyakkal kapcsolatos pénz felett. Megkérdezte, van-e változás a tekintetben, hogy az valamilyen koncepció mentén történik, meg van-e tervezve, hogy ebben az évben milyen ajándéktárgyakat rendelnek. Kérte képviselőtársai támogatását a FOTEX kézilabda klubnak javasolt 10 millió forintos indítványhoz. Kiemelte, a FOTEX nem csupán Veszprém városához kötődő csapat, az egész megye területéről vonzza az érdeklődőket a mérkőzéseire. A megyében talán az egyetlen olyan csapat, amely nem csak európai, hanem világszínvonalon végzi a tevékenységét. Ebben az évben kiváló lehetőségei vannak arra, hogy a legmagasabb szintre jusson el eddigi pályafutása során. Kérte képviselőtársait, hogy csatlakozzanak a javaslatukhoz, amelyben 10 millió forintot javasolnak a kézilabdacsapat számára azzal a kiegészítéssel, hogy kérik a klub vegye fel a nevébe Veszprém nevét, amely egyben a megyére is utalna. Kropf Miklós A költségvetés bevételi oldalának módosító javaslatai mellett érvelt, mivel Pusztai István alelnök azt mondta, hogy 569 millió forintos bevételi növekményre nyújtottak be módosító indítványt. Véleménye szerint az nem egészen fedi a valóságot, a különbözet a hitelfelvételt is szükségtelenné teszi a költségvetési tervezetben, amennyiben megfontolja a többség a bevételi módosító javaslataikat. Kiemelte a bevételi módosító javaslatoknál, bár az illetékbevételről már sokan szóltak és elhangzott, hogy csökkent az ügyek száma, de véleménye szerint az illetékbevételt nem befolyásolja az ügyek száma, mert az illeték alapja az érték. Azt, hogy milyen értékre kötöttek illetékbevételt eredményező jogügyleteket, az nem az ügyek számától függ. Megítélése szerint minimum 200 millió forinttal alultervezett az illetékbevétel. Elmondta, hogy az elmúlt évben 150 millió forintos növekedést javasoltak a tervezetben és év végén kiderült, hogy azt alulbecsülték, mert 300 millió forintos növekedés következett be az eredeti előirányzathoz képest. A bérleti díjakkal kapcsolatban elmondta, a korábbi évek gyakorlata szerint a 2003. és 2004. évi bevételi teljesülés nem igazolta azok elmaradását. Az említett években növekedett a bérleti díjak bevétele. Mintegy 2/3-ára tervezi a költségvetés visszaállítani a 2004. évi bevételi szintet. Azt javasolta, hogy azt hagyják meg, ha nem is terveznek növekedést. Meggyőződése szerint a hitelfelvétel azért kerül beállításra, hogy látszólag forráshiányos költségvetést mutassanak, és majd a jó bevételi teljesülés után elmondhassák, hogy nem lesz rá szükség. Ez véleménye szerint kellő alapot teremt arra, hogy a bevételi teljesülések miatt jutalmazások fedezetét teremtse meg. Megkérdezte, mi jár azért, ha valaki tudatosan rosszul tervez és nem jól teljesíti az egyébként rosszul tervezett bevételi oldalt, hanem azt reálisan teljesíti és nem lenne jó teljesítésről szó, ha reálisan lenne tervezve. A bevételi előirányzatoknál a működési és felhalmozási célra átvett pénzeszközöknél is érdekes arányokat tapasztalt. A működési célra átvett pénzeszközöket felére, a felhalmozási
42 célra átvett pénzeszközöket a 2004. évi terv 1/3-ában javasolja a költségvetés, amelyhez két módosító indítványt nyújtottak be 300 millió forint összegben. Meggyőződésük, ha követik a 2003. és 2004. évi tendenciákat – amely némi csökkenést mutatott – akkor is a 2004. évi teljesülés 90%-a körüli mértékben reálisnak ítélhető, az előterjesztésben nem az „köszön vissza”. A kiadásokkal kapcsolatban elmondta, egyéni módosító indítványként szerepel, hogy emeljék meg a műemlékek felújításának keretét. Kiemelte, a tervezet egyrészt a fejezet csökkentését javasolja, talán azzal is indokolva, hogy nagyon sok pályázat nem felelt meg a pályázati kiírásnak, és azt a pénzt az illetékes bizottság nem tudta könnyen felhasználni. A növekedés mellett javasolta a jövőben elgondolkodni azon, hogy a pályázati feltételekkel is probléma lehet, hisz műemléki épületeknél, amennyiben sikeresen pályázik valaki, még abban az évben szükség van az összes szakhatósági hozzájárulásra. A közgyűlés csak tárgyévre tud forrást biztosítani. Bírálta a hátrányos helyzetű települések támogatásának csökkentését. Azt hangsúlyozta, hogy a kistelepülések egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek a fejlesztési forrásaik hiánya miatt. Ezért szükség lenne annak emelésére, mert ha a kormány betartja ígéretét – mely szerint 50%os önerővel lehetőséget biztosít a települések közúthálózatának rendbetételére – javasolta a megnövelt keret terhére a pályázati lehetőséget biztosítani a kistelepüléseknek, hogy az önerőt kiegészíthessék megyei önkormányzati pályázati forrásból. A közgyűlés elnöke által a Balatoni Szövetségi tagdíjjal kapcsolatban adott válaszra reagálva elmondta, ismeretei szerint a Balatoni Szövetség egy sikeres napi tevékenység folytán 800.000 forintot eszközölt ki, amely éves gyakorlatként beépült a megyei önkormányzat költségvetésébe. Azt egy évben úgy változtatta meg a közgyűlés, hogy az összes többi kistérségi szövetség 800.000 forint összegű támogatást kapott, majd a Balatoni Szövetségen kívüli kistérségi szövetségek már nem kaptak ilyen támogatást. Megkérdezte, miért van e „kettős mérce”, a Balatoni Szövetség nagyobb értéket képvisel-e a megye számára, mint az összes többi kistérség. Kérte a közgyűlés többségi oldalát, hogy sem ebben, sem egyéb kérdésekben ne használjanak „kettős mércét”. Kérte továbbá, hogy a költségvetést módosító javaslataikat ne „pártfegyelem elven” leszavazva, hanem azokat tételesen mérlegelve bírálják el. Dr. Kovács Zoltán Azt hangsúlyozta, a költségvetésről általánosságban elmondható és konkrét számokban is megtestesül az, hogy a koncepcióhoz képest 1 mrd forinttal változott. Helyes volt az a megállapításuk a koncepciónál, hogy az elveket rögzítsék le, amelyek meghatározzák a 2005. évi munkájukat. Nem így történt az 1 mrd forintos változást nem könnyű kezelni. Az akkori elvek kidolgozatlanok voltak, nem volt világos koncepciója a megye vezetésének és többségének, hogy mit kell valójában 2005. évben tenni. Arról Dr. Áldozó Tamás és Dr. Kontrát Károly szólt, továbbá Pusztai István is, hogy ő sem látott a módosító indítványaikban koncepcionális jegyeket. Elmondta, „valóban nehéz homokra várat építeni”. Ha rosszak az alapok, arra nem lehet komoly koncepciót építeni. Ennek ellenére mégis megpróbáltak olyat, ilyen a területi elv alkalmazása, a megyei tudat erősítése, amely megjelenik a módosító indítványokban, továbbá a megyei közbiztonság erősítése. Sajnálta, hogy azokat a lehetőségeket nem fedezte fel Pusztai István. Valójában egy új költségvetést kellene írni, ha az ő elveiknek megfelelően készülne. Látszólag sokat akar a költségvetés „ide-oda belekap”, de nem visz végig egy világos fejlődési koncepciót hosszú távon. A vagyongyarapodásról elmondta, hogy általában ez az önkormányzati vagyon sorsa, hogy egy forgalomképes
43 vagyonból valóban vagyongyarapodás történik, azok mind forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonná alakulnak át. A költségvetés pozitív elemének tartotta, hogy nem köt le feleslegesen előirányzatot több 10 millió forint értékben a címzett támogatásnál – amit ők évek óta hangoztattak –, hanem akkor kell majd módosítani a költségvetést, ha valamelyik címzett támogatás nyer a pályázaton. Elmondta, hogy a tavalyi évben a költségvetési vita során nagy reményeket fűztek a feladatfinanszírozáshoz. Abban reménykedtek, hogy az takarékossági intézkedéseket eredményez és elosztható pénztöbblettel jár. Most azonban azt látják, hogy mintegy 150 millió forintos többletkiadással jár. A feladatfinanszírozásnak vitathatatlan pozitívuma, hogy a megyei tanácsrendszer óta fennálló különbségeket megpróbálja kiegyenlíteni. Arról szólt, hogy a létszámgazdálkodás vonatkozásában nincs koncepció, tekintettel arra, hogy a természetes fogyást úgy tünteti fel a költségvetés, mintha egy létszámcsökkentéssel járó elhatározás lenne. Mivel nincs koncepció, az intézmények hosszú távú működését illetően, ahhoz nem is tudnak személyzeti politikát igazítani. A működtetés szempontjából a költségvetés biztosítja a bérmegállapodásban foglaltak szerinti bért, de továbbra is fennáll az a helyzet, hogy a bérhordozó normatívák – ismeretei szerint 120 millió forint – kevesebb pénzt adnak, mint amit tavaly kaptak, azok 46%-ban fedezik a feladatra szánt pénzeket. Az illetékbevételekkel kapcsolatban elmondta, hogy „náluk kevesebbet tudó megye is” mint pl. Győr-Moson-Sopron megye is 1,8 mrd forintot tervezett bevételként, a megyei önkormányzat pedig 2 mrd forintot, amellyel a tavalyi létszám alá terveztek. Elmondta továbbá, hogy a parlament van ahol 50%-kal emelte az illetékeket, amely az előző évihez növekedést jelent. Elmondta, hogy a megyei önkormányzat fenntartásában vannak Veszprém várost szolgáló intézmények, a kórház egészségügyi szolgáltatásait 46%-ban veszi igénybe Veszprém város lakossága, és eközben a gép-műszer fejlesztések támogatása nem éri el a 20%-ot. A igénybe vevőknek még a felével sem támogatja azt a megyei jogú város. A megyei önkormányzat tartja el azokat a megyei jogú város számára, ellentétben több más várossal, példaként említette Tapolcát, Várpalotát, Balatonfüredet és Zircet, ahol van kórház és könyvtár is, és azokat 100%-ban a város tartja el. Két módosító indítványra reflektált, az egyik az Európai Integrációs Bizottságnál merült fel, mely szerint a Szülőföld programból kapjon egy keretet, amelyről rendelkezhet. Azóta megtudták, hogy nem helyes az az irány, de kapcsolódó módosító indítványként fenntartotta az 5 millió forintot, hiszen az erdélyi testvérmegye és az Európai Uniós csatlakozásra váró Románia vonatkozásában van annak jelentősége és ezért az Európai Integrációs Bizottságot illeti meg a döntési jogkör. Elmondta, 70.000 ha-ra tehető a veszélyeztetett terület, ezért úgy gondolja, hogy a megye egész területét érintő – a megyei önkormányzat, a tulajdonosok, az állam és a vis maior – keret tudja megvédeni a megyét a tarrágástól. Felhívta a figyelmet, mivel nem pusztította el semmi a lárvákat, ezért rágni, pusztítani fognak, a természetes növényi kultúrákba is beférkőznek, ezért támogatandónak tartja a módosító indítványt. Kérte a kormánypártiakat, hogy indítványát támogassák.
44 Könnyid István Csalódottságának adott hangot. Elmondta, a Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottsága ülésén volt két javaslata, melyeket a bizottság elfogadott. Az egyik javaslata úgy hangzott, hogy Veszprém Megye Idegenforgalmáért Közalapítványnak az általános tartalék terhére 4 millió forintról 8 millió forintra emeljék az összeget, a másik javaslatában Veszprém megye turisztikai feladataiért tourinform irodák fenntartására 20 millió forintos főösszeget kívánt meghatározni. Ismertette, hogy 2003-ban fogadta el a megyegyűlés Veszprém Megye Idegenforgalmáért turisztikai koncepcióját, mely koncepció széles körű feladatrendszert határoz meg Veszprém megye idegenforgalmi turisztikai hivatalának, ezen belül a megyegyűlésnek is. Szólt arról, hogy a hivatal széles körű munkát végez mind a falusi turizmus, mind az idegenforgalom koordinálásában. Véleménye szerint a kistelepülések és azon városok háttérbe szorítása folyik, akik tourinform irodákat működtetnek. Elmondta továbbá, a jövőben nem jut akkora összeg a tourinform irodákra, hogy működtetni lehessen azokat, ezért bezáráshoz vezetnek, amely automatikusan az idegenforgalom csökkentését fogja okozni. Kifogásolta, hogy Veszprém megyének nem fontos a turizmus. Hozzászólásában elmondta, hogy 1994. óta munkájuknak köszönhetően kezdett felépülni az országos hírűvé vált turisztikai tourinform irodák működtetése, amelyet precedensként állították az ország más megyéi elé. Úgy látja, ezt a célt kezdik lebontani. Hangsúlyozta, ez Veszprém megyének nem jó. Felhívta a figyelmet módosító javaslatának átgondolására és kérte, hogy szavazzák azt meg. Ács János Megjegyezte, elgondolkodva hallgatta azt, hogy a többség a rengeteg módosító indítványt nem ajánlja elfogadásra a közgyűlésnek a költségvetés módosításakor. Utalt dr. Kovács Zoltán felvetésére, miszerint a gyapjas lepke téma nagyon fontos megoldandó feladat a megye számára. Megjegyezte, nem érti, hogyan lehet nem támogatni egy ilyen horderejű feladatot, amikor a megyének az egyik fő turisztikai vonzereje az itt lévő hegyek erdői. Utalt arra, hogy jövőre egy hatalmas támadással nézhetnek majd szembe. Ismertette, hogy Talabér Márta szintén rendkívül fontos indítványokat terjesztett a közgyűlés elé, amikor kényes szociális problémákra hívja fel a figyelmet. Jelezte, tisztában van azzal, hogy a költségvetés bevétele is véges. Reményét fejezte ki, hogy a közgyűlés a megyegyűléshez méltó módon oldja meg a problémát. Hozzátette, bizonyos feladatoknál nem látszik a hosszú távú előrelátás. Egyik legfontosabb feladataként említette a megyének az intézmények fenntartását, de hangsúlyozta, hogy ez mellett más felelősséggel ellátandó kötelessége is van. Példaként említette, hogy a közművelődéshez, sporttevékenységhez kapcsolódóan meg lehetne határozni olyan költségvetési számot, melyet a – főjegyző a kötelező működésektől letisztít – és egy összeget megállapítva a mindenkori költségvetés bizonyos tizedszázalékához igazodva – sok vitát megelőzve – lehetne javaslatot tenni a képviselőtestületnek, amely megkönnyítené a költségvetést közvetlenül készítők munkáját is. Kifejtette, hogy a beadott módosító indítványok közül sokat megfontolásra érdemesnek tart. Felhívta a figyelmet Galambos Szilvia – dr. Áldozó Tamás - dr. Szabó Sándor – Porga Gyula módosító indítványára, amelyben a sport feladatok támogatási összegének emelését 50 millió forinttal javasolták. Megítélése szerint, ekkora költségvetésű megyegyűlés a funkcióit, feladatit tekintve nem azonos egy települési önkormányzat feladataival. Felhívta a figyelmet, ez a támogatás egy kisebb település költségvetéséhez mérten is nagyon kevés, amelyet el lehet mondani a szociális támogatásokról is. Említette, hogy a gyorsan elfogadott megyei sportkoncepciónál – a második napirendi pontnál elmondottak alapján – egy hivatalt szeretne működtetni, csak nem teljes mértékben biztosítja hozzá a forrást, amelyet elgondolkodtatónak tart, hogy milyen formában tud megfelelni a feladatoknak. Javasolta a módosító indítvány
45 elfogadását, valamint a 10 millió forintos összeghatár megalkotását is, amelyet úgynevezett kialakított tartalékba helyezhetnének. Dr. Nagy Zoltán Jelezte, hogy a feltett kérdései közül kettőre nem kapott választ, az egyik kérdése az intézmények finanszírozott felújításaira irányult, miszerint 2004. évről 21 millióról 9,5 millió forintra csökkentek. Örvendetesnek tartja, hogy a kórház gép-műszer beszerzésére 40 millió forint plusszal hozzá tud járulni a közgyűlés. Megkérdezte azonban, nem merül-e föl a megyegyűlésben az a kérdés, hogy az egyik kezükkel adnak, a másik kezükkel pedig visszavesznek. Meggyőződése szerint az intézmények felújítási költségeinek csökkentése nagy „érvágás” az érintett intézményeknél. Ismertette továbbá a másik kérdését, melyre nem kapott választ, miszerint a megyei közgyűlés nem kellő komolysággal foglalkozik azon határozatok teljesítésével, amelyeket 1-1,5 évvel ezelőtt elfogadtak. Megjegyezte, hogy az ellenzéket gyakran éri az a vád, miszerint csak kritizálnak, konstruktív javaslatokat nem terjesztenek elő. Hozzátette, a bizottsági üléseken gyakran felmerült az a kérdés, hogy a határozatoknak valamilyen formában anyagi hátteret biztosítva helyet kell adni. Elmondta, tény az, hogy amikor az önkormányzat megrendelte 30 millió forintért a Shell Kft-től az „Egészségügyi struktúra átalakításáért” nevű programot, akkor nyilván azzal a szándékkal tette, hogy az ott felsorolt és megjelölt programok a későbbiekben megvalósításra kerülnek. A válaszban csupán az hangzott el, hogy azért nem történik meg, mert nincs rá fedezet. Véleménye szerint, ha elfogadnak egy határozatot és programszerűen beillesztenek a tervbe, akkor azt valamilyen formában támogatni is kell. Elmondta, a kórház menedzsmentje mindent megtesz azért, hogy uralni tudja a jelenlegi helyzetet, de szerinte a stratégiai kérdések megoldásában a politikusok és a jelenlegi kormány tud valamiképpen lépni. Említette, hogy a legutóbbi bizottsági ülésen napirendi pontként szerették volna kitűzni a kórház jelenét, múltját, jövőjét tárgyaló stratégiai kérdéseket. Sajnálatának adott hangot, hogy a bizottság szocialista többsége leszavazta ezt a témakört, így nem volt módjuk arra, hogy kifejtsék álláspontjukat, amelyek konstruktív megoldási javaslatokkal lehetővé tennék a kérdések megoldását. Kuti Csaba figyelmébe ajánlotta, hogy kidolgoztak egy 12 oldalban összeszedett stratégiai javaslatot, amely tartalmaz olyan lépéseket, megoldásokat, amelyek a közeljövőben megvalósíthatóak lennének. Elmondta továbbá, hogy olyan javaslattal szeretne a megyegyűlés elé állni, hogy a korábbi bevett gyakorlat szerint állítsák fel ismét a megyei egyeztető fórumot, amelyben nemcsak szakemberek vesznek részt, hanem a politika, az ÁNTSZ és az OEP képviselői is, akikkel közösen próbálhatnának elmozdulni és konstruktív lépéseket tenni. Megjegyezte, hogy a regionális tanácsok létrejötte kötelezővé is teszi ezt számukra. Félőnek tartja, hogy a kérdésekről sokat beszélnek, de nem történik eredmény. Szerinte ezzel a két javaslattal, az idejétmúlt korábbi elfogadott kérdések és a számadatok érvényvesztése miatt mihamarabb el kell mozdulni a holtpontról és közös tárgyalásokat kell kezdeni a feladat megoldásáért. Dr. Németh Márta Ismertette, hogy a civil szervezetek támogatása a megyei önkormányzat önként vállalt feladata és a koncepció következtében, a feladatok áttekintésekor, 500 ezer forinttal javasolta a civil szervezetek támogatásának csökkentését a költségvetésben. Megjegyezte, a nemzeti civil program bevezetése sok civil szervezetnek jelent olyan anyagi segítséget, amely eddig nem állt rendelkezésére. Jelezte, tudomása van arról, hogy sok helyi önkormányzat is támogatja a településeken lévő civil szervezeteket. Elmondta, ennek ellenére azt gondolja, hogy miután a civil szervezetek száma egyre nő, a civil szervezetek alulról jövő kezdeményezésként, társadalmi önszerveződés eredményeként jönnek létre, a megyei
46 önkormányzat sem engedheti meg magának, hogy az elmúlt évhez képest csökkentse a civil szervezetek támogatását, ezért Galambos Szilvia azon javaslatát támogatja, amely a költségvetési javaslatban szereplő 7 millió forintot, 7,5 millió forintra javasolja fölemelni. Olyan kapcsolódó módosító indítványt terjesztett be, miszerint a támogatás forrása módosítva az általános tartalék terhére kerüljön biztosításra. Kovács Zoltán Hangsúlyozta, hogy – véleménye szerint – a költségvetés tárgyalása során semmi változás nem történik. Ismertette, hogy a költségvetési javaslat egy feltételrendszer mellett készült el, amely feltételrendszer nagy mértékben meghatározza a költségvetés fő számait. Felhívta a figyelmet, hogy új költségvetés esetén a másik oldal védené az általuk készített költségvetést. A költségvetés lényegét abban látja, hogy a 20 milliárd forintnak 99,5%-a elfogadható, mindössze 50-100 millió forintra vonatkozóan nyújtottak be módosító indítványt. A költségvetés biztonságos működést tesz lehetővé az intézményeknek és az ott dolgozó embereknek is. Megjegyezte, két esetben is kezd arányos lenni a költségvetés. Az egyik, hogy a különböző területek között megjelennek azok az arányok, amelyek már korábban is kialakultak és jók voltak, megjelent egy új elem, amely az intézmények közötti arányosság megteremtése. Az arányosság további új eleme a béren kívüli juttatásoknál a közalkalmazotti szférában jelenik meg, mely egyenlő elbírálást próbál biztosítani, amelyet nagy előrelépésnek tart. Felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés felelősség, amely egyenlően veszi sorba a számításokat a bevételi és kiadási oldalon. Kiemelte az intézmények felelősségét is. Ismertette, hogy a módosító javaslatokat a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság – egy kivételével – nem támogatta, véleménye szerint azért, mert figyelembe vette a javaslatok kihatásait, célszerűségeit. Emlékeztetett a 2004. évi módosító javaslatokra, amelyek a kötelező feladatok ellátásának valamilyen magasabb színvonalú ellátását, vagy a felhalmozási jellegű feladatok elvégzését célozták meg, amelyre az volt a reakció, hogy szükségesek, de várják meg a félévi költségvetés alakulását és utána gondolják újra, amelyek „nagy számmal” be is kerültek a költségvetés módosításába. Jelezte, hogy a mostani módosítások más – az önként vállalt feladatok – irányba hatnak. Ismertette, hogy a beérkezett módosító indítványokat összegszerűségében összeadta. Jelezte, hogy a Pusztai István alelnök által említett bevétel – amely csak valószínűsíthető növekmény – több mint 500 millió forint. Kiemelte a gyapjas lepkére vonatkozó módosító javaslatot. Rávilágított arra, hogy a megyei önkormányzatnak nincs rá tehetsége, hogy uralni tudja a feladatot, még 100 millió forintos összeg mellett sem. Kiemelte továbbá a sajtó támogatására vonatkozó javaslatot. Megjegyezte, hogy pár évvel ezelőtt, amikor megemelték az összeget, a jobb oldalon ülő képviselőktől az a vád hangzott el, hogy ez az emelés az elnök PR-feladatainak a javítására irányul. Ellentmondást tapasztal a két kijelentés között. Jónak tartja, hogy a megyei közgyűlés megteremtette a képviselői alapot, amelyet célszerűen lehet hasznosítani kellő mértéktartás mellett. Hangsúlyozta, hogy a módosító indítványok az arányosságot bontják meg. Javasolta a képviselőtársainak, hogy a módosító javaslatokat a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság által megfogalmazottak szerint kezeljék. Szünet 1400-1450-ig Dr. Szijártó István Felhívta a figyelmet, hogy a gyapjas lepke szezonban megtriplázódik a betegszám a rengeteg allergiás és bőrkiütéses ember miatt. Szomorúnak tartja, ha a kormányzat nem fektet kellő
47 súlyt a kérdés megoldására, –hangsúlyozva a politikusok felelősségét – hiszen a közvetlen környezetükért nagy mértékben felelősek. Ismételten felhívta a figyelmet, hogy Veszprém város polgárairól, polgármesteréről a felelősséget nagy mértékben „leveszi a megye”. Megítélése szerint a megyei közgyűlésnek nagyobb fokú érdekérvényesítést kellene gyakorolni, a megye-város teherviselési arányt nem tartja szerencsésnek. Értelmezése szerint, ha a város több pénzt tesz a feladathoz, az a kórház helyzetét javítaná, ha felszabadul bizonyos pénzeszköz, azt pedig a gyapjas lepkék elleni védekezésre lehetne költeni. Horváth László Megítélése szerint a vita nem a költségvetésről szól. Véleménye szerint a költségvetés teljesen rendben van, amely tartalmazza a közalkalmazottak bérfejlesztését, a dologi növekményt, a felhalmozási kiadásokat és benne van, hogy az önként vállalt feladatokra is jut még pénz. Szerinte a vita arról szól, hogy valakik kitaláltak egy bevételi növekményt, amelyet illetékbevételi növekménynek hívnak és ezt igyekeznek újra osztani. Kropf Miklós Utalt Kovács Zoltán János azon kijelentésére, miszerint „átláthatatlan és zavaros” a Fidesz javaslata, utánaszámolt, és szerinte Kovács Zoltán képviselőnél vannak bizonyos számolási hibák. Bejelentette, hogy apró korrekcióra szorul Áldozó Tamással benyújtott közös módosító indítványuk, amelyet kapcsolódó módosító indítványként kíván beterjeszteni. A költségvetés kiadási tételeinek összesen 259 millió forintos növekményt javasoltak és 749 millió forint bevételi növekményt. Ennek megfelelően 290 millió forintra kívánja módosítani az általános tartalékba kerülő 300 millió forintos összeget. Nem tartja helytállónak azt, hogy előre elköltik azt a bevételt, amit még csak terveznek, mert általános tartalékba kerülne, mint 290 millió forint a javasolt módosításaik kapcsán. Dr. Szabó Sándor Galambos Szilvia előterjesztéséhez – a parlagfűvel kapcsolatban – fűzött néhány gondolatot. Elmondta, hogy az egész költségvetés nem lenne elegendő fedezet a probléma megoldására. Megjegyezte, hogy erre a feladatra az állami költségvetésből nem került pénz leosztásra. Javasolta, hogy hozzanak létre egy olyan alapítványt, amelyben nem a probléma megoldását helyezik előtérbe, hanem kérjenek javaslatokat a megoldásra, ahol egyfajta „ötletbörzére” lenne lehetőség. Dr. Áldozó Tamás Jelezte, hogy Kovács Zoltán János eszmefuttatását az arányosságról nem sikerült megértenie. Emlékeztetett, hogy képviselőtársa szerint 99,5%-ban elfogadható a költségvetés, és a maradék 0,5%-ról folyik a vita. Utána pedig kiszámolt egy olyan összeget, amely lényegesen magasabb a 0,5%-nál. A sajtótémához kapcsolódva elmondta, hogy a Fidesz nem került ellentmondásba önmagával, csupán azt mondták, hogy az akkori pénzelosztás módjával, valamint a támogatott lap személyével kapcsolatban volt észrevételük. Farnadi Gyula Reagált Kovács Zoltán János azon kijelentésére, miszerint a költségvetés nagy részével nincs gond, melyből következik, hogy minimális részére kívánnak módosítást benyújtani és úgy tűnik, hogy a többségi oldal még ezt sem tudja elfogadni. Jelezte, ha a kormányoldal által leszűkített rossz költségvetési részt sem engedik javítani, abból az következik számukra, hogy
48 a többségi oldal azt gondolja, hogy amit letettek az hiba nélküli, vagy azt, hogy az ő dolguk és a másik oldalnak nincs hozzá köze. Megkérdezte, ha ennyi módosító indítvány közül, ha csak egyet fogadtak el, akkor a kormányoldal ennyire jó és az ellenzék ennyire rossznak mondható-e. Kérte Pusztai István alelnököt, fogalmazza meg, hogy az általuk benyújtott költségvetési tervezetben mi az, ami nem indokolt. Véleménye szerint egyedül a ruhapénz tételen lehet vita, de a megyétől úgy vették át az intézményt, hogy korábban a könyvtár dolgozóinak 50 ezer forint volt a ruhapénze, miközben a többi intézményben dolgozóké 20 ezer forint volt. Túlzásnak tartaná, ha ezért őket tennék felelőssé, szerzett jogokat nem vesznek vissza a könyvtár dolgozóitól, de emelést sem engednek. Dr. Zongor Gábor Dr. Áldozó Tamás kérdésére válaszolva – mennyiben kíséri figyelemmel az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság a korábbi döntések megjelenítését a költségvetésben, amely a Szülőföld program 15 millió forintos összegét illetően hangzott el – elmondta, hogy a költségvetési tervezet 6/a. melléklet 17-es pontjában benne van. Jelezte, hogy erre már a bizottság igyekezett egyfajta elosztási módot találni. Egyetértett Bors Istvánnal a költségvetést illetően, miszerint az lenne a jó, ha Veszprém megye valamennyi települési önkormányzatában hasonló vitát lehetne lefolytatni a költségvetésről, hogy a kötelező feladatokon túl, mely önként vállalt feladatoknál lehetne a korábbihoz képest további növekményeket megszavazni. Sajnálattal állapította meg, hogy erre sem a települési önkormányzatoknál, sem a megyei önkormányzatnál nincs mód. Felhívta a figyelmet, el kéne gondolkodni azon, rossz-e az, hogy a megyei önkormányzatok a középszintű közszolgáltató intézményfenntartók, hisz látni kell, hogy ilyen tömegű intézmény működtetése nem egyszerű, sok települési önkormányzatnál egyetlen intézmény fenntartása is problémákat tud okozni. Sajnálattal vette tudomásul, hogy a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnöke szóban nem fejtette ki azt az érv anyagot, melyet írásban megtett. Jelezte, van egy képviselői indítvány, amely az elnök 500 ezer forintos keretének a megszüntetésére tesz kísérletet. Hangsúlyozta, nem azt mondja, hogy az elnök minden intézkedésével egyetért és a jövőben egyet fog vele érteni, de úgy véli, nem antidemokratikus az, ha az első számú vezetőnek biztosítanak némi mozgásteret, mellyel nem csorbul a megyegyűlés tekintélye. Nem bővülne a megyegyűlés súlya, rangja, ha a képviselői keretet megemelnék 500 ezer forintról 1 millió forintra ebben a nehéz költségvetési időszakban. Dr. Áldozó Tamás Jelezte, hogy Zongor Gábor nem a feltett kérdésre válaszolt. Megkérdezte, hogy egy hatályos a 2008-ig terjedő időszakra kötelezettséget vállaló önkormányzati határozatot /(148/2004. (XII. 9.) MÖK határozat/ figyelmen kívül hagyhat-e a főjegyző a költségvetés összeállításakor és beterjesztésekor. Dr. Kovács Zoltán Egyetértett Dr. Zongor Gábor által elmondottakkal, mint általános jogelvekkel. Utalt Áldozó Tamás hozzászólására, miszerint bizonyos korlátozást azért tartanának szükségesnek, mert bizonyos esetben egy – nemleges – kollektív döntéssel szemben a későbbiekben az elnök teljesen ellentétes, a saját hatáskörben hozott döntései rontják a kollektív döntés erejét. Ilyen esetben szükséges lenne – a tapasztalatokból adódóan – egy korlátot kialakítani. Példaként említette a Pro Comitatu díjak bekorlátozását. Elmondta, szükségesnek tartja a működtetés vonatkozásában az átcsoportosításokat, az egyéb pénzek tekintetében korlátot kellene állítani, amely határait kollektíven lehetne meghatározni.
49 Dr. Kontrát Károly Kifogásolta, hogy a közel 92%-ban intézményfenntartásra fordítandó költségvetésnél mindössze 5-6 fő intézményvezető van jelen a közgyűlésen. Elmondta, azt gondolja, ez minősíti azt is, hogy maguk az intézményvezetők sem látják esélyét annak, hogy bármi változás lehetne a költségvetés tárgyalása során. Dr. Zongor Gábor hozzászólására reagált, miszerint jónak tartja a Veszprém Megyei Önkormányzat 2002-2006. évi működését, hogy miért nem kell megyei önkormányzat. Dr. Zsédenyi Imre Reagált dr. Áldozó Tamás hozzászólására, a Szülőföld Programmal kapcsolatosan, amely szerint a prognózis nem tartalmazza az előirányzatot és ezzel nem hajtanának végre egy közgyűlési döntést, nem ért vele egyet. Hivatkozott a rendelet 6.§ (1) bekezdésére, ahol a 15/b. melléklet tartalmazza a 2005-2006-2007. évre vonatkozó prognózist. Felhívta a táblázat 3. sorára a figyelmet a dologi kiadások vonatkozásában, tekintettel arra, hogy a 2005. évi kiadásoknál már szerepel, a 2006-2007-ben pedig összeg indexálása történt meg. Indokolásában elmondta, azért hivatkozott a rendeletre, mert – többek között – a két táblázatról fog dönteni a közgyűlés. Ismertette, hogy a 14. táblázat tájékoztató anyag. Az illetékekkel kapcsolatban elmondta, hogy az illetékek címzettje a megyei főjegyző. A Veszprém Megyei Illetékhivatal országos viszonylatban az elsők között szerepel. Ismertette, hogy a tervezés során nagyon alapos előkészítés folyt. Elmondta, azon lesz, hogy a költségvetési rendeletben lévő előirányzatot – jutalomtól függetlenül – teljesítse. Az illetékhivatal felé való bizalom megteremtése érdekében felajánlotta, hogy a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság részére készítenek egy előterjesztést, amelyben az év folyamán bemutatják az illetékek alakulását, valamint a munkafolyamatot. Elmondta, hogy gondoskodnak a határozatok végrehajtásáról. Ács János Elmondta, hogy még 2004. év decemberében a Tapolca Város Képviselőtestületének határozata alapján küldtek egy levelet a közgyűlés elnökének, melyben kérték – a Balatoni Vívóklubhoz hasonlóan – hogy a megyei önkormányzat erejéhez mérten támogassa – körülbelül 3 millió forintos összeggel – a Junior Európa Bajnokságot, ahol 800 ezer fő várható. Ennek a forrását a módosításoknál próbálta megtalálni. Bízik abban, hogy a napirend módosításakor, szavazásakor a Tapolca és a Tapolca környéki képviselőtársai is segítségére lesznek. Kérte, hogy a kormány oldal is gondolja meg, hogy van-e olyan elfogadható módosító indítvány, amelyet – a költségvetésnek a belső szerkezeti átdolgozásával is – el tudnak fogadni és támogatni tudnak. Véleménye szerint, ha ez megtörténik, akkor a megyei közgyűlés komolyságát és hitelességét erősíteni tudnák. Kuti Csaba A vitát lezárta. Reagált az elnök koncepciótlanságát érintő hozzászólásra. Elmondta, a koncepció része az, hogy a költségvetést úgy készítsék elő, ahogy meg is történt. Tájékoztatta a közgyűlést, hogy az intézményeknél a feladatfinanszírozásra fektették a hangsúlyt, az hogy ez többletkiadásba kerül, nem mond ellent annak, hogy azt a koncepciót kívánják megvalósítani, hogy a bázisszemléletű tervezésről a feladatfinanszírozásra térjenek át, mivel a közgyűlés úgy döntött, hogy két év alatt kell megoldani, ezért az idei költségvetés még valóban egy átmenet a feladatfinanszírozás és a bázis alapú finanszírozás között. A feladatfinanszírozás koncepciózus lényege, hogy utána a párhuzamosságok magából a rendszerből kiszűrhetőkké válnak. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkezendő években a mindenkori megyei
50 közgyűlési döntések ezek szellemében fognak megszületni. Nem csak bizalom kérdése, hogy a költségvetési szorítottság hosszú távon működni fog és ebben az irányban spontán hat is. Dr. Áldozó Tamás Ügyrendi indítványában a frakció nevében név szerinti szavazást kért a gyapjas lepkéről, valamint a veszprémi sportcsarnok támogatásáról szóló módosító indítványokról. Visszavonta a frakció nevében Galambos Szilvia, a civil szervezetek támogatására szánt előirányzat 500 ezer forinttal való növeléséről szóló módosító indítványát. Dr. Zongor Gábor Reagált Áldozó Tamás bejelentésére, miszerint a képviselőcsoport nevében csak a képviselőcsoporthoz tartozó indítványokat lehet visszavonni. Jelezte, hogy minden képviselő önálló, autonóm személyiség, ezért minden képviselőnek jogában áll módosító indítványt beterjeszteni, és eldönteni, hogy fönntartja-e vagy nem. Mivel Galambos Szilvia képviselő nem nyilatkozott, ebből adódóan erről szavazni kell, mert ez egy olyan indítvány volt, amelynek nincs jogalapja. Kuti Csaba Véleménye szerint Galambos Szilvia személyes érintettség kapcsán szólni kíván. Galambos Szilvia Mivel a frakcióvezetővel azt leegyeztették, természetesen hozzájárult és kérte, hogy vonja vissza a módosító indítványát a nevében. Azért tette meg a nevében a civil szervezetekre vonatkozó módosító indítványának a visszavonását, amelyet személyesen is visszavont. Kuti Csaba Tisztázta, hogy a szavazást még nem kezdték el, csak a vitát zárták le. Az ügyrendi felszólalás a vita lezárása után is feljogosítja a képviselőt arra, hogy szót kapjon. Abban kell konszenzusra jutni, hogy először a módosító indítványokról szavazzanak. Igaz Sándornak és Dr. Németh Márta alelnöknek volt egy-egy kapcsolódó módosító indítványa. Arról szólt, hogy Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző jelezte, amennyiben az alapindítványt visszavonják, akkor a kapcsolódó módosító indítványról sem lehet szavazni. Dr. Zongor Gábor Kérte a közgyűlés elnökét, hogy ne írják újra az SZMSZ-t. Van módosító indítványra lehetőség, ahhoz van kapcsolódó módosító indítványra is lehetőség. Ha a módosító indítványt a képviselő csoport intenciójának megfelelően a képviselő visszavonja, ettől a módosító indítványhoz kapcsolódó módosító indítvány önállóan él. Ez a legtermészetesebb, mert ha a módosító indítvány nem kerül visszavonásra, akkor is él, és ha visszavonásra kerül, akkor is él. Dr. Kovács Zoltán Ügyrendi hozzászólásában elmondta, úgy látta, hogy a megyei közgyűlésben van egy „virtuális főjegyző és egy pót főjegyző”. Véleménye szerint az nem működik. Dr. Zongor Gábor ma már oda jut a jog értelmezésben ami sehol sem állja meg a helyét. Sem a magyar országgyűlésben sem más közgyűlésben. Amennyiben visszavonnak egy módosító indítványt, az ahhoz kapcsolódó módosító indítvány alól „kihúzzák a széket”. Lehet, hogy jól esne a túloldalon, hogy úgy lenne, lehet azt úgy is értelmezni, csak nem jogszerű. A főjegyző kivételesen talált.
51 Kuti Csaba Elmondta, nem a közgyűlés elnökének a dolga ügyrendi és SZMSZ ügyben állást foglalni. Van két jogértelmező szervezetük, az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság, valamint a törvényesség őre, a főjegyző. Szeretné ha találkozna a két álláspont, és annak megfelelően tudná folytatni a munkát a közgyűlés. Öt perc szünetet rendelt el az álláspont kialakítására. Szünet Szünet után Kuti Csaba Értesülése szerint a főjegyzői álláspont a meghatározó, amennyiben a módosító indítványra vonatkozó szavazás előtt visszavonják az alapjavaslatot, akkor megszűnik a lehetőség a kapcsolódó módosító indítványról történő szavazásról. Kérte képviselőtársait, amennyiben vissza szeretnék vonni módosító indítványaikat, azt időben tegyék meg. Jelezte, hogy a Galambos Szilvia módosító indítványához érkezett Igaz Sándor kapcsolódó módosító indítványa, amely az ifjúsági közösségek támogatását 8 millióról 10 millió forintra történő felemelésére vonatkozott, előterjesztőként befogadta, arról nem kell szavazni. Pusztai István módosító indítványát, amely az 1 millió forintos közbiztonsági összeg 2 millió forintra történő felemelésére vonatkozott, szintén befogadta. Arról szólt továbbá, hogy a kiosztott módosító javaslatok sorrendjében történik a szavazás, bár ő azt tartotta volna fontosnak, ha a forrásoldalról szavaznának először. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottsága módosító indítványáról, amely a Veszprém Megye Idegenforgalmáért Közalapítvány támogatási összegének felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottsága módosító indítványáról, amely a Veszprém megyei Tourinform Irodák támogatási összegének növelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az Európai Integrációs Bizottság módosító indítványáról, amely szerint a Szülőföld program támogatására biztosított 15 millió forint előirányzatból 5 millió forint elosztásáról az Európai Integrációs Bizottság döntsön. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő.
52 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Dr. Mayer József módosító indítványáról, amely a civil szervezeteknek juttatandó támogatás felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 18 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Dr. Mayer József módosító indítványáról, amely a Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak juttatandó támogatás felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Galambos Szilvia, Dr. Szabó Sándor, Dr. Áldozó Tamás és Porga Gyula együttes módosító indítványáról, amely a sportfeladatok támogatási összegének felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Dr. Horváth Balázs, Dr. Kovács Zoltán, Talabér Márta és Porga Gyula együttes módosító indítványáról, amely a 6/c melléklet II. fejezetének 7. ponttal történő kiegészítésére – FOTEX KC támogatására – vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Dr. Kovács Zoltán és Dr. Kontrát Károly együttes módosító indítványáról, amely a Veszprém Megye Közbiztonságáért Közalapítvány 2005. évi előirányzatának 3 millió forintra történő felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt.
53
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Farnadi Gyula és Porga Gyula együttes módosító indítványáról, amely a közszolgálati médiák támogatására vonatkozó összeg felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 14 ellenszavazat, 8 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Farnadi Gyula és Porga Gyula együttes módosító indítványáról, amely a Devecseri Könyvtár támogatási összegének felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Dr. Kovács Zoltán, Dr. Kontrát Károly és Dr. Áldozó Tamás együttes módosító indítványáról, amely a XV. Pápai Nemzetközi Játékfesztivál 1 millió forinttal történő támogatására vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 18 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Dr. Kontrát Károly módosító indítványáról, amely a képviselői keret felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Könnyid István módosító indítványáról, amely Veszprém megye turizmusa támogatási főösszegének felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt.
54
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Könnyid István módosító indítványáról, amely a Veszprém Megye Idegenforgalmáért Közalapítvány támogatási összegének felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Galambos Szilvia módosító indítványáról, amely az Ifjúsági Közösségek támogatási összegének felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Galambos Szilvia módosító indítványáról, amely a Veszprém Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány támogatási összegének felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Talabér Márta módosító indítványáról, amely a devecseri, a pápakovácsi, a peremarton-gyártelepi Idősek Otthona, valamint a Batthyány Ilona Fogyatékosok Otthona szakmai létszámának felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Galambos Szilvia módosító indítványáról, amely a környezetvédelmi feladatok támogatási összegének felemelésére, Megyei Parlagfűirtási Alap létrehozására vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 11 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt.
55
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Talabér Márta módosító indítványáról, amely a devecseri Idősek Otthona részére személyszállító lift cseréjére 10 millió forint biztosítására vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Talabér Márta módosító indítványáról, amely a gici Sztehlo Gábor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon részére 500.000 forint biztosítása irodaépület felújításának befejezésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Farnadi Gyula és Porga Gyula együttes módosító indítványáról, amely a Megyei Levéltár részére új gépkocsi beszerzésére 2.863 eFt biztosítására vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kropf Miklós módosító indítványáról, amely a Veszprém megyei műemlékek felújítására, és a Veszprém megyei építészeti örökség helyi védelmének támogatására romok felújítására tervezett összeg felemelésre vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kropf Miklós módosító indítványáról, amely a hátrányos helyzetű települések támogatási összegének felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt.
56
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kropf Miklós módosító indítványáról, amely a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatási összegének felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Dr. Kontrát Károly módosító indítványáról, amely a rendelet-tervezet IV. fejezet 7. § (3) bekezdésének (elnöki keret) elhagyására vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Név szerinti szavazást rendelt el Dr. Áldozó Tamás módosító indítványáról, amely a 6/c. melléklet II. fejezet kiegészítésére, a veszprémi multifunkcionális sportcsarnok felépítésére vonatkozik. A név szerinti szavazás eredménye a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Kuti Csaba Megállapította a név szerinti szavazás eredményét, amely szerint a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Dr. Áldozó Tamás módosító indítványáról, amely a veszprémi multifunkcionális sportcsarnok felépítésének támogatására, valamint a közgyűlés előzetes 2006. évi kötelezettségvállalására vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Név szerinti szavazást rendelt el Dr. Áldozó Tamás módosító indítványáról, amely a környezetvédelmi feladatok előirányzatának felemelésére (gyapjas lepkék elleni védelem) vonatkozik. A név szerinti szavazás eredménye a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
57 Kuti Csaba Megállapította a név szerinti szavazás eredményét, amely szerint a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Indítványozta, hogy a bizottság döntsön Talabér Márta és Dr. Kovács Zoltán együttes módosító indítványáról, amely a rendelet-tervezet 6/c. melléklet V. fejezet 18. ponttal, (az Európai Uniós tagsággal kapcsolatos feladatok támogatása) történő kiegészítésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 9 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kropf Miklós és Dr. Áldozó Tamás együttes módosító indítványáról, amely a hitelfelvétel mellőzésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Dr. Áldozó Tamás módosító indítványáról, amely az 1. sz. melléklet 11.7 számú előirányzat felemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kropf Miklós módosító indítványáról, amely az intézményi ellátás díjának megemelésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kropf Miklós módosító indítványáról, amely az alaptevékenységgel összefüggő áru és készlet értékesítés, szolgáltatás díjbevételét a 2004. évi várható teljesítés mértéke szerint javasolta megállapítani. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt.
58
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kropf Miklós módosító indítványáról, amely a bérleti díjat és egyéb bevételeket a 2004. évi várható teljesítés mértéke szerint javasolta megállapítani. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kropf Miklós módosító indítványáról, amely az ÁFA-bevételek és visszatérülések szintjét, valamint az egyéb bevételi tényezőket a 2004. évi szintet javasolta megtartani. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kropf Miklós módosító indítványáról, amely a működési célra egyéb szervektől átvett pénzeszközök tervezésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kropf Miklós módosító indítványáról, amely a felhalmozási célra egyéb szervektől átvett pénzeszközök tervezésére vonatkozik. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, 19 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett nem támogatta az indítványt. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetésének megállapításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 igen szavazattal, 11 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett megalkotta a következő
59 1/2005. (II. 23.) rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetésének megállapításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 7.
A várpalotai Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium vasipari tanműhelyének felújítása CÉDE támogatási pályázattal
Kuti Csaba Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2005. február 14-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Dr. Kontrát Károly Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2005. február 16-ai ülésén. A bizottság az előterjesztést 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Talabér Márta Ügyrendi javaslatában megkérdezte Kuti Csabától, hogy nem maradt-e ki „A tihanyi 141 hrsz-ú ingatlan átsorolása az egyéb vagyoni körbe és elidegenítésre kijelölése” című napirend. Kuti Csaba Igenlő válaszában elmondta, hogy visszatér arra a napirendre. Megkérdezte, hogy van-e egyéb kérdés a támogatási javaslattal kapcsolatban. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 9/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat a Várpalota, Faller Jenő Szakképző Iskola vasipari tanműhelyének felújítására, korszerűsítésére a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz CÉDE támogatás elnyerésére pályázatot nyújt be a táblázat szerinti ütemezésben Megnevezés Beruházás összesen Ebből: saját forrás: CÉDE támogatás
Összesen 43.575 14.000 29.575
2005. 43.575 14.000 29.575
60
A Megyei Önkormányzat a szükséges 14.000 eFt saját forrást 2005. évi költségvetésében a pályázati saját források terhére (9.000 eFt) és a Szakképző Iskola saját bevételei terhére (5.000 eFt) biztosítja. Határidő: Felelős: 8.
A pályázat benyújtására: a pályázati felhívás megjelenése után azonnal Dr Zsédenyi Imre megyei főjegyző
A tihanyi 141 hrsz-ú ingatlan átsorolása az egyéb vagyoni körbe és elidegenítésre kijelölése
Kuti Csaba Megadta a szót a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság, a Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi Bizottság elnökeinek, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság alelnökének a bizottsági vélemények ismertetésére. Baky György Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság 2005. február 14-ei ülésén A bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Porga Gyula Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi Bizottság 2005. február 14-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Bebesi István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2005. február 16-ai ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kuti Csaba Megkérdezte, hogy van-e egyéb kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban. Porga Gyula Felhívta a figyelmet, a Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi Bizottság ülésén elhangzott – szavazás nélkül – az a vélemény, hogy az értékesítésből befolyó pénz a kulturális szférában maradjon. Elmondta, a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak folyamatban van az átköltözése az új helyére, valamint a Megyei Múzeumi Igazgatóság is nagy programban, feladatban szerepel, így a bizottság azt kéri, hogy ezek a fejlesztések részesüljenek valamilyen formában a bevételből. Kuti Csaba Elmondta, hogy a Török Ignác utcai fejlesztésnek akkor van realitása, ha az értékesítés sikerül, mivel az ingatlaneladásból tervezik azt megvalósítani. Egyéb kérdés, hozzászólás nem hangzott el.
61 Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 10/2005. (II. 17.) MÖK határozatot 1./ A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a tihanyi 141 helyrajzi számú ingatlanra a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság használati jogát megvonja. A jelenleg korlátozottan forgalomképes ingatlant átsorolja az egyéb vagyoni körbe, és elidegenítésre kijelöli. 2./ Utasítja a Főjegyzőt, hogy a határozatból eredő változásnak a vagyonrendelet függelékén és az ingatlankataszterben történő átvezetéséről gondoskodjon, és tegye meg a szükséges intézkedéseket az ingatlan vagyonrendeletben foglaltak szerinti értékesítésére. Határidő: 1./ az ingatlan használati jogának megvonása, egyéb vagyoni körbe sorolása és elidegenítésre kijelölése tekintetében azonnal; 2./ a kataszterben történő átvezetésről azonnal; az értékesítésre vonatkozó intézkedés megtételére 2005. március 31. Felelős: Dr. Zsédenyi Imre főjegyző 9.
Céltámogatási pályázat benyújtása az egészségügyi intézmények 2005. évi gép-műszer beszerzésére
Kuti Csaba Megadta a szót az Egészségügyi Bizottság elnökének, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság alelnökének a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Szundy Béla Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2005. február 15ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Bebesi István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2005. február 16-ai ülésén. A bizottság az előterjesztést 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Egyéb kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő.
62
Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 11/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése céltámogatási pályázatot nyújt be 2005. évi egészségügyi gép-műszerek beszerzésére az alábbiak szerint: 1.) A közgyűlés egyetért a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház – Rendelőintézet részére, az intézmény által benyújtott igény alapján 160.667 eFt összértékű 2005. évi egészségügyi gép-műszer beszerzéssel. A testület az állami támogatás 40%-os mértékének megfelelő 64.267 eFt-ot alapul véve, a 60%-os mértékű önrészként 96.400 eFt-ot a megyei önkormányzat 2005. évi költségvetésében biztosít. Az önrészből 22.200 eFt-ot külön megállapodás szerint Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatától átvett pénzeszközként, 74.200 eFt-ot pedig a Veszprém Megyei Önkormányzat saját forrásaiból fedez. 2.) A közgyűlés a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű intézmény részére az igénybejelentésében megjelölt 31.000 eFt összértékű egészségügyi gép-műszer 2005. évi beszerzésével ért egyet. Az állami támogatás 40%-os mértékének megfelelő 12.400 eFt-ot alapul véve, a 60%-os mértékű saját forrást, 18.600 eFt-ot a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetésében biztosítja. Határidő: 2005. április 1. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Felelős: 10.
A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő kórházak szakmai terveinek elfogadása
Kuti Csaba Megadta a szót az Egészségügyi Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Dr. Szundy Béla Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2005. február 8-ai ülésén. A bizottság az előterjesztést 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kuti Csaba Ismertette, hogy az előterjesztés két határozati javaslatot tartalmaz. Megkérdezte, hogy van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban. Dr. Nagy Zoltán Hozzászólásában elmondta, hogy ismét azzal a helyzettel szembesül a közgyűlés, miszerint a feladatok meghatározottak, van egy szakmai terv, amely mellett olyan irreális pénz összegek szerepelnek, amelyek belátható időn belül nem valósíthatók meg. Rámutatott arra, hogy a feladatok alatt több száz milliós tételek szerepelnek.
63 Megkérdezte dr. Pákozdy Jánostól, hogy mennyire tartja reálisnak ezeknek a terveknek a megvalósulását és mennyiben látja biztosítottnak a forrásokat a teljesítési időpont megjelölésével egyidőben. Kuti Csaba Kifejtette, március végéig kell a regionális egészségügyi tanácsnak elfogadni a régió egészségügyi koncepcióját, amelyet már tervezetként benyújtottak a minisztériumhoz. Tájékoztatta a tanácsnokot, hogy jelenleg folyik a szakmai vitája az anyagnak, de március végéig véglegessé válik. Elmondta, azért sürgetik a feladatot, mert a hét régió közül egyedül a közép-dunántúli régió az, ahol a regionális egészségügyi tanács végig tudta vinni, hogy az anyag elkészüljön és a minisztériumhoz a pályázati alapanyag bekerüljön. Elmondta továbbá, hogy a 2006-2013. közötti kiemelt programok között egy egészségipari pályázat befogadását ütemezték be, amely azt jelenti, hogy amelyik régió elsőnek tudja az anyagát elfogadtatni, az pályázhat, mintegy 20 milliárd forintos fejlesztésre. Reményét fejezte ki, amennyiben a feladat sikerül, a 20 milliárd forintból jut Veszprém megyére is. Dr. Pákozdy János Igazat adott dr. Nagy Zoltán képviselőnek, miszerint nagy számokról van szó. Ismertette, hogy a terveket szakmai szempontból megvalósíthatónak tartja. Szólt arról, hogy a tervek között szerepelnek olyanok is, melyekhez szeretnének külső pénzforrásokat is beszerezni. Bízik abban, hogy az egészségügy finanszírozási helyzete is változik. Elmondta, az elmúlt időszakban a kórház 100 millió forint körül tudott a működési költségből beruházni, melyet ha öt évre elosztanak, – és az elnök által említett lehetőségeket sikerül kihasználni – akkor a források jó része meg lesz. Ha befogadásra kerülnek a tervezett fejlesztések, a programok, akkor ennek a finanszírozása, vagy ezeknek egy része megoldható. Megjegyezte, nem tudja azt állítani, hogy minden feladatra meg lesz a pénz. Dr. Nagy Zoltán Példaként említette, ha Zalaegerszegen vagy Veszprémben kap infarktust egy beteg, akkor a túlélési esélye a két betegnek különböző. Elmondta Balatonfüreden működik a hemodinamikai labor. Hozzátette, Veszprémben is vannak ilyen irányú tervek, de hallott olyan elképzelésekről is, miszerint a balatonfüredi labor lesz majd az invazív kardiológiai részként bevonva az ellátásba. Megkérdezte, hogy a hemodinamikai laborral kapcsolatban mi a rövid távú elképzelés, Veszprémbe kerül-e vagy a balatonfüredi laborral történik-e egyezkedés. Megkérdezte továbbá, hogy az onkológiai központ sugárterápiás részleggel történő kiegészítése mikorra tervezhető, mikorra várható. Dr. Pákozdy János Dr. Nagy Zoltán első kérdésére válaszolva elmondta, hogy az országban, a megyei kórházakban – ismeretei szerint – 4 helyen működik finanszírozási befogadottsággal rendelkező hemodinamikai laboratórium. Szerencsének tartja, hogy a Veszprém megyei lakosok a megyei kórházon keresztül lekerülnek Balatonfüredre. Elmondta, a megyei kórház kollégái lejárnak Balatonfüredre és tárgyalásban vannak az intézménnyel, hogy egy kontingenst tudjanak a balatonfüredi kapacitásukra a megyei kórház betegei számára megszerezni. Ismertette, ennek a feladatnak pénzügyi egyezkedés lesz az eredménye, mely a kapacitástól függ. A második kérdésre vonatkozóan válaszában elmondta, hogy a megyében megvalósítható és megvalósítandó invazív kardiológiai ellátás is. A továbbiakban felkérte Kuti Csabát a válaszadásra.
64 Kuti Csaba Megköszönte dr. Pákozdy Jánosnak a válaszadás lehetőségét. Elmondta, a centrum megvalósításának a feltétele, hogy 2004. őszén beadják a pályázatot – amely megtörtént – ahhoz, hogy az OEP 2006-tól befogadja. Biztatást kaptak, melyre szükség volt a befektetői körök miatt. Többségben magánbefektetői kör valósítaná meg a 1,5 milliárd körüli befektetést, de véleménye szerint igény esetén a megye is megcsinálhatná a feladatot. Az esélyegyenlőségre vonatkozóan elmondta, Veszprém – Balatonfüred között nem olyan nagy a távolság, ezért véleménye szerint a veszprémi és zalaegerszegi polgárok között sem olyan nagy az esélyegyenlőségi különbség. Példaként említette, hogy aki a megyében Ajkán vagy Pápán él, neki lényegesen rosszabb az esélyegyenlősége, mint a megyeszékhely lakosainak ezen egészségügyi ellátás vonatkozásában. Hozzászólás Bebesi István Néhány észrevételt tett az egészségügyi stratégiával kapcsolatban. Aggodalom tölti el a stratégia megszerkesztésénél. Elmondta csak elméleti dolog, hogy a pénz számolatlanul áll rendelkezésre, mert azok mindig korlátozottak. Szerinte arra kell számítani, hogy ezek jelentős mértékben, például ha az Európai Unióba való betagozódást veszik figyelembe és a versenyszférából kell számítani ezeknek a pénzeszközöknek a megjelenésére, akkor valószínű, hogy itt nagyságrendileg jelentős változások hosszú távon nem lesznek. Hiányolta az anyagból, hogy nem jelennek meg karizmatikusan azok a prioritások, kiemelt területek, amelyek ebben a régióban rendkívül versenyképesek, amelyekkel az élre lehetne törni, ott lehetne maradni vagy még nagyobb előnyre lehetne szert tenni. Rámutatott arra, nem jelenik meg gondolatilag sem az a fajta elemzési szemlélet, hogy mely feladat az, amit érdemes folytatni, csinálni. Jelezte, hogy a filozófiát hiányolja az anyagból. Említette, tisztában van vele, hogy ezekhez komoly szemléletváltásra van szükség, de nélkülözhetetlennek tartja ahhoz, hogy egy hosszabb távú, a lehetőségek oldaláról is finanszírozható koncepció kerüljön összeállításra, amely az ellátandó betegek oldaláról is megfelelő színvonalú koncentrált, kiemelt, területileg egyensúlyozott ellátást biztosítana. Egyéb kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” KórházRendelőintézet 2005-2009. évre vonatkozó szakmai tervének elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 12/2005. (II. 17.) MÖK határozatot 1.) A Veszprém Megyei Közgyűlés megtárgyalta és elfogadja a fenntartásában működő a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház Rendelőintézet 2005-2009. évre vonatkozó szakmai tervét.
65 2.) A közgyűlés felkéri az intézmény főigazgatóját, hogy a szakmai tervet küldje meg a területileg illetékes Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanácsnak. Határidő: Felelős:
2005. február 28. Dr. Pákozdy János főigazgató
3.) A közgyűlés felkéri az intézmény főigazgatóját, hogy a szakmai terv teljesítéséről, illetve annak későbbiek során szükséges módosításáról számoljon be a megyei közgyűlés előtt. Határidő: Felelős:
2009-ig évente az intézmény mindenkori főigazgatója
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű 2005-2009. évre vonatkozó szakmai tervének elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 13/2005. (II. 17.) MÖK határozatot 1.) A Veszprém Megyei Közgyűlés megtárgyalta és elfogadja a fenntartásában működő a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű 2005-2009. évre vonatkozó szakmai tervét. 2.) A közgyűlés felkéri az intézmény főigazgatóját, hogy a szakmai tervet küldje meg a területileg illetékes Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanácsnak. Határidő: Felelős:
2005. február 28. Dr. Somlai Géza főigazgató
3.) A közgyűlés felkéri az intézmény főigazgatóját, hogy a szakmai terv teljesítéséről, illetve annak későbbiek során szükséges módosításáról számoljon be a megyei közgyűlés előtt. Határidő: Felelős: 11.
2009-ig évente az intézmény mindenkori főigazgatója
A Devecseri Városi Könyvtár beiratkozási díjaival és 2005. évi költségvetésének megállapításával kapcsolatos egyetértési jog gyakorlása
Kuti Csaba Megadta a szót a Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi Bizottság elnökének, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság alelnökének a bizottsági vélemények ismertetésére.
66 Porga Gyula Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi Bizottság 2005. február 14-ei ülésén. A bizottság 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül úgy foglalt állást, hogy akkor javasolja a közgyűlésnek elfogadásra az előterjesztést, ha Devecser város költségvetési rendelete elfogadásra kerül és a döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak. Bebesi István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2005. február 16-ai ülésén. A bizottság az 1. határozatot 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A 2. határozatot 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kuti Csaba Megkérdezte, hogy van-e kérdés, vélemény, javaslat, hozzászólás az anyaggal kapcsolatban. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Felhívta a megyegyűlés figyelmét, hogy az előterjesztésben 2 határozati javaslat szerepel, amelynél az egyik a beiratkozási díjakról szól, a másik javaslatnál 14.455 ezer forint összeggel szemben 14.568 ezer forint a pontosított szám, melyet a költségvetésben is elfogadtak. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Devecseri Könyvtár beiratkozási díjiról szóló rendelettervezettel való egyetértés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 5 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 14/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyetért Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Devecseri Városi Könyvtár beiratkozási díjáról szóló 7/2004. (IV.01.) rendelete – az előterjesztés 1. számú melléklete szerinti - módosításával. A közgyűlése felkéri elnökét, hogy a döntésről Devecser Város Önkormányzatát tájékoztassa. Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Devecseri Könyvtár 2005. évi költségvetési rendelettervezettel való egyetértési jog – a költségvetésben szereplő összeggel történő – elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő.
67 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 23 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és 5 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 15/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése úgy ért egyet a Devecseri Városi Könyvtár 2005. évi költségvetésének – az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti - tervezetével, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat a városi könyvtárban végzett térségi-módszertani feladatokat 2005. évre 14.568 e Ft összeggel támogatja, melyet a társulási megállapodás 7. pontja szerint havi részletekben utal át Devecser Város Önkormányzatának. Határidő: Felelős: 12.
minden hó 25. napja Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
A szakképzés helyzete, fejlesztési feladatai a megyében
Kuti Csaba Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2005. február 14-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 8 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kuti Csaba Megkérdezte, hogy van-e kérdés, vélemény, javaslat, hozzászólás az anyaggal kapcsolatban. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 7 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 16/2005. (II. 17.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a szakképzésről szóló előterjesztést az abban meghatározott feladatokkal együtt elfogadja. 2. Felkéri a Megyei Közgyűlés elnökét, hogy a szakképzésben érintettek részvételével (önkormányzatok, Kamarák, Munkaügyi Központ, OKÉV Közép-Dunántúli Regionális Igazgatósága, iskolák) szervezze meg a szakképzés megyei koordinációját az elfogadott feladatok megvalósítása érdekében. Határidő: 2005. április 30. Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
68 13.
Az Európai Információs Pont Kht. 2004. évi beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása, valamint a Kht. 2005. évi üzleti terve
Kuti Csaba Megadta a szót az Európai Integrációs Bizottság elnökének, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság alelnökének a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Kovács Zoltán Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Európai Integrációs Bizottság 2005. február 15-ei ülésén. A bizottság mindkét határozati javaslatot 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Bebesi István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2005. február 16-ai ülésén. A bizottság mindkét határozati javaslatot 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kuti Csaba Megkérdezte, hogy van-e kérdés, vélemény, javaslat, hozzászólás az anyaggal kapcsolatban. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az Európai Információs Pont Kht. 2004. éves beszámolójának, közhasznúsági jelentésének elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 17/2005. (II. 17.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. §. (1)-(2) bekezdésében és a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 150. § (2) bekezdés a.) pontja és az alapító okirat 8.2. a.), c.) pontjában biztosított jogkörében eljárva - elfogadja a Veszprém Megyei Európai Információs Pont Közhasznú Társaság 2004. évi beszámolóját 5.739 eFt mérleg főösszeggel, - 579 eFt tárgyévi közhasznú eredménnyel (veszteséggel), és közhasznú jelentését az előterjesztés 1., és 2. számú mellékletében foglaltak szerint. 2. A közgyűlés felkéri a közhasznú társaság ügyvezetőjét, hogy a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet 20. §-a szerinti letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek tegyen eleget. Határidő: Felelős:
2005. május 30. a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére Pomázi Szilárd ügyvezető
Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az Európai Információs Pont Kht. 2005. évi üzleti tervének elfogadásáról.
69
A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 18/2005. (II. 17.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 172. §-a alapján, az alapító okirat 8.2.b.) pontjában biztosított jogkörében eljárva - elfogadja a Veszprém Megyei Európai Információs Pont Közhasznú Társaság 2005. évi üzleti tervét az előterjesztés 4. számú mellékletében foglaltak szerint. 2. a.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Európai Információs Pont Közhasznú Társaság ügyvezetőjének munkabérét 2005. március 1. napjától bruttó 198.000.-Ft/hó összegben állapítja meg. A testület az ügyvezető részére 2005. június 1-től negyedévente legfeljebb egy havi munkabérének 75 %-a erejéig céljutalom kifizetését engedélyezi, amennyiben a céljutalom fedezete a pályázatokkal elnyert összegekből fedezhető. A céljutalom feltételeit és annak teljesülését negyedévente a felügyelő bizottság állapítja meg. b.) A testület felkéri elnökét, hogy a Veszprém Megyei Európai Információs Pont Közhasznú Táraság ügyvezetője munkaszerződésének módosításához szükséges intézkedéseket tegye meg. c.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Európai Információs Pont Közhasznú Társaság ügyvezetője részére – a 38/2004. (IV. 22.) MÖK határozat értelmében – engedélyezi másfél havi bruttó összegű jutalom kifizetését. Határidő: az 1. pontban foglaltakra: a 2.a.), b.), c.) pontban foglaltakra: Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke 14.
Beszámoló a fejlesztésekről
Megyei
Területfejlesztési
azonnal 2005. április 30.
Tanács
munkájáról,
a
támogatott
Kuti Csaba Megadta a szót a Területrendezési és Kommunális Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Máhl Ferenc Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Területrendezési és Kommunális Bizottság 2005. február 15-ei ülésén. A bizottság a beszámolót 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A határozati javaslat kiegészítését 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett javasolta az alábbiak szerint: A közgyűlés felkéri az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot, hogy a „megye területfejlesztéséért” díj alapításának lehetőségét vizsgálja meg és indokoltsága esetén tegyen javaslatot az egyes szakmai díjakról szóló rendelet módosítására.
70 Indokolásában elmondta, hogy a területfejlesztésben tevékenykedő szervezetek, személyek méltó elismerésben részesüljenek. Kuti Csaba Elmondta, hogy az előterjesztés egy nagyon komoly munkaterületről szól, amely gyakorlatilag a Megyei Területfejlesztési Tanács 2004. november 30-ig és az utána újonnan megalakult – gyakorlatilag csak a megalakulás és az annak tényét jelző – időről szóló beszámoló. Hozzátette, természetesen érinti a regionális területfejlesztési tanácsban résztvevő munkákat is, hiszen a hivatkozott rendeletek alapján a delegáló, illetve a küldő testületek előtt az érintetteknek be kell számolnia. A törvény a Megyei Területfejlesztési Tanácsban nevesíti, hogy a megyei közgyűlés elnöke vezeti a Megyei Területfejlesztési Tanácsot. A Regionális Területfejlesztési Tanács pedig a Megyei Területfejlesztési Tanácsok elnökeit magába foglaló testület, így a két munkáról személyesen, mint e feladatot ellátónak kellett beszámolnia. Kiegészítőjében szólt még a beszámolási időszakban jogszabályi változások következtében szűkülő támogatási összegekről. Megjegyezte, azt gondolja, hasznos, hogy nemcsak az elmúlt időszak eredményeiről szóltak a beszámolóban, hanem a 2005. évre előretekintő lehetőségekről is jelzéseket adtak, hiszen a megyegyűlésben ülők érintettek a területfejlesztés témájában. Megkérdezte, hogy van-e kérdés az anyaggal kapcsolatban. Kérdések Dr. Kovács Zoltán Megkérdezte az elnöktől, hogy a végleges elhelyezés megoldást nyert-e a legutolsó döntéssel, beköltözött-e a titkárság a Zöld Házba. Kuti Csaba Válaszában elmondta, hogy több mint egy hónapja beköltöztek a Zöld Házba, technikailag biztosítva van a működésük. Azt gondolja, hogy ezen a helyszínen – amíg a tanács működik – végezni tudják a munkájukat. Szólt arról, hogy a megyei önkormányzat szívesen értékesítené a Zöld Ház 5. emeletét, jelezte, ha a későbbiek során úgy alakul, hogy nem bérleti jogviszonyban kíván ott lenni a tanács, annak sem látja akadályát. Hangsúlyozta, hogy egyelőre gyors és egyértelmű elhelyezést kellett biztosítani. Ismertette, a tanácsnak tanácskozó terme nincs, kisebb létszámú tanácskozás az irodai helyiségben azonban megoldható. Elmondta továbbá, hogy a megyei önkormányzat hivatalának épületében lévő termekben is megoldható a nagyobb tanácskozások megszervezése. Dr. Kovács Zoltán Megkérdezte az elnöktől, hogy a titkárságon a munkateher elosztása változott-e vagy változtatásra kerül-e. Megkérdezte, hogy lezárult-e az egyik volt munkatárs munkaügyi pere, amit a titkársággal szemben folytatott. Kuti Csaba Válaszában elmondta, hogy most rendkívül szűk a létszámkapacitás, mert az utóbbi időben ketten mentek el a tanács munkaszervezetétől. Tájékoztatta dr. Kovács Zoltánt, hogy a munkaügyi per lezárult, a bíróság elmarasztalta és 100 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte az érintett kolléganőt.
71 Dr. Kovács Zoltán Elmondta, a projektek legnagyobb része a megyéből, régióból érkeztek. Megkérdezte Kuti Csabától, hogyan látja, mi az oka hogy ezeknek a pályázatoknak csak 15%-a lett nyertes. Rávilágított arra, miszerint írásban szerepel, hogy projektötletek voltak. Ismeretei szerint több pályázatra azt mondták, hogy nem projektötlet, forráshiányra hivatkozva utasították el a pályázatokat. Kuti Csaba Elmondta, a szakmai bizottság pontozás alapján ítélte meg a pályázatokat és az alacsonyabb pontszámú pályázatoknak lényegesen kisebb az esélye, hogy a kereten belül kapjanak forrást. Egyetértett azzal, hogy a megjelölésnél forráshiányra hivatkoztak és azok kaptak nemleges választ, amelyeknek a szakmai pontszáma 50%-a alatt volt. Felhívta a figyelmet, javítani kell a pályázat minőségét, melynek érdekében a pályázatok szakmai osztályzását abból a szempontból is nézték, hogy melyek azok a szakterületek, ahol eredményes pályázatok születnek, melyek azok, ahol nem. Dr. Kovács Zoltán Ismertette, hogy a kint lévő tagdíjak közül – melyeket a kistérségek nem fizettek be, több mint 5 millió forint – a két legnagyobb tétel Várpalota 1.276 ezer forinttal és Veszprém 2.523 ezer forinttal. Megkérdezte Kuti Csabától, hogyan képzeli „behajtani” ezeket a pénzeket. Kuti Csaba Válaszában elmondta, hogy Veszprémtől azt az ígéretet kapták, hogy a költségvetésük elfogadása után rendezik az összeg kifizetését, Várpalota pedig időközben rendezte tartozását. Ismertette, hogy a képviselők közül sokan érintettek a területfejlesztésben, ezért kérte, hogy a kistérségi szerveződéseket vegyék komolyan, mert azokban nagyon nagy lehetőségek vannak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megyei területfejlesztési pénzeket gyakorlatilag a kistérségek fogják elosztani. Hozzászólások Dr. Áldozó Tamás Ismertette, hogy az anyag érintőlegesen foglalkozik a ROP-os (Regionális Fejlesztés Operatív Programja) pályázatokkal. A ROP-pal kapcsolatban mondta el a véleményét, illetve kihasználva a nyilvánosságot felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatok kiírása, a pályázati feltételek szerinte némely esetben eleve lehetetlenné teszik azt, hogy pályázatot lehessen benyújtani. Kifejtette, hogy a Veszprém Megyei Közgyűlés, illetve a Pápa Város Önkormányzata korábban határozatot hozott arról, hogy a pápai Eszterházy kastélyt milyen feladatokra kívánja működtetni, hasznosítani. Ismertette, hogy a kastély egy állami tulajdonból ki nem adható épületegyüttes, amely gyakorlatilag kész kiviteli tervekkel rendelkezik, a rekonstrukciója elkezdődött, de a pénzek elapadása miatt megállt. Szerinte látszólag a ROP-os pályázatnak a megfelelő fejezetébe ez a kastély-rekonstrukció tökéletesen beleillik, gyakorlatilag minden feltételt tud teljesíteni, azonban van néhány feltétel, amelyet mégsem. Példaként említette, hogy azon a településen, amelyen ROP-os pályázat támogatásával egy ilyen beruházás megvalósulhat, legalább 40 ezer vendégéjszakának kell lennie. Szólt arról, az Uniós pályázatokkal kapcsolatban mindig elhangzik az, hogy lehetőleg térségi szemléletben kell gondolkodni, azonban ebben az esetben nem engedi meg azt a pályázat, hogy ne az adott településen, hanem legalább kistérségbe mérhesse a vendégéjszakák számát. Hozzátette, a vendégéjszakák száma több idegenforgalmi beruházásnak köszönhetően ezt a számot néhány év múlva el fogja érni és így a siker
72 reményében indulhat egy ilyen volumenű pályázaton. Jelezte, most csak annyi történik, hogy további néhány évig csak állagromlás következik be ebben az épületben. Szerinte látszólag egy kis pályázati feltétel megváltoztatására lenne szükség, mert a másik oldalon elhangzik az, hogy nincsenek értékelhető jó pályázatok. Példaként említette, ha az egész Közép-Dunántúli Régióban a kastélyrekonstrukciókat nézik, akkor gyakorlatilag egy, ha folyamatban van és az erre a célra félretett pénz áll, nincs aki felhasználja. Megítélése szerint aki tudja teljesíteni a 40 ezer fő vendégéjszakát, annak nincs ilyen felújításra váró épületegyüttese, vagy ha van, nem készítették elő hosszú évek munkájával. Kérte az elnököt, illetve azokat a személyeket, akiknek befolyása, véleményük elmondására lehetőségük van, – amikor ezek a pályázati feltételek felmerülnek – az ilyen ellentmondásokra hívják fel a figyelmet, mert fontos megyei érdeket sérthetnek, illetve lehetetleníthetnek el. Kuti Csaba Jelezte, ebben a témában a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottság tagjaként már a kellő felszólalásait megtette. Felhívta a figyelmet, hogy a közösségi támogatási keret felhasználásában 2006-ig van egy 1.500 milliárd forintos lehetőség, aminek elég jelentős része központi keret és csak aránylag kis része került be a ROP megvalósítására szolgáló pályázati rendszerbe. Ismertette, hogy a ROP keretek zöme gyakorlatilag kimerült, tehát 2006-ig nagy pályázati lehetőségek nincsenek. Elmondta, tekintettel arra, hogy 2007. január 1-től induló 2013. december 1-ig tartó pénzügyi szakaszban nagyon komoly pályázati lehetőségek adottak, rendkívül fontos azokra úgy felkészülni, hogy ezek a típusú anomáliák már a pályázat kiírásánál ne következzenek be. Kérte a képviselőtársait, akik úgy érzik, hogy a NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv) I-es pályázatainak a tapasztalata alapján olyan nehézségekkel szembesültek, amit az NFT II-nél, tehát a 2006. utáni időszaknál mindenképpen ki kell küszöbölni, így azt konkrét példákkal adják le a személyének, hogy a monitoring bizottságnál jelezni tudja. Ismertette, ha jó javaslatokat terjesztenek a monitoring bizottság elé, mint végellenőrző ponthoz, akkor az a következő kiírási ciklusnál már hasznosul. Dr. Kovács Zoltán Elmondta, a területfejlesztés egy fontos kiegészítő támogatása a kistelepüléseknek. Az új besorolás, amely átmenetileg kedvezményezett térségbe sorol 3 kistérséget (Ajka, Zirc, Pápa). Egyrészt örömteli, mert a térség fejlődött, hiszen a paraméterei alapján kedvezményezett besorolást kaptak, amely másrészt azt is jelenti, hogy a megyében átbillent a területi kiegyenlítésre pályázható önkormányzatok száma a kevesebb pénzt tartalmazó alap felé. Szerinte ebből adódóan ez a feladat még kevésbé fogja betölteni a célját, mint eddig, hiszen jóval kevesebb összességében a felhasználható összeg és vélhetően projektre lehet majd benyújtani a pályázatot. Megítélése szerint a másik probléma, amely a területfejlesztési témát fenyegeti, gyakorlatilag a regionalizmusra „felcsúszó” pénzek a megyei szintről, illetve a központi költségvetés, a központi szervektől szintén a régiónál landoló pénzek. Elmondta, ez azt jelenti, hogy a területfejlesztés súlypontja a régiókra helyeződik át és innentől kezdve a kistelepülések gyakorlatilag kiesnek ebből a rendszerből, kivéve akkor, ha például több kistelepülés egy nagyobb volumenű infrastrukturális fejlesztést valósít majd meg. Véleménye szerint a megyei területfejlesztés feladata lett volna, hogy a településeket térségi és ne egyedi igények kidolgozására ösztönözze, mert így talán már felkészültebbek lennének a régiós pályázat benyújtására. Jelezte, mivel ez nem így történt, azt gondolja, hogy a sérül kistelepüléseknek egy újabb pályázati lehetősége. Kevesebb összeggel, kevesebb lehetőséggel bírnak, amely a magyar vidék elsorvasztása irányába ható trend. Az anyaggal kapcsolatban elégedettségét fejezte ki. Hangsúlyozta, nem látja a jövőjét a területfejlesztésnek, amíg el nem dől a magyar közigazgatásnak a rendszere, ahol most egy lopakodó regionalizmus van
73 valójában, hiszen az államigazgatási vonalon szépen építik a régiókat, a közhatalmi oldalról nem működik, mert alkotmánymódosítással, illetve törvénymódosítással lehetne ezt csak megtenni. Arról szólt, hogy az önkormányzati közszolgáltatások az önkéntes alapokra helyeződnek, és szerinte teljes „kavalkád” uralkodik ma az egész önkormányzati vonalon, hiszen gyakorlatilag van két fél szint és három teljes szint. Ismertette, hogy a Zongor Gábornak volt ezzel kapcsolatban egy cikke, mely szerint a NUTS rendszer átalakításában a megyék felé kéne a területfejlesztést ismét eltolni, mert ez az a középszint, ahol leginkább még a kistelepülések területfejlesztési igényei átláthatóak, illetve jobban koordinálhatóak. Szerinte a régióknál már sokkal kevésbé. Kuti Csaba Elmondta, hogy az Európai Uniós közösségben a vidékfejlesztés nem igazán a területfejlesztésnek, hanem az agrárvidék támogatásának a része. Szerinte, ha a közösségi támogatási keretet veszik figyelembe, akkor 5 operatív programból az egyik AVOP (Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program), amelynek nagyobb az összege, mint a többi programnak együttvéve. Szólt arról, hogy az Európai Uniós támogatási alapelvek pontosan a kisfalvak támogatását erősítenék. Ismertette, hogy a legnagyobb hiányosság ezen a területen van, a kisfalvak nem tudnak ebben a pályázatban részt venni. Felhívta a figyelmet, nagyon fontos felkészülniük, mert aki 2007-ig még életben marad a kisfalvakban, az ott normális és egészséges életet élhet, ha azokat a lehetőségeket, amiket az Európai Uniós pályáztatás ad, nagyon kicsi önrészekkel ki tudják használni. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Területfejlesztési Tanács munkájáról, a támogatott fejlesztésekről szóló beszámoló elfogadásáról annak a figyelembevételével, hogy a Területrendezési és Kommunális Bizottság javaslatát befogadta. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 19/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Megyei Területfejlesztési Tanács munkájáról a támogatott fejlesztésekről szóló beszámolót elfogadja. A közgyűlés felkéri az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot, hogy a „megye területfejlesztéséért” díj alapításának lehetőségét vizsgálja meg és indokoltsága esetén tegyen javaslatot az egyes szakmai díjakról szóló rendelet módosítására. Határidő: Felelős: 15.
2005. szeptember 30. Dr. Zongor Gábor, az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke
A köztisztviselői meghatározása
teljesítménykövetelmények
alapját
képező
2005.
évi
célok
Kuti Csaba Ismertette, hogy a napirendet az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság tárgyalta és tárgyalásra alkalmasnak találta.
74 Megkérdezte, hogy van-e kérdés, vélemény, javaslat, hozzászólás az anyaggal kapcsolatban. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az köztisztviselői teljesítménykövetelmények alapját képező 2005. évi célok elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 20/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a köztisztviselői teljesítménykövetelmények alapját képező 2005. évi célokat az alábbiak szerint határozza meg: -
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2005. évi munkatervében foglalt a testületi ülések előkészítése.
-
A pályázati lehetőségek figyelése és kihasználása.
-
Illetékbevételi terv teljesítése.
-
A feladatfinanszírozás fokozatos bevezetésével kapcsolatos megteremtése, a tervezés módszertanának elsajátítása.
-
A megyei fenntartású intézmények fizetőképességének rendszeres figyelése, a likviditás biztosítása.
-
A megyei önkormányzat által fenntartott intézmények ellenőrzési tervének ütemezett végrehajtása, a szakmai és pénzügyi tevékenységük folyamatos figyelemmel kísérése, segítése. Az ellenőrzések összegzett tapasztalatai alapján a szükséges változásokra vonatkozó javaslatok megfogalmazása, intézkedések végrehajtása.
-
Integrált pénzügyi rendszer bevezetése, informatikai fejlesztések időarányos végrehajtása.
-
Az önkormányzati vagyon értékesítésével kapcsolatos döntések végrehajtása, a vagyon értékesítésének lebonyolítása.
-
Az önkormányzat gazdálkodását érintő közbeszerzési eljárások lebonyolítása, a központi közbeszerzésbe való bekapcsolódás bővítése.
-
A 2005. évi időközi választásokkal, helyi népszavazásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtása.
-
A megyei önkormányzat ciklus időszakára szóló Gazdasági Programjából adódó 2005. évi feladatok végrehajtása.
pénzügyi
feltételek
75 -
A Veszprém Megyei Önkormányzat 2004-2006 évekre szóló megyei gyermek- és ifjúságvédelmi koncepciójában, operatív programjában 2005. évre meghatározott feladatok végrehajtása, különös tekintettel a zirci nevelőszülős ház felépítésére, és a szülők részére történő használatba adására.
-
A Veszprém Megyei Önkormányzat 2004-2006. évekre szóló szociális szolgáltatástervezési koncepciójának, valamint a 2004-2005. évekre szóló Operatív Programjának időarányos végrehajtása.
-
A megyei önkormányzat közoktatás-fejlesztési, valamint közművelődési fejlesztési tervének időarányos végrehajtása.
-
A beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos műszaki és pénzügyi (finanszírozási) feladatok teljesítése, különös tekintettel a címzett támogatásból megvalósuló beruházásokra.
-
A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények műszaki állapotának figyelemmel kísérése, közreműködés az intézmények felújításainak, karbantartásainak megvalósításában.
-
Az intézmények energiatakarékossági programjának kidolgozása, elkészítése, pályázatok benyújtása.
-
A humánus, szolgáltató típusú ügyintézés törvényes és szakszerű hivatali működés követelményeinek megtartása.
-
Takarékosság a munkavégzés során.
-
A köztisztviselők szakmai felkészülésének további javítása, különös tekintettel az informatikai (ECDL) és idegen nyelvi továbbképzésekre.
A közgyűlés felkéri a közgyűlés elnökét, valamint a megyei főjegyzőt, hogy az egyéni teljesítménykövetelményeket - a meghatározott célok alapján - állapítsa meg, és annak teljesítését a köztisztviselői törvényben előírt módon értékelje. Felelős:
a megyei főjegyző egyéni teljesítménykövetelményeinek meghatározása és értékelése vonatkozásában: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke a köztisztviselők egyéni teljesítménykövetelményeinek meghatározása és értékelése vonatkozásában: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
Határidő:
2005. február 28. (az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározására) 2005. december 31. (az értékelésre)
76 16.
Veszprém Megyei Önkormányzat támogatása a 2004. december 26-ai szökőár áldozatainak megsegítésére
Kuti Csaba Az anyaggal kapcsolatban elmondta, hogy a képviselőtársakat meghívták a január 8-i programra. Megköszönte a jelenlévőknek a részvételt. Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság alelnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Bebesi István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2005. február 16-i ülésén. A bizottság az előterjesztést 2 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. Megjegyezte, hogy félreérthető volt az előterjesztés, ezért nem született támogató döntés. Kuti Csaba Megkérdezte, hogy van-e kérdés, vélemény, javaslat, hozzászólás az anyaggal kapcsolatban. Egyéb kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a 2004. december 26-ai szökőár áldozatainak megsegítéséről szóló előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 21/2005. (II. 17.) MÖK határozatot 1. Veszprém Megyei Önkormányzatának Közgyűlése 2004. december 26-ai szökőár áldozatait 340.000 Ft összeggel támogatja. 2. A támogatás összege a Közgyűlés 2005. évi működésével kapcsolatos kiadási előirányzatai között rendelkezésre áll. 3. Veszprém Megyei Önkormányzat vállalja, hogy a támogatást az 1. pontban vállalt összegnek megfelelően a Magyar Vöröskereszt MKB Rt. 10300002-2032972572273285 számlaszámára utalja át Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
77 17.
Interpelláció
Szó szerinti rögzítés Kuti Csaba „Interpellációt nyújtott be hozzám Galambos Szilvia képviselő asszony. Megadom a szót. Galambos Szilvia Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Veszprém megye hulladékgazdálkodása és hulladékkezelése nagy változások előtt áll a közeljövőben, az itt élőket erősen foglalkoztatja ez a kérdés, hiszen közvetlen érinti őket a változás. Veszprém megyében eldöntöttnek látszik már az, hogy az észak-balatoni térség regionális hulladékkezelési konzorcium keretén belül regionális hulladéklerakó épül Szentgál község közigazgatási határán belül. A jelenlegi helyszín különlegességét az adja, hogy bár a szentgáliak támogatják, de a környező települések, amelyekhez közelebb helyezkedik el, – úgy mint Városlőd, Csehbánya, Herend – erősen ellenzik, hiszen az ő érdekeik sérülnek leginkább. Ennek kapcsán jelentős feszültség alakult ki a települések között is, mivel Veszprém város már e települések szemetét sem szállítja el. A konzorcium eredetileg Királyszentistvánt tekintette megfelelő helyszínnek a beruházásra, de ott egy népszavazás ezt meghiúsította. Elnök Úr akkor még személyesen kiállt a királyszentistváni helyszín mellett, a jelenlegi helyszínről és helyzetről azonban még nem ismerjük a véleményét, pedig 161 település hulladék elhelyezési igénye, valamint 3 település további léte forog kockán. Tisztelettel kérdezem ezért Elnök Urat, mi a véleménye az észak-balatoni regionális hulladéklerakó jelenlegi helyszínéről, továbbra is alkalmas helyszínnek tartja-e Szentgállal szemben? Bizonyára tudomása van arról, hogy Veszprém város – a konzorcium gesztor települése – már nem fogadja be a herendiek szemetét. Nem érzi-e Elnök Úr retorziónak Herenddel szemben a szemétszállítás megszüntetése miatt az előzmények ismeretében is Veszprém város döntését? Mit kíván tenni a lehetetlen helyzet megoldása érdekében? Kuti Csaba Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a megtisztelő kérdést, hiszen valóban egy akut és nehéz problémára világít rá az interpellációja. Hadd mondjam, örülök annak, hogy ilyen jól ismeri az előzményeket is, hogy tudja, a királyszentistváni helyszín mellett többször is harcoltam és kiálltam. Ma is az a véleményem, rendkívül beteg dolog, hogy egy több tíz- vagy százezer fős gond, probléma megoldását egy pár hangulattal fölzaklatott, de a helyben lakás miatt jogtalan előnyt élvező lakos megakadályozhat és mondvacsinált, abszolút indokolatlan, sőt, az ott élők számára hosszú távon káros döntésbe lovagolja be a népszavazás révén a megoldást, keresztülhúzva a kis létszámú lakosságot. Ezt több helyen azóta is elmondtam, szerintem Magyarországon a népszavazási törvény egyáltalán nem azt a célt szolgálja, hogy a népfelség elve érvényesüljön, hanem lehetőséget ad arra, hogy hangulati elemekkel kóklerok befolyásoljanak nagyon fontos döntéseket, húzzanak keresztbe olyan közhasznú lehetőségeket, amelyek nagyon sok ember érdekében
78 születtek volna meg, és teljesen egyértelműen hozzáértő, a szakmájukat szívvel-lélekkel, becsülettel végző emberek teszik meg a javaslatukat. Erre jobb és tényleg mindent a beteg, az „állatorvosi ló” példáját maximálisan jól mutató eset ez, amit Ön is felmutat, és különösen a királyszentistváni döntés. Tessenek belegondolni, hogy az a fűzfői gyár, ami iszonyatos mértékben szennyezte a környezetet, az, aminek ’92-es szinten több mint 9 milliárd Ft rehabilitációs költséget kellett már akkor megállapítani a talaj rehabilitációjára, annak megnövekedhetett volna a rehabilitációs összege ezzel a beruházással, hiszen nyilvánvaló, azt a szennyezett földet kellett volna onnan kiemelni és helyére a tározót betenni. Ezzel együtt okos és rendkívül hozzáértő polgáraink keresztbehúzhatták ezt a döntést és megakadályozták azt, hogy egy környezetét a legkevésbé károsító helyszínen, a szállítási útvonalaknak a lehető legjobban megfelelő helyszínen olyan szakmai előélettel rendelkező lakosság környezetében, mint ami sokkal jobban adott egy vegyipar mellett, mint úgy egyébként általában, ez ne valósulhasson meg. De hát ez egyelőre így van, ebből a tanulság – azt gondolom – az, mindent el kell követnünk, hogy a közhasznúsági törvény előbb-utóbb megszülessen, ennek érdekében ott, ahol bárki a képviselőtársaim közül meg tud szólalni, kérem, szólaljon meg, mert ilyen típusú „keresztbefekvések” csak megakadályozzák azt, hogy nagyon fontos közérdekű célok megvalósuljanak. Nos, nyilván a talán kicsit indulatos megszólalásom azt is mutatja, biztos vagyok abban, hogy az ottani helyszínnél csak rosszabb helyszínt lehetett találni. Tudjuk jól, éveken keresztül tartott a helyszín keresgélés, tudjuk azt, hogy ebben a helyszín keresgélésben nemcsak a leghozzáértőbb módon történtek lépések, hanem már pontosan a fáradtság jeleit is magán viselő móon. De végülis az a helyszín, amit most talált a Veszprém városa által vezetett konzorcium a 164 település szemétjének a gyűjtésére, ideiglenes gyűjtésére, lehetőségként adódik, biztos, hogy semmiféle olyan problémát nem jelent, ami miatt valóban ott nem épülhetne meg. Az biztos, ha ott épül meg, akkor annak olyan vonzatai vannak, hogy esztétikailag „dombtetőre” helyezett ilyen mű, az kicsit furcsa. Sokkal jobb lenne, ha mögötte 250 méterrel ott van a völgy, ha arra a területre lehetne tenni, hiszen akkor a környezetből nem lehetne látni. Azt is tudomásul kell venni, hogy a világunkban a magántulajdon elég erős nagyhatalom, ezt a területet vették meg a konzorcium tagjai, mert ez eladó volt, a mellette levő völgy nem eladó, illetőleg állítólag irreálisan magas telekárat kérnek most már minden lehetséges helyszínért, ezért nyilvánvaló, hogy ez a lerakó nem hosszú távon, csak egy ideiglenes megoldásként működhet. Egyet azonban tudni kell, és én őszintén remélem, hogy a jelenlevők valamennyien tudják: 2008 után az Európai Unió területén lerakó nem működhet. Tehát ez a lerakó átmeneti állapot, arról szól, hogy most gyűjtögetik, 2008 után az akkori szabályozóknak megfelelően kell működni. Ez az, ami miatt én azt gondolom, hogy akinek a közelében most egy ilyen lerakó oda épül, az aranybányát fog, mert minden fejlesztési irány abba megy. Az látszik, hogy nincs más megoldás és nincs más lehetőség, minthogy a szemétből nyersanyagot csinál minden ország azért, mert csak így tudja a kötelező környezetvédelmi előírásokat betartani. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy a szelektív szétszedése majd – a ma még egybe letett szemétnek – pár év múlva, az egyrészt munkahelyet teremt azoknak, akik a szétszedésben dolgoznak, munkahelyet teremt azoknak, akik mondjuk a fém, a kerámia, a komposzt, az építőanyag, a gumi, az egyéb műanyag, az alapanyagokat már mint nyersanyagot használják. Tehát én arról szeretném meggyőzni azokat, akik eleve bárhol tiltakoznak egy ilyen ideiglenes gyűjtő letelepítésével szemben: bár emberileg teljesen érthető, nem hisznek az emberek szinte már senkinek, nem hiszik el, hogy ez valóban csak ideiglenes (az ideiglenes szó csengése még mindig a fülünkben van) és nem szeretnénk, ha ez évtizedekig tartana, mégis reméljük, hogy
79 megértik az érintettek, az ő kis létszámú ellenkezésük a nagy létszámú érintett szándékával szemben nem fog szimpátiát hozni nekik, hanem felesleges ellenérzéseket vált ki. Én mindenképpen a kompromisszumkeresés híve vagyok, talán őszintén bevallhatom – ha az én egyéni véleményemre kíváncsi – nem nagyon bánom, hogy szándékom ellenére ennek az ügynek a végrehajtásából kimaradtam, mert a megoldás nem könnyű, de ha már így van, drukkolok, hogy végülis a 164 település szemetére szülessen egy olyan megoldás, ami hosszú távra megnyugtatóan és talán kellően olcsón is ezt a gondot kezeli. Köszönöm. Nem tudom, Képviselő Asszony elfogadja-e a reagálásomat. Galambos Szilvia Elnök Úr, sajnos nem tudom elfogadni a válaszát! Azt is megindokolom, hogy miért. Mivelhogy Királyszentistvánon olyan élénken tetszett agitálni az igen mellett, tehát a helyszín mellett, ezért talán jóval előbb meg kellett volna nyilvánulni Szentgállal kapcsolatban: nem biztos, hogy ez a legjobb helyszín, már a hegytetőt tekintve sem – ahogy ezt tetszett említeni – mert akkor nem lett volna ez a furcsa állapot, ami ott a települések között kialakult. Az érintett települések Csehbánya, Városlőd és Herend pedig nagyon fájlalják a dolgot. Tehát én úgy érzem, minthogyha le tetszett volna mondani a 3 településről, és igazából nem derült ki nekem, hogy nekünk most, vagy Önnek, mint a megyei közgyűlés elnökének mi is ebben a feladata és mit is szeretne ebben elérni. Az sem derült ki számomra, hogy a kérdéseim nagy részére miért nem válaszolt az Elnök Úr. A retorziót is megkérdeztem Veszprém részéről a döntését illetően, a szemét elhelyezést illetően, de erre semmiképpen sem kaptam választ, úgyhogy én nem tudom most elfogadni Elnök Úr válaszát. Köszönöm szépen. Kuti Csaba Köszönöm szépen. Kérdezem a közgyűlést, hogy elfogadja-e az interpellációra adott válaszomat. Lehet szavazni.” Szó szerinti rögzítés vége A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 igen szavazattal, 11 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 22/2005. (II. 17.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Galambos Szilvia képviselői interpellációjára Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke által adott választ elfogadta. Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
80 18.
Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.)
Kuti Csaba Megkérdezte, hogy van-e kérdés, vélemény, javaslat, hozzászólás az anyaggal kapcsolatban. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 9 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 23/2005. (II. 17.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 158/2002. (XII. 12.) 4. pontjára, 283/2003. (XII. 11.), 11/2004. (II. 19.), 32/2004. (IV. 22.), 33/2004. (IV. 22.), 47/2004. (VI. 17.), 59/2004. (VI.17.), 63/2004. (VI. 17.) 2. pontjára, 90/2004. (IX. 16.), 99/2004. (IX. 16.), 100/2004. (IX. 16.), 101/2004. (IX. 16.), 102/2004. (IX. 16.), 103/2004. (IX. 16.), 104/2004. (IX. 16.), 105/2004. (IX. 16.), 132/2004. (XI. 18.), 133/2004. (XI. 18.) 2. a-b. pontjára, 134/2004. (XI. 18.), 138/2004. (XI. 18.), 139/2004. (XI. 18.), 144/2004. (XI. 18.), 146/2004. (XII. 9.), 147/2004. (XII. 9.), 148/2004. (XII. 9.), 149/2004. (XII. 9.), 150/2004. (XII. 9.), 151/2004. (XII. 9.), 152/2004. (XII. 9.), 153/2004. (XII. 9.) határozatokra adott jelentést, valamint a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntését elfogadta. 2. A közgyűlés a főjegyző egyéni teljesítménykövetelményének értékeléséről szóló tájékoztatót tudomásul veszi és a főjegyző 2005. évi besorolás szerinti alapilletményén nem változtat, azt továbbra is 20 %-kal növelt mértékben állapítja meg. Határidő: Felelős: 19.
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2004. november 20. – 2005. január 31.)
Kuti Csaba Megkérdezte, hogy van-e kérdés, vélemény, javaslat, hozzászólás az anyaggal kapcsolatban. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról.
81 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 6 tartózkodás mellett elfogadta az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót. Kuti Csaba Több napirend nem lévén a testület ülését 17:28 órakor bezárta.
K.m.f.
Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
Kuti Csaba a megyei közgyűlés elnöke
