Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK. Levelező tagozat. Public Relations szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirány

A KULTÚRA MINT ÁRU

Készítette: Kumánovics Rita Budapest, 2003.

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés ………………………………………………………………………….. 5 2. A kultúra és a társadalom, a kultúra gazdaságtana …………………………… 6 2.1. A kultúra mint életünk része ………………………………………………… 6 2.2. A kultúra és a gazdaság kapcsolata …………………………………………. 7 2.3. A kultúra finanszírozásának központi, állami módjai ………………………. 8 3. Vállalatok mint támogatók ……………………………………………………… 9 3.1. Az alternatív forrásteremtés főbb formái …………………………………… 9 3.1.1. Mecenatúra ………………………………………………………….. 10 3.1.2. Szponzoráció ……………………………………………………….... 10 3.1.2.1. A szponzorálási célok ………………………………………. 11 3.1.2.2. A szponzorálás mint a marketing-mix része ………………... 14 3.2. A kultúra támogatásának jellemzői ………………………………………... 15 4. A kultúra szponzorálásának területei …………………………………………. 20 4.1. Kulturális rendezvények …………………………………………………… 20 4.1.1. A tömegrendezvények jellemzői ……………………………………. 20 4.1.2. A rendezvénysorozatok jellemzői …………………………………… 22 4.1.2. A kisrendezvények jellemzői ………………………………………... 23 4.2. A zenei események szponzorálása …………………………………………. 24 4.2.1. Klasszikus zene ……………………………………………………… 24 4.2.2. Népzene ……………………………………………………………... 25 4.2.3. Könnyűzene …………………………………………………………. 27 4.3. A képzőművészet szponzorálása …………………………………………... 30 4.4. A színházak szponzorálása ………………………………………………… 34 4.5. A filmművészet szponzorálása …………………………………………….. 35 4.6. Az irodalmi területek szponzorálása ………………………………………. 38

3

5. A Synergon Informatika Rt. kultúrát támogató tevékenysége ……………… 39 5.1. A Synergon bemutatása ……………………………………………………. 39 5.2. A Synergon image-növelő koncepciója …………………………………… 40 5.3. A Synergon szponzorációs stratégája ……………………………………… 42 5.3.1. A lehetőségek elbírálásának folyamata ……………………………... 42 5.4. A jelenleg támogatott kulturális intézmények ……………………………... 43 5.4.1. A Synergon Kortárs Galéria ………………………………………… 43 5.4.2. A MEO-Kortárs Művészeti Gyűjtemény …………………………… 45 5.4.2.1. A MEO-Kortárs Művészeti Gyűjtemény bemutatása ……… 45 5.4.2.2. A MEO-Kortárs Művészeti Gyűjtemény támogatói, szponzori rendszere ………………………………………... 47 6. A székesfehérvári Vörösmarty Színház támogatási rendszere ………………. 51 6.1. A Vörösmarty Színház története ………………………………………….... 51 6.2. A Színház bevételei ………………………………………………………… 53 6.2.1. A szponzorációs szolgáltatások első lépcsője ……………………….. 54 6.2.2. A szponzorációs szolgáltatások második lépcsője …………………... 55 6.3.3. A szponzorációs szolgáltatások harmadik lépcsője …………………. 57 6.3. Hogyan keres a Színház támogatókat? …………………………………….. 61 6.4. A Vörösmarty Színház és a médiák ………………………………………... 62 6.5. A Vörösmarty Színház és Székesfehérvár …………………………………. 63 6.6. A Színház lehetséges jövője ……………………………………………….. 64 7. A kultúra várható helyzete az EU-hoz való csatlakozásunk után …………….. 65 7.1. Az Európai Unió törekvései a kultúrával kapcsolatban ……………………. 65 7.1.1. Magyarország is gazdagítja az EU-t ………………………………… 66 7.1.2. Európai kulturális támogatások ……………………………………… 66 7.2. Kulturális rendezvények az EU-ban ……………………………………….. 67 8. Összegzés ………………………………………………………………………... 68 9. Bibliográfia ……………………………………………………………………… 70 10. Melléklet ………………………………………………………………………… 71

4

1. Bevezetés A mecenatúra és a támogatások az ókortól kezdve végigkísérték a művészeteket, és jórészt ezek tették lehetővé, hogy a csodálatos alkotások létrejöhessenek és fennmaradjanak. A szponzorálás történetében az ipari forradalom hatását sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ezután alakult ki az a vagyonos polgárság, amely a tudományok és a művészetek pártfogója lett. A klasszikus főúri és egyházi mecénások kissé a hátérbe szorultak. A gazdag polgárok egymással versengve váltak mecénássá, koncerteket

tartottak,

képzőművészeti

alkotások

vásárlásával

támogatták

a

művészeteket. Megjelenésük átalakította a támogatási struktúrát is, hiszen ez már nem néhány dúsgazdag főúr passziója lett, hanem egy széles, gazdagodó polgári rétegé is. A művészetek később összefonódtak a gazdasággal, melynek fejlettségi szintje hatással van a művészetek alakulására, fejlődésére. Ahogy javult az életszínvonal, több támogatás jutott a kulturális célokra. Magyarországon a szocializmus korszakában a kultúra kiemelten támogatott terület volt, mivel a rendszer vezetői szerint ez lehetett a néptömegek felemelésének eszköze. A rendszerváltás után hazánkban az állam úgymond kivonult a kulturális területek nagy részéről, csökkent a művészetek, a kultúra központi támogatása. Itt is kialakult a szabadpiac. A gazdasági élet szereplői, a különböző vállalatok azonban felismerték a kultúra támogatásában rejlő lehetőségeket – a nyugati példákat követve – és saját hasznuk érdekében élnek is ezzel a lehetőséggel. A kulturális területek szponzorálása, támogatása lassan Magyarországon is a piac részévé vált. Ez egy kétoldalú üzlet, mellyel mindkét fél, a szponzor és a szponzorált is egyaránt nyer. A szponzorált kulturális intézmény, szervezet vagy művész anyagi támogatást és biztonságot nyer ezzel az üzlettel. A szponzoráló vállalat elsősorban image-e javulását, erősödését köszönheti a kulturális szponzorálásnak. Hazánkban a kultúra szponzorálása jelenleg nem annyira elterjedt és jól alkalmazott, mint nyugaton. De napjainkban észrevehetően növekedést tapasztalhatunk ezen a területen.

5

Gazdasági helyzetünk javulásával a kultúra támogatottsága valószínűleg erősödni fog mind az állam, mind a vállalatok részéről nagyobb figyelmet kap majd a terület, hiszen egyrészt fontos kulturális örökségünk, értékeink megőrzése és terjesztése; másrészt pedig amennyiben a lakosság jobb életkörülmények között él, megnő majd a fizetőképes kereslet a művészetek, a művészeti alkotások iránt is. Dolgozatomban a Magyarországon jelenleg működő kulturális szponzorációt mutatom be, elsősorban példákon keresztül.

2. A kultúra és a társadalom, a kultúra gazdaságtana 2.1.A kultúra mint életünk része Tágabb értelmezés szerint a kultúra egy adott emberi közösség sajátos, egyedi látásmódja, amely magában foglalja a társadalom szellemi és anyagi létkifejezését, magatartásmintáit és hitrendszereit. Ebben a tágabb értelmezésben a civilizációhoz hasonló fogalom. A szűkebb értelmezés ezzel szemben a művelődésre, elsősorban a művészetek körére, annak létrehozására, megőrzésére, közvetítésére és befogadására vonatkoztatja a szó használatát. Ezzel az értelmezéssel szeretnék én is élni a dolgozatomban. A kultúra mai világunkban már természetesen kifejezhető, esetenként komoly összegbe kerülő értéke életünknek. Ez nem volt mindig így. 1990-ig, a szocializmus időszakában a megközelítés alapja az volt, hogy a kultúra a néptömegek felemelésének, felzárkóztatásának egyik alapeleme. Ezért „fillérekért” lehetett igénybe venni a kulturális szolgáltatásokat, még az alacsony jövedelmi viszonyokat figyelembe véve is. A rendszer azonban meghatározta, hogy az egyes ember milyen mértékben juthatott hozzá a kulturális értékekhez. A válogatás szempontjai a legkevésbé vették figyelembe az általános emberi értékek megjelenítését, a művészi ábrázolás színvonalát. Döntő bírálati szempont volt az, hogy az adott mű mennyire jeleníti meg a szocializmus ideológiai tartalmát. S bár a kulturális piac ezáltal agyonszabályozott, átideologizált lett, ez a korszak a tömegek kulturális színvonalának emelésében jelentős eredményeket is hozott – iskolázottsági szint növekedése, olvasottság, tömegkulturális rendezvények növekvő látogatottsága stb. 6

Minden értelemben korszakhatár hazánk történelmében 1990. A kulturális területen azonban viszonylag kevéssé érvényesülnek a más területen kedvező folyamatok. Ennek okai: -

az állam monopolhelyzete a kulturális területen egyik pillanatról a másikra megszűnt, bizonyos területekről az állam teljesen kivonult,

-

a kulturális magánvállalkozások alapvetően haszonelvűek, kevéssé fontos számukra az értékközvetítés, fő szempontjuk az eladhatóság,

-

jelentősen csökkent az állami támogatás (pl. a könyvkiadásban), ahol megmaradt (pl. színházak, komolyzenei koncertek), ott is vitathatóak az elosztás szempontjai,

-

egy rossz értelemben vett „szabadpiac” alakult ki, amelyben egyszerre van jelen a szabályozottság és a teljes szabályozatlanság, annak minden hátrányával,

-

jelentős tere nyílt a kulturálisan silány, esetenként alantas emberi ösztönöket is kiszolgáló

„értékeknek”

(pl.

tömegkommunikációban,

filmben,

könyvkiadásban). Úgy tűnik, mintha az állam nem érezné a terület fontosságát, magára hagyná az értékteremtésre, értékterjesztésre vállalkozókat.

2.2. A kultúra és a gazdaság kapcsolata A kulturális befektetésnél a haszon nehezen megfogható, időben nagyon soká, térben esetleg egészen máshol jelentkezik, mint ahol a befektetés történt. A kultúra előállítása, terjesztése is pénzbe kerül, a kultúra is áru. A közösség által alapvetőnek tartott civilizációs értékek megőrzését elősegítő tevékenységek, - pl. közoktatás, egyházak tevékenysége stb. - esetében a közösség úgy ítéli meg, hogy az adott tevékenységből származó haszon oly mértékben előnyös a köz egészére nézve, hogy azt még az elégtelen magánkereslet esetében is szükséges biztosítani tagjai számára. Ezeket a tevékenységeket a közösség saját eszközeivel olcsóvá, akár ingyenessé, de kötelezővé is teheti. A kulturális javak ezen csoportját kollektív javaknak nevezzük, előállításukhoz köztámogatás szükséges. Az egykori szocialista országok demokratikus politikai döntéshozói számára a rendszerváltozást követően általános feladat volt, hogy a korábban széles körben kollektív javakká minősített javakat piaci javakká alakítsák. Ez tulajdonképpen a kelet-

7

európai változások gazdasági lényege. A „létező szocializmus” a kulturális ágazatot a politikai rendszer fontos és elfogadott terepének tekintette, éppen ezért az állam köztámogatások révén biztosította az általa hozzáférni engedélyezett kulturális javak olcsóságát. Ma a kulturális termékek és szolgáltatások (csekély kivétellel) természetük szerint magánjavak, amelyek elfogyasztása több-kevesebb ellenszolgáltatásért történik. 2.3. A kultúra finanszírozásának központi, állami módjai Napjainkban a kultúra egész területén többcsatornás finanszírozási rendszer működik: a központi és önkormányzati költségvetési támogatások mellett – direkt és indirekt eszközök (pl. adókedvezmény) formájában – a mecenatúrából egyre nagyobb szerepet vállalnak az üzleti és civil szféra szereplői. A 161/1988. (IX. 30.) sz. kormányrendelet a nemzeti kulturális örökség miniszterének feladat-és hatáskörér rendelkezik. Az illetékes miniszter dönt a hatáskörébe utalt központi állami pénzeszközök felhasználásáról. Ennek részeként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma: - biztosítja a nemzeti művészeti alapintézmények és közhasznú társaságok működésének támogatását. Tevékenységét pályázati alapok is támogatják. - támogatást nyújt kiemelt művészeti produkciók, művek megvalósítására, továbbá biztosítja a művészeti ösztöndíjak és kitüntetések fedezetét, - biztosítja a művészeti célú alapintézmények és közalapítványok támogatási előirányzatát, - meghatározza a nemzeti Kulturális Alapprogram támogatási előirányzatát. A helyi önkormányzatok által fenntartott és működtetett művészeti intézmények finanszírozása az állami művészeti intézményektől eltérő módon, speciális ösztönző szabályok szerint történik. A helyi önkormányzatok által fenntartott hivatásos színházak, zenekarok, táncegyüttesek stb. állami támogatása a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma

„Helyi

önkormányzatok

támogatás,

hozzájárulása”

c.

költségvetési előirányzatban jelenik meg. A Belügyminisztérium költségvetésében szerepelnek a „Címzett és céltámogatások”, amelyekből részesülhetnek a művészeti jellegű beruházások, fejlesztések. Az Országgyűlés az 1993. évi XXIII. Törvénnyel hozta létre a Nemzeti Kulturális Alapot, majd az 1998. évi módosítással a Nemzeti Kulturális Alapprogramot. 8

Megalapításának és további működtetésének alapvető célja, hogy a hazai kulturális élet egyik legfőbb támasza legyen a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, közvetítésének, valamint a határon túli terjesztésének támogatása révén. A Nemzeti Kulturális Alapprogram főbb szervei az elvi, az irányító és a koordináló döntések meghozatalára hivatott bizottságok, valamint a pályázatok kiírásából és elbírálásáról döntő szakmai kollégiumok. Az Alapprogram legfőbb bevételi forrása a mindenkori

költségvetési

törvény

mellékletében

meghatározott

termékek

és

szolgáltatások után befizetett kulturális járulék, mint adónem. A Nemzeti Kulturális Alapprogramot az illetékes miniszter által önállóan gazdálkodó költségvetési szervként alapított Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága kezeli. Napjainkban a kulturális intézmények, szervezetek nem jutnak elegendő mennyiségű központi támogatáshoz, ezért nagyon fontos szerephez jutottak az ún. alternatív finanszírozási formák, a szponzoráció, a civil szektor aktívabb szerepvállalása, a különböző adókedvezmények és adómentességi formák. Fontos a polgárok személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlása is.

3. Vállalatok, mint támogatók 3.1. Az alternatív forrásteremtés főbb formái A gyakorlatban az alternatív forrásteremtésnek két módszere terjedt el: az egyik érzelmi motiváción, a másik partnerségen alapul. Érzelmi motivációs módszerről akkor beszélünk, ha valamilyen intézmény adott célra, ellenszolgáltatás nélkül a pénzforrások érzelmeire hatva jut a kívánt anyagiakhoz, elsősorban és csaknem kizárólag pénzhez. Ezt adománygyűjtésnek nevezik, és célja legtöbb esetben karitatív jellegű. Érzelmi motiváción alapul pl a személyi jövedelemadó 1%-ának vagy a vállalati iparűzési adó 10%-ának felajánlása. A partnerségen alapuló „pénzszerzés” olyan kapcsolatot hoz létre a kérelmező és a szponzor között, aminek eredményeképpen a kérelmező szolgáltatásáért a szponzor ellenszolgáltatással „fizet”. Mint a későbbiekben látni fogjuk, ebben a kapcsolatban elsősorban nem a pénz dominál, hanem az az érték, amit a szolgáltatás-ellenszolgáltatás

9

révén a partnerek egymásnak nyújtanak, továbbá az az értéktöbblet, amit az ügyletből mindketten nyernek. A támogatást nyújtó vállalat részéről a különböző területek céltudatos támogatása, szponzorálása a vállalati kultúra fejlesztésének és a vállalatról kialakult kép tökéletesítésének hasznos eszköze, módszere. A kiválasztás szempontja az a kérdés, hogy az adott terület mennyire illeszthető a vállalat kommunikációs célkitűzéseihez. A megfelelően kiválasztott szponzorálás ill. támogatás segít abban, hogy a fogyasztók a vállalatot a társadalom felelős tagjának tekintsék, megismerjék értékeit és céljait. 3.1 1. Mecenatúra A mecenatúra ellenszolgáltatás nélküli támogatás nyújtása, nem célja közvetlen haszonszerzés. Viszont a mecenatúrának közvetett hatása van: a vállalati hírnevet erősíti, építi a vállalat image-ét. Tulajdonképpen a mecenatúra is egyfajta partnerségen alapul tehát. 3.1.2. Szponzoráció A szponzorálás kétoldalú üzlet – szponzor és szponzorált között –, melynek során a két fél teljesítéseket és ellenteljesítéseket végez. A szponzorálásról szerződést kell kötni, melyben, akárcsak az egyéb üzleti szerződésekben, világosan rögzíteni kell a mindkét fél számára jól körülírt jogokat és kötelességeket. A jó együttműködéshez szükség van arra, hogy mindkét fél tisztában legyen céljaival, tudja, milyen lehetőségekhez kíván jutni, illetve juthat el a szponzorszerződés révén és fogadja el, hogy kétoldalú üzletről van szó. A szánalom, együttérzés helyett a szponzorálás esetében az üzleti szempontok dominálnak. A szponzoráció a piac része. A szponzorálás nem oldhatja meg a társadalmi gondokat, nem vállalhatja a kultúra, egészségügy stb. finanszírozását. A szponzorálás nem a társadalmi igazságosság érdekében tett anyagi felajánlás, és nem egyfajta jutalom, amelyet valaki az elmúlt időszak eredményei alapján kiérdemel. A szponzor számára nincs szolgáltatás ellenszolgáltatás nélkül. A szponzor, amely az esetek túlnyomó többségében profit-orientált cég, minden tevékenységét üzletnek

10

tekinti, amellyel profitját növeli. Ezért a szponzor szolgáltatásaiért cserébe a szponzoráltnak ellenszolgáltatást kell nyújtania. 3.1.2.1. A szponzorálási célok A szponzorálási célok közül nagyon fontos megemlíteni a vállalatnév ismertté tételét, az image építését. A Borsodi Sörgyár pl. évek óta támogatja a legkülönbözőbb, profiljával összeillő szabadidős rendezvényeket, helyszíneket, a zenei fesztiváloktól kezdve a sporteseményeken át a strandokig. Hogy néhányat megemlítsek: Borsodi Beach, Borsodi Katonai Turné, Borsodi Egyetemi Kupa. A vállalat a különböző rendezvények szponzorálásával, támogatásával a terméke iránti elkötelezettséget is növeli, és nagy mértékben megnövekedhet a termék közvetlen értékesítése. Az image-építés kapcsán meg kell említeni, hogy a szponzoráló cég számára ez a tevékenység

addicionális

értékeket

adhat

a

vállalat

good-willjéhez.

Ennek

érzékeltetésére két vállalat, a Paksi Atomerőmű és a Philip Morris szponzorációs tevékenységét hoznám fel példaként. E két vállalat nevének említése az emberekből negatív asszociációkat is előhozhat. A Paksi Atomerőmű kapcsán a környezetszennyeződés veszélyei merülhetnek így fel, a Philip Morris kapcsán pedig a dohányzás egészséget károsító hatásai. Mindkét vállalat támogatja a kultúrát. A Philip Morris a Győri Balett támogatójaként erősítette hírnevét, a Paksi Atomerőmű pedig már évek óta kulturális eseményeken látja vendégül partnereit, ügyfeleit – minden év végén az Operaházban szervez számukra előadást. 2002-ben a Tosca c. operát, 2001-ben pedig az Álarcosbál c. vígoperát tekinthették meg a meghívottak. A vállalatok azon célközönségének, akiket ezek a tevékenységek elérnek, nem (csak) a negatív asszociációk fognak beugrani, ha meghallják a Paksi Atomerőmű / Philip Morris nevet, hanem a vállalatok által szponzorált, támogatott kulturális események (is). A szponzorálás segíthet a vállalatnak a piacra történő betörésben – jó példa erre a Vivendi Telecom Hungary Csoport, mely számos, különböző műfajú kulturális rendezvényt támogatott, hogy ezzel is közelebb kerüljön a magyarországi közönséghez. Néhány általuk szponzorált kulturális esemény: 2002. februárjában a Béjart Ballet budapesti, Vígszínházbeli fellépését támogatták, májusban Csákányi Eszter és Kulka János „Music Hall” című revü show-ját. Szegeden egy filmfesztivált támogattak 2002. 11

májusában, ami „Elsõ Szegedi Pinceszínház” néven került megrendezésre. Ugyanebben az évben Dés László és Szamosi Szabolcs templomi koncertsorozatát támogatták, ami egy újszerű, egyházzenéből és a jazz motívumaiból építkezõ, improvizatív országos előadássorozat volt. A 2002. júliusában megrendezett Kilencedik Womufe Fesztivál (World Music Fesztivál Budapest) fő szponzora a Vivendi volt, a fesztivál hivatalos címét is Vivendi-Földhangok-Womufe-re módosították. 2003. március 15-én pedig a Parlament és a Batthyányi tér között felállított pontonhíd, az Európa-híd létrejöttét támogatta a Vivendi Csoport. A Vivendi Telecom Hungary Csoport nem csak a magyarországi kulturális élet különféle területein vesz részt szponzor ill. támogatóként, hanem támogatja a sportot, és különféle egészségügyi intézményeket és alapítványokat is. Ezzel elérte, hogy hazánkban is ismertté váljon a vállalat neve a kampányai során elért csoportnál szélesebb körben is. A piacon vezető szerepet betöltő vállalat a szponzorálással még jobban megerősítheti pozícióját. A Matáv Rt. szívesen járul hozzá olyan kulturális események és társadalmi célú

kezdeményezések

támogatásához,

amelyek

felvállalásával

méltó

módon

képviselheti a magyar gazdaságban betöltött szerepét. Szponzorként lehetőség szerint névadó, kizárólagos vagy főszponzori megjelenést kívánnak érvényesíteni, elsősorban klasszikus, jazz és igényes popzenei eseményeken, irodalmi vagy képzőművészeti rendezvényeken, továbbá kiemelkedő tömegsport eseményeken. Általuk szponzorált kulurális események voltak pl.: Matáv Színházi Esték-Pécs, 2002. október; Matáv Színházi Esték-Debrecen és Nyíregyháza, 2003. február. 2002. májusában a Matáv volt a fő szponzora a szombathelyi III. Lamantin Jazz Fesztiválnak és az augusztusban megrendezett Dzsesszmély Nemzetközi Jazznapoknak, Neszmélyen. A Matáv és a Ghymes együttes kizárólagos támogatási szerződést kötött a 2002-es évre, az együttes 40 koncertből álló országos turnéja, és az azévben megjelenő új albumaik kapcsán. Sokáig lehetne még sorolni azokat a kulturális eseményeket, ahol a Matáv mint szponzor jelen volt. A vállalat számára fontos, hogy a közéletben minél több területen jelen legyen, akár szponzorként, akár mecénásként (a Matáv ugyanis mecenatúrás tevékenységet is folytat, adományozási tevékenységei főleg az egészségügyi és szociális intézményekre terjednek ki) ilyen módon is kihangsúlyozza gazdasági erejét és népszerűsítse a vállalatot.

12

A jól megválasztott támogatás nemcsak a fogyasztókra hat, de a belső PR-nek is megfelelő eszköze lehet, mert fokozhatja a dolgozók büszkeségét és elkötelezettségét a vállalat iránt. A döntésnél tehát érdemes figyelembe venni, hogy az adott cél mennyire fontos a dolgozók és a közvélemény számára. Belső PR cél a dolgozók lojalitásának elmélyítése,

pl.

egy

helyi

művészeti

fesztivál,

helyi

kulturális

intézmény

szponzorálásával. Konkrét példaként említeném meg a székesfehérvári Cerbona Rt-t, aki többek között a székesfehérvári Vörösmarty Színház egyik szponzora. A Cerbona a Színháztól kapott tiszteletjegyeket szétosztja dolgozói között - ezzel erősíti a dolgozók kötődését egyrészt a vállalat, másrészt a kulturális élet, azaz a székesfehérvári színház iránt. Így a dolgozók azonosulnak vállalatuk szponzorációs tevékenységével és eszméivel. A vállalat egy termékének pozícionálásához is hasznosíthatja a szponzorálást, jó példa erre a Pannon GSM 2001-es, új BEE márkanevének bevezetése. A vállalat hetekig hirdette tv-ben, rádióban a „titokzatos” új szolgáltatását, majd az augusztusban megrendezésre kerülő Pepsi Szigeten fedték fel a titkot és ismertették meg az új tarifacsomaggal a célközönséget, a tizenéves fiatalokat. A fiatalok számára közkedvelt fesztivál támogatója volt ugyanis többek között a Pannon GSM is, és a rendezvényen ún. Bee-sátort működtettek, voltak itt különféle játékok a fiataloknak, és külön „Beeszínpad” is, ahol zenekarok léptek fel. A kampány, és a bevezetés nagyon sikeres volt, több szakmai díjat is nyert mind a stratégia, mind pedig a kreatív megvalósítás is. Speciális referenciákhoz juthat a vállalat a szponzoráció segítségével. A Roland East Europe Kft, akik korszerű elektronikus hangszereket forgalmaznak Magyarországon, több hazai együttest és énekest is szponzorál. Többek között a Roy és Ádámot, az Irigy Hónaljmirigyet és Ákost. Ezek az előadók feltüntetik honlapjukon, koncertjeik plakátján, és hanghordozóikon a „Roland” nevet, emellett pedig az őket kedvelő közönség – és a többi zenész! – láthatja, hogy ezek a sikeres előadók a Roland termékeit használják, ami jó referencia a vállalat számára. A

szponzorálással

a

vállalat

közvetlen

reklám-és

tömegkommunikációs

médiumlehetőségeket is szerezhet. A rendezvényen elhelyezett reklámok ugyanis a televíziós közvetítések és a sajtóbeszámolók révén nagy tömegekhez jutnak el.

13

Növekvő szerepe van az ún. „hospitality”-nak, ami azt jelenti, hogy a szponzorált eseményen vagy a szponzorált személy részvételével történik a vendéglátás. Ez jó alkalmat jelent a szponzor számára, hogy különleges eseményen lássa vendégül üzleti partnereit, vagy találkozzon felsőbb döntéshozókkal, és ezzel a különleges programmal növeli a cég iránti elkötelezettséget és bizalmat. Egy kiállítás-megnyitóra vagy színházi premierre szóló meghívó nem mindennapi esemény, amikor is az esemény rangja összekapcsolódik a szponzoráló vállalat hírnevével, másrészt pedig a kötetlen eszmecsere lehetősége kiválóan alkalmas a vállalati kapcsolatok ápolására. A Synergon Informatika Rt. évente egyszer kiállítást rendez a Synergon Kortárs Galériában kiállító képzőművészek válogatott műveiből. Erre az eseményre a vállalat meghívja a legjelentősebb ügyfeleit. A kiállításon részt vesz a Synergon felső vezetése is, így az állófogadással egybekötött, fényűző esemény jó alkalom az ügyfelek és a vállalat számára a kapcsolatuk ápolására, elmélyítésére. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a vállalat stratégiájának megfelelő szponzorálás számtalan célt szolgálhat. Kiegészítő tevékenységként, de akár önállóan is elérheti vele a vállalat a különböző célokat, ha jól választja meg a támogatandó intézményt ill. rendezvényt. 3.1.2.2. A szponzorálás mint a marketing-mix része A szponzorálás komplex tevékenység, a vállalati kommunikáció szerves részét képezi. A vállalat akkor ér el sikereket, ha a szponzorálás illeszkedik egész marketing-és kommunikációs stratégiájához, célkitűzéseihez és alkalmazásakor a teljes marketingmixet a szolgálatába állítjuk. A kommunikációs stratégia kialakításakor figyelembe kell venni a szponzorálási lehetőségeket, mint a célcsoport elérésének és meggyőzésének egyik hatékony módját. Másik oldalról nézve viszont a szponzorációval csak akkor érjük el a kívánt hatást, ha nem elkülönítve kezeljük, hanem a marketing szerves részeként. Ebből következik, hogy a szponzorált által elérhető célcsoportnak egyeznie kell a vállalat célcsoportjával. Manapság az ember válogat a befogadandó információk között, így védekezik a reklámok ellen. A szponzorálás révén azonban más jellegű lesz a célcsoport és a vállalat találkozása.

Kellemes

környezetben,

feszültségmentes

lelkiállapotban

szinte 14

észrevétlenül fogadja be a reklámüzenetet a megcélzott, hiszen a szponzorálással a vállalat nem kereskedelmi szituációban szólítja meg őt, hanem a szabadidő eltöltése közben. A munkaidő csökkenésével megnő az igény a szabadidő hasznos eltöltésére. A kultúra így a mindennapi élet szerves részévé válik. A megváltozott érdeklődési körnek megfelelően növekszik pl. a helyi kulturális programok szerepe. A szponzorálással a vállalat beleépülhet ebbe a környezetbe, amely az emberek többségénél első helyre kerül. A szponzorálás során mindkét félnek arra kell törekednie, hogy a kapcsolatuk hosszú távú legyen. Mind a szponzor, mind a szponzorált számára ez kívánatos. A szponzor számára abban rejlik a hosszú távú kapcsolat előnye, hogy így történhet meg a kívánt image-alakítás – az image formálása ugyanis mindig hosszú távú. A szponzorált számára pedig a több évre szóló szerződés biztosítja azt az anyagi biztonságot, amelyre építve hosszú távon is sikereket érhet el. 3.2. A kultúra támogatásának jellemzői Milyen okok indíthatnak egy vállalatot arra, hogy kommunikációs célkitűzéseinek megvalósításához a kultúra egy területének szponzorálását válassza? Milyen lehetőségeket nyújthat egy kulturális intézmény ill. rendezvény támogatása? Ebben a fejezetben ezekre a kérdésekre próbálok választ találni. A szponzorálást három nagy területre oszthatjuk, a sport, a kultúra, és a szociális területek szponzorálásra. A szponzorálásra fordított összegek a következőképpen oszlanak meg e három terület között:

15

Sport 70-75%

Kultúra 11-12 %

Egészségügy 3-4 % Környezetvédelem 1-2 %

Oktatás 12 %

Feltűnően nagy tehát a sport szponzorálásának az „előnye” (aminek okaira most nem térek ki), de napjainkban már fokozatosan növekszik a kultúra szponzorálásának aránya is. A kultúra szponzorálásakor a reklám-jellegű ellenszolgáltatásnak kisebb szerepe van, itt az image és a presztízskérdés a domináns. A szponzorálás tudatosítása a célcsoport körében azonban semmiképpen sem elhanyagolható tényező, az ellenszolgáltatásokról és a kiegészítő reklám-és egyéb ösztönző programokról a kultúra szponzorálása esetében sem lehet lemondani. Mindegyik terület más-más módon járul hozzá a vállalatok céljainak megvalósításához. Általános cél az, hogy a megfelelő választás növelje a vállalat image-ét, kedvező képet alakítson ki, illetve ezt elmélyítse a nyilvánosság körében. A közügyekben, ezen a területen belül is a kultúra támogatásában való részvétel nem tartozik a vállalati alaptevékenységhez. Azonban ha egy vállalat támogatja az ország kulturális rendezvényeit, intézményeit, azzal széles körben emeli önmaga good-will-jét, javítja a vállalat image-ét olyan társadalmi közegben is, amelyet egyéb PR-csatornákon és eszközökkel nehezen érhetne el. A kedvező image pedig visszahat a gazdasági tevékenység lehetőségeire is.

16

A kultúra szponzorálásának egyik legfőbb előnye tehát a vállalati good-will-re gyakorolt hatás. A vállalati image formálása az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőségű. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ma a termékek széles választéka mellett a vállalati image-ek versenyeznek egymással. A művészetekhez kapcsolódó képzetek - mint pl. a presztízs, elegancia, klasszikus szépség, értékállóság, időtállóság - olyan asszociációk, amelyekkel számtalan vállalat szívesen azonosítja magát. A kulturális szponzorálás fellendülésében jelentős szerepet játszottak a multinacionális cégek. Ezeket a cégeket az 1950-es évektől sok kritika érte üzletpolitikájuk, „kizsákmányoló” jellegű tevékenységük miatt. Ezért kialakították az ún. „social resopnsibility” (társadalmi felelősség) programokat, melyek célul tűzték ki a kultúra, a művészetek pártolását, hogy rossz hírüket ezzel is ellensúlyozzák. Példa erre az Alcoa Alapítvány (Alcoa Foundation), mely így ír kialakulásáról, működésének céljairól: „Az Alcoa Alapítvány egy, az egész világra kiterjedő jótékony célú segélyforrás, ami világszerte javítja adományaival az Alcoa vállalatok környezetében élő közösségek életminőségét. 1952-es alapításunk óta több mint 356 millió dollárt fordítottunk ilyen jellegű jótékony célokra...Tevékenységünk középpontjában azon országok nonprofit jellegű tevékenységet folytató intézményei állnak, ahol az Alcoa mint vállalat jelen van...2002-ben az Alcoa Alapítvány több mint 17,2 millió dollárnyi összeget adományozott a világ különböző részein...” Több cég dönt úgy, hogy arculatának javítását a kultúrához való kötődés révén éri el. Példaként említhetjük a Philip Morrist-t, akik a Győri Balett szponzoraként szereztek hírnevet maguknak. A társadalmi felelősség a helyi közösséggel való kapcsolat szempontjából is fontos – a helyi közösségek kulturális életében való részvétellel a vállalat bizonyíthatja, hogy annak aktív és felelős tagja. Székesfehérvár egyik, gazdasági szempontból legerősebb és legsikeresebb vállalata, a Karsai Holdig Rt. pl. a város számos rendezvényét támogatja, többek között a minden év szeptemberében megrendezésre kerülő Fehérvári Vigasságok-at, vagy az augusztusban tartandó Királyi Napok-at. A kultúra szponzorálásában résztvevő cégek referenciához is juthatnak ily módon. A Művészetek Völgye 2002-es rendezvénysorozatának szponzora volt többek között a Pannontej Rt. és a Veszprémtej Rt. is. A két cég jóvoltából a fesztivál alatt több napon 17

át „Sajtból volt a völgy”. Taliándörögdön, a Francia Udvarban Sajt-és Borbár várt mindenkit déltől hajnalig. Reggelente pedig tejtermékek és péksütemények kerültek az asztalra. Programokban sem volt hiány, hiszen a felnőtteknek sajtgurító versenyt rendeztek, volt sajtvágó és sajtfelismerő verseny is, sőt, a sajtemelés sem maradt ki a vetélkedők sorából. Délutánonként karikaturista örökítette meg a sajtozókat. Folyamatosan teke, sajtos darts, társasjátékok és sajtos dobótábla működött az udvarban. A gyerekeknek is kedveskedett a Sajtklub, gyermekjátszóházat rendeztek nekik, Sajtkuckó névvel, ahol logikai és ügyességi játékok, keresztrejtvény, szókereső, kifestő, puzzle kapott helyet – mindez a sajt jegyében. A fesztivál első vasárnapján sajtos Guiness rekord kísérlettel mutatkoztak be a közönségnek. Az óriás sajtokat felvonultatásuk után közkézre bocsátották. Minden korosztálynak tetsző, rendkívül ötletes programok voltak ezek, és nagy sikert értek el. Jó példa ez arra, hogy egy kis kreativitással mennyi eseményt kapcsolhatunk egy termékhez. Minél több fajta eseményt szervez a vállalat, annál több életstílusú, korosztályú emberhez ér el mondandója. Érdemes tehát sokszínű programokat szervezni. Ezekkel a különleges programokkal a Pannontej és a Veszprémtej több célt is elértek: népszerűsítették termékeiket, referenciákhoz jutottak, növelték a közvetlen értékesítést, növelték a termékük iránti elkötelezettséget, közvetlen reklám-és médiumlehetőséghez jutottak. Az idegenforgalom és a kultúra szoros összefüggésben állnak. Az idegenforgalom elsődleges célja más országok életének, kultúrájának megismertetése. Ez kölcsönös kapcsolat, hiszen a kulturális élet színvonala, a színházi kultúra, a múzeumok, zenei rendezvények elősegítik az idegenforgalom növekedését, egy-egy művészeti fesztivál az adott ország vagy régió idegenforgalmára is hatással van. Jó példa erre a már említett kapolcsi Művészetek Völgye, amelyet 2002. nyarán már 14. alkalommal rendeztek meg. Kapolcs és a szomszédos 5 falu mára kinőtte a Művészetek Völgyét, évről évre egyre több magyar és külföldi – főleg német nyelvű – választja a Völgyet nyári pihenésének, kikapcsolódásának és szórakozásának célpontjául. Másik példaként említeném a Budapesti Fesztiválközpont Kht. által szervezett Budapesti Tavaszi Fesztivált, amely rendezvény felvonultatja a legkülönbözőbb klasszikus kulturális értékeket. A programok között megtalálhatók színházi előadások, komolyzenei koncertek éppúgy, mint népzenei, népitánc-rendezvények, kirakodóvásár stb. 18

A Budapesti Fesztiválközpont Kht. a Budapest - Fesztiválváros koncepció alapján működik. Tevékenységének köszönhetően a magyar főváros művelődési szempontból egyre előkelőbb helyet foglal el a ranglistán, jó úton halad, hogy ismét Európa egyik kulturális fővárosa legyen. A Fesztiválközpont munkájával - tevőleges vagy összefogó formában - esztendőről esztendőre jelen van Budapest össze kulturális eseményében. A szezon a Tavaszi Fesztivállal indul és az Őszivel zárul, a kettő között természetesen rengeteg kulturális program várja a vendégeket és a fővárosiakat. A Budapesti Fesztiválközpont Kht. feladata, hogy ezek a rendezvények, s természetesen elsősorban a nagy fesztiválok különbözőségüket megtartva egy valamiben mégis hasonlítsanak egymásra: magas művészi színvonalat képviseljenek, mint a Fővárosi Önkormányzat programsorozatai. Az iroda munkájához tartozik az is, hogy a kulturális eseményekben rejlő PR-lehetőségeket teljes egészében kihasználja - vagyis itthon és külföldön egyaránt elérje, hogy Budapestet mindenhol Fesztiválvárosként emlegessék. Ezen okokból kifolyólag a 2003-as Budapesti Tavaszi Fesztivál szponzorai ill. támogatói között, a rengeteg vállalat és szervezet, intézmény mellett szerepelt a Magyar Turizmus Rt, a Budapesti Turisztikai Hivatal, és a Fővárosi Közgyűlés Turisztikai Bizottsága is. A rendezvény sikerével természetesen egyre híresebb lesz, egyre több látogatót vonz, úgymond rangot kap. Jól látható ez a Budapesti Tavaszi Fesztivál esetében. A Fesztivál sikerével annak presztízse hozzáadódott, hozzáadódik a támogató vállalatok imageéhez. A támogató vállalatoknak természetesen ez is volt elsődleges céljuk a rendezvény támogatásával. A gazdasági életben szereplő vállalatok számára az ilyen image-növelő hatás vonzóvá teszi a sikeres rendezvényt, szívesebben vállalkoznak az esemény támogatására, szponzorálására. A fogyasztó magatartását legerősebben és legmélyebben a kulturális jellemzők befolyásolják. A társadalomban felnövő gyermek a szocializáción keresztül sajátítja el az adott társadalom által elfogadott értékeket, célokat és magatartásmintákat, hitrendszert – az adott társadalom kultúráját. Ez vezérli majd viselkedését. A kultúra határozza meg tehát viselkedésünket és igényeinket. 19

A kulturális programokban való részvétel speciális lehetőségeket nyújt azon vállalatok számára, akik ilyen módon különleges körülmények között találkoznak üzleti partnereikkel, fogyasztóikkal. Nemcsak a vállalat által kívánt üzenet és kép továbbítására alkalmas egy ilyen esemény, de a személyes találkozásra is kiváló lehetőséget teremt. A kereskedelmi szituáción kívüli találkozás előnyein túl az esemény presztízsét is biztosítják, és ez pozitívan hat a támogató vállalat presztízsére is.

4. A kultúra szponzorálásának területei 4.1. Kulturális rendezvények A kulturális rendezvényeket attól függően, hogy mekkora kaliberű rendezvények, mennyi embert vonzanak, több csoporta oszthatjuk - a következő bontásban: - Tömegrendezvény - Rendezvénysorozat - Kisrendezvény Ezen a három csoporton kívül másféle csoportosítást is végezhetünk. A felsorolt „típusú”

rendezvények

lehetnek

nemzetközi,

hazai,

regionális

illetve

helyi

tömegrendezvények / rendezvénysorozatok / kisrendezvények. És persze egy hazai tömegrendezvény is lehet nemzetközi hírű stb. Az adott területen működő jelentősebb vállalatoknak érdemes támogatni a rendezvényeket – tehát a nemzetközi rendezvényeket a helyszínül szolgáló országokban működő vállalatoknak, az országos rendezvényeket az adott ország jelentősebb vállalatainak, a helyi rendezvényeket a szűkebb környezetben működő, de ismertségre törekvő vállalatoknak, akik ily módon tovább javíthatják image-üket. A következőkben a fenti hármas bontást vizsgálom meg közelebbről. 4.1.1. A tömegrendezvények jellemzői Mint ahogy az elnevezés is mutatja, a tömegrendezvények legfőbb jellemzője, hogy nagy embertömegeket vonz, szórakoztató jellege miatt. A közönség általánosabb, 20

szórtabb, de egy közös pontjuk mindenképpen van – amiért részt vesznek a tömegrendezvényen. Természetesen többféle kulturális műfajban is lehetséges tömegrendezvény

szervezése,

de

Magyarországon

többnyire

a

könnyűzenei

tömegrendezvényeknek van sikere, és ezek a leggyakoribbak. Nemzetközi tömegrendezvény magyarországi helyszínnel a Sziget Fesztivál, mely az idén nyáron tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre az Óbudai szigeten. A Fesztivál hazai élvonalbeli fellépők mellett neves nemzetközi sztárokat is felvonultat minden évben. Az egész Európában, de talán a világ egyéb részein is ismert és közkedvelt Sziget Fesztivál nem csak a látogatók, de a szponzoráló vállalatok számára is vonzó. Magyarországon a könnyűzenei tömegrendezvények rengeteg fiatalt vonzanak. Évrőlévre több fesztivál „növi ki magát” kisebb helyi rendezvényből regionális vagy országos jelentőségűvé. Ez történt az 1993-ban, Mezőtúron induló zenei fesztivállal is, ami a Kelet-Magyarországi Régió első zenei fesztiválja volt. Akkor még egy színpadon kb. 20 magyar zenekar lépett fel közel 1500 látogató előtt. Az évek során folyamatosan bővült a fesztivál programja, melyben - a vidéki fesztiválok közül elsőként - a hazai élvonalbeli fellépők mellett neves nemzetközi sztárok is szerepelnek A rendezvény Mezőtúr város, valamint az Alföld kulturális programjainak szerves részévé vált, ismertsége a kezdeti néhány megyéről országos jellegűvé szélesedett. A Fesztivál lassan kinőtte eredeti helyszínét, és a tavalyi évben (2002.) 5 éves megállapodást írtak alá a Kecskeméti Szabadidőpark üzemeltetőjével A Szabadidőpark mind területét, mind szolgáltatásainak színvonalát tekintve ideális helyszín egy nyári tömegrendezvény megvalósításához. A fesztivál a Sziget Fesztiválhoz hasonló módon a szponzorok számára is egyre népszerűbb lesz. A most Wanted Fesztivál néven működő rendezvényt már olyan vállalatok is támogatják, mint pl. a Pepsi, Bomba, Borsodi Sör, Viva+ - mind olyan vállalatok, melyeknek a Fesztivál résztvevőivel egybeesik a célcsoportja, és az ilyen vagy ehhez hasonló tömegrendezvények szponzorálásával sok embert elérhetnek.

21

4.1.2. A rendezvénysorozatok jellemzői A rendezvénysorozatok alapvető jellemvonása, hogy több kisebb rendezvényből állnak. Természetesen több műfajban is gondolkodhatnak a rendezvénysorozatok szervezői, lehet tehát zenei, képzőművészeti, filmművészeti rendezvénysorozatot szervezni, és így tovább. Ezek a műfajok keveredhetnek is, nem feltétlenül kell egy műfajnál maradni. Nézzünk meg néhány példát a különféle rendezvénysorozatokra. Magyarországon szervezett nemzetközi rendezvénysorozat pl. a Nemzetközi Zenei Fesztivál, melyet minden nyáron megrendeznek Pécsett. A Pécsi Szimfonikus Zenekar szervezésében zajló - minden évben más-más tematika köré épülő - rangos zenei rendezvénysorozat neves hazai és külföldi előadóművészek közreműködésével várja a zeneszerető közönséget. Hazai rendezvénysorozatra jó példa az 1996-os évben megrendezésre kerülő '96 Magyarország rendezvénysorozat, melynek fő célja volt, hogy a honfoglalás millecentenáriumi évfordulójához kapcsolódva az egész országra kiterjedően növeljék a turisztikai kínálatot és fokozzák a nemzetközi propagandát a turizmus fellendítése és hazánk turisztikai, kulturális, népművészeti értékeinek, hagyományainak szélesebb körű bemutatása érdekében. Az egyes programok támogatása pályázat alapján történt. A beérkezett 923 darab pályázatból 397 kapott támogatást. A 365 napon át tartó rendezvénysorozat kiemelkedő eseményei voltak többek között: Tavaszhívogató Buli, Budapesti Tavaszi Fesztivál, Magyar iskola 1000 éve című kiállítás, II. Nurejev Nemzetközi Balettverseny, Liszt Fesztivál, Repülő Hollandi Vitorlás Világbajnokság, Budapesti Búcsú, Szegedi Szabadtéri Játékok, Visegrádi palotajátékok, Gyulai Várszínház, Régi zene Napok, Dunamenti Folklórfesztivál. Az egyes rendezvények költségéhez viszonyítva a támogatás aránya átlagosan 25-30 százalék volt. A rendezvénysorozat létrehozásában számos magyarországi vállalat vett részt szponzorként. A regionális rendezvénysorozatok közül a Nyugat-Dunántúli Régiót érintő Pannon Ősz rendezvénysorozatot sportrendezvényekkel,

említeném valamint

példaként.

A

hagyományőrző

kiállításokkal, programokkal

zenei

és

tarkított

22

rendezvénysorozat eseményei Vas megye tíz településén zajlottak 2002. szeptember 16. és október 28. között. Helyi rendezvénysorozat pl. az 1996. óta minden évben megrendezésre kerülő Kispesti Kulturális Napok, mely több helyszínen, általában tíz napon keresztül, különféle előadásokkal, kiállításokkal, szórakoztató és művelődési műsorokkal várja a kispesti polgárokat és egyéb érdeklődőket. 4.1.3. A kisrendezvények jellemzői A kisrendezvény-kategóriába a maximum száz fős, célzott célcsoportot érintő események esnek, pl. vállalatok, intézmények, iskolák stb. által szervezett események. Ilyenek a kiállítás-megnyitók, zártkörű premier-előadások, a különböző egyetemi napok (Miskolci Egyetemi Napok, Pécsi Egyetemi Napok, Szent István Egyetemi Napok, stb.), melyek

sokszínű

kulturális

programokkal

várják

a

résztvevőket.

Az

ilyen

kisrendezvényeken a helyi vállalatok részt vehetnek szponzorként. Érdemes támogatóként jelen lenni azoknak a vállalatoknak, akik a hallgatók figyelmét fel szeretnék hívni magukra, mint potenciális munkahelyek. Szűkebb körű kulturális kisrendezvény lehet egy vállalat által a dolgozói és/vagy ügyfelei számára szervezett koncert, előadás, kiállítás stb. Példaként említeném a székesfehérvári Citroën Tóth Kft.-t, akik minden év végén meghívják partnereiket, ügyfeleiket a székesfehérvári Vörösmarty Színházba, egy, a számukra szervezett színházi előadásra. Egyre több vállalati karácsonyi rendezvény kapcsolódik színházi előadásokhoz, főként a Madách, a Víg, az Operett és az Új Színházban, ahol az alkalomhoz illő darab megtekintése után az előcsarnokban tartják az állófogadásokat – így mondanak köszönetet a vállalatok partnereiknek és dolgozóiknak egész éves tevékenységükért. Az ilyen rendezvények költségeit az adott vállalat állja, ilyen értelemben tehát ők a szponzorok. A kulturális rendezvények rövid áttekintése után szeretném kicsit közelebbről megvizsgálni a különféle kulturális területeket, műfajokat olyan szempontból, hogy melyik területet milyen módon lehet ill. érdemes szponzorálni a vállalatoknak. 4.2. A zenei események szponzorálása

23

A szponzorált kulturális területek közül első helyet a zene foglalja el. Jelentős méretű célcsoportokat lehet elérni a zene segítségével, hiszen a tinédzser kortól kezdődően szinte mindenki vonzódik valamilyen zenei irányzathoz, szinte nincs olyan ember, aki ne szeretne valamilyen zenét. A területet három részre oszthatjuk, klasszikus zenére, könnyűzenére, és népzenére. A három területtel érdemes külön foglalkozni, mert nem csak műfajilag különböznek egymástól, hanem a szponzorálás indokaiban és a megvalósításában is különbségek mutatkoznak. 4.2.1. Klasszikus zene A klasszikus zene szponzorálására egyre több példát láthatunk. A zenekarok, hangversenyek támogatói számára a klasszikus érték olyan image-et formáló tényezőt jelent, amely elsősorban azon vállalatok számára vonzerő, amelyeknek vállalati filozófiája hasonló értékeket tartalmaz. Így főleg a nagy múltra visszatekintő bankok, pénzintézetek, befektetési tanácsadó cégek fordítják figyelmüket a klasszikus zene támogatására. Az egyes művészek, zenekari csoportok, hangversenyek vagy koncertkörutak támogatása mind a klasszikus, mind a könnyűzene területén szóba jöhet. A kulturális szponzorálásnak ez a területe az, ahol a vállalati arculat kerülhet a széles nyilvánosság elé, különösen akkor, amikor a zenei esemény vagy zenekar a vállalat nevét viseli, mint pl. a Matáv Szimfonikus Zenekar. A Zenekar jogelődje 1907-ben alakult. A társulat - Magyar Szimfonikus Zenekar néven - 1990-től a Távközlési Zenei Alapítvány keretében működik, amelynek fenntartását 1992-tól a Magyar Távközlési Rt. vállalta. A Matáv döntése a hazai művészeti életben páratlan, hiszen nemcsak a művészi színvonal folyamatos emeléséhez szükséges anyagi feltételek biztosítja, hanem a zenekar elhelyezéséről is gondoskodik: 1995-ben felépül a Matáv Zeneház. Másik ide illő példa a MÁV Szimfonikus Zenekar, amit 1945-ben alapított az ország egyik legnagyobb vállalata, a Magyar Államvasutak, amely a mai napig is legfőbb támogatója a közel száz muzsikust foglalkoztató együttesnek. A hazai komolyzenében jelentős szerepet játszik a Budapesti Fesztiválzenekar, aminek legfőbb támogatói között van a Budapest Bank, a Raiffeisen Bank, a Zwack Unicum, a Pricewaterhouse Coopers, az Ernst & Young Kft – akik mind fontosnak tartják a 24

klasszikus értékeket, és ezt ki is hangsúlyozzák. A zenekar az ő támogatásuk segítségével fedezi a különféle költségeit, a hangszervásárlástól neves külföldi vendégkarmesterek meghívásáig. 4.2.2. Népzene Véleményem szerint a magyar népzene – és általában a népművészet – támogatására több pénzt kéne szánnia az országnak és a Magyarországon működő vállalatoknak. A hagyományainkat nemcsak, hogy meg kellene őriznünk, hanem terjesztenünk is kéne. Egyre többet és gyakrabban halljuk azt a kifejezést, hogy „Európába tartunk”. A magyar népzene, néptánc és népművészet az európai kultúra része, az is kell, hogy maradjon. Ez az, amiről leginkább elmondható, hogy magyar, így a mi kultúránkat képviselheti Európában és az egész világon. Jó lenne, ha minél szélesebb tömegben megismernék az európai lakosok, és az Európán kívül élő nemzetek is Szerencsére jó néhány vállalat szívén viseli a magyar népzene sorsát, szponzorálják a különböző intézményeket és rendezvényeket. A Fonó Budai Zeneház egyik fő támogatója pl. a budapesti 77 Elektronika Kft. A Zeneházban koncerteket, előadásokat nézhetnek és hallhatnak az érdeklődők és természetesen táncházak is megrendezésre kerülnek itt. A Zeneház is támogat több népzenét játszó együttest, pl. az 1984-ben alakult Ghymes együttest. A „Ghymes zene” magyar, valamint közép- és kelet európai népzenei gyökereken táplálkozik, de a hagyományos népi hangszerek mellet (hegedű, brácsa, cimbalom, duda, bőgő, lant, koboz, tökcitera, tárogató) előkerült a szaxofon, a dobfelszerelés, improvizációk készültek és anélkül, hogy észrevették, vagy akarták volna, belekeveredtek az ún. „world music” kategóriába. Az együttes az évek során több díjat is nyert, pl: Magyar Művészetért díj, Don Quijote díj, MAHASZ Arany Zsiráf díj, Magyar Rádió eMeRTon díja. Több vállalat is úgy gondolja, érdemes a Ghymes együttest támogatni. Ilyen vállalatok pl. a Matáv, az EMI, a 6P Reklámügynökség. A székesfehérvári Alba Regia Táncegyesület célja és feladata, hogy segítse a néphagyomány, különösen a néptánc és népzenei értékek felkutatását, ápolását, megőrzését

és

beillesztését

a

kulturális

életbe.

Állami

és

önkormányzati 25

rendezvényeken, jótékonyági rendezvényeken, fesztiválon szolgáltatnak műsort az érdeklődőknek. Az Egyesület kiemelkedően közhasznú szervezetként működik. Székesfehérvár Megyei Jogú Várossal történt Együttműködési Megállapodás alapján az Alba Regia Táncegyesület feladata a minden évben megrendezésre kerülő Királyi Napok Néptánc Fesztivál szervezése és lebonyolítása. A rendezvény költségeinek kb. felét az Önkormányzat szolgáltatja az Egyesületnek. A fennmaradó összeget többnyire Székesfehérváron működő vállalatok szponzorálásából gyűjti össze az Egyesület. A szponzorok között vannak nagyvállalatok is (pl. Alcoa Köfém, IBM, Visteon, OTP Bank Rt, Korona Rt) és kisebb cégek is, akik lehetőségeikhez mérten támogatják a Fesztivált. A Karsai Alba Kft. (akik műanyag csomagolóeszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkoznak) pl. minden évben vállalja, hogy a rendezvényen felhasználásra kerülő összes műanyag poharat, tányért és evőeszközöket ingyen bocsátják a szervezők rendelkezésére. Akadnak olyan virágboltok, akik arra vállalkoznak már több éve, hogy a Fesztivál idejére feldíszítik a helyszínt, Székesfehérvár belvárosát. A szponzoráló vállalatok nevét az Egyesület minden kiadványán, belépőjegyén, műsoranyagán feltünteti. Emellett a rendezvény ideje alatt minden nap két alkalommal felolvassák a színpadon a Fesztivált és az Egyesületet támogató vállalatok nevét az egybegyűlt közönségnek. A

Az Alba Regia Táncegyüttes egyik szóróanyaga, belső oldalon a támogatóik felsorolásával

26

Meg szeretnék még említeni egy székesfehérvári éttermet, a Szárcsa Csárda és Fogadót, akik újszerű, ötletes módját választották az Egyesület támogatásának. A hely berendezése nagyon érdekes, sajátosan keveredik a századfordulós bécsi, a múlt századi biedermeier és a hagyományos paraszti stílus. Az étterem mennyezete fa szerkezetű. A fából készült tartógerendákba a vendégek bevéshetik a nevüket, amennyiben egy meghatározott összeget befizetnek az Alba Regia Táncegyüttes számára. A Táncegyüttes művészeti vezetője a jövőt illetően optimista. Úgy látja, egyre többen tartják fontosnak a népi hagyományokkal foglalkozó csoportok támogatását. 4.2.3.Könnyűzene A zenén belül ezzel a területtel rengeteg fiatalt lehet elérni, a fiatal korosztálynak több, mint a fele rendszeresen jár koncertekre, legkedvesebb műsoraik a különböző toplisták és a videoklipek. A könnyűzenére hatalmas ipar épül, számos embernek biztosít munkalehetőséget – a lemezkiadás, a könnyűzenével foglalkozó sajtótermékek, nyomtatványok, rádió-és televízióműsorok területén. A legnagyobb sztárok államfőnek kijáró fogadtatásban részesülnek, a rajongók számára pedig ők a legfontosabb példaképek. A koncerteken, lemezhallgatáson kívül zenét hallunk a rádióban, ilyen módon – még ha csak háttérrádiózás formájában is – végigkíséri egész napunkat. Mondhatjuk, hogy a zene életünk részévé vált. A zenehallgatás kikapcsolódást jelent a napi gondokból, a szponzori hatás tehát kellemes környezetben éri a fogyasztót, fogékonyabbá válik az esemény iránt, különösen akkor, ha a szponzor tette lehetővé, hogy kedvenc énekesét meghallgassa. Így jobban megmarad emlékezetében a szponzor is. Egyre több vállalat ébred rá, hogy a zenei szponzorálás egybeesik üzleti céljaival. A fiatalok ugyanis egyre fontosabb célcsoportot jelentenek marketing szempontból, mivel egyre nagyobb vásárlóerőt képviselnek, nemcsak a szórakozás, öltözködés területén. A háztartási gépeket és felszereléseket nagy részét még a húszas éveikben beszerzik, saját autót vezetnek, nem is beszélve a mobiltelefonokról. Az ő elérésük kedvenc zenéjükön, együttesükön keresztül kézenfekvő megoldásnak látszik. Ezek a tendenciák vezetnek egy vállalatot a könnyűzene szponzorálásához. A szponzorálásnak több fajtája is lehetséges ezen a területen. 27

A zenekarok, énekesek számára komoly kiadást jelent a CD-k, kazetták kiadása, különösen az első megjelenéskor. A költségeik egy részét szponzorok finanszírozzák. Ilyenkor a szponzorok neve megjelenhet a lemez-illetve kazettaborítón.

Az Irigy Hónapjmirigy legújabb CD-jének borítója, hátulján a szponzorok felsorolásával

A lemezek eladásának növeléséhez szükség van videoklipek készítésére, ezek is óriási összegeket emésztenek fel. Ez a fajta szponzorálási lehetőség kedvező lehet pl. idegenforgalmi vállalatoknak, szórakozóhelyeknek. Gyakori a turné szponzorálása is. Itt a két félnek a kölcsönös előnyök figyelembevételével és esetleg kompromisszumok árán kell érdekeiket összeegyeztetni. Ha a szponzoráló vállalat az ország egy adott részén érdekelt üzletileg, akkor érdemes a turnét ezen a területen lebonyolítani, különféle reklámakciókkal, személyes eladással és eladásösztönző módszerekkel összekötve. A szponzorált együttes vagy énekes számára szerepe van a turné szponzorálásának elfogadásában a rohamosan növekvő technikai elvárásoknak is. Az előadásokhoz szükséges professzionális hang-és fénytechnika, a biztonsági rendszerek, a turnék költségei nagy összegeket emésztenek fel. A szponzor számára – pl. hangszergyártó cégek, vagy olyan használati cikkek gyártói, mint mondjuk az erősítők – referenciát jelenthetnek a koncertek, zenei anyagok. A magyarországi Fiesta, Roy és Ádám, az Irigy Hónaljmirigy és Ákos szponzora pl. a Roland East Europe Kft, akik elektronikus hangszereket forgalmaznak.

28

A Roy és Ádám együttes szponzorainak felsorolása az együttes honlapján

Egy gyártó cég bemutathatja termékeit a szponzorált zenekar ill. együttes segítségével. Megállapodást köthetnek, hogy a zenekar a szponzor által gyártott ruhákban vagy kiegészítőkben lép fel – mint ahogy teszi ezt a Fiesta együttes és a G.Gecco ruhanemű forgalmazó cég vagy a Republic együttes és az Avanglion napszemüveg gyártó-és forgalmazó cég. Az említett szponzorált együttesek hanghordozóikon is feltüntetik az Avanglion és a G.Gecco vállalatok neveit, logóit - amellett, hogy viselik is a termékeiket, így is népszerűsítik őket. Biztos, hogy ezek a cégek az értékesítés növekedésére számíthatnak így, hiszen a fiatalok utánozzák az általuk kedvelt együttesek tagjait, megpróbálnak a külsőségeket tekintve hasonlítani hozzájuk. Meg szeretném még itt említeni a Sziget Fesztivált, ami évekig Pepsi Sziget néven került megrendezésre, mivel fő szponzora a Pepsi volt. A rendezvényen rengeteg könnyűzenei koncertet láthat és hallhat a közönség. Természetesen nemcsak a Pepsi szponzorálja az eseményt, de ők ezzel a Közép-Európában híressé vált fesztivállal jelentős image-építést értek el, emellet a Sziget rengeteg lehetőséget adott a reklámra, arról nem is beszélve, hogy a rendezvény egész területén csak a Pepsi által gyártott szénsavas

üdítőitalokat

szabad

forgalmazni.

Ennek

következményeképpen

természetesen óriási mértékben nőtt a rendezvény a közvetlen értékesítés. A szponzornak is érdeke a szponzorált sikere, ezért a figyelemfelhívó kampány során is együttműködhetnek olyan formában, hogy előzetes játékokon, vetélkedőkön jegyeket lehet nyerni a vállalat által szponzorált eseményre. Jó példák erre a kereskedelmi rádiókban nap mint nap hallható játékok, ahol koncertjegyeket nyerhet a hallgató a

29

szponzorált koncertre – az általam legutóbb hallott ilyen „akció” a budapesti Bryan Adams koncertre vonatkozott, ahova a Danubius Rádióban lehetett jegyet nyerni. A kereskedelmi rádiók és televíziók egyébként előszeretettel szponzorálják a divatos, közkedvelt könnyűzenei irányzatok képviselőit. Szinte minden magyar együttes, zenekar támogatóinak névsorában ott szerepel a Danubius vagy a Juventus Rádió, a tv2 vagy az RTL Klub neve. Ezzel egyértelműen a nézettségüket ill. hallgatottságukat szándékoznak megnövelni. Belső PR szempontból kedvező fogadtatásra talál, ha a közkedvelt szponzorált zenekar vagy énekes(nő) találkozik a cég dolgozóival vagy azok gyerekeivel. A könnyűzene azért olyan vonzó a szponzorok számára, mert nagyon jó elérést biztosíthat a célközönséghez – nem csak a koncertek során, hanem a televíziós közvetítések útján, a rádió, sajtó segítségével, hiszen a zene mindennap elér minket, méghozzá kellemes környezetben. 4.3. A képzőművészet szponzorálása A képzőművészeti szponzorálásnál elsősorban a kiállítások jöhetnek szóba. A szponzornak már a szponzorált kiállítás kiválasztásánál nagy gondossággal kell eljárnia, a már többször említett szempont, a célcsoportok fontossága miatt. A kiállítás témájának és a várható látogatói összetételnek valamilyen formában kapcsolódnia kell a vállalat célkitűzéseihez. A kiállítás olyan bemutató, ami képet ad az emberiség által elért eredményekről, bővíti az ismereteinek, de ezek mellett meghatározott célokat is szolgálhat. A képzőművészeti kiállítások szponzorálásakor a szponzornak nem feladata a közvetlen módon a kiállításhoz kapcsolódó teendők elvégzése – mint pl. a kiállításon szereplő műalkotások kiválasztása - , de egyéb területeken szükség van a szponzor és a szponzorált szoros együttműködésére. A kiállítás résztvevőinek megvan az igényük arra, hogy a kiállításról megfelelő ismertető anyaghoz jussanak, részben pénzért, részben ingyen. A szponzornak érdeke, hogy ezeken az ismertető anyagokon szerepeljen legalább a neve és a vállalat logója. Figyelniük kell azonban arra, hogy ez a megjelenés ne legyen túl hivalkodó.

30

A szponzornak érdeke, hogy ne csak a téma iránt érdeklődő műértők vagy szakemberek látogassák meg az adott kiállítást, hanem üzleti partnerei is minél nagyobb számban vegyenek részt azon. A meghívottak körének kijelölése a szponzor egyik legfontosabb feladata – a meghívás révén válik ismertté szponzorálási tevékenysége a számára legfontosabb célcsoport körében. A főbb hazai és külföldi partnerek mellett a kormányzati, önkormányzati, banki kapcsolatok képviselőit is célszerű meghívni. A meghívás módja is nagyon lényeges kérdés. Érdemes a meghívó mellé levelet is mellékelni, megfelelően megfogalmazott és jól olvasható formában – nem ronthatjuk el a képzőművészetet támogató vállalatról kialakult pozitív képet egy rossz külalakú meghívólevéllel. A kiállítás lefolytatásakor a szponzornak ügyelnie kell arra, hogy az általuk meghívott vendégeket megfelelő beosztású személy fogadja, és biztosítani kell azt is, hogy a vendégeket „kalauzoló” kísérő megfelelő képzettséggel és ismeretekkel rendelkezzen. A vállalat így megerősítheti a meghívott azon érzését, hogy ő nem csak, mint üzleti partner fontos a vállalat számára, hanem úgy is, mint a képzőművészetet, kultúrát kedvelő ember. Más jellegű lesz így az ügyfelekkel, partnerekkel történő kapcsolattartás. Szükség van néha arra, hogy a vállalat dolgozói, vezetői kötetlenebb körülmények között találkozzanak az ügyfelekkel. Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a vállalat által rendezett eseményen - jelen esetben a kiállításon – az ő versenytársai nem vesznek részt, így a partnerek a kötetlen beszélgetés során a figyelmüket a vállalat dolgozóinak szentelhetik. A jelentősebb kiállítások előtti sajtótájékoztató is lehetőséget teremt a szponzoráló vállalat számára a nyilvánosság előtti megjelenésre és arra, hogy a nevét egy rangos eseménnyel kapcsolják össze. A szponzornak a sajtótájékoztatón is figyelnie kell arra, hogy ne a saját eredményeivel terhelje a közönséget. Visszafogottnak kell lennie, az esemény rangjának méltatása mellett arra kell összpontosítania, hogy hangsúlyozza a vállalata és a szponzorált terület közötti kapcsolat főbb érveit. Jó példa erre az Inter-Európa Bank által 2001-ben rendezett „Antik Enteriőr Régiségkiállítás és Vásár”, melyről annak beharangozásakor a Bank így adott hírt: „A 2001. év egyik kiemelkedő kulturális eseménye az idén már nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Antik Enteriőr Régiségkiállítás és Vásár. Az Inter-Európa Bank

31

idén már harmadik alkalommal kizárólagos szponzorként támogatja az eseményt, amit a Műcsarnok bensőséges termeiben lehet majd ismét megtekinteni. Az Inter-Európa Bank Rt. küldetése az, hogy innovatív, kreatív és interaktív szolgáltatásokat nyújtson. Ugyanakkor a bank tisztában van társadalmi felelősségével, és tudatában van annak, hogy jelenlegi és jövőbeni eredményei csak olyan értékeken nyugodhatnak, amelyek a múltban is hozzájárultak a sikerek eléréséhez. Az Antik Enteriőr kiállítás támogatásakor az IEB ugyanezt vette figyelembe: a múlt és a jövő értékeinek összekapcsolását. Az ilyen jellegű események támogatásával az üzleti stratégiánkra épített marketingkommunikációs célokat követjük. A társadalmi felelősségvállalásunk és az üzleti megfontolás összekapcsolása az Antik Enteriőr kiállítás támogatásában egyértelműen megnyilvánul. Az idei évben egy olyan "kiállítást" tervezünk, ahol a bank néhány új bankkártyáját mutatjuk be a design megjelenésüket képező Nádler István festmények társaságában. A standot most is teljesen átjárhatóvá tesszük, tehát az érdeklődők a kiállítás szerves részeként tekinthetik majd meg a bank ajánlatait. A stand teljes keresztüljárhatósága egyben kifejezi bankunk elkötelezettségét az ügyfeleink felé mutatott nyitottság, valamint a biztonságos és kényelmes megoldások iránt. ” [1.] A Bank a nyilatkozatában az eseményre koncentrált, de egyben tudatosította is az olvasóban a saját szerepének fontosságát, olyan módon, ami szimpatikussá teszi őt az olvasók számára – az Inter-Európa Bank egy kreatív bank, aki összekapcsolja a múlt és a jövő értékeit. Üzleti megfontolásai tudatosak, de a társadalom iránt is felelősséget vállalnak. A Kiállítás is tükrözi a Banknak ezt az image-ét, újszerű ötlettel álltak elő, amikor ötvözték a bank szolgáltatásának bemutatását a festmények látványával. A Raiffeisen Bank a kortárs művészetben keresi a tartós és komoly értékek megjelenítését.

A

Bank

jelentős

mértékben

támogatja

a

kortárs

magyar

képzőművészetet. Mecénási tevékenysége az utóbbi két-három évben élénkült meg. A Bank Duna-parti székházában található Raiffeisen Galéria évi 6 alkalommal tart időszaki kiállításokat - melyek a művészeti élet egyre fontosabb eseményei - magyar kortárs képző- és fotóművészek alkotásaiból. A Galéria kiállítási naptárába azon kortárs magyar képzőművészek kerülhetnek be, akik (szakmai önéletrajzot és az alkotásaikról 32

reprodukciókat

tartalmazó)

pályázati

anyagot

juttatnak

el

a

Bank

marketingkommunikációs főosztályára. Évente egy alkalommal a két művészettörténész és a három banki munkatársból álló kuratórium értékeli a pályázati anyagokat, és összeállítja a következő év kiállítási naptárát. A Bank - a kiállítóterem biztosítása mellett - elkészíti a kiállítás kiadványait, médiamegjelenést biztosít, és megszervezi az ünnepélyes megnyitót. Ezzel a tevékenységével a támogatja a kiállító művészt, és ez által a kortárs képzőművészetet is, ugyanakkor saját image-ének építését is elősegíti, ne felejtsük, milyen fontos, hogy a kiállítások helyszíne a Bank nevét viseli – Raiffeisen Galéria – és ők készítik el a kiállítások kiadványait is, saját arculatuknak megfelelően és saját szerepüket kihangsúlyozva. Prospektus külső borítója a Raiffeisen Galéria legújabb kiállításáról

A magyarországi mobiltelefon-szolgáltató vállalatok mindegyike szerepet vállal a hazai kultúra támogatásában. A Pannon GSM Rt. pl. fő szponzora volt a „Magyar Sajtófotó 2000” kiállításnak. A sajtófotó sajátos módon vegyíti az információközlést a művészettel: miközben aktualitásokat közöl, a pillanat jó időben és jó szögben történő megörökítésével az érzelmekre és érzékekre is hat - olykor talán jobban, mint maga a szöveg. Ilyen megközelítésben tehát beleillik a Pannon GSM profiljába, megfelelő módja az Rt. image-építésének. A Pannon GSM igyekezett a közönséget minél jobban bevonni a kiállításban való részvételbe, oly módon, hogy interaktívvá tette azt. A látogatók számára lehetővé tette, hogy kiválasszák a számukra legkedvesebb képeket. A fotók

33

illetve fotósorozatok sorszámait sms útján elküldve szavazni lehetett a kiállított darabokra. Az a fotó, mely a legtöbb voksot kapta, a „Közönségdíjas Pannon Fotó” címet szerezte meg. A Pannon GSM a szavazókat is jutalmazta - a szerencsés nyertes egy mobiltelefon tulajdonosa lett. Ezzel az ötlettel megnövelték az érdeklődők számát, megnövelték a saját forgalmukat (sms), és a vállalat nevével tisztelték a közönségnek legjobban tetsző fotót, ami nemcsak a kiválasztott fotónak megtiszteltetés, de a Pannon GSM-nek is. 4.4. A színházak szponzorálása A színházak napjainkban meglehetősen nehéz helyzetben vannak. A globalizáció világában, a tömegkultúra elterjedtével, a televíziózás fénykorát éljük. Magyarországon a szabadidő eltöltésének leginkább közkedvelt és elterjedt módja a tv-nézés. Ez nagy konkurenciát jelent a színháznak. Az 1990-es rendszerváltással a színháznak finanszírozási nehézségekkel is meg kellett küzdenie, megváltozott a támogatási rendszere. 1991-ben már sokadszor változott az állami támogatás elosztására vonatkozó irányelv. Ekkor megállapítottak egy ún. „számított működési kiadás”-t, ami lényegében azt az összeget adja, amely elegendő a színház minimális működéséhez, az életben maradásához. A hiányzó összeget a színházaknak más forrásból kell megszereznie. Ezért új, addig ismeretlen módszereket kellett alkalmazniuk. 1996-tól ismét változás történt a színházaknak juttatott állami dotáció elosztásában. A támogatás két részre oszlik, az egyik a központi költségvetésből származik és a színházak fenntartási költségeit fedezi, a másik részt az önkormányzatok adják, ez a produkciós támogatás. A színházak támogatásának szintén több módja lehetséges. Egy vállalat támogathat egy előadást, egy évadot, vagy bartelek útján, esetleg pénzösszegek adományozása révén segítheti a színházat. A színház viszonzásul megjeleníti kiadványain – műsorfüzetében, plakátokon, az előadások jegyein – a szponzoráló, támogató vállalat nevét és logóját. Egyes előadáspkra tiszteletjegyeket is adhat a támogatóknak, melyeket a vállalat felhasználhat belső-PR célokra (saját munkatársai között osztja szét) vagy külső-PR célokra (meghívhatja az előadásra ügyfeleit, partnercégeit) egyaránt. 34

Azok a vállalatok támogatnak elsősorban színházakat ill. színházi előadásokat, akik gazdasági erejüket és jelentőségüket szeretnék ily módon tudatosítani a közönségben, és természetesen image-üket javítani. A DHL Magyarország szintén támogatja a kultúrát, méghozzá a színházművészetet. Ahogy ők mondják, az egyéni hozzájárulás mellett nagyon sokat számít a színházak támogatói köre, azok a cégek, akik a kultúrát, a színházat - mint valódi értékek közvetítését - elsőrangú feladatnak tartják. Azért esett választásuk a Vígszínházra, mert a színház játékstílusa, darabválasztása rendkívül változatos - a klasszikusok mellett modern darabokat, igényes szórakoztató műveket, zenés produkciókat adnak. A DHL célja elmondásuk szerint az, hogy hozzájáruljanak a színházi értékek átadásához, továbbításához és ahhoz, hogy továbbra is sok értékes irodalmi műből készülhessen nagy sikerű bemutató, minél több előadásban láthassuk a sokoldalú egyéniségű, fantasztikus munkabírású és tehetségű társulat tagjait. Egy másik budapesti színházról szeretnék még említést tenni, a Merlin Nemzetközi Színházról. A Színházban a magyar nyelvű előadások mellett angol nyelvű darabokat is láthatnak a nézők. Éppen ezért sok olyan vállalat támogatja a Merlin Színházat, amelynek angol vagy amerikai érdekeltségei, tulajdonosai vannak. Ilyen vállalatok pl. a következők: British-American Tobacco Hungary, British Airways, The Budapest Sun. Végezetül pedig nézzünk egy vidéki színházat, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházat. Itt a támogatásnak azt a formáját is alkalmazzák, amit a Miskolci Nemzeti Színházban vezettek be először, és azóta már több vidéki és fővárosi színházban is működik. A különböző (arany-ezüst-bronz) fokozatú támogatók egy évre megvásárolják a nézőtér egy-egy székét. A kis táblával megjelölt széken, és az előcsarnokban elhelyezett

hálafalon

köszöni

meg

a

színház

a

támogatást

az

ún.

„Páholytulajdonosoknak”. Sok helyi vállalat támogatja ilyen módon a zalaegerszegi színházat. A Hevesi Sándor Színház öt alkalommal várja színházi előadásra és az azt követő partira támogatóit. A hangulatosan berendezett előtérben, szórakoztató műsoros esten üzleti bejelentést tehetnek a páholy tagok, kötetlen hangulatban tánccal, szerencsejátékkal tölthetik szabadidejüket a vendégek. 4.5. A filmművészet szponzorálása A filmművészetet támogató vállalat részt vehet már a film gyártásában is, vagy később is „csatlakozhat” - támogathatja a film bemutatását, beharangozását. 35

A filmet készítő művészek többféleképpen is viszonozhatják a vállalatnak a támogatást. Megjeleníthetik

a

film

elején

és/vagy

végén

a

támogató

vállalat

nevét,

köszönetnyilvánítással együtt. A film plakátjain, reklámanyagán is feltüntethetik a támogatók, szponzorok nevét. Ezeken a lehetőségeken kívül meg kell említenünk a „product placement”-et (kb.: termékelhelyezés). Ennek lényege, hogy úgy építenek be egy terméket egy játékfilm eseményébe, mintha az valóban díszlet vagy kellék lenne. A színészek használják a terméket, és eközben annak márkája világosan kivehető. Szerencsés esetben a nézőnek nem tűnik fel, hogy a terméket szándékosan, egy jól megtervezett marketingstratégia részeként helyezték el a filmben. Hogy külföldi filmet hozzak fel példaként, a Mátrix c. film fő szponzorai a Nokia és a Panasonic voltak. A termékek úgy jelentek meg a filmben, hogy nem keltettek ellenérzést a nézőkben, sőt, mondhatjuk, hogy a szereplők által használt Nokia 7510-es mobiltelefonok és Silhouette napszemüvegek divatot teremtettek. Rossz példákat is fel lehet azonban sorolni, méghozzá szép számban. A magyar nézőközönségben ellenérzéseket keltettek a „Kalózok” és a „Miniszter félrelép” c. magyar filmekben feltűnően felvonultatott különböző termékek ill. vállalat-nevek, pl.: Pizza Hut, Volkswagen Beetle, Danubius Rádió. Sajnos néhány filmnél úgy érezheti a néző, hogy egy másfél órás reklámklippet néz. Óvatosan kell tehát bánni a product placement eszközeivel, mert a vállalat a kívánatossal ellenkező hatást is kiválhatja a nézőből vele – a néző számára ellenszenves lesz az adott vállalat. A product placement egyébként gyakran keveredik a burkolt reklámmal, ami nehezen érhető tetten, viszont a Magyar Reklámetikai Kódex 7. cikkelye alapján tiltott. E cikkely szerint, ha a reklám olyan reklámeszközben jelenik meg, amely híreket vagy műsort tartalmaz, akkor azt úgy kell megtervezni, kivitelezni és közzétenni, hogy kiderüljön, hogy hirdetésről van szó. Ha a film elején vagy végén feltüntetik az „elhelyezett” termék gyártójának nevét a szponzorok között, már nem beszélhetünk burkolt reklámról. Azért nehéz a product placement esetében felismerni, hogy burkolt reklámról van-e szó, mert a produkcióhoz termékekre, kellékekre éppúgy szükség van, mint szereplőkre. A magyar filmeket két részre osztanám, művészfilmekre és közönségfilmekre. Koltai Róbert elmondása szerint: „Ahogy a filmművészet változott, úgy lettek a filmek az egész világon elvontabbak, szürreálisabbak, a történet szintjén követhetetlenebbek, 36

nyersebbek. Nagyon jó alkotások születtek a változás nyomán, de apránként valami elveszett: egyre inkább eltűntek a palettáról azok forgatókönyvírók és azok a rendezők, akik a közönséggel napi kapcsolatban állva tudták, mit szeretnek a nézők és akik, mondanivalójukat egy szép történetbe oltva, ezt az elvárást a művészi igényesség csorbulása nélkül kielégíteni tudták volna. Lassanként a becsületét is elvesztette az a fajta film, ami a tömegeket valahogy tanította, nevelte és szórakoztatta…egyértelműen szakadék van ma az úgynevezett művészfilm és a közönségfilm között, és egészen más megítélés alá esik a két filmtípus mind a támogatás, mind a kritika, mind a közönség részéről.” [2.] Koltai elmondása szerint az állam csak azokat a filmeket tekinti a magyar kultúra részének, amelyek nagyon fesztiválsiker-gyanúsan, kifinomult elit eszközökkel, olykor persze nagyon szépen és nagyon árnyaltan mutatnak meg valamit. Szerinte a közönségfilmet nem tekintik a kultúra részének, ezért úgymond magukra hagyják az alkotóit, nem kapnak forgalmazási támogatást, hagyják, hogy azok termeljék ki maguk a költségeik fedezetét. Mindkét filmtípusnak, mind a közönségfilmnek, mind a művészfilmnek szüksége volna a központi támogatásra. A magyar művészfilmek a hazai közönség számára sokszor nehezen érthetők. Éppen ezért perifériális, szűk csoportot érintenek - nincs rájuk elegendő kereslet. Ez a helyzet odáig vezethet, hogy a moziüzemeltetők csak a külföldi, többnyire amerikai filmeket fogják bemutatni, hiszen nekik is megvannak a saját érdekeik – a nézettség és a bevételeik növelése. Ez pedig a magyar filmkultúra hanyatlását eredményezheti. A magyar nézőknek pedig megvan az igényük a magyar közönségfilmekre is, melyek a mi életünket mutatják be, rólunk szólnak. Mutatja ezt az utóbbi idők néhány sikeres magyar filmje is, mint pl. a „Valami Amerika” vagy a most vetített „Tesó” – amik szintén nem kaptak központi támogatást. Szerencsére azonban a Magyarországon működő vállalatok felismerik a magyar filmművészet támogatásában rejlő lehetőségeket. Koltai Róbert 1998-ban készült, Csocsó c. filmjének fő szponzora pl. a Vivendi Telecom Hungary csoport volt. A vállalat úgy kapcsolódott a filmhez, hogy annak fő forgatási helyszíne a Vivendi egyik szolgáltatási területe, Dunaújváros volt. A film szponzorai, mint pl. a Dunaferr, a Siemens és a már említett Vivendi nem „rongálták” a film értékét direkt reklámokkal. 37

Magyarországon még nem terjedt el az a pl. Amerikában létező franchise-rendszer, ami a filmhez kapcsolódó anyagok – zenei CD-k, kitűzők, ajándéktárgyak stb. – forgalmazásával foglalkozik. Pedig ha ezt nálunk is bevezetnék, és sikeres lenne, az több befektetőt vonzana a magyar filmgyártás területére. Érdemes lenne kihasználni ezeket a lehetőségeket Magyarországon is. 4.6. Az irodalmi területek szponzorálása Az irodalmon belül több műfajt is megkülönböztethetünk. A legnagyobb kulturális értékkel a szépirodalmi művek bírnak. Ezt a terület azonban nem túl népszerű a szponzorálni kívánó vállalatok körében. Ennek oka véleményem szerint az, hogy a szépirodalmi műveket, verseket a magyar lakosságnak igen kis százaléka olvassa és vásárolja. Ezért nem lehet ezzel a műfajjal nagy tömegeket, jelentős célcsoportokat elérni. Magyarországon a TGI Magyarország Kft. felmérése alapján 2000-ben szórakoztató irodalmi kiadványokat és kézikönyveket/szakkönyveket vásároltak legtöbben. Ezek azok a műfajok, ahol még talán találhatunk szponzoráló vállalatokat. Nagy siker volt a 2002-es év végén, az Alexandra Könyvkiadó kiadásában megjelentetett „Utolsó pokoli történetek” c. könyv, melyet a tv2 Pulitzer-díjas riportere, Vuyity Tvrtko írt, az általa megélt, átélt történetekből. A könyv kiadását a tv2 és a Sláger Rádió támogatta – ők úgy gondolták, hogy a könyv leendő olvasótábora egybeesik az ő célcsoportjukkal. Szakkönyvek, kézikönyvek közül megemlíteném a „Mestermunka sorozat”-ot, melynek darabjai különböző lakás-ill. házfelújítási munkákhoz adnak útmutatást. Az adott munkákról szóló kiadványokat a munkák elvégzéséhez szükséges termékek gyártói, forgalmazói támogatják – így pl. a „Hőszigetelés házban, lakásban” c. füzet megjelenésének a támogatója a Styrofoam, a „Kerámia burkolatok”-é pedig a Murexin. A „Fotózásról kezdőknek is” c. szakkönyv szerzői, Richard Keating és Enczi Zoltán a könyv

elején köszönetet mondanak könyv

információs és képi

anyagának

megszerzésében segítséget nyújtó, a kiadvány megjelenését támogató cégeknek, többek között a Kodak Kft-nak, a Nikon Kft.-nek, a Photo Hall-nak és a Media Markt áruházaknak. A célcsoportok egybeesése itt is egyértelmű.

38

A „Vendégváró Útikönyvek” sorozat köteteit az Agfa támogatja. Az útikönyvekben szereplő szép és jó minőségű fényképek referenciaként szolgálhatnak a vállalatnak, és kedvet teremthetnek a turistáknak a fényképezéshez.

5. A Synergon Informatika Rt. kultúrát támogató tevékenysége Most, hogy áttekintettük az egyes területek szponzorálásának főbb jellemzőit, nézzünk meg közelebbről két konkrét példát a napi gyakorlat bemutatására – ebben a fejezetben bemutatom egy vállalat kulturát támogató tevékenységét, majd a következő fejezetben egy kulturális intézmény rendszerét, mellyel a működésükhöz szükséges bevételeket összegyűjtik. 5.1. A Synergon bemutatása A Synergon hazai tulajdonú nemzetközi vállalat. Csehországi és horvátországi leányvállalatán, valamint szlovákiai képviseleti irodáján keresztül négy országban nyújt üzleti-informatikai megoldásokat. Regionális jelenlétük biztosítja, hogy ügyfeleik minden egyes piacon egységesen magas szintű szolgáltatásokat vehessenek igénybe. A Synergon Informatika Rt. a piac egyik meghatározó, hazai tulajdonú üzleti és informatikai megoldásszállító vállalata. 2002-es árbevétele meghaladta a 19,5 milliárd forintot. A Synergon legfőbb célja, hogy teljes körű informatikai támogatást nyújtson a hazai vállalatoknak ahhoz, hogy hatékonyan megfeleljenek a gazdasági kihívásoknak, megtartsák és erősítsék piaci szerepüket, valamint eredményesen vehessék fel a versenyt

a

legfejlettebb

piacon

működő

versenytársaikkal

is.

A

Synergon

megoldásszállítói tevékenységi körébe a teljes körű informatikai rendszerintegráció tartozik az infrastrukturális szolgáltatásoktól a személyre szabott üzleti-informatikai tanácsadásig. A Synergon Rt. sikere a technológiai és üzleti tudásban, valamint azon értékek együttesében rejlik, melyek nem csupán a Synergon jövőképét, de mindennapi működését is meghatározzák, vevőinek, befektetőinek, partnereinek és a kollégáik megelégedésére A Synergon hat fő értéke:

39

- Vevők – a vállalat olyan megoldásokat kínál, melyekkel vevőik üzleti céljainak megvalósítását támogatják. A vevőkkel együtt dolgoznak az üzleti eredményességük elősegítésén. - Innováció - a Synergon fejlődésével együtt járó szakmai-üzleti változások a vállalat megújulásának zálogai, mindenkor a legkorszerűbb minőségi termékeket kínálják vevőiknek. - Munkatársak - folyamatos kihívások mellett anyagi biztonságot, nyitott légkört és a személyes karrier építésének lehetőségét biztosítják a dolgozóik számára. Megkövetelik ugyanakkor tőlük, hogy mindig szem előtt tartsák a vevők érdekeit. - Csapatmunka - a cég munkatársai, funkcionális egységei együttműködése által teljesíti céljait. A csapatban mindenki felelős saját munkájáért és felelőssége van saját csapata és a Synergon sikeréért is. A csapatmunka vezérelvei: a szolidaritás és az építő kritika - Eredményesség - A Synergon tradíciója a tervszerű, stabil növekedés. A növekedés nem csak mennyiséget, hanem - különösen az eredményesség, a hatékonyság és a szervezettség terén - minőséget is jelent - Társadalmi felelősség – A Synergon felelősséggel vállal részt tágabb közösségünk életében.

Szívesen

szolgálunk

értékteremtő

célokat.

Támogatja

a

karitatív

tevékenységet, a sportot és a kultúrát, különösen a kortárs magyar művészetet. Hiszik, hogy közösségünk szolgálatával a vállalatok társadalmi szerepvállalásának területén is innovatív szerepet tölthetnek be. Büszkék eddigi eredményeikre, arra hogy Magyarországon immár egy évtizede hozzájárulnak a legkorszerűbb technológiák meghonosításához. 5.2. A Synergon image-növelő koncepciója A Synergon célkitűzéseire és értékeire alapozva alakította ki vállalati, marketing és kommunikációs stratégiáját, melynek lényege a következő: „Célkitűzésünk az, hogy a Synergon általános és szakmai megítélésének valamennyi meghatározó tényezőjét pozitív irányba térítsük el, kihasználva, hogy a Synergon az 40

egyik legnagyobb hazai, és regionálisan terjeszkedni kívánó informatikai cég, amelynek megcélzottan legfőbb ereje a szakértelem és a szolgáltatóképesség. Ez a koncepció aktívan kiegészíti a Synergon meglévő marketing és kommunikációs tevékenységét. Célunk, hogy minden, a megítélésünket befolyásoló eszközt egységesen, egy irányba mutatóan használjunk fel.” A Synergon a róla véleményt alkotó és azt formálni képes csoportok mindegyikét el kívánja érni. A célkitűzéseinek megfelelően elsősorban kifelé, és csak másodsorban, áttételesen kíván a belső környezethez szólni. Ennek megfelelően a befolyásolás célcsoportjai: Külső •

Kiemelt ügyfelek meghatározó személyei

•

Meglévő ügyfelek

•

Potenciális vevők

•

Beszállítók, fő-és alvállalkozók

•

Államigazgatási döntéshozók

•

Közéleti és szakmai véleményvezérek

•

Oktatási intézmények

•

Tőzsdei befektetők

•

Versenytársak

•

Saját alkalmazottak

•

Leányvállalatok

•

Volt munkatársak

Belső

A Synergon egy olyan vállalat képét célozza megalkotni magáról a célcsoportjuknak tekintett személyekben, vállalatokban, amely vállalat stabil, átlátható, megbízható, innovatív, folyamatosan fejlődő és növekvő, közéletileg érzékeny és magyar. Az image formálásához tudatosan, koordináltan és egymás hatását erősítve alkalmazzák a különböző kommunikációs és marketing eszközöket. Általános image-növelő hatása van a felsővezetői lobbitevékenységnek és az egységes szponzorációnak.

41

5.3. A Synergon szponzorációs stratégája A vállalat célja olyan szponzorálási stratégia kialakítása és következetes folytatása, amely markánsan megjeleníti a Synergon kommunikációs üzeneteit, és pozitívan befolyásolja image-ét. A szponzorációs alapelvek a következők: - A szponzoráció mindig fontos társadalmi célt szolgáljon (magyar, közéleti érzékeny, társadalmi felelősség) - Főszponzorként / névszponzorként jelenjen meg (méretének, társadalmi súlyának hangsúlyozása) - A szakmkai és társadalmi szponzoráció éles szétválasztása (céljuk az üzleti/általános image erősítése) - Proaktivitás (dinamizmus, innovatívitás) - Hosszú távra szóljon (a folytonosság elvével, azaz kisebb méretben indul, később bővül) A szponzoráció Synergon által kiválasztott lehetséges területei: Kultúra és művelődés Szakmai események és rendezvények Sport Egészségügy 5.3.1. A lehetőségek elbírálásának folyamata A beérkezett kérelmeket elsőként a PR-menedzser vizsgálja felül, és az általa arra érdemesnek talált kérelmeket továbbítja a kommunikációs igazgatónak vagy a kompetens kereskedelmi vezetőnek, a többire 1 héten belül elutasító levelet küld. Második körös vizsgálatot a kommunikációs igazgató végzi. A támogatásra érdemesnek talált kérelmeket továbbítja a vezetőség erre kijelölt csoportjának, a többit visszaadja a PR-menedzsernek, aki 1 héten belül elutasító levelet küld. A vezetőség által támogatásra javasolt kérelmezőkkel a PR-menedzser felveszi a kapcsolatot és lebonyolítja a támogatási eseményt:

42

-

-

Felkeresi a kérelmezőt

-

Specifikálja az igényeket

-

Meghatározza támogatás eseti menetét

-

Szerződést köt

-

Levezeti a támogatást

-

Ellenőrzés, lezárás

A vezetőség által elutasítottaknak a PR-menedzser egy héten belül elutasító levelet küld.

5.4. A jelenleg támogatott kulturális intézmények A Synergon a következő kulturális intézményeket támogatja: - Synergon Kortárs Galéria - MEO-Kortárs Művészeti Gyűjtemény Most pedig nézzük meg közelebbről a szponzorált ill. támogatott intézményeket és a támogatás folyamatát. 5.4.1. A Synergon Kortárs Galéria A Synergon Informatika Rt. fontosnak tartja, hogy tevékenységével ne csak Magyarország informatikai fejlődéséhez, s az informatikát alkalmazók sikereihez járuljon hozzá, hanem olyan közcélokra is áldozzon, amelyek a társadalom szélesebb rétegének nyújtanak élményt és szórakozást. A társaság felelősséggel vállal részt tágabb közösségünk életében. Szívesen szolgál és ismer el értékteremtő célokat. A Synergon hat fő értékre alapozza piaci és társadalmi megjelenését, tevékenységét. Ezek közül az egyik értéküknek vallják a társadalmi felelősségvállalást, melynek jegyében támogatják a kultúrát, különösen a kortárs magyar művészetet. A Synergon a kultúra támogatásának érdekében indította útjára Synergon Kortárs Galéria-kezdeményezését.

Az

állami

mecenatúra

forrásait

kiegészítve

fontos

feladatuknak érzik, hogy a mai magyar művészet fejlődéséhez segítő kezet nyújtsanak.

43

Az 1998-ban életre hívott, háromhavonta megújuló kiállítás-sorozattal az anyagi támogatás mellett a magyar művészet ismertségét szeretnék növelni. A galériával egyfelől nyilvánosságot biztosítanak, a Magasyn című negyedéves kiadványukban bemutatkozási lehetőséget nyújtanak egy-egy művész számára, másrészt a kollégák szavazatai alapján a vállalat megvásárol egy-egy alkotást. A művész kiválasztásában fontos szerepet játszik, hogy elsősorban magyar képzőművészek támogatását tekintik feladatnak, kortárs - a ma mecénásainak felelőssége elsősorban a ma alkotásainak, értékeinek megőrzésére vonatkozik - és elismert legyen - azon műértők szakértelmére támaszkodnak, akik hivatásuknál fogva képesek megkülönböztetni a valódi értéket a talmitól. A kezdeményezés keretében a Synergon által megbízott művészeti vezető negyedévente megnevez egy magas művészeti értéket létrehozó, eseténként állami és/vagy egyéb művészeti díjjal jutalmazott kortárs magyar művészt. A művész a negyedévente megjelenő Synergon Magasyn-ban kap 2 oldalas bemutatkozási és egy hathetes kiállítási lehetőséget a Synergon ügyfélterében és tárgyalófolyosóján, illetve a kiállítás végén a Synergon megvásárol egy, a dolgozók szavazatai által kiválasztott képet a Synergon Kortárs Gyűjtemény számára. Ez a belső PR szempontjából lényeges és kedvező lépés a Synergon részéről. Tudatosítják dolgozóikkal egyrészt azt, hogy adnak a véleményükre, másrészt pedig így a dolgozók jobban azonosulni tudnak a Synergon szpozorálási céljaival, jobban elfogadják a kortárs művészet jelentőségét. Ilyen módon elmélyítik a dolgozók lojalitását a vállalat iránt. A Synergon Kortárs Gyűjtemény jelenleg 17 darabból áll (ld. Melléklet), melyek a Synergon irodaházának tárgyalóiban van elhelyezve. A mai művészeti életben (és a non-profit világ minden területén) elengedhetetlen az üzleti világ anyagi és erkölcsi támogatása. Mindemellett ez még nem elterjedt tevékenység Magyarországon, így a Synergon Kortárs Galériája közel példátlannak, bár nem egyedülinek tekinthető. A mecénási tevékenység ma jelentős image javító, ami egy biztos keretek között működő cégnek is fontos, nem úgy a Synergonnak, mely az utóbbi 2 évben számos imageromboló csapást szenvedett el. A Synergon Kortárs Galéria jelenleg szűkebb körben ismert, egyrészt az ügyfeleknek DM formában kiküldött Magasyn, a kiállítások megnyitójára szóló meghívó és a

44

különböző médiában megjelenő kulturális programajánlók sorai révén, de ez lefedi a fő, elsődleges célcsoportját. Az alacsony ismertség és az image-javító hatás miatt a Synergon egy nagy nyilvánosságot nyújtó kiállítást tartott egy ismert és nyilvános kiállítóteremben, a Városligetben lévő Millennium Szalonban, 2002. novemberében. A nagyközönség két hétig tekinthette meg a kiállított műalkotásokat, melyeket az addigi kiállítóik műveiből válogattak össze, és a Synergon Kortárs Galéria Gyűjtemény darabjai adták. A megnyitó ünnepélyességét emelendő, a Synergon meghívta az eseményre Csepeli Györgyöt, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkárát, aki megnyitó beszédet is mondott, a Millennium Szalon képviselőjének megnyitó-beszéde és a Synergon Informatika Rt. elnök-vezérigazgatójának megnyitó-beszéde mellett. A Synergon VIP-ügyfelei és meghívottai számára zártkörű fogadást tartott. A vállalat szempontjából mindenképpen szerencsés a nagy nyilvánosság számára érdeklődést felkeltő kiállítás rendezése, mert ilyen módon társadalmi esemény rangjára emelik azt. A meghívott kiemelt ügyfelekkel, partnerekkel való találkozás így kellemes hangulatban történik. A vállalat megerősíti a meghívott azon érzését, hogy ő nem csak, mint üzleti partner fontos a számára, hanem úgy is, mint a képzőművészetet, kultúrát kedvelő ember. Fontos szempont még az is, hogy az ilyen eseményeken a vállalat konkurenciája, versenytársai nincsenek jelen. A fényűző fogadással, ajándékkal a Synergon még emlékezetesebbé tette meghívott vendégei számára az estét, ezzel is elmélyítve a kapcsolatukat. 5.4.2. A MEO-Kortárs Művészeti Gyűjtemény 5.4.2.1. A MEO-Kortárs Művészeti Gyűjtemény bemutatása A MEO-Kortárs Művészeti Gyűjteményt a 2001-ben alakult Modern Művészeti Szolgáltató Kht. Működteti. A Kht-t két magánszemély, Kováts Lajos, a 90-es évek eleje óta működő Blitz Galéria alapító-tulajdonosa és Winkler Márton, az Amma Rt. vezérigazgatója alapította azzal a céllal, hogy az évek óta üresen álló volt Wolfner-féle újpesti bőrgyár két ipari csarnokát a műemléki szempontok figyelembevételével felújítsák, egy új fogadóépületet építsenek és a szűkebb ipari környezetet rehabilitálva

45

egy kortárs képzőművészeti intézmény-komplexumot hozzanak létre. Az intézmény kiállítási programja azon a magángyűjteményen alapul, amelyet Kováts Lajos az elmúlt néhány évben válogatott össze a kortárs magyar képzőművészet reprezentánsaitól és legfiatalabb generációinak alkotóitól. E gyűjtemény hosszútávú letétként kerül az intézmény kezelésébe. A tervezett kiállítások hazai és nemzetközi résztvevőinek alkotásai különböző szempontból értelmezik és helyezik egy tágabb művészeti kontextusba

a

gyűjtemény

már

meglévő

és

folyamatosan

gyarapodó

műtárgyállományát. A két felújított ipari csarnokban, a több mint 2600 m2-en impozáns kiállítóterekben a kortárs hazai és nemzetközi képzőművészeti élet legjelentősebb alkotóinak bemutatása mellett rendszeresen teret kapnak más művészeti ágak képviselői, és a vizuális magaskultúra tömegérdeklődésre számot tartó határterületei, a design, valamint exkluzív bemutatókon a divatipar legprogresszívebb trendjei. A MEO –Kortárs Művészeti Gyűjtemény nagy hangsúlyt fektet arra, hogy változatos oktatási programokon és az egész családnak élményt nyújtó művészeti foglalkozásokon keresztül a nagyközönség számára is érthetőbbé és szerethetővé tegye a kortárs művészet sokak által egyelőre értetlenül szemlélt alkotásait. A letétbe helyezett magángyűjtemény átfogó képet kíván adni a 90-es évek kortárs hazai művészeti életének jelentősebb tendenciáiról és meghatározó alkotóiról. A válogatás természetesen önkényes, de az elmúlt időszak hazai és külföldi szakmai kritikái és a közönség visszajelzése igazolta a gyűjtő kvalitásérzékét. A gyűjteményben a jól ismert “kortárs klasszikusok” mellett nagy súllyal szerepelnek a fiatalabb generációk legtehetségesebb alkotói is. A gyűjtemény - talán egyedüliként a hazai magángyűjtemények között - a hagyományos technikával készült alkotások mellett video- és digitális technológiákat felhasználó műalkotásokat is magába foglal.

5.4.2.2. A MEO-Kortárs Művészeti Gyűjtemény támogatói, szponzori rendszere A MEO céljait csak úgy tudja megvalósítani, ha nem csak saját szellemi és anyagi forrásaira támaszkodhat, hanem maga mellett tudhat egy olyan intellektuális- és gazdasági potenciállal, valamint kapcsolati tőkével rendelkező széles támogatói/baráti kört, amelynek tagjai azonosulnak elképzeléseivel és tehetségükhöz, lehetőségeikhez

46

mérten, nagylelkűen minden tőlük telhetőt megtesznek közös ügyük, a kortárs képzőművészet érdekében. A MEO azt tudja felkínálni a támogatóknak, szponzoroknak, hogy részesei lesznek egy izgalmas kortárs művészeti közegnek, ahol a hazai és nemzetközi képzőművészeti élet legjelentősebb alkotóit bemutató kiállítások mellett rendszeresen teret kapnak más művészeti ágak képviselői, valamint a vizuális magas-kultúra határterületei, a design és a divatipar. Figyelmet fordítanak arra is, hogy „Barátaik” kulturális érdeklődésüknek megfelelően olyan társasági élet részesei legyenek, ahol a Baráti Kör más tagjaival inspiráló környezetben találkozhatnak. Támogatóit és szponzorait a MEO a „Barátaink” elnevezéssel illeti, ami bizalmat sugall, a jó kapcsolat létrehozásának és fenntartásának igényét közvetíti feléjük. A MEO „Barátait” két nagy csoportra oszthatjuk, egyrészt a magánszemélyek, másrészt a szponzorok (cégek, jogi személyek) csoportjára. Ezen főbb csoportokon belül is megkülönböztetik Barátaikat, a támogatás mértékétől függően. A különböző csoportokba tartozó támogatóknak különböző szolgáltatásokat és kedvezményeket kínálnak fel: A. Magánszemélyek 1. Szimpatizáns A tagság feltétele: éves tagdíj 5.000 Ft postai értesítés a kiállításokról és rendezvényekről 25 % kedvezmény a kiállításokra

47

2. Támogató A tagság feltétele: éves tagdíj 30.000 Ft postai értesítés a kiállításokról és rendezvényekről ingyenes belépés a kiállításokra meghívás a kiállítások nem nyilvános megnyitóira adóleírási lehetőség 3. Támogató családi A tagság feltétele: éves tagdíj 50.000 Ft postai értesítés a kiállításokról és rendezvényekről ingyenes belépés a kiállításokra két személy részére gyerekeknek ingyenes belépés meghívás a kiállítások nem nyilvános megnyitóira kedvezményes részvétel a gyerekek számára rendezett eseményeken, foglalkozásokon adóleírási lehetőség 4. Jótevő A tagság feltétele: éves tagdíj 100.000 Ft postai értesítés a kiállításokról és rendezvényekről ingyenes belépés a kiállításokra négy személy részére gyerekeknek ingyenes belépés meghívás a kiállítások nem nyilvános megnyitóira meghívás zártkörű rendezvényekre meghívás a csak a Jótevők és Legnagyobb Jótevők számára szervezett programokra meghívás a MEO Baráti Kör Éves Fogadására 10% kedvezmény a MEO kávézójában 10% kedvezmény a MEO könyvesboltjában megvásárolható multiplikákra és minden múzeumi ajándéktárgyra ingyenes részvétel a gyerekek számára rendezett eseményeken, foglalkozásokon kiscsoportos tárlatvezetés a kiállításokon, igény szerint adóleírási lehetőség

5. Legnagyobb jótevő

48

A tagság feltétele: éves tagdíj 1.000.000 Ft postai értesítés a kiállításokról és rendezvényekről ingyenes belépés a kiállításokra négy személy részére ingyenes belépés a különféle rendezvényekre két személy részére gyerekeknek ingyenes belépés meghívás a kiállítások nem nyilvános megnyitóira meghívás zártkörű rendezvényekre, fogadásokra meghívás privát kurátori beszélgetésekre és tanulmányutakra meghívás a csak a Jótevők és Legnagyobb Jótevők számára szervezett programokra meghívás a MEO Baráti Kör Éves Fogadására 10% kedvezmény a MEO kávézójában 20% kedvezmény a MEO könyvesboltjában megvásárolható multiplikákra és minden múzeumi ajándéktárgyra a MEO kiadványainak ingyenes kézhezvétele ingyenes részvétel a gyerekek számára rendezett eseményeken, foglalkozásokon egyéni tárlatvezetés a kiállításokon, bejelentkezés alapján műterem-látogatás évente két kiválasztott művésznél szakmai segítség igény esetén művészeti gyűjtemény kialakításához adóleírási lehetőség

B. Szponzorok / Corporate (Cégek, jogi személyek) 1. Mecénás A tagság feltétele: éves támogatás vagy tagdíj 1 – 5 millió között A támogató által megnevezett 5 személy részére a "Jótevő" tagoknak járó kedvezmények 25% kedvezmény a dolgozók részére a kiállításokra A dolgozók gyermekei részére kedvezményes részvétel a gyermekfoglalkozásokon Évente egyszer 50% kedvezménnyel helyszín biztosítása A MEO épületében, a cég által szervezett eseményre A további esetekben 10 % kedvezmény a bérleti díjból A cég nevének és logójának megjelenítése a kiadványokban és szponzor-tábla elhelyezése az épület falán 49

2. Patrónus A támogató által megnevezett 10 személy részére a "Jótevő" tagoknak járó kedvezmények A cég nevét és logóját feltüntető szponzor-tábla elhelyezése az épület falán, valamint támogatókénti feltüntetése az intézmény valamennyi kiadványán Évente egyszer ingyenesen helyszín biztosítása A MEO épületében, a cég által szervezett eseményre A további esetekben 15 % kedvezmény a bérleti díjból A MEO-Kortárs Művészeti Gyűjtemény támogatói rendszerét nagyon jó példának tartom annak érzékeltetésére, hogy egy jól felépített, átgondolt rendszer milyen vonzó lehet a vállalatok számára. A MEO-t kis-és nagyvállalatok egyaránt támogatják. Néhány név annak érzékeltetésére, hogy mennyire sokféle profilú vállalat találta vonzónak a MEO támogatását – Pesti Est, OTP Ingatlan Rt, Hewlett Packard, Rádió 1, Gutenberg Press Kommunikációs Rt, és végül, de nem utolsósorban a Synergon Informatika Rt. A Synergon vállalati, marketing és kommunikációs stratégiájának megfelelően kialakított szponzorációs stratégia a kiválasztott célcsoportokra irányul és a szponzorálás feladata, hogy saját eszközeivel ehhez kapcsolódjon. A végcél természetesen a vevő meggyőzése a vállalat szolgáltatásainak eladása érdekében. Alapvető kérdés, hogy a szponzorálás két szereplőjének – a szponzornak és a szponzoráltnak – a célcsoportja hogyan fedi le egymást. A Synergon tisztában van a szponzorálás céljával, és azzal is, hogy kiket akar elérni. A szponzorációs eseményeket a Synergon a tömegkommunikációs eszközökben megfelelőképpen nyilvánosságra hozza – elsődleges célcsoportjának mindig tudomására jutnak az aktuális események a DM formában kiküldött vállalati kiadványok, meghívók és a különböző médiákban megjelenő kulturális programajánlók útján. Így a szponzorálás híre és az ezzel kapcsolatos vállalati kommunikáció összekapcsolódik az ügyfelek fejében, a két fajta kommunikációs üzenet egymást erősíti. A Synergon szponzorációs stratégiája megfelelően kidolgozott, magában foglalja a marketingstratégiájukat

elősegítő

szponzorálási

módszerek

összességét

–

a

szponzorációs területek kiválasztásától kezdve. Magyarországon ma még sok vállalatnál „fordított tervezés” folyik – nem a vállalat keres a számára megfelelő szponzoráltat, hanem a szponzorkeresők ostromolják a

50

vállalatot. A Synergonnál ez nem így van, náluk egyértelműen meg vannak fogalmazva a prioritások. Ezzel meggyorsítják a döntési folyamatot, ami a választ váró szponzorkereső számára is kedvező. A prioritások meghatározásakor a Synergon hat fő értékére alapozott – a társadalmi felelősségvállalás jegyében támogatják a karitatív tevékenységet, a sportot és a kultúrát, elsősorban a kortárs magyar művészetet. A támogatásért folyamodó kérelmek elbírálása jól átgondolt és kidolgozott. A szponzorálás céljai megvalósulásának értékelésekor elsősorban azt kell vizsgálnunk, hogy a vállalat célcsoportjának körében mennyire vált ismertté a szponzorálás, vagyis, hogy az milyen mértékben érte el a célcsoportot. Véleményem szerint a Synergon kortárs művészetet támogató szponzorációs tevékenysége megfelelő mértékben elérte a vállalat külső és belső célcsoportjait – ugyanis a Synergon Kortárs Galéria kiállításain a kiemelt ügyfelek rendszeresen részt vesznek, a rendezvények emlékezeti hatása pozitív, és kedvezően befolyásolja a fogyasztók véleményét a vállalatról.

6. A székesfehérvári Vörösmarty Színház támogatási rendszere 6.1. A Vörösmarty Színház története A városban megforduló színtársulatok a XVIII. század végén és a XIX. század elején a német többségű belváros és a városban állomásozó osztrák tisztikar igényeinek megfelelően németek voltak; az első magyar színtársulat 1813 októberében jelent meg a városban. Kultsár István társulata ekkor mindössze nyolc napig játszott a fehérvári publikumnak, de a következő év tavaszán és őszén már egy-egy hónapot töltöttek itt. A társulat feloszlása után, amikor úgy látszott, hogy a magyar színművészet ügye ismét holtpontra jut, Fejér megye közönsége közadakozásból hosszú időre otthont adott a magyar színészet legjobb művelőinek. A „Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulat” otthona a Kossuth utcai Győry-ház volt. A ház egyik felében a Pelikán fogadó, a másikban a „theatrum szálája” helyezkedett el, ahol egyébként már 1790-től kezdve tartottak színi előadásokat. A hatalmas terem - amely 1873 augusztusában

51

összedőlt - egyik végében a karzat, a másikon a színpad, a zsinórpadlás és az öltözők kaptak helyet. Az 1860-ban alakult „Színészpártoló Társaság” önálló kőszínház építését szorgalmazta, ennek alapkövét 1872. augusztus 20-án rakták le, tervezői Koch és Skalniczky voltak. A Győry-ház szálájának 1873-as beomlása után különösen sürgetővé vált az új színház megnyitása, amelyre további egy évet kellett várni: 1874. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit. Az avatási ünnepségen a Kisfaludy Társaságot Jókai Mór és Gyulai Pál, a Tudományos Akadémiát pedig Arany László és Pulszky Ferenc képviselte. Jókai alkalmi köszöntőjét Laborfalvy Róza mondta el; az avató díszelőadáson Katona József Bánk bánját mutatták be. A fehérvári színháznak nagy múltja, dicső szerepe volt a magyarországi színjátszás történetében. Színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel: Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit, Bajor Gizi. Korunk színésznemzedékének tagjai közül is sokan kezdték pályafutásukat a fehérvári színházban. A második világháború során, 1944-ben a nagy múltú színház elpusztult, teljesen kiégett. Széleskörű társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a színházat, amely 1962. november 7-én nyitotta meg ismét a kapuit: ekkor a budapesti Nemzeti Színház mutatta be Vörösmarty Csongor és Tündéjét. Az 1962. évi alapító okirat nem színháznak, hanem „színházi célú művelődési intézménynek” nevezi a város színházát (ez a státusza mindmáig érvényben van), de a közönség, a színházi emberek, a sajtó sohasem nevezte másként, mindig színháznak, ahogy az épület homlokzatán is ez áll: Vörösmarty Színház. Helyzetét tekintve soha nem rendelkezett teljes körű, önálló társulattal, (úgynevezett befogadószínház volt), noha az utóbbi évtizedekben, 1983-tól kezdődően mind határozottabban törekedett és törekszik az önállóságra, életre keltve megannyi kitűnő darabot, megteremtve ezzel a fehérvári „színházi műhelyt”, a saját arculatú alkotó munkát. Eleinte csak egy-egy bemutatóra szerződtettek színművészeket, de 1995 júniusában a városi önkormányzat lehetővé tette, hogy tíz fiatal színésszel létrejöjjön a Színház társulatának magja. Ez a névsor 1997-ben tovább bővült: a Vörösmarty Színházhoz szerződött Kállay Ilona és Szabó Gyula - az önkormányzat ugyanis további tizenhat

52

színművész szerződtetését biztosította. Ez azt jelentette, hogy a pályakezdő fiatalok mellé érettebb, tapasztaltabb művészek érkezhettek Fehérvárra, és a társulat azóta is folyamatosan bővül. 6.2. A Színház bevételei Bár az elmúlt tíz évben hazánkban folyamatosan csökken a színházba látogatók száma, és az 1991-es ötmillió feletti nézőszám mára 3,8 millió főre csökkent, a fehérvári színház látogatottsága épp ellenkező tendenciát mutat: évről évre több jegyet és bérletet adnak el. Az előző évadban 12 előadással kevesebb volt, mint az azt megelőzőben, mégis tízezer fővel többen (összesen 179.000-en) voltak kíváncsiak a színházi rendezvényekre – és ez a tendencia folytatódni látszik, hiszen a bérletek jegyzési időszakának lezárása előtt már tíz százalékkal több bérletet adtak el, mint az előző évadban. A PR szempontjából ez azért jelentős, mert a nézői szám emelkedése jelzi, hogy a közönség elégedett a Színház működésével, a vezetőség ilyen módon is visszajelzést kap a környezettől. Hogy a nézők magas számát a Színház megtarthassa, vagy lehetőség szerint tovább növelhesse, minden tekintetben versenyképes produkciókkal kell kedveskednie nézőinek. A városi önkormányzati és állami támogatáson felül a színháznak bizony szüksége van egyéb forrásokra is ehhez. A saját bevételeken kívül (jegybevételek) a szponzoráció igénybevételével jutnak anyagi eszközökhöz; és jól hasznosítják a színház természetéből adódó lehetőségeket is, melyek a következők:

53

Hirdetések: •

a Vörösmarty Színház műsorfüzetében, kiadványaiban,

•

a jegygarnitúrák hátoldalán.

Terembérlet: rendeltetésszerű használatra - előzetes egyeztetéssel - a Nagyszínház és a Pelikán Kamaraterem külön-külön és együttesen is bérbe vehető. Jegyárusítás külső rendezők műsoraira. Zártkörű előadások: a Színház egyes produkcióit - külön kérésre - saját közönségnek vagy üzletfeleinek zártkörű előadásként biztosítja. Színházon kívüli rendezvényekre a Vörösmarty Színház művészei szerkesztett műsorral állnak rendelkezésre.

6.2.1. A szponzorációs szolgáltatások első lépcsője A Vörösmarty Színház által igénybe vett szponzorációs szolgáltatásokat három lépcsőre oszthatjuk. Az első lépcső a Bársonyszék-tulajdonosok Társasága. A Színháznak szüksége van pártoló ötletekre, véleményekre, a nézői vágyak megfogalmazására, szerető kritikára csakúgy, mint – persze – pénzre. Azt szeretnék, ha a város vezető polgárai állandó nézői jelenlétükkel és figyelmükkel tüntetnék ki a Színházat és élő kétoldalú kapcsolatot alakítanának ki a Színház művészeivel, mint a régi korok mecénásai és művészei – így elsősorban részükre kívánta létrehozni a Bársonyszék-tulajdonosok Társaságát. A Társaság az 1998/99-es évad óta működik. A színház nézőterének székeit „adják el”, hogy ezek a bársonyszékek hirdethessék székfoglaló „gazdáik” színházat, művészetet, kultúrát magas szinten pártoló, polgári magatartását. Egy ilyen bársonyszék ára a 2002/2003-es évadban nettó 40.000 Ft. A bársonyszék árát az inflációnak megfelelő mértékben növelik évadról évadra, általában 5 ezer Ft körüli összeggel. Vállalkozók, termelő és gazdálkodó egységek éppen úgy tagjai lehetnek e prominens körnek, mint a kultúrát magukénak valló és azért áldozni is képes magánszemélyek. A skála elég széles, magánszemélyek, egyéni vállalkozók, kisvállalkozók, nagyobb vállalatok és holdingok egyaránt megtalálhatók a Bársonyszék-tulajdonosok között. A

54

megvásárolható székek számát tekintve elmondhatjuk, hogy 2-nél többet általában nem vásárolnak. A Színház természetesen nem ellenszolgáltatás nélkül szeretné igénybe venni a támogatást.

A

PR

szempontjából

kedvező

image-növelő

hatás

mellett

ez

reklámlehetőséget is nyújt a Bársonyszék-tulajdonosoknak. A Színház a következő lehetőségeket kínálja cserébe: 1. A „bársonyszék” tulajdonosának nevét a szék karfáján, rézlapocskán tüntetik fel. 2. A Színház előcsarnokában lévő mecénás falra kihelyezik a pártolók névsorát. 3. A Színház honlapján közzéteszik a pártolók nevét, tevékenységi körét és elérhetőségét (cím, telefon, web, e-mail). 4. A Színház kiadványaiban, műsorfüzeteiben állandóan hírt ad e pártoló kör gyarapodásáról. 5. Jegyelővásárlási jogot biztosítanak a Bársonyszék-tulajdonosok részére. 6. Minden évadban egy kiemelten ünnepélyes, baráti művésztalálkozóval, táncos összejövetellel végződő előadást tartanak részükre. Az előadás utáni zártkörű fogadás lehetővé teszi, hogy oldott, baráti légkörben találkozhassanak művészek és üzletemberek egymással. Az utolsó pontban szereplő ünnepélyes eseményt az idén a farsang jegyében rendezték meg február 14-én este, amikor is a „Rendkívüli kiadás” című gálaesten vehettek részt a bársonyszékek tulajdonosai, előadás után várta őket a svéd- és rulettasztal, a színház művészei pedig zenés műsort adtak elő az előcsarnokban rögtönzött színpadon. A vállalkozó szellemű nézők a színház különböző jelmezeiben fotókat is készíttethettek magukról. 6.2.2. A szponzorációs szolgáltatások második lépcsője A második lépcső az előadástámogatás. Anyagilag ez a támogatás a 100 ezer Ft-os nagyságrendtől a milliós nagyságrendig terjed. Több fehérvári vállalat támogat egy-egy előadást. Példaként meg szeretném említeni a Cerbona Rt-t, akik szívesen támogatnak gyermekelőadásokat. Nem csak anyagi támogatást nyújtanak a színháznak, hanem néhány gyermekelőadás alkalmával a

55

premieren termékmintákat ajándékoznak a nézőközönségnek („CERBI”, „Cerbona Szelet” stb.), akik megegyeznek célcsoportjukkal. A gyerekek szívesen veszik az ajándékba kapott édességet, ezzel szinte észrevétlenül befogadják a Cerbona reklámüzenetét. A Színház több alkalommal szervezett rajzpályázatot a gyerekek részére. Ilyenkor felkeresnek néhány vállalatot, céget, hogy az általuk gyártott ill. forgalmazott termékekkel járuljanak hozzá a nyereménytárgyak számának megnöveléséhez. Ilyen cégek pl.: Cerbona Rt, Cornexi Rt, Vajda Könyvesbolt, Vitál Club Kerékpár Szakáruház és Szervíz. Az ilyen jellegű támogatásról is el lehet mondani, hogy kedvezően alakítja a vállalatokról kialakított képet, és reklámlehetőséget is nyújt a támogatóknak azzal, hogy a plakátokon feltüntetetik a nevüket; nem is beszélve arról, hogy a gyerekek számára örömet szerezni igen kifizetődő. Ők nagyon boldogok, ha megnyernek egy-egy ajándéktárgyat, és a termék a későbbiekben arra a vállalatra emlékezteti őket, aki nekik boldogságot okozott, még ha csak egy „apróságról” van is szó. A hatályos reklámtörvény szerint nem lehet gyermekeknek reklámozni. Az ajándéktárgyakat szolgáltató cégek nem reklámoznak ugyan, de ezzel az ajándékozással mégis hatnak a gyerekekre, ily módon nevelik ki előre a későbbi vásárlói rétegüket. Ha a Színháznak bizonyos előadásokhoz szüksége van valamire – kellékek, díszletek - , igénybe szokta venni néhány székesfehérvári vállalat segítségét. A Marcosy Kft. – aki bútor és bútortextil export-importtal és lakberendezéssel foglalkozik – pl. már több alkalommal segített ilyen módon (is) a színháznak. Ezt a fajta segítséget „bartelezés”-nek nevezzük - ahol áruért, szolgáltatásért cserébe nem pénzt, hanem szintén árut v szolgáltatást adnak. Két azonos célcsoportú esemény keresztnépszerűsítésénél gyakori a bartelezés, a szponzorációknál főleg gyakran élnek vele. A Bársonyszék-tulajdonosok Társasága számára rendezett előadás utáni zártkörű fogadás svédasztalos vacsoráját a Novotel Szálloda biztosította – és ezt is a „bartelezés”-hez sorolják. A vállalatok ilyen jellegű támogatásáért cserébe a Színház reklámfelületet biztosít a vállalatnak a szóróanyaga hátoldalán. Tehát szolgáltatásért cserébe szolgáltatást kapnak, pénzforgalom lebonyolítása nélkül. Ez a bizonyos szóróanyag a havi színházi program, amit havonta 45 ezer példányban terjesztenek a városban. A programfüzet hátsó oldala szolgál hirdetési célokra. A nagy

56

plakátokon ugyanez a lehetőség nem adott, ott csak az évados támogatók és a médiatámogatók vannak feltüntetve. 6.2.3. A szponzorációs szolgáltatások harmadik lépcsője A támogatások harmadik, és egyben legmagasabb lépcsője az évados támogatás. Az aktuális évad támogatói több millió forintnyi összeggel támogatják a Színházat. A 20022003. színházi évadban a Vörösmarty Színház évados támogatói: - Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Közép-Dunántúli Régió - Karsai Holding Rt. - Alcoa Kft, Alcoa Alapítvány Az évados támogatók közül az Alcoa Alapítványt szeretném bővebben bemutatni. Az 188-ban alapított New York-i székhelyű Alcoa Inc. a világ vezető alumíniumgyártó társasága. A globális vállalat az alumíniumipar minden területén jelen van és folyamatosan szélesíti tevékenységi körét. A multinacionális vállalat 39 országban 127.000 alkalmazottat foglalkoztat. Éves árbevétele 20,3 milliárd USD. Az Alcoa Európában 1920-ban létesítette első üzemét és az 1960-as évektől folyamatosan terjeszkedik. Ma 15 európai országban több, mint 100 üzeme működik 15 üzletágban 27.000 alkalmazottal. Az európai üzemek adják a világszinten öszesített árbevétel 21 %-át. Magyarországon öt befektetése van az Alcoának, elsőként 1993-ban indították be Alcoa-Köfém Kft, néven a székesfehérvári üzemet, mely alumínium félkész termékek gyártásával foglalkozik. Ezen kívül két üzemük működik még Székesfehérváron, egy Móron és egy Nemesvámoson. Az Alcoa magyarországi beruházásainak összege eléri a 370 millió dollárt, s ezzel a 12. legnagyobb beruházó Magyarországon. Az öt vállalat összesen mintegy 6.500 főt foglalkoztat, együttes árbevételük 550 millió dollár. Az Alcoa vállalatok aktív, pozitív szereplői a sikeres magyar gazdasági átalakulásnak, az

exportvezérelt

gazdasági

növekedés

biztosításának

és

az

össztársadalmi

felemelkedésre irányuló célitűzések megvalósításának. Az Alcoa üzletpolitikájának sarkalatos elve, hogy valamennyi termelőegységének a vállalati normatívák és a fogadó országban érvényes törvények, szabályok betartásával kell működnie. Ezek alkalmazásának eredményeképpen a vállalat a magyar gazdaságban

modell

értékű

a

munkabiztonság,

az

egészségre

nem

káros

57

munkakörnyezet biztosítása, a környezetvédelem, a munkaeőképzés, a munkaetika és a nonprofit szférának nyújtott jótékony célú adományozás vonatkozásában. Az Alcoa jótékony célú tevékenységét az 1952-ben létrehozott Alcoa Alapítvány irányítja és finanszírozza. Az Alapítvány az Alcoa Inc. profitorientált tevékenységétől független és jogilag önálló intézmény. Jótékony célú pénzadományit saját vagyonának befektetéseiből

származó

jövedelmekből

fedezi.

Az

Alapítvány

célja,

hogy

adományaival javítsa az Alcoa vállalatok környezetében élő közösségek életminőségét. Az Alcoa vállalati kultúrájának szerves részét képező emberbaráti, közösségi tevékenységét is meghonosította Magyarországon. A közösségeket itt 1993-tól, tehát kerek tíz éve támogatja, amióta a cég beruházóként Magyarországon jelen van. Az Alcoa magyarországi vállalatai „jó vállalati polgárként” konstruktív és aktív partnerei az ország, s ahol az Alcoa vállalatai termelnek, Fejér megye és Székesfehérvár vezetésének, civil szervezeteinek a társadalmi problémák megoldására irányuló erőfeszítéseikben. A közösségnek nyújtott segítséget nemcsak pénzadományok testesítik meg, hanem dolgozóikat jótékony célú tevékenységének vállalására és végzésére is bátorítják. Az „ACTION” (Alcoans Coming Together In Our Neighborhoods / Alcoások együtt a közösségeinkért) és „Bravo!” programok megjutalmazzák és elismerik az Alcoás dolgozók személyes, egyéni közösségi tevékenységét, mellyel non-profit intézményeket segítenek. Az Alapítvány támogatási politikája a következő négy célkitűzés köré épül: 1. Környezetünk védelme, megóvása 2. Globális képzés és munkahelyi szakértelem 3. Üzleti és közösségi kapcsolatok 4. Biztonságban élő és egészséges gyermekek és családok Az Alapítvány pályázatok alapján évente dönt az adományokról, amelyekért azon országok non-profit jellegű tevékenységet folytató intézményei folyamodhatnak, ahol az Alcoa, mint vállalat jelen van. A magyarországi non-profit intézmények az Alcoa magyarországi jelenléte óta (1993.) pályázhatnak és nyertek el adományokat az Alcoa vállalatokon keresztül az Alapítványtól. Az elmúlt 10 évben összesen 2.353.500 dollár adományösszeggel közel 200 projektet támogattak a magyar oktatás, kutatás, egészségügy, környezetvédelem, közösségi fejlesztések és a kultúra területén. Az Európára jóváhagyott adományok figyelemreméltó részét, mintegy 20-22%-át sikerült

58

az utóbbi években megszerezni Magyarország számára, ennek többsége Fejér megyére illetve Székesfehérvárra jutott, mivel az Alcoa öt üzeméből négy itt működik. A támogatások azonban országos intézményekre is kiterjednek. Jelentős összegekkel segítette az Alapítvány a Fejér Megyei és Móri Kórházat, a megyei és székesfehérvári gyermekotthont, a székesfehérvári és móri oktatást és szociális támogatást összefogó szervezeteket, valamint a helyi kulturális kezdeményezéseket. Az Alcoa vállalatai a Fejér megyei, a székesfehérvári és móri közösség szerves részének tekintik magukat. A jó viszony, a megbecsülés kölcsönös. A megye és a városok vezetése elismeréssel és köszönettel fogadja konstruktív szerepvállalásukat. Az Alcoa vállalatok azt vallják, hogy sikereik egyben a helyi közösségek sikerei is, és fordítva, a közösségek

problémái,

gyengéi

kedvezőtlen

hatást

gyakorolhatnak

termelő

tevékenységükre. Ezért az Alcoa vállalatai tudatos stratégiával a lehető legjobb kapcsolatok kiépítésére, a megfelelő együttműködés megteremtésére törekszenek a megyei és városi önkormányzattal, a helyi közösségekkel és a non-profit intézményekkel. A jó kapcsolatok kiépítésének egyik fontos eszköze a civil szféra számára nyújtott és a fentiekben összefoglalt vállalati segítség. Azt, hogy a környezetünk mennyire ismeri el az Alcoa vállalatok támogatását és a közösség fejlesztéséért, jólétéért végzett tevékenységét, jól mutatják az elmúlt években elnyert díjak, melyekből felsorolok néhányat, a teljesség igénye nélkül: 1999 – Civil Szervezetek Fejér Megyei Szövetsége Év Mecénása Díj – Nagyvállalatok kategória 2001 – Budapest Club Üzleti Etikai Díj 2002 – Soros Nonprofit Információs és Oktatási Központ „Az Év Vállalati Adományozója” díj kuratóriumának oklevele 2003 – Amerikai Kereskedelmi Kamara „Leginkább jótékonykodó vállalat” díj Az Alcoa Alapítvány a hozzájuk évente eljuttatott pályázatok alapján választja ki az aktuális évben támogatásra érdemesnek ítélt intézményeket. A pályázatot nem hirdetik meg nyilvánosan, mégis széles körben ismeretes ez a lehetőség, és sok non-profit intézmény él vele. Az Alcoa Alapítvány nem végez szponzorálási tevékenységet, ők mecenatúrát folytatnak, tehát a támogatott intézményektől nem várnak a támogatásért cserébe ellenszolgáltatást, mindössze annyit kérnek tőlük, hogy a nyilvánossági 59

fórumokon említsék meg nevüket a támogatók között. Emellet kötelezővé teszik a támogatott intézmények számára, hogy a támogatás folyósításától számított 12 hónapon belül küldjenek az Alapítványnak egy úgynevezett kimutatást, hogy a pályázat során elnyert összeget milyen célokra használták fel, mire fordították. A támogatást az Alcoa Alapítvány nem újítja meg automatikusan, évről-évre. Tehát a támogatást kérő intézményeknek minden évben új pályázatot kell benyújtaniuk az Alapítványhoz, ezek áttanulmányozása után ők kiválasztják azokat az intézményeket, melyek tevékenységi köre beleillik az Alcoa Alapítvány négy prioritási köreinek egyikébe, és támogatásra méltónak ítélik. A székesfehérvári Vörösmarty Színházat már harmadik éve támogatja az Alcoa Alapítvány. Megállapodási szerződést nem kötöttek a Színházzal, ennek ellenére a Színház minden kiadványán – tehát a színházjegyeken, műsorfüzetekben, plakátokon – feltünteti az Alcoa nevét és logóját, a másik két évados támogató neve mellett. A Színház honlapján is szerepel a cégek neve, logója – a honlapra látogatók így egy kattintással a szponzoráló ill. támogató vállalat honlapjára juthatnak.

Belépőjegy a Vörösmarty Színház előadására, hátoldalon az évados támogatókkal

A Vörösmarty Színház a nagyobb támogatóinak – akik között a három felsorolt évados támogató is szerepel – két előadásra tiszteletjegyet ad. Összesen 120-150 db színházjegyet osztanak ki ilyen módon. A cég a kapott jegyeket szétoszthatja dolgozói között, ami a belső PR hatékony eszköze lehet; vagy akár meghívhatja az előadásra fontosabb üzleti partnereit is (hospitality).

60

Az ilyen előadások alkalmával a színház lehetőséget biztosít a meghívott vállalatoknak, hogy saját anyagi forrásaikból állófogadást rendezzenek a résztvevő alkalmazottaiknak ill. vendégeknek a színházban – és ezzel is emeljék az est színvonalát, ünnepélyességét. 6.3. Hogyan keres a Színház támogatókat? A szponzorok megkeresése a Vörösmarty Színháznál a személyes kapcsolatokra épül. A Színháznak először is tájékozódnia kell, hogy a városban mely cégek azok, akik a gazdasági életben vezető szerepet töltenek be – ezeknek a cégeknek ugyanis közvélemény-formáló szerepük van Székesfehérváron. Egy ilyen vállalat nem igazán mondhatja azt a közéletnek olyan ágára, mint a kultúra, hogy nem foglalkozik vele, őt nem érinti, nem érdekli. Ezeket a gazdaságilag jelentős vállalatokat keresi meg a Színház az ajánlatával, először levélben, majd személyesen. Az ajánlatnak van ugyan egy állandó vázlata, de a Színház munkatársai minden esetben igyekeznek azt úgy megfogalmazni, hogy speciálisan a címzett vállalathoz szóljon, kifejezetten az ő számukra ideális ellenszolgáltatásokat tartalmazza. Mivel a megkeresett vállalatoknak más és más a profilja, más és más speciális promóciós lehetőségek fogják felkelteni az érdeklődésüket. Ha egy vállalat a Vörösmarty Színház megkeresése után úgy dönt, hogy nem kívánja őket szponzorálni, a Színház felhívja a figyelmét egy másik támogatási lehetőségre, a Székesfehérváron az Önkormányzat által kötelezőnek nyilvánított iparűzési adóra, melynek 10 %-át címzett támogatásként minden cég felajánlhat egy kiválasztott közérdekű célú intézménynek, ami városfejlesztési, környezetvédelmi, oktatási, egészségügyi-vagy szociális, közbiztonsági vagy kulturális tevékenységet folytat. (Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, 5/1995. (III.1.) sz. rendelet módosítása a helyi iparűzési adóról, 9. §) Meg kell még említeni a polgárok személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlását is, mint egy, a színház számára fontos bevételi lehetőséget. A Vörösmarty Színház a következő formában intézte ezzel kapcsolatos kérését a polgárokhoz: „ Tisztelt Adózó Állampolgár! Kedves Pártolónk! Eljött a 2002. évi személyi jövedelemadó-bevallás elkészítésének ideje és Ön most is dönthet az adótörvény alapján, hogy a külön törvényben meghatározott, nevesített

61

intézmények, szervezetek melyikének juttatja az egyébként is befizetendő adójának 1+1 százalékát. Tisztelettel tudatjuk, hogy a Vörösmarty Színház is a támogatható intézmények közé tartozik, mint azt bizonyosan sok színházlátogatónk tudja. A Színház az elmúlt évadban támogatásukat a „Legyetek jók, ha tudtok” című előadásra fordította – az idei évadban pedig a „Kőszívű ember fiai” című darab kivitelezéséhez használja fel. Kérjük Önt, amennyiben elégedett a színház művészeti munkájával, tiszteljen meg bennünket a befizetett adója 1 százalékának átutalásával! Abban a reményben, hogy élvezhetjük támogatását, ezúton is megköszönjük, munkájához és magánéletéhez sok sikert és minden jót kívánunk! A Vörösmarty Színház vezetősége” 6.4. A Vörösmarty Színház és a médiák Szeretném megemlíteni a Vörösmarty Színház médiatámogatóit is. Az Est Médiák helyi kiadványa, a Fehérvári Est és a Metro reklámújság a Színház programját ingyen leközli, cserében e két lap fel van tüntetve a Színház médiatámogatói között.

A Vörösmarty Színház műsorfüzetének borítója, amin feltüntetve láthatjuk a támogató vállalatokat, médiákat

Médiatámogatók még a helyi elektronikus média képviselői közül a Fehérvár Tv, a Fehérvár Rádió és a Vörösmarty Rádió. A rádiók és a televízió olyan módon támogatja a Színházat, hogy rendszeres időközönként ismerteti annak műsorát, esetenként pedig

62

játékok során nyereményjegyeket sorsolnak ill. osztanak ki a játékban résztvevő hallgatók, nézők között, így kölcsönösen népszerűsítik egymást. A Vörösmarty Színház pedig természetesen szerepelteti a Fehérvár Tv-t, a Fehérvár Rádiót és a Vörösmarty Rádiót a médiatámogatóinak sorában.

6.5. A Vörösmarty Színház és Székesfehérvár A Vörösmarty Színház vezetősége folyamatosan figyelemmel kíséri az országos, regionális, megyei és városi pályázati lehetőségeket, a szóba jöhető pályázatokon részt is vesznek, mivel ez egy olyan forrást jelenthet számukra, amit mindenképpen ki kell használni. Jó eséllyel folyamodik támogatásért a Városi és Megyei Önkormányzathoz a Vörösmarty Színház olyan rendezvényeinek támogatásáért, mint az általuk rendezett Székesfehérvári Tavaszi Színházi Napok, amit az idén másodszor rendeztek meg a városban, április 11. és 29. között. Mondhatjuk, hogy a rendezvénysorozat mostanra igazi fesztivállá nőtte ki magát. Egy esztendő alatt nemcsak az előadások száma nőtt meg (tavaly 18, az idén 33), hanem a választék is. A Vörösmarty Színház társulata csak alig a felét adta az ígéretesen gazdag programnak, ezzel is bőséges lehetőséget kínálva Székesfehérvár polgárainak az országos – és a határon túli – színházak munkájának megismerésére. A szomszédos veszprémi és tatabányai társulatok mellett a fesztiválon felléptek a budapesti Vígszínház, a békéscsabai Jókai, a kassai Thália és a Pécsi Nemzeti Színház művészei is. Az Alba Regia Táncegyüttes mellett a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Szegedi Kortárs Balett és a Dunaújvárosi Táncszínház produkcióit is láthatták az érdeklődők, és nem hiányzott a programból a zene sem: a helyi szimfonikusok koncertje mellett a Budapesti Filharmónia szervezésében került sor a Fesztivál Big Band és a Nemzeti Énekkar előadására. A fesztivál megrendezésével a Színház vállalta egy szűkebb és tágabb régión belül az értékek közvetítésének szerepét - a gazdagodó programú fesztiválok rendezésével igazi színházi központtá teheti Székesfehérvárt. Ezzel jól jár a város, jól jár a megye, az egész Közép-Dunántúli régió. A Tavaszi Színházi Fesztivál fővédnöke Székesfehérvár polgármestere, fő támogatói: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális Bizottsága és a Vörösmarty Színház három évados támogatója, az Alcoa 63

Alapítvány, a Karsai Holding Rt. és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Székesfehérvár kulturális és turisztikai központtá válása érdeke az egész városnak, ezért az ilyen jellegű, a város forgalmát megnövelő rendezvények méltán számíthatnak az Önkormányzatok, a város vállalkozásai és polgárai eszmei és anyagi támogatására. 6.6. A Színház lehetséges jövője Az előző évadokat figyelembe véve a Színház laikus „nézői” szemmel tekintve sokat fejlődött, előadásai színvonalasabbak lettek, egyre több és nevesebb színészt foglalkoztat, többféle darabot tűz műsorra, és az idén elkezdi az épület felújítását, kibővítését is. Mindezek több és több nézőt vonzanak a Vörösmarty Színházba. Márpedig ha több a néző, sikeresebb a Színház, az őt támogató ill. szponzoráló vállalatoknak, cégeknek is jó, akik a támogatással saját image-üket szeretnék javítani. Ha ezen vállalatok célcsoportjai azt látják, hogy a szponzorált intézmény a vállalat hozzájárulásával sikeresebb lett, még többre fogják értékelni a vállalatoknak ezt a nemes, kultúrát támogató tevékenységét. A Színház pedig könnyebben fog szponzort találni, ha sikeresebbé válik. Egyrészt, mert a támogató vállalatok neve összefonódik a támogatott intézménnyel, másrészt, ha több a néző, ha a Színház több érdeklődőt vonz, a támogató vállalatok nevét is többen és szélesebb körben fogják megismerni. A sikeres intézményeket nyilvánvalóan szívesebben szponzorálják. Lehetőségeit szerintem a Színház meglehetősen jól kihasználja, jó ötletnek tartom a más városokban is bevált módszert, a nézőtéri ülések „eladását”. Amiből még esetleg némi bevételre tehetne szert a Színház, az a színészeinek és néhány kiemelt darabjának népszerűségének kihasználása volna. Bevételeinek megnövelése érdekében elárverezhetnének pl. néhány jelmezt vagy a jelmezek

mintájára

készült

hasonló

ruhadarabokat.

Szervezhetnének

olyan

eseményeket, ahol az érdeklődők belépőjegy váltása után megtekinthetik egy-egy előadás díszleteit, a darabban szereplő színészeket, és esetleg egyes jelmezeket felpróbálhatnak, fényképeket készíttethetnének magukról, vagy a színészekről. A népszerűbb darabokról a Vörösmarty Színház plakátokat, képeket vagy képeslapokat forgalmazhatna, esetleg a színészek által dedikált fényképeket. 64

Úgy gondolom, hogy a Színház művészei eléggé népszerűek ahhoz a városban, hogy ilyen módon megnövelhetnék bevételüket. Ugyanakkor nem kellene magukat kellemetlenül érezniük, hiszen ez a tevékenység nem lenne méltatlan a művészekhez – szerintem így is a színház, a kultúra szeretetét növelnék meg az emberekben, ezek az események is egy-egy érdekes programjai lehetnének Székesfehérvárnak. Székesfehérvár egy gazdaságilag fejlett város. Szerencsés helyzetben van a Vörösmarty Színház az ország fejletlenebb területén működő színházakhoz viszonyítva. A városban működő nagyvállalatok – kis kivételtől eltekintve – sikeresen, profitot termelve működnek. Így van lehetőségük arra, hogy költségvetésükből szponzorálásra, támogatásra is jelentős összegeket fordíthassanak. Ha ez a helyzet a közeljövőben nem változik meg rossz irányba, és a Színház is a jelenlegihez hasonló sikeres módon működik, valószínűleg még több támogatót vonz majd, és ezzel a támogató vállalatokon és a Vörösmarty Színházon kívül Székesfehérvár és a környék lakói is csak nyernek majd.

7. A kultúra várható helyzete az EU-hoz való csatlakozásunk után 7.1. Az Európai Unió törekvései a kultúrával kapcsolatban Az Európai Unió célja a közös európai kulturális gyökerek tudatosítása, amely elősegíti az európai népek egymás iránti megértését, kölcsönös megismerését. Kiemelt fontosságúnak tartja az állampolgárok, főként a hátrányos helyzetűek és a fiatalok kultúrához való hozzáférését, kulturális tevékenységekben való részvételének elősegítését. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a művészek és alkotásaik mobilitására, valamint a művészetekben alkalmazható új technológiák megismerésére. E célok megvalósítását a 2004-ig érvényben lévő ,,Kultúra 2000” keretprogram, valamint a KultúrPont Irodák hálózata hivatott szolgálni. Az Unió külön hangsúlyt fektet az európai kulturális örökség védelmére is. Kötelező érvényű jogszabályok gátolják azt, hogy értékes kulturális javak illegálisan kerüljenek ki az Unió, illetve a tagállamok területéről. A közösségnek célja az egymás kultúrájának jobb megismerése.

65

7.1.1. Magyarország is gazdagítja az EU-t Magyarország nemcsak kapni, adni is fog az Európai Uniónak. Hazánk a második legnagyobb és harmadik legnépesebb a most csatlakozásra meghívott 10 ország közül, és gazdag kulturális hozománnyal érkezünk. Az EU-tagsággal még több lehetőségünk nyílik arra, hogy megismertessük Európával Magyarország kulturális, művészeti, természeti és emberi értékeit, a magyar tehetséget és nemzeti hagyományainkat. Márai Sándor, Esterházy Péter, Kertész Imre műveinek európai sikerei megismételhetők (ha a Nobel-díj nem is egykönnyen). A csatlakozással a magyar irodalom, film, képzőművészet, magyar kulturális értékeink az eddiginél is jobban bekapcsolódhatnak Európa vérkeringésébe. Az EU támogatja például az irodalmi művek fordítását ezzel segíti a tagállamokat, hogy megismertethessék egymással nemzeti irodalmukat, de hozzájárul a filmek, TV-s produkciók más tagállamokban való forgalmazásához is. A csatlakozással kitörhetünk nyelvi elszigeteltségünkből, és hazai kulturális értékeink az eddiginél is nagyobb európai közönségre találnak. 7.1.2. Európai kulturális támogatások Az EU-ban a kulturális kérdések nemzeti hatáskörben maradnak, azaz e területen a tagállamok teljes önállóságot élveznek. Az alapító szerződés értelmében ugyanakkor az Unió hozzájárul a tagállamok kultúráinak kibontakozásához, tiszteletben tartva azok nemzeti és regionális különbözőségeit, előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Kiemelt cél az európai népek történelmének, egymás kultúrájának jobb megismerése és az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése, védelme. Mindennek érdekében az Európai Unió támogatási programokkal járul hozzá a tagállamok kulturális tevékenységéhez. Ezek között szerepel kulturális örökségvédelemmel, előadóművészi tevékenységgel vagy irodalmi alkotásokkal foglalkozó program. Jelenleg is fut a Kultúra 2000 nevű program. E program 2000 és 2004 között 28 országban összesen 167 millió euróval járul hozzá az európai kulturális élet szereplői közötti együttműködéshez és cserelehetőségeket biztosít egymás kulturális értékeinek jobb megismeréséhez. A Kultúra 2000 program

a

kultúra

széles

területeit

fedi

le.

Támogatja

az

előadóművészetet, a képzőművészetet, az irodalmat, a zenét, a kulturális örökség és a kultúrtörténet bemutatását. A program elsősorban ahhoz nyújt támogatást, hogy a tagországok minél jobban megismertethessék egymással kulturális értékeiket.

66

A programban már Magyarország is részt vesz. Így például a nemzeti irodalmi művek népszerűsítésében a Debreceni Egyetem, a bencés monostorok történelmét feltáró programban pedig a Pannonhalmi Apátság vesz részt. A Kultúra 2000 támogatja az „Európa kulturális fővárosa” elnevezésű programot is. Ennek keretében minden évben más város vagy városok (természetesen nemcsak fővárosok) kapnak lehetőséget

arra,

hogy építészeti

szépségeikre,

kulturális

hagyományaikra irányítsák a figyelmet. A tagság elnyerése után magyar városok is eséllyel pályázhatnak erre a címre. Az Európai Unió a filmművészetet is támogatja. A MEDIA-program célja az európai film- és televíziós kultúra segítése, és már eddig is sok európai film elkészítését tette lehetővé. A MEDIA-program támogatta például a „Monte Christo grófja” című tvfilmsorozat vagy a nagysikerű mozifilm, az „Asterix” elkészítését. Az EU egyik fontos célja az európai filmművészet támogatása az amerikai filmekkel való versenyben. 7.2. Kulturális rendezvények az EU-ban Mint ahogy ez a fent kifejtettekből világosan látszik, az Európai Unió célja egy közös európai kulturális térség kialakítása, amely elősegíti az európai népek egymás iránti toleranciáját, kölcsönös megismerését. Ennek következtében az Unión belül egyre több lesz az olyan kulturális rendezvény, ami ezeket a célokat, törekvéseket szolgálja. Hazánk EU-csatlakozása után Magyarország is helyszínéül válhat majd a tagországok érdeklődését kiváltó kulturális rendezvényeknek, és a magyar művészek is egyre több európai kulturális rendezvényen részt vesznek majd. Megnő a kereslet a nemzetközi kulturális események iránt. Ez új lehetőségeket nyit meg a magyarországi vállalatok számára, akik a magyar művészek és kulturális intézmények szponzorálásával, támogatásával így egy szélesebb piacon, az Európai Unió piacán érhetik majd el mindazokat a kedvező image-erősítő és good-will-építő hatásokat, melyeket máig egy szűkebb területen érhetnek el. Így szponzorációs

tevékenységük

nagy

mértékben

segíti

majd

a

piacon

való

megjelenésüket.

67

8. Összegzés Ahogy dolgozatomból világosan látszik, a szponzorálás valóban kétoldalú üzlet, mellyel a szponzoráló vállalat és a szponzorált fél is nyer. Napjainkban, mikor a vállalati image formálása egyre nagyobb jelentőségű, a termékek széles választéka mellett a vállalati image-ek versenyeznek egymással a piacon, a szponzoráló vállalat általános célja, hogy image-ét növelje – kedvező képet alakítson ki, illetve elmélyítse azt a nyilvánosságban. A művészetekhez kapcsolódó képzetek - mint pl. presztízs, elegancia, értékállóság, időtállóság, klasszikus szépség – olyan asszociációk, melyekkel számtalan vállalat szívesen azonosítja magát. Ők úgy döntenek, hogy arculatuk javítását a kultúrához való kötődés révén érik el. Ily módon ismertté tehetik vállalatuk nevét, növelhetik a termékük iránti elkötelezettséget, növelhetik a közvetlen értékesítést, megerősíthetik pozíciójukat. A kultúra szponzorálása megfelelő eszköze lehet még a belső PR-nek is, a dolgozók lojalitásának elmélyítésére. A vállalat speciális referenciákhoz juthat a szponzoráció segítségével, hasznosíthatja azt termékének pozícionálásához, valamint közvetlen reklám-és tömegkommunikációs médiumlehetőségeket is szerezhet a szponzoráció segítsgével. Láthatjuk, hogy a megfelelően megválasztott szponzorációt – aminek stratégiáját az adott vállalat marketing-és kommunikációs stratégiájához igazítva kell kialakítani – milyen sok célra hasznosíthatja a vállalat. A különféle kulturális rendezvényeket és kulturális területeket más és más okokból érdemes szponzorálnia egy vállalatnak. Dolgozatomban ismertettem a zenei, képzőművészeti, filmművészeti, irodalmi és színházművészeti területek szponzorálásának főbb jellemzőit. Ezután két konkrét példán keresztül bemutattam a szponzorációs gyakorlatot – egy szponzoráló vállalat, a Synergon Informatika Rt, és egy szponzorált intézmény, a Vörösmarty Színház szemszögéből. Dolgozatom utolsó fejezetében ismertettem az Európai Unióhoz való csatlakozásunk lehetséges következményeit a kultúra szempontjából. Az EU célja a közös európai kulturális gyökerek tudatosítása, egymás kultúrájának jobb megismerése – és ezt különféle támogatásokkal is segíti. EU-csatlakozásunk után hazánk is helyszínéül válhat majd különféle nemzetközi kulturális rendezvényeknek, és művészeink is egyre több 68

külföldi rendezvényen vesznek majd részt. Ez új lehetőségeket nyit meg a kulturális területeket támogató vállalatok számára – így egy bővebb piacon érhetik majd el a kulturális szponzorációnak köszönhető image-építő hatást. A kultúra Magyarországon az elmúlt 13 évben nem tartozott a kiemelt – támogatandó – gazdasági szegmensek közé. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy hazánk lakosainak kulturális igényei jelentősen lecsökkentek. Remélhetőleg országunk gazdasági helyzete a jövőben javulni fog, és több pénz jut majd a kulturális területek támogatására mind az állam, mind a gazdasági élet szereplői, a vállalatok részéről.

69

BIBLIOGRÁFIA Felhasznált irodalom: 1. A kulturális menedzser tankönyve. Szerk.: Eszenyi Miklós, Dr. Utry Attila. Rónai Művelődési Központ, Miskolc 2001 2. Baán László: Kultúra és gazdaság Magyarországon. Médiaprint, Budapest, 1997 3. Dr. Sándor Imre-Dr. Szeles Péter: Public Relations. Mercurius Kiadó, Bp 1990 4. Fazekas Ildikó - Nagy Alfréd: Szponzoráció. Nemzetközi Tankönyvkiadó Rt, Budapest, 2000 Internetes források: [1.] : http://www.ieb.hu/informaciok/cafepresse/sajtokozlemeny/default.asp „Antik Enteriőr 2001 - 2001.11.21.” letöltve: 2003. 04. 24. 14:58 [2.] : http://www.filmkultura.iif.hu:8080/articles/profiles/koltai.hu.html Kovács Adrienn: A magyar közönségfilm. Interjú Koltai Róberttel, 1999. letöltve: 2003. 04. 29. 16:40 http://www.alcoa.com http://www.eukk.hu http://www.fehervar.hu/szinhaz http://www.kapolcs.hu http://www.matav.hu/matavcsoport/tarsadalmi http://www.meo.org.hu http://www.pgsm.hu/ceginfo/sajto http://www.raiffeisen.hu http://www.synergon.hu http://www.sziget.hu http://www.vivendi.hu/hun/kultura

70

MELLÉKLET A Synergon Kortárs Galéria Gyűjtemény prospektusa

71