JEGYZŐKÖNYV. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke

JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2006. augusztus 3-án 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott rendkívüli nyilvános üléséről. Jelen voltak:

Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Ács János Dr. Áldozó Tamás Róbert Bebesi István Bors István Dr. Bőczén István Galambos Szilvia Geipl Miklósné Horváth László Igaz Sándor Dr. Kontrát Károly Dr. Kovács Zoltán Könnyid István Kropf Miklós Leszkovszki Tibor Máhl Ferenc Dr. Németh Márta Pálfy Sándor Pandur Ferenc Porga Gyula Sibak András Dr. Szabó Sándor Talabér Márta Tóth István Dr. Zongor Gábor képviselők

Távolmaradásukat bejelentették: Baky György Boros Dénes Farkas Béla István Farnadi Gyula Dr. Horváth József Kenézné Berei Györgyi Kovács Zoltán János Maurer Konrád Dr. Mayer József Dr. Nagy Zoltán Pusztai István Szente István Dr. Szijártó István György Dr. Szundy Béla Tóth Imre Ferenc képviselők

2 Jelen voltak továbbá:

Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Dr. Molnár Ibolya megyei aljegyző Horváth György – Horváth és Társa Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., Veszprém Dr. Galambos István – Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, Zirc Szalai Ferenc – Csesznek polgármestere Kőszegi Ferenc – Királyszentistván polgármestere Szabó Géza – Küngös polgármestere Polczer Sándor – Marcaltő polgármestere Vörös Tibor – Ugod polgármestere Kovács János – Vilonya polgármestere Érsek Ákos – MÁV Zrt. Kormányzati Kapcsolatokért Felelős igazgató, Budapest Dr. Menich Péter – MÁV Zrt. Stratégiai főosztályvezető, Budapest Horváth László, Sándor Tamás irodavezetők, Agg Zoltán és Veiland László hivatalvezetők, Jakab Istvánné, Koronczainé Mészáros Anett, testületi ügyek referensei

12 fő sajtó munkatárs és érdeklődő állampolgárok Kuti Csaba Köszöntötte a testület rendkívüli ülésén megjelent képviselőket, a hivatal és az intézmények, továbbá a sajtó munkatársait, a parlamenti képviselőket, az érintett vasúti vonalszakaszok polgármestereit, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 39 fő közgyűlési tag közül – az ülés kezdetén – 24 fő jelen van, az ülés határozatképes. A képviselők közül távolmaradásukat bejelentették: Baky György, Boros Dénes, Farkas Béla István, Farnadi Gyula, Dr. Horváth József, Kenézné Berei Györgyi, Kovács Zoltán János, Maurer Konrád, Dr. Mayer József, Dr. Nagy Zoltán, Pusztai István, Szente István, Dr. Szijártó István, Dr. Szundy Béla és Tóth Imre képviselők. Bejelentette, hogy képviselőtársuk, Dr. Horváth Balázs július 2-án elhunyt. Emlékének 1 perces néma felállással adózzon a közgyűlés. 1 perces néma felállás Kuti Csaba Elmondta, hogy a megüresedett képviselő helyet be kell tölteni, ennek érdekében az MDF a 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú települések listáján szereplő Dr. Horváth Balázs helyett a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 115. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben a listán szereplő Dr. Bőczén Istvánt jelentette be jelöltként. A Területi Választási Bizottság július 28-i ülésén megállapította, hogy Dr. Bőczén István az MDF által állított 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú települések listáján mandátumot szerzett és részére a megbízólevelet kiadta. Felkérte Dr. Bőczén Istvánt az eskü letételére.

3 Ezt követően Dr. Bőczén István a közgyűlés előtt letette az esküt. Kuti Csaba Felkérte Dr. Bőczén Istvánt, hogy foglalja el a helyét a képviselők között. Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentést tette: -

Napirend előtti hozzászólást jelentett be: - Dr. Áldozó Tamás, a FIDESZ-MKDSZ-KPE frakciója részéről. A napirend előtti hozzászólás címe: „Megye és regionalizmus” Előadója: Dr. Áldozó Tamás frakcióvezető

Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a napirend elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 23 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 23 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 72/2006. (VIII. 3.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2006. augusztus 3-ai rendkívüli ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: Vasúti szárnyvonalak tervezett megszűntetése Előadó: Dr. Áldozó Tamás, a Fidesz-MKDSZ-KPE frakció vezetője Határidő: azonnal Felelős: Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke Kuti Csaba Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők megkapták, illetve kiosztásra kerültek a következő anyagok: - MÁV Rt. által készített anyag és Dr. Áldozó Tamás valamint Ács János képviselő által benyújtott határozati javaslatok - Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület állásfoglalása a rendkívüli közgyűlésre - Regio Regia 6-7. szám Megadta a szót Dr. Áldozó Tamás tanácsnoknak a napirend előtti hozzászólásra. Napirend előtti hozzászólás Szó szerinti rögzítés Dr. Áldozó Tamás „Köszönöm. Azt hittem, hogy már a napirend tárgyalását kezdtük meg. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Megyei Közgyűlés! Egy perces felállással emlékeztünk dr. Horváth Balázsra, de úgy gondolom, hogy néhány mondat erejéig még feltétlenül emlékeznünk kell rá most, aztán még sokszor emlékezünk

4 ezután. Hisz munkája annyira sokrétű volt és szerencsére olyan hosszú időn keresztül tudta segíteni ezt a megyét, a megyében élőket a rendszerváltás óta, hogy az mindenféleképpen hosszú időn keresztül emlékezetes fog maradni. Meggyőződésünk az, hogy dr. Horváth Balázs halálával az egyik legkarizmatikusabb, legemblematikusabb alakját veszítette el a veszprémi és a Veszprém megyei közélet. Azt gondoljuk, hogy elveiért, az általa képviselt ügyekért képes volt következetesen kiállni, és nem is kívánhatunk mást az ő helyére lépő képviselő úrnak, akit ezúton is tisztelettel köszöntök a Veszprém Megyei Közgyűlés tagjai között, úgy is mint pápait – pápaiból soha nem lehet elég a megyei közgyűlésben – tehát az ő felelőssége talán még ezáltal is súlyosabb, hisz olyan képviselő úr helyére ült, akit csak a tisztelet hangján tudunk megemlíteni. Tisztelt Elnök Úr! Igazából azonban a napirend előtti felszólalást nem emiatt kértem. Néhány gondolat erejéig arról szeretnék beszélni a frakció nevében, hogy a nyáron a közigazgatási reform leple alatt egy régió-megye vita folyt le. Arról ugyan nem sokat hallottunk, hogy a régió az miért jobb, viszont nagyon sokat hallottunk arról, hogy miért „ósdi” és miért „elvetendő”. Először is szeretnénk elmondani, hogy a mi álláspontunk szerint a megye az megtartandó, egy fontos közigazgatási szint, amelynek több mint ezer éves története van már. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az önkormányzati törvény által a megyére telepített kötelező feladatok és hatáskörök azok meglehetősen szegényesek, és talán pont erről az oldalról lehet megközelíteni azt, hogy akkor mi a megyének a dolga. A megye, mint egy döntéshozó szerv, egy választott testület, egy olyan alkotmányos rendszer – csak az alkotmányos rendszer egészét áttekintve értelmezhető –, hisz az alkotmányos rendszerben a végrehajtó hatalmat, a törvényhozó hatalmat „fékek és ellensúlyok rendszere kell, hogy kiegyensúlyozza”. Mennyire súlytalan ebben a rendszerben a megye? Énszerintem pontosan annyira súlytalan, amennyire azzá tesszük. De nem is talán a súlytalanság környékén lehetne megragadni a probléma lényegét, hanem a hitelességnél és a hiteltelenségnél. Mikor lehet hiteltelen egy megyei közgyűlés? Meggyőződésünk: akkor lehet hiteltelen, hogyha képes szembe menni az őt képviselő és megválasztó és a megyében élő választópolgárok érdekeivel és nem alulról felfele közvetít érdekeket, információkat és álláspontokat, hanem épp ellenkezőleg, a kormányzati politikát próbálja, esetleg éppen az itt is aktuálisan kormányzó többség, a megye „torkán lenyomni”. Megjegyzem, erre volt már jó példa sajnos a megyei közgyűlés történetében, emlékeztetek csak a kisposták bezárása kapcsán folytatott dicstelen vitákra, illetve vitát nem is folytathattunk, hiszen Önök olyan SZMSZ-t fogadtak el, amelyben csak kérdezni lehet. Ebben az esetben megkérdezhetjük azt is, hogy a választók ide küldtek bennünket valamiért, és mi hogyan teljesítettünk? Olvassunk a napilapokat és a teljesítményünket, hol közvetett, hol közvetlen felelősség útján megtapasztalhatjuk. Mondok egy tegnapi hírt: A Veszprém Megyei Kórházban nem gipszelnek, mert nincsen gipszre pénz! Azt gondolom, hogy itt a felelősségünk közvetlenül megáll, – és most nem akarom a kórházi ügyeket ideidézni – de azt hiszem, hogy ebben legalábbis egyetérthetünk. Ugyanakkor közvetett felelősségünk is van, ami például a kisposták ügyében áll meg. Miért áll meg itt a közvetett felelősségünk? Azért, mert nincsen más testület. Nincsen más választott testülete a megyének, amely artikulálhatná az itt élők, az itt található kistelepülések, nagyobb települések érdekeit, gondjait, hisz a települési önkormányzatok és a parlament közötti űrt csak a megyei közgyűlés képes betölteni. Éppen ezért én arra szeretném felhívni a figyelmet, és a következő napirendi pont, arról már nyilván nem beszélhetek, erre jó példa, hogy a megyei közgyűlés a hitelességét azzal tudja erősíteni, akkor lehet neki igazából tekintélye, hogyha úgy érezhetik a minket ideküldő választók, hogy az ő életkörülményeiknek a megőrzéséért, az ő életminőségük jobbításáért

5 vagyunk képesek dolgozni! Nem azért van a megyei közgyűlés, hogy a tisztségviselői számára szereplési lehetőséget biztosítson. Úgyhogy én ennek a tekintélynek a növelésére és a hitelesség megtartására szeretném felhívni Képviselőtársaim figyelmét akkor, amikor most majd ennek a napirendnek a tárgyalását megkezdjük. Köszönöm figyelmüket! Kuti Csaba Köszönöm, és akkor a napirendi pont előtti téma után a napirendi pont tárgyalását kezdjük meg, a napirendi pont… dr. Zongor Gábor jelzett. Akkor még a napirend előtti reagálásra megadom a szót dr. Zongor Gábor úrnak. Dr. Zongor Gábor Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Megyegyűlés! Azt gondolom, hogy dr. Áldozó Tamás frakcióvezető úr által elmondottakról sokat kellene, illetve kellett volna beszélnünk, mert mikor megidézte dr. Horváth Balázs emlékét, akkor nem említette meg, hogy dr. Horváth Balázs ízig-vérig megyepárti politikus volt, miközben az Antall-kormány volt az, amelyik az első regionális kísérletet tette a közigazgatás szervezése dolgában, s az elmúlt 16 évben a középszint kérdése az mindig is lebegett, illetőleg lebegtetett állapotban volt. Tehát én úgy vélem, hogy azt a vitát, amit nem folytattunk mi le ebben az ügyben, legnagyobb sajnálatomra a parlamenti döntéshozók sem folytatták le előzetesen, mert a közigazgatás átalakítása, az államreform ügye valóban egységes, alkotmányos alapokon történő átalakítást igényelne. A „lopakodó regionalizmus”, tulajdonképpen azt mondhatom, hogy legalább 10 éve már érvényesül Magyarországon, az elmúlt kormányok mindegyike sajátos módon próbált ebben az ügyben lépéseket tenni, és ebből születtek azok a felemás lépések, amelyek révén a központi kormányok és politika mindig azt mondta, hogy: „a megyegyűlések ezek ilyen alkalmatlan, intézményfenntartó gameszok”, miközben úgy hozta létre a testületeket, ahogy létrehozta, hogy kis parlamenteket hozott lére, és ezzel valóban egy olyanfajta diszfunkcionális elemet emelt be, amely révén az intézményfenntartó működtető szerepkörtől eltérő érdekkörű döntéshozatali mechanizmus jött létre. Tehát úgy vélem, hogy ebben az ügyben ténylegesen rövid időn belül meg kéne állapodni, meg kéne egyezni, mert ez az állapot sem jó, de az az állapot sem jó, amikor csak kormányzati intézkedésekkel lépjük meg a regionalizációt. És arra hívnám még fel a figyelmet, hogy nem szerencsés az időszámításokat mindig egy-egy kormánytól nézni, mert ha a kispostákról beszélünk, ugye annak idején az anyagból is kiderült, hogy az Orbán-kormány idején született meg az a jogi szabály, aminek a végrehajtásában tett lépéseket a Medgyessy-kormány, vagy az Orbán-kormány idején… Közbeszólás a háttérben Dr. Zongor Gábor Bocsánat, én végighallgattam a Tamást, jó? Tehát azért mondom, nem érdemes nekünk ezen egymásra mutogatni, mert benne voltál az Orbán-kormányban, amelyik a közigazgatás korszerűsítési határozatában 2000. december 31-ben jelölte meg a regionális önkormányzatok létrehozatalának az időpontját, tehát itt ne felejtsük el, ne nézzük mindig máshonnan a történetet. Ezt az ügyet úgy vélem, hogy közösen kellene, vagy kellett volna kibeszélnünk, és egyetértek dr. Áldozó Tamással a tárgyban, hogy a megyegyűléseknek a súlyát-rangjáttekintélyét akkor tudjuk megtenni, hogyha olyan települési ügyeket tudunk az érdekérvényesítés központjába állítani, amivel az itt élő lakosságnak az életminőségét tudjuk segíteni-támogatni. Köszönöm szépen.

6 Kuti Csaba Köszönöm, dr. Kovács Zoltán jelentkezett a Fidesz-frakció képviseletében. 2 perces lehetőségre megadom a szót. Dr. Kovács Zoltán Tisztelt Megyei Közgyűlés! Úgy vélem, hogy abból kell kiindulni, ami jelen helyzetben van. Jelen helyzetben van egy megye, aminek vannak közgyűlési tagjai és a közgyűlési tagoknak, még ha korlátozott mértékben is, de vannak bizonyos jogai. Vannak lehetőségei is a megyei közgyűlésnek, így az elnöknek is. Mi úgy gondoltuk egyébként, hogy az Elnök Úr önmagától is veszi a fáradságot, hogy ebben az ügyben, ami a napirenden van, összehív egy megyei közgyűlést, hiszen jelentős mértékben érinti, mintegy 20 %-ban, a vasúti vonalak megszüntetése Veszprém megyét. Az elnöki expozéban, amikor megválasztásra került, az elnök úr arról beszélt, hogy az egyetlen lehetősége igazából kitelepülések összefogására és érdekképviseletére, az majd a megyei közgyűlés lesz. Na hát én ezt a szerepet nem láttam a többségtől, nekünk néhány kísérletünk volt erre, hogy éljünk a felterjesztési joggal, kisposták ügyében például. Önök ezt nem támogatták. Utána az Elnök Úr, mint MDF-es elnök megjelent a sajtó előtt és elmondta, hogy valóban helytelen a kisposták bezárása. Itt szeretném megjegyezni, hogy dr. Zongor elnök úrnak vagy képviselő úrnak azt a megjegyzését: az Orbán-kormány egy rendelettel a tényleges helyzetet állapította meg abban a 2001-es decemberi rendeletében, mert akkor is voltak olyan posták, ahol mobilposta volt, és volt olyan, ahol fix posta volt, erre a helyzetre , hogy ez ne legyen ex lex állapot, hozott egy jogszabályt, de egyetlen postát sem zárt be, ellentétben egyébként a Medgyessy-kormánnyal és a Gyurcsány-kormánnyal, amelyik 600 kispostát zárt be, lehetetlenítve tovább a kistelepüléseket. Nemcsak ebben a mértékben, nemcsak ebben a vonatkozásban, hanem tudjuk az önkormányzati finanszírozások vonatkozásában is szépen elindultak lefele a kistelepülések a lejtőn. Én úgy gondolom, hogy ma itt egy lehetőség van összefogásra egyébként, legalább vasút ügyben próbáljunk előbbrelépni. A közigazgatást pedig, hogy felemás módon szervezi a jelenlegi kormány, hogy államigazgatási vonalon van egy lopakodó regionalizmus, ezzel ellentétben a közigazgatási vonalon valóban nincs egy kibeszélés, nincs egy megtárgyalása ennek a rendszernek, így egy felemás rendszer lesz ez, ami rosszabb mint a jelenlegi. Legalábbis az én megítélésem szerint. Köszönöm szépen. Kuti Csaba Köszönöm szépen. Képviselő Úr felvetésére, hogy miért nem hívom össze én a rendkívüli közgyűlést, csak azt tudom mondani, hogy az elnök csak igazán jól előkészített közgyűlést kell, hogy összehívjon. Ennek az anyagnak az előkészítése minimum egy hónap, és én nagyon remélem, hogy majd az előttünk álló időben lesz arra valóban lehetőség, hogy szakértői szinten egy jól előkészített anyagot lehessen tárgyalni. Akkor kérem, hogy a napirendi pont tárgyalását kezdjük meg. Megadom a szót az előterjesztő frakcióvezető úrnak, dr. Áldozó Tamásnak. ” Szó szerinti rögzítés vége

7 NAPIREND TÁRGYALÁSA Vasúti szárnyvonalak tervezett megszűntetése Kuti Csaba Köszöntötte Érsek Ákost, a MÁVR Zrt. Kormányzati Kapcsolatokért Felelős igazgatóját, valamint Dr. Menich Pétert, MÁV Zrt. Stratégiai főosztályvezetőjét. Dr. Áldozó Tamás Elmondta, a vasúti szárnyvonalak megszüntetése nem új eleme a magyar közlekedés történetének. Jelezte, hogy erre már a korábbi évtizedekben is több alkalommal került sor, példaként a Celldömölk – Répcelak szárnyvonalat említette. Megítélése szerint a közlekedési infrastruktúra ésszerűsítéséről, hatékonyságának a növeléséről érdemes és lehet tárgyalni úgy, hogy a MÁV és a Volán közszolgáltatási feladatait együttesen kell értelmezni és meg kell próbálni meghatározni az ellátási feladatkört, amit az államnak biztosítani kell. Emlékeztette a megyei közgyűlés tagjait arra, hogy több település szakadt el Veszprém megyétől és ment át Győr-Moson-Sopron megyébe, amelynek egyik fő indoka a közlekedési problémák voltak. A polgárok abban reménykedtek, hogy a tőke erősebb Kis-Alföld Volán jobban meg tudja szervezni a munkába, iskolába és a nagyobb településekre való bejárást. Kiemelte, a vasúti közlekedésnek két síkja van, amely az éves állandó forgalomból és a szezonális forgalomból tevődik össze. Szólt a Veszprém – Zirc – Bakonyszentlászló vasúti útvonalról, mely az ország legszebb vasútvonala. Szerinte a marketinggel ennek a vonalnak a kihasználtsága nagymértékben nőhet. Elszomorító látványnak tartja a használaton kívüli infrastruktúrát. Hangsúlyozta, azon a vonalon, ahol felszedik a síneket, ott azon a helyen vonat nem fog járni újra. Kiemelte, az elmúlt években nem volt komoly – kivétel a szlovéniai vasútvonal – vasútépítés. Elmondta, nem érzi, hogy a MÁV teljesen végiggondoltan állt a feladathoz. Felhívta a figyelmet, a választási kampányban Gőgös államtitkártól azt lehetett hallani, hogy őszre készen lesz a Győr – Pápa – Celldömölk vasút villamosítása. Hozzátette, ezt már akkor is tudták, hogy félreértésről van szó. Nincs villamosítás és a következő helyzetekkel lehet találkozni jelenleg: a várost eddig négy irányból lehetett elhagyni, amelyből kettőt most „levágnak”. Szólt arról, miszerint a menetrendi egyeztetés alapján az volt az információjuk, hogy a pápai vasútállomás menetrendjét komoly változás nem érinti, és amelyhez képest jelenleg a vasárnaponként Pápáról Budapestre induló három gyorsvonat helyett összesen egy lesz. Felhívta a figyelmet, nemcsak kihasználtságról, hanem valamilyen módon végrehajtásról van szó. Hangsúlyozta, meg kell azt tenniük, hogy tiltakoznak és átgondoltabb döntés-előkészítő mechanizmust kérjenek. A felterjesztési jogot jó kezdeményezésnek tartotta, valamint megfontolásra érdemes a munkabizottság létrehozása is, amely miatt a későbbiekben szeretnének tíz perc szünetet kérni. Dr. Kovács Zoltán Megkérdezte, melyik bizottság tárgyalta meg az előterjesztést. Hozzátette, célszerű lett volna meghívni az ülésre Kaszai Jánost a Vasutas Települések Országos Szövetségének az elnökét, mert 200 feletti települést képvisel és a szövetség már tartott közgyűlést ebben a témában. Felhívta a figyelmet, hogy az érintett vonalak polgármestereinek adjanak felszólalási lehetőséget a vitában. Szerinte minden vonalról 2-2 érintett polgármesternek biztosítsanak lehetőséget a hozzászólásra.

8 Szavazást kért az indítványáról. Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Dr. Kovács Zoltán ügyrendi indítványáról a vasúti szárnyvonal megszüntetések által érintett települések polgármestereinek a megszólalására vonatkozóan. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 25 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az indítványt. Dr. Kontrát Károly Hangsúlyozta, bízik abban, hogy a két oldal között egyetértés van abban, miszerint a megye érdekeit az szolgálja, ha a szüneteltetésre, illetve a megszüntetésre nem kerül sor és azt megakadályozzák. Megkérdezte a MÁV Zrt. képviselőitől, a megítélésük szerint mit kell tenni ahhoz a Veszprém Megyei Önkormányzatnak, hogy a megszüntetésre vagy a szüneteltetésre ne kerüljön sor. Dr. Zongor Gábor Utalt a tájékoztató anyagban szereplő kistérségi kísérletre, amely január 1-jével két kistérségben indult el. Ismertette, a témával foglalkozott a TÖOSZ is. Megkérdezte, hogy miért nem várták meg a kísérlet eredményét a döntés bejelentésével. Könnyid István Megkérdezte, ki vagy kik tették a javaslatot a vonalak megszüntetésére. Tóth István Feltette azt a kérdést, hogy miért nem a vasúton történik a teherszállítás Magyarországon. A vasutasokon kívül hány utas utazik a szárnyvonalakon, valamint annak idején miért építették a vasutat Magyarországon. Dr. Kovács Zoltán Ismertette, hogy június 27-én a menetrend egyeztetést kiküldték a polgármesteri hivatalokba. Idézett a levélből: „Tatabánya – Pápa vonalon lényeges változás nem lesz. Pápa – Csorna vonalon lényeges változás nem lesz.” Hozzátette, három nappal később megtörtént a bejelentés, hogy a vonalakon a személyszállítást felfüggesztik. „Győr – Celldömölk vonalon a gyorsvonatoknál lényeges változás nincs.” Felhívta a figyelmet, hogy egy hónap elteltével két gyorsvonatot megszüntetnek. A korábbi menetrendekben a Pápa és környékét érintő menetrendi változások nem a törzsutasokhoz alkalmazkodtak. Példaként említette a Csorna – Pápa vonalat, ahol reggel 6 óra 21 perckor érkezik be a vonat, amelyet értelmetlennek tart. Indoklásában elmondta, a diákoknak korán, a 6 órára érkező dolgozóknak későn van a beérkezés. A 14:24 órai Csorna felé induló vonatot jónak tartja, mert mind a 14 órakor munkát befejezőknek, mind az iskolásoknak megfelelő az időpont. Jelezte, ezzel a tematikával a menetrendet kettészelték, és innentől kezdve más közlekedési eszközt vesznek igénybe, amely után azt mondták, hogy nincs elegendő személy a vonaton, ezért szüntessék meg a személyszállítást. Véleménye szerint trükkös módon először „kiherélték” a vonaton az utaslétszámot, utána pedig a kevés utasra hivatkozva felfüggesztik a személyszállítást. Szerinte amennyiben vissza lehetne állítani a törzsutas rendszerre építendő menetrendet, abban az esetben többen járnának a

9 vonattal. A munkáltatók elsődlegesen a vasúton bejárókat, illetve a helyben élőket alkalmazzák, így ha megszűnik a bejárásra való lehetőség, ott hátrányba kerülnek az érintett polgárok. Pápa környékén jelentős a Rábához való turisztikai forgalom, így amennyiben megszűnik ez a vonal, úgy a turisztikai forgalom nagymértékben csökken. A Magyar Tudományos Akadémia Nyugat-dunántúli Regionális Intézete a térségből két fontos elemet emel ki: a Rábaközi, illetve a Bakony-belső térség részét. A kutatás célja az volt, hogy a rurális térségnek feltárják a belső tartalékait. Elsődleges szempont volt a munkahelyteremtés, illetve a foglalkoztatási problémák megoldása. Megkérdezte, mi lesz akkor, – például árvíz idején – ha ezt a szállítási vonalat felfüggesztik. Mi lesz azokkal a gazdasági szervezetekkel, amelyek jelentős mértékben szállítanak ezen a területen. Feltette azt a kérdést, hogy mi lesz a feladat nélkül maradó vasúti dolgozók – jegyvizsgálók, mozdonyvezetők, elegy rendezők, forgalmi szolgálattevők, pályamunkások – sorsa, amelynél Pápát 50 fővel érinti a téma. Miért számolnak a MÁV-nál vonat kilométerenként torzítottan ezeken a vonalakon. Elmondta, a vonalak pálya-kilométerenként nullszaldósak, illetve a ráfordítások arányában nyereséget hoznak a MÁV-nak, de olyan mutatókkal számolnak, hogy kimutatható veszteséget hozzon létre. Bebesi István Megkérdezte, mennyien utaznak az érintett szakaszokon és mennyibe kerül az egy évben. Továbbá mekkora beruházást igényelne ennek a 80 km-es sebességre való felemelése. Térítésmentesen a MÁV-nak van-e lehetősége átadni a vonalakat az érintett önkormányzatok szövetségének turisztikai és egyéb célú hasznosításra. Indokolásában elmondta, abban az esetben megszűnne a hatósági áras közlekedési kötelezettség, és a turisztikai hasznosítás esetében a költséggel arányos díjakat lehetne megállapítani. Dr. Kovács Zoltán Megkérdezte, igazak-e azok az információk, mely szerint a MÁV átalakítása az előző kormány során a következő paramétereket tudja felmutatni: 13 főosztály helyett jelenleg 47 főosztály van-e, a 42 osztályból lett-e 145 osztály, 100 személyi használatú személygépkocsit üzemeltetnek-e a három évvel ezelőtti 7 darab helyett. Ismertette, tárgyalt Bebesi Istvánnal, miszerint a Volán kiváltja-e adott esetben a MÁV kapacitását és a válasza az volt, hogy nem. Ismertette, Bebesi István indokolásában elmondta, hogy amennyiben a MÁV-nak sem éri meg üzemeltetni, akkor a Volán sem fog „odamenni”, mert neki sem érné meg. Hangsúlyozta, megítélése szerint menetrendi problémák is vannak a téma kapcsán. Pálfy Sándor A megyei önkormányzat tekintélyét, munkáját és megbecsültségét jellemzi az, ahogy a gazdasági minisztérium viselkedik. Felháborodásának adott hangot, miszerint a minisztérium annyi tisztességet nem vesz, hogy a szakértőit ideküldje, amikor arról van szó, hogy a meglévő hálózat kb. 12%-át szüntetik meg és Veszprém megyében ez 20%-ot meghaladó. Megkérdezte, hogy a gazdasági miniszter és a vele együtt dolgozók tervezik-e a balatoni vonalak megszüntetését. Megkérdezte továbbá, hogy kik készítették, dolgozták ki a tervet. Egyetért dr. Áldozó Tamással és dr. Kovács Zoltánnal, miszerint a szervezet ésszerű működtetésével foglalkozni kell. Fizikailag lehetséges-e, hogy a megszüntetett szárnyvonalak helyett a közúti árufuvarozás képes-e elszállítani az adott mennyiséget. Vizsgálták-e az összefüggéseket.

10 Ács János Utalt arra, miszerint a MÁV vezetői úgy nyilatkoztak, hogy ők is a médiából értesültek a témáról, így érdemleges választ nem tudtak adni. Hozzátette, a nyilatkozatuk után pár napra a sajtóban megjelent, hogy a döntéssel a MÁV vezetése is egyetért. Megkérdezte, hogy a MÁV vezetőit megkérdezték-e egyáltalán, vagy az első megnyilatkozásukkor elhallgatták az egyetértésüket. Kropf Miklós Elmondta, amennyiben felfüggesztik a személyszállítást, a pályaüzemeltetési, fenntartási költségek kizárólag a teherszállítást fogják terhelni. A következő lépésnek a teherszállítás gazdaságtalanságára hivatkozva a teherszállítást is megszüntetik-e. Megkérdezte továbbá, amennyiben a vonalakat úgy szüntetik meg, hogy felszedik a síneket, ott számoltak-e a rekultiváció költségével, illetve a visszamaradó terület költségével, akkor amikor az ország egyik legnagyobb problémája a parlagfű. Kérte az elnököt, hogy a gazdasági minisztérium felé intézett kérdését tolmácsolja a számukra, miszerint a tervezett vasútvonal visszafejlesztésekkel párhuzamosan van-e az érintett térségekben közútfejlesztési koncepció. Véleménye szerint a közúti infrastruktúrák nem terhelhetők tovább. Horváth László Megkérdezte, mi alapján született a döntési javaslat, és a vonal egészére, vagy szakaszaira, illetve évszakonként készültek-e a mérések. Kiemelte, hogy az említett szakaszokon a személyszállítás mellett áruszállítás – bauxit, fa, cukorrépa – is folyik. Feltette azt a kérdést, hogy a MÁV számára milyen bevételt jelent a gazdasági szállítás. Költői kérdésként tette fel azt a kérdést, a gazdasági minisztériumnak van-e arra számítása, hogy amennyiben ezt a funkciót a későbbiekben az állami vállalatok számára nem biztosítja, akkor az állami cégek ebből következő veszteségét miből fogja fedezni. Geipl Miklósné Utalt dr. Áldozó Tamás határozati javaslatára, mely szerint a lényege a tiltakozás. Véleménye szerint, amennyiben a téma megoldására akarnak törekedni, akkor tisztességesen elő kell készíteni szakmailag az anyagot. Jelezte, támogatná a szakbizottság létrehozását, azonban nem a jelenlegi ülésen, mert nincsenek a kellő információ birtokában. Dr. Kovács Zoltán Utalt az elnök úr által elmondottakra, miszerint az anyag megfelelő előkészítésére jó egy hónap szükséges. Hozzátette, az elhangzott bejelentés július első napjaiban történt. Szerinte a kormánypárti képviselőknek is illik azt elmondaniuk, hogy a témával kapcsolatban nem folyt a részükről előkészítő munka. Elmondta, szerinte információszerzés szempontjából fontos a mai ülés. Hangsúlyozta, hogy dr. Áldozó Tamás határozati javaslatáról lehet felterjesztő döntést hozni a gazdasági minisztérium és a MÁV vezetés felé. Kiemelte, amennyiben nem lenne határozati javaslat, akkor a mai ülés csak kérdésekből állt volna a bekorlátozott önkormányzati képviselői lehetőségekkel, amely abban az esetben csak tájékoztatás lett volna. Hangsúlyozta, a jobb oldal ennél többet szeretne. Kérte az elnöktől, hogy a MÁV jelenlévő képviselőinek adják meg a válaszadásra a lehetőséget. Dr. Szabó Sándor Megkérdezte, hogy forintosítva mit jelente a tájékoztatóban szereplő szárnyvonalak megszüntetése.

11 Dr. Németh Márta Arról érdeklődött a MÁV Rt. képviselőjétől, hogy az áruszállításból, illetve a személyszállításból befolyt bevételek milyen arányt képviselnek a szüneteltetni tervezett vonalakon. Megkérdezte továbbá, hogy Érsek Ákos által létrehozni javasolt munkabizottságnak milyen lenne az összetétele, milyen szerepe lenne a döntés előkészítésében és mikor tudna legkorábban létrejönni. Bors István Megkérdezte, valóban megáll-e a vasútvonal leépítés a személyszállítás szüneteltetésével, az a későbbiekben nem fogja-e érinteni a teherszállítást, megkérdezte továbbá történt-e felmérés arra vonatkozóan, hogy a 86-os útra rá lehet-e terhelni a vonalmegszűntetések miatti személyés teherszállítást. Azt hangsúlyozta, a rossz közlekedési infrastruktúra következménye, hogy korábban Veszprém megyétől elcsatlakoztak települések. Megkérdezte, hogy a tervezett vasútvonalak személyszállításának szüneteltetése miatt nem fog-e még több település más megyéhez csatlakozni. Arról érdeklődött továbbá, környezetvédelmi szempontból vizsgáltáke, hogy Győrt Veszprémmel összekötő útvonalat lehet-e tovább terhelni – megjegyezte, választás előtt ott kátyúvonal volt -, nem értette, hogy Zirc város polgármestere miért nem jelezte, hogy városán nem lehet áthaladni. Egyetértett Bebesi Istvánnal abban, hogy a mindenkori kormány miért nem gondolta át a Győr-Zirc-Veszprém, Balatonalmádi-Veszprém vasútvonal turisztikai hasznosítását. Megkérdezte, hogy az általa elmondottakat átgondolta-e a kormány, illetve a döntéshozók, mielőtt a döntésüket előkészítetlenül meghozták. Könnyid István Azt hangsúlyozta, hogy a turisztikai bizottság már több éve szorgalmazta a Bakony bemutatását, amelynek környezetbarát megközelítése leginkább vasúton történhet. Kiemelte, hogy a vasútvonal mentén a legszebb bakonyi tájak láthatóak, tiltakozott a vasútvonalak személyszállításának megszüntetése miatt. Dr. Kovács Zoltán Elmondta, olyan hírek kerültek napvilágra, hogy a szárnyvonalak megszüntetésére azért van szükség, mert jelentkeztek olyan privatizőrök, akik megvásárolnák azokat. Megkérdezte, hogy a MÁV képviselője tud-e a tervezett privatizációról, van-e terv a privatizációra, továbbá a GYESEV milyen módon kíván beszállni ezekbe a vonalakba. Horváth László Bors István képviselő által elmondottakra reagálva hangsúlyozta, hogy elsőként kereste meg levélben Kóka János gazdasági minisztert a vasúti vonalszakaszokra vonatkozó döntésekkel kapcsolatban. Dr. Kontrát Károly Arról szólt nem lehet tudni pontosan hol született meg a döntés, a Gazdasági Minisztériumban, vagy a MÁV javaslatára, megkérdezte foglalkoznak-e más megoldással is. Elmondta továbbá, hogy a minisztériumi honlapról levett kormánydöntés indoklásában szerepelnek különböző elképzelések, mint a szolgáltatások összehangolása, minőségi szolgáltatások elérése, párhuzamosságok megszüntetése stb. Megkérdezte, mennyi lenne a megtakarítás a megszüntetni tervezett 4 szárnyvonalon, gondolkodtak-e más megoldáson tekintettel arra, hogy a célok között szerepel a helyi sajátosságok figyelembevétele is. Arról érdeklődött továbbá, hogyan veszik figyelembe a helyi sajátosságokat, mikor az is helyi sajátosság, hogy az adott településen vasút működik.

12 Válaszok Érsek Ákos Arról szólt, hogy néhány kérdésben megítélése szerint félreértés van, tekintettel a kommunikációra. Elmondta, a Kormány július 5-én tárgyalt egy előterjesztést, amelynek részét képezte egy hozzá benyújtott 28 vasútvonalat tartalmazó lista, amellyel kapcsolatban a közszolgáltatást megrendelő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelezte, hogy szándékában áll módosítani a közmegrendelését. A Kormány felkérte a GKM-ot, vizsgálja meg a 28 vasútvonalat és október folyamán terjessze a Kormány elé, milyen módon kíván változtatni a közmegrendelésen, mely személyszállítást ill. pályaüzemeltetést fogja feladni. Arról szólt továbbá, hogy Magyarország EU tagsága – 2004. május – óta a vasúti személyszállítást és infrastruktúra menedzselést közszolgáltatásként végzi a MÁV zRt még akkor is, ha nincs egyelőre közszolgáltatási szerződése, de közszolgáltatóként tevékenykedik. A közszolgáltatás megrendelése – amíg nincs szerződés - értelmezésük szerint a menetrend jóváhagyásával történik meg, amelyet minden évben a GKM hagy jóvá. A pályaüzemeltetés a MÁV zRt üzleti tervének a jóváhagyásával valósul meg. A vasútüzem szüneteltetése egy pályaszakaszon műszaki tartalmával kapcsolatban elmondta, hogy egyik oldalról nem működik a személyszállítás, nem rendelnek meg közszolgáltatási vonatot arra a vonalra, és úgy látják, hogy mivel nem érkezik pályavonal engedély kérelem a Vasúti Pályakapacitás Elosztó Társasághoz az adott vonal tekintetében, pályaüzemeltetési szünetet rendelnek. A pályaüzemletetési szünet nem azt jelenti, felszedik a síneket, és nem tartják azt üzemképes állapotban, nincs pályafelügyelet, hanem azt jelenti, hogy nem adnak ki arra a pályára pályavonal engedélyt. Amennyiben menetvonal igény érkezik a vasúti pályakapacitás elosztóhoz azokra a vonalakra, akkor jelezni fogják az infrastruktúra üzemeltetést megrendelőnek, hogy nem érdemes szünetet elrendelni, mert nagy igények vannak a pályára. Kiemelte, az árufuvarozás tekintetében is ez történik, mind a 28 vonalat vizsgálja a MÁV Carbo munkabizottsága, amelyből jelezte, melyik az az 5 vonal – amelyből kettő Veszprém megyében található -, ahol olyan számottevő árufuvarozási igény van, hogy nem tartják indokoltnak a pályaüzem szünet elrendelését. Azt valószínűsítette, hogy bizonyos pályák esetében mód lesz eseti menetvonal engedély kiadásra. A megrendelőnek olyan üzem elrendelését fogják javasolni, hogy korlátozott üzemben működjön a pálya. Azt hangsúlyozta, hogy a MÁV egy szolgáltató gazdasági társaság, és az az alapvető érdekük, hogy végezhessék a szolgáltatásaikat, dolgozhassanak, és versenyképes, hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatásokat állítsanak elő, értékesítsenek és rendelkezésre bocsássanak. Elmondta, a MÁV keresi a megrendelőket, nem gondolják, hogy a Magyar Állam lehet az egyetlen megrendelője. Az új vasúti törvényben szereplő lehetőséggel élve – amelyben szerepel, Magyarországon nemcsak az állam lehet közszolgáltatást megrendelő, hanem az önkormányzatok is -, felvetették azt a gondolatot, hogy amennyiben megalakítják a létrehozni javasolt munkabizottságot, abban az esetben meg lehet vizsgálni, mennyibe kerülne az említett vonalakon közszolgáltatás fenntartása. Továbbá azt is meg lehet vizsgálni, hogy miként lehetséges vállalkozásban nem közszolgálati körbe eső vonatok üzemeltetése. Mint ahogy azt már korábban is említette, amennyiben jelentős közlekedési igény merül fel a pályán, abban az esetben jelzik a menetvonal igényt a Vasúti Pályakapacitás Elosztónál, amely jelzést küld a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba, hogy azt a pályát nem érdemes üzemszüneti állapotban tartani.

13 Elmondta, többször felmerült, hogy jobb marketing kellene, és együtt kellene működni a turizmus érdekében. Jelezte, a MÁV nyitott az együttműködésre, őt bármikor fel lehet keresni, és szívesen fog segíteni. Arról szólt, hogy a kistérségi kísérletről a kollégája fog beszélni. Arra a kérdésre, hogy kik készítették kormány elé beterjesztett vasútvonalak megszüntetésére vonatkozó javaslatot elmondta, tudomása szerint a kormány előterjesztést a gazdasági és közlekedési miniszter jegyezte, természetesen felkérte a MÁV szakértőit is bizonyos adatok közlésére. A költségekre és utas számokra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban ismételten kérte, hozzanak létre szakértőkből álló munkabizottságot, a MÁV hajlandó arra, hogy akár saját üzleti titkait képező adatokat is megossza a munkabizottsággal - természetesen megfelelő titokvédelmi ígéret mellett -, és elő lehetne készíteni egy olyan előterjesztést, amelyet a közgyűlés érdemben tudna tárgyalni. A közgyűlést követően készen állnak az együttműködésre, amennyiben a közgyűlés kijelölné a bizottság tagjait, a MÁV is delegálni fogja a szakértőit a bizottságba. A személyszállítási menetrenddel kapcsolatban megkérdezte, a menetrendi egyeztetésen jelezték-e, hogy a 6.20 órai indulás nem jó. Ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy az illetékesek felé jelezni fogja az észrevételt. A sínek felszedése és eltulajdonítása ügyében elmondta, javaslatot fognak tenni a hulladékfém felvásárlást végző vállalkozások tevékenységére vonatkozó szabályozás szigorítására, egyúttal kérte a jelenlévő országgyűlési képviselőket, hogy azt támogassák. Elmondta, ha üzemszünet van egy pályán, akkor is van pályafelügyelet, a pályamester ellenőrzi a pályát, és amennyiben károkat észlel, azt jelzi, és azok kijavításra kerülnek. Azt hangsúlyozta, hogy az üzemszüneti pályán folyamatosan fenn kell tartani a gyomirtást. Kiemelte, a Balaton körüli vonalak a fővonali hálózatba tartoznak, a vasúti törvény mellékletében is szerepelnek és az EU-s forrásokat a fővonalakra fogják fordítani. Arra a kérdésre, hogy a MÁV átadná-e a vonalakat üzemeltetésre elmondta, az nem tartozik a MÁV kompetenciájába, a MÁV ma Magyarországon a vasútvonalak kezelője, amelyek kizárólagosan a Kincstári Vagyonigazgatóság körébe tartoznak, azok a Magyar Állam tulajdonában vannak. Amennyiben a Kincstári Vagyonigazgatóság olyan utasítást kap, hogy módosítsa a szerződést, és vegyen ki belőle vagyonelemeket, azt a MÁV el fogja fogadni és végre fogja hajtani. A rekultivációs kérdéssel kapcsolatban elmondta, a MÁV-hoz nem érkezett olyan jelzés, hogy bárhol felszedésre kerülnének a sínek, ezért nem foglalkoztak azzal. Amennyiben olyan döntés születne, hogy nem szüneteltetnek, hanem megszüntetnek vonalakat, akkor természetesen előkerül a rekultiváció kérdése, de egyelőre az nem kérdés. Nagyon fontosnak tartotta elmondani, a MÁV jelen helyzetben személyszállítást kizárólag közszolgáltatásként végez, amelynek az az elfogadott EU-s definíciója, hogy a közszolgáltatás olyan tevékenység, amelyet valaki saját üzleti érdekétől vezérelve nem végezne tekintettel arra, hogy a bevételei nem fedezik a vele kapcsolatban felmerülő költségeket, ill. az alkalmazott eszközök megtérülését, a lehetővé tevő nyereséget. Azt hangsúlyozta, ma a

14 MÁV-nak nincs arra tőkéje, hogy vállalkozásként üzleti kockázatú, turisztikai jellegű vonatokat indítson. Amennyiben van arra partner, hogy részt vállaljon a kockázatokból, vagy valaki megrendeli a vonatokat, természetesen partnerek lesznek abban, mint szolgáltató gazdasági társaság. A vasútvonalak privatizálásával kapcsolatban felmerült kérdésre válaszolva elmondta, hogy a MÁV-hoz nem érkezett ilyen jelzés. Elmondta, hogy nem ismertek a MÁV számára a GYESEV szándékai, azzal kapcsolatban őket kellene felkeresni. Dr. Menich Péter Köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, bemutatkozott, hogy a MÁV zRt. stratégiai főosztályvezetője. Arról a két térségi kísérletről szólt, amely alapot ad ahhoz, hogy az általuk javasolt munkabizottságban egy módszertani alappal induljanak, a szárnyvonalakkal kapcsolatos elemzések és értékelések hozzásegítenék a jövőkép kialakításához, és segítenék az azzal kapcsolatos munkát. Elmondta, dr. Kovács Zoltán jelezte, tudja a különböző kérdésekre a választ, amely azért lehetséges, mivel kétszer is tárgyalta a parlament illetékes bizottsága a két térségről szóló vasúti tájékoztatót. Megítélése szerint – és a jegyzőkönyvek is arról tanúskodnak -, hogy azok a tájékoztatók jelentős érdeklődésre tartottak számot, a visszhangjukat úgy értékelték, a képviselők biztatták őket arra, hogy folytassák le a kísérletet, és annak alapján alapozzák meg a jövőbeni döntéseket. A két kísérlet Vésztő és Balassagyarmat térségében zajlik, az egyik területen 180 km-es, a másik területen 190 km-es hálózatot lefedő térségekben , mindegyikben két-két vonal az, amelyiken a személyszállítást végzik, jellemzőjük az, hogy az áruszállítás nem, vagy igen csekély mértékben terheli ezeket a vonalakat, jellemző továbbá az, hogy a személyszállítási igénybevétel az elmúlt időszakokban mérséklődött, ill. egyes, a jobb vonalakon stagnált. Elmondta, a két térséget megkülönbözteti az, hogy az egyik egy mezőgazdasági, kevésbé iparosított területen van, a másik fő jellemzője az, hogy Budapest környezetében van, bizonyos elővárosi forgalom is hozzájárul a térség közlekedési igényeihez. A kísérlet arra irányult, próbáljanak meg olyan közlekedési módszereket és megrendelői képességeket kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy azok a helyi felvetések, amelyekből a jelen közgyűlésen is számosat hallottak és arról szólt, hogy pl. a vonatnak nem 6.20 órakor, hanem 6.40 kor kellene indulnia, amely arra utalt, hogy a területi képviselők igen sok információval rendelkeznek, és azokat megfelelő módon tudják közvetíteni a szolgáltatók felé. Arról szólt továbbá, a jelenlegi helyzet az, hogy az információkat a szolgáltató veszi, megpróbálja beépíteni a menetrendjébe, és a megrendelésnél dől el – jelenleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a megrendelő -, hogy azok miként tudnak érvényesülni. Az ő modelljükben, amelyet a két térségi kísérletben alkalmaztak és amelyeket megpróbáltak megalapozni arról szól, hogy ezeknek a térségeknek a menetrendjét, mind a fővonalakhoz való csatlakozást, mind ezeken a szárnyvonali – mellékvonali - közlekedésekben a lehető legjobban illesszék azokhoz az igényekhez, amelyeket a helyi utazások a legjobban gerjesztenek. Ennek a megrendelői lehetnének megfelelő feltételek esetén, amelyek két típusúak, jogi- és pénzügyi feltételek esetén, az állami megrendelői szerepet ezen területeken átvehetnék az önkormányzatok, amelyek lehetnek megyei és települési önkormányzatok, vagy azoknak bármely társulásai, amelyek a területen érintettként fedik le ezeket a közlekedés-földrajzi egységeket, s e tekintetben egy megfelelő jogi formula és pénzügyi finanszírozási konstrukció alkalmazása mellett egy teljesen új típusú közlekedési rendszer alakulhat ki. Az általuk végzett kísérlet, amely 2004ben kezdődött, hozzájárult ahhoz, hogy a 2005 végén elfogadott új vasúti törvény már

15 megteremtette azokat a jogi, törvényi alapokat is, amelyen keresztül az a szerződéses szolgáltató viszony kialakulhat. Utalt arra, hogy korábban az állam volt a megrendelő, és a MÁV volt a szolgáltató, amely egy változatos, egy szereplős megoldás volt. A jelenlegi törvény kibővítette az önkormányzati lehetőségeket, amely korábban csak a helyi közlekedésre korlátozódott, és lehetővé teszi, hogy az állam és az önkormányzatok közötti szerződések útján ez a megrendelői szerepkör megfelelő feltételek mellett az önkormányzatokhoz kerüljön, és azok érvényesítsék mindazokat a szempontokat és igényeket, amelyeket itt most nagy számban a közgyűlésen felvetettek. Amennyiben azokat megfelelő módon ki tudják elégíteni egy közös megrendelő szolgáltató szerződés előkészítése kapcsán, akkor egy teljesen új, a korábbitól eltérő közlekedési rendszer kialakításával – nemcsak a vasúti közlekedést értve alatta, mert a modelljük szerint nem szűkíthetik le azt a vasúti közlekedésre –, ki lehetne elégíteni a közlekedési igényeket, ha az önkormányzatoknál egy ilyen megrendelői szerepkör kialakulna. Erre adtak a rövid 4 oldalas összefoglalóban egy módszertani javaslatot, amelyet úgy lehet tekinteni, hogy az általuk javasolt munkabizottságnak is lehetne az egyik módszertani alapja. A kísérletekről elmondta, úgy látják, olyan eredmények alakultak ki a két térségben, bizonyos vonalakon van lehetőség arra, hogy további szervezőmunkával, megfelelő menetrend szerkesztésével a vasúti közlekedés lesz az, amely jobban le tudja fedni és ki tudja elégíteni az igényeket. Feltárultak olyan együttműködési kooperációs menetrendi komplex közlekedési javaslatok, amelyben a vasút és a közút kapcsolódásával tovább javíthatják a térségben élők mobilitási igényeiknek és jogaiknak a kielégítését. A két kísérlet eredménye biztató alapot ad arra, hogy az általuk javasolt munkabizottságban nemcsak a megszüntetendő négy vonalra, hanem a térség teljes közlekedési hálózatára vonatkozóan - beleértve a vasútat és a közútat együttesen -, megfelelő jövőkép alakuljon ki arra, hogy a közszolgáltatási kérdésekben, ill. a közszolgáltatási mellett a nem közszolgáltatási, üzleti, piaci alapú, a turisztikai és idegenforgalmi igények kielégítésére gondolt struktúrák alakuljanak ki. Fontosnak tartotta, hogy olyan szolgáltatási egységek, csomagok jöjjenek létre, amelyek a térségben élőknek a megélhetését, a foglalkoztatását, mind pedig a szolgáltatónak a megfelelő működéséhez szükséges forrásokat is megteremtik. Hozzászólások Kuti Csaba Felolvasta az időközben érkezett faxot, amely a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkárától, Felsman Balázstól érkezett. (A fax szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Dr. Kontrát Károly Véleménye szerint fontos lenne, ha a vasúti személyszállítás kérdésében egyetértés alakulna ki a közgyűlésben, mivel közérdekről beszélnek, és a XXI. század elején egy olyan fontos közszolgáltatásról, mint a vasúti közlekedés, helyes lenne, ha nem politikai szempontok alapján, hanem a polgárok érdekeinek megfelelően döntenének. Hivatkozott az Alkotmányra, amely kimondja az állampolgárok jogegyenlőségét, amely megítélése szerint azt jelenti, hogy akár a Bakonyban, Pápa vagy Csorna környékén élő magyar állampolgárnak is joguk van ahhoz, hogy eljussanak az általuk kívánt célhoz, és ha ahhoz szükséges, a vasúti közlekedést vegyék igénybe, megítélése szerint ez olyan szempont, amelyet érvényesíteni kell. Véleménye szerint egyetérthetnek abban, az államot azért tartják fenn Magyarországon, hogy alapvető közszolgáltatásokat teljesítsen az itt élők számára, amelybe a vasúti közlekedés is beletartozik. Azt hangsúlyozta, hogy a világon mindenütt támogatja az állam a vasúti közlekedés közszolgáltatást, amennyiben ebben egyetértenek, meg kell találni a megoldást.

16 Jelezte, nem derült ki számára, hogy a MÁV egyetértett-e a vasúti szárnyvonalak megszüntetésével, a miniszter előterjesztésére döntött a kormány, de nem derült ki, hogy a MÁV mennyire értett egyet a javaslattal, vagy mennyire az ő javaslata. Úgy gondolta, hogy ebben a kérdésben a megoldást kellene keresni. Megkérdezte, vizsgálták-e azt, hogy az utazóközönség számára vonzó menetrendet léptessenek életbe, vagy működtessenek a személyszállítás vonatkozásában, amely ahhoz vezet, hogy nagyjából rentábilis lesz, vagy ahhoz közeli számokat fog produkálni. Számára elfogadható, ha nem is gazdaságos a tájékoztatóban szereplő vasútvonalak működtetése, hogy ahhoz az állam támogatást ad, mivel adófizető polgárok vannak a Magyar Köztársaságban. Egy előző napi hírre hívta fel a figyelmet, mely szerint Afganisztánba 200 magyar katona megy békefenntartónak és 10 mrd „rénesi” Ft-ba kerül ez a misszió. Elmondta, az anyagban az szerepel, hogy Magyarországon a megszüntetni, vagy felfüggeszteni kívánt 28 szárnyvonalnak 6 mrd Ft a megtakarítása, megkérdezte, akkor miről beszélnek. Kifogásolta, hogy nincs annyi józanságuk a döntések meghozatalára, hogy a magyar állampolgárok számára nem tudnak 6 mrd Ft-ot félretenni, Afganisztánba pedig 10 mrd Ft-ot tudnak biztosítani békefenntartás céljából. Véleménye szerint joggal kérdezhetik a vasútvonalak megszüntetésével érintett településeken élők, hogy Magyarországnak milyen érdekeltségei vannak Afganisztánban. Véleménye szerint a közgyűlés tagjainak az a felelőssége, hozzájáruljanak ahhoz, hogy a vasúti vonalak fennmaradjanak, legyen ott közszolgáltatás, meg kellene találni annak a módját. Megítélése szerint nem a mai ülés az utolsó ülése a közgyűlésnek ebben a tárgykörben, mivel az a dolguk, hozzájáruljanak ahhoz, hogy a vasúti közszolgáltatás fennmaradjon. Jelezte, a Fideszfrakció kész arra, hogy tovább dolgozzon ebben a kérdésben – akár a közgyűlésen, vagy más fórum keretében -, mert akkor szolgálják a közérdeket, ha a vasúti vonalak fennmaradnak. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy az a szolgáltatás akár csak szüneteljen is. Sibak András Vitatkozott Bors István képviselőtársával abban, hogy akik az ő oldalukon ülnek, jelen pillanatban kevesebb felelősséggel gondolkodnának a megye lakóit érintő kérdésekről, és kevésbé aszerint hoznák meg a döntéseiket, hogy az itt élők számára a legjobb megoldásokat találják. Elmondta, hogy Bors István polgármesterként is nagyon jól tudja, sokszor olyan döntéseket is meg kell hozni, amely nem biztos, hogy mindenki számára azonnal átlátható, az hogyan fog majd jól hatni a település jövőjére vonatkozóan. A vasúti szárnyvonalak megszüntetésével, ill. szüneteltetésével kapcsolatban elmondta, megítélése szerint egy vasút építése óriási hatással van egy terület fejlődésére, hosszú évtizedekre, évszázadokra meghatározza az ott élő emberek életét, és a vasutak megszüntetése is ugyanilyen hatással van. Véleménye szerint semmiképpen sem támogatható az, hogy egyik pillanatról a másikra szülessenek ilyen jellegű döntések, ezért örömmel vette a szakállamtitkár által írtakat, mely szerint az egyeztetések a következő hónapokban hivatalosan is le fognak zajlani, és nem egy felterjesztés formájában kell a megyei önkormányzatnak kinyilvánítania a véleményét, mert abban nem is lehet részletesen elmondani a véleményét, megítélése szerint azt egy munkabizottságban sokkal inkább el lehet mondani. A megyében működő szárnyvonalakkal összefüggésben azt gondolta, hogy egyetértés van abban, ha csak a legkisebb remény van rá, meg kell tartani, valamilyen formában üzemben kell tartani azokat. Véleménye szerint ő sem, és egyikük sem tudja megmondani, hogy mi lenne jelen pillanatban a legoptimálisabb. Azt hangsúlyozta, mindenkinek joga van a közlekedéshez, joga van eljutni oda, ahova szeretne, de vannak ésszerű határok, mert ahol nincs vasút, oda ne építsenek vasutat, hiába van az alkotmány szerint joga vasúttal utazni. Ahol van vasút, és annyiba kerül, mintha vásárolna az állam egy személyautót neki, és a következő 10 évre megoldotta az utazási közlekedéseit, azt is végig kell gondolni. Nagy

17 örömmel olvasta a Csalán Egyesület levelét, amely nagyon korrekt módon közelíti meg a kérdést, mely szerint meg kell vizsgálni, hogy környezeti, közlekedési, gazdasági, társadalmi szempontokból ezek a szárnyvonalak hogyan működtethetők a legoptimálisabban az ott élő emberek számára. Arra helyezte a hangsúlyt – a mai vitának azontúl, hogy mindenki elmondja, szeretné megmenteni a szárnyvonalakat, és szeretne olyan helyzetet teremteni, hogy más településeknek ne jusson eszébe elmenni a megyéből azért, mert nem jók a közlekedési körülmények -, az ülés legfontosabb céljának azt tartotta, ha eldöntik azt, hogy hajlandók leülni és kisebb csoportban, részletekbe menően végigtárgyalni minden oldal képviselőinek részvételével azt, hogy mi a helyzet, milyen lehetőségek vannak, mi az önkormányzatok véleménye, milyen gazdasági lehetőségek vannak a műszaki lehetőségeken kívül. Véleménye szerint a megyei közgyűlés dönthet arról, hogy egyrészt természetesen él a felterjesztési jogával, és felhívja a kormányzat figyelmét arra, hogy itt van négy vonal, amely számára nagyon fontos a megyében, és dönt amellett is, hogy leül és részletesen megvizsgálja, mit lehet tenni a jövőben ezeknek a vonalaknak megmentése, üzemeltetése érdekében. Véleménye szerint van néhány kérdés, amely bizonyos szempontból keveredik, mert nem gondolja, hogy bármelyik önkormányzatnak át kellene venni egy-egy vasútvonal üzemeltetését, mert arra országosan van olyan szerv, aki azt végzi, fontosabb lenne a közlekedés megszervezése, ebben kellene majd a létrehozni tervezett munkabizottságnak javaslatot tenni a közgyűlés felé, hogy mit támogasson a jövőben. Kropf Miklós Elmondta, a Csalán Egyesület állásfoglalása második sorában az szerepel, hogy az Egyesület nem ért egyet a veszprémvarsányi vasútvonal megszüntetésével, amelyet meg is indokolt. Érzése szerint nem kizárólag gazdasági megfontolások alapján beszélnek ma olyan vasútmegszüntetésekről, amikor ismét csorbulnak a lakossági közszolgáltatások. Feltette a kérdést, miért kell ma minden magyar állampolgárnak közteherviselést vállalni, nem azért, hogy részben közszolgáltatásokat tartsanak fenn belőle? Arról szólt, szeretné elkerülni a szembeállítást, de példaként megemlítette, hogy addig, amíg a magyar vidéken 28 vasútvonalat leépítenek - közte legsúlyosabban Veszprém megyét érintően -, addig Budapesten 4-es metró építés, elővárosi vasútfejlesztés történik, megkérdezte, ezek mind önfenntartóak, vagy oda is kell közpénzt beletenni. Amennyiben nem önfenntartóak az előzőekben említett fejlesztések, megkérdezte, akkor milyen alapon döntik el, hogy mely közlekedési vonalak fenntartásához használható fel közpénz, és melyekhez nem. Azt hangsúlyozta, sajnos nem alaptalan az egyébként depresszív közeli jövő elővetítése, amely ismét vidékrombolást, falurombolást jelent. Azt hangsúlyozta, a nagyvárosi életformából szemlélve nem kell a magyar vidéknek posta és iskola sem, azután a vasút is felesleges, mert ahol nincs posta és iskola, oda vasút sem kell. Ha majd ezt is „lenyeli” az érintett lakosság, akkor majd a volán járatokat is meg lehet szüntetni – legalábbis azokat, amelyek nem kellően kihasználtak – majd a végén feltehetik a kérdést, mit akar egyáltalán az itt élő lakosság, fizesse az adót és örüljön, hogy még élni hagyják. Véleménye szerint nagy baj van, mert a szüneteltetés a megszüntetés előszobájába történő bebocsátást jelenti számára. Úgy gondolta, nem szemlélhetik tétlenül az eseményeket, és nem fogadhatják el azt a gondolatot, amit Horváth László polgármester írt levelében a miniszterhez, hogy a miniszteri és a MÁV menedzsment döntéseivel alapvetően egyetértenek. Azt hangsúlyozta, nem egyetértés után kell „félszeg módon, hízelegve” hangot adni aggályaiknak, hanem egyértelműen, és nyíltan ki kell mondani, az itt élő embereknek és önkormányzatoknak csak a koncepció visszavonása elfogadható. Arra kérte képviselőtársait, támogassák dr. Áldozó Tamás frakcióvezető határozati javaslatát.

18 Leszkovszki Tibor Véleménye szerint azért jöttek össze, hogy egy lényeges kérdésben eleget tegyenek a kötelezettségüknek, érdemi munkát végezzenek. Arról szólt továbbá, hogy mindenki, mindenféle benyomástól vezérelve elmondhatja a véleményét, nem kívánta a vita befejezését. Ügyrendi indítványában javasolta, hogy éljenek az Ötv. 101. §-ában biztosított felterjesztési jogukkal, amely egy esetben Ács János által letett levélben is szerepel az Észak-balatoni vonal téli menetrendjéből kiveendő vonattal. Alapban javasolta elfogadni dr. Áldozó Tamás tanácsnok határozati javaslatát, amelynek az utolsó mondatát azzal javasolta kiegészíteni, hogy az érintettekkel történő egyeztetés mellőzésével hozott döntés ellen tiltakoznak. Javasolta továbbá létrehozni a munkacsoportot, legyenek felkészültek abban a vonatkozásban, amit a szakállamtitkár a közgyűlés elé terjesztett, hogy sor kerül egyeztetésre. Véleménye szerint az tud egyeztetni, akinek „muníció” van a birtokában, mert egyébként „lesöprik” őket az asztalról. Indítványozta, hogy a határozati javaslat felterjesztési formában kerüljön elfogadásra kiegészítve a munkacsoport létrehozásával. Bebesi István Arról szólt, dr. Kovács Zoltán polgármester említette, hogy a MÁV olcsóbb, mint a Volán. Elmondta, képviselőtársa országgyűlési képviselőként olyan adatokhoz is hozzáfér, amely nem titkos és elmondhatja, hogy valószínű eltévesztette a mondandóját, mert a vasúton a jegy ára olcsóbb, mint az autóbusz közlekedés jegyára, és nem a tevékenység ára olcsóbb. Azt hangsúlyozta, a közúti közlekedés nulla forint üzemelési támogatást kap egy évben, az elmúlt évben a vasúti közlekedés 84 mrd Ft üzemelési támogatásban részesült. Jelezte, ezen túlmenően háromévente, mintegy 150-250 mrdFt állami támogatással felvett hitel konszolidációjára fog sor kerülni, amely szintén az adófizetők pénzén történik. Arra hívta fel a figyelmet, látszik, hogy a vasúti közlekedés nem olcsóbb a közúti közlekedésnél, ha naturáliákban megnézik, egy autóbusz km-ként kb. 300 Ft-ért megy, és 45 utast szállít, a „BZ” vonat 1000 Ft-ért megy km-ként, és ugyanúgy 40 utast szállít, amelyből látható, hogy ténylegesen melyik az olcsóbb, véleménye szerint ez hozzátartozik a korrektséghez és a méréshez. Elmondta, dr. Kovács Zoltán említette, a Bakony Volán nem kívánja átvenni a csornai feladatot, amelyet úgy pontosított, hogy nem kell új járatot indítani, mert Pápán a vonatra felszálló 3 utas elfér a volán menetrendszerinti járatain, amely plusz-mínusz 20 perccel a vonat mellett közlekedik azért, mert a csatlakozást biztosítani kell a vasútállomásokon. Kiemelte, a két közlekedési rendszer egymás mellett megy, és 1-3 utas miatt pazarlás lenne új járatot indítani, mint ahogy felvetődött a mellékvonalakon a személyi közlekedés leállításának indokaként a kihasználatlanság. Elmondta továbbá, az megint mérlegelés kérdése, ha azt mondják - amely a munkabizottság feladata lesz kideríteni, és döntés kérdése -, hogy az anyagba „visszabutított” információkat szerepeltetnek – amit dr. Kovács Zoltán képviselőtársa is elmondott -, vagy pedig a valós információkat teszik le, és az alapján valós politikai és valós gazdasági döntéseket tudnak hozni. Hivatkozott Sibak András képviselőtársa által elmondottakra, mely szerint 10-11 mFt/fő egy évi utaztatása ezen a vonalszakaszokon, amely érték- és mértékarányos, megkérdezte az adófizetők azt elfogadjáke, vagy egy alternatív közlekedési módot kell választani, amely ebből olcsóbban, kedvezőbben kihozható. Azt hangsúlyozta, vagy bekötik a szemüket, és politikailag mondanak „lózungokat”, vagy pedig megalapozottan, felelősségteljesen képviselik azokat az érdekeket, amelyek máshol is megállják a helyüket, nemcsak Veszprém megyében, hanem a térségben, vagy az országban. Megítélése szerint akkor van értelme szerepet vállalni a munkabizottságban, ha valós információk alapján lehet egy döntés előkészítést tárgyalni, és a politikának valóban az a feladata, hogy szakmailag jól előkészített adatok alapján hozza meg azokat a politikai döntéseket, amelyeknek vállalni tudják a politikai felelősségét is.

19 Dr. Kovács Zoltán A korrektség kedvéért megkérdezte, a Volán maga építi-e a közutakat, az autópályákat, véleménye szerint nem, és nem azonos a vetítési alap sem. Megítélése szerint, ha a Volánnak kellene megépíteni akár PPP-ben is az autópályákat – mint a MÁV-nak a vasúti pályát és azt fenntartani –, akkor egészen másról beszélhetnének. Azt hangsúlyozta, a MÁV veszteségében szerepel a pályafenntartás is, a vasútépítés és a felújítások is, amely a volánnál nem így van, mivel a buszok csak elmennek az utakon, és legfeljebb az utasokkal együtt szidják a közútkezelőt, hogy miért van annyi kátyú tavasszal. Elmondta, Bebesi István a Bakony Volán vezérigazgatója, konkurens cég, de szeretné, ha nem konkurens lenne, hanem a közlekedésszervezés együttműködne a Volán és a MÁV között. Sibak András képviselő által elmondottakra reagálva arról szólt, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Közlekedési Szövetség nem Pápa és környéke, valamint Veszprém megyét érinti, hanem Nagykanizsát, és szó nincs arról, hogy a Regionális Közlekedési Szövetségi összejövetel a fejlesztések, vagy a vasútvonalak megmentéséről szólna, az a Dél-nyugat Dunántúlra vonatkozik. A napirenddel kapcsolatban elmondta, mivel a közgyűlés elnöke nem hozta a közgyűlés elé az egy hónapja előkészített anyagait – mivel azt mondta, hogy egy hónap kell a jól előkészített anyaghoz -, arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan anyag, nem dolgoztak az ügyön. Véleménye szerint a közgyűléssel még lehetett volna két napot várni azért, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselői is részt tudtak volna venni azon. Kifogásolta, hogy nem volt jól előkészítve az ülés, pedig a napirend több 10 ezer embert érint Veszprém megyében, és az összes megye közül legsúlyosabban Veszprém megyét érinti a tervezett intézkedés a 4 vasútvonal megszüntetésével, és mintegy 170 km-es szakaszával, ezért van nagy felelőssége a közgyűlésnek. Megítélése szerint a koncepció nem jó, mivel olyan adatokból indul ki, amelyeket már a múltban teremtettek, olyan feltételeket teremtettek, hogy az adatok egy idő után rosszá váljanak és lehessen rá hivatkozni. Elmondta, köztudott, hogy van egy 1994. évi Horn-kormánybeli rendelet, amely szó szerint megegyezik a jelenlegivel. Véleménye szerint a koncepció, amely azért nem jó, mert nem lesz egységes hálózat, lesz egy fél szakasz Győr és Veszprém között, amely abból a feltételezésből indult ki, hogy a Bakonyban még van bauxit bányászat, és onnan még sokat fognak szállítani. 2004-ben Bakonyszentlászlón megszűnt a bauxitszállítás, ott egy zsákvonal keletkezik. Ugyanilyen lesz, hogy törzshálózati részek fognak megszűnni, ilyen pl. a zirci vonal is. A távolsági összeköttetés megszűnik, mivel Győr és Veszprém között nem lesz vasútvonal, csak autóbusz közlekedés, amely megítélése szerint a konkurenciának jó. Azt hangsúlyozta, hogy a Győr-Veszprém vasútvonal felújítása 2003-ra fejeződött be, abba közpénzt tettek, amelyre azt mondják, hogy meg kellene spórolni. A másik ilyen a Csorna-pápai vonal, amelyen az 1980-as évek végétől a 1990-es évek végéig rekonstrukció volt, a vonalfelújításba szintén közpénzt tettek bele. Arról szólt, a mellékvonalak fenntartása jóval kevesebbe kerül, mint amiről tudnak, csak MÁV berkekben kifele más, jóval magasabb adatokkal számolnak, és így kimutatható a veszteség. Arról szólt továbbá, hogy békefenntartásra nemcsak azt a 10 mrd Ft-ot költik el, amit dr. Kontrát Károly képviselőtársa említett, hanem ott vannak a katonák a sínai félszigeten és még más helyeken is, ugyanakkor mondhatnák, hogy a világon minden ember fontos a számukra. Véleménye szerint a MÁV nehéz helyzetben van, mert a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hozza sok tekintetben ebbe a helyzetbe, ahol ők végrehajtóként működnek közre. Azt hangsúlyozta, Veszprém megye közgyűlésében neki fontosabb a zirci, veszprémvarsányi, a lepsényi és a Pápa környéki ember, mint a tálibok Afganisztánban. Megjegyezte, lehet, hogy nem helyes a nézete ebben a tekintetben. Arról szólt továbbá, hogy a vasút a legkörnyezetbarátabb közlekedés, mivel a kamionokat is fel lehet rakni a vagonokra, amelyektől szétesnek az utak. Bírálta, hogy a rossz falusi utakra rá fogják terhelni a teherszállítást. Elmondta, hogy franciavágásról el kell szállítani a terményeket, és a cukorrépát is el kell hozni Szanyból és Pápáról, amely 30 ezer q.

20 Átadta az elnök részére a Pápa és környéke érintett polgármestereinek nevében megfogalmazott tiltakozó levelet. Elmondta, amíg érdemben nem változtatnak a menetrenden és nem célozzák meg a törzsutas közönséget, addig el fogják mondani, hogy ezek a vonalak felfüggesztésre ítélendőek, mert mesterségesen teszik azzá. Hozzátette, amennyiben ezen javítanak, akkor a Volánnal való együttműködésben helyes közlekedési koncepciót fog alkotni a megyében és nem kerülnek elsorvasztásra a kistelepülések, és talán nem akarnak átmenni másik megyébe. Ehhez kérte a közgyűlés segítségét. Dr. Zongor Gábor A Leszkovszki Tibor által módosító javaslatban megfogalmazott határozati javaslatot szeretné tovább pontosítani. Véleménye szerint egyidejűleg több döntést is lehet hozni. Kiemelte, éljenek a felterjesztési jogukkal, amellyel 30 napos döntésre kényszerítik a kormányzatot, miszerint válaszoljanak a felvetett kérdésekre. Hozzátette, éljenek a MÁV által tett lehetőséggel, miszerint hozzanak létre egy közös munkabizottságot és kezdődjön el a munka az említett ügyekről. Javasolta, hogy a Területrendezési és Kommunális, a Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottságok, valamint az önkormányzati hivatal jelöljön egy-egy szakértőt, tartsanak közös szakértői egyeztetést és ezt követően az érintett bizottságokhoz jöjjenek vissza a szakértők által készített anyagok. Véleménye szerint a szeptemberi közgyűlésre visszahozható a téma, mert egy bő hónap áll rendelkezésükre arra, hogy megkapják a felterjesztésre adott választ, és a szakértői bizottsági anyag ismeretében lehetne „kiérlelt” döntést hozni a kérdésben. Javasolta, hogy éljenek a felterjesztési jogukkal, hozzanak létre és értsenek egyet a szakértői bizottság létrehozatalával és a szeptemberi közgyűlésre készüljön egy „kiérlelt” előterjesztés a témában. Jelezte, hogy Leszkovszki Tibor ügyrendi gombot nyomott, de határozati javaslat megfogalmazás hangzott el az ügyben. Horváth László Elmondta, az általa írt levél július 12-én fogalmazódott meg és küldték el a miniszternek, amely első volt ezen a területen, mely szerint erről a témáról beszélni kell. Indokolásában elmondta, a témáról azért kell beszélni, mert jelenleg nincs olyan adathalmaz, amely ezt a döntést megfelelő módon alá tudja támasztani. Véleménye szerint sem a MÁV-nál, sem a gazdasági minisztériumban nincsenek ilyen adatok. Kiemelte, a kérdések arra vonatkoztak, hogy az említett felmérések az adott szakaszra megtörténtek-e, figyelembe vette-e a MÁV stratégiai vezetése a vonal kihasználtság lényegét és ezek figyelembe lettek-e véve akkor, amikor a gazdasági miniszter a sajtótájékoztatóján bejelentette az elképzeléseit. Ismertette, az általa megfogalmazott levélben az a fajta konstruktivitás érzékelhető, amelyben vannak bizonyos funkciók, amelyeket a későbbiekben a MÁV-nak nem kellene végezni. Indokolásában elmondta, Veszprémből rendszeres hazajáróként szembesül azzal a ténnyel, hogy a Veszprém – Győr között közlekedő, rosszul időzett vasúti vonalon nem utazik utas. Szerinte ebből következően ennek a vonalnak személyszállítás szempontjából jelenleg nincs létjogosultsága. Hozzátette, hogy áruszállítás szempontjából van létjogosultsága, mert Veszprém – Zirc relációban a bauxit szállítás nem Fenyőfőről, hanem a Bakonyoszlop – Dudar bauxitmezőről történik, amely zsákvonalat vesz igénybe, és kifejezetten csak a Veszprém – Zirc közötti relációra vonatkozik. A Zirc – Bakonyszentlászló - Veszprémvarsány közötti szakasz turisztikai jelentőségét és a megőrzésének a szükségszerűségét fontosnak tartja.

21 Véleménye szerint a MÁV-nál és a GKM-nél azért nem merült fel a Veszprémvarsány – Győr reláció megszüntetése, mert a győri agglomerációhoz tartozóan az odatörténő munkás szállítást rentábilissá teszi. Kiemelte, hogy a MÁV-nál lévő vagyon közvagyon, és a MÁV köteles a „jó gazda gondosságával” a vagyon fölött „őrködni”. Elmondta, úgy gondolja, a MÁV-tól elvárható lett volna, hogy a vonalakat mérje és pontos adatokkal jöjjön a megyei közgyűlés elé. Hozzátette, a dolog még nincs elkésve. Hangsúlyozta, a települési és a megyei önkormányzatnak élnie kell azzal a lehetőséggel, hogy a döntés meghozatala előtt a véleményével segítse a döntés racionális kialakítását. Dr. Áldozó Tamás Felhívta a figyelmet, hogy ne feledkezzenek meg a jelen lévő polgármesterekről. Elmondta, a Leszkovszki Tibor által tett javaslattal alapvetően egyetértenek. Jelezte, úgy gondolja, hogy a vitának volt értelme, hiszen a megyei közgyűlés ezzel a tárgyalással kifejezte azt az igényét, hogy véleményt kíván mondani olyan ügyben, amely nem tartozik a hatáskörébe, de feladatának érzi. Felhívta az elnök figyelmét, hogy sajtó hírek szerint sok olyan eseményről értesülnek, amely a megyében élők életminőségét befolyásolhatja, meghatározhatja. Példaként említette a mentőszolgálat leépítését, amelyről nem sokat hallottak. Szerinte, a lakosság életminőségét, színvonalát meghatározó döntések sorozatáról a megye lenne képes összefoglalót és helyzetértékelést – pl.: munkaügy, közlekedés, népegészségügy, egészségügyi ellátás – készíteni. Véleménye szerint érdemes lenne ezekről átfogóan tárgyalni. Hozzátette, a megyei közgyűlés igényt formálhatna arról, hogy véleményt mondjon és adott esetben közvetítőként is felléphetne. Indokolásként elmondta, lehet, hogy a döntései nyomán tud annyit finomítani, hogy értelme legyen az elvégzett munkának. Felhívta a figyelmet, hogy továbbra is szeretne szünetet kérni a szakbizottsággal kapcsolatosan. Bebesi István hozzászólásával kapcsolatban elmondta, hogy Veszprémvarsány útvonal példájára asszociálva számára úgy tűnik, mintha a megyehatáron húzták volna meg a határt. Kiemelte, hogy a vasutat érdemes megtartani. Pálfy Sándor Arról szólt, miszerint nem azt tartja bajnak, hogy a vasutat valaki rendbe akarja tenni, hanem azt, ahogy rendbe akarja tenni. Jelezte, nehéz helyzetben vannak akkor, amikor a MÁV képviselőit ostromolják a kérdéseikkel, hiszen ők egy végrehajtó szerv. Hozzátette, a baj azzal is tetéződik, hogy a minisztériumhoz tartozik az a kht., akinek azoknak az utakat kéne karbantartani, tervezni, fejleszteni, amelyek esetlegesen és adott esetben a kieső MÁV vonalakat akár indokkal is helyettesíteni képes. Egyetért dr. Áldozó Tamás és Leszkovszki Tibor javaslatával. Javasolta, hogy az elhangzott vitát összefoglalva kíséreljék meg megmenteni a menthetőt és segítsék a rászoruló gazdasági minisztériumot a gondolataikkal és így talán lesz valami használható. Bebesi István Jelezte, hogy az általa elmondott számok jók. A MÁV-val való menetrend egyeztetéssel kapcsolatban elmondta, hogy a Volán részéről minden alkalommal megtörténik menetrend változás előtt és mindig a közút igazodik a vasúthoz. Kiemelte, miszerint a MÁV közszolgáltatást végez, amelyből látható, hogy a mellékvonalakon az egyéb jellegű szolgáltatásokból lehetne pénzt csinálni, fenntartani, szabad árassá tenni. Kiemelte, a kérdés, amely megkerülhetetlen lesz a szakbizottságok előtt is az, hogy üzemeltetésre az érintett települések szövetsége át tudja-e, át akarja-e venni.

22 Igaz Sándor A javasolt bizottságban látja a megoldás egyik lépcsőjét. Elmondta, azzal a kiegészítéssel ért egyet a három képviselő felvetésében, hogy ne hagyják ki az infrastrukturális tanácsnokot a bizottságból. Ügyrendi javaslatában kérte a megyegyűlést, hogy a polgármesterek felszólalása után zárják le a vitát, tartsák meg azt a szünetet, amelyben egyeztetnek arról, hogy kik vesznek részt a bizottságban és utána szavazzák meg az adott bizottságot. Horváth László Reagált arra, miszerint megáll-e a vasút racionalizálása a megyehatárnál, mert véleménye szerint ezt nem kellene belekeverni a kérdésbe. Indokolásában elmondta, geopolitikai helyzetről van szó, miszerint a Magas-Bakony olyan része az országnak, amelyen nehéz keresztül menni mind közúton, mind vasúton. Elmondta, számára egyértelmű, hogy a KisAlföldről erre felé haladó irányt kevésbé használják, mint a Győr felé haladó irányt. Indokolásában elmondta, ez abból adódhat, hogy hosszabb időbe telik átkelni, másrészt pedig a győri agglomeráció komoly munka-felvevő képességgel rendelkezik. Dr. Németh Márta Elmondta, örömmel tapasztalja, hogy olyan témáról tárgyalnak, amelyről nem kívánnak politikai kérdést csinálni és mind a két oldal egyetért azzal, hogy ma a megye településeit érintő vasútvonalakat megszüntetni alaptalanul, indokolatlanul nem szabad. Jelezte, megnyugtató volt számára az elnök által felolvasott levél, amelyben a GKM szakállamtitkára arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy az egyeztetések után hozza meg a GKM és a kormány a fontos döntéseket, és az egyeztetéseket az önkormányzati polgármesterekkel és a megyei elnökökkel folytatja le. Véleménye szerint a mai ülés időben volt és megelőzték azokat az egyeztetéseket, amelyek ezután várhatóan következni fognak és amelyek a döntéseket meg fogják alapozni. Támogatja a munkacsoport létrehozását. Javasolta, hogy a munkacsoport a mai napon alakuljon meg és kezdje meg a munkáját, mert nagyon fontos kérdésről van szó. Örül annak a javaslatnak, hogy hallgassák meg a helyi polgármestereket. Kiemelte, a községek jövőjéről van szó, mert ha a vasút megszűnik, akkor azzal egy lehetőség szűnik meg a községek életében. Hangsúlyozta, hogy sok szempontot figyelembe vevő döntést kell meghozniuk. Javasolta, hogy mielőbb hozzák létre a munkabizottságot és a legközelebbi közgyűlésen olyan anyagot tudjanak tárgyalni, amely a közösségi közszolgáltatás megyei rendszerét is magába foglalja, és a problémát összességében tudják figyelembe venni. Tóth István Elmondta, a határozati javaslatot meg fogja szavazni, de véleménye szerint nem árt áttekinteni azt, hogy honnan indult és hol tart ez a dolog. Jelezte, kíváncsi lesz arra, hogy a bizottság hogyan fogja megoldani a gazdasági problémát. Emlékeztetett arra, hogy 1980-ban az áruszállítás 90-95%-a, a személyi közlekedés 60-65%-a vasúton történt. Szólt arról, hogy a megyében több, mint 1 millió tonna áru indul el, amelynek töredéke sem indul a vasúton, valamint közel 500 ezer tonna megy át a megyén, amelynek szintén töredéke sem vasúton történik. Felhívta a figyelmet, hogy „eltűnt” a vasúti utazóközönség. Más irányba fejlődik az ország. Az 1 millió tonna áruból tömegáru keletkezik a megyében, az árumennyiségek nagy részének a szállítása közúton történik. Megkérdezte, hogy mi történt. Hozzátette, kíváncsi arra, miszerint a kérdésekre a bizottság hogy fog megyei szinten választ adni. Nevetségesnek tartja a Lepsény – Hajmáskér közötti vasutat, mert a vonalon összesen tíz tehervagon indul egy hónapban és összesen kb. 5 utas utazik a vonalon. Megkérdezte, hogy

23 komolyan gondolják-e ezt. Felhívta a figyelmet, az érintett települések lakosai látják azt, hogy a vonatok üresen közlekednek és az áru szállítása közúton történik. Sok szerencsét kívánt a bizottságnak és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy megoldja a problémát. Kuti Csaba Megkérdezte a polgármesterektől, hogy kívánnak-e a témához hozzászólni. Polczer Sándor (Marcaltő) Megköszönte a hozzászóláshoz való lehetőséget és a meghívót. Ismertette, hogy sem a minisztériumtól, sem a MÁV-tól a mai napig nem kaptak értesítést arról, hogy mit terveznek az említett vasúti vonalon. Jelezte, híreket kapnak csak, miszerint december 12-től megszűnik a forgalom és nem lesz a települések között vasúti összeköttetés. A tájékoztató anyag alapján kiegészítésképpen elmondta, hogy a Pápa – Csorna vonalszakasz Veszprém megyét 10-15 km-es szakaszon érinti. Hozzátette, Győr-Moson-Sopron megye vonatkozásában súlyosabb a helyzet, mint Veszprém megyében. Szólt arról, hogy a Rába hidak felújítása nem történt meg, ezért Pápa és Szany között csak személyszállítás történik, és Szanytól Csornáig történik a vonalon árufuvarozás is, amely jelentős mértékű. Kiegészítette a Pápa – Csorna vonalon felsorolt településeket Nagyacsáddal, Egyházaskeszővel és Várkeszővel, a vonalszakasz 6 településsel érintett. Bebesi István hozzászólásával kapcsolatban elmondta, hogy a Pápa – Marcaltő között a vonatok 60 km/h-val közlekednek és felhívta a figyelmet, hogy az autóbuszok sem közlekedhetnek többel, mert a közútkezelők korlátozó táblákat helyeztek ki. Elmondta, különleges helyzetben van a Pápa – Csorna vasútvonal, mert körülbelül 10-12 évvel ezelőtt volt részleges megszüntetése a vonalnak. Megszüntették a vasúti megállókat, a Veszprém megyei területen nem volt kezelő személyzet. Javasolta a MÁV képviselőinek, hogy nézzék meg az említett vonalakat, hova „fejlődtek” ezek a területek. Jelezte, az épületek állagmegóvására nem költöttek és el fog érkezni az az idő, hogy nem kell szüneteltetni a vasúti közlekedést, mert alkalmatlan lesz a közlekedésre és önmagától meg fog szűnni. Kiemelte, a tapasztalatok szerint a szüneteltetés már önmagában megszüntetést jelent, amely ellen a Pápa környéki polgármesterek tiltakoznak. Sajnálatosnak tartja, hogy amikor értesült a sajtóból a vonalak szüneteltetéséről, azzal egyidőben arról is értesült, hogy Budapesten az elővárosi közlekedést fejlesztik és abban az időpontban állították üzembe a combino villamosokat is és folyik az új metró építése. Megkérdezte, hogy mindezeket megéri-e működtetni, fenntartani és a kistelepüléseken élő embereknek nem kell közlekedési lehetőséget biztosítani. Jelezte, a területükön a Volán kezdte meg a tömegközlekedés visszafejlesztését azzal, hogy amely vonalakat nem érte meg nekik fenntartani, azokat a településekkel fizetteti meg. Elmondta, amennyiben az lesz a javaslat, hogy a MÁV adja vissza az önkormányzatoknak a vonalakat, akkor szintén az önkormányzat költségvetéséből kell fenntartani ezeket a vonalakat. Vörös Tibor (Ugod) Elmondta, szintén a sajtóból értesült a vonal megszüntetéséről. Ismertette, először az volt az információja, hogy megszüntetik a teljes vonalat, majd a következő információ szerint csak a személyszállítást szüntetik meg, majd azt a hírt kapta, hogy „csak” szüneteltetik a személyszállítást. Kiemelte, a „trendet” jónak tartja, mert ha ezen az úton haladnak akkor megmaradhat a vasúti vonaluk is. Köszönetet mondott a Bakonyerdő Rt-nek, hogy a franciavágást még üzemelteti, amely nem a leggazdaságosabb tevékenység. Bízik abban, hogy az rt. – munkaerő miatt – megtartja a

24 fűrészüzemet. Félőnek tartja, amennyiben megszüntetik a vasúti vonalat, akkor az üzem rentabilitása csökkeni fog. Ismertette, az üzem 150 embernek ad munkalehetőséget, továbbá beszállítók és fuvarozók is kapcsolódnak az üzemhez. Kiemelte, Ugodnak az említett üzem 14 millió forint iparűzési adót fizet, így amennyiben ellehetetlenítik az üzemet, akkor mind a munkalehetőség, mind az iparűzési adó miatt is „fájó pont” lenne számukra. A falvak fejlődése miatt fontosnak tartja a vasútvonalak meglétét. Szalay Ferenc (Csesznek) Kiemelte, hogy a vasútvonalak megszüntetése minden községet speciális módon érint. A felemelkedést segítő általános feltételekhez fontos szempont, és az a turizmust illetően kiemelkedő szerepe van. Felhívta a figyelmet, hogy a turizmust kell alapul venni és fejleszteni a vonalat, amely szerinte Zircnek is jó lenne. Kiemelte, a vasúti közlekedést kevesebben veszik igénybe, mert egy idősebb embernek gondot okoz a vonatra való feljutás is, ezért szükségesnek tartja a fejlesztést, mert a vonalak csak akkor tudnak fennmaradni. Kovács János (Vilonya) Ismertette, hogy Vilonya 680 fős kistelepülés, amely egy úgynevezett „bűz háromszögben” helyezkedik el a péti nitrogénművek, a peremartoni vegyipari vállalat, illetve a balatonfűzfői nitrokémia „találkozásánál”. Elmondta, a MÁV jelenlegi helyzete úgy sújtja a települést, hogy amíg a ’70-es években az erre történő alapanyag beszállítás és a kész termék kiszállítás szinte csak vasúton történt, addig jelenleg szinte csak közúton történik mindez. Jelezte, ezzel kapcsolatban többször kezdeményeztek egyeztetést, amely sajnos nem vezetett semmire. Ismertette, annyit helyeztek számukra kilátásba, hogy az épülő főutak könnyítenek a helyzetükön. Véleménye szerint ezt a tényt rosszul látják, mert a probléma nem az, hogy kevés a főút, hanem az, hogy azt veszik igénybe a teherszállítók. Kiemelte, a mai napig a kis településeken keresztül történik a teherszállítás, azért mert ezeken a helyeken nem tudják őket ellenőrizni. A személyszállítással kapcsolatban elmondta, jelenleg Vilonyán 200 lakás van. Ismertette, a kábel tv-t nem áll módjában bevezettetni, mert nincs olyan vállalkozó, aki ilyen kis létszám mellett elvállalná a kiépítését. Postájuk még meg van, de nincs stabil helyzetben, az iskola és óvodával kapcsolatban pedig elmondta, hogy a jelenlegi támogatás mellett pár év múlva be kell majd zárniuk, mert nem tudják megoldani a fenntartását. Hozzátette, hogy az orvosi rendelőjük állandó „fenyegetettség” alatt áll, mert az uniós előírások miatt bővíteniük és akadálymentesíteniük kellene, ezért az ÁNTSZ kilátásba helyezte a bezárását. Kiemelte, megkérdezte az ÁNTSZ képviselőjétől, hogy hova fognak menni a szolgáltatásokért, aki válaszul az mondta, hogy a szomszéd településre. Összegzésképpen megkérdezte, hogyan és mivel tudnak elmenni a szomszéd településre. Kiemelte, elfogadja a MÁV és a Volán érvelését, miszerint ezeknek a vonalaknak a fenntartása, működtetése nem gazdaságos. Hozzátette azonban, hogy amennyiben mindegyik vonal megszűnik, akkor a kistelepülésekről nem fognak tudni közlekedni. Jelezte, hogy a Balaton északi partján közlekedő vonatok is rendszerint majdnem üres vagonokkal közlekedik. Megkérdezte, melyik vonal nyereséges, ahol egy vagonban 3-4 fő utas van, vagy ahol a fővonalon sok vagonban, 8-10 ember utazik. Dr. Áldozó Tamás Megköszönte a polgármesterek hozzászólásait, amelyeket nagyon fontosnak tart. Ismertette, azért fontos a további szempontok megismerése, mert felhívják a figyelmet arra, hogy nemcsak gazdasági megközelítés létezik. Kiemelte, hogy a kistelepülési életnek különleges

25 minőségnek kellene lennie. Elmondta, amennyiben pusztán gazdasági kérdéssé alacsonyítják le a vasútról szóló vitát, akkor lehet azt mondani, hogy gazdaságtalan, amely vonzza a következő kérdést, hogy milyen szempontból gazdaságtalan. Rámutatott egy példára, mely szerint a megyénél az egészségügy fenntartása gazdaságtalan. Az látható, hogy az élet valamennyi területe gazdaságtalan. Kiemelte, a megye is gazdaságtalan, mert hiánnyal fogja zárni a költségvetését, valamint Magyarország is gazdaságtalanul működik, mert 10%-os GDP arányos költségvetési hiánnyal zár, amellyel oda lehetne jutni, hogy zárják le Magyarországot, mert képtelen nyereségesen működtetni. Felhívta a figyelmet, hogy nem erről van szó, az élet nem gazdaságossági kérdések halmaza, hanem annál sokkal több. Hozzátette, így amikor a vasúti szárnyvonalak megszüntetését megközelítik, akkor a felállítandó bizottságnak ott lesz szerepe, hogy sok más szempontot beemel a témába és megvizsgál más perspektívákat is. Véleménye szerint a miniszter által aláírt rendelet nem szolgálta azt az alapelvet, hogy a döntések ott szülessenek meg, ahol a problémák felmerülnek. Kuti Csaba Szünetet rendelt el. Szünet 12.10 – 12.35-ig Szünet után

Kuti Csaba Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Ács János felterjesztéséről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 24 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 73/2006. (VIII. 3.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a turizmus fejlesztése, fenntartása, az utazási körülmények javítása érdekében fontosnak tartja, hogy a Balatonhoz utazók, a Veszprém megyébe látogató bel- és külföldi vendégek, az iskolába és munkába járók, a vasúttal közlekedők magas színvonalú utazási szolgáltatásokat vehessenek igénybe, ennek érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. § (1) bek. alapján – felterjesztési jogával él. Kéri a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériumát, a Magyar Államvasutak Zrt. vezetését, hogy a közelmúltban forgalomba állított, és az utazók által igen megkedvelt DESIRO motorvonatok az őszi menetrendváltozást követően is az észak-balatoni vasútvonalon, a Tapolca-Székesfehérvár-Tapolca viszonylaton közlekedhessenek.

26 Felkéri a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnökét a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: Felelős:

azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke

Kuti Csaba Ismertette Dr. Áldozó Tamás határozati javaslatát Leszkovszki Tibor módosító javaslatának megfelelően: „A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. § (1) bekezdése alapján felterjesztési jogával él a Gazdasági és Közlekedési miniszterhez az alábbiak szerint: Sajtóinformációk szerint a Kormány döntött a vasúti helyközi személyszállítás racionalizálásának megkezdéséről. Az intézkedések Veszprém megyét érinthetik a legnagyobb mértékben (Veszprém-Veszprémvarsány, Pápa-Környe, Pápa-Csorna, Hajmáskér-Lepsény vonalak, összesen kb. 170 km), az érintett Veszprém megyei településeken élő polgárok életét nehezíthetik meg leginkább. Tekintettel arra is, hogy egyes települések más megyékhez történt csatlakozásának egyik legfőbb oka az elégtelen tömegközlekedés volt, Veszprém megye közgyűlése tiltakozik az érintettek mellőzésével létrejött, a közlekedési lehetőségek további szűkítését jelentő vasúti szárnyvonalak megszűntetése ellen. Határidő: Felelős:

azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke”

Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előzőekben ismertetett határozati javaslatról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 24 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 74/2006. (VIII. 3.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. § (1) bekezdése alapján felterjesztési jogával él a Gazdasági és Közlekedési miniszterhez az alábbiak szerint: Sajtóinformációk szerint a Kormány döntött a vasúti helyközi személyszállítás racionalizálásának megkezdéséről. Az intézkedések Veszprém megyét érinthetik a legnagyobb mértékben (Veszprém-Veszprémvarsány, Pápa-Környe, Pápa-Csorna, Hajmáskér-Lepsény vonalak, összesen kb. 170 km), az érintett Veszprém megyei településeken élő polgárok életét nehezíthetik meg leginkább.

27 Tekintettel arra is, hogy egyes települések más megyékhez történt csatlakozásának egyik legfőbb oka az elégtelen tömegközlekedés volt, Veszprém megye közgyűlése tiltakozik az érintettek mellőzésével létrejött, a közlekedési lehetőségek további szűkítését jelentő vasúti szárnyvonalak megszűntetése ellen. Határidő: Felelős:

azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke

Kuti Csaba Ismertette a vasúti szárnyvonalak hatékonyságának vizsgálatára vonatkozó munkabizottság létrehozására tett határozati javaslatot: „A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése munkabizottságot hoz létre, melynek feladata Veszprém megye helyközi közösségi közszolgálati rendszerének áttekintése hatékonyságjavítást célzó átalakítása céljából. A munkabizottság a közgyűlés számára 2006. szeptember 5-ig a szakmai egyeztetésről anyagot készít. A bizottságba a Fidesz-MKDSZ-KPE frakció, valamint az MSZP-SZDSZ koalíció 3-3 személyt jelöl, titkárságát pedig a Megyei Önkormányzat Hivatala biztosítja. Határidő: Felelős:

2006. szeptember 5. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke”

Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előzőekben ismertetett határozati javaslatról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 24 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 75/2006. (VIII. 3.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése munkabizottságot hoz létre, melynek feladata Veszprém megye helyközi közösségi közszolgálati rendszerének áttekintése hatékonyságjavítást célzó átalakítása céljából. A munkabizottság a közgyűlés számára 2006. szeptember 5-ig a szakmai egyeztetésről anyagot készít. A bizottságba a Fidesz-MKDSZ-KPE frakció, valamint az MSZP-SZDSZ koalíció 3-3 személyt jelöl, titkárságát pedig a Megyei Önkormányzat Hivatala biztosítja. Határidő: Felelős:

2006. szeptember 5. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke

Több napirend nem lévén a testület ülését 12:45 órakor bezárta. K.m.f.

Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző

Kuti Csaba a megyei közgyűlés elnöke