BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉS A FÜZESABONYI KISTÉRSÉG A 2007-2013-AS TERVEZÉSI IDŐSZAKBAN

Készítette: Salga Zsanett Budapest, 2007.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .......................................................................................................... 3 I. Bevezetés.................................................................................................................. 5 II. Az Európai Unió regionális politikája, térszerkezete.............................................. 6 1. Az Európai Unió regionális politikája ................................................................. 7 2. Az együttműködés kiterjedése és kapcsolatrendszere ......................................... 9 3. A strukturális alapok............................................................................................ 9 3.1. A szolidaritás eszközei ................................................................................ 10 3.2. A strukturális alapok felhasználása ............................................................ 11 4. A Kohéziós Alap................................................................................................ 12 5. A strukturális és kohéziós alapok 2007-2013 között ......................................... 12 5.1. Célkitűzések a 2007-2013-as időszakra...................................................... 13 6. Az Európai Unió további fejlesztési politikái:................................................... 13 7. Az Európai Unió térszerkezete, megjelenése Magyarországon......................... 14 7.1. A NUTS-rendszer ........................................................................................ 14 III. Az Európai Unió és Magyarország...................................................................... 18 1. Gazdasági helyzet: ............................................................................................. 21 2. Területi, társadalmi folyamatok:........................................................................ 25 3. Az Európai Unió operatív programjai és a Strukturális alapok hazánkban....... 31 4. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ............................................................... 32 4.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiai céljai: ............................. 34 4.2. A célokhoz kapcsolódó tematikus és területi prioritások............................ 36 4.3. Az operatív programok listája, struktúrája................................................. 37 IV. Az Észak-Magyarországi Régió .......................................................................... 39 1. Helyzetelemzés: ................................................................................................. 39 2. Az Észak-Magyarországi Régió SWOT elemzése: ........................................... 43 2.1. ERŐSSÉGEK / GYENGESÉGEK ............................................................... 43 2.2. LEHETŐSÉGEK / VESZÉLYEK................................................................. 48 3. Az Észak-magyarországi Operatív Program...................................................... 52 3.1. Prioritások .................................................................................................. 52 3.2. Stratégia...................................................................................................... 54 3.3. Kapcsolat a határon átnyúló programokkal............................................... 55 3.4. Célkitűzések, főbb műveletcsoportok .......................................................... 56 3. Településfejlesztés.......................................................................................... 58 3.5. Források megosztása .................................................................................. 62 V. A Füzesabonyi Kistérség ...................................................................................... 63 1. Elhelyezkedés .................................................................................................... 63 2. A kistérség gazdasága........................................................................................ 63 3. Ipar ..................................................................................................................... 64 4. Mezőgazdaság.................................................................................................... 65 5. Idegenforgalom.................................................................................................. 67 6. Helyzetelemzés .................................................................................................. 67 7. Jövőkép .............................................................................................................. 70 8. Célok.................................................................................................................. 77 8.1. Általános célok............................................................................................ 77 9. Prioritások.......................................................................................................... 78 10. Intézkedések..................................................................................................... 78 11. Kistérségi fejlesztési irányok, várható hatások................................................ 79 11.1. . Közlekedési infrastruktúra fejlesztések ................................................... 80 11.2. Vízrendezéssel kapcsolatos beruházások.................................................. 80

3

11.3. Idegenforgalmi fejlesztések....................................................................... 80 11.4. Önkormányzati intézményfejlesztés .......................................................... 81 11.5. Települési környezet rendezése ................................................................. 81 11.6. Közműberuházások és hulladék-elhelyezés .............................................. 81 12. A kistérség kiemelt projektjei .......................................................................... 81 VI. Összefoglalás ....................................................................................................... 83 Irodalomjegyzék ........................................................................................................ 85

4

I. Bevezetés Szakdolgozatomban egy olyan témát szeretnék kifejteni, amely egy igen aktuális problémakört dolgoz fel, ugyanakkor lehetőségeket kínál Magyarország régióinak, kistérségeinek a feljődésére a 2007-2013-as tervezési időszakban. Az Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozásunk ugyanis nagymértékben megváltoztatta országunk helyzetét, jövőképét, amely egy Magyarországhoz hasonló közepesen fejlett országnak hatalmas előrelépést jelent. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán folytatott tanulmányaim során mélyebb betekintést nyertem ebbe a nagy volumenű, ámde számomra felettébb érdekes témába. Témaválasztásomnak azonban személyes kötődései is vannak. Egerben születtem, és egy heves megyei kis faluban, Nagyúton nőttem fel, amely egy 800 lelkes, hátrányos helyzetű település. A mai napig ott élnek rokonaim, barátaim, így aztán felettébb a szívemen viselem ezen kis község sorsát. A szakdolgozat témáját is ilyen indíttatásból választottam, acélból, hogy bemutassam, az Európai Unió milyen lehetőségeket kínál a hátrányos helyzetű térségek felemelkedésére. Megvizsgáltam, milyen koncepciók, programok, tervek készülnek, és milyen kitörési pontok kínálkoznak a hátrányok leküzdésére és a fejlődésre. Ezeket szeretném tehát elemezni olyan módon, hogy az Európai Unió által kínált lehetőségeket – legfőképpen az Új Magyarország Fejlesztési Terv által kínált pénzforrásokkal kapcsolatban – országunkra vetítve bemutatom, illetve kiemelem az ÉszakMagyarországi Régiót, ezen belül különös tekintettel a Füzesabonyi Kistérségre, melyben gyerekkorom színhelyéül szolgált.

5

II. Az Európai Unió regionális politikája, térszerkezete Az Európai Unió a világ egyik legsikeresebb gazdasági térsége. 2004. május 1-je, a tíz tagállam csatlakozása óta a belső piac erejével és 450 millió állampolgárnyi emberi erőforrással rendelkezik. Ezzel szemben a tagállamok és a régióik közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek általában véve csökkentik a dinamikus fejlődést. Ezek a különbségek sajnálatos módon kétszer nagyobbak a jelenlegi huszonhét tagot számláló Unióban, mint amilyenek a tizenöt tagú Európai Unióban voltak. Az Európai Unió gazdasági növekedése érezhetően lelassult az 1999-től napjainkig terjedő időszakban. Ennek megfelelően a munkanélküliség és a vele járó szociális problémák is sok tagországban jelentenek gondot. A problémákat az EU termelékenységének az Egyesült Államokban tapasztalhatóhoz képest lassabb növekedése is tükrözi. A termelékenységet tekintve jelentős különbségek vannak az egyes tagországok és régiók gazdasági teljesítménye, termelékenysége és foglalkoztatási szintje között. Ezek a különbségek a fizikai és a humán tőke, az innovációs kapacitás, a vállalkozások megfelelő támogatása hiányából fakadnak. A közvetlen külföldi tőkeberuházás aránytalanul nagymértékben áramlik az EU gazdaságilag fejlettebb tagállamaiba és nagyvárosi régióiba.1 Az elmúlt tíz évben, különösen az 1990-es évek közepétől kezdve, csökkentek a jövedelem és foglalkoztatottság terén fennálló egyenlőtlenségek az Európai Unión belül, azonban az egyenlőtlenségek csökkenése ellenére a különbségek továbbra is elég nagyok. A fejlődési problémák a legsúlyosabbak a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és leszakadó régiókban, amelyek a szükséges tőke, a szakképzett munkaerő és az infrastruktúra hiányai miatt nem képesek azonos feltételek mellett versenyezni az EU más régióival. Az egyenlőtlenségek azonban fokozódtak a 2004-ben csatlakozó tagállamok belépésével. Az új belépők egy főre jutó átlagos GDP-je kevesebb, mint a fele az Unió átlagának.

1

Forrás: Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről.

6

Sajnos nem minden tagállam rendelkezik ugyanazokkal az előnyökkel a globalizáció kihívásaival szemben, attól függően, hogy hol helyezkednek el: virágzó vagy fejlettségben elmaradott régiókban, dinamikus vagy stagnáló térségben, városban vagy vidéken, periferikus vagy elszigetelt területen, illetve az Unió legfontosabb gazdasági központjainak egyikében. Az Európai Uniót létrehozó Római Szerződés meghatározza, hogy a Közösség fellép a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése, különösen a különféle régiók fejlettségi szintjei közötti eltérések csökkentése érdekében. A tagállamok ezért vesznek részt a közösség szolidaritását megtestesítő európai alapok – a strukturális alapok és a Kohéziós Alap – által társfinanszírozott európai regionális politikában. E politikának azonban a pénzügyinél nagyobb szerepe van. Célja nem egyszerűen az erőforrások újraelosztása, hanem hogy újakat hozzon létre a régiókban, illetve az egyes településekben rejlő lehetőségek támogatásával. Arra is törekszik, hogy növelje a fejlesztési tevékenységeket, támogassa az együttes megfontolást és fellépést, és előmozdítsa a regionális fejlesztés európai modelljét, ahol az európai régiók lehetőséget kapnak az egyre globalizálódó világban. 1. Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió regionális politikájának kulcsszava a kohézió. Ez a fogalom hordozza magában az Unióban meglévő regionális és szociális különbségek csökkentését,

mint

stratégiai

célt.

Az EU regionális és szociális politikája azt a két területet jelentik, ahol a kohézió érdekében intézkedéseket hoznak. Az előbbi a kedvezőtlenebb helyzetű régiók versenyképességének növelésére koncentrál, míg az utóbbi a munkavállalók helyzetének

erősítését

és

harmonizálását

tekintő

fő

feladatának.

Az elmaradottabb régiók foglalkoztatási körülményeinek javítása és gazdasági potenciáljának erősítése a cél a kohézió ellenében ható tendenciákkal szemben, ezért az EU regionális politikája a gazdasági integrációból származó jóléti nyereségek szétterítésével aktív eszközöket biztosít, hogy a legkevésbé fejlett tagállamok és régiók felzárkózásának elősegítésében meghatározó gazdasági fejlődés feltételeit javítsa.

7

A regionális különbségeket meghatározó tényezők közül az infrastruktúra és az emberi tőke területén fennálló különbségek azok, amelyek nagyban hozzájárulnak az egyes régiók versenyképességéhez: az infrastrukturális háttér, az emberi erőforrás minősége, a kutatási és fejlesztési területen elért szint, és mindezek hatására a régió működőtőke-vonzó képessége mind olyan versenyképességet és ezáltal fejlettséget meghatározó tényezők, amelyek jól tükrözik egy régió fejlettségi és fejlődési kilátásait.2 Az

EU

regionális

politikájának

ezeket

a

versenyképességet

befolyásoló

körülményeket kell úgy javítania, hogy az adott régióvonzóvá váljon a beruházók számára, megélénküljön a vállalkozási kedv, és ezek eredményeként elinduljon a gyorsabb

gazdasági

növekedés,

az

életszínvonal

emelkedése.

Az Európai Unióban a regionális politika keretében kialakult támogatási eszközök jelentik egyben a versenyképesség és növekedés uniós szintű előmozdításának, és ezáltal a lisszaboni és göteborgi célok megvalósításának eszközrendszerét. Az EU számára pedig mindenképpen nagy lehetőséget jelent a kevésbé fejlett és szerkezetváltáson keresztülmenő régiók növekedési potenciáljának kiaknázása, hiszen ezek a régiók alapozhatják meg az egész európai gazdaság gyorsabb növekedését.

A tapasztalatok szerint a regionális politika csak akkor lehet hatékony, ha a fellépései korlátozott számú, kellően nagy területre összpontosítanak. Emiatt a strukturális alapok 1999-ben elfogadott szabályozása válaszolt arra az igényre, hogy csökkenteni kell a segítségnyújtási programok számát, és tisztázni kell a közcélú fejlesztési támogatásokra leginkább igényt tartó régiók kiválasztási feltételeit. Továbbá a strukturális alapok egy részét elkülönítik hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára az Európai Unió egész területére kiterjedően, konkrét földrajzi kritériumok nélkül.

2

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15

8

A hátrányos helyzetű régiók mindent összevetve az Európai Unió népességének közel 50 százalékát érintik. 2. Az együttműködés kiterjedése és kapcsolatrendszere Számos területi közösség vesz részt a határon átnyúló régióközi együttműködési tevékenységekben. •

A határon átnyúló együttműködés a szárazföldi vagy tengeri határok mindkét oldalán lévő régiókra kiterjed. Ezek helyzete eltérő, néhány közülük virágzó, míg mások a legszegényebb és legkevesebb infrastruktúrával rendelkezők közé tartoznak. Közös bennük az, hogy hosszú ideig egyes szomszédos régiók nem szoktak hozzá az együttműködéshez.

Ez

erőforrás-veszteséghez

vezetett

például

a

kettős

infrastruktúra, illetve a szállítás, az energetika és a társadalmi mobilitás terén fennálló következetlenségek miatt. A határon átnyúló együttműködés fokozott jelentőséggel bír az európai integráció gyakorlatában. Az Unió külső határai esetében is kulcsfontosságú szerepet játszik. •

A nemzetek közötti együttműködés nagyobb, közös területi érdekeltségekkel bíró régiócsoportokra terjed ki, az Unión kívüli régiókat is ideértve. A csoportok átfedhetik egymást. Minden európai régió részt vesz az ilyenfajta együttműködésben.

•

A régióközi együttműködés különféle kritériumok szerint kapcsolja össze a területi közösségeket az Unió regionális beosztására való tekintet nélkül, és a régióknak nem kell egymás mellett elhelyezkedniük. 3. A strukturális alapok Európa regionális politikája egy valódi közös politika, amely a pénzügyi szolidaritáson alapul. Lehetővé teszi azt, hogy elsősorban a gazdagabb tagállamok befizetéseiből származó közösségi költségvetés több mint 35 százalékát újra felosszák a leghátrányosabb helyzetű régiókban. Ez a megközelítés nem csak a kedvezményezett országokat segíti, hanem a nettó befizetőket is, hiszen ezen országok vállalkozói számára komoly lehetőséget jelentenek a jelentős beruházások, a gazdasági és technológiai tudás átvétele, különösen olyan régiókban, ahol a különböző gazdasági tevékenységek még nem igazán indultak be. A regionális 9

politika

lehetővé

teszi,

hogy

valamennyi

régió

hozzájáruljon

az

Unió

versenyképességének növeléséhez. Az európai szolidaritás elsőszámú kifejezőeszköze a négy Strukturális Alap. Ezek az Alapok minden tagállamban megsokszorozzák a gazdasági és szociális folyamatok által az adott régió gazdaságára kifejtett ösztönző hatást. Az Alapokból kifizetett támogatások éves összege 1989 és 1999 között 8 milliárd euróról 32 milliárdra nőtt, 2000 és 2006 között pedig évente 28 milliárd körül mozgott, azaz 7 év alatt összesen 195 milliárd euró került kifizetésre. 3.1. A szolidaritás eszközei A négy Strukturális Alap nem képez egyetlen pénzügyi forrást az Unió költségvetésében. Bár együtt működnek, mindegyiknek megvan a saját konkrét tematikus területe. •

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) infrastrukturális és munkahelyteremtő

beruházásokat,

helyi

fejlesztési

projekteket

valamint

a

kisvállalkozásokat segítő programokat finanszíroz. •

Az Európai Szociális Alap (ESF) a munkanélküliek és a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését hivatott elősegíteni, elsősorban képzési programokon és munkaerő-toborzási támogatási rendszereken keresztül.

•

A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) célja a halászat modernizálásának és átalakításának elősegítése.

•

Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancialap (EAGGF) Orientáció Szekciója vidékfejlesztési intézkedéseket és termelői támogatásokat finanszíroz, elsősorban az elmaradott fejlettségű régiókban. Az Unió minden más területén a Közös Agrárpolitika (CAP) keretében belüli vidékfejlesztési projekteket a Garancia

Szekció

forrásai

finanszírozzák.

A Strukturális Alapok nem támogatnak különálló, egyéni projekteket, csak a régiók, tagállamok és a Bizottság által közösen kidolgozott több éves regionális fejlesztési

10

programokat. Ezek a programok figyelembe veszik a Bizottság által az Unió egészére javasolt irányelveket.3 3.2. A strukturális alapok felhasználása A strukturális alapok felhasználása négy elv szerint történik: 1)

Átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve: Olyan problémák csökkentését célozza meg a politika, amelyek meghatározott prioritást élvező területeken fordulnak elő a különböző alapok koordinációjára épülő átfogó célrendszer alapján. A Parlament hozzájárulásával a Tanács rendeletben határozza meg azokat a célkitűzéseket, amelyekre a strukturális alapok egy adott időszakban fordíthatók.

2)

Partnerség elve: A strukturális alapok a nemzeti programokhoz járulnak hozzá. A tagállamok benyújtják a programokat, majd a végrehajtás a közösségi, országos, regionális és helyi szervek együttműködésében folyik. A regionális támogatások címzettjei általában a régiók, önkormányzatok, és nem a tagállamok. A régióknak és az önkormányzatoknak képeseknek kell lenniük, és megfelelő intézményrendszerrel kell rendelkezniük a programok lebonyolítására.

3)

Addícionalitás elve: A közösségi támogatások nem kiváltják vagy helyettesítik a nemzeti programokat, hanem kiegészítik azokat. Az Európai Unió által nyújtott támogatásoknál alapkövetelmény a nemzeti társfinanszírozás megléte.

4)

Programozás, tervezés elve: A célkitűzések alapján a tagállamok átfogó fejlesztési terveket készítenek, majd ezek kerülnek beterjesztésre az Európai Bizottságnak, amely dönt az odaítélésről, és ún. közösségi támogatási keretterveket, illetve egységes programozási dokumentumokat fogad el, amelyek meghatározzák a feladatokat három-hatéves periódusokra, valamint szintén meghatározzák a pénzügyi forrásokat és a végrehajtás módjait. 4

3

Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/intro/regions4_hu.htm Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Budapest, 2005.

4

11

4. A Kohéziós Alap A strukturális alapok mellett 1993-ban felállították a kohéziós alapot az uniós átlag 90%-ánál kevesebb egy főre jutó GNP-vel rendelkező tagállamok (Írország, Görögország,

Spanyolország,

projektjeinek

támogatására.

Portugália) 1999-ben

környezetvédelmi

pedig

létrehozták

az

és

közlekedési

előcsatlakozási

strukturális politikai eszközt (ISPA), hogy segítsék az uniós tagságra pályázó keleteurópai országok (beleértve Bulgáriát és Romániát is) csatlakozásra való felkészülését, valamint környezetvédelmük és közlekedési infrastruktúrájuk javítását. A Kohéziós Alap kiterjed az összes új tagállamra, amelyek szükségletei e két területen különösen nagyok. 1994 és 2001 között a „kohéziós országokban” az egy főre jutó GDP növekedése egy százalékkal meghaladta az Unió átlagát, és minden ilyen országban – Görögország kivételével – a munkaképes dolgozó népesség aránya az átlagnál jelentősen gyorsabban növekedett.5 1. ábra. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap éves forrásai (az összegek millió euróban és 1999-es árakon értendőek)

5. A strukturális és kohéziós alapok 2007-2013 között 2004. május 1-je, az Európai Unió kibővülése óta alapvetően új megvilágításba került a gazdasági és társadalmi kohézió kérdése. Az Unión belüli fejlettségbeli különbségek erőteljesen nőttek, amelyet még csak fokoz Bulgária és Románia 2007es csatlakozása. Mindez egyrészről még inkább kihangsúlyozza a gazdasági és 5

Forrás: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala: A régiók szolgálatában, Luxemburg, 2004.

12

társadalmi kohézió politikájának jelentőségét, ugyanakkor jelentősen megnehezíti annak finanszírozhatóságát, hiszen ez a források nagymértékű bővítését igényli. A 2004. május 1-jén csatlakozott országok – a csatlakozási szerződések értelmében – 2007-től teljes mértékben jogosulttá válnak a strukturális és kohéziós támogatásokra, a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária pedig várhatóan 2010-től válnak teljes mértékben jogosulttá a támogatásokra. A tagállamoknak tehát ezt figyelembe véve kell meghatározniuk a 2007-2013 közötti időszak pénzügyi tervét. Tervezetében a Bizottság a hétéves időszakra összesen 344 milliárd eurós kiadást javasolt. 5.1. Célkitűzések a 2007-2013-as időszakra -

Konvergencia: a legkevésbé fejlett tagállamok és régiók felzárkóztatásának gyorsításának támogatása.

-

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: az Unió többi régiója versenyképességének, foglalkoztatási mutatóinak növelésének céljából.

-

Európai regionális együttműködés: a határokon átnyúló, transznacionális és régióközi szintű együttműködés megerősítése közös helyi kezdeményezéseken keresztül, valamint megfelelő területi szinten kialakított hálózatok és tapasztalatcsere útján.6 6. Az Európai Unió további fejlesztési politikái:

-

Új Magyarország Fejlesztési Terv

-

Nemzeti Fejlesztési Terv

-

EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus

-

Schengen alap

-

Twinning program

-

Európai Területi Együttműködés

-

INTERREG Közösségi Kezdeményezés

-

Svájci Hozzájárulás

-

Lisszaboni Akcióprogram

-

Közösségi Kezdeményezések 6

Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Budapest, 2005.

13

-

Előcsatlakozási Alapok

-

Átmeneti Támogatás

-

Kohéziós Politika

7. Az Európai Unió térszerkezete, megjelenése Magyarországon 7.1. A NUTS-rendszer A Nomenclature of Territorial Units for Statistics egy, az Európai Unió által készített földrajzi alapú kódolási rendszer. A név magyar jelentése: Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (kódjegyzéke), legtöbbször csak a francia elnevezés rövidítéséből eredően nevezik NUTS-rendszernek (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques). A rendszert 1988-ban hozták létre statisztikai célból, az országok adminisztratív egységeinek azonosítása miatt. Ennek köszönhetően az eltérő fejlettségű területeket területi szinten lehetett elemezni, majd támogatni. A rendszer kizárólag az Unió területén használatos, mára már kiterjesztésre került a 2004-ben csatlakozott államokra, a jelenlegi tagjelöltekre, valamint az EFTA-államokra is. Ennek következtében több ország közigazgatási térképe, és döntéshozatali szintjei is átdolgozásra kerültek. A rendszer elemszámának növekedése illetve a határok visszaélésre is lehetőséget adó módosítása miatt 2003-ban egységesítették a szinteket,

keretszámokat

határozva

meg

az

adott

adminisztratív

szint

lakosságszámára, valamint részletes eljárási szabályokat írtak elő a beosztás meghatározásához és esetleges módosításához. A NUTS kódok első két számjegye az országra utal, a harmadik számjegy a legmagasabb szintű adminisztratív körzetet jelenti, míg a többi számjegy a másodikat illetve a harmadikat. A NUTS-rendszer szintjei: A magyarországi Nomenclature of Territorial Units for Statistics az egész Európai Uniót lefedő rendszer része, amelyet az Eurostat fejlesztett ki.

14

NUTS 1-es szinten Magyarország három országrészre oszlik: 1. Közép Magyarország /HU1/ 2. Dunántúl /HU2/ 3. Alföld és Észak /HU3/

2. ábra. NUTS 1.

A NUTS 2 hét tervezési-statisztikai régióból áll: Nyugat-Dunántól, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, DélAlföld. 3. ábra. NUTS 2.

A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. A régiók létrejöhetnek politikai okok következtében, amikor egy adott állam területén belül, az állami feladatok dekoncentrálására, vagy decentralizálására, a különböző

15

közigazgatási funkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységeket – tartomány, megye, járás – alakítanak ki. Gazdasági okok is hozzájárulhatnak a régiók kialakulásához. A kulturális értékek azonossága, azok alkotóelemeinek fenntartása szintén meghatározója lehet valamely területi egységnek. S végül a fejlesztés, a jövőépítés érdekében is lehatárolhatnak területi egységeket, amelyek a sajátosságaik miatt egységes megújításra szorulnak. Pl. általános elmaradottság, ágazati válság, munkanélküliek magas aránya, egyoldalú gazdasági szerkezet stb. Ez a lehatárolás azonban már kötődik a közigazgatási határokhoz. A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen. Az Európai Unió regionális támogatásait nagy régiók kapják. A támogatások fogadásához ezért kellett több megye (főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egységet kialakítani, amelyeik hosszabb távon stabil egységként a rá szervezett információrendszer zavartalan működését is biztosítja. Ezt a követelményt a tervezési-statisztikai régió elégíti ki. A magyarországi régiók mind megfelelnek az Európai Unió előírásainak, méretükben nagyjából egyezőek, egyedül a közép-magyarországi régió tekinthető lakosságszáma alapján a többinél lényegesen nagyobbnak. A NUTS 3-as szint (legalacsonyabb) a megyéknek és Budapestnek felel meg, míg a LAU 1-es szint – korábbi nevén NUTS 4 – 168 statisztikai kistérséget tartalmaz, LAU 2-es szinten – korábban NUTS 5 név alatt – pedig 3152 település található. A LAU – local administrative units (helyi közigazgatási egységek) – a NUTSrendszer szoros kiegészítője. A név 2003-ban, a NUTS-rendszer átdolgozásakor keletkezett, ezzel a névvel látták el a korábbi NUTS 4 illetve NUTS 5 szinten elhelyezkedő

adminisztratív

egységeket,

azaz

azokat,

amelyek

az

ország

hierarchiájában a nagyobb átfogó egységeknél (tartományok, régiók, megyék) alacsonyabban helyezkedik el.

16

A LAU-ként ismert beosztás két szintre LAU 1-re (korábbi NUTS 4) és LAU 2-re (korábbi NUTS 5) tagolódik. 7

4. ábra. NUTS 3.

7

5. ábra. LAU 1.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nomenclature_of_Territorial_Units_for_Statistics

17

III. Az Európai Unió és Magyarország Magyarország és az Európai Unió kapcsolata 1988-ban kezdődött, amikor hazánk a közép-kelet-európai országok közül elsőként létesített diplomáciai viszonyt az Európai Közösséggel. A csatlakozási szerződést 2003 áprilisában írták alá Athénban, majd további 10 állammal 2004. május 1-jén lett az addigi 15 tagú Európai Unió teljes

jogú

tagja.

Az Unió a demokratikus európai államok egy olyan társadalmi-politikai közössége, mely az integráció jegyében jött létre, vagyis a tagállamok közös döntéshozó, végrehajtó intézményekkel rendelkeznek, egyesítik szuverenitásuk egy részét. Magyarország uniós csatlakozása más környezetbe helyezte a magyar törvényhozást és közigazgatást. Csatlakozásunk nagyon sok lehetőséget nyitott gazdaságilag, politikailag, kulturálisan a környezõ s távolabbi országokkal való kapcsolat kiépítésére, fejlesztésére. Azonban ha egy átfogóbb, minden állampolgár helyzetére kiterjedő felemelkedésre vágyunk, arra még néhány évet bizony várnunk kell. Magyarország

egy

közepesen

fejlett,

ipari-agrárjellegű

ország,

amely

a

külgazdaságra fokozottan érzékeny, nyersanyagokban és energiahordozókban szegény. Magyarországon a GDP-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások (igazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) súlya. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a mezőgazdaság, valamint az építőipar részesedése. Magyarország számára az Európai Unióhoz való csatlakozás óriási történelmi lehetőséget, egyúttal hatalmas kihívást és erőpróbát jelent. A csatlakozás sikere nem kis részt azon múlik, hogy az ország polgárai egyénként és közösségként felismerikés átérzik-e az Európai Unióba való bekerülés jelentőségét, azonosulnak-e az EU intézményrendszerével és célkitűzéseivel, a jobb jövő reményében elfogadják-e, hogy a csatlakozás megvalósulásáért áldozatokkal is járó erőfeszítéseket kell tenniük, tudomásul veszik-e, hogy az integráció nemcsak előnyökkel jár, hanem fokozott követelményeket is támaszt, és átmenetileg növekvő terheket is hozhat. Magyarország azonban történelmi esély előtt áll. 2007 és 2013 között 22, 4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül annak céljából, hogy felzárkózzon a fejlett 18

országokhoz. A támogatás az uniós adófizetők pénzéből történik, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt mintegy 8000 milliárd forintot tesz ki. E hatalmas összeg sikeres felhasználásával néhány éven belül soha nem látott mértékben erősödhet az ország, növekedhet a gazdaság. Megerősíthetjük meglévő adottságainkat, és felszámolhatjuk azokat az akadályokat, amelyek gátolták fejlődésünket. Ahhoz azonban, hogy mindezt elérjük, fel kell nőnünk a feladathoz. Hosszútávú hatásokban kell gondolkodnunk, bátor és találékony gazdaságfejlesztési koncepcióra van szükségünk, amely ugyanúgy figyelembe veszi a társadalom igényeit, mint a makrogazdasági stabilitást. A kormány illetve az állam nem képes egyedül végrehajtani a változásokat és a fejlesztéseket, milliók közös munkájára van szükség a célok elérése érdekében Az EU közös költségvetésével kapcsolatban, a 2004-ben belépő új tagok érdekei számos

területen

egybeesnek.

A

sikeres

érdekérvényesítéshez

alapvetően

szükségesek az alábbiak: - A hosszú távú, stratégiai érdekek átgondolása – felzárkózás az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez. - A Magyarországgal együtt csatlakozó országokkal történő közös fellépés hatékonysága. - Régi tagországokkal történő érdekegyeztetés. - A már meglévő illetve az elnyert források sikeres, eredményes felhasználása. - Fogadókészség bizonyítása, összehangolt fellépés és érvelés.

Magyarországon az 1998-2002 közötti időszakban a gazdaság területi szerkezetében kiegyenlítő és a különbségeket növelő folyamatok egyaránt zajlottak, melyek azonban a kilencvenes évek közepére kialakult fő térszerkezeti sajátosságokat csak részben módosították. A vizsgált időszak egyik meghatározó térszerkezeti folyamata, hogy az ország központi térdégének súlya tovább nőtt. E mögött Budapest gazdasági súlyának a – legfontosabb gazdasági mutatókban mérhető – mérsékelt erősödése és a főváros tágabb környezetének dinamikus fejlődése áll. A bruttó hazai össztermék (GDP) megyei szintű alakulásában a Budapest-vidék kettősség erősödése mellett megkezdődött a vidék átrendeződése is. Annak ellenére, hogy e növekedési ütemváltások a legfejlettebb, dunántúli megyék (Fejér, Vas, Győr-

19

Moson-Sopron) stagnálását, illetve visszaesését hozták, a nyugat-kelet fejlettségi megosztottság is fennmaradt, hiszen az időszak során Pest megye és Budapest után Komárom megyét jellemezte a legnagyobb fejlődés, s az országos átlag körüli egy főre eső GDP növekedés kategóriájába is egy kivétellel dunántúli megyék (Somogy, Veszprém, Zala, Győr-Moson-Sopron) kerültek. Az északkeleti, keleti országrészből is a Budapesthez közelebbi Heves megye tudott számottevően fejlődni. A gazdasági növekedés súlypontja azonban nyugatról határozottan a fővárossal kijelölhető centrumhoz közelebb tolódott. A gazdaság belső mozgását jelző vállalkozási beruházások egyértelműen az ország északnyugati fejlett nagytérségét (Közép- és Nyugat-Dunántúlt, Közép-Magyarországot) részesítették előnyben, amely az országrész további fejlettségi elszakadását vetíti elő. A régiók szintjén a belső elmozdulások ellenére is egyértelműen megerősödni látszik a kelet-nyugat és a centrum-periféria struktúra. Az ország gazdasági térszerkezetét napjainkra leginkább az óramutató járásával ellentétes fejlettségi spirál jellemzi. A legfejlettebb közép-magyarországi régiót a fejlett északnyugati régiók (NyugatDunántúl, Közép-Dunántúl), majd a meglehetősen egységes két déli régió (DélDunántúl, Dél-Alföld) követi, s a sort a legfejletlenebb Észak-Kelet-Magyarország (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) zárja. A gazdaság kistérségi szintű térstruktúrájának alakulása a nagyobb területegységek homogenizálódását és a fejlettségi törésvonalak elmélyülését eredményezte. Az átlag felett fejlődő, de már korábban is fejlett kistérségek egyetlen kivétellel Budapest tágabb környezetében találhatók. A Nyugat-Dunántúlon és KözépDunántúlon a fejlett kistérségek többségét stagnálás, míg a közepesen fejletteket (Csornai, Téti, Pannonhalmi, Oroszlányi, Zirci, Zalaszentgróti, Vasvári, Sümegi, Őrszentpéteri, Lenti, Abai kistérség) gyors növekedés jellemzi, amely az északnyugati országrész homogenizálódását eredményezi. A középmezőnyből történő felzárkózási dinamika jellemzi a fővároshoz keletről kapcsolódó tércsoportot (Nagykátai, Hatvani, Jászberényi, Pásztói kistérségek) is. Az ország keleti és a Dunántúl déli részén magas fejlettségükkel ám átlagos, illetve átlag alatti növekedéssel

szigetszerűen

emelkednek

ki

környezetűkből

a

nagyobb

megyeszékhelyek és egyes iparvárosok (Paks, Tiszaújváros) kistérségei, valamint a legfontosabb turisztikai célterületek. 20

A legfejletlenebb kistérségek kevesebb, mint fele kezdett el felzárkózni, miközben a legfejletlenebb térségek többségének fejlődési üteme messze átlag alatti, esetenként abszolút értelemben is visszaeső, s ez további leszakadásukhoz vezet. A leszakadó térségek

az

észak-keleti

országrészben

és

különösen

a

Dél-Dunántúlon

koncentrálódnak. A Dél-Dunántúl súlyos leszakadásának eredményeként a Letenyétől Sárbogárdig húzódó zónában az ország legmarkánsabb fejlettségi törésvonala alakult ki, amely e régiót elválasztja a Dunántúl fejlett térségeitől. A vizsgált időszak elején is létező Balassagyarmat-Békéscsaba fejlettségi törésvonal déli szakaszán, a stagnáló, közepes fejlettségű térségek és egyes felzárkózó tendenciát mutató fejletlenebb kistérségek jelenléte miatt oldódik. E vonal északi részén azonban a dinamizálódó hevesi, nyugat-nógrádi térségcsoport és a súlyosbodó szerkezeti válsággal küzdő Bátonyterenyétől Ózdig terjedő ipari térségek között mélyül a fejlettségi lépcső. Határ menti térségeink gazdaságilag két egymástól radikálisan eltérő fejlődési pályát járnak be. Az Ausztriával szomszédos térségek megőrizték fejlettségi pozíciójukat, az időszak elején még mérsékeltebb fejlettségű, strukturális gondokkal küszködő szlovák határt követő Duna menti tengely pedig – kiegészülve KomáromEsztergom megye délebbi területeivel – az ország legdinamikusabban fejlődő területe lett. Ez a térség jelenti az első megújulni képes hagyományos iparvidékünket. A fejletlen határ menti perifériák elmaradottsága konzerválódott, hiszen a délnyugati, valamint a keleti, észak-keleti határ menti térségek annak ellenére, hogy több tényező (pl. bruttó hozzáadott érték, vállalkozói aktivitás) tekintetében megkezdték a felzárkózást, nem voltak képesek javítani pozícióikon. A Szerbiával szomszédos területek is egyre inkább a leszakadó perifériákhoz sorolhatók. 1. Gazdasági helyzet: Mindezek ellenére a területi különbségeket mérséklő folyamatok is jelentkeztek, melyek fordulatot eredményeztek a területi differenciálódás 1999-ig tartó folyamatos trendjéhez képest.

21

A kiegyenlítő folyamatokat nem a növekedés gyorsulása, hanem elsősorban annak területileg szelektív visszaesése és az állami szerepvállalás bizonyos elemei eredményezik. A főként a külföldi tőkekivonáshoz kapcsolódó növekedési ütem csökkenés, illetve visszaesés elsősorban a legfejlettebb észak-nyugati megyéinket (Vas, Fejér, GyőrMoson-Sopron) érintette. Ezt jelzi, hogy az egy főre eső GDP alapján a megyék között átmenetileg határozott kiegyenlítődés történt, hiszen ekkor KomáromEsztergom és Budapest mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyék produkálták a leggyorsabb növekedést, miközben Heves és Nógrád is a gyorsabban fejlődők közé tartozott. A területegységek fejlődési dinamikájában jelentkező változások, (pl. a fejlett dunántúli megyék stagnálása) a piacgazdaság természetes ingadozásainak tekinthetők, amelyek a nagyobb gazdasági szereplők beruházási döntéseihez, jellemzően a külföldi tőke mozgásához kapcsolódnak.

1. diagram. Egy főre jutó GDP a magyar régiókban - 2000 Közép-Magyarország

2000

Közép-Dunántúl

1500

Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl

Ezer Ft 1000

Észak-Magyarország

500

Észak-Alföld Dél-Alföld

0

Magyarország

Régiók

Az állami szerepvállalás a növekvő arányú állami beruházások és főképp a jövedelempolitika révén a 2000-es évet követően indított el területi kiegyenlítődés irányába ható folyamatokat. Az állami beruházások 2000 után kezdtek el a fejlettebbek helyett egyre inkább az elmaradott térségekbe irányulni. A bérnövekedés, amely elsősorban a költségvetési szférát – s ezáltal a városok többségét egyaránt – érintette, határozott kiegyenlítő hatást eredményezett, melynek révén az adóköteles jövedelmek kistérségi és megyei szintű egyenlőtlenségei egyaránt csökkent.

22

Területi kiegyenlítést mutat a vállalkozási aktivitás mennyiségi alakulása, a korábban legalacsonyabb aktivitást mutató, főként a periférikus térségekben nőtt az ezer lakosra jutó vállalkozások száma. A gazdasági szervezetrendszer minőségi fejlődése azonban továbbra is a fejlettebb térségeket jellemzi. A külföldi tőke területi elosztásában már korábban fennálló nagy különbségek bizonyos ellentétes irányú átrendeződések ellenére tovább nőttek. A ’90-es években a külföldi tőke elsődleges célpontját képező térségek (pl. Győri kistérség, Budapest) tőkeállománya stagnáló, illetve csökkenő tendenciát mutat, miközben új célterületek (pl. Rétsági kistérség) is megjelentek, azonban a külföldi tőkével nem vagy alig rendelkező térségek többsége nem tudott változtatni helyzetén. Turisztikai potenciálját és a vendégforgalmát tekintve az ország legjelentősebb turisztikai célterülete továbbra is Budapest és a Balaton. A turisztikai forgalom alakulásában két eltérő területi tendencia figyelhető meg: a stagnáló külföldi vendégforgalom egyre nagyobb hányada koncentrálódik Budapestre, ugyanakkor a dinamikusan bővülő belföldi turizmus növekvő arányban a vidéki területeket részesíti

előnyben.

Ezen

belül

különösen

szembeötlő

a

falusi

turizmus

megélénkülése, melynek célterületei jellemzően eltérnek a turizmus frekventált területeitől, ezért számos elmaradott térségnek kínálnak kitörési pontot. A mezőgazdaság – annak ellenére, hogy nemzetgazdasági súlya szinte folyamatosan csökkent – továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságokkal rendelkező déli országrész mellett a periférikus helyzetű és elmaradottnak tekinthető, sok esetben aprófalvas településszerkezetű térségek társadalmi-gazdasági életében is, ahol – más nemzetgazdasági ágak jelenléte híján – gyakran a legfontosabb helyi megélhetési lehetőséget jelenti. Magyarország

agro-ökológiai

adottságai

kiválóak

a

környezetorientált,

minőségközpontú agrárfejlesztéshez, így agrárpiaci érdekek is alátámasztják a mezőgazdasági környezetbarát fejlesztését. Az ipari termelés és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatás területi szerkezete továbbra is rendkívül koncentrált, hiszen a termelési érték közel kétharmadát a Közép23

Magyarországi, a Közép-Dunántúli és Nyugat-Dunántúli Régióban állítják elő. 19982002 között ugyanakkor megkezdődött az ipari termelés térbeni szétterülése és megerősödtek az új ipari centrumok, főleg Komárom-Esztergom, Somogy és Zala megyében. Az ipar jelenléte és fejlődési dinamikája továbbra is meghatározó szerepet játszik a vidéken belüli fejlettségi különbségek alakulásában. Az iparban lezajló folyamatok az általános regionális fejlődési trendeken belül lefelé irányuláshoz vezettek. A dinamikahordozó iparágak megtelepülése, gyors termelésfelfutása, majd a legújabb időszakban mindinkább szembetűnő konjunkturális termelésingadozás (beleértve egyes telephelyek bezárását is) a gazdasági térszerkezetnek nemcsak egyik legfontosabb, hanem legbizonytalanabb elemévé is teszi ezt az ágazatot. Az országos szinten dinamikusan fejlődő szolgáltatói szektor a területi különbségek növekedéséhet járulnak hozzá. Az elmúlt hat év alatt továbbra is növekvő pénzügyi szolgáltatások terén a bankfiókok alapján a főváros-központúság tovább erősödött, s a keleti-nyugati országrészek közötti különbség is megmaradt, miközben a legellátatlanabb térségek ellátottsága tovább csökkent. A robbanásszerűen bővülő információs gazdaság területi alakulása is a területi különbségek növekedéséhez járult hozzá. A vizsgált információs, informatikai (hardver, szoftver) szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások arányát tekintve növekedtek a megyék szintjén mért területi különbségek és Budapest súlyának csekély relatív csökkenése sem eredményezett lényegi elmozdulást a még mindig 50 százalék feletti főváros-központúságban. A kiskereskedelem társas vállalkozások által működtetett boltok számával mért területi átalakulása tükrözi az időszakot jellemző legfontosabb új térfolyamatot, vagyis

a

Duna

menti

urbanizációs

tengely

és

Budapest

környezetének

dinamizálódását. Magyarország – földrajzi pozíciójából és gazdasági nyitottságából eredően – az európai gazdasági tér része, az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamat révén pedig a magyar gazdaság egyre inkább egy nagyobb piac szerves részévé válik, amely számtalan kihívást és lehetőséget jelent. Területi szempontból az európai

24

gazdasági erővonalakhoz történő kapcsolódás és a térségek között is jelentkező verseny fokozódása kiemelt fontosságú. A legutóbbi évek hazai térszerkezeti folyamatai nyomán Budapest az ország legfejlettebb észak-nyugat-magyarországi fejlődési zónájával egyre határozottabban kapcsolódik Bécsen keresztül a dél-német és az észak-olasz térséggel kijelölhető új európai magterülethez. A globális gazdasági rendszerek terjedése és a gazdasági integráció hatására az ország regionális fejlődését nagymértékben a nemzetközi hatások alakítják. A tőke, és a vállalkozások területi elhelyezkedése roppant rugalmassá vált, ennek megfelelően a hazai településeknek, térségeknek is versenyezniük kell a telephelyért. A telepítő tényezők és a gazdasági nyitottság, illetve hatékonyság szempontjából versenyképes térségek Budapest szűkebb és tágabb agglomerációjában és a Dunántúl északi peremén elhelyezkedő, a Duna menti urbanizációs tengelyen, valamint az öt vidéki nagyváros és néhány megyeszékhely kistérségében koncentrálódnak, részben az autópályák nyomvonalát követik, miközben a versenyképtelen térségek jellemzően a határ mentén és belső perifériákon helyezkednek el. 2. Területi, társadalmi folyamatok: Az alacsony és romló státuszú, fejlődésüket tekintve leszakadó térségei, jelenlegi fejlettségi helyzetük és alacsony fejlődési ütemük elsősorban a ’90-es évek gazdasági átalakulásának eredménye, amit súlyosbítottak a rossz térségi megközelíthetőségből és az aprófalvas településszerkezetből eredő hátrányok is. A döntően agrárjellegű térségek piaci szempontú leértékelődése már magában hordozta a leszakadó térséggé válást, amit a társadalmi adottságok is súlyosbítottak. E kistérségek elöregedő korszerkezete, ebből következően humán erőforrásainak alacsony mennyiségi és minőségi potenciálja nem tudtak érdemben hozzájárulni az elmaradottság felszámolásához, a területi felzárkózáshoz, sőt inkább vonzerőt gyakoroltak a piacgazdasági szerepét tekintve vesztes társadalmi rétegekre. E

tényezők

eredményeképpen

összefüggő

térségben

koncentrálódnak

a

munkavállaláshoz elégtelen tudásszinttel, munkanélküliséggel, hátrányos szociális és egészségügyi helyzettel, valamint a kedvezőtlen életesélyekkel (alacsony várható

25

élettartam, magas halálozási ráta) kapcsolatos problémák, melyek kezelésére területfejlesztési politika és az önkormányzati rendszer önerőből nem képes. A területi-társadalmi folyamatok tényezőinek sajátosságaiból adódóan a változások csak hosszabb időtávon mérhetők. A vizsgált időtáv rövidsége miatt nem állapítható meg számottevő változás a társadalmi viszonyok alakulásában. A társadalmi térszerkezetet illetően a korábbi egyenlőtlenségek élnek tovább, azzal, hogy több esetében is folytatódott a legrosszabb helyzetű térségek leszakadása. A magas társadalmi státuszú kistérségek többsége a Közép-Magyarországi, valamint a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban találhatóak, elsősorban a fő közlekedési tengelyek és az osztrák határ mentén. Ezen belül a Nyugat-Dunántúlt, és a legtöbb megyeszékhely kistérségét az jellemzi, hogy már az időszak elején is a legkedvezőbb helyzetű térségek közé tartoztak, és fejlődési dinamikájuk csak ehhez mérten stagnált.

A

Közép-Dunántúlon,

Budapest

agglomerációjában

és

néhány

megyeszékhelyen (Debrecen, Szolnok, Eger, Szekszárd) az elmúlt négy év hozott pozíciójavulást, mindenekelőtt a munkanélküliséget, a jövedelmi-vagyoni helyzetet illetően. Az alacsony státuszú kistérségek döntően az Észak-Magyarországi és Észak-Alföldi Régióban koncentrálódnak. A néhány – Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-AbaújZemplén megyékben koncentrálódó – javuló/alacsony társadalmi státuszú térség helyzetének javulása alapvetően a jövedelmi-vagyoni mutatók és a települési komfort átlagon felüli javulásából ered, miközben a munkanélküliség az átlagnál kisebb ütemben csökkent. Az alacsony státuszú kategóriában tovább romló helyzetű kistérségek az országhatárok mentén illetve belő perifériákon találhatók, a Cserháton, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyék találkozásánál, a Dél-Dunántúl peremén összefüggő területet alkotva. A társadalmi folyamatokat hosszabb időtávon vizsgálva a változások már lényegesen jobban mérhetők. A javuló/magas társadalmi státuszú csoportba tartozó kistérségek a főváros agglomerációjában, a Budapest-Győr és Budapest-Balaton tengelyek mentén és az osztrák határ mellett találhatók. Az ország elmaradott térségeiben csak néhány megyeszékhely (Debrecen, Pécs, Szeged, Kecskemét, Szekszárd) és iparváros (pl. 26

Dunaújváros) tudta megőrizni magas társadalmi státuszát. A legkedvezőtlenebb helyzetű stagnáló, romló és alacsony státuszú kistérségek a Dél-Dunántúlon, Somogy és Baranya megyék határán, Kelet-Magyarországon a Balassagyarmat-Békéscsaba vonaltól keletre alkotnak összefüggő területet. A humán erőforrások terén megállapítható, hogy népesedési szempontból népességfogyási tendenciák folytatódnak, a termékenység tartósan alacsony szintje jellemző, a halálozási mutatók mérsékelt, de nem kielégítő javulása, és a népesség romló korösszetétele. A természetes fogyást a térségek közül a főváros Pest megyén is túlnyúló agglomerációjában, a településkategóriák közül pedig a 2-10 ezres településeken tudta ellensúlyozni a bevándorlás annyira, hogy összességében nőtt a népességszám. A migrációs folyamatokra a kilencvenes évek közepétől a Budapestről és a nagyvárosokból

történő

elvándorlás,

valamint

a

községek,

elsősorban

az

agglomerációhoz tartozó községek népességének növekedése volt jellemző. Ezek a tendenciák azóta mérséklődtek, folytatódott viszont az apró és törpefalvak népességvesztése. Az egészségi állapot terén nem mutatkozik számottevő javulás. A várható élettartam valamelyest javult ugyan, de a nők és férfiak életkilátásai egyaránt a legrosszabbak közé tartoznak a kibővült Európai Unióban. A halálozásokhoz változatlanul a keringési és daganatos betegségek vezetnek. Az egészségi állapot területi különbségeit vizsgálva elmondható, hogy a legkedvezőbb helyzetben a gazdasági szempontból fejlett és urbanizáltabb, fejlett egészségügyi infrastruktúrával rendelkező térségek vannak. Az egészségi mutatók pedig az elmaradott térségekben és a periférikus helyzetű, kisebb lélekszámú településeken a legrosszabbak. Az egészségügyi ellátás alsó szintjén, a háziorvosi hálózatban az átlagos körzetnagyság nem változott lényegesen, továbbra is az Európai Unióra jellemző értéknél (1500lakos/orvos) magasabb (1982 lakos/orvos). A járóbeteg-ellátásban részesültek száma és a rendelési órák száma egyaránt nőtt. A tudásszinttel kapcsolatban a változások hosszabb távon érvényesülnek, 1990-2001 között az iskolázottsági szint látványos emelkedése mellett a főváros-vidék 27

különbség kis mértékben csökkent, de a vidéken belüli különbségek jelentősek maradtak. Kutatás-fejlesztésben az 1996-os mélypont, majd stagnálás után 1999-től javult a K+F ráfordítások GDP-hez mért aránya. Átlagon felüli fejlődési dinamikával jellemezhető a főváros. A tudásbázist tekintve nagyon kedvezőtlen helyzetű kistérségek Borsod-AbaújZemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyékben elsősorban az országhatár mentén képeznek összefüggő területet. Jellemzőjük, hogy a diplomások aránya harmada, az érettségizetteké fele az országos átlagnak, a hiányzó K+F és felsőoktatási potenciál mellett a középiskolai és a középiskolák eredményességi mutatói alacsonyak. A demográfiai folyamatoknak megfelelően az oktatás mennyiségi mutatóit alacsonyabb szinten a gyerekszám csökkenése, míg a magasabb szinteken, különösen a felsőoktatásban a hallgatók számának folyamatos növekedése befolyásolta. Az általános iskolák esetében az összes tanuló számánál nagyobb ütemben csökkent a beiratkozott elsősök száma, ezért egyre több helyen van napirenden iskolák bezárása, összevonása. A középfokú oktatásban részt vevők száma tovább növekedett különösen a gimnáziumok esetében. A legjobb középiskolák továbbra is a fővárosban koncentrálódnak, a megyék közül pedig az egyetemi centrummal rendelkező, illetve a nyugat-dunántúli megyék iskolái a legeredményesebbek, a megyei átlagok pedig Észak-Magyarországon a legalacsonyabbak. Ez utóbbi régió elmaradott kistérségeiben az iskolák felszereltsége (számítógép, Internet-ellátottság) is elmarad az országos átlagtól. Széles spektrumú képzés változatlanul Budapesten folyik, kiegyenlített a képzési kínálat a Dél-Dunántúlon és a két alföldi régióban is. Észak-Magyarországon a gazdasági képzés súlya nagy (elsősorban a nem-nappali tagozaton), a Közép-Dunántúlon a műszaki és a gazdasági, a Nyugat-Dunántúlon pedig a tanárképzésé. A közművelődési intézmények látogatottsága csak kis mértékben növekedett. Az intézményekkel való ellátottság, azok látogatottsága továbbra is szoros kapcsolatban van a települések lakosságszámával, ezért a kedvező megyei mutatók mögött legtöbbször egy-egy kulturális centrumként működő megyeszékhely áll. A színházak, múzeumok, mozik látogatottsága alapján a főváros messze kiemelkedik, kedvezőek a mutatói továbbá a jelentős kulturális szerepet betöltő székhellyel 28

rendelkező megyéknek (Heves és Baranya). A Dunántúlon néhány nagyvárosnak köszönhetően (noha a településszerkezet nem indokolná) a művelődési intézmények látogatottsági arányai valamivel kedvezőbbek, mint a Dunától Keletre. Az életkörülmények vonatkozásában megállapítható, hogy a hazai munkaerőpiac változatlan jellemzője, hogy egyszerre van jelen az alacsony és javuló munkanélküliségi

ráta,

foglalkoztatottság

szintje

illetve a

az

alacsony

szintű

Nyugat-Dunántúlon

a

foglalkoztatottság. legmagasabb.

A

Észak-

Magyarországon és az Észak-Alföldön a folyamatos javulás ellenére továbbra is a legalacsonyabb. Leginkább a Dél-Dunántúl relatív pozíciója romlott, ahol egyedüliként megtorpant a ráta növekedése, sőt csökkenésbe ment át. A ráta Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyékben csökkent a legnagyobb ütemben, ugyanakkor Észak-kelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a kistérségek jelentős részében tovább nőtt a munkanélküliek aránya. A ráta a DélDunántúl, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határ menti térségeiben két-háromszorosa az országos átlagnak. Ezekben a térségekben az alacsonyabb iskolai végzettség, míg a fejlettebb régiókban az életkor jelent nagyobb problémát az elhelyezkedni próbáló regisztrált munkanélküliek számára. A kilencvenes évek növekvő jövedelemkülönbségei után mára stabilizálódtak a jövedelmi egyenlőtlenségek a térségek és a településkategóriák között egyaránt. Az egy lakosra jutó jövedelem az osztrák határ közelében, illetve a Budapest-Győr, Budapest-északi Balaton-part tengelyek mentén a legmagasabb. Az ország más területein csak a nagyobb városok kistérségei tartoznak ebbe a körbe, ezekben a régiókban a kistérségek közti különbségek is jelentősebbek. Észak-Magyarország javította pozícióját, különösen a határ menti térségekben. A népességnagyság kategóriák közül ugyan a kisebb településeken nagyobb volt az átlagos jövedelmek százalékos növekedése, de az ötszáz főnél kisebb településeken az átlagos jövedelmek így is csak a kétharmadát jelentették az országos átlagnak (470 ezer Ft/fő), és valamivel több, mint a harmadát a budapestinek. A szociális intézményrendszeren belül kis mértékben nőtt az alapellátásban (étkeztetés, családsegítés) részesülők száma, erőteljesebb volt viszont a tartós bentlakásos intézményi helyek iránti igény növekedése, amivel a férőhelyek 29

számának gyarapodása nem tudott lépést tartani. A kilencvenes években fejlődésnek indult új szolgáltatások, a falugondnoki hálózat és a szociális földprogram, mind az érintett települések, mind pedig az érintett személyek és családok számát tekintve erőteljesen fejlődtek. A

bűnözés

területén

jelentős

változást

jelentett,

hogy

az

ismertté

vált

bűncselekmények száma 30 százalékkal csökkent. A területi koncentráció továbbra is erős, a bűncselekmények elkövetésének helyszíne 80 százalékban az ország 15 települése (megyei jogú városok és Siófok) és azok agglomerációja. Különösen a vagyon elleni bűncselekmények köthetőek a nagyvárosokhoz, üdülőkörzetekhez, általában a gazdaságilag fejlettebb, dinamikus térségekhez. Ezzel ellentétben a személy elleni bűncselekmények gyakorisága a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségekben magasabb, különösen Kelet-Magyarország és a Dél-Dunántúl határ menti térségeiben. A lakásépítés 1999-es mélypontja után folyamatosan növekedett az épített lakások száma, ami az európai országok alsó szintjének felel meg. Az ország lakásépítésének mind nagyobb hányada koncentrálódik Közép-Magyarországra, miközben ÉszakMagyarország fokozatosan leszakadó régió lett. A lakásépítés ütemét tekintve lényeges differenciáló elemmé vált az adott térség agglomerációs jellege, a kivitelezés a szervezett kivitelezés irányába mozdult el. 1999 után a lakásárak jobban növekedtek, mint a jövedelmek, igaz ugyan, hogy a lakáshitelek is lényegesen hozzáférhetőbbé

váltak.

A

régiók,

valamint

a

településkategóriák

közti

jövedelemkülönbségek kisebbek, mint a lakásárakban mért területi különbségek. A községekben és az elmaradott térségekben tehát könnyebb lakáshoz jutni, jórészt a korlátozottabb munka- és kereseti lehetőségek miatt. A lakásépítés növekvő üteme ellenére a Dunántúl és az Alföld déli részén továbbra is jelentős a lakásállomány elöregedése. A lakások javuló komfortossága mellett az elmaradottabb régiókban a nem komfortos lakások aránya még mindig 14-17 százalék között van. A környezeti fenntarthatóság elveinek érvényesítése a lakásépítés terén még sok tennivalót igényel: elsősorban az építés során alkalmazott környezetbarát anyagok és technológiák, illetve az utólagos felszerelések, vagy például az épületek kedvezőbb energiafelhasználása terén.

30

Az ország településhálózatának települési komfort szintje kis mértékben emelkedett, azonban területileg meglehetősen differenciált. A települési komfort szempontjából leginkább kedvezőtlen helyzetű térség az Észak-Alföld, illetve a Duna-Tisza köze, mivel itt magasabb a fejletlenebb komfortszintű városok (elsősorban kisvárosok) aránya. A Nyugat- és Közép-Dunántúlon ugyanakkor – elsősorban a fejlettebb városhálózatnak köszönhetően – magas a települési komfort. Az ország környezeti állapota az elmúlt években érezhetően javult, egyrészt az államilag is támogatott környezetvédelmi intézkedéseknek és az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően, másrészt a szigorodó környezeti követelményrendszer áldásos hatásainak következtében, harmadrészt a tisztább termelési technológiák és rendszerek elterjedésének következményeként.8 3. Az Európai Unió operatív programjai és a Strukturális alapok hazánkban Magyarország számára is megnyílt a lehetőség az Európai Unióhoz történő csatlakozással az Unió fejlesztési alapjainak, a kohéziós alap és a strukturális alapok támogatásának igénybe vételére. Az uniós támogatások Európai Bizottsággal egyeztetett kerete a Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013), amelyet a Strukturális Alapok támogatási forrásainak elnyerése érdekében Magyarország is elkészített. Az elkészült program az adott többéves periódusra (jelenleg 2007-2013ra) tartalmazza a fejlesztés célkitűzéseit, prioritási területeit. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet Magyarország megtárgyalta az Európai Bizottsággal, és elfogadása után megszületett a Közösségi Támogatási Keret (Community Support Framework - CSF). Ez a dokumentum már tartalmazza a többéves költségvetést is, vagyis azokat az összegeket, amelyekkel a tagállam és a Közösség finanszírozza a fejlesztési terv megvalósítását. A Közösségi Támogatási Keret elfogadása után a CSF végrehajtásának leírását tartalmazó Operatív Programot (Operational Programme - OP) szintén a Bizottságnak kell jóváhagynia, az illetékes nemzeti/regionális hatóságok ajánlása alapján. Ezekben a dokumentumokban intézkedésekig lebontva szerepel a

8

Forrás: Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről.

31

végrehajtás

többéves

menete.

Magyarország fejlesztési tervének szerkezetét a következő ábra szemlélteti. 6. ábra. Magyarország fejlesztési tervének szerkezete9:

4. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben célként a foglalkoztatás bővítését, a tartós növekedés megteremtését tűzték ki. Ennek érdekében hat kiemelt területen indítanak el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a területfejlesztésben, a környezet és energetika területén és az államreform feladataival összefüggésben. Véleményem szerint a jó és közösen elfogadott célok azonban még nem elégségesek. Az uniós források segítségével olyan fejlődési pályára kell állítani az országot, hogy majd a későbbiekben külső segítség nélkül is képesek legyünk megteremteni és fenntartani jólétünket. Mindezek érdekében a következő elveket kell szem előtt tartani a fejlesztések során: ƒ

A már meglévő előnytelen, rossz struktúrák fenntartása helyett támogatni

kell a nagy állami elosztórendszerek és az állami közszolgáltatások reformját. 9

Forrás: http://www.kkvportal.hu

32

ƒ

Az állami kiadások szerkezetének átalakításával hozzá kell járulni az

újraelosztás mértékének csökkenéséhez. ƒ

Az újraelosztás szerkezetén belül a foglalkoztatás terheit csökkenteni, a

fogyasztás és a vagyon szerepét pedig növelni kellene. ƒ

Nem a magántőkét kell helyettesíteni, hanem a magántőke számára meg

nem térülő beruházásokat kell támogatni. ƒ

Azokat a fejlesztéseket kell támogatni, amelyeknek más területekre

megtöbbszöröző, azaz multiplikátor hatásuk van. ƒ

Olyan kultúraváltást kell támogatni, amely révén:

- növekszik a teljesítmény és az egyéni kezdeményezések megbecsültsége, - felértékelődik az öngondoskodás, - megerősödik a társadalmi szolidaritás és együttműködés, - felértékelődik az esélyegyenlőségnek, a megkülönböztetés tilalmának és az esélyek újratermelődésének a követelménye, - társadalmi normává válik a jogkövetés és - megerősödik az egyének és a közösségek cselekvőképessége és szuverenitása. Mindezeket alapul véve készült el az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely: - megfogalmazza a foglalkoztatás bővülését és a gazdaság növekedését biztosító fejlesztési stratégiát; - kijelöli azokat a legfontosabb fejlesztési folyamatokat, amelyek fenntartható módon biztosítják társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyain jobbá tételét; - olyan fejlesztési programokat jelöl ki, amelyek a hatékonyság érdekében alkalmazkodnak a társadalom és a gazdaság várakozásaihoz és változásaihoz, valamint felszabadítják az emberek és vállalkozásaik fejlesztési, újítási energiáit; - célul tűzik ki, hogy az országos és regionális programok egészítsék ki és támogassák egymást, hogy együttes hatásuk összességében mutasson túl a részcélok sikeres megvalósításán; - fő vonalakban vázolja a programok hatékony megvalósítására képes, a források felhasználását és széleskörű hozzáférhetőségét biztosító, átlátható, egyszerű és gyors intézményrendszert.

33

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel tehát lehetőség nyílik arra, hogy a foglalkoztatás bővítését és a gazdasági növekedés támogatását felvázolva, egy új és fenntartható pályára álljon országunk. Ez önmagában azonban nem elég, csak a sikeresen pályázó és a fejlesztéseket meg is valósító vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak közreműködő segítségével képes ezt megvalósítani. Csak nemzeti összefogással vagyunk képesek Magyarországot az élen járó országok sorába emelni!10 4.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiai céljai: Hazánk további fejlődése, nemzetközi versenyképességének növelése megköveteli, hogy az Európai Unióból érkező forrásokat – összhangban az EU lisszaboni céljaival és e célok megvalósítását szolgáló Nemzeti Akcióprogrammal - két területre összpontosítsuk: a foglalkoztatás bővítésére és a tartós növekedés elősegítésére. E területek számottevő erősítése, valamint a makrogazdasági stabilitás megteremtése és a strukturális reformok végrehajtása nélkül elképzelhetetlen, hogy felzárkózzunk az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez. A foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedést az Új Magyarország Fejlesztési Terv egésze szolgálja. A közösségi támogatások koordinációjának feladata, hogy az operatív programok esetében számon kérje az egyes beavatkozások hozzájárulását az átfogó célok teljesítéséhez. Célul tűzték ki tehát, hogy az ÚMFT beavatkozásainak hatására hosszú távon is fennmaradó módon 120 000 fővel növekedjen a versenyszférában a foglalkoztatás és a vállalkozásaink által megtermelt jövedelem 10%-kal magasabb legyen. a.) A foglalkoztatás bővítésének specifikus célja: A foglalkoztatás bővítését tehát specifikus célokként • az egyén foglalkoztathatóságának javításával és munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, a regionális sajátosságokhoz igazodó összehangolt beavatkozásokkal, • a munkaerő-kereslet bővítésével, vagyis több és jobb munkahelyteremtésének ösztönzésével (különösen a hátrányos helyzetű térségekben), valamint

10

Forrás: http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2

34

• a kereslet és a kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztésével kívánjuk elérni. b.) A tartós növekedés specifikus céljai: A tartós növekedést specifikus célokként tehát: • a versenyképesség javításával, ezen belül - a tudásgazdaság és az innováció erősítésével, - a termelékenység növelésével; • a gazdaság bázisának szélesítésével, ezen belül - a regionális különbségek mérséklésével, - a tőkebevonási képességek fejlesztésével, - piacbővítéssel, - a magasabb piaci integráltsági szinthez való kapcsolódással, - a korszerű technológiák széles körű elterjesztésével; • az üzleti környezet fejlesztésével, ezen belül - az elérhetőség megkönnyítésével, - a szabályozási környezet javításával, valamint az állam szolgáltatásainak és működésének hatékonyabbá tételével kell elérni. A Magyarország határain átnyúló fejlesztések révén elő kell segíteni a szomszédos országokban élő magyar közösségek európai keretek közötti felzárkózását és modernizációját. A térség modernizációs pályára állítását támogató - a szomszédos országokkal egyeztetett fejlesztéspolitika keretében közös térség-, infrastruktúra- és intézményfejlesztési, valamint gazdaságélénkítő - programok megvalósítását tűzzük ki célul. Összhangban az EU nemzetközi törekvéseivel – tovább erősítjük nemzetközi kapcsolatainkat a dél-kelet-európai országokkal és a volt szovjet köztársaságokkal, mindenekelőtt Oroszországgal. Ázsiában elsősorban Kínával, valamint a Távol-Kelet tudományos-technológiai centrumaival, Japánnal és Dél-Koreával, illetve az újonnan feltörekvő

dél-kelet-ázsiai

együttműködését.

Tovább

országokkal erősítjük

javítjuk

kapcsolatainkat

Államokkal.

35

Magyarország az

Amerikai

gazdasági Egyesült

4.2. A célokhoz kapcsolódó tematikus és területi prioritások Az átfogó és specifikus célok megvalósítására az alábbi tematikus és területi prioritások alapján tervezünk átfogó, operatív programokban megtestesülő beavatkozásokat: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a 2007 és 2013 közötti operatív programok összehangolását, vagyis a fejlesztési terv koordinációját és kommunikációját részben az alapok szakmai segítségnyújtási keretből finanszírozzuk a Végrehajtás operatív program keretében. Az egyes operatív programokhoz köthető - OP-specifikus tevékenységek - az OP-k technikai segítségnyújtás kereteiből finanszírozhatóak.

36

4.3. Az operatív programok listája, struktúrája Prioritások: 1. Gazdaságfejlesztés

Operatív program: => Gazdaságfejlesztés OP

2. Közlekedésfejlesztés

=> Közlekedés OP

3. Társadalmi megújulás

=> Társadalmi megújulás OP => Társadalmi infrastruktúra OP

4.

Környezeti

és

=> Környezet és energia OP

energetikai

fejlesztés => Nyugat-dunántúli operatív

5. Területfejlesztés

program => Közép-dunántúli operatív program => Dél-dunántúli operatív program => Észak-magyarországi operatív program => Észak-alföldi operatív program => Dél-alföldi operatív program => Közép-magyarországi operatív program => Államreform OP

6. Államreform

=> Elektronikus közigazgatás OP Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja

=> Végrehajtás OP

37

A magyar hatóságok 3. 330, 3 millió euróban (2006-os árakon) határozták meg a 2007–2013. közötti időszakban fenntartandó, a Konvergencia célkitűzés alá tartozó régiókra fordítandó nemzeti közkiadások éves átlagát. Ez a referencia-időszak kiadásainak reálértéken történő szinten tartását jelenti. A referencia-időszak meghatározása a 2004-2005. évek korrigált átlaga alapján történt. A fenti feladatok ellátása során a fejlesztési terv végrehajtásában az alábbi intézmények vesznek részt: • a Nemzeti Fejlesztési Tanács; • a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület; • a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: azon belül: - a központi koordináció, - valamennyi irányító hatóság; • a közreműködő szervezetek; • a monitoring bizottságok; • a Pénzügyminisztérium, mint - ellenőrzési hatóság, - igazoló hatóság.

38

IV. Az Észak-Magyarországi Régió 1. Helyzetelemzés: Az észak-magyarországi régió Magyarország észak-keleti részén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét öleli föl, központja: Miskolc. A régió északon Szlovákiával, keleten pedig Ukrajnával határos. A régió területe 13 429 km2, amely az ország területének 14,4%-át teszi ki. Terület és népesség tekintetében a régió a negyedik helyen áll Magyarországon. Észak-Magyarország földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója. Területén találkozik az Északi-középhegység és az Alföld. Ásvány- és nyersanyag vagyona közül építőanyagban való gazdagsága, valamint jelentős lignittelepei emelhetők ki. A régió jelentős ökológiai potenciállal rendelkezik, természeti kincseinek tárházát a gyógyvíz-, hévíz- és ásványvízforrások bővítik. Az Észak-magyarországi régiót 605 település alkotja, melyből 39 város. A népesség koncentrációt jelzi, hogy a városok közül öt a miskolci kistérségben található. A városi népesség az összes régiót tekintve ebben a régióban a legalacsonyabb, a lakosság közel fele él városokban. A régió népsűrűsége 95 fő/km2, ami magasabb a vidéki átlagnál, a régiók között csak a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli haladja meg. Régión belül az átlagosnál Borsod-Abaúj-Zemplén sűrűbben, Nógrád és Heves ritkábban lakott. A kistérségek közül a Miskolci, az Egri, a Hatvani és a Salgótarjáni a legsűrűbben lakott, míg a városhiányos és ezzel párhuzamosan az elmaradottabb, rurális kistérségekben (Abaúj-hegyközi, Mezőcsáti, Bodrogközi) alacsony a népsűrűség. A régió népességcsökkenése a községeken túl ma a városokat is sújtja, az elmúlt másfél évtizedben Miskolc népességszáma megközelítőleg 10 százalékkal csökkent, ezen időszak alatt Egerben és Salgótarjánban lakók száma is kevesebb lett. A nagyvárosok lakosságszámának csökkenésével párhuzamosan a nyugodtabb lakóterületre való kiköltözés igényével nőtt a lakosságszám az agglomerációikban (pl. Kazár, Karancslapújtő, Felsőtárkány, Ostoros, Egerszalók, Kistokaj, Mályi). A népesség növekedése az agglomerációkban egyre fokozódó terhelést jelent a nagyvárosi közúti bevezető szakaszokon, a városon belüli közlekedésben, illetve a települések humán ellátórendszerében.

39

A régió társadalmi-gazdasági életében, a lakossági szolgáltatások biztosításában meghatározó

jelentősége

nagyvárosoknak

van

(Miskolc,

(Balassagyarmat,

Gyöngyös,

a

Eger,

megyékben Salgótarján)

Hatvan,

Ózd,

központi és

a

szerepet

közepes

Kazincbarcika,

betöltő

városoknak Tiszaújváros,

Sátoraljaújhely). E városok kijelölik a régió fejlődési tengelyeit, gazdasági és szolgáltató központ szerepükből adódóan környezetükben jelentős térségszervező erővel

bírnak.

Ugyanakkor

befektetésvonzó

lehetőségeiket

korlátozzák

a

városszerkezetbe beépült alulhasznosított ipari területek, a rendezetlen közterületek. A városokban nem kielégítők a vállalkozások versenyképességét javító innovációs szolgáltatások. A kistérségek nagy részének központi települése általában valós városi funkcióval nem, vagy csak hiányosan rendelkező kisváros. A legutóbbi jogszabályokat figyelembe véve újabb öt községet nyilvánítottak várossá: Abaújszántó, Cigánd, Pálháza, illetve Bélapátfalva és Kisköre kapott városi rangot. E településeken fejletlen a vállalkozói infrastruktúra, nincsenek beépíthető iparterületek, alacsony színvonalúak

a

vállalkozásösztönző

szolgáltatások,

mindezek

akadályai

a

munkahelyteremtésnek és a helyi vállalkozások fejlődésének. Továbbá nem illeszkedik a lakossági igényekhez az önkormányzati intézményi ellátás, miközben a szolgáltatások minősége sem kielégítő. E tényezők a települések szegénységéből következő rendezetlen települési környezettel együtt különösen a képezettebb, többnyire felsőfokú végzettségű fiatalokat késztetik elvándorlásra. A régió fejletlenebb térségei felzárkózásának feltétele a szolgáltató kisvárosok vonzó infrastrukturális, szolgáltatási és elérhetőségi feltételeinek javítása. A kisvárosokat a minőségi élet feltételeinek megteremtésére 2006-ban készített településhálózati tanulmány jelöli ki A nagy és közepes városok által kijelölt növekedési tengelyekhez közvetlenül kapcsolódó, de az agglomerációs területeken kívül fekvő, általában 3 ezer fősnél népesebb települések népesedési viszonyai kiegyensúlyozottak, a közszolgáltatások hatékonyan működtethetők. Alapszolgáltatásaik és műszaki infrastruktúrájuk fejlesztése esetén képesek lehetnek újabb, a foglalkoztatáshoz és a regionális

40

versenyképességhez egyaránt hozzájáruló gazdasági tevékenységek befogadására, továbbá a növekedési pólusokkal való együttműködésre. A régióra, ezen belül is elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemező az aprófalvas településszerkezet. Ezt jelzi, hogy a régióban az 500 főnél kevesebb lakosú aprófalvak aránya 29% a települések közül, és az itt élők aránya (3,6%) meghaladja az országos átlagot (2,8%). Ugyanez az arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 37%, ill.4,5%. Az aprófalvak a régió északi elzárt medencéiben, a határ mentén dominálnak, míg a Tisza mentén az Alföldre jellemző óriásfalvak is megtalálhatók. Az Edelényi és az Encsi a két leginkább aprófalvas kistérség, ahol a települések több mint felén 500 főnél alacsonyabb a lélekszám. Az elkövetkező évtizedben az aprófalvak elnéptelenedésére, illetve funkcióváltással tisztán üdülőfalvakká alakulására csakúgy fel kell készülni, mint a cigány népesség gyors természetes szaporodása következtében a szociális problémák újratermelődése melletti növekedésére. Az utóbbit vetíti előre, hogy nő azokban a falvakban a lakosság, ahol zömében roma népesség él (pl. Sóshartyán, Halmajugra, Tarnabod, Pusztaradvány, Beret, Tornanádaska, Szendrőlád, stb.), ami előrevetíti a társadalmi szegregálódás tendenciáját. A régió perifériájára szorult aprófalvas térségek kistelepülésein a - sokszor nagyrészt roma - lakosság jellemzően alacsony iskolázottságú, szociális helyzete rendkívül kedvezőtlen. A tömegközlekedés hiányosságaiból, az esetleges zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (oktatási és szociális) intézményrendszer szolgáltatásai nem megfelelők és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. A települések vonzerejét rontja a hiányos települési, környezetvédelmi célú infrastruktúra, a települési környezet, a közösségi célú épületek leromlott állapota.

Az

aprófalvas

településszerkezet

kikényszeríti

többek

között

a

közigazgatási, oktatási, gazdasági, üdülő, egészségügyi funkciók megosztását, a települések közti együttműködést. Azon településeken, melyeket a bányászati, ipari tevékenység elkerült szinte érintetlen a természeti környezet. A vállalkozásoknak és különösen a nagyobb létszámot foglalkoztató termelő vállalatoknak alapvetően az ipari parkok adnak helyet. A régió számos kistérsége rendelkezik ipari parkkal, melynek egy része zöldmezős terület, míg más része régóta használt iparterületként kapott ipari park minősítést. A 25 ipari park betelepítettségi 41

aránya 2005 végén 57%-os volt, ami magasabb az ország összes ipari parkjának átlagánál (48, 5%). 2005 év végén a régió 1335 ha-on működő ipari parkjaiban 533 vállalkozás mintegy 23 ezer főt foglalkoztatott, miközben a vállalkozások árbevétele - az országos átlagot el nem érve (64%) - közel 60%-ban származott exportból. A települések túlnyomó részének külső megjelenése, arculata nem megfelelő, a város- és településközpontok elhanyagolt állapotban vannak, nem felelnek meg a mai kor életminőségi követelményeinek. A települési környezetben az elmúlt évek EU támogatású programjai és főként kereskedelmi célú magán beruházások szép eredményeket hoztak, de az elmúlt évtizedek felhalmozódó beruházási, felújítási hiánya és az önkormányzatok feladataikhoz képest való alulfinanszírozottsága további támogatásokat tesz szükségessé a települési környezet megújítására. A vonzó települési környezet fejlesztésének célja a közterületek, lakóépületek homlokzatának alapvető rendezettségi igényén túl, hogy kedvező feltételeket teremtsen a lakó-, kereskedelmi és gazdasági funkciókra. A települési környezet javítása különösen a napi

szolgáltatások,

kereskedelmi

tevékenységeknek

helyt

adó

településközpontokban indokolt. A jelentősebb gazdasági potenciállal rendelkező térségek mellett a munkahelyteremtés és a népességmegtartó-képesség fokozása érdekében ösztönözni kell a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek központi településeinek megújulását is. Az észak-magyarországi régió feltehetően középtávon is a magyar regionális politika egyik első számú célterülete marad. A korábbi beavatkozások hatásainak mérlegelése, a térség belső adottságai, valamint a térséggel szembeni országos elvárások lehetőségei mentén kell megfogalmazni a régió felzárkóztatási programját. A régió természeti erőforrásainak jelentős része (barnaszén, vasérc) leértékelődött, mások (réz, nemesfém) kiaknázása a nemzetközi gazdasági lehetőségektől függ. A régió piac- és versenyképes természeti erőforrásai részben az építőanyag-iparhoz, részben pedig az erdőgazdasághoz, valamint a turizmushoz kapcsolódnak.11

11

Forrás: http://www.norda.hu/norda/fajlok/eszak-magyarorszagi_operativ_program_2007-2013.pdf

42

7. ábra. Az Észak-Magyarországi Régió

2. Az Észak-Magyarországi Régió SWOT elemzése: 2.1. ERŐSSÉGEK / GYENGESÉGEK a.)

Területi fejlettség szempontjából:

ERŐSSÉGEK: -

Miskolc jelentős gazdasági potenciállal és térségszervező

erővel rendelkezik. -

Az autópálya menti térségben az utóbbi időben megindult a

gazdasági fejlődés. GYENGESÉGEK: -

A régió gazdasági szempontból az egyik legfejletlenebb

térsége az Európai Uniónak. -

Társadalmi-gazdasági

szempontból

leszakadó,

jelentős

munkanélküliséggel rendelkező térségek elsősorban az aprófalvas északi határmenti területeken, illetve a déli agrárorientált térségekben, ahol nagy a roma lakosság aránya. -

Területileg

koncentráltan,

elsősorban

a

fejletlenebb

kistérségekben (pl. Edelényi, Bodrogközi, Encsi, Abaúj-hegyközi), 43

illetve

egyes

körülhatárolható

nagyvárosok

(pl.

városrészein

Miskolc,

(pl.

Salgótarján)

panellakótelepek,

jól volt

bányászkolóniák) jelentkeznek a roma népesség nagy számából és alacsony képzettségi szintjéből adódó szociális és társadalmi problémák.

b.)

Gazdaság szempontjából:

ERŐSSÉGEK: -

A régióban folyamatosan bővül a külföldi tulajdonú termelő

vállalkozások jelenléte (pl. Bosch) és foglalkoztatottaik létszáma. -

A régió jelentős hagyományokkal rendelkezik a gépgyártás,

kohászat (Miskolc, Salgótarján, Ózd) területén. -

Az EU átlagához viszonyítva alacsony a bérköltség.

GYENGESÉGEK: -

Kevés az erős piaci pozícióval, jelentős tőkével működő

nagyvállalat, ezek is Miskolc, Tiszaújváros, Eger, Kazincbarcika térségében koncentrálódnak. -

A kis- és középvállalkozások tőkehiányosak, rendszeres

likviditási gondokkal küzdenek, piaci pozícióik, versenyképességük gyenge, alacsony az együttműködés szintje. -

Egy-két kivételtől eltekintve az elmaradott kistérségek

központjaiban hiányoznak a vállalkozások betelepülését, működését, illetve újak segítését ösztönző ipari területek, inkubátorházak és a kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások. -

Hiányzik,

illetve

alacsony

színvonalú

a

vállalkozások

innovációs tevékenységét ösztönző közvetítő szervezetek hálózata, elégtelen a régió kutatás-fejlesztésekkel foglalkozó szervezetei és a vállalkozások közti kapcsolat. -

Kevés a felsőfokú végzettségűeket foglalkoztató munkahely a

régióban, különösen a közép- és kisvárosokban, ami a diplomások elvándorlását ösztönzi. 44

c.)

Turizmus szempontjából:

ERŐSSÉGEK: -

Természeti, kulturális értékek (pl. világörökség helyszínek,

nemzeti parkok, végvárak hálózata, termál- és gyógyvizek) kiváló adottsága a regionális turizmus fejlesztésére. GYENGESÉGEK: -

A

turizmus

jövedelemtermelő

képessége

elmarad

a

lehetőségektől, elsősorban az összehangolatlan és alacsony színvonalú termékszerkezet- és szálláshely-szolgáltatási kínálat rossz minősége, valamint hatékony regionális és térségi marketingtevékenység miatt. -

Kiemelt turisztikai desztinációkban rossz összetételű és kevés

minőségi turisztikai szálláshely. d.)

Humán erőforrás, társadalom szempontjából:

ERŐSSÉGEK: -

Az elmúlt években a reálbérek emelkedése az életszínvonal

bizonyos javulását eredményezte. -

Multidiszciplináris, ezen belül kiemelten jelentős műszaki

oktatással

(pl.

mechatronika),

erős

kutatási

háttérrel

(pl.

nanotechnológia, logisztika) rendelkező egyetem, kutatóintézet (pl. Miskolcon, Gyöngyösön a mezőgazdasághoz, élelmiszeriparhoz, Egerben az élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó) kutatási, oktatási bázis van jelen. -

Országos összehasonlításban is fejlett középfokú oktatási

hálózat van a régióban. -

Országos szintnek megfelelő kórházi ellátás.

GYENGESÉGEK: -

A régió, ezen belül Nógrád, és BAZ megye vándorlási

egyenlege tartósan negatív.

45

-

Országos átlagnál jelentősebb a munkanélküliség, magas a

tartós munkanélküliek aránya, többgenerációs munkanélküliség kezd kialakulni. -

Rossz egészségi állapot, sok az inaktív, rokkant nyugdíjas, a

halálozási ráta magasabb az országos, európai átlagnál. -

BAZ megye aprófalvas elmaradott térségeiben betöltetlen

háziorvosi álláshelyek vannak, különösen az alapellátásban, hiányzó tárgyi, diagnosztikai infrastruktúra. -

Alacsony

a

jövedelemszint

a

régióban,

a

lakosság

elszegényedik, az ország ezen régiójában a legmagasabb a gyermekszegénység. -

Az igények növekedésével párhuzamosan kevés a jogszabályi

kötelezettségeknek megfelelő férőhely az időskorúak szakosított, tartós

bentlakást

nyújtó,

valamint

a

gyermekvédelmi

és

fogyatékossággal élőknek helyt adó intézményekben. -

Az országos átlagnál alacsonyabb a lakosság képzettségi

színvonala, innovációs és alkalmazkodó képessége, mely nem minden esetben követi a gazdaság igényeit. -

Az elmaradottabb kistérségeket kivéve csökken az óvodai,

általános iskolai férőhelyek kihasználtsága, miközben a régió iskoláiban még mindig több osztályt indítanak, mint amennyi rendelkezésre álló tanterem van. e.)

Közlekedés, elérhetőség szempontjából:

ERŐSSÉGEK: -

Miskolcnak

és

a

régió

déli

részének

az

autópálya

megépítésével jó a közúti (autópálya) elérhetősége a fővárosból és a nyugati piacokról. -

A

falugondnoki

szolgálatnak

jelentős

a

szerepe

kistelepülések közösségi közlekedési hiányának pótlásában.

46

a

GYENGESÉGEK: -

A régió északi területeinek (Salgótarján, Ózd, Sátoraljaújhely)

lassú a közúti, vasúti elérhetősége a főváros irányából. -

Elsősorban az elmaradott, aprófalvas kistérségekben korlátozza

a nagy kiterjedésű, de többnyire rossz minőségű, alacsonyabb rendű közúthálózat

a

kistérségi

központok

elérhetőségét,

a

közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, és a lakosság mobilitásának ösztönzését. -

A tömegközlekedési infrastruktúra szolgáltatásai (autóbusz-

pályaudvar,

utas-tájékoztató

rendszerek

stb.)

korszerűtlenek,

hiányosak, a különböző ágazatok összehangolatlansága nehezíti az egyes térségközpontok elérhetőségét.

f.)

Városi környezet, életminőség szempontjából:

ERŐSSÉGEK: -

Az

elmúlt

időszakban

az

autópálya

megépítésével

párhuzamosan fejlődő középvárosi hálózat kezd kialakulni (pl. Hatvan, Gyöngyös, Füzesabony). GYENGESÉGEK: -

A

nehézipar

hanyatlása

után

jelentős

nagyságú

alulhasznosított, szennyezett ipari területek (pl. Ózd, Salgótarján, Kazincbarcika, Miskolc), illetve tájsebek, meddőhányók vannak jelen. -

Szegregált, többnyire hátrányos helyzetűek, romák által lakott,

környezeti romatelepek,

problémákkal illetve

terhelt

leromlott

településrészek, állapotú

ezen

belül

panellakótelepek

a

nagyvárosokban. -

Az elmaradott kistérségek gazdasági potenciállal rendelkező

városaiban

hiányos

üzleti

környezet,

leromlott

állapotú

településközpontok, közterületek és közösségi terek, létesítmények találhatók, ami együttesen alacsony népességmegtartó-képességet eredményez. 47

-

A nagyvárosok népessége csökken, miközben agglomerációjuk

növekszik, ami fokozza a térségen belüli közlekedést, a környezeti terhelést és a humán ellátórendszerek iránti igényt. g.)

Természeti környezet szempontjából:

ERŐSSÉGEK: -

A felszíni vizek, levegő minősége az elmúlt időszakban javult

a szennyezőanyag kibocsátó üzemek megszűnésének következtében. -

A

régióban

az

ipari

szennyezőanyag-kibocsátás

Eger

kivételével a nagyvárosokra, erőművek, húsfeldolgozó vállalatok környezetére koncentrálódik. -

Országos átlagot meghaladó az erdőállomány, vízfolyásokban

és tavakban gazdag területek, biológiai sokszínűség jellemző. GYENGESÉGEK: -

A nagy mennyiségű kezeletlen szennyvíz komoly veszélyt

jelent a vízbázisokra. -

A legkomolyabb légszennyezési forrás a régióban a villamos

energia, az ipar és a közlekedés. -

A régióban és különösen a nagyvárosokban nőtt a gépjárművek

száma, ami fokozódó környezeti terhelést jelent. 2.2. LEHETŐSÉGEK / VESZÉLYEK a.)

Területi fejlettség szempontjából:

LEHETŐSÉGEK: -

A Schengeni egyezmény életbe lépésével új lehetőségek

adódtak

a

határon

együttműködések

átnyúló

–

kapcsolatokban

Miskolc-Kassa,

Rimaszombat-Zólyom).

48

(észak-déli

Salgótarján-Losonc-

VESZÉLYEK: -

Tovább növekszik a régió országos viszonylatban való

leszakadása, illetve a régión belüli fejlettségbeli az egyenlőtlen tőkebeáramlás, a helyi gazdasági potenciál gyengesége, valamint a képzett munkaerőnek az elmaradott területekről történő elvándorlása miatt. b.)

Gazdaság szempontjából:

LEHETŐSÉGEK: -

A gazdasági együttműködések szerepének felértékelődése, a

meglévő tudományos potenciál és a helyi gazdasági szereplők közötti kapcsolatok dinamizálása.

VESZÉLYEK: -

A globális gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása

miatt csökken a befektetési hajlandóság, ami kedvezőtlenül érinti a munkahelyteremtést. c.)

Turizmus szempontjából:

LEHETŐSÉGEK: -

Az egyedi, regionális és helyi értékekre épülő kulturális és

ökoturisztikai, tájjellegű termékek és szolgáltatások iránti hazai és nemzetközi kereslet növekedése. -

Az utóbbi években a hazai reáljövedelmek növekedése

lehetőséget nyújt a szabadidő eltöltéséhez, így a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások szélesebb körű igénybevételére. VESZÉLYEK: -

A turizmus (vendégforgalom) terén bekövetkező globális

visszaesés csökkenti a nemzetközi keresletet a turisztikai vonzerők

49

iránt, illetve fokozza a versenyhelyzetet a nemzetközi turisztikai piacon. d.)

Humán erőforrás szempontjából:

LEHETŐSÉGEK: -

A szociális gazdaságban rejlő lehetőségek az egyes társadalmi

csoportok aktivitási arányának növekedését eredményezi. VESZÉLYEK: -

A

reálbérek

növekedése,

a

gazdasági

környezet

versenyképességének romlása, valamint a fejlett piacgazdaságra átálló országok

számának

növekedése

következtében

az

alacsony

bérköltségre és betanított munkára építő, többnyire külföldi tulajdonban lévő vállalkozások elhagyhatják az országot, ami által nőhet a munkanélküliség. -

Az alacsony foglalkoztatással járó magas szociális kiadások

mellett kevés fejlesztési forrásuk marad az önkormányzatoknak. -

A

munkanélküliség

magas

rátája

állandósul,

a

munkanélküliség „életformává” válik, romlik a lakosság munkához való hozzáállása. -

A

lakosság

öregedése

a

magas

halálozási

rátával

párhuzamosan folytatódik, ezzel és a lakosság elvándorlásával folyamatosan elnéptelenednek az aprófalvak. e.)

Közlekedés, elérhetőség szempontjából:

VESZÉLYEK: -

A túlzsúfolt, rossz minőségű tömegközlekedési rendszerek

következtében nő a gépkocsi-használat, ami fokozott környezeti terheléshez vezet.

50

f.)

Városi környezet, életminőség szempontjából:

LEHETŐSÉGEK: -

A köz- és magánszféra együttműködésének (partnerség)

fontossága felértékelődik, jelentős helyi fejlesztési erőforrások mozdulnak meg, amelyek javítják az életminőséget, és hozzájárulnak a gazdasági aktivitás erősödéséhez. VESZÉLYEK: -

Az alacsony státuszú városrészek további leromlása hozzájárul

a szegregáció növekedéséhez. -

A fogyasztói szokások jelenlegi kedvezőtlen tendenciáinak

folytatódása következtében nő a települési hulladék és szennyvíz mennyisége, illetve az új típusú környezetszennyezés (mint pl. a gépkocsik szennyezőanyag-kibocsátása). h.)

Természeti környezet szempontjából:

LEHETŐSÉGEK: -

Növekszik a lakosság környezettudatossága, regionális tudata

és szociális érzékenysége.

VESZÉLYEK: -

A turizmus fejlesztéséből várható vendégforgalom bővülése

hozzájárul a környezeti terhelés növekedéséhez, az ökológiai rendszerek megbomlásához, melynek ellensúlyozása szükséges. -

A külföldi tőke a zöldmezős beruházásokat részesíti előnyben,

miközben a hasznosítatlan, szennyezett barnaövek rontják a települési környezet minőségét.

51

3. Az Észak-magyarországi Operatív Program A régió gazdasági, társadalmi helyzetét és a 2007-2013-as időszak stratégiai kereteit tekintve, az operatív program átfogó célja a régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérséklődnek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek. Az átfogó cél elérése érdekében építeni kell a régió ipari, gazdasági hagyományaira, tudásbázisára és figyelembe kell venni a természeti, kulturális adottságait, valamint a sajátos, aprófalvas településszerkezetét. A fejlesztési célok eléréséhez a gazdasági szereplők együttműködésének ösztönzése mellett fontos az üzleti infrastruktúra fejlesztése, a természeti értékek, kulturális örökség fenntartható hasznosítása, a kistérségi központok fejlesztése, valamint a közel azonos életesélyek megteremtése érdekében a közszolgáltatások terén található területi különbségek mérséklése. A fentiek alapján a 2007-2013-as időszakra a program az alábbi specifikus célokat fogalmazza meg: 1.

A

gazdaság

helyi

erőforrásokat,

együttműködéseket

kihasználó

versenyképességének javítása; 2. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása; 3. A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása. 3.1. Prioritások A program prioritásait úgy kell meghatározni, hogy azok megfelelően szolgálják a program céljainak megvalósulását, miközben hatékony, átlátható végrehajtási rendszert biztosítanak. A prioritások összhangban vannak a fejlesztési célokkal, azok közvetlenül megfeleltethetők egymásnak. A következő prioritások szolgálják a program megvalósítását: 1. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése, hogy a program a régió jelentős gazdasági potenciállal rendelkező területein és az elmaradott térségekben egyaránt segítse új vállalkozások létrehozását, az új technológiák elterjesztését, az együttműködési lehetőségek kiaknázását, amely által javul a vállalkozások működési

52

hatékonysága, jövedelemtermelő képessége, és új munkahelyek keletkeznek a régióban. 2. A turisztikai potenciál erősítése, hogy a természeti és kulturális értékeken alapuló termékek és szolgáltatások, illetve a turisztikai termékek szervezettségének minőségi javításával, a hálózati együttműködés kialakításával a program hozzájáruljon a vállalkozások versenyképességének a javításhoz, új munkahelyek teremtéséhez, valamint az erőforrások fenntartható hasznosításához. 3. Településfejlesztés azért, hogy a nagyvárosok innovációs potenciáljuk javítása érdekében vonzzák, illetve megtartsák a magas képzettségű lakosaikat, az elmaradott kistérségek központi városainak fejlesztése révén javuljon tőkevonzó képességük és a vállalkozások működési környezete, továbbá a társadalmi szempontból szegregálódó és környezeti szempontból kockázatot jelentő városi területek megújításával csökkenjenek a társadalmi és környezeti feszültségek, erősödjön a társadalmi kohézió és javuljon az élet minősége. A falusi településfejlesztési akciókat össze kell hangolni az ÚMVP vidékfejlesztési beruházásaival. 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése, ezen belül is a kistérségi keretek között megszervezendő humán közszolgáltatások: a közoktatás, az egészségügy és aszociális ellátás megújítása jelentősen hozzájárul a lakosság foglalkoztathatóságnak Észak-magyarországi

Operatív

Program

javításához,

valamint

az

életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, így a társadalmi kohézió erősítéséhez. 5. Térségi közlekedés fejlesztése a jelentős gazdasági potenciállal rendelkező területek és turisztikai attrakciós célpontok, a kistérségek központi településeinek és a gyorsforgalmi utak elérhetőségének javítása érdekében, ami hozzájárulhat munkahelyek és a közszolgáltatások jobb elérhetőségéhez. 6. Technikai segítségnyújtás a program végrehajtásának támogatására, illetve a program céljainak teljesítése érdekében. Az operatív program stratégiája és az egyes területek közötti forrásmegosztás az EU előírásainak megfelelően lebonyolított partnerségi egyeztetések eredményeképpen került véglegesítésre. 53

8. ábra. Az operatív programra és a prioritásaira összesen jutó támogatások euróban, folyó áron.

3.2. Stratégia Az operatív program céljainak illeszkedniük kell a vonatkozó Európai Uniós stratégiai dokumentumokhoz. A közösségi stratégiai iránymutatások alapján készítette el a magyar kormány a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Tervet. Az operatív program az ÚMFT kiegyensúlyozott területi fejlődés megvalósítását szolgálja. Az operatív program a fenti célokhoz teljes mértékben illeszkedik, figyelembe véve azt, hogy elsősorban a kis léptékű, a helyi, térségi adottságokra építő fejlesztéseket támogatja. A program hangsúlyos eleme az üzleti, befektetői környezet vonzóvá tétele és a helyi erőforrások

ésszerű és

fenntartható

hasznosítása.

Továbbá

a

program a

közszolgáltatások minőségének kistérségben összehangolt fejlesztésével kíván hozzájárulni az életminőség javításán túl az egyének foglalkoztathatóságához és a társadalmi feszültségek oldásához. Elsősorban a kisvállalkozások és a turizmus versenyképességének javításától várható a közvetlen munkahelyteremtés, miközben a városhálózat fejlesztése révén új vállalkozások megtelepedésével, illetve inkább közvetett munkahelyteremtő hatással lehet számolni. A regionális operatív program csak részben tud hozzájárulni a régió fejlesztéséhez, a további fejlesztési igények a régió fejlesztési stratégiájával összhangban az ágazati operatív programok és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program finanszírozásával valósulnak meg.

54

Figyelembe véve a régió gazdasági-társadalmi helyzetét és a 2007-13-as tervezési időszak stratégiai kereteit a program átfogó célja: A régió gazdasági versenyképességének javítása, figyelemmel a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek mérséklésére. 3.3. Kapcsolat a határon átnyúló programokkal Magyarország-Szlovákia Európai Területi Együttműködési Program (2007-2013) általános célja a határtérség szociális és társadalmi integrációjának a fokozása. Ezen belül kiemelt, specifikus célok: - A határtérség gazdasági versenyképességének a fokozása - A lakosság és a társadalmi közösségek szociális és kulturális kohéziójának erősítése - A határtérség elérhetőségének és kommunikációjának fokozása - A természeti értékek védelme A régió egyedül Szlovákiával határos, ezért program érinti a régió összes megyéjét, azoknak is a határ menti részét. A régió számára fontos, hogy bővítse közlekedési kapcsolatait a határtérségben, pl. az Ipolyon átívelő hidak építésével, illetve a Schengeni egyezmény alkalmazása után új határszakaszok megnyitásával. A kapcsolatok fizikai közelségének Észak-magyarországi Operatív Program javításán túl fontos, hogy a határtérségben kellő információval rendelkezzenek a vállalkozások és a munkavállalók az egységes munkaerőpiac kialakításához, illetve a kölcsönös gazdasági előnyök kihasználásához. Gazdasági kapcsolatok meghatározó elemét alkothatja a térség és különösen Miskolc és Kassa felsőoktatási, kutatás-fejlesztési intézményeinek együttműködése. A gazdaság számra fontos lehet Ipoly mentén, illetve Aggtelek térségében közös természeti értékekben gazdag területek turisztikai fejlesztése, határon átnyúló natúrparkok kialakítása. Ugyan a szlovák határ menti területeken nagy arányban élnek magyar ajkúak, fontos a térség számára személyek, civil szervezetek, intézmények közti kapcsolatok elmélyítése tartós együttműködések kialakítása és tapasztalatcsere céljából. A határ térség továbbá kínálja a lehetőséget a település méretből eltérő hatékonyság miatt a közös egészségügyi, prevenciós, illetve természeti

viszonyok

miatt

környezetvédelmi

alkalmazására.

55

infrastrukturális

megoldások

3.4. Célkitűzések, főbb műveletcsoportok 1. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése • A vállalkozások innovációs képességeinek javítása érdekében az új termék- és technológia fejlesztési eljárások elterjesztésének biztosítása a vállalkozások és a helyi k+f központok együttműködésének ösztönzésével; • Vállalkozások együttműködéséből származó gazdasági előnyök kihasználása, közös beruházások, szolgáltatások igénybevételének ösztönzése, különös tekintettel a régió meghatározó ágazataira; • Új vállalkozások indításának és ezzel együtt új munkahelyek teremtésének ösztönzése különösen a régió elmaradott kistérségeiben; • A régióban működő, illetve letelepülni kívánó elsősorban feldolgozóipari vállalkozások korszerű telephelyi feltételeinek megteremtése, építve a barnamezős területek újrahasznosítására. A vállalatok versenyképességének javítása érdekében szükséges a vállalatok együttműködését ösztönözni, mely révén többek között közös beszerzéseket, technológiafejlesztéseket, értékesítéseket, összehangolt termelést oldhatnak meg. A sikeres vállalati működés alapfeltétele a korszerű menedzsment eszközök alkalmazása. A vállalatok versenyképességét előmozdíthatja új eljárások, módszerek alkalmazása,

melyek

bevezetésének

ösztönzése

különösen

fontos

a

sok

kényszervállalkozóval rendelkező régiónak. Az elmaradott térségek és ezen belül a romák helyzetének javítása érdekében különösen fontos a romák vezette vállalkozások működésének segítése. A régióban kevés azon termelő vállalkozások száma, melyek képesek bekapcsolódni a nemzetközi gazdasági munkamegosztásba. Ezért és a magas munkanélküliség csökkentése miatt fontos az új vállalkozások indításának támogatása, kedvező infrastrukturális környezettel, szolgáltatásokkal, tanácsadással. Az új vállalkozások indításának elősegítése érdekében különös figyelemmel kell lenni a társadalmigazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségekre és roma lakosság által vezetett vállalkozások indításának segítésére.

56

A régió számára kulcskérdés további munkahelyteremtő vállalkozások vonzása, illetve a térségben működő vállalkozásoknak kedvező, növekedésük számára is teret adó telephelykínálat kialakítása. Kívánatos, hogy a foglalkoztatás és a vállalkozói aktivitás területi kiterjesztése érdekében minden kistérség meghatározó központi települése rendelkezzen ipari parkkal, vagy iparterülettel, melyek a piaci árnál kedvezőbb feltételekkel kínálnak telephelyet munkahelyteremtő beruházások számára. Mivel a régióban számtalan használaton kívüli, vagy alig használt volt iparterület, üzem van, ezért a támogatásoknál előnyben részesítendők a már beépített, barnamezős (volt ipari területek, bányaterületek, elhagyott elsősorban külterületi laktanyák), döntő részben elhagyatottan, funkció nélkül álló területek fejlesztése. A beavatkozások révén várhatóan a régió minden kistérségének központi településén lesz termelő és szolgáltató vállalkozások befogadására alkalmas telephely. Az üzleti környezet javításával várhatóan új vállalkozások telepednek meg a régióban, melyek új munkahelyeket hoznak létre hozzájárulva a munkanélküliség csökkentéséhez. Különösen az elmaradott térségben számos új vállalkozás jön létre a kedvezőbb üzleti környezet hatására. A vállalkozások versenyképességének és ezzel együtt jövedelmezőségének javulása várható a bevezetett új eljárások, termékek által. 2. A turisztikai potenciál erősítése • A turizmusból származó jövedelmek és a turizmus révén teremtett új munkahelyek növelése; • Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai termékek, ezen belül a régió sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építő attrakciók létrehozása, elősegítve és látogatottság növelését és a szezonalítás mérséklését; • A régióba érkező turisták számának és átlagos tartózkodási idejének növelése; • A régióban eltöltött vendégéjszakák számának növelése; • A régióban működő kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, bővítése, valamint új, elsősorban magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek létesítése a támogatandó regionális vonzerők közelében; • A nemzetközi turisztikai piaci jelenlétet segítő együttműködések biztosítása.

57

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával összhangban a turisztikai beruházások a régió legjelentősebb vonzerők fejlesztését biztosítják. A vonzerő-, termék fejlesztés kapcsán – összhangban a nemzeti szintű stratégiával – kiemelten fontos területek a Magyarország és ezen belül a régió számára is az egyik kiemelkedő turisztikai vonzerő, az egészségturizmus, valamint a kulturális és ökoturizmus hangsúlyos elemeit megjelenítő örökségturizmus. Minden fejlesztés esetén kiemelt szempont a gazdasági és környezeti értelemben vett fenntarthatóság biztosítása, valamint a fejlesztések révén további magánberuházások generálása. Az attrakciók fejlesztéséhez kapcsolódóan szükséges a szolgáltatások minőségének javítása, hogy mind a külföldi, mind a belföldi turisták folyamatosan változó és egyre magasabb minőséget támasztó igényeit ki lehessen szolgálni. Különösen a szálláshelyek fejlesztése esetében kell a meglevő kapacitásokra építeni, ezek magasabb kihasználása azonban csak a színvonal növelésével érhető el. A turizmus fejlesztése különösen jelentőséggel, munkahelyteremtő hatással bír a kiemelkedő turisztikai vonzerőkkel rendelkező társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségekben. A természeti és kulturális örökséggel összefüggő turisztikai infrastruktúra támogatása elsősorban: a világörökség helyszínek (Hollókő, Tokaj-hegyalja, Aggtelek, Tisza tavi madárrezervátum), kastélyok és várak, múzeumok, egyházi műemlékek, zarándokhelyek és egyedi, ezen belül ipartörténeti értékek, nemzetközi jelentőségű rendezvények, fesztiválok, a régióban lévő természeti értékekkel, kulturális örökséggel összefüggésben lévő turisztikai célú téma-, kalandparkok, meglévő termál- és gyógyfürdők, sajátos értéket hordozó, kisvasutak, illetve az öko-, aktív-, egészség-, bor-, gasztronómia-, víziturizmust ösztönző fenntartható, társadalmi-gazdasági fejlődést előmozdító fejlesztését kell támogatni. 3. Településfejlesztés A helyi önkormányzatok település-rehabilitációra irányuló, a magánberuházásokat is mozgósító akcióinak célja: • Új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása, valamint a meglévő funkciók megerősítése többségében hátrányos helyzetű csoportok, romák által lakott romló állapotú területeken, lakótelepeken a terület megújítása és a 58

társadalmi kohézió erősítése érdekében. Ezen belül hangsúlyosan a régió területén lévő városok belső településrészeinek komplex rehabilitációja; • Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben a térségszervező funkciókkal

rendelkező

települések

attraktivitásának

fokozása,

valamint

a

vállalkozások üzleti infrastrukturális környezetének fejlesztése elsősorban a magánberuházások és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében; • Új és meglévő gazdasági, közösségi funkciók támogatása, megerősítése a régió közép- és nagyvárosaiban, többek között a magasan képzett lakosság megtartása érdekében; • Az elmaradott kistérségek szegregációjának megakadályozása, a kistelepülések népességmegtartó-képességének

javítása,

az

aprófalvak

funkcióváltásra,

ill.

újranépesülésre való előkészítése érdekében a falusi infrastruktúra fejlesztése. A települési problémák megoldásában központi szerep jut az önkormányzatoknak, amelyek azonban forráshiány miatt sokszor rövidtávú szempontokat - például a helyi közintézmények fenntartását - kénytelenek érvényesíteni településfejlesztési tevékenységük során. Ezért olyan, a városok középtávú fejlesztési stratégiájába illeszkedő

település-rehabilitáció

akciók

megvalósítása

szükséges,

melynek

eredményeként megteremtődik a magánszféra beruházásait is mozgósító, így új munkahelyek

teremtését

ösztönző

kedvező

üzleti

környezet

a

fejlesztési

célterületeken. A lepusztult, vagy leromlással fenyegetett lakóterületek rehabilitációja összefüggő és egyértelműen lehatárolt fejlesztési célterületen valósul meg és egy jól meghatározott probléma megoldását célozza. Így biztosítható, hogy a koncentrált területen megvalósuló beavatkozások tényleges hatást gyakoroljanak az adott település és a környező térség társadalmi és gazdasági életére. Az infrastrukturális beruházások kiegészítéseképpen, az integrált városi rehabilitáció megvalósítása érdekében szükséges a kapcsolódó közlekedési, foglalkoztatási, képzési, szociális célú fejlesztések megvalósítása. A támogatások során előnyben részesülnek a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségek érintett települései, valamint műemléki jelentőségű területtel rendelkező települések. A fejlesztések során külön megkülönböztetést kell kapnia a régió versenyképességi pólus programját közvetlenül szolgáló és elsősorban a magasan képzett lakosság megtartását szolgáló városfejlesztési projekteknek.

59

A

romló

állapotú

városrészek

komplex

felújításával,

azaz

közterületek,

lakókörnyezet, ipari területek rehabilitációjával várható a gazdasági tevékenységek, magán beruházások bővülése és új munkahelyek teremtése. Az új munkahelyek és a lakókörnyezet rehabilitációja egyszerre javítja az érintett térségben a lakosság életkörülményeit és járul hozzá az érintett területek további leszakadásának megállításához. 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése • Kistérségi közszolgáltatások hatékony biztosítása elősegítve a kistérségek és települések közti területi egyenlőtlenségek mérséklését; • A foglalkoztathatóság javítása, ezen belül az egészséges munkaerő biztosítása érdekében magas színvonalú, a betegségek korai felismerését, rehabilitációját segítő egészségügyi ellátás biztosítása, különösen a súlyos társadalmi problémákkal küzdő kistérségekben; • A társadalmi beilleszkedést elősegítő szociális szolgáltató rendszer kistérségi infrastruktúrájának fejlesztése; • A megfelelő képességek és közel azonos életesélyek biztosítása érdekében a közoktatás infrastruktúrájának térségi sajátosságokhoz igazodó megszervezése és fejlesztése; • A kistérségek térségi közigazgatási és közszolgálati rendszereinek modernizálása az információs társadalom kihívásainak megfelelő fejlesztésekkel. A foglakoztathatóság javítása és a területi társadalmi-gazdasági különbségek csökkentése

érdekében

az

ágazati

szakmai

programokhoz

kapcsolódva

kulcsfontosságú az önkormányzatok felelősségébe tartozó intézményrendszer modernizálása,

az

egészségügyi,

a

szociális,

az

oktatási

ellátásnak

a

településszerkezetből következő sajátosságokat is figyelembe vevő jobb szervezése és működtetése. Továbbá a hatékonyabb, ügyfélbarát közszolgáltatások biztosítása érdekében elengedhetetlen az információs társadalom kihívásaihoz igazodó informatikai alapú szolgáltatásfejlesztés, folyamatmenedzselés, adatkezelés, vagy éppen az ügyfelek internet alapú tájékoztatása

60

A prioritás által támogatandó tevékenységek alapvetően az önkormányzatok feladatés hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor az egyes feladatok ellátásának szervezése legalább kistérségi szinten gazdaságos és racionális. Az egészségügyi ellátórendszer kapacitása, struktúrája, működése és infrastrukturális állapota alapvetően befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és ezzel együtt foglalkoztatási lehetőségeit. A betegségek korai felismerése és megfelelő szinten való kezelése, valamint magasabb szintű rehabilitációs tevékenységek egyszerre járulnak hozzá a munkából kieső idő csökkentéséhez. A kistérségi szintű lakosság közeli fejlesztések keretében a korszerű diagnosztikai felszereléssel és a szűrések feltételeinek biztosításával (pl. mobil szűrés) megvalósulhat a területi vagy társadalmi szempontból hátrányos helyzetűek (pl. romák) korai szűrése, ami csökkenti az ellátásban meglévő területi különbségeket, és nagymértékben hozzájárul ezen népességcsoportok aktivitásának növeléséhez. A rehabilitációs és ápolási szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása rövidebb gyógyulási időt, költség-hatékony új eljárások bevezetését teszi lehetővé, továbbá az időskorúakról gondoskodó rendszerek kialakítása a családtagokat mentesíti hozzátartozóik ápolása alól, amely szintén a társadalmi, foglakoztatási esélyek kiegyenlítésének az irányába hat. A hátrányos helyzetű emberek sikeres munkaerő-piaci beilleszkedéséhez a foglalkoztathatóság javítása mellett szükség van szociális szolgáltatásokra is. A szociális szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése feltétele annak, hogy a társadalmi kirekesztéssel leginkább veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő szolgáltatási háttér.

Ezen

szolgáltatások

hozzáférhetősége

tekintetében

jelentős

területi

különbségek vannak a régión belül is, elsősorban a nagyobb városok és a kisebb települések között. 5. Térségi közlekedés fejlesztése •

Kistérségi

központok,

főutak

közúti,

illetve

tömegközlekedéssel

való

elérhetőségének javítása, különös tekintettel a kistelepülések munkahelyhez, közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésére.

61

A közszolgáltatások szervezése, illetve a munkaerő, turisták mobilitásának ösztönzése nem nélkülözheti az érintett települések közlekedési elérhetőségének javítására való törekvést. A kistérségi központok, főutak, jelentős számú munkaerőt foglalkoztató iparterületek és turisztikai vonzerők elérhetőségét a közúthálózat balesetmentes és gyorsabb megközelíthetőséget biztosító fejlesztésével, illetve a tömegközlekedés jobb, a közszolgáltatásokhoz igazodó, valamint a munkaerő, turisták mobilitását ösztönző szervezésével kell javítani. A támogatások célcsoportjai a program által érintett tevékenységek fenntartásáért, működtetéséért felelős intézmények, önkormányzatok, közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó vállalatok és civil szervezetek. A támogatásoknál előnyben kell részesíteni a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségeket. Ezek a térségek azok, ahol többek között a regionális átlagnál magasabb munkanélküliség, illetve az inaktívak száma, valamint meghatározó a roma lakosság aránya és az aprófalvas települések magas száma.12 3.5. Források megosztása A források megosztását az alábbi táblázat ábrázolja. 8. ábra Az Észak-Magyarországi Operatív Program forrásmegosztási terve 2007-2013 között

12

Forrás: http://www.norda.hu/norda/fajlok/eszak-magyarorszagi_operativ_program_2007-2013.pdf

62

V. A Füzesabonyi Kistérség 1. Elhelyezkedés

A füzesabonyi kistérség Heves megye középső és dél-keleti részén, az alábbi kistájak területén helyezkedik el: •

Gyöngyösi-sík: Aldebrő, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Tófalu;

•

Hevesi-ártér: Poroszló;

•

Hevesi-sík: Besenyőtelek, Dormánd, Füzesabony, Mezőtárkány, Sarud, Újlőrincfalva;

•

Borsodi-Mezőség: Egerfarmos, Mezőszemere, Szihalom;

•

Tarna-völgy: Feldebrő, Tarnaszentmária, Verpelét

A kistérség központi és egyben egyetlen városi rangú települése Füzesabony, melynek lakónépessége 8259 fő. A kistérség lakosságszáma 38 040 fő, népsűrűsége 57 fő/km2. Míg a lakónépesség Magyarországon, az Észak-Magyarországi régióban és Heves megyében is az utóbbi 10 évben folyamatosan csökken, addig a füzesabonyi kistérségben növekedés tapasztalható. 2. A kistérség gazdasága

A kistérség társadalmi, gazdasági és vidékfejlesztési szempontból hátrányos helyzetű kistérségnek tekinthető. Természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek. Ez azt jelenti, hogy a térségben működő gazdasági szerkezet meghatározó eleme a mezőgazdaság. A mezőgazdaság meghatározó szerepét a Füzesabonyban jelenlevő ipar sem ellensúlyozza. Az ipari szolgáltatás így nem alakult ki számottevően a térségben, és az élelmiszergazdasági vertikum sem épült ki egészében. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szétesésével a melléküzemági termelés is leépült a térségben. A kistérségben ezért jelentős az eljáró, más kistérségben munkát vállalók aránya. Elsősorban az egri és a gyöngyösi kistérségbe járnak dolgozni, de a környező nagyobb városokon túl is ingáznak az emberek.

63

A Heves Megyei Munkaügyi Központ 2005. év szeptemberi adatai alapján a kistérség munkanélküliségi rátája megelőzte a megyei értéket (7,1%): 8,9%; a kistérségben volt a legmagasabb a munkanélküliség. A tartósan 180 napon túli munkanélküliek aránya az állandó népességhez szintén meghaladta a megyei átlagot, 4,2%. 2004-ben az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 368 999 Ft, az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadót fizetők száma 355 fő, a megyei érték 405 fő. A kistérségben 2004. évben 2 390 regisztrált vállalkozás működött, ez 555 vállalkozással több, mint 2002. évben. Az egyéni vállalkozások száma 1 786 db, a társas vállalkozások száma 604 db.

A vállalkozások körülbelül 26%-a

Füzesabonyban található, melyek súlya a becsült árbevétel alapján tovább növekszik. A térség népességi és gazdasági szempontból második települése Verpelét, majd Poroszló, Kál és Besenyőtelek következik.

A kistérségben 2004-ben 1893 db

vállalkozás működött, összehasonlítva az 1999. évhez ez 14%-os növekedést jelent. A legtöbb vállalkozás (481 db) a „kereskedelem, javítás” területen működik, a legkevesebb pedig (96 db) a „szállítás, raktározás, posta és távközlés” ágazatban. 3. Ipar

A kistérség számottevő élelmiszeripari kapacitással nem rendelkezik. Említést érdemel a füzesabonyi Kállai pékség, 20 fős alkalmazotti létszámával. A sütőipar területén Füzesabonyban működik a Heves Megyei Sütő és Élelmiszeripari Vállalat kihelyezett üzeme, az A-Z Topker Kft. sütőüzeme, amely a kistérségben a COOP üzletlánc élelmiszerboltjait látja el, az „Indiánker” Kft. cukrászüzeme és boltja. 10 főt foglalkoztat a Mezőszemerén működő Hirsch Kft. péküzeme. Verpeléten, Feldebrőn, Kálban szeszipari tevékenységet végeznek, szeszfőzdét üzemeltetnek vállalkozásban. Verpeléten és Aldebrőn borpalackozó működik, Kálban hűtőházi tevékenységet, hűtést, fagyasztást, csomagolást végeznek. Újlőrincfalván egy nagy kapacitású hűtőház és egy zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemel.

64

A füzesabonyi kistérségben az ipar szerepe nem jelentős, a terület ásványkincsekben, ipari feldolgozásra alkalmas nyersanyagokban szegény. Ennek ellenére az iparszerkezeten belül nyersanyagokat feldolgozó ipar – Picopack Rt., Duropack R., Fenstherm Kft. – a domináns. A Picopack Rt. fémből készült csomagolószerek (acélés fémdobozok, tubusok, koronazárak stb.) gyártásával foglalkozik. Termékeit belföldön és külföldön egyaránt forgalmazzák. Alkalmazotti létszáma 650 fő, ezzel a környék legjelentősebb foglalkoztatója. 300 fő dolgozót foglalkoztat a Fenstherm Kft., mely műanyag nyílászárók előállításával foglalkozik. A folyamatos termelést a raktárkészleten lévő több száz darab ajtópanel biztosítja. 2003-ban az automata ablak-gyártósorok mellett, egy komplett üveggyártó-gépsorral is bővült a gépi állomány. A saját üveggyártó gépsor lehetővé teszi, hogy növelje a foglalkoztatottak számát. A Duropack Rt. profilja a kartondobozok gyártása, 150 főt foglalkoztat. Füzesabonyban 2000-ben kezdte meg működését a Duropack magyarországi leányvállalata, a Starpack Csomagolóeszköz Gyártó és Feldolgozó Kft., amely díszdobozok

és

élelmiszercsomagoló

termékek

gyártásával

foglalkozik.

Füzesabonyon kívül Kálban honosodott meg az ipari tevékenység. Kápolnán a Medina Bútor és az Andreas Bútor Kft. működik, ahol a foglalkoztatott létszám 150200 fő, a Tarnamenti Ipari Szövetkezet 65-70 főt foglalkoztat. Füzesabony földrajzi elhelyezkedése igen kedvező gazdasági szempontból. A térség és Füzesabony gazdasági fejlődését kedvezően befolyásolja az M3-as autópálya füzesabonyi megépülése. A Füzesabonyban található vasúti csomóponton keresztül és közúton egyaránt, az ország minden irányában és külföldre hatalmas forgalom bonyolítható le, amely nagy jelentőséggel bír a kistérség és Heves megye szempontjából. A kistérség 2007-2013. közötti időszak fejlesztési tervei között szerepel többek között a füzesabonyi logisztikai és ipari park megépítése. 4. Mezőgazdaság

A mezőgazdaság helyzete a kistérséget érzékenyen érinti. A földterületek adottak, a gazdálkodási hagyományok kiválóak. Jellemző a növénytermesztés és a szőlő és gyümölcstermesztés. Észlelhető ugyan a tagosítás, táblásítás, a centralizáció, az új gépek vásárlása is, de még a mezőgazdaságban tevékenykedők válsághelyzete így 65

sem szűnt meg. A belvíz és más esztendőkben az aszálykár iszonyú terheit, kölcsöneit, még sok szövetkezet, nagyobb vállalkozó a mai napig szenvedi. Az utófinanszírozás miatt a vállalkozók a gépesítésben el vannak maradva. Nincs elég tárolókapacitás a kistérségben, így a mezőgazdasági termelők még jobban kiszolgáltatottak a felvásárlókkal szemben. Kevés a mezőgazdaságra alapozó feldolgozóipar, csomagolóipar. Nincs igazán menedzselés, nincs piackutatás, idősek a gazdák, a termelés pedig az időjárás függvénye. Nincs szaktanácsadói hálózat, de a talajvizsgálatok EU szintű elvégzésére sincs a kistérségben lehetőség. Visszalépés tapasztalható a vetőmagvak szaporító foka esetében is. A Kompolti Kutatóintézet szakmailag jó háttérnek bizonyul, sok jó fajtát tud a termelőknek ajánlani. A vetőmagtisztításban a Kutatóintézet – elsősorban az apró magvaknál – még sincs kistérségi szinten kellően kihasználva, pedig a kutatási eredményekkel és tapasztalatokkal, a kutatásfejlesztéssel, a kiváló humántőkével sokat tudnának a gazdáknak és a kistérségnek segíteni. A mezőgazdasági utak legtöbb helyen kezeletlenek, nincsenek kellően karbantartva. Szilárd burkolatú, aszfaltos határi út karbantartott árokrendszerrel pedig alig van a kistérségben. Az állattenyésztés nem csak országosan és megyei szinten, de kistérségi szinten is visszaesett. Van ugyan még szarvasmarha, sertés, ló és baromfitenyésztés, de koránt sem éri el a szükséges, és a mezőgazdaság szempontjából – (lucerna, gyep, takarmánygabona-termesztés)

–

kívánatos

mértéket.

Minimális

létszámú

szarvasmarhatelep üzemel Kálban, Besenyőtelken és Tófaluban, baromfitartás Kápolnán és Verpeléten van jelen. A füzesabonyi kistérségben sokan foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, nagyon sok a regisztrált őstermelő, de valójában az embereknek csak kiegészítő jövedelmet biztosít, és kevesen élnek meg belőle. A mezőgazdaságon belül a szántóföldi növénytermesztésnek, a szőlő- és a gyümölcs-, valamint a dinnyetermesztésnek van jelentősége. A szőlő és borágazat Verpelétet, Feldebrőt, Aldebrőt, Tófalut és Tarnaszentmáriát érintik elsősorban. Említésre méltó még a dohány- és a vetőmagtermesztés.

66

5. Idegenforgalom

A kistérség dél-keleti részén található Tisza-tó számos sportolási és szórakozási lehetőséget nyújt az érdeklődők számára: horgászat, vízisport, fürdőzés, strandolás, vadászat, vízitúrázás, ökotúrázás. A Hortobágyi Nemzeti Park területén, a Tiszavalki-öbölben található madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, amely 2500 ha nagyságú természetvédelmi terület. A madárrezervátumot felvették a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába. 2005. év nyarán került átadásra az 1500 m hosszú, pallóutas poroszlói ökoturisztikai tanösvény. A tanösvény két madárvárta és egy 8 m magas torony környezetében nyújt feledhetetlen élményt az idelátogatók számára. A település fejlesztési tervei között szerepel 2010-ig az Ökocentrum megépítése, ahol 4 m mély akvárium mutatja be a Tisza-tó élővilágát, továbbá erdei iskolát, kézműves-műhelyt és egy 3 dimenziós mozit terveznek. Páratlan szépségű, csodálatos természeti értékkel rendelkezik a Füzesabonytól néhány km-re megtalálható Tepélypuszta. A tepélypusztai Hotel Fauna 30, 000 ha-os vadászterülete igazi ritkaság a vadászok körében. Kitűnő lehetőség adódik a Magyarországon

megtalálható

apróvadak

mindegyikének

vadászatára.

Az

idegenforgalom területén bővíteni szükséges a kerékpárutak hálózatát: Füzesabony és Szihalom, Eger és Füzesabony között, és a Mátra lábától egészen a Tisza-tóig, továbbá hatékony idegenforgalmi marketing tevékenységre van szükség. 6. Helyzetelemzés

Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzete komoly gondot okoz az operatív programokra benyújtandó pályázatok előírt önerő biztosításánál. A személyes interjú során csak kisebb számban nyilatkoztak úgy az önkormányzatok, hogy megpróbálják takarékoskodással és a még meglévő, értékesíthető tulajdonukban lévő ingatlanból előteremteni a saját erőt. A településeken működő vállalkozások bevonását ugyanakkor elkerülhetetlennek tartják a fejlesztések megvalósításában több önkormányzatnál is. A települések nagy többsége nélkülözhetetlennek ítéli meg a kormányzat segítségnyújtását az önerő kiegészítésében a korábban működött BM önerő kiegészítési alaphoz hasonlóan központi forrásból. A hiányzó önerő pótlásánál

67

hitel igénybevételében is gondolkodik az önkormányzatok egy része, hozzátéve, hogy csak a legszükségesebb mértékben, és átgondoltan. Több önkormányzat észrevételezte, hogy jó lenne, ha a pályázati rendszerekben lehetőség lenne támogatás elnyerése esetén a megvalósítás kezdésekor előleg felvételére, illetve az utófinanszírozás során a rugalmasabb, gyorsabb elszámolásra és a támogatás utalására. A megyében a munkanélküliségi ráta 2007. augusztus hónapban 7, 46 %-os volt, míg a kistérségben ennél magasabb, 9 %-os. Ezek a mutatók rosszabbak a 2005. szeptemberieknél. Kistérségen belül különösen igaz Sarudon és Újlőrincfalván (17, 41%, 17, 58%), de 10 %-ot meghaladó Besenyőtelek, Dormánd, Kápolna, Mezőszemere, Mezőtárkány és Poroszló településeken is. A lakosság növekvő arányát képviselik a nyugdíjas korúak, ez a kistérségen belül különösen magas Nagyúton (43,3 %), Tarnaszentmárián (38,6 %), Sarudon (36,4 %), Mezőszemerén (35,9 %), Egerfarmoson (33,9 %) és Kálban (28,5 %). A lakosság 19 települése közül 8 településen körjegyzőség működik Mezőszemere Egerfarmos, Poroszló - Újlőrincfalva, Verpelét - Tarnaszentmária, Aldebrő – Tófalu párosításban. Előkészítés alatt van a Kompolt-Nagyút körjegyzőség kialakítása. Kisebbségi önkormányzat 11 településen működik jelenleg. Érdekesség, hogy Aldebrőn német kisebbségi önkormányzat, míg Kompolton német és cigány önkormányzat egyidejűleg dolgozik, további 9 településen működik cigány kisebbségi önkormányzat. Arra a kérdésre, hogy a település a tevékenysége jellege szerint elsősorban mezőgazdasági,

ipari

vagy

szolgáltató-e,

16

település

a

mezőgazdasági

dominanciáját jelölte meg. Érdekesség, hogy közülük 4 település 100 %-osan a mezőgazdasági tevékenység folytatását jelezte. Szolgáltató jellegűnek minősítette magát Dormánd és az ipari jellegű tevékenység dominál Kál és Kápolna településeken. Fejlesztés szempontjából a leszakadók közé sorolta magát Sarud, stagnáló kategóriába helyezte magát Füzesabony, Aldebrő, Szihalom és Mezőtárkány, az

68

elöregedő települések között szerepel Egerfarmos, Feldebrő, Nagyút, Tófalu, Újlőrincfalva és Tarnaszentmária, míg a többi település felzárkózónak tekinti magát. A belterületi utak állapotára utal, hogy a portalanított utak aránya igen nagy szóródást mutat a települések között. Az utak 100 %-a portalanított Aldebrőn, Tófalun, Kálban, ugyanakkor ez a mutató csak 23, 9 %-os Szihalmon, 33,3 %-os Nagyúton, 33,7 %-os Mezőszemerén és 42 %-os Feldebrőn. A kistérségben csak Füzesabonyban és Besenyőtelken működik bölcsőde (47 és 15 férőhellyel), nincs óvodai szolgáltatás Újlőrincfalván és Tarnaszentmárián. Általános iskolai oktatás közösen működik: Egerfarmos Mezőtárkánnyal (1-4. oszt.), Egerfarmos Mezőszemerével (5-8. oszt), Tófalu Aldebrővel, Újlőrincfalva Poroszlóval és Tarnaszentmária Verpeléttel. Középfokú oktatási intézmény csak Füzesabonyban működik 321 tanulóval, míg Kálban a Balassi Bálint Gimnázium tagintézményeként levelező tagozaton 101 fővel. Az egészségügyi ellátás keretében körzeti orvos működik minden településen, de Tófalun Aldebrővel, Poroszlón Újlőrincfalvával és Verpeléten Tarnaszentmáriával közös. A fogorvosi ellátás nincs megoldva Mezőszemerén, Sarudon, illetve több településen közösen szervezték meg. Nincs gyermekorvosi rendelés Mezőszemerén, Poroszlón, Sarudon, Tófalun és Újlőrincfalván, illetve havi egy alkalommal van Feldebrőn és Kápolnán. Nincs gyógyszertár Dormándon, Egerfarmoson, Nagyúton, Tófalun és Tarnaszentmárián, illetve kézi gyógyszertár van 5 településen. A kistérség több települése is jelezte az elöregedési folyamatot, de a nyugdíjasok növekvő aránya is fontossá teszi az időskorúak ellátásának szükségességét, az intézményhálózat bővítését és szolgáltatások színvonalának emelését. Ennek ismeretében igen szerény az a kapacitás, amely bentlakásos otthont biztosít jelenleg az idősek számára: Kálban, Mezőszemerén, Poroszlón és Verpeléten van összesen 78 férőhely kialakítva. Idősek napközi otthonos ellátása van megszervezve 10 településen és általában jellemző szolgáltatás a szociális gondozás és étkeztetés, kivétel Füzesabony és Dormánd e tekintetben.

69

A szabadidő hasznos eltöltését biztosítja a települések jelentős részén a művelődési ház, a könyvtárszolgáltatás (4 településen mozgókönyvtár működik), több településen a faluház, illetve a teleház. Érdekesség, mozi csak Szihalmon működik. Tájház van Besenyőtelken, Feldebrőn, Kápolnán, Poroszlón és Szihalmon. Nagy a szóródás az elsősorban az utóbbi években megalakult civil szervezetek számában. Nincs még jelenleg civil szervezet Tarnaszentmárián, 1-1 van Besenyőtelken, Kompolton, Mezőszemerén, Nagyúton és 10-nél több működik Füzesabonyban, Kálban, Verpeléten, Szihalmon. Az idegenforgalom fogadási feltételei között meghatározóak a szálláshely lehetőségek. A kistérség 6 településén van jelenleg kereskedelmi szálláshely és 12 településen falusi turizmus keretében biztosított a szálláshely. Kemping 2 településen (Poroszlón és Sarudon) üzemel.

A kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóhelyek számában is nagy a szóródás. Míg kereskedelmi üzletek minden településen találhatóak, addig vendéglátóhely nincs Aldebrőn, Egerfarmoson, Feldebrőn, Mezőtárkányban, Nagyúton, Szihalmon, Tófalun és Tarnaszentmárián. A tűzoltóság tekintetében is változatos a helyzetkép. Hivatásos állami tűzoltóság Füzesabonyban működik, míg 7 településen van önkéntes tűzoltó egység, a többi településen nincs ilyen jellegű szerveződés. 7. Jövőkép

A kistérség jövőképe egy olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet, amely biztosítja a térségben élők jobb életkörülményeit, a helyben maradást, az élhető környezetet és életminőséget, valamint munkalehetőséget nyújt, illetve a munkába járás infrastrukturális feltételeit garantálja. A kistérségben hangsúlyt kell kapnia a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének, amibe bele értendő a szőlő, bor, gyümölcs, zöldség és vetőmagtermesztés is. A biztonságos és eredményes termeléshez rendelkezni kell hűtő, tároló, csomagoló kapacitással, de külön ki kell emelni a gabonafélékhez szükséges szemestermény tárolók szükségességét, amelyből jelenleg nincs megfelelő tároló kapacitás. A mezőgazdaság szerepe a kistérségből nem fog eltűnni, legfeljebb a hagyományos termelési funkciók szorulnak majd egy70

egy mikrokörzetben háttérbe, de az ökológiai gazdálkodás a nem árujellegű közszolgáltatások előtérbe fognak kerülni. A Tisza-tó jövőképe az idegenforgalomra, a falusi és vízi turizmusra alapozható, ahol cél az, hogy a mikrotérség kiemelt üdülőkörzet legyen, ezáltal kiszámítható, népességmegtartó fejlődési feltételeket és jóléti életszínvonalat nyújtó körzetté váljon. Füzesabony város és vonzáskörzetében a cél olyan komplex programok megvalósítása, amelyek egyszerre dinamizálják a várost, de nem okoznak a vonzáskörzetükhöz

tartozó

falvakban

belső

feszültséget

és

a

környezeti

fenntarthatóságot sem veszélyeztetik. A térségközpontban elengedhetetlen az aktív befektetés ösztönzési tevékenység, amely a vállalkozók technológiai, logisztikai, menedzsment rendszerének megújítására irányulhat. Füzesabonynak továbbra is törekedni kell a kertvárosi jellegű, a városközpont zártsorú beépítésére, a városkép jellegzetesebb kialakítására, amelyet jól szolgálhat, hogy vasúti és közúti csomópontban helyezkedik el úgy, hogy a teherforgalom nem sújtja a várost negatív hatásaival. A Tarna menti települések elsősorban a szőlőkultúrára alapozhatják jövőképüket. A községeknek karakteres, önálló jelleggel kell bírnia (Tarna Menti Szüreti Napok, eredet védett borok, vírusmentes szőlőoltványok előállítása, borversenyek, szőlészeti és borászati kutatások, borút megálló a műemlék pincéknél stb.). A műszaki infrastruktúrán belül a csatornahálózat és a közlekedési hálózatok fejlesztése, megújítása kerülhet előtérbe, amely feltétele annak is, hogy a kistérség környezeti terhelése javuljon. Szükséges a vasút szerepének újragondolása, a megszüntetések elkerülése, a kisterenyei vonalon a személyszállítás visszaállítása. Azok a települések, amelyek az oktatás helyben tartását vállalják, ott a tárgyi és a személyi feltételek javítása, az oktatás bővítése, az oktatandók élethosszig történő képzését célszerű megcélozni.

71

A folyók és patakok által egymáshoz kötődő településeknél haladéktalanul megoldandó

a

szükségleteknek

megfelelően

a

záportározók

beiktatása, a

medermélyítés, csapadékvíz elvezetés. A kisebb településeken cél lehet egy olyan jövőkép, amely az alap szolgáltatások helyben biztosítása mellett, szép, tiszta, virágos, csendes falusias környezetben, nyugodt és biztonságos életet nyújtson a falun élőknek és a munkaidő után, a településre

hazautazó

embereknek.

Ehhez

elengedhetetlenül

szükséges,

a

tömegközlekedési eszközök – beleértve a vasutat is - járatainak, csatlakozásainak bővítése, a munkahelyeket biztosító városokba, üzemekbe vezető közutak állapotának felújítása, kezelése, hogy a munkába járás feltételei folyamatosan biztosítva legyenek. Az önkormányzatoknak, az érdekképviseleteknek, a civilszervezeteknek törekedni kell a közigazgatás megreformálására, hogy ahol véghezvihető és megoldható, ne a lakosság utazzon a körzetközpontokba, hanem az ügyintézők jöjjenek helybe. A szélessávú internet minden településen elérhető legyen, meg kell valósítani az eönkormányzatokat,

az

e-közigazgatást,

az

információs

pontokat,

a

menedzserirodákat. Személyes

interjú

keretében

a

kistérséghez

tartozó

valamennyi

település

polgármestere megfogalmazta az általa irányított város, nagyközség, község jövőképét. Azt gondoljuk, tanulságosak és egyben felemelők azok az elképzelések, célok, amelyek megvalósítása alapvetően formálja az adott település jövőképét. Füzesabony város legfontosabb célkitűzése a pénzügyi egyensúly megteremtése, így

lesz önerő a tervezett fejlesztések megvalósításához. Az intézmények működésében a leghatékonyabb formát valósítják meg. Cél az olcsóbb önkormányzati feladatellátás, úgy, hogy a városi intézményekben a szakmai munka színvonala emelkedjen. El szeretnék érni, hogy Füzesabony város a kistérség központja legyen az oktatásnevelés területén. Jó a város földrajzi fekvése, megközelíthetősége vasúton, közúton. Ipari park létesítése elengedhetetlen, az ehhez szükséges megfelelő nagyságú, egybefüggő önkormányzati terület kialakítása folyamatban van. Vállalkozások letelepítése, új munkahelyek létesítése pozitív hatást gyakorolna a város fejlődésére 72

és megállítaná az elvándorlást. Fontos feladat az időskorúak szociális ellátásának javítása, ezért többek között bentlakásos otthont létesítenek lakóparkszerűen elhelyezve. Fejlesztik a városi sportot, az ifjúsági sportot, nagy hangsúlyt helyeznek az utánpótlás nevelésre, a közösségformálás egy lehetőségét látják ebben. Aldebrő községben vannak jó tervek, elképzelések és ezek megvalósításához jó

partnerek a vállalkozók, akik tőkével is segítenek és a civil szervezetek, akik segítőkészek és aktívak. Ugyanakkor félelem van a beharangozott korszerűsítések, reformok miatt pl. az oktatás területén, ugyanis a kistelepülések elsorvadhatnak. Fontos, hogy legyen gazdája a településeknek, ehhez az kell, hogy a jövőben is legyen pénze, amivel gazdálkodhat. Szeretnék megoldani a csapadékvíz elvezetését a belterületen és jobb együttműködéssel a külterületi övárok rendszernek meg kell valósulnia. Besenyőtelek községben a legfontosabb a lakosság megtartása szempontjából a

munkahelyteremtés. Van az önkormányzatnak 15 ha területe, amely ipari területnek van kijelölve a benzinkút környékén. Oda szeretnék le-, illetve kitelepíteni a vállalkozókat. Jelenleg ott már 2 vállalkozás működik. A rendezési terv alapján házhelyeket jelölnek ki a fiatalok számára. A Leader program lehetőséget ad a hevesi és füzesabonyi kistérség kapcsolatának szorosabbá tételére. Dormánd község legfontosabb célkitűzése az infrastruktúra teljessé tétele. Ez

ugyanis elősegíti vállalkozók letelepedését, hisz az M3-as autópálya közelsége, az itt elhaladó 31-es és 33-as főút adhat lendületet a fejlődéshez. Munkahelyteremtés, az utak felújítása és a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése az élhetőbb falu fontos feltételei. Egerfarmos községben nőtt a munkanélküliség, az elöregedés tapasztalható, a

közbiztonság és a szociális helyzet nagymértékben romlott. Fontos feladat a szennyvízhálózat kiépítése, a felszín alatti ivó- és vízbázisok védelme. A vasútállomás környékén ipari területet kívánnak kijelölni, ahova vállalkozók letelepítésével

és

a

munkanélküliség

oldását

szeretnék

elérni.

Rendezett

faluközpontot alakítanak ki, az idősellátást kívánják színvonalasabbá tenni. Javítanak

73

az utak állapotán, fejlesztik a falusi turizmus fogadási feltételeit, kezelni kívánják a lakosság kedvezőtlen összetételéből származó feszültséget. Feldebrő község célul tűzte ki a munkahelyteremtést, a lakosság megtartása

érdekében. Elkészül a faluközpont rekonstrukciója, az egészségügyi központ, óvoda épül, haditechnikai park kerül kialakításra, javulnak a vendégfogadás feltételei, iskola és óvodatársulást hoznak létre Verpeléttel. Kál nagyközségben legfontosabb a szennyvízhálózat megvalósítása, ugyanis ezzel a

minőségi változással válik reálissá az ipari park kialakítása, melynek ki van jelölve a területe. Ez lehetővé teszi vállalkozók letelepítését, munkahelyek létesítését, a lakosság jobb foglalkoztatottságát, a megélhetés feltételének javítását. Jó lenne, ha Kál-Kompolt-Kápolna települések egyesülnének, és távlatilag kapcsolódna Tófalu és Aldebrő község is. Kápolna község a 3-as főút és a Tarna-völgyi út metszéspontjában helyezkedik el.

Szeretnék, ha összekötőkapocs lehetne a szomszédos települések között. A népesség megtartás fontos cél, ezért ipari terület kialakításával, kihasználva a vasút és a főút közelségét, vonzóvá szeretnék tenni a települést a vállalkozók számára, fiatalok számára építési telkeket alakítanak ki. Az életminőség javításával (közintézmények, önkormányzati

épületek

felújításával,

korszerűsítésével,

a

szolgáltatások

színvonalának emelésével) élhetővé teszik a települést polgáraik számára. Kompolt községet az elmúlt években a dinamikus fejlődés jellemezte, ezt kívánják

töretlenül folytatni. A kitörési pontokat keresték: kiépült az infrastruktúra teljeskörűen, szilárd burkolatú minden útjuk, megépült az új, korszerű falucentrum új faluházzal, benne a modern községháza. Főállású fogorvos, gyerekorvos praktizál, fizikoterápia működik. Emelkedett a közszolgáltatások színvonala, orvosi rendelő, új áruház létesült, az idősek otthona felújításra, bővítésre került. Új óvoda épül, munkahelyek létesülnek az infrastruktúrával ellátott ipari területen letelepedő vállalkozásokban.

A fiatalok helyben tartása kiemelt cél: építési telkek

kialakításával, az oktatás színvonalassá tételével. Az idősek teljeskörűbb gondozása érdekében kiépül a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszer.

74

Mezőszemere községben a legfontosabb feladat a szennyvízhálózat kiépítése a

szomszédos településekkel közösen. Ez segíti a vállalkozások letelepedését, új munkahelyeket teremt, oldja a nagyfokú munkanélküliséget. Kitörési pont a falusi turizmus fejlesztése, a vendégfogadási feltételek javítása és kiterjesztése az egész településre. Kiemelt feladat a belterületi utak felújítása, építése, ezzel egyidejűleg a még meglévő földutak felszámolása. Ezek eredményeként mérhető lesz a település felemelkedése. Mezőtárkány községben is a szennyvízhálózat megvalósulása a záloga a

vállalkozások betelepülésének, a munkanélküliség oldásának. Ipari terület kialakítása van folyamatban. Érezhető javulást kívánnak elérni a hátrányos helyzetű nagycsaládok életkörülményeiben. Igényes faluközpont épül (új piactér, parkolók, útjelzőtáblák, díszkivilágítás), javítják és bővítik a szolgáltatások színvonalát, megtörténik az úthálózat felújítása. Legfontosabb feladat az óvoda bővítése, a bölcsődei ellátás megteremtése, a színvonalas oktatás biztosítása. Ezekkel a fejlesztési lépésekkel a fiatalokat szeretnék megtartani. Az idősek házi gondozását, a jelzőrendszert teljes körűen kialakítják. Nagyút község az elérhető támogatások függvényében tervezett fejlesztési

lépésekkel egy élhetőbb településsé válhat. Elöregedési folyamat tapasztalható, de a szolgáltatások színvonalának emelésével, munkahelyteremtéssel, az infrastruktúra kiépítésével javulni fog a település népesség megtartó ereje. Poroszló község célja, hogy belátható időn belül várossá váljon, meghatározó

település legyen a mikrotérségben. Ezt a célt szolgálja az ÖKO Centrum megépítése és a természet turizmus magas szintre emelése, amelyért érdemes lesz NyugatEurópából is idelátogatni. Kiemelt cél az általános iskolai oktatás térségi szintűvé emelése, a Károly Róbert Főiskola kihelyezett oktatási központjának létrehozása, erdei iskola kialakítása. Kerékpárút építésével kapcsolódni Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, és lehetőséget nyitni B.-A.-Z. megye felé. Belterületi utak, járdák felújítása, a szolgáltatások színvonalának javítása. Sarud község jövőképét a tervezett fejlesztések határozzák meg. A legnagyobb

problémát a munkahelyek hiánya jelenti ma, ezért ezek oldása érdekében a 75

munkahelyteremtő programokat helyezik előtérbe. A település a Tisza-tó gyöngyszeme, kiutat az idegenforgalom növelése, a vendégfogadási feltételek javítása, a komplex turisztikai programok kiajánlása és lebonyolítása jelenthet. Kiemelt feladatnak tekintik az önkormányzati épületek teljes körű felújítását. Szihalom község logisztikailag jó helyen van: Budapest és Miskolc között. Az M3-

as autópálya és a vasút között van kijelölve az ipari terület cégek fogadására. A szennyvízhálózat megvalósulásával a vállalkozók betelepülése megindulhat, ez a munkanélküliség kezelését jelentené. Ehhez igazítva indítanának humánképzést. Kitörési pont lehet a turizmus fejlesztése, a jelenleg lefojtott 95 fokos hőforrásra alapozva befektetők közreműködésével cél gyógyfürdő és gyógyszálló létesítése. A portalanított belterületi utak aránya itt a legrosszabb a kistérségben, ezért fontos feladat felújításuk, korszerűsítésük. Az intézményhálózat szolgáltatási színvonalának emelése eredményeként is élhetőbb településsé válik Szihalom. Tarnaszentmária községben a népességfogyás megállítása – ennek érdekében a

fiatalok otthontartása – a legfontosabb cél. Ezért ifjúsági klubot létesítettek, internet szolgáltatást indítottak, mozgó könyvtári szolgáltatást biztosítanak. A laktanya megszűnése, a vasúti közlekedés szüneteltetése kedvezőtlenül hat a foglalkoztatásra. A települést mint egy vállalkozást kívánják működtetni. Korszerűsítik a faluközpontot, színvonalas településszintű rendezvényeket terveznek, erősítik az idegenforgalom érdeklődését felkeltő elemeket. Tófalu község meg kívánja teremteni a lehetőséget arra, hogy a település kellemes

lakókörnyezet legyen a jövőben is. Az infrastrukturális ellátottság (ivóvízhálózat, villany-

és

gázhálózat,

szennyvízhálózat

telefonhálózat,

megvalósításával

kábeltelevízió

kedvező

feltételek

kiépítettsége) várják

a

jó.

A

letelepülni

szándékozó vállalkozásokat. Ez feltételezhetően új munkahelyeket teremt, javítja a foglalkoztatást és segíthet abban, hogy ne fogyatkozzon tovább a lakosság és megálljon az évek óta tartó elöregedési folyamat is. A feladatok ellátásában a társulási forma az egyetlen járható út a település számára. Újlőrincfalva község a társulásokban látja biztosítva a jövőjét. A legégetőbb

feladatok megoldására közös (több település együtt, illetve kistérségi szinten) 76

pályázat készítésével és benyújtásával lát lehetőséget. Elöregedő település, a fiatalok elvándorolnak és nagy a munkanélküliség. A kedvezőtlen folyamatok megállítása a legfontosabb, ezért munkahelyteremtéssel, a vendégfogadás növelésével, a fogadási feltételek javításával, a szabadidő eltöltését szolgáló színvonalas programok biztosításával pezsgőbb, élhetőbb települést szeretnének teremteni az itt élők számára. Verpelét nagyközség a mikrotérségi központ szerepkört szeretné erősíteni, ehhez

keresik a megfelelő eszközöket, lehetőségeket. Ennek egyik eszköze pl. a városi cím elnyerése, amivel alkalmassá válhatnak a környező, kisebb települések gazdasági, szociális és hatósági kiszolgálására. Minél több területen szeretnének szolgáltatni, pl. egészségügyben, oktatásban. Társulási formában biztosítják a színvonalas általános iskolai képzést Tarnaszentmáriával és Feldebrővel közösen. Az általános iskola épületét új tetővel borítják és beépítik a tetőteret. Beindult a két tannyelvű oktatás a kastélyban, ahol nyílászárócserével, fűtéskorszerűsítéssel javítják a feltételeket. Befektetők, vállalkozók közreműködésével hasznosítani kívánják a laktanya épületeit, a meglévő turisztikai lehetőségeket színvonalasan és jobban szeretnék hasznosítani. Mindezek eredményeként javulni fog a foglalkoztatottság.

8. Célok Stratégiai cél

– A kistérségben élők életkörülményeinek, életminőségének javítása, az élhető és fenntartható települések megalapozása. 8.1. Általános célok

– Népességmegtartó képesség erősítése. – Foglalkoztatottság növelése, munkahelyteremtés, hiszen a fiatalok helyben tartása szempontjából kulcsfontosságú az elhelyezkedés. – A környezet állapot javítása, környezet fenntarthatóság biztosítása, egészséges életmód. – Jövedelmek fokozása, növelése, a versenyképesség erősítése.

77

– Kultúra és hagyományok ápolása, az egybetartozás és a fejlesztési feladatok közös megvalósítása, családok, kisközösségek erősítése. 9. Prioritások

– A vállalkozók versenyképességének erősítése, iparfejlesztés, szolgáltatások bővítése. – Agrárvállalkozások,

termelői

és

feldolgozói

csoportok

erősítése,

koncentrálása különösen a szőlő, bor, gyümölcs, zöldségtermesztés és magtermesztés kategóriában. – Idegenforgalmi fejlesztések a falusi turizmus, borturizmus és vízi turizmus területén, a fenntartható turizmus szempontjait figyelembe véve. – A táji és környezeti értékek rendszerekbe való integrálása – környezeti állapot javítása. – Humánerőforrás és képzések fejlesztése. – Infrastrukturális fejlesztések (pl. közlekedés, szennyvíz) – A táji és környezeti értékek megóvása, környezeti állapot javítása. – Együttműködések szorgalmazása, fejlesztési feladatok közös megvalósítása, összetartozás erősítése. 10. Intézkedések

– Füzesabonyban ipari park, valamint Kápolna, Kompolt, Kál térségében ipari terület kialakítása, üzemek, ipari cégek letelepedésének ösztönzése. – Egykori laktanyák rehabilitációja (Verpelét, Tarnaszentmária, Feldebrő), barnamezős beruházásokkal vállalkozások betelepítése. – A

mezőgazdasági

birtokok-tulajdonosok

új

típusú

társulásának,

együttműködésének létrehozása a termelés és feldolgozás hatékonyabbá tétele érdekében. – A mezőgazdasági termékek primer foknál magasabb szintű, a kistérségen belül való feldolgozása és értékesítése. – Turisztikai desztináció menedzsmentek kialakítása az idegenforgalom szempontjából meghatározó két mikrotérségre (Tarna mente, Tisza-tó) fókuszálva, a falusi turizmus fejlesztése.

78

– A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása (kerékpárutak, kölcsönzők, szállítás, eligazító táblák). – A vendégfogadási feltételek (szállás, étkezés, egyéb szolgáltatások) minőségi fejlesztése. – Piaci igényekre alapozott (szak)képzések indítása, az ehhez kapcsolódó oktatási feltételek megteremtése (iskolafejlesztés). – Vállalkozók szakmai továbbképzése az érdekképviseleti szerveken (pl. kamarák) keresztül. – Idősek bentlakásos otthonainak férőhely bővítése, a szociális gondozásban és étkeztetésben ellátottak számának növelése. – Szennyvíz-hálózat kiépítése az alábbi településeken: Feldebrő, Aldebrő, Tófalu,

Kápolna,

Kompolt,

Kál,

Nagyút,

Szihalom,

Mezőszemere,

Mezőtárkány, Egerfarmos. – Települési belterületi utak felújítása, építése, mezőgazdasági utak fejlesztése. – Társadalmi összefogás a (kerékpáros) turizmus szempontjából is fontos vasúti szárnyvonalak

(Kál-Káplna–Tarnaszentmária,

Füzesabony–Poroszló)

fennmaradása érdekében. – Kistérségen belüli tömegközlekedés javítása, elsősorban Füzesabony elérhetőségének szempontjából (pl. Verpelét–Füzesabony viszonylat). – Hulladék-lerakóhelyek rekultivációja, illegális telepek felszámolása, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése a településeken. – Csapadékvíz-elvezető rendszerek felújítása, belvízkárok megelőzése. – Vízkészlet és –minőség javítás. – A települések környezeti állapotának javítása, településkép, zöldfelületek fejlesztése. – Társadalmi együttműködések (pl. testvérkapcsolatok, Leader programban való részvétel, civil szerveződések) létrehozása, ápolása. – Elektronikus információs hálózatok üzemeltetése (teleházak, e-Magyaroszág pontok). 11. Kistérségi fejlesztési irányok, várható hatások

A kistérségben összegyűjtött projektek száma a 2007-2013-as időszakra összesen 159 db, az általuk képviselt, becsült fejlesztési érték meghaladja a 25 milliárd Ft-ot.

79

Ezek 58,6 %-a a 2007-2008., 25,1 %-a a 2009-1020., 16,3 %-a a 2011-2013. időszakban kerül a tervek szerint megvalósításra. Az összegyűjtött projektek hat csoportba rendezhetőek, amelyek várható hatásaikkal a következők: 11.1. . Közlekedési infrastruktúra fejlesztések

Ebbe a csoportba tartoznak a települések belterületi útjainak, gyalogjárdáinak felújítása,

kerékpárutak,

parkolók,

hidak

építése,

parkolók

kialakítása,

mezőgazdasági utak és az egyes településeket összekötő (térségi) utak felújítása. A beruházások megvalósulásával javul a települések elérhetősége, a belterületi közlekedés minősége, biztonsága. A jobb elérhetőség befektetőket, vállalkozásokat vonzhat a kistérségbe. A megvalósult kerékpárutakkal a térségbe látogatók száma növekedhet (kerékpáros turizmus). 11.2. Vízrendezéssel kapcsolatos beruházások

A vízrendezés témakörébe a térség településeinek fekvéséből adódó belvízrendezési, bel- és külterületi csapadékvíz elvezetési beruházások (beleértve a záportározókat is), valamint a jóléti tavak kialakítása tartoznak. A tervezett fejlesztésekkel megoldódik az érintett települések biztonságos csapadékvíz elvezetése, a vízkárok csökkentése, ezáltal a települési környezet, valamint a lakosság életkörülménye javul. 11.3. Idegenforgalmi fejlesztések

A kistérség turisztikai fejlesztését az idegenforgalmi látványosságokhoz illeszkedő beruházások (pl. ÖKO-centrum), valamint a szálláshelyek megfelelő szintű kialakítása jelenti. A térségben a Tisza-tóhoz, illetve a falusi turizmushoz kapcsolódó projektek a meghatározóak. Megvalósításukkal nőhet a térségbe látogató vendégek száma, az itt tartózkodásuk idejének növekedésével pedig a turizmusból származó jövedelem emelkedhet.

80

11.4. Önkormányzati intézményfejlesztés

Az önkormányzatok kötelező feladataiból adódóan ez kiemelt fontosságú terület, amelybe a települések közigazgatási, oktatási, művelődési, sport, valamint szociális intézményeinek fejlesztési tartoznak. A projektek hozzájárulnak az életkörülmények javulásához,

a

települési

szolgáltatások

színvonalának

emelkedéséhez,

az

esélyegyenlőség biztosításához (lásd akadálymentes épületek). 11.5. Települési környezet rendezése

Az ebbe a csoportba sorolható projekt elképzelések – faluközpont rendezése, játszótér kialakítása, zöldfelületi fejlesztések – elősegítik az egységes települési arculat kialakítását, az egészségesebb környezet jobb életkörülményeket biztosítását teszi lehetővé. Az ilyen jellegű beruházások erősíthetik a település népességmegtartó képességét is. 11.6. Közműberuházások és hulladék-elhelyezés

A mellékletben felsorolt ivóvízhálózat rekonstrukciók, szennyvízberuházások, hulladék-elhelyezési projektek megvalósulása egészségesebb környezetet, jobb életkörülményeket teremtenek, a közműberuházásokkal kialakított építési és ipari területek hozzájárulnak a település lakosságának megtartásához, vállalkozások letelepedéséhez.

12. A kistérség kiemelt projektjei

Kistérségi szempontból kiemelt projektként kezeljük a településcsoportokat érintő szennyvíz-beruházásokat (hiszen jelenleg a kistérség 11 településén – az összes település 60 %-án – nincs a szennyvízhálózat kiépítve), valamint a kistérség központjában megvalósuló közterület fejlesztést. A kiválasztott három beruházás a 2007-2008-as időszakban a kistérségi szinten tervezett fejlesztési összeg több mint 60 %-át képviseli. A kiemelt projektek az alábbiak:

81

1. Szennyvízhálózat kiépítése, becsült költség: 4 200 000 e Ft

- pályázó: Kompolt Község Önkormányzata - társult települések: Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Kál - megjegyzés: Nagyút csatlakozásának lehetősége 2. Szihalom és 3 társult település szennyvízelvezetése, becsült költség: 2 600 000 e Ft

- pályázó: Szihalom Község Önkormányzata - társult települések: Egerfarmos, Mezőszemere, Mezőtárkány 3. Rákóczi út felújítása, esztétikai kialakítása és a hozzá kapcsolódó ifjúsági park és játszótér kialakítása, bekerülési költség: 2 250 000 e Ft

- pályázó: Füzesabony Község Önkormányzata Elsősorban az érintett települések szempontjából kiemelt fontosságúak az alábbi projektek: - Aldebrő: Óvoda energiatakarékosságot biztosító korszerűsítése - 15 000 e Ft - Besenyőtelek: ÁMK energiatakarékos felújítása - 230 000 e Ft - Dormánd: Belterületi csapadékvíz-elvezetés - 80 000 e Ft - Egerfarmos: Komplex idősellátás – gondozási központ II. ütem - 40 000 e Ft - Feldebrő: Új óvoda építése - 50 000 e Ft - Füzesabony: Közintézmények felújítása - 500 000 e Ft - Kál: Általános iskola 8 tantermesre történő bővítése - 100 000 e Ft - Kompolt: Új lakóterületen szilárd burkolatú út építése - 150 000 e Ft - Mezőszemere: Általános iskola felújítása - 150 000 e Ft - Mezőtárkány : Óvodabővítés és a régi iskolaépület felújítása - 270 000 e Ft - Nagyút: Faluközpont kialakítása - 15 000 e Ft - Poroszló: Általános iskola korszerűsítése - 42 000 e Ft - Sarud: Nevelési-oktatási intézmények épületeinek felújítása - 100 000 e Ft - Szihalom: Általános iskola felújítás és bővítés - 125 000 e Ft - Újlőrincfalva: Informatikai központ létesítése - 14 000 e Ft - Verpelét: Belterületi utak felújítása - 30 000 Ft13

13

Forrás: A Füzesabonyi Kistérség Többcélú Társulásának Cselekvési Terve 20072008. 82

VI. Összefoglalás

Szakdolgozatom megírásának célja az volt, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogyan javíthatnánk kicsiny országunk sorsán, mit kellene tennünk ahhoz, hogy felzárkózzunk az Európai Unió fejlettebb országaihoz. Sajnos az ország jelenlegi szomorú sorsa a legtöbb ember számára közömbössé vált, belefásultunk a szegénységbe, belenyugodtunk hátrányos helyzetünkbe. Ennek azonban véleményem szerint nem így kellene lennie. Kommunikáció szakos, public relations szakirányos hallgatóként úgy vélem, nem megfelelő országunk régiónak, kistérségeinek, és ehhez kapcsolódó szervezetinek kommunikációs politikája. Adatgyűjtéseim során volt módom tájékozódni több kiadványból, könyvekből, az internetről illetve felvettem a kapcsolatot konkrét szervezetekkel, és meglepetten tapasztaltam, milyen kevés hangsúlyt fektetnek a kommunikációra. Tudatosítani kellene az emberekben, hogy az uniós támogatásokon keresztül nagymértékben javíthatnának saját helyzetükön. Nagyon sok állampolgár sajnos nincs tisztában a saját lehetőségeivel, és a probléma oka pedig nem más, mint a megfelelő kommunikáció hiánya. Ennek a témának ugyanis mindenképp nagy figyelmet kellene szentelni, hiszen mindannyiunk sorsáról van szó. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez és a regionális politikákhoz kapcsolódó rendezvények szervezésével a hétköznapi ember is nagyobb betekintést nyerhetne saját-, a környezete-, és az egész ország lehetőségeibe. Korosztályonként lebontott célközönséget megcélozva, a public relations eszközeit bevetve lehetne az állampolgárok ismereteit bővíteni. Ezen eszközök közül kiemelném a public relations filmeket, különféle tájékoztató célú rendezvényeket, direct maileket valamint a szórólapokat, prospektusokat. Szeretném remélni, hogy ezen szakdolgozatban leírtak nem csak az én tudásomat bővítették a témával kapcsolatban, hanem az olvasó is betekintést nyert

83

Magyarország, az Észak-Magyarországi Régió, valamint a Füzesabonyi kistérség helyzetébe, lehetőségeibe, jövőképébe. Bízom abban, hogy jobban átláthatóak az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megjelölt

célrendszerek,

mechanizmusok,

valamint

az

ehhez

kapcsolódó

kötelezettségek. Remélem, hogy szakdolgozatom a gyakorlatban is használható segítséget nyújt.

84

Irodalomjegyzék

1)

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Budapest, 2005.

2)

Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala: A régiók

3)

szolgálatában, Luxemburg, 2004. 4)

Comitatus Önkormányzati Szemle, 2006. október.

5)

Magyar Közigazgatási Intézet: Kistérségi közigazgatási modellek és fejlődési minták, Budapest, 2004.

6)

Magyar Közigazgatási Intézet: A regionális politika közigazgatási feltételei, Budapest, 2004.

7)

Csiffáry Tamás: Minden, amit tudni kell az Unióról, 2003.

8)

A Füzesabonyi Kistérség Többcélú Társulásának Cselekvési Terve 20072008.

Internetről letöltött oldalak:

1) http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15 2) http://ec.europa.eu/regional_policy/intro/regions4_hu.htm 3) http://hu.wikipedia.org/wiki/Nomenclature_of_Territorial_Units_for_Statistic s 4) http://www.kkvportal.hu 5) http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 6) http://www.norda.hu/norda/fajlok/eszakmagyarorszagi_operativ_program_2007-2013.pdf 7) http://www.europarl.europa.eu/highlights/hu/809.html 8) http://www.eu.hu

85