JEGYZŐKÖNYV Készült: Keszthelyen a Balaton Színházban, a Somogy Megyei Önkormányzat-, a Veszprém Megyei Önkormányzat-, a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács 2004. június 24-i együttes, nyilvános üléséről. Jelen vannak:
Kuti Csaba a megyei közgyűlés elnöke Dr. Zsédenyi Imre főjegyző Ács János Dr. Áldozó Tamás Róbert Boros Dénes Bors István Farkas Béla István Dr. Horváth József Horváth László Igaz Sándor Kenézné Berei Györgyi Dr. Kovács Zoltán Kovács Zoltán János Könnyid István Máhl Ferenc Maurer Konrád Dr. Németh Márta Pandur Ferenc Pálfy Sándor Pusztai István Sibak András Dr. Szabó Sándor Szente István Dr. Szijártó István György Dr. Szundy Béla Tóth Imre Ferenc Tóth István képviselők
Távolmaradásukat bejelentették: Baky György Bauer Nándorné dr. Bebesi István Farnadi Gyula Galambos Szilvia Geipl Miklósné Dr. Horváth Balázs Dr. Kontrát Károly Kropf Miklós Leszkovszki Tibor Dr. Nagy Zoltán Porga Gyula Talabér Márta Dr. Zongor Gábor képviselők
2 Jelen vannak továbbá: Dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató, Balatoni Integrációs Kht. Mohácsi József polgármester, Keszthely Dr. Kiss Zoltán politikai államtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Pál Béla idegenforgalmi politikai államtitkár, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Dr. Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Székely György turisztikai hivatal vezetője, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Dr. Molnár Ibolya aljegyző Horváth László irodavezető Veiland László és Agg Zoltán hivatalvezetők Jurics Imréné sajtóreferens Krámli János, Jakab Istvánné, testületi ügyek referensei. Somogy Megyei Közgyűlés részéről: 28 fő közgyűlési tag megyei főjegyző, aljegyző, Zala Megyei Közgyűlés részéről: 26 fő közgyűlési tag megyei főjegyző Balaton Fejlesztési Tanács részéről: 21 fő tanácstag
«Balaton himnusz» (előadja: a siófoki férfikar) Mohácsi József Keszthely város polgármestere Köszönti a megyei közgyűlések elnökeit, államtitkár urakat, a BFT elnökét, a TFT igazgatótanácsát. Köszönetét fejezi ki, hogy Keszthely városát választották e nemes rendezvény helyszínéül. Bízik abban, hogy Magyarország nemzeti kincse a Balaton továbbra is jó kezekben van. A város vezetése nevében nagyon jó tanácskozást kíván. Dr. Gyenesei István a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke Köszönti a Somogy Megyei Közgyűlés elnökeként Veszprém, Zala és Somogy Megye képviselőit, a Balaton Fejlesztési Tanács tagjait, az előterjesztőket a Kormány képviseletében. Köszöni a házigazdának, hogy Keszthely város elvállalta az együttes ülés lebonyolítását, nívós helyet biztosítva számukra. A jelenlévők mindannyian tudják, hogy a Balaton egyszerre és egy időben érdekek azonosságának és érdekek ütköztetésének a helyszíne. Az egyes érdekszférák jól megszervezték a történelmi idők során a saját kereteiket, amelyet mindig egy elérendő cél mellett sikerült meghatározni. Számos részérdek létezik a Balaton mentén, ezért számos érdekérvényesítő csoport is működik. Néha erősebb a részérdek, mint a fő és a közös érdek iránti elkötelezettség és alázat. Ezt színesítik még a politikai érdekek is. Azt kellene megérteni, ha elvész a fő érték nem lesz min osztozni. Jó gondolatnak tarja Dr. Kolber Istvánnak, a Balaton Fejlesztés Tanács
3 elnökének kezdeményezését, hogy nyolc esztendőt követően újra együttes ülést tartson a három érintett Balaton-parti megye. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a megyei közgyűlések elnökei időközben nem találkoznak és egyeztetnek egymással. Évente 2-3 alkalommal kerül sor az elnökök találkozójára, megbeszélésére, ami jó alap az együttműködésre. Arra, hogy a Balaton ne elválassza a Balaton körül élőket és a megyéket, hanem összekösse. Megállapítja, hogy a Somogy Megyei Közgyűlés 28 fővel határozatképes. A napirendek vonatkozásában az írásban kiküldött napirendeket javasolja a képviselőcsoport számára elfogadni. Somogy Megye Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúan – elfogadja az írásban kiküldött napirendeket. Dr. Gyenesei István a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke Javasolja, hogy testületenként a mai napon a napirendek kapcsán maximum öt hozzászólás hangozzon el. Egy-egy hozzászólás esetében a háromperces limit legyen az időkorlát. Jelzi, hogy egyéb meghívottaknak az ülésen való felszólalását nem tervezik. Javasolja továbbá, hogy az együttes ülés moderátorának Dr. Kolber Istvánt, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökét fogadja el a testület. Somogy Megye Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúan – elfogadja azt, hogy a napirendek kapcsán a meghívott vendégek részéről hozzászólás ne hangozzék el, valamint a testületek részéről maximum öt hozzászólás hangozzon el három perces időkorlátozással, valamint, hogy az együttes ülés moderátora Dr. Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke legyen. Kuti Csaba a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke Üdvözli a Veszprém Megyei Közgyűlés tagjait, Zala- és Somogy Megye képviselőit, a Balaton Fejlesztési Tanács tagjait, valamint a meghívott vendégeket. Őszinte örömmel tölti el, hogy ismét együtt lehetnek a testületek, közösen munkálkodva. Szükség van arra, hogy közösen, együttes erővel lépjenek fel a Balaton érdekében. Érzékeltetni kell, hogy szándékuk a jövő építése érdekében összefogni. Akkor is ha tudják, hogy talán ez a legnehezebb döntés, megtalálni a közös hangot. Megállapítja, hogy a Veszprém Megyei Közgyűlés 26 fővel határozatképes. Csatlakozik Dr. Gyenesei István elnöktársa köszöntő szavaihoz. Indítványozza, hogy a közgyűlés a napirendet a kiküldött meghívónak megfelelően fogadja el. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozza az alábbi 83/2004. (VI. 24.) MÖK határozatot Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2004. június 24-ei Zala, Somogy és Veszprém Megyék együttes ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg:
4 N a p i r e n d e k: 1) a) Tájékoztató a Balaton vízszintjének, vízpótlásának és vízminőségének helyzetéről, a csatornázással és a halászattal (horgászattal) kapcsolatban hozott intézkedésekről Előterjesztő: Dr. Kiss Zoltán politikai államtitkár, Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium b) Tájékoztató a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Balatonnal kapcsolatos főbb feladatairól, különös tekintettel az infrastrukturális fejlesztésekre Előterjesztő: Dr. Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium c) Tájékoztató a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiáról Előterjesztő: Pál Béla idegenforgalmi politikai államtitkár, Székely György turisztikai hivatal vezetője Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2) a) Előterjesztés a Loire-vidék francia régió együttműködési megállapodásának tapasztalatairól Előadó: Dr. Gyenesei István elnök, Somogy Megyei Közgyűlés Kuti Csaba elnök, Veszprém Megyei Közgyűlés Kiss Bódog Zoltán elnök, Zala Megyei Közgyűlés b) Nyilatkozat a Balaton Régió kiemelt értékeinek világörökség részévé nyilvánítása érdekében Előadó: Dr. Gyenesei István elnök, Somogy Megyei Közgyűlés Kuti Csaba elnök, Veszprém Megyei Közgyűlés Kiss Bódog Zoltán elnök, Zala Megyei Közgyűlés Dr. Kolber István elnök, Balaton Fejlesztési Tanács Határidő: Felelős:
azonnal Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke
Kuti Csaba a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke Indítványozza, hogy a közgyűlés döntsön dr. Gyenesei István ügyrendi indítványáról, mely szerint a napirendek kapcsán a meghívott vendégek részéről hozzászólás ne hangozzék el, valamint a testületek részéről napirendek kapcsán maximum öt hozzászólás hangozzon el három perces időkorlátozással, valamint, hogy az együttes ülés moderátora Dr. Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke legyen. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadja az indítványt. Kiss Bódog Zoltán a Zala Megyei Közgyűlés elnöke Köszönti Zala Megyei Közgyűlés elnökeként az együttes ülésen megjelent minden kedves képviselőt, meghívott vendéget. Megköszöni az előkészítőknek azt a figyelmességet, hogy ezt az időpontot választották, hiszen 25 éve annak, hogy Zala megyéhez visszakerült a balatoni térség. Közösen érdekeltek valamennyien abban, hogy a megye eszközeit, szellemi és anyagi javait azért mozgósítsák, hogy a térség, az itt élő emberek életminősége jobb legyen.
5 A közös előterjesztések nagyon komoly súlyponti kérdéseket érintenek. Reméli, hogy a Balaton életét alapvetően befolyásoló kérdésekben az együttgondolkodás a kormányzat képviselői részéről is érzékelhető. Bízik abban, hogy az itt elhangzottak eredményként, a következő évek programjaiban megjelennek. Megállapítja, hogy a Zala Megyei Közgyűlés 28 fővel határozatképes. Kéri, hogy a testület az írásban kiküldött napirendeket fogadja el. Zala Megye Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúan – elfogadja a napirendeket. Kiss Bódog Zoltán a Zala Megyei Közgyűlés elnöke Javasolja az ügyrend elfogadását. Zala Megye Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúan – elfogadja azt, hogy a napirendek kapcsán a meghívott vendégek részéről hozzászólás ne hangozzék el, valamint a testületek részéről a napirendek kapcsán maximum öt hozzászólás hangozzon el három perces időkorlátozással, valamint, hogy az együttes ülés moderátora Dr. Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke legyen. Dr. Kolber István a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, moderátor Köszöntet mond a Somogy-, Veszprém-, és Zala Megyei Közgyűlés tagjainak a megjelenésért. A Balaton nemzeti kincs. Ez a találkozó azt mutatja, hogy a Balaton mindhárom megyének közös ügye. A megjelent testületek a közös gondolkodás, összefogás és a közös érdekérvényesítés érdekében ültek össze a mai nap. Hajlamosak arra a vezetők, hogy egy térség, régió fejlesztését pénzkérdésként kezeljék. A partnerség és a közös kötődés legalább ennyire fontos. Előre kell tekinteni és keresni azokat az utakat, amely előrelendíthetik a Balaton sorsát. Le kell szögezni, hogy ez egy folyamatos, egymásra épülő tevékenység. Köszönettel tartoznak elődeiknek az eddig elért eredményeikért, munkájukért. Megkezdődött az Európa Terv részét képező II. Nemzeti Tervnek a kidolgozása. Érdekük, hogy a Balaton markánsan jelenjen meg ebben a tervben, hogy számos európai uniós forráshoz jussanak ezáltal. Folyik a decentralizáció. Fontos, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács megfelelő szervezeti önállósággal bírjon, rendelkezésre álljanak azok a források, melyek lehetővé teszik a régió fejlesztését. Érdekük, hogy közösen erőteljes forráskoordinációt biztosítsanak a központi költségvetés, a decentralizált források, az önkormányzati lehetőségek és a vállalkozói tőke bevonásával, hogy ezek erősíthessék egymás hatását. Fontos, hogy az érdekek érvényesítése során a közös hangot megtalálják az ország más térségeivel, a kormányzattal, valamint a nemzetközi források gazdáival. Nem a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet határain belül kell gondolkodni, hanem a három megyében, a három Balatont érintő régióban, az egész Dunántúlban. Ezzel a nyitottsággal lehetnek sikeresek az elkövetkező években. Sikeres tanácskozást kíván, egy sikeres Balatonért. Megállapítja, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács részéről 21 fő vesz részt az ülésen, az határozatképes. Kéri, hogy a Tanács a napirendeket fogadja el.
6 A Balaton Fejlesztési Tanács 21 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúan – a napirendeket elfogadja. Dr. Kolber István a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, moderátor Javasolja az ügyrend elfogadását. Balaton Fejlesztési Tanács 21 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúan – elfogadja azt, hogy a napirendek kapcsán a meghívott vendégek részéről hozzászólás ne hangozzék el, valamint a testületek részéről a napirendek kapcsán maximum öt hozzászólás hangozzon el három perces időkorlátozással, valamint, hogy az együttes ülés moderátora Dr. Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke legyen. Dr. Kolber István a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, moderátor Megtiszteltetésnek veszi, hogy az ülés moderátorának kérték fel. Külön köszöni Mohácsi József úrnak, Keszthely város polgármesterének köszöntő szavait, valamint az Emléklapot. Gratulál a gyönyörű színházhoz. (Ezt követően bemutatja a megjelent előterjesztőket, szakértőket, valamint az elnökség tagjait.) Köszöni a siófoki férfidalkörnek az előadását, melyet Pintér Károly vezényelt. Kuttor Ferenc Balaton himnuszát hallhatták. Javasolja, hogy a napirendi sorrendnek megfelelően a minisztériumok tájékoztatóit egymás után hallgassák meg, ezt követően kerüljön sor a kérdésekre és hozzászólásokra. N a p i r e n d e k t á r g y a l á s a: 1) a) Tájékoztató a Balaton vízszintjének, vízpótlásának és vízminőségének helyzetéről, a csatornázással és a halászattal (horgászattal) kapcsolatban hozott intézkedésekről Előterjesztő: Dr. Kiss Zoltán politikai államtitkár, Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Dr. Kiss Zoltán politikai államtitkár Tekintettel az időkorlátozásra, elkészítették és előre megküldték azt az anyagot, mely részleteiben tárgyal minden olyan felvetést, amely a vízpótlással, az infrastruktúra-fejlesztéssel, valamint a Balaton vízminőségének javításával, a Kis-Balaton fejlesztési ütemével foglalkozik. Jó érzés nyolc év után ismét közös asztal mellett újratárgyalni a Balaton fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. Az összetartozás úgy látszik maradandó és tartalmas lesz. A Balatonnak és mindhárom megyének a jövőbeni fejlesztését akkor lehet igazán hatékonyan képviselni, ha olyan közigazgatási reform valósul meg, amelyben a régió nem külön statisztikai fejlesztési régió lesz. Kialakul egy közép-dunántúli régió, ahol a Balatonnal együtt a három megyéhez tartozó egységek, közigazgatási felhatalmazás alapján választott testülettel önálló pénzügyi forrásokkal, jogalkotási rendszerrel is fel lesznek ruházva. Ez a jövő útja. Akkor nem a decentralizált alapokról kell majd vitatkozni, hanem eleve azok a pénzek már a helyi-regionális bevételeket képezik. A helyben lakók dönthetnek arról, a pénzeszközöket mire használják, mire fordítják. A
7 helyben képződő bevételeket szintén megtarthatják. Bízik abban, hogy ez a rendszer még ebben az évtizedben megvalósul. A decentralizált alapok kezelésénél a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ebben az évben már az összes forrását, - mely a csatorna-, szennyvízhálózat kezelést, valamint a Balaton vízminőség védelmét illeti, részben a regionális fejlesztési tanácsnak, részben pedig a megyei önkormányzatoknak, statisztikai tervezési régióknak - átadta. A szakmai háttéren túl, gyakorlatilag pénzügyi, központi támogatási keretük ilyen célra nem áll rendelkezésre. Marad a Zöld Forrás Pályázati rendszer, melyet a jelenlévők már jól ismernek. Erre az önkormányzatok és a civil szervezetek egyaránt pályázhatnak. 2000. év óta állandóan napirenden van a Balaton kritikusan alacsony vízszintje. Már többen fontolgatták, hogy milyen vízutánpótlási lehetőségek vannak. Nem híve semmilyen mesterséges vízpótlásnak, amely akár a Drávából vagy a Murából akarja a vizet pótolni. Karsztforrások fúrásával, valamint a balatoni szigetépítéssel sem ért egyet. Örül annak, hogy a 80 cm körüli vízállás stabilizálódott, a vízminőség jó. Ha ezt az infrastruktúra fejlesztésével odáig el lehet vinni 2010-ig, hogy szennyvizet nem kap a Balaton, a tisztított víz jön vissza, tehát a vízmegtartó képessége a térségnek javul, akkor az ilyen jellegű problémák nagymértékben megszűnnek. Céljuk, hogy a meglévő vízkészletet megóvják, azt visszapótolják és a körforgásban tartsák. Ahol már miniszterek is isznak a vízből, ott olyan nagy baj nem lehet. Többen hiányolták, hogy a bizottság nem kapta meg a tóval kapcsolatos környezeti adatok elérhetőségét. Varga helyettes államtitkár úr segédletével most már állandó jelleggel a kvvm.hu honlapon az összes adat naprakészen elérhető. A csatornázási feladatoknál részben önkormányzati, részben regionális, részben központi költségvetési forrásból ebben az évben elérik – Somogy megyében teljesítették a 60% feletti teljes víztisztítási szintet - ,hogy a Balaton környékén kész lesz. 2009-ig „készre kell jelenteni” a Balatont. Mindenkit be kell vonni a szennyvízkezelési programba. A további szennyező forrásokat véglegesen meg kell szüntetni. A Balaton Halászati Rt. azzal, hogy átkerült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz, megszünteti a kizárólag profitorientált tevékenységét. Halászatban csak állományszabályozó halászatot végez. A tájidegen, a víztől idegen halfajoknak a lehetőség szerinti teljes kiirtását végzi. A busa és az angolnaállomány drasztikus csökkentését irányozták elő. A sporthorgász és az idegenforgalmi lehetőségeknek szabad teret nyújtanak. A minisztérium változatlanul tartja azon elképzelését, hogy a Balaton Fejlesztési Tanácsot a Balatoni Halászati Rt-be szeretné tőketársként bevonni. Tőkeemeléssel, mintegy 500 millió Ft-os nagyságrenddel, hogy ez a beruházás-fejlesztés felé mozduljon el. Jelenleg a halgazdaság infrastruktúrája eléggé lepusztult állapotban van. A Kis-Balaton II. ütemének továbbfejlesztése érdekében – Varga Miklós helyettes államtitkár vezetésével – most egy koncepció kidolgozásán fáradoznak, annak érdekében, hogy a szűrőrendszer fenntartása és fejlesztése a vizsgálatok eredményeként megkapja a megfelelő irányt. A Balatonba jutó foszfor mennyisége kicsit magasabb a korábban megszokott mértéktől. A vizsgálatok szerint a mértéke fele, mint ami az elmúlt években volt. Szeretnék, ha még ennél is kisebb mennyiség lenne jelen a vízben. Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár Január és április között az éves átlagos csapadéknak 169 %-a esett le. Ez okozta a Balaton vízszintjének emelkedését. 82 cm és 79 cm között ingadozik a vízszint. A mai nappal 81 cm-t mértek. Azt lehet mondani, hogy a szezonnak jó vízállással vághatnak neki. Az előrejelzések
8 szerint szeptember elejére sem megy a tó vízszintje 64-65 cm alá. Ez természetesen az időjárás függvénye. A nyár hol csapadékosnak, hol száraznak ígérkezik. A tó vízminőségével összefüggő vizsgálatok befejeződtek. A Kis-Balaton II. ütemével kapcsolatban a Budapesti Műszaki Egyetem befejezte vizsgálatát, Somody professzor vezetésével és a tihanyi intézet igazgatójának közreműködésével. A tanulmány szerint a keszthelyi-öbölbe jutó foszfor mennyiségnek a további 25-30%-os csökkentését kell elérni, annak érdekében, hogy a jelenlegi vízminőség tartható legyen. A Kis-Balaton II. ütemét be kell fejezni. Az üzemeltetés kérdésén van a hangsúly. Mindig az adott foszforvisszatartóképességnek megfelelő üzemrendet kell kialakítani. Jelenleg ezen dolgoznak. A lepelkotrással kapcsolatban a korábbi évek gyakorlata az volt, hogy a keszthelyi-öbölben végezték el nagymértékben a kotró munkálatokat. Ebben az évben – kormánydöntéssel – felfüggesztették a munkálatokat, hiszen a száraz időszak azt mutatta, hogy nem szükséges. A csapadék miatt a bemosás megnőhet és szükségessé válik ismét a lepelkotrás. b) Tájékoztató a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Balatonnal kapcsolatos főbb feladatairól, különös tekintettel az infrastrukturális fejlesztésekre Előterjesztő: Dr. Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Dr. Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár Köszöni a meghívást, örömmel jött. Zalaiként hazai pályán van. A Parlament által elfogadott közlekedéspolitika azon az állásponton van, hogy az infrastruktúra-, és közlekedés fejlesztés mindenképpen területben, régióban kezelendő. A területfejlesztés elfogadhatatlan infrastruktúrafejlesztés nélkül. Folyamatosan dolgozva egyeztetik az álláspontokat, fejlesztési terveket. A térben gondolkodás nehezen tűri a merev határokat. Autózáskor a megyehatáron átlépve nem szerencsés, ha nemcsak látható, de érezhető is a határ a két megye között. Mivel más minőségű az útburkolat a megyéknél. Ugyanez igaz lehet a régiókra. Nem lehet és nem szabad merev régióhatárokban gondolkodni. Különböző funkciók vannak a közigazgatásban és államigazgatásban. Ezeket a funkciókat is harmonizálni kellene szintenként. A megyei szervezetekhez célszerűen és hatékonyan akkor lehet hozzányúlni, ha a kapcsolódó területeken is megtörténik az átalakítás. Ez érint pénzügyi forrásokat is. Az előterjesztés kiemelten kezelte az M7-es ügyét, a sármelléki reptér kérdését. Az anyag májusban készült, ezért van benne olyan jövőidejű megfogalmazás, amely ma realitás. c) Tájékoztató a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiáról Előterjesztő: Pál Béla idegenforgalmi politikai államtitkár Székely György turisztikai hivatal vezetője Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Pál Béla idegenforgalmi politikai államtitkár A turizmus nemcsak a turizmusban dolgozók feladata, hanem az egész társadalomé. Hiányzott egy átfogó turizmus-fejlesztési stratégia. Most elkészült, melyet társadalmi-szakmai vitára
9 bocsátottak. Felhasználta a stratégia az eddigi kormányok által készített dokumentumokat. A vita mentén olyan alapdokumentumot kívánnak megalkotni, mely kormányzati ciklusokon átívelve biztosítja az ágazat politikamentes fejlesztését. Hiszen nem lehet baloldali és jobboldali turizmusról beszélni. A turizmus fejlesztése mindannyiunk érdeke. Szeretnék, ha a stratégia középtávra szólna, és egyben alapját képezné azoknak a fejlesztési céloknak, melyeket majd a 2007-2013 között készülő nemzeti fejlesztési tervben fogalmaznak meg. A dokumentum szerkezetére vonatkozóan tapasztalhatta mindenki, hogy elemzéssel indul, majd tartalmazza mindazokat a javaslatokat, melyeket a turizmus hosszú távú fejlesztése érdekében célszerű elvégezni. Nem régiókra bontott a nemzeti turizmus-fejlesztési stratégia. A termék, vonzerőfejlesztés, valamint a szolgáltatásfejlesztés oldaláról lehet megtalálni mindazokat a feladatokat, melyek a Balatonnál szükségesek. Például: lovas-turizmus, egészség-, és gyógyturizmus, viziturizmus stb. Ezek fejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a magyar turizmus az Európai Unió piacán továbbra is fenn tudja tartani versenyképességét. Az első négy hónap adatai alapján 14%-kal növekedett a Magyarországra látogató külföldiek száma, 12% nőtt az általuk eltöltött vendégéjszakák száma. 11%-kal nőtt az Európai Unió országaiból hozzánk érkezők száma. A korábbi évek tendenciáihoz hasonlóan 4-5%-kal bővült a hazai vendégek köre. Az a széleskörű kínálat, melyet a Balaton nyújtani tud, lehetőséget teremt ahhoz, hogy a turisták nagy számban keressék fel a térséget. Megfogalmazták az anyagban azokat a javaslatokat, melyek arra vonatkoznak, hogy merre kell fejleszteni a turizmus oktatási rendszerét, aszerint, hogy ez összhangban legyen a munkaerőpiac igényeivel is. Megtalálhatóak a működési rendszerre vonatkozó javaslatok is, amely a jövőben biztosíthatja a turizmus területi, régiós megyei fejlesztését is. Legfontosabbnak a versenyképesség javítását tartják. Akkor is ha termékfejlesztésről, vagy akár szolgáltatásfejlesztésről van szó. Elkészült a Gazdaságkutató Intézet munkája a Balaton jövedelemtermelő képességéről, amit rövidesen eljuttatnak a megyei közgyűlésekhez és a Balaton Fejlesztési Tanácshoz. Nem egy lezárt anyagot terjesztettek az együttes ülés elé, hanem közös társadalmi, szakmai vita után ősszel elfogadásra kerülő vitaanyagot. Mindenki számára olyan alapdokumentum jön létre, mely alapján megalkotható a régiós, megyei-városi turizmusfejlesztési stratégia. Ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy a turizmus a magyar gazdaság húzóágazata legyen. Dr. Kolber István a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, moderátor A hozzászólások időtartamáról döntöttek a testületek. Javasolja, hogy a kérdéseket lehetőleg 1 percben tegyék fel a képviselők, ülésrend szerint. Az összes kérdés elhangzása után az előterjesztők válaszolnak, majd ezt követik a hozzászólások. Kéri, hogy minden felszólaló mondja be a nevét és a képviselt testületet. K é r d é s e k: Dr. Sütő László a Somogy Megyei Közgyűlés tanácsnoka, és a Balaton Fejlesztési Tanács tagja Az M7-es út elkészültével 2006-tól a 68-as út forgalma várhatóan jelentősen megnövekszik, és a programban az szerepel, hogy 2007-től indulna a településeket elkerülő útszakasz építési program. Ez valóban 2007. évet jelent, vagy akár jelenthet 2013-2014. évet?
10
Dr. Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés megvalósulása hat a környékbeli főutak és mellékutat forgalmára egyaránt. Az előterjesztésben leírt évszámokat valósnak gondolják. A közúthálózat fejlesztési terv globálisan 2015-ig kidolgozott. A részletes bontása 2006-2007-ig van meg. Az azt követő időszak lényegében a pénzügyi források függvénye. Egyelőre az ütemezésben igaz az, hogy a megyékkel, régiókkal folyamatos egyeztetéssel határozzák meg, hogy az éves tervben mely projekteket sorolnak előrébb. Szakmai szempontok természetesen dominálnak. A mozgástér és az időbeni megvalósítás a helyi vélemények függvénye. A közútkezelőkkel és a megyei vezetéssel próbálják felállítani a rangsorokat. Bors István a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja Miért nem fontos a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumnak annyira a Veszprém megyei Balaton-part megközelítése, a veszprémi megyei infrastruktúra fejlesztése? Egyre inkább kitolódik a 71-es elkerülő út megvalósítása. Örülne, ha legalább olyan fontos lenne ez az út, mint a Balaton déli partjának útjai és közlekedése. Örömét fejezi ki, hogy az előterjesztésben szerepel a 8-as út felgyorsítása. Hol mérték a jelentős forgalomnövekedést? Akivel beszélt, senki sem tapasztalt a Balaton északi oldalán jelentős forgalomnövekedést. Boros Imre a Zala Megyei Közgyűlés tagja Szó esett a II. Fejlesztési Tervről. A Balatont érintő vasúti-közúti-légi, valamint környezetvédelmi – vízminőséget érintő és hulladékkezelési projektek közül várhatóan mennyi készül el 2006-ig? A II. Fejlesztési Tervben hogyan állnak a projektek előkészületei? Általában ez nemcsak náluk, de máshol is gond. Dr. Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár Nem tapasztalja azt, hogy a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium számára az északi part közlekedése és közúthálózata kevésbé fontos lenne, mint a déli parté. Az, hogy a gyorsforgalmi út a déli parton megy az földrajzi adottságból következik. Nem tartja valószínűnek, hogy ilyen kaliberű útfejlesztésre kerüljön sor az északi parton is. A 71-es út fejlesztése az előterjesztésben szereplő tervezett ütemezésnek megfelel. Ebben lényeges csúszást nem lát. Egyes szakaszoknál természetesen akadnak viták. Az eredetileg elfogadotthoz képest új nyomvonalat behozni nem racionális megoldás. Pál Béla idegenforgalmi politikai államtitkár A Központi Statisztikai Hivatal január-áprilisi adatai alapján közölte az adatokat, melyek országos viszonylatban igazak. Dr. Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár Az állami fejlesztések a közúthálózatra és a vasútvonalakra helyezik a fő hangsúlyt. A gyorsforgalmi úthálózat nagy anyagi ráfordításokkal a tervezett ütemben halad. A Balaton part déli részén 2006-ig teljesülnek az elképzelések.
11 A II. Fejlesztési Terv a 8-as út szakaszos megvalósítását irányozza elő. Nagyon hosszú útról van szó, amely Rábafüzestől-Szolnokig tart. A gyorsforgalmi utaknál a tételes szakaszolás 2007-ig megvan. Az előkészítésben akkor lehet dönteni az ütemezést illetően. A vasútvonalaknál a kohéziós alap az, mely jelentős fejlesztésekre és beruházásokra ad lehetőséget. Ez érinti a Budapest-Székesfehérvári vonal korszerűsítését, valamint Zalaegerszegtől keletre fekvő vasúthálózatét is. Dr. Kiss Zoltán politikai államtitkár A hulladékkezelési projektek azért késnek, mert bizonyos védőtávolságok megtartása, a helyi önkormányzatok ellenállása évekkel késleltetik a programokat. Az Országgyűlés elfogadta az ún. Gőgös-Kovács törvénymódosítást. A védőtávolságokat már rugalmasabban kezeli az előírás, mind a repülőtér, mind pedig a regionális hulladékkezelő rendszernél. Jelezték már különböző szervezetek, hogy az Alkotmánybíróságnál ezt a rendelkezést megtámadják. Az észak-balatoni hulladékkezelési program mindenképpen késni fog ezáltal. Addig nem léphetnek, míg a jogi út nem rendeződik. Tény, hogy az Alussi-egyezmény alapján mindenkinek joga van ügyfélként fellépni a környezeti beruházásoknál. Ebben a jogában senkit sem lehet korlátozni. Inkább a meggyőzés eszközéhez kellene folyamodni. Javasolja a képviselőknek, hogy minden regionális program elkezdése előtt minden tájékoztatást adjanak meg, mind a saját körzetükben, mind a megye sajtóorgánumain keresztül. Nincs annál rosszabb helyzet, mikor félinformációk szivárognak ki. A Boros úr által elindított rendszer 2007-re működni fog. Ha a jogi procedúra az észak-balatoni projektnél lezárul, akkor 2007-ig elkészülhet az a beruházás is. Nem anyagi kérdés a regionális hulladékkezelő rendszerek kialakítása ebben a régióban, hanem elsősorban jogi, szabályozási és nyilvánossági kérdés. 2007. előtt nem látja annak esélyét, hogy a teljes regionális rendszer elkészüljön, és készre jelenthessék. Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár A kormányzati beruházások keretén belül mind a hét régióban 2005-re befejeződik a gerinccsatorna építése. A szennyvíztisztítási és szennyvíz-összegyűjtési program gyakorlatilag befejeződik, ami nem jelenti a fejlesztések lezárulását. Szennyvíztisztító kapacitásban jelentős bővítések vannak. Például Révfülöpnél, Balatonfürednél indul ebben az évben. Keszthelynél a III. tisztítási fokozatra – vízminőségi okok miatt - kerül sor bővítésre. Megindul a Kis-Balaton térségi kisebb szennyvíztisztítók építése, ami elsősorban annak érdekében történik, hogy a KisBalatonba ne juthasson szennyezett, tisztítatlan víz. A szennyvíztisztítási program a korábbi ígéreteknek megfelelően halad. H o z z á s z ó l á s o k: Horváthné Vass Mária a Somogy Megyei Közgyűlés tagja Az elmúlt évek romló turisztikai eredményei megerősítik azt az igényt, hogy egy jól átgondolt stratégiával megfordítsuk a kedvezőtlen folyamatot. A stratégiai program három legfőbb haszna a térség számára a következő: Megvizsgálja és számba veszi az elérendő célhoz szükséges módszereket, szereplőket. Lehetőséget és keretet biztosít az együttműködésre. Fontos előfeltétele a megvalósításhoz szükséges források igénybevételéhez. A Balaton még mindig Magyarország második számú turisztikai attrakciója, ezért jogos elvárás, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában önálló fejezetben és részletesebben szerepeljen.
12 Ajánlásként javasolja a turizmusban kiemelt szerepet betöltő megyei és települési önkormányzatok feladat- és hatáskörének pontosítását, valamint a jogszabályi háttér megteremtését, és az ehhez szükséges forrás biztosítását. A turisztikai célú rendezvények, fejlesztések korábbi többszintű támogatási rendszerének centralizálása hátrányosan érinti az ágazat minden területét. Szükségesnek tartja a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a megyei területfejlesztési tanácsok forráselosztó szerepének visszaállítását. A központi és regionális alapok fizikailag és célterületileg is távol esnek a kisebb léptékű helyi kezdeményezések számára. Somogy Megye a területfejlesztési koncepciójából és programjából kiindulva elkészítette a megye turisztikai programját, melyet a közgyűlés az elmúlt év végén elfogadott. A turisztikai program alapvetően meghatározza a legszükségesebb tennivalókat. Ezért javasolja, hogy a Balaton Régió szintén készítse el a maga turizmusfejlesztési stratégiáját. Vegye számba azokat az operatív programelemeket, melyek a célok elérését biztosítják. Példaként: öt fő turisztikai termékcsoportra koncentrál a megye. A termék-, és gyógy-turizmusra, kulturális turizmusra, Balatoni üdülésre, hobby és sportturizmusra, és az ökoturizmusra. Balatonlelléről jött, ahol az elmúlt évben átadásra került egy élményfürdő. A helyi önkormányzat megszüntette a parkolási díjakat, javította a közbiztonságot. Ezzel olyan kedvező helyi hatásokat értek el, hogy több vendég érkezett. A 2002-ben 14 millió Ft-os strandbevétel, 2003-ban 35 millió Ft-ra emelkedett. Ezzel arányosan a vendégéjszakák száma is megnőtt. Az elmondottak és a statisztikai adatok követendő példát nyújthatnak a többi Balaton-parti település számára is. Szente István a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava, Magyarország kiemelkedő lehetőségekkel bíró természeti kincse és egyben gazdasági erőforrása is. A Balaton tehát nem egy szervezet, vagy a helyi önkormányzatok ügye, hanem az egész országé. Ezért a pártokon, a politikán felülemelkedő összefogásra van szükség ahhoz, hogy a Balaton megőrizve természeti szépségét, a vendégeknek mindig a legszebb arcát mutató, az ott élőknek pedig tisztes megélhetést biztosító térsége legyen. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium átfogó, komplex tájékoztatója kitér minden a Balatonnal és a régióval kapcsolatos lényeges kérdéskörre, egyben meghatározza a Balaton turizmusfejlesztésének főbb irányvonalát. A tájékoztató részletesen foglalkozik a vízszint és a vízminőség állapotával, a vasútvonal villamosításával, a közúthálózat infrastruktúra fejlesztésével, a kerékpárút teljes kiépítésével és a horgászturizmus fejlesztésével. Horgászemberként az a véleménye, hogy a horgászturizmus fejlesztésével meghosszabbítható a nyári turistaszezon, kora tavasztól késő őszig. Ez pedig valószínűleg pozitív hatással lesz az idegenforgalmi bevételekre is. Köszönetét fejezi ki a horgásztársak nevében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, a Balaton Fejlesztési Tanácsnak, a Balatoni Halászati Rt-nek, hogy a több éve húzódó halászhorgász anomáliákat sikerült szakmai érvek és humánus érdekek figyelembe vételével megnyugtató módon feloldani. Örömmel veszi tudomásul a Balaton Halászati Rt. azon törekvését, hogy a betelepített tájidegen halak halászatára átáll és a nemes halak telepítésével igyekszik visszaállítani a Balaton régi, őshonos halfaunáját. Az említett intézkedések hatására a Balaton ismét visszakerülhet a legjobb horgászvizek kategóriájába. Szükségesnek tartja azonban a halállomány hatékonyabb védelmét az orvhorgászat, orvhalászok ellen.
13 A Balaton természetes szépségének megőrzése, valamint a nyaralók kellemes és nyugalmas pihenése érdekében az alábbi javaslattal él a megyék képviselői felé. A jelenlévő testületek kérjék fel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, hogy a jövőben se engedélyezze a belső égésű motorcsónakok és a jetskik használatát a Balatonon. Hiszi azt, hogy a szakmai tájékoztatóban megfogalmazott intézkedések megvalósulnak, és ez hozzájárul ahhoz, hogy a Balaton az ország kiemelkedő természeti kincsét megőrizve számos turista számára nyújt élvezetes és kellemes üdülési lehetőséget. Kötse Tibor a Zala Megyei Közgyűlés tagja Az elmúlt években nagyon sokat tettünk a természeti környezet megvalósításáért, megóvásáért. A polgári kormány idején több csatornázási programot támogatott az állam. Azóta számos település élvezi az egészséges ivóvíz mellett a csapadékvíz elvezetését, illetve a szennyvíz tisztítás előnyeit. Meg kell említeni, hogy ezen keresztül jelentősen javult a Balatont ellátó Zala folyó vízminősége. Erre a legjobb bizonyíték az, hogy a tavalyi nagyon alacsony vízállás mellett is tiszta vízben fürödhettek, sportolhattak a Balaton vendégei. Az elmúlt évek során megépült Zalaszentgrót környékén a szennyvíztisztító rendszer, illetve Zalaegerszeg környékén több tucat település csatlakozhatott a megfelelő minőségű víztisztító rendszerre. 2020-ig további új beruházásokat is kezdeményezett a polgári kormány a környezetvédelem területén. Ide tartozik a zalalövői szennyvíztisztítás kérdésének rendezése, valamint egész Zala megyét érintő kommunális hulladékgyűjtő rendszer és kezelő létesítése. Nagy reményt fűztek a 2002-ben induló agrár-környezetvédelmi programhoz, amely lehetővé tenné, hogy a megtisztult környezetben az egyébként alacsony termőértékű területeken európai normáknak megfelelő földművelés és állattenyésztés folyjon. Egyelőre súlyos gondokat jelent az, hogy egyes területeken nincs megoldva a felszíni csapadékvíz elvezetése. Ezen javítani kellene, mert ezzel javulna a Zala folyó vízminősége is. Sajnos várakozásaikat a 2002-es parlamenti választások után alaposan lehűtötték. Lelassult a zalalövői szennyvízberuházás. A környezetvédelmi EU-s programokat általában sújtó nagy arányú késedelem érintette a hulladékkezelő rendszer előkészítését is, noha példás együttműködés tapasztalható a megyében az érintettek között. A legfájdalmasabb azonban az, amiről a közeli napokban értesülhettek. Nevezetesen, hogy a kormány meg akarja kurtítani az agrár-környezetvédelemre szánt kormányzati és uniós forrásokat is. Dr. Balázs Árpád a Balaton Fejlesztési Tanács tagja Köszöni az alapos előterjesztéseket, de a határozati javaslatok lényegesen jobbak. Ha összevetik az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat, akkor látni lehet, hogy nem minden határozati javaslatnak van szöveges előterjesztése. Ez azt jelenti, hogy némely tekintetben hiányosságok halmozódtak fel. Örömét fejezi ki azért, hogy a Balaton intézményhálózata megmaradt, tovább erősödött. Kiemelten fontosnak tartja a Balaton Fejlesztési Tanácsot. Ha a területfejlesztést önálló szervezeti alapokra akarják helyezni, akkor ennek letéteményese a Balaton Fejlesztési Tanács lehetne. Sajnálja, hogy a Regionális Idegenforgalmi Bizottság komoly, felosztható pénzeszközökkel nem rendelkezik. Kedvező változás az M7-es továbbépülése, még akkor is, ha ez egy országos program része, és nem kifejezetten csupán ezt a régiót célozza meg. Ebből egyelőre még csak a Siófok
14 belvárosában megnövekedett forgalmat tapasztalják. Remélhetőleg nemsokára a Balaton déli partja végig autózhatóvá válik. A kerékpárutakkal kapcsolatban meg kell említeni, hogy az autópálya építéssel párhuzamosan nem nő ilyen mértékben. A korábbi 25 pályázat helyett csak egyet támogattak. Ez a fejlődés megtörését jelentheti. A légi közlekedés terén köszöni a sármelléki repülőtér kicsit nehézkes fejlesztését. Jellemző, hogy az előterjesztésben – szemben a határozati javaslattal – Siófok-Kiliti és Szentkirályszabadja nem került megemlítésre. A csatornázás tekintetében felhívja a figyelmet arra, hogy ez a régió vállalta azt, hogy ott nem adnak építési engedélyt, ahol nem lesz csatorna. Jó lenne, ha a vörsi kormányülés határozatát betartanák, mely alapján minden beadott pályázat nyertes pályázat lesz. Enélkül egyes települések fejlődése megtorpanhat és leállhat. A turisztikai pályázatok korábbi mértékű újraindítását szintén fontosnak tartja. A balatoni idegenforgalom legnagyobb rákfenéje, gyengéje a régen leromlott idegenforgalmi kínálat. Egyes szakszervezeti üdülők rosszabb állapotban vannak, mint 1988-ban, s a nemzetközi idegenforgalom követelményeinek már nem felelnek meg. Dr. Kovács Miklós a Somogy Megyei Közgyűlés tagja Örül annak, hogy itt mindenki örül, de ő sajnos kevésbé. Eszébe jutott egy régi tanmese, amely egy falusi templom avatásáról szól. Megérkezik a püspök, és néma csend fogadja. A püspök felháborodottan közli a plébánossal, hogy ahova ő elmegy, ott harangozni szoktak. „Tudom püspök úr, de azért nem harangoztunk, mert annak ezer oka van. De legfőképpen egy: nincs harang.” A közgyűlési elnökök megnyitó beszédeiből kiderült, hogy ez a bizonyos harang hiányzik a Balaton témájában. Ennek némileg ellentmondani látszott az államtitkár urak által elmondott koncepciók, tervek, végrehajtott feladatok sora. Horvátország május 1-jével nem került be az Európai Unióba, de mégis Letenye-Rijeka közötti szakaszon már autópályán lehet közlekedni. 25 évre visszamenőleg, valamennyi kormány felelős azért, hogy az ország itt tart. Függetlenül attól, hogy ki, mit és hogyan tett. Aggódik amiatt, hogy túl sok felesleges értekezést készítenek és tanácskozást szerveznek a tó látszólagos érdekében. A 80-as évekből idézi Dr. Kanyar Józsefet a Somogy Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatóját: „Attól a sok szövegtől és anyagtól piszkos a víz, mely látszólag a tó érdekében hangzik el.” Vette a fáradságot a múlt héten és a 80-as évektől napjainkig megjelent Balatonnal kapcsolatos koncepciók és anyagok köteteit összerakta, amely 2 méter 17 cm hosszú lett. Lefényképezték, így megtekinthető. Kíváncsi arra, hogy ebből a mennyiségből a képviselők mennyit olvastak el, mennyit tanulmányoztak át. Ács János a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja Örömét fejezi ki azért, hogy a Balaton vízszintje emelkedett. Annak kevésbé, hogy a Balatont érintő támogatások viszont jelentősen csökkentek. A megkezdett fejlesztéseket folytatni kellene.
15 A foszfátmentesítés kapcsán is csak a Balaton parti településekről esett szó, nem volt szó pl a 3035 ezer főt számláló Tapolca városáról. A szennyvízkérdéseikkel senki nem foglalkozott. Hiába teszik szabaddá a két befolyó ágat, ha a harmadikból ugyanolyan piszkos, mocskos szennyvíz folyik. Mikor lesz újra lehetőség arra, hogy a régi vörsi megkezdett fejlesztések tovább folytatódjanak? Jó dolog, ha a közvetlen Balaton part problémája megoldódik, de tudomásul kell venni azt is, hogy a Balaton part környékén is emberek élnek, akik hasonló problémákkal küzdenek. Tudni kellene a környező településeken lakóknak azt, hogy a 2000-es évben elinduló fejlesztések tovább folytatódhatnak-e? Lesz-e erre állami garancia és támogatás? A déli partot és minden települést tiszteletben tartva megjegyzi, hogy a Balatonnak északi oldala is van, utakkal, infrastruktúrával. Az utakat meg kell közelíteni, a vasútvonalakat pedig fejleszteni szükséges. Nem papíron, hanem most már tettekkel is. Kéri a szakembereket, hogy ne használják a háttértelepülés szót. Ha a háttértelepülések fordítanak hátat a Balatonnak, akkor azokat kell így nevezni. Más kifejezést kellene találni, mert ezt megalázónak érzi. Varga László tanácsnok, a Zala Megyei Közgyűlés tagja Számára örömteli a nyolc év után összehívott fórum léte. Az álláspontok megegyeznek abban, hogy összefogásra van szükség, a pártok felett álló közös együttműködésre. Nem terheli a tanácskozást a két nagy politikai oldal ellentéte, így valóban van esély arra, hogy az összefogás megvalósulhasson. Arra természetesen nem vállalkozhatnak, hogy valamennyi részkérdés tárgyalását elvégezzék. Ez a fórum erre alkalmatlan, arra viszont kitűnő, hogy a két év tendenciáit, szándékait, az irányokat meghatározzák. A rendszerváltás óta a térség legnagyobb reménye és egyben csalódása is a sármelléki repülőtér ügye. Mikor tőkevonzó képességről, és a minőségi turizmusról, hatékony foglalkoztatásról van szó, akkor egy nagy regionális repülőtér szükségességét igenlik. A megvalósításkor sokkal fontosabbá válik más kisebb repülőtér, mint például Siófok-Kiliti, Szentkirályszabadja, Taszár, Zalaegerszeg. Nagy regionális repülőtér, amely hatalmas utasszállító gépek fogadására alkalmas a térségben csak Sármelléken található. Felcsillant az összefogás reménye, amelyet most ismét távolabbra helyezett egy kósza hír, hogy talán nemzetközi tőke segít megoldani a helyzetet. Állami forrás nélkül sem a helyi önkormányzatok, sem pedig a helyi vállalkozók milliárdos nagyságrendben nem tudnak hozzájárulni a sármelléki repülőtér alkalmassá tételéhez. Erre csak az állam képes. Indul a költségvetés előkészítése, tehát a képviselőkön múlik, hogy a sármelléki repülőtér helyi ügy lesz továbbra is, vagy a régió összefog a megvalósításáért. Nagy Jenő a Balaton Fejlesztési Tanács tagja A turizmusfejlesztési stratégia legnagyobb erénye, hogy megalkotásra került. A részleteken lehet vitatkozni. Alkalmas a társadalmi vitára, közérthető és logikus. A turizmus hosszú távú fejlesztését megalapozhatja. A szakma mindenképpen azt szeretné, hogy az Országgyűlés elfogadja a turizmus törvényt. A turizmus régi gondja, hogy nem lehet igazán a valós teljesítményét mérni a nemzetgazdaságon belül. A szatelitszámla rendszer létrehozása jelentős lépés lesz. A stratégia kapcsán egyértelműen megfogalmazódott az a kérés, hogy a régió fogalmát végre az EU régió figyelembe vételével határozzák meg. Legyen egyeztetési kötelezettség a turizmus és a területfejlesztés, illetve az önkormányzat regionális szervezetei között. Nagyon fontosnak tartja,
16 hogy a 2007-2014-ig tartó EU-s tervezési szakasz a Nemzeti Fejlesztési Tervben a turizmus érdekeit markánsan érvényesítse. Időben kell erre felkészülni és keményen, együtt kell dolgozni, párthovatartozástól teljesen függetlenül. Jó lenne, ha legalább a szakma képviselői közös nevezőre jutnának a kérdésben, és a nemzeti érdeket helyeznék előtérbe. Tengerdi Győző a Somogy Megyei Közgyűlés tagja Az általános helyzetkép a Balatonon a turizmussal kapcsolatban – véleménye szerint – katasztrofális. A kormány 47 pontja, és annak 75%-os megvalósulása talán egy kicsit kampánytúlzás volt. Pozitívum a sok és jó minőségű víz a Balatonban. Általánosan elmondható azonban, hogy tőkehiányos vállalkozások és forráshiányos önkormányzatok jellemzik a Balaton partot. Ökológiával kapcsolatban csak címszavakat említ: ipari vízfelhasználás, felszíni vízkivétel felülvizsgálata, víztakarékosság alkalmas helyszíneken regionális csatornázás, helyi szennyvízkezelés, a nád és a partvédelem további fejlesztése, mederkotrás kiterjesztése szabályozott módon, a Nagy Berek előkészítése, a természeteshez közelítő halgazdálkodás folytatása, a busa kiiktatása. A Balatoni Halászati Rt. egységei privatizációjának felfüggesztése fontos lenne. A közlekedési infrastruktúra, a közlekedési terhelés csökkentése – főleg a déli parton – nagyon fontos, megoldásra váró probléma. A kamionokkal kapcsolatban elmondható, hogy Balatonkeresztúr térségében ő maga mérette meg a forgalmat. Egy óra alatt 328 kamion ment át egy átlagos napon. A siófoki problémáról már hallottak. Az M7-es út csak akkor nyújthat segítséget a térségnek és a turizmusnak, ha az egész Balaton Régióban ingyenes lesz az úthasználat. Amennyiben nem válik ingyenessé, csak félsikert érhetnek el. Nagyon fontos lenne a turisták szempontjából a balatoni körvasút, a kisvasutak, kerékpárutak, valamint a hajózás fejlesztése. A marketingfejlesztés és a Széchenyi-terv hiányát érzi. 11,1 milliárd Ft a turisztikai célelőirányzat, volt ez már 28 milliárd Ft is. Az ÁFA teher 15%, ami a legmagasabbnak számít az Európai Unióban. A közbiztonsággal kapcsolatban: nagyon hiányzik a készenléti rendőrség, amely 2002. nyara óta nincs a Balaton térségében. Területfejlesztésről, a háttértelepülések kapcsolatáról is beszélni kellene, de az idő nagyon rövid. Nagyon fontosnak tartja a háttértelepülések bekapcsolását a Balaton parti turizmusba. A meglévő vendégeket mozgatni kellene belső területekre is. A FIDESZ Zöld Tagozata létrehozta a Balaton Platformot, amely megalakította a Balaton Központot. Lobbiznak a helyi szinttől egészen az Európai Unió szintjéig. Pandur Ferenc a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja Kiemelkedő, jó színvonalú infrastruktúra nélkül nincs eredményes turizmus. A Balaton Régió infrastruktúrájában központi helyet foglal el a víziközművek helyzete, az ellátottság szintje és biztonsága, a helyben lakó népesség ellátásának folyamatos biztosítása, és ezzel a pihenés alapvető feltételeink megteremtése. Ezeken keresztül válnak megőrizhetővé a természeti és táji értékek. A teljes csatornázottság elérése kormányzati, Balaton Fejlesztési Tanácsi és önkormányzati együttes feladat. Bár a BFT-nél ilyen jellegű pályázatok beadására nincs lehetőség. Jelenleg a Balatonba jutó szerves szennyeződés közel negyedét a csapadékvizek megoldatlan elvezetése okozza. A települések, önkormányzatok lehetőségük szerint végzik e feladatokat, azonban további források lennének szükségesek.
17 A régió közlekedési infrastruktúrája az elmúlt időszakban bővült. Indokolt a településeket elkerülő utak mielőbbi megépítése, a 71-es út forgalomcsökkentéséhez kapcsolódó fejlesztések gyorsított ütemű megvalósítása, valamint az M8-as út megépítése. A vártnál is nagyobb a forgalom a kerékpárutakon. Szükséges és indokolt a Balaton parti kerékpárutaknak a térségi és országos kerékpárutakkal való összekötése. Nagy lehetőség rejlik a kerékpáros turizmusban. A Balaton Régió komplex légi közlekedésének fejlesztéséből nem hagyható ki megítélése szerint a Veszprém-Szentkirályszabadja reptér hasznosítása. Sürgős, azonnali politikai döntés szükséges az irányító és technikai berendezések, eszközök felelős őrzésének megoldására. Amennyiben a jelenlegi ütemterv megvalósul, jelentős anyagi ráfordítás lesz szükséges a polgári hasznosításhoz. A balatoni hajózás vitathatatlanul turisztikai célokat is szolgál. Ennek biztonsága és jövője miatt is indokolt a Hajózási Rt. 49 %-os állami tulajdonú részvényeinek, - amennyiben lehetséges ingyenes önkormányzati tulajdonba adása. A jelenlegi tulajdonos önkormányzatok bizonyítottak az elmúlt években és további települések vonhatók be az üzemeltetésbe. Javasolja, hogy az állásfoglalást fogadják el. Kéri a kormányzat képviselőit, hogy támogassák a megvalósítást, valamint a szükséges források biztosítását. Matucza Éva a Zala Megyei Közgyűlés tagja A Zala Megyei Közgyűlés tagjaként és Keszthely Város képviselőjeként köszönti a jelenlévőket. Meg kell nézni mi van, és mi nincs. Gyakorlatilag a turizmus kultúra nélkül nem létezik. A kultúrában Keszthely Városát az országban az elsők között kell említeni. 1787-ben itt alapították meg a Georgikon Egyetemet, melynek jelenleg francia kara is van, de nincs Loire-menti kapcsolata. Sajnálatos módon nincs zalai universitas. Mit szeretnének? Természetesen zalai universitast keszthelyi központtal. A 71-es út két megyén is áthalad, de nincs elkerülő út. Szeretnék az elkerülő út megvalósítását, de nem 2015-re, hanem - az itt élők nevében - 2006-ra. Kéri, hogy vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy milyen költségátcsoportosításokkal lehet ezt elérni. Ezt a helyzetet a polgárok még három évig nem bírják ki, ilyen terhelés mellett. Mindhárom megyének van egyéni, kulturális arculata, de sajnos nem tudnak bemutatkozni. Javasolja, hogy az egyéni arculatot, népi hagyományokat, kis mesterségeket a nyári vendégforgalomban szabadtéri előadásokon, körforgásszerűen szervezzék meg. Keszthely városa erre büszkén és boldogan jelentkezik. Más települések is éljenek a lehetőséggel. Az ökoturizmus mellett megjelentek a hernyók, a hernyóinvázió. Kéri, hogy mindenki tegyen meg minden tőle telhetőt a probléma megoldására érdekében. Dr. Sütő László a Balaton Fejlesztési Tanács tagja Nagyon sok mindenben egyetért Ács Jánossal, Tapolca polgármesterével. A településeik azonos helyzetben vannak, hasonlóan háttértelepülésnek számítanak. A Nemzeti Fejlesztési Terv régiókban készül. Hamar el kellene dönteni, hogy a Balaton valójában funkcionális régió, vagy hosszú távon esetleg más is lehet. Ha az utóbbi, akkor tisztázni kell, hol vannak a határok. Ennek a funkcionális régiónak ma nincsenek határai, mert a Balaton kiemelt üdülési körzet. Igazából térkép mellett megrajzolt vonal. Nem vízgyűjtő körzet, nem egyezik a statisztikai kistérség határával. Valójában megfoghatatlan, önkényesen létrehozott 164 település. Ha komolyan
18 gondolják, hogy van jövője, akkor azokat a lépéseket kell megtenni, melyek ehhez szükségesek. Ha nincs jövője, mert a regionalitás másként szerveződik meg ebben az országban, akkor e szerint kell továbblépni. Ormai István a Somogy Megyei Közgyűlés tagja Azt tartja az egyik legfontosabb tényezőnek, hogy koordináció és együttműködés valósuljon meg a Balaton ügyében. Az elmúlt két év során tapasztalható volt, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács nagyon sok mindenben felvállalta a koordinációt, sok kezdeményezést valósított meg. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia megfogalmazza, hogy Magyarország élmény és értékalapú turizmust szeretne megvalósítani. Az élmények és értékek a Balaton partján jelen vannak, de a partner településeken is. Belső-Somogyban olyan turisztikai értékek vannak, melyek méltán érdemesek arra, hogy a Balatonnál üdülő vendégek is felkeressék azokat. Azt a kifejezést használná legszívesebben, hogy partnerség a Balaton part és partnerség az érintett megyék távolabbi területei között. Elsősorban a természeti értékekre, a népi építészetre, hagyományokra és a gasztronómiára gondol. Somogy megyében az Asztali Örömök rendezvényekről pl. Nagyszakácsi királyi szakácsok versenyéről mindenki hallott már, vagy a babócsai Nárcisz fesztiválról, a barcsi ősborókásról. Javasolja, hogy a marketingben, a programok kiajánlásában működjenek együtt a megyék. Nagyon fontos tényező a megközelíthetősége az egyes településeknek. A 68-as út használhatóvá tétele, korszerűsítése elengedhetetlen ahhoz, hogy elérhessék a Balatont. Horváth László a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja A jó stratégia alapja az, hogy a kiindulási pont megfelelő mélységű és korrekt legyen. Ha ez rossz, akkor az egész stratégia rossz lesz. A turizmusfejlesztési stratégiát jónak tartja, mert jó az alapja. Jól tárja fel azokat a problémákat, amelyekkel szembe kell nézni. Fokozatosan lemaradó prioritást tölt be a turisztika Magyarországon. Jól állapítja meg, hogy a fogyasztóvédelem súlyponti kérdés, valamint azt is, hogy a belföldi üdülésnek nem volt presztizse az elmúlt időszakban. Komoly lemaradás tapasztalható az internet üzleti alkalmazásában. Az önkormányzatok sajnos nem érdekeltek a turizmus fejlesztésében. Ennek a stratégiának három figyelemre méltó eleme van: az egyik a pénzkérdés. Több pénzt kellene biztosítani a turizmusnak. A másik elem a turizmus szervezetének reformálása. A harmadik pedig a szemlélet kérdése. A múlt század eleji turisztikai kézikönyv úgy fogalmaz, ha hazánkban a vendéglátás területén csökkennek a források a magyar vendéglátók elkezdik csökkenteni a fejadagokat. Ezzel szemben a külföldi vendéglátók megkeresik azokat a forrásokat, melyekkel bővíthetik a fejadagot, nehogy a vendég elmenjen. Javasolja, hogy a három felsorolt elemből próbáljanak valamit megvalósítani. Pálinkás Róbert a Zala Megyei Közgyűlés tagja A Budapestről utazók elindulnak az M7-es úton, majd áttérnek a 7-es útra, mely nyomvályús, balesetveszélyes. Egyelőre Zala megye az autópálya építés hátrányait szenvedte, előny még nem érte őket. Az előterjesztés tartalmazza, hogy 2005-2006. között a 7-es út kapaszkodósávot kap. A kapaszkodósáv előtt fontosabb volna az útrekonstrukciókra fordítani a meglévő pénzeszközöket. Meg kell említeni a 71-es út Balatongyörök és Keszthely közötti szakaszát, mert az M7-es út miatti kőszállítás nagyon tönkretette az útburkolatot. Teljes rekonstrukcióra van szükség. Kéri, hogy készítsék el a kiviteli terveket. Ígéretet már kaptak arra, ha vége lesz a kőszállításnak, kijavítják az utat.
19 A Balaton menti települések tehermentesítésének nem az a módja, hogy az utakat javítgatják. Meg kellene valósítani a Keszthely-Várvögy-Tapolca elkerülő utat. Keszthely északi elkerülő útjára szintén szükség van. Nagyon nagy lehetőséget szalasztott el a minisztérium és Keszthely városa. Az M7-es út járulékos költségei között tervezni kellett volna az elkerülő útnak a kiváltását. A kiviteli tervek 2002. óta készen vannak. Azt kéri, hogy ha ez a kormány nem tudja megépíteni az utat, akkor készítse elő annyira, hogy 2006-ban indítani lehessen a beruházást. Az elhangzottak alapján a csatornázás rendben halad. A Kis-Balaton menti községeknél Garabonc, Nagyrada és Zalaszabar községekben az előző kormány működése alatt elkészült a települések csatornája. A lakók fizetik a felvett hiteleket. Több, mint két éve a balatoni regionális közműfejlesztéshez nem biztosítja a minisztérium a főművi beruházáshoz szükséges pénzeket. Ez pedig állami feladat. Fontos lenne, hogy a Kis-Balaton menti települések a szennyvizet ténylegesen a szennyvíztisztító rendszerekbe vezethessék. Bogó Ágnes a Balaton Fejlesztési Tanács tagja Örül annak, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál most már egy kézben van különféle területek irányítása. A turisztikai fejlesztések számára meghatározó az infrastruktúra. Az 1075-ös tihanyi kormányhatározat lehetővé teszi, hogy összehangolt intézkedésre kerüljön sor akár a hernyóinvázió vagy halpusztulás esetén. Ősz óta fel lehetett volna készülni a rendkívüli eseményekre, s talán hatékonyabban védekezni ellene. Negatív hatás éri a turizmust. A belföldi turizmusnak a turizmusfejlesztési stratégiában sokkal hangsúlyosabban kellene megjelennie, s ennek a támogatási rendszere, marketingje, a régiós szemlélet erősítése fontos lenne. A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság szerepének és forrásainak visszaszerzését mihamarabb kéri, ha lehetséges még ebben az évben. Fontos lenne a pályázatok hitelessége, áttekinthetősége. A források és célok, a felhasználások egysége sok gondot okoz. Készített egy kereszt referencia-táblát a különböző megjelent forrásokra vonatkozóan. Ugyanazokra a célokra az egyik esetben 5, a másik esetben 70%-os támogatás mutatkozott. Kéri, hogy a támogatásoknak megfelelően írják ki a jövőben a pályázatokat. A világos és áttekinthető célokkal legyenek összhangban a kiírási feltételek. Bors István a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja Nagyon szép és jó, hogy a charter járatok adott esetben a sármelléki repülőtéren leszállhatnak. Fontosnak tartja, a Balaton megközelíthetőségén javító programokat is. 2000 km-ről két óra alatt ideérnek a charter járatok, míg Balatonfüredről Sármellékre jó pár óra alatt lehet ledöcögni a rossz minőségű utakon. Az idén a 71-es út eljutott odáig, hogy a téli kátyúzást a nyári főszezon előtt nem sikerült megoldani, mert nem volt rá pénz. Nagyon fontos a megyék összefogása. Köszöni, hogy a képviselők együtt lehetnek egy közös megyegyűlésen. A Balaton nemcsak a megyéké, a balatoniaké, hanem a háttértelepüléseken élőknek a megélhetését is biztosítja. Jó lenne, ha a Balaton és a Bakony jobban összekötődne. Ne jöjjön el az az idő, mikor „lecsengetik” a Balatont. A mindenkori kormány érezze azt, hogy a Balaton fontos turisztikai szempontból. Legalább annyira fontos, mint Budapest. Nem biztos, hogy három metróállomás lényegesebb kérdés, mint a Balaton ügye.
20 Dr. Kiss Zoltán politikai államtitkár A Balatoni Halászati Rt. privatizációjáról nincs tudomása. Felmerült a tapolcai Tavas Barlang közös üzemeltetésének lehetősége a nemzeti parkkal. A kollégáknak kiadta az utasítást, hogy vizsgálják felül. Azt szeretné, hogy mielőbb közös üzemeltetésbe kerüljön. A kezelői jogot nem tudják átadni, mert törvényileg kizárt, viszont az üzemeltetésben a kooperációt kialakítják majd. Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár Egyetért azzal, aki türelmetlen a csatornázás megoldásának ütemével. Magyarországnak még rengeteg ilyen jellegű feladata van hátra, de ezt 2015-ig meg kell oldania. Egyébként az EU elkezdi büntetni Magyarországot. A beruházások sorrendje elsősorban a települések nagyságrendjétől függ, másodsorban pedig vízgyűjtő érzékenységétől. Bíztat mindenkit arra, hogy lelkesen pályázzanak és kérjék a fejlesztések támogatását. A lehetőségeikhez mérten támogatják a pályázatokat. A Balaton vízminőségében elért javulás az elmúlt évtizedek kemény munkájának gyümölcse. Dr. Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár Az igényeket a korlátok között rangsorolni kell. Nem hisz abban, hogy az autópálya ingyenessé tétele minden gondot megold. A piacgazdaságban az infrastruktúra fenntartásának költségeit valahonnan biztosítani kell. Erre nem minden esetben az állami költségvetés a legalkalmasabb. Nem érti azt a hozzászólást, hogy óriási lehetőséget szalasztott el akkor a tárca, mikor az M7-es út építésének költségvetésébe nem varrta bele a keszthelyi elkerülő út megépítésének költségeit. Egy adott tortából kell a különböző szeleteket levágni. Ismeri természetesen a horvát autópálya fejlesztéseket. Azon az áron nem lenne jó autópályát építeni itthon, és most nem a pénzügyi dolgokra gondol, hanem a háborús helyzet következményeire. A repülőterek ügyében véleménykülönbségek is megfogalmazódtak. Varga úr említette a sármelléki repülőtér fontosságát, mellyel teljesen egyetért. Felvetették mások Szentkirályszabadja és a Kiliti repülőtér elsődlegességét. Ez nem új dolog, de be kell látni, hogy különféle kategóriájú repülőterek vannak. Az előző kormányzatnál is megfogalmazódott, hogy az állami pénzek a regionális repülőtérhez még biztosíthatók, de a helyi repülőtereket a helyi önkormányzatok és vállalkozók finanszírozzák. Pál Béla idegenforgalmi politikai államtitkár Megköszöni az elhangzott észrevételeket. Nem túlzás, ha azt mondja, hogy mindegyik hozzászólás hasznosítható. Mindannyian érdekeltek abban, hogy a turizmust fejlesszék, hiszen ez biztosítja a Balaton térségében élő embereknek a megélhetést. Tudják és ismerik a gondokat, melyek nem egy év alatt gyűltek össze, hanem hosszú évtizedek alatt. Nem is lehet egy kormányzati ciklus alatt orvosolni az összes problémát. A vendégszám csökkenése nem ma kezdődött. Reményei szerint megállítható a folyamat. Igen volt a központi költségvetésben 28 milliárd Ft beállítva a turizmusra, de volt az Orbánkormány első két évében 2,7 és 3,7 milliárd Ft is. Nagyon örvendetes, hogy a fideszes képviselőcsoport összejön a Balaton ügyéért, de azt is tudja, hogy egyik párt sem lesz képes önmagában megoldani a felhalmozódott problémákat. Összefogással képesek lesznek megteremteni azokat az alapokat, melyek évek rendszeres és tudatos fejlesztése révén megoldják a Balaton és a térség problémáit.
21 Egyetért mindazokkal, akik ebben a szemléletmódban szóltak hozzá a témához, és azokkal is, akik azt vallják, hogy a regionális szerepkört erősíteni kell. Elfogadhatónak tartja, hogy önálló fejezetet kapjon a turizmusfejlesztési stratégián belül a Balaton. Jelzi, hogy a helyi turizmusfejlesztési stratégiáknak kell tartalmazni azokat a fejlesztéseket, melyek konkrét helyhez kötik a termék-, és szolgáltatásfejlesztést. A Balatoni Hajózási Rt-vel kapcsolatban jelzi, hogy az ÁPV Rt. 285/2004. V.13-i igazgatósági határozatának 3.) pontja alapján az ÁPV Rt. igazgatósága megindította a Balatoni Hajózási Rtben részvénnyel rendelkező önkormányzatoknak történő térítésmentes átadásra vonatkozó eljárást. Köszöni, hogy ebben kezdeményező volt a Balatoni Önkormányzatok Szövetsége, és a megyék közgyűlése is. Javasolja, hogy a háttértelepülés kifejezést a Balaton környéki vagy Balatont környező települések kifejezéssel váltsák ki. Dr. Kolber István a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, moderátor A hozzászólásokban elhangzott, hogy csökkent a Balaton állami finanszírozása. Ebben az évben az önkormányzati cél-, címzett támogatásokat, valamint az EU-s pályázatokat leszámítva ez 50 milliárd Ft. Ebből nyilván oroszlánrésze van az autópálya építésnek a maga 44 milliárd Ft-jával. Ekkora összeg a Balaton Régióba fejlesztési pénzként még nem érkezett. Javasolja, hogy a megfogalmazott állásfoglalásokat a testületek fogadják el. Kuti Csaba a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke A Veszprém Megyei Közgyűlés egy héttel ezelőtti ülésén ezt az állásfoglalást már elfogadta. Indítványozza, hogy a döntést a képviselőtestület most erősítse meg, és az alábbi kiegészítésekkel együtt fogadja el: a I/4. pont 3. bekezdés mondata a következőkkel egészüljön ki: „továbbá a háttértelepülés kifejezést a Balaton környéki vagy Balatont környező települések kifejezéssel váltsák ki.” A III/2. pont 3. bekezdése a következő legyen: „A tanácskozáson részt vevők javasolják a Keszthely-Várvölgy-Tapolca elkerülő út mielőbbi megvalósítását, valamint a 71-es út KeszthelyBalatongyörök közötti szakaszának útrekonstrukcióját.” Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozza az alábbi 84/2004. (VI. 24.) MÖK határozatot Somogy, Zala és Veszprém Megye Közgyűlése, valamint Balaton Fejlesztési Tanács – elfogadva a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feladatkörébe tartozó feladatokról szóló tájékoztatókat, illetve megismerve a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia vitaanyagát – javasolja: I. Általános javaslatok: I./1. A Balaton térség fejlesztéséhez továbbra is közös stratégiai tervezés, végrehajtás, ellenőrzés (monitoring) és hatékony érdekérvényesítés szükséges. Somogy, Veszprém és Zala Megye Közgyűlései, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács továbbra is támogatja, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztése területileg egységesen, a Területfejlesztési törvényben meghatározottak alapján a Balaton Fejlesztési Tanács koordinációjában
22 decentralizáltan valósuljon meg. Eljárnak annak érdekében, hogy ez az alapelv a regionalizáció során érvényesülni tudjon. I/2. A területileg egységes tervezés érdekében a három megye közgyűlése és a Balaton Fejlesztési Tanács kezdeményezi, hogy az Európa Tervbe és annak részét képező II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe a Balaton térségének fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok önálló intézkedésként kerüljenek beépítésre, különös figyelemmel a 1033/2004. (IV.19.) Kormány határozattal meghatározott belterületi csapadékvíz elvezetéssel, illetve a 30m-es parti sáv kiépítésével kapcsolatos teendők. Folyamatos feladatként határozzák meg a fejlesztési tervek és dokumentumok összehangolását, különös tekintettel a megyehatárokat átszelő fejlesztésekre, továbbá eljárnak annak érdekében, hogy a regionális tervek kialakítása is hasonló szemlélettel és munkamódszerrel kerüljön kidolgozásra. I/3. A tanácskozás résztvevői együttműködnek és összehangolják a tervek végrehajtásához biztosítandó hazai és nemzetközi források megszerzésére irányuló tevékenységüket. A balatoni megyék és a Balaton Fejlesztési Tanácsa regionalizáció fontos eszközének tekintik és ezáltal messzemenően támogatják a költségvetési források további decentralizálását. Közösen kezdeményezik a Balaton fejlesztésére fordítható központi források decentralizálását, az ehhez szükséges jogszabályi módosítások megtételét, a Balaton Fejlesztési Tanács decentralizált források feletti koordinációjának megerősítését. I/4. Somogy, Veszprém és Zala Megye Közgyűlései és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatja a Balaton törvény végrehajtását, valamint a végrehajtás során szerzett ismeretek alapján a törvény tervezett módosítását. Javasolják továbbá, hogy a fejlesztések megvalósítását elősegítő támogatási rendszerek pénzügyi támogatási feltételeinek kialakításakor a jogszabályok által elvárt szigorúbb előírások teljesítése érdekében elvégzendő többletráfordítások kerüljenek figyelembevételre, hogy azok ne okozzanak egyenlőtlenségeket a támogatottak között. A tanácskozás résztvevői felkérik a Kormányt, hogy a települések kistérségekbe történő besorolását, a Területfejlesztési törvény módosítását követően, a területfejlesztés és a közigazgatás korszerűsítésével összhangban vizsgálja felül a Balaton Fejlesztési Tanács illetékességi területét, továbbá a háttértelepülés kifejezést a Balaton környéki vagy Balatont környező települések kifejezéssel váltsák ki. II. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladatkörével kapcsolatos javaslatok: II/1. A Balatonnal kapcsolatos rövid, közép és hosszú távú feladatok minél szélesebb körű és hatékonyabb megvalósítása érdekében a balatoni megyék közgyűlései és a Balaton Fejlesztési Tanács felkéri a Balatoni tárcaközi bizottságot, hogy erősítse a Balatonnal kapcsolatos feladatokról szóló 1033/2004.(IV.19.) Kormány Határozat végrehajtása során a partnerség minél szélesebb körű érvényesítését, a feladatok decentralizálását, valamint a helyi szereplők bevonását a döntés előkészítésébe. Továbbá javasolják a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottsággal (FKTB) való szoros együttműködés kialakítását, különös tekintettel a hazai és nemzetközi források elnyerése és decentralizálása tekintetében.
23 II/2. A környezetvédelem, vízügy és természetvédelem intézményeinek szervezeti átalakítása kapcsán a tanácskozás résztvevői támogatják a kezelői és hatósági funkciók szétválasztását, a hatósági ügyintézés egy szervezetbe tömörítését az ún. „Zöldhatóság” kialakítása érdekében. Továbbá kezdeményeik, hogy különös tekintettel a Balaton térség speciális helyzetére kerüljön kidolgozásra a területileg egységes a környezetvédelmet, vízügyet és természetvédelmet integráló kezelői szervezet felállításának modellje. Javasolják, hogy a Balatont érintő kutatások döntően a térség tudományos és oktatói bázisához telepítve valósuljanak meg. II/3. A Balaton elmúlt évekbeli tartósan alacsony vízállására és ennek jövőben való gyakori megismétlődésének lehetőségére való tekintettel, az elővigyázatosság elvének, mint alkalmazandó döntéshozói alapelvnek szellemében a tanácskozás résztvevői támogatják a lehetséges vízpótlási változatok közül a legkisebb ökológiai kockázattal járó változat azonosítását és egy esetlegesen kialakuló kedvezőtlenebb környezeti állapot orvoslására a tó vízmennyiségének műszaki beavatkozással történő pótlási tervének mielőbbi kidolgoztatását. II/4. Somogy, Veszprém és Zala Megye Közgyűlései és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatják a kéttényezős vízdíj bevezetését egy széleskörű, a helyi települési és térségi szereplők, valamint az üdülőtulajdonosok bevonásával kidolgozott modell alapján. II/5. A tanácskozás résztvevői támogatják a Balatoni Halászati Rt. átalakításával kapcsolatosan elindított folyamatokat különösen a nyitottság, a társadalmasítás, az átláthatóság és a közhasznú feladatok ellátása: haltelepítés, halőrzés, busahalászat, horgászturizmus kiszolgálása tekintetében. Továbbá javasolják, hogy az önkormányzatok tulajdonszerzését elősegítő pénzügyi modellek mielőbb rendelkezésre álljanak, mint például a BFT és a Magyar Fejlesztési Bank által vizsgált finanszírozási lehetőség. A közhasznú feladatok finanszírozási lehetőségeit áttekintve támogatják, hogy azok költségeinek fedezetét legalább egy átmeneti időszakra az állam finanszírozza meg. III. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feladatkörével kapcsolatos javaslatok: a.)
Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos javaslatok:
III/1 A tanácskozás résztvevői a Balaton térség autópályán történő elérhetőségének javítása érdekében felkérik a Kormányzatot, hogy vizsgálja meg M7-es autópálya Balatonszentgyörgy-Nagykanizsa közötti szakasz 2008. előtti megépítésének lehetőségét. III/2. A tanácskozás részvevői ugyancsak kiemelten fontos feladatnak tekintik a Balaton Régió megközelíthetőségét, az egyenletes feltárás feltételeinek megteremtését elősegítő úthálózat kiépítését, a még hiányzó tervek mielőbbi elkészítését. A környezetvédelem, a forgalom gyorsítása érdekében indokoltnak tartják a Balatonra rávezető utakhoz kapcsolódóan a településeket elkerülő utak mielőbbi megépítését, ugyanakkor szorgalmazzák a 71-es út forgalomcsökkentéséhez kapcsolódó fejlesztések, az M8-as autóút gyorsított ütemű megvalósítását.
24 A tanácskozáson részt vevők javasolják a Keszthely-Várvölgy-Tapolca elkerülő út mielőbbi megvalósítását, valamint a 71-es út Keszhely-Balatongyörök közötti szakaszának útrekonstrukcióját. Továbbá kiemelt idegenforgalmi és szabadidő eltöltési szerepére való tekintettel felkérik a Kormányzatot, hogy a Balaton környéki országos közutak mentén a növényzet gondozásához és kaszálásához biztosítsanak nagyobb központi forrásokat. III/3. A Sármelléki repülőtér fejlesztésével kapcsolatosan kialakult helyzet megvizsgálását követően a tanácskozás résztvevői javasolják, hogy a tervezett fejlesztések megvalósítására a 2005. évi központi költségvetés tartalmazzon forrásokat. III/4. A tanácskozás résztvevői felkérik a Kormányt, hogy vizsgálja meg a VeszprémSzentkirályszabadjai repülőtér Nemzetközi Repülőtérré Fejleszthető kategóriába történő átminősítését. Ennek alapján az elkészült fejlesztési program kapjon megfelelő jogi- és költségvetési támogatást. III/5. A Balaton Régió komplex légiközlekedés-fejlesztésének megvalósítása érdekében a meglévő légiközlekedési-funkciókra való tekintettel a résztvevők felkérik a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőit, hogy a kiemelten kezelt Sármelléki repülőtér fejlesztési igényei mellett vizsgálja meg a Veszprém-Szentkirályszabadja repülőterek és a Siófok-Kiliti repülőtér fejlesztési igényeit is. III/6. A tanácskozás támogatja az északi vasútvonal villamosításának mielőbbi megvalósítását, egy az egyben javasolja az állomásépületek építészeti felújítását, valamint a mellék- és kiszolgáló helyiségek kulturált utazási igényeket kielégítő kialakítását célzó fejlesztések gyorsítását. III/7. A balatoni megyék és a Balaton Fejlesztési Tanács javasolják a térségi és országos kerékpárút hálózattal összekötő kerékpárutak építéstámogatási forrásait növelni, valamint kiegészíteni a meglévő kerékpárutak üzemeltetéséhez és a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények fejlesztéséhez szükséges forrásokkal. A kerékpáros turizmussal összehangolt komplex fejlesztési program megvalósítása érdekében javasolják a fejlesztéseket decentralizáltan, a Balaton Fejlesztési Tanács meglévő támogatási rendszerébe integráltan megvalósítani. III/8. A három balatoni megye közgyűlése és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatja a Balatoni Hajózási Rt. 49 %-os állami tulajdonú részvényeinek ingyenes önkormányzati tulajdonba adását. b.) A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Balatont érintő javaslatai: III/9. A balatoni megyék és a Balaton Fejlesztési Tanács időszerűnek és fontosnak tartják a Stratégia kialakítását, melynek segítségével középtávra meghatározható turizmusunk versenyképességének feltételrendszere. III/10. Somogy, Veszprém és Zala Megye Közgyűlései és a Balaton Fejlesztési Tanács véleménye szerint a Balaton nincs fontosságának megfelelően megjelenítve a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában. A tanácskozás felkéri a tervkészítőket, hogy Budapesthez hasonlóan, jelentőségének, egyedi környezeti értékeinek, valamint a
25 turizmus révén a nemzetgazdaságban betöltött súlyának megfelelően a Balaton érdemi szerepet, önálló fejezetet kapjon a Stratégiában. A stratégiai célok alapján kialakítandó attraktivitás, élmény és vendég centrikus megközelítésű cselekvési programokat kiemelt turisztikai célterületként, külön kell összeállítani, emellett is külön kiemelni a fővárost és a Balaton Régiót. III/11. Az elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiára, a rendelkezésre álló kutatási eredmények és a Balaton Fejlesztési Tanács megújított Stratégiájára alapozva szükséges aktualizálni a Balaton Régió turizmusfejlesztési stratégiáját. Ennek során szükségszerű a régió turisztikai újrapozícionálása mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi turizmus szempontjából. III/12. A tanácskozás résztvevői különösen fontosnak tartják a turizmusban kiemelt szerepet betöltő megyei és települési önkormányzatok – a megismert anyagban vázoltaknál hangsúlyozottabban – feladat- és hatásköreinek pontosítását. III/13. Somogy, Veszprém és Zala Megye Közgyűlései és a Balaton Fejlesztési Tanács kezdeményezi, hogy a korábbi évek sikeres gyakorlatának megfelelően a régiós turisztikai pályázati rendszer kerüljön visszaállításra. A területileg és tematikailag egységes fejlesztések megvalósítása érdekében a turisztikai fejlesztési forrásokat integrálni kell a Balaton Fejlesztési Tanácshoz decentralizálni. III/14. A tanácskozás támogatja, hogy kerüljön kidolgozásra a marketing és idegenforgalmi projekt előkészítést finanszírozni hivatott normatív képzésű regionális idegenforgalmi alap terve, valamint a helyi és megyei turisztikai fejlesztési források rendelkezésre állásának növelése érdekében növekedjen az idegenforgalmi adó bevételhez biztosított állami kiegészítő támogatás mértéke. Az üdülőkörzetek számára sürgető egyes kiemelt rendezvények normatív úton történő támogatása a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz hasonlóan. III/15. A turizmusirányítási intézményrendszer megerősítése újabb lehetőséget ad a helyi összefogások elősegítése érdekében mind a programkészítés, mind a megvalósítás tekintetében. A három megye közgyűlése és a Balaton Fejlesztési Tanács fontosnak tartja a megyei és kistérségi együttműködések minél szélesebb körű kialakulását a turisztikai fejlesztések területén is, ennek érdekben a lehetőségekhez mérten elősegítik és támogatják az ez irányú kezdeményezéseket. IV. Záró javaslat IV/1. Somogy, Veszprém és Zala Megye Közgyűlései, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács kifejezi azt a szándékát, hogy a Balaton, illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztésével kapcsolatos célok meghatározása, a fejlesztések összehangolása, valamint a hatékony érdekérvényesítés érdekében időszakonként együttes ülést tart, amelynek helyére, időpontjára és témakörére a közgyűlések, illetve a Balaton Fejlesztési Tanács elnökei tegyenek együttes javaslatot. A Balaton Régiót érintő feladatok hatékony elvégzése érdekében, különösen a meglévő ismeretek és tapasztalatok cseréjére, egymás folyamatos és kölcsönös tájékoztatására, a rendelkezésre álló adatok, információk és fejlesztési elgondolások hozzáférhetőségének biztosítására a három megye közgyűlése és a Balaton Fejlesztési Tanács hivatalaikon és
26 munkaszervezeteiken keresztül szorosan együttműködnek, a végrehajtó szervezeteik közötti kölcsönös és hatékony munkakapcsolatot elősegítik. Dr. Gyenesei István a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke Az első napirend zárásaként kéri a kiosztott állásfoglalás-tervezet elfogadását. A Somogy Megyei Közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúlag – elfogadja az állásfoglalást. Kiss Bódog Zoltán a Zala Megyei Közgyűlés elnöke Kéri, hogy az elhangzott módosító javaslatokat – különösen a közútfejlesztéssel kapcsolatosakat - a jegyzőkönyv tartalmazza. Javasolja az állásfoglalás-tervezet elfogadását. A Zala Megyei Közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúlag – elfogadja az állásfoglalást. Dr. Kolber István a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke Kéri a Tanácsot, hogy az állásfoglalás-tervezetet fogadja el és ezt a szavazólap felemelésével jelezze. A Balaton Fejlesztési Tanács 21 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúlag – elfogadja az állásfoglalást.
2) a) Előterjesztés a Loire-vidék francia régió együttműködési megállapodásának tapasztalatairól Előadó: Dr. Gyenesei István elnök, Somogy Megyei Közgyűlés Kuti Csaba elnök, Veszprém Megyei Közgyűlés Kiss Bódog Zoltán elnök, Zala Megyei Közgyűlés A napirendhez kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Kuti Csaba a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke Indítványozza, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozza az alábbi 85/2004. (VI. 24.) MÖK határozatot Somogy, Veszprém, Zala Megye Közgyűlése, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács együttes ülése a Loire-vidék francia régió együttműködési megállapodásának tapasztalatairól szóló előterjesztést jóváhagyja.
27 Felkéri a megyei közgyűlések elnökeit a Loire-vidék Régióval kialakított tartalmas együttműködés folytatására és továbbfejlesztésére. Határidő: Felelős:
folyamatos Dr. Gyenesei István a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke Kuti Csaba a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke Kiss Bódog Zolán a Zala Megyei Közgyűlés elnöke
A Somogy Megyei Közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúlag – elfogadja az előterjesztésben lévő határozati javaslatot. A Zala Megyei Közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúlag – elfogadja az előterjesztésben lévő határozati javaslatot. A Balaton Fejlesztési Tanács 21 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúlag – elfogadja az előterjesztésben lévő határozati javaslatot.
b) Nyilatkozat a Balaton Régió kiemelt értékeinek világörökség részévé nyilvánítása érdekében Előadó: Dr. Gyenesei István elnök, Somogy Megyei Közgyűlés Kuti Csaba elnök, Veszprém Megyei Közgyűlés Kiss Bódog Zoltán elnök, Zala Megyei Közgyűlés Dr. Kolber István elnök, Balaton Fejlesztési Tanács H o z z á s z ó l á s o k: Szalóky Jenő a Zala Megyei Közgyűlés tagja Néhány évtized múlva, ha vigyáznak a Balaton Régió összes természeti értékére, beleértve természetesen a kulturális örökséget, és magát az embert is, akkor talán egyszer eljutnak oda, hogy európai szemüvegen keresztül a világörökség részét képezi. Ezt a munkát azzal kellene kezdeni, hogy a Balaton Régiónak három igazán értékes területét: a tihanyi félszigetet, a tanúhegyeket és Hévíz termálkincsét megőrizzük. Első lépésként elfogadásra javasolja az előterjesztést, hogy majd a Balaton Régiója mindenki számára a világörökség része lehessen. Szabó Ildikó a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium képviseletében Köszöni azoknak a hozzászólását, akik a kulturális értékekre alapozva szeretnének kulturális programokat megvalósítani. Felhívja a figyelmet a hatályos kormányhatározatra. Ennek kapcsán együttdolgoznak valamennyi kistérségi megbízottal, polgármesterrel. Örömmel fogadja mindenkinek a részvételét a munkában. A valós értékekre alapozva projekteket moderálnak, és termékeket fejlesztenek. Dr. Gyenesei István a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke A hozzászólások jelentős részéből kihallható volt, hogy a Balaton vize egyre inkább kevés önálló attrakcióként. Sokkal többre van szükség. A Balaton teljes körzetének szerves egységét kell nézni, térségben kell gondolkodni. Egyetért azzal, hogy olyan értékeket, amelyek a világörökség részét képezhetik, támogatni kell. Ez esetben egy sorozat nevezésről van szó, melynek esetleges
28 bővítése a keszthelyi Festetics-kastéllyal és Fenékpusztával megtörténhetne. A somogyvári apátsággal ha bővítik az értékeket, akkor olyan sorozatnevezésnek lehetnek a kezdeményezői, mely mindenki számára értéket képvisel. Az előterjesztésben szerepel a térségi világörökség bizottság létrehozásának gondolata, amely éppen ezeket az elképzeléseket gondozná. Javasolja a határozati javaslat kiegészítését egy mondattal: „Somogy, Veszprém és Zala Megyék Önkormányzatainak Közgyűlései egyetértenek a Térségi Világörökség Bizottság létrehozásával.” Ez egy nagyon lényeges elem. A Balaton egésze megérdemelné egy idő után, hogy a világörökség részét képezze. A Somogy Megyei Önkormányzat létrehozta „Az Örökségünk - Somogyország kincse” című elismerést. Ebben az évben 9 különleges somogyi megyei értéknek ítélte oda. Ebből három közvetlenül a Balaton parthoz kötődik: Kálmán Imre életműve, a somogyvári apátság és a Balaton. (Ajándékként átnyújtja dr. Kolber Istvánnak a Balaton Fejlesztési Tanács elnökének, Kuti Csabának a Veszprém- és Kis Bódog Zoltánnak a Zala Megyei Közgyűlés elnökének az erről szóló diplomát.) Pintér Tamás a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság titkára A világörökségi egyezményt a Magyar Köztársaság 1985-ben írta alá. Hét éve működik a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság. A bizottság elnöke a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere, ügyvezető elnöke a Kulturális Örökség Védelmi Hivatal elnöke. Egy felterjesztést kell készíteni, amit a bizottság megtárgyal. A várományosi listán való szereplést a párizsi központban tartják nyilván és ettől kezdve, mind turisztikai, mind pedig területfejlesztési programokban előnyt élvez a terület. Kuti Csaba a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke Indítványozza, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról, valamint a határozati javaslat következőkkel történő kiegészítéséről: A Balaton Fejlesztési Tanács továbbá Somogy, Veszprém és Zala Megyék Közgyűlései egyetértenek a Térségi Világörökség Bizottság létrehozásával. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozza az alábbi 86/2004. (VI. 24.) MÖK határozatot A Balaton Fejlesztési Tanács továbbá Somogy, Veszprém és Zala megye Önkormányzatainak Közgyűlései együttes ülésükön megtárgyalták a Balaton Régió kiemelt értékeinek világörökség részévé nyilvánítása tárgyában készült előterjesztést, és közös nyilatkozatot tesznek arra, hogy a Balaton Régió kiemelt értékeinek világörökség részévé nyilvánítását politikailag és szakmailag támogatják. A Balaton Fejlesztési Tanács továbbá Somogy, Veszprém és Zala Megyék Közgyűlései egyetértenek a Térségi Világörökség Bizottság létrehozásával. Felhívással fordulnak valamennyi érdekelt szervezethez, hogy saját eszközeikkel is segítsék elő e fontos regionális cél teljesülését.
29 A tanácskozó testületek felkérik elnökeiket, hogy a nyilatkozatot a sajtón keresztül tegyék közzé. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Kolber István a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke Dr. Gyenesei István a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke Kuti Csaba a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke Kiss Bódog Zoltán a Zala Megyei Közgyűlés elnöke
A Somogy Megyei Közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúlag – elfogadja az előterjesztésben lévő határozati javaslatot. A Zala Megyei Közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúlag – elfogadja az előterjesztésben lévő határozati javaslatot. A Balaton Fejlesztési Tanács 21 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúlag – elfogadja az előterjesztésben lévő határozati javaslatot. Kuti Csaba a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke Örömmel tölti el, hogy van mire támaszkodni, mikor a megyék együtt dolgoznak. Nemcsak azt jelenti, hogy közös céljaik vannak, hanem azt is, hogy az elmúlt évek tapasztalatait jól tudják hasznosítani. Megköszöni a testületek magas színvonalú munkáját. A hozzászólások azonban bizonyították, hogy nagyon sokan elégedetlenek. Ha mindenki úgy menne haza, hogy minden rendben van a Balaton Régióban, bizony rosszul érezné magát. Rengeteg feladat vár még rájuk, amit helyben kell elvégezni. A mostani tanácskozást eredményesnek, a jövő számára ígéretesnek tartja. További jó munkát kíván mindenkinek. Dr. Kolber István a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, moderátor A Balaton sorsáért érzett közös felelősség tartja össze a megjelent képviselőket. Megköszöni az együttműködést, a szervezők munkáját, valamint Keszthely városának, hogy helyet biztosított a tanácskozás megtartására. Tájékoztatja a megjelenteket, hogy a közgyűlések elnökei sajtótájékoztatást tartanak az első emeleti Kacsóh Pongrác teremben Kéri, hogy a testületek tagjai, az előadók és meghívott vendég az ülést követően az első emeleti Simándy terembe fáradjanak át, ahol állófogadásra kerül sor. Több napirend nem lévén, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke a testület ülését 16:40 órakor bezárta. K. m. f. Dr. Zsédenyi Imre a Veszprém Megyei Önkormányzat főjegyzője
Kuti Csaba a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke