BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR PUBLIC RELATIONS SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirányú továbbképzés
BUDAPESTEN MŰKÖDŐ ENSZ SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGI KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE
Készítette: Horváth Edit
Budapest, 2007
Tartalomjegyzék Képek jegyzéke .........................................................................................................................iv Táblázatok jegyzéke ...................................................................................................................v Bevezetés....................................................................................................................................1 Vizsgálat módszere.................................................................................................................2 Vizsgált szervezetek ...............................................................................................................2 Mik azok a Millenniumi Fejlesztési Célok? ...........................................................................3 Nemzetközi szervezetek kommunikációs tevékenysége ............................................................4 Nemzetközi Szervezetek magyarországi kommunikációs tevékenysége ...................................7 FAO: Food and Agricultural Organization.............................................................................7 FAO és a Millenniumi Fejlesztési Célok............................................................................8 A FAO kommunikációs stratégiája ....................................................................................9 2006-2007 főbb kommunikációs eseményei ......................................................................9 A FAO által alkalmazott kommunikációs eszközök ........................................................12 ILO: International Labour Organization...............................................................................14 Az ILO magyarországi kommunikációs tevékenysége ....................................................16 Az ILO Budapesti Irodája által használt kommunikációs eszközök ................................19 Az ILO együttműködése partnereivel...............................................................................24 Vállalatok társadalmi felelősségvállalása Magyarországon c. ILO projekt .........................25 A projekt által szervezett kommunikációs rendezvények ................................................26 ii
A projekt által alkalmazott kommunikációs eszközök .....................................................27 A projekt média jelenléte..................................................................................................30 A projekt együttműködése más szervezetekkel................................................................33 UNDP: United Nations Development Programme...............................................................35 A UNDP magyarországi tevékenysége ............................................................................36 2006-2007 év főbb kommunikációs eseményei ...............................................................39 Milyen kommunikációs eszközöket használ a UNDP Magyarországon? ........................40 Milyen a UNDP együttműködése egyéb hazai szervezetekkel? ......................................42 UNHCR: United Nations High Commissioner for Refugees...............................................43 2006. júl. 1. - 2007. jún. 30. közti időszak főbb kommunikációs eseményei...................44 A UNHCR által alkalmazott kommunikációs eszközök ..................................................46 A UNHCR együttműködése egyéb szervezetekkel ..........................................................49 IOM: International Organization for Migration ...................................................................50 A 2006. júl. 1.2007. jún. 30. közti időszak kommunikációs eseményei ..........................51 Az IOM által Magyarországon használt kommunikációs eszközök ................................56 Összefoglalva ...................................................................................................................58 Következtetések........................................................................................................................59 Melléklet...................................................................................................................................68 Kérdőív a magyarországi ENSZ szervezetek hazai kommunikációs tevékenységéről ........68 Irodalomjegyzék .......................................................................................................................87
iii
Képek jegyzéke Ábra 1 FAO direkt és indirekt hozzájárulása a Millenniumi Fejlesztési Célokhoz ...................9 Ábra 2 Élelmiszerkonvoj a Blaha Lujza téren..........................................................................11 Ábra 3 Információs sátor a Blaha Lujza téren..........................................................................12 Ábra 4 Az ILO jelentésről megjelent cikkek időbeli megoszlása ............................................17 Ábra 5 A Stand up kampány logója .........................................................................................19 Ábra 6 Az ILO sajtóközleményeinek földrajzi megoszlása .....................................................21 Ábra 7 Az ILO magyarországi sajtómegjelenései a média típusa szerint ................................23 Ábra 8 A Pályázatvadászban megjelent felhívás. Az ILO logo eredetileg kék volt, a többi fekete-fehér.......................................................................................................................28 Ábra 10 Az ILO sajtómegjelenései téma szerint ......................................................................30 Ábra 11 A projektről megjelent cikkek a média típusa szerint ................................................31 Ábra 16 Ne dőlj be! kampány információs kártyája.................................................................51 Ábra 17 Ne dőlj be! képregényújság ........................................................................................53 Ábra 18 A Ne dőlj be! kampány 2007-es képeslapja ...............................................................55 Ábra 19 Bizalom az intézményekben a világon, 2007-es felmérés..........................................65
iv
Táblázatok jegyzéke Table 1 Az ILO-ról Magyarországon megjelent cikkek, tudósítások, pirossal jelöltem, ahol magyar nyelvű sajtóközleményt bocsátott ki az ILO .......................................................22 Table 2 A Vállalatok társadalmi felelősségvállalása Magyarországon c. projektről megjelent sajtó cikkek, pirossal jelöltem, ahol magyar nyelvű sajtóközleményt bocsátott ki a STEP Projekt vagy az ILO..........................................................................................................32
v
Bevezetés Dolgozatom célja a Budapesten működő nemzetközi (elsősorban) ENSZ szervezetek magyarországi kommunikációs tevékenységének vizsgálata, ami két szempontból is érdekes. Egyrészt az ENSZ szervezetek hatalmas nemzetközi szervezetek, globális célkitűzésekkel és óriási apparátussal, de kérdés, hogy be tudnak-e ágyazódni a helyi társadalomba, tudnak-e együttműködni a helyi szervezetekkel, érzékelik-e a helyi problémákat? Hiszen Budapesten több regionális központ (ILO, FAO, IOM) is dolgozik, akik akár 19-20 ország projektjeit irányítják egyszerre, de tudnak-e mindegyikkel érdemben foglalkozni? Egy kis országban meg tudják-e, vagy meg akarják-e találni az utat a helyi közvéleményhez, vagy érdekgazdákhoz? Hipotézisem szerint egy szervezet minél jobban beilleszkedik környezetébe, annál jobban tud kommunikálni. Az ENSZ szervezetek központjában rendszerint komoly kommunikációs szakembergárda dolgozik jelentős költségvetéssel, de van-e idő, pénz és energia, hogy több mint 150 tagállam mindegyikében hatékony kommunikációt folytassanak? S
milyen
szerepet
kapnak
a
helyi
irodák
kommunikációs
szakemberei?
Csak
fiókintézményként kezelik őket, akik csak arra hivatottak, hogy kiküldjék a központi sajtóközleményeket, vagy lehetőséget kapnak a kreatív munkára is? Egyáltalán, meg tudnak-e fogalmazni ezek a hatalmas szervezetek olyan üzeneteket, amik egy kis, tízmilliós országban is érdekes lehet, vagy inkább más, nagyobb vagy rosszabb helyzetben lévő államokra koncentrálnak? A másik szempont az ENSZ szervezetek részéről lehet érdekes. Hiszen sok kritika érte az ENSZ-t, hogy nem igazán hatékony, csak egy pénzzabáló gépezet. Számos rendkívül specializált, szakosodott szervezet létezik, tevékenységeik közt nem egyszer átfedések is vannak (pl. az ILO is foglalkozik gyermekmunkával, ami érintkezik a UNICEF tevékenységével vagy migráns munkavállalókkal és embercsempészettel, ami pedig az IOM, de a UNHCR „hatásköre” alá is tartozik. Ezért kidolgoztak egy „One UN” elnevezésű kísérleti programot, amely célja, hogy tesztelje a különböző szakosodott szervezetek hogyan tudnak hatékonyabban együttműködni egy országon belül a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításában. E célból minden országban kialakítanának egy konszolidált ENSZ jelenlétet, ahol csak egy program és egy költségvetés lenne a rezidens országkoordinátor irányításával. Jelenleg nyolc országban tesztelik, hogy ez hogyan valósítható meg, Európából
1
egyedül Albánia vesz részt a kísérletben1. Magyarország nem került be a tesztprogramba, de azért érdekes volna látni, milyen az együttműködés az itteni szervezetek közt. Másfelől a különböző ENSZ szervezetek egymás riválisai is gyakran, egyrészt a donorokat is meg kell győzni, hogy az ő programjaikra adják a pénzt. Az ENSZ folyamatban lévő reformja minden szakosított tagszervezetet érint, számukra létkérdés, hogy bebizonyítsák, hatékonyan működnek, s ezt leginkább a hatékony kommunikációval tudják bemutatni.
Vizsgálat módszere Hogy összehasonlítható legyen a különböző szervezetek kommunikációs tevékenysége, összeállítottam egy kérdőívet, amit megpróbáltam kitölteni az Interneten fellelhető információk alapján, illetve a kérdőív alapján interjút készítettem a budapesti irodák kommunikációs munkatársaival. A dolgozat elemzéseinek alapjai ezek az interjúk, ill. az Interneten vagy egyéb dokumentumokban megtalált információk. A kérdőív az összesített válaszokkal együtt megtalálható a mellékletben. A kérdőív első részében a szervezet méretére, küldetésére, stratégiájára, a Millenniumi Fejlesztési Célokhoz való hozzájárulásukra, kommunikációs célkitűzéseire, célcsoportjaira vonatkozó kérdések szerepelnek. Kijelöltem egy időszakot 2006. július 1. és 2007. június 30-a közt, s azt vizsgálom, hogy ezen időszakban milyen kommunikációs rendezvényeket szerveztek, s milyen kommunikációs eszközöket alkalmaztak az egyes szervezetek. A kérdőív végén pedig a civil szervezetekkel, helyi hatóságokkal, többi ENSZ képviselettel való együttműködésükről szóló kérdéseket tettem fel, ill. hogy az interjúalany szerint megvalósítható-e Magyarországon az ENSZ tervezett reformja, a One UN?
Vizsgált szervezetek Budapesten a következő ENSZ szervezetek működtetnek irodát: FAO, ILO, UNDP, UNHCR. Ebből a FAO ás az ILO az ENSZ szakosított szervezete, a UNDP, UNHCR és az UNICEF pedig az ENSZ Közgyűlésének ill. a Közgyűlés Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) kapcsolat szervezetei.2 A UNICEF saját irodát csak olyan országokban működtet, ahol fejlesztési programok is futnak. „A világ 37 iparosodott országában (ide tartoznak
1
Bővebben: One UN Pilots. http://www.undg.org/?P=7 2007. 09. 25. 15:44 Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. 2. Átdolgozott kiadás, Budapest, Aula, 2005. 207.. old 2
2
Közép-Európa országai is) nincsenek UNICEF fejlesztési programok. Így nem működik UNICEF iroda sem, hanem társadalmi szervezetek képviselik a Gyermekalapot. Ezek a Bizottságok biztosítják az UNICEF társadalmi beágyazottságát az egyes országokban és közreműködnek az UNICEF programköltségeinek előteremtésében.”3 Az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága független közhasznú szervezetként tevékenykedik az UNICEF-fel kötött együttműködési megállapodás alapján. Az UNICEF Magyar Bizottsága rendkívül hatékony, képeslapjaival, adománygyűjtő akcióival, jószolgálati nagyköveteivel (pl. Halász Judit) talán a legismertebb ENSZ szervezet hazánkban. Ezért, bár más konstrukcióban működik, szerettem volna az igazgatónővel, Kecskeméti Edittel is interjút készíteni, ez azonban az igazgató asszony elfoglaltsága miatt nem jött létre, így az UNICEF tevékenységét ezen dolgozat nem tárgyalja. Az IOM, Nemzetközi Migrációs Szervezet 1951-ben jött létre, „mint önálló kormányközi szervezet, tehát nem tagja az ENSZ családnak”4, (bár folynak tárgyalások a csatlakozásról), azonban felépítése, működése rendkívül hasonló a többi regionális irodához, ezért felvettem a vizsgált szervezetek közé, különösen, mivel a kommunikációs szakembertől sok értékes anyagot kaptam.
Mik azok a Millenniumi Fejlesztési Célok? 2000-ben fogalmazták meg az Egyesült Nemzetek Millenniumi Deklarációját. Nyolc Millenniumi Fejlesztési Célt (Millennium Development Goals, MDGs) tűztek ki, amit 2015ig kell megvalósítani az ENSZ tagállamok és a fejlesztési szervezetek közös erőfeszítésével: 1. „Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek •
A napi egy dollárnál kevesebből élők arányát felére csökkentik
•
Az éhínségtől szenvedők arányát felére csökkentik
2. Megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást •
Biztosítják, hogy minden fiú és lány befejezze az általános iskolát
3. Előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és segítik a nők felemelkedését •
Kiküszöbölik a nemek közötti beiskolázási különbségeket az alap- és középfokú oktatásban lehetőleg 2005-ig, valamennyi szinten pedig 2015-ig.
3 Magyar Bizottság. Az UNICEF Nemzeti Bizottságai http://www.unicef.hu/unicef-magyarbizottsag.jsp 2007. 09. 25. 16:17 4 Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. 2. Átdolgozott kiadás, Budapest, Aula, 2005. 434. old.
3
4. Csökkentik a gyermekhalandóságot •
Kétharmadával csökkentik az öt év alatti gyermekhalandóság arányát
5. Javítják az anyai egészségügyet •
Háromnegyedével csökkentik a gyermekágyi halandóság arányát
6. Küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen •
Megállítják és elkezdik visszafordítani a HIV/AIDS terjedését
•
Megállítják és elkezdik visszafordítani a malária és más súlyos betegségek terjedését
7. Biztosítják a környezeti fenntarthatóságot •
A fenntartható fejlődés elveit beépítik a nemzeti politikákba és programokba; visszafordítják a környezeti erőforrások csökkenését
•
Felére csökkentik azoknak az arányát, akik tartósan nem jutnak egészséges ivóvízhez
•
2020-ra
jelentősen
javítják
legalább
100
millió
nyomornegyedben
lakó
életkörülményeit 8. A fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki.”5 Ezeket célokat úgy fogalmazták meg, hogy mérhetőek és számon kérhetőek legyenek, ezért különböző indikátorokat6 társítottak a célokhoz. Ugyanakkor a Millenniumi Fejlesztési Célok megfogalmazása azzal a nyilvánvaló szándékkal történt, hogy a különböző fejlesztési intézmények, ENSZ szervezetek és fejlett országok összehangolják tevékenységüket ezen célok eléréséhez.7
Nemzetközi szervezetek kommunikációs tevékenysége Karl Erik Rosengren szerint a nemzetközi kommunikációnak szervezeti szinten két fő típusa van: egyrészt amikor egy bizonyos ország helyi, regionális vagy országos szervezetei kommunikálnak más ország ugyanilyen jellegű szervezeteivel, illetve amikor nemzetközi szervezetek kommunikálnak. A nemzetközi szervezeteket ugyanő két csoportba osztja: „nemzetközi kormányzati szervezetek (ún. IGO-k, az international governmental organization
5
Millenniumi fejlesztési célok. Magyar ENSZ Társaság honlapja, http://www.menszt.hu/magyar/milleniumi_celok.htm 2007. november 19. Részletesebben: angolul: http://www.un.org/millenniumgoals/index.html 2007. 09. 27. 15:00 6 Millennium Development Goals Indicators website: http://unstats.un.org/unsd/mdg/default.aspx 2007. 09. 27. 7 A 2007. júliusában adták közre az eddig elért eredményekről szóló jelentést: Millennium Development Goals Report 2007. UN, New York, 2007. http://unstats.un.org/unsd/mdg/Resources/Static/Products/Progress2007/UNSD_MDG_Report_2007e.pdf 2007. 09. 27.
4
kifejezésből) és a nemzetközi nem-kormányzati szervezetek (ún. INGO-k, international nongovernmental organization). Az IGO-k közismert példája az ENSZ és az Európai Közösség.”8 Ugyanő említi, hogy a „típus keveredésének közismert példája a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization, ILO), mely kormányzati és nem-kormányzati elemekkel egyaránt rendelkezik…”9, mivel tagjai kormányokon kívül a munkáltatói és munkavállalói képviseletek is. Az IOM pedig international intergovernmental organizationként azaz nemzetközi kormányközi szervezetként határozza meg önmagát, ill. Blahó András – Prandler Árpád is ebbe a kategóriába sorolja10, tehát az IOM-et is az IGO-k közé sorolhatjuk. A vizsgált szervezetek költségvetése főleg a tagállamok tagdíjbefizetéseiből származik, adományokat ritkán gyűjtenek, a projekteket pedig legtöbbször egy-egy fejlettebb tagállam vagy az EU finanszírozza. Abban különböznek a politikai pártoktól, vagy kormányoktól, hogy nem kell újraválasztatniuk magukat, tehát választási kampányt sem folytatnak. Az egyéb, nem állami költségvetésből finanszírozott nonprofit szervezetektől pedig az különbözteti meg őket, hogy költségvetésük nagyobb része nem adományokból származik, ezért adománygyűjtéssel sem feltétlenül kell foglalkozniuk, inkább a lehetséges donor államok meggyőzésére koncentrálnak. Ezért az ENSZ szervezetek leginkább a nonprofit költségvetési szervekhez hasonlíthatóak, attól eltekintve, hogy tevékenységüket és kommunikációjukat nemzetközi szinten végzik. Nyárády Gáborné – Szeles Péter könyve szerint: „A nonprofit költségvetési szervezetek – a parlament, a kormány, a minisztériumok és háttérintézményeik … public relations tevékenysége a közvélemény tájékoztatására, az érdekek kölcsönös megismerésére, megértésére és harmonizálására, kétoldalú, kiegyensúlyozott kommunikáció kialakítására törekszik.”11 Szituációtól függően ugyanazokat a kommunikációs eszközöket alkalmazhatják, mint a vállalati szektor, de mivel széles közvéleménnyel kell számolniuk, „ezért az információközvetítés legáltalánosabban alkalmazott csatornája a média, eszköze pedig a kommunikációs kampány. A kommunikációs kampány bizonyos időtartamon belül, szervezett kommunikációs eszközökkel (sajtó, rendezvények, interperszonális kapcsolatok stb. útján) végrehajtott
akció-sorozat,
amely
nagyszámú
közönség
elérésére,
informálására,
meggyőzésére, illetve valamely viselkedési változás előidézésére, ösztönzésére irányul egy, a társadalom egészének javát szolgáló cél érdekében.” „A nem kereskedelmi célú kampányokat
8
Karl Erik Rosengren: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004. 207. old. Rosengren im. 208. old. 10 Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. 2. Átdolgozott kiadás, Budapest, Aula, 2005. 434. old. 11 Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public relations I-II. Perfekt Kiadó, 2004. 187. old. 9
5
a szakirodalom közönségkommunikációs kampányoknak nevezi (public communication campaign).” 12 A szerzőpáros szerint ezeknek a következő céljaik lehetnek: •
szervezetek „legitimációjukat igazolják”,
•
„társadalmi feszültségeket kezelik”
•
„társadalmi szintű tanulás és oktatás”13,
•
társadalmi problémák (esélyegyenlőség, kisebbségi ügyek stb.) tudatosítása, megoldása.
Mónus Ágnes is úgy véli, hogy a minden nonprofit szervezet számára - legyen az magánkezdeményezésű vagy szakmai tömörülés, érdekvédelmi szervezet, állami intézmény vagy akár csak település - „elemi kényszer a nyilvánossággal, a szakmai támogatókkal való párbeszéd.”14 A nemzetközi karitatív a szervezetek már régen felismerték, „hogy életképességüket csak akkor tudják fenntartani, ha folyamatosan kommunikálnak a támogatói célcsoporttal.”15 Különösen igaz ez az ENSZ szervezetekre, amikor az ENSZ reformja napirenden van. De nem kényelmesedtek-e el túlságosan az ENSZ képviseletek az elmúlt évtizedekben a biztos pozíció tudatában, tudják-e tartani helyzetüket az egyre élesedő hírversenyben, tudnak-e versenyezni az olyan látványos akciókat szervező civilekkel, mint például a Green Peace? Rosengren a nemzetközi politikai kommunikáció két típusaként a propagandát és az indoktrinációt említi. „Propagandán nagyjából olyan, többé-kevésbé elfogult információt értünk, amit egy kormányzat vagy más hatalmi pozícióban levő szervezet saját érdekei szolgálatára terjeszt.”16 Ma inkább nemzetközi hírtermelésnek hívják ugyanezt a jelenséget Rosengren szerint. A gazdasági, politikai és vallási ügyeket érintő, közvetett és kevésbé erőszakos jellegű propagandát indoktrinációnak hívjuk.”17 Az általunk vizsgált szervezetek kommunikációja inkább az utóbbinak tekinthető. Rosengren azt is említi, hogy a nagy nemzetközi szervezetek kommunikációja legtöbb esetben sok időt igényel, de a legtöbbjük rendelkezik nagy központi adminisztrációval. Szerinte „a sikeres és hatékony nemzetközi kommunikációnak két alapfeltétele van: a fontos híreket először is el kell juttatni a világ különböző pontjaira (disztribúció), ezt követően pedig a befogadókkal viszonylag gyorsan
12
Nyárády Gáborné - Szeles Péter: im. 187. old. Nyárády Gáborné - Szeles Péter: im. 188. old. 14 Mónus Ágnes: Public relations. A bizalomépítés művészete, Bp. : SHL Hungary, 2001. 62. old. 15 Mónus Ágnes: im. 60. old. . 16 Rosengren im. 201. old. 17 Rosengren im. 203. old. 13
6
meg kell ismertetni (diffúzió).”18 A kemény híreket a nemzetközi médiarendszer segítségével viszonylag hamar el lehet juttatni a világ minden részére, de mi a helyzet az ún. puha hírekkel? Az ENSZ szervezetei általában ilyeneket gyártanak. Meg tudják-e úgy fogalmazni, az általuk fontosnak vélt kérdéseket, hogy azok a helyi médiába is bekerüljenek? És van-e olyan kapacitásuk, hogy eljuttassák ezeket a híreket mindenhová? Hiszen Közép-Európában nincs olyan közös nyelv, mint a FÁK államokban az orosz, így egy sajtóközleményt akár 1520 nyelvre is le kellene fordítani ahhoz, hogy minden állam olvasóihoz eljusson. Erre keresünk választ az alábbi oldalakon.
Nemzetközi Szervezetek magyarországi kommunikációs tevékenysége FAO: Food and Agricultural Organization A FAO, az ENSZ mezőgazdasággal foglalkozó szervezetének küldetése: Helping to build the world without hunger vagyis szabadfordításban: Éhezés nélküli világot építeni. „A FAO céljai a következők: a tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése; a mezőgazdasági és élelmezési termékek termelésének és elosztásának javítása a tagállamok körében; a falusi lakosság életkörülményeinek javítása; a nemzetközi együttműködés mezőgazdasági és élelmezési katasztrófák, problémák esetén, a világélelmezés biztonságának garantálása.”19 A budapesti iroda hivatalos neve: FAO Regional Office for Europe and Central Asia (REU) és Sub-regional Office for Central and Eastern Europe (SEUR). A két név oka, hogy eddig csak a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Irodája székelt Magyarországon, de a 2007. júl. 1-én ideköltözött az Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda, valamint a későbbiekben a Mezőgazdasági és Földművelésügyi Minisztérium épületébe költözik a FAO egyik adminisztrációs központja is. Ezek olyan jelentős kihívások az iroda életében, amelyek meghatározzák a 2007-es év működését. A Közép- és Kelet-Európai Iroda alá 23 ország tartozik, s ehhez jön még az Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda alá besorolt további 28 tagország illetve az EU, mint tagszervezet, összesen 5120. Mivel az átalakulás folyamatban
18
Rosengren im. 209. old. Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. 2. Átdolgozott kiadás, Budapest, Aula, 2005. 220. old. 20 REU weboldala: http://www.fao.org/world/regional/REU/index_en.html, SEUR weboldala: http://www.fao.org/regional/SEUR/index_en.htm 2007. 08. 15. 10:23 19
7
van, a jelenlegi tíz fős létszám is bővülni
fog. Külön kommunikációs szakember nem
dolgozik Budapesten, az interjú Pócza Ildikó könyvtárossal készült, ő látja el a kommunikációval kapcsolatos feladatok egy részét is. Ebből kifolyólag külön kommunikációs költségkeret sincs. A FAO kommunikációs tevékenysége erősen központosított, a római központban működő média iroda van felhatalmazva a nyilatkozattételre, a regionális irodákban általában nincs külön kommunikációs szakember. A regionális irodák azért igyekeznek kommunikálni, van amit Rómán keresztül juttatnak el a nyilvánossághoz, van amit önállóan tesznek közzé. Némelyik alregionális irodának még külön weboldala sincs. A római sajtóközpont sok sajtóközleményt ad ki, azonban csak akkor küldik őket tovább vagy fordítják le, ha magyarországi eseményről vagy nagyszabású, világméretű eseményről (pl. World Food Day, Élelmezési Világnap) tudósítanak. Vannak félig írott, félig íratlan szabályok, amelyek irányítják a FAO kommunikációját. Külön magyarországi stratégiája nincs az irodának, a 2006-2007-es év tevékenységét az előttük álló legnagyobb kihívások: az átszervezés és 25. Regionális konferencia ill. az arra készülő jelentés elkészítése határozza meg. Magyarország már nem fogadó, hanem inkább donor ország, vagyis fejlesztési projektekre már nem jogosult, csak több országot érintő projektekben lehet kedvezményezett.
FAO és a Millenniumi Fejlesztési Célok A FAO szinte egyedüliként az ENSZ szervetek közt pontosan feltünteti, hogy tevékenysége hogy járul hozzá a Millenniumi Fejlesztési Célokhoz.21
21
Direct and Indirect Contributions of FAO to the Millennium Development Goals. http://www.fao.org/mdg/fao_contribution.asp, 2007. jún. 16. 12h 8min
8
Ábra 1 FAO direkt és indirekt hozzájárulása a Millenniumi Fejlesztési Célokhoz
Mint látható, a FAO közvetlenül leginkább az első célhoz járul hozzá tevékenységével (kék oszlop), vagyis a szegénység és az éhezés csökkentéséhez. Jelentős mértékben (kb. egyötöd) járulnak hozzá a 7. célhoz, a környezet fenntarthatóságához. Közvetetten (sárga oszlop) a nők helyzetének megerősítéséhez (3-as cél), az éhezés és az alultápláltság csökkentésével a gyerekhalandóság csökkenéséhez (4. cél), az anyák egészségének javításához (5. cél), ill. a betegségek leküzdéséhez (6. cél) járulnak hozzá.
A FAO kommunikációs stratégiája Mivel
nincs
külön
magyarországi
stratégia,
ennek
megfelelően
magyarországi
kommunikációs stratégia sincs, nem állítottak fel indikátorokat és a célcsoportokat sem definiálták pontosan.
2006-2007 főbb kommunikációs eseményei A FAO kommunikációját rendszerint okt. 16., az Élelmezési Világnap és a FAO születésnapja köré szervezi, amely 2006-ban különösen sikeres volt.22 Ekkor ugyanis a
22
Részletes beszámoló: Mirjana Pavlovic: World Food Day Celebration Network in Central and Eastern Europe. Overview of the World Food Day Activities in Central and Eastern Europe in 2006. Budapest, FAO
9
Magyar
Élelmiszerbank
Élelmiszerkonvojt”.
a
FAO
támogatásával
Élelmiszeradományokat
megszervezte
gyűjtöttek
az
„Első
Magyar
élelmiszergyártóktól
és
kereskedőktől (Milli, Bonbonetti, TESCO, Match), s a donor cégek adományait egy élelmiszerkonvojban végigvitték Budapesten. A konvoj 12 órakor érte el a Blaha Lujza teret, ahol információs sátrat állítottak fel. Itt a FAO-ról és a Magyar Élelmiszerbankról osztogattak információs anyagokat, ill. a Telefood videóját is meg lehetett nézni. A TeleFood23 külföldön úgy működik, hogy rendeznek egy nagyszabású koncertet vagy egyéb programot, amit közvetít a tv, ezalatt adománygyűjtő telefonszámot lehet hívni, a befolyt adományokból kisebb projekteket finanszíroznak. Budapesten a résztvevők egy almát kaptak, ha hívták az adománygyűjtő vonalat. Este pedig meleg ételt osztottak a rászorulóknak a Blaha Lujza téren. Okt. 16-a kapcsán még számos eseményt tartottak, melyek sorozatát sajtókonferenciával nyitották,
volt
kerekasztal-beszélgetés
Afrikáról
és
tudományos
konferencia
az
élelmiszerbiztonságról, de a legsikeresebb kétségkívül az élelmiszerkonvoj volt. Nyolc teherautónyi tartósított élelmiszer gyűlt össze, melyet a Magyar Élelmiszerbank raktáraiba szállítottak, s onnan továbbítanak a rászorulóknak. Az élelmiszerkonvojról számos rádió (Kossuth Rádió, Info Rádió, Civil Rádió) és internetes portál mellett tudósított az RTK Klub, a Duna TV és az MTV Híradója is, ahol láthatóak voltak a teherautók az adományozó cégek logóival, ill. nyilatkozott a FAO budapesti irodájának igazgatónője, Maria Kadlecikova, és Gráf József Mezőgazdasági Miniszter is.
Subregional Office for Central and Eastern Europe, 2006. http://www.fao.org/regional/seur/WFD_2006.pdf, 2007. 08. 15. 10:06 23 Telefood weboldala: http://www.fao.org/food/english/index.html 2007-08-15 10:23
10
Ábra 2 Élelmiszerkonvoj a Blaha Lujza téren
Az élelmiszerkonvojt egy civil szervezet szervezte, ez tehát szép példája volt annak, hogyan segíthetik egymást a civilek és egy nemzetközi szervezet. A Magyar Élelmiszerbank még új Magyarországon, így elfogadását, ill. a konvoj sikerét nyilván elősegítette a FAO támogatása is. A FAO pedig viszonylag kis erőbefektetéssel jelentős médiahírveréshez jutott, át tudta adni üzenetét. A résztvevő cégek nemcsak adományt adtak, hanem egyszersmind ingyen reklámhoz jutottak, hiszen a Híradók tudósításaiban láthatóak voltak a teherautók a cégek logóival. S mindez egy olyan esemény volt, amely felkeltette a média érdeklődését, az ország legnézettebb Híradója az RTL Klub Híradója tudósított róla főműsoridőben.
11
Ábra 3 Információs sátor a Blaha Lujza téren
Az elmúlt egy év eseményei közül Pócza Ildikó is okt. 16-át tartotta a legsikeresebbnek, mert egy magyar cég kezdeményezte. Sajtókonferenciáik viszont Ildikó szerint rendszerint kevésbé sikeresek. Az elmúlt egy évet kommunikációs szempontból Pócza Ildikó vegyesnek értékelte: a regionális iroda és a megosztott szolgáltatási központ Budapestre költözése a magyarországi agrárdiplomácia sikerének tekinthető, egyben hozzájárult a munkahelyteremtéshez is. Idén is szeretnének megemlékezni okt. 16-áról, de konkrét elképzelések a magyarországi rendezvényekről egyenlőre nincsenek.
A FAO által alkalmazott kommunikációs eszközök A FAO fizetett hirdetést legfeljebb álláshirdetés céljából alkalmaz, egyébként nem. Óriásplakát-kampányt még soha nem szerveztek, ez meghaladja anyagi lehetőségeiket. A FAO-nak csak emblémája van, zászlója nincs, de a központból kapott plakátokat néha lefordítják magyarra és kinyomtatják. Ajándéktárgyakat ritkán kapnak (vásárolnak) a központból,
de
helyileg
nem
gyártanak.
Angol
nyelvű
honlapjuk
van,
címe:
www.fao.org/regional/seur, hivatalos hírek és dokumentumok találhatók rajta, igény szerint frissítik. Hírlevelük nincs, esetenként kiadnak angol nyelvű kiadványokat, de inkább hivatalos dokumentumokat vagy jegyzőkönyveket, jelentések nincsenek. A kiadványokat ingyen 12
elküldik az érdekelteknek ill. az érdeklődőknek. Van egy kisebb könyvtáruk, mely angol nyelvű, eredetileg benső használatra gyűjtött mezőgazdasági szakirodalmat tartalmaz. A könyvtár
nem
nyilvános,
de
bárkit
fogadnak
előzetes
bejelentkezés
alapján.
Sajtóközleményeket nem nagyon adnak ki, inkább személyes kapcsolatok révén megkérnek egy újságírót, hogy írjon róluk. Sajtótájékoztatót a 2006. júl. 1-2007. jún. 30 közti időszakban kettőt tartottak, egyet a 2006. okt. 16-i Élelmezési Világnap alkalmából, ill. a Regionális Iroda ideköltözését jelentették be a Mezőgazdasági Minisztériummal együtt. Kerekasztalbeszélgetést 2006. okt. 12-én tartottak Afrikáról, illetve arról, hogy Közép- és Kelet-Európa hogyan tud segíteni Afrikának. Tudományos konferenciát a következő nap rendeztek a Mezőgazdasági és Földművelésügyi Minisztériummal, valamint a Magyar Tudományos Társaság az Élelmiszeriparért nevű szervezettel közösen az élelmiszerbiztonságról. Kiállítást pedig 2005-ben a FAO 60 éves születésnapja alkalmából szerveztek a Mezőgazdasági Múzeumban. Rendezvénynek ill. akciónak a fentebb részletezett élelmiszerkonvojt tekinthetjük. Kifejezett szponzorációt nem alkalmaznak, de kötöttek egy együttműködési megállapodást a Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolával, amely során információval segítik a diákokat és az oktatókat. Hasonló megállapodás született a keceli mezőgazdasági szakközépiskolával is, melynek keretében meghívják az iroda szakértőit előadást tartani. FAO-nak vannak jószolgálati nagykövetei, a budapesti irodának külön nincsenek. Nem gyűjtenek adományokat (kivétel a TeleFood), hiszen a FAO nem segélyszervezet: célja a termelés, az élelmiszerhez való hozzájutás körülményeinek megteremtése. Nem halat ad, hanem hálót, halat fogni. Személyesen vagy levélben nem szokták megkeresni célcsoportjukat. Rendszeresen nem végeznek sajtófigyelést, csak esetlegesen, rendezvények kapcsán. Nyomtatott sajtó képviselői közül Simó Endrével ápolnak kiváló viszonyt, ő rendszeresen ír róluk. Az elektronikus sajtóval inkább csak szórványos a kapcsolatuk. Pócza Ildikó becslése szerint a 2006. júl. 1-2007. jún. 30 közti időszakban kb. 60-80 cikk jelenhetett meg az Élelmezési Világnap, ill. a regionális központ Magyarországra költözése kapcsán. Ennek 30-30%-a a nyomtatott sajtóban ill. az Interneten látott napvilágot, 15-15% pedig a rádióban vagy tv-ben. A Magyar Mezőgazdaság c. szaklapot tekintik stratégiai partnerüknek. Az iroda rendszeresen ad otthont nemzetközi szakmai konferenciáknak, workshopoknak, illetve az iroda munkatársai által Budapesten kívül szervezett eseményeket is támogat. A szakmai találkozók programjában esetenként szintén szerepel sajtókonferencia, a vidéken tartott eseményekről beszámol a helyi média. Civil szervezetekkel jó a kapcsolatuk, különösen a Magyar Élelmiszerbankkal, aki az élelmiszerkonvojt szervezte, ill. az Országos Erdészeti Egyesülettel ill. Forest Press-szel is, akik rendszeresen írnak róluk. De a 13
Dietetikusok Magyar Egyesülete és más hasonló profilú szervezetek is szoktak rendezvényeket szervezni okt. 16-ához kapcsolódóan (lásd fentebb). A hatóságok közül a szakminisztériumokkal, Mezőgazdasági és Földművelésügyi Minisztériummal illetve a Külügyminisztériummal kiváló a viszonyuk, a Regionális Iroda ideköltözését bejelentő sajtókonferenciát például a Mezőgazdasági Minisztérium szervezte, továbbá. a 2006. okt. 13i, élelmiszerbiztonságról szóló tudományos konferencia egyik szervezője szintén a Mezőgazdasági Minisztérium volt. Együttműködésük a többi ENSZ szervezettel jó, bár az utóbbi időben nem szerveztek közös kommunikációs eseményt. Az ENSZ tervezett reformjáról Pócza Ildikó úgy vélekedett, hogy indokolt volna az együttműködés, de a UNDP dominanciájától, akinek égisze alatt folyik a One UN reform, tartanak. Összefoglalva: A FAO éves kommunikációs tevékenységét igyekszik okt. 16.-a, az Élelmezési Világnap köré csoportosítani, amelyet igyekeznek minél többféle rendezvénnyel emlékezetessé tenni. Ezek közül is az volt a legsikeresebb, amit egy civil szervezet kezdeményezett, ahová sikerült bevonni az üzleti szféra szereplőit is, s egy jó ötlettel, az élelmiszerkonvoj ötletével olyan médiaeseményt tudtak generálni, amivel bekerültek a vezető hírműsorokba is.
ILO: International Labour Organization A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) „célkitűzésének 21. századbeli megfogalmazása: méltányos munka mindenki számára. A méltányos és produktív munka megszerzésének lehetősége a szabadság, az egyenlőség, a biztonság és az emberi méltóság feltételei között az ILO-nak
a
kormányokból,
munkaadói
szervezetekből
választótestületei által elfogadott közös célkitűzés.”
24
és
szakszervezetekből
álló
Az ILO „legjellegzetesebb vonása a
„háromrészes”, (tripartite) felépítés. Ebben eltér nemcsak a többi szakosított intézménytől, hanem általában a nemzetközi kormányközi szervektől. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkájában ugyanis nemcsak a kormányok, de a munkavállalók és munkaadók képviselői is részt vesznek.”25. Célja: •
a szegénység csökkentése,
•
a méltányos globalizáció megvalósítása,
24
Az átmenet kezelése: kormányzás a méltányos munka megteremtése érdekében. A főigazgató jelentése. 2. kötet, ILO, Genf, 2005. vi. old. 25 Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. 2. Átdolgozott kiadás, Budapest, Aula, 2005. 219.. old.
14
•
méltó munkahelyek biztosítása nők és férfiak számára,
•
munkahelyi jogok biztosítása,
•
mindenkinek legyen társadalombiztosítása,
•
szociális párbeszéd előmozdítása a kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldal közt.26
Az ILO a Méltányos Munka Programjával (Decent Work Agenda) járul hozzá a millenniumi célokhoz, melynek négy eleme van: 1. Foglalkoztatás: szegénység legyőzésének legfontosabb módja, hogy mindenkinek produktív és méltányosan megfizetett munkája legyen. 2. Jogok: amelyek nélkül a férfiak és nők nem lesznek képesek megmenekülni a szegénységtől. 3. Biztonság: a társadalombiztosítás megóv a szegénységtől. 4. Párbeszéd: a munkavállalói és munkáltató szervezetek részvétele a kormányok szegénység leküzdésére irányuló politikájának kialakításában elengedhetetlen a sikerhez.27 Az ILO szerint a méltányos munka elengedhetetlen a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításához, s így mind a nyolc fejlesztési célhoz hozzájárulnak. 28 Az ILO média stratégiája: fenntartani a közvélemény érdeklődését a munka világa iránt, megnyerjék a közvéleményt az ILO mandátumának, s külső profilját sugározza. 29 Az ILO főbb célcsoportjai: •
Külső kommunikáció, kapcsolatépítés célcsoportjai: ILO tagok, jelenlegiek és potencionálisak
(shareholders,
stakeholders):
szakszervezetek,
üzleti
csoportok,
kormányzati tisztviselők, parlamenti képviselők, bírók, társadalmi szervezetek, kutatók, mindenki, aki az ILO programjának megvalósításában segíteni tud. 30 •
Médiapolitika célcsoportja a tagállamok polgárai.
•
Adományozók. Az ILO működéséhez a tagdíjak nem biztosítanak elég anyagi forrást, ezért különböző kormányok pénzügyi hozzájárulására is szüksége van a politikája
26 Az ILO weboldala alapján a dolgozatíró fordította: http://www.ilo.org/global/lang--en/index.htm 2007. 08. 24. 14:56, About the ILO: http://www.ilo.org/global/About_the_ILO/lang--en/index.htm 2007. 08. 24. 14:57 27 http://www.ilo.org/mdg/ 28 Facts on the ILO and the Millennium Development Goals. http://www.ilo.org/public/english/bureau/exrel/mdg/briefs/woop.pdf 24/08/2007 15:18 29 Decent work : Report of the Director-General, ILO, Geneva, 1999. 72. old. 30 Decent work : Report of the Director-General, ILO, Geneva, 1999. 72. old.
15
teljesebb megvalósításához, amelyekből általában projekteket finanszíroznak. Az ILO vállalatoktól azonban csak akkor fogad el pénzt, ha maradéktalanul betartják a nemzetközi munkaügyi normákat, nem alkalmaznak gyermekmunkát, stb. Mivel ezek bizonyítása elég hosszadalmas, ezért a kormányzatok anyagi támogatása kulcsfontosságú. Az ILO székhelye Genfben van, a Budapesti Iroda, a Közép- és Kelet-Európai Szubregionális Iroda (ILO SRO-Budapest) alá 19 ország tartozik a balti államoktól a Balkánig. Budapesten 31 fő dolgozik, ebből egy kommunikációs szakember (a dolgozatíró), aki emellett a könyvtárosi és a webszerkesztői feladatokat is ellátja. A térségben hat országnak határozták meg a Méltányos Munka Ország Programját (Decent Work Country Programme), amihez indikátorok is tartoznak, Magyarországra nem készült ilyen ország-program. Az iroda tevékenysége az utóbbi időben főként a balkáni, illetve az Európai Unión kívüli (Ukrajna, Moldova) vagy most csatlakozott országokra (Bulgária, Románia) koncentrálódik. Magyarország fogadó országból egyre inkább donor ország lesz, ezért külön magyarországi stratégiát nem fogalmaztak sem általánosan, sem a kommunikáció vonatkozásában, indikátorok sincsenek. Külön kommunikációs költségvetése a Budapesti Irodának nincs. Az ILO-nak egyetlen magyarországi projektje van, Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Kelet- és Közép-Európában: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása Magyarországon címmel (továbbiakban STEP projekt). Mivel ez a projekt elég speciális célkitűzésekkel, célcsoporttal rendelkezik, ezért külön fejezetben fogjuk tárgyalni.
Az ILO magyarországi kommunikációs tevékenysége Mivel a STEP projekten kívül az ILO-nak hazánkban nem fut programja, ezért 2006. július 1. és 2007. június 31. közt elég kevés kommunikációs rendezvényük volt: •
2006. okt. 16: Stand Up Against Poverty kampányban való részvétel
•
2007 május 17: Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007. c. ILO jelentés bemutatója sajtókonferencia keretében, amikor a STEP Projekt tevékenységét is bemutatták.
A legsikeresebb kétségkívül az „Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007”. c. ILO jelentés bemutatója volt, hiszen 28 tudósítás jelent meg róla összesen. A siker több összetevőnek is köszönhető. A sajtótájékoztató alapja egy ILO világjelentés volt a diszkriminációról, ám mivel a jelentés kevés a Magyarországra vonatkozó adatokat tartalmazott, ezért magyar szakértőket is meghívtak, akik a hazai helyzetről beszéltek. A meghívott előadók közt volt dr. Gyulavári Tamás, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének tagja, aki friss 16
adatokkal és érdekes példákkal szolgált az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé kerülő esetekről, és
a
magyarországi
diszkriminációról.
A
Szociális
és
Munkaügyi
Minisztérium
Főosztályvezetője is beszélt Magyarország esélyegyenlőségi politikájáról, valamint a munkáltatók és munkavállalók egy-egy képviselője is lehetőséget kapott ezzel kapcsolatos álláspontja kifejtésére. Rigó Ildikó, a Vállalatok társadalmi felelősségvállalása c. projekt munkatársa pedig ezirányú tevékenységükről beszélt. Háttéranyagok is készültek, két magyar nyelvű sajtóközlemény és magyarországi factsheet, amely a hazai helyzetet elemezte. Több ismert előadó, új jelentés, divatos téma, magyarországi vonatkozás, ebből fakadó jelentős hírérték együtt járult hozzá a sajtótájékoztató sikeréhez. A sajtótájékoztató szervezési okok miatt egy héttel a jelentés genfi megjelenése után került megrendezésre. Bár az ILO sajtóközleményét nem küldték ki a sajtókonferencia előtt, az MTI mégis lehozott egy tudósítást, ami hat helyen is megjelent, köztük a Népszabadságban. Ennek ellenére a négy helyen a sajtótájékoztató után is írtak az eseményről: HR Portálban, Gazdasági Rádióban és a Világgazdaság nyomtatott és elektronikus változatában.
Az ILO jelentésről megjelent cikkek időbeli megoszlása
2
8 Sajtótájékoztató előtt megjelent cikkek Sajtótájékoztató után megjelent cikkek Előtte és utána is megjelent cikkek száma
16
Ábra 4 Az ILO jelentésről megjelent cikkek időbeli megoszlása
Ebből is látszik, hogy egy jól megszervezett sajtótájékoztató jelentősen emeli a sajtómegjelenések számát, főként ha új megvilágításba sikerül helyezni a megjelenteket.
17
A sajtótájékoztatóról részletesen tudósított az MTI és a Roma Sajtóközpont, továbbá hét eredeti cikk, riport, tudósítás is megjelent az alábbi médiumokban, ill. azok nyomtatott és internetes változataiban (utóbbiakat a sajtómegjelenésnél kettőnek számoltam): •
HR Portál, Gazdasági Rádió, Hálózat TV (interjút készített a Budapesti Iroda igazgatójával), Világgazdaság, Napi Gazdaság, Menedzser Fórum, jobpilot (origo.hu).
Nyilvánvaló, hogy az ILO-nak ezeket a médiumokat kell kiemelt partnerként kezelnie (kivétel a Hálózat TV, ami marginálisnak tekinthető), hiszen ezek azok, amelyek profilja leginkább a témába vág, s akik által az ILO célcsoportjait leginkább el lehet érni. Még egy érdekes fejleménye volt a rendezvénynek: Sándor Klára SZDSZ-es képviselő nyílt levelet intézett a Szociális és Munkaügyi Miniszterhez, mivel „az ILO legújabb jelentése szerint Magyarországon húsz százalékos különbség tapasztalható a nők és férfiak átlagos bruttó bére között. Az EU más országaiban is létezik ez az igazságtalanság, de átlaga a magyarországinál alacsonyabb, 15 százalékos.”31 Ezért arra kérte a Minisztert, hogy indítson vizsgálatot, hogy létezik-e a közszférában ilyen bérkülönbség. Kiss Péter válaszában kiemelte, hogy a 2000-2003-as közszférában végrehajtott béremelés miatt „Magyarországon 2000-2005 között nemzetgazdasági szinten a nők átlagos kereseti lemaradása jelentősen, 10 %-kal csökkent az EUROSTAT adatközlése szerint (21%-ról 11%-ra).” 32 A 20%-os adat a bérkülönbségről nem az ILO jelentéséből származik, hanem dr. Gyulavári Tamás független szakértőként beszélt erről a sajtótájékoztatón, amit a lapok több ízben elismételtek. A hibáról az ILO végül nem tett közzé kiigazítást, csak a miniszternek és a résztvevőknek írtak egy magyarázó levelet. A legkevésbé sikerült esemény kétségkívül a Stand Up Against Poverty kampány volt. A kampány az ENSZ kezdeményezésre indult33, amelynek célja, hogy a Guiness Rekord kísérlet során a Szegénység elleni Világnapon emlékeztessék a világ vezetőit arra az ígéretükre, hogy véget vetnek a szegénységnek és megvalósítják a Millenniumi Fejlesztési Célkitűzéseket. Ezért október 15-16-án a világon mindenhol az emberek felálltak ebből a célból. Mivel egyéb elfoglaltságaim miatt későn kezdtem el szervezni, ezért országos kampány nem lett belőle,
31
Sándor Klára levele a nők munkahelyi diszkriminációjáról. http://www.szdsz.hu/hu/szdsz/hirek/20070523sjk 2007. május 23. 10:53 32 Válasz Sándor Klára Képviselő Asszonynak - 1. rész MTI: http://ots.mti.hu/news.asp?view=2&newsid=44699 2007. május 24., 15:31 33 Hivatalos weboldala: http://www.standagainstpoverty.org/
18
csak az épületben dolgozók csatlakoztak a felhíváshoz. Pedig óriási lehetőség lett volna, a New York-i Times Square rendezvényét az RTL Klub Híradója is közvetítette. Ráadásul ugyanezen a napon vonult végig a városon a FAO élelmiszerkonvoja, így ez került be a híradók tudósításaiba. Itt tehát a hazai ENSZ szervezetek inkább egymás vetélytársai voltak, semmint segítői, egymás rendezvényeiről mit sem tudva párhuzamosan dolgoztak.
Ábra 5 A Stand up kampány logója
A vizsgált időszak második felét sikeresnek tekintem, 2006. kevésbé volt látványos.
Az ILO Budapesti Irodája által használt kommunikációs eszközök Az ILO fizetett hirdetést nem szokott alkalmazni, legfeljebb álláshirdetés esetében. Óriásplakát-kampány Magyarországon nem volt. A genfi központ rendszeresen készít zászlót, plakátokat, ajándéktárgyakat (könyvjelzők, képeslapok), a Budapesti Iroda saját posztert és brosúrát készíttetett. A Közép-Kelet-Európai Regionális Irodájának weboldala (www.iloceet.hu) leginkább angol nyelvű, hiszen az egész régiónak szól, egyes kiadványok vagy cikkek időnként elérhetők valamelyik helyi nyelven is. Az oldalon az iroda tevékenységéről, a régióban szervezett konferenciákról, rendezvényekről, a projektekről, legújabb kiadványokról lehet rövid ismertetéseket olvasni, a régió országairól is összegyűjtötték a legfontosabb munkaügyi információkat. A weboldal nagy hiányossága, hogy ott olvasmányos cikkek ritkán olvashatóak. A Budapesti Iroda régebben kiadott angol nyelvű hírlevelet, amit a weben is közzétettek, azonban az utóbbi egy évben nem jelent meg új száma és nem is tervezik a folytatást, hiányzik rá a kapacitás. Ezt pótlandó időről időre kiküldök egy-egy emailes értesítést a weboldalon megjelent tudósításokról. A Budapesti Irodának több angol nyelvű kiadványa van, amelyek főleg a régióban futó projektekhez vagy a megrendezett konferenciákhoz kapcsolódnak. A STEP Projekt kiadványain kívül Magyarországról egyetlen egy mű jelent meg 2005-ben Rugalmasság és foglalkoztatás a munkaerőpiacon: magyarországi tapasztalatok34 címmel. Erről szerveztem egy kisebb sajtókampányt 2006. júniusában, ez
34
Köllő János, Nacsa Beáta: Rugalmasság és foglalkoztatás a munkaerőpiacon: magyarországi tapasztalatok. Budapest, International Labour Office, 2006.
19
azonban kívül esik a vizsgált időszakon. A Budapesti Irodának van nyilvános könyvtára, mely főleg angol nyelvű munkaügyi szakirodalmat tartalmaz. Az ILO rendkívül sok sajtóközleményt bocsát ki évente, 2006. július 1. és 2007. június 30. közt 61-et adtak ki35. Ezek fele valamilyen általános, vagy globális témáról szól, például foglalkoztatásról szóló világjelentésekről, ami az egyes régiók főbb jellemzőire még kitér, de az egyes országok jellemzőire nem. A sajtóközlemények 13%-ának volt valamilyen európai vonatkozása, de hazánkat egy sem említette. A kommünikék nyelve általában angol, az igazán jelentőseket a Budapesti Iroda megpróbálja lefordíttatni olyan helyi nyelvekre, ahol van Méltányos Munka Ország Program vagy magyarra, de erre sincs mindig elég idő vagy pénz. Nagyon sok még az előzetes beharangozás, megnyílt egy konferencia, xy üdvözli a konferencia résztvevőit, összeült az ILO irányító testülete, vagyis kevés hírértékkel rendelkező hivatali közlemények, amelyek nagy része érdektelen a magyar sajtó számára. Pedig a napjainkban médiatendenciája, melyben előtérbe kerülnek az olyan témák is, mint a globális felmelegedés, globalizáció, környezetvédelem, kedvez a specializálódott ENSZ szervezetek számára. Az ILO azonban úgy tűnik még nem aknázza ki eléggé az ebben rejlő lehetőségeket. A világjelentések esetében állandó probléma, hogy az egyes országokról alig szerepel bennük adat, így, mivel az újságokat általában a hazai helyzet érdekli, ezért csak kevesen tesznek közzé egy általános ismertetést. Az igazi áttörés természetesen akkor következett be, amikor jelentős idő- és anyagi ráfordítással sikerült magyar szakértőket felkérve magyar nyelvű hazai háttéranyagokat összeállítani az esélyegyenlőségről szóló jelentésről (lásd előbb), így a magyar sajtó számára is nagyobb hírértékkel bírt a sajtótájékoztató. Erre azonban sajnos csak ritkán van kapacitás. Ilyen körülmények közt kiemelt szerepük van a hírügynökségeknek, elsősorban az MTI-nek, vagy gazdasági rovatának, az MTI ECO-nak, akik az rendszeresen közlik az ILO híreit (az MTI nyolcszor tudósított az ILO-ról a 2006. júl. - 2007. június közti időben). Gyakran magából az angol nyelvű eredetiből készítenek összefoglalást, a többi médium is legtöbbször az MTI anyagait veszi át.
http://www.ilo.org/public/english/region/eurpro/budapest/download/empl/flexibility_hungary_hungarian.pdf 2007. 08. 28. 15:22 35 Az ILO sajtóközleményei megtekinthetők az alábbi weboldalon: http://www.ilo.org/global/About_the_ILO/Media_and_public_information/Press_releases/lang--en/index.htm 2007. 08. 28. 16:12
20
Sajtóközlemények földrajzi megoszlása
Amerika 4%
Afria 11%
Általános/globális Európa Általános/globális 51%
Ázsia 21%
Ázsia Amerika Afria
Európa 13%
Ábra 6 Az ILO sajtóközleményeinek földrajzi megoszlása
A Budapesti ILO Iroda saját sajtóközleményt is kiadott az esélyegyenlőségi jelentésről, ill. a STEP projekt rendezvényeiről (lásd később). Sajtótájékoztatót az ILO Budapesten tehát csak egyet tartott, konferenciájuk azonban több is volt fővárosunkban. Például 2007. június 28-29-én kettő is volt, egyik a dél-kelet-európai munkajogászok számára, egy pedig a dél-kelet-európai munkahelyi
egészség és
munkabiztonság fejlesztése témájában. Mint látható, ezek a szemináriumok elég specifikusak voltak és más régióról szóltak. Kiállítást az ILO nem rendezett, akciónak a Stand up kampányt tekinthetjük. Szponzorálást, jószolgálati nagyköveteket az ILO nem alkalmaz, adományokat legfeljebb kormányoktól gyűjtenek. Célcsoportját az ILO Budapesti Irodája közvetlenül nem szokta megkeresni, kivételt képeznek a lehetséges donor országok kormányzati tisztviselői. Az ILO rendszeresen végez sajtófigyelést, bár leginkább a kiküldött sajtóközlemények után.
21
ILO vagy STEP projekt?
Össz es
Hírügynökség
Újság
2006/ júl./ 4.
Horn Gabriella: Pedig az Alkotmány is kimondja (Piac és Profi)t
STEP
2
2006. július
Az ILO szakértője részt vette a Duna 2-n egy gyermekmunkáról szóló beszélgetésen ILO jelentés a szegénységről Munkahelyi diszkrimináció ILO adatot idéz az embercsempészetről ENSZ jelentés a gyerekek elleni erőszakról
ILO
1
ILO STEP ILO ILO
2 1 1 1
1
2007/ jan./ 25.
A foglalkoztatás globális trendjei – 2007 c. ILO jelentés
ILO
10
1
2007/ jan./ 29. 2007/ jan./ 30.
Fórum a befogadó munkahelyért Alkohol a munkahelyen
STEP ILO
3 2
1
2007/ febr./ 13.
Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatója
STEP
7
2
1
2007/ márc./ 8.
A női foglalkozatás globális trendjei – 2007 c. ILO jelentés
ILO
7
1
1
2007/ márc./ 12.
Sajtóreggeli női nagykövetekkel és újságírókkal
STEP
1
1
2007. április 11
Hogyan működik a diszkrimináció munkahely? Napi Gazdaság
STEP
1
2007/ máj./ 16. 2007/ máj./ 17.
ILO statisztikák idézése Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007 c. ILO jelentés bemutatója
ILO ILO
1 28
2007/ jún./ 7. 2007/ jún./ 12.
Munkaidő világszerte c. ILO tanulmány Gyermekmunka elleni Világnap
ILO ILO
Összesen
:
2006/ aug./ 30. 2006/ nov./ 11. 2006/ nov./ 16. 2006/ nov./ 16.
mentes
Rádio
tv
Magazin
Internet
1
1
1 1 1 1 1 2
1
6 2 1
1 1
3 1
4
1
1 17
1
3
4
3
9 1
1
1
1
78
11
11
6
6 1 3
1
46
Table 1 Az ILO-ról Magyarországon megjelent cikkek, tudósítások, pirossal jelöltem, ahol magyar nyelvű sajtóközleményt bocsátott ki az ILO
22
Magyarországi sajtómegjelenések a média típusa szerint
Hírügynökség 14%
Újság 14% Internet 59%
Rádio 8%
Hírügynökség Újság Rádio TV Magazin Internet
TV 4% Magazin 1%
Ábra 7 Az ILO magyarországi sajtómegjelenései a média típusa szerint
Az ILO a vizsgált időszakban 78 alkalommal volt jelen a magyar médiában, ebből 80% az ILO-val kapcsolatos általában, 20% pedig a STEP Projekt munkájáról szólt. Mint látható, az ILO leginkább az internetes médiákban van jelen, a tv elenyésző sajnos. Ez a sajtótevékenység jellegétől is fakad, az ILO főleg sajtóközleményekre koncentrál, a Budapesti Iroda látványos eseményt nem szervezett, amivel a tv-k képernyőjén is megjelenhetne. Az ILO ugyan gyakran készít videó riportokat pl. a gyermekmunkáról, amit néha átvesznek a magyar televíziók is, de az utóbbi egy évben ez nem fordult elő. Legtöbbször az MTI (8), Gazdasági Rádió (4), Népszabadság (4) Világgazdaság online (5), HVG online (6), Népszabadság online (4), Figyelőnet (4) írt az ILO-ról. Tekintve, hogy ezek a legolvasottabb, ill. látogatottabb és egyszersmind legtekintélyesebb gazdasági jellegű újságok, ill. portálok, az ILO jelenléte a magyar médiában jónak tekinthető. A gazdasági lapokban, ill. a napilapok gazdasági rovatában a legkelendőbbek tehát az ILO hírei, az internetes portálok híréhsége is kedvez az ILO-nak. A táblázatból az is kitűnik, hogy az ILO leginkább általánosabb témákról szóló tanulmányaival (esélyegyenlőség, munkaidő), jelentéseivel tud bekerülni a médiába, főként, ha magyar nyelvű sajtóközleményt is kibocsát, de munkaügyi statisztikáit is többször idézik. Ahogy az ILO is megállapítja médiapolitikájáról szóló iránymutatásában: „A
23
társadalmi intézményekről, foglalkoztatási trendekről szóló új információ és adat, a politikák új megvilágításba helyezése érdekli leginkább a médiát az ILO-ban.”36
Az ILO együttműködése partnereivel Magyar civil szervezetekkel a Budapesti Irodának nincs együttműködése (kivétel a STEP Projekt, lásd később), de a szakszervezetekkel és munkáltatói szervezetekkel, amelyek az ILO tagjai, természetesen jó a kapcsolat. Közös kommunikációs eseményt a vizsgált időszakban nem szerveztek, de a munkáltatói és a munkavállalói oldal egy-egy képviselőjét meghívták a sajtókonferenciára.
A
Külügyminisztériummal
Szociális szintén
jó
és a
Munkaügyi kapcsolatuk,
Minisztériummal, a
Munkaügyi
ill.
a
Minisztérium
Főosztályvezetője a sajtókonferencián is beszélt. A férfi és női bérek közti különbségről megjelent rossz adat azonban nyilván nem használt a két intézmény kapcsolatának, a kiigazító levél ebben az esetben valószínűleg kevés volt. A többi hazai ENSZ szervezettel inkább a humánpolitika és a biztonság téren szoros az együttműködés, kommunikációs eseményt együtt nem szerveztek (kivételt képez a UNDP és a STEP Projekt közös munkája), sőt gyakran egymással párhuzamosan és versengve dolgoznak (lásd okt. 16-át). A 2007. június 12.-i Gyermekmunka elleni Világnap témája is a mezőgazdaságban végzett gyermekmunka volt, mely során a FAO, az ILO és egyéb nemzetközi agrár szervezetek együttműködés kötöttek a gyermekmunka visszaszorításáról a mezőgazdaságban, erről azonban budapesti közös ILO-FAO kommunikáció vagy tájékoztató nem született. Összefoglalva: Az ILO-nak Magyarországon a STEP projekten kívül nincs igazi programja, tevékenysége súlypontja inkább a dél-kelet-európai országokra helyeződött, ezért hazánkban kevés kommunikációs eseményt szerveztek. Az ILO főleg a sajtókapcsolatokra koncentrál, a genfi központ sok sajtóközleményt ad ki konferenciák vagy kiadványok alkalmából, ebből azonban csak kevésnek van hazai vonatkozása is, ezért keveset fordítanak le magyarra. Az Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007 c. ILO jelentés sajtóbemutatójáról sok cikk jelent meg, ami annak köszönhető, hogy a globális jelentéshez Magyarországról szóló kiegészítéseket készítettek, érdekes előadókat hívtak meg. Sajnos egy rossz adat a női és férfi keresetek közti különbségről valószínűleg rossz fényt vetett az ILO-ra.
36
Decent work : Report of the Director-General, ILO, Geneva, 1999. 72. old.
24
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása Magyarországon c. ILO projekt A projekt csak Magyarországon fut, két fő részvételével. A projektmenedzser Severine Deboos, az asszisztens Rigó Ildikó, mindkettőjükkel készítettem
interjút. Külön
kommunikációs szakemberük nincs, de az MMD nevű PR ügynökséget alkalmazták, ill. az ILO kommunikációs szakembere is közreműködött több esemény szervezésében. A kommunikációs budget: 15.000 USD volt. A projekt küldetése: „az anti-diszkriminációs gyakorlatok érvényesülésének elősegítése a Magyarországon jelen lévő vállalatok körében. A projekt közvetlenül a vállalati szférával dolgozik együtt azon, hogy előmozdítsa a vállalatok társadalmi felelősségvállalását az anti-diszkrimináció és az esélyegyenlőség munkahelyi érvényesülésének érdekében, és ezáltal hozzájáruljon a társadalmi integrációhoz.”37 Ezen cél érdekében kidolgoztak egy tréninget „A befogadó és sokszínű munkahelyért” címmel „azoknak a vezetőknek, akik a vállalati szociális menedzsment körébe tartozó feladatokat végzik (humánerőforrás osztályok, jogi osztályok vezetői,”38 kommunikációs szakemberek, szakszervezeti tisztségviselők, stb.) Továbbá az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tudatosság növelését is célul tűzték ki, ennek érdekében szemináriumokat és workshopokat tartottak, ahol a tréning résztvevői elmondhatták tapasztalataikat. A projekt célkitűzései közvetlenül nem kapcsolódnak a Millenniumi Fejlesztési Célokhoz. A projekt 2006-2007-es kommunikációs stratégiájának fő célkitűzései: •
a projekt által kifejlesztett tréninget promotálni hirdetésekkel, sajtókapcsolatokkal, a vállalatok döntéshozóinak közvetlen megkeresésével, networkinggel és PR eseményekkel,
•
felkelteni a sajtó érdeklődését az esélyegyenlőség témája iránt.
Főbb célcsoportjaik a Magyarországon jelen lévő nagy-, közép- és kisvállalatok, vállalati és kormányzati döntéshozók, valamint a témával foglalkozó újságírók. Az első célkitűzésre felállítottak indikátort, nyolc tréninget szerettek volna tartani, a másodikra konkrétan nem, de a sajtómegjelenések számát szerették volna növelni.
37
Rövid áttekintés: A munkahellyel kapcsolatos társadalmi kirekesztés elleni küzdelem: A vállalatok társadalmi felelősségvállalása Magyarországon http://www.ilo.org/public/english/region/eurpro/budapest/download/socsec/csr_overview_hu.pdf 2007. 08. 24. 15:36 38 Áttekintés a projektről: http://www.ilo.org/public/english/region/eurpro/budapest/social/socsec/csr_article_hu.htm 2007. 08. 24. 15:44. Bővebben a tréninről: http://www.ilo.org/public/english/region/eurpro/budapest/download/empl/discrimination_brochure.pdf 2007. 08. 24. 15:47
25
A projekt által szervezett kommunikációs rendezvények •
2007. jan. 19.: Global Compact (az ENSZ CSR mozgalma) magyarországi résztvevőinek találkozója.
•
2007. január 29.: Fórum a befogadó munkahelyért, melyen a tréningen résztvevő vállalatok ismertették tapasztalataikat.
•
2007. február 13. : „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatója a UNDP-vel, az Ernst & Younggal, Holcim Hungary-vel, a Szerencsejáték Zrt.-vel és a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közösen.
•
2007 márc. 12: Sajtóreggeli a Budapesten állomásozó női nagyköveteknek és vezetői magyar női újságíróknak a nemzetközi nőnap és „A női foglalkozatás globális trendjei – 2007” című ILO jelentés kiadása alkalmából.
•
2007 május 17: Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007. c. ILO jelentés bemutatója sajtókonferencia keretében, amikor a projekt tevékenységét is bemutatták.
•
2007. május- június: Pályázat nagy, közép- és kisvállalatoknak a munkahelyi esélyegyenlőségi és sokszínűségi menedzsment terén kialakult jó
gyakorlatok
megosztására. •
2007 jún. 8.: Haszon Magazin rendezvényén a tombola fődíja az ILO tréningje volt, amit a Kunság Volán, a Citibank és néhány kisvállalat nyert.
A legsikeresebb eseménynek mindkét interjúalanyom a Fórum a befogadó munkahelyért c. rendezvényt tartotta. A fórum előtt a Káva színház egy jelenetet adott elő, amely során valakit sérelem ért származása miatt. Ez érdekes kezdeményezés volt, felrázta a résztvevőket. Ezzel sikerült a részt vevő újságírók figyelmét felhívni az esélyegyenlőségre, mely eredményeként egyre több cikk született a témáról. A vállalatokkal való közvetlen kapcsolatfelvétel kevésbé volt sikeres, alig jelentkeztek a tréningre. Csak két pilot tréninget sikerült tartani a Magyar Telekom és Magyar Posta részvételével, valamint egyet Kunság Volán és a Citibank számára, amit a sorsoláson nyertek. De a célul kitűzött nyolc tréningből egyet sem sikerült eladni. A projekt pályázatára is kevesen jelentkeztek, melynek az lett volna a célja, hogy megosszák egymással az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jó gyakorlatokat39. A sikertelenségnek több oka van: a tréning maga drága volt, 400 ezer Ft két napra 10-15 résztvevőnek. Kis cégek ezt nem
39
2007 novemberére sikerült összegyűjteni 9 vállalattól 32 jó gyakorlatot, amit az alábbi kiadványban tettek közzé: „A befogadó és sokszínű munkahelyért - Jó példák magyarországi vállalatoktól” http://www.ilo.org/public/english/region/eurpro/budapest/download/empl/good_practices.pdf 2007. 11. 28. 10:54
26
tudják kifizetni, de nem is tudnának négy embert két napra nélkülözni, s a téma is irreleváns a számukra. Ezért nem végezte el a tréninget az a két kisvállalat sem, akik pedig ingyen részvételt nyertek a tombolán. Rigó Ildikó szerint a multinacionális cégek általában rendelkeznek saját benső szabályzattal az esélyegyenlőséggel kapcsolatban, ők azt csinálják, amit az anyavállalat előír. Lehetséges célcsoport volna a nem, vagy csak részben privatizált állami nagyvállalatok köre, mint például a MÁV, MTV, BKV, Magyar Gázművek, akiket 2007. 2. felében szándékoznak megkeresni. Rigó Ildikó szerint a tudatosság növelését célzó sajtókampányt is előbb kellett volna elkezdeni, jóval a tréning „piacra dobása” előtt. A jó gyakorlatok megosztását célzó pályázat sikertelenségét Severine Deboos pedig abban látta, hogy az esélyegyenlőség most még nem tartozik a vállalatok prioritásai közé. Ha vannak is jó gyakorlataik, nem látják értelmét, hogy megosszák másokkal, a nagyoknak pedig nincs szükségük reklámra. A 2006. júl. 1.-2007. jún. 30. közti időszakot abból a szempontból tartotta sikeresnek Severine Deboos, hogy sok cikk és rádióhír jelent meg róluk. 2007. 2. felében a projekt befejeződik, de a Magyar Posta Szakszervezet kétnapos konferenciáján szakértőként részt vesznek, illetve tartanak nekik hat tréninget, továbbá ki fogják adni a vállalati jó gyakorlatokról szóló tanulmánykötetet, melynek bemutatóját a HBLF-fel (Hungarian Business Leader Forum) közösen tervezik.
A projekt által alkalmazott kommunikációs eszközök A projekt a jó gyakorlatok megosztására felhívó pályázatot fizetett hirdetésben is közzétette nyolc alkalommal egy-másfél hónapig. Ezekre a hirdetésekre kevesen jelentkeztek, még a Danubius Rádióban elhangzott interjúra futott be a legtöbb érdeklődés. A hirdetésre kevés pénz állt rendelkezésre, így csak a következő helyeken hirdettek: •
Pályázatvadász, Napi Gazdaság, Figyelő, Figyelőnet, Index, Haszon Magazin, Világgazdaság, BUSZ (ingyenes budapesti hírújság)
27
Ábra 8 A Pályázatvadászban megjelent felhívás. Az ILO logo eredetileg kék volt, a többi fekete-fehér
A hirdetés szövege túl terjengős volt, pénz hiányában a grafikai dizájnra sem tudtak költeni, az egyetlen grafikai elem az ILO logója volt. A megfelelő médiumokat sem igazán sikerült megtalálni, a HR Portálon például nem jelent meg a felhívás, pedig azt HR szakemberek olvassák, s ingyen is közzétették volna. Olyan partnereket sem kerestek, akikkel esetleg hatékonyabb kampányt tudtak volna szervezni. Ilyen lehetett volna például a Magyar PR Szövetség, aki ugyanebben az időszakban hasonló pályázatot hirdetett „CSR Best Practice, 2006” címmel. 40 Óriásplakát-kampányuk nem volt, plakátjuk, zászlójuk külön nincsen, de az ILO természetesen rendelkezik ilyenekkel. A tréningről nyomtattak egy brosúrát, rövid ismertetőt, külön grafikai dizájnt terveztettek hozzá, amely szintén a sokszínűséget sugallja. A projektnek angol és magyar nyelvű weboldala van41, amelyet havonta egyszer frissítenek. A projekt eseményei, pályázati felhívások, a tréningről szóló információk kerülnek fel az oldalra. A
40
CSR Best Practice 2006 pályázat http://www.mprsz.hu/ContentShow.aspx?ContentID=53 2007. 09. 27. A projekt weboldala: http://www.ilo.org/public/english/region/eurpro/budapest/social/socsec/csr_article_hu.htm 2007. 08. 27. 15:04
41
28
projektnek
külön
hírlevele
nincs.
A
tréning
anyaga
nyomtatásban is megjelent, ill. a UNDP-vel közösen kiadták a „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentést, melyet az Ernst & Young készített. 2007. novemberében jelentették meg a vállalati jó gyakorlatokról szóló tanulmánykötet42. Kiadványaik tehát a tréninghez kapcsolódnak. A projektnek nincs könyvtára, az Budapesti Irodáét használják. Sajtóközleményt a projekt a 2006. júl. -
Ábra 9 A tréning grafikai dizájnja
2007. jún. közti időszakban négyet adott ki, ezek mindig rendezvényekhez kapcsolódtak. A vizsgált időszakban két sajtótájékoztatót tartottak: •
2007. február 13.: „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatója alkalmából.
•
2007. május 17.: Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007. c. ILO jelentés bemutatója apropóján az ILO szervezésében.
Szerveztek még egy sajtóreggelit 2007 márc. 12.-én a Budapesten állomásozó női nagyköveteknek és vezető magyar női újságíróknak a nemzetközi nőnap és „A női foglalkozatás globális trendjei – 2007” című ILO jelentés kiadása alkalmából. Kerekasztal-beszélgetés követte a „Romák alkalmazása” c. kiadvány sajtótájékoztatóját, ill. a 2007. január 29.-i „Fórum a befogadó munkahelyért” c. rendezvény is ennek tekinthető. Konferenciát nem szerveztek, csak részt vettek hasonló témájúakon, például okt. 19-én rendezett CSR vásáron és konferencián. Kiállításuk nem volt, szponzorálásra nem vállalkoznak. Rendezvénynek tekinthetjük a Haszon Magazin konferenciáján a tombolát, ahol a tréningre való részvételt lehetett nyerni. Jószolgálati nagyköveteik nincsenek, de akik beküldik esélyegyenlőséget előmozdító programjaikat, azok „A Sokszínű és Befogadó Munkahely Best Practice Vállalati Nagykövetei” lesznek és ingyen részt vehetnek a tréningen. Adományokat nem gyűjtenek. Közvetlenül is megkeresték a vállalatok döntéshozóit (telefonon vagy személyesen), hogy jelentkezzenek a tréningre, ez azonban nem hozott eredményt.
42
„A befogadó és sokszínű munkahelyért - Jó példák magyarországi vállalatoktól” Az anyagot összeállította Tardos Katalin. ILO, Budapest, 2007 http://www.ilo.org/public/english/region/eurpro/budapest/download/empl/good_practices.pdf 2007. 11. 28. 10:54
29
A projekt média jelenléte A projekt rendszeres sajtófigyelést végez, 2006. július és 2007. júniusa közt 16 cikk jelent meg a projektről vagy a képzésről (vastagított betűkkel jelezve a táblázatban), további 33 pedig az esélyegyenlőségről szól.
A sajtómegjelenések téma szerint
ILO 37%
Esélyegyenlőség 42%
ILO STEP Esélyegyenlőség
STEP 21%
Ábra 10 Az ILO sajtómegjelenései téma szerint
Mivel a projekt speciális témát és jól körülhatárolt célcsoportot célzott meg, ezért fontos azon médiumok elérése, akik hasonló az olvasótáborral rendelkeznek. Itt elsősorban a gazdasági és üzleti szaksajtó kiemelt jelentőségű, továbbá, mivel sok médium tőlük veszi át a híreket, a hírügynökségek: az MTI, a Független Hírügynökség és témája miatt a Roma Sajtóközpont. Ha a média hordozóit nézzük, leggyengébb a nyomtatott sajtóval való kapcsolatuk, kivétel Napi Gazdaság, Világgazdaság és a Haszon Magazin, az utóbbi tomboláján is részt vettek. Elektronikus sajtóval jobb a helyzet, a Független Hírügynökség pl. rendszeresen tudósít róluk, a Figyelőnet is rendszeresen beszámol a kezdeményezésükről, a HR Portállal pedig stratégiai partnerséget sikerült kialakítani. A cikkek több mint fele az Interneten jelent meg a projektről, de rádióriportok is elhangzottak róluk.
30
A projektről megjelent cikkek a média típusa szerint
Hírügynökség 16% Hírügynökség Újság 14%
Internet 56%
Újság Rádio TV Magazin
Rádio 8%
Internet
TV 4% Magazin 2%
Ábra 11 A projektről megjelent cikkek a média típusa szerint
31
Sajtókonferen cia 2006/ július 4.
2006/ november 11. 2007/ január 29. 2007/ február 13.
2007/ március 8.
Horn Gabriella: Pedig az Alkotmány is kimondja (Piac és Profit) Munkahelyi diszkrimináció Fórum a befogadó munkahelyért Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatója A női foglalkozatás globális trendjei – 2007 c. ILO jelentés
Sajtómegjelenések száma
Hírügynökség
Újság
Rádio
tv
2
Igen Igen
1 3 7
1 2
1
Nem
6
1
1
1
Internet
1
1
1 2 3
1
1
3
17
2007/ március 12.
Sajtóreggeli női nagykövetekkel és újságírókkal
Igen
1
2007. április 11
Hogyan működik a diszkrimináció mentes munkahely? Napi Gazdaság Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007 c. ILO jelentés bemutatója Összesen:
Nem
1
Igen
28
3
4
3
1
49
8
7
4
2
2007/ május 17.
Magazin
1
1
27
Table 2 A Vállalatok társadalmi felelősségvállalása Magyarországon c. projektről megjelent sajtó cikkek, pirossal jelöltem, ahol magyar nyelvű sajtóközleményt bocsátott ki a STEP Projekt vagy az ILO
A sajtóreggeliről nem jelent meg híradás a lapokban, mivel hírértéke alacsony volt, kapcsolatépítés szempontjából viszont fontos volt. A női foglalkozatás globális trendjei – 2007 c. kiadványról megjelent cikkek alapjául az ILO Budapesti Irodája által kiküldött sajtóközlemény szolgált.
32
A legsikeresebb kétségkívül az „Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007”. c. ILO jelentés bemutatója volt, hiszen több cikk jelent meg róla (28), mint a projektről összesen. Ennek több összetevője is volt. A sajtótájékoztató alapja egy ILO világjelentés volt a diszkriminációról, így a projekt tevékenységét szélesebb kontextusba helyezve lehetett bemutatni. A meghívott előadók közt volt dr. Gyulavári Tamás, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének tagja, aki friss adatokkal és érdekes példákkal szolgált az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé kerülő esetekről és a magyarországi diszkriminációról. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Főosztályvezetője is beszélt Magyarország esélyegyenlőségi politikájáról. Ennek kapcsán ismertette Rigó Ildikó a projekt ezirányú tevékenységét. Háttéranyagok is készültek,
két
sajtóközlemény
és
magyar
adatlap
friss
adatokkal.
Magáról
az
43
antidiszkriminációs képzésről ez alkalommal csak a HR Portál írt , azonban, mivel a projekt célkitűzése nemcsak a tréning promotálása, hanem egyúttal az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tudatosság növelése, ez a 28 cikk mindenképpen hozzájárult céljaik megvalósításához. Mivel a HR Portál HR szakemberek részére készült internetes oldal44, a tréninget pedig többek közt HR-eseknek is szánták, hiszen a vállalati esélyegyenlőségi politika kialakításában kulcsszerepük van, tehát a cikk a legjobb helyen jelent meg. Az ILO stratégiai partnerséget alakított ki a website-tal, a szerkesztők célja, hogy kialakítsanak egy ILO híreket tartalmazó rovatot.
A projekt együttműködése más szervezetekkel Civil szervezetetekkel való együttműködésüket Severine Deboos úgy jellemezte, hogy rendszeresen meghívják őket, informálják, de igazi visszajelzést vagy reagálást nem kaptak. A befogadó munkahelyekről szóló fórumon beszélt Laczkó Zsuzsanna – a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány oktatási igazgatója és a Káva színház is szerepelt. A HBLF: Hungarian Business Leader’s Forum a projekt stratégiai partnere, aktívan részt vett a Global Compact mozgalom szervezésben is, ők azonban nem civil szervezet, hanem az üzleti szféra résztvevőit tömörítik. 2007 az Esélyegyenlőség Éve az Európai Unióban ezért mindig megpróbálták ehhez kapcsolni rendezvényeiket, s bevonni a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, ill. annak Esélyegyenlőségi Főosztályát. 2007. február 13.-án a „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés sajtókonferenciáját a UNDP-vel és a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közösen szervezték. Az
43
Szilágyi Katalin: Újkori diszkrimináció - a gének mindent elárulnak http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=60555 2007. 08. 28. 11:18 44 HR Portál oldala: www.hrportal.hu
33
Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon c. ILO jelentés bemutatóját az ILO egyedül szervezte, de a minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztályának Főosztályvezetője, Sík Endre Miklós is beszélt a rendezvényen. Az ENSZ szervezetek közül a UNDP a projekt stratégiai partnere, aki tevékenyen részt vett például a februári sajtótájékoztató szervezésében, ill. a Global Compact mozgalmat is együtt irányítják. Az ENSZ reformok kapcsán Severine Deboos úgy vélekedett, hogy Magyarországon nincs sok ENSZ projekt, ezért Magyarország semmiképpen sem lesz a vezető az ENSZ reformokban. Összefoglalva: A projektnek világosan meghatározott célkitűzése volt: előmozdítani a vállalatok társadalmi felelősségvállalását Magyarországon. Ezért egyfelől felépítettek egy tréninget az üzleti szféra számára, másrészt fel akarták hívni a sajtó figyelmét a téma fontosságára. A cél érdekében sokféle kommunikációs eszközt alkalmaztak. A siker felemás volt: egyrészt nem sikerült eladni a kitűzött nyolc tréninget, másrészt viszont a sajtómegjelenések száma jelentősen nőtt. A tréning sikertelensége több okra is visszavezethető: •
Anyagi ok: a tréning drága volt.
•
Rosszul megválasztott célcsoport: multinacionális vállalatok már rendelkeznek ilyen gyakorlatokkal, a kisvállalkozások számára viszont nem megfelelő a tréning. Nagy, félig állami cégek közt még lehetnek érdeklődők.
•
Projekt felépítése: figyelemfelhívással, tudatformálással kellett volna kezdeni.
•
Az esélyegyenlőségi pályázat esetében a hirdetési kampány rosszul volt felépítve: kevés pénz állt rendelkezésre hatékony hirdetésre.
•
Érdektelen társadalmi környezet: a magyar társadalom erősen előítéletes, nehezen mozdítható hasonló kezdeményezésekre.
•
Helyi hatóságokkal, civil és egyéb üzleti szervezetekkel (a minisztériumon és a HBLF-en kívül) nem sikerült igazán jó kapcsolatot, partnerséget kiépíteni, nem sikerült őket bevonni a munkába. Bár a projekt az üzleti szférát célozta meg, mégis egyedül, partnerek nélkül nem lehet igazán eredményes.
A sajtókapcsolatok terén viszont jelentős előrelépés történt, a Figyelőnet, Napi Gazdaság, Világgazdaság, Piac és Profit, Danubius Rádió, Gazdasági Rádió mind írt, ill. tudósított a képzésről és a munkahelyi diszkriminációról. Kiugró eredményt pedig akkor lehetett elérni, amikor egy új ILO jelentés kapcsán egy sajtótájékoztatón tudtak szólni a munkahelyi
34
diszkriminációról globális kontextusba helyezve, magyarországi adatokkal és esetekkel alátámasztva, a társhatóságokkal együttműködve.
UNDP: United Nations Development Programme „Az ENSZ Fejlesztési Programjával ([...] UNDP) kapcsolatban talán a legfontosabb azt hangsúlyozni, hogy nem egy meghatározott szektor fejlesztésére hozták létre. Célja az átfogó fejlesztés. A program feladatának tekinti a fenntartható emberi fejlődés elősegítését, a szegénység felszámolását, az esélyegyenlőség megteremtését úgy, hogy mindezen célok elérése közben segítse a a szükséges nemzeti erőforrások megteremtését. A UNDP projektek szinte kivétel nélkül arra törekszenek, hogy a projekt befejezése után az adott tevékenység saját, nemzeti források segítségével önfinanszírozóvá váljon.”45 A hivatalos weboldal szerint pedig a UNDP elsősorban a következő területen nyújt segítséget: •
demokratikus kormányzás,
•
a szegénység visszaszorítása,
•
energia és környezet,
•
krízis megelőzés és újjáépítés,
•
HIV/AIDS.46
Európa és a Független Államok Közösségének programjait a UNDP New Yorkban székelő regionális irodája (RBEC) kezeli, mely alá 29 ország tartozik. A 29-ből 24 országban működik UNDP országiroda.47 Számos kedvezményezett ország programjait, melyekben a UNDP nem tart fenn irodát, a szervezet pozsonyi Regionális Támogatási Központja (RSC) koordinálja, s nyújt technikai segítséget a lebonyolításhoz.48 „Azokban az országokban, amelyekben a a program végrehajtásának feltételei külső adminisztratív segítség nélkül is adottak – így Magyarországon is - a UNDP a nemzeti végrehajtást szorgalmazza.”49 Ugyanakkor világszerte kiépítették a Resident Representative rendszerét, amikor is a támogatott országokban mindig van egy UNDP helyi képviselő, aki
45
Breuer Klára: Az ENSZ Fejlesztési Programja. In: Az ENSZ család és Magyarország. ENSZ Akadémia 1997. Szerkesztette Gömbös Ervin. Magyar ENSZ Társaság, Budapest, 1997. 137. old 46 About UNDP. A world of development experience http://www.undp.org/about/ 2007. 08. 23. 17:02 47 RBEC működéséről bővebben: http://europeandcis.undp.org/?menu=p_about 2007. 08. 23. 17:18 48 Kiss Krisztina közlése 49 Breuer Klára i. m. 138. old.
35
értékes információforrás, vagy krízis esetén cselekedni tud. Magyarországon tehát a UNDP irodát nem működtet, a projekteket, Kiss Krisztina, a UNDP magyarországi képviselője koordinálja és irányítja, az interjú vele készült50. A pozsonyi Regionális Központ kommunikációs szakembere szokott segíteni a nagyobb magyarországi média események szervezésében. Ennek megfelelően a budapesti ország-képviselőnek külön kommunikációs költségvetése nincsen. Kiss Krisztina szerint a szervezet stratégiája a környezetvédelem, ill. a társadalmi integráció révén mind a nyolc Millenniumi Fejlesztési Célokhoz kapcsolódik. Mindazonáltal szerinte, a Millenniumi Fejlesztési Célok mindaddig nem lehetnek sikeresek, amíg nem kapcsolódik hozzájuk egy kilencedik, a béketeremtés. Hiszen a háborúk elveszik az erőforrásokat, a napi háborús költségvetés egyenlő a UNDP egész éves költségvetésével.
A
UNDP
magyarországi
tevékenysége „Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) Magyarországnak nyújtott támogatása három fő területre összpontosul: 1. fejlesztési együttműködés; 2. szociális és gazdasági fejlesztés; 3. energiahatékonyság környezetvédelem.” A
fejlesztési
növelése
és
51
együttműködés
keretében
elősegítik Magyarország „együttműködését a fejlődő Ábra 12 A Cserehát Program prospektusa
és
átmeneti
országokkal”52, átadhassa
az
gazdaságban
hogy átmenet
lévő
Magyarország során
szerzett
tapasztalatait. Szociális és gazdasági fejlesztés témakörében kiemelt helyet foglal el a
50
Kiss Krisztina egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta átnézni a UNDP-ről szóló részt Az ENSZ Fejlesztési Programjának magyarországi projektjei (Rövid tájékoztató) 1. old. Magyarországi programokról angol nyelvű info: Hungary, UNDP Activities: http://europeandcis.undp.org/index.cfm?wspc=CP_HU 2007. 08. 16. 10:25 52 Az ENSZ Fejlesztési Programjának magyarországi projektjei (Rövid tájékoztató) 1. old. 51
36
társadalmi integráció, ezen belül is a romák integrációja a magyar társadalomba. A mikrohitel program magyarországi hátrányos helyzetű csoportoknak, főként romáknak nyújt pénzügyi és szakmai segítséget, hogy mikrovállalkozásokat indíthassanak. A Cserehát program célja az „ország egyik legsúlyosabb területi és társadalmi zárványának tekinthető Cserehát társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból fenntartható fejlődésének támogatása, a területi elszigeteltség és a társadalmi kirekesztődés egymást erősítő folyamatainak mérséklése, illetve visszafordítása érdekében. A komplex fejlesztési program együttesen, összehangoltan és célzottan lép fel a humánerőforrás fejlesztésének, a társadalmi tőke, az önsegítés és a közösségi támogatások, közszolgáltatások, a helyi közösségi kezdeményezések megerősítésének, a helyi gazdaság belső erőforrásainak megteremtése és aktivizálása, valamint a települések elérhetőségének és a lakosság szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének javítása területén, segítve a térség társadalmi integrációját.”53 Mivel ez a térség az egyik a legnagyobb társadalmi gondokkal küzdő magyarországi térség, a program félmilliárd forintnyi forrása csak csepp lenne a tengerben, ha segélyezésre fordítanák. Nem ezt teszik, hanem azt akarják, hogy a fejlesztés a helyi közösségek cselekvő részvételén alapuljon.54 Egy szegény és depresszív térség lakói egyedül ezt nehezen valósítanák meg, ezért animátorokat alkalmaznak, az ő feladatuk, hogy bevonják a passzív vagy kirekesztődött csoportokat a „helyi döntéshozatalba és tervezésbe, a projektek megvalósításába” és megerősítsék érdekérvényesítő képességüket.55 A projekt keretében számos faluban rendbe hozták pl. a település központját, új közösségi tereket, sportpályákat létesítettek56. Magyarország is részt vesz még ezen kívül az EU nyolc országot átfogó CSR projektjében57, melynek célja, „hogy az Unió új régiójában is felgyorsuljon a CSR alkalmazása, ami az Uniós harmonizációnak, a versenyképesség növelésének és a társadalmi összetartozásnak egy eszköze.”58 Végül pedig hazánkban is elindult a Global Compact, az ENSZ-nek a vállalatok
53 Cserehát program. Program dokumentum. http://www.cserehat.siteset.hu/index.php?m=8609 2007. 08. 23. 15:56 http://www.cserehat.hu/ 2007. 08. 27. 14:40 54 Eszközök a szegénység felszámolásában. http://www.cserehat.hu/index.php?m=8610 2007. 08. 27. 14:36 55 Cserehát program prospektusa, Cserehát Programiroda, Budapest, év nélkül. 1. old. 56 Hegymeg- faluszépítés. http://www.cserehat.hu/index.php?m=9604 2007. júl. 17. 11. 10 min. 57 Accelerating CSR practices in the new EU member states and candidate countries as a vehicle. Vállalatok társadalmi felelősségvállalásának erősítése az EU új tag- és tagjelölt országaiban, a CSR mint a harmonizáció, versenyképesség és társadalmi beilleszkedés eszköze. További info: http://www.acceleratingcsr.eu/en/ 2007. 09. 24. 15:05 58 Az ENSZ Fejlesztési Programjának magyarországi projektjei (Rövid tájékoztató) 2. old.
37
társadalmi felelősségvállalását előmozdító mozgalma, melynek egyik fő szervezője az ILO mellett a UNDP59. Az energiahatékonyság növelése és környezetvédelem témakörébe több program sorolható. A hátrányos helyzetű csoportok, főként romák energiához való hatékonyabb hozzáférését segíti elő egy projekt, egy másik pedig az állami szektor energiahatékonyságának növelését célozta meg. Környezetvédelemi az aggteleki karsztvidék fenntartható fejlődését elősegítő program, a Balaton sérülékenységi vizsgálata, vagy a Duna-delta, a Duna szigetek és a szlovák-magyar Duna szakasz mellékágainak helyreállítása. Ide tartozik még az Élő Tiszáért program, mely „általános célja, hogy a biológiai változatosság megőrzését, gyarapítását szolgáló, holisztikus szemléletű ártéri tájgazdálkodási rendszert tegye meghatározó gazdálkodási formává a Tisza árterén. E tájhasználati forma egyszerre növelheti a gazdálkodók jövedelmét és gyarapíthatja a természeti értékeket.”60 A szervezet 2006-2007-es kommunikációs céljai: a projektek eredményeinek publikálása, stakeholderek
(civil
szervezetek,
NGO-k,
kormányok,
minisztériumok,
vállalatok)
involválása, bevonása. Kiss Krisztina szerint a kommunikációs stratégia főbb célcsoportjai egyrészt az érdekgazdák, másrészt az egész ország. Mivel a fejlettebb országokban a nemzeti végrehajtást szorgalmazza a UNDP, ezért stratégiájának egyik sarkköve, hogy minél inkább bevonják a helyieket, hogy valódi résztvevői, formálói legyenek a programoknak. Csak akkor lehet sikeres egy projekt, ha a koordinációja lokális, ha sikerül megnyerni az illetékes intézményeket, kormányokat. Ezért a UNDP projektek igazgatója mindig a legmagasabb illetékes kormánytisztviselő, a projektmenedzsert pedig a projekttagok maguk választják. Ez biztosítja, hogy ahogy Krisztina angolul fogalmazott: „the ownership and the commitment should be at the right place”. Vagyis nagyon fontos, hogy a projekt gazdája és az elköteleződés a legmegfelelőbb (helyen) legyen. Éppen ezért, amikor egy projektet szerveznek, mindig arról igyekeznek meggyőzni a tagokat, hogy az ő érdekük is a minél aktívabb részvétel. Hivatalokon kívül a civil szervezeteket is igyekeznek bevonni a munkájukba, pl. az Autonómia Alapítvánnyal dolgoznak a romák mikrohitel, ill. alternatív energia programján. A Cserehát programnak is az a lényege, hogy a helyi közösségeket aktivizálják, ők találják ki, mit szeretnének, hogyan lehetne jobbá tenni saját életüket, tanulják meg, hogyan tudnak pályázni, stb. Ezért alkalmaznak animátorokat, hiszen egy elmaradott
59
Hungary, UNDP Activities, Global Compact Hungary Network. http://europeandcis.undp.org/index.cfm?wspc=CP_HU 2007. 09. 24. 15:06 60 Az Élő Tiszáért- Tisza biodiverzitás program. http://www.elotisza.hu/program.php 2007. júl. 17. 11h 12
38
térségben a szegény, fásultságba süppedt embereknek szükségük van segítségre, akik ötleteket adnak nekik, motiválják őket. A UNDP-nek ebben a felállásban inkább az a feladata, hogy segítse, hogy a projektek elérjék céljukat, ill. hogy felügyeljék a szabályok betartását. Így lehetséges, hogy egyetlen személy ennyi projektet tud összefogni Magyarországon. Kiss Krisztina szerint minden kampány előtt és után felmérést kell végezni, amely jelzi a hatáseredményt. Hiszen a tudatformálást, ami a UNDP egyik célja, rendkívül nehéz mérni, leginkább kérdőívvel lehetséges.
2006-2007 év főbb kommunikációs eseményei A Global Compact mozgalom szépen halad előre, Magyarországon ma 15 tagja és számos támogatója van. •
2007. febr. 13.: Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből”61 című jelentés bemutatója sajtókonferenciával, melyet a Munkaügyi és Szociális Minisztérium szervezett az Ernst & Younggal, Holcim Hungary-vel, a Szerencsejáték Zrt.-vel és az ILO-val közösen.
Az Európai Uniós CSR projekt elindulása: •
2007 jún. 5.: A regionális CSR projekt és Magyarország alaptanulmány-tervezetének bemutatása nemzeti konferencia és sajtótájékoztató keretében a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal közösen.
•
2007 jún. 26: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása az új Európában. Regionális konferencia valamint nyolc ország európai szintézisjelentésének bemutatása Brüsszelben száz fő részvételével, melyet az unióval közösen szervezték.62
Kiss Krisztina ezeket értékelte az elmúlt egy év legsikeresebb eseményeinek, valamint azt, hogy 2006. jún. 29-én megalakult a Tisza Szövetség, Szövetség az Élő Tiszáért névvel, amely a tiszai ártéri gazdálkodás és árvízvédelem legfontosabb szereplőit fogja össze. „A Szövetség tagjai a Tisza élővilágának megőrzésére, a folyó mentén élő emberek életminőségének a
61
Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből. Kiadja: Az ENSZ Fejlesztási Programja, 2006. Bratislava. Angol változat: http://europeandcis.undp.org/files/uploads/_rbec%20web/Employing_the_Roma.pdf 2007. 08. 16. 10:45 62 Launch of European Synthesis Report in –Regional Conference for business and stakeholders "CSR in the New Europe: challenges and solutions" http://www.acceleratingcsr.eu/en/news/view/?id=120 2007.08.16 10:48
39
javítására szövetkeztek.”63 Hatékonyság kulcsa Krisztina szerint a partnerszervezetek, társhatóságok bevonása. A sajtótájékoztatókhoz például mindig az illetékes minisztérium adja a rendezvény helyét, végzi a sajtó meghívását és egyéb szervezési munkákat, a UNDP pedig a sajtóközleményeket írja. Ezért lehet a UNDP magyarországi tevékenysége ilyen rendkívül sikeres, dacára annak, hogy egyetlen személyből áll az iroda. 2007. 2. felére vonatkozó terveik: a CSR projekt keretében workshopokat és tréningeket tartanak, valamint angliai tanulmányutat szerveznek a média képviselőinek.
Milyen kommunikációs eszközöket használ a UNDP Magyarországon? A UNDP hazánkban pénz hiányában nem alkalmaz fizetett hirdetéseket ill. óriásplakátkampányt, hanem a központ által készített plakátokat, zászlókat, ajándéktárgyakat használják. A www.undp.hu oldalon Energiahatékonysági Információs Központ, az egyik projekt információs központja működik. A http://europeandcis.undp.org/?wspc=CP_HU címen található egy oldal a magyar országprogramokról a regionális iroda honlapján. Az egyes programok azonban készítettek saját honlapokat, például Az Élő Tiszáért- Tisza biodiverzitás programról a http://www.elotisza.hu/ címen találhatunk ismertetőket a résztvevőkről, céljaikról, stb. A Cserehát programról is részletes tájékoztatókat olvashatunk a http://www.cserehat.hu/ oldalon, köztük megismerkedhetünk a projekt eredményeivel, hogyan szépültek meg az egyes falvak, milyen cikkek, híradások szólnak róluk. Az oldal azon kívül, hogy érdekes olvasmány, nyilván jó példákat, ötleteket is ad az érdeklődőknek és a részt vevőknek. Kiss Krisztina rendszeresen küld elektronikus hírlevelet mindenféle témában a vele kapcsolatban lévőknek, rögtön reagál az újdonságokra. A Global Compact mozgalom sikerét is ennek tulajdonítja, hogy a tagok rögtön értesülnek az új hírekről, kezdeményezésekről. Több kiadványuk is megjelent a vizsgált időszakban angol vagy magyar nyelven, ezek rendszerint a különböző projektekhez, prioritásokhoz kapcsolódnak. Így a „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” c. tanulmány, melyben az Ernst and Young tanácsadó cég szakértői mérték fel a romák alkalmazásával kapcsolatos üzleti tapasztalatokat. Ez ismét jó példája annak, hogy a különböző szférák összefogása milyen eredményes lehet. 2007. júliusában a CSR projekt keretében elkészült Magyarország alaptanulmánya
„Tanulmány
a
vállalatok
társadalmi
felelősségvállalásáról
63
http://www.felsotisza.hu/ 2007. júl. 17. 11h 50. Bővebben lásd: a szövetség hírlevelét: Tiszavölgy, 2007. jan. 1. évf. 1. szám http://www.elotisza.hu/bovebben.php?id=161 2007. júl. 17. 11h 58
40
Magyarországon 2007” címmel64, amit az év második felében adnak ki, valamint nyolc ország európai szintézisjelentése. A kiadványokat ingyen eljuttatják minden érdeklődőnek. Könyvtáruk nincs. Sajtóközleményeket sajtótájékoztatók előtt szoktak kibocsátani, nyelvüket az esemény jellege határozza meg. Minden jelentősebb esemény, mérföldkő alkalmából rendeznek sajtókonferenciát, a 2006. júl. 1. - 2007. jún. 30. közti időszakban Magyarországon két nagy volt, mint már említettem: •
2007. febr. 13-án a „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatója, melyet a Munkaügyi és Szociális Minisztérium szervezett a UNDPvel és az ILO-val közösen, ill.
•
2007. jún. 5.: A regionális CSR projekt és Magyarország alaptanulmány-tervezetének bemutatása nemzeti konferencia és sajtótájékoztató keretében a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal közösen.
A sajtókonferenciák szervezéséhez mindig igyekeznek megnyerni az illetékes minisztériumot, a UNDP a sajtóközleményekkel foglalkozik általában. Kerekasztal-beszélgetést a Romák alkalmazása c. kiadvány bemutatója alkalmából szerveztek a témával foglalkozó civil szervezetek, érdekképviseletek és az üzleti élet szereplői részvételével. Konferenciát pedig a CSR projekt keretében az Európai Unióval közösen szerveztek 2007. jún. 26-án „Vállalatok társadalmi felelősségvállalása az új Európában“ címmel Brüsszelben.65 Rendezvényeket, akciókat a UNDP Magyarországon nem szervez, adományokat nem gyűjt, de szponzorokat keresnek. Az érdekgazdákat közvetlenül is megkeresik, hogy megnyerjék támogatásukat. Hiszen a siker kulcsa éppen az, hogy megtalálják, az illetőnek milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy bekapcsolódjon egy programba. Sajtófigyelést folyamatosan végeznek, a 2006. júl. 1. 2007. jún. 30. közti időszakban Kiss Krisztina szerint kb. húsz cikk jelent meg róluk, de kapcsolatuk nem rendszeres a sajtóval. Interjúalanyom a nyomtatott sajtót elavultnak tartja, inkább az elektronikus médiára támaszkodik.
64
Győri Zsuzsanna: Tanulmány a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról Magyarországon 2007, ENSZ Fejlesztési Programja, 2007 Dunaszerdahely, Szlovákia, 2007. Letölthető lesz az alábbi honlapról: http://www.acceleratingcsr.eu/en/articles 65 • Launch of European Synthesis Report in –Regional Conference for business and stakeholders "CSR in the New Europe: challenges and solutions" " http://www.acceleratingcsr.eu/en/news/view/?id=120 2007.08.16 10:48
41
Milyen a UNDP együttműködése egyéb hazai szervezetekkel? A civil szervezetekkel nagyon jó az együttműködésük, rengeteggel kitűnő kapcsolatuk van, így például az Autonómia Alapítvány, Levegő Munkacsoport, Tudatos Vásárlók Egyesülete aktívan részt vesz programjaik lebonyolításában. Stratégiájuk, hogy minél inkább bevonják a civil szervezeteket munkájukba. A HBLF (Hungarian Business Leader Fórum) is aktívan részt vett a Global Compacthoz kapcsolódó események szervezésében, így a roma tanulmány bemutatóján is. Az országos és helyi hatóságokkal is kitűnő az együttműködésük, stratégiai céljuk, hogy a helyi hatóságokat bevonják munkájukba, hiszen csak így lehet sikeres egy projekt. Jó a kapcsolatuk a Miniszterelnöki Hivatallal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, stb. A helyi programokba pedig az önkormányzatokat igyekeznek minél inkább bevonni, amire jó példa a Cserehát program vagy a közszféra energiafogyasztását átalakítani szándékozó projekt. A vizsgált időszak mindegyik kommunikációs eseményét az illetékes minisztériummal közösen szervezték. A magyarországi ENSZ szervezetekkel nagyon jó a kapcsolatuk, az ILO-val több Global Compacthoz vagy CSR-hoz kapcsolódó rendezvényt együtt szerveztek. Kiss Krisztina szerint az ENSZ-reform kimenetele attól függ, hogy mi az eredménye a tesztnek pilot országokban. Teljesen logikus, ésszerű volna egy ENSZ reform. A Világbank mátrix rendszerét követve kellene átalakítani a világszervezetet: régiókra, országokra bontani, s aztán az ország-koordinátorok vennék fel az ágazati szakembereket. Az erőforrások minél hatékonyabb felhasználása szempontjából nagyon fontos volna a hatékony koordináció. Összefoglalva: a UNDP rendkívül sikeres magyarországi tevékenységének titka az involválás, az, hogy programjaikba igyekeznek bevonni az illetékes hatóságokat, civil szervezeteket, az üzleti szféra szereplőit, mindenkit, aki az adott kérdésben tenni tud. Nem központilag irányított projektekkel dolgoznak, hanem mindig igyekeznek megtalálni a helyi érdekgazdákat, aki a legtöbbet tehetnek. Az elköteleződés, a tulajdonosi szemlélet kulcsfontosságú minden program sikere szempontjából. Nem ráerőltetni kell egy projektet a résztvevőkre, hanem megtalálni, miért érdeke részt venni, hogy utána önállóan dolgozzon, s a UNDP feladata inkább a koordinálás és a felügyelet legyen. S ez a sikeres kommunikáció titka is, hiszen, ha maga a program nem sikeres, kommunikációja sem lehet sikeres.
42
UNHCR: United Nations High Commissioner for Refugees A UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága státusza szerint „ENSZ közgyűlés kiegészítő szervezete (tehát nem szakosított intézmény), kettős feladatot lát el: nemzetközi védelmet biztosít a menekülteknek, és helyzetük tartós megoldásán fáradozik. Hármas stratégiát alakított ki: megelőzés, sürgősségi segélyezés és megoldások keresésének területén”.66 Budapesti Regionális Képviselete alá négy ország tartozik: Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország. Az iroda létszáma 15 fő, ebből kettő kommunikációs szakember. Az interjú egyikükkel, Szobolits Andreával készült. A képviselet éves kommunikációs költségkerete 108.300 USD, vagyis 19,5 millió Ft országonként. A UNHCR küldetése az angol weblap szerint, hogy biztosítsa a menekültek jogait és jólétét. A UNHCR azért dolgozik, hogy biztosítsa mindenki jogát, hogy menedéket keressen, hogy biztos menedékre leljen egy másik országban, hogy ott letelepedhessen vagy önként hazatérhessen.67 A Budapesti Képviselet 2006-2007-ben az alábbi négy prioritásra koncentrált Szobolits Andrea szerint: 1. Garantálni, hogy a menekültek bejuthassanak a négy ország területére, 2. hozzáférjenek a hatékony és igazságos menekültügyi eljáráshoz, 3. megfelelő ellátásban és lakhatási körülményekben részesüljenek, 4. megvalósuljon a menekültek helyi integrációja. A képviselet kommunikációs stratégiája ezen időszakra e négy cél támogatása sajtókapcsolatokkal, lobbizással, kiadványokon és rendezvényeken keresztül. Célcsoportjuk az általános közvélemény, civil szervezetek és lobbizás esetében a döntéshozók: kormány, parlamenti képviselők. Indikátorként Szobolits Andrea a sajtómegjelenések számát és gyakoriságát jelölte meg, hiszen kvalitatív alapon nehéz mérni a szervezet eredményességét.
66
Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. 2. Átdolgozott kiadás, Budapest, Aula, 2005. 431. old. A dolgozatíró fordításában rövidítve. UNHCR Basic Facts: http://www.unhcr.org/basics.html 2007. 09. 12. 15:21 67
43
2006. júl. 1. - 2007. jún. 30. közti időszak főbb kommunikációs eseményei Ezen időszakban a UNHCR számos rendezvényt szervezett: •
2006. aug.: részt vettek a Szigetfesztiválon.
•
2006. okt.: Refugees magazin magyar nyelvű, az 56-os menekültekről szóló számát terjesztették a forradalom 50. évfordulójának alkalmából
•
2006. okt.: Corvin közben interaktív kiállítással mutatták be hogyan segítette a UNHCR az 56-os menekülteket.
•
2006. nov.: Létrehoztak egy regionális fotóarchívumot. Egy fotós képeket készített négy ország menekültjeiről, ebből készült az archívum.
•
2007. febr.: Menedék díjátadó ünnepséget rendeztek. A díjat minden évben kiosztják olyan szervezeteknek ill. magánszemélyeknek, akik sokat tettek a menekültekért.
•
2007. jan.: Megkezdődött az öt nyelvű regionális weboldal fejlesztése.
•
2007. márc.: Megjelent a Borderlines c. regionális hírlevél.
•
2007. ápr.: Sajtólátogatást szerveztek újságíróknak a debreceni menekülttáborba és a nyírbátori idegenrendészeti fogdába.
•
2007. jún.: Médiakampányt indítottak a Menedék Migránsokat Segítő Egyesülettel és az Artemisszió Alapítvánnyal közösen „Figyelj rá, adhat neked!” címmel.
•
2007. jún. 16.: Debrecenben szabadtéri családi napot tartottak a Menedék Migránsokat Segítő Egyesülettel és az Artemisszió Alapítvánnyal közösen a Nemzetközi Menekültnap alkalmából.
•
2007. jún. 19.: Sajtótájékoztató volt a Parlamentben az „Állampolgárság és hontalanság” c. képviselőknek szóló kézikönyv megjelenése alkalmából.
44
Szobolits Andrea ezek közül az 56-os médiakampányt tartotta a legsikeresebbnek. Ennek során lefordították a genfi központ
által
kiadott
Refugees magazin 2006. 3. számát, amely az 56-os menekültekről vannak
szól,
most.
olvashatók
hol
Interjúk
benne
többek
közt Ágota Kristóffal, svájci regényíróval vagy Andrew Grove-val
az
Intel
társalapítóival, akik mind 56-os menekültek voltak. A lapot
sok
korabeli
fotó
díszítette. Kreatív, igényes magazint készítettek, amit kb. 2000 olvasóhoz juttattak el
személyesen
rendezvényeiken, postán.
illetve
Szobolits
legkevésbé debreceni
a Andrea
sikeresnek családi
a
napot
tartotta, mivel rossz volt a helyszín:
az
pillanatban
a
utolsó városháza
mégsem járult hozzá, hogy megkapják a Főteret, és ezért Pedig
kevesen
jöttek
rendkívül
el.
gazdag
programkínálat volt: Gryllus Vilmos világzenei Ábra 13 A Menekültek Világnapján rendezett debreceni családi nap
kongatanítás,
plakátja
kiállítások,
és
balkáni koncertek, hennafestés,
filmvetítések, 45
színházi előadás.68 2007. augusztusában ismét részt vesznek a Sziget Fesztiválon. Interjúalanyom a 2006. júl. 1. 2007. jún. 30. közti időszakot kommunikációs szempontból sikeresnek tartja, főként anyagi lehetőségeikhez képest.
A UNHCR által alkalmazott kommunikációs eszközök A UNHCR a kommunikációs eszközök rendkívül széles skáláját alkalmazza, melyet ők is szeretnek egy világnap köré csoportosítani, amikor is egy komplex és intenzív kampány révén hívják fel a közvélemény figyelmét a menekültek problémáira. Maga a kampány struktúrája is érdekes volt, hiszen nem a UNHCR irányította a kampányt, erre kevés volt a rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrás, hanem egy pályázatot hirdetett négy országban a Menekültek Világnapja megünneplésére, mindenhol 7,500 USD-t lehetett elnyerni. Magyarországon ezt két civil szervezet, Menedék Egyesület és az Artemisszió Alapítvány nyerte meg. A UNHCR által biztosított pénzhez a két szervezet még kiegészítő forrást is kapott az uniós EQUAL programtól, s ebből bonyolították le a két hónapos médiakampányt és záróeseményeként debreceni családi napot. A kampány során negyvenezer freecardot nyomtak, 65 darab
city-light
posztert
helyeztek
ki
országszerte
a
Ábra 14 Figyelj rá! Kampány
buszmegállókba és 16 fizetett hirdetés jelent meg országos és
weblapja
megyei napilapokban a debreceni Menekültnap programjáról.
(Bár fizetni keveset tudnak, ezért a UNHCR olyan lapokban hirdet általában, ahol ingyen vagy jelentős engedménnyel jelenhet meg. Ilyen például a Pesti Est vagy Exit, ahol a szokásos tarifa 10%-t kérik tőlük.) A kampány weblapjának ismertetése szerint: „A kampány célja a menekültek integrációjának az elősegítése, a diszkrimináció és az elutasítás csökkentése. A kampány a sokféleség fontosságára és a migrációból származó értékekre hívja fel a figyelmet. A kampányanyagokat különböző napilapokban, program magazinokban, hetilapokban, „freecard”-on,
„city-light”
poszteren
jelentetjük
www.menedek.hu/figyeljra linkre kattintva is.”
69
meg,
valamint
megnézhetők
a
A médiakampányban, így a plakátokon is
68
Menekültek Világnapja Debrecen 2007. június 6 - 16. Program az Artemisszió Alapiítvány honlapján: http://www.artemisszio.hu/hirek46.htm 2007. 09. 17. 13:54 Mészáros Attila, Cs: Figyelj Rá – Adhat Neked! Forrás: Menedék Egyesület honlapja: http://menedek.ispman.hu/hu/node/1139, 2007. júl. 16. 69
46
különböző menekültek történetei szerepeltek, akik letelepedtek Magyarországon, s otthonról hozott kultúrájukkal a mi életünket gazdagítják. Az egyik történet például a raszta fonásról szól, a másik a pakisztáni buszdíszítésről, a harmadik pedig a kongadobokról. A Figyelj rá! kampány történetei a weboldalon is olvashatóak voltak. A közönségkommunikációs kampány célja tehát a tudatformálás volt, a hagyományosan intoleráns magyar társadalom „érzékenyítése”. A médiakampány mellett egy attól függetlenül elkészült társadalmi célú reklámszpotot (30 mp) is bemutatott hazánkban a UNHCR (ebben az MTV, a TV2 és a Duna TV volt partnere). A filmet a BBDO nevű kanadai reklámcég készített ingyen, s mellyel díjat is nyertek mint a leginnovatívabb társadalmi célú reklám. A rendkívül élethű animációs filmben egy csigát csipesszel kitépnek a házából. A felirat szerint: „Ha zavar, hogy egy csigát elszakítanak a házától - tudd, hogy ugyanez történt 19 millió emberrel”. A film szándékosan lett ilyen sokkoló, hiszen célja a közvélemény felrázása volt. Számos tiltakozó vagy felháborodott visszajelzést is kaptak. A közönséginformációs kampány szervezése tehát jól példázza, hogy civil szervezetek és az üzleti szféra bevonásával viszonylag kis pénzből is lehet jó kampányt vezetni, ha a résztvevők involválása, bevonása sikerül. A Budapesti Képviselet általában a genfi központtól kapja a plakátokat, zászlókat, stb., de az is előfordult, hogy egy magyarországi gyermekrajzpályázat legsikerültebb rajzait posztereken kinyomtatták. Ajándéktárgyakat ritkán szoktak csináltatni, de például a Sziget Fesztiválra már gyártattak pólókat vagy táskákat. 2007. szeptemberében elkészült öt nyelvű regionális weboldaluk, mely http://unhcr-rrbp.org/ címen található. Itt olvashatóak a budapesti iroda aktuális kiadványai, hírei, sajtóközleményei, s a témába vágó jogszabályok. A regionális oldalra azonban csak olyan cikkek kerülhetnek fel, amik a központ oldalán is megtalálhatók. A Refugees c. hírlevél genfi kiadású, de az 56-os menekültekről szóló számot magyarra is lefordították. Elindították azonban saját regionális, angol nyelvű hírlevelüket Borderlines címmel, amiből évente 3-4 számot terveznek. Ebből 500 példányt nyomtattak, elektronikusan pedig ezer címzettnek küldték el. Kiadványaik is vannak, idén például az „Állampolgárság és hontalanság: Kézikönyv parlamenti képviselőknek”70 címmel adtak ki egy könyvecskét, amelynek célja annak előmozdítása, hogy Magyarország is csatlakozzon egy hontalanságról szóló egyezményhez. A UNHCR tehát viszonylag kevés könyvet ad ki, s azok is inkább
70
Állampolgárság és hontalanság: Kézikönyv parlamenti képviselőknek. Budapest, UNHCR, 2007. http://www.unhcr-rrbp.org/hungary/images/stories/pdf/statelessness_handbook_hun.pdf 2007. 09. 17. 14:08
47
valami praktikus cél szolgálnak, a most említett is tekinthető lobbi eszköznek. Ennek megfelelően könyvtáruk sincsen. Évente maximum négy sajtóközleményt adnak ki magyar nyelven: minden évben egyet a Menedék-díjról, ezen kívül a vizsgált időszakban egy statisztikai jelentésről is közöltek ismertetést, ill. bejelentették, hogy Genfből Budapestre költözik a szervezet adminisztrációs és szolgáltató központja. Sajtótájékoztatót ezen időszakban kettőt tartottak, egyet 2006. nyarán, amikor az általuk támogatott African Stars nevű focicsapat megnyerte az Antirasszista világkupát, a másikat pedig 2007. jún. 19.-én a Parlamentben tartották az „Állampolgárság és hontalanság” c. képviselőknek szóló kézikönyv megjelenése alkalmából. Kerekasztal-beszélgetést is szoktak szervezni, egyik témája például a menekültek integrációja volt, konferenciát azonban csak ritkán, az elmúlt nyolc évben csak kettő volt. Kiállítást is többet rendeztek, 2006. októberében a Corvin közben interaktív kiállításon mutatták be, hogyan segítette a UNHCR az 56-os menekülteket. A Menekültek Világnapján is több fotókiállítás volt, 56-os menekültekről, afrikai, ázsiai
menekülttáborokról,
ill.
2007.
jún.
4-15.
közt:
„Menekültsorsok: A Debreceni Befogadó Állomáson lakók mindennapjai” címmel Hajnal László Endre fotográfus és menedékkérők által készített fotókat láthatta a közönség. Menekültek Világnapja alkalmából minden évben rendeznek kulturális rendezvényeket, családi napokat, ahol a menekültekkel lehet találkozni, megismerni kultúrájukat koncertek, színdarabok, filmek, stb. segítségével. A Sziget Fesztiválon is rendszeresen Ábra 15 Afrofonás a
szerepelnek a civilek közt: menekültnapi kvízen pólót nyerhetnek a
Figyelj rá! kampányból
betérők, menekültek hajat fonnak, hennáznak vagy gyöngyöt
fűznek. Mindez népszerű szokott lenni, afrikai hajfonást sokan kipróbálják. Az African Stars nevű menekültekből álló focicsapatot támogatják, de nem pénzzel, hanem erkölcsi támogatást nyújtanak nekik támogató levelekkel, stb. A UNHCR alkalmaz jószolgálati nagyköveteket, a leghíresebb Angelina Jolie, de Magyarországon nincs ilyen. Adományokat nem gyűjtenek (bár a központi weblapon keresztül lehet adományozni), személyesen, telefonon vagy levélben nem szokták megkeresni célcsoportjuk tagjait, kivétel képez, amikor országgyűlési képviselőknél lobbiznak, hogy Magyarország csatlakozzon egy hontalanságról szóló egyezményhez. Sajtófigyelést alkalmilag szoktak végezni, rendezvények vagy médiakampányok után rendelnek sajtófigyelést az Observertől. Szobolits Andrea szerint az újságírók érdektelenek a 48
menekültügy iránt, nehéz őket motiválni. Ezért is szerveztek 2007. áprilisában sajtólátogatást az újságíróknak a debreceni menekülttáborba és a nyírbátori idegenrendészeti fogdába, hogy közvetlen közelről érzékeljék a menekültek problémáit. Sajtómegjelenésükről nincs pontos statisztika.
A UNHCR együttműködése egyéb szervezetekkel Kapcsolatuk a civil szervezetekkel kitűnő. Stratégiai partnereik a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, Magyar Helsinki Bizottság, egyéb együttműködő partnereik: Cordelia Alapítvány, Artemisszió Alapítvány. Kommunikációs rendezvényt ugyanezekkel szoktak szervezni, de rajtuk kívül még a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a Református Menekültmisszió is részt vett a Menekültek Világnapján. Hatóságok közül stratégiai partnerük az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és testületei (hozzájuk tartoznak a menekültügyek), ezen kívül jó az együttműködés az Oktatási Minisztériummal, ahol a UNHCR tagja a Migráns Oktatási Munkacsoportjának, ill. a Külügyminisztériummal, ahová mint ENSZ szervezet hozzá tartoznak. A parlamenti sajtótájékoztatót az Országgyűlés Külügyi Hivatalával közösen szervezték. Régebben a Menekültnapon is szoktak sajtótájékoztatókat szervezni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal együtt¸ de mivel az újságírók inkább csak a minisztert kérdezték egyéb témákról, ezért erről az utóbbi időben lemondtak. A Budapesten székelő nemzetközi szervezetekkel szoros stratégiai együttműködés alakult ki biztonsági kérdésekben, személyzeti és humán-erőforrás gazdálkodási ügyekben, részt vesznek egymás rendezvényein, azonban közösen eddig semmit sem szerveztek (bár UNICEF játszósarok volt Debrecenben). Szobolits Andrea szerint az ENSZ reformját nem lenne könnyű megvalósítani, túlságosan is specializáltak az egyes szervezetek. Összefoglalva: a UNHCR stratégiai céljának tartja a közvélemény és a sajtó tudatformálását, hogy befogadóbbak legyünk a menekültek iránt, így is segítik a menekültek jobb beilleszkedését. Éppen azért nagyobb hangsúlyt fektetnek a kommunikációra, külön kommunikációs költségvetésük van, két kommunikációs szakembert is foglalkoztatnak. Igyekeznek minél változatosabb kommunikációs eszközöket használni, melyek célja, hogy minél többen, minél közelebbről megismerjék a menekültek sorsát, s elfogadják őket. Mivel a rendelkezésre álló pénz ahhoz nagyon kevés, hogy üzleti alapon dolgozzanak, ezért ahol lehet, bevonják munkájukba a civil szervezeteket és üzleti szféra tagjait, s igyekeznek kihasználni minden olyan eseményt, ahol viszonylag kevés anyagi ráfordítással közel kerülhetnek a célcsoportjukhoz. Ilyen például a Sziget Fesztivál, ahol civilek korábban ingyen, illetve 200749
től kedvezményes jegyáron kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, ha programjukat elfogadják a szervezők.
IOM: International Organization for Migration A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nem ENSZ szervezet, „bár természetesen együttműködik az ENSZ-szel és a Menekültügyi Főbiztossággal is.”71 Az IOM
Törölt: tárgyalások
szolgáltatásokat és tanácsokat nyújt kormányoknak és migránsoknak, hogy elősegítse a mindenki hasznára váló rendezett és humánus migrációt. Célja, a nemzetközi együttműködés megvalósítása migrációs kérdésekben, hogy praktikus megoldásokat találjanak a migrációs problémákra, humanitárius segítséget nyújtson a rászoruló migránsoknak, beleérve e menekülteket és a hazájukban elmozdítottakat (internally displaced people).72 Budapesten a Közép- és Dél-Kelet-Európai Regionális Misszió székel, amely alá 13 ország tartozik Albániától Lengyelországig. A Budapesti Irodában 18 fő dolgozik, kommunikációs
Megjegyzés [m1]: Felsorolná m pontosan a 13 országot
szakember kifejezetten nincs, csak kommunikációs focal point, az interjú a budapesti iroda
Törölt: o
focal pontjával és projekt menedzserével, Lázár Mónikával készült. Az IOM csak bizonyos esetekben alkalmaz külön média szakembert egy irodában, pl. ha valamilyen nagy projekt kerül kivitelezésre, egyébként focal pointok hálózata működik. Külön email listájuk van, hetente kétszer megkapják a sajtóközleményeket, évente kétszer pedig kommunikációs tréninget tartanak nekik, ahol gyakorolják, hogy például mit válaszoljanak bizonyos interjú kérdésekre. Az iroda nem különített el kommunikációs büdzsét, az IOM projekt alapon dolgozik, a projektek költségvetésébe van beépítve a kommunikációra költhető keret. Nincs egységes előírás, hogy mennyit költhetnek médiára, ez az adott donoroktól függ, az európai
Törölt: ság.
uniós projektekben például nagy hangsúlyt kap a nyilvánosság. Az IOM részletes stratégiát dolgozott ki Magyarországra a 2006-2007-es időszakra73, két információs kampányt is megjelentet a stratégia. Az egyik az 1999 óta folyó nemzeti és közösségi szintű figyelemfelhívó és érzékenységre nevelő kampány folytatása, amely egyrészt a közvéleményt, másrészről pedig a veszélyeztetett csoportokat célozza meg. A másik célja pedig a közvélemény figyelmének felhívása az emberkereskedelem keresleti oldalára. A 2006-2007-es stratégia részét képezi továbbá a magyar állampolgárok Európai Uniós
71
Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. 2. Átdolgozott kiadás, Budapest, Aula, 2005. 434. old. 72 Dolgozatíró fordítása: About IOM http://www.iom.int/jahia/Jahia/pid/2 2007. 09. 12. 15:42 73 Migration Management in Central and Eastern Europe. IOM strategy and objectives 2006-2007., IOM, Budapest, 2006.
50
Törölt: Ennek részét képezi Törölt: ,
munkavállalásának elősegítése és a magyarországi legális bevándorlók integrációjának elősegítése a magyar munkaerőpiacra.
74
Az IOM-nek Magyarországon jelenleg nem folyik
olyan projektje, amely az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Programjaihoz kapcsolódik, külön kommunikációs stratégiája nincsen, csak projektekre lebontva.
Törölt: kivitelez Törölt: et Törölt: nem k Törölt: Törölt: az ENSZ Milleniumi Fejlesztési Programjaihoz
A 2006. júl. 1. - 2007. jún. 30. közti időszak kommunikációs eseményei
Magyarországi kampány a nőkereskedelem megelőzéséért: Ne dőlj be!
Ábra 16 Ne dőlj be! kampány információs kártyája
A Budapesti Iroda célcsoportjai az adott projekt célcsoportjai, így például az 1999 óta több részletben futó „Magyarországi kampány a nőkereskedelem megelőzéséért” c. kampány célcsoportjai a nőkereskedelem potencionális áldozatai és a magyar kormánytisztviselők. A program célja ugyanis az, hogy „mind a magyar nők, mind az illetékes hatóságok kiterjedtebb ismeretekkel rendelkezzenek a nőkereskedelem veszélyeiről. A program arra törekszik, hogy megelőzze a Magyarországról induló, a Magyarországra irányuló, illetve az országon keresztül történő nőkereskedelmet.”75 Az 1999. októbere és 2000. szeptembere közt zajló kampány összköltségvetése 268,933 Euro volt.76. Minden kampány előtt és után végeztetnek független szakértőkkel felmérést: előtte készül egy előzetes tanulmány, amely alapján felállítják a kommunikációs stratégiát, meghatározzák az indikátorokat, megtervezik
74
Migration Management in Central and Eastern Europe i. m. 32. old. IOM Információs Kampányok. Magyarországi Kampány a Nőkereskedelem megelőzéséért. Végső beszámoló 1999. október - 2000. szeptember. IOM, [Budapest, 2000.] 3. old. A kampány elemzése jórészt ezen a beszámolón alapszik 76 IOM Információs Kampányok. Magyarországi Kampány a Nőkereskedelem megelőzéséért. i.m. belső borító 75
51
információs kampányt, utána pedig egy hatáselemzést csináltatnak, amely kimutatja, hogy a program milyen mértékben teljesítette céljait, eljutott-e célcsoportjához. A nőkereskedelem elleni kampány előtt például 3 hónapos kutatást végeztek, köztük közvélemény-kutatást fiatal lányok és tanárok körében, valamint olvasói és nézői közvélemény-kutatást, médiaelemzést, fókuszcsoportos interjúkat készítettek és tanulmányozták a kormányszervezetek beszámolóit. Ez alapján választották ki a kampány fő célcsoportjait: 14 és 23 év közötti nők, akik közül különösen veszélyeztettek az intézetben nevelkedők és a prostituáltak, további célcsoport, akik válaszolnának külföldi álláshirdetésekre, s nincs semmilyen információjuk ennek veszélyeiről, ill. a középiskolások. A kutatás alapján meghatározták: •
a kampány fő üzenetét,
•
a kampány stratégiáját,
•
a kampány kommunikációs stratégiáját,
•
az alkalmazandó médiamixet,
•
a fő civil partnereket.
A kampány szlogenje „Ne dőlj be!” ami egyszerű, könnyen megjegyezhető, de nem túl sokkoló (ezt preferálták a veszélyeztettet nők), s jól kiegészíti az eleső nő képe. A szlogen és
Törölt: sokkoló
a projekt segélyvonala az összes kampányanyagon megtalálható, s jól azonosítható dizájnt terveztettek hozzá. A projekt kommunikációs stratégiájának fő eleme a terjesztés formájának kiválasztása volt: a tömegkommunikációs és informális csatornák közül a takarékos és hatékony formák kerültek kiválasztásra, valamit azok, amelyeket a célcsoport leginkább preferált, mint például: •
Telefonos segélyvonal (a NANE egyesület működtette 1999-2000-ben)
•
Poszterek
•
Képregény-füzetek (célcsoport ezt részesítette előnyben)
•
Képregények népszerű női magazinokban.
•
Információs kártyák, ingyenes képeslapok, melyeket szórakozóhelyeken és bárokban terjesztettek
•
Társadalmi célú hirdetések az összes célcsoport által olvasott újságokban (pl. a Pesti Estben), tv-ben, rádióban
•
Oktatófilmek középiskolásoknak
•
Rádióműsorok
•
Rendszeresen megjelenő cikkek népszerű ifjúsági és női magazinokban 52
Törölt: a
Ábra 17 Ne dőlj be! képregényújság
•
Dokumentumfilmek oktatóknak és kormánytisztviselőknek
•
Újsághirdetések a munkát ajánló hirdetések tőszomszédságában
•
Kampány weboldal
•
Belügyi Szemle különszámban foglalkozott a nőkereskedelemmel
•
Tréningek és szemináriumok: oktatóknak, intézeti gondozottaknak, roma közösségeknek, újságíróknak, rendőrségi alkalmazottaknak
A kampányanyagok elkészítésével mindig médiaügynökségeket bíznak meg, a terjesztésbe pedig a tömegkommunikációs csatornákon kívül bevonják a kormányzati hivatalokat és civil szervezeteket is. „Az IOM mindig is próbálkozott azzal, hogy kommunikációs stratégiája megvalósításához egyaránt alkalmazzon tömegkommunikációs és informális csatornákat
53
Törölt: t
annak érdekében, hogy a program üzenete eljusson közönségéhez”77 Hiszen a direkt terjesztés nem csak olcsóbb, hanem, ha jól megszervezik, célzottabb is lehet. Így például részt vett a terjesztésben a határőrség (határátkelőhelyeken is kitették az információs anyagokat), gyámügy és a rendőrség. A kampány médiapartnere 2004-ben pedig az Est Média volt, a Pesti Est kiadója78, aki részt vett a kampányanyagok tervezésében, kivitelezésében, s részben saját hálózatában terjesztette őket szórakozóhelyeken, ifjúsági központokban, mozikban, színházakban,79 és hirdetések közzétételével is hozzájárult a sikerhez. A kampány több szakaszban folyt 1999 óta, a szlogen ugyanaz maradt, de a vizuális anyag módosult, a 20062007-es változat színvilága kék lett. Kezdetben a tömegkommunikációs eszközökön volt a
Törölt: i Törölt: szolidabb lett
hangsúly, mert korlátozott volt a helyi támogatás és a vidéki infrastruktúra fejletlenebb volt. Később ezek az eszközök kiegészültek újabb formákkal is: promóciós anyagokat gyártottak, amire rányomtatták a segélyvonal számát. A Ferihegyi 1-es és 2-es terminálon a check-in pult fölött is elhelyezték a kampány hirdetését és telefonszámát, (Ferihegy 1 tekintetében kiemelendő, hogy a munkát keresők gyakran választják az olcsó fapados járatokat, így ők is feljegyezhetik a segélyhívó számot). A 2006-2007-es év újdonsága pedig a Volánbuszok tv 80
készülékein vetített társadalmi célú hirdetés volt Powerpoint slideshow formájában , amely a
Törölt: o Törölt: o Törölt: pédául mobiltelefontartókat osztogattak, amire rányomtatták a segélyvonal számát. Törölt: reptéren, Törölt: hiszen a Törölt: ka
vidéki fiatalokat célozta meg. Az emberkereskedelem elleni spot filmjük idén elég kevés csatornán futott le, de a VIASAT 3-on játszott kényszerprostituáltakról szóló sorozat előtt levetítették. Az egyes kampányszakaszokat mindig részletes hatáselemzés követte, az 19992000-es induló kampány után például a következőket vizsgálták sajtófigyelés, egyéni interjúk és közvélemény-kutatás keretében:
77
Magyarországi Kampány a Nőkereskedelem megelőzéséért. Végső beszámoló 1999. október - 2000. szeptember. i. m.28. old. 78 Est Média - egységes TCR policy-t alakított ki. Médiainfo http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=4506 2007. 09. 13. 16:42 79 IOM Budapest. Counter-Trafficking Programme Unit 2003-2004. IOM, Budapest, év nélkül 12. old. 80 The link. IOM in Central and South Eastern Europe. 3. szám 2007 szept. http://www.iom.hu/PDFs/LINK%203%20-%20September%202007.pdf
54
Formázott: Lábjegyzet Törölt: (CSR –ra gondolsz???? Vagy TCH-ra)
Ábra 18 A Ne dőlj be! kampány 2007-es képeslapja
•
A médiában való szereplés minőségi és mennyiségi mutatóit a kampány előtt és után.
•
Eljutott-e az információ a célcsoporthoz?
•
Növekedett-e a célcsoport tájékozottsága aaz emberkereskedelem rizikófaktoraival kapcsolatban?
•
Hogy változott az emberkereskedelemről alkotott kép a köztudatban?
•
Változott-e a hozzáállás a külföldi munkához?
Az elemzés kimutatta, hogy az egyik közelről megfigyelt célcsoport, a középiskolások körében a megkérdezettek 50%-a hallott már a nőkereskedelem vagy a kényszerprostitúció problémájáról, s ismerte az IOM kampányanyagának valamelyikét. Ez pedig jobb, mint a marketing és reklám ipar területén szokásos 25-30%-os hatásfok.81 Jelentősen nőtt a médiában való szereplés, a vidéken megjelenő napilapok például 70%-kal több cikket jelentettek meg a nőkereskedelemről, mint a kampány előtt. „A hatásvizsgálat felfedte, hogy a kampány maradandó nyomokat hagyott. A megkérdezettek jelentős aránya (36-46% között) vissza tudott emlékezni arra, hogy már hallott vagy látott emberkereskedelem módszereivel és következményeivel kapcsolatos információt.”82 A célcsoport tagjai különösen hatékonynak ítélték a képregény-füzetet, a videóhirdetéseket és az oktatófilmet. Változott a külföldi
81
Magyarországi Kampány a Nőkereskedelem megelőzéséért. Végső beszámoló 1999. október - 2000. szeptember. i. m. 21. old. Magyarországi Kampány a Nőkereskedelem megelőzéséért. Végső beszámoló 1999. október - 2000. szeptember. i. m.22. old.
82
55
munkához való hozzáállás is. Az Expressz, a legnagyobb hirdetési újság, ahol külföldi erotikus munkára toboroznak, tájékozatta olvasóit, hogy nem vállalnak felelősséget a megjelenő hirdetésekért. A hatásvizsgálat során is kiderült, hogy a célcsoport és a közvélemény körében a megkérdezettek „72%-a részesítette előnyben az információterjesztést a szükséges, ámde sokkal kevésbé hatékony hatósági beavatkozásokkal szemben.”83 Ezen időszak másik jelentős projektje az Európai Unió Bizottsága által finanszírozott munkaerőpiaci migrációs kutatóprogram84, amely 2007. novemberig tart és a célja, hogy a résztvevő országokban folytatott kutatás alapján felmérje a munkaerő migráció jelenlegi trendjeit. A média focal point ezen időszakban az emberkereskedelem elleni 2007. márciusa és májusa közt zajló információs és érzékenységre nevelő kampányukat tekintette a legsikeresebbnek, mert a médiafelmérés kimutatta, hogy bár 1999-ben még nehézségeik voltak ezzel, idén az összes
szóróanyaguk
eljutott
vidékre:
Volánbuszokba,
bevásárlóközpontokba,
klubpromócióval éjszakai szórakozóhelyekre. Mivel mindkét programjuk jó eredményeket ért el, ezért ezt az időszakot interjúalanyom sikeresnek értékelte. 2007. év 2. felében terveznek elindítani egy új kampányt, mely az emberkereskedelem elleni küzdelemben most először a keresleti oldalt fogja megcélozni. Ekkor zárul a munkaerő-migrációs projekt is, ezen alkalomból egy záró konferenciát is terveznek.
Törölt: volt Törölt: melynek célja a magyar állampolgárok Európai Uniós munkavállalásának elősegítése és a magyarországi legális bevándorlók integrációjának elősegítése a magyar munkaerőpiacra Törölt: Az információs kampány célja az volt, hogy a lehetséges munkavállalók legyenek tisztában, milyen feltételeknek kell megfelelniük a külföldi munkavállaláshoz. Itt is végeztek a kampány előtt és után kérdőíves felmérést, hiszen az unióban a mérhető eredmény követelmény. Ezen kutatás alapján a 25 és 40 év közti diplomások és szakiskolások tekinthetőek mobilisnak, ezért ők voltak a kampány célcsoportjai továbbá az általános közvélemény
Formázott: Kiemelt Törölt: . ¶ Lázár Mónika
Formázott: Kiemelt Törölt: Törölt: fog indulni
Az IOM által Magyarországon használt kommunikációs eszközök
Törölt: indulását
Mint a „Ne dőlj be!” kampány áttekintéséből kiderült, az IOM a kommunikációs eszközök rendkívül széles skáláját alkalmazza, köztük kevésbé elterjedt eszközöket, csatornákat is
Törölt: „Lehetne a te lányod is!” szlogennel Törölt: ,
használ a célcsoport eléréséhez (képregények, check-in pult feletti hirdetések a reptéren, slideshow a Volánbuszokon). A fizetett hirdetés minden válfaját alkalmazzák: készítettek már reklámot, ellen reklámot vagy társadalmi célú hirdetést újságban, rádióban és tévében. Általában két-három hónapos masszív kampányokat szoktak szervezni, ez év márciusmájusában a Ne dőlj be! kampány futott, hirdettek a Pesti Estben, vidéki lapokban, Nők Lapjában, Maximában. Óriásplakát-kampánynak tekinthető a reptéri hirdetés, de 2003-2004ben például kilenc vidéki városban helyeztek ki óriásplakátokat vasútállomások és
83
Magyarországi Kampány a Nőkereskedelem megelőzéséért. Végső beszámoló 1999. október - 2000. szeptember. i. m.24. old. Projekt címe: European Cooperation in Labour Migration: Search for Best Practices. További onfo: http://www.iom.hu/regprojects/fm_active.html 2007. 09. 14. 15:48 84
56
Törölt: csináltak
buszpályaudvarok
mellett.
Minden
kampánynak
van
saját
posztere,
amelyeket
szórakozóhelyek WC-iben, határátkelőhelyeken vagy egyetemeken, főiskolákban helyeztek el, az idei A4-es formátumban készült. Készítenek ajándéktárgyakat is, például mobiltartót, amin a segélyvonal száma olvasható. Az iroda honlapja a www.iom.hu címen található, ami főként angol nyelvű, de néhány magyar nyelvű kiadvány is elérhető rajta. Főként a programokról és a tevékenységükről tartalmaz információt, de kutatási anyagokat, kampányismertetőket is közzétesznek az Interneten. Az egyes kampányoknak általában külön weboldalt készíttetnek. Az Budapesti Iroda regionális hírlevelet is kiad The link címmel angol nyelven, amelyben a régióban folyó munkájukról tudósítanak évente kétszer, s amelyet minden partnerüknek elküldenek.85 Kiadványaik angol és magyar nyelvűek, ezek általában a futó projektekhez igazodnak, így Ne Dőlj be! címmel született egy kézikönyv ill. oktatási program tanároknak86, de általános jellegűeket is készítettek már, például kézikönyvet az emberkereskedelemről.87 Kiadványaikat általában a projekt résztvevőiknek terjesztik, majd a partnerszervezeteiknek. Könyvtárral is rendelkeznek, amely főleg az IOM kiadványait gyűjti.
Törölt: , kérésre bárkit fogadnak
Az IOM központja hetente kétszer bocsát ki angol nyelvű sajtóközleményt: egy template-t használva az összes iroda beküldi a híreit helyi eseményekről, amiből a központ kiválasztja a legjelentősebbeket. Ezeket néha magyarra is lefordítják. Sajtótájékoztatót ritkán tartanak, leginkább egy kiadvány vagy konferencia alkalmából. A konferenciáikra rendszeresen meghívják a sajtót, de volt olyan is, hogy egyetlen újságíró sem jelent meg, főleg, ha angol volt a konferencia nyelve. Kerekasztal-beszélgetés, kiállítás szervezése nem jellemző. Konferenciát a vizsgált időszakban egyet tartottak, 2007. június 11.-13-án a munkaerőmigrációs projekt kutatási eredményeiről.
88
Projektek keretein belül rengeteg rendezvényt
Törölt: t Törölt: kiállítást Törölt: t Törölt: nem igazán szoktak rendezni
szerveztek, például tréningeket; nevelőotthonokban, gyermekjóléti intézményekben tartottak
Törölt: .
előadásokat az emberkereskedelem veszélyeiről; a Sziget Fesztiválon is rendszeresen részt
Törölt: szerveztek
vesznek: aki kitölt egy kérdőívet az emberkereskedelemről ajándékot kap. Szponzorálni nem szoktak, jószolgálati nagyköveteket Magyarországon nem alkalmaznak, adományokat általában nem gyűjtenek, kivétel akad, a ghánai iroda , akik az IOM központi weboldalán gyűjtenek a kényszermunka céljából elrabolt gyerekek javára. Célcsoportjukat személyesen is megkeresik, ellátogattak vidékre, Nyíregyházára, Kaposvárra, Komáromba vagy Oroszlányba,
85
The link: IOM in Central and South-Eastern Europe. Regional Newsletter, Issue 2, April 2007, Issue 1, November 2006 http://www.iom.hu/AVR.html#avr 2007. 09. 14. 15:21 86 Dr. Forrai Judit: Ne dőlj be! Emberkereskedelem megelőzése. Középiskolai oktatási program. IOM 2004 Budapest 87 Handbook on Trafficking in Human Beings, 2004. 88 2007. június 11.-13.: Conference - European Cooperation in Labour Migration: Search for Best Practices
57
Törölt: egyetlen Törölt: z elhurcolt
ahol a szociális munkásoknak tartottak szemináriumokat. 2004-ben direkt mail kampányt is indítottak, információs csomagjaikat nevelőotthonoknak, iskoláknak, gyermekotthonoknak és határátkelőhelyeknek is elküldték.89 Egyéb kommunikációs eszközöket is alkalmaznak, például képregényt, ingyenes képeslapokat, infokártyát csináltattak. Sajtófigyelést a kampányok időszaka alatt rendszeresen végeztetnek az Observerrel, amit később értékelnek is. Kapcsolatuk a médiával jó, főleg a nyomtatott sajtóval. Kampányidőszakok alatt még a bulvársajtóban is megjelennek , ilyenkor reggeli rádiós vagy tv-s élőműsorokba is meghívják
Törölt: is be tudnak kerülni
őket. Civil szervezetekkel együttműködésük nagyon jó, mindig bevonják őket a projektek megvalósításába. A NANE egyesület működtette a telefonos segélyvonalat, a Civil Szigeten is velük szoktak egy sátorban szerepelni. Együttműködésük a helyi hatóságokkal szintén kiváló: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részt vett a munkaerő-migrációs konferenciájukon, a 2007-es Ne dőlj be! kampányt is ők finanszírozták, 2007-ben a minisztérium működtette a segélyvonalat, a rendőrség és a határőrség pedig szóróanyagaik terjesztésében vett részt. De van közös programjuk a Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal,
Külügyminisztériummal,
Egészségügyi
Minisztériummal
is.
Együttműködésük az magyarországi ENSZ szervezetekkel nagyon jó, a UNHCR-ral napi kapcsolatban vannak, az ILO-val pedig a munkaerő-migráció kapcsán dolgoznak együtt. Mindazonáltal közös kommunikációs eseményt nem szerveztek.
Összefoglalva Az IOM Magyarországon professzionális információs kampányokat szervez, melyeket külön kutatásokkal megterveznek, majd pedig hatáselemzéssel értékelik, hogy elérték-e céljaikat és a célcsoportot. A nemzetközi szervezetek gyakori problémája, hogy a projektek gyakran csak 2-3 évesek, ami alatt hosszú távú eredményt nehéz elérni. Ezért külön kiemelendő, hogy a nőkereskedelem elleni kampányukat 1999 óta többször is megismételték különböző donorok segítségével, amire újabb és újabb programokkal, pályázatokkal tudatosan készültek. A kezdeti
eszközök
kiegészültek
újabbakkal
(reptér,
Volánbusz).
Célzottabb
kampányeszközökkel el tudták érni a vidéki célcsoportot is, vidéki látogatásaik során be tudták vonni munkájukba a helyi hatóságokat, a rendőrség és a határőrség is részt vett szóróanyagok terjesztésében. Ez különösen fontos, hiszen egy tömegkommunikációs
89
IOM Budapest. Counter-Trafficking Programme Unit 2003-2004. IOM, Budapest, év nélkül 18. old.
58
Törölt: Az ENSZ reformokban nem érdekelt az IOM.
kampány nagyon drága, az informális csatornákon történő direkt terjesztés pedig nagyon hatékony lehet, ha megtalálják a megfelelő csatornát (határőrség). Sikerült szorosabb együttműködést kiépíteni a kormányszervek és egyéb szervezetek közt. Az IOM kampánynak például része volt abban, hogy a kormányszervezetek és civil szervezetek közti információterjesztés intézményesült.90 Az üzleti szférát is sikeresen bevonták kampányaikba, médiapartnerük volt az Est Média, aki kampányanyagok kivitelezésében, hirdetésében és terjesztésében vett részt, a Budapest Airport pedig helyet biztosított posztereiknek.
Következtetések Budapesten három regionális központ is működik, a FAO, ILO, IOM, akik közel 20 (az IOM 13) ország projektjeit irányítják. A UNHCR helyi irodája alá csak négy ország tartozik jelenleg,
a
UNDP
pedig
egyszemélyes
képviseletet
tart
fenn
Magyarországon.
Kommunikációs szakember majdnem mindenhol kevés van, a UNDP-nél a pozsonyi központban dolgozik egy, az IOM, az ILO és a FAO csak egy-egy részmunkaidős szakembert foglalkoztat, a UNHCR van a legjobb helyzetben ezen a téren is, ott két kommunikációs munkatársat alkalmaznak. Interjúalanyaim közül csak kettő dolgozik vezető beosztásban, a UNDP ország-képviselője és az IOM projektmenedzsere, a többiek asszisztensek, ill. a UNHCR másik munkatársa, akivel nem készült interjú, vezető beosztásban dolgozik. A legfelsőbb döntéshozók a UNDP kivételével külföldiek. Külön kommunikációs büdzsé az ILO-ban, UNDP-ben és a FAO-ban nincs elkülönítve, csak a UNHCR-ban, évi 108.300 USD, illetve a STEP Projektben, 15.000 USD, az IOM-ben pedig projekteken belül határozzák meg az erre költhető keretet. Csak az 1999. októbere és 2000. szeptembere közt zajló „Ne dőlj be!” kampányról vannak adataim, melynek összköltségvetése 268,933 Euro volt. Látjuk, hogy bár a központban általában jelentős kommunikációs szakembergárda dolgozik, a helyi erőforrások az IOM-től eltekintve szűkösek, legtöbbször nem áldoznak eleget a kommunikációra helyi szinten. Külön magyarországi stratégiát a FAO és az ILO nem fogalmazott meg, mivel ők hazánkat inkább donor országoknak tekintik, tevékenységük másfelé koncentrál. A Millenniumi Fejlesztési Célokhoz való kapcsolódást a FAO határozta meg legspecifikusabban, százalékokban kifejezve, az ILO szerint a Méltányos Munka Programja, a UNDP szerint
90
Magyarországi Kampány a Nőkereskedelem megelőzéséért. Végső beszámoló 1999. október - 2000. szeptember. i. m. 29. old.
59
Törölt: ¶
pedig a környezetvédelem és a társadalmi beilleszkedés (social inclusion) elősegítése mind a nyolc cél megvalósulását elősegíti. Részletes kommunikációs stratégiát Magyarországra tulajdonképpen egyik szervezet sem dolgozott ki, inkább olyan általános megfogalmazásokkal találkoztam, mint például: céljuk a közvélemény érdeklődését felkelteni és fenntartani (ILO), a projekt által kifejlesztett tréningeket promotálni (STEP), a projekt eredményeit publikálni (UNDP),
a
UNHCR
négy
céljának
támogatása
sajtókapcsolatokkal,
lobbizással,
kiadványokon és rendezvényeken keresztül. Az IOM és a FAO külön magyarországi kommunikációs stratégiát nem dolgozott ki, az IOM-ben viszont a projektek számára készülnek részletes kommunikációs stratégiák. A célcsoportokat a FAO kivételével mindenhol meghatározták, ezek azonban legtöbbször eléggé általános kategóriák. Részletes
célcsoport-elemzést
egyedül
az
IOM
végzett
projektjei
keretében.
A
nőkereskedelem elleni kampány előtt például 3 hónapos kutatást végeztek, köztük közvélemény-kutatást fiatal lányok és tanárok körében, valamint olvasói és nézői közvélemény-kutatást,
médiaelemzést,
fókuszcsoportos
interjúkat
készítettek
és
tanulmányozták a kormányszervezetek beszámolóit. Ez alapján választották ki a kampány fő célcsoportjait: 14 és 23 év közötti nők, akik közül különösen veszélyeztettek az intézetben nevelkedők
és
a
prostituáltak,
további
célcsoport,
akik
válaszolnának
külföldi
álláshirdetésekre, s nincs semmilyen információjuk ennek veszélyeiről, ill. a középiskolások. Indikátorok, melyek a tevékenység eredményességét jelezné vagy nincsenek (FAO), vagy olyan általánosak, mint a sajtómegjelenések száma. Itt is egyedül az IOM a kivétel, ahol az előzetes felmérést részletes hatáselemzés követi, ahol összevetik a médiában való szereplés minőségi és mennyiségi mutatóit a kampány előtt és után, például, hogy mennyire tudnak visszaemlékezni a célcsoport tagjai a kampányanyagokra, milyen hatékonynak találták azokat, vagy azt, hogy az emberkereskedelemről alkotott kép miként változott a köztudatban. 2006. július 1. és 2007. június 30. közti időszakban az ILO kettő, a UNDP három, a FAO 4, a STEP Projekt 5, a UNHCR pedig 11 rendezvényt szervezett. Az IOM nem annyira rendezvényekre koncentrált (egy konferenciájuk volt csak), hanem inkább társadalmi információs kampányokat szervez, ebből egyet bonyolított le a vizsgált időszakban. Amikor a rendezvények sikerességéről és a siker vagy sikertelenség okairól faggattam az interjúalanyaimat, az IOM volt az egyetlen, aki objektíven meg tudta indokolni, miért volt sikeres a 2007-es kampányuk: a médiafelmérés kimutatta, hogy idén az összes szóróanyaguk 60
eljutott
vidékre:
Volánbuszokba,
bevásárlóközpontokba,
klubpromócióval
éjszakai
szórakozóhelyekre. Az alkalmazott kommunikációs eszközöket tekintve az általam vizsgált szervezetek két csoportra oszthatóak. A FAO, az ILO, a STEP Projekt és a UNDP inkább a sajtókapcsolatokra koncentrál, leginkább sajtótájékoztatókat szerveztek, ezen felül pedig olyan hagyományosabb formákat választanak, mint konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, csak elvétve szerveznek egy-egy rendezvényt. Ilyen volt a FAO élelmiszerkonvoja, a STEP Projekt sorsolása vagy az ILO-nál a Stand up kampányban való részvétel. Kjell Erikson és Dr. Szeles Péter említi A sajtókapcsolat c. művében, hogy a „szerkesztői szöveg a publicitás létező legköltséghatékonyabb módszere”91, hiszen, ha az általunk küldött cikket vagy képet lehozza az újság, az ingyen van, csak közvetett költségek kapcsolódnak hozzá, mint fotós, szakértők, vagy benső munkatársak munkaideje. A szerzőpáros szerint „a non-profit szervezeteknek és egyesületeknek ritkán van pénzük arra, hogy hirdessenek, „ezért gyakran a sajtóval való együttműködés útján próbálják bemutatni tevékenységüket….”92 Nyilván a fenti képviseletek is elsősorban viszonylagos olcsóságuk miatt koncentrálnak a sajtókapcsolatokra, hiszen szűkösek a kommunikációra szánt erőforrásaik, nincsen pénzük hirdetni, nem is teszik, legfeljebb álláshirdetés esetében. „Ezzel szemben, ha a sajtókapcsolatokat nemzetközi, stratégiai és professzionális eszközként akarjuk hasznosítani, akkor az egész sokkal bonyolultabbá válik…”93 Mindegyik szervezet központja ontja a sajtóközleményeket, s a helyi kommunikációs szakembereknek gyakran csak az a feladatuk, hogy ezeket terjesszék, a döntéshozói folyamatba ritkán vonják be őket, önálló, kreatív munkát idő és pénz hiányában ritkán tudnak végezni. Különösen feltűnő ez az ILO és a FAO esetében, ahol csak egy-egy részmunkaidős kommunikációs asszisztens dolgozik. A központból érkezett sajtóközleményeket csak ritkán fordítják le, hiszen legtöbbször nincs is helyi vonatkozásuk, ami a helyi sajtót érdekelhetné. Közép-Európában nincs igazi közös nyelv, ezért egy regionális irodának a közleményeket sok nyelvre kellene lefordítani. Helyi adatokkal, tényekkel kiegészíteni a közleményeket pénz és időigényes, ezért volna fontos a kommunikációs stratégia megalkotása, mire koncentráljuk,
91
Kjell H. Erikson és Dr. Szeles Péter: A sajtókapcsolat. Könyv a publicitás stratégiájáról. STAR PR Ügynökség, Budapest, 1997. 22. old. Kjell H. Erikson és Dr. Szeles Péter: i. m. 23. old. 93 Kjell H. Erikson és Dr. Szeles Péter: i. m. 24. old. 92
61
melyik sajtóközleményt közöljük, s melyiket ne. Gyakran az is probléma, hogy a nemzetközi szakembergárdának nincs olyan tagja, aki magyarul tudna nyilatkozni a tv-nek vagy a rádiónak, hiszen élő műsorban a tolmácsolás körülményes lehet. A másik csoportba a UNHCR és az IOM kerül, hiszen ők inkább társadalmi vagy közönség kommunikációs kampányokat szerveztek: a UNHCR a menekültek társadalmi befogadását, integrációját elősegítendő, az IOM pedig a külföldön munkát vállalók tájékoztatására vállalkozott, mire figyeljenek, hogy ne legyenek kényszermunka áldozatai. A társadalmi kommunikációs kampányok felépítése a következőképpen szokott alakulni: 1. „A kommunikációs célok meghatározása 2. Helyzet- és környezetértékelés 3. A kommunikációs üzenet meghatározása 4. A kommunikációs eszközrendszer, eszközmix kialakítása 5. Az üzenetek eljuttatása a címzettekhez 6. Az információ visszacsatolása/hatáselemzés.”94 A projekt jó felépítéséhez, a célcsoport és üzenet meghatározásához elengedhetetlenek az előzetes kutatások, ennek ismeretében lehet csak hatékony kampányt lehet szervezni. Kik a célcsoport tagjai, milyen médiumokat olvasnak, milyen kommunikációs formákat részesítenek előnyben, milyen üzenettel lehet e leghatékonyabban segíteni nekik problémájuk megoldásában? Fontos indikátorokat felállítani, ezek alapján lehet mérni a kampányok eredményességét. De ugyanilyen fontos a hatáselemzés is, eljutott-e az üzenet a célcsoporthoz, változott-e a célcsoport attitűdje, magatartása. A társadalmi információs kampányát egyedül az IOM építette fel a fentebb javasolt módon. Előzetes felmérést és a kampány után hatáselemzést is csak az IOM készíttetett rendszeresen, így például a 19992000-es „Ne dőlj be!” induló kampány után készült elemzés például kimutatta, hogy az egyik közelről megfigyelt célcsoport, a középiskolások körében a megkérdezettek 50%-a hallott már a nőkereskedelem vagy a kényszerprostitúció problémájáról, s ismerte az IOM kampányanyagának valamelyikét, ill. a megkérdezettek 36-46%-a visszaemlékezett a kampányanyagokra. A hatáselemzések tapasztalatait felhasználták a következő kampányok tervezésekor, s az idén például már ezekből okulva, anyagaikat jobb hatásfokkal tudták eljutni a vidéki célcsoporthoz. Az IOM-nek sikerült egyedül kommunikációs kampányait többször is
94
Szeles Péter – Nyárády Gáborné : PublicRrelations I-II. Perfekt Kiadó, 2004. 211. old.
62
megismételnie az évek folyamán, a „Ne dőlj be!” kampány 1999 óta többször is futott különböző donorok segítségével, utoljára idén tavasszal. (Hogy mennyire fontos az előzetes felmérés, azt a STEP Projekt példája is igazolja, ahol a külföldi projektmenedzser előzetes piackutatás nélkül rosszul pozícionálta a tréningjüket, így a kitűzött nyolcból egyet sem tudtak eladni.) Az IOM és a UNHCR egyaránt szokott alkalmazni fizetett hirdetést, vagy óriásplakátkampányt. Az IOM a hirdetés minden válfaját alkalmazza: készítettek már reklámot, ellen reklámot vagy társadalmi célú hirdetést újságban, rádióban és tévében. Idén az IOM és a UNHCR egyaránt készített társadalmi célú reklámfilmet, ami a tv-kben futott, az IOM filmjét például a Viasat3 nőkereskedelemről szóló sorozata előtt sugározták. Az IOM minden kampányának van saját posztere, amelyeket szórakozóhelyek WC-iben, határátkelőhelyeken vagy egyetemeken, főiskolákban helyeztek el, az idei A4-es formátumban készült. A Ne dőlj be! kampány talán egyik legeredetibb ötlete az volt, amikor Ferihegy 1-en, a fapados járatok terminálján a check-in pult felett hirdetették a segélyvonal számát, amit bárki felhívhat, ha külföldön bajba kerül. A UNHCR pedig city-light posztert helyezett ki országszerte a menekültek sorsát bemutatandó. Az IOM új formákkal is kísérletezett, például idén Volánbuszok tv-in vetítettek powerpointos hirdetést a vidéki célcsoportot elérendő. Az IOM tehát a legkülönfélébb kommunikációs formákat, eszközöket használja, annak megfelelően, hogy mit preferál a célcsoportja: működtettek már telefonos segélyvonalat, kiadtak képregényfüzeteket, képregényeket népszerű női magazinokban, vagy információs kártyákat, ingyenes
képeslapokat
terjesztettek
szórakozóhelyeken
és
bárokban.
Készítettek
ajándéktárgyakat is, mobiltartót, amin a segélyvonal száma olvasható. Az IOM 2004-ben direkt mail kampányt is indított, információs csomagjaikat nevelőotthonoknak, iskoláknak, gyermekotthonoknak és határátkelőhelyeknek is elküldték. Mindkét képviselet rendszeresen tart rendezvényeket. A UNHCR a Menekültek Világnapja alkalmából minden évben szervez családi napokat, kulturális rendezvényeket, ahol a menekültekkel lehet találkozni, megismerni kultúrájukat (koncertek, színdarabok, filmek), az IOM pedig tréningeket szervezett az emberkereskedelemmel nevelőotthonokban,
kapcsolatba gyermekjóléti
kerülő
hivatalnokoknak
intézményekben
(rendőrök,
tartottak
határőrök),
előadásokat
az
emberkereskedelem veszélyeiről, a Sziget Fesztiválon is rendszeresen részt vesznek. A UNHCR sátrában a Szigetfesztiválon a menekültek ingyen hajat fonnak, hennáznak, gyöngyöt fűznek.
63
Weboldala, kiadványa mindegyik szervezetnek van, az Interneten általában hivatalos dokumentumokat, jelentéseket, a programokról való beszámolókat tesznek közzé, olvasmányos cikkeket ritkán találhatunk a weboldalakon. Rendszeres hírlevelet csak a UNDP, IOM és a UNHCR készít. Ha az IOM esetében a kampányok professzionális felépítését, az alkalmazott eszközök újszerű és célirányos megválasztását hangsúlyoztam, akkor a UNHCR-t is ki kell emelni, hiszen ők is a kommunikációs eszközök széles skáláját alkalmazzák. A UNHCR rendszeresen rendez kiállításokat a menekültek sorsát bemutatandó, a szponzorálás egyik formájaként az African Stars nevű menekültekből álló focicsapatot támogatják nem anyagilag, hanem erkölcsileg, például ajánló levelekkel. Lobbizásról is egyedül a UNHCR számolt be, ők a törvényhozókat szeretnék meggyőzni, hogy Magyarország csatlakozzon egy hontalanságról szóló egyezményhez. A UNHCR szervezte a legtöbb kommunikációs eseményt a vizsgált 12 hónapban, szám szerint 11-et. Sajtófigyelés mindegyik szervezet végez, bár inkább esetlegesen, a kampányok, rendezvények után. Mivel pontos adataim a sajtómegjelenésekről csak az ILO esetében voltak, ezért ezt nem tudom részletesen elemezni. Mivel a nemzetközi kommunikáció rendkívül idő és pénzigényes, a helyi erőforrások pedig szűkösek, rendkívül fontos a megfelelő érdekgazdák megtalálása, a különböző partnerek bevonása a kommunikációs tevékenységbe: illetékes hivatalok, szociális partnerek, vagy civil szervezetek és üzleti vállalkozások involválása. A UNDP, UNHCR, FAO példája is azt mutatja, hogy civil szervezetek rendkívül sikeresek lehetnek a kommunikációs tevékenység megszervezésében. Két civil szervezet, Menedék Egyesület és az Artemisszió Alapítvány szervezte a UNHCR médiakampányát és a Menekültnapi családi napot, FAO pedig a Magyar Élelmiszerbankkal épített ki sikeres együttműködést az élelmiszerkonvojt létrehozásakor. A civilek szerepe annál is fontosabb, mert Edelman Trust Barometer 200795-es adatai szerint Európában a civil szervezetekben (50%) sokkal jobban bíznak, mint a médiában vagy a
95
Edelman Trust Barometer 2007.The 8th Global Opinion Leader Study. 2007 http://www.practice.hu/show.aspx?file=a341b1ad30d64894b6ea111e50d2eef8 2007. 08. 31. 11:14
január.
64
kormányokban.
Ábra 19 Bizalom az intézményekben a világon, 2007-es felmérés
A UNDP Magyarországon a nemzeti végrehajtást szorgalmazza, ezért stratégiai célkitűzéssé emelte, hogy nemcsak a civil szervezeteket , de az országos és helyi hatóságokat, is bevonják munkájukba, a projekt irányításába hiszen csak akkor lehet sikeres egy projekt, ha a megfelelő érdekgazdák is magukénak érzik a célokat, tevékenyen részt vesznek a célok megvalósításában. De az üzleti szféra bevonása is elengedhetetlen az igazi sikerhez, hiszen egy reklámfilm vagy médiakampány nagyon költséges. A UNHCR TCR filmjét egy kanadai reklámcég ingyen forgatta le, s mivel keveset tudnak fizetni, ezért olyan lapokban hirdetnek, ahol ingyen vagy jelentős engedménnyel jelenhetnek meg. Így a Pesti Est vagy az Exit a szokásos tarifa 10%-ért közli hirdetéseiket. A HBLF (Hungarian Business Leader Fórum), a magyar üzletemberek egyesülete is aktívan részt vett az ILO és a UNDP közös mozgalmához, a Global Compacthoz vagy esélyegyenlőséghez kapcsolódó események szervezésében, így a roma tanulmány bemutatója esetében is. Az IOM gyakorlata pedig azt mutatta, hogy az illetékes hatóságok (rendőrség, határőrség, gyermekvédelmi szervezetek) és médiapartnerek bevonásával nemcsak olcsóbb, de hatékonyabb kampányt is lehetett szervezni. A Ne dőlj be! kampányban a rendőrség és határőrség is részt vett a kampányanyagok terjesztésében, az Est Média, pedig mint médiapartner a kampányanyagok kivitelezésében, hirdetésében és terjesztésében működött közre.
65
Magyarországon nincs összehangolt együttműködés az ENSZ szervezetek közt, a kommunikációjuk megtervezésében nem egyeztetnek, sőt nem egyszer egymás riválisai is. Ezt láttuk a FAO és az ILO esetében okt. 16.-án, a Szegénység elleni ill. az Élelmezési Világnapon (másként nevezik ugyanazt a napot), amikor is párhuzamos rendezvényeket szerveztek, anélkül, hogy előzetesen egyeztettek volna. Az ENSZ reformja, mint már említettem, minden tagszervezet létét, jövőjét fenyegetheti, hiszen még nyitott kérdés, hogy megmaradnak-e, s milyen formában. Ha az issue-ra úgy tekintünk, mint Teresa Yancey Crane, azaz mint „a tevékenységünk és érdekgazdáink elvárásai közötti eltérésre”96, akkor az ENSZ reformja kétségkívül issue-nak tekinthető a tagszervezetek számára, mégpedig kulcsfontosságú issue-nak. Bár a kérdőívben csak érintőlegesen kérdeztem rá (Mit gondol, Magyarországon megvalósítható-e az ENSZ tervezett reformja a One UN? Mi volna ennek a feltétele?), mégis az erre adott válaszokból, ill. abból, hogy a magyarországi stratégiájában ezt egyik szervezet sem említi meg, arra következtethetünk, hogy a budapesti ENSZ irodákban nem folyik issue menedzsment, nincsenek igazán felkészülve erre a potenciális válsághelyzetre. Nyárády Gáborné és Szeles Péter Public Relations könyve szerint ugyanis az issue menedzsment olyan komplex tevékenység, amely magában foglalja nemcsak az issue-kommunikációt, a kulcsfontosságú külső érdekgazdák informálását, a befolyással bíró célcsoportok attitűdjeinek és prioritásának módosítását és megváltoztatását, hanem a környezeti monitoringot, az érdekharmonizációt, politikai manőverezést és a stratégiai tervezést is.97 Bár a kommunikáció fontosságát mindannyian érzik, mégis legtöbben viszonylag kevés pénzt, energiát fordítanak rá, hogy meggyőzzék
a
hazai
médiát,
általános
közvéleményt,
kormányzati
tisztviselőket
tevékenységük hasznáról. A fenti áttekintés azt igazolja, hogy azok a nemzetközi szervezetek tudnak sikeresen kommunikálni, akik jó kapcsolatokat tudtak kiépíteni a helyi szervezetekkel, döntéshozókkal, akik reagálni tudtak a helyi problémákra és kihívásokra, akik be tudnak illeszkedni a helyi környezetbe. Különösen kiemelendő a UNDP, aki számtalan programjával, mint például a Cserehát vagy a Tisza biodiverzitás projektje az ország legszegényebb régióinak gondjaira keresett megoldást, mégpedig úgy, hogy a helyieket is bevonta a munkába. Az IOM pedig szintén egy fontos feladatot látott el, amikor a külföldi munkavállalás veszélyeire
96 97
Nyárády Gáborné – Szeles Péter: i. m. 223. old. Nyárády Gáborné – Szeles Péter: i. m. 226-228. old.
66
(kényszerprostitúció) hívta fel a figyelmet információs kampányaival. Nem véletlen, hogy a döntéshozó mindkét szervezet ill. projekt esetében magyar volt. Gyakori probléma, hogy a külföldi döntéshozók a globális szemléletből adódóan nem ismerik a lokális problémákat, a helyi társadalom elvárásairól nem igazán tájékozottak. Ha pedig túl nagy a szakadék, akkor a nemzetközi szervezetek nem tudnak beágyazódni a helyi környezetbe, a lokális közösségben minimális a presztízsük. A kölcsönös közeledést elősegítené, ha nagyobb empátiával kezelnék a helyi problémákat. A központ a FAO és az ILO esetében például fiókintézményként kezeli a helyi képviseleteket, ilyen körülmények közt pedig csak személytelen, adminisztratív munka tud kialakulni (sajtóközlemények továbbküldése). Biztosítani kellene, hogy a helyi kommunikációs szakembereket is bevonják a döntéshozatalba, lehetőséget kellene kapniuk az önálló, kreatív munkára, hogy társadalmi kapcsolatokat tudjanak kiépíteni környezetükkel. A kommunikáció sikerét tehát nagyban meghatározza a menedzsment, meggátolhatja a bürokratikus struktúra, de függ a szervezet együttműködési és környezeti adaptációs képességétől is.
67
Melléklet Kérdőív a magyarországi ENSZ szervezetek hazai kommunikációs tevékenységéről Kérdések Szervezet/project neve:
FAO FAO Regional Office for Europe and Central Asia (REU) és Sub-regional Office for Central and Eastern Europe (SEUR)
ILO ILO, Közép- és KeletEurópai Szubregionális Iroda (ILO SROBudapest)
2.
Budapesti Iroda által lefedett országok:
Kelet-Európai Iroda alá 23 ország tartozik, s ehhez jön még az Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda alá tartozó további 28 tagország illetve az EU, mint tagszervezet, összesen 51
19 ország tartozik a balti államoktól a Balkánig
3.
Budapesti Irodában hány fő dolgozik? Kommunikációs szakemberek száma?.
10, de bővülni fog Külön kommunikációs szakember nem dolgozik Budapesten, a könyvtáros látja el a kommunikációs feladatok egy részét is
5.
Van-e kommunikációs büdzsé, s ha igen, mekkora?
6.
Mi a szervezet küldetése?
1.
4.
STEP Projekt Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Kelet- és Közép-Európában: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása Magyarországon Magyarország
UNDP UNDP, Az ENSZ Fejlesztési Programja
UNHCR UNHCR Regionális Képviselet, Budapest
IOM IOM Budapest Regional Mission for Central and South Eastern Europe
Magyarország
4: Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország
31
2
1, Kiss Krisztina
15
13: Albania (split supervision with IOM MRF Rome), Bosnia & Herzegovina, Bulgaria, Croatia, Czech Republic, Former Yugoslav Republic of Macedonia (FYROM), Hungary, Montenegro, Poland, Romania, Serbia (including Kosovo Province), Slovak Republic and Slovenia. 18
Nincs, de a MMD PR ügynökséget alkalmazták
nincs
2
Nincs, inkább focal pointok vannak
nincs
Külön kommunikációs szakember nem dolgozik Budapesten, a könyvtáros és a webszerkesztő látja el a kommunikációs feladatok egy részét is nincs
nincs
108.300 USD, 4,8 millió Ft országonként
Helping to build the world without hunger vagyis: Éhezés nélküli világot építeni
Biztosítani a méltányos és produktív munkát mindenki számára a szabadság, az egyenlőség,
az anti-diszkriminációs gyakorlatok érvényesülésének elősegítése a
Nincs, az IOM program alapon dolgozik a komm. büdzsé a projektekbe van beépítve The International Organization for Migration (IOM) is committed to the principle
UNHCR, the United Nations refugee organization, is mandated by the United Nations to
68
7.
Kérdések
FAO
ILO a biztonság és az emberi méltóság feltételei között
STEP Projekt Magyarországon jelen lévő vállalatok körében. A projekt közvetlenül a vállalati szférával dolgozik együtt azon, hogy előmozdítsa a vállalatok társadalmi felelősségvállalását az anti-diszkrimináció és az esélyegyenlőség munkahelyi érvényesülésének érdekében, és ezáltal hozzájáruljon a társadalmi integrációhoz.
UNDP
UNHCR lead and coordinate international action for the world-wide protection of refugees and the resolution of refugee problems. UNHCR’s primary purpose is to safeguard the rights and well-being of refugees. UNHCR strives to ensure that everyone can exercise the right to seek asylum and find safe refuge in another state, and to return home voluntarily. By assisting refugees to return to their own country or to settle in another country, UNHCR also seeks lasting solutions to their plight.
Mi a szervezet stratégiája 2006-2007-re?
Külön magyarországi stratégiája nincs az irodának, a 2006-2007-es év tevékenységét az előttük álló legnagyobb kihívások: az átszervezés és 25. Regionális konferencia ill. az arra készülő jelentés elkészítése határozza meg
Külön magyarországi stratégiája nincs az irodának, az ILO tevékenysége inkább a balkáni államokra, ill Euróaz pai Unión kívüli (Ukrajna, Moldova) vagy most csatlakozott országokra koncentrálódik az utóbbi időben.
Annak érdekében, hogy a vállalati vezetőket és a politika csinálókat meggyőzzük arról, hogy a vállalati antidiszkriminációs politikák és gyakorlatok nagymértékben hozzájárulhatnak mind a vállalatok, mind a helyi közösségek szempontjából a nagyobb mértékű társadalmi integrációhoz, valamint azért, hogy a döntéshozói pozícióban lévő személyeket arra ösztönözzük, hogy ültessék át a gyakorlatba az anti-diszkriminációs
Social inclusion, regionalis projectek, 8 ország CSR projectje az EU-val Accelerating CSR practices in the new EU member states and candidate countries as a vehicle, klímaváltozatás: Tisza: 5 ország árvízvédelemi kérdése, demonstrációs project , Balaton projekt, esélyegyenlőség, Roma kérdés
4 prioritása van: • Garantálni, hogy a menekültek bejuthassanak a 4 ország területére, • hozzáférjenek a hatékony és igazságos menekültügyi eljáráshoz, • megfelelő ellátásban és lakhatási körülményekben részesüljenek, • megvalósuljon a menekültek helyi
IOM that humane and orderly migration benefits migrants and society. As the leading international organization for migration, IOM acts with its partners in the international community to: − Assist in meeting the growing operational challenges of migration management − Advance understanding of migration issues − Encourage social and economic development through migration − Uphold the human dignity and wellbeing of migrants.
69
Kérdések
8
Hogy kapcsolódik a szervezet stratégiája a Milleniumi Fejlesztési Célokhoz?
9.
Mi szervezet 2006-2007es kommunikációs stratégia fő célkitűzése?
FAO
FAO közvetlenül leginkább az első célhoz járul hozzá, vagyis a szegénység és az éhezés csökkentéséhez. Jelentős mértékben (kb. egyötöd) járulnak hozzá a 7. célhoz, a környezet fenntarthatóságához. Közvetetten (sárga oszlop) a nők helyzetének megerősítéséhez (3-as cél), az éhezés és az alultápláltság csökkentésével a gyerekhalandóság csökkenéséhez (4. cél), az anyák egészségének javításához (5. cél), ill. a betegségek leküzdéséhez (6. cél) járulnak hozzá. Nincs
ILO
a méltányos munka elengedhetetlen a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításához, s így mind a nyolc fejlesztési célhoz hozzájárulnak
fenntartani a közvélemény érdeklődését a munka világa iránt, megnyerjék a közvéleményt az ILO mandátumának, s külső profilját sugározza
STEP Projekt politikákat, a projekt kifejlesztett egy olyan tréninget, ameily a vállalati szociális menedzsmentért felelős vezetőket célozza meg (HR vezetőket, jogi és kommunikációs szakembereket, valamint szakszervezeti képviselőket). Közvetlenül nem
A projekt által kifejlesztett tréninget promotálni hirdetésekkel, sajtókapcsolatokkal, és a vállalatok döntéshozóinak közvetlen megkeresésével
UNDP
UNHCR
IOM integrációja.
Nem kapcsolódik
Környezetvédelem, social inclusion mind a 8-hoz kapcsolódik
A projektek eredményeinek publikálása, stakeholderek (civil szervezetek (NGOk), kormányok, minisztériumok, vállalatok) involválása, bevonása. Tisza szövetség, minden témában mások a stakeholderek
A négy cél támogatása sajtókapcsolatokkal, lobbizással, kiadványokon és rendezvényeken keresztül.
Nincs ilyen, csak projektekre lebontva
70
Kérdések Kik a főbb célcsoportok?
FAO Nem definiálták pontosan
11.
Felállítottak-e, s ha igen milyen indikátorokat, melyek jelzik a kommunikációs stratégia eredményességét?
Nem
12.
Melyek voltak a 2006. júl. 1-2007. jún. 30 közti időszak főbb kommunikációs eseményei?
okt 16-án, az Élelmezési Világnapon: − sajtókonferenciával nyitották, − Első Magyar Élelmiszerkonvoj − információs sátor a Blaha Lujza téren, − kerekasztal-beszélgetés Afrikáról, − tudományos konferencia az élelmiszerbiztonságról
10.
98
ILO Külső kommunikáció, kapcsolatépítés célcsoportjai: ILO tagok, jelenlegiek és potencionálisak (shareholders, stakeholders): szakszervezetek, üzleti csoportok, kormányzati tisztviselők, parlamenti képviselők, bírók, társadalmi szervezetek, kutatók, mindenki, aki az ILO programjának megvalósításában segíteni tud. 98 Médiapolitika célcsoportja a tagállamok polgárai. Adományozók. Sajtómegjelenések számát mérik
2006. okt. 16: Stand Up Against Poverty kampányban való részvétel 2007 május 17: Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007. c. ILO jelentés bemutatója sajtókonferencia keretében, amikor a STEP Projekt tevékenységét is bemutatták.
STEP Projekt Magyarországon jelen lévő nagy-, közép- és kisvállalatok, vállalati és kormányzati döntéshozók
UNDP stakeholderek (civil szervezetek (NGO-k), kormányok, minisztériumok, vállalatok), az egész ország
UNHCR Közvélemény formálása, lobbizás döntéshozóknál (kormány, civil szervezetek)
IOM Az adott projekt célcsoportjai
8 tréninget szervezzenek
Felmérést kell végezni a kampány előtt és után, hatáseredményt, (impact assessment), a tudatformálást csak kérdőívvel lehet mérni Global compact 2007. febr. 13.: Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatója sajtókonferenciával CSR kick off 2007 jún. 5.: A regionális CSR projekt és Magyarország alaptanulmányának bemutatása konferencia keretében a GKM-mel
Hány újságcikk jelenik meg? Sajtómegjelenések száma, gyakorisága. Kvalitatív alapon nehéz mérni a szervezet eredményességét 2006. aug.: Szigetfesztiválon való részvétel 2006. okt.: Refugees magazin magyar nyelvű, az 56-os menekültekről szóló számának terjesztése a forradalom 50.évfordulójának alkalmából 2006. okt.: Corvin közben interaktív kiállítás: hogyan segítette a UNHCR az 56os menekülteket.
Kampányok elején készítenek preassessmentet és utána is hatásvizsgálatot.
2007. május- június: Pályázat nagy, közép- és kisvállalatoknak a munkahelyi esélyegyenlőségi és sokszínűségi menedzsment terén kialakult jó gyakorlatok megosztására: 2007 május 17: Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007, c. ILO jelentés bemutatója
Szociális és Munkaügyi Minisztériummal kísérleti pilot projekt (Volánbuszokon futott slideshow) Argo 2005 munkaerő migrációs projekt júniusi konferenciája
Decent work : Report of the Director-General, ILO, Geneva, 1999. 72. old.
71
Kérdések
FAO
ILO
STEP Projekt 2007 márc. 12: Sajtóreggeli a Budapesti állomáshelyű női nagyköveteknek és vezetői női újságíróknak 2007. február 13. : „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatója a UNDP-vel és a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közösen
UNDP közösen 2007 jún. 26: • Launch of European Synthesis Report in –Regional Conference for business and stakeholders "CSR in the New Europe: challenges and solutions" in Brussels: 8 ország szintézisbemutatása 100 fő részvételével, az EUval közösen szervezték
UNHCR 2006. nov.: Regionális fotóarchívum létrehozása. Egy fotós képeket készített négy ország menekültjeiről, ebből készült az archívum. 2007. febr: Menedék díjátadó ünnepség: minden évben kiosztják olyan szervezeteknek ill. magánszemélyeknek, akik sokat tettek a menekültekért. 2007. jan.: megkezdődött az öt nyelvű regionális weboldal fejlesztése. 2007. márc: Borderlines c. regionális hírlevél megjelenése 2007. ápr.: Sajtólátogatást szerveztek újságíróknak a debreceni menekülttáborba és a nyírbátori idegenrendészeti fogdába. 2007. jún.: médiakampány „Figyelj rá, adhat neked!” címmel. 2007. jún. 16.: Debreceni szabadtéri családi nap a Nemzetközi Menekültnap alkalmából. 2007. jún. 19.: Sajtótájékoztató a Parlamentben az „Állampolgárság és hontalanság” c. képviselőknek szóló kézikönyv megjelenése alkalmából.
IOM
Roma publication launch: Global Compact, megalakult a Tisza
Az 56-os médiakampány
Emberkereskedelem elleni program
2007. január 29.: Fórum a befogadó munkahelyért.
13.
Mi volt ezen időszak legsikeresebb eseménye?
okt 16-án, az Élelmezési Világnapon Első Magyar Élelmiszerkonvoj
2007 május 17: Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007. c.
Fórum a befogadó munkahelyért
72
Kérdések
FAO
ILO ILO jelentés bemutatója
STEP Projekt
14.
Miért ez volt a legsikeresebb?
Magyar szervezet kezdeményezte, sikerült mozgósítani az üzleti szféra szereplőit, jelentős médiafigyelem övezte.
Legnagyobb sajtóvisszhangja volt, 28 tudósítás jelent meg róla
: Severine: sikerült az újságírók figyelmét felhívni az esélyegyenlőségre, egyre több cikk született erről. A Kava színház érdekes kezdeményezés volt
15.
Mi volt ezen időszak legkevésbé sikerült eseménye?
Sajtókonferenciáik
2006. okt. 16: Stand Up Against Poverty kampányban való részvétel
16.
Miért nem tartja sikeresnek?
17.
Sikeresnek tartja-e ezt az időszakot kommunikációs szempontból? Elérték-e céljaikat?
A vállalatokkal való közvetlen kapcsolatfelvétel kevésbé volt sikeres, alig jelentkeztek a tréningre. A projekt pályázatára is kevesen jelentkeztek Severine: az esélyegyenlőség nem tartozik a vállalatok prioritásai közé. Ha vannak is jó gyakorlataik, nem látják értelmét, hogy megosszák másokkal. A nagyoknak pedig nincs szükségük reklámra Sok cikk és rádióhír jelent meg
18.
Milyen kommunikációs eseményeket terveznek 2007 második felére?
későn kezdtem el szervezni, ezért országos kampány nem lett belőle, az épületben dolgozók csatlakoztak csak a felhíváshoz.
vegyesnek: a regionális iroda és a megosztott szolgáltatási központ Budapestre költözése a magyarországi agrárdiplomácia sikerének tekinthető, egyben hozzájárult a munkahelyteremtéshez is szeretnének megemlékezni okt. 16áról, de konkrét elképzelések a magyarországi rendezvényekről
A vizsgált időszak második felét sikeresnek tekintem, 2006. kevésbé volt látványos
Nincsenek tervek még
A projekt befejeződik, de ki fogják adni a vállalati jó gyakorlatokról szóló tanulmánykötetet
UNDP szövetség, 8 ország szintézis jelentésének bemutatása Hatékonyság kulcsa a partnerszervezetek, társhatóságok bevonása. Minisztérium adja a rendezvény helyét, végzi a sajtó meghívását, egyéb szervezési munkákat. A UNDP írja a sajtóközleményeket
UNHCR
IOM
Ez volt a legkreatívabb, igényes volt a magazin, sokan kérték.
A médiafelmérés kimutatta, hogy idén az összes szóróanyaguk eljutott vidékre: Volánbuszokba, bevásárlóközpontokba, klubpromócióval éjszakai szórakozóhelyekre.
Debreceni családi nap
Rossz volt a helyszín, mivel az utolsó pillanatban a városháza mégsem járult hozzá, hogy megkapják a Főteret, és ezért kevesen jöttek el.
Igen, ahhoz képes, hogy egyszemélyes iroda, rendkívül sikerese
Az anyagi lehetőségekhez mérten sikeres volt.
Igen.
CSR project: workshop, tréningek, Angliai tanulmányút a média képviselőinek a CSR projekt keretében
Szigetfesztiválon való részvétel
2007. év 2. felében terveznek elindítani egy új kampányt, mely az emberkereskedelem elleni küzdelemben most először a keresleti oldalt fogja
73
Kérdések
19.
Az alábbi kommunikációs eszközök közül melyeket használja, s ha igen, mire? Kérjük illusztrálja egy példával! Fizetett hirdetés
FAO egyenlőre nincsenek.
ILO
STEP Projekt
UNDP
UNHCR
IOM megcélozni. Ekkor zárul a munkaerőmigrációs projekt is, ezen alkalomból egy zárókonferenciát is terveznek.
legfeljebb álláshirdetés céljából
legfeljebb álláshirdetés céljából
Igen
0, nincs pénz
Igen, bár fizetni keveset tudnak, ezért olyan lapokban hirdetnek, ahol ingyen vagy jelentős engedménnyel jelenhetnek meg. Pesti Est (?) vagy Exit: szokásos tarifa 10%ért. Nemzetközi Menekültnap alkalmából rendezvényeiket
minden válfaját alkalmazzák: készítettek már reklámot, ellen reklámot vagy társadalmi célú hirdetést újságban, rádióban és tévében
Egyszer
Évente 1-2 alkalommal tartanak két hónapos intenzív kampányt check-in pult feletti hirdetések a reptéren, mely az útra indulókat figyelmeztette a külföldi munkavállalás veszélyeire 2004-ben kilenc vidéki városban helyeztek ki óriásplakátokat vasútállomások és buszpályaudvarok mellett. Minden kampánynak van saját posztere, amelyeket szórakozóhelyek WCiben, határátkelőhelyeken
Mit hirdettek?
A projekt pályázatát a munkahelyi esélyegyenlőségi és sokszínűségi menedzsment terén kialakult jó gyakorlatok megosztására:
Hányszor egy évben? Óriásplakátkampány? Ha igen, mikor, miről tartották?
Nem
nem
nincs
0, nincs pénz
2007 jún. 1 hónapig Citylight posztereken a buszmegállókban a „Figyelj rá, adhat neked!” című médiakampány keretében.
Van-e saját plakátjuk, zászlójuk, stb?
csak emblémája van, zászlója nincs, de a központból kapott plakátokat néha
Budapesti Irodának van külön plakátja, brosúrája, minden másból a központiakat használják
Brosúra,
Kp-i anyagokat, logókat használják
Általában a központtól kapják, de előfordult, hogy egy gyermekrajzpályázat
Ez év március-májusában a Ne dőlj be! kampány futott, hirdettek a Pesti Estben, vidéki lapokban, Nők Lapjában, Maximában
74
Kérdések
FAO lefordítják magyarra és kinyomtatják
ILO
Készítenek-e ajándéktárgyakat, s ha igen, milyeneket?
Helyileg nem gyártanak, néha a központ küld ilyen
Nem
Van-e magyarországi honlapjuk?, mi a címe?
www.fao.org/regional/seu r
www.ilo-ceet.hu
igen
Milyen nyelvű?
Angol
Angol, magyar
Milyen gyakran frissítik?
Igény szerint rögtön
leginkább angol nyelvű, hiszen az egész régiónak szól, egyes kiadványok vagy cikkek néha elérhetők valamelyik helyi nyelven Havonta vagy gyakrabban
Milyen cikkek kerülnek fel a honlapra?
hivatalos hírek és dokumentumok
az iroda tevékenységéről, a régióban szervezett konferenciákról, rendezvényekről, a projektekről, legújabb kiadványokról lehet rövid ismertetéseket olvasni, a régió országairól is összegyűjtötték a legfontosabb munkaügyi
STEP Projekt
UNDP
UNHCR legsikerültebb rajzait posztereken kinyomtatták.
UNDP karkötőket osztogattak, kevés volt, UNDP MDG naptárja (csúnya) www.undp.hu: Energiahatékonysági információs Központ, egyik porjekt információs központja http://europeandcis.und p.org/?wspc=CP_HU: 1 oldal a magyar országprogramokról a regionális iroda honlapján Egyes programoknak vannak honlapjaik: Az Élő Tiszáért- Tisza biodiverzitás program: http://www.elotisza.hu/ Cserehát programme: http://www.cserehat.hu/ angol
Nem. (De Szigetfesztiválra pólókat) http://www.unhcr.org/co untry/hun.html és készül egy öt nyelvű regionális weboldal.
www.iom.hu
Angol
Angol, néhány magyar nyelvű kiadvány
Havonta egyszer A projekt eseményei, pályázati felhívások, info a tréningről
Összefoglaló a magyar országprogramokról
IOM vagy egyetemeken, főiskolákban helyeztek el, az idei A4-es formátumban készült. mobiltartót, amin a segélyvonal száma olvasható
Csak az kerülhet fel, ami a központi weboldalon is szerepel.
Ahogy halad előre a program. Főként a programokról és a tevékenységükről tartalmaz információt, de kutatási anyagokat, kampányismertetőket is közzétesznek az interneten. Az egyes kampányoknak általában külön weboldalt készíttetnek.
75
Kérdések
FAO
Van-e hírlevelük?
nincs
Milyen nyelvű? Milyen gyakran jelenik meg? Milyen jellegű cikkeket írnak a hírlevélbe?
ILO információkat. régebben kiadott angol nyelvű hírlevelet, amit a weben is közzétettek, azonban az utóbbi egy évben nem jelent meg új száma és nem is tervezik a folytatást, hiányzik rá a kapacitás angol
STEP Projekt
UNDP
UNHCR
IOM
nincs
Rendszeres hírlevelet küldenek
A Refugees c. hírlevél genfi, de az 56-os menekültekről szóló számot lefordították magyarra. Borderlines: regionális hírlevél
Igen: The link: IOM in Central and South-Eastern Europe. Regional Newsletter, Issue 2, April 2007, Issue 1, November 2006
Magyar, angol Rendszeresen, azonnal reagálnak egy aktualitásra Mindenféle témában
Angol Évente 3-4 számot terveznek.
angol Évente kétszer
mindenkinek
500 példányt nyomtattak, elektronikusan 1000 címzettnek küldték el. Igen
Kiknek küldik el a hírlevelet? Vannak-e kiadványaik?
Esetenként
Igen, több
Milyen témájú/jellegű kiadványaik vannak?
hivatalos dokumentumok vagy jegyzőkönyvek
Társadalombiztosítás szegénység, munkaerőpiaci helyzet, szakszervezetek, társadalmi párbeszédről, munkahelyi egészség, foglalkoztatáspolitika
A tréning anyagai „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés UNDP-vel közösen Tervezik: a vállalati jó gyakorlatokról szóló tanulmánykötetet
Romák alkalmazása, néhány tapasztalat az üzleti életről CSR projekt keretében 8 országról baseline study készült, köztük Mo-ról is Hungary – CSR after starting up címmel Regionális Human Development Report A projektekhez, prioritásokhoz kapcsolódóak kiadványok
„Állampolgárság és hontalanság: Kézikönyv parlamenti képviselőknek” c. : lobbi eszköz, az volt a célja, hogy előmozdítsa, hogy a Parlament megszavazza, hogy Magyarország
Cikkek a migrációról, futó programokról, eredményeikről minden partnerüknek elküldenek Igen IOM Regional Strategy for Central and South Eastern Europe Mechanism for the Monitoring of Trafficking in Human Beings Phenomenon, 2006 Kiadványaik általában a futó projektekhez igazodnak, így készült Ne Dőlj be! címmel egy kézikönyv ill. oktatási program tanároknak99,de általános jellegűek is vannak, például kézikönyv
99 Dr. Forrai Judit: Ne dőlj be! Emberkereskedelem megelőzése. Középiskolai oktatási program. IOM 2004 Budapest
76
Kérdések
FAO
ILO
STEP Projekt
UNDP
Milyen nyelvűek a kiadványok? Hogy terjesztik a kiadványaikat és kiknek?
angol
Angol, néha lefordítják helyi nyelvekre ingyen elküldik az érdekelteknek ill. az érdeklődőknek Igen, nyilvános
magyar
Van-e könyvtáruk? Nyilvános-e? Milyen jellegű könyvekből áll a könyvtár gyűjteménye? Kibocsátanak-e sajtóközleményeket?
Hány sajtóközleményük van egy évben?
Milyen nyelven? Milyen alkalomból adnak ki sajtóközleményt?
ingyen elküldik az érdekelteknek ill. az érdeklődőknek Igen. nem nyilvános, de bárkit fogadnak előzetes bejelentkezés alapján eredetileg benső használatra gyűjtött mezőgazdasági könyvek nem nagyon adnak ki, inkább személyes kapcsolatok révén megkérnek egy újságírót, hogy írjon róluk
kettő
ILO Budapesti Irodájának van könyvtára
Angol vagy magyar
UNHCR csatlakozzon egy hontalanságról szóló egyezményhez. Magyar
IOM az emberkereskedelemről100 . Angol és magyar
Ingyen, mindenkinek
Képviselőknek
nincs
Nincs
projekt résztvevőiknek terjesztik, majd a partnerszervezeteiknek Igen
főleg angol nyelvű munkaügyi szakirodalmat
főleg az IOM kiadványait gyűjti
Igen
Igen
Genfi iroda 61-t bocsátott ki, ebből magyar nyelvre négyet fordítottak le, négy saját volt, három a STEP project keretében készült Angol, Magyar
Négy
Kiadvány, statisztika megjelenése, konferencia, 2007 május 17: Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007, c. ILO jelentés bemutatója
rendezvényekhez kapcsolódóan: 2007 május 17: Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007, c. ILO jelentés bemutatója
magyar
2007 márc. 12: Sajtóreggeli a Budapesti
igen
Attól függ, milyen az esemény nyelve Sajtókonferenciák előtt
Igen
Maximum négy
Az IOM központja hetente kétszer bocsát ki angol nyelvű sajtóközleményt: egy template-t használva az összes iroda beküldi a híreit helyi eseményekről, amiből a központ kiválasztja a legjelentősebbeket. Kb 100
Magyarul
Angol, néha magyar
Rendszeresen kiadnak sajtóközleményt a Menedékdíjról, egy statisztikai jelentésről, ill. bejelentették, hogy Genfből Budapestre költözik az adminisztrációs és szolgáltató központ.
100 Handbook on Trafficking in Human Beings, 2004
77
Kérdések
FAO
ILO
STEP Projekt állomáshelyű női nagyköveteknek és vezetői női újságíróknak
UNDP
UNHCR
IOM
igen
Igen
Nem jellemző, de volt már
2 nagy volt: 2007. febr. 13.: Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatója sajtókonferenciával 2007 jún. 5.: A regionális CSR projekt és Magyarország alaptanulmányának bemutatása konferencia keretében a GKM-mel közösen
Kettőt
Minden jelentősebb esemény, mérföldkő alkalmából
2006.:nyarán: az általuk támogatott African Stars nevű focicsapat megnyerte az Antirasszista világkupát. 2007. jún. 19.: a Parlamentben tartották az „Állampolgárság és hontalanság” c. képviselőknek szóló
2007. február 13. : „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatója a UNDP-vel és a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közösen
Tartanak-e sajtótájékoztatókat? Hány sajtótájékoztatót tartottak 2006. júl. 1-2007. jún. 30 közti időszakban?
Mi volt a sajtótájékoztatók főbb apropója, témája?
Igen
igen
kettőt
egyet
•
•
2006. okt. 16-i Élelmezési Világnap alkalmából, a Regionális Iroda ideköltözését jelentették be a Mezőgazdasági Minisztériumm
2007 május 17: Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007, c. ILO jelentés bemutatója
2007. január 29.: Fórum a befogadó munkahelyért Igen
2007 május 17: Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon: Egy válaszra váró kihívás" c. ILO jelentés bemutatója 2007 márc. 12: Sajtóreggeli a Budapesti állomáshelyű női nagyköveteknek és
Egy-egy kiadvány vagy konferencia alkalmából.
78
Kérdések
FAO
ILO al együtt
STEP Projekt vezetői női újságíróknak a nemzetközi nőnap és a nők munkeerőpiaci helyzetéről szóló ILO jelentés kapcsán
UNDP
UNHCR kézikönyv megjelenése alkalmából.
IOM
5 Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatója
Igen, pl. a menekültek integrációjáról
Nem jellemző, inkább az IOM szakértőit hívják meg
Igen Regional Conference for business and stakeholders "CSR in the New Europe: challenges and solutions" on 26 June 2007 in Brussels
Nem, az elmúlt nyolc évben csak kettő volt.
2007 június 11.-13.: Conference - European Cooperation in Labour Migration: Search for Best Practices, The IOM Mission with Regional Functions Budapest organised a concluding expert conference of the project: European Cooperation in Labour Migration: Search for Best Practices of the EC/ARGO-funded
2007. február 13. : „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatója a UNDP-vel és a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közösen
Szerveztek-e kerekasztalbeszélgetés?, Ha igen, mikor, miről tartották?
Konferencia? Ha igen, mikor, miről tartották?
2006. okt. 12-én tartottak Afrikáról, illetve arról, hogy Közép- és KeletEurópa hogyan tud segíteni Afrikának
2006. okt. 13-án Mezőgazdasági és Földművelésügyi Minisztériummal, valamint a Magyar Tudományos Társaság az Élelmiszeriparért nevű szervezettel közösen az élelmiszerbiztonságról
Nem
2006 dec.: Szakszervezetek stratégiái Kelet- és KözépEurópában 2007. június 28-29-én kettő is volt, egyik a DélKelet-Európai munkajogászok számára, egy pedig a Dél-KeletEurópai munkahelyi egészség és munkabiztonság fejlesztése témájában
2007. január 29.: Fórum a befogadó munkahelyért 2007. február 13. : „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatóját követte egy kerekasztalbeszélgetés 2007. január 29.: Fórum a befogadó munkahelyért Nem szerveztek, legfeljebb részt vettek
79
Kérdések
FAO
ILO
STEP Projekt
UNDP
UNHCR
Kiállítás? Ha igen, mikor, miről tartották?
2005-ben a FAO 60 éves születésnapja alkalmából szerveztek a Mezőgazdasági Múzeumban
Nem
Nem
nem
2006. okt.: Corvin közben interaktív kiállítást rendeztek: hogyan segítette a UNHCR az 56os menekülteket. Menekültek Világnapján fotókiállítások: 56-os menekültekről afrikai, ázsiai menekülttáborokról 2007-jún. 4-15: Menekültsorsok: A Debreceni Befogadó Állomáson lakók mindennapjai. Hajnal László Endre fotográfus és menedékkérők által készített fotók
nem
Igen
Rendezvények?
Nem
Milyen rendezvényeket tartottak?
Lottóhúzás a Haszon magazin konferenciáján
Milyen akciókat szerveztek?
Élelmiszerkonvoj
Nem
Szponzoráció, s ha igen, mit szponzoráltak?
Kifejezett szponzorációt nem alkalmaznak, de kötöttek egy
Nincs
Nem
Menekültek Világnapja alkalmából minden évben rendeznek kulturális rendezvényeket, családi napokat, ahol a menekültekkel lehet találkozni, megismerni kultúrájukat (koncertek, színdarabok, filmek). Szigetfesztiválon való részvétel: menekültnapi kvízen pólót nyerhetnek, menekültek ingyen hajat fonnak, hennáznak, gyöngyöt fűznek. Népszerű szokott lenni, afrikai hajfonást sokan kipróbálják. African Stars nevű menekültekből álló focicsapatot, de nem
IOM research project Nem
rengeteg rendezvényt szerveztek tréningeket, nevelőotthonokban, gyermekjóléti intézményekben tartottak előadásokat az emberkereskedelem veszélyeiről, a Sziget Fesztiválon is rendszeresen részt vesznek
Nem
80
Kérdések
Jószolgálati nagykövetek?, s ha igen, kiket kértek fel?
FAO együttműködési megállapodást a Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolával, amely során információval segítik a diákokat és az oktatókat. Hasonló megállapodás született a keceli mezőgazdasági szakközépiskolával is, melynek keretében meghívják az iroda szakértőit előadást tartani. FAO-nak vannak jószolgálati nagykövetei, a budapesti irodának külön nincsenek
ILO
STEP Projekt
UNDP
UNHCR pénzzel, hanem erkölcsi támogatást nyújtanak: támogató levelek, stb.
IOM
Nincsenek
Nem, de akik beküldik esélyegyenlőséget előmozdító programjaikat, azok „A Sokszínű és Befogadó Munkahely Best Practice Vállalati Nagykövetei” lesznek és ingyen részt vehetnek a tréningen Nem
nem
A UNHCR alkalmaz jószolgálati nagyköveteket, a leghíresebb Angelina Jolie, de Magyarországon nincs ilyen.
Nem
Nem, de szponzorokat keresnek
Nem
Igen, a stakeholdereket, hogy támogassák. Siker kulcsa: megtalálni, hogy neki miért érdeke részt venni valamiben
Nem
Budapesti iroda nem gyűjt, de a ghánai iroda igen, akik az IOM központi weboldalán gyűjtenek a kényszermunka céljából elrabolt gyerekek javára Igen, személyesen is ellátogattak vidére, Nyíregyházára, Kaposvárra, Komáromba vagy Oroszlányba, ahol a szociális munkásoknak tartottak szemináriumokat, vagy nevelőotthonokban, gyermekjóléti intézményekben tartottak előadásokat 2004-ben direkt mail kampányt is indítottak,
Gyűjtenek-e adományokat? Ha igen, mire és kiktől?
Nem gyűjtenek adományokat (kivétel a TeleFood)
Nem, legfeljebb kormányoktól projektek támogatását kérik
Megkeresik-e személyesen, telefonon vagy levélben célcsoportjuk tagjait?
Nem
Nem
Igen, közvetlenül is megkeresték a vállalatok döntéshozóit, hogy jelentkezzenek a tréningre
81
Kérdések
FAO
ILO
Alkalmaznak-e gyéb kommunikációs eszköz, amit nem soroltam fel?
Nem
Nem
20.
Végeznek-e rendszeres sajtófigyelést?
esetlegesen, rendezvények kapcsán
Igen, bár leginkább sajtóközlemények kiadása után
21.
Milyennek ítéli meg a nyomtatott sajtóval való kapcsolatukat? Milyennek ítéli meg az elektronikus sajtóval való kapcsolatukat (Internet, rádió, tv)? A 2006. júl. 1-2007. jún. 30 közti időszakban hányszor jelentek meg a
Simó Endrével kiváló a kapcsolatuk, aki rendszeresen ír róluk szórványos
Kevésbé jó
kb. 60-80 cikk jelenhetett meg az Élelmezési Világnap, ill. a regionális központ Magyarországra költözése kapcsán
78
Nyomtatott sajtóban? Interneten? Rádióban? tv-ben? Van-e olyan média, amit stratégiai partnerként kezelnek?
35% 35% 15% 15% Magyar Mezőgazdaság c. szaklapot
Milyen az együttműködésük a civil szervezetekkel? Kivel jó, kivel nincs kapcsolat?
Jó. Magyar Élelmiszerbankkal, aki az élelmiszerkonvojt szervezte, ill. az Országos
14% 59% 8% 4% MTI (8), Gazdasági Rádió (4), Népszabadság (4) Világgazdaság online (5), HVG online (6), Népszabadság online (4), Figyelőnet (4), HR Portál Nincs együttműködés, kiv. A STEP projekt keretében, ill. a szakszervezetekkel és munkáltatói
22.
23.
24.
25
STEP Projekt
yes
UNDP
igen
elavult
Interneten sokszor megjelenik az ILO, tv-ben alig, rádióban kevésszer 20, de nincs rendszeres
14% 56% 8% 4% Figyelő, rendszeresen írt róluk
Rendszeresen meghívják őket, informálják, de igazi visszajelzést vagy reagálást nem kaptak.
Nagyon jó, rengeteggel kitűnő kapcsolatuk van , Automómia alapítvány, Levegő Munkacsoport,
UNHCR
Lobbizás országgyűlési képviselőknél, hogy Magyarország csatlakozzon egy hontalanságról szóló egyezményhez. Alkalmilag, hogy valami rendezvény van, rendelnek sajtófigyelést az Observertől. Érdektelenek a menekültügy iránt, nehéz őket motiválni. Lásd fent
IOM információs csomagjaikat nevelőotthonoknak, iskoláknak, gyermekotthonoknak és határátkelőhelyeknek is elküldték képregényt, ingyenes képeslapokat, infokártyát
kampányok időszaka alatt rendszeresen végeztetnek az Observerrel, amit később értékelnek Kapcsolatuk a médiával jó, főleg a nyomtatott sajtóval.
Nincs pontos statisztika
Kampányidőszakok alatt még a bulvársajtóban is megjelennek , ilyenkor reggeli rádiós vagy tv-s élőműsorokba is meghívják őket.
Nincs
Inkább a nyomtatott sajtót, az Est Média volt médiapartnerük.
Kitűnő: stratégiai partnerek: Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, Magyar
Civil szervezetekkel együttműködésük nagyon jó, mindig bevonják őket a projektek
82
Kérdések
FAO Erdészeti Egyesülettel ill. Forest Press-szel is, akik rendszeresen írnak róluk
ILO szervezetekkel, amelyek az ILO tagjai, jó a kapcsolat
STEP Projekt
26.
Milyen civil szervezettel rendeztek közös kommunikációs eseményt a 2006. júl. 1-2007. jún. 30 közti időszakban?
Magyar Élelmiszerbankkal, aki az élelmiszerkonvojt szervezte
Közös kommunikációs eseményt nem szerveztek, de a munkáltatói és a munkavállalói oldal egyegy képviselőjét meghívták a sajtókonferenciára.
27.
Milyen az együttműködésük az országos, helyi, önkormányzati hatóságokkal? Kivel jó, kivel nincs kapcsolat?
szakminisztériumokkal, Mezőgazdasági és Földművelésügyi Minisztériummal illetve a Külügyminisztériummal kiváló a kapcsolatuk
A Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, ill. a Külügyminisztériummal szintén jó a kapcsolatuk
A fórumon beszélt Laczkó Zsuzsanna – a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány oktatási igazgatója és részt vett a Káva színház HBLF: Hungarian Business Leader’s Forum: stratégiai partner volt, részt vett a szervezésben is 2007 az Esélyegyenlőség Éve az Európai Unióban ezért mindig megpróbálták ehhez kapcsolni rendezvényeiket, s bevonni a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, ill. az Esélyegyelőségi Főosztályt
28.
Milyen magyarországi hatósággal rendeztek közös kommunikációs eseményt 2006. júl. 12007. jún. 30 közti időszakban?
Regionális Iroda ideköltözését bejelentő sajtókonferenciát például a Mezőgazdasági Minisztérium szervezte, 2006. okt. 13-i, élelmiszerbiztonságról szóló tudományos konferencia egyik szervezője szintén a Mezőgazdasági Minisztérium volt
Munkaügyi Minisztérium Főosztályvezetője a sajtókonferencián is beszélt, de a szervezésben nem vettek részt.
2007. február 13. : „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés sajtókonferenciáját a UNDP-vel és a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közösen szervezték 2007 május 17: Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon c. ILO jelentés bemutatóján
UNDP Tudatos Vásárlok Egyesülete. Stratégiájuk, hogy minél inkább bevonják a civil szervezeteket munkájukba HBLF (Hungarian Business Leader Fórum) is részt vett
UNHCR Helsinki Bizottság, Egyéb együttműködő partnerek: Cordelia Alapítvány, Artemisszió Alapítvány Ugyanezekkel, plusz: Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, Református Menekültmisszió is részt vett pl. a Menekültek Világnapján
IOM megvalósításába. A NANE egyesület működtette a telefonos segélyvonalat.
Kítűnő, stratégiai céljuk, hogy a helyi hatóságokat bevonják, csak akkor lehet sikeres egy project. Jó a kapcsolatuk, a MEH-hel, Gazdasági és Közlekedése Minisztériummal, Szociális és Munkaóügyi Minisztériummal, stb.
Stratégiai partner: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és testületei (hozzájuk tartoznak a menekültügyek) Oktatási Minisztérium Migráns Oktatási Munkacsoportjának tagja a UNHCR Külügyminisztérium: mint ENSZ szervezet hozzá tartoznak
Mindegyiket az illetékes minisztériummal közösen szervezték: 2007. febr. 13.: Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés bemutatója a Szociális és Munkaóügyi Minisztériummal közösen CSR kick off 2007 jún. 5.: A regionális CSR projekt és Magyarország
A parlamenti sajtótájékoztatót az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal közösen szervezték Menekültnapon szoktak sajtótájékoztatókat szervezni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal közösen¸ de a sajtó inkább a minisztert kérdezte csak egyéb témákról
Együttműködésük a helyi hatóságokkal szintén nagyon jó: a rendőrség és a határőrség pedig szóróanyagaik terjesztésében vett részt. De van közös programjuk a Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, Külügyminisztériummal, Egészségügyi Minisztériummal is. a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részt vett a munkaerőmigrációs konferenciájukon, a 2007es Ne dőlj be! kampányt ők finanszírozták, 2007ben a minisztérium működtette a segélyvonalat,
Civil Szigeten a Nane egyesülettel szoktak egy sátorban szerepelni
83
Kérdések
FAO
ILO
STEP Projekt beszélt a minisztérium Főosztályvezetője, Sík Endre Miklós, az Esélyegyelőségi Főosztály
UNDP alaptanulmányának bemutatása konferencia keretében a GKM-mel közösen
UNHCR
IOM
29.
Milyen az együttműködésük a többi magyarországi ENSZ Szervezetekkel? Kivel jó, kivel nincs kapcsolat?
jó
UNDP
Nagyon jó
Szoros stratégiai együttműködés biztonsági kérdésekben, fizetésemelés ügyében, részt vesznek egymás rendezvényein
nagyon jó, a UNHCR-ral napi kapcsolatban vannak, az ILO-val pedig a munkaerőmigráció kapcsán dolgoznak együtt.
30.
Melyik magyarországi ENSZ szervezettel rendeztek közös kommunikációs eseményt a 2006. júl. 1-2007. jún. 30 közti időszakban?
Nem
Magyarországon nincs igazi együttműködés az ENSZ szervezetek közt, legfeljebb biztonsági kérdésekben, fizetésemelés ügyében, és részt vesznek egymás rendezvényein. Nem egyszer egymás riválisai STEP Projekten kívül nem szerveztek közös kommunikációs rendezvényt
2007. február 13. : „Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből” című jelentés sajtókonferenciáját a UNDP-vel és a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közösen szervezték
ILO
Nem (UNICEF játszósarok volt Debrecenben)
Nem
31.
Mit gondol, Magyarországon megvalósítható-e az ENSZ tervezett reformja: One UN?
indokolt volna az együttműködés, de a UNDP dominanciájától, akinek égisze alatt folyik a One UN reform, tartanak
is.
Magyarországon nincs sok ENSZ projekt, ezért semmiképpen sem Magyarország lesz a vezető az ENSZ reformokban
A reform kimenetele attól függ, hogy mi az eredménye a tesztnek pilot országokban? Teljesen logikus, ésszerű volna egy ENSZ reform. A Világbank mátrix rendszerét követve kellene átalakítani az ENSZ-t: régiókra, országokra bontani, s aztán az országkoordinátorok vennék fel az ágazati szakembereket. Az erőforrások minél hatékonyabb felhasználása szempontjából nagyon
Nem sok esélye van, annyira specializáltak az egyes szervezetek
Nem érinti őket
84
Kérdések 32.
FAO
ILO
STEP Projekt
UNDP fontos volna a hatékony koordináció.
UNHCR
IOM
Mi volna ennek a feltétele?
85
Irodalomjegyzék Az átmenet kezelése: kormányzás a méltányos munka megteremtése érdekében. A főigazgató jelentése. 2. kötet, ILO, Genf, 2005. ARATÓ Krisztina: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet működése és a nemzetközi szintű szociális párbeszéd kezdetei, 2000. Acta Humana No. 41-42, 3-19. old. Barratt, Michael: Médiaszereplés felsőfokon. Egy bennfentes útmutatója. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 2001. Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. 2. átdolgozott kiadás, Budapest, Aula, 2005. Decent work: Report of the Director-General, ILO, Geneva, 1999.. Decent work and the Millennium Development Goals: an ILO information folder. ILO, Genf, 2005. Domokos Lajos: Press & PR. Domokos Press & PR Kft., 2005 Edelman Trust Barometer 2007.The 8th Global Opinion Leader Study. 2007 január. http://www.practice.hu/show.aspx?file=a341b1ad30d64894b6ea111e50d2eef8 2007. 08. 31. 11:14 Az ENSZ család és Magyarország. ENSZ Akadémia 1997. Szerkesztette Gömbös Ervin. Magyar ENSZ Társaság, Budapest, 1997. Az
ENSZ
Millenniumi
Nyilatkozata.
A
Magyar
ENSZ
Társaság
honlapja
http://www.menszt.hu/magyar/milldecl.htm 19 November 2007 Erikson, Kjell H. - Dr. Szeles Péter: A sajtókapcsolat. Könyv a publicitás stratégiájáról. STAR PR Ügynökség, Budapest, 1997. European Commission. Directorate-General for Employment and Social Affairs. Unit D.1.: Corporate social responsibility: a business contribution to sustainable development. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2002.
86
European Commission. Employment and Social Affairs. Fundamental Rights and Antidiscrimination: Green paper: Equality and non-discrimination in an enlarged European Union. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2004. European Commission: Green Paper: Equality and non discrimination in an enlarged European Union; COM (2004) 379 from 28.05.2004 European Commission: Green paper: promoting a European framework for corporate social responsibility. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2001. FAO and the challenge of the Millennium Development Goals: The road ahead. FAO, Róma, 2005 május. ftp://ftp.fao.org/docrep/fao/meeting/009/j5259e/j5259e00.pdf 2007. 08. 15. 10:33 Győri Zsuzsanna: Tanulmány a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról Magyarországon 2007, ENSZ Fejlesztési Programja, 2007 Dunaszerdahely, Szlovákia, 2007. Letölthető lesz az alábbi honlapról: http://www.acceleratingcsr.eu/en/articles The ILO: what it is, what it does. ILO, Genf, 2004. IOM Budapest. Counter-Trafficking Programme Unit 2003-2004. IOM, Budapest, év nélkül IOM Információs Kampányok. Magyarországi Kampány a Nőkereskedelem megelőzéséért. Végső beszámoló 1999. október - 2000. szeptember. IOM, [Budapest, 2000.] Migration Management in Central and Eastern Europe. IOM strategy and objectives 20062007, IOM, Budapest, 2006. Millennium development goals: a compact among nations to end human poverty. Human Development Report. New York, N.Y. Oxford University Press. (2003) Millennium Development Goals Report 2007. UN, New York, 2007. Millenniumi fejlesztési célok. Magyar ENSZ Társaság honlapja, http://www.menszt.hu/magyar/milleniumi_celok.htm 2007. november 19. Mónus Ágnes: Public Relations. A bizalomépítés művészete, Budapest, SHL Hungary, 2001.
87
Németh Erzsébet: Közszereplés. A társadalmi szintű kommunikáció kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. Pavlovic, Mirjana: World Food Day Celebration Network in Central and Eastern Europe. Overview of the World Food Day Activities in Central and Eastern Europe in 2006. Budapest, FAO Subregional Office for Central and Eastern Europe, 2006. http://www.fao.org/regional/seur/WFD_2006.pdf, 2007. 08. 15. 10:06 Pratkinson-Aronson: A rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Ab Ovo, Budapest, 1992. Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből. Kiadja: Az ENSZ Fejlesztási Programaja, 2006. Bratislava. Angol változat: http://europeandcis.undp.org/files/uploads/_rbec%20web/Employing_the_Roma.pdf 2007. 08. 16. 10:45 Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004. Sjöberg, Göran: A globális falu már itt van http://www.mprsz.hu/UserFiles/File/Szakmai/GoranSjoberg1.PDF 2007. 08. 31. 12:04 Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations I-II. Perfekt Kiadó, 2004. United Nations Development Programme: Regional Bureau for Europe and the CIS – RBEC. RBEC Regional Support Center in Bratislava. UNDP, Bratislava, 2000.
88
