Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

A SZIGETVÁRI KISTÉRSÉG KOMMUNIKÁCIÓJA A hátrányos helyzetű kistérségek kommunikációs lehetőségei

Készítette: Szolga Tímea

Budapest, 2005

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................... 3 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 5 2. A kistérségi rendszer Magyarországon......................................................................... 7 2.1. A statisztikai kistérségek létrejötte ................................................................... 7 2.2. A kistérségi társulások kialakulása ................................................................... 8 2.3. Melyek a hátrányos helyzetű kistérségek?...................................................... 10 2.3.1. Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek ............... 10 2.3.2. Az ipari szerkezetváltás által érintett térségek.................................... 11 2.3.3. A mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei.......................................... 12 2.3.4. Egyéb, tartós és jelentős munkanélküliséggel küzdő térségek ........... 12 2.4. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések ................................. 13 3. A szigetvári kistérség.................................................................................................. 15 3.1. A szigetvári kistérség bemutatása................................................................... 15 3.2. A Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás ................................... 17 3.3. A szigetvári kistérség hátrányos helyzetének okai ......................................... 18 4. A szigetvári kistérség kommunikációja...................................................................... 21 4.1. A PR, az arculat és az imázs a szigetvári kistérség esetében.......................... 21 4.1.1. A PR meghatározása, szerepe............................................................. 21 4.1.2. A kistérség imázsa .............................................................................. 23 4.1.3. A kistérség arculata............................................................................. 26 4.1.4. A PR, az imázs és az arculat összefüggése......................................... 30 4.2. A Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szerepe a kistérség kommunikációjában...................................................................................... 30 4.3. A szigetvári kistérség kommunikációjának külső célcsoportjai ..................... 31 4.3.1. Turisták ............................................................................................... 31 4.3.2. A térség nemzetközi testvérfalu és testvérvárosi kapcsolatai ............. 34 4.3.3. Kormányzati kapcsolatok ................................................................... 36 4.4. A szigetvári kistérség kommunikációjának belső célcsoportjai ..................... 38 4.4.1. A helyi média...................................................................................... 38 4.4.2. A helyi vállalkozások.......................................................................... 39 4.4.3. A lakosság........................................................................................... 40 4.5. Kérdőíves kutatás a lakosság körében ............................................................ 42 3

4.5.1. A kutatási terv..................................................................................... 42 4.5.2. A kutatási terv megvalósítása ............................................................. 45 4.5.3. A kérdőívek összesítése, az eredmények elemzése ............................ 46 4.5.4. A válaszok közötti kapcsolatok elemzése........................................... 52 5. Összegzés, javaslatok.................................................................................................. 58 Ábrák és diagramok jegyzéke......................................................................................... 61 Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 62 1. melléklet...................................................................................................................... 64 2. melléklet...................................................................................................................... 65 3. melléklet...................................................................................................................... 66 4. melléklet...................................................................................................................... 67 5. melléklet...................................................................................................................... 68 6. melléklet...................................................................................................................... 69 7. melléklet...................................................................................................................... 71 8. melléklet...................................................................................................................... 72 9. melléklet...................................................................................................................... 75 10. melléklet.................................................................................................................... 77 11. melléklet.................................................................................................................... 79 12. melléklet.................................................................................................................... 80 13. melléklet.................................................................................................................... 81 14. melléklet.................................................................................................................... 82

4

1. Bevezetés Dolgozatom témájának a szigetvári kistérségi társulás kommunikációját választottam. Témaválasztásom legfőbb okai közé tartozik a kistérségi társulások kérdésének aktualitása, mivel Magyarországon újszerűnek számítanak. Az utóbbi években, főként az Európai Unióhoz való csatlakozásunk és az ezzel járó, a közös kasszából

érkező

támogatások

elosztásának

megoldatlan

kérdése

(megfelelő

intézményrendszer hiánya) kapcsán égető kérdéssé vált a kistérségek hatékony működésének biztosítása. Az intézményi vákuum ellehetetleníti a forráselosztást, az információ áramlását és – ezeknek hála – sok kistérség fejlődését és felzárkózását Európai Uniós színvonalra. Dolgozatomban a szigetvári társulás példáján keresztül rávilágítok a kistérségi kommunikáció legnagyobb hiányosságaira, fényt derítek az információ terjedésének mindmáig fennálló akadályaira. Kutatásom célja, hogy az összegyűjtött adatok alapján a legfőbb problémákra megoldási javaslatokkal szolgáljak, melyek a gyakorlati életben is alkalmazhatók. A

szigetvári

kistérségi

társulásra

azért

esett

a

választásom,

mert

gyermekkoromtól fogva érzékeltem a terület hátrányos mivoltát oktatási, kulturális, ipari, infrastrukturális-közlekedési, foglalkoztatási, demográfiai és egészségügyi szempontból is. A terület a Dél-Dunántúli régió, azon belül pedig Baranya megye része, s így az ország legszegényebb vidékei közé tartozik, főleg aprófalvas szerkezetének köszönhetően. A népesség elöregedése itt egyre inkább jelentkezik, a tanult fiatalok legnagyobb része pedig elköltözik, mivel még a térség központja, Szigetvár sem tartozik az ország legnagyobb és legfejlettebb városai közé, ennél fogva kevéssé vonzza az értelmiségi

munkaerőt.

Személyes

tapasztalataimat

alátámasztja

a

64/2004.

kormányrendelet, amely ezt a területet Magyarország negyvennyolc leghátrányosabb statisztikai kistérsége közé sorolja. Európai Uniós csatlakozásunk lehetővé teszi a térség számára, hogy felkapaszkodásához értékes forrásokhoz jusson a közös kasszából érkező támogatások által. A pályázatokról tájékoztatni kell a helyi vállalkozásokat, hogy egyáltalán lehetőségük adódjon a források felhasználására, a modernizálásra. Ahhoz, hogy ezek a fejlesztések, a nyugati szintre való felzárkózás a helyiek számára is érzékelhetővé váljanak, elengedhetetlen a hatékony és folyamatos kommunikáció a lakossággal.

5

Munkámban vázolom a hazai kistérségi rendszer kialakulásának történetét, az erre vonatkozó hatályos jogszabályokat, különös tekintettel a hátrányos helyzetű kistérségekkel kapcsolatosakra. Ezután foglalkozom a szigetvári kistérség gazdasági és fejlettségi szempontból fontos jellemzőivel. Bemutatom a kistérségi társulás létrejöttének történetét és okait. Megállapítom azokat a tényezőket, melyek miatt a terület a legelmaradottabbak között van számon tartva. Dolgozatom legfontosabb részében a térség kommunikációját elemzem, belső (helyi lakosok, vállalkozók, intézmények)

és

külső

(befektetők,

turisták,

média)

célcsoportokra

bontva.

Megvizsgálom az ezekkel való kapcsolattartás formáit, kiemelem erősségeit, illetve gyengeségeit és megoldásokat keresek az utóbbiak áthidalására. Véleményem szerint egy település legfontosabb célcsoportja annak lakossága, mivel emberek nélkül egyszerűen nem létezhet település. Ezért tartottam fontosnak egy primer kutatás elvégzését a helyiek körében. Kérdőíves módszerrel érdeklődtem a lakosok véleményéről a kistérség imázsával, megelégedettségükről a döntéshozókkal történő információcserével és kommunikációval kapcsolatban. Megkérdeztem a jövőről alkotott elképzeléseiket és elvárásaikat. A helyiekkel való intenzív kapcsolattartás elengedhetetlen ahhoz, hogy jól érezzék magukat lakhelyükön, s így önmaguk alakítsák pozitívvá a térség imázsát. Kutatásom végére választ találok arra a kérdésre, hogy a kistérség célcsoportjaival való kommunikációja minden téren kielégítő-e és mely pontokon szorul sürgős változtatásra annak érdekében, hogy a térség imázsa megfelelően fejlődjön.

6

2. A kistérségi rendszer Magyarországon 2.1. A statisztikai kistérségek létrejötte A kistérségek területfejlesztési-statisztikai alapegységeknek tekinthetők. Egy kistérség több település közigazgatási területét fogja össze, határai a települések közigazgatási határai. A települések a közöttük lévő funkcionális kapcsolatok alapján (például

földrajzi

közelség,

közlekedés,

oktatás,

egészségügy,

kereskedelem)

rendeződtek kistérségekké. Ebben a kapcsolatrendszerben több együttműködési forma alakul ki, gazdasági, kulturális szempontból is. Kistérségi szinten már elég nagy a munkaerőpiac ahhoz, hogy kellő számú érdek jelenjen meg és ütközzön. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. Minden kistérség rendelkezik egy központtal, mely a helységek között kialakult kapcsolatrendszerben a legnagyobb vonzáskörzettel rendelkezik, megnevezésük is e központ neve alapján történik. (Országos Területfejlesztési Hivatal, 2005.) 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal közleményében (9006/1994) 138 statisztikai körzetet jelölt ki, melyek a statisztikai mérésekhez voltak szükségesek. Ebből a szempontból a kistérség statisztikai egységnek is tekinthető. A közlemény 1998-as módosításától (9002/1998) már 150 ilyen statisztikai kistérség volt számon tartva, majd a 244/2003. kormányrendelet további melléklet)

tizennyolcat Így

hozott

jelenleg

létre.

összesen

(2. 168

kistérség található Magyarországon, ezek 1. ábra: Magyarország 168 kistérsége

alkotják a régiók és megyék után a legalacsonyabb területi szintet. Létrehozásuk

szükségességét az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is előhívta, az országnak is alkalmazkodnia kellett a közösségben használatos NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistique, azaz a Statisztikai Területi Egységek Nómenklatúrája) rendszerhez. (Országos Területfejlesztési Hivatal, 2005.) Eszerint a NUTS I. szintjébe az ország tartozik, tehát jelen esetben Magyarország. A II. szint a tervezési-statisztikai régiókat foglalja magában, melyek több megye területére kiterjedő, ezek közigazgatási határaival határolt, nagyjából azonos lélekszámú, földrajzilag egybefüggő területek. Az ország területén hét ilyen 7

régió található, elnevezésüket a 35/1998 országgyűlési határozat rögzítette: DélDunántúl,

Nyugat-Dunántúl,

Közép-Dunántúl,

Közép-Magyarország,

Észak-

Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. A megyék (illetve a főváros) alkotják a NUTS III. szintjét és a statisztikai kistérségek tartoznak a IV. szintbe. Végül, a rendszer utolsó, azaz V. szintjének tagjai maguk a települések, a városok és a községek. (1. melléklet) Ez a besorolás egységes az egész Unióban. A rendszer magyarországi alkalmazása azért is fontos, mert ez alapján történik a regionális politika által meghatározott, közös kasszából származó források elosztása. Így a kistérség programozási szintnek is tekinthető, mivel innen gyökereznek a területfejlesztési programok. (Ványik, 2005.) 2.2. A kistérségi társulások kialakulása A rendszerváltás után törvény (1990. évi LXV. tv.) tette lehetővé a települési önkormányzatoknak, hogy egymás között szabadon társulást hozzanak létre, feladataik hatékonyabb végrehajtására és gazdaságosabb működtetésük érdekében, például államigazgatási hatósági ügyfajták intézésére, közös intézmény irányítására vagy közös képviselő-testület megalakítására. A törvény szerint a társulás jogi személy, székhelyét a társulási megállapodásban határozzák meg. 1992-ben kormányhatározat (1070/1992) teremtett lehetőséget a helyi önkormányzatoknak, hogy kistérségi társulásokat alapítsanak. Ennek célja, hogy a térségek kidolgozhassák és megvalósíthassák a helyi kezdeményezésű infrastrukturális, szociális és munkahely-teremtési programjaikat, erőforrásaikat közösen összpontosíthassák ezekre a beruházásokra. (CompLex CD Jogtár, 2004.) Az 1996. évi XXI. területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény értelmében már önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást is létrehozhatnak

azok

a

települési

önkormányzatok,

melyek

képviselőtestületei

megállapodnak egymással. Így a társulás önálló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, lehetnek saját forrásai, illetve szervezetei. A törvény nem határozza meg sem a tagok számát, sem a földrajzilag szükséges területi kiterjedést, ennél fogva szabadon létrehozható bármely helységek között. Az önkéntes társulás célja a közös programok kialakítása és véghezvitele, megvalósításukra közös pénzalap létrehozása és végeredményként a helységek összehangolt fejlődése. A törvény ezeket az önkormányzati társulásokat jelölte ki a kistérség területfejlesztési szerveinek. A területfejlesztési koncepció kialakítására és az ehhez tartozó feladatok ellátására minden 8

kistérségben kistérségi fejlesztési tanács működik. Székhelye megegyezik a kistérség központjával. A települések polgármesterei a tanács szavazati joggal rendelkező tagjai, egyéb szervezetek képviselői (például a gazdasági kamarák, a megyei területfejlesztési tanács, érdekvédelmi és civil szervezetek) csak tanácskozói joggal vesznek részt az üléseken. (CompLex CD Jogtár, 2004.) Az 1997. évi CXXXV. törvény fogalmazza meg pontosan a társulási megállapodások típusait. Ez azért vált szükségessé, hogy kibővítsék az együttműködést a

helyi

önkormányzatok

közszolgáltatások

között,

színvonalát

és

ezáltal

javítsák

általánosabbá,

a

polgároknak

tartósabbá

tegyék

nyújtott a

térségi

kapcsolatokat. A törvény alapján egy képviselő-testület megbízhat egy másikat bizonyos feladatok, szolgáltatás elvégzésére, több képviselő-testület közös döntéshozó szerv (társulási tanács) létrehozásával vagy anélkül megállapodhat intézmény, illetve más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok gyakorlásában vagy munkavállaló közös foglalkoztatásában. Ezenkívül a képviselő-testületek létrehozhatnak jogi személyiséggel rendelkező társulást is, amennyiben szükséges, hogy önálló kötelezettségeket és jogokat, saját vagyont birtokoljon. Ebben az esetben a társulás költségvetési szervnek számít. (CompLex CD Jogtár, 2004.) Jelentős változást hozott az a 65/2004. kormányrendelet, amely lehetőséget biztosít többcélú kistérségi társulások megalakítására. A többcélú kistérségi társulás a kistérség határain belül, valamennyi helyi önkormányzat részvételével, legalább három közszolgáltatás és a területfejlesztési feladatok ellátására megalakuló, szintén jogi személyiséggel rendelkező társulás. A törvény külön szabályozza azt a lehetőséget is, hogy a társulásba nem lép be az összes önkormányzat. Ebben az esetben is többcélú kistérségi társulásnak tekinthető, amennyiben a lakosságszám eléri a törvényben meghatározottat és a területfejlesztési feladatokat minden önkormányzat felvállalja. Az ilyen többcélú társulások alacsonyabb összegű támogatást kaphatnak. A többcélú kistérségi társulások létrejöttének oka a közszolgáltatások és a közigazgatási ügyintézés magasabb színvonalon történő, hatékonyabb ellátása, illetve területfejlesztési projektek megvalósítása. Ezekhez a feladatokhoz egy közös szakmai munkaszervezetet kell létrehozniuk. A jogszabály alapján ezek a társulások támogatást kaphatnak közoktatási intézmények, szociális és gyermekjóléti intézmények, egészségügyi intézmények, könyvtár fenntartására és a közigazgatási ügyintézés fejlesztésére. Mindezek mellett a települések közös hulladékgyűjtését és –kezelését, közút-üzemeltetését és –fenntartását, 9

közbeszerzési eljárásait is megszervezhetik. A törvény megengedi a társulások kiadásainak támogatását, különösen az előbb említett intézmények és feladatok korszerűsítésére, tárgyi feltételeinek biztosítására. A területfejlesztési feladatokkal kapcsolatos koncepció és program elkészítése és ezek finanszírozása szintén részesülhet anyagi támogatásban. (CompLex CD Jogtár, 2004.) A jogszabály szerint azokban a kistérségekben, ahol nem alakul meg a többcélú kistérségi társulás semmilyen formája, a Közigazgatási Hivatal megalapítja a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot. Ez a térségben található összes önkormányzat bevonásával működik és összehangolja azokat a területfejlesztési feladatokat, amiket egyébként a többcélú társulás látna el. Jelenleg Magyarország 12 kistérségében nem formálódott semmilyen típusú többcélú társulás, így ezekben alakult Kistérségi Fejlesztési Tanács. (Országos Területfejlesztési Hivatal, 2005.) A kistérségek komoly szerepet vállalnak az Európai Uniós csatlakozásunkat követően a közös kasszából érkező források elosztásában, ezáltal a pályázati lehetőségek tekintetében közvetítő szerepet látnak el a helyi vállalkozások és a központi szervek között. A kistérségi társulásokon keresztül jutnak információhoz a befektetők a megpályázható támogatásokról, ezért fontos, hogy minden kistérség saját profiljának megfelelő, pontos és szervezett kommunikációt folytasson minden egyes érdekelttel. 2.3. Melyek a hátrányos helyzetű kistérségek? A 64/2004. kormányrendelet határozza meg, hogy mely kistérségek számítanak hátrányos helyzetűnek és milyen szempontból. A jogszabály három csoportba sorolja az elmaradott kistérségeket, ezenkívül egy negyedik, kiegészítő csoportot is megállapít. A továbbiakban ezt a négy kategóriát fogom jellemezni. 2.3.1. Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek A jogszabály alapján ide tartoznak azok a kistérségek, melyek úgynevezett komplex mutatója az országos átlaggal azonos vagy az alatti. Ez a komplex mutató 28 különböző összetevőből áll, számításának módját a 24/2001. országgyűlési határozat tartalmazza. A 28 komponenst négy különböző mutatócsoportba sorolja a jogszabály. Az első csoportot a gazdasági mutatók – például a gazdasági szervezetek száma, az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem – alkotják. Az infrastrukturális mutatók tartoznak a második csoportba. Ilyenek például a kiskereskedelmi boltok száma, a vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások aránya 10

vagy a csatornahálózat hossza. A társadalmi-szociális helyzetet a települések átlagos lélekszámával, a 60 évnél idősebb népesség arányával, illetve az ezer lakosra jutó személygépkocsik

számával

jellemzik.

Az

utolsó

mutatószámcsoportba

a

foglalkoztatási helyzet mutatói tartoznak, többek között a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya. (CompLex CD Jogtár, 2004.) A társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben az utóbbi években leginkább az infrastruktúrát fejlesztették, de a fejlesztési prioritások közé tartozik a munkahelyteremtés és a vállalkozások támogatása is. Ezek alátámasztására a humán erőforrás fejlődését elősegítő programokat dolgoznak ki. Mivel ezek a térségek alapvetően szegényebbek természetes erőforrásokban, ezért ezt a hiányosságukat az idegenforgalom ösztönzésével próbálják meg pótolni. Turisztikai vonzerejük növelése érdekében a kormányrendelet támogatja az ilyen jellegű komplex projekteket. (Országos Területfejlesztési Koncepció, 1997.) Az ország 168 statisztikai kistérségéből jelenleg 92 tartozik ebbe a kategóriába. 2.3.2. Az ipari szerkezetváltás által érintett térségek E csoport kistérségeit bizonyos iparágak hanyatlásának következményei sújtják. A meghatározás szerint ide tartoznak azok a térségek, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, és ennek az aránynak az 1990 és 1999 között történt csökkenése meghaladta az országos átlagot, valamint 1999. december 20-án a munkanélküliség nagysága szintén magasabb volt az ország átlagánál. (CompLex CD Jogtár, 2004.) Ezekben a térségekben a foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent az utóbbi években, köszönhetően a kritikus iparágak – jellemzően a bányászat, kohászat, hadiipar, gépipar – válságainak. A legfontosabb

fejlesztési

célok

közé

tartozik

gazdasági

szerkezet

átalakítása,

versenyképesebbé tétele, illetve az ehhez szükséges humán erőforrás képzésének és átképzésének támogatása. Az innovatívabb, modernebb technikák használata, illetve az ezekben a térségekben rendkívül nagy hangsúlyra szert tett környezetvédelmi beruházások szintén támogatáshoz jutnak a kormányrendelet által. (Országos Területfejlesztési Koncepció, 1997.) A csoportba jelenleg mindössze hat, jellemzően bezárt bányák környéki kistérség tartozik.

11

2.3.3. A mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei A kategóriába való tartozásnak a következő követelményei vannak: a népesség több mint fele él 120 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű területen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap, végül a munkanélküliség az országos átlagnál nagyobb értéket mutatott 1999. december 20-án. A jogszabály alapján 77 kistérség került ebbe a kategóriába. (CompLex CD Jogtár, 2004.) A vidékfejlesztés céljai összhangban vannak az

Európai

Unió

agrárpolitikájának

elveivel:

a

lakosság

jövedelemszerzési

lehetőségeinek javítása, a mezőgazdasági termelés természeti erőforrásainak megőrzése, illetve a vidék társadalmi közösségeinek, hagyományainak megőrzése és fejlesztése. Ehhez olyan komplex programokra van szükség, melyek segítenek megtartani az itt élő népességet úgy, hogy alternatív jövedelmi forrásokat biztosítanak a mezőgazdaságból élőknek, és egyúttal biztosítják a termőföld környezetkímélő felhasználását, a természetes

táj

védelmét.

A

programoknak

magában

kell

foglalniuk

a

munkahelyteremtést a térség központjaiban, valamint a környezetvédelmi és turisztikai programok

összehangolását

is.

A

támogatási

programoknak

kifejezetten

a

kistelepülésekre kell koncentrálniuk, hiszen ezek a problémák leginkább a vidéki falvakban jelentkeznek. (Országos Területfejlesztési Koncepció, 1997.) 2.3.4. Egyéb, tartós és jelentős munkanélküliséggel küzdő térségek A 7/2003. kormányrendelet tartalmazza a csoportba tartozó kistérségek listáját. Magyar sajátosságnak tekinthető, hogy olyan térségek is súlyos munkanélküliségtől szenvednek, melyek nem sorolhatók egyetlen fent megnevezett kategóriába sem. Ezeken a területeken a munkanélküliséget nem a gazdasági szerkezet átalakulása okozza, hanem a munkahelyi ingázás lehetőségeinek beszűkülése vagy költségeinek megnövekedése. Ennek következményeként azok a dolgozók, akik mindennap ingáztak, elveszítik munkahelyüket és így a munkanélküliség az ő lakóhelyükön jelentkezik. Ezek jellemzően nagyvárosok körüli kisebb falvak, melyek lakói a közeli városba járnak dolgozni. Ebbe a kategóriába azok a térségek tartoznak, melyekben a tartósan munkanélküliek aránya meghaladta az országos átlag 1,75-szörösét. Ezekben a kistérségekben mindenekelőtt a foglalkoztatás fejlesztése az elsődleges, a helyi gazdaság fejlődését különböző programokkal támogatják, melyek irányulhatnak a 12

részfoglalkoztatás, a közmunka, az oktatás és az átképzés növelésére is. (Országos Területfejlesztési Koncepció, 1997.)

A felsorolt négy kategóriába tartoznak mindazok a kistérségek, melyek a területfejlesztés elsőszámú célterületei. Az ország versenyképessége szempontjából különösen fontos az ipari vagy agrár szerkezetváltás elősegítése. Így a területfejlesztés kiemelt feladatai közé tartozik az ipari parkok fejlesztése, a nemzeti agrárprogrammal összhangban álló komplex vidékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása, tájrehabilitációk véghezvitele, országos képző- és átképző programok beindítása és szociális támogatás biztosítása az átmeneti időszakra. (Országos Területfejlesztési Koncepció, 1997.) Az ország 168 kistérsége közül 95 számít valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek, s részesül területfejlesztési támogatásban. 2.4. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések Azok

a

kistérségek,

melyek

2.3.1. alfejezetben említett komplex mutatója nem éri el Budapest komplex mutatójának

60%-át,

területfejlesztés

a

leghátrányosabb

szempontjából

helyzetű kistérségek közé tartoznak. Magyarországon összesen 48 kistérség tartozik ebbe a kategóriába, ezek kiemelt területfejlesztési

támogatást

kapnak.

2. ábra: Az ország 48 leghátrányosabb helyzetű kistérsége

(CompLex CD Jogtár, 2004.) Léteznek olyan települések is, melyek ugyan társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból is elmaradottnak számítanak, ráadásul munkanélküliségük is meghaladja az országos átlag 1,75-szörösét, de nem jutnának kiemelt támogatáshoz, mivel kistérségük nem tartozik a leghátrányosabb helyzetűek közé. Ennek kiküszöbölésére a 7/2003. kormányrendelet megnevezi azt a 235 halmozottan hátrányos helyzetű települést, melyek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbírálás alá esnek a területfejlesztési támogatások szempontjából, s ennek folytán szintén kiemelt összegeket kapnak. (CompLex CD Jogtár, 2004.)

13

Az eddig felsorolt összes szempont szerint hátrányos helyzetűnek számító kistérségek és települések mind kiegészítő területfejlesztési támogatáshoz jutnak az államkasszából. Annak érdekében, hogy ez ne terhelje túl Magyarország költségvetését, a jogszabály kiköti, hogy a kedvezményezett kistérségek és települések összlakossága nem haladhatja meg az ország népességének egyharmadát. Amennyiben többnek bizonyulna, az országos átlagtól való eltérés mértékét úgy kell módosítani, hogy az egyharmados küszöb tartható legyen. (CompLex CD Jogtár, 2004.) Munkámban a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre fókuszálok, mivel a jogszabály szerint a 48 kistérség között található a szigetvári is, mely dolgozatom tárgyát képezi.

14

3. A szigetvári kistérség 3.1. A szigetvári kistérség bemutatása Szigetvár és környéke települései között már 1996-ban létrejött vidékfejlesztési megállapodás, melyet az akkor hatályos törvények engedtek meg. A szigetvári Térség és a Dél-Zselic Területfejlesztési Társulása megalakításakor a térség önkormányzatai megállapodtak egy jogi személyiséggel és közös döntéshozó szervezettel rendelkező társulás létrehozásában. 2004 óta az önkormányzati társulások már közigazgatási feladatokat is vállalhatnak és ennek finanszírozására egyszeri támogatásra pályázhatnak. Ennek következményeként a kistérségben a területfejlesztési társulás megszűnt és jelenleg már többcélú társulás működik, melynek hivatalos neve Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás. Ez a jogutódja az előzőnek és 46 település található meg tagjai között. (A települések listája megtalálható az 5. mellékletben) 2003-ban a Központi Statisztikai Hivatal véglegesítette a statisztikai kistérségek rendszerét, így azóta ugyanaz a földrajzi terület

már

térségnek

is

statisztikai számít.

szigetvári kistérség

A

statisztikai a

Dél-Dunántúli

Régióban, Baranya megyében található. Területe 669 km2 és a megye területének 15,1%-át foglalja magában. Határos öt (a barcsi, a kaposvári, a pécsi, a

sásdi

és

a

3. ábra: A kistérség településeinek lakosságszáma

sellyei)

kistérséggel. Közvetlenül nem országhatárral szomszédos kistérség, de a legdélebben fekvő településtől a horvát határ hét kilométerre található. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) A térségben az egyetlen városon, Szigetváron kívül negyvenöt falu található, melyek közül összesen kettő – Mozsgó, Hobol – lakosságszáma haladja meg az ezer főt, a települések 80%-a ötszáz fő alatti törpefalu. A községek 24%-ában a lakosok száma a 15

kétszáz főt sem éri el. A térségben összesen 29 ezer ember él, közülük több mint 11 ezer Szigetváron. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) A szigetvári a megye nyolc kistérsége közül a legelmaradottabb térségek közé tartozik, hátrányos helyzete az egész országon belül is kitűnik. A Központi Statisztikai Hivatal fejlettségi szint alapján kialakított térségtípusai közül a szigetvári kistérség a legrosszabb, a lemaradó kategóriába tartozik. A Dunántúlon mindössze öt lemaradó térség található, kettő Somogyban, három Baranyában (a szigetvárin túl ebbe a térségtípusba tartozik még a sásdi és a sellyei kistérség). (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) A szigetvári statisztikai kistérség a Dunántúli-dombsághoz tartozik és két különböző területre oszlik. A kistérség északi része a Zselic dombvidékhez, a déli terület a Dráva-mellékhez tartozik. Ásványi nyersanyagban szegény, tőzeg, lápföld, építési homok és durvakerámia készletekkel rendelkezik, de hasznosításuk jelenleg nem számottevő. A napsütéses órák és a csapadék éves eloszlása kedvező a mezőgazdasági termelés, a szőlőművelés számára. A térség legfontosabb szektorai az agrárgazdaság, a feldolgozóipar, a könnyűipar, a fémmegmunkálás, a turizmus és más szabadidős tevékenységek. A szigetvári kistérség megyei szinten is jó minőségű termőföldekkel rendelkezik,

valamint

az

adottságai

(szabad

munkaerő-kapacitás,

hatalmas

erdőterületek) potenciális lehetőséget biztosítanak az élelmiszer- és fafeldolgozó ipar számára. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) Globális tendencia, hogy a fejlett országok turistái a kizárólagosan természeti adottságokra épülő turizmussal szemben a komplex szolgáltatásokat nyújtó, aktívabb kikapcsolódási formákat részesítik előnyben. A szigetvári kistérség az ilyen jellegű szabadidő-eltöltés szempontjából ideális. A táj erdős, érintetlen jellege, az időjárás szélsőségektől mentes állapota, a romantikus, aprófalvas jellegű településszerkezet ideális körülményeket teremt a falusi turizmus, a kirándulások, a tereplovaglás és a kerékpáros-turizmus számára. A kistérség jelentős mennyiségű termál- és gyógyvíz készlettel rendelkezik, aminek a turisztikai és egyéb célokra való felhasználása még nem történt meg, de a kistérség jövőbeni fejlődésének szempontjából erre mindenképp szükség lenne. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) A társuláshoz tartozó települések között Szigetvár központi funkciót tölt be. Az itt található középfokú oktatási

intézmény,

kulturális és sportlétesítmények, 16

egészségügyi intézmények, valamint a kereskedelmi hálózat rendszere az általuk nyújtott szolgáltatásokkal megpróbálja kielégíteni a lakosság igényeit. Szigetvár – a vár révén – olyan nemzeti történeti örökséggel bír, amelyre kevés magyar kisváros lehet büszke. A város országos jelentőségű műemlékekkel rendelkezik, ősi története a nemzeti öntudat része, általános és középiskolai kirándulások célpontja. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) 3.2. A Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás A 2004-ben hatályba lépett törvény következtében, a Szigetvári Térség és DélZselic Területfejlesztési Társulása jogutódjaként alakult meg a szervezet. A társulás céljai között a következő szerepelnek: a települések összehangolt fejlesztése, közös terület- és településfejlesztési programok kialakítása, az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe

tartozó

közszolgáltatások

hatékony

és

költségkímélő

formáinak

kidolgozása, az ellátási feladatok színvonalasabb és gazdaságosabb biztosítása, az intézményrendszer működésének biztonsága, az infrastruktúra összehangolt fejlesztése, a munkaerő hatékony foglalkoztatása. Ennek érdekében a településeknek fel kell ismerniük, hogy ez mindannyiuk közös érdeke és összefogásukkal eredményesebben valósíthatók meg. A 46 településből álló társulás élén egy tizenegy fő taglétszámú elnökség áll. Ebben az elnökségben a legkisebbtől a legnagyobb településig mind képviseltetik magukat, földrajzilag egyenletesen elosztva. A társulás elnöke – tekintettel a város meghatározó szerepére – Szigetvár város polgármestere, Paizs József. Alelnökök a legkisebb település és a legnagyobb gazdasági súlyú település polgármesterei. A társulás közgyűlését kéthavonta tartják meg, az elnökség pedig havonta ülésezik, de sürgős esetben bármikor összehívható. Közgyűlésen általában a tagok kétharmada vesz részt, az elnökségi ülésekről rendszerint senki sem hiányzik, ez is mutatja a társulás kiemelkedő szerepét. A társuláson belül hat mikrotérséget hoztak létre, nekik havonta tájékoztatót tartanak területfejlesztési és főként pályázati információkról. (A szigetvári kistérség komplex helyzetelemzése, 2004.) A társulás tevékenységi körei: ◦

a térség fejlesztéséhez szükséges információk összegyűjtése

◦

fejlesztési programok kidologzása, megvalósításának irányítása

◦

külső erők és erőforrások bevonása a célok megvalósításához

◦

az épített és a természetes környezet védelme 17

◦

térségfejlesztési pályázatok készítése, megvalósítása

◦

önkormányzati pályázatok segítése, koordinálása

◦

idegenforgalom fejlesztése

◦

összefogás, önerő hozzáadása a közös fejlesztésekhez

◦

térségi tájékoztatási és információs központ kialakítása és működtetése

◦

terület- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos munka összehangolása

◦

a kistérség képviselete és prezentálása regionális, országos fórumokon

◦

pályázatírási szolgáltatás gazdasági társaságok, szervezetek számára (A szigetvári kistérség komplex helyzetelemzése, 2004.)

3.3. A szigetvári kistérség hátrányos helyzetének okai A térségek, települések hátrányos helyzetének vagy éppen fejlettségének egyik mutatója

a

2.3.

pontban

részletezett

területfejlesztési

kedvezményezettség

szempontjából való besorolásuk. A kormányrendeletek értelmében kedvezményezettek azok a térségek, melyek meghatározott szempontok alapján (társadalmi, gazdasági elmaradottság, ipari szerkezetátalakítás által sújtott, mezőgazdasági vidékfejlesztési, magas arányú tartós munkanélküliség) hátrányos helyzetűnek számítanak. E besorolás szerint Baranya megyében a hátrányos helyzetű települések aránya 62,1%, ez a szám hasonlóan alakul a Dél-Dunántúli Régió egészében is. Ezzel szemben a szigetvári kistérség településeinek 84,8%-a elmaradottnak minősül. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) A Központi Statisztikai Hivatal is a hátrányos helyzetűek közé sorolta a kistérséget. Az általa felhasznált mutatók a népességmozgásra, a foglalkoztatottságra, a munkahelyek számára, a lakossági jövedelemre, a fogyasztásra, az infrastrukturális fejlettségre, a gazdasági szerkezet állapotára vonatkoznak. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) A szigetvári kistérség hátrányos helyzetének egyik legfontosabb összetevője az aprófalvas településszerkezet, mely a térség problémáit jelentősen meghatározza. Szerepet játszik abban, hogy a térség hátrányos helyzetének egyéb összetevői is kialakulnak, fennmaradnak és felerősödnek. A következmények között szerepel a munkahelyek hiánya, a közlekedés okozta nehézségek, ezek következtében a 18

munkahelyekhez, az oktatáshoz, illetve az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémái. A településeken különböző intézmények és szolgáltatások, valamint a megfelelő infrastruktúra hiányoznak, mivel az önkormányzatok lakosságszámarányosan jutnak a támogatásokhoz, ennél fogva nem képesek fenntartani és fejleszteni ezeket. Baranya megye és ezen belül a szigetvári kistérség a zsáktelepülések – egyetlen megközelítési útvonallal rendelkező települések – számát tekintve országosan is az első helyen áll. 96 zsáktelepülés van a megyében, amely az összes település egyharmadát teszi ki. A kistérségben tizenkét ilyen falu található. Ez rendkívül megnehezíti a települések közötti információáramlást. Bár a kommunikációs fejlődés már minden települést elért, a lakosság életkörülményei nem mindenhol teszik lehetővé ezen eszközök fenntartását. A falvak lakóinak Internet-hozzáférési lehetőségei javultak a kormány E-pontok kialakítására kiírt pályázatai révén, mégis a népesség többsége számára elérhetetlen az ADSL technológia a nem megfelelő telefonhálózatok miatt. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) A szigetvári kistérség demográfiailag „illeszkedik” a megyéhez és a régióhoz. Megfigyelhető a lakosság elöregedése, a fiatal pályakezdők elvándorlása, a falusiak városba költözése, ezáltal a falvak átlagéletkorának növekedése, középtávon előrevetített elnéptelenedése. A térség évtizedek óta negatív vándorlási egyenleget mutat, a népességszám folyamatosan csökken. Az elöregedés hatása, hogy a szociális ellátórendszer túlterhelt és emiatt nem működik megfelelően. (A szigetvári kistérség komplex helyzetelemzése, 2004.) A kistérség foglalkoztatási tekintetben nagyon rossz helyzetbe került a kilencvenes években és azóta a munkanélküliség aránya tekintetében az utolsó előtti helyen van. A kistérség 13,7%-os munkanélküliségi rátája a társadalmi-gazdasági folyamatokat rendkívül negatív módon befolyásolja. (3. melléklet) A foglalkoztatás egyik legnagyobb problémája, hogy a kistérségben mindig is magas volt a tartósan munkanélküliek aránya. A konzervgyár, a malom és a cipőgyár „működési zavarai” (időszakos bezárás, elbocsátások, csőd veszélye) nagyban kihatnak a térség munkaerőpiaci változásaira, ingadozásaira. A munkanélküliség visszavezethető az elmaradott infrastruktúrára, a közlekedés problematikusságára is. A falvakban lakó, alacsony jövedelmű munkaképes emberek nehezen tudják megoldani a mindennapos ingázást a városi munkahelyre. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.)

19

Szigetvár térségében a jövedelmek szintje rendkívül alacsony, az országos átlagot alulmúlja. (4. melléklet) Ez a gazdasági versenyképesség hiányára és a munkaerőpiac

elégtelenségére

vezethető

vissza.

Az

elszegényedési

folyamat

legszembetűnőbb a magasabb számú cigány népességgel rendelkező települések esetében. Például Pettenden és Kistamásban a lakosság 80%-a, Gyöngyösmelléken a lakosság fele roma származású. A térségi munkahelyteremtésnek komoly korlátját képezte és fogja képezni a megfelelően képzett munkavállalói réteg hiánya. Az alacsony iskolázottság

általánosnak

mondható,

ez

egyrészt

köszönhető

a

társadalmi

hagyományoknak, a vidéki életmódnak, másrészt a nem megfelelő színvonalú alapfokú oktatásnak. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) Az egyik legsúlyosabb gazdasági probléma a térségben a tőke- és információhiány. Ennek oka a gazdasági, civil és állami szervek közti akadozó együttműködés, elégtelen koordináció. Az információáramlás elősegítésével lehetne megoldani a forráshiányt. A befektetés-ösztönzést (és a turizmus fejlesztését is) gátolják a térségi marketing hiányosságai. Az egyes szereplők közötti politikai, szemléletbeli különbség ellentéteket szül és megnehezíti az összefogás lehetőségét a fejlődés érdekében. (A szigetvári kistérség komplex helyzetelemzése, 2004.) A kistérségek közötti verseny a befektetőkért, a népességért (brain-drain), a költségvetési forrásokért és a rendezvények rendezéséért folyik. Ebben a versenyben a szigetvári kistérség nincs a győzelemre esélyesek között, hisz a képzett fiatalok elvándorolnak, a mezőgazdaság és az ipar fejlődése a befektetők hiánya miatt stagnál, az önkormányzatok folyamatosan forráshiánnyal küzdenek. (A szigetvári kistérség komplex helyzetelemzése, 2004.) A térség jelenlegi helyzetét a mellékletek között található SWOT-analízis elkészítésével is elemeztem. (6. melléklet)

20

4. A szigetvári kistérség kommunikációja Dolgozatom további részében a szigetvári térség kommunikációs és PR tevékenységére fókuszálok. A PR fogalmi meghatározása után a kistérségek arculatának és imázsának meghatározó elemeit veszem számba. A terület kommunikációját célcsoportokra bontva elemzem. Elsőként a külső célcsoportokkal, nevezetesen a turistákkal, a testvérvárosokkal és a hivatalos szervekkel folytatott információcserét mutatom be. Ezután a kistérség belső célcsoportjairól, azaz a helyi médiáról, a vállalkozásokról és a lakosságról írok. A lakossággal való kapcsolattartás értékeléséhez kérdőíves kutatást végeztem, ennek leírásával és értékelésével folytatom munkámat. Végül összegzem tapasztalataimat és javaslatokat fogalmazok meg a kistérség kommunikációjának fejlesztése céljából. 4.1. A PR, az arculat és az imázs a szigetvári kistérség esetében 4.1.1. A PR meghatározása, szerepe A public relations-nek számtalan fogalmi meghatározása ismert. A Nemzetközi Public Relations Szövetség (IPRA) szerint: „A public relations tevékenység a tendenciák elemzésének, azok következményei előrejelzésének, a szervezet vezetésének adott tanácsok és a tervezett akcióprogramok végrehajtásának művészete és társadalomtudománya, amely egyaránt szolgálja a szervezet és a köz érdekét.” (Nyárády - Szeles, 2004: p. 110.) Az Angol Public Relations Szövetség (IPR) definíciója: „A public relations a hírnévről szól, ami annak az eredménye, amit teszel, amit mondasz, és amit mások mondanak rólad. A public relations tevékenység az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést és támogatást nyerjen és befolyásolja a véleményt és a viselkedést. A public relations munkafolyamata tervszerű és hosszan tartó erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között jóakaratot és kölcsönös megértést építsünk ki és tartsunk fenn.” (Nyárády - Szeles, 2004: p. 111.) Egy hátrányos helyzetű kistérség esetében felértékelődik a kommunikáció és a public relations szerepe. A gazdasági problémák az élet minden területére kihatnak az egész térségben és ezt a kistérség minden szereplője érzékeli. Ha hiányos információkkal rendelkeznek, akadozik az információáramlás, a lakosságban, a 21

vállalatokban negatív jövőkép alakul ki és elvándorolnak más térségekbe. Ez abban az esetben is bekövetkezhet, ha a valóságban a térség fejlődésnek indult és kezd gazdaságilag kilábalni a hátrányos helyzetből. Amennyiben az érintetteknek erről nem áll

rendelkezésükre

információ,

a

jövőképük

változatlanul

negatív

marad.

Természetesen a kommunikáció nem helyettesítheti a valós gazdasági fejlődést, csak segítheti, felgyorsíthatja a folyamatot azáltal, hogy javítja az együttműködést, az információáramlást a felek között. Ugyanígy a tudatos public relations tevékenység is nagyban hozzájárulhat a gazdasági fejlődéshez. Minden szervezet, így a kistérség is három magatartási formát követhet: 1. Inaktív 2. Reaktív 3. Proaktív Az

inaktív

magatartás

egyenlő

az

információ

visszatartásával,

az

információhiánnyal. Ebben az esetben a szervezetnek szűk a mozgástere, nem tud reagálni a környezet változásaira, csak elszenvedi azokat. Reaktív magatartás esetén a szervezet mindig utólag védekezik csak, magyarázkodik, mentegetőzik és emiatt a környezete negatívan ítéli meg. A proaktív magatartás a legcélravezetőbb, ha a szervezet nem csak beletörődni szeretne a történésekbe, hanem tudatosan kívánja alakítani az eseményeket. A kezdeményező magatartás pozitív megítélést nyer a köztudatban, így minden szervezetnek (egy kistérségnek is) erre célszerű törekednie. (Nyárády - Szeles, 2004.) Ennek érdekében szükséges lenne kommunikációs stratégiát összeállítani a szigetvári kistérség számára is. „A kommunikációs stratégia hosszú távon ható, átfogó, általános feladatok, célkitűzések, tervezett kommunikációs munkák rendszere, mely a régió, a település meghatározott, legfontosabb céljainak elérésére irányul.” (Piskóti et al., 1997: p. 228.) A kistérségek között folyamatos verseny folyik a lakosságért, a vállalkozókért, a forrásokért, a turistákért. Ebben a versengésben hatékony kommunikációval ki lehet tűnni, és erre fokozott szükség van a hátrányos helyzetű kistérségek esetében, melyek már a verseny kezdetekor lemaradásukat próbálják behozni. A public relations nem tartozik az önkormányzatok (sem a kistérségek) kötelező feladati közé, alkalmazása fakultatív jellegű, de az említett okok miatt erősen javasolt. 22

4.1.2. A kistérség imázsa „Az image a szubjektum „szűrőjén” keresztül megszűrt, az észlelések során kialakult tudati képek rendszere, amely magában foglalja (ti. pszichikailag tükrözi) a szubjektum teljes környezetét.” (Dr. Szeles, 1998: p. 81.) Az imázs értékítéletek rendszere, nem tudatosan alakul ki az emberekben, de alapvetően befolyásolja viselkedésüket. „Elképzelés, vagy vélemény, ami az emberekben objektív vagy szubjektív benyomások alapján kialakul. Amit az emberek gondolnak, éreznek, hisznek és érzékelnek cégről, termékről és márkáról.” (Dr. Szeles, 1998: p. 81.) A szakirodalom több imázsfajtát is megkülönböztet: (Dr. Szeles, 1998.) 1. Reálfolyamatok szerint: ◦ Product Image = termék imázs ◦ Brand Image = márka imázs ◦ Company/Corporate Image = vállalati/szervezeti imázs ◦ Személy/vezető imázs A termék imázs egy kistérségre nézve nehezen értelmezhető. Maga a térség csak közvetve (a helyi vállalkozókon keresztül) állít elő termékeket, nyújt szolgáltatásokat. A márka imázs is inkább a kistérségben gyártott termékekhez kapcsolódik, mint magához a térséghez. Ugyanakkor hazánkban is fellelhetőek olyan márkák, melyek önmagukban meghatározzák egy település imázsát. Ilyen például a hollóházi vagy herendi porcelán, a Pick szalámi. A szigetvári kistérség (sajnos) ilyen világszerte ismert márkanévvel nem rendelkezik. A térség önálló szervezeti imázzsal rendelkezik. Erre hatással van a térség összes tevékenysége, mely a szervezet imázsát pozitív és negatív irányba is folyamatosan

befolyásolhatja.

Vezetőimázzsal

a

kistérség

vezetői,

a

térség

településeinek polgármesterei rendelkeznek, az ő imázsukat személyes tevékenységük, stílusuk, megjelenésük befolyásolja. 2. Az imázs kialakulásának módja szerint: ◦ spontán keletkezett imázs ◦ tervszerűen kialakított imázs

23

A szigetvári kistérség imázsa nagyrészt spontán keletkezett, hiszen a társulás eddig semmilyen intézkedést nem tett ennek tudatos alakítására. A tény, hogy a térség imázsa véletlenszerűen kapott, hiányos információk alapján alakult ki, káros a kistérségre nézve. A lakosokban, vállalatokban, turistákban elraktározódott kép felületes volta hatással van a térség gazdaságának működésére és szerepet játszhat hátrányos helyzetében. Ezzel szemben egy tudatosan kialakított imázs segít a térség céljainak elérésében, a fejlődésben. 3. Az imázs történetisége szerint: ◦ előzetes/tény imázs ◦ jövőbeni/kívánatos imázs, eszménykép Az imázs építése során meg kell vizsgálni a térségről eddig kialakult, előzetes imázst. Ez egy adott időpontban létező, azt megelőzően kialakult imázs, mely alapján megbizonyosodhatunk a kistérség jelenlegi megítéléséről. A kívánatos imázs egy olyan jövőkép, melynek elérése a szervezet alapvető célja. A szigetvári kistérség céljai hátrányos helyzetéből adódnak: a gazdasági fejlődés, befektetők, turisták vonzása, a jólét, a lakosság elégedettségének növelése. A kistérségnek egy olyan pozitív imázzsal kell rendelkeznie, mely lehetővé teszi ezeknek a céloknak az elérését (a befektetők ezt a térséget választják, a lakosok szeretnek itt élni, a turisták szívesen látogatnak a térségbe, ezáltal a gazdaság egésze dinamikusan fejlődik). Ez az eszménykép folyamatosan változik, de dinamikája lassabb a többi imázsénál, mivel a tökéletes, idealizált kép éveken keresztül is ugyanaz maradhat. A kívánatos imázs elérése az ideális állapot, de ez a valóságban nem jön létre, hiszen mindig van min javítani. 4. Az imázs irányultsága szerint: ◦ önimázs ◦ tükörimázs A szigetvári kistérség önimázsát a helyi lakosság saját térségükről alkotott elképzelései alkotják. (Ezt az imázst vizsgálom a későbbiekben leírt kutatásomban.) Ezzel szemben a tükörimázs a kistérség külső célcsoportjaiban (a turistákban, a többi kistérség lakóiban, külföldön) fogalmazódik meg. Az önimázs többnyire kedvezőbb a tükörimázsnál.

Az

imázs

vizsgálata

során,

az

önimázs

és

a

tükörimázs

összehasonlításával a kistérség szembesülhet a valósággal: mennyiben különbözik 24

egymástól a helyiek véleménye a térségről és az, amit térség környezete hisz és gondol. Ez a különbség kiindulópont lehet a szigetvári kistérség arculatának megformálásához, megmutatja, hogy a belső vagy a külső célcsoportok esetében tapasztalhatók nagyobb problémák. A kialakult imázst folyamatosan és tudatosan fejleszteni kell. A szakirodalom két imázs-stratégiát különböztet meg: (Dr. Szeles, 1998.) ◦ szétszóró imázs-stratégia ◦ összegyűjtő imázs-stratégia Mindkét stratégiának vannak előnyei és hátrányai. A szétszóró módszer esetén a vállalat minden egyes terméke saját imázzsal rendelkezik. Ez megvédi a többi termék imázsának esetleges sérülésétől. Hátránya, hogy ha a többi termék imázsa pozitívabbá válik, annak ugyancsak nincs kihatása. Ezenkívül költséges is minden termék számára külön imázst kialakítani és fejleszteni. Előnyös a stratégia alkalmazása, amennyiben a vállalat különböző és gyorsan avuló termékekkel rendelkezik. Egy kistérség esetében a szétszóró stratégia azt jelenti, hogy a térség minden egyes településének saját imázsa van, a befogadók magáról a kistérségről nem rendelkeznek önálló imázzsal. Minden település önmaga fejleszti, alakítja saját imázsát, és a települések imázsainak változásai nincsenek hatással egymásra, nem zavarják egymást. Az összegyűjtő imázs-stratégia előnye, hogy magának a vállalatnak kell egy pozitív imázst kialakítani, ennél fogva olcsóbb, mint a szétszóró módszer. Egy új termék bevezetésekor a vállalat pozitív imázsa kezdeti előnyt jelent. Ha valamely termék imázsa pozitív irányba fejlődik, az előnyös a többi számára is. Hátránya, hogy amennyiben egyetlen termék imázsa is sérül, az alapjaiban befolyásolja a többiét is. Ebből következően kockázatosabb ezt alkalmazni, mert ha bármelyik termék esetében hiba történik, az végzetes lehet az egész vállalatra. Ez a módszer stabil és pozitív imázzsal rendelkező vállalatok számára előnyös. Kistérségre értelmezve akkor valósul meg összegyűjtő imázs-stratégia, ha az egész térség imázsát egyként kezelik, a kistérségbe tartozó települések nem rendelkeznek saját imázzsal. A szigetvári kistérség imázsa spontán keletkezett, eddig tudatosan nem alkalmazott imázs-stratégiát. Ez ugyanígy igaz Szigetvár és a környező falvak imázsára is. Mivel a térség hasonlóan hátrányos helyzetű településekből áll, az összegyűjtő módszer alkalmazását tartom célravezetőnek. Ez kevesebb költséggel járna a 25

településekre nézve, ami hátrányos helyzetüknél és kevés rendelkezésre álló forrásuknál fogva jelentős szempont. Mivel a térség számára a turizmus jelentheti a stagnálásból való kilábalást, ebből a szempontból is hasznosabb egy közös imázs formálása, ami összekapcsolja a kistérség településeit a turisták és a befektetők szemében is. Egy összehangolt, tudatos stratégia körültekintően alkalmazva az egész kistérség előnyére válna. 4.1.3. A kistérség arculata „A vállalati identitás az a legáltalánosabban használt kifejezés, amely egy vállalat külső környezetével folytatott kommunikációs és tevékenység-programjainak leírására szolgál.” (Dr. Szeles, 1998: p. 143.) „Az identitást a szervezet múltja, hitvallása és filozófiája, technológiájának jellege, tulajdonosai, dolgozói, vezetőinek egyénisége, a szervezet erkölcsi és kulturális értékei és stratégiái alkotják.” (Dr. Szeles, 1998: p. 150.) Míg az imázs nem kép, hanem az emberi tudatban kialakuló képmás, addig az identitás, az arculat maga a kép, azaz a képmás alapja. A szervezet minden tevékenységével kommunikál és ezáltal folyamatosan formálja a róla kialakult imázst. Az arculat a szervezet formai elemein túl (logó, színek) a tartalmi elemeket is magában foglalja. A tartalmi elemek a következőek: (Dr. Szeles, 1998.) ◦ önimázs

◦ szervezeti misszió és vízió

◦ szavak-tettek-fizikai jelenlét

◦ szervezeti filozófia

◦ szervezeti struktúra

◦ szervezeti stratégia

◦ szervezeti kultúra

◦ szervezeti stílus

Az arculat formai elemei: ◦ szavak-tettek-fizikai jelenlét vizuális szerepei ◦ szervezeti kultúra vizuális szerepei Egy szervezet látványképe, színvilága, formái nem elegendőek a pozitív arculat kialakításához. Hiszen hiába van nagyon szép vizuális megjelenése, logója, ha a termékei/szolgáltatásai nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket és tevékenységével (például a környezet károsítása) negatív hozzáállást vált ki az emberekben. Ebből az következik, hogy egy szervezet arculatában a tartalmi elemeké a meghatározó szerep. 26

Az arculat összetevőit egy matematikai képlet formájában is ábrázolhatjuk: (Dr. Szeles, 1998.) A = Kép x [Kom x Tev x FizJel] x [Struk + Kult] A képlet elemei: az „A” az arculat, a „Kép” a belső közönségcsoportoknak a szervezetről és annak a környezetben való szerepléséről alkotott képe, „x” a szorzás műveleti jel, a szervezet szavakban („Kom”), tettekben („Tev”) és fizikai jelenlétben („FizJel”) megnyilvánuló nyilvános szereplése, a szervezet felépítésbeli („Struk”) és kulturális („Kult”) jellemzői. A

szakirodalom

az A = Kép x ( KomxTevxFizJel ) x ( Struk+Kult ) + ) x ( + ) egyes arculati tényezők + = + x ( ) x ( + ) hozzájárulásának mértékét - = + x ( + = - x( + ) x ( + ) előjelek megadásával vizsgálja. + = + x( + ) x ( ) A táblázatból kitűnik, hogy az - = - x ( ) x ( ) arculat akkor lesz valószínűleg pozitív, ha a „Kom x Tev x FizJel” elem pozitív, illetve akkor lesz negatív, ha ugyanez az elem negatív. Tehát az identitás minőségét ez a tényező határozza meg leginkább, ennek van a legmeghatározóbb súlya. (Dr. Szeles, 1998.) A <= Kom x Tev x FizJel + <= + x + x + - <= + x - x + + <= - x + x + + <= + x + x - <= - x - x között, hiszen a szervezet

Ezt a tényezőt tovább bontva megfigyelhető a szervezet tetteinek súlya az arculat szempontjából. Amennyiben a tevékenység pozitív, az identitás is nagy valószínűséggel

pozitív

lesz

és

fordítva.

A

kommunikációnak speciális szerepe van a tényezők tevékenység alapvetően befolyásolja kommunikációját,

köztük igen jelentős kapcsolat van, sokkal jelentősebb, mint a fizikai jellemzőkkel. A tevékenység színvonala a kommunikációt is meghatározza, ugyanakkor fordítva ez már nem igaz. Jó kommunikációval egy szervezet rövidtávon palástolhatja helytelen tevékenységeit, de ez utólag visszájára fordul. Az arculatban a tettek dominálnak. (Dr. Szeles, 1998.) Az arculat elemeit a kistérségekre vonatkoztatva elemzem a következőkben. 1. Kép A belső közönségcsoportoknak a kistérségről és annak a környezetben való szerepléséről alkotott képe a lakosság önimázsa. Ezt meghatározza a lakosok kötődése a 27

térséghez, lakhelyükhöz, annak történelmi értékeihez és kultúrájához. A jó életminőség, a pozitív légkör a lakosok között jó irányba befolyásolja önimázsukat. Lehetőséget kell teremteni számukra az aktív közösségi élethez, programokkal, rendezvényekkel. Ez vezet a pozitív egyéni és közösségi jövőkép kialakulásához a lakosságban. A szigetvári kistérség önimázsát kutatásomban vizsgálom meg. 2. Kommunikáció A kistérség szavakban megnyilvánuló nyilvános szereplésébe ugyanúgy beletartoznak a vezetők nyilatkozatai, mint a kistérségben lakó emberek szóbeszédei. A polgármesterek, jegyzők, a kistérségi társulás vezetői beszédeikkel formálják a térség arculatát, és ugyanezt teszi a lakosság is, amikor egy odalátogató turistával elegyedik szóba. A médiában megjelenő hírek széles közönséghez eljutnak, ezért a vezetők rádióban, tévében tett nyilatkozatainak fontos szerepe van az arculat kialakításában. 3. Tevékenység A kistérség tettekben megnyilvánuló nyilvános szereplése magában foglal minden tevékenységet, ami a térségben történik. Ide tartoznak a rendezvények, események, melyeknek a térség ad otthont. Továbbá az arculatot formálják azok a fejlesztések is, melyek a térségben végbemennek, minden olyan program (felzárkóztató, szociális, turisztikai, környezetvédelmi), ami a települések fejlődéséhez hozzájárul. A tevékenységek közé tartozik a kistérség reagálása különböző eseményekre (például mit tesz egy környezeti katasztrófa esetén, támogatja-e a rászorulókat). Nem csak magának a térségnek, de a lakosságnak tettei is formálják az arculatot. Különböző módon hat például a vendégszeretet a turisták iránt, illetve ha bűncselekmények keserítik meg a térségbe látogatók kikapcsolódását. Összefoglalva, minden, amit a kistérség, vagy annak lakossága tesz, meghatározza az arculatának fejlődési irányát. 4. Fizikai jelenlét A kistérség fizikai megnyilvánulása általában adott, kevéssé változtatható jellemző. Természetesen folyamatos, kitartó munkával lehetőség van a fejlesztésére, de ez sokkal nehezebb és hosszabb folyamat, mint egy vállalat esetében. A kistérség tájképe, természeti környezete, a települések összképe, rendezettsége, tisztasága, az építészeti

adottságok,

műemléképületek,

a

lakóépületek

állapota

mind-mind

befolyásolják az arculatot. Ezek karbantartása, felújítása, védelme rendkívül költséges és sajnos sok településen a költségvetés nagysága komoly akadályozó tényezőt képez. A 28

kistérség design-ja, azaz a vizuális arculata (címer, zászló, logó, útjelző táblák, információs anyagok, tehát csupa formai arculati elem) ennél könnyebben változtatható. Véleményem szerint a szigetvári kistérség a természeti környezet, tájkép területén jó adottságokkal rendelkezik, a településeket, épületeket pedig lehetőségeihez mérten folyamatosan fejleszti, szépítgeti. Hiányosságot az egységes vizuális arculat kialakításában találok. 5. Struktúra A kistérségi struktúra a következő elemekből tevődik össze: a kistérségi társulás, annak elnöksége, munkacsoportjai, a települések polgármesterei, az önkormányzati képviselők, a gazdasági szervezetek, civil szervezetek és a lakosság. A kistérség felépítésének jellemzői meghatározzák az arculatot, mint például a struktúra nyitottsága/zártsága, a gazdasági és civil szervezetek száma, típusai, a szereplők közötti együttműködés, az információáramlás folyamatai, hatékonysága. Egy kistérség struktúrája rendkívül bonyolult, a szerepek gyakori keveredése, a kompetenciák tisztázatlansága a térség működésének hatékonyságát gátolják, ezáltal az arculatra is negatív hatással vannak. 6. Kultúra A kistérség történelmi múltja, hagyományai, ünnepei, egyéb kulturális jellegzetességei, a lakosság értékrendje, életszemlélete, hitvallása, szokásai, életmódja alkotják a térség kultúráját. A szigetvári kistérség esetében az aprófalvas jelleg, illetve Szigetvár történelmi múltja határozza meg az egész terület kultúráját. A kistelepüléseken élő, zömmel idősebb lakosok között még élnek a régi, falusi hagyományok, szokások, ünnepek, ezzel szemben Szigetvár városában a várhoz kapcsolódó történelmi érték meghatározó. A térség egységes arculatának kialakításához e két különböző kulturális jellegzetesség összekapcsolása lenne szükséges. Ha egy kistérség arculata pozitív, akkor pozitív imázst alakít ki a külső és belső célcsoportokban. Ennek következményeként a gazdasági befektetők a térséget választják, az ipar és a szolgáltatások színvonala növekszik, a turisták egyre gyakrabban látogatják a területet, a lakosság a térségben marad és aktívan részt vesz annak életében. A szigetvári kistérség nem építi tudatosan arculatát. Egy egységes arculati kézikönyv létrehozása már sok segítséget nyújtana a pozitív identitás kialakításában.

29

4.1.4. A PR, az imázs és az arculat összefüggése A három fogalom összefüggését legtalálóbban a bélyegző-lenyomat hasonlatát használva lehet értelmezni. A szervezet arculata a bélyegző, a lenyomata pedig az imázs. A public relations fogja kezében a bélyegzőt, tehát az arculat formálásával a szervezet imázsát építi, az identitást imázsra fordítja át. (Nyárády - Szeles, 2004.)Egy hátrányos helyzetű kistérség esetében tehát a PR-nek kiemelkedő szerepe van, hiszen nélküle nem lehet pozitív imázst kialakítani a térségről a befektetők, a turisták, a lakosság szemében. A szigetvári kistérség sajnos nem végez tudatos, összehangolt PR tevékenységet, pedig sok előnye származhatna belőle. 4.2. A Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szerepe a kistérség kommunikációjában A társulásnak komoly szerepe van a térségben történő információáramlásban, a szereplők közötti kommunikációban. Alapvető céljai között szerepel az információk összegyűjtése és közvetítése, a szereplők folyamatos informálása, az összehangolt munka és az összefogás, együttműködés megerősítése a közös fejlesztések érdekében. Az önkormányzatokat és a vállalkozásokat folyamatosan informálja a rendelkezésükre álló forrásokról, ami egy ilyen hátrányos helyzetű kistérség fejlődéséhez rendkívül szükséges, elengedhetetlen feladat. A társulás elnöksége és a menedzserek révén az önkormányzatok, a vállalkozások és a szakértők között intenzív kapcsolatrendszer alakul ki. Ez szükséges annak érdekében, hogy a terület gazdasági potenciálja erősödjön. A rendszeresen megtartott közgyűléseken és elnökségi üléseken lehetőség adódik a szereplők közötti kommunikációra, hogy egymással összefogva oldják meg a térség legégetőbb problémáit. A társuláson belül létrehozott hat mikrotérség segítségével az önkormányzatok és a társulási iroda között hatékonyabbá vált a kommunikáció, a települések információigényeit jobban ki tudják elégíteni. A kistérség településein rendszeresen megtartott fórumok hozzájárulnak a lakosság és a gazdasági szereplők információigényének kielégítéséhez. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mivel a hátrányos helyzetből való kitöréshez elengedhetetlen a helyi vállalkozások figyelmének felhívása a lehetőségekre, illetve információ és segítség nyújtása a megpályázható (Európai Uniós) forrásokkal kapcsolatban. (A szigetvári kistérség komplex helyzetelemzése, 2004.)

30

4.3. A szigetvári kistérség kommunikációjának külső célcsoportjai 4.3.1. Turisták A turizmus szerepe kiemelkedő jelentőségű a szigetvári kistérség esetében. A térség fejlődéséhez ipar nem áll rendelkezésre. A régi, szocialista időkből fennmaradt gyárak (a cipőgyár, a konzervgyár) likviditási problémákkal küzdenek és folyamatos csődközeli állapotban vannak. Ezzel szemben a terület érintetlen természeti környezettel és termálvízkinccsel rendelkezik. A sok erdő, halastavak, a hagyományőrzés az apró falvakban, a szigetvári vár történelmi értékei, ezek azok a tényezők, amelyekre egy dinamikusan fejlődő turizmust lehet építeni. Az idegenforgalom nagyban segítheti a kistérséget a hátrányos helyzetből való kilábalásban. A turisztikai szektor a világ GDP termelésének is egyre nagyobb hányadát adja, növekedési üteme meghaladja a többi gazdasági ágazatét. Az idegenforgalom a természeti környezet megőrzésében, védelmében is érdekelt, ennél fogva segít a lakosság életkörülményének fenntartásában és javításában. A szigetvári kistérségnek is érdeke, hogy a turizmus adta lehetőségeket minél jobban kihasználja. Ehhez színvonalas programokat, szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeket kell biztosítania az idelátogatók számára. A nemzetközi turizmusban is megfigyelhetően erősödik az a tendencia, hogy egyre többen választják a tengerparti pihenés mellett az aktív kikapcsolódást és az egészség megőrzéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó idegenforgalmi célpontokat. Erre építhet a szigetvári kistérség is, hiszen megfelelő adottságokkal rendelkezik. A kistérségi társulás turizmusfejlesztési programja 2005-ben készült el. (Turizmusfejlesztési Program, 2005.) 2003-as adatok szerint évente Szigetváron 17 097 vendégéjszakát töltenek és ebből a külföldiek mindössze 1 931-et, ami csupán tizenegy százalék. A magyar vendégek átlagosan 3,3 éjszakát, míg a külföldiek 2,4-et tartózkodnak a városban. (7. melléklet) Ez összehasonlítva a megye hasonló adottságokkal rendelkező városaival rendkívül alacsony adat. Az idelátogató külföldiek zömében németajkúak, illetve Szigetvár testvérvárosaiból érkeznek. A 2-3 napos eltöltött időszak arra utal, hogy a vendégek egy rövid városnézésre keresik fel a települést, nem pedig valódi üdülés, kikapcsolódás céljából. A szigetvári térségben két utazási iroda található, ezek mindegyike az itt lakók kiutaztatására, utazási igényeinek kielégítésére szolgál, és nem pedig a máshonnan érkező vendégek beutaztatásával. A kistérség egyedül Szigetváron 31

található két szálloda (Hotel Oroszlán és Hotel Kumilla, mindkettő két csillagos), ezenkívül a környező településeken egy szálloda és több panzió fogad vendégeket: Almamelléken a Vitál Szálló (három csillagos), Csertőn a Festetich Panzió, Szentlászlóban a Tanács Fogadó. Ezek a családi vállalkozások jelentős férőhelyet biztosítanak a falusi turizmushoz, a horgászathoz és a vadászathoz. Ezenkívül a nyári csúcsidőben Szigetváron és Boldogasszonyfán működik kemping, mely az idelátogató német, osztrák és holland turisták igényeit elégíti ki. Hiányosságnak mondható viszont, hogy a kistérségben nem található sem magas színvonalú (négy vagy ötcsillagos) szálloda, sem alacsonyabb színvonalú, ennél fogva olcsóbb ifjúsági szálláshely. A vendégek részét képezik még azok a kirándulók, akik nem töltenek el éjszakát a térségben. Jellemzően a Szigetvári Várat, vagy például az Ibafai Pipamúzeumot látogatják. A kistérség természeti környezete megfelelő a vadászturizmus számára. Ez a külföldiek számára is vonzó kikapcsolódás nagyrészt németeket és osztrákokat vonz, ők általában 4-5 éjszakát töltenek el a szállláshelyeken. Jellemzően a vadászházakat, panziókat választják, és más turisztikai programok kevésbé érdeklik őket. Mindezekkel együtt a mellékletben található statisztikai adatok szerint a szigetvári kistérség iránt csökken a kereslet. Ezen egy színvonalasabb turisztikai programmal, a látnivalók összekapcsolásával lehetne változtatni, fokozottabb figyelemmel kell lenni a turisták információellátására. (Turizmusfejlesztési Program, 2005.) Egy, a turizmushoz kapcsolódó, mégis ettől elkülönülő tendencia is megfigyelhető a térségben. Egyre több német és holland állampolgár vásárol kész épületeket vagy telkeket, ahol maguknak üdülőt vagy lakóházat építenek fel. Ennek következményeként az ingatlanok értéke lassan növekszik. Véleményem szerint ez arra utal, hogy a nyugat-európaiak számára rendkívül vonzó a térség természeti környezete, falusi jellege, és ezt az idegenforgalom területén is ki kellene használni. Sajnos a jelenlegi kevés kikapcsolódási lehetőség és a rendkívül gyér információáramlás ezt egyelőre nem teszi lehetővé. (Turizmusfejlesztési Program, 2005.) A térség látnivalói: (Turizmusfejlesztési Program, 2005.) 1. A Szigetvári Vár a magyar történelem jelentős eseményének, a török hódításnak köszönheti hírnevét. Sziget vára egy mocsaras, ingoványos területből kiemelkedő kis szigetre épült, majd a történelmi végvárrendszer tagjaként 1526ban és 1556-ban is ellenállt a török ostromnak. Végül, 1566-ban Szulejmán szultán hadseregének sikerült bevenni a várat. A Szigetvári Vár napjainkban is 32

Zrínyi Miklós és katonái hősi halálának állít emléket. Az építményt iskolai kirándulások és egy napos látogatások alkalmával keresik fel legtöbben. 2. A kistérségben található több műemlék jellegű kastély és templom: a szentegáti Biedermann Kastély, a rózsafai Bodorfai Kastély, a csertői Festetich Kastély. Ezek legtöbbje felújításra szorul, ami forráshiány miatt eddig sajnos nem valósult meg. Ezek a kastélyok kevésbé élnek a köztudatban, de tudatos kommunikációval meg lehetne győzni a turistákat, hogy megéri felkeresni őket. 3. A Sasréti Kisvasút felnőttek és gyermekek számára egyaránt kikapcsolódást nyújthat. 4. Az Ibafai Pipamúzeum országos jelentőségű, egyedülálló látványosság. 5. A Szigetvári Fürdő a térség gazdag termál- és gyógyvízkincsére épült. A megyében Harkány után a második legjelentősebb gyógyvíz található itt, de sajnos ezt sokkal kevésbé sikerült eddig a magyar és külföldi potenciális fürdőzők tudomására hozni. 6. Szigetvár városa sok török korból visszamaradt történelmi emléket tartogat, magán a váron kívül is: Szulejmán szultán dzsámiját, Ali pasa dzsámiját és a Törökházat. Ezenkívül török támogatással épült Szulejmán és Zrínyi emlékére a Török-Magyar Barátságpark. A szigetvári kistérségnek rengeteg látnivalója van, igaz, van rajtuk mit fejleszteni. Ennek ellenére a belföldi és a külföldi potenciális vendégek informáltsága igen szegényes. A statisztikai kimutatások ijesztő képet adnak a térség idegenforgalmi látogatottságáról. Erre a problémára hosszú távon is megoldás lehetne turisztikai kiállításokon való folyamatos részvétel, valamint utazási irodákkal és korábbi vendégekkel való intenzív kapcsolattartás az ország különböző pontjain és ugyanígy határainkon túl is. Célszerű lenne információs kiadványok terjesztése, melyekben össze lennének kapcsolva a helyi látványosságok, szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek, ezáltal együtt épülhetnének be a köztudatba. Egy ilyen „kiadvány” a kistérség honlapja is. A kistérségi társulás 2005 tavasza óta saját honlappal rendelkezik, melyet a www.delzselic.hu címen lehet elérni. Az első látásra dekoratív, jól mutató oldal sajnos rengeteg hiányossággal küszködik. A jobb oldali menüsorra kattintva a kistérség minden településéről rövid ismertetővel kéne szolgálnia, de sajnos több esetben a 33

bemutató

szöveget

nem

töltötték

még

fel.

Ugyanígy,

a

„Programajánló”,

„Látványosságok”, „Térkép” menüpontok alatt sincsenek a turisták számára hasznos információk. Az oldalt eredetileg angol és német nyelvűre tervezték, de megjelenése óta még nem fordították le az ismertető szövegeket. Tekintve, hogy a honlap tavasszal elkészült, igen sajnálatos, hogy decemberig sem sikerült befejezni az elkezdett munkát. Sajnos ilyen formában nem sok gyakorlati haszonnal bír a kistérségben kirándulni szándékozó turisták számára. Továbbfejlesztése mindenképpen az egyik legsürgetőbb feladat. (Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás honlapja, 2005.) 4.3.2. A térség nemzetközi testvérfalu és testvérvárosi kapcsolatai A kommunikáció külső célcsoportjaként a kistérség országunk határain átszárnyaló kapcsolatrendszerét is figyelembe kell venni. Míg Szigetvár és környéke gazdasági kapcsolatokkal nem rendelkezik idegen országokban, addig kulturális téren igen élénk információcsere folyik. A kistérségen belül az ilyen jellegű együttműködések közé Szigetvár testvérvárosi és egyetlen kisebb település testvérfalu kapcsolatai tartoznak. Szigetvár városa öt külföldi településsel tart kapcsolatot: (Szigetvár város honlapja, 2005.) 1. Trabzon (Törökország) 2. Déva (Románia) 3. Imatra (Finnország) 4. Slatina (Horvátország) 5. Eppingen (Németország) Trabzon városát Szigetvárral a török szultán, Szulejmán köti össze, aki ebben a török városban született és Szigetváron, a vár ostroma közben halt meg. Szigetváron 1994-ben (a szultán születésének 500. évfordulóján) avatták fel azt az emlékparkot, amelyben Szulejmán síremléke is megtalálható. 1998. május 18-án kötötte meg a két város a testvérvárosi együttműködést. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően 1994-ben a török köztársasági elnök, majd 2005-ben a török miniszterelnök is látogatást tett Szigetváron. A két város a kulturális kapcsolatokon kívül a gazdasági kapcsolatokat is el kívánja mélyíteni a jövőben.

34

Szigetvár és Déva városa között 2001 óta létezik testvérvárosi kapcsolat. A szerződés aláírásakor szorosabb együttműködést céloztak meg gazdasági és kereskedelmi téren, illetve a kulturális kapcsolatokban, hogy a két várost kölcsönösen megismerjék és megerősítsék a magyar és a román nép kapcsolatát. Eddig főként az oktatás és a kultúra területén alakult ki szorosabb együttműködés, ennek fejlesztésében leginkább az oktatási intézmények játszanak vezető szerepet. A kereskedelmi kapcsolatok élénkítése a jövő feladatai közé tartozik. 1998. augusztus 22. óta testvérváros Szigetvár és a finn Imatra. A létrejött kapcsolat céljai között az előbbiekhez hasonlók szerepelnek: kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, kulturális együttműködés, gazdasági kapcsolatok elmélyítése és az idegenforgalom bővítése, kialakítása. Egyelőre a két település között a kultúra és az oktatás területén alakult ki szorosabb együttműködés, a gazdasági folyamatok még váratnak magukra. Szigetvár és a horvát testvérváros, Slatina együttműködése már harminc éves múltra tekint vissza. Akkoriban sporttalálkozók formájában tartották a kapcsolatot, 1996. október 23. óta testvérvárosok hivatalosan is. A kooperáció ebben az esetben is gazdasági, kereskedelmi, kulturális területen történik, utóbbi a legerősebb. A két város rendszeresen meghívja egymás művészeit kiállítás-rendezés céljából, illetve az oktatási intézmények is együttműködnek. A háború idején menekült gyerekeket is befogadott Szigetvár. A kapcsolatnak a magyar városban lakó horvát kisebbség életében is jelentős szerepe van: Horvát Kisebbségi Önkormányzat működik három éve, mely különböző kulturális rendezvényeket is szervez a nyelv ápolása, az identitástudat megőrzése céljából. A kisebbségi önkormányzat segítséget nyújt a kapcsolat ápolásában, mely gazdasági és turisztikai téren szorul további fejlesztésekre. Ennek érdekében közös Európai Uniós INTERREG IIIA (határmenti együttműködést támogató) pályázatot is benyújtottak, ami tovább javíthatja a már meglévő kapcsolatokat. A németországi Eppingennel 1992. június 19-én született testvérvárosi megállapodás. Ennek célja az előzőekhez hasonlóan idegenforgalmi, kulturális, oktatási, egészségügyi és gazdasági együttműködés ösztönzése a két város és polgárai között. A többségében kulturális, sport és oktatási jellegű kapcsolattartásban az EppingenSzigetvár Baráti Kör tagjai fontos szerepet vállalnak.

35

A leírtak alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a testvérvárosi kapcsolatokat még nem sikerült teljes egészében kihasználni. A gazdasági együttműködés élénkítésére szükség lenne, mert komoly segítséget jelentene a hátrányos helyzetű kistérség számára. Ugyanakkor a kapcsolatokba célszerű lenne bevonni a kistérség többi települését is, hiszen az idegenforgalmat és ezzel együtt a fejlődést is fellendítené. Szigetváron kívül egyedül Botykapeterd rendelkezik testvérfalu kapcsolatokkal. Egy erdélyi (Erdőcsinád) és egy vajdasági faluval (Hajdujárás) alakult ki ilyen jellegű együttműködés. A kistérségben található községek közül a többinek sajnos nincs testvérfalu kapcsolata. (Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás honlapja, 2005.) A külföldi településekkel történő folyamatosabb, aktívabb kapcsolattartás, kommunikáció, információcsere a térség előnyére válna. A tapasztalatok megosztása, a turizmus fellendítése mind-mind hozzásegítené a szigetvári kistérséget a fejlődéshez. 4.3.3. Kormányzati kapcsolatok A sikeres területfejlesztéshez hatékony együttműködés szükséges az ezzel foglalkozó

szervek

között.

Ennek

érdekében

kormányrendelet

(271/2004.

kormányrendelet) határozza meg az információáramlásban résztvevők feladait. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal keretében országos kistérség megbízotti hálózat működik Magyarországon, mely összeköttetést biztosít a kormányszervek és a kistérségek között. Regionális szinten a regionális területfejlesztési koordinátorok, megyei szinten a megyei szervezők, kistérségi szinten a kistérségi megbízottak feladata az információk eljuttatása az érintettek, az összehangolt munka és a kommunikáció ösztönzése a felek között. A megbízotti hálózatot a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter felügyeli. (CompLex CD Jogtár, 2004.) Az ország minden kistérségében egy kistérségi megbízott tevékenykedik. Feladatai közé az alábbiak tartoznak: (CompLex CD Jogtár, 2004.) ◦ kapcsolatot tart a kistérségben működő állami, önkormányzati, köztestületi szervekkel,

a

gazdasági

és

civil

szervezetekkel

és

a

kis-

és

középvállalkozásokkal 36

◦ tájékoztatást ad a pályázati lehetőségekről, illetve a területfejlesztési tervekről ◦ együttműködik a kistérség polgármestereivel, a fejlesztésekben résztvevő ügynökségekkel, szervezetekkel ◦ részt vesz a rendezvényeken, sajtótájékoztatókon, konferenciákon, egyéb programokon, illetve a kistérségi társulás ülésein ◦ tájékoztatja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt a térségben történő eseményekről, kezdeményezésekről, tervekről ◦ segítséget nyújt projektek kidolgozásához, a pályázatok benyújtásához, a társulási feladatok ellátásához ◦ megfigyeli és közreműködik a projektek megvalósításában A megyei szervező a megyében dolgozó kistérségi megbízottak közül kerül ki. Az előbbiekben felsoroltakon kívül feladatai közé tartozik a többi kistérségi megbízottal való kapcsolattartás, az információk közvetítése a regionális koordinátor és a megbízottak között, lényegében összefogja és szervezi a megbízotti hálózat munkáját. A regionális koordinátorok egy statisztikai régión belül végeznek hasonló tevékenységet. Szervezik, ellenőrzik a megyei szervezők és a kistérségi megbízottak tevékenységét, figyelemmel kísérik a regionális pályázatokat, részt vesznek az értekezleteken, rendezvényeken, kapcsolatot tartanak a régió állami és önkormányzati szerveivel. Legfontosabb feladatuk az információk áramoltatása mindkét irányban a megyei szervezők, kistérségi megbízottak és a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal között. (CompLex CD Jogtár, 2004.) A kistérségi megbízott a szigetvári kistérségben is fontos funkciót tölt be. A térség hátrányos helyzete miatt felértékelődik tevékenysége, hiszen a fejlődéshez szükséges pályázatok megírásában kiemelkedő szerepe van. Kapcsolatot tart a társulással, az önkormányzatokkal, a civil és gazdasági szervezetekkel, a helyi vállalkozókkal, biztosítja a számukra szükséges információkat, segít a pályázatírásban. Fontos pályázatok esetén az érintetteket közvetlenül megkeresi, egyébként a sajtón keresztül tájékoztatja őket. Az információ a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalból a Dél-Dunántúli Régió koordinátorán és a Baranya megyei szervezőn keresztül jut el a szigetvári kistérségi megbízottig, és fordítva. Ez a kétirányú kommunikáció biztosítja, hogy a helyi vállalkozások és szervezetek pályázatok révén a térség fejlődéséhez szükséges forrásokhoz jussanak. 37

4.4. A szigetvári kistérség kommunikációjának belső célcsoportjai 4.4.1. A helyi média A szigetvári kistérségben rendkívül kevés médium létezik, olyan, amelyik az egész kistérséget és csak azt fedi le, nincs is. A települések lakosságának teljeskörű eléréséhez mindenképpen szükség lenne egy kizárólag kistérségi újságra vagy rádióra, amelyen keresztül nagyobb hatékonysággal lehetne információt eljuttatni a helyi lakosokhoz. A következőkben azokat a médiumokat mutatom be, melyek a térségi információáramlásban fontosabb szerephez jutottak, és emiatt mindenképpen szükséges a velük való kapcsolatot ápolni, elmélyíteni. 1. Rádió A kistérségben jelenleg sajnos nem működik olyan rádióállomás, mely kizárólag Szigetvár és környékén fogható. Az országos rádiókon (Kossuth, Petőfi, Danubius, Sláger) kívül horvát állomások sugároznak a térségben. Sajnos egyik sem megfelelő csatorna a kistérség számára a lakossággal való kommunikációhoz. Remélem, ez a helyzet a jövőben változni fog és a szigetvári kistérség saját rádióállomáshoz jut. 2. Televízió A kistérségben egyedül Szigetváron működik televízió, a helyi kábelhálózaton keresztül. Folyamatos képújságán hirdetések, közlemények, lakossági felhívások, közérdekű információk szerepelnek. Ez az adás a térség többi településén nem fogható, kizárólag a városban, ennél fogva a szigetvári lakosokkal való kommunikációban van szerepe. Amennyiben a jövőben a többi községre is kiterjesztenék a kábelhálózatot (amely jelenleg 25%-os lefedettséggel bír), lehetőség lenne a kistérség lakosságának jóval nagyobb hányadát megszólítani a Sziget TV műsorain keresztül. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) 3. Újság A térségi írott sajtó egy szigetvári és több falusi helyi újságból áll, ezenkívül a megyei lap is kiemelt szerephez jut. Szigetváron a Szigetvári Polgár című ingyenes magazin szól a lakossághoz, többé-kevésbé eredményesen. Ez a lap a térség többi településére nem jut el, így a kistérségi információk közvetítésére önmagában kevés. A falvakban több helyen próbálkoztak faluújság indításával, mely szintén ingyenesen havonta-kéthavonta minden háztartásba eljutott. Ezek a pár oldalas, fekete-fehér 38

kiadványok a falu életének eseményeit mutatták be, legtöbbjük azonban pár megjelenés után anyagi okok miatt megszűnni kényszerült. Véleményem szerint a kistérség legjelentősebb médiuma az Új Dunántúli Napló. Az újság hatvan éves múltra tekint vissza, 1948 óta hívják Dunántúli Naplónak. Az első, nem Budapesten megjelenő napilap, mely átlépte a százezres példányszámot, majd a kilencvenes években az elsők között jelent meg online verzióval. Az Axel Springer kiadó érdekeltségi körébe tartozó lap rovatai között rendszeresen szerepelnek a megye kistérségei, mi több, az Interneten településenként válogatva is megtaláljuk a megjelent cikkeket. Mivel a szigetvári kistérség falvai egyébként nagyrészt nem rendelkeznek saját honlappal, ez az internetes oldal szinte átvette annak helyét. Magyarországon jellemzően erősebb vidéken a helyi média szerepe, így a Baranya megyei

lap

is

jelentős

olvasótáborral

büszkélkedhet,

gyakran

generációkra

visszamenőleg. (Dunántúli Napló Online, 2005.) Ezért tartom rendkívül fontosnak a folyamatos kapcsolattartást az újsággal, hiszen a szigetvári kistérség lakosai közül is nagyon sokan innen szerzik információik többségét. A tudatos kapcsolattartás egyelőre nem jellemző térségre, az újságírók játszák az aktív fél szerepét, ők keresik a kapcsolatot. Ezen folyamatos sajtómunkával változtatni lehetne, így elmélyülhetne a viszony a publicisták és a kistérség között, ezzel javulhatna a térség megítélése az egész megyében. 4.4.2. A helyi vállalkozások Míg a kistérségben közel 1500 vállalkozás működik, addig ebből több mint 800 Szigetvári székhelyű. A vállalkozási aktivitás messze a megyei és oszágos átlag alatt van. Ez többek között az aprófalvas szerkezetnek köszönhető. A vállalkozások túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik, de léteznek kereskedelmi-szolgáltató jellegű cégek. Csak néhány olyan kisebb ipari tevékenységet végző vállalattal találkozhatunk, melynek komolyabb országos és nemzetközi érdekeltségei vannak. A helyi vállalkozások nagyon fontos szerepet játszanak a térség pozitív irányú gazdasági folyamataiban. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) A Szigetvári kistérségből hiányzik a külföldi tőke, ami hátráltatja annak fejlődését. Amennyiben sikerülne meggyőzni egy külföldi befektetőt, hogy Szigetváron vagy annak környékén egy közepes méretű (párszáz főt foglalkoztató) vállalatot hozzon létre, az pozitív és bátorító példává válna a többi potenciális beruházónak is. Ennek 39

érdekében viszont komoly infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, ugyanis a jelenlegi feltételek igen szegényesek egy ilyen volumenű befektetés fogadására. (A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya, 2004.) A működő mezőgazdasági és ipari kis- és középvállalkozások folyamatos forráshiánnyal küszködnek, elmaradott berendezéseikkel, eszközeikkel nem tudják felvenni a versenyt fejlett nyugati és hazai konkurenseikkel. A Európai Uniós pályázatok lehetőséget teremtenek az innovációs célok megvalósítására, ezért a vállalkozóknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy pályázzanak központi forrásokra. A pályázati információk közlésében az önkozmányzatok mellett a kistérségi társulási irodának meghatározó szerepe van. Ezenkívül a társulás a gazdasági társaságok számára a pályázatírásban is segítséget nyújt. (A szigetvári kistérség komplex helyzetelemzése, 2004.) Az önkormányzatok részéről fontos feladat a helyi cégek teendőinek leegyszerűsítése. Az internetes „e-kormányzat” program bevezetése Szigetváron és környékén megkönnyítené a vállalkozók számára az ügyintézést (adóbevallás, áfabevallás, gazdasági társaságok bejegyzése). Mindezen felül a helyi cégek előnyére is válna szakmai kiállítások, vásárok és konferenciák szervezése a kistérségben. Sajnos nem állnak rendelkezésre a szükséges infrastrukturális és technikai feltételek (konferenciaterem és nagy befogadóképességű szálloda hiánya). 4.4.3. A lakosság Véleményem szerint a helyiek alkotják a kistérség legfontosabb célcsoportját, hiszen nélkülük maga a térség sem létezhet. Ha maguk a lakosok szeretik a kistérséget és szívesen laknak ott, ez ismerőseiken keresztül tovaterjed és pozitív hatással van a térség imázsára. Ehhez a lakosságban bizalmat kell kialakítani a lakóhelyük iránt, hogy higgyenek

annak

fejlődésében,

az

életszínvonal

emelkedésében.

Programok,

rendezvények, szórakozási lehetőségek segítségével a helyiek jóléte növekszik. Biztosítani kell számukra a folyamatos és kétirányú információáramlást, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal, problémáikkal is legyen kihez fordulniuk. A szigetvári kistérségben az információ a vezetőktől a lakosok felé nagyrészt az írott sajtón keresztül áramlik, míg a visszacsatolásban az önkományzatoknak, a polgármesteri fogadóóráknak van szerepük, a kistérségnek kevésbé. A lakosok információ-ellátottságát, a térségről kialakult imázsukat a későbbiekben bemutatott 40

kutatásomban elemzem. A továbbiakban a lakosság jólétének, a közösséghez való kötődés érzésének javítását célzó legjelentősebb rendezvényeket mutatom be. Amennyiben egy rendezvényen a lakosság többsége részt vesz, könnyebb megszólítani, információt eljuttatni hozzájuk. 1. Falusi rendezvények Ezek a programok nem fedik le a kistérséget, közönségük általában egy község lakossága. Minden falu különböző rendezvényeket szervez a helyieknek, például majálist, búcsút, karácsonyi ünnepséget, bálokat, falunapot. Léteznek egy-egy községre jellemző, de népszerűbb, híresebb rendezvények is, mint például az ibafai pipaszívó verseny, a magyarlukafai Vendel napi ünnepség, a mozsgói Zselici-túra, a somogyhárságyi Parasztolimpia és a nagypeterdi Orbán nap. Ezek színvonala folyamatosan emelkedik, egyre nagyobb közönséget csábítanak, gyakran az egész kistérségből, sőt messzebbről is. (Turizmusfejlesztési Program, 2005.) 2. Szigetvári rendezvények Szigetvár városa rendszeresen ad otthont különféle kulturális, művészeti programoknak, melyek az egész térség számára kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. Ilyenek például a Lát-Határ Összművészeti Fesztivál, Kulturális és Zenei Fesztivál és a legnépszerűbb mind közül, a Zrínyi Emlékünnepség. Ez utóbbi több napos rendezvénysorozat, szeptember elején rendezik meg, 1833 óta. A programok között egyre több a történelmi hagyományokon alapuló bemutató, korhű hadijáték, kulturális, szabadidős, szórakoztató és sportrendezvény, koncert. (8. melléklet) A szervezésben civil szervezet, a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület is segédkezik. A Zrínyi Napon az egész kistérségből, sőt már Magyarország több pontjáról is érkeznek látogatók, bár a program jelentőségéhez és színvonalához képest sajnos túl kevesen. Mivel a rendezvény alapja egy, az ország történelmében jelentős esemény, a köztudatba helyezve sokkal több látogatót vonzana a városba. (Zrínyi Emlékünnepség Szigetvár, 2005.) Bár a kistérségben sok program kerül megrendezésre, lehetőségeikhez képest kevesen vesznek részt rajtuk. Véleményem szerint ez annak köszönhető, hogy sok rendezvényről még a térségben sem tudnak, nemhogy az ország távolabbi településein. Forráshiány miatt nincs lehetőség népszerűsítésükre, pedig a befektetés minden valószínűséggel megtérülne. 41

4.5. Kérdőíves kutatás a lakosság körében 4.5.1. A kutatási terv (A kutatási terv Szabó Dániel 2004. szeptember 30-i Kommunikációkutatás és tervezés tantárgy keretében tartott előadása alapján készült.) 0. Igény felmerülése Indokoltnak tartom egy közvélemény-kutatás elvégzését a kistérség lakói körében. Dolgozatomhoz feltétlenül szükségesnek tartom a lakosok irányába történő kommunikáció megvizsgálását az ő szemszögükből is. Véleményem szerint a lakosság adja egy település vagy egy terület legfontosabb célcsoportját, ezért a helyiekkel való kapcsolattartásnak kiemelt szerepet kell játszania a kistérség kommunikációjában. Amennyiben ez az információáramlás nem megfelelő, a kistérségben sürgős változtatások szükségesek annak érdekében, hogy az emberek ne akarjanak más településre, ezáltal más térségbe költözni. 1. Alapkérdés, a kutatás célja Kutatásom célja, hogy megismerjem a kistérség lakóinak véleményét és a bennük

kialakult

imázst

lakóhelyükről.

Kérdéseket

teszek

fel

információ-

ellátottságukkal és beállítódásaikkal kapcsolatban. Arra próbálok választ találni, hogy eljutnak-e hozzájuk a kistérséggel kapcsolatos hírek és ez milyen formában történik, mennyire aktívan vesznek részt a település életében, mennyire érdeklődőek a lakhelyükön történő események iránt. Ez alapján kutatásom alapkérdése: Megfelelő-e a kommunikáció a kistérség és a lakosság között és melyik területen tapasztalhatók esetleg hiányosságok? 2. Konceptualizálás Annak érdekében, hogy a kutatásom során használt fogalmi rendszer egyértelmű és érthető legyen, tisztáznom kell az alapvető fogalmakat. A kistérség szó alatt a szigetvári statisztikai kistérséget értem, melynek központja Szigetvár városa és negyvenöt kisebb falu tartozik hozzá. Megfelelőnek tartom a kommunikációt, amennyiben a releváns információk szinte egésze eljut a lakosság egészéhez, a lakosság döntő többsége tájékozott a kistérségben történő eseményekről, és a hatékony kommunikáció eredményeként szívesen és aktívan részt vesz a közösség életében, illetve jól is érzi magát lakhelyén. Mivel jelen kutatás alanyai a helyiek, ezért a felülről 42

lefelé irányuló információáramlásra helyeződik a hangsúly, a visszacsatolás mikéntje és jellemzői háttérbe szorulnak. Hiányosnak tartom a kommunikációt, amennyiben a lakosok

nagy

része

tájékozatlan,

nem

ismeri

az

eseményeket

és

ennek

következményeként nem vesz részt a rendezvényeken, fórumokon. A csekély információnak köszönhetően nem érzi jól magát lakhelyén és az elköltözés gondolata foglalkoztatja. 3. Operacionalizálás Kutatásom elején az elemzéshez szükséges alapadatok után érdeklődöm, mint például az illető életkora, lakhelye, iskolai végzettsége és foglalkozása. Ezt azért tartom szükségesnek, hogy az értékelés során megállapítsam, hogy létezik-e kapcsolat kutatási alanyaim említett jellemzői és a többi kérdésre adott válaszuk között. Ezután a kitöltők kistérségükkel szembeni beállítódását, lakóhelyükről kialakult imázst vizsgálom, majd azt, hogy a nekik szóló információk eljutnak-e hozzájuk. Ezek alapján az alábbi kérdésekre keresek választ: Szeretnek-e lakhelyükön lakni? Milyen fejlettségűnek érzékelik lakhelyüket? Hallottak-e a lakhelyükön történő fejlesztésekről? Tudják-e, hogy kihez fordulhatnak problémáikkal?

Olvassák-e

a

helyi

lapokat?

Részt

vesznek-e

a

közösségi

rendezvényeken? Figyelemmel kísérik-e a település honlapját? Más forrásból tájékozódnak-e a lakhelyükkel kapcsolatos eseményekről? 4. Kutatási módszer kiválasztása Kutatásom elvégzéséhez a survey-módszert választom. Döntésem okai közé tartozik a módszernek az az előnye, hogy több személyt tudok bevonni a kutatásomba, ezzel reprezentatívabbá válik a kutatási mintám. Ezt azért tartom fontosnak, mert egy kistérségen belül több település – köztük város és falu – lakossága található meg, így megítéléseik sok szempontból különbözőek lehetnek. Életkoruk, iskolai végzettségük, foglalkozásuk mind befolyásolják gondolkodásmódjukat, ezért csak minél több személy megkérdezésével lehet reprezentatívhoz közeli mintához jutni. A kérdéseim jellege is lehetővé teszi kérdőív összeállítását, mivel a lakosok alapvető informáltságára és lakóhelyükkel kapcsolatos véleményére vagyok kíváncsi és kérdőív segítségével is megkapom az ehhez szükséges válaszokat.

43

5. Mintavétel Igyekszem az egyszerű véletlen mintavétel szabályai szerint eljárni, hogy végső adataim minél inkább tükrözzék a valóságot, felmérésem reprezentatív legyen. Első lépcsőként kiválasztom azt a pár települést, ahol elvégzem a kutatást. A kistérség egyetlen városát, Szigetvárt mindenképpen bevonom a kutatásba, hiszen a lakosság kiemelkedő hányada él ott és város jellegénél fogva a helyiek véleménye valószínűleg több szempontból különbözik a falvakban élőktől, ezért semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni őket. A falvak közül egyszerű sorsolással választok ki kettőt, mivel lehetőségeim elég korlátozottak. Ugyanezen okból kifolyólag száz kérdőív kitöltetését tervezem a lakosok között, ugyancsak véletlen módszerrel. Szigetvár kiemelt jelentősége miatt a kérdőívek számát ötven-ötven arányban osztom fel a város és a két falu között. 6. Adatfelvétel Az adatfelvétel során felkeresem a térség egyetlen városát, Szigetvárt, illetve két kisebb lélekszámú települést. Az ott lakó embereket (az utcán vagy az otthonaikban) udvariasan felkérem arra, hogy válaszoljanak kérdéseimre, röviden ismertetem velük kutatásom célját. A kitöltések nagyobb részénél igyekszem személyesen jelen lenni, ezt azért látom szükségesnek, hogy az esetlegesen felmerülő kérdésekre válaszolni tudjak és elkerüljem a félreértéseket. Ezen túl megpróbálom alanyaimat minél kevésbé befolyásolni válaszaikban. A kitöltetés közben igyekszem megfigyelni a lakosok reakcióit kérdéseimre, illetve feljegyezni egyéb megjegyzéseiket, melyek szintén fontosak lehetnek az értékeléskor és többletinformációval szolgálhatnak. Szigetváron lakó ismerőseim segítségére is számíthatok az adatfelvétel során. Őket is megkérem, hogy ugyanilyen módon töltessék ki kérdőíveimet. 7. Idő- és költségterv Idő- és költségterv Tevékenység Felmerülő költségek

1. Nap

3-9. Nap 10-14. Nap Utazás, Összesítés, Kérdőív Ellenőrzés, kérdőívek értékelés elkészítése sokszorosítás kitöltetése

A kérdőív

2. Nap

1600,-

2574,+ 4,-/km

elkészítésére egy napot

szánok.

Ezen túlmenően egy nap alatt a

kérdőívemet három, nem feltétlenül szigetvári kistérségben lakó személlyel kitöltetem, ellenőrzés céljából, majd a javítások után sokszorosíttatom. A kérdőívek kitöltetésére én 44

magam négy napot szánok, ezenkívül szigetvári ismerőseim segítségét is kérem. Az adatfelvétel első két napja Szigetváron, harmadik napja az egyik faluban, negyedik napja pedig a másik faluban történik. Ismerőseim egy hét alatt töltetik ki a rájuk bízott kérdőíveket. A kapott válaszokat öt nap alatt összesítem és kiértékelem. Így a kutatásra összesen két hetet szánok. Száz darab, valószínűleg kétoldalas kérdőív fénymásolása 1600 forintba kerül, ezenkívül költségként merül fel az utazási díj a három településre. Budapestről szigetvárig a 220 km-es retúr Intercity vonatjegy diákkedvezménnyel 2574 forint. Ezen túl Szigetvárról a falvakba történő eljutás a helyközi buszokkal kilométerenként körülbelül négy forintba kerül. Mivel kérdőíveimet személyesen illetve ismerősök segítségével töltetem ki, kistérségbeli szállásomat pedig díjmentesen meg tudom oldani, ezért más költség nem merül fel. Így összesen maximum ötezer forinttal számolhatok. 8. Ellenőrzés Amennyiben sikerül megfelelő számú kérdőívet kitöltetnem, mintám eléggé reprezentatív lesz ahhoz, hogy következtetéseket vonjak le belőle. Ha a kutatást az előzőekben leírtak szerint végzem el, akkor választ kell, hogy kapjak kérdéseimre a lakosság információ-ellátottságával és a bennük a lakóhelyükről kialakult imázzsal kapcsolatban. A kutatás végeztével meg tudom ítélni, hogy megfelelő-e a kommunikáció a kistérség és lakossága között, illetve fényt derítek az esetleges hiányosságokra a lakosok szemszögéből nézve, ezáltal az értékelés során javaslatokat fogalmazhatok meg azok kiküszöbölésére. 4.5.2. A kutatási terv megvalósítása A kutatási tervem alapján összeállítottam a kérdőívemet, majd három személlyel leellenőriztettem. Az ő javaslataik alapján kisebb javításokat eszközöltem, mint például az „egyéb:…” válaszlehetőség beillesztése a 13. kérdés esetében. Az így rendelkezésre állt kész kérdőív a mellékletek között található meg. (9. melléklet) Egyszerű sorsolással kiválasztottam azt a két falvat, melyet az adatfelvétel során Szigetvár mellett felkerestem: Nagypeterdet és Vásárosbécet. A kérdőívemet száz példányban sokszorosítottam, majd elutaztam a településekre. Az egy hét alatt ismerőseim segítségével összesen negyven darabot sikerült kitöltetni a városban, és 38-at a falvakban. Így a kutatásom végére 78 kérdőív állt rendelkezésemre, melyet megfelelő számúnak tartottam ahhoz, hogy felmérésemet reprezentatívnak nevezzem. Ezután öt 45

nap alatt összesítettem és értékeltem a kapott eredményeket, ezt a következőkben részletesen bemutatom. 4.5.3. A kérdőívek összesítése, az eredmények elemzése A kapott válaszokat a kiértékelés során kérdésről kérdésre elemeztem. (10. melléklet) A jobb átláthatóság kedvéért diagramokon is ábrázoltam az eredményeket. 1. kérdés: Életkor

1. diagram: Életkor szerinti megoszlás Alanyaim életkorára a válaszok között található 9%

esetleges kapcsolatok elemzéséhez volt szükségem, illetve

26%

ahhoz, hogy megállapítsam, mennyire lett reprezentatív a kutatásom. A kitöltők életkora a következőképpen alakult: a

33%

18-tól 30 évig terjedő korosztályba húszan tartoztak, 31 és 45 éves kort 25 ember jelölt meg, 46-tól 60 évig 26, végül 60 év

32%

felett mindössze hét személy töltötte ki a kérdőívet. Tekintve,

18-30

31-45

hogy a népesség elöregedik és ez a falvakban még

46-60

61-

szembetűnőbb, az idősek aránya a kitöltők között nem valószínű, hogy tükrözi a valóságot. 2. kérdés: Lakhely Mint már említettem, Szigetvár városában negyven, míg a két faluban 38 kérdőívet sikerült kitöltetnem. Ez a közel 50-50%-os arány a kistérséget nézve nem mondható reprezentatívnak, mivel a városban 11 ezren, míg a térségben 29 ezren laknak. Véleményem szerint ez az arány mégsem torzítja az 22%

5%

eredményeket, mivel Szigetvár minden szempontból a térség központjának számít; az ott történő események és a lakók 35%

véleményei jelentősebben befolyásolják a többi település életét; a városnak egyfajta „véleményvezér” szerepe van. 3. kérdés: Legmagasabb iskolai végzettség

38% általános szakmunkás középiskola felsőfokú

A legmagasabb iskolai végzettség arányai az általam elvártak szerint alakultak. 78 személyből mindössze négyen válaszoltak úgy, hogy csak az általános iskola nyolc

2. diagram: Iskolai végzettség szerinti megoszlás

osztályát végezték el. A többi 74 kitöltő valamilyen

végzettséggel is rendelkezik; 47-en érettségizettek, ez 46

a válaszadók 60%-a. Tizenhét személynek van felsőfokú végzettsége, nekik kiemelt szerepük van a térség fejlődése szempontjából. 4. kérdés: Foglalkozás 8%

A válaszadók legnagyobb része – fele – beosztottként

14%

dolgozik. Figyelemre méltó a munkanélküliség 8%-os

21%

aránya, ami az általam várttól (a 13% körülitől) elmarad. Ennek oka valószínűleg a Szigetváron kitöltött kérdőívek

8%

nagyobb aránya a falvakhoz képest. Ugyanakkor a 78 tanuló beosztott vezető nyugdíjas munkanélküli

49%

3. diagram: Foglalkozás szerinti megoszlás

kitöltőből tizenhat vallotta magát nyugdíjasnak. ak. Ez egy érdekes adat a mindössze hét 60 év feletti személyhez képest. Magyarázattal szolgálhat az a feltételezésem, hogy a kevés rendelkezésre álló munkahely következményeként többen a korai

vagy

a

rokkant

nyugdíjazást

választották

a

munkanélküliség helyett. 5. kérdés: Tudja-e Ön, hogy lakóhelye melyik kistérség tagja? Fontosnak tartottam feltenni ezt a kérdést annak érdekében, hogy képet kapjak arról, hogy a lakosság tisztában van-e egyáltalán azzal, hogy lakóhelye melyik kistérséghez tartozik. A kérdésre jó válaszként egyaránt elfogadtam a szigetvári és a dél-zselici megnevezést is, tekintve, hogy statisztikailag szigetvári kistérségnek hívják, míg a társulás neve Dél-Zselic Területfejlesztési Társulás. A 78 kitöltőből 54-en válaszoltak igennel és 24-en nemmel a kérdésre. Ez 69, illetve 31%-os arány. Véleményem szerint ez igencsak elégtelen információáramlásra utal, hiszen a lakosság majdnem harmada nem tájékozott már a kistérség nevével kapcsolatban sem. 6. kérdés: Szereti Ön lakhelyét? Ezzel a kérdéssel a lakosságban lakhelyükről kialakult imázs összességében pozitív vagy negatív (esetleg semleges) mivoltát vizsgáltam. Igennel 52 személy válaszolt, ez előzetes elvárásaimhoz képest jónak mondható arány, hiszen ez a megkérdezettek kétharmada. Figyelemre méltó viszont, hogy a kitöltők majdnem egynegyede (23%-a) közömbösnek mutatkozik lakhelyével kapcsolatban. Ez az a csoport, melyet hatékony, tudatos kommunikációval pozitív irányba lehetne fordítani és ezzel már a lakosok túlnyomó többsége (90%-a) szeretne a kistérségben lakni. Egy ilyen javulás a maradék 10% nemmel válaszolóra is jó hatással lenne. Ellenkező esetben ez az 47

arány a későbbiekben romolhat is és ez oda vezethet, hogy többen az elköltözést fontolgatják, ahogy ezt a következő kérdésemmel meg is vizsgáltam. 7. kérdés: Ha megtehetné, elköltözne jelenlegi lakhelyéről? Az előző kérdésre adott válaszokhoz képest figyelemre méltó eredmények születtek. A válaszadók 52% nem költözne el lakhelyéről, ez a kétharmados arányhoz képest csökkent, bár még így is felülmúlta várakozásaimat. A megkérdezettek 33%-a válaszolta azt, hogy elköltözne. Ebben a kérdésben a kitöltők már csak 15% volt bizonytalan, ez arra utal, hogy a lakóhelyükkel kapcsolatban közömbös személyek közül is többen elköltöznének. Ugyanígy azok közül is többen elköltöznének, akik az előző kérdésre igennel válaszoltak, tehát szeretik lakhelyüket. Ezek az eredmények ismételten a kommunikáció fontosságára utalnak. Azoknak a helyieknek, akik szeretik a lakhelyüket és mégis elköltöznének, bizonyára meg vannak erre rre az okaik. Úgy gondolják, máshol még szebb életük lenne. Szükség lenne rá, hogy meggyőzzék őket: érdemes ebben a kistérségben élni! 8. kérdés: Hová sorolná Ön lakhelyét? A

45

kérdés

válaszadókban 26

vizsgálja. 4

3 rendkívül elmaradott közepes elmaradott

fejlett

A

válaszokból 0 rendkívül fejlett

elmaradottnak 4. diagram: Hová sorolná Ön lakhelyét?

Tekintve,

a

kialakult

imázst

diagramon

ábrázolt

kitűnik,

megkérdezettek közepesnek,

szintén

hogy

a

többsége

(58%)

egyharmada

pedig

érzékeli hogy

lakhelyét.

az

ország

leghátrányosabb helyzetű kistérségei között tartják számon a területet, ez az arány véleményem szerint jónak mondható. Talán annak is köszönhető, hogy a kérdőívek felét Szigetváron töltötték ki, és ez a város sok tekintetben a környező falvaknál fejlettebbeknek számít. 9. kérdés: Ön szerint lakhelye az elkövetkezendő tíz évben… A

lakosság

jövőképére

vonatkozóan

kaptam

válaszokat

a

kérdésnek

köszönhetően. A diagramon jól látható a válaszok számának alakulása: 47% véleménye szerint fejlődni fog lakhelye, 37% szerint azonos fejlettségi szinten marad az elkövetkezendő tíz évben. Rohamos fejlődéssel senki sem válaszolt. Aggodalomra adhat 48

okot az azonos fejlettségi szintet, a hanyatlást,

illetve

a

37 29

rohamosan

hanyatlást megjelölők aránya. Ez a megkérdezettek 53%-a, tehát több mint

fele,

akiknek

jövőképe

igencsak negatív. Bár a hanyatlást

11

rohamosan f ejlődik

(illetve rohamos hanyatlást) 15% jelölte

meg,

semmiképp

nem

1

0

nevezhető

f ejlődik

azonos szinten marad

hany atlik

rohamosan hany atlik

5. diagram: Ön szerint lakhelye az elkövetkezendő tíz évben….

pozitívnak az azonos fejlettségi szinten maradás sem, hiszen ez a jövőben a kistérség helyzetét ugyanúgy ellehetetleníteni. A többi kistérséggel szemben kialakult versenyhelyzetben szinte kötelezettség a fejlődés, és erre minden esélyt meg is kap Szigetvár és környéke. Véleményem szerint, az elégtelen információ-áramlásnak köszönhető ez az eredmény, a lakosságot nem tájékoztatják kellőképpen a kistérségben történő fejlesztésekről. 10.

kérdés:

Milyen

lakhelyével

vagy

környékével

kapcsolatos solatos

fejlesztésről/tervezett fejlesztésről hallott legutóbb? Kérem, nevezze meg! A kérdés feltevését azért láttam indokoltnak, hogy megbizonyosodhassak afelől, hogy a lakossághoz eljutnak-e az információk a térség fejlődésével kapcsolatban. Amennyiben nem jutnak információhoz, nem csoda, hogy nem érzékelik a fejlődést, így megmagyarázható az előző kérdésre adott válaszuk. A megkérdezettek 64%-a hallott valamilyen (tervezett) fejlesztésről, 36%-uk egyet sem tudott megnevezni. A szigetváriak válaszai között legnagyobb arányban a strandfürdő tervezett fejlesztése szerepelt, míg a falvakban lakók többsége a csatornázottság kiterjesztéséről hallott. Érdekességként említem, hogy a válaszadók inkább neveztek meg tervezett fejlesztést, mint már véghezvittet. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az emberek szívesebben beszélnek arról, amit mostanában hallanak és számukra újdonság, azaz a tervezett fejlesztésekről. A válaszok között szerepeltek még különböző felújítások (utak, iskola, idősek otthona). Ugyanakkor a kitöltők harmada nem hallott fejlesztésről, ez valamilyen szinten magyarázatot ad a többségében negatív jövőképre. Többen meg tudtak nevezni fejlesztést azok közül, akik az előző kérdésben azonos fejlettségi szintet jelöltek meg. Feltételezhető, hogy a térség rövid ideje tartó fejlődése nem győzte meg őket arról, hogy ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. Ezért fontos, hogy a lakosság tájékozott legyen minden eseménnyel kapcsolatban, s ezáltal megerősödjön a 49

fejlődésbe vetett hitük, bizalommal forduljanak a kistérség iránt és ne tervezzék az elköltözést a környékről. 11. kérdés: Részt szokott venni az alábbi rendezvényeken? A 78 kitöltőből mindössze három nem vesz

részt

soha

egyetlen rendezvényen sem. A Zrínyi Nap mind Zrínyi Nap

Szigetvári Művészeti Napok

m indig

Majális

alkalm anként

Kulturális és Zenei Fesztivál soha

Falunap

Karácsonyi rendezvény

nem hallott róla

6. diagram: Részt szokott venni az alábbi rendezvényeken?

közül

a

legnépszerűbb,

85%

mindig

vagy

alkalmanként

választ

jelölt be. Tekintettel

arra, hogy Szigetváron rendezik meg, ez nagyon jó arány, hiszen a falvakból is sokan látogatják ezt a méltán népszerű ünnepséget. A szigetvári Művészeti Napokon vesznek részt a legkevesebben, a válaszadók nyolc százaléka mindig, 35%-a alkalmanként. A falunapokra kapott válaszok száma félrevezető lehet, hiszen Szigetváron nem tartanak falunapot, így a városban lakók egy része nem is hallott róla. A válaszokból kiderül, hogy több szigetvári lakos alkalmanként mégis eljár a környező falvak falunapjaira. 12. kérdés: Milyen egyéb rendezvényeken vesz részt? Kérem, nevezze meg! A megkérdezett 78 személyből mindössze harminc nevezett meg egyéb rendezvényt, melyen részt vesz, 48-an nem járnak el máshova. Míg Szigetváron a jótékonysági bálok, iskolai programok vezetik a listát, addig a falvakban a nyugdíjas klubok rendezvényei, illetve különböző nemzeti (március 15., augusztus 20.) ünnepségek. Kérdőíveim személyes kitöltetése során arra a megállapításra jutottam, hogy (főleg a falvakban) a válaszadók nagy része nem is hallott más rendezvényekről. Többen panaszkodtak, hogy nincsenek programok, nincs szórakozási lehetőség. Ezekből kiindulva valószínűleg örömteli fogadtatásra lelne egyéb programok rendezése, a lakossági igényekhez (és persze a rendelkezésre álló forrásokhoz) mérten. 13. kérdés: Honnan tájékozódik a lakhelyén történő eseményekről?

A kérdésre egy személy több választ is bejelölhetett, illetve egyéb választ is megadhatott. A diagramból kitűnik, hogy messze a legtöbben ismerősöktől és újságból 50

tájékozódnak. Azok arányát, akik

a

tévéből

információhoz,

jutnak az

50

43

is

18

befolyásolja, hogy a Sziget

8

6

3

TV adása csak Szigetváron, újság

kábelen keresztül fogható, így a környéki falvakban

Internet

ism erős

tévé

egyéb

nem érdekli

7. diagram: Honnan tájékozódik a lakhelyén történő eseményekről?

nincs lehetőség a műsorok figyelemmel követésére. Az

ációforrásként, ez visszavezethető a gyér Internetet nagyon kevesen használják információforrásként, Internet-ellátottságra,

illetve

a

honlapok

hiányosságaira.

Egyéb

tájékozódási

lehetőségek között plakátokat, szórólapokat jelöltek meg a válaszolók. Mivel az ismerősök „pletykái” után az újság vezeti a rangsort, ezért célszerű a kommunikációnak ezt a csatornáját használni legtöbbet az üzenetek célbajuttatásához. 14. kérdés: Kihez fordulna lakóhelyével kapcsolatos kérdéseivel, problémáival? A válaszadók hatvan százaléka tudott olyan személyt megnevezni, akihez lakhelyével kapcsolatos kérdéseivel fordulna. Az esetek többségében a polgármestert, a jegyzőt, illetve az önkormányzati dolgozókat jelölték meg. Ugyanakkor negyven

százalékuk nem nevezett meg senkit. Többen igencsak aggodalomra okot adó válaszokat írtak: „Senkihez, mivel a kisemberek szava semmit sem ér.”, „Senkihez, mert nincs értelme.”, „Nem érdemes senkihez, úgysem történik semmi.”. Véleményem szerint ezek a válaszok nagyrészt annak köszönhetőek, hogy a megkérdezettek a múltban rossz tapasztalatokat gyűjtöttek. Semmiképp nem szabad figyelmen kívül hagyni ezeket az eredményeket, hiszen ez arra utal, hogy a lakosság 40%-a nem fordul bizalommal a saját maguk által megválasztott önkormányzatokhoz! Meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy feltegyék kérdéseiket és elmondják problémáikat, mert csak így képes továbbfejlődni a kistérség. 15. kérdés: Olvassa-e Ön a Dunántúli Naplót? A diagramon is ábrázolt eredményekből kitűnik, hogy a kitöltők 89%-a mindig vagy alkalmanként olvassa a megyei napilapot. Ez igencsak bíztató. Ugyanakkor az újság olvasótábora kiterjed az egész megyére, így amennyiben az információkat ebben a

lapban közlik, azok rengeteg, nem a kistérségben lakó személyhez is feleslegesen 51

eljutnak. Mégis úgy vélem, hogy a kistérségben történő,

10%

1% 26%

nagyobb nyilvánosságot kívánó történéseket, melyek az egész megye életére is kihatással lehetnek (mint például a szigetvári strandfürdő korszerűsítése) célszerű az újságon keresztül a helyiek (és az egész megye) tudomására hozni, hiszen a lapot igen sokan olvassák. A kisebb, csak a kistérségre tartozó eseményekről a helyi lapokban kell tájékoztatni

a

lakosokat.

A

8. diagram: Olvassa-e Ön a Dunántúli Naplót?

63%

m indig alkalm anként soha nem ism eri

megkérdezettek tizenegy százaléka egyáltalán nem olvassa (vagy nem is ismeri) az újságot, ezért őket is a helyi lapok segítségével lehet elérni. A Dunántúli Napló szerkesztőségével kialakított jó kapcsolat mindenképp előnyére válhat a kistérségnek. 16. kérdés: Milyen egyéb helyi lapokat ismer? Kérem, nevezze meg! A válaszadók 65%-a egyáltalán nem ismer más helyi lapot. Harmaduk tudott legalább egyet megnevezni. Ennek oka valószínűleg az, hogy az egyéb helyi lapok közül a legismertebb a szigetvári Polgár, mely csak Szigetváron jelenik meg, tehát erről a falvak lakói kevésbé hallottak, és magában a városban se mindannyian. A két faluban jelenleg nem működik helyi lap. Próbálkozások voltak, néhányan még emlékeznek is rájuk. Véleményem szerint szükség lenne egy olyan orgánumra, melynek olvasótábora az egész kistérséget átfogja és információkkal szolgál a lakosság számára. 4.5.4. A válaszok közötti kapcsolatok elemzése A kérdőíveket szükségesnek láttam értékelni az alapján is, hogy van-e különbség korcsoportonként és lakhelyenként a válaszok között. A lakosok közül különböző korú személyek másképpen értékelhetik a térség fejlettségét és ugyanígy, különbséget tapasztalhatunk a falvak és a városban lakó emberek válaszai között is. A kapott eredmények a mellékletben szerepelnek.

100% 80%

1. Korcsoportonkénti elemzés (11-12.

60%

melléklet)

40%

A kistérséget egyedül a hatvan év

20%

felettiek

0%

18-30 igen

31-45 nem

46-60

61-

közömbös

9. diagram: Szereti Ön lakhelyét?

közül

megnevezni,

a

nem többi

tudták

többen

korcsoportban

a

52

válaszadók többsége ismeri a kistérséget. Bár az idősebbek kevésbé hallottak a térség elnevezéséről, közülük szeretnek a legtöbben lakóhelyükön lakni. Ez valószínűleg betudható annak, hogy régebb óta laknak ott és egyszerűen már hozzászoktak. Megfigyelhető a diagramon továbbá, hogy a 18 és 30 év közötti korosztályból válaszolták legtöbben azt, hogy nem szeretik lakhelyüket. A

különbség

még

100%

radikálisabb a következő kérdésre

80%

adott

válaszok

esetében,

a

60%

korcsoportonkénti

tendencia

jól

40% 20%

látható a tizedik diagramon. Az

0%

idősek közül messze a legtöbben maradnának

lakhelyükön,

18-30

a

31-45 igen

46-60

nem

61-

nem tudja

10. diagram: Elköltözne lakhelyéről?

fiatalabbaknak pedig kereken a fele válaszolta azt, hogy elköltözne. A következő

két kérdés elemzésekor, melyek a lakóhely jelenlegi és jövőbeni fejlettsége után érdeklődnek, nem találtam összefüggést a korcsoportok és a válaszok között. A fiatalok több mint fele hallott fejlesztésről, és ennek aránya folyamatosan növekszik, de a hatvan év feletti korosztály esetében ez a tendencia radikálisan megváltozik. Az idősek közül ugyanis a válaszadók több mint 70%-a válaszolta, hogy nem hallott semmilyen lakhelyén történt fejlesztésről vagy tervezett fejlesztésről. Nagyobb figyelmet kéne szentelni ennek a korcsoportnak az informálására, hiszen a lakosság elöregedésével egyre nagyobb arányban lesznek. A 100%

rendezvények

közül

Szigetváron a Zrínyi Nap, a falvakban

80%

pedig

60%

a

falunapok

szerepe

a

40%

legfontosabb.

20%

rendezvénynek a részvételi arányát

0%

elemeztem részletesebben. A Zrínyi 18-30

mindig

31-45

alkalmanként

46-60 soha

61-

nem ismeri

11. diagram: Részt vesz a Zrínyi Napon?

Ezért

ennek

a

két

Nap esetében a fiatalok több mint fele „mindig” választ jelölt be, ez az arány folyamatosan csökken, majd 60 év

felett el is tűnik. Ugyanakkor azok aránya folyamatosan növekszik, akik soha nem vesznek részt az eseményen. A Falunap adatait elemezve hasonló eredményre jutottam, 53

bár a részvételi arány valamelyest alacsonyabb, de ennek oka a szigetvári kitöltők magasabb aránya. Az egyetlen különbség a „mindig”-gel válaszolók aránya, mely a 31 és 45 év közötti korosztályban a legmagasabb. Minden újságból

korosztály

és

az

ismerősöktől

100% 80%

tájékozódik a leggyakrabban. Míg ezek

arányai

60%

hullámzóak,

40%

megfigyelhető, hogy az Internetet a fiatalabbak

preferálják.

12. diagram: Honnan tájékozódik?

20%

Az

0%

idősebbek között található több

18-30

olyan személy, aki nem érdeklődik a lakóhelyén történő események

31-45

46-60

61-

újság

Internet

ism erős

tévé

egyéb

nem érdekli

iránt. „Egyéb” forrást zömében a harminc év alattiak neveztek meg: plakátokat, szórólapokat, meghívókat. Az eredményekből látszik, hogy a legtöbb korosztályt az írott médián keresztül lehet megcélozni, ugyanakkor a fiatalabbak a térség honlapját is nyomon követik. A „Kihez fordulna lakhelyével kapcsolatos kérdéseivel, problémáival?” kérdésre kapott válaszok és az életkor között nem találtam kapcsolatot. Ugyanerre az eredményre jutottam az „Olvassa-e Ön a Dunántúli Naplót?” kérdés esetében is. Egyedül az idős korosztály nem ismer más újságot a kitöltők közül, a többi korcsoport esetében nincs számottevő különbség a válaszok között. Összegezve

elmondható,

hogy

a

korcsoportok

között

különbséget

a

rendezvényeken való részvétel, az információik forrása és a lakóhelyük szeretete között találtam, a legtöbb esetben a 60 év felettiektől kaptam a többitől eltérő válaszokat.

Tekintettel arra, hogy az ebbe a korosztályba tartozók száma a népesség elöregedése miatt egyre növekszik, fokozott figyelmet kell fordítani a velük folytatott kommunikációra, különösen az elszigetelt falvakban, melyekből sajnos elég sok található a szigetvári kistérségben. 2. Lakhelyenkénti elemzés (13-14. melléklet) Mivel a szigetvári kistérség több elmaradottabb kistelepülésből és egy

gazdaságilag fejlettebb központi városból áll, indokoltnak tartom elemezni a két különböző településen lakóktól kapott válaszok közötti különbségeket. 54

Már az elemzés elején jelentős különbséget találtam e két csoport között. Míg a kistérség nevét a városban lakók nyolcvan, addig a falvakban lakók 58%-a tudja. A „Szereti Ön lakhelyét?” kérdésre kapott válaszok esetében figyelemre méltó, hogy bár a falusiak közül valamelyest kevesebben szeretik lakhelyüket, összességében mégis a megkérdezettek csupán öt százaléka válaszolt nemmel. Ez annak köszönhető, hogy a falvakban lakók inkább a „közömbös vagyok” választ jelölték be. A megkérdezettek ugyanolyan arányban költöznének el lakhelyükről, itt nem találtam számottevő különbséget a két csoport válaszai között. 13. diagram: Hová sorolná Ön lakhelyét? 100%

A falvakban lakóknak csak elenyésző

hányada,

tíz

százaléka zázaléka

sorolja lakhelyét elmaradott vagy rendkívül

80% 60%

elmaradott

40%

arányban közepesnek ítélik településüket.

20%

Ezzel szemben a szigetváriaknak 62,5%-a,

0%

város

falu

rend.elmaradott

elmaradott

közepes rend.fejlett

fejlett

kategóriába.

A

legnagyobb

tehát majdnem harmada elmaradottnak vagy rendkívül elmaradottnak gondolja a várost! Ennek a rendkívül nagy különbségnek az okai

véleményem

szerint

azzal

magyarázhatók, hogy a falvakban lakók kevesebbet várnak el lakhelyüktől, számukra megszokott az alacsonyabb gazdasági fejlettség. A szigetváriak viszont az ország többi városával (leginkább a közeli megyeszékhellyel, Péccsel) összehasonlítva óriási különbségeket tapasztalnak, ezért elmaradottabbnak érzik lakhelyüket, s így negatívabb imázs alakul ki bennük a városról. Hasonló eredményre jutottam a következő kérdés elemzésekor: a városiak nagyobb aránya érzi úgy, hogy lakhelye hanyatlani fog az elkövetkezendő tíz évben, bár itt a különbség kevésbé számottevő. A lakosok információ-ellátottsága között is különbség van: a falusiak 55%-a, a városiak 73%-a tudott fejlesztést megnevezni. Ez magyarázható azzal, hogy a falvakban kevesebb kommunikációs csatorna áll rendelkezésre, nincsen saját tévéadásuk, újságjuk. A rendezvények esetében kitűnik, hogy a városban a Zrínyi Napnak, míg a falvakban a falunapoknak van nagyobb látogatótábora. Az összehasonlító diagramokon jól látható, hogy a résztvevők aránya mindig a helyi lakosok esetében nagyobb. Ugyanakkor figyelemre méltó a Zrínyi Nap népszerűsége, hiszen a falusiaknak is közel nyolcvan százaléka mindig vagy alkalmanként részt vesz a rendezvényen. 55

100%

100%

80%

80%

60%

60%

40%

40%

20%

20%

0%

0%

város

falu

m indig

alkalm anként

m indig

alkalm anként

soha

nem ism eri

soha

nem ism eri

város

falu

14. diagram: Részt vesz a Zrínyi Napon? 15. diagram: Részt vesz a Falunapon? A

megkérdezettek

tájékozódási

forrásait

megfigyelve

szintén

jelentős

különbséget tapasztaltam a falusiak és a városiak között. Míg a városiak nagy többsége az újságból szerzi információit, addig a falusiak 92%-a ismerősöktől! Ez elég sajnálatos, tekintve, hogy az ismerősök nem a legmegbízhatóbb információforrások. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a városiakat

100% 80%

az írott sajtón keresztül hatékonyabban el

60%

lehet

érni,

de

a

falusiakkal

való

kommunikáció szempontjából az újság nem

40%

megfelelő ő

20%

csatorna.

Az

ismerősöket

leszámítva nagy többségük nem tájékozódik

falu

máshonnan, ezért az ő elérésükre egyéb

nem érdekli

egyéb

tévé

ismerős

város

Internet

újság

0%

kommunikációs csatornát kell alkalmazni. Megfigyelhető továbbá, hogy az Internetet

16. diagram: Honnan tájékozódik?

szinte

kizárólag

a

városiak

követik

figyelemmel, és ugyanígy a tévét is. Ez annak is köszönhető, hogy a Sziget TV adását csak Szigetváron lehet fogni, más helyi tévécsatorna pedig nincs. Három szigetvári kitöltő válaszolta azt, hogy nem érdeklődik a lakhelyén történt események iránt. A falvakban lakók közül tíz százalékkal többen válaszolták azt, hogy nem tudják, kihez forduljanak lakóhelyükkel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal. A Dunántúli

Naplót

olvasottságában

jelentős

eltérést

nem

tapasztaltam,

közel

ugyanannyian olvassák mindig vagy alkalmanként a lapot. Különbség mutatkozik abban, hogy a falusiak mutatkoznak rendszeresebb olvasóknak, míg a városiak nagyobb része alkalmi fogyasztója az újságnak. A szigetváriak 43%-a tudott más lapot megnevezni, a falusiak 26%-ával szemben. Valószínűsíthető, hogy ez az eredmény a faluújságok megszűnésének köszönhető. 56

Összegzésként arra a következtetésre jutottam, hogy a lakóhely jobban meghatározza a válaszokat, mint az életkor. Különbséget nem csak a rendezvényeken való részvétel, az információik forrása és a lakóhelyük szeretete között találtam, hanem az információ-ellátottságuk, a jelenlegi és jövőbeni imázsuk között is. Így egy esetleges kommunikációs stratégia megalkotásakor mindenképp figyelembe kell venni a két különböző településtípus lakosságának beállítottságát, szokásait.

A szigetvári kistérség kommunikációjának elemzése után dolgozatom befejező részében összegzem tapasztalataimat, és javaslatokat fogalmazok meg a problémák kijavítására.

57

5. Összegzés, javaslatok A szigetvári kistérség nem rendelkezik kiforrott kommunikációs stratégiával, sem kommunikációval foglalkozó, public relations-ben jártas munkatárssal. Tudatos kommunikációs tevékenységet nem folytat, a települések ilyen jellegű aktivitásai nincsenek összhangban egymással, nem erősítik egymás hatását. A térség hátrányos helyzetének egyik oka az aprófalvas településszerkezet. A kis községek túlságosan elszigeteltek, leginkább az infrastruktúrának köszönhetően. Az információk ennélfogva rendkívül nehezen és hiányosan, vagy egyáltalán nem jutnak el a lakossághoz, a vállalkozókhoz. Nincs a térségben olyan médium, mely hatékony információs csatornaként szolgálhatna a vezetők számára. A kistérség nem rendelkezik saját arculattal, nem is építi tudatosan identitását. Imázsa spontán keletkezik. Véleményem

szerint

összegyűjtő

imázsstratégia

alkalmazásával

pozitív

eredményt lehetne elérni. A kistérség számára egy saját arculat kialakítása lenne célszerű, melyben összekapcsolódnának a települések értékei, egymást erősítve. Erre épülhetne egy átfogó kommunikációs és marketing stratégia, mely a köztudatba emelné Szigetvár és környékének előnyös tulajdonságait. Van mire építkezni, hiszen a természeti környezet, a történelmi jelleg, a romantikus aprófalvak mind-mind pozitív fogadtatásra találnának. Mivel a kistérségben az ipar igencsak hanyatlik, a mezőgazdaság pedig egyre kevesebb embernek biztosít megélhetést, a turizmus az egyetlen járható út a fejlődéshez. Az idegenforgalom térnyerése világtendencia és ebből egy ilyen jó adottságokkal rendelkező kistérségnek sem szabad kimaradnia. A turisták megnyeréséhez

tudatos

imázsépítésre,

kommunikációra

is

szükség

van,

az

infrastrukturális fejlesztések, beruházások mellett. Hiába épül modern gyógyfürdő, ha arról a helyieken kívül nem tud más. A kistérségi társulás honlapját minél előbb tovább kell fejleszteni úgy, hogy hasznos információkat nyújtson a látogatást tervező turisták számára. Ezenkívül idegenforgalmi kiállításokon, vásárokon való részvétellel elő lehetne mozdítani a kistérség hírnevének növelését. Célszerű lenne az egész kistérségről turisztikai kiadványokat, brosúrákat, ismertetőket készíteni és ezeket utazási irodákhoz eljuttatni. Nem elég megismertetni a turistákkal a szigetvári térség nyújtotta lehetőségeket, meg is kell győzni őket, hogy a sok kistérség közül ezt válasszák. Ugyanígy kell tenni a befektetőkkel is, legyen akár magyar, akár külföldi. A munkanélküliséggel összefüggő problémákra munkahelyek teremtése jelent megoldást, 58

ehhez pedig befektetőkre van szükség. A pozitív imázs segíti meggyőzni őket döntésük helyességéről. A fejlődésben a lakosságnak is hinnie kell. Nélkülük nincs se falu, se város, se kistérség. Amennyiben lakóhelyük és saját jövőjükkel kapcsolatban is negatív elképzelésük van, amint tehetik, elköltöznek. Holott épp az ellenkező lenne a cél: minél több emberre van szüksége a kistérségnek az életben maradáshoz. Hiszen több települést az elnéptelenedés veszélyeztet. A pozitív önimázs kialakításához a helyieknek érezniük kell, hogy a közösséghez tartoznak. Ezt az érzést rendezvényekkel, programokkal is lehet erősíteni. Kutatásom során több falusi lakos panaszkodott, hogy kevés szórakozási lehetőség van a községben. Ezenkívül sokan rendkívül elégedetlenek és kiábrándultak a véleménynyilvánítási lehetőségekkel kapcsolatban. Megfelelő fórumot kell biztosítani számukra javaslataik, problémáik megosztására, például véleményládák felállításával. Kitöltött kérdőíveimből az is kiderült számomra, hogy a lakosság információ-ellátottsága nem éppen tökéletes. A falvakban az informális csatornák, az ismerősök pletykái a fő információhordozók, melyek nem tekinthető megbízható forrásnak. Ezen egy közös kistérségi lap indításával lehetne változtatni. Igaz, a faluújságok szinte egytől-egyig megszűntek, közös összefogással egy életképes, havonta megjelenő újságot lehetne szerkeszteni és terjeszteni. A jövőben felmerülhet egy helyi rádióállomás üzemeltetése, illetve a Sziget TV adásának eljuttatása a környékbeli falvakba. Emellett aktívabb kapcsolatot célszerű ápolni a jelenleg létező médiumok, például a Dunántúli Napló szerkesztőségével. Javaslataim: ◦ összegyűjtő imázsstratégia ◦ közös arculatépítés ◦ közös kommunikációs- és marketingstratégia ◦ véleményládák a polgármesteri hivatalokban ◦ közösségi programok szervezése a lakosok igényei szerint ◦ utazási irodákkal való kapcsolattartás, közös turisztikai kiadványok készítése számukra ◦ idegenforgalmi kiállításon való részvétel ◦ kistérségi újság létrehozása 59

◦ aktívabb kapcsolattartás a jelenlegi médiával ◦ a kábeltévé-hálózat bővítéséhez mérten a Sziget TV vételkörzetének kiterjesztése a térségre ◦ esetleg helyi rádióállomás beindítása ◦ honlap feltöltése információkkal, a hibák kijavítása, idegen nyelvre való fordítás (angol, német)

Reményeim szerint a szigetvári kistérségi társulás vezetői a jövőben felismerik a public relations-ben rejlő lehetőségeket és egy sikeres kommunikációs stratégiának is köszönhetően a terület ütemes fejlődésnek indul.

60

Ábrák és diagramok jegyzéke 7. oldal 1. ábra: Magyarország 168 kistérsége (Országos Területfejlesztési Hivatal [2005.] - A 2004. január 1-től hatályos KSH kistérségi rendszer, 2005.09.16., http://www.oth.gov.hu/u/map/27/attach/ksh_04.jpg) 13. oldal 2. ábra: Az ország 48 leghátrányosabb helyzetű kistérsége (Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja [2005.] - A hátrányos helyzetű kistérségek) 15. oldal 3. ábra: A kistérség településeinek lakosságszáma (A Szigetvári Térség és a Dél-Zselic

Területfejlesztési

Társulása

Irodája

[2004.]

–

A

kistérség

helyzetfeltáró tanulmánya 2004.) 46. oldal 1. diagram: Életkor szerinti megoszlás (saját készítésű) 46. oldal 2. diagram: Iskolai végzettség szerinti megoszlás (saját készítésű) 47. oldal 3. diagram: Foglalkozás szerinti megoszlás (saját készítésű) 48. oldal 4. diagram: Hová sorolná Ön lakhelyét? (saját készítésű) 49. oldal 5. diagram: Ön szerint lakhelye az elkövetkezendő tíz évben… (saját készítésű) 50. oldal 6. diagram: Részt szokott venni az alábbi rendezvényeken? (saját készítésű) 51. oldal 7. diagram: Honnan tájékozódik a lakhelyén történő eseményekről? (saját készítésű) 52. oldal 8. diagram: Olvassa-e Ön a Dunántúli Naplót? (saját készítésű) 52. oldal 9. diagram: Szereti Ön lakhelyét? (saját készítésű) 53. oldal 10. diagram: Elköltözne lakhelyéről? (saját készítésű) 53. oldal 11. diagram: Részt vesz a Zrínyi Napon? (saját készítésű) 54. oldal 12. diagram: Honnan tájékozódik? (saját készítésű) 55. oldal 13. diagram: Hová sorolná Ön lakhelyét? (saját készítésű) 56. oldal 14. diagram: Részt vesz a Zrínyi Napon? (saját készítésű) 56. oldal 15. diagram: Részt vesz a Falunapon? (saját készítésű) 56. oldal 16. diagram: Honnan tájékozódik? (saját készítésű) 61

Irodalomjegyzék A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya (2004.), Szigetvár, A Szigetvári Térség és a DélZselic Területfejlesztési Társulása Irodája A szigetvári kistérség komplex helyzetelemzése (2004.), Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete Baskin, Otis – Aronoff, Craig (1983.): Public Relations: The Profession and the Practice, Dubuque (USA), Wm. C. Brown Publishers Dr. Bozsó Béla (2002.): Települési és önkormányzati PR, eszközök és együttműködési lehetőségek Baranya megye PR-jében, Budapest, BGF KKFK szakdolgozat CompLex CD Jogtár (2004.), Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Dunántúli Napló Online (2005.), 2005.12.01., www.dunantulinaplo.hu Fejlődő falvak, fejlődő kistérség – jövőkép (2003.), Pécs, Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. Kuntner Ferenc (2003.): Város az új európai térben, Szombathely, Savaria University Press Nyárády Gáborné – Szeles Péter (2004.): Public Relations I-II., Budapest, Perfekt Kiadó Országos

Területfejlesztési

Hivatal

(2005.):

Kistérségek,

2005.09.17.,

www.oth.gov.hu/kistersegek.php Országos Területfejlesztési Koncepció (1997.), Budapest, Magyar Országgyűlés Paizs József (2005.): A szigetvári kistérség, Jegyző és közigazgatás, VII. évfolyam 1. szám, 2005. január-február, 2005.10.26., http://www.jegyzo.hu/cikkview.php?id=3450 Piskóti István – Dankó László – Schupler Helmuth – Büdy László (1997.): Régió- és településmarketing, Miskolc, Miskolci Egyetem és RMC Kft. Dr. Sándor Imre – Dr. Szeles Péter (1990.): Public Relations („Az uralkodás titka”), Budapest, Mercurius Kiadó Dr. Sándor Imre (szerk.) (1996.): Public Relations kísérleti kézikönyv, Budapest, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Marketingkommunikációs Oktatási és Kutatási Központ 62

Sipos Eleonóra (2000.): Önkormányzati PR a gyakorlatban – Miskolc megyei jogú város PR tevékenységének elemzése, Budapest, BGF KKFK szakdolgozat Dr. Szeles Péter (1998.): A hírnév ereje: Image és arculat, Budapest, Star PR Ügynökség Szendi Judit (2001.): Székesfehérvár imázsának alakítása önkormányzati eszközökkel, Budapest, BGF KKFK szakdolgozat Szigetvár város honlapja (2005.), 2005.11.30., www.szigetvar.hu Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás honlapja (2005.), 2005.12.03., www.delzselic.hu Turizmusfejlesztési program (2005.), Szigetvár, Expertus Mérnöki Iroda Kft. Ványik Beatrix (2005.): Az Európai Unió regionális politikája, 2005.09.23., http://newsite.tpf.iif.hu/alumni/menu7_1.php# Zrínyi Emlékünnepség Szigetvár (2005.), 2005.11.30., www.zrinyinap.hu

63

1. melléklet

Forrás: Országos Területfejlesztési Hivatal, 2005.09.23., http://www.oth.gov.hu/u/map/25/attach/rmk04.jpg 64

2. melléklet

Forrás: Országos Területfejlesztési Hivatal, 2005.09.23., http://www.oth.gov.hu/u/map/28/attach/ksh_03_04.jpg 65

3. melléklet

Forrás: Országos Területfejlesztési Hivatal [2002.], 2005.09.23., http://www.oth.gov.hu/u/map/49/attach/fogl_01_k.png

66

4. melléklet

Forrás: Országos Területfejlesztési Hivatal [2002.], 2005.09.23., http://www.oth.gov.hu/u/map/58/attach/gazd_03_kjo.png 67

5. melléklet A szigetvári kistérség települései 1. Almamellék

24. Nagydobsza

2. Almáskeresztúr

25. Nagypeterd

3. Bánfa

26. Nagyváty

4. Basal

27. Nemeske

5. Boldogasszonyfa

28. Nyugotszenterzsébet

6. Botykapeterd

29. Patapoklosi

7. Bürüs

30. Pettend

8. Csebény

31. Rózsafa

9. Csertő

32. Somogyapáti

10. Dencsháza

33. Somogyhárságy

11. Endrőc

34. Somogyhatvan

12. Gyöngyösmellék

35. Somogyviszló

13. Hobol

36. Szentdénes

14. Horváthertelend

37. Szentegát

15. Ibafa

38. Szentlászló

16. Katádfa

39. Szigetvár

17. Kétújfalu

40. Szörény

18. Kisdobsza

41. Szulimán

19. Kistamási

42. Teklafalu

20. Magyarlukafa

43. Tótszentgyörgy

21. Merenye

44. Várad

22. Molvány

45. Vásárosbéc

23. Mozsgó

46. Zádor

Forrás: A Szigetvári Térség és a Dél-Zselic Területfejlesztési Társulása Irodája [2004.] – A kistérség helyzetfeltáró tanulmánya 2004.

68

6. melléklet A szigetvári kistérség SWOT-analízise

Erősségek

Gyengeségek

1. Az aprófalvas településszerkezetből adódóan összetartó kisközösségek.

1. Aprófalvas településszerkezet miatt a zsákfalvak nagy száma, ezek elszigeteltsége.

2. Alacsony népsűrűség következtében érintetlen természeti környezet.

2. A népesség folyamatosan csökken.

3. Munkaerő-túlkínálat.

3. Az alacsonyan képzett munkaerő van többségben, 10% feletti a munkanélküliség.

4. Erős közösségi összetartás, hagyományőrzés.

4. Forráshiány miatt a közművelődési intézmények egyre kevesebb szolgáltatást nyújtanak.

5. Az agrártermelés hagyományai, megfelelő szakképzettség.

5. Gépesítési színvonal alacsony, hiányzik a tőke.

6. Fejlett, történelmi értékekkel rendelkező térségközpont.

6. Térség- és városmarketing hiánya.

7. Gazdag természeti kincsek (sok erdő, 7. A turisztikai kínálat nem elég horgásztavak, termálvíz) színvonalas. 8. Horvát határátkelő közelsége.

8. Gazdaságilag fejletlen határmenti települések, a tranzitforgalomból nem profitálnak.

9. A telefon- és kábeltévé hálózaton más információ (pl. Internet) nem továbbítható. 10. A kisebb, értékes adottságok 10. A falvak alkalmasak lennének a falusi kihasználatlanok az együttműködés turizmusra. hiánya miatt. 9. Telefon-, kábeltelevízió hálózat kiépítettsége.

11. A cigány nemzetiség nagy száma, 11. Az egészségügyi és oktatási rendszer rájuk alacsony higiéniai színvonal és kiépítettsége. képzettség jellemző. Lehetőségek

Veszélyek

1. A zsákfalvak összekötése úthálózattal, hogy erősödjön az összetartás az egész térségben. 2. A természeti környezet védelme mellett a belőle adódó lehetőségek kihasználása.

1. Az elszigeteltség miatt a lakosság helyzete kilátástalan marad, az elszegényedés folytatódik. 2. Elnéptelenedés veszélyeztet több kistelepülést.

69

3. Munkaerőigényes befektetések ösztönzése. 4. Közösségi programok szervezése az összetartás növelésére.

3. A munkanélküliség tovább növekszik, a magasan kvalifikált munkaerő elvándorol. 4. Szolgáltatások híján a lakosság elégedetlensége növekszik.

5. Pályázati forrásokból tőke bevonása a 5. Önrész és információhiány fejlesztésekbe. akadályozza a pályázatok benyújtását. 6. Egységes arculat kialakítása a térség számára.

6. A turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázatlanok maradnak egységes arculat és marketingtevékenység nélkül.

7. Színvonalas turisztikai program összeállítása.

7. Együttműködés és forráshiány miatt meghiúsul a turizmus fejlesztése, ez az egész gazdaságra negatív hatást gyakorol.

8. Kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítése a határmenti falvakban.

8. A falvak határmenti létükből megfelelő humán és pénzügyi tőke híján nem profitálnak, gazdaságilag méginkább visszamaradnak.

9. A kábeltévé- és telefonhálózat kiterjesztése, továbbfejlesztése.

9. Fizetőképes kereslet híján a lakosság nem tudja igénybevenni a lehetőségeket.

10. A falvak lakosságának bevonása a falusi turizmus élénkítésébe.

10. Az alacsony vállalkozási készség megakadályozza a falusi turizmusból való profitálást.

11. Oktatási, nevelési felzárkóztató programok a cigány etnikum részére.

11. Az érintett cigányság érdektelennek mutatkozik, nem vesz részt.

70

7. melléklet Vendégforgalmi mutatók Szigetvár Vendégek száma

Ebből külföldi

Vendég éjszakák száma

Külföldi vendég éjszakák száma

Átlagos tartózkodási idő Belföldi Külföldi

1998

6643

1273

18913

4846

2,6

3,8

1999

6346

1375

16081

6062

2,0

4,4

2000

6245

1340

14543

4261

2,1

3,2

2001

6292

1168

15433

2941

2,4

2,5

2002

5299

1064

12477

2369

2,4

2,2

2003

5422

796

17097

1931

3,3

2,4

20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

Vendégek száma

Külföldi vendégek száma

Vendég éjszakák száma

Külföldi vendég éjszakák száma

Forrás: Expertus Mérnöki Iroda Kft. [2005.] - Turizmusfejlesztési program

71

8. melléklet A 2005-ös Zrínyi Emlékünnepség programjai szeptember 7. (szerda) ◦

12:00 óra Juranics Lőrinc szobra, Megemlékezés, koszorúzás

◦

19:00 óra Horváth Márk tér, Kegyeleti ünnepség és koszorúzás

◦

19:30 óra Zrínyi tér, Kegyeleti ünnepség és koszorúzás

◦

20:00 óra Zrínyi Vár, Fáklyás felvonulás a Zrínyi Várhoz, Molnár Imre emléktáblájának megkoszorúzása

◦

20:30 óra Zrínyi Vár, Koszorúzás Zrínyi Miklós szobránál

szeptember 8. (csütörtök) ◦

17 30-19 30 óra Szent Rókus templom, Nemzetközi Kórushangverseny, Ünnepi hangverseny a Hősök tiszteletére

szeptember 9. (péntek) ◦

9:30 óra Zrínyi vár dzsámi, Idegenforgalmi konferencia és üzletember találkozó

◦

11:00 óra Polgármesteri Hivatal Díszterme, Magyarország Felfedezői Szövetség "Zrínyi Hagyományőrzők" játéka, pályázat győzteseinek köszöntése

◦

14:00 óra Istvánffy Miklós Általános Iskola, Koszorúzás, Zrínyi Miklós szobránál

◦

16:00 óra Sóház, Elisabeth Hajduk eppingeni festőművész kiállításának a megnyitása

◦

17:00-20:00 óra Zrínyi tér, Nemzetközi néptánc találkozó

◦

21:00 óra Basa Söröző, Boogie koncert

◦

20:30 óra Zrínyi vár, NOX együttes koncertje (belépővel megtekinthető program)

◦

22:00 óra Basa Söröző, Balaton és a Topless zenekarok koncertje

szeptember 10. (szombat) ◦

9:00 órától, egész nap Zrínyi Vár, "Zrínyi íjásza", íjászverseny

◦

9:00 óra Tűzoltóság sportpályája, "Végvár Kupa" - Szigetvári Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság kispályás labdarúgó tornája

◦

Délelőtt Városi sportpálya, Serdülő labdarúgó mérkőzés, Ifi labdarúgó mérkőzés

◦

9:30 Gimnázium Sportcsarnok, Nemzetközi Diák II. kcs. és Leány birkózóverseny

◦

10:00 órától Zrínyi Vár, Kézműves kirakodóvásár

◦

11:00 óra Vigadó, Tomislav Zvonaric Donji Miholjaci horvát alkotóművész kiállításának megnyitása 72

◦

11:00 órától Zrínyi Vár melletti terület, Haditechnikai bemutató

◦

14:00 óra Zrínyi tér, Koszorúzás a muzsikus cigányok emléktáblájánál

◦

15:00 óra Polgármesteri Hivatal Díszterme, V. Zrínyi Kupa Lassúsági Pipaszívó verseny (nemzetközi mezőny)

◦

15 30 óra Városi Sportpálya, Szigetvár-Szentlőrinc öregfiúk labdarúgó mérkőzése

◦

16:00 óra Városi Sportcsarnok, Adria Szigo TSE Társastánc Gála

◦

18:00 óra Sóház, Galéria Magic Shitar zenekar előadása, Sahai zene szitáron és tamblán bemutató

◦

20:00 óra Zrínyi Vár, (sátor) Zrínyi lakoma (belépővel megtekinthető program) - Korhű ételek, vitézi viadal, hastáncosok

◦

20:00 óra Vigadó tér, Gregorovics Tamás koncertje

◦

21:30 óra Basa Söröző, Persona Non Grata 15 éves jubileumi koncertje, vendég zenekarokkal

szeptember 11. (vasárnap) ◦

8:30 óra Városi Sportpálya, "Zrínyi Kupa" (nemzetközi gyermek-labdarúgótorna)

◦

9:00 óra Zrínyi Vár, Kézműves kirakodóvásár

◦

10:00 óra Vigadó, Sakk szimultán és Zrínyi Snell-kupa (Horváth Csaba G.M. 2542)

◦

10:00 órától Szigetvár utcái, Zenés ébresztés (lovas kocsikról), Lovas felvonulás

◦

10:00-12:00 óra Zrínyi Vár, Vitézi előadások nyilvános főpróbája

◦

10:00-18:00 óra Zrínyi Vár, "Egészség-Vár", ingyenes szűrővizsgálatok - testsúly-testtömeg index - asztma-allergia - vérnyomás - vércukorszint, koleszterinszint mérés - hallás és látás vizsgálat

◦

10:00-11:00 óra Zrínyi vár, mögött Lovas bemutató

◦

10:00 óra Zrínyi Vár, Jelmezes íjászbemutató, íjászat-oktatás

◦

10:00-11:00 óra Polgármesteri Hivatal Díszterme, Konferencia - az INTERREG pályázatban megjelölt programok ünnepélyes megnyitása - a határon átnyúló együttműködés további lehetőségei

◦

11:00 óra Zrínyi Vár mögötti terület, Lovas bemutatók, fogathajtó verseny

◦

11:00 óra Zrínyi tér, Országos kerékpárverseny (rajt)

◦

11:30 óra Török- Magyar Barátság Park, Koszorúzás, ünnepi műsor

◦

13:00 óra Zrínyi Vár, Ágyúzás óránként 73

◦

13:00 óra Zrínyi Vár, Játszóház

◦

13:00 óra Zrínyi tér (Almás híd), Országos kerékpárverseny beérkezés (eredményhirdetés)

◦

14:00 óra Zrínyi tér, Ünnepélyes jelentéstétel, Végvári Vitézkedések kezdete - Díszlövés korabeli fegyverekkel

◦

14:30 óra Vár utca, Díszmenet a Zrínyi Várhoz

◦

15:00-18:00 óra Zrínyi Vár, Történelmi hadijátékok

◦

Bemutatók

◦

Párviadalok

◦

Fegyver és viselet bemutató

◦

Históriás énekek a "Héttorony" zenekar előadásában

◦

Lovas bemutató

◦

15:00 óra Zrínyi tér, Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál

◦

16:00 óra Zrínyi Vár, Márkus Színház bábelőadása

◦

16:30 óra Városi Sportpálya, Szigetvári ZMSE megyei I. oszt. Labdarúgó mérkőzés

◦

(Szigetvár-Pécsvárad)

◦

18:00 órától Zrínyi Vár, Néptánc Gála - Baranya Néptánc együttes - Dévai népdalénekes előadása

◦

20:00 óra Zrínyi Vár, Záróünnepség a Belső Várban

◦

21:00 óra Zrínyi Vár, Tűzijáték

◦

21:30 óra Basa Söröző, Beats zenekar koncertje, Panonski Sindom horvát heavy metal zenekar koncertje

Forrás: Szigetvár Város Önkormányzata [2005.] - Zrínyi Emlékünnepség Szigetvár, 2005.10.30., http://www.zrinyinap.hu/reszletes_program.htm

74

9. melléklet

Kérdőív

1. Életkora:

18-30 év

2. Lakhelye:

31-45 év

46-60 év

város

falu

3. Legmagasabb iskolai végzettsége:

4. Foglalkozása:

általános iskola

szakmunkásképző

középiskola

felsőfokú

tanuló

beosztott

nyugdíjas

munkanélküli

5. Tudja-e Ön, hogy lakóhelye melyik kistérség tagja? 6. Szereti Ön lakhelyét?

igen

vezető/középvezető

igen:............... nem tudom

nem

közömbös vagyok

7. Ha megtehetné, elköltözne jelenlegi lakhelyéről? 8. Hová sorolná Ön lakhelyét?

60 év felett

igen

nem

rendkívül elmaradott közepes fejlettségű

nem tudom elmaradott

fejlett

rendkívül fejlett

9. Ön szerint lakhelye az elkövetkezendő tíz évben rohamosan fejlődni fog

fejlődni fog

hanyatlani fog

rohamosan hanyatlani fog.

10. Milyen

lakhelyével

vagy

környékével

azonos fejlettségi szinten marad

kapcsolatos

fejlesztésről/tervezett

fejlesztésről hallott legutóbb? Kérem, nevezze meg! ............................................................ ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

75

11. Részt szokott venni az alábbi rendezvényeken? •

Zrínyi Nap

mindig

alkalmanként

soha

nem hallottam róla

•

Szigetvári Műv. Napok

mindig

alkalmanként

soha

nem hallottam róla

•

Majális

mindig

alkalmanként

soha

nem hallottam róla

•

Kulturális-Zenei Fesztivál mindig

alkalmanként

soha

nem hallottam róla

•

Falunap

mindig

alkalmanként

soha

nem hallottam róla

•

Karácsonyi rendezvények

mindig

alkalmanként

soha

nem hallottam róla

12. Milyen egyéb rendezvényeken vesz részt? Kérem, nevezze meg! ........................................ ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 13. Honnan tájékozódik a lakhelyén történő eseményekről? újságból

tévéből

internetről

ismerősöktől

egyéb:……………….

nem érdeklődöm

14. Kihez fordulna lakóhelyével kapcsolatos kérdéseivel, problémáival? ..................................................................................................................................................... 15. Olvassa-e Ön a Dunántúli Naplót?

mindig

alkalmanként

soha

nem ismerem

16. Milyen egyéb helyi lapokat ismer? Kérem, nevezze meg! .................................................... .....................................................................................................................................................

Köszönöm válaszait!

76

10. melléklet A kérdőívek összesítése a válaszok száma szerint Életkor 18-30 31-45 46-60 61Iskolai végzettség általános szakmunkás középiskola felsőfokú

20 25 26 7

4 27 30 17

Tudja melyik kistérséghez tartozik? igen 54 nem 24 Szereti lakhelyét? igen nem közömbös

52 8 18

Hova sorolja lakhelyét? rendkívül elmaradott elmaradott közepes fejlett rendkívül fejlett

3 26 45 4 0

Lakhely város falu

40 38

Foglalkozás tanuló beosztott vezető nyugdíjas munkanélküli

11 39 6 16 6

Elköltözne lakhelyéről? igen nem nem tudja

26 40 12

Lakhelye a következő tíz évben...? rohamosan fejlődik 0 fejlődik 37 azonos szinten marad 29 hanyatlik 11 rohamosan hanyatlik 1

Meg tud nevezni fejlesztést? igen nem

50 28

77

Részt vesz az alábbiakon? Zrínyi Nap Szigetvári Művészeti Napok Majális Kulturális és Zenei Fesztivál Falunap Karácsonyi rendezvények

mindig alkalmanként soha 28 38 6 27 13 43 8 35 17 29 16 45

Részt vesz egyéb rendezvényen? igen nem

30 48

Kihez fordulna kérdéseivel? nevezett meg személyt nem nevezett meg

47 31

Olvassa a Dunántúli Naplót? mindig alkalmanként soha nem ismeri

20 49 8 1

11 35 19 31 16 15

nem hallott róla 1 10 3 4 16 2

Honnan tájékozódik? újság Internet ismerős tévé egyéb nem érdekli

43 8 50 18 6 3

Egyéb lapot ismer? igen nem

27 51

78

11. melléklet A válaszok megoszlása életkor szerint 18-30 Ismeri a kistérséget? Szereti lakhelyét?

Elköltözne lakhelyéről?

Hová sorolja lakhelyét?

Lakhelye a következő 10 évben…

Fejlesztésről hallott?

Részt vesz a Zrínyi Napon?

Részt vesz a Falunapon?

Honnan tájékozódik?

Kihez fordulna kérdéseivel?

Olvassa a Dunántúli Naplót?

Más újságot ismer?

igen nem igen nem közömbös igen nem nem tudja rend.elmaradott elmaradott közepes fejlett rend.fejlett roh.fejlődik fejlődik azonos hanyatlik roh.hanyatlik hallott nem hallott mindig alkalmanként soha nem ismeri mindig alkalmanként soha nem ismeri újság Internet ismerős tévé egyéb nem érdekli tudja nem tudja mindig alkalmanként soha nem ismeri ismer nem ismer

31-45 16 4 12 3 5 10 7 3 1 8 10 1 0 0 11 5 4 0 11 9 11 8 1 0 5 9 2 4 11 5 9 4 4 0 15 5 3 15 2 0 8 12

46-60 14 11 17 1 7 7 14 4 0 4 20 1 0 0 10 13 2 0 15 10 9 12 3 1 9 5 4 7 12 1 21 8 1 0 12 13 9 13 3 0 11 14

6121 5 17 3 6 8 13 5 2 11 11 2 0 0 14 6 5 1 22 4 7 15 4 0 3 12 6 5 16 2 15 6 1 1 17 9 7 17 2 0 8 18

3 4 6 1 0 1 6 0 0 3 4 0 0 0 2 5 0 0 2 5 0 4 3 0 0 3 4 0 4 0 5 0 0 2 3 4 1 4 1 1 0 7

79

12. melléklet A válaszok százalékos megoszlása életkor szerint

Ismeri a kistérséget? Szereti lakhelyét?

Elköltözne lakhelyéről?

Hová sorolja lakhelyét?

Lakhelye a következő 10 évben…

Fejlesztésről hallott?

Részt vesz a Zrínyi Napon?

Részt vesz a Falunapon?

Honnan tájékozódik?

Kihez fordulna kérdéseivel?

Olvassa a Dunántúli Naplót?

Más újságot ismer?

igen nem igen nem közömbös igen nem nem tudja rend.elmaradott elmaradott közepes fejlett rend.fejlett roh.fejlődik fejlődik azonos hanyatlik roh.hanyatlik hallott nem hallott mindig alkalmanként soha nem ismeri mindig alkalmanként soha nem ismeri újság Internet ismerős tévé egyéb nem érdekli tudja nem tudja mindig alkalmanként soha nem ismeri ismer nem ismer

18-30 31-45 46-60 6180,0% 56,0% 80,8% 42,9% 20,0% 44,0% 19,2% 57,1% 60,0% 68,0% 65,4% 85,7% 15,0% 4,0% 11,5% 14,3% 25,0% 28,0% 23,1% 0,0% 50,0% 28,0% 30,8% 14,3% 35,0% 56,0% 50,0% 85,7% 15,0% 16,0% 19,2% 0,0% 5,0% 0,0% 7,7% 0,0% 40,0% 16,0% 42,3% 42,9% 50,0% 80,0% 42,3% 57,1% 5,0% 4,0% 7,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 55,0% 40,0% 53,8% 28,6% 25,0% 52,0% 23,1% 71,4% 20,0% 8,0% 19,2% 0,0% 0,0% 0,0% 3,8% 0,0% 55,0% 60,0% 84,6% 28,6% 45,0% 40,0% 15,4% 71,4% 55,0% 36,0% 26,9% 0,0% 40,0% 48,0% 57,7% 57,1% 5,0% 12,0% 15,4% 42,9% 0,0% 4,0% 0,0% 0,0% 25,0% 36,0% 11,5% 0,0% 45,0% 20,0% 46,2% 42,9% 10,0% 16,0% 23,1% 57,1% 20,0% 28,0% 19,2% 0,0% 55,0% 48,0% 61,5% 57,1% 25,0% 4,0% 7,7% 0,0% 45,0% 84,0% 57,7% 71,4% 20,0% 32,0% 23,1% 0,0% 20,0% 4,0% 3,8% 0,0% 0,0% 0,0% 3,8% 28,6% 75,0% 48,0% 65,4% 42,9% 25,0% 52,0% 34,6% 57,1% 15,0% 36,0% 26,9% 14,3% 75,0% 52,0% 65,4% 57,1% 10,0% 12,0% 7,7% 14,3% 0,0% 0,0% 0,0% 14,3% 40,0% 44,0% 30,8% 0,0% 60,0% 56,0% 69,2% 100,0%

80

13. melléklet A válaszok megoszlása lakhely szerint város Ismeri a kistérséget? Szereti lakhelyét?

Elköltözne lakhelyéről?

Hová sorolja lakhelyét?

Lakhelye a következő 10 évben…

Fejlesztésről hallott?

Részt vesz a Zrínyi Napon?

Részt vesz a Falunapon?

Honnan tájékozódik?

Kihez fordulna kérdéseivel?

Olvassa a Dunántúli Naplót?

Más újságot ismer?

igen nem igen nem közömbös igen nem nem tudja rend.elmaradott elmaradott közepes fejlett rend.fejlett roh.fejlődik fejlődik azonos hanyatlik roh.hanyatlik hallott nem hallott mindig alkalmanként soha nem ismeri mindig alkalmanként soha nem ismeri újság Internet ismerős tévé egyéb nem érdekli tudja nem tudja mindig alkalmanként soha nem ismeri ismer nem ismer

falu 32 8 27 6 7 13 21 6 2 23 13 2 0 0 20 12 7 1 29 11 22 14 4 0 5 11 11 13 32 7 15 17 5 3 26 14 7 30 2 1 17 23

22 16 25 2 11 13 19 6 1 3 32 2 0 0 17 17 4 0 21 17 6 24 7 1 12 18 5 3 11 1 35 1 1 0 21 17 13 19 6 0 10 28

81

14. melléklet A válaszok százalékos megoszlása lakhely szerint

Ismeri a kistérséget? Szereti lakhelyét?

Elköltözne lakhelyéről?

Hová sorolja lakhelyét?

Lakhelye a következő 10 évben…

Fejlesztésről hallott?

Részt vesz a Zrínyi Napon?

Részt vesz a Falunapon?

Honnan tájékozódik?

Kihez fordulna kérdéseivel?

Olvassa a Dunántúli Naplót?

Más újságot ismer?

igen nem igen nem közömbös igen nem nem tudja rend.elmaradott elmaradott közepes fejlett rend.fejlett roh.fejlődik fejlődik azonos hanyatlik roh.hanyatlik hallott nem hallott mindig alkalmanként soha nem ismeri mindig alkalmanként soha nem ismeri újság Internet ismerős tévé egyéb nem érdekli tudja nem tudja mindig alkalmanként soha nem ismeri ismer nem ismer

város falu 80,0% 57,9% 20,0% 42,1% 67,5% 65,8% 15,0% 5,3% 17,5% 28,9% 32,5% 34,2% 52,5% 50,0% 15,0% 15,8% 5,0% 2,6% 57,5% 7,9% 32,5% 84,2% 5,0% 5,3% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 50,0% 44,7% 30,0% 44,7% 17,5% 10,5% 2,5% 0,0% 72,5% 55,3% 27,5% 44,7% 55,0% 15,8% 35,0% 63,2% 10,0% 18,4% 0,0% 2,6% 12,5% 31,6% 27,5% 47,4% 27,5% 13,2% 32,5% 7,9% 80,0% 28,9% 17,5% 2,6% 37,5% 92,1% 42,5% 2,6% 12,5% 2,6% 7,5% 0,0% 65,0% 55,3% 35,0% 44,7% 17,5% 34,2% 75,0% 50,0% 5,0% 15,8% 2,5% 0,0% 42,5% 26,3% 57,5% 73,7%

82