BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány
INNOVÁCIÓ ÉS KUTATÁS-FEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN
Készítette: Weichinger Zsuzsa
Budapest, 2009
Tartalomjegyzék:
Bevezetés ................................................................................................................................... 5 1.
2.
3.
4.
A KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS (K+F) ÉS AZ INNOVÁCIÓ..................................... 7 1.1
A FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA ................................................................................ 7
1.2
A KREATIVITÁS MINT INNOVÁCIÓS ELEM .................................................................. 8
1.3
AZ INNOVÁCIÓS LÁNC ................................................................................................. 9
1.4
A TÁRSADALOM VISZONYA AZ INNOVÁCIÓHOZ ....................................................... 10
1.5
AZ INNOVÁCIÓ, MINT GAZDASÁGI POTENCIÁL ......................................................... 12
K+F MAGYARORSZÁGON RÉGEN ÉS MA............................................................ 17 2.1.
MAGYARORSZÁGI K+F TEVÉKENYSÉG AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN ............................... 17
2.2.
MAGYARORSZÁGI K+F TEVÉKENYSÉG HELYZETE NAPJAINKBAN .......................... 18
2.3.
K+F VÁRHATÓ JÖVŐJE HAZÁNKBAN ........................................................................ 20
A FELSŐOKTATÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON..................................... 23 3.1.
A MAGYAR FELSŐOKTATÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA ........................................... 24
3.2.
A LEGPIACKÉPESEBB SZAKOK .................................................................................. 25
3.3.
A MAGYAR FELSŐOKTATÁS PROBLÉMÁI .................................................................. 27
3.4.
AZ EGYETEMISTÁK JÖVŐKÉPE- KUTATÁSI JELENTÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA .......... 28
A FELSŐOKTATÁS SZEREPE A K+F TEVÉKENYSÉGEKBEN......................... 33 4.1.
A MAGYAR FELSŐOKTATÁSI K+F TEVÉKENYSÉGET TÁMOGATÓ INNOVÁCIÓS
RENDSZEREK ÉS PROGRAMOK ............................................................................................. 35
4.1.1.
Az Új Magyarország Fejlesztési terv (ÚMFT) .............................................. 36
4.1.1.1. 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés, (GOP)...................................................... 38 4.1.1.2. 3.prioritás: Társadalomfejlesztés (TIOP, TÁMOP).................................. 40 4.1.1.3. A prioritások várható hatásai...................................................................... 42 4.1.1.4. A zászlóshajó projektek, a komplex megoldások eszközei ....................... 43 4.1.2. 5.
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA).................... 45
HAZAI PÉLDÁK A FELSŐOKTATÁSI K+F KÖZPONTOKRA, REGIONÁLIS
EGYETEMI TUDÁSKÖZPONTOK ................................................................................... 47 3
5.1.
PÁZMÁNY PÉTER PROGRAM ..................................................................................... 48
5.1.1.
Debreceni Egyetem Regionális Tudásközpont: a Szilícium Mező ............... 51
5.1.2.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Elektronikus Jármű
és Járműirányítási Tudásközpont ................................................................................. 56 6.
AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK
DISZFUNKCIÓI .................................................................................................................... 62 7.
Befejezés........................................................................................................................... 65
Táblázatok jegyzéke............................................................................................................... 66 Irodalomjegyzék:.................................................................................................................... 68
4
Bevezetés
Napjaink
nehéz
gazdasági
helyzetében
egy
olyan
témát
választottam
szakdolgozatomhoz, mely véleményem szerint méltatlanul kevés visszhangot kap a mai magyar gazdasági életben, annak ellenére, hogy jótékony hatása nemzetközileg bizonyított. A kutatás és fejlesztés és az innováció évek óta megkülönböztetett figyelmet kap az Európai Unióban. A Lisszaboni Szerződésben lefektetett egyik alap célkitűzés1 is az innováció fontosságára hívja fel a figyelmet, eszerint az Unió 2010-re a világ legdinamikusabb tudás alapú gazdasága lesz. Témaválasztásom több okból is aktuálisnak mondható. Első helyen említeném, hogy az Európai Unió 2009-et az Innováció évének szentelte, melynek célkitűzése az innováció és a kreativitás fejlesztése a képzésekben, a gazdasági és az egyéni jólét érdekében. Várakozásaik szerint a programsorozat a foglalkoztatottság növelését és a vállalkozói szellem serkentését eredményezi. Emellett, az előző témától nem teljesen függetlenül egy másik aktualitásra is felhívnám a figyelmet, miszerint Budapesten, a budai Infoparkban kap otthont az Unió legújabb intézete, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (angol nevének rövidítése EIT).
Mivel ennek az intézménynek kulcsfontosságú szerepe van az Unió
versenyképességének növelése terén, Magyarország már 2005-ben jelezte szándékát, hogy szívesen adna otthont a központnak. A bíráló testület szinte egyöntetű véleménye szerint hazánk bizonyult alkalmasabbnak a szintén pályázó Lengyelországgal szemben. Az Intézet február 25-én tartotta nyitóünnepségét. Ugyancsak a kutatás és fejlesztés témájával foglalkozik a 2004 óta minden évben összehívott „Global University Network for Innovation” által Barcelonában rendezett konferencia is. A Hálózat hangsúlyozza az egyetemek nemzetközi összekötését, teret adva az új gondolatoknak. Végül, de nem utolsó sorban jegyezném meg személyes érdeklődésemet a téma iránt, melyet nagyban köszönhetek az Erasmus ösztöndíj keretében végzett tanulmányaimnak. Az ausztriai FH Kufstein főiskolán hallgatott Stratégiai Innováció és Innovatív Üzleti Modellek 1
A Lisszaboni szerződés bevezetését 4 tagország ratifikációja késlelteti, Írország, Lengyelország, Németország és Csehország. Utóbbi kettőben már csak az elnöki aláírás hiányzik, míg Írországban őszre írtak ki népszavazást az ügyben. Lengyelországban az EU ellenes vezetés késlelteti a ratifikációt.
5
szemináriumok új, gyakorlati szemszögből mutatták be az innovációt, mint gazdasági faktort. Számos alkalommal multikulturális workshopokban vettünk részt, ahol többek között az innovatív gondolkodás vezetett megoldáshoz. Szakdolgozatomban szeretném az innovációt és a kutatás-fejlesztés témakörét az alapfogalmak tisztázásával kezdeni mivel úgy gondolom, hogy napjainkban a magyar emberek – még az e területen dolgozó szakemberek - többsége hibásan írja le a fogalmat, ezzel hátráltatva az innováció fejlődését. Majd a nemzetközi trendeket és helyzetképeket felvázolva a hazai innovációs élet körülményeit mutatnám be, ami segít pozícionálni hazánkat a fejlődés terén. A dolgozat középpontjába azt a szektort helyeztem, amely a jövő és a fejlődés szempontjából kulcsfontosságú szerepet tölt be a kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenységek terén, ez pedig a felsőoktatás. Szeretnék rávilágítani néhány igen fontos szerepre, tulajdonságra és körülményre, amelyet az oktatás alapvetően magában foglal, és amelyek a K+F terén piaci potenciált és versenyelőnyt biztosítanak. Továbbá a jelenlegi helyzet felvázolása mellett az aktuális K+F-et támogató programok által kínált jövőbeni lehetőségeket is górcső alá vetném. Két hazai példa szemléltetésével betekintést nyerhetünk a létező felsőoktatási kutatómunkákról, melyek példaként járnak elöl a többi intézmény számára. Mivel kutatásom során az anyagi vonzatokon kívül más hátráltató tényezőt nem találtam, amely késleltetné a fejlődést e téren, így úgy gondoltam, a mai magyar közéletben kap kevés visszhangot az innováció. Így dolgozatom végére a média és az innovációs témák kapcsolatának vizsgálatát helyeztem, mellyel kiegészül a témában való vizsgálódásom. A jelenlegi gazdasági és politikai élet viharai közepette, a dolgozat annak reményében látott napvilágot, hogy a benne közölt adatok aktuálisnak mondhatók és hosszabb távon időtállóak.
6
1. A kutatás és fejlesztés (K+F) és az innováció
1.1 A fogalmak meghatározása Dolgozatomat azért, a fogalmak tisztázásával kezdeném, mert a későbbiekben fontos lesz, hogy megfelelő gazdasági kontextusba tudjuk helyezni. A „kutatás és fejlesztés”-t manapság divatos egy hang alatt említeni az innovációval, így a közismert rövidítés mára átalakult „K+F+I”-vé. Bár az innováció, a szakirodalom szerint sokkal tágabb értelmezést enged meg, mint a fogalmilag igen jól körülhatárolható K+F. A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet (OECD) által közzétett Frascati kézikönyv definíciója szerint: „a kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használjuk fel.” 2 Magának az innovációnak viszont már számos különféle meghatározása, definíciója látott napvilágot világszerte az elmúlt években. Ezek közül, némelyik külföldi megfogalmazás szerint az innováció egy fejlesztési folyamat eredménye, ami valami új dolog bevezetését eredményezi, vagy csak szimplán valami újdonság bevezetése3. A már fent említett Frascati kézikönyv is különbséget tesz az innováció és a K+F között, mégpedig amódon, hogy magát a kutatás és fejlesztést az innováció során véghezvitt tevékenységek részeként határozza meg. Többek viszont, az innovációt csupán az új ötletek sikeres kiaknázásának,4 vagy egy újszerű ötlet realizálódásának tartják5. Ezek a megfogalmazások mind tükrözik az innováció mivoltát, azonban mégis igen nehéz erre a folyamatosan változó fogalomra egy állandó, minden körülmények között érvényes megfogalmazást találni. Ennek ellenére, Constantinos Markides értelmezését érzem a legtalálóbbnak. Szerinte az innováció, a megszokott játékszabályok megszegésén és újraértelmezésén alapul. Véleménye szerint a lényeg nem az, hogy a versenytársaknál jobban játszunk, hanem hogy 2
OECD: Frascati kézikönyv Merriam-Webster Online 4 Department of Trade and Industry, UK 5 Frans Johansson, Harvard Business School Press, 2004 3
7
egy teljesen más, új játékszabályt alkossunk a már meglévő helyett. Ezt pedig legkönnyebben úgy érhetjük el, hogy újradefiniáljuk az üzlet 3 fő kérdéskörét: a KI?-t, a MIT?, és a HOGYAN?-t.6 E három kérdésre keresek én is választ a szakdolgozatomban. 1.2 A kreativitás mint innovációs elem Vajon, egyszerű-e innovatívnak lenni? A válasz pedig: korántsem. Nem mindenki alkalmas arra, hogy ezt az egyszerűnek látszó dolgot véghezvigye. Az innováció alapfeltétele ugyanis a kreativitás (jelentése: teremtés). Manapság pedig elfogadott vélemény, hogy a kreativitás egy isteni ajándék, egy különleges képesség. Ezzel ellentétben viszont tudományosan is bizonyított, hogy sokkal inkább egy tanulható készségről van szó, mintsem egy velünk született kivételes tulajdonságról. Fontos azonban leszögezni, hogy a kreativitás nem vezet mindenféleképpen innovációhoz. Míg az előbbi egy egyénben lévő készség, a másik pedig, egy jellemzően csoportban véghezvitt tevékenység eredménye. Számos kreatív ötlet sosem éli túl a gondolati szintet, mert a kísérleti szinten kiderül, hogy kudarcra van ítélve. A kudarc viszont az innováció esetében pozitívan fejti ki hatását és még több új gondolatot serkent, amelyek között ott van az, amelyik majd átütő eredményt ér el és végül innovációba torkollik. Kreativitás nélkül, tehát nincs innováció. Csakúgy, mint az innováció tudományával, ezzel a témakörrel is számos kutató foglalkozott s tettek megállapításokat a fogalmát illetően. Érdekesnek találtam, hogy ezek a definíciók tartalmilag nagyon szorosan kapcsolódnak az innováció fogalom meghatározásához. Íme, egy példa, amely jól tükrözi az előbbi észrevételt: a kreativitás „a korábban össze nem függő struktúrák kombinációja úgy, hogy a keletkező egészből többet nyerj, mint amit beletettél”. 7 Nemcsak a fogalom meghatározásnál lehet felfedezni kapcsolatokat. Az Európai unió például 2009-et a „Kreativitás és Innováció évének” kiáltotta ki, ami nem tükrözhetné jobb a két fogalom összetartozását. A tagállamok saját rendezvényeikkel csatlakoznak ehhez az évhez, melynek hazai megnyitóünnepségén hangsúlyozták, hogy a kreativitás az innováció mozgatórugója és ez alapozza meg a személyes és hivatásbeli fejlődést, a vállalkozói szellemet, a társadalmi beilleszkedést, Európa nemzetközi versenyképességét. Emellett a 6 7
Sloan Management Review , MIT, Spring 1997, Vol. 38, Nr. 3. Arthur Koestler
8
magyar kutatás-fejlesztésért felelős minisztérium is fontosnak tartja a fiatalok ösztönzését, hogy merjenek kreatívan gondolkodni, mert véleménye szerint ebben rejlik Magyarország jövője. 1.3 Az innovációs lánc Innovációs láncnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy tevékenységrendszer elemeit az innováció folyamata szerint összekapcsolunk. Régebbi elméletek szerint az a folyamat egy úgynevezett „lineáris” modell szerint alakult, amely feltételezi, hogy az innováció egymást lineárisan követő tevékenységek sora. Így a következő rendbe állíthatók fel: alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, piacra vitel. Ez a modell azóta elavult számít, az egyes részfolyamatokat egymástól túlságosan is elszigeteli, ahelyett hogy hangsúlyozná ezek egymásrautaltságát. Napjainkban már úgy vélik a kutatók, hogy a folyamat inkább két, egymással szoros kapcsolatban lévő lánc. A két folyamatlánc között folytonos kapcsolat áll fenn és az egyes fázisok között állandó visszacsatolás van jelen. Így ha az egyik lépcsőfokon megakad az innovációs folyamat - mert esetleg újabb igények merülnek fel vele kapcsolatban-, az azt megelőzőhöz kerül vissza, ahol újrafogalmazzák a fejlesztést. 1. ábra
Forrás: OECD konferencia, Budapest, 2008.
9
1.4 A társadalom viszonya az innovációhoz Vizsgálódásomat egy olyan kutatás eredményeivel folytatnám, amely véleményem szerint leginkább tükrözi az egyes nemzetek viszonyát az innovációhoz. Az Európai Unió Bizottsága által végzett kutatás8 szerint minden egyes országban másképp alakul az innovációhoz való viszony. Ebből pedig arra következtetünk, hogy az egyes nemzetekben eltérőek a K+F terén elért eredmények. A kutatás többféle aspektusból tanulmányozza az unió tagállamait. Eszerint a többrétű vizsgálódás szerit, az unióban élők 4 fő csoportra oszthatók: az „anti-innováció”, a „vonakodók”, a „vonzottak” és a „rajongók” csoportjára. Az első csoportba többnyire olyan emberek tartoznak, akik tartózkodnak mindenféle újtól, ilyenek például az 55 évnél idősebb egyedül élő nők alacsony iskolázottsággal. A második csoportba tartozóknál is nagyon magas az új kipróbálása iránti ellenérzés, ők jellemzően a kétkezi munkások és a 40 év feletti nők. Az utolsó két csoportba már azok az emberek tartoznak, akik hajlamosak új dolgok kipróbálására. Ez a réteg magába foglalja érthető módon a fiatalokat, diákokat és azokat, akiknek magasabb az iskolázottsága.
8
Special Eurobarometer 236 / Wave 63.4 – TNS Opinion & Social
10
2. ábra
1.
Forrás: Special Eurobarometer 236
Tehát elmondható, hogy minél fiatalabbak vagyunk, annál nagyobb az esély, hogy elfogadjuk, sőt mi magunk hozzuk létre az újdonságokat. A tanulmány rámutat arra is, hogy a jelenleg is oktatásban lévő fiatalok mind, az innovációra leginkább érzékeny csoportba tartoznak. A tanulmány másik területe azt vizsgálja, hogy az egyes kultúrák –országok- mennyire fogékonyak az újításra. Az unió 27 országában végzett kutatások alapján állították sorrendbe az országokat. Ebből kiderül, hogy Európa népe igen változatos módon viszonyul a témához. Ebből a kulturális különbségekre következtethetünk nem pedig gazdasági helyzetre, mivel az újonnan csatlakozott tagországok közül kettő, Málta és Lengyelország a rangsor két végén található. Az Európai polgárok átlagosan 45%-a vallja, hogy viszonylag könnyen tér át egy innovatívabb termékre, vagy szolgáltatásra legalább egyszer, és körülbelül 41% gondolja úgy, hogy az innováció a gazdaság versenyképességét fokozza. Az eredmény azt mutatja, hogy 11
sajnálatos módon az emberek innovációval kapcsolatos ismérvei szegényesek és a vállalkozó kedvük sem elég nagy. A dolgozatom következő részében, egy olyan kutatást ismertetek, miszerint azokban az országokban, ahol nagyobb mértékű a K+F+I tevékenység, ott ez a gazdaságot is fellendíti. 3. ábra
Forrás: Special Eurobarometer 236/2008
1.5 Az innováció, mint gazdasági potenciál Az Európai Unióban a GDP körülbelül 2 százalékát költik K+F-re, innovációra. Ez több száz milliárd eurót jelent nagyságrendileg, ami jól mutatja a szektor jelentőségét. Hazánk ebben a tekintetben is jócskán elmarad az uniós átlagtól, a maga 1 %-ával. felmérések kimutatják, hogy ennek körülbelül egyharmada származik a vállalati szférából, és a maradék két harmadon a kormány, az egyetemek és a non-profit szervezetek osztoznak. A leginkább innovációra érzékeny ágazatok, az autógyártás, a gyógyszeripar és az elektronika. Az unió 2002-ben Barcelonában tett célkitűzése, hogy az átlagot a 3%-ra növeljék. Habár jelenleg csupán két ország büszkélkedhet ezt meghaladó átlaggal: Finnország és Svédország.9
9
Forrás: OECD Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics, 2008
12
4. ábra
Forrás: OECD Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics
A szakemberek felismerték, hogy azokat az országokat, amelyekben fejlett az innovációs rendszer, arra kell ösztönözni, hogy –mint az USA-ban és a Távol-Keleten már jól bevált- technológiai és kutatóközpontokat létesítsenek. Ezekben a parkokban hangsúlyt kéne fektetni az oktatás, kutatás és az innováció egyesítésére, közelebb hozva a vállalati szektort és a felsőoktatáshoz és a kutatáshoz. Mára már világszerte elismerik, hogy az innováció a gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtómotorja. Így az olyan gazdaságok melyeknek fejlett innováció rendszerük van, dinamikusabb gazdasági növekedést produkálnak. Legismertebb tengerentúli példák erre az USA és Japán, de számos európai ország is büszkélkedhet hasonló eredményekkel, mint például Svédország vagy éppen Németország. Így az innováció számos kormányt szólít fel arra, hogy újragondolják politikájukat és lépést tartsanak a fejlődéssel.
Számos, az
innovációra érzékeny iparral bíró ország mára már normának tekinti, hogy részt vegyen az innovációs folyamatokban, ilyen például Norvégia és Svájc. Emellett megállapítható, hogy azokban az országokban, ahol a vállalatok nagyobb részben alkalmaznak innovatív technikákat, ott a gazdaság is jobban fejődik.10
10
Gallup Organization: Innobarometer 2007
13
5. ábra
Forrás: Gallup Organization: Innobarometer 2007
Nemzetközi viszonylatban a legújabb trendek többek között azt mutatják, hogy az innováció11: •
a nagyobb vállalatoknál a jellemzőbb, ugyanis itt nagyobb a rendelkezésre álló tőke, amit K+F tevékenységre fordíthatnak.
•
a hi-tech vállalkozások nagyobb mértékben fordítnak K+F célokra, ami azzal magyarázható, hogy ez a szektor igen intenzív fejlődés alatt áll.
•
a legtöbb ország már nemcsak a K+F tevékenységből nyeri a forrásait, sőt az unióban csak minden ötödik innovációval összefüggő kiadás tulajdonítanak a K+F tevékenységből származónak. Hazánk ebben a tekintetben kivételnek számít, nálunk ez az arány 46%.
•
leginkább a termékek felé irányul, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatások terén az elmúlt években kevesebb innováció történt.
•
a felsővezetéstől ered. Az innovatív ötletek körülbelül ¾ része a felső vezetői körökből kerül ki egy vállalkozás esetében. Miközben a marketing és a termékfejlesztési csoport másodlagos forrásként jelenik meg, annak ellenére, hogy a legtöbb vállalat őket tartja az innovatív ötletek forrásának.
11
Gallup Organization: Innobarometer 2007
14
•
a közszféra segítsége nélkül nehezen menne végbe, ugyanis negyede a vállalatoknak, nem alkalmazhatna innovatív technikát, ha a K+F-et nem támogatta volna a közszféra valamilyen módon.
A világ gazdaságában jelenlevő válság hatására, az innováció egyre inkább kezd aktualizálódni. A gazdasági sajtót is mindinkább foglalkoztatja a kérdés, miszerint képes-e gyógyírt jelenteni a gazdaság bajaira az innováció. A téma szakértői, akik többnyire nagyvállalatok K+F részlegének élén álló szakemberek, régóta vallják azt a nézetet miszerint az innovációba befektetett tőke minden esetben megtérül, sőt tartós fellendülést is hoz. Egyetlen hátulütője azonban a hosszú kifutási periódus. Hazánkban például így igen nehéz a K+F projekteknek megfelelő pénzügyi hátteret biztosítani, hiszen a társadalom és az üzleti szféra is a rövidtávú eredményeket részesíti előnyben. A gazdasági versenyben is minden kétséget kizáróan nagy szerepe van az innovációnak. A vállalat szempontjából az innováció lehetőséget nyújt az inputok csökkentésére és az output növelésére, akár ideig-óráig monopolhelyzetet is elérhet egy új felfedezés alkalmazásakor, pl: a videojáték konzolok esetében a Play Station. Egy piacvezető cégnél különösen fontos szerepet játszik a K+F tevékenységbe való invesztálás, ugyanis ennek figyelmen kívül hagyása jelentős nagyságú piaci részesedés elvesztéséhez vezethet. Tehát érdemes hosszútávon befektetni ebbe a szektorba. Egyre több gazdasági lap közöl publikációt az innováció jótékony hatásairól. Számos szakértő véli úgy, hogy nem feltétlenül csak azok az országok és gazdaságok lábalhatnak ki a válságból, amelyek a költségcsökkentésre összpontosítanak, hanem ezzel egy időben megfelelő összegeket invesztálnak a kutatás és fejlesztésbe, az innovációba. Hazánk ezen a téren is előnyre tehet szert, ha felismeri, hogy a megszokott statikus tervezés helyett egy rugalmasabb előrejelzési módszert kell alkalmazni, és hogy a tudás-intenzív szakmákban nagyméretű humán erőforrással bír.12 Két nemzetközi példát is kiemelnék, amelyek szemléltetik, hogy az egyes gazdaságok miképp profitáltak az innovációs rendszerük fejlesztéséből. Az egyik példának Kínát venném, mert jól szemlélteti, hogy milyen gyorsan juthat el, egy nem is olyan régen, gazdasági 12
Napi Gazdaság, Napi innováció XIX. évfolyamának 52.száma, 2009. március
15
szempontból fejlődőnek kikiáltott ország mára, az éllovasok közé. Itt az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult a gazdaság, köszönhetően az ezredforduló környékén végbement szemléletváltásnak. Ebben az időszakban Kína megduplázta a K+F-re szánt kiadásokat, ami hatalmas előrelépést eredményezett gazdasági szinten az országnak. Kína gazdasága mára világ élmezőnyébe került. Másik példaként hoznék egy Unión belüli országot, Írországot. Itt jellemzően az oktatásba és az innovációba fektetett tőkének köszönhetően 2006-ra az írek egy főre eső GDP-je 130%-kal haladta meg az uniós átlagot, miközben az ezredforduló előtt még el sem érte azt.
6. ábra
Kína és Írország gazdasági fejlődése GDP tekintetében (%)
Forrás: OECD Factbook 2007: Economic, Environmental and Social Statistics
16
2. K+F Magyarországon régen és ma
2.1.
Magyarországi K+F tevékenység az elmúlt 10 évben
Hazánk a K+F+I szempontjából igen elmaradottnak nevezhető. Az Európai Bizottság és az Eurostat felmérései is ezt bizonyítják. Mindkettő a 13-15. hely közül pozícionálja országunkat az EU tagállamai között, ami sajnos a mezőny hátulsó felét jelenti. Jelenlegi helyzetünk tehát nem feltétlenül ad okot optimizmusra. Habár nem volt mindig így. Országunk 1999 és 2002 között jelentős növekedést produkált a K+F ráfordítások terén, évi 0,69%-ról 1%-ig emelkedett, amely ha folytatta volna dinamikus fejlődési ütemét, elérte volna az EU átlagot (1,93%). Az azt követő 3 évben, 2003-2006-ig ez a fejlődés megtorpant, sőt reálértékben visszaesés következett be. Ez idő alatt az unióban folyamatosan 1,9% körül alakult a K+F ráfordítások aránya a GDP-hez viszonyítva13. A szakértők véleménye szerint a lemaradásnak
számos
oka
van.
Ezek
közül
a
legfőbbek,
hogy
a
műszaki-,
természettudományos- és gazdasági végzettségű diplomások aránya alacsony, hazánk szélessávú internet lefedettsége még mindig nem éri el a kívánt szintet és végül, de nem legutolsó sorban kevesen képzik magukat egy egész életen át (life long learning- alapelv szerint).
Sajnos
Magyarország
Európa
sereghajtójának
számít
a
műszaki-
természettudományos oktatás fejlesztésében. Ez az évek óta változatlan helyzet nemcsak pillanatnyi innovációs teljesítményünket rontja, hanem hosszú távon az ország gazdasági fejlődését akadályozza – véli Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.14
13 14
KSH adatok: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl7_02_10i.html Napi Innováció, XVIII. évfolyam 242. -4820-. szám
17
7. ábra
Forrás: KSH
Magyarországon a K+F források alapvetően három szektorból származnak: az államtól, üzleti szférából és a nemzetközi pályázatokból. Megoszlásuk is az előző sorrendet követi: kb. 60% érkezik a költségvetési forrásokból, 30% az üzleti szférából és csupán 10% körül a nemzetközi pályázatokból. A K+F források nemzetközi viszonylatban viszont az üzleti és a nem-üzleti források alapján vannak megkülönböztetve. Ennek tükrében tehát az állam szerepvállalása hazánkban túlsúlyosnak mondható. Az unióban csupán két ország, mely Magyarországhoz hasonlóan nagyobb nem-üzleti K+F forrással és alacsony GERD-del (Gross Domestic Expenditure on R&D- Bruttó Nemzeti Kiadások K+F terén) büszkélkedhet, ezek pedig: Szlovákia és Írország. Bár az utóbbi ország igen lendületes fejlődésnek indult e tekintetben. Eseteikben a tudományos hagyományokhoz való eltérő viszonyulást hozhatjuk fel magyarázatként, vagy pedig egy másik, tudományos helyzetét nézve igen erős ország szomszédsága miatt jelentkező elszívó hatást említhetjük meg, mint teljesítményrontó tényezőt. 2.2.
Magyarországi K+F tevékenység helyzete napjainkban
Mint az már az elmúlt 10 évben is kiderült, Magyarország sereghajtó szerepet tölt be az EU 27 tagországa között K+F ráfordítások tekintetében. Az unióban végzett általános felmérés szerint15 – ami a K+F ráfordítások mértékét a GDP arányában méri- a kutatás-
15
OECD Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics
18
fejlesztésre fordított összeg a mai napig 1% körül mozog. Annak ellenére, hogy ez a teljesítmény nagyjából megegyezik a hasonló fejlettségi szinten álló országok mutatóival, mégis arra következtethetünk, hogy a területen bekövetkezett költekezés többnyire ad hoc jellegű és rendszertelen. A vállalati részesedés a K+F forrásokból az elmúlt években 30-ról 50 %-ra nőtt, ami még mindig kevésnek bizonyul a nemzetközi átlaghoz viszonyítva. Ennek egyik oka, hogy az állami támogatás mértéke csupán öt milliárddal nőt 2003 és 2007 között, a vállalati költés viszont megduplázódott, 53,9 milliárd forintról 107,7 milliárd forintra nőtt. Számos hazai területen végzett felmérés szerint a hazai vállalatok közül kb. 1000 végez csak rendszeres K+F tevékenységet, míg a ráfordítások 75-80%-a származik külföldi tulajdonú vállalatoktól és ebből 17 nagyvállalat adja a ráfordítások az 50%-át. 16 A vállalati K+F tevékenység legnagyobb része a műszaki és természettudományos területen összpontosul, így a már fent említett elmaradások fokozottan fejtik ki hatásukat a hazai innovációs helyzetre. Ezt még tovább rontja, hogy a kutatási folyamatok nehézkesek és későn hozzák a profitot. Jelen gazdasági válságban, tehát ha megszorításokról van szó, az állam azoktól a területektől vonja el a pénzt, ahol a hiány nem azonnal fejti ki hatását. Jelen esetben a K+F tevékenységektől. Sajnálatos tény, hogy a költségvetési forrásból kutatásifejlesztési célokra egyre kevesebbet költ az állam. A Pénzügyminisztérium adatgyűjtése szerint 2006-ban például 4,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A K+F-ráfordítások finanszírozásában a költségvetés részesedése is tovább csökkent. Az állami finanszírozás csökkentése viszont a jövőben behozhatatlan lemaradást lehetőségét is megában hordozza, így érdemes újra és újra átgondolni a megszorítási terveket. Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint, azok az országok és vállalatok, akik időben felmérik és kihasználják az innováció nyújtotta lehetőségeket, később hatalmas gazdasági előnyre tehetnek szert versenytársaikkal szemben. A pályázati rendszerrel kapcsolatban a Reformszövetség elsősorban a konzorciális pályáztatást sürgette, emellett a hálózatképződés ösztönzését javasolta – kiemelt helyet tulajdonítanak az egyetem–ipar szerveződéseknek 17- írja a Napi Innováció című folyóirat. Ezt tükrözik a szaklap által megkérdezett cégek véleményei is. Ők a lejfőbb gyengeségnek az egyetemi kutatóhelyek és a vállalatok közti gyenge kapcsolatot tartották, emellett kiemelték,
16 17
Napi innováció, XIX. évfolyam 52.szám Napi Innováció XIX. évfolyam 52. _4881._ SZÁM
19
hogy az innovatív kezdeményezéseket gyakran a túl bürokratikus és korrupció gyanús pályázati rendszer háttérbe szorítja. A jelenlegi borús helyzetben kis reménysugarat jelent a már a bevezető részben is említett Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) megnyitása, és az unió „Innováció évével” együtt járó EU támogatások növekedése. Az intézet várhatóan 60 új munkahely létesítéséhez járul hozzá és az intézmény finanszírozására 2013-ig 308,7 millió euró (nagyjából 77 milliárd forint) érkezik uniós forrásból hazánkba, melyből az EIT működésére nagyjából 50 millió eurót fordítanak, míg a többit várhatóan az európai tudás- és innovációs társulások (KIC-ek) felállítására és működtetésére költik majd.18 Hazai K+F tevékenységek helyzetének elemzésekor meg kell említeni még a spin-off vállalkozások alacsony számát is. A tengerentúlon és Nyugat- Európában is már évek óta felfedezték az egyetemi kutatóközpontok és a vállalatok közös munkáján alapuló spin-off vállalkozások szerepét. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy egyetemi kutatóközpontban keletkezett találmányt, vagy eljárást az üzleti életben is hasznosítnak. Magyarországon ezen egyesülések alacsony száma mutatja, hogy egy olyan területről beszélünk, ahol még jócskán nyílnak lehetőségek a fejlesztésre. A jelenleg Magyarországon megvalósuló kutatások és innovációs tevékenységek többnyire regionális gócpontokba összpontosulnak. Természetesen az egyik legnagyobb Budapest, de emellett a legtöbb megyeszékhelyről elmondható, hogy tudományos központ. Ezen a területen regionális egyenlőtlenség mutatkozik, melynek enyhítését a Kormány is középtávú célként tűzte ki. „Fejlesztési pólusok kialakításával csökkentjük a nemzeti innovációs rendszer területi egyenlőtlenségeit. Támogatjuk nemzetközi szintű, térségi integrált szakmai központok, technológia-transzfer központok, kompetencia-központok, regionális innovációs centrumok kialakítását, elsősorban infrastrukturális beruházásokkal és az innovációs szolgáltatások fejlesztésével.”19- írja tervezetében a Kormány. 2.3.
K+F várható jövője hazánkban
18
Index.hu, Magyarországon lesz Európa agya, 2008. június 18. A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiája, 2007, március
19
20
Mint az már az előbbiekben is megfogalmaztam, a kutatás-fejlesztés és innováció a válságból kilábalás, a gazdasági folyamatok megújításának egyik fontos eszköze. Így igen fontos, hogy hogyan alakul a jövőben a helyzete.
A várható trendek elemzése alapján 2009-2010 években éves szinten 250300 milliárd forintot fog fordítani Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs célokra. Ezen célok elérése, segítése érdekében 2009-ben 170 milliárd Ft, 2010-ben közel 180 Mrd Ft pályázati forrás áll majd rendelkezésre kutatás-fejlesztési és innovációs célokra.20
A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiájának céljai közé tartozik, hogy: • bővítsék a vállalati K+F tevékenységek körét, • nemzetközileg is elismert K+F+I központok és kutatóegyetemeket alakítsanak ki, • növeljék a regionális kapacitásokat, teljesítményorientált és verseny motivált tudáspiacot alakítsanak ki, • tudományos nagyberuházásokat valósítsanak meg a regionális kohézió elvében • a vállalati ráfordítások növelése következtében dinamikusan emelkedjenek az éves K+F források. Nemrégiben létrejött a K+F+I forrástérkép, mely az itthoni kutatásra és fejlesztésre felhasználható hazai és uniós támogatások nagyságát tartalmazza egy dokumentumba gyűjtve. Ezzel segíteni és ösztönözni szeretnék a hazai vállalkozásokat és kutatóközpontokat a pályázatírásra. Útjára indult, ezen kívül még a Nemzeti Kutatási- Fejlesztési Útiterv is, amely az infrastrukturális felméréseket végzi majd. A program keretein belül az elmúlt időszakban kérdőíveket küldtek szét a z ország összes egyetemére, akadémiai intézetébe és az összes 20
Innovatív Magyarország Program, Kutatás-fejlesztési és Innovációs Támogatások Forrástérképe 2009-2010
21
kutatói központba. Az Országgyűlés napjainkban tárgyalja meg az MTA-törvény módosítását, melynek köszönhetően hatékonyabb lesz kutatói hálózat munkája, ami jótékonyan hat majd Magyarország K+F tevékenységeinek jövőjére. A magyar tudományos életben, napjainkban még egyre több mérnök, kutató, vagy orvos választ magának külföldi munkát, mert nem látja a fejlődést, a jövőt itthon. Ez azonban a jövőben, a Kutatás-fejlesztésért felelős minisztérium szerint, változni fog, mivel az itthoni béreket igyekeznek a külföldi fizetésekhez igazítani ezekben az K+F+I-re kimondottan érzékeny szakmákban. Hosszútávú célkitűzésként szerepel, hogy 2025-re országunk már egy nemzetközi viszonylatban is elismert tudás alapú gazdasággá váljon. Az elképzelés szerint Magyarország rendelkezni, fog néhány nemzetközileg elismert kutatóegyetemmel és kutatóintézettel. A regionális tudásközpontok körül kiépülnek majd az innovációsközpontok, amely a kutatóegyetemektől kibocsátott szakembereket foglalkoztatja majd és számos innovatív vállalkozás bázisaként szolgál majd.21
21
A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiája, 2007, március
22
3. A felsőoktatás helyzete Magyarországon A K+F+I és más tudományos tevékenységek nem létezhetnek megfelelő humán erőforrás nélkül. Ha az unió a K+F kiadások a 3%-os GDP hányadot célozza meg, akkor a megfelelő nagyságú humán erőforrás biztosítása az első lépés ennek irányába. Ezért is fontos a felsőoktatás állapota, ha a K+F helyzetéről beszélünk. Az oktatás, legfőképp a felsőoktatás ugyanis nemcsak a kutatás és fejlesztés ellátmányát biztosítja, hanem a gazdasági fellendülés is nagyban függ tőle. Ezért sokkal helyesebb, ha az oktatásba fektetett összegekre inkább a jövőbe és a jövőbeni jólétbe történt befektetésként tekintünk, semmint egyéni befektetési sikerre. Hogy az állam mennyire tartja fontosnak a felsőoktatást abból derül ki, hogy mekkora összeggel támogatja azt, véli az OECD.22 Ahhoz, hogy a felsőoktatás megfelelő táptalajt biztosítson a K+F+I-nek, tehát kielégítő anyagi források, fejlett kutatói egyetemi központok, magasan képzett kutatók és nem elhanyagolható mértékű személyes motiváció szükséges. Európai uniós viszonylatban, hazánk költségvetése mindig is nagyobb részben járult hozzá az oktatáshoz, mint az EU-s átlag, bár ebből nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy az oktatás minősége is jobb. 8. ábra
Forrás: Eurostat
Magyarország sok évtizeden keresztül híres volt oktatásának színvonaláról. Számos híresség, feltaláló és Nobel díjas szakember került ki a magyar oktatásból a nemzetközi
22
OECD Family Database, 2008
23
porondra. De vajon alkalmas-e a jelenlegi oktatás, hogy ilyen magasan képzett szakembereket bocsájtson ki? Létezik-e még a magyar oktatásban az a potenciál, mint régen? Alkalmas-e jelenlegi formájában, hogy megfelelő feltételeket biztosítson K+F tevékenységeknek? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ találjunk, behatóan kell elemeznünk a magyar felsőoktatási rendszert. 3.1.
A magyar felsőoktatási rendszer bemutatása 23
Hazánkban 2004-ben került bevezetésre az egységes bologna-i rendszer. A hasonló néven ismert folyamat elsősorban a régi duális rendszerű oktatást volt hivatott leváltani, melyben párhozamosan működtek a főiskolák és egyetemek, de eltérő minőségű képesítést, oklevelet nyújtottak. Az új rendszer egy lineáris, háromfázisú oktatás, melyben az egyes fázisok egymásra épülnek. A régi rendszer kifutási ideje még napjainkban is tart. A jelenlegi rendszer nem változtatta meg az intézményrendszert, amely működési forrását tekintve lehet állami, vagy nem állami (egyházi és magán). Többségük autonóm és államilag elismert, listájuk megtalálható a felsőoktatási törvény mellékleteként. A felsőoktatási intézménynek kétféle típusa létezik itthon: a főiskola és az egyetem. Mindkét intézmény, a jelenlegi rendszerhez igazodva folytathat oktatást mind a három ciklusban. Viszont csak egyetem lehet az az intézmény, ahol a 2 mesteri képzés is folyhat, emellett jogosult doktori képzésre és doktori cím odaítélésére. A már említett három képzési ciklus az alap, mester és a doktori képzés. Ebből az első kettő adott esetben egymásra épülő képzési forma, a doktori viszont ettől minden esetben elkülönül. Emellett minden felsőoktatási intézmény jogosult, az életen át tartó tanulás jegyében felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés bonyolítására is. Ezen képzések mindegyike illeszkedik az Európai Kreditátviteli Rendszerbe, mely lehetővé teszi Európa különböző országaiból érkező diákoknak, hogy más ország intézményében az otthonival egyenértékű tanulmányokat folytasson. Az első és második ciklusba tartozó képzések körét bővítik az alap- és mesterképzés mellet, a középfokú és felsőfokú szakirányú továbbképzések. Míg előbbinél, minimum 180 kreditet –összefüggő szakmai gyakorlattal 210 kreditet- kell szerezni, 6-tól 8 félévig, úgy a 23
www.okm.gov.hu alapján
24
felsőfokon minimum 60 kreditet kell teljesíteni, 2-től 4 szemeszterig terjedő időszakban. Miután valaki elvégezte az első két ciklus valamelyikét további lehetősége van a képzésre, melyet az egyetemek és főiskolák biztosítanak. Ilyen képzés például a felsőfokú szakirányú továbbképzés, amely a felsőfokú végzettséget biztosító képzéssel összhangban, minimum 60 kredit megszerzésére kötelezi a hallgatót, melyre 2-től 4 félév áll rendelkezésére. Az egyes intézmények csak a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) támogató szakértői véleményének birtokában indíthat szakot alap-, vagy mesterképzés keretein belül. Valamennyi szak esetében törvényileg meghatározott a szakról való kimenetel követelménye, azaz hogy milyen készségek és kompetenciák birtokában adható ki a képzést igazoló oklevél. Ugyancsak a MAB feladata, hogy megvizsgálja az egyes intézményekben folyó tudományos tevékenységeket, majd hitelesítse azokat. Ezt minden nyolcadik évben köteles elvégezni. Ilyenkor ellenőrzi az intézmény személyi és tárgy feltételeit a képzés folytatására, emellett vizsgálja, hogy megfelelnek-e akkreditációs szempontból a képzést illetőleg, az egyes oktatócsoportok kvalitását és az intézmény infrastruktúráját. 3.2.
A legpiacképesebb szakok
Néhány éve még azt a gondolati irányvonalat követte a magyar felsőoktatás, hogy minél több diákot vesznek fel felsőoktatási intézményekbe, annál nagyobb lesz az ország tudományos és szakértelmi humán erőforrása. Az elmúlt pár évben viszont már világosan látszódtak annak jelei, hogy nem lehet a felsőoktatást a végtelenségig zsúfolni, anélkül, hogy az minőségi romlást ne okozna. A kvalitás megőrzése érdekében tehát lépéseket kellett tenni a szaktárcának. Ez többek között azt jelentette, hogy számos szakot megszüntettek, vagy összevontak egy másikkal. Ezzel a lépéssel még a költségeket is csökkentették, viszont sok oktató állás nélkül maradt. A szaktárca magyarázata szerint, a megszüntetésre ítélt szakoknak nem volt megfelelő piaci értéke és anyagi forrásaikat inkább a piacképes képzések finanszírozására
fordítanák.
Az
unió
célkitűzései
között
is
szerepel,
hogy
a
természettudományos szakokon tanulók számát növeljék, ezzel biztosítva az EU tudás alapú gazdaságának fejlődését. Magyarországon,
ahogy
a
világ
többi
részében
is,
ma
a
műszaki
és
természettudományos területen szerzett diplomát értékeli legnagyobbra a munkavállalói piac. Az ilyen szakokon végzett hallgatók immár közel egy évtizede számíthatnak biztos 25
elhelyezkedésre a munkaerőpiacon. A pálya vonzerejéhez tartozik a biztos munkaerőpiaci kereslet mellett a sokszínűség, a folyamatos, gyors fejlődés, amelynek következtében az e területeken végzettek nap, mint nap érdekes innovációkkal, új kutatási-, fejlesztési és tudományos eredményekkel találkozhatnak. A bologna-i rendszerben, ha egy diák ezt a képzést választja, akkor döntenie kell azzal, hogy a régi rendszerben bevezetett egységes, kötelező 5 éves, tehát 10 féléves oktatási idővel szemben, ma már 2 választása is van a hallgatónak. Vagy az alapképzésnél marad, ami kb. 3 év, vagy továbbtanul mesterképzésben és így 5 és fél évre növeli képzésének hosszát. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium jelenlegi állásfoglalása szerint viszont a magyar természettudományos képzésnek modernizálásra van szüksége, mégpedig azért, hogy a közoktatásból a munkaerőpiac számára értékes fiatalok kerüljenek ki. Ennek érdekében a minisztérium hét pontban szeretné fejleszteni a képzést: I. Alap és mesterképzésen egyaránt szeretnék bővíteni az államilag támogatott keretlétszámokat a természettudományos karokon. II. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) támogató programokkal segítené a tartalom és a tananyagfejlesztést; pályázatokkal lehetőséget biztosít korszerű természettudományi kerettantervek készítésére; ösztönzi a korszerű módszertani kultúrát tükröző tankönyvek, hagyományos és digitális
programcsomagok
készítését,
különösen
a
digitális
tananyagfejlesztést.
III. Kiemelt hangsúlyt kap a pedagógusok természettudományi tartalmakat közvetítő módszertani felkészítése, melynek keretében megerősítik a szaktanácsadói hálózatot. Uniós forrásból pedig a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) részeként a módszertani megújulást segítő tanárképzések és tanár-továbbképzések indulnak. IV. Szükségesnek tartják a folyamatos, tudományos szintű, magas színvonalú, gyakorlatra építő vizsgálat megszervezését. 26
V. A természettudományos oktatás eszközfejlesztése, legfőképp a digitális eszközök számának növelése.
VI. A minisztérium és a média olyan kommunikációs kampányokat indít, amelyek a fiatalokat a természettudományos képzésekre csábítják. VII.
2012-től a minisztérium tervei szerint a felvételi eljárás során a matematika eredmény mellet egy másik természettudományos tárgy pontjai is beszámításra kerülnének.24
Ha ezek a tervek megvalósulnak, a minisztérium szerint, akkor nagyobb érdeklődés és nagyobb hallgatói létszám keletkezik a felsőoktatásnak ebben a versenyszférájában. 3.3.
A magyar felsőoktatás problémái
A gazdasági élet szereplőit aggodalommal tölti el a mai magyar felsőoktatás helyzete. Számukra nagyon fontos, hogy az oktatásból megfelelő számban és minőségben kerüljenek a pályára szakemberek. Az idei felvételi adatokból kiderül, hogy a természettudományos szakok közül, csak az informatika képzés került be a 10 legnépszerűbb szakok közé. Ez azért sajnálatos, mert az évek óta vezető sikerszakokon végzett hallgatókból mára már túlkínálat van a munkaerőpiacon, míg a hiányszakmának bizonyuló, ám igen értékes mérnökből hiány van. A nagyobb szövetségek, mint például a Magyar Iparkamara és a Magyar Innovációs Szövetség is, közös állásfoglalásban hívta fel a figyelmet a tarthatatlan állapotokra. Az általuk végzett közvélemény kutatásokból kiderült, hogy a szülők és a diákok többsége nem érti, miért van szükség a természettudományos képzések nyújtotta kompetenciákra, pedig világos, hogy nélkülük a magyar gazdaságnak esélye sincs a világversenyben. Emellett problematikusnak tartják, hogy a jelenlegi rendszerben a természettudományos tanári pályára kevés a jelentkező. Ez azért lenne fontos, hogy a diákok már tanulmányaik kezdetén motiváltak legyenek az efféle tudományok iránt. 24
Magyar Mentor magazin, 2009. március 1
27
A természettudományos oktatásban felmerülő problémák mellet, a gyakorlatiasság hiánya is jelentkezik a mai magyar felsőoktatásban. A probléma gyökere, hogy az oktatási rendszer alapozó jellegű, ami elméleti téren magasan képzett, széles látókörű szakembereket bocsát ki, annak ellenére, hogy a piacon inkább a technikai, problémamegoldói és gyakorlati készségeket részesítik előnyben. A gyakorlatlanság sajnos minden szakágra kiterjedő probléma. A mérnököktől elvárják, hogy munkába állásuk után azonnal kezdjenek el profitot termelni, a közgazdászoktól pedig, hogy hatékonyan bonyolítsanak üzletet. Ezeket a technikákat viszont sajnos nem kellő mértékben, vagy egyáltalán nem tanítják a felsőoktatásban. Viszont a diákok már időnek előtte hallanak olyan elméletekről, melyeket majd maximum felsővezetői döntéseiknél vesznek elő tarsolyaikból. A gyakorlati készségek hiányához kell még megemlíteni, a társadalmi szinten is jelentkező informatikai ismeretek hiányosságait. A magyar társadalom egészére jellemző, hogy alacsony számítógépes ismeretekkel rendelkezik, de nem gondolnánk, hogy a probléma még a felsőoktatást is érinti. Sajnos viszont így van. A vállalatok saját bevallásai szerint nemegyszer találkoztak olyan pályakezdő mérnökkel, vagy közgazdásszal, aki képtelen volt hatékonyan kezelni egy táblázatkezelő programot.25 3.4.
Az egyetemisták jövőképe- kutatási jelentések összefoglalása26
Ahogy azt már a „Társadalom viszonya az innovációhoz” című fejezetben is láthattuk a fiatalok az újdonságra és innovációra leginkább fogékony társadalmi réteg. A világ kezdete óta, ők az a réteg ahonnan az újító mozgalmak indulnak, és ők azok, akik először hagyják maguk mögött a megszokott világrendet. Tehát méltán vetődik fel a kérdés, hogy vajon mi a fiatalok jövőképe. Létezik-e még a mai magyar fiatalságban az innovációs indíttatás, a motiváció? És ha igen, akkor vajon megegyezik a fejükben lévő kép azokéval, akik most alakítják a jövőre szóló tervezeteket e téren? Érdekes eredményeket figyelhetünk meg, ha két generáció jövőről alkotott véleményét vetjük górcső alá. A közöttük lévő szakadék miatt eltérő vélekedések és jövőképek alakulhatnak ki, ezért érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, ha a K+F+I 25 26
www.hvg.hu, Felsőoktatásról: Elitképzésből- tömegképzésbe (Kiss Attila), 2008, augusztus - nyomán Nováky Erzsébet jövőkutatásai alapján
28
témakörével foglalkozunk. Az innováció ugyanis hazánknak az elmaradottságból és a válságból való kitörés lehetősége, s mint ilyen kulcsfontosságú, hogy a potenciálisa leginkább innovatív réteg hogyan viszonyul a jövőhöz, a fejlődéshez. Maga a jövőkutatás relatív fiatal tudománynak számít, de jelentősége az elmúlt években felértékelődött. Számos hazai kutatás (főként a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Intézetének tanulmányai) is foglakozik a jövőkutatással, ezen belül a fiatalok jövőképeivel. Ezen kutatások és tanulmányok felhasználásával szeretném jellemezni az egyetemisták viszonyát a nekik szánt innovációs szereppel. Az innováció ugyanis olyan fogalom, amihez nélkülözhetetlenül hozzátartozik a jövő is, mert egy-egy innovatív eredmény hosszú távon megváltoztathatja az emberek jövőjét. A fiatalok, szűkebb körben az egyetemisták azok, akik leginkább érdeklődnek az innováció iránt, és készek is cselekedni ennek elérése érdekében. Fontos kérdés tehát, hogy hazánkban a fiatalok hisznek-e jövőben, ha igen, akkor milyen dolgok sorsa foglalkoztatják őket. Többek között erre a kérdésre is keresi a választ a Corvinus Egyetem Jövőkutatási Intézete. Az 1992-től napjainkig folytatott kutatások során, a téma kapcsán legfontosabb társadalmi réteget, a fiatal egyetemistákat figyelték meg és tanulmányozták. A jövő iránti érdeklődéssel kapcsolatban arra keresték a választ, hogy a fiatalok rétege miért érdeklődik a jövő iránt és mit gondol: másokat miért érdekel a jövő. A jövőről való gondolkodás keretében azt vizsgálták, hogy miért érdeklődnek a jövőről, miért gondol többet a jövőre, milyen témával kapcsolatban gondolkodik inkább, és hogy milyen időtávlatban teszi ezt. Ebből kiderült, hogy az egyetemisták, a többi társadalmi réteghez képest optimistábban látják a jövőt. Érdeklődnek a jövőért végzett tevékenységek iránt úgy, mint a tanulás és munka (tehát ez a két tevékenység a jövőhöz való viszony legfontosabb indikátora). A többség az 1-10 éves időtávot tartja számára a legfontosabbnak, erről gondolkodik a legtöbbet.
A pesszimizmus, mint általános nemzeti jellemvonás, ebben a rétegben még lappangó jelleggel van jelen és nem formálja a jövőről alkotott képet olyan nagy mértékben, mint a felnőtt generációban. De miért is jelentkezik ennyire erősen az 29
idősebbek korcsoportjában a pesszimizmus, a negatív szemlélet? Az okok a múltban keresendők.
Egyik
valószínűsíthető
ok,
a
rendszerváltozással
hozható
összefüggésbe. A jövőkutatók már a 90-es évek elején végeztek a fiatal egyetemistákon ilyen jellegű kutatásokat. (Érdekes megfigyelni, hogy az akkori fiatalok a mostani 35-45 év közötti döntéshozói szerepekben lévő korosztály. ) Az akkori fiatalság –az egyetemeken tanulók- gyors és pozitív irányú társadalmi és politikai változást reméltek a rendszerváltástól. Azonban csalódniuk kellet. A változás se gyors nem volt sem pozitív irányú. A magyar társadalomban, még a fiatal generációkban is, egyre inkább eluralkodik a pesszimizmus.
A másik faktor, ami tovább ronthatja az optimista és cselekvés orientált jövőképet a jelenlegi gazdasági helyzet, a gazdasági világválság. Ez azt jelenti, hogy ilyen instabil helyzetben a múlt, a jelen és a jövő kapcsolata nem annyira egyértelmű, mint amilyen stabil időszakban. A bizonytalanság felerősödött az egyetemisták körében is, nemegyszer „jövő sokkot” előidézve bennük. A jövősokk (future shock) a jövőorientáltság
negatív
formája,
amikor
az
egyént
túlterhelik
a
jövő
megpróbáltatásai, aki a túl sok és új környezeti hatás alatt összeomlik. Jellemzően a bizonytalanság érzésével kezdődik, amikor az egyén felteszi a kérdést magában, hogy vajon helyesen ismerte-e fel a jövő új tendenciáit és fontosságukat megfelelően értékelte-e, s vajon a legmegfelelőbben cselekedik-e a kritikus helyzetben.
30
Az elmúlt pár évre jellemző divatirányzat a „retro” életérzés is negatívan befolyásolja a jövőorientáltságot. A múltba való visszatérés divatja nemcsak a ruházkodásba, de a gondolkodásmódunkba is beszívta magát. A „retro”-t Magyarországon még a hányattatott múlt iránt érzett nosztalgikus érzés és kesergés is felerősíti. Gondoljunk csak bele, hány fiatal egyetemista és főiskolás érzi úgy, hogy a múltban sokkal jobb volt, és a jövő csak egyre kilátástalanabb. Ez a fajta pesszimizmus magában hordozza a jövőért érzett felelősség tudatosulásának alacsony szintjét is, ami komoly veszélyt jelent az ország jövőjének perspektívájára.
Végül, de nem utolsó sorban szeretném felhívni a figyelmet az oktatási intézmények kiemelkedően fontos szerepére a jövőorientáltság formálásában. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos, a nehéz idők ellenére is, megfelelően motiválni a diákokat, állandó távlati célokat helyezni eléjük és tanulmányaikban felkészíteni őket a változtatási, innovációs készségekre. Sajnos hazánkban az oktatási rendszert meghatározó és finanszírozó testületek még nem értek meg erre az új szemléletre és nem támogatják megfelelő mértékben az oktatásnak ezt a formáját. A felsőoktatási intézmények legtöbbször a tanári kar humán erőforrásainak és finanszírozási gondjaival küzdenek, és ez eltereli a hallgatókról a figyelmet. A figyelem és a folyamatos teljesítmény követés hiánya viszont bizalmatlanságot és csalódottságot szül bennük, ami végső soron pesszimizmushoz vezet. Ezt a negatív tendenciát jelzi előre, hogy a fiatalok jövőtervezése 1, maximum 2 évre redukálódott.
31
Szakértők megállapítása szerint a világ többi országában sem a jövőre orientált, nyitott az oktatás. Elméletileg viszont az oktatásnak jövőre orientáltnak kellene lennie, mert a jövőnek képez, a jövő emberét készíti fel a munkavégzésre; a tanároknak általában nyitottnak kellene lenniük a jövőre; a tantárgyi ismeretek is általában „érzékenyek” a jövőre. A valóságban azonban az oktatás nem eléggé jövőre orientált, mert a tanároknak is alacsony a jövőoreintáltsága (gyakran tekintenek a múltba és leragadnak a jelennél, félnek a nem letisztult ismeretek oktatásától). Ez viszont azt jelenti, hogy a képzésben háttérbe szorul gondolkodó tanulás. Hiányzik a rugalmasság, a kreativitás és a gyakorlati képességek fejlesztésére irányuló nevelés. A tantárgyak sem éppen jövőorientáltak, hiszen azok letisztult régi, nemegyszer megkopott ismeretket tartalmaznak, sokszor még a tantárgyi összefüggések sem jelennek meg.
32
4. A felsőoktatás szerepe a K+F tevékenységekben Dolgozatomnak ebben részében szeretném összefoglalni a felsőoktatás K+F szellemi kapacitásának súlyát a hazai K+F szférában, illetve, hogy miért is feltétlenül hasznos, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk az oktatás terén jelentkező kutatás és fejlesztésre. Megállapításaimban az Oktatási Minisztérium Felsőoktatás- Fejlesztés és Tudományos ügyek Főosztályának jelentésére és KSH adatokra támaszkodva teszem. Az elmúlt évek statisztikájából kiderül, hogy a felsőoktatási kutatóhelyek biztosítják a hazai K+F kapacitás több mint 50%-át. Azonban a működési feltételeiknek köszönhetően sajnálatos módon nem produkálnak gazdasági hasznot, annak ellenére, hogy a szellemi potenciál jelen van a szférában. K+F szellemi kapacitások terén, a legutolsó KSH adatok szerint elmondható, hogy a kutató és fejlesztő helyek száma több mint tíz éve országosan emelkedő tendenciát mutat. Ezzel párhozamosan nőtt a felsőoktatási kutatóhelyek száma is. Legutolsó adatok szerint kb. 62 % a felsőoktatási részvételének aránya a kutatóhelyek számát illetően. Ezt a növekedést főként az államilag elismert felsőoktatási intézmények körének bővülése és a két legnagyobb egyházi egyetemen (Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem) történt fejlesztéseknek köszönhetjük. A szellemi kapacitásokat a K+F helyeken dolgozó kutatók tényleges létszámának alakulása határozza még meg. Ezen a téren is növekedés volt tapasztalható országos szinten az elmúlt évtizedben. A felsőoktatási kutatók száma viszont kevésbé dinamikus fejlődést mutatva kb. 37% részesedést mutat az országos mutatókhoz képest.
33
9. ábra
Forrás: KSH, 2005 évi adatok
Ha a kutatóhelyek és az ott dolgozó kutatók számát megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy az itt dolgozók igen termékeny talajt biztosítanak a tudományos publikációknak. Ami jól bizonyítja az előző részekben is hangsúlyozott elméleti dominanciát a felsőoktatásban. A z egy főre eső megjelent könyvek és szakcikkek számát illetőleg a felsőoktatási kutatók meghaladják az országos átlagot. Nagyjából minden 10 megjelent könyvből és szakcikkből 7 a felsőoktatásban dolgozó kutatók tollából származik. Ezek az arányszámok a felsőoktatási K+F tevékenység kimagasló elméleti eredményességét mutatják a többi szektorhoz képest. Ebből az elméleti fölényből viszont csak nagyritkán származik tárgyiasult érték. A főiskolai kutatóhelyekről érkező szabadalmi bejelentések az országos adatokhoz képest csupán 2-3 %ot adnak. De vajon miért nem képes ez a nagy szellemi potenciállal megáldott szféra gazdasági hasznot termeli? Vizsgálódásomat a pénzügyi feltételek szemrevételezésével folytatnám, melyek nagy részben meghatározzák a kutatóhelyek eredményességét. Az egy főre jutó valamint az összes K+F tevékenységre fordított összeg az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt. Sőt a gazdasági világválság hatására bekövetkezett megszorításoknak is pillanatnyilag ellenáll. Azonban a kutatóhelyek felújításra és korszerűsítésére szánt ráfordítások egyre csökkentek. Ezt a negatív tendenciát a jövőben a már
34
említett kormánytervezettel szeretnék visszafordítani.27 A K+F tevékenységek ráfordításai terén a felsőoktatásra a következő megállapítások tehetők:28 • A felsőoktatási éves K+F ráfordításának aránya a teljes hazai ráfordításokhoz csupán 25%. • A felsőoktatás éves K+F beruházási ráfordításai a teljes hazai mutatószámnak csak 1/6 része • Egy felsőoktatási kutatóra jutó éves ráfordítás csak a 2/3 része a hazai átlagnak, ha teljes munkaidőre vetítve vesszük a létszámot. A bevételi oldalt tekintve elmondható, hogy az állami költségvetés még mindig igen nagy mértékben forrása a szektornak, illetve hogy a felsőoktatási pályázatok hazai szinten sokkal eredményesebbek, mint a nemzetközi porondon. Ez magyarázattal szolgál az itthonról származó bevételek magas hányadára is. 29 Az egy sikeres pályázatra jutó bevétel évenkénti növekedésének átlagos üteme kb. 70%-os volt, ami nagy előrelépésnek számít, mert egy intézménynek hatalmas energiájába kerül egy pályázat elkészítése, olykor még olyan források hozzájutásának érdekében is, ami biztosítja az alapműködést, tehát magát az oktatást is. A bevételek részét képezik még a megbízásos pályázatokból származó bevételek is. Ilyen
megbízásos
pályázatok
érkeznek
például
gazdálkodó
szervezetektől,
vagy
önkormányzatoktól. A szerződéses megbízás alapján végzett kutatás-fejlesztés eredményeként elért felsőoktatási bevétel, a legutolsó KSH adatok szerint 1995 és 2004 között 1,7 milliárd Ft-tal növekedett nominálisan. Azonban, erről a mindkét szféra számára fontos kooperációról elmondható, hogy az együttes K+F összbevételnek az 1/5 részét sem éri el 10 éves átlagban. Tehát ellentmondás figyelhető meg a K+F hatalmas felsőoktatásbeli szellemi kapacitásával kapcsolatban. 4.1.
A magyar felsőoktatási K+F tevékenységet támogató innovációs rendszerek és programok
27
A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiája KSH adatok a kutatás-fejlesztésről 29 A felsőoktatási intézményeknek bevételt hozó kutatási és fejlesztési projektek összesített adatai 1995 – 2004 között 28
35
4.1.1. Az Új Magyarország Fejlesztési terv (ÚMFT) Az Európai Unió támogatáspolitikájának egyik alapvető célja a fejlődésben lemaradt országok, régiók felzárkóztatása és szerkezeti átalakítása, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. A támogatások igénybevételére az Európai Unió Tanácsának 2007. május 7-i döntésének értelmében - a magyar kormány elkészítette a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amely meghatározza a fejlesztések céljait, stratégiáját és a fő támogatási prioritásokat.
Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete azután született meg, hogy 2007ben az ország történelmi lehetőséget és egyben támogatást kapott az EU-tól, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez számokban kifejezve 22,4 milliárd eurót jelent, ami a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. Ezen összeg hozzásegítheti hazánkat 2007 és 2013 között, hogy nagyobb gazdasági teljesítményt érjen el. Azonban ez a hatalmas összeg semmit sem ér, ha nem megfelelően osztják el, vagy nem a megfelelő helyre kerül. Így ahhoz, hogy a támogatások valóban a fejlődést segítsék alapvető gazdasági célok lefektetésére volt szükség, és ezek után a pályázatok helyes kiírására. Első lépésként meg kell vizsgálni a magyar gazdaság helyzetét, meg kell keresni az erősségeket és gyengeségeket, feltárva azon területeket ahol hazánk húzóágazatai lehetnek és azokat, amelyek leginkább fejlesztésre szorulnak. A fent említett óriási összegből a felsőoktatás számára közel 460 milliárd forint támogatás kérhető le közvetett és közvetlen forrásokból. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban ÚMFT) két legfontosabb céljának jelölte ki a munkanélküliség csökkentését és a gazdasági növekedést. E két cél megvalósulása hazánkban mérhetetlenül sokat jelente, mert a jelenlegi helyzet szerint a munkaképes korúak felének nincs munkája és az ország GDP-je az uniós átlag 2/3-át sem éri el. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását, megvalósulását a következő tizenöt operatív program segíti elő, prioritásukkal megjelölve:
36
10. ábra
Prioritások 1 Gazdaságfejlesztés
Operatív programok I.
2 Közlekedésfejlesztés
II.
Társadalmi megújulás Környezeti és 4 energetikai fejlesztés
III. IV.
3
5 Területfejlesztés
6 Államreform
V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 7 XV. koordinációja és kommunikációja
Gazdaságfejlesztés OP Közlekedés OP Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP Környezet és energia OP Nyugat-dunántúli OP Közép-dunántúli OP Dél-dunántúli OP Észak-magyarországi OP Észak-alföldi OP Dél-alföldi OP Közép-magyarországi OP Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP Végrehajtás OP
Az ÚMFT hatékonyan kíván hozzájárulni az Európai Unió lisszaboni céljaihoz, így szeretne intenzívebben részt venni az Európai Unió egészének versenyképességét, a tudástársadalmat szolgáló közös programjaiban: a közös oktatási programokban, valamint a kutatás-fejlesztés és az innovációs együttműködést szolgáló programokban, különösen a 7. kutatási programban és a Versenyképességi és innovációs programban. Mivel a versenyképesség tágabb értelmezésben a régiók és országok képessége, hogy magas béreket és foglalkoztatási szintet tud tartani a globális verseny adta feltételek mellet. Tehát a magyar gazdaságnak a fejlesztési célrendszer kialakításakor nemcsak a belső adottságokra, de a külső feltételekre is egyaránt tekintettel kell lennie. A Fejlesztési Terv a fent említett 7 prioritásból, az első 6-hoz tervezett operatív program keretében beavatkozást. Kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Tanács 2006. március 23-24-i ülésén megfogalmazott prioritásoknak, amelyek „a tudás és az innováció érdekében szükséges befektetéseket, a kis- és középvállalatok fejlesztését, a foglalkoztatás bővítését és egy új európai energiapolitika megteremtését tűzik ki célul.”30 A prioritások 30
ÚMFT 2007-2013,
37
számos eleme összefüggésben áll a többivel, egymásra hatnak, mivel tartalmuk meghatározásakor komplex társadalmi kérdésekre keresnek megoldást, valamint a közigazgatás reformjából fakadó feladatokra fókuszáltak. A megvalósításkor ezeket az összefüggéseket figyelemmel tartva kell kidolgozni a programokat és a végrehajtás során kiemelten kell nyomon követni. A következőkben a teljesség igénye nélkül eltekintenék azoknak az operatív programoknak az ismertetésétől, amelyek nem tartoznak szervesen a szakdolgozat témájához és csak a 1. és 3. prioritást mutatnám be a K+F+I és a felsőoktatási rendszerre gyakorolt hatás tükrében.31 4.1.1.1.
1. prioritás: Gazdaságfejlesztés, (GOP)
Az ÚMFT első prioritásában, a Gazdaságfejlesztés Operatív Programban megvalósuló stratégiát a tartós növekedés 3 alapcéljának, a versenyképesség javításának, a gazdasági bázis szélesítésének és az üzleti környezet fejlesztésének szolgálatába állítja. Ezzel együtt támogatja a
foglalkoztatás
bővítését
munkalehetőségek
teremtésével,
a
területi
különbségek
csökkentésével és a klíma rövid és hosszú távú védelmének céljaihoz is. A gazdaságfejlesztés stratégiájának megvalósulását a következő csoportok szolgálják: Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése: ♦ az alkalmazott K+F tevékenységek támogatása ♦ a vállalkozások innovatív tevékenységének ösztönzése ♦ a vállalatok és a felsőoktatás innovációs együttműködésének ösztönzése ♦ a technológiaintenzív (spin-off) kisvállalkozások alapításának bátorítása ♦ technológiatranszfer serkentése ♦ hídképző és inkubációs tevékenységek megerősítése Vállalkozások (legfőképp a KKV-k) jövedelemtermelő képességének elősegítése, úgy mint: ♦ Vállalkozások tőkeellátottságának javítása ♦ vállalkozói kultúra terjesztése ♦ szervezetfejlesztés 31
A felsőoktatás infrastrukturális fejlesztéséhez a Társadalmi Infrastrukturális OP és a ROP + Közép-magyarországi OP források állnak rendelkezésre.
38
♦ technológiai korszerűsítés ♦ elmaradott térségek munkahelyteremtő képességének növelése Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, ennek eszközei: ♦ ipari parkok létesítése ♦ korszerű infokommunikációs technológiák (IKT) terjesztése, fizikai infrastruktúra javítása ♦ logisztikai parkok hálózatának kiépítése (szélessávú IT rendszerekkel)
Mint az látható az első csoportba tartozó tevékenységek kapcsolhatók össze a felsőoktatási szférával, melyekben kulcsfontosságú cél a hozzáadott érték növekedése. Ez azt jelenti, hogy olyan területekre kell összpontosítani amelyekben hazánknak komparatív előnye van a többi országgal szemben, így például a felsőoktatás terén jelentkező szellemi fölényre, melyet már említettem. A Nemzeti Akcióprogramban32 is célként kitűzött innovatív és tudás alapú gazdaság kialakítása az ÚMFT értelmezésében is szerepel, melyet földrajzilag koncentrált fejlesztési pólusok (például: Budapest, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen… stb) mentén tervezi. Nem meglepő, hogy ezek a pólusok mind tradicionális egyetemi központok, fejlett egyetemi tudományos élettel.
Tehát az előbb említett innovatív és tudás alapú
gazdaság csak ezen intézmények támogatásával, valamint spin-off jellegű együttműködések fejlesztésével és terjesztésével érhető el. A Fejlesztési Terv ígéretet tesz továbbá az innovációs láncban (innovatív ötlettől a piacképes termékig vagy szolgáltatásig) részvevő, kooperatív tevékenységeket végző intézmények és kutatóhelyek támogatására. Az induló technológia- és tudás-intenzív vállalkozások, más néven spin-off33 vállalkozások létrehozásának támogatása annak érdekében jött létre, hogy elősegítse felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek kutatási eredményeire alapozott vállalkozások létrehozását. Az intézkedés támogatja továbbá az önálló kutatás-fejlesztést, korábbi kutatás eredményeinek adaptálását, továbbfejlesztését, know-how beszerzését, a hazai szabadalmi bejelentést, illetve prototípus elkészítését.
32
Nemzeti Akcióprogram 6. 7.és 8. iránymutatás A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény alkalmazásában a spin-off (hasznosító vállalkozás) meghatározása: "költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított vagy részesedésével működő gazdasági vállalkozás." (2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 6/b)
33
39
A GOP kiemelten támogatja a K+F műhelyek és a gazdálkodó szervezetek kooperációján alapuló K+F tevékenységeket, elsősorban új termékek, eszközök, eljárások, szolgáltatások kidolgozását, tesztelését és alkalmazását a magyar gazdaság versenyképességét leginkább megalapozó területeken. Ez a fajta összevonása a vállalkozásoknak és a felsőoktatási intézményeknek több szempontból is áldásos: a magánszféra is tőkét visz az innovációba, a vállalat magát is képviselteti a fejlesztéseknél, így az együttműködés sokkal hasznosabb lehet, hiszen jobban illeszkedik a fejlesztés a az igényekhez. Emellett persze nem elhanyagolható a közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek infrastruktúrájának és kooperatív formáinak fejlesztése sem.
4.1.1.2.
3.prioritás: Társadalomfejlesztés (TIOP, TÁMOP)
Az ÚMFT harmadik prioritásának alapja az emberi erőforrások minőségének fejlesztése. A társadalmi megújulás (TÁMOP) stratégiája nagyszerűen kiegészíti a többi prioritást. Egyik alapfeltétele azonban, hogy a jóléti rendszerek elégtelen működése ne gátolja a fejlődés folyamatát. Ennek érdekében számos területen reformok bevezetésével indokolt a fejlesztési folyamatok biztosítása. Legfontosabb beavatkozásait prioritási tengelyek mentén fedezhetjük fel, melyekben az is kiderül, hogy a területi kohéziót milyen szempontok mentén segítik. A prioritások a következők: foglalkoztathatóság javítása, új munkahelyek teremtésével és az önfoglalkoztatás lehetőségeinek növelésével alkalmazkodóképesség javítása, szakképzések intézményi átalakításával minőségi
oktatás
és
annak
hozzáférése
mindenki
számára,
például
a
természettudományos és életviteli készségek fejlesztésének eszközével Kutatás-fejlesztéshez szükséges humán erőforrás kiépítése többek között regionális tudásközpontok kialakításával és a kutatóegyetemek támogatásával egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel, például a fiatalok társadalomba való könnyebb integrálódásának segítésével humán infrastruktúra fejlesztése, melynek fő eszköze az akadálymentesítési folyamatok hangsúlyozása és támogatása A TÁMOP prioritási tengelyei közvetlenül támogatják az EU lisszaboni stratégiájának foglalkoztatást érintő célkitűzéseit. A Magyarországon jelentkező európai viszonylatban 40
átlagos mértékű munkanélküliség, és a népesség viszonylag magas képzettségi szintje ellentétben áll az alacsony munkaerő-piaci aktivitás alacsony mértékével, ami hosszabb távon gátolhatja a gazdasági fejlődést. Így az TÁMOP kiemeltem nagy hangsúlyt fektet a munkavállalási
korúak
munkaerő-piaci
aktivitásának
növelése
a
humán
erőforrás
minőségének, foglalkoztathatóságának javítására. Az operatív program prioritásai közül a 4. tengely, a felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztésével foglalkozik, a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében. felsőoktatásban
végbemenő
reformok
(bolognai
rendszer)
Legfőbb célja, a
támogatásával,
illetve
felgyorsításával a tudásalapú társadalom kialakítása. A prioritás tengely keretében tervezett akciók a felsőoktatási reform végrehajtásának felgyorsítását, az intézmények K+F+I+O (kutatás, fejlesztés, innováció, oktatás) tevékenységeinek kiszélesítése és a vállalatokkal történő szorosabb kooperáció ösztönzése, munkaerőpiaci relevanciájának erősítése a műszaki és természettudományos szakokon tanulók számának növelésével, valamint a regionális versenyképesség serkentése. Ezen műveletek mind kiegészítik a TIOP és a GOP célkitűzéseit, különösképp a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges innovatív és kulturális infrastruktúra fejlesztéseket, továbbá hozzájárulnak a „Versenyképességi pólusok” és a „Magyar Géniusz” zászlóshajó programok megvalósításához.34 A TÁMOP horizontális céljaihoz tartozik a társadalmi innováció eredményeinek elterjesztése és a tapasztalatátadás. A felsőoktatásnak, ennek a célnak a megvalósításakor is igen fontos szerep jut. A lisszaboni célok eléréséhez elengedhetetlen az intézményi és a szakpolitika fejlesztések elérésében óriási szerepe van a társadalmi innováció támogatásának. Ezen innováció két kiemelt célja a gazdasági fejlődés és a szakpolitikai reformok segítése. Ahhoz, hogy ezt a két célt elérjük egy tervezett és folyamatos módszertan alkalmazása szükséges, amelyet tapasztalatátadásnak (mainstreaming-nek) nevezünk. A TÁMOP által támogatott innovatív fejlesztések, és a tapasztalatátadás a következő elemekre irányulnak: Az egészségügyi reform támogatása Nyugdíj reform 34
A zászlóshajó programok a későbbiekben kerülnek bemutatásra.
41
A szakképzés és a felnőttképzés reformja Az integrált munkaügyi és szociális ellátó rendszer reformja A munkaerőpiaci helyreigazításokat támogató lépések és a strukturális reformok munkaerőpiac hatásainak kezelése Közoktatási reform Felsőoktatási reform A kulturális intézmények reformja Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjük, a TÁMOP társadalmi innovációs tevékenységeit kiemelten kell támogatni a tervezés, végrehajtás és értékelés során. Ennek érdekében, egy magas szintű szakmai munkacsoport létrehozása indokolt, hogy a tapasztalatátadás folyamatos és hatékony legyen. Az K+F+I tevékenység során először azonosítani kell az innovációs területet, majd az igényekre válaszoló fejlesztéseket végül új eljárásokat kell kialakítani. Ez a folyamat kisebb tartalmi korrekció után teljes összhangba hozható a dolgozatom elején említett Constantinos Markides féle innováció-értelmezéssel. Az új innovatív iniciatívák átgondolt kipróbálása, tesztelése igen fontos, mert csak ezután kezdődhet el az eredmények dokumentációja – a nemzetközi eredmények beillesztésével együtt,- és a tapasztalatátadás (tudástranszfer) - további felhasználók számára történő hozzáférhetőségének megteremtése és a bevált módszerek, eljárások szakpolitikákba való beépítése. Az összegyűjtött eredmények és értékelések akkor lehetnek csak sikeresek, ha a jövőbeni felhasználók igényeire teljes körű fejlesztés ment végbe, és a bizonyított eredmények (evidence-based results) valós piaci előnyt biztosítanak a meglévő gyakorlathoz képest, emellett a későbbi felhasználók képesek mindezt alkalmazni. Az így megvalósult folyamat egy egységes rendszerbe foglalt, jól szabályozott, alapos elemzésen és tesztelésen és hatékony tapasztalatátadáson alapuló változás-menedzsment folyamat eredménye.
4.1.1.3. A prioritások várható hatásai 9 Alapvető elvárt cél, hogy a támogatásban részesülő K+F tevékenységek a magyar gazdasági élet javulását eredményezik. Minden bizonnyal a támogatott területeken bővül a tudás, illetve javul annak hasznosíthatósága, új, magas értéket képviselő, piacképes termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre. 42
9 A jelenlegi K+F műhelyek korszerűsége és technikai- műszaki eszközeinek ellátottsága javul, és így eredményesebben folytathatnak K+F tevékenységeket. Szorosabbá válik a kutatóhelyek és a vállalatok kooperációja, lehetővé válik az új tudományos és technológiai eredmények hatékony alkalmazása. A kialakult struktúrák és hálózatok elősegítik a K+F+I együttműködést.
9 Új K+F munkahelyek és kutatói központok jönnek létre - új munkahelyeket teremtve -, javul ezek innovációs képessége, termék-, szolgáltatás- és technológia-fejlesztési tevékenységeinek színvonala.
9 A magas hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások száma növekszik, ezzel párhuzamosan nő a tudományos és műszaki téren kvalifikált munkavállalók iránti kereslet; a szakember-állomány a itthon is kedvezőbb jövedelemhez jut, így mérséklődik az elvándorlás is. 9 A vállalatokon belül új K+F egységek jönnek létre, fejlődik a vállalati kutatási infrastruktúra, nő a vállalati szektor szerepvállalása a K+F kiadások terén, ami jelentősebb mennyiségű külföldi működőtőke-befektetéseket eredményezhet a kiemelt tudáspólusok területére.
9 A környezetvédelmi műszaki területen bekövetkező fejlesztések támogatása elősegíti a környezetszennyezés megelőzését, illetve csökkenését.
4.1.1.4.
A zászlóshajó projektek, a komplex megoldások eszközei35
Ahogy azt már említettem a prioritások sok eleme lényegileg összefügg, egymásra hat. Ezen összefüggéseket a megvalósítás során ki kell dolgozni és a végrehajtás során kiemelten nyomon kell követni. Ahhoz, hogy hatékony és eredményes legyen az adott prioritás végrehajtása, szükséges, hogy a szakmai és politikai döntési pontokat kellő figyelemmel 35
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyomán
43
elhatároljuk. Mivel a prioritások mind nagy társadalmi kérdésekre és a közigazgatás reformjából fakadó feladatokra keresnek megoldást, így komplex megközelítést igényelnek. Ez azt jelenti, hogy csak több operatív program összehangolt együttműködésével érhető el kielégítő eredmény. Így a tervezés folyamán ún. zászlóshajó projekteket dolgoztak ki. Ezek megoldása során a fejlesztéspolitikai eszközök kiegészülnek a kormányzati szabályozásokkal. Miután fény derült a projektek megszületésének okára, vizsgáljuk meg, hogy mik is konkrétan ezek a projektek. A zászlóshajók - az ÚMFT állásfoglalása szerint- olyan kiemelt fejlesztések, amelyek „valamilyen – egy vagy több ágazat /régió/ társadalmi csoport szempontjából– súlyos problémára adnak választ, e problémára újszerű, innovatív megoldást kínálnak, az emberek számára érzékelhető, világos eredménnyel járnak és az Új Magyarország Fejlesztési Terv fő stratégiai céljait szolgálják és meghatározzák a terv egészének arculatát.”36 Ezek a fejlesztések az emberek számára érzékelhető hatásaik miatt igen fontosak, nem pedig méretük, költségességük miatt. Tehát a komplex programok, zászlóshajó projektek mind egy összetett problémára kínálnak megoldást. A beavatkozások és források több operatív programra (néhány esetben ezeken túli támogatási rendszerekre is, pl. innovációs célú támogatások) kiterjedő összehangolásával, nemegyszer különböző érdekcsoportok közti egyensúlyteremtéssel érik el egymást felerősítő hatásukat. A szükséges beavatkozási programok kidolgozása önálló, keretdokumentumokban történik, így az ezek alapján felfedezett beavatkozásokat már az egyes OP-k szerves részeként fogalmazzák meg. A komplex programelemek megvalósítását kétéves akciótervek biztosítják. A Kormány a következő 11 területeken tervezi zászlóshajó projektet indítását: „Nem mondunk le senkiről!”- a leszakadó térségek felzárkóztatására Versenyképességi pólusok KKV-k komplex fejlesztése XXI. századi iskola Gyermekesély A tudás- esély
36
Új Magyarország Fejlesztési Terv 187. old.
44
Akadálymentes Magyarország Meggyógyítjuk az egészségügyet Takarékosan az energiával Pécs- Európa Kulturális Fővárosa Tiszta környezet
4.1.2. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA)37 A Magyarországi K+F és innovációs pályázati rendszer egyik alapja az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), amelynek feladata a tudományos kutatások és ezek infrastruktúrájának széles körű támogatását. Emellett küldetésének tekinti a fiatal kutatók segítését, nemzetközi színvonalú eredmények létrahozását, új tudományos törvényszerűségek felismerését, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása érdekében.38 Az OTKA saját szerepkörét 4 pontban határozza meg: I.
Az OTKA olyan szervezetnek tartja megát, amely a feladatfinanszírozású alapkutatásokat kiválasztását és a kutatóhelyek (felsőoktatás + kutatóintézetek) irányítását végzi, független az államtól és a politikai irányítástól és képes a szakmai kiválóságon alapuló kiválasztásra is.
II.
Az
alapkutatással
foglalkozó
intézmények
működési
feladatainak
finanszírozása nem tartozik a feladatai köré. Az egyetemek erre a célra szolgál a normatív támogatás, a kutatóintézetekben pedig az alapellátás kell, fedezze az alapfeladatokat, ide tartozik a kutatók bére és az intézményi és egyetemi kutatások dologi kiadásai. III.
Az OTKA régóta kialakult (1990) pályáztatási kultúrájával és erős szakértői rendszere segítségével - felkérés esetén – részt vehet a felsőoktatási intézmények és költségvetési kutatóhelyek alapkutatási tevékenységének értékelésében.
37 38
OTKA stratégia, 2007. 10. 27, Munkaanyag alapján OKTA törvény
45
IV.
Az alkalmazott kutatási, fejlesztési feladatok közül az OTKA részeleges feladatának
tekinti
azon
célzott
alapkutatások
támogatását,
amelyek
hasznosíthatók, de közvetlen hasznosításuk nem előre láthatók. A termékközeli K+F a NKTH39 feladata. Ezen felül szükséges, hogy az OTKA fejlessze az NKTH-val az együttműködést és törekedjenek arra, hogy tevékenységük hatékonyabban egészítse ki egymást, emellett szüntessék meg az indokolatlan átfedéseket. Az OTKA fontosnak tartja, hogy a nemzetközi szinten folyó kutatások terveinek értékelését elválasszák az intézményt közvetlenül felügyelő szerv ellenőrzésétől, pl.: minisztérium, az Akadémia, mivel ezeket a világ többi részén is független tudományos tanácsokra bízzák. Ez sokat javítana a kutatás finanszírozásán és az Európai Unióban is csak független Tudományos Alapokat fogadnak el partnernek a tudományfinanszírozás terén. A tudományos fejlődés serkentésére kialakított EU tervekből eredően fejleszteni kell az innovációs lánc minden egyes elemét, így az alapkutatást, alkalmazott kutatást, és a fejlesztést is. Az alapkutatás fejlesztéséhez a legfontosabb az egyetemek és kutatóhelyek infrastruktúrájának fejlesztése és az alapellátás biztosítása. Ehhez tartozik az oktatás minőségét megalapozó alapkutatás finanszírozása. Nemzetközi szinten folytatott kisebb méretű alapkutatások, és nagyobb kutatócsoportokat igénylő alapkutatási projektek támogatása és az OTKA feladata. Az OTKA kitűzött céljainak megfelelően az elmúlt években csökkent a pályázati támogatás elaprózódása, elindultak az NKTH-val közös pályázatok, és együttműködések. Számos pályázat megvalósult úgy, mint a Kutatási, Pályakezdési, Önálló kutatócsoportot alapító, Tudományos iskola, Nemzetközi együttműködési pályázati típusok. Javultak a szakértői zsűri a véleményezési technikái, amely már többek között a fejlett országokban alkalmazott eljárások szerint történik. A szervezet fejlődéséhez hozzátartozik továbbá, hogy a pályázati átfutási idő lecsökkent fél évre, javult a pénzügyi ellenőrzés és a támogatások eljutásának sebessége. Emellett számos külföldi szakértő és tudományosan képzett referens segíti a projektek elbírálását és az adminisztratív szervezet működését.
39
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
46
5. Hazai példák a felsőoktatási K+F központokra, Regionális Egyetemi Tudásközpontok
A felsőoktatási intézmények az idők kezdete óta szoros együttműködésben állnak a gazdasági fejlődéssel, képzéseikkel közvetlenül támogatják a K+F tevékenységeket, mind humán erőforrás, mind pedig kutatási tevékenység terén. Az egyetemek regionális szerepéhez hozzá tartozik, hogy mint tudásközpontok, a régiók fejlesztésének motorjai lehetnek. Ez azonban csak aktív kutatói és tudományos tevékenység mellett lehetséges, amelyhez elengedhetetlen, hogy egyes felsőoktatási intézményekben szemléletváltás menjen végbe. Nem helyes látásmód, hogy a piac magától felismeri a felsőoktatási intézményekben rejlő potenciált és majd maguktól „csengetnek az ajtón”. Elébe kell ugyanis menni a kooperációnak és hatékonyan ki kell használni a pályázati és adott program kínálta lehetőségeket (pl.: regionális programok).
Ebben a fejezetben szeretném ismertetni a hazai felsőoktatási K+F tevékenységek különböző formáit, és azokat a programokat, amelyek keretén belül ezek létrejöhettek. A Nemzeti Kutatási és Technológiai hivatal K+F+I-t támogató programjai azért jöttek létre, hogy támogassák a hazai innovációs törekvéseket. A következő ábra mutatja az egyes programok távlatait és orientációját:
47
11. ábra
Forrás: NKTH, Az innovációs alap, Forrás a vállalati K+F számára, 2006.12.14
A programok alapvető céljai, hogy a „kritikus tömeg” - megfelelő nagyságú humán erőforrás – elérése mellet, az innovációt minimum 25% -ban regionális innovációs célokra használják fel, és a vállalatok aktívabb részvételének támogatása mellett nemzetközi nagyprojektek jöhessenek létre. A teljesség igénye nélkül, a fent említett programok közül azt szeretném kiemelni, amely a felsőoktatást és azok innovációs tevékenységeit támogatja.
5.1.
Pázmány Péter Program
A vállalati szféra és a felsőoktatás K+F együttműködéséinek elősegítése érdekében jött létre az ország legnagyobb ilyen jellegű programja a Pázmány Péter Program. A program célja, hogy olyan egyetemi tudásközpontokat létesítését támogassa, amelyek felveszik a versenyt a nemzetközi porondon. Ehhez elengedhetetlen, hogy a tudásbázis és a tudástranszfer megfelelően áramoljon 48
(kutatók, hallgatók, PhD hallgatók vállalati alkalmazása), a regionális ipari együttműködés és az anyagi erőforrások koncentrálása.
Az
egyetemek
a
program
hatására
régiójukban
kiemelkedő
K+F
tevékenységet folytatnak majd, intenzíven együttműködnek az iparral és az innovációs szervezetekkel, működésük erősíti a vállalkozások K+F tevékenységét, regionális klaszterek magját képezik, fellendítik a régió gazdaságát, ezáltal javítva Magyarország versenyképességét.
Azok a felsőoktatási intézmények, akik megfelelő profilt választatnak tudásközpontjuk alakításához, azok olyan fejlesztési projekteket nyerhetnek és valósíthatnak meg, amelyek a gazdaságosságot és fenntarthatóságot biztosító termékek előállításán túl vonzzák a Magyarországon már jelenlévő nagy nemzetközi cégeket, esélyt adva a helyi cégeknek és a felsőoktatás végzőseinek, jelentősen növelve a munkaerő-piaci lehetőségeket. Ezek a tevékenységek pozitívan hatnak az oktatás minőségére és gyakorlat-orientáltságára. A hazai tudásközpontok létrejötte pozitív irányban változtathatja meg a hazai innovációs rendszert. Számos hazai egyetem értette meg, hogy mekkora gazdasági lehetőség rejlik a tudásközpontok létesítésében. Egyelőre, túlnyomó részben még csak egyetemek alakítanak tudásközpontot, de van már rá példa, hogy főiskola is végezzen ilyen formában kutatómunkát, pl.: Eger, élelmiszerbiztonság. Legfrissebb hírek szerint a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi kampuszán az országban egyedülálló módon több felsőoktatási intézmény (BGF-PSZFK, PTE, BMGE) együtt alakítanak tudásközpontot, ami előre láthatóan 2009 szeptemberében már meg is kezdheti működését. Az ilyen szerveződések minden esetben emelik a közreműködő intézmények presztízsét, kiterjeszti a kapcsolatrendszerüket és a minőségi fejlesztés alapját adhatja. Emellett a régió innovatív kezdeményezéseire is jótékony hatással van.
49
12. ábra
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 200740
Hazánkban a tudásközpontok jellege a tudomány területétől és az intézmény nagyságától függ. Dolgozatomat két nagyobb egyetemi szerveződés bemutatásával folytatnám, amelyeknek tudományterülete mind a hazai stratégiai ágazatok közé tartozik, és mindegyik területen rendelkezik kielégítő számban tudományos utánpótlással.
Fontos
ugyanis, hogy a tudományos területeken az ún. „kritikus tömeget” biztosítsuk az adott ágazatban. Ez azt jelenti, hogy kellő időtávra, kellő nagyságú humán erőforrással biztosítsuk és fenntartsuk a terület működését és fejlődését. Ezeknek a nagy egyetemek lehetőséget biztosítnak a műszaki- természettudományos képzettségű hallgatóknak és végzett szakembereknek, hogy progresszív jövőképpel munkájuk nemcsak személyes szakmai fejlődésüket hozza, hanem az régió, sőt az ország fejlődéséhez is hozzájáruljanak.
Emellett
hazai
munkalehetőség
alternatíváját
adja
magyarországi
vállalatoknál, azoknak a szakembereknek, akik úgy gondolják, hogy külföldön nagyobb lehetőség kínálkozik szakmai fejlődésük terén. Ezért elengedhetetlen a tudásközpont gazdasági 40
A felsőoktatás szerepe a K+F és innovációs folyamatokban
50
szereplői részéről a helyi jelenlét vállalása: csak helyi kapacitást felépítő, a felsőoktatási intézményhez napi szinten kötődő szervezettel történő együttműködés preferálható, az oktatás segítése, valamint a helyi erőforrásokból adódó versenyelőny kihasználása csak így biztosítható.
5.1.1. Debreceni Egyetem Regionális Tudásközpont: a Szilícium Mező
Ahhoz, hogy távlati céljainkat elérjük és felzárkózzunk az Európai Unió K+F+I tevékenységének átlagához, ahogy azt már hangsúlyoztam, rendkívül fontos, hogy felfedezzük pozitív adottságainkat az egyes fejlesztési területeken. Az egyik legfontosabb ilyen terület a számítástechnika, informatika. Ez a tudományterület nemcsak egymagában jelentős, de kulcsfontosságú az egész gazdaság fejlődése szempontjából is. A Debreceni Egyetem Regionális Tudásközpontja egy innovatív projektcsomag eredményeként született.41 A fejlesztések 2007-ben tervezett volumene összesen 19.830 millió Ft, a közvetlenül teremtett munkahelyek száma 380, amihez még kb. 1500-2000 munkahely tartozik közvetve. A jelenlegi kilátások szerint a tényleges volumen ennél ugyan ténylegesen kisebb lesz, de a fejlesztés legtöbb eleme valamilyen formában megvalósulhat. Az egyetemen létrejött innovációs projektek hat tudományterületet céloznak meg, melyek a Debreceni Farmapolisz gyűjtőnév alá tartoznak. A futó kulcsprojektek a következő tudományterületeken valósulnak meg: élelmiszer, informatika, tudás, környezet, gyógyszer és egészség. Mivel az intézmény oktatóinak és kutatóinak 2/3-ad része minősített, több mint 150 akadémikussal és doktorral rendelkezik, emellett 8 spin-off céggel áll kapcsolatban, így termékeny talajt biztosít a K+F projektek megvalósításához.
41
A Szilícium Mező tervei a 2007 elején elkészült és az NFÜ által elfogadott tanulmány alapján valósult meg
51
13. ábra
Forrás: A Debreceni Egyetem innovációs kulcsprojektjei, 2007. 02. 01.
A Regionális Informatikai Tudásközpont a régió képzési, kutatási és fejlesztési központja, ahol az itt telephelyet létesítő informatikai fejlesztéssel foglalkozó vállalatok közreműködnek az egyetemmel. A közreműködő vállaltok igényeit kielégítve a Debreceni Egyetem Informatikai Kara adja a tudományos bázist, ami mellé még két alközpont tartozik (Nyíregyházi Főiskola, Szolnoki Főiskola). A mindkét fél (oktatás és vállalati szféra) számára hasznos együttműködés a kritikus tömeget biztosítva, akár önállóan, külső támogatás nélkül is képes versenyképes maradni az K+F+I tevékenységek terén. Ahhoz, hogy a RIT egy önfenntartó klaszterközpontként működhessen az egymással kapcsolatban álló gazdasági szereplők hatékony munkája kell. Az egyetemen jelen lévő tudásbázis biztosítja a megfelelő környezete a spin-off és start up cégeknek, és nagyszerű lehetőséget ad az ide települő nemzetközi nagyvállalatok kutatórészlegeinek közreműködésre. Sőt, a hálózatépítő projektrész még a határon túli terültekre is kiterjed, tágítva a közreműködési lehetőségeket. Az innovatív projektek pedig idevonzzák a nemzetközi cégeket az exportképes termékek kínálatával, amellett hogy a helyi hallgatók is munkalehetőséget kapnak. Az együttműködés pozitívan hat az oktatásra, mert
52
hosszútávú jövőképet ad a hallgatóknak és gyakorlat-orientált képzést valósít meg, s mint ilyen eléri, hogy a végzősök nézete megváltozzon a külföldi munkavállalás terén. A RIT Szilícium Mező névre keresztelt informatikai komplexuma az anyagi és szellemi erőforrásokra támaszkodva legfőbb céljának tűzi ki, hogy tevékenységi területük a teljes innovációs láncra kiterjed, az ötlet fogantatásától a tényleges piaci értékesítésig. Az informatikai téren létrejövő vonzáskör hozzájárul, hogy az eddig elkülönült vállalati és egyetemi tudás egyesüljön és magasabb jövedelemtermelés és költségkímélőbb megoldások jöjjenek létre, a hosszútávon fenntartható versenyképesség biztosítása érdekében. Emellett egy élhetőbb környezetet ígér, ahol emelkedik a lakosság életminősége és a foglalkoztatottság aránya is. A Szilícium Mező létrehozásával azok közé a fejlett országok közé lépünk, akiknél már létezik ilyen világszínvonalú központ a legdinamikusabban fejlődő iparágakban. A fent sorolt célok elérése érdekében az kulcsprojekt a következő állapotokat szeretné elérni: Jelentős mértékben emelkedik a Debreceni Egyetem Informatika Karának és a hozzá kapcsolódó intézményeknek az oktatási színvonala, olyan piacképes tudást biztosítva, amely a későbbiekben megállja a helyét a munkaerőpiacon. Informatikai elméleti tudás és az ipar szoros együttműködését megteremtve, a kutatást és az oktatást az ipar igényeihez igazítják. Ha az ipari résztvevők száma eléri, vagy meghaladja azt a bizonyos kritikus tömeget, akkor az a többi résztvevő számára is vonzó, így erősödik a regionális informatikai ipar. Különböző ipari cégek kooperációja valósul meg a fejlesztések révén. Jelenleg is számos céggel létesült együttműködési megállapodás. A kezdeti időszak végére egy inter-regionális informatikai klaszter alakul ki, ami elegendő mennyiségű képzett munkaerőt igényel, ezzel javítja a környezet munkaerőpiaci helyzetét.
A rövid termékfejlesztési időszak miatt a gazdasági eredmények az ÚMFT időtávjában jelentkeznek, a teljes gazdaság fejlődésére pedig multiplikatív hatást gyakorolna.
53
.
A tervek szerint a tudományos és innovatív környezet a Debreceni Fejlesztési Pólus és a régió egyik pillére lehet, az ország második legjelentősebb IKT pólusává válhat. A cél, hogy a Szilícium Mező K+F+I tevékenységével, kialakuló kapcsolatrendszerével a nemzetközi piacon is versenyképes tudjon maradni és eredményesen szerepeljen. További céljai közé tartozik, hogy a környezetben található településekkel és a többi tudományos pólussal együttműködve hozzájáruljon az egész ország versenyképességének fejlesztéséhez. A régiókon átívelő (elsősorban EU-s) hálózatosodással a globális vérkeringésbe lépjen, mellyel segítené a lisszaboni célok elérését. A Szilícium Mező létrehozásának közvetlen eredményei: a programnak köszönhetően a régióban az informatikai képzés magas szintű minden oktatási szintre kiterjedő (középfokú iskolai képzés közép- és felsőfokú szakképzés, felnőttképzés, egyetemi alap- mester és Ph.D. képzés) formája jön létre, a globális iparági követelményeknek megfelelően nemzetközi viszonylatban is versenyképessé válik a fejlett kutatói környezet és infrastruktúra ide vonzza az informatika, infokommunikáció terén dolgozó kutatókat és szakembereket, a központban új spin-off és start up cégek jönnek létre. olyan ipari és egyetem által közösen működtetett kutatóbázisok jönnek létre, amelyekben nemzetközi szinten is jelentős K+F eredmények születnek, amely magával vonzza az innovációs transzfer lehetőségét.
a
többi
tudományterületen
(agrár,
egészségügyi…
stb.)
megalakuló
tudásközpontoknak is megfelelő informatikai- és információtechnológiai hátteret biztosíthat a jövőben. régió közti kapcsolatokkal a globális piaci igényeket kielégítve high-tech (IKT) ipar alakul ki a régióban. A Szilícium Mező létrehozásának közvetett eredményei: 54
a program létrejöttével a szűkebb és tágabb környezet infrastrukturális fejlődésnek indul, logisztikai és kereskedelmi központok jönnek létre, amely számos új munkahely megteremtésével jár a tudomány és az információ koncentrációjával és a kritikus tömeg elérésével létrehozott közvetlen versenyhelyzet alakul ki és az együttműködés intenzivitása is megnő, amely Debrecen és a régió (inter-régió) fejlődését eredményezi a tudásközpont környezetében az üzleti élet felélénkül, ami a továbbiakban jelentős tőkebefektetéseket eredményez a régióban.
A Szilícium Mező jövője gazdasági szemszögből; üzleti vonatkozások és fenntarthatóság: A tudásközpont több egységet foglal magában így változatos kínálat és árpolitika lehetőségét kínálja. Fontos szempont az árpolitika kialakításánál, hogy az üzleti partnerek a nemzetközi, sőt a fővárosi árakhoz képest is kedvezőbbre számítanak az irodák bérleti díja kapcsán. Ezeknek a díjak, illetve a kapcsolódó szolgáltatások árának kalkulációjakor nem szabad szem elöl téveszteni a célt, miszerint minél több spin-off cég és KKV idecsábítása a cél, ezért az árpolitika igazodjon az ő igényeikhez is. Az uniós támogatás mértékére és az egyetemi háttérre való tekintettel a díjakat a kedvezőtlenebb infrastrukturális adottságokkal rendelkező irodák bérleti árához kellene igazítani, amelyek mellé még egyéb kedvezmények is adhatók. Ezzel az árpolitikával a vállalkozásokat piaci előnyhöz juttatnánk. A nagyvállalatok estében viszont már az árak, a nemzetközi trendekhez is alakíthatók. A kínálat után a keresletről is elmondható hogy összetettsége miatt több szinten is tárgyalható. Elmondható, hogy a informatika és az infokommunikáció, amelyben a projekt is működik, a világ legjelentősebb és legdinamikusabban fejlődő tudományága, biztos fejlődési jövőképpel. Tehát a kereslet is jelentős lesz, amennyiben a fő célkitűzések megvalósulnak. A legfontosabb kérdés, hogy a projekt megvalósulási ideje alatt elegendő kereslet jelentkezik a fejlesztendő termékek iránt. Ez a terület azért rejt magában kérdéseket, mert a támogatás 55
áramlásának intenzitásától és a kiírt fejlesztési projektektől függ. A fejlesztési termékek iránti keresletet az üzleti előrejelzések a tervezhetőség szempontjából viszonylag stabilnak tekinthetők. Csak az állami finanszírozású területekre (pl.: felsőoktatási intézményeknek) szánt termékek iránti kereslet esetében van kockázat, habár az ÚMFT programjai (TÁMOP, GOP… stb.) itt is jelzik a keresletet. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány alapján a működési kiadások és bevételek előre láthatólag egyensúlyban vannak. A legfőbb költségként az épületek üzemeltetési költsége jelenik meg. Emellett személyzeti kiadások vannak, amelyek magukba foglalják az innovációs kutatásban résztvevő munkatársak bérét és a menedzsment költségeit. Továbbá felmerülnek dologi költségek az alapvető működés kapcsán is, amelyekhez hozzá tartozik az innovációs támogatás és a marketing tevékenységek kiadásai is. Ez utóbbi költségek kevésbé tervezhetők, mert függenek a K+F termékek bevételeitől és a jövőbeni támogatások mértékétől is. Fontos viszont, hogy ezeknek a kiadásoknak a volumene nem hat közvetlenül a fenntarthatóságra, csupán a működés hatékonyságára. A kalkulációk során a nettó bevételek – úgy, mint a rendszeresen beáramló bevételek, bérleti díjak, vállalatok irányába számlázott összegek és a fejlesztési termékek eredmény-részesedése- fedezik a várható kiadásokat. Végül ki kell hangsúlyozni, hogy ezen a tudományterületen egy-egy termék nemzetközi sikert elérve akár több százmillió euró bevételt is hozhat, bár ez előre nem tervezhető. Azonban már ma létezik olyan fejlesztési projekt, amely komoly nemzetközi sikerre számíthat. Másik jelentős bevételi forrás lehet még a kutatási tevékenységből adódó szabadalmaztatott termékek értékesítése. Ezek ugyan nem rendszeres, előre tervezhető bevételek, de a szakértői vélemények szerint egy ilyen értékesítés akció akár egy egyszeri milliárdos ügylet lehet.
5.1.2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont42
42
A www.ejjt.bme.hu weboldal információi alapján
56
Egy másik, kimagasló üzleti jövővel kecsegtető együttműködés a főváros egyik legpatinásabb felsőoktatási intézményében megvalósuló K+F tevékenység. Az elektronikus járművek és járműirányítás fejlesztésével foglalkozó központ 2005. február 1-én alakult a Nemzeti Kutatási és Tudományos Hivatal, Pázmány Péter programja támogatásával. A tudásközpont célterületének interdiszciplináris jellegéből adódóan az egyetem minden kara hozzájárul valamilyen formában a tudományos tevékenységhez. A tudásközpont a hazai, e téren folytatott kutatás kb. 90 százalékát lefedi, amelyhez jelentős nemzetközileg elismert kutatói gárda társul.
A jelenleg is futó programok: •
Járműcsoport irányítása
•
Jármű-környezet kapcsolaton alapuló irányítás
•
Járműszintű irányítás
•
Intelligens
aktuátorok
kormányrendszer
(pl.
addicionális
kifejlesztése,
elkormányzást
elektromechanikus
fék
megvalósító irányítási
algoritmusának fejlesztése stb.) •
Platformrendszerek
(pl.
járműrendszerek
biztonsági
szintjének
meghatározása, járművezetők viselkedése irányított járműrendszerekben, mechatronikai járműkomponensek fejlesztési és jóváhagyási folyamata és módszere stb.)
A Budapesti Műszaki Egyetem Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont (továbbiakban BME EJJT), legfőbb céljának tekinti, hogy az egyetemen és a különböző 57
szervezeteknél, vállalatoknál felhalmozódott tudást összegyűjtse és rendszerezze a tudásközpont keretein belül. Az ipari szükségleteknek megfelelően a rendelkezésre álló tudományos ismereteket felhasználva kiemelkedő kutatási és fejlesztési eredményeket szeretnének elérni az elektronikus jármű és járműirányítás terén, miközben a projektek kidolgozása közben felhalmozódott ismeretet és információt rendszerezett formában eltárolja. Ez jelentené a tudásközpont legfontosabb hozadékát. Ezt az ún. know-how-t a hazai, igény esetén, a nemzetközi piacon kívánják értékesíteni különböző cégek számára az autóipar területén. A központ a K+F szolgáltatást tekinti elsődleges eladási termékének, de emellett hiánypótló termékek fejlesztése is folyik. A jövőben tervezik a konkrét járműipari szférán túli terjeszkedést is, nagyobb teret biztosítva a felgyülemlett tudás kamatoztatására. Mint mindegyik tudásközpontnak, a BME EJJT-nek is legfőbb szerepe, hogy pozitív példát mutasson az oktatási és a vállalati szféra között kialakuló együttműködésre, amely szimbiózis különösen alkalmas az üzleti elvárások egyetemeken való megismertetésére, és a modern tudományos ismeretek gazdasági hasznosítására is.
A tudásközpont munkájában résztvevő vállalkozások és az egyetem az innovációs lánc teljes egészét lefedik. Ahogy azt már az előbbiekben megtudtuk, ebbe beletartozik az alapkutatás, az alkalmazásorientált kutatás és a termékfejlesztés (ide tartozik a piaci bevezetés, és az egyedi igényeket kielégítő nagy volumenben történő gyártás). A kutatási és fejlesztési tevékenység azonban nem zárul le a termékek piaci bevezetésével, a konzorcium részt kíván venni a jogi szabályozás munkálataiban is. A szűk ételemben vett termékfejlesztéssel párhuzamosan ki kívánnak fejleszteni egy támogató rendszert (a termékfejlesztést és projektmenedzsmentet), ami végül ugyancsak elérhetővé tesznek a partnerek számára. A tudásközpont fókusztevékenységének köszönhetően, amely a járműelektronika és mechatronika tudományterületeket foglalja magában, mód van az egyetem összes karán jelentkező
tudásnak
és
munkásságnak
a
részvételére,
mind
a
Közlekedésmérnöki,
Villamosmérnöki és Informatikai, Gépészmérnöki Kar részéről. Ez a fajta együttműködés teljesen összhangba hozható az egyetemi szintű oktatás átalakításának stratégiájával. Annak ellenére, hogy a felsőoktatási intézményekben a szervezeti felépítés diszciplináris jellegű (tanszékek és szervezeti egységek), az ipar jellegű problémák nem minden esetben illenek bele ebbe a rendszerbe. A legtöbb esetben komplex megoldás igényeltetik. Mint ahogy ezt már az oktatás 58
problémájával foglakozó részben is hangsúlyoztam, a komplex problémakezelés és tudás már a kezdő munkavállaló mérnökök felé is megfogalmazódik, mint a legpiacképesebb készség egyike. A BME EJJT mindkét oldal igényeit kielégíteni hivatott, amely jelentősen növeli az egyetem K+F potenciálját.
A Központhoz kapcsolódó, külső és belső támogató szervezeteket a következő táblázat mutatja. Elmondható, hogy a kapcsolódó szervezetek két különböző partnerségi viszonyban állhatnak a Központtal: normális résztvevők (aktívan részt vesznek a munkában), és az ún. külső támogatók, akik nem tagjai hivatalosan az egyesülésnek, de érdeklődést mutatnak a Központ K+F tevékenysége iránt. Ez utóbbi csoport két legjelentősebb tagja a Magyar Gépjárműszövetség, és a ZF-et, amely egyike a világ vezető alvázgyártóinak, és jelentős gyártókapacitása van Egerben.
14. ábra43
Intézmény neve Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Tevékenység profilja Egyetem, alap- és alkalmazott kutatás (több tanszék)
Szerepe A központ vezetője és a jövőbeni tevékenység gazdája, projekt és pénzügyi menedzsment, K+F
Nagyvállalat, jármű Ipari igények meghatározása, rendszerek, a projektben termékfejlesztés releváns: kormányrendszerek Knorr Bremse Fékrendszerek Nagyvállalat, fék és Ipari igények meghatározása, Kft. felfüggesztési rendszerek termékfejlesztés Kisvállalat, jármű Termékfejlesztés, különös Inventure Kft. elektronikus fejlesztése és tekintettel a kis darabszámú gyártása és rész termékekre Kisvállalat, rendszer és Folyamatfejlesztés, adatbázis Informin.hu Kft. adatbázis fejlesztés, építés és karbantartás adatvédelem Komponens és rendszervizsgálat, minősítés, Kisvállalat, járműrendszerek TÜV Nord Kft. jogszabályalkotás minősítése, törvényalkotás előkészítése (mind hazai, mind EU és ENSZ) Kutatóintézet, alap- és MTA SZTAKI Alap- és alkalmazott kutatás alkalmazott kutatás Thyssen Krupp Nothelfer Kft.
43
A különböző árnyalatok az intézmény jellegére/ méretére utalnak.
59
A Központ kapcsolati rendszeréről tehát elmondható, hogy több területen is érvényesül. Mivel a Tudásközpont nemzetközi helyzete minden kétséget kizáróan meghatározott, mind a résztvevő tudományos vállalatok, mind pedig az ipari szervezetek viszonylatában, így akadémiai tekintetben elmondható, hogy minden fontos internacionális szervezettel kapcsolatot ápolnak valamilyen formában (pl.: IEEE, IFCA… stb.). Kapcsolatot tartanak fenn az anyavállalatokkal és részesei a beszállítói láncnak is. Az egyik legfontosabb külső támogató, a Magyar Gépjárműipari Szövetség (MGSZ) révén részt vesznek a világ autóipari „vérkeringésében” (pl.: OICA - Autógyártók Világszervezete, AECA – Európai Autógyártók Szervezete). A TÜV Nord Kft. révén kapcsolatot alakítottak ki a törvényhozói testületekkel, melyhez hozzátartoznak a különböző Európai Uniós technikai bizottságok és szervezetek is. A nemzetközi vonatkozású kapcsolatok mellett, számos hazai ipari vállalkozással közreműködnek. A magyarországi ipari környezettel ápolt jó viszony, és az abba való beágyazódás a Tudásközpont egyik alapvető feltétele. Az MGSZ, mint a BME EJJT mentora részt vállal abban, hogy a tagvállalatok minél szélesebb körben megismerkedjenek a Központ tevékenységével és idővel az ipari partnerek is megpróbálják együttműködést a beszállítók irányába terjeszteni. Emellett igen fontos, hogy az egyéb hazai kutatóközpontokkal és hálózatokkal is megfelelő kapcsolatokat alakítson ki. A piaci potenciált a legtöbb esetben az határozza meg, hogy képes-e olyan magas hozzáadott értékkel rendelkező produktumot kínálni, amely magas haszonkulccsal rendelkezik, így növelve a profitot és garantálja a sikeres piaci jelenlétet. Ilyen folyamatok legfontosabb eleme maga az innováció, az új technológiák bevezetése, új formaterv, az üzleti folyamatok átszervezése, ami mind-mind a szervezet versenyképességét biztosítja a felgyorsult világban. A Központ legfontosabb küldetésével, a partnerségi kapcsolatok kialakításával, lehetővé teszi, hogy az egyetem és a kutatóintézetek között a tudás és a szakértelem szabadon áramoljon és hozzáférhető legyen. Ezzel hozzásegítve mindkét felet az új termékek és szolgáltatások kialakításához. Ezt az ún. tudástranszfert az állam is támogatja és emellett jótékony hatással van a hazai járműipari vállalkozások jövedelmezőségére és versenyképességére is. A BME EJJT felfedezte a kutatás és fejlesztésben rejlő piaci értékeket, melynek során új értékek, technológiák születnek, amelyek magukban hordozzák az új munkalehetőségek 60
kialakulását, sikeresebb üzletmenetet biztosíthatnak és a legtöbb esetben a termékek és szolgáltatások minősége javul. A Központtal együttműködő vállalkozások rájöttek, hogy a kooperáció révén versenyelőnyre tehetnek szert és a technológiatranszfer révén fenntartható fejlődést érhetnek el. A K+F tevékenység eredményeként létrejövő ötletek és tervek potenciálisan magukban hordozzák azt a hozzáadott értéket, ami a piaci előnyt biztosítja, így ezeket természetesen védeni kell jogilag. A BME EJJT-ben egy olyan megállapodási keretrendszert dolgoztak ki, amely támogatja a külső intézetek és az egyetem kooperációját, a kutatási projektek sikeres kivitelezését, és rendezi a szerzői jogi kérdéseket is.
61
6. Az innovációs tevékenységek kommunikációjának diszfunkciói
Dolgozatom befejező részében az innováció médiavisszhangjáról szólnék. A kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy méltatlanul keveset foglalkozik a mai magyar média ezzel a kérdéskörrel. Igen nehéz, olyan sajtóterméket találni, amely folyamatosan nyomon követné a téma hazai vonatkozásait. Ennek eredményeként az emberek többsége alulértékeli az innovációt, vagy ami még súlyosabb, nem is tud erről a területről. Mint minden esetben itt is találhatunk kivételeket (pl.: Mai Innováció), de ezekkel a későbbiekben foglalkoznék. A nemzetközi sajtó viszont már sokkal többet foglalkozik az innovációval és a kapcsolódó témákkal. Ezt bizonyítja például az OECD nemrégiben kiadott tanulmánysorozata, melyben az egyes országok, többek között Magyarország innovációs képességével és teljesítményével foglalkozik. Ezen kívül megemlíteném a CNBC évek óta sikeresen futó „The Business of Innovation“ című műsorát, amely behatóan elemzi az egyes innovatív üzleti vállalkozásokat és több szakértő véleményét kikérve segíti az üzleti innováció világában való tájékozódást. Visszatérve a hazai médiavisszhanghoz, több hátrányosságot is találunk, amelyek nem kedveznek az érdeklődésnek. Az egyik talán az, hogy az emberek már ideje korán elfordulnak (önként, vagy önkéntelen) tanulmányaik során az innovációtól. Tehát egyrészről a hazai oktatásban keresendő a hiba. Külföldön azonban –Erasmus tanulmányaim során is tapasztalt módon-, már teljesen más a helyzet. Egyes országokban (pl.: Ausztria, Németország, vagy akár Lengyelország) teljességgel elképzelhetetlen, hogy ne oktatnák valamilyen formában az innovációról. Ezt a hazai hiányosságot orvosolhatná a már beindult innovációs és K+F programok
bevezetése
az
oktatási
rendszerbe
(pl.:
Pázmány
Péter
program,
tudásközpontokkal foglalkozó része). A médiában való ritka szereplés másik oka viszont valószínűleg, magának az országos innovációs szervezeteknek, vagy akár minisztériumoknak köszönhető. Sajnos elmondható, hogy hazánkban ezek a szervezetek nem hallatják hangjukat megfelelő mértékben, a külföldi társaikkal ellentétben. Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy a válságpolitikák kialakításakor külföldön az innovációs tevékenységek kiemelt figyelmet és támogatást kapnak, mint a jövőbeni sikeres gazdaság záloga. Ezzel ellentétben, hazánkban az innovációval foglalkozó 62
szervezetek nem tudtak megfelelő mértékben lobbizni a válságpolitika kialakításakor, így kisebb hangsúly –ezzel együtt kisebb támogatás- jutott a területre, mint a többi ország esetében. Az innováció kommunikációját nehezítő dolgok közül talán a legsúlyosabb magában a média világában keresendő. Vannak ugyanis olyan médiumok és kommunikátorok, akik a téma érzékenységénél fogva öncélúan, belső tartalom nélkül használják az innováció fogalmát. Emellett sok médium nem alkalmas, vagy épp nem tudja megfelelően kommunikálni a legtöbbször bonyolult technikai leírásokat igénylő témát, ezért a befogadó közeg is lényegesen lecsökken. Tehát a témához legtöbbször nehéz közérthetőség és helytelen közlés párosul. Országos szinten végzett kutatások alapján44 elmondható, hogy 2007-ben az innovációval részben, vagy egészben foglakozó sajtótartalmak csupán a 25%-át tették ki az összes sajtóterméknek. Ebből az adatból méltán gondolhatjuk, hogy a téma többet érdemel. Mivel az innováció alapjában véve egy pozitív csengésű szó, számtalan módja lenne annak, hogy érdekesen, színesen és változatos módon közelítsük meg a témát a médiában (pl.: feltalálók és zsenik felfedezése, kreatív találmányok… stb). Ezen felül minden kritikus, kutató munkát folytató újságíró szívesen foglalkozik ezzel a témával és pozitívan közelít hozzá. Mégis mitől lesz egy téma könnyen eladható a média világában? Először is kell, hogy legyen egy meglepetés a cikkben, személyeken keresztül mutassuk be a sztorit, nem mellékes, ha van konfliktus a központban, még lényegesebb az aktualitás (vagy a téma hatása legyen átütő erejű) és végül igen fontos a jó időzítés is. Ezeket az elemeket mind megtalálhatjuk, ha innovációval foglalkozó média produktumot szeretnénk létrehozni. Így a meglepetés lehet egy-egy újdonság (termék, vagy szolgáltatás), amely innovációs folyamat eredményeként jön létre. A téma személyhez kötését azért ajánlatos megtenni, mert így a közönség mindig sokkal befogadó képesebb a téma iránt. Ezen felül elmondható, hogy minél ismertebb, vagy színesebb személyhez kötjük a mondanivalót, annál sikeresebb lesz a kommunikáció. Ahhoz, hogy konfliktust találjunk az innováció területén elég, ha a szabadalmak jogi kérdéskörére gondolunk. Sokszor fordul elő, hogy kártérítési 44
Süle László, Őrsi Ákos: „Hogyan kerüljünk címlapra? Avagy könnyen eladható téma-e az innováció „című munkája alapján
63
perek sorozata övezi egy-egy találmány szabadalmazási folyamatát. Sőt az innovatív termékek nem egyszer igen gyorsan képesek kiszorítani a már meglévő termékeket a piacról; ez is jelenthet konfliktust. Az olvasó ezen felül még az is nagyon érdekli, hogy az adott innovációnak milyen hatásai vannak az emberek életére, a környezetre, vagy éppen az üzleti életre. Tehát az adott hatásokat nagyon fontos minél inkább kihangsúlyozni. Végül a jó időzítés is kulcsfontosságú a sikeres kommunikációban. Az innovatív termék, vagy szolgáltatás sokkal jobban eladható, ha már egy létező, az embereket nagymértékben foglalkoztató kérdésre kínál megoldást (pl.: különböző permetezőszerek megjelenése a piacon). Hazai példaként egy olyan sajtóterméket említenék, amely fő profiljának az innovációt és a hozzá kapcsolódó tartalmakat jelöli meg. A Napi Gazdaság szerkesztőségéből kikerülő Napi Innováció című havi melléklet célja, hogy katalizátor szerepet töltsön be a az innovációval foglalkozó szervezetek között. Ezek a cégek és intézmények fontosnak tartják, hogy nem csak elméletben, de gyakorlatban is alkalmazzák a K+F eredményeket, és ehhez árul hozzá fontos tudnivalókkal a lehetőségek és buktatók felvázolásával a melléklet. A melléklet 2007 májusában látott először napvilágot, és minden szám online is elérhető a következő havi melléklet megjelenéséig a Napi Gazdaság honlapján. A Napi Innovációt támogató intézmények között szerepel például a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Innovációs Szövetség és az NKHT is, amelyek komoly szakmai hátteret biztosítnak a mellékletnek. Aktuális témáihoz tartoznak az aktuális programok ismertetései, a K+F felhasználási hatékonyság, operatív programok, akciótervek, együttműködések innovatív tevékenységeinek bemutatása. Emellett egyre többször szerepelnek oktatási egységek és vállalkozások közös innovációs tevékenységeit bemutató publikációk is, amelyek nagyon fontosak azok számára, akik részt vesznek ezekben a tevékenységben, vagy csak tervezik az ilyen irányú terjeszkedésüket, profiltágításukat.
64
7. Befejezés
Szakdolgozatom készítése során folytatott kutatás láthatóvá tette a hazai innovációs helyzet nehéz, ámde kulcsfontosságú helyzetét. Így remélem, hogy az itt összegyűjtött információk is képesek ezt híven tükrözni. Azt hiszem kijelenthető, hogy az innováció és a kutatás, fejlesztés képes hosszú távú gazdasági fellendülést produkálni, főleg ha ezt az oktatási szférába összpontosítjuk. Az itt jelen lévő tudás hatékony kihasználása és a költségkímélő K+F tevékenységek előbb a régió, majd az egész ország felemelkedését hozhatja magával. Ha az állami és vállalati szféra döntéshozói időben képesek felmérni az ország e területen jelentkező lehetőségeit, sosincs késő átcsoportosítani az erőforrásokat és megfelelő körülményeket biztosítani a K+F tevékenységeknek. Ehhez viszont az kell, hogy a társadalom idejében informálódjon a lehetőségekről, sőt tanulmányik során is szélesebb perspektívát kapjanak. A folyamat az elmúlt években megkezdődött és egyre több oktatási intézmény érzi szükségét a diákok K+F tevékenységekben való részvételének és egyre több támogatást kapnak mind az Európai Uniótól, mind pedig a magyar államtól. A dolgozatban említett nemzetközi példák is szemléltetik, hogy az K+F-be és az innovációs tevékenységekbe befektetni, egyet jelent a gazdasági növekedéssel, melyet legfőképpen egy célzott gazdaságpolitika és az emberek képzése - bevonása a tudástársadalomba - támogat. A jelenlegi gazdasági világválság azonban minden országban nehéz helyzetbe sodorja a szférát. Ennek ellenére egyes nemzetek képesek élni a válság adta újracsoportosítás lehetőségével és megfelelő mértékben hangsúlyozni az K+F+I tevékenységeket. Amennyiben hazánk is képes ehhez a nemzetközi trendhez csatlakozni, bizonyára ott leszünk azoknak az országoknak az élén, akik a jövő nagy innovatív sikereit adják. Ehhez, úgy vélem, kezdetnek véssük jól a fejünkbe Albert Einstein egyik gondolatát: „Tanulj a tegnapból, élj a mának, reméld a holnapot. A fontos az, hogy mindig legyenek kérdéseid.”
65
Táblázatok jegyzéke 1. ábra: Az innovációs lánc Forrás: OECD konferencia, Budapest, 2008. 2. ábra: A társadalom viszony az innovációhoz Forrás: Special Eurobarometer 236/2008 3. ábra: Innovációs hajlandóság Európában Forrás: Special Eurobarometer 236/2008 4. ábra: Gross Domestic Expenditure on R&D Forrás: OECD Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics, 2008 5. ábra: Gazdaság helyzete innovatív és nem innovatív vállalkozások esetén Forrás: Gallup Organization: Innobarometer 2007 6. ábra: Kína és Írország gazdasági fejlődése GDP tekintetében (%) Forrás: OECD Factbook 2007: Economic, Environmental and Social Statistics, 2007 7. ábra: K+F ráfordítások a GDP arányában Forrás: KSH adatok a K+F tevékenységekről, 2008 8. ábra: Állami kiadások GDP arányában az oktatásra Forrás: Eurostat adatok, 2008 9. ábra: A felsőoktatás részvétele a K+F terén Forrás: KSH, 2005 évi adatok a K+F tevékenységekről, 2005 10. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai Forrás: Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 11. ábra: Oktatási programok 66
Forrás: NKTH, Az innovációs alap, Forrás a vállalati K+F számára, 2006.12.14 12. ábra: Regionális egyetemi tudásközpontok (RET) Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tanulmánya, 2007
13. ábra: K+F bevételek alakulása a Debreceni Egyetemen Forrás: A Debreceni Egyetem innovációs kulcsprojektjei, 2007. 02. 01.
14. ábra: A BME EJJT-n működő intézmények neve, tevékenységeinek profilja és szerepe Forrás: A www.ejjt.bme.hu weboldal információi
67
Irodalomjegyzék: European Innovation Scoreboard 2008 - Comparative Analysis of Innovation Performance, 2009. január European Commission: Eurobarometer - Innobarometer 2007, Analythical Report, 2008. január European Commission: Eurobarometer – Population Innovation Readiness, 2005. augusztus Dévai Katalin és Pálinkó Éva: Symptoms of financing Higher Education R&D, 2001 Budapest Dr. Peredy Zoltán: A 2009. évi költségvetési K+F+I források különös tekintettel az ÚMFT forrásaira, (a Felsőoktatási és Tudományos Tanács rendkívüli ülésén), 2009 OECD: Frascati kézikönyv, (segédkönyv) Napi Innováció 2009. március 17, Kedd, XIX. évfolyam 52. 4881. szám, www.napi.hu Napi Innováció 2008. December 15., Hétfő, XVIII. Évfolyam 242. 4820. szám, www.napi.hu Napi Innováció 2008. Július 28. Hétfő, XVIII. Évfolyam 145. 4723. szám, www.napi.hu A Kutatás - Fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala: Innovatív Magyarország Program: Kutatás- fejlesztési és innovációs Támogatások Forrástérképe, 20092010 (munkaanyag), 2009. március A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiája, 2007. március (programfüzet) Index.hu, Tudomány, Magyarországon lesz Európa agya cikk http://www.index.hu/tudomany/kfbp080618/ European Commission: Towards a European Research Area, Science Technology and Innovation, Key Figures 2007 (munkaanyag) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kiadványa a magyar felsőoktatási rendszerről (Bologna Linear Study), www.okm.hu, 2007 Eduport, Felsőoktatási portál: www.eduport.hu/cikk.php?id=19883&PHPSESSID=2d3a60d027897c1a09 68
Dr. Nováky Erzsébet: Jövőkutatási tanulmányok, 1998-2005 (munkaanyag) Várhelyi Tamás, Tóth István: A Tudásközpontok által segített felsőoktatás, Debrecen, 2008. augusztus Dr. Palkovics László, Dr. Nádai László: Konzorciális kutatóhálózatok csoportmunkahatékonyságának növelése információ-technológia eszközökkel, 2008 KSH adatok a Kutatás és Fejlesztésről, 2007, Budapest (munkaanyag) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Dr Kóka János: A felsőoktatás szerepe a K+F és innovációs folyamatokban, A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén, 2007 március (munkaanyag) Oktatási Minisztérium, Dr. Mang Béla: A magyar felsőoktatás jövőképe, BMEU Konferencia 2003. január, http://www.bme.hu/bmeu/eloadas_2_1.html Az Oktatási Minisztérium Felsőoktatás - Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztályának 2005. évi jelentése: Kutatás, fejlesztés pályázatok a felsőoktatásban, 2005 Pálinkás József: Válaszok az akadémiai szféra K+F+I kihívásaira, OECD konferencia, Budapest, 2008 Oktatási és Kulturális Minisztérium: A felsőoktatás területén megvalósuló fejlesztések 2007-2013, Budapest, 2007. október (munkaanyag) A Magyar Köztársaság Kormánya: Társadalmi megújulás operatív program 2007-2013 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal: Regionális Egyetemi Tudásközpontok Paradigmaváltás a magyar kutatás-fejlesztés és az innováció területén, Sajtótájékoztató, 2004. augusztus 17. OECD
Science,
Technology
and
Industry
Outlook
2006,
28-29.
old
http://books.google.hu/books?id=YmHzcuX54ZQC&pg=PA91&source=gbs_toc_r&cad=0_0 #PPA29,M1 OECD Factbook 2007: Economic, Environmental and Social Statistics, 2007 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Kátai Gábor: Zászlóshajó komplex programok és felsőoktatás az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, 2008 Dr. Vass Ilona, NKTH : Vállalati szféra és a felsőoktatás K+F együttműködéséinek elősegítése, A Pázmány Péter Program, 2008 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Szilágyi László: A Gazdaságfejlesztési Operatív Program első prioritása: K+F és innováció, 2007
69
Scharle Péter: A felsőoktatás és a K+F irányai és azok integrálása a regionális programokba, A Nyugat- Dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja (workshop, az előadás szerkesztett változata), 2004 Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) stratégiája 2008-2010 között, 2007 (munkaanyag) Vass Ilona, NKTH: Pázmány Péter Program, Regionális Egyetemi Tudásközpontok „Egyetemek új szerepben”, 2006, október Prof. Dr. Nagy János: A Debreceni Egyetem innovációs kulcsprojektjei, 2007 Süle László, Őrsi Ákos: Hogyan kerüljünk címlapra? Avagy könnyen eladható téma-e az innováció, 2008
70
