BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány
A TELEPÜLÉSEK PARTNERSÉGI HÁLÓZATÁNAK GYAKORLATA, AVAGY A TRANSZNACIONÁLIS ÉS TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK BEMUTATÁSA
Készítette: Harmath Lilla Budapest, 2007
3
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...................................................................................................................................... 3 1. Bevezetés........................................................................................................................................... 6 2. A nemzetközi kapcsolatok rendszere ................................................................................................ 8 2. 1. Rövid történeti háttér; a nemzetközi rendszer régen és ma........................................................ 8 2. 3. Elképzelések a nemzetközi rendszer jövőbeni változásairól.................................................... 10 3. Diplomácia, nemzetközi kapcsolatok.............................................................................................. 12 3. 1. A diplomácia rendeltetése, fogalommagyarázata..................................................................... 12 3. 2. A diplomácia funkciói.............................................................................................................. 13 3. 4. A nemzetközi kapcsolatok értelmezése ................................................................................... 14 4. A nemzetközi kapcsolatok szereplői ............................................................................................... 17 4. 1. Kik is a nemzetközi kapcsolatok alanyai? ............................................................................... 17 4. 1. 1. Az állam........................................................................................................................... 17 4. 1. 2. A nemzetközi szervezetek ............................................................................................... 18 4. 1. 3. A multinacionális vállalatok ............................................................................................ 20 4. 1. 4. Az egyének ...................................................................................................................... 21 5. A transznacionális együttműködésről általában .............................................................................. 22 5. 1. A transznacionális együttműködés és az EU ........................................................................... 22 5. 2. A transznacionális együttműködés filozófiája ......................................................................... 22 5. 3. Az együttműködés típusai........................................................................................................ 23 5. 4. A transznacionális együttműködés előnyei.............................................................................. 23 5. 5. A transznacionális projektek kifejlesztése ............................................................................... 24 5. 6. Partnerkeresés .......................................................................................................................... 25 6. Az Európai Unió a nemzetközi kapcsolatok rendszerében ............................................................. 27 6. 1. A transznacionális együttműködéseket szolgáló legfontosabb szervezeti formák................... 27 6. 1. 1. Régiók Bizottsága (Committee of the Regions = COR).................................................. 27 6. 1. 2. Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa Európában (Congress of Local Regional Authorities in Europe = CLRAE) ................................................................................................. 28 6. 1. 3. Európai Régiók Gyűlése (Assembly of European Regions = AER)................................ 29 6. 1. 4. Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (Council of European Municipalities and Regions = CEMR) ........................................................................................................................ 29 6. 2. Az Európai Unió Twinning Programja .................................................................................... 30 7. A helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai – városdiplomácia............................................. 32 7. 1. Az önkormányzati diplomácia jelentősége .............................................................................. 32 7. 2. Az önkormányzati diplomácia a II. világháború után .............................................................. 33 8. Amit a testvérvárosi kapcsolatokról tudni kell ................................................................................ 35 8. 1. A testvérvárosi kapcsolatokról általában ................................................................................. 35 8. 2. A testvérvárosi kapcsolatok eredete......................................................................................... 35 8. 3. A testvér-települések létrejötte................................................................................................. 37 8. 3. 1. Célok és partnerválasztás................................................................................................. 37 8. 3. 2. Kapcsolatfelvétel és előzetes látogatások ........................................................................ 38 8. 3. 3. A testvérvárosi kapcsolatot létrehozó ceremónia és az eskü ........................................... 38 8. 3. 4. Az eskü szövege .............................................................................................................. 38 8. 4. Gyakorlati tudnivalók .............................................................................................................. 39 8. 4. 1. Pénzügyi források ............................................................................................................ 39 8. 4. 2. A szálláshelyek kérdése ................................................................................................... 39 8. 4. 3. Kommunikáció és tájékoztatás ........................................................................................ 40 8. 5. Az együttműködés főbb formái................................................................................................ 40 8. 5. 1. Oktatás ............................................................................................................................. 40 8. 5. 2. Kultúra ............................................................................................................................. 40 8. 5. 3. Sport................................................................................................................................. 41 8. 5. 4. Új formák......................................................................................................................... 41 8. 6. A testvér-települési mozgalom aranycsillagai ......................................................................... 42 9. A testvérvárosi mozgalom az Unió és hazánk területén.................................................................. 43
4
9. 1. Testvérvárosi kapcsolatok Európában...................................................................................... 43 9. 2. Testvérkapcsolatok hazánkban................................................................................................. 44 9. 2. 1. A testvér-települési kapcsolatok története ....................................................................... 44 9. 2. 2. A testvér-települési kapcsolatok genezise ....................................................................... 46 9. 2. 3. A testvérkapcsolatok hatása............................................................................................. 49 9. 2. 4. A testvérkapcsolatok fontossága...................................................................................... 50 10. Az Európai Unió jelenleg futó kezdeményezései, közösségi akciói ............................................. 51 10. 1. „Testvér-települési kapcsolatok a jövőért” – Rodoszi konferencia, 2007.............................. 51 10. 2. „Európa a polgárokért” program............................................................................................ 52 10. 2. 1. A programról általában .................................................................................................. 52 10. 2. 2. A program költségvetése ............................................................................................... 53 10. 2. 3. A program résztvevői .................................................................................................... 53 10. 2. 4. Az „Európa a polgárokért” program szerkezete ............................................................ 55 11. A testvérvárosi kapcsolatok megvalósulása a gyakorlatban.......................................................... 58 11. 1. Zalaegerszeg rövid bemutatása .............................................................................................. 58 11. 2. Zalaegerszeg testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatai........................................................... 59 11. 3. Zalaegerszeg alapelvei a nemzetközi kapcsolatok szervezésére............................................ 60 11. 4. Összefoglalás Zalaegerszeg testvérvárosairól és az együttműködés főbb területeiről, eseményeiről (forrás: Zalaegerszeg testvérvárosai, szerk.: Lőrincz Annamária, Bogár Beáta)........ 62 11. 4. 1. Varkaus (Finnország)..................................................................................................... 62 11. 4. 2. Varkaus – Zalaegerszeg kapcsolata ............................................................................... 62 11. 4. 3. Kusel (Németország) ..................................................................................................... 64 11. 4. 4. Kusel – Zalaegerszeg kapcsolata ................................................................................... 64 11. 4. 5. Klagenfurt (Ausztria)..................................................................................................... 65 11. 4. 6. Klagenfurt – Zalaegerszeg kapcsolata ........................................................................... 66 11. 4. 7. Dobics (Bulgária)........................................................................................................... 66 11. 4. 8. Dobrics – Zalaegerszeg kapcsolata................................................................................ 67 11. 4. 9. Marosvásárhely (Románia)............................................................................................ 67 11. 4. 10. Marosvásárhely – Zalaegerszeg kapcsolata ................................................................. 68 11. 4. 11. Szurgut (Oroszország) ................................................................................................. 69 11. 4. 12. Szurgut – Zalaegerszeg kapcsolata .............................................................................. 69 11. 4. 13. Lendva (Szlovénia)...................................................................................................... 70 11. 4. 14. Lendva – Zalaegerszeg kapcsolata .............................................................................. 70 11. 2. 15. Marl (Németország)..................................................................................................... 71 11. 4. 16. Marl – Zalaegerszeg kapcsolata................................................................................... 71 11. 4. 17. Gorizia (Olaszország) .................................................................................................. 72 11. 4. 18. Gorizia – Zalaegerszeg kapcsolata .............................................................................. 72 11. 4. 19. Zenica (Bosznia Hercegovina)..................................................................................... 73 11. 4. 20. Zenica – Zalaegerszeg kapcsolata................................................................................ 73 11. 4. 21. Krosno (Lengyelország) .............................................................................................. 74 11. 4. 22. Krosno – Zalaegerszeg kapcsolata............................................................................... 74 11. 4. 23. Varasd (Horvátország)................................................................................................. 75 11. 4. 24. Varasd – Zalaegerszeg kapcsolata ............................................................................... 76 11. 4. 25. Herszon (Ukrajna) ....................................................................................................... 76 11. 4. 26. Herszon – Zalaegerszeg kapcsolata ............................................................................. 76 11. 5. Zalaegerszeg és testvérvárosai – a legfőbb tudnivalók röviden ............................................. 77 11. 5. 1. A testvérvárosi kapcsolatok létrejötte............................................................................ 77 11. 5. 2. Zalaegerszeg testvérvárosainak megoszlása az uniós tagság tükrében.......................... 78 11. 5. 3. A Zalaegerszeg és testvérvárosai közötti együttműködés fő területei ........................... 78 12. Befejezés ......................................................................................................................................... 80
5
1. Bevezetés Szakdolgozatom középpontjába a települések partnerségi hálózatának egyik lehetséges vetületét, a transznacionális és testvérvárosi kapcsolatok bemutatását helyeztem. Mivel napjainkban egy olyan folyamat kibontakozásának és térnyerésének lehetünk tanúi, amely előbb-utóbb talán elvezet az emberi társadalom egységének, a népek egymásra utaltságának, kölcsönös függőségének, valamint békés együttműködésük szükségességének teljes felismeréséhez, úgy gondolom, e téma nagyon is aktuális. Bár a települések között szövődő partneri együttműködéseket vizsgálhattam volna az állam által meghatározott, kötelezően vállalandó partnerségek szempontjából is, a határokon átívelő, önkéntes alapon kezdeményezett kapcsolatok létrejötte, gyakorlati megvalósulása sokkal mélyebben keltette fel az érdeklődésemet. Választott témámban arra keresem a választ, milyen lehetőségeket rejtenek ezek a kooperációk, hogyan segítik bizonyos kérdések és tevékenységi területek jobb megértését, milyen hatással vannak a nemzetközi szereplők működésére, és végül, hogyan zajlik létrejöttük a gyakorlatban. Szakdolgozatom első felében a nemzetközi rendszert globális egészként vizsgálom, ismertetem múltbéli és jelenkori állapotát, valamint jeles gondolkodók elképzeléseit vázolom fel a fogalom jövőbeni változásairól. Az ezt követő szerkezeti egységben a külkapcsolatok egyik legrégebbi és legfontosabb intézményének, a diplomáciának az elemzésére helyezem a hangsúlyt, majd a diplomácia tárgyát képező nemzetközi kapcsolatokról tárom fel a legfőbb tudnivalókat. A nemzetközi kapcsolatok aktorainak a nemzetközi rendszerben betöltött szerepével külön fejezetben foglalkozom, érzékeltetve az egyes szálak egymástól való nagyfokú függőségét, egymásra utaltságát. Mindezen rövid kitekintők után a szakdolgozatom témájához szorosan kötődő ismereteket foglalom össze. Elsőként a transznacionális együttműködések általános fogalmát, filozófiáját, és típusait tárom fel, majd pedig pontról pontra mindazon lépéseket, melyek végeredményeként létrejön egy határokon átnyúló, mindkét fél számára kölcsönös előnyökkel járó kooperáció. Az Európai Uniónak – a világgazdaság globális szereplőjeként - a nemzetközi kapcsolatrendszerben folytatott tevékenysége, úgy gondolom, szintén olyan témakör, mely részletes kifejtésre szorul. A különböző helyi és regionális szervezeteket támogató uniós intézmények és szervezetek bemutatása után, szintén az Európai Unióval összefüggésben az ún. „Town twinning” elnevezésű program rövid ismertetésével foglalkozom.
6
Az ezt követő fejezetben a szakdiplomácia egy sajátos dimenziójára, a települési önkormányzati -, vagy más néven városdiplomácia kifejtésére térek rá, levezetem a testvérvárosi kapcsolatokhoz fűződő viszonyát, majd általános bemutatást adok a városok között szövődő partneri társulásokról. Szakdolgozatomat ezután a testvér-települési mozgalom európai, valamint – egy tanulmány segítségével – magyarországi eredményeinek ismertetésével folytatom. Az Európai Unió jelenleg futó kezdeményezéseire, közösségi akcióira, a testvér-települési mozgalom további elmélyítése érdekében szervezett konferenciákra, meghirdetett közösségi programokra szintén külön figyelmet – és fejezetet – szentelek. Az utolsó részben az összegyűjtött gyakorlati tudnivalókat szülővárosom, Zalaegerszeg példáján keresztül elemzem. A város rövid bemutatása után Zala megye székhelyének a testvérvárosi kapcsolatrendszerben betöltött helyével foglakozom, megvizsgálom az egyes településekhez kötődő kapcsolatainak főbb jellemzőit, és együttműködésük főbb területeit. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának nemzetközi és idegenforgalmi szakreferenseinek, Bogár Beátának és Molnár Veronikának köszönhetem, hogy Zalaegerszeg e területen folytatott tevékenységébe sikerült alapos bepillantást nyernem, melyet ezúton is szeretnék megköszönni nekik.
7
2. A nemzetközi kapcsolatok rendszere 2. 1. Rövid történeti háttér; a nemzetközi rendszer régen és ma A nemzetközi rendszer mai formáját a történeti fejlődés termékének tekintjük, szerkezetének felépítésében a nemzetállamok szuverén politikai törekvései mellett kezdettől fogva a világgazdaság kialakulása is döntő szereppel bírt. A nemzetközi kapcsolatok egyre intenzívebb fejlődése a kölcsönös és egyoldalú függőségek egész rendszerét eredményezte. A történelem során megfigyelhető, hogy szinte minden évszázadban színre lépett egy ország, amely bizonyos természeti törvényszerűségként mind hatalmánál fogva, mind pedig szellemi és erkölcsi indíttatásból saját értékrendjének képére formálja át a nemzetközi rendszer egészét. A Richelieu bíboros által vezetett XVII. századi Franciaország a nemzetközi kapcsolatok nemzetállamon alapuló és nemzeti érdekek diktálta modern megközelítését teremtette meg. Nagy-Britannia a XVIII. században dolgozta ki a hatalomegyensúly elvét, s ez határozta meg az európai diplomácia elkövetkező 200 évét. A XIX. században a Metternich vezette Ausztria szervezte újjá az európai hatalmak közötti együttműködést, majd Bismarck Németországa ezt szétzúzta, s az európai diplomáciát „hidegvérű hatalmi politikai játékká”1 tette. A mai nemzetközi rend alapvonásai lényegében a II. világháború után, a győztes nagyhatalmak között létrejött egyezségekből születtek meg. Az így kialakult bipoláris világrend az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió gazdasági, politikai és ideológiai versengésén, katonailag pedig a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek kölcsönös elrettentő hatásán nyugodott. Ezáltal a fejlettebb országok közötti háborús konfliktusok minimalizálódtak, miközben a világ peremvidékein persze több száz kisebb-nagyobb háború zajlott. A
hetvenes-nyolcvanas
demokratizálódás azonban
években
a
újabb
hullámával
nagy
horderejű
ismét
átalakulások kezdődtek a nemzetközi rendszer egészét, valamint közvetlen környezetünket
is
beleértve.
kommunista
szuperhatalom
A a
nyolcvanas évek végen egyre súlyosabb 1. térkép: Európa térképe az 1900-as évek elején 1
Henry Kissinger: Diplomácia, Bp. 1996, 9. o.
8
belső gazdasági és társadalmi gondokkal küszködött, s ezeken az újonnan meghirdetetett doktrínák sem enyhítettek. A politikában bekövetkezett fordulatok először a szocialista országokat tömörítő Varsói Szerződés széteséséhez, és a kelet-európai orosz pozíciók elvesztéséhez, végül pedig magának a Szovjetuniónak a felbomlásához vezettek. A kommunista világrendszer tehát teljes vereséget szenvedett abban a küzdelemben, amelyet az általa eleve kudarcra ítéltnek tekintett kapitalista Nyugattal vívott csaknem fél évszázadon át. A keleti blokk és a Szovjetunió széthullásával lezárult a hidegháború korszaka, s ez egyben a bipoláris világrend felbomlását jelentette. A hidegháború vége és a kommunizmus bukása után elsőként id. George Bush vázolta fel egy „új világrenddel” kapcsolatos reményeit: „A nemzetek olyan új partneri viszonyát látjuk magunk előtt, amely továbblép a hidegháborún. Konzultáción, együttműködésen és kollektív cselekvésen alapuló partnerséget, amely elsősorban a nemzetközi és regionális szervezeteken keresztül működik. Olyan elvek és jog által egységbe fogott partneri viszonyt, amely a terheket és a kötelezettségeket egyenlően osztja el. Partneri viszonyt, amelynek a célja a demokrácia, az anyagi jólét, a béke és a fegyverzetcsökkentés.”2 Bush utóda, Bill Clinton hasonló kifejezéseket használt, amikor a „demokrácia kiterjesztéséről” beszélt: „Egy veszélyekkel és lehetőséggel teli új korszakban
legfőbb
piacgazdaságon
alapuló
célunk
a
demokráciák
közösségének a bővítése és erősítése. A hidegháború alatt a szabad intézmények fennmaradását veszélyeztető fenyegetés feltartóztatására megpróbáljuk
törekedtünk. kibővíteni
Most
azoknak
a
nemzeteknek a körét, amelyek e szabad intézmények irányítása alatt élnek, mivel az az álmunk, hogy egy nap a világon minden
ember
szabadon
kifejtheti
véleményét és energiáit egy virágzó
2
Henry Kissinger: Diplomácia, Bp. 1996, 805. o.
2. térkép: Európa az ezredfordulón
9
demokráciákból álló világban, amelyben ezek az országok együttműködnek és békében élnek”.3 A polgári demokráciák felvirágozásával egy igen intenzív globalizációs folyamat kezdődött, mely elősegítette a nemzetközi kapcsolatok kiterjedését, kormányzati és nem kormányzati szinten egyaránt. A globalizálódás megjelenésével a modernizációs folyamat felgyorsulásának és széleskörű elterjedésének lehetünk tanúi. Az egységes világpiac, a nemzetközi pénzügyi folyamatok, a multinacionális és transznacionális vállalatok terjeszkedése, a közlekedési, tömegközlési és informatikai hálózatok kiépülése egyre szorosabb egységbe fonták a világot. Gazdasági és politikai szinten egyaránt nagyfokú interdependencia (kölcsönös függőség) alakult ki. Ahogy azt John W. Burton World Society4 c. művében kiemelte, egyre intenzívebb mértékben világméretű hálózatok kiépülése megy végbe a kereskedelem, a modern közlekedés, szállítás és információs kapcsolatok eredményeként, ezáltal pedig a nemzetközi kapcsolatok alanyainak egymásra utaltsága folyamatosan nő. Nagyarányú tőketranszfer, munkaerőmozgás és know-how-csere zajlik, amelynek végeredménye pozitív összegű játszma, amely jutalmazza az együttműködést, ugyanakkor bünteti a konfrontációs politikát. A szerző értelmezésében a béke az érdekek kiegyenlítésének gyümölcse lesz a nemzetközi és transznacionális szervezetek hálózatában.
2. 3. Elképzelések a nemzetközi rendszer jövőbeni változásairól A Bush és Clinton által felvázolt új világrend megvalósulása hosszú folyamat, s a valóságban még mindig csak a kialakulás időszakában járunk. Véglegesen csak soká, valamikor a XXI. század során ölt majd formát. És hogy mire számíthatunk a nemzetközi rendszer perspektíváit illetően? Jóslatokba aligha kell bocsátkoznunk, de mégis érdemes a Michael Cox által – International History since 19895 c. művében - felvázolt víziókat megismernünk. A szerző rámutat, hogy az 1990 utáni periódusban háromféle elképzelés körvonalazódott: egy liberális-optimista, egy „realista”, és egy radikális.
3
Henry Kissinger: Diplomácia, Bp. 1996, 806. o. Bayer József: A politikatudomány alapjai, Bp. 1999, 302. o. 5 Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Bp. 2007, 27. o. 4
10
Az első Francis Fukuyama elhíresült könyvére, A történelem vége és az utolsó emberre (The End of History and the Last Man)6 alapoz. A szerző tézise abban foglalható össze, hogy a kollektivizmust megtestesítő kommunizmus összeomlásával a politikai ideológiák és rendszerek küzdelme véget ért: a nyugati liberalizmus visszafordíthatatlan győzelmet aratott. Az effajta elfogult, a valóságot hihetetlenül leegyszerűsítő optimizmus természetesen igen gyorsan a realista elemzők céltáblájává vált. A realista megközelítés híveinek egyik legbefolyásosabb tagjaként John Mearsheimert emelhetjük ki, aki tanulmányának a következő beszédes címet adta: Vissza a jövőbe: instabilitás a hidegháború után (Back to the Future: Instability after the Cold War)7. Szerinte a bipolaritásra épülő hidegháború biztonságosabbá tette ugyan a világot 1945 után, befejeződése viszont az etnikai és vallási ellentétek előtérbe állításával jelentősen fokozta a kockázatok és veszélyek kialakulását. Robert Kaplan The Coming Anarchy8 c. alkotásában még pesszimistább álláspontra helyezkedett: a nemzetközi anarchia bekövetkezését vetítette előre. A radikális baloldali gondolkodás egyik legkiemelkedőbb képviselője, Noam Chomsky World Orders, Old and New9 c. könyvében egészen más megközelítésből indult ki. Véleménye szerint, bár a nemzetközi rendszer felszínén végbementek jelentősnek tűnő változások, a lényeg valójában mégis roppant keveset változott. A nemzetközi politika fő törésvonala ugyanis továbbra is a gazdag országok, és a harmadik világ szegény államai között húzódik. A vezető hatalmak pedig, - mindenekelőtt az Egyesült Államok - egyáltalán nem a demokrácia terjesztésére és az általuk hirdetett magasztos elvek megvalósítására törekszenek, hanem arra, hogy minden feltételt biztosítsanak saját expanziójuk és a multinacionális vállalatok terjeszkedése számára. Az új világrend létrejötte tehát nem ad okot a túlzott optimizmusra… Ami viszont bizonyos, hogy az új világrend, mely részben a múlt továbbélésének, részben eddig soha nem látott jelenségeknek az ötvözete, most is három olyan kérdésre adott válaszból fog kialakulni, melyekkel már az előző korok is szembenéztek: melyek lesznek a nemzetközi rend alapegységei, hogyan fognak egymásra hatni és végül milyen célokat fog szolgálni ez az egymásra hatás.
6
Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Bp. 2007, 27. o. Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Bp. 2007, 27. o. 8 Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Bp. 2007, 27. o. 9 Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Bp. 2007, 28. o. 7
11
3. Diplomácia, nemzetközi kapcsolatok 3. 1. A diplomácia rendeltetése, fogalommagyarázata A diplomácia jelentőségéről, a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok közötti összefüggésekről úgy gondolom, mindenképpen szükséges szót ejtenünk. A nemzetközi jogtudományi, politikatudományi és diplomáciatörténeti szakirodalomban számtalan meghatározást olvashatunk a diplomácia fogalmáról. Ezek a definíciók a diplomáciát általában a nemzetközi kapcsolatok és a külpolitika fogalmával összefüggésben elemzik. A diplomáciával kapcsolatban mindenekelőtt leszögezhetjük, hogy hagyományosan kettős rendeltetése van: egyrészt a konfliktusok megelőzése, rendezése és kezelése, másrészt az együttműködés előmozdítása. A belső ügyeiben korlátlan hatalommal rendelkező állam nemzetközi kapcsolataiban – mely a diplomácia tárgyát képezi - kénytelen számolni más államok hasonló hatalmával. A II. világháború után az új történelmi viszonyoknak megfelelő jogi alapokat a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény rögzítette10. Az állam belső rendjét szuverén jogainak gyakorlásával alakíthatja ki, ugyanakkor az államok összességére kiterjedő nemzetközi rendet csak másokkal együttműködve határozhatja meg. A nemzetközi kapcsolatok alakítása ezért mindig arra irányuló kényes művelet, hogy a szándékokat és képességeket kipuhatolja, a hatalmi tényezőket összeegyeztesse, s ennek során rátaláljon egy olyan fenntartható rendre, amely teljesen senkinek a számára sem kielégítő, mégis mindenki kész azt elfogadni, elviselni, különösen azért, mert nem áll hatalmában azon változtatni. A diplomáciának számos, egyaránt elfogadott fogalom-meghatározása létezik, ezek általában különböző elemek kombinációi. Ez alapján a diplomáciát a külpolitikai tevékenységgel, a tárgyalással, a tárgyalások során alkalmazott eljárásokkal, a közigazgatás adott ágazatával, valamint a diplomáciai készségekkel, képességekkel, a diplomáciai tapintattal, a szakmával, stílussal azonosítják. Az Oxford English Dictionary meghatározása szerint „a diplomácia a nemzetközi kapcsolatok intézése tárgyalásos úton; jelenti továbbá a módszert, mellyel e kapcsolatokat elrendezik és intézik a nagykövetek és követek; végül jelenti a diplomata mesterséget vagy művészetet.”11 A Magyar jogi lexikon némileg pontosabb képet ad a fogalomról:
10 11
www.hu.wikipedia.org/wiki/Diplom%C3%a1cia, 2007.11.06. Kincses László: Diplomáciatörténet, Bp. 2005, 21. o.
12
„A diplomácia az államok külpolitikájuk békés módon való megvalósításáért kifejtett tevékenysége. Ugyanakkor azt az intézményt is jelenti, amelynek révén az államok e sajátos tevékenységüket végzik. Így szélesebb értelemben magában foglalja az államfő, a kormányfő, a külügyminiszter, a külügyminisztérium és a diplomáciai szolgálat szerteágazó külföldi szervezetét, azaz az állandó diplomáciai és konzuli képviseleteket, a különleges missziókat, s a nemzetközi szervezetek melletti állandó képviseleteket. A nemzetközi kapcsolatok alakításának a XX. században, különösen annak második felében az államközi kapcsolatok, így a diplomácia új és egyre fontosabb fórumai a nemzetközi szervezetek, amelyek a nemzetközi jog alanyaivá váltak, így diplomáciai kapcsolatot létesítenek, diplomáciai képviseleteket tartanak fenn, szerződéseket kötnek, stb.”12 Összefoglalva: A diplomácia tehát az államok külkapcsolatainak alakítására szolgáló, jogilag, elsősorban nemzetközi jogilag szabályozott tevékenység, amely adott szervezeti keretek és módszerek, eljárási és magatartási szabályok mellett működik. Tevékenysége a történelmi fejlődés során folyamatosan bővült, gazdagodott. Egyes nézetek szerint a hagyományos diplomácia visszaszorulóban van modernebb formái javára, a tapasztalatok mégis azt bizonyítják, hogy ez az intézmény a legújabb korban is nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen eleme a nemzetközi kapcsolatoknak.
3. 2. A diplomácia funkciói13 A fenti meghatározások segítséget nyújtanak abban, hogy a diplomácia hagyományos, „klasszikus” funkcióit levezessük, amelyek a következők: •
Képviselet, azaz a saját állam képviselete a partner országban, vagy nemzetközi intézménynél, beleértve annak tartalmi-külpolitikai és formális-protokolláris elemeit, a kormányok közötti „üzenet-közvetítést”.
•
Tárgyalás, azaz a partnerrel fenntartott kapcsolatok időszerű kérdéseinek, problémáinak békés, tárgyalásos rendezése, konfliktus- és válságmegelőzés, illetve válságkezelés.
•
Információ, azaz a saját kormány rendszeres tájékoztatása a partner bel- és külpolitikájának, gazdasági és társadalmi helyzetének fejlődési irányairól; illetve a partner tájékoztatása a saját ország fejlődési eredményeiről, gondjairól, törekvéseiről.
12 13
Kincses László: Diplomáciatörténet, Bp. 2005, 22. o. BGF-KKFK Szakdiplomáciai tanulmányok (szerk.: Dr. Nyusztay László) Bp. 2000, 8. o.
13
E tevékenység a saját kormány döntéseinek megkönnyítésére és a saját ország számára kedvező külpolitikai döntések elősegítésére irányul. •
Kapcsolatépítés, azaz a politikai, gazdasági, kulturális és egyéb együttműködés előmozdítása a partnerrel.
•
Érdekvédelem, azaz a saját állampolgárok érdekeinek és jogainak képviselete és védelme a partnernél.
•
Kezdeményezés, azaz aktív részvétel a külpolitika tervezésében, alakításában, a megvalósítás értékelésében, hazai és nemzetközi norma-alkotó munkában.
3. 4. A nemzetközi kapcsolatok értelmezése Az 1815-ben megrendezésre került bécsi kongresszus óta a külpolitika egymáshoz kapcsolta a különböző országokat – ebből származik a nemzetközi kapcsolatok kifejezés. A nemzetközi viszonyok vagy nemzetközi kapcsolatok (international relations) „egy olyan átfogó fogalom, amely alatt a különböző nemzetközi szereplők közötti akciók és interakciók összességét értjük”14. Ugyanakkor, mások számára a nemzetközi kapcsolatok az államok közötti politikai kapcsolatokat jelentik, s ezért elsősorban a háború és béke, a konfliktus és az együttműködés adja a tartalmát. Aligha kétséges, hogy még manapság is a fogalomnak ez a hagyományos megközelítése a legnépszerűbb, s a politika gyakorlói és elemzői is többnyire ezt az értelmezést fogadják el. E felfogásban a releváns egység az állam, nem pedig a nemzet, s bár a „nemzetközi” jelző a nemzetekre utal, a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában a kulcstényező az államiságnak (nem pedig a nemzeti jellegnek) a birtoklása. Egyes elemzők a nemzetközi kapcsolatokat elsődlegesen a határokon átlépő tranzakciókkal azonosítják. Érvelésük azon az elképzelésen alapul, hogy az erőszak valójában nem játszik akkora szerepet a nemzetközi kapcsolatokban, mint ahogy azt a hagyományos leírások érzékeltetik, viszont a határokon keresztül naponta tranzakciók tömege zajlik le, emberek, javak, és eszmék áramlásának formájában. E megközelítésben az államok már semmiképp sem
tekinthetők
a
nemzetközi
kapcsolatok
kizárólagos
aktorainak.
John
Herz
megfogalmazásában: „az államok külső kemény burka felrepedt, és létrejöttek az ún. transznacionális szervezetek”15.
14 15
Harald Kleinschmidt: A nemzetközi kapcsolatok története, Bp. 2001, 5. o. Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Bp. 2007, 45-46. o.
14
Megint mások szerint, a nemzetközi kapcsolatok értelmezése során az ún. világtársadalomjelenségen van a hangsúly; ők figyelmüket a globalizáció folyamatának következményeire összpontosítják. A tézis hívei nem gondolják, hogy a hagyományos nemzetállami keretre különösebb szükség lenne a jövőben, ezért vizsgálódásuk fókuszába ehelyett a globális termelési és pénzügyi rendszert, illetve a globális kommunikációs hálózatot állítják. A hatalom tehát elveszíti centrális helyét, s a nemzetközi kapcsolatok elsősorban a társadalomközi érintkezéseket jelentik, amelyek fontossága folyamatosan nő az államköziek rovására. Ezen álláspontok fényében a nemzetközi kapcsolatok szereplői között végbemenő interakciók főbb típusait a következő egyszerű ábrával szemléltethetjük:
A
Állam
Állam
B
Állam
Nem-állami szereplő
C
Nem-állami szereplő
Nem-állami szereplő
1. ábra: A nemzetközi kapcsolatok szereplői közötti interakciók típusai16
A nemzetközi kapcsolatok elméletének bemutatását Harald Kleinschmidt tézisével zárom. Kleinschmidt szerint a nemzetközi kapcsolatok a jól körülírható politikai tradícióval rendelkező csoportok közötti interakciók összességét jelentik, ahol a csoportok önmagukat többséginek, egymást pedig kölcsönösen kívülállónak tekintik. E meghatározás magában hordozza azt a tényt, hogy a nemzetközi kapcsolatok nem korlátozódnak csupán államok közötti kapcsolatokra vagy külpolitikai érdekeltségekre. Épp ellenkezőleg: mindenféle csoport között mindenféle kapcsolatot magukba foglalnak, amennyiben a csoportok tagjai az őket megjelenítő intézmények iránt lojálisak, illetve bizonyos politikailag releváns tradíciók iránt elkötelezettek. Az ún. rendszer-relevancia elmélet17 segítségünkre lehet abban, hogy a fogalom mélyebb vonatkozásait is megértsük. Rendszer fogalmán a nemzetközi szereplők mindenkori 16 17
Egedy Gergely, Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Bp. 2007, 47. o. Harald Kleinschmidt: A nemzetközi kapcsolatok története, Bp. 2001, 6. o.
15
összjátékát értjük, ha közöttük viszonylag gyakran kerül sor interakcióra. Az elmélet másik fontos tényezője a rendszerstruktúra, mely a kapcsolatok, és a kapcsolatokon belüli rend jellegét jelenti. Struktúrája szerint az adott kapcsolat kétféle lehet: szubszisztenciális, azaz „megélhetési” (ebben az esetben a kapcsolatot a szereplők pillanatnyi indítékból, speciális célok elérése érdekében, saját rövid célú előnyeiket figyelembe véve, kizárólag saját eszközeikre támaszkodva hozzák létre), vagy pedig referenciális, azaz „vonatkoztatási” (mely esetben a kapcsolat létrejöttét a szereplők hosszú távú, általános céljai vezérlik, s melyet mások közreműködésével valósítanak meg). A mindenkori kapcsolatokon belüli rend struktúráját tekintve szintén két csoport különíthető el. Ez alapján megkülönböztetünk hierarchikus, azaz „alárendeltségi”, vagy egalitárius, azaz „egyenlőségen alapuló” kapcsolatokat, attól függően, hogy a szereplők saját kapcsolataikat miként fogják fel, valamint miként alakítják. Kleinschmidt szerint egy-egy nemzetközi kapcsolat e négy struktúra lehetséges kombinációival jellemezhető.
16
4. A nemzetközi kapcsolatok szereplői 4. 1. Kik is a nemzetközi kapcsolatok alanyai? A nemzetközi kapcsolatok fő cselekvő részesei sorrendben a következők: az államok (illetve az őket képviselő kormányzatok), a nemzetközi szervezetek, a multinacionális vállalatok, valamint az egyének18. Az alábbiakban e csoportoknak a nemzetközi rendszerben betöltött szerepével foglalkozom. 4. 1. 1. Az állam Az államok a nemzetközi kapcsolatok kiemelkedő jelentőségű szereplői, beható tanulmányozások ezért nélkülözhetetlen. Az állam definícióját röviden így foglalhatjuk össze: „meghatározott terület és népesség fölött gyakorolt főhatalom”.19 Ahhoz, hogy az államoknak a nemzetközi kapcsolatokban játszott szerepét megértsük, nem árt elemezni a szuverenitás komplex fogalmát. Először is kijelenthetjük, a szuverenitás „kincs”. Nemzetközi vonatkozásban mindenekelőtt azt jelenti, hogy az államok formális értelemben egyetlen külső hatalomnak sincsenek alárendelve, s így döntéseiket külső kontroll nélkül hozhatják meg. Fontos tudni, hogy a szuverenitásnak nincs egységesen elfogadott és alkalmazott „világfogalma”, bár, kissé paradox módon, a nemzetközi politika egész rendszere az államok szuverén egyenlőségének a tézisén alapul. A fogalom első ízben az újkorban jelent meg, s lényegében az állami főhatalom korlátlan és korlátozhatatlan jellegét fogalmazta meg. Míg azonban egy állam belső szuverenitása valóban maradéktalan lehet, „külső szuverenitásáról” ezt már kevésbé kategorikusan állíthatjuk. A nemzetközi rendszerben élvezett függetlenség csak viszonylagos lehet, még akkor is, ha ahhoz a nélkülözhetetlen nemzetközi elismerés is társul. Ennek oka, hogy az államok többsége nem rendelkezik a teljes függetlenség tényleges gyakorlásához szükséges erőforrásokkal és képességekkel, s a külső kényszerek még a nagyhatalmak mozgásterét is beszűkítik. Számos tekintélyes szerző megfogalmazta, hogy „a globalizáció következtében a nemzetállamok hagyományos „vesztfáliai” rendszerének végleg bealkonyult, hiszen szuverenitásuk olyan mértékben korlátozottá vált, hogy többé nincs értelme a nemzetállami szuverenitás eszméjét fenntartani”20. S hogy ez miben mutatkozik meg? 18
Bayer József: A politikatudomány alapjai, Bp. 1999, 321. o. www.hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llam, 2007.11.09. 20 Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Bp. 2007, 66. o. 19
17
•
A globalizáció feltartóztathatatlan folyamatai egyre inkább fikcióvá változtatják a nemzetgazdaság fogalmát, s az államok egyre kevésbé képesek a különféle pénz- és tőkemozgások ellenőrzésére.
•
Új megközelítésre szorul a nemzetbiztonság hagyományos fogalma, hiszen a nemzetállamok döntő többsége már egyáltalán nem képes arra, hogy az interkontinentális rakétarendszerrel szemben megvédje saját területét.
•
A szokásos állami eszközökkel érdemben már az információk és eszmék áramlása sem befolyásolható, ráadásul a globalizáció a szuverenitás kulturális és pszichológiai alapjait is kikezdte.
•
Az integrációkban való részvétel, - még ha önkéntes alapon történik is-, a döntéshozatali monopólium egyre nagyobb hányadának az átadását jelenti.
Mindezen folyamatok eredményeképp a másik oldalon a szuverenitásnak egy új, nemzetek feletti szintje látszik kialakulni. Szükségesnek tartom megjegyezni: a nemzetközi kapcsolatok elmélete mára végképp szakított azzal a korábbi felfogással, amely a nemzetközi kapcsolatokat kizárólag az államközi kapcsolatokkal azonosította, így tehát szakdolgozatomat a nem állami szereplők bemutatásával folytatom. 4. 1. 2. A nemzetközi szervezetek A XX. század második felére a nemzetközi szervezetek a nemzetközi kapcsolatok önálló, s egyre befolyásosabb tényezőivé váltak, félreérthetetlenül jelezve, hogy a nemzetközi folyamatok állam-centrikus vizsgálata önmagában már semmiképp sem elegendő. 4. 1. 2. 1. A nemzetközi szervezetek csoportosítása A nemzetközi szervezetek csoportosításának számos lehetséges módja van, én ezek közül hármat emelnék ki. 1. A tagság tekintetében két fő csoportot különíthetünk el. A nemzetközi szervezetek egy
része
államokból
áll,
ezeket
nevezzük
kormányközi
szervezeteknek
(intergovernmental organization, IGO). Ilyen például az ENSZ, a NATO vagy az EU. A másik fő csoportot a nem kormányközi (nongovernmental organization, NGO), azaz nem állami szervezetek alkotják. Ez utóbbiak a nemzetközi kapcsolatok transznacionális szereplőiből, magánszervezetekből és civil szerveződésekből állnak.
18
Ide sorolható például a Nemzetközi Vöröskereszt, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, stb. Meg kell jegyezni azt is, hogy nem minden szervezet esik tisztán valamelyik kategóriába: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben például képviseltetik magukat a kormányok, de ugyanakkor tagjai között ott vannak a szakszervezetek és a munkaadók is. 2. A nemzetközi szervezeteket megkülönböztethetjük funkcionális hatókörük alapján is. Ez alatt azt értjük, hogy sokféle kérdéssel foglalkoznak-e (generális hatókörű szervezetek) vagy pedig csak egyetlen kérdéssel (speciális szervezetek). E szervezetekre a szakirodalomban gyakran használják a „sok-célú” vagy csak „korlátozott célú” kifejezéseket is. Az olyan szervezetek, mint például az ENSZ vagy az Afrikai Egységszervezet, sokféle funkciót tölt be, míg az olyan, mint a NATO vagy az UNESCO csak egyet (katonait és kulturálist). 3. A földrajzi hatókör szerinti csoportosítás alapján a nemzetközi szervezetek lehetnek univerzális jellegűek (amelyek tagsága elviekben a Föld minden országa számára nyitott), és regionális jellegűek (amelyek viszont csak egy-egy régióra terjednek ki). Az első típus klasszikus példája az ENSZ, de érdemes megjegyezni, hogy a kormányközi szervezeteknek csak kb. egyharmada univerzális jellegű, a többség regionális keretek között működik. Így például regionális szervezetként tartjuk számon az Amerikai Államok Szervezetét vagy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét. A nemzetközi szervezetek főbb típusait az alábbi táblázat mutatja be, Rourke nyomán, némi változtatással: Funkcionális hatókör Általános
Speciális
Tagság Földrajzi hatókör
IGO
Univerzális
ENSZ
Regionális
Európai Unió
NGO Katolikus egyház Európai Néppártok Szövetsége
IGO IMF
NGO Vöröskereszt
ASEAN
UEFA
1. táblázat. A nemzetközi szervezetek típusai21
21
Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Bp. 2007, 166. o.
19
4. 1. 3. A multinacionális vállalatok A nemzetközi kapcsolatok alanyainak bemutatását harmadikként a multinacionális cégek elemzésével folytatom. Az elmúlt néhány évtized leglátványosabb gazdasági tendenciája a multinacionális vállalatok előretörése, befolyásuk, térnyerésük növekedése volt. Ha a tendencia folytatódik, nem kizárt, hogy tíz-húsz éven belül a világgazdasági folyamatok irányítása pár tucat óriásvállalat menedzsmentjének felelőssége lesz. Gyakran feltételezik, hogy a multinacionális cégek a második világháború utáni fejlődés termékei. Kétségtelen, hogy e cégek a XX. század második felében váltak a nemzetközi kapcsolatok igazán befolyásos önálló szereplőivé, de ne feledkezzünk meg arról, hogy megjelenésük ennél lényegesen korábbra tehető, hiszen már a XIX. század vége felé megjelentek az első előfutárok. Egyes kutatók szerint a "multinacionális" elnevezést az IBM terjesztette el, éspedig "az európai gazdaságokban jelentős ipari szférák és kutatási kapacitások felett szerzett ellenőrző pozíciójának elleplezése céljából, amennyiben franciaországi leányvállalatát nem mint amerikai tőkeérdekeltséget, hanem mint egy multinacionális cég francia illetékességű vállalatát tüntette fel"22 - olvashatjuk Simai Mihály gondolatait A működő tőke kivitele és a technikai fejlődés a 21. század küszöbén című tanulmánykötetben. A hangsúly az "elleplezés" szóra helyeződik, amely rávilágít a multik felemás megítélésére. Tőkeerejüknek
köszönhetően
ezek
ugyanis
nem
csupán
gazdasági
fellendülést
eredményezhetnek, hanem növekvő befolyásra tehetnek szert a (nemzet)gazdaság bizonyos területein. Egy 1974-ben létrehozott ENSZ-bizottság (Commission and Centre on Transnational Corporations) elnevezése óta újabb fogalom indult hódító útjára: multi- helyett transznacionális. „A transznacionális társaság működése - külföldi leányvállalatai révén egyszerre több nemzetgazdaságra terjed ki, üzletpolitikája a vállalat összműködésének globális optimalizálására irányul, és az anyaországban lévő irányító csoport érdekei által meghatározott”23 - összegezhető Simai definíciója. Ami a gazdasági szempontokat illeti, a transznacionális vállalatok globális terjedése gyorsuló és megállíthatatlan folyamat: két évvel ezelőtti adatok szerint mintegy 60 ezer jelentős 22 23
www.piacesprofit.hu/?s=32&n=2&mr=52 (Emberi tér 2000/08 I., szerk.: Kolossa Katalin), 2007.11.12. www.piacesprofit.hu/?s=32&n=2&mr=52 (Emberi tér 2000/08 I., szerk.: Kolossa Katalin), 2007.11.12
20
transznacionális vállalat működik több mint 500 ezer vállalkozással a világ 173 országában. A nemzetközi termelés térhódításának sebességét jelzi, hogy négy éve ez a két szám még 40 ezer, illetve 270 ezer volt. A multinacionális társaságok tehát a világgazdaság nemzetköziesedésének legfőbb tényezőivé váltak az elmúlt évtizedekben: nemcsak, hogy átlépik az országhatárokat, de ahhoz is hozzájárulnak, hogy a határok el is mosódjanak. 4. 1. 4. Az egyének A nemzetközi kapcsolatok szereplőinek utolsó csoportját az egyének alkotják. Az egyének a nemzetközi folyamatokban véghezvitt cselekedeteiket emberi jogaik gyakorlásának útján valósítják meg. A második világháború után a nemzetközi kapcsolatokban morális érvekkel alátámasztott törekvéssé vált, hogy az emberi jogok minimumát globális léptékben, a Föld minden lakója számára biztosítsák. A háború után megrendezett nürnbergi perekben kinyilvánították, hogy az individuumoknak olyan jogai vannak, melyeket egyetlen kormányzat sem vehet el tőlük, s melyeket a nemzetközi jognak is védelmeznie kell.
Az ENSZ Alapokmánya kiállt „az
alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke”24 mellett, s Közgyűlése 1948-ban elfogadta az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Az egyének nélkül – akik az államok, nemzetközi szervezetek és egyéb nemzetközi szereplők képviselőiként, irányítóiként tevékenykednek - a nemzetközi kapcsolatok elképzelhetetlenek.
24
Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Bp. 2007, 159. o.
21
5. A transznacionális együttműködésről általában A transznacionális együttműködések a nemzetközi kapcsolatok egyik kiemelten fontos területeként kezelendők. A transznacionalizáció nem más, mint a szubnacionális szereplők határon átnyúló együttműködése, beleértve a belőlük kialakult transznacionális aktorokat is. A fogalom vonatkozásában azonban nem csupán az államok egymás közötti kapcsolatát kell vizsgálnunk, hanem azt is, hogy a nemzetközi kapcsolatok miként gyakorolnak befolyást az egyes országok belső politikai, gazdasági életére.
5. 1. A transznacionális együttműködés és az EU A nemzetek feletti együttműködés számos EU program és kezdeményezés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. Általánosan fogalmazva az ilyen jellegű kooperációnak az a célja, hogy elősegítse a szellemi tőke (know-how) és a már bevált módszerek áramlását a partneri társulásokon belül, valamint az Unió tagállamai között. A transznacionális együttműködés során a partnerek megosztják egymással a saját országuk szintjén alkalmazott újszerű megoldásokat, ami által lehetőség nyílik arra, hogy ezzel a hozzáadott értékkel részt vegyenek a nemzeti és európai szinten is alkalmazható eljárásmódok továbbfejlesztésében. Ennek alapján számos EU program és kezdeményezés struktúráját oly módon alakították ki, hogy az elősegítse a hatékony transznacionális együttműködést és hozzájáruljon az ilyen elven alapuló partneri társulások létrejöttéhez.
5. 2. A transznacionális együttműködés filozófiája Az Európai Unió polgárainak, valamint a tagállamok intézményeinek és szervezeteinek együttműködése nélkül nem lehet választ adni a közös, egész Európát érintő problémákra. Európát építeni csak úgy lehet, ha a különböző országokban élő emberek és különböző országok keretein belül működő intézmények kölcsönösen tanulnak egymástól, együtt fejlesztik tevékenységüket és építenek ki új rendszereket. A transznacionális együttműködés jó működése gondos tervezést, alapos szervezést és hatékony irányítást követel. Önmagában nem is igazán célként, sokkal inkább eszközként fogható fel, mely: •
hozzájárul bizonyos kérdések és tevékenységi területek jobb megértéséhez;
•
a többi tagország tapasztalatára alapozva segítséget nyújt az országos, regionális vagy helyi szintű stratégiák és cselekvési eljárások kidolgozásában és tökéletesítésében;
22
•
megismerteti a korszerű, és tárgyhoz tartozó új fejlesztéseket az érintett eljárásmódok és gyakorlat szintjén;
•
a közvélemény-formálók és a döntéshozók szemében növeli a helyi szervezetek által végzett munka hitelességét;
•
valamint segíti az érvényesítési, terjesztési és a főáramhoz való tartozáshoz kapcsolódó erőfeszítések megszilárdítását.
5. 3. Az együttműködés típusai25 A transznacionális együttműködésnek öt általános modellje létezik, melyek a kooperáció célkitűzéseinek és tartalmának függvényében csoportosíthatók. A modellek a következő jellemzők alapján írhatók le: •
információ- és tapasztalatcsere, ami elősegíti az egymás elképzeléseivel, stratégiájával és tevékenységeivel való megismerkedést;
•
újszerű megközelítések párhuzamosan történő kifejlesztése, ami nem más, mint az eltérő keretek és működési feltételek közötti kísérletezés;
•
új szemléletek importja, exportja vagy átvétele, ami alatt a máshol kipróbált módszereknek a saját helyzetünkhöz való igazítását értjük;
•
közös termék- vagy rendszerfejlesztés, ami a feladatok elosztását jelenti egy közös cél elérésének céljából;
•
és végül szervezett tanulás, ami magában foglalja a résztvevők, oktatók, kulcsfontosságú személyek, stb. cseréjét.
Mivel a transznacionális együttműködés dinamikus folyamat, az itt leírt mintákat nem lehet egymást kölcsönösen kizáró modellekként kezelni. A transznacionális kooperáció az idők során a partnerség fejlődésével egy időben az egyik modellből a másikba csúszhat át, hatásköre kiterjedhet, vagy épp leszűkülhet.
5. 4. A transznacionális együttműködés előnyei A transznacionális partnerségi társulásokból mind a résztvevő intézmények, mind pedig a résztvevő személyek számtalan módon gazdagodhatnak. A leggyakoribb intézményes előnyök között megemlíthetjük többek között a mások újszerű elgondolásaival
való
megismerkedést,
melyeket
saját
elképzeléseinkkel
összevetve
tárgyalhatunk meg partnereinkkel. Emellett a rendelkezésre álló képzési tanfolyamok anyagát 25
www.municipium.hu/partnerkapcsolatok/, 2007.11.03.
23
bővíthetjük, valamint új üzleti partnereket, politikai szövetségeseket vagy technikai munkatársakat azonosíthatunk. E rövidtávú előnyök mellett azonban a transznacionális együttműködések során számos stratégiai és hosszú távú előny birtokába is juthatunk. Így például kapcsolatba léphetünk a különböző európai hálózatokkal és egyesületekkel, részt vehetünk munkájukban, továbbá kapcsolatokat építhetünk ki az EU többi tagországában és európai szinten ismertebbé tehetjük a szervezetet, amihez tartozunk. A transznacionális kooperációs projektek egyéni résztvevői (koordinátorok, kulcsfontosságú partnerek, a szervezetek tevékenységeinek résztvevői, stb.) számára az együttműködésben való részvétel szintén számos előnnyel járhat. A kooperáció mindenekelőtt új információkhoz és tapasztalathoz való hozzáférést biztosít, szélesebb európai látásmódot alakít ki, és elősegíti azt, hogy a résztvevők kapcsolatba kerüljenek más országokkal. A munkafeltételek és a munkához kapcsolódó módszerek javításában is szerepet játszik, fejleszti a résztvevők szakmai képességét, beleértve a nyelvtudást és a kommunikációs készséget is. A részvétel eredményeként segíthet a résztvevők saját személyes helyzetének újraértékelésében, valamint hozzájárul az érintettek saját önértékelésének és önbizalmának növeléséhez.
5. 5. A transznacionális projektek kifejlesztése A transznacionális együttműködési projektek kialakításának folyamata általában a következő lépések szerint történik: 1. A kooperációs igény jelentkezése Az együttműködésre való igény többféle úton felmerülhet. Gyakran keletkezik például szakterületen alapuló elemzések (area-based analysis) következtében, de létrejöhet „animációs” (helyi fejlesztésre vonatkozó) munka során, szervezett hátterű találkozás (szeminárium, konferencia, stb.) alkalmával, vagy a helyi szereplők valamely csoportjának, vállalkozásának esetleg egyesületének kérése folytán is. 2. Az igény értelmezése A kooperációs igény értelmezésére szintén több alternatíva létezik. Az értelmezés történhet világosan meghatározott, a partnerek által megvitatott célkitűzések által, ezenkívül egy még nem pontosan kidolgozott projekt segítségével, melyet a partnerek közösen vitatnak meg, és amiben
már
le
vannak
jegyezve
a
partnerség
keretei
között
elvégezni kívánt
tevékenységtípusok. A harmadik verzió a helyi szereplők aktív részvételének biztosítása (kommunikáció, „animáció”, stb.).
24
3. A partnerek azonosítása A partnerek kiválasztása előtti legfontosabb lépés, hogy a partnerségi igénnyel rendelkező csoport pontosítsa saját elvárásait, és választ keressen az alábbi kulcskérdésekre: milyen jellemző vonásokkal kell rendelkeznie a potenciális partnernek, mit vár el a csoport a partnerektől, és mi az, amivel a csoport tud hozzájárulni a hatékony együttműködés érdekében. 4. Első találkozás a partnerekkel A partnerekkel való első találkozás nagymértékben befolyásolja a projekt további kimenetelét. E szakasz legfontosabb célja a partnerek egymással való személyes megismerkedése, egymáshoz való ellátogatása. A találkozás célja továbbá felmérni, hogy a csoportok milyen jellegű feladatokat szeretnének együtt elvégezni, valamint eldönteni azt, hogyan lehet tovább lépni az elmélet szintjéről a tényleges kooperáció talajára. 5. A kooperációs projekt értelmezése Ez a szakasz a közös célkitűzések felvázolásával kezdődik. A meghatározott célkitűzések hivatkozási alapul szolgálnak a projekt teljes fejlesztési folyamata (a stratégia értelmezése, a kivitelezési terv kidolgozása, a pénzforrások előteremtése, stb.) és a kivitelezés során. Amennyiben a partnerek között vita merül fel, az együtt lefektetett célkitűzésekre lehet hivatkozni, és ezek szolgálnak iránytűként a projekt irányításakor és kiértékelésekor is. A célkitűzések meghatározása után a közös stratégia- és a projekt kivitelezési tervének kidolgozása következik. A transznacionális és helyi projektek e szakasza nagyrészt megegyezik; azzal a különbséggel, hogy az előbbiek éppen transznacionális jellegük miatt külön nehézséget hordoznak a nyelvi korlátok, az eltérő kulturális háttér és az egymástól való térbeli távolság miatt. 6. Kivitelezés A transznacionális projektek irányítása nem különbözik másfajta projektek irányításától, habár mind transznacionális, mind pedig helyi szintű irányítást igényelnek. Transznacionális szinten ez a szakasz a működés ellenőrzését, a pénzügyi keret menedzsmentjét és az együttműködés eredményeinek a kiértékelését jelenti.
5. 6. Partnerkeresés26 A sikeres transznacionális együttműködés alapvető feltétele, hogy ideális (vagy megfelelő) transznacionális partnerekre akadjunk, akikkel bizonyos projekteken hatékonyan együtt lehet 26
www.municipium.hu/partnerkapcsolatok/ 2007.11.04.
25
dolgozni. A lehetséges partnerek után többféle módon kezdhetünk el kutatni. A továbbiakban néhány alkalmazható módszert sorolok fel: •
Az európai és nemzetközi eseményeken való részvétel hasznos módja az új összeköttetések kialakításának, mely lehetővé teszi az azonos területen működő személyekkel és projektekkel való új kapcsolatok kiépítését.
•
Számos EU program és kezdeményezés nyújt partnerkeresési szolgáltatást, egyes adatbázisok (pl. az Equal Common Database – ECDB), hálózati események, hirdetőtáblák, stb. útján.
•
Számos EU program és kezdeményezés technikai irodát működtet (pl. LEADER+ Observatory), amely segítséget nyújt a transznacionális projektek kialakításában, beleértve a partnerkeresést is.
•
Az Európai Unió számos információközvetítő irodával rendelkezik, köztük találjuk az Európára vonatkozó nemzetközi információs központokat (pl. InfoPoints Europe, Rural Carrefours, Európai Dokumentációs Központok, Vállalkozási Innovációs Központok, stb.), melyek a megfelelő partner azonosítását és párosítását végzik.
•
Európai egyesületek és nem-kormányzati szervek szintén segítségünkre lehetnek a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében és az adott szektorokban működő partnerek felkutatásában.
•
Bizonyos programok és kezdeményezések nemzeti koordinációs egységei szintén jó információforrásként szolgálhatnak a helyi projekteket és potenciális partnereket illetően.
•
Amennyiben egy helyi szintű társulás kulcsfontosságú személyei már részt vettek twinning típusú programokban más tagországbeli partnerekkel, ők is segítségünkre lehetnek, hiszen az ilyen jellegű programok gyakran egy nagyobb, regionális vagy országos szintű együttműködési keretprogram részei.
•
A saját szervezet egy, vagy akár több tagja is rendelkezhet már hasznos tapasztalatokkal a transznacionális kooperáció terén, és segíteni tud olyan szervezetek felderítésében, amelyek már bizonyították hozzáértésüket, megbízhatóságukat, elkötelezettségüket és együttműködési készségüket, tehát mindazon
tulajdonságokat,
melyet
egy
hatékony
transznacionális
együttműködés megkíván.
26
6. Az Európai Unió a nemzetközi kapcsolatok rendszerében Az
Európai
Uniót
puszta
mérete
gazdasági,
kereskedelmi és pénzügyi vonatkozásban globális szereplővé
teszi.
Megállapodások
hálózatával
rendelkezik a Föld legtöbb országával és régiójával. Miközben az EU a biztonság és stabilitás építésében segédkezik széles e világban, egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogy az életet biztonságosabbá tegye az emberek számára saját határaikon belül. Az Európai Unió különösen aktív a nemzetközi kapcsolatok emberi szempontjainak ösztönzésében, mint például a szolidaritás, az emberi jogok és a demokrácia területén.
6. 1. A transznacionális együttműködéseket szolgáló legfontosabb szervezeti formák A következőkben az Európai Unió azon intézményeit és szervezeteit mutatom be, amelyek a különböző
helyi
és
regionális
szervezeteket
támogató
európai
intézmények
kapcsolatrendszerében a legfontosabb szerepet játsszák. 6. 1. 1. Régiók Bizottsága (Committee of the Regions = COR)27 Az 1994-ben, az Európai Unióról szóló szerződés értelmében felállított Régiók Bizottsága Európa regionális és helyi hatóságainak képviselőit tömörítő tanácsadó testület. Mielőtt bizonyos helyi és regionális irányítást érintő kérdésekben (például regionális politika, környezetvédelem, közlekedés vagy oktatás) uniós döntéseket hoznak, ki kell kérni a Régiók Bizottságának véleményét. Ez a tanácsadó szerv fontos szerepet játszik az országok közötti kapcsolatépítésben, továbbá az ismeretek és tapasztalatok cseréjének ösztönzésében. Dokumentumaiban a szubszidiaritás, a polgárközeliség, és a regionális felelősség elveit hangsúlyozza. A Régiók Bizottsága 344 tagból áll, akik választott helyi vagy regionális politikusok, gyakran regionális önkormányzatok vezetői vagy városok polgármesterei közül kerülnek ki. A Régiók Bizottságának feladata, hogy az Unió jogalkotása során hangot adjon a helyi és regionális szempontoknak. Ezt a Bizottság javaslatainak véleményezésével teszi. A Régiók Bizottságának tagjai szakmai „bizottságokba” szerveződnek, melyek feladata a plenáris ülések előkészítése. A hat bizottság a következő: Területi Kohéziós Politikai Bizottság (COTER), Gazdasági és Szociálpolitikai Bizottság (ECOS), Fenntartható Fejlődés 27
www.municipium.hu/eu_intezmeny/?catalog3_id=39, 2007.11.18., www.cor.europa.eu/ 2007.11.19.
27
Bizottsága (DEVE), Kulturális és Oktatási Bizottság (EDUC), Alkotmányügyi és Európai Szabályozási Bizottság (CONST), Külkapcsolatok Bizottsága (RELEX). 6. 1. 2. Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa Európában (Congress of Local Regional Authorities in Europe = CLRAE)28 A Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa Európában (a továbbiakban CLRAE) egy az Európai Tanácson belüli fórum, amelynek keretében az Unió tagállamainak helyi és regionális politikusai rendszeresen találkoznak, hogy megvitassák a helyi és regionális demokrácia fejlődésével kapcsolatos gyakorlati együttműködés kérdéseit. A CLRAE-nek helyi és regionális kamarája is van, székhelye Strassbourgban található. A CLRAE általános célja, hogy gyakorlati aspektusok felvázolásával segítse a tagállamokat a helyi demokrácia hatékony megteremtésében. Minden tevékenysége – beleértve az ENTO-t és az ADACS-t isa helyhatósági demokrácia megerősítését célozza. A CLRAE együttműködik a Régiók Tanácsával a két intézmény között létrejött megegyezés alapján, és figyelemmel kíséri a helyi és regionális demokrácia alakulását az Unió tagállamaiban. Tevékenységét két programján - az ENTO-n és az ADACS-n - keresztül valósítja meg. Az ENTO hálózat (European Network of Training Organizations for Local and Regional Authorities = A helyi és regionális hatóságok oktató szervezetének Európai hálózata) szakértői segítséget nyújt, és tréningeket biztosít azoknak a Közép-Kelet európai országoknak, akiknél hiányzik a vezetői gyakorlat és a technikai jártasság, segíti és koordinálja az együttműködést a helyi és regionális oktató központok között, továbbá kapcsolatokat teremt a nemzeti szervezetek és külföldi partnereik között. Tevékenységi körébe tartozik még a helyi és regionális hatóságok menedzsmentjéhez fontos témákról szóló szemináriumok szervezése, újságlevelek és katalógusok megjelentetése a hálózat tagjairól és tevékenységükről, tanulmányutak lebonyolítása, alkalmazottak cseréje, stb. Az ADACS speciális program, melyet a helyi és regionális demokráciák támogatására hoztak létre az európai országokban. Létrejöttének célja, hogy segítse a határon átnyúló együttműködést Közép és Kelet Európa országaiban. Az ADACS továbbá szakértői segítséget ad a helyi intézményi reformokhoz, szemináriumokat és tanulmányutakat bonyolít le, továbbá városvezetés- ill. településmenedzsment kurzusokat tart.
28
www.municipium.hu/eu_intezmeny/?catalog3_id=40, 2007.11.18.
28
6. 1. 3. Európai Régiók Gyűlése (Assembly of European Regions = AER)29 Az Európai Régiók Gyűlését (a továbbiakban AER) 1985-ben hozták létre. Az európai régiók képviseleti szervezeteként és politikai fórumaként működik, amely Európa szerte elkötelezett a demokrácia, szolidaritás és az interregionális kooperáció mellett. Az AER az Európán belüli régiósodási folyamat egyik fő mozgatója, s egyben egy olyan fórum, ahol a „Nagy Európa” régió közötti tapasztalatcsere és együttműködés megvalósul. Az AER általános célkitűzése a regionalizmus elősegítése és a „Régiók Európájának” megteremtése, valamint az európai régiók között az interregionális hálózatok együttműködésének, továbbá kulturális, gazdasági és társadalmi partnerkapcsolatok kifejlesztésének és működtetésének elősegítése a know-how kicserélése és tapasztalatcsere révén. Tevékenységét Centurio és Eurodyssey elnevezésű programjai keretében fejti ki. Az Eurodyssey a fiatalok beilleszkedését segíti a nemzetközi munkapiacra, tapasztalatot kínálva nekik külföldön, továbbá szemináriumsorozatokat kínál, kerekasztal megbeszéléseket, és egyhetes szemináriumokat tart a regionalizmushoz kapcsolódó témákról. A partnerkapcsolati projektek minden formáját ösztönzi Nyugat-, Közép-, és Kelet-Európa régiói között. A Centurio elnevezésű program 1994-ben jött létre, hogy elősegítse a know-how szakértelem cseréjét a regionális demokrácia területén a regionális politika és adminisztráció között. 6. 1. 4.
Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (Council of European
Municipalities and Regions = CEMR)30 Az Európai Önkormányzatok Tanácsa 1951-ben európai polgármesterek egy csoportjának kezdeményezéséből jött létre, akik később a régiókra is kiterjesztették tevékenységüket, megalapítva ezzel az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsát. A szervezet legfontosabb feladatai közül a települések közötti nemzetközi kapcsolatok építését, valamint e tevékenység Európán belüli koordinálását kell kiemelnünk. A szervezetben 36 ország nemzeti szövetsége képviselteti magát. 1999. októberében a CEMR teljes jogú tagjai közé felvette a magyar helyi önkormányzati szövetségeket (TÖOSZ, MÖSZ, MÖSZT), így valamennyi magyar önkormányzatnak joga, hogy voksolási lehetőséggel részt vegyen a testület rendezvényein és közreműködjön annak munkájában. A CEMR működéséért 12 állandó bizottsága felelős, melyek közül a testvértelepülések ügyeivel a Testvértelepülések Hálózata foglalkozik.
29 30
www.municipium.hu/eu_intezmeny/?catalog3_id=41, 2007.11.15. www.municipium.hu/eu_intezmeny/?catalog3_id=42, 2007.11.15.
29
6. 2. Az Európai Unió Twinning Programja31 Az Európai Unió 1998-ban, a csatlakozási folyamatok elősegítésére indította el Twinning Programját. A kezdeményezés célkitűzése az volt, hogy segítse a 10 újonnan csatlakozott tagállam, a Phare országok, az ún. CARDS Alapra jogosult Nyugat-Balkán térség, valamint a főként a Földközi-tenger déli partjainál található MEDA országok intézményrendszerének fejlesztését. A kedvezményezett országok körének további bővülése várható a FÁK térségének bevonásával, melyre részben a TACIS allokáció nyújt fedezetet. A Twinning projektek kizárólag képzés jellegű beruházásoknak tekinthetők, melyek során – a szakértők együttműködésének köszönhetően - az uniós intézményrendszer kiépítésével, működtetésével
kapcsolatos
tudás,
tapasztalat
átadására
kerül
sor.
A
projektek
megvalósításának módja, hogy a pályázatot elnyerő intézmény szakértői a kedvezményezett országba kiutazva, az ottani szakértőkkel együttműködve fejlesztik a kedvezményezett állam intézményrendszerét. A projektmegvalósítás az alábbi szakértők közreműködésével zajlik: •
a stratégiai irányításért felelős projektvezetők
•
az operatív irányításért felelős hosszú távú szakértők
•
közép- és rövid távú szakértők.
Az első hat év során a Twinning Program elsősorban az akkori 10 csatlakozni kívánó ország államigazgatási intézményrendszerének fejlesztését tűzte ki célul. Ennek eredményeként közel száz hosszú távú szakértő érkezett Magyarországra, hogy magyar kollégáikkal együttműködve elősegítsék a közösségi joganyag érvényesülését. 2004. május 1-jével a Twinning Programot illetően – Magyarország szempontjából - jelentős változás következett be. Ettől kezdve Magyarország korábbi kedvezményezett státuszát 2006ig megőrizve, immár „donor” országként részt vehet más államok intézményrendszerének fejlesztésében. Ez azt jelenti, hogy a magyar szakértők is segíthették többek között Románia, Törökország, Szlovákia, Albánia és Horvátország felkészülését. A programban kedvezményezettként jelenleg Bulgária és Románia vehet részt. A tagjelöltek pedig a következők: •
Nyugat-balkáni
országok:
Albánia,
Bosznia-Hercegovina,
Szerbia,
Koszovó,
Montenegró •
ENPI országok (ENPI – European Neighborhood and Partnership Instrument): Örményország,
Azerbajdzsán,
Grúzia,
Moldávia,
Ukrajna,
Oroszország,
31
www.nfu.hu/twinning_program, 2007.11.10., www.gkm.gov.hu/print/feladataink/euintegracio/twin.html, 2007.11.12.
30
Fehéroroszország, Tunézia, Jordánia, Libanon, Marokkó, Egyiptom, Algéria, Izrael, Palesztina, Szíria,
31
7. A helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai – városdiplomácia 7. 1. Az önkormányzati diplomácia jelentősége A helyi önkormányzatok diplomáciáját, és a nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepét azért tartom szükségesnek bemutatni, mert szakdolgozatom ezután következő részében a testvérvárosi kapcsolatok kifejtésére helyezem a hangsúlyt, mely egy, a városközi diplomácia vonulataként is értelmezhető kategória. A helyi és területi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak az utóbbi évtizedekben tapasztalt dinamikus fejlődése, politikai súlyuk, valamint közigazgatási jelentőségük további növekedése indokolttá teszi, hogy a külkapcsolatok e sajátos dimenzióját a szakdiplomácia hagyományos területeivel egyenrangúként kezeljük. Történelmi példák sora utal arra, hogy a városok – jelentős nemzetközi események, békekötések és konferenciák helyszíneként – milyen fontos szerepet játszottak az emberiség általános társadalmi és kulturális fejlődésében, valamint, hogy az egyes nemzetek identitásának milyen fontos elemei kötődnek városokhoz, tartományokhoz. Némethy Károly Városközi diplomácia című, 1947-ben megjelent tanulmányában – mely sok tekintetben a későbbi fejlődési trendeket is előrevetíti – kiemeli a városok szerepét a diplomácia történelmi kialakulásában, külön hangsúlyozva a görög városállamoknak az ókorban, illetve az itáliai városállamoknak a középkorban nyújtott teljesítményét. „A diplomácia kifejlődésében fontos szerep jut a görög városállamoknak. Tukidides ír érdekfeszítően erről a témáról és szemünkbe tűnik, hogy már az ötödik században Kr. e. a görög városállamok kapcsolataiban a mai nemzetközi érintkezéshez hasonló rendszer állapítható meg. Amfiktionoknak hívták azokat a szomszédos városokat, amelyek valamely templom védelmére, közös ünnepek megtartására vagy a nemzetközi jog megtartása érdekében szövetséggé (amfiktionia) egyesültek. Legnevezetesebb a delphi amfiktionia, mely a Kr. e. VIII. században eleinte 12, később 30 városállam kiküldötteiből alakul, és állandó irodát tart fenn. Az Egyesült Nemzetek állandó szervezete – azt mondhatjuk – az amfiktioniák szervezetén alapul”32 – olvashatjuk Némethy sorait. Az újkor századaiban, különösen az európai nemzetállamok kialakulásának idején a diplomácia a központi állam kizárólagos feladatává vált, a városdiplomácia veszített jelentőségéből, és csak a XX. században lett újra a nemzetközi kapcsolatok fontos színtere. Az újjászületés okát az elemzők az egymáshoz földrajzilag közeli területeket összekapcsoló közlekedés és távközlés forradalmában látják, de nagy jelentőséget tulajdonítanak a városközi 32
BGF-KKFK Szakdiplomáciai tanulmányok (szerk.: Dr. Nyusztay László) Bp. 2000, 154. o.
32
kapcsolatok azon sajátosságainak is, amelyek előnyösen megkülönbözetik a központi (állami) diplomáciától. Ide tartoznak például az államhatárokon átnyúló, de állami politikához közvetlenül nem kötődő, speciális, helyi érdekek, feladatok megjelenését; a városlakók életének, problémáinak hasonlóságát; a városközi kapcsolattartásnak a hivatalos diplomáciától eltérő kötetlenségét, gyakorlatiasságát, közvetlenségét; valamint a titkosság és protokolláris merevség hiányát.
7. 2. Az önkormányzati diplomácia a II. világháború után A II. világháború utáni önkormányzati diplomácia fejlődési irányaiként két, egymással részben összefüggő tendencia tárgyalható: az egyik az önkormányzatiság intézményét jelentősen befolyásoló, az európai integráció fejlődésével járó decentralizációs és regionalizációs folyamat, míg a másik a városok kétoldalú nemzetközi kapcsolatainak kibontakozása, és multilaterális szervezeteik kialakulása. 1. Az első alapvető tendencia a regionalizmus és az azt szolgáló középszintű önkormányzati kooperáció, mely végigkísérte a II. világháború utáni európai-egység folyamatot. A földrész területi-közigazgatási beosztására a sokféleség volt a jellemző: a tartományi önállóság magas fokán álló szövetségi államok (Németország, Ausztria) mellett megtalálhatók az autonóm vagy részben autonóm helyi közigazgatású országok (Franciaország, Olaszország) is, ahol a területi
szint
önállósága
törvényileg
biztosított.
A
többséget
képező
centralizált
berendezkedésű államokban a régiók tevékenységét kezdetben döntően a központi kormányzat ellenőrizte és finanszírozta. Az 1980-as - 90-es években azonban ezekben az országokban is jelentős funkció-eltolódás ment végbe a területi szintek javára és fontos közös dokumentumok születtek szerepükről, kapcsolataikról. A területi szint később az uniós folyamat kulcsszereplőjévé vált. 2.
A világháborút követően az önkormányzati diplomácia másik jelentős tendenciáját a
nemzetközi városszervezetek megjelenése jelentette. Ezek egy része speciális városi szakmai területet kívánt koordinálni, míg mások a világ minél több országára kiterjedően fejlesztették a városok nemzetközi együttműködését. Kialakultak e szervezetek működésének alapelvei is: a szervezetek a helyi önkormányzatok által befizetett tagdíjakból tartják fenn magukat, tevékenységüket
az
általában
szűkösen
rendelkezésre
álló
eszközökből
közösen
finanszírozzák, így minden közös konferencia és projekt megvalósítása számos személyi és anyagi akadály elhárítását teszi szükségessé. 33
A városközi együttműködések másik vonulatához tartozó testvérvárosi mozgalom a II. világháború utáni megbékélés szándékával indult a világ több országában azzal a céllal, hogy a városok közötti baráti kapcsolatok kiépítésével segítsék elhárítani az újabb katasztrofális konfliktusok kialakulását. A továbbiakban e témakör részletes kifejtésével foglalkozom.
34
8. Amit a testvérvárosi kapcsolatokról tudni kell 8. 1. A testvérvárosi kapcsolatokról általában A testvérvárosi kapcsolatokat – a fentebb leírtak alapján - a városközi diplomácia, valamint a transznacionális együttműködések egyik kiemelten fontos vetületeként is értelmezhetjük. E kooperációk gyakran a nemzetközi kapcsolatok ápolása érdekében jönnek létre. Ahhoz azonban, hogy ezek a kapcsolatok valóban gyümölcsözőkké váljanak, intenzív ápolásra és mindkét fél részéről évekig tartó nagyfokú igyekezetre van szükség. A testvérvárosi kapcsolatok fő célja, hogy a városok, megyék és tartományok polgárai valamint képviselői határokon átnyúló együttműködést alakíthassanak ki több területen. A testvérvárosok polgárainak látogatása lehetővé teszi, hogy közös projekt kidolgozásán keresztül mélyüljenek a testvérvárosok közötti gazdasági, politikai, szakmai, kulturális kapcsolatok, emellett az együttműködés bővíti a politikai, szociális és kulturális ismereteket egymás országáról.
8. 2. A testvérvárosi kapcsolatok eredete A testvérvárosi mozgalom a II. világháborút követően, 1951-ben indult el hódító útjára. Ebben az időben egy teljesen egyedülálló együttműködési formát jelentett, mely „olyan találkozásokat tett lehetővé, melyek során két önkormányzat az európai értékeket szem előtt tartva, közösen lép fel a jelentkező problémákkal szemben és egyre szorosabb, baráti viszonyt alakít ki egymással”33. Más megfogalmazásban, a testvérvárosok alapötlete az, hogy „egy-egy politikailag és/vagy földrajzilag távol eső kis- vagy nagyváros partneri viszonyt létesít egymással, az emberek közötti és a kulturális kapcsolatok erősítésének céljából”.34 Magyarországon
ezeket
a
város-párokat
testvérvárosoknak,
Európa
más
részein
ikervárosoknak („twin towns”) vagy barátság-városoknak („friendship towns”), német nyelvterületen partnervárosoknak („Partnerstädte”), Észak-Amerikában és Ausztráliában nővér-városoknak („sister cities”), Oroszországban pedig fivér-városoknak („городапобратимы”) hívják. A testvérvárosi kapcsolatok kialakulásáról némi érdekességgel szolgál a következő rövid összefoglalás:
33
www.toosz.hu/digitalcity/homepage.jsp?dom=AAAAZJWX&prt=AAAAYGTF&fmn=AAAAYXFX&men=A AAAYXFW, 2007.11.22. 34 www.hu.wikipedia.org/wiki/Testv%C3%A9rv%C3%A1ros, 2007.11.22.
35
•
Az Egyesült Államokban Eisenhower elnök 1956-ban hívta életre a Sister Cities International szervezetét, amely a városok támogatásával, de elsősorban a polgárok önkéntes tevékenységére alapozva építi az amerikai városok nemzetközi kapcsolatait. Az amerikai városokban az önkéntes alapon tevékenykedő Testvérvárosi Bizottság adományok gyűjtéséből teremti elő a leginkább elterjedt kulturális és sport csereprogramokhoz szükséges pénzt, s a résztvevőket többnyire kölcsönösen családoknál látják vendégül. A szervezet a tagvárosok tevékenységét évenként értékeli és a legsikeresebb projekteket - országos testvérvárosi konferencia keretében kitünteti. A rendszerváltást követően több magyar város is bekapcsolódott a Sister Cities International munkájába.
•
Nyugat-Európában a háború utáni német-francia közeledés fontos eszköze volt a testvérvárosi mozgalom. A helyi önkormányzatok a Francia - Német Ifjúsági Irodával együttműködve, és az általuk működtetett kulturális és oktatási intézményekkel karöltve váltak a nemzetközi csereprogramok megvalósítóivá. Ezzel párhuzamosan egy olyan gyakorlat is kialakult, ami szerint a város egészét – a „háromszög elv”35 alapján - a demokratikus úton választott polgármester és a képviselőtestület reprezentálja, a város gazdasági arculatát a kamarák, míg a kultúrát és a tudományt az egyetemek jelenítik meg.
•
Európa keleti részén a hidegháború időszakában a szocialista országokon belül is komoly szerepet kapott a városok, főként a fővárosok közötti kapcsolatok – jelentős mértékben központilag koordinált – ápolása, kölcsönös jelenlétük biztosítása. A magyar
tanácsrendszerben
például
a
szocialista
testvérvárosi
kapcsolatok
kezdeményezése és kialakítása is csak a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának előzetes engedélyével történhetett. A helyi tanácsi vezetők hivatalos cserelátogatásait a köznyelv akkortájt általában a „politikai turizmus”36 kifejezéssel illette. Az események, akciók „nemzetközi jellegét” elsősorban a hivatalos ünnepek köré csoportosított, az orosz-szovjet kultúra kvalitásait hangsúlyozó művészeti események adták meg. Az 1960-as évektől, a turizmus élénkülésével összhangban új színfoltot jelentett a nemzeti gasztronómiai sajátosságokat bemutató vendéglátóhelyek kölcsönös megnyitása, így például a Budapest Étteremé Kelet-Berlinben, vagy a Berlin Étteremé Budapesten.
35 36
BGF-KKFK Szakdiplomáciai tanulmányok (szerk.: Dr. Nyusztay László), Bp. 2000, 155. o. BGF-KKFK Szakdiplomáciai tanulmányok (szerk.: Dr. Nyusztay László), Bp. 2000, 155. o.
36
•
A partnerség legkorábbi formája Európában a német Paderborn városa és a francia Le Mans között már 836-ban létrejött37, bár a modern testvérvárosi kapcsolatot csak 1967-ben vették fel. A legelső hivatalos testvérvárosi kapcsolatot 1920-ban alakították ki a brit Keighley és a francia Poix du Nord városka között. Az együttműködés egy másik korai példája 1947-re tehető, amikor a bristoli városi tanács öt vezető polgárát Hannoverbe küldték jószolgálati küldöttség címén. A legjelentősebb fejlődést azonban mégis azoknak a testvérvárosi kapcsolatoknak a kialakulása jelentette, amelyek a berlini fal lebontása után az Európai Unió tagállamai és a Közép-és Kelet-Európai országok között jöttek létre, ezzel is előrevetítve és előkészítve az Unióhoz való integrációjukat.
A testvérvárosi kapcsolatok szimbolikus szerződésként is értelmezhetők, hiszen különleges alkalmat szolgáltatnak a nemzetek közötti tapasztalatcserére, a közös értékek felismerésére és az ellentétek feloldására. Mindemellett, a mai értelemben, a testvérkapcsolatok egyben politikai természetűek is, hiszen elősegítik az európai egység megteremtését, hozzájárulnak az európaiság gondolatának megalapozásához tovább erősítve az európai identitást, és lehetővé teszik a határokon átnyúló, a nemzeti kormányok hatáskörén kívül eső konfliktusok, problémák megoldását.
8. 3. A testvér-települések létrejötte 8. 3. 1. Célok és partnerválasztás Mielőtt az ideális testvérváros utáni keresést megkezdenénk, mindenekelőtt a testvértelepülési kapcsolat motivációit szükséges jól átgondolni, hiszen leggyakrabban ezek függvényében lehet kiválasztani a partnertelepülést, amellyel hosszú távú együttműködés jön létre. Két település esetében a hasonló vagy egymást kiegészítő helyzet és tulajdonságok gyakran jelentik a kezdeti megfontolások szempontjait. A jövőbeni partnertelepülés lakóinak számát legalább annyira tekintetbe kell venni, mint földrajzi elhelyezkedését. Közös történelmi gyökerek, esetleg szociokulturális vagy nyelvi összefüggések szintén hatással lehetnek a választásra. Amennyiben egyáltalán nincs semmilyen közös jellemző és a kívánt jellemzőkkel bíró település nem lelhető fel, az európai testvér-települési szervezetek nyújthatnak segítséget.
37
www.hu.wikipedia.org/wiki/Testv%C3%A9rv%C3%A1ros, 2007.11.05.
37
8. 3. 2. Kapcsolatfelvétel és előzetes látogatások Amikor sikerül partnertelepülést találni, célszerű találkozót szervezni a két helység önkormányzatai között. Általában a legelső alkalommal csak egy kicsiny küldöttség utazik a kiszemelt településre, melynek tagjai eldöntik, hogy az együttműködésnek mely formái tűnnek alkalmazhatónak, valamint véglegesítik a részleteket. Az előkészítő szakaszt továbbá levélváltások, és szerződések cseréje teszi teljessé. A partnerek igen gyakran egyfajta ,,teszt-utazást'' szerveznek, amely egy-egy kulturális vagy sporteseménnyel esik egybe. Ez az ún. ,,udvarlási periódus''. A testvérvárosi kapcsolatot létrehozó ceremóniát megelőzően bizonyos gyakorlati kérdésekre kell választ találni. Néhány hónap általában mindenképpen eltelik a szerződések aláírása és az ünnepség között. A megfelelő előkészítésnek nem csupán a szervezési tevékenységekre kell kiterjednie, hanem azt is biztosítani szükséges, hogy a helységek lakossága minél nagyobb számban részt vegyen az eseményen. 8. 3. 3. A testvérvárosi kapcsolatot létrehozó ceremónia és az eskü A kapcsolat hivatalos létrehozása egy ceremónia keretein belül
zajlik, ahol a
partnertelepülések önkormányzatainak vezetői által - a lakosság és az önkormányzat előtt sor kerül a testvérvárosi eskü aláírására. Az eseménynek ünnepélyesnek kell lennie, és ki kell fejeznie az európai eszmét. Szokás szerint előbb az egyik, majd a másik településen tartják meg az ünnepséget, néha ugyanabban az évben, de gyakrabban két egymást követő évben. A szervezéssel, - és főként a használni javasolt szimbólumokkal kapcsolatban - az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa és az Egyesült Városok Szervezete ad tanácsot. Az eskü szavai a települések közt létrejövő tartós kapcsolatot és az európai integráció felé való elkötelezettséget fejezik ki. 8. 3. 4. Az eskü szövege Az eskü szövegét az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa dolgozta ki. Természetesen nem kötelező ennek a változatnak a használata, de az elhangzott eskünek mindenképpen ki kell fejeznie, hogy a testvér-települési kapcsolat elsődleges célja és értelme az európai egyesülés elősegítése. Az eskü így hangzik: „Mi, ...... polgármesterei, szabadon megválasztva polgártársaink által, bízva abban, hogy településünk lakóinak mélyen átérzett törekvéseire és valódi szükségleteire válaszolunk, annak tudatában, hogy ősi városi közösségeink az európai civilizáció bölcsői voltak és hogy a szabadság szelleme először azokban a szabadságjogokban vert gyökeret, 38
amelyek elnyeréséért ők harcoltak, annak hitében, hogy a történelem eredményei egy nagyobb világ számára továbbviendők, ám e világ csak akkor lehet igazán emberi, ha lakói szabadon, szabad városokban és falvakban élnek, ezen a napon magasztos fogadalmat teszünk hogy önkormányzataink között állandó kapcsolatot tartunk fenn, hogy erősítjük a lakóik közötti cserekapcsolatokat az élet minden területén azért, hogy az európai együvé tartozás eleven érzetét alakítsuk ki a kölcsönös jobb megértés által, és hogy amennyire tőlünk telik, egyesítsük erőinket annak az életbevágó, békét és gyarapodást hozó vállalkozásnak sikeres kimenetele érdekében, amit Európai Uniónak hívnak.”38
8. 4. Gyakorlati tudnivalók 8. 4. 1. Pénzügyi források A testvér-települési tevékenység folyamatos kiadásokat jelent, ezért ezeknek külön forrásokat kell találni. A pénz oroszlánrészét többnyire a helyi költségvetés adja, de maguk a résztvevők is szerezhetnek pénzt akár gyűjtéssel, akár különleges események (pl. tombolák, vásárok) szervezésével. A települések lakosságának kreativitása, ötletei, és bőkezűsége a költségvetés nagyságát erőteljesen befolyásolja. A hozzájárulások nemegyszer természetben érkeznek: pl. helyiségek, irodai felszerelések kölcsön- vagy örökbe adása által. Az önkéntes munka, ingyen végzett fordítás vagy szaktanácsadás szintén nagy segítséget jelenthet. 8. 4. 2. A szálláshelyek kérdése Lehetséges, hogy első látásra nem tűnik jelentősnek, de a szálláshelyek kiválasztásának fontos szerepe van abban, hogy a partnertelepülésről érkezett vendégek otthon érezzék magukat. A helyi családoknál viszonossági alapon történő elhelyezés a testvérvárosi kapcsolatok egyik alapelve. Mindez pedig elsősorban nem a költségek leszorítása érdekében tett lépés, hanem inkább eszköz arra, hogy megismerkedjünk a partnertelepülés lakóinak napi életével. E szituációk nem csupán az új szokások megtanulását, hanem új, hosszú távra szóló barátságok kialakulását is elősegítik. A csereprogramok némelyike esetében, például amelyekre sok látogatót várunk, természetesen bölcsebb dolog másmilyen szállást, szállodát vagy ifjúsági szállót igénybe venni.
38
http://sodadesign.cs.hu/Europa/html/kapcsolatok/egyeb/testver.html, 2007.11.25.
39
8. 4. 3. Kommunikáció és tájékoztatás A kommunikáció és tájékoztatás kulcsfontosságú szerepet játszik a testvérvárosi kapcsolatokban,
hiszen
ezek
puszta
létezése
a
lakosság
érdeklődésén
és
aktív
bekapcsolódásán múlik. A tájékoztatás legegyszerűbb módja, ha a település határán a névtábla alatt feltüntetjük a testvértelepülések nevét egy EU zászló vagy az adott ország zászlajának kíséretében. Az igénybe vehető kommunikációs eszközök mindig a szóban forgó város vagy falu méretén múlnak. Ha kistelepülésről van szó, az információ akár személyesen is továbbadható. Ha nagyobbról, a helyi faliújság, a helyi és regionális sajtó, rádió és televízió vehető igénybe. A partnertelepülés standjainak elhelyezése a helyi vásárokon, ünnepségeken vagy kiállításokon szintén célszerű lehet. A partnernyelvre lefordított brosúrák segítik a kölcsönös megértést, amint a partnertelepülésről szóló rendszeres információk kiadása is. A fennálló nyelvi akadályok leküzdéséhez minden rendelkezésre álló eszközt célszerű felhasználni.
8. 5. Az együttműködés főbb formái A testvér-települési tevékenységek lehetséges skálája gyakorlatilag korlátlan, a leggyakoribb projektek mégis az oktatási, kulturális illetve sportesemények szervezését célozzák. Napjainkban megfigyelhető, hogy egyre intenzívebb hangsúlyt kap a kevésbé hagyományos tevékenységek beemelése a testvérvárosi tevékenységek körébe, hiszen a testvér-települési együttműködések esetében egy folyamatosan, a helyi közösségek szükségletei szerint fejlődő folyamatról beszélünk. 8. 5. 1. Oktatás A testvér-települési mozgalom egyik alapvető célja a fiatalok egymáshoz közelebb hozása, hogy ezáltal is szilárdabbá váljanak az európai népek és kultúrák közti kötelékek. E cél legegyszerűbben talán az oktatási intézményeken keresztül érhető el. Igen gyakori ezért a testvériskolák létrehozása. Az iskolai csereprogramok egyértelműen nevelő hatásúak, s mellékesen nem árt kiemelni a bennük rejlő nyelvgyakorlási lehetőséget sem. 8. 5. 2. Kultúra A testvér-települési kapcsolat általában virágzó kulturális cseremozgalmat eredményez. A lehetséges tevékenységek hosszan sorolhatók: zenekarok, színházi társulatok (természetesen amatőrök is) látogatásai, helyi művészek kiállításai, gyűjtők közötti találkozók és így tovább. Az ehhez hasonló programok előnyeként könyvelhető el, hogy felhívják a figyelmet nemcsak 40
a partnertelepülés, hanem annak a társadalomnak a kulturális értékeire is, amelyben élünk. A kulturális kapcsolatok erősítik a testvérvárosi kapcsolatokat és katalizátorként hatnak az európai integrációra. 8. 5. 3. Sport A partneri kapcsolatokban elsősorban az amatőr sportra helyeződik a hangsúly. Azért, hogy a rossz értelemben vett versengés ne játsszon szerepet a sporteseményeken, célszerű a részvétel fontosságát hangoztatni, azért persze nem elhanyagolva a versenyszellemet sem. A sportesemények nem igényelnek bonyolult előzetes szervezést, mégis jelentős számú embert képesek bevonni - nem csoda, hogy igen népszerűek a testvér-települési mozgalomban. Mindenféle sportágban rendezhetők megmérettetések, sőt, egyfajta mini-olimpia, vagy a ,,Játék határok nélkül'' vetélkedő mintájára bolondos versenyek is lebonyolíthatók. Utóbbiak akkor igazán izgalmasak, ha több testvértelepülés csapatai vesznek részt rajtuk. A vegyes csapatok létrehozása nagy valószínűséggel ifjú követőkre is talál, főként, ha az eseményeket iskolai szünidőben rendezik. Esetenként a testvérvárosok lakói közti gyalogos, kerékpáros, csónakos vagy egyéb módon szervezett versenyek (kismarathon, stb.) mozgósítják a legtöbb embert, nem is szólva arról, hogy az ilyen eseményeknek a településhatárokon messze túlnövő jelentőséget adhat a média figyelme. 8. 5. 4. Új formák Az Unióban és térségünk legtöbb államában a helyi önkormányzatok - a decentralizációnak köszönhetően - széles körű döntési jogkörrel rendelkeznek a helyi ügyeket illetően. A testvértelepülési
mozgalom
számára
ez
az
együttműködés
új
lehetőségeit
jelenti.
A
partnertelepülések közösen kereshetnek megoldást az őket érintő gondokra, és kicserélhetik az egyes területekre vonatkozó tapasztalataikat. Ez a testvérvárosi mozgalom eltérő megközelítését feltételezi, olyan megközelítési módot, ami elsősorban a know-how-ra összpontosít a társadalom és a gazdaság területein. Az együttműködés lehetséges formái például: •
településfejlesztés
•
környezetvédelem
•
szakképzés
•
bevándorlók integrálása
•
fogyatékosok integrálása
41
•
bűnmegelőzés
•
kábítószerek elleni harc
•
gyermekvédelem
•
új technológiák alkalmazása
•
mezőgazdasági-, ipari- és kereskedelmi tevékenységek elősegítése
•
munkanélküliség elleni küzdelem
8. 6. A testvér-települési mozgalom aranycsillagai Az Európai Bizottság 1993-ban úgy határozott, hogy díjat hoz létre az arra leginkább érdemes testvértelepülések számára, akik az előző évben közösségi támogatást kaptak valamely program kivitelezéséhez. A kitüntetés
,,a testvér-települési mozgalom aranycsillaga''39
(Golden Twinning Star) elnevezést kapta. Minden évben azoknak a városoknak ítélik oda, amelyek a testvér-települési mozgalomban megvalósított programjaik során egyértelműen tanújelét adták az európai integráció felé való elkötelezettségüknek, továbbá közelebb hozták egymáshoz az európaiakat mind az Unión belüli, mind pedig az Unión kívüli országokból. A díj elnyerésének feltételei az ifjúság bekapcsolása, kettőnél több ország településeinek a részvétele az adott programban, a földrész egymástól távoli, marginális helyzetű területein levő helységek részvétele, végül kiemelt európai integrációs jelentőségű témák tárgyalása. Külön elbíráló bizottság dönti el, melyik tíz projekt nyeri el a kitüntetést az adott évben. A díjakat hivatalos ünnepség keretében évről-évre más-más európai városban adják át.
39
http://sodadesign.cs.hu/Europa/html/kapcsolatok/egyeb/testver.html, 2007.11.25.
42
9. A testvérvárosi mozgalom az Unió és hazánk területén 9. 1. Testvérvárosi kapcsolatok Európában A számadatokat figyelembe véve megállapítható, hogy a testvérvárosi mozgalom a mai napig Európában a legnépszerűbb. A több mint 13 000 testvérvárosi kapcsolat működése jelzi, hogy a mozgalom a kontinensen igen sikeresnek bizonyult. A testvérvárosi koncepció azonban a többi földrészre is kiterjedt, s jelenleg több mint 30 000 testvérvárosi kapcsolat létezik szerte a világon. A fejlődés azonban nem áll meg, hiszen folyamatosan újabb és újabb eszközök valamint gyakorlati módszerek jelennek meg az együttműködési programok fejlesztése érdekében. A testvérvárosi mozgalomnak az elmúlt 50 év során tapasztalt elterjedése nem utolsósorban két nagyobb szervezet tevékenységének köszönhető. Az egyik az Egyesült Városok Szervezete (United Towns Organization, UTO), amely az Egyesült Nemezetek Szervezetének mintájára alakult, míg a másik a legkiterjedtebb tagsággal rendelkező európai érdekképviseleti szervezet - az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (CEMR) -, mely elsődleges prioritásai között tartja számon a testvérvárosi mozgalom sorsát, és aktívan részt vesz annak támogatásában. A testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozó CEMR állásfoglalásokat a CEMR testvérvárosi szekciója készíti elő. E szekció évente kétszer találkozik. A találkozókon kerülnek meghatározásra az egyes állásfoglalások főbb pontjai, és a jövőbeni tevékenységek (kiadványok, konferenciák, tréningek) is. Az értekezleteken részt vesznek az Európai Bizottság munkatársai, beszámolnak az egyes pályázati lehetőségekről, és kikérik a tagok véleményét a pályázati rendszer új kitételeiről. A Bizottság évente kétszer hivatalos konzultációra hívja a szekció tagjait a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos egyeztetés céljából. A szekció munkájában az egyes CEMR tag-önkormányzati szövetségek képviselői tevékenykednek. A CEMR szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal (Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság) a modern, jó minőségű testvérvárosi kezdeményezések és cserék előmozdítására, lehetőleg a közösség minél nagyobb részének bevonásával. A CEMR által 2003-ban közreadott felmérésből kiderül, hogyan alakult az akkor CEMR tagsággal bíró 30 ország egymásközti kapcsolatainak száma. Az értékelésből – csupán szemléltetésképp - a 9 legnépesebb testvérvárosi körrel rendelkező európai országot emelem ki. Az eredmény a következő: Németországnak 5743, Franciaországnak 5478, az Egyesült
43
Királyságnak 1973, Lengyelországnak 1889, Olaszországnak 1633, Svédországnak 1207, Magyarországnak 1206, Finnországnak 1172, Csehországnak 1042 testvérvárosi kapcsolata van40. (Ezek az adatokban nem tartalmazzák a Romániához fűződő kapcsolatokat, mert 2003ban még nem volt tagja a szervezetnek). Megállapítható tehát, hogy a magyar számadatok a többi európai országgal összevetve is magasnak mondhatók.
9. 2. Testvérkapcsolatok hazánkban Magyarországnak a testvér-települési kapcsolatrendszerben betöltött helyét Giczi Johanna és Sik Endre 2002 őszén végzett tanulmányán41 keresztül igyekszem bemutatni. Mivel frissebb adatokat hosszú kutatás után sem találtam, szeretném kihangsúlyozni, hogy az utóbbi 5 év eredményeit a most következő elemzés nem tartalmazza. 9. 2. 1. A testvér-települési kapcsolatok története A testvér-települési kapcsolatokat kialakításuk időpontja szerint két csoportra oszthatjuk: megkülönböztethetünk
rendszerváltás
előtt,
valamint
rendszerváltás
után
létrejött
kapcsolatokat, majd az utóbbiakat kormányzási ciklusok szerint tovább kategorizálhatjuk. A szocializmus alatti időszakban főként (Kelet-) Németország, Lengyelország, és ősi rokonaink földje, Finnország felé orientálódtunk, valamint ekkor alakítottuk ki kisszámú török, és egyéb ázsiai országbeli kapcsolatainkat is (később ebbe az irányba egyáltalán nem történt kezdeményezés). A „berlini fal leomlása” után nyitottunk Ausztria felé, megalapozva ezzel osztrák kapcsolatainknak közel 60% - át; tovább erősítettük németországi kötődéseinket, és ekkor emelkedett meg hirtelen a Romániához fűződő testvértelepülések száma is. Csekély számú holland, angol és francia kapcsolataink nagy része szintén ekkor keletkezett. A
következő
időszakban
kapcsolatainkat
leginkább
Romániával,
Szlovákiával
és
Németországgal alakítottuk ki, ám ez utóbbival már jóval kevesebbet, mint korábban; valamint fokozatosan nyitni kezdtünk eddig „ismeretlen” államok, például Görögország, Svédország, Szerbia és Izrael irányába is.
40
www.forrastanacsado.hu/index.php?module=pagemaster&PAGE_user_op=view_page&PAGE_id=29&ee844f6 a0db54ac351f6fb492e02bbaa=7e5ad0838dc19b2a79ce647c7130a7a9, Dr. Marián Miklós, 2007.11.12. 41 www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-485/szoc_szemle/TPUBL-A-485.pdf, 2007.11.09.
44
Az 1990-es évek végétől napjainkig kapcsolataink közel 70% - át Romániával, Németországgal
és
Szlovákiával
kötöttük,
de
szorosabbra
fűztük
a
köteléket
Lengyelországgal, Franciaországgal és Olaszországgal is. A 2002 végén mért adatokat így foglalhatjuk össze: A magyar települések 33 % - a rendelkezik testvér-települési kapcsolattal. Közülük 62%-nak egy, 18%-nak kettő, 10%-nak három, a maradék 10%-nak pedig négy vagy több külföldi várossal van kapcsolata. A települések 27%-a Romániával, 21%-a Németországgal, 13%-a Szlovákiával áll szoros kapcsolatban.
Jelentős
még
az
Ausztriához,
Finnországhoz,
Franciaországhoz,
Horvátországhoz, és Olaszországhoz való testvéri kötődésünk is.
N W
E S
21-30% 11-20% 5-10% 3-4% 1-2%
3. térkép: Az európai országokhoz való kötődésünk testvér-települési kapcsolataink tükrében (Forrás: www.mtapti.hu/mszt/20034/003.pdf)
Ha a három számunkra legfontosabb állam kapcsolódási pontjainak eloszlását vizsgáljuk Magyarországon belül, a következő eredményt kapjuk: 1. A Romániához kötődő magyarországi települések térbeli eloszlása semmiféle szabályosságot nem mutat. Nemcsak a határszéli, hanem az ország belsejében, sőt a túlsó határszélen található települések is szoros kapcsolatot alakítottak ki romániai városokkal, községekkel. Érdekesség, hogy a román határon lévő települések közül szinte mindegyiknek van romániai településsel kapcsolata.
45
2. Németországi kapcsolataink – ahogy az alábbi térkép is mutatja – az ország középső részére, a Balaton-felvidékre,
Budapestre, Tolnára és a somogyi
vidékre
koncentrálódnak. 3. A Szlovákiával kapcsolatban lévő települések nagy része az ország északi felén található, de fellelhető ilyen irányú kapcsolattal rendelkező település a déli határvidék közelében is.
Németország
Románia
Szlovákia
4. térkép: A romániai, németországi és szlovákiai testvérkapcsolattal rendelkező települések (Forrás: www.mtapti.hu/mszt/20034/003.pdf)
9. 2. 2. A testvér-települési kapcsolatok genezise A kapcsolatok genezise a településközi kapcsolatok kialakulásának vizsgálatával kezdődik, azaz a következőket elemzi: ki, mikor, mi célból hozta létre a kapcsolatokat. 9. 2. 2. 1. A kapcsolat létrehozója A testvér-települési kapcsolat kialakítására való felkérés az esetek felében magyar részről indult. Majdnem 40%-ban a külföldiek kezdeményeztek, és az esetek csupán tizedében nyilvánítottak a felek kölcsönös közeledési szándékot. A korai időszakban láthatóan a külföldiek voltak aktívabbak a kezdeményezésben, majd a rendszerváltás után mi is egyre több hajlandóságot mutattunk arra, hogy szervesebben bekapcsolódjunk a testvér-települési szövetségek nemzetközi hálózatrendszerébe.
46
A településközi kapcsolat kezdeményezője
1940-1988
Időszak 1989-1993 1994-1997
Összesen 1998-2002
Ők
55
41
34
38
40
Mi
31
46
61
56
52
Mindketten
14
13
4
6
8
Összesen
100
100
100
100
100
2. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolat kezdeményezője és a kapcsolat létrejöttének időszaka szerint, %42
Látható, hogy külföldről nagyobb érdeklődésre tart számot a közép-magyarország régió és a nyugat-dunántúli térség, hiszen az itt keletkezett kapcsolatok közel felét külföldről kezdeményezték. Jelentős kapcsolatépítő hajlandósággal Magyarország déli része és az északmagyarországi régió rendelkezik. A településközi kapcsolat kezdeményezője Ők Mi Mindketten Összesen
KözépMagyarország
KözépDunántúl
33 50 16 100
52 44 5 100
Régiók NyugatDélDunántúl Dunántúl 48 44 9 100
28 62 10 100
Észak- Észak- Dél- Összesen Magyar- alföld alföld ország 36 60 4 100
41 43 16 100
37 61 1 100
39 53 8 100
3. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolat kezdeményezője és az egyes régiók szerint, %43
9. 2. 2. 2. A kapcsolat létrejöttének oka Akármelyik időszakot is vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a települések közötti közeledések minden időszakban elsősorban kulturális és gazdasági okokból történtek. Ám míg a szocializmus ideje alatt ez a két arány szinte egyenlő volt, a rendszerváltást követően a hangsúly a kultúra és hagyományőrzés céljából indított kapcsolatokra tevődött át. A rendszerváltást követően keletkezett gazdasági kapcsolatokról fontos megjegyezni, hogy egyharmaduk gazdasági egyoldalú vagy kölcsönös segítségnyújtáson alapul, míg az 1988-ig terjedő időszakban a gazdasági kapcsolat egyértelműen üzleti kapcsolatot jelentett. Az 1990es években azonban egyre fontosabbá vált az oktatás, az iskolák közötti cserelehetőség és a nyelvtanulás megkönnyítése miatt kezdeményezett kapcsolatfelvételek aránya is. A szocializmus időszakában a kulturális alapokon nyugvó kapcsolatok között fontos szerepet játszott a sport.
42 43
www.mtapti.hu/mszt/20034/003.pdf, 2007.11.10. www.mtapti.hu/mszt/20034/003.pdf, 2007.11.10.
47
A kapcsolatfelvétel oka Történelem, politika Gazdaság Idegenforgalom, turizmus Kultúra, hagyomány Oktatás, fiatalok közötti kapcsolat Egyéb Összesen
1940-1988 12 33
Időszak 1989-1993 1994-1997 12 7 29 29
Összesen 1998-2002 9 26
10 29
4 38
2 51
7 47
6 42
5 45
9 4 100
5 1 100
7 2 100
14 2 100
9 2 100
4. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatfelvétel oka és kialakulásának ideje szerint, %44
A kultúra- és a hagyományok ápolása céljából létesített kapcsolatok aránya a középmagyarországi és az észak-alföldi régióban a legmagasabb, ám a többi magyarországi térség esetében is ez a leggyakoribb indítóok. A közép-dunántúli régió önkormányzatai a kulturális kapcsolatok majdnem felét barátkozás céljából kezdeményezték, oktatási kapcsolataik 60%-át pedig a nyelvtanulási lehetőségek miatt szorgalmazták. A nyugat-dunántúli térségben is a kulturális kapcsolatokat propagálják leginkább. Észak-Magyarországon a hagyományok ápolása melletti legfontosabb indikáló tényezőnek a gazdaság bizonyul. Érdemes megjegyezni, hogy a kulturális kapcsolatok között, (igaz nagyon alacsony arányban) de csak ebben a régióban jelenik meg a katonasírok ápolása céljából kialakított kapcsolat. Az észak-alföldi régiónál a már említett kulturális kapcsolatok után első helyen az idegenforgalomi szerepel, továbbá ebben a régióban jelenik meg fontos kapcsolatépítő alapként az a tény, hogy melyik település esik a legközelebb a határhoz. A délalföldi régió az eddigiekhez hasonlóan szintén a kulturális kapcsolatokat preferálja leginkább, de a második helyezett gazdasági kapcsolatok magas aránya nagyrészt a határon túli magyarok segítése céljából kialakított együttműködést, gazdasági segítséget jelöli.
44
www.mtapti.hu/mszt/20034/003.pdf, 2007.11.10.
48
A településközi kapcsolat kezdeményezője Történelem, politika Gazdaság Idegenforgalom, turizmus Kultúra, hagyomány Oktatás, fiatalok közötti kapcsolat Egyéb Összesen
KözépMagyarország
Régiók Közép- NyugatDélÉszak- ÉszakDunán- Dunántúl Dunántúl Magyar- alföld túl ország
Összesen Délalföld
24 16
10 21
11 23
14 34
7 33
0 29
15 36
11 29
7 51
2 47
5 46
2 40
7 37
11 52
3 41
5 44
2 0 100
16 5 100
14 2 100
9 2 100
14 2 100
4 5 100
4 1 100
9 2 100
5. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatfelvétel oka és az egyes régiók szerint, %45
9. 2. 3. A testvérkapcsolatok hatása Nemzetközi kapcsolataink akármilyen céllal indultak is, főként oktatásbeli- és kulturális alapokon nyugszanak (83%). Elsősorban ez az a kapocs, ami a magyar és külföldi lakóhelyeket összeköti. A kapcsolatok második legfontosabb formája a turizmus és az idegenforgalom. A gazdasági együttműködésen alapuló kapcsolatok aránya szinte elenyésző. Megnyilvánulási forma Oktatás, kultúra Üzleti kapcsolat Turizmus Egyéb Összesen
1940-1988-ig
Időszak 1989-1993-ig 1994-1997-ig
82 4 12 2 100
84 0 7 9 100
83 4 8 4 100
Összesen 1998-2002-ig 85 2 7 6 100
84 2 8 6 100
6. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása megnyilvánulásuk és a keletkezés időpontja szerint, %46
Amennyiben régiós bontásban vizsgálódunk, láthatjuk, hogy nemzetközi kapcsolataink túlnyomórészt (80% felett) kulturális szinten manifesztálódnak. Említésre érdemes különbséget egyedül a közép-dunántúli és a dél-dunántúli régiók esetében láthatunk, ahol a kultúra mellett jelentősebb szerep jut még az idegenforgalomnak is (21% és 14%). A kulturális kapcsolatok mellett Csehországgal (28%) és Olaszországgal (21%) tartunk fenn szorosabb gazdasági együttműködést, míg Hollandia (28%), Horvátország (27%) és Finnország (14%) esetében a testvér-települési kapcsolatok az előbb említett kultúra mellett a turizmus által is kifejezésre jutnak.
45 46
www.mtapti.hu/mszt/20034/003.pdf, 2007.11.10. www.mtapti.hu/mszt/20034/003.pdf, 2007.11.10.
49
9. 2. 4. A testvérkapcsolatok fontossága A hosszú évtizedek során megszerzett kapcsolatainkat igen fontosnak ítéljük, bár a kisebb települések néhány estben hanyagolhatónak érzik külföldi kötődéseiket (ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy e kapcsolatok viszonylag újkeletűek, s a feleknek még nem volt ideje szövetségük elmélyítésére). Az igazán sokra tartott kapcsolatok aránya a települések létszámának, valamint gazdasági- és infrastrukturális fejlettségének növekedésével egyenes arányban emelkedik, hiszen a nagyobb városok nagyobb arányban ítélik fontosnak megszerzett szövetségeket, mint a kisebb települések. A kapcsolat fontossága Alig Kicsit Nagyon Összesen
Településtípus Megyeszékhely Város 0 5 35 39 65 57 100 100
Összesen Község 8 47 45 100
6 44 50 100
7. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatok fontossága és a település47
47
www.mtapti.hu/mszt/20034/003.pdf, 2007.11.10.
50
10. Az Európai Unió jelenleg futó kezdeményezései, közösségi akciói 10. 1. „Testvér-települési kapcsolatok a jövőért” – Rodoszi konferencia, 200748 Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsának szervezésében 2007. május 10-12-én „Testvér-települési kapcsolatok a jövőért” címmel Rodoszon konferenciára került sor a testvér-települési kapcsolatok témakörében. A konferencián 27 országból több mint 600-an vettek részt. A magyar önkormányzatokat és önkormányzati szövetségeket Krausz Veronika nemzetközi titkár képviselte, Dicső Martina, az alsómocsoládi Demokratikus Ifjúsági és Gyermek Önkormányzat tagja pedig előadóként szerepelt. A konferencián részletes bemutatásra került az „Európa a Polgárokért” című program, emellett számos munkacsoport-ülés keretében megvitatták a testvér-települési kapcsolatok jövőjére vonatkozó kitételeket, és előadások hangoztak el számos terület és a testvértelepülési kapcsolatok egymáshoz való viszonyulásáról, mint például az ifjúság, az európai kihívások, a kulturális sokszínűség, a fenntartható, dinamikus és szociális Európa, a fejlődő országok megsegítése, és a mediterrán térség együttműködése. A konferencia zárásaként a helyi és regionális képviselők, valamint a testvér-települési mozgalom tevékeny résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben: •
Megerősítették azon meggyőződésüket, hogy a testvér-települési mozgalom vitalitása és ereje elősegíti a polgárok bevonását közvetlen cserékbe, és ennek megfelelően Európát egy humán dimenzióval látja el.
•
Újra hangsúlyt helyeztek azon elkötelezettségükre, hogy a testvér-települési kapcsolatok
eszközként
szolgálnak
a
polgárok
bevonására,
és
tükrözik
sokszínűségüket és kultúrájukat. •
Hangsúlyozták, hogy a testvér-települési kapcsolatok különleges szerepet játszanak a potenciális EU tagjelölt országok, mint például a dél-kelet európai térség országai, valamint az Unióval határos országok esetében.
•
Meggyőződésüket fejezték ki arról, hogy a testvér-települési kapcsolatok hidakat építhetnek a mediterrán térség városai és települései között, a megbékélés eszközekeiként szolgálhatnak a régióban, ösztönzik azon polgárok aktív részvételét, akik eredetileg ebből a térségből származnak, de ma már esetleg európai városokban, településeken élnek.
•
Megerősítették, hogy a testvér-települési kapcsolatok hozzájárulnak a fejlődő országokkal való együttműködéshez, segítik a Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések
48
www.toosz.hu/digitalcity/homepage.jsp?dom=AAAAZJWX&prt=AAAAYGTF&fmn=AAAAYXFX&men=A AAAYXFW&bem=AAAAYXIT, 2007.11.12.
51
elérését, tágabb értelemben, a globalizáció korában összehozzák a különböző országok, kultúrák polgárait. •
Kiemelték a testvér-települési mozgalom politikai dimenzióját, amint azt a korábbi Testvér-települési Kongresszusokon (Bordeaux 1987, Ferrara 1999, Antwerpen 2002) már kifejezésre jutatták, és elkötelezettségüket egy, a CEMR alapszabályának megfelelő, erősebb Európai Unió iránt, amely átlátható és közelebb van a polgáraihoz.
A nyilatkozat továbbá megerősíti azt a gondolatot, hogy az európai uniós intézményeknek szoros együttműködést kell kialakítaniuk az önkormányzatokkal, és a CEMR-nek ebben a folyamatban koordinátori szerepet kell játszania.
10. 2. „Európa a polgárokért” program49 10. 2. 1. A programról általában Az Európai Bizottság új, 2007-től 2013-ig tartó Európa a polgárokért programjának az a szerepe, hogy valódi kapocsként szolgáljon az állampolgárok és az Unió között. A polgárok aktív részvétele elengedhetetlenül szükséges Európa közös építésében, a program tehát ennek tükrében támogatja a különböző országok polgárainak és szervezeteinek együttműködését: lehetőséget teremt a személyes találkozásra, hogy közös tevékenységek és akciók során együtt alakítsák ki saját elképzelésüket egy nemzeteken túlmutató, de a sokszínűséget tiszteletben tartó európai környezetről. Röviden tehát: a program az uniós polgárok közötti összetartozásérzést és a közös európai identitás iránt való elkötelezettséget erősíti. Az ezzel kapcsolatos jogszabályt az Európai Parlament első olvasatban, 473-92-51 arányban 2006. márciusában fogadta el. A finn liberális Hannu Takkula jelentéséből kitűnik: a képviselők mindenekelőtt javaslatot tettek a program elnevezésének megváltoztatására. A módosítás angol nyelven a magyarnál talán látványosabb: „Citizens for Europe” helyett „Europe for Citizens” névre kereszték át a magyarul - az eredeti tervezetben még - „Európai polgárokat” címen szereplő programot. A javasolt – és azóta megszavazott - név tehát: „Európa a polgárokért”. Az indoklásban a következőket olvashatjuk: „A Bizottság által javasolt cím rossz üzenetet közvetít, azt, hogy a polgároknak kell támogatniuk Európát. Ennek éppen fordítva kell történnie: Európának kell betöltenie azt a szerepet, amely előmozdítja a polgárok törekvéseinek beteljesülését.”50. A jogszabály tehát a parlamenti módosítás szerint a 2007-2013. évi, az Európai Unió alapjogi 49
http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/guide/documents/programme_guide_hu.pdf, 2007.11.20. www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/011-6964-094-04-14-902-20060330IPR06870-04-042006-2006-false/default_hu.htm, 2007.11.20., www.korte-program.hu/hu/node/201, 2007.11.20.
50
52
chartájában meghatározott aktív európai értékeket és aktív európai polgárságot támogató „Európa a polgárokért” című program létrehozásáról szól. 10. 2. 2. A program költségvetése51 A parlamenti javaslat szerint
a program megvalósítására rendelkezésre álló teljes
költségvetési keret 2007 és 2013 között 235 millió eurót tesz ki. Ennek kezelését lényegében az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság látja el, mivel azonban számos más főigazgatóság is nagymértékben kapcsolódik ehhez, az intézkedések szoros konzultációk révén valósulnak meg a legteljesebb együttműködés biztosítása érdekében. A költségvetés az uniós polgársággal és a demokráciával, a közös értékekkel, történelemmel és kultúrával kapcsolatos megmozdulások, eszmecserék, megemlékezések, díjátadások, művészeti rendezvények, összeurópai konferenciák lebonyolítására szolgál, valamint támogatást kaphatnak európai szintű civil szervezetek, egyesületek, hálózatok is. 1. Az „Aktív polgárokat Európának” elnevezésű akció összesen 102 millió euró támogatásban részesül, amely a teljes költségvetési keret 43% - át jelenti. 2. Az „Aktív civil társadalmat Európában” elnevezésű intézkedés, amely magában foglalja számos szervezet, mint a Mi Európánk vagy az Európai Mozgalom részesedését is, 80, 73 millió euró támogatásban részesül, mely a keretnek pontosan 34, 35 % - a. 3. Az „Együtt Európáért” elnevezésű harmadik intézkedés 24,19 millió eurónyi összeget kap a hét éves időszakra, mely az összes rendelkezésre álló forrásnak nagyjából 10% át teszi ki. 4. A negyedik intézkedés a teljes költségvetési keretből körülbelül 4-5%-os részesedést kap. 10. 2. 3. A program résztvevői A programban az Európai Unió tagállamai vehetnek részt, azaz 2007. január 1-jétől a következő országok: Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság 51
Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország
Málta Németország Olaszország Portugália Románia
http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/guide/documents/programme_guide_hu.pdf , 2007.11.20.
53
Dánia Egyesült királyság Észtország Finnország
Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország
Spanyolország Svédország Szlovák Köztársaság Szlovénia
A programban részt vevő országok köre a következő években tovább bővülhet, mivel a program más országok, - konkrétan az EGT-megállapodásban részes EFTA-országok, a tagjelölt országok és a Nyugat-Balkán országai - előtt is nyitva áll abban az esetben, ha a vonatkozó jogi és pénzügyi kötelezettségeket teljesítik. E követelményeknek jelenleg egyetlen ország sem tesz eleget, így a következő felsorolás csupán azokat az országokat tartalmazza, amelyek – a jövőben - a program potenciális részvevői lehetnek: 1.
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek: Izland, Liechtenstein, Norvégia,
2.
Az Európai Unió tagjelölt országai: Horvátország, Macedónia (volt Jugoszláv Köztársaság), Törökország,
3.
Nyugat-balkáni országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, és Szerbia (Koszovóval együtt) az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozata alapján.
A program továbbá az aktív európai polgári részvétel előmozdításán dolgozó valamennyi szereplő bekapcsolódását lehetővé teszi. Amennyiben jogi személyiséggel rendelkeznek, pályázatot nyújthatnak be a következő szervezetek: •
helyi hatóságok és szervezetek,
•
európai politikai kutatóintézetek („szellemi műhelyek”)
•
állampolgárokból álló csoportok,
•
civil szervezetek,
•
non-profit szervezetek,
•
szakszervezetek,
•
kamarák,
•
oktatási intézmények,
•
az önkéntes munkával foglalkozó szervezetek,
•
az amatőr sporttal foglalkozó szervezetek, stb.
54
10. 2. 4. Az „Európa a polgárokért” program szerkezete Célkitűzéseinek elérése érdekében az „Európa a polgárokért” program négy, különböző intézkedésekből álló fellépést javasol. A most következő részben tehát e támogatottságot élvező tevékenységek részletes kifejtésével foglalkozom. 10. 2. 4. 1. „Aktív polgárokat Európának” Az „Aktív polgárokat Európának” elnevezésű alprogram kifejezetten a polgárok részvételével zajló tevékenységekre irányul. Ezek a tevékenységek az alábbi, egymástól jól elhatárolható pályázati típusba sorolhatók: •
Testvérváros (town twinning) program
A testvérváros program szintén két fő területet ölel fel: a testvérvárosi találkozókat és a testvérvárosok tematikus hálózatát. A testvérvárosi találkozók a testvérvárosi együttműködések keretében megvalósuló olyan összejövetelek, melyek célja, hogy összehozzák a részt vevő települések polgárait, biztosítva, hogy az önkormányzati együttműködés mellett erős informális, személyes kapcsolatok alakuljanak ki közöttük. E találkozóknak fontos összetevője az európai integráció iránti elkötelezettség, az aktív részvétel és a résztvevők között szövődő barátság. A testvérvárosok tematikus hálózata a települések között a kölcsönös érdeklődést kiváltó témákban kialakuló hálózatokat foglalja magába, melyek lehetővé teszik az eszmecserét és a már bevált jó gyakorlatok megosztását. A program ezért a testvérvárosi kapcsolatok keretében támogatja a legalább három település részvételével megrendezett konferenciákat és műhelymegbeszéléseket. •
Állampolgári projektek és kísérő intézkedések
Ezen pályázati típus keretében olyan nemzetközi, több ágazatot lefedő, és innovatív módszereket alkalmazó projektek nyerhetnek támogatást, amelyek különböző háttérrel rendelkező polgárok számára találkozási lehetőséget biztosítanak annak érdekében, hogy európai szinten együtt cselekedjenek, és európai témákat vitassanak meg. A testvérváros-projektek és az állampolgári projektek továbbfejlesztése céljából kísérő intézkedések is támogatásra kerülnek, amelyek révén a polgárok átadhatják egymásnak a náluk bevált gyakorlatot, összegyűjthetik az érintettek tapasztalatait, és új készségeket fejleszthetnek ki.
55
10. 2. 4. 2. „Aktív civil társadalmat Európában” Az „Aktív civil társadalmat Európában” nevű intézkedés azokra a civil társadalmi szervezetekre és szellemi műhelyekre irányul, amelyek vagy a munkaprogramjuk alapján kapnak strukturális (működési) támogatást, vagy pedig a transznacionális projektek keretében részesülnek azokból. Ez a kezdeményezés három pályázati típusból áll: •
Működési támogatás az európai politikai kutatóintézeteknek („szellemi műhelyek”)
Ez a pályázati típus arra szolgál, hogy erősítse azoknak az európai politikai kutatóintézményeknek („szellemi műhelyek”) az intézményi kapacitását, amelyek az európai témákkal, az aktív európai polgársággal vagy az európai értékekkel kapcsolatban új ötletekkel és gondolatokkal lépnek fel. •
Működési támogatás az európai szintű civil társadalmi szervezeteknek
Ez az akció az európai dimenziójú civil társadalmi szervezetek számára biztosítja a tevékenységeik európai szintű fejlesztéséhez szükséges kapacitást és stabilitást, mellyel a strukturált, aktív civil társadalom európai szinten történő kialakulásához kíván hozzájárulni. •
Civil társadalmi szervezetek által kezdeményezett projektek támogatása
A különböző országokban működő civil szervezetek tárgya igen sokrétű lehet. Ide sorolható többek között egy konkrét tevékenység (pl. szeminárium, tematikus műhelymegbeszélés, kiadvány, információs kampány, művészeti műhely, amatőr sporthoz kötődő tevékenység, képzés, kiállítás, stb.), vagy éppen vita (mely megvalósulhat például a részt vevő szervezetek tagjainak, más civil szervezeteknek, döntéshozóknak és állampolgároknak bevonásával). A civil szervezetek tárgyaként megemlíthető még a közös gondolkodás (pl. szakértők, döntéshozók, polgárok részvételével az európai értékekről, az európai polgárságról és a demokráciáról, bizonyos rendezvények keretében), vagy a hálózatosodás (ami alatt az adott területen működő több szervezet tartós hálózatát értjük). A projektben különféle helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező non-profit szervezetek részvétele engedélyezett. 10. 2. 4. 3. „Együtt Európáért” A harmadik, „Együtt Európáért” névre hallgató alprogramot közvetlenül az Európai Bizottság kezeli. A kezdeményezés az aktív európai polgári szerepvállalás fogalmának elmélyítésére és e fogalom egész Európában való megértésének előmozdítására irányul, ilyen módon hozzájárulva ahhoz, hogy Európa – három tevékenységtípuson keresztül - „közelebb kerüljön polgáraihoz”. Az akciók a következők:
56
•
Nagy nyilvánosságú események
Ebben a tevékenységtípusban a Bizottság által – gyakran a tagállamokkal vagy más érintett partnerekkel együttműködésben - szervezett nagyszabású, széles hatókörű események kapnak támogatást, amelyek fokozzák a polgárokban az egyazon közösséghez tartozás érzését, valamint az európai projektek melletti elkötelezettséget. •
Tanulmányok
A Bizottság annak érdekében, hogy európai szinten világosabb képet alkothasson az aktív polgárságról, rendszeresen felméréséket és közvélemény-kutatásokat végez. Ez a pályázati típus tehát az ilyen jellegű tevékenységek fedezésére szolgál. •
A tájékoztatás és az eredmények terjesztésének eszközei
A program különböző tevékenységeiről, a polgársághoz kapcsolódó egyéb európai programokról, valamint más kapcsolódó kezdeményezésekről szóló átfogó tájékoztatást egy internetes portálon keresztül és más kommunikációs eszközök segítségével biztosítják. Ez alapján támogatást élveznek az ebben közreműködő személyek, szervezetek. 10. 2. 4. 4. „Aktív Európai megemlékezés” Az Európai Unió alapvető értékei közé tartozik a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása. Ahhoz, hogy valóban értékelni tudjuk e fogalmak jelentését, emlékeznünk kell rá, hogyan sértette meg a nácizmus és a sztálinizmus ezeket az elveket. Az „Aktív Európai megemlékezés” elnevezésű kezdeményezés fő célja, hogy életben tartsa az áldozatok emlékét, hogy a mostani és jövőbeni generációk is tudják és megértsék, mi és miért történt. Támogatható tevékenység lehet például egy megemlékezési ünnepség, videóinterjú, kiállításokhoz végzett kutatások, a deportálásokhoz kapcsolódó főbb helyszínek megőrzésére irányuló önkéntes munka, stb.
57
11. A testvérvárosi kapcsolatok megvalósulása a gyakorlatban Zalaegerszegi kötődésű személyként a testvérvárosi kapcsolatok gyakorlati megvalósulását szülővárosom, Zalaegerszeg példáján keresztül szeretném szemléltetni. Az általam választott település - egyre bővülő körben - immár tizenhárom várossal tart fenn baráti, testvérvárosi kapcsolatot. E kapcsolatok között vannak több évtizedre visszanyúló és mindössze néhány évre visszatekintő kötődések egyaránt. Szülővárosom történetének rövid leírása után az egyes városokkal kialakított együttműködés főbb jellemzőit, területeit fejtem ki.
11. 1. Zalaegerszeg rövid bemutatása Zalaegerszeg első írásos említése 1247-ből való. Egy a veszprémi káptalan által kiadott oklevélben Egurscug néven szerepelt, 1293-ban pedig már Egerszegként. 1266-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adományozta a területet, így Egerszeg egyházi birtokká vált. A település határainak kijelölése 1381-ben történt, s kőtemplomot is ez idő tájt kapott a község. Ekkor mérete mintegy kétszerese volt a környező településekének52. 1421-et követően a települést mezővárosi ranggal ruházták fel, mellyel számos kiváltság járt: egy összegben tartozott a földesúrnak adót fizetni, és részleges önbíráskodása lett. E különleges jogok gyorsan gyarapították a lakosság számát, mivel a környező településekről megindult a bevándorlás. Az 1530-as évek felé a város fejlődése megtorpant az őt ért folyamatos támadások miatt. A meggyengült központi hatalmat kihasználva elsősorban a környező területek földesurainak fosztogatásaitól tarthatott. 1568-ban indult meg a város erődítése a török visszaverése érdekében. A településen vár épült, amelyet elsősorban a környező mocsarak védtek. Kanizsa 1600-ban bekövetkezett elestét követően Egerszeg szerepe megnőtt, mivel ettől kezdve a török ellen felépült sok apró zalai végvár irányítását innen szervezték. A települést védő vár azonban nem bizonyult jó védelemnek, s 1644-ben rövid időre török kézre került. Zalaegerszeg mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a XVIII. századra tehető. A megye perifériáján lévő település kiemelkedésében több tényező is közrejátszott, így például a történelmi hagyomány, mely szerint hagyományosan Egerszegen tartották a korábbi gyűléseket is; továbbá a tény, hogy a város a török időkben fontos megyei központtá vált, ám a legfontosabb érdeme a helynek mégis az, hogy a többi Zala megyei várossal ellentétben nem 52
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaegerszeg, 2007.11.27.
58
egy uradalom központja volt, így elkerülhetővé vált a helyi földesurak rátelepedése a megyegyűlésre. Az 1730 és 1732 között megépítésre került megyeháza egyértelművé tette a város közigazgatási központi jellegét. Az 1848/49-es szabadságharcban a városnak viszonylag kevés szerep jutott, a forradalom idején a város 1848. december 31-ei megszállását követően nagyobb megmozdulás nem történt. 1870-ben - a községtörvény értelmében – Zalaegerszeg nagyközséggé alakult át, ami súlyos presztízsveszteséget jelentett a városi rangot megtartó Nagykanizsával szemben. Végül komoly belügyminiszteri lobbi árán 1885-ben megalakult Zalaegerszeg Rendezett Tanácsú Város, amelynek fő gondja a megye többi városával szembeni lemaradások behozása volt. Az 1920-as évek során kisebb fellendülés volt tapasztalható a város életében, bár Zalaegerszeg történetének legkomolyabb változásaira egészen az 1950-es évekig várni kellett. Erre az időre a város nyüzsgő ipari és kereskedelmi központtá fejlődött. Átépült a belváros, lakótelepek, iparnegyedek emelkedtek ki a földből a város peremén. Falvakat csatoltak hozzá, jelentősen megnövelve kiterjedését. Az itt működő vállalkozások, kereskedelmi és ipari cégek biztos fejlődést jelentenek a városnak.
11. 2. Zalaegerszeg testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatai Az 1990-es évek második felétől kezdődően Zalaegerszeg egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a nemzetközi kapcsolatok kialakítására, kiaknázására és bővítésére. A város egyrészt aktívan ápolja testvérvárosi kapcsolatait, de ugyanakkor - ezen túlmenően - szívesen felkarol mindenféle határon átívelő baráti, kulturális, ifjúsági, sport, vagy gazdasági jellegű kezdeményezést is, amely a város lakói számára fontos és hasznos lehet. Zalaegerszeg jelenleg 13 külföldi várossal áll hivatalos szintű kapcsolatban, melyeket általánosan testvérvárosi kapcsolatoknak nevezünk, bár nem minden esetben lelhető fel erről a tényről hivatalos dokumentum. A testvérvárosok nagy számának oka, hogy a település a városok egy részét még a rendszerváltás előtti időkből örökölte, kapcsolatait azonban velük sem kívánta semmisnek tekinteni. Zalaegerszeg meglévő testvérvárosi kapcsolatait két csoportba sorolhatjuk: 1. A rendszerváltás előttről örökölt testvérvárosi kapcsolatok: •
Varkaus (Finnország)
•
Varasd (Horvátország)
59
•
Lendva (Szlovénia)
•
Gorizia (Olaszország)
•
Herszon (Ukrajna)
•
Dobrics (Bulgária)
•
Klagenfurt (Ausztria)
2. Az 1990 után kialakult kapcsolatok: •
Marosvásárhely (Románia)
•
Kusel (Németország)
•
Szurgut (Oroszország)
•
Zenica
(Bosznia
Hercegovina) •
Krosno (Lengyelország)
•
Marl (Németország)
5. térkép: Zalaegerszeg testvérvárosai
A felsoroltakon túl Zalaegerszeg rendszeres kapcsolatot tart fenn Ausztriában a grazi Europazentrummal, a bécsújhelyi székhelyű Corvinus-Körrel, valamint az utóbbi években egyre
szorosabb
kötődés
alakult
ki
az
Ukrajnában fekvő magyarlakta Beregszász és a szlovákiai Marcelháza városokkal is.
11. 3. Zalaegerszeg alapelvei a nemzetközi kapcsolatok szervezésére Zalaegerszeg
város
Polgármesteri
Hivatala
felismerte, hogy nemzetközi kapcsolatainak alakítása során szükség van bizonyos alapelvek figyelembe vételére, amelyeket folyamatosan szem előtt kell tartani.
2. ábra: Zalaegerszeg, Európa tér - a testvérvárosok nevét, irányát és távolságát jelző faragott tábla
60
A legfontosabbnak vélt szempontok alapján a város: 1. törekszik arra, hogy a környező országok magyarlakta településeivel kapcsolatokat alakítson ki, valamint ápolja ezeket, 2. törekszik a minél hatékonyabb kapcsolatépítésre az Európai Unió országaiban található városokkal, 3. további kapcsolatokat csak alapos tájékozódás és indoklás után, a kölcsönös előnyök világos definiálása után köt, 4. továbbra is ápolja a már kialakított kapcsolatokat a kelet-európai városokkal, 5. kiemelten támogatja az ifjúság által kezdeményezett, vagy számukra szervezett programokat, rendezvényeket. Természetesen a testvérvárosok nagymértékben különböznek egymástól, hiszen mindegyikük más-más kultúrkörben és gazdasági környezetben helyezkedik el. A kapcsolatok fejlesztésében azonban Zalaegerszeg igyekszik egy általános sémát követni, amely persze az adottságoknak megfelelően rugalmasan alakítható. A város nemzetközi kapcsolataiban nagy hangsúlyt fektet az alábbi lépésekre: 1. hivatalos szintű kapcsolatfelvétel 2. kamarák, vásárszervezők, gazdasági szervezetek képviselőinek kapcsolatfelvétele 3. a város projektjeinek, lehetőségeinek kiajánlása, városi információs irodákkal, vagy utazási irodákkal való kapcsolatfelvétel, információs anyagok küldése 4. városi televíziós társaságok, városi sajtó kapcsolatfelvétele, egymás folyamatos ellátása friss információkkal 5. oktatási és kulturális intézmények kapcsolatépítése 6. ifjúsági szervezetek kapcsolatkialakítása 7. sportegyesületek, szakosztályok kapcsolatfelvétele 8. civil szervezetek testvérszervezeteinek megtalálása 9. egyházak testvéregyházainak felkutatása 10. különböző szakterületek közvetlen kapcsolatfelvétele (pl. tűzoltóság, rendőrség, Vámés Pénzügyőrség, egészségügy stb.)
61
11. 4.
Összefoglalás Zalaegerszeg testvérvárosairól és az együttműködés főbb
területeiről, eseményeiről53 11. 4. 1. Varkaus (Finnország) Finnország a legújabb területi felosztás szerint 5 régióból áll. Varkaus a Kelet-Finnországi régióban található, melynek központja Mikkeli város. Varkaus 1929-től vált önálló közigazgatási egységgé, s 1962-ben kapta meg a városi rangot. Lakosainak száma jelenleg nagyjából 25000 főre tehető, területe 112 km2, amelynek egyharmada víz. Számos híd, csatorna és kémények – ez a jellegzetes varkausi városkép. A finn kisváros döntően iparváros, a legnagyobb jelentőséggel a papírgyár és a fűrészüzem bír. A varkausi gyárak a világ minden részén rendelkeznek képviseletekkel. A város egyik legkedveltebb nevezetessége az 1988-ban alapított Mechanikus Hangszerek Múzeuma, amely egész Skandináviában egyedülálló. A zenei múzeum jól illik Varkaus tradícióihoz, hiszen az éneklésnek és zenélésnek a múlt század óta a különféle kórusokba, zenekarokba szerveződött lakosság összes korosztálya adózik. 11. 4. 2. Varkaus – Zalaegerszeg kapcsolata A Varkaus és Zalaegerszeg közötti kapcsolat Zalaegerszeg legrégebbi testvérvárosi kapcsolata, amely 1977 óta áll fenn. Zalaegerszeg Városi Tanácsa 1977. június 16-i ülésén fogadta el a határozatot a hivatalos baráti kapcsolatok felvételéről. Az azóta eltelt időben Varkaus és Zalaegerszeg számos iskolája, intézménye és szervezete között jött létre közvetlen kapcsolat, többek között a Liszt Ferenc Általános Iskola énekkara, a Zrínyi Miklós Gimnázium és a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai, tanulói és különböző művészeti csoportok jártak Finnországban és fogadtak itthon finn vendégeket. Zalaegerszeg mindig képviselteti magát a rendszeresen megrendezésre kerülő Finn - Magyar Testvérvárosok találkozóján. Zalaegerszegen már 21 éve működik a Finn - Magyar Baráti Társaság zalaegerszegi szervezete. 1996 óta pedig a zalaegerszegi Evangélikus gyülekezet is rendelkezik testvérgyülekezettel Varkausban.
53
Zalaegerszeg testvérvárosai (szerk.: Lőricz Annamária, Bogár Beáta) Polgármesteri Hivatal, Zalaegerszeg, 2002
62
Az évenkénti rendszerességgel ismétlődő kölcsönös látogatásokon túl az alábbi lényeges rendezvényeket emelném ki az elmúlt időszakból: •
2000. márciusában a Göcseji Múzeum területén létrejött Finnugor Nemzeti Parkban finn fürdőház épült, amelynek építését két Varkausból érkezett ács végezte.
•
2000. március elejétől április elejéig „1000 éves Magyarország” címmel nagyszabású három részből álló kiállításra került sor Varkausban.
•
2000. április 1-2-án magyar fesztivált tartottak, amelyre a háromtagú hivatalos küldöttségen kívül három népzenész, két táncos, valamint egy szakács is kiutazott.
•
2002. májusában ünnepeltük a két város kapcsolatának 25. évfordulóját, amelyre közel 80 fős varkausi csoport érkezett. A rendezvényen a magyar és finn diákok valamint felnőttek közös koncertet adtak, és megújításra került a két város polgármestere által a hivatalos testvérvárosi dokumentum.
•
2003-ban az Európai Unióhoz való csatlakozás megelőzően négytagú küldöttség járt Zalaegerszegen. A delegációban a műszaki terület szakemberei és egy EU koordinátor kapott helyet. A műszaki terület kapcsolatfelvételének célja kimondottan az EU csatlakozást megelőző és az azt követő kérdésekben való szakmai tapasztalatcsere volt a hivatalok dolgozói között. Októberben ez az egyeztetés folytatódott Varkausban. Városunk főépítésze, műszaki osztályvezetője és területfejlesztési szakreferense utazott ki Finnországba és kapott tájékoztatást finn testvérvárosunk városépítészeti, rendezési és üzemelési problémáiról, EU-s pályázatokról, a pályázás és a lobbizás fortélyairól. A csoporttal utazott a Kontakt Humán Kht. vezetője is, aki egy hasonló profilú finn cégekkel vett fel kapcsolatot.
•
2004. január 9-én nyílt meg Fischer György kiállítása a Varkausi Történelmi Múzeum kiállítótermében. A kiállítást Matti Reijonen polgármester, Jelinko Árpád, a Helsinki Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Boncz Barnabás, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház titkára nyitották meg. Másnap mindannyian látogatást tettek Taru Mäntynen varkausi szobrászművész műtermében, aki 2005-ben Zalaegerszegen állított ki. Július 30. és augusztus 5. között Nemzetközi Ifjúsági Tábort rendeztek Varkausban. Zalaegerszegről 10 diák és két kísérő utazott finn testvérvárosunkba, ahol orosz, svéd, dán és német fiatalokkal kötöttek barátságot és számos érdekes program keretében megismerték Varkaust és környékét.
63
•
2005. tavaszán varkausi művészek alkotásaiból nyílt kiállítás a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban. Taru Mäntynen szobrászművész, Väinö Rouvinen grafikusművész és Tuulikki Lainamo üveg művész kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.
•
2006 nyarán Varkausban rendezték meg a „Gyerekek Nyári Találkozóját”, amelynek címe VekaraVarkaus volt. A rendezvény egyben a „Nemzetközi Gyermek Cirkusz Fesztivál” színhelyéül is szolgált. Az elképzelés alapja az volt, hogy különböző országokból érkező gyermekek szórakoztató bemutatókat és előadásokat tartottak a gyermekekből és családjukból álló közönségnek. Zalaegerszeget az XXL Fitness Club 10 fős gyermekcsoportja képviselte.
11. 4. 3. Kusel (Németország) Németországi
testvérvárosunk,
Kusel
Rajnavidék-Pfalz
Tartomány
délnyugati csücskében helyezkedik el. A mintegy 6000 lakosú kisváros egyben a Kusel Környéki Települések Társulásának közigazgatási központja. Kusel napjainkban gyógyfürdője révén elismert idegenforgalmi település, az ún. Muzsikusok Földjének középpontja, valamint kedvelt kiránduló- és üdülőhely. Legfontosabb nevezetességei közül kiemelkedő a Várostörténeti Múzeum, benne a Fritz-Wunderlich szoba, a Városháza és a harangjáték, a piactér, az evangélikus templom, valamint a Kalapkészítők kútja. 11. 4. 4. Kusel – Zalaegerszeg kapcsolata A német kisváros és Zalaegerszeg 1997 óta ápol testvérvárosi kapcsolatot. A két város egyes iskolái, szervezetei között már 14 éve nagyon jó kapcsolat áll fenn, amelyet Zalaegerszeg város vezetése 1997. októberében Kuselben, illetve 1998. májusában Zalaegerszegen hivatalos szintre emelt testvérvárosi szerződés aláírásával. A baráti együttműködés főbb eredményei a következők: •
A testvérkapcsolat létrejötte óta számos művész kiállítására, zenei együttesek és énekkarok vendégszereplésére került sor.
•
Kuseli székhellyel működik a Kusel - Zalaegerszeg Baráti kör, amelynek munkája nagymértékben hozzájárult a jó kapcsolat kialakításához és különböző területekre történő sikeres kiterjesztéséhez.
•
A két város kapcsolatának fő gerincét a megszakítás nélkül zajló diákcsere program alkotja. Közvetlen kapcsolatot épített ki kuseli partnerekkel a Szimfonikus Zenekar, a
64
Canterina kamarakórus, a Happy Singers együttes, a Zalai Táncegyüttes, a Harangláb zenekar, valamint testvériskolával rendelkezik a Zrínyi és Kölcsey Gimnázium, valamint a Báthory Középiskola. Példás a két város tűzoltóinak és rendőreinek szakmai együttműködése is. •
2004-ben a Város Napi rendezvényeken Manfred Deutsch alpolgármester és Harald Trautmann a Kuseli Testvérvárosi Egyesület vezetője képviselték Kusel városát. A többi testvérvárossal együtt Kusel is aláírta a testvérvárosi együttműködés megerősítéséről szóló nyilatkozatot.
•
2004. augusztusában egy hetet töltött Zalaegerszegen a kuseli Önkéntes Tűzoltóság.
•
2004. szeptember 18-19. között került megrendezésre a Kuseli Kistermelői Vásár, amelyen Zalaegerszeg is bemutatkozott immár második alkalommal. A küldöttség tagjai között zalaegerszegi kézművesek, Horváth Csaba fazekas, Kerese Margit csuhébaba készítő, a Tourinform Iroda munkatársa és népzenészek szerepeltek. Zalaegerszeg gasztronómiai kínálattal is népszerűsítette a hazánkat.
•
A Kuseli Kistermelői Vásáron Zalaegerszeg 2005-ben és 2006-ban is bemutatkozott, az előző évekhez hasonló nagy sikerrel.
11. 4. 5. Klagenfurt (Ausztria) Klagenfurt, a „Wörthi tó rózsája”, Karintia tartományi székhelye. Lakosainak száma meghaladja a 100 000 főt. Gyönyörű zöld környezetben, hegyektől övezve terül el, területe 120 km2. Gondos restaurálásnak köszönhetően a történelmi óváros eredeti fényében, életvidáman pompázik. Értékei megőrzéséért tett erőfeszítéseiért a várost számos kitüntetéssel jutalmazták. A tudomány, művészetek, a kultúra és a gazdaság területén kiemelkedő jelentőséggel bír. Számos nemzetközi kapcsolatán keresztül Klagenfurt nagymértékben hozzájárul az egyesült Európa képének megteremtéséhez. Tekintet nélkül határokra, kultúrákra és politikai rendszerekre Klagenfurt 14 testvérvárossal tart kapcsolatot. Számos várossal még a vasfüggöny leomlása előtt létesített kapcsolatot, s tevékenységéért 1986-ban az Európai Bizottság „Európa-díját” vehette át.
65
11. 4. 6. Klagenfurt – Zalaegerszeg kapcsolata Klagenfurt és Zalaegerszeg között 1986. decembere óta áll fenn hivatalos testvérvárosi kapcsolat. Az igen intenzív önkormányzati együttműködés mellett számos művész, művészeti csoport és szervezet járt Klagenfurtban vagy fogadott Zalaegerszegen osztrák művészeket. •
Az önkormányzatok dolgozói között (főépítészek, pénzügy, sport, közigazgatás, oktatásügy stb.) már több alkalommal került sor szakmai tapasztalatcserére.
•
A Klagenfurtban minden évben megrendezésre kerülő nemzetközi ifjúsági szemináriumra rendszeresen küldenek ki zalai diákokat.
•
Több alkalommal vettünk részt zalaegerszegi standdal a Klagenfurti Vásáron, 2002ben például az Aquapark népszerűsítésének szándékával.
•
2003-ban a zalaegerszegi Kontakt Humán Kht. szakmai tapasztalatcserére utazott Klagenfurtba, ahol hasonló profilú cégek tevékenységével ismerkedhettek meg.
•
2004. január 22-23-án került sor a felújított Gönczi ÁMK ünnepélyes átadására, melynek keretében nemzetközi szimpóziumot rendeztünk, melyen Klagenfurt képviseletében, Arnulf Rainer a Klagenfurti Polgármesteri Hivatal munkatársa vett részt.
•
A 2004. április 30-i Európai Unióhoz való csatlakozásunk alkalmából rendezett ünnepségeken Klagenfurtból Dr. Erich Lindner egykori kabinetfőnök érkezett Zalaegerszegre. Klagenfurt, Marl és Krosno aláírták az uniós csatlakozással kapcsolatos testvérvárosi nyilatkozatot, majd a külföldi vendégek bejegyzésével megnyitottuk
a
város
vendégkönyvét.
A
rendezvényen
tipikus
karintiai
ételspecialitásokat is megkóstolhattak az érdeklődők. 11. 4. 7. Dobics (Bulgária) Dobrics városa Bulgária északi részén, a Fekete tenger termékeny partvidékén terül el. Dobrics a Dobrudzsa régió közigazgatási központja, amelyet Bulgária éléskamrájának is neveznek. Lakosainak száma 129 000 fő. A város számos háború és pusztítás után a XVI. századtól
Hadjioglu
Pasardjik néven lelhető fel a krónikákban. A több évszázados török uralom ellenére kézműves, földműves és kultúrvárosként folyamatosan fejlődött. Miután orosz segítséggel felszabadult a török iga alól, megkapta a Dobrics elnevezést. A városban kiválóak a feltételek a turizmus számára, valamint jól szervezett a könnyű-és feldolgozóipar. Dobrics
66
emellett színvonalas vásár- és rendezvényváros. Évek óta hagyományos nemzetközi rendezvények színhelye (pl. Befektetők Fóruma, Nemzetközi Ifjúsági Zenei Fesztivál, stb.). 11. 4. 8. Dobrics – Zalaegerszeg kapcsolata A Zala Megyei Közgyűlés 1990-ben hivatalos kapcsolatot hozott létre Dobrics várossal, amelynek keretén belül Zalaegerszeg polgármestere személyesen is kapcsolatba lépett Dobrics vezetésével. Azóta táncegyüttesek és bábegyüttesek, valamint hivatalos delegációk kölcsönös látogatására is sor került. •
Dobricsban minden évben szeptember 25-én zajlik a Város Napja rendezvénysorozat, amelyre Zalaegerszeg képviselői rendszeresen meghívást kapnak.
•
Zalaegerszeg városa 1997. júniusában segélyszállítmányt állított össze és küldött el Dobrics város lakossága számára, melyet zalaegerszegi cégek segítségével valósíthatott meg. Az ezt követő években csak a néhány fős hivatalos delegációk látogatása volt jellemző.
•
2003-tól Dobrics vezetőségét leváltották, s az új polgármester asszony nagyobb hangsúlyt fektetett a testvérvárosi kapcsolatok ápolására.
•
A 2004. május 12-15. közötti Város Napi rendezvényekre 3 fős delegáció érkezett Dobricsból. A küldöttség tagjai voltak: Ivan Kolev és Galina Miteva alpolgármesterek és Svetlana Zhecheva önkormányzati tanácsos. Itt tartózkodásuk során részt vettek a díszközgyűlésen, a gazdasági fórumon és az ünnepségek egyéb programjain.
11. 4. 9. Marosvásárhely (Románia) Marosvásárhely az Erdélyi Fennsík közepén, a Maros völgyének két partján terül el. Lakosainak száma 164 000 fő.
51%-ban magyarok, 46%-ban
románok lakják. A fennmaradó százalékokon romák, szászok és svábok, örmények, zsidók és egyéb etnikumok osztoznak. A város első okleveles említése 1300-ra tehető, amikor Forum Sicolorum (Székelyek Vására) alakban fordul elő. A Marosvásárhely nevet Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől kapta, aki 1616. április 29-én kelt oklevelében egyben a szabad királyi városok rangjára emelte, és évi háromszori országos vásártartási joggal ruházta fel. A város az elmúlt századokban fontos vásári, kulturális és oktatási központként tevékenykedett, iskolavárosi rangját pedig mindmáig megőrizte.
67
11. 4. 10. Marosvásárhely – Zalaegerszeg kapcsolata Marosvásárhely és Zalaegerszeg polgármesterei 1996. október 22-én írták alá az együttműködési megállapodást. Azóta minden évben számos közös rendezvényre került sor úgy az oktatás, a kultúra, mint a sport területén. Zalaegerszeg számos iskolája rendelkezik marosvásárhelyi testvériskolával, és felvették egymással a kapcsolatot a rendőrség, vám és pénzügyőrség és további intézmények szakemberei is. •
A minden évben június végén megrendezésre kerülő Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozatra rendszeresen érkezik meghívás, amelyen városunkat küldöttség képviseli. A zalaegerszegi város napi rendezvénysorozat állandó meghívott vendégei a marosvásárhelyi és erdélyi hagyományőrző együttesek.
•
Zalaegerszegen évente rendeznek kiállítást a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben erdélyi művészek részvételével.
•
A testvérvárosi sport-tornán is rendszeres résztvevők a marosvásárhelyi csapatok.
•
2003-ban mindkét városban megalakult a Marosvásárhely - Zalaegerszeg Baráti Társaság.
•
2004. április 15-18. között a Zalaegerszeg - Marosvásárhely Baráti Társaság szervezésében egy nagyobb csoport tett látogatást Marosvásárhelyen.
•
2004. május 12-15. között a Város Napi rendezvényekre Zalaegerszegre látogatott Bakó Attila a Szociális Kulturális és Vagyonigazgatóság igazgatója, Bordi Kinga jogtanácsos és Ráduly Edit nemzetközi referens. A küldöttség itt tartózkodása során többek között részt vett városunk ünnepi közgyűlésén, a testvérvárosok részére szervezett gazdasági fórumon, és Németh János keramikusművész kiállításának megnyitóján. A marosvásárhelyiek külön kérésére koszorút helyeztek el Balassi Bálint szobránál.
•
2004. november közepén három napos látogatást tett a Marosvásárhelyi Baráti Társaság Zalaegerszegen. A 47 tagú delegációt a Zalaegerszeg - Marosvásárhely Baráti Társaság látta vendégül. A találkozó keretében „Marosvásárhely bemutatkozik” címmel kiállítás nyílt a Gönczi ÁMK-ban Pokorny Attila szobrászművész alkotásaiból és Kercsák József képeslapgyűjtő munkáiból.
68
11. 4. 11. Szurgut (Oroszország) Szurgut, mely Nyugat-Szibéria legrégebbi városa, északon a 60. szélességi körön, az Ob folyó jobb oldali partján helyezkedik el. Éghajlatára a hét hónapig tartó tél, és a rövid nyár a jellemző. Januárban a higanyszál elérheti a –56oC fokot is. Lakosainak száma 263 ezer fő. A várost a XVI. században alapították. Újkori története az ´50-60-as évekre tehető amikor a geológusok felfedezték az itt elterülő hatalmas olaj és gázlelő helyeket. 1965-ben Szurgut városi rangot kapott, s a városban megindult az iparosítás. Fejlődésének, gazdagodásának eredménye, hogy száz évvel ezelőtt egy könyvtár volt a városban, napjainkban pedig több tíz, továbbá öt kultúrház, tíz zene és művészeti iskola, helytörténeti, és művészeti múzeum. Szurgutban összesen 73 oktatási intézmény működik, köztük 34 középiskola, 3 gimnázium, és 2 líceum. 11. 4. 12. Szurgut – Zalaegerszeg kapcsolata Szurgut és Zala megye önkormányzata 1995-ben kezdte el a kapcsolatok kiépítését egymással, ennek keretében a zalaegerszegi Göcseji Múzeum területén hanti szálláshelyek megépítésével megkezdődött a Finnugor Néprajzi Park kialakítása. A kapcsolatok elindítója az volt, hogy Szurgut környékén jelentős számban élnek a finnugor törzshöz tartozó hantimanysi népcsoport tagjai, a magyarok rokonai. •
A két város polgármesterei 1999. május 13-án, Zalaegerszeg Város Napján írták alá a hivatalos együttműködési megállapodást.
•
A megkötött egyezmény értelmében Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum területén finnugor falu épült ki, amelynek fontos részét képezik a hanti és manysi szálláshelyek. Azóta Göcseji házak felépítése is megvalósult Szurgutban.
•
Vendégszerepelt már kint a Zalai Táncegyüttes, valamint 6 népművész vett részt egy finnugor folklórfesztiválon 2002-ben.
•
2001-ben Zalaegerszegen került megrendezésre Szurgut Város Napja, amelynek során a Balaton mellett nyaraló tehetséges szurguti fiatalok mutatták be zenei és ének tehetségüket a zalai közönségnek.
•
A hanti-manysi és zalai együttműködés keretében a Kézművesek Háza és a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szakemberei meghívást kaptak a III. Finnugor Népek fesztiváljára, az „Ugor 2004” rendezvényre. A fesztiválra június 9-25 között került
69
sor. Hazánkat és városunkat Nagy Béla fafaragó, Csuti Gábor fazekas, Takács Ferenc szalmafonó és Kocsisné Koszorús Anikó hímző képviselték nagy sikerrel. •
2004. augusztus 2-14. között a XIII. Zalai Nemzetközi Művésztelepre meghívást kapott Szurgutból Vitalij Nyikolajevics Gorda úr és felesége Natalija J. Gorda asszony.
•
A Finnugor Népek Fesztiváljára 2005-ben és 2006-ban is utaztak zalai kézművesek.
11. 4. 13. Lendva (Szlovénia) Lendva Szlovénia keleti részén, a szlovén – horvát - magyar határ közelében, a Mura folyó mellett fekszik. A város egyben Lendva kerület központja is, amely 26 települést foglal magába. Lakóinak száma 13 800 fő, összetételét tekintve szlovének, magyarok és más nemzetiségek lakják. A nemzetiségileg vegyes területen a szlovén mellett a magyar is hivatalos nyelv. A XIX. század utolsó évtizedeiben - a kiegyezés után – a város fejlődése új lendületet kapott, 1906-ban Lendván alakult meg a Monarchia első esernyőgyára. Az I. világháború után a várost a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb – Horvát - Szlovén Királysághoz csatolták, ami vitathatatlanul súlyos következményekkel járt a város fejlődése szempontjából – határmentisége miatt a következő évtizedekben alig fejlesztették. A II. világháború után a város és környéke Jugoszlávia részét képezte, majd 1990-től az önállósult Szlovéniához tartozik. 11. 4. 14. Lendva – Zalaegerszeg kapcsolata A kapcsolatok Lendva és Zalaegerszeg között a sport területén indultak meg immáron több mint 40 éve. A lendvai szálak azóta is személyes kapcsolatok révén élnek. Zalaegerszeg és Lendva sportkapcsolatának 40. évfordulója alkalmából találkozók keretében ünnepelhettek a sportvezetők és a helyi közéleti szereplők. A zalaegerszegi ünnepség keretében számos sportvezetőt tüntettek ki, három egykori sportvezető sírját koszorúzták meg a Göcsej úti temetőben, majd sportmérkőzéseken mérhették össze erejüket a két város sportolói és képviselői.
70
11. 2. 15. Marl (Németország) Marl Északrajna Westfália tartományban, a Ruhr-vidék északi részén elterülő 93 000 lakosú iparváros. A települést 890-ben említette először egy oklevél, de egészen a 20. század elejéig csekély jelentőséggel bírt. Ugrásszerű fejlődése 1905-ben, a település melletti feketeszénbányák első tárnáinak megnyitásakor kezdődött. 1936-ban kapott városi rangot. A közel 10 ezer embernek munkát adó kémiai alapanyaggyár 1940-ben indította meg a termelést. Marl városát azonban nemcsak a bányászat és vegyipar fémjelzi, hanem élénk kulturális élete, gazdag oktatási- és sajtókínálata is, amelyhez a 20. század műalkotásait bemutató Szobormúzeum, a Városi Színház, a marli zeneiskola, a
Ruhr-vidéki Ünnepi Játékok és a Philharmonia
Hungarica zenekar színvonalas tevékenységével járul hozzá. Az évente kb. 8 koncertet adó, 1956 után nyugatra kivándorolt magyarokból és azok leszármazottaiból álló Philharmonia Hungarica zenekar hosszas hányattatás után, 1960-ban telepedett le Marlban. 11. 4. 16. Marl – Zalaegerszeg kapcsolata 1999. áprilisában budapesti közvetítéssel 2 szálon is megkeresés érkezett Zalaegerszeg polgármesteréhez a németországi Marl városból, kapcsolatfelvétel céljából. A német városban szép számmal élnek emigráns magyarok és azok leszármazottai. Néhányuk zalaegerszegi kötődése, valamint a Szt. Michael Egyházközség zalaegerszegi Szent Család Óvodához fűződő több éves jó kapcsolata miatt esett a választásuk Zalaegerszegre. 1999. május 12-én Marl város közgyűlése egyhangúlag határozatban fogadta el a kapcsolatok felvételét, 1999. december 16-i ülésén pedig a testvérvárosi kapcsolat okiratának aláírását Zalaegerszeggel. Rövidesen megalakult a Marl - Zalaegerszeg Testvérvárosi Egyesület, amelynek feladata az együttműködés minél több szálon történő megteremtése volt. A kapcsolatok a mai napig nagyon intenzívek és széleskörűek a két város között. Kiemelném a testvérvárosi egyesület rendszeres támogatásait a zalaegerszegi kezdeményezésekhez (pl. Mindszenty szobor, Gulag emlékmű, tervben: a Mindszenty emléktemplom támogatása), a rendszeres nemzetközi ifjúsági táborokat, amelyekbe Zalaegerszeg évente 20-25 diákot küld, számos egyesület közvetlen kapcsolatfelvételét. (pl. fúvósok, óvodák, iskolák), valamint a rendszeresen hozzánk látogató turistacsoportokat. •
Német testvérvárosunk Marl Zenei Egyesülete egy közös koncert ötletével kereste meg Zalaegerszeget. Hosszas előkészületek után a koncertre 2004. március 28-án a Marli Városi Színházban került sor. A Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar és a 71
Zalaegerszegi Városi Vegyeskar a marli Vegyeskarral és néhány zenésszel közösen, mintegy 120 fővel Georg Friedrich Händel: Messiás c. művét adta elő. A koncert nagy sikert aratott. •
Az április 30-i uniós csatlakozással kapcsolatos ünnepségeken Marl városát Heinrich Ahlert alpolgármester és felesége képviselte. A gasztronómiai kínálat mellett marli kezdeményezésre egy érdekes alkotás is bemutatásra került. Diákok által összegyűjtött üres üvegekből készült üveghajót és üvegfestő technikával készült alkotások kis kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.
•
2004. júliusának végén, és augusztus elején 3 zalaegerszegi diák vett részt a Marli Hüls Alapítvány által szervezett ifjúsági táborban, melynek keretében egy hetet Bitterfeldben – Marl testvérvárosában -, egy hetet pedig Berlinben töltöttek a tábor résztvevői.
11. 4. 17. Gorizia (Olaszország) Gorizia Itália legészakkeletibb régiójában, Friuli Venezia Giuliában található. Kb. 38 000 ember él itt 41 km²-en, 84 m-rel a tengerszint felett. A hegyekkel körülvett város ipara és mezőgazdasága kiemelkedőnek mondható. Gorizia eredete a középkorra nyúlik vissza. Első írásos említése 1001-ből való. Az 1500-as évekig grófság volt, s ez idő alatt élte gazdasági és kulturális fénykorát. Néhány évtizeddel később osztrák fennhatóság alá került, s csak a 1918-as változások után csatolták Olaszországhoz. Ma, a történelmi városnak csak a nyugati része található olasz területen, mivel 1947-ben a keleti lakónegyedeket, Nova Goricát Jugoszlávia kapta meg. A település ismert a gasztronómiájáról, mely jól kiegészül a régmúltra visszatekintő borászattal.
11. 4. 18. Gorizia – Zalaegerszeg kapcsolata Az 1970-es - 80-as években baráti kapcsolat alakult ki Zalaegerszeg és az olaszországi Gorizia között. Elsősorban művészeti együttesek és képzőművészek kiállítására került sor. Az utóbbi időben a goriziai hivatalos kapcsolatok lazultak, inkább csak iskolai kórusok és táncegyüttesek közvetlen cserekapcsolatára korlátózódtak.
72
11. 4. 19. Zenica (Bosznia Hercegovina) Zenica városa Zenica-Doboj Kanton székhelye, lakosainak száma kb. 145 000 fő. A XX. században Zenicában egy sor érdekes folyamat zajlott, többek között az iparosítás, különösen 1938 után, a népesség egy részének elszegényedése, a proletarizáció, valamint az európai és boszniai szokások és mentalitás keveredése. Mindezek eredményeként kialakult egy különleges funkciójú város, amelynek arculatát döntően meghatározta a börtön és az acélgyár, valamint a kőhíd, amely összekötötte a szerb, a muzulmán és a zsidó városrészeket. Bár Zenicát általában ipari központnak tartják, jelentős itt a zenei, színházi, és művészeti élet is. A Szimfonikus kamarazenekar, a Boszniai Nemzeti Színház, a Művészeti Galéria - csak néhány részlet a város lüktető kulturális életéből, amely a háború okozta változások és szenvedések után új utak keresését tűzte ki célul. 11. 4. 20. Zenica – Zalaegerszeg kapcsolata Zenica és Zalaegerszeg között 1999-ben került sor a hivatalos testvérvárosi szerződés aláírására. A kapcsolatok felvételét Zenica kezdeményezte, miután Zenica-Doboj Kanton képviselői Zala megyével már előző évben megállapodtak. A két város közötti együttműködéstől Zenica elsősorban gazdasági tapasztalatok megszerzését, valamint a háború okozta zűrzavar utáni újjászervezés, újjáépítés segítését remélte. Zenica rendkívül sokszínű kulturális és idegenforgalmi környezetben fekszik, amely Zalaegerszeg számára is számos érdekes lehetőséget rejtett. A két város kapcsolatfelvételében érdekes tény, hogy többszöri próbálkozás után első alkalommal valósult meg, hogy a Zala megye és partnerrégiója, ZenicaDoboj Kanton közötti együttműködési megállapodás aláírását követően a két régió székhelyei is közvetlenül kapcsolatba léptek egymással. •
Zalaegerszeg két alkalommal üdültetett a Balatonnál zenicai diákokat, és a város sportrendezvényein többször vettek részt zenicai csapatok. Nehézséget okoz, hogy a viszontlátogatásokhoz kevés a zalai érdeklődés.
•
A 2004. májusi zalaegerszegi Város Napi rendezvényre 3 fős delegáció érkezett Bosznia-Hercegovinából. A küldöttség tagjai voltak: Ljiljana Cicmil a Városi Közgyűlés elnök asszonya, Muhamed Pasic a Gazdasági és Vállalkozási Osztály vezetője és Hazbo Licina a Telekkönyvi Osztály vezetője. Az ünnepségen fellépett a zenicai „Zelizara” táncegyüttes is, akik műsorukkal nagy sikert arattak.
73
•
2004. októberében Zenicában új polgármestert választottak. Husein Smajlovic, levelében biztosította a partnervárosokat a további együttműködésről.
11. 4. 21. Krosno (Lengyelország) A Kárpátok legszelídebb hágóján átjutva, a szlovák határtól 40 km-re festőien szép környezetben fekszik Krosno. Lakosainak száma 50 000 fő, a településről az első feljegyzés 1282-ből származik. Nagy Kázmér király uralkodásának idején, a XIV. század közepén nyilvánították várossá. Jól fejlődő kereskedelmének és kézműiparának köszönhetően Lengyelország legnevezetesebb városai közé tartozott.
Gazdag nemesség és művelt polgárság formálta
évszázadokon keresztül a város képét. Krosno napjainkban is kedves, sokszínű kulturális élettel rendelkező város. Kétévente augusztusban a Nemzetközi Lenfesztiválnak ad otthont, amely rendezvény egyedülálló egész Közép-Európában. 11. 4. 22. Krosno – Zalaegerszeg kapcsolata Legfiatalabb testvérvárosunk Krosno és Zalaegerszeg között 2000-ben köttetett a kapcsolat, Devecz Miklós mérnök kezdeményezésére. Elsősorban gazdasági téren indult, melynek eredményeként kölcsönösen bemutatkoztak városaink a partnervárosban rendezett vásárokon. Krosno az üveggyártásról híres, Zalaegerszegen azóta krosnoi üveget árusító üvegbolt is nyílt. A kezdeti kapcsolatok mára rendkívül kibővültek, társastáncklubok, tűzoltók, múzeumok rendeztek már közös programokat. •
Nagy sikere volt 2001-ben a Krosnoi Őszi vásáron felállított magyar standnak, gulyásés borkóstolónak, valamint a 2002-ben megrendezett Zala’Art 2002 képzőművészeti tárlatnak és fotókiállításnak.
•
2003-ban Magyar Kulturális Napokat tartottak Krosnoban, melyen Zalaegerszeg is képviseltette magát.
•
2004. január 22 - 23-án került sor a felújított Gönczi ÁMK ünnepélyes átadására, melynek keretében Zalaegerszeg nemzetközi szimpóziumot szervezett, Krosno városát többek között a Krosnoi Városi Könyvtár igazgatónője képviselte.
•
Március 12-15. között megrendezésre került „Kárpátok” Turisztikai Vásáron Zalaegerszeg városa önálló standot állított ki a Tourinform Iroda segítségével és részvételével.
74
•
2004. március 18-án a zalaegerszegi Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben nyílt meg Maciej Syrek, Krosno szobrászművészének kiállítása. A kiállítás alkalmából meghívták Dr. Kováts István volt krakkói főkonzult is, aki március 19-én érkezett városunkba és egynapos itt tartózkodása alatt találkozott a város vezetőivel és Péntek Imrével, a Pannon Tükör főszerkesztőjével, aki a volt főkonzul személyes jó barátja.
•
A 2004. április 30-i uniós csatlakozással kapcsolatos ünnepségekre Krosnoból Robert Hanusek alpolgármester és B. Lenart önkormányzati képviselő érkezett városunkba. Aláírásra került a testvérvárosi együttműködést megerősítő nyilatkozat is. A hivatalos delegációval gasztronómiai csoport is érkezett, akik speciális lengyel ételeket kínáltak az érdeklődőknek.
•
Május 31. és június 4. között a Liszt Ferenc Általános Iskola kórusa vendégeskedett lengyelországi testvérvárosunkban.
•
Júniusban városunkba látogatott a krosnoi tűzoltóparancsnok, az andráshidai „Igazgyöngy” kórus pedig Krosnoba utazott.
•
Szeptember 15-én nyílt meg a „Míves petróleumlámpák” című kiállítás a Göcseji Múzeumban. A megnyitóra városunkba érkezett Jan Gancarski a krosnoi Kárpátaljai Múzeum igazgatója.
•
Október közepén 13 tűzoltó érkezett Krosnoból, akiket Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Hivatalos Önkormányzati Tűzoltósága látott vendégül tapasztalatcsere céljából, majd a hónap végén a zalaegerszegi speciális mentőalakulat utazott Lengyelországba.
•
2004. decemberében Łukasz Zborowski a Krosnoi Közgyűlés volt elnöke a két város közti kapcsolatok kialakításáért és a szervezőmunkáért ”Zalaegerszegért díjban” részesült.
11. 4. 23. Varasd (Horvátország) Az 50 000 lakost számláló Varasd városa észak-nyugat Horvátország legnagyobb közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. A Dráva folyó jobb partján levő termékeny sík vidéken, fontos közúti és vasútvonalak találkozásánál fekszik, 70 km távolságra a fővárostól, Zágrábtól. A települést 1181-ben említi először Castrum Garestin néven egy III. Béla király által kiadott oklevél. 1209-ben elnyerte a szabad királyi város címet. Napjainkban Varasd városa Európa legöregebb várával, számos templomával és festői panorámájával 75
Horvátország legszebben megőrzött barokk építészeti emléke. Varasd polgárai mindig is szívesen kötöttek barátságot akár egyénileg, akár városi szinten külföldi partnerekkel. Mindenki, aki munkája, nyaralása, politikai vagy gazdaságai kapcsolatai révén Varasdba látogat, tapasztalhatja, hogy a városban legendás vendégszeretettel fogadják. Varasd a közép európai civilizációs és kultúrkörhöz tartozik és e térség iránti nyitottságával, kapcsolatok kialakításával e jellegét továbbra is meg kívánja őrizni. 11. 4. 24. Varasd – Zalaegerszeg kapcsolata A Varasd és Zalaegerszeg közötti baráti kapcsolat az 1970-es évekre tekint vissza. A horvát városban bekövetkezett sorozatos és gyakori vezetőváltások a kezdeti években igencsak megnehezítették a két város közötti együttműködés elmélyülését. •
Az utóbbi 3 évben azonban Város Napi rendezvényeinkre magas szintű delegációk érkeztek Zalaegerszegre.
•
2006. május 11-én sor került a hivatalos testvérvárosi szerződés aláírására, amelynek megerősítését Varasdon is tervezik 2006. decemberében.
•
A 2007. októberében Zalaegerszegen megrendezett Turisztikai és Idegenforgalmi konferencián Varasd városa díszvendégként szerepelt, ahol a polgármesterasszony által bemutatásra kerültek horvát testvérvárosunk főbb nevezetességei, és a városvezetésnek a városfejlesztés érdekében tett és tervezett lépései.
11. 4. 25. Herszon (Ukrajna) Herszon városa az azonos nevű tartomány adminisztrációs központja, az alsó Dnyeper jobb partján terül el, kb. 25 km-re a fekete-tengeri torkolattól. A várost 1778-ban alapította a híres állami és katonai vezető, Grigorij Patyomkin. Jelenleg a 375 ezer lakosú város 3 kerületre oszlik, lakosságának nagy része ukrán, de mellettük nagy számban élnek oroszok, beloruszok és lengyelek is. A város fontos folyami, tengeri és ipari központ, főleg hajó-, gép-, és konzerviparáról híres. 11. 4. 26. Herszon – Zalaegerszeg kapcsolata Az 1970-es évek elején Herszon és Zalaegerszeg baráti kapcsolatba került egymással, amelynek eredményeként Zalaegerszegen a későbbi Landorhegyi lakótelepet a rendszerváltás évéig Herszon lakótelepre keresztelték át. A rendszerváltás előtt tehát élénk kapcsolat élt a két város között, 1990-től azonban ezek elhalványodtak. 76
2001-ben ismét megelevenedtek a szálak a települések színházai révén. A hivatalos szintű tárgyalásokat akadályozza, hogy gyakori a vezetőváltás Herszonban, és a város függ Herszon megyétől. •
2003-ban új polgármester került hivatalba, aki fontosnak tartja a nemzetközi kapcsolatok ápolását. Egy üzleti találkozó alkalmával Zalaegerszegre is ellátogatott. A Herszonban tett látogatás során a zalaegerszegi küldöttség úgy tapasztalta, hogy Ukrajna gazdasága lassan megindult a fejlődés útján és az ebben rejlő lehetőségeket talán zalai cégek is ki tudnák használni.
•
2004. január 22 – 23-án a felújított Gönczi ÁMK átadására Knyiga Alekszander a herszoni színház igazgatója érkezett Zalaegerszegre.
•
2005-ben és 2006-ban Vlagyimir Szaldo polgármester és felesége látogattak Zalaegerszegre üzletemberek társaságában. Tárgyalásaikat követően zalai vállalkozók is utaztak Herszonba, és körvonalazódni látszik egy közös cég kialakulása is.
11. 5. Zalaegerszeg és testvérvárosai – a legfőbb tudnivalók röviden 11. 5. 1. A testvérvárosi kapcsolatok létrejötte Zalaegerszeg testvérvárosai Varkaus Varasd Lendva Gorizia Herszon Dobrics Klagenfurt Marosvásárhely Kusel Szurgut Zenica Krosno Marl
A testvérvárosi kapcsolatok kialakulásának ideje 1977 70-es évek vége 70-es évek vége 70-es évek vége 70-es évek eleje 1980-as évek vége 1986 1996 90-es évek eleje 1995 1999 2000 1999
A testvérvárosi szerződés aláírásának ideje nem ismert 2006 nem ismert nem ismert nem ismert 1990-től hivatalos 1986 1996 1997 1999 1999 2000 1999
77
11. 5. 2. Zalaegerszeg testvérvárosainak megoszlása az uniós tagság tükrében Zalaegerszeg testvértelepüléseinek megoszlása a kapcsolatok létrejöttének idején
Zalaegerszeg testvértelepüléseinek megoszlása napjainkban 4; 31%
3; 23%
EU tagállam Nem EU tagállam
9; 69% EU tagállam
10; 77%
Nem EU tagállam
1. diagram: Zalaegerszeg testvértelepüléseinek megoszlása I.
2. diagram: Zalaegerszeg testvértelepüléseinek megoszlása II.
Ha a két időszak adatait összehasonlítjuk, azt tapasztaljuk, hogy a kapcsolatok létrejöttének idején Zalaegerszeg testvérvárosainak mindösszesen 23%-a bírt uniós tagsággal. Két német partnertelepülésünk,
Marl
és
Kusel,
valamint
olasz
testvértelepülésünk,
Gorizia
büszkélkedhetett e kiváltsággal. 2007-re az Európai Unió tagállamainak köre jelentősen kibővült, s már csak mindösszesen 4 testvértelepülésünk – Szurgut, Zenica, Varasd és Herszon – rekedt ki az uniós tagsággal rendelkező városok népes táborából. 11. 5. 3. A Zalaegerszeg és testvérvárosai közötti együttműködés fő területei
Történelem Politika Gazdaság, üzleti kapcsolat Idegenforgalom Turizmus Kultúra Hagyomány Oktatás Fiatalok közötti kapcsolat Szakmai tapasztalatcsere Karitatív tevékenység Vallás Sport
X
X X
X
X
X X X
X
X
X X
X X
X
X
X
Herszon
Varasd
Krosno
Zenica
Gorizia
X X X X
X
X X X
X
X X
X
X X
X X
Marl
Lendva
Szurgut
Marosv.
Dobrics
Klagenf.
Kusel
Az együttműködés fő területei
Varkaus
Zalaegerszeg testvérvárosai
X
X
X X
X
X X
X X
X
X
78
Amennyiben testvérvárosi kapcsolatainkat az együttműködés főbb területeinek szempontjából vizsgáljuk, talán nem meglepő módon azt tapasztaljuk, hogy ezen együttműködések túlnyomórészt kulturális alapokon nyugszanak. Zalaegerszeg város testvértelepüléseihez fűződő kapcsolataiban e területre helyeződik a legnagyobb hangsúly, mely különféle művészeti csoportok, kórusok, táncegyüttesek, stb. kölcsönös bemutatkozásán, fellépésén keresztül valósul meg. Városunk és testvértelepülései közötti második legfontosabb kapocsként a szintén mindkét oldalról nagy támogatottságot élvező szakmai tapasztalatcsere szolgál, mely lehetővé teszi többek
között
a
partnertelepülések
rendőrségének,
tűzoltóságának,
vám
–
és
pénzügyőrségnek, valamint további intézmények szakembereinek hatékony együttműködését. Zalaegerszeg és testvérvárosai esetében a táblázat kiértékelése alapján a gazdasági és üzleti együttműködések ugyanakkora szerepet játszanak, mint a fiatalok közötti kapcsolatépítés, melyeket a városok az élet számos területén kezdeményezett, elsősorban a fiatal korosztályt érintő, egymás megismerését segítő, örök életre szóló barátságokat teremtő programok kínálatával ösztönöznek. A sport, az oktatás, a turizmus és a közös múlt szintén gyakori együttműködési területet képez, de városunk esetében e formák kevésbé népszerűek, mint a fentebb felsoroltak. A közös hagyományokra épülő partnerség és a vallás területén fellépő együttműködés ezeknél is ritkább, bár a kölcsönös testvérgyülekezettel rendelkező varkausi és marli csoportok baráti kapcsolatát mindenképp követendő példának tartom. Ritka, de Zalaegerszeg és testvérvárosai kapcsolatában helyet kap még a karitatív tevékenység, valamint az idegenforgalom is, melyek további elmélyítéséért, úgy gondolom, érdemes volna lépéseket tenni. Zalaegerszeg város vezetése számára valamennyi testvérvárosi kapcsolat ápolása, tartalommal való megtöltése egyformán fontos, hiszen a szálak kölcsönös előnyök alapján szövődnek egyre szorosabbá, s adottságait, lehetőségeit tekintve minden város – ahogy a táblázatból is kitűnik – más-más területen kínál együttműködési lehetőséget. .
79
12. Befejezés Kutató munkám során a nemzetközi, nemzetek feletti és testvérvárosi kapcsolatok elméletében mélyedtem el azzal a céllal, hogy az elméleti ismeretek elsajátítása után tapasztalataimat át tudjam ültetni egy sokkal kézzelfoghatóbb, gyakorlatiasabb szintre. Szülővárosom, Zalaegerszeg példájának bemutatásán keresztül igyekeztem eloszlatni azt a téves felfogást, mely az ilyen jellegű kooperációkról a közelmúltban keringett, mely szerint ezek csupán a polgármesterek protokolláris utazgatásában merülnek ki, s melyre a köznyelvben nem is olyan rég a „politikai turizmus” gúnynevet aggatták. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta kétségtelen, hogy a partneri társulásokra a korábbiakénál is nagyobb hangsúly helyeződik, s ezáltal a városok és önkormányzatok szerepe csak tovább nőtt. Nekik ugyanis tevékenységük minden területén meg kell felelniük az uniós alapelveknek, és olyan létfontosságú európai elvárásoknak, mint a szubszidiaritás, a polgárközeli, átlátható és szolgáltató, teljesítmény– és fogyasztó-orientált közigazgatás. Egy városnak kapcsolatokat építeni, egymás országáról ismereteket szerezni, feladatok megoldásában másokkal együttműködni, és a már megszerzett tapasztalatokat egymással kicserélni
csak
előnyére
válhat.
Márpedig
a
transznacionális
és
testvérvárosi
együttműködések pontosan ezeket a célokat szolgálják. A határokon átnyúló partneri társulások létesítését mindazok számára, akik még nem részesültek ezek előnyeiből, csak ajánlani tudom. Hogy miért? Meg fogják látni, a partnertelepülésekkel való kooperációk esetén számos olyan együttműködési területet találnak majd, mely mindkettejük számára fejlődést, előrelépést jelent. Mindemellett, a tapasztalatok összehasonlítása átfogóbb megközelítést segíthet elő, ezáltal jobb válaszok dolgozhatók ki a problémákra. A hatás olykor azzal is fokozható, ha például a partnertelepülések összehangoltan valósítják meg cselekvési programjaikat. A testvérvárosok közötti hálózatok kiépítése bővíti a fellépés lehetőségeit és erősíti a helységek kapcsolatait. Ez a funkcionális megközelítési mód kisebb léptékben ugyan, de azonos azzal, amit az Európai Unió is célként tűzött ki és magáévá tett. A gyakorlati eredmények és az együttes munka által kitűnő módja ez annak, hogy valóban hasznos ismeretekre tegyünk szert, ugyanakkor szilárdan megalapozza a további integrációt az újonnan megtalált közös érdekek talaján. Szakdolgozatomat Claudia Spahl, a német nagykövetség attaséjának szavaival zárom, aki Marl és Zalaegerszeg testvérvárosi megállapodásának aláírása után a testvérvárosi 80
kapcsolatok fontosságát a következőképpen hangsúlyozta: „Európában a híd szerepét töltik be ezek a kezdeményezések. Az egységes Európa ezeken, valamint a személyes kapcsolatokon keresztül jöhet létre…”54
54
www.zalamedia.hu/egerszeg/000411/c.html, 2007.11.28.
81
Felhasznált irodalom: 1. Bayer József: A politikatudomány alapjai, Budapest, Napvilág, 1999 2. Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Szakdiplomáciai tanulmányok, szerk.: Dr. Nyusztay László, Budapest, 2000 3. Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, HVG-ORAC, 2007 4. Harald Kleinschmidt: A nemzetközi kapcsolatok története, Budapest, Athenaeum 2000, cop. 2001 5. Henry Kissinger: Diplomácia, Budapest, Panem-Grafo-McDraw-Hill, 1996 6. Horváth Gyula: Regionális támogatások az Európai Unióban, Osiris Kiadó, Budapest, 2003 7. Iván Gábor: Az Európai Unió fejlesztési forrásai, Magyar Közigazgatási intézet, Budapest, 2004 8. Kincses László: Diplomáciatörténet, Budapest, HVG-ORAC, 2005 9. Magyar jogi lexikon, (szerk.: Lamm Vanda, Peschka Vilmos), Complex Kiadó, 1999 10. Magyar külpolitikai évkönyv, szerk.: Torda Endréné, Budapest, Külügyminisztérium, 1996 11. Mészáros T. László. Zala Európában, Mészi Fotó Kiadó, 2005 12. Mészáros T. László: Zalaegerszeg Európában, Mészi Műhely Kiadó, 2005 13. Szentes Tamás: Globalizáció, regionális integrációk és nemzeti fejlődés korunk világgazdaságában, Savaria University Press, Szombathely, 2002 14. Vörös Imre: A nemzetközi kooperációs szerződések, Logod Bt., 1995 15. Zalaegerszeg évszázadai, Várostörténeti tanulmányok, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, Zalaegerszeg, 1997 16. Zalaegerszeg testvérvárosai, szerk.: Lőrincz Annamária, Bogár Beáta, Polgármesteri Hivatal, Zalaegerszeg, 2002 17. Boncz Barnabás: Varkausi vázlatok, Pannon Tükör, 10/3. 2005. május-június 18. Horváth A. Attila: Kapcsolatok épülnek a civil szférában is, Zalai Hírlap 62/30. 2006.02.04. 19. Horváth A. Attila: Vendégek Erdélyből, Zalai Hírlap, 61/236. 2005.10.08. 20. Kerkai Attila: Egymást segítve sporttal, Zalai Hírlap 62/54. 2006.03.04. 21. Magyar Hajnalka: Fischer skandináv tájakon, Zalai Hírlap 60/15. 2004.01.19. 22. Magyar Hajnalka: Komédia, tragédia, cinizmus, Zalai Hírlap, 2004.04.07. 23. Péter Gyöngyi: Összetartozásként, Zalai Hírlap, 61/272. 2005.11.21. 82
24. Péter Gyöngyi: Parafrázis, kiállítás, Zalai Hírlap, 62/43. 2006.02.20. 25. Virrasztó Zsolt: Magyar napok Krosnoban, Zalai Hírlap, 59/105. 2003.05.07. 26. Weinhardt Vanessa: Üveghajó a testvérvárosból, Zalai Hírlap, 59/117. 2003.05.21. 27. http://www.are-regions-europe.org 28. www.ccre.org 29. www.cor.eu.int. 30. www.ec.europa.eu 31. www.europa.eu 32. www.forrastanacsado.hu 33. www.gkm.hu 34. www.korte-program.hu 35. www.kronika.matav.hu 36. www.mtapti.hu/mszt/20034/003.pdf 37. www.municipium.hu 38. www.nfu.hu 39. www.piacesprofit.hu 40. www.rkk.hu 41. www.sodadesign.cs.hu 42. www.tarsadalomkutatas.hu 43. www.toosz.hu 44. www.wikipedia.hu 45. www.zalaegerszeg.hu 46. www.zalamedia.hu
83
