BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirányú továbbképzési szak
KULTURÁLIS RENDEZVÉNY MINT PR ESZKÖZ A FOR-PROFIT ÉS NONPROFIT SZEKTORBAN
Készítette: Bubics Ádám
Budapest, 2012
I.
BEVEZETŐ ........................................................................................................................................... 4
II.
KOMMUNIKÁCIÓ – MARKETING - PR ......................................................................................... 5 1. A KOMMUNIKÁCIÓ ..................................................................................................................................... 5 2. A MARKETING SZEREPE A KULTURÁLIS SZERVEZETEK ÉLETÉBEN .............................................................. 7 3. A PUBLIC RELATIONS ................................................................................................................................. 8 4. A PUBLIC AFFAIRS .................................................................................................................................. 12 5. A TÁMOGATÁSI TERÜLETEK ............................................................................................................... 14
III.
KULTURÁLIS SZEKTOR MAGYARORSZÁGON .................................................................. 18
IV.
PROFITORIENTÁLT SZERVEZETEK BEMUTATÁSA ........................................................ 23
1. 2. V.
BRINGÓHINTÓ KKT. ........................................................................................................................... 23 D-KULTÚRA RENDEZVÉNYSZERVEZŐ KFT. ....................................................................................... 24 NONPROFIT SZERVEZET BEMUTATÁSA .................................................................................. 25
POZSONYI PIKNIK EGYESÜLET .................................................................................................................... 25 VI.
MARGITSZIGETI CSALÁDI VÉRADÓ- ÉS GYERMEKNAP BEMUTATÁSA .................. 26
1. 2. 3.
A HELYSZÍN - MARGITSZIGET ............................................................................................................ 27 A RENDEZVÉNY IDŐPONTJA ............................................................................................................... 29 PROGRAMSTRUKTÚRA ....................................................................................................................... 29 Egészség sétány...................................................................................................................................... 30 Gyermektábor ........................................................................................................................................ 30 Nagyrét .................................................................................................................................................. 30 4. ÉLMÉNYEK A SZÁMOK TÜKRÉBEN...................................................................................................... 30 5. A CSALÁDI VÉRADÓ- ÉS GYERMEKNAP KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE....................................... 32 6. CSALÁDI VÉRADÓ- ÉS GYERMEKNAP – ÖSSZEGZŐ INFORMÁCIÓK ..................................................... 33 VII.
POZSONYI PIKNIK BEMUTATÁSA ......................................................................................... 35
1.
6.
A HELYSZÍN – ÚJLIPÓTVÁROS ........................................................................................................... 35 Újlipótváros számok és adatok tükrében................................................................................................ 40 Alkalmi színterek, közterületek kulturális szerepe.................................................................................. 41 Közösségi színterek megoszlása Újlipótvárosban .................................................................................. 41 Közösségi színterek térképen jelezve...................................................................................................... 44 A RENDEZVÉNY IDŐPONTJA ............................................................................................................... 45 PROGRAMSTRUKTÚRA ....................................................................................................................... 45 A színpad ................................................................................................................................................ 46 Az utca ................................................................................................................................................... 47 ÉLMÉNYEK A SZÁMOK TÜKRÉBEN...................................................................................................... 49 A PIKNIK KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE ..................................................................................... 49 Pozsonyi Piknik harmadszor - Gálvölgyivel, Kernnel ........................................................................... 49 Aki számít, mind itt van!......................................................................................................................... 50 POZSONYI PIKNIK – ÖSSZEGZŐ INFORMÁCIÓK ................................................................................... 53
VIII.
ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS ................................................................................................. 54
2. 3.
4. 5.
Hely- és időpontválasztás ...................................................................................................................... 55 Tartalom ................................................................................................................................................ 55 Esélyek és lehetőségek összehasonlítása ................................................................................................ 56 IX. X. XI.
ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................................ 60 BIBLIOGRÁFIA ................................................................................................................................. 61 MELLÉKLET ................................................................................................................................. 63 1-es számú melléklet – a D-Kultúra Rendezvényszervező Kft kiemelt rendezvényei az elmúlt években. 63 2-es számú melléklet – Interjú Rédei Évával a Pozsonyi Piknik Egyesület elnökével ............................ 66
3
I. BEVEZETŐ A kulturális rendezvények, illetve azok kommunikációs formái mára már mindennapjaink részét képezik. Ott vannak az életünkben lépten-nyomon: plakátokon, szórólapokon, az internetes, televíziós és rádiós hirdetésekben. Alig várjuk, hogy jöjjön a jó idő, és elkezdődjenek a szabadtéri rendezvények, fesztiválok. Korunk emberének egyre nagyobb igénye van a szabadidő minőségi módon való eltöltésére. Ma már szélesebb réteg érdeklődik a rendezvények iránt, így egyre nagyobb a kínálat a kulturális szektorban. Volt idő, amikor a kulturális „termékek” csak egy szűk réteg számára voltak elérhetőek. Napjainkra azonban könnyen elérhetővé váltak, nemcsak egy szűk réteg privilégiumaként léteznek. A kulturális nagyrendezvények jellemzője, hogy komplex programkínálatukkal széles rétegeket igyekeznek megszólítani és számukra elérhetővé értékeket kínálnak szabad- és zárt téren egyaránt. A pr szintén egy komplex folyamat, csak éppen a kommunikációszervezés terén, így a vállalati célok elérése érdekében kiváló eszközként használható az egyik legkomplexebb pr lehetőség, a rendezvény. A pr alapvetően a hírnévről, annak építéséről és megtartásáról szól. Számos cég, szervezet úgy próbálja hírnevét öregbíteni, szélesebb körhöz eljuttatni, hogy kulturális rendezvényeket szervez és/vagy szponzorál. A rendezvények révén a szervezet neve és küldetése beépül a köztudatba, több emberhez és összetettebben juttatja el róla az információkat, hatékonyabb, mint egy átlagos reklám. Ráadásul egy rendezvény növeli a jó érzést, hírnevet a szervezettel kapcsolatban úgy, hogy „észre sem veszik” az érintettek, hiszen a közönség szórakozni, pihenni megy el ezekre az eseményekre. Különbséget kell azonban tennünk a profitorientált és a nonprofit szervezetek rendezvényei között. Míg egy nonprofit szervezet rendezvényének pr célja elsősorban ismertségének növelése, érdekérvényesítő szerepének erősítése, illetve adományok és támogatások gyűjtése, addig egy profitorientált szervezet rendezvényének célja sokkal inkább a közvetlen bevételszerzés, piacbefolyásolás, partnerszerzés, imázs-építés és növelés. Természetesen a célok hasonlóak, de egy nonprofit szervezet esetében ez tűnik a legköltséghatékonyabb megoldásnak, mivel így tudja megszólítani a legegyszerűbb és leghatékonyabb módon célcsoportjait. Dolgozatomban a fogalmi áttekintések után az általam kiválasztott profitorientált és a nonprofit kulturális szervezetek egy-egy rendezvényét - Pozsonyi Piknik és Margitszigeti Családi Véradó- és Gyermeknap – kívánom bemutatni be, mint hatékony pr eszközt. A 4
rendezvényekhez személyes élményeim is fűződnek, mindkettő szervezésében jelentősen kivettem és kiveszem részemet és jelentős pr tapasztalatokat szerzek ezáltal..
II. KOMMUNIKÁCIÓ – MARKETING - PR Napjainkban a címben említett három fogalom meghatározó szerepet játszik minden szervezet életében, egyúttal megfigyelhető, hogy a főiskolákon, egyetemeken egyre több hallgató vesz részt kommunikáció, marketing és pr képzésen és egyre több menedzserrel, szakemberrel találkozunk ezeken a területeken. A fogalmak tisztázására azért van szükség, hogy lássuk, a három terület egymástól jól elkülöníthető, de mellette mégis elválaszthatatlan.
1. A kommunikáció A kommunikáció mindennapjaink része, nincs olyan pillanatunk, hogy nem kommunikálunk. A kommunikáció latin jövevényszó. Mindeddig nem találtak rá helytálló megfelelőt a magyar nyelvben, „hiszen a latin kifejezésben a közösség, a tudás, valamint a felelősségvállalás egyaránt benne van, és nincs benne, csak odaképzeljük a közvetítést, a cserét és hasonlókat. A kommunikáció jelenségszféráját manapság szinte parttalannak látjuk: csakugyan, mi nem kommunikáció? – kérdezhetné bármelyikünk. És elég nehéz megadni a választ rá úgy, hogy a baráti beszélgetéstől a tévéközvetítésig, a méhek táncától a kabáthajtókára tűzött jelvényig minden jelenség megtalálja a maga helyét e kavalkádban.” 1 Következzék a kommunikáció-kutatás két nagy atyjának, Gerbner-nek és Weavernek a megfogalmazása: „a kommunikáció üzenetek révén megvalósuló társadalmi interakció.”2 Weaver szerint „a kommunikáció fogalmába belefoglalunk minden olyan eljárást, amellyel egy tudat behatást gyakorol egy másikra. Ez tehát nemcsak az írott és élőbeszédet
1 2
Horányi Özséb: A kommunikatív jelenség, 2003. borító Gálik Mihály- Polyák Gábor: Médiaszabályozás, 2005. 17.o.
5
öleli fel, hanem a zenét, a festőművészetet, a színházat, a balettet is, tulajdonképpen mindennemű emberi viselkedést.”3 Természetesen ezeken a megfogalmazásokon felül még számos meghatározással, definícióval találkozhatunk, de összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a kommunikáció létünk alapeleme, amely közlést, tájékoztatást és információk mindennemű átadását jelenti. A kommunikációnak
szervezeti
szempontból
is
nagy szerepe
van.
A
szervezeti
kommunikáció egy adott szervezet kommunikációs megnyilvánulásainak összessége, amelyet különböző szintekre oszthatunk és fontos megjegyezni, hogy a szintek között nincs hierarchikus viszony. A szervezeti kommunikáció, első szintje a sejtszintű (biológiai) kommunikáció, amely az emberi szervezeten belül az alkotók (sejtek, hálózatok, kémiai és elektromos folyamatok) közötti interaktív kölcsönhatás. A második szint az intrapszichés kommunikáció, amely az „ember esetében a tudatos és tudattalan folyamatok kölcsönös egymásra hatása, a test-agy-tudat kapcsolat, a két agyfélteke eltérő és mégis összehangolt működése”4 A harmadik szint az interperszonális azaz személyek közti kommunikáció, amely részben verbális és nagyobb részt non-verbális elemekre épül. A negyedik szint a csoportszintű kommunikáció, ahol a személyek egy közös „mitudat” köré szerveződve alakítják ki a csoportot, melynek sajátos kommunikációs jellemzői lehetnek. Az ötödik szint a szervezeti kommunikáció. Ezen a ponton szükséges tisztázni, hogy a szervezet „egyének, csoportok, gépek és társadalmi viszonyok cél, funkció és struktúra mentén elrendeződött anyag-, energia- és információtermelő, valamint – fogyasztó és átalakító rendszere, amely környezetével interaktív kapcsolatban áll.” 5Ezek az interaktív kapcsolatok kommunikációként is felfoghatóak. A szervezetet is jellemzi magatartása, stílusa, kultúrája, arculata és sajátos kommunikációs jellemzője. A szervezeti kommunikáció fogalma folyamatos átalakuláson, bővülésen megy keresztül, melynek következtében napjainkra magában foglalja az információtovábbítást és a kapcsolattartást egyaránt.
A
szervezet
mindazzal
kommunikál
amivel
rendelkezik:
eszközök,
szolgáltatások, termékek és áruk, humánerőforrás.
3
Buday-Sántha Andrea: A kommunikációs jogokról. In: Ph.D. Tanulmányok 6. PTE-ÁJK Doktori Iskola. Pécs, 2007. 4 Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I., 2005. 39.o. 5 Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I., 2005. 39.o.
6
A hatodik szint a társadalmi kommunikáció, amely magában foglalja a társadalmon belül az információk előállítását, fogyasztását, átalakítását. A társadalmi szintnél fontos megemlíteni a nyilvánosságot, amely nemcsak a kommunikáció, hanem public relations szempontjából is kiemelkedő. A nyilvánosságelméletre már Habermas az 1960-as években felhívta a figyelmet, mivel szerinte a közvélemény a tömegmédia hatásának következtében csak passzív résztvevője a kommunikációs rendszernek. A későbbiekben felfedezik, hogy a médiának közvélemény-formáló funkciója van, amely egyre inkább válik kommerszé mintsem racionálissá. 6
2. A marketing szerepe a kulturális szervezetek életében A marketing szó a „to market” igéből származik, jelentése: piacra vinni, vagyis eladni, forgalmazni. Egyrészt gondolkodásmód, másrészt tevékenységek összehangolt rendszere, ami magában foglalja a piaccal kapcsolatos teendők tervezésének és végrehajtásának összességét. A cserekapcsolatok optimalizálására törekszik a fogyasztók igényeinek kielégítésével, széleskörű információs bázis kialakításával, a piachoz való alkalmazkodással és/vagy annak befolyásolásával, a versenytársakénál jobb megoldások fel-, ill. kitalálásával, az összehangolt piaci tevékenységek révén elérhető piaci részesedés és profit növelésével. Kotler szerint a marketing „körültekintően kialakított programok elemzése, tervezése, megvalósítása és ellenőrzése, mely programokat úgy terveztek meg, hogy azok értékek önkéntes cseréjét idézzék elő a célpiacokkal a szervezet céljainak elérése végett.” 7 A marketing nélkülözhetetlen az értékek cseréjéhez. A kulturális szervezetek sok különböző értéket termelnek nemcsak szolgáltatásaikat és termékeiket, hanem életünk színvonalának emelését célzó ötleteket, gondolatokat, újításokat is. Természetesen ezen szervezeteknek is el kell érniük, hogy azok az emberek és szervezetek, akik értékelnék és akiknek szüksége van az általuk termelt javakra, tudjanak róluk. A kulturális szervezeteknél a marketing sok területet ölel fel a célcsoportok meghatározásától a piackutatáson keresztül egészen annak megtervezéséig, hogyan érjék utol az általuk megcélzott közönséget. Marketingtevékenységük révén informálják már meglévő és
6 7
Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I., 2005. Smith, Bucklin&Associates: Átfogó nonprofit menedzsment, 1997. 98.o.
7
potenciális látogatóikat arról, hogy milyen programokat, rendezvényeket és lehetőségeket kínál. Egy for-profit szervezet arra használja fel a marketinget, hogy felmérje a piacot, az igényekhez igazítsa kínálatát és növelje eladását, profitra tegyen szert. A for-profit kulturális szervezetek életében ez azt jelenti, hogy a szervezet marketingtevékenységén keresztül felméri a látogatói igényeket és ehhez alakítja program- és szolgáltatáskínálatát valamint törekszik arra, hogy minél több látogatót, vendéget nyerjen meg, célja a profitszerzés. A nonprofit szervezetek életében a marketing – lemaradva a profitorientált szektortól – az 1970-es években jelent meg, amelyet több probléma felvetődése is megelőzött. A kulturális szervezeteknél egyre nagyobb lett az önkéntesek és adományozók hiánya, így felmerült az igény egy olyan tevékenységre, amelynek segítségével visszanyerhetik a régi támogatókat illetve újakat szerezhetnek meg. A marketing szemlélet tehát lehetővé teszi a nonprofit szervezetek számára is, hogy céljaikat hatékonyabban érjék el. Ezeknél a szervezeti formáknál mindenképp előny a marketing tevékenység következtében, hogy a fogyasztóknak nagyobb fokú az elégedettsége, nagyobb a fogyasztói részvétel, jobban vonzza a piaci forrásokat és nagyobb hatékonysági mutatói vannak.8 A marketingből jól ismert 4P (Product, Price, Place, Promotion) mintájára, illetve arra alapozva létrejött a 4C, amely a termék helyett a fogyasztóra fókuszál. Consumer needs and wants, azaz a fókusz a fogyasztó igényein van; Cost to satisfy, azaz a fogyasztás teljes költsége fontos, nemcsak a termék ára; Convenience to buy, azaz az egyszerűség és a gyorsaság alapvető igény lett a vásárlással kapcsolatban; illetve Communication, ami a manipulatív kommunikáció helyett egy egyenrangú, interaktív kommunikáció igényét veti fel. 9
3. A public relations A public relations szakmaiságáról napjainkig is viták folynak, mivel sokan még mindig a marketing egyik ágának tekintik. Véleményem szerint a pr önálló szakma, melyet az alábbi magyarázattal kívánok alátámasztani.
8 9
Smith, Bucklin&Associates: Átfogó nonprofit menedzsment, 1997. http://mediapedia.hu/4c-modell letöltés: 2012. április 22. 9:10
8
A marketing mint azt már bemutattam, az eladásról, a profitszerzésről szól. A public relations azonban lefordítva „nyilvános kapcsolatokat” jelent, azaz „a szervezet környezeti kapcsolatrendszerének menedzselését jelenti eredendően a kommunikáció lehetőségeivel”10 (Szeles Péter). Számos pr fogalommal találkozhatunk a szakirodalomban és az interneten, de a legjobban és leghűebben a Magyar Public Relations Szövetség által is elfogadott legkorszerűbb szakmai definíció adja vissza a fogalom jelentését: „A public relations a HÍRNÉVRŐL szól, ami annak az eredménye, amit teszel, amit mondasz, és amit mások mondanak rólad. A public relations tevékenység az a tudományterület, amely a HÍRNEVET gondozza azzal a céllal, hogy megértést és támogatást nyerjen és befolyásolja a véleményt és a viselkedést. A public relations munkafolyamata tervszerű és hosszan tartó erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között jóakaratot és kölcsönös megértést tartsunk fenn.”11 A különbség tehát egy laikus ember számára is nyilvánvaló: a public relations-t nem lehet a marketing részeként említeni és a marketing egy ágaként besorolni, hiszen más a működési terület, mások a célok és a törekvések, más a szakmai hatókör. A pr a környezeti kapcsolatokra vigyáz és a hírnevet, bizalmat építi, nem célja az eladás. Természetesen azonban nem jelenthető ki, hogy a két szakmának semmi köze egymáshoz. Ahogy egy szervezetnek, úgy egy terméknek, egy szolgáltatásnak vagy egy márkának is van hírneve, amelyre fontos vigyázni és ápolni. A két szakmában közös a „magatartási szándék”, amelyben három tényező kap szerepet: a termék, az ár és a hozzáférhetőség. Ha egy terméket túl magas áron kínálnak, akkor a fogyasztók nem fogják megvenni vagy nem is gondolnak a megvásárlásra és az is elképzelhető, hogy a későbbiek folyamán sem fognak érdeklődést mutatni iránta. Így azt mondhatjuk, hogy csak átgondolt marketing- és pr stratégia teszi lehetővé egy szervezeten belül azt, hogy hatékony legyen és elérje céljait. 12 (PR Herald [2010]) Ha már pr és marketing, akkor fontos megemlíteni a public relations és a reklám közti különbségeket, amely talán közelebb visz minket annak megértéséhez, hogy miért választjuk külön e két tevékenységet. A public relations célja a megértés, a bizalom és a támogatás elnyerése, az együttműködési készség kifejezése és a konszenzus elérése. Ezzel szemben a reklám célja az áru eladása, az értékesítés. Míg a reklám
közvetlenül
befolyásolja a vásárlókat és a piaci taktika eszköze, addig a pr közvetett módon és egyben 10
Szeles Péter: Public relations és/kontra marketing http://www.mprsz.hu/UserFiles/File/Szakmai/Szeles_PR_vs_Marketing.PDF letöltés: 2012. április 20. 22:34 11 Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I., 2005. 111.o. 12 Norman Hart: PR kontra marketing in PR Herald, 2010. január 16. http://www.prherald.hu/2010/01/pr-kontra-marketing/ letöltés: 2012. április 20. 22:45
9
a piaci stratégia eszköze. A közönségkapcsolatok esetében folyamatos a visszacsatolás, míg a reklámok hatásáról csak eseti jelleggel kapnak a szakemberek visszajelzést. A public relations valamennyi érdekszférához szól, a szervezetet, valamint a közérdeket együttesen képviseli, míg a reklám a potenciális fogyasztóhoz szól és profitorientáció jellemzi. Azt gondolom, hogy ezen tények kellőképpen alátámasztják azt az állítást, hogy a public relations önálló szakmává vált. Egy szervezet public relations tevékenységének céljai dr. Anne Vandermeiden szerint a következőek: „a megértés javítása, egy arculat létrehozása, az együvé tartozás érzésének serkentése, jobb információk nyújtása, a marketing aktivitás támogatása, a kommunikációs struktúrák fejlesztése, a gondolkodásmód javítása, a nemzetközi megértés fejlesztése, „hidak építése”, a közvélemény formálása.”13 A pr-t vizsgálhatjuk a szervezeten belüli és a szervezeten kívüli pr tevékenység alapján. A belső
pr a vállalaton belüli kommunikáció, amely magában foglalja a
munkatársak közti, a vezetők és az alkalmazottak, valamint a tulajdonos és a dolgozók közötti kapcsolatokat, a belső szervezeti egységek közti kapcsolatokat. A külső pr a szervezet külső környezetével kiépített és folyamatosan fenntartott kommunikáció- és kapcsolatszervezés.
A public relations céljait eszközrendszerén keresztül éri el. Ezek az eszközök lehetnek a korszerű informatikai eszközök (internet, intranet, e-mail, honlap), a pr-filmek, (referenciafilm, belső pr-film, imázs-film, marketing-pr-film, oktatófilm, videóhírlevél stb). Továbbá a hírlevél, amely egyik legfontosabb eszköze a sajtókapcsolatok ápolásának; a nyomtatványok, mint meghívók, naptárak, vállalati újság, üdvözlő kártyák, meghívók; sajtótalálkozók és sajtótájékoztatók; road show-k melynek célja „ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez”; prezentációk; televíziós és rádiós produkciók valamint a rendezvények, melyek dolgozatom szempontjából relevánsak. A
rendezvények
során
a
szervezet
közvetlen
kapcsolatba
kerülhet
érdekcsoportjaival. Az ilyen rendezvények megszervezésére több ok is lehet: évforduló ünneplése, táncestély és bál rendezése, művészeti kiállítások, jótékonysági események, versenyek és sportesemények szervezése, társadalmi célú összejövetel, látványteremtés, kongresszusok, konferenciák, avatások, mozgalmak kezdeményezése. Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség ezekre. A válasz egyszerű: ha egy
13
Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I., 2005. 114-115.o.
10
vállalkozás nem él a modern kommunikációs, pr eszközök nyújtotta lehetőségekkel, akkor versenyhátrányba kerül, valamint a média érdeklődése is elkerülheti, így nem tudja hírnevét építeni. A különböző rendezvények azért népszerűek a public relations szakmában, mert ezeknek van sajtóvisszhangja.14 A rendezvények sikerességének három összetevője a jó időpont, a megfelelő helyszín és az igényekhez igazodó program. A jó időpont kiválasztása nem egyszerű, hiszen, ha egy ünnepet akarunk megszervezni, akkor fel kell készülnünk arra, hogy több rendezvény is lehet az adott városban egyszerre, így megoszlik a figyelem, másrészt a meghívott kör is megoszlik a különböző egyidejű programok között. A rendhagyó időpont azonban már önmagában is figyelemfelkeltő lehet és fokozhatja a részvételi hajlandóságot. Természetesen figyelembe kell venni a „járt utat járatlanért el ne hagyj” elvet, amellyel arra kívánok utalni, hogy nem véletlenül alakultak ki az évtizedek folyamán a hagyományos rendezvény időpontok, hiszen számos pozitív és negatív tapasztalat támasztja ezek indokoltságát alá. A helyszín szintén kulcskérdés egy rendezvény esetén nemcsak technikai szempontból, hanem az eredményesség és a kreatív lehetőségek szempontjából is. A harmadik komponens a program, ahol a legnagyobb kreativitás szükséges, hogy célcsoportunkat valóban elérhessük. Fontos, hogy a program kidolgozása a jól ismert hármas szerkezetre épüljön: kezdés, kibontás, zárás. A rendezvény szokásos programja mellett azonban egy híresség, egy bejelentés, egy köszöntő, egy meglepetés program/fellépő szintén vonzó lehet a közönség számára. A rendezvények szervezésénél és lebonyolításánál is folyamatosan figyelni kell minden apró összetevőre, részletre és a kommunikációra. Az esemény előtt fontos a jól megírt beharangozó, egy frappáns és megjegyezhető név és szlogen, a meghívók kiküldése. A rendezvény lebonyolítása során fontos,
hogy
a
munkatársak
hatékonyan
tudjanak
együttdolgozni,
szakmailag
megfeleljenek a feladatok elvégzésére és folyamatos, hatékony kommunikációt bonyolítsanak le egymással. Fontos a rendezvény után az utókövetés: látogatók számáról jelentés/statisztika/, sajtórészvételi jelentés és a megjelent cikkek összegyűjtése, archiválása valamint a köszönőlevelek kiküldése, kérdőíves felmérés elkészítése.15 Egy rendezvény megszervezésével egy vállalat megítélését javíthatja, növekedhet ismertségi mutatója,
közösségi
élményt
nyújthat,
információkat
adhat
át,
támogathatja
marketingtevékenységét, bővítheti kommunikációs csatornáit, kapcsolatokat szerezhet, formálhatja a közízlést és a közvéleményt valamint erősítheti dolgozói lojalitását. Ahhoz, 14 15
Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I., 2005. Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I., 2005.
11
hogy egy rendezvénnyel elérhetőek legyenek ezek a célok, fontos, hogy a célcsoport igényeinek megfelelő programokat kínáljunk, egyértelműen legyen megfogalmazva a küldetés, valamint a rendezvény üzenete valamilyen társadalmilag fontos célt közvetítsen és teljesítsen, egyedi és jól megkülönböztethető legyen, minőséget jelentsen a maga nemében, magas legyen a látogatottsági arány és a rendező szervezet tagja sajátjukként kezeljék az eseményt. Magyarországon a pr tevékenységet a Magyar Public Relations Szövetség Etikai Kódexe szabályozza, melynek célja, hogy a pr tevékenységet erkölcsi normák szerint végezzék, elősegítse a pr tevékenységet végzők morális értékrendjének fejlesztését valamint a pr szakma iránti közbizalom fenntartását, erősítését. A kódex hatálya alá tartozik minden olyan pr tevékenységet folytató személy és szervezet hazánkban, aki tagja a Magyar Public Relations Szövetségnek (MPRSZ) vagy önként aláveti magát a kódex rendelkezéseinek. A pr tevékenységet folytató személynek/szervezetnek tiszteletben kell tartania az alapvető emberi normákat és szabadságjogokat, a jogszabályokat, normákat és tevékenysége nem irányulhat a társadalom demokratikus alapértékei ellen, valósághűnek kell lennie és tényközlőnek.16
4. A Public Affairs Dolgozatom szempontjából fontosak még a kormányzati és közösségi kapcsolatok, azaz a public affairs. Akárcsak a public relations tevékenységnek, úgy a pa-nak is számos definíciója van. A PRSA hivatalosan elfogadott meghatározása szerint „a public affairs a gazdasági és a kormányzati szféra közötti napi kapcsolatot biztosítja, mely során a demokratikus folyamatok függetlenségének és nyitottságának megőrzését biztosító, magasabb szintű társadalmi felelősségvállalás érdekében közvetít az üzleti élet és a kormányzat között.”17 Felmerülhet a kérdés, hogy mi a különbség a pr és a pa között. „A public relations segíti a szervezet minőségi kapcsolatainak kialakítását és működtetését azokkal a csoportokkal, melyek hatással vannak jövőjére. A public affairs pedig az a public relations tevékenység, mely a közügyekkel, s az arra hatással lévő közönséggel, közösségekkel foglalkozik.” 18 16
Magyar Public Relations Etikai Kódex http://www.mprsz.hu/ContentShow.aspx?ContentID=37 letöltés: 2012. április 21. 15:23 17 Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations II., 2005. 181.o. 18 Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations II., 2005. 185.o.
12
A public affairs egy gyűjtőkategória, amelynek részterületei a kormányzati kapcsolatok, a lobbizás, a társadalmi ügyek kezelése, a vállalati támogatáspolitika, az önkormányzati kapcsolatok, a civilszféra-kapcsolatok, az alkalmazottak közügyi képzése, a nemzetközi public affairs tevékenység. Egy pa munkatárs feladata tehát, hogy a kulcsfontosságú
érdekgazdákkal
–
kormányzati
tisztviselők,
ellenőrző
szervek,
részvényesek, újságírók, belső közvélemény – informálása a szervezet céljairól, és a bizalmi légkör kialakítása a szervezettel kapcsolatban. Lényegében tehát összehangolja a vállalati és a közérdeket. 19 A public affairs szerves részét képezi a lobbizás. „Lobbizásnak tekinthető minden állami/kormányzati intézmény tevékenységének befolyásolását célzó tevékenység.”
20
A
lobbista tevékenysége érintheti a kormányt, az önkormányzati rendszert és annak valamennyi intézményét valamint a nemzetközi közszervezeteket is. A lobbizás tehát olyan kommunikációs tevékenység, amelynek lényege a gazdasági szektor és a civilszektor közötti párbeszéd lebonyolítása. A lobbista tevékenysége egy-egy projekt esetében arra irányul, hogy saját illetve az általa képviselt szervezet érdekeit képviselje a döntéselőkészítési folyamatokban, de segíti a jog- és törvényalkotókat is abban, hogy a tények ismeretében jó döntéseket hozzanak. 21 Hazánkban a lobbizás tevékenysége negatív visszhangú és tévesen a korrupcióval azonosítják. A képviselők és a parlamenti bizottsági tagok is különbözőképpen viszonyulnak az érdekérvényesítés ezen formájához, de előrelépésnek tekinthető, hogy létezik már parlamenti lobbilista, amelyre felvételt kérhet bármely, a Cégbíróságnál bejegyzett társadalmi szervezet vagy érdekképviselet. 22
19
Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations II., 2005. Stuart Thomson – Steve John: Public affairs, lobbizás, 2009. 15.o. 21 Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations II., 2005. 22 Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations II., 2005. 20
13
5.
A támogatási területek
CSR – Társadalmi felelősségvállalás A társadalmi felelősségvállalás fogalma már a hatvanas években megjelent a szakirodalomban és a következő évtizedekben jelentése folyamatosan bővült, pontosodott. A fogalom
azonban csak a 80-as és 90-es években vált széles körben ismertté. A
fenntarthatóság fogalma a „Burtland-jelentés” hatására került be a közvélemény látókörébe, ugyanis ez fogalmazta meg a máig is használt fenntartható fejlődés fogalmát. Eszerint az ilyen fejlődés „úgy elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy eközben nem sodorja veszélybe a jövő nemzedékek szükségletei kielégítésének lehetőségét.” 23 A CSR-nek – akárcsak a fent említett három fogalomnak – többféle értelmezése létezik, de mindegyik megfogalmazásban megjelenik a két alapvető elem: a felelősség és az önkéntesség. Jeremy Moon szerint a CSR lényege, hogy azt a vállalat önkéntesen valósítja meg és nem egy törvény vagy más szabály által előírt normakövetésről van szó. Az önkéntesség azért fontos, mert a vállalat így jobban tud azonosulni azzal a mit vállal, ezt tükrözi kommunikációja is, így a társadalom felé is hitelesebb képet tükröz. Ugyanezt az önkéntességet irányozza elő az IBE (Institute of Business Ethics) által használt definíció is, amely szerint a társadalmi felelősségvállalás „a vállalat által végrehajtott önkéntes cselekvés, amelynek célja, hogy reagáljon az üzleti tevékenysége erkölcsi, szociális és környezeti hatásaira, valamint megfeleljen a fő vállalati érintettek érdekeinek.”24 Számunkra a legfontosabb irányadó fogalom az Európai Unió által kiadott koncepció. Az EU általánosan elfogadott CSR fogalma alapján a társadalmi felelősségvállalás „egy olyan koncepció, mellyel a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezetvédelmi szempontokat építenek be üzleti tevékenységükbe s az érdekgazdákkal folytatott kölcsönös kapcsolataikba.” (CSR – A business contribution to Sustainable Development, European Communities) Hazánkban a CSR-ről a 2010. évi CLXXXV. Törvény, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 32. paragrafusának 9. szakasza rendelkezik: "Nem minősül burkolt
23
Győrffy Katalin Zsófia: Társadalmi felelősségvállalás az egészségügybe, 2006. 14.o. Bodorkós Tamara Beáta: Támogatási területek a XIII. kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. marketingkommunikációs stratégiájában, 2011. 4.o.
24
14
kereskedelmi
közleménynek
valamely
vállalkozás
társadalmú
célú,
közérdekű
szerepvállalásáról történő tájékoztatása, azonban az ilyen beszámolókban kizárólag a vállalkozás neve, logója és védjegye tüntethető fel, valamint - amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik - terméke, szolgáltatása jeleníthető meg. Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava, kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem ösztönözhet kifejezetten a vállalkozás termékének megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére." A kulturális szektorban a társadalmi felelősségvállalás a vállalatok oldaláról leginkább úgy mutatkozhat meg, hogy elkötelezik magukat a környezetvédelem mellett, jótékonysági esteket rendeznek vagy igyekeznek segíteni a fogyatékkal élők beilleszkedését és megkönnyíteni életüket. Megvalósulhat a másik oldalról is: amikor egy-egy üzleti szektorban működő szervezet támogat kulturális rendezvényt vagy szervez kulturális eseményt egy társadalmat érintő koncepcióra.
Szponzoráció A változó gazdasági helyzet, a megélénkülő verseny és az egyre szigorodó szabályok következtében a reklámozóknak új lehetőségeket kell keresniük és ezért fordulnak egyre többen a szponzorálás nyújtotta lehetőségek felé. „Szponzorálás alatt ellentételezett anyagi (vagy egyéb) támogatás nyújtását értjük. A szponzorálás pénzben vagy más formában valamely tevékenységbe eszközölt befektetés, amiért
cserébe az invesztáló fél a tevékenységhez kapcsolódó, üzletileg kiaknázható
kereskedelmi potenciálhoz jut.”25 A Nemzetközi Reklámszövetség definíciója szerint „a szponzorálás pénzben vagy más formában eszközölt befektetés valamely tevékenységbe, amiért cserébe az invesztáló fél a tevékenységhez kapcsolódó, üzletileg kiaknázható kereskedelmi potenciálhoz jut.”26 A Fazekas-Nagy szerzőpáros megítélése szerint a szponzorálás nem sorolható kizárólagosan sem a reklámozás, sem a pr körébe, ezért megfogalmazásuk szerint komplex marketingkommunikációs eszköz. A pr térhódítása lehetővé tette, hogy a szponzorálás terület is elterjedjen a public relations, illetve a pr-ben is elterjedjen a szponzorálás gyakorlata. A szponzorálás célja lehet a termék bevezetésének támogatása, a termék pozícionálása, a közvetlen értékesítés növelése, speciális referenciák szerzése, közvetlen reklám- és 25 26
Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I., 2005. 453.o. Fazekas Ildikó – Nagy Alfréd: Szponzoráció, 2000. 32.o.
15
tömegkommunikációs médiumlehetőség szerzése, vállalatnév ismertté tétele, a vállalat és terméke iránti lojalitás kialakítása és szolgálhat promóciós célokat is.
27
A szponzorálást Magyarországon jelenleg a 2008. évi XLVIII. törvény A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szabályozza. A törvény szerint
a
szponzorálás
„minden
olyan
hozzájárulás
valamely
rendezvényhez,
tevékenységhez, továbbá - rendezvénnyel vagy tevékenységgel összefüggésben - valamely személy számára, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása valamely áru vásárlásának
vagy
igénybevételének
ösztönzése.”
A
szponzorálás
tilalmát
a
Reklámtörvény tartalmazza. A szponzorálásnak három fő területét különböztetik meg: a sportot, a kultúrát és a szociális területet. Összességében azt lehet megállapítani, hogy a szponzorálási költségek jelentős hányadát, megközelítőleg 2/3-át a sport szponzorálása jelenti. Jelentősnek tekinthető azonban a művészetek arányát, a könnyűzene mellett egyre növekszik az egyéb művészeti ágak részesedése is; mind több vállalat ismeri fel az ebben rejlő lehetőségeket.28 A szponzorálásnak több szintjét különböztetjük meg, melyek összefüggnek az anyagi hozzájárulás mértékével. Értelemszerűen más lehetőséget kap egy főszponzor, egy szponzor és egy hivatalos szállító. A témám szempontjából leginkább a rendezvények, események szponzorációs szintjei érdekesek. Ebben az esetben a leglényegesebb a névszponzorról vagy rendezőszponzorról, ami azt jelenti, hogy a rendezvény nevében szerepel a szponzoráló vállalat vagy az általa forgalmazott termék neve; a kommunikációs megjelenéseken kiemelt helyen a névadó szponzor szerepel. Számuk értelemszerűen korlátozott, hiszen túl sok szponzor esetén elveszne a reklámüzenet. A hivatalos szállító szponzor felszereléseket és eszközöket szállít a rendezvényre és ott, csak az ő termékeit lehet kapni.29 A kulturális rendezvények esetében a szponzorálás a szabadidő eltöltése közben szólítja meg a célcsoportot. Ebben az esetben a vállalat és a célcsoport egy kellemes környezetben találkozik és az üzenet a célcsoport számára szinte észrevétlenül épül be ebbe a környezetbe. Egyre többen ismerik fel a kultúra szponzorálási lehetőségeit, ezért jelentős mértékben növekednek az erre fordított pénzösszegek. A kultúra szponzorálása azért is előnyös, mert a művészetekhez kapcsolódó képzetek, mint az elegancia, presztízs, klasszikus szépség olyan értékek, amelyekhez számos vállalat tud kapcsolódni.
A
27
Fazekas Ildikó – Nagy Alfréd: Szponzoráció, 2000. Fazekas Ildikó – Nagy Alfréd: Szponzoráció, 2000. 29 Fazekas Ildikó – Nagy Alfréd: Szponzoráció, 2000. 28
16
multinacionális vállalatok egy része azonban rosszhírét próbálja meg azzal ellensúlyozni, hogy támogatja a kultúrát és a művészeteket. 30 A kultúraszponzorálásnak különböző területei vannak. A legnagyobb támogatást kapó terület a zene. A komolyzenei rendezvényeket elsősorban bankok, pénzintézetek támogatják, míg a könnyűzenei koncertek támogatása további lehetőségeket rejt magában. A könnyűzene napjainkra külön iparággá fejlődött, ha belegondolunk, hogy mennyi üzleti tevékenységet sorolunk ide: lemezkiadások, sajtótermékek, könyvek, nyomtatványok, rádió- és televízió műsorok. A könnyűzenei rendezvények célcsoportja a fiatalság és a vállalatok számára ez kedvező, hiszen ezt a célcsoportot kedvelt zenéjükön keresztül érhetik el. Egy kiállítás szponzorálásánál a járható út, ha a kiállításról összeállított információs anyagban szerepel a szponzor neve és logója. Természetesen itt is fontos, hogy a vállalat célkitűzései valamilyen módon kapcsolódjanak a kiállítás témájához vagy a látogatókhoz. Javasolt, hogy a szponzor cég képviselője megjelenjen a megnyitón, ezáltal is közelebb kerülve a célcsoporthoz. Amennyiben nagyobb jelentőségű kiállításról beszélünk a szponzornak további lehetősége nyílik reklámanyagokkal szerepelni a sajtótájékoztatón és így szélesebb nyilvánosság előtt jelenhet meg. 31
Mecenatúra A mecenatúra nem napjaink találmánya, már az ókorban is bevett szokás volt a sportjátékok támogatása politikai befolyás elnyerése vagy megtartása érdekében. Korunkban számos vállalkozás kötelezi el magát egy-egy kulturális, sport- és szociális rendezvény, esemény támogatása mellett. Az ilyen jellegű támogatási tevékenységek abban különböznek a szponzorálástól, hogy ezek mögött semmiféle üzleti szándék nem húzódik meg, egyszerűen nem tudják elutasítani a végső kétségbeesésükben hozzájuk fordulók kérését. Az ilyen jellegű támogatások szerepet játszanak a vállalati kultúra fejlesztésének és a vállalatról kialakult kép tökéletesítésének hasznos eszközét, módszerét jelenti. A mecénási tevékenység mindig is nagy mértékben járult hozzá a nemzeti és az egyetemes kultúra és értékek gyarapításához.32
30
Fazekas Ildikó – Nagy Alfréd: Szponzoráció, 2000. Fazekas Ildikó – Nagy Alfréd: Szponzoráció, 2000. 32 Fazekas Ildikó – Nagy Alfréd: Szponzoráció, 2000. 31
17
Fund-raising Az adományok gyűjtése nyugaton már önálló területté fejlődött. Lényege, hogy direkt e-maileken és postai leveleken, s nem utolsó sorban rendezvényeken keresztül jótékonysági szervezetek adományokat gyűjtsenek. Az adományozás legfőbb célja a segítségnyújtás és a közösséghez való tartozás tudata. 33 Magyarországon az adományozásnak még nincs bevett gyakorlata. A fő indítékok idehaza az elesetteken, rászorulókon való segítség, az együttérzés, a bajbajutottak megsegítése. 34
III. KULTURÁLIS SZEKTOR MAGYARORSZÁGON A kultúra a latin „colere” igéből származik, amely egyfajta művelést, (leginkább föld művelését), gondozást, ápolást, gondoskodást jelentett. A belőle származó ’cultus’ szó, amely a kiművelés, jobbítás értelemmel bír, nemcsak anyagi létezőkre mondták, hanem lélekkel, műveltséggel kapcsolatos értelemben is használták. 35 A kultúra napjainkra magában foglal minden olyan ismeretet, értéket, viselkedési modellt, sémát és szokást, amely hozzájárul szocializációnkhoz abban a közösségben, ahol élünk. Mivel már szocializációnk során találkozunk a kulturális értékekkel, így életünk során folyamatos igényünk van a szabadidő hasznos és értékes eltöltésére. A kultúra napjainkra azonban már több szintűvé vált: beszélhetünk magas kultúráról, amely a kifinomult művészi értékeket sorakoztatja fel, míg a tömegkultúra a népé, azaz olyan értékeket közvetít, amire az embereknek igényük van. A tömegkultúra terjedése nemcsak a kultúra fogalomkörének kiszélesedését, hanem a kulturális programok kínálatának bővülését is eredményezte. A következő táblázat azt hivatott bemutatni, hogy 2000 és 2010 között, hogy alakult Magyarország kulturális ellátottsága. Jól látható, hogy míg a színházak száma nőtt, addig a múzeumok száma csökkenő tendenciát mutat, miközben a közművelődést biztosító intézmények száma stagnál. A régiók szerinti megoszlásban szemmel láthatóan Dunántúl a legfejlettebb ezen szempontból. A második rész azt vizsgálja, hogy milyen módon
33
Fazekas Ildikó – Nagy Alfréd: Szponzoráció, 2000. Fazekas Ildikó – Nagy Alfréd: Szponzoráció, 2000. 35 Tari Sarolta: Színház, marketing, pr – A Békés megyei Jókai Színház public relations tevékenysége, 2009. 34
18
változtak a vizsgált időszakban a kulturális rendezvények. Összességében elmondhatjuk, hogy a kulturális rendezvények száma évről évre növekedő tendenciát mutat, melyből a legjelentősebb részt a mozi előadások és a közművelődést biztosító rendezvények növekedése adja. Ebben a tekintetben a legmagasabb értékekkel Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl rendelkezik.
19
1. táblázat – Kulturális ellátottság 2000-2010 forrás: KSH Mutató/dimenzió
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
A százezer lakosra jutó kulturális intézmények száma
89,9
92,6
95
101,5
98,1
98,2
85
85,6
89,8
83,9
86,3
mozi
5,5
6,1
6
5,7
5,3
4,6
4
3,8
4,2
4,1
3,9
színház
0,5
0,5
0,5
0,5
0,6
0,5
0,6
0,6
0,7
1,3
1,4
múzeum
8
8
8
7,8
7,8
7,7
6,5
6,3
6,6
6,6
6,4
könyvtár
44
46
47,5
50,4
48,2
48
38,6
41,4
43,7
43,8
43,6
közművelődés
32
32
33,1
37
36,2
37,5
35,3
33,5
34,4
27,7
30,2
56,4
60,7
63
72,9
68,3
72,2
58,2
55,2
53,7
52,9
52,1
Intézmény típusa szerint
Régiók szerint Közép-Magyarország Közép-Dunántúl
104,8
103,8
104
108,1
106,3
106
97,7
98,8
103,5
95,8
100
Nyugat-Dunántúl
155,6
170,6
161,7
167,3
165,5
167,1
131,6
150,5
161,6
159
158,9
139
131,4
139,3
157,5
154,6
157,4
132,7
123,7
154,7
119,3
146,4
132,1
134,1
133,8
142,9
140,8
142
119,7
123,4
138,5
123,8
133,7
Észak-Magyarország
96,9
93,6
100,9
106,6
102,8
102,9
94,2
101,7
103,4
103,2
102,7
Észak-Alföld
72,4
75,4
77,2
76,3
75
72,9
70,5
69
68,6
63
61,9
Dél-Alföld
76,8
82,9
87,7
90,2
84,7
77,7
70,6
68
68,1
66,8
66,1
Alföld és Észak
81,3
83,4
87,9
90,1
86,7
83,6
77,7
78,6
79
76,3
75,5
4 567,50
5 287,90
5 485,30
5 637,10
5 721,90
5 762,50
5 098,30
5 325,60
5 992,70
6 200,70
6 310,50
3 643,50
4 185,20
4 407,00
4 362,60
4 434,20
4 504,50
4 052,20
4 174,70
4 698,00
4 783,90
4 839,10
124,2
120,8
129,7
133
141,8
141,8
138,9
134,1
147,2
190,2
190,5
27,5
27,8
25,8
26,9
27,3
27,5
28,2
28,7
32,1
32,7
35,2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
772,3
954,2
922,7
1 114,60
1 118,70
1 088,70
878,9
988,1
1 104,80
1 193,90
1 201,00
Dél-Dunántúl Dunántúl
A százezer lakosra jutó kulturális rendezvények száma Intézmény típusa szerint mozielőadás színházelőadás múzeumi kiállítás könyvtár közművelődés
Az egyes régiók kulturális intézményekkel való ellátottsága természetesen függ attól is, hogy milyen módon jutnak bevételhez. Hazánkban a kulturális szervezetek finanszírozása alapvetően négy forrásból történhet: állami (minisztériumi támogatás), önkormányzati forrásból, társadalmi felajánlásokból, adományokból, valamint a vállalatiés
magánszektor
finanszírozásából.
Az
állam
szerepe
természetesen
megkérdőjelezhetetlen, hiszen a legtöbb kulturális intézmény, szervezet nem tudna működni állami vagy önkormányzati támogatás nélkül. Az állami támogatás megvalósulhat úgy is, hogy az állam közvetlenül a kulturális intézményeknek adja a támogatást, de úgy is, hogy a magán- és üzleti szektort érdekeltté teszi a kultúra támogatásában. Mint már említettem, az emberek igyekeznek kevés szabadidejüket hasznosan eltölteni. A magyar lakosság többségében felmerül a kulturális programok iránti igény, érdeklődés és igyekeznek az igényüknek megfelelő programot választani. Ma már nemcsak a közművelődést biztosító állami és önkormányzati intézmények kínálnak lehetőséget, számos szabadidős és kulturális egyesület jön azzal a céllal létre, hogy egy meghatározott csoport és lakókörnyezet vagy azonos érdeklődésű közösség számára értékközvetítő programokat szervezzenek. A
kulturális
szektorban
tevékenykedő
for-profit
szervezetek
többsége
rendezvényszervezéssel illetve szórakoztató műsorok értékesítésével foglalkozik. Az ő tevékenységüket alapvetően befolyásolja a piac helyzete és bevételüket maguk generálják és pályázati forrásokból szerzik be. Kommunikációs és pr tevékenységüket is alapvetően profitszerzés, hírnévépítés és piaci helyzetük stabilizálása okán végzik. A nonprofit szektor szükségességét Harsányi László tanulmányában az alábbiak szerint fogalmazza meg: „A nonprofit szervezetek biztosítják a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, alkalmat adnak a kisebb-nagyobb társadalmi csoportok különleges igényeinek megfelelő szolgáltatások kifejlesztésére, a nem profitcélú társadalmi innovációra és a társadalmi problémák közösségi (de nem állami) kezelésére.” 36
36
Harsányi László: A harmadik szektor, 2008.
A nonprofit szervezetek általában önkéntes és közösségi alapon szerveződnek egy közös cél érdekében. A kulturális civil szervezetek szempontjából ez a cél lehet az, hogy a csoport már olyan nagy, hogy túl sokan vennének részt a döntéshozatalban, így szükség van egy szerveződési formára. A másik lehetőség, hogy egy adott rendezvény, program megvalósulásához elnyerhetnek pályázati összegeket, ám ezek elnyeréséhez hivatalosan megalakított és bejegyzett szervezetnek kell lenniük, mivel csak így tudnak jogi felelősséget vállalni az elnyert pénz megfelelő célra történő felhasználásáért. A bejegyzett civil szervezetek több szervezeti formában működhetnek: társadalmi szervezetként, közhasznú társaságként, alapítványként vagy egyesületként. Mind a for-profit mind a nonprofit szektorban tevékenykedő szervezetek számára alapvető
cél,
hogy
bizalmi
kapcsolatot
ápoljanak
a
célcsoportjaikkal,
illetve
a
stakeholderekkel (érdekgazdákkal). A bizalmi kapcsolat ápolásához elengedhetetlen a public relations eszközök alkalmazása. Mindkét szektorban fontos a környezettel való jó kapcsolat, hiszen a bizalom és hírnév építésén túl forrásteremtő funkciót is betölthet az erre irányuló tevékenység. Ezt alátámasztja a számos pr definíció közül az, amelyet a CERP is ajánl: „A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations menedzsmenti, irányítási tevékenység. A public relations célja elérni az egyének, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kétirányú kommunikáció útján..” (Európai Public Relations Föderáció)
22
IV. PROFITORIENTÁLT SZERVEZETEK BEMUTATÁSA 1. Bringóhintó Kkt. A Családi Véradó- és Gyermeknap rendezvény alapítója.
A cég 1985-ben alakult gazdasági munkaközösség formában. Tevékenységét elsősorban Budapesten, a Margitszigeten, esetenként kitelepüléseken, rendezvényeken végzi. Tevékenységi körébe tartozik a sportszerkölcsönzés és kiskereskedelem (büfé, ajándékbolt és fagylaltozó működtetése). 2002-től Harkányban és 2003-tól Bük-fürdőn is üzemeltet bringóhintókat. A vállalkozás elindításának alapötletét 1984 nyarán egy bulgáriai társasutazás adta, a majdani tulajdonosok ekkor láttak meg egy riksát és döntötték el, hogy megpróbálják idehaza a szokatlan ötletet megvalósítani: a négykerekű „családi biciklihintó” más néven „bringóhintó” kölcsönzését Budapesten, a Margitszigeten. Tevékenységi körük 1991-ben bővült: büfét, ajándékboltot, fagylaltozót kezdtek üzemeltetni. A társaság kisvállalkozás, jellegzetessége az aránylag kevés számú alkalmazott. A munkakörök szerteágazóak, sokrétűek, „kevesen csinálnak sok mindent.” A szervezeten belül a munkatársak közötti kapcsolatokban nincs jelen a formalitás, a kommunikációt is a közvetlenség jellemzi. A vezetés tanácskozó-kooperatív jellegű. Egy-egy kisebb feladatot, „projektet” személyre szabottan szívesen vállalnak a dolgozók. A társaság alaptevékenysége a kölcsönzés, amely elsősorban a bringóhintók kölcsönzését jelenti. Az évek során a bringóhintó mellett kibővült az eszköztár, ma már kerékpárok (normál, tandem, hegyi, országúti,), görkorcsolyák, elektromos gyermekjátékok, rollerek is a vendégek rendelkezésére állnak. Minden bringóhintónak – mesefiguráról elnevezett - neve van, amely az azonosítást is megkönnyíti. A társaság pr tevékenységére jellemző, hogy 1992-től – anyagi források hiányában – egyéni akciókkal szerepel a médiában, hogy így javítson ismertségén, ilyen rendezvények a tavaszi Nagycsaládos Napok, a Margitszigeti Családi Véradó- és Gyermeknap, amely az ország legnagyobb véradása, az őszi Nyugdíjas-napok már hagyományos rendezvénynek számítanak. A rendezvényeken olyan partnerekkel dolgoznak együtt, mint a Nestlé-Schöller Kft., a Coca-Cola, a Chio-Wolf Magyarország Kft., hogy csak a legismertebbeket említsem.
23
2002-től a cég együttműködik a „Száraznád” Oktatási Nevelési Központtal, ahonnan négy tanuló gyakorlati képzését vállalja, ezzel segítve a jövő nemzedékének kinevelését.
2. D-Kultúra Rendezvényszervező Kft. A Családi Véradó és Gyermeknap rendezvény rendezője 2001-től, a Pozsonyi Piknik hivatalos rendezvényszervezője a kezdetektől.
A Kft. 2003-ban alakult – egyéni vállalkozó, majd Bt. formát követően – és amint neve is jelzi, projektjeit elsősorban kulturális értékek köré igyekszik felépíteni. A kezdetben egy-két fős állandó személyzettel rendelkező vállalkozás az évek alatt egyre több alkalmazottat foglalkoztatott. A kezdeti kulturális események mellett egyre több promóciós kampány és vállalati rendezvény lebonyolításában vett részt. A társaság munkájában a kultúrát tág fogalomként értelmezi a mindenkori megrendelői igények maximális figyelembevételével. Eseményein a konkrét programelemek megvalósítása mellett szándéka egy-egy ünnep teljességét visszaadni: fényét és „illatát”, gasztronómiáját, hagyományok és szokásrendszerek sokszínű világát megjeleníteni. Hitvallása szerint minden esemény ünnep, ahol akár csak néhány ember szervezetten találkozik és céljuk, hogy vendégeik kellemes élményekkel távozzanak rendezvényükről. Célja az értékközvetítés, valamint széles
szolgáltatáskínálat nyújtása aktív
közreműködésen alapuló programelemek megvalósításában. Az évek során több olyan személlyel és szervezettel működtek együtt, akik időközben állandó – esetenként kizárólagos – beszállítókká, partnerekké váltak. Velük, saját technikai (hang-, fény- színpadtechnika) és rendezvény kiegészítő (dekoráció, játékok, bútorok) eszközparkkal, valamint munkatársaik több éves szakértelmével, tudásával kívánnak garanciát nyújtani egy sikeres rendezvény létrejöttéhez, valamint ahhoz, hogy egy-egy esemény programjai ne csak egymást követve, hanem egymással és a közönséggel együtt élve, szerves, egész képet mutassanak. Igaz ez egy apró rendezvénybetét megvalósítására, egy esemény hang- és fénytechnikai felépítésére, és egy komplex tömegrendezvény tervezésére és lebonyolítására egyaránt. Évente 150-200 eseményt bonyolít le a vállalkozás országos szinten: bálok, partik, fesztiválok, megemlékezések, konferenciák, családi napok, könnyű és komolyzenei koncertek, előadások, road-show-k, amelyek közül nem egy saját produkciókban valósul meg.
24
Megrendelőik között multinacionális cégek, ügynökségek, önkormányzatok és oktatási intézmények egyaránt szerepelnek. A D-Kultúra nem csak tervez, hanem a kivitelezési munkálatokat is szinte kivétel nélkül saját hatáskörben, vagy speciális feladatok esetén állandó beszállítóival hajtja végre, mely versenyképes árakat, valamint megbízható, színvonalas munkavégzést garantál. A vállalkozás sikerességét és piaci helyzetét jól tükrözi referencia anyaga (1. sz. melléklet)
A fent említett két for-profit szervezet a saját területén jó piaci pozíciókkal rendelkezik, mégis mindkét szervezet valamiért szeretette volna komplexebb módon megszólítani célcsoportját, partnereit. A Bringóhintó Kkt., mint alapító és ötletadó saját környezete lehetőségeit
kihasználva
felelősségvállalás
iránti
igyekezett
valami
elkötelezettségének
új
pr
eszközt
alkotni
kihangsúlyozásával.
A
a
társadalmi
D-Kultúra
mint
„kivitelező” saját portfolióját kívánta méltóképp prezentálni meglévő és potenciális partnerek felé.
V. NONPROFIT SZERVEZET BEMUTATÁSA Pozsonyi Piknik Egyesület A Pozsonyi Piknik rendezvény megálmodója és lelke.
A XIII. kerületi Újlipótvárosban mindig is nagy volt a kultúra iránti fogékonyság, a kulturális programokra való igény. Az igények megvalósítására hivatott létre jönni 2010-ben a Pozsonyi Piknik Egyesület, melynek alapítói Újlipótváros és a kerület kulturális rendezvényeit, programjait szervező és megvalósító személyek, akik azon hittel indították útjára a szervezetet, hogy más kerületek is követik példájukat, és a Pozsonyi Piknik intézménnyé válik. A Pozsonyi Piknik Egyesület célja a magyar kultúra megismerése és megismertetése, a hagyományok és az anyanyelv ápolása, az ezzel kapcsolatos ismeretek terjesztése, továbbá, hogy szellemiségével, működésével a hagyományok megőrzéséhez, a helyi közösségek megmaradásához, a helyi kulturális hagyományok ápolásához hozzájáruljon. Előadások, összejövetelek, kulturális, oktatási rendezvények szervezése útján, és más ismeretterjesztő
25
módszerek igénybevételével az előzőekben megjelölt egyesületi célok elfogadtatása, megismertetése a lehető legszélesebb körben. Kiemelt célja, hogy az előzőekben megjelölt értékeket, hagyományokat, ismereteket stb. a fiatalok minél szélesebb körével ismertesse meg, és adja át. Támogatja továbbá olyan kiadványok kiadását, műsorok, programok szervezését, megrendezését közvetlenül vagy az egyesület általi támogatás útján, illetőleg olyan kutatások folytatását, amelyek az egyesület szellemiségével, céljaival összhangban vannak. Évente egy alkalommal, a nyár utolsó hétvégéjén több ezer fő részvételével ingyenes kulturális, gasztronómiai, szórakoztató programokkal igazi piknikhellyé varázsolják a Pozsonyi utat. 2012-ben immáron negyedik alkalommal rendezik meg az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő rendezvényt, melyre már most neves előadók jelentkeznek. A rendezvény egyre jobban kezdi kinőni helyét: a színpadi programok mellett erkély-jelenetek emelik a rendezvény nívóját. Az egyesület havi rendszerességgel kulturális estekre is várja a kerületrész lakóit és az érdeklődőket a kerületi Zeneiskola hangversenytermében és alkalmanként az újonnan nyílt Ram Colosseumban. A zenés-, táncos-, kabaré estek bevétele szintén a nyárvégi rendezvény forrásául szolgál.
VI. MARGITSZIGETI CSALÁDI VÉRADÓ- ÉS GYERMEKNAP BEMUTATÁSA A rendezvény 1992 és 2008 között valósult meg - néhány év kivételével - minden évben május utolsó hétvégéjén. A rendezvény alapítója a Bringóhintó Kkt. volt, rendezője 2001-től a D-Kultúra Kft. A hagyományos gyermeknapot továbbgondolva a rendezvény két napon át várta vendégeit a Margitszigeten, ahol a három helyszín egymással szorosan összefonódva kínált kulturális és karitatív programokat az érdeklődőknek. A két nap központjában a gyermekek voltak, így a sziget igazi gyerekbirodalommá alakult ezeken a hétvégéken. A kulturális élmény kínálásán túl a rendezvénynek alapvető célja volt, hogy a jövő generációját megismertesse a véradással, a segítségnyújtás, az önzetlenség és az egymásra figyelés valamint az egymáson segítés gondolatával.
26
A Családi Véradó- és Gyermeknap a főváros egyik legnagyobb gyermeknapi rendezvénye és az ország legnagyobb véradó programja volt évekig. Hagyománya évekre nyúlik vissza, látogatói létszáma évről-évre százezres nagyságrendű, az önkéntes véradók száma pedig folyamatosan 1000 fő körül mozgott. A rendezvény tehát „nem csak egy” volt a gyermeknapok közül, hanem társadalmi szintű megmozdulás is. A rendezvények fő célcsoportja a gyermekek voltak, akikkel eljöttek családjaik, melynek kisebb és nagyobb tagjai egyaránt egy valódi gyermekközpontú programon vehettek részt, és a felnőttek még segíthettek is, majd egy egyszeri, megismételhetetlen élménnyel, emlékkel és jóérzéssel tarsolyukban térhettek haza. A rendezvény létrejötte és sikere nemcsak a rendezőket, hanem annak közreműködőit, segítőit, támogatóit és látogatóit dicsérte. A Családi Véradó- és Gyermeknap támogatása – éppen a fent írt kitüntetett szerep miatt – minden szerepvállaló számára kiemelkedő és megbecsülésre méltó tulajdonságokat kölcsönzött. A támogatóknak ezáltal a lehető legtöbb megjelenési lehetőséget nyújtották a szervezők, hogy közvetve a társadalomért vállalt ráfordítás, mind erkölcsileg, mind - közvetetten – anyagilag megtérülhessen.
1. A helyszín - Margitsziget A Margit-híd és Árpád-híd között található Margitsziget napjainkra a főváros egyik szimbólumává vált. A Duna szabályozásakor több kisebb szigetből alakult ki a ma 95,6 hektár területű sziget, amelynek hossza 2500 méter, legnagyobb szélessége 500 méter. A sziget közigazgatásilag Budapest XIII. kerületéhez tartozik és egyben városrész is, a város legnagyobb egységes zöld felülete, ahol néhány szállodán, vendéglátó ipari egységen, sportpályákon kívül épület nincs, középkori szakrális építészeti emlékekei, szoborsétányai, ösvényei és kis tavai teszik idillivé és hangulatossá. A Margitsziget, az egyik legnépszerűbb - a főváros szívének is nevezett - közpark, hatalmas rétekkel, sportolási és kikapcsolódási lehetőségekkel, évszázados emlékeivel évente többszázezer látogatót fogad. A sziget nemzetközi hírű üdülő-, sport- és szórakozóhely. A sziget kedvező időjárás esetén azonnal megtelik élettel, de hideg napokon sem hagyják magára a lelkes futók és kutyasétáltatók. A sziget nevét Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról kapta. Története régi időkre nyúlik vissza. 1686-ban még három részből állt és itt volt a Domonkosrendi apácák kolostora, az esztergomi érsek vára, a premontreiek és a ferences rendi minoriták
27
temploma és kolostora valamint a Szent János-lovagrend vára és ispotálya. A kertészeti berendezkedés 1790-ben kezdődött meg, amikor a bécsi udvar Sándor Lipót főhercegnek adta a szigetet. A szigeten a későbbiekben is folytatódtak a kertészeti munkálatok, 1838-ban azonban jeges árvíz nagy károkat okozott rajta, melynek nyomai még ma is fellelhetőek. 1867-ben fedezték fel a 43 fokos gyógyvíz forrást, melynek hatására elkészült a gyógyfürdő, a két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. 1900-ig azonban a sziget csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült ugyanis meg a Margit híd, majd ötven évvel később az Árpád híd. Egy 1908-ban hatályba lépett törvény nyilvánította a szigetet örök időkre közkertté. A sziget számos művésznek adott ihletet, otthont. Arany János, Jókai Mór, Lotz Károly, Szarvas Gábor, Jászai Mari, Wekerle Sándor, Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Krúdy Gyula és Szerb Antal munkásságára is nagy hatással volt a kikapcsolódást, pihenést és feltöltődést kínáló hely. A szigetet élővilága is egyedivé és kuriózummá teszi, számos védett növény és állat lakóhelyéül szolgál. Műemlékei között megtalálhatóak a Domonkos rendi kolostor romjai és Szent Margit sírja, valamint a Víztorony. Ezen kívül sziklakert, rózsakert, zenélő kút, miniállatkert, a Palatinus strandfürdő, Hajós Alfréd Sportuszoda, és szabadtéri színpad is várja a szigeten látogatóit. Külön látványosság a művészsétány, ahol a magyar művészet nagyjainak mellszobrai láthatóak. A sziget megközelíthetőség szempontjából is remek fekvéssel rendelkezik. Megállóhellyel rendelkezik bejáratánál a 4-es és 6-os villamos, de megközelíthető autóbusszal és hajóval is. A szigeten személyautók – a taxi kivételével – nem közlekedhetnek, viszont kerekes székkel is látogatható. A sziget speciális járművének számít a bringóhintó, a családi bicikli hintó. 2009-ben elkészült a Margitsziget kerületi szabályozási terve. A terv elkészítését az indokolta, hogy akkori állapotában a parkot a túlhasználat miatt leromlás fenyegette, a sportés kulturális létesítmények pedig sok esetben elavultak voltak. A tervben célként tűzték ki, hogy egy olyan zöld terület jöjjön létre a fővárosban, amely az urbanizációs hatásoktól mentes, alkalmas az aktív szabadidőtöltésre és a közösségi használatra, ezért fenntartani kívánták a beépítés akkori intenzitását és a gépjármű-behajtási tilalmat. A vizsgálatok során megállapították, hogy nagyobb a közhasználat elől elzárt területrészek aránya, amelyek alulhasznosítottak és közcélra átadhatóak. A terv a könnyebb megközelíthetőség érdekében több javaslatot is tett: „Óbuda - Margitsziget - Bel-Buda autóbuszjárat indítását, a Margit hídi kerékpáros infrastruktúra kiépítését, kerékpárkölcsönző állomások és hajókikötők telepítését, valamint egy parkoló kialakítását az Árpád híd hídfőjének műtárgyában. Szakmai konszenzus 28
alakult ki abban, hogy a majdani M5 metróvonal (észak-déli regionális gyorsvasút) a vízbázis hidrogeológiai védelme érdekében a sziget alatt ne kapjon állomást. Ehelyett a tervezői javaslat szerint - a BKRFT-ben középtávon megvalósítandóként jelölt Dráva utcai gyalogoshíd párjaként - távlatban a Kolosy térről is épülhet egy hasonló műtárgy a folyó fölött.” (Budapest XIII. kerület, Margitsziget kerületi szabályozási terve [2009]) A terv foglalkozott még továbbá a zöldfelület környezetvédelmével is, így a növényállomány rendszeres megújítása, a tematikus parkrészek kiemelése, az ivóvíz- és termálkutak védelme és a telken belüli zöldfelületek kiterjesztése is a program részét képezte. A terület ökológiai sérülékenysége okán a terv jelentős terhelést jelentő, nagy forgalmat vonzó rendezvények számának csökkentését javasolja. Ez az intézkedés járult hozzá ahhoz, hogy 2008-ban került utoljára megrendezésre a későbbiekben bemutatott Családi Véradó- és Gyermeknap. A
Margitsziget
könnyű
megközelíthetősége
és
ismertsége
miatt
ideális
rendezvényhelyszínnek bizonyult a Családi Véradó- és Gyermeknap kapcsán. A helyszín kiválasztásánál
fontos
szerepet
játszott,
hogy
nagy
befogadóképességű,
könnyen
megközelíthető és mindenki által ismert hely legyen, amely teret ad színpadi programoknak és egyéb szabadidős élményeknek.
2. A rendezvény időpontja Mivel a rendezvény alapötlete az volt, hogy legyen egy nagyszabású gyermeknap a fővárosban, így alapvetően nem volt kérdés, hogy mikor legyen a rendezvény időpontja. Május utolsó hétvégéje a jó időjárásnak köszönhetően minden évben a szabadba csalogatta a családokat, kicsiket és nagyokat egyaránt. Ugyan gyermeknap tájékán számos program közül lehetett választani a fővárosban, a programkínálat és a helyszín mégis évről évre több látogatót csalogatott ki a Családi Véradó- és Gyermeknapra.
3. Programstruktúra A rendezvény programstruktúrájának felépítésekor fontos szempont volt, hogy a családoknak, gyerekeknek színvonalas kulturális élményt adjanak a szervezők. A szórakoztatás mellett azonban legalább olyan jelentős a rendezvény „… hogy időben segíthessünk”- küldetése: az egymás iránti felelősség és a példamutatás is egyenrangú értéket képviseljen a felnövő generáció életében. A program három helyszín köré csoportosult:
29
Egészség sétány A Bringóvár és környéke az egészségügyi szolgáltatások, felvilágosító és megelőző programok
(koleszterin-,
vércukorszint-
és
vérnyomásmérés,
szívinfarktus
rizikó
szűrőprogram, mentálhigiénés tanácsadás az Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodával, a 77 Elektronika Kft.-vel és az ANTSZ-szel) és a véradás helyszíne volt. A véradók gyermekeinek interaktív játszóházas mini ovi működött.
Gyermektábor A szigetre kilátogató több ezer gyermek kulturált, foglalkoztató jellegű szabadidő eltöltésére nyújtott lehetőséget (helyi aktivitások, táncházak, népi játékok, családi és egyéni ügyességi versenyek, élő társasjátékok, akadályversenyek, játékos foglalkoztató- és alkotó műhelyek, próbatárak, gyermekszínpadi programok kisebb gyerekeknek, kisgyermekes családoknak.).
Nagyrét Ezen a területen a nagyszínpad, népek táncai, táncházak, értékálló gyermekműsorok, koncertek és gyermekcsoportok előadásai várták a család minden tagját.
4. Élmények a számok tükrében 1991-től a Családi Véradó- és Gyermeknap a Margitszigeten nagy létszámú vendégsereget vonzott. A látogatók száma a becslések szerint átlag 100 000 fő volt. A hétvégi programok ideje alatt átlag 1000 fő véradót fogadott az Országos Vérellátó Szolgálat. Ez a mennyiség Budapest vérellátásának olyan tartalékképzését tette lehetővé, ami minimum egy hónapos időtartamra garantálja a rászoruló betegek ellátásának biztonságát. Fontos, hogy a jelentkezők többsége rendszeresen visszatérő véradó volt, illetve olyan új segítő, akik állandó véradóvá válhattak. Ez a vérkészítmények biztonsága, a tervezhetőség szempontjából is jelentős volt. A két nap során a vendégek több mint 100 ingyenes kulturális programon vehettek részt. A legkisebbeket mesével, mókával, bohóckodással, bábszínházzal és játszóházakkal, a nagyobbakat alkotó kuckóval, kalandozással, középkori utazással, próbatárral, táncházzal és muzsikával várták. A felnőtteknek olyan „örök” programokat kínáltak, melyek már az ő
30
gyermekkorukat is színesítették. Így a fellépők között a Kaláka együttes, a Makám, Bródy János és Halász Judit rendszeresen megtalálható volt. Kérdőíves felmérések szerint a programok népszerűek voltak, a rendezvény küldetése – „hogy, időben segíthessünk”– visszhangra, a program sajátos szerkezete pedig elismerésre talált a vendégek körében. A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a főváros lakói tudták és jegyezték a programot. Néhány szemelvény a 2005-ös felmérésből:
A Gyermeknap látogatóinak életkor szerinti megoszlása
A grafikonon jól látható, hogy a gyermeknap látogatói a családok voltak, hiszen a középkorosztály és a legkisebbek képviseltették magukat a legnagyobb arányban, ami azt jelenti, hogy a rendezvény küldetése beteljesült, az információ eljutott a célcsoportokhoz, valóban a gyermekekről és a családokról szólt május utolsó hétvégéje a Margitszigeten.
Honnan érkezett?
Ez a grafikon azt mutatja, hogy miként alakult a látogatók lakóhely szerinti összetétele. Ez a kommunikációs tevékenység szempontjából azért fontos visszacsatolást,
31
hiszen a kommunikáció alapvetően a fővárosban folyt és mint a diagram is jól mutatja, a látogatók többsége a fővárosból érkezett.
Honnan értesült a rendezvényről?
Ez a kérdés több szempontból is lényeges. Ha elsőként azt vizsgáljuk, hogy a rendezvényre látogatók 39%-a visszatérő látogató, akkor ez jól mutatja azt, hogy sikerült a rendezvényről egy pozitív képet kialakítani, hírneve van és a látogatók elégedettek, hiszen évről-évre visszatérnek. Természetesen hozzájuk sem jutottak volna el ezek az információk, ha nincsenek a kommunikációs csatornák. A leghatékonyabb eszközöknek a plakátok és a szórólapok minősültek, valamint az írott sajtóban megjelenő információk, hirdetések.
5. A Családi Véradó- és Gyermeknap kommunikációs tevékenysége A Családi Véradó- és Gyermeknap kommunikációs úgy épült fel, hogy az méltó megjelenést biztosítson a rendezvénynek, támogatóinak, partnereinek. A cél eléréséhez hagyományos reklámeszközöket éppúgy felhasználtak, mint a helyszín és program adta BTL lehetőségeket. A rendezvény előzetes kommunikációja a sajtóban több csatornán keresztül is zajlott. A Pesti Est Junior Különszámában megjelent a teljes program, a küldetés és a támogatók is feltüntetésre kerültek - összesen nyolcvanezer példányban. Ezen felül teljes oldalas reklám jelent meg a rendezvény programjáról a Pesti EST-ben és a Dörmögő Dömötör magazinban, míg a Metropol ¼ oldalban közölte a rendezvény programját. A másik kommunikációs csatorna a szabadtéri- és zárttéri reklámok voltak metrószerelvényeken, járműveken - 1-es, 4-
32
es és 6-os villamosok, illetve 26-os buszok oldalán. Összesen tíz villamoson és két buszon jelent meg a rendezvény plakátja. Lengőkaros táblák kommunikálták a rendezvényt a Margitsziget két bejáratánál: a Margit- és Árpád hídon, hatvan oszlopon összesen 240 plakát volt látható. A rendezvényt 300 MAHÍR oszlopon is népszerűsítette. Reklámspotok hirdették a programot a Danubius Rádióban és folyamatosan informálták a közönséget saját internetes portálukon a szervezők. Emellett az MTI OTS sajtószolgálat előzetesen népszerűsítette és utólag beszámolt a véradásról. A helyszínen a rendezvény programja és a támogatók molinókkal, promóciós termékekkel jelentek meg. Érdemes megemlíteni, hogy a Családi Véradó- és Gyermeknapon margitszigeti kishajó járat ingyenes szállította az utasokat a rendezvény napjain 10h-18h-ig a Batthyány tér és a Bringóvár, valamint a Jászai Mari tér és Bringóvár között.
6. Családi Véradó- és Gyermeknap – összegző információk Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy szervezet tevékenységét tudatosan előkészített stratégia alapján végezte.
Központi gondolat: A rendezvény célja, küldetése:
„…HOGY IDŐBEN SEGÍTHESSÜNK!” A rendezvény kettős küldetése: -
Gyermeknapon értékes, egyszeri, megismételhetetlen élményt adni gyerekeknek, családoknak
-
A véradás által olyan értékek tudatosítása, mint segítség, önzetlenség, egymásra figyelés.
Célcsoport:
-
Gyerekek, akik elhozzák szüleiket a rendezvényre
-
Családok, melyeknek kisebb és nagyobb tagjai egyaránt egy valódi gyermekközpontú programon szeretnének részt venni
-
Felnőttek, akik segíteni szeretnének másokon
A rendezvény
-
Az ország legnagyobb véradó programja
presztízsértéke:
-
Budapest egyik legnagyobb gyermeknapi rendezvénye
-
A rendezvény fontos társadalmi megmozdulás, ezen bármely formában részt venni jóérzéssel párosul
33
A rendezvény
-
megkülönböztető jellege: A rendezvény látogatóinak
Ebben a konstrukcióban, mint gyermeknap és véradás kapcsolása, egyetlen az országban
-
létszáma, összetétele:
A programokon évről-évre minimum százezer fő vesz részt
-
A véradáson résztvevők létszáma mindig 1000 fő fölött van
-
A résztvevők elsősorban budapesti és Budapest környéki családok
Befogadói szituáció
-
Intenzív. A programstruktúra 80 %-ban komplex, interaktív lehetőségeket ad a család tagjainak.
-
Az interaktív jelleg a célcsoporttal közvetlen kapcsolat kiépítésére a lehetőséget. Az élményen keresztül a rendezvény és a támogató üzenete kézzelfoghatóvá, érthetővé válik.
-
Az üzenet befogadását nem vagy csak minimálisan hátráltatják más tényezők
Visszacsatolás
Célzott, és könnyen mérhető, alacsony meddőszórással: -
a véradáson a véradók számával
-
a véradáshoz kapcsolt egészségügyi szolgáltatáson szintén a résztvevők számával
-
a helyi aktivitásokon a kiosztott ajándékok számával
-
színpadi programoknál kvízjátékok által
Mint az a táblázatból is jól látható, a rendezvény egyediségét az adta, hogy a véradás a gyermeknappal az országban egyedüliként forrott össze a Margitszigeten. A rendezvény egyszerre volt szórakoztató, közösségépítő és társadalmi célú, amely évről évre megmozgatta a magánembereket és elkötelezte az üzleti partnereket egy nemes cél érdekében. Eredményei, a szerzett élmények felbecsülhetetlenek és örökérvényűek. A küldetés beteljesedett: mindenki jól szórakozott, elégedett volt partner és látogató egyaránt és mindenki valami plusszal tért haza a nap végén, ki egy jó érzéssel, hogy segített, ki egy játékos élménnyel. A rendezvény 2008 óta gazdasági és környezetvédelmi engedélyeztetési problémák miatt nem került megrendezésre, de a rendezők nem adták fel a reményt, hogy újra lesz gyermeknap egyszer a Margitszigeten.
34
VII. POZSONYI PIKNIK BEMUTATÁSA A 2009-ben született rendezvény alapgondolata már sok ember fejében megszületett az elmúlt években. A Pozsonyi út hangulata, történelme, kulturális öröksége, egy négyzetméterre jutó művészlakóinak magas száma mind azt vetítette előre, hogy előbb utóbb e rendezvénynek meg kell születnie. A 2009-es év jellemzően nem az új vállalkozások indításának, álmok megszületésének éve volt. Mégis valamiért ez a pillanat lett az, amikor egy – három év után már bizonyítottan – új, egyedinek mondható esemény megszületett. Pikniknek indult és egy valódi utcafesztivál lett belőle. Pikniknek, a szó valódi értelmében. A kezdeti cél egy jó hangulatú közös „eszem-iszom37” ünnep a környék lakói által készített, kínált finomságokkal, egy kis zenével, tánccal megfűszerezve. Az első év sikere továbblépésre késztette a szervezőket. A közönség több zenét, több táncot, több élményt „követelt”. Mind többen kívántak portékáikkal az eseményen megjelenni, magukat megmutatni. Közösséggé szerveződés, együttlét, ünneplés volt az alapcél és ez olyan jól sikerült, hogy e közösség szervezeti formát ölthetett – 2010-ben megalakult a Pozsonyi Piknik Egyesület – és több olyan területen/témában (pl. Pozsonyi út felújítása) is szervezett formában meg tudott jelenni azóta, amire azelőtt esélye sem volt. A Piknik időpontja augusztus végéhez kötődik minden alkalommal, mintegy nyárbúcsúztató jelleggel, helyszíne a Pozsonyi út Jászai Mari tér és a Radnóti Miklós utca közötti szakasza és a környező utcák.
1. A helyszín – Újlipótváros38
Újlipótváros Budapest XIII. kerületének déli részét jelöli, délre tőle Lipótváros, keletre Terézváros, északra Vizafogó, illetve Angyalföld, nyugaton a Duna határolja.
37
Piknik szó jelentése (francia): Kiruccanás, kirándulás a szabadba (amihez az ennivalót a résztvevők maguk viszik), baráti összejövetel, eszem-iszom. 38 Részletek a „Tanulmány Budapest Főváros XIII. kerület Újlipótváros kulturális- és közösségi szokásairól és azok színtereiről” című dolgozatból. Készítette: Bubics Ádám, Radó Gábor
35
A mai Újlipótváros kiépülése a XX. század elején kezdődött a Palatinus házakkal, illetve a Szent István körút és Váci út elejének néhány épületével. Azok a házsorok, amelyek e városrész valódi, új arculatának kialakulását jelentették, inkább az 1930-as évek szülöttei. A tudatos várostervezés eredményeként a többnyire Bauhaus stílusban épülő bérházak elsöpörték a térség karakterét addig meghatározó faáru- és építőanyag-telepeket, raktárcsarnokokat, gyárakat és a munkások lakásait, a nyomortelepeket. A főváros speciális adókedvezményekkel és követelményrendszerrel érte el, hogy a tervezők túllépjenek a századvégi historizáló és a háború utáni neobarokk építészeti divatokon, és modern stílusú épületeket tervezzenek kényelmes, komfortos lakásokkal. Az egységes városképet adó bérházakat keretesen építették: ez azt jelenti, hogy a háztömböknek mindig van belső kertjük/ udvaruk. A keretes építkezési mód egyébként 1933-tól kötelezővé is vált Újlipótváros területén. 39 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban határozta el Újlipótváros máig egyik legfontosabb és legszebb színterének kialakítását, a Szent István parkét. Tervéről és a megvalósításról így írt: „… a növények el vannak ültetve és a jövő nyáron sima sétányokon és zöldellő fák és sövénysorok egyelőre még zsenge árnyékában közönség fog sétálni, a játszótereken gyerekek fognak játszadozni… A park egyedülálló lesz a maga nemében, mert ú.n. francia kert lesz, amilyen még nincs a fővárosunkban. Nyírott zöld falak közt széles gyeppázsitos perspektívák, hosszú, árnyékos aléek és lombsátoros olvasóhelyek lesznek ott, élőfalak közé rejtett, süllyesztett homokos játszóterek és egy hatalmas víztükör, amelyben az egész látvány megkétszereződik.”40 A tervek alapján 1934-re készült el a Szent István park, impozáns helyen, a Dunaparton, a Margit-szigettel szemben. 1937-ig jórészt felépültek a parkot övező házak is, köztük a Dunapark kávéházat magába foglaló tömb, amely a környék legelegánsabb épülete. Újlipótváros új házaiban főként a polgárság középrétegei és a szabadfoglalkozású értelmiségiek, orvosok, mérnökök, újságírók és művészek találtak otthonra. Közülük sokan zsidó származásúak voltak.
1944 novemberében a Pozsonyi út és a Szent István park
környéke lett a „nemzetközi gettó”, ahol a különböző embermentő szervezetek védleveleivel rendelkezők próbálták átvészelni a deportálások és üldöztetések korszakát. A városrészben 1920 és 1940 között 6318 lakás épült. Tudatos városépítés zajlott, amelynek eredményeit ma is örömmel nyugtázzuk. A keretes beépítésű tömbök alkotta utcák 39
Újlipótváros. In: Gellért Lajos, dr. Juhász Katalin, Pappné Vőneki Erzsébet: A XIII. kerület a kezdetektől napjainkig. 2003. 51. o. 40 Újlipótváros. In: Gellért Lajos, dr. Juhász Katalin, Pappné Vőneki Erzsébet: A XIII. kerület a kezdetektől napjainkig. 2003. 22. o.
36
kifutnak a Dunáig, már messziről sejtetve, megmutatva a budai panorámát. A városrész építésekor még figyelembe vették azt az alapvető szempontot, hogy a lakás negyedhez hozzátartozik a szolgáltatások kialakítása. A lakótömbök földszintjén üzletek épültek, amelyekben ma is aktív kereskedelem folyik, vendéglők, kávéházak működnek. Élő város alakult, emberi lépték uralkodik a bérházak között, barátságos utcákon járunk, minden lakásnak van legalább egy jó tájolású homlokzata. Talán ezek a kiváló építészek, Hofstaffer Béla, Domány András, Málnai Béla, nem látták előre a ma már félelmetes autóáradatot, és az épületeikbe ma csak egy - két garázst terveztek. Ennek ellenére épületeik a mai napig példamutatóak. A Bauhaus építészei időtállót alkottak. Ma, hatvan év után, ha belépünk egy Pozsonyi úti, vagy egy Szent István parki ház kapuján, még mindig megigéz bennünket a kor építészeinek igényessége. A háború időszakát jobb lenne elfelejteni. Bár az épületekben ejtett háborús károk viszonylag szerényebbek, mint a város többi részein, az emberi veszteség súlyos. Az 1945 utáni kezdet pár évig bíztató. Még a háborút túlélő mesterek alkotnak, a polgári demokrácia még nem teremt új építészeti filozófiát. Létrejöhetett a Kilián György Általános Iskola épülete, Kozma Lajos tervei alapján, az Élmunkás - házak, Schall József munkájaként. A Lehel téri hat emeletes lakóház sávok is 1945 után épültek, a foghíjtelkeket pedig az 1960-70es évek első felében építették be a környezetbe illeszkedően. Itt épült fel a Kárpát utcai lakótelep (1975 - 80), és a Thermal Hotel Helia (1990). 41 Újlipótváros építkezései a mai napig tartanak: még mindig található egy-egy telek, illetve elhagyott gyártelep-terület, melyre főleg lakóházak épülnek. A közelmúlt talán legizgalmasabb, fővárosi szinten is egyedülálló lakásépítő beruházása a Cézár ház volt. Öt darab, kilenc emeletes épületből álló együttes. A napfényes lakásokat nagy erkélyek, illetve teraszok egészítik ki. A kényelmet a fitness-terem, a szökőkutas tetőkert és a kétszintes földalatti garázs biztosítja. Ezen kívül számos szabadidő-létesítmény és szolgáltató egység várja a lakókat. Építészeti különlegessége, hogy a tervező meghagyta a már műemléknek számító 1913-ban épített monumentális dór kaput (a Budapesti Általános Villamossági Rt. épületének volt portikusza), és szerves részévé tette a modern épületnek. A Kleopátra-Ház hat épületből álló együttese 446 lakást és kétszintes parkolóházat rejt magában. Komoly vonzerőt jelent az itt megépült fedett uszoda, a pezsgőfürdő, a fitness-terem és a szauna. A belső terek természetes megvilágításáról az üvegpiramis alakú tetőzet gondoskodik, amely
41
Nieder Iván: A XIII. kerület első hatvan éve egy építész szemével. In: Hatvan éves a XIII. kerület – Helytörténeti írások. 1998. 22-24. o.
37
nem csak praktikus, hanem tetszetős is. A Római kert lakóépület együttese a Cézár Ház szomszédságában helyezkedik el. Az Újlipótváros a ’30-as években kimondottan urbánus városrésznek épült, ezért az akkori polgárság szívesen választotta otthonául Budapest ezen részét. Újlipótvároshoz rengeteg művész, közéleti személyiség kötődik: egyrészt sokan, esetleg már évtizedek óta élnek területén, másrészt művészeti társaságainak, színházának, a Vígszínháznak is híres tagsága, társulata van. Csak néhány nevet említve Újlipótvárosból: Szerb Antal, Radnóti Miklós, Kovács Margit, Vámos Miklós, Faludy György, Fenyő Miklós, Békés Pál, Gálvölgyi János, Mácsai István, Nemeskürty István, Bács Ferenc és Hajós András.
„Újlipótváros kicsi város, főutcával és főtérrel. Főutca a fásított és kissé szélesebb Pozsonyi út, melyen a 15-os villamos közlekedett. A raszteres alaprajzból feltűnő Szent István park központi fórum, mely a Duna part felé szélesedik, egykor két gyerekmedencével és homokozóval, valamint közvetlen hajójárattal a Margitszigetre.” 42
A fenti sorokat Klein Rudolf írta „Újlipótváros varázsa, kultúrtörténeti jelentősége” - című újságcikkében. Igen, Újlipótváros egy kis város, valahol a belváros és Angyalföld között, a Duna partján, szemközt a Margitszigettel. A belváros folytatása, része pezsgő kulturális életének, művészeti jellegének, igazán nagyvárosias hangulatú. Szerkezetileg része a XIII. kerületnek is, bár felépítésében és lakosságában mai napig nagyon különbözik mind Vizafogó, mind Angyalföld városrészektől. Utcái, lakóházai összetéveszthetetlenül „újlipótvárosiak”. Míg a Szent István körút monumentális épületei historizáló-eklektikus stílusban épültek fel, addig itt letisztult formájú bérházak, tágas szép lépcsőházak, a Bauhaus jegyei uralkodnak. Bár utcái zsúfoltak az autóktól, sőt a trolinak gyakran meg kell állnia a megállókon kívül is, jelezve utasainak, hogy gyalog gyorsabb lesz, mégis tágasnak tűnnek. Az ember Újlipótvárosban sétálgatva, a belváros utcáival ellentétben, kap levegőt… s ezeken az utcákon szinte mindig érezni a Duna illatát.
42
Klein Rudolf: Miért Lakunk a Wallenberg utcában? Újlipótváros varázsa, kultúrtörténeti jelentősége. In: Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat, 2008. márciusi szám
38
A Szent István park felől állandóan fúj a szél: hol süvítő hidegen, hol enyhülést hozó, lágyan. Egy-egy Nyáresti koncert43 alkalmával megfigyelhető, hogy csak naplementéig fúj a szél, utána eláll. Így aztán a délelőtti szélvihar láttán sose kell megijedni, hogy a program elmarad, hiszen úgyis csak este kezdődik el a koncert. S az emberek… „Azelőtt soha nem volt még olyan rendezvényünk, ahol ennyi szeretettel, jó tanáccsal, ötlettel láttak volna el bennünket. Minden program után odajöttek néhány jó szóval egyikünkhöz-másikunkhoz: „ez most nagyon tetszett”, s néha még vállveregetést is kaptunk, „csak így tovább”. Igényelték a személyességet, s mi ebben nem fukarkodtunk. Köszönömmel sem szűkölködtek az újlipótvárosiak, akik ha biztosan ülni szerettek volna, nem szégyellték magukkal hozni az összecsukható székecskéiket sem. Magukénak érezték még azokat az alkalmakat is, amelyeken fülüknek idegenebb muzsika szólalt meg44.” Újlipótváros egyszerre régi és új. Régi, hiszen a XX. század stílusirányzatai mind ott uralkodnak utcáin. A múlt benne él épületköveiben, a Szent István park „égigérő” fáiban, melyek mind több generáció sóhajait és kacagását hallhatták. Majd minden épület
43
Nyáresti koncertek a Szent István parkban
A sorozat először 2001 nyarán jelent meg a Szent István parkban, kéthetente vasárnaponként, nyári estéken, a kerület és talán a főváros egyik legszebb szabadtéri helyszínén. Kezdetben elsősorban a kerülethez kötődő csoportok, zenekarok (Stella Énekkórus, XIII. kerületi Zeneiskola zenekara, Keil Ernő Fúvószenekar) léptek fel. Az elsősorban a környék kulturálisan igényes lakosságára építkező program már első évében sikeres lett: rögtön beépült a köztudatba, kezdték várni az emberek, a vasárnap esti koncertek újdonsága életük részévé vált. Egy évvel később ők már állandó törzsközönségként érkeztek, karonfogva ismerőseiket… és természetesen a koncertek híre távolabbra is elszállt, egyre több újságcikk, rádiós- és televíziós műsor kezdett a program szépségével és minőségével foglalkozni. A média hírei pedig még több vendéget, komoly- és népzenét kedvelő embert hoztak ki a Szent István parkba. A program első évében - ha nem is teljesen tudatosan -, elsősorban Újlipótváros idősebb, kevésbé mozgékony lakosságát, a park állandó látogatóihoz szólt. A második évtől kezdve azonban a környékbeli idősek mellett egyre több fiatal, kisgyermekes család érkezett, és nem csak a közvetlen szomszédságból, hanem távolabbi kerületekből is. Így 2003 nyarától a korábbi tapasztalatokból kiindulva két újdonsággal egészültek ki a Nyáresti koncertek: • Egyrészt a hagyományos komolyzenei nyitókoncert után, melyet a XIII. kerületi Zeneiskola vonós- és fúvószenekara adott, minden alkalommal népek zenéi voltak a terítéken (megfigyelhető volt, hogy az állandó vendégek nagyon nyitottak más népek kultúrája, sokszínűsége iránt). • Másrészt a programstruktúra is bővült. Az idős látogatók mellett megjelenő, újabb korcsoport, a kisgyermekes családok igényeire építve a vasárnap esti programok kibővültek: a legapróbb vendégeket gyermekprogram, a „Parkoló” várta: táncházzal, játékokkal, mesével, kézműveskedéssel és bábos kavalkáddal. . 44 Részlet a Nyáresti koncertek egy szervezőjével készült interjúból.
39
homlokzatáról egy-egy híresség neve jelzi, hogy itt valaki olyan lakott, aki tett valamit a világ előbbre jutásáért. Szinte halljuk Szerb Antal gondolatait, Radnóti Miklós verssorait, miközben utcáin sétálgatunk. Egy-egy kapualjában, üzletében még ott vannak a globalizációval harcoló kismesterek kézzel mívesen készített cégtábláikkal, s kis boltjaikban máig a személyesség uralkodik. S új, hiszen élő városrész. Míg a belvárosban sok-sok utca szolgáltatások körzetévé válik, addig itt a magas hatemeletes bérházakban emberek élnek. Újlipótváros elsősorban lakókörzet, és csak másodsorban szolgáltatások színtere. Lakásaiban idősek és fiatalok egyaránt élnek. Idősek, akik még emlékeznek arra, milyen volt a Szent István park kerítés nélkül, óriási enyhülést hozó gyerekmedencékkel és a Duna-partról induló margitszigeti hajójárattal.. és fiatalok, akik a legújabb trendeket szép lassan bejuttatják a már eddig is soksok élményt megélt utcák, terek, falak közé.
Újlipótváros számok és adatok tükrében A Diodata 2005-ben készült kerületi felmérése e lokációt csak érintőlegesen vizsgálja, mivel a környéken a többség által elérhető művelődési intézmény nincsen. Kisebb-nagyobb befogadóképességű kulturális színtér, a Vígszínháztól az Odeon Lloyd Moziig, a Noha Stúdiótól az Újlipótvárosi Klub Galériáig, azért jó néhány akad. Viszont a kutatás bevezető része több pontján tartalmaz hasznos információkat, mely jelen dolgozatunk szempontjából fontos lehet. 45 A Művelődési Intézet tanulmánya elemzi, hogy ki lehet a kulturális szolgáltatások fő közönsége napjainkban. Meghatározó tulajdonságként jelzi az iskolázottságot, a foglalkozást, ezzel párhuzamosan az anyagi körülményeket, az ezek mentén kialakuló értéksorrendeket, illetve az életkort is. A népességből legnagyobb számban a 60 évesnél idősebb korosztályból élnek, a szellemi vezető réteg a domináns, a többség jó anyagi körülmények között él. Képzettségük alapján vélelmezhető, hogy jók a jövőbeni kilátásaik, vagy magas beosztásból mentek nyugdíjba. Ezek a jellemzők a kutatások szerint jellemzően magas kulturális érdeklődési szinttel járnak együtt: gyakran járhatnak múzeumba, színházba, hangversenyekre, közösségi
45
Diósi Szociológiai Kutató és Tanácsadó Iroda: Rutinok és választások a művelődési házak használatában, szociológiai kutatás zárótanulmánya, 2005. május
40
helyszínekre, szívesen részt vesznek a társadalmi életben, és határozott véleményük van a világról. Az egyedülálló népesség-összetétel jellemzői szinte követelik, igényeik helyi kielégíthetőségét. Egy új közösségi színtér új fórumot jelent. Ha beindul a helyi összetartó erő, az pezsgést hoz létre, így valami egészen különleges egyedi jöhet létre.
Alkalmi színterek, közterületek kulturális szerepe A Dagály utca már két évtizede az Angyalföldi Utcabálnak ad otthont. A Babér utca a Szent Mihály napi búcsú helyszíne minden ősszel. Az utóbbi években a Béke téren nemzeti ünnepek alkalmával találkozhatunk. Valamint pár évig a rakparton Latin Karnevál és a Plázs is színesítette a kulturális palettát. A Margitsziget pedig már évtizedek óta hagyományosan helyt ad különböző szabadtéri rendezvényeknek, többek között a Családi Véradó- és Gyermeknapnak. A szervezett programokon kívül nem elhanyagolható a szerepe a különböző parkoknak, játszótereknek sem. Ebben a sorban különösen fontos az újlipótvárosi Szent István park, ahol a Nyáresti koncertek sorozat indult útjára és azóta évről évre népszerűbb.
Közösségi színterek megoszlása Újlipótvárosban 2; 2%
2; 2%
1; 1% 1; 1%
Kávézó
1; 1%
Étterem
2; 2%
Söröző
2; 2%
23; 20%
Gyorsétterem
2; 2%
Cukrászda
3; 3%
Galéria Internet
3; 3%
Szórakozóhely
4; 4%
Szabadidő
4; 4%
Egyházi intézmény 21; 19%
5; 4%
Szerencsejáték Életmód Hotel
7; 6%
Könyvtár Mozi
11; 10%
Könyvesbolt 19; 17%
Múzeum Színház
41
A kutatásban közösségi színtért jelöl minden olyan helyszín, ahol a látogatók minden előzetes kötöttség nélkül valamilyen formában társasági életet élhetnek. A vendéglátó egységek aránya a legmagasabb: a helyszínek 72% tartozik e kategóriába. Ezeknek a helyeknek kb. 1/4-e különböző programokat is kínál a gasztronómiai szolgáltatásokon túl. A kávézók, sörözők, cukrászdák egy részének szerepe erősen közéleti, közösségi jellegű. Jellemzően állandó törzsközönséggel rendelkeznek és viszonylag jól körülírható csoportoknak nyújtanak szabadidő eltöltési és találkozási lehetőséget. Összességében vizsgálva a különböző színtereket, azt láthatjuk, hogy szinte minden korosztálynak és érdeklődési körnek megvan a saját helye: az exkluzív kávézó (lsd: Duna park kávéház), színház, internet kávézó, galériák, éjszakai mulatók és szerencsebarlang, különböző szolgáltatási tematikával rendelkező klubok és egyházi közösségek. Kakukktojásnak is tűnhet a listán jelölt könyvesbolt, a Pozsonyi Pagony. Az ő szerepük újlipótvárosi és fővárosi szinten is meghatározó a gyerekkönyvkiadás és árusítás terén. Pozsonyi úti boltjuk pedig nem csak vásárlási lehetőséggel, hanem évkörökhöz kötődő programokkal, játszóházzal és olvasósarokkal is várja a betérőket. Újlipótváros város a városban, ebből adódóan itt minden megtalálható, ami a mindennapok élhetőségéhez szükséges a szórakozóhelyektől kezdve a vásárlási lehetőségekig. Elsődleges funkciókat elemezve azonban azt láthatjuk, hogy kifejezetten kulturálisközösségi célokra létrejött helyszín csak elvétve található. Három kivétel van a kisebb méretű helyek alól: a Vígszínház és a Szent István park és a 2011-ben újonnan nyílt Ram- Radnóti Miklós Művelődési Központ: - a Vígszínház monumentális épületével és díszes belső terével méltó helye egy igazán különleges színházi élmény befogadására. Fővárosi-, sőt országos szinten jelentős színház, a magas kultúra híveinek, határozott igény és réteg szolgálatára. - A Radnóti Miklós Művelődési Központ 2011. április 15-étől közel 10 ezer négyzetméteren
várja
látogatóit.
A
3,5
milliárd
forintból,
önkormányzati
beruházásként épült intézmény tervét a Vadász és Társai Építész Iroda készítette, a virágszirmokat formázó épület több funkciónak biztosít teret. A RaM Colosseum 619 nézőt
befogadó,
európai
színvonalú
multikulturális
előadótermének,
amely
hidraulikus nézőtérmozgatással és a legkorszerűbb színpadtechnikával rendelkezik. A Colosseum Román Sándor Tánctársulatának, az Experidance Táncszínháznak, aki az elmúlt egy évben százharmincezer néző vett részt a több mint háromszáz színházi előadáson. A RaM helyet ad továbbá a RamPart étteremnek, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár több ezer kötetet és cd-t kínáló fiókkönyvtárának, a XIII. kerületi Őszikék 42
Idősek Klubjának, 890 négyzetméteren egy rekreációs időtöltést kínáló létesítménynek és egy a 150 négyzetméteres panoráma- és grillterasznak is. Emellett közel hétezer négyzetméteres kert és az épület alatt pedig egy száz férőhelyes mélygarázs található a komplexumban. - A Szent István park Újlipótváros korzója, főtere, agórája. Közpark, mely közösségi és szabadidős igényekre kiválóan megfelel. A legnagyobb kulturális színtér Újlipótvárosban, de a szabadtér, annak minden előnyével és hátrányával. Az itt szervezett rendezvények sikere azt mutatja, hogy valós igény van arra e városrészben is, hogy akár egyszerre több száz ember is együtt szórakozhasson, ünnepelhessen vagy akár pihenhessen.
43
Közösségi színterek térképen jelezve46
A képen jelzett, tetszőlegesen kiválasztott helyszínek súlypontja erősen a belváros, illetve a Pozsonyi út irányába tolódik. Ez egyrészről jelzi a „történelmi” városrész határait, másrészt a Szent István körúthoz közel eső terület Újlipótvároson kívülről érkezők látogatási gyakoriságát. Megfigyelhető azonban, hogy ez a határ folyamatosan tolódik északi irányba, a Vizafogó felé, ahol lényegesen kevesebb a közösségi színterek száma. Véleményem szerint a fenti adatok predesztinálták a Pozsonyi Piknik létrejöttét. Újlipótváros szellemi és tárgyi örökségei kódolták egy nagyszabású ünnep megszületését. A 46
Néhány név a térképről: Dunapark Kávéház, Impresszó Galéria, Jam Táncműhely, Képszíntér Galéria, Kossuth4 Mozi, Magyarok Afrikáért Alapítvány és Afrika Centrum, Noha Stúdió Alkotóműhely, Odeon Lloyd Mozi és Kávézó, Pozsonyi Műhely Galéria, Pozsonyi Pagony, Rosé Restaurant, Szent István Park Sport Egyesület, Szindbád mozi, Úlipótvárosi Klubgaléria, Vígszínház, Vízöntő Pinceklub, valamint számtalan étterem, kávézó, szórakozóhely várja vendégeit.
44
Szent István parki Nyáresti koncertek sorozat pedig mintegy előfutára volt a rendezvény létrejöttének.
2. A rendezvény időpontja A rendezvény a piknik alapötletből indult ki és piknikezni jó időben, de leginkább nyáron szoktunk. Nyáron rendezvényt szervezni – főként nagyszabásút – viszont kihívás, hiszen az emberek nyaralnak, elutaznak, így nehéz volt egy olyan időpontot találni, ami a többség számára megfelelő. A nyár vége azonban egyszerre örömteli és szomorú is. Örömteli, hiszen pihenhettünk, lazíthattunk a szürke hétköznapok derékszíján. Szomorú, mert közeleg az ősz, az elmúlás jelképe és vissza kell rázódni a dolgos hétköznapokba. A Piknik időpontjául választott utolsó nyári hétvége dicső megkoronázása a napsütéses hónapoknak és méltó kezdése a Vénasszonyok nyarának.
3. Programstruktúra Az újlipótvárosi "falunapon" - ahogy a szervezők az eseményt nevezik - várják a szórakozni, kikapcsolódni vágyókat a Pozsonyi úton és környékén. Két színpadon számtalan fellépővel, kortárs és XX. századi magyar írók, költők kéziratainak árverésével, főzéssel, várostörténeti
sétával,
porcelánfestés
bemutatóval,
kiállításokkal
és
még
sok
máaérdekességgel várják a szervezők a látogatókat a Pozsonyi Piknikre. A Pozsonyi Piknik a környékbeli üzletek, vendéglátóhelyek támogatásával valósul meg. Hírességek, politikusok, helyi boltosok, kerületi lakosok és külföldiek, gyerekek és nagymamák egyaránt élvezik a színes forgatagot - de leginkább a vendéglősök. Talpalatnyi hely, egy szabad asztal nem akadt, a Pozsonyi Kisvendéglőtől a Kiskakukkig. Bächer Iván autentikus bográcsos pörköltjétől a bio-vega zöldborsós szendvicsig, a fagylaltoktól a sörökig és a rétesekig, a Briós kitűnő répatortájáig itt minden elfogy. A kulturális és gyerekprogramokban gazdag rendezvényről már most elmondható, hogy hagyománnyá vált: a siker ugyanis garantálja, hogy minden évben piknikezhetnek az itt lakók és a több ezer kilométerről érkezők egyaránt.
45
A színpad
A programok hagyományosan a „Jó reggelt Újlipócia! fúvós zenei koncerttel indulnak, mazsorettekkel kiegészülve a kerületi Keil Ernő Fúvószenei Egyesület játékával a Jászai Mari téri nagyszínpadnál. A zenekar névadója Keil Ernő negyven éven át volt az Operaház harsonása. 1960-ban, nyugállományba vonulásakor, az „Operaház örökös tagja” címmel tüntették ki. Igen kevés zenésznek jut ez a kitüntető cím... Keil Ernő volt a „Nagy Öreg”, a fúvós muzsika mágusa, aki képes volt a vele szemben ülő zenekart karmesteri pálcájával, szuggesztív dirigálásával csodálatos hangzásra bírni, hihetetlen teljesítményekre serkenteni. Állandó fellépő a Pozsonyi Piknik Vonósnégyes, mely Lipócia művészeiből erre az alkalomra alakult együttes, vezetője Kostyál Kálmán, 14 éve Pozsonyi úti lakos, a Liszt Ferenc Kamarazenekar alapító szólamvezetője. 2011-ben egy pályázat segítségével Pozsonyt is sikerült bekapcsolni a program folyamba, így Mirjam Rodriguez Brüllova gitárművész és Jávorkai Sádor hegedűművész is fellépett a rendezvényen. Yasmina Hastánc Stúdió is visszatérő vendég már a programokon, akik szerint „Sem alkatod sem korod nem akadály!” - bemutatóikkal mindig nagy sikert aratnak. Portisch Lajos sakkmester színpadi énekes produkcióját minden évben igazi különlegességként éli meg a közönség. Olimpikonunk természetesen a nap folyamán azért szimultán is sakkozik. „Az ellentétek vonzzák egymást” A kezdeti kutya-gazdi hasonmásverseny sikerén felbuzdulva szintén állandó program már, így a négylábú kedvencek rajongói is találnak kedvükre való elfoglaltságot. A Hungría Feliz női tangózenekar szintén kedveli a Pikniket, nem egy alkalomra szerződtek ők sem. A harmadik évezred tízes éveiben: pimasz és érzelmes, fogékony a politikára és az erotikára egyaránt. Klasszikus argentin tangó, Piazzolla magyarul, vagy akár egy Karády-dal rapváltozatban alkotja műsorukat. Humoruk abból is kitűnik, hogy nevükben összefüggésbe hozzák Magyarországot a boldogsággal. A
színpadi
programok
elengedhetetlen
pillanata,
amikor
valamelyik
híres
előadóművészünk tolmácsolásában Radnóti Miklós egy-egy verse hangzik el. A helyi érintettségű Fellegi Balázs és Ökrös Ottó nélkül mondhatni már nem is lehet Piknik, ők a Firkász étterem állandó „vendégei”.
46
A Vígszínház Újlipótváros szélén van, de szervesen odatartozik így évről évre az éppen aktuális sikerdarabból hoznak el részleteket a színpadra. 2010 óta a „Balkoncert” az egyik legsikeresebb és legkülönlegesebb része a rendezvénynek: opera a Pozsonyi úti erkélyeken. A Pozsonyi Pikniken minden megtörténhet, akár még az is, hogy a lakók dalra is fakadnak. Borárverés segítségével egy olyan interaktív programon vehetnek részt a Piknik vendégei, amely mind partneri – borászatok – mind közönség szempontjából izgalmas lehetőség. A borászoknak egyfajta nyilvános teszt, a bort elnyerők részére pedig egy különleges tárgyi emlék megszerzésének az esélye. Olyan országos jelentőségű borászatok részvételével, mint a Vylyan Pincészet, a St. Andrea Pincészet, a Spielberger Kézműves Borpince, Dúzsi Tamás Pincészete, Bock Pincészet és a Mezei Pincészet. A bevételt természetesen jótékony célra ajánlják fel a résztvevők. Hasonló állandó program emellett a tombola húzás és a Piknik Csillag47 díj átadása. A Pozsonyi kifli közismert termék, hol máshol lehetne évről évre az e termékhez kapcsolódó sütőverseny, mint a Pozsonyi Pikniken. A színpad állandó, emblematikus szereplői Gálvölgyi János és Kern András, akik humorukkal, személyiségükkel egyfajta minőséget és egyediséget kölcsönöznek a Pikniknek. Az est záró programjait olyan művészek koncertje, illetve műsora fémjelzi már a kezdetek óta, mint Bíró Eszter, Hernádi Judit és Heilig Gábor, Budapest Klezmer Band vagy 2012-es év tervezett sztárvendége Dés László és barátai. A színpadi programok sora immár hagyományosan DJ Radnai – buli a ’60-as, ’70-es évekből – utcabáli hangulatú műsorával zárul.
Az utca
Hagyományosan fontos szerep jut az utcának, ha nem a legfontosabb. Itt jelenik meg Újlipótváros kereskedőinek, művészeinek és a piknik hangulat jegyében a lakosainak – saját készítésű étkeiket kínálva – színe-java. Dedikálások, könyvbemutatók, olyan vendégekkel mint Gerlóczy Márton, Fábián Janka, Márkus András, Kovács András Péter, Lakatos Levente, Bächer Iván. Kozmetikusok, természetgyógyászok, egészség- és szépségprogramok árusítással, egy kis masszázzsal, tanácsadással. 47
Évente meghirdetett díj a környék éttermei számára, mely elismerést a győztes étterem 1 évig viselheti.
47
Pékségek és cukrászatok - fonott, csavart, kerek, lapos, bohém vagy absztrakt – termékeikkel, csokoládé bemutatóval és csoki fondü kóstolóval és interaktív programokkal48. Egészséges életmódhoz kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatók vegetáriánus ételekkel, bio italokkal, turmixokkal, cukormentes süteményekkel, vegán sültekkel és bio kávéval. Ékszerbemutató és -vásár, hennafestés, grafológiai írás- és rajzelemzés, auraelemzés, kristálygyógyászat. Orvosi- és pszichológia tanácsadások és felvilágosítás bőrgyógyászati, urológiai, nőgyógyászati témákban és anyajegyszűréssel. Táncos programok és performance jellegű bemutatók., népi programok és kézműves bemutatók. Olyan is van aki persze települ ki, de része kíván lenni a programfolyamnak, ilyen az Odeon Lloyd Mozi, ami szintén komplex programkínálattal járul hozzá a rendezvény sikeréhez. A kutyatartás központi téma Újlipótvárosban is. A Vigyél Haza Alapítvány és az Újlipótvárosi Kutyások Köre gyerekfoglalkozásokkal, családi programokkal, rajzversennyel, kutya
testbeszéd
bemutatóval,
kutyás
életmód-
és
állatorvosi
tanácsadással
és
kutyasimogatással várja rendszeresen az érdeklődőket. Szinte igazi művészeti élményt nyújt a Zsolnai Márkabolt tárlata, ahol különleges Zsolnay termékeket, készleteket tekinthetnek meg a piknikezők. A várostörténeti séták hatalmas sikernek örvendenek minden alkalommal. Az egyik ilyen az Újlipótváros emblematikus zsidó helyszíneihez49 kapcsolódnak, a másik séta építészeti jellegű és a Bauhaus stílushoz kapcsolódik az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény helytörténeti sétájával. Ha már az építészetnél tartunk, akkor mindenképp meg kell említeni a kerületi Önkormányzat pr akcióját is, erre a rendezvényre rendszeresen készül a Polgármesteri Hivatal egy kerületfejlesztési kiállítással, amely az elmúlt esztendők XIII. kerületi városfejlesztési eredményeit mutatja be. Szintén kiállítási témakör az Újlipótvárosi Klub-Galéria kitelepülése „Újlipótvárosi Mont Martre” néven, ahol akciófestészet folyik: hagyományos és digitális technikával örökítik meg a művészek a piknik helyszíneit és résztvevőit.
48
Például: „Kalácsbarkács... gyúrd meg, ahogy Neked tetszik, és mi kisütjük helyben!” A pesti zsidóság életében Lipócia fogalom. Egy zsidók által sűrűn lakott falu a város szívében. A húszas évek végén épült Bauhaus-házak lakóinak nagy része is zsidó volt. Itt, a nemzetközi gettóban élték túl sokan a Holokausztot, és napjainkban is zsidó írókkal, művészekkel, értelmiségiekkel és iparosokkal bőven találkozhatunk a kerület utcáin. 49
48
4. Élmények a számok tükrében Az Egyesület 2012-ben negyedik alkalommal rendezi meg Újlipótváros nyárvégi ünnepét, a Pozsonyi Pikniket. Az első Pikniken, 2009-ben csaknem ötezren, a 2011-ben már több mint tizenöt ezren vettek részt. Színpadokon több száz fellépő fellépett többek között Bíró Eszter, Dunai Tamás, Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Kern András, Heilig Gábor, Lukács Sándor, a Budapest Klezmer Band, és a Vígszínház társulata szerepelt. A színpadi programok mellett számos helyi vagy helyi érintettségű kitelepülő jelenik meg évről évre. Számuk 2011-ben már közel száz standot jelentett. Tizentöt támogató, köztük a XIII. Kerületi Önkormányzat, a helyi média, kulturális intézmények, pénzpiaci és kereskedelmi szereplők.
5. A Piknik kommunikációs tevékenysége A Piknik legfontosabb kommunikációs eszközei az élő és a virtuális „szájhagyomány” (facebook) útja. Egy színvonalas műsorfüzet a legkézzelfoghatóbb eszköze a kampánynak, valamint a partneri együttműködésben segítő Klub Rádió. Ezek adják nagyon markáns ívét és alapját egy nagyon sikeresnek és hatékonynak mondható kommunikációnak.
Következzen két írás a programról, mely az interneten jelent meg előzetesen, illetve utólag.
Pozsonyi Piknik harmadszor - Gálvölgyivel, Kernnel50 „Újra Pozsonyi Piknik Újlipótvárosban; Balkon-koncert Pozsonyi úti erkélyeken és borárverés is várja az érdeklődőket szombaton a Pozsonyi úton. A harmadik alkalommal sorra kerülő esemény díszvendége az idén Pozsony városa. Az egész napos rendezvényre mindenkit várnak, aki Újlipótvárosban él, dolgozik, tanul vagy egyszerűen csak ez a kedvenc városrésze - írták a szervezők. Fellép Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Kern András, és a Vígszínház művészei. Házigazda Csáki Judit kritikus. A szombati rendezvényen, amelyre a tavalyi tapasztalatok alapján több mint tízezer embert várnak, fellép többek között Bíró Eszter, Hernádi Judit és Heilig Gábor, valamint Gálvölgyi János és Kern András is. A Piknik nagyszínpadán a Vígszínház társulata
50
Forrás: http://szinhaz.hu/budapest/41793-pozsonyi-piknik-harmadszor-galvolgyivel-kernnel - letöltés: 2012. április 21. 14:33
49
részleteket ad elő a Padlás című musicalből, a gyermekszínpadon délután a Pa-Dö-Dő szórakoztatja a nézőket. A Pozsonyi Piknik vendége idén Pozsony városa. Találkozhatnak a nézők többek között az ifjú dzsesszdobos Hodek Dáviddal és együttesével, valamint Miriam Rodriguez Brüllová gitárművésszel. Az Odeonban szlovák filmeket láthat a közönség és a Szlovák Intézet is jelen lesz az eseményen. A Piknikre kilátogatók végigkóstolhatják a környékbeli éttermek, bisztrók és kocsmák kínálatát, ugyanakkor falatozhatnak a szomszéd sült csirkéjéből vagy pozsonyi kiflijéből is. Utóbbi a Pikniken - immár hagyományosan - verseny kategória is, a nap végén kihirdetik a környék legjobb kiflisütőjét. A zsűri elnöke idén Frank Júlia lesz. Sakkmester-dalnokként Portisch Lajos is fellép, szimultán sakkozik a jelentkezőkkel és baritonként énekel is a közönség előtt - közölte Rédei Éva szervező, a Láng Téka Könyvesbolt vezetője. Beszélt a Balkoncert című produkcióról is, amely tavaly is nagy sikert aratott, az idén pedig több erkélyen több szereplővel mutatnak be operarészleteket, a nap folyamán három alkalommal. A délutáni borárverést Király Júlia vezeti. Az idén is licitálhat a közönség, amely a befolyt összegből a Kézenfogva Alapítványt támogathatja. Ebben az évben nagy értékű borok kerülnek kalapács alá. Este a Budapest Klezmer Band jelentkezik TelAvivból, és eljátssza a Pozsonyi Piknik rendezvényére még 2009-ben írt Lipócia-dalt. Tombola-húzást is rendeznek, amelynek fődíja egy Zsolnay-berakásos dohányzóasztal; egész nap Zsolnay-festés is lesz a Pozsonyi úton. Újlipótváros "falunapjának" már hagyománya van: először 2009-ben rendeztek kulturális seregszemlét és utcabált a Pozsonyi út Jászai Mari tér és Szent István park közötti szakaszán. A Piknik néhány helybeli polgár és kereskedő kezdeményezése volt, amelyhez mára szinte valamennyi környékbeli bolt- és étterem tulajdonos és számtalan helyi lakos csatlakozott. A szervezők tavaly létrehozták a Pozsonyi Piknik Egyesületet, amely két nyári piknik között Piknik Esteket szervez.”
Aki számít, mind itt van!51 „… mondta mellettem valaki a tömegben, amikor a párját bökdöste, hogy nézd már, ott a Szilágyi János, a Kulka János, a Horvát János, a Gálvölgyi János, a Kern János, az Eszenyi János, a Bächer János meg még sok János, akinek az arca ugyan ismerős, de a neve momentán nem ugrik be. 51
Forrás: http://medwe.blog.hu/2011/08/28/pozsonyi_piknik_ott_voltam_ergo_szamitok letöltés: 2012. április 21. 14:46
50
Harmadik alkalommal élvezhette a nagyérdemű újlipócia seregszemléjét, a családias hangulatú Pozsonyi Pikniket. Egymást érték a jobbnál jobb programok, a látogató szó szerint a bőség zavarával küzdhetett. Zenei, irodalmi és színházi produkciók a nagyszínpadon, szteptánc, Padödő a kisszínpadon, operaáriák civil lakások erkélyeiről, utcai táncház és bábjáték a kicsinyeknek, flódnikóstoló Raj Ráchel standján (vigyázat, a belinkelt weblap ordítani kezd!), utcai székmasszázs, a Fővárosi Vízművek ingyenitatója, antikváriumok, vendéglátó egységek (pl. a piknikcsillagos Firkász étterem) standjai. Minket mégis inkább a Deák Gábor vezette várostörténeti körséta érdekel, ami a Jászai térről indul és a Szent István parki Raoul Wallenberg emlékműnél fejeződik be. Lenyűgöző előadásban van része a nagyjából 80-100fős közönségnek, remek dolog egy nagytudású embert hallgatni, aki van annyira szerény, hogy megkéri a hallgatóit, hogy ha valaki valamit másképp
vagy
jobban
tud,
az
nyugodtan
szólaljon
meg.
A hallgatóságból olykor érkezik néhány értékes kiegészítés, szakmai megjegyzés a Bauhaushoz építésztől, pontosítás holocaust túlélőtől, vagy az elmúlt 20 év történelmének bennfenteseitől. A bő másfél óra csak rövid kivonata a városrész történelmének, amiben van tragédia, tragikomédia, fájdalom, szenvedés, vidámság, tudás, szenvedély, szarkazmus, irónia - és ami az elmúlt évek politikai vonatkozásait illeti: ostobaság a köbön. Deák Gábor Ökrös Ottó és Fellegi Balázs műsora a nagyszínpadon, ízelítő a Firkász Étterem és Kávéházbeli esték hangulatából. Balkoncert. Herczenik Anna, a Magyar Állami Operaház ifjú szopránénekesnője. Az ária végén úgy tűnt, ledobja a karjában tartott csecsemőt a közönség közé, pedig csak az összetekert lepedőt rázta ki, ami tele volt virággal. A Relax City munkatársai a helyszínen alaposan meggyömöszölték a vállalkozó kedvű nézelődőket. A gyerekek sem unatkoztak, bábelőadás, mesés francia nyelvlecke és utcai táncház várta őket.
Michael Flatley újlipócia-beli követői a kisszínpadon szórakoztatták a nagyérdeműt. Tartalmas, színvonalas program, hála és köszönet annak aki kitalálta és évről-évre megszervezi, meg hogy nem esik túlzásba és nem hívja fesztiválnak, ahogy ma már fesztiválnak csúfolnak minden olyan rajcsúrt, ahol sör van, zsibvásár és tülekedés.”
51
Mindkét cikk jól mutatja stílusát tekintve, hogy itt nem csak egy egyszerű híradásról van szó, hanem valami olyan történet megjelenítéséről, amely érzelmeket generál. Egy olyan eseményről kapunk híradást, ahol érezhető az újdonság, a magas érdeklődési szint és az egyedi jelleg. A téma – s természetesen a szervezők kapcsolati tőkéje – adta annak a hatalmas sajtóvisszhangnak a lehetőségét, mely pénzben megfizethetetlen lett volna.
Ezek mellett számos cikk foglalkozott az eseménnyel: „A Pozsonyi úti rendezvénynek díszvendége is volt: Pozsony városa; a Budapesti Szlovák Intézet szervezésével bemutatkoztak pozsonyi művészek, grafikusok, filmesek is.”52 „Budapest legkellemesebb helye szombaton kétségtelenül az újlipótvárosi Pozsonyi út volt, ahol harmadik alkalommal rendezték meg a Pozsonyi pikniket.” 53 „A Pozsonyi út elején állt a színpad - merthogy errefelé, minden házban lakik egy színész, vagy legalább egy színikritikus - a környéken lakó művészek, és mások is szívesen fogadták az invitálást.”54 "Idén különösen nagy a felbuzdulás: fokozza az ünnepi kedvet, hogy hamarosan felújítják a Pozsonyi utat.”55 "A Csáki Judit vezényelte műsorfolyam legeredetibb és legsikeresebb pontja az immár szintén hagyományos balkonkoncert volt.” 56 "Az utca vendéglői, cukrászdái, borozói, kávézói és pékségei pedig ilyenkor mindenből dupla adaggal készülnek, bár szombaton olykor még ez is kevésnek bizonyult. " 57 „Az – egyelőre csak most – sétálóutcává vált Pozsonyi útra és a környék mellékutcáiba kitelepedtek a helyi vendéglősök, boltosok, kereskedők és egyszerű, kétkezi lakók, és reggeltől estig nem csináltak egyebet, csak ettek, ittak és diskuráltak. No meg műsorokba hallgattak, kóstolgattak bele, zenébe, színházba, táncba.”58„Több ezer látogatót
52
Megjelent: Népszabadság Online, 2011.08.29., Bächer Iván Megjelent: Népszava Online, 2011.08.29., Hamvay Péter 54 Megjelent: Népszava Online, 2011.08.29., Hamvay Péter 55 Megjelent: 168óra Online, 2011.09.05., Sztankay Ádám 56 Megjelent: Népszabadság Online, 2011.08.29., Bächer Iván 57 Megjelent: Turizmus.com, 2011.08.28. 58 Megjelent: Népszabadság Online, 2011. 08. 29. Bácher Iván 53
52
vonzott a szombati egésznapos Pozsonyi piknik, volt jótékonysági árverés, kabaré, kiderült ki tud a legjobb pozsonyi kiflit sütni, és még az erkélyekről is operaslágerek szóltak.”59 „A szombati Pozsonyi Pikniken szinte hömpölygött a nép és mindenki evett vagy ivott valamit, a kisgyerekektől a híres színészekig, politológusokig és írókig. Sorok álltak a flódniért, de fogyott a gyros, a fagylalt, a csapolt sör, a fröccs, mindenféle kávé és koktél. Egy szabad hely nem volt az éttermek teraszán, de bent sem.”60 Az esemény előtt és után hosszú ideig találkozhattunk ezekhez hasonló bejegyzésekkel, amit a szervezők – jó érzékkel – további hírekkel tápláltak és össze is gyűjtötték őket facebook oldalukon, ami szintén jelentős látogatottságnak örvend.
6. Pozsonyi Piknik – összegző információk Az alábbi táblázat a rendezvény küldetését tartalmazza.
Központi gondolat: A rendezvény célja,
ÚJLIPÓTVÁROSI "FALUNAP” – EGY RENDEZVÉNY MELY ÖNMAGÁRÓL SZÓL! -
küldetése:
Célcsoport:
Újlipótváros lakóinak közös ünnep lehetőségének megteremtése
-
Újlipótváros lakói
-
Budapest kultúra iránt fogékony lakói
A rendezvény
-
Programkínálat hírneves és „saját” művészekkel
presztízsértéke:
-
Közismert és elismert történelmi, művészeti, kulturális háttér
A rendezvény
-
A helyszín adottságai, atmoszférája, múltja, ismertsége
megkülönböztető jellege:
-
„falu” jelleg
59 60
Megjelent: Népszava Online, 2011.08.29., Hamvay Péter Megjelent: Turizmus.com, 2011.08.28.
53
A rendezvény látogatóinak
-
létszáma, összetétele:
a programokon évről-évre minimum több tízezer fő vesz részt
-
a résztvevők elsősorban budapesti és Budapest környéki kultúra iránt elkötelezett polgárai
Befogadói szituáció
-
Intenzív. A programstruktúra 80 %-ban interaktív, az utca egyéb programjai az aktív közösségi együttlét feltételeit teremti meg
VIII. ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS A pr tevékenység alapjaiban, egyáltalán nem különbözik a profitorientált és a nonprofit szervezetek életében. A pr gyakorlatában sincs alapvető különbség. Ami eltérés az a módszerekben, illetve a pr eszközök használatában található, továbbá a „hangsúlyokban" érzékelhető különbség. A nonprofit szervezeteknek talán még fontosabb is a pr tevékenység, mint a nyereségorientált vállalatoknak, mert a marketing kommunikáció eszközrendszerét nem, vagy csak korlátozottan tudják igénybe venni szűkösebb anyagi lehetőségeik folytán. Három szervezet, két esemény a fentiekben bemutatva, profit- és nonprofit orientált szervezetek közös cél érdekében munkálkodva kimondva, kimondatlanul: a jó hírnév érdekében. A leírások méltóképp reprezentálják, hogy mindkét esemény megszervezése előtt a szervezők nagy hangsúlyt fektettek a helyre, az időpontra és a tartalomra. Eltérő lehetőségek, eltérő gyökerek, eltérő módszerek.
A
Családi
Véradó-
és
Gyermeknap
esetében
egy
professzionálisabb,
„tankönyvszerűbb” felépítéssel találkozhatunk. Az üzleti jelleg sokkal inkább tetten érhető, fogyasztó központú, piacorientált, tudatosan használt kommunikációs eszközök, értékesítésre szánt programcsoportok jellemzik. Kézzelfoghatóan mindennek megvan az ár. Egy „termék” születik, amit a piacra szánnak a szervezők és keresik vásárlóikat vele. Mindeközben nem szorul háttérbe az a nem titkolt cél, hogy mindkét szervezet szeretné, ha mind többen megismernék őket, tevékenységüket. A D-Kultúra esetében kiváló referencia-, jó
54
ügyfélszerzési lehetőség, imidzs építő esély a rendezvény. A Bringóhintó mindezek mellett közvetlenül is tud vásárlókat toborozni és ismertséget növelni az eseménnyel, hiszen teljes szolgáltatáspalettája és helyszíne megjelenik a rendezvényen. A Pozsonyi Piknik rendezvény születése és felépítése már egy lényegesen szenzitívebb, organikusabb folyamat, ahogy fentebb ismertettük. Magában hordozza a civil kezdeményezések minden előnyét és hátrányát. Nem tudatosan használ pr eszközöket és nem szándékosan fordítja a rendezvény előnyeit – legalábbis kezdetben – saját közössége, környezete épülésére.
Hely- és időpontválasztás
Margitsziget – hagyományos rendezvényhelyszín már évtizedek óta, s gyermeknap is több alkalommal volt már itt egészen az 1950-es évektől kezdődően. Egyértelműen látszik: a szervezők „biztosra” szerettek volna menni, nem véletlenül: anyagi befektetésükért nyereséget kívántak realizálni. Újlipótváros – nincs hagyománya az ilyen rendezvényeknek, viszont erős gyökerei vannak a kultúrának. A szervezők itt nem a nagy látogatottságot és bevételi opciót helyezték elsődleges helyre, hanem egy önfeledt együttlét lehetőségét hazai terepen. Az időpont is az érdekeltek – azaz környék lakói, kereskedői – igénye szerint lett kiválasztva: „mindenki érjen haza a nyaralásból!”.
Tartalom
Családi Véradó- és Gyermeknap programelemei egyértelműen a „slágerlisták” éléről lettek összeválogatva, természetesen nem mellőzve a szervezők ízlését, értékbeállítódását, de nem kockáztatva. Tudatosan kiválasztott CSR tevékenységgel, a véradással „megfűszerezve” a kínálati csomagot. A Pozsonyi Piknik, mivel saját magának „főz” ezért bátrabban választott: helyi művészek, barátok közül. A helyzeti előny azonban, mint a fentiekből láthatjuk hatalmas: olyan kulturális és szellemi értékek felett őrködik, ami „világviszonylatban” egyedülálló. Ebből az alapanyagból merítve a siker garantáltnak tűnik.
55
Esélyek és lehetőségek összehasonlítása Fund raising Pozsonyi Piknik: A rendezvények programjában fellelhető tombola, árverés, valamint a Piknik estek egyaránt remek lehetőséget adnak az adománygyűjtésre. D-Kultúra – Bringóhintó: A véradásra minden egyes rendezvény alkalmával jelentős mennyiségű felajánlás érkezett, bár ezek javarésze inkább marketing jellegű adomány volt, s logikus módon nem a szervezeteknek szóltak.
Társadalmi felelősségvállalás Pozsonyi Piknik: A közösségi együttlét lehetőségének biztosítása az egyik legalapvetőbb társadalmi szükséglet, ennek a célnak maradéktalanul meg tudott felelni a Piknik. D-Kultúra – Bringóhintó: A véradás megszervezése egy olyan fontos társadalmi szerepvállalásra irányította a figyelmet, mely mind a rendezvényen, mind az azt követő időszakokban nagymértékben megkönnyítette a véradásszervezők munkáját, mind a rászorulók életét.
Mecenatúra, szponzoráció Pozsonyi Piknik: A Piknik bebizonyította, hogy nem csak hatalmas összegű marketing alapú együttműködésekkel,
hanem
hagyományos
értékek
képviseletével
és
azok
kommunikációjával is lehet támogatókat találni. D-Kultúra – Bringóhintó: A Családi Véradó- és Gyermeknap komplex szolgáltatás csomagja a legnagyobb támogatókat nyerte meg a rendezvény céljainak, amely minden fél kölcsönös megelégedésére szolgált.
Érdekérvényesítés Pozsonyi Piknik: Az Egyesület érdekérvényesítő szerepe egyértelműen megnőtt a rendezvények sikerességével arányosan, mind helyi önkormányzati, mind fővárosi szinten. Újlipótvárosi szinten megkerülhetetlen tényező váltak, véleményük nélkül kockázatos döntést hozni viszont támogatásuk a döntéshozóknak „aranyat” ér. D-Kultúra – Bringóhintó: Bár a vállalkozások súlyát növelte az esemény megszervezése, de a Bringóhintónak nem sikerült átütő eredményt elérni egyik fő céljában, azaz bebiztosítani helyét
hosszútávra
a
Margitszigeten,
esetleg
kedvezményeket
elérni
a
Fővárosi
56
Önkormányzattal szemben61. A D-Kultúra esetében e szempont kevéssé volt releváns céljai között.
Piacszerzés Pozsonyi Piknik: Nem volt közvetlen cél a piacszerzés, azonban az egyes kereskedők ismertsége, illetve adott időszakhoz kötődő forgalma jelentősen megnövekedett. D-Kultúra – Bringóhintó: A Bringóvár az eseménnyel megerősítette piacvezető pozícióját a kerekes járgányok margitszigeti piacon. A D-Kultúra, mint a főváros egyik legnagyobb gyermeknapjának szervezője az ott megjelenő szponzorok közül többnek lett beszállítója rendezvényein.
Nyereségszerzés Pozsonyi Piknik: Nem elsődleges cél és szempont, a null szaldó elérése a cél, amelyet évről évre biztosítani is tudnak. D-Kultúra – Bringóhintó: A rendezvény befektetései a pr értéket hozzászámítva jelentősen megtérültek.
Hírgenerálás Pozsonyi Piknik: Magának a „Pozsonyi Piknik” megszületése a hír. Az hogy létrejött, hogy sikeres lett. Mit jelent mindez? Azt bizonyította a rendezvény létrejötte, hogy egy fesztivál létrejöhet „csupán” civil összefogás alapján, politikamentesen, multinacionális cégek támogatása nélkül, önerőből, valódi támogatásokból. D-Kultúra – Bringóhintó: A D-Kultúra vagy a Bringóvár neve nem valószínű, hogy a Margitszigeti Családi Véradó- és Gyermeknap megrendezése nélkül valaha megjelent volna a médiában. A „biciklihintó” kölcsönzés vagy a rendezvényszervezés nem számít olyan jellegű tevékenységi körnek, ami megkülönböztetett figyelmet kölcsönözhetett volna valaha is ezeknek a vállalkozásoknak. Sőt tucat számra alakulnak és tűnnek el hasonló tevékenységű cégek nap mint nap. Nehéz megkülönböztető jelzést találni ekkora piaci versenyben. Ez a rendezvény, illetve a hozzá kapcsolódó híradások és üzenet mindkét cég számára megteremtette ezt a lehetőséget, az egyediség üzenetét.
61
A Fővárosi Önkormányzat adja ki a Margitszigetre, így a Bringóhintó Kkt számára is a közterület használati megállapodásokat.
57
Jó hírnév kialakítása Pozsonyi Piknik: Újlipótváros mindig is egyfajta eleganciát, pozitív értelemben vett felsőbbrendűséget sugárzott, mindennek lett „megtestesült” formája a rendezvény. D-Kultúra – Bringóhintó: A rendezvény sikere, a véradás nagyságrendje, a világosan látszódó befektetett munka mennyiség, a cégek önmagukkal, illetve a rendezvénnyel szemben támasztott minőségi elvárása bizonyította és hitelesítette e vállalkozások egyéb tevékenységét is.
Arculat megismertetése Pozsonyi Piknik: A Pozsonyi Piknik márkanévvé vált, bármely programjuk az év során jelentős érdeklődést és látogatottságot generál és mindehhez mára már egy egyértelműen beazonosítható arculat társul, melynek elég akár már csak önmagában elég megjelennie mindenki tudja miről van szó. D-Kultúra – Bringóhintó: A fentebb jelzett hírnévhez szervesen kapcsolódik, hogy mindkét vállalkozás ezen rendezvényen kapcsolódóan tudta arcát megmutatni fővárosi, de még akár országos szinten is. Az esemény reklámkampányán és helyszínein tudatosan lehetett alkalmazni a társaságok logóit, arculati elemeit.
Megértés Pozsonyi Piknik: Az esemény nagyságrendje és közvetlen, emberközpontú jellege megadta azt a lehetőséget, hogy újlipótváros lakói közvetlen közelről megmutathassák magukat, beszélhessenek magukról mindennapjaikról, problémáikról, örömeikről és félelmeikről. A rendezvény által nyújtott ez a fajta közvetlen kapcsolódási lehetőség a megértés legnagyobb fokát teszi lehetővé. D-Kultúra – Bringóhintó: A Családi Véradó- és Gyermeknap kommunikációja fővárosi szintű volt. A program világos értékek mentén lett felépítve minimális kompromisszumokkal. Ezáltal a cégekről alkotott kép a lehető legtisztább módon juthatott e a célcsoportokhoz.
Bizalomépítés Pozsonyi Piknik: Az emberléptékű esemény, a szervezők kézzel fogható jelenléte a közönség számára egyértelművé tette, hogy ha erre a környékre – azaz az Újlipótvárosba – érkezik szeretettel fogják fogadni. Érkezzen akár mint vásárló egy könyvesboltba, akár mint vendég egy étterembe, akár mint egy lakó egy új lakásba.
58
D-Kultúra – Bringóhintó: A rendezvény professzionális felépítése, a kiegészítő kényelmi szolgáltatások sokasága és díjmentes elérhetősége, mind a véradás fontosságának hangsúlyozása azt sugallta a látogatóknak, ha ezekhez a cégekhez fordul igényeivel jó szolgáltatást és hozzáadott értéket fog kapni.
Kapcsolatépítés Pozsonyi Piknik: A rendezvény megerősítette az ott élők kapcsolati hálóját, illetve tovább növelte azt, a kereskedelmi egységek új vendégekre tettek szert. Továbbá mint egyesület szervezetileg is tudtak kapcsolódási pontot találni más kulturális szervezetekhez. D-Kultúra – Bringóhintó: A partneri kapcsolatok mindkét fél számára jelentősen bővülhettek
a
rendezvény
által.
Új
megrendelőkkel
és
beszállítókkal
születtek
megállapodások, mind közvetlenül az esemény, mind más rendezvények kapcsán.
Belső PR Pozsonyi Piknik: Több mint 100 fő fölött egyesületi létszám, alkalmanként több tucat önkéntes munkája mind az egyesületre, mind az alap célra a közös együttlétre egyaránt jó hatással volt. D-Kultúra – Bringóhintó: A rendezvény nagyságrendje, országos híre a társaságok dolgozóit jó érzéssel, büszkeséggel töltötte el, amely növelte lojalitásukat munkahelyük irányába, valamint a megfeszített munka, a közösen elvégzett feladat nagyságrendje közösségformáló erőként hatott.
Az összehasonlításból jól látszódik, hogy a két rendezvény segítségével a szervezetek a public relations szinte összes célterületén értek el sikereket, s az is kimutatható, hogy miként változnak/változhatnak az egyes eredmények és célkitűzések a nonprofit és profitorientált szektorban.
59
IX. ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatomban azt igyekeztem bizonyítani és ahhoz próbáltam kedvet csinálni, hogy bármilyen szervezetről is van szó merje és ne feledje használni a pr eszközeit és a rendezvényt mint hatékony pr eszközt. E munka egyfajta rendezvényszervezői pr fogásnak is tűnhet, azaz „Rendelj minél több rendezvényt célcsoportodnak, és híres leszel!”, ami - valljuk be - nem jönne rosszul ennek az iparágnak. Ha már ezt sikerült elérni, már az is jó hír. De remélem mindezen sikerült túlmutatnom: Bizonyítanom, hogy van tere és szerepe a színvonalas kulturális rendezvényeknek, hogy létezik olyan komplex megoldás, amely egyszerre több fél érdekét szolgálja úgy, hogy közben még jól is érzik magukat.. Megmagyaráznom, hogy a pr hasznos és egyúttal elkerülhetetlen lehetőség egy vállalat életében, valamint azt, hogy a pr alkalmazása nem feltétlenül pénz kérdése, így nonprofit szervezeteknek is bátran ajánlható. Alátámasztanom, hogy az egyes rendezvények pr eredménye már rövid távon is megtérülhet. A dolgozatban bemutatott rendezvénytípusok mellett még számtalan fajta esemény szolgálhat vállalati pr célokat, melyekre jelen tanulmányban nem tértem ki részletesen, de hatékonyságuk szintén megkérdőjelezhetetlen.
60
X. BIBLIOGRÁFIA Barry J. McLeish [1995]: Sikeres marketingstratégiák nonprofit szervezetek részére. CO-NEX Könyvkiadó Kft. Bodorkós Tamara Beáta [2011]: Támogatási területek a XIII. kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. marketing-kommunikációs stratégiájában. BGF-KKK, TDK-dolgozat Bubics Ádám – Radó Gábor [2009]: Tanulmány Budapest Főváros XIII. kerület Újlipótváros kulturális- és közösségi szokásairól és azok színtereiről. Buday-Sántha Andrea [2007]: A kommunikációs jogokról. In: Ph.D. Tanulmányok 6. PTEÁJK Doktori Iskola. Pécs Diósi Szociológiai Kutató és Tanácsadó Iroda [2005]: Rutinok és választások a művelődési házak használatában, szociológiai kutatás zárótanulmánya. Dr. Fazekas Ildikó Nagy Alfréd [2000]: Szponzoráció. Nemzeti Tankönyvkiadó Gálik Mihály – Polyák Gábor [2005]: Médiaszabályozás. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest Győrffy Katalin Zsófia [2006]: Társadalmi felelősségvállalás az egészségügyben. BGF-KKK, szakdolgozat Harsányi László [2008]: A harmadik szektor Horányi Özséb (szerk.) [2003]: Kommunikáció I. A kommunikatív jelenség. General Press Kiadó, Budapest Klein Rudolf: Miért Lakunk a Wallenberg utcában? Újlipótváros varázsa, kultúrtörténeti jelentősége. In: Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat, 2008. márciusi szám Nieder Iván [1998]: A XIII. kerület első hatvan éve egy építész szemével. In: Hatvan éves a XIII. kerület – Helytörténeti írások Nyárády Gáborné – Szeles Péter [2005]: Public Relations I-II. Perfekt Kiadó, Budapest Pozsonyi Piknik műsorfüzetek [2009-2011.] Smith, Bucklin&Associates [1997]: Átfogó nonprofit menedzsment. CO-NEX Könyvkiadó Kft., Budapest Stuart Thomson – Steve John [2009]: Public affairs, lobbizás. Akadémiai Kiadó Tari Sarolta [2009]: Színház, marketing, pr – A Békés megyei Jókai Színház public relations tevékenysége. BGF-KKK, szakdolgozat
61
Újlipótváros. In: Gellért Lajos, dr. Juhász Katalin, Pappné Vőneki Erzsébet [2003]: A XIII. kerület a kezdetektől napjainkig. 2010. évi CLXXXV. törvény A médiszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról
Megjelenések a Pozsonyi Piknikről: Népszabadság Online, 2011.08.29., Bächer Iván Népszava Online, 2011.08.29., Hamvay Péter Népszava Online, 2011.08.29., Hamvay Péter 168óra Online, 2011.09.05., Sztankay Ádám Népszabadság Online, 2011.08.29., Bächer Iván Turizmus.com, 2011.08.28. Népszabadság Online, 2011. 08. 29. Bácher Iván Népszava Online, 2011.08.29., Hamvay Péter http://szinhaz.hu/budapest/41793-pozsonyi-piknik-harmadszor-galvolgyivel-kernnel letöltés: 2012. április 21. 14:33 http://medwe.blog.hu/2011/08/28/pozsonyi_piknik_ott_voltam_ergo_szamitok letöltés: 2012. április 21. 14:46
Internetes források: http://mediapedia.hu/4c-modell letöltés: 2012. április 22. 9:10 Szeles Péter: Public relations és/kontra marketing letöltés: 2012. április 20. 22:34 http://www.mprsz.hu/UserFiles/File/Szakmai/Szeles_PR_vs_Marketing.PDF Norman Hart: PR kontra marketing in PR Herald, 2010. január 16. letöltés: 2012. április 20. 22:45 http://www.prherald.hu/2010/01/pr-kontra-marketing/ Magyar Public Relations Etikai Kódex letöltés: 2012. április 21.15:23 http://www.mprsz.hu/ContentShow.aspx?ContentID=37
62
XI. MELLÉKLET
1-es számú melléklet – a D-Kultúra Rendezvényszervező Kft kiemelt rendezvényei az elmúlt években
Agrokomplex partnertalálkozó, Európa hajó (2006.), Fortuna szálloda-, és Étteremhajó (2007.) Lajosmizse Geréby Kúria (2008.) Angyalföldi Utcabál a XIII. kerületi Dagály utcában (2000-2004.) Brau Union Családi nap, Kamaraerdő - társrendező (2006.) Budapest Plázs, Junior Plázs (2004.) Budavári Pálinka-, és Kolbászfesztivál - műsorszervezés (2007.) Ceva Phylaxia Családi nap (2008-2009.) CHINOIN Zrt. – Promóciók, Családi napok, Karácsonyi rendezvények (2004-től) Cora Kölyök Klubok , Miskolc, Debrecen Budakalász (2008-2010.) Családi Véradó- és Egészségnap - Miskolc (2000-2002.) Családi Véradó-és Gyermeknap a Margitszigeten (2001-től) DHL Családi nap - műsor-, és programszervezés (2007.) DHL Mikulás rendezvény - műsorszervezés, hang-, fény technikai szolgáltatás (2007.) Dimenzió Biztosító és Önsegélyező Egyesület 15. Születésnapja - Stefánia Palota (2006.) Disney MesebIrodalom, Millenáris Park (2006.) Dörmögő Dömötör Játszóház (MÜPA-Gyermeknap, Gyereksziget, BabyMarkt-HungExpo, Margitsziget - Gondolkodj egészségesen! (2007-2009. tavasz, nyár), Pápai Játékfesztivál (2011. Dunautó Zrt. – VOLVO partnertalálkozó (2011.) Ericsson Családi nap, Kamaraerdő – műsor, programszervezés (2008.) Erste bank "Oázis" országos road-show (2007.) Európa Fesztivál 2006. "Győzelem napja", Kossuth tér - társrendező (2006.) Festo Magyarország – konferencia (2011.) Fővárosi Állat- és Növénykert – Föld napja (2010.), Mackó napok (2010-2012.) Heineken Hungária Sörgyárak Családi nap - Siófok (2007.) Infineon Családi nap, Cegléd (2011.)
63
KFKI – Karácsonyi party Jégcsarnok- rendezvénytechnika (2011.) KÜRT Zrt. Partnertalálkozó-családi nap (2009.) Latin Karnevál - a pesti rakparton (2000-2004.) Lehel Csarnok - kulturális programok: Lehel Napok, Mikulás, Húsvét, Lehel Íze programok (2002-2010.) Magyar Pálinka Fesztivál - műsorszervezés (2006-2007.) MAPEI Kft. – Mikulás és Karácsonyi rendezvény, műsor-, és programszervezés (2009.) METRO áruházak Kereskedelmi Kft. – Karácsonyi party (2008., 2010.), Mikulás party (2010.) Michelin Hungary – Babamama klubok (2009-2012.) Micimackó Gyermeknap, Margitsziget (2005.) Millenniumi Utcabál - társrendező (2001.) MÜPA – augusztus 20-i szabadtéri nagykoncertek (2011.) Nyáresti Koncertek a XIII. kerületi Szent István Parkban (2001-2007.) Personal Hungary - Emberierőforrás-menedzsment szakkiállítás Syma Csarnok (2009-2011.) Philip Morris Magyarország Rt. „Bond” termék bemutató partnertalálkozók (2005.) Pilisvörösvári Motoros Találkozó (2001-2008.) Pozsonyi Piknik (2009-2011.) RUBICOM Zrt. – Évzáró-nyitó rendezvénye (2009-2010.), Évnyitó rendezvény (2011.) Sanofi-Aventis -
"Szívünk napja" rendezvény - négy helyszínes élőkapcsolás (2005.),
-
15. születésnap - BNV A pavilon (2006.),
-
Farsangi mulatság (2004-2008.),
-
Márton-napi vigaszságok (2005-2008.),
-
Wolf Emil díjátadó ünnepség (2005-2010.)
-
Digital Day – konferencia (2009.),
-
Orvos Akadémia konferencia (2009.),
-
Utcanév-, és szobor avatás (2011.) ,
-
„MI HÁZUNK” rendezvénysorozat (2011.),
-
Karácsonyi dekorációk a telephelyeken (2010-2011.)
-
Egészségvár road-show, Szegeden, Pécsett és Debrecenben (2005.)
Sanofi-Synthelabo Rt. 30. születésnap (2003.) Sealed Air Hungary Kft. -
Születésnapi rendezvény (2009-2010.), 64
-
Családi nap, Mikulás rendezvény (2011.)
Világjáró Dörmögő Dömötör (2007. nyár, Westend City Center) Witch Rajongói Találkozó, Nagytétényi Kastélymúzeum (2006.) WestEnd City Center (2007-2011.) -
Luca nap,
-
Húsvéti kézműves programok,
-
Mikulás,
-
Gyereknap,
-
Égigérő meseország (34 alkalom)
XIII. kerületi Vállalkozói bál (2005-2010.)
65
2-es számú melléklet – Interjú Rédei Évával, a Pozsonyi Piknik Egyesület elnökével
1. Mikor alakult az egyesület és milyen céllal jött létre?
2010-ben alakult azzal a céllal, hogy összefogja a kerület polgárait, hogy lehetőséget teremtsen az itt élőknek kulturált szórakozásra, ismerkedésre. Nem titkolt célunk, hogy más kerületek is kövessék a példát, hogy a Pozsonyi Piknik intézménnyé váljon.
2. Milyen rendezvényeket, összejöveteleket szervez az Egyesület?
Évente egy alkalommal több ezer fő részvételével ingyenes kulturális, gasztronómiai, szórakoztató programokkal igazi pikniket rendezünk. Idén 2012-ben negyedik alkalommal rendezzük meg a Pikniket, amelyre most már a legjobb előadóművészek jelentkeznek fellépésre. A teljesség igénye nélkül vendégünk lesz 2012-ben a Víg Színház társulata, Liszt Ferenc kamarazenekar, Bródy János,Dés László, Udvaros Dorottya, Kulka János, Básti Juli és Cserhalmi György. Természetesen ahogyan eddig is, Bächer Iván könyvet jelentet meg a Piknikre, és piknik kabaréval is készül. Havi rendszerességgel kulturális estekre is várjuk a piknik rajongókat ,a legközelebbi előadás Csákányi Eszter estje lesz. A Piknik estek bevételéből szeretnénk legalább részben fedezni a nyár végi ingyenes Pozsonyi Piknik rendezvényt.
3. Milyen céllal valósult meg az első Pozsonyi Piknik?
Az első Pozsonyi Piknik a Láng-Téka Könyvesbolt 20 éves születésnapja alkalmából került megrendezésre azzal a nem titkolt szándékkal, hogy hagyományt teremtsen. A Pozsonyi Piknik céljait a később megalakult PP Egyesület alapszabályzatában rögzítettük.
4.
Három év után milyen következtetések vonhatóak le a rendezvényt illetően?
Elfogultság nélkül kijelenthetjük, hogy minden várakozásunkat felülmúlta az a szeretet, érdeklődés,felajánlás, segítőkészség, ami nap mint nap körülvesz bennünket. Igazi
66
újlipóciai lokálpatrióta el sem tudja képzelni a nyarat piknik nélkül, így a nyaralási terveket is nagymértékben meghatározza.
5. Milyen pr eszközöket alkalmaztak/alkalmaznak a rendezvényt illetően?
Elsődlegesen szájhagyomány útján terjednek a piknik hírek, de nyomtatott, elektronikus és online sajtó, plakátok, szórólapok, programfüzet, facebook közösségi oldal, (melynek jelenleg közel 5000 aktív látogatója van) és honlap alkalmazások is segítik munkánkat.
6. Kik és milyen formában támogatói, szponzorai, mecénásai az egyesületnek illetve a Pikniknek?
Civil lakosság, a XIII. kerületi Önkormányzat, környékbeli kereskedők, Summa Artium Alapítvány.
7. Milyen elképzeléseik vannak a jövőre vonatkozóan?
A közeli jövőben 2012 szeptember 1-jén a most már hagyományos Pozsonyi Piknik utcai rendezvényt szeretnénk megvalósítani, melynek sikeréhez az eddigi évekhez hasonlóan a fent említett támogatókon kívül kiváló rendezvényszervező csapat segíti törekvéseinket, elképzeléseink megvalósulását.
67
