Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Levelező tagozat Public Relations szakirány
A KÖZSZOLGÁLATI ÉS KERESKEDELMI MÉDIUMOK MŰSORSTRUKTÚRÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
Készítette: Pap Judit
Budapest, 2006.
Tartalomjegyzék:
I. Bevezetés
4. oldal
II. A hazai televíziózás története
7. oldal
III. 1. A televíziós modellek kialakulása
10. oldal
III. 2. A néző televíziója, avagy a harmadik modell
12. oldal
IV. Törvényi szabályozás
14. oldal
V. A közszolgálati és a kereskedelmi televíziók közötti különbségek
16. oldal
V.1. Mitől közszolgálati a közszolgálati média?
16. oldal
V. 2. A kereskedelmi média fogalma
18. oldal
V. 3. Hasonlóságok és különbségek
19. oldal
VI. Televíziós műsortípusok
23. oldal
VI. 1. Információs műsorok
23. oldal
VI. 2. Filmműsorok
24. oldal
VI. 2. 1. Sorozatok
25. oldal
VI. 3. Kulturális és oktatási műsorok
26. oldal
VI. 4. Sportműsorok
27. oldal
VI. 5. Szórakoztató műsorok
28. oldal
VII. A közszolgálati és kereskedelmi csatornák műsorstruktúrájának összehasonlítása
31. oldal
VII. 1. 1997. november első hete (1997. november 03-09.)
31. oldal
VII. 2. 2001. november első hete (november 05-11.)
36. oldal
VII. 3. 2005. novemberének első hete (november 07-13.)
40. oldal
VII. 4. 1999. májusának első hete (május 10-16.)
45. oldal
VII. 5. 2003. májusának első hete (május 05-11.)
49. oldal
VIII. Összegzés
52. oldal
Felhasznált irodalom
57. oldal
Mellékletek
58. oldal
3
I. Bevezetés Sokunk számára a televízió egy nagy csoda, hiszen ez az az eszköz, amely szórakoztat, tájékoztat, olykor tanít bennünket, máskor pedig indulatokat, érzelmeket vált ki belőlünk. Emlékezzünk csak vissza, amikor nagyszüleink otthonában a ’60-’70es években először megjelent ez a masina, és az egész környék a csodájára járt, hiszen csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak, hogy vegyenek egyet. Anyukám elmondása szerint a nagyszüleim a ’60-as évek elején szerezték be az első tévéjüket, és így elsőként lehettek birtokosai e csodagépnek. A szomszédokkal, kollégákkal lélegzet visszafojtva figyelték a kezdeti fekete-fehér adásokat. Persze nem mindennap, hiszen eleinte csak ritkán volt adás és persze nap közben is csak a sötét képernyőt bámulhatták. A műsorokat főként az esti műsorsávban sugározták, igaz a paletta korántsem volt olyan színes, mint ma. A műsorok jelentős részét híradások, sportközvetítések, színházi és opera előadások közvetítései tették ki. Ezt követően már felgyorsultak az események a televíziózás történetében, hiszen a kezdeti hetenként kétnaponta jelentkező adást egyre sűrűbb műsorsugárzás követte, és persze nem felejthetjük el a színes televíziók megjelenését sem. A szüleim első színes televíziójukat a Moszkvai Olimpia idején, 1980-ban vették. Természetesen ez is csoda számba ment, hiszen elég borsos ára volt, így nem sokan engedhették meg maguknak ezt a luxust. Ebben az időszakban is jellemző volt a hétfői adásszünet, és elsősorban hazai gyártású műsorokat sugárzott a televízió. Ma már fel lennénk háborodva, ha csak egy csatornát nézhetnék, ha korlátoznák az adások idejét, és egyáltalán, ha nem lenne olyan hatalmas televíziós választék, amit ma már természetesnek veszünk. Mára már mindennapi életünk meghatározója a televízió, szinte már élni sem tudunk nélküle, sok embernek a televíziózás az egyetlen szórakozási lehetőség. Sokunknak szinte az egész napját végigkíséri, illetve keretbe foglalja, hiszen ébredéskor bekapcsoljuk a tévét és legtöbbször „háttér-televíziózva” nézzük, vagy csak hallgatjuk valamelyik reggeli műsor híreit. Napközben sem tudjuk
4
elkerülni, hiszen bevásárlóközpontokban, orvosi rendelőkben, éttermekben gyakran be van kapcsolva a televízió, igaz néha már észre sem vesszük. Munka után is szinte ez az első, amit bekapcsolunk, ha hazaértünk, igaz ezt már lehet, hogy csak megszokásból tesszük. És persze az esti híradót sem hagyhatjuk ki, ha tájékozottak szeretnénk lenni, majd valamelyik csatorna egyik programjából választva megpróbálunk kikapcsolódni. A televíziózás kezdetén, amikor még csak egyetlen adó, a Magyar Televízió sugárzott műsorokat, ezen médium a tájékoztatás eszköze volt. Majd 1997-ben bekövetkezett Magyarországon is az, ami már Nyugat-Európában megszokott volt, hogy megjelentek a kereskedelmi csatornák konkurenciát teremtve az MTV-nek. Ekkor már a televízió funkciója is átalakult, a tájékoztatás helyett már a szórakoztatásé lett a főszerep. Ezt a funkcióját azóta is tartja, hiszen a műsorok jelentős részét nem a hírműsorok, hanem szórakoztató műsorok sugárzása teszi ki. Szakdolgozatom műsorstruktúrájának
témájául
a
összehasonlítását
közszolgálati választottam,
és
kereskedelmi
amelyben
média
megpróbálom
szétválasztani a közszolgálatiságot, a kereskedelmiségtől. Szeretném részleteiben megvizsgálni, hogy a sajtótörvényben meghatározottakon kívül, miben rejlik a különbség a két televíziózás között, mitől lesz az egyik kereskedelmi, a másik pedig közszolgálati. A dolgozatomban a közszolgálati csatornák közül a Magyar Televízióval és a két nagy kereskedelmi csatornával, a TV2, illetve az RTL Klub műsorstruktúráját hasonlítom össze. Mindenképpen számba szeretném venni a televíziós műfajokat, azért, hogy el tudjam különíteni, hogy mely műfajok jellemzőek a közszolgálati, és mely műfajok találhatóak meg kimondottan a kereskedelmi csatornák műsorpalettáján. Ebből következően érdekes lehet az, hogy mitől lesznek egyes műfajok csak az egyik típusra jellemzőek, míg mások kimondottan csak a másikra, és persze az is, hogy mely műfajok találhatóak meg mindkét csatornán.
5
Konkrétan is összehasonlítom a két televízió típus egy-egy hetének a műsorstruktúráját. A vizsgálatom tárgyát 5 hétre terjesztem ki, 1997. november első hetére, amely a kereskedelmi csatornák indulását követő időszakot jelenti, majd a következő négy évben ugyanezen heteket vizsgálom meg 2001 és 2005-ben. A tavaszi időszakot is áttekintem, hogy milyen különbségek lelhetők fel, így az 1999 május első hetét és a 2003 május első hetét vetem össze. A kutatásom célja, hogy kiderítsem, volte, van-e olyan műsor, amely a kezdetektől fogva végigkíséri az egyes csatornák műsorprogramját, vagyis, hogy van-e olyan műsor, amely a mai napig létezik, és ha igen, akkor ugyanabban az időpontban jelentkezik az első adás óta. A vizsgálatom tárgyát képezi az is, hogy milyen szempontok alapján születhettek olyan döntések, hogy egyes műsorokat melyik műsorsávban sugározzák, mennyire jellemző a konkurenciaharc a közszolgálati és kereskedelmi csatornákra.
6
II. A hazai televíziózás története Magyarországon a televíziós adások megindulása a nyugat-európai országokhoz képest évtizedeket késett, hiszen például Nagy-Britanniában, vagy Franciaországban már az 1930-as években létezett televíziós közvetítés. Ehhez képest nálunk az első próbaadások csak 1953. decemberében indultak el. Négy év múlva már rendszeres adások szórakoztatták a közönséget először heti két napon, majd heti három napon főként irodalmi és zenei adásokkal, majd állandósultak a sport- és színházi közvetítések is. 1960-ban heti ötre emelték az adásnapok számát, így hétfő és péntek kivételével a hét minden napján tévézhetett a közönség. Ennek köszönhetően az emberek egyik legkedveltebb kulturális tevékenysége a tévézés lett, az olvasás és a rádióhallgatást megelőzve. 1967-ben a televíziónak már egymillió előfizetője volt. Az első színes adást 1969. április 05-én sugározták. 1974-ben különvált a Magyar Rádió és a Magyar Televízió. Még ebben az évben újabb adótornyokat helyeztek üzembe az ország több pontján, így a vételi lehetőségek még jobbak lettek. Hat év múlva az előfizetők száma már 2 765 000 volt. Az adásidő háromnegyedében hazai, a fennmaradó részben külföldi és filmprogramokat sugároztak. A politikai és tájékoztató műsorok aránya 26%, a szórakoztató adásoké 51%, az ifjúsági-, gyermek-, és oktató műsoroké 11%, a sporté 10%, míg a reklámé 2% volt. 1985-ben takarékossági okok miatt korlátozták az adásidőt, így az esti műsor átmenetileg 22.00 óráig tartott, a délelőtti műsorok pedig elmaradtak, kivéve az Iskolatelevízió adásait. Az ekkor bemutatott műsorok 43%-a új, saját gyártású, 26%-a vásárlásból származott, 31% pedig ismétlés volt. Ez volt az utolsó év, amikor az MTV még önfenntartó volt. Négy év múlva már hétfőn is, így a hét minden napján volt adás. Az egyes program egész nap, a kettes pedig délután öt órától sugárzott műsorokat.
7
1994. januárjában kezdte meg adását a másik közszolgálati televízió a Duna Televízió. Ugyancsak januártól a budapesti kábeltévé tulajdonosok már foghatták az HBO kereskedelmi adó és a TV4. Az MTV körzeti stúdiói már minden nap 18.00 órától jelentkeztek hírekkel. November 03-án kezdte meg működését a TV3 független tévécsatorna, amely elsősorban romantikus sorozatokat, játékos vetélkedőket, kulturális és politikai háttérműsorokat sugárzott hétköznap esténként 18.00 órától, hétvégén pedig 14.30-tól éjfélig. 1996-ban új műsorstruktúrát vezetett be az MTV, minek következtében csökkent a dokumentumfilmek száma, de nőtt a különböző műveltségi, kisebbségi, szolgáltató és magazinműsor. Egy év múlva az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatot hirdetett országos kereskedelmi televíziós szolgáltatásokra, melynek nyertese az MTM-SBS (a mai TV2) és az RTL Klub lett, így 1997. október 04-én a TV2, október 09-én pedig az RTL Klub kezdte meg műsorszolgáltatását. Században
/
A
Magyar
Televízió
(Magyarország a XX.
története,
1996-2000.
http://www.mek.oszk.hu/02100/02185/html/516.html, 2006. 02. 15.) A verseny a közszolgálati és kereskedelmi csatornák, valamint maguk a kereskedelmi csatornák között ekkor indult meg. Verseny a nézőkért, verseny a reklámozókért, és persze verseny a profitért. Úgy tűnik, hogy a versenyt a kereskedelmi csatornák meg is nyerték, melyet az AGB Hungary médiakutató által végzett felmérések is alátámasztanak. 1997 harmadik negyedévében, és azt megelőzően, amikor a kereskedelmi csatornák még nem indultak el, a közszolgálati televízió nézettsége 70% körül mozgott. Ez a szám a negyedik negyedévben, amikor a kereskedelemi csatornák megkezdték adásiak sugárzását, hatalmasat zuhant, már csak 33,7% volt, míg a kereskedelmi televízió nézettsége azonnal 55% fölé emelkedett. (1. számú melléklet) A következő évtől fokozatosan még tovább süllyedt a közszolgálati televíziók, és nőtt a kereskedelmi csatornák nézettsége, míg végül egy 15-20% : 75-80% arányra
8
beállt. A fennmaradó nézettséget az egyéb adók vitték el. Ez a szám egyértelműen felhívja a figyelmet a közszolgálati televízió nézettségének problémájára, amely ellen úgy tűnik, - csak a számadatokat nézve -, hogy a televízió nem igazán tett semmit, vagy ha tett is, annak nem sok eredménye született. A közszolgálati televízió még annak ellenére sem lett népszerűbb, hogy a lakosság a szabadidejének jelentős részét a képernyő előtti szórakozással tölti. Míg 1995-ben napi három és fél órát tévéztünk, addig majdnem tíz évvel később, 2004-ben más napi négy és fél órát töltöttünk a televízió képernyője előtt, amely óriási szám (2. számú melléklet). Gondoljunk csak bele, hogy ha valaki napi nyolc órát dolgozik, és nyolc órát alvással tölt, akkor a fennmaradó időnek több, mint felét tévézéssel tölti el. A nézettségi mutatókat a televíziók folyamatosan figyelemmel kísérik, hiszen ezek az adatok árulják el számukra, hogy mely műsorok sikeresek, és melyek kevésbé népszerűek. Melyek azok, amelyeket át kell tenni egy másik műsorsávba, és melyek azok, amiket végleg le kell venni a műsorról. Másik oldalról a reklámozók számára is igen fontosak ezek az adatok, hiszen számukra sem mindegy, hogy mely műsorok előtt, illetve alatt fut a reklámjuk, és így azt hányan nézik, miután számukra a cél az, hogy az üzenetüket minél több emberhez eljuttassák.
9
III. 1. A televíziós modellek kialakulása Horvát János tanulmánya szerint a televíziózás a világon két irányból – Európából és az USA-ból – indult útnak. A fejlődésük valójában meglehetősen hasonló, igaz teljesen egymással szemben történt. Európában a posta és a telefonszolgáltatás is kizárólag állami monopóliumként működött. Ebből természetesen adódott, hogy amikor a század elején megjelent a rádió, az is állami tulajdonba került. A II. világháborút követően a televízió is mindenütt állami televízióként kezdett el működni. Mindkét műsorsugárzó fenntartásáról az állam úgy gondoskodott, hogy a televíziókészülékek után előfizetési díjat szedett. Ezeket a közpénzből működő intézményeket Európa legtöbb országában kezdetben állami televíziónak és rádiónak hívták, később közszolgálati adóknak nevezték. A tengerentúlon teljesen más volt a helyzet; míg a posta állami tulajdonban volt, a telefonszolgáltatás nem. Kezdetektől fogva magán telefontársaságok alakultak, melyek mintájára jöttek létre később a magánrádiók és magántelevíziók, melyek nem előfizetési díjból, hanem reklámokból tartották fenn magukat. Finanszírozásukból adódóan kereskedelmi rádióknak vagy tévéknek nevezték őket, mivel alapvetően kereskedelmi vállalkozások voltak. A két modell elsősorban abban különbözött egymástól, hogy milyen pénzből működtették őket. Az 1950-es évek végén, a ’60-as évek elején műsoraik kísértetiesen hasonlítottak egymásra, egyetlen komoly különbség volt, hogy az amerikai műsorokat olykor reklámok szakították meg. Néhány esztendő múlva azonban mindkét modellnek kezdtek kiütközni a gyenge pontjai. Európában egyre inkább kiderült, hogy az igényes televíziózás rengeteg pénzbe kerül. A nézői igények egyre változatosabbak lettek, és egyre kevésbé elégedtek meg azzal, hogy csak és kizárólag azokat a műsorokat nézzék, melyeket a televíziós csatorna meghatározott. Ha választhattak árucikkek, politikai pártok között, miért nincs meg
10
ehhez a joguk a televízióban? Kettőnél több csatornát működtetni előfizetési díjból, esetleg állami költségvetésből azonban még egy gazdag ország sem képes. Így az európai modell – elsősorban financiális okokból – a ’60-as évek elejétől kezdve lassan elmozdult a kereskedelmi televíziózás irányába, és ez a folyamat a ’80-as években igencsak felgyorsult. Először Angliában engedélyezték a kereskedelmi televízió megjelenését a ’60-as években. Később nyugat-európai országok többsége is hozzájárult az új adók beindulásához, és egyre több helyen alakult ki egy kettős rendszer, amelyben egymás mellett létezik a közpénzekből fenntartott állami és a reklámokból élő kereskedelmi televízió. Az állami adók hamarosan rájöttek arra, hogy némi reklámot beépítve a műsorukba, komoly bevételre tehetnek szert. A néző számára tehát a képernyőn kezdett eltűnni a különbség, itt is, ott is reklámokat látott. (Európában egyedül a BBC őrzi a reklámmentességét.) A volt szocialista országokban sokáig nem volt vitatéma, hogy létezhetett-e az állami tévé mellett másfajta adás is. A szocialista rendszer széthullásával azonban a legtöbb országban új lehetőségek nyíltak a médiumok számára, sokhelyütt új törvények is születtek, és ma már a legtöbb helyen működik helyi vagy országos kereskedelmi adás. A másik oldalon, az Egyesült Államokban is elég korán megjelentek bizonyos problémák a kizárólagosan létező kereskedelmi modellel kapcsolatban. Az elsődleges kereskedelmi érdek egyre inkább kiszorított olyan műsortípusokat, amelyek fajlagosan drágák voltak, és ehhez képest kevés reklámot lehetett hozzájuk kapcsolni. Az amerikai kereskedelmi televíziózás első komoly „áldozatai” az igényes tévéjátékok és gyerekműsorok voltak. Helyüket egyre inkább átvették a mozifilmek televíziós változatai, a sorozatfilmek, valamint az igénytelen, kevés mozgású és gépies módon készült rajzfilmek. A pergő kereskedelmi műsorok nem bírták el a hosszú komolyzenei közvetítéseket, koncerteket sem. Hamarosan ezek is eltűntek a műsorokból, és veszélybe kerültek az igencsak drága természet- és dokumentumfilmek. A ’70-es évek
11
közepére a képernyőkön háttérbe szorult a kultúra egy jelentős része. Ezért állami közbenjárásra létrehoztak egy olyan országos tévéláncot, amely nem reklámpénzekből, hanem adókból és önkéntes adakozásból tartja fenn magát. Ez a PBS (Public Broadcasting System), amely megpróbálja a háttérbe szoruló műfajokat a képernyőre segíteni. Vagyis az amerikai modell, ahol kezdetben a kereskedelmi televíziózás kizárólagos volt, szintén elmozdult egy új irányba, megjelent a központi, a kulturális műsorokat támogató kezdeményezés. Az európai és amerikai mozgás tehát látszólag egymás felé közelíti a modelleket, egy alapvető különbség azonban továbbra is fennmaradt. Nevezzék bárhogyan is televíziójukat (köztévék, nemzeti adók, közszolgálati műsorszórók, stb.), az európai államok nehezen mondanak le beleszólási jogukról legalább egy országos adó műsorába. Az Egyesült Államokban az állam ilyen igénnyel nem jelentkezik, és ha voltak is „beleszólási kísérletek”, ezek hamar elbuktak.
III. 2. A néző televíziója, avagy a harmadik modell Míg a két modell között áldatlan csatározás folyt, és az egyes országok médiatörvényeinek megalkotása újult erővel lángolt fel, addig a néző, mind az Egyesült Államokban, mind Európában egyre inkább maga vette kezébe a döntést. Felnőtté, önállóvá vált, kapcsolgat csatornáról csatornára, működteti a videót, a neki tetsző időben néz gyerekmesét, sportot vagy filmet. Ha tetszik, saját televíziós műsorát szerkeszti. A korábban késhegyre menő vita, amely a kereskedelmi és a közszolgálati televíziózás között zajlott, lassan értelmét veszti. Napjainkban egyre inkább egy harmadik modell, a nézői modell ölt testet. E modell lényege, hogy a néző maga állítja össze a tévéműsorát. Egyik csatornán sportot néz, utána a másikon egy koraesti filmet, aztán átkapcsol a hazai híradóra, majd visszatér az előző csatornára, ahol újabb filmet néz, vagy akár bekapcsolja a videóját. Ma már korántsem olyan szűk a kínálat, mint az volt akár tíz évvel ezelőtt. A
12
magyarországi lakásoknak több, mint 50%-ában megtalálható a kábel, amely sokszor 30 programot is az otthonokba visz. A Magyar Televízió egyes és kettes programja mellett a lakások közel 20 százalékában fogható a szintén állami Duna Televízió, és 1997-ben kezdte meg adását a két országos kereskedelmi csatorna: az RTL Klub és a TV2. Mindezek mellett szép számban jelen vannak már a helyi adók is. A nézőműsorszerkesztő tehát kedvére válogathat a műsorlehetőségekből, épp úgy, mint a nagy televíziók műsorszerkesztői.
13
IV. Törvényi szabályozás Az Országgyűlés 1995. karácsonya előtt 90%-os többséggel fogadta el a médiatörvényt. 1996. február 01-én lépett hatályba az 1996. évi I. törvény – az úgynevezett médiatörvény. Innentől kezdve beszélhetünk a hazai rádiózás és televíziózás intézményrendszerének és működésének átalakulásáról. A törvény legfontosabb eleme, hogy Magyarországon is megvalósult az Európa legtöbb országában már bevezetett alapstruktúra: a közszolgálati és a kereskedelmi rádiók és televíziók kettős rendszere. A rendelkezés egyik fő célja, hogy a médiumok ne lehessenek politikai alkudozások tárgyai. Alapelvei között leszögezi, hogy a műsorszolgáltatás szabadon gyakorolható. A műsorszolgáltató ugyanakkor köteles tiszteletben tartani az alkotmányos rendet, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas személyek, nemek, népek, nemzetek; nemzeti, nyelvi, etnikai és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. A műsorszolgáltatás nem irányulhat sem valamely kisebbség, sem bármely többség nyílt, vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. A törvény a tájékoztatás legfontosabb alapelvei között említi azt is, hogy a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak
sokoldalúnak,
tényszerűnek,
időszerűnek,
tárgyilagosnak
és
kiegyensúlyozottnak kell lennie. A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetve ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom szolgálatában. A jogszabály a műsorszolgáltatás elvei között meghatározza a hazai gyártású műsorok arányát, a reklámozásra és műsortámogatásra (szponzorálásra), valamint a közszolgálati és közműsor szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat.
14
Számos kötelezettséget is meghatároz ez a norma mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi televíziókra egyaránt. Így többek között előírja, hogy a kiskorúak védelmében milyen intézkedéseket kötelesek végrehajtani, a reklámok tartalmát, azok megjelenési idejét is korlátozza, és természetesen ezek vonatkozásában a tilalmakat, jogsértéseket is meghatározza. A törvény rendelkezik továbbá a média felügyeletét ellátó testületről (Országos Rádiózási és Televíziózási Testület). Az ORTT alapvető feladata a szólásszabadság védelme, a sajtószabadság alkotmányos elvei érvényesülésének figyelemmel kísérése, a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítése, a tájékoztatási monopóliumok lebontása és újak létrejöttének megakadályozása, a műsorszolgáltatók függetlenségének védelme.
15
V. A közszolgálati és a kereskedelmi televíziók közötti különbségek V.1. Mitől közszolgálati a közszolgálati média? A Magyar Virtuális Enciklopédia meghatározása szerint „közszolgálati médiumoknak hagyományosan azokat a rádiókat és televíziókat nevezik, amelyek a British Broadcasting Corporation által kidolgozott műsorpolitikát követik. A BBC alapelveit Lord John Reith, az intézmény első elnöke alkotta meg a 1920-as években: a kiegyensúlyozott, pártatlan tájékoztatást, a nemzeti és az univerzális kultúra ápolását, az oktatóműsorok sugárzását tűzte ki célul. A közmédia az állam tulajdonában van, ám szervezetileg független a mindenkori kormányzattól; bevételeit főként az előfizetési díjból
fedezi.”
(Magyar
Virtuális
Enciklopédia,
www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/kozsz_media.htm, 2006. 02. 15.) A Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény megfogalmazásában a közszolgálati műsorszolgáltató olyan műsorszolgáltató, amelynek működését közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat határozza meg, feladata többségében közszolgálati műsor szolgáltatása, fenntartása alapvetően közpénzekből történik, társadalmi felügyelet alatt áll, alapvető jogait és kötelességeit e törvény állapítja meg. A közszolgálati és kereskedelmi csatornák közötti alapvető különbség tehát a finanszírozásukban rejlik. Míg a közszolgálati televíziók bevételi forrását a hirdetések mellett az előfizetési díj jelenti, addig a kereskedelmi televíziók kizárólag a reklámokból tartják fenn működésüket. A közszolgálati televízió hazánkban még az előfizetési díj mellett állami támogatásban is részesül, de még ez sem elég ahhoz, hogy nyereségesen tudjon működni. Nemcsak hazánkban, hanem a legtöbb országban is a hirdetési bevételek és az előfizetési díj együttesen nem fedezi a köztévék kiadásait, így azok sokszor alulfinanszírozottak. Ezáltal függésbe kerülnek egyrészt a hirdetőkkel szemben,
másrészt
kénytelenek
közvetlenül
az
országgyűléshez
folyamodni
támogatásért. (2000 végén például a Magyar Televízió 20 milliárd forintos adósságának finanszírozásáról döntött a kormány.)
16
Mindamellett a „közszolgálatiság” nem csak az állami támogatottságban különbözik a „kereskedelmiségtől”, hanem a sugárzott műsorok összetételében is jelentős különbségek vannak. A közszolgálati televízió rendszeresen tűz olyan műsorokat a képernyőre, amelyek pontosan, átfogóan és elfogulatlanul számolnak be a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről; beszámol összefüggésekről, vitatott kérdésekről, a történésekhez
kapcsolódó
véleményekről,
ugyanilyen
hangsúllyal
az
ellenvéleményekről. A médiatörvény meghatározza azt is, hogy „a közszolgálati műsorszolgáltató biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodik a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének színvonalas kielégítéséről.” Vagyis a közszolgálati televíziók nem kerülhetik el, hogy olyan műsorokat is képernyőre tűzzenek,
amelyek
a
hazánkban
élő
kisebbségekkel,
a
magyar
kultúrával
foglalkozzanak, még akkor is, ha köztudottan ezeknek a nézettsége egyáltalán nem magas, hiszen ezek egyértelműen rétegműsorok. A közszolgálati média egyik alapproblémája, hogy egyfelől eleget kell tennie az olyan hagyományos elvárásoknak, mint a tájékoztatás, a véleményformálás, a kultúra és a különféle kisebbségi csoportok kommunikációs szükségleteinek kielégítése, másfelől meg azoknak az új követelményeknek, amelyek értelmében a digitális kommunikáció úttörőjének kell lennie, és persze állnia kell a kereskedelmi médiával folytatott versenyt is. A Médiakutató című lap 2001. téli számában talált cikk, tökéletesen kifejezi a hazai médiapiac helyzetét, a közszolgálati és kereskedelmi médiumok között kialakult helyzetet. „A közszolgálati média jelenléte a médiapiacon kedvező hatást gyakorolhat a kereskedelmi versenytársakra, azaz egy igényes audiovizuális piac csak egy egészségesen működő közszolgálati médium meglétével válhat teljessé. A piac
17
önmagában nem képes megteremteni az igényes televíziózást, mivel a csatornák zöme főként amerikai tömegfilmeket, teleregényeket és reklámműsorokat tűz műsorára. Az igényes és színvonalas műsorok előállításához olyan környezetet kell biztosítani, amelyben az alkotói szabadság a piac befolyásoló hatásától védetten érvényesülhet. A közszolgálati média által közvetített értékekre azért is van olyan nagy szükség ma, a digitális kor küszöbén. A közmédia viszont csak abban az esetben maradhat életerős, és csak akkor gyakorolhat befolyást a piacra, ha képes klasszikus szolgáltatásainak megtartására. A tendencia viszont sajnos az, hogy legtöbbjük új szolgáltatásokat vállal, miközben gyakran megfeledkezik a hagyományos közszolgálati műsorokról, amelyek a vagy teljesen eltűnnek, vagy átkerülnek az alacsonyabb nézettségű rétegcsatornákra.” (Cinzia Padovani – Michael Tracey – Lustyik Katalin: A közszolgálati média helyzete, http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/06_a_kozszolgalati_media_helyzete/01.ht ml, 2006. 02. 15.)
V. 2. A kereskedelmi média fogalma Az
előző
fejezetben
kifejezetten
a
közszolgálatiság
fogalma
került
meghatározásra. A kereskedelmi média fogalmának meghatározása azonban a közszolgálati média elhatárolásával határozható meg, vagyis a két fogalom különbsége az, ami megmutatja, hogy mi is valójában az egyik, és mit takar a másik fogalom. A Magyar Virtuális Enciklopédia meghatározása szerint a kereskedelmi média üzleti vállalkozásként működik. „A kereskedelmi rádiók és később a megjelent tévék magántulajdonban vannak. A közönség maximálásának szándéka arra ösztönzi szerkesztőiket, hogy szórakoztató műsorokat – könnyűzenét, szappanoperákat, kvíz- és kívánságműsorokat, játékfilmeket – sugározzák. A kereskedelmi média amerikai találmány, amely csak lassan, a második világháború utáni évtizedekben hódította meg Nyugat-Európát, ma már azonban a hallgatottsági-nézettségi adatok szerint itt is egyértelműen népszerűbb, mint a közmédia. Hívei szerint a kereskedelmi média szolgálja
igazán
a
közönséget,
hiszen
–
szemben
a
közmédia
„elitista”
18
műsorpolitikájával – azt nyújtja az embereknek, amit azok valóban hallani-látni akarnak. Úgy vélik, a minőség igazi garanciája a szabad piaci verseny. Bírálói szerint azonban a kereskedelmi média demokratizmusa hamis, mert csak a közönség fizetőképes rétegeit szolgálja ki, a hátrányos helyzetű kisebbségekről nem vesz tudomást. Műsorai sablonosak és repetitívek, hírei pedig infotainment jellegűek, azaz hiányoznak belőlük a valóban fontos információk.” (Magyar Virtuális Enciklopédia, www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/keresk_media.htm, 2006. 02. 15.) Ismerőseim körében végzett „közvélemény-kutatás” eredménye szerint mai felfogásunk szerint a kereskedelmi televíziók a műsorok színes világát jelentik, vagyis, hogy itt sokkal változatosabb, igaz kommerszebb műsorokat láthatunk. Kezdve a sorozatok végtelen számától, a sportműsoroktól, a kvízműsorokig, a ma népszerű mozifilmek bemutatójáig. Ami a legtöbb embert zavarja, az a reklám, amely minden egyes műsort megszakít. A közszolgálati televízióban sokszor ezért néznek szívesebben egy filmet, mert nem zavarja meg a szórakozást reklámszünet. Amikor megindultak a hazai kereskedelmi televíziók szinte úgy éreztük, hogy „kinyílt a világ”, hiszen egy addig nem, vagy csak korlátozottan látott világ tárult elénk. Ez persze azzal is járt, hogy a magyar kultúra háttérbe szorult, hiszen a kereskedelmi televíziók a nyugati és amerikai világ erős befolyásolását, az ottani értékrendek, szokások elterjedését segítik elő, háttérbe szorítva ezzel a magyar hagyományok és kultúra széles körben való ismertetését. Bármennyire is próbálunk az emlékeink között kutatni, nem találunk magyar rajzfilmeket, régi magyar filmeket a két kereskedelmi csatorna műsorán az elindulásuk óta eltelt majdnem tíz esztendőben. V. 3. Hasonlóságok és különbségek Már a kereskedelmi televízió fogalmának meghatározásakor látható volt, hogy önmagában azt meghatározni nem lehet. Mindenképpen a különbségek alapján ismerhető meg a fogalom.
19
A legalapvetőbb és legfontosabb különbség a televízió típus között azok finanszírozásban rejlik. A kereskedelmi médiát a pénz hajtja, kizárólag a profit érdekében állítja össze műsorprogramját. A 2005. május 24-i Média Hungary Konferencián
Bozóki
András,
a
Nemzeti
Kulturális
Örökségi
miniszter
a
következőképpen fogalmazta meg a különbséget: ”A nemzeti/közszolgálati média azzal törődik, amivel a kereskedelmi média csak akkor, ha az üzletileg kifizetődő. A közszolgálati média célja az is, hogy egyenlően ossza el a tudást, és megteremtse a tudás iránti igényt. Az állam akkor működik jó „gazdaként”, ha egyaránt serkenti polgárát és az azt kiszolgáló közszolgálati médiát: ha olyan környezetet teremt, melyben polgára hajlandó idejét a közszolgálati tartalmakra áldozni, illetve olyan feltételeket hoz létre, amelyek segítségével a közszolgálati média valóban ki tudja szolgálni nézőit, hallgatóit, látogatóit.” (Digitális kultúra, új média, közszolgálatiság – Bozóki András beszéde a tihanyi Média Hungary konferencián, 2005. május 24. www.kultura.hu/nkom/miniszter/article/D999_article_32892.html, 2006. 02. 15.)) A miniszter megfogalmazásából is kitűnik, hogy a hagyományok ápolása, a magyar kultúra terjesztése csak akkor látható a kereskedelmi csatornákon, ha az számukra kifizetődő. Így olyan műsorokat, melyek például a hazai kultúrával foglalkoznak (pl. Strucc a TV2-n, amelyet reggel 6.00 órakor vetítenek), csak a kora reggeli vagy késő esti műsorsávban találhatunk. Magyar filmek közül is elsősorban azokat tűzik műsorukra, amelyek kortárs alkotások, és a mozikban már bizonyították, hogy hozzák a nézettséget. Ilyen filmek például a Valami Amerika, a Kontroll, vagy éppen a Meseautó című klasszikus film mai feldolgozása. Régi magyar, fekete-fehér filmet talán még soha nem vetítettek le. A közszolgálati televízió igen nehéz helyzetben van a kereskedelmi csatornákkal szemben, hiszen elvárják, hogy nézett legyen, de ugyanakkor ne legyen kereskedelmi. Elvárják, sőt törvény írja számára elő, hogy ápolja a hagyományokat, sugározzon olyan műsorokat, amelyek a magyar zenei, irodalmi és művészeti kultúrát mutatják be. Természetesen ezeket a rétegműsorokat vagy olyan műsorsávban sugározzák, mint például a délutáni, amikor nem sokan látják őket, leginkább csak azok, akiket ez
20
kimondottan érdekel. A másik megoldás, hogy eleget tegyen a jogszabályi előírásoknak, az az, hogy ezeket a műsorokat átteszi a kevésbé nézett M2 csatornára, melynek nézettsége igen elenyésző. A reklámok sugárzásának rendje szigorúan törvényben meghatározott, a médiatörvény a következőképpen határozza meg: 16.§ (1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a televíziós vásárlásnak a televíziós vásárlási műsorablak nélkül számított időtartamát. (2) A műsoridő – bármely módon számított – egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorokat. (3) A televíziós műsorvásárlási ablak nem haladhatja meg a napi nyolcat. Teljes időtartalmuk nem haladhatja meg a két órát. (5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. Törvény határozza meg azt is, hogy a kereskedelmi televíziók óránként tizenkét, a közszolgálati televíziók pedig hat perc reklámot sugározhatnak. Saját gyártású műsorokkal, mind a Magyar Televízió, mind a kereskedelmi csatornák rendelkeznek. A közszolgálati televízióban szinte minden műsor saját gyártásban, vagyis saját stúdióban, saját stábbal, saját költségen készült. Ezek azok a műsorok, amelyek a legnagyobb kisadást jelentik a csatorna számára. Ugyanakkor itt is egyre több olyan műsor látható, amely külső gyártásban készült. Ilyen volt például a Névshowr című zenés szórakoztató műsor vasárnap esténként, amely azonban már átkerült egy másik csatornára. A műsor nagy népszerűségnek örvendett, így az MTV Krém címmel egy szinte ugyanilyen műsort készített el már saját gyártásban. Érdekes módon ez a műsor a várt nézettséget nem hozta. A kereskedelmi televíziók is készítenek saját gyártású műsorokat, igaz jelentős részben ezeket külső cégek készítik, pl. Nem a Te napod a TV2, melyet az Interaktív Kft. készít. Számos műsor, mint például a Legyen Ön is milliomos, a Szerencsekerék, vagy a Nincs kegyelem úgy készült hazai gyártásban, hogy a licencet vette meg a
21
csatorna, amely alapján elkészítette a műsor hazai változatát. Tisztán saját gyártású műsorai szinte csak a Híradók mondhatók, valamint a híradók stábja által készített XXI. Század című dokumentumsorozat és a Házon kívül című politikai műsor az RTL Klubon. Fontos különbség a két televízió között, hogy a közszolgálati televízió felügyeletét
kuratórium
látja
el,
amely
igencsak
beleszólhat
a
televízió
műsorstruktúrájába, de akár a műsorvezetők személyéről is dönthet. A kuratórium civil és politikai pártok delegáltjaiból áll, akik közül az előbbieknek csak véleményezési joguk, az utóbbiaknak pedig már döntési joguk is van. Természetesen a kereskedelmi televízióknak is van felügyeleti szervük, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), amely mind a kereskedelmi, mind a közszolgálati média törvényes felügyeletét ellátja. Nemcsak a közszolgálati televízióknak vannak közszolgálati kötelességei, hanem a kereskedelmi csatornáknak is. Ez azt jelenti, hogy ők is gyártanak, illetve sugároznak olyan műsorokat, amelyek a hazai közéletről nyújtanak objektív képet a nézőinek. Ezek között vannak olyanok, amelyek csak szűkebb rétegeket érdekelnek, mint például a TV2 csatornán késő éjjel sugárzott, illetve korán reggel ismételt Strucc című esélyegyenlőségi magazin, vagy a Propaganda című kortárs művészeti, kulturális műsor. Természetesen a híradó is közszolgálati műsor, persze a benne szereplő hírek már nem minden esetben nyújtanak erről tanúbizonyságot. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a kereskedelmi csatornák olyan műsorokat is, mint például a Fókusz az RTL Klubon közszolgálatinak minősítenek.
22
VI. Televíziós műsortípusok Általában a műsorok öt nagy típusát különböztethetjük meg: -
információs műsorok (híradók, háttérműsorok, beszélgetések, riportok, stb.)
-
filmműsorok (saját készítésűek és vásároltak)
-
kulturális és oktatási műsorok (pl. iskolatévék, zenei műsorok, színházi közvetítések)
-
sportműsorok
-
szórakoztató műsorok (show-műsorok, vetélkedők, szórakoztató magazinok).
VI. 1. Információs műsorok Az információs műsorok alkotják a televíziózás legdinamikusabban fejlődő részét. A világ minden részén a lakosság ezekből a televíziós műsorokból szerzi be információinak jelentős részét, nem pedig az írott sajtóból. Egyre nagyobb műsoridőt foglalnak el, és egyre változatosabb formát öltenek. Az is elmondható, hogy egyre inkább ezek a műsorok adják az adott csatorna karaktereit, ismert arcait. Az információs műsorok közül legfontosabb a híradó, melyet az úgynevezett háttéradások támogatnak. Az utóbbiban kerül sor egy-egy a híradóban is szereplő téma bővebb kifejtésére (pl. az Este az M1-en, vagy a Házon kívül az RTL Klub műsorán). Egyre népszerűbbek a szolgáltató magazinműsorok (pl. A tévé ügyvédje az M1 csatornán), a heti összefoglalók (pl. A szólás szabadsága az M1-en), a politikusokkal készített televíziós interjúk, a magazinműsorok és kerekasztal-beszélgetések. Már nálunk is egyre nézettebbek a reggeli magazinműsorok, melyek között a három nagy csatorna nézettsége áll az élen. Az információs műsorok sugárzása egyaránt jellemző a közszolgálati és a kereskedelmi csatornákra, ugyanakkor a bennük szereplő hírek összeállításában, azok sorrendjében már fellelhető a különbség a két televízió típus között. A csatornák nagy hangsúlyt fektetnek a híradó küllemére, a bemondók megjelenésére, és ezeket
23
időközönként meg is újítják, a nézők megtartása, és újabb nézők megszerzése érdekében. A híradó műfajban a képi megjelenítés nagyon fontos, mert akár tökéletesen kiegészítheti a felolvasott híreket, még színesebbé téve azokat. Az vitathatatlan, hogy különösen a kereskedelmi televíziók „szenzációsabban” próbálják a híreket tálalni, mint a közszolgálati médiumok, hiszen számukra a versengés „kenyérre menő”. A kereskedelmi televíziózás egyik alapkövetelménye, hogy azok a háttér-televíziózók figyelmét is felkeltsék, számukra is érthetőek, követhetőek legyenek. A mozgóképi anyagnak kettős funkciója van: egyrészt oldják, mozgalmassá, érdekessé teszik, és ezzel figyelemfelkeltőbbé teszik a televíziós riportot, hitelesítik a tudósító szavait, másrészt önmagukban is hírhordozók. A híradók kezdésének időpontja is sokat változott a kezdetektől. 1997-ben, a kereskedelmi csatornák indulásakor még az MTV műsorstruktúráját próbálták követni, és egységesen 19.30-kor kezdődött a híradó mindhárom csatornán. Mára ez már jelentősen átalakult, a két kereskedelmi csatorna egységesen 18.30-ra tette át a híradókat, ezzel versenyezve egymással. A Magyar Televízió a hagyományokat megtartva, és talán tudva, hogy a versenyt nem tudja felvenni a két kereskedelmi csatornával, a mai napig is 19.30-kor sugározza az esti híradóját. VI. 2. Filmműsorok Akár közszolgálati, akár kereskedelmi típusú egy televízió, műsorideje legnagyobb részében filmeket sugároz; régi és új mozifilmeket, tévéfilmeket, sorozatokat, dokumentumfilmeket. A filmek a világ valamennyi televíziójában a műsoridő közel felét foglalják el. Minél nagyobb és gazdagabb egy csatorna, annál inkább van arra módja, hogy gyártasson filmeket, és minél szegényebb, annál inkább arra van szorulva, hogy készterméket vásároljon.
24
A törvényi szabályozás szinte minden országban meghatározza a hazai gyártású filmek és a külföldről vásárolt filmek arányát. Az európai országok mára közösen elfogadott gyakorlatában úgynevezett kvótákat, vagyis kötelező mennyiséget írnak elő. Legalább 50 százaléka a sugárzott műsoroknak Európából kell, hogy származzon. A hazai gyártás, illetve a hazai nyelv is kvóta lehet. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény ezt a következőképpen fogalmazza meg: „7.§ (1) A televíziós műsorszolgáltató az évi teljes műsoridő több, mint felét európai művek és több, mint harmadát eredetileg magyar nyelven készített művek bemutatására köteles fordítani. (2) A televíziós műsorszolgáltató évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékát olyan európai művek, legalább hét százalékát olyan eredetileg magyar nyelven készített művek számára köteles fenntartani, amelyeket tőle független előállítóval készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebben készült műként szerzett be. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott arányokat – a műsorszolgáltatónak a nézői iránt viselt tájékoztatási, oktatási, kulturális és szórakoztatási felelősségére tekintettel -, ha szükséges fokozatosan kell elérnie. Amennyiben a műsorszolgáltató nem teljesíti az (1) és (2) bekezdésben meghatározott arányt, őt terheli annak bizonyítása, hogy ilyen gyakorlata e bekezdésre figyelemmel jogszerű. Ma már a hírműsorok mellett, vagy talán azokat meg is előzve a filmműsorok ültetik le a legtöbb nézőt a képernyők elé. Ezért nem mindegy, hogy milyen filmeket sugároznak. A közönség igényét leginkább az átlagrétegnek készített amerikai filmek elégítik ki, így főként ezeket tűzik műsorukra főműsoridőben. Az igényesebb filmeket, művészfilmeket, vagy akár régi magyar filmeket, melyek csak szűkebb kört érdekelnek legtöbbször a késő esti műsorsávban sugározzák. VI. 2. 1. Sorozatok Az újságok megjelenése óta népszerűek a lapokban megjelenő folytatódó történetek, melyekkel heteken keresztül fent lehet tartani az olvasók érdeklődését. A
25
rádió megjelenésével azonnal lecsaptak erre a műfajra és ott is meghódították a közönséget a folytatásos rádiójátékok. Természetesen a televízióból sem hiányozhatott ez a műfaj. Ma már nem lehet tudni, hogy melyik ország a szülőhelye a szappanoperáknak. Az viszont biztos, hogy a világ legnagyobb sorozatgyártói az amerikaiak és a brazilok. A műfaj időbeli szabadságot ad az alkotóknak, hiszen bőven van idejük kibontani egy történetet, és nem kell másfél-két órába összesűríteni egy hosszabb eseménysorozatot. Eleinte a nagy regényeket, irodalmi alkotásokat filmesítették meg, azonban hamar kiderült, hogy a közönség inkább a romantikus történeteket szereti. A folyamat a minőség romlásához, az igényesség csökkenéséhez vezetett, hiszen megjelentek a kommersz, sikerorientált sorozatok. Olyan sikersorozatok születtek, amelyek egy-egy család ügyes-bajos dolgait mutatta be (pl. Dallas). Hazánkban a legnagyobb sikert aratott hazai gyártású sorozat a Szomszédok, amely szinte az egész országot a képernyők elé ültette kéthetente esténként közel 20 éven át. Mai hasonló próbálkozása a Magyar Televíziónak az Életképek című, hetente egyszer jelentkező sorozata, de ennek sikere meg sem közelíti az elődjét. A sorozatok a televíziók leginkább szégyellnivaló, de annál inkább pénzügyileg kifizetődőbb műsorai. A sorozatoknak ma már negatív megítélésűek, sokan megvetéssel beszélnek róluk, de ettől függetlenül a televíziók belőlük élnek a világon mindenütt. VI. 3. Kulturális és oktatási műsorok Kijelenthetjük, hogy színházi közvetítéseket kizárólag a Magyar Televízió tűz műsorára, a kereskedelmi csatornák egyáltalán nem. Koncertek közül is maximum könnyűzenei koncerteket sugároznak az utóbbi csatornák. Komolyzenei koncertek teljesen hiányoznak a palettájukról. A televíziózás kezdetén a csatornák feladatuknak tekintették, hogy fontos kulturális eseményeket (színházi előadásokat, koncerteket) közvetítsenek, és, hogy
26
mindenféle formában népszerűsítsék az irodalom és a művészetek klasszikusait, a tudomány eredményeit. A Magyar Televízió a ’70-es években félszáznál is több színvonalas tévéjátékot gyártott. Ma már az ilyen műsorokra egyre kevesebb pénz jut, ha jut egyáltalán, és azokat pedig speciális, úgynevezett tematikus csatornákon találhatja meg a néző. Saját gyártású műsorok helyett, - melyek előállítása meglehetősen drága -, a legtöbben mozifilmeket vásárolnak. Ugyanakkor egyetlen nemzeti csatorna sem teheti meg, hogy nem tűz olyan műsort a képernyőre, amelyben hazai történeteket mutat be hazai szereplőkkel, színészekkel. A gyerekműsor olyan műsortípus, amit csak gondos szakértelemmel, igényesen szabad készíteni. Ez azonban igen drágává teszi ezt a műfajt. A hazai televíziózás kezdetén rengeteg rajzfilm, bábjáték, mesejáték készült, ezeket azonban felváltották a minőségtelen tucat-rajzfilmek. Oktatási műsorokat – mint például a Mindentudás egyeteme, vagy a Delta kizárólag a közszolgálati televízió programjában találhatunk. A kereskedelmi csatornákon hazánkban egyedül a TV2-n sugárzott Magellán című műsor mutatja be a tudomány és a környezetünk legújabb vívmányait, igaz azokat is inkább bulváros formában. A zenei, képzőművészeti műsorok miután csak egy szűk réteget érdekelnek elsősorban késő este, főműsoridőn túl jelentkeznek, vagy a közszolgálati televízió esetében a kevésbé nézett M2 csatornán kapnak helyet. A kereskedelmi csatornák főleg könnyűzenei koncerteket tűznek műsorukra, ha egyáltalán sugároznak koncertet. VI. 4. Sportműsorok Ma a sportesemények közvetítése egybeforrt a pénz és a reklámok fogalmával. A hirdetők, főként a sportszergyártók milliárdokat szánnak szponzorálásra, reklámra. Mindezek miatt a sportműsorokat ma már leginkább a kereskedelmi televíziók
27
csatornán láthatjuk, hiszen a legtöbb sportág egyben reklámhordozó is lett. Gondoljunk csak a Forma-1-re, melyet hazánkban Forma-1 Marlboro Nagydíjnak hívtak, addig, amíg nem volt tilos a dohánytermékek televíziós reklámja. A másik ok a reklámidő törvényben meghatározott időkorlátja; vagyis, hogy amíg a kereskedelmi televíziók óránként 12 perc reklámot sugározhatnak, addig a közszolgálati televíziók csak 6 percet szánhatnak termék-, illetve szolgáltatás-népszerűsítésre. Ma tehát a közszolgálati televíziók elsősorban összefoglalókra, sporthírekre, 2030 perces sportadásokra építhetik a sportműsoraikat, és a nagy eseményeket egyre inkább elviszik a kereskedelmi televíziók és a tematikus csatornák (pl. Sport1). A sportesemények közvetítésénél az is meghatározó, hogy időben mikor történik, hiszen a világ másik felében délelőtt zajló verseny nálunk délutáni időpontnak felel meg, így annak közvetítése felboríthatja a megszokott programot. A műsorokat összeállítóknak pedig azokra is gondolniuk kell, akik nem szeretik a sportközvetítéseket. A
műsorszolgáltatok
ma
már
legtöbbször
úgy
állítják
össze
a
programcsomagjaikat, hogy a legolcsóbb csomagban nincsenek benne a kereskedelmi televíziók. Emiatt azok, akik nem tehetik meg, hogy előfizessenek egy drágább programcsomagra számtalan fontos sporteseményről lemaradnak. Ugyanakkor az lenne a normális, ha a világeseményeket, mint például az Olimpiák, a labdarúgó Európa Bajnokság, stb. a Magyar Televízió közvetítené, de a közvetítési jogokat rendre, sorra a kereskedelmi csatornák szerzik be. Véleményem szerint annak a lehetősége, hogy ilyen fontos események részesei legyünk, mindenki számára elérhetővé kellene tenni, ez nem lehet
pénzfüggő.
Egy
magyar
sportoló
kiváló
sportteljesítménye
így
a
„közszolgálatiság-ba” tökéletesen beleillik.
VI. 5. Szórakoztató műsorok A legtöbb reklám a szórakoztató műsorokhoz kötődik, így ezek teszik ki a legnagyobb részt a műsorok közül, és ez ma már a közszolgálati televíziókra is igaz. A műsortípusok legnagyobb választéka is ebben a kategóriában található, hiszen ide
28
sorolhatók a filmek, a show-műsorok, talk-showk, vetélkedők, valóság-showk, gyermekműsorok, kabarék, stb. Ezen műsorok előállítása rengeteg pénzt emészt fel, hiszen a díszletek, a sztár műsorvezetők, a sztár vendégek, a legújabb technika sokba kerül. Ugyanakkor ezek a műsorok hozzák a legtöbb bevételt a televízióknak, hiszen a hirdetők is itt szeretnek reklámozni, mivel ezeket nézik a legtöbben. A szórakoztató műsorok között a vetélkedők jelentős része már a világon mindenhol uniformizálódott, vagyis egy licenc alapján sugározzák őket. Ez azt jelenti, hogy valamelyik országban kitalálták a műsor formáját, és annak kereteit és ezt a formátumot adják el a többi ország televíziós csatornáinak. A televíziók ilyenkor jogdíjat fizetnek a műsor jogtulajdonosának, aki időnként ellenőrzi, hogy a műsor megfelel-e az eredeti változatnak, és változtatni is csak az ő engedélyével lehet. Ilyen műsorok a Szerencsekerék, vagy a Legyen ön is milliomos, amelyek a világ bármely részén ugyanolyan díszletek között, ugyanolyan formában és szabályok szerint zajlanak. Hasonló uniformizálódás tapasztalható a talk-showknál is, hiszen majdnem mindegyik
ugyanolyan
háttérnél
(pl.
esti kivilágított
városkép),
ugyanolyan
körülmények között (foteles díszlet, tapsoló közönség, élő zenekar, stb.) kerül felvételre. Az öt televíziós műfaj közül az információs műsorok egyaránt szép számban megtalálhatók a kereskedelmi és közszolgálati televíziók műsorstruktúrájában. Filmműsorokat és sportműsorokat is egyaránt nézhetünk mindkét televíziós típusban. Azonban kulturális és oktató műsorokat szinte kizárólag a Magyar Televízió műsorai között találunk. Szórakoztató műsorokat a közszolgálati televízió már a kezdetektől fogva műsorára tűzött, emlékezzünk csak vissza, hogy a Szeszélyes évszakok, vagy a Parabola évtizedekig a Magyar Televízió egyik legsikeresebb szórakoztató műsora volt, milliókat ültetve a képernyők elé. Így összességében elmondható, hogy valamennyi televíziós műfaj megtalálható mindkét televíziós típus műsorpalettáján, azonban az
29
arányuk már jelentősen különbözik. Nagy különbség van tehát abban, hogy egy-egy műsortípus milyen terjedelemben jelentkezik a közszolgálati és kereskedelmi csatornák képernyőjén.
30
VII.
A
közszolgálati
és
kereskedelmi
csatornák
műsorstruktúrájának
összehasonlítása A
következőkben
konkrétan
vizsgáltam
meg
a
két
televízió
típus
műsorstruktúrájának összetételét. Elsőként 1997. november első hetét nézem át, azt az időszakot, amikor a kereskedelmi csatornák indultak. Feltételezem, hogy akkor még sok hasonlóságot találok a Magyar Televízió és a TV2, valamit az RTL Klub műsorainak összeállításában. Ezután összehasonlítottam 2001. és 2005. novemberének első heteit, és megnéztem történt-e változás a műsorok összetételében, továbbá, hogy mennyire távolodtak egymástól a két televíziós típus műsorstruktúrái. Két évben pedig – 1999ben és 2003-ban – a tavaszi időszakot vetettem össze. A napi műsort műsorsávokra osztottam, melyekben megvizsgáltam a műsorok összetételét, a csatornák programjai közötti hasonlóságokat és különbségeket. Az általam felosztott műsorsávok a következők: -
reggeli műsorsáv: 5.30-9.00
-
délelőtti műsorsáv: 9.00-12.00
-
délutáni műsorsáv: 12.00-18.00
-
esti műsorsáv: 18.00-22.00
-
késő esti műsorsáv: 22.00-
VII. 1. 1997. november első hete (1997. november 03-09.) Reggeli műsorsáv A vizsgált három csatorna közül a Magyar Televízió kezdi meg leghamarabb a napi adását, 5.30-kor a Gazdatévé című műsorral indít, melyet 5.50-kor a Nap-kelte című reggeli magazin követ. A TV2 Jó reggel, Magyarország! című reggeli magazinja 6.00-kor kezdődik, míg az RTL Klub indítja utolsóként reggeli adását, 6.30-kor a Jó reggelt! című információs magazinnal. Látható, hogy a két új csatorna átvette az MTV
31
és feltehetően külföldi televíziók példáját, és reggel egy olyan információs magazint sugároz, amelyet még otthon, munkába indulás előtt, készülődés közben lehet nézni. Ezekben a műsorokban rövid beszélgetések, hírek, közérdekű információk, időjárásjelentés, útinform, lapszemle, stb. találhatók, vagyis olyan információ-szolgáltatást nyújt, amelynek megértéséhez nem feltétlenül kell a képernyőre „tapadni”. Vagyis ezek a reggeli műsorok tipikusan a háttér televíziózás műfajába tartoznak. Az MTV 9.00 óráig a Nap-keltét sugározza, míg a két kereskedelmi csatorna már 8-30-kor befejezi az információs magazint, és rajzfilmet, illetve sorozatot sugároz. Délelőtti műsorsáv A Magyar Televízió a hagyományoknak megfelelően műsorismertetéssel indítja a délelőttöt. A műsorismertetés az MTV kezdete óta jellemző a csatornára, melyet a két kereskedelmi adó egyáltalán nem vett át. A TV2 egy évig foglalkoztatott klasszikus bemondónőt, aztán áttért a filmes műsorismertetőre (a kereskedelmi csatornák programigazgatói elavultnak tartják ezt a műfajt). A bemondónőknek fontos szerepe volt a köztévében, a kezdetekkor ők számítottak ismerteknek, talán olyanok voltak, mint a mai televíziós „sztárok”. A Magyar Televízió továbbra is foglalkoztat bemondónőket, de régi jelentőségük jócskán megkopott. Persze a funkciójuk mellett a szép beszédet is közvetítették a nézők felé. Ezután egy sorozatot és rajzfilmeket sugárzott egész délelőtt. Az RTL Klub hasonlóan rajzfilmekkel és sorozatokkal tölti meg a délelőttöt. A TV2 ezzel szemben Délelőtt a TV2-vel címmel életmódmagazint sugárzott, melyet egyegy sorozat szakított meg. Délutáni műsorsáv Délben híradóval egyedül a TV2 jelentkezett. Az MTV a hagyományokat követve délen déli harangszóval, műsorismertetéssel és időjárás-jelentéssel folytatta adását. Híradót 13.00 órakor sugárzott. Az RTL Klub műsorában észre sem lehetett venni, hogy délután lett, hiszen folyamatosan sugározta a sorozatokat, melyet egy talkshow-val (Randevú Edittel címmel) egészített ki. A két kereskedelmi csatorna délutáni műsorában egyaránt a német és amerikai sorozatok váltották egymást. Az MTV-n
32
viszont nemzetiségi műsorok is jelentkeztek. A médiatörvénynek eleget téve szinte minden hétköznap két nemzetiségi műsort is lehetett nézni huszonöt perces adások formájában. Így hetente megszólították a horvát-, a román-, a szerb-, a szlovák-, és a német-ajkú kisebbségeket. Összességében a legváltozatosabb műsorokat ebben a műsorsávban a Magyar Televízióban láthatunk, ekkor tűznek műsorra számos ifjúsági, oktató, és zenei programot, olyanokat, amilyenek a két kereskedelmi csatorna egyikén sem találhatóak. Ilyen műsorok például: a Kisokos (hírtörténetek gyerekeknek), a Gryllus Vilmos daloskönyve, Öveges professzor: Legkedvesebb kísérleteim, Lurkó kupa, NAT-tól tartok, Mondák a magyar történelemből. Feltehetően, amíg a két kereskedelmi csatorna a sorozataival bombázza a nézőket, addig az MTV a médiatörvényben meghatározott közszolgálati követelményeknek eleget téve, a különböző rétegeket – így a nemzetiségi nézőket, valamint a fiatalabb korosztályt szólítja meg. A kereskedelmi csatornák célja ezzel szemben az otthonülők folyamatos képernyő elé ültetése a napról-napra jelentkező, akkor még népszerű sorozatokkal. Miután az MTV sem akar kimaradni abból, hogy olyan nézőket is magához csalogasson, akik nem a rétegműsorokban érdekeltek, délutánonként azért ő is levetít egy spanyol és egy brazil sorozatot. Esti műsorsáv Az RTL Klub és a TV2 is 18.30-ig továbbra is sorozatokat sugárzott. A Magyar Televízió 17.45-kor jelentkezett Körzeti Híradóval, ez műsor 1994-ben indult el, amely a kezdettekkor még 18.00 órakor kezdődött. Az esti Híradót megelőzően a közszolgálati televízió vallási műsort, Vers mindenkinek című hagyományos versmondó sorozatát, esti mesét és egy brazil sorozatot vetített. A két kereskedelmi csatorna a 19.00 órakor kezdődő esti híradót megelőzően még sorozatokat mutatott be. A TV2 közvetlenül a Tények előtt a Szerencsekerék című vetélkedővel próbálta a nézőket a képernyő elé ültetni, míg az RTL Klub a Fókusz című közéleti magazint sugározta ugyanebben az időpontban. Ekkor még nem úgy
33
versenyeztek egymással, hogy ugyanolyan típusú műsort sugároztak, hanem két teljesen különböző műfajú műsorral próbáltak nézettséget szerezni. Az esti műsorsáv legfontosabb programja a híradó. Ez az a műsor, amely nagyon sok embert vonz, hiszen a legfontosabb napi információkat, híreket innen tudhatja meg. A kereskedelmi csatornák esti híradói (a TV2 Tények címmel látta el a hírműsort) egy időben 19.00 órakor kezdődtek. A hírek összetételében, prezentálásában, a design-ban versenyzett egymással a két műsor a nézőkért. Az RTL Klub a híradó után jelentkezett fél órában játékkal, míg a TV2 egy amerikai sorozattal szórakoztatta tovább a nézőit. A kereskedelmi csatornák 20.00 órai kezdettel minden hétköznap este külföldi filmprodukciókkal, illetve sorozatokkal szórakoztatták a közönséget. Az MTV a hétköznap esténként részben saját készítésű műsorokkal – Nyitott száj, Kriminális, Világkép, - részben külföldi gyártású sorozatokkal próbálta a nézőket a képernyő elé ültetni. Ebben az évben még folytatódott a Szomszédok című, egyik legsikeresebb magyar teleregény sugárzása, illetve a Friderikusz című talkshow is a közszolgálati televízió programjait tette változatossá. Péntek esténként pedig Vámos Miklós Lehetetlen című beszélgetős műsorát figyelhették azok, akik nem kívánták az RTL Klub amerikai filmjét, vagy a TV2 zenés produkcióját, a mai Megasztár elődjét, a Kifutó-t nézni. Az esti műsorsáv programjairól elmondható, hogy teljesen fix időpontban jelentkeztek a hét minden napján, így a nézők könnyen hozzászokhattak a kedvenc, illetve leginkább nézett műsoraik kezdeti időpontjaihoz. Vagyis a Híradók 19.00 órakor (RTL Klub, TV2) és 19.30-kor (MTV) kezdődtek, az esti szórakoztató (film)műsorok pedig egységesen 20.00 órakor. Késő esti műsorsáv A késő esti műsorsávban a kereskedelemi csatornák rendszeres időpontban sugároztak még egy-egy késő esti híradót. A TV2 22.00 órakor Jó estét, Magyarország! címmel, az RTL Klub pedig 22.30-kor vetített még egy hírösszefoglalót. A
34
kereskedelmi csatornák még külföldi, feltehetően 16 éven felülieknek szánt filmeket sugárzott. Az MTV viszont két éjjel is „különleges”, feltehetően művészfilmet vetített, kedden egy lengyel filmet Keleti pályaudvar sorozatcímmel, amelynek keretében valószínűleg kelet-európai gyártású filmeket vetítettek hetente, és egy új-zélandi filmet szerda éjjel. A napi műsorát a Magyar Televízió és a TV2 is híradóval zárta. Hétvégi műsorok Hétvégén a két kereskedelmi csatorna az egész délelőttöt és a délutánt is a gyerekeknek, illetve a fiataloknak szánta. Az adást mindketten 7.00 órakor kezdték, az RTL Klub Kölyökklub címmel rajzfilm, és gyerekfilm összeállítást sugárzott négy órán keresztül szombaton és vasárnap is. A konkurens kereskedelmi csatorna inkább a nagyobb gyermekeket és a fiatal korosztályt próbálta szórakoztatni két számítógépes ismeretterjesztő műsorral, valamint kifejezetten kamaszkorúaknak szánt műsorral – Nekem Nyolc! (Bolondos reggel kamaszoknak) és Kölyök színpad címmel szombat délelőtt, és vasárnap is hasonlóan állította össze műsorait. Érdekes módon, a két kereskedelmi csatorna a hétvégén magyar filmeket is tűzött műsorára, valamint a TV2 vasárnap Gyökereink címmel kissebségi műsort is sugárzott. A Magyar Televízió a hétköznapokhoz hasonlóan szombat reggel is 5.55-kor kezdte meg adását a Napkeltével, vasárnap azonban már kifejezetten a gyerekeké volt a reggel. Délutánonként dokumentumfilmeket,
egy-egy sorozatokat
film
levetítése
sugárzott
mellett
mindhárom
főként
csatorna.
rövid
Híradóval
mindannyian a megszokott időben jelentkeztek, vasárnap azonban az MTV a Hét című heti hírösszefoglaló műsorát a Tv2 pedig a Napló című közéleti műsorával jelentkezett. A TV2 ragaszkodott a valószínűleg egyik legnézettebb műsorához hétvégén is, hiszen a Szerencsekerék című műsorát még ekkor sem vette le a képernyőről, akkor is a megszokott időben sugározta, kivéve vasárnap, amikor a Napló után 19.00 órakor kezdődött.
35
Este a kereskedelmi csatornák amerikai filmekkel szórakoztatták a nézőket, míg az MTV szombat este színházi közvetítést adott – A szabin nők elrablása (A Heltai Színpad bemutatója) –, igaz vasárnap már ő is a konkurens csatornákhoz hasonlóan amerikai filmet vetített. Az adást hétvégén filmekkel zárták a hétköznapokon megszokott híradók helyett. VII. 2. 2001. november első hete (november 05-11.) Reggeli műsorsáv A három vizsgált csatorna közül az MTV és a TV2 közel azonos időpontban kezdete meg adását, az előbbi 5.42-kor Hajnali gondolatok című vallási műsorral indított, melyet Agrárvilág követett. Az utóbbi csatorna 5.50-kor a Jó reggelt, Magyarország!-gal kezdett, amely a négy év alatt csak megjelenésében változott. Az RTL Klub kezdete meg legkésőbb az adását, 6.30-kor a Reggelivel. Az MTV reggeli információs műsora ekkor a Ma reggel volt (a Nap-kelte átkerült a TV3 csatornára). Délelőtti műsorsáv A délelőttöt a négy évvel ezelőtti műsorstruktúrához hasonlóan nagyrészt sorozatokkal töltötték ki. A két kereskedelmi csatorna egy-egy órában reklámműsort sugárzott – Top Shop (RTL Klub) és Közvetlen ajánlat (TV2) címmel. A Magyar Televízió Naprakész című magazinműsorral töltötte ki a délelőttöt 11.00 óráig, melyet minden nap a Derült égből egy család című amerikai sorozat követett. Délutáni műsorsáv 12.00 órakor az MTV jelentkezett híradóval (a vizsgált, 1997-es évben 13.00-kor sugározat híradóját), 13.00 órakor pedig az RTL Klub. Érdekes módon, négy évvel ezelőtt a TV2-nek volt déli híradója, a vetélytárs kereskedelmi csatornának pedig nem. Ez a helyzet ebben az évben a fordítottja lett. A Magyar Televízió- mintha el sem telt volna négy év – délutánonként továbbra is nemzetiségi műsorokat sugárzott és még mindig itt volt a legváltozatosabb a
36
műsorpaletta. A sorozatok mellett kétszer félórában iskolásoknak szóló műsort vetített hétköznaponként. A két kereskedelmi csatorna a délutánokat továbbra is a dél-amerikai, francia és amerikai sorozatoknak szentelte. Az RTL Klub kétszer is jelentkezett villám-játékkal Joker címmel öt-öt percben. Esti műsorsáv A Magyar Televízió a továbbra is 19.30-kor kezdődő híradót megelőzően elég változatos programot kínált. 18.00 órakor rövid hírösszefoglalót közölt, majd az Olvasás éve című öt perces irodalmi ismertető következett, ezután Esti mesét sugárzott 20 percben és közvetlenül a híradó előtt egy német sorozatot vetített Szerelem a Hohenstein-kastélyban címmel. Ezen három fix műsor előtt még egy órában vallási műsorokat, rövid dokumentumfilmeket, játékos vetélkedőt, gazdasági ismertetőt vetített. Az RTL Klub műsorstruktúrájában ebben az évben jelentős változások történtek a korábban vizsgált 1997-hez viszonyítva. Feltehetően a nézettségi mutatóknak köszönhetően átvariálták a műsorok kezdési időpontját és számos új, máig népszerű műsort vezettek be. Ebben az évben már javában sugározták a Mónika című talk-showját, melyet a Találkozások című, ismert emberekről szóló „pletyka-magazin” követett. A híradó ekkor már 18.30-kor jelentkezett. A máig népszerű Legyen Ön is milliomos! vetélkedő Vágó Istvánnal, a Fókuszt megelőzően jelentkezett. A Barátok közt című saját gyártású produkció pedig esténként 19.55-kor ültette képernyők elé a sorozat rajongóit. A főműsoridőben jelentkezőesti filmet 20.25-kor vetítették minden este. A TV2 szintén változtatott a műsorainak kezdési időpontján és összetételén. Versenyezve a számára igazán konkurens csatornával az RTL-Klubbal, hírműsoruk szintén fél hétkor kezdődött. A híradó előtti műsorok közül eltűnt a Szerencsekerék, sőt teljesen lekerült a képernyőről, helyette dél-amerikai sorozatokat vetítettek. A Tények után az angol mintára készült Nincs kegyelem – a leggyengébb láncszem címmel
37
kvízjátékot sugároztak, Máté Krisztina vezetésével. A 20.30-kor kezdődő esti filmet a Vad Angyal argentin sorozat epizódjai előzték meg. Számos olyan műsort találhattunk ezen a héten, amelyek igen népszerűek voltak és még ma is futnak, ilyen az RTL Klub Esti showder Fábry Sándorral című showműsora kéthetente csütörtök esténként, a TV2 Activity játéka, amely ma már szombat esténként fut, az ekkor hihetetlenül népszerű Dáridó (Lagzi Lajcsi zenés műsora), amely később az M1-en ment, és mára pedig teljesen eltűnt a képernyőről. Összességében elmondható, hogy ebben az évben már igazán verseny a két kereskedelmi csatorna között volt, akik úgy próbáltak nézőket szerezni maguknak, hogy egyforma típusú műsorokat tűztek képernyőre ugyanabban az időpontban, így próbálva meg megosztani a nézőközönséget. Az MTV híradójának kezdése fontos időpont, hiszen sokan nézték még azt, hiszen ebben a hírösszefoglalóban a bulvár hírek kevésbé kaptak helyet. Sokak számára ez vonzó volt. Azonban, ahhoz, hogy a kereskedelmi csatornák rávegyék a nézőket arra, hogy az ő csatornájukra kapcsoljanak, úgy kellett a műsoraikat összeállítani, hogy az MTV-től is „szívjanak el” közönséget. Ezért a népszerű kvízműsorokat sugározták az MTV híradójával párhuzamosan. Sőt, hogy mindenképpen magukhoz csalogassák a nézőket, a saját híradóikat ezt megelőzően vetítették, hogy azok se kapcsoljanak el, akik informálódni akartak a nap hírei felől. Tehát a cél kettős volt, egyrészt magukhoz csalogatni a nézőket a közszolgálati televíziótól, másrészt szintén magukhoz csalni minél több nézőt a konkurens kereskedelmi csatornától, hiszen az esti műsorsáv a legnézettebb minden csatornán. Természetesen a nagyobb nézettség nagyobb bevételt is hoz, hiszen minél nézettebb egy műsor, annál inkább ott akarnak reklámozni a reklámozók, és annál inkább drágább a reklámidő, vagyis jóval nagyobb bevételre tehet szert az a csatorna. Késő est műsorsáv Ebben a műsorsávban igen széles választékban kínálnak műsorokat a vizsgált csatornák, elsősorban sportközvetítések, filmek, autósműsorok, talk-show-k között válogathattak a nézők. A TV2 ebben az évben már megpróbálkozott saját készítésű
38
reality-show-val: a Bázis című erőt próbáló sorozat keddenként borzolta a nézők kedélyeit, míg a magyar egészségügyi helyzetet, a kórházak életét bemutató sorozat Az igazi vészhelyzet című dokumentumsorozat csütörtök esténként próbálta a nézőket a csatorna képernyője elé ültetni. A Magyar Televízió minden este a késő esti Híradó után jelentkezett az Aktuális című politikai műsorával és a Théma című közérdekű műsorral. A napi műsorát a Kárpáti krónika tíz perces adása és a Világhíradó zárja. A két kereskedelmi csatorna 23.00 óra után még jelentkezik késő esti híradóval, és míg az RTL Klub a Fókusz ismétlésével és a Divatklip című zenés összeállítással zárja adását, addig a TV2 Vers éjfél után című irodalmi műsorral fejezi be a napi adást. Hétvégi műsorok A Magyar Televízió a hétvégét mindkét nap a hétköznapi programokhoz hasonlóan 5.42-kor kezdi a Hajnali gondolatokkal, melyet az Agrárvilág és a Ma reggel követ. Egy 25 perces rajzfilm kivételével igazán gyerekeknek szóló műsort nem sugárzott, inkább kamaszoknak, illetve felnőtteknek kínálnak műsorokat. A két kereskedelmi csatorna ezzel szemben egész reggel és délelőtt gyerekeknek sugárzott rajzfilmeket, illetve a nagyobbaknak kalandfilm sorozatokat. Napközben német és amerikai sorozatok váltogatták egymást, így próbálva nézőket szerezni maguknak. Híradóval az RTL Klub jelentkezik 13.00 órakor, míg az MTV 12.01-kor, a déli harangszó után sugároz egy rövid hírösszefoglalót öt percben. Magyar filmet csak az MTV vetített szombat délután Őrjárat, avagy magyar honvédek a nagyvilágban című filmet. Szombat este főműsoridőben a két kereskedelmi csatorna továbbra is egyforma típusú filmekkel harcol a nézőkért, így egy-egy amerikai akciófilmet követően, késő este mindketten egy amerikai horrorfilmet sugároztak. Az RTL Klub ebben az évben is már nagy sikerrel vetítette a Heti hetes című vidám, aktuális talk-showját, melynek
39
népszerűségét a TV2 egy amerikai akciófilmmel próbálta ellensúlyozni. Az MTV a hagyományos Antal Imre vezette Új szeszélyes évszakokat vetítette, melyet egy amerikai film követett. Vasárnap este mindhárom vizsgált csatornán 19.00 órától közéleti műsort nézhettünk, az MTV-n A hét, az RTL Klubon az Akták, a TV2-n pedig a Napló kínált különböző aktuális témákat a nézőknek. Míg a két kereskedelmi csatorna újabb két-két amerikai filmmel kívánta szórakoztatni a nagyérdeműt, addig az MTV Kávéház, Slágertévé, Poénról poénra című műsoraival próbált közönséget szerezni magának; zárásként pedig egy hangversenyt is közvetített. A TV2 hajnal 01.00 órakor egy magyar vígjátékot sugárzott, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig címmel. Az adást mindkét csatorna a hétköznaponként megszokott Vers éjfél után (TV2), illetve Divatklip (RTL Klub) zárta. VII. 3. 2005. novemberének első hete (november 07-13.) Reggeli műsorsáv A Magyar Televízió egyes csatornája szokás szerint a Hajnali gondolatokkal indította adását 5.35-kor, melyet az Agrárhíradó és a Nap-kelte követett. Ez utóbbi műsor 2002-ben került vissza a közszolgálati csatornára. Ez azért fontos, mert ez a legnézettebb és legkomolyabb hangvételű reggeli műsor, így fontos, hogy egy olyan csatornán közvetítsék, amely az egész országban fogható (az ATV csatorna korábban nem volt az ország minden területén fogható). A két kereskedelmi csatorna egyaránt 6.00 órakor kezdte meg adásainak sugárzását. Érdekes módon azonban, nem rögtön a reggeli információs magazinnal kezdtek, hanem az RTL Klub egy naponta jelentkező külföldi sorozattal, míg a TV2 korábbi műsorainak ismétlésével. Ezután a TV2 a Jó reggelt, Magyarországgal, a reggeli hírösszefoglalóval, majd a Mokka című információs magazinnal, az RTL Klub pedig a Reggelivel folytatta.
40
Délelőtti műsorsáv Mindhárom csatornán egyformán – az igazat megvallva, nem túl változatosan – teltek a hétköznap délelőttök, mindannyian ugyanazokat a műsorokat sugározták minden nap. Az M1 egy dél-amerikai sorozatot, egy öt perces hírösszefoglalót, majd a Napi mozaik című információs magazint sugározta. Hétfő volt kivétel, amikor a Parlamenti napló című politikai műsort ismételték meg és egy 15 perces vallási műsort vetítettek. A TV2 és az RTL Klub is egy-egy órában próbálta vásárlásra buzdítani a nézőit. Emellett mindkét csatorna közvetített telefonos játékot is. A TV2 még egy sorozatot, is becsempészett műsorába délelőtt. Az RTL Klub a Delelő című információs, szórakoztató magazin mellett egy főzőműsorral, a népszerű Receptklubbal tette színessé a délelőttöt. Délutáni műsorsáv Híradóval a Magyar Televízió és az RTL Klub jelentkezett, és mindketten 12.00 órakor kezdték a hírösszefoglalót. Az M1 továbbra is nemzetiségi műsorokat, sorozatokat sugárzott délutánonként. A kereskedelmi csatornákra kizárólag a sorozatok a jellemzőek. Az RTL Klub azonban 16.30-tól már a Balázs – A szembesítőshow című botrányokkal gyakran fűszerezett műsorát sugározza. Ebben az évben is a Magyar Televízió sugározta a legváltozatosabb műsorokat délutánonként, igaz ezen a csatornán is voltak sorozatok, de emellett József Attila sorozatot, vallási műsorokat, természettudományi dokumentumfilmet, az Európai Unióról szóló ismertető műsort is vetítettek. Esti műsorsáv Ismét ez az a műsorsáv, ahol a legtöbb változtatást eszközöltek a televíziók a műsorstruktúrájukban, csakúgy, mint négy évvel ezelőtt. Ez elsősorban a kereskedelmi csatornákra igaz, hiszen a legnagyobb harc a nézőkért még mindig itt folyik.
41
Az M1 17.00 órától fiatalok által készített, fiataloknak szóló híradóval jelentkezett 12+ címmel. Ez követően délutáni híradót és a körzeti híradót sugározták. 2005-ben már a Magyar Televízió is „ringbe szállt” a nézőkért ebben a műsorsávban, és A Nagy vita címmel talk-show-t sugárzott, nézőket csalogatva az RTL Klub képernyője elől. Esti mesét csak itt nézhettek a gyerekek a három csatorna közül, minden hétköznap este 18.25-től. A TV2 az esti híradó előtt továbbra is csak sorozatokat vetített, míg az RTL Klub a Mónika – A kibeszélőshow című műsort sugárzott, amelyet immár négy éve ugyanebben az időpontban tűznek képernyőre. A híradók éppúgy, mint négy évvel ezelőtt, már 18.30-kor jelentkeztek a kereskedelmi csatornákon, már csak egymással konkurálva. Az RTL Klub a híradó utáni jól bevált, és jelentős nézettséget hozó műsorainak sorrendjét variálta át. Így közvetlenül a híradás után a Fókusz következett, melyet a Vágó István által vezetett Legyen Ön is milliomos! követett. A Barátok közt címmel futó napi sorozat szereplőiért 20.20-tól izgulhattunk minden nap. Az esti film kezdése 20.55-re tolódott. Ez a rendszer úgy tűnik, hogy jól bevált, hiszen a mai napig tartja magát. A TV2 a Tények után a Jóban-rosszban címmel indított napi sorozatát vetítette, mellyel feltehetően az RTL Klub sorozatának kívánt konkurenciát állítani. Ez a műsor a kezdésekor a másik csatornán futó sorozattal párhuzamosan ment, de nem tudott nézőt elég nézőt elszívni onnan, így a vizsgált évben már nem is versenyeztették őket. Ehelyett a Fókusszal, az RTL Klub közszolgálati magazinjával szálltak versenybe a nézőkért. A Fókusz népszerűségéből kiindulva aTV2 is elindította a saját, minden hétköznap este jelentkező közéleti magazinját Aktív címmel, melyet 19.30-kor vetítettek. Ez a műsor a Legyen Ön is milliomossal versenyez a nézők kegyeiért minden este. Az esti filmek kezdési időpontja ezen a csatornán 20.10. A Magyar Televízió egyes csatornája ismét műsorára tűzte az egykor nagyon népszerű Szomszédok sorozatát, amelyet 18.50-kor vetített minden este, így próbálva meg elcsalogatni a nosztalgiázásra vágyó nézőket a kereskedelmi csatornáktól. Az esti
42
Híradó a szokásos időben félnyolckor indult. Az esti filmet pedig 20.05-kor kezdték el vetíteni. Az esti filmek nagyon fontos szerepet játszanak a nézők megszerzéséért vívott harcban, így azok műsorra tűzése nagyon fontos szerepet kap a műsorok összeállításában. Az M1 a vizsgált hét minden hétköznapján, csütörtök kivételével hazai gyártású műsorokat vetített: hétfő este a Kékfény című bűnügyi magazint, és a Dokuzóna című dokumentumfilm sorozatot, kedden a Szomszédok mintájára készült ma játszódó Életképeket, szerdán A tévé ügyvédjét Juszt László vezetésével, pénteken pedig Delikát, Tejben-vajban és Kazal-kabaré szórakoztató műsorokat sugárzott. Csütörtök este vetített egy külföldi filmet. Ezzel szemben a kereskedelmi csatornák a hétköznap esték jelentős részében külföldi produkciókat sugároztak. Az RTL Klub legnézettebb műsora, a Győzike minden hétfő este engedett bepillantást az ismert énekes és családjának életébe. Ebben az időben a TV2 egy amerikai bűnügyi sorozattal és a kéthetente jelentkező Frei-dosszié című dokumentumfilmmel próbált nézőket szerezni. Hazai gyártású produkcióval az RTL Klub csütörtök este szórakoztatta a nézőit, a Gálvölgyi-show-val és a Kész átverésshow-val, a TV2 pedig péntek este az Áll az alku, és a Buzera című talk-show-val szándékozott közönséget szerezni magának. Ezeken kívül leginkább hetente ugyanabban az időpontban jelentkező sorozatokat – úgy, mint a Született feleségek (TV2), Vészhelyzet (RTL Klub) – vetítettek. Ennek a hétnek a főműsoridejét áttekintve látható, hogy a verseny a nézőkért és a reklámozókért nagyon éles. Az is látható, hogy a verseny leginkább a két kereskedelmi csatorna között zajlik, a közszolgálati televízió nem igen tud beavatkozni, így leginkább azokat próbálja megszerezni magának, akiknek elegük van a realityshow-kból, a népszerűségre törekvő, de emiatt sokszor a minőség hiányában szenvedő amerikai filmekből, sorozatokból. Ugyanakkor a kereskedelmi csatornák megpróbálnak olyan külföldi produkciókat vásárolni, amelyek egy-egy filmes díjat már besöpörtek (pl.
43
Született feleségek (TV2) – Golden Globe-díjas, Lost (RTL Klub) – szintén Golden Globe-díjas), próbálva ezzel a minőségi szórakozásra vágyók igényeit kielégíteni. Késő esti műsorsáv A késő esti műsorsávban folytatódott az a tendencia, amely az esti műsorsávban már elindult, vagyis, hogy a kereskedelmi csatornák külföldi filmeket vetítettek, míg az M1 elsősorban politikai és kulturális műsorral kívánta a lakosság még ébre lévő részét a képernyője elé ültetni. Minden este 22.00-kor kezdődött az Este, amely aktuális politikai műsor, és ezt követte a Kultúrház, ami pedig a hazai kultúrélet eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel foglalkozott. A közszolgálati televízió, éppúgy, mint négy éve a Kárpáti krónikával zárja adását. A TV2 késő esti hírösszefoglalója, a Jó estét, Magyarország! jóval éjfél utánra tolódott, előtte leginkább filmeket sugárzott a csatorna. Az RTL Klub késő esti műsorai közül a szerda éjjel jelentkező XXI. század – A legendák velünk élnek című dokumentum sorozata, és a csütörtök esténként sugárzott Házon kívül című aktuálpolitikai műsor az említésre méltó. Hétvégi műsorok A Magyar Televízió éppúgy, mint hétköznap reggelente 5.35-kor a Hajnali gondolatokkal, az Agrárhíradóval és a Nap-keltével szórakoztatta a korán kelőket. A kereskedelmi csatornák egy fél órával később indultak, igaz rögtön a gyerekekre gondoltak és gyermekműsorokat, rajzfilmeket sugároztak a kicsik legnagyobb örömére. 9.00 óra után azonban már csak az M1 kínált szórakozási lehetőséget a gyerekek számára, mert a kereskedelmi csatornák telefonos játékkal, főzős, lakberendezési és sport műsorokkal inkább a felnőtt korosztályt próbálták szórakoztatni. A közszolgálati csatorna a gyermekműsorok mellet ifjúsági, illetve tudományos műsorokat, mint például a Delta is programjai közé tett. Déli híradóval az RTL Klub jelentkezett tíz percben, az M1 pedig öt percben foglalta össze hazánk és a világ legfontosabb történéseit.
44
A napközbeni programok csakúgy, mint négy évvel ezelőtt elsősorban sorozatokkal teltek el. A híradók a megszokott időben kezdődtek, mind a kereskedelmi és mind a közszolgálati csatornákon, kivéve a vasárnap estét, amikor az M1 19.00 órakor sugárzott híradót (a későbbi műsorok miatt). Főműsoridőben az MTV szombat este két filmet sugárzott, vasárnap este pedig egy filmet vetített az alatt, amíg a kereskedelmi csatornák közül az RTL Klub egy sorozatot és egy filmet vetített, míg a TV2 Napló című heti aktuális témákkal foglalkozó magazinja ment. 21.00 órától, amikor már a másik két csatorna filmekkel szórakoztatta a nézőket, az M1 A Szólás szabadsága című heti politikai magazinját vetítette. Ezt követően pedig sportműsort sugárzott. Fontos megemlíteni, hogy az M1 szombat éjjel egy Fellini filmet tűzött műsorára, mely, miután művészfilm, csak ilyen későn került adásba, feltehetően a szűk rétegű érdeklődők miatt. VII. 4. 1999. májusának első hete (május 10-16.) Reggeli műsorsáv Ebben az évben is a Magyar Televízió indította leghamarabb adását a már megszokott Hajnali gondolatokkal 5.45-kor, igaz csak öt perccel előzte mag a TV2-t, ahol 5.50-kor kezdődött a Jó reggelt, Magyarország!. Az RTL Klub egy rajzfilmsorozattal indított reggelente 6.05-kor, melyet a Reggeli című könnyed, információs magazin követett egészen 9.00 óráig. Az MTV Szabadság tér címmel sugározott reggeli magazint (a Nap-kelte ebben az évben az ATV csatornán ment). Délelőtti műsorsáv A délelőtt 1999. tavaszán is leginkább sorozatokkal, illetve televíziós vásárlási műsorokkal telt. Az MTV a közszolgálati kötelességének eleget téve délelőttönként is sugárzott egy-egy közszolgálati műsort, mint a Kincsestár, vagy az Évgyűrűk.
45
A két kereskedelmi csatorna különösebben nem nyújtott változatos programokat a hétköznap délelőttökön, hiszen az RTL Klubbon minden délelőtt ugyanazok a sorozatok mentek, és a TV2 is hasonlóan állította össze programját. Mindezek oka feltehetően az igen alacsony nézettség ebben a műsorsávban. Azért egy-egy politikai, illetve már-már közszolgálati műsort is becsempésztek a műsoraikba, mint például az Országház, az RTL Klub parlamenti híradóját, vagy a TV2-n az Esély – sérült gyermek a családban című műsorát. Délutáni műsorsáv Déli híradóval egyedül a közszolgálati televízió jelentkezett negyed órában. Ezután elsősorban irodalmi-, és történelmi ismeretterjesztő filmeket – Magyar felfedezők, fogyatékkal élők problémáira felhívó műsort – Sorstársak, Iskolatévét – Lyukasóra, nemzetiségi műsorokat és persze az elmaradhatatlan dél-amerikai sorozatokat vetítették. A TV2 csakúgy, mint délelőtt, a hétköznap délutánokat ugyanazokkal a brazil és amerikai sorozatokkal töltötte ki, amelyek minden nap ugyanabban az időpontban jelentkeztek. Kora délután pedig még egy külföldi gyártású filmet is levetített. Az RTL Klub is úgy alakítottak ki a délutáni műsorainak kezdését, hogy ahhoz a nézők könnyen hozzászokjanak. Ezen a csatornán a sorozatokon kívül televíziós vásárlási műsort, rajzfilm összeállítást, naponta háromszor jelentkező telefonos játékot, egy rövid életmódmagazint és egy húsz perces főzőműsort is nézhettek az otthonülők. Esti műsorsáv Az MTV-n a körzeti híradók minden nap 17.45-kor kezdődtek, melyet megelőzően természetfilmeket, rövid politikai műsorokat vetítettek. A félnyolcas esti híradót megelőzően még egy rövid esti mesét, egy brazil sorozatot, valamint kulturális műsorokat sugároztak. Az esti film nyolc órakor kezdődött.
46
A TV2 a szokásos sorozatokon kívül még egy aktuális magazint Plussz címmel vetített az akkor még 19.00 órakor kezdődő Tények előtt. A híradó után a Szerencsekerék játékosaiért izgulhattunk minden este. Az esti film 19.55-kor kezdődött. Az RTL Klub szintén sorozatokat sugárzott a Híradóig, amely 18.45-kor kezdődött. Azt követően a Fókusz, és a Barátok közt, a csatorna saját napi produkciója ment. Az esti filmet 20.00 órától kezdték el vetítetni. Érdekes módon, az eddig vizsgált évek műsorstruktúrájában itt fordult elő, hogy a híradók mindhárom csatornán különböző időpontban jelentkeztek. A verseny ebben az évben is a kereskedelmi csatornák között volt kiélezett, és a TV2 a napi aktuális magazinjával, a Plussz-szal kívánta a nézőket az RTL Klub képernyője elől magához csábítani. Az esti szórakoztatásra szánt filmek igen változatos képet mutatnak. Az MTV szinte minden este vetített hazai, saját gyártású műsorokat, úgy mint, a Kriminális című bűnügyi magazin, a Kisváros című sorozat, vagy az Álompolgár. Az Esti showder Fábry Sándorral ekkor még a közszolgálati csatornán szórakoztatta a közönséget. Sportot is csak itt lehetett nézni, szerda este labdarúgó UEFA-kupa döntő mérkőzését közvetítettek a focirajongók legnagyobb örömére. A TV2 leginkább külföldi sorozatokat sugárzott, a Columbo-t, a Rex felügyelőt, a Herkulest, a Baywatch vagy a Jag címűt. Ugyanakkor ebben az évben még az akkor hihetetlen népszerűségnek örvendő Dáridó című zenés műsor szórakoztatta a nagyérdeműt péntek esténként. A konkurens kereskedelmi csatorna elsősorban amerikai és német filmeket vetített, de persze itt is szép számban találhatunk hazai produkciókat főműsoridőben. Ilyen volt a Várom a párom című társkereső műsor, az azóta már több csatornát bejárt Frei-dosszié, a Csííz című vidám, szórakoztató műsor és a TV2 Dáridójának konkurenciát teremteni próbáló Koóstoló péntek esténként.
47
Ebben az évben az olvasható ki a főműsoridőben sugárzott programok összetételéből, azok típusából, hogy a sorozatok mellett, hazai közönség a könnyed szórakoztatást, a magyar zenei műsorokat részesítette előnyben. A sorozatoktól is ugyanezt a várták el, így azok elsősorban bűnügyi témájú, de könnyed szórakoztatást nyújtóak voltak, az addigra már megunt, és inkább a délutáni műsorsávban vetített „csöpögős” dél-amerikai sorozatok helyett. Késő esti műsorsáv Az MTV minden este 22.00 óra után az Aktuálissal, a napi aktuális politikai összefoglaló műsorral jelentkezett. Emellett az adást egy-egy filmmel zárták. A kereskedelmi csatornák mindketten sugároztak késő esti híradót, a TV2 fix időpontban 22.15-kor, az RTL Klub pedig a film végétől függően 22.00 óra után. A TV2 másik minden éjjel ugyanabban az időpontban jelentkező műsora a Mindent, vagy semmit vetélkedő volt. Említésre méltó még ugyanezen csatorna bűnügyi műsora, a Forró nyomon, amely elég későn csütörtök éjjel 23.00 órakor kezdődött. Az RTL Klub ebben az időpontban Művészbejáró sorozatában egy svéd filmet tűzött műsorára. Az adását a TV2 a Vers éjfél után-nal, az RTL Klub pedig a Fókusz ismétlésével zárta. Hétvégi műsor A hétvégi reggeleket és délelőttöket a kereskedelmi csatornák és a közszolgálati televíziós is egyaránt a gyerekeknek és a fiataloknak szánták. 9.00 óráig rajzfilmeket sugároztak, utána pedig ifjúsági műsorokat. Hírekkel az MTV délben és az RTL Klub egy órakor jelentkezett. A délutánok a kereskedelmi csatornákon sorozatokkal teltek el, míg a Magyar Televízióban a Forma-1 monacói Nagydíját követhették nyomon az autós sport szerelmesei. Szombat délután még egy labdarúgó mérkőzést is közvetített az MTV. Az esti híradók a szokásos időben jelentkeztek. Főműsoridőben az MTV szombat este egy zenés műsort, valamint egy amerikai filmet vetített, másnap pedig kabarét és színházi előadást közvetített. A kereskedelmi csatornák mindkét este
48
amerikai filmekkel próbálták a képernyők elé ültetni a nézőket. A filmek előtt szombat este még egy „szerelmi” vetélkedőt közvetített a TV2, az RTL Klub pedig Fókusz plussz-t és egy kabarét. Vasárnap este mindkét csatornán aktuál-politikai, közéleti magazin ment a TV2-n a Napló, az RTL Klubon pedig az Akták. A TV2 ezen az estén – a korábbi fejezetben ismertetett nézői-modell szerint – a nézők döntésére bízta, hogy milyen filmet szeretnének nézni, így már hét közben szavazhattunk arról, hogy a három lehetséges film közül, melyikre vagyunk kíváncsiak. VII. 5. 2003. májusának első hete (május 05-11.) Reggeli műsorsáv A reggeli adáskezdésben a „versenyt” ebben az évben is a Magyar Televízió nyerte, ahol ismét 5.35-kor a Hajnali gondolatok mellett ébredhettünk fel. Ezt az Agrárhíradó és a Nap-kelte követte. Az adáskezdésben második a TV2 volt, 5.50-kor a Faluvilág hírei mellett kavargathattuk a reggeli kávénkat, majd félórában ismételtek meg különböző műsorokat, és 6.30-kor kezdetét vette a Jó reggelt, Magyarország!, összefoglalva a legfontosabb híreket egy félórában. 7.00-kor a Laza© című könnyed, reggeli információs magazin szórakoztatta a nézőket. Az RTL Klub egy amerikai rajzfilmsorozattal indított, melyet a Reggeli című magazinműsor követett. A tendencia továbbra is az, hogy reggeli információs magazint sugározzanak mindhárom csatornán, hol komolyabb hangvételben, hol pedig lazábban, így ki-ki kedvére válogathatott az érdeklődésének és a vérmérsékletének megfelelően. Délelőtti műsorsáv A délelőttök alapvetően mindhárom csatornán minden nap ugyanazokkal a műsorokkal teltek el. Az MTV egy argentin és egy venezuelai sorozatot, kétszer jelentkező telefonos játékot, valamint ismétléseket (pl. Parlamenti napló, Önök kérték!) vetített. A kereskedelmi csatornák közül a TV2-n a Teleshop vásárlási műsor mellett, a dél-amerikai sorozatoké volt a főszerep, az RTL Klub pedig inkább vásárlási műsort és telefonos játékot sugárzott a délelőtt jelentős részében. Az utóbbi csatorna 11.30-tól
49
Delelő című magazinműsorral jelentkezett, amely 13.00 óráig szórakoztatta az otthonülőket.
Délutáni műsorsáv Híradóval mind az MTV, mind az RTL Klub délben jelentkezett. A közszolgálati televízió ekkor is délutánonként sugározta a nemzetiségi magazinjait. Emellett amerikai és francia sorozatokat vetített, és ő is beszállt a kereskedelmi csatornák délutáni versenyébe, mert műsorára tűzött egy közéleti talk-show-t Élesben címmel. A TV2-n sorozatokkal, telefonos játékkal és Jakupcsek című talk-show-val szórakoztathattuk magunkat. Az RTL Klub kíméletesen csak egy „minőségibb” amerikai sorozatot vetített délutánonként, amely mellett telefonos játékot, főzőműsort, és rajzfilmeket vetített. Ez a csatorna azonban két talk-show-val is jelentkezett délutánonként, előbb a Balázs – A szembesítő-show, majd a Mónika – A kibeszélő-show szereplőinek mondandóján, illetve viselkedésén ámulhattunk. Esti műsorsáv A Magyar Televízió a félnyolcas híradó előtt az egykor igen népszerű Dallas című amerikai sorozattal és a Hoztam egy milliót című Vitray Tamás vezette vetélkedővel kívánta szórakoztatni nézőit. A TV2 pedig a napi hírösszefoglaló előtt még a dél-amerikai sorozatok egyik „gyöngyszemével”, a Betty, a csúnya lánnyal próbálta a nézők idegeit borzolni. A félhétkor kezdődő híradók után az RTL Klub csatornán a Fókusz, míg a TV 2-n az Aktív jelentkezett, a bővebb napi bulvár és sztárhírekkel. Az RTL Klub ezután a ValóVilág (reality-show) lakóinak napjába engedett bepillantást, a több, mint egy órás összefoglalójában. Ugyanebben az időben a másik kereskedelmi csatornán is megnézhettük, hogy hogyan élnek az ő általuk kiválasztott fiatalok a Big Brother-házban.
50
Ebben az évben a két kereskedelmi csatorna a két valóság-show-val versenyzett egymással igen nagy sikerrel, hiszen mindkét műsor nézettségi csúcsokat döntött, milliókat ültetve le a képernyők elé esténként. Ebben az időszakban nem is szólt igazán másról a két kereskedelmi csatorna, mint a valóság-show-ikról, minden reklámban, előzetesben szerepeltek.
51
VIII. Összegzés A megvizsgált öt év műsorstruktúrájának összehasonlítása számos az első fejezetekben bemutatott hasonlóságokat és különbségeket igazolta. Megállapítható, hogy alapvetően mindhárom vizsgált csatornán hasonló elvek, illetve szempontok alapján állítják össze a programokat. Az öt hét műsorstruktúrájának vizsgálatakor azt tapasztaltam, hogy alapvetően a közszolgálati és a kereskedelmi csatornák is hasonló, sőt gyakran egyforma műsorokból állítják össze a napi programjukat. Ennek oka valószínűleg a verseny, amely a televíziók között a nézőkért folyik. A nézők nagy számán keresztül pedig meg lehet szerezni a reklámozókat, ami a kereskedelmi csatornák bevételét jelenti. A közszolgálati televízió a médiatörvényben meghatározott rendelkezések miatt nem igazán tud beszállni ebbe az éles versenybe, számára inkább az a fontos, hogy egyszerre legyen közszolgálati és nézett is. Ha már energiát, és nem kevés pénzt fektettek be egy-egy produkcióba, akkor azt minél szélesebb kör láthassa, és ha lehet, élvezhesse is. A reggeli műsorsávban mindannyian információs magazint sugároznak. Ebben a műsorsávban a különbség a közszolgálati és kereskedelmi csatornák – egyébként egyforma műsortípusa között – jól látható a hírek, a témák összetételében, a design-ban, a műsorvezetők viselkedésében, a reklámok sokaságában és sorolhatnám még. Míg a Magyar Televízióban a Nap-kelte, jellemzően politikai témákkal és a hozzájuk kapcsolódó vendégekkel, komoly közéleti újságírók műsorvezetésével, a ’80-as évekre jellemző háttérnél zajlik, addig a kereskedelmi csatornákon szinte már rikító a színvilág, a színészekből, zenészekből, „komolytalan” emberekből álló műsorvezetői stáb és persze a könnyedebb, és gyakran komolynak egyáltalán nem nevezhető témák a jellemzőek. Ma már a Nap-kelte és az RTL Klub Reggeli – Süss fel nap! tekinthető a két végletnek, melyek között a TV2 Mokkája próbálja ötvözni a közszolgálati híreket a bulvár eseményekkel egy komoly és egy komolytalan műsorvezető-párossal.
52
Különbség még az is, hogy az MTV reggeli műsorában nem dominálnak a reklámok (azért persze itt is láthatunk félóránként egy-egy reklámblokkot), addig a kereskedelmi csatornák műsorai tele vannak tűzdelve direkt és indirekt reklámokkal. A délelőtti programokat leginkább unatkozó háziasszonyokra és nyugdíjasokra építik a csatornák, hiszen elsősorban vásárlási műsorokkal, egy-egy életmód-, vagy közéleti magazinnal és persze az elmaradhatatlan sorozatokkal töltik ki a délelőtti három órát. Persze azért itt is találhatunk egy-egy „értékesebb” produkciót ismeretterjesztő-, illetve kulturális műsorok formájában. Déli híradóval csak az MTV jelentkezett minden megvizsgált évben, melyhez először a TV2 csatlakozott, majd az RTL Klub. A TV2 nem sokáig tartotta ezen szokását, a déli híradást nem találta elég nézettnek, így azt levette műsoráról. A délutáni műsorsávban a délelőttihez hasonlóan nem találtam igazán változatos programot a kereskedelmi csatornákon, ahol túlnyomó többségében a sorozatok uralták a képernyőt. A közszolgálati televízió már változatosabb, igaz főként rétegműsorokat sugárzott. Így ekkor adtak helyet a nemzetiségi műsoroknak, iskolatévének, ismeretterjesztő műsoroknak és a már évtizedek óta hagyományosan jelentkező körzeti híradóknak. Az utóbbi években azonban már az MTV is a kereskedelmi csatornákhoz hasonlóan, azokkal egy időben elkezdett talk-show-kat sugározni (Élesben, A Nagy Vita). Természetesen a közszolgálati televíziókra jellemző visszafogottság ezeknél a műsoroknál is jellemző, hiszen itt témák is komolyabbak, és ebből adódóan verekedést, káromkodást sem lehet látni és hallani a résztvevőktől. A közszolgálati televízió ugyanakkor „nem engedheti meg magának”, hogy az ORTT műsorsugárzási tilalommal sújtsa, ahogy az nem egyszer előfordult a TV2 és az RTL Klub esetében is a talk-showkban tapasztalt verekedések miatt. A napi műsor összeállítás legfontosabb részét mindenhol az esti műsorsáv, a főműsoridő jelenti, hiszen a legtöbb ember ekkor ül le a képernyők elé. Ezért nem mindegy, hogy egy-egy csatornán milyen programokat nézhetnek a nézők. Természetes,
53
hogy amennyiben a Magyar Televízió ekkor sugározná nemzetiségi műsorait, igen csekély érdeklődésre számíthatna. Ezért megpróbál olyan műsorokat vetíteni, amelyek „versenyképesek” a kereskedelmi csatornák ezen műsorsávban futó műsoraival. Ebben a műsorsávban is az a jellemző, hogy míg a közszolgálati televízió a hagyományokat követi, addig a kereskedelmi csatornák a nézettségi mutatókat. Így az MTV este kulturális műsorokat, esti mesét is sugároz a híradó előtt, a TV2-n és RTL Klubon ilyen jellegű műsornak azonban nyoma sincs. Ehelyett dél-amerikai sorozatok, illetve talk-show-k előzik meg az esti híradásokat. A híradók időpontja is egyedül az MTV-n nem változott, az a kezdetektől fogva 19.30. A kereskedelmi csatornák ezzel szemben többször is változtattak, míg megmaradtak a 18.30-as kezdeti időpontnál. Amíg a közszolgálati televízióban a híradó megy, addig a kereskedelmi csatornákon jelentős nézettséget hozó, népszerű műsorok futnak, úgy, mint valóságshow-k, bulvár hírekkel megtűzdelt aktuális magazinok, illetve vetélkedők, és kvíz műsorok. Az esti filmek kezdési időpontját a kereskedelmi csatornák inkább egymáshoz igazítják, mint a közszolgálati televízió műsorához. Igaz klasszikus filmeket nem minden nap vetít egyik csatorna sem, inkább filmsorozatokat nézhetünk a hétköznap esték jelentős részében. Többféle sorozatot nézhetünk esténként, ebben eléggé változatos a csatornák kínálata. Vannak egy-egy önálló epizódból álló hetente egyszer vetített sorozatok, például a Columbo, Vészhelyzet, NCIS – Tengerészeti helyszínelők, vagy vannak hazai gyártású, közéleti sorozatok, mint a 112, vagy A tévé ügyvédje. Természetesen meg kell említeni a zenés műsorokat, mint a Dáridó, a Krém, a Néwshowr, nem is beszélve a Győzike, a ValóVilág vagy a Big Brother című valóságshow-król. Ezeknél a műsoroknál a kereskedelmi televízióknál a reklám bevétel igen jelentős. Náluk még arra is lehetőség van, amely a közszolgálati televízióban egyáltalán nem működhet, hogy támogatott, szponzorált adásaik legyenek, vagyis, hogy
54
kimondottan egy-egy cég adja a nevét – és persze a pénzét – a produkcióhoz (természetesen szép bevételt jelentve a csatornának). Így fordulhat elő, hogy van Stella Moziklub (RTL Klub), Amstel Jam (TV2), vagy akár az időjárás-jelentés is szponzorált legyen. Klasszikus értelemben vett filmeket elsősorban hétvégén láthatunk, illetve késő este. Régi magyar filmet pedig kizárólag a Magyar Televízióban nézhettünk, a kereskedelmi csatornák csak olyan hazai produkciókat „vállaltak be”, amelyek a mozikban már bizonyították, hogy elnyerik a nézők tetszését. Művészfilmekkel, vagy kisebb filmstúdiók produkcióival pedig főműsoridőben egyáltalán nem találkozhatunk, ilyen filmeket csak a késő esti műsorsávban nézhetünk néha napján. A
közszolgálati
és
kereskedelmi
televíziók
műsorainak
vizsgálatakor
egyértelműen kiderült, hogy a kereskedelmi csatornák kőkeményen a nézettséget veszik figyelembe a műsorok képernyőre tűzésekor. Ha valamelyik műsor nem váltja be a hozzá fűzött reményeket és nem hoz elég magas nézettséget, akkor átteszik egy másik – kevésbé nézett – műsorsávba, vagy teljesen leveszik a képernyőről. Emlékezzünk csak vissza az RTL Klub Öt ökör című műsorára, amely csak egy adást ért meg, annak ellenére, hogy hatalmas összegeket fektettek a produkcióba, és annak promóciójába. Olyan műsorokat, amelyek a vizsgált években végig képernyőn voltak, csak keveset találtam, pláne olyat, melynek a kezdeti időpontja is állandó. Ezek elsősorban a közszolgálati televízió csatornáján vannak. Ilyen a Körzeti híradó, és az esti híradó. Vannak olyan műsorok, mint az MTV bűnügyi magazinja, amely még ma is képernyőn van, igaz többszöri alakításon esett már át és a címe is többször változott. A kereskedelmi csatornákon inkább olyan műsorokról beszélhetünk, amelyek már „nagy múlttal” rendelkeznek, igaz az induláskor még sehol nem voltak, talán csak néhány ember agyában születtek még meg. Ilyen például a Mónika – a kibeszélőshow, a Barátok közt, vagy a Legyen Ön is milliomos! az RTL Klubon, vagy a Napló és az Activity a TV2-n. Ezek a műsorok azért tudtak előkelő helyet szerezni a kereskedelmi
55
csatornákon, mert ezek igen nézett műsorok, a népszerűségükből semmit nem vesztettek indulásuk óta, sőt inkább még növelték azt, így a csatornák „foggal-körömmel” ragaszkodnak hozzájuk és a műsorvezetőikhez, szereplőikhez. A nézői ízlés azonban folyamatosan változik, így, ahogy annak idején a brazil sorozatok igen nagy népszerűségnek örvendtek, addig ma már inkább szégyellni való, ha valaki az ilyen sorozatokért rajong. Véleményem szerint a közszolgálati televízió mélyzuhanása hamarosan egy felfelé ívelő emelkedésbe fog átmenni, mert az emberek egyre inkább igényelni fogják a minőségi szórakoztatást, a komolyabb hangvételű műsorokat. Úgy érzem, hogy ma a hazai televíziózásban csak a két véglet létezik, a döntő többségben kommersz, minőségtelen műsorokat magából ontó kereskedelmi és az kissé elavult, unalmas és rétegműsorokat sugárzó közszolgálati televízió. Amennyiben az MTV-nek sikerül javítani megjelenésén, műsorstruktúráján, akkor népszerűsége növekedhet és betöltheti azt az űrt, amely a minőségi tájékoztatás és szórakoztatás hiányát jelenti. Szerintem ehhez az első lépést sikerült megtennie a Magyar Televíziónak, hiszen egy olyan image átalakításon esett át, amely mind a szakértőknek, mind a nézőknek tetszik. Én drukkolok az MTV-nek, hogy ezt az utat sikerüljön folytatnia, mert véleményem szerint szükség van itthon egy olyan közszolgálati csatornára, amely amellett, hogy eleget tesz a médiatörvény előírásainak, össze tud állítani egy olyan műsorstruktúrát, műsorra tud tűzni olyan programokat, filmeket, amelyek a minőségi szórakozásra vágyók igényeit kielégítik.
56
Felhasznált irodalom: 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról Bajomi-Lázár Péter: Közszolgálati televíziózás Közép-Kelet-Európában. Médiakutató 2002 nyár – Közszolgálat rovat (www.mediakutato.hu/cikk/2002_02_nyar/06_kozszolgalati_televizio/01.html) Digitális kultúra, új média, közszolgálatiság – Bozóki András beszéde a tihanyi Média Hungary konferencián, 2005. május 24. www.kultura.hu/nkom/miniszter/article/D999_article_32892.html Dr. Suha György: Alkalmazott kommunikáció (egyetemi jegyzet), Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest, 2002 Hazay István: A digitális televíziózás szolgáltatásai. Typotex Kiadó, Budapest, 2005. Horvát János: A televízió és az üzlet; televíziós műsortípusok; a televíziós személyiség. Magyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.oszk.hu/00100/00143/index.phtml) Magyar Virtuális Enciklopédia (www.enc.hu) Magyarország a XX. Században / A Magyar Televízió története (Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000) http://www.mek.oszk.hu/02100/02185/html/516.html Televízió műsor: ZSARU Magazin
57
