BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat EU Kapcsolatok szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat EU Kapcsolatok szakirány

BORÁGAZAT ALAKULÁSA AZ EU CSATLAKOZÁS UTÁN

Készítette: Deák Mónika

Budapest, 2008

-1-

Tartalomjegyzék I.

Bevezetés............................................................................................................................ 3

II.

Nemzetközi borpiac............................................................................................................ 4 II.1.

Brit borpiac............................................................................................................. 7

III. EU-15 bortermelése............................................................................................................ 8 IV. Közös Agrárpolitika (KAP) ............................................................................................. 12 V.

Borpiaci reform ................................................................................................................ 14 V. 1.

Közös Agrárpolitika borpiacra vonatkozó reform-javaslatai ............................... 15

V. 2.

Támogatások ........................................................................................................ 19

V.3.

Ellenjavaslat – Hegyözségek Nemzeti Tanácsa ................................................... 21

V.4.

Vélemények a borreformról ................................................................................. 27

VI. Magyarországi rendelkezések .......................................................................................... 30 VI.1.

Törvények............................................................................................................. 30

VI.2.

Rendeletek............................................................................................................ 32

VI.3.

Programok ............................................................................................................ 36

VII. Magyar Borkönyv ............................................................................................................ 36 VII.1.

Eredetvédelem...................................................................................................... 38

VII.2.

Borok vizsgálata................................................................................................... 40

VII.3.

Technológia.......................................................................................................... 40

VII.4.

Jelölés és kiszerelés.............................................................................................. 43

VIII.Borvidékek ....................................................................................................................... 44 VIII.1.

Tokaji Borvidék.................................................................................................... 47

VIII.2.

Illés Pince borászat bemutatása............................................................................ 50

IX. Befejezés .......................................................................................................................... 55 X.

Irodalomjegyzék............................................................................................................... 56

XI. Ábrák táblázatok jegyzéke ............................................................................................... 57

-2-

I. Bevezetés

Szakdolgozatom felépítése során a borvidékek című fejezetig időrendi sorrend követésére törekedtem. Elsőként kívántam bemutatni Magyarország beágyazódását az Európai Unió-s borágazatba. 2004. május 1-ei csatlakozásunkkor mi jellemezte a borágazatot világszinten, itt az EU és a világ kapcsolatára térek ki, majd közeledve Magyarországhoz bemutatásra kerül, hogy mi jellemezte az EU-15 borgazdaságát, borpiacát, tehát hogy hova, milyen meglévő helyzethez csatlakoztunk a borpiac tekintetében. Következő részekben foglalkozom a Közös Agrárpolitikával, mint irányadó az EU tagországai számára kötelező érvényű politikával. Részletes bemutatásra kerül a jelenleg is folyamatban lévő borreform, melynél a téma aktualitása miatt a végkifejletet nincs lehetőségem bemutatni. A borreform javaslatai és ellenjavaslatai taglalása közben szakértői véleményekre hivatkozva kívántam bemutatni hogy az EU-ba történő csatlakozás során már nemcsak a saját nemzeti helyzetünk van figyelembe véve, hanem magasabb szinten az EUtagok közösségét nézve hozzák a döntéseket. Ez ebben a fejezetben jól kirajzolódik. A továbbiakban bemutatom a szakdolgozatom elkészítésének idejéig érvénybe lépő Magyarországi rendelkezéseket, programokat, ill. egy kis történeti visszatekintéssel az érvényes törvényeket. Külön kiemelésre került a Borkönyv, mint egy átható segítség a borászatok eligazodásához. A szakdolgozatom utolsó részeként a magyarországi borvidékek kerülnek bemutatásra (kis betekintésként felsorolva a külföldi minőségi borterületeket is). Itt kiemelve a Tokaji Borvidéket, s egy borászat tevékenységének vázolásán keresztül olvashatunk egy érintett személy véleményéről, megélhetési törekvéséről. A szakdolgozat témája jelenleg az érdekelt körökben aktuális, s sokféle véleményezés, nyilatkozat látott napvilágot. Mint a valóságban is többféle érdekek ütköznek, nehéz lenne igazat adni bármelyik félnek, hiszen mindegyik más szemszögből, a saját érdekeltségétől vezérelve közelíti meg a változást. Az állásfoglalást a dolgozat írásánál nem tűztem ki magam elé, pusztán úgy akartam csokorba foglalni a témával kapcsolatos információkat, hogy az az egyszerűbb, de szakmailag tapasztalt borászok számára segítséget nyújtson.

-3-

II. Nemzetközi borpiac*

Ahhoz hogy a magyar borágazat alakulásaihoz elegendő háttér információ álljon rendelkezésünkre fontos megismerkedni mi jellemzi a borászat helyzetét világszinten, hogyan szegmentálódik a piac az Európai Unió és az Európán kívüli országok között. A 250 millió hektoliteresre becsült nemzetközi borpiacon hatalmas lendülettel törnek előre az Európán kívüli országok, elsősorban USA, Ausztrália, Dél-Afrika, Argentína, illetve Chile. Agresszív marketingpolitikájukkal, az igényekhez gyorsan alkalmazkodó értékesítési módszereikkel és vonzó áraikkal egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacról, sőt az utóbbi években a kínai termelők is. Ráadásul a cégegyesülések révén a bor világpiacát egyre kevesebb szereplő uralja. 2004. december elején több ezer francia bortermelő vonult az utcára, hogy tiltakozzon az ágazat sanyarú helyzete miatt. Szó sincs persze arról, hogy romlott volna a francia borok minősége, mégis csökkent irántuk a kereslet. A hagyományosan világelső, 75 ezer embert foglalkoztató francia borászat az 2004. év első 9 hónapjában 5,4 %-kal kevesebbet tudott exportálni, mint egy évvel korábban. A visszaesésben csak kis része volt annak, hogy az iraki beavatkozás nyomán feszültté vált Párizs-Washington viszony miatt az amerikaiak egy ideig bojkottálták a francia borokat, még csak nem is az volt a fő ok, hogy az euró szárnyalása jócskán megdrágította a gall gazdák áruit. A főbűnös a külföldi konkurencia erősödése. Az évek óta tartó gondok orvoslására a párizsi kormány megígérte, hogy több pénzt ad a francia borok külföldi népszerűsítésére, egyúttal kilátásba helyezték olyan borászati technológiák engedélyezését, amelyekkel eddig csak a vetélytársak élhettek. A világ legnagyobb importőre, Nagy-Britannia – mely korábban főként francia borokat vásárolt – például ma már behozatalának felét újvilági termelőktől szerzi be. A hatás nemcsak Európában érezhető, a washingtoni mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az európai borokat korábban előnyben részesítő Japán importjának már több mint hatoda az USÁ-ból származik. Az ugyancsak rohamosan bővülő dél-koreai borpiacon is teret veszítettek a franciák, és bár a közép- és felső kategóriában biztosan őrzik vezető pozícióikat, az olcsóbb borok között 2003-ban már 30 százalékra szűkült a részesedésük, miközben az USA több *HVG, 2004.12.25., XXVI. évfolyam, 52-53. szám

-4-

mint 75 százalékkal növelte szállításait, a korábban szinte ismeretlen chilei borok pedig harmadik helyre küzdötték fel magukat. A látványos exportoffenzívát az tette lehetővé, hogy számos országban központi elhatározással segítették a borászatot. Az amerikai bor 90 százaléka például Kaliforniában készül, ahol a 20. század elején honosodott meg az ágazat, ám a hetvenes évek elejére válságba került, s az ottani borok minőségét sok kritika érte. A nyolcvanas évekre kibontakozott szervezett fejlesztés célja ezért a mennyiség növelése mellett a minőség javítása volt. 1991 és 2001 között a szőlőtermő terület 63, a bortermelés pedig 50 százalékkal bővült, és a kaliforniai borok kezdték visszaszerezni presztízsüket. Viharos gyorsasággal fejlődött az ágazat az immár negyedik legnagyobb exportőr Ausztráliában is, melynek a világexportból való részesedése még a fele sincs például a borairól

sokkal

ismertebb

Spanyolországénak,

ám

a

kilencvenes

évtizedben

megkétszereződött a bortermelése, exportja pedig 15 százalékkal bővült, ráadásul 2000-ben tízéves marketingstratégia megvalósításába fogtak. Nehezebb az európaiak helyzete az egyébként egyre nagyobb keresletet jelentő Kínában is, ahol nemcsak a fogyasztás, de a helyi termelés is nagy lendületet vett: a szőlőültetvények területe 1997 és 2002 között 40 százalékkal bővült. A feltörekvők élbolyában is sokat emlegetik Chilét. A dél-amerikai országban a spanyol hódítók által meghonosított borászatot a 19. században bordeaux-i segítséggel fejlesztették tovább, és az ágazatnak máig élő francia kapcsolatai vannak. A chilei borok népszerűségének okát a szakértők mindenekelőtt abban látják, hogy az ottani termelők nem bíznak mindent az egyébként ideális klímára, hanem tudatosan, új szőlőtermesztési módszerekkel igyekeznek javítani nedűik minőségén. A kaliforniai és ausztrál vetélytársaiknál lágyabbnak tartott chilei borok másik nagy vonzereje az áruk: a palackonként 50 dollár fölötti árkategóriában ugyan alig jelennek meg, annál komolyabb szerepet játszanak viszont a 10-30 dolláros szekcióban. Az évi mintegy 6 millió literes chilei termelés több mint 60 százaléka talál külföldön vevőre. Hasonló úton indult el a szomszédos Argentína is, amely 2003-ban az exportőrök világranglistájának tízedik helyére kúszott fel. Aligha lehet említés nélkül hagyni a 2000 éve előtt még szinte ismeretlen dél-afrikai borokat. A csaknem 350 ezer embernek munkát adó – szintén hathatós központi programokkal támogatott – szőlészet-borászat forgalma 1999 és 2003 között 45 százalékkal nőtt, és az 2004ben az első kilenc hónap adatai alapján 14 százalékos exportbővülésre számítanak.

-5-

A hagyományosan borissza nemzetek életmódváltozása is sújtja az európai termelőket. Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában vagy Spanyolországban, ahol napi legalább egy pohár bor elkortyolgatása nemzedékeken keresztül szinte mindenkinek természetes volt, a fiatalok már csak alkalmanként töltenek maguknak. Ezekben az országokban – a londoni Euromonitor elemzőcég adatai szerint – immár hatodik éve folyamatosan csökken az egy főre jutó borfogyasztás: egy átlag olasz 1997-ben még évi 61,4 liter bort ivott, 2003-ban már 50nél kevesebbet, Spanyolországban 1999 és 2002 között 34,6-ról 29,6 literre, Franciaországban pedig 1980-tól 2002-ig 108-ról 53 literre esett vissza a mutató. Miközben a megivott bor mennyisége a legtöbb fejlett országban csökken, egyre népszerűbb a minőségi bor fogyasztása. A termelő és forgalmazó társaságok – elsősorban cégfelvásárlások útján – igyekeznek globális piaci szereplőkké válni. A bortermelésben és –forgalmazásban például az amerikai Constellation Brands társaság 2003-ban bekebelezte a vezető ausztrál borászati vállalatot, a BRL Hardyt, majd 2004. novemberében a tekintélyes amerikai Robert Mondavi céget. Megemlítendő még a kaliforniai E&J Gallo és az ausztrál Southcorp társaságok. A borvilágpiacot mindezek ellenére továbbra is meghatározó európai termelők pozíciói elsősorban a drága, minőségi borok kategóriájában maradhatnak erősek. Erre utal az is, hogy a francia borágazat 2003-ban mennyiségben 3 százalékkal kevesebbet exportált ugyan, mint egy évvel korábban, árbevétele mégis 21 százalékkal nőtt.

A világ borexportőrei Argentína Dél-Af rika Németország Portugália Egyesült Államok Chile Ausztrália Spanyolország Olaszország Franciaország Egyéb

-6-

II.1.

Brit borpiac*

A nemzetközi borpiac korunkbeli szemléltetését egy olyan ország borpiacának bemutatásán keresztül a legvalósabb bemutatni, amelyik nem tekint vissza borgazdasági múltra, nem rendelkezik mérvadó szőlőültetvényekkel, pusztán a borok forgalmazásán keresztül tölt be nem elhanyagolható szerepet a borforgalmazásban. A brit borpiac közelebbről való ismertetését pusztán e szemszögből közelítem meg. A brit borpiacot egyszóval referenciapiacnak nevezhetjük, hiszen egy olyan piac, ahol az elért eredmények más piacokon is érezhető hatással vannak. A referenciapiacokon való győzelem más győzelmeket is előrevetít, az ottani befektetés máshol is kamatozik. Egy jó ideje a borvilág referenciapiaca Anglia. Ezen a piacon minden és mindenki egy időben, egy helyen jelen van. Az angolok jelentős borüzleti kultúrával rendelkeznek. A bor, a sör, a whisky egyszerre van jelen, a borok egymással és más alkoholos italokkal is küzdenek. A világ minden országából importálnak, nagy a verseny, aki itt győz, büszkén lobogtatja eredményeit az Egyesült Államokban vagy a Távol-Keleten, az adatok meggyőzőek lesznek. A brit borpiacon a fogyasztás 25,54 %-kal nőtt a 2001-2005 közötti időszakban. Ez a lenyűgöző szám az angol borpiac szakadatlan fejlődését mutatja, amely mennyiségben és értékben is kifejezésre jut. Ez az emelkedés a napjainkban a 2,56%-os csendesbor, és a 45,32 %-os pezsgőfogyasztás növekedéséből áll össze. A piac jelenlegi mérete 12,57 millió hektoliter, a magyar bortermelésnek csaknem a négyszerese, értékben pedig annak legalább a tízszerese. Ez 2006-ban 1 milliárd 676 millió palack eladását jelentette A világ borpiacának fejlődésén belül a brit piac háromszoros emelkedést mutat a világszintű emelkedéshez képest. A fejlődés tehát háromszor nagyobb, mint a világátlag. 2005-ben Franciaország, Olaszország, az USA és Németország mögött az ötödik legjelentősebb borpiac volt a brit piac. Az adatokból kiindulva feltételezhető, hogy a brit borpiac 2010-ben a legjelentősebb, a legerősebb európai borpiac lesz. Értékben 2005-ben elérte a 4938 billió GBP értéket, ami a jelenleg időszakra nézve 25,2%-os növekedést jelent. Mindemellett Angliában az egy főre eső borfogyasztás is nő, a többi európai „bor országokkal” ellentétben. A brit borpiac importpiac, pontosabban import világpiac, tehát válogatott termékek jutnak a polcokra és a vásárlók kosarába, ami azt jelenti, hogy minőségi borfogyasztás arányait

*Bor és Piac, 2008/3

-7-

mutatják. Az ábrák és táblázatok jegyzékében a diagram 1 és diagram 2 jól mutatja a borimport mennyiségi és értékbeli alakulását. Érdekes, hogy a tengerentúli szállítók átlagban magasabb áron (4,46 GBP/palack) adják el boraikat, mint az európaiak (3,36 GBP) náluk. Pedig a szigetországban eleve magasabbak a borárak a többi bortermelő EU-országhoz viszonyítva. Ennek elsősorban az 1,26 GBP/palack jövedéki adó az oka, de erre még 1,75%-os áfa is rárakódik. A vörösbor a teljes brit borpiac 52,45%-át adja, a fehérborok részaránya több év átlagában 47%-ról 39%-ra csökkent. A beszállítók oldaláról elmondható, hogy koncentrálódnak. Az ausztrálok és az amerikaiak növelni tudták az elmúlt években az eladásaikat és Dél-Afrika is jó pozícióban van. Ez azt mutatja, hogy az angolszász országok előnyben vannak, hiszen jobban értik a fogyasztókat, a piac működését, intézményeit, képletesen szólva azonos nyelvet használnak. Ez pedig egy ilyen magas szinten működő piacnál nagyon fontos.

III. EU-15 bortermelése*

Közelebb lépve az Európai Uniós tagországokhoz, tekintsünk be az ő szemszögükből érezhető hatásokról, hogy látja az EU-15 a bővítés előtt a borágazat helyzetét, hogy értékeli a világ borpiacán betöltött szerepét. A fejezet egy elemzés, mely statisztikai adatok sorának közlése útján az Európai Unió bortermelését és borkereskedelmét pozícionálja. Az adatok 2001-ig tekintenek vissza, még a bővítés előtti időszakot ölelik fel, így adnak hű képet az EU15-ök borpiacáról. A világ szőlőültetvény-területe összesen mintegy 7,8 millió hektárra tehető, 1997 óta mérsékelt ütemben 2,5%-kal növekedett. A világ bortermelése évi 260-280 millió hektoliter között változik, 2001-ben közel 16 millió hektoliterrel kevesebbet állítottak elő, mint az 1980as évek végén, ami 5 %-kal maradt el az 1986-1990 közötti időszak átlagától. Mind a 2001. és 2002. esztendő világviszonylatban kedvező évjáratnak tekinthető, a megtermelt bor mennyisége ekkor 277-278 millió hektoliter körül alakult. A „nem hagyományos” bortermelő országok (az Egyesült Államok, Dél-Afrika, Argentína, Chile, Ausztrália és Új-Zéland) többségében, Dél-Afrika és Argentína kivételével, nőtt a *Popp József – Potori Norbert –Udovecz Gábor: Főbb mezőgazdasági ágazatok várható kilátásai az EU csatlakozás után

-8-

szőlőültetvények területe, ill. az előállított bor mennyisége az elmúlt évtizedben. A termelési kapacitás bővülése különösen Ausztráliában volt kiemelkedő. A globális borkereskedelem az 1990-es évtized elejétől lendületesen fejlődött, a volumen az évtized végére megközelítette 70 millió hektolitert, ami az 1986-1990 közötti időszak átlagához viszonyítva 41%-os növekedést jelent. A forgalom értéke 2000-ben elérte a 13 milliárd dollárt, miközben az exportátlagár a volumen növekedésénél kisebb mértékben, 34 %-kal nőtt. A kereskedelem bővülésének fő „haszonélvezői” a „nem hagyományos” bortermelő országok (másként az úgynevezett „újvilág”) voltak: Dél-Afrika 32-, Chile 17-, míg Ausztrália 10szeresére emelte kivitelének volumenét. A mennyiség növekedése azonban nem mindig járt együtt az exportátlagár emelkedésével: míg például Argentína az 1986-1990 közötti időszak átlagánál 255%-kal értékesítette drágábban a bort 2001-ben, addig a chilei és dél-afrikai borok ára kisebb mértékben emelkedett, mint a világpiaci exportátlagár. Az EU-15 részesedése a világ bortermeléséből egy évtized alatt 5%-ponttal csökkent, 2001-ben 58% körül alakult, ami többek között az „újvilág” (elsősorban Chile) kibocsátásának folyamatos növekedésével magyarázható. A szőlőtermelés időjárásfüggő, az Unióban termelt bor az elmúlt évtizedben 156-193 millió hektoliter között mozgott. A szüretelt mennyiség éves ingadozása elérte, sőt esetenként meg is haladta a 10%-ot. Hasonló hullámzást mutatott az összes szőlőterület mindössze 3%-án termesztett étkezési szőlő volumene is. Az

EU-15

összes

bortermelésének

87%-a

Franciaországból,

Olaszországból

és

Spanyolországból származik (lsd: táblázat 1) A legnagyobb bortermelő tagállam Franciaország a spanyolországi területnél valamivel kisebb területen a közösségi kibocsátásának mintegy harmadát állítja elő.

-9-

Táblázat 1: Az EU-15 bortermelésének alakulása 1995/1996-2000/2001) ezer hektoliter 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 Németország

8361

8678

8394

10727

12244

9950

Görögország

3875

4105

3980

3826

3680

3558

Spanyolország

20876

31000

33218

31173

33723

41692

Franciaország

54354

57240

53612

53071

60535

57540

Olaszország

55702

56322

50117

57140

58073

54088

Luxemburg

150

128

75

159

184

132

Ausztria

2151

2091

1787

2675

2760

2310

Portugália

7255

9712

6124

3750

7859

6709

Egyesült Királyság

13

27

7

11

13

14

Forrás: Popp József – Potori Norbert –Udovecz Gábor: Főbb mezőgazdasági ágazatok várható kilátásai az EU csatlakozás után

Az Unió szőlőültetvényeinek területe az elmúlt évtizedben 15,7%kal csökkent, a legutóbbi, 1999. évi összeírás alkalmával 3,2 millió hektárt borított. A termelés ennek ellenére nem csökkent, az elmúlt években átlagosan mintegy 175 millió hektoliter bor készült, ami körülbelül 10%-kal meghaladta a belső fogyasztást. Asztali borokból krónikus a felesleg, amit különböző intézkedésekkel igyekeznek megszüntetni, többek között a 2010-ig érvényes ültetvénytelepítési tilalommal, vagy az ültetvény-felszámolási prémiummal, amelynek összege a hozamtól és fajtától függően hektáronként 1200-1400 euró. Az EU szerkezetátalakítást és a minőségi termelést is támogatja: a fajtaváltás költségeinek felét a tagállamok a közös kasszából fedezik. A fajtaváltást ösztönző intézkedéseknek köszönhetően 1999-ben már a borszőlőterület 56%-át a minőségi borokat adó fajták foglalták el. Egy évtizeddel korábban arányuk még 12%-ponttal alacsonyabb volt. Jelentős, 100 ezer hektárt meghaladó ültetvényterülettel a régi tagállamok közül 6 rendelkezik. Közülük kiemelkedik Spanyolország, amely az EU-15 szőlőterületének 38%-át mondhatja magáénak. Az elmúlt évtizedben Németország kivételével minden tagállamban csökkent a szőlőterület, a legnagyobb arányban Görögországban és Olaszországban. Míg az Unió átlagában egy gazdaság 2,2 hektár szőlőterületet művelt meg 1999-ben, addig a francia szőlőtermelő gazdaságok átlaga elérte 8 hektár, a görög és portugál szőlőtermelő gazdaságoké ugyanakkor 1 hektár alatti volt.

- 10 -

Az EU-15 évente mintegy 12-15 millió hektoliter bort értékesít harmadik országokban, miközben 8-9 millió hektolitert importál. Az Unión belüli forgalom a kivitel mintegy négyszeresére tehető. A nagy bortermelő országok egyben a legnagyobb fogyasztók is. Franciaország és Olaszország a 2000/2001. gazdasági évben összesen 32 millió hektoliter bort adott el, amely mennyiség háromnegyede más tagállamokba került. A legjelentősebb importőr közel 12 millió, ill. 10 millió hektoliterrel Németország és az Egyesült Királyság volt. Míg azonban a német behozatal több mint 80%-a más tagállamokból származott, a brit import több mint 40%-a harmadik országokból érkezett ( lsd: táblázat 2) Táblázat 2: EU-15 borkereskedelme (2000/2001), ezer hektoliter Export EU-n belül

Import

Harmadik Összesen országokba

EU-n belül

Harmadik Összesen országokba

Belgium

210

13

223

2335

160

2495

Dánia

211

16

227

1382

367

1749

Németország

1892

610

2502

9901

1903

11804

Görögország

665

85

750

70

0

70

Spanyolország

6495

2207

8702

326

139

465

Franciaország

10854

4355

15209

5038

362

5400

3

1

4

210

253

463

Olaszország

12585

4155

16740

555

57

612

Luxemburg

101

0

101

246

20

266

Hollandia

74

124

198

2798

590

3388

Ausztria

282

26

308

476

42

518

Portugália

1134

464

1598

1725

0

1725

Finnország

0

1

1

202

142

344

Svédország

1

8

9

994

281

1275

163

51

214

5699

4092

9791

Írország

Egyesült Királyság

Forrás: Popp József – Potori Norbert –Udovecz Gábor: Főbb mezőgazdasági ágazatok várható kilátásai az EU csatlakozás után

Az EU-ban a borszőlőtermelők sem részesülnek közvetlen támogatásban. A hazai gazdálkodók azonban jogosultak az egyszerűsített támogatásra. A csatlakozás után a felvásárlási árak számottevő növekedése nem volt várható, mivel az elmúlt években jelentős készletek halmozódtak fel, továbbá mert éles a verseny a harmadik országok szállítói között.

- 11 -

IV. Közös Agrárpolitika (KAP)

A közös agrárpolitika (KAP) szabályozza az Európai Unióhoz csatlakozott tagországok mezőgazdaságát. Rendelkezései kötelező érvényűek, ezért a tagországok mezőgazdasági szerveinek kötelességük rendelkezéseiket, törvényeiket ehhez mérten alakítani. A közös agrárpolitika célja, hogy a mezőgazdasági termelők számára kielégítő életszínvonalat biztosítson, a fogyasztókat méltányos áron kapható, minőségi élelmiszerekkel lássa el, és szavatolja a vidéki kulturális örökség védelmét. Az agrárpolitikát az a törekvés formálta, hogy eleget tegyen a társadalom változó igényeinek, így keretében egyre hangsúlyosabb szerepet kapott az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem, a legkedvezőbb ár/minőség arány, valamint a mezőgazdaságnak mint az üzemanyaggá alakítható termények forrásának újfajta megközelítése. A legnagyobb mértékben integrált közösségi szakpolitikaként a KAP az uniós költségvetés tekintélyes hányadát képviseli. Az EU a 2007 és 2013 közötti időszakban a költségvetésnek 70%-át fordítja a KAP-ra. A reformok eredményeként költségmegtakarítást kell tartani. Az egyes agrártételek az említett időszakban a költségvetés 11%-át képviselő vidékfejlesztési kiadások közé kerültek át. A mezőgazdaságra fordított kiadások relatív csökkenésének oka, hogy az EU egyre több feladat elvégzéséért felelős, ezért viszonylag kevesebbet tud fordítani egy adott feladatra. A KAP biztosítja, hogy a termelők megfelelő bevételhez jussanak, ugyanakkor nem beszélhetünk túlzó mértékű támogatásról: a gazdák bevétele általában alacsonyabb, mint a más gazdasági ágazatokban dolgozó munkavállalóké. Napjainkban a mezőgazdaságnak a természeti források megőrzésében és kezelésében betöltött szerepe, valamint a minőségi élelmiszerek előállítása kap nagyobb hangsúlyt. A termelőktől elvárják, hogy piacorientált és versenyképes tevékenységet folytassanak, azaz a piacra és a fogyasztók számára termeljenek anélkül, hogy az egyes termékekre nyújtott támogatás lehetősége befolyásolja őket a termékszerkezettel kapcsolatos döntéseikben. A termékek dotálása helyett fokozatosan bevezették a mezőgazdasági termelőknek juttatott közvetlen kifizetések rendszerét.

- 12 -

A KAP-tól kapott támogatás kiegészíti a gazdaságok bevételét, méltányos megélhetést biztosítva a gazdák számára, akik azonban a támogatást gyakran annak függvényében kapják, hogy tevékenységük összhangban áll-e bizonyos tágabb célkitűzésekkel, például az élelmiszerbiztonsági, állat- és növény-egészségügyi és állatjólléti előírásokkal, illetve biztosítja-e a hagyományos vidéki táj jellegének megőrzését. Vidékfejlesztés fontossága A vidékfejlesztési politika biztosítja, hogy a vidéki táj és élővilág megőrizhesse jelenlegi állapotát. A mezőgazdaság modernizálása és az uniós gazdaság szolgáltatás-orientált jellegének erősödése nyomán a mezőgazdaság sokat veszített jelentőségéből a foglalkoztatás terén. Ez azt jelenti, hogy a vidéki gazdaságok fennmaradása többé nem tekinthető biztosítottnak. Ebből kifolyólag egyre nagyobb hangsúlyt kap az a szerep, melyet a termelők a vidékfejlesztésben játszhatnak,

például az erdőgazdálkodás terén, a biodiverzitás1

megőrzésében, a vidéki táj környezetvédelmét illetően, valamint azáltal, hogy a vidéki gazdaság diverzifikációjával2 alternatív munkahelyeket hoznak létre. Változások a reformokban A legalapvetőbb szemléletváltás az évtized elején történt: az esetenként túltermelést eredményező dotálásról a mezőgazdasági támogatási rendszer a fogyasztók igényeihez igazított termelést ösztönző kifizetésekre állt át. Azóta a reform olyan termékekre is kiterjedt, melyekre eleinte nem vonatkozott az átalakított támogatási rendszer. Ezek között szerepel a bor, a gyümölcs- és zöldségfélék, a banán, a kukorica és a cukor. A jövőre nézve az alábbi feladatok várnak még az Unióra: ƒ

az utóbbi öt évtized során apránként felépített mezőgazdasági jogszabályrendszer racionalizálása, a jogszabályok egyszerűsítése;

ƒ

az egyes termékekre vonatkozó különböző piaci rendtartások és szabályok helyett egységes rendtartás és szabályrendszer bevezetése;

ƒ

az EU-támogatások igénylésekor a gazdákra nehezedő bürokratikus terhek csökkentése a nemzeti kormányokkal együttműködve.

1: faji sokszínűség, biológiai sokféleség 2: a kockázat csökkentésére irányuló magatartás a portfólió bővítése terén

- 13 -

Ugyanakkor a KAP folyamatosan igazodik a gazdák számára kínálkozó új lehetőségekhez is, például támogatja a bio üzemanyag, illetve az erőművekben hasznosítható biomassza előállítását.

Az

üzemanyaggyártás

céljából

folytatott

növénytermesztés

gazdasági

szempontból önmagában még nem életképes tevékenység, de a klímaváltozás visszaszorítása miatt e termelőtevékenység a társadalom érdekeit szolgálja, a KAP támogatja azt. A reformok ezenkívül igazságosabbá teszik a világkereskedelmi folyamatokat, ezért az EU kész arra, hogy egy kiegyensúlyozott nemzetközi kereskedelmi reformcsomag részeként e téren további lépéseket tegyen. A KAP-on belül végrehajtott reformok csökkentik a kockázatát annak, hogy az EU túltermelés esetén nyújtott exporttámogatásai torzítsák a kereskedelmet. Ezek a változások készítették fel az EU-t a nemrégiben megtorpant dohai folyamatra: a nemzetközi kereskedelem liberalizációjáról szóló tanácskozássorozat keretén belül az EU felajánlotta, hogy 2013-ig eltöröl minden exporttámogatást, a mezőgazdasági import átlagos vámtarifáját pedig mintegy felére – 23%-ról 12%-ra – csökkenti. Mindenesetre az EU a fent felsorolt intézkedések nélkül is világviszonylatban az első helyen áll az élelmiszer-behozatal terén, és a legnagyobb felvevőpiacot jelenti a harmadik világ élelmiszeripari termékei számára. Felmerülő problémák a bővítés végett Az Európai Unió 2004. májusi és 2007. januári bővítése következtében az EU mezőgazdasági termelőinek száma először közel 55%-kal, majd további 53%-kal növekedett. Az új tagállamokban a gazdák és élelmiszer-feldolgozók különleges kihívásokkal néznek szembe, amikor az EU többi országának mezőgazdasági termelésével kell versenyre kelniük, ezért már a csatlakozást megelőzően részesültek a modernizációt támogató finanszírozásban. Speciális finanszírozási csomagot alakítottak ki az érintett gazdák számára. A KAP egyes szabályait az új tagországokban fokozatosan vezetik be, hogy időt biztosítsanak az átállásra az érintettek számára.

V. Borpiaci reform* Miért van szükség a borreformra? Az EU borpiacának strukturális válsága évtizedek óta megoldatlan probléma. Az Unió bortermelő országai jelentősen több bort állítanak elő, mint ami a csökkenő európai belső

*Borportal internetes oldal

- 14 -

fogyasztás, a szűkülő import és a harmadik országok (USA, Argentina, Chile, Ausztrália, DélAfrika, stb.) nemzetközi piacon való értékesítésének dinamikus növekedése miatt indokolt lenne. Ráadásul egy-egy gyenge évjárat nagyobb csökkenést okoz a nemzetközi piacon, mint az EU összes piacszabályozási erőfeszítése együttesen. Pedig súlyos euró-milliárdokkal támogatott adminisztratív rendszerekkel igyekeznek elnyelni a bortengert. Az AGENDA 2000 kapcsán beharangozott reformok oly mértékig felpuhultak, hogy ismét felmerült az igény a borpiaci rendtartás ezúttal valódi megreformálására. Magyarország számára a különbség annyi, hogy míg 2000-ben kívülállóként, a csatlakozással kapcsolatos reményeink megnyirbálását láttuk az elképzelésekben, addig most rólunk szól az alku. Valójában, ha nem történik változás, Európa borpiaci pozíciója veszélybe kerülhet. A kontinens borgazdaságai már évek óta válsággal küzdenek. Az Unión belüli fogyasztás folyamatosan csökken. Dél-Afrika, Chile és a többi új vetélytárs elképesztő sebességgel fejlődik. Az Unióba behozott mennyiségeket nem egyenlíti ki az export. Az európai borágazat által termelt felesleg hátráltatja a piac működését. A Bizottság ezért változtatni kíván ezen a helyzeten.

V. 1. Közös Agrárpolitika borpiacra vonatkozó reform-javaslatai

Az Európai Bizottság 2007. július elején javaslatokat fogadott el a borpiac közös szervezésének széles körű reformjáról. Ezt több mint egy évig tartó tárgyalás előzte meg, amelyet a 2006. júniusi közleményben felvetett ötletekről folytattak az összes érdekelt féllel. A javaslatok fő célja, hogy növeljük az európai uniós termelők versenyképességét, piacokat hódítsunk vissza, egyensúlyba hozzuk a keresletet a kínálattal, egyszerűsítsük a szabályokat, megőrizzük az Európai Unió legnemesebb bortermelői hagyományait, megerősítsük a vidéki társadalmi szövetet és megóvjuk a környezetet. A javaslatok még nem teljes körűen kerültek nemzeti szinten rendezésre, az átvétel folyamatban van, jelen pillanatban is egyeztetések, egyezkedések folynak az érintett tagországokkal. A létrehozott szabályok a következő fejezetben kerülnek bemutatásra.

- 15 -

Célkitűzések: •

A reform kulcseleme: a jelenlegi költségvetés jobb felhasználása, elsősorban a vidékfejlesztés, tájékoztatás és termékek népszerűsítésének támogatása különösen a harmadik országok piacain

•

Az alacsony hatékonyságú piactámogatási intézkedések megszüntetése. Például: a különféle lepárlási támogatások, a magántárolási támogatás, az export-visszatérítések. Továbbá a cukor hozzáadásával való alkoholtartalom-növelés – szárazcukrozás – tilossá válna, és megszűnne az ugyanerre szolgáló must után járó támogatás, amely a szárazcukrozáshoz képesti többletköltséget volt hivatott ellensúlyozni.

•

A telepítési korlátozások fenntartása az átmeneti időszakban 2013 végéig. Így előnyös pénzügyi támogatással vonulhatnának ki az ágazatból azok a termelők, akik nem versenyképesek. 2013 után feloldódnának a telepítési korlátozások, hogy a versenyképes termelők belátásuk szerint bővíthessék termelésüket.

•

Környezeti kritériumok felállítása

•

A régebben telepített szőlőterületekre vonatkozó egységes támogatási rendszer meghosszabbítása

•

A címkézés szabályainak egyszerűsítése.

•

Új borászati eljárások jóváhagyásának a Bizottság hatáskörébe utalása. Az Európai Unió elfogadna egyes olyan borkészítési eljárásokat, amelyeket a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) összes termelő országa elismer, a minőségpolitika pedig a földrajzi eredet megközelítéséhez kötődne.

A tagállamok országos pénzügyi keretük mellé intézkedéskínálatot kapnának, amelyből maguk választhatnák ki a helyzetükhöz illő intézkedéseket. Több pénz jutna vidékfejlesztésre, így

többek

között

a

fiatal

bortermelők

tevékenységének

megkezdésére

és

a

környezetvédelemre. Mariann Fischer Boel környezetvédelmi és vidékfejlesztési biztos nyilatkozata szerint (2007.június): „Több mint egy évig tartott az európai uniós borágazat újbóli fellendítésének módjáról szóló heves vitánk. Ellátogattam sok bortermő vidékre, hogy meghallgassam, mi foglalkoztatja az embereket, és véleményt cseréljek velük. Mostani javaslatunk figyelembe veszi a felmerült aggályokat, így többek között előmozdítja boraink népszerűsítését az - 16 -

exportpiacokon, és korlátozza a kivágásokat a környezetvédelmileg érzékeny területeken. Jelenleg még túl sok pénzt fecsérlünk el, költségvetésünknek több mint harmadát fordítva arra, hogy megszabaduljunk a termelési többlettől, ahelyett hogy versenyképességünket javítanánk és borainkat népszerűsítenénk. Meggyőződésem, hogy javaslatom erőt fog önteni az európai borágazatba, így méltán mondhatjuk majd magunkat a világ legnagyobb és legjobb bortermelőinek….” A borreform néhány kulcsmeghatározásának fogalmazása könnyebb érthetőséghez: Egységes támogatási rendszer: minden szőlőtermő terület támogatható lesz az egységes támogatási rendszer keretében, ahol pedig felhagytak a szőlőtermesztéssel, automatikus lesz a támogatási jogosultság a mezőgazdasági és környezeti állapot megőrzése érdekében. A telepítési korlátozások feloldása: a telepítési jogok rendszere az átmeneti időszak végéig, vagyis 2013-ig érvényben marad, 2014. január 1-jével azonban megszűnik, lehetővé téve, hogy a versenyképes bortermelők bővítsék termelésüket. Így a termelő aszerint növeli majd a termelését, hogy el tudja-e adni, amit megtermelt. Országos pénzügyi keret: ennek köszönhetően a tagállamok egyéni helyzetükhöz igazíthatják intézkedéseiket. A teljes költségvetés 2009-ben 634 millió euró lesz, 2015-re azonban már 850 millió euróra nő. Az összeget minden tagállamnál a szőlőtermő terület, a termelés és a korábbi évek kiadásai határozzák meg. A lehetséges intézkedések között szerepel: népszerűsítés harmadik országokban, borvidéki átállás/szerkezetátalakítás, zöld szüret támogatása, új válságkezelő intézkedések, vagyis a természeti csapások elleni biztosítás és az ágazati kockázati alap létrehozásával járó igazgatási költségek fedezése. Vidékfejlesztési intézkedések: a vidékfejesztési rendelet számos intézkedését érdemes alkalmazni a borágazatban, többek között a fiatal gazdálkodók termelésének elindítása, a piaci értékesítés javítása, a szakképzés, a termelői szervezetek támogatása, a termőterület tájképének

megőrzésével

korengedményes

járó

nyugdíjba

többletkiadások

vonulás

és

bevételkiesések

vonatkozásában.

Ehhez

fedezése

pénzforrásokat

és

a

kell

átcsoportosítani a vidékfejlesztési költségvetéshez, amely így 2009 és 2014 között 100 millió euróról 400 millióra nőne. Ezt az összeget kizárólag a bortermő területeknek különítenék el. . Borászati eljárások: a Bizottság felelősségi körébe kerül át az új borászati eljárások jóváhagyása és a meglévők módosítása; az OIV által elfogadott borászati eljárásokat a - 17 -

Bizottság értékelni fogja, majd be fogja sorolni az elfogadott európai uniós gyakorlatok jegyzékébe. Az Európai Unió engedélyezni fogja, hogy az exportra szánt bort a rendeltetési ország által nemzetközileg elismert termelési gyakorlatok szerint állítsák elő. Ezután is tilos lesz azonban borászati célra mustot behozni, valamint európai uniós bort importborral elegyíteni. A címkézés szabályainak javítása: Az európai uniós minőségi bor fogalma a földrajzi eredeten fog alapulni (egy adott vidéken termelt minőségi bor). Földrajzi jelzéssel ellátott borból kétféle lesz: a védett földrajzi jelzéssel ellátott, valamint a védett eredetmegjelöléssel ellátott bor. A címkézés jobban megfelel majd a fogyasztók elvárásainak, vagyis egyszerűbb lesz, és többek között lehetővé válik – európai uniós boroknál most először –, hogy a földrajzi jelzés nélküli borok címkéjén is feltüntessék a szőlőfajtát és az évjáratot, tekintettel az egy szőlőfajtából készült borok iránti fogyasztói keresletre. Népszerűsítés és tájékoztatás: A Bizottság felelősségteljes, ám határozott népszerűsítési és tájékoztatási kampányt kíván folytatni. Ezen belül az országos keretekből 120 millió eurós költségvetés jut az Európai Unión kívüli népszerűsítési intézkedésekre, 50 százalékos uniós társfinanszírozással. Az Európai Unióban új tájékoztató kampányok indulnak a földrajzi jelzésekről, valamint a felelősségteljes/mérsékelt borfogyasztásról, ez utóbbinál 60 százalékosra növelt társfinanszírozási aránnyal. Környezetvédelem: mivel az összes bortermő terület támogatható lesz az egységes kifizetési rendszer keretében, a feltételességhez kapcsolódó környezetvédelmi előírások alkalmazása szélesebb körű lesz. Az összes kivágott területre alkalmazni kell majd a feltételességet. Minimális

környezetvédelmi

követelmények

vonatkoznak

majd

a

kivágásra,

a

szerkezetátalakításra és a zöld szüretre3, és több pénzforrás jut majd a vidékfejlesztési programok agrár-környezetvédelmi támogatási rendszereire. Kivágási program: Az ágazatból kivonulni kívánó termelőknek önkéntes kivágási támogatást kínálnak fel. Az első évben a mostaninál 30%-kal magasabb lesz a támogatás, majd a program öt éve során fokozatosan csökkenni fog, hogy érdemesebb legyen mindjárt az első évben igénybe venni a támogatást. A társadalmi és környezeti problémák elkerülése végett a tagállamok korlátozhatják a hegyekben, a meredek hegyoldalakon és a környezetileg érzékeny területeken található szőlők kivágását, sőt le is állíthatják a kivágást, ha már az ország szőlőültetvényeinek 10 százalékát érinti. Összesen körülbelül kétszázezer hektárnyi 3: éretlen szőlőfürtök lepréselése

- 18 -

szőlőültetvény kivágására lehet számítani. Az erre szánt költségvetés az első évi 430 millió euróról az utolsó évre már 59 millió euróra esik vissza, a támogatás átlagos hektáronkénti összege pedig ugyanezen idő alatt 7.174 euróról 2.938 euróra csökken. A piacirányítási intézkedések eltörlése: a reform hatálybalépésének napjától megszűnnek a következő intézkedések: krízislepárlás, a melléktermékek lepárlása, az élelmezési célú alkohollá történő lepárlás és a kettős hasznosítású szőlőfajtából készült bor lepárlása után járó támogatás, magántárolási támogatás, export-visszatérítés, bor alkoholtartalmának növelésére szolgáló must után járó támogatás. Szárazcukrozási tilalom: a reform hatálybalépésének napjától tilos lesz cukorral növelni a bor alkoholtartalmát. Ez az eljárás ugyanis nincs összhangban az OIV és az Európai Unió meghatározásaival. A szárazcukrozás és a musttámogatás megszűnésével észak és dél egyensúlyban maradhat. Minden termelő bora kizárólag szőlőből és nem támogatott mustból fog készülni. Európai Uniós borágazat a borreform idején Az Európai Unióban több mint 2,4 millió bortermelő gazdaság működik, 3,6 millió hektáron, vagyis az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 2 százalékán. 2006-ban az európai uniós mezőgazdasági termelés értékének 5 százalékát tette ki a bortermelés. Az Európai Unióban folyamatosan csökken a borfogyasztás, noha minőségi borból egyre többet adnak el. Az utóbbi tíz évben a behozatal évente 10 százalékkal emelkedett, miközben csak lassan nőtt az export. Ha a tendencia nem változik, a bortermelési többlet 2010/2011-re eléri az éves termelés 15 százalékát. Az Európai Unió évente körülbelül félmilliárd eurót költ csak arra, hogy megszabaduljon a bortermelési többlettől, amely nem talál piacra.

V. 2. Támogatások A támogatás célja a szőlőültetvények szerkezetének átalakítása és az ültetvények átállításának segítése, azaz a fajtaváltás, a szőlőültetvények áttelepítésének, valamint az ültetvényen alkalmazott művelési módok tökéletesítésének finanszírozása. Nem tartozik a rendszer hatálya alá a természetes élettartamuk végéhez ért szőlőültetvények rendes megújítása.

- 19 -

2005-ben mindösszesen 676 millió eurót fordítottak a borfelesleg megsemmisítésére. A szerkezetátalakításhoz és az átállításhoz nyújtott pénzügyi támogatás 1999-es bevezetése óta már 3 milliárd eurót osztottak szét a bortermelő tagállamok között. A mostani keretből Spanyolország, Franciaország és Olaszország 100-100 millió eurón felül kap. A 2007/2008-as gazdasági évre vonatkozóan, Magyarország kerete mintegy 11,8 millió euró (a tizenhat bortermelő európai uniós tagállam számára összesen 510 millió eurós uniós költségvetési keretet hagyott jóvá az Európai Bizottság). A következő táblázat mutatja a 2009-re tervezett borpiaci támogatások megoszlását, szemléltetésként pedig egy előrejelzés 2015-től az 1. számú mellékletben.

Tervezett borpiaci támogatások az EU bortermelő országaiban 2009-ben Ország

Összes támogatás (ezer euró)

Szőlőtermőterület Fajlagos támogatás (ha) (euro/ha)

Spanyolország

191998

1099765

174,6

Olaszország

164385

730439

225,0

Franciaország

153191

879859

174,1

Portugália

31504

238831

131,9

Románia

22894

178101

128,5

Németország

19116

102432

186,6

Bulgária

13018

135760

95,9

Magyarország

12432

75260

165,2

Görögország

11246

66682

168,7

Ausztria

6711

50681

132,4

Szlovénia

2259

16704

135,2

Csehország

1672

19081

87,6

Ciprus

1506

13068

115,2

Szlovákia

1497

21531

69,5

Luxemburg

287

1299

220,9

Málta

141

910

154,9

Egyesült Királyság

133

793

167,7

Forrás: Európai Bizottság HVG 2007/34. szám, 2007.08.25.

- 20 -

Gráf József Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter 2008. február 19-ei tájékoztatása alapján azt nyilatkozta, hogy a szőlő- és borágazatban zajló reform során Magyarország sikeresen védte és javította pozícióit. Ezt mutatja a miniszter szerint, hogy 2009-ben a magyar szőlő- és borágazat 12,4 millió euró helyett 16,8 millió eurós támogatáshoz jut a nemzeti borítékon keresztül. A támogatás 2015-ben 29,1 millió euró lesz az ágazatban szemben a korábban tervezett 16,4 milliós euróval.

V.3. Ellenjavaslat – Hegyözségek Nemzeti Tanácsa

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Bizottság borreformjára válaszul kidolgozta kiadványában a Magyarország számára megfelelő borreform-javaslatot, tehát a magyar álláspontot. Szükséges-e a reform? Az európai szőlő- és bortermelés mély strukturális válságban van. A belső fogyasztás csökkenése és a harmadik világbeli termelők támasztotta verseny együttesen vezettek ehhez a krízishez, amelyet a jelenlegi uniós borrendtartás nem képes kezelni. Ezért elengedhetetlenül szükség van az Európai Unió közös borpiaci rendtartásának alapos és mélyreható reformjára. Az európai szintű borpiaci szabályozás, a jelenlegi rendszer egyes elemeinek megtartása, vagy módosítása mellett szükséges új eszközök bevezetése. A reform fő céljai •

az európai bor pozícióinak megtartása, versenyképességének javítása, termelés költségeinek csökkentése;

•

a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodás; piacorientált gazdálkodás

•

a bor piaci termékként történő egységes keret-meghatározása;

•

az európai támogatások hangsúlyának áthelyezése a szerkezetváltás, és a piacrajutás (marketing, promóció) elősegítésére.

- 21 -

A termelési potenciál korlátozása, szerkezetátalakítás Javaslataik között szerepel a termésmennyiség kötelező korlátozásának bevezetése (metszés, amely eddig csak az eredetvédett termékekre vonatkozott), annak támogatása, valamint a támogatott zöldszüret uniós szintű bevezetése. Az új tagállamok, benne Magyarország számára a szerkezetváltás támogatása kiemelt cél. Javasolják az ültetvényszerkezet korszerűsítéséhez nyújtott támogatások érdemi bővítését, és a közösségi intézkedésben részesülő területek kiterjesztését. A szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatása olyan legyen, hogy elősegítse a kínálat kereslethez történő igazítását, az európai szőlő- és bortermelés versenyképességének növelését. Közösségi támogatást kell adni a feldolgozás korszerűsítéséhez is. A cél az, hogy egy-egy borvidék a fejlesztések során ne csak az ültetvényeit tudja átalakítani, de a piachoz illeszkedő, a fogyasztók által elismert termékskálát tudjon kialakítani. A szerkezetátalakítás keretében a valódi szerkezetátalakítást kell előnyben részesíteni, ami a teljes vertikumra, fajtára, ültetvényre, termékre stb. kiterjed. A különböző szerkezetátalakítási intézkedések közti differenciálásra kell kötelezni a tagországokat az egyes intézkedések költségei (áttelepítés, fajtaváltás, átoltás, művelésmód váltás, támrendszer korszerűsítés, öntözés stb.) közti különbségek és a stratégiai célok alapján. Támogatják a végleges kivágást, úgy hogy az újratelepítési jogok a kivágás után ne vesszenek el, valamint a végleges kivágásra vonatkozó

szabályokat

és

támogatásokat

ki

kell

egészíteni

időszakos

kivágásra

vonatkozókkal, melynek révén a termelők időt nyerhetnek a piac új igényeihez való alkalmazkodáshoz. A szőlőültetvények szerkezetátalakítását átgondolt, a piaci igényektől függően és a teljes vertikum igényeire, tehát a fogyasztói igényektől és borkereskedelemből visszavezetve, a vertikális kapcsolatokon keresztül lefelé, az alapanyag-termelés felé kiterjedő szemlélettel kell megvalósítani. Piaci mechanizmusok reformja A lepárlási rendszert nem a strukturális problémák kezelésére, hanem a termésingadozásból adódó feleslegek megszüntetésére, a konjunkturális válságok kezelésére kell fenntartani. A krízislepárlás erre alkalmas, ezért egyértelműen fenn kell tartani, azzal, hogy az bizonyos

- 22 -

feltételek fennállása esetén (meghatározott mértékű túltermelés, az átlagosnál rosszabb évjárat stb.) borvidéki, vagy regionális szinten legyen kötelező. A lepárlási intézkedések, és támogatásuk körét radikálisan át kell alakítani, az erre fordított költségvetési keretet (jelenleg a teljes bor-CMO költségvetés 42%-a) szignifikánsan csökkenteni kell, amit javaslatuk szerint a szerkezetátalakítási támogatáshoz és a promóciós támogatásokhoz lenne célszerű átcsoportosítani •

Melléktermék ellenőrzés mellett történő kivonását illetően javasolják a lepárlás mértékének

csökkentését,

egyidejűleg

az

alternatív

felhasználás

közösségi

támogatással történő ösztönzését (komposztkészítés, szőlőmag kinyerés, színanyag kinyerés, borkősav etc.), mivel sokkal költségkímélőbb módon biztosítja a kívánt cél elérését: nincs lepárlási támogatás, alkoholtárolási támogatás. •

a kettős hasznosítású fajták lepárlási támogatásának teljes megszüntetése.

•

a szeszesital készítés céljára történő lepárlás korlátozása, támogatásának jelentős csökkentése, belátható távon annak megszüntetése, hiszen közvetve a bornak konkurens termék kerül előállításra. Javaslatuk, hogy a közösségi szabályozás rögzítse, hogy a tagországok bortermelésük maximum 10%-át párolhassák le ilyen módon. Ebben az esetben indokolt átmeneti időszak alkalmazása, kiemelten azoknak az országoknak, amelyek rendszeresen a bortermés 25%-át így párolják le.

Javaslatuk továbbá a magánraktározás támogatásának, a mustsűrítmény támogatott felhasználásának (alkoholtartalom növelés, szőlőlékészítés) fenntartása. A közösségi szabályokat teljes mértékben érvényesíteni kell az import esetében is, különös tekintettel a borkereskedelmi megállapodásokra. Az EU-n kívüli „harmadik országokból” érkező borok nem jelenthetnek minőségromlást, egészségügyi problémákat, címkéiken az európai normáknak megfelelő információ kerüljön feltüntetésre. Borkategóriák koncepciójának módosítása Véleményük szerint a cél, hogy egy kevésbé bürokratikus, keretszabályozás jellegű, regionális sajátosságokat jobban figyelembe vevő európai szabályozást hozzunk létre.

- 23 -

A globalizációs versenyben Magyarországnak törekednie kell a bornak, mint piaci termék státuszának megfogalmazására, melyet az európai érdekeknek megfelelően a tengerentúli termelőkkel is el kell fogadtatni. Amennyiben egy egységes bordefiníció, keretmeghatározás elfogadásra kerül, a borkategóriák piacszabályozó szerepe is érvényét veszíti. Ezek után hosszú távon a borkategóriák eredetének, technológiájának a kialakítása és leírása nemzeti szinten borvidékhez kötötten, piachoz igazítottan, az innováció lehetőségét megtartva történhet. Ebben az esetben majd a jelenlegi zónarendszer is elveszti technológiai szabályozó relevanciáját. Az egyes támogatásokat nem asztali vagy minőségi borhoz kell rendelni. Válság minden kategóriát érinthet, a borpiac pedig az árak és nem a közösségi szabályozási kategóriák mentén szegmentálódik (az asztali-, táj-, minőségi borok árai már nem követik a tecnológiai és eredet-szabályozás hierarchiáját). Az átálláshoz bizonyos országoknak derogációt, megfelelő átmenetet kell biztosítani. Egyetértenek azzal, hogy koncepcionálisan két nagy kategóriát kellene megkülönböztetni, amelyekhez az EU csak szabályozási pontokat írna elő, aminek tartalmát nemzeti szinten, borvidéki adottságokhoz kötötten alakítanák ki.: •

Földrajzi árujelzővel ellátott borok: egyedi eredetmegjelöléshez kötött nemzeti szabályozással rendelkezik, ahol az EU keretszabályokat, a kötelező szabályozási elemeket határozzon meg, amelyek kiegészülhetnek az adott földrajzi helyre vonatkozó, autonóm módon meghatározott, de kötelező érvényű előírásokkal. Ide tartoznának a mai tájborok, m.t. minőségi borok.

•

Egyéb európai borok (földrajzi árujelző nélküli borok): ide tartoznának a fajta borok, márka-domináns jelzéssel ellátott borok, asztali borok.

Egyetértenek abban is, hogy az EU hagyományos jelöléseit és kifejezéseit továbbra is védeni kell, de ezt alapvetően nemzeti szinten célszerű szabályozni, közösségi keretszabályozás mellett. Pl. a „minőségi bor” fogalma és szabályozása eltér pl. Franciaországban és Németországban, ráadásul a minőséget nemcsak földrajzi helyhez lehet kötni, hanem technológiához, évjárathoz, fajtához stb. A két kategóriával nem szűnnének meg a hagyományos kifejezések, de sokkal inkább a piac jelenlegi jellemzőihez igazodna a szabályozás.

- 24 -

Továbbá szükség van a földrajzi jelölések és hagyományos kifejezések fokozottabb és hatékonyabb védelmére a nemzetközi megállapodásokban. Az európai bormarketing reformja Uniós, regionális, nemzeti, és borvidéki szinten egyaránt szükség van a marketing erősítésére. Alapvetően közösségi forrásokból kell támogatni a borok közösségi marketingjét. Szükség van a marketing támogatások kérelmezési és elbírálási rendszerének egyszerűsítése, gyorsítása, hogy a piachoz való alkalmazkodásban érdemi segítséget jelentsen. Szükség van a címkézés jelenlegi rendszerének leegyszerűsítésére, a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében. Javasolt az európai bor, mint külön uniós árujelzés fakultatív bevezetése, (pl.: a palackon feltüntetett speciális logó formájában), amely az uniós és az Unión kívüli piacokon egyaránt segítheti az európai bor pozícióját. Mindez kiegészülhetne kvalitatívabb európai márkavédjegy(ek) bevezetésével is (pl. „Európa vezető borrégiói” néven). Vidékfejlesztési támogatások a borszektorban Javasolják a szőlővidékek, borvidékek komplex térségfejlesztését vidékfejlesztési források igénybevételével, a borvidékek kulturális gyökereit, valamint tájvédelmi és tájrendészeti szerepét támogatva. Javasolják a tagállamoknak, hogy a 2007-2013 között kidolgozásra kerülő vidékfejlesztési tervek tartalmazzanak konkrét intézkedéseket a technológiai fejlesztésre, illetve a borvidékek komplex fejlesztésére. A vidékfejlesztési tervet engedélyező Európai Bizottság járuljon hozzá a tagországok ilyen jellegű vidékfejlesztési programjaihoz. A legfontosabb elemek a magyar vélemény szerint: •

az ágazatot közösségi szinten támogatni kell,

•

a bor különleges jelentősége (technikai, kulturális és piaci téren egyaránt) miatt az ágazat különleges, egyedi szabályozást igényel,

•

a jelenlegi borpiaci szabályozás költségvetését konszolidálni kell az új tagállamok csatlakozásának figyelembevételével,

•

a szabályozásnak ösztönöznie kell az ágazat versenyképességének növelését és a világpiac változásaihoz való adaptálását,

- 25 -

•

a jelenlegi rendszer a különböző strukturális, piacszervezési és szabályozási eszközök bizonyos egyensúlyán alapszik, mely egyensúlyt a strukturális eszközök felé kell elmozdítani, hogy az ágazat új lendületet kaphasson,

•

a végleges kivágásra vonatkozó szabályokat ki kell egészíteni időszakos kivágásra vonatkozókkal, melynek révén a termelők időt nyerhetnek a piac új igényeihez való alkalmazkodáshoz,

•

fenn kell tartani a mustok és borok hosszú távú tárolására megkötött szerződésekhez járó támogatást,

•

kiegyenlítő

kockázati

pénzalapok,

amelyekkel

a

termelőknél

jelentkező

áringadozásokat enyhíthetik. Ezeket az alapokat kezdetben közpénzekből (nemzeti és uniós) kellene feltölteni. Ezután működtetésük elsősorban a termelőket terhelné: befizetések, mikor az árak magasabbak, kompenzációs kifizetések krízis esetén, •

a sűrített must készítéséhez nyújtott támogatásokat fenn kell tartani, melyek szintén megkönnyítik a nem borászati termékek előállítását,

•

Ahhoz, hogy a szőlőültetvények minősége javuljon, és jobban megfeleljen a piac igényeinek, a szőlő ültetvények szerkezetátalakítási támogatását fenn kell tartani, felhasználási módját egyszerűvé, érthetővé kell tenni, és a felhasználás során az értékesítési szempontokat is figyelembe kell venni,

•

a földrajzi megjelölés és az eredetvédelem az európai bortermelés fő elemei. Jobban kell tudni biztosítani védelmüket a többoldalú tárgyalások során és a kétoldalú kereskedelmi egyezmények megkötésekor,

•

át kell ezért gondolni a borászati gyakorlatra vonatkozó szabályozást is, hogy az európai termelők könnyebben tudják felvenni a versenyt az új bortermelő országokkal, ami azonban kizárólag a földrajzi eredetmegjelölés nélküli borokra vonatkozhat,

•

a szőlészeti-borászati termékek promóciójának egészét erősíteni kell, hogy az értékesítés javulhasson.

A legfontosabb elem melyben Magyarország határozottabb és mélyebb reformban érdekelt a piacszabályozási intézkedéseket illetően az, hogy szerkezetátalakítási és marketing célokra a lepárlási támogatások átcsoportosításával több forrást kell biztosítani.

- 26 -

Rá kell kényszeríteni a Bizottságot, hogy az európai szőlőtermelők érdekében lépjen. Ahhoz, hogy a magyar érdekek érvényesüljenek több dolog is szükséges. Részint szövetségesekre kellene találnunk a lobbytevékenységben - hiszen Magyarország termelési potenciálja alapján nem számottevő tényező a nemzetközi borpiacon. Másrészt egységesnek kell mutatkozni a saját vélemény képviseletében is.

V.4. Vélemények a borreformról

Néhány szakértői vélemény és reakció a borreformra. Illés János borász véleménye a VIII.2. fejezetben olvasható. 1. Gulyás Ferenc borász, európai borlovag a borászat szerelmese, aki borának 60%-át Békés megyében értékesíti. A többinek szomszédunknál, Szlovákiában, valamint Csehországban és Lengyelországban keres piacot. 2007. februárjában így nyilatkozta*: „A 90-es évekig intézményesítve volt a borhamisítás Magyarországon, kamionokkal, vasúti kocsikon hozták be a cukrot, és gyártották a cukros vizet, ami aztán a szovjet piacra került. A rendszerváltás utáni, megváltozott piaci helyzetben azonban, aki a borból akart élni, „kénytelen” volt minőséget előállítani, hogy a vásárló legközelebb is az ő borát vegye meg. Olyan ez, mint a nektáron a méhecske: ha megkóstolja, visszaszáll rá, de akkor már harmadmagával megy….” „Ha mindent megteszünk, jó borokat kínálunk, jó marketinget csinálunk és jó piaci lehetőségeket keresünk, akkor remélhetőleg sikeresek leszünk.” Gulyás Ferenc szerint azonban óriási probléma, hogy nehezen tudják felvenni a versenyt a déli országokból származó – olasz, francia, spanyol – borokkal. Ugyanis, az ezekből az országokból származó termelők olcsóbban tudnak bort előállítani, és a bekerülési költségük alig több, mint a magyaroké. Vagyis eleve előnnyel indulnak a piacon, ráadásul több uniós támogatást tudnak lehívni, mint a magyar gazdák. Ez azt is jelenti, hogy míg a külföldi termelő már az első liter bor eladása után is nyereséget tud képezni, addig egy magyar borásznak 400 ezer forint értékű bort kell eladnia a haszonhoz. És ezen kívül van még egy nagy probléma: túlszabályozott a borpiac, ami szintén nagyban befolyásolja – vagy inkább akadályozza – a magyar borok piacra kerülését. *Magyar Rádió online oldal

- 27 -

Gulyás Ferenc szerint tisztulni fog a piac, és csak azok a termelők maradnak fenn, akik ezt a kemény időszakot át tudják vészelni. A farkastörvények alapján biztosan ki fognak esni ezek az emberek, akik nem bírják a versenyt – mondta. 2. Parragh László, Magyar és Kereskedelmi Iparkamara a következőképpen reagált 2007.-ben: „A következő 7 évben ki fog egyenlítődni az uniós bortámogatás rendszere. Persze föl lehet tenni azt a kérdést, hogy vajon jól állapodtunk-e meg akkor, amikor az állami támogatásoknak a kérdését általában az egész mezőgazdaság vonatkozásában megállapították. Az állami támogatás és az uniós támogatás valóban lényegesen kisebb, mint amekkorát az Európai Unió régi tagországainak a vállalkozói kapnak. De az látszik, hogy az Unió a szabályozásával gúzsba köti magát a világ versenyében. Egyébként pedig, mióta uniós tagok vagyunk, nincs lehetőségünk

arra,

hogy

piacvédelmet

gyakoroljunk.

Amikor

aláírtuk

az

uniós

megállapodásokat, akkor ezeket a feltételeket elfogadtuk….” „A világgazdaságban most egyre nagyobb a nyomás abban a tekintetben, hogy a mezőgazdasági szubvenciókat csökkentsék. Európa próbálja ezt a leginkább megakadályozni, különösen a franciák, akik minden megtesznek azért, hogy ezek a mezőgazdasági támogatások fönnmaradjanak. Ez a magyar gazdaságnak abszolút nem érdeke…” „Mi most olyan föltételekkel versenyzünk, mint amivel versenyezhetnénk később, amikor ők már az „extra infúziót” nem kapják” 3. Gőgös Zoltán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára (2007. augusztus): „A savazással és a cukor használatával kapcsolatos engedélyezési eljárást át kell gondolnunk, mert a jó minőségű borok előállításának segítése a cél” „Magyarországon lényegében annyi bor terem, mint amennyit elfogyasztunk, így a hazai bortermelőket akkor tudjuk védeni, ha a nem megfelelő minőségű borokat ellenőrzési módszerekkel megpróbáljuk a piacunkról kiszorítani” 4. Kielmayer Krisztián, okleveles borbíráló, Nemzetközi Borakadémikus várományosa: „Borfelesleg megsemmisítésével kapcsolatban érthető, hogy tenni kell valamit, egyrészt az adófizetők pénzét ne égessék el, de az sem megoldás, hogy míg a déli félteke csak termel és termel, addig Európa megszabadul a legjobb területeitől. Tenni azonban mégis kell valamit, mert sajnos az az igazság, hogy túl sok a silány bor az EU-ban.

- 28 -

A hagyományok természetesen fontosak, és azokat ápolni kell, de mindennek van ésszerű határa: ahogy a világ változik, fejlődik, úgy a borágazatnak is változnia és fejlődnie kell.” „…A kommunizmusban lehet, hogy jól működött a ’termeljél csak, ha nem tudjuk eladni, majd az állam kifizeti neked, csak legyen munkád’. Ma azonban eladható minőséget kell az asztalra tenni.” „Nem hiába prédikálják oly sokan a hozamkorlátozást, hiszen a legjobb borok alacsony tőketerheléssel készülnek, ehhez kell igazodni. Ha túl sok terhet raknak az ember vállára, összecsuklik. A szőlő is ilyen, késztetni kell a jó minőségre, de nem lehet agyonterhelni és kipréselni szívét, lelkét. Ha pedig préselésről van szó, akkor a törköly kérdése is előkerül...” „…Más megoldást kell találni rá. Komolyabb eredetvédelmet és ellenőrzést borvidéken belül és kívül. „ Kár lenne a legnagyobb presztízsű területeken akármit is kivágni. Ha nem lehet eladni a bort akkor valamin változtatni kell, mert Magyarország termőterülete évről évre így is csökken, mára talán 60 000 ha-ról beszélhetünk. Át kellene gondolni a termelőszövetkezetek modern kori szerkezetét és változatát. A magyar borászat óriási változásokon ment keresztül és el lehet mondani, hogy sok helyen komoly minőségi fejlődés történt. A minőségi boroknak igényes és a borkultúrát ápoló fogyasztótáborra van szüksége és ezen a téren is sokat fejlődött a társadalom, amely megköveteli a jó borokat. Egyre több borfesztivál várja országszerte az érdeklődőket, számos bormagazin jelent meg az elmúlt években. Az oktatásra is kellő hangsúlyt kell fektetni a magyar borkultúrára, a magániskolák létszáma és az érdeklődők szám is egyre nő e tekintetben. A borászoknak fontos a tapasztalatszerzés, és az oktatói gárdának is – és itt nem csak a szomszéd borvidékre való átsétálásról van szó, hanem intenzív külföldi tapasztalatgyűjtésről. Még mindig túl sok az éttermekben a silány minőségű bor, az édes és félédes vörösborok pedig semmiképpen nem a magas borkultúráról adnak tanúbizonyságot…”

- 29 -

VI. Magyarországi rendelkezések VI.1. Törvények Bortörvény A bor előállítását, kezelését, forgalomba hozatalát szabályozó és a borhamisítás tilalmazását tartalmazó törvény. Az első magyar bortörvény az 1893. XXIII. Tc. volt. Ezt követték az 1908-ban, 1924-ben, 1929-ben, 1936-ban, 1959-ben és 1970-ben megjelent bortörvények. 1998. január 1-jétől már az új, 1997 évi CXXI. Törvény majd a 2004. évi XVIII. törvény lépett hatályba a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. A bortörvény tételesen felsorolja a must és a bor készítése és kezelése során felhasználható anyagokat

és

alkalmazható

eljárásokat.

Az

ezek

megkerülésével

előállított

bor

A bortörvény betartását a gyakorlatban a törvények életbe lépését követően

a

hamisítványnak minősül.

Földművelésügyi Minisztérium által életre hívott és irányított szakigazgatási szervezet végezte. Az országot 17 szőlészeti-borászati felügyelői körzetre osztották. Az ezekben tevékenykedő szakemberek – állami alkalmazásban lévő szőlészeti és borászati felügyelők – egyes esetekben a pénzügyőrökkel karöltve teljesítették feladatukat. A szervezet a borkereskedelem államosításával (1948/49) megszűnt. Jelenleg a bortörvény betartását az Országos Borminősítő Intézet (OBI), illetve a szakirányításával működő borászati felügyelők végzik. A szőlészeti-borászati igazgatással összefüggő egyes irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat hegyközségi szervezetek, OBI (borászati), OMMI (szőlészeti és szőlőtelepítési) látja el. Hegyközségi törvény A szőlőbirtokosok számára a sajátos gazdálkodási feltételrendszer különleges jogi helyzetet teremtett, amelynek következtében már a XIII. századtól egyre nagyobb volt azoknak a szőlő területeknek a száma, ahol közös problémák, teendők autonóm módon történő megoldására – az egykori faluközösségek mintájára – az együttműködés kínálkozott. A szokásjogon fejlődött közösségek a XVII. Századtól a bortermelés intézményes alapjává váltak. A hegyszabályok a - 30 -

magyar paraszti autonómia első írásba foglalt elemei lettek. Hatékonyságokat bizonyítja, hogy – alkalmazkodva a polgári átalakulás követelményeihez – országos szinten is törvényi erőre emelkedtek. A hegyközségnek a magyar borászati történelemben játszott jelentőségét mutatja, hogy azok az 1894-es, az 1929-es és az 1938-as hegyközségi törvény révén a második világháborúig a szakágazat világszínvonalú önszabályozását valósították meg. A múltban gyökeredző nosztalgiánál is fontosabb azonban a borászati eredetvédelem rendszerének fejlődése. A szakmai önszerveződés, a minőség- és eredetgarancia rendszere a világ jelentős bortermelő országaiban hatalmasat fejlődött az elmúlt 50 évben. Ezeket a változásokat az 1990-es évek elejéig a magyar borászat előkelő távolságtartással szemlélte, s ezek követésének – sajátos érdekeltségi rendszere miatt – nem tulajdonított nagyobb jelentőséget. 1994. december 27-én az akkori Parlament szokatlanul nagy egyetértéssel fogadta el a hegyközségekről szóló 1994. évi CII törvényt. A bortörvény és a végrehajtási rendelete számos intézkedés révén szorosan kapcsolódik a hegyközségi törvényhez. Az új hegyközségi törvény egyrészt a magyar hagyományok, másrészt a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével készült. Fontos kihívás volt az Európai Unióhoz való csatlakozás szándéka is: a csatlakozást követően ugyanis cselekvőképes szakmai önszabályozás nélkül kiszolgáltatottá válhatott volna a magyar borászat. A hegyközségi törvény tartalma szerint a következő fejezetekre oszlik: •

I. fejezet, melyben a hegyközségi törvény lehetőséget ad a szőlő és bortermelők számára, hogy kialakítsák saját szakmai önkormányzatukat. Továbbá a következő fogalmakat rögzíti: törvény személyi hatálya, ki hegyközségi tag (termelő és felvásárló)

•

II. fejezet szabályozza a hegyközség megalakulásának feltételeit (törvényes felügyelet a földművelésügyi miniszter által).

•

III. fejezet leírja a hegyközségek szervezeti rendjét (hegybíró személye, feladatai)

•

IV. fejezet taglalja a tagsági viszony kérdéseit (tagok jogai (pl: származási bizonyítvány kérése), kötelezettségei (pl: hegyközségi járulékfizetés)

- 31 -

•

V. fejezet rögzíti a hegyközségek területi tagozódását és szerveit. Minden borvidékhez tartozik egy hegyközségi tanács, ezek 1-1 küldöttje alkotja az országos testületet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát (HNT).

•

VI. fejezet pontosítja a hegyközségek feladatait, ezeket külön tevékenységi csoportba csoportosítva: szakmai tevékenységi kör (pl: szolgáltatásokkal és tanácsadással segíti a tagok gazdálkodását), rendtartási ügyek (pl: egységnyi területen termelhető szőlő (must) és bor mennyiségének meghatározása), közigazgatási ügyek (pl: részt vesz a szőlő telepítésének és kivágásának engedélyezésében).

•

VII. fejezet tartalmazza a hegyközségi szervezetek működésére vonatkozó feladatokat (pl. költségeiket a bevételeikből fedezik)

Magyar Borkönyv A következő fejezetben (VI.) lényegi szerepe végett részletes bemutatásra kerül.

VI.2. Rendeletek •

Eredetmegjelölés

A borok eredetvédelmének közösségi szabályait a meghatározott termőhelyű minőségi borok és földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok jelölését a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet, valamint a meghatározott borászati termékek jelöléséről és kiszereléséről szóló 753/2002/EK rendelet határozza meg. A termékeket a rendeletek alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett lista tartalmazza. Ez a lista a következő magyar bor eredet-megjelöléseket tartalmazza: a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI.3.) FVM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt 22 borvidék (VII. fejezetben részletezve) és a hozzájuk tartozó települések neve, továbbá a védett eredetű borokra vonatkozó külön miniszteri rendeletek szerinti "Balaton", "Balatoni" "Debrői Hárslevelű", "Egri Bikavér", "Egri Bikavér Superior”, "Somlói", "Somlói Nászéjszakák bora", "Somlói Arany", "Izsáki Arany Sárfehér" ,"Duna Borrégió" ,"Villányi védett eredetű classicus" védett eredetű borokat. A lista a borvidékek neve között tartalmazza a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott eredetmegjelöléseket is (Tokaj, Mór, Balatonmellék, Somló, Balatonfüred-Csopak, Eger, Debrő, Badacsony, Villány-Siklós, Pécs-Mecsek, Verpelét, Sopron, Szekszárd).

- 32 -

A borpiaci reform keretében alapvetően megváltoznak a borok eredetvédelmi szabályai. Az új rendszer a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzései és eredetmegjelölései oltalmának mintájára kerül kialakításra. •

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. Törvény módosítása: szőlőültetvény telepítése és kivágása, beszámolási kötelezettség

31. § helyébe a „43. § (1) rendelkezés lép: Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szőlőültetvényt engedély nélkül telepítették ez jogsértésnek minősül. A telepítő személy teendői: a. benyújt egy fennmaradási engedély iránti kérelmet a szőlőültetvény utólagos engedélyezése céljából. b. amennyiben az engedély nélkül telepített ültetvény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a telepítő a fennmaradási engedély iránti kérelemben vállalhatja, hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja. Erre egy év áll rendelkezésére, majd az említett hatóság ismét leellenőrzi a szőlőültetvényt. Kérelemre az egy éves periódus meghosszabbítható, amennyiben ez alátámasztott és indokolt. Pl: telepítő munkaképtelensége, a terület jogszabályi átminősítése, természeti csapás. c. Ha az ellenőrzés során az átalakított szőlőültetvény fennmaradásának akadálya nincs, a hatóság utólagosan engedélyezi a telepítést d. Ha részben vagy egészben nem felel meg a telepítés az eljárásoknak, akkor a hatóság kivágásra utasítja a telepítőt. Ha ő ezt nem teszi meg a hatóság maga vágattatja ki a szőlőültetvényt, melynek költségei a jogsértő telepítőt terheli. Természetesen az engedély nélkül telepített ültetvényről származó szőlőre származási bizonyítvány nem adható ki. Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették, a telepítő köteles kezdeményezni a telepítési engedély módosítását.

- 33 -

Ha a termőhelyre nem engedélyezett szőlőfajtával vagy a termőhelyen fel nem használható szaporítóanyaggal végezték a telepítést szintén elrendelhetik szőlőültetvény kivágását. A 2.számú melléklet tartalmazza a telepíthető szőlőfajtákat Magyarországon. 32. § A Btv. 43. §-a a következő 43/A. §-sal egészül ki: Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az ültetvényt engedély nélkül vágták ki, ez jogsértésnek minősül. A jogsértő személy teendői: a. benyújt egy kivágási engedély iránti kérelmet a szőlőültetvény utólagos engedélyezése céljából. b. Ha az ellenőrzés során a kivágás megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek, akkor a kivágást a hatóság utólagosan engedélyezi. c. amennyiben az engedély nélkül kivágott ültetvény kérelmének nem vagy csak részben ad helyt, akkor kötelezheti a kivágást végző személyt a művelési ág szerinti állapot helyreállítására. Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatási szerv a szőlőültetvényt kivágattatja, és az ezzel összefüggő valamennyi költséget a telepítő köteles megtéríteni. Bírságok: A fentiek mellett a személyt, aki szőlőültetvényt engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített, vagy engedély nélkül vágott ki 500.000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezi. A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe veszik az engedély nélkül végzett művelettel érintett terület nagyságát, valamint a mulasztó által engedély nélkül végzett műveletek gyakoriságát. A kiszabott mulasztási bírság hetven százaléka a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - ellenőrzésekhez kapcsolódó kiadásainak fedezetére felhasználandó - bevétele, harminc százaléka a központi költségvetést illeti meg. A mulasztási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül 35. § A Btv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: Aki 1000 m2-nél nagyobb területen szőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül szőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít, továbbá aki szőlőt,

- 34 -

mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol, köteles a szőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről, szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) tevékenységéről nyilvántartást vezetni, adatot szolgáltatni a hegyközségnek. A nem hegyközségi településeken végzett tevékenységek esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget a külön jogszabályban meghatározott hegyközség részére kell teljesíteni. Aki az adatszolgáltatást nem vagy felszólítás ellenére hiányosan teljesíti, a termékére származási bizonyítványt nem kaphat, termékét nem értékesítheti, és húszezertől százezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A hegybíró a bírság kiszabása során figyelembe veszi a szolgáltatandó adatok körét és a mulasztás gyakoriságát. A hegybíró bírságot kiszabó határozata ellen a hegyközségi tanácshoz lehet fellebbezni. A bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A beszedett bírság a hegyközséget illeti meg. •

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2007. évi rendelete a bor forgalomba hozatali járulék megfizetésének, kezelésének és felhasználásának szabályairól

A bor forgalomba hozatali járulék összegét a Bormarketing és minőség-ellenőrzés keretszámlára kell megfizetni, mely mód történhet készpénz-átutalási vagy banki megbízással. A rendelkezés tárgya: a tárgyidőszakban közfogyasztásra forgalomba hozott mennyiség alapján a határidőig kell megfizetni a járulékot. Továbbá a járulékfizetésre kötelezettnek egy bevallási nyilatkozatot is ki kell töltenie, melyet a befizetési határidőt követő 15 napon belül meg kell küldeni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának (MgSzH). A járulék befizetéséből képződött pénzkeret 40 %-a az MgSzH részére, 60 %-a pedig a Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. (AMC Kht.) részére kerül átutalásra. Az AMC Kht. szervezet az összeget költségvetésében elkülönítetten kezeli, s azt kizárólag a közösségi bormarketing programok kidolgozására illetve külön jogszabályok alapján (agrármarketing tevékenység támogatásáról, mezőgazdasági termékek 3. országokban és belső piacon történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló külön jogszabályok) használja fel. Befizetésre kötelezett első alkalommal 2007. augusztus 1 és november 30 közötti időszakra nézve köteles járulékfizetést teljesíteni. •

A borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 52/2001 (VIII.2.) FVM-PM együttes rendelet módosításáról

- 35 -

1. borkísérő okmány: formanyomtatvány a vámhivataloknál szerezhető be, vagy a Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes regionális ellenőrzési központja által kiadott engedély alapján számítógéppel is előállítható. 2. szőlő-pincekönyv és szőlőbor-pincekönyv folyamatosan számozott, rögzített lapokból álló formanyomtatvány vagy az említett szerv engedélye alapján számítógépes nyilvántartás. A mennyiségeket legalább 2 tizedes, de legfeljebb 6 tizedes pontossággal, a kerekítésre vonatkozó általános szabályok szerint kell beírni. 3. Országos Borminősítő Intézet (OBI) helyébe a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) lép.

VI.3. Programok Ahhoz hogy az Európai Unió reformjavaslatainak eleget tegyenek a tagországok, nemzeti keretek közötti szabályozásokat kell hozniuk. Magyarországon ezeket az intézkedéseket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatott meghozni. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚVMP) fő célja, hogy folytatódjon a magyar mezőgazdaság felzárkózása az unió fejlett gazdaságaihoz. 2007/2008-ban elindították továbbá a Fiatal Mezőgazdasági Termelő elnevezésű programot, 2008. áprilisában indul egy kertészeti ágazat korszerűsítését célul kitűző ÚMVP-program, majd májustól egy az élelmiszeripari termelő berendezések korszerűsítését is szolgáló program. A 2008-as év programjai között szerepel még egy április 1-étől induló öntözés és melioráció4 támogatására készült program, s az év második felében a Gazdanet-program, mely a gazdálkodók informatikai hátterének korszerűsítésére lett létrehozva.

VII. Magyar Borkönyv Az 1997. évi CXXI. bortörvény 82. §-nak értelmében alakult meg a Magyar Borkönyv Bizottság (MBB) 1998-ban. Fő feladata a borászatot érintő szabályozó rendszer kidolgozása és egységes szerkezetbe foglalása, elsősorban az EU-anyag átvételével, és az O.I.V. ajánlásokkal.

4: meliorációs munkák egyik fajtája az ún. talajvédelmi táblásítás, amely az üzemen belüli földrendezést összekapcsolja a talajvédelmi, erózióvédelmi és vízrendezési feladatok végrehajtásával

- 36 -

A Magyar Borkönyv (Codex Vinum Hungaricum) a bortörvény rendelkezése alapján szabályozza a borok előállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására és vizsgálatára vonatkozó előírásokat. Megállapítja az egyes borászati termékek leírására, jelölésére, kiszerelésére, védelmére, csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályait. A rendeletben szereplő szabályok a következő célokat veszik figyelembe: - a fogyasztók törvényes érdekeinek védelme - a termelők törvényes érdekeinek védelme - a piac zökkenőmentes működése - a minőségi termékek előállításának ösztönzése. Rendelkezne a Magyarországon forgalomba hozott borászati termékekről, többek között: -

bizonyos jelölések használatának kötelezővé tételéről

-

egyéb jelölések használatának engedélyezéséről, pl. fogyasztói információk

-

a földrajzi jelzések és a hagyományos kifejezések szabályozásáról

-

a borok csomagolásáról, szállításáról és tárolásáról

A Magyar Borkönyv következő fejezetekben foglalkozik a borászattal kapcsolatos témakörökkel 4 szakbizottság keretén belül: analitikai (Szalka Péter) , technológiai (dr. Janky Ferenc), csomagolási és kiszerelési (Kuzniarski Viktorné), és eredetvédelmi (Dr. Botos Péter Ernő). Természetesen mind az európai mind a hazai szabályozás változik, időről-időre fejlődik. Habár a Borkönyv 2003-ban született meg a szakbizottságok tagjai kinevezésük lejártát követően is folyamatosan részt vesznek a Magyar Borkönyv adott fejezeteinek igény szerinti aktualizálásában. Fejezetek: 1. Eredetvédelem 2. Borok vizsgálata 3. Technológia 4. Jelölés, kiszerelés

- 37 -

VII.1.

Eredetvédelem

Az eredetvédelem című fejezeten belül bemutatásra kerülnek az eredetvédelmi rendelkezések által szabályozott borászati termékek: asztali borok (ezen belül tájbor), meghatározott termőhelyről származó minőségi borok - rövidítve: m.t. minőségi borok – (ezen belül védett eredetű borok); továbbá az eredetvédelmi szabályozás területi egységei, úgymint termőhely, földrajzi eredet jelölésére szolgáló földrajzi egységek megnevezése, borrégió, meghatározott termőhely (borvidék, borvidéki körzet, borvidéki település, borvidéki dűlő). Ezen kívül az eredetvédelmi rendtartáshoz kapcsolódó intézményi rendszerek: Bor Eredetvédelmi Bizottság (EBB), Országos Borminősítő Intézet (OBI), Országos Borszakértő Bizottság (OBB), Hegyközségi szervezetek, Borvidéki Borbíráló Bizottság (BBB). Az eredetvédelmi rendelkezések célja: Az eredetvédelem a bor földrajzi eredetének és az ehhez köthető humán, azaz emberi tevékenységtől függő eredetének szabályozását és védelmét jelenti, amelynek célja a magas értékű termékek előállításának ösztönzése, a szőlő- és bortermelők törvényes érdekeinek védelme, a fogyasztók tájékoztatása és törvényes érdekeik védelme, illetve a tisztességes piaci verseny ezúton történő szabályozása, a piacon megjelenő borok versenyképességének erősítése. Az eredetvédelemmel kapcsolatos rendelkezések ezt a célt a szőlő- és bortermelés területi és borászati kategóriáinak értelmezésével és meghatározásával és az ehhez szükséges rendtartás kidolgozásával érik el. Mindezt a szőlő- és bortermelés hagyományaira és technológiai fejlesztésére, ökológiai és humán adottságaira alapozottan teszi. Tájbor: A tájbor a legnagyobb meghatározott termőhelyi kategóriánál nagyobb, de az ország területénél kisebb földrajzi egység nevét képviseli. Tájbor nevének viselésére jogosult borászati termékek, amennyiben azok a tájbor készítésére alkalmas szőlőből készültek: bor és gyöngyöző bor (természetes vagy mesterséges szén-dioxid-tartalmú bor). Tájborok földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek megnevezései (13): Észak-Magyarországi, Alföldi, Dél-Dunántúli, Észak-Dunántúli, Balatoni, Dunai, Tisza völgyi, Duna-Tisza közi, Dél-alföldi, Zempléni, Nyugat-Dunántúli, Tisza melléki, Duna melléki.

- 38 -

Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor: A m.t minőségi bor az alábbi földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek neveit használhatja önállóan, nagyobb földrajzi egységek nevének feltüntetése nélkül: Borvidék neve, Borvidéki körzet neve, Borvidéki település neve. További kikötés, hogy az utóbbi 2 megnevezés akkor használható, ha egyértelműen utal a földrajzi egységre, és jelzi, hogy melyik borvidék területileg kisebb egysége. Ha ez nem lehetséges, akkor fel kell tüntetni a borvidék nevét is ’borvidék’ toldattal. Borvidéki dűlő elnevezés csak az említett 3 borvidéki jelölés együttes használatával lehetséges. Borászati termékek, amennyiben azok a m.t. minőségi bor készítésére alkalmas szőlőből készültek: bor, gyöngyöző bor, pezsgő, likőrbor. A különleges minőségű borra is ugyanezen eredetvédelmi rendelkezések irányadóak, de az erre alkalmas borászati termékek a következők: bor, pezsgő, likőrbor. Védett eredetű bor Olyan m.t minőségi bor, mely termelői kezdeményezésű, egyedi szabályozású termék. A védett eredetű bor földrajzi eredete egyedileg klasszifikált, és borvidékre vagy azon belül kisebb területi egységre lehatárolt. A borkészítésre felhasznált szőlőfajták, a szőlőtermesztés, a borkészítés technológiája, és kiszerelése egyedileg szabályozott, az adott termék szabályzatában rögzített. Szabályozása egyedi a m.t. minőségi borra vonatkozó általános és borvidéki rendelkezéseknél részletesebb és szigorúbb. Földrajzi egység névhasználata ugyanaz, mint a m.t. minőségi boroknál, de egy termék csak egy kategóriában (m.t. minőségi bor vagy m.t. különleges minőségi bor vagy védett eredetű bor) jelenhet meg azonos származáshely-megnevezéssel. Védett eredetű borok: Tokaji borkülönlegességek: Tokaji szamorodni, Tokaji máslás, Tokaji fordítás, Tokaji aszú és aszúeszencia, Tokaji eszencia, Tokaji Főbor. Eredetvédelmi szabályozás területi egységei: Borrégió: a hasonló természeti adottságokkal rendelkező vagy egymással földrajzilag egységet képező illetve szomszédos borvidékek önkéntes társulása. Meghatározott termőhely: egyértelmű határvonalakkal körülhatárolt, a szőlő termőhelyi kataszterének ökotópjaival, annak határaival megadható, szakmai szempontok alapján klasszifikált szőlőtermőterület, amelynek nevét a meghatározott termőhelyről szárazó borok - 39 -

földrajzi eredet jelölésére használják: borvidék, borvidéki körzet, borvidéki település, borvidéki település dűlője. Bor eredetvédelmi rendtartásához kapcsolódó intézményrendszer: Bor Eredetvédelmi Bizottság (BEB) az eredetvédelemre vonatkozó rendelkezéseket szerkeszti és gondozza. A védett eredetű bor szabályzatát elbírálja, véleményezéssel felterjeszti a miniszternek. A tájborok, m.t. minőségi és m.t. különleges minőségi borok, valamint védett eredetű bor eredetvédelemmel kapcsolatos felterjesztését elbírálja. Országos Borminősítő Intézet (OBI): a bor származási okiratai, kémiai vizsgálatának illetve az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) érzékszervi bírálatának eredménye alapján határozatot hoz a forgalomba hozatalról. Hegyközségek,

Hegyközségi

Tanácsok:

a

védett

eredetű

bor

esetében

termelői

kezdeményezésre a hegyközségi tanács a szabályzatot elkészíti az érdekelt hegyközségek véleményezésével és elbírálásra a BEB-nek átadja. Borvidéki Borbíráló Bizottság (BBB): a védett eredetű bor érzékszervi előminősítését végzi.

VII.2.

Borok vizsgálata

A borok vizsgálata című fejezeten belül bemutatásra kerülnek nagyobb részt bizonyos kémiai vizsgálatok pl: sűrűség meghatározása, must, finom mustsűrítmény, sűrített must cukortartalmának meghatározása, továbbá a bor más alkotóelemeinek, tartalmának vizsgálatai, meghatározásai. Azonban a fejezet foglalkozik további mikrobiológiai vizsgálatokkal (élesztők, penészgombák, savképző baktériumok), a bor palackállóságának vizsgálataival és az üledékek azonosításával.

VII.3.

Technológia

A technológia című fejezet foglalkozik a borok előállításával, borászati termékek, szőlő és boreredetű borászati termékek, ízesített italok technológiáival, borászati eljárásokkal és a technológiai kiegészítő, segéd- és adalékanyagokkal. Magyarország egész területe a C.I.b. szőlőtermészeti övezetbe került besorolásra a csatlakozás után, melynek értelmében az alábbi borászati paraméterek betartása kötelező:

- 40 -

Megnevezés

Jellemző

Természetes alkohol-tartalom: asztali borok esetén Természetes alkohol-tartalom, legalább minőségi borok esetén Teljes alkohol-tartalom, asztali borok esetén legfeljebb Teljes

alkohol-tartalom,

minőségi

borok

esetén

borok

esetén

legalább Tényleges

alkohol-tartalom,

asztali

legalább Mustjavítás cukorral asztali és minőségi borok esetén legfeljebb Alkohol-tartalom kiegészítésének felső határa asztali és minőségi borok esetén Savtartalom kiegészítése asztali és minőségi borok esetén

7,7 térfogat % (13 mustfok) (8,0 térfogat %, 13,5 mustfok) 9,1 térfogat % Legfeljebb 15,0 térfogat % Legalább 9,0 térfogat % Legalább 9,0 térfogat % Legfeljebb 2,0 térfogat % 12,5 térfogat % (18,6 mustfok) Must 1,5 Bor 2,5

Csak rendkívüli időjárás esetén

A szakdolgozatomban elemzett borász (VIII.2. fejezet) tevékenysége miatt a Tokaji borvidék borkülönlegességéről szóló technológiai résszel foglalkozom részletesen, a kémiai jellemzők nélkül. Típusait és érzékszervi jellemzőit a X. fejezet 1. táblázata tartalmazza. 1. Tokaji szamorodni A tokaji szamorodni a Tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén termett, a Botrytis cinerrea hatására nemesen töppedt, tőkén aszúsodott és túlérett szőlőbogyókat is tartalmazó szőlőfürtök feldolgozásával előállított, meghatározott termőhelyről származó, legalább 21,0 tömegszázaléknyi természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból alkoholos erjedés útján nyert jellegzetes, készítési módra jellemző szamorodni és érlelési illattal, valamint zamattal rendelkező tokaji borkülönlegesség, amelyet a forgalomba hozatal előtt, tokaj-hegyaljai pincében két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érleltek. 2. Tokaji máslás A tokaji máslás a tokaji szamorodni vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik, és amelyet forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érleltek.

- 41 -

3. Tokaji fordítás A tokaji fordítás a kipréselt aszútésztára felöntött meghatározott termőhelyről származó mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült, a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik. 4. Tokaji aszú és aszúeszencia A 3-6 puttonyos aszú és aszúeszencia, amely a tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén termett, a botrytis cinerrea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott, töppedt, szüretkor külön szedett szőlőbogyók (aszúszemek) ép, vagy feltárt anyagára öntött, meghatározott termőhelyről származó musttal vagy borral áztatott, alkoholos erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, amely a készítési módra jellemző aszú és érlelési illattal, valamint zamattal rendelkezik. A puttonyszámtól függően meghatározott mennyiségű cukormentes extraktot valamint cukrot tartalmaz. A forgalomba hozatal előtt, tokaj-hegyaljai pincében három évig – a tokaji aszúeszenciát öt évig – ebből a tokaji aszút legalább két évig, a tokaji aszúeszenciát legalább három évig fahordóban kell érlelni. 5. Tokaji eszencia A tokaji eszencia a tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén termett, a botrytis cinerrea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett aszúszemekből préselés nélkül kiszivárgó mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség, amely literenként legalább 450 gramm összes természetes cukrot és 50 gramm cukormentes extraktanyagot tartalmaz, ezenkívül az aszúszemekre jellemző különleges illattal és zamattal rendelkezik. 6. Tokaji Főbor A tokaji zárt borvidék legfeljebb 7 tonna/hektár szőlő, illetve 50 hl/hektár must hozamú ültetvényéről származó, túlérett tőkén töppedt, illetőleg aszúsodott termésének legalább 23 tömegszázalékos természetes eredetű cukortartalmú mustjából készült, a termőhelyre jellemző sajátosságú, legalább 11,5 % tényleges alkoholtartalmú bor, amelyet forgalomba hozatal előtt legalább két évig érleltek, melynek tényét az illetékes Hegybíró a szőlő szüretelési bejelentéstől ellenőrzött és igazolt. Jelzésére használható a „reserve” kifejezés. Tokaji borkülönlegességek készítése: A fejezet részletesen számba veszi a tokaji borok elkészítésének folyamatát, melyben nem történt eddig változás (lásd: 3.sz. melléklet). Az aszúminőség behatárolását, az aszúszemek - 42 -

mennyiségét és az áztatáshoz használt must vagy bor mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza: Aszúminőség puttonyszám szerint

Aszúszem mennyisége (kg)

Áztatáshoz használt must vagy bor mennyisége (l)

3 puttonyos aszú

60

100

4 puttonyos aszú

80

100

5 puttonyos aszú

100

100

6 puttonyos aszú

120

100

120 fölött

100

Aszúeszencia

VII.4.

Jelölés és kiszerelés

A fejezet megállapítja az egyes borászati termékek leírására, jelölésére, kiszerelésére, védelmére, csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályait. Céljai: •

A fogyasztók törvényes érdekeinek védelme

•

A termelők törvényes érdekeinek védelme

•

A piac zökkenőmentes működése

•

A minőségi termék előállításának ösztönzése

A rendelkezések hatálya alá tartozó termékek: -

Asztali bor (beleértve a tájborokat), m.t. minőségi bor (beleértve a m.t. különleges

minőségi bort, a védett eredetű bort és a tokaji borkülönlegességeket) -

Pezsgő és habzóbor

-

Szőlőmust (erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust, erjedésben lévő újbor)

-

Likőrbor, gyöngyöző bor

-

Ízesített italok

-

Bor eredetű szeszipari termékek (borpárlat, brandy, törkölypárlat, mazsolapárlat)

-

Alkoholmentes bor, csökkentett alkoholtartalmú bor, belőlük készített habzó ital

Jelölések, kiszerelések alkalmazási területei: -

Címke

-

Pincekönyv, borkísérő okmányok, egyéb dokumentumok (kivéve vámokmány) - 43 -

-

Üzleti dokumentumok (számlák, szállítólevelek)

-

Reklámanyagok

Kiszerelés: -

Tárolóedény (záróeszköz is)

-

Csomagolás

-

Szállítás és tárolás

A fejezetben először a közös előírásokkal foglalkoznak, majd specifikusan kitérnek a borászati termékekre, vagy a borászati termékek egy csoportjára. Végezetül az importtermékekre vonatkozó előírásokat írják le. A terjedelmesség miatt a fenti szempontok bemutatására

törekedtem,

mely

útmutatóul

szolgál

részletesebb

elmélyüléshez,

tanulmányozáshoz.

VIII. Borvidékek

Egy rövid kitekintésként nem elég a rendelkezéseket és reformokat magunkénak tudni, fontos, hogy Magyarország borvidékeit, jellegzetességeit is megismerjük. Hosszú utat és sok állomást kell végigjárnia a bornak, mielőtt a borbarát poharában befejezné útját. A bor jellegét a szőlőhegy határozza meg; annak időjárása, mikroklímája, talaja természeti adottságai. Befolyásolja a bor minőségét, gazdagíthatja a bor íz világát, ám tönkre is tehetik azt. Magyarország a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, három nagy éghajlati terület: az óceáni, a kontinentális és a mediterrán klíma határ- és hatásterületén fekszik. Az időjárás olykor szeszélyesen változik, jellege a Kárpát-medence viszonylagos elzártsága miatt szárazságra hajlik - kiváltképpen az Alföldön. Az évi átlagos középhőmérséklet országosan 9,7°C, a legmelegebb hónapban, júliusban az átlagos középhőmérséklet értéke 20,0°C, a leghidegebb hónapban, januárban az átlagos középhőmérséklet értéke 2,1°C. A legmelegebb nyári napokon 33-38°C, a hidegebb teleken -25,0-30,0°C hőmérséklet is előfordulhat. Az évi átlagos csapadékmennyiség az Alföld középső részén 470-550 mm, a középhegységi régióban 700-800 mm. Viszonylag kevés a hótakarós napok száma. Az évi napsütéses órák száma 1700-2200 óra között ingadozik, legnapfényesebb a Duna-Tisza köze, napfényben szegény

- 44 -

vidék az Alpokalja és az Északi-középhegység. A szél átlagos sebessége 2,4m/sec évi átlagban. Magyaroszág éghajlata tehát döntően száraz kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán hatása, Dél-Magyaroszágon pedig a mediterrán vonások jellemzők. Emiatt a sokszínűség miatt a borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarországon ma 22 borvidéket tartanak számon. Ezek közül három található a Nagy-Alföldön. Ez a három borvidék teszi ki területnagyság szempontjából a bortermelő vidékek 45 százalékát. Tizenöt borvidék van a Dunántúlon, 4 pedig Észak-Magyarországon. Területük nagyságát tekintve a borvidékek nagyon különbözőek. A két legkisebb, Mór és Somló 1000 hektár alatt vannak, míg a legnagyobb, a Kunság, 25.600 hektáron terül el. A legtöbb borvidék nagysága átlagosan 1000-5000 hektár között mozog. Magyarország Európa tradicionális bortermelő országai közé tartozik. Gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kicsiny kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. A változatosság a magyar borok egyik legfőbb erénye: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus borfajták teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokon át a természetes édes borokkal bezárólag. A szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben. Nézzük a 22 borvidéket 5 nagy régióba sorolva (4., 5. számú melléklet tartalmazza a borvidékeket részletesen és területi elhelyezkedésüket Magyarországon belül) Észak-Dunántúl borvidékei •

Ászár-Neszmélyi borvidék

•

Etyek-Budai borvidék

•

Móri borvidék

•

Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék

•

Soproni borvidék

a Balaton borrégió borvidékei •

Badacsonyi Borvidék

•

Balatonboglári Borvidék

•

Balatonfelvidéki Borvidék

•

Balatonfüred-Csopaki Borvidék

•

Balatonmelléke Borvidék

- 45 -

•

Somlói Borvidék

Dél-Pannónia borvidékei •

Pécsi borvidék

•

Szekszárdi borvidék

•

Tolnai borvidék

•

Villányi borvidék

Duna Borrégió •

Csongrádi borvidék

•

Hajósi borvidék

•

Kunsági borvidék

a Felvidéki borrégió borvidékei •

Bükki Borvidék

•

Egri borvidék

•

Mátraaljai borvidék

•

Tokaj-Hegyaljai borvidék

Külföldi, minőségi bortermő vidékek •

Bordeaux (Franciaország)

•

Bourgogne (Franciaország)

•

Champagne (Franciaország)

•

Alsace (Franciaország)

•

Cotes du Rhône (Franciaország)

•

Piemonte (Olaszország)

•

Toszkána (Olaszország)

•

Puglia (Olaszország)

•

Rioja (Spanyolország)

•

Ribera del Duero (Spanyolország)

•

Douro vidék (Portugália)

•

Wachau (Ausztria)

•

Mosel-Saar-Rüwer (Németország)

•

Rheingau (Németország)

•

Pfalz (Németország)

•

Kalifornia (Amerikai Egyesült Államok)

•

Washington (Amerikai Egyesült Államok)

•

Oregon (Amerikai Egyesült Államok) - 46 -

•

Barossa (Ausztrália)

•

Hunter Valley (Ausztrália)

•

Marlborough (Új-Zéland)

•

Hawkes Bay (Új-Zéland)

•

Central Valley (Chile)

•

Mendoza (Argentína)

VIII.1.

Tokaji Borvidék

A borvidékek közül kiemelten foglalkozom a Tokaji Borvidék bemutatásával Illés János borászati tevékenysége végett. Tokaj-Hegyaljai borvidék, a Világ és gyermekeink öröksége 2002-ben a Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtáj felkerült, az 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezmény kritériumai alapján, az UNESCO Világörökségi Listára. A kultúrtáji világörökség védelmében elsősorban nem esztétikai kategória, sokkal inkább annak bizonyítéka, hogy a vidék egyetemes értékekkel, az ember és a természet viszonyában megőrzendő, példaértékű hagyományokkal bír. A Tokaji borvidék egyedülálló, megismételhetetlen kombinációja számos természeti, kulturális értéknek. Lenyomata ez a táj földünk gazdag földtörténeti örökségének, sajátos fekvési adottságoknak – az őszi párák és ködök, mely az aszúsodásért felelős botrytis cinerrea megjelenését teszi lehetővé -, a hegyoldalakon hol meredeken, hol lankásan lefutó szőlősoroknak, a több évszázados borkészítési hagyományoknak, a múltat idéző pincéknek, s nem utolsó sorban annak a bornak, mely a Világ egyetlen más pontján nem készíthető el. Néhány aktualitás a Tokaji borvidékről: Egységes közös borrégió Gráf József magyar és Zdenka Kramplová szlovák mezőgazdasági miniszter, csehországi Brnoban kötött megállapodása szerint a magyar-szlovák határon átnyúló tokaji borvidék egységes közös borrégiónak lesz elismerve, amennyiben minden részletben megegyeznek.

- 47 -

A miniszterek egyetértettek abban, hogy a márkanév használatának egyértelművé kell tennie: Tokaj vidéke "történelmi kincs, amelyben osztozunk, és amelyért együttesen vagyunk felelősek". A magyar borászati normák, szabályok lesznek érvényesek. Ezt a szlovákok is elfogadták (e tekintetben Budapest és Pozsony már 2004-ben elvi megállapodást kötött, miszerint a szlovákok vállalták, hogy a magyarországi tokajira vonatkozó előírásokat alkalmazzák, s lehatárolják a borvidék szlovák területére átnyúló részét 565,2 hektárra, ez azóta nem valósult meg, az előző megállapodási pont (előírás) is csak nagyrészben). Ennek értelme, hogy a tokaji bor minőségét a továbbiakban is egységes módon szavatolni lehessen, s hogy a felhígulást meg lehessen akadályozni. Vitatott kérdés még azonban, hogy szlovák oldalon mekkora területet is lehet a tokaji borvidékhez tartozónak elismerni. Szlovák részről a szlovák oldalon valamivel több mint 900 hektár tartozik a tokaji borvidékhez. A magyar fél viszont úgy véli, hogy ennél kisebb, mintegy 565 hektár ismerhető el olyan területként, amelyen ténylegesen a tokaji bor előállítására alkalmas szőlőterület található. Magyarország kezdeményezte Brüsszelben, hogy a szlovákok tokajska megnevezéssel hozhassák forgalomba italukat. A szakértőknek - azaz a borászoknak - dűlőről-dűlőre kell megvizsgálniuk a kérdéses területek alkalmasságát. Magyarországon a Tokaji Borvidékhez jelenleg mintegy 5600 hektár termő, és mintegy 400500 hektár nem termő szőlőterület tartozik „Tokaj” név használata a borforgalmazásban Franciaország: Franciaország nevében az Elzászi Borok Szakmaközi Tanácsának elnöke, Georges Wespieser 2006-ban végleg lemondott a Tokay név használatáról és több száz éves 'bitorlás' után a magyar Tokaji márka javára visszaszolgáltatta azt Magyarországnak. Az Európai Közösséggel 1993-ban kötött magyar bormegállapodás értelmében a Tokaji márkanevet Magyarországon kívül egyetlen uniós ország sem használhatja 2007. március 31. után. A magát a bor és a sajt hazájának tartó Franciaország a legmélyebben tiszteletben tartja a gasztronómiai márkanév értékét, ezért a Tokaji ünnepélyes visszaadásával kívánta hangsúlyozni a 13 évvel ezelőtt aláírt bormegállapodás jelentőségét. Az egyik leghíresebb francia száraz fehérbor, a Tokay Pinot gris története több száz évre nyúlik vissza. A legenda szerint Schwendi Lázár báró 1565-ben honosította meg elzászi birtokán a Tokajból hozott szőlővesszőket. Későbbi feljegyzések szerint viszont az eleinte Grauer Tokayer nevet viselő - 48 -

Pinot gris Burgundiából származik, s így lett a neve háromszáz évvel ezelőtt Tokay, később Tokay d,Alsace majd Tokay Pinot gris. Franciaország és Magyarország között már a húszas években megkezdődtek a tárgyalások: a Tokaji név kizárólagos használatért cserébe Magyarország 1926-ban lemondott a Magyar konyaknak nevezett pálinka gyártásáról. Az Európai Közösség először 1980-ban foglalt állást Magyarország javára, de a hivatalos megállapodásra még 13 évet kellett várni. Az 1993. november. 23-án aláírt bormegállapodás még további 13 évig engedélyezte, hogy Magyarország területén kívül az elzászi bor használhassa a Tokay elnevezést, de 2007. április 1-től az már csak Pinot gris néven lesz forgalmazható. Olaszország: Az Európai Bizottság nem szándékozik meghosszabbítani az olasz borászok számára a "Tocai" név használatának beszüntetésére meghatározott 2007. március 31-i határidőt. A döntés értelmében az eddig Tocai nevet viselő olasz bor ettől kezdve már a borvidék neve után legfeljebb csak a "Friulano" nevet viselheti. A luxemburgi székhelyű EU-bíróság megítélése szerint a Tokaj elnevezés egy magyarországi földrajzi hely megjelölése, míg a Tocai egy szőlőfajta, amely nem élvezheti az EU-ban szokásos eredetvédelmet. A bíróság ezért elutasította a tilalom érvényessége ellen előterjesztett kifogásokat. A névhasználat védelme az Egyesült Államokkal és Ausztráliával is hatályos megállapodással rendezésre került. Az ausztrál bortermelők 2010-ig, az amerikaiak pedig még 2016-ig használhatják a Tokaji márkanevet, de ilyen nevet viselő borokat nem forgalmazhatnak az Európai Unió tagállamaiban

- 49 -

VIII.2.

Illés Pince borászat bemutatása

1998-tól működik az Illés Pince nevű családi vállalkozás. A család birtokában jelenleg 4 működő pince van, ebből Bodrogkisfaludban egy tatárjárás kori 25.000 literes pince, valamint két kisebb átmeneti tároló pince. Központi pincéjük az erdőbényei Illés Pince. Borházuk megválasztásakor döntő volt, hogy megítélésük szerint Erdőbénye jelenleg a Hegyalja egyik megkopott fényű gyöngyszeme, csodálatos adottságokkal, büszkeségre méltó gazdag történelemmel. Erre utal, hogy Erdőbénye környékének és dűlőinek majdnem mindegyikéhez monda fűződik. A település komoly jövő előtt áll, a benne rejlő lehetőségeket egyre több vállalkozó ismeri fel és hasznosítja. A részben kétszintes, hétágú pincerendszer a legendás 22 ágú Rákóczi pince 2 ágát foglalja magába, melyben 40 ezer liter bor elhelyezésére van lehetőség. Klímája a nagy mélységnek és a horzsaköves riolittufa kőzetnek köszönhetően optimális, a hőmérséklete (10-12 Co) között ingadozik. Szolgáltatások Az erdőbényei Illés Pincében borkóstolásra alkalmas termet is kialakítottak, ahol 40-70 fő vendéglátására nyílik mód, családias körülmények között. A borkóstolókon Illés János a borász várja a vendégeket. Korlátozott számban lehetőség van a már kialakított igényes, névre szóló bortrezorok egyikének hosszú-távú bérlésére is. További tevékenységi köreik közé tartozik a szőlőfelvásárlás, borforgalmazás, borászati eszközök bérbeadása, pincei bértárolás. Vállalják korcsmák, vendéglők folyóbor ellátását vagy palackozott tételek összeállítását. Készséggel teljesítik az esetleges muzeális tételekre vagy reklámfeliratos palackokra

- 50 -

vonatkozó megrendeléseket is. Borházukban szőlészeti, borászati múzeumot kívánnak kialakítani, kiemelve a helytörténeti értékeket, a híres erdőbényei hagyományokat. A család geológiai kötődése folytán Tokaj-Eperjes hegységből származó kőzetek és ásványok kerülnek bemutatásra. A gyűjtemény legérdekesebb és legértékesebb része az Erdőbénye Ligettetőről származó hal és növénylenyomatok, mivel itt találták meg Magyarország legidősebb szőlőlevél lenyomatát a vitis tokaiensis-t is. Szőlőterületek Birtokaik

a

világörökség

részének

megválasztott

Erdőbénye,

Bodrogkisfalud,

Bodrogkeresztúr és Tarcal történelmi, kiváló fekvésű dűlőiben találhatók. Ezek a dűlők a következők: Mulatóhegy, Huza-dűlő, Lapis-dűlő, Serfőző-dűlő. Tulajdonukban 10 hektár szőlőterület van, melyből 6,5 hektárt művelnek meg, a többi telepítés alatt áll. Erdőbényén a szép nevű Mulatóhegyen kezdték el a szőlő telepítést. Elmondása alapján rengeteg szabály és bejelentési kötelezettség áll fent, ha valaki szőlőt akar telepíteni. Állandó kapcsolattartásban kell lenniük a hatósággal. Már a telepítés előtt talajvizsgálatokat kell végezni, s az előírások szerinti pótolni kell a talajból hiányzó anyagokat. Pontosan be kell tartaniuk, vizsgálatokkal alátámasztani, s vezetniük kell a telepítés során milyen tevékenységeket, milyen módon, milyen anyagok felhasználásával történik a folyamat. A hatóság időközönként ellenőrzéseket tesz. A 6,5 hektárnyi terület a következő szőlőfajtákra oszlik meg: 50% furmint, 35 % hárslevelű, 10 % sárgamuskotály, 5 % oremus magyar nevén zéta. Az említett szőlőfajták sajátosságai: Furmint: A Tokaji borvidék fő fajtája. Bőtermő, fürtje közepesen nagy, bogyói nagyok, vastag héjúak. Későn érik, rothadékony, jól aszúsodik. A must cukortartalma évjáratfüggő. Borának sav- és extrakttartalma nagy, zamata jellegzetes. Háslevelű: A Tokaji borvidék másik jellegzetes fajtája. Bőtermő. Fürtje nagy és hosszú. Bogyói közepesek és vékony héjúak. Késői érésű, de a Furmintnál előbb érik. Magas cukortartalommal rendelkezik, jól aszúsodik. Bora nagy sav- és extrakttartalmú, finom hársmézillattal, - zamattal. Sárga muskotály: régi szőlőfajta, Franciaországból származik. Magyarországban elsősorban Tokaj-Hegyalján található. Termőképessége közepe, fürtje közepesen nagy, bogyói

- 51 -

közepesek, bogyóhéja vastag. Középérésű, rothadékony. Cukor és savtartalma jó közepes. Rendkívül illatos és zamatos. A legfinomabb muskotály zamatú szőlőfajtának tartják. Zéta: Bouvier és Furmint keresztezésével Király Ferenc állította elő. Termőképessége közepes. Fürtje kicsi, bogyói közepesek, vékony héjúak. Korán érik, aszúsodik. Cukortartalma nagy. Bora illatos, zamatos, élénk savtartalommal. Szőlőfeldolgozás Családjuk hagyományosan késői szüret után, teljesen hagyományos módon dolgozza fel a termést. A must erjesztése és tárolása kizárólag a történelmi gyökereknek megfelelően tölgyfahordókban történik. Ez más mint a baric hordó. Illés János jobban kedveli, mikor a tölgyfahordóból a kormot (égetés után keletkezik) kiszedik. Boraik így kapják meg az egységesen oxidatív, más borvidék boraival nehezen összetéveszthető szín és íz világot. Terméskorlátozás: Egyes részeken végeznek terméskorlátozást, de a vékonyabb, szárazabb részeken nem. Általában tavasszal dönti el a borász, hogy mely területeken legyen terméskorlátozás, ez pl. függ attól, hogy melyik területen mikor trágyázott, illetve már az is előfordult, hogy nem tudott trágyázni anyagi okok miatt, akkor ott azon a területen nem történik terméskorlátozás. A személyzetnek útmutatásokat ad a metszésről. Változás a borkészítés folyamatában: Magyarországon a borkészítés - véleménye szerint - túlszabályozott. Most lépett életbe egy tiltás, miszerint nem lehet a borhoz annyi must sűrítményt adagolni, mint korábban. Ahhoz hogy a régi rendszer szerint tudjanak édesíteni borokat OBI engedélyre van szükségük, ami eléggé körülményes. Technológiai fejlesztés: 2006-ban kezdett el Bodrogkisfaludon egy feldolgozóüzemet kialakítani. Itt a dupla-fém- falú tartályokban lesznek a borok tárolva, s így az irányított erjedéssel a laboreredmények alapján meg tudja állítani az erjedési folyamatot, ha úgy érzi, hogy eléri a bor az adott cukor és alkoholtartalmat. A technológiai váltásra szükség van, hogy a többi növekvő, fejlődő pincészetek mellett életképes tudjon maradni.

- 52 -

A fennmaradáshoz, s a látogatók idecsalogatásához továbbá szükségesnek érzi, hogy egy kis parasztházat felújítson, így a látogatóknak szálláshelyet tud biztosítani Gazdálkodás: A borászat nagy forgalmat bonyolít le, de hatalmas költségekkel tartható csak fent, többek között ezért sem kapott mikro vállalkozásként hitelt, mikor pályázni kívánt. A bank nem hajlandó hitelt adni úgy, hogy szinte nincs pénzforgalom. Költségek között szerepel már nemrég óta a forgalomba hozatali járulék is. Önállóan csak a borászattal foglalkozva nem tudná felvenni a versenyt más borászatokkal, ezért főállásban egy osztrák cég területi képviselőjeként dolgozik 2005 óta. 2003-ban szintén az értékesítés körében foglalatoskodott, ott azonban meg volt a lehetősége, hogy nem kellett mindennap bejárnia, így tudott foglalkozni a borászattal. 2005-re viszont egy kis visszaesés látszódott a cég életében, s a borászatban is. El kellett gondolkodnia, hogy mit tegyen. Ezért pályázta meg az említett osztrák cég által kínált munkalehetőséget, amely sikerrel zárult. Ez esetben viszont nem tud foglalkozni a borászattal, csak hétvégeken. Alkalmazottakat vett fel, de borászati kérdésekben csak ő dönt. Borkóstolóit is csak péntekre és szombatra esetleg vasárnapra szervezi. Értékesítés: Az eladás terén is csak fogyasztói bázisnak értékesíti borait. Áruházak is megkörnyékezték, de náluk olyan feltételek uralkodnak, amit ő nem tud kielégíteni (pl: nincs annyi bora, illetve 4 nappal előtte küldenek faxot egy hatalmas mennyiségről). Sok visszajáró vevője van, s a helyi vendéglők igényeit elégíti ki. Szinte mindent elad, mint amit megtermel. Pályázatok: Nincs jó tapasztalata. Úgy érzi csak az tud pályázni, akinek van pénze az adott pályázati tartalomra. Ugyanis mint ismeretes, a pályázat elnyerése után, egy bizonyos beruházási ponton kapják csak vissza a már eleve befektetett pénzt, ha megnyerik. Ezért ő megpróbál önerőre támaszkodni, másfajta hitelfelvételeken keresztül s nem pályázati úton pénzhez jutni. A kis- és középvállalkozások ilyen irányú segítésére alakult meg a 2007-2013 közötti regionális politika eszközrendszere között található Jeremie (Joint European Resources for Micro and Medium Enterprises) elnevezésű program. Céljuk, hogy a mikro és kkv-ket

- 53 -

finanszírozási forrásokhoz juttassák: kölcsön, mikrohitel, kockázati tőkealapok, hitelgarancia programok. Egyesületek, szerveződések, szereplések: 1. Most alakul egy Szepsy Lackó Borlovagrend, ahova felkérték alapító tagnak (névadó Szepsy László Máté, aki az aszúbor leírását 1631-ben foglalta írásba először, és akinek ma is alkalmazzák hiteles aszúbor-készítési módszerét). Idén ők rendezik meg június 27-28-án Erdőbényében a Hegyaljai Borverseny. 2. A Krakkói Magyar Napok megnyitójára invitálják meg évről évre. Versenyek: Helyi borversenyeken indul boraival. A Hegyaljai borverseny előfeltétele pl, hogy 1-3 ezer palack borral kell rendelkeznie. A külföldi borversenyekre kijutni sok pénzbe kerül. A borfesztiválokon való részvétel esetében nincs ideje részt venni, arról nem is beszélve, hogy sok utánajárást és szervezést igényel. Következő elvet vallja: „nem engedem a boraimat más vidék boraival megmérettetni, mert a tokaji bor csak tokajival versenyezhet.” Ez az alapelv beigazolódni látszik, hiszen a hasonló borok megmérettetésénél arany és ezüst érmekkel jön haza. EU-csatlakozás, borreform: Nem hozott neki sem előnyt, sem hátrányt. A határon könnyebben tud átmenni, bár mindig a magyar oldalon állítják meg. Viszont ha hivatalosan vinné ki a borait, ott már nem elegendő a magyar OBI engedély, mert nem kompatibilis az Európai Unió által elfogadott engedéllyel. Úgy gondolja, hogy túlszabályozott a magyar bor, s jó lenne ha a szabadabb külföldi borokkal szabadabb magyar bor tudna versenyezni.

- 54 -

IX. Befejezés

„Édes hazánk borterményében olyan kincset bírunk, melyet méltán irigyelhet tőlünk az egész világ, mert erre kiválólag alkalmas talajunk, szerencsés éghajlati viszonyaink a szőlőgyümölcsben oly kitűnő nyers anyagot szolgáltatnak, mely felülmúlja minőség tekintetében az egész világ bortermő vidékének terményminőségét, úgyde, mindaddig, míg az okszerű szőlőtermelés és borkezelés dolgában oda nem küzdjük fel magunkat, hol a külföldi termelőkkel, és azok okszerű kezeléssel tökéletesített borterményével a világpiacon a versenyt kiálljuk, addig csak nyomorúság és tengődés lesz a magyar bortermelő állapota.” Keöd József: Szőlőművelés és borkezelés Balaton-Füred. 1880. május hó

Szakdolgozatomat

a

magyarországi

borászok

biztatásával

zárom.

Jelenleg

Magyarország a fejlődés szakaszán van. Még rögös út áll előttünk, hogy elérjük a kívánt célunkat, hogy versenyképesek legyünk a borpiacon, mely cél eléréséhez minőségi borokat kell termelni és eladni. A termelés oldaláról kézzel fogható szabályokat kaptunk, amiket kénytelen minden érintett betartani. Egy borásznak túl kell lépnie azon, hogy saját borainak eladását vigye véghez bármi áron. Szisztematikusabban kell borászkodni (terméskorlátozás), s fel kell ismerni, hogyha netán ő még nem, de leszármazottai, akik továbbviszik borászatát az ő erőfeszítésével aktív szereplőivé tudnak válni a piacnak. Nem szabad azon keseregni, hogy másokat ki karol fel, s hogyan építenek egy robosztus épületet szőlőültetvényük köré egyik évről a másikra. Egyre többen vagyunk fogyasztók, akik felfedezik a borban rejlő finomságot és meghittséget, s keresik a hagyományos módszerekkel készített kisebb borászatok termékeit, felfedezve evvel egy családiasabb, emberhez közelebb álló pincét és közösséget. Hiszek abban, hogy a fiatalok körében is bővülésnek indul a fogyasztók köre. Ebben a jó marketing, promóció és eladás tud segíteni. Meg kell állítani az embereket, el kell csalogatni egy nyugodtabb napfénytől sugárzó szőlőültetvényhez, s a lugas alatt végleg meg kell szerettetni velük a borokat. Ha ezt elérjük, akkor rohamos változásokon fog Magyarország borkereskedelme keresztülmenni anélkül, hogy úgy éreznénk csak nagy kényszeredett erőfeszítések árán tudjuk elérni célunkat.

- 55 -

X. Irodalomjegyzék

1. HVG, 2004.12.25., XXVI. évfolyam, 52-53. szám Cikk: Poór Csaba: Kell a cégér (Új trendek a nemzetközi borpiacon) 2. Bor és Piac borpiaci szakmagazin, 2008/3 Cikk: Dr. Botos Ernő Péter: Szakadatlan fejlődés a brit borpiacon 3. Popp József – Potori Norbert –Udovecz Gábor: Főbb mezőgazdasági ágazatok várható kilátásai az EU csatlakozás után Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2005 Fejezet: 4.4.2. Szőlő és Bor 4. Borportal internetes oldala 2007 június www.borportal.hu 5. Dr. Fülöp Lajos: Vincellérmester könyve Szaktudás Kiadó Ház, 2007 6. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kiadványai, hírei www.fvm.hu 7. Hamvas Béla: A bor filozófiája Editio M Kiadói Kft. 8. Bor Hírlap II./20. szám, 2008/április 9. Agrárkapu honlapja www.agrarkapu.hu

- 56 -

Fr an ci ao rs zá Au g sz t rá O l ia la sz or sz ág Sp U an yo SA lo rs zá D g él -A fri ka N ém Chi le et or sz Po ág rtu gá li Ú j-Z a él an Ar d ge M n ag t ya í na ro rs zá g Bu lg ár ia H ol la nd ia

or s Au z ág s O zt rá la s z l ia or N ém sz á g et or sz ág U SA D é l Sp -A fr an yo i ka lo rs zá g C Po hi le r tu g Ar á lia ge nt ín Ú j-Z a él an Bu d M ag l gá ri ya ro a rs z H ág ol la nd ia

Fr an ci a

XI. Ábrák táblázatok jegyzéke

Diagramm1 Brit borimport mennyiségi alakulása 2002-2004 között

3000

2500

2000

2002

1500

2003

1000

2004

500

0

Diagramm2 Brit borimport értékbeli alakulása millió dollárban 2002-2004 között

1000

900

800

700

600

2002

500

2003

400

300

2004

200

100

0

- 57 -