BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány
„MINDEN JEGY ELKELT” KULTURÁLIS FEJLESZTÉSEK SZEREPE VESZPRÉM IMÁZSÁNAK ALAKÍTÁSÁBAN
Készítette: Illés Zsófia
Budapest, 2009.
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ........................................................................................................................5
2.
Jövőkép ...........................................................................................................................7
3.
Community Identity ........................................................................................................9 3.1
Az arculat meghatározása .........................................................................................9
3.2
Az arculat összetevői .............................................................................................. 10
3.3
Az arculat építése ................................................................................................... 11
4.
Település, mint „helytermék” ........................................................................................ 13
5.
Az imázs ....................................................................................................................... 15 5.1
Az imázs kialakulása .............................................................................................. 15
5.2
Az imázs fontossága ............................................................................................... 16
A településimázs sajátosságai............................................................................................ 17 5.3
Az imázs pszichológiai háttere ............................................................................... 17
5.4
Célcsoportok ..........................................................................................................18
5.5
Kulturális imázs ..................................................................................................... 22
5.6
Az ideális városimázs ............................................................................................. 23
Kulturális turizmus ........................................................................................................ 24
6.
6.1
Városi turizmus ......................................................................................................24
6.2
A kulturális turizmus meghatározása ......................................................................26
6.3
A kulturális turizmus és a városok kapcsolata ......................................................... 28
6.4
Turistatípusok......................................................................................................... 30
6.5
Kulturális turizmus éve ........................................................................................... 30
7.
Kultúra-gazdaságtani megközelítés ................................................................................ 31
8.
Színház, közgazdasági szempontból .............................................................................. 34
9.
Veszprém, a királynék városa ........................................................................................ 38
10.
Régiós együttműködés ............................................................................................... 40
10.1 Társpólusi kapcsolat ............................................................................................... 40 10.2 Tervezett fejlesztések Veszprémben a pólus-program kapcsán: ............................... 42 11.
Jövőkép ..................................................................................................................... 43
11.1 A város átfogó céljai ............................................................................................... 43 11.2 A város tematikus céljai.......................................................................................... 44 12.
Városmarketing ......................................................................................................... 46 3
13.
Kommunikáció az önkormányzat és a lakosság között ............................................... 49
14.
Turizmus ................................................................................................................... 53
14.1 Kulturális turizmus ................................................................................................. 56 14.2 Tourinform iroda .................................................................................................... 58 14.2.1
Turisztikai Desztinációs Menedzsment ............................................................ 58
15.1.1
Marketing tevékenység .................................................................................... 59
15.
Veszprém kulturális élete ........................................................................................... 61
16.
A Veszprémi Petőfi Színház....................................................................................... 64
16.1 Színháztörténet ....................................................................................................... 64 16.2 A színház napjainkban ............................................................................................ 66 16.3 Programok .............................................................................................................. 68 16.4 Kommunikáció ....................................................................................................... 71
17.
16.4.1
Médiajelenlét................................................................................................... 71
16.4.2
A hírnév ereje .................................................................................................. 72
16.4.3
On-line kommunikáció .................................................................................... 72
16.4.4
Kültéri kommunikáció ..................................................................................... 75
16.4.5
Kiadványok ..................................................................................................... 75
16.4.6
Fizetett hirdetések ........................................................................................... 76
16.4.7
Befelé irányuló kommunikáció ........................................................................ 76
16.4.8
Az én színészem a Te színészed ......................................................................77
Primer kutatás ............................................................................................................ 78
17.1 A kutatás módszertana ............................................................................................ 78 17.2 Veszprém az itt lakók szemében ............................................................................. 78 17.3 Veszprém, ahogy a nem itteni lakosok látják .......................................................... 85 18.
Konklúzió .................................................................................................................. 92
19.
Köszönetnyilvánítás ................................................................................................... 94
20.
Mellékletek ................................................................................................................ 95
20.1 Primer kutatás ........................................................................................................ 95
21.
20.1.1
Kvalitatív kutatás – Mélyinterjúk témakörei .................................................... 95
20.1.2
Kvalitatív kutatás – Kérdőívek kérdései........................................................... 96
Irodalomjegyzék ...................................................................................................... 101
Ábrajegyzék ....................................................................................................................... 103
4
1. Bevezetés A kultúra napjainkban meghatározó szereppel bír. Egy-egy elgondolkodtató kiállítás, egy színvonalas koncert, egy felhőtlen szórakozást kínáló fesztivál, vagy egy lelket nemesítő színházi előadás mind-mind hatással van életünkre, formálja személyiségünket, tudásunkat, kulturális tőkénket gyarapítja. A kultúra ugyanakkor egy város vonzerejének megteremtésének is kulcseleme lehet. Így van ez Veszprém esetében is, hiszen a városról alapvetően mindenkinek a történelem, a királynék, és a kultúra jut eszébe. A város 1000 éves múltja számos történelmi és kulturális örökséget, tárgyi és szellemi emléket hagyott ránk, melyet értékelnünk, népszerűsítenünk, védenünk kell. A kultúra különböző területeinek fejlesztése azért nehéz, mert egyrészt nagyon szerteágazó terület, másrészt eredményeit nem egyszerű lemérni, nem lehet gazdasági mutatókat alkalmazni. A fejlesztések indirekt módon térülnek meg, például a gazdaság vagy a turizmus területén. A kultúra fejlesztése egyrészt a meglévő értékek megőrzéséből, ápolásából és továbbadásából, másrészt új értékek teremtéséből áll. Az intézmények fenntartása többnyire önkormányzati, állami, némely esetben alapítványi feladat, többségük nem képes profitorientáltan működni. A településmarketingnek is feladata a kulturális kínálat fejlesztése. Ugyanakkor a kulturális befektetések megtérülnek, a magas presztízsű intézmények imázsa kivetül a településre, növelve annak ismertségét, elismertségét, ami versenyelőnyt jelenthet az adott település számára. A társadalmi szervek, kulturális intézmények támogatása pedig pozitívan hat az önkormányzat lakossági általi megítélésére. Szakdolgozatom célja, hogy szekunder kutatások révén bemutassam a jövőkép, az arculat, az imázs, valamint a kulturális turizmus kialakulását és jelentőségét. Ezen kívül közgazdasági szempontból vizsgálom a települést, a kultúrát, valamint a színházat, mint terméket. Ezt 5
követően primer kutatásom eredményeként ismertetem Veszprém imázsát, jövőképét, a tervezett fejlesztési irányokat, a város kulturális környezetét, a kulturális turizmus meglétét és jelentőségét, valamint a Petőfi Színház hozzájárulását a város fényének emeléséhez. A kultúra mind az arculat, mind a város jövőképének kialakításában fontos szerepet játszik, valamint a turizmus is elsősorban erre alapoz. Így a fejlesztések folyamán is fontos szerepet kap a kultúra. A Veszprémi Petőfi Színház jelentős szerepet játszik a város kulturális életében, a város kulturális imázsát jelentősen javítva mind a lakosság, mind a potenciális turisták szemében. Választásom azért esett a Petőfi Színházra (a városban még működik egy magánszínház, és egy bábszínház is) mert a tavaly végbement vezetőségváltás óta hatalmas változáson ment keresztül, ismét sikeres és népszerű színházzá válva. A veszprémiek érzékelték a változást, újra bizalmat szavaztak a színháznak, és megelégedettségüket rendszeresen hangoztatják mind polgártársaiknak, mind a városon kívüli magyaroknak. Így a színház biztos pontja a kulturális életnek, a fesztiválokkal ellentétben állandóan részt vállalva, méghozzá színvonalas kikapcsolódást biztosítva. A színház sikere nagyban betudható az új vezetés (Bujtor István igazgató és Eperjes Károly művészeti tanácsadó) hírnevének, valamint a megfelelő belső illetve külső kommunikációnak. Ugyanakkor egy színház egyértelműen csak színvonalas darabok, nagyszerű színészek által lehet sikeres, így mindennemű kommunikációnak ez az alapja. Jelenleg a színház teltházas előadásokkal büszkélkedhet, és sűrűn lát vendégül jeles színészeket saját társulatának darabjaiban. A színház ma országos hírnévnek örvend, mely nagyban hozzájárul Veszprém pozitív megítéléséhez, a kulturális élet színvonalának növeléséhez.
6
2. Jövőkép1 „A Jövőkép nem a vágyak összefoglalása, hanem az adott helyzet, valamint a külső és belső tényezők által meghatározott lehetséges törekvések összegzéséből kinövő, hosszú távú településfejlődési pálya definiálása. A települési Jövőkép a településfejlesztés tervezésének hosszú távú, mintegy évtizednyi futamidővel bíró eleme. Ez a „reális vízió” a település életminőségét a jövőben biztosító fő attribútumokat és a megtervezett állapothoz vezető út kiemelt fejlesztési alapelveit tartalmazza. A Jövőkép a helyi adottságokat és a kreatív fejlesztési alapelveket egyaránt tükröző, jól kommunikálható dokumentum. A település számára jelenleg nagy fejlesztési kihívást jelent, hogy megtalálja azokat a pozíciókat, lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején új dinamikát adhatnak fejlődésének.” (Világpolgár 2000. Tanácsadói Iroda) Egy település piacképessé tételének első lépése egy közös jövőkép, küldetés, identitás találása. Ha a település rosszul méri fel a lehetőségeit, nem elég kreatív és nem elég bátor jövőképének, küldetésének meghatározásában, soha nem ér el nagy célokat. A jövőképre lehet az összes fejlesztéssel, gazdasággal, kultúrával stb. kapcsolatos tevékenységet ráépíteni. A küldetés világos megfogalmazása azért is fontos, hogy a település, a térség informálhassa a lakosságot, a potenciális befektetőket, a turistákat, a közvélemény bizonyos rétegeit. A küldetés tartalmának motiválónak kell lennie, hiszen egyfajta jövőképet és irányt kell adnia az elkövetkezendő 10-20 évre. A küldetés megfogalmazása nem egyszerű feladat, akár 1-2 évig is eltarthat. Nem kell mindent átfognia, hanem egyes kiemelt értékekre kell összpontosítania.
1
A fejezet az Image, a regionális politikában (www.sunkft.hu/Image,%20a%20regpolban.doc); Kis Mária:
Versenyképesség a területfejlesztésben, Image vizsgálatok; valamint Törőcsik Mária: Település- és területidentitás kialakítása marketing eszközökkel c. művére épül
7
A terület küldetése öt tényező hatása alatt formálódik: 1. a település, régió stb. történelme, 2. az önkormányzat, illetve a különböző intézmények, tudományos, szakmai, társadalmi- és civilszervezetek pillanatnyi preferenciái, 3. a környezet, 4. a település, térség erőforrásai, melyek bizonyos küldetéseket lehetővé tesznek, másokat nem, 5. a terület sajátos kompetenciája, melyre a célokat kell alapozni. A filozófia hosszú távra fogalmazza meg a város törekvéseit (küldetés) és a megvalósítás magatartásbeli elveit (kultúra). A városfilozófia a polgárok gondolkodására, magatartására, mentalitására épít, egy új eszményképet szeretne létrehozni, nem pedig a fizikai paramétereket megváltoztatni. Célja:
1. város belső vonzerejének növelése 2. különböző igénycsoportok megelégedettségének javítása 3. polgárok identitásának kialakítása A helyi társadalom gazdasági eredményei, önszervező képessége, kollektív élményei, és sikerei biztosítják ennek az eszményképnek a kialakulását. Szükség van a mikrokörnyezet elemzésére, azaz a térség olyan értékeinek feltárására, amelyek alakíthatóak, formálhatóak. Ide lehet sorolni az üzleti és emberi kapcsolatok széles skáláját, a művi környezet minőségét, a munkaerő felkészültségét, az infrastruktúra és a szolgáltatások színvonalát stb. A települések speciálisak, hiszen: a város nagy komplexitású területi, gazdasági és szociális rendszer, aminek a különböző elemei, pl. kultúra, lakosság, infrastruktúra, területi elhelyezkedés stb összefonódik egymással
8
döntési struktúra bonyolult, mert heterogén érdekcsoportokat kell összhangba hozni (pártok, egyesületek, lakócsoportok, vállalkozók) nehéz a célmeghatározás, prioritásokat kell megfogalmazni törvény kötelezi bizonyos feladatok ellátására nem lehet csak az attraktív szegmenseket kiválasztani, a cél-piacot számos „nehéz” csoport is alkotja, ami a hatékony működést csorbíthatja hosszú távú gondolkodás 10-15 év hiszen a városi identitás alapelemeit nagyon nehéz megváltoztatni
3. Community Identity „Identitásom az, amivel együtt születtem, részben az, amivé váltam, de elsősorban az, amit mutatni szeretnék.” (Bernstein 1994)
3.1
Az arculat meghatározása2
Az arculat Moss, MacManus és Versic alapján az alábbi három tényezőből áll: 1. „a belső közönségcsoportoknak a szervezetről és a környezetben való szerepléséről alkotott képe 2. a szervezet szavakban, tettekben és fizikai jelenlétben megnyilvánuló nyilvános szereplése (az utóbbihoz tartozó vizuális szerepek) 3. a szervezet felépítésbeli és kulturális jellemzőinek sora, amennyire ezeket a szervezeti populáció ismeri.”3 Egy település arculata, más szóval community identity (CI) alatt a város vagy község „kifelé és befelé irányuló önábrázolását és magatartását, megnyilvánulásainak megtervezett, tudatosan és folyamatosan használt összetevőit” értjük. (Turóczi, 2002)
2
A fejezet Dr. Szeles Péter: Arculatelmélet - A hírnév ereje, Turóczi Gábor: Városból city. Nem figyel a pr a
városkommunikációra c. műve alapján készült 3
Dr. Szeles Péter: Arculatelmélet - A hírnév ereje, 133.o.
9
Az arculat célja a megkülönböztetés, a relatív versenyelőny megfogalmazása és tudatosítása a célcsoportot képező emberek fejében. Az arculat a válasz a kérdésre: „Miért pont minket válasszanak?”. Személyiséget kell adni a településeknek ahhoz, hogy beröpülhessen az érintettek fejébe, és identitás alakuljon ki, ami határozott vonzerőt gyakorol. Egy adott város arculatát meghatározzák adottságai, azaz történelmi háttere, földrajzi és természeti viszonyai, idegenforgalma, helyi identitástudata, a helyi sporttevékenység, a városi gazdálkodás, valamint a természetes és épített látnivalók és a nevezetességek.
3.2
Az arculat összetevői4
A community identity a külsőségekből, viselkedésből, kommunikációból alakuló képet alkotja, vagyis magában foglalja: A Community Designt (CD), amely a település vizuális elemeinek összessége, rendszere. Ide sorolhatók a város, illetve község földrajzi elemei, természetes és épített környezete, valamint a szimbolikus önábrázolást megtestesítő vizuális jegyek, mint a logó, az alkalmazott betűtípus, színek, a levélpapírok külalakja, jelképek, zászlók, stb. 1. ábra Veszprém címere
A
Community
Behaviourt
(CB),
amely
a
településkultúrát,
magatartásjellemzőket foglal magába. Ide tartoznak az ott élő lakosság szokásai, hagyományai, életfilozófiája, kulturáltsága, életstílusa, illetve a város tisztségviselőinek és munkatársainak a velük kapcsolatban állókkal történő magatartása. A Community Communicationt (CC), amely a közéleti tevékenység megnyilvánulásainak és a településsel kapcsolatos minden tudatos, illetve nem tudatos, szóbeli, illetve írásbeli kommunikációnak az együttese. Itt említhetők meg a különböző rendezvények, események, kiállítások, vásárok, prospektusok, tájékoztatófüzetek. 4
Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing, 261-263. o.
10
Az arculat tehát nem egyenlő a designnal, ahogy azt az emberek gondolják, hiszen ez utóbbi csupán az arculat egyik alkotórésze.
2. ábra A community identity kapcsolatrendszere5
3.3
Az arculat építése6
A CI építése külső és belső irányú. Egyrészt ki kell alakítani a helyi lakosságban egy mi tudatot, melynek eredményeként erősödik a városhoz kötődés, az identitás, a település érdekében
történő
aktív
cselekvési
szándék.
Ez
a
határozottság,
önbizalom,
kezdeményezőkészség, közösségépítő rendezvények, kezdeményezések formájában jelenik meg. 5 6
Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing, 261.o. A fejezet Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing és Törőcsik Mária: Település és
területidentitás kialakítása marketing eszközökkel c. művén alapszik.
11
A helyi lakosság felé irányuló kommunikáció célja az „ahol érdemes élni” gondolat kialakítása és megerősítése. Közvetlen célok a városhoz kötődés erősítése, a belső imázs javítása, a lakosság aktivitásának növelése. A helyiek kevésbé értékelik a saját természeti adottságaikat, mint a turisták. Saját értékeik megismertetése, tudatosítása, a büszkeség és az „ez a mienk” tudat létrehozása fontos ahhoz, hogy a lakosság érezze, ide tartozik, jó ide tartozni. A lakosság célokkal történő azonosulása nélkül nem érhetünk el eredményt, nincs külső imázsjavítás belső identitás nélkül! A helyi polgárok számára úgy kell megjeleníteni a várost, mint egy olyan helyet, ahol érdemes terveket szőni, amivel érdemes azonosulni és a jövője építésében részt venni. A mi tudat formálásában, az önbizalom, az akaraterő fejlesztésében a pozitív példák alkalmazása erősíti a jövőképet, és lehetőségeket mutatnak fel. A mi tudat erősítésében kiemelkedő szerepet játszik az önkormányzat és a lakosság közötti jó kapcsolat, valamint a civilszféra és szervezetei megerősödése. A kommunikációnak hitelesnek kell lennie, elfogadást generálva, rokonszenvet teremtve, mely a bizalom kiépüléséhez vezet. A szervezetek közötti információáramlás és koordináció alapvető, erre épülhet a közös cselekvés, együttműködés. Az integrált kommunikáció az önkormányzat, egyesületek, civil szervezetek,
kulturális
intézmények
stb.
akcióinak
rendezvényeinek,
kiadványinak
egyeztetése, egymást erősítő együttműködését jelenti. Össze kell hangolniuk a szlogenek, érvelések, színvilág, sajtóval való kapcsolatépítés rendjét. Az együttes cselekvés bizonyos témákban költségmegtakarítást és fokozottabb kommunikációs hatást eredményez. A kommunikációnak a következő célcsoportok felé kell irányulnia: helyi lakosság helyi vállalkozók potenciális befektetők, üzleti partnerek turisták, a településre látogatók Ha a város létrehozza saját identitását, az relatív versenyelőnyt fog kommunikálni az érdekgazdáknak.
12
Ez azonban csak akkor jöhet létre, ha: a városnak olyan kisugárzása van, amivel azonosulni tudnak a polgárok, vállalkozások, potenciális betelepülők, látogatók a városvezetés hiteles, így bizalomra tud szert tenni a hosszú távú tervek megvalósításával kapcsolatban pozitív beállítódásokat tudunk teremteni a kommunikációval kihangsúlyozzuk egyedülálló jellegzetességeit (unique selling proposition) A CI visszatükröződése a community image, vagyis a lakosságban, turistákban, meglévő és potenciális üzletfelekben, a tágabb környezetben kialakult kép a városról. A karakteres városkép imázsnyereséggel jár, mely növeli a városban dolgozó polgárok motivációját, az idelátó turisták számát, a lakosság megelégedettségét, a város bevételeinek emelkedését, és a piaci részesedés növekedését.
4. Település, mint „helytermék”7 A település, mint helytermék vizsgálata, komplex megközelítést igényel, hiszen a helytermék magában foglalja a terület jellemzőit (a természeti és az épített környezetet, az erőforrásokat, vélt és valós jellemzőket stb.), a települési intézményhálózatot és mindazokat a szolgáltatásokat is, amelyeket az adott területen a fogyasztó igénybe vehet, függetlenül attól, hogy azokat magántulajdonú vagy köztulajdonú, profitorientált vagy nonprofit szervezet nyújtja számára. Ezen kívül ugyanazt a területet egyszerre többen is igénybe veszik – akár más és más céltól vezérelve, tehát más és más terméket képezve belőle. Tehát a helytermék egy összetett termék, amely összefoglalja a különböző célcsoportok számára felkínált és felkínálható áruk, szolgáltatások, lehetőségek összességét. A területi marketing egyik alapvető feladata, hogy megtervezze és kialakítsa a területi, települési jellemzők és szolgáltatások helyes keverékét a különböző célcsoportok számára. Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy a helytermék helyhez kötött. Nem mozdítható, tehát az értékesítési csatornákat alapvetően a fogyasztók mozgatására kell kialakítani. 7
A fejezet Egyed Krisztián: Marketingszemlélet megjelenése a regionális versenyképesség értelmezésében c.
előadása alapján íródott
13
A kommunikáció során olyan közvetítő eszközt, csatornát kell igénybe venni, amelynek segítségével a település termékei és szolgáltatásai a lehető leghatékonyabban juttathatók el a fogyasztóhoz. Mivel fizikailag nem lehetséges a termék eljuttatása – lévén a termék mozdíthatatlan –,a hely legfontosabb jellemzőinek leírását, ismertetését kell megismertetni a fogyasztókkal különféle eszközök segítségével (pl. képviseleti iroda, kiadványok, képek, prospektusok, videofilmek, tájékoztató előadások stb.), vagy a fogyasztót mozgatni a helyhez. A települések, régiók esetében a szolgáltatásokhoz hasonlóan nincs lehetőség (illetve nagyon korlátozott) az előzetes kipróbálásra, így a döntések meghozatalánál a kialakult képre kell hagyatkoznunk. Mivel egy bizalmi termékről van szó, fontos a róla kialakult kép, így a hatékony kommunikáció is. A kommunikációs eszközök lehetővé teszik, hogy felkeltsük a potenciális fogyasztók érdeklődését, és befolyásoljuk cselekvésüket. Ennek megfelelően a piacbefolyásolás feladata a hely értékeinek és pozitív imázsának tudatosítása, annak érdekében, hogy a lehetséges vásárlók ismerjék, értékeljék a település vagy a terület megkülönböztető versenyelőnyeit. A helyek imázsa kiemelkedően fontos szerepet játszik a területi marketingben, ami ismételten annak összetett voltára vezethető vissza. Fontos feladata még a település vezetésének a nem önkormányzati érdekeltségű non-profit és profitorientált szervezetek, vállalkozások motiválása a közös marketing tevékenységben történő részvételre (pl. a kedvező termékimázzsal rendelkező vállalkozások komoly segítséget nyújthatnak a településnek, amennyiben bekapcsolódnak a térségi marketingbe és viszont, a település pozitív imázsa hatással lehet a termék eladhatóságára is). A helytermék jellemzői: Komplex, mivel a termék tulajdonosi összetétele, jellege, valamint a vele szemben megnyilvánuló vevői igények is összetettek. Kettős jellegű, hiszen a konkrét fizikai jellemzőkön túl a szubjektív elemek is alapvetően befolyásolják a termék megítélését. 14
Nehezen fejleszthető, mivel számos érdekcsoport igényeinek kell megfelelni, Ezen fejlesztésekhez általában jelentős erőforrásokat kell mozgósítani, hosszú időt vesznek igénybe, továbbá a fizikai tényezők fejlesztésén túl a szubjektív imázs megváltoztatása is szükséges. Szükséges a régió, település jelenlegi állapotának megismerése, az egyes tényezők a keresletnek, igényeknek megfelelő fejlesztése, majd hatékony kommunikációs tevékenységgel ismertetni a térség adottságait, képességeit.
5. Az imázs8 „Az egyén sohasem a külső világ valós fizikai megjelenése alapján tájékozódik, él, mozog a térben, hanem a benne élő szubjektív kép alapján cselekszik.” (Szakál 1995)
5.1
Az imázs kialakulása
Az ember a fizikai környezetét érzékelve azonnal kialakít egy megjelenési képet, amelyet később értékel magának. Az egyéni szintre redukálása a környezeti ingernek a város-, illetve tájképzet. Ha az egyén ebből egy-két tipikus elemet kiemel, és egyéniséggel ruház fel, azt nevezi Becker város- vagy tájimázsnak. Az imázs tulajdonképpen az emberi tudatban létrejövő képmás, mely alapját adó kép az arculat. A várost, mint körülöttünk létező objektív környezetet mindig csak pillanatában látjuk, ebből alkotunk egy képzetet, melyet érzelmileg interpretálunk. Erre építve teremtjük meg a város imázsát, mikor a városképzetből kis számú, tipikusnak tartott elemet emelünk ki, saját egyediséggel felruházzuk, szinte újrateremtve fejünkben a települést. A helynek, mint terméknek a meghatározása nagymértékben függ a róluk kialakított tudati képtől, benyomásoktól.
8
A fejezet Ashworth, G.J.-Voogd, H: A város értékesítése; Kis Mária: Versenyképesség a területfejlesztésben,
Image vizsgálatok; Piskóti– Dankó– Schupler: Régió- és településmarketing c. munkája alapján íródott
15
A vásárlóban a hozzá eljutott információk, korábbi tapasztalatok alapján kialakul egy kedvező, vagy kedvezőtlen benyomás a településről, amely az adott településre jellemző megjelenés visszatükröződése. A helyzetelemzés és pozicióbiztosítás fázisában a városkép észlelése, a térhasználat milyensége, az ellátási tényezők (közigazgatási, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatások) egyéni értékelése mind-mind hozzájárul saját belső városunk, azaz az imázs kialakulásához.
5.2
Az imázs fontossága
Az imázsnak közvetlen kapcsolata van a „vásárlási döntésekkel”, mivel a döntések és az arra épülő tapasztalatok megerősítik az imázst, attitűdöt, illetve módosíthatják azt. Az imázs gyakran fontosabb aspektus egy pozitív döntés meghozatalában, mint a fizikai erőforrások, adottságok minősége, mennyisége. Mind a befektetők, mind a turisták döntései imázs-orientáltak. Ezért különösen fontos, hogy milyen kép rögzül a városról a köztudatban. Mindez azonban nem nélkülözheti a kínálatfejlesztést, ugyanakkor megfelelő érték- és imázsaudit alapján magát a városfejlesztési koncepciót is piacorientáltan kell érvényesíteni. Ahhoz, hogy „termékünket”, a területet el tudjuk adni, lényeges kérdés, hogy milyen image él a területről, régióról, településről a potenciális és mostani vásárló fejében. A területtermék fejlesztése érdekében is fontos az image vizsgálat, hiszen a megismert vélemények, nézetek, eszmék alapján válik lehetővé a területfejlesztési stratégia kialakítása, az egyes aspektusok, szolgáltatások megváltoztatása, továbbfejlesztése és hosszútávon az image tudatos építése és alakítása, egy pozitív kép (goodwill) elérése érdekében.
16
A településimázs sajátosságai A települések imázsának legfontosabb sajátosságai a következők: Döntő hatást gyakorol a fogyasztók magatartására, vásárlási döntéseire. Ilyen értelemben a hely imázsa fontosabb, mint önmagában a fizikai környezet. Függ az imázsalakítás tudatosságától, a kivetített
és befogadott
képek
azonosságától, az információk torzulásától, a befogadókészség fokától. Tudatosan befolyásolható, akár a fizikai valóság változatlansága mellett. A kialakuló imázs milyensége a tudatos, imázsalakító kommunikáción túl számtalan tényező függvénye. Ilyen a befogadó személy értékrendje, egyéni, szubjektív tapasztalatai,
a média hírei, különböző események, véleményvezérek
álláspontja. Ezeket vagy elszenvedi, vagy élvezi az adott hely. Rugalmatlan, nehezen változtatható. Alakítása hosszú távú folyamat, akár évtizedekig is eltarthat a negatív imázs megváltoztatása. Negatív eseményekre, tényezőkre hamarabb reagál, mint a pozitívra. Az imázs romlását akár egyetlen tényező is eredményezheti. Adott település imázsára rátelepedhet a környező települések, régiók vagy akár az ország imázsa is, ezáltal jelentősen módosítva az emberekben a településről kialakított imázst. Ezt a jelenséget nevezzük árnyék-hatásnak. Fokozottan fennáll azoknál a fogyasztóknál, akik még nem rendelkeznek saját tapasztalattal, a konkrét településsel kapcsolatban. Az imázs kialakulása egy soha véget nem érő folyamat. A szerzett információk körének bővülésével a fogyasztókban létrejövő imázs folyamatosan változik, így sohasem beszélhetünk végleges imázsról, hiszen az nem lehet egy megmerevedett, lezárt kategória.
5.3
Az imázs pszichológiai háttere
A helyek képeinek kivetülése kulturális kódok meghatározott csoportjának segítségével jön létre, majd különböző csatornákon keresztül kerül továbbításra. Ezután az egyének külső 17
forráson keresztül felfogják ezeket az üzeneteket, dekódolják, és szubjektív, szelektív eljárással image-ekké, benyomásokká alakítják. Az objektív valóság (hely) az egyén érzékeléseire alapuló megismerő magatartás (helyélmény) és a megismerő sémák között háromszög alakú kapcsolat áll fenn.
3. ábra A percepciós ciklus9
5.4
Célcsoportok
Kis Mária (2003) szerint vevőnek tekinthetjük: a lakosságot, aki a településen, térségben, régióban él, illetve a települést „használja”, valamint azokat is, akik potenciális vevők lehetnek, tehát kívülről odatelepülhetnek, vagy másmilyen módon használóvá válnak (ott fognak dolgozni, tanulni stb.) a gazdasági és nem gazdasági szervezeteket: ezeket is két csoportra oszthatjuk, a már letelepültek és az odacsábítandó befektetők, vállalkozók stb. a turistákat, akik a hely valamilyen vonzereje miatt rövidebb időt töltenek ott, és alkalmanként használják a területet
9
G. J. Ashworth és H. Voogd, 1997
18
Aszerint, hogy az imázs mely célcsoportban alakult ki, különbséget tehetünk az alábbiak között: lakossági imázs vállalkozói imázs turista imázs Az egyes imázs-fajták egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Ezt a kölcsönhatást imázs-transzfernek nevezzük. Az imázs-fajták között meglévő kapcsolat azok együttes kezelését indokolja, nem tanácsos az éles szétválasztás. A terület lakossági imázsa (Ip) négy fő elemből tevődik össze L (Live-image) azaz életfeltétel-imázs, vagyis a lakhelyfunkciók megítélése (természeti adottságok, infrastruktúra); S (Service image), azaz szolgáltatás-imázs, vagyis a munkalehetőség, oktatás, kultúra, ügyintézés, bevásárlás, szórakozás megítélése; T (Tourism-image), azaz idegenforgalmi-imázs, vagyis a kultúra, szórakozás, történelem, természeti környezet megítélése; B (Behavior-image), azaz magatartási-imázs, vagyis a helybéliek önismerete, jellemző tulajdonságainak megítélése. Ugyanakkor máshogy is csoportosíthatjuk 10 az imázs fajtáit: A gazdasági imázs elsődlegesen a vállalkozások kívánalmai szempontjából elemzi a térséget. A telephelyimázs szempontjából elsődlegesen a költségek (telepítési, működtetési), valamint a piac (kereslet) adottságai a fontosak, ugyanakkor az ún. „soft” tényezők is felértékelődtek az utóbbi időkben. A kooperációs imázs elsődlegesen azon vállalkozások számára döntő, melyek az adott térségben termeltetni szeretnének, illetve beszállítói kapcsolatokat kívánnak kiépíteni. A kedvező ár, a magas minőség, a rugalmasság a legfontosabb versenytényezők, de ágazatonként eltérő egyéb elemek is lehetnek döntési kritériumok. A gazdasági imázs harmadik eleme a piacimázs, melyet az adott térség lakossági 10
Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing
19
és termelő fogyasztói keresletének mennyisége és minősége, valamint a piac jellemzői alakítanak. A társadalmi imázs egy térség lakóiról, társadalmi viszonyairól kialakult kép. A különböző érintett csoportok eltérően értékelik a társadalmi tényezőket. A helyi lakosok elsődlegesen a közösségi szolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) iránt, a turisták a speciális értékek, érdekességek iránt érdeklődnek, a politikusok szavazóbázisként tekintenek a településre, a vállalkozók fogyasztókat, illetve munkaerőt keresnek. Az ökológiai imázs elemei az emberek egészség- és környezettudatosságának fejlődésével egyre fontosabbak, napjainkban a környezettudatosság az általános értékrend részévé vált. Az élet környezeti feltételei mellett meghatározó a gazdasági tevékenységek környezete (infrastruktúra, szabályozás), illetve a térség kibocsátott és befogadott környezetterhelése. A civil szféra és a média szerepe felértékelődik a környezeti elemek védelmében, a tudat formálásban, a morális-etikai korlátok és a jogi szabályozás alakításában. Az ökológiai szempontok a szükségletek magasabb kategóriáját jelentik, mint az anyagi jólét. Egy térség imázsának, az ott tapasztalható jólétnek negyedik meghatározó eleme a kulturális imázs. Az előbbieket kiegészíti olyan jellemzőkkel, melyek önmagukban, az adott térség speciális jellemzőjeként versenytényezőt jelenthetnek. Így válhat egy település konferencia-, iskola-, illetve fesztiválvárossá. A helyi intézmények, rendezvények erősségében ugyanolyan vonzerőt jelenthetnek, mint a gazdasági szerkezet, vagy a termelési tényezők. Elsődleges fontosságú az összhang megteremtése az imázs és az adottságok között. Amennyiben az adottságok kedvezőbbek, erőteljes célcsoport-specifikus imázsjavításra kell törekednünk. Ha az imázs kedvezőbb, az imént bemutatott gazdaságfejlesztési tevékenységgel vagy belső kommunikációval javítani kell a térség adottságait, képességeit. Az itt élők megkérdezésének, véleményének megismerésére több szempontból is szükség van. Tudnunk kell, hogy miként érzik otthon magukat a lakosok az adott régióban, városban; mennyire elégedettek, hol látják a gondokat, feszültségeket; milyen szokásaik, szándékaik, törekvéseik vannak; milyen javaslatokkal élnek a jelenlegi helyzet javítására vonatkozóan; 20
milyen eszközökkel lehetne véleményükre pozitívan hatni. A településen kívüli lakosság véleményének, attitűdjének megismerése is fontos szerepet játszik, nevezetesen: mint
tényleges,
illetve
potenciális
turisták
véleménye
meghatározhatja
a
turizmusfejlesztési stratégiát; mint az üzleti élet szereplői, a gazdaságfejlesztés, együttműködések kialakulása vonatkozásában
meghatározóak
lehetnek,
hiszen
magánemberként
kialakított
véleményük nem függetleníthető üzleti döntéseiktől; a politikát, a kultúrát és az élet egyéb területeit befolyásoló döntéshozóknak szerepe lehet; potenciális polgárok A területtermék egy nagyon speciális, komplex termék, hiszen ugyanazt a fizikai teret kell eladni egyidejűleg különböző célcsoportoknak, akiknek mások az elvárásai a termékkel kapcsolatban. A turisták, befektetők, potenciális polgárok megnyerése több fázisban zajlik, és az egyes lépések során különböző információszükségletet kell kielégíteni, melyhez a megfelelő médiát, kommunikációs eszközöket kell alkalmazni. Az egyes lépéseket és feladatokat az alábbi táblázat foglalja össze11
11
Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing, 276.o
21
A „vásárlási
Információszükséglet
folyamat” lépései 1. érdeklődés a település iránt 2. információ tudatos gyűjtése 3. alternatívák elemzése
jellege
Alkalmazandó média, kommunikációs eszközök
általános adottságokról,
alapkiadványok, hirdetés,
kínálatról, jellemzőkről
elektronikus és nyomtatott
szóló tájékoztatás
média, internet
intenzív, stratégiára épülő
rendezvények, nyomtatott és
információnyújtás
elektronikus média
speciális jellemvonások
hírek, speciális kiadványok,
bemutatása
személyes információk, kapcsolatok, referenciák, direktmarketing
4. döntés 5. „vásárlás” utáni
összegző jellegű
személyes tárgyalások, DM,
információk
rendezvények, lobby
döntést megerősítő stratégia
eredmények bemutatása,
aktivitás
5.5
kapcsolatápolás, új ajánlatok
Kulturális imázs
A városok versenyében egyre inkább helyet kapnak az úgynevezett puha tényezők, mint a környezet minősége, a helyi kulturális kínálat, a szabadidős lehetőségek, a helyekhez, eseményekhez köthető pszichés vonzás. A kulturális marketinget tekintve a vevőkkel, vagyis a kultúra élvezőivel való azonosulást és szemléletmód jelentőségét kell kihangsúlyoznunk. A kulturális marketingnek, a kultúránakmint a társadalmat létrehozó, annak belső, tartalmi lényegét alkotó legfőbb összetevőnek - a társadalom hosszú távú érdekeinek megfelelő védelmét, megóvását, fejlesztését és terjesztését kell szem előtt tartsa. A kulturális imázs a település szellemi, művészeti és sporttevékenységéről és értékéről kialakult kép, melynek összetevői: 1. az intézmények értéke 22
2. a rendezvények értéke 3. az értékrendi változások 4. a küldő és fogadó szerep Hiszen nemcsak gazdasági telephelyet kínálunk, hanem ezzel együtt jár a hely történelme, a hozzá tapadó érzelmek és értékek, a helyi társadalom, annak szokásai és kultúrája. A „termék” nem módosítható, egy város olyan, amilyen, megváltoztatása hosszú időt igényel.
5.6
Az ideális városimázs
A város imázsa akkor jó, ha az ipar és a legkülönfélébb szolgáltatások a többi településsel szemben kiemelten előnyben részesítik. Különösen igaz ez az új ágazatok, mint a bank, biztosítási és idegenforgalmi szférák. gyakran és rendszeresen ad otthont országos és nemzetközi kongresszusoknak, a tudomány, művészet és gazdaság kiemelkedő egyéniségei gyakran fordulnak meg és szívesen telepednek le ott. a városban született termékek, művészeti és tudományos teljesítmények állandóan jelen vannak az idegenek szélesebb körének tudatában. (Szakál, 1995)
23
6. Kulturális turizmus „Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai kultúrát.” (Györffy István, 1993)
6.1
Városi turizmus 12
Az idegenforgalom marketinges megközelítése szerint a turista szemében a város önmagában is egy szabadidős termék, illetve termékcsomag, amelyet a fogyasztók arra használnak fel, hogy a városi élményeik, tapasztalataik bővüljenek. A turista ellátása olyan szolgáltatásokból tevődik össze, amelyeket maga a város foglal keretbe. A városok idegenforgalmi célpontjai egyszerre tartalmaznak vonzó helyeket és szolgáltatásokat, valamint más elemeket, amelyek a termékcsomagban egyaránt jelentik magát a terméket és az azt tartalmazó környezetet is. A történelmi városrész eladható a turistának, mint kulturális érték, vagy gasztronómiai helyszín az ínyenceknek. A város motivációs tényezőinek értékelésekor nem szabad a látnivaló és a vonzerő fogalmát összekeverni. A látnivaló a nevezetességek központi, lényeges összetevőjére utal, a vonzerő utal az adott látnivalóról, annak környezetéről meglévő információra, emócióra is. „A város vonzerejének kialakulásában három tényező játszik szerepet: a látogató turisztikai szükségletei, a hely jellegzetes sajátossága, ami a látogatást motiválja a helyre vonatkozó információk.” (Leiper, N, 1990) Tény, hogy a hagyományos üdülőterületekhez képest a városokban lényegesen kevesebb időt töltenek el a turisták, ugyanakkor a vendégek magasabb szintű szolgáltatásokat vesznek igénybe, és nagyobbak a kiadásaik.
12
A fejezet Michalkó–Rátz: A kulturális turizmus élmény-gazdaságtani szempontjai, Szűcs O.: A kultúra és
gazdaság, kulturális marketing, Sulyok, J.: Kulturális turizmus az európai városokban, Michalkó, G.: A városi turizmus elmélete és gyakorlata, Piskóti–Dankó–Schupler: Régió- és településmarketing c. műve alapján készült
24
A városokban kialakuló vendég-vendégváró kapcsolatok ismérvei: átmeneti jellegű: a turisták csak rövid időre keresik fel a városokat, a környezettel való kapcsolat felületes, mesterséges. A szálláshelyen bizonyos normák szerint fogadják őket, nem közvetítenek lokális értékeket. spontaneitás hiánya: A turisták többsége szervezett út keretében látogat el a városba, mely formális kapcsolatokat feltételez a turista és a szolgáltatást nyújtó közt, korlátozott a spontán kölcsönhatás. egyenlőtlen: a turistáknak a városi célállomáson tartózkodás élménye a nevezetességek megtekintésén túl a hely szokatlan atmoszférájának és saját korábbi elképzeléseinek megéléséből tevődik össze. A városi turizmus kedvezően hat a gazdaságra, mert: a turisták fogyasztása növeli a helyi gazdaság bevételeit kiszolgálásukra új munkahelyek jönnek létre kedvezően módosul a közösségen belül a gazdasági tevékenységek struktúrája és egyensúlya nő a vállalkozói aktivitás A turizmus kiszolgálására létrehozott infra- és szuprastruktúra jelentősen hozzájárulhat a helyi lakosság szabadidős tevékenységének minőségi eltöltéséhez, így javulhat a térség munkaerő újratermelésének, gazdasági hatékonyságának színvonala, ezért is érdemes a turisztikai beruházásokat támogatni. A turisztikai termék sokkal inkább szolgáltatásokból, mint materiális termékekből áll. A vásárló, azaz a turista bizalmára épül, aki tulajdonképpen egy „álmot” vásárol, melynek értékéről csak később győződhet meg. Sok múlik a termék csomagolásán, hiszen a szép, színes prospektusok eldönthetik a vásárlást. Az idegenforgalmi marketingben döntő szerepe van a vonzerő (legyen az víz, napfény vagy kulturális programok) felöltöztetése a turisták számára vonzó szolgáltatásokkal, piacképes, komplex csomaggá alakítva azt.
25
Az eseményszervezéssel növelhető a látogatottság, a vendégéjszakák száma, az idegenforgalmi bevétel. Ez lehet: kulturális esemény (színház, hangverseny stb.) sportesemény szórakoztatóesemény (könnyűzenei koncert, vetélkedő) vallási esemény helytörténethez kapcsolódó esemény(várnap, emlékkiállítás) folklorisztikus esemény
6.2
A kulturális turizmus meghatározása 13
„A kultúra azon képességek (anyagi, viselkedésbeli, szellemi) teljesítményének társadalmi intézmények stb összessége, amelyek megkülönböztetik az embert az állatvilágtól, és amelyek révén a történelem folyamán természeti állapotából kiemelkedett.” (Magyar Nagylexikon, IV. kötet Kir-Lem 2000) Az ember művészi tevékenységében az ember örök önkifejezési vágya, önmagára és a korára való esztétikai rákérdezése fejeződik ki. Művészeti tevékenysége által az ember esztétikai tartalmú világlátását és világértelmezését, a korszellemet és annak szubjektív megélését, sokszor intuitív megérzését fejezi ki. A művészet funkcionális sokrétűsége: kor szellemiségét, alapproblémáit és – mind társadalmi, mind pedig egyéni szinten megjelenő és sokszor tipikusnak mondható – konfliktusait esztétikai jelrendszerbe ágyazva tárja elénk. A művészet mindegy egyesíti az ember racionális és emocionális megnyilvánulásait. Leszűkítve a definíciót, „a kulturális turizmus olyan kulturális motivációval történő utazás, mint például a műemlékek vagy az örökséghelyszínek felkeresése, a fesztiválokon való részvétel, a kiállítás- múzeum-, színház vagy koncertlátogatás és a tanulmányút vagy zarándoklat.” (Michalkó-Rátz 2005)14 13
A fejezet Michalkó Gábor-Rátz Tamara: A kulturális turizmus élmény-gazdaságtani szempontjai c. művére
épít. 14
Michalkó -Rátz: A kulturális turizmus élmény-gazdaságtani szempontjai (In: a Magyar városok kulturális
gazdasága, 124.o.)
26
4. ábra Kulturális turizmus éve plakát15
Fülöp Ilona (1994) a kulturális jellegű turisztikai kínálatot két részre osztja: Az egyik a múlt tárgyi kulturális öröksége (építészeti alkotások, múzeumi tárgyi emlékek és műalkotások) a másikat a jelen kulturális kínálata képezi (rendezvények, fesztiválok, hangversenyek, színházi előadások, népművészeti vásárok). Ugyanakkor a kultúra, mint turisztikai termék máshogy is csoportosítható:16 élettelen kultúra (épületek, használati tárgyak) mindennapi életben kifejeződő kultúra (életmód, szokások, gasztronómia) megelevenített kultúra (fesztiválok, hagyományőrző események) Egyre erősödik a kulturális intézményekkel szemben létesített gazdasági elvárás, miszerint minél nagyobb nézőszámot kell elérniük, és költségvetésük minél nagyobb aránya kell, hogy saját bevételükből származzon. A gazdasági szempontok növekedése arra ösztönzi a kulturális szektort, hogy működjön együtt a turizmussal, a kultúra számára közönséget, a turizmus számára attrakciót biztosítva. 15
http://engine.szinhaz.hu/data/files/207/kovacsmiklos_2008pecs.ppt
letöltés dátuma: 2009. ápr.10. 16
Horvát, A.: Turizmus a kultúrában, kultúra a turizmusban 49.o.
27
A kultúra területén is egyre inkább megjelenik az élménymarketing, melynek feladata a kínált termék élménytartalmának növelése, illetve a fogyasztó számára kínált élmények minőségének javítása. A kulturális szektornak is törekednie kell arra, hogy olyan élményeket nyújtson, amelyek iránt jelentős a turisták igénye, és így bevételt generáljon. Napjainkban a puszta pihenésre, kikapcsolódásra, semmittevésre alapozott turizmus egyre veszít jelentőségéből, és növekszik a valódi értéket nyújtó tevékenységek, mint a kulturális turizmus iránti kereslet. Ehhez az átstrukturálódáshoz a természeti környezet és a kulturális és történelmi örökség jelentőségének globális felértékelődése is hozzájárult. A városföldrajz hagyományosan besorolja a kulturális szerepeket a városi funkciók közé, s már régen vizsgálja a vonzáskörzetekre gyakorolt hatását. Az épületek, utcák terek stílusa is lehet olyan egyedi vonzerő mely önmagában elég a turisták idecsábításához. Ugyanakkor minél nagyobb a kulturális események palettája, annál jobban megéri egy turistának a városba látogatnia.
6.3
A kulturális turizmus és a városok kapcsolata 17 A városok világszerte a kulturális turizmus legfontosabb úti céljai közé tartoznak,
miliőjük és kulturális attrakcióik kínálata pedig alapvetően meghatározhatja akár az érintett országok turisztikai imázsát is. Annak érdekében, hogy egy város képes legyen kielégíteni a látogatók folyamatosan változó igényeit, mindenképpen szükséges a kulturális szféra és a turisztikai szektor együttműködése. Az élénk és barátságos atmoszférájú, gazdag kulturális kínálattal, vonzó épített környezettel rendelkező városok látogatásra és visszatérésre ösztönzik a turistákat is. A kultúrát, mint városfejlesztési eszközt az 1980-as évektől kezdték alkalmazni, amikor is a kultúra, mint önmagáért elismert, anyagi és erkölcsi támogatásra érdemes jelenség helyét átvette a kultúra gazdaságfejlesztő tényezőként való értelmezése.
17
A fejezet Rátz, T.: Kulturális turizmus és városfejlesztés - Európa Kulturális Fővárosa c. munkája alapján
készült
28
A turizmus termékorientált megközelítése alapján a kultúra által motivált utazások többsége a városokba irányul, ahol az épített örökség és a kulturális események képviselik a termék alapját képező legfontosabb vonzerőket. A kulturális turizmus rendszerében a város egyrészt fizikai teret és az épített környezetben tárgyiasult "díszletet" biztosít a látogató élményszerző turisztikai tevékenységei számára. A város, mint turisztikai desztináció ezen túlmenően magában foglalja a turistát látogatásra motiváló vonzerőt vagy vonzerőket, a várost felkeresők számára felkínált szolgáltatások összességét, valamint azt az egyedi miliőt, amely tények és észlelések kombinációja, és amely a konkrét vonzerők mellett szignifikánsan befolyásolja a turisták élményét. Optimális esetben a város turisztikai funkciója, azáltal, hogy bővíti a kulturális, szabadidős, infrastrukturális szolgáltatáskínálatot, egyúttal gazdagítja is a lakosság életminőségét. Az örökség-értékek megóvása, az épített környezet állapotának megőrzése, illetve javítása általában szintén összhangban van a helyi érdekekkel és hozzájárul az adott város
kulturális
identitásának
erősödéséhez.
A kulturális turizmus esetében jellemzően az ún. történelmi városok tekinthetőek az egyik legvonzóbb, erőforrásaikat és értékeiket turisztikailag legkönnyebben hasznosítható helyszínnek, általában jelentős keresletet vonzva, s ebből fakadóan - többnyire azon alapvető jellemzőiknek köszönhetően, amelyek biztosítják az adott helyszín történelmi jellegét gyakran komoly teherbíró-képességi problémákkal küszködve. A közvetlenül a kulturális attrakciók, programok által generált jövedelem a város teljes turisztikai bevételének szinte elhanyagolható részét képezi, s a bevételek döntő többsége az igénybe vett egyéb szolgáltatásokból származik (szálláshely, vendéglátás, kiskereskedelem)
29
6.4
Turistatípusok
A városokba látogató turisták Sulyok Judit (2005) alapján a következő csoportokba sorolhatók: az ún. váratlanul kulturálissá váló („serendipitous”) turisták utazási döntéseiben a kultúra nem játszik kiemelkedő szerepet, az utazás során szerzett kulturális élmények és tapasztalatok azonban számottevőek az ún. véletlen („incidental”) típusú utazók döntéseit sem befolyásolja jelentős mértékben a kultúra, itt azonban az utazás során szerzett élmények sem jelentősek. A kulturális turizmus marketingje szempontjából relevánsnak tekinthető: a tudatos („purposeful”) utazó, kinek döntéseit a kultúra jelentősen befolyásolja, és kulturális élményeik is számottevőek; az eseti („casual”) kulturális turista, aki esetében a kultúra közepesen fontos motiváció, és a kulturális élmény is közepes szintű; a városnéző („sightseeing”) utazó, aki számára pedig a kultúra fontos motivációt jelent, maga a kulturális élmény azonban nem tekinthető mélynek.
6.5
Kulturális turizmus éve
2009-et a Magyar Turizmus Zrt. a kulturális turizmus évének nyilvánította. A Turizmus Zrt. 2006 óta minden évben tematizálja marketingtevékenységét, és a tapasztalatok alapján igen hatékony az egy-egy témára való összpontosítás. 2006 a Bor és Gasztronómia, 2007 a Zöldturizmus, 2008 a Vizek éve volt. Idén sem változik a marketingre fordítható költségvetés: a Magyar Turizmus Zrt. mintegy 5. ábra 2009. év logoja18
5 milliárd forintot fordíthat a belföldi-külföldi turizmus propagálására.
18
www.gkrte.hu letöltés dátuma: 2009. ápr.10.
30
A Magyar Turizmus Zrt. minden évben csinál egy kutatást, amely alapján meghatározza a következő évi tematikát. A kulturális turizmus témaévet megelőző kutatás azt mutatta, a magyarok érdeklődnek a turizmus ezen ága iránt, hiszen a felmérést követő 12 hónap során a megkérdezettek közel fele (49,5%) tervez olyan, legalább egyéjszakás belföldi utazást, amelynek a fő célja kifejezetten kulturális jellegű lesz. A megkérdezettek számára egyaránt fontos, hogy a belépők árából kedvezményt kapjanak, illetve a felkeresett helyszín közelében egyszerű, olcsó szálláshelyek legyenek. A panoráma, a várak, kastélyok, kúriák és a történelmi városrészek érdeklik leginkább a megkérdezetteket. 19 A kampányok célja az imázsépítés mellett a belföldi vendégéjszakák számának növelése, a magyarországi kulturális kínálat bemutatása. Az idei kampányév fő témáit a fesztiválok, a városlátogató turizmus, a bor és a gasztronómia, az élőhagyományok ápolása, a kortárs művészeti alkotások bemutatása jelentik, de az utazni vágyók érdeklődésüknek megfelelően válogathatnak a színház- vagy koncertjegyet, múzeum- vagy kiállításbelépőt, illetve egyéb érdekességeket, programokat tartalmazó, hosszabb vagy rövidebb kulturális csomagajánlatok közül is.
7. Kultúra-gazdaságtani megközelítés20 „A kultúra nagy üzlet. Egyik vezető szektora a posztfordista gazdasági forradalomnak és alapja számtalan városmegújulási programnak.” (Scott, A. J. 2000) A kultúra-gazdaság az új gazdaság egyik legdinamikusabban erősödő területe. A városok gazdaságfejlesztési koncepcióiba a kulturális gazdaság foglalkoztatási és pénztőke-forgalmi szerepét is bele kell foglalni. A kultúra – főleg az ún. magas kultúra, az intézményekbe szerveződő kultúrakialakulása az ókor óta elsősorban városi jellegű. A kultúra jelentősen helyfüggő: formái, 19
Dr. Kovács Miklós: Kultúra a turizmus fejlesztésében és promóciójában c. előadás 2008. dec.3.
20
A fejezet Daubner-Horváth-Petró: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok, Michalkó -Rátz: A kulturális turizmus
élmény-gazdaságtani szempontjai és Enyedi, Gy.: A városok kulturális gazdasága c. munkája alapján készült
31
elterjedtsége, helyi piaca hosszú idő alatt alakul ki, és lassan módosul. A kulturális gazdaság nagymértékben táplálkozik a helyi városi hagyományokból, amint erre több várostörténész is rámutat. A kulturális gazdaság egyedi, nehezen másolható jegyekkel rendelkezik. A kulturális gazdaság két fontos módon is szerepet tölt be a városok versenyképességének alakításában. Egyrészt a városok hagyományaiban gyökerezve egyedi termékeket állítanak elő, másrészt a gazdag kulturális környezet vonzza a dinamikus tudásgazdaságot működtető, magasan kvalifikált munkaerőt. A kulturális gazdaság tehát egyfelől fontos része a városi gazdaságnak, másfelől más fejlett gazdasági ágakat is vonz. Ha közgazdaságtani aspektusból vizsgáljuk a kultúrát, megállapíthatjuk, hogy egy színházi előadás létrehozása, egy szobor elkészítése vagy egy vers megírása során a művészek, az intézmények korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokat használnak fel, így a művészeti termékek maguk is szűkösek. Amikor a fogyasztó egy termék vagy szolgáltatás megvásárlásáról dönt, mérlegeli, hogy a fogyasztás során nyerhető szubjektív hasznosság hogyan viszonyul az áldozathoz, a költséghez. A döntés alapja a várható, elképzelt hasznosság. Tirole (1989) nyomán megkülönböztethetünk: keresési javakat, melyeknek hasznosságáról, a javak tulajdonságairól, jellemzőiről, minőségéről a fogyasztó előzetes próba, keresési folyamat során szerezhet be információt, illetve tapasztalat- vagy élményjavakat, melyeknél a hasznosság, a minőség megítélése csak utólagos lehet, a fogyasztás élménye révén történhet meg, ezért a preferenciák a fogyasztás során alakulnak ki. Kulturális javak esetében a tapasztalat a művészi élmény, például egy színházi előadás megtekintése során jön létre, tehát e javak egyértelműen tapasztalati javaknak tekinthetők. Bár előzetesen lehet információt szerezni például kritikusok véleménye nyomán, ám mivel minden ilyen értékelés szubjektív, az élmény minőségére nincs teljes garancia, a vásárlással járó bizonytalanság nem szüntethető meg.
32
A jó minőséget e területen nem a hirdetések vagy a márkajelzés közvetíti, hanem a különböző médiumokban megjelenő kritikák, írások, tudósítások, tájékoztatók illetve az előadók és az intézmény presztízse, hírneve, imázsa. Az úgynevezett fogyasztói tehetetlenség nyomán a fogyasztó nehezen vált, ragaszkodik a kiválasztott színházi társulathoz illetve előadókhoz. Ez a tendencia azon alapszik, hogy a fogyasztó már egyszer beruházott, megtapasztalta, hogy az megfelel preferenciáinak, így nem kockáztatja meg, hogy a tökéletlen előzetes információszerzésből kifolyólag más helyen rosszabb minőségű szolgáltatást kapjon. Az információ értékelése, a művészi élmény megítélése és befogadása, a kulturális javak fogyasztása előzetes tudást, képzettséget igényel, mely tanulási folyamat éppen a fogyasztás során megy végbe. Tehát minél többet jár egy ember színházba, annál inkább jobban tud egy darabot élvezni, értékelni, mélyére látni. Az így szerzett képességek és tudás felhalmozódását kulturális tőkének nevezhetjük, mely az egyén tulajdona. A kulturális javakkal kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy szenvedélyjavak van szó, hiszen a múltbeli fogyasztás növeli a jelenbeli fogyasztást, illetve a jelenbeli növeli a jövőbenit. Az alkoholizmussal ellentétben azonban ez pozitív szenvedélyjószág, hiszen a jelenbeli fogyasztás pozitív hatással van a jövőbeli hasznosságra. A kultúra fogyasztása ugyanakkor nem automatikusan válik szenvedéllyé, hiszen negatív tapasztalatokkal is találkozhat az egyén, mint például egy túl sok hamis hangot tartalmazó opera vagy egy rossz színdarab. A kulturális javak ún. érdemi javak, melyek fogyasztása lényegénél fogva kívánatos, így azt külsőleg is ösztönözni kell. E javak fogyasztását bátorítani kell, a fogyasztók ízlését külső beavatkozással alakítani, egyszóval a fogyasztást állami, ill. közösségi támogatással is ösztönözni kell. Más megközelítésből a kulturális javak fogyasztása pozitív külső hatásokkal jár, tehát mások is élvezhetik a mások fogyasztásából származó előnyöket, bár ezekért nem fizettek. Ilyen pozitív externália például a kulturális események vonzereje, melyből más ágazatok (kereskedelem, vendéglátóipar stb.) is haszonra tesznek szert. A kultúra nemzeti identitást létrehozó, a nemzet presztízsét befolyásoló szerepe révén azoknak is hasznossággal bír, akik maguk nem fogyasztói a kultúrának.
33
R. Towse (1994) alapján a következők alapján kell a kulturális javakat támogatni: opcionális kereslet: Azok az emberek, akik közvetlenül nem vásárolnak kulturális javakat is fent akarják tartani a jogukat arra, hogy bármikor fogyasszanak. Ezért hajlandóak közvetett módon (például adófizetés révén) hozzájárulni a művészi tevékenységek fennmaradásához, hiszen az externális hatások miatt ők is részesednek a jövő generáció érdekei: A kultúrát azért kell támogatni, hogy a következő generációknak is fennmaradjon a kulturális örökség. nemzeti presztízs és öntudat: A kulturális javak, események vonzzák a külföldieket, jó hatással vannak az ország imázsára, megalapozhatják a nemzeti büszkeséget és nemzeti-közösségi integráló erőt jelentenek. tovagyűrűző hatások: a gazdaság egésze előnyt kovácsolhat abból, hogy a kulturális fogyasztás humán tőkévé válva a munkaerő magasabb műveltségét kreativitását fejleszti. kockázat és bizonytalanság: az alkotás, kísérletezés kockázattal és tőkeigénnyel jár, mely visszatarthatja az új belépők megjelenését. Másrészt az előzetes információhiány a fogyasztóknál is jelen van, ami keresletcsökkenést idézhet elő. ízlésformálás: A művészet egyik feladata az emberek ízlésének formálása, fejlesztése. A kultúra támogatása nehéz kérdés, hiszen az intézmények egyrészt nem akarnak a a kormányzattól, politikától függni, másrészt szeretnék, ha minél több gazdasági, pénzügyi forrás jutna a művészetekre. A következő fejezetben a kultúra egyik alappillérét, a színházat szeretném bemutatni szintén közgazdaságtani nézőpontból.
8. Színház, közgazdasági szempontból21 A színház egy befektetés, mely megtérülése gazdasági mutatókkal nem mérhető, hiánya azonban néhány év alatt is ordítóvá válhat. Olyan szellemi és emberi tőke, amit elherdálni nagy felelőtlenség.
21
A fejezet Parti, J.: „… ahol este hétkor felmegy a függöny” c. tanulmánya alapján készült
34
A színházművészetet a szakértők az előadóművészetek
közé
sorolják.
A
műalkotás
élő
közegben születik meg, ahol egy előzőleg már megalkotott művészeti termék egy előadóművész közvetítésével a néző közvetlen esztétikai élményévé válik. 22
6. ábra A Petőfi Színház nézőtere
Az előadóművészetekről megállapíthatjuk, hogy a szolgáltató szektorba tartozik, az előadások látogatása időigényes, a kereslet a jövedelem szempontjából rugalmas, viszont a jegyárak szempontjából inkább rugalmatlan. A tőkeráfordítást jóval meghaladja az élőmunkaráfordítás, a tevékenység munkaigényes. Színházi tevékenység során felhasznált munkaráfordítások: előadóművészi, művészi, alkotói munka műszaki munka menedzsment ügyvitel állóeszközök pénzbeli javak Megállapíthatjuk, hogy minél magasabb a néző jövedelme, annál kevésbé érzékeny az árra. A jövedelem mellett befolyásoló tényezők a fogyasztó iskolázottsága, műveltsége, társadalmi státusza, informáltsága, valamint addikciójának foka. Jellemző, hogy minél többet fogyaszt valaki, annál többre vágyik. A magas jövedelemmel rendelkezők esetében inkább a szabadidőről való lemondás a nagyobb áldozat, vagyis a szabadidő árát, mint alternatív költséget veszik inkább számításba. Az időigényes színházlátogatást sokan helyettesítik kevésbé időigényes tevékenységekkel. Tendencia az is, hogy a modern kultúra relatív súlya növekszik a hagyományos kultúrához viszonyítva. Sokan inkább „hazaviszik” a kultúrát, minthogy drága idejüket vesztegetve elmenjenek például egy színházba.
22
www.petofiszinhaz.hu letöltés dátuma: 2009. márc. 10.
35
A színházakhoz a támogatás az állami és önkormányzati újraelosztás közvetlen csatornáin keresztül jutnak el. Ez a külső bevétel a színház művészi teljesítményétől, munkájának színvonalától, ismertségétől és elismertségétől függ. Az állami támogatáson kívül még jelen van a szponzorálás, melynek lényege, hogy a cégek saját üzletmenetük előremozdítása érdekében ellenszolgáltatás fejében forrásokhoz juttatnak egy színházat. Természetesen lényeges az adomány adócsökkentő szerepe is. Ezúton a színház tulajdonképpen indirekt állami támogatásban részesül. Egy színház saját bevételei közé sorolhatjuk a jegybevételt, a szponzori pénzeket, az adományokat és a kereskedelmi pénzeket,hiszen ezekért a színház megdolgozik. Kereskedelmi bevételnek tekintjük a büfé, kávézó, esetleg üzletek bevételét, valamint az épület alkalmankénti bérbeadásából származó pénzösszeget. A színházak célja kettős: egyrészt adott időszak alatt olyan repertoár nyújtása, mely a maga által felállított művészi színvonalat eléri. Eme repertoárnak művészi szempontból érdekesnek, értékesnek, hagyományőrzőnek, ugyanakkor merésznek és innovatívnak kell lennie, hogy kielégítse a nézők igényeit. Másik célja, hogy a jegybevételből és egyéb külső forrásokból származó jövedelme fedezze kiadásait. A költségvetés tervezésénél életbevágó a tőke megfelelő helyre fektetése, például mérlegelni kell, hogy egységnyi plusz összeg elköltése pl. díszletekre ugyanolyan mértékben növeli-e minőséget, mintha kosztümökre vagy jobb színészek alkalmazására fordítanák. Ugyanakkor a költségek jócskán meghaladják a bevételeket, ezért az intézmények külső támogatásra szorulnak. Bevétele nemcsak művészeti és gazdasági tevékenysége, hanem az állami támogatások és magánadományok nagyságától is függnek. Amennyiben tevékenysége közben profit keletkezik, akkor azt a tulajdonosok, az alapítók, valamint a működtetők között nem osztják fel, hanem visszaforgatják tevékenységükbe és a szervezet fejlesztésére használják fel.
36
Közösségformálás „Aki közönséget nevel, az egyúttal közösséget is nevel.” (Mádl Ferenc 2002) A színház egy varázslat. Színházba azért megy az ember, hogy élményben legyen része, hogy együtt sírjon, nevessen, gondolkodjon a színészekkel és a mellette ülővel. A színház a játszónak és a nézőnek egyaránt sikerül elűzni a mindennapok gondjait. A színházban az ember kikapcsol – kikapcsolódik. A színház a kultúra egyik alappillére: gondolatot és közösséget formál, érzelmeket szabadít fel, személyiséget formál, nevel és értéket teremt. A mai világban egyre inkább szükség van ezekre a pozitív értékekre. Ezt az emberek felismerték, nem véletlen van teltház a színházakban majdnem minden este. A színház ugyanakkor egy ünnep is. Ugyanolyan ünnep, mint a karácsony, a születésnap, egy bál, esküvő, vagy egy istentisztelet. Egy alkalom arra, hogy az ember ünneplőbe öltöztethesse magát kívülről-belülről. Ezekre az ünnepi alkalmakra szükségük van az embereknek, hogy érezzék, ma valami különleges történik… Mádl Ferenc szavait 23 idézve: „Ha egy színház, vagy koncertteremben sokan együtt, szinte egyszerre lélegezve akarjuk megfejteni ugyanazt a titkot, a varázslat közösséggé formál minket. Az efféle varázslatok közül is tán a legkülönlegesebb a millió eszközzel és színnel életre hívott, évezredes múltú értékes valami, a színház. A színház szülőatyja az ember véghetetlen, szinte gyermeki éhsége a játékra, amelyben ráismer önmagára és a világra. A színház világra jöttekor ott bábáskodott a bölcselet, a filozófia, a világ és az emberi kapcsolatok kifürkészésének vágya. Így vált elevenné mindig, megújuló játékként az egyszer felvillanyozó, máskor megríkató, néha lebilincselő, elgondolkodtató, néha megnevettető élő történetmondás.”
23
Ismét van színháza Keszthelynek http://www1.zalamedia.hu/khely/020620/c.html
37
9.
Veszprém, a királynék városa Veszprém
egyedülállóságát
elsősorban
történelmi
és
kulturális
örökségének,
jelentőségének köszönheti. A város fekvése is csodálatos a Bakony és a Balaton találkozásánál,
ahol
hajnalban
a
Balaton,
este
a
Bakony
illatát
érezni.
A kitörési lehetőséget a kulturális, szellemi szférában találta meg a város. Ennek köszönhetően mára valódi iskolavárossá vált, két felsőoktatási intézménye mellett tíz középiskolájában
több
mint
10000
diák
tanul.
A kulturális élet rendkívül pezsgő. A városban három színház működik, zenei kultúrája sokrétű és mozgalmas, a vidék képzőművészeit és irodalmárait is messze földön ismertek. Sportolóink
is
sikeresek,
kézilabdacsapatát
a
világ
elit
gárdái
közé
sorolják.
Az ezeréves Veszprém barátságos és kisvárosias hangulata mindenkit megragad. Az utóbbi években az újjáéledő óváros várja a történelmi hangulatra, meghitt sétákra vágyó turistákat éppúgy, mint a fiatalok életvidám rendezvényeire, fesztiváljaira a messzi földről idelátogatókat.
Veszprém arculatát a „Királynék városa” szlogenre építi, hiszen a városról mindenkinek elsősorban ez a történelmi jelmondat jut eszébe, ez az, ami megkülönbözteti a többi várostól, „királyi imázst” hozva a településnek. Jelenleg
a
emléktárgyakon
Tourinform olvasható
irodáiban „Veszprém,
a a
veszprémi vendégváró
történelem” felirat is a város történelmi jelentőségét 24
7. ábra István és Gizella szobra
24
hangsúlyozza.
www.vendegvaro.hu letöltés dátuma: 2009. ápr. 15. 38
Veszprém Gizella királynénak sok mindent köszönhet, a királyné maga is jelentős „PR tevékenységet” folytatott, adományokat gyűjtve, Veszprém jelentőségét hangsúlyozva, saját befolyását és jövedelmét felhasználva, a városnak hírnevet hozva. Mindezt saját maga intézte, nem adta át a feladatokat se a kincstárnak, se egyéb állami szervnek. A székesegyház felépítése, a benne levő összes műtárgy is Gizella érdeme. A város első számú jelképei Gizella és Szent István szobra, a viadukt, illetve a tűztorony. Az emléktárgyakon, plakátokon, Veszprém arculattal kapcsolatos kiadványain is elsősorban ezek jelennek meg. A tavaly meghirdetett plakát pályázat arra kereste a választ, hogyan lehetne ezeket a jelképeket egy, a várost népszerűsíteni hivatott óriásplakátra interpretálni. A szakmai zsűri egy, István és Gizella szobrát ábrázoló munkát hirdetett ki győztesnek, de a polgárok tiltakozása eredményeként nem ez, hanem egy kevésbé figyelemfelhívó plakátot tettek ki végül, melyen a város összes fontosabb jelképe megjelenik. A plakátok a város több pontján, a bevezető utak mentén, illetve olyan fontos közlekedési csomópontokban, mint a 8. sz. főút sárvári elágazója, illetve Szombathelyen és Sopronban voltak láthatóak, Veszprém sokszínűségét hirdetve.
8. ábra A győztes plakát25
9. ábra A kitett plakát26
Veszprémet még mindig elsősorban az épített örökséggel kapcsolatban ismerik, bár hangsúlyozni kell, hogy milyen nagy vonzerőt (és imázs-építő szerepet) töltenek be a jól szervezett és propagált fesztiválok is.
25
www.onkornet.hu letöltés dátuma: 2009. március 25.
26
http://sheenard.sfblogs.net letöltés dátuma: 2009. március 25.
39
A város célja, hogy a vezetés által kigondolt, a történelmi és a kulturális örökségre és jelentőségre épülő és a turisztikai kiadványokban megjelenő arculat megegyezzen az itt lakók szívében élő város képével. A város, lévén megyeszékhely, rengeteg oktatási és kulturális intézménnyel rendelkezik, számos kulturális, sport és egyéb jellegű programokat kínál az érdeklődőknek, mindezt élhető környezetben biztosítva. A település rengeteg zöldterülettel, hangulatos utcácskákkal, színvonalas vendéglátóhelységekkel és szálláshelyekkel rendelkezik. Szakdolgozatom célja, hogy az alábbiakban ismertessem a város által kigondolt elképzeléseket, fejlesztéseket, arculatot, majd saját kutatásom alapján felmérjem, hogy él a lakosság szemében Veszprém. Emellett a kultúra jelentőségét szeretném bemutatni, vizsgálva szerepét a város életében és a turizmusban, kihangsúlyozva a Petőfi Színház szerepét a város kulturális hírnevének fellendítésében.
10. Régiós együttműködés 10.1 Társpólusi kapcsolat Székesfehérvár, a „Királyok városa” társpólusi kapcsolatban áll Veszprémmel. A két város kapcsolatában döntő, hogy ne riválist, hanem szövetségest lássanak a másikban. A két település jelenleg a „Királyi Városok” elnevezésű integrált projektben vesz részt, melynek célja a városok történelmi és kulturális hagyományaira épülő turisztikai vonzerőfejlesztés összehangolt megvalósítása, hogy az egyes elemek egymást erősítve a régió markáns és kiemelt turisztikai termékévé váljanak, egységes szolgáltatást alkotva. A két város vezetése jól együttműködik, egy vezérfonalra felfűzve a két települést, közös rendezvényeket szervezve a királyi és királynői székhellyel kapcsolatban. Tavaly például a reneszánsz év különösen illett ehhez az arculathoz, a két település rendszeresen rendezett közös, a reneszánsz korral kapcsolatos eseményeket.
40
Ugyanakkor Magyarországra jellemző a régiós identitástudat hiánya, fejletlensége is, az emberek még mindig megyékben gondolkodnak, a megyei hovatartozás nagyon erős. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS) nyugvó támogatási rendszer miatt jött létre 1999-ben. A közép-dunántúli régió 3 megyét, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém megyét, foglalja magában, tehát megye jogú város Veszprémen kívül Tatabánya, Székesfehérvár, és Dunaújváros. A terület 11 237 km2 területtel, és 1 104 841 fővel büszkélkedhet.
10. ábra Magyarország régiói27
Érdekes megjegyezni,
hogy Veszprém a régió közigazgatási központjával,
Székesfehérvárral különleges kapcsolatban van: Székesfehérvár gazdasági fejlettsége a környék gazdaságát is serkenti, ugyanakkor Veszprém önálló egyetemével magasabb szintű tudásbázist biztosít és a régión túlról is vonzza a hallgatókat. Az elsősorban mérnöki tudományokra szakosodott egyetem szoros kapcsolatban áll a környék vállalkozásaival is. A város Székesfehérvárral együttesen képes létrehozni azt a kritikus tömeget, mely a pólus-programban meghirdetett célok elérését, valamint az uniós szinten is versenyképes gazdasági térségek kialakulását hivatott biztosítani. Ennek megfelelően városunk a Székesfehérvár–Veszprém pólustengely tagjaként csatlakozott a fejlesztések hat pólusvárosához.
27
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_r%C3%A9gi%C3%B3i letöltés dátuma: 2009. március 6.
41
10.2 Tervezett fejlesztések Veszprémben a pólus-program kapcsán: 1. Pannon Tudományos és Technológiai Ipari Park létrehozása 2. Innováció az információs technológiákban Ez az összefoglaló projekt 5 részletesen kidolgozott IT projektet foglal magába: Biztonsági Kutató-fejlesztő Központ, Egészségügyi Informatikai Tudásközpont Nano-, és Biotechnológiai Tudásközpont, Műszaki Informatikai Tudás és Technológia Transzfer Központ, Korszerű Logisztikai Rendszerek Fejlesztését Támogató Kutatási Központ 3. "Ökopolisz” környezetfejlesztési központ program 4. A modern helyi és térségi közlekedést szolgáló fejlesztések 5. "Kolostorok és kertek a veszprémi Vár tövében" melynek első része a Séd-völgy komplex turisztikai fejlesztése 6. Veszprém belvárosának komplex gazdasági, szociális, épített örökség- és környezetvédelmi, közlekedési rekonstrukciója 7. Agóra Pólus pályázat kapcsán a Városi Művelődési Központ rekonstrukciója Közművelődési és tudományos rendezvények számára egyaránt hasznosítható, alkalmas rendezvénytér kialakítása Köz- és felsőoktatási, képzési – és tudományos disszeminációs terek (előadó-és oktatótermek) kialakítása Látványlabor és interaktív kiállítótér kialakítása Kreatív foglalkoztató terek kialakítása a gyermek - és ifjúsági korosztály számára 42
Számítógépterem kialakítása Munkaerő piaci és más közhasznú információs pontok
11. Jövőkép 11.1 A város átfogó céljai Veszprémnek régiós szinten jelenleg is komoly szerepe van a kultúra (színházak, kiállítások), oktatás, tudomány, K+F, gazdaság-munkaerőpiac, a közlekedés, az egészségügy és a turisztika vonatkozásában. A veszprémi kórusok, táncegyüttesek és a fesztiválok révén a Város a kultúraközművelődés más területein is vezető szerepet tölt be a régióban. 2002-es statisztikai adatok szerint színház és színházi előadás mindössze a régió négy városában volt, köztük Veszprém kiemelkedik 2 állandó színházával és egy bábszínházával. 1. táblázat: Színházlátogatások száma (ezer)28
Közép- Magyarország Veszprém Ország összesen
2004
2005
2006
2007
2 465
2 553
2 379
2 321
178
142
94
83
4 365
4 412
4 156
4 049
Forrás: KSH
A 2008-ban kidolgozott, még elfogadásra váró Integrált Városfejlesztési Stratégia alapján a város 10-15 év múlva a közép-dunántúli régió megkérdőjelezhetetlen oktatási és innovációs központ szerepét tölti be, amely jelentős számú új vállalkozást is magához tud vonzani (az egy főre jutó SZJA a magas hozzáadott értékű iparágak és a tercier szektor bővülése révén eléri az országos átlag 155%-át). A város biztosítja, hogy a környezeti veszélyforrások a városban és környezetében megszűnjenek. A fejlődés hatására a városba új, fiatal betelepülő családok érkeznek, aminek következtében a város lakossága középtávon eléri az 1997-es szintet, majd azt tartósan meg is haladja. 28
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_02_06_02i.html letöltés: 2009. április 20.
43
Összességében egy minőségi fejlődési pályát jelöl ki jövőkép, amely révén a város súlya, jelentősége megnő a fajlagos mutatóinak javulása révén, de ez nem jár együtt a város lakosainak és gazdasági szereplőinek jelentős felduzzasztásával, és ezáltal nem veszti el más megyeszékhelyekhez képest intimebb, élhetőbb városi karakterét, sőt azt tovább erősíti. A város átfogó célja: A közép-dunántúli régió élhetőségben vezető városa, amely tágabb térségének oktatási, innovációs, kulturális és turisztikai központja. A Város átfogó célja turisztikai- és környezeti értékeinek fenntartható kiaknázása, fejlesztése, lakó-, gazdasági- és infrastrukturális (közlekedés, közművek stb.) környezetének a jobbítása. Ezek és más nem fejlesztési típusú eszközök révén olyan hosszú távon is versenyképes ipar- és szolgáltató ágakat képviselő cégek és beszállítóik Veszprémbe vonzása és tartós ott tartása, amelyek folyamatos innovációjuk révén stabil foglalkoztatást és gyarapodást biztosítanak a helyi és a térségi foglalkoztatottak valamint családjaik számára. Ezt kiszolgálandó megfelelő szakosodású és mennyiségű friss diplomás valamint át- vagy továbbképzett munkaerő biztosítása. Olyan helyi rekreációs lehetőségek és közszolgáltatási funkciók létrehozása és működtetése, amely mind a helyi lakosok, mind a turisták, mind a befektetők számára vonzó hellyé teszi Veszprémet. Cél az is, hogy a helyiek identitástudatát erősítsék, hogy a helytörténetet, a helyi értékeket az itt élők is tudatosítsák magukban. Erre szolgál a közeljövőben egy helytörténeti, széles látókörű művelődéstörténeti ismeretterjesztő tankönyv bevezetése (Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Veszprém város története) mely már jelenleg is megtalálható az oktatási intézményekben, de kötelezően még nem szerepel a tanrendben.
11.2 A város tematikus céljai 29 1. Magas színvonalú, jól megközelíthető lakókörnyezet. 2. A kereskedelmi-, köz- és kulturális szolgáltatási szint javulása 29
Veszprém Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia alapján
44
Ezen belül fontos alcélok: Városi közszolgáltatási, (művelődési, kulturális- és sport) infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Egyedi rendezvények számának növelése a „holtidőszakokban” Elektronikus ügyintézési lehetőségek kiterjesztése Hivatali átfutási és várakozási idők csökkenése Egyablakos ügyintézés kiterjesztése A kereskedelemtámogató infrastruktúra helyzetének (parkolók, járdák stb.) javulása Az üzletek és környezetük közképének javulása.
3. Új kutatóhelyek és tudásalapú munkahelyek hosszú távú megtelepedése 4. Hatékony térségi integráció egy megerősödött, veszprémi identitásra és szervezői bázisra alapozva Ezen belül fontos alcélok: Lokálpatriotizmus erősítése, különösön a fiatalok körében Központi szervezési kapacitások mennyiségi és minőségi fejlesztése Közös intézmény- és szolgáltatás működtetés az oktatás, a szociális ellátás, az egészségügy és a művelődés területén Közös turisztikai termék –és szolgáltatásfejlesztés, közös rendezvények és marketing akciók Foglalkoztatási kooperáció, foglalkoztatási paktum a kistérségben Közös közlekedési fejlesztések, különös tekintettel a kerékpárutakra 5. Meghatározó turisztikai vonzerő és vendégforgalom kialakulása Ezen belül fontos alcélok:
45
Városmarketing stratégia kialakítása Hatékony turisztikai marketing szervezet és kampányok Kooperáció kialakulása helyi, térségi és szomszédos térségbeli turisztikai vállalkozókkal, szolgáltatókkal termékfejlesztés, közös kiajánlás vonatkozásában Kulturális és turisztikai tevékenységek összehangolása Minőségi szállás- és kapcsolódó szolgáltatásfejlesztések az egész éves magas fogaltság érdekében Veszprém egyedi jellegű attrakcióinak bővülése Helyi
turisztikai
gazdasági
környezet
versenyképességének
növekedése
önkormányzati hatáskörben
12. Városmarketing A
városmarketing
tevékenysége
a
gazdaságfejlesztésben,
a
turisztikai
vonzerő
fejlesztésében, valamint a kommunikációban és a PR munkában jelenik meg. Jelenleg Veszprém városa nem használja ki az ebben rejlő lehetőségeket. Veszprém arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek alkalmazása elősegíti a város iránti lojalitás kialakulását. Ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni: A városban befektetni szándékozó, valamint a városban működő vállalkozások, Civil szerveződések, Belföldi és külföldi turisták, 46
A város és a környező települések lakossága. A város számos stratégiai dokumentuma kitér a városi marketing egyes részterületeire, azonban egységes ilyen jellegű dokumentummal egyelőre még nem rendelkezik Veszprém. A hivatal munkatársai jelenleg készítik el, így ez az Integrált Városfejlesztési Stratégia megalkotását követően kerülhet elfogadásra. A Város ezen a területen együttműködik a egy turisztikai Egyesülettel, a Tourinform irodával a Pannon Egyetemmel, az MKB- Veszrém kézilabda szakosztállyal, a helyi médiával.
Az
30
alábbi
táblázat
a
város
SWOT
analízisét
foglalja
magában 30:
Veszprém Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008.
47
2. táblázat Veszprém SWOT analízise
Erősségek
Gyengeségek
A város kiterjedt településhálózati központi szerepkörrel rendelkezik Az ipar legversenyképesebb ágazatival
A népességszám folyamatosan csökkent a legutóbbi időkig Elöregedő társadalom
A város jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik Veszprém megyében
A városba látogatók száma alacsonyabb a megyei átlagnál
A Város kulturális téren régiós vezető szerepet tölt be, jórészt kulturális attrakciói és intézményei (pl. Veszprém Aréna) miatt jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik
Nagy befogadóképességű szálláshelyek hiánya
A középiskolák és az egyetem számos tanulót/hallgatót vonz a városba A város jelentős K+F potenciállal, jelentős kutatói létszámmal rendelkezik Kedvező foglalkoztatottsági mutatók
A várost elkerülik a gyorsforgalmi utak Korlátozottan állnak az önkormányzati tulajdonban lévő, iparfejlesztésre alkalmas területek A város nem rendelkezik jelentős mobilizálható ingatlanállománnyal
A felsőfokú tanulmányokat végzettek aránya igen magas A lakosság jövedelmi helyzete jóval meghaladja az országos átlagértéket, kedvező a szociális helyzet A lakásállomány nagy része magas komfortfokozattal rendelkezik A város levegőminősége kedvező Jelentős intézményhálózat Lehetőségek A Veszprém- Szentkirályszabadjai- repülőtér fejlődése A balatoni turizmus új lendületet vesz, ami kihat a Veszprémre is
Veszélyek Más nagyvárosok több és jobb munkahelyet tudnak biztosítani az itt végzett, magasan kvalifikált munkaerőnek
Javul Veszprém megközelíthetősége az M8-as autópálya, a 8-as út, a bakonyi ill. a GyőrVeszprém, Bp.-Székesfehérvár-VeszprémBoba vasútvonal fejlesztése révén Az itt már megtelepedett cégek bővítik a tevékenységüket A városi intézmények Veszprém tágabb térsége életének szervezőjévé válnak, különös tekintettel a Bakony-Balaton térség kulturális és turisztikai vonatkozásában.
48
13. Kommunikáció az önkormányzat és a lakosság között A város egységes arculatának, az identitással való azonosulásnak elengedhetetlen feltétele, hogy az irányt kijelölő vezetés, jelen esetben az önkormányzat, kétirányú kommunikációt folytasson a lakossággal. Így kölcsönösen el tudják fogadtatni elképzeléseiket, egy egységet alkotva, azonos arculatot sugározva a külvilág felé. A helyi polgárok megelégedettségéhez vezető út során alapvető a polgárok a bizalma a vezetésben, illetve annak tudata, hogy fontosak, ők is meghatározzák a város jövőjét, fejlődését, beleszólhatnak annak sorsába. Fontos, hogy a vezetés megfelelő életfeltételeket, széleskörű szolgáltatásokat nyújtson az itt lakóknak, és színvonalas turisztikai vonzerőt az idelátogatóknak. A helyi médiának fontos szerepe van a lakók tájékoztatásában, ugyanis az embereket sokkal jobban érdekli a szűkebb lakóhely sorsa, mint az, ami az országban összességében történik. A legtöbb információt a városi lapból, a helyi tv-ből és rádióból szerzi a lakosság, bár nagyon fontos szerepet tölt be a személyes (face-to-face) kommunikáció is. Helyi médiába sorolható a Veszprémi Hét nap hetilap, a megyei Napló napilap és Helyi Téma hetilap, a Veszprém TV, Séd TV, Klub Rádió, Rádió 1, melyeknek a Séd Tv kivételével internetes honlapja is megtalálható. Ezeken kívüli a digitális média a vpress.hu, vehir.hu, indexveszprem.hu, veszprem.hu. A város a Veszprémi Hét Nap hetilapot valamint a Veszprém TV-t finanszírozza. A Capital Research Piackutató intézet 2007-ben végzett felmérése alapján a legtöbb veszprémi a szinte minden háztartásba eljutó Veszprémi 7 Napból tájékozódik.
49
Legfontosabb tájékozódási forrás Napló 32%
NT/NV 1% egy ik sem 3%
Veszprém 7 nap 44%
Internet 13% Rádió 1 1% Veszprém Telev ízió 6%
N=teljes minta
11. ábra a Legfontosabb tájékozódási források A hírportálok versenyét a veszprem.hu vezeti.
Mely weblapokról tájékozódik ? Spontán válaszok
v eszprem.hu
76
v eszprem.lap.hu
18
origo.hu
3
index.hu
3
v eszpremmegy e.hu
2
v eszprempk.hu
2
balaton.hu
2
est.hu
2
pannonegy etem.hu
2
v eszprem.index.hu
2
onkormany zat.hu
2
egy éb
13
NT N=teljes minta
3 0
20
40
60
80
100
12. ábra Legnépszerűbb internetes források
Az önkormányzat országos sajtófigyelést és sajtóelemzést végez a városról megjelent hírekről és tudósításokról, a polgármester és a képviselő-testület tagjainak nyilatkozatairól, a velük készített riportokról, interjúkról. 50
Ez a tudatos sajtópolitika azért fontos, hogy az önkormányzat visszajelzést kapjon a város imázsának alakulásáról, valamint hogy lehetőség szerint elérje a két fő, országhatáron belüli célcsoportját: a turistákat és a befektetőket. Veszprém egyéb kommunikációs megmozdulásai közé tartoznak a lakossági fórumok, a nyilvános közgyűlések, a képviselő-testületek tagjainak beszámolói a választókerületben, a fogadóórák, a sajtótájékoztatók, a tájékoztató kiadványok, a brosúrák, a közvéleménykutatások, valamint a fórumok és eszmecserék a helyi vállalkozók, vállalatok részvételével. A polgárok igénylik is a véleménynyilvánítás lehetőségét, rendszeresen megjelennek az üléseken, fórumokon, hangoztatva nézeteiket, a szünetekben elbeszélgetve a képviselőkkel. A lakókat leginkább az útfejlesztéssel, zöld területek fejlesztésével kapcsolatos témák érdeklik. A személyes kontaktusnak különösen nagy jelentősége van egy olyan emberi léptékű városban, mint Veszprém. A lakók lépten-nyomon képviselőkkel, tisztségviselőkkel találkoznak, akiknek bátran kifejthetik véleményüket, problémáikat. A lakosság nem érzi elérhetetlennek a tisztségviselőkkel való kommunikációt, hiszen ugyanolyan emberek, mint ő maguk, akikkel az utcán, kulturális eseményeken, vagy kiállítások megnyitóin is lehet találkozni, beszélgetni. Így a kontaktus sokkal személyesebb. A „Civil Kerekasztal” egyesület a civil szervezetek egymás közötti, valamint civilek és az önkormányzatok közötti kapcsolat fejlesztését segíti elő, melyhez a Veszprém területén működő civil szervezetek bármikor csatlakozhatnak. Ezen egyesület minden évben megrendezi az úgynevezett „Civil Napot”, mely lehetőséget nyújt a civil szervezetek tevékenységének bemutatására, valamint a közös szervezőmunka során a kapcsolatépítésre, megerősítésre, ugyanakkor színvonalas szórakozási, sportolási lehetőséget nyújtott a veszprémi polgároknak. A civil egyesületek pályázatot nyújthatnak be az önkormányzathoz 2009. április 17-ig, melyben működési támogatásra, programtámogatásra, pályázati önrész támogatásra, nemzetközi kapcsolatok támogatására pályázhatnak.
51
A honlap is fontos kommunikációs eszköz, fontos, hogy a nívós kinézet, az átlátható linkszerkezet, az interaktivitás, valamint a gyors letölthetőség. Veszprém honlapja mindezen jegyekkel rendelkezik, a menüsorban helyet kapnak a hírek, aktualitások, az önkormányzat és a polgármesteri hivatal felépítése és munkája, az adózással, e-ügyintézéssel kapcsolatos tudnivalók az intézmények a közélet és a városrészek a gazdaság és a tudomány hírei a kultúra és művészet a városban zajló sport és testkultúra a település turizmusával, szabadidővel kapcsolatos hírek és információk valamint programajánló is
13. ábra Veszprém város honlapja31
31
www.veszprem.hu letöltés dátuma 2009. április 15.
52
Emellett olvashatnak a látogatók Veszprém történetéről, a fejlesztésekről, a település testvérvárosairól, a pályázatokról, az időjárásról, de a közlekedésről és parkolásról is. A kölyökváros menüpont az ifjúsággal kapcsolatos szervezeteket és annak elérhetőségeit sorolja fel. Ezen kívül a város interaktív felülete az Apróhirdetés, Fórumok valamint az Üzenetek rovat. Ez utóbbiban a látogató Veszprémmel kapcsolatos észrevételét vagy közérdekű bejelentését küldheti el a Polgármesteri Hivatal vagy az önkormányzat részére. Az I love Veszprém menü pedig játékos, színes formában sorolja fel, ki miért szereti a várost, amelyhez bárki hozzáadhatja saját véleményét.
14. Turizmus A turisztikai vonzerő jellege alapján lehet természeti és ember alkotta. A természeti attrakciók a természet által hosszú évtizedek/évszázadok/évezredek alatt megformált, kialakított képződményeket, természeti értékeket jelentenek, melyek nehezen vagy egyáltalán nem reprodukálhatóak. Veszprém, illetve a város környékének természeti attrakciói közé soroljuk többek között: a Balatont, a Bakonyi erdőt, értékes növényfajokat (apró nőszirom, erdei ciklámen, bíboros kosbor, stb.) védett állatokat (egerészölyv, vidra, kócsag, gyurgyalag stb.) és gazdag vadállományt (gímszarvas, muflon, őz). A természeti attrakciókkal ellentétben, az ember alkotta vonzerők körébe sorolhatóak az emberi „kéz” eredményeként felépített épületek, történelmi korokhoz kapcsolódó események, azok helyszíne, népcsoportokhoz köthető hagyományok, népszokások, különböző rendezvények stb.. Az ember alkotta vonzerők egy része viszonylag könnyen reprodukálható (pl. hagyományőrző fesztiválok, események), míg más része egyáltalán nem (pl. várnegyed, városkép, mezőgazdasági gépek, ipari emlékek).
53
Veszprém
rendkívül
gazdag
ember
alkotta
műemlék
jellegű
épületek
vonzerőkben: történelmi városrész műemlékek
és
(várnegyed) vallási helyszínek, épületek (Érsekség) rendezvények 14. ábra Szentháromság tér32
(Gizella
Napok,
Veszprémi
Ünnepi Játékok, Utcazene Fesztivál stb.)
Az elsődleges attrakció a megcélzott szegmensek, turisták számára kiemelt jelentőséggel bír, a helyszínre utazás fő célját adja, vagyis önmagában elegendő látnivalót, vonzerőt nyújt. Ezáltal az elsődleges attrakciók esetében a turisták átlagos tartózkodási ideje is hosszabb. Veszprém megyében elsődleges vonzerőnek jelenleg a Balaton tekinthető. A másodlagos attrakció az odalátogatók számára kisebb jelentőségű, önmagában nem kínál elegendő vonzerőt, élményt, így az utazás során csak kiegészítő programot nyújt. Mivel a másodlagos attrakciók esetében a turisták tartózkodási ideje rövidebb, így egy kialakítandó turisztikai termék esetén a megye több látnivalója is beilleszthető programba. Egy attrakció vonzereje viszonylagos: időben és célcsoportonként is változhat. A vonzerők hozzáférhetősége időben és térben is korlátozott lehet. Egy rendezvény általában egy adott időponthoz és gyakran egy adott településhez kötődik, így nem fogyasztható tartósan, csak a rendelkezésre álló időben és helyen. (pl. Gizella napok). Ezzel szemben egy épület, műemlék adott helyen tartósan megtekinthető. Az attrakciók számbavételénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy adott vonzerőre többféle turisztikai termék is épülhet, így az attrakciókat nem elég felsorolni, a későbbiekben „csomagolni”, turisztikai termékként értékesíteni kell azokat. Az attrakciók feltérképezése az alábbi másodlagos adatokra épült:
32
www.harris.hu letöltés dátuma: 2009. márc.15. 54
a Magyar Turizmus Rt. vonzerőleltára, a megyéről készült turisztikai felmérések, fejlesztési tervek, útikönyvek (Vendégváró Veszprém Megye), megyei és települési információs kiadványok, prospektusok. Veszprémben a legforgalmasabb időszak a május, a július és az augusztus. Ez elsősorban a jó időnek, a Balaton közelségének illetve a fesztiváloknak tudható be. A Tourinform iroda a legnagyobb hangsúlyt a nagy tömegeket mozgósító Utcazene Fesztivál, a történelmi jelentőségű Gizella Napok, illetve a nemzetközi jelentőségű Ünnepi Játékok népszerűsítésére helyezi. Jelenleg a város idegenforgalmi lehetőségei sincsenek teljes mértékben kiaknázva, a kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyinek 1000 főre jutó száma jóval alacsonyabb Veszprém városában, mint regionális, illetve országos szinten. Ezen kívül a megyébe érkező vendégek közel 6%-a érkezett csak Veszprémbe, ami a város gazdasági potenciáljához és népességszámához viszonyítva ez az érték nagyon alacsonynak mondható. 3. táblázat A többnapos belföldi utazások időtartama Közép-Dunántúlon (ezer nap)33 2-4 napos 5 napnál több összes több napos
2006 5 954 ezer nap 3 744 9 698
2007 5 403 4 205 9 608
2008 4 229 3 637 7 866
forrás: KSH 4. táblázat A szállodák vendégforgalma Veszprémben34
2004 2005 2006 2007
vendégek száma 231 863 256 541 280 014 308 912
ebből külföldi 74 796 81 784 70 756 72 563
ország összesen 4 570 856 5 018 007 5 133 865 5 417 254
vendégéjszakák száma 697 850 772 739 752 084 810 123
ebből külföldi 302 457 339 900 270 731 280 607
ország összesen 12 638 477 13 598 733 13 700 998 14 128 626
forrás: KSH 5. táblázat Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken (éjszaka) 35 33
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl4_05_11ia.html letöltés: 2009. április 20.
34
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_04_05_03i.html letöltés: 2009. április 20.
55
Veszprém Ország összesen Ebből külföldi Ország összesen
2004 3,9 2,9 5,6 3,2
2005 3,6 2,8 5,4 3,1
2006 3,3 2,7 5,2 3,0
2007 3,2 2,7 5,2 2,9
forrás: KSH
Az okok a Balaton parti települések és a Balaton vonzó hatásában, a nem elég hatékony városmarketingben, a nem teljesen kiaknázott attrakciós lehetőségekben (Vár és Séd-völgy kapcsolata) keresendőek.
14.1 Kulturális turizmus A Kulturális turizmus tematikus évhez Veszprém közvetlenül tud csatlakozni, hiszen ahogy azt már a fentiekben kifejtettem, a kulturális örökség nagyon jelentős, erre épít a helyi turizmus. Idén a kulturális kínálat kiszélesítését tervezik, meghosszabbítják a nyitvatartásokat, kihangsúlyozzák Veszprém kulturális értékeit az utazási és a Tourinform irodákban. Ezen kívül a tágabb térség (Balaton keleti medencéje) megnövekedő forgalmát is érdemes kihasználni és Veszprémet, mint kulturális kínálatot megjeleníteni. Évek óta erősödő tendencia, hogy a hosszú hétvégék, illetve a nagyobb vidéki kulturális, gasztronómiai és sport fesztiválok komoly vonzerőt jelentenek egy-egy régióban, városban. Ehhez a veszprémi szolgáltatók elsősorban a kulturális vonzerőket tudják csatolni (színház, koncert, kerékpárbérlés). Veszprémben (a betérő, belépőjegy által regisztrált vendégek száma alapján) továbbra is az állatkert és a vár a két legnépszerűbb attrakció. A belvárosban – a történelmi városrész mellett – a sétálóutca vonz nagyobb számú turistát. Az öt leglátogatottabb vonzerő 2008. évi adatok alapján:
35
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_04_05_04i.html letöltés: 2009. április 20.
56
1.
Állatkert (281 197 fő)
2.
Szent Mihály Székesegyház (59 992 fő)
3.
Tűztorony (23 268 fő)
4.
Piarista Templom (15 359 fő)
5.
Laczkó Dezső Múzeum (12 089 fő)
15. ábra Tűztorony36
Az épített örökség, a tárgyi örökségből táplálkozó múzeumok, a helyi művészek kiállításai, rendezvényei, koncertjei mellett a városban megrendezett
fesztiválok is jelentős
kultúrturisztikai vonzerőt képviselnek. A fesztiválok, nagyrendezvények megítélése egyértelműen pozitív, nem csupán Veszprém imázsában, megítélésében fontosak, de egyértelmű a gazdasági hatásuk: további vendégéjszakákat is generálnak. A Tourinform irodába betérők véleménye alapján megjegyzendő, hogy a fesztiválok értékesítését és a látogatók komfortérzetét javítaná egy központi jegyiroda (fesztiváliroda) felállítása, ahol a kommunikáció és a jegyértékesítés egy helyen elérhető lenne. Ezen színes programajánlatok nyomán Veszprém képes fesztiválvárossá is válni, azonban ehhez megfelelő infrastruktúrát, szálláshelyeket, étkezőhelységeket és turisztikai csomagokat kell ajánlania. Az Tourinform mindig igyekszik valami új ötlettel hozzájárulni a kulturális turizmus fellendítéséhez, idén áprilisban például ingyenes hétvégi idegenvezetéseket szerveztek, és jelenleg is egy egynapos, a város minden jellegzetes és fontos látnivalóját, épületét egy szálra felfűző sétaútvonalat dolgoznak ki, mely a Turizmus Zrt. honlapján is megtalálható lesz. Ebben az útvonalban a Petőfi Színház is benne lesz, hisz nemcsak az előadásokat, hanem magát az épületet is érdemes megtekinteni.
36
www.irodalmijelen.hu letöltés dátuma: 2009. március 21.
57
A színház és az iroda közti együttműködés nagyon jó, a Tourinform havi több ezer főnek kiküldött hírlevelében is megtalálható a színház programajánlója. Ezen kívül hagnsúlyozzák a bemutatókat kiadványaikban, valamint megtalálható a színház összes füzete is az irodában.
14.2 Tourinform iroda 14.2.1 Turisztikai Desztinációs Menedzsment A veszprémi Tourinform iroda az ország egyik legaktívabb irodája. Vezetője, dr. Lőricz Katalin igazán szívén viseli a város sorsát, színvonalas munkát végez, számos konferencián jelen van, és ötleteivel javítja az iroda munkáját. Lelkiismeretessége nagyban hozzájárult, hogy a várost tavaly TDM mintavárosnak nevezték ki. A Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszerhez (TDM) a város tavaly csatlakozott. A TDM egy Dél-Tirolban kitalált modell, mely az idegenforgalomban, turizmusban érdekelt önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások szoros együttműködéséről szól illetve kistérségek, régiók együttes fellépését jelenti az idegenforgalom piacán. Veszprémben ezt a non-profit társaságot a Tourinform iroda, az önkormányzat, illetve a veszprémi szállodai, vendéglátóipari tulajdonosokat, turisztikai szakembereket, turisztikával foglalkozó intézményeket, és kulturális szervezőt magába tömörítő Turisztikai Egyesület hozta létre. A városban az önkormányzat, valamint a gazdasági és civil szféra együttműködése eddig is jelen volt az idegenforgalomban, de úgy ítélik meg, hogy azzal, hogy közösen alapítottak egy gazdasági társaságot, ez az együttműködés a jogi kereteken túl egy magasabb szintű városmarketinget, turisztikai szolgáltatást
tud megvalósítani
Veszprémben. A Kft működéséhez szükséges forrást a pályázati kiírásnak megfelelően 70%-ban az önkormányzat, 10%-ban a Turisztikai Egyesület és 20%-ban a vállalkozások biztosítják. Ezen kívül a non-profit társaság állami támogatásokat is élvez, különböző pályázatokra való jelentkezéssel.
58
1.1.1 Marketing tevékenység37 Az iroda számos marketingeszközt felhasznál kommunikációja során. Célja, hogy mind a Veszprém után még csak érdeklődők, mind a város látogatását komolyan fontolgatók, mind a városba érkezők érdeklődését felkeltse, kíváncsiságát és információéhségét kielégítse. Ezen kívül az eszközök alkalmasak a már Veszprémben járt turisták kognitív disszonanciájának enyhítésére is. A potenciális turistákkal az iroda elsősorban az interneten keresztül kommunikál. A www.veszpreminfo.hu honlap 2008-ban 60%-kal több látogatóval büszkélkedhetett, mint 2007-ben. Havi bontásban továbbra is kiemelkedők a május-június és a július-augusztus hónapok. A honlapon a város történelmével, látnivalóival, a fesztiválok, a Veszprém Aréna illetve a színházak
programjaival,
sportrendezvényekkel,
a
szálláshelyekkel,
gasztronómiával
kapcsolatos információhoz juthat a látogató. Ezen kívül panorámaképeket nézhet meg, illetve a Tourinform munkájával, letölthető kiadványaival, szakmai anyagaival ismerkedhet meg az érdeklődő. Új szolgáltatásként a böngészők élő beszélgetést kezdeményezhetnek az iroda munkatársaival az Ügyfélchat program segítségével. Az iroda célja a város hivatalos oldala (www.veszprem.hu), és a turisztikai szolgáltatók és a turisztikai portál (www.veszpreminfo.hu) közti átjárhatóság biztosítása. Ezen kívül az iroda igyekszik Veszprém imázsát konkrét szolgáltatói ajánlattal összekapcsolni népszerű hetilapokban, valamint a www.vendegvaro.hu oldalán. A város jelen van az ország nagy turisztikai portáljain (iranymagyarorszag.hu, itthonotthonvan.hu,
vendegvaro.hu)
is,
rendszeresen
frissített
programajánlatokkal,
szállásajánlatokkal, PR cikkekkel. Fotókkal illusztrált, turisztikai szempontból fontos fesztiválok népszerűsítése folyamatosan zajlik, valamint PR cikkeket jelentetnek meg a www.vendegvaro.hu oldalán augusztus és
37
A fejezet a Tourinform Veszprém beszámolója és marketing terve 2008/2009 c. tanulmány alapján készült
59
szeptember hónapban, a www.programturizmus.hu honlapon pedig 20 kategóriában egy éves megjelenést biztosítanak a város számára. A rendezvényeket eseménynaptárral, televíziós és rádiós ajánlók koordinálásával hirdetik. Ezeken kívül minden hónap elején Veszprém turisztikai információit és programajánlóját összegyűjtve turisztikai hírlevelet jelentet meg, melyet a címlistájukban megtalálható több mint 1200 partnernek juttat el. A belföldi kiállításokon történő részvétel szintén az iroda feladatai közé tartozik, 2008-ban az alábbi helyeken képvisele a várost: Utazás 2008. Budapest, Pécsi Utazási Börze, Debreceni Utazási Vásár, Veszprém Megyei Utazás Kiállítás, Nemzeti Vágta, „Főszezon” kiállítás Budapest.
Folyamatosan zajlik
brosúracsomagok összeállítása az év minden időszakában
konferenciák, városházi küldöttségek részére. 2008-ban 7 300 darab veszprémi kiadványt adtak át e célból. Az iroda rendszeresen végez kutatásokat is, jelenleg a 3 fő rendezvényről (Gizella Napok, Utcazene Fesztivál, Ünnepi Játékok), a Torkos Csütörtök programról, valamint általános vendégelégedettségről készít kérdőíves kutatást. Szóróajándékokat (cukorka, toll, korona, dosszié, tasak, plakát), valamint ajándéktárgyakat (Veszprém könyv, bögre, hűtőmágnes, nyakpánt, mobiltörlő, póló) tervez és értékesít a Tourinform irodában. 2008-ban 92 000 kiadványt adott ki, ezek illetve a korábbi készletek kb. 75%-a el is fogyott. A Veszprém 25-30 kilométeres térségét bemutató Útitárs című kiadvány, angol illetve német nyelven is megtalálható az irodában. A füzet hátoldalán kedvezményre jogosító kuponok találhatóak, mellyel a látnivalók, szolgáltatók felkeresésére kívánják ösztönözni az olvasókat
60
Veszprém belvárosát és a várat bemutató grafikus infomap magyar, német, illetve angol nyelvű letéphető változata is nagyon népszerű a turisták körében.
Pályázatok A város rendszeresen pályázik és nyer rendezvényeivel, a Gizella Napok, a Vivace, és az Ünnepi játékok rendszeresen kap támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól.
2008-ban 1.4 millió forintot nyert a Közép-Dunántúli
Régió
egy
pályázatán a korábban már 20 ezer példányban Kalauz”
kiadott
kiadványának
„Veszprémi új,
immár
három nyelven való megjelentetésére. 16. ábra Veszprém kalauz
Ezen kívül Veszprém 2008-ban sikeresen szerepelt és bejutott a döntős 8 pályázó közé a Kiváló Európai Desztinációk (EDEN) "Magyarország legjobb, élő hagyományokat őrző desztinációja" pályázaton. A veszprémi pályázat „Veszprém – Gizella királyné öröksége” címmel a prezentáción sok dicséretet kapott, a promóciós támogatás mellett a Magyar Turizmus Zrt finanszírozásában tíz perces magyar nyelvű film is készült róla.
15. Veszprém kulturális élete A kulturális környezet sajátos módon nagymértékben segíthet a versenyképes környezet kialakításában. A legújabb kutatások az új befektetéseket és a gazdasági növekedést ösztönző tényezők számbavételénél a tárgyi és szellemi infrastruktúra mellett a kulturális környezet kreativitásra serkentő szerepét hangsúlyozzák. A város megfelelő szintű és minőségű kulturális erőforrásokkal rendelkezik, hiszen a kulturális örökség, valamint a természeti és épített környezet mellett számos művészeti műhely, a szabadidő eltöltés színterei, módjai, civil szerveződések aktivitása, helyi miliő – 61
egyetemek, tudományos intézetek szellemisége – egymásra katalizáló hatással megtalálható egymás mellett. Kulturális aktivitásunk helyszínei, minőségi szolgáltatásai alapján megállapítható, hogy városunk hatáskörét tekintve figyelemreméltó intézményrendszerre bír. A kulturális környezet elengedhetetlen feltétele a megfelelő méretű és színvonalas szolgáltatást nyújtó közösségi terek megléte. A pozitív lokálpatriotizmus kialakítása érdekében a kulturális programokon keresztül a közösségformáló, a családbarát, fiatalbarát szolgáltatásokat kell előtérbe helyezni. A kulturális rendezvényeknél törekedni kell arra, hogy gazdagságukkal a polgárok mindegyike megkaphassa a hasznos kikapcsolódás és szórakozás élményét. 2009-ben a Gizella Napok fő üzenete az idén ezer éves megye múltjából táplálkozó mai értékeink, alkotó módon történő bemutatása. A családok és gyermekek szórakozását garantálja a Kabóciádé Gyermekfesztivál, amely több ezres közönséget szólít meg évről-évre nem csak Veszprémből, hanem a régióból és azon túlról is. Mindenki számára programot nyújt a Veszprémi Nyári Fesztivál, amely a nemzetközi fesztivállal – Vivace Kórusfesztivál – kezdődik. A színes kezdő és záró forgatag közé sorolódott az a műfajilag és tartalmilag változatos eseményfolyam. Az ifjúság számára jelentős esemény a veszprémi Utcazene Fesztivál, amely a veszprémi lakosok és a turisták zenei étvágyát kívánja csillapítani és egyben a várost a lehető legnagyobb mértékben megmozgatni. A magas kultúrára nyitott közönséget megszólító, Veszprémet már nemzetközi szinten is megjelenítő rendezvény a Veszprémi Ünnepi Játékok, amellyel a város bebizonyította, hogy képes a világ zenei élvonalába tartozó előadókat megnyerni a veszprémi szereplésnek, és ilyen léptékű rendezvényeket lebonyolítani.
62
A város nyitott a szubkultúrák felé, valamint vonzani, és megtartani igyekszik a kreatív szellemiségű érdekében
embereket, fejleszteni
fiatalokat. kell
a
Ennek
kulturális
infrastruktúrát, ahol a „hardver”–t az épületek, utak,
közművek
eszközöket
a
jelentik, mentális
míg
a
„soft”
infrastruktúra,
a
tehetségvonzás és megtartás adja. 17. ábra Utcazene Fesztivál38
A kulturális és kreatív iparágak – fotó, film, videó, műsorszórás, könyvkiadás, előadó művészet, színház, élő és rögzített zeneipar, képző –és előadó-művészet, reklám, grafika, design, divat kézművesség – erősítése a cél, valamint egy kezdeményező – koordináló, rugalmas, a változó fejlesztési elképzelések befogadására nyitott intézményi háttér megteremtése. Cél továbbá a közösségi aktivitás gerjesztése: urbánus terek, kávéházak, korzók, kiállítótermek szerepének erősítésével. Veszprém sokszínű kulturális életében a Petőfi Színház az az intézmény, amelynek legutóbbi másfél éve – látványos sikertörténetként emlegethető. A nagy egész: a város imázsa javításának is ez által meghatározó elemévé vált. A mindenható piacgazdaság világában, a lakossági
terhek
növekedésének
időszakában,
a
kultúra
támogatásának
fokozatos
csökkenésével jellemezhető években elérni, hogy a veszteséges intézmény nyereségessé váljon, az előadások állandó teltházzal menjenek, hogy minden veszprémi, vagy Veszprémbe látogató, aki csak megfordult nézőként, elismerően nyilatkozik a színházról, örömmel, lelkesen beszél színházi élményeiről – ez maga egy kis csoda. Ez indított arra, és tette indokolttá azt, hogy a következő fejezetekben alaposabban megvizsgáljam ennek hátterét, a színház imázsának alakulásának összetevőit, jellemzőit.
38
www.iranymagyarorszag.hu letöltés dátuma: 2009. április 2.
63
16. A Veszprémi Petőfi Színház „A színész azért megy ki a színpadra, hogy „meghódítsa” a közönséget, a közönség azért ül be a nézőtérre, mert arra vágyik, hogy meghódítsák.” (Parti, J. 2000) Jó színházat csinálni vidéken napjainkban nagy kihívás. A támogatások csökkenek, a gazdasági válság tetőzik, a megszorítások idejét éljük. Veszprémben mégis pezseg a kulturális élet. Veszprémben mégis van egy jó színház, mely a népszínházi modellt alkalmazva széleskörű, érdekes repertoárt kínál, hogy minél több igényt kielégítsen vígjátékaival, drámáival, komolyabb darabjaival. Az előadások teltházasok, a nézők elégedettek, mindenki a magas színvonalat dicséri. A színház számos programmal igyekszik a város kulturális életét színesíteni, a közösséget formálni, a különböző korosztályokat a színházba vonzani. A színház befelé és kifelé irányuló kommunikációja is átgondolt és eredményes, a dolgozók jól informáltak és hatékonyan együtt tudnak dolgozni, a lakosság pedig folyamatosan értesül a színházban zajló életről, felkeltve érdeklődésüket. Az alábbiakban szeretném bemutatni, hogy jött létre, milyen változásokon ment keresztül a színház, illetve hogyan igyekszik magát népszerűsíteni, a közönséggel kapcsolatot tartani, a belső kommunikációt erősíteni.
16.1 Színháztörténet A
magyarországi
kulturális
és
társadalmi élet a XIX. század végi megélénkülése a reformkorhoz hasonlóan újabb közösségi funkciókat kiszolgáló épülettípusok megjelenését segítette elő. Ezek közé tartozik a színház is, mint a polgári
társasági
élet
legfontosabb
nyilvános színhelye. 18. ábra A Veszprémi Petőfi Színház
64
Veszprémben a színházkultúra a XIX. század elejétől folyamatosan jelen volt. A vándorszínjátszás idején több társulat is felkereste a várost, melyek során olyan országosan ismert és népszerű művészeket láthatott a közönség, mint Blaha Lujza, Jászai Mari, Kűry Klára vagy Újházi Ede. Az élénk színházi kultúra mind türelmetlenebbül kívánt saját színházépületet, melynek felépítését növekvő társadalmi mozgalom segítette elő. A Medgyaszay István tervei alapján épült épületet az első vasbeton szerkezetű magyar színházként tartjuk számon, mely 1908. szeptember 17-én nyílt meg. A színház 1926-ban vette fel a Veszprémi Petőfi Színház nevet, 1961 óta rendelkezik állandó színtársulattal. Az alapító okirat máig érvényes missziót fogalmazott meg: „..alakuljon egytagozatú prózai színház a mai életet, a mi korunkat kifejező műsorpolitikával,
középpontban
magyar
művekkel,
új
magyar
drámákkal,
teremtsen városi jellegű színházkultúrát egyenletes színvonalú előadásokkal..”39 A Veszprém megyei közönség hatalmas lelkesedéssel látogatta saját színházát, az előadások, a színművészek állandó témát szolgáltattak a város polgárainak. A Színház mindenkori vezetői próbáltak megfelelni a velük szemben támasztott igényeknek: izgalmas, kortárs magyar és külföldi darabok, illetve halhatatlan klasszikusok kerültek műsorra, remek művészek előadásában. A színházat születésekor az építészeti, művészeti igényesség, korszerűség jellemezte. Napjainkban ehhez a történelmi hűséghez való olyan törekvés társul, mely a kor színháztechnikájának befogadására is képessé teszi az épületet. A népességszámában, városi és regionális funkcióiban meggazdagodott város pezsgő színházi élete ma már méltóan csatlakozik a színház építészeti- és társművészeti gazdagságához. A színház küldetése egy színvonalas, a közönség igényit minél jobban kielégítő, széles repertoárral rendelkező kulturális intézmény kialakítása, és fenntartása. Ezen kívül célja minél
39
http://www.petofiszinhaz.hu/index.php?fomenu=1
65
nagyobb részt kivenni a város kulturális életéből, minőségi szórakozást biztosítva a lakosságnak és a városba látogatóknak.
16.2 A színház napjainkban A színház 2008-ban jelentős változásokon ment keresztül. Az intézmény élére január elsejével új igazgatót neveztek ki Bujtor István személyében. A méltán híres közgazdasági végzettséggel is rendelkező színész Eperjes Károlyt nevezte meg művészeti tanácsadójaként. A színház népszerűsége az új vezetésnek köszönhetően ismét nőni kezdett. A színház veszteséges helyzetéből stabil, sőt, nyereséges intézménnyé alakult, kifizetetlen számlái nincsenek. A bevételek 2007-ről 2008-ra nőttek, a takarékos gazdálkodásnak köszönhetően mintegy 20 millió forintot tud a színház a legszükségesebb felújításokra fordítani. A színház fenntartója Veszprém Megye Önkormányzata, így nem város csak jóval kisebb, mindössze 20 millió forintos támogatást nyújt (a megyei 150 millió forinttal szemben), ellenben a döntésekbe sem szólhat nagyon bele. Az intézmény 2007-es állami és önkormányzati támogatása összesen 424,3 millió forint volt, melyből az állam 260,8 millió forinttal vette ki s részét, a saját bevétel 76,1 millió forint. A színház 2008-as állami és önkormányzati támogatása együttesen 469,1 millió forint volt (ez tartalmazza az önkormányzati intézményeknél kötelező közalkalmazotti bérfejlesztéseket, jubileumi jutalmakat), az államtól újra 260,8 millió forintot kapott, a saját bevétel 122,5 millió forint volt december 31-ig. A társulat maradt a régi, de tavaly óta számos vendégszínész is fellép a helyi darabokban, Eperjes Károly és Bujtor István is rendszeresen feltűnik a színpadon. Ez a helyi színészek önbizalmát is növeli, hiszen kiemelkedő színészekkel játszhatnak együtt, illetve érzik, a vezetés megbízik bennük és bátorítja őket. Varga Róbertet idézve a színház a „Béke szigete”, ahol megfontolt és minőségi munka zajlik nyugodt és szeretetteljes légkörben. 66
A vezetés változtatott a műsorpolitikán, a darabok gyakoribb műsorra tűzésével, darabcserékkel és vendégelőadások meghívásával igyekeztek a közönséget a színházba csalogatni. A 2007/2008-as évadban összesen (a tájelőadásokkal együtt) 75 634 nézőt tudhatott magáénak a színház, míg 2008/2009-ben szeptembertől decemberig 31 403 nézőt, mely 5377 fővel több az előző évad hasonló adatánál. A felnőtt bérletesek száma ezerrel nőtt idén, a bérletsorozatok száma 13-ról 15 teltházas bérletsorozatra emelkedett, valamint újítás a Vendégjáték bérlet, mely országos hírű színházak produkcióit hozza el Veszprémbe. Az ifjúsági - és gyermekbérletesek száma csökkent, ami a műsorterv összetételének köszönhető, hiszen a pedagógusok nem tartották igazán megfelelőnek az ifjúsági nézők számára az évad néhány darabját. Bérleteknél nyugdíjas- és diákkedvezményt biztosítanak, jegyvásárlásnál szintén ezeket a kedvezményeket kínálják. Csoportos
vásárlás
esetén
(20
fő
felett)
1
db
ingyenjegyet
biztosítanak,
gyermekcsoportoknál pedig a kísérők térítésmentesen nézhetik előadásainkat. Ezen kívül változás, hogy 2008 szeptemberétől üdülési csekkel is lehet fizetni. A 2008-as év célja a nézők visszacsalogatása volt a színházba, így a vezetés igyekezett olyan darabokat műsorra tűzni, melyek máshol nagy népszerűségnek örvendtek, így a siker szinte garantálható. A 2008/2009-es évadban a Hyppolit, a lakáj, Bulgakov: Moliére, Kosztolányi: Édes Anna, a Kakukkfészek, valamint a Tiszújítás premierjét láthatták a nézők. Ugyanakkor a repertoár részei maradtak a tavalyi évad sikerei is, mint az Indul a bakterház, az Én és a kisöcsém és a Janus. Gyermekeknek szóló előadások az Angyalok a tetőn és a Mátyás király krónikái. A Latinovits Játékszín jelenleg nem látogatható, az épület nyári felújítását tervezik. Várhatóan szeptembertől színészek önálló felolvasó estjei, kísérleti és rétegelőadások, valamint egyetemi színjátszók előadásai lesznek megtekinthetőek.
67
A jegyértékesítés adatai szerint a nézők 80%-a veszprémi, 20%-a vidéki. A vidéki előadások száma megnőtt, Ajkán és Pápán bérletes előadásként mennek a színház darabjai, de volt már Nagykanizsán, Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Siófokon, valamint a Vándorfesztivál kapcsán Kecskeméten, Sopronban, Szolnokon, Miskolcon, Debrecenben és Békéscsabán is. Idén először játszik a színház nyáron is, eleget téve a vidéki meghívásoknak. Részt vesz a Tihanyi Szabadtéri Játékokon, valamint vendégeskedik majd például Zalaszentgróton és Szendendrén is. Ezen alkalmakon a Kakukkfészek, a Hyppolit, a lakáj, valamint a Sing Sing Sing előadásokkal.
16.3 Programok A Veszprémi Petőfi Színház mindig kitalál valami új, közönség csalogató programot. Az új vezetés hangsúlyt helyez rá, hogy Veszprém lakossága és a városba látogatók ne csak a bérletes illetve bérletszünetes előadások közül válogathassanak, hanem egyéb programokban is részt vehessenek. A színház állandó jelleggel rendez kiállításokat az előcsarnokban. A társművészetekkel való találkozás céljából rendezett képzőművészeti kiállításokon, melyek premiertől premierig láthatóak, Veszprém megyei alkotók mutatkoznak be. A nézők minden bemutató előtt személyesen is találkozhatnak a képzőművészekkel. A kiállítások egyrészt vizuális művészeti élménnyel gazdagítják a bemutatókat, másrészt lehetővé teszi, hogy a publikum az előadások előtt illetve azok szünetében is gyönyörködhessenek az alkotásokban. A tavalyi évadban pasztellképeket, kerámiákat, textíliákat, festményeket, fényképeket csodálhattak meg a nézők, idén volt már fénykép, díszletterv, makett, jelmez, ikonok, grafikák, régi veszprémi képeslapok, valamint a centenáriumi évre kiírt rajzpályázat munkáiból illetve általános iskolai diákok munkáiból rendezett kiállítás.
68
2008 márciusában elindult a kávéházi est sorozat, melynek célja, hogy a nézők egy szórakoztató, könnyed, beszélgetős est keretében találkozhassanak egy adott darab művészeivel, alkotóival. A Színház a tematikus napokra is hangsúlyt fektet, a költészet napját megelőzően például versbuszt indít, mely egész nap járja a várost. A buszon utazó és verseket mondó művészek felhívják a figyelmet a költészet napja közeledtére, illetve népszerűsítsék az irodalmat, kulturális értékeinket. A színház célja nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek érdeklődésének felkeltése is a művészetek iránt. Az idei évadban a két előadás szólt kifejezetten a gyerekeknek (Angyalok a tetőn és Mátyás király krónikái). 19. ábra Mátyás király krónikái40
Ezen kívül színház kifejezetten fiataloknak szóló programokat is szervez, aminek az idei évadban ékes példája volt a Vetési Albert Gimnázium diáknapján részt vevő Janus c. darab stábja, mely rövid részleteket adott elő. A diákok beszélgethettek az íróval, a rendezővel, valamint a színművészekkel, ezzel is személyesebbé varázsolva az eseményt. Ugyanakkor tartottak már rendhagyó irodalomórát alsó tagozatosoknak, illetve meglátogatták a középiskolai kollégiumot is. A fiatalokon kívül az idősökhöz is igyekeznek eljutni, idősek itthonába, nyugdíjas klubokba történő látogatásokkal. Ennek eredményeként a színház minden korosztályból büszkélkedhet állandó nézővel. A korosztály szerinti megoszlás az alábbiakban foglalható össze:
Felnőtt
Ifjúsági
Gyermek
2007/2008 évad:
31%
29%
40%
2008/2009 évad:
49%
16%
35%
40
www.pestiest.hu letöltés dátuma: 2009. április 13.
69
A színház időnként koncerteknek is helyet ad, úgy, mint A Mindhalálig Beatles című koncertelőadás vagy Rozsnyói Péter zongoraművész újévi koncertje.
100 éves a Petőfi Színház Az idei évad kétség kívül legjelentősebb eseménye a színház 100 éves centenáriumi rendezvénysorozata volt, mely november 14-23 között zajlott le. A színház különleges programokkal készült, például volt „Századfordulói kávéházi hangulat”, ami a régi idők kávéházait idézte fel, korabeli ételeket lehetett kóstolni, illetve az érdeklődőket 100 évvel ezelőtt divatos ruhákba öltöztették. A „Színházi körút” kapcsán a látogatók felállhattak a színpadra, megnézhették, hogy készül egy előadás, valamint betekintést nyerhettek egy rövid körsétával a színház hétköznapi életébe. A 100 éves épületet Ordasi Zsuzsa művészettörténész és Potzner Ferenc építész mutatta be részletesen. A rendezvénysorozat talán legszórakoztatóbb programja a „Kritikusok írták” vetélkedő volt, melyen a színházról író újságírókat, kritikusokat, meghívott médiaszemélyiségek egy tetszőleges jelenetet írtak, amit a társulat színészei felolvasószínpad-szerűen előadtak. A centenárium jegyében megszületett a hagyományteremtő Vándorfesztivál is, mely során 7 napon keresztül minden este egy vidéki színház társulata (kecskeméti, a soproni, a szolnoki, a miskolci, a debreceni és a békéscsabai) mutatkozott be a veszprémi színpadon. A Vándorfesztivál alapgondolata, hogy a színházak felváltva látják vendégül a másik hetet, és a hét során keletkezett bevétel a befogadó színházat illeti meg. Jubileumi kiadványok is bemutatásra kerültek, Potzner Ferenc építész Medgyaszay István életét bemutató írása, valamint a Veszprém Megyei Színházművészeti Lexikon jelent meg eme jeles alkalomból. Kísérőrendezvényként az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban színháztörténeti kiállítás nyílt,
melyen
a
Petőfi
Színház
plakátjai,
szórólapjai
voltak
megtekinthetőek.
70
16.4 Kommunikáció 16.4.1 Médiajelenlét A színházra az új vezetés kezdete óta nagy figyelem irányult, mely elsősorban Bujtor Istvánnak és Eperjes Károlynak köszönhető. A méltán neves színészek kinevezése nemcsak a helyi, de az országos médiát is vonzotta, az első héten körülbelül 8-10 órát csak interjúk adásával töltöttek. Ennek köszönhetően a Veszprémi Petőfi Színházat
jelenleg
egy
erős
médiajelenlét
jellemzi. Az országos médiából a Népszabadság, a Magyar Nemzet, az MTV, a Duna Televízió, a Klub Rádió, valamint a Kossuth Rádió is felkereste a művészeket. A színház azóta is folyamatosan jelen van az MTV, a Duna Televízió, valamint a Kossuth Rádió kulturális magazinjaiban, országos ismertséget hozva. 20. ábra Újságcikk a színházról41
A média és a színház közti közvetlen viszony kialakítására szolgál az úgy nevezett „Médianap”, melynek során a média képviselői megnézhetnek egy próbát, bepillanthatnak a kulisszák mögé, találkozhatnak a szereplőkkel, rendezőkkel. Interjúkat készíthetnek, melyet hír- illetve magazinanyagként felhasználhatnak. Ezen kívül a tény, hogy a premier előtt már bepillantást nyerhetnek a darabba, egy előképet is ad az újságíróknak a tényleges előadáshoz. A premierek előtt egyéb módon is igyekeznek felhívni a sajtó figyelmét, információkat adagolva a rendezőről, a darabról. Ennek következtében még a bemutató előtt megjelennek cikkek, interjúk a hely és országos médiában, felkeltve a közönség érdeklődését.
41
Veszprém Megyei Napló, 2008. március
71
A színháznak rendkívül jó a kapcsolata a megyei kisebb tévékkel, újságokkal is, számos városi médiumban megjelenik, Veszprémen belül a Veszprémi 7 Napban, illetve a Naplóban, valamint a Veszprém TV-ben.
16.4.2 A hírnév ereje A vezetőség gyakran hív meg előadásaira országos hírnévnek örvendő embereket. Ez egyrészt növeli az előadás fényét is, hiszen a közönség népszerű embereket láthat saját soraiban, valamint az itt megforduló művészek is viszik a színház hírnevét országszerte, ami az egyik legjobb reklám a színháznak. Ugyanakkor a hírességek is szívesen jönnek, hiszen a színházban a színvonal garantált. Járt már itt Szabó István, Ákos, híres színészek, rendezők, valamint a gazdasági élet szereplői is. A szponzorok érdeklődését is felkeltette a színház sikere, egyre több támogatóval büszkélkedhet a színház. A szponzorok az anyagiak mellett/helyett tárgyi segítséget nyújtanak, díjakat, szállást, plakátokon illetve műsorfüzetben való megjelenést biztosítva. Ugyanakkor a vezetőség azt vallja, nem a támogatóknak kell eltartania az intézményt, hanem a fenntartóknak, hiszen ez az ő feladatuk. Cserébe a színház sem egy profitorientált, hanem közönségorientált elvet követ, minél jobban kielégítve az igényeket, minél színesebb, érdekesebb repertoárt nyújtva a nézőknek.
16.4.3 On-line kommunikáció A Petőfi Színház egyre nagyobb figyelmet szándékozik az interneten történő kommunikációra fordítani, hiszen napjainkban a lakosság, valamint a városba látogató potenciális turisták is az interneten keresztül igyekeznek informálódni. Jelenleg az online kommunikáció elsősorban a honlapon történik ezen kívül az érdeklődő számos online portálon is találhat cikkeket, interjúkat a színházzal kapcsolatban. A nagyobb keresőportálokon (Yahoo, Google, Msn Live Search, Altavizsla, Startlap) a Veszprém+színház, vagy a Petőfi Színház szókeresés eredményeként vagy a színház honlapjára, vagy színházi portálokra (szinhaz.hu, port.hu), a wikipedia a Petőfi Színházzal 72
kapcsolatos szójegyzékére, turisztikai honlapokra (iranymagyarorszag.hu, vendegvaro.hu) vagy a színházzal kapcsolatos cikkekre bukkanhat rá. A színház honlapja tulajdonképpen a színházzal kapcsolatos szinte összes kérdésre választ ad, a látogató rengeteg információ birtokába juthat. Megtalálható a színház illetve a társulat története, a repertoár, a havi műsor, mindig frissülő hírek, a társulat tagjai, jegyinformáció, valamint a támogatók listája. A sajtófigyelő és a galéria alapján sok mindent megtudhat a látogató a színházról. A honlap leglátogatottabb menüpontja a Színház Tv illetve a Panorámakép.
21. ábra Színház TV a honlapon42
A Színház TV az országban elsőként létrejövő színházi online magazinműsor. Az indavideo.hu oldalon készült videóanyag célja a honlap látogatottságának növelése. Az egyes adások 2-3 havonta készülnek el, tájékoztatva a nézőket, mi történt ez idő alatt, az egyes premierek részleteit, nyilatkozatokat, emlékezetes pillanatokat, színdarab összefoglalókat tekinthetnek meg, valamint bepillanthatnak a kulisszák mögé is. Rendhagyó alkalmak kapcsán különkiadás is megjelenik, ahogy az a Vándorfesztivál kapcsán is történt. 42
www.petofiszinhaz.hu letöltés dátuma: 2009. márc. 10. 73
Az indavideon a 100 esztendős évforduló alkalmából a színház épületéről is készült egy video. A népszerű videomegosztó portálokon (youtube, videa) egyelőre nincs anyag a színházról, de elképzelhető, hogy ez változik a jövőben. A Panorámakép 360 fokban mutatja be a színház épületét, melyet irányítani is lehet annak függvényében, hova szeretne menni a látogató, illetve milyen irányban (fel/le/jobbra/balra). A nézők megnézhetik, hol fognak ülni, vagy hol ültek az nézőtéren. A hírlevél, az agora és a vendégkönyv a közönséggel való kapcsolattartást, a kétirányú kommunikációt segíti. Az Agora menüpontot azért hozták létre, mert a vendégkönyvben elfajultak a személyeskedő, vitatkozó beírások, így teremteni kellett egy olyan helyet, ami fórumként működik. Így az Agora inkább a nézők közötti párbeszéd, a vendégkönyv inkább a színház felé történő vélemény- illetve köszönetnyilvánítás helyévé vált. Ha ezt az íratlan szabályt a látogató megszegi, a színházi dolgozók áthelyezik hozzászólását a megfelelő helyre. A nézők nemcsak a honlapon, hanem személyesen is nyilváníthatnak véleményt. Erre szolgál az aulában megtalálható vendégkönyv, valamint a bérlethez tartozó kérdőív, melyben a nézők kifejthetik, milyen darabokat látnának szívesen. Ezen kívül a közönség gyakran mondja el észrevételeit, javaslatait, véleményét a jegyirodában is. A honlapon található híranyag mindenki rendelkezésére áll, rendszeresen vesznek át hírportálok forrásmegjelöléssel interjúkat, képeket. A sajtóközleményekkel az újságírók igényeik szerint kiszolgálhatják magukat.
74
16.4.4 Kültéri kommunikáció A kültéri kommunikációhoz a színház kirakata, a jegyiroda előtt található 2 oldalas tábla, a színház előtt található molinó, egy city light tábla a város egyik legforgalmasabb buszmegállójában, valamint a város 4 pontján felállított 4 oldalas tábla tartozik. 22. ábra A színház kirakata és táblája
Ezekre a felületekre az új darabok és azok az előadások kerülnek ki, amikre még több nézőt akarnak becsalogatni. A kültéri reklámok célja a kedvcsinálás, a tájékoztatás, hogy tudják a nézők, mi változott, milyen darabok várhatóak.
16.4.5 Kiadványok A
színház
rendszeres
kiadványai
az
évadfüzet,
melyben
a
bemutatókról,
a
gyermekelőadásokról, az árakról, a nyitva tartási időről tájékozódhatnak a nézők. A legkelendőbb kiadvány a havi műsorfüzet, melyben megtalálhatóak a havi előadások leírása, szereposztása, valamint az előadások időpontjai. A színház minden egyes előadásáról is kiad ismertetőt, melyben a darab leírása, a darab keletkezésének körülményei, az író életrajza, és esetenként a rendezővel való interjú található. A színház szponzorai minden kiadványon fel vannak tüntetve. A kiadványok a jegyirodában, a színház aulájában, a Tourinform irodában, a Balaton Tourist irodákban, valamint az egyetemen és a szálláshelyeken találhatóak meg. Az iskoláknak külön, az őket célzó programokról szóló kiadvány t juttatják el. A megyében a központibb helyekre igyekszenek kézbesíteni a füzeteket, úgy, mint postákra, művelődési házakba. A megyén kívülre nem juttatnak anyagokat, ugyanis elsősorban nem az egész ország idecsalogatása, hanem a megye igényeinek kielégítése a cél. Ugyanakkor a színház a médiának köszönhetően országosan is ismert, és számos Veszprémbe érkező turista többek között a színházat is felkeresi.
75
16.4.6 Fizetett hirdetések
A színház fizetett reklámja a Veszprémi Estben illetve a Pláza Rádióban jelennek meg. Az Est nyomán olyan helyekre is eljut a színház híre, ahol a kiadványok nem találhatóak meg, és ingyenes voltánál fogva elég sokan kezükbe veszik. A Pláza Rádióban 2 hetente cserélődő 3-4 mondat hangzik el a színházról. Sok helyen kölcsönös megállapodás alapján jelenik meg a színház, például néhány lapban színházi jegyért cserébe jelenik meg a színház. Ezen kívül jellemző a jegyet-jegyért barter is, például az állatkerttel.
16.4.7 Befelé irányuló kommunikáció A színház nagy részlegei a gazdasági, műszaki, produkciós részleg, valamint a művészeti titkárság. Ez utóbbi kommunikál elsősorban a külvilággal, ide érkeznek be az információk, melyeket a titkárság szétválogat, majd az illetékeseknek továbbít. A művészeti titkárság felelős elsősorban a belső információáramlásért is, a hálózatba kötött számítógépek hasznos információkat tartalmazó mappáihoz is van hozzáférésük. A dolgozók legfontosabb belső hírforrása a próbatábla, melyet belépéskor mindenki köteles megnézni. Ide kerülnek fel a próbák, előadások, az esetleges változások, de a gazdasági, vagy a színház életét érintő hírek is. A tábla aktuális voltáért szintén a művészeti titkárság a felelős. A belső kommunikáció folyamatosan zajlik, ezt megkönnyíti a közösség kicsi és zárt volta. Az egyes részlegek szorosan együtt dolgoznak, folyamatos kapcsolatban állva. Elsősorban telefonon illetve e-mailen keresztül kommunikálnak, valamint a belső számítógépes hálózatot használják. A színházban dolgozók mondhatni egy nagycsaládot alkotnak, folyamatos személyes kontaktusban is állva. A munkaidőn kívül rendszeresen a színházban töltik az alkalmazottak szabadidejük nagy részét is, megnézve a premiereket és az előadásokat, majd elbeszélgetve a büfében. Az új vezetés a közösség formálására is nagy hangsúlyt helyez, premierek utáni ünneplést, illetve évadnyitó, évadzáró, karácsonyi rendezvényeket szervezve.
76
16.4.8 Az én színészem a Te színészed Ahogy szakdolgozatomban azt már megfogalmaztam, a színház feladata az is, hogy közösséget formáljon. Közösséget, mely befogadó, közösséget, melynek minden egyes tagja nyitott a kultúrára. A néző minden egyes darab megtekintésekor egy közösség részévé válik, melyet a színészek és a nézők együtt alkotnak. Együtt vesznek részt egy eseményen, ugyanarról a kérdésről, témáról gondolkodnak pár órán keresztül. Ez egy közös kulturális alapot teremt, mely később beszélgetések tárgya lehet, mely hasonló irányba formálja az emberek lelki világát, mely egy kapcsolatot teremt a közönség tagjai között. Ugyanakkor a színház a városnak is egy ékessége, fontos, hogy a polgárok büszkék legyenek rá, hirdessék színvonalát, buzdítsák az embereket az előadások megtekintésére. A jelenlegi vezetés gondot fordít arra, is, hogy a színészek ember közelibbé váljanak, hogy ledőljön a színpad által teremtett gát. Ezért a színészek a színház falain belül való fellépések mellett a közélet szereplői is lettek. Számos városi, illetve civil rendezvényen, akciókon fordulnak meg, a nemzeti ünnepségek gyakori szereplői. Így közelebb kerülnek a városban élőkhöz, a „mi színészeink” tudatot erősítve bennük. Tehát összességében elmondható, hogy a Petőfi Színház a kulturális imázs meghatározó intézménye, mely magas színvonalával segíti a város pozitív megítélését mind a lakosság, mind a turisták szememében. Az alábbiakban található primer kutatásom célja Veszprém imázsának, kulturális életének, turisztikai vonzereinek vizsgálata mellett a Petőfi Színház megítélésének feltárása, valamint az esetleges javaslatok számba vétele.
77
17. Primer kutatás 17.1 A kutatás módszertana A kutatás során két vizsgálatot is elvégeztem, 2 különböző célcsoporttal. Első kutatásom a 18 éven felüli veszprémi lakosok kérdőíves megkérdezésével történt, célja a veszprémi élettel, kultúrával, Petőfi Színházzal kapcsolatos elégedettség felmérése, az önkormányzat munkájának értékelése, illetve a turizmussal kapcsolatos vélemények megkérdezése volt. A kérdések nagy része feleletválasztós, másik része nyitott kérdés volt, mely során a válaszadók bátran kifejthették véleményüket. Másik kutatásom során 18 éven felüli, nem veszprémi magyar polgárokat kérdeztem arról, mi jut eszükbe Veszprémből, mennyi időre és milyen célból látogatnák-e meg a várost, hol találkoztak a városról szóló kiadványokkal, illetve milyen javaslataik vannak Veszprém propagálásával kapcsolatban. A megkérdezés itt is kérdőívezéssel történt.
17.2 Veszprém az itt lakók szemében Hipotéziseim: a lakosok szeretnek itt élni, és tiszta szívből ajánlanák a turistáknak meg vannak elégedve az önkormányzattal, a kulturális élettel a város a többi magyar szemében is pozitív képet mutat, elsősorban az állatkertet, a várat és a kézilabdacsapatot ismerik a legmegfelelőbb jelmondat a Veszprém, a királynék városa évente legalább egyszer elmegy színházba, színvonalasnak tartja az előadásokat, pozitív változásokat észlelt az új vezetés óta Első kérdésem arra vonatkozott, milyen jellemzők jutnak először a válaszadók eszébe Veszprémből. A megkérdezettek magasan kiugró száma a szép jelzőt említette először, ezt követte a nyugodt, csendes, dombos, és kisvárosi melléknevek. A történelmet és a kultúrát is sokan kötötték a városhoz, valamint a látnivalók közül leginkább a vár, az állatkert, és a Balaton jutott először eszükbe. 78
A válaszadók nagy többsége meg van elégedve a várossal, 81 százalékuk szeret itt élni. Kötődnek a városhoz, jelen van az „érdemes itt élni” tudat.
A nem itt lakók szemében szerintük szintén a város szépsége él, történelmi jelentősége, nyugalma, és szerintük a turisták leginkább az állatkertet, a kisvárosi hangulatot, a várat, a kézilabdacsapatot és a Balatont említenék Veszprémmel kapcsolatban. A város hagyományos jelmondata, a „Veszprém, a királynék városa”, a fejlesztési koncepcióban nemrég felmerült „Veszprém, a szív és az ész városa”, valamint a tavalyi turisztikai plakátra kikerült „Veszprém rád is vár” szlogenek közül az emberek még mindig a királynék városát tartják a legmegfelelőbbnek. Az „egyéb” pontot jelölők a „Veszprém, a művészetek és a kultúra városa”, a „Veszprém, a kultúra városa”, illetve a „Veszprém, az emberléptékű város” mondatokkal népszerűsítenék a várost. A városlakók 65,4 százaléka meg van elégedve a város vezetésével, emelett 52,6 százalékuk az önkormányzat és a lakosság közti kapcsolattartást (lakossági fórumok, közvéleménykutatás, egyéb véleménynyilvánítási módok) is megfelelőnek tartja. Legtöbben a politikai csatározásokat kifogásolják, és nagyobb érdekképviseletet szeretnének. Ezen kívül szeretnék, ha a városban több bicikliút, jobb közlekedés lenne, ha rendbe tennék az utakat és járdákat. Nagyon sokan szeretnék, ha végre megnyitná kapuit egy a város zenei életéhez méltó hangversenyterem, a Hangvilla projektet megfelelőnek tartják erre a célra. Ezen kívül javasolnák még több gyermekprogram szervezését, illetve egy színvonalas strand vagy uszoda megnyitását. 79
A város jövőképével kapcsolatban a megkérdezettek 38,1 százaléka úgy gondolja, hogy a város nem fog nagyot fejlődni, marad, amilyen most. Ugyanakkor 33,1% bizakodva tekint a jövőbe, egy turisztikai attrakciókban gazdag, kedvelt turistaközpontot látva a városban. 26,9 százalék ért egyet azzal, hogy a város a térség oktatási, kulturális és innovációs központjává válhat 10-15 éven belül. Mindössze 1,9 százalékuk volt pesszimista, véleményük szerint a város helyzete a jelenleginél rosszabb lesz.
A válaszadók 82,7 százaléka elégedett a város kulturális életével. A kulturális élet javításával kapcsolatban a legtöbben a koncertterem megnyitását, az ifjúsági programkínálat bővítését, több élőzenés koncertet,
illetve
a tánc nagyobb fajsúlyát
javasolták.
Nehezményezték azt is, hogy a programok, fesztiválok nagy része csak a nyári szezon alatt kerül megrendezésre, több rendezvényt szeretnének az ősztől tavaszig tartó időszakban is. Ugyanakkor sokan megjegyezték, hogy a programajánlatok tökéletesen kielégítik igényeiket, nincs javaslatuk a kulturális élet javítására, teljesen meg vannak elégedve. A megkérdezettek 88,4 százaléka teljes szívből ajánlaná a város meglátogatását, legfőbb turisztikai vonzerőként kiugróan magas arány említette a várat, valamint az állatkertet. Ezen túl szerintük a legtöbb turista a belváros szépsége, a Balaton, a kulturális élet, a fesztiválok, a sport (kézilabdacsapat), illetve a Bakony miatt látogat a városba. A válaszadók tehát ismerik saját értékeiket, és büszkék rájuk.
80
A megkérdezettek legnagyobb aránya évente háromszor-négyszer látogat el a Petőfi Színházba, 23,4 százaléknak bérlete is van, 19,4% egyszer tér be, mindössze 18% nem jár színházba.
Majdnem a megkérdezettek fele nagyon színvonalasnak tartja a színház előadásait, 25,4 % ugyanakkor több vendégelőadást is megnézne. Csupán 6,4 % tartja silánynak a minőséget, 18,7% pedig nem jár színházba.
A többség szerint pozitív irányba változott a színház a vezetőségi váltás óta, rossz irányt senki sem jelölt meg, 3% szerint marad a régi, 35% pedig nem tudja, vélhetően azért, mert egy év alatt nem ment színházba.
81
A változások közül a színvonal emelkedését, a változatos műsortervet, említették. A színház
véleményük
szerint
jobban
igazodik
jelenleg
a
nézők
igényeihez,
közönségorientáltabb lett, amit a teltházas előadások jeleznek a legjobban. Ezen kívül sokkal több vendégművész fordul meg a színházban, a marketingpolitikája is javult, ezzel országos hírnévre tett szert. Arra a kérdésre, hogy csak előadásokra, vagy más rendezvényekre is eljár-e a Petőfi Színházba, a többség csak az előadásokat választotta, míg 35,4 százalékuk egyéb programokra, mint például koncertre, fesztiválra, vagy kávéházi estre is elmegy. Kiállításra csak 7,2% megy el, míg 11,6 százalékuk egyáltalán nem jár színházba.
82
A válaszadók közül a kulturális turizmus éve miatt csak 22,2% költ többet idén kultúrára, míg 62% ugyanannyit, 16% pedig a gazdasági világválság miatt kevesebbet fordít idén ilyen programokra.
A megkérdezettek többsége szerint csak akkor jönnének el egy előadás kedvéért a városba, ha azt más programokkal (pihenés, vásárlás, sport, egyéb rendezvény) tudnák kombinálni. 22,9% gondolja, hogy egy színházi fesztivál elég lenne a turisták színházba csalogatásához, 15,8% szerint pedig elegendő a színház jelenlegi hírneve is ehhez. 7,1% szerint pedig többen jönnének el egy előadásra, ha arról többet hallanának vagy olvasnának a médiában.
83
A színház kommunikációját több szórólappal, a médiában való nagyobb megjelenéssel javítanák a megkérdezettek. Ezen kívül felmerült a különböző csoportoknak szóló színházlátogatás, nyílt napok, illetve több közönségtalálkozó megtartása is. A válaszadók többsége rendkívül előnyösnek tartja, hogy ilyen népszerű színészek a vezetői, ugyanakkor szerintük Bujtor Istvánnak többet kéne megjelennie a médiában a színházzal kapcsolatban.
Összegzés Hipotéziseim nagy része beigazolódott, a veszprémiek szeretik városukat, bátran ajánlanák a turistáknak, a lakosok szeretnek itt élni, és tiszta szívből ajánlanák a turistáknak. Véleményük szerint a turistáknak körülbelül ugyanazok a dolgok jutnak eszükbe, mint ami a lakosság szívében is él, legfontosabbként a város szépsége, kisvárosi volta, a Balaton közelsége, valamint a fesztiválok, a vár és az állatkert. Ugyanakkor a híres kézilabda csapat csak elhanyagolható százalékuknak jutott eszébe mind saját, mind a turisták asszociációjával kapcsolatban. Pedig tapasztalatból kiindulva a csapat nemcsak belföldön, de nemzetközileg is híres. A városvezetéssel sincsenek nagyobb problémáik, hiteles a szemükben az önkormányzat, bizalmat szavaznak neki és számít rá, hogy a vezetők jó irányba terelik a várost. Ahogy azt a fentiekben is összefoglaltam, leginkább a közlekedést javítanák, több gyermekprogramot szerveznének, valamint új bicikliutakat, hangversenytermet illetve strand vagy uszoda megnyitását szorgalmaznának leginkább. A legjobb szlogen a megkérdezettek szerint „Veszprém, a királynék városa” mely szintén egyezik feltételezésemmel. A város nagyfokú fejlődését jósolják, nagyobb turisztikai fajsúllyal, illetve akár a térség oktatási, kulturális és innovációs központjának szerepét betöltve. A kulturális élettel elégedettek, csak a hangversenyterem illetve az ősztől tavaszig tartó időszak színesítése hiányzik. Nagy részük rendszeres színházlátogató, meg vannak elégedve a Petőfi Színház előadásainak minőségével, és pozitív változásokat érzékeltek a vezetőségváltás óta. Sokan nem csak előadásokra, de egyéb programokra is járnak a színházba, tehát van igény egyéb rendezvények szervezésére is a darabokon kívül.
84
Legtöbbek
szerint
egyéb
programokkal
való
kombinálással,
színházi
fesztivál
megrendezésével lehetne még több turistát csalogatni a színházba, ugyanakkor jelentős hányad gondolja, hogy a színház hírneve is jelentős részt kap e téren.
17.3 Veszprém, ahogy a nem itteni lakosok látják Hipotéziseim: a megkérdezettek többsége járt már Veszprémben először a Balaton, az állatkert illetve a kézilabdacsapat jut eszükbe a városról bár fontos utazásaik során a kultúra, más programmal (kultúra, sport, pihenés) is összekötnék csak egy színházi előadás miatt nem jönnének el Veszprémbe, kivéve, ha valami különlegeset kínál a színház csak egy napra jönnének Veszprémbe nem jellemző Veszprém a médiában való szereplése illetve a vele kapcsolatos kiadványok széles körű fellelhetősége A válaszadók 6,3 százaléka szakképesítéssel, 45,8 százaléka érettségivel, 47,9 százaléka pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Első hipotézisem beigazolódott, a válaszadók többsége, 83,3 % járt már Veszprémben. A legtöbb potenciális turista 2-4 napot töltene Veszprémben, ezt szorosan követi a 4 napnál többet szándékozó emberek száma. Egy napot csupán 29% töltene a városban. Ez alapján hipotézisem nem igazolódott be, a válaszadók többsége tehát inkább egy hétvégét töltene Veszprémben, mint csupán egy napot.
Ez azt jelzi, az emberek nemcsak egy gyors
városnézésre jönnének, hanem mélyebben felfedeznék a várost, illetve környékét.
85
A várossal kapcsolatban leginkább a várra, az állatkertre, a Balatonra, Gizella királynőre, a Balatonra, az egyetemre, illetve a legnépszerűbb fesztiválra, az Utcazene Fesztiválra asszociáltak. Veszprémet a legtöbben a békesség, és a szépség hangulatos városának tartották, ami kellemes, nyugodt, és tiszta. A válaszadók legnagyobb százaléka azért jönne Veszprémbe, hogy sétáljon egyet a belvárosban, és átvegye a város hangulatát. Ezt követik a kulturális programok, fesztiválokon való részvétel. Ezen kívül jönnének még a Balaton közelsége miatt, illetve a látványosságok megnézése céljából. Az állatkert és a színház is okot adhat a városba látogatásra. Csupán 3,1% jönne azért mert ismerős ajánlotta, illetve 0,8% érdeklődését keltette fel a médiában látott Veszprémről szóló műsor vagy reklám. Ezeket az arányokat növelni kéne, hiszen nincs jobb reklám, mint egy ismerős ajánlása, ugyanakkor erre a város kevés közvetlen befolyással bír, ezeket az ajánlásokat színvonalas tartózkodást biztosítva lehet megszerezni. A 0,8%-os arány azt mutatja, keveset látják a várost a médiában, ami szintén nagy befolyásoló erővel bírhat. Az egyéb kategóriát jelölők ismerősök, barátok illetve kézilabdameccs miatt keresnék fel a várost.
86
A megkérdezettek csak 6,3 százaléka jönne el csak egy előadás kedvéért a városba, nagy részük azonban összekötné azt egyéb kulturális vagy sportprogrammal, pihenéssel. Ugyanakkor szignifikáns százalékuk hajlandó lenne csak egy előadásért eljönni, ha az egy máshol nem látható sikerdarab lenne. 10,4% jönne, ha színházi fesztivált rendeznének, 4,2%, ha többet látná a médiában és egy előadás felkeltené a figyelmét.
Arra a kérdésre, hogy mennyire fontos utazásaik során a kultúra, szignifikáns többség válaszolta, hogy fontos, de utazásai során egyéb programmal, rendezvénnyel, pihenéssel is összeköti. 21%-nak nagyon fontos a kultúra, 8% pedig nem tartja meghatározónak utazásai alkalmával. 87
Bár az idei évet a Magyar Turizmus Zrt. a kulturális turizmus évének nevezte ki, és nagy hangsúlyt fektet a belföldi kulturális értékek hirdetésére, a megkérdezettek jelentős hányada ugyanannyit költ kulturális programokra, mint eddig, csak 6,3 százalékuk igyekszik idén több figyelmet és pénzt szánni a kultúrára. Ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy a fennmaradó 14,6% a gazdasági válság hatására csökkenti is kiadásait a kultúrával kapcsolatban.
88
Az érdeklődésre számot tartó programok közül a fesztiválok vezetik a mezőnyt, a megkérdezettek 39,8 százaléka legközelebbi városlátogatása alkalmával ilyen programra menne el. Második helyen nagy megelégedésemre a színház áll, 24,3 százalékkal. A sort a múzeumok és kiállítások zárják, az egyéb kategóriát jelölők gyerekprogramokra, koncertre, élőzenés kávéházakba látogatna.
Veszprémről szóló reklámmal, hirdetéssel sajnos a válaszadók többsége sehol sem találkozott. Ez erőteljesen azt sugallja, hogy a város propagálására a jelenleginél nagyobb hangsúlyt
kéne
fektetni
a
médiában.
Legtöbben
az
interneten,
illetve
köztéri
reklámfeleületeken, plakáton, járműn, oszlopon lévő reklám során találkozott a város nevével. A nyomtatott sajtóban 16,9 százalékuk olvasott már Veszprémről, a TV elhanyagolható, 3,1 százalékot jelképez.
89
A válaszadók többsége nem találkozott még Veszprémről szóló kiadvánnyal ( prospektus, térkép, könyv) sem, amit szintén javítani kéne. 26% kulturális intézményben, irodában talál t ilyen kiadványt, 11% az Utazás Kiállításon bukkant kiadványra, és mindössze 7% találkozott Tourinform jellegű irodában Veszprémet népszerűsítő füzettel, térképpel, könyvvel.
A megkérdezettek véleménye szerint több gyerekprogrammal, egyedi programajánlattal, a médiában (elsősorban Tv, rádió internet, sajtó) megjelenő, Veszprémről, a veszprémi fesztiválokról szóló műsorokkal, cikkekkel lehetne mégtöbb turitát vonzani a városba. 90
Összegzés Konklúzióként levonható, hogy a nem veszprémi lakosság érdeklődik a város iránt, többségük járt is már itt, és legszívesebben egy hétvégét, 2-4 napot töltenének a városban. A Veszprémmel kapcsolatos képzettársításuk mindenképp pozitív, szépnek, nyugodtnak tartják, és leginkább a vár illetve az állatkert jut róla eszükbe, valamint Gizella királyné. Ez megerősíti a fent említett kutatás eredményét is, miszerint a legmegfelelőbb szlogen a város számára a „Veszprém, a királynék városa”. Az eredmény megerősíti hipotézisemet is, bár a kézilabda úgy tűnik csak a sportrajongóknak jutott eszébe. A válaszadók érdeklődnek a város önmaga iránt, a kulturális programokért illetve a látványosságokért is. A kultúrára idén is változatlanul ugyanannyit szándékoznak költeni a kultúrára az emberek, és bár fontos a kultúra az utazásaik során, összekötnék egyéb programokkal is. Így fontos olyan turisztikai csomagok kidolgozása, mely nemcsak kulturális, de egyéb jellegű (sport, kirándulás, Balaton, pihenés) kikapcsolódást is kínál a városba látogatóknak. A legnépszerűbb a fesztiválokon való részvétel bizonyult, mely nem meglepő, hiszen a város nagy hangsúlyt fektet méltán híres, színvonalas fesztiváljainak minél szélesebb körben való megismertetésével. Az eredmények alapján ezt sikeresen is végzi. A színház iránti érdeklődés azt jelzi, a színház jól kommunikál a városon kívül is, az emberek ismerik a színházat, illetve nívósnak tartják annak előadásait. Szívesen eljönnének egy-egy előadást megnézni, de csak más programmal összekötve, illetve ha máshol nem látható nagy sikerű darabokat láthatnának. Ez utóbbi már megvalósult a színházban, a szálláshelyek pedig folyamatosan ajánlják a programok közül a színházi előadásokat is. Sajnos az a feltételezésem is beigazolódott, hogy nagy többségük nem találkozott Veszprémmel sem a médiában, sem kiadványok nyomán, ami feltétlen cselekvésre buzdít, hogy Veszprém híre nagyobb közönséghez eljusson.
91
18. Konklúzió Mind szekunder, mind primer kutatásom alapján megállapítottam, hogy a kultúra Veszprém életében kiemelkedő helyet foglal el. A város vezetésének célja a térség kulturális központjává válás, a királynék városának kulturális és történelmi jelentőségének hangsúlyozása. Ugyanakkor Veszprém nemcsak a ránk hagyott örökségeket igyekszik megőrizni és népszerűsíteni, hanem fejleszteni is akarja a város infrastruktúráját, valamint hangsúlyt fektetni az egyetemben rejlő oktatási potenciál kiaknázására is, mely Veszprém kiemelkedő kompetenciája a térségben. Ezen kívül az önkormányzat fontosnak tartja a színvonalas környezet kialakítását, hogy a polgárok szeressenek itt élni, és tiszta szívből tudják ezt kifelé is kommunikálni, még több látogatót vonzva a városba. Primer kutatásom alapján eredményesen végzik ezt a munkát, hiszen a lakosság szeret itt élni, meg van elégedve a kulturális élettel, és vonzónak ítéli meg a várost a turisták szemében is. A város vezetése igyekszik jó kapcsolatot kialakítani a lakossággal, kikérni annak véleményét, melyre számos fórumot biztosít a polgároknak. Ebben a lakosság is partner, így egy kétirányú, eredményes kommunikáció zajlik közöttük. A város számos kulturális vonzerővel büszkélkedhet, épületeitől kezdve a kulturális intézményeken keresztül a népszerű fesztiválokig, melyek a lakosság szabadidejének színvonalas eltöltését garantálja, valamint jelentős turistamennyiséget vonz a városba. A város turisztikai népszerűsítését a Turisztikai Desztinációs Menedzsment is kiválóan gyakorolja, jelenléte a médiában, a kiállításokon, pályázatokon is jelentős. Így nemcsak a városba érkezők értesülnek a programokról, a város jelentőségéről, hanem a „helyterméket” az egész országba, és külföldre is eljuttatják. A Veszprémi Petőfi Színház is számottevő részt vállal a város kulturális életében, színesítve azt, valamint többletértéket adva a városnak. Mindezt nagyszerűen kommunikálja is, mind a közönség, mind a dolgozók, mind az egész ország számára.
92
Véleményem szerint Veszprémnek komoly esélye van céljait elérni, hiszen egy ambiciózus vezetés, és egy támogató lakosság áll a háta mögött. Így 10-15 év múlva a város ténylegesen a régió kulturális és turisztikai központjává válhat, ahol jelenleg is jelentős szereppel bír.
93
19. Köszönetnyilvánítás Ez úton szeretném megköszönni dr. Nyárády Gábornénak, hogy egyengette utamat a dolgozat felépítésének folyamán, valamint Péterné Rózsa Máriának, hogy tudásával, és szakmai anyagokkal segítette szakdolgozatomat. Ezen kívül köszönettel tartozom dr. Lőrincz Katalinnak, valamint a Veszprémi Petőfi Színház munkatársainak, legfőképpen Varga Róbertnek, Soltész-Gáspár Juditnak, Kellerné Egresi Zsuzsannának, valamint Alföldi Szilviának.
94
20. Mellékletek 20.1 Primer kutatás 20.1.1 Kvalitatív kutatás – Mélyinterjúk témakörei
20.1.1.1
Önkormányzat
1.
Mi város jövőképe, küldetése?
2.
Milyen változást képzel el a következő 10-15 évre?
3.
Hogyan kommunikálja ezt a város a lakosság felé?
4.
Milyen egységes arculattal rendelkezik a város?
5.
Mit tesz meg a „mi tudat” kialakításában?
6.
Mi a város legnagyobb vonzereje a turisták számára?
7.
Hogyan szeretnének hangsúlyt fektetni a kulturális turizmus évére?
8.
Hogy járul hozzá a színház a város imázsához?
9.
Hogyan erősíti egymás népszerűségét a város és a színház saját kommunikációjukban?
10. Mennyi anyagi támogatást kap a színház? 11. A város turisztikai kiadványaiban mennyire jelenik meg a színház? 12. Milyen turisztikai csomagban tudná elképzelni a színházat?
20.1.1.2
Petőfi Színház
1.
Mi a színház jövőképe, küldetése?
2.
Hogy járul hozzá a színház a város imázsához?
3.
Hogyan erősíti egymás népszerűségét a város és a színház saját kommunikációjukban?
4.
Mennyi támogatást kap a színház? Kitől?
5.
Mikre pályázik, mennyire sikeresek a pályázatok?
6.
Tervez-e nagyobb beruházást a jövőben, honnan lesz hozzá anyagi háttere?
7.
Szponzorok keresése hogy zajlik, mit nyújt a színház a szponzoroknak, illetve a szponzorok a színháznak?
8.
Mi változott az új vezetés óta?
9.
Tervez-e saját fesztivált?
10. Milyen Veszprémi Fesztiválokba kapcsolódik bele? 11. Milyen turisztikai csomagban tudná magát elképzelni a színház?
95
12. Milyen csatornákon keresztül kommunikál a színház a „külvilággal”? 13. Hogy zajlik a belső kommunikáció, információáramlás?
20.1.2 Kvalitatív kutatás – Kérdőívek kérdései
20.1.2.1
Kérdőív nem veszprémi polgároknak
1. Neme: a. nő b. férfi 2. Életkora: a. 0-18 b. 18-25 c. 25-35 d. 35-55 e. 55-70 f. 70 felett 3. Végzettsége a. általános iskola b. érettségi c. szakiskola d. felsőoktatásban vagyok hallgató e. felsőfokú végzettség 4. Volt már Veszprémben? a. Igen b. nem 5. Mi az első pár szó, ami eszébe jut Veszprémmel kapcsolatban? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 6. Miért látogatna Veszprémbe? a. mert közel van a Balaton b. sétálni egyet a belvárosban, átvenni a város hangulatát c. megnézni az állatkertet d. megnézni a látványosságokat e. kulturális program, fesztivál miatt f. színházi előadásra
96
g. mert sokat hallottam róla a médiából h. egyéb: 7. Csak egy színházi előadás miatt eljönne Veszprémbe? a. csak egy előadásért nem b. nem, egybekötném városnézéssel, balatoni nyaralással, egyéb rendezvénnyel c. igen, ha színházi fesztiválról lenne szó d. igen, ha a színház jobban reklámozná magát a médiában e. igen, ha máshol nem látható nagysikerű darabot adnának elő f. egyéb: 8. Mennyire meghatározó tényező látogatásai alkalmával a kultúra? a. nagyon, csak a kultúra miatt képes vagyok elmenni egy idegen városba b. fontos, de összekötöm pihenéssel, sportprogramokkal, kirándulással c. nem meghatározó utazásaim során d. egyéb: 9. A kultúra évében több időt, energiát és pénzt szándékozik fordítani a kultúrára? a. igen, jobban odafigyelek idén a kultúrára b. kevesebbet költök rá, mivel gazdasági válság van c. ugyanannyit szánok rá, mint eddig 10. Mennyi időt töltene/töltött Veszprémben? a. egy napot b. 2-4 napot c. 4 napnál többet 11. Ha legközelebbi látogatása alkalmával több napra jönne, milyen kulturális programokra menne el? a. aktuális fesztivál programjaira b. színházba c. kiállításra d. múzeumba e. egyéb: 12. Hol találkozott Veszprémről szóló reklámmal? a. tévében b. rádióban c. interneten d. nyomtatott sajtóban e. köztéri reklámfelületen (plakát, járműn, oszlopon lévő reklám f. sehol
97
g. egyéb: 13. Találkozott már Veszprémről szóló kiadvánnyal (prospektus, könyv, térkép)? a. igen, Utazás Kiállításon b. igen, a városomban található Tourinform jellegű irodában c. igen, kulturális intézményben, utazási irodában d. nem e. egyéb: 14. Mit javasol, hogy lehetne a Veszprémbe látogatók számát növelni? ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................
20.1.2.2
Kérdőív veszprémi lakosoknak
1. Önben hogy él Veszprém, milyen jellemzői jutnak először eszébe? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 2. Szeret itt élni? a.
igen, szeretem ezt a várost
b. elmegy c. ha tehetném, máshol élnék d. egyéb 3. Ön szerint milyen kép él Veszprémből a nem itt lakók szemében? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 4. Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb jelmondat? a. Veszprém, a királynék városa b. Veszprém, a szív és ész városa c. Veszprém Rád is vár d. egyéb: 5. Meg van elégedve a város vezetésével? a. Igen b. nem 6. Meg van elégedve az önkormányzat és a lakosság közti kapcsolattartással? (lakossági fórum, kérdőívek, egyéb véleménynyilvánítási módok) a. Igen b. nem
98
7. Milyen javaslatai lennének a városvezetés felé? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 8. Mit gondol, milyen lesz a város 15-20 év múlva? a. a térség oktatási, kulturális és innovációs központjává válik b. turisztikai attrakciókban gazdagabb lesz, sok turistát idevonzva c. marad amilyen most, nem lesz számottevő változás d. a város helyzete a jelenleginél rosszabb lesz e. egyéb: 9. Elégedett a kulturális élettel? a. Igen b. nem 10. Milyen változtatásokat javasolna a kulturális élettel kapcsolatban? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 11. Ajánlaná belföldi turistáknak az idelátogatást? a. igen, mert vonzó, szép városnak tartom b. igen, mert mindenkinek illik ajánlania saját városát c. nem gondolom hogy sok turisztikai attrakcióval büszkélkedhet a város d. egyéb: 12. Véleménye szerint mik a legfőbb turisztikai vonzerők? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 13. Milyen gyakran jár a Petőfi Színházba? a. évente egyszer b. évente 3-4x c. bérletem van d. nem járok színházba 14. Elégedett az előadások színvonalával? a. igen, nagyon színvonalasak a darabok b. elég silány a felhozatal c. lehetne több vendégelőadás d. nem járok színházba e. egyéb: 15. Ön szerint sokat változott a színház az új vezetés óta?
99
a. igen, jó értelemben b. igen, rossz értelemben c. nem d. nem tudom e. egyéb: 16. Milyen változásokat észlelt? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 17. Csak előadásokra, vagy más rendezvényekre is jár a színházba? a. csak előadásra b. kiállításokra c. programokra (kávéházi est, versbusz, koncert, fesztiválok) d. nem járok színházba 18. Többet költ kultúrára a kulturális turizmus évében? a. igen, igyekszem több kulturális programra elmenni az idén b. kevesebbet, mert gazdasági világválság van c. ugyanannyit fordítok rá, mint eddig d. egyéb: 19. Ön szerint csak a színház miatt jönne ide belföldi turista? a. csak egy előadásért nem b. csak ha színházi fesztivál van c. csak egyéb programokkal kombinálva (nyaralás, vásárlás, egyéb programok) d. igen, ha jobban reklámozná magát a színház a médiában e. igen, mert jelenleg nagyon sikeres a színház f. egyéb: 20. Hogyan javítaná a színház kommunikációját? ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................
100
21. Irodalomjegyzék Piskóti István – Dankó László – Schupler Helmuth: Régió- és településmarketing Kiadó: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft Budapest, 2002 Daubner Katalin – Horváth Sándor - Petró katalin (szerk.): Kultúra-gazdaságtani tanulmányok Kiadó: Aula, 2000 Parti Julianna: „… ahol este hétkor felmegy a függöny”. In Daubner – Horváth - Petró (szerk.): Kultúra-gazdaságtani tanulmányok Kiadó: Aula, 2000 Enyedi György – Keresztény Krisztina (szerk.) : A magyar városok kulturális gazdasága Kiadó: MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2005 Dr. Szeles Péter: Arculatelmélet - A hírnév ereje, 2. kiadás, Alapítvány a PR fejlesztéséért, Budapest, 2001 Michalkó Gábor: A városi turizmus elmélete és gyakorlata Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1999 Szűcs Olga: A kultúra és a gazdaság, kulturális marketing (Gondolatok a művészet határairól). Zsigmond Király Főiskola Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézetének évkönyve, ZSKF, 2007 dr. Rátz Tamara: Kulturális turizmus és városfejlesztés - Európa Kulturális Fővárosa Turizmus Bulletin 10(2):9-15. o. Sulyok, J. (2005): Kulturális turizmus az európai városokban Turizmus Bulletin 9(3):18-29 o. Kis Mária: Versenyképesség a területfejlesztésben, Image vizsgálatok 101
AVA Debrecen 2003 Egyed
Krisztián:
Marketingszemlélet
megjelenése
a
regionális
versenyképesség
értelmezésében Fiatal Regionalisták IV. Országos Konferenciája, Győr (2004. november 13-14.) Enyedi György: Városverseny, várospolitika, városmarketing Tér és Társadalom 1995/1-2 1-3. o. Törőcsik Mária: Település- és területidentitás kialakítása marketing eszközökkel Tér és Társadalom 1995/1-2 17-23. o. Szakál Gyula: Az image mint a városmarketing eszköze Tér és Társadalom 1995/1-2 25-31.o. Dr. Kovács Miklós: Kultúra a turizmus fejlesztésében és promóciójában
Leiper, N, 1990: Tourism systems:an interdisciplinary perspective Palmerston North Department on Management Systems Occasional PAper 2.,Massey University 35. o. G.J. Ashworth - H.Voogd: A város értékesítése Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1997 Veszprém Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Veszprém MJV Önkormányzata 2008. október 2-i Közgyűlési ülésére készült változat, első olvasat Tourinform Veszprém beszámolója és marketing terve 2008/2009
Internetes források: Turóczi Gábor: Városból city. Nem figyel a pr a városkommunikációra 102
Kreatív, 2002. december 19. http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=7908 Image, a regionális politikában www.sunkft.hu/Image,%20a%20regpolban.doc Petőfi Színház www.petofiszinhaz.hu Veszprém város turisztikai portálja www.veszpreminfo.hu Veszprém város honlapja www.veszprem.hu Vendégváró www.vendegvaro.hu Itthon otthon van www.itthonotthonvan.hu
Ábrajegyzék 1. ábra Veszprém címere ................................................................................................................................. 10 2. ábra A community identity kapcsolatrendszere ............................................................................................ 11 3. ábra A percepciós ciklus ............................................................................................................................. 18 4. ábra Kulturális turizmus éve plakát ............................................................................................................. 27 5. ábra 2009. év logoja ................................................................................................................................... 30 6. ábra A Petőfi Színház nézőtere .................................................................................................................... 35 7. ábra István és Gizella szobra....................................................................................................................... 38 8. ábra A győztes plakát
9. ábra A kitett plakát ............................................................... 39
10. ábra Magyarország régiói ......................................................................................................................... 41 1. táblázat: Színházlátogatások száma (ezer) ................................................................................................... 43 2. táblázat Veszprém SWOT analízise .............................................................................................................. 48 11. ábra a Legfontosabb tájékozódási források ................................................................................................ 50 12. ábra Legnépszerűbb internetes források .................................................................................................... 50 13. ábra Veszprém város honlapja .................................................................................................................. 52 14. ábra Szentháromság tér............................................................................................................................. 54 3. táblázat A többnapos belföldi utazások időtartama Közép-Dunántúlon (ezer nap) ........................................ 55 4. táblázat A szállodák vendégforgalma Veszprémben...................................................................................... 55 15. ábra Tűztorony.......................................................................................................................................... 57 16. ábra Veszprém kalauz ............................................................................................................................... 61 17. ábra Utcazene Fesztivál ............................................................................................................................ 63 18. ábra A Veszprémi Petőfi Színház ............................................................................................................... 64 19. ábra Mátyás király krónikái ...................................................................................................................... 69 20. ábra Újságcikk a színházról ...................................................................................................................... 71 21. ábra Színház TV a honlapon ...................................................................................................................... 73 22. ábra A színház kirakata és táblája ............................................................................................................. 75
103
