Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

AZ ÚJSÁGÍRÓ ÉS A PR SZAKEMBER SZAKMAI ÉS EGYÉNI FELELŐSSÉGE AZ AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. PÉLDÁJÁN BEMUTATVA

Készítette: Budapest, 2004.

Páli Éva

3


Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

5.

2. Amit a hírnévről, image-ről, arculatról tudni kell

6.

2./1. A fogalmak értelmezése, az Audi Hungaria Motor Kft. hírnevéről általában

6.

2./1.1. A vállalati image

6.

2./1.2. A vállalati arculat

8.

2./2. A PR szerepe a vállalat életében 2./3. Az Annax International kommunikációs tanácsadó cég PR tevékenységről készített felmérése nagyvállalatok körében

9. 10. 11.

2./4. A PR és a sajtó kapcsolata, a sajtómunka

15.

2./4.1. Az IPRPN 8 pontja

17.

3. Az újságíró felelőssége

20.

3./1. Az újságírói etikai kódex

22.

3./2. Etikai kérdések az újságírói gyakorlatban

24.

3./2.1. IPRA online-kutatás az etikátlan médiagyakorlat témakörében

27.

3./3. Egy kis sajtóismeret

29.

3./4. Sajtómonitoring, sajtóelemzés

32.

3./4.1. Az Audi Hungaria Motor Kft. sajtóelemzése (2003. júl. – aug. – szept.)

33.

3./5. Összegző gondolatok

62.

4. A PR-szakember felelőssége 4./1. Etikai és magatartásra vonatkozó előírások

63. 63.

4./1.1. Az Athéni Kódex és a PRSA Elvi Nyilatkozata

63.

4./1.2. A Velencei és a Lisszaboni Kódex

65.

4./1.3. Az egyéni felkészültség

67.

4./1.4. A public relations vulgarizálási veszélyei

67.

4./2. A belső kommunikáció az Audi Hungaria Motor Kft.-nél

68.

4./2.1. Audi Hungaria Intranet

71.

4./2.2. Az Audi Hungaria vállalati újsága

76.

4./3. Eseménymarketing

79.

4./3.1. A rendezvényszervezés folyamata az Audi Hungaria Motor Kft. 4


Nyílt Napjának példáján bemutatva 4./4. Következtések

79. 82.

5. Végső gondolatok

83.

6. Mellékletek

85.

7. Ábra-, diagram- és táblázatjegyzék

101.

8. Felhasznált irodalom

102.

5


1. Bevezetés 2003. július 1-je óta dolgozom az Audi Hungaria Motor Kft.-nél. Gyakornokként kezdtem dolgozni, és közben munkaszerződést ajánlottak fel nekem a vállalati kommunikáción, amit örömmel fogadtam, mert véleményem szerint az Audi Hungaria Magyarország egyik vezető vállalata már tíz éve. Ez idő alatt lehetőségem volt betekinteni a vállalat életébe, részt vehettem a tízéves jubileum rendezvényein, sőt a Nyílt nap (szept. 6.) szervezésében már aktív résztvevő voltam. A néhány hónap alatt világossá vált számomra, hogy bár egyszerűnek tűnik a PR szakma, mégis nagy odafigyelést és felkészülést igényel. A munkatársaim rengeteget dolgoznak, a szakma részterületei mind hozzájuk tartoznak. A felelősség óriási. A PR tevékenységet végzők eredményei, magatartása nagyban befolyásolják a vállalat hírnevét. Mindehhez hozzátartozik még a médiával fenntartott jó viszony fontossága is. Ahogy átgondoltam a tevékenységünket, arra jutottam, hogy az újságíró és a PR szakember felelősségének elemzése tökéletes szakdolgozati téma lenne számomra. Nem árt tisztában lenni a felelősséggel, mind a saját, mind a velünk kapcsolatban álló szakmák területén. A szakirodalmat részben az etikai kódexek alapján, részben interneten böngészve szereztem meg. Hogy érdekessé tegyem a diplomamunkámat, úgy gondoltam, hogy gyakorlati példákkal támasztom alá mindazt, ami elméletben előírás. A szabályzatokhoz nem kívántam saját véleményt hozzáfűzni, hiszen azokat már sokszor átdolgozták, alapvető értékeket tartalmaznak és csupán a betartásukra kell odafigyelni. A gyakorlati oldal viszont saját tapasztalataimon alapul. Az újságíró felelősségének fontosságát az Audi Hungaria Motor Kft. sajtóelemzésével szeretném alátámasztani. A PR szakember felelősségére pedig a Nyílt nap szervezését és lebonyolítását választottam. Remélem sikerült olyan szakdolgozatot készítenem, ami átfogja, és kellőképpen bemutatja a szakmák etikai hátterét. A következő fejezetekben tehát a hírnévről, az etikáról és az ezeket alátámasztó gyakorlati példák bemutatásáról lesz szó.

6


2. Amit a hírnév, image-ről, arculatról tudni kell 2./1. A fogalmak értelmezése, az Audi Hungaria Motor Kft. hírnevéről általában Az IPR (Institute of Public Relations) szerint a public relations a hírnévről szól. A hírnév mindaz, amit teszel, amit mondasz, és amit mások mondanak rólad. A public relations a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy a megértést és támogatást nyerjen és befolyásolja a véleményt és viselkedést.1 Az image, latinul imágo, franciás változat imázs, vagy angolszász elnevezéssel image, szavakból, tettekből és fizikai jelenlétből áll. Három tényező befolyásolja kialakulását: -

saját elvárások (valamivel szemben, megmutatja az egyén hozzáállását az adott dologhoz)

-

mások véleménye (beszélgetés, reklám, kritika…)

-

személyes élmények (saját tapasztalat alapján alakul ki a legerősebb benyomás)

Az image tehát értékítéletek rendszere, empirikus vélemények összessége. Az image fogalmát a következőképpen írhatjuk le: „Az image a szubjektum szűrőjén megszűrt, az észlelések során kialakult tudati képek rendszere, amely magában foglalja (pszichikailag tükrözi) a szubjektum teljes környezetét. Magyar M. Kasimir szerint az image: -

elképzelés, vagy vélemény, ami az emberekben objektív, vagy szubjektív benyomások alapján kialakul

-

amit az emberek gondolnak, éreznek, hisznek és érzékelnek a cégről, termékről és márkáról.2

1

Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT, 2001. Bp., p:19

7


Az image-t többféleképpen lehet csoportosítani, erről itt bővebben nem szeretnék írni, kiemelném viszont a szakdolgozatomhoz kapcsolódó fajtát: a vállalat/szervezet-image-t. 2./1.1. A vállalati image3 A vállalatok önálló image-dzsel rendelkeznek. Minden tevékenység, intézkedés kihat megítélésükre. A vállalati kommunikáció fő feladata az image építése, a változások észlelése és tudatos alakítása. A vállalat, szervezet image-t több tényező befolyásolja: -

a vállalati filozófia: a szervezet alapfunkciójával kapcsolatos, pszichológiai szempontokat is figyelembe vesz. Erre példa a benzinkutak színválasztása: míg a MOL a zöld színnel a környezetbarát működést próbálja elfogadtatni, addig például az ARAL a kék-fehér színösszeállítással a higiéniára, tisztaságra helyezi a hangsúlyt. Az Audi Hungaria Motor Kft. vállalati filozófiája: „Kundenbegeisterung erreichen” – vagyis, a vevők lelkesedésének elérése.

-

ugyanezt az értékrendszert hivatott képviselni a vállalat küldetése (misszió) és jövőképe (vízió) Az Audi Hungaria Motor Kft. víziója: „Best in class” – azaz, a legjobbnak lenni az adott tevékenységi körben. Missziója: „Wirtschaftlichkeit

mit

hervorragender

Qualität

und

Liefertreue”

–

Gazdaságosság kiváló termékminőséggel és szállítói pontossággal. A misszió eszköztára: o nagyon jó termékpaletta o HI-TECH gyártási technológia o modern, karcsú szervezeti felépítés o magasan motivált és jól képzett munkatársak -

a műszaki-tudományos fejlődés – ha erről a témáról a vállalat hallgat, míg mások beszélnek róla, akkor a köztudatban a vállalat egy korszerűtlen, elavult cégként fog megjelenni.

2

Szeles Péter – Arculatelmélet, A hírnév ereje, 2001. Bp., p: 47-53. A vállalati image-ről a fent említett Nyárády Gáborné – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT című könyv 177.-181. oldaláról dolgoztam fel 3

8


-

a vállalati kultúra - a belső kommunikáció hivatott a vállalati kultúrát terjeszteni, alakítani. Fontos, hogy a munkatársak erősítsék a vállalat jó hírnevét, elfogadják a közös értékeket, normákat. Handy szerint a vállalati kultúra a szervezetbe beágyazódó hiteket és meggyőződéseket jelenti. Olyan kérdésekre ad választ, hogy hogyan szervezzük a munkát, hogyan jutalmazunk, mennyit számít az öltözködés…? Kono állítása szerint a vállalati kultúra a közös értékeket, a döntéshozatalban használt gondolkodásmódot, eljárásokat, az általánosan érvényesülő viselkedési mintákat jelenti.

-

a vállalat struktúrája – ez alatt a kommunikációs és irányítási rendszert értjük. Az alapműködés folyamatait és a hatékonyságot határozza meg. A munkamegosztást, a vertikális és horizontális szervezeti felépítést, a feladatok részfeladatokra bontását értjük alatta. Így tehát a vállalati adottságok és a környezettel fenntartott kapcsolat alapvetően meghatározzák a vállalat struktúráját.

-

az azonosulás azt feltételezi, hogy a vállalat rendelkezik olyan pozitívumokkal, amik motivációs erővel bírnak, valamint azt, hogy a vállalat, a vezetők példaképként állnak munkatársaik előtt. Feltételezi továbbá a világos, egyértelmű célok lefektetését. Az azonosulás a munkatársaknak fontos, az involváció pedig a vezetőknek. Mindkettő feltételezi, hogy az adott ember beleéli magát szerepébe, személye fontossá válik a szervezet számára. Ehhez elengedhetetlen a jó munkahelyi légkör. Ha valaki rosszul érzi magát a munkahelyén, akkor sohasem fog azonosulni a vállalat céljaival, nem fogja elfogadni a közös értékeket, normákat, és ezáltal nem erősíti, inkább csorbítja a vállalat jó hírnevét.

-

a vállalat stílusa – a szervezet látható, tapasztalható magatartását értjük alatta. Ez részben a kommunikáción, részben az alaptevékenységen keresztül ismerhető meg. A munkatársak viselkedéséből, modorából következtetni lehet a vállalat minőségére is.

2./1.2. A vállalati arculat4 A vállalati arculatnak létezik egy bővebb és egy szűkebb értelmezése is. Szűkebb értelemben csak a vállalat grafikai, formai megjelenését, tágabb értelemben a formai megjelenésen túl, az 4

Az alfejezetet a Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT, 2001., Bp., című könyv 188. oldala alapján készítettem el 9


azonosság, a magatartás és az egyediség, vagyis a kommunikációs kérdések, a stratégiai gondolkodásmód és rendszer is beletartozik. Míg a vállalati-, termék- és márka-image az emberi tudatban kialakuló képmás, addig az arculat ennek a képmásnak az alapját, a képet jelenti. Az arculat összetevői: a belső közönségcsoportoknak a szervezetről és a környezeti megjelenéséről

alkotott

képe,

a

szervezet

szavakban

(kommunikáció),

tettekben

(tevékenység), és fizikai jelenlétben megnyilvánuló szereplése, valamint a szervezet kultúrája és struktúrája. Mint azt már korábban jeleztem, szakdolgozatom alapját az Audi Hungaria Motor Kft. tevékenysége, az ott szerzett gyakorlatom, tapasztalataim jelentik. Az Audi Hungaria Motor Kft. hírneve véleményem szerint nagyon pozitív. Nagy hangsúlyt fektet a vállalat a kommunikációra, külön vállalati kommunikáció szervezeti egységgel rendelkezik. Jelenleg hat

munkatárssal

és

egy

vezetővel

működik.

Személyes

tapasztalataim

alapján

megállapíthatom, hogy a vállalatnál létezik egységes kultúra, gondolok itt az öltözködésre, viselkedésre, az egységes, mindenkire érvényes normákra és értékekre. A vállalat megköveteli a minőségi munkát, a megfelelő szakképesítést, de ennek érdekében támogatja is az oktatást (Széchenyi Egyetem, Kossuth Szakképző Intézet) és olyan körülményeket teremt munkatársainak, ahol ők jól érzik magukat. Érdekes volt számomra, mikor beléptem a gyártócsarnokokba és elégedett arcokat láttam. Beszélgettem a sorokon dolgozó emberekkel, de nem hallottam különösebb panaszt. A vállalatnak sikerült példát mutatni a többi, a régióban működő cégnek, és kiváló motivációs rendszerrel rendelkezik (a jó hírnév, a pozitív márka-image, a versenyképes bérezés, a béren kívüli juttatások – 13. havi fizetés, prémiumok, egészségügyi pénztár, monitor előtt dolgozóknak ingyenes védőszemüveg…). Az arculat egységes, a formai megjelenés az anyavállalat által (AUDI AG) meghatározott előírásoknak, követelményeknek megfelel. Természetesen az összes formára érvényesítendő szabályozás megtalálható a vállalat Arculati Kézikönyvében. (Külön kézikönyv létezik a színekre, képekre vonatkozóan, a logora…) Minden pontosan, világosan meg van fogalmazva, a célok egyértelműek, a munkatársak megfelelően informáltak. A szervezeti felépítés karcsú, bár vertikálisan is és horizontálisan is taglalt. A rendszer jól működik, mindenki tisztában van vele, hogy mikor kinek tartozik magyarázattal, mi a felelősségi köre.

10


Összegezve elmondhatom, hogy a vállalat tökéletes példa a pozitív image, a jó hírnév és a megfelelő

kommunikációs

rendszer

kialakítására

és

a

kapcsolatok

ápolására.

A

kommunikációs tevékenységről bővebben egy későbbi fejezetben írok. 2./2. A PR szerepe a vállalat életében „ A public relations gyakorlata tervszerű és hosszan tartó erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete közötti jóakaratot és kölcsönös megértést felépítsük és fenntartsuk.” (Sam Black)5 Sam Black szerint a public relations magában foglal: -

minden tevékenységet, ami a megértést szolgálja szervezeten kívül és belül

-

tanácsadást

-

akciókat a szóbeszédek és félreértések forrásainak elhárítására

-

akciókat a vállalat hitelének és jó hírének szélesebb körben való befolyásolására

-

mindazt, ami az interaktív kommunikációt javítja.6

Ezeket a feladatokat a vállalatok saját kommunikációs szervezeti egységei látják el. Az Audi Hungaria Motor Kft.-nél is a kommunikációs vezető közvetlenül az ügyvezetőnek jelent. Egy hat főből álló csoportot vezet, akik a teljes kommunikációs tevékenységet végzik. Ez azért is pozitív, mert a részleg az összes PR aktivitást kezében tartja és kontrollálja. Mivel a vezető szoros kapcsolatban áll az ügyvezetéssel és a többi területek vezetőivel, így nagyon hatékony a belső kommunikáció. Az Audi Hungaria Motor Kft. –nél feladatorientált szervezeti struktúra van jelen, a vezető alá tartozó munkatársak önállóan dolgoznak kompetenciaterületükön. A csoport minden egyes tagja PR munkatársként dolgozik, nincs külön tanácsadó, asszisztens, vagy referens. Az egyes kollégák a sajtókapcsolatokért, a rendezvényekért, a kiadványokért illetve a szponzorálásért felelősek. A kormányzati kapcsolatok feladatait maga a vezető látja el. 2./2.1. A public relations célrendszere

5 6

Nagy PR-könyv, Managment Kiadó, 7/2. fejezet, 3. oldal Nagy PR-könyv, Managment Kiadó, 7/2. fejezet, 4. oldal 11


Dr. Anne Vandermeiden szerint a PR céljai a következők: -

a megértés javítása

-

arculat létrehozása

-

azonosulás érzésének serkentése

-

jobb információk nyújtása

-

marketingaktivitás támogatása

-

kommunikációs struktúrák fejlesztése

-

gondolkodásmód javítása

-

nemzetközi megértés fejlesztése

-

„hidak” építése

-

közvélemény befolyásolása, formálása.7

A szakmai részterületeket tekintve megkülönböztetünk külső és belső kommunikációt. A belső kommunikáció a szervezeten belüli, a munkatársak és a vezetők, a szervezeti egységek közötti kommunikációt foglalja magában. Ezek alapján megkülönböztetünk menedzsmentkommunikációt,

ez

a

vezetők

szakmai

támogatását,

szerepléseiknek

előkészítését jelenti. A szervezeti egységek közötti kommunikáció informális kapcsolattartást is jelent, a pletykák, álhírek elterjedésének megakadályozását, valamint az egységek igényeinek továbbítását a vezetés felé. Fontos tényezője a belső kommunikációnak az alkalmazottak tájékoztatása, a megfelelő információk rendelkezésre bocsátása. Ezen felül létezik még tanácsadás, a döntések elemzése, hatásaik mérlegelése, a döntéshozók figyelmeztetése az esetleges reakciókra; illetve munkaerő-toborzás és beillesztés, ami az álláshirdetéseket és az új belépők informálását jelenti. A külső public relations tevékenység a válságkezelést, a szervezet hírnevének tudatos építését, marketing-pr-t (marketing bizalmi környezetének létrehozását jelenti), szakmai kapcsolatokat oktatási, tudományos, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, médiakapcsolatokat, szerkesztőségi, újságírói, kormányzati kapcsolatokat, lobbizást, pénzügyi kapcsolatokat, támogatást, közérdekű ügyek kezelését (társadalmi, szervezetet érintő makrokérdések

7

Nagy PR-könyv, Managment Kiadó, 7/5. fejezet, 2. oldal 12


kezelése),

ágazati

kapcsolatokat

(partnerekkel

és

versenytársakkal)

és

kisebbségi

kapcsolatokat ölel fel.8 Az Audi Hungaria Motor Kft. életében ezek a feladatok egy szervezeti egység, a vállalati kommunikáció hatáskörébe tartoznak, egyetlen részterülettől eltekintve, mert a toborzást a személyügy végzi. A belső PR tevékenységet a későbbiekben még részletesebben elemezni fogom a PR szakember felelőssége fejezetben. A külső kommunikáció területéről most az újságírói kapcsolatok kifejtése következik. 2./3. Az Annax International kommunikációs tanácsadó cég PR tevékenységről készített felmérése nagyvállalatok körében9 Az Interneten kutatva találtam rá erre az érdekes kutatásra. Sajnos a kérdőívet nem sikerült megszereznem, azt az Annax International saját szellemi termékeként kezeli, és nem adja ki. Viszont az értékelésről rendelkezésemre bocsátottak egy bővebb anyagot, azt szeretném a továbbiakban részletezni. A rendszerváltás óta ez volt az első átfogó vizsgálat a PR szerepéről a magyarországi nagyvállalatok körében. A Figyelő Top 200 cégeit és a Fortune 500-ba tartozó multinacionális vállalatokat kereste meg kérdőívével az Annax International. A kérdőíves vizsgálat után mélyinterjúk és elemzések következtek. Dr. Göllner András, az Annax ügyvezető igazgatója és a kutatás irányítója közölte: „Felmérésünk célja az volt, hogy betekintést nyerjünk a szakma gyakorlati alkalmazásába… még senki sem vizsgálta, hogy hogyan alkalmazzák ezt a szakmát a gyakorlatban a hazai nagyvállalatok. Most végre ezt is megtudhattuk. A felmérés kimutatta, hogy a magyarországi PR szakma még fejlődése kezdeti fokán van, bár jelentős fellendülést mutat. A legfontosabb konzekvencia, hogy nálunk még nem a kölcsönös előnyökre épülő kapcsolatok kiépítése a cél, hanem a saját vezetők bemutatása a sajtón keresztül. A legtöbb cégnél a PR imázsépítést jelent csak, vagyis azt, hogy a vállalat tevékenysége és termékei iránt bizalmat ébresszenek.

8

Szeles Péter – Arculatelmélet, A hírnév ereje, 1999., Bp., Geomédia Szakkönyvek, p:25-31. A felmérés anyagát közvetlenül dr. Göllner Andrástól kaptam meg, a felmérésről a www.btl.hu című honlapon olvastam. 9

13


A szakmai elmaradásnak legjelentősebb oka, hogy a PR tevékenység hazánkban csak tízéves múltra tekint vissza. A 200 legnagyobb céget csak a rendszerváltás után hozták létre. A másik fontos tényező, hogy a civil társadalom keretei még kezdetlegesek, az üzleti kultúra még magán viseli az egypártrendszer káros örökségeit. A felmérés eredményeit a következőképpen lehet összefoglalni: A megkérdezett cégek elismerik a PR fontosságát, viszont csak egyoldalú imázsépítésre, rendezvényszervezésre és a médiakapcsolatok ápolására használják a PR-t. A megkérdezett cégek 56%-a rendelkezik önálló PR részleggel. A részleg kialakításának oka a vállalati hírnév továbbfejlesztésének szükséglete volt (61%). Fontos tudni továbbá, hogy a válaszadó cégek 42%-a külföldi tulajdonú és általában a külföldi tulajdonos igénye miatt indították el a PR tevékenységgel foglalkozó szervezeti egységet. Mindamellett a külföldi tulajdonosok nagymértékben befolyásolják a PR tevékenység menetét, jellegét. A válaszadók PR részlegein 1, de legfeljebb 5 munkatárs dolgozik teljes munkaidőben, de a létszámot a megkérdezettek negyede növelni szeretné az elkövetkező három évben. A vállalatok 84%-a rendelkezik éves PR költségvetéssel, de az összeg a többségnél kevesebb, mint 50 millió forint. A kommunikáció szinte alig játszik szerepet a vállalati döntések meghozatalában, az üzleti stratégia kialakításában. A válaszadók 82%-ánál nem játszik szerepet a PR a vezetői döntések előkészítésében, pusztán a döntések kommunikálása a feladata. A lobbytevékenységet is a felső vezetés végzi személyes kapcsolataik révén, a kommunikációs vezetőket kiszorítják a ringből. A vállalatok vezetői nem keresik a semleges, szakmai párbeszédet a kormányzattal, hanem inkább a személyes ismeretségen alapuló technikát alkalmazzák. A kommunikációs vezetők csekély előrejutási lehetőségekkel rendelkeznek, valamint a vezetők negatívan ítélik meg a hazai PR oktatás és tanácsadás színvonalát. A cégek 77%-a dolgozott már külső PR tanácsadóval, így megalapozottnak tekinthetjük a véleményeket. Az, hogy Magyarországon még nem a kétoldalú, érdekegyeztetéses módszert alkalmazzák a vállalatok a PR tevékenység során, az Göllner András szerint törvényszerű, hiszen a fejlődés korai szakaszában vagyunk még.

14


A válaszadó cégekről A válaszadók a legkülönfélébb iparágakból kerültek ki, távközlési, energiaipari, pénzügyi szektorból, élelmiszer- és gyógyszeriparból, gépiparból, elektronikai, kereskedelmi és szolgáltató cégekből. Minden válaszadó azt állította, hogy PR tevékenységet folytat. Arra a kérdésre, hogy „Az Ön cégénél hogyan definiálják a PR szerepét?”, a következő válaszok érkeztek: 1. a PR feladata a kommunikáció 2. a PR feladata az imázsépítés, hírnév erősítése 3. a PR a cég értékesítését támogató funkció A PR tevékenység elindításának okai: a hírnév továbbfejlesztésének szükséglete, a média erősödő befolyása, élesedő gazdasági verseny. Az állami szabályozás csak csekély mértékben kapott szerepet. A PR vezetőkről kiderült, hogy általában a cégen kívülről érkeznek, több mint 50% negyven év alatti hölgy, aki nem egészen öt éve van beosztásában. A PR feladatköre a vállalatnál, a legfontosabb tevékenységi körök: 1. sajtókapcsolatok 2. vállalati kommunikáció 3. rendezvényszervezés 4. vállalati támogatások Ez a kérdés egyértelműen bizonyította, hogy a magyar PR szakember tevékenységi köre eléggé korlátozott, ami és ez a cég imázsépítésére is hatással van, hiszen a cégvezetés nem biztos, hogy olyan képet közvetít a vállalatról, ami egységes a vállalat PR tevékenysége által közvetített, már kialakított képpel. A válaszadók 82%-a szerint vállalatuk éves PR tervvel rendelkezik, és 77% méri és értékeli a PR tevékenység eredményességét, hatékonyságát. Egy kérdés alapján kiderült, hogy a jelenlegi PR szakemberek 25%-a lebeszélné a pályakezdőket erről a szakmáról. Mint már korábban említettem, a vállalatok gyakran igényelnek külső tanácsadókat. A legfontosabb területek: tréningek szervezése, sajtókapcsolatok, rendezvényszervezés, a vállalat tevékenységének társadalmi hatásának mérése.

15


A költségvetés kérdésében a válaszadók a következő területekre fordítanának több pénzt a jövőben: vállalati imázs kommunikálása, marketingkommunikáció, PR kiadványok, prospektusok és sajtókapcsolatok. A public affairs tevékenység E tevékenység részei: helyi közösségi kapcsolatok, kormányzati kapcsolatok, társadalmi ügyek figyelése, kezelése. A helyi közösségi kapcsolatok tekintetében 61% gondolkodott úgy, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni rá. 42% gondolja úgy, hogy ez egy megtérülő szolgáltatás, és pozitívnak ítélik meg a helyi közösségi életben való szerepvállalást. A kormánykapcsolatok 51%-ban más részleghez, vagy közvetlenül az első számú vezető hatáskörébe tartozik. A cégek idegenkednek a belső bizottságok felállításától. A public affairs eszközeiről feltett kérdésre a válaszadók a következő eredményeket hozták: 58% szerint a jogi szabályozás nyomon követése a leglényegesebb, ezt követi az előrejelzés. Érdekesnek találtam, hogy 24% nem tudja, hogy fontos-e a kormánytervek hatásait bemutatni a vállalat döntéshozóinak és szintén nem tudják, hogy kell-e a hatékonyabb szabályozás érdekében előterjesztéseket tenni a vállalat vezetése felé. 58% szerint a legkevésbé fontos a politikai pártok, politikusok támogatása, viszont 42% a személyes kapcsolattartást tartja a legfontosabbnak. A felmérésben megkérdezték a szakembereket, hogy milyen irányú fejlődést várnak a jövőben. A következő öt területet emelték ki: -

szakmai ismeretek, tevékenység szélesítése

-

társadalmi, fogyasztói trendek előrejelzése

-

interaktív kapcsolatok és technikák növekvő alkalmazása

-

döntés-előkészítési feladatok ellátása

-

tervszerűség, eredmény-orientáltság, hatásvizsgálatokon alapuló profizmus biztosítása

Összegezve tehát, egyre inkább elismerik a vezetők a kommunikáció szerepét a vállalatpolitikában, tudják, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a kétirányú kommunikáció kialakítására, jobban fel kell készülniük a válsághelyzetekre és a PR tevékenységet bele kell integrálni a döntés-előkészítésbe. 2./4. A PR és a sajtó kapcsolata, a sajtómunka

16


A médiát a PR szakember csak akkor tudja kommunikációs eszközként felhasználni, ha ismeri annak működését. Ebben az alfejezetben a PR és a sajtó kapcsolatáról szeretnék bővebb információkat szolgáltatni. A legelső és legfontosabb tény, hogy az újságírás és a public relations nem egy és ugyanaz. A legfontosabb eltérések: A public relations hírértékben gondolkodik, míg az újságírás csak szenzációt keresi. A PR teljes kommunikációt szervez, míg az újság kizárólag tudósít. A PR-t a hírnév, image vezérli, míg az újságok saját példányszámuk növelésére koncentrálnak. A vállalatoknál a vállalat hírneve a fontos, míg az újságíró a saját hírnevét és karrierjét építi. A PR területén általában teamek dolgoznak, teamproduktumokat hoznak létre, míg az újságíró maga írja cikkeit segítség nélkül. Az újságíró gyakran szubjektíven ítélkezik, a PR szakember ezt nem engedheti meg magának, itt a személyiség a háttérbe szorul. A szakma megítélése is különbözik, míg a PR egy új szakma és tevékenysége nem nyilvános, addig az újságírás társadalmi presztízse nagy és tevékenysége nyilvános. Ehhez hozzátartozik még néhány magyarázat. A PR az egyetlen olyan kommunikációs terület, amely saját magatartási szabályzattal rendelkezik. A publicitás nem a személyre irányul, hanem a szervezetre. A PR szakember a háttérből irányít, nem kerül reflektorfénybe. Az újságíró életében fontos szerepet kap a közszereplés, míg a PR-esnek csak feladata, de nem szerepköre.10 A PR szakember véleménye, szubjektivitása csak a tanácsadás folyamán kerül előtérbe. Ha a sajtókapcsolatok tekintetében vizsgáljuk ezt, akkor is elmondhatjuk, hogy az újságíró nem arra kíváncsi, hogy mit gondol a vállalat szakembere, hanem arra, hogy mi történt valójában? A híres újságírókat ismerik az emberek, megszólítják, keresik őket, viszont a public relations szakembereit csak „szürke eminens”-ként emlegetik, ők ismeretlenek a nagyközönség előtt. A public relations egyik legfontosabb feladata a nyilvánosság tájékoztatása. Ezt a médián keresztül valósítják meg, legyen az elektronikus úton, vagy nyomtatott formában.

10

Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT, 2001., Bp., p:140-142 17


A sajtómunka során a szervezetről, a szervezet termékeiről, a márkáról, a szolgáltatásról adunk bővebb felvilágosítást. A sajtóval fenntartott kapcsolatot folyamatosan fejleszteni és ápolni kell. A sajtókapcsolatok arra adnak lehetőséget, hogy a vállalat eljusson közönségéhez. Ha a vállalat figyelmen kívül hagyja a sajtót, akkor a közönségének fordít hátat. Léteznek alapelvek, amiket a sajtómunka során be kell tartanunk. Ezeket 4 axióma és 4 realitás segítségével írhatjuk le. A 4 axióma: 1. Az emberek hajlamosak arra, hogy az elsőként hallott sztorit higgyék el. Törekedni kell tehát a proaktivitásra. 2. Az emberek inkább külsőségek alapján, s nem a realitások szerint ítélnek. Megnyerőnek kell lenni, főként a televíziós szerepléskor kell figyelembe venni. 3. A hírek „Gresham féle törvénye”: a rossz kiszorítja a jót. Erre nagyon oda kell figyelni, hiszen az újságírókat mindig a szenzációk, a negatív hírek, a leleplezések érdeklik. Nagyon nehéz elérni, hogy pozitív, ám nem szenzációs hírt publikáltathassunk. 4. „A lehetőség előnyben részesíti a felkészült szellemet.” (Pasteur) Ez a folyamatos tanulásra figyelmeztet. Köztudott, hogy a jó pap is holtig tanul. Ez az alapigazság különösen érvényes a public relations szakma képviselőire. A 4 realitás: 1. A hírek mindenütt jelen vannak. Minden cselekedetünk, tettünk hírré válhat. 2. A közönség információk utáni étvágya telhetetlen. A közönség számára az a szervezet, amelyik nem ad hírt magáról, az nem is létezik. 3. A „Hír-gépet” azonnali kielégítésre tervezték. Ez a realitás a gyors reakciókra hívja fel a figyelmet. Minden csoda három napig tart. 4. A folytonos információk staccato jelei Egy hirdetés nem hirdetés. Ugyanez vonatkozik a public relations-re is. A tevékenységnek folyamatosnak kell lennie.11

11

A sajtómunka alapelveit Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT, 2001., Bp., p:193-195. alapján írtam meg. 18


2./4.1. Az IPRPN 8 pontja12 Ezzel kapcsolatban találtam az IPRPN (Independent PR Practitioners Network) honlapján egy listát, amelyben az általuk fontosnak és betartandónak talált 8 pontot sorolták fel. Az IPRPN lefektetett 8 pontot, amit szerinte a PR-szakembernek figyelembe kell vennie médiakapcsolatai

során.

Az

előírások

már

bizonyították

fontosságukat

gyakorlati

alkalmazásuk során. 1. Vállald a felelősséget! Ha krízishelyzet lép fel vállalatodnál (véletlenül szennyeztétek folyót, összeomlik az általad kifejlesztett software…), azt minden esetben vállalni kell. Nem fog többlet károkat okozni az eljárások során. 2. Mutasd ki és éreztesd is a nyilvánossággal szembeni törődésedet! Ha valami negatív történik, akkor kérj bocsánatot és érezd is a felelősséget, ne csak mondd! 3. Ne hazudj! Ha ma hazudsz, holnap még nagyobbat kell mondanod, hogy fedezd az előzőt. Nem éri meg. A végén te fogsz belebukni. 4. Ne feltételezz! Ha kérdésekkel bombáz az újságíró, soha ne beszélj feltételes módban, ne találgass! Ha esetleg romba dőlnek feltételezéseid, hazugsággal fognak vádolni. Óvatosan és részletesen beszélj arról, amit tényleg tudsz. Irányítsd a médiát arra a témára, amiről tudsz és biztos, hogy igaz. 5. Reagálj a média kérdéseire! Ne úgy gondolj a médiára, mint az ellenségedre! Az újságíró is csak a munkáját végzi. Soha ne vedd magadra a kérdéseket. Az újságíró csak azt kérdezi, amit a nyilvánosság is

12

A 8 pontot a www.headquarters.com/files/publications.html, John J. Barr, 2000. március, internetes oldalról töltöttem le 2003. 10. 17-én. 19


tudni akar. Nem kell elmondani nekik szakmai és vállalati titkokat, nem szabad veszélyes területekre vinni őket, de minden lehetőséget és információt biztosítani kell számukra. 6. Elégítsd ki a kíváncsiságát! Az üzleti életben sokszor nehezen értik meg, hogy az újságírót a leadott sztorikért fizetik. Nem pedig a „nem megírt” cikkekért. Az újságírónak is teljesítenie kell. Gondolkodj úgy, mint ő és készülj fel az esetleges kérdéseire! Valószínűleg halálesetek, balesetek, környezetszennyezés, a nyilvánosság biztonságának kérdései és pénzügyi adatok fogják érdekelni a riportert. 7. Előre gondold ki a kulcsfogalmakat és térj vissza rájuk többször! Koncentrálj arra, hogy a vállalatot mindenképpen jó színben tűntesd fel. 8. Bizonyítsd a vállalat felelősségérzetét gyakorlati példákkal is! A szervezet, amelynek tagja vagy, mindig felelősségteljesen működik – eltűnteti az olajfoltot, amit okozott, támogatja az elesetteket… Gyakorlatban is bizonyítani kell mindezt. Mikor Jimmy Carter bejelentette, hogy biztonságos a Three Mile Island, ő maga is odament és tett egy sétát az atomerőmű területén. Nagyon fontos a jó kapcsolatok kiépítése a szerkesztőségekkel, hiszen tudjuk, hogy ha a vállalat maga ír és publikál cikkeket, azt a nyilvánosság nem biztos, hogy hitelesnek fogja találni. Ehhez csak az szükséges, hogy a sajtó hozzáállása a vállalathoz pozitív legyen. Hatástalan lesz a sajtókapcsolatunk, ha ellenségként kezeljük az újságírót, ha hatástalan a saját kommunikációnk, és ha elégtelenek az információink, nem vagyunk proaktívak. A jó sajtókapcsolatnak is vannak feltételei, szempontjai. Alapvető feltétel, hogy a kommunikáció területén szakképzettek dolgozzanak, a szakemberek értsék a média működését, folyamatosan figyeljék a sajtómegjelenéseket, a környezetet, megfelelő fellépéssel és eszközökkel rendelkezzenek. Jó kapcsolat nem jöhet létre, ha a kommunikációs csatornák zárva vannak, ha nem bővítjük az újságírók ismereteit, nem könnyítjük a

20


szerkesztők munkáját, kivételt teszünk, kihasználjuk a sajtót, rosszul kezeljük a negatív híreket, nem korrigáljuk a tévedéseket, és ha kiharcoljuk a közléseket.13 A kapcsolatot a médiával, sajtóval még azelőtt kell kiépíteni, hogy igazából szükségünk lenne rá. A legfontosabb alappillére a kapcsolatnak a kétoldalú kommunikáció, a bizalom és egymás elfogadása. A Below the Line magazin internetes oldalán bukkantam rá egy, a témához kapcsolódó, érdekes cikkre. A sajtókapcsolat kialakításának és fenntartásának egy próbája a www.sajtoinfo.hu című honlapról szól, ahol nyár végéig ingyenesen regisztrálhatták magukat a média szereplői. Ezzel a honlappal lehetőséget szeretnének nyújtani az újságírók és PR szakemberek közötti gyorsabb és hatékonyabb információcserére. A program lényege, hogy a PR szakemberek feltehetik a netre sajtóközleményeiket, képekkel, grafikával, hang- és videoanyaggal bővítve és így a regisztrált újságírók azonnal hozzáférhetnek az őket érintő és érdeklő információkhoz. Az oldal már létezik, de sikerességét, hatékonyságát még nem lehet felmérni.14 Az Audi Hungaria Motor Kft. ebben a tekintetben is élen jár. Folyamatos a kapcsolattartás a régió szerkesztőségeivel, különösen a Kisalföld szerkesztőségével. Minden eseménykor a meghívottak listáján szerepelnek a legfontosabb médiumok újságírói, riporterei, de bizonyos időközönként sajtóreggeliket, sajtókonferenciákat is szervezünk. Minden hónapban, illetve minden fontosabb momentum történésekor kiad az Audi egy sajtóinfomációt, amit a vállalati kommunikáció dolgozói juttatnak el az újságírókhoz. Ez mindig időben történik, egy ekkora vállalat nem engedheti meg magának a késedelmet. Rendszeresen fogadunk fotósokat, riportereket, akik a vállalat területén készítenek anyagokat magazinok számára, illetve az Audi részére saját felhasználásra. A jó sajtókapcsolatok kiépítése és megléte azonban még nem elegendő a megfelelő publicitás eléréséhez. Erre bizonyíték az Audi Hungaria Motor Kft. sajtóelemzése, amelyet a következő fejezetben tájékoztatok.

13

Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT, 2201., Bp., p:198. A jó sajtókapcsolat szempontjai alapján készült

21


4. Az újságíró felelőssége „Mernünk kell a levegőben sétálni. Mernünk kell kreatívnak, határozottnak és függetlennek lenni. És tudatnunk kell a közönséggel is, hogy ilyenek vagyunk.” (Phil Harding – a BBC szerkesztői politikájának egyik kialakítója)15 A szocializmus alatt az egypártrendszer ellenőrzése alá tartozott a média. A demokrácia kialakulásakor a privatizáció tűnt a legjobb útnak a média függetlenségének megteremtésére. Először a sajtó került magánkézbe, a televíziós piac csak 1997 után kezdett átalakulni. A privatizáció után azonban hamar kiderült, hogy mégsem tud teljes függetlenséget biztosítani, hiszen semmi sem védi a médiát, ha az új tulajdonosok visszaélnek hatalmukkal. Továbbá fontos maradt a kapcsolattartás olyan politikai szereplőkkel, akik információt tudnak szolgáltatni a hírekhez. Így a hírek még mindig a politikusok véleményét tükrözik, akik ezzel akadályozzák a médiumok közötti hírverseny kialakulását. Hogy a közönség hírigényét kielégítsék, a média puha, színes hírekkel tölti ki bulvár-hírműsorait. Az újságírók nem törekednek a közönség-igények kielégítésére, inkább a maguk által fontosnak talált információkat juttatják el a nyilvánossághoz. A másik fontos probléma az újságírók szempontjából, hogy a szocializmus idején nem kommentálhatták, véleményezhették a híreket, hanem csak tényszerűen közölhették őket. Ha például Kádár János beszédet mondott, azt csak szóról szóra lehetett közölni. Emiatt kétértelmű fogalmazást alkalmaztak, a nyilvánosságnak meg kellett tanulni a sorok között olvasni. A rendszerváltás óta az újságírók már szabadon hozhatják nyilvánosságra az olyan eseteket is, mikor a politikusok visszaélnek hatalmukkal, de még mindig nem rendelkeznek elég háttérinformációval, és nem tudnak átfogó képet adni az eseményekről. Ehhez hozzájárul még az is, hogy az újságírók többsége nem részesült formális újságíróképzésben. A rendszerváltás után megnőtt az igény a szakmai képzésekre, hullámban alapítottak újságíró-iskolákat, de az oktatásra még mindig rányomta bélyegét a kommunizmus, hiszen az oktatók tapasztalatai voltak az előadások alapjai, és ők még a régi rendszerben szerezték meg tudásukat. Még

14

A cikket a www.btl.hu honlapról töltöttem le 2003.11.17-én Sükösd Miklós – Csermely Ákos: A hír értékei, Média Hungária Könyvek 2, 2001.,Nigel James Thorpe – A Visegrádi jegyzőkönyv című fejezet, p:27.

15

22


mindig nem teljesen tiszták az etikai normák, amiket a MÚOSZ etikai kódexében le is fektetett, mert ezek szinte csak papíron léteznek, az önszabályozásra tett kísérlet nem bizonyult sikeresnek. A médiában dolgozók hitelét rombolja az a tény, hogy annak idején közreműködtek a pártállami időszak nem szabad sajtójában. A 90-es évek elején amerikai kutatók úgy látták, hogy a legjobb megoldás, ha a régi vezető újságírók önként kivonulnak a szakmából. Mindenütt voltak olyan prominens újságírók, akik abbahagyták tevékenységüket, de ők voltak kevesebben. Ez a probléma a mai napig létezik. A magyarországi sajtó fejlődésének volt két egyedi vonása a rendszerváltás után, aminek hatása még ma is érezhető. Az egyik ilyen jellemző, hogy az MSZMP a 89-90-es év során fokozatosan elveszítette hitelét és nem tudott eleget tenni kötelességeinek tulajdonosként. Kialakult egy gazda nélküli állapot, ami egyedi a világban, mert soha sehol nem létezett. Sok helyen ez a szerkesztői kontroll megszűnéséhez és a „mindent szabad” elv elterjedéséhez vezetett. Felelőtlenség lépett a szakmai tudás helyébe. A másik jelenség a forradalmat követően jelentkezett. 56 után ugyanis megszüntették az újságíró oktatást. Ez azt eredményezte, hogy még ma sincsenek egységes tankönyvek, alig van közös nyelv. Ez a probléma leginkább a médiaetika témakörben jelentkezik, hiszen a könyvek, kódexek mindenütt egymásra épülnek. Történtek kísérletek a BBC-kódex átemelésére, de ez nem nagyon sikerült, hiszen a BBC-t Angliában írták és ott áll mögötte az ország több száz éves demokratikus hagyománya. Legutóbb 1999-ben Visegrádon ültek össze a szakemberek és a médiakonferencián megszületett a Visegrádi Jegyzőkönyv (The Visegrad Papers) . A nyolc vitatéma a következő volt: -

Szerkesztői függetlenség

-

Pártatlanság és összeférhetetlenség

-

Pontosság

-

Kiegyensúlyozott hírközlés

-

Ízlés és erkölcsi normák

-

Adatvédelem és a magánélet sérthetetlensége

-

Etnikai és más kisebbségek a médiában

-

Erőszak a hírműsorokban

23


( A Visegrádi Jegyzőkönyv 20 pontos minikódexe a Függelékben olvasható.)16 A kódex csupán egy kiindulópont, nem lezárt, folyamatosan fejleszteni kell. A visegrádi konferenciával párhuzamosan kezdődtek meg a közös etikai szabályzat megalkotásának előkészületei. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Sajtószakszervezet 2000 szeptemberében fogadta el a Közös Etikai Alapelveket. Az alapelvek erkölcsi kötelezettséggé teszik -

a sajtószabadság és a nyilvánosság védelmezését, mindennapos érvényesítését,

-

az információáramlással kapcsolatos szakmai feladatok teljesítését,

-

a „mediokrácia” (a tömegtájékoztatás hatósági jellegű szerepvállalása) kialakulása, és létezése elleni fellépést,

-

a sajtószabadság, az újságírói függetlenség és pártatlanság megőrzését a tulajdonossal szemben is,

-

a belső nyomásgyakorlással való szembeszállást,

-

a magyar nyelv szépségének, tisztaságának őrzését, a szükségtelenül illetlen, trágár szavak használatának elkerülését, illetve nyelvi, stílusbeli igénytelenség, silányság elleni fellépést,

-

a feszültségek feloldásában való szerepvállalást társadalmi összeütközések esetén,

-

az egymással szemben álló munkahelyi közösségek ellentéteinek feloldásában való közreműködést.17

A közös kódex alapján alakítják ki ezután a szervezetek saját etikai szabályozásukat, ahogy ezt a MÚOSZ is tette. A következőkben a MÚOSZ által kidolgozott újságírói etikai kódexről szeretnék írni. 3./1. Az újságírói etikai kódex18

16

A történelmi áttekintés Sükösd Miklós – Csermely Ákos: A hír értékei, Média Hungária Könyvek 2, 2001., Horvát János: Etika, jog, újságírás, média című fejezete alapján készült el. 17 Sükösd Miklós – Csermely Ákos: A hír értékei, Média Hungária Könyvek 2, 2001., Szűcs László: Médiaetikai kódexek a mai Magyarországon című fejezet alapján 18 Az újságírói etikai kódexet www.muosz.hu weboldaláról töltöttem le 2003. 10. 16-án. 24


„Etikai vétséget újságíróhoz méltatlan magatartással, valamint megjelent írással vagy képpel, rádióadásban elhangzott vagy képpel televízióban sugárzott, az újságírói műfajokhoz tartozó alkotással lehet elkövetni.” Az újságírói etikai kódexet a Magyar Újságírók Országos Szövetsége fogadta el és tíz paragrafusában nyolc területre terjed ki. A kódex a MÚOSZ tagjaira nézve kötelező erővel bír, de normáinak betartását tagjain kívül is ajánlja a szövetség. A közös etikai alapelveket a Magyar Újságírók Közösségével és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségével együttműködve fektették írásba, valamint létrehoztak egy Együttműködési Testületet, ami az újságírói szervezetek sajtóetikai tevékenységét elemzi. A magatartási szabályok minden újságírói, szerkesztői és kiadói tevékenységet végző személyre érvényesek. Kiterjed a nyomtatott, elektronikus és online sajtóra. Újságírói szabadság és felelősség 2. § A kódex meghatározza az újságírói szabadságot és felelősséget, miszerint „az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, nem kelthet gyűlöletet, nem szólíthat fel rasszista megkülönböztetésre népek, nemzetek, nemzetiségek ellen… nem terjeszthet senkiről előítéletet szolgáló rágalmakat… A sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt.” A kódex kimondja, hogy az újságírónak joga van tájékozódni, nyilvánosságra hozni információit, bírálni, véleményét kifejteni. Ha a munkaadó, szerkesztő megakadályozza az általa fel nem használt mű más fórumon történő megjelentetését, etikai vétséget követ el. A személyiség védelme 3. § Az újságíró tevékenysége nem csorbíthatja az érintett jó hírnevét, becsületét, valamint mindig tiszteletben kell tartani az emberi személyiségi jogokat, és az emberi méltóságot. Etikai vétséget követ el az, aki: „ - a nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást hajt végre annak nyilatkozatán… -

a nyilatkozó, a riportalany véleményének, kijelentésének tüntet fel olyasmit, amit az nem mondott,

-

a nyilatkozót, a riportalanyt sértő szöveg- vagy képi összefüggésbe helyezi, vagy félrevezeti az anyag megjelenési helyét illetően,

-

a nyilatkozó kérése ellenére nem mutatja be nyilatkozatát az érintettnek,

25


-

a hatóság döntése előtt, a még le nem zárt ügyben a vétkességet kész tényként állítja be.”

Valósághű tájékoztatás és lelkiismeretesség 4.- 5. § Az újságíró valótlant nem állíthat, ellenőriznie kell a tények valódiságát. Etikai vétséget követ el az az újságíró, aki munkatársait akadályozza a valóság feltárásában. Ha kiderül, hogy az újságíró, szerkesztő valótlanságot közölt, akkor kötelességük a korrekt helyreigazítás. A szerző védelme 6. § Etikai vétség a plágium, továbbá ha szerzőként tudatosan mást neveznek meg; ha más szellemi termékét torzítva idézik, azt valóságosnak tüntetve fel; ha a szerző beleegyezése nélkül jelentetik meg alkotását, illetve ha más által felderített és közzétett témát a forrásra való hivatkozás nélkül, sajátként adnak közre. A visszaélés tilalma 7. § Sérti az etika normáit, ha az újságíró tények közléséért vagy elhallgatásáért anyagi előnyt kér vagy fogad el, továbbá ha szintén anyagi előny ellenében terméket vagy céget reklámoz anélkül, hogy azt reklámként tüntetné fel. „Az újságírónak nem szabad népszerűsítenie az erőszakot, az egészséget károsító szereket, életmódot.” Az információ joga, etikája 8. § Az újságíró joga és kötelessége a tájékoztatás. Ha az újságíró tudomására jut magántitok, államtitok vagy szolgálati titok, akkor mérlegelnie kell, hogy nyilvánosságra hozhatja-e. A személyt, akitől az információk származnak, nem szabad kiszolgáltatni. Kollegiális magatartás 9. § Az etikai bizottság feladata a MÚOSZ tagjai ellen emelt panaszok kivizsgálása. Saját kérésre védelmet is biztosít a tagnak. A kulturált érintkezés szabályai a munkatársakra is vonatkozik. Súlyos az az etikai vétség, mikor a kiadó, szerkesztő megtorlással fenyegeti az újságírót, ha az törvényes eszközökhöz folyamodik elmaradt bér behajtásáért. Etikai határozatok

26


10. § Eljárás bárki és bármilyen testület kezdeményezésére, indokolt panaszára indulhat. Az etikai bizottság vétség esetén büntetést is kiszabhat, ami a vétség súlyától függően lehet szóbeli figyelmeztetés, figyelmeztetés, megrovás, szigorú megrovás, tagsági jogok felfüggesztése egy évre, kizárás. Indokolt esetben más hatóság előtt is kérhetnek felelősségre vonást. 3./2. Etikai kérdések az újságírói gyakorlatban19 A médiára gondolva nem az jár eszünkben, hogy mit kellene, vagy mit nem kellene csinálnia a médiának, hanem az, hogy mit is csinál valójában. Így válik a mai média a társadalmak „elektronikus folklórjává”, amelynek szerepe az informálás, szórakoztatás, szabályozás, kritizálás és motiválás. Megjelennek benne a mindennapi élet szokásai, értékei, félelmei, reményei, amin maga a közmorál is alapul. A média feladata a társadalom szereplőinek közösségé integrálása, éppúgy, ahogy ezt a vallásban is látjuk, valamint az, hogy az erkölcsi, társadalmi és természeti kihágásokat felismerje, feltárja, és nyilvánosságra hozza. A híreszteléseken, pletykákon keresztül értékrendet állít fel, és közösséget teremt. A társadalomintegráló szerepében viszont korlátozások is fellépnek. Nem lehet például igazságosztó, ítélkező szerepet eljátszania, ezen kívül nem békéltethet, közvetíthet társadalmi kérdésekben, nem képviselhet nyilvánosan értékeket. Ha mégis ezt teszi, mint például a szocializmus idején, amikor is a politikai eszmék, értékek hirdetőjévé vált, elveszíti hitelességét. A sajtó feladata a társadalmi események közös jelentéssel való ellátása, konszenzus kialakítása. A tárgyilagos híreket, a szenzációs tudósításokat úgy értelmezi a média, mint egy folyamatos, nyilvános dráma történéseit. A közösség normáit állandó napirenden tartja és újraértelmezi. Ezek a funkciók tették lehetővé, hogy a média a közmorál megtestesítőjévé váljon. Azért válhatott a média a megoldhatatlan tartalmú kérdések megtárgyalásának centrumává, mert itt nyílik csak lehetőség a kérdések nyilvános felmutatására és közös diskurzusára. Nem engedi, hogy érzéketlenség alakuljon ki a morális kérdésekkel szemben, folyamatosan azon dolgoznak a média szereplői, hogy fenntartsák a köz érdeklődését, és nem hagynak semmilyen álláspontot sem kizárólagosságra jutni, és kötelező érvényűvé emelkedni. Különbséget kell azonban tennünk a bulvársajtó és a tiszteletre méltó 19

Sükösd Miklós – Csermely Ákos: A hír értékei, Média Hungária Könyvek 2, 2001., Bp., Kaposi Ildikó-Vajda Éva: Etikai dilemmák a magyar újságírásban, p:29-39., és Martos Gábor: Hír, érték, rend, szabály, p:41-46. című fejezetek alapján 27


sajtó között. Mindegyik más és más réteget szólít meg, hiszen más érdekli a középosztályt, mint mondjuk az alsóbb rétegeket. A különbség nem a szerkesztésben jelenik meg elsősorban, hanem a hírek tartalmában. Erre példa Schudson összehasonlítása, amit a 19. sz. végén végzett el New York-ban. Két bulvárlapot, a Times-t és a World-öt hasonlította össze. Kiderült, hogy a Times a racionális egyénekhez szólt, akiknek élete normális kerékvágásban működött. A World pedig az alsóbb, kilátástalan helyzetben élőknek nyújtott információkat, olyan kérdéseket vetett fel, amik tükrözték sok ember élettapasztalatait. Az újságírók többsége nem állásban van, hanem szabadúszóként dolgozik és bizonyos számú flekk után kapja fizetését számlájára. Ez ahhoz vezet, hogy nem a minőségre, hanem a mennyiségre törekszenek. Az alulfizetett újságírók alternatív utakat keresnek, hogy keresetüket kiegészítsék. Több típusa létezik az extra jövedelemszerzésnek, ebből idéznék néhányat: -

több lapnak is ad anyagot szabadúszóként, vagy álnéven

-

szakértelmét értékesíti a gazdasági életben (pl.: bankokra szakosodott szerkesztő írja meg az adott bank hírleveleit)

-

pr-tevékenység (pl.: tanácsadó cég alapítása)

-

ajándékok elfogadása – az újságíróra van bízva, hogy milyen értékű ajándékot fogad el

-

„cimborálás” – sok vezető újságíró egy iskolába járt a döntéshozókkal. Az újságírók esetében ez azt jelenti, hogy az újságíró adott esetben nem tud különbséget tenni a baráti beszélgetés és az interjú között. Ez azt is jelentheti, hogy az interjúalany utólag változtatni akar a tartalmon és a baráti kapcsolatra hivatkozik.

-

megvásárolható újságíró – bizonyíték nincs rá, de pletykák szerint minden újságírónak megvan az ára. Már eleve a tény, hogy ilyen pletykák léteznek, arra utal, hogy problémák vannak az újságírói szakma hitelességével.

Bár Magyarországon a média jórészt magánkézben van, akiknek zöme külföldi befektető, a nyugati normákat mégsem sikerült átültetni a magyar szerkesztőségekbe. Ez történhetett nyelvi és kulturális okok miatt, vagy amiatt, hogy a tulajdonos megelégedett a társadalmi presztízzsel, ami a lappal jár, és egyéb sajtóvállalkozásaiból fedezi költségeit. Tény, hogy a külföldi vezetés általában nem tud magyarul, és emiatt rá van utalva a magyar szerkesztők szaktudására, véleményére.

28


A sok etikai kérdés ellenére a magyarországi helyzet nem reménytelen. Már két esetben is megtörtént, hogy közhivatalnokoknak azért kellett lemondaniuk posztjukról, mert cikkek jelentek meg arról, hogy visszaéltek hatalmukkal. Sajnos az újságírói etikai kérdések tisztázását még mindig akadályozzák a „hallgatólagos megegyezések”, miszerint az újságíró saját etikai vétségeit nem hozza nyilvánosságra. Ennek hátterében a „mindenki ezt csinálja” elv áll. A másik elv, ami a szakma felhígulását előidézni látszik, a „saját hír kell mindenáron”, hiszen így tudják növelni a példányszámot és az előfizetői kört. Az ilyen szenzációhajhászás során sokszor elvérzik az igazság. Néhány példa a magyar sajtóból: A Fenyő-gyilkosság. A kérdés az, hogy meddig mehet el az újságíró? Az áldozat közismert, ezért a nyilvánosság tudni akar róla, de nem mindegy, hogy milyen mélységig merülünk el a témában. A gyilkosság után sorra jelentek meg közeli fotók az áldozatról, a véres arcáról. A brutalitás képi ábrázolása a vizuális etika kérdéskörébe tartozik. Egyetlen lap volt, aki a gyilkosságról készített fotók helyett egy portrét rakott a címlapra. Ők a tragédiát tették az első helyre és a jóízlést. Bár hozzátenném, hogy ez a lap pont a Fenyő által kiadott napilap, a Népszava volt. Egy másik esetben szintén a Népszava mutatott jó példát a magyar sajtó résztvevőinek. A fővárosi önkormányzat meghirdetett egy pályázatot színházak igazgatói posztjaira. A beadási határidő napján az összes lap arra pályázott, hogy első kézből közölhesse a jelentkezők névsorát. Az illetékes bizottság munkatársai minden érdeklődőnek kiadták a névsort, amit a napilapok le is közöltek egy kivételével. A Népszava munkatársai felhívták a listán szereplő pályázókat, hogy hozzájárulnak-e nevük közzétételéhez. Aki a kérdésre nemmel felelt, annak neve nem szerepelt másnap a lehozott listán. Ők figyelembe vették a pályázók személyiségi jogait. Ezek az esetek bárhol megtörténhettek volna, bár valószínűleg minden ország más és más módon reagált volna. A problémák bemutatása nagyban függ az adott ország kulturális, erkölcsi és politikai állapotától, valamint attól, hogy milyen médiumról van szó. Másképp viszonyul egy bulvárlap és másképp egy kereskedelmi adó az adott témához. Ugyanilyen fontossággal bír a médiumok közösségekkel alkotott viszonya. Mennyire befolyásolják őket politikusok, lakossági csoportok?

29


A szerkesztőség szabadsága adhat csak alapot az újságírói függetlenséghez és a szakmai követelmények betartásához. Természetesen az újságíró magatartása is fontos tényező és az ő saját kapcsolatai az intézményekkel, személyekkel, amikről ír. Utolsó gondolatként pedig azt a következtetést említeném, hogy a problémák elkerülésének, megoldásának legjobb módja, ha mindenki betartja az előírásokat, és azok szerint cselekszik. Ehhez viszont elengedhetetlen a szabályok írásbeli rögzítése és a munkatársakkal szemben támasztott követelmények pontos megfogalmazása. 3./2.1. IPRA – online kutatás az etikátlan médiagyakorlat témakörében20 A Nemzetközi PR Szövetség (IPRA) készített egy felmérést arra vonatkozóan, hogy a világ országaiban mennyire jellemző az etikátlan magatartás a média területén. A kutatás eredményeként kiderült, hogy különösen Európa déli és keleti országaiban, valamint DélAmerikában jellemzőbb a korrupció. Ez vonatkozik mind a nyomtatott, mind az elektronikus médiára. A világ 55 országát (ld. 2. sz. Melléklet) vonták be a kutatásba. A kelet-európai országok 63 %-a állította, hogy náluk általánosan elfogadott, hogy az újságíró ajándékot fogad el az írásért cserébe. Ezen országok 37%-a szerint náluk gyakori a korrupció, 17% szerint csak ritkán fordul elő, hogy nem alkalmaznak korrupciót, és 9% szerint mindig jelen van. A média átláthatóságára való online felmérésben 242 PR- és kommunikációs szakember vett részt, többnyire helyi vagy nemzetközi tanácsadó cégek munkatársai. A kérdés az volt, hogy az adott országban mennyire követik a szakmai etikai előírásokat a média területén dolgozók. A dél-európai és afrikai/közel-keleti régió válaszadóinak 40%-a véli úgy, hogy náluk csak ritkán veszik figyelembe az ilyen előírásokat. A dél-európai válaszadók 5%-a és az afriakaiak 6,7%-a szerint sosem tartják be a szabályokat a szakemberek. A legátláthatóbb média Ázsia (68% mondta, hogy a szabályzatok szerint működnek), Észak-Amerika (65%), Ausztrália (60%), és Észak-Nyugat-Európa régiójában található. A következő megállapítással „az olyan anyagok, amik akár a nyomtatott akár az elektronikus sajtóban fizetés ellenében jelennek meg, azok mind hirdetések, vagy fizetett reklámok és semmi esetre sem burkolt cikkek” Dél- és Közép-Amerikában 59% nem értett egyet. Kelet20

Az eredeti angol nyelvű kutatási anyagot a http://ipranet.org weboldalon találtam, és töltöttem le 2003.11.14én. 30


Európában ez a százalék 52, Afrika/Közel-Kelet régióban 47, Ausztráliában 40 és ÉszakAmerikában a legalacsonyabb, 27. Jellemző, hogy az USA-ban és Kanadában 35% mondana csak nemet egy ingyenes utazásra vagy termékre. Ez a százalék Kelet-Európában 65%. A kérdésre, hogy rendelkeznek-e az ajándékok elfogadására vonatkozó írott szabállyal az USA-ban és Kanadában a válaszadók 92%-a válaszolt igennel. Ez Kelet-Európában 50 százalék volt. Az egyik legérdekesebb kérdésnek bizonyult, hogy vajon melyik országban hallgatnak el híreket, sztorikat ellenszolgáltatás ellenében? Az eredmények szerint Ausztráliában ez soha nem fordulhat elő, 100 százalék válaszolt így. USA és Észak-Nyugat-Európa válaszadói szerint náluk ez szinte soha, vagy nagyon ritkán fordulhat elő. Kelet-Európában a válaszolók 17 százaléka szerint ez nagyon gyakori vagy állandó jelenség. Az IPRA megfogalmazott néhány etikai vétséget, amit szintén vizsgáltak a felmérés során. Az első ilyen vétség az, ha egy újságíró, aki egy lap alkalmazottja, egy PR-cégnek, vagy más vállalatnak is dolgozik. Ez Kelet-Európában fordul elő a leggyakrabban, 27 százalék nyilatkozott így.

Egy másik vétség, ha az újság vagy magazin megpróbálja rászedni a

vállalatot úgy, hogy színes megjelenésért különbözeti díjat számol fel neki a vállalatról megjelentetett fotó miatt. Kelet-Európában a 47 százalék szerint ez nem fordulhat elő. Érdekes ellentmondást tapasztalhattunk Ázsiában erről a kérdésről. Míg 70 százalék szerint ez nagyon ritka eset, 10,5 százalék szerint mindig ez történik. Alasdair Sutherland, a kampány egyik vezetője szerint, ez a kutatás az első lépés volt, hogy a médiát világszerte átvilágítsák. „Egy publikáció csak akkor lehet hiteles, ha független objektivitáson alapul. Amíg továbbra is jellemző marad, hogy a hírekért fizetni kell, addig nem lehet elérni, hogy az olvasók elhiggyék, amit a lapok írnak.” (Frank Ovaitt, USA) A kutatás eredményei önmagukért beszélnek, és remélhetőleg felnyitják az újságírók és PRszakemberek szemét, hogy felismerjék milyen nagy szükség van az etikai és magatartási előírásokra, szabályokra és azok betartására. Hiszen a média megítélése kihat az egész ország image-ére. A magyar szakemberek azt állították a magyar médiáról, hogy a legtöbb újságíró szabadúszóként dolgozik, és kisebb céget alapít, mert a nagyobb cégek, a média nagyobb szereplői szinte rájuk kényszeríti, hogy alvállalkozóként lássák el feladatukat. Ezzel a

31


nagyobb vállalatok nyernek, hiszen kevesebb alkalmazott után adóznak. Ez oda vezet, hogy a kis „halak” a megélhetésükért elvállalnak bármilyen munkát bárkitől. Hogy ezeket a problémákat le tudjuk küzdeni, ahhoz az szükséges, hogy a PR-szakembereket a kiadók, az újságírók és a hirdetési lapok is támogassák. Mindegyik csoportnak alá kellene írnia az IPRA médiára vonatkozó alapszabályát, és egyetérteni a következő főbb kérdésekben: -

a cikkeknek csakis az újságíró és a szerkesztő döntése miatt szabad megjelenniük, nem állhat a háttérben semmiféle fizetség, vagy egyéb ajándék

-

ha egy cikkért fizetnek, az csakis hirdetésként vagy fizetett reklámként jelenhet meg

-

egy újságíró vagy média más képviselője nem jelentethet meg cikket más okból, csak a cikk tartalma, értéke miatt

-

ha az újságírónak, vagy más szakembernek felajánlanak próbaterméket, vagy szolgáltatást az objektív vélemény reményében, akkor az időtartamról minden esetben előre dönteni kell és a kapott tárgyat vissza kell szolgáltatni

-

és utoljára, de nem utolsósorban, a médiának írásban le kell fektetnie az ajándékokra és kedvezménnyel vásárolt termékekre, igénybevett szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, és ezt minden újságírónak és más szakembernek el kell fogadnia, alá kell írnia.

3./3. Egy kis sajtóismeret A sajtó fogalma: Tételek: „a sajtó a befolyásolás történelmileg meghatározott módon változó intézményrendszere… a valóság tükrözésének köznapi formája, kifejezi a mindenkori társadalom tulajdon-, hatalmi és tudásviszonyait… bármely formája feltételezi a publicitás, az aktualitás, a periodicitás kritériumának egyidejű jelenlétét… nyomtatott formáiban

főként

betűszimbólumok,

szemantikailag

értelmezhető

sorozataival,

32


elektronikus

formáiban

képinformációt

tartalmazó

jelekkel

és

rádióhullámok

segítségével történő hangátvitellel idéz elő változást a tudatban és a magatartásban.”21 A nyomtatott és elektronikus sajtó társadalmi funkciói a tájékoztatás-tájékozódás, a kormányzás-közigazgatás, az érték- és normahordozás, valamint a szórakoztatás. A sajtó segíti az információcserét személyek, csoportok közt. Lehetőség van információkat nyújtani és tájékozódni a sajtón keresztül. Ugyanezt a célt szolgálja a közigazgatásban is a politikai irányítók és irányítottak között. Fontos azonban az a tény, hogy a társadalmigazdasági piramis csúcsához közel elhelyezkedő személyek több csatornán keresztül is tudnak információt szerezni, mint azok, akik lejjebb helyezkednek el és kedvezőtlenebb szociológiai helyzetben élnek. A tömegkommunikációnak nevelő szerepe is van, értékeket, normákat ültet az egyének tudatába. A profitorientált médiumok fogyasztásra ösztönzik az embereket, ennek hatását a közszolgálati médiumok hivatottak ellensúlyozni. A szórakoztatás szempontjából a média óriási szerepet vállal, a szórakoztató tartalom egyre meghatározóbb a televízió- és rádióműsorokban. A sajtóban megjelenített tudományos és művészi tartalom viszont mindig köznapi marad a befogadási szituáció miatt. Egészen más hatást ér el egy múzeumban, eredetiben látott festmény, mint annak másolata az újság címlapján.22 A Magyarországon létező nyomtatott lapok körében kialakult egy versenyhelyzet, mindegyik az elsődleges hírforrás szeretne lenni. Viszont számolniuk kell azzal is, hogy egyre erősebbé válik az on-line sajtó. A napilapok mindig az elektronikus sajtóban elhangzott híreket dolgozzák fel. Figyelniük kell arra, hogy megfelelően válogassák a közlésre alkalmas híreket, és hogy mindezt az olvasók igényei, érdekei szerint tegyék. A hírrovatok célja, hogy hozzájuttassák az olvasókat a megfelelő információkhoz, hogy figyeljék a politikai életet, szereplőket, a politikai eseményeket, a társadalmi folyamatokat, ezeket megmagyarázzák, elemezzék. Mindez napi tényfeltárást igényel. Ez azt jelenti, hogy az adott sztorit a lehető legtöbb szempontból be kell mutatni, elemzéseket, tanulmányokat kell közölni, hogy tárgyilagos legyen a hír, és ne szubjektív. Az olvasókat nem a politikai-gazdasági struktúrák, hanem inkább az események, intézmények tevékenységeinek következménye érdekli. Nagyon fontos szempont, hogy a közölt hírből kiderüljön, hogy az miért fontos az olvasó számára. A híranyagok stílusa, műfaja is megváltozik, ha az előbb említett szempontokat az újságíró, 21 22

Nagy PR-könyv, Management Kiadó, 19/3. fejezet, p:1., 4., 6. Nagy PR-könyv, Management Kiadó, 19/3.2. fejezet 33


szerkesztő figyelembe veszi. Ez műfajvegyítésekhez vezethet, de ezt vállalni kell. A hírközlés folyamán szakítani kell a bürokratizmussal, nem csupán szemlélet szerint, hanem stílusban is. Kerülni kell az adminisztrációban használt hivatalos stílust, és közeledni kell a beszélt, írott köznyelvhez, csak így lehet tájékoztatni az olvasókat és megteremteni a lehetőséget a hatalom ellenőrzésére. A tényfeltáró módszer és a szakmai, etikai normák betartása mellett a hírszolgáltatás objektivitását biztosíthatja a tematika szerinti oldalszerkesztés. Valamennyi anyagot a fenti elveknek megfelelően kell elkészíteni és természetesen meg kell válogatni a cikkeket, hogy melyik „közlésre méltó”. A lapoknál megszokott gyakorlat már, hogy külön témák szerint szerkesztik az oldalakat. Vannak politikai hírek, külföldi hírek, bűnügyi és kulturális cikkek szórakoztató oldalak… Mindegyik témának megvan a maga célcsoportja. Elérendő cél az olvasottság és példányszám növelése, tehát lehetőleg olyan híranyag összegyűjtése, közlése, ami széles olvasótábort vonz. Ez a hírkészítési folyamat azonban csak akkor lesz eredményes, ha az újságíró elegendő szabadsággal rendelkezik, és munkájába az adott rovaton és szerkesztőn kívül más nem szólhat bele.23 PR szakemberként is ismernünk kell a sajtó működését, hogyanját. A következőkben a sajtó tipizálásáról és a médiapiacról szeretnék néhány gondolatot leírni. A nyomtatott média fő típusait a következő szempontok alapján tudjuk csoportosítani: -

tartalom szerint lehet: politikai, kulturális, szatirikus, szaklap, sport lap, hobbi lap…

-

közönség szerint: pártlap, női lapok, ifjúsági lapok…

-

megjelenés gyakorisága szerint: napi, heti, havi lap, illetve folyóirat

-

lokális szempontok szerint: országos, megyei, városi, üzemi lapok…

-

kiadó szerint: egyházi, szakszervezeti, egyetemi lapok, pártlapok, vállalati újságok24

Egy-egy médium meghatározásakor a fentiek kombinálására is szükség lehet. A médiapiacon rengeteg médium szerepel. Az elektronikus médiával nem kívánok itt foglalkozni.

23

Sükösd Miklós – Csermely Ákos: A hír értékei, Média Hungária Könyvek 2, 2001., Bp., Mucsányi Marianna: Hírszolgáltatás – szakmai credo, p:163-167. 24 Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT, 2001., Bp., p:58-59. 34


A médiatermékeknek kettős piacuk van. Egyrészt a nagyközönség, másrészt a hirdető cégek. Tehát a média fogyasztói (ha a piac közgazdasági értelmében tekintünk a médiára) az olvasók, hallgatók, nézők, illetve a hirdetők. Médiatermék maga a hír, az információ, de ez „csomagoltan” jelenik meg a mindennapi életben, ezért a közönség számára a napilap, rádióműsor válik a média produktumává. Hírnek akkor tekintünk információt, ha az válaszol az 5W és 1H, vagy legalább a 4W kérdésekre. Ezek az angol kérdőszavak kezdőbetűit jelentik: Who?, What?, When?, Where?, Why?, és how?, magyarul a Ki?, Mit?, Mikor?, Hol?, Miért?, és Hogyan? kérdéseket jelölik. Ha a hír csak a 4W-ként jelölt kérdésekre válaszol, akkor tényhírről, ha az összes kérdésre választ ad, akkor teljes hírről beszélünk. A hírek értékét három tényező határozza meg. Ezek az aktualitás, a tartalom érdekessége, és a médium presztízse. Ezek alapján megkülönböztetünk puha (érdekes sztorik, fontos trendek) és kemény (ma vagy tegnap történt eseményekkel kapcsolatosak) híreket. A médiatermék termelője szempontjából a termék célja a közönség informálása, tájékoztatása, szórakoztatása. Ha a médiapiac szerkezetéről beszélünk, meg kell állapítanunk, hogy két egymástól ellentétes tendencia érvényesül manapság, a lokalizáció és a globalizáció. A lokalizáció megjelenésének oka, hogy a lokális média felértékelődik. Nyilván nagyobb hírértékkel bír egy adott, a régióban történt esemény, mint egy másik, ami az ország másik felében történt. Az embereket az érdekli, ami a közvetlen környezetükben történik, vagy ami hatással lehet a mindennapi életükre. A globalizáció a nemzeti piac egészét érinti. Ez a határokat átlépő rádiózást és televíziós műsorszolgáltatást jelenti. Az emberek lassan világpolgárrá válnak, a világ lassan „összezsugorodik”, hiszen hozzáférhető válik minden információ, ami a világ másik felén indult útnak. A reklámok publicitása, a nézettség, a bevételek növekednek, ami bizonyítja, hogy a globalizáció hátterében gazdasági érdek áll.25 3./4. Sajtómonitoring, sajtóelemzés26 A sajtómonitoring sajtófigyelést jelent, az 1900-as évek végén keletkezett a német eredetű Pressebeobachtung tükörfordításaként. 25

A médiatermékekről, hírértékről írt bekezdést a Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT, 2001., Bp., p:62-65. alapján készítettem el.

35


A kontroll feladata, hogy az állampolgárok hozzájussanak az őket érdeklő információkhoz a nyilvános médiumokból. A hír mellett fontos a megjelenési dátum, a hír terjedelme, a formáltság, a szóhasználat is. Ezeket hívjuk metainformációnak. A sajtófigyelés célja a szervezetek szempontjából a saját sajtótevékenység kontrollja, és más hasonló szervezetekkel való összehasonlítás. Sajtófigyelést bárki végezhet, alanyi jogon jár, hogy az ember az őt érdeklő információkhoz hozzájusson, és ezekre válaszolni tudjon. Szerzői jogot sért az, aki meg nem rendelt csomagokat készít, és áruba bocsát, illetve ha megrendelt csomagot bárki számára értékesít. A sajtófigyelés technikája is változott az idők folyamán. Az egyszerű ceruza, olló, ragasztó technika helyett ma már számítógépekkel végzik ezt a tevékenységet. Archívumok és adatbankok létrehozásával már egyszerűbbé vált a folyamat. Magyarország legnagyobb és első számú sajtófigyelő szervezete az Observer, melynek elődjét 1927-ben hozta létre Királyhegyi Pál. A második világháborút csak ez az egy cég élte túl. 1951-ben államosították, csak 1991-ben vált ismét önálló vállalattá. Mivel a FIBEP, a nemzetközi szervezet tagja volt, így könnyen át tudta venni a bécsi Observer technikáját. A keresés kulcsszavak alapján történik. A megrendelők ma már általában e-mailban, faxination-ön keresztül kapják meg a megrendelt anyagot. Ezek szkennelt cikkek és képek, amiket a keresőprogram a megadott szavak alapján talál. A sajtófigyelést követő lépés lehet az elemzés. Az elemzés rámutat problémákra, hogy hol kellene a szervezetnek erősítenie sajtómunkáját, illetve megmutatja a szervezetről alkotott közvéleményt. Nagyon fontos eleme lehet ez a jó hírnév kialakításának, kiváló segédeszköz az image formálásához. 3./4.1. Az Audi Hungaria Motor Kft. sajtóelemzése A tízéves Audi Hungaria Motor Kft. Magyarország egyik legnagyobb exportőre és befektetője. A vállalat életében mindig fontos szerepet játszott a kommunikáció, a sajtóval fenntartott pozitív kapcsolat. A következőkben az Audi Hungariáról 2003. július-augusztusszeptember időtartamban megjelent cikkeket, sajtóközleményeket szeretném elemezni havi illetve negyedéves felbontásban. A megjelenések számát tekintve ez az időszak elég gyenge, az 26

„uborkaszezonnak”

köszönhetően.

Azért

választottam

mégis

inkább

ezt

az

Nagy PR-könyv, Management Kiadó, Bp.,19/15., 16.4, 17. fejezet alapján 36


időintervallumot, mert ezekben a hónapokban már én is az Audi Hungaria munkatársa voltam és véleményem szerint jellemző adatokat szolgáltathat, hűen tükrözheti az Audi Hungaria sajtókapcsolatait a minden évben kedvezőtlen nyári időszak. 2003. július – havi elemzés A vizsgálat módja, a vizsgált időszak A jelen elemzés az Audi Hungaria Motor Kft. által rendelkezésre bocsátott médiagyűjtemény alapján készült. A médiagyűjtemény az Observer Budapest médiafigyelő Kft. által figyelt, nyomtatott sajtóban megjelent újságcikkeket tartalmazza. Az Observer által az Audi Hungaria Motor Kft. számára figyelt média nem terjed ki az elektronikus (rádió, televízió), illetve az online megjelenésekre. A médiafigyeléshez megadott kulcsszó az „Audi”. A rendelkezése bocsátott cikkek elemzése a megjelenést közlő médium típusa, az írás hangvétele, valamint a témája szerint történt. A vizsgált időszakban (2003. július) 48 megjelenés volt. A 2003. júliusi sajtómegjelenések elemzése médiumtípus szerint A 2003. júliusi sajtótükör 48 db írása megoszlása az egyes médiumtípusok között:

50,00%

1. diagram: A 2003. júliusi sajtómegjelenések megoszlása médiumtípus szerint 43,75%

45,00% 40,00% 35,00%

33,33%

30,00% 25,00% 20,00% 10,42%

15,00% 10,00%

6,25%

4,17%

2,08%

5,00% 0,00% országos napilap

regionális lap

országos hetilap

szaklap

idegen nyelvű

egyéb

37


A diagrammon jól látható, hogy a napi, illetve regionális jellegű megjelenés jelentős túlsúlyban van. Ezzel szemben nagyon alacsony az idegen nyelvű lapok aránya, az országos hetilapoké pedig jelentőségükhöz képest rendkívül alacsony. A szaklap kategóriában autós újságok szerepelnek, míg az „egyéb kategória” a Nemzeti Sportot és a PC World-öt, illetve a Magyar Innovációs Szövetség Hírlevelét csoportosítja. 1. ábra: A regionális sajtómegjelenések országos eloszlása

Mint az a mellékelt ábrán is látható, a regionális jellegű lapokban közölt cikkek javarészt a Dunántúlt fedik le, az ország északkeleti része, illetve Csongrád megye teljesen kimaradt a regionálisan közölt hírekből. 1. táblázat: Az egyes sajtótermékek által közölt témák megoszlása Autósélet

1 mill. motor

168 óra

autóipari történelem

autómotor

250.000. TT A3

visszahívás

(2

megjelenés) Békés Megyei Hírlap

250.000. TT A3 visszahívás

Budapesti nap

2. legnagyobb cég

Dunántúli Napló

megyei legnagyobb cég

Fejér Megyei Hírlap

beruházás

Fejér Megyei Napló

beruházás

Hajdú-Bihari Napló

beruházás értékesítés

Jászkun Krónika

250.000. TT A3 visszahívás AHM periféria

Kisalföld Magyar

Innovációs

Sz.SZE-együttműködés

38


Hírlevele Magyar Hírlap

2. legnagyobb cég beruházás régi autók versenye

Magyar Nemzet

2. legnagyobb cég

metró

2. legnagyobb cég beruházás

Napi gazdaság

beruházás Audi Forum környezetvédelem

Napló

illusztráció

Nemzeti Sport

sportszponzorálás

Népszabadság

2. legnagyobb cég beruházás (2 megjelenés) foglalkoztatás

Népszava

2. legnagyobb cég

Nógrád Megyei Hírlap


PC World

IT-háttér (interjú)

Petőfi Népe

250.000. TT

Somogyi Hírlap

250.000. TT (2 megjelenés) A3 visszahívás

Tolnai Népújság


TotalCar

beruházás

Transit

beszállítók

Új Néplap

250.000. TT

Üzleti 7

beruházás Audi Forum

Vas népe

beruházás

Világgazdaság

2. legnagyobb cég

39


beruházás péri reptér Mint látható, a regionális lapok általában szorosan közleményhez, vagy eseményhez kapcsolódóan közöltek tudósítást az egyes témákról, míg az országos lapok más témákkal együtt, vagy egyszerűen csak illusztrációként is használják. A regionális lapok esetében jellemző, hogy amennyiben egy kiadó több megyében is terjeszt helyi jellegű lapot, azok általában pontosan ugyanazon írásokat közlik. 2. táblázat: Az egyes sajtótermékek által közölt cikkek hangvétele (az összes megjelenéshez viszonyított arány)

Semlege Pozitív s 168 óra

2,08%

Autó-Motor

2,08%

Autósélet Békés

Negatív 4,17%

2,08%

Megyei

Hírlap

2,08%

Budapesti nap

2,08% 2,08%

Dunántúli Napló Fejér

2,08% Megyei 2,08%

Napló Fejér

Megyei

Hírlap

2,08%


2,08% 2,08%

Jászkun Krónika

2,08%

2,08%

Kisalföld

2,08%

Magyar Hírlap

6,25%

40


Magyar Nemzet

2,08%

Metró

4,17%

Napi gazdaság 4,17% Napló

2,08%

Nemzeti Sport 2,08% Népszabadság 2,08% 4,17% Népszava Fejér

2,08%

Megyei

Hírlap

2,08%

PC World

2,08%

Petőfi Népe

2,08%

2,08%

Somogyi Hírlap 2,08% 2,08%

2,08%

Tolnai Népújság

2,08%

TotalCar

2,08%

2,08%

Transit

2,08%

Új Néplap

4,17%

Üzleti 7

2,08%

Vas népe

2,08%

Világgazdaság 4,17% 2,08%

A legtöbb pozitív hírt az Audi Motor Hungaria Kft.-ről azonos arányban közölt a Napi gazdaság, az Új Néplap, illetve a Világgazdaság. A legtöbb semleges hangvételű írás a Magyar Hírlap hasábjain jelent meg, míg a legtöbb negatív hangvételű cikket az Autó-Motor tartalmazta. Az elemzés alapján mind a legtöbb szélsőséges, mind a legtöbb semleges hangvételű megjelenés országos szintű lapban történt, arányaiban tehát ezek a médiumok szerepelnek az összes megjelenéshez képest túlsúllyal. A médiumtípusok által közvetített hangnem a következő diagrammon látható. Az ábrán a médiumtípusoknak a hangvétel formáihoz viszonyított aránya szerepel. Annak ellenére, hogy egyenként az országos média képviselteti erősebben véleményét (legyen az pozitív vagy

41


negatív), a médiumtípus szerinti összesítésből kiderül, hogy a regionális lapok – amellett, hogy több megjelenést biztosítanak – jóval kritikusabbak, mint az összes többi kategória együttvéve. Ugyanakkor 2003. júliusában nemcsak kritikával éltek a helyi médiumok az Audi Hungariával szemben, hiszen a pozitív képest festő cikkek terén is első helyezettek. A csúcsérték- elemzéssel szemben tehát az összmegjelenéssel összevetve megállapítható, hogy a regionális média jóval nagyobb érdeklődést tanúsít a vállalat irányában, és a híradásokat egyben kommentálja is. A semleges hangvétel terén az országos lapok jelenléte a jellemző. Említésre méltó emellett, hogy a szaklapok a regionális médiához hasonló hangnemben írnak, csak csekélyebb mértékben. A 2003. júliusi sajtómegjelenések elemzése téma szerint A 2003. júliusában megjelent cikkek több mint ötöde az Audi Hungaria jövőbeli beruházásairól szólt, 17,6%-uk a kétszázötven-ezredik TT legyártásáról, míg a harmadik leggyakoribb téma az A3-as visszahívás, és a legnagyobb árbevételű cégek között elfoglalt előkelő második hely volt, ami holtversenyben 13,7%-ot tett ki az összes cikk közül. Az országos napilapok elsősorban a Figyelő által összeállított vállalati ranglistán elnyert második helyezés iránt érdeklődtek. A beruházással kapcsolatos információhoz hasonlóan ez a téma az összmegjelenés 12,5 %-át tette ki. A helyi lapok leggyakrabban (16.67%) a kétszázötven-ezredik TT legyártásáról cikkeztek, itt a beruházás csupán 8,33%-kal szerepelt. Az országos hetilapok azonos arányban (2,08%) említették a várható beruházásokat, az Audi Hungaria Forumot és az Audit, mint gyártót autóipari történelemről szóló cikkükben. A szaklapok leginkább az A3-as visszahívással foglalkoztak, a beruházás és a gyártási eredmények csupán másodlagos szerepet játszottak. Az idegen nyelvű média kizárólag a beszállítókkal kapcsolatban közölt cikkel képviseltette magát, a témának az összmegjelenéshez képest 2,08%-os részarányt biztosítva. Az egyéb kategóriába sorolt sajtótermékek egyforma mértékben közöltek az informatikai háttérrel, sport szponzorációval, illetve a Széchenyi Egyetemmel kialakított együttműködéssel kapcsolatos írást.

42


A júliusi 48 megjelenés közül három foglalkozott egyszerre több témával. Az itt említett kiegészítő jellegű témák az Audi Hungaria Forum, és a vállalat foglalkoztatáspolitikája volt. A két téma egyébként „főszereplőként” nem kapott hangot ebben a hónapban. Összességét tekintve a legpozitívabb hangvételben kezelt téma a negyedmilliomodik TT-hez, illetve a tervezett beruházásokhoz kapcsolódott. A semleges hangvételben közölt írások legnagyobb arányban a vállalat országos szinten második legnagyobb árbevételével foglalkoztak, míg témájából adódóan az A3 termékvisszahívás kapta a legnagyobb negatív visszhangot. Kedvezőtlen hangnemben emellett csak a fent említett idegen nyelvű lap nyilatkozott, beszállítói vonatkozásban. Júliusi sajtótükör – összefoglaló Összességében elmondható, hogy a 2003. július során a nyomtatott sajtóban megjelent, az Observer által figyelt cikkek döntő többsége pozitív, illetve azonos arányban semleges hangvételű volt. A vállalattal szemben tanúsított sajtóérdeklődés elsősorban regionális jellegű, ugyanakkor a megjelenések harmada az országos napilapokban történt. Az autós szaklapok emellett az országos szaklapoknál nagyobb figyelmet szentelnek az Audi Motor Hungaria Kft.-nek, azonban még ez az arány is elenyésző az előző két kategóriához képest. A regionális lefedettséget tekintve az ország északkeleti része, illetve Csongrád megye fehér foltot képez a térképen, ide csak az országos terjesztésű lapok hírei jutottak el a hónap folyamán. A témák közül legnagyobb népszerűségnek a várható beruházások híre örvendett, ami egyben az egyik legtöbb pozitív hangvételű cikk megjelenését is generálta. A második leggyakrabban közölt téma a gyártási eredményekkel állt összefüggésben, míg a legrosszabb megítélést kiváltó esemény az A3-as termékvisszahívás volt. A 2003. augusztusi sajtómegjelenések elemzése médiumtípus szerint A 2003. augusztusi sajtótükör 30 db írása a következőképpen oszlott meg az egyes médiumtípusok között:

43


2. diagram A 2003. augusztusi sajtómegjelenések megoszlása médiumtípus szerint 60,00%

53,33%

50,00% 40,00% 30,00%

20,00%

20,00%

20,00%

20,00% 10,00% 0,00%

0,00% orsz.napi

reg.napi

orsz.heti

szaklap

idegen

0,00% egyéb

A 2003. augusztusi megjelenések majdnem fele országos napilapban történt. Az országos napilapok közül a Világgazdaság foglalkozott legtöbbször (5 megjelenés) a vállalatot érintő témákkal, majd a Magyar Hírlap és a Napi gazdaság következik a rangsorban. Ebben a hónapban – mint a diagramon is látható – a regionális és az országos hetilapok azonos arányban (25%) közöltek megjelenést, valamint az autós szaklapok is fokozott

44


figyelmet szenteltek az Audi Hungaria Motor Kft.-nek. 2003. augusztusában azonban sem az idegen nyelvű, sem az „egyéb” kategóriájú lapok nem közöltek írást a vállalatról. Annak ellenére, hogy a regionális lapok viszonylag nagy arányban képviseltették magukat a sajtótükörben, a cikkek csupán két lap, a Kisalföld (az összes megjelenés 25%-a) és a DélMagyarország

hasábjain

voltak

olvashatók.

A

regionális

sajtót

vizsgálva

tehát

megállapíthatjuk, hogy a lefedettség csupán 6 megyére terjedt ki, míg az ország középső, észak-keleti és dél-nyugati része teljesen kimaradt az Audi Hungariát érintő, regionális információáramlásból.

2. ábra: A regionális megjelenések megoszlása 2003. augusztusában

3. táblázat: Az egyes sajtótermékek által közölt témák megoszlása Blikk

Országos napilap

Regionális napilap

sportszponzorálás (külföld) értékesítés Magyar Hírlap gazdasági eredmény termék (összehasonlítás) Magyar Nemzet gazdasági eredmény Napi gazdaság bevétel beruházás gazdasági eredmények (2 megjelenés) Népszava beruházás Világgazdaság sportszponzorálás beruházás gazdasági eredmény (2 megjelenés) € alapú elszámolás 2. legnagyobb cég Délmagyarország 2. legnagyobb cég Kisalföld péri repülőtér (3 megjelenés) 2. legnagyobb cég gazdasági eredmény

45

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Figyelő HVG Országos hetilap

Profit Üzleti 7 Vasárnap Reggel Autó AutóPiac Autósélet

Szaklap

Autósteszt

2. legnagyobb cég 2. legnagyobb cég multik Magyarországon 2. Legnagyobb cég 2. Legnagyobb cég 2. Legnagyobb cég 250.000. TT beruházások 250.000. TT termék (A3) termék (A2) termék (FSI)

3. diagram: Az egyes médiumkategóriákban megjelent cikkek hangvétele 18,00% 16,67%16,67% 16,00%

13,33%

14,00% 12,00%

13,33%

10% 10%10%

10,00% 8,00%

6,67%

6,00%

3,33%

4,00% 2,00%

0%

0%

0,00% országos napilap

regionális lap pozitív hangvétel

országos hetilap

0% szaklap

semleges hangvétel

0% 0% 0% 0% 0% 0% idegen nyelvű

egyéb

negatív hangvétel

4. táblázat: Az egyes sajtótermékek által közölt cikkek hangvétele (az összes megjelenéshez viszonyított arány) O

Pozitív Blikk Magyar Hírlap Magyar Nemzet Napi gazdaság Népszava Világgazdaság

Semleges Negatív 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 6,67% 10%

46

Szaklap

Országos hetilap

Regionáli s napilap

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Σ Délmagyarország Kisalföld

16,67%

Σ Figyelő HVG Profit Üzleti 7 Vasárnap Reggel Σ Autó AutóPiac Autósélet Autósteszt Σ

10%

3,33% 3,33% 6,67% 13,32%

Összesen

46,66%

10%

16,66% 3,33% 6,67%

9,99%

10% 3,33%

6,67%

6,67%

3,33% 3,33% 3,33% 13,32% 3,33%

3,33% 39,98%

13,32%

A 2003. augusztusában született, kereken 30 megjelenés 46,67%-s pozitív hangvételben nyilatkozott a magyarországi Audi-gyárat érintő kérdésekről, 40%-a semleges hangvételű volt, míg 16,67%-a negatív véleményt közölt. A hónap „legpozitívabb” lapja a Kisalföld volt (3 megjelenés = 10%), őt követi holtversenyben a második helyen, 2-2 írással az Autósteszt, a HVG és a Világgazdaság. A semleges írások terén a Világgazdaság az első (10%), melyet ezúttal a Kisalföld követ (6,67%). Egyenként 1 semleges cikk jelent meg a Blikkben, a Délmagyarországban, a Figyelőben, a Napi gazdaságban, a Profitban, az Üzleti7-ben és a Vasárnap Reggelben. Negatív hangvételű cikket csupán 4 médium, az Autó, a Blikk, a Magyar hírlap és a Magyar Nemzet közölt. A legpozitívabban kezelt téma a vállalat gazdasági eredményivel, és a várható jövőbeli beruházással volt kapcsolatos. A legtöbb semleges írás (23,33%) a Top 200-as listán elfoglalt második helyezés kapcsán született, míg a negatív hangvételű írások egyforma arányban oszlottak meg a 250.000-dik TT, a beruházás, az értékesítés, illetve a gazdasági eredmény között. A 2003. augusztusi sajtómegjelenések elemzése téma szerint 2003. augusztusában leginkább a Figyelő által közölt vállalati Top 200-as ranglista, ezen belül pedig az Audi Hungaria Motor Kft. által elfoglalt 2. pozíció foglalkoztatta (26,67%) a nyomtatott sajtót. Az országos „ranglistához” hasonlóan a vállalat gazdasági eredménye is

47


számos cikk témája volt (26,67%). A gazdasági témákhoz kapcsolódóan az újságok a várható beruházásról is sokat (13,33%) cikkeztek. Míg az országos napilapok általában a gazdasági eredményekről írtak, az Audi által elfoglalt második vállalati helyezésről az országos hetilapok közöltek több írást. A regionális lapok esetében a 6 megjelenés közül 3 a péri reptér vállalati vonatkozásáról szólt. Az autós szaklapok ebben a hónapban a 250.000-dik TT legyártásáról adtak hírt. A fentiek alapján megállapítható, hogy míg az országos (napi és heti) média általános gazdasági vonatkozású írást jelentetett meg az AHM-ről, addig a regionális sajtó a vállalat helyi vonatkozású tevékenységei után érdeklődött. A szaksajtó emellett elsősorban a termelési eredményeknek tulajdonított nagyobb jelentőséget. 5.táblázat: A sajtómegjelenések téma szerint Téma orsz.napi reg.napi orsz.heti szaklap idegen egyéb € alapú elszámolás 3,33% 2. legnagyobb cég 6,67% 16,67% 250.000. TT 6,67% beruházás 10,00% 3,33% bevétel 3,33% értékesítés 3,33% gazdasági eredmény 3,33% 23,33% multik Magyarországon 3,33% péri reptér 10,00% sportszponzorálás 6,67% termék (A2) 3,33% termék (A3) 3,33% termék (FSI) 3,33% termék (összehasonlítás) 3,33% Összesen 53,33% 20,00% 20,00% 20,00% 0,00% 0,00%

Σ 3,33% 23,33% 6,67% 13,33% 3,33% 3,33% 26,67% 3,33% 10,00% 6,67% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33%

48


4. diagram: A nyomtatott média által érintett témák 2003. augusztusában € alapú elszámolás

3,33% 6,67%

250.000. TT bevétel gazdasági eredmény péri reptér termék (A2) termék (FSI) 0,00%

26,67% 13,33%

3,33% 3,33%

26,67%

3,33% 10,00% 6,67% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

Augusztusi sajtótükör – összefoglaló A 2003. augusztusi sajtómegjelenésekkel kapcsolatban megállapítható, hogy bár – talán az „uborkaszezonnak” köszönhetően – nem túl magas a cikkek száma, illetve az általuk érintett témák sem túlzottan szerteágazóak, hangvételüket tekintve mégis kedvezőek. Az augusztusi sajtótükör regionális vonatkozása – a pozitív visszhang ellenére – inkább szegényesnek mondható, hiszen csupán két témakörben történt megjelenés, két médiumban. Az országos és a regionális lapokkal szemben a szaksajtó térnyerése figyelemre méltó. Az idegen nyelvű és az „egyéb” kategóriába tartozó újságok ebben a hónapban nem adtak hírt Audi Hungaria vonatkozású témáról. A megjelenések hangvételét tekintve a pozitív írások aránya igen magas, azonban ezt az arányt rontja a negatív hangvételű cikkek 10% fölötti szereplése.

A 2003. szeptemberi sajtómegjelenések elemzése médiumtípus szerint A 2003. szeptemberi sajtótükör igen csekély számú, 18 db írása a következőképpen oszlott meg az egyes médiumtípusok között:

49


5. diagram: A 2003. szeptemberi sajtómegjelenések megoszlása médiumtípus szerint 60,00%

50,00% 50,00% 40,00% 30,00%

22,22%

20,00%

11,11% 5,56%

10,00%

5,56%

5,56%


regionális lap

országos hetilap

szaklap

idegen nyelvű

egyéb

Mint a diagrammon is látható, ebben a hónapban a regionális média jelentős hangsúlyt kapott, ezen belül is a Kisalföld aktivitása (22,22%) jellemző. A fennmaradó cikkek

50


azonos (1-1) arányban oszlottak meg további 14 médium között. A szeptemberi sajtótükör egyik igen pozitív jellemzője, hogy nem tartalmaz negatív

hangvételű

írást,

és

a

semleges

hangvételű cikkek aránya (16,67%) is jóval alacsonyabb 3. ábra: A regionális megjelenések megoszlása 2003. szeptemberében

a

pozitív

megjelenéseknél

(83,33%) A regionális eloszlást tekintve látható, hogy a

hónap folyamán az ország északi, illetve keleti, délkeleti részét teljes mértékben sikerült lefedni legalább egy AHM-vonatkozású újságcikkel. A médiumtípusokat tekintve minden kategória képviseltette magát, az országos terjesztésű napilapok közül a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Napi gazdaság és a Népszava tett közzé az Audi Hungaria Motor Kft.-vel kapcsolatos témát. A regionális lapok közül a Déli Hírlap, a Délmagyarország, az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Kisalföld érdeklődött a vállalat iránt. Az országos hetilapok közül ebben a hónapban csupán a Világgazdaság jelentett meg újságcikket, azonban az idegen nyelvű, külföldi sajtó egy mellékletet, illetve egy jelentős terjedelmű összefoglalót közölt a vállalat 10 éves magyarországi jelenlétével kapcsolatban. Az Új Hírnök, mint „egyéb” kategóriájú médium, egy írást jelentetett meg, amely eleget tett a médiafigyelés keresőszavának. 6. táblázat: Az egyes sajtótermékek által közölt témák megoszlása Magyar Hírlap Magyar Nemzet Országos napilap

Napi gazdaság Népszava

Regionális napilap

Déli Hírlap Délmagyarország Észak-Magyarország Fejér Megyei Hírlap Kelet-Magyarország

beruházás Le Mans beruházás Le Mans beruházás születésnap (Medgyessy Péter) beruházás SZE Pro Universitate gyártás születésnap (Medgyessy Péter) Frankfurti autószalon gyártás születésnap (Medgyessy Péter) beruházás gyártás Le Mans

51


Kisalföld

Országos hetilap

Vasárnap Reggel

Idegen nyelvű

Autósélet Die Welt FAZ

Egyéb

Új Hírnök

Szaklap

kamarai kapcsolatok Le Mans születésnap (Nyílt Nap – 2 megjelenés) SZE Pro Universitate díj beruházás Le Mans 250.000. TT "Spezial" melléklet beruházás születésnap (Medgyessy Péter) egyetemi kapcsolat

A szeptemberi megjelenések általában a vállalat várható beruházására vonatkoztak, illetve az Audi új típusa, a „Le Mans” sportautó jövőbeli gyártásával kapcsolatos találgatásokról szóltak. A hónap harmadik leggyakrabban említett témája a győri gyár 10 éves születésnapja volt. Megjegyzendő, hogy amennyiben a külön eseményként vállalati Nyílt Nap és a politikai jellegű miniszterelnöki látogatás által keltett sajtóvisszhangot egy témaként kezeljük, a közölt cikkek aránya a második helyre lép elő 33,33%-kal. A 2003. szeptemberében megjelent írások közül csaknem minden második egyszerre több témát is feldolgoz, melynek révén a megjelenés ugyan alacsony marad, az érintett témák mennyisége viszont jelentősen nő.

Szak -lap

Orsz. Hetilap

Regionális napilap

Országos napilap

7. táblázat: Az egyes sajtótermékek által közölt cikkek hangvétele (az összes megjelenéshez viszonyított arány) Magyar Hírlap Magyar Nemzet Napi gazdaság Népszava Σ Déli Hírlap Délmagyarország Észak-Magyarország Fejér Megyei Hírlap Kelet-Magyarország Kisalföld Σ Vasárnap Reggel

Pozitív Semleges Negatív 5,56% 5,56% 5,56% 5,56% 16,68% 5,56% 5,56% 5,56% 5,56% 5,56% 5,56% 22,22% 38,9% 11,12% 5,56%

Σ 5,56% 5,56% 5,56% 5,56% 22,24% 5,56% 5,56% 5,56% 5,56% 5,56% 22,22% 50,02% 5,56%

Σ Autósélet

5,56% 5,56%

5,56% 5,56%

Σ

5,56%

5,56%

52

Egyé b

Idegen nyelvű

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Die Welt FAZ

5,56% 5,56%

5,56% 5,56%

Σ Új Hírnök

11,12% 5,56%

11,12% 5,56%

Σ Összesen

5,56% 83,33%

5,56% 16,68%

2003.

6. diagram: Az egyes médiumkategóriákban megjelent cikkek hangvétele

szepte mberbe

50,00% 45,00%

n

38,89%

40,00%

megjel

35,00%

ent

30,00%

írások

25,00% 20,00% 16,67% 15,00% 10,00%

5,56%

5,00%

0%

0,00%

a

11,11% 5,56% 0%

0%0%

igen

11,11% 5,56% 0%0%

5,56% 0%0%

0%0%

országos regionális országos szaklap idegen egyéb napilap lap hetilap nyelvű pozitív hangvétel semleges hangvétel negatív hangvétel

magas hányad a pozitív

hangvételű. Az érintett témák 16,68%-ához közömbösen viszonyultak az újságírók. Ez az arány nagyon kedvező. A legkedvezőbb hangvételt nyújtó médium ebben a hónapban a Kisalföld volt, a többi megjelenés azonos (1-1) arányban oszlott meg az egyes sajtótermékek között. A pozitív hangvétel súlyozása során meg kell említeni, hogy az idegen nyelvű, külföldön kiadott cikkek általában mellékletként, vagy témagyűjteményként jelentek meg, ezen hangvételű írások hangvétele tovább emeli a pozitív megítélés részarányát.

53


7. diagram: A nyomtatott média által érintett témák 2003. szeptemberében

"Spezial" melléklet

5,56%

250.000. TT

5,56% 38,89%

beruházás egyetemi kapcsolat

5,56%

Frankfurti autószalon

5,56% 16,67%

gyártás

5,56%

kamarai kapcsolatok SZE Pro Universitate díj

11,11%

Nyílt Nap

11,11% 27,78%

Le Mans

22,22%

születésnap (Medgyessy)

0,00% 5,00%10,00%15,00%20,00%25,00%30,00%35,00%40,00%45,00%50,00%

A 2003. szeptemberi sajtómegjelenések elemzése téma szerint A nyomtatott média által szeptemberben közölt cikkek általában az Audi Hungaria Motor által tervezett beruházásokkal, a 10 éves „születésnappal”, valamint a Le Mans gyártásával foglalkoztak. A témák rangsorának harmadik helyén gyártás-vonatkozású írásokat találunk, ezt követi a Széchenyi Egyetem által átadott Pro Universitate díj. Az országos napilapok elsősorban a várható beruházásról írtak, azonban két esetben a Le Mans-nal kapcsolatban is közöltek információt. A regionális napilapok abszolút egyik vezető témája a gyártással kapcsolatos, míg ezt követően szintén az új sportautó, illetve azzal azonos mértékben nyílt nap kapott teret. Az országos hetilap csupán egy-egy esetben tett említést az új típusról, illetve a beruházásokról. A szaklap kategóriájú Autósélet kétszázötven-ezredik TT legyártásáról adott hírt. Az Audi Hungaria

Motor

Kft.

tíz

éves

fennállása

„különleges”

mellékletet

kapott

egy

54


németországszerte terjesztett napilapban, és igen pozitív fényben tüntette fel az elmúlt évtized vállalati vonatkozású történéseit. Az „egyéb” kategóriájú Új Hírnök kizárólag az egyetemi kapcsolatokról nyilatkozott. 8. táblázat: A sajtómegjelenések téma szerint Téma "Spezial" melléklet 250.000. TT beruházás egyetemi kapcsolat Frankfurti autószalon gyártás kamarai kapcsolatok SZE Pro Universitate díj Nyílt Nap Le Mans születésnap (Medgyessy) Összesen

orsz.napi

reg.napi

orsz.heti

szaklap

idegen 5,56%

egyéb

5,56% 22,22%

5,56%

5,56%

5,56% 5,56%

5,56% 11,11% 5,56% 44,44%

5,56% 16,67% 5,56% 5,56% 11,11% 11,11% 11,11% 72,22%

5,56% 11,11%

5,56%

5,56% 16,67%

Σ 5,56% 5,56% 38,89% 5,56% 5,56% 16,67% 5,56% 11,11% 11,11% 27,78% 22,22%

5,56%

Szeptemberi sajtótükör – összefoglaló A szeptemberi sajtótükör által rajzolt médiatükör rendkívül pozitív képet fest az Audi Hungriáról. A megítélést egyrészről jelentősen erősítheti a tény, hogy az újságírók egyszerre több témát is feldolgoztak egy-egy írásukban és mindezt kiemelkedően pozitív hangnemben tették, azonban a megjelenés alacsony száma sajnos ront az összképen. A sajtótükör regionális vonatkozását tekintve a szeptemberi megjelenések a vállalat régiójára, illetve a – Győrből nézve – legtávolabbi megyékre terjedt ki, míg az ország középső, déli és délnyugati részét nem fedte le. A nyomtatott média elsősorban gazdasági, másodsorban vállalattörténeti témát dolgozott fel. Az újságok hasábjain közölt tárgykörök sokszínűségét természetesen a megjelenés mennyisége is befolyásolta, a szeptember folyamán megjelent cikkek átlagosan 1,5 kérdéskört tárgyaltak. A külföldi sajtó érdeklődése meglepő, de mégis örvendetes annak ismeretében, hogy Magyarországon is több idegen nyelvű termék jelenik meg napi vagy heti rendszerességgel.

55


A 2003. harmadik negyedévi sajtómegjelenések elemzése A 2003. július és szeptember közötti időszakban összesen 96 írás látott napvilágot a nyomtatott sajtóban, amely megfelelt az „Audi” keresőszónak. 8. diagram: A 2003. harmadik negyedév sajtómegjelenései médiumtípus szerint 50,00% 45,00% 40,00% 35,00%

38,54% 34,38%

30,00% 25,00% 20,00% 15,00%

9,38%

10,00%

11,46%

5,00%

3,13%

3,13%

idegen nyelvű

egyéb


regionális lap

országos hetilap

szaklap

2003. harmadik negyedévében 44 különböző sajtótermék foglalkozott az Audi Hungaria Motor Kft.-t érintő témával. A médiumtípus szerinti besorolás alapján 10 országos napilap, 17 regionális napilap, 5 országis hetilap, 5 szaklap, 3 idegen nyelvű, 3 egyéb besorolású és 1 online médiumot különböztetünk meg. A 44 médium összesen 96 megjelenést generált. Ezek közül a legtöbb regionális napilapban történt, míg második helyen az országos napilapok szerepelnek. A többi médiumtípus jóval alacsonyabb arányban képviselteti magát. A MATESZ által nem auditált kiadványok a következők: Autósteszt, Budapesti nap, Die Welt, Dunántúli Napló, Frankfurter Allgemeine Zeitung, Fejér Megyei Napló, Napi gazdaság, Profit, Transit, Új Hírnök, Üzleti7, Világgazdaság. Az auditált adatok alapján az országos napilapok által közölt információk jóval szélesebb réteghez értek el, mint a regionális újságok üzenetei, a közölt írások darabszáma ellenére. A megjelenések regionális eloszlását szemlélve láthatjuk, hogy leginkább a gyár térségében érdeklődött a regionális sajtó az Audi Hungariátt

56 4. ábra: A 2003. harmadik negyedévi regionális megjelenések eloszlása megyénként


érintő kérdések tekintetében, azonban feltűnő, hogy az ország – Győrtől számított – legtávolabbi részében is viszonylag sok hírt olvashattak a helyi lapok előfizetői az Audiról. A lokális „szórástérképen” jól látható, hogy ebben a negyedévben változó sűrűséggel, de az egész országot sikerült lefedni, ezzel erősítve az országos terjesztésű lapokban megjelenő vállalati információkat. A három vizsgált hónap során egyedül a Kisalföld mutatott hullámzó, ámde folyamatos érdeklődést. A megyei, illetve regionális jellegű sajtó, termékenként általában egy-egy hónapban képviseltette magát. 9. táblázat: A negyedév megjelenései Médium

július

Blikk

Magyar Hírlap

augusztus

szeptember

sportszponzorálás (külföld) értékesítés darabszám szerinti arány 2. legnagyobb cég beruházás

2,08% gazdasági eredmény termék (összehasonlítás)

súlyozott arány beruházás Le Mans

7,57%

6,25% gazdasági eredmény


4,88%

3,13%

súlyozott arány

4,84%

2,08% bevétel

súlyozott arány beruházás születésnap (Medgyessy Péter)

régi autók versenye

Magyar Nemzet

metró

Napi gazdaság

darabszám szerinti arány 2. legnagyobb cég darabszám szerinti arány 2. legnagyobb cég beruházás darabszám szerinti arány beruházás Audi Forum

beruházás környezetvédelem

Népszabadság

darabszám szerinti arány 2. legnagyobb cég beruházás (2 megjelenés)

12,56%

gazdasági eredmények (2 megjelenés) 5,21%

súlyozott arány

3,13% beruházás

súlyozott arány beruházás SZE Pro Universitate

nincs adat

foglalkoztatás

Népszava

darabszám szerinti arány 2. legnagyobb cég

10,89%

57

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Médium

Világgazdaság

július darabszám szerinti arány 2. legnagyobb cég beruházás péri reptér

augusztus

3,13% sportszponzorálás beruházás

szeptember

súlyozott arány

1,70%

gazdasági eredmény (2 megjelenés) € alapú elszámolás 2. legnagyobb cég

darabszám szerinti arány

Összes

8,33%

darabszám szerinti 33,33% arány

na

súlyozott arány

súlyozott arány

42,44%

Békés Megyei Hírlap 250.000. TT A3 visszahívás

Budapesti nap

darabszám szerinti arány 2. legnagyobb cég darabszám szerinti arány

2,08%

súlyozott arány

1,04%

súlyozott arány gyártás születésnap (Medgyessy Péter)

1,04% 2. legnagyobb cég

súlyozott arány Frankfurti autószalon

0,17%

súlyozott arány

1,19%

Déli Hírlap


Délmagyarország

Dunántúli Napló

darabszám szerinti 2,08% arány megyei legnagyobb cég darabszám szerinti arány

1,26%

na

1,04%

súlyozott arány gyártás születésnap (Medgyessy Péter)

1,04%

súlyozott arány beruházás

0,91%

Fejér Megyei Hírlap

darabszám szerinti arány beruházás

2,08%

súlyozott arány

1,83%

Fejér Megyei Napló


1,04%

súlyozott arány

na

2,08%

súlyozott arány

1,81%

2,08%

súlyozott arány gyártás Le Mans

0,15%

Észak-Magyarország


darabszám szerinti arány beruházás értékesítés

Jászkun Krónika

darabszám szerinti arány 250.000. TT A3 visszahívás darabszám szerinti arány

Kelet-Magyarország

nincs adat

58

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Médium

Kisalföld

július darabszám szerinti arány AHM periféria

augusztus

1,04% péri repülőtér (3 megjelenés) 2. legnagyobb cég gazdasági eredmény

szeptember

súlyozott arány kamarai kapcsolatok

1,05%

Le Mans születésnap (Nyílt Nap – 2 megjelenés) SZE Pro Universitate díj

darabszám szerinti arány illusztráció

10,42%

súlyozott arány

14,66%

darabszám szerinti arány 250.000. TT

1,04%

súlyozott arány

0,97%

2,08%

súlyozott arány

na

1,04%

súlyozott arány

0,76%

3,13%

súlyozott arány

2,03%

2,08%

súlyozott arány

Na

Új Néplap

darabszám szerinti arány 250.000. TT

2,08%

súlyozott arány

0,99%

Vas népe


1,04%

súlyozott arány

1,08%

39,58%

súlyozott arány

28,85%

1,04%

súlyozott arány

0,90%

súlyozott arány

0,45%

súlyozott arány

4,33%

súlyozott arány

na

Napló

Nógrád Megyei Hírlap

Petőfi Népe

Somogyi Hírlap

A3 visszahívás darabszám szerinti arány 250.000. TT darabszám szerinti arány 250.000. TT (2 megjelenés) A3 visszahívás

Tolnai Népújság

darabszám szerinti arány 250.000. TT A3 visszahívás

darabszám szerinti arány Összes

168 óra

darabszám szerinti arány autóipari történelem darabszám szerinti arány

Figyelő

2. legnagyobb cég darabszám szerinti arány

HVG

1,04% 2. legnagyobb cég multik Magyarországon


Profit

2,08% 2. Legnagyobb cég


1,04%

59

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Médium Üzleti 7

július beruházás Audi Forum darabszám szerinti arány

2. Legnagyobb cég


na

2,08%

súlyozott arány

6,16%

9,38% 250.000. TT beruházások

súlyozott arány

11,84%

1,04%

súlyozott arány

0,38%

3,13% 250.000. TT

súlyozott arány

2,64%

1,04% termék (A3)

súlyozott arány 250.000. TT

0,52%

súlyozott arány

10,04%

2,08%

súlyozott arány

na


1,04%

súlyozott arány

0,45%


7,29%

súlyozott arány "Spezial" melléklet

14,03%


1,04%

súlyozott arány beruházás születésnap (Medgyessy Péter)

nincs adat

1,04%

súlyozott arány

nincs adat

darabszám szerinti arány darabszám szerinti arány

Autó

autómotor

szeptember

2,08% 2. Legnagyobb cég

Vasárnap Reggel

Összes

augusztus

darabszám szerinti arány 250.000. TT A3 visszahívás (2 megjelenés) darabszám szerinti arány

Szaklap%

AutóPiac

Autósélet

darabszám szerinti arány 1 mill. motor darabszám szerinti arány

Autósteszt

TotalCar

Összes

termék (A2) termék (FSI) darabszám szerinti arány beruházás

Die Welt

Idegen nyelvű

FAZ

Transit

darabszám szerinti arány beszállítók darabszám szerinti arány

Összes

Magyar Innov.Sz.Hírl. Nemzeti Sport

1,04%

súlyozott arány

nincs adat

darabszám szerinti arány SZE-együttműködés

3,13%

súlyozott arány

nincs adat

darabszám szerinti arány sportszponzorálás

1,04%

súlyozott arány

nincs adat

60

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. július

Médium

PC World

augusztus

darabszám szerinti arány IT-háttér (interjú)

1,04%

súlyozott arány

1,66%


1,04%

súlyozott arány egyetemi kapcsolat

0,42%


1,04%

súlyozott arány

nincs adat


4,16%

súlyozott arány

2,08%

Új Hírnök Összes

szeptember

A vizsgált időszak sajtómegjelenései folyamatosan csökkentek a negyedév során, azonban a hangvétel a megjelenéssel fordított arányban, pozitív irányban változott. 10. táblázat: A médiumtípusok által képviselt hangvétel Médium

pozitív db-arány súlyozott

Blikk Országos napilap

Magyar Hírlap

2,08%

1,63%

3,63% 1,14%

Világgazdaság

4,17% 1,04% 2,08% 4,17%

Magyar Nemzet metró Napi gazdaság Népszabadság

Népszava

Összesen

13,54%

6,40%

Békés Megyei Hírlap Budapesti nap Déli Hírlap Délmagyarország Dunántúli Napló ÉszakMagyarország Fejér Megyei Hírlap Fejér Megyei Napló

1,04%

0,63%

1,04% 1,04%

0,17% 0,60%

1,04%

0,91%

1,04%

0,91%


1,04% 1,04%

Jászkun Krónika KeletMagyarország Kisalföld Napló Nógrád Megyei Hírlap

semleges negatív db-arány súlyozott db-arány súlyozott 1,04% 3,78% 1,04% 3,78 3,13%% 2,44% 1,04% 0,81% 2,08% 3,23% 1,04% 1,61% 2,08% 12,56% 1,04 2,08% 7,26% 1,04% 0,57% 4,17%

Összesen db-arány súlyozott 2,90% 7,56% 6,25% 4,88% 3,13% 4,84% 2,08% 12,56% 5,21% 3,13% 10,89% 3,13% 1,70% 8,34%

16,66%

29,84%

3,12%

6,20%

34,38%

42,43%

1,04%

0,63%

2,90%

1,26%

1,04% 1,04% 2,90% 1,04% 1,04%

1,04% 1,04% 1,04%

1,04%

0,60%

2,08%

0,91%

7,29% 1,04%

10,26%

0,91% 1,83%

1,04%

1,04% 0,90% 0,07%

0,17% 1,20%

1,05%

2,08% 2,08% 1,04%

1,81% 0,15% 1,05%

4,40% 0,97%

10,42% 1,04%

14,16% 0,97%

1,04%

0,90%

1,04% 3,13% 1,04%

1,04%

1,04

0,07%

2,08%

61


Petőfi Népe Somogyi Hírlap Tolnai Népújság Új Néplap Vas népe Összes 168 óra Figyelő HVG Profit Üzleti 7 Vasárnap Reggel Összes Autó autómotor AutóPiac Autósélet Autósteszt TotalCar Összes Die Welt FAZ Transit Összes Magyar Innov.Sz.Hírl. Nemzeti Sport PC World Új Hírnök Összes

Egyéb

Idegen nyelvű

Szaklap

Országos hetilap

Médium

pozitív semleges negatív Összesen db-arány súlyozott db-arány súlyozott db-arány súlyozott db-arány súlyozott 1,04% 0,76% 1,04% 0,76% 3,13% 2,03% 1,04% 0,68% 1,04% 0,68% 1,04% 0,68% 2,08% 0,75% 1,04% 0,37% 1,04% 0,37% 2,08%

20,81%

2,08%

0,99%

17,25%

11,59%

38,54

29,60%

1,04%

0,90%

1,04%

0,90%

1,04%

0,45%

1,04%

0,45%

2,08%

4,33%

5,20%

1,12%

1,04%

3,08%

1,04% 1,04%

3,08%

4,16%

7,41%

5,20%

4,43%

1,04%

11,01%

0,88%

1,04% 2,08%

0,38% 1,76%

0,45%

1,04%

0,88%

3,12%

2,14%

2,08% 2,08%

3,16%

9,36%

11,84%

1,04% 3,13% 1,04% 3,13% 2,08% 1,04%

0,38% 2,64% 0,52% 10,04%

11,45%

14,03%

1,04%

1,04% 1,04% 1,04%

1,04%

3,13%

1,04% 1,04%

2,08%

1,08%

13,53

1,04% 1,04%

7,29%

1,04%

1,08%

1,04%

0,52% 10,04%

0,99%

1,04%

4,33%

1,04% 3,13% 2,08% 1,04%

2,08%

0,45%

1,04%

1,04% 1,04% 1,04% 1,04%

1,45% 0,42%

1,04% 1,04% 1,04%

1,45% 0,42%

4,16%

1,87%

4,16%

1,87%

A 2003 harmadik negyedévi sajtómegjelenések elemzése téma szerint A harmadik negyedévben megjelent újságcikkek összesen 35 témakörben jelentek meg. Ezeket csoportosítva hat témakört kapunk, melyek a következők: •

piaci helyzet (2. legnagyobb cég, beruházás, bevétel, értékesítés, gazdasági eredmény, megyei legnagyobb cég)

•

termék (A3 visszahívás, A2, A3, FSI-motor, Frankfurti Autószalon, Le Mans, összehasonlító teszt)

•

társadalmi kapcsolatok (kamarai kapcsolatok, multik Magyarországon, péri reptér, sport szponzoráció, Pro Universitate díj, Széchenyi Egyetem együttműködés)

62


•

gyártás – vállalati működés (egymilliomodik motor, kétszázötven-ezredik TT, AHM fórum, AHM-periféria, beszállítók, €-alapú elszámolás, foglalkoztatás, gyártás, ITháttér, környezetvédelem)

•

10 éves vállalati ünnepség (Medgyessy Péter látogatása, Nyílt Nap, „Spezial” melléklet)

•

egyéb (autóipari történelem, illusztráció, régi autók versenye)

A fenti témacsoportok közül a piaci megjelenés az esetek több mint felében generált megjelenést, ezt követi a gyártással, vállalati működéssel kapcsolatos témakör. A megjelenések fennmaradó egynegyedét termékkel, társadalmi kapcsolatokkal, a tizedik születésnappal, illetve egyéb kérdésekkel kapcsolatos információk generálták.

9. diagram: A 2003. harmadik negyedévi sajtótükör hangvétele témacsoportonként 40,0% 35,0% 30,0% 25,0%

29,4% 21,9% 17,7%

20,0% 15,0%

11,5% 7,3% 8,3%

10,0% 5,0%

3,1%

2,1%

3,1%

5,2% 3,1%

7,3% 3,1%

0,0% Piaci helyzet pozitív

Termék

Társadalmi kapcsolatok semleges

Gyártás 10 éves vállalati ünnepség működés negatív

Egyéb

Mint látható, a legtöbb pozitív és semleges hangvételű írás a piaci helyzettel kapcsolatban született, míg a legtöbb negatív cikk termékről szólt. A negatív hangvételű cikkek szinte egyetlen témakör köré történő csoportosulásának oka a 2003 júliusában bejelentett A3termékvisszahívás volt.

63


A témák médiumtípusok között történő (súlyozatlan eloszlása) alapján megállapítható, hogy az országos napilapok tanúsították a legnagyobb érdeklődést a piaci helyzet (29,17%) és a termékek iránt (8,33%). A társadalmi kapcsolatoknak a regionális és országos napi sajtó azonos mértékű (5,21% a téma gyakorisága a megjelenések számához viszonyítva) figyelmet szentelt. A gyártással, vállalati működéssel (12,50%), valamint a tizedik születésnappal kapcsolatos megjelenések legnagyobb arányban a regionális lapokban láttak napvilágot (4,17%), míg az „egyéb” kategóriába sorolt kérdésekkel ismét csak az országos média foglalkozott leginkább. 11. táblázat: A megjelenések téma szerint Téma Piaci helyzet Termék Társadalmi kapcsolatok Gyártás – vállalati működés 10 éves ünnepség Egyéb Összesen

orsz.napi reg.napi 29,17% 12,5% 8,33% 3,13% 5,21% 5,21% 4,17% 12,5% 1,04% 2,08% 50%

orsz.heti szaklap 7,29% 2,08% 1,04% 5,21% 1,04% 1,04% 5,21%

idegen 1,04% 1,04%

4,17% 37,5%

egyéb 3,13% 1,04%

Σ 52,08% 17,71% 14,58% 25%

2,08% 1,04% 11,46%

12,5%

4,17%

7,29% 3,13% 4,17%

2003 harmadik negyedévi sajtótükör – összefoglaló Következtetések A vizsgált időszakban az „Audi” keresőszónak 96 megjelenés felelt meg. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a Top 200-as vállalati lista – amelynek az Audi Motor Hungaria Kft. második helyezettje – első (MOL), illetve harmadik (Flextronics) helyezettje egy szúrópróbaszerű,

egyetlen

hónapra

(2003.

szeptember)

eső

megjelenésszáma

hozzávetőlegesen 740, illetve 34, ez az érték meglehetősen alacsony. Emellett a jövőben mindenképpen javasolt lenne az elektronikus médiában történő megjelenéseket is vizsgálni, így a témák, a hangvétel, illetve a médiumok nagyobb számával a kevés statisztikai adatból eredő, esetleges torzítások is mérséklődnek. A negyedév során (az olvasók számát figyelembe véve) leginkább az országos nyomtatott sajtó érdeklődött a vállalat iránt, míg megjelenésszám szerint a regionális sajtó az első. Az országban megjelenő idegen nyelvű sajtó sajnos nem képviseltette magát a harmadik negyedévben.

64


A regionális és országos média mellett a szaksajtóban igen jó arányt sikerült elérni mind a megjelenések darabszámát, mind az elért olvasók arányát tekintve. A negyedév fő témája a vállalat piaci helyzete volt, ez a fenti eredményeknek megfelelően az országos napilapokban kapta a legnagyobb visszhangot. A második legérdekesebb témának a gyártással,

vállalati

működéssel

kapcsolatos

kérdések

bizonyultak,

számukra

(megjelenésszámot tekintve) a regionális média nyújtotta a legnagyobb megjelenési lehetőséget. A társadalmi kapcsolatok kérdésköre sajnálatos módon a termékek mögé szorult, annak ellenére, hogy a győri vállalatnak elsősorban az előző témára van kihatása, míg a termékinformációk szigorúan a konszern központi kommunikációjának feladatát képezik. Az Audi Motor Hungaria Kft. életének egyik legjelentősebb eseménye a vizsgált időszakra esett, azonban ezt a sajtótükör kevésbé tükrözi, hiszen a Nyílt Nap, illetve a kormányzati látogatás csak a megjelenések alig 7,5%-ában érdekelték a nyilvánosságot, ez esetben is pedig inkább a regionális médiát. A sajtótükör visszhangját tekintve a negyedév során folyamatosan javult az írások hangvétele, azonban ezzel párhuzamosan a statisztikai minta is csökkent. A negyedév tendenciáit tekintve a megjelent témák, illetve a megjelenést biztosító médiumok köre egyre szűkült, míg a hangvétel egyre inkább javult. 3./5. Összegző gondolatok Ahogy végignéztem az újságírókra vonatkozó etikai előírásokat, be kellett látnom, hogy nem könnyű ezek betartása. Magyarországon nem egyszerű az újságírók helyzete, a megélhetésért sajnos nem éppen etikus eszközökhöz is nyúlnak. Ennek okairól korábban már említést tettem, a múltban keresendők a gyökerek. Számos etikátlan példát látunk nap, mint nap. Hogy ezek végre eltűnjenek a ködben, arra van szükség, hogy elismerjük az újságírók tevékenységének fontosságát, hogy a média eredeti feladataihoz, céljaihoz visszatérjen, hogy ismét elnyerje az emberek bizalmát. Nem könnyű megteremteni a hitelességet, de véleményem szerint kemény munkával és odafigyeléssel megoldható. De nem elég csupán egy-egy újságírónak felvállalni ezt a szerepet, a média egészének be kell látnia, hogy változásokra van szükség. A vállalatok is sokat tudnak abban segíteni, hogy egy adott médium visszanyerje olvasói megbecsülését. Ha megfelelőek a sajtókapcsolatok és a vállalat

65


rendelkezik hatalommal és befolyással, akkor nagyban megváltoztathatja az emberek médiumok iránti attitűdjét. Hiszen Magyarországon manapság, sajnos, nagyon is számít, hogy ki hol jelenik meg. Ha egy nagyrabecsült vállalat, vagy annak vezetője pozitívan vélekedik egy médiumról, előfordulhat, hogy a nyilvánosság is felfigyel az adott lapra, rádióra, hiszen abból indulnak ki, hogy „ha ennek a cégnek jó, akkor nekem is”. Azt persze nem jelenthetem ki, hogy ez minden esetben törvényszerű, de a mai gyakorlat ezt mutatja. Nagyon zavaros még a magyar média területe, a szórakoztatás a legfontosabb cél, ezen mindenképpen változtatni kellene. A médiának a szórakoztatáson kívül még számos feladata van, amit teljesítenie kellene. Reményeim szerint a jövőben ezek a problémák szépen lassan megoldódnak. De ehhez mindenképpen szükséges a problémák felkutatása, elfogadása és a lehetséges megoldások végiggondolása, valamint az országos szintű együttműködés.

4. A PR szakember felelőssége 4./1. Etikai és magatartásra vonatkozó előírások27 A public relations szakma sem rendelkezett mindig etikai előírásokkal. Nagyon fontos, hogy a szervezet maga és a public relations területén dolgozó emberek a környezettel harmóniában éljen, működjön, hiszen ezzel növelheti a szakma presztízsét. Olasky, egy amerikai elméleti szakember, vizsgálta azokat a filozófiai elméleteket, amelyek hatással lehettek a public relations területén általánosult etikai normákra. Platón szerint az igaz embernek törődnie kell másokkal. Confucius a tisztességre helyezi a hangsúlyt. Spinoza szerint az embereket saját érdekeik vezérlik. Kant szerint az etika attól függ, hogy milyen feltételek mellett jött létre egy felelős tett. Piaget szerint akkor lehetnek harmonikusak az emberi kapcsolatok, ha az együttműködés etikájára épülnek. Minden írott és íratlan szabály csak útmutató, az igazi cselekedetek, tettek mutatják meg, hogy milyen is egy ember, egy szervezet. Ezért is kell a PR szakembernek különösen odafigyelnie saját magatartására, az általa kikiáltott hírek valódiságára, hiszen mindezek erősen befolyásolják a vállalatról alkotott képet, véleményt.

27

Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT, 2001., Bp., p:81. alapján 66


Egyedülálló a kommunikációs szakmák területén, hogy a public relations szakma rendelkezik saját magatartási szabályzattal is. Etikai kódexeket tekintve szinte minden társszakma lefektette már előírásait, ez elengedhetetlen a visszaélések megakadályozása miatt. A kommunikáció, ha jól szervezzük és visszük véghez, óriási segítséget nyújthat céljaink elérésében.

Etikai szabályozás 4./1.1. Az Athéni Kódex28 és a PRSA Elvi Nyilatkozata29 A kódexet 1965-ben fogadta el az IPRA Athénban, majd 68-ban módosították Teheránban. A kódex tartalma: Minden tag törekszik arra, hogy: 1. Hozzájáruljon a szükséges erkölcsi és kulturális feltételek megteremtéséhez, melyek biztosítják a szellemi képességek kiterjesztését és azon jogok csorbítatlan érvényesülését, melyeket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata rögzít valamennyi ember számára. 2. Az alapvető információk áramlására kommunikációs formákat és csatornákat teremtsen, és így a társadalom minden egyes tagja úgy érezze, hogy őt jól tájékoztatják. Tudatosan ráébressze az embereket saját személyes részvételükre és felelősségükre, és a többi taggal való szolidaritásuk szükségességére. 3. Emlékezetébe vésse: magatartása – szakmája és a közvélemény közötti kapcsolat miatt – még magánéletében is hatással van a szakma egészének értékelésére. 4. Tiszteletben tartsa szakmai kötelességének ellátása során azokat az erkölcsi elveket és szabályokat, amelyeket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata tartalmaz. 5. Tiszteletben tartsa az emberi méltóságot, elismerje minden ember jogát önmaga megítélésére.

28 29

Az Athéni Kódexet a www.mprsz.hu honlapról töltöttem le 2003. 10. 14-én. Nagy PR-könyv, Management Kiadó, Bp.,30/2.2. fejezet alapján 67


6. Bátorítsa az igazi értelemben vett párbeszéd morális, pszichológiai és intellektuális feltételeit, és elismerje a résztvevő felek jogát arra, hogy ügyeiket bemutassák és nézeteiket kifejezzék. Kötelezi magát arra, hogy: 7. Mindig és minden körülmények között oly módon viselkedik, hogy kiérdemelje és biztosítsa azok bizalmát, akikkel kapcsolatba kerül. 8. Minden körülmények között oly módon cselekszik, hogy számításba vegye mind az érintett felek, mind a szervezet – amelyet szolgál – és mind az érintett közvélemény érdekeit. 9. Kötelességét

integritással

végzi,

kerülve

az

olyan

fogalmazást,

amely

kétértelműséghez vagy félreértéshez vezethet, és hogy megőrzi lojalitását ügyfele vagy alkalmazói iránt, legyenek azok múltbeliek vagy jelenlegiek. Tartózkodni fog attól, hogy: 10. Alárendelje az igazságot más követelményeknek. 11. Olyan információt terjesszen, amely nem megalapozott és nem bizonyítható tényeken alapul. 12. Részt vegyen bármiféle vállalkozásban vagy vállalatban, amely nem etikus, becstelen vagy alkalmas arra, hogy csökkentse az emberi méltóságot és sérthetetlenséget. 13. Bármiféle „manipulációs” módszert vagy technikát alkalmazzon, amelynek célja egy olyan tudatalatti motiváció létrehozása, amit az érintett nem tud saját szabad akaratából befolyásolni, és ezért nem tehető felelőssé az ennek következtében tett lépéseiért. Az Elvi Nyilatkozatot az Amerikai PR Szövetség (PRSA) fogadta el. Kimondja, hogy az alapvető jogok, mint a szólás- és gyülekezési szabadság, a sajtószabadság gyakorlása meghatározó jelentőséggel bír a public relations szakma számára. A PR szakember a jobb kommunikáció érdekében tevékenykedik, hogy javuljon a felek közti megértés és együttműködés. Valamint tartalmaz egy fogadalmat, miszerint a public relations szakma képviselője korrektül, igazságosan és a köz érdekében végzi feladatait, folyamatosan fejleszti tudását, személyiségét

68


és kutatásokkal, oktatással gazdagítja és terjeszti az ismereteket, és a Code of Professional Standards for the Practice of Public Relations előírásai szerint jár el.

Magatartásra vonatkozó szabályok 4./1.2. A Velencei és a Lisszaboni Kódex30 A Velencei Kódexet 1961-ben fogadta el az IPRA a Velencében tartott közgyűlésen. A Kódex kiterjed a személyi és szakmai sérthetetlenségre, hogy a jó hírnév megőrzése és a szakmai előírások, szabályok betartása különös fontossággal bírnak. Az ügyfelekkel és munkáltatókkal kapcsolatos magatartás alpont alatt, azt taglalja, hogy a tagoknak kötelességük tisztességesen szolgálni az ügyfeleket; nem képviselhetnek konkurens értékeket; meg kell őrizni a bizalmas közléseket; nem alkalmazhat másokat sértő módszereket; nem fogadhat el bért, jutalékot mástól, csakis az alkalmazójától, hacsak erre külön engedélyt nem kap; nem javasolhatja, hogy bére bizonyos eredményektől függjön. A közönséggel és a sajtóval kapcsolatos magatartás tekintetében előírja, hogy a tag köteles a közérdekkel

összhangban

tömegkommunikációs

működni;

csatornák

nem

vehet

megvesztegetésére

részt

olyan

irányul;

akcióban,

nem

amely

terjeszthet

a

hamis

információt; kiegyensúlyozott képet kell, hogy adjon a szervezetről, amit szolgál; nem hozhat létre olyan szervezetet, ami titkos érdekeket szolgál, és nem ajánlhatja e szervezet szolgálatait más intézményeknek. A kollegális magatartás kapcsán szabályozza, hogy a tag nem sértheti meg más tag jó hírét, viszont ha tudomására jut, és bizonyítani tudja más tag etikátlan, törvényellenes tevékenységét, azt köteles az IPRA Tanácsának előterjeszteni. Ezen felül nem törekedhet arra, hogy más tagot megfosszon megbízójától, és természetesen együtt kell működnie a tagtársaival, hogy a szabályzatokat mindenki betartsa és betartassa. A Lisszaboni Kódexet a CERP (Public Relations Európai Konföderációja) fogadta el 1978ban, majd módosították 1989-ben. A Magyar Public Relations Szövetség 1991. dec. 30-án fogadta el változtatás nélkül a követelményeket.

30

Nagy PR-könyv, Management Kiadó, Bp., 30/3. fejezet 69


A kódex szerint minden felvett tag számára kötelező jellegűek az előírások. Kimondja, hogy mindenki köteles figyelembe venni az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített elveket és azokat a jogokat, amelyeket már az Athéni Kódex is tartalmaz. A Lisszaboni Kódex lényegében a Velencei és Athéni Kódex előírásait tartalmazza kibővítve. Külön kitér arra, hogy a public relations tevékenységet nyíltan kell folytatni, a tagok nem alkalmazhatnak burkolt, félrevezető üzeneteket és be kell tartaniuk minden szabályt, az adott ország törvényét. Az a szakember, aki olyan érdekeltséggel rendelkezik, ami miatt konfliktusba kerülhet alkalmazójával, azt lehető legkorábban nyilvánosságra kell hoznia. Ha a szakember meglátása szerint a megbízás végrehajtása szakmai vétséget igényel, vagy a kódex elveinek ellentmond, erről azonnal értesíteni kell a megbízót. A megbízóval is be kell tartatni az előírásokat, törvényeket, ha ő mégis etikátlan, törvényellenes cselekedetre buzdít fel, akkor is a kódex szerint kell eljárni, még akkor is, ha ez negatív következményekkel és a megbízó elvesztésével járhat. Tiszteletben kell tartani a média jogait és függetlenségét. Tilos a közvélemény megtévesztése. A kódex keretein belül lehetőség van adásidő és hirdetési hely megvásárlására, ha ez indokolt. A PR-szakembernek tartózkodnia kell olyan magatartástól, amely a szakmájának jó hírét fenyegeti. Bármely szakember, aki megengedi, hogy a szabályzatot megsértsék, az épp olyan, mintha ő maga szegte volna meg. A fent említett előírásokat, szabályokat foglalja össze az Amerikai PR Szövetség szakmai követelményeinek kódexében is. Egy ponttal azonban ismét bővül, amelyben előírják, hogy tanúként behívva valamely a kódex ellen vétett, illetve betartatására irányuló eljárás során, a tag köteles megjelenni, hacsak fel nem menti a vizsgálóbizottság. Összegezve elmondhatjuk, hogy a kódexek egymásra épülnek, és tartalmukban ugyanazokat a szabályokat rögzítik, de mindig bővülnek. Egy ilyen kódex megírása nem lezárt folyamat, hiszen a szakma is fejlődik, ezért számítani lehet újabb és újabb szabályzatok megjelenésére. Erre példa a 2000. április 6-án megtartott közgyűlésen elfogadott Magyar PR Etikai Kódex, amit a Magyar PR Szövetség hagyott jóvá a nemzetközi előírások alapján, hogy minden PRszakember az adott társadalmi szabályok, általánosan elfogadott normák szerint tevékenykedjen, a szakma iránti bizalmat erősítsék, megőrizzék, illetve a PR tevékenységet végzők etikai értékrendjét fejlesszék.

70


4./1.3. Az egyéni felkészültség31

A minimális követelmények elsősorban a szakmabeli vezetőkre, tanácsadókra vonatkoznak. Az MMSz szerint az egyénnel szemben felállított követelmények a következők: -

Képzettség: nem elég az alapokat megszerezni, egy jó szakembernek folyamatosan képeznie kell önmagát. Követelmény a felsőfokú végzettség, és vezetőként akár doktori cím megszerzése is. Bárkiből válhat jó tanácsadó, ha megfelelő erőfeszítéseket tesz érte.

-

Tapasztalat: a szakmai gyakorlatot értjük alatta. Nem szabad olyan feladatot elvállalni, ami meghaladja a szakértelmet.

-

Nyelvi készség: az anyanyelv magas szintű ismerete, PR terminológia ismerete, idegen nyelvek, szakirodalom ismerete.

-

Hálózati ismeretek: üzleti, politikai, társadalmi rendszerek ismerete, döntéshozatal ismerete, kapcsolatok kiépítése megfelelő csoportokkal.

-

Etikai ismeretek és szakmai magatartás: törvények, nemzetközi etikai szabályozások, erkölcsi normák betartása. Csupán a törvények betartása nem elég, minden társadalom rendelkezik íratlan etikai szabályokkal is, amiket szintén szem előtt kell tartani.

-

Nemzetközi szakmai normák ismerete: a public relations folyamatát, gyakorlatát, végrehajtását tartalmazó irányelvek, szabályok ismerete.

4./1.4. A public relations vulgarizálási veszélyei32 Sam Black professzor fogalmazta meg néhány pontban, hogy mire kell odafigyelnünk, ha a public relations-ről beszélünk. Az első kampánya a public relations PR-ként való rövidítése ellen szólt, hiszen a hozzá nem értők, akik nem ismerik ezt a szakmát, a rövidítésből nem tudják meg, hogy mit is jelent. Szerinte a public relations: -

Nem válaszfal az igazság és közvélemény között. A PR szakember nem hazudhat, nem téveszthet meg senkit sem.

31

Szeles Péter – Public relations a gyakorlatban, 1999., Bp., p:34. Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT, 2001., Bp., p:143.

32

71


-

Nem propaganda, azaz nem szolgálhat egyoldalú érdekeket

-

Nem reklám, amit az eladások növelésére alkalmaznak

-

Nem trükkökből és mutatványokból áll. Néha hasznosak lehetnek, de kudarchoz vezetnek, ha túl gyakran alkalmazzák őket.

-

Nem ingyen-reklám.

-

Nem egyszerűen sajtókapcsolat.

4./2. A belső kommunikáció az Audi Hungaria Motor Kft.-nél A belső kommunikáció elemei: -

menedzsmentkommunikáció

-

belső public relations

-

EEM (emberi erőforrás menedzsment)

-

informatikai rendszer (intranet)

-

műszaki, termelési info-áramlás

-

pénzügyi-számviteli, statisztikai adatképzés és -forgalom

-

formális interperszonális kommunikáció

-

informális interperszonális kommunikáció33

Ahhoz, hogy ideális kapcsolatok alakuljanak ki egy vállalatnál, hogy harmónia uralkodjon a szervezetben, a következő feltételeknek kell teljesülniük: Teljes és őszinte információáramlás minden irányban, kölcsönös bizalom és hit, biztonságos és egészséges munkafeltételek, igazságos díjazás, konfliktus nélküli munkavégzés, az alkalmazottak számára kielégítő munkamennyiség a munkaidőben, büszkeség a vállalat iránt.34 Ha mindez teljesül, akkor a munkatársak szívesen, örömmel dolgoznak a vállalatnál, könnyebben azonosulnak, és ez természetesen kihat a termelékenységre, hatékonyságra is. A felsorolt elemek közül a belső public relations fontosságával szeretnék bővebben foglalkozni.

33 34

Nagy PR-könyv, Management Kiadó, Bp., 17/2. fejezet Nagy PR-könyv, Management Kiadó, Bp., 17/3.1. fejezet

72


A belső public relations35 A belső public relations tevékenység növelheti a szervezetirányítás hatékonyságát, mert feladata a munkatársak informálása, az információk megfelelő formában és szövegezéssel való eljuttatása a címzettekhez, tehát az alul- és túlinformáltság elkerülése. Növelheti a teljesítményt a munkavégzés során, hiszen megfelelő munkahelyi feltételeket, légkört hivatott létrehozni, beleértve a vállalati kultúra terjesztéstét, hogy az integrációt megkönnyítsék. Formálja a szervezet külső megítélését, hiszen az alkalmazottak beszélnek munkájukról, munkaadójukról a szervezeten kívül is, és köztudott, hogy a szájról-szájra terjedő hírek terjednek a leggyorsabban és ezek a leghatékonyabbak. Egy ismerőstől hallott hírt inkább elhiszünk, mint egy újságban olvasottat, vagy rádióban hallottat. Ezeken kívül formálja még a munkaadó hírnevét. A belső kapcsolatok megfelelő kialakítása, ápolása a külső kapcsolatok miatt is fontos, egy jó hírnévvel rendelkező cég könnyebben talál új munkatársakat. A vállalat termékeinél, szolgáltatásainál is fontosabb a jó hírnév gondozása. A belső public relations feladatait36 dr. Anne Vandermeiden dolgozta ki. A feladatok magukban foglalják a „company feeling” kialakítását, a „nyitott ajtók” légkörének biztosítását, a felső vezetés döntéseinek támogatását, a döntés-előkészítések információs támogatását, a szervezet és környezete közötti kapcsolatok ápolását, szakmai programok tervezését, lebonyolítását, értékelését, a szervezet tagjainak informálását, a tükör-image fejlesztését, az arculat tudatos fejlesztését, a szervezet kommunikációs magatartásának irányítását, a szervezet tagjainak támogatásának megnyerését. A belső kommunikációs eszközök áttekintése, és ezek megismerése az Audi Hungaria esetében. A belső PR fontosságát még sok helyen nem ismerték fel, jóllehet a hibátlanul működő információáramlás és ösztönzési rendszer nélkülözhetetlen a vállalat sikeréhez, a problémás helyzetek eredményes megoldásához, a cég kifelé irányuló kommunikációján, az image-en túl az üzleti eredmény alakulását is befolyásolhatja, pozitív és negatív irányba egyaránt. De nem 35

Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT, 2001., Bp., p:213-218. 36 Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT, 2001., Bp.,p:212. 73


elég csupán felismerni mindennek jelentőségét, a megvalósításhoz stratégiai és operatív szinten is hatékony és folyamatosan megújuló eszköztár szükséges. Fontos, hogy a munkatársak ismerjék a cég arculatát, motiválni kell őket arra, hogy elfogadják azt és azonosuljanak vele. Professzionális módon kell kezelni az olyan érzékeny kérdéseket, mint egy arculatváltás, egy szervezetfejlesztés, egy teljes reorganizáció vagy akár egy fúzió. Elengedhetetlen továbbá a munkatársak bevonása, megfelelő mértékű informálása válsághelyzet esetén, hogy aztán abból nyertesként tudjon a vállalat kikerülni. A belső PR a szervezet vezetése és a dolgozók közötti, valamint a szervezet egyes szervezeti egységei közötti kommunikációs kapcsolatok szervezését foglalja magában. Fő területei: - vezetői információs rendszer: kommunikációs szakmai tanácsadás a vezető(k) részére, a kommunikáció előkészítése, szervezése, biztosítása (beszédek, levelek, találkozók). - szervezeti egységek: eredményeket, problémákat és vezetői döntéseket közöl az alkalmazottakkal, valamint fordítva. - munkaerő-toborzás: megfelelő apróhirdetések, az új belépők tájékoztatása. - menedzsment-tanácsadás: a vezetői döntések mérlegelése, bírálata, tanácsadás. - alkalmazottak tájékoztatása: az összes közérdekű vezetői döntés nyilvánosságra hozatala az alkalmazottak előtt (újság, intranet, levelesláda, fórum, munkásgyűlés, stb.). - személyes kapcsolatok: az egyének közötti kapcsolatok létesítése.37 Megfigyeléseim alapján az Audi Hungaria belső kommunikációjában természetesen mindezek fellelhetőek. A közel 5’000 főt foglalkozató vállalatnál az intranettől a faliújságig számos információs csatornán folyhat az üzenetek kölcsönös közlése. Azonban a két legfontosabb belső kommunikációs tevékenység az intranet, és a vállalati újság. A következő részben ezekről teszek említést. 37

A területek felsorolása a Szeles Péter – Public Relations a gyakorlatban, Geomédia Szakkönyvek, 1999., Bp., p: 25-28. alapján készült. 74


4./2.1. Audi Hungaria Intranet

Az Audi Hungaria egyik – ha nem a legfontosabb kommunikációs csatornája a vállalaton belül az intranet. Fő célja a munkatársak tájékoztatása a vállalattal kapcsolatos különféle dolgokról. Arculatában integrálódik az AUDI AG stílusához és színeihez. Ezen keresztül zajlik a fontos és közérdekű információk közlése és cseréje, kölcsönös segítséget nyújtva ezzel mindenkinek, aki szeretne tájékozódni olyan dolgokról, amelyekhez máshol nem – vagy nehezen – juthatna hozzá. Az AUDI AG minden gyárában található intranet-hálózat, melyek egységes rendszert alkotnak egymással, könnyedén átléphetünk bármelyik egység belső nyilvános hálózatába. Természetesen ezek csak a vállalaton belülről érhetőek el, csupán egy internet-kapcsolat nem elégséges. Az internet elérhetőség további engedélyekhez kötött. Természetesen az internet és az e-mail használata csak belső, munkahelyi ügyekkel lehet kapcsolatos. A magáncélú felhasználás munkajogi következményeket von maga után. Rengetegen használják, mert olyan információkat és hasznos tudnivalókat tartalmaz, melyek nélkülözhetetlenné teszik szerepét a mindennapos vállalaton belül töltött idő során,

75


megtalálhatják benne többek között az aznapi étlapot, a buszmenetrendeket, a gyár térképét, részlegeit, a dolgozók név, és részleg szerinti telefonszámát és e-mail címét.

Felépítése, tartalma Az Internet Explorer megnyitását követően egy üdvözlést olvashatunk, ahol – mivel az Audi Hungaria hivatalosan is kétnyelvű vállalat – választhatunk a magyar és a német nyelv közül. Ha belépünk, a nyitóoldalra jutunk, ahol az éppen legaktuálisabb híreket láthatjuk. Ide azok a vállalatot érintő fontos, és rendkívül közérdekű információk kerülnek, melyekről mindenkinek tudni kell, még akkor is, ha az intranetet nem ezért kereste fel. További kilenc állandó menüpontot találhatunk (ötöt fent, négyet lent) a lapon, és három másik hivatkozás is olvasható. Az állandóak: Aktuális, Vállalat, Szolgáltatások, Telephelyek, Területek, míg alul: Rendszerinformációk, Keresés, Segítség, Webmaster. Ezek a választási lehetőségek mindig állandóak, bármelyik oldalon legyünk is. A fentiek nyújtják a tényleges intranet-szolgáltatást, míg a lentiek a karbantartáshoz és a segítségkéréshez szükségesek. Nézzük részletesen a nyitó oldal menüpontjait: Az Audi csoport tagjai: innen jutunk abba a menübe, amelyik segít minket elkalauzolni az AUDI AG intranet és internet oldalaira, valamint a Cosworth Technology és a Lamborghini hivatalos gyári honlapjára. Audi Internet: erre a szókapcsolatra kattintva az audi.hu, és az audi.com oldalakra látogathatunk el. VW-konszern: ha belépünk először átkerülünk az ingolstadti gyár intranet hálózatára, innen továbblépéseink lehetségesek a VW-konszern honlapjaira. Az intranet felépítésének megismeréséhez legcélszerűbb, ha a felül olvasható menüpontokat kinyitva egyenként átnézzük, mit rejtenek ezek a szavak! Aktuális: kronologikus sorrendben találhatjuk a vállalat aktuális, és a munkatársakkal mindenképpen megosztandó híreit. Vállalat: 13 jelentős egységből áll össze ez a lap, szinte minden általános tájékoztatót itt találhatunk: Bemutatkozás: a menüpont alatt egy Győr városát bemutató számítógépes képeskönyvet találunk, valamint egy rövid, a gyár történetét ismertető időrendi táblázatot.

76


Vállalati információk: postajelölések és költséghelyek a vállalatnál, okmányiroda, készpénzmentes kasszarendszer, légifelvételek a gyárról, helyszínrajz, kassza nyitva tartás, Bemi-raktár nyitva tartás, étlap, prezentációs fóliák, riadóterv. Vállalati kommunikáció: sajtóanyagok, a munkatársak lapja, üzleti jelentés. Szabályzatok, előírások: QMS – Az AHM Kft. Minőségirányítási rendszere, információ és adatvédelem, üzembiztonság. Elérhetőségek: AHM-telefonkönyv, AUDI AG-telefonkönyv, VW-címtár. Felhasználói információk: "ITSA"-IT–Standard, internet jelszó módosítása, levéltitkosítás, vírusvédelem, Alcatel-készülék info, mobilrendszerünk. Dokumentumok:

jogosultság-igénylések

és

beállítások,

logisztikai

dokumentumok,

minőségbiztosítási dokumentumok, telefonigénylések. Ötletbörze: ötletbörze oldalak. Projektek: GEMINI, TPM. Helyi információk: Buszmenetrendek (Helyi és helyközi járatok), Vasúti menetrend, AHM Győr térképek, Hotelek – Panziók. Programok: Lloyd mozi műsor, Győri Nemzeti Színház. Orvosi ellátás: Üzemorvosi ellátás, Kardirex Egészségügyi Központ. Környezetvédelem és munkabiztonság: Környezetvédelmi információk, munkabiztonsági információk Szolgáltatások: 11 fő része van ennek az elektronikus oldalnak, és csakúgy, mint az előző esetben, itt is sok-sok tudnivaló olvasható a vállalat különféle szolgáltatásairól. Szótárak: Scriptum-szótárak honlapjára léphetünk át, ahol angol, német és magyar, általános, műszaki, és közgazdasági szótárakat használhatunk. MATÁV: országos online tudakozó. Internet-user: itt mindenki leellenőrizheti, hogy csak ő használja-e usernevét, vagy esetleg valaki más is. BEMI-anyagok igénylése. Kedvezményes Autóvásárlási Program: az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. dolgozói a márkakereskedői árnál kedvezőbb feltételekkel juthatnak a Volkswagen konszern autóihoz. A kedvezményes autóvásárlási programban azon munkatársak vehetnek részt, akik több mint egy éve a vállalat alkalmazásában állnak. A kedvezmény kizárólag a konszern által gyártott márkákra (Audi, Volkswagen, Seat, Skoda), ezen belül az új gépkocsikra vonatkozik.

77


Lloyd: erről a menüpontról az Audival szerződésben álló Lloyd-mozi honlapját lehet megnyitni, ahol tájékoztató olvasható a műsorokról és a filmekről. A vállalat munkatársai féláron tekithetik meg az előadásokat. Étkeztetés: a gyári étterem étlapja és nyitvatartása található ezen a helyen, problémák esetén a reklamáció is itt történhet. Telefonköltségek: a költséghelyfelelősök a teljes költséghely telefonköltségeit részletezve lehívhatják, de saját költségeit is mindenki leellenőrizheti. Outlook Web Access: az Outlook-postafiók elérhető böngészőn keresztül is, de az eléréshez NT felhasználói név és jelszó szükséges. Győrön kívüli elérés – egyedi hozzáférés bárhonnan az Exchange és az Outlook programokhoz, valamint lehetőség nyílik beírni az úgynevezett nyilvános mappákba is, melyek tartalmát bárki megtekintheti. Helyiségjelölések: a Gyártervezés programjának segítségével gyárthatóak az irodaajtók melletti helyiség-feliratok. Címlista módosítás: titkárnőknek és adatmódosítóknak joguk van az Exchange (Outlook) adatainak módosítására. Telephelyek: ezen az oldalon az AUDI AG négy fő vállalatának az intranet-rendszerére kapcsolódhatunk. Ingolstadt: Az 1949-ben alapított ingolstadti gyárban készül az Audi A3-as modellek egy része, az Audi A4 és Audi A4 Avant. A konszern fő telephelyén történik a TT Coupék és Roadsterek nyers karosszériáinak lakkozása, továbbá kiemelt szerepe van a műszaki fejlesztésnek. Ingolstadtban 2002-ben átlagosan 30 628 munkatársat foglalkoztattak. Neckarsulm: A neckarsulmi Audi gyár már 125 éves hagyománnyal rendelkezik. Itt készül az Audi A2, A6 és Audi A6 Avant, az Audi S6 és Audi S6 Avant, valamint az Audi A8 és az Audi S8-as modell. 2002-ben a neckarsulmi gyár átlagosan 13’632 munkatársat foglalkoztatott. Changchun: Pontosan a Kínai Köztársaság fennállásának 50. évfordulója, 2000 eleje óta készül ebben a gyárban az A6 modell kínai verziója. A projekt az Audi és a FAW Volkswagen együttműködése révén jött létre. 2002-ben 34’962 helyi gyártású Audi A6-os modellt szállítottak ki. Curitiba: Brazíliában, a curitibai autógyárban az A3-asok szerelése folyik, amelyeket kifejezetten a dél-amerikai piacra készítenek. Ezen kívül Volkswagen-modelleket is

78


gyártanak. 2002-ben 10’250 A3-as modellt gyártottak, amelyből 9’379-et Brazíliában értékesítettek. 1’593 gépjárművet exportáltak Dél-Amerika más piacaira. Területek: az utolsó, de talán a legrészletesebb oldala az Audi Hungaria intranet rendszerének. A vállalat területeinek bemutatkozó, információközlő intranet-oldalai szerepelnek itt. Természetesen az oldalakon levő információkért, azok aktualizálásáért az egyes területek felelősek. G/GF-2 Produkttechnik G/GB Fabrikplanung: a Gyártervezés honlapja, a legérdekesebb dolgok a gyár építkezéseiről. Tervrajzok, adatok olvashatóak itt, továbbá a járműkölcsönzéssel és az Audi Hungaria saját repülőgépeinek indulási idejével és jegyrendeléssel is ezen a helyen foglalkoznak. G/GB Hallen Layout System G/GL Logistik G/FB Beszerzés: Az AHM Kft. beszerzési csapata (G/FB) a nemszéria anyagok, illetve szolgáltatások beszerzésével foglalkozik. A megrendelők igényeiket ún. Belső Megrendelési Nyomtatványon, röviden "Bemi"- n, illetve teljesítménykiírás formájában jelzik felénk, mellyel a beszerzési folyamat kezdetét veszi. G/FF Pénzügyi és Számviteli osztály/Vám: EU-csatlakozás-adózás projekt, Zárlati és Kereskedelmi Jogok, Tárgyi eszköz könyvelés, Folyószámlák, Bank és Cashmanagement, Vám és Fogyasztói adózás. G/FC Kontrolling: A kontrolling a vezetés alrendszere: a tervezést, az ellenőrzést, és az információellátást koordinálja. Ez a koordináció a vállalatok felső szintjén jelentkezik, és ezáltal válik lehetővé, hogy a vezető a kihívásoknak megfelelően lássa el feladatait, hozzon helyes döntéseket. Az egyes területek közti kommunikáció, a szükséges információk birtoklása biztosítja a vállalatoknál a rugalmas alkalmazkodás, valamint a problémák gyors megoldásának lehetőségét. Megfelelő szemléletet, elkötelezettséget kíván a vállalkozás munkatársaitól, kontrolling nélkül a mai modern vállalatok már nehezen tudnának versenyben maradni az egyre élesedő környezeti változásokkal szemben. G/FI IT-Management G/P Produktion G/PS Biztonsági Management G/PT Környezetvédelem G/PT Munkabiztonság

79


G/S Személyügy Jelenleg a fenti menüpontokból állnak össze az Audi Hungaria intranet-oldalai, melyeket a Vállalati Kommunikáció egyik munkatársa készít. A vállalat célja, hogy minden terület teljesen önállóan tudja majd a saját információt frissíteni. További elképzelésük az, hogy az egyes igényléseket, kérdőíveket, és különféle hivatalos lapokat is itt ki lehessen tölteni, majd visszaküldeni. Ezek jelenleg is fenn vannak az intraneten, de ki kell őket nyomtatni, kitölteni, és úgy visszajuttatni a feladónak. Ennek a procedúrának az elkerülését szeretnék az intranet használatával elérni. Amennyiben ez sikerül, megvalósulhat az Audi Hungaria egyik fontos kommunikációs törekvése, a „papírok nélküli gyár“ – megteremtése.

4./2.2. Az Audi Hungaria vállalati újsága

A vállalati újság a belső PR tevékenység releváns médiuma. Óriási szerepet kap a vállalat és az alkalmazottak közti kommunikációban. Vállalati rádió, vagy televízió bevezetése kiegészíthetné, de semmiképp sem pótolhatná az újságot. Sok vállalat felismerte már, hogy a kommunikáció fontos szerepet játszik a kedvező piaci helyzet elérésében és megtartásában, valamint Schürmann szerint a kommunikáció mára már a negyedik termelési faktorrá vált.

80


Sok profitorientált cég „key success factor”-nak, vagyis a siker egyik kulcselemének tekinti a kommunikációt. A vállalati újság stratégiai médium. A vállalatok a saját céljaik érdekében vetik be az újságot, ezen cél alapján szerkesztik azt. Ez kiterjed a témaválasztásra, vagy akár a szövegezésre is. A vállalati újság a pozitív kép kialakításának eszköze. Az első számú célja a lapnak a vállalat pozitív bemutatása. A szerkesztéssel, stilisztikai, nyelvtani jellemzőkkel már eleve hatunk az olvasókra. Ezeket az írásbeli furfangokat kell stratégiaként felhasználnia a lapot összeállító PR szakembernek. Több stratégia is létezik, például a cég egészének, a vezetőknek pozitív bemutatása, ez a cég önbemutatása. Egy másik stratégia szerint kívülállóként lefesthetjük pozitívan a céget, ennek eszközei a munkatársak, az üzemi tanács, szakemberek megszólaltatása…38 Ezekkel a stratégiákkal itt nem szeretnék bővebben foglalkozni, inkább visszatérnék az Audi Hungaria Motor Kft. vállalati újságának elemzéséhez. A vállalati újságra az Audi Hungariánál is szükség van, mert közel 5000 embert foglalkoztat. Lehetetlen elérni, hogy mindenki ismerjen mindenkit. A jó kapcsolatok kialakításában és a munkatársak informálásában egy ilyen belső újság nagy szerepet kap. 1998-ban indult, eleinte 8, ma már 16 oldalon keresztül nyújt tájékoztatást. Az újságért felelős személy a vállalati kommunikáció munkatársa, de természetesen az egész egység támogatja őt munkájában, ötleteket, cikkeket szolgáltat. A lap célja a munkatársak informálása, véleményformálás, kommunikációs híd létrehozása a vezetők és alkalmazottak között, és természetesen stratégiai elem az intranettel karöltve. Célcsoportja is elsősorban az alkalmazottak köre, valamint a családjaik, ismerőseik. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen újság, miért papír? Erre egyszerű a válasz: mindenkihez el tudjuk juttatni és haza is lehet vinni, otthon böngészgetni. Az újság havonta jelenik meg, színes nyomtatásban, évente 11 példánnyal, mert az utolsó hónapban egy bővebb (jelenleg 24 oldalas) lapot adunk ki. A kezdetek óta már a harmadik arculattal rendelkezik. Ennek oka a folyamatos fejlődés, a munkatársak változó igényei, a lépéstartás fontossága. Minden alkalommal készítenek hozzá egy négyoldalas német nyelvű kivonatot is, hogy a német munkatársaink is tudomást szerezzenek az újdonságokról. Az ő számukra az újság 38

A vállalati újság leírása Katrin Bischl: Die Mitarbeiterzeitung, Westdeutscher Verlag, 2000., Wiesbaden könyve alapján készült. 81


utolsó oldalán általános információkat is közölnek, hogy könnyebben eligazodjanak Győrben, illetve Magyarországon. Ilyen általános jellegű információk a programajánlók, rendőrség, fordítóirodák elérhetőségei… Az újság illusztrált, szinte minden cikkhez fotó tartozik, kétnyelvű képaláírással. Minden munkatárshoz eljuttatjuk és Ingolstadtba is küldünk belőle. Az információkat az interneten böngészve, a jó munka- és sajtókapcsolatok révén szerzi meg a szerkesztő. Emellett létezik egy szerkesztőbizottság, melynek tagjai a nagyobb területek (QM, logisztika, személyügy, termelés, IT, ügyvezetés asszisztensei, munka- és környezetvédelem, gyártervezés), akik hozzák az ő területükhöz tartozó aktualitásokat, esetleg kész cikkeket, beszámolókat. Ezenkívül az ingolstadti adatbankból is lehet beszámolókat, sajtóinformációkat letölteni, az Audi Mobil Audi Hungariára vonatkozó híreit is integrálni lehet a lapba. Természetesen ez a lap is rendelkezik állandó rovatokkal, mint például álláshirdetések (a személyügyi marketing formai és tartalmi követelményeinek megfelelően), apróhirdetések, egészségügyi hírek (a Kardirex, az Audival szerződésben álló egészségügyi központ, hozza őket), sajtótükör, győri oldalak, a HVB bank AHM munkatársak számára kidolgozott konstrukció-ismertetése, éves-féléves eredmények bemutatása, Audi Hungaria Forum önálló logoval ellátott rovata (jövőbeni programokról, képi anyaggal), oktatási hírek (az Audi Hungariával szintén szerződéses kapcsolatban álló Széchenyi Egyetemtől és Lukács Szakképző Intézettől), valamint mindig tartalmaz sorozatot, most éppen a „Világörökség része Magyarországon” címűt. A cikkeket csoportosíthatjuk: - a jubileumi rendezvényekre, támogatásokra, szponzorációra -

gyártással kapcsolatos hírekre (x millimodik motor, autó…)

-

termékinfokra ( autó- és motorshow-k, új gépkocsik bevezetése, díjazások…)

A címoldalon általában új projektek, gyártósorok, új munkatársak bemutatása található. A cikkekhez mindig tartozik felcím, cím és headline, valamint egy fotó. A jelenlegi tervek szerint indulni fog még sportrovat és már néhány hónapja létezik az Ötletbörze, illetve egy EU-sorozat a csatlakozásig. A kész cikkeket egy külső cég tördeli és nyomtattatja ki. Egy külsős újságírót is bevontak a munkába, minden hónapban szolgáltat egy-két cikket a régiót érintő témákról, tendenciákról, gazdasági eseményekről.

82


A vállalati kommunikáció megpróbálja hasznos információkkal is megtölteni az oldalakat, mint például utazási kedvezményekkel, autóvásárlási kedvezményekkel... A kultúra is szerepet kap, hiszen az Audi Hungaria Motor Kft. a Győri Balett szponzora, és rendszeresen fellépnek az Audi Hungaria Forumban. Az ügyvezetés is nagy hangsúlyt fektet az újságra, figyelemmel kísérik a szerkesztést, témalistát kapnak, ezen természetesen változtathatnak is, valamint külön az ő kérésükre csak olyan fotót tartalmazhat az újság, amelyen a munkatárs felismerhető. A formai és tartalmi követelményekről ennyit szeretnék elmondani, végezetül pedig még egy felmérés eredményeiről írnék. Az újságról készített felmérést 2001. decemberében végezték el. A kérdőívet közel kétezren töltötték ki. Az eredmények a következők voltak: a válaszolók többsége elégedett az újság formai megjelenésével, tartalmilag pedig pozitívnak ítélték meg a változatosságot és a közérthetőséget. Sokan szívesen írnának az újságba, ezzel is segítve a szerkesztő munkáját. Mivel az alkalmazottak köre inkább harmincas éveikben járó férfiakból áll, akik a műszaki témák iránt érdeklődnek. Ugyanilyen fontosnak találják az álláshirdetéseket és a tervezett beruházásokat. Az olvasók háromnegyede hazaviszi a lapot és megmutatja családjának is. Összegezve tehát elmondhatom, hogy az Audi Hungaria Motor Kft. vállalati újsága sikeresen ellátja feladatát. A szerkesztő felelőssége azonban itt is nagy, hiszen ő dönti el, hogy mi kerüljön az adott példányba. Az eddigi tapasztalatok alapján ezt a kihívást is mindig sikerül áthidalni. 4./3. Eseménymarketing39 Az eseménymarketing a komplex public relations tevékenységek közé tartozik, a szponzorálás és lobbizás mellett. Eredeti megfelelője „special events”. Olyan tevékenység, amely eseményt, rendezvényt hoz létre. Az eseménymarketing célja, hogy javítsa a cég image-ét, növelje az ismertségét. Ez egy indirekt eszköz, ami publicitást is igényel. A közönséget informálni kell a rendezvényről. Az esemény marketing az Audi Hungaria Motor Kft. egyik fontos eszköze volt ebben az évben, hiszen most ünnepelte 10. születésnapját. Ez alkalomból egy rendezvénysorozatot 39

A fogalom meghatározása Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: PUBLIC RELATIONS ELMÉLET ÉS GYAKORLAT, 2000., Bp., p:287. található. 83


terveztek és vittek véghez. Az első ilyen esemény a Sportnap volt, még júniusban. Ezt követte a Nyílt Nap és a VIP rendezvény szeptemberben. A továbbiakban a Nyílt Nap példáján szeretném bemutatni az eseménymarketing folyamatát és a PR szakember felelősségét. 4./3.1. A rendezvényszervezés folyamata, az Audi Hungaria Motor Kft. Nyílt Napjának példáján bemutatva Az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének döntése alapján a tízéves jubileum programsorozat keretein belül Nyílt Nap szervezésére került sor. A cél az volt, hogy országvilág előtt megmutassuk vállalatunkat, hogy bárki betekintést nyerhessen a termelésbe, hogy a munkatársak elhozhassák családtagjaikat, és a gyerekek megtekinthessék a „apu, anyu” munkahelyét. Az eredeti koncepció ez volt, a későbbiekben annyiban módosult, hogy elviekben csak a munkatársak és családjaik számára adtunk lehetőséget bejönni a vállalat területére. A szervezés és lebonyolítás sarokpontjairól, esetlegesen felmerülő problémákról a következőkben fogok említést tenni. A folyamatábra (ld. 4. sz. Melléklet) a Special Event rendezvényszervező cég által rendelkezésemre bocsátott anyag alapján készült. Bemutatja az ügynökség munkáját lépésről lépésre. A Special Event egy budapesti székhelyű cég, az Audi Hungaria Motor Kft. Nyílt Napját szervezték, amit eredetileg egész Győr városának terveztünk, de a felső vezetés döntése alapján csak a munkatársaknak hirdettünk meg. Így a kifelé irányuló hírverés, a sajtórádiókapcsolatok szükségessége megkérdőjeleződött. Ez csak számunkra jelentett lelki csalódást, mert szerettünk volna minél nagyobb tömeget megmozgatni. Pozitívumként kiemelném az Audi Hungaria hírnevét és a közel 5000 munkatársat, akik szájról-szájra adták a Nyílt Nap hírét, és ennek eredményeként jóval többen érkeztek, mint azt előre jelezték. Valamint két rádiós, szerkesztő munkatársat hívtunk meg az események konferálására és ezzel elértük, hogy a rádióban is helyet kapjon a rendezvény, hiszen bizonyos időközönként bejelentkeztek élőben a rádió műsorába, ide invitálva a város apraját-nagyját. A Nyílt Napot szeptember 6-án tartottuk, itt, az Audi Hungaria Motor Kft., területén. A rendezvényért felelős személy, Varga Balázs, a vállalati kommunikáció munkatársa. A rendezvény megszervezését már hónapokkal korábban el kellett kezdeni. A folyamat egy pályáztatással kezdődött. Több ajánlat átvizsgálása után a Special Event nyerte meg a pályázatot. A személyes kapcsolat felvétele és a rendezvény programjainak megbeszélése

84


után megkezdődött a tényleges szervezés. A plakátokat (ld. 5. sz. Melléklet), szórólapokat egy szintén budapesti cég készítette el. A szervezés több szálon futott. A Special Event a programokra koncentrált, a grafikai stúdió a plakátokra, az Audi Hungaria munkatársa pedig kézben tartotta az egész folyamatot, irányító és ellenőrző funkciókat látott el, valamint megszervezte a programokhoz szükséges háttér feltételeket, gondolok itt víz- és áramigényre, étkeztetésre… Némi probléma adódott az esti élő koncertet illetően, hiszen olyan csapatot akartunk, akik országszerte népszerűek. A legvégső döntés után a V-Tech vállalta a 80 perces fellépést. A színpadi fellépőkön (akrobaták, Irigy Hónaljmirigy, Auth Csilla, pantomim bemutató, fitness bemutató) kívül számos keretprogram is várt a látogatókra, air-board, euro-bungee, zorb… A gyerekek számára külön kis szigetet hoztunk létre, színpaddal, felfújható légvárakkal, játszóházzal, bohócokkal… Az Audi Hungaria előzetes regisztrációt kért a munkatársaktól, a várható látogatói létszám felmérése miatt. (Ennek volt egy komolyabb oka is, el akartuk kerülni, hogy olyan egyének is belépjenek a vállalat területére, akiket korábban már kitiltottak. Egyfajta visszahúzó erőként is fontos szerepet kapott tehát a regisztráció.) A regisztráció a vámszabad területre vonatkozó előírások miatt is fontos volt, hiszen jeleznünk kell a Vámhivatal felé, ha valaki belép a vámszabad területre. A regisztrációs lapokat a rendezvény előtt egy héttel kellett leadni, ezek alapján közel 20.000 emberre számítottunk. Az egész szervezés e létszám alapján folyt. A catering cég az Audi Hungaria Motor Kft. belső szolgáltatója volt, kicsit alábecsülte a látogatók fogyasztását, a délutáni órákban már elfogyott az üdítő és az ételek nem tudta olyan gyorsan szállítani, ahogyan fogyott. Az utólagos megkérdezések alapján ez volt az egyetlen negatívuma a rendezvénynek, de a programok sokszínűsége és minősége feledtette mindezt a vendégekkel. Az egész napos rendezvényre végül közel 30.000-en jöttek el. Délután kettőkor nyitottuk ki a kapukat és szinte ömlött be az embertömeg. Az eseményt profi módon szervezte meg a Special Event ügynökség. Semmi fennakadás nem volt, a programok pontosan kezdődtek. A rendezvény előkészítésének pontos forgatókönyvét a 3. sz. Mellékletben olvashatják. Az ábra is bizonyítja, hogy mennyire sokrétű és bonyolult egy ilyen nagyszabású esemény felépítése. Balázs kollégám feladata volt tehát az egész folyamat felelőssége. Hogy minden időben a helyén legyen, hogy minden kiváló minőségű legyen, hogy ne legyenek fennakadások. A

85


tennivalókat nem is szeretném mélyebben részletezni, hiszen kiterjed a tűzoltóságra is, hiszen tűzijátékot is szerveztünk, a rendőrségre, a forgalom, az esetleges rendbontások miatt (bár rájuk szerencsére nem is volt szükség), a mentőkre, a villanyszerelőkre, a német anyacégre, akikről kiállítási autókat rendeltünk, a tévésekre, akik filmet készítettek az eseményről… Mindez rengeteg időt és energiát vett igénybe. Az összes megbeszélésen részt vettem, lépésről lépésre tanulmányozhattam a szervezést és meg kell állapítanom, hogy nem kis felelősséggel jár egy ilyen rendezvény. Ha bármi balul sült volna el, az nemcsak hogy csorbította volna az Audi hírnevét, de Balázs felelősségre vonásával járt volna. Véleményem szerint nagyon jól végezte dolgát, figyelembe vett minden apróságot, az ajándékok minőségétől elkezdve a hostessek mosolyáig minden rendkívül jól sikerült. A legnehezebb időszaknak az esemény előtti néhány nap, a tényleges felépítés bizonyult. Éjjel-nappal figyeltük a munkálatokat, jelen kellett lenni, hiszen csak akkor lesz olyan a Nyílt Nap, ha mi is részt veszünk a lebonyolításában. Szervezőként nem sok ideje maradt az embernek pihenni, mert óriási területen helyezkedtek el a programok és a zökkenőmentesség elérése végett folyamatosan „körözni” és ellenőrizni kellett. Mindezt elvégezte a Special Event is, de szerettük volna mi is látni, hogyan pörögnek az események. A hónapok alatt végzett szervezőmunka eredményeként egy rendkívül sikeres eseményt tudhattunk magunk mögött. A rendezvényről cikkeket is megjelentettünk a vállalati újságban, az esemény előtt és után is (ld. 6. sz. Melléklet), hogy megfelelően tájékoztassuk munkatársainkat. A plakátokon kívül, amiket a vállalat egész területén elhelyeztünk, napokon keresztül szórólapokat is osztogattunk, valamint az egységek titkárságain is megtalálhatóak voltak. Fontosnak találtuk még az intraneten való hirdetést, beszámolókat is, természetesen igénybe vettük ezt a megoldást is. Megpróbáltunk minél több módon eljuttatni az információkat az érintettekhez, ami szintén sikeres próbálkozás volt. A legérdekesebb számomra az volt, hogy az egész esemény egy ember, egy PR szakember, kezében összpontosult. Ha a felelősséget és a rendezvény egészét tekintem, akkor elmondhatom, hogy egy remek példa áll előttünk. A közönség és a cégvezetés igényeit nem könnyű összeegyeztetni, neki mégis sikerült mindez. A Vállalati kommunikáció újságért felelős munkatársa készített néhány riportot az esemény után a gyárban dolgozó emberekkel. Ezek közül idéznék néhányat, a fent említett tények igazolására:

86


„Nagyon tetszett az autókiállítás. Megmutattam a családnak a motor- és TT-gyártást, felültünk a kisvasútra, és bejártuk az egész vállalatot. Azt mondták, még nem láttak ilyen tiszta és rendes munkahelyet.”(Varga István, V6 motorgyártás) „A családdal érkeztem a programra. A két lányomnak a trambulin és a mászóka tetszett a legjobban.

A

rendezvényen

mindent

élveztünk,

és

örültek

a

gyerekek

az

ajándékoknak.”(Tarsoly Ernő, R4 motorgyártás) „A tűzijáték volt a legszebb, és a gyerekek nagyon élvezték a délutáni programokat. Szoktam mesélni nekik a munkámról, és most meg is nézhették, hogy hol dolgozik az apu.”(Kertész László, vezérműtengely) „A bő programkínálat és azon belül is a koncertek tetszettek a legjobban. Kényelmes volt, hogy a látogatók kisvasúton járhatták körbe a gyárat. A családom most látta először a vállalatot. Amikor az ember nap mint nap mesél otthon, nem lehet visszaadni, hogy készül el valójában egy motor vagy autó. Egy kívülálló nem is tudja elképzelni, hogyan követik egymást az apró lépések…”(Bánfi Gyula, járműgyártás) 4./4. Következtések Az etikai és magatartási szabályokat, valamint a példát tekintve elmondhatjuk, hogy a PR szakma tevékenységei során nem elég a feladatokat jól elvégezni, ahogyan azt „tanultuk”, hanem szem előtt kell tartani az előírásokat is. Ezeket minden szakembernek ismerni kellene és gondoskodni a betartásukról és betartatásukról. Nem elég az egyéni szakmai felkészültség, ha az alapvető értékeket, normákat nem tartjuk szem előtt. Az elsődleges szempont mindig az kell, hogy legyen, hogy a nyilvánosság és munkáltatóink erkölcsét ne sértsük. Nagyon nehéz mindenkinek megfelelni, de meg kell próbálni. Az etikai vétségek is eljárást vonnak maguk után, és még belegondolni is rossz, hogy egy ilyen eljárás mennyiben sértheti az adott szakember, vagy vállalat jó hírnevét, hitelességét. Mindig minden körülmények között elvárható az etikus viselkedés, hiszen mi is ezt várjuk el másoktól.

5. Végső gondolatok

87


A szakirodalmi ismereteket és az Audi Hungaria Motor Kft. gyakorlatát összevetve a következők vonhatóak le: a public relations és a jó sajtókapcsolatok az Audi vállalati szemléletmódjának alapvető elemei, amely azt az általános felfogást, gondolkodásmódot foglalja magában, hogy a vállalat tartós üzleti sikereit termékei minőségének folyamatos fejlesztése mellett, a munkatársaival és a közvéleménnyel kialakított jó kapcsolatokra alapozza. A kapcsolatszervezés elveinek érvényesítése a menedzsment részéről annak a további felismerésnek a következménye, hogy a vállalat meghatározott társadalmi-gazdasági közegben funkcionál, s ezért fontos számára, hogy a közvéleményben, üzleti partnereinél, beszállítóinál, stb., továbbá szűkebb-tágabb működési környezete közösségében támogatást, megértést vívjon ki általános magatartásával és tetteivel. Munkám során többször kapcsolatba kerültem a belső PR hatásával, eredményeivel, amelyek alapvetően a konstruktívan alkalmazott belső PR-eszközöknek és a jól működő kommunikációs csatornáknak köszönhető. Ezeken keresztül a Vállalati kommunikációs osztály vizuális és írásos információkat nyújt a munkatársak számára, biztosítva ezzel a vállalati demokrácia egyik alappillérét, az informáltságot. Az Audi Hungaria Motor Kft. belső kapcsolatait a kétirányú információáramlás jellemzi, tehát gyakran kikérik és figyelembe is veszik a kollégák véleményét, várják javaslataikat, ezzel is javítva a munkahelyi légkört, erősítve a közös célok elérését, a „mi” tudatot és végeredményben a munkaintenzitást, termelékenységet. A külső kapcsolatok ápolására a nyitottság, őszinte tájékoztatás, a különböző eseményekben rejlő hírérték felismerése, és ennek kapcsán a gyors reagálás jellemzi a vállalatot. Az Audi PR tevékenységét nem egyéni, ad hoc jellegű akciók, hanem tudatosság, tervszerűség és folyamatosság jellemzi, amelynek kézzelfogható eredményei vannak. A public relations a vállalati stratéga fontos eleme, amelyet a fentieken kívül a hierarchiában elfoglalt helye is tükröz. A PR jelentőségét a fejlett országok gazdasági vezetői régen felismerték : a megfelelő kapcsolattartás a vállalat és a külvilág között központi szerepet játszik a vállalat egyes céljainak elérésében. A vállalat és a környezete közötti kommunikációs kapcsolat ma már nélkülözhetetlen a sikeres működéshez, hiszen ha a vállalat nem képes környezetével és ügyfeleivel kapcsolatot teremteni, nem tudja mondanivalóját közölni, előbb-utóbb azon versenytársak

hódítják

el

a

piacot,

akik

rámenősebb

kapcsolatteremtésük

révén

hatékonyabban kommunikálnak.

88


A PR tevékenység hatására a közvélemény jobban ismeri a vállalatot és termékeit, könnyebb jó munkatársakat szereznie és megtartania, nagyobb a piaci részesedése, vásárlói hűségesek maradnak. Vizsgálataim az újságírók felelősségének, és az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. PR tevékenységének bemutatására irányultak. Az elemzés célja feltárni és bemutatni a public relations és a sajtókapcsolatok szerepét a vállalat kommunikációjában. A dolgozat a hazai és külföldi szakirodalom áttekintésével, személyes tapasztalatok alapján, vállalati információk és adatok felhasználásával készült. Tartalmazza a vizsgálataimból levonható következtetéseket, melyek szerint: A vállalat az általános magyar gyakorlattal ellentétben sokrétűen, konstruktívan tervezetten és céltudatosan alkalmazza a PR-eszközök széles skáláját, gyorsan és rugalmasan reagál a váratlan eseményekre, és képes az ezekben rejlő lehetőségek kihasználására. Összegzésül levonható, hogy a megismert és bemutatott eszközök, módszerek, valamint az a szemléletmód, amellyel a közönségkapcsolatok ápolását az Audi végzi, sok hazai nagyvállalat számára követendő példa lehetne. Fontos azonban, hogy a vállalat PR-ben is innovatív viselkedésének nem szabad alábbhagynia. Figyelnie kell a jövőt befolyásoló jelenleg is zajló változásokra. Valamilyen kép elkerülhetetlenül kialakul a köztudatban minden vállalatról. Ha a vállalat nem gondoskodik arról, hogy megfelelő és valós információk alakítsák az emberek véleményét, akkor a vállalatról alkotott képük csak más forrásból származó tájékoztatásra épül majd. Ezért minden olyan eseményt, ami közérdekű és kellő hírértékkel rendelkezik, fel kell használni, hogy a vállalat beszéljen vagy beszéltessen magáról, mindezzel pozitívan befolyásolva - a saját céljai érdekében - a különböző célcsoportokat. A public relations céljának elérése - a hosszútávú piaci eredmény, amit a minőségi terméken kívül a nagyközönség és a vállalat közötti bizalom kiépítésével, a megértés és támogatás biztosításával ér el - csak így lehetséges!

Mellékletek:

89


1. sz. Melléklet:

A Visegrádi jegyzőkönyv

86.

2. sz. Melléklet:

IPRA kutatásban résztvevő országok listája

88.

3. sz. Melléklet:

Az Audi Hungaria Motor Kft. Nyílt Napjának forgatókönyve

90.

4. sz. Melléklet:

Rendezvények szervezésének folyamata – folyamatábra

96.

5. sz. Melléklet:

Nyílt Nap plakát

99.

6. sz. Melléklet:

Beszámoló cikk az Audi Hungaria Motor Kft. Nyílt Napjáról

100.

90


1. sz. Melléklet A VISEGRÁDI JEGYZŐKÖNYV A magyar rádiós és televíziós újságírók önként vállalt etikai kódexe 1. A szerkesztőknek teljes szerkesztői függetlenségre van szükségük. 2. A külső beavatkozással szembeni szabályok érvényesülése felett a vezetőségnek és az újságíróknak kell őrködniük. 3. A közszolgálatban dolgozó újságírókra nem nehezedhet politikai vagy gazdasági nyomás. 4. A pártatlanságnak mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi médiában érvényesülnie kell. 5. Az újságírók nem maradhatnak semlegesek az alapvető emberi és demokratikus jogok kérdésében. 6. Nem szabad szokatlan vagy szélsőséges beállításban ábrázolni a hátrányos helyzetű embereket. 7. A hitelesség és a megbízhatóság alapja a pontosság, bármilyen médiáról is legyen szó. 8. Az újságírók ügyeljenek a pontosságra mind a szóhasználatban, mind pedig a képek feliratozásában. 9. Törekedjünk a különbségtételre az első és a másodkézből származó információk között. 10. Hírműsorban nem szabad rekonstruálni a történteket. 11. A kiegyensúlyozott hírközlés érdekében önszabályozásra kell törekedni. 12. Az újságíróknak megfelelő képzésre van szükségük. 13. A magánélet szentsége csak abban az esetben sérülhet, ha az közérdeket szolgál. 14. Az etnikai kisebbségek korrekt bemutatása az újságíró felelőssége. 15. Az etnikai kisebbségek érdeklődésére igényt tartó, valamint életvitelükről, az életüket befolyásoló eseményekről szóló riportoknak a média főáramlatában kell helyet kapniuk. 16. A műsorvezetők és médiamenedzserek sorában az etnikai kisebbségek képviselőinek is helyet kell kapniuk.

91


17. Az erőszak nem jelenhet meg tendenciaként a tudósításokban, kivéve, ha valóban erről van szó. 18. A szerkesztők nem kelthetik a bűnözési hullám valótlan látszatát. 19. A szerkesztőknek kerülniük kell, hogy túl gyakran számoljanak be ugyanarról a bűncselekményről. 20. Az erőszakról szóló tudósítások esetében tanácsos a semleges, szenvedélymentes nyelvezet használata.

92


2. sz. Melléklet

IPRA – kutatás

A résztvevő országok listája Észak-Amerika:

Kanada Amerikai Egyesült Államok

Dél- és Közép-Amerika:

Argentína Brazília Mexikó Puerto Rico

Afrika/Közel-Kelet:

Bahrain Egyiptom Izrael Kenya Kuwait Malawi Mauritius Nigéria Dél-Afrika Egyesült Arab Emírség

Kelet-Európa:

Bulgária Horvátország Észtország Magyarország Litvánia Lengyelország Oroszország Szlovénia Szlovákia Ukrajna

93


Dél-Európa:

Ciprus Görögország Olaszország Portugália Spanyolország Törökország

Észak- és Nyugat-Európa:

Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Izland Írország Németország Nagy-Britannia Hollandia Svájc Svédország

Ázsia:

Kína Hong Kong India Indonézia Japán Dél-Korea Malajzia Singapur Thaiföld Vietnam

Ausztrália:

Ausztrália

94


3. sz. Melléklet Audi Nyílt Nap Építés

Audi Gyár, Győr

Kezdési időpont

Befejezési Esemény programja Feladat időpont

Feladat részletezése

12.00

16.00

Parkoló kialakítása kordonnal

Kucsera Balázs

Audi Nyílt Nap Építés

Audi Gyár, Győr

2003. Szeptember 4.

Kezdési időpont



8.00

20.00

Sátrak építése

Prépost Gábor

Audi Nyílt Nap Építés

Audi Gyár, Győr

2003. Szeptember 5.

Kezdési időpont



7.00

20.00

Eszközök

Kordonozás

Kucsera Balázs

Kovács Éva

Eszközök

Sátor

2003. Szeptember 3.

VetítésFényHangBeszállító technika technika technika



Felelős a SEB-től Kovács Éva

Felelős a SEB-től Kovács Éva

Felelős a SEB-től

7.00

20.00

Eszközök

Backstage, autó fedés sátrak építése

Kucsera Balázs

Kovács Éva

7.00

20.00

Eszközök

Sörpadok beállítása

Kucsera Balázs

Kovács Éva

7.00

20.00

Eszközök

Info pultok építése

Kucsera Balázs

Kovács Éva

Kucsera Balázs

Kovács Éva

7.00

20.00

Eszközök

Nagyszínpad backstage berendezése (székek, asztalok, sztenderek)

7.00

20.00

Dekoráció nagyszínpad

Molino elhelyezése a színpad hátterében

Kucsera Balázs

Kovács Éva

Kucsera Balázs

Kovács Éva

7.00

20.00

Eszközök

Székek beállítása a vetítő teremben

10.00

12.00

Technika

Catering áram ellátás kiépítése

Üveges Péter

Kovács Éva

10.00

22.00

Technika

Nagyszínpad építése

Üveges Péter

Kovács Éva

10.00

22.00

Technika

Nagyszínpad technika telepítése

Üveges Péter

Kovács Éva

10.00

22.00

Technika

Gyerekszínpad építése

Üveges Péter

Kovács Éva

10.00

22.00

Technika

Gyerekszínpad technika telepítése

Üveges Péter

Kovács Éva

10.00

22.00

Technika

Gobo vetítés technika telepítése

Üveges Péter

Kovács Éva

10.00

22.00

Technika

Projektor telepítése a vetítő terembe

Üveges Péter

Kovács Éva

11.00

19.00

Mobil WC

Telepítés

Németh János

Kovács Éva

12.00

20.00

Catering

Építés

Kőszegi László

Kovács Éva

95

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Pólók, badge-ek, étkezési kuponok átvétele

Varga Balázs

Audi Nyílt Nap

Audi Gyár, Győr

2003. Szeptember 6.

Kezdési időpont



5.00

9.30

Kasza István

Érkezés, építés felügyelése

-

Kasza István

5.00

9.00

Játékok

Érkezés, rádió átvétele, építés

Zsoldos István

Kasza István

5.30

5.45

Eszközök

Irányítótáblák kihelyezése

-

Kasza István

5.30

7.30

Eszközök

Rádió átjátszó telepítése

Kucsera Balázs

Kasza István

7.30

8.00

Eszközök

Rádiók kipróbálása

Kucsera Balázs

Kasza István

8.15

23.00

Kovács Éva

Érkezés, rendezvény felügyelése

-

Kovács Éva

8.30

9.30

Technika

Érkezés, rádió átvétele, próba

Üveges Péter

Kovács Éva

8.30

10.30

Sípos Attila, Németh Találkozás a BKK parkolójában, Éva, hostessek utazás Győrbe

9.00

9.10

Kommunikáció

Rádiók kiadása (lásd a Rádió kiosztás listát)

-

Kovács Éva

9.00

9.30

Kisvonat

Érkezés, eligazítás, helyszínbejárás, felkészülés

Dobos József

Kasza István

9.00

11.00

Lufi eső

Érkezés, eligazítás, építés

Horváth Gábor

Kovács Éva

Varga Balázs

Kovács Éva

Varga Balázs

Kovács Éva

16.00

16.15

Felszerelés


Próba

Próba

Próba

Kovács Éva

Felelős a SEB-től

Sípos Attila, Németh Éva

9.00

19.00

Biztonságiak

Rádió átvétele, rendezvény biztosítása

9.30

10.00

Megrendelői helyszínbejárás

Helyszín bejárása a megrendelővel

10.30

11.45

Érkezés, eligazítás, pólók, badge-ek, étkezési kuponok Sípos Attila, Németh kiosztása, rádiók átvétele, Éva, hostessek helyszínbejárás (lásd a Hostess briefet)

11.00

15.00

Lufi

Lufi fújás

Horváth Gábor

11.00

11.15

Takarítás

Érkezés, eligazítás

Kovács Barnabás Kovács Éva

11.15

23.00

Takarítás

Folyamatos takarítás

Kovács Barnabás Kovács Éva

11.45

12.15

Sípos Attila, Németh Ebéd Éva, hostessek

12.00

12.45

Rendőrség

Érkezés, eligazítás, rádió átvétele, felkészülés

Karancsi Péter

Kovács Éva

12.00

21.00

Tűzijáték

Érkezés, rádió átvétele, építés

Lőrincz László

Kovács Éva

Hostess - ügyfél mellett

Varga Balázsnál jelentkezik

Kovács Éva

12.30

Kovács Éva

Németh Éva


12.30

12.35

Hostess - kisvonat

Kisvonat alaprajz átvétele (1 fő)

Kasza István

12.30

12.40

Hostessek rajzverseny

Kréták, lufik átvétele (2 fő)

Németh Éva

12.30

12.40

Hostessek - lufi benn Lufik átvétele (2 fő)

Sípos Attila

96

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 12.30

12.40

Hostessek - lufi kinn Lufik átvétele (2 fő)

12.30

12.45

Orvos

Érkezés, eligazítás, rádió átvétele, felkészülés

12.30

12.45

Hostessek - info pult

Rádió, felszerelés átvétele, info pult berendezése (2x2 fő)

12.30

12.45

Műsorközvetítő

Érkezés, eligazítás, felkészülés

12.35

Hostess - backstage

Évinél jelentkezik

Németh Éva

12.35

Host - játék

Atinál jelentkezik

Sípos Attila Kovács Éva

12.35

21.45


Varga Balázs mellett dolgozik

12.45

13.00

Kisvonat

Elfoglalják helyüket, indulás

12.45

13.15

Hostess - backstage

Backstage ellenőrzése, üdítő bekészítés

12.45

13.15

Műsorvezetők

Érkezés (2 fő), eligazítás, program, játéklista átadása, helyszínbejárás, felkészülés

12.45

21.45

Hostessek - info pult Információ szolgáltatás

13.00

Németh Éva

Karvas Károly

Kovács Éva

Kovács Éva

Mikó Zsolt

Dobos József


Kasza István Németh Éva

Fábián György, Kárpát Zsolt

Németh Éva, Sípos Attila

Kovács Éva

Rendezvény kezdete

13.00

17.45

Hostessek - lufi benn Lufiosztás

Sípos Attila

13.00

18.00

Játékok

Játékok nyitnak

13.00

18.00

Host - játék

Ati mellett dolgozik

13.00

18.00

Kisvonat, hostess kisvonat

Kisvonatok folyamatos indítása

13.00

18.30

Hostessek - lufi kinn Lufiosztás

13.00

18.30

Aszfalt rajzverseny

Aszfalt rajzverseny

13.00

20.00


Aszfalt rajzverseny, lufiosztás

13.00

22.00

Mobil WC

WC-k üzemelnek (44 db)

-

Kovács Éva

Zsoldos István

Sípos Attila Sípos Attila

Dobos József

Kasza István

Németh Éva

Németh Éva

13.00

22.00

Orvos

Egészségügyi ellátás készenlétben

Karvas Károly

Kovács Éva

13.00

22.30

Rendőrség

Folyamatos rendőri biztosítás

Karancsi Péter

Kovács Éva

13.30

13.55

Műsor - nagyszínpad

Irigy Hónaljmirigy érkezés, eligazítás, felkészülés

Mikó Zsolt

Németh Éva

13.15

13.45

Műsor - gyerek színpad

Ricsi és Juci bohóc érkezés, eligazítás, felkészülés

Mikó Zsolt

Sípos Attila

13.30

13.55

Hostess - mozi

Mozi, kiállítás ellenőrzése

13.30

19.00

Biztonságiak

Nagyszínpad biztosítása (1 fő)

13.30

21.30

Hostess - backstage

Backstage rendben tartása, Évi mellett dolgozik

13.55

14.00

Nyitó konferansz, nagyszínpad nyit

13.40

13.45

Gyerekszínpad nyit, Műsorvezető - gyerek nyitó konferansz színpad

Műsorvezető nagyszínpad

Kasza István Varga Balázs

Németh Éva Németh Éva

Mikrofon Üveges Péter

Németh Éva


Sípos Attila

97

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Irigy Hónaljmirigy műsor

1 URH m., Mikó Zsolt, MD Üveges Péter

14.00

14.30


14.00

14.35


Fitness bemutató érkezés, eligazítás, felkészülés

14.00

18.00

Audi mozi, kiállítás

Mozi, kiállítás nyit

14.00

18.00

Hostess - mozi

Mozi, kiállítás folyamatos ellenőrzése

13.45

14.45

Ricsi és Juci bohóc műsor


2 URH Mikó Zsolt, mikrofon, Üveges Péter CD

Sípos Attila

14.30

14.35

Fitness bemutató konferansz



Németh Éva

14.15

14.45

14.35

15.20

Fitness bemutató

14.45

14.50

Brémai Muzsikusok Műsorvezető - gyerek konferansz színpad

15.00

15.35

14.50

15.45

Brémai Muzsikusok Műsor - gyerek műsor színpad

15.20

15.35

BMC bejelentkezés

15.15

15.55

15.35

15.40

Pantomim konferansz


15.40

15.50

Pantomim műsor


15.15

15.45

15.50

15.55

Néptánc konferansz



Németh Éva

15.55

16.25

Néptánc műsor


Kazetta, Pólya Csilla, hangosítás Üveges Péter

Németh Éva

16.00

16.30

15.45

15.50

Manóolimpia konferansz

Műsorvezető - gyerek színpad


Sípos Attila

15.50

16.45

Manóolimpia műsor


4 Mikó Zsolt, mikrofon, Üveges Péter CD

Sípos Attila

16.25

16.30

Golden Piramid konferansz



Németh Éva





Kasza István

Sípos Attila

Németh Éva


Sípos Attila

Mikó Zsolt

Németh Éva

3 Mikó Zsolt, mikrofon, Üveges Péter CD

Sípos Attila


Németh Éva

Pólya Csilla

Németh Éva


Németh Éva

Mikó Zsolt, Üveges Péter

Németh Éva

Mikó Zsolt

Sípos Attila

CD

Golden Piramid érkezés, eligazítás, felkészülés

Üveges Péter, Varga Balázs


Néptánc érkezés, eligazítás, felkészülés

Manóolimpia érkezés, eligazítás, felkészülés

Németh Éva

Mikó Zsolt

Pantomim érkezés, eligazítás, felkészülés


Mikó Zsolt

Kasza István

Brémai Muzsikusok érkezés, eligazítás, felkészülés



Projektor

Németh Éva

Mikó Zsolt

Németh Éva

98


Golden Piramid akrobata műsor


Németh Éva

Frédi és Béni érkezés, eligazítás, felkészülés

Mikó Zsolt

Németh Éva

Vaskakas bábszínház érkezés, eligazítás, felkészülés

Rabné Bódai Ilona

Sípos Attila



Németh Éva

Frédi és Béni konferansz



Németh Éva

17.35

Frédi és Béni akrobata műsor



Németh Éva

17.00

17.05

Vaskakas bábszínház Műsorvezető - gyerek konferansz színpad


Sípos Attila

17.05

17.55

Vaskakas bábszínház Műsor - gyerek műsor színpad

Rabné Bódai Ilona, Üveges Péter

Sípos Attila

17.50

18.00

17.55

18.00

16.30

16.55


16.45

17.15


16.30

17.00


16.55

17.10

BMC bejelentkezés

17.10

17.15

17.15

CD

CD

x

Hostessek - lufi benn Felkészülés a sorsolásra

Záró konferansz, gyerek színpad zár

Műsorvezető - gyerek színpad

Németh Éva


Sípos Attila

18.00

Játékok

Játékok zárnak

Zsoldos István

Sípos Attila

18.00

Audi mozi, kiállítás

Mozi, kiállítás zár

Varga Balázs

Kasza István

Sorsolás

Fábián György, Mikrofon Kárpát Zsolt, Üveges Péter

Műsorvezetők, hostessek - lufi benn

18.00

18.25

18.00

18.30


Auth Csilla érkezés, eligazítás, felkészülés

Mikó Zsolt

Németh Éva

18.05

18.15

Játékok

Rádió leadása

Zsoldos István

Kovács Éva

18.05

18.15

Host - játék

Pólók, badge-ek leadása

Sípos Attila

18.05

18.15

Hostess - mozi


Kasza István

Kisvonat

Távozás

18.05

Dobos József

Németh Éva

Kasza István

18.10

18.20

Hostess - kisvonat


Kasza István

18.20

19.10

Hostessek - játék, mozi, kisvonat

Vacsora

Kasza István

18.25

18.30

18.30

18.30

18.40

18.30

19.00

Auth Csilla konferansz


Rajzverseny

Aszfalt rajzverseny

Aszfalt rajzverseny zár


Németh Éva

-

Németh Éva

Hostessek - lufi benn Pólók, badge-ek leadása

Auth Csilla műsor


Németh Éva


Németh Éva

99


18.45

Hostessek - lufi kinn Pólók, badge-ek leadása

Németh Éva

18.35

18.45



Németh Éva

18.45

19.10

Hostessek - lufi osztás, rajzverseny

Vacsora

Kasza István

19.00

20.00

19.00

20.00

Technika nagyszínpad

Átállás az élő koncertre

19.00

22.00

Biztonságiak

Nagyszínpad biztosítása (2 fő)

Kasza István, hostessek

1. csoport távozása (lufi osztás, játékok, kisvonat, rajzverseny, mozi)

BMC bejelentkezés a Műsorvezetők tömegből nagyszínpad

19.15


Felkészül

Németh Éva

Átáll, Átáll, Üveges Péter felkészül felkészül

Németh Éva

Varga Balázs

Németh Éva Kasza István

19.45

22.00

Audi gobo kivetítése Technika - gyárépület

20.00

20.05

V-tech konferansz

Műsorvezetők nagyszínpad

20.05

21.30

V-tech élő koncert


20.10

20.40

Hostessek backstage, info pult, Vacsora (info pultból 1-1 fő) ügyfél mellett

Németh Éva, Kovács Éva

20.40

21.10

Hostessek - info pult Vacsora (info pultból 1-1 fő)

Kovács Éva

21.25

21.30

21.30

21.45

Lufi eső a nagyszínpadon

21.35

Gobo

Üveges Péter

Kovács Éva

Élő kép kivetítése

Teljes


Németh Éva


Teljes

Élő Üveges Péter koncert

Németh Éva


Lufi eső

Tűzijáték

Tűzijáték

Műsorközvetítő

Távozás

Teljes


Horváth Gábor, Üveges Péter

Németh Éva

Tűzijáték Lőrincz László, zene Üveges Péter

Kovács Éva

Mikó Zsolt

Németh Éva

21.35

21.45

Hostess - backstage

Backstage ellenőrzése

Németh Éva

21.45

21.55

Hostess - backstage


Németh Éva

21.45

21.50

Záró konferansz, nagyszínpad zár

Műsorvezetők nagyszínpad

21.50

Teljes

Fábián György, Mikrofon Kárpát Zsolt, Üveges Péter

Németh Éva

Rendezvény vége

21.50

22.00


Info pult felszerelés összepakolása

Kovács Éva

21.50

22.00



Kovács Éva

Műsorvezetők

Távozás

21.55


Németh Éva

22.00

22.10


Info pult felszerelés, rádió, pólók, badge-ek leadása

22.00

22.10

Kommunikáció

Rádiók leadása

-

Kovács Éva

22.00

22.10

Orvos

Rádió leadása, távozás

Karvas Károly

Kovács Éva

Kovács Éva

100


22.15

Dekoráció nagyszínpad

Molino leszedése

Kucsera Balázs

Kovács Éva

22.00

0.00

Tűzijáték

Rádió leadása, bontás, távozás

Lőrincz László

Kovács Éva

22.00

2.00

Játékok

Bontás, távozás

Zsoldos István

Kovács Éva

Kucsera Balázs

Kovács Éva

22.00

2.00

Eszközök

Bontás (nagyszínpad backstage, sörpadok, kordonozás, irányítótáblák, info pultok, sátrak), távozás

22.00

4.00

Sátor

Bontás, távozás

Prépost Gábor

Kovács Éva

Üveges Péter

Kovács Éva

22.00

4.00

Technika

Rádió leadása, bontás (nagyszínpad, gyerekszínpad, mozi, gobo), távozás

22.00

4.00

Mobil WC

Bontás, távozás

Németh János

Kovács Éva

22.00

4.00

Biztonságiak

Rádió leadása, bontás biztosítása

Varga Balázs

Kovács Éva

22.15

Sípos Attila, Németh 2. csoport távozása (info pult, Éva, hostessek backstage, ügyfél mellett)


4. sz. Melléklet

Rendezvények szervezésének folyamata Ügyfél első jelentkezése Brief

Ügyféltől brief átvétele

Munkalap megnyitása Brief elemzése Ötletelés Koncepció írásbeli rögzítése Beszállítói lista elkészítése Koncepció

Ha nem hagyják jóvá

Koncepció, beszállítói lista jóváhagyása 101


Ha jóváhagyják Prezentáció

Válasz a prezentációra

Koncepció módosítása

Koncepció írásos elfogadása

Timing az árajánlatig

Árajánlatok a beszállítóktól

Árajánlat elkészítése az ügyfélnek

Árajánlat vezetői ellenőrzése

Árajánlat prezentálása, ÁSZF átadása ügyfélnek

Ha nem, ismét módosítás

Árajánlat módosítása

Árajánlat/ÁSZF elfogadása Árajánlat

Ha igen Timing a teljesítésigazolásig

Beszállítók megrendelése

102


Utókalkulációs ív vezetése

Rendezvény előtti Allstaff meeting

Raktárlista átvétele

Beszállítók eligazítása

Rendezvény Allstaff meeting Rendezvény Rendezvény

Ügyfélelégedettség mérése

103


Rendezvény értékelése ügyféllel

Végszámla, utókalkuláció kiszámlázása 5. sz. Melléklet

104


105


6. sz. Melléklet Nyílt nap az Audi Hungarianál Harmincezer ember volt kíváncsi a vállalatra Az Audi Hungaria tízéves történetében emlékezetes volt a szeptember 6-a. Soha még ekkora tömeg nem hömpölygött a vállalat „utcáin”. Az előzetes regisztrációt bőven meghaladva mintegy 30 000 ember volt kíváncsi Európa legnagyobb motorgyárára és a Nyílt Nap programjaira. A vállalat szinte minden dolgozója elhozta családját a rendezvényre és büszkén kalauzolta a rokonokat, arátokat munkahelyéhez illetve a többi gyártóegységeken. Az egyes területek munkatársai már hetekkel a rendezvény előtt elkezdték „csinosítani” munkahelyüket, hogy felkészülten várják az érdeklődőket és természetesen egész délután készségesen álltak a laikus érdeklődők segítségére. A gyár területén ezen a napon a termelés szünetelt és nem is a targoncák miatt volt nagy a forgalom, ezúttal az öt kisvasút kocsijai kígyóztak a csarnokok között. A gyár területének nagyságát nem is lehetett volna másként megmutatni, csak körbevonatozva. Már nyitás előtt izgatottan várták a vonaton a látogatók a két órát, amikor is a vállalat kapui kitárultak a kíváncsi szemek előtt és egészen estig, a kapuzárásig teljes kihasználtsággal működtek. A munkatársak büszke idegenvezetőként mutattak meg mindent az utasoknak a tízperces körút során. A nagyszínpadon már délután egytől kezdődtek a programok. Nem csalódtunk az Irigy Hónaljmirigyben, hiszen showjukkal megfelelő alaphangulatot teremtettek. Méltán világhírű a Golden Piramid csoport, hiszen akrobata mutatványaik lélegzetelállítóak voltak. Mindenki kedvére „csemegézhetett a színes programkínálatból: néptáncsok, pantomimesek, fitness fellépők követték egymást a színpadon Végéhez érkezett a Kisalföldben évelején meghirdetett Audi nyereményjáték. A Nyílt Napon a fortuna a nyúli Burkus Tímeának kedvezett. A győztes VIP-belépőket nyert egy Bayern München labdarúgó mérkőzésre és családjával egy hétvégét tölthetnek el Ingolstadtban. A kisgyerekek miután megnézték, hogy apu, vagy éppen anyu hol dolgozik az Audinál rögtön a nekik szóló programok felé vették az irányt, ahol sok ügyességi és sport játék várt rájuk. A gyerekszínpadon bohócok és bábosok szórakoztatták őket és sokan részt vettek a Manóolimpián. Ezen a napon senki sem csodálkozott, ha egy két lábon járó cica, vagy lepke jött szembe vele a járdán, hiszen szinte minden gyerek arcára valamilyen állatfigurát pingáltak a játszóházban. Nagy szerepet kapott a mozgás, a felfújható óriáscsúszda mindig tele volt gyerekekkel – és néha szülőkkel-, a labirintusban pedig jókat lehetett fogócskázni. Nagy sikert arattak az irodaépület és a Pipacs előtt kiállított Oldtimerek, a limuzin, TT Roadster, a Le Mans-i versenyautó, a Kurzquattro és a Nascar, valamit a jelenlegi Audi termékpaletta. A fotókiállítás és az Audi mozi sok érdeklődőt vonzott a Pipacsba. Ugyanitt nézhették meg a büszke szülők a győri általános iskolások számára meghirdetett rajzpályázat legjobban sikerült képeit. Este a műsorvezetők a nagyszínpadon párbajra invitálták a látogatókat és bizony érdemes volt a szórakoztató feladatokban résztvenni, hiszen öt pár egy Audi TT-Roadstert nyert egy hétvégére tele tankkal.

106


Este nyolckor Kefír, Szamóca és a V-Tech Band lépett színpadra és egy másfélórás élőkoncerttel szórakoztatta a tomboló közönséget. A nap zárásaként 15 perces, Győr eddigi legnagyobb tűzijátékát láthatta a Nyílt Nap vendégserege.

Ábrajegyzék: 1. ábra: A regionális sajtómegjelenések országos eloszlása 2003. júliusában

32.

2. ábra: A regionális megjelenések megoszlása 2003. augusztusában

39.

3. ábra: A regionális megjelenések megoszlása 2003. szeptemberében

44.

4. ábra: A 2003. harmadik negyedévi regionális megjelenések megoszlása megyénként

49.

Diagramjegyzék: 1. diagram: A 2003. júliusi sajtómegjelenések megoszlása médiumtípus szerint

32.

2. diagram: A 2003. augusztusi megjelenések megoszlása médiumtípus szerint

38.


40.

4. diagram: A nyomtatott média által érintett témák 2003. augusztusában

42.

5. diagram: A 2003. szeptemberi sajtómegjelenések megoszlása médiumtíus szerint

43.


46.

7. diagram: A nyomtatott média által érintett témák 2003. szeptemberében

47.

8. diagram: A 2003. harmadik negyedévi sajtómegjelenései médiumtípus szerint

49.

9. diagram: A 2003. negyedévi sajtótükör hangvétele témacsoportonként

50.

Táblázatok jegyzéke: 1. táblázat: Az egyes sajtótermékek által közölt témák megoszlása 2003. júliusában

33.

2. táblázat: Az egyes sajtótermékek által közölt cikkek hangvétele 2003. júl.

34.

3. táblázat: Az egyes sajtótermékek által közölt témák megoszlása 2003. augusztusában

39.

4. táblázat: Az egyes sajtótermékek által közölt cikkek hangvétele 2003. aug.

40.

5. táblázat: A sajtómegjelenések téma szerint 2003. aug.

42.

6. táblázat: Az egyes sajtótermékek által közölt témák megoszlása 2003. szeptemberében

44.

7. táblázat: Az egyes sajtótermékek által közölt cikkek hangvétele 2003. szept.

45.

8. táblázat: A sajtómegjelenések téma szerint 2003. szept.

48.

107


9. táblázat: A negyedév megjelenéseinek súlyozott aránya

50.

10. táblázat: A médiumtípusok által képviselt hangvétel 2003. harmadik negyedévében 11. táblázat: A megjelenések téma szerint 2003. harmadik negyedévében

55. 58.

Felhasznált irodalom: 1. Katrin Bischl: Die Mitarbeiterzeitung (A vállalati újság), Westdeutscher Verlag, Wiesbaden, 2000. 2. Nagy PR-könyv, Management Kiadó Kft., Főszerkesztő: Dr. Szeles Péter, Budapest, 2001. 3. Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: Public Relations elmélet és gyakorlat, Budapest, 2000. 4. Sükösd Miklós-Csermely Ákos: A hír értékei, Média Hungária Könyvek 2, Budapest, 2001. 5. Szeles Péter: Arculatelmélet-A hírnév ereje, Budapest, 2001. 6. Szeles Péter: Public relations a gyakorlatban, Geomédia Kiadói Rt., Budapest, 1999. Internetes oldalak: 1. www.btl.hu 2. http://ipranet.ort/press16.htm 3. www.mprsz.hu 4. www.muosz.hu 5. www.prheadquarters.com/files/publications.html

108

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

Recommend Documents