BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations (PR) szakirány
A VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TÁRSADALMI DIMENZIÓ TÜKRÉBEN
Budapest 2008
Készítette: Csabai Anna
TARTALOMJEGYZÉK I.
BEVEZETÉS ......................................................................7
II.
A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A TRIPLE BOTTOM
LINE .............................................................................................9 II.1.
Környezetvédelem, környezetgazdálkodás............................ 14
II.1.1.
Nemzetközi környezetvédelmi erőfeszítések és kísérletek ....... 15
II.1.2.
Hazai jogszabályi háttér, a környezetvédelmi törvény............. 16
II.2.
A szociális felelősség................................................................. 18
II.2.1.
EU CSR stratégiája, irányelvei................................................... 20
II.2.2.
A fenntarthatóság és a CSR társadalmi oldala ......................... 21
III. ÖSSZEHASONLÍTÁS .....................................................24 III.1.
Definíció szerinti összehasonlítás............................................ 24
III.2.
Állami szféra, jogszabályi háttér ............................................ 26
III.3.
Civil szféra ................................................................................ 28
III.4.
Kutatási eredmények ............................................................... 30
IV. JELENTÉSEK, MÉRŐSZÁMOK ÉS HITELESÍTÉSEK.....................................................................36 IV.1.
Környezeti jelentések............................................................... 36
IV.2.
Fenntarthatósági jelentések .................................................... 37
IV.3.
Értékelések, mérőszámok........................................................ 40
IV.3.1. Stratégia Fenntarthatósági Audit............................................... 41 IV.3.2. Accountability Rating.................................................................. 41
V.
MÉLYINTERJÚK ...........................................................44
V.1.
Interjúalanyok bemutatása ..................................................... 44
V.2.
Kérdések és válaszok ............................................................... 45
V.2.1.
Értékelés........................................................................................ 49
4
VI. ESETTANULMÁNYOK, GYAKORLATI PÉLDÁK ..51 VI.1.
Követ INEM Hungária ............................................................ 52
VI.2.
British American Tobacco Hungary ...................................... 54
VI.3.
DENSO Gyártó Magyarország Kft. ....................................... 57
VII. UTÓSZÓ ...........................................................................61 VIII. MELLÉKLETEK.............................................................64 VIII.1.
1. számú melléklet................................................................. 64
VIII.2.
Irodalomjegyzék ................................................................... 65
5
Ábrajegyzék 1. ábra: A fenntarthatóság három pillére ............................................... 10 2. ábra: A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának jelentése........ 31 3. ábra: Társadalmilag felelős tevékenységek fontossági sorrendje .... 32 4. ábra: Legfontosabb szempontok egy vállalat megítélésénél ............. 34 5. ábra: Jelentések számának alakulása 1996-2006 között ................... 38 6. ábra: Környezeti és fenntarthatósági jelentések megoszlása 2001-ben ..................................................................................................................... 39 7. ábra: Környezeti és fenntarthatósági jelentések megoszlása 2006ban............................................................................................................... 39 8. ábra: Accounability Rangsor 2007 ...................................................... 43
6
I. BEVEZETÉS
Dolgozatom témája a vállaltok társadalmi felelősségvállalása. A fogalom nem újkeletű, az 1900-as évek közepén kezdtek el a tudósok, közgazdászok és jogászok elméleteket kialakítani arra vonatkozóan, hogy a vállaltok felelősek-e a közvetlen és közvetett társadalmi és természeti környezetükért, annak problémái és veszélyei iránt. Ma már nem kérdéses a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (Corporate Social Responsibility) létezése, és szükségessége. Fogalmi rendszere, eszköztára, és jogi alapjai még kialakulóban vannak, ezért a téma elég tág mozgásteret ad. Rengeteg kérdés, ellentmondás és kialakuló elmélet izgatja a szakembereket, ezek mindegyikének és a CSR-nek megvitatása most idő és terjedelem híján nem lehet a dolgozatom témája. Körülbelül egy éve foglalkozom a CSR témakörével, a lehetséges témák, és jelenlegi szakmai viták közül én most a Triple Bottom Line (a hármas pillér, melyre a CSR épül) fogalomrendszerével, és ezen belül a környezetvédelmi és szociális felelősség összehasonlításával foglalkoznék. Véleményem szerint, a magyar legjobb gyakorlatokat és a sajtóvisszhangot megfigyelve, a korábbiakhoz képest ma egyre inkább bővülnek a vállalati tevékenységek a szociális felelősségvállalással, és ennek következtében minden olyan eszköz és szervezeti aktivitás, amely ennek elősegítésére jött létre. A globalizáció, az egyre súlyosabb, már nem helyi, hanem globális szinten jelentkező környezeti problémák valamint az egyre fokozódó bizalmatlanság a vállalatokkal szemben mind-mind olyan tényező, amelyek ellentétben állnak a egy rendszer fenntarthatóságával. A zöldmozgalmak, a vállalati botrányok, a világszintű gazdasági különbségek mind arra utaló jelek, amelyek cselekvésre késztetnek, ennek csupán egyik lehetséges megoldása a CSR, amely vállalati oldalról közelíti meg ezen problémák megoldását. Olyan kérdésekre próbálok meg választ adni a dolgozatomban mint: Mennyire függ össze a szociális és a környezetvédelmi felelősség és tudatosság? Elválasztható-e a két
7
fogalom egymástól? Valóban igaz-e az a feltételezés, hogy a vállaltok egyre inkább szociálisan és nem a környezetvédelmet előtérben tartva folytatnak CSR tevékenységet? Melyik út a könnyebb, melyiknek van nagyobb hagyománya? Melyik vált már készséggé és nem feltétlenül az előírásoknak való megfelelés váltja ki a cselekvést? Alapvetően szekunder kutatásokra építem a dolgozatomat, nem csak a magyarországi helyzet bemutatására törekszem, hanem nemzetközi példákat, és eredményeket is említenék, leginkább összehasonlítás és alátámasztás végett. Dolgozatomban
igyekszem
feldolgozni
a
jelenleg
rendelkezésre
álló
szakirodalmat, hangsúlyt fektetve az aktuális témákra. Felhasználom azokat a legfrissebb kutatásokat, amelyek a CSR területén születtek és relevánsak a dolgozat témájában. Ezen kívül segítséget kértem olyan szakemberektől, akik a CSR-t elhivatottan művelik, és a választott témáról egy rövid mélyinterjú keretében kérdeztem véleményüket és tapasztalataikat, segítségüket ezúton is szeretném megköszönni. Dolgozatom befejezéseként szeretném ezeket az elméleteket, kutatásokat és az általam tapasztaltakat a gyakorlati példákkal bemutatni, néhány olyan vállalat tevékenységén keresztül, amely évek óta méltóképpen elismert CSR tevékenységet folytat az országban.
8
II. A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A TRIPLE BOTTOM LINE1 „A társadalom-gazdaság-természet hármas rendszer elemei szorosan egymáshoz kapcsolódnak, ám erről sokan teljesen megfeledkeznek. A gazdaság és a társadalom állandóan növekedni akar. Ha idén nem esik két téglával több a fejünkre mint tavaly, akkor megállapítjuk, hogy nem fejlődtünk. Márpedig a Föld véges. Ahogy Kenneth Boulding mondta: Véges rendszerben végtelen növekedést csak az őrültek és egyes Papp Sándor egyetemi taná2r
közgazdászok képzelnek el.” A
vállalatok
részvényesektől
a
üzleti szomszéd
életét
meghatározzák
játszótéren
játszó
a
különféle
gyerekekig.
Az
érdekgazdák, érdekgazdák
(stakeholderek) azok a csoportok vagy egyének, akiknek életét a vállalat működése valamilyen szempontból befolyásolja, vagy érinti. Tehát egy vállalatnak a működése társadalmi és környezetvédelmi hatását is vizsgálni kell, nem pusztán a gazdasági működését. Ez az, amit a 21. században a szervezetek már nem hagyhatnak figyelmen kívül, hogy tevékenységüket úgy kell gazdaságilag fenntarthatóvá tenni, hogy az szociális és környezeti szempontból is fenntartható legyen. A fenntartható fejlődés elmélete a Brundtland bizottsághoz köthető (1987). A bizottság készítette el a „Közös Jövőnk” című jelentést, amelyben először fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés fogalma. Ez egy olyan fejlődési modellt vázolt fel, amely a mennyiségi és minőségi növekedést a természeti környezet megóvásának figyelembevételével képzeli el. A Bizottság szerint a fejlődés csak a gazdaság, társadalom, környezet hármas egységében valósulhat meg. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.” World Comission on Environment and Development – 1987
1
Green Paper European Commission, 2001; SustainAbility http://ec.europa.eu/energy/green-paperenergy/doc/2006_03_08_gp_document_en.pdf (2008.03.31 12:12) 2 http://www.humusz.hu/hirek/2724
9
Ennek a fogalomnak gyakorlati megvalósítását nehéz volt elképzelni. Gyakorlati útmutatókra van szükség ahhoz, hogy az egyes ember ezeket a szempontokat be tudja építeni mindennapi életébe. Vonatkozik ez a szervezetekre is, és a profitmaximalizálás és növekedés ezentúl nem egyedüli cél a működésükben. Ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés elméletét gyakorlatban alkalmazni lehessen, szükség volt olyan keretelméletek és irányelvek megfogalmazására, amelyek útmutatóként szolgálhatnak a szervezetek számára. A fenntartható fejlődés elméletét a fogalmi tisztázatlanságok miatt sokat bírálták, túlságosan átfogó megfogalmazása félreértéseket és nehéz értelmezést okozott. Az európai kultúrkörben ez a folyamat indította el a környezetvédelmi tevékenységek felerősödését és a társadalmi felelősségvállalást, mint tevékenységet.
1. ábra: A fenntarthatóság három pillére3
Az vállalatokat egyre hevesebben támadások érték tevékenységük környezetre és társadalomra való hatása miatt és ezért a vállalatok önkéntesen bár, de társadalmi, állami nyomás miatt kezdtek el ezzel foglalkozni. Ezzel a folyamattal kezdődött meg a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, amely a mai napig fogalmilag és gyakorlatban a kialakulás és konkretizálás szakaszában van.
3
Tóth Gergely: Valóban felelős vállalat, Követ Inem, 2007 (23 p.)
10
Hazánkra a CSR fogalomkörének meghatározásában az Európai Unió játszik a legnagyobb szerepet. Az elméleti definíciók sokasága ebben a témában már megtöltené a rendelkezésre álló terjedelmet, ezért ezt másra hagyom. Az Európai Bizottságon Belül a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság foglalkozik a vállalatok társadalmi felelősségével. 2001-ben jelent meg az úgynevezett Zöld Könyv, majd 2002-ben a Vállalatok Társadalmi Felelőssége: Az üzleti szféra hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez.4 Jogerőre sajnos, vagy szerencsére (újabb vitatéma) nem emelkedtek ezek az irányelvek, de mindenképpen mérföldkőnek számít az európai és a hazai CSR történetében. Én jelenleg ezt tartom iránymutatónak a tevékenységek szemszögéből. „A vállalt társadalmi felelőssége egy olyan folyamat, amellyel a cégek azokkal az érdekgazdákkal való kapcsolatukat irányítják, akik valóban befolyásolhatják működésüket.” EU Green Paper on CSR, European Communities, 2002 Az EU CSR fogalma: „egy olyan koncepció, mellyel a vállaltok önkéntes alapon társadalmi és környezetvédelmi
szempontokat
építenek
be
üzleti
tevékenységükbe
s
az
érdekgazdákkal folytatott kölcsönös kapcsolataikba.” CSR- A business contribution to Sustainable Development, European Communities, 2002 Már a fenti fogalomból látszik az a hármas támpont-rendszer, amely a fenntarthatóság elméletén alapszik és amelyre jelenleg a CSR tevékenységek alapulnak, ennek pontos megfogalmazása, és a Triple Bottom Line (továbbiakban:TBL) fogalom kialakulása is az EU Zöld Könyvhöz kötődik: „Az az elv, hogy egy vállalat általános teljesítményét a gazdasági jóléthez, a környezet minőségéhez, és a társadalmi tőkéhez való együttes hozzájárulása alapján kellene mérni.” Green Paper, European Comission, July 2001
4
Tóth Gergely: A Valóban Felelős Vállalat, KÖVET 2007. 19.p.
11
Ahhoz, hogy a dolgozatomban egyértelműen tudjak beszélni a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról, tisztázni kell ennek a fogalomnak a valódi jelentését. Több definíció létezik a CSR leírására, és legalább ennyi megközelítésből lehet vizsgálni ezt, a ma még kialakulóban levő, folyamatos változásokon átmenő érdekes témát. Erre vonatkozóan az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a későbbiekben egy érdekes kutatás eredményeivel foglalkozom majd. Jelenleg is folynak a szakmai viták a CSR mibenlétéről, és ahány ember annyiféleképpen vélekedik a témáról. Ebből következik az is, hogy a gyakorlati életben is különféle eszközök és megvalósítási lehetőségek állnak rendelkezésre. Mivel a gazdasági élet minden szereplőjére kihat, ezért egy nagyon élénk és sokszínű témakört fed le, amely kibontakozva valóban képes lenne megreformálni a jelenlegi üzleti szférát Fontos itt megjegyezni, hogy a felelősségvállalás a társadalom és a környezet iránt korántsem újdonság, japánban évezredek óta vallják és gyakorolják a Kyo-Sei fogalmat. Összefoglalni így lehetne: „együtt éljünk, és közösen dolgozzunk a közjó érdekében, lehetővé téve az együttműködést és a kölcsönös jólétet, valamint az egészséges és fair versenyt”.5 Ma már a legtöbb nagyvállalat vezetősége rájött, hogy egy ilyenfajta alkalmazkodás nélkül a külvilág elvárásainak lassan képtelenség lesz megfelelni. Ha ezt a gondolkodásmódot és hozzáállást sikerül meghonosítani a szervezeti kultúrában a felső vezetéstől az összeszerelő munkásig, akkor elképzelhető egy tudatosan felépített, mindenki számára fenntartható jövő. Sokféle értelmezése látott napvilágot eddig a CSR-nek, ezek alapján szeretnék vázolni egy olyan fogalmi összefoglalót, amellyel a szakma egyetért, és széleskörűen elfogadott.
5
Göran Sjöberg: A globális falu már itt van. (http://www.practice.hu/show.aspx?pub=536e1a5e-7ece40a0-b08a-f4269620bd26 2008.04.29)
12
A CSR nem a fennálló jogi követelményeknek való megfelelést jelenti, hanem ezen felül áll, ezt túlteljesíti, nem helyettesíti a jogszabályokat, hanem kiegészíti azokat. A CSR tevékenység önkéntességen alapszik. A CSR nem arra vonatkozik, hogy egy szervezet milyen eszközöket használjon a fenntarthatósághoz, hanem egy elméleti keretet biztosít, amelyen belül nagy a mozgástér, és inkább csak iránymutatásként szolgál, tehát a CSR nem szab meg konkrét feladatokat. A CSR filozófia alapértékeiben szorosan kapcsolódik a fenntartható fejlődéshez. A CSR nem veszi át a közszféra feladatait, hanem kiegészítheti azokat.6 A fenntartható fejlődés fogalma tartalmazta először ezt a hármas megközelítést, a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarhatóságot, amelyet gyakran emlegetnek 3Pként, mint People (társadalom), Profit (gazdaság), Planet (környezet). Ezt a három szempontú megközelítést tartalmazza a Triple Bottom Line terminológia is, mely szerint a vállaltoknak a profitszerzésen túlmenően szociális és környezetvédelmi szempontokat is be kell építeni a működésükbe. Egy vállalat, tágabb értelembe véve egy szervezet nem működhet úgy, hogy csak saját érdekeit tartja szem előtt. Közvetett és közvetlen környezetére tevékenysége kihatással van. Egy vállalatnak meg kell teremteni egy fenntartható egyensúlyt a gazdasági érdekek és a szociális és környezetvédelmi elvárások között. Már nem csak a felső-vezetés, a befektetők és a részvényesek iránt kellene hogy felelősséggel működjön, hanem azon érdekgazdákat is figyelembe véve, akik tevékenysége által negatív illetve pozitív hatásokkal találkoznak. Ilyenek a dolgozók, a vállalat környezetében élők, a helyi civil szervezetek, illetve a természeti környezet, amelyet bármifajta tevékenység érint, károsít, vagy megóv. Ez az, ami a vállalatokon múlik.
6
Kun Attila: A vállalati szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai az Európai Unióban (http://jesz.ajk.elte.hu/kun17.html#_ftnref30 2008.04.20., 14:43)
13
Ennek a TBL terminológiának a kialakulásához köthető az a kezdeményezés, amely a tőzsdén jegyzett, 500 fő felett foglalkoztató vállalkozásokat felkérte, hogy éves beszámolójukban egy ilyen három-szempontú jelentést hozzanak létre, amelyben a vállalat
gazdasági
működését
a
szociális
és
környezetvédelmi
szempontok
figyelembevételével lehet értékelni. Ez a Globális Beszámolási Kezdeményezés. (GRIGlobal Reporting Initiative) A későbbiekben ezzel, és ennek magyarországi gyakorlatával részletesen foglalkozom. Arról, hogy az első megközelítés, a gazdasági felelősség miért és hogyan nyilvánul meg, nem kívánnék sokat szólni. Egy, a piacon résztvevő szervezet, vállalat gazdaságos, ha tevékenysége profitot termel, fenn tudja tartani önmagát, és felelősséggel cselekszik a tulajdonosok, érdekgazdák, befektetők, részvényesek felé, azon szereplők felé, akiknek gazdasági hasznuk a szervezet tevékenységéből ered.
II.1. Környezetvédelem, környezetgazdálkodás Az ember és a természeti környezet harmóniáját felbontja a társadalmi és gazdasági tevékenység, ez egy dinamikus egyensúly, amely felbomlik, majd újra szabályozóik. A szabályozódás vagy természetes módon megy végbe, vagy emberi beavatkozással, attól függően, hogy ez a társadalmi, gazdasági befolyásolás mekkora károkat okozott. A XX. század végére a természeti környezet elkezdte elveszíteni az alkalmazkodó képességét az emberi tevékenységekhez, amely egyre nagyobb probléma az élővilág számára. A környezetünk a véges határaihoz közeledik a durva ipari és civilizációs ártalmak következtében. Az új társadalmak egyre nagyobb mértékben terhelik a természetet, és a gazdasági illetve társadalmi válságok negatívan hatnak a környezetre. Az emberi társadalom és a természeti környezet lokális egyensúlyrendszere egyre jobban torzul, és ezek a lokális diszharmóniák globális öko-válsággá alakulnak. A környezet tudatos és irányított védelmének gondolata csak az 1960-as évektől volt téma nemzetközi szinten, mivel a világválságok és a gazdasági válságok eredményeképpen Földünk természeti adottságai visszafordíthatatlan mértékben károsultak.
14
Az első környezetvédelmi konferenciát 1972-ben Stockholmban tartották, ahol kidolgozásra került az Egyesült Nemzetek Szövetségének Nemzeti Környezetvédelmi Programja. A Program gyakorlati eredménye elenyészőnek tekinthető, a környezeti romlás tovább folytatódik, és emellett nő a szociális és társadalmi problematika is világszerte.
II.1.1. Nemzetközi környezetvédelmi erőfeszítések és kísérletek 1968-ban megalakul a Római Klub, egy nem hivatalos nemzetközi szervezet, akik tanácskozásokat tartanak az emberiség jelenlegi és jövőbeli helyzetéről, kutatásokat végeznek, és tanulmányokat készítenek, a Róma Klub jelentései címmel. A XX. század utolsó két évtizedében történetek igazi áttörések és konkrét cselekvések a természet védelmére, megóvására vonatkozóan. Ekkor kezdődött meg a környezethez való viszonyunk átértékelése, az eddigi téves feltételezés, hogy a természet kiapadhatatlan és végtelen teherbírású, megdőlt. A korlátlan növekedés, a maximális fogyasztási cél helyett a természeti környezettel összhangot kereső fenntartható fejlődésre kell törekedni. A korábbiakba már említett Brundtland Bizottság tevékenysége és a fenntartható fejlősé fogalmának kialakulása hatalmas mérföldkőnek számít a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának szempontjából. A fenntartható fejlődés elméletével szinte mindenki egyetért, és a Bizottság jelentése óta a környezet megóvására tett nemzetközi lépéseket áthatja ez az elmélet. Röviden a fenntartható fejlődés elméletéről: az ember gazdasági növekedésre törekvő tevékenységét korlátozni kell. Egyenlőként kell kezelni az egymás mellett elő, és az egymást követő generációkat. Az erőforrásaink korlátosak, ehhez a kitüntetett természeti erőforrásokat megkülönböztetetten kell használni. Cél a természeti környezet megóvása, a gazdaságosság fokozása és az életminőség javítása. A következő mérföldkő a nemzetközi szabályozásban az 1992-es konferencia Rio de Janeiro-ban, az ENSZ szervezésében. A Környezet és Fejlődés Világkonferencia a
fenntartható
fejlődés
szellemiségében
szerveződött,
úgynevezett
cselekvési
programokat terjesztettek elő, mint a Riói Nyilatkozat, Keretegyezmények az
15
éghajlatváltozásról, Egyezmény a biológiai sokféleségről, Nyilatkozat az erdőkről, Agenda 21. A riói konferencia nem mutatott fel kiugró eredményeket, de egy folyamat elindításában nagy szerepet játszott, és az első olyan világszintű konferencia volt, amely a globális környezeti problémák megoldására keresett közös választ. A riói konferencia után több konferencia is megszervezésre került különböző problémakörök felvetésével, 1997-ben Kiotóban, 2000-ben Hágában, 2002 Balin. 2002-ben
szervezték
meg
Johannesburgban
a
fenntartható
fejlődés
világkonferenciát, amelyen áttekintették a rió-i csúcs óta eltelt 10 évet, értékelték az eredményeket. Ez a világkonferencia megerősítette a fenntartható fejlődés elméletét, és két fontos cél tűzött ki: a környezetvédelmet és a szegénység elleni küzdelmet. A nemzetközi környezetvédelmi csúcsokon kívül Magyarországot nagyban érinti az Európai Unió környezetvédelmi politikája. Mostanáig az Európai Unió összesen 6 akcióprogramot fogadott el, amelyek iránymutatásként szolgálnak a nemzeti környezetvédelmi programokhoz. A 2001-2010 közötti hatodik akcióprogram 4 területre helyezi a súlypontot, ezek: az éghajlatváltozás visszaszorítása, a természet és élővilág megóvása, a környezet és egészség illetve a természeti erőforrások és hulladékgazdálkodás.
II.1.2. Hazai jogszabályi háttér, a környezetvédelmi törvény Magyarországon 1996-ban fogadták el a környezetvédelmi törvényt. A környezetvédelmi előírások növekedése köthető ezen kívül a 2004-es Európai Uniós csatlakozásunkhoz,
amelyben
sok
olyan
előírást
fogadtunk
el,
amelyek
a
környezettudatosabb gazdaság felé irányítják az országot. Csak rövid szeretnék szólni a környezetvédelmi törvényről, melyre később még hivatkozni fogok, és melynek célja az ember és környezete közötti kapcsolat harmonizálása, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése. A törvény tisztázza a környezetvédelemmel kapcsolatos fogalmakat, valamint részletesen kitér azokra az elemekre, amelyek védelme kötelességünk. Ilyen a víz védelme, a föld védelme, a levegő védelme, az élővilág védelme, az épített környezet védelme. Kitér a
16
hulladékgazdálkodásra, a zaj és rezgésártalmakra, valamint a veszélyes anyagokra és technológiákra. Előírja, hogy a települési környezetvédelmi programoknak mit kell tartalmazniuk, valamint milyen környezettel kapcsolatos díjak kötelezőek az igénybevevőkre
és
terhelőkre.
Ilyenek
a
betétdíj,
az
igénybevételi
díj,
a
környezetterhelési díj, illetve a termékdíj. A törvény tisztázza a jogi felelősséget, mely alapján a környezetszennyező köteles az általa okozott károkért felelősséget vállalni, mind büntető jogi, államigazgatási jogi mind polgár jogi értelemben. Köteles az okozott kárt jóvátenni és az eredeti állapotába helyrehozni. Bár látszólag a fejezet ezen része a téma szempontjából érdektelen, de úgy gondolom, hogy a későbbi összehasonlításokhoz feltétlen tisztázni kell az alapfogalmakat, és azokat a tevékenységeket, amelyek a mai napi a környezetvédelem irányában megtettünk.
17
II.2. A szociális felelősség Elsőként szeretnék annyit hozzátenni a későbbiekhez, hogy a vállalatok társadalmi felelősségének társadalmi dimenzióját a dolgozatomban igyekszem, a fogalmi keveredések elkerülése végett, társadalmi helyett szociálisként említeni. Ahhoz, hogy a vállalatok szociális felelősségéről, a társadalom jobbá tétele felé tett lépéseiről részletesen tudjak beszélni, és meg tudjuk határozni annak pontos körvonalait, egy rövid összefoglalást kell készítenem arról, hogy jelenleg a CSR ezen aspektusának tartalmi elemei világviszonylatban és Magyarországon hogyan és mikor alakultak ki, milyen alapelveken nyugszanak. Véleményem szerint az első „törvény”, amely a társadalmi együttélés és felelősség alapszabályait fogalmazza meg, az a tízparancsolat volt. Olyan alapvető etikai normákat tartalmaz, amely azóta a keresztény világ társadalmainak alapja. De mivel vallási és erkölcsi témák nem szerepelnek a szakdolgozatom szinopszisában, ezért ennek részletezésétől eltekintek. Amit ennél fontosabbnak tartok, és általánosságban megfogalmazható, hogy mióta emberek közösségekben élnek a Földön, azóta létezik szociális törődés, felelősség, és erkölcsi útmutatás. Hogy ez a téma ne nyúljon hosszúra, csak a modern kor leglényegesebb momentumait emelném ki. Ilyen volt az 1789-es francia forradalom, amely a felvilágosodás eszményére épült, és amely elindított egy olyan polgárosodási folyamatot, amely végigsöpört egész Európán. Olyan gazdasági és társadalmi átalakulást idézett elő, amely megalapozta a demokráciát,
létrehozta
az
alkotmányosság
fogalmát,
kialakított
olyan
eszmerendszereket, mint a nacionalizmus és a liberalizmus. A demokrácia, amelyben élünk olyan értékeket fogalmaz meg, és fektet le, amelyekben mindenekelőtt az egyén és a közösség a legfontosabb érték, és ehhez elkerülhetetlen az ember jogainak elismerése és azok tiszteletben tartása. Ez az az eszme, és államgyakorlat, ami jelenleg az európai kultúrkörben a legelterjedtebb, és áthatja a társadalom működését, gondolkozását és tetteit.
18
A II. világháború borzalmai ihlette nyilatkozat méltán említhető azok közé, a világszerte elfogadott egyezmények közé, amelyek a legnagyobb hatással voltak a Föld társadalmaira. 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. „Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. (…) Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra. (…) Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (…) Senkit nem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolga kereskedés minden alakja tilos. (…) Senkit nem lehet kínvallatásnak, vagy kegyetlen, embertelen, vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.” (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1-5.cikk) Jelenleg nincs olyan ország, állam, vagy nemzetközi szervezet, amely a CSR-t, mint kötelező jogi szabályt írná elő, ám sok törvény köthető a CSR szociális irányvonalának megvalósulásához. Nemzetközi egyezmények, és törvények írják elő a vállalatok és szervezetek számára a kötelező szabályokat, amelyek a 20. század második felétől kezdve alakultak ki, nem csak a demokratikus államokban. Ilyenek a munkaadói és munkavállalói jogok, az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogszabályok, a Munka Törvénykönyve(1992. évi XXII.törvény).7 A szociális felelősségvállalást érintő jogszabályok közül még fontos megemlíteni
a
fogyasztóvédelmi
társadalombiztosítási
és
törvényt(1997.évi
CLV)
diszkriminációmentességet.
járulékfizetési az
egyenlő
kötelezettségek,
a
bánásmódot,
a
8
7
http://www.mkfe.hu/dokumentumok/MT.pdf (2008.04.20., 14:20) http://tudatosfogyaszto.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=24&Itemid=39 (2008.04.30. 11:20) 8
19
Nemzetközi szinten is születtek szabályozások a fenntartható fejlődés tükrében a CSR-re vonatkozóan, ezek közül a három legfontosabbat említeném, mint az ENSZ által 2000-ben készített Global Compact, a Tripartit Deklaráció az ILO (Nemzetközi Munkaügyi szervezet) részéről (ILO’s Tripartite Declaration of Principles concerning TNC’s and Social Policy 1977/2000), valamint az OECD által meghatározott irányelvek(Guidelines for Multinational Enterprises 2000.).9
II.2.1. EU CSR stratégiája, irányelvei10 Mint már a korábbiakban említettem, az Európai Unió szerepvállalása és előírásai leginkább iránymutatóak a hazai CSR gyakorlatában, ezért mindenképpen meg kell említeni azokat a mérföldköveket, amelyek hatással vannak a jelenlegi ez irányú tevékenységekre. Már most kitűnik a leírtakból, hogy elméleti alapokon nem lehetséges a CSR szociális és környezeti pilléreit feltétlenül külön kezelni, de ez a későbbi fejezetek témája. Az Európai Unió égisze alatt a CSR problémakörrel az 1990-es évek elején kezdtek el foglalkozni, ekkor Jacques Delors az Európai Bizottság elnöke felhívta a vállalatok figyelmét arra, hogy nekik is aktívan részt kell venniük a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben. Ennek hatására 1995-ben kiadtak egy nyilatkozatot, és ebben az évben alakult meg a European Business Network (CSR Europe). Az Európai Unió politikusai igazán a 2000-es lisszaboni EU csúcs alkalmával kezdtek el igazán foglalkozni a CSR-rel. Ennek kapcsán az EU felkérte a vállaltokat, hogy járuljanak hozzá a 2010-ig lefektetett stratégiai célok megvalósításához, ahol a szociális együttműködés és a munkalehetőségek javítása részét képezi a gazdasági fejlődésnek.
9
Kun Attila: A vállalati szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai az Európai Unióban (http://jesz.ajk.elte.hu/kun17.html#_ftnref30 2008.04.20., 14:43) 10 Kun Attila: A vállalati szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai az Európai Unióban (http://jesz.ajk.elte.hu/kun17.html#_ftnref30 2008.04.20., 14:43)
20
A szociális felelősség témakörénél fontos megemlíteni a 2000 júniusában elfogadott Szociális Agendát, amelyben az Európai Unió tagállamai a szociális Európa elve mellett kötelezték el magukat, az eddigieknél szorosabban. Ez a dokumentum olyan alapelveket tartalmaz, mint a munkakörülmények javítása, rugalmassá tétele, a szegénység elleni küzdelem, az erős szociális védőháló, a közszolgáltatások társadalmi kohéziója, nők és férfiak közti esélyegyenlőség, a teljes foglalkoztatottság, társadalmi párbeszéd, és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem.11 Arról, hogy az Európai Unió milyen módon kötelezte el magát, és tett a CSR elterjedéséért, már a Fenntarthatóság témakörénél írtam, így most az idevonatkozó részeket nem ismételném.
II.2.2. A fenntarthatóság és a CSR társadalmi oldala Az, hogy a vállatok milyen módon járulhatnak hozzá a társadalmi környezetük helyzetének javításhoz, milyen elméleti ismereteket kellene elsajátítaniuk, és ezeket hogyan
fektethetik
mindennapi
gyakorlatukba,
arról
a
többféle
nézet
és
szempontrendszer alakult ki, de elmondható ezekről, hogy egy irányba mutatnak, egymást kiegészítő rendszerekként működnek. Ligeti György szerint a fenntarthatóság társadalmi dimenziója olyan elvek mentén kell hogy megvalósuljon, mint az esélyegyenlőség, a sokszínűség, az etikus üzleti magatartás, a demokratikus munkahely illetve a közösségi részvétel.12 Ezek a gyakorlatban is megvalósítható elképzelések, egy vállalat számára a CSR-t nem csak a szponzoráció vagy a jótékonyság, mint legklasszikusabb PR eszköz áll rendelkezésre. A munkavállalók felé felelős vállalat gondoskodik a megfelelő munkafeltételekről, az emberi bánásmódról, csapatépítési lehetőségeket nyújt, amellyel fokozhatja a dolgozók motivációját, foglalkoztathat sérült embereket, ezáltal többek között társadalmi megítélése javul, valamint gyakorolhatja a diszkriminációmentességet azzal, hogy sokszínű munkahelyet hoz létre.13
11
Hegyi Gyula: A szegénység nem küzdelem (http://www.mim.hu/hegyigyula/1Hegyi.html 2008.04.21., 14:34) 12 Ligeti György: CSR Vállalati Felelősségvállalás, Kurt Lewin Alapítvány 2007. 159-163.p. 13 Ligeti György: CSR Vállalati Felelősségvállalás, Kurt Lewin Alapítvány 2007. 73-87.p.
21
Az Európai Bizottság 2002-es Zöld Könyve szerint a CSR magában foglalja az üzleti etikát, a munkavállalói jogokat, az egészség védelmét, az emberi jogokat, a korrupció-mentességet. Ezek a CSR definíció azon irányvonalai, amelyek szociális oldalról közelítik meg a felelősséget. A szervezetek akkor viselkednek társadalmilag felelősen, ha ezen elméleti elvárások mentén folytatják üzleti tevékenységüket. A vállalt felelősség eszközeinek száma mára már követhetetlenné vált, de megemlítenék néhány olyan eszközt, amely a legelterjedtebb a vállaltok körében. Ebben támaszkodok Tóth Gergely gyűjtésére.14 A vállalti felelősségvállalás eszközei közé sorolhatók a
magatartási irányelvekhez tartozó etikai kódexek,
valamint a
termékcímkézés, amely a fogyasztók tájékoztatásának eszköze arra vonatkozóan, hogy egy adott vállalat által gyártott termék mennyire felel meg a felelősségi követelményeknek. A CSR eszközei közé sorolhatók a különböző mérőszámok és szabványok, amelyek segítségével ellenőrizhető egy adott vállalat tevékenysége CSR és fenntarthatósági szempontból. munkakörülmények mérésére vonatkozó Társadalmi elszámolhatóság 8000 (Social Accountability SA8000) szabványt, mely figyeli többek között
a
gyerekmunkát,
a
munkabiztonságot,
munkaegészséget,
a
diszkriminációmentességet, a társulási jogot, a munkabért és munkaidőt, valamint a kényszermunkát. Az OHSAS18001 szabvány a munkabiztonság és munkaegészség nyomon követésére és mérésére használatos. Az elszámolhatóság, átláthatóság, és az érintett felek bevonása, mint követelmény biztosítására az AccountAbility nemzetközi NGO megalkotta az AA1000 szabványt. Ide sorolható még a Global Reporting Initiative, amelyet korábban már említettem és a későbbiekben részletezek. A vállalatok felelősségvállalásának társadalmi megvalósításához, az átláthatóság biztosításához, a szervezeti struktúra fenntarthatóvá tételéhez elengedhetetlen eszköznek számítanak a szervezetek által összeállított etikai kódexek. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. fenntarthatósági jelentésében a következőképpen fogalmazódik meg az etikai kódexek szerepe és fontossága:
14
Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat, Követ 2007., 46-48p.
22
„A gazdasági élet, a piaci szereplők valamennyi mozzanatát lehetetlen kizárólag közgazdasági, jogi, esetleg politikai eszközökkel szabályozni. A társadalmi, gazdasági életviszonyok
szabályozásában
megkülönböztetett
jelentősége
van
az
etikai
követelményeknek. Ha a piac résztvevői tekintettel vannak partnereik érdekeire, ha a fogyasztót megfelelően tájékoztatják, ha tevékenységükkel nem okoznak károkat, ha tiszteletben tartják alkalmazottaik elemi érdekeit, és működésük nem okoz hátrányokat, szélsőséges esetben pusztulást a természeti környezetben, akkor ezzel a társadalmat súlyos konfliktusoktól mentesítik. Az üzleti erkölcsbe, üzleti tisztességbe ütköző magatartás etikátlan, és akkor is elítélendő, orvoslásra irányuló bírálatra érdemes, ha az adott magatartást konkrét jogszabályi előírás kifejezetten nem tiltja. A Társaság Etikai Kódexének célja meghatározni és betartatni az etikus piaci magatartás normáit.”15 Állami Autópálya Kezelő Zrt. Fenntarthatósági Jelentés 2006
15
Állami Autópálya Kezelő Zrt. Fenntarthatósági Jelentés 2006 http://www.kovet.hu/view/main/160.html
23
III.ÖSSZEHASONLÍTÁS Az előző fejezetek elméleti összegzéséből is látszik az, hogy a két fogalmat, mint társadalmi, szociális és környezeti felelősség, nehezen lehet külön kezelni. Mégis megpróbálok egy olyan összehasonlítást végezni, amely elsőként azt vizsgálja, hogy ma melyik fogalom hatása erősebb a vállalatokra, és a társadalom egészére, illetve majd azt vizsgálnám, hogy a CSR-en belül melyiknek tulajdonítanak ma nagyobb jelentőséget.
III.1. Definíció szerinti összehasonlítás A két aspektus összehasonlításához elsőként a definíciókat venném górcső alá, mert
úgy
gondolom,
hogy
ezek
befolyásolják
leginkább
a
CSR-ről
való
gondolkodásmódot a vállalatok szempontjából, és nem csak a gondolkodást befolyásolják, hanem iránymutatónak tartják a gyakorlatban, a stratégiai tervezéshez. Ezek a definíciók inkább egy jelenséget írnak körül, de nem adnak segítséget a megvalósításhoz. Dolgozatom elején, amikor bevezettem a fogalmakat én alapvetően az Európai Unió fogalmi rendszerét használtam, és ezt tartom mérvadónak. Egy 2006-os kutatás is alátámasztja ezt a véleményemet. Egy norvég kutatócsoport Alexander Dahlsrud vezetésével arra próbálta meg megtalálni a választ, hogy a létező CSR definíciók közül melyik a leghasználatosabb, melyik milyen fogalmi rendszerekkel, dimenziókkal írja le a CSR-t, és ezt összevetve melyik dimenzió a legerősebb hatású a definíciókban. Összesen 37 definíciót hasonlítottak össze, a Google keresőprogram találatszámai alapján rangsorolták őket. Mint az imént említettem, az Európai Unió Bizottságának 2001-es definíciója vezeti a sort, 286-os gyakorisági számmal. A kutatás összesen 5 dimenzió alapján vizsgálta a már létező definíciókat, és ez alapján egy bonyolult képlet segítségével rangsorolta ezeket. Az öt dimenzió az érdekgazdák, a szociális, a gazdasági, az önkéntesség, és a környezetvédelmi dimenzió. A környezetvédelmi dimenzió jelentése alapján a természeti környezetet foglalja magában, és olyan szóösszetételekként szerepel a definíciókban, mint ’ tisztább környezet’, ’ környezeti megfontolások a gazdasági döntésekbe’, ’ gondoskodás a környezetről’. A szociális dimenzió a társadalom és az üzleti élet kapcsolatának
24
megjelenését mutatja a definíciókban, olyan szóösszetételekkel, mint ’ hozzájárul egy jobb társadalomhoz’, ’társadalmi megfontolásokat vezet be az üzleti döntésekbe’, ’megfontolja azokat a hatásokat, amelyekkel ő hat a közösségre’. A kutatás 37 vizsgált definíciójából 25 tartalmazza a környezeti dimenziót, és összesen 30 tartalmazza a szociális dimenziót, amely arra enged következtetni, hogy fogalmi szinten fontosabb a szociális, azaz társadalmi aspektus, mint a környezetvédelmi. A kutatás számításos összehasonlításából, azaz az adott definíció megjelenési gyakorisága és a dimenziók definíció szerinti megjelenítésből azt vehettük észre, hogy a környezetvédelmi dimenzió kapta a legkevesebb pontot, így definíciószerűen nem tartják annyira fontosnak, mint az első helyen szereplő érdekgazdai dimenziót, vagy a második legtöbb pontot kapott szociális dimenziót, tehát a környezetvédelem nem határozottan eleme az összes CSR definíciónak. Érdekes az is, hogy a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) különbséget tesz a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (corporate social responsibility) és a vállalatok környezetvédelmi felelősségvállalása (corporate environmental responsibility) között.16 Mint azt a kutatás is mutatja, még szakmailag is eltérő vélemények merülhetnek fel arról, hogy a CSR fogalomköre valójában milyen területeket kell hogy érintsen, amely bizonytalanságokat okoz a gyakorlati megvalósítás során, és nem egyértelmű iránymutatás arra vonatkozóan, hogy mik az elvárások a tevékenységekkel kapcsolatban.
16
How Corporate Social Responsibility is Defined: an Analysis of 37 Definitions www.interscience.wiley.com publised: 9 November 2006 (2008.04.12. 13:45)
25
III.2. Állami szféra, jogszabályi háttér Már korábbi fejezetekben bemutattam, hogy a CSR résztevékenységeit milyen állami intézmények, törvények szabályozzák, amelyek nem tekinthetőek CSR tevékenységre ösztönzőnek, de ezeknek való megfelelés egy szervezet alapvető kötelessége, és az állami irányítás ezeken a területeken, mint a környezetvédelem, a munkabiztonság, - egészség, munkavállalói jogok, egyenlő bánásmód, diszkrimináció mentesség elengedhetetlen. Elsőként véleményem szerint azt kell vizsgálni, hogy az állami hatás melyik szférában érvényesül inkább. Itt a környezetvédelem szerepe sokkal nagyobb hatással van jelen, hiszen időben is sokkal régebb óta vonatkoznak rá szabályok, könnyebb vizsgálni, hiszen egyetlen, a már említett környezetvédelmi törvény ad iránymutatást az állampolgárok és a vállaltok részére. A környezetvédelem nagyobb szerepe, és köztudatban léte tulajdonítható annak is, hogy ezzel külön foglalkozik egy állami szerv is, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a 2008-as év eredménye a környezetvédelmi obudsman kijelölése. A szociális dimenzió nehezebben vizsgálható ilyen szempontból, mivel sokkal szerteágazóbb fogalomról van szó, a törvény szabályozást már említettük, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tevékenységi köre fedi le leginkább ennek a tevékenységnek a részeit, fontos megemlíteni az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalt is,
de nem lehet a CSR-t állami szempontból
minisztériumi szinten vizsgálni. Magyarországon a vállalatok társadalmi felelősségével a Gazdasási és Közelkedési Minisztérium és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium foglalkozik, 2006-ban lépett életbe egy kormányhatároza a felelős vállalati magatartás ösztönzésére. A nyolc pontos határozat előírásokat tartalmaz a minisztéiumok részére a mérőszámok kidolgozásáról, a társadalmi viták elindításásról a CSR-rel kapcsolatban. „A haladás és az innováció olyan új elemének tekinti a munkáltatókönkéntes társadalmi felelősségvállalását,
amely
a
társadalmi
partnerek
párbeszédére
alapozva
a
gazdálkodásba integrálja a fenntartható fejlődés, a társadalmi összetartozás és a környezetért viselt felelősség szempontjait”17
17
A Magyar Kormány 1025/2006 (III.23.) Kormányhatározata http://www.csrhirlevel.hu/braun_and_partners_csr_hirlevel_002.pdf (2008.04.10 14:56)
26
Itt szeretnék néhány szót ejteni az állam szerepéről a CSR-en belül. Elég sok vita folyik ma a szakmában arról, hogy az államnak milyen szerepe van, kellene hogy legyen a CSR tevékenységekben, szükséges-e ezt befolyásolnia, vagy a CSR fogalomköréből kiindulva valóban egy önkéntes tevékenységről van szó, amelybe az állam semmilyen módon nem szól bele. Kun Attila vitaindító tanulmányában felveti a lehetséges, ámde szélsőséges két utat, miszerint a CSR önkéntes, és a piaci helyzet határozza meg, ezért az állami előírásokon, jogi szabályozáson túlmutatóan kell ennek megvalósulnia. Ez természetesen magában foglalja azt, hogy egy szervezet a rá vonatkozó ezen „alul” lévő, minimum követelményeknek, azaz a jogszabályoknak megfelel, vagy esetleg az állam „kizárólagos feladata az is, hogy szabályozza, orientálja, és kikényszerítse a piaci szereplők társadalmi funkcióit és társadalmi felelősségvállalását”18. Persze ez a két szélsőséges megközelítés távol áll a valóságtól, az állam szerepe valahol a kettő között van. Az államnak több eszköze létezik arra, hogy ezt a tevékenységet koordinálja. Bredgaard elmélete szerint19, az állam különböző regulatív
programokkal,
motivációs
programokkal,
meggyőzésre
irányuló
programokkal, esetleg a közszolgáltatások mobilizálásával érhetné el a vállalatokat, és ezekkel segíthetné a CSR tevékenységek széleskörű elterjedését. Ezek magukban foglalják az előírásokat, a büntethetőséget, a különböző ösztönzőket, amelyekkel egy vállalat tevékenységét befolyásolni lehet. Magyarországon államigazgatási szinten is elindult egy-két folyamat a CSR intézményesítése felé. Ilyen források a következők: o A Gazdasági és Szociális Tanács Ajánlása a társadalmi felelősségvállalásról 2007 o A munkáltatók társadalmi felelősségének erősítéséről és az ezt ösztönző intézkedésekről szóló 1025/2006. kormányhatározat. o Tanulmány a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról Magyarországon 2007.
18
Kun Attila: Az állam szerepe a CSR-ben http://szochalo.hu/fileadmin/szochalo/Uj_Szochalo/civil/csr/Az__llam_szerepe_a_CSRben_2008Feb_KunAttila.pdf (2008.04.15 10:45) 19 Kun Attila: Az állam szerepe a CSR-ben http://szochalo.hu/fileadmin/szochalo/Uj_Szochalo/civil/csr/Az__llam_szerepe_a_CSRben_2008Feb_KunAttila.pdf (2008.04.15 10:45)
27
III.3. Civil szféra Ha az állami szféra, civil szféra, piaci szféraháromszöget nézzük, meg kell vizsgálnunk a civil szervezetek szerepét, lehetőségeit, és tevékenységét is. A civil szervezetekkel, (nonprofit, azaz nem nyereségorientált szervezetek, vagy NGO, non-governmental organizations) mindennapi életünk során is találkozunk, hasznosságuk állami, vállalati és társadalmi szempontból is megnyilvánul. Kiegészítheti az állami tevékenységeket az olyan szociális igének felmérésével, és lehetséges kielégítésével, amelyre a költségvetésből nem jut, a vállaltoknak jobb keze lehet a támogatási, vagy CSR politika kialakításában, és olyan személyes segítséget tud nyújtani szervezeti jellegéből adódóan, amelyre egyénileg nem lenne mindenki képes. Működési formájukat tekintve lehetnek egyesületek, közalapítványok, alapítványok, egyesületek,
közhasznú
társaságok,
egyesülések,
érdekképviseletek,
nonprofit
intézmények. Tevékenységük az állatmenhelyek fenntartásától kezdve, drogprevenciós, rehabilitációs programokon keresztül a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésig terjedhet. 2005-ben a KSH adatai alapján Magyarországon összesen 56 694 nonprofit szervezet működött, ebből, 2,4%, azaz 1341 foglalkozott környezetvédelemmel.20 Ebből a kutatásból megpróbáltam összegyűjteni azon nonprofit szerevezeti tevékenységeket, amelyek köthetőek a CSR-hez, ilyenek a kultúra (11%), az egészségügy (4,7%), a szociális
ellátás
(8,8%)
és
a
többcélú
adományoztatás(1,3%).
Messzemenő
következtetést az adatokból nem vonhatunk le, hiszen a tevékenységüket részletesen nem ismerjük ezeknek a civil szervezeteknek, de látható, hogy a szociális tevékenység sokkal inkább meghatározó a nonprofit szervezetek körében, mint a környezetvédelem. Ezt azért tartanám fontosnak, mert egy jóléti társadalom egyik alapját jelenti a civil szféra, a demokratikus államokban olyan nyomásgyakorló erővel bírnak, amely mind az állami mind a forprofit szektor tevékenységét képes befolyásolni, és a CSR szempontjából, a felelősségvállalás szükségessége miatt, ez nem elhanyagolható, sokkal inkább kihasználandó tulajdonság. A civil szervezeteknek meg van az a tulajdonságuk, hogy sokkal közelebb állnak a társadalom egyes egyedeihez, a fogyasztókhoz és a rászorulókhoz, hogy közvetlen 20
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit05t.pdf 2008.04.23 15:23
28
kapocsként működnek közre a vállalatok és a rászorultak között. Ez az ami az állami befolyásolásról nem mondható el, mert bár a demokrácia a képviseleten múlik, sok szociális, társadalmi igén el sem jut az illetékes állami szervezethez, vagy a döntéshozás elé. A civil szervezetek szerepe nem csak a hatékony nyomásgyakorlásban rejlik, nem úgy működik minden civil szervezet, hogy bármi ami történik, azt ő nem tetszőnek nyilvánítja és felemeli a hangját. Az NGO-k tevékenysége vegyes megítélés alatt áll, mégis a vállalatok számára a CSR szempontjából tökéletes partnerek, ha kiválasztásukban megfelelően járunk el, segíthet megtalálni a tökéletes helyet és tevékenységet
a
megvalósításához,
támogatásra vagy
a
szánt
összeghez,
munkahelyi
motiváció
az és
önkéntes felelősség
programok kezeléséhez,
megalapozásához. Tehát ha egy vállalat megtalálja a közös hangot egy civil szervezettel, azzal sokkal nagyobb eredményeket képes elérni, mintha önmaga próbálná meg azt az összeget társadalmilag felelősen elkölteni. Egy civil szervezet rendelkezik azzal az erőforrással, tudással, érdeklődési körrel, és elhivatottsággal, amely egy forprofit szervezetnek jó esetben nem sajátja.21 Ennek a közös nevezőnek a megtalálása és kialakítása zajlik napjainkban, itthon Magyarországon is, és olyan gyümölcsöző kapcsolatok kialakulását ígéri, mint például a Magyar - Telekom és a telefonos lelkisegély szolgálatok között, ahol a telekommunikációs társaság biztosította azt a lehetőséget, hogy sem a hívónak, sem a hívott félnek nem kerül pénzbe a telefonálás. A programban résztvevő civil szervezetek közé tartozik a Drog Stop Budapest Egyesület, a Délután Alapítvány, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Lelkisegély Szolgálatok Országos Szövetsége és a Magyar Rákellenes Liga.22
21 22
Ligeti György: CSR Vállalati Felelősségvállalás, Kurt Lewin Alapítvány 2007. 181-204 p. Magyar Public Relations Szövetség: CSR Best Practice 2006, MPRSZ 2006, 65-70.p.
29
III.4. Kutatási eredmények A fogyasztó illetve lakosság, vagy civil attitűdök mérése a CSR-ben még nem tekint vissza nagy múltra, mégis úgy gondolom, hogy fontos ezeknek némi ismerete, mivel egy vállalat a fogyasztó elvárásoknak történő megfeleléssel képes fennmaradni, hiszen hiába gyárt valaki Afrikában hótaposót, azt nem fogják megvenni, a vállalat csődbe megy, mert nem találta meg a fogyasztói igényeket. Ugyanez működik a CSRnél is, bár itt mivel minden elem érinti a társadalmat, ezért nem lehet teljesen rosszul tervezni, de lényeges tudni, hogy milyen prioritások mentén érdemes elindulni a gyakorlati felelősségvállalás megvalósításakor. A két kutatást abból a szempontból vizsgálnám, hogy a lakossá szempontjából melyik felelősségvállalási dimenzió kap nagyobb szerepet, a környezetvédelmi vagy a szociális. Mint említettem, hogy a szociális szerteágazó, de mégis mutat valami képet arról, hogy jelenleg a lakosság milyen információkkal rendelkezik a vállalatok felelősségvállalásáról, és milyen elvárásokat támaszt ezzel kapcsolatban. A Fleishman-Hillard amerika egyik vezető PR ügynöksége és a National Consumers League (Nemzeti Fogyasztói Egyesület) fogyasztói érdekképviseleti civil szervezet 2007-es tanulmányában23 a CSR jelentésével foglalkozik. 2007-ben 2078 felnőtt állampolgárt kérdeztek meg a telefonos közvélemény-kutatás ideje alatt. A kutatást már 2006-ban is elvégezték, és nagyon jó bizonyítéka annak, hogyan változik a társadalom hozzáállása a vállalatok és annak tevékenysége iránt. A 2006-os és 2007-es kutatásból kiderült, hogy az amerikaiak ma már a vállalatok társadalmi felelősségvállalását többnek tartják, mint a szponzorációt és a céltalan anyagi támogatásokat. 2006-ban a megkérdezettek 16%-a nem tudta, hogy mi a CSR, következő évre ez az arány 9%-ra csökkent, úgy, hogy a megkérdezettek száma háromszorosára nőtt. A CSR fogalmának meghatározására adott válaszokból jól kitűnik, hogy egy éves időtávlatokban is alakul az emberek vállalatokról és felelősségről alkotott képe. Egyetlen meghatározást illetően nincs különbség a két év eredményei között, és a résztvevők számára ez a legfontosabb egy vállalat felelős tevékenysége szempontjából. 2006-ban és 2007-ben is a megkérdezettek 23%-a mondta azt, hogy a CSR a társadalom 23
Rethinking Corporate Social Responsibility http://www.csrresults.com/CSR_ExecutiveSummary07.pdf 2008.04.21 11:43
30
és a közösség iránti elkötelezettséget jelenti. Közvetlen utána, a 2006-ban 27% által fontosnak tartott elkötelezettség a munkavállalók iránt a 2007-es kutatásban csak a második legfontosabb, 17%-kal. A 2006-os évhez képest csupán 1%-kal kevesebben definiálták és tartották fontosnak a CSR-t, mint az felelős elkötelezettséget a környezet iránt. A minőségi termékek előállítása korábban is marginális szerepet kapott, amikor CSR tevékenységről beszéltünk, ez a kutatásból is kiderült, csupán 10% a 2006-os 16%hoz képest. Ez a 2007. évi kutatás azt bizonyította, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalása túlmutat az anyagi támogatáson és alapvetően a közösséghez való felelős hozzáállás és a munkavállalókkal való bánásmód dominál a CSR-rel kapcsolatban.
A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának jelentése
23% 23%
helyi közösség iránti elkötelezettség 17%
munkavállalók iránti elkötelezettség
27%
2006
11% 12%
felelős elkötelezettség a környezet iránt
2007
10%
minőségi temékek
16% 1% 3%
jótékonyság, támogatás
9%
nem tudja
16% 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
2. ábra: A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának jelentése24 (Nem teljes lista, a grafikon a válaszok csak egy részét tartalmazza)
Érdekes az a kérdéskör is, hogy mit értenek a megkérdezettek pontosan a közösséghez való hozzájárulás alatt. Legfontosabbnak a nem pénzügyi hozzájárulást a közösséghez és a munkavállalókhoz való hozzáállást tartják. A korábbiakban Amerikában nagyon fontosnak tartott CSR elkötelezettség, a felelős környezetkezelés 24
http://www.csrresults.com/CSR_ExecutiveSummary07.pdf 2008.04.21 11:43
31
(11%), és a támogató pénzadományok(1%) ma már csupán elhanyagolható mértékben élnek az emberek agyában a CSR-rel kapcsolatban. A harmadik kérdés a felelős tevékenységek fontosságát kutatta. Kirívóan magas arányban a munkavállalókkal való bánásmódot tartották a legfontosabbnak a megkérdezettek (29%). A környezet védelme egyre fontosabb a társadalom szempontjából, 2006-ban csupán 11%, 2007-re már 15% tartotta legfontosabbnak, hogy a környezet védelme iránti elkötelezettséget. A pénzügyi támogatások itt is alacsony, csupán 3%-os válaszaránnyal rendelkeznek, ugyanúgy, ahogy a magas profittermelés a részvényesek számára. Ezen kívül 14% szerint fontos a fogyasztó igényeknek való megfelelés, a 9% szerint lényeges, hogy az adókon felül is hozzájáruljon egy vállalat a közösséghez, amelyben tevékenykedik. A megkérdezettek 8%-a szerint fontos a részvényérték a vállalatoknál, 9% az „egyéb” válaszadók aránya, és csupán elhanyagolható, 1% „nem tudom” válasz érkezett.
Társadalmilag felelős tevékenységek fontossági sorrendje 29%
M unkavállalókkal való bánásmód, fizetés Jogszabályokon túlmutató környezetvédelmi tevékenység
15% 14%
Érzékeny a fogyasztói igényekre 9%
A közösséghez való hozzáárulás az adófizetésen túl
8%
Részvényértékek Jótékonykodás
3%
M agas profitot biztosít a részvényeseknek
3% 9%
Egyéb 1%
Nem tudja 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
3. ábra: Társadalmilag felelős tevékenységek fontossági sorrendje25 (Nem teljes lista, a grafikon a válaszok csak egy részét tartalmazza)
25
http://www.csrresults.com/CSR_ExecutiveSummary07.pdf 2008.04.21 11:43
32
35%
Ebből a kutatásból is kitűnik, hogy sokkal inkább a szociális hozzájárulás a társadalomhoz az, amely elvárás a vállalatok CSR tevékenységével kapcsolatban, de hozzá kell tenni, hogy ez a szerteágazó tevékenységi lehetőségekből is fakad. Az amerikai fogyasztók a kutatás eredményei alapján is egyre tudatosabban és tájékozottabban foglalkoznak a CSR témakörével, és ma már a környezet védelmét is a vállalati felelős alapértékek közé sorolják. A kutatás fontos eredménye, hogy elindított egy újragondolási (re-thinking) folyamatot a CSR világban, mivel a téma egyre szélesebb körben terjed, egyre inkább elvárt a társadalom részéről, és egyre szélesebb fogalomkörrel és tevékenységi skálával rendelkezik. 2003 áprilisában a Szonda Ipsos készített egy kétlépcsős kutatást a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról, a kutatás első lépcsőben egy kvantitatív felmérést tartalmazott a lakosság körében, amelynek célja a lakossági CSR értelmezés megismerése, a bizonyos CSR elemek fontosságának feltérképezése illetve a különböző vállalatok CSR teljesítményének értékelése volt.26 Második lépcsőben egy kvalitatív, véleményvezérekkel folytatott interjúsorozatot készítettek, ahol a cél a CSR értelmezés mélyebb megismerése, a kommunikációs eszközök lehetősége illetve a kormányzati és a független szakértői szerepvállalás fontossága volt. Érdekes eredmények rajzolódtak ki a vállalatok megítélésének kapcsán, amikor fontosság alapján kellet osztályozni a vállalatok tevékenységeit. Legfontosabbak a lakosság az alkalmazottakkal való bánásmódot tartotta(31%), a megkérdezettek 56% tartotta fontosnak még ezt az elemet. A vállalatok környezetvédelmi elkötelezettsége csak a megkérdezettek 2% szerint a legfontosabb, és 60% szerint fontos még. Ez volt az a válaszlehetőség, amelyet legnagyobb arányban tartottak még fontosnak a felsoroltak közül. Arra, hogy a felsorolt vállalatok közül miért az általa kiválasztottat tartja társadalmilag felelősnek, csupán 7% válaszolt úgy, hogy „mert nem szennyezi a környezetet”. Összehasonlításképpen: 22% azért választott egy adott vállalatot, mert tiszteletben tartja az alkalmazottak érdekeit. Az alábbi táblázatban jól láthatóak az eltérések a megítélés során figyelembe vett elemek között.
26
www.nonprofit.hu/files/1/5/4/3/1543_pm-csr-magyar-kvali%2Bkvanti.ppt (2008.04.05 13:12)
33
Melyek a legfontosabb szempontok egy vállalat megítélésénél? 31
hogyan bánik az alkalmazottaival a termékeinek minősége
56
25
mennyire tisztességes a vállalat
53
15
58
10
mennyire érez felelősséget a társadalom iránt
54
a vállalat környezetvédelmi elkötelezettsége 2
60
hozzájárulás a nemzetgazdasághoz
9
53
mennyire nyíltan és tisztességen kommunikál a termékeiről 3
47
a vállalat hírneve 1
41
az ügyfélszolgálat színvonala 1
41
a vállalat jótékonysági tevékenysége 1
39
hogyan reagál a termékeivel kapcsolatos elvárásokra 1
37
média imázs 0
28 legfontosabb
fontos még
4. ábra: Legfontosabb szempontok egy vállalat megítélésénél27
A vállalatok értékelése során a lakosság figyelembe vesz olyan tényezőket, mint a tartós munkakapcsolat, a pozitív hírek, a vállalat szponzorációs tevékenysége, a jogkövető magatartás, a külföldi érdekeltség, illetve az adott vállalat tartós jelenléte az országban. Érdekes eredmény, hogy ez a felsorolás nem tartalmaz semmilyen környezeti vonatkozást. A megkérdezettek különböző példákat hoztak a társadalmilag felelős és a felelőtlen vállalati magatartásra. Társadalmilag leginkább felelősnek azokat a vállalatokat tartják, akik jó minőségű termékeket állítanak elő, akik tiszteletben tartják az
alkalmazottak
érdekeit,
illetve
akik
befektetéssel,
adófizetéssel
és
munkahelyteremtéssel járulnak hozzá a társadalom jólétéhez. A felelőtlen vállalati magatartás megítélése leginkább a munkahely megszüntetéssel, a bizonytalan munkával és a mindenek feletti profithajszolással függ össze. 27
www.nonprofit.hu/files/1/5/4/3/1543_pm-csr-magyar-kvali%2Bkvanti.ppt (2008.04.05 13:12)
34
Bár az európai és az amerikai üzleti világban a CSR egészen más fázisban tart, és egészen más hagyományokon nyugszik, mégis megállapítható, hogy közel hasonló eredmények jöttek ki a két felmérésből, mind szociális mind környezeti szempontok is szerepet játszanak egy vállalat megítélésében, még akkor is, ha gyakran ez a mérleg a szociális dimenzió felé billen. Ugyanezen kutatás érdekes eredménye, amely a témában jártasoknak is feltűnt már, hogy a környezetvédelem alapján felelősnek ítélt vállalatok közé tartozik a Dunapack Zrt-n kívül még a MOL és az OMW, a két legnagyobb Magyarországon működő olajipari vállalat, tehát ők élmezőnyében vannak a környezetileg felelős vállalatoknak, hiszen alaptevékenységük kompenzálásaképpen, a cégük profiljához ez áll a legközelebb. A kutatás erre vonatkozó eredményeit, az esettanulmányokban gyakorlati példákon keresztül fogom bemutatni.
35
IV. JELENTÉSEK, MÉRŐSZÁMOK ÉS HITELESÍTÉSEK A következő fejezetben megvizsgálnám a környezeti, fenntarthatósági és CSR jelentések történetét, kultúráját és megvizsgálnám azokat az értékelési rendszereket, amelyek ezek alján jöttek létre. Magyarországi példákon keresztül mutatnám be azt, hogy ez a gyakorlatban hogyan valósul meg, illetve milyen tendenciákat lehet észrevenni a vállalatok részéről.
IV.1. Környezeti jelentések A környezeti jelentések célja, hogy a gazdasági eredményességen túl egy vállalat tájékoztassa fogyasztóit és érdekgazdáit környezeti teljesítményéről. Ennek segítségével bizonyíthatja egy vállalat, hogy elkötelezett a környezetvédelem és környezettudatosság mellett, hogy tevékenységét környezeti szempontok figyelembe vételével igyekszik ellátni, és hogy környezeti fenntarthatóságra törekszik. A környezeti jelentések nemcsak tájékoztató funkciót töltenek be, hanem jelentősen hozzájárulnak egy szervezet környezeti
problémáinak
feltárásához,
valamint
a
környezeti
tehercsökkentés
lehetőségeinek megtalálásához. Az első ilyen környezeti jelentést 1996-ban adták ki. A környezettudatos vállalatirányítás megvalósításához, és a jelentés elkészítésének megkönnyítéséhez alakultak ki a Környezetközpontú Irányítási Rendszerek (KIR), amelyek közül a legismertebb az ISO14001 és az EMAS (Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer). A KIR olyan lépések és tevékenységek leírásában és megjelölésében segít a vállalatoknak a környezeti tevékenységük felméréséhez és a lehetőségek kiaknázásához, mint a környezeti politika lefektetése, a jogszabályok áttekintése és betartása, a feladatok és felelősök kijelölése, képzés, környezettudatosságot javító akciók stb.28
28
Tóth Gergely: A Valóban Felelős Vállalat, KÖVET 2007.43.p.
36
IV.2. Fenntarthatósági jelentések Magyarországon a vállalatok az 1990-es években kezdtek el foglalkozni ilyen jelentések készítésével, ekkorra már a nyugati fejlett országokban ez elterjedt folyamat volt, és mire a magyar vállalatok körében meghonosodott ez a beszámolási forma, addigra létrejött, és bár még csak ajánlottan, egy újfajta jelentés, a fenntarthatósági jelentés. A vállalatok sokszínűsége, és eltérő megközelítésmódja miatt szükséges volt létrehozni egy jelentéstételi útmutatót, amely segítségével egységesíteni lehet a jelentések tartalmi és szakmai szempontból. 1997-ben a UNEP és a CERES együttműködésével elkészült egy olyan javaslat, amely ezeknek a beszámolóknak egy egységes keretet ad. Ezt lett később a Global Reporting Initiative (GRI), amelyről már többször esett szó. 2002 óta a GRI, mint független szervezet segít a vállalatoknak a jelentések elkészítésében, tanácsadói szerepet tölt be, és útmutatókkal igyekszik a vállalatok beszámolási kötelezettségét megkönnyíteni. Alapvetően ez a fajta jelentéskészítés az Európai Bizottság 2001-es irányelve alapján nyert hivatalos jogalapot, azzal, hogy felkérték az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató, tőzsdén jegyzett vállalatokat, hogy éves beszámolójukban a pénzügyi és gazdasági teljesítményen túl környezeti és szociális információkat is helyezzenek el. Természetesen ez nem kötelező érvényű, de az egyre nagyobb civil és piaci nyomás miatt ajánlott, erre már a vállalatok is rájöttek, hogy követniük kell ezt a tendenciát. Tehát a GRI egy olyan, érdekelt feleket bevonó, független intézmény, amelynek célja kifejleszteni és elterjeszteni egy nemzetközileg alkalmazható fenntarthatósági jelentéstételi útmutatót. A jelentéstétel alapelvei az átláthatóság, érdekeltek bevonása, teljesség, ellenőrizhetőség, alkalmazhatóság, fenntarthatóság, pontosság, semlegesség, összehasonlíthatóság, értelmezhetőség, időbeni változások bemutatása.29 A GRI az alapelveken kívül mérőszámokat is használ a hatékony beszámoláshoz. Összesen 13 gazdasági, 35 környezeti és 54 társadalmi mérőszámot határoz meg. Az első GRI útmutató 2000-ben készült el, jelenleg a harmadik változata van forgalomban a G3.
29
http://www.globalreporting.org/NR/rdonlyres/82DB4DF1-0D95-4C02-AC1ACCD059D9052F/0/G3_Hungarian.pdf (2008.04.29 16:43)
37
Megfigyelhető az a tendencia, hogy nemcsak, hogy egyre több vállalat készít környezeti, társadalmi, vagy fenntarthatósági beszámolót, hanem a korábban környezeti jelentéseket felváltja a fenntarthatósági jelentés, amely nem csak a környezeti hatásokat és tevékenységeket veszi figyelembe, hanem a társadalmi dimenzió lehetőségeit, fenntarthatóságát és eredményeit is részletezi. A következőkben a Követ Inem Magyarország környezeti és fenntarthatósági jelentéseinek gyűjteményét használom fel, amely 58 vállalat 161 jelentését tartalmazza. A grafikonok és a bemutatás elkészítéséhez ezt az adatbázist tartottam iránymutatónak.
30
28
jelentések száma
25 19
20
20
21 17
18
15
15 10
8
9
4
5 1
Év
0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
5. ábra: Jelentések számának alakulása 1996-2006 között30
Ahogy az a fenti ábrán is látszik, 1996 óta, amióta az első környezeti jelentés megjelent, nagymértékben nő az ilyesfajta beszámolók száma. 2006-ban összesen 28 vállalat adott ki környezeti, társadalmi vagy fenntarthatósági jelentést. Természetesen a számbeli növekedéssel együtt járt egy átalakulás is, 1996 óta a vállalatok már nem csak környezeti jelentést adnak ki, hanem az évek során egyre bővült ezeknek a jelentéseknek a típusa is. Alapvetően háromfajta jelentést különböztettem meg, ilyenek a környezeti jelentések, a társadalmi jelentések, vagy beszámolók, illetve a 30
Követ Inem adatbázisa alapján: http://www.kovet.hu/view/main/160.html
38
fenntarthatósági jelentések. Érdekes megfigyelni azt a tendenciát, hogy 2001 és 2006 között milyen arányban változtak ezek a beszámolási típusok.
Környezeti és fenntarthatósági jelentések megoszlása 2001.
fenntarthatósági 10,0%
környezeti 90,0%
6. ábra: Környezeti és fenntarthatósági jelentések megoszlása 2001-ben31
Környezeti és fenntarthatósági jelentések megoszlása 2006.
fenntarthatósági 39,3% környezeti 60,7%
7. ábra: Környezeti és fenntarthatósági jelentések megoszlása 2006-ban32
A fenti két kör-diagramm jól mutatja azt a tendenciát, hogy nem csak mennyiségben, de típusaik arányában is változnak ezek a beszámolók, amíg 2001-ben az összesen 20 darab jelentésből 18 környezeti volt, és csupán 2 fenntarthatósági, addig
31 32
Követ Inem adatbázisa alapján: http://www.kovet.hu/view/main/160.html Követ Inem adatbázisa alapján: http://www.kovet.hu/view/main/160.html
39
2006-ra összesen 28 vállalat készített jelentést, amelyből 17 környezeti, és 11 már fenntarthatósági. Ez az arány természetesen a két év közötti időszakban is jól látható, tehát iránymutató lehet a jövőre nézve. Ezzel is jól bizonyítható a felelősségvállalás fogalomkörének bővülése, amely évről évre megmutatkozik a vállalatok munkájában. A Szonda Ipsos korábban már említett kutatása kitér ezen jelentések szükségességének kérdésére is. A megkérdezettek 49%-a szerint ezek a jelentések feltétlenül kellenek, és kötelezővé kellene tenni őket, 32%-uk mondta azt, hogy egyetért, hasznosak ezek a jelentések, de a nyilvánosságra önkéntes kell, hogy legyen. A mélyinterjúk során kiderült az is, hogy milyen előnyei illetve hátrányai vannak ezeknek a jelentéseknek. Előnyeként említhető, hogy lehetővé teszi az áttekinthetőséget, a megismerést illetve az összehasonlítást, hátránya azonban, hogy erősen bürokratikus, sok papír elhasználásával jár, illetve előfordulhat, hogy a rutinmunkák közé kerül, és nem az elköteleződést segíti elő. Fontos itt megemlítenem, hogy a független szakértői vizsgálatok és tanúsítványok erős motivációs erővel hatnak a vállalatokra ezen jelentések megírásához, amelyről a következőkben írnék.
IV.3. Értékelések, mérőszámok Sok kritika éri a vállalati jelentéseket abból a szempontból, hogy nem egy külső szakértő elemzi a társadalmi, illetve környezetvédelmi tevékenységeket. A vállalat önmaga állítja össze ezeket a jelentéseket évről-évre, ezért nem feltétlenül képes objektív képet festeni a saját tevékenységének tudatos és fenntartható mivoltáról. Ennek az ellentmondásnak a feloldását segítik elő azok a független szakértői minősítések, amelyek közül és most kettőt szeretnék bemutatni. Ezek szorosan kötődnek a jelentésekhez és a beszámolási kezdeményezésekhez.
40
IV.3.1.
A
Stratégia Fenntarthatósági Audit
Környezettudatos
Vállalatirányítási
Egyesület,
a
KÖVET-INEM
Magyarország 2001-ben alkotta meg a Stratégia Fenntarthatósági Audit rendszerét. Ez egy
olyan
minősítő
rendszer,
amely
független
szakértőkkel,
interjúkkal,
helyszínbejárásokkal próbálja egy ötfokú skálára besorolni az adott vállalatot. Ez az öt szint, a fenntartó, közösségi, megfelelő, öncélú és kártevő szervezeteket különböztet meg. A három már ismert kategóriában vizsgálják a vállalatok tevékenységét, gazdaságilag, környezetileg és társadalmilag, mindhárom kategóriában 0-25 pont érhető el. Ezt a minősítést egy spirál alak ábrázolja, amely különböző szintjein jelenhetnek meg pontszámmal egy szervezet eredményei. Ilyen jelentésminősítést a KÖVET-INEM 2001 óta készít.33 A Követ Inem minősítő levelét a DENSO Gyártó Kft. részére 1. számú mellékletként található a dolgozatom végén.
IV.3.2.
Accountability Rating
Az Accountability Rating egy olyan eszköz, amely annak a mérésére szolgál, hogy egyes vállalatok milyen módon és mennyire építenek felelős tevékenységeket működésükbe. A nemzetközi módszertant a csrnetwork tanácsadó cég és az AccountAbility nemzetközi non-profit szervezet hozta létre 2004-ben. Magyarországon a Braun and Partners Network végzi a besorolást a Figyelő című hetilap Top200 vállalati listája alapján. 34 33 34
http://www.kovet.hu/view/main/193.html (2008.04.26. 17:18) http://www.arhu.hu/
41
A besorolás kizárólag a szervezetek társadalmi, környezetvédelmi és fenntarthatósági beszámolói alapján készül, olyan adatok felhasználásával, amelyek nyilvánosak, mindenki számára elérhetőek és a vállalat társadalmi és környezeti tevékenységekre vonatkoznak.35 Az Accountability Rating Hungary azt vizsgálja, hogy a jelentős magyar vállalatok
minként
építik
szempontokat(stratégia),
be
mennyire
stratégiájukba befolyásolják
a
környezeti
ezek
a
és
tényezők
társadalmi a
vállalat
működését(vállalatirányítás, teljesítménymenedzsment), hogyan teremtenek kapcsolatot az érdekgazdákkal és mennyire vonják be őket a döntési mechanizmusokba, a működésbe (érintettek bevonása), milyen módon tájékoztatják tevékenységükről a nyilvánosságot (nyilvános közzététel), és ezt milyen módon hitelesítik(hitelesítés, tanúsítás). Amint látható, hat szempont alapján végzik a besorolást, amely tényezők különböző súllyal szerepelnek a módszertanban:
stratégia – 20%
vállalatirányítás – 15%
érintettek bevonása – 20%
teljesítmény menedzsment – 15%
nyilvános közzététel – 15%
tanúsítás, hitelesítés 15%
Az értékelés folyamata során kirajzolódik néhány főbb szempont, amelyek arra próbálnak rávilágítani, hogy a vállalat mennyire vesz figyelembe nem pénzügyi oldalról kapott eredményt, hogy tevékenysége során mennyire veszi figyelembe az érdekgazdák véleményét, mennyire kapcsolódik tevékenysége a fenntartható fejlődés alapelveihez, jogilag mennyire felel meg az elvárásoknak.36
35
http://www.accountabilityrating.com/about_the_rating.asp
36
http://www.arhu.hu
42
2007 Accountability eredménye ARH2007 ARH2006 Helyezés Helyezés 1.
1.
2.
3.
3.
2.
4.
4.
5.
-
6.
-
7.
-
8.
5.
9.
23.
10.
-
Szervezet neve
Iparág
Pontszám
Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Magyar Villamos Művek Zrt. MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyrt. Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. Állami Autópálya Kezelő Zrt. Denso Gyártó Magyarország Kft. BorsodChem Nyrt.
telekommunikáció
52
Energiaipar és közszolgáltatók olajipar
45 41
Egyéb
38
egyéb
37
autóipar
34
Egyéb
30
AUDI Hungaria Motor Kft. CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. British American Tobacco Magyarország Dohány Kereskedelmi Kft.
Autóipar
28
Pénzügy
28
Egyéb
27
8. ábra: Accounability Rangsor 200737
37
http://www.arhu.hu
43
V. MÉLYINTERJÚK V.1. Interjúalanyok bemutatása A Partners Hungary Alapítvány nonprofit szervezet, 1994-ben jött létre. Az Alapítvány elsődleges célja a demokratikus átalakulással együtt járó konfliktusok megelőzése és kezelése volt. Nemzetközi Partners hálózat jött létre ebben az időszakban, hogy ezt a célt az egész régiónkban megvalósítsa egymással együttműködő, de független helyi civil szervezeteken keresztül. A Partners Hungary Alapítvány társadalmi felelősség vállalással kapcsolatos programjait és szolgáltatásait mind a CSR tevékenységet elkezdő, mind pedig azt már gyakorló gazdasági és egyéb szervezetek, valamint csoportok, kezdeményezések számára kínálja. A Partners Hungary Alapítvány célja, hogy hosszú távú, eredményes együttműködések mentén a valódi ügyekre, problémákra reflektáló társadalmi felelősségvállalás terjedéséhez járuljon hozzá, ami nem kifejezetten pénzbeli, hanem forrásbővítés alapján valósul meg. Kánya Kingával, a Partners Hungary Alapítvány CSR stratégiai vezetővel beszélgettem a környezeti és társadalmi felelősség kapcsolatáról. A magyarországi PRime egyesület elődje a CERP Students 1989-ben alakult európai szervezet, amelyhez a magyar public relations hallgatók 2001-ben csatlakoztak. 2004-ben európai szinten j alapokra helyezték az eddigi tevékenységeket, és így alakult meg a PRime Europe. Ugyanebben az évben a PRime Europe teljes jog taggá fogadta Magyarországot. A szervezet 2005-től közhasznú egyesület formájában működik, Public Relations és Kommunikációs Hallgatók Egyesülete néven. A PRime célja a szakmai továbbfejlődés elősegítése, a kapcsolatok kialakításának elősegítése, konferenciák szervezése, a CSR területén való kutatás és ismeretanyag bővítés. 2005-ben nemzetközi konferenciát szerveztek világhírű előadókkal, 2006-ban került megszervezésre a „Hatalom nyelve” politikai kommunikációs konferencia, szakmai beszélgetéseket szerveznek hazai PR és CSR szakemberekkel. Tevékenységeik
44
közé tartozik az oktatás, fejlesztés, ismeretterjesztés, kapcsolatépítés az európai szakmai élettel, a környezetvédelem tudatosítása. A PRime Hungary elnökével Turi Ágnessel és a szervezet kommunikációs vezetőjével Tóth Csaba Gáborral beszélgettem a CSR-ről és annak magyarországi helyzetéről a szociális és környezetvédelem tükrében.
V.2. Kérdések és válaszok Mennyire függ össze a szociális és a környezetvédelmi felelősség és tudatosság? Elválasztható-e a két fogalom egymástól? T.Á: nem választható külön, nem zárja ki egymást, egymásra épül. A fenntartható fejlődés elvének megvalósításához és a hitelesség miatt együtt kell kezelni őket. Nem lehet az, hogy egy vállalat mindent megtesz a környezet védelméért, és közben elhanyagolja a környezetében élők társadalmi igényeit, mert a megítélése nem fog javulni. K.K.: Feltétlenül összefügg és elválaszthatatlan. T.Cs. Ugyan nem szeretem a statisztikát, de van egy olyan gyanúm, hogy egyéni szinten erős korreláció van a kettő között. Tapasztalataim szerint azok az emberek, akik felelősnek érzik magukat a természetért, azok gyakran szociálisan is érzékenyek – vagyis törődnek a környezettel és környezetükkel, elkötelezettebbek a társadalmi problémákkal és kihívásokkal szemben is. Vállalati szinten úgy gondolom nincs összefüggés. Valóban igaz-e az a feltételezés, hogy a vállalatok egyre inkább szociálisan és nem a környezetvédelmet elsődlegesen kezelve folytatnak CSR tevékenységet? K.K.: Annyiban igen, amennyiben a felelősség köre bővült az utóbbi időben. Eddig a legnagyobb nyomás környezetvédelmi szempontból volt a vállalatokon, ma már ezt kiegészíti a szociális is. Ennek bizonyítéka, hogy amíg korábban kizárólag környezeti jelentéseket írtak a vállalatok, ma már jellemzőbb a fenntarthatósági jelentés, amely bővebb, és mindhárom pillérre kiterjedő. A környezetvédelem ennek ellenére a mai napig sokkal kézzelfoghatóbb.
45
T.Á.: Igen. Véleményem szerint a társadalmi felelősségnek ma már nagyobb a hangsúlya, jobban megfogható, nagyobb publicitást kap. Persze ebben nagy szerepet játszik az is, hogy a szponzorációs tevékenység Magyarországon még mindig meghatározó a CSR gyakorlatán belül, persze nem kizárólagos a szerepe. Ez a fajta jótékonykodás, és támogatás inkább a szociális vonalat követi és nem a környezetvédelemre hangsúlyoz. Példaként a British American Tobacco Magyarország (BAT) említhető, amely a társadalmi programjával és beszámolóival kifejezetten ezt a dimenziót erősíti. Természetesen hozzá kell tenni, hogy ez erősen termék, és tevékenység függő. T.Cs.: Véleményem szerint igen és nem. Igen, mert egyes vállalatoknak egyszerűen nem illik a profiljukba pusztán a környezetvédelem. Nehezen tudok elképzelni például egy lobbizással foglalkozó tanácsadó céget, amint azzal próbál új ügyfeleket szerezni, hogy irodájában egy év alatt 20 százalékkal csökkentette a nyomtatott papír mennyiségét, bármennyire hasznos lenne. Úgy gondolom, hogy a CSR tevékenységnek illeszkednie kell a cég profiljához. Ugyanakkor nem, mert a környezetvédelem nagyon vonzó témakör a vállalatok körében is jelenleg. Így előfordul, hogy egyes vállalatok azért ugranak bele a „mentsük meg a környezetünket” medencébe, mert a versenytársak már foglalkoznak ezzel a témával, erőfeszítéseket tesznek, vagy csupán erőlködnek. Melyik út a könnyebb, melyiknek van nagyobb hagyománya? Melyik kommunikálható könnyebben? T.Á.:
Véleményem
szerint
hagyománya
egyiknek
sincs.
Itt
egy
általános
szemléletváltásra van szükség, amely nem csak a jogszabályok miatt jön létre, és nem gyorsreakció a kialakult konfliktus esetleg válsághelyzetre. Alapvetően bár az egész szervezetet át kell, hogy hassa ez a gondolkodásmód, mégis a tulajdonosi réteg a döntő abban a kérdésben, hogy gyakorolja-e a CSR-t, és hogy milyen irányban. A kommunikációról is alapvetően elmondható ez, hogy nem könnyű ezeknek a tevékenységeknek a kommunikálása, már csak a társadalom szkepticizmusából adódóan sem. Nagyban múlik ez az anyagiakon, hogy ki mekkora összeget szán a tevékenységre, és nem csak kommunikációra. Ha választanom kell, véleményem szerint a szociális tevékenységek jobban kommunikálhatóak, bár ez a már említett szponzoráció miatt lehet így.
46
K.K.: A környezetvédelemnek azért van nagyobb hagyománya, mert már sokkal korábban elkezdtek foglalkozni ezzel a problémakörrel. A „zöldek”, a környezetvédő civil szervezetek is sokkal erősebb nyomást gyakoroltak a vállalatokra, és ma is inkább ők hallatják a hangjukat. Szerencsére ez a tendencia bővülni látszik, és ma már a vállalatok olyan alapvető értékeket természetesnek vesznek a munkavállalókkal kapcsolatban például. Egyre inkább önmaguk is kezdik észrevenni, hogy kötelességük van az érintettjeikkel szemben, és ezt próbálják is beleépíteni szervezeti kultúrájukba és stratégiájukba.
Véleményem
szerint
a
környezetvédelmi
tevékenység
mindig
látványosabb volt, az, hogyha szelektíven gyűjtötték a szemetet, vagy újrahasznosított papírt használtak, ezek apró lépések, de látványosak, sokan gondolhatják akár hirtelen látszólagos megoldásnak is. Sokkal jobban megjeleníthető kifelé a környezetvédelmi tevékenység. Jó látni, hogy a szociális felelősség sem merül ma már ki a szponzorációban. Mégis munkám során gyakran találkozom olyan vállalatokkal, akik erős
CSR-t
kommunikálnak,
mégis
alapvető
hiányosságok
vannak
a
munkakörülmények területén. Úgy gondolom, hogy a kisebb cégek esetében sokkal könnyebben megvalósítható és kommunikálható ez a felelősség. Ott szorosabb kapcsolat alakul ki a cégvezetés és a lakosság, vagy a természeti környezet között, a felelősök sokkal közelebb vannak az adott problémához, vagy lehetőséghez, hiszen benne élnek, nap, mint nap érzékelik az. T.Cs.: Egyik út sem könnyű – világosan látható ez például a globális felmelegedés ellen „tett” intézkedéseken. Óriási a vita, nagy a zűrzavar – ugyanis ezek nemzetpolitikai és geopolitikai kérdések is egyben. Minden változás óriási lehetőségeket és veszélyeket rejt magában; nem csoda, ha egyetlen nemzet sem akar vesztesként kikerülni a vitából. Ha kicsit kilépünk a vállalatok és szervezetek szintjéről, és így különválasztva kezeljük a környezetvédelmi és társadalmi kommunikációt, akkor mit lehet elmondani, mi a tendencia, melyik az erősebb? T.Á.: Az az elterjedtebb, ami éppen látványosabb, mert a pozitív hír nem hír, olyan információk kellenek, amelyek figyelemfelkeltőek, és ezek gyakran a negatívumok. Például a habzó Rába. A környezetvédelem sokkal erősebb nyilvánosságot kap, ennek eredménye lehet az is, hogy már egy ilyen felfújt lufinak tartják, hiszen mindenhonnan ez folyik.
47
T.Cs.: Véleményem szerint egyértelműen a környezetvédelem. Hogy miért, az szintén érdekes kérdés, itt két fontos dolgot érdemes megemlíteni. Az első gondolatként azt, hogy egyértelműen ez a jelenkor „Zeitgeist”-ja. Al Gore nagy szívességet tett a világnak, hogy még azelőtt hozta be az emberek köztudatába ezt a témát, hogy túl késő lett volna minden cselekvés. A másik gondolat az, hogy a környezetvédelem során a környezettel teszünk jót, nem – közvetlenül – emberekkel. Individualista kultúrkörökben nem szokás csak úgy „jót cselekedni” másokkal. A környezetünket viszont szívesebben védjük, áldozunk rá. Mi jellemző a társadalomra ezzel kapcsolatban, milyen nyomást gyakorolnak a vállalatokra? Melyek azok a társadalmi elvárások, amelyek ezeket befolyásolják? Melyik az erősebb? K.K.: Ebben nagy szerepet kellene, hogy kapjanak a civil szervezetek, hiszen az ő kezükben hatalmas nyomásgyakorló kapacitás van. A nyilvánosság felé is jobban kommunikálnak, ezt ki lehetne aknázni sokkal jobban is a CSR keretein belül. Fontos itt említeni, hogy nagyon rossz a kommunikáció a vállalat, civil társadalom, helyi érdekgazdák között. Kölcsönösen olyan előítéletekkel kezelik egymást, amely nehezen feloldható. És ez nem csak a CSR miatt van így. Ez a problémakör alapvetően onnan indul, hogy korábban sem lett kialakítva egy stratégia, megalapozva egy olyan kommunikációs csatorna az érdekgazdák között, amely hatékonyan működhetett volna. Emiatt most, hogy már mindkét oldalról elvárás, és a további felelős tevékenységhez elengedhetetlen lenne, most még nehezebb ennek a feloldása. Véleményem szerint fontos lenne, hogy az érdekgazdák, a civil szervezetek, és például a tanácsadó cégek is előálljanak olyan példákkal, amelyek alapot adnak az elvárásoknak való megfelelésre. Egy környezetvédelmi civil szervezetnek is legyen környezeti nyilatkozata, egy tanácsadó cégnek legyen etikai kódexe, vagy fenntarthatósági jelentése. A látványos kompetencia nagy motiváló tényező lehet. T.Á.: Alapvetően a társadalom és a lakosság érzéketlen erre, kevés információt kap, és nagyon nem is érdekli. Néhány dolog meg már meg sem érinti, egyszerűen lepereg róla, és semlegesen viselkedik. Sokkal nagyobb szerepet kellene, hogy kapjanak a civil szervezetek, és sokkal nagyobb nyomást gyakorolhatnának a vállalatokra ebből a szempontból. A lakossági tájékoztatást már az iskolákban el kellene kezdeni az ezeket a
48
területeket érintő problémák kapcsán, sokkal fogékonyabbak a gyerekek és a fiatalok ezekre, és lehetséges, hogy egy olyan állampolgári és környezeti tudat alakulhatna ki, amelyhez a vállalatoknak igazodniuk kellene. Vannak-e olyan vállalatok, amelyek kifejezetten az egyikre vagy a másikra helyezik a hangsúlyt? Egyetért-e azzal, hogy a környezetterhelőbb vállalatok erősebb CSR tevékenységet folytatnak? T.Á.: Ez alapvetően a vállalati filozófia függvénye. A termék, és a termelési folyamatok meghatározzák, hogy ki milyen irányba halad ezen a téren. Ezek könnyen felderíthetők a jelentésekből, amelyeknek az a hátránya, hogy saját maguk írják, ezért nehezen ellenőrizhető. Természetesen igaz, hogy a környezetszennyezőbb vállalatok élen járnak a CSR-ben, hiszen alapvető céljuk az, hogy tevékenységüket elfogadtassák. Ez részben persze kompenzálás, amely egyáltalán nem elhanyagolható, de szerintem a vállalatok nagy része ezt meggyőződésből csinálja. Példának itt van a már említett BAT, aki egészségkárosító terméket gyárt, mégis olyan erős társadalmi kommunikációt folytat, hogy elismerik tevékenységét, és egyre kevesebb támadás éri. De említhetjük a MOL-t, a gyógyszergyárakat, a Holcim Magyarországot. T.Cs.: Konkrét példaként tudom említeni a British America Tobacco-t, amely vállalat a szociális kérdésekben és problémakörökben igen tevékenyeken kiveszi a részét; illetve a Holcim-et, amely környezetvédelmi programokban jeleskedik. De őszintén szólva, a konkrét magyar helyzettel nem igazán vagyok tisztában.
V.2.1. Értékelés A
mélyinterjúk
paradigmákat,
illetve
során
alapvetően
feltételezéseket,
megpróbáltam
amelyeket
a
körbejárni dolgozatom
azokat
a
témájának
kiválasztásakor, és írása közben kialakítottam magamban. Személyes tapasztalatom az, hogy sikerült három egészen különböző emberrel megbeszélni ezeket a témákat, és úgy gondolom, hogy ez a válaszokból is tökéletesen kitűnik. Nagyon radikálisan ellentétes vélemények nem fogalmazódtak meg az interjúk során, mégis érdekes azt tapasztalni, hogy egy ennyire fontos témakör szakmai hátterében mennyi különböző feltételezés, gondolat és meggyőződés áll.
49
Alapvetően kiderült az, hogy még mindig nem beszélhetünk itthon Magyarországon
egy
egységes
szakmai
közmegegyezésről
a
társadalmi
felelősségvállalással kapcsolatban, és a sok érintett miatt ilyen együttesen elfogadott CSR fogalom és tevékenységkör kialakulását elég távolinak tartok. Interjúalanyaim egyetértettek velem abban a feltételezésben, hogy ez a felelősségi kör egyre inkább bővülni látszik, hogy a korábban sokat hajszolt, és a csapból is folyó környezetvédelmet ma már kiegészíti egy társadalmi, vagy szociális felelősségkör is a vállalatok részéről. A vélemények alapján kirajzolódott, úgy vélem, egyhangúlag, hogy elválaszthatatlannak kellene lennie a két dimenziónak egymástól, azonban alapvetően meghatározó a vállalat alaptevékenysége, terméke illetve profilja a CSR tevékenység fő irányvonalának kialakításában. Bár nem szeretnék elmenni nagyon civil szférába, de jogos az a vélemény, hogy a civil szervezetek által képviselt lakossági érdekeknek sokkal jobban és intenzívebben kellene megnyilvánulniuk, hiszen az állami szabályozókon túl ezek a leghatékonyabb nyomásgyakorló eszközök. Úgy gondolom, hogy dolgozatom értékének növeléséhez, és a végső vélemények kialakításához ezek a beszélgetések elengedhetetlenek voltak, és azt hiszem fontos volt az interjúk közlése részletesen, mert bár nem reprezentatívak, ebből kifolyólag következtetéseket nem tudunk belőlük levonni, mégis értékes részei a dolgozatnak.
50
VI. ESETTANULMÁNYOK, GYAKORLATI PÉLDÁK Ahhoz hogy az elméleti feltételezéseket, a kutatások eredményeit illetve a fogalmi rendszereket a valóságban is lássuk, szükséges megvizsgálni a CSR-t a gyakorlati példákon keresztül is. Egyre több olyan szakirodalom jelenik meg és elérhető már hazánkban is, melyeknek célja az ilyen, úgynevezett best practicek összegyűjtése, és gyakran elemzése. Mivel a CSR nem egy elmélet, hanem egy megvalósuló tevékenység, ezért elengedhetetlen az, hogy ezt tevékenységek szintjén vizsgáljuk. A következőkben szeretnék 3 olyan szervezetet bemutatni, amellyel megpróbálom gyakorlati szempontból is bizonyítani a korábbi feltevéseimet. Elsőként egy civil szervezet tevékenységével, és annak folyamatos átalakulásával foglalkoznék. A másik két vállalat multinacionális cég, mindkettő elnyerte már több ízben is a Követ-Inem Magyarország Stratégia Fenntarthatósági Auditjának minősítő levelét, mindkét cég több CSR elismerésben részesült, többek között szerepelnek a Magyar Public Realtions Szövetség 2006-os Best Practice pályázatának nyertesei között. Mind a British American Tobacco Pécsi Dohánygyár Kft., mind pedig a Denso Gyártó Magyarország Kft. a GRI szerint készíti jelentéseit, és szerepelnek a Braun&Partners által készített AccountAbility Rating rangsorban, az első 10 vállalat között. Mindhárom cég bemutatása azt próbálja demonstrálni, hogy a felelősségvállalás fogalomköre az utóbbi években hogyan bővült, melyik irányba erősödött inkább, illetve hogy egy vállalat tevékenysége nagyban befolyásolja a CSR tevékenységet. Főleg internetes kutatások alapján készítem az esettanulmányokat, valamint a cégek beszámolóiból, fenntarthatósági jelentéseiből.
51
VI.1. Követ INEM Hungária38
A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület 1995-ben alakult, alapvető célja a vállalatok és szervezetek környezettudatosságának növelése, ehhez megfelelő elméleti és gyakorlati tudásbázis létrehozása, ezzel kapcsolatos tanácsadás, és olyan ösztönző, motiváló
rendszerek
kialakítása,
amelyek
eszközök
a
vállalatok
ilyesfajta
tevékenységének méréséhez, és elismeréséhez. Egyrészről próbálják hangsúlyozni a környezettudatosság fontosságát a vállalatok felé, másrészről, pedig segítik a vállalatokat a tevékenységük „zöldebbé” tételéhez. Nemzetközi tapasztalatokkal bővítik a vállalatok tudását, hangsúlyozzák a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, segítenek a környezetkímélőbb rendszerek létrehozásában. Több civil, kormányzati, és üzleti szervezettel is együttműködnek. A Követ nevéhez kötődik a már részletezett Stratégiai Fenntarthatósági Audit, a Zöld Iroda Program, amely egy gyakorlati tanácsadás a vállaltok részére, mindennapi tevékenységük környezeti terhelésének csökkentésére. Főszervezői az „Ablakon bedobott pénz” programnak, amelynek jelenleg 56 szervezet a tagja, és azt bizonyítják, hogy a környezetvédelemre költött összegek gazdasági haszonnal járnak. Ennek megvalósításában és koordinálását végzi a Követ 2002 óta. Amiért ezt a civil szervezetet választottam a CSR elterjedésének, és változásának demonstrálására, mert a Követ történetében megfigyelhető az a tendencia, hogy a környezetvédelmi és a környezettudatos gondolkozásmód, tevékenység egyre jobban bővül a társadalmi, szociális elemekkel. Alakulásakor a Követ kifejezetten a környezetvédelem terén munkálkodott, mára, 13 év alatt az egyik legfontosabb civil szervezet a CSR színtéren, és olyan aktivitásokat végez, amelyek hozzásegítik a vállalatokat a megvalósításhoz. A Zöld Iroda, az Ablakon bedobott pénz, a Környezeti megtakarítási díj, ezek mind alapvetően a környezettudatossághoz kapcsolhatók, de időközben bővült olyan fontos, Magyarországon egyedülálló mérési-értékelési rendszerrel, mint a Stratégiai Fenntarthatósági Audit. 38
http://www.kovet.hu
52
A
Követ
közhasznúsági
jelentései
is
alátámasztják
a
változást,
a
tevékenységbővülést. 1998-ban, a jelentésekben is nyomon követhető, hogy milyen tevékenységeket végeztek, milyen alkalmazottakat foglalkoztattak, milyen publikációk jelentek meg a vállalat részéről. Az 1998-as jelentéssel összehasonlítva 2007-ben nem csak a pénzügyi eredmények, és a tagok számának növekedése figyelhető meg, hanem az is, hogy a vállalat alaptevékenységei között fontos szerepet játszik a társadalmi felelősségvállalás. Ez a folyamat nagyon jól nyomon követhető az évről-évre megjelenő közhasznúsági jelentésben. 2007-ben jelent meg a Követ-Inem Hungária főtitkárának könyve a Valóban Felelős Vállalat, amely az elég szegényes magyar CSR szakirodalom egyik kiemelkedően jó darabja. Folytatódik a 2000 óta zajló fenntarthatósági auditálás, korábbiakhoz képest egyre több CSR témájú előadást szerveznek és publikációt adnak ki. Tehát itt is megfigyelhető a felelősség fogalmi bővülésének tendenciája, persze nem abban az értelemben, ahogy a piaci szereplőknél, hanem itt magában a tevékenységi körben is. Természetesen az erre való igényt a piac határozza meg. A Követ-Inem munkásságában természetesen még mindig a környezettudatosság kapja a nagyobb hangsúlyt, de mégis nagyban hozzájárulnak a hazai társadalmi felelősségvállalás elterjedéséhez.
53
VI.2. British American Tobacco Hungary39
A
British
American
Tobacco
egy
külföldi
multinacionális
cég
leányvállalataként Magyarország vezető dohányipari cége. 1992 óta van jelen Magyarországon, és 47%-os részesedéssel bír a magyar dohánypiacon. A Pécsi Dohánygyárat működteti, központja Budapesten van. Mint minden multinacionális cég, a BAT is egyre több kihívással szembesül a működését, tevékenységét illetően a társadalom részéről. Különösen azért igaz ez a BAT-ra, mert egy eléggé ellentmondásos iparágban dolgozik, amely megítélése vegyes, sőt, inkább negatívnak nevezném. A BAT az a szakmai sikertörténet, akinek valamelyest sikerült ezt a negatív hozzáállást megtörnie, méghozzá egy olyan folyamattal, amely nagyban segítette az átláthatóságot, bevonta az érdekgazdákat, és ezzel olyan felelős tevékenységre világítottak rá, amelyek mára a vállalat alapértékei közé tartoznak. „A British American Tobacco Hungary kölcsönös partnerségre törekszik a társadalommal, a különböző közösségekkel. Igyekszik üzleti tevékenységét a társadalom igényeihez igazítani, kommunikációjában – legyen az a márkához vagy magához a vállalathoz kapcsolódó – felelősségteljesen jár el. Vállalatunk kész bekapcsolódni olyan programokba, folyamatokba, amelyek hosszú távú, valós eredményeket ígérnek, és alkalmasak arra, hogy jelentős befektetésekkel tényleges értéket teremtsenek.” Pauline Stam a British American Tobacco ügyvezető igazgatója A BAT volt az első olyan vállalat a világon, amely társadalmi párbeszédet kezdeményezett a vállalat és az érintettjei között. A társadalmi párbeszéd folyamata az átláthatóságon és az érdekgazdák bevonásán alapul. Alapvető célja a társadalmi 39
http://www.bat.hu/oneweb/sites/BAT_57KCC3.nsf/vwPagesWebLive/DO63QJDL?opendocument&SID =&DTC=&TMP=1
54
felelősségvállalás alkalmazása, és bevonása a mindennapi tevékenységekbe. A folyamat az
érintettek
feltérképezésével
kezdődik,
amely
során
mélyinterjúkon
és
fókuszcsoportos kutatásokon keresztül megismerik a vállalat érdekgazdáit, érintettjeit. A továbbiakban beszélgetések során összegyűjtik az érintettek vállalattal kapcsolatos véleményét, kritikáit, érzéseit, erre reflektálva elkészítenek egy stratégiai akciótervet, amely egyes problémakörök köré épül. Ha van egy bizonyos vélemény, vagy változtatandó gyakorlat, arra keresnek gyakorlati megoldást. Ez a fajta véleménykérés – megfontolás – gyakorlati reagálás folyamat hatékonyan valósul meg a British American Tobacco működésének minden területén. A BAT 2001-2002-ben készítette el első társadalmi párbeszédét, majd 2002-ben adta ki az erről szóló Társadalmi Beszámolót. 2004-ben jelent meg a második Társadalmi Beszámoló, és jelenleg készül a 2008-as, amely a 2007-es év társadalmi párbeszédét foglalja össze. Mivel a 2008-as még nem elérhető, én alapvetően a 2004-es dokumentumot veszem figyelembe a társadalmi beszámoló bemutatásánál. Elsőként a beszámoló bemutatja a vállalat hitvallását, azokat az alapértékeket, amelyekben a British American Tobacco hisz, és amelyeknek megfelelően mindennap tevékenységét folytatja. A következőkben a beszámoló bemutatja, hogy a 2001-2002-es párbeszéd és beszámoló vállalásait hogyan sikerült teljesíteni. Ezek a vállalások a következő főbb témakörök köré csoportosultak: a fiatalkori dohányzás megelőzése, az etikus üzleti magatartás és a felelős vállalati polgár, az ésszerű szabályozás, az alacsony kockázatú termékek, a visszafogott marketing, a fogyasztók tájékoztatása, az egészségügy támogatása és végül a környezeti tudatosság. A társadalmi párbeszéd legfontosabb része az a problémák megfogalmazása, az arra való válasz, és az hogy milyen tevékenység lenne sikeres ezen célok eléréséhez, a problémák megoldásához. A 2003-2004-es társadalmi párbeszéd témái a cég, már korábban említett hitvallásai köré csoportosulnak. Ezek a hitvallások a követezők: a fiatalkorúak dohányzásának tiltása és megelőzése; a megfelelő adóztatás és a feketekereskedelem felszámolása; az erkölcsi és etikai normáknak való megfelelés; a világszínvonalú környezeti teljesítmény elérése; a veszélyekre rámutató, pontos, világos egészségügyi tájékoztatás; a felnőtt fogyasztókat megcélzó felelős forgalmazás; a dohányzók és nemdohányzók érdekeinek egyensúlyba hozása; beszállítók és más üzleti partnerek előnyei; az ösztönző munkahely létrehozása; valódi értékek létrehozása a
55
közösségben, melyben a vállalat tevékenykedik. Minden pont részletes kibontásra kerül a beszámoló során. Elsőként az érdekeltek véleményeit írják le, a kérdésköröket, amelyek köré a vélemények csoportosultak, ezután röviden leírják a cég nézeteit az adott problémáról, majd egy táblázat segítségével bemutatják az érintettek elvárásait, a vállalat válaszát (gyakorlati és elméleti szempontból) az adott problémára, és a tevékenységet, amelyet folytatni kívánnak a cél elérése érdekében. Az utolsó fejezet a GRI-nek való megfelelés részleteit tartalmazza. Azért tartom fontosnak a beszámoló tartalmának és logikai vázának bemutatását, mert a beszámoló során gyakran említett, és a CSR egyik alapelvei között szereplő átláthatóság gyakorlati megvalósulását példázza a dokumentum. A BAT joggal érdemelte ki a CSR világ elismerését, hiszen tevékenysége során folyamatosan figyelembe veszi azokat az elvárásokat, amelyeket az érdekgazdái, és a tágabb környezete, az egyre erősödő társadalmi nyomás elvár tőle. 2006-ban különböző, a dohányipar társadalmilag káros tevékenységeit javító intézkedéseket tett, mint a Dohányzási Illemkódex létrehozása, a Útravaló Dohányosoknak kommunikációs kampány, különböző egészségügyi akciók, és a célzott direktmarketing kommunikáció a döntéshozók, hatóságok, média és kereskedelem felé, amely a feketekereskedelem veszélyére világít rá.40 A British American Tobacco társadalmi tevékenységét és erre vonatkozó gyakorlatát elismerik a CSR világban. 2004-es társadalmi beszámolója a Követ-Inem Stratégiai Fenntarthatósági Auditja által elismert, 10. helyen végzett az Accuontability Rating 2007 elszámolhatósági rangsorban. Szerepel a Magyar Public Relations Szövetség által létrehozott CSR Best Pracitce 2006 legjobb vállalatai között, amely a példaértékű magyar gyakorlatokat összegzi. Azért választottam a BAT-ot, mert tökéletes példája annak, hogy egy vállalat tevékenysége mennyire befolyásolja a társadalmilag felelős tevékenységet. A dohányipar társadalmi hatása kifejezetten káros, az egészségkárosító tevékenység joggal világszerte elítélt, mégis a BAT jó bizonyíték arra, hogy a tevékenység mellett stratégiailag jól felépített CSR gyakorlat nagyban segítheti a vállalat hírnevét és társadalmi elfogadottságát. A British American Tobacco jól példázza azt, hogy egy, sokak által vitatott terülten is lehet felelősségteljesen működni. 40
Magyar Public Relations Szövetség: CSR Best Practice 2006, MPRSZ 2006 103-108. p.
56
Tehát a BAT alátámasztja azt a feltételezést, hogy egy adott tevékenység mindig meghatározza azt, hogy környezeti vagy társadalmi felelősségvállalás dominál inkább az erre vonatkozó stratégiákban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az ilyen cégek nem végeznek környezettudatos tevékenységeket. De igen. Csak nem ez dominál. De nézzünk egy példát fordított helyzetben.
VI.3. DENSO Gyártó Magyarország Kft.
„Felismertük, hogy a 21. században a vezetési stílus egyet jelent a környezettudatos vállalatirányítással.” Yukimasa Ohoka DMHU elnök A Denso Gyártó Magyarország Kft. 1997 óta működik a Székesfehérvári Sóstói Ipari Parkban, a japán Denso Corporation japán gépjárműalkatrész gyártó vállalatának része. A vállalat tehát szintén egy társadalmilag vegyesen megítélt iparág egyik vezető vállalata, autóalkatrészek. Az autózás a mindennapjaink alapvető részévé vált, de egyre nagyobb teret kapnak azok a hangok, hogy ez nagyban hozzájárul globális környezeti problémákhoz. Egy ilyen közegben kifejezetten fontos, hogy a vállalatok erősítsék környezettudatos tevékenységüket, és itt hozzá kell tenni azt, hogy nem csak a klasszikus értelembe vett CSR területen, hanem a kutatás fejlesztés és az új technológiák területén is. A Denso Gyártó Kft. kezdetektől fogva elkötelezett a CSR mellett. 2000-ben adták ki első, akkor még környezeti jelentésüket, 2001-re vonatkozóan 2002-ben elsőként adták ki fenntarthatósági jelentésüket, amely azóta minden évben a Követ Inem Stratégiai Fenntarthatósági Auditjának minősítését megkapja, folyamatosan javuló eredményekkel. 2005-ös fenntarthatósági jelentésük, amelyből én is dolgoztam a kutatások során 16 pontot ért el a gazdasági, 17 pontot a környezeti és 19 pontot a társadalmi teljesítményére.41 Küldetésüket a következőképpen fogalmazzák meg:
41
Denso: Fenntarthatósági jelentés 2006. http://www.kovet.hu/view/main/160.html
57
„Szem előtt tartva a jövő kihívásait, olyan értékeket hozzunk létre, amelyek hozzájárulnak egy jobb világ építéséhez.” Jelentésükben külön fejezetekben mutatják be és értékelik gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményüket. Környezeti céljaik legfőképpen termékeikre és termelési folyamataikra vonatkozik. Ide tartoznak a különböző életciklus elemzések, az iparági összehasonlító elemzések környezeti szempontból, az energiahatékonysági programjuk, melyet a Tisztább Termelés Magyarországi Központjával együttműködve hajtanak végre. Terveik között szerepel a beszállítóik minőségi és környezeti rendszereinek átvizsgálása, illetve az ólom alapanyagú termékek kivonása 2007-ig. Évek óta részt vesznek az „Ablakon bedobott pénz” és a „Zöld Iroda” programokban. Társadalmi céljaik legfőképpen a munkahelyi körülmények és a munkavállalókkal való bánásmód területeit fedik le. Jelentős eredmény, hogy 2006-ra elérték az ipari hulladékok 100%-os lerakását, ezzel környezetterhelésüket nagy mennyiségben csökkentették. Érdekes elegyét valósítja meg a Denso a társadalmi és környezetvédelmi felelősségvállalás
gyakorlatának.
Főbb
CSR
programjai
közé
tartozik
az
iskolatámogatási program, amelyet az Alcoa-Köfém Kft-vel (szintén székesfehérvári érdekeltségű, komoly CSR tevékenységet folyatató vállalat) közösen folytatnak. Célja az iskolákban a környezettudatos nevelés elősegítése, ehhez a megfelelő eszközök biztosítása. Jelenleg 25 iskola vesz részt ilyen programban. Ezek közé a programok közé tartozik a 10 millió fa program, a békamentési akció, üzemlátogatások, és oktatások tanároknak és diákoknak egyaránt, a szelektív hulladékgyűjtés eszközi feltételeinek megteremtése az oktatási intézményekben, számítógépes infrastruktúra kialakítása az helyi iskolákban. Az oktatáshoz kapcsolódóan egyetemi tájékozató előadásokat is tartanak a környezetvédelem gyakorlati lehetőségeiről. Emellett környezetvédelmi pályaválasztási tanácsadó programban vesznek részt, illetve támogatják azt. Nagy figyelmet fordítanak mindemellett a belső fenntarthatósági programokra, amelyek a munkavállalókat érintik és a munkakörülmények javítására vonatkoznak. A jogszabályi háttérnek való megfelelés mindenek előtt áll a cég társadalmi tevékenységében, vonatkozik ez a munkaegészségügyi és munkabaleseti előírásokra, a
58
gyermekmunkára vonatkozó tilalomra és a diszkriminációmentességre egyaránt. Nagy figyelmet fordítanak a munkavállalók megtartására, 2006 végére 4200 dolgozót foglalkoztatnak, esélyegyenlőségi politikájukban a nők és a férfiak azonos lehetőségeket kapnak, amely persze az autóipari profil miatt több férfit vonz. Ezeken kívül a CSR gyakorlatában nagy hangsúlyt fektetnek a munkahelyi oktatásra, évek óta megrendezésre kerül a Családi nap, amelyen környezeti tudatosságot növelő programokon vehetnek részt a munkavállalók családjai. Belső kommunikációjuk főként a csoportmunkára alapul, minden részleg rendelkezik egy-egy képviselővel, akik képviselik a munkavállalók érdekeit, az esetleges problémákat és igényeket közvetítik a felsőbb vezetés felé. Támogatják a munkavállalók önkéntes tevékenységét.42 A Denso Gyártó Magyarország Kft. 2006-ban szerepel az Magyar PR Szövetség Best Practice díjazottjai között, 2003 áprilisában elnyerték az Üzlet a környezetért díjat, nagy elismerésnek számított, hogy 2004-ben az Európai Unió által létrehozott Fenntarthatósági díjat megkapták. 2007-ben 6. helyen végeztek az Accounability Rating fenntarthatósági rangsorában. A Denso Kft. Magyarországon az azonos profilú cégek között, mint a Bosch vagy a Delphi egyedülállóan hatékony és elismert felelősségvállalási tevékenységet folytat. Ahogy azt a jelentéseik mottója „Adjon
zöld
utat
választásának”
is
alátámasztja a legnagyobb hangsúlyt a környezetvédelmi
és
környezetterhelés
csökkentési tevékenység kapja. Ezzel is bizonyítva azt a feltételezést, hogy a tevékenység meghatározó a CSR stratégia kialakításában. Itt kell megjegyezni azt is, hogy korább környezeti jelentésüket bővítették társadalmi elemekkel, tehát a CSR gyakorlata bővül, amely nem azt jelenti, hogy a vállalatok a társadalmi felelősséget helyezik előtérbe, hanem talán ráeszméltek, hogy jövőjük és üzleti sikereik érdekében mindhárom dimenzióban jól kell teljesíteniük.43
42 43
Magyar Public Relations Szövetség: CSR Best Practice 2006, MPRSZ 2006 111-114.p. http://www.kovet.hu/view/main/160.html
59
Csak megemlítés szinten szeretnék néhány olyan céget is példának hozni, akik hasonlóan jól teljesítenek a CSR gyakorlatában, és alátámaszthatják a feltevéseket. A Dunapack
Papír
és
Csomagolóanyag
Zrt.
kifejezetten
a
környezettudatos
felelősségvállalást helyezi előtérbe, évek óta készít környezeti jelentést, nevéhez fűződik az év természetfotósa pályázat. A Holcim Magyarország cement, kavics és beton gyártásával foglalkozik, a szakmában elismert környezetvédelmi tevékenységet folytat, gyárainak környezetvédelmére, és támogatására nagy figyelmet folytat, felelősségvállalási tevékenysége folyamatosan bővül társadalmi dimenzióval. De említhetjük itt a Nestlé Hungária Kft-t, akik a közvéleményben a csokoládé és a kávé vállalataként létezik. A Nestlénél erősebb a társadalmi dimenzió, leginkább a tájékoztatásra fektetik a hangsúlyt a termékeik dobozán, illetve az oktatási intézményekben, főleg a kisgyerekek körében, de kutató fejlesztő központjaik és az egészséges élet, egészséges étrend elvei alapján működnek. Összességében tehát elmondható a gyakorlati példák alapján, hogy a CSR és a felelősség fogalomköre még kialakulóban van, de egyre bővül, és minden vállalat, aki elkötelezettséget érez ez irányban, próbálja tevékenységeit a felelősség teljes fogalmának lefedéséhez igazítani. Az, hogy ez a gyakorlatban melyik irányba mozdul el, azt a termelés, a termék és a tevékenység hatása határozza meg, de mindenképpen jól láthatóan évről-évre törekszenek arra, hogy ez egyre több oldalról megvalósuljon, és természetes az, hogy, rossz szóval élve, valamiféle kompenzációs tevékenység ez, az esetleges káros folyamatokra. Mindemellett tendencia az is, hogy a korábbi CSR gyakorlat, amely szinte a szponzorációra, az anyagi támogatásra vonatkozott, egyre inkább profilba illő, és egyre színesebb eszköztárat mutat. A vállalatok is felfedezték azt, hogy tevékenységükhöz illő CSR gyakorlat sokkal nagyobb hatással bír, mint pusztán a nagy segítséget nyújtó bár, de néha csak „tessék-lássék” módú pénzadomány.
60
VII. UTÓSZÓ „A vállalati társadalmi felelősségvállalás azt az elkötelezettséget jelenti, amely során a vállalat a közösség jólétének érdekében folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erőforrásaival is támogat.” A
vállalatok
társadalmi
felelősségvállalásának
Philip Kotler44 megközelítésére,
megfogalmazására, gyakorlatba fektetésére tengernyi változat született már. Ez is az oka annak hogy viszonylagos bizonytalanság uralkodik a szakmában, köszönhetően a CSR folyamatos alakulásának. Megpróbáltam az előző oldalakon megközelíteni ezt a témát a környezeti és szociális vagy társadalmi oldal összehasonlítása alapján, hogy a korábban feltett elméleteimet, paradigmáimat és véleményemet alátámasszam, esetleg cáfoljam. Egy fogalmi és történeti áttekintéssel kezdtem, hogy a későbbiekben ez alapján tisztábban látszódjanak az összefüggések és kialakuljon egy általános kép a felelősségről, a CSR-ről, a környezetvédelemről, valamint a társadalmi lehetőségekről. Kétségtelen tény, hogy a környezetvédelmet ma már nem tekinthetjük hobbinak, néhány ember „zöldségének”. Egyre nyomasztóbbá válnak a már globális környezeti változások, amelyekkel való riogatás nem dolgom most. Nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy környezetünk romlik, és ezt nem csak a mianmari monszun TV képein láthatjuk, hanem mindennapi életünkben tapasztaljuk. Ennek köszönhető talán az is, hogy bizonyítottan nagyobb a lakosság körében ennek tudata. Ennek negatív hatása az, amely főként a mélyinterjúk során derült ki, hogy sokakat már nem ösztönöz a környezetvédelem témája, mert már annyit hallották. Ahhoz, hogy láthassuk, hogy milyen alakulásokon megy át a felelősség és a CSR fogalma, néhány kutatást dolgoztam fel, amelyek mindegyike jól demonstrálja, hogy nem egyértelmű a meghatározás, mégis egy általános tendencia mutatkozik. Az köztudott, hogy egyre több vállalat foglalkozik CSR tevékenységgel, azonban
44
Philip Kotler, Nancy Lee: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, HVG Kiadó 2007, 11p.
61
szerencsére ez a tevékenység már nem merül ki pusztán a szponzorációban, hanem egyre színesebb megoldásokat találnak a szervezetek. Nem csak a vállalatok hozzáállása változik. A lakosság egyre nagyobb része foglalkozik a témával, és egyre tudatosabban formál véleményt. Legnagyobb elvárás részükről már nem a környezetvédelem, hanem inkább a munkavállalókkal való bánásmód, és a felelős hozzájárulás a közösség életébe, amelyben működnek. Fontos volt a fogalmi bizonytalanságok és a különböző dimenziók eltérő értékelését bemutató definíció szerinti kutatás is, amely a bővülést és a szociális aspektus fokozódó szerepét hangsúlyozta. A dolgozatom elején feltett elméletem, hogy a CSR fogalomköre bővül, és egyre több társadalmi elemet tartalmaz, tehát igaz. Nem igaz azonban hogy ez az inga a két dimenzió, vagy pillér között egyértelműen a társadalmi oldalra mutatna. Ezt bizonyítják az mélyinterjúk és az esettanulmányok is, hiszen fontos része a CSR-nek az, hogy profilba illő tevékenységgel járuljanak hozzá a társadalom jövőjének fenntarthatóságához. Ez tehát ami miatt, és ezt a dolgozatomban több helyen is bizonyítottam, hogy a vállalatok CSR tevékenységét meghatározza termék, a tevékenység és a profil. Az igazán elkötelezett és tudatos vállalatok tehát ilyen gyakorlati
elemeket
igyekszenek
beépíteni
mindennapi
üzletmenetükbe,
és
vállalatirányítási stratégiájukba. Következtetésként tehát levonhatjuk, hogy a CSR kialakulásának szakaszában járunk, főként Magyarországon. Emiatt a kialakulási szakasz miatt egészen nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik tevékenység pontosan minek számít, és hogy minek van most nagyobb hatása a vállalatokra. Számomra kirajzolódott az a kép, hogy az elkötelezetten felelős vállalatok igyekszenek minden oldalról helytállni a CSR-t illetően. Ma már a vállalatok felelősségvállalása 3 lábon áll, és alkot egy egészet, és ez egyre inkább megmutatkozik a gyakorlatban is. Az esettanulmányok és gyakorlati példák jól bizonyítják a felvetéseimet, és példamutató CSR tevékenységet végeznek környezeti és társadalmi szempontból is ki-ki a saját gazdasági tevékenységéhez illeszkedően.
62
A fenntartható fejlődés eszméjének megvalósulásának egyik legaktívabb gyakorlati példája tehát a vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Helyi és globális összefogás, amely még korai szakaszában tart, ám növekvő és bővülő tendenciát mutat. Azonban ez nem csak a vállalatok feladata,a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fenntarthatóság megvalósítása mindannyiunk feladata, mindennapi életünket átható gyakorlattá kell válnia, hogy a jövő generációk részére is biztosítsuk mindazokat a lehetőségeket, amelyek nekünk megadattak.
63
VIII. MELLÉKLETEK VIII.1.
1. számú melléklet
64
VIII.2.
Irodalomjegyzék
Tóth Gergely: Valóban felelős vállalat, Követ Inem, 2007 19; 23; 43; 46-48p. Ligeti György: CSR Vállalati Felelősségvállalás, Kurt Lewin Alapítvány 2007.73-87; 159-163; 181-204p. Magyar Public Relations Szövetség: CSR Best Practice 2006, MPRSZ 2006, 65-70; 103-108; 111-114p. Philip Kotler, Nancy Lee: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, HVG Kiadó 2007, 11p.
Internetes hivatkozások: Green Paper European Commission, 2001; SustainAbility http://ec.europa.eu/energy/green-paper-energy/doc/2006_03_08_gp_document_en.pdf www.humusz.hu/hirek/2724 Göran Sjöberg: A globális falu már itt van. www.practice.hu/show.aspx?pub=536e1a5e7ece-40a0-b08a-f4269620bd26 Kun Attila: A vállalati szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai az Európai Unióban: jesz.ajk.elte.hu/kun17.html#_ftnref30 www.mkfe.hu/dokumentumok/MT.pdf tudatosfogyaszto.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=24&Itemid=39 Hegyi Gyula: A szegénység nem küzdelem: www.mim.hu/hegyigyula/1Hegyi.html Állami Autópálya Kezelő Zrt. Fenntarthatósági Jelentés 2006: www.kovet.hu/view/main/160.html How Corporate Social Responsibility is Defined: an Analysis of 37 Definitions: www.interscience.wiley.com publised: 9 November 2006 A Magyar Kormány 1025/2006 (III.23.) Kormányhatározata: www.csrhirlevel.hu/braun_and_partners_csr_hirlevel_002.pdf Kun Attila: Az állam szerepe a CSR-ben: szochalo.hu/fileadmin/szochalo/Uj_Szochalo/civil/csr/Az__llam_szerepe_a_CSRben_2008Feb_KunAttila.pdf portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit05t.pdf 2008.04.23 15:23
65
Rethinking Corporate Social Responsibility: www.csrresults.com/CSR_ExecutiveSummary07.pdf www.nonprofit.hu/files/1/5/4/3/1543_pm-csr-magyar-kvali%2Bkvanti.ppt (2008.04.05 13:12) www.globalreporting.org www.kovet.hu www.arhu.hu www.accountabilityrating.com www.bat.hu
66
