BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁG SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁG SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓZÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

Készítette: Szabó Laura Ildikó

Budapest, 2009

2

Tartalomjegyzék

1.

BEVEZETÉS........................................................................................................... 5

2.

A KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓZÁS ELMÉLETBEN ............................... 7

2.1 Alapkérdések megfogalmazása................................................................................. 7 2.2 Mit jelent a közszolgálatiság?................................................................................... 7 2.3 Hogyan jelenik meg a közszolgálatiság a médiában, pontosabban mit jelent a közszolgálati televíziózás?................................................................................................ 8 2.4 Miért fontos a közszolgálati televíziózás és szükséges-e egyáltalán fenntartani a köztelevíziókat? .............................................................................................................. 12 3.

A KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓZÁS GYAKORLATA BRIT ÉS

MAGYAR MINTA SZERINT..................................................................................... 15 3.1 Történeti áttekintés.................................................................................................. 15 3.1.1.

A BBC létrehozása és fejlődése Nagy-Britanniában .............................. 15

3.1.2.

Az MTV létrehozása és fejlődése Magyarországon ............................... 17

3.2 Szervezeti értékek ................................................................................................... 19 3.2.1.

Szervezeti misszió................................................................................... 19

3.2.1.1.

A BBC misszió ............................................................................... 20

3.2.1.2.

Az MTV misszió............................................................................. 24

3.2.2.

Célkitűzések elméletben és gyakorlatban ............................................... 27

3.2.2.1.

A brit példa ..................................................................................... 27

3.2.2.2.

A magyar példa ............................................................................... 35

3.2.3.

Hírnév, megítélés, kritikák...................................................................... 40

3.2.3.1.

BBC a hírnév tükrében.................................................................... 41

3.2.3.2.

A BBC megítélése közvéleménykutatások értelmezésében ........... 42

3.2.3.3.

MTV a hírnév tükrében................................................................... 43

3.2.3.4.

Az MTV megítélése a közvéleménykutatások értelmezésében...... 44

3.2.3.4.1. 2006: A közszolgálati televíziózás és a Magyar Televízió Zrt. megítélése ....................................................................................... 44 3.2.3.4.2. 2007: MTV – Közösségi érték........................................................ 46 3.2.3.4.3.

Összegzés........................................................................................ 47 3

3.3 Finanszírozás........................................................................................................... 48 3.3.1.

A BBC finanszírozása............................................................................. 49

3.3.2.

Az MTV finanszírozása .......................................................................... 54

3.3.3.

Összevetés............................................................................................... 57

3.4 Kritikák ................................................................................................................... 57

4.

3.4.1.

A BBC kritikái ........................................................................................ 58

3.4.2.

Az MTV kritikái ..................................................................................... 60

A KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓZÁS JÖVŐJE AZ EGYESÜLT-

KIRÁLYSÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON........................................................ 64 4.1 Erősödő konkurencia a televíziózásban .................................................................. 64 4.1.1.

Nagy-Britannia........................................................................................ 64

4.1.2.

Magyarország.......................................................................................... 65

4.2 Digitalizáció............................................................................................................ 68 4.3 Közszolgálatiság és nézettség ................................................................................. 72 4.4 A BBC és a jövő ..................................................................................................... 73 4.5 Az MTV és a jövő................................................................................................... 74 5.

KONKLÚZIÓ ....................................................................................................... 76

Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 79

4

1. BEVEZETÉS Dolgozatom témájául a közszolgálati televíziózás két különböző útjának bemutatását választottam. A vizsgált intézmények a brit és a magyar közszolgálati televízió. Érdekes összehasonlítás előtt állunk, hiszen két teljesen eltérő gazdasági, politikai és társadalmi környezetben létrejött közszolgálati műsorszolgáltatót vizsgálok, ráadásul egyikük a közszolgálatiság etalonjaként emlegetett British Broadcasting Corporation. Indulásképpen fogalmazzuk meg azon elméleti kérdéseket, melyek a közszolgálati televíziózás vizsgálatához szükséges:

Mit is jelent a közszolgálatiság?

Hogyan jelenik meg a közszolgálatiság a médiában, pontosabban mit jelent a közszolgálati televíziózás?

Miért fontos a közszolgálati média és szükséges-e egyáltalán fenntartani a köztelevíziókat?

Ezek a főbb irányok, a kérdések, melyek minden interjúban, cikkben, társadalmi vagy politikai diskurzus során felmerülnek a közszolgálati televíziózás kapcsán. Természetesen ahány interjúalany, szerző, politikus vagy médiatudós, annyi megközelítést és választ kaphatunk, mégis e vélemények sokszínűségét feldolgozva próbálom megválaszolni az aktuális kérdéseket. A kutatásban résztvevő média között találjuk az európai közszolgálatiság mintájaként emlegetett, tradicionális BBC-t; valamint az állami tévéként már évtizedek óta működő, viszont közszolgálati televízióként még elég fiatalnak számító Magyar Televíziót. A két út – ahogyan látni fogjuk – nagyon eltérően alakult és alakul napjainkban is. A dolgozat első felében elméleti síkon fogom a közszolgálati televíziózás kérdését tanulmányozni, a fent említett kérdéseket különböző definíciók, meghatározások, jogszabályok, direktívák vizsgálata által próbálom majd megválaszolni.

5

A dolgozat második része a gyakorlati kérdéseket gyűjti csokorba, vagyis milyen a közszolgálati televíziózás brit és magyar értelmezése. Röviden bemutatom az intézmények kialakulását, hangsúlyozva a lényeges szervezeti, szerkezeti, avagy strukturális változásokat, mely hatásai ma is érezhetők a vizsgált vállalatok működésében. Ezt követően fogom megvizsgálni a BBC és az MTV küldetését, célkitűzéseit és vezérelveit, s a kutatás arra is kiterjed majd, hogy milyen módon próbálják teljesíteni ezen irányelveket a gyakorlatban. A misszió meghatározása során kapjuk meg a két vállalat elképzelését, hogy mit jelent számukra közszolgálatiság eszméje. A célkitűzések elméleti és gyakorlati vizsgálata kapcsán láthatjuk, hogyan valósítja meg a közszolgálati televíziózást a BBC, illetve az MTV. S végül a hírnév és a közönség megítélésének elemzése fogja megválaszolni a közszolgálati televíziózás fontosságának és szükségességének kérdését. A finanszírozás – a gyakorlati kérdések egyik legmeghatározóbbjaként – alapvető különbségnek számít a két szervezet elemzésében, az eltérések vizsgálatával megbizonyosodhatunk arról, hogy a pénzügyi függőség illetve függetlenség alapjában befolyásolja bármely közszolgálati televízió működését. A teljes képhez látnunk kell a bírálatokat is, közvéleménykutatási eredményekre támaszkodva be fogom mutatni azokat a témákat, amely során a legtöbb kritika éri a két köztelevíziót az Egyesült-királyságban és Magyarországon egyaránt. Végezetül a dolgozat harmadik részében a BBC és az MTV jövőbeni kilátásait vizsgálom, vagyis milyen lehetőségek, kihívások előtt áll a két médiavállalat és maga a közszolgálati televíziózás egyaránt. A kutatás elméleti része során a két szervezet működési szabályzatát, éves jelentéseit, a hatályos jogszabályokat, tanulmányokat és cikkeket használtam fel. A gyakorlati oldal vizsgálatakor pedig a BBC és az MTV műsorszerkezetét, műsorpolitikáját, program- és csatornakínálatát vettem alapul.

6

2. A KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓZÁS ELMÉLETBEN 2.1

Alapkérdések megfogalmazása

A közszolgálatiság kutatását három kérdésre bontanám, egyenként keresem majd a válaszokat és a tanulmány egésze alatt vizsgálom a BBC és az MTV által megfogalmazott válaszokat. Amikor a közszolgálati televíziózás témájában olvasunk az esetek nagy többségében találkozunk a következő problémafelvetésekkel: Mit is jelent a közszolgálatiság? Hogyan jelenik meg a közszolgálatiság a médiában, pontosabban mit jelent a közszolgálati televíziózás? Miért fontos a közszolgálati média és szükséges-e egyáltalán fenntartani a köztelevíziókat? A lehetséges válaszokat, megoldásokat először elméleti síkon, definíciók, meghatározások által kutatom, aztán a BBC és az MTV intézményére fókuszálva próbálom megfogalmazni a brit és a magyar válaszokat, alternatívákat.

2.2

Mit jelent a közszolgálatiság?

Ahhoz, hogy specifikusan a közszolgálati médiával tudjunk foglalkozni, először a közszolgálatiság definícióját kell meghatároznunk. A Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia a következő képen foglalja össze: „Közszolgálatról, közszolgálatiságról bármely olyan intézménnyel kapcsolatban beszélhetünk, amely a köz egésze számára fontos és mindenki számára elérhető javakat termel, illetve szolgáltatásokat nyújt. A közszolgáltató intézmények jellemzően állami (köz)tulajdonban vannak, közpénzekből, adóbevételekből finanszírozódnak, és szolgáltatásaik igénybevételéért általában nem kell külön díjat fizetni.” Közszolgáltatásnak tekinthetjük tehát az oktatást, egészségügyet, mentők szervezetét, de például az ivóvíz ellátás is ide tartozik.

7

2.3

Hogyan jelenik meg a közszolgálatiság a médiában, pontosabban mit jelent a közszolgálati televíziózás?

Fontos a tanulmány elején kiemelni, hogy míg a közszolgálatiság fent említett formáinál a finanszírozás kérdése egyértelmű és meghatározó – tehát adóbevételekből tartják fenn –, addig a média közszolgálati jellegét nem tanácsos a finanszírozás módja szerint csoportosítani. Vagyis egy adott médiumot nem azért titulálunk közszolgálatinak, mert állami bevételekből működik, hanem azért mert tartalmilag teljesíti a közszolgálatiság eszméjét. A közszolgálatiság megjelenése a médiában Európa-szerte más időszakokra esett, ezért nem beszélhetünk egy egységesen kialakult rendszerről vagy egy általánosságban elfogadott meghatározásról. Míg Nagy-Britanniában már az 1930-as években megindult a közszolgálati média, s célja egy politikailag független, kiegyensúlyozott közmédia létrehozása volt, addig Németországban a második világháború után, az újjáépítés éveiben kényesen ügyeltek arra, hogy a televízió, a sajtó és a rádió nem válhasson újra politikai fegyverré, ezért társadalmi szabályozás alá vonták a német közmédiát. Magyarországon az 1950-es évek második felében jelent meg a televízió és kialakulását leginkább az 1956-os forradalom utáni konszolidációs periódus, az átpolitizáltság és a cenzúra határozta meg. Láthatjuk tehát, hogy a televíziózás szerepe, feladata és célja is másként alakult a fent említett három európai országban, ennek magyarázata az eltérő gazdasági, társadalmi valamint a politikai környezet és akarat a médiával szemben. A közszolgálati médiát sokan a BBC mintával azonosítják, a BBC szabályrendszerét határozzák meg követendő példaként, vagyis egy közszolgálati tévének függetlennek, pártatlannak, kiegyensúlyozottnak kell lennie, valamint az előfizetési díjért a lehető legszínvonalasabb szolgáltatást kell nyújtania reklámmentesen. Mégsem tudott megvalósulni sehol máshol ez a modell Európában, tehát a BBC és a közszolgálatiság azonosításával nem feltétlenül jutunk előre a fogalom értelmezésében. A brit minta csak egyfajta megközelítése, – a britek szerint természetesen az egyetlen – útja a közszolgálati médiának, én mégsem tennék egyenlőségjelet a BBC és a közszolgálati média fogalma közé. 8

Egy átfogó, szélesebb körű értelmezéshez szükség van valamilyen egységes, nemzetközi iránymutatásra a közszolgálati média kérdésében, nem lehet egy bizonyos környezetből csak úgy kiragadni egy vállalatot – jelen esetben a BBC-t – és mintának állítani az összes többi európai országnak. Ugyanis ez a közszolgálati minta egy teljesen más politikai és gazdasági kontextusban alakult ki, egészen más társadalmi reakciókat, hozzáállást feltételez. Példának okáért Nagy-Britanniában már 1926-ban kinyilvánították a politikai függetlenség fontosságát, valamint azt, hogy a BBC csak az emberek iránt köteles elszámolni, tehát nincs politikai indíttatású támogatás, személycsere, korrupció. Sajnos mindez nem mondható el a magyar és a közép-kelet-európai térségek médiapiacáról. Egyszerűen nem lehetséges kész formában adaptálni és megvalósítani a brit mintát a mai magyar média világába. Egyrészt itthon egy intenzíven pártfunkciót betöltő állami televízió alakult át közszolgálati televízióvá, ezáltal a politika a régi szokás szerint használni próbálja a köztelevíziót. Másrészt a BBC által nyújtott finanszírozási minta sem életképes Európa e területein, ugyanis az állami televíziók nagy többségében óriási adósságállománnyal kezdték meg új, közszolgálatinak nevezett küldetésüket, tisztázatlan finanszírozási rendszer szerint. Végezetül a társadalmi különbözőségek is megmutatkoznak például a tv-díj fizetésének hajlandóságában Nyugat és Kelet-Európa között. A nemzetközi iránymutatások kérdéskörében hívhatjuk segítségül az Európai Unió szabályait, határozatait. Habár a Közösség megalakulásakor a kultúra és a média témaköre nem kapott még szerepet az 1957-es Római Szerződésben, 1974-ben egy jogi ügy kapcsán az elektronikus médiát már szolgáltatásként ismerték el. Mégis a média az Unión belüli teljes szabadságát csak 1989-ben fogadták el, a Televíziózás határok nélkül elnevezésű 89/552/EGK illetve az azt módosító 97/36/EK irányelv által, mely ezentúl közösségi szinten kívánta szabályozni a média ezen szegmensét. Az 1949-ben alakult Európa Tanács – mely önmagát „Európa demokratikus lelkiismereteként” definiálta – szintén a 80-es évektől kezdett intenzíven foglalkozni az európai média kérdéskörével. 1986-ban, 1988-ban és 1990-ben is összehívták a tagállamok kommunikációs minisztereit, hogy megvitassák az európai média akkori helyzetét és kilátásait, a nemzetközi összefonódás jelentőségét Európában, valamint a 9

1990-es közép-kelet európai régió rendszerváltásainak a médiára gyakorolt hatását. 1990-ben Magyarország elsőként csatlakozott a Tanácshoz a régi, szovjet blokk országai közül. 1994-ben a Prágában megrendezett IV. európai konferencia témája a közszolgálati média, főként a közszolgálati televíziózás volt, egy közös irányt mutatva ezzel a nyugati államok és a keleti országok köztelevízióinak. A határozatban megtalálható, hogy milyen szervezetet tekint az Európa Tanács közszolgálati műsorszolgáltatónak, meghatározza ezen szervezetek jogosultságait, anyagi kötelezettségeit, valamint felsorolja az általános és konkrét tartalmi kötelezettségeket, melyeknek a műsorszolgáltatás során kell érvényesülniük. A közszolgálati televíziózás európai szabályozását Jakab Zoltán (1995) összefoglalója segítségével mutatom be. 1 Meghatározásként a Tanács a következő definíciót adja: „A közszolgálati műsorszolgáltató az a szervezet (vagy szervezetek), amelyet (melyeket) a törvény ekképpen definiál. E szervezeteknek jogszabályban meghatározott jogosultságaik és kötelezettségeik vannak.” Jogosultságok:

az ország területének besugárzásához szükséges rádiófrekvenciák államilag garantált használata,

közpénzekből (előfizetői díjakból, adókból) történő (rész-)finanszírozás és ennek behajtása,

törvényben vagy más jogszabályban meghatározott típusú és mértékű kereskedelmi (reklám, szponzorálás stb.) tevékenység végzése,

szerkesztői függetlenség a kormánytól, illetve egyéb állami szervektől.

Az Európa Tanács tehát nem a szigorú brit mintát veszi alapul a finanszírozás kérdésében, az előfizetési díj és az adók mellett meghagyja a reklámozás, azaz a hirdetésbevételek lehetőségét az európai köztelevíziózásban, a közszolgálati televíziók

1

Jakab Zoltán: A közszolgálatiság értelmezése a 20-es évektől napjainkig. Közszolgálatiság a médiában, 1995, Osiris Kiadó, Budapest

10

pedig nem harcolnak a reklámmentességért úgy, ahogy azt a BBC tette jó néhányszor fennállása során. A közpénzek megnevezésnél viszont nem jelenik meg állami támogatás, vagyis a kormánytól és az állami szervektől való függetlenséget ezzel a kitétel akarja biztosítani. Anyagi kötelezettségek:

univerzális ellátás a lakosság teljes körű besugárzása értelmében,

a törvényben vagy más jogszabályban meghatározott számú, műsoridejű programok szolgáltatása az ország területére, illetve külföldre irányulóan,

hazai, európai gyártású műsorok mennyiségének, arányának betartása.

Az utolsó pont egyértelműen az amerikai média dömping visszaszorítását célozza meg, egyrészt az európai és a nemzeti kultúrák megerősítése érdekében, másrészt az európai audiovizuális ágazat fellendítése végett. Kérdés marad azonban, hogy az európai és nemzeti kultúrák megismerése és bemutatása érdekli-e egyáltalán azt a közönséget, melynek kulturális igényeit ily módon próbálja az Európa Tanács kielégíteni. Tartalmi kötelezettségek (általánosságban):

a műsorok magas minőségi szintje, bármely műfajban,

a műsorok összkínálatának sokfélesége, változatossága,

a nézők, hallgatók társadalmi, kulturális, spirituális igényeinek kielégítése,

a politikai életben való részvétel előmozdítása,

a kulturális örökség ápolása, a nemzeti és a kisebbségi kulturális identitás erősítése.

Tartalmi kötelezettségek (konkrétabban):

tájékoztatás, hírközlés (átfogó, objektív, pártatlan, tárgyszerű),

a vélemények sokféleségének bemutatása,

a kormány által kiadott közlemények ingyenes közzététele,

a parlament üléseinek közvetítése (avagy tárgyszerű beszámoló a parlament üléseiről), 11

oktató jellegű, illetve az iskolai oktatást, a felnőttoktatást, a speciális helyzetű társadalmi csoportok továbbképzését szolgáló műsorok sugárzása,

az anyanyelv, a hivatalos nyelv ápolása, nemzeti és etnikai nyelven készített műsorok sugárzása,

vallási műsorok, az egyházak működését bemutató műsorok közzététele,

gyermekeknek, fiatalkorúaknak szóló műsorok sugárzása, e korcsoporthoz tartozók személyiségfejlődésének előmozdítása, védelme,

művészeti és tudományos tartalmú műsorok közzététele,

igényes szórakoztató műsorok közlése,

közérdekű információk (például közlekedésbiztonság), a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló műsorok sugárzása.

Láthatjuk, hogy a hosszú felsorolás miképp próbálja értelmezni és szabályozni a közszolgálati médiát, mégis a probléma kulcsa ott rejtőzik, hogy ezen kritériumok megvalósulásához definiálnunk kellene, hogy mit is jelent pontosan a minőség, az igényesség vagy a sokszínűség fogalma. Relatív, nehezen behatárolható fogalmakról van szó és az értelmezés az országok törvényei, szabályozásai, hagyományai szerint eltérőek lehetnek. Az apró félreértelmezések okozzák azt, hogy jelenleg Európában számos közszolgálati televíziós modell működik kisebb-nagyobb sikerrel. A BBC mintát és az Európa Tanács határozatát főbb irányvonalaknak vehetjük, azonban a közszolgálati médiának nincs egy aranyszabálya; az ajánlásokat, útmutatásokat követve minden ország kialakítja saját közszolgálati modelljét. Kijelenthetjük tehát, hogy a közszolgálatiság fogalma nincs pontosan definiálva sem országos, sem európai szinten.

2.4

Miért fontos a közszolgálati televíziózás és szükséges-e egyáltalán fenntartani a köztelevíziókat?

A kereskedelmi televíziók elszaporodása, a műsorkínálat hihetetlen kiszélesedése és emellett a közszolgálati televíziók nézettségének folytonos csökkenése után jogosan tehetjük fel a kérdést – akár előfizetőként Nagy-Britanniában, akár adófizetőként 12

Magyarországon – hogy miért kötelező fizetni egy televízióért, amit talán soha nem is nézünk? Miért kell a médiapiac önszabályozásába beleavatkozva, állami segítséggel – financiális vagy jogi úton –fenntartani a közszolgálati televíziókat? A közszolgálati és a kereskedelmi média közötti legnagyobb különbség, hogy míg a kereskedelemi televízió fogyasztóként, korcsoporttól függően szólítja meg az embereket, addig a közszolgálati csatornáknak állampolgári minőségben kell üzennie, szólnia a nézőközönségéhez, korosztálytól, nemtől, foglalkozástól függetlenül. A közszolgálati televíziózás brit indulásakor elsőrendű célnak tűzték ki, hogy a közmédia a mindenkori elit által fontosnak vélt értékeket közvetítse, ezzel emelve az emberek tudás és ismeretanyagát nemzeti és világ szinten egyaránt. Ezt a nézetet sokáig nem kérdőjelezték meg – a televíziózás monopóliuma miatt nem is lett volna lehetséges –, egyfajta társadalmi támogatottság állt a közszolgálati média mögött. Magyarországon az államiból köztelevízióvá vált MTV is – a brit mintát követve – próbálta és próbálja a tudást és a nevelést hangsúlyozni. Napjainkban azonban ezen eszme megdőlni látszik. Egyrészt a közoktatás szintje megemelkedett az elmúlt évtizedek során, sokkal többen mennek és mehetnek egyetemre, ezáltal kiszélesedett az emberek általános műveltsége. A közszolgálatiság nevelő funkciója iránt az igény egyre alacsonyabbá vált. Másrészt a szórakoztatás és az informálás előtérbe került a televíziózásban és ezen a két területen a kereskedelmi csatornák is megszámlálhatatlanul sok alternatívát nyújtanak a közönség számára. Fontos azonban figyelembe venni, hogy milyen alternatíva ez. Hiszen a kereskedelmi tévék a profit érdekében ahhoz a társadalmi réteghez és korosztályhoz fognak szólni, mely a fogyasztás szempontjából a legértékesebb, vagyis a hirdetések szintjén a legnagyobb bevételt hozhatják. Az elmélet szerint – jelenleg korcsoport szerint a legértékesebb nékőkör a 18 és 49 évesek tábora – a kereskedelmi televízióknak nem érdeke megszólítani tehát a gyermekeket, az 50 év felettieket és a nyugdíjasokat sem és ekkor még csak az életkor szerinti kategóriákat vettük figyelembe. Ezen a ponton kezd kivilágosodni, hogy miért van szükség a közszolgálati televíziózásra napjainkban is.

13

Véleményem szerint a televíziózásnak sokkal nagyobb jelentősége és felelőssége van annál, hogy produktumait csupán eszközként használják fel egy jobb és hatékonyabb fogyasztói társadalom kialakítására. Azzal, hogy a kereskedelmi tévék kizárólag a fogyasztást sugallják, az embereket lassan gondolkodás nélküli „vedd meg – edd meg – dobd el” típusú ösztönlényekké formálják. Ekkor érthetjük meg, hogy milyen nagy szerepe van a kultúrának, a nemzeti hagyományoknak, a történelemnek és az anyanyelvnek az életünkben. Azonban ezt csupán kimondani nem elég. Ahhoz, hogy valóban érezzük és értsük nemzeti identitásunkat, teret és időt kell szentelnünk e témakörök megismerésére. Hogyan lehetséges ez? Helytörténeti múzeumba mehetünk, könyvtárakban kutathatunk, történelmi helyekre látogathatunk el…vagy bekapcsolhatjuk a televíziót és megnézhetünk egy kulturális, nemzeti hagyományokkal vagy történelemmel foglalkozó műsort, persze, csak ha létezik ilyen.

14

3. A KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓZÁS GYAKORLATA BRIT ÉS MAGYAR MINTA SZERINT 3.1

Történeti áttekintés

A közszolgálati televíziózást a gyakorlatban, a BBC és az MTV intézményét vizsgálva próbálom bemutatni. Láthatjuk majd az úttörőnek számító brit mintát és a jelenleg is alakulóban lévő magyar esetet. Elsőként vizsgáljuk meg a két vállalat alakulását és azon történelmi eseményeket, melyek hatással voltak az adott vállalat működésére vagy a televíziózás alakulására. Fontos megjegyezni, hogy míg a brit példánál végig közszolgálati televíziózásról beszélhetünk, addig Magyarországon ezt a fogalmat csak 1996 után használhatjuk.

3.1.1. A BBC létrehozása és fejlődése Nagy-Britanniában

1922-őt írunk, amikor a BBC – eredeti nevén British Broadcasting Company – Giugliemo Marconi segédletével megkezdi a sugárzást. A társaság első és történetét leginkább meghatározó csatáját 1926-ban vívta, mégpedig az angol kormánnyal, amikor is egy általános sztrájkról tudósítva nem engedett a politikai nyomásnak a tájékoztatás terén. Tárgyilagos, pártatlan beszámolóival elnyerte a közvélemény bizalmát és támogatását, mely elengedhetetlen egy kizárólag előfizetői díjakból működő médium számára. 1927-ben az akkori BBC igazgató, John Reith vezetése alatt a szervezet meghatározta azon alapelveket, melyek egyet jelentenek a minőségi közszolgálatisággal és a mai napig meghatározzák a BBC működését. Megszületett a Királyi Charta (Royal Charte), mely monopol jogot biztosít, megítéli az előfizetési díjat, előírja a mindenkori kormányzattól való függetlenséget. Meghatározta a BBC – mely ekkoriban már British Broadcasting Corporation nevet viselte - hármas misszióját, mely a tájékoztatás, nevelés és szórakoztatás feladatát tartalmazza.

15

Az 1950-es éveket tekinthetjük a brit televíziózás igazi kezdetének. 1952-ben a BBC lemond monopol jogáról, s nem nehéz kitalálni, hogy mi következik a televíziózás iránti növekvő igény, valamint a műsorszolgáltatás liberalizációja után, 1955-ben - az ITV megalapításával – megindul a kereskedelmi televíziózás Nagy-Britanniában. A versenyre reagálva 1964-ben a BBC elindítja második csatornáját a BBC Two-t, mely színesebb, szórakoztatóbb programokkal próbál még több nézőt megszólítani, természetesen a BBC alapelveknek megfelelően. 1967-ben a BBC Two, 1969-ben pedig a BBC One is színes adással jelentkezik. Ez fontos szerepet játszik a finanszírozásban, ugyanis a színes televízió magasabb előfizetői díjat jelent a társaság számára. Az 1970-es években éles fordulatot vett a világgazdaság, az Egyesült-királyság és a BBC is megérezte e változásokat. 1979-ben Margaret Thatcher miniszterelnökségével egy új gazdasági irányzat határozta meg a szigetország politikáját. A keynesiánus, jóléti állam helyett Thatcher a monetarizmus felé fordult, mely többek között az állam által felduzzasztott – sok esetben életben tartott – iparágak privatizálását jelentette. A BBC pénzügyi helyzetét több bizottság is vizsgálta, de végeredményben nem változtatták meg az intézmény működési elvét.2 1983-ban a BBC megkezdi a műholdas sugárzást. John Birt 1987-ben kerül az intézményhez, John Reith-hez hasonlóan az ő nevéhez is egy meghatározó „BBCkorszak” kapcsolódik. Az ő személyéhez köthetjük a BBC megreformálását, amely bevezette a költséghatékonyság fogalmát a brit közszolgálati médiába. Birt reformelképzeléseit heves politikai és társadalmi vita követette, azonban hamar bebizonyosodott, hogy ezek a változások létfontosságúak voltak ahhoz, hogy a BBC működő- és egyben versenyképes tudjon maradni a brit médiapiacon. 1997-ben megújítják a BBC alapdokumentumát, a Királyi Chartát, megerősítve benne a szervezet közszolgálati szerepét és felelősségét. A reformoknak köszönhetően a BBC bebizonyította, hogy az előfizetési díjakkal jól gazdálkodva, pénzügyileg stabilan tud működni. Ezáltal sikerül kivívnia, hogy az előfizetési díj maradjon az egyedüli

2

A vizsgálatokkal részletesen a finanszírozás pont alatt foglalkozom.

16

finanszírozási mód a vállalat számára, biztosítva ezzel a függetlenséget a hirdetők vagy a pártok nyomásgyakorlásától. 2001-től a digitális műsorszórás által a BBC elindítja harmadik csatornáját BBC Three néven, melynek műsorkínálatát a hírek mellett saját gyártású tévéfilmek, tudományos és művészeti műsorok határozzák meg. 2002-ben a BBC Four következett, mely kifejezetten a művészetek és kultúra iránt érdeklődök igényeit próbálja kiszolgálni. Legutóbb 2006-ban újították meg a BBC alkotmányának számító Királyi Chartát, mely tíz évre, azaz 2016-ig biztosítja a privilégiumokat a társaság számára. Jelenleg a BBC nyolc országos (plusz egy HD ismétlő-) csatornát működtet, a BBC One és Two adását analóg és digitális úton egyaránt sugározzák, a többi hat csatorna pedig csak digitális formában jut el a nézőkhöz.

3.1.2. Az MTV létrehozása és fejlődése Magyarországon

1957. február 23-án a szabadság hegyi adóról megindul a rendszeres, hetente két alkalommal sugárzott kísérleti adás, ezt tekinthetjük a magyar televíziós korszak kezdetének. Az 1956-os forradalom utáni konszolidációs időszakban, a televízió bizonyult a hatalomgyakorlás és a propaganda legmegfelelőbb módszerének. A vezetés megpróbálta egyfajta politikai szócsővé alakítani a televíziót, érthető hát, hogy a magyar televíziózás első, nagyszabású tudósítása miért éppen az 1957-es május elsejei felvonulásról közvetített. 1957-től a televíziózást a Magyar Rádió és Televízió intézménye valósítja meg, 1958 márciusában bevezetik a havonta fizetendő kötelező előfizetési díjat. A 1960-ban már heti öt alkalommal – hétfő és péntek kivételével – volt adás Magyarországon. A nézők 1969-ben láthattak először színes adást, ugyanebben az évben az előfizetés módja annyiban változott, hogy nem a készülék után, hanem háztartásonként kellet fizetnie a lakosságnak. 1971-től a Magyar Televízió 2-es csatornáján is heti egy-két napban megindul a sugárzás, javarészt ismétlések alkotják műsorkínálatát. 1974-ben a televíziózás jelentőségét bizonyítván a Magyar Televízió és a Magyar Rádió szétválik, így az MTV 17

önálló intézményként működhet tovább. 1984 az utolsó esztendő, amikor az MTV meg tudja valósítani önfenntartását, ezt követően, a takarékossági intézkedések ellenére is állami támogatásra szorul a fennmaradáshoz. A rendszerváltás nemcsak a politikában, de a televíziózásban is fontos változásokat hozott. 1989-től megkezdődik a hét napos, folyamatos műsorszolgáltatás. 1993-ban az MTV tagja lett European Broadcasting Union-nak (Európai Műsorszórók Szervezete), melynek célja a híradóbejátszások megosztása valamint a technikai fejlődés kölcsönös elősegítése. Az 1996-os I. törvény értelmében az MTV az állami műsorszóróból közszolgálati műsorszolgáltató lesz, tehát itt említhetjük meg először a közszolgálatiság fogalmát a magyar televíziózás történetében. A Médiatörvény jogosultságot biztosított két, országos kereskedelmi csatorna (TV2, RTL Klub) létrejöttének, így az MTV monopol helyzete megszűnik és rövid idő alatt óriási nézőközönséget veszít el a csatorna. A törvény rendelkezik arról is, hogy az MTV 2-es csatornáját a jövőben műholdról kell sugározni. Az intézkedés még inkább gyengíti a Magyar Televízió már eddig is megtépázott nézettségét. A 2000-es években az MTV leginkább kényszerintézkedéseket tudott csak hozni, kritikus pénzügyi helyzetben van, ami párosul a mindenkori költségvetéstől, tehát az aktuális kormánytól való függéssel. Reaktív szervezeti magatartás jellemzi, vagyis nem irányítója a működését meghatározó eseményeknek, sokkal inkább tűzoltás szerűen reagál a kialakult helyzetekre. Ezt nehezíti az alacsony nézettség, illetve a versenyhelyzet, melyet a két országos kereskedelmi televízió folyamatosan generál. Kedvezőtlenül érinti ezen felül a társaságot a megfelelő jogi szabályozás (új médiatörvény) és vezetés (MTV elnök) hiánya is. 2007-ben a Magyar Televízió fennállásának ötvenedik születésnapját ünnepelte.

18

3.2

Szervezeti értékek

A dolgozat elején feltett kérdésekre ebben a fejezetben kaphatjuk meg a vállalatok külön-külön megfogalmazott álláspontját és azt, hogyan ültetik át mindezt a gyakorlatba. A szervezeti misszió az első vizsgált pont, mely arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit jelent a közszolgálatiság a BBC illetve az MTV számára. Ezt követően a televíziók célkitűzéseit fogom vizsgálni, azaz milyen célokat tűznek maguk elé szabályzataikban és miképp néz ez ki a műsorok szintjén, vagyis, hogyan jelenik meg a közszolgálatiság a televízióban. A kutatásban a BBC és az MTV által sugárzott műsorok tartalomelemzése lesz segítségemre. Végül a hírnevet, valamint a vállalatok megítélését fogom alapul venni abban a kérdésben, hogy miért fontos és egyáltalán szükségesek-e a közszolgálati televíziók.

3.2.1. Szervezeti misszió

Minden vállalat számára fontos a misszió meghatározása, mely létezésének célját határozza meg. Küldetésnek tekintjük azt a feladatot, amit egy szervezet a maga érzelmi és felelősségi vonzatával együtt be akar tölteni, valamint utat kíván mutatni a munkatársak számára, vagyis megszerezni elkötelezettségüket az adott cél elérése érdekében.3 Jelen esetben a missziónak azt kell meghatároznia, hogy miben látják a közszolgálatiság eszméjét a vizsgált televíziós társaságok; mi az a küldetés, melyet a szervezet egésze elé állítanak. A kutatásban a BBC Királyi Chartáját, az MTV esetében pedig az Alapító okiratát, valamint Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatát és a hatályos Médiatörvényt vizsgálom.

3

Nyárádi Gáborné, Szeles Péter: Public Relations I. 286. o. Perfekt kiadó

19

3.2.1.1. A BBC misszió A BBC misszió, mely szintén etalonként emlegetett a közszolgálati média témakörében a szervezet weblapján könnyen és egyszerűen megtalálható. A BBC egy mondatban, lényegre törően fogalmazza meg a küldetését: „az emberek életét gazdagítani tájékoztató, nevelő és szórakoztató programok által”, ez a brit válasz a közszolgálatiság fogalmára. Ez a hármas küldetés vált a BBC védjegyévé, alapszabálynak tekintik és a legtöbb közszolgálati médiavállalat, ehhez igazítja szabályzatát, alapelveit. Régi törvényről van szó, ugyanis az „informálás-nevelés-szórakoztatás” missziót a BBC első vezetője, John Reith határozta meg és ahogyan Királyi Charta jelenleg is szabályozza a vállalat működését, úgy a küldetés sem változott az évtizedek során, habár a hangsúly érzékelhetően változott a három feladat megítélésében. A BBC alapvető feladatának tartja ezen felül az objektív, pártatlan, kiegyensúlyozott tájékoztatást. Közvélemény kutatások bizonyítják, hogy a britek nagy része emiatt tartja elfogadhatónak az előfizetési díj jogosultságát, mert úgy vélik, hogy a BBC-től hiteles és tárgyilagos híreket kapnak arról, hogy mi történik az Egyesült-királyságban és a világban egyaránt. Érthető, hogy a BBC-nek ez az egyik létfontosságú funkciója, tehát a helyes szervezeti magatartást szigorúan megkövetelik minden BBC alkalmazottól. Sir Michael Lyon a BBC Trust4 elnöke egy 2007-es beszédében felhívja a figyelmet egy negyedik lényeges küldetésre, amelyet a közszolgálati csatornának teljesíteni kell. Az egyre erősödő versenyhelyzetre reflektálva az elnök a tradicionális hármas missziót kiegészíti azzal, hogy a BBC-nek gazdag és széleskörű programkínálatával még több állampolgárhoz kell eljutni, még több társadalmi kérdést kell érinteni. 5 A gyakorlatban a széles műsorkínálat a BBC nyolc csatornája által valósul meg, nézzük meg néhány példával illusztrálva milyen irányvonalat, tematikát képviselnek az egyes csatornák:

4

BBC Trust: a BBC-t felügyelő 12 tagú, független kuratórium. What is BBC for - Speech by Sir Michael Lyons, Chairman of the BBC Trust Letöltve: http://www.bbc.co.uk/bbctrust/news/speeches/ml_what_the_bbc_is_for.html#page 2009. 02.19. 17:05 5

20

BBC One A csatorna 24 órában kínál programokat – analóg és digitális úton egyaránt –, a hangsúlyt a hármas misszió – az informálás, nevelés és szórakoztatás – együttes teljesítésére helyezi, ezért a BBC One csatornát tekinthetjük legkevésbé tematikusnak a nyolc csatorna közül. Hírműsorok, magazinok, ifjúsági és gyerek programok, ismeretterjesztő és szórakoztató sorozatok egyaránt jelen vannak a műsorkínálatban, ezáltal egyszerre próbálja megvalósítani a kitűzött feladatokat. Hétköznap tizenegy, hétvégén hat alkalommal közvetít híradót, hírműsort (beleértve a reggeli Breakfast című műsort, a fiatalok szóló Newsround elnevezésű hírműsort, a főváros és a régiók híradóit egyaránt). A hétköznap délelőtti műsorok célja a társadalmi feladatokon kívül, az általános gazdasági, pénzügyi, jogi ismeretek bővítése is, pl.: napi rendszerességgel látható Missing Live, mely az egykori magyar Csellengők c. műsor brit megfelelője vagy a Cash in the Attic pénzügyi magazin is. A délutáni célközönség a fiatalabb korosztály, ezért mesék, magazinok, sorozatok és naponta jelentkező ifjúsági híradó színesíti a programkínálatot. Az este negyed hatkor kezdődő The Weakest Lane című program várja a kvíz kedvelő nézőket – mely a BBC licensz alapján, Magyarországon A Leggyengébb Láncszem címen ért el kisebb-nagyobb sikereket a TV2 műsorán –, ezt követően kezdődik az esti hírblokk. Hétköznap (szerda kivételével) fél nyolckor vagy nyolckor indul a félórás EastEnders című BBC szappanopera, mely az egyik legnézettebb műsorok közé tartozik. Az esti főműsoridőt BBC sorozatok töltik ki: egyrészt szórakoztató sorozatok pl.: a Szex és New York brit variációja a Mistresses, az angol középiskolában játszódó Waterloo Road avagy a Holby City című kórházsorozat; másrészt ismeretterjesztő, tudományos, történelmi sorozatok pl.: Planet Earth, Hottest place on Earth vagy a tudós 150. évfordulója alkalmából készített Darwin’s Dangerous Idea színesítik a kínálatot. A főműsoridős sorozatot az esti tízórás hírblokk követi regionális, nemzeti és nemzetközi hírösszefoglalókkal, az éjszakai kínálat pedig javarészt ismétlésekből áll.

21

BBC Two A brit közszolgálati kettes csatornánál már látható a tematikus jelleg, a műsorszerkezet főként a nevelés és a szórakoztatás feladatkörét célozza meg. A BBC Two szintén 24 órában, analóg és digitális úton is sugározza műsorait. A reggeli és délelőtti műsorkínálatot egyértelműen a gyerekműsorok határozzák meg, ráadásul korcsoport szerint felépítve, először a legkisebbeknek szóló készségfejlesztő mesékkel, később ismeretterjesztő, természeti kisfilmekkel, végül idősebbeket megcélzó tanító, nevelő programokkal. A délutáni blokkot a délben kezdődő The Daily politics politikai műsor kezdi, ezt követően magazin műsorokat és sorozatokat kínál a csatorna – fontos megjegyezni, hogy a BBC Two műsorán már megjelennek az amerikai import sorozatok is pl.: Heroes, Mad men –. Este féltizenegykor kezdődő 50 perces Newsnight a csatorna fő hírműsora, ezt követően régiótól függően jelentkeznek a hírösszefoglalók Skóciából, Walesből és Észak-Írországból. Az éjszakai kínálat szintén ismétlésekből épül fel. BBC Three A hármas csatorna kizárólag digitális úton érhető el, este hét órától kora reggelig sugároz műsorokat. A műsorstruktúra egyértelműen a szórakoztatást helyezi előtérbe, a megcélzott korosztály pedig a BBC nézettségét tekintve kritikusnak számító 16-34 év közötti korcsoport. A programkínálatot elsősorban sorozatok – BBC és amerikai sorozatok egyaránt, többek között a BBC Three-n este tíz órától látható az aznapi EastEnders ismétlése is –, zenei programok, fesztiváltudósítások, divat és öltözködési magazinok és bulvár témájú műsorok alkotják. A hármas csatornán nincsenek hírműsorok, vagyis az informálás nem szerepel a BBC Three célkitűzései között. BBC Four A BBC négyes csatornája – mely szintén csak digitális úton fogható – a nevelő és szórakoztató feladatot egyaránt felvállalja, de a BBC Three-től eltérően, főként a klasszikus zenére, a kultúrára, a művészetekre, ismeretterjesztésre helyezi a hangsúlyt. Emellett helyet kapnak tájékoztató, informatív műsorok is. Az adás este hét órákor nemzetközi hírösszefoglalóval kezdődik – a BBC News csatornáról ismételt World 22

News Today –, sorozatokkal, dokumentumfilmekkel, magazinműsorokkal, koncert felvételekkel folytatódik és késő hajnalig tart. A BBC Four tematikáját tekintve hasonló a BBC Two csatornához, eredetisége és különbözősége kellene, hogy differenciálja a csatornát, mégsem tud jól helytállni a nézettségi versenyben. A műsorpolitika hasonlósága miatt a BBC a kettes csatorna nézőközönségét próbálja a Four felé terelni (műsorajánlókkal, ismétlésekkel), ezzel erősítve nézőtáborát. CBeebies és CBBC A BBC két adóját egy az egyben a gyerekközönségnek szánja, két digitális csatornáról van szó, ahogyan a BBC Three és Four is csak a nap egy bizonyos szakaszában sugároz műsorokat, úgy a két gyerekcsatorna is meghatározott időközökben, vagyis kora reggeltől kora estig, kínál programokat. A CBeebies a legkisebbeknek szól, egyszerű, könnyen érthető mesék, készségfejlesztő műsorok, kisiskolások életét és szabadidejét bemutató programokkal szolgál, míg a CBBC a kicsik mellett az általános iskolásokat, kamaszokat és tinédzsereket is próbálja megszólítani. A CBBC-n jelentkező napi, ifjúsági hírösszefoglaló – mely a BBC One és Two műsorán is fut – mellett mesék, ismeretterjesztő filmek, fiatalokról fiataloknak szóló sorozatok – pl.: a csellengés veszélyeit bemutató Runaway c. sorozat –, de találkozhatunk 10-12 éves gyerekeket toborzó valóságshow-val is, miszerint Legyél Te is szuperhős (Who wants to be superhero?) a brit közszolgálati csatornán. BBC Parliament Napi 24 órában külön csatorna áll a parlamenti közvetítések, beszámolók és politikai műsorok rendelkezésére. A BBC ezzel a csatornájával kívánja erősíteni a közszolgálatiság a társadalomban és demokráciában vállalt szerepét, vagyis eligazodni a politika, a törvényhozás és jogszabályok útvesztőjében. Félórás heti összefoglaló látható a skót, észak-ír és wales-i parlamentből, melyet az adott hét folyamán többször ismételnek. A hétvége során a politikai látótér „kiszélesedik”, számos elemző-, vitaműsor és több az amerikai és európai politikával foglalkozó program is jelentkezik.

23

BBC News A News csatorna szintén napi 24 órában sugároz műsorokat, méghozzá kizárólag híradókat, hírműsorokat, informatív magazinokat (pl.: Click az IT témában), beszélgetős, valamint vitaműsorokat. Egyértelmű és egyedüli küldetése az állampolgárok informálása, tájékoztatása. Minden órában hírösszefoglalót ad az Egyesült-királyság, az Egyesült-államok és a világ politikai, gazdasági történéseiről, valamint külön műsorban számolnak be az üzleti és pénzügyi életben zajló eseményekről is (World Business Report). Néhány ismétlés is helyet kap a műsorszerkezetben, parlamenti közvetítések a BBC Parliament csatornáról, valamint az aktualitásokról kissé szatirikus hangnemben beszámoló Panorama című műsor a BBC Two programjai közül. BBC HD A HD csatorna lényegében egy ismétlő csatorna, csakhogy a sugárzott műsorok jobb felbontásban, képminőségben foghatóak (high definition). Jelenleg kilenc órában szolgáltat adást, reggel négy órától kora délutánig és főként technikailag számít újdonságnak a brit médiapiacon.

3.2.1.2. Az MTV misszió A misszió meghatározása az MTV esetében nem található meg közvetlenül az intézmény honlapján, de egy kevés kutatás után rábukkanhatunk a televízió Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatában. Az MTV pontos küldetés meghatározása a 2006-os műsorstruktúra és image kampány során értékelődött fel igazán; pontos, jól érthető értékeket kellett meghatározni, amelyeket a szervezeti magatartás valóban tükrözhet a közönség felé. A magyar közszolgálati televízió a brit mintát követve a BBC pillérrendszerét tűzte ki követendő példaként, tehát •

a kiszámítható, hiteles, alapos tájékoztatás,

•

a színvonalas művelődés és 24

•

a minőségi és tartalmas szórakoztatás vált az MTV küldetésévé.6

Vizsgáljuk meg a Magyar Televízió csatornáinak tematikáját, felépítését, illetve a küldetésben vállalt szerepeit. Az MTV jelenleg kettő csatornával rendelkezik, egy földi sugárzású és egy műholdas adóval. m1 A főadóként is emlegetett m1 az MTV földi sugárzású csatornája, kora hajnaltól késő éjjelig kínál műsorokat. Eleinte az m1 a BBC One-hoz hasonlóan a hármas misszió együttes teljesítésére helyezte hangsúlyt, de a 2002-es műsorszerkezeti és finanszírozási változások következtében, mára az informáló és szórakoztató küldetés került előtérbe az egyes csatornánál. A televízió előfizetési díj állami átvállalása még bizonytalanabb pénzügyi helyzetet teremtett, így az MTV-nek a lehető leghatékonyabban kellett kihasználnia a törvény által szabályozott reklám lehetőségeit. Vagyis magasabb nézettség elérése esetében, magasabb reklámbevételekre számíthat a vállalat. Ez volt az egyik oka, hogy az m1 fokozatosan átalakította műsorszerkezetét és a nagyközönség által legfontosabbnak tartott tájékoztató-szórakoztató funkciót kezdte betölteni. A művelődést megcélzó, harmadik misszió sem tűnt el teljesen az m1 képernyőjéről, de lényegesen kisebb hangsúlyt helyez rá. Hétköznap hat alkalommal jelentkezik híradóval a csatorna (beleértve a reggeli Napkeltét, Körzeti Híradó és Az Estét is), ez összességében 274 percet jelent egy nap. Hétvégén háromszor – összesen 214 percben – szolgál hírműsorral a főadó. Hétfőtől péntekig a délelőtti műsorkínálat főként angol, német, olasz sorozatok, ismeretterjesztő filmek és magazinok töltik ki. Ezt követően a napi Déli harangszó és Híradó délben nyitja a délutáni műsorkínálatot. A kora délutáni programok között találunk kisebbségi, nemzetiségi, történelmi, közéleti magazinműsorokat, fiataloknak és felnőtteknek szóló főként európai filmsorozatok egyaránt. Az esti kínálatot a Hírek és a Körzeti Híradó indítja, ezt újra filmsorozatok követik az este fél nyolcas Híradó kezdetéig. A főműsoridőt az m1 legnézettebb magazinjai (pl.: Kékfény, Szempont), sportközvetítések (a Bajnokok ligája labdarúgó mérkőzések) vagy filmek töltik ki. Ezt követi az esti

6

Magyar Televízió Részvénytársaság Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata 2002. január

25

hírműsor, valamint kulturális, művészeti programok. Jelenleg az m1 műsorán fut – este tizenegy óra körül – az MTV egyik legsikeresebb kulturális újdonsága, a hetente jelentkező Kultúrház és a napi összefoglalót adó Kultúrház Ma. A hétvégi műsorkínálatban már találhatunk néhány gyermek és ifjúsági programot is, valamint kulturális és művelődési műsort, de számuk nem jelentős a szórakoztató sorozatokhoz és filmekhez képest. m2 Az MTV másik csatornája az m2, mely 24 órában műholdas sugárzással szolgáltat műsort. Ahogyan a 2002-ben az m1 műsorstruktúrája megváltozott, úgy az m2 felé is megfogalmazódtak az új elvárások, feladatok, felelősségek. Ahogy az imént láthattuk az m1 az informálás és szórakoztatás feladatát vállalta fel, így az m2-re várt a színvonalas művelődés megvalósítása. Feladatkörét három nagy kategóriába sorolták: művelődés és ismeretterjesztés, közélet, valamint kultúra. Az m2-őt a Magyar Televízió a tudás adójaként definiálta, melyet előszeretettel hangoztat műsoraiban, sajtóközleményeiben. Emellett nem hagy fel a tájékoztatás misszióval sem, csak alacsonyabb prioritásúvá vált az m2 műsorszerkezetében. Az m2 egy időben sugározza a Napkelte, Híradó Délben c. hírműsorokat az m1-el, ráadásul már saját híradóval is jelentkezik este nyolc órától, összességében napi 224 percet szentel az informálásra. Ezen az adón szintén találkozhatunk nemzetiségi, kisebbségi műsorokkal, de a kínálat már kiegészül oktatással, művelődéssel, történelemmel, hagyománnyal, kultúrával foglalkozó programokkal is. Kevesebb filmsorozat, viszont annál több dokumentum és ismeretterjesztő film kap helyet az m2 képernyőjén. Este a hírek után legtöbbször film következik, leggyakrabban dráma, thriller, krimi műfajban. Az m2 műsorkínálata sokkal szélesebb, így új ötletek is megvalósulhatnak. Pl.: a színház és szórakozás vegyítése volt a cél a Beugró c. műsorban, ahol a színészeknek spontán kell mesterségüket gyakorolni különböző szituációkban. A Kultúrház is egyike volt az MTV kísérletezéseinek, a kultúrát sokkal színesebben értelmezve próbál napi és heti útbaigazítást adni, hogy mi történik a mai magyar színház, film, művészet, zene, fesztiválok világában.

26

Összefoglalva, a tematikus m2 teljesíti a közszolgálatiság harmadik kritériumát a színvonalas művelődés biztosítását. Azonban a Médiatörvény értelmében műholdra került m2 a magyar háztartások csupán 60%-ához jut el. Ha visszagondolunk a hazai és európai szabályokra, láthatjuk, hogy az m2 műholdas sugárzása milyen ellentmondásos a közszolgálatiság elvével, miszerint a köz egészét szolgálja és általános hozzáférést feltételez. A két csatorna hozzáférésének különbségéből adódó nézettség problematikáját jól mutatják az MTV nézettségi adatai: 2009. február 9. és 15. között az m1 legnézettebb műsora a Kékfény bűnügyi magazin volt 1 098 454 nézővel, míg az m2-őn a Végzetes tévedés c. film volt a legnézettebb 190 184 nézőt számlálva.7 Az m2 topnézettsége az m1 legjobb nézettségi eredményének egyötödét sem érte.

3.2.2. Célkitűzések elméletben és gyakorlatban

Hogyan jelenik meg a közszolgálatiság a vizsgált televíziókban? A kérdésre a célkitűzések elméleti megfogalmazása, valamint a gyakorlatban történő megvalósítása adja a választ. A vizsgálat során a fent említett dokumentumokat hívom újra segítségül, hogy pontosan lássuk a szervezetek kitűzött céljait, ezután pedig a BBC és az MTV műsorstruktúráját elemezve vizsgálom, hogy milyen eredménnyel valósulnak meg.

3.2.2.1. A brit példa A brit közszolgálati médiavállalat nagyon komolyan veszi célkitűzésit, vezérelveit, ezek alapján építi fel stratégiáját, műsorstruktúráját. A BBC-nek tehát széleskörű elvárásoknak kell megfelelnie, hogy valóban a köz egészét tudja szolgálni. A Királyi Charta hat közcélt fogalmaz meg a BBC számára: A. fenntartani, támogatni az állampolgári és civil társadalmat; B. teret engedni a nevelésnek valamint a tanulásnak;

7

Forrás: AGB Nielsen Médiakutató Kft., az MTV honlapjáról letöltve http://www.mtvzrt.hu/?id=200917 2009. 04. 01. 17:22

27

C. ösztönözni a kreativitást és a kulturális kiválóságot; D. reprezentálni az Egyesült-királyságot, annak nemzeteit, régióit és közösségeit; E. kölcsönös kapcsolatot teremteni az Egyesült-királyság és a világ között; F. a lehető legmagasabb színvonalon kiszolgálni a közönséget az újabb és újabb kommunikációs technikák és szolgáltatások által.8 Lássuk, mit jelentenek pontosan a fent említett célok és hogyan valósítja meg őket a BBC. A kutatás során a BBC műsorait vizsgáltam, az egyes célkitűzések gyakorlati megjelenését néhány műsorszám rövid bemutatásával illusztrálom. A. Fenntartani, támogatni a civil társadalmat és az állampolgárság eszméjét E kritérium megvalósulását a BBC a minőségi újságírásban látja, vagyis oly módón támogathatja az állampolgárság és a civil társadalmat, ha független, pontos és pártatlan tudósításokkal szolgál a közönség számára, mindezt a lehető legmagasabb színvonalon. Fontos, hogy a hírek színesek és tartalmilag is mélyrehatóak legyenek, tehát a közösségi, regionális, nemzeti és a nagyvilág történései egyaránt helyet kapjanak a hírösszefoglalókban. A BBC a közönségét a lehető legszélesebb körben értelmezi, így műsorait és híreit olyan módon szerkeszti, hogy azok kortól, nemtől és foglalkozástól függetlenül mindenkihez eljussanak. A BBC nem csak a tudósításoknak, de párbeszédeknek és vitáknak is helyet biztosít, ezzel is erősítve a társadalmi diskurzust az aktuális témákkal kapcsolatban. A BBC-nek feladata még támogatást nyújtani az állampolgároknak az Egyesültkirályság politikai lépéseinek megértésében, legyen az európai, nemzeti, regionális vagy lokális szinten. A civil társadalom támogatása elsőrendű célkitűzése a brit televíziónak, vagyis olyan ügyekben részt venni, segíteni vagy megjelenni, melyek a problémaként vannak jelen a társadalomban.

8

Review of the BBC’s Royal Charter, May 2005 http://www.bbccharterreview.org.uk/ Letöltve: 2009.01.27. 17:45

28

Nézzük a gyakorlati oldalát a fenti célkitűzésnek: 1. táblázat Műsor

Csatorna

Időtartam

Téma

Join BBC News

BBC One

100 perc

Hazai és nemzetközi hírösszefoglaló

Breakfast

BBC One

195 perc

BBC News at One

BBC One

30 perc

Reggeli hírműsor sport és időjárásjelentéssel Híradó

BBC News at Six

BBC One

30 perc

Híradó

BBC London News

BBC One

30 perc

Hírösszefoglaló Londonból

BBC News at Ten

BBC One

30 perc

Híradó

Newsround

BBC One, Two

20 perc

Ifjúsági hírműsor

Newsnight

BBC Two

30 perc

Híradó

Newsnight Scotland

BBC Two

20 perc

Hírösszefoglaló Skóciából

The Daily Politics

BBC Two

30 perc

Panorama

BBC Two

30 perc

BBC World News America

BBC News

30 perc

Politikai magazin, általában egy vedég szakértővel Aktualitásokról szóló magazin kissé szatírikus hangnemben Hírösszefoglaló az USA-ból

World Business Report

BBC News

30 perc

Gazdasági hírműsor

Straight Talk

BBC News

30 perc

Politikai riportműsor

Hardtalk

BBC News

30 perc

World News Today Welsh First Minister's Questions

BBC Four, BBC 30 perc News BBC Parliament 30 perc

Talk show közéleti, politikai, gazdasági témában Nemzetközi hírösszefoglaló Parlamenti tudósítás Wales-ből

Scottish First Minister's Questions

BBC Parliament 30 perc

Parlamenti tudósítás Skóciából

Northern Ireland Assembly


House of Lords


Parlamenti tudósítás ÉszakÍrországból Tudósítás a Lordok Házából

House of Commons


Tudósítás a Londoni Alsóházból

America this week


The Record

BBC Parliament, 30 perc BBC News BBC Parliament, 30 perc BBC News

Heti, politikai hírösszefoglaló az USAból Parlamenti összefoglaló

The Record Europe

29

Parlamenti összefoglaló Strasbourgból, az EU parlamentről

Két csatorna – BBC News, valamint a BBC Parliament – műsorstruktúráját teljes egészében e cél megvalósításához igazítja, így a 24 órás informatív programkínálatából csak néhány műsort emeltem ki. A BBC One a három küldetést arányaiban tekinti, vagyis műsoridejének csak egy részét szánja e feladat megvalósítására, de még így is naponta tíznél többször jelentkezik valamilyen hírműsorral, ami összesen hétköznaponként 421 perc, hétvégén közel 300 perc információt jelent. A BBC többi csatornája a szórakoztatást és nevelést helyezi előtérbe, így elvétve vagy egyáltalán nem találkozunk hírműsorral kínálatukban. A regionális hírműsorok az analóg sugárzású One és Two csatornán, a különböző régiók, az USA és Európa politikai tudósításai pedig a Parliament műsorán kapnak helyet. B. Teret engedni a nevelésnek valamint a tanulásnak A nevelés, tanulás kérdése magas prioritású a BBC célkitűzései között, a nevelő funkcióval már a misszió-elemzésnél is találkoztunk. A nevelés és tanítás a gyerekeket különböző korcsoport szerint célozza meg (óvodások, 5-11 éves korosztály, 11-19 év közöttiek) és általános ismeretekkel, természetfilmekkel, ismeretterjesztő dokumentumfilmekkel, magazinokkal, mesékkel – idegen nyelven is -, különböző kultúrákat bemutató kisfilmekkel próbálja szélesíteni a fiatalok látókörét. Elsődleges célja kell/kellene legyen a nevelés a közszolgálati televíziók számára, mert hatékony megvalósulás során fontos társadalmi, gazdasági változások is bekövetkezhetnek, pl.: a fiatalok ismeretének bővítése a klímaváltozással, a környezetvédelemmel kapcsolatban, egy tudatos, „zöldebb”, új generációt nevelhet. Az aktuális témákat – 2009-es év során a Darwin élete és munkássága a megkülönböztetett téma a tudós születésének 200-ik, legfőbb művének, A fajok eredete c. írásának pedig a 150. évfordulója kapcsán – korosztályhoz igazodva eltérően dolgozzák fel. Például Darwin életéről jó néhány dokumentumfilm készült (Darwin’s Garden, Did Darwin kill God?, Darwin’s Dangerous Idea), melyek részletekbe menő, teljes képet adnak a tudósról főként az felnőtt nézőknek, emellett számos gyerekek szóló ismeretterjesztő film is foglalkozik a témával (Just so Darwin, Blue Peter).

30

Lássuk, hogyan jelenik meg a BBC második célkitűzése a műsorok szintjén: 2. táblázat Műsor

Csatorna

Időtartam

Téma

GCSE Bitesize Revision

BBC Two

120 perc

Our Planet

BBC Two

10 perc

Wildlife on Two

BBC Two

30 perc

Érettségi vizsga felkészítő műsor a különböző tárgyakban Kisfilm a minket körülvevő növény és állatvilágról (óvódásoknak) Ismeretterjesztő dokumentumfilm

Telling Tales

BBC Two

5 perc

Darwin's Dangerous Idea

BBC Two

60 perc

Just so Darwin

BBC Two

15 perc

Louie

BBC One, Two, 7 perc CBeebies CBBC 30 perc

Saving Planet Earth Something Special

BBC One, Two, 20 perc CBeebies

Egy európai mese, monda először angol, azután francia nyelven 3 részes dokumentumfilm Darwin életéről Magazin műsor Darwin életéről gyerekeknek Készségfejlesztő rajzfilm (óvodás korosztály) Környezetvédelemmel foglalkozó gyerekműsor Tanulási nehézséggel, fogyatékkal élő gyerekeknek szóló műsor (4-7

A BBC két csatornája – a CBBC, valamint a CBeebies – csak gyerek és ifjúsági műsorokat sugároz, kínálatukban nagyon sok nevelő célzatú műsorral találkozhatunk. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a valóban érdekes és értékes gyerekműsorok mellett, számos tartalmilag erősen megkérdőjelezhető program is fut a csatornákon. Ilyen például a CBBC két gyerekeknek szóló reality show-ja – az egyik szuperhősöket, a másik szuper táncosokat keres –, ahol bizony már 10-12 éves korban megtanulják a gyerekek, hogy aki nem teljesít jól, azt ki lehet szavazni. C. Ösztönözni a kreativitást és a kulturális kiválóságot A kreativitást és kiválóságot a BBC a produktumai, azaz a műsorai által kívánja megvalósítani – legyen az televíziófilm, sport közvetítés vagy kulturális műsor – a BBC által megkövetelt legmagasabb minőségi elvárásoknak megfelelően. A kultúra minden elemét próbálják bemutatni és cél, hogy a lehető legtöbb állampolgárt aktív kulturális részvételre ösztönözzenek. A fiatal művészek bemutatása, segítése szintén része ennek a célkitűzésnek.

31

Néhány kultúrát és kreativitást támogató műsor a BBC csatornáin: 3. táblázat Műsor

Csatorna

Időtartam

Téma

The One Show

BBC One

30 perc

British Style Genius

BBC One, Two

60 perc

The Culture Show

BBC Two

30 perc

My voyage to Italy

BBC Two

120 perc

Legends

BBC Four

60 perc

Baroque! - from St. Peter's to St. Paul's The Book Quiz

BBC Four

60 perc

BBC Four

30 perc

Kulturális aktualitásokkal jelentkező riportműsor 5 részes dokumentumfilm a brit divatról, stílusról Heti kulturális műsor (műveszetek, zene, könyvek) 2 részes dokumentumfilm az olasz film és mozi világáról Egy-egy európai művész életét bemutató film 3 részes dokumentumfilm a barokk művészetekről Irodalmi kvízműsor

Smart

CBBC

58 perc

Kreatív magazin gyerekeknek

A műsorstruktúra elemzése alapján megbizonyosodhatunk, hogy a BBC kettes és négyes csatornája kínálja a legtöbb kulturális és kreatív műsort, ahogyan ezt a tematikus felsorolásnál már láthattuk. A kultúra minden szegmensét próbálják lefedni, vagyis a klasszikus és modern zenei műsorok, a művészeti magazinok, az irodalmi vetélkedők és életrajzi filmek egyaránt a kulturális kiválóságot támogatják. A BBC gyerekcsatornái – ha nem is nagy mértékben – szintén hangsúlyt fektetnek e cél megvalósítására. D. Reprezentálni az Egyesült-királyságot, annak nemzeteit, régióit és közösségeit Ebben a pontban is létfontosságú célt tűz a BBC maga elé, mégpedig egyenlően képviselni –ahogy az ország neve is hűen tükrözi – az Egyesült-királyság különböző nemzeteit, régióit és közösségeit. A szigetország eltérő kultúráinak, vallásainak, néhol nyelveinek (skót, welsch) érdekes, színes bemutatásával a brit televízió segítheti a nemzeti, kulturális és vallási különbözőségek megértését és elfogadását.

32

Megvalósulás a műsorok, programok szintjén: 4. táblázat Műsor

Csatorna

Időtartam

Téma

The Big Question

BBC One

60 perc

Coast

BBC One, Two

60 perc

BBC Wales Today

BBC One Wales 30 perc

Társadalmi, kulturális, erkölcsi kérdéseket boncolgató talk-show 5 részes dokumentumfilm Skóciáról keletről nyugatra haladva Napi hírösszefoglaló Wales-ből

Newsnight Scotland

20 perc

Hírösszefoglaló Skóciából

Five Minutes of Heaven

BBC Two Scotland BBC Two

80 perc

Filmdráma az észak-ír feszültségről

BBC Primary Arabic

BBC Two

20 perc

Being Chinese/Spanish

BBC Two

20 perc

Alapvető ismeretek az arab nyelvről és kultúráról (5-11 évesek) Ifjúsági műsor a kínai/spanyol kultúráról, életmódról az adott nyelven

Az első és talán legfontosabb módja a különböző régiók támogatásának az, hogy a BBC One és Two csatornának is rendelkezik egyfajta skót, wales-i és észak-ír ágazattal, melyek a különböző regionális, helyi műsorok készítésével van megbízva. A BBC Two adón például minden hétköznap az esti hírek után jelentkezik egy 20 perces skót hírösszefoglaló. A regionális műsorok témájukat tekintve nagyon eltérőek, a kultúra, a történelem, a nyelv, de az eltérő életkörülmények és lehetőségek egyaránt feldolgozásra kerülnek. A BBC külön figyelmet szentel a bevándorló nemzetek kultúráinak bemutatására és ápolására is. Az alapoktól indulva ezeket a műsorokat főként fiataloknak szánják, hogy a gyerekek minél hamarabb lássák és megismerjék a szigetországban jelenlevő, eltérő vallásokat, tradíciókat és szokásokat. E. Kölcsönös kapcsolatot teremteni az Egyesült-királyság a világ között A nemzetek, kultúrák és vallások sokszínűségét nemzetközi szinten is megpróbálja bemutatni a brit társaság, ezzel is szélesítve a nézők ismeretanyagát, tudását a világról. A nemzetközi aspektus a hírektől a sport közvetítéseken át a különböző filmekig 33

kiterjed. A nemzetközi tudósításoknál természetesen ugyanazok a szabályok élnek: független, pártatlan és tárgyilagos tájékoztatás. A BBC felmérései szerint ez az egyik legelismertebb érdeme a vállalatnak a nézők körében. Gyakorlatilag a szigetország és a világ közötti kapocsnak a BBC News csatornát tekinthetjük, mely napi 24 órában várja naprakész információkkal a tévénézőket. F. A lehető legmagasabb színvonalon kiszolgálni a közönséget az újabb és újabb kommunikációs technikák segítségével A brit vállalat nagy hangsúlyt fektet az új kommunikációs eszközök adta lehetőségekre, melyek nap, mint nap segítenek a fent említett közcélok megvalósulásában. A digitális televíziózás, rádiózás, a mobiltelefon és az internet mind hozzásegítik a BBC-t abban, hogy még inkább kiszolgálja a felmerülő igényeket a közszolgáltatás terén. Az ismeretek bővítésével érthetőbbé kívánják tenni a XXI. század média vívmányait az emberek számára, hogy minél többen bekapcsolódjanak a digitális, avagy az online műsorok világába.9 Hogyan használja a BBC a technikai újdonságokat a köztelevíziózásban? Elsősorban az internetes iPlayer szolgáltatásával tud még több nézőhöz eljutni, a rendszer által a BBC összes csatornájának legtöbb műsora visszanézhető vagy letölthető az interneten egy meghatározott ideig, az weblapon online is lehet követni a BBC programokat az előfizetési díj megfizetése mellett. Másrészt a digitális műsorsugárzás által az internet nélkül is rögzíthetők és visszajátszhatóak a műsorok, a BBC nyolc csatornája közül mindegyik fogható digitális úton. Végül a HD technika, mely jobb felbontást, képminőséget kínál, a lehető legmagasabb színvonalon kiszolgálva a közönséget.

9

BBC Trust: Annual Report and Accounts 2007/2008 Letöltve: 2009.01.25. 17:56 http://www.bbc.co.uk/annualreport/

34

3.2.2.2. A magyar példa Az MTV célkitűzései között szerepel egy olyan műsorstruktúra megtervezése, amely magas színvonalon biztosítja a közszolgálati vállalásokat, és közben gondoskodik a nézők minőségi szórakoztatásáról. E közszolgálati vállalásokat a Médiatörvény Műsorszolgáltatás elveinek és szabályainak B része10 pontosítja az MTV számára, vagyis ezek azok a szegmensek, melyeket Magyarországon kizárólag a közszolgálati televíziók érintenek, jelen esetben az m1 és m2. Lássuk melyek ezek a kritériumok, és hogyan valósulnak meg a gyakorlatban, a műsorkínálat bemutatásakor a legrelevánsabb programokat említem, a teljesség igénye nélkül. (4) A közszolgálati műsorszolgáltató és közműsor-szolgáltató különös figyelmet fordít a) az egyetemes és nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínűség érvényesülésére, 5. táblázat Műsor

Csatorna

Időtartam

Téma

A nemzet könyvtárának kincsei

m1

10 perc

Nemzeti kulturális magazin

Múlt-kor

m1

30 perc

Kultúrház

m1 és m2

45 perc

Hetente jelentkező történelmi magazin Színes heti, kulturális összefoglaló

MobilVers

m1

2 perc

Múzeumtúra

m2

30 perc

Unokáink sem fogják látni

m1

25 perc

Liszt Ferenc

m1

30 perc

Rendhagyó irodalmi szösszenet, egy klasszikus a mindennapokra Francia dokumentumfilm sorozat az európai kultúra jegyében Kulturális, történelmi műsor a nemezti kulturális örökség jegyében Magyar-olasz-német életrajzi sorozat

A nemzeti és európai kulturális örökség ápolása az m1 és az m2 közös feladata, magazinműsorok, ismeretterjesztő, dokumentum és életrajzi filmek által őrzik és keltik életre a hagyományokat. Néhány új szemléletű program is helyet kap, pl.: a Mobilvers c. műsor, mely az irodalmi örökségünket eleveníti fel két-három percben naponta vagy a

10

1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról

35

már említett Kultúrház, mely nemcsak az örökségre, de az élő kulturális eseményekre, történésekre is felhívja a nézők figyelmét. b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok bemutatására, 6. táblázat Műsor

Csatorna

Időtartam

Téma

Gyermekszínház

m1

változó

Válaszd a tudást!

m2

55 perc

English 4 you

m2

25 perc

Gyerekelőadások közvetítése (bábjáték, koncert, színházi előadás) Tanulásról, képzésekről, művelődésről fiataloknak Angol nyelvlecke iskolásoknak

Tanuljunk szakmát - szakképzési körkép Alma Mater

m2

25 perc

m2

50 perc

Engedjétek hozzám!

m1 és m2

8 perc

Magazinműsor a szakmákról azoknak, akik tanuli szeretnének 6 részes sorozat a legkülönbözőbb tudományágakról Katolikus műsor gyerekeknek

Baptista ifjúsági műsor

m1 és m2

25 perc

Baptista ifjúsági műsor

Unitárius ifjúsági műsor

m1 és m2

25 perc

Unitárius műsor fiataloknak

Fogadóóra

m1 és m2

25 perc

Tanulás, életmód magazin fiataloknak

Út a zenéhez

m2

50 perc

Klasszikus zenét és művészetet bemutató sorozat fiataloknak

Ebben a törvényi előírásban nagyobb szerepet vállal az m2. A műsorelemzésnél nem vettem figyelembe az ifjúsági programnak számító külföldi rajzfilmeket és sorozatokat, melyekkel leginkább az m1 műsorán találkozunk. A Válaszd a tudást! című magazin színes témákat dolgoz fel, a műsoron belül külön rész foglalkozik az érettségi témakörével, a felkészüléshez egy kis segítséget adva a diákoknak. Az időpont is ideális, mert a késő délutáni órákban kap helyet a program. Nem ez a helyzet az idegen nyelvi programokkal, mely délelőtt – iskolaidőben – kerülnek műsorra. A kiskorúak erkölcsi fejlődéséhez a különböző felekezetű, vallási műsorok járulnak hozzá, melyek hétvégén a délelőtti, illetve a délutáni órákban látható mindkét csatornán.

36

Nincs azonban a testi fejlődéshez szükséges, sportot és egészséges életmódot népszerűsítő műsor a fiatalok számára egyik közszolgálati csatornán sem. Az MTV videótárában ugyan nyoma van, hogy voltak ilyen típusú műsorok, pl.: Válaszd a mozgást!, Fel a cipővel, de jelenleg egy hasonló program sincs az m1 és m2 kínálatában. c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák megjelenítésére, 7. táblázat Műsor

Csatorna

Időtartam

Téma

Hajnali gondolatok

m1 és m2

3 perc

Katolikus krónika

m1 és m2

25 perc

Az m1 és m2 reggeli első műsora egyegy vallásos gondolat, Bibliai idézet Heti katolikus magazin

Református magazin

m1 és m2

25 perc

Evangélikus magazin

m1 és m2

25 perc

Sokszínű vallás

m1 és m2

20 perc

Kárpát Expressz

m1 és m2

25 perc

Srpski Ekran

m1 és m2

25 perc

Magazin műsor a Kárpát-medencéről naponta Szerb nyelvű nemzetiségi magazin

Hrvatska Kronika

m1 és m2

25 perc

Horvát nyelvű nemzetiségi magazin

Slovenski Utinki

m1 és m2

25 perc

Szlovén nyelvű nemzetiségi magazin

Roma magazin

m1 és m2

25 perc

Roma kisebbségi magazin

Rondó

m1 és m2

25 perc

Kisebbségi magazin bolgárokkal, görögökkel, lengyelekkel,

Kéthetente jelentkező református hitműsor Havonta jelentkező evangelikus hitműsor Kisegyházak heti hírösszefoglalója

Látható, hogy a vallási és etnikai műsorok terén mindkettő csatorna egyaránt szerepet vállal. Az egyházi műsorok hétvégén, a nemzetiségi műsorok pedig hétköznap délelőtt vagy a kora délutáni órákban kerülnek adásba. d) az életkoruk, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetű csoportok számára fontos információk elérhetővé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat 37

ismertető, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybevehető szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó műsorok főműsoridőben történő bemutatása, 8. táblázat Műsor

Csatorna

Időtartam

Téma

Évgyűrűk

m1

40 perc

Nyugdíjasok magazinja

Sorstársak

m1 és m2

30 perc

Rehabilitációs magazin

Esély

m1 és m2

25 perc

Műsor fogyatékkal élők számára

Átjáró

m1 és m2

25 perc

Együtt

m1 és m2

50 perc

Kisebbségi, hátrányos helyzetben élő magazinműsora Velünk élő kisebbségek magazinműsora

A műsorkínálat vizsgálata alapján látható, hogy a két csatorna a testi és szellemi fogyatékkal élők csoportját emeli ki a hátrányos helyzetű emberek közül. Egy másik csoport számára, az életkoruk miatt hátrányosan érintett nyugdíjasoknak, viszont minimális a Magyar Televízió programkínálata, pl.: az Évgyűrűk c. műsor csupán havonta jelentkezik. Ez a korosztály nem célcsoportja a – hirdetők által hajszolt – kereskedelmi csatornáknak és amint a kutatásból kiderül, a közszolgálati televízióknak sem igazán. Pedig a köztévéknek ez törvény által előírt kötelessége lenne, nem mellesleg megkülönböztetett státuszának egyik oka. e) az ország különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatás. 9. táblázat Műsor

Csatorna

Időtartam

Téma

Főtér

m1

50 perc

Hétmérföld

m1 és m2

35 perc

Hetente jelentkező honismereti magazin Magyarországról Határon túli magyar tájak műsora

Nekem ne lenne hazám?

m2

10 perc

Jelfák

m1

10 perc

..hol élsz Te?

m2

25 perc

38

Ismeretterjesztő kisfilm Magyarországról Ismeretterjesztő filmsorozat a magyar táj főszereplésével Egy-egy híresség lakóhelyét, környezetét bemutató műsor

26. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató kötelessége elősegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot országos, illetve – a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével – körzeti vagy helyi műsorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy több nyelvű sugárzással teljesíti. A nemzetiségi műsorok időtartama sem országos, sem körzeti összesítésben nemzetiségenként nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépésekor. 10. táblázat Műsor

Csatorna

Időtartam

Téma

Srpski Ekran

m1 és m2

25 perc

Szerb nyelvű nemzetiségi magazin

Hrvatska Kronika

m1 és m2

25 perc

Horvát nyelvű nemzetiségi magazin

Slovenski Utinki

m1 és m2

25 perc

Szlovén nyelvű nemzetiségi magazin

Ecranul nostru

m1 és m2

25 perc

Román nyelvű nemzetiségi magazin

Unser Bildschirm

m1 és m2

25 perc

Német nyelvű nemzetiségi magazin

Domovina

m1 és m2

25 perc

Szlovák nyelvű nemzetiségi magazin

A nemzetiségi nyelven jelentkező műsorok szintén az m1 és az m2 csatornán is jelentkeznek, a rendelkezésre álló műsoridő egyaránt 25 perc. A programokat hétköznap, a kora délutáni órákban tűzik műsorra. Ehhez a csoporthoz sorolhatjuk még az m1 Euro Taxi c. műsorát, mely az eredeti TV taxi ötletét viszi tovább (egy kamerával felszerelt taxi fuvarozza az „utca emberét”, a kilométerdíjat pedig a véleményével fizetheti meg az utas, a témák eltérőek, a legáltalánosabbtól a legkonkrétabb kérdésekig mindenről szó lehet). Az európai változatban gyakran a szomszédos országokba látogat a taxi és az ott élőknek teszi fel a riporter-sofőr a kérdéseket. A műsor érdekes, újszerű és mindenképpen pozitív formája a körülöttünk élő nemzetek nyelvi és kulturális sajátosságainak megismerésében és ami ennél is jelentősebb, a műsor egy aprócska ablakot nyit a nemzetek eltérő gondolkodásmódja, mentalitása megértéséhez. 39

A törvényi előírásokat kiegészítve az MTV hosszú távú, stratégiai célkitűzésekkel is rendelkezik, melyet a 2006-os Szervezeti és Működési Szabályzatában fogalmazott meg:

az MTV közszolgálati feladattartalmának pontosítása,

ehhez megfelelő források rendelése,

a bevételek és költségek egyensúlyba hozása,

a magyar nemzeti kultúra közvetítői szerepének megerősítése,

a hiteles hírközvetítés értékrendjének és klasszikus stílusának megőrizése,

a nemzetközi kommunikációs folyamatban való állandó részvétel,

a magyar kultúra értékeinek közvetítése,

pozitív nemzet- és ország-kép a kialakítása.11

Láthatjuk, hogy a felsorolásban meghatározó helyen szerepel a finanszírozás és az anyagi helyzete a vállalatnak, ennek oka az instabil pénzügyi helyzet, mely nem teszi lehetővé az előre kiszámítható, pontos tervezést a köztelevízió számára. A közcélok nem anyagi természetű pontjainál ismét a BBC mintát vélhetjük felismerni, hiszen a brit közszolgálatiság által legfontosabb értékek itt is megjelennek, azaz a demokratikus, kulturális, művelődési, szociális és nemzetközi értékek is megjelennek az MTV célkitűzéseiben.

3.2.3. Hírnév, megítélés, kritikák

A hírnév fogalma – a közszolgálatisághoz hasonlóan – jelenleg még nem bír tudományos, pontos definícióval. Jelentőségének illusztrálásaként Charles Fombrun professzor meghatározásával élek: „A vállalat hírnevét általános becslésként definiáljuk, amelyet a vállalat összetevői eredményeznek…a tisztán affektív (indulati) vagy emocionális reakció… a vállalat nevére.”12 Vagyis a reputáció megelőzi a vállalatokat, ezáltal befolyásolva az emberek véleményét és a szervezethez történő hozzáállásukat egyaránt.

11

MTV Szervezeti és Működési Szabályzata 33/2006 Charles J. Fombrun: Reputation In Nyárádi Gáborné, Szeles Péter: Public Relations I. 209. o. Perfekt kiadó

12

40

A szervezetek hírneve és megítélésük során arra a kérdésre keresem a választ, hogy a közönség szerint miért fontos a közszolgálati televíziózás a társadalom számára és egyáltalán szükséges-e. Közvéleménykutatások eredményeit alapul véve, fogom meghatározni, milyen megítéléssel bír a két közszolgálati televíziós társaság, valamint azt, hogy a brit és magyar állampolgárok valóban szükségesnek tartják-e a média közszolgálati jellegét.

3.2.3.1. BBC a hírnév tükrében A BBC reputációja egyedülálló, a márkanév egyet jelent a minőségi, tárgyilagos, hiteles és független médiával, ahogy már említettem sokan a közszolgálatiság etalonjának nevezik. Hírnevét természetesen a régre visszanyúló történelmének is köszönheti, valamint annak, hogy megalakulása óta ugyanazokat az értékeket és elveket próbálja képviselni a szigetországban és világ médiapiacán. A BBC jól csengő neve a vállalat számára anyagi szempontból is jelentős. Egyrészt az emberek bizalma és megbecsülése elengedhetetlen ahhoz, hogy a BBC az előfizetési díjakból tudja megvalósítani finanszírozását; másrészt a kereskedelmi alapon működő BBC World hirdetési tarifái is tükrözni fogják a brit vállalat elismertségét, exkluzivitását. Ez az oka annak, hogy a BBC minden munkatársának szigorú etikai és magatartási kódexeknek kell megfelelni a műsorkészítéstől kezdve a gazdasági tevékenységekig mindenhol. Négy feltételnek mindig teljesülnie kell bármely BBC műsor készítése során: 1. A műsor nem lehet ellentétes a BBC által közcélként meghatározott feladatokkal. 2. A programot költség szempontból is hatékonyan kell elkészíteni. 3. A műsor nem tartalmazhat olyan elemet, mely a BBC hírnevét vagy a brandet rossz színben tüntetné fel vagy veszélyeztethetné; valamint ellentmondana a BBC értékeinek. 4. A BBC összes produktuma a fair trade elvet előtérbe helyezve kell készülnie, a piac torzulását megakadályozván. 41

3.2.3.2. A BBC megítélése közvéleménykutatások értelmezésében13 A hitelesség valamint a BBC megítélése az emberek szemszögéből minden évben kiemelt jelentőséggel bír a vállalat éves beszámolójában. Folyamatosan nyomon követik a pozitív vagy negatív attitüd változásokat a társasággal szemben. 2008-ban egy 104 főt megkérdező, reprezentatív mintát alkalmazó közvéleménykutatás a BBC célkitűzések közönségtámogatottságát valamint a vállalat megítélését vizsgálta. Célkitűzések és eredmények:

A válaszadók a Kölcsönös kapcsolatteremtést az Egyesült-királyság és a világ között feladatot jelölték meg a BBC legfontosabb tevékenységeként valamint az ebben nyújtott teljesítményt értékelték a vállalat legnagyobb erősségének.

A megkérdezettek 70%-a értett egyet azzal, hogy a nevelésnek és tanulásnak teret kell engedni a műsorstruktúra kialakításában illetve azzal, hogy a BBC-nek igenis fontos nevelő küldetése.

A kutatásban résztvevők 50%-a ismerte el a BBC a kreativitás és kulturális kiválóságért vállalt szerepének fontosságát.

A BBC megítélése:

A reprezentatív minta szerint, a BBC megítélése pozitívabb a kereskedelmi csatornákénál, az emberek jobban megbíznak a BBC által kapott információkban.

A BBC által képviselt értékek és tartalom elismert a brit társadalom körében.

A megkérdezettek véleménye szerint az anyagi és politikai függetlenség jelentős szerepet játszik a vállalat pozitív megítélésében.

A kutatás szerint azonban a brit lakosság elégedetlen a BBC átláthatóságával a működés terén.

13


42

A válaszadók emellett kifogásolták még, hogy a BBC műsorkínálata nem növekszik az előfizetési díjakkal.

A kutatás rámutatott arra is, hogy az előfizetési díj jogosultságát Angliában tartják leginkább elfogadhatónak, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban kevésbé elkötelezettek az emberek a díj iránt.

Végeredményben a válaszadók 77%-a sajnálná, ha a BBC nem létezne a brit médiapiacon, ez a szám erősödést mutat az előző évi 72%-hoz képest.

Kijelenthetjük, hogy a közszolgálati média, illetve televíziózás nem csak hagyományokkal, de nagy jelentőséggel is bír a szigetországban. Az előfizetési díj mindig is sarkalatos pontja volt és valószínűleg lesz is a BBC-vel kapcsolatos vitáknak, a kutatás azonban bebizonyította, hogy brit társadalom igenis igényli és fontosnak tartja a közszolgálati televíziózást.

3.2.3.3. MTV a hírnév tükrében Az MTV esetében a több évtizedes történet egyaránt pozitívan és negatívan is hat a vállalat hírnevére és megítélésére. 50 éves múltja, a hagyományok és az archívumok mindenképpen jelentősek a hírneve szempontjából, de a múlthoz a pártkötődés és az átpolitizáltság is hozzá tartozik, melyek beárnyékolják a társaság reputációját. Fontos tehát, hogy az MTV az elmúlt fél évszázados történelmének pozitív, mindenki által elismert és tisztelt eseményeire, időszakaira helyezze a hangsúlyt, amikor a hírnév menedzsment kerül középpontba. Ennek lehettünk szemtanúi 2006-ban, amikor a televíziós társaság kialakította a hagyomány és modernség arculatát, amely a mai napig meghatározza az MTV audiovizuális elemeit. A hagyomány vonal a népművészetet, a kultúrát, a régmúlt idők felejthetetlen filmjeit helyezi előtérbe, míg a modernség vonal a digitalizációra, az internet adta lehetőségekre, valamint a kortársalkotásokra, művészetekre épít, ezzel teljesítve a nemzeti közszolgálatiság feladatát.

43

3.2.3.4. Az MTV megítélése a közvéleménykutatások értelmezésében A Magyar Televízió megítélésének vizsgálatát kettő közvéleménykutatásra fogom alapozni, mindkettőt a Szonda Ipsos közvéleménykutató cég készítette 2006-ban és 2007-ben. A kutatásokat mindkét esetben reprezentatív mintán végezték, így az eredményeket relevánsnak tekinthetjük a magyar társadalomra nézve.

3.2.3.4.1. 2006: A közszolgálati televíziózás és a Magyar Televízió Zrt. megítélése

A Szonda Ipsos az MTV felkérésére egy 1000 fős mintán vizsgálta a magyar lakosság (12 évnél idősebb) közszolgálati televíziózásról alkotott véleményét valamint az MTVről kialakult képet.14 A kutatás eredménye:

A válaszadók 67%-a szerint van különbség közszolgálati és kereskedelmi televízió között, 20% úgy nyilatkozott, hogy nincs különbség e kettő között.

5-ből 4 válaszadó gondolta, hogy igenis szükség van közszolgálati televízióra, valamint az aktuális közszolgálati-kereskedelemi televíziós arányt optimálisnak nevezték.

A kutatásban résztvevők a belpolitika dominanciája helyett szívesebben néznének több műsort a nemzetközi eseményekről, valamint a kultúráról.

14

Szonda Ipsos: A közszolgálati televíziózás és a Magyar Televízió megítélése (Alapozó kutatás – 2006. dec. 20.) Letöltve: http://www.mtvzrt.hu/?id=200906 2009. 01. 29. 11: 23

44

Az MTV megítélése: 1. ábra

Forrás: Szonda Ipsos - A közszolgálati televíziózás és a Magyar Televízió megítélése

Az ábrán jól látható, hogy az MTV az informatív jellege miatt a legelismertebb, de az 51%-os arányt nem tekinthetjük meggyőző eredménynek. Az alaposság, hitelesség, minőség, igényesség kérdésében a válaszadók csupán közel 40 %-a értékelte a legjobbnak a magyar köztelevíziót. A BBC-nek éppen ezek a leghatározóbb karakterei, a társadalom ezeket tekinti legfontosabbnak a brit köztévé kapcsán. Vagyis – az eltérő hagyományoktól, történelemtől függetlenül – pontosan ezeken az értékeken kell a magyar köztelevíziónak javítania, ahhoz, közismertségét és a róla kialakult közvélekedést pozitív irányba tudja tolni. A kutatásból azonban egyértelműen kiderül, hogy a társadalom szerint igenis szükség van közszolgálati televíziózásra Magyarországon.

45

3.2.3.4.2. 2007: MTV – Közösségi érték

Az újabb kutatás, az MTV és a közszolgálatiság összefüggésében, 2007-ben készült szintén a Szonda Ipsos által. Az alapkérdés a hatékonyságot vizsgálta, pontosabban azt, milyen hatékonysággal tölti be közszolgálati funkcióit a Magyar Televízió. A minta már 1500 ember bevonásával készült.15 A kutatás a BBC mintát vette alapul, vagyis milyen eredményeket ért el a csatorna a kitűzött célok megvalósításában. A vizsgált 5 dimenzió a demokratikus értékek (pártatlanság, hitelesség, tárgyilagosság), a kulturális és művelődési értékek (nevelő, tanító funkció), a szociális értékek (régiók, nemzetiségek, vallások, felekezetek, fogyatékkal élők támogatása) valamint a globális értékek (az ország és a világ közötti kapcsolat megteremtése) terén elért eredményeket illetve az MTV ezen a téren való megítélését vizsgálta. A különböző értékek kapcsán a megadott televíziós csatornák közül a válaszadók csak egyet választhattak, elismerve a csatorna szerepét az említett ügy iránt. Az MTV megítélése:

Demokratikus érték

Az összes válaszadó tekintetében 27%-uk értett egyet azzal, hogy az MTV megbízható és pártatlan híreket közöl valamint azzal, hogy a csatorna segít eligazodni a politika útvesztőiben.

Kulturális érték

A kutatásban résztvevők 30%-a azonosította a kulturális szerepet a MTV valamelyik csatornájával, egyetértve azzal az állítással, hogy az MTV néha rejtett, kulturális értékekre is felhívja a figyelmet.

15

Szonda Ipsos kutatás: MTV – Közösségi érték (2007. szeptember) Letöltve: http://www.mtvzrt.hu/?id=252661 2009. 01. 27. 17: 09

46

Művelődési érték

A megkérdezettek 30%-a gondolta, hogy sokat lehet tanulni az MTV műsoraiból.

Szociális érték

A válaszadók 44%-a értékelte úgy, hogy az MTV műsoraival támogatja a különböző vallásokat, 38%-uk pedig úgy, hogy szerepet vállal a különböző nemzetiségek, kultúrák bemutatásában. A megkérdezettek 32%-a értett egyet azzal, hogy az MTV felkarolja a fogyatékkal élők ügyét.

Globális érték

A nemzetközi életben való aktív szerepvállalás valamint Magyarország és a világ közötti kapcsolat erősítésében a válaszadók csupán 17%-a említette az MTV-t első helyen. A rendkívül alacsony eredménynek az oka a Duna Televízió, mely a globális értékdimenziót tekintve a legelismertebb a válaszadók szerint.

3.2.3.4.3. Összegzés

Elgondolkodtató, hogy a Magyar Televízió két csatornája közül egyik sem tudott elérni 50%-nál nagyobb támogatottságot, elismertséget a vizsgált kérdésekben. A demokratikus érték témakörben a 27% egyértelmű jelzés az MTV-nek, hogy a politika még napjainkban is átszövi a közszolgálati televíziók működését, ami elfogulttá és hiteltelenné teszi a közönség szemében. Ördögi körhöz hasonlít a helyzet, ugyanis politikai akarat nélkül nem szűnhet meg a politikai nyomás, amit az MTV negatív megítélésének fő okaként említhetünk. A kulturális érték kapcsán a 30%-os elismertség szintén nem jó eredmény, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a kulturális örökség ápolása törvénybe foglalt kötelessége a köztelevíziónak. Nem tekinthető azonban relevánsnak az érték, ugyanis az m2 – mely az MTV kulturális és művelődési csatornája kíván lenni – a magyar háztartások mintegy 60%-hoz jut csak el, vagyis a kutatásban résztvevők 40%-a nem is ismeri a kettes csatorna kulturális programkínálatát.

47

A művelődésre vonatkozó 30% az előbb említett okok és következmények tükrében szintén nem tekinthető relevánsnak. A szociális értékek kapcsán érte el a legjobb eredményeket (44%) a Magyar Televízió, ami érthető a műsortartalmak elemzése során bemutatott számos etnikai, kisebbségi magazin, a nemzetiségi nyelvű műsorok és a fogyatékkal, hátrányban élőknek szóló programok láttán. A globális szerepvállalásban – mely Magyarország és a világ közötti kapcsolat erősítését célozza – értékelik legkevésbé az m1 és m2 csatornát. Ennek természetesen oka a Duna Televízió ez irányú törekvése, de nem magyarázat. A Magyar Televízió híradóit, hírműsorait végigböngészve a témák többsége belpolitikai jellegű, nincs európai, sem világhíradó a kínálatban. Hiányoznak a nemzetközi politikai elemző- és vitaműsorok is. Következésképpen állandóan a magyar politikáról hallunk – de arról mindent –, miközben számos fontos, érdekes és értelmes dolog történik körülöttünk a világban. Végül, de nem utolsó sorban, megfontolandó lenne az a tény, hogy ha egy politikai múlttal rendelkező televízió folyamatosan a belpolitikával foglalkozik, az emberekben önkéntelenül is felmerül a kétely a hitelesség és politikai függetlenség kérdésében. (A tézist a közvéleménykutatási eredmények is bizonyítják.)

3.3

Finanszírozás

A finanszírozás kérdése – mint a közszolgálati média fontos gyakorlati elemeként – az egyik legjelentősebb eltérés a brit és a magyar köztelevízió között. Ezen különbségek nem csak az anyagi vonatkozású, hanem a működés, a függetlenség, vagy a hitelesség kérdésében is súlyos problémát vetnek fel. A témát azért kell a közszolgálati televíziózás gyakorlati aspektusából vizsgálni, mert a finanszírozás módja minden szervezeti szinten befolyásolni fogja a vállalatok működését, a műsorkészítés, az elszámolás, az elszámoltathatóság, a felelősség, a bérezés kérdése, a célok megvalósítása mind-mind módosulhat attól függően, hogy ki és hogyan finanszírozza a köztelevíziót. 48

Lássuk, hogyan épül fel a köztévé finanszírozása a brit és a magyar esetet vizsgálva.

3.3.1. A BBC finanszírozása

A BBC a finanszírozás tekintetében is egy mintát állított fel, egyesek szerint ez a közszolgálati média finanszírozásának egyedüli járható útja. Egy mondatban össze lehet foglalni a brit közszolgálati médiavállalat finanszírozási szisztémáját: előfizetési díjért cserében nincs reklám, csak színvonalas műsorok. Ez az elv hosszú évtizedekig uralta a BBC pénzügyi stratégiáját, mégis napjainkban már sokkal komplexebb finanszírozási módot láthatunk megvalósulni a brit médiavállalatnál. 1927-ben a BBC életét markánsan meghatározó Királyi Charta az autonómián kívül még egy nagyon fontos működési feltételt szabott a társaságnak, megítélte a BBC számára az előfizetési díj jogosultságát valamint annak beszedését. Ezt az előfizetési díjat nyugodtan nevezhetjük adónak is, ugyanis mindenki köteles fizetni, aki televízió vagy rádiókészülékkel rendelkezik otthonában. A Királyi Charta a politikai függetlenséget is megköveteli a szervezettől, így a mindenkori kormánytól származó pénzügyi támogatás lehetőségét elveti, létjogosultságot adva a „televízió adó” bevezetésének. Amennyiben a szigetország állampolgárai pártatlan tudósításokat szeretnének látni, hallani, fel kell vállalniuk ennek anyagi vonzatát is. Az előfizetési díjat tulajdonképpen a BBC működési mechanizmus alapvető elemének tekintjük. Számos összefüggést találunk a szervezet finanszírozása és a célkitűzései között, ilyen például a már fent említett politikai függetlenség, pártatlanság és tárgyilagosság, - mely a brit minta szerint - csak és kizárólag az állami költségvetésen kívül valósulhat meg. Egy másik fontos összefüggés a stabilitással valamint a szabadsággal kapcsolatos. Egyrészt az előre meghatározott éves előfizetési díjak bizonyos gazdasági stabilitást, kiszámíthatóságot garantálnak a BBC számára; másfelől ez az állandó bevételi forrás védi meg a társaságot az üzleti és kereskedelmi élet nyomásgyakorlásától is.

49

Az átláthatóság és számonkérhetőség kérdéseiben is jelentős szerepet játszik a szervezet finanszírozása, hiszen a BBC az állampolgárok pénzéből gazdálkodik, így egyedül az emberek felé van elszámolni valója. Az átláthatóságot és az információkhoz való szabad hozzáférést a honlap valóban igazolja, hiszen mindenki által elolvasható, letölthető a BBC éves pénzügyi jelentése, más aktuális jelentések, állásfoglalások. A BBC monopol helyzetének megszűnésével megkezdődtek a politikai és társadalmi diskurzusok a BBC és az előfizetési díj jogosultsága körül. A 1960-as években az első vizsgálatot a Pilkington Bizottság vezette, célja pedig a BBC alternatív finanszírozási módjainak feltérképezése volt, sugallva az esetleges reklámbevételi forrásokat. Óriási meglepetésre, a Bizottság arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a BBC függetlenségét csak az előfizetéssel lehet megőrizni: „a reklám- vagy szponzorációs pénzek elfogadása a BBC-t alapjaiban alakítaná át, képtelen lenne megfelelni a közszolgálati elvárásoknak”.16 1979-től Margaret Thatcher került az angol parlament élére, amely új kormányt, új gazdasági irányzatot és vezetési stílust jelentett. Thatcher az állami szerepvállalás minimalizálásában látta a jövőt, így sorra vitte végig a nagy brit állami vállalatok privatizációit. A BBC eladása is tervei között szerepelt, de itt nem egyszerűen egy állami vállalatról volt szó, hanem az akkora már több évtizedes hagyományokkal rendelkező brit közszolgálati médiáról. Heves politikai és társadalmi vitát keltett bármely a BBC-t esetlegesen célzó intézkedés, akár szerkezeti, strukturális vagy pénzügyi változásról lett volna szó. 1985-ben a kormány, Sir Alan Peacock közgazdász vezetésével, felkért egy újabb bizottságot és a következőképpen fogalmazta meg a feladatát: „A bizottság feladata az, hogy felmérje a reklám és szponzorálás bevezetésének következményeit a BBC-ben, akár alternatív finanszírozási forrásként, akár a jelenlegi finanszírozási forma kiegészítőjeként”.17

16

Rácz Zsuzsa: Egy fejezet a BBC történetéből http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_02_nyar/08_bbc_tortenet/04.html Letöltve: 2009.02.04. 17:26 17 The House Magazin, 1993. 03. 08. In Rácz Zsuzsa: Egy fejezet a BBC történetéből http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_02_nyar/08_bbc_tortenet/05.html Letöltve: 2009.02.04. 17:26

50

A bizottság, sokak meglepetésére, kihangsúlyozta a BBC reklámmentességét és elvetette a szponzorálás lehetőségét, így nem valósult meg az előfizetési díjak eltörlése. Az 1990-es években érzékelhetővé váltak a pénzügyi problémák a brit közszolgálati média háza tájékán. A műsorkészítésben a BBC kizárólag minőségi előírásokat határozott meg, pénzügyi határokat nem szabott. A 80-as években ez a fajta túlköltekezés még nem realizálódott, mert az évtized során még jelentősen gyarapodott az előfizetők illetve színes televízióra váltók száma, ami a bevétel növekedésével járt. Természetesen ez a folyamat véges volt és csak rövidtávon hozott nyereséget. A 90-es évek elejére kristályosodott ki igazán, hogy milyen pénzügyi helyzetben van a brit vállalat. Hamar kiderült, hogy az eddigi vezetési és műsorkészítési stílus költségeit nem tudja kigazdálkodni a társaság. Ekkor volt sorsdöntő John Birt személye a BBC-nél. Birt 1993-tól 1999-ig volt a BBC élén és az ő nevéhez köthető a BBC teljes – egyben pénzügyi – megreformálása. Első intézkedései között bevezette a költséghatékony Producer Choice programot, mely ösztönzi és egyben felszólítja a BBC munkatársait a költségkímélő műsorkészítésre. „A Producer Choice kulcselemei a következők voltak:

a producereknek pontosan tisztában kell lenniük az általuk készített műsorok költségeivel;

a belső gyártási egységeknek a piacon elfogadott árakhoz képest kell versenyképesen működniük – szolgáltatásaikért reális árat kell kérniük;

a BBC produkciós egységei költségvetésük függvényében szabadon választhatnak, hogy külső vagy belső „céggel” szerződnek;

a szerkesztőségek és produkciós irodák mindegyikének önálló gazdasági egységként kell működnie saját üzleti tervvel és költségvetéssel, és minden évben nullszaldót kell elérnie;

a BBC alkalmazottaira új normák érvényesek, amelyek szellemében újra kell tárgyalni a munkaszerződéseket: mindenki anyagilag is felelősséggel tartozik a munkájáért;

bár a változások alapjaiban formálják át a BBC-t, létfontosságú, hogy mindenki megértse: a reformok csak eszközök azon cél elérése érdekében, hogy a BBC 51

bőségesebb és korszerűbb televíziós és rádiós műsorkínálatot nyújtson a közönségnek.”18 A program eleinte sokkolta a BBC hagyomány tisztelő alkalmazottait, de rövid időn belül meghozta pénzügyi hatásait, melyek igazolták a reform helyességét. Birt másik nagy érdeme a BBC World valamint a BBC világhálón való megjelenése. A BBC World egy műholdon keresztül sugárzott csatorna, mely világszerte fogható, természetesen előfizetési díj ellenében. Itt már megjelennek a hirdetések, tehát a reklámbevételek is. A finanszírozás összetettebb, saját és állami bevételekből egyaránt gazdálkodik a BBC ezen ágazata. Egy nagyon fontos kitétele van a finanszírozási rendszerének, a BBC előfizetési díjából semmit nem fordíthatnak a kereskedelmi alapon működő BBC World fenntartására. Nem teljesen így működik visszafelé, ugyanis a BBC World bevételeiből nemcsak a saját kiadásokat, hanem a BBC egyéb technológiai és innovatív költségeit is fedezik. A finanszírozás megreformálása több okból is elengedhetetlen volt a brit közszolgálati média életében. Elsőként a BBC nem életképes pénzügyi magatartása, másrészről a növekvő versenyhelyzet egyaránt nehéz gazdasági helyzetbe hozta a vállalatot. Végül meg kell felelnie két, ellentétesnek tűnő elvárásnak is, miszerint a BBC megpróbálja az előfizetési díjakat a lehető legalacsonyabb szinten tartani és ezzel egy időben a lehető legmagasabb minőségi szintet nyújtani a műsoraival. Ez a komplex helyzet vezette a brit médiavállalatot az alternatív finanszírozási módok bevezetésére, megőrizve az előfizetési díjat, amely garancia a közszolgálati televíziózás politikai és üzleti függetlenségének a szigetországban. Jelenleg a BBC finanszírozási stratégiája négy alapvető célt tartalmaz: 1. a lehető leghatékonyabban beszedni az előfizetési díjakat, 2. maximizálni az előfizetési díjakból előállított műsorok értékét, 3. biztosítani a közönséget arról, hogy a BBC a lehető leghatékonyabban működik, 4. az egész Egyesült-királyság területén felhasználni a beszedett díjakat, ezáltal minden régió fejlődéséhez hozzájárulni.

18

BBC: Producer Choice in Rácz Zsuzsa: Egy fejezet a BBC történetéből http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_02_nyar/08_bbc_tortenet/09.html Letöltve: 2009.02.04. 17:26

52

A BBC szigorúan ellenőrzi és be is hajtja az éves díjat, mely a működésének alapfeltétele. TV Licensing elnevezésű intézménye azért jött létre, hogy koordinálja az előfizetési díjakkal kapcsolatos teendőket, az ő hatáskörükbe tartozik a díj beszedése, az előfizetői adatok tárolása és a nem fizetők arányának csökkentése. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél több lehetséges fizetési módot kínáljanak az előfizető számára, ezzel is növelve az előfizetők számát. 2009. februárjában az éves előfizetési díj színes televízióra 139,50 fontba került, a fekete-fehér szolgáltatásért 47 fontot kellett fizetni háztartásonként. Ez körülbelül havi 11, 29 fontot tesz ki. 19 2. ábra Hogyan gazdálkodik a BBC a havi előfizetési díjból?

£0,57 £0,86

£1,05 Televízió Nemzeti rádió Lokális rádió

£1,18

Online £7,63

Egyéb

Forrás: TV licensing Annual Review 2007/2008

Láthatjuk, hogy a díj domináns része a televízió költségeit fedezi, második helyen a rádiós kiadások állnak és 1 fontnál is kevesebbet fordítanak az online szolgáltatások fenntartására havonta. Az emberek a televízió illetve a rádiókészülékük után kötelesek fizetnie, ezért nem is lenne helyénvaló, ha magasabb összeget fordítanának az internetes kiadásokra.

19

TV licensing Annual Review 2007/2008 Letöltve: http://www.tvlicensing.co.uk 2009. 02. 25. 18:09

53

3.3.2. Az MTV finanszírozása

A magyar csatorna finanszírozási rendszere összetettebb a fent említett brit modellnél, ugyanis az előfizetési díjon felül állami támogatás és reklám bevételek is szerepelnek a televízió költségvetésében, ennek ellenére a pénzügyi bizonytalanság állandósulni látszik a magyar médiavállalat életében. Fontos megjegyezni az elején a leglényegesebb különbséget: a magyar csatorna nem reklám-mentes, a reklámbevételek szerves részét képezték és képezik jelenleg is a televízió finanszírozási stratégiájának. 1958 márciusában bevezették a havonta esedékes kötelező előfizetési díjat. A televíziókészülékek egyre népszerűbbé váltak, így az előfizetők száma is hamar emelkedett. Az előfizetők számának gyarapodásával az előfizetési díjak is sokszorozódtak, így tudta az MTV folyamatosan növelni műsoridejét, bővíteni műsorkínálatát. A 80-as évek közepére – a BBC-hez hasonlóan- az előfizetők száma elért egy bizonyos szintet, amelyen felül már kiugró növekedésre nem lehetett számítani. Többek között ez vezetett oda, hogy 1984-ben tudta utoljára önfinanszírozását megvalósítani az MTV. Ettől kezdve csak és kizárólag állami segítséggel tudott életben maradni a társaság, a támogatás évről évre változott, így egyre kiszámíthatatlanabbá vált a vállalat gazdasági helyzete. A rendszerváltástól méltón várhattuk, hogy a médiára is hatással lesz, rendezve a politika és a köztelevízió viszonyát. Az állami csatornák átpolitizáltsága egész Európát tekintve hazánkban volt a legerőteljesebb a szovjet éra alatt és ez az MTV körüli tisztázatlan jogi és pénzügyi helyzet a 90-es évekbe is átgyűrűzött. A rendszerváltás követően több kulcs fontosságú kérdés is felmerült az MTV-vel kapcsolatban, jogilag csupán homályos szabályozások voltak érvényben, így megkezdődött a politikai csatározás az állami televízió „átalakításáért”. Az évtized első fele a folytonos személycseréktől volt hangos, mely a vezető pozíciókat érintette, gazdaságilag egyre instabillá téve ezzel a vállalatot. 1996-ban a sok huzavona után megszületett a Médiatörvény, mely a finanszírozás támogatása érdekében – az előfizetési díj, a reklámbevételek és az állami 54

támogatásokon túl - létrehozta a műsorszolgáltatási alapot, melynek feladatáról így rendelkezik: „77. § (1) A Műsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsorszolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok támogatása.”20 Az Alapot képező pénzeket is pontosan megnevezi: „77. § (3) Az Alap forrásai: a műsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések.”21 Látható tehát, hogy a törvény nem zárja ki az állami támogatásokat, tehát a mindenkori kormány továbbra is megmarad az MTV egyik finanszírozójaként, így az előző rendszerben jól ismert politikai befolyás nem szűnik meg. A törvény nyitva hagyja a támogatás mértékének kérdését, nem szab felső vagy alsó határt az állami finanszírozásoknak, ezáltal a politikára bízza a közszolgálati média (politikai) függetlenségét, ami valljuk be elég ellentmondásos. Az elmúlt húsz esztendő összes kormánya kihasználta ezt a törvény adta kiskaput és a közszolgálati televízió finanszírozását pártpolitikai kérdéssé alakította át. Így fordulhatott elő, hogy a rendkívül magas állami támogatások ellenére az MTV gazdaságilag tisztázatlan helyzetben van, sőt tartósan veszteséges vállalat lett belőle. Súlyos probléma a közmédia finanszírozásában az is, hogy Magyarországon szokatlanul magas azoknak a száma, akik egyszerűen kibújnak az előfizetési díj fizetése alól – ez egyébként a régióban általános magatartásnak mondható-. Sem az MTV-nek, sem az

20 21

1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról

55

államnak nincs külön apparátusa a díjak behajtására, így a díj fizetésének elmulasztása nem von maga után tényleges jogi lépéseket. „2002-ben azonban változás történt a közmédiumok finanszírozásában: az év második felétől a költségvetés átvállalta az üzemben tartási díj megfizetését. Indokaként a háztartások terheinek csökkentését jelölve meg. A médiatörvény megfogalmazott eredeti jogalkotói szándék ellenében így a mindenkori parlamenti többség belátástól, a költségvetés pillanatnyi helyzetétől vált függővé a közmédiumok finanszírozása. A költségvetés a korábbi korlátozott díjfizetési gyakorlatot szentesítve az addig beszedett, nem pedig a médiatörvény alapján járó összeg megfizetését vállalta át. A változást nem kötötte össze a finanszírozás éves szinten meghatározott normatív támogatás meghatározásával.”22 Több szempontból is aggályosnak nevezhető ez a politikai lépés, egyrészt az MTV politikai kiszolgáltatottsága továbbra nő, másfelől erősíti az emberek fejében azt az elképzelést, hogy a közszolgálati médiát kizárólag az államnak kell fenntartania. 2006-ra sikerült az MTV-nek kiiratkoznia a tartósan veszteséges vállalatok közül, ez részben az állami tőkeinjekciónak, állami garanciával felvett hiteleknek valamint a társaság karcsúsítását megcélzó reorganizációs tervnek köszönhető. Ugyanebben az évben egy gazdasági formaváltáson is keresztül ment a társaság, részvénytársaságból zárt részvénytársasággá alakult. Ez a forma aktívabb könyvvizsgálói tevékenységet igényel, így biztosítva a szigorúbb gazdasági ellenőrzést a kiadások és bevételek terén. 2007-re stabilnak mondható az MTV pénzügyi helyzete, teljesíti szerény nyereséget tartalmazó üzleti tervét, a gazdasági konszolidációs folyamatok sikeresen végbementek a vállalatnál. Mégis minden média szakember leghőbb vágya egy új médiatörvény mielőbbi elfogadása és életbe lépése, mely újraértelmezheti az MTV finanszírozási rendszerét; azt a rendszert, mely jelenleg sem biztosítja a vállalat független működését, ami a közszolgálatiság alapelveként már hosszú évek óta meg kellett volna, hogy valósuljon Magyarországon.

22

A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Ellenőrző Testületének Véleménye a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Országgyűlési Beszámolójához 2003. január 1.-2003. december 31.

56

3.3.3. Összevetés

Megjegyezném, hogy ebben a témában éri a legtöbb kritika – brit és magyar részről egyaránt – a vizsgált médiavállalatokat, ami azért érdekes, mert a két rendszer szinte a két véglet. A szigetországban a költségvetési és reklám pénzek nélkül működni tudó, Magyarországon pedig az állami támogatásokkal életben tartott köztelevízió áll a bírálatok középpontjában. Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor hol az igazság, melyik a járható út a finanszírozás tekintetében. Véleményem szerint a válasz egyértelmű, ha valóban politikailag semleges közmédiumot kívánunk megvalósítani, akkor állami pénznek semmi esetre sincs helye a médium költségvetésében. A pénzbeli támogatások, juttatások egyaránt jelentenek függőséget a két intézmény között (állam – köztévé), illetve nyitják meg az utat a politikai ellenőrzés, szűrés, szélsőséges esetben cenzúra előtt. Az általam preferált BBC modell nem csak a politikai nyomás előtt „zárta be kapuit”, a reklámmentes finanszírozás által a hirdetőkkel sem került függőségi viszonyba.

3.4

Kritikák

Az imént említett financiális kritikák mellett még számos bírálat éri a köztelevíziókat Nagy-Britanniában és Magyarországon egyaránt. Műsortartalmi és strukturális kérdésekben szintén vitatják a vállalatok eredményességét, egy nagyon lényeges különbség azonban van a két televízió között. Míg a BBC-t támadják, a társaság védelmére szól, hogy nézettsége még mindig közel 44%-os a lakosság körében, ami a mai közszolgálati média tekintetében jónak számít. Ezzel ellentétben az MTV bíráló nem csak a negatív véleményüknek adnak hangot, hanem a rendkívül alacsony, 10%-os, nézettségi mutatókkal bizonyítják is azt. Nézzük a két vállalatot ért kritikákat külön-külön.

57

3.4.1. A BBC kritikái

A BBC-t hazai és nemzetközi elismertsége ellenére sok kritika is éri. A tekintélyes múlt nem mindig elismerést és pozitív hozzáállást vált ki a brit állampolgárokból, bizony gyakran emlegetik az elavult, unalmas, elitista jelzőket is műsorai kapcsán. A BBC megalakulásánál azt a célt tűzték, hogy a közszolgálatiság a mindenkori elit által képviselt értékek és normák által fejlessze és formálja az emberek ízlését, tudását. Nos az akkori normák és értékek változtak valamelyest az évtizedek során, ebből kifolyólag a BBC-nek is változnia kellett/kellene. A kritikák jelentős része a BBC műsorkínálatát éri. Kettős kritikáról van szó, mely két különböző társadalmi csoport nemtetszését fogalmazza meg. Egyrészt bírálja a brit vállalatot a 30 év alatti, városi nézőközönség, aki régimódinak, olykor patetikusnak találja a programokat, hiányolja az új, fiatalos, friss ötleteket. E kritika a nézettség, valamint a közvéleménykutatási eredményekben is megmutatkozik, 2007-ben a BBC nézettsége 1,5%-al csökkent a 16-34 évesek körében.23 A BBC nyolc csatornát kínál a lakosságnak, tehát tematikus csatornákkal, széles műsorkínálattal próbálja kiszolgálni közönségét, a probléma mégis abban rejlik, hogy a nézők többsége kizárólag a hír-orientált One és a Two csatornáival azonosítja a BBC-t. A másik kritika az imént említettel teljesen ellentétes, miszerint a BBC túlságosan populáris és nem teljesíti a közszolgálatiság feladatkörét. Ez a kritika az idősebb – 55 év feletti – konzervatív, hagyománytisztelő, elitebb társadalmi réteg irányából fogalmazódik meg. Véleményük szerint a BBC-nek nem szabad felvennie a nézettségi versenyt a kereskedelmi csatornákkal, ugyanis ez a közszolgálatiság eszméjének ellaposodásához vezet. Éles kritika érte a BBC esti szappanoperáját (EastEnders), mely – ugyanabban az időben műsorra tűzve – egyértelműen a kereskedelmi Sky televízióval próbál versenyezni, valamint a hírességekkel színesített show-műsorokat is.

23


58

A helyzetet illusztrálja egy 2008-es eset, amikor is a BBC egyik legnézettebb műsora a Stictly Come Dancing c. produkció volt – magyar adaptációban Szombat esti láz néven vált ismertté a program -, mely köztudottan a sztárok és a bulvár vonzerejére épít. Emellett folytonos bírálat éri a médiavállalatot a London-központú berendezkedése illetve a London-centrikus témaválasztások, programok miatt. A 3. ábra mutatja a BBC jelenlétét az Egyesült-királyságban régiók szerint: 3. ábra

Forrás: BBC Trust: Annual Report and Accounts 2007/2008

59

Tevékenységének több, mint 66%-át London végzi a vállalat, a másik domináns régió Dél-Anglia, ahol közel 13%-át állítják elő a BBC produktumainak. Ha az angol illetve többi régiót együttesen (Wales, Skócia, Észak-Írország) hasonlítjuk össze, az arányok egyértelműen mutatják, mi az alapja a fent említett kritikának: a wales-i, skót és észak-ír régiók jelenléte a brit médiavállalatban összesen 7,7%-ot tesz ki, míg az angol régió önmagában 92,3%. A BBC is érzékelte a problémát, az egyenlőtlen erőmegosztással egyrészt hátrányba hozza a kevésbé aktív régiók fejlődését, másrészt megkérdőjeleződik egyik közcélként kitűzött feladata, miszerint egyenlő mértékben reprezentálja az Egyesült-királyságot, annak nemzeteivel, régióival és közösségeivel együtt. Erre reflektálva a vállalat akciótervet dolgozott ki a London és angol-központúság visszaszorítására. A nem angol régiók jelenlétét 7,7%-ról 17%-ra emelné ,a jelenlegi londoni létszám 50%-át pedig más városokba, régiókba helyezné a 2016-ig.

3.4.2. Az MTV kritikái

A Magyar Televíziót talán még több kritika éri, mint brit társát. Az okok között megemlíthetjük az MTV múltbeli örökségét, a politikai befolyást, a nézettség drámai csökkenését, a finanszírozása körül kialakult helyzetet valamint a magyar médiapiacra jellemző felfokozott hangulatot egyaránt. Magyarországon a média és a politika nagyon szoros kapcsolatban állnak egymással, ez részben a hagyományoknak, részben a mentalitásnak tudható be. A rendszerváltás összes kormánya megpróbálta uralma alá vonná a magyar köztelevíziót kisebb-nagyobb sikerrel. Személycserékkel, csonka kuratóriumokkal, pénzügyi manőverezéssel igyekeztek átvenni a hatalmat a különböző színű pártok, azt feltételezvén, hogy a köztévé megszerzésével támogatást és szavazatokat nyernek majd az állampolgároktól. Másrészt mivel az MTV köztudottan a politikai csatározások színtere, ezért egy esetleges hatalomváltásnál az új párt mindig is véghez vitte/viszi a szükségesnek vélt „személyi és ideológiai tisztogatásokat”.

60

Jellemző módon minden politikai párt élesen bírálja ezt a fajta magatartásmódot egészen addig a pillanatig, amíg hatalomra nem jut. A politikai függőségből következik az instabil pénzügyi helyzet is, a hatalmi megfontolásból megválasztott vagy meg nem választott személyek nem feltétlenül az MTV iránt elkötelezettek, a hosszú távú stratégia fogalma pedig sokáig hiányzott a vezetők elképzeléseiből. A folytonos személycserék a felelősség kérdését is homályossá tették, márpedig a következmények nélküli irányítás igen negatív hatással van a szervezeti értékekre (szervezeti morál) és normákra egyaránt. A finanszírozás jelenlegi rendszerét minden oldalról bírálják. Az MTV minden évben, az országgyűlési beszámolójában hívja fel a figyelmet arra, hogy az érvényben lévő támogatások rendszere nem összeegyeztethető a közszolgálati televízió függetlenségével. A nemzeti közszolgálati televízió a költségvetésnek, tehát a mindenkori politikai vezetésnek van alárendelve, ezért közönsége jogosan bírálhatja – ahogyan ezt teszi is – pártatlanságát, hitelességét és tárgyilagosságát, melyek egyébként törvénybe foglalt kötelességei lennének a Magyar Televíziónak. Emellett a liberális politika irányából is érkeznek olyan nyilatkozatok, hogy az MTV finanszírozásában költségvetési pénznek nincs helye valamint, hogy a köztelevízió finanszírozásában – egyéb alternatív finanszírozási módok mellett – az állampolgároknak is aktívan szerepet kellene vállalni. A politikai és pénzügyi bírálatok mellett a műsorkínálatot is vegyesen értékelik az állampolgárok. Ezt mutatja a nézettség drámai szintje is, mely az m1 esetében alig éri el a 10%-ot, a műholdas m2-é pedig 1-2% körül van. Ezek az értékek a közép-kelet európai régiót tekintve is nagyon alacsonyak (Lengyelország a régió vezető állama a közel 40%-os nézettséggel bíró közszolgálati televíziójával). Sokak véleménye, hogy „vannak jó filmek a köztévén, csak embertelen későn kezdik őket”. Ennek oka, hogy a közönség egy része által jónak titulált műsorszámok – melyek akár a közszolgálatiság kritériumainak is megfelelhetnek – nem feltétlenül populárisak, ezért a nézettség érdekében valami könnyedebb, színes show-műsorral tölti ki főműsoridejét az MTV (pl: vasárnap este – Csináljuk a fesztivált) és csak késői kezdéssel ad drámákat, életrajzi filmeket. 61

Végül a szakma kritikája az MTV irányában a hazai gyártású műsorok és az ifjúsági programkínálat kérdésében fogalmazódik meg. A probléma jelentőségét bizonyítván, az ORTT egy 2008 márciusában készült kutatását fogom felhasználni.24 Ma Magyarországon szinte megszűnt a tévéfilm fogalma, nagyon nehezen találunk egyegy magyar filmet az m1 vagy az m2 műsorkínálatában; amennyiben van, az valószínűleg a régi magyar filmgyártás egyik darabja. A médiatörvény által meghatározott Műsorszolgáltatási Alap részben ezen ágazat fellendítését célozta meg, de igazi elhatározás és előrelépés eddig nem történt az MTV részéről. Az MTV csatornáin sugárzott filmek vagy filmsorozatok gyártási helye szerinti megoszlását a következő ábra mutatja. 4. ábra

Főműsoridő

Forrás: ORTT elemzések: Az országos tévécsatornák műsorkínálata 2008-ban

Látható, hogy a gyártási hely szempontjából az európai filmek vagy filmsorozatok dominálnak az m1 és m2 műsorán is. Mindazonáltal még így is az m1 kínálja főműsoridőben a legtöbb hazai gyártású filmet a három közszolgálati csatorna közül.

24

ORTT elemzések: Az országos tévécsatornák műsorkínálata 2008-ban Letöltve: http://www.ortt.hu/elemzesek/20/25/1234202108musorstruktura2008_20090209.pdf 2009.03.04. 17:44

62

A szakmai bírálat másrészt az MTV gyerek és ifjúsági műsorkínálatának szegénységét említi. 5. ábra

Forrás: ORTT elemzések: Az országos tévécsatornák műsorkínálata 2008-ban

Az ábrából jól látszik, hogy az m1 és az m2 is dominánsan a nagyközönségre koncentrál a műsorszerkezet és tartalom összeállításánál. Az ifjúsági programok az m1 teljes műsorkínálatának 3,6%-át, az m2 4,2%-át tették ki. Ez az érték nagyon alacsonynak számít, a harmadik közszolgálati csatorna, a Duna TV közel kétszer annyi gyermek műsort kínál, mint az MTV adói. Ráadásul a műsortartalmak elemzése során az is kiderült, hogy az m1 leginkább külföldi rajzfilmekkel, sorozatokkal próbálja teljesíteni a kiskorúak fejlődését célzó törvényi kötelességeit. A kritika, tehát valós problémát takar a hazai gyártás és a gyerekműsorok terén is.

63

4. A KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓZÁS JÖVŐJE AZ EGYESÜLT-KIRÁLYSÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 4.1

Erősödő konkurencia a televíziózásban

4.1.1. Nagy-Britannia

A kereskedelmi televíziózás közel öt évtizeddel ezelőtt, az 50-es évek közepén indult útnak a szigetországban. Az 1954-es Television Act elnevezésű törvény biztosította az első brit kereskedelmi televízió, az ITV (Independent Television) megalakulását. A jogszabály azonban szokatlanul sok közszolgálati feladatot rótt a BBC első versenytársára. A 80-as évek derekán megindult a Channel 4 televíziós társaság, mely közszolgálati és kereskedelmi funkciót egyszerre tölt be. 1990-ben a Broadcasting Act törvény lényegében újjászervezte a műsorszolgáltatást, felszabadítva a kereskedelmi televíziókat a szigorú közszolgálati feladatok alól, ezáltal könnyebb belépést biztosítva a médiapiac ezen szegmensébe. 1990-ben kezdi meg a műholdas sugárzást a BSkyB televízió, mely mára – több száz csatornájával – piacvezetővé vált a műholdas műsorszolgáltatók között. A BBC a konkurencia ellenében – és a kínálkozó digitális lehetőségeket kihasználva – alakította át programkínálatát, létrehozva a különböző célközönségnek szóló tematikus csatornáit. A fokozódó versenyhelyzetet azonban illusztrálja, hogy míg Magyarországon a műsorok duplázódnak (időtartamban, témában, műsoridőben teljesen megegyezve pl: valóság show, főző show), addig az Egyesült-királyság televíziós piacán kész csatornák többszöröződhetnek meg (pl.: a BBC News 24 órás hírcsatorna után nem sokkal elindult a szintén 24 órás Sky News tematikus csatorna is). Az Ofcom25 felmérése szerint a BBC csatornái közel 44%-os közönségaránnyal rendelkeznek – húzóerőnek számít a BBC One 22,8%-os eredménnyel –, amely európai viszonylatban még mindig kiemelkedőnek számít.

25

Office of Communications: a brit kommunikációs szektor felügyeletére létrehozott médiahatóság.

64

4.1.2. Magyarország

Magyarországon az 1996-ban életbelépő Médiatörvény változtatta meg a hazai média világát, a monopol állami televíziózást a duális médiapiac váltotta fel. A törvény az országos földfelszíni sugárzás jogosultságát három csatorna között osztotta el, az m1 (akkori MTV1), mint közszolgálati, az RTL Klub és a TV2, mint kereskedelmi csatornák váltak országosan foghatóvá. Ezzel párhuzamosan az m2 elveszítette e jogosultságát és műholdra került. A Médiatörvény 113.§ (1) értelmében a vezetékes és műholdas műsorszolgáltatást bejelentés feltételhez köti, vagyis a törvényi előírásoknak megfelelve bárki műsorszolgáltatási tevékenységbe kezdhet. Ez a magyarázata, hogy a magyar médiapiac liberalizációját követően, gombamód szaporodni kezdtek a kisebb-nagyobb kereskedelmi televíziók. Az ORTT nyilvántartása három kategóriába sorolja a műsorszolgáltatókat: •

országos földi sugárzású, melynek vételkörzetében az ország lakosságának legalább 50%-a él;

•

műholdon és digitális földfelszíni műsorszolgáltató hálózaton terjesztett műsorszolgáltatók, melynek műsora hálózatos műsorszolgáltatásban terjesztésre kerül, és a műsorszolgáltatásért felelősséggel tartozik;

•

végül, a vezetékes műsorszolgáltatók, mely műsorszórását zártláncú távközlő hálózattal végzi.26

Mára az ORTT adatai szerint, a 3 országos csatornán túl, 29 műholdas, digitális, valamint 531 vezetékes műsorszolgáltató létezik ma Magyarországon. Médiakutatók szerint a magyar „média-rendszerváltozás” egyik legnagyobb hibája volt, hogy egyszerre adtak zöld jelzést kettő kereskedelmi csatornának is, olyan hátrányos helyzetbe hozva a közszolgálati televíziót, ami a mai napig érezteti hatását a nézettség kérdésében.

26

1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról (Értelmező rendelkezések)

65

Az RTL Klub és a TV2 1997 októberében tudta megkezdeni adását. A „királyi” MTV pillanatok alatt veszítette el nézőközönségének jelentős százalékát. A drámai csökkenést mutatja a következő, 6. ábra, mely 1997 és 2008 között – negyedéves átlagok szerint – vizsgálta a közszolgálati és kereskedelmi csatornák közönségarányát a teljes lakosság körében.

66

6. ábra

Forrás: AGB Nielsen Media Research

67

A share mutatószámok27 segítségével láthatjuk a közszolgálati televíziók közönségének radikális csökkenését. Míg az 1997-es harmadik negyedévi eredmények – a kereskedelmi televíziók megjelenése előtt – mintegy 70%-os közönségarányt mutatnak, addig a három hónappal későbbi adatok ennek mindössze a felét mérik. A köztelevíziók közönség részesedése mélyrepülésbe kezdett, a 2000-es esztendőig kizárólag csökkent, amikor is egy félév erejéig újra erősödni tudott –14, 1%-ról 16%-ra –, azonban ezt követően újra csökkenő illetve stagnáló eredményeket látunk. Észrevehető egyfajta tendencia az országgyűlési választásokat illetően, a közszolgálati televíziók közönségaránya ugyanis jelentős emelkedést mutatott a 2002-es és 2006-os esztendő során is, amikor a választások zajlottak. Az ábra szerint 2008. utolsó negyedévében érték el a köztelevíziók a legalacsonyabb számú közönséget, amely a teljes lakosság 13, 2%-át jelentette. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy az AGB kutatása a közszolgálati televíziókat együttesen vizsgálta, vagyis ezek az értékek az MTV és a Duna Televízió közösen elért eredményei. Minden bizonnyal az MTV önálló eredményei még ennél is alacsonyabb értékekről számolnának be.

4.2

Digitalizáció

A digitalizációt a televíziózás történetének egyik legmeghatározóbb újításának, lehetőségének tekinthetjük. Sokat hallunk a digitális átállásról, műsorsugárzásról. Nagyon aktuális témáról van szó, ami a közszolgálati televíziózást különösképpen érinti. A digitális televíziózás meghatározásában egy az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ által készített tanulmány definícióját használom fel. „A digitális földfelszíni műsorszórású televíziózás (Digital Terresrtial Television – DTTV vagy DTV) a Digital Video Broadcasting (DVB) technológia segítségével

27

Share (SHR) – közönségarány: ez a százalékszám azt mutatja, hogy az esemény ideje alatt az összes tévénézéssel töltött időnek mekkora részét fordították a nézők a vizsgált esemény nézésére. Ez a mutatószám szintén súlyozza a nézők számát az általuk tévénézésre fordított idővel, s ez alapján számítható a közönségarány. Csatornák, műsorok piaci helyzetét lehet elemezni ennek segítségével.

68

valósul meg. A műholdvevő antenna segítségével vagy kábelen keresztül létrejövő összeköttetés helyett hagyományos antennával működő televíziós rendszer nagyobb számú csatornát, valamint kép- és hangminőséget biztosít, valamint olyan új interaktív szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé, mint például a vásárlás. A hagyományos analóg műsorszórás révén ezek a képességek és szolgáltatások nem elérhetőek.”28 Tehát, a digitális televíziózás legfontosabb előnyei:

jobb kép- és hangminőség,

mobilitás, mozgás közben is zavartalan illetve jó minőségű vétel (utazás közben is lehetővé válik a televíziózás),

interaktivitás (véleménynyilvánítás, vásárlás, szavazás, tanulás, készségfejlesztés, saját program összeállítása, a szülők szabályozhatják a gyermekeik televíziós programját),

valamint szélesebb műsorkínálat, ugyanis egy analóg csatorna sávszélességén több digitális csatorna is sugározható.

A digitális műsorszórás megvalósulhat műholdas, kábeles vagy földfelszíni sugárzás által. A digitális műsortartalom kódolására a mostani televízió készülékek nem alkalmasak, ezért egy úgy nevezett set-top-box – dekóder – közbeiktatása szükséges a digitális műsorok vételéhez. (A legújabb televíziók már integrált set-top-box-szal rendekeznek.) A digitalizációt egységes európai kérdésként kell kezelnünk, az Európai Bizottság közösségi szinten koordinálja az átállást. 2003-ban a Bizottság közleményt adott ki – COM (2003) 541 –, melyben a digitális átállás és az analóg leállás céldátumának 2012őt határozta meg minden tagország számára. Az ehhez szükséges stratégiát és akciótervet a tagállamok maguk dolgozzák ki, és erről beszámolási kötelezettségük van az Unió felé.

28

Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK): A jövő digitális médiaszolgáltatási térképe 2005 Letöltve: http://www.akti.hu/tanulmany/dok/ittk.pdf 2009.04.04. 18:30

69

A földfelszíni sugárzású digitális átállásban az államoknak fontos szerep jut, a stratégia és cselekvési terv mellett, a megfelelő jogi háttér megteremtése is a feladatok közé tartozik. Magyar vonatkozásban újra vissza kell térnünk a már sokszor emlegetett Médiatörvényre, mely évek óta megújításra vár. Láthatjuk, hogy a hatályban lévő jogszabály nem csak a közszolgálatiság, de a digitalizáció kérdésében sem alkalmazható. A szakma és a politika évek óta tisztában van ezzel a hiányossággal, de a megoldáshoz nem igazán jutottak közelebb. Egyrészt a média és főleg a köztelevízió kiemelt fontosságú politikai ügynek számít Magyarországon, melyhez törvényileg egyik kormány sem szeretne hozzányúlni; másrészt az új médiatörvény elfogadásához az országgyűlés kétharmadának támogatása szükséges. Ezen okok miatt is lényeges a közösségi nyomás, mely nem hagy kibúvót egy tagországnak sem a digitális átállás terén. A jogi szabályozáson kívül az államoknak számos fontos szerepe és feladata van a digitalizáció kapcsán:

megfelelő médiapolitikai intézkedéseket véghez vinni,

kialakítani a digitalizáció sikeres üzleti modelljét (Hány szolgáltató legyen a piacon? Milyen arányban legyen ingyenes és fizetős szolgáltatás? Állami szerep a műsorszolgáltatásban?),

szerepvállalás meghatározása az átállás kezdeti költségeit illetően a szolgáltatók és a nézők oldalán egyaránt (pl.: set-top-box állami támogatással),

a közszolgálati műsorszolgáltatók szerepének meghatározása,

az állampolgárok megfelelő tájékoztatás és

az átállás népszerűsítése.

Tehát, állami feladatnak minősül meghatározni a közszolgálati média helyzetét a digitális átállás során, vagyis jogosultságait és kötelezettségeit egyaránt újra kell definiálni. Az állami szerepvállalás lényegesen befolyásolja, milyen eredményességgel tudnak majd helyt állni a közszolgálati műsorszolgáltatók a digitális versenyben. Az eddigi európai példák azt igazolják, hogy a digitalizáció adta lehetőségek megerősítették a közszolgálati televíziózást, például megjelentek a tematikus, közszolgálati csatornák a sávszélesség digitális kihasználtsága végett. 70

A digitális televíziózásban az Egyesült-királyság és a BBC szintén az élen jár. 1996 júliusában született törvény a digitális földfelszíni sugárzás kérdésében. 1998 novemberében – Európában elsőként – megindult a digitális műsorszórás, az analóg kikapcsolást pedig 2006 és 2010 között tervezi a brit kormány. Ingyenes és fizetős műsorszolgáltatások egyaránt helyet kaptak a brit digitális üzleti modellben, 2002-ben azonban az ITV Digital által működtetett fizetős ágazat csődöt jelentett. Az általuk használt multiplexek használatára pályázatot írtak ki, melyet a BBC – egy konzorcium tagjaként – elnyert és 2002 októbere óta, Freeview néven, szabadon hozzáférhető digitális programokat kínál. Így tudta megvalósítani a BBC jelenleg is működő hat tematikus és egy HD csatornáját, melyek által sokkal hatékonyabban tudja elérni közönségét a brit köztelevízió. Magyarország és a hazai digitális médiapiac ennél sokkal hátrébb tart, nincs kiforrott stratégia és akcióterv, valamint még a szakmai viták sem zárultak le. Egy valami biztos, a dátum, melyet az európai kötelezettségeink miatt tartanunk kell. 2007-ben ellenszavazat nélkül fogadta el az országgyűlés a digitális átállásról szóló törvényt, melynek értelmében legkésőbb 2011 júniusáig meg kell valósítani az analóg adás lekapcsolását. Ez a dátum a nyugat-európai tagországokhoz képest későinek tűnhet, azonban a késedelem nem csupán lemaradást jelent. A már megvalósult példákat elemezve láthatjuk a sikeres és kevésbé sikeres lépéseket, tanulva belőlük elkerülhetővé válnak a „digitális zsákutcák” a magyar átállás során. Egyvalamit mindenképpen szem előtt kell tartanunk, a digitalizáció és az átállás egy óriási lehetőség a magyar közszolgálati televíziózás előtt. Megoldást jelenthet a nézettség, a közszolgálati feladatvállalás és a valóban tematikus csatornák kérdésében is – vezető hírcsatorna az m1-en; az m2, mint kulturális kincs; sport csatorna; gyerek és ifjúsági csatorna; archív csatorna (!) –. Nem szabad hagyni, hogy a jogi útvesztők, politikai csatározások, érdekháborúk elhomályosítsák a digitalizáció lényegét a magyar társadalom előtt. Az átállás tényleges előnyeit és lehetőségeit megragadva kell véghez vinni a televíziózás átalakítását Magyarországon.

71

4.3

Közszolgálatiság és nézettség

A nézettség kérdése örök dilemma a közszolgálati televíziók kapcsán. Azaz, egy köztelevíziónak elsősorban nézettnek vagy közszolgálatinak kell lennie? A kérdés már a megfogalmazásában is tükrözi azt a látásmódot, hogy sokak szerint a köz szolgálata és a nézettség csak és kizárólag egymás rovására valósulhat meg. A probléma abban gyökerezik, hogy a köztévéknek a köz egészét kell szolgálniuk, azaz a nagyközönség mellett, a társadalom kisebb csoportjait is meg kell szólítaniuk, a kisebbségeket, időseket, gyermekeket vagy hátrányos helyzetűeket egyaránt. Érthető például, hogy egy kisebbségi műsor, mely a társadalom néhány százalékát célozza meg, nem fog nézettségi rekordot dönteni. Emellett nem ismeretlen – főként a magyar köztudatban – az a párosítás, hogy ha valami közszolgálati, az unalmas is egyben. Nem értek egyet a fent említett „vagy ez – vagy az” jellemzéssel, szerintem a közszolgálatiság színvonalat, egy minőségi alternatívát kellene, hogy jelentsen a televíziózásban. Ebben a fejezetben szeretnék néhány olyan példát említeni a gyakorlatból – javarészt a BBC műsorai közül –, ahol ezen alternatíva meg tudott valósulni, ráadásul a nézettségi mutatók mindezt vissza is igazolták. A BBC érdemei között említhetjük az ismeretterjesztő filmek, a dokumentumfilmek és a tévéfilmek terén elért sikereket. Az első kategóriában csak David Attenborough nevét kell említenünk és máris mindenki számára világossá válik a stílus és a minőség, melyet a brit köztelevízió kínál. 2006-ban a BBC legnézettebb műsorai között volt a Planet Earth című ismeretterjesztő filmsorozat, mely a BBC valaha készített legmagasabb költségvetésű, HD minőségben leforgatott produkciója volt a kategóriában. A sikerét mutatja, hogy a 2007-es esztendő során jó néhány televíziós társaság vásárolta meg és tűzte képernyőre a sorozatot több mint száz országban. (Magyarországon az m1 műsorán 2007 őszén.) 2008-ban szintén az egyik legnézettebb műsor volt a hüllők életét bemutató Life in Cold Blood c. Attenborough sorozat, melyet a közönség egyszerre talált minőséginek és szórakoztatónak. 72

A BBC filmsorozatok között egyaránt megtalálhatjuk a napi szappanoperákat, mint a történelmi korokat bemutató, szórakoztató és egyben ismeretterjesztő sorozatokat is, pl.: 2006-ban vetített Rome című sorozat, mely az ókori Róma mindennapjait mutatta be eltérő társadalmi szemszögből. Az MTV-nél is körvonalazódni látszik az elhatározás, miszerint a közszolgálatit a kiemelkedő minőség fogalmával kell összekötni, ami magában hordozhatja a nézettség kulcsát is. 2009. április 26-án, vasárnap este hét órakor kerül bemutatásra az MTV saját gyártású, a magyarság ezer évét összefoglaló történelmi sorozata. A beharangozó BBC-színvonalú minőséget ígér a nézőknek, eredeti helyszíneken és korhű jelmezek segítségével forgatták a produkciót. Végeztem egy kis kutatást az interneten a várakozásokat illetően, a weblapokon bejegyzett kommentekből arra következtetek, hogy aki értesült róla, főként pozitívan, érdeklődve várja a produkciót. A szakdolgozatom során azonban a kérdés, hogy valóban sikerül-e egy elérnie a kitűzött minőségi célokat és ezek hogyan mutatkoznak majd meg az MTV nézettségi adataiban, megválaszolatlan marad.

4.4

A BBC és a jövő

A BBC, mint jól működő, virágzó médiavállalat, elsősorban az elért eredményeinek megtartására és a fejlődésre koncentrál. Ahogyan a kritikák vizsgálata során láthattuk, sokféle bírálat éri a vállalatot – nézettség, műsorkínálat, vállalati szerkezet –, így ezeket is figyelembe véve és korrigálva tervezi a jövőt. A tematikus programkínálat, a digitális és HD csatornák mind a nézők igényeinek kiszolgálása végett ment végbe, a strukturális és szerkezeti változások pedig ezek anyagi és gyakorlati megvalósulását segítette. Az alapvető elképzelésnek – a lehető legmagasabb színvonal a lehető legalacsonyabb előfizetési díjért – folyamatosan eleget kíván tenni a BBC. A brit közszolgálati televízió tervei között szerepel a nézettség növelése, egyrészt a kritikusnak számító 16-34 éves korcsoport között, másrészt a társadalom valóban minden rétegét és osztályát megszólítva. 73

Emellett fontos helyen szerepel a tervek között az igazságos erőmegosztás, vagyis a London- és Anglia-központú berendezkedés megváltoztatása. Végül feltétlenül meg kell említenünk az internet adta széles lehetőségeket, melyek által a BBC még több emberhez tud eljutni nemcsak a szigetországban, de az egész világon egyaránt. Az iPlayer szolgáltatás, mellyel a BBC programok döntő többsége újranézhető vagy letölthető, a BBC Learning internetes oldal, mely a legalapvetőbb angol nyelvleckéktől kezdve a bonyolult üzleti nyelvig mindenki számára kínál programot, vagy a Youtube-on jelenlevő BBC oldal, ahonnan a legtöbb műsor szintén visszanézhető időkorlát nélkül. Az imént említett szolgáltatások mind jól teljesítenek és emellett még számos lehetőség maradt kiaknázatlan a világhálón.

4.5

Az MTV és a jövő

Az MTV terveinek elemzése során erős függőségi viszonyt találunk a készülő, de még mindig nem elfogadott új médiatörvénnyel. A jogi szabályozás és a több mint egy éve elnök nélkül működő szervezetnek nehéz bármilyen távlatra is előre tervezni. 2008-ban járt le – a 4 éves mandátumot először kitöltő – Rudi Zoltán kinevezése és azóta húzódik a politikával rendesen átitatott vita az elnök személye körül. Eközben mindenki számára világos, hogy az MTV fontos reformok előtt áll, vagyis lényeges változásoknak kellene történnie ahhoz, hogy valóban a közszolgálati feladatokra koncentrálva, minden befolyás nélkül megkezdhesse sikeres működését. Az MTV-nek egy új dimenziót kellene nyitnia a televíziózásban. Az érthetetlenül jónak és elfogadhatónak titulált 8-9%-os nézettségi adatokra valóban reagálni kellene a vállalatnak, valamint kiutat találnia az unalmas köztévé szerepből. Többször említettem a tematikus közszolgálati csatornák kialakítását, melynek első apró lépéseként tekinthetjük az m1 és m2 műsorszerkezetének megváltoztatását. Az elképzelés jónak indult, de az m2 műholdas vétele miatt nem igazán tekinthető életképes megoldásnak.

74

A kritikák során láthattuk, hogy mely területen teljesít leggyengébben a Magyar Televíziónak – gyermek és ifjúsági műsorok, hazai gyártású filmek, archív felvételek, nézettség –, a tematikus csatornák megoldást jelenthetnének számos problémára. A digitális átállás és műsorkínálat kiszélesedése a kézenfekvő magyarázat arra a kérdésre, hogyan tudná megvalósítani mindezt az MTV. Ehhez természetesen szükség van egy jól átgondolt és kidolgozott stratégiára és akciótervre, hogy milyen módon kíván szerepet vállalni a Magyar Televízió a digitalizációban, ennek pedig alapvető feltétele, hogy egy vezető – határozott elképzelésekkel és vezetési stílussal – kerüljön végre a szervezet élére. A BBC-hez hasonlóan az MTV is rendelkezik internetes szolgáltatásokkal, talán a magyar médiapiacon a legszélesebb körű kínálattal. Néhány hete indult az m3 néven futó webtelevízió, mely saját hírműsorral jelentkezik naponta többször a világhálón; a videotárban megtalálható az MTV műsorainak nagy része, a Híradó online c. internetes oldalra kerül feltöltésre a legfrissebb hírműsor, valamint a Telesport online tartalmazza a sporthíreket, videókat. Látható, hogy az analóg és digitális átállás körüli bizonytalanságok ellenére, az internet rendkívüli lehetőséget biztosít az újítások, a programkínálat szélesítése terén. A kereskedelmi televízióktól elhúzva, ezen a területen jelenleg előnyt élvez a magyar közszolgálati tévé, ezért a lépéselőnyt kihasználva, érdemes lenne folyamatosan bővíteni és hirdetni az MTV online szolgáltatásait a magyar médiapiacon.

75

5. KONKLÚZIÓ Dolgozatom során a közszolgálati televíziózás két eltérő útját kutattam, végignéztem az aktuális elméleti kérdéseket, valamint a BBC és az MTV vizsgálatával a kérdés gyakorlati oldalát is. A kutatás három kérdés köré épült fel; az első a közszolgálatiság eszméjét vizsgálta. Láthattuk, hogy jelen pillanatban nem létezik egy egységes definíció vagy szabályozás a témában. A különböző nemzeti köztelevíziók az európai ajánlásokat, határozatokat és a BBC szabályrendszerét vehetik alapul a fogalom értelmezése során, de ezen a ponton túl minden ország a saját jogszabályaihoz, tradícióihoz illeszkedően valósítja meg a köztelevíziózást. Ez a magyarázata annak, hogy a média közszolgálati jellege országhatárok szerint eltérhet. A második kérdés kapcsán a közszolgálati televíziózás gyakorlati megnyilvánulását vizsgáltam, a két szervezet küldetés-, célkitűzés- és hírnévvizsgálata során a brit és a magyar közszolgálatiság megvalósulását mutattam be. A misszió megfogalmazása kapcsán egységesen az „informáló-nevelő-szórakoztató” feladatkört láthattuk mindkét televíziós társaságnál. A BBC-nél ez gyakorlatban a tematikus csatornák által teljesül, azaz külön léteznek informáló, nevelő és szórakoztató csatornák is. Ez természetesen több csatornát feltételez, a szigetországban nyolc országosan fogható BBC csatorna van, melyek közül hat a digitalizáció adta lehetőségek során valósulhatott meg. Az MTV-nek jelenleg csak kettő csatorna áll rendelkezésre, mégis látható a tematikus jelleg, azaz a földfelszíni sugárzású m1 fókuszál az informálás és a szórakoztatás feladatkörére, a műholdas m2 pedig a nevelést és a művelődést helyezi előtérbe. A célok kutatása során azonban már látszódtak az eltérő kialakulás és fejlődésből adódó különbségek. Míg a BBC céljait a demokratikus, kulturális, művelődési, szociális és globális dimenziókban képzeli el, addig az MTV ezek mellett még egy nagyon fontos célt tűz maga elé: tisztázni a közszolgálatiság szerep- és feladatkörét. Látható tehát, hogy az 1996 óta közszolgálatiként működő MTV-re még alapvető fogalmak

76

értelmezése vár. Ennek oka a nem megfelelő jogi szabályozás, a hatályos Médiatörvény, mely hosszú évek óta vár a megújító politikai konszenzusra. A harmadik kérdés során a közszolgálati televíziózás szükségességét vizsgáltam. A brit és a magyar társadalmat hűen reprezentálva, a közvéleménykutatások egyértelműen megválaszolták, hogy mindkét ország lakosai szerint fontos és szükséges a közszolgálati televíziózás a médiában. Döntő többségben elismerték a közszolgálati feladatok jelentőségét és a televíziók ez irányú szerepvállalását egyaránt. Emellett azonban számos kritikára is fény derült, mely során legélesebben a finanszírozás kérdését bírálták Nagy-Britanniában és Magyarországon. Elgondolkodtatónak tartom, ugyanis a két rendszer teljesen eltérően működik. A BBC kizárólag az előfizetési díjakból gazdálkodik reklámmentesen, az MTV pedig csak állami támogatás és reklámbevételek által tud működni. Nem véletlen, hogy heves indulatokat vált ki a kérdés, hiszen a finanszírozás a szigetországban a politikai függetlenség, hazánkban viszont a politikai függőség záloga. A közszolgálati televíziózás fontosságát bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedek során és még napjainkban is aktív politikai és társadalmi diskurzus folyik a kérdéskörben Európa szerte. A konfliktusok egyrészt a hiányos jogi szabályozásból, a közszolgálatiság definiálatlan fogalmából erednek, valamint a közszolgálati televíziók eltérő politikai, gazdasági és társadalmi környezete adhat még magyarázatot. A tanulmány egésze során kiemelt figyelmet fordítottam az imént említett kitételre, vagyis az intézményeket – a BBC-t és az MTV-t – saját környezetükben vizsgáltam, hiszen egy esetleges összehasonlítás a rendkívül eltérő kontextus miatt nem vezetne releváns eredményekre. Az elsők között is a legelsőnek számító BBC és az állami televízióból lett közszolgálati MTV együttes kutatása azonban azért szükséges, mert a brit vállalat – úttörő jellegéből adódóan – már számos kérdést megválaszolt, problémát megoldott. Ezek között említhetjük a szerkezeti átalakítást, melyet a 90-es évek során vitt sikeresen véghez; az élesedő versenyhelyzet problémáját, melyre új tematikus csatornáival válaszolt; a digitalizációt, mely által megerősítette a közszolgálati televíziózást a szigetországban; vagy akár az online kihívásokat, melyek teret engedtek és engednek a legkülönbözőbb technológiai újításoknak.

77

A Magyar Televízió számára értékes eredményeket tartalmazhat a kutatás, ugyanis a brit példákat elemezve már megvalósult eseteket láthatunk, vagyis a kerülendő és követendő pontok világosan látszanak. Valószínűleg egyik BBC megoldási javaslat sem adaptálható kész formában a magyar környezetbe, de ismeretük és vizsgálatuk előnyt jelenthet az MTV számára, mikor saját válaszait dolgozza ki akár a fent említett négy kulcsfontosságú kérdésben.

78

Irodalomjegyzék

Felhasznált tanulmányok, cikkek, szakkönyvek 1. Bajomi Lázár Péter: BBC vagy RAI? A közszolgálati média jövője (2001) http://www.mediakutato.hu/cikk/2002_02_nyar/06_kozszolgalati_televizio/ - 2009.02.22. 17:21

2. Bajomi-Lázár Péter: Közszolgálati televíziózás Közép-Kelet Európában (2002) http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/07_bbc_vagy_rai/ – 2009.02.22. 17:20

3. Gálik Mihály: Médiatörvény, Jogállam, Politikai kultúra Jel-Kép 1999/4. http://www.jogiforum.hu/mediajog/ - 2009.03.27. 19:20

4. Horányi Özséb: Közszolgálatiság és társadalmi információs közvagyon http://www.akti.hu/mediatorveny/dok/hatter_horanyi01.doc – 2009. 01.28. 18:02

5. Incze Kinga: Magyarországi médiapiaci körkép 2007 http://www.akti.hu/akti/dok/fuzet31.pdf - 2009.03.02. 16:55

6. Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK): A jövő digitális médiaszolgáltatási térképe 2005 http://www.akti.hu/tanulmany/dok/ittk.pdf - 2009.04.04. 18:30

7. Jakab Zoltán: A közszolgálatiság értelmezése a 20-es évektől napjainkig (In Közszolgálatiság a médiában, 1995, Osiris Kiadó, Budapest) 8. Liska János: MTV – közpénzek, Többismeretlenes egyenlet Filmvilág folyóirat 2008/08 44-46. old. http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=9446 – 2009.04.01. 12:17

9. Nyakas Levente: A BBC alapító okiratának felülvizsgálata http://www.akti.hu/akti/dok/fuzet03.pdf - 2009.04.04. 19:26

10. Nyárádi Gáborné, Szeles Péter: Public Relations I.-II. Perfekt Kiadó 11. ORTT elemzések: Az országos tévécsatornák műsorkínálata 2008-ban http://www.ortt.hu/elemzesek/20/25/1234202108musorstruktura2008_20090209.pdf 2009.03.04. 17:44

12. Polyák Gábor: A digitális televíziózás egyes médiapolitikai és szabályozási kérdései http://www.jogiforum.hu/mediajog/#40 - 2009.04.14. 20:17

13. R. Hahn Veronika: A BBC és a közszolgálat – Fentebb stíl Filmvilág folyóirat 2002/07 19-20.old.

79

14. Rácz Zsuzsa: Egy fejezet a BBC történetéből http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_02_nyar/08_bbc_tortenet/04.html -2009.02.04. 17:26

15. Rádai Eszter: Öt olcsóbb, mint kettő – Beszélgetés Rudi Zoltánnal Filmvilág folyóirat 2004/05 19-21. old 16. Terestyéni Tamás: A közszolgálatiság értelmezése a tudományos kutatás szemszögéből http:// www.akti.hu/tanulmany/dok/terestyeni_02.doc -2009. 01. 29 16:03

17. Terestyéni Tamás: A magyar média jelenében feltárható kulturális és morális értékkultivációk http:// www.akti.hu/tanulmany/dok/terestyeni_01.doc - 2009. 01. 29. 16:03

Egyéb kiadványok BBC 1. The BBC Trust: Annual Report and Accounts 2007/2008 2. The BBC Executive’s review and assessment: Annual Report and Account 2007/2008 3. Copy of Royal Charter for the continuance of the British Broadcasting Corporation 4. Review of the BBC’s Royal Charter, May 2006 5. What is BBC for - Speech by Sir Michael Lyons, Chairman of the BBC Trust 6. TV licensing Annual Review 2007/2008 MTV 1. Magyar Televízió Zrt. Alapító okirata 2. Magyar Televízió Részvénytársaság Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata 2002. január 3. MTV Szervezeti és Működési Szabályzata 33/2006 4. A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Ellenőrző Testületének Véleménye a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Országgyűlési Beszámolójához 2003. január 1.-2003. december 31. 80

5. Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Országgyűlési Beszámolójához 2004. január 1.-2004. december 31. 6. Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Országgyűlési Beszámolójához 2005. január 1.-2005. december 31. 7. Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Országgyűlési Beszámolójához 2006. január 1.-2006. december 31.

Felhasznált törvények 1993. évi LXII. törvény a frekvenciagazdálkodásról 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról

Internetes oldalak www.akti.hu www.bbc.co.uk www.filmvilag.hu www.jogiforum.hu www.mediakutato.hu www.mtv.hu www.mtvka.hu www.mtvzrt.hu www.ortt.hu www.tvlicensing.co.uk

81

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁG SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

Recommend Documents