Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU - kapcsolatok szakirány
ROMÁNIA EURÓPAI UNIÓS ÉRETTSÉGE A GAZDASÁG TÜKRÉBEN
Budapest, 2006
Készítette: Bottyán Orsolya
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS.............................................................................................................................................. 5 1. EURÓPAI UNIÓ ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT....................................................................................... 6 1.1 AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPELVEI, A KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK LEGFONTOSABB ELEMEI .......................... 6 1.2 EGY ORSZÁG EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSÁNAK KRITÉRIUMAI ...................................................... 8 1.3 A BŐVÍTÉS – MÉLYÍTÉS DILEMMÁJA ÉS A TÖBB SEBESSÉGES EURÓPAI UNIÓ.................................... 11 1.4 AZ EU TAGSÁG ELŐNYEI EGY ORSZÁG SZÁMÁRA ............................................................................ 12 1.5 GAZDASÁGI ÉRVEK – EGY ÚJ TAGORSZÁG GAZDASÁGILAG HOGYAN TUD LENDÍTENI AZ EU HELYZETÉN ............................................................................................................................................ 14
2. ROMÁNIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ................................................................................................ 15 2.1 KAPCSOLATOK A KEZDETEKTŐL A CSATLAKOZÁSI FELVÉTELI KÉRELEMIG ...................................... 15 2.2 ÚT A FELVÉTELI KÉRELEMTŐL A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOKIG ................................................. 16 2.3 A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK .................................................................................................... 17 2.4 ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK ............................................................................................................ 18 2.5 NYOMONKÖVETÉS 2007-IG .............................................................................................................. 20 2.5.1 ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK MONITORINGJA................................................................................. 20 2.5.2 A BIZOTTSÁG ELLENŐRZŐ LÉPÉSEI ............................................................................................... 21 3. ROMÁNIA BELPOLITIKÁJA, A POLITIKAI CSATLAKOZÁSI KRITÉRIUMOK TELJESÍTÉSE......................................................................................................................................... 24 3.1 AKTUÁLIS POLITIKAI HELYZETKÉP ................................................................................................... 24 3.2 A 2005-ÖS ORSZÁGJELENTÉS KÖVETKEZTETÉSEI A CSATLAKOZÁS POLITIKAI KRITÉRIUMAIRÓL...... 26 4. ROMÁNIA GAZDASÁGA ................................................................................................................. 28 4.1 GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY ÉS NÖVEKEDÉS ..................................................................................... 28 4.2 MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR.............................................................................................. 31 4.3 VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA......................................................................................................... 36 4.4 IPARI TERMELÉS ÉS TERMELÉKENYSÉG ............................................................................................ 38
3
4.5 SZOLGÁLTATÁSI SZEKTOR ............................................................................................................... 41 4.6 MUNKAERŐPIAC .............................................................................................................................. 43 4.7 BÉREK .............................................................................................................................................. 47 4.8 FISKÁLIS ÉS MONETÁRIS FOLYAMATOK ........................................................................................... 49 4.9 GAZDASÁGPOLITIKA ........................................................................................................................ 58 4.10 INFRASTRUKTÚRA .......................................................................................................................... 60 4.11 IDEGENFORGALOM ......................................................................................................................... 66 4.12 VERSENYKÉPESSÉG ........................................................................................................................ 68 4.13 PROGNÓZISOK ................................................................................................................................ 70 5. ROMÁNIA KÜLKERESKEDELME ................................................................................................ 74 5.1 KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK ................................................................................................ 74 5.2 VÁMOK, MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, SZUBVENCIÓK .................................................................... 75 5.3 EXPORT – IMPORT ALAKULÁSA ........................................................................................................ 79 5.4 KERESKEDELMI PARTNEREK ............................................................................................................ 85 6. TŐKEÁRAMLÁS VIZSGÁLATA .................................................................................................... 89 6.1 MŰKÖDŐTŐKE-ÁRAMLÁS (FDI) ...................................................................................................... 89 6.2 FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG.................................................................................................................. 95 ZÁRÓ GONDOLATOK ......................................................................................................................... 98 MELLÉKLETEK .................................................................................................................................. 100 FELHASZNÁLT IRODALOM............................................................................................................ 102
4
Bevezetés
Szakdolgozatomban Románia európai uniós érettségét kívánom tanulmányozni, különösen abból a szempontból, hogy a 2007. január 1-jével uniós tagállammá előlépő volt szocialista ország mennyire volt képes gazdaságát piacgazdasággá átalakítani. Ez az átalakulás 1990-nel, tehát a Ceauşescu-diktatúra bukásával kezdődött el, de csak az ezredfordulótól hozott nagy arányú változásokat. Vizsgálódásom tárgya tehát elsősorban az utóbbi néhány év gazdasági helyzete és a gazdaságban végbemenő folyamatok irányának felvázolása, ugyanakkor megpróbálok utalni a gazdasági változások mögött meghúzódó politikai eseményekre is. Az Európai Unióval való kapcsolatfelvételtől a most már biztos csatlakozásig tartó folyamat döntő mértékben befolyásolta Románia fejlődését. Az uniós tagfelvételi kritériumok között alapvető fontosságú a működő piacgazdaság megléte, Romániának tehát a gazdaság gyökeres átalakításával kellett bizonyítania, hogy alkalmas és érett a csatlakozásra. Dolgozatomban először nyomon követem a csatlakozási folyamat lépéseit a kezdetektől napjainkig, majd kísérletet teszek a román gazdaság elemzésére különös tekintettel arra, hogy milyen mértékben sikerült Romániának olyan valóban működő piacgazdaságot létrehoznia, amely zökkenőmentesen be tud illeszkedni az Európai Unió rendszerébe.
5
1. Európai Unió új kihívások előtt
1.1 Az Európai Unió alapelvei, a közösségi vívmányok legfontosabb elemei Az Európai Unió egyedülálló szervezet. Azon demokratikus országok együttműködő csoportja, amelyek a közös politikák és közös célok megvalósítása érdekében lemondtak hatásköreik egy részéről, hogy a közös érdeket érintő speciális ügyekben demokratikusan, európai szinten hozhassanak döntéseket. A kezdeti időszakban hat ország kereskedelmi és gazdasági együttműködéséről beszélhettünk (az Európai Szén és Acélközösségről szóló szerződés, 1952. július 25-én lépett hatályba), majd a tagok mind szélesebb körű együttműködésének révén egyre mélyült az integráció. Mára az EU 25 országot és 450 millió lakost számlál, és a mindennapi életre közvetlen befolyással bíró ügyek széles skálájával foglalkozik. Az Európai Unióban olyan országok működnek együtt, amelyek elkötelezettek a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a piacgazdaság mellett. Történelmi hagyományainak és alapító értékeinek megfelelően a nemzetközi konfliktusok megelőzésén, illetve békés politikai megoldásán munkálkodik. A fenntartható növekedésre törekszik. Az Unión belül erős a szolidaritás, az összetartozás, ami megteremtette a belső kiegyenlítődés, a kevésbé fejlettek felzárkózásának lehetőségét. Az EU emberközpontú és humánus társadalom építésén munkálkodik. Európa igen sokszínű kontinens. Országaiban különböző nyelveket beszélnek, és más-más hagyományokat ápolnak. Vannak azonban közös európai értékek, mint a demokrácia, a szabadság és igazságosság elve. Az Európai Unió a legfontosabb európai értékeket védelmezi, valamint ápolja az országok közötti együttműködést, elősegíti a sokféleség megőrzése mellett létrejövő egységet, és biztosítja, hogy a döntések a polgárokhoz a lehető legközelebb levő szinten szülessenek. A közösségi vívmányok és az EU értékrend meghatározó dokumentumai társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális értékeket rögzítenek. A legfontosabb ilyen dokumentum a Római Szerződés (1958. január 1-jén lépett hatályba), melynek
6
Preambulumában rögzítették létrejöttének célkitűzéseit: „… azzal az eltökélt szándékkal, hogy az európai népek egyre szorosabb egységének alapjait lerakják… biztosítva a harmonikus fejlődést a különböző térségek közti különbségek csökkentése révén… úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy Európai Gazdasági Közösséget.”. Az Európai Közösséget létrehozó dokumentum célul tűzte ki a részt vevő országok gazdasági és társadalmi előrehaladását, az életszínvonal emelkedését, a gazdasági stabilitást, a kereskedelem kiegyensúlyozottságát, a piaci verseny tisztességét, a részt vevő gazdaságok egységének és harmonikus fejlődésének elősegítését. Szintén fontos alapelvként rögzítették a különféle régiók közötti különbségek, az elmaradottság mérséklését, a foglalkoztatottsági és a szociális védettségi fok magas szintjét, a nők és a férfiak egyenjogúságát, a tartós fejlődést, a környezet minőségének javítását, a gazdasági és szociális kohézió erősítését, a tagállamok közti szolidaritást, a béke és szabadság megőrzését, valamint az uniós polgárok kulturális és általános ismereti színvonalának fejlesztését. (Consolidated version of the Treaty establishing the European Community, 2002) A kitűzött célokat az Európai Unióról szóló szerződés (1993. november 1-jén lépett életbe) fejlesztette tovább. A szerződés aláhúzza a törekvéseket az Unió továbbfejlesztésére, a belső határok lebontása terén, valamint az egységes pénz bevezetésének felvetésével a gazdasági és monetáris unió megalakulását. Előirányozza a tagállamok állampolgárai érdekeinek és jogainak védelmében az uniós állampolgárság intézményének létrehozását, valamint a szabadság, biztonság és igazságosság övezetének létrehozását, a külső határok védelmének, a menedékjog és a bevándorlási jog közös szabályozásának megvalósulásával. Fontos célként emelik ki az integráció nemzetközi identitásának megteremtését, az integrációban részt vevő nemzetek közötti szolidaritás elmélyülését, történelmük, kultúrájuk és hagyományaik tiszteletben tartásával, valamint a közösségi intézmények demokratikus jellegének és hatékonyságának erősítését. Ezen célok megvalósításának feltételeként a szerződés tartalmazza az EU elkötelezettségét a számára legfontosabb értékek, a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok, a jogrend tiszteletben tartására. (Consolidated version of the Treaty of European Union, 2002) 7
Mindezen elvek és célok megvalósulását szolgálják az Európai Unió érvényben lévő szerződései, és az alkotmányos szerződés tervezete. Az Európai Unió elsődleges joganyagát alapszerződések alkotják. 2006-ban az Európai Unióban három Szerződés van érvényben: az EU szerződés, az EK (korábban EGK) Szerződés és az Euratom Szerződés. Hozzá kell tennünk, hogy az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés egyben az EK Szerződés módosító szerződése is A három érvényben lévő szerződések összefoglaló neve a Szerződések, amelyeket utalva az unió fennállása alatt több ízben végrehajtott
módosításokra
Konszolidált
Szerződéseknek
is
szokás
nevezni.
(www.euvonal.hu/index.php?op=szerzodesek) A szerződések mellett fontos megemlítenünk az Európai Alkotmányt létrehozó Alkotmányos Szerződés fontosságát. Ez a szerződés egyelőre még csak tervezet, ugyanis minden tagország nemzeti parlamentje vagy népszavazás útján hagyja jóvá, ami pár országban már problémát jelentett, ugyanis nem sikerült a ratifikáció. Az új Alkotmány átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi majd az Európai Uniót, és kellő rugalmasságot biztosít a további fejlődéshez. A szerződés magában foglalja az EU alapvető értékeit, céljait és hatáskörét. Az Európai Alkotmányt létrehozó Szerződés (Alkotmányos Szerződés) egységes szöveg, amely az eddigi összes alapító szerződés helyébe lép, és az Európai Uniónak a nemzeti és a nemzetközi jogban is érvényes, egységes jogi személyiséget ad. Tovább növeli az Európai Parlament jogkörét, és létrehozza az Európai Unió külügyminiszteri posztját az EU nemzetközi befolyásának erősítése érdekében. Az alapszerződést minden tagország nemzeti parlamentje vagy népszavazás útján hagyja jóvá. (www.euvonal.hu/index.php?op=alkotmany...)
1.2 Egy ország európai uniós csatlakozásának kritériumai Az Európai Unió több bővítési hullámon esett túl 1958 óta, amikor a hat alapító tag létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget és az EURATOMOT. A Római Szerződés értelmében bármely európai állam pályázhat a tagságra. A kibővítés alapvető feltételeit az 1993-ban hatályba lépő, Európai Unióról szóló Szerződés 49. cikkelye tartalmazza:
8
„Bármely európai ország kérheti felvételét az Európai Unió tagjai sorába. Kérelmét a Tanácshoz kell benyújtania, amely - a Bizottság meghallgatása és a rendes tagjainak abszolút többségével határozó Európai Parlament hozzájárulásának elnyerése után - egyhangú szavazással dönt. A csatlakozás feltételei és az Unió alapjául szolgáló Szerződésekhez igazodás, amely az ilyen csatlakozással együtt jár, a tagállamok és a felvételét kérő ország közötti megállapodás tárgyát képezik. Ezt a megállapodást valamennyi szerződő országban ratifikálásnak kell alávetni az érintett országok ide vonatkozó előírásainak megfelelően.” A jelentkezés feltételeit az Európai Unióról szóló szerződés alapján az az európai ország teljesíti, amely tiszteletben tartja a szabadság és demokrácia elveit, az emberi és az alapvető szabadságjogokat valamint a jogállamiságot. A valóságban azonban az Unióhoz való csatlakozás feltételei jóval összetettebbek voltak (gazdasági intézményi, jogi alkalmazkodási és egyéb jellegűek), így az Uniónak meg kellett egyértelműen fogalmaznia követelményeit. (Consolidated version of the Treaty of European Union, 2002) Az Európai Tanács 1993-ban, Koppenhágában tartott ülésén részletesebben kifejtette a taggá válás politikai és gazdasági követelményeit. Ezen követelmények később „koppenhágai kritériumokként” lettek ismertek, melyeknek feltételei szerint a jelölt államnak három alapkritériumot kell teljesítenie: •
Politikai kritériumok: stabilan működő demokratikus intézményrendszerrel kell bírnia, amely garantálja a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesülését, és biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását
•
Gazdasági kritériumok: működő piacgazdasággal kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie megbirkózni az Unióban meglévő piaci erők versenyével
•
Jogi, intézményi kritériumok: képesnek kell lennie eleget tenni a tagságból származó kötelezettségeknek (ami az acquis communautaire adaptálását és alkalmazását jelenti), beleértve a politikai valamint a gazdasági és monetáris unió céljait is
(European Communities: Enlargement of the European Union, 2003); (Dunai, 2003)
9
Az Európai Tanács 1994. decemberi esseni ülésén további két újítást hozott, amely már konkrétabban a kelet-közép-európai államok helyzetét figyelembe véve született meg: 1. Tovább bővítette a csatlakozás politikai kritériumait. Nem állt meg a demokrácia és az emberi jogok tisztelete általános szükségleténél. Azokat azzal egészítette ki, hogy a jelöltek ne hozzanak magukkal az Unióba a kisebbségekkel kapcsolatos feszültségeket, illetve határvitákat. Ez volt az első írásba foglalt véleménynyilvánítás az EU részéről, azt illetően, hogy a kelet-közép-európai térség országai, rendezzék egymás közötti vitáikat. 2. A Tanács felsorolta azt a tíz kelet-közép-európai államot, amely elvileg csatlakozhat az Unióhoz. Mindez Jugoszlávia utódállamai számára (Szlovénia kivételével) azt jelentette, hogy tagságuk lehetőségét még meg sem lehet fontolni mindaddig, amíg a konfliktus tart a térségben. A Független Államok Közösségének tagjai számára pedig azt, hogy velük a kapcsolatoknak más keretet kell adni, nevezetesen azt a tagsági perspektívát kilátásba sem helyező partnerségi és együttműködési megállapodásban rendezik. De ugyanakkor „Az 1994. decemberi esseni Európa-csúcson született jövőbeli csatlakozásra előkészítő stratégia sem lépett még ki az óvatos közelítés fantáziátlan köréből.” (Balázs, 1995) Az 1995. évi Madridi Csúcstalálkozón kimondták, hogy „a bővítés történelmi alkalom és politikai szükségszerűség Európa számára; garantálni fogja a kontinens stabilitását és biztonságát és ez által mind a pályázó államok, mind az Unió jelenlegi tagjainak gazdasági növekedéséhez és általános jólétéhez új perspektívákat kínál”. A követelmények magukban foglalják a tagsággal járó kötelezettségek vállalásának képességét, valamint azt, hogy a kérelmező országnak rendelkeznie kell a szükséges igazgatási struktúrákkal. (European Communities: Enlargement of the European Union, 2003) Az 1997. évi Amszterdami Szerződés az eddig felsorolt kritériumokat azzal egészíti ki, hogy a tagállammá válás függ azon alapelvek tiszteletben tartásától, 10
amelyeken maga az EU alapszik. Ezek: "a szabadság, demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogi szabályozás." (Amszterdami szerződés, www.europa.eu.int/eur-lex...) A 2000-es Nizzai Szerződés, illetve a 2004-es Alkotmány nem tartalmaz szignifikáns módosításokat a csatlakozási feltételrendszert illetően. Az Alkotmány kisebb kiegészítést közöl IX. címében, amit pontosabban az 1-58. cikk tartalmaz. A cikkek az Unióhoz való csatlakozás feltételeit és az arra irányuló eljárás folyamatát pontosítják: „Minden olyan európai állam, amely az Unió tagjává kíván válni, erre irányuló kérelemmel fordulhat a Tanácshoz. A kérelemről értesíteni kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket. A Tanács a Bizottsággal folytatott konzultációt és az Európai Parlament tagjai többségével elfogadott egyetértést követően, egyhangúlag határoz. A felvétel feltételeit és részletes szabályait a tagállamok és a felvételt kérő állam
közötti
megállapodás
rendezi.
Ezt
a
megállapodást
alkotmányos
követelményeinek megfelelően valamennyi szerződő államnak meg kell erősítenie.” Az Unióhoz való csatlakozás feltételei (konvergenciakritériumok) az alábbi területeken fogalmaznak meg elvárásokat: árstabilitási kritérium, állami költségvetési helyzetre
vonatkozó
kritérium,
az
Európai
Monetáris
Rendszer
árfolyam-
mechanizmusában történő részvételre vonatkozó kritérium, a kamatokra vonatkozó konvergenciakritérium. (Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványának Hivatala (2005): Szerződés Európai Alkotmány létrehozásáról)
1.3 A bővítés – mélyítés dilemmája és a több sebességes Európai Unió Ha bővítésről van szó, mindig felmerül a kérdés, hogyan lehetne megtalálni az ideális kompromisszumot az elmélyítés és az integráció földrajzi jellegű kibővítése között. A 2004. május 1-jén csatlakozott 10 tagország felvételének kérdése nagy vitákat robbantott ki. Ez a bővítés mindenképpen egyedi volt a korábbiakhoz képest, mind a
11
jelentkező államok mennyiségét, mind az Unió átlagához mért fejlettségbeli elmaradásukat figyelembe véve, az európai integrációnak soha nem kellett korábban ilyen mértékű bővítést végrehajtania. Így elmondhatjuk, hogy az EU vállalta a bővítést, annak ellenére, hogy sok éven keresztül inkább a „mélyítés” pártján állt, hiszen a 90-es évek elején az EK kibővítéssel kapcsolatos álláspontja alárendelődött az integráció belső tökéletesítésének. (Az EU bővítés politikai dimenziói, 2003) Napjainkban szintén sok publikáció jelenik meg Románia és Bulgária, valamint a tagjelölt országok (Törökország, Horvátország, Macedónia) felkészültségét firtatva. Sok elemző azt véli, hogy a keleti államok ilyen gyors felvétele rontja az Unió versenyképességét, és sok időt vesz igénybe a felzárkóztatás. Mások úgy vélik, az újonnan csatlakozók alacsonyabb szinten állnak ugyan, mégis nagyban hozzájárulnak az európai integráció világgazdaságban betöltött szerepének erősítéséhez. Abban mindenki egyetért, hogy a bővítést nem szabad elsietni, és hogy mindenképpen a minőségorientált szempontoknak kell előtérbe kerülniük. (Inotai, 2000) A több sebességes Európa annak kifejezésére született koncepció, hogy az EU tagállamai különböző mértékben képesek vagy készek részt venni az integráció elmélyítésében. Ez azt is jelenti, hogy a felkészültebb tagállamok előbb érhetnek el az integráció magasabb fokára, mint a többiek. Az EU-országok egy csoportjának szorosabb együttműködése a megerősített együttműködés keretein belül máris lehetséges. A kevésbé fejlett tagállamokat sokszor határozottan nyugtalanítják azok az Unióban erősödő tendenciák, amelyek háttérbe szorítanák a közepes és kis tagországokat, elsősorban az újakat. A 2004-ben bekerültek számára nagyon negatívan is hangozhat a több sebességes Európa, hiszen az Európai Unió lényege éppen az, hogy segíti a frissen csatlakozók és a kevésbé fejlett tagállamok felzárkózását.
1.4 Az EU tagság előnyei egy ország számára Az integráció alapja az értékközösség. Olyan országok vállalkoztak az önkéntes együttműködésre, amelyek elkötelezettek a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben
12
tartása és a piacgazdaság mellett. Az Európai Unión belül teret nyer a szolidaritás és a kohézió, megteremtve a felzárkózás esélyét. Az európai integráció eredménye a béke, a biztonság és a stabilitás erősödése. A nemzetállamok megmaradnak, a nemzeti érdekek változatlanul érvényesülnek az unióban. Az EU tagjai közösen teremtik meg a külső határok védelmét, a szervezett bűnözéssel szembeni hatékonyabb fellépés alapjait. A tagállamok nem külön-külön, hanem a közösség teljes súlyával és nemzetközi tekintélyével lépnek föl a környezet megóvása, a globalizációs folyamatok ellenőrzése érdekében. Az európai integráció megteremti a jólét alapjait. Az egységes piac átlátható módon szabályozza a gazdasági szereplők mozgásterét. A világ legnagyobb belső piaca növekvő keresletet és termelékenységet, újabb és újabb gazdasági lehetőségeket kínál az új és a régi tagok számára egyaránt. A gazdasági növekedés munkahelyeket hoz létre, és megteremti az életszínvonal fokozatos növelésének lehetőségét. Az európai fejlődés fontos előnye a szolidaritás elvének érvényesítése, melynek alapján a legelmaradottabb tagországok és térségek számára is biztosítva van a felzárkózás lehetősége. Az EU talán legjelentősebb vívmánya az egyenlő versenyfeltételek, az egyenlő esélyek megteremtése. Az egységes belső piacon azonos szabályok vonatkoznak minden szereplőre, ezeket a tagállamok közösen alakítják ki és fejlesztik tovább. Az életszínvonal növelése mellett egyre nagyobb jelentőségre tett szert az életminőség javítása. Ezt szolgálják a közös környezetvédelmi, élelmiszerhigiéniai és élelmiszerbiztonsági, valamint a fogyasztóvédelmi előírások. Fontos előny lehet egy csatlakozó ország számára a modernizációs esély, vagy az, hogy egy nagyobb közösség részeként nagyobb esélye van a fejlődésre, és kiszámíthatóbbakká válhat a gazdasági fejlődés is. Jelentős összegű támogatásokhoz juthatnak az elmaradottabb tagországok és bővülnek a fejlesztéspolitikai források is. (www.euroinfo.hu)
13
1.5 Gazdasági érvek – egy új tagország gazdaságilag hogyan tud lendíteni az EU helyzetén Az Európai Unió számára a bővítés történelmi feladat, mivel jövője szempontjából a legfontosabb befektetésnek tekinthető. A bővítés során az EU egyre növeli gazdasági erejét, és egyben megkönnyíti a regionális egységek kialakulását és hatásosabb működését. (Inotai, 1998) A bővítés hozzájárul a kontinens stabilitásának erősödéséhez, és a gazdasági növekedés felgyorsulásához, amire nagy szükség van, hiszen a növekedési mutatók az átlagos nemzetközi szint alatt találhatók. Egy új ország felvételekor a bővítés tiszta gazdasági előnyei várhatóan magasabbak az EU számára, mint annak költségei. Erre igen jó példa a felvétel idején kevésbé fejlett Spanyolország, Portugália vagy Görögország esete. Egy új tagország felvételekor gazdasági szempontokból az egyik legfőbb ösztönző tényező az új, perspektivikus piacok megszerzésének lehetősége. A kereskedelmi illetve befektetői környezet addig fejlődik, míg a vámok és kvóták meg nem szűnnek, ami mindenképpen kedvezőbb feltételeket teremt, és nagyobb bevételeket hoz a tagállamok számára. Az ipari termékek kereskedelme terén például az EU-nak kedvező egy új, kevésbé fejlett ország felvétele, hiszen erősítheti a pozícióit nemcsak a piacok terén, hanem a továbbfeldolgozásra kerülő import révén az EU termelés inputja olcsóbbá válik, így a fajlagos termelési költség színvonalát javítja. Az EU bővülése méretgazdaságossági előnyökhöz is vezet, ami a termékék és szolgáltatások szélesebb skáláját is jelenti egyben. (Szemlér, Mádi, Kőrösi, 1997) A bővítéssel együtt jár az innováció. Egy új tagállam felvételekor az EU fölülvizsgálhatja saját szervezeteit és működését, és aktuálissá válhat az elavult, nem megfelelően működő folyamatok megreformálása. Nem elhanyagolható indok továbbá, hogy az EU bővülése kulcsfontosságú a kontinens jövőbeli biztonsága és stabilitása szempontjából.
14
2. Románia és az Európai Unió
2.1 Kapcsolatok a kezdetektől a csatlakozási felvételi kérelemig A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) volt tagországainak, így Romániának is, az Európai Közösségekkel (EK) való viszonyát sokáig a kölcsönös el nem ismerés és a szembenállás jellemezte. Románia –Magyarországgal és Lengyelországgal együtt – egyes időszakokban maximális rugalmassággal próbálta alkalmazni a Varsói Szerződés és a KGST korlátozó előírásait vagy „ajánlásait”. A két csoportosulás közti kapcsolatok hivatalosan első ízben akkor indultak enyhülésének, amikor Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár 1972. évi, a szovjet szakszervezetek kongresszusán elmondott beszédében kijelentette, hogy „az EK-t, mint létező valóságot tudomásul kell venni. Ez a mondat legalizálta a kapcsolatokat egyes KGST országok és az Európai Közösség között. ”(Balázs, 1996) Románia a keleti blokk államai közül elsőként hozott létre hivatalos kapcsolatot az Európai Közösséggel: 1974-ben bekerült az EK általános preferenciarendszerének (GSP- General System of Preferences) kedvezményezettjei közé. A GSP keretében az Európai Unió szegényebb országokat támogat azzal, hogy vámmentesen engedi be az adott ország bizonyos termékeit belső piacára. 1980-ban részmegállapodások születtek a román ipari termékek kereskedelméről a viszony normalizálásának további lépéseiként. 1981-től fogva évenként ülésezett egy vegyes bizottság, melynek révén Romániának rendszeres kapcsolatai létesültek az EK-val. Az Európai Közösség már 1986 nyarán elkészítette a Romániával kötendő kereskedelmi és együttműködési megállapodásra vonatkozó irányelvek tervezetét, a hivatalos tárgyalások 1987. április 9-én kezdődtek, majd 1991. május 1-jével életbe lépett a román-EK kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás. (Balázs, 1996) A rendszerváltás után a két fél között 1990-ben kezdődtek a diplomáciai kapcsolatok. Az összes szocialista országnak, így Romániának is nagy lépést jelentett a kapcsolatok szorosabbra fogását illetően az Európai Megállapodás. Az EK már az 1990-
15
es dublini ülésen felvetette a társulási intézmény1 felajánlását a rendszerváltást megvalósító volt KGST országoknak. Az Európai Megállapodások az EK szerződések új
generációját
képviseli.
Legfontosabb
eleme
a
felek
közötti
egyenrangú
szabadkereskedelem. A megállapodások preambulumában a közép-kelet-európai fél szándékaként megjelenik, hogy a társulás célja akár a teljes jogú tagság is lehet. Az Európai Megállapodások viszonylag kevés2 gazdasági támogatást nyújtanak, viszont magukban hordozzák az egyenrangú európai partneri viszonyt, amely kedvező körülmények között valóban elvezethet a teljes jogú EK tagságig. Románia 1993 októberében írta alá az Európai Megállapodást az EU-val, ami 1995. február 1-jén lépett életbe, majd ugyanezen év júniusában beadta tagfelvételi kérelmét. (www.eu.hu)
2.2 Út a felvételi kérelemtől a csatlakozási tárgyalásokig 1995. június 22-én Románia hivatalosan benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Uniónak. Az Európai Tanács 1995. decemberében felkérte a Bizottságot, hogy minél előbb alakítsa ki a Románia csatlakozásával kapcsolatos közös álláspontot. Ennek megfelelően született meg 1997. július 15-én a Bizottság véleménye (az úgynevezett avis), amely figyelembe véve az uniós jelentések diplomatikus nyelvezetét, meglehetősen keményen fogalmaz. A végkövetkeztetés a koppenhágai kritériumoknak megfelelően épült fel: elismerte, hogy Románia jelentős haladást ért el a politikai feltételek teljesítésében, ugyanakkor rámutatott, hogy az országnak középtávon is súlyos nehézségeket jelentene alkalmazkodni az európai gazdasági versenyhez. Ugyanakkor a közösségi joganyag átvétele terén Románia még a legalapvetőbb szabályokat sem építette be saját jogrendjébe. 1998-tól a Bizottság minden évben monitoring jelentést készített Romániáról. Az első jelentés szerint az első koppenhágai kritérium - a politikai stabilitás - teljesítése maradéktalanul sikerült, de az ország nagyon keveset lépett előre gazdasági téren, sőt romlott versenyképessége. 1999-ben merültek fel a gyermekvédelem helyzetével kapcsolatos, az EU részéről megfogalmazott aggodalmak, amelyek - hasonlóan a romák
1 2
Római Szerződés 138. cikkén alapul A mediterrán társulási viszonyokhoz képest
16
diszkriminációjához - visszatérő elemei maradtak a későbbi országjelentéseknek is. Bár 1999-re a gazdaság helyzete nem javult („Románia nem tekinthető működő piacgazdaságnak”), az ország jelentős előrehaladást tanúsított az acquis átvételében. A gazdasági problémák ellenére a Bizottság javasolta, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Romániával. Az Európai Tanács ennek megfelelően az 1999. decemberi helsinki tanácsi ülés záródokumentumában 2000. február 15-ét jelölte meg a folyamat kezdeteként. Érdekesség, hogy ugyanekkor kezdődtek a tárgyalások a ma már uniós tag Szlovákiával, Lettországgal, Litvániával és Máltával is. A tárgyalások során született újabb Bizottsági értékelések egyre kedvezőbb képet festettek Románia helyzetéről, az ország erőfeszítéseinek eredményeképpen. 2002-ben a jelentés3 pozitívan említi a kisebbségek helyzetében beállt változásokat, így mindenekelőtt a nyelvhasználati jogot szabályozó törvényt. 2003-ban a Bizottság elsősorban a jogharmonizációs eredményeket emelte ki, míg egy évvel később Románia megkapta a „működő piacgazdaság” minősítést, eleget téve ezzel az összes kritériumnak. (www.euvonal.hu/index.php?op=csatlakozas...)
2.3 A csatlakozási tárgyalások Románia 2000. február 15-én kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, és 2002-re az összes fejezetet megnyitották. A tárgyalási folyamat 2004. december 14-én ért véget. Románia nyolc témakörben (szolgáltatások szabad áramlása, tőke szabad áramlása, versenyjogi,
mezőgazdaság,
közlekedéspolitika,
adóügyek,
energiapolitika,
környezetvédelem) kért és kapott átmeneti mentességet az uniós előírások teljesítése alól. A tárgyalásokon a legproblémásabb a versenyjogi és a bel- és igazságügyi fejezet lezárása volt, melyek az utolsó napokra maradtak. Előbbiben a nagy állami ipari cégek (jellemzően az acélipar) támogatásával kapcsolatos román politika volt elfogadhatatlan az Unió számára, míg utóbbiban Románia nem kért mentességet, az EU azonban többször kétségbe vonta Románia felkészültségét (elsősorban az illegális menekültek kiszűrésével kapcsolatosan). A legtöbb átmeneti mentességet a környezetvédelem terén 3
COM (2002) 700 final
17
kapta. A leghosszabb ideig tartó mentesség, a városi szennyvízgazdálkodás teljes kiépítése alóli felmentés 12 évig halasztható4. (Románia társulási szerződése VII. melléklet ) A tárgyalások előrehaladtával, a román fél ösztönözése végett, az Európai Tanács 2002. decemberi, koppenhágai ülésén meghatározta a belépés konkrét időpontját. A 2007-es dátumot a 2003. júniusi thesszaloniki csúcson az Európai Tanács újra megerősítette. A tárgyalások során világossá vált, hogy a 2007. januári 1-jei belépés tartható ugyan, de továbbra is nagy erőfeszítéseket kíván Romániától. Ezt figyelembe véve került be csatlakozási szerződésbe egy olyan védzáradék, hogy amennyiben az ország mégsem tudja teljesíteni a csatlakozás pillanatáig valamennyi vállalt kötelezettségét, a belépés időpontja egy évvel, 2008. január 1-jére módosítható. (Az Európai Unióhoz történő csatlakozási szerződés 4. cikk 2005) Az Európai Tanács 2004. december 17-i ülésén hozott határozat szerint „Románia a csatlakozás időpontjáig minden tagsággal járó kötelezettségének eleget tud tenni”. Hasonló véleményt adott ki a Bizottság 2005. február 22-én. 2005. április 13-án az Európai Parlament is rábólintott a szerződés tervezetére. A román csatlakozási szerződést 2005. április 25-én írták alá Luxemburgban. (www.europa.eu.int/eur-lex...)
2.4 Előcsatlakozási alapok Az 1998. decemberi Luxemburgi Csúcstalálkozón, az Európai Tanács jóváhagyott egy új stratégiát, a csatlakozó országok felkészítéséről, amely további lényeges anyagi forrásokat tett lehetővé a csatlakozáshoz. 1999. március 26-án, a Berlini Európai Tanácskozáson, politikai megállapodás született az Agenda 2000-ről, melynek célkitűzése volt a bővítéssel kapcsolatos közösségi politikák megszilárdítása és egy új pénzügyi szerkezet kialakítása a 2000-2006-ig tartó időszakra. A Berlini Európai Tanácskozással összhangban, 2000 óta, a Közösség több mint kétszeresére emelte a 4
2004. december brüsszeli Európa csúcs
18
közép- és kelet-európai kandidáló országok előcsatlakozási támogatását, a PHARE, az ISPA és a SAPARD programokon keresztül. Már a román csatlakozási szerződés aláírását jóval megelőzve, az Európai Unió jelentős támogatási rendszert dolgozott ki Románia (és a többi csatlakozó ország) számára, hogy a felzárkózási idő rövidebbé váljon és a csatlakozás minél zökkenőmentesebben következhessen be. A támogatás legfontosabb eszközeit előcsatlakozási alapoknak hívjuk, ezek az elkülönített közösségi pénzforrások a PHARE, az ISPA és a SAPARD. (Enlargement of the European Union, An historic opportunity, 2003) A
PHARE
1997-től
kizárólag
a
csatlakozás
szempontjából
lényeges
programokat támogatja, célja, hogy a szükséges befektetések mobilizálásával segítse a tagjelölt országokat iparuk és infrastruktúrájuk európai szintre fejlesztésében. Az erőfeszítéseket azokra a területekre összpontosítják, amelyeken már érvényben vannak az EU normái, például: környezetvédelem, közlekedés, termékek minőségi szabványai, munkafeltételek. A program célja a közösségi vívmányok átvételét és alkalmazását szolgáló intézményfejlesztési és beruházási programok támogatása, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése. A 2000. évtől, a PHARE-on kívül, két új programmal segíti az EU a tagjelölt országokat. A SAPARD feladata a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatása. Minden tagjelölt országnak egységes agrár- és vidékfejlesztési programmal kell rendelkeznie erre az időszakra vonatkozólag. Az ezekben megfogalmazott prioritásokat a nemzeti hatóságok jelölték ki. Az ISPA környezetvédelemi és a közlekedési befektetésekkel segít. A csatlakozás előtti strukturális politikai eszköz feladata a csatlakozó országok támogatása az említett két területen. Az ISPA-támogatásokat a csatlakozási partnerségekben és a közösségi vívmányok átvételének nemzeti programjaiban meghatározott prioritások alapján ítélik meg. A Románia számára elkülönített előcsatlakozási támogatás jelentős és évről évre növekvő összeg. 2005-ben körülbelül 952 millió eurót tett ki a PHARE, az ISPA és a SAPARD által az országnak járó közös támogatás mértéke. Románia számára ez egy nagyon jelentős pénzügyi forrás (GDP-jének 1,4 %-t teszi ki). 2005-ben a PHARE által 19
nyújtott támogatás egy 397 millió eurós nemzeti fejlesztésre szánt összegből, és egy 34 millió eurós országhatárokon átnyúló együttműködést segítő részből állt össze. A jelenlegi 2006-os támogatás mértéke 438 millió euró. A 2005-ben a Románinak szánt SAPARD-ra 175,2 millió euró jutott, és ugyanennyi támogatásra számíthat az ország 2006-ban is. A 2005-ben felhasználható ISPA támogatás összesen 342 millió euró, ami fele
részben
a
közlekedést,
fele
részben
a
környezetvédelmet
illeti.
(www.europa.eu.int/comm) Az előcsatlakozási alapok által felkínált támogatások 97%-t fel is használta Románia 2000 és 2003 között. Ez az arány 2004-re 90%-ra esett vissza. A felkínált pénzügyi keretek felhasználási kapacitásának magas szinten tartása és fejlesztése nagyon fontos, hiszen a várható 2007-es csatlakozás után a mostani támogatásoknál jóval jelentősebb keretek állnak majd Románia rendelkezésére 2007-től 2009-ig.
2.5 Nyomonkövetés 2007-ig
2.5.1 Előcsatlakozási alapok monitoringja Románia 2007. január 1-jétől lehet az Európai Unió teljes jogú tagja. A szerződés aláírásától a csatlakozás napjáig Románia aktív megfigyelői státuszban vesz részt az uniós döntéshozatalban, vagyis az összes fórumon jelen lehet, véleményt is nyilváníthat, csak a szavazásokon nem vehet részt. 2006-ban a Bizottság folytatja Románia felkészülésének anyagi támogatását, az ország jelentős előcsatlakozási támogatásban részesül, aminek megfelelő és eredményes felhasználását monitoring-bizottságok felügyelik. A PHARE korábbi központi monitoring és értékelés rendszerét 2000-ben felváltotta a decentralizált monitoring rendszer és a menet közbeni értékelés mechanizmusa. A monitoring átkerült a tagjelölt országok hatáskörébe, míg az időközi értékelés a Bizottságnál maradt. Emiatt új monitoring struktúrákat hoztak létre a tagjelölt
országokban:
közös
monitoring 20
bizottságot
és
ágazati
monitoring
albizottságokat. A menet közbeni értékelést az Európai Bizottság a tagjelölt országokban (azaz helyben) uniós és helyi tisztviselőkkel dolgozó irodákban végzi. A több országra kiterjedő tervezetek monitoringja és értékelése továbbra is Brüsszelben történik. A már befejezett projektek utólagos értékelését országonként és nem ágazatonként végzi el az Európai Bizottság. A kijelölt nemzeti segélykoordinátor értékeli az egyes tervezeteket, független, helyi szakértők bevonásával. Utóbbiakra nem csupán a helyi viszonyok ismerete miatt van szükség, de azért is, hogy ezáltal helyi értékelő kapacitás "nevelődjön ki". Az ISPA-tervezetek megvalósítását a tagjelöltek által felállított, évente kétszer ülésező monitoring bizottságok kísérik figyelemmel. Ezek munkáját a nemzeti ISPAkoordinátor szervezi meg. A monitoring bizottságok a tagjelöltek hatóságai mellett az Európai Bizottság számára nyújtanak információkat a projektek előrehaladásáról. A tervezetek megvalósításának befejezése után az Európai Bizottság és az érintett tagjelölt országok közösen értékelik azokat, nemcsak a végrehajtás minősége szempontjából, hanem hatásvizsgálatot is tartanak. Utóbbira azonban többnyire néhány év elteltével kerül sor, hiszen a nagy környezetvédelmi és közlekedési projektek következményei évek alatt válnak egyértelművé. Minden egyes SAPARD program számára külön monitoring bizottság létesült. Az Európai Bizottság szorosan együttműködött a tagjelölt országokkal a monitoring és értékelő rendszerek előkészítése során: képzést nyújtott a monitoring technikák vonatkozásában,
és
kidolgozott
egy
minimum
követelményrendszert,
melyet
alkalmazásra ajánlott a tagjelölteknek. (www.62.80.64.152/ofa/old...)
2.5.2 A Bizottság ellenőrző lépései Annak érdekében, hogy Románia csatlakozása zökkenőmentes legyen, az Európai Bizottság a korábbiakhoz hasonlóan éves monitoring jelentéseket készít az országról, különös tekintettel a versenyjog, a bel- és igazságügy, illetve a környezetvédelem témakörére. A 2004 októberében megjelentetett stratégiai dokumentumában és jelentéseiben a Bizottság beszámolt Románia csatlakozásra való felkészülése során elért
21
haladásáról. A Bizottság továbbá számos olyan területet azonosított, ahol további fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a tagság valamennyi követelménye teljesüljön, és az ország sikeresen felkészüljön a tagságra. A Bizottság úgy határozott, hogy fokozza az országok felkészülésének ellenőrzését. (A Bizottság Közleménye - Átfogó ellenőrző jelentés Bulgária és Románia EU tagságára való felkészülésének fokáról, 2005) 2005. október 25-én megjelent a Bizottság átfogó ellenőrző jelentése Bulgária és Románia EU-tagságra való felkészültségének fokáról5. A 2005. évi átfogó ellenőrző jelentés elkészítésével a Bizottság továbbra is segíti Románia felkészülését, és amennyiben szükséges, ajánlásaival egészíti ki azt. Ezek az átfogó ellenőrző jelentések az egyéni országjelentéseken alapulnak. Az ellenőrző jelentés értékeli az ország tagságra való felkészültségét, azonosítja a még fennmaradó hiányosságokat, és bemutatja azokat a lépéseket, amelyeket e hiányosságok pótlása érdekében meg kell tenni. Az Európai Tanács az Agenda 2000 nevű programjában úgy döntött, hogy a közép-kelet-európai
tagjelölt
országokról
évente
beszámolót
készít,
az
első
országjelentések 1998-ban készültek el. Ezeknek az éves tanulmányoknak a segítségével követhette nyomon az Európai Unió a tagjelöltek, közöttük Románia előrehaladását a fontosnak tartott témakörökben. Az országjelentések természetesen a vizsgált országok számára is rendkívül fontos információkat tartalmazó dokumentumok. A széleskörű, főként gazdasági szempontokat szem előtt tartó jelentések rávilágítanak az adott ország aktuális helyzetére, és rámutatnak a hiányosságokra, a fejlesztendő területekre. Az országjelentések beszámolnak arról, hogy az ország hogyan teljesíti a célul kitűzött politikai és gazdasági kritériumokat, és arról, hogy a tárgyalási folyamat során született dokumentumok által támasztott követelmények hogyan teljesülnek. A 2005. évi jelentések értékelik Románia 2007. évi csatlakozásra való felkészültségének állását a tagság politikai és gazdasági kritériumainak, valamint az EU jogrendje, az úgynevezett „közösségi vívmányok” elfogadásának és végrehajtásának követelménye alapján. A politikai és gazdasági tagsági követelmények tekintetében a jelentések megvizsgálják, milyen mértékű haladást ért el Románia a tavalyi jelentések
5
COM (2005) 534
22
következtetéseiben további fejlesztést igénylőként kiemelt területeken. Megjelölik a további erőfeszítéseket igénylő kérdéseket, és általános értékelést adnak arról, hogy az ország teljesíti-e ezeket a feltételeket.
23
3. Románia belpolitikája, a politikai csatlakozási kritériumok teljesítése
3.1 Aktuális politikai helyzetkép Románia államformája köztársaság, ezt 2003-ban módosított 1991-es Alkotmány mondja ki. A Magyarországon meghonosodott modelltől eltérően országgyűlése kétkamarás, felsőháza a szenátus. Politikai rendszere stabil, bár a pártstruktúra még erőteljes mozgást mutat. Románia 21 700 000 lakosával és 238 391 km2 területével közepesen nagy országnak számít a többi EU tagországhoz viszonyítva. Az ország népsűrűsége 90,9 fő/km, a lakosság 52,7 %-a városokban él. Közigazgatási egységek: Főváros: Bukarest (Bucureşti) Legfontosabb
városok:
Iaşi,
Constanţa,
Timişoara
(Temesvár),
Cluj-Napoca
(Kolozsvár), Braşov (Brassó), Craiova, Galaţi, Ploieşti, Brăila. Megyék száma: 42 Városok száma: 314 Járások száma: 2827 Falvak száma: 12957 (Romania in figures – 2005) 2004 a választás éve volt a Román Köztársaságban. A 2004 novemberében lezajlott parlamenti választások után a Demokrata Párt (DP, Partidul Democrat - PD) Nemzeti Liberális Párt (NLP, Partidul Naţional Liberal PNL) koalíció vezetője, Traian Băsescu a szavazatok 51 százalékával megnyerte az elnökválasztások második fordulóját 2004 decemberében. Băsescu kijelentette, hogy elsőrendű prioritásnak Románia uniós csatlakozását és a korrupció elleni harcot tekinti. A választásokat a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (OSCE) felügyelte, amely szerint a választások alapvetően korrekt módon zajlottak.
24
Ezt követően a Nemzeti Liberális párt vezetőjét, Călin Pospescu Tăriceanu-t kinevezték miniszterelnöknek, és a Parlament 2004 decemberében jóváhagyta az új koalíciós kormány felállítását. A kormánykoalíciót az alábbi négy párt alkotta: Nemzeti Liberális Párt, Demokrata Párt, Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ, Uniunea Democrată Maghiară din România - UDMR), Román Humanista Párt (HP, Partidul Umanist Român - PUR). A román kormány programjában egyértelmű elkötelezettségét hangsúlyozza a demokrácia, a piacgazdaság és az európai értékek mellett. A kitűzött célok és legfontosabb területek 10 pontban foglalhatók össze: - A jogállam és a demokrácia megszilárdítása - Az állam szerepének újraértelmezése - Szabadságjogok és az állampolgárok biztonságának garantálása - A magántulajdon védelme - Piacgazdasági intézményrendszer teljes körű kiépítése - Hatékony vállalkozásfejlesztési politika kidolgozása - Gazdasági és szociális kohézió megvalósítása - Esélyegyenlőség biztosítása - Kisebbségi jogok érvényre juttatása - Románia gazdasági és külpolitikai bekapcsolása az euró-atlanti integrációs folyamatba Augusztus 22-én kormányátalakítást hajtottak végre a célból, hogy felgyorsítsák Románia felkészülését a csatlakozásra. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy elbocsátották a gazdasági tevékenységek koordinálásáért, a pénzügyért, az európai integrációért és az egészségügyért felelős négy minisztert. Így az államminiszterek hatáskörébe került, hogy a gazdasági, kulturális, oktatásügyi, európai integrációs és a kis -és középvállalkozásokkal foglalkozó területek minisztériumait koordinálják. A koalíción belüli kapcsolatokat a Kormánykoalíciós Jegyzőkönyv szabályozza, amely biztosítja a jogi és kormányzati stabilitáshoz szükséges kereteket, és tartalmazza a döntéshozatal folyamatával kapcsolatos rendelkezéseket. (European Commission: Romania 2005 Comprehensive Monitoring Report)
25
3.2 A 2005-ös országjelentés következtetései a csatlakozás politikai kritériumairól 2004-ben az Európai Unió Átfogó Monitoring Jelentése egyetértett a korábbi jelentések azon következtetéseivel, melyek kimondták, hogy Románia teljesítette a politikai feltételeket. Azonban a 2004-es jelentés több olyan területet is megnevezett, amelyeket még fejleszteni kell. Ide soroljuk a közigazgatási reformot és ennek minden aspektusát, különösen a helyi és regionális adminisztrációt, a közszolgálati reformot, a decentralizációt, a politikai koordinációt, a parlamenti eljárást, az információ szabadságát és az átláthatóságot. Szintén fejlesztendő terület az igazságszolgáltatási reform (beleértve a bírósági ügyvitelt és a jogalkotás minőségét), és a korrupció-ellenes intézkedések végrehajtása is. A jelentések szerint az emberkereskedelem, a letartóztatáskor és a börtönben tapasztalható durva bánásmód visszaszorítása, a szólásszabadság, a gyermekvédelem területén szintén sürgősen előrelépések szükségesek. A vagyoni kártérítést, a rokkant és mentálisan sérült emberekkel kapcsolatos ügyeket, a kisebbségek védelmét és a roma kisebbség integrációját gyorsítani kell, és mindenképpen több energiát kell fektetni a helyzet mielőbbi rendezése érdekében. A Romániáról szóló 2005-ös országjelentés megvizsgálta, hogy milyen előrelépések tapasztalhatók a fent említett területeken. Összegezve elmondható, hogy Románia, mint ahogy a megelőző években is, további erőfeszítést tett a csatlakozáshoz szükséges politikai feltételrendszer teljesítése érdekében. Összességében az uniós előírások teljesítésének kielégítő szintjét érte el. Ráadásul jelentős lépéseket tesz azon kérdések megoldásában, amelyeket a 2004-es jelentés javítandónak talált. A 2005-ös jelentés hangsúlyozta ugyanakkor, hogy további lépések szükségesek a közigazgatás megreformálásához, különösen az uniós jogszabályok alkalmazásához és érvényesítéséhez szükséges megfelelő személyzetet és pénzügyi alapokat illetően. Az igazságszolgáltatás reformjai elkezdődtek, de hatékony végrehajtásukhoz az is szükséges, hogy alkalmazkodjanak a stratégia és akcióterv időrendjéhez.
26
A korrupcióellenes harcnak elsőbbséget kellene élveznie. Románia, bár az utóbbi években többször is vitatta az országban megfigyelhető korrupciós tendenciákat bemutató, illetve számszerűsítő vélekedéseket, úgy tűnik tisztában van a kérdés jelentőségével. Ennek megfelelően kidolgozásra került egy nemzeti korrupcióellenes stratégia a 2005 és 2007 közötti időszakra vonatkozóan. A program zéró toleranciát hirdet a korrupció valamennyi megnyilvánulásával szemben, különös tekintettel a politikai jellegű, illetve állami szinten jelentkező esetekre. A program nagy előnye a korábbi hasonló célú kezdeményezésekkel szemben, hogy nem egyszerűen összegzi a kívánalmakat, hanem csoportosítja a tennivalókat és világos felelősségi struktúrát jelöl ki a megoldás érdekében. A döntéshozóknak a korrupcióellenes jogszabályok hatékony érvényesítésére és megelőző intézkedésekre kellene koncentrálnia, de a magas szinteken zajló és a jogérvényesítő szervezeteken belüli korrupcióra is figyelmet kell fordítania. Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén további intézkedések szükségesek, hogy megszüntessék a letartóztatás közbeni bántalmazást, növeljék az emberkereskedelem
megelőzésével
foglalkozó
állami
hivatalok
adminisztratív
kapacitását, javítsák a rokkant és mentálisan sérült emberek helyzetét, tudatosítsák a gyermekek jogaival kapcsolatos jogszabályokat, és biztosítsák a roma kisebbség integrációját, különös tekintettel a lakásproblémákra, a szociális szolgáltatásokra és a munkaerőpiacra. (European Commission: Romania 2005 Comprehensive Monitoring Report)
27
4. Románia gazdasága
4.1 Gazdasági teljesítmény és növekedés Románia gazdasága a 90-es években néhány rövidebb fellendülési szakasztól eltekintve többnyire lehetőségei alatt teljesített. A rendszerváltást követően, 1990 és 92 között a GDP csökkent, és csak 1993 és 1996 között növekedett, majd 1997-től ismét csökkent. A hároméves recessziót követően a román gazdaság 2000-re 2 %-os növekedést könyvelhetett el, így ebben az évben a GDP értéke folyó áron 35,40 milliárd dolláron alakult, amit az ipari termelés és a beruházások növekedése, valamint a nagy európai uniós keresletnek köszönhető exportnövekedés indukált. Romániában az országot Közép- és Kelet-Európa átalakuló országaival összevetve, a legmagasabb inflációval találkozhatunk, amely 1990 és 94 között növekedett és folyamatosan 100% felett alakult. Kedvezőbb helyzetképet csak 1995-ben és 1996-ban találhattunk, amikor 32%-ot, ill. 39%-ot tett ki. 1997-ben az infláció ismét nagyon magasra szökött, 155%-on alakult. Az ország eljutott oda, hogy az 1999-es 55%-os értékről az infláció 2000 végére 46,3%-ra csökkent, ami jóval több volt, mint a kormány által tervezett 27%, és ugyanakkor ez az érték még mindig a legmagasabbnak számított a térségben. (Máthé, 2003) A román gazdaság 2000. óta tartó folyamatos növekedése napjainkig töretlen. Az utóbbi pár év adatait vizsgálva elmondható, hogy az elmúlt 15 év legmagasabb – sokszor az előzetes várakozásokat jóval meghaladó – növekedési rátáit teljesíti az ország gazdasága. (www.mfa.gov.hu) 1. táblázat: Gazdasági teljesítmény és növekedés 2000-2005 2000 2001 2002 2003 Mrd USD 35,4 40,1 45,7 GDP értéke folyó áron 54,5∗ % 2,0 5,7 5,0 5,2 GDP növekedés % 46,3 34,8 22,8 15,3 Infláció Államháztartási hiány a % -4,4 -3,5 -2,0 -2,0 GDP százalékában Forrás: Román Statisztikai Hivatal, IMF, EBRD, 2005 Országjelentés, bilateral.ro * 2005-ös GDP becslés (www.cia.gov) 28
2004 58,9 8,3 11,9
2005 72,09* 4,9 9,5
-1,4
-1,5
2001-ben 5,7 %-os GDP-növekedést jegyezhettünk. A GDP értéke folyó áron meghaladta a 40 milliárd USD-t. A növekedés motorja azonban nem az export volt, hanem a belföldi béremelések, a beruházások és az ezek által gerjesztett belső fogyasztás. Az infláció még mindig nagyon magas értéket mutatott: 34 % körül alakult, de továbbra is csökkenő tendenciát követett. 2002-ben folytatódott Romániában a gazdasági fejlődés, a GDP növekedése 5 %-os értéket mutatott, míg az infláció tovább csökkent 22,8 %-ra. A 2003-as adatokat vizsgálva láthatjuk, hogy a GDP növekedés még mindig magasnak mondható (5,2 %), és az infláció értéke nem haladta meg a 15,3 %-ot. Kedvező tendenciát mutató adatokat találunk az államháztartási hiány tekintetében. Az adatokat vizsgálva láthatjuk, hogy 2000-ben még a GDP 4,4%-kát tette ki az államháztartási hiány, de ez az arány 2003-ra 2 %-ra csökkent. 2004-ben folytatódott a román gazdaság 2000 óta tartó növekedése. A kedvezőtlen nemzetközi konjunktúra ellenére figyelemre méltó makrogazdasági teljesítményt ért el, amely főként a belső fogyasztás növekedéséből táplálkozott. Aggodalomra okot adó jelenségként a májusban és júniusban hirtelen megnövekvő kereskedelmi-mérleg hiány merült fel. A GDP növekedése viszont éves szinten 8,3 % körül alakult, ami jóval meghaladta a Világbank által 2004-re előre jelzett 5%-ot, valamint a kormány által eredetileg tervezett 5,5 %-ot is. A GDP értéke a 2004. évi átlagárfolyammal számolva eléri az 58,9 Mrd eurót. A gazdaság látványos bővülése ugyanakkor növekvő külkereskedelmi és folyó fizetési mérleghiány mellett valósult meg. 2004-ben az infláció megközelítette a 10 %-os célkitűzéseknek megfelelő adatot, 11,9 %-ot ért el. Az élelmiszerekért 7,4 %-kal, az ipari termékekért 11,4%-kal, a szolgáltatásokért 8,7 %-kal kellett többet fizetni 2004. december végén. (ITD Hungary, 2005) A GDP körülbelül 2,5 %-ára tervezett - a magasabb bevételek következtében évközben 1,64%-ra módosított - államháztartási hiány, a számítottnál is kedvezőbben alakult, és a GDP-nek mindössze 1,4 %-át kitevő összeget ért el.
29
2004-ben a nemzeti össztermék képzéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatási szektor járult hozzá 44,1 %-kal. A mezőgazdaság részesedése 13, az iparé pedig 27 % volt. Ez a megoszlás gyakorlatilag megegyezik az előző években tapasztaltakkal. 1. ábra: A GDP megoszlása szektorok szerint 2004-ben
11,3
mezőgazdaság, vadászat, halászat ipar
13
építőipar 27 44,1
szolgáltatások
6,1
közvetlen adók
Forrás: www.insse.ro - Romania in figures - 2005 Bár 2005-ben a román gazdaság nem tudta megismételni a 8 százalék feletti növekedési teljesítményét, az év során teljesített 4,9 % növekedési ráta is szép eredmény, főleg ha az országot sújtó árvizek okozta kárra is gondolunk. A katasztrofális időjárás a mezőgazdasági termelésben okozta a legnagyobb károkat, a 2005-ös adat (7,1%-os növekedés) alatta marad a 2004-esnek. Továbbá az időjárás erősen befolyásolta a turizmust és a közlekedést is. A gazdasági növekedést a szolgáltatási szektor (+6,9%), az építőipar (+3,9%) és az ipar (+3%) teljesítménye növelte a leginkább. A végső fogyasztás rendkívüli módon, mintegy 11,2%-kal növekedett, a háztartások fogyasztása pedig 11,7%-kal. A beruházások teljes értéke az első félévben 7,6%-kal meghaladta az előző évi értéket. A beruházások értéke 23,4%-kal járul hozzá a GDP összetételéhez, ami jól mutatja, hogy Romániában intenzív beruházási folyamatok zajlanak. A GDP növekedése a növekvő foglalkoztatottsági rátának is köszönhető (bár az arány még mindig nagyon alacsony, csupán 41%), becslések szerint a gazdasági teljesítmény közel felét a feketegazdaság produkálja. A regisztrált munkanélküliek száma viszont továbbra is csökken (5,8 %). A turizmus nem hozott olyan kedvező eredményeket, mint ahogy azt a talán merész kormányzati előirányzatok tervezték. A várt teljesítmény a GDP 3,5%-a lett
30
volna, ami végül a szolgáltatások sokszor nem megfelelő színvonala miatt nem teljesült. (www.minind.ro) 2005 fontos gazdasági eredményének tekinthető, hogy az infláció 1990 óta első ízben süllyedt kétszámjegyű érték alá: a statisztikák 9,5 %-os adatot mutatnak. Az államháztartási hiány a GDP-hez viszonyítva -1,5 %-os eredményt ért el, ami kis emelkedést mutat a 2004-es szinthez képest; ez viszont a fentebb említett jelentős kiadásokkal magyarázható. Az Európai Unió 2005-ös országjelentése szerint Románia továbbra is teljesíti a működő piacgazdaság feltételét. A jelentés szerint a strukturális reformprogram lendületes végrehajtása képessé teszi az országot arra, hogy megbirkózzon az Európai Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel. Románia általában véve fenntartotta makroökonómiai stabilitását, és folytatja a 2000-ben megkezdett növekedési periódusát.
4.2 Mezőgazdaság és élelmiszeripar 2005 első öt hónapjában a mezőgazdasági eredetű élelmiszerek importja 747,3 millió eurót tett ki, 7,4%-kal növekedve a megelőző esztendő hasonló időszakához viszonyítva. Ezen termékek kereskedelmi mérleghiánya elérte az 551,8 millió eurót. A statisztikák szerint a legtöbb mezőgazdasági eredetű termék Magyarországról, Törökországból, Németországból, Lengyelországból, Brazíliából és az Amerikai Egyesült
Államokból
érkezik:
sertés,
sertéshús,
cukor,
virág,
zöldség-
és
gyümölcskonzerv, friss zöldség stb. Érdemes utalni egyes termékek importjának mennyiségére: a 2005. év első felében 62 ezer tonna sertéshús importjára került sor, míg 2004 első felében ez a mennyiség még csak 35 ezer tonna volt. Mint a felsorolásból is látszik, Románia jobbára olyan terményeket, termékeket importál, amelyeket biztosítani lehetne belső forrásokból is. A korszerűtlen mezőgazdasági struktúra és a működő tőke hiánya egyelőre ezt nem teszi lehetővé. (Hecser, 2005)
31
A jelenlegi ellentmondásos helyzet kialakulásához a közelmúlt – hosszú távon nem kellőképpen átgondolt - agrárpolitikai döntései vezettek. 1991-ben Románia volt az egyetlen kelet-közép-európai ország, amely azonnal, törvényileg felszámolta a termelőszövetkezeteket, és eldöntötte, hogy az 1949-es birtokviszonyokat állítja vissza, aminek következtében a földtulajdon rendkívül elaprózódott. 21 millió kisparcella van, ezek zöme nem éri el a 3 hektáros nagyságot sem. A mezőgazdasági terület 55 százalékát kitevő apró, önellátó gazdaságoknak a hatékonysága nagyon alacsony, de a legnagyobb problémát azt jelenti, hogy a terményeknek csak nagyon kis hányada kerül feldolgozásra, kerül be az élelmiszeriparba, nagykereskedelembe. (Bencsik, 2005) Románia mezőgazdasága európai viszonylatban a legkevésbé hatékony. Itt jegyzik a legalacsonyabb hozamokat, s ugyanakkor igen alacsony a mezőgazdaságban a munkatermelékenység is. Így például az egy hektáron számított bruttó mezőgazdasági termelés értéke 500–700 euró, ami még a 30%-át sem teszi ki az uniós termelékenységnek (2200 euró/hektár). 2. táblázat: Egyes termények, termékek és átlaghozamai (az 1997–2003-as időszak átlaga) Gabona
Cukor
Cukorrépa
Napraforgó
Tej
t/ha
t/ha
t/ha
t/ha
Kg/tehén
EU-15
5,0
8,8
-
16,7
6020
Románia
1,6
2,0
15,0
10,6
3025
Csehország
4,2
7,1
40,0
21,8
5467
Magyarország
3,9
6,5
38,0
18,5
5982
Lengyelország
2,9
5,4
38,0
15,4
3945
Szlovákia
3,4
4,1
-
18,4
4835
t/ha
Forrás: www.hhrf.org A román mezőgazdaság tőkehiánnyal küszködik. Szüksége lenne korszerű gépekre, fejlesztésre. Jellemző adat, hogy a számon tartott 160 ezer – s becslések szerint mintegy 80 százalékban leamortizálódott – traktor mellett még mindig 750 ezer nyilvántartott lovasfogat dolgozik, tehát 28 lakosra jut egy. (Hecser, 2005)
32
Statisztikai adatok szerint 2001-ben 4527 ezer, 2002-ben 3361 ezer, 2003-ban 3292 ezer, míg 2004-ben 2896 ezer főt foglalkoztatott a mezőgazdaság. Ez a folyamatos csökkenés ellenére is több mint háromszorosa az opimálisnak, mivel - szakértői számítások szerint - mintegy 800 ezer ember bőven elégséges volna, hogy a 14,7 millió hektáros mezőgazdasági területet, illetve 9,3-9,6 millió hektáros szántóterületet műveljék. (Bencsik, 2005) 2. ábra: Mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2001-2004 (ezer fő) 5000
4527 3361
4000
3292
2896
3000 2000 1000 0
2001
2002
2003
2004
Forrás: www.insse.ro - Romania in figures - 2005 A román agrárkormányzat szeretne változtatni a korszerűtlen mezőgazdasági struktúrán.
Cél
a
20
hektáros
átlagos
birtoknagyság
elérése.
Az
idősebb
földtulajdonosok korkedvezményesen nyugdíjba mehetnek, ha átengedik földjeiket a fiatalabb gazdáknak. Az eredmény egyelőre várat magára, hiszen a 17 évvel ezelőtti korszak emlékei túlontúl erősek még, és földjeiket visszakapott parasztokat nagyon nehéz meggyőzni az összefogás, a tömörülés, a termelői-értékesítői szervezetek létrehozásának fontosságáról. Pedig ezeket a reformokat keresztül kellene vinni a versenyképesség érdekében. Hátrányosan érintené a román gazdákat az is ha Bukarestnek az EU-csatlakozás napjáig
nem sikerül
üzembe
helyezni
egy
működőképes, az uniós normáknak minden tekintetben megfelelő agrárkifizető ügynökséget, és az uniós kifizetések folyósításának feltételéül szolgáló regisztereket. Az idő sürget, úgy tűnik, ezek a rendszerek még alapjaiban sincsenek meg. (Gágyor, 2005) Romániában a mezőgazdaság rendkívül kevés működő tőkét szív fel, hiszen a működőtöke jelentős része a nagyobb városokba (Bukarest, Temesvár, Constanţa) koncentrálódik, és nem jellemző hogy a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba ruháznának be a külföldi befektetők. 33
A csatlakozás után várhatóan 4 milliárd euró kerül az országba a 2007-2009-es időszakban, amelynek jelentős része a vidékfejlesztésbe áramlik. Ez hatalmas összeg, tekintve, hogy a román földművelésügyi minisztérium költségvetése 2004-ben körülbelül 500 millió euró volt. A külföldi tőkétől a gazdaság élénkülését és a kereskedelem fellendülését várják az ország vezetői. A román mezőgazdaság vezető ágazata a növénytermesztés. Jellemző kultúrnövények a kukorica és a búza, melyek a mezőgazdasági földterületek 86%-kát foglalják el. Számottevő még az ipari növények (napraforgó, cukorrépa, kender), valamint a szőlő és a gyümölcs termelése. A cukorrépa termelés és feldolgozás helyzete elég speciális, mivel a KGST tagság idején Romániában 33 cukorgyár működött és finomította a Kubából behozott cukrot. Jelenleg mindössze 8 működik, ebből 5 dolgozza fel a megtermelt cukorrépát, 3 még mindig finomít. Az ország 200 ezer hektáron termelt cukorrépát 1990-91-ben, amely terület mára 18 ezer 800 hektárra apadt. Lassú növekedés látható, cél a 130 ezer hektáros cukorrépa-termelés elérése. Románia a 6. helyen áll Európában, mint szőlő- és bortermelő (de ez csak mennyiségi, nem minőségi mutató). Mintegy 100 ezer hektárnyi területen van olyan hibrid szőlő, amelyet az uniós követelmény szerint ki kellene vágni, de az EU-val történt megegyezés után csak a terület 30 %-án számolják fel. (Bencsik, 2005) A csatlakozás előtt átrendeződik a hagyományosan nagyon jelentős román élelmiszeripar is. Az ötezer malomipari vállalkozás fele eltűnhet annak ellenére, hogy az 1990-es évek eleje óta mintegy 500 millió eurót fektettek be sütőipari és malomipari vállalkozásokba. A tejiparban jelenleg a működő cégek kétharmada, mintegy 330 vállalkozás nem teljesíti az uniós előírásokat. Működésüket elavult tejbegyűjtési technológiájuk miatt nem folytathatják tovább. Hasonló az arány a hús-, illetve halfeldolgozók esetében is. A 45 üzemelő halfeldolgozóból 22 juthat hasonló sorsra. Az országban 55 baromfifeldolgozó üzemel, ebből 17 néz szembe a bezárás veszélyével. A román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hivatal (ANSVSA) 350 marhavágóhíd bezárását helyezte kilátásba 2006. július elsejéig a jelenleg üzemelő 605-ből az uniós normák nem teljesítése miatt. A marhahúsfogyasztás kevesebb mint tíz százalékát teszi ki Románia évi kétmilliárd eurós húsfogyasztásának. Az átállásra nem képes cégeknek még legfeljebb néhány 34
hónapjuk van hátra Az uniós támogatású SAPARD program keretében 186 romániai hús- és tejfeldolgozó üzemet hoztak fel az EU által megkövetelt technológiai szintre, a többi pedig saját vagy felvett forrást vett igénybe a modernizálás finanszírozásához. (www.relatio.ro) A csatlakozás utáni egységes piac és az EU-s követelmények tehát feladják a leckét a román mezőgazdaságnak is. A kormány alapvető célja az agrárgazdaság hanyatlásának megállítása, az ország természeti és emberi erőforrásaival összhangban lévő folyamatos fejlődés lehetőségének biztosítása a földművelés, a halászat, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás területén egyaránt. A középpontban a lakosság élelmiszerszükségletének biztosítása áll, természetesen nem önellátó módon, hanem a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, elsősorban az európai integráció által nyújtott előnyök maximális kihasználásával. (Megjegyzés: ez azért ilyen hangsúlyos, mert Románia hatalmas értékben és volumenben importál agrárgazdasági terméket, miközben ugyanezeket – sokszor jobb minőségben – exportálja is. Ennek külkereskedelem-koordinációs okai is vannak.) (www.guv.ro) A prioritást élvező szempontok, területek a következők: •
Növekvő ütemű hozzájárulás az általános gazdasági fejlődéshez
•
Tulajdonviszonyok rendezése az agráriumban
•
A privatizációs-koncessziós folyamatok lezárása
•
Termékfejlesztés
•
Agrárgazdasági ipar fejlesztése
•
Hatékonyabb növény- és gyümölcstermesztés
•
Az élelmiszeripar versenyképességének növelése
•
Tudományos kutatási eredmények jobb hasznosítása az agrárszektorban
(www.guv.ro)
35
4.3 Vidékfejlesztési stratégia Az Európai Unióban a vidékfejlesztés a közösségi agrárpolitika egyik fontos területe, mely különösen a 2003 júniusában Luxemburgban lezajlott miniszteri találkozót követően vált hangsúlyossá. Az EU-agrárpolitika reformja tartalmazza a fenntartható vidékfejlesztés koncepcióját, amely hosszú távú társadalmi, gazdasági és kulturális stabilitást hivatott biztosítani az agráriumban foglalkoztatottaknak. Románia ennek maradéktalan
megvalósítására
törekszik.
Ez
a
GDP-elemzés,
a
szektorális
foglalkoztatottsági adatok és az agrárium gazdasági potenciálja tükrében teljesen érthető. Románia számára kardinális jelentőségű, hogy a tagállamok agrárgazdaságai számára
nyújtott
közös
költségvetésből
finanszírozott
támogatások
legalább
ideiglenesen a jelenlegi keretek között maradjanak. A Nemzeti Fejlesztési Tervnek a szektorra vonatkozó alapjait is ez a koncepció határozza meg. (www.guv.ro) 2005 végén az RMDSZ javaslata felvázol egy lehetséges vidékfejlesztési stratégiát. Eszerint a gazdaságfejlesztés eszköze a kistérségi társulás, valamint a gazdaságfejlesztési régió. Szükségszerű korszerű út- és vasúthálózat létrehozása, amely biztosítja a régiók fejlődését. Kiemelt cél kell, hogy legyen az Észak-Erdélyi autópálya megépítése is, illetve az ezekhez kapcsolódó utak és határátkelőhelyek kiépítése. Szükségszerű a közművesítés beruházások felgyorsítása, a közüzemi szolgáltatások fejlesztése,
különös
tekintettel
a
vidéki
települések
ivóvízellátásának
és
csatornahálózatának megvalósítására. A 2007-2013 időszakra vonatkozó Román Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott vidékfejlesztési stratégia elsőrendű prioritásként kezeli a vidéki életminőség javítását és a vidéken dolgozók gazdasági tevékenységének a változatossá tételét. Másodrendű prioritás a farmok és az erdők hosszú távú gazdasági fejlesztése, valamint az erdészet és a mezőgazdaság versenyképességének a növelése. Nem utolsó sorban a LEADER program lehetőségeinek a kihasználása és a halgazdálkodás fejlesztése. Mindezen célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források 75-80% -t az EU biztosítja majd, a többi, pedig hazai forrás kell finanszírozni. A
Közös
intézményrendszer
Agrárpolitika kialakítását
(KAP)
romániai
kormányzati 36
életbeléptetéséhez
szinten
sürgetni
szükséges kell.
Ezen
intézményrendszer mielőbbi megléte elsődleges fontosságú a direkt kifizetések, piaci támogatások gyors folyósításához. A vidékfejlesztéshez és ezen belül a helyi gazdaság fejlesztéséhez szükséges optimális feltételek biztosítása az önkormányzatok felelőssége. A vidékfejlesztés ugyanakkor a területfejlesztés fő eszköze is, az integrált vidékfejlesztés pedig a területés vidékfejlesztésben érdekelt szereplők összehangolt fellépését indokolja. A helyi közigazgatási szervek részlegesen felelősséget viselnek az infrastrukturális beruházások megvalósításához szükséges finanszírozás előteremtésért. Elengedhetetlenül fontos a mezőgazdaság átstrukturálása, illetve alternatív gazdasági tevékenységek megjelenésének támogatása. Mindezek végrehajtásához fontos egy átfogó vidéki képzési és átképzési program. Az EU-csatlakozás előtt meg kell oldani az 50.000 lakos alatti kisvárosok vízszennyvíz programját, a panellakások felújítását és hőszigetelését. A távközlési és informatikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése is szükséges a vidék felzárkóztatásához. A vidék infrastrukturális fejlesztése mellett szükség van a falusi vendéglátás minőségének javítására, ahhoz, hogy az ott eltöltött vendég éjszakák számát növelni lehessen. A szociális helyzet javítására: idős, munkaképtelen, valamint fogyatékos személyek szociális gondozására helyi szinten megvan a lehetősége az úgynevezett „szociális szolgáltatásnak”. Ebben fő feladata a helyhatóságoknak van, amelyek vagy saját lehetőségeik szerint, vagy partneri viszonyban a civil szervezetekkel, egyházakkal, szociális gondozást nyújthatnak a rászorulóknak. A
vidéken
élőknek
elfogadható
életszínvonal
biztosításért
szükséges
egy
tudományosan megalapozott, időtálló, politikai irányzatoktól független agrárstratégia kidolgozása. A stratégia szerves része az európai intézmények által biztosított strukturális és kohéziós alapok minél jobb kihasználása. 2005. október 21-én a román kormány elfogadta az Országos Területfejlesztési Koncepció irányelveit. Ez a koncepció egységes rendbe kívánja állítani az ország, a 37
régiók, a megyék, a kistérségek és települések célrendszereit. Kiemeli, és alapkövetelményként kezeli, az együttműködést és az összehangolást, az egymásra figyelést és a költségkímélő térségi összefogást. Ezeket az elveket nemzetközi szinten is követendőnek állítja, amely teljes összhangban van az EU tervezési-programozási követelményeivel éppúgy, mint a Romániát különösen érdeklő szomszédsági politikával is. (www.csatlakozas.ro)
4.4 Ipari termelés és termelékenység A rendszerváltáskor Romániának a Ceausescu-rendszertől örökölt aránytalan szerkezetű gazdasága gyakorlatilag működésképtelen volt. 1990-tõl 1996-ig a román kormányok nem folytattak következetes gazdaságpolitikát. Nem vállalták azokat a reformokat, amelyek szükségesek lettek volna ahhoz, hogy az ország a piacgazdaság útjára lépjen. 1996-ban az új kormány megpróbálta újra kezdeni a reformfolyamatot, de az igazi változások - az elsőgenerációs reformok bevezetésével - csak 2000-ben, a Nãstasekormány hivatalba lépésekor kezdődtek meg. (www.epa.oszk.hu) A 2000-es év az ipari termelésben is fordulópontot jelentett. Míg ezen a területen 1999-ben 2,4 %-os csökkenés volt tapasztalható, 2000-ben már 7,1–os növekedéssel számolhattunk. A 2001-es évben még nagyobb volt a fejlődés, majd kevésbé sikeres évek következtek. A fejlődés alakulását több tényező befolyásolta: az ország gazdaságpolitikája, a nemzetközi gazdasági helyzet, az energiaárak – főleg az olaj világpiaci árának ingadozása. Az előző évhez képest látványos emelkedést tapasztalhattunk 2004-ben, amikor az ipari termelés 6,6 %-kal növekedett. 2005-ben ismét visszaesés következett be, ekkor 5,8 %-os bővülést könyvelhetett el a román gazdaság.
38
3. ábra: A román gazdaság ipari termelésének alakulása az előző évhez képest (1999-2005)
% 10
8,4 7,1
8
6,6
6
6
5,8
3,2
4 2 0 -2 -4
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
-2,4
Forrás: www.htmh.hu A termelés pozitív irányú elmozdulását főként a könnyű- és a nehézipari termelés növekedése indukálja. Ha a 2000. évet vesszük bázisévnek, jól láthatjuk, hogy az ipari termelés folyamatos növekedést mutat. Megvizsgálva a nagyobb ipari szektorok teljesítményének változását, szembetűnik, hogy egyedül a könnyű- és a nehézipari gyártás mutat folyamatos emelkedést 2000-hez képest. Ebben a kategóriában a termelés négy év leforgása alatt majdnem 30 százalékkal bővült. 2004-ben a bányászat 1,6 százalékos bővülést könyvelhetett el, de 2002-ben és 2003-ban pár tized százalékkal alatta maradt a kitermelés a 2000-es szinthez képest. A legkedvezőtlenebb változások az energiatermelés terén jelentkeztek az utóbbi években, ugyanis a termelés minden évben egyre jelentősebb visszaesést mutatott. 2004-ben a 2000-es energiatermelésnek csupán 92,3 százalékát produkálta az ország. 3. táblázat Ipari termelés változása (2000 = 100%) Össztermelés változása Bányászat Könnyű- és nehézipari termelés Villamos- és hőenegia, gáz, víz
2001 2002 2003 2004 108,3 113 116,5 122,7 105,3 99,6 99,2 101,6 109,8 116,9 121,1 128,8 97,1 93,8 95,4 92,3
Forrás: www.insse.ro - Romania in figures - 2005
39
Láthattuk tehát, hogy az ipari termelés növekedésének hajtómotorja a klasszikus értelemben vett könnyű- és nehézipar. Ezen belül elsősorban az élelmiszeriparnak (16,7 %) valamint a kohászatnak (13,9 %) a legnagyobb a súlya. 4. ábra: Könnyű és nehézipari termelés megoszlása 2003. Élelmiszer és ital
16,7%
Textil
2,8% 3,5%
Fakitermelés és faipari termékek* Kohászat
59,3%
13,9% Gépgyártás
3,8%
Egyéb
*Bútorgyártás nélkül
Forrás: www.insse.ro - Romania in figures - 2005 Az iparban foglalkoztatottak száma kis változásokat mutatott az elmúlt pár év adatait vizsgálva. 2001-ben 2374 ezer fő dolgozott az ipari szektorban. A foglalkoztatottak száma 2002-ben 63 ezer fővel visszaesett, majd újabb emelkedés után 2004-ben elérte 2378 ezer főt. 5. ábra: Iparban foglalkoztatottak száma (ezer fő)
2378
2374 fő 2380 2360
2340
2311
2324
2320 2300 2280 2260
2001
2002
2003
2004
Forrás: www.insse.ro - Romania in figures - 2005 Románia iparpolitikáját illetően elsődleges a teljesítmény és egyúttal a versenyképesség növelése. Az általánosan megfogalmazott iparpolitikai célok, illetve hangsúlyos területek: az ipari termékek versenyképességének növelése (privatizáció és aktív struktúrapolitika), a kutatásfejlesztés (K+F) szerepének erősítése, a fenntartható 40
fejlődés és környezetvédelem valamint a szakmai felkészültség növelése és a foglalkoztatás-politikai célok biztosítása. Mindezen célok tekintetében Románia maximális összhangra törekszik a 2000ben elfogadott Lisszaboni Stratégia keretében lefektetett célokkal, valamint az Európai Unió iparpolitikai törekvéseivel.
4.5 Szolgáltatási szektor A posztindusztriális társadalomban a legfejlettebb országok esetében a gazdaságot a szolgáltatási szektor dominálja. (A posztindusztriális szó arra utal, hogy az anyagi termelés immár nem tartozik a gazdasági tevékenységek centrumába.) Míg a hetvenes években még a munkavállalók negyede végzett közvetlen termelőmunkát, ma ez az arány 5-10% körül van, és további két évtized múlva 2% körüli valószínű értéket neveznek meg szakértők. A kereskedelmi, szolgáltatási és kiemelten az információs ágazatok alkalmazzák a munkaerő növekvő hányadát. (www.epa.oszk.hu) Az Európai Unióban az elmúlt években szintén különös jelentőséget kapott a harmadik szektor a foglalkoztatás bővítésében, mivel az iparban és mezőgazdaságban egyre csökken a foglalkoztatottak száma. (www.foglalkoztatas.net) 4. táblázat Lakosságnak nyújtott szolgáltatások növekedése (2000=100%)
Összesen Szállodai szolgáltatások Kempingek szolgáltatásai Éttermi szolgáltatások Bárok, kantinok szolgáltatásai Utazásszervezés és turisztikai szolgáltatások Kölcsönzési szolgáltatások Fotózási, tolmácsolási és titkársági szolgáltatások Mozik és videótékák termelési, disztribuciós és vetítési szolgáltatásai Televíziós és rádiós szolgáltatások
41
2001
2002
2003
94,2 106,9 126,2 111,6 71,9 95,2 185,5 153,1
101,7 108,9 164,9 134,9 88,2 109,8 103,2 263,5
109,7 109,6 181,6 166,5 94,8 96,6 39,4 338,3
106,3 82,5
130,5 104,5
98,7 128,5
Művészet és előadóművészeti szolgáltatások Kiadók, könyvtárak, múzeumok, botanikus kertek, állatkertek szolgáltatásai Sportolási és szabadidős szolgáltatások
200
197,1
184,4
70,6 81
96,3 56,3
105,1 63,1
Forrás: www.insse.ro – Romania in figures-2005 Romániát ebből a szempontból 2000-2003 között vizsgálva megállapíthatjuk, hogy -a 2000. évet bázisul véve- a 2001-es évi kisebb visszaesés után a szolgáltatási szektor növekedésnek indult. Egyértelműen a nyertesek közé tartozott a fotózási – tolmácsolási - titkársági szegmens, ahol a 2003-as év értéke 338,3 %. Folyamatosan és jelentősen bővültek az éttermi (166,5 %) és a kemping (181,6 %) szolgáltatások. Ugyancsak átlag feletti mértékű volt a növekedés televíziós és rádiós szolgáltatások terén (128,5 %). Érdekes jelenség hogy a művészet által nyújtott szolgáltatások aránya 2001-re megduplázódott, azóta lassú visszaesés tapasztalható. Leggyengébben a kölcsönzés (39,4 %) és a sport-szabadidő (63,1 %) szerepelt. 5. táblázat Lakosságnak nyújtott szolgáltatások üzleti forgalmának volumenváltozása az előző évhez képest (%) Összesen Szállodai és éttermi szolgáltatások Szerencsejátékok Utazásszervezés és turisztikai szolgáltatások Fodrászati és kozmetikai szolgáltatások Ruhatisztítás
2004 116,5 108 147,6
2005 118,4 125,4 118,6
107,6 104,2 111,2
90,5 110,1 102,8
Forrás: www.insse.ro – Romania in figures-2005, Institutul Naţional de Statistică
A tendencia 2004-ben is folytatódott: a növekedés 16, 5 % volt. A szerencsejáték volt a nyertes 47,6 %-kal, de a szálloda-étterem is hozta szokásos évi átlagát (8 %). A 2005-ös év nyertese viszont éppen ez a szegmens volt (25,4 %), de a szerencsejátékok is tovább nőttek 18,6 %-kal. Az ország 2005-ös gazdasági növekedéséből 8,1 %-kal vette ki részét ez a szektor. Várhatóan ez a tendencia folytatódik az idén is, azonban az igazi fellendülés az ország EU-csatlakozása után fog bekövetkezni. (www.palyazatok.ro)
42
4.6 Munkaerőpiac Romániában a harmadik évezred küszöbén a népesség számának fogyása és ezzel párhuzamosan a gazdaságilag aktív lakosság fogyásának tendenciája figyelhető meg. 2001-ben 22,4 millió ember élt az országban, de ez a szám 2004-re 21,7 millióra csökkent. A gazdaságilag aktívak fogyása ezzel arányosan a 2001-es 11,45 millióról 2004-ben 9,96 millió főre csökkent. 2001 és 2004 között a gazdaságilag aktív lakosság fogyása vidéken sokkal nagyobb arányú, mint a városokban. 2001-ben még 5,85 millió gazdaságilag aktív embert vehettünk számba vidéken, 2004-re viszont számuk 4,53 millió főre csökkent. A városi gazdaságilag aktívak száma csupán körülbelül 200 ezerrel esett vissza. Emögött vélhetőleg a vidéki lakosság városba költözésének jelensége áll. Megállapíthatjuk továbbá hogy 2004-ben a gazdaságilag aktív férfiak száma magasabb, mint a nőké (5,47 millió férfi, 4,49 millió nő). Ez a különbség a férfiak és nők várható élettartamának különbözőségéből adódhat, vagyis számszerűleg a nők többen vannak ugyan (11,1 millió nő és 10,6 millió férfi), de nagy százalékuk már nem aktív. Mint a gazdaságilag aktívak, úgy a foglalkoztatottak száma is csökkenő tendenciát mutat a 2001-2004-es periódusban. A 2001-ben még megközelítőleg 10,70 millió fő, 2004-ben viszont csak 9,16 millió fő rendelkezett állással. A foglalkoztatottak száma a munkaképes lakosság 93 százalékát tette ki 2001-ben. Az arányszám pozitív irányba tolódott el 2004-re, ami annyit jelent, hogy pár év alatt néhány százalékkal csökkent a regisztrált a munkanélküliek száma. Nem kiegyenlített a vidéki és a városi foglalkoztatottak arányszámának növekedése. A vidéken élő gazdaságilag aktívak egyre kevésbé jutnak munkához, erre utal az a tény, hogy a vizsgált periódusban a foglalkoztatottak száma sokkal jelentősebb mértékben csökkent vidéken, mint a városokban. A foglalkoztatottak számát vizsgálva általában elmondható, hogy a gazdaságilag aktív nők foglalkoztatási mutatói kedvezőbbek, mint a férfiaké. 2004-ben a 5,47 millió aktív férfiből csak 4,98 milliót foglalkoztattak, míg a nők esetében 4,49 millióból 4,18 millió talált munkát. Erre az is magyarázat lehet, hogy a nők jobban el tudnak
43
helyezkedni, vagy az elmaradott térségekben soha nem szerepeltek munkavállalóként, így a statisztika nem számol velük. 6. táblázat Munkaképes lakosság és foglalkoztatottak száma (ezer fő) 2001 2002 2003 2004 11447 10079 9915 9957 Gazdaságilag aktívak száma 6155 5525 5465 5471 Férfiak 5292 4554 4450 4486 Nők 5603 5188 5151 5423 Városban élők 5844 4891 4764 4534 Vidéken élők 10697 9234 9223 9158 Foglalkoztatottak száma 5719 5031 5057 4980 Férfiak 4978 4203 4166 4178 Nők 5019 4607 4662 4906 Városban élők 5678 4627 4561 4252 Vidéken élők
Forrás: www.insse.ro - Romania in figures - 2005 Az ezredforduló óta a foglalkoztatottak szektor szerinti eloszlása kisebbnagyobb változásokat mutat. 2001 és 2004 között gyakorlatilag nincs változás például az iparban, egészségügyben vagy az oktatásban foglalkoztatottak számában. Átmeneti visszaesés után ismét növekedésnek indult a kereskedelem, a vendéglátás és az építőipar dolgozóinak száma. Egyre több embert foglalkoztat az ingatlan értékesítés és az egyéb szolgáltatási szektor. 2001-hez képest kisebb csökkenést mutat a fuvarozás, raktározás és a kommunikáció területén dolgozók száma. A legjelentősebb visszaesés viszont a mezőgazdaság, vadászat, halászat területén mutatkozik. Igaz hogy még 2004-ben is ez a szektor foglalkoztatta a legtöbb munkavállalót (2,89 millió főt), de a 2001-es adathoz képest 36 százalékos a csökkenés. 7. táblázat Foglalkoztatottak szektor szerinti eloszlása (ezer fő) 2001 2002 2003 10697 9234 9223 Foglalkoztatottak száma 4527 3361 3292 Mezőgazdaság, vadászat, halászat 2374 2311 2324 Ipar 430 413 426 Építőipar 952 859 861 Kereskedelem 131 112 119 Vendéglátás 519 458 461 Fuvarozás, raktározás és kommunikáció Ingatlan értékesítés és egyéb szolgáltatások
124
44
135
150
2004 9158 2896 2378 479 943 148 454 232
409 351
Oktatás Egészségügy és szociális munka
411 350
406 350
403 362
Forrás: www.insse.ro - Romania in figures - 2005 1989-ben, a rendszerváltás előtt közvetlenül a munkanélküliség nulla volt. Ezt a tendenciát akarta fenntartani az ideiglenes kormány is 1990-ben, azáltal, hogy rendeletben előírta az állami vállalatok számára, hogy alkalmazzanak minden munkaképes embert. Azonban ez nem volt megvalósítható, hiszen a veszteségtermelő egységek bezárása és a szerkezetátalakítás nagy elbocsátásokkal járt, így a munkanélküliség kisebb ingadozásokkal, de folyamatosan emelkedett 1999-ig, amikor elérte a 11,8 százalékot. A 2000. év gazdasági változásai megfordították a trendet, és a munkanélküliségi ráta dinamikusan csökkenni kezdett: 2001-ben már 8,8, 2005-ben pedig 5,5 százalékot ért el. (Máthé, 2003)
%
6. ábra: A regisztrált munkanélküliség alakulása az 1999-2005. években 14 12 10 8 6 4 2 0
11,8
1999
10,5
2000
8,8
8,1
2001
2002
7,2
2003
6,2
5,5
2004
2005
év
Forrás: www.htmh.hu
A rendszerváltozás utáni évtizedben a gazdasági reformok halogatása miatti elszegényedés fokozta az ország munkaképes lakosságának elvándorlási hajlandóságát és külföldi, így magyarországi munkavállalását is. A munkanélküliség reális megítéléséhez ezt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Becslések szerint 2003ban 1,7 millió román állampolgár dolgozott külföldön, s ezen belül nagy az illegális munkások részaránya. Románia 2003-ban az EU-tagországok, illetve más fejlett országok – így- Kanada, USA, Izrael – egyik legfőbb munkaerő-szállítójává lépett elő. Egyedül a Munkaerő-migrációs Hivatal 40 ezer hivatalos munkaszerződést kötött a külföldi partnerekkel, amelyek főként 2-9 hónapos időtartamú mezőgazdasági 45
idénymunkára, illetve építő-és vendéglátó-ipari munkahelyek betöltésére vonatkoztak. 2001-től folyamatosan csökkent a regisztrált munkanélküliség, az 1999.évi 11,8 % 2003-ra 7,2 %-ra esett vissza. A regisztrált munkanélküliek száma azonban csupán egy részét jelenti a valós adatnak. Tényleges jövedelem hiányában, a mezőgazdaságban dolgozók jó része akár munkanélkülinek is tekinthető. A statisztika szerint 2004-ben további csökkenést regisztráltak. A decemberi adatok szerint a munkaképes lakosság létszámához viszonyított munkanélküliek (557 900 fő) aránya 6,2 % volt, ami 1 százalékponttal kedvezőbb adat az előző év azonos időszakához képest. (www.htmh.hu) 2005-ben az adócsökkentés eredményeként a munkanélküliség is csökkent, 5,5 százalékot ért el. Az egykulcsos adó sikerét egyrészt az okozta, hogy az alacsony elvonás sokakat visszacsábított a feketegazdaságból a legális tevékenységhez, másrészt pedig ösztönözte a külföldi tőkebeáramlást. (Kárász, 2006) A regisztrált munkanélküliek száma gyakorlatilag az iskolai végzetségtől függetlenül
követi
az
általános
tendenciát,
kivéve
a
felsőfokú
végzettségűeknél, itt ugyanis 2004-ben enyhe emelkedést is tapasztalhattunk. 8. táblázat Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint (ezer fő) Munkanélküliek száma Férfi Nő Alapfokú képzettség Férfi Nő Középfokú képzettség Férfi Nő Felsőfokú képzettség Férfi Nő
2001
2002
2003
827 446 381 599 351 248 200 82 118 28 13 15
761 421 340 585 344 241 152 67 85 24 10 14
659 373 286 495 296 199 136 64 72 28 13 15
Forrás: www.insse.ro - Romania in figures - 2005
46
2004
558 323 235 420 261 159 109 50 59 29 12 17
(egyetemi)
4.7 Bérek A romániai átlagbér 2000-ben még mindössze havi nettó 2726,6 ezer ROL-t (körülbelül 105 USD) tett ki, ami a régió országainak átlagkeresetével összehasonlítva igen alacsony (ugyanekkor a magyar nettó átlagbér 66 165 forint, ami 232 USD (MNB árfolyama 2000. december)). A magas infláció miatt az emberek még 2001-ben USA dollárban és német márkában számolták a nagyobb értékű, például tartós fogyasztási termékek árait vagy az albérleti árakat. (Máthé, 2003) A nettó átlagkereset 2000 óta folyamatosan növekszik. 2001 és 2002 között mintegy 25 százalékos, 2003-ra 27,5 százalékos, és 2004-re 23 százalékos emelkedést tapasztalhattunk, ez utóbbi 5965,3 ezer ROL-nak felel meg havonta. Ezekből a nagyarányú emelkedésekből is látható, hogy az átlagos havi keresetek megduplázódtak 3 év alatt. A legkedvezőbb jövedelmi viszonyok a pénzügyi szolgáltatások területén figyelhetők meg. Itt már 2001-ben is kiugróan magas volt a havi nettó átlag jövedelem, 7418,6 ezer ROL, 2004-re pedig nőtt 15345,1 ezer ROL-ra nőtt. A leghátrányosabb helyzetben a halászok vannak. Az eleve alacsony átlagbérük nem érte el a többi területen tapasztalható növekedést, csupán 76 százalékkal emelkedett, így 2004-ben 3753,2 ezer ROL. Hasonlóan alacsony a vendéglátóipari dolgozók bérezése, feltehetően a borravaló bekalkulálása miatt. 9. táblázat Nettó átlagbér alakulása foglalkoztatási területek szerint (ezer ROL/ hó) Átlagbér Mezőgazdaság és vadászat Halászat Ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Fuvarozás, raktározás és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatások
2001 3019,4
2002 3789,2
2003 4839,6
2004 5965,3
2279,5
2859,8
3785
4450,2
2128,6 3116,4 2620,7 2218,5 2109,5
2327,9 3835,3 3257,9 2705,9 2434,1
3023,1 4867,2 4236,7 3639,8 3260,3
3753,2 5901,7 5040,7 4994,9 3626,6
4094,4
5353,2
6732,3
8007
7418,6
9950,7
12464,7
15345,1
47
Ingatlan értékesítés és egyéb szolgáltatások Közigazgatás és honvédelem Oktatás Egészségügy és szociális munka
2992,8
3816,4
4685,3
6225,9
4194,8
5115,5
6922,7
8173,3
2882,4
3801,3
4769
6075,1
2624,2
3194,6
4126,7
5669,9
Forrás: www.insse.ro – Romania in figures - 2005 2005-ben tovább nőtt az átlagbér, bár a növekedés üteme az előző évekéhez képest lelassult A decemberi bruttó átlagkereset 15,2 %-al nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb mértékű növekedés az eddig erős lemaradással küszködő vendéglátóiparban volt (31,1 %). Új jelenségként említhető, hogy a postai és telekommunikációs ágazatban a bérek az eddig tendenciákkal ellentétes irányba mozdultak el és csökkentek, de a 2005. július 1-jén bevezetett új lej (RON) értékben kifejezve 2005. decemberében így is a postai és telekommunikációs dolgozók keresték a legtöbbet: 1788 RON havonta (ez kb. 125 000 Ft-nak felel meg). A második legjobban fizetett a közszféra volt 1608 új lejjel. 2006. január 1-jétől jelentős béremelés történt a közszférában, ezzel a statisztikák szerint közigazgatási dolgozók jövedelmi viszonyai tovább javultak a 2213 lejes átlagfizetéssel (kb. 155 000 Ft). 10. táblázat Bruttó átlagbér növekedése lei (RON) 2005 dec
2005 nov Összesen, amelyből:
1017
előző év azonos hónapjához (100%) viszonyítva (%) 2006 jan
2005 nov
2005 dec
2006 jan
1121
1100
117,2
115,2
115,6
Mezőgazd., vadászat és kapcs. szolg.
662
706
782
120,1
122,3
123,6
Ipar
978
1084
956
118,2
118,7
114,1
Építőipar
835
931
831
117
119,4
115,8
Gépjárművek, üzemanyag és karbantartás
829
917
795
108
107,1
114,4
Vendéglátóipar
610
718
620
120,5
131,1
107,3
Fuvarozás
1116
1371
1098
108
112,6
107,7
Postai szolg. és telekommunikáció
1591
1788
1677
110,3
91,4
111,1
Pénzügyi szolgáltatások
3130
3534
2709
131,7
104,3
116,6
Ingatlanértékesítés Közigazgatás és közszféra Oktatás Egészségügy és gondozás
1013
1192
1135
11,7
118,7
125,1
1611,00
1608
2213
121,8
109,4
117,3
1126
1138
1673
116,9
115,7
116,5
932
946
1097
129,9
126,5
113,9
Forrás: Institutul Naţional de Statistică 48
A fenti statisztikák alapján nyomon követhetjük a bérek folyamatos emelkedését, ugyanakkor a teljes képhez – a jövedelmek vásárlóértékének megállapításához – figyelembe kell vennünk az infláció alakulását is (ld. 11. ábra). Bár a reálkeresetek nőttek a rendszerváltozás óta, értékük még mindig nem éri el az 1990-es szintet. A mélypont 2000-ben következett be, amikor az infláció majdnem elérte a 46 százalékot, ugyanakkor a nagy béremelési hullám még nem indult el. Ekkor a reálkeresetek értéke az 1990-es szinthez képest csupán 56 százalék. 7. ábra: Reálkeresetek alakulása 1990-es vásárlóértéken számolva
Forrás: www.insse.ro - Romania in figures - 2005
4.8 Fiskális és monetáris folyamatok A rendszerváltás után a piacvesztés, a nem megfelelő gazdasági struktúra és fejlettség, a szocializmusból való átmenet, a „vadkapitalista viszonyok” miatt a költségvetés bevételei nem tudták fedezni a kiadásokat. Ebből következően a fiskális (költségvetési) politika szinte megoldhatatlan feladatot jelentett Romániában, akárcsak a többi volt szocialista országban. A
gazdasági
növekedés
szabályozható
a
költségvetésen
keresztül,
egyensúlytalansági állapotban, a recesszió jelei esetén az állam csökkenti az
49
adóterheket, növeli a kiadásait, következésképpen mélyül a költségvetési hiány. A gazdasági élet helyrebillenése esetén a beavatkozás fordított irányú, csökken a hiány. Romániában a rendszerváltás óta a folyó fizetési mérleg hiányának alakulása meglehetősen ingadozó volt. Erre magyarázatként szolgálhatnak a következők:
•
a pénzügyi megszorítások változékony, de általában erős volta;
•
az elsődleges ipari szektorokban visszaesett a tevékenység;
•
a beruházások és építkezések visszaesése;
•
az általános kereslet visszaesése;
•
a pénzügyi politika eltérően hatott a különböző gazdasági szektorokra (a megszorítások erőteljesebbek voltak a magánszféra esetében);
•
a
nem
hatékony
szektorok
szerkezeti
átalakítása
a
bányászatra,
az
állattenyésztésre és a kőolaj feldolgozására korlátozódott, a "természetes" szerkezetváltás lelassult, a nagy, energiaigényes szektorok nem növekedtek, de működtetésük fenntartotta a forrásallokációban tapasztalt helytelen eljárásokat A GDP-hez viszonyított költségvetési hiányt befolyásolhatja a politika a választás évében. Erre jó példa az 1992-es, az 1996-os, vagy akár a 2000-es év is: mindkét esetben nagyobb volt a hiány, mint az azt megelőző és követő években. Ilyenkor a hatalmon levő párt(ok) kormánya kissé elengedi az elsősorban jóléti kiadásokat a következő választás megnyerésének reményében. 1991-től, tehát szinte a rendszerváltástól vizsgálva a költségvetési hiányt, hű képet kapunk az átmenetről. 1991-ben a GDP csökkenése mellett a hiány 1,9 % volt. 1992 a választás éve: a még mindig csökkenő GDP mellett tovább nő a hiány 4,4 %-ra. Mivel a mai napig hiány van, csak a hiány mértéke kérdéses. 1993-ban javulás: -2,6 %, (a GDP néhány évben, egészen 1997-ig-nő), 1994-ben ismét romlás 4,2 %-ra, majd változatos évek jönnek. 1997-ben 4 év után újra csökken a GDP, de a hiányt még ekkor sikerül csökkenteni 3,6 %-ra, majd a mélypont 1998-ban következik be 5,4 %-kal.
50
8. ábra: Költségvetési hiány a GDP százalékában Romániában
19 91
0 -1 -2
-0,5 -1,9
-1,4
-2,4 -2,6
-3 -3,6
-4,1
-4 -4,4 -5
-2,5
-2,8
-4,2
-2,6 -3,7
-4,9 -5,4
-6
Forrás: Fákó 1999, www.htmh.hu 1999-ben már válság fenyegetett, de az IMF hozzájárulásával a kormány úrrá lett a helyzeten és sikerült is majdnem felére csökkenteni a hiányt (2,8 %). 2000 viszont ismét választási év volt ezért a hiány magasabb: 3,7%-on alakult. 2001-re 2,4%-os deficit alakult ki, ami alatta maradt a tervezettnek, ugyanakkor megfelelt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF – International Monetary Found) azon kritériumának, amit a korábbi tárgyalásokon 3% körüli értékben határoztak meg. Az ország jó irányba haladt. (Máthé, 2003) 2002-ben a fejlődés lassulása miatt a költségvetésre is nagyobb nyomás nehezedett: Nem tudták tartani az előző évi kedvező adatot és a hiány 2,6 % lett. (Tóth – Neumann, 2004) A 2003-as év viszont kellemes meglepetést okozott: a tervezett 2,7 százalék helyett a GDP arányos hiány 2,5 százalékra mérséklődött. Ekkor már érezhető volt a makrogazdasági viszonyok javulásának valamint a beruházásoknak a vállalkozások teljesítőképességére kivetíthető hatása, így addigra sok eddig veszteséges vállalat vált profittermelővé. A 2004-es deficit jóval kisebb volt az előre jelzettnél: 3% helyett csupán 1,4%. Mindez elsősorban a bevételek erőteljes növekedésének volt köszönhető - kivált a 51
nyereségadóból, a vámokból és a jövedéki adóból befolyt összegeknek - valamint annak, hogy csökkent az adósságállomány, így a kamatterhek is. 2005. január 1-től a jövedelem- és társasági adó kulcsa 16 %-ra csökkent, ennek ellenére vagy éppen ennek hatására a költségvetési hiány alig haladta meg a GDP 0,5 százalékát, ami jelentős eredménynek számít. De a gazdaság szerkezete még mindig aránytalan, óriási a külkereskedelmi mérleg hiánya, és túl sokan dolgoznak a közszférában. (M. László, 2005) Költségvetési politikája miatt Románia nem egy esetben konfliktusba került a Nemzetközi Valutaalappal. Románia 1972 óta tagja az IMF-nek, kvótája 1,03 milliárd SDR. 1972 óta az ország 9 alkalommal vette igénybe az IMF erőforrásait a kormány gazdasági programjainak támogatására. 1991-től kezdve a Valutaalap pénzügyi segítsége számos kiegészítő egyezményben nyilvánult meg. 1998. március 25-én Románia elfogadta a fizetési mérleg konvertibilitásáról szóló egyezmény VIII. cikkelyének megkötéseit, melyben az ország vállalja, hogy nem korlátozza a nemzetközi tranzakciókkal kapcsolatos kifizetéseket és transzfereket, valamint az IMF hozzájárulása nélkül nem fogad el diszkrimináló külkereskedelmi egyezményeket és megállapodásokat. Az Alap mindig hangsúlyozta Romániában a szigorú fiskális politika fontosságát, és mindig is ez állt a köztük zajló költségvetési viták középpontjában. 2004. július 7-én az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta a 10. megállapodást, mely egy 24 hónapos hitelegyezmény 250 millió SDR-nek megfelelő összegről. 2004 júniusának végén az Alap által nyújtott hitelek és kintlevőségek összege 337 millió SDR-t tett ki, mely a kvóta 32,7%-át jelenti. Az IMF számos területen nyújtott technikai segítséget Romániának, beleértve az adó- és vámügyet, a monetáris politikát és központi bank szervezését, a banki felügyeletet, valamint a statisztikát. (Balkan Monitor 2005/6) 2005 első félévének végére Románia közép- és hosszú távú külső adóssága meghaladta a 22 milliárd eurót. Ebből 11,5 milliárd állami hitelfelvétel, míg 10,6 milliárd a privátszektoré, amelyre a Nemzeti Banknak gyakorlatilag semmilyen befolyása
sincs.
1999
óta
a
teljes
megháromszorozódott. (Balan, 2005)
52
külső
eladósodottság
gyakorlatilag
9. ábra: A hitelezők megoszlásának szerkezete
5% 23%
43%
29%
Nemzetközi pénzügyi szervezetek Magánbankok és egyéb hitelezők Államkötvények Kétoldalú (államközi) megállapodások
Forrás: Balan, 2005 A 2006. évi költségvetés miatt Románia felfüggesztette a hatályban levő megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. A kormány véleménye lényeges kérdésekben tért el az IMF elképzeléseitől. Ezek között első helyen szerepelt az IMFnek az a javaslata, hogy fagyasszák be a közalkalmazottak fizetését. Még az inflációhoz kötött emelést se vigyék végbe, hogy ennek révén a fizetések megtartsák jelenlegi vásárlóértéküket. Ez társadalmi elégedetlenséget szült: a szakszervezetek azonnal tiltakoztak. Ugyanakkor költségvetési megszorításokat is javasoltak, mégpedig úgy, hogy az oktatásban
és
az
egészségügyben
ne
történjenek
újabb
alkalmazások.
Az
egészségvédelem területén azonban bizonyos intézmények súlyos létszámhiánnyal küszködnek, ami az orvosi szolgáltatás minőségének rovására megy. Az IMF-nek továbbá fenntartásai voltak a tervezett 0,5 százalékos költségvetési hiánnyal szemben. Az IMF szakemberei nulla százalékot szerettek volna, ami azt jelentette volna, hogy egyensúly alakuljon ki a bevétel és a kiadás között. A pénzügyminisztérium ezt nem tudta elfogadni, mert a költségvetési tervezet összeállításakor fölmérte, mennyi lesz a bevételi oldal, és ha teljesíteni akarták volna az IMF javaslatát, akkor a kiadási szférát kellett volna csökkenteni.
53
Ez
még
nagyobb
viharokat
kavart
volna
a
parlamentben,
ahol
a
szakbizottságokban minden minisztérium újabb és újabb összegeket kért. Eltérés volt a mutatók vonatkozásában is, ugyanis az IMF adatai szerint a román költségvetés az egységes adókulcs bevezetésével mintegy egymilliárd eurótól esett el. A kormány ezzel nem értett egyet, Cãlin Popescu Tãriceanu miniszterelnök a közvélemény előtt is kifejtette, hogy ez az adat nem valós. Románia egyezsége az IMF-fel 2006 júniusáig tart. Ezt egyik fél sem mondta fel. A költségvetés tervezett hiánya 2006-ban még növekedhet akár 0,7 %-ig is. A többletkiadásokat oda irányítanák, ahol valóban égető szükség mutatkozik: az oktatásra, az egészségvédelemre, infrastruktúrafejlesztésre. Valószínű, hogy a be nem tervezett kiadások miatt is nőni fog a hiány. A szokatlanul nagy dunai árhullám, az árvizi védekezés és újjáépítés költségei is jelentős terheket rónak az állami költségvetésre csakúgy, mint a madárinfluenza-járvánnyal kapcsolatos eddigi és még nem látható kiadások is.
A monetáris politikájával a román jegybank igyekezett a mindenkori kormányokat segíteni. A román valuta, a lej 1998 januárjától kezdődően lett nemzetközileg konvertibilis. Az 1999-es év folyamán többször le- ill. felértékelődött. Így 2000-ben a Román Nemzeti Bank (BNR – Banca Nationala a Romaniei), hogy egy stabil reálárfolyamot biztosítson, az infláció majdnem átlagos ütemében, 41,5%-kal, leértékelte a lejt. Ennek eredményeként a dollárral szembeni reálérték-vesztése kevesebb, mint 1 százalékpont volt. Ugyanebben az időszakban 22,3%-kal esett a lej az euróval
szemben.
2001-ben
is
arra
törekedett
a
BNR,
hogy
az
export
versenyképességének megőrzése mellett elkerülje az inflációs hatásokat. (Máthé, 2003) 2002. februárjában a jegybanki alapkamat még 34,8 % volt. Az elkövetkező időszak -2003. májusáig- a fokozatos csökkentésé volt: egészen 19,7 %-ig. Júniustól azonban ismét szükséges volt az emelés, 2004. januárjában érte el a 21,25 %-ot, és az év júliusáig ezen a szinten is maradt. Ebben az évben volt a fordulópont a BNR politikájában, a jegybank úgy döntött, hogy áttér egy rugalmasabb árfolyamrendszerre, vagyis korlátozza devizapiaci intervencióit, és egyben megszünteteti a lej reál-felértékelődéséhez kötött céljait. Az 54
intézkedés az első fontos esemény volt abban a folyamatban, mely Románia 2007-es EU-csatlakozásához kapcsolódóan megnyitotta az utat a rövid lejáratú külföldi tőke beáramlása előtt. A jegybank további kamatcsökkentéseket hajtott végre az infláció csökkenésével indokolva lépését. A korábbi kamatcsökkentéseket a folyamatos felértékelődési nyomással és a folytatódó dezinflációval magyarázta. Év végére 18 % lett a kamatláb. A jegybanknak magasan kell tartania az alapkamatot az infláció letörése érdekében, az ugyanis az egyik legmagasabb a régióban. Ám a "lehetetlen hármasság" törvénye értelmében egy kis nyitott gazdaságban nem létezhet egyidejűleg független kamatpolitika, fix árfolyam és szabad tőkepiac. Ezen tényezők következtében Románia -
a
többi
kelet-közép-európai
országhoz
hasonlóan
-
árfolyamrendszerének
rugalmasabbá tétele mellett döntött, és bevezette az inflációs célkövetés rendszerét. (Balkan Monitor 2004/1) A Román Nemzeti Bank a korábbi kamatcsökkentéseit 2005-ben is folytatta. 2005. szeptember 21-én csökkentette alapkamatát, 7,5 százalékra 8,5 százalékról. Előtte 2005. augusztus 8-án volt - zuhanásszerű - kamatcsökkentés, 8,5 százalékra 12,5 százalékról. Előzőleg szünetelt a csökkentés, a korábbi utolsó, 2005. április 9-i, 2 százalékpontos enyhítés óta. A lazítást 2005-ben az is indokolta, hogy – a 2007-re tervezett EU-csatlakozásig a teljes konvertibilitás elérése jegyében – 2005. április 11-én felszabadították a külföldiek számára a rövid lejáratú lejbetétek piacát. A BNR 2005. december végi kamatértekezletén változatlanul, 7,5 százalékon hagyta irányadó kamatát, de nyilatkozatában azt is közölte, hogy kész minden eszközt bevetni az inflációs nyomás visszaszorítására. Ennek érdekében ez év márciusában ismét kamatot emelt: így a jegybanki alapkamat az óta 8,5 %.(www.bnr.ro/def_en.htm)
55
10. Ábra Jegybanki alapkamat változása (%) 40 35 30
%
25 20 15 10 5 2006.május
2006.február
2005.november
2005.augusztus
2005.május
2005.február
2004.november
2004.augusztus
2004.május
2004.február
2003.november
2003.augusztus
2003.május
2003.február
2002.november
2002.augusztus
2002.május
2002.február
0
Forrás: www.bnr.ro Az elmúlt években Románia jelentős eredményeket ért el dezinflációs folyamatával. Az infláció a 2003-as 15, %-os szintről 2004-re 11,9 %-ra csökkent. Az árfolyamrendszer rugalmasabbá tétele szükséges lépés volt az EU-csatlakozáshoz vezető
úton.
Ugyanakkor
Románia
hasonló
problémákkal
szembesül,
mint
amilyenekkel a többi közép-kelet-európai ország találkozott. A jelentős tőkebeáramlás komoly gondokat okozott és okozhat a jegybanknak, mely az inflációt magas kamatlábak segítségével próbálja meg csökkenteni, ahogy Magyarországon az Magyar Nemzeti Bank. A lej nyomasztó felértékelődése pedig a külső egyensúlytalanság miatt további problémákat okozhat, habár a hiány nagyobb részét várhatóan fedezi majd a közvetlen külföldi tőkebeáramlás. (www.mtv.hu)
56
11. ábra Infláció alakulása
60
54,8 50
45,8
45,7 40,7
40
34,5 30,3
30
22,5
20
17,8 14,1 11,6
Inf láció év végén (%)
10
Átlag inf láció (%) 0 1999
2000
2001
2002
9,6 9,3
2003
2004
Forrás: Román Nemzeti Bank Az inflációt 2005 végére - a folyamatosan leértékelődő lej ellenére is - sikerült egyszámjegyűre csökkenteni, de előreláthatólag 2006-ra a dezinflációs folyamat lelassul. A magas olajárak, valamint az erős belső kereslet csak lassú dezinflációt tesz lehetővé, így nem valószínű, hogy Románia az évtized végéig tudja teljesíteni az inflációs kritériumot. Bár az árfolyam-kritériummal feltehetőleg nem lesz gond - a lej kvázifelértékelésével, azaz 2005. július 1-i négy nulla levágásával az árfolyam kisebb volatilitására is számítani lehetett. A nemzeti valuta nemzetközi rövidítése a ROL helyett RON lett (leu noi vagy leu greu). 2006. december 31-ig az új bankjegyek mellett forgalomképesek a régi bankjegyek is. (www.mfor.hu) 12. ábra
ezzer ROL
Árfolyam ROL/USD év végén 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0
41117 30844 33500 31600 28578 25926 18150 1276 1767 2578
4035
7939
10983
93 994 995 996 997 998 999 000 001 002 003 004 005 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 19
57
Forrás: Fákó (1999), www.htmh.hu Megjegyzés: 2005. július 1-től ROL helyett RON. A grafikon technikai okok miatt még ROL-ban van ábrázolva, ténylegesen 1 USD= 3,0844 RON
A Román Nemzeti Bank 2005 augusztusában tért át a közvetlen, folyamatos inflációs célkövetésre, kétévi tervezés után. Románia 2-3 százalékra kívánja csökkenteni az inflációt 2007-ig, amikor csatlakozik az Európai Unióhoz, majd 20102012-ben akar csatlakozni az ERM-II árfolyam-mechanizmushoz, és 2012-14-ben az euróövezethez. Látható, hogy a román központi bank továbbra is két malomkő között őrlődik. Egyfelől útját igyekszik állni a spekulációs tőke beáramlásának azzal, hogy fokozatosan felszabadítják a lejben jegyzett papírok kereskedelmét a külföldiek számára. A beáramlás drágítja a lejt, amit a bank viszonylag alacsony kamattal ellensúlyoz, az viszont - másfelől - növeli a likviditást, ami inflációs hatású, és ezt akarják visszafogni a tartalékolás növelésével. (www.mtv.hu)
4.9 Gazdaságpolitika Románia
az
megfogalmazott
euró-atlanti prioritások
intézményekhez
való
csatlakozásával
figyelembe
vételével
igyekezett
kapcsolatban kialakítani
és
megvalósítani gazdaságpolitikáját. A makrogazdasági stabilizációval és a gazdasági reformok megvalósításával kapcsolatos sarokszámok, illetve irányelvek kidolgozásában Románia az átalakulás megkezdése óta szorosan együttműködik az IMF-fel. A nemzetközi pénzintézet által javasolt, célszerűnek tartott, olykor radikális lépéseket igénylő intézkedések (pl. a veszteségesen termelő üzemek bezárása, az energiaárak világpiaci szinthez közelítése, a közszféra kiadásainak visszafogása) végrehajtása mindvégig vontatottan, a társadalmi feszültségek éleződése elkerülésének alárendelve zajlott. Ezt a folyamatot tükrözi, hogy a készenléti hitelmegállapodások által Románia számára biztosított összegek teljes lehívására egészen 2004-ig egyszer sem kerülhetett sor.
58
A kormány korábbi évek gyakorlatához hasonlóan kiemelt célként fogalmazta meg a gazdasági reformok és szerkezetátalakítás, valamint a privatizációs folyamat felgyorsítását, az ország export-teljesítményének fokozását. Ezen célok valóra váltásában nagymértékben számoltak a külföldi tőke bevonásával, a befektetésekhez vonzó gazdasági-üzleti környezet megteremtésével. Gazdaságpolitikai elképzeléseinek megvalósításához Románia igyekszik az IMF-en kívül más nemzetközi pénzintézetektől igénybe vehető forrásokat is bevonni. Így pl. Románia szerkezetátalakítási és fejlesztési programjainak finanszírozásában aktív szerepet játszik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), illetve az Európai Beruházási Bank (EIB). Az előbbi 2003 végéig 75 aláírt, 7,5 milliárd euró értékű projekt finanszírozásában összesen 2,36 milliárd euró (az EBRD összes kötelezettségvállalásának 10,4 %-a) kötelezettséget vállalt (ebből 2003-ban 385 millió eurót), mellyel Románia Oroszország és Lengyelország után az EBRD harmadik legjelentősebb célországa. Az EBRD ezzel az összeggel jelenleg a legnagyobb külföldi befektetőnek számít Romániában. A pénzintézet hozzájárulásával megvalósuló beruházások főleg az infrastruktúra, az ipar és a pénzügyi szektor területére irányultak. Az EIB 2003 októberéig összesen 3 milliárd euró hitelt hagyott jóvá, melynek 53 %-át folyósította Romániának. A befektetési projektek a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, az energetika, a telekommunikáció, a környezetvédelem és a kis- és középvállalati szektor területére összpontosulnak. (ITD Hungary, 2005) Az Európai Unió 2005-ös országjelentése szerint lassabb ütemben ugyan, de folytatódott a privatizációs folyamat Romániában. 2004 júniusa és 2005 júniusa között az állami tulajdonban lévő vállalatok száma 1187-ről 1180-ra csökkent. Ezen vállalatok közel 90 százaléka az Állami Aktívákat Értékesítő Hatóság (AVAS - Autoritatea pentru Valorificarea Activelor Statului) tulajdonában van, ami a Magyarországi APV Rt. Romániai megfelelője. A minisztériumok tulajdonába tartozó vállalatok privatizációja a kormány ütemtervének megfelelően halad, hiszen már eladták a nemzeti olajvállalatot, a Petromot, két fontos gázszolgáltatót, a nyolcból két elektromos áram-szolgáltatót, és két további áramszolgáltatóval is aláírták már a szerződést. A bankszektorban a legnagyobb kereskedelmi bank (BCR – Banca Comerciala Romana, Román Kereskedelmi Bank) és legjelentősebb takarékpénztár (CEC – Casa de Economii si Consemnatiuni, Takarék- és 59
Letéti Pénztár) elsőbbségi részvényeit már átadták a stratégiai befektetőnek. Az AVAS-t érintő átfogó privatizáció folytatódott, de lelassult az eladott vállalatok számát és az állami részvénytőke kiárusítását tekintve. Az állami tulajdon visszaszolgáltatása a romániai privatizációs programban kitűzött célnak megfelelően halad. A 153 2004 júniusában privatizációra ítélt állami tulajdonú vállalat közül 46-ra vonatkozóan már aláírták a privatizációs szerződést, ugyanakkor további 34-et felszámoltak. 2005 júniusában az AVAS portfoliójában 544 privatizációra nem alkalmas vállalat is szerepelt, és közel 6500 vállalat került újjászervezésre vagy csődeljárás alá. A kormány és a beruházó között a privatizációs szerződés miatt kirobbant megoldatlan vita következtében több vállalat ismét állami tulajdonba került, és ezen vállalatok újbóli visszaadása további problémákat jelent. Az AVAS által birtokolt kisebbségi részesedés lényegesen nem csökkent. A honvédelmi szektorban csak kis mértékű haladás figyelhető meg. 2004-ben eladták a legnagyobb védelmi vállalatot, melynek leányvállalatainak privatizációja még korai stádiumban van, ugyanúgy, mint, más ebben a szektorban tevékenykedő vállalatok privatizációja. A mezőgazdaságban további állami gazdaságokat nem privatizáltak, és a vállalatoknak közel a felénél késlekednek a csődeljárási folyamattal. (European Commission: Romania 2005 Comprehensive Monitoring Report)
4.10 Infrastruktúra Az infrastruktúra fogalma igen széles körűen értelmezhető. Egyrészt a települések működésével, fejődésével összefüggő infrastruktúra (lakásállomány; közellátási intézmények hálózata, államigazgatási szervek, társadalmi szervezetek intézményei; oktatási, művelődési, kulturális intézmények; egészségügyi intézmények; kereskedelmi, vendéglátóipari létesítmények). Másrészt a műszaki jellegű és rendeltetésű hálózatok, valamint az ahhoz közvetlenül kapcsolódó létesítmények, amelyek a városi, települési közműellátást végzik; a városokon, településeken belüli, azokba irányuló, illetve azokból kimenő vagy azokon átmenő közlekedési-szállítási szükségletek kielégítését biztosítják; az ipari és energiatermelő létesítményekben, háztartásokban, közösségi és
60
kommunális szervezetekben keletkező szemét és hulladék gyűjtésével, eltávolításával, megsemmisítésével foglalkoznak. (A dolgozat korlátozott keretei miatt a téma teljességét nem áll módomban bemutatni.) A közlekedési (és szállítási), valamint a távközlési infrastruktúrának meghatározóan fontos szerepük van az emberi társadalom működése és fejlődése szempontjából. Minőségük és hatékonyságuk kihat az élet minőségére, a gazdasági és üzleti életre, ezért ezekkel bővebben foglalkozom. Felszíni közlekedés: utak, vasutak, tömegközlekedés Románia úthálózata európai viszonylatban elmaradott. A főutak egy részét EUtámogatással felújították, egyes szakaszokon kétszer kétsávos is előfordul, azonban a főutakról letérve rossz minőségű, kátyús utakat találunk. Autósztráda csak Bukarest – Pitesti (115 km) és a Fekete-tenger felé, Bukarest – Slobozia (121 km), valamint Constanta körzetében (30 km) van. Jelenleg a legnagyobb beruházás a déli autópálya építés (Európai 4-es folyosó). Az Észak-Erdélyen keresztülhaladó autópálya (Bors – Kolozsvár – Marosvásárhely – Brassó) építője az amerikai Bechtel cég. A beruházás összértéke 2,5 Mrd euróra tehető, a kivitelezést 2004-ben megkezdték, befejezési határideje 2012. (www.hurrasielunk.hu) Az autóbuszok száma a 2001. évi 27 000-ről 2004-re 25 000-re csökkent. Nőtt viszont a gépkocsiállomány: a 2001. évi 2 881 ezerről 3 225 ezerre. A gépkocsik jelentős része öreg, elavult, rengeteg a régi Dacia. A Renault befektetésének köszönhetően azonban mára Románia is rendelkezik egy, a mai követelményeknek megfelelő, egyszerű kivitelű, saját gyártású személygépkocsival, az új Daciával. A közúti áruszállítás enyhe növekedést mutatott 2001-2003 között, de 2004-re a 2001. évi 268 millió tonnáról 294 millió tonnára nőtt. A 2004 évi növekedés mértéke 6,5%.A belföldi és a nemzetközi utasszállítás ez alatt a 4 év alatt 200 millió főről 217 millió főre nőtt. (Romania in figures, 2005)
61
Románia vasúthálózata viszonylag fejlett, korszerű, az ország minden területét összeköti egymással, nem fővárosközpontú. A főbb vasútvonalak állapota elfogadható, de a mellékvonalak sürgős tőkebefektetést igényelnének. Egy részük megszüntetés alatt van. Vasúthálózatának köszönhetően Románia összeköttetésben van Európával, illetve Törökország révén Ázsiával is. (www.hurra-sielunk.hu) A volt szocialista országokhoz hasonlóan a vasúti teherszállítás jelentősége a rendszerváltás óta csökken. Ezt jól mutatja a szállítóeszköz-állomány: a mozdonyok száma az utóbbi 4 évben 3318-ról 2059-re csökkent, a vasúti kocsiké pedig 93 ezerről 61 ezerre. A szállított áruk mennyisége – a közutak állapota, illetve a közúti szállítóeszközök mennyiségének korlátozott növekedése miatt – jelentősen nem változott az elmúlt 4 évben. A 2002-es csökkenés után 2004-re ismét elérte a 2001. évi 73 millió tonnát. A személyszállítás ugyanezen időszak alatt 114 millióról 99 millióra csökkent, de a mélypont 2003-ban volt 95 millió fővel. (Romania in figures, 2005) Légi közlekedés Bukarest nemzetközi repülőtere a fővárostól 16 km-re lévő Otopeni, belföldi repülőtere Baneasa. Ezek Románia 16 vidéki repülőterével tartanak légi összeköttetést, általában napi 2 rendszeres járattal. A vidéki városok közül hagyományosan Constanta is rendelkezik nemzetközi repülőtérrel, s 1990 után fokozatosan nemzetközi repülőtérként kezdett működni Temesvár, Marosvásárhely, Nagyszeben, újabban Arad, Kolozsvár, Szatmárnémeti repülőtere, s előkészítés alatt van Nagyvárad és Iasi nemzetközi repülőtérré nyilvánítása. (www.hurra-sielunk.hu) Mind az utasok számában, mind a teherszállításban növekedés tapasztalható 2001-2004 között. Míg 2001-ben 2 503 ezer főt, addig 2004-ben 3 406 ezer főt fogadtak az ország repülőterei, ez 36%-os növekedés. A postai és teherszállítások ugyanezen időszak alatt 15 907 tonna/évről 19 697 tonna/évre nőttek. (Romania in figures, 2005)
62
13. ábra
Forrás: www.insse.ro – Romania in figures – 2005 Hajózás: hajóutak és kikötők Fekete-tengeri kijárata közvetlen kapcsolatot teremt Románia számára a Feketetenger menti és a földközi-tengeri országokkal, s tengeri úton az egész világgal. Romániában nagy jelentősége van mind a tengeri, mind a folyami hajózásnak. Jelentősebb kikötők a Fekete-tengernél: Constanta, Mangalia, Sulina, a Dunán: Galati, Braila, Giurgiu, Turnu-Severin. A Constanta-Dél-Agigea-i kikötőtől, Dobrudzsát átszelve halad a Duna - Fekete-tenger csatorna, mely nem teljesen befejezett, de használható vízi út. (www.hurra-sielunk.hu)
63
A belföldi teherszállításban az uszályok száma enyhe csökkenést mutat a 20012004 közötti időszakban: 1695-ről 1661-re. Ennek ellenére vízi úton szállított áruk mennyisége 11 millió tonnáról 15 millió tonnára nőtt. A személyszállító hajók száma ugyanezen időszak alatt 107-ről 111-re nőtt, míg az utasok száma továbbra is 500 000 fő körül van évente. A tengeri hajózásban a teherhajók száma csökkenést mutat. 2001-ben még 163 hajó járta a vizeket, míg 2004-ben már csak 129. A szállított áruk mennyisége 384 ezer tonnáról 157 ezer tonnára csökkent. Különösen jelentős volt a visszaesés 2004-ben. A tengeri kikötők áruforgalma mindeközben jelentősen nőtt. Az elszállított áruk mennyisége 13 073 ezer tonnáról 18 225 ezer tonnára, míg az érkezett áruk mennyisége 14 546 ezer tonnáról 22 306 ezer tonnára. Ez összességében 46,7%-os növekedés a 4 év alatt. A belföldi folyami kikötők áruforgalma még jelentősebb mértékben emelkedett ez alatt a 4 év alatt. Míg 2001-ben az érkezett és az elszállított áruk összmennyisége még 18 652 ezer tonna volt, 2004-ben már 31 211 ezer tonna, ami 67,3%-os növekedésnek felel meg. A fenti adatok jól szemléltetik, hogy bár a román felségjelzésű vízi járművek száma csökken vagy stagnál, a vízi szállítás egyre jelentősebb szerepet tölt be Románia kereskedelmében. (Romania in figures, 2005) Speciális áruszállítás: kőolajvezeték Románia mint kőolajtermelő ország évtizedek óta alkalmazza a szállításnak eme speciális formáját. 2004-ben 13 millió tonnát, míg 2001-ben csak 11 millió tonnát szállítottak. (Romania is figures, 2005) Földalatti közlekedés Bukarest a volt szocialista tábor metróvonallal legjobban behálózott városainak egyike volt.
A főváros jelenleg négy metróvonallal rendelkezik, igaz, a negyedik
mindössze 3,6 kilométer hosszú, és négy megállóból áll. (Romania in figures, 2005)
64
Távközlés A távközlés napjainkban egy ország infrastuktúrájának fontos fokmérője. A 20. század végén talán ez volt a fejlődés egyik húzóágazata. A mobiltelefónia egyesítette a hagyományos távközlést a számítástechnika vívmányaival. Romániában 2003. január 1-jétől liberalizálták a távközlési piacot, lehetőséget adva a konkurens cégeknek az 54%-os görög tulajdonban lévő ROMTELECOM monopóliumának
megtörésére.
Az
árverseny
először
a
nemzetközi
hívások
lebonyolítására nyújtott szolgáltatások területén indult meg. (ITD Hungary, 2005) 2004. márciusában, több mint egy évvel a távközlési piac liberalizálása után a vezetékes telefonszolgáltatóknak alig sikerült új előfizetőket toborozniuk. Mindazok ellenére a piacon több mint 2000 ilyen szolgáltatást adó céget jegyeznek. Statisztikai adatok szerint 4,5 millió vezetékes telefon-előfizető, és közel 7 millió mobiltelefon előfizető van az országban. (www.prima-radio.ro) Az Európán belül kialakulóban levő – és immár Kelet-Európára is kiterjedő – páneurópai szárazföldi szélessávú kábelhálózat legnagyobb kapacitású vonalai a nyugat-európai fővárosokat kötik egymással és Dél-Európával össze. Feltűnően gyengék viszont a kelet-európai nagyvárosokkal kialakult kapcsolatok, különösen a Varsó – Budapest vonaltól keletre. Bukarest az utolsó pont a térképen, ahova még eljut a kapcsolat. (Erdősi, 2005)
65
14. ábra: A szélessávú európai szárazföldi hálózat 2003-ban
Forrás: Erdősi, 2005 Jelmagyarázat: a vonalvastagság arányos az adott viszonylatban szélessávú szolgáltatást kínáló olyan cégek számával, amelyek országhatárokon átmenő min.155 Mbit/sec sávszélességű szolgáltatásokat végeznek.
4.11 Idegenforgalom Románia
Európa-viszonylatban
második,
Bulgária
után,
az
idegenforgalom
növekedésében. 2003-ban mintegy öt és félmillió turista érkezett az országba, ebből egy millióan az Európai Unió tagországaiból, főleg Ausztriából, Franciaországból és Olaszországból. Az idegenforgalomban dolgozók száma 79 ezerre tehető 2004-ben. A román szállodák és vendéglátóhelyek ugyanebben az évben 5,057 millió látogatót szolgáltak ki. A legtöbben Németországból és az északi országokból érkeztek, a franciák, amerikaiak és britek viszont kevesebben látogatták az országot, mint 2003-ban. A statisztikák a külföldi turisták létszámának növekedését mutatták, ám még így is tízszer kevesebben üdültek a Fekete-tenger román, mint bolgár szakaszán. 2004 januárjától Romániában a szállásdíj ÁFÁ-ja 19%-ról 9%-ra csökkent, így ebben az évben a szállásdíjak csak nagyon kis mértékben nőttek a megelőző évhez képest, míg az egyéb szolgáltatások díja az kb. 10%-kal nőtt. (www.napigazdasag.hu)
66
A szomszédos Bulgáriától eltérően Romániában 2005-ben a turizmustól remélt eredmények elmaradtak a várakozásoktól. Az előirányzat a GDP 3,5%-át kitevő bevétel lett volna. A román tengerpart szállodái, infrastruktúrája és általános környezete azonban nem képes kielégíteni széles körben az igényes turisták magas elvárásait. Az elhúzódó privatizációs folyamatok és az elmaradt felújítások miatt Románia sem árban, sem a nyújtott szolgáltatások terén (néhány jobb hotelt kivéve) nem képes versenyre kelni Bulgáriával és a mediterrán régióval. 2005-ben 160 ezer turista látogatott el a román tengerpartra, ami csupán egy hatoda a bolgár partszakaszra utazó turisták számának. Mindezek ellenére a turizmusból adódó bevétel éves szinten kis emelkedést mutat, és a mérlege is pozitív, +53 millió Euró (az előző év augusztusában 26 millió eurót tett ki). (www.minind.ro) 11. táblázat Turizmus 2005 Jan
Febr
Márc
Ápr
Máj
Jún
Júl
Aug
Szept
Okt
Nov
Dec
Össz
Szálláshelyre érkezések száma (fő)
311267
309594
375671
372295
490014
586605
762568
823621
529763
451529
424554
367615
5805096
Éjszakák száma (fő)
765288
922971
1101172
990554
1339470
1914132
2919018
3337073
1669913
1289353
1190204
929340
18368488
21,90
29,00
29,80
27,20
30,60
34,30
40,40
45,90
34,10
32,00
31,90
24,20
31,78
Szálláshelyek kihasználtsága (%)
Forrás: Institutul Naţional de Statistică A romániai turizmusban még kihasználatlan lehetőségek lappanganak, hisz a természeti és kulturális adottságok predesztinálják az országot az idegenforgalom fejlesztésére. Beruházásokkal, az infrastruktúra fejlesztésével jelentős gazdasági növekedést érhetne el az ország a turizmusból befolyó jövedelem emelkedéséből adódóan. 2005-ben 5,8 millió turista látogatta meg az országot. Összesen több mint 18,3 millió éjszakát töltöttek az országba érkezők különböző szálláshelyeken. Ez összesen személyenként átlag 3 éjszakás tartózkodási időt jelent. A szálláshelyek kapacitásának kihasználtsága igen alacsony. A 2005-ös év folyamán a legjobb eredmény ebből a szempontból az augusztusi hónap, amikor a kihasználtság körülbelül 46 %. A rendszerváltozás előtt sokkal magasabb idegenforgalmi mutatószámokról olvashatunk, amit nagy részben a magasabb arányú belföldi turizmus indukált. A román turizmus 67
csúcsévének számító 1975-ben például, a tengerpartot 1,1 millió turista kereste fel, ebből 600 ezer külföldi vendég. Az alacsony kapacitáskihasználás oka a nem megfelelő, korszerűtlen szolgáltatásokban keresendő. Modernizációval és befektetésekkel javítani kellene a szálláshelyek, vendéglők és szolgáltatások színvonalát, és biztosítani a megfelelő reklámozást és információterjesztést. (www.minind.ro) Jelentős beruházások indultak el pár éve a turizmus fellendítése érdekében. A befektetők is érdemesnek látják kiaknázni az ország kedvező természeti adottságait, hiszen lehetőségük van nagymértékben építeni a tengerparti turizmusra, a vadregényes hegyek természeti vonzerejére, a folklórra, télen a Kárpátokban adódó remek síelési lehetőségekre és a gyógyturizmusra.
4.12 Versenyképesség Egy ország versenyképességét jól jellemzi az IMD (Institut für ManagementEntwicklung) vezetőképző és gazdaságkutató intézet (székhelye: Lausanne, Svájc) éves kiadványa, amely 51 országot és 9 régiót rangsorol versenyképességük szerint, összesen 314 kritérium alapján. A ranglista kétharmad részben hivatalos statisztikákon, egyharmad részben pedig az IMD szakértőinek felmérésén alapul. Az összesített rangsor a gazdasági teljesítményt, a kormányzati hatékonyságot, a versenyszféra teljesítőképességét, valamint az infrastrukturális feltételeket külön értékelő listák eredőjeként áll elő. 12. táblázat Gazdasági
Kormányzat
Üzleti szféra
teljesítmény
hatékonysága
hatékonysága
(75 adat)
(81 adat)
(69 adat)
Belföldi gazdaság
Közpénzügyek
Termelékenység
-mérete
Költségvetési
Munkaerő-piac
-növekedése
politika
-költségek
-vagyona
Intézményrendszer
-összetétel
-előrejelzések
-központi bank
-képzettségek
68
Infrastruktúra (96 adat) Alap infrastruktúra Technológiai infrasrtuktúra Tudományos inf-
Nemzetközi kereskedelem Külföldi befektetések
-állami intézmények hatékonysága -jog és biztonság
Pénzügyek -bank hatékonyság
Egészségügyi
-tőkepiac
infrastruktúra
hatékonysága
Gazdasági
-beruházások
törvénykezés
-önfinanszírozás
-pénzbefektetések
-nyitottság
Vállalat vezetési
Foglalkoztatottság -versenyszabályozás Árak
rastruktúra
Oktatás
gyakorlat
-munkaerő-piaci
Attitűdök és
szabályozás
értékek
-tőkepiaci szabályozás Társadalmi szerkezet Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005-ben Románia ezen a listán az 55. helyen állt, ez a 2004. évi helyezéshez képest visszaesés egy hellyel. Az új EU-s tagországok közül megelőzi Lengyelországot, amely a 57., viszont Észtország (26.), Csehország (36.), Magyarország (37.), Szlovákia (40.) és Szlovénia (52.) is megelőzi. A World Economic Forum jelentése több ezer vállalati vezető megkérdezésével készül, és több mint száz országot rangsorol a növekedési versenyképességi index (GCI, Growth Competitiveness Index) és az üzleti versenyképességi index (BCI, Business Competitiveness Index) alapján. Románia 2005-ben a vizsgált 117 ország közül a 67. helyen állt. Ezen belül a makrogazdasági környezetet mérő rangsorban a 73., míg a technológiai rangsorban a legjobb az eredménye: a 49. helyen állt. Leggyengébben a közintézményeket minősítő rangsorban szerepelt, a 78. helyen. Ugyancsak a tennivalókra figyelmeztet a makrogazdasági környezetet mérő rangsorban elért 73. helyezés is. Az összesített 67. helyezés egyúttal azt is jelenti, hogy a volt szocialista országok közül Észtország (20.), Szlovénia (32.), Csehország (38.), Magyarország (39.), Szlovákia (41.), Litvánia (43.), Lettország (44.), Lengyelország (51.), Bulgária (58.) és Horvátország (62.) is megelőzi.
69
A KPMG regionális versenyképességi rangsora szintén a tágan értelmezett üzleti környezetet rangsorolja, főként a külföldi tőkét vonzó képességet befolyásoló tényezők alapján. Ezt hat területen mérik: országkockázati besorolás, a jövőbeni növekedési potenciált jelző általános versenyképesség, a gazdasági teljesítőképesség, az adózási környezet, a munkaerőpiaci helyzet, valamint az infrastrukturális adottságok és fejlődés. A visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia összehasonlításában Románia az utolsó, 6. helyen szerepel. A régióban első a minimálbér terén, a lista első felében szerepel még a társasági adó mértéke, a munkáltatói adóterhek valamint az infrasruktúra terén. A versenyképességi rangsorban, az egy főre eső FDI-ben (közvetlen külföldi tőkebefektetés), valamint az oktatás színvonalában viszont sereghajtó. (www.gkm.gov.hu) 13. táblázat
Országkockázat Versenyképességi rangsorok Gazdasági teljesítmény Egy főre eső FDI Társasági adó Munkáltatói adóterhek Minimálbér Oktatás szinvonala Infrastruktura Végső helyezés
A KPMG regionális versenyképességi rangsora 2005 Románia Bulgária Magyarország Lengyelország Szlovákia Csehország 4. 3. 1. 2. 1. 1. 6. 5. 6. 2. 3. 1. 6. 3. 6.
4. 1. 5. 1. 2. 2. 1. 2. 2.
1. 2 1. 2. 4. 5. 2. 1. 1.
5. 4. 4. 3. 1. 4. 3. 4. 3.
3. 3. 3. 3. 6. 3. 5. 5. 4.
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
4.13 Prognózisok A 2006-os év előrejelzések szerint jó év lesz a romániai gazdaság számára. A makroökonómiai előrejelzés szerint az idén a gazdasági növekedés 5-5,5% körüli lesz, ami elsősorban a szolgáltatásoknak, a mezőgazdaságnak és néhány ipari ágazatnak lesz köszönhető. Az árak növekedését megfékezendő, restriktív monetáris politika várható. Az infláció-csökkenési tendencia megmarad, viszont a képet jelentősen befolyásolhatja az áram, a fűtés és a víz árának növekedése. Mindeközben az infláció 70
2. 2. 2. 4. 5. 6. 4. 3. 5.
meghaladja majd a román nemzeti bank 5 százalékos, plusz/mínusz 1 százalékpontos célkitűzését,
és
év
végén
7,1
százalékos
tizenkét
havi
adat
várható.
(www.bilateral.ro/hirek/gazdasag/4-6-...) Az export növekedni fog, még akkor is, ha továbbra is az alacsony hozzáadott értékű termékek dominálnak. A mérleghiány a GDP 9%-a körüli lesz, aminek finanszírozása 2006-ban nem okoz problémát, elsősorban a privatizációk és az EU-s alapok miatt. (www.bilateral.ro/hirek/gazdasag/2006-...) Várhatóan 5-5,5% között lesz a reál-GDP növekedés a következő két-három évben, ami az EU-átlaghoz való felzárkózás folytatását jelenti. A folyó fizetési mérleg hiányának GDP-hez viszonyított aránya várhatóan nem nő tovább jelentős mértékben, köszönhetően a gyors gazdasági növekedésnek és lassan erősödő külföldi keresletnek. A külső egyensúlytalanság jelenti a gyenge pontot a gazdaságban, ugyanakkor a magas folyó fizetési hiány könnyen finanszírozható az óriási mennyiségben beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetések segítségével. Ugyanakkor a beáramló külföldi befektetések növelik a bruttó államadósságot. (Balkan Monitor 2005/8) A banki szférában jelentős változások várhatók. A BCR (Román Kereskedelmi Bank) 2005-ös év végi privatizációja és a 2006 eleji CEC- (Takarék- és Letéti Pénztár) privatizáció komoly fejlemények. 2006-ban ebben a szektorban a konkurenciaharc erősödni fog, és ez a romániai átlagemberek hasznára lesz. Ahol még meglepetések várhatók, az a Banca Transilvania, amely az idén vevőre találhat. A kis bankok sorsa inkább a felvásárlás, mintsem a fúzió lesz. A banki szektor fejlettebb, mint más romániai szektorok, a szolgáltatások minősége viszont még javulhat. Ami a tőzsdét illeti, ha a világpolitikában vagy világgazdaságban nem fog történni valami előre kiszámíthatatlan dolog (pl. terrorcselekmények, újabb háborúk kirobbanása az olajövezetekben), akkkor a tőzsde 2006-ban is jól fog teljesíteni. Hozamnövekedések várhatók, és ezek várhatóan jelentősen nagyobbak lesznek, mint például a banki kamatok. A BET index 30% körüli növekedése várható. Több részvény elérheti a "korrekt" árszintet, de az is valószínű, hogy lesznek, mint ahogy máris vannak, túlértékelt részvények is. 2006-ban a napi áringadozás jelentősebb lesz, és a fontosabb részvényekre kevésbé lesz jellemző, hogy együtt növekedjenek, vagy 71
csökkenjenek – nő a differenciálódás. Sejthető, hogy egyes 2005-ben népszerű részvények árfolyama csökkenni fog. A biztosítási piacon 2006 az átmenet éve lesz, a biztosítók figyelme elsősorban kötelező gépjármű-biztosítás felé fog irányulni – gyakorlatilag liberalizálódik a piac-, ami a biztosítás struktúráját és árát is érintheti. Általában elmondható, hogy egyelőre a romániai biztosítási szektor stabilitási szintje alacsony. Valószínűsíthető, hogy 2006ban további új szereplők lépnek be a piacra. A hitelek kihelyezése még messze áll piaci lehetőségeitől. Jelenleg a romániai áruhitel a nem kormányzati hitel mindössze 27%-át teszi ki, míg az ingatlanhitel mindössze 8%-át. 2006-ban az áruhitel nem nő annyira látványosan, mint a korábbi években. Amiben növekedés várható, az a hitelkártya-forgalom és az ingatlanhitel. Ez utóbbi értéke 7 milliárd euró körüli lesz, az elkövetkező 5 évben átlag 14%-os évi növekedés várható. A kis- és középvállalatok számára a hitelkonstrukciók differenciálódása várható. Jelenleg a lejes hitelek iránti érdeklődés növekvőben van. Várhatóan 2006-ban több befektetési alap lép be a romániai piacra, ami felfokozza a versenyt. Ez több kreativitást, több kockázatot követel majd a szakemberektől. 2006 befektetési célpontjai: a pénzügyi szolgáltatások, az üzleti szolgáltatások, a média, az egészségügy és a logisztika. Az alapok túlnyomó része 5 millió euró körüli befektetéseket keres. (www.bilateral.ro/hirek/gazdasag/2006-...) A távközlésben az idei év a szélessávú mobil-internet bevezetésének éve lesz, de emellett számos új technológia is a piacra kerül. Továbbá a szolgáltatók jelentős erőfeszítéseket tehetnek a mobiltartalom bővítésére. Elterjedőben lesznek a mobilzenelejátszó hibridek. Ami a vezetékes telefont illeti, jelentősen megnő az alternatív telefonszolgáltatók jelenléte, – a szakértők 1 millió alternatív vonalat jósolnak. Csökkenni fognak a Romtelecom percdíjai, viszont várható a bérletárainak a növekedése. Megjelennek az első piacilag is érezhető következményei az Astral-UPC fúziónak. Az internet vonatkozásában a Romtelecom alacsony xDLS árai azt eredményezik, hogy jelentős számú betárcsázós ügyfél a szélessávú net felé irányul. Az 72
árháború nem eredményezi okvetlenül azt, hogy új technológiákat vezessenek be, inkább azt, hogy a üzleti szféra ugyanazért az árért nagyobb sávszélességet vásárol. Fennmarad az IT-szakemberek krónikus hiánya. Az ingatlanpiacon nem lesz jellemző az árcsökkenés. Eddig a lakóparkszegmenst elsősorban luxus lakások jelentették, ám ebben változás lesz az átlag felé. Ez első körben az 1989 előtt épített ingatlanok árának kis mértékű csökkenését hozhatja, de valószínűleg ezt is csak rövidtávon. 2006-2007-ben 6 ezer új lakhelyre számíthatunk, ami azért jelentős árcsökkenést nem okozhat. Dinamikus fejlődés várható viszont a telekpiacon. Bukarest belvárosában a telkek árainak már nincs hova nőniük, kivétel talán a legközpontibb részek, ahol enyhe növekedés várható. A körgyűrűn kívüli telkek árai viszont 200-300%-kal is nőhetnek és jelentősen növekedhetnek a Bukarest Constanta sztráda körüli telkek ára is. Ami a mezőgazdasági földterületeket illeti, a nagy területű földek (50 ha-3000 ha) iránt nő meg a kereslet. Elsősorban Moldovában és az ország keleti részében várhatók nagyobb vásárlások – ezzel a több éve tartó erdélyi folyamat gyűrűzik tovább, vagyis itt is osztrák, spanyol és olasz befektetők vásárolnak jelentősebb területeket. (www.bilateral.ro/hirek/gazdasag/2006-...) Nem lesz azonnali életszínvonal-növekedés az EU-csatlakozást követően. A román mezőgazdaság a legkevésbé hatékony egész Európában. A csatlakozást követően a mezőgazdasági termelésből származó élelmiszerek valószínűleg megdrágulnak. Románia jövőbeli gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági termelés eredményessége, valamint javítani kell munkatermelékenység szintjén is a jobb életszínvonal elérése érdekében. (www.hirek.ro) Ami az idegenforgalom kilátásait illeti, a várakozások szerint a Romániába érkezők száma 2013-ra a mostaninak két és félszeresére, 12,6 millióra nő. A román idegenforgalom 2007–2013-as fejlesztési stratégiája szerint 2007-ben a szállodák és vendéglátóhelyek 7,3 millió turistát fogadnak. Az ágazati előrejelzések szerint 2013-ban az idegenforgalom a román GDP-nek már 5 százalékát adja majd. 2007-re az alkalmazottak számát 150 ezerre, 2013-ra 400 ezerre várják. (www.napigazdasag.hu)
73
5. Románia külkereskedelme
5.1 Kereskedelmi megállapodások A KGST felbomlása kevésbé érintette rosszul Romániát, mint egyes más kelet-európai országokat (például Bulgáriát), hisz az országnak a hatvanas évektől kezdve önállósodási törekvései voltak, ami maga után vonta a fejlett ipari országokkal való külgazdasági kapcsolatok jelentős kiszélesedését is. 1989 után Románia is a liberalizáció útjára lépett és számos szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Az Európai Unióval a kilencvenes években aktivizálódott a gazdasági együttműködés, amely az ún. Európai Megállapodásban konkretizálódott, és 1995. február 1-jén lépett érvénybe. Már azelőtt szabadkereskedelmi egyezményt kötött az Európai Szabadkereskedelmi Társulással, amely 1993. május 1-jén lépett érvénybe. Mindezek mellett Románia 1995. január 1-je óta tagja a WTO-nak. Az ország törekedett a közép-kelet-európai országokkal való külkereskedelemi és gazdasági kapcsolatok bővítésére is, így 1997. július 1-jén tagja lett a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak (CEFTA). 1993-ban Románia szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EFTA-val. 2002. végéig lezárta a délkelet-európai térség országaival a szabadkereskedelmi megállapodások megkötéséről folytatott tárgyalásokat. Ennek eredményeként 2003. áprilisáig aláírták a szabadkereskedelmi egyezményt Macedóniával, Albániával és Bosznia- Hercegovinával. Ezen megállapodások közül a macedón 2003. december 1jével lépett hatályba, az albán 2004. január 1-jétől hatályos. A bosnyák partnerrel megkötött megállapodás az eredetileg tervezett 2004. január 1. helyett július 1-jétől lépett érvénybe. A horvát féllel létrehozott megállapodás 2002. december 5-én, Horvátország CEFTA csatlakozási jegyzőkönyve részeként került aláírásra és 2003. március 1-jével lett hatályos. A Szerbia-Montenegróval a múlt év végén aláírt szabadkereskedelmi megállapodás 2004. július 1-jével lépett hatályba. Továbbá szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek még Törökországgal, Izraellel és Moldáviával is.
74
A fenti országokkal kötött egyezmények célja a szabadkereskedelmi zóna létrehozása volt a tagok között, bizonyos átmeneti időintervallum alatt (általában 10 év). A megállapodások csak az ipari termékekre vonatkoznak, a mezőgazdasági termékek kereskedelmében kölcsönös kedvezményeket irányoztak elő. 2003
áprilisában
konzultációt
folytattak
Marokkóval
a
kereskedelem
feltételeinek könnyítéséről, míg 2003 szeptemberében Egyiptommal került sor hasonló megbeszélésre. A mediterrán térség más országai, nevezetesen Libanon és Jordánia is kifejezték érdeklődésüket szabadkereskedelmi megállapodás megkötése iránt. Jóllehet az európai kontinens Románia külkereskedelmének továbbra is a legjelentősebb térsége marad, Románia igyekszik külkereskedelmi kapcsolatrendszerét a lehetőségeihez mérten diverzifikálni. Ennek hátterében az euró zóna országaiban tapasztalható gazdasági recesszió és az ebből következő exportkiesés negatív tapasztalatai állhatnak. A „több-lábon-állás” politikájának gyakorlati megvalósításában a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére látnak lehetőséget, pl. az északamerikai, a közép-keleti és az észak-afrikai országokkal (Marokkó, Algéria, Egyiptom). Kiemelten kezelik az Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolatok bővítését, mivel mindkét ország óriási felvevő-képességű és fizetőképes piacot jelenthet a román termékek számára. (ITD Hungary, 2005)
5.2 Vámok, mennyiségi korlátozások, szubvenciók A nem tarifális korlátozásokat főleg a fejlett országok alkalmazzák, hiszen ez a megoldás a vámokkal ellentétben nem biztosít semmiféle jövedelmet az országnak. A célja a hazai termelők védelme, nem pedig az, hogy jövedelemhez juttassa az államkasszát. Mivel semmilyen jövedelem nem származik belőlük, a kevésbé fejlett országok inkább a vámok mellett döntenek, hiszen ebben az esetben bevételhez is jut az ország. A nem tarifális korlátozások kategóriájába tartoznak a kvóták, mennyiségi szabályozások, az önkéntes exportkorlátozás, termelőknek nyújtott támogatások, az export szubvencionálása és egyéb adminisztratív eszközök.
75
Románia 1992-ben az engedélyköteles termékek körét jelentősen leszűkítette, importkvóták csupán egy szűk termékkörben (zömmel, a közegészségüggyel és a biztonságpolitikával kapcsolatos termékekre) maradtak érvényben. Románia 1998. január 1-jétől eltörölte a maradék mennyiségi korlátozásokat az exportnál is. Liberális politikájával ellentétben Románia textilexportja a két legnagyobb célországban, -az USA-ban és Kanadában- ki van téve mennyiségi korlátozásoknak, ami komoly hatással bír az exporttevékenységre, ugyanis a textiltermékek exportja teszi ki az összes export 34%-át. A két fenti országon kívül többen is antidömping eljárást kezdeményeztek Romániával szemben. A WTO egyezmény által szabályozott területekre vonatkozóan Románia meghozta a megfelelő törvényeket és megtette az intézkedéseket. Bár Romániának kompetens törvényei vannak arra nézve, hogy bizonyos esetekben védekező lépéseket tegyen például antidömping intézkedések során, mindezidáig nem léptetett érvénybe ilyet (bár tehette volna), és erről tájékoztatta is a WTO tagokat. Az ipari termékek bevitelét sújtó vámok Romániában alacsonyak, viszont a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek importját kiemelkedően megvámolják. Az ország a WTO megállapodás keretében lehetőséget kapott arra, hogy számos agrártermék bevitelét akadályozó mennyiségi korlátozást vámosítson, de alkalmaznia kell a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét is, amely kimondja, hogy ha egy országnak valamilyen kedvezményt nyújt az ország, akkor azt azonnal és minden fenntartás nélkül minden más tagországnak is meg kell adni. (www.w3.datanet.hu) Ez alól azonban kivétel tehető regionális integrációs szerződések esetében. Ezért történhet meg, hogy Románia esetleg alacsonyabb tarifákat állapít meg bizonyos termékekre, amelyek például a CEFTA-ból érkeznek, mint azokra, melyeket Ázsiából importál. Ez utóbbira a legkedvezményesebb bánásmód eleve szerint alkalmazzák a tarifát. Románia tehát, mint a WTO tagja, és mint szabadkereskedelmi társulások tagja, liberálisabb kereskedelmet folytató ország. Annak ellenére, hogy komoly kereskedelmiés fizetési mérleg zavarokkal küzdött és küzd az exporthoz képest jóval nagyobb import
76
miatt, az évek során nem alkalmazott olyan lépéseket, amelyek a kitűzött célt, vagyis a minél teljesebb körű liberalizációt valamilyen módon hátráltatta volna. Romániában a folyó fizetési mérleg hiánya 1996-tól tartósan a GDP 7%-a közelébe került, és az 1998-as év végén a kereskedelmi mérleg nagy negatívumot mutatott. A kormány úgy döntött, hogy belföldi termelők érdekében és a kereskedelmi mérleg további romlását megelőzendő egyes mezőgazdasági cikkek CEFTAországokból származó alacsonyabb vámtételét egy 6%-os vámpótlékkal megnöveli. Ez a vámtarifa-emelés a statisztikák szerint az import több mint 63%-át érintette. A 6 %-os vámpótlékot fokozatosan visszacsökkentették, először 1999. január 1-jén 4 %-ra, majd 2000. január 1-jén, 2%-ra csökkentették a plusz vámot. A CEFTA országokból származó mezőgazdasági termékek vámpótlékát végül 2001. jan. 1-jén teljesen eltörölték. A mezőgazdasági termékek érzékenysége a legtöbb WTO tagot arra ösztönözte, hogy elfogadjon olyan törvényt, amely megengedi bizonyos szubvenciók juttatását a hazai termelőknek. A törvény értelmében Románia is fenntartotta magának a jogot, hogy bizonyos támogatásokat folyósítson a mezőgazdasági termelőknek és támogassa az exportot. A '90-es évek elején azonban az elégtelen költségvetési források nem tették lehetővé a támogatások megvalósítását. Az 1995-ös évek után a termelőknek folyósított támogatások a minimális kategóriába sorolhatók, a direkt exporttámogatások pedig a gabonafélék exportjának egy kis hányadát érintették. Elmondható, hogy Románia a szabadkereskedelmi egyezményeknek, az EU-val való társulási szerződésének, WTO tagságának köszönhetően fokozatosan bontja le akadályait a szabad kereskedelem előtt. A WTO tagokkal szemben is jóval a maximálisan megengedett szintnél alacsonyabb tarifákat alkalmaz, tehát egy viszonylag liberális politikát folytat. Ha viszont összehasonlítjuk az értékeket a régió országai és az EU által alkalmazottakkal, akkor azt látjuk, hogy még így is nagyon magas a vámszint Romániában. Az EU csatlakozás előtt a kormány feladata a vámilletékek további csökkentése és harmonizálása az EU-hoz viszonyítva. Még alkalmaznak vámokat az EU felé, de tagjaként majd el kell törölniük őket a tagországokból származó importtal szemben, és a 77
külső partnerektől érkező importra is az EU-s szabályzatot kell majd alkalmazniuk, amely sok esetben eltér a jelenlegitől. Ezáltal komoly meglepetések érhetik a magas védelemhez szokott egyes hazai termelőket, és néhányan közülük kiszorulnak majd a piacról. Véget ért az a korszak, amikor az állam fenntartotta a veszteségesen működő vállalatokat is. A jövőben le kell erről mondani, és csak azokat az iparágakat szabad védelemben
részesíteni,
amelyek
„fiatalok”
és
potenciállal
rendelkeznek.
(www.w3.datanet.hu) A csatlakozás után Romániának is a közösségi vámrendszer szerint kell kereskedelmét bonyolítania. A vámrendszer a közösségnek a harmadik országokkal folytatott kapcsolatában érvényesül, tehát a külkereskedelem az EU vonatkozásában a harmadik országba történő kivitelre és onnan jövő importra értelmezhető. A román gazdaság szereplői sokkal kisebb mértékben fognak találkozni a vámrendszer kötelmeivel, mint a csatlakozás előtt. Az unión belüli kapcsolatokban az áruk teljes szabad áramlása valósul meg, a közösségi áfa és a közösségi jövedéki szabályok lesznek alkalmazandók. A csatlakozás után a vámbevételek 75 százaléka a közösségi költségvetést illeti, és 25 százaléka marad a román költségvetésben. A vámszabadterületi státusz a közösségi jogszabály alapján nem jelent a vámeljárások alól felmentést. Mindazonáltal a közösségi vámjogszabály is lehetővé teszi a vámszabadterületi tevékenységet, főleg raktározási célra. Ezért a kormány teljesen szabad a kezet fog kapni abban, hogy kijelöljön vámszabadterületeket. A tagállamokban elterjedt gyakorlat szerint kikötőknél, reptereknél, tehát logisztikai elosztóhelyeknél alakultak ki ezek a területek, és Románia is ilyen szempontból mérlegeli új területek kijelölésének gazdasági indokoltságát. Az uniós nominális átlagvám az EU-ban 3,5 százalék. Ez az adat azonban keveset mond. Ez az átlag elég nagy szórásokat takar a különböző árucsoportoknál A csatlakozás után a közös kereskedelempolitika jegyében Románia részesévé fog válni mindazoknak a kereskedelmi szerződéseknek, megállapodásoknak, amelyeket az európai közösségek és azok tagállamai kötöttek más országokkal. Ezek a szerződések sok esetben a vámok eltörléséről, vagy vámkedvezményekről rendelkeznek. Így ez a változás számottevő lehet a román gazdálkodók számára.
78
Új lehetőségek, új piacok nyílnak a román gazdálkodók előtt, mert részesévé válnak olyan szabadkereskedelmi megállapodásoknak, amelyeket az unió kötött a mediterrán
országokkal,
vagy
Mexikóval,
Chilével,
Dél-Afrikával,
illetve
bekapcsolódunk a jelenleg a MERCOSUR országokkal e tárgyban folytatott tárgyalásokba is. (www.meh.hu)
5.3 Export – import alakulása A rendszerváltás előtt Románia mint a KGST tömb egyik országa elsősorban a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmet. A szocialista tábor országai többékevésbé zártak voltak, a leginkább zárt piaccal éppen Románia rendelkezett. Az ország a hetvenes évek második felétől önellátásra törekedett, ezáltal viszont jóval kevesebb hitelre volt szüksége, mint a tömb többi országának. A Szovjetunió felbomlásával, a szocializmus megszűnésével a korábbi piacok nagy részét elvesztette. A rendszerváltás után új kereskedelmi politikát kellett kialakítania. A rendszerváltás után közvetlenül a lakosság életszínvonalának növelésére tett kísérletek következtében Romániában az import 50%-kal nőtt, míg az export 77%-kal csökkent. Az ezután következő négy évben mind az export, mind az import növekedett, azonban az import növekedési üteme meghaladta az exportét, a kereskedelmi mérleg körülbelül 1 milliárd dollár értékű deficitet mutatott. 1994-ben az export növekedése is nagyobb lendület kapott, ami elsősorban a textíliák, ruhák, cipők, ásványi anyagok, elektromos berendezések és tartozékaik, kohászati termékek és bútorok megnövekedett keresletének köszönhető, amely területen Románia hosszabb távon is versenyképes lesz, az alacsony hozzáadott-érték és a nagy olcsó munkaerő felhasználás következtében, ugyanakkor az export jelentős része re-export formájában bonyolódik. Romániát az elmúlt évtizedben magas fokú külkereskedelmi nyitottság jellemezte. A külkereskedelem teljes volumene minden évben negatív szaldóval zárult, és évente körülbelül 10 százalékkal bővült. (Máthé, 2003)
79
2000 és 2003 között a külkereskedelem jelentősen növekedett. A kivitel összértéke az említett periódusban egyre számottevőbb, 2003-ban eléri a 17 618 millió dollárt, ami 2002-höz képest 27 %-os növekedést jelent. Az import még nagyobb mértékben növekedett, ami kedvezőtlenül befolyásolta külkereskedelmi mérleg alakulását. 2003-ban a behozatal értéke meghaladta a 24 000 millió dollárt, és a kereskedelmi mérleg egyenlege 6385 millió dolláros deficitet mutatott, míg az előző években mindig kevesebb hiánnyal zárult. Érdekes ugyanakkor ezeket az adatokat a GDP %-os arányában is megvizsgálnunk. A 2000-es adatok szerint az export értéke megegyezet a GDP 32,9 %-ával. Ugyanez a szám 2003-ban 33 % körül alakult. Elmondhatjuk tehát, hogy az export GDP arányos növekedése kevésbé jelentős, mint az egyéb mutatók szerint. Hasonló helyzettel találkozunk az import ugyanezen fajta vizsgálata során. A behozatal GDP arányos értéke 2000-ben 38,5%, és ez az adat nem is változik 2003-ig. (www.worldbank.org)
14. táblázat: Románia külkereskedelmének alakulása 1999-2004. (export FOB/ import CIF)
Export Import Forgalom Egyenleg
2000 2001 2002 M USD M USD M USD 10 367 11 385 13 876 13 055 15 552 17 857 23 420 26 936 31 726 -2 688 -4 167 -3 986 Forrás: Román Statisztikai Hivatal
2003 M USD 17 618 24 003 36 815 -6 385
2004 M EURO 18 935,0 26 280,7 45 215,7 -7 345,7
15. táblázat: Export és import növekedés Export növekedés % Import növekedés %
2001 2002 9,8 21,8 19,1 14,8 Forrás: Román Statisztikai Hivatal
2003 27,0 34,4
2004 21,3 24,0
2004-ben Románia külkereskedelmi kapcsolatai további bővülést mutattak. Az éves adatok alapján, az export 18 935,0 millió eurót, az import 26 280,7 millió eurót ért el.
80
Az export 21,3%-kal növekedett az előző évihez képest, (az EU-ba mintegy 20,1%-kal növekedett, a teljes export körülbelül 72,9%-át téve ki) az import pedig 24,0%-kal (az EU-ból megközelítőleg 19,8%-kal növekedett, a teljes import 64,9%-át téve ki.) 2004-ben jelentős emelkedést tapasztalhattunk a külkereskedelem GDP arányos mutatói kapcsán. Az export 36 %-os adatot hozott, ami 3 százalékos emelkedést jelent a 2000-2003-as időszakhoz képest. Az import a GDP 43,1%-án zárt, ami egészen magas 4,6 százalékos emelkedést jelent az azt megelőző 4 évhez viszonyítva. Ha a kivitelt és a behozatalt az előző évhez, tehát 2003-hoz viszonyítjuk, láthatjuk, hogy a növekedés 21,3, valamint 24 %, ami alacsonyabb érték, mint a 2002 és 2003-as év közötti százalékos változás. (ITD Hungary 2005) A termékszerkezet tekintetében elmondható, hogy az utóbbi évtizedben az ipari késztermékek részaránya az ország exportjában és importjában egyaránt nőtt. Ugyanakkor a mezőgazdasági termékek, nyersanyagok és ásványi fűtőanyagok súlya a kivitelben és behozatalban is csökkent.
16. táblázat: Románia kivitelének fő tételei 2004-ben áruosztály bontásban Áruosztály
Megnevezés
Érték
Érték: M EUR illetve % Változás Részarány 2004/2003
2004.I-XII
XI.
Textilipari termékek
4 224,2
106,6
22,3
XVI.
Gépek, berendezések
3 323,7
132,7
17,6
XV.
Kohászati termékek
2 922,6
144,9
15,4
Ásványi termékek
1 361,5
124,0
7,2
Lábbelik
1 236,8
97,2
6,5
V. XII. Összesen
13 068,8 Forrás: Román Statisztikai Hivatal
81
69,0
17. táblázat: Románia behozatalának fő tételei 2004-ben áruosztály bontásban Megnevezés
Áruosztály XVI.
Érték
Érték: M EUR illetve % Változás Részarány 2004/2003
2004.I-XII
Gépek, berendezések
6 249,6
123,0
23,8
V.
Ásványi termékek
3 526,8
134,6
13,4
XI.
Textilipari termékek
3 316,7
105,2
12,6
Járművek és száll. felszerelések
2 428,9
185,3
9,3
Kohászati termékek
2 199,0
135,0
8,4
XVII. XV. Összesen
17 721,0
67,5
Forrás: Román Statisztikai Hivatal
2005-ben a külkereskedelem erőteljesen nőtt (21,2%), annak ellenére, hogy az év elején számos tényező nem ezt valószínűsítette. Az exportnövekedésre különösképpen
a:
termékdiverzifikáció,
az
egyes
ágazatokban
tapasztalható
választékbővülés valamint a technológiafejlesztés hatott. A Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium által követett kereskedelempolitikai eszközök közül jelentősen ösztönözték a növekedést a szabadkereskedelmi és egyéb kétoldalú megállapodások által nyújtott lehetőségek, az új exportpiacok feltárása – mindenekelőtt EU-n kívüli országokban – ,valamint az exportcélú árutermelő beruházások becsalogatása Romániába a külképviseleti hálózat és szakkiállítások jóvoltából. Jótékonyan hatott a fejlődésre a költségvetésből finanszírozott különféle programok fokozott hatékonyságú kihasználása. Az export szempontjából sikeres év ellenére az import gyorsabb ütemben bővült, ami döntő részben a nyersanyagok, illetve ipari alapanyagok iránti szükséglet növekedésével magyarázható. Fontos tényező volt még a gépek és berendezések gyorsuló
ütemű
behozatala
a
gazdaság
modernizálása,
illetve
távlati
exportkapacitásainak bővítése érdekében. Ennek megfelelően a külkereskedelmi deficit 2005-ben is növekedett. A már korábban
említett
gyorsabb
importnövekedés
82
10,3
milliárd.
eurós
rekord
külkereskedelmi deficithez vezetett, ami 40,4%-kal volt magasabb, mint 2004-ben. Összességében még ez a mérték is elfogadható, ha figyelembe vesszük a román gazdaság modernizálási és fejlesztési igényeit. A román kivitel összértéke 2005-ben 22,3 milliárd. euró volt, ami az előző évhez képest 17,5 %-os növekedést jelent. Ez a növekedés egyúttal 2,2 százalékponttal magasabb, mint az év eleji előrejelzések átlaga. Érdekes, hogy a bérmunkára épülő kivitel csökkent (kötöttáru - 4,2 %; ruházat 2,3 %), ugyanakkor a hazai iparra épülő kivitel volumene mégis nőtt. Emögött feltehetőleg komoly technológiai fejlesztések állnak, és így elmondhatjuk, hogy az export az ipari termelés fejlődéséhez is hozzájárult Az export struktúrája a technológiafejlesztés szempontjából – az OECD kategorizálása alapján – az alábbi képet mutatja: Gyenge előrehaladás tapasztalható a csúcstechnológiai iparágak exportjában: a repülőgépgyártásban, az elektronika és az információ-technológia területén valamint a gyógyszeriparban. Innen mindössze a teljes exportvolumen 1,3 %-a származik. A legjelentősebb mértékben az átlagos technológiaigényű iparágak járulnak hozzá az exporthoz. A vegyipar, a petrolkémia, a gépgyártás, az elektronikai eszközök és a motorgépjárművek a teljes exportvolumen 36,3 %-át adják. A középalacsony technológiaigényű iparágak, mint a műanyag- és gumigyártás valamint a kohászat a teljes exportvolumen 19,7 %-át termelik meg. Még mindig igen jelentős az alacsony technológiaigényű iparágak részesedése a kivitelből: az élelmiszer- a textil- a papír- és a faipar termékei jelentik a teljes exportvolumen 32,8 %-át. (Ministerul Economiei şi Comerţului: Exporturile în 2005 au crescut cu 17,5%)
83
15. ábra: Exportnövekedés 2005 (2004=100%) 85,5
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
67,8
m i gu
t űa ny ag m
ás za ko h
ás jó z ha
ia
yi pa r ve g
tro
lk ém
zö k pe
ie
sz kö
se k ez é ni ka
12,8
24,8
19,1
el ek tro
és
be re
nd
gé
pj ár m
ű
17,7 17,1
gé
pe k
34,9
29
Forrás: Ministerul Economiei şi Comerţului Szembetűnő, hogy az exporttermékek között kiemelt súllyal nem jelenik meg élelmiszeripari vagy mezőgazdasági áru. Emögött a mezőgazdaság és a feldolgozóipar korszerűtlen szerkezete és termékeinek exportpiacra nem megfelelő minősége húzódhat meg. 2005-ben a CIF paritáson mért import 32,6 milliárd. eurót tett ki. Ez az érték 23,9%-kal nagyobb a 2004-eshez viszonyítva. Az ipari célú behozatal 54%-os, míg a fogyasztási cikkek importja 32,6%-os részesedést mutat. A tőkeimport – gyenge növekedéssel – csak 7,2 %-ban részesül az összes behozatalból. Az energianyersanyagok csoportjában igen fontos a kőolaj-behozatal: ez mennyiségi szempontból 25,1%-kal, értékben viszont ennél nagyobb mértékben, mintegy 79,9%-kal növekedett. A két érték közti jelentős eltérés oka a kőolaj világpiaci árának emelkedése. (Ministerul Economiei şi Comerţului: Exporturile în 2005 au crescut cu 17,5%) A húskészítmények behozatalának nagyarányú növekedése (70,1%) ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a rosszul teljesítő hazai mezőgazdaság és feldolgozóipar nem képes a megnövekedett fogyasztói igényeket kiszolgálni. Ugyancsak a fogyasztás növekedését mutatja a gépkocsi behozatal erős emelkedése (62,1%).
84
16. ábra: Importnövekedés 2005 (2004=100%) 62,1
70,1
45,8 23,2
Ve gy ip ar
16,9
En er gi an ye rs an G ya ép go ek k és be re nd ez és ek Sz em él yg ép ko cs i H ús ké sz ítm én ye k
80 70 60 50 40 30 20 10 0
Forrás: Ministerul Economiei şi Comerţului
5.4 Kereskedelmi partnerek A rendszerváltás utáni évtizedben a román exportban a fejlett ipari országok részaránya 1,7-szeresére növekedett. Ezzel szemben a kelet-európai országoké negyedére esett vissza. Az importban a fejlett ipari országok relatív súlya 2,1-szeresére nőtt, a kelet európai országoké viszont felére csökkent. 2004-ben a külkereskedelemben az EU Románia fő kereskedelmi partnere. Az export 72,9%-a az Európai Unió országaiba irányul, míg az import 67,2%-a az EU-ból származik. Export
szempontjából
a
következő
országok
Románia
legfontosabb
kereskedelmi partnerei: Olaszország (21,2%), Németország (15%), Franciaország (8,5%), Nagy-Britannia (6,7%), Magyarország (3,8%), Hollandia (3,2%), Ausztria (3,1%). Az import esetében is Olaszország (17,2%), Németország (14,9%) és Franciaország (7,1%) a legfontosabb kereskedelmi partnerek, míg Oroszország 6,8%kal, Törökország 4,2%-kal, Ausztria 3,5%-kal, Nagy-Britannia 3,3%-kal, Magyarország
85
3,3%-kal, Kína 3,25%-kal, Magyarország 3,2%-kal és az Egyesült Államok 2,9%-kal részesedik az importból.
18. táblázat: Románia 10 legfontosabb külkereskedelmi partnere 2004-ben Román export 1. Olaszország 2. Németország 3. Franciaország 4. Törökország 5. Nagy-Britannia 6. Magyarország 7. Hollandia 8. Ausztria 9. USA 10. Görögország Összesen
Érték: M EUR illetve % 18 935,0 100,0 Román import 26 280,7 100,0 4 014,0 21,2 1. Olaszország 4 514,7 17,2 2 832,2 15,0 2. Németország 3 918,2 14,9 1 608,4 8,5 3. Franciaország 1 866,2 7,1 1 323,6 7,0 4. Oroszország 1 791,7 6,8 1 259,0 6,7 5. Törökország 1 097,7 4,4 724,2 3,8 6. Ausztria 918,7 3,5 603,4 3,2 7. Nagy-Britannia 859,6 3,3 590,0 3,1 8. Kína 853,7 3,3 539,1 2,9 9. Magyarország 832,1 3,2 507,3 2,7 10. USA 752,4 2,9 14 001,2 74.1 17 405,0 64,9 Forrás: Román Statisztikai Hivatal
2005-ben is az Európai Unió volt Románia legfontosabb kereskedelmi partnere, így a román export legfőbb felvevőpiaca is 67,6 %-os részaránnyal, ami 9%-os növekedést jelent 2004-hez képest A legfontosabb célpontok továbbra is: Olaszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Magyarország. Az EU térségén kívül Törökországgal és az Egyesült Államokkal a legélénkebb a kereskedelem, itt az export növekedésének üteme még nagyobb.(Ministerul Economiei şi Comerţului: Exporturile în 2005 au crescut cu 17,5%) 19. táblázat Exportvolumen Részarány %-ban növekedése %-ban Kelet-Európa 41,2 15,6 Ázsia-Óceánia 34,5 7,6 Amerika 65,2 5 Afrika és Közel-Kelet 29,8 2,2 Forrás: Ministerul Economiei şi Comerţului
Kontinens, illetve térség
86
17. ábra: Legfontosabb exportpartnerek 2005 (%) 25 19,2
20
14
15 10
7,9
5
7,4
5,4
4,1
4,1
3,1
2,7
2,6
2,4
2,1
lg iu an m yo lo rs G zá ör g ög or sz ág
ia
Sp
Be
H
ol la nd
sz tri a
SA
Au
U
ém
N
O la
sz o
rs zá
g et or sz Tö ág rö ko rs Fr zá an g c Eg ia or ye sz sü ág lt Ki rá ly M sá ag g ya ro rs zá g
0
Forrás: Ministerul Economiei şi Comerţului
17. ábra: Legfontosabb importpartnerek 2005 (%)
Forrás: Ministerul Economiei şi Comerţului
87
U
SA
3,7 3,3 3,3 2,9 2,9 2,7
na Au sz tri Ka a za hs M zt ag án ya ro rs Le zá ng g ye Eg lo ye rs sü zá lt g Ki rá ly sá g
4
Kí
O la sz or sz N ág ém et or sz O ág ro sz or sz Fr an ág ci ao rs zá Tö g rö ko rs zá g
18 15,4 14,9 16 14 12 10 8,3 6,7 8 4,9 6 4 2 0
64,4%-os importrészesedéssel az EU a legfőbb ellátója Romániának, ÁzsiaÓceánia 11,5%-ot, Amerika 5,7%-ot tesz ki. (Ministerul Economiei şi Comerţului: Exporturile în 2005 au crescut cu 17,5%) Az EU csatlakozás előtt álló Romániának máris igen szoros kereskedelmi kapcsolatai vannak az EU tagországokkal, ami a jövőre nézve biztatónak tűnik. A 2007. január 1-je utáni feltételek még kedvezőbb lehetőséget teremtenek majd a külgazdasági kapcsolatok kiterjesztéséhez és elmélyítéséhez.
88
6. Tőkeáramlás vizsgálata
6.1 Működőtőke-áramlás (FDI) Romániában 2000-ben kezdődött meg a megfelelő jogi keretek kialakítása annak érdekében, hogy az ország vonzóvá váljon a külföldi tőke számára. Az ország teljes jogú tagja lett a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak (CEFTA). Mindezek ellenére a gazdaság teljesítménye – elsősorban az ipari termelés gyors ütemű zsugorodása miatt – tovább csökkent. A folyamatos hanyatlás mögött a gazdaság tőkeszegénysége állt. Elsősorban a tulajdonviszonyok radikális átalakításának elmaradása és a külföldi tőke hiánya miatt a privatizáció még szinte érintetlenül hagyta a Ceaucescu-korban létrehozott ipari óriásokat. (Határon Túli Magyarok Hivatala, 2001) A privatizációs folyamat 2003 utolsó harmadában felgyorsult, és néhány régóta húzódó privatizációs ügyletben konkrét eredményeket hozott. Ekkor értékesítették a legnagyobb román bank, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) részvényeinek 25 %-át, a brassói traktor-és teherautógyárat, az ARO terepjárókat gyártó üzemet, illetve több kohászati és acélipari üzemet, amelyeket a galaci Sidex kombinátot korábban megvásárló és azóta sikeresen működtető angol –indiai konzorcium vásárolt meg. 2003 őszén elindították az energetikai szektor magánosítását is. Meghirdették a nemzeti olajvállalat, a PETROM és a két legnagyobb gáz – valamint két villamosenergia-elosztó cég eladását. Az Állami Vállalatok Magánosítását Végző Privatizációs Hatóság (APAS) 2003-ban 309 értékesítésére írt alá adásvételi szerződést, a privatizációból befolyó összeg közel 300 millió USD-vel gyarapította a költségvetés bevételeit. Az év végére 122 állami vállalat maradt az APAS portfóliójában, ami azt jelentette, hogy a magánosítási folyamat Romániában is a befejezéséhez közeledett. A külföldi befektetések az előzetes várakozásoktól elmaradtak, 2002-höz viszonyítva azonban 14 %-kal nőttek, és elérték az 1,25 milliárd USD-t. Az 1991-tõl összesített adat 10,4 milliárd USD. A külföldi tőkével létrehozott cégek száma 97 203 volt. Ebben az évben még dollárban is, de már euróban is készültek statisztikák. A 89
következő évtől kezdve azonban már euróban hozzák nyilvánosságra az adatokat. (Határon Túli Magyarok Hivatala, 2004) 20. táblázat: Külföldi tőkeállomány gazdasági tevékenységek és beruházó országok szerint 2003-ban szektor Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kis- és nagykeresk. Turizmus Közlekedés Szolgáltatások
Összesen
beruházó ország
2003 Millió EUR % 82,2 1,0 4470,2 54,4 197,2 2,4 1364,1 16,6 197,2 2,4 624,5 7,5 1281,8 15,6
Hollandia Franciaország Németország USA Olaszország Holland Antillák Ausztria Ciprus Törökország Egyesült Királyság Görögország Egyéb 8217,3 100,0 Összesen Ebből EU Forrás: Nemzeti Kereskedelmi Hivatal
2003 Millió EUR % 1473,6 17,9 846,6 10,3 697,9 8,5 558,3 6,8 495,1 6,0 474,4 5,8 471,7 5,7 400,3 4,9 332,0 4,0 296,3 3,6 252,2 3,1 1918,9 23,4 8217,3 100,0 5035,4 61,3
2004 Romániának az addigi legjobb éve volt a külfölditőke-beáramlásban, megközelítőleg 3 milliárd USD érkezett az országba. Mindez egyaránt köszönhető a befektetési környezet javulásának, az új EU-tagok belépésével összefüggő keleti irányú tőkemozgásoknak, s nagyrészt az USA stratégiai szándékainak, a NATO-támaszpontok idetelepítésére vonatkozó tervek nyilvánosságra kerülésével összefüggésben. A Bechtel döntése az Észak – Dél (Bors – Brassó – Bukarest) autópálya megépítésére, az ehhez kapcsolódó jogszabályi változások, a PPP-programok (Public Private Partnership) gyors megjelenése és térhódítása kedvező hatással voltak a fogadó-ország külföldi tőkevonzó képességére. (ITD Hungary 2005) A legjelentősebb befektető országok között megtalálható: Hollandia (17,20 %-os részesedés az összbefektetések értékéből), Franciaország (12,15 %), Németország (8,27 %), az Egyesült Államok (7,13 %) és Olaszország (5,68 %). A befektetések értékének 53,4 %-a az iparba, 17,9 %-a a szakmai szolgáltatási szektorba irányult.
90
Románia külföldi beruházási adatait a világ, és különösen Közép-Európa más országaival összehasonlítva azt látjuk, hogy az országba még mindig kevesebb beruházás érkezett, mint amit a mérete és helye indokolna. Az egy főre jutó átlagos beruházás-állomány szintje a nyolc új EU-tagállamban 2003-ban meghaladta a 2000 eurót, miközben ugyanez az arány Romániában 465 euró volt. Románia nem tudott annyi külföldi tőkét az országba vonzani, amivel csökkenthette volna relatív lemaradását az említett mutatószám tekintetében. A bankszektor és távközlés privatizációjában Ausztria, Görögország és Magyarország jeleskedtek leginkább. Olajtársaságokat vásároltak fel részlegesen. Zöldmezős beruházások keretében számtalan kis és közepes méretű projekt indult a könnyűiparban, az ingatlanüzletben és a kiskereskedelmi szektorban is. Románia szinte az egyetlen olyan balkáni ország volt, amely kifinomultabb, exportorientált gépgyártó vállalatokat tudott az országba vonzani. (Balkan Monitor 2005/2: Külföldi tőkeáramlás szerkezete…) 2004-ben Romániában mind a jogi szabályozás, mind a gazdaság szereplőinek hozzáállása lényegesen javult a külföldi tulajdonú vállalatokkal szemben. Megszűnt a ragaszkodás a román többségi tulajdonhoz egy vegyes vállalatban, minden akadály nélkül létesíthető már 100% külföldi tulajdonban levő, román jogi személyiséggel rendelkező vállalat, melynek semmilyen hátránya nincs. 2004-ben végrehajtották a Petrom nemzeti olajvállalat magánosítását (az osztrák OMV vállalat vásárolta meg), illetve két villamosenergia-elosztó cég (a temesvári székhelyű Electrica Banat és a constantai Electrica Dobrogea) eladását (a vevő mindkettőre az olasz Enel vállalat). A két legnagyobb gázelosztó vállalat eladása is megtörtént, a Distrigaz-Sud vállalatot a francia Gaz de France, míg a Distrigaz-Nord gázelosztó vállalatot a német RuhrGaz vásárolta meg. Top 10 tranzakciók 2004-ben: -
1,5 milliárd eurót fizetett az OMV a 51%-os Petrom részvénycsomagra
-
320 millió eurót fizet a Gaz de France a Distrigaz Sud-ért
-
304 millió eurót fizet az E.ON Ruhrgas a Distrigaz Nord-ért 91
-
211 millió eurót fizet az Enel az Electrica Banat- és Dobrogea-ra
-
70 milliót fizet a Mol a Shell Románia felvásárlására
-
47,5 millió dollárt fizetett az OTP a RoBank-ért
-
43,4 millió dollárt fizetett a Sidex a Siderurgica Hunedoara-ra
-
16 millió dollárt fizetett a RCS és Astral a Romsat Cable TV és FX felvásárlására
-
10 millió dollárt fizetett a RCS/RDS a PC Net felvásárlására
-
6,6 millió euró üzleti forgalom az eredménye a Kepler Prodimpex és RDS egyesülésének
Mivel az APAS 2003-ban lebonyolította az állami vállalatok többségének privatizálását, 2004-ben a szervezetet megszüntették, feladatait, az Állami Aktívákat Értékesítő Hatóság (AVAS) vette át. (ITD Hungary 2005) 2005-ben mintegy 4 milliárd euró (2375 millió USD) közvetlen külfölditőkebefektetés érkezett Romániába, a 2004-es 5 milliárd euró (2969 millió USD) után. Több mint 8 700 vegyes vállalatot alapítottak hazai részvétellel, 20 százalékkal többet, mint 2004-ben. A fő befektető tavaly Ausztria volt, elsősorban BCR (Román Kereskedelmi Bank) 61,88 százalékos többségi részének privatizációja nyomán, amelyet decemberben 3,75 milliárd euró értékben az osztrák Erste Bank nyert meg. Az eddigi osztrák befektetések teljes értéke meghaladta a 4 milliárd eurót Romániában. Ausztria egyébként az év elején – az OMV által privatizált Petrom olajcégnél végrehajtott tőkeemelésnek köszönhetően – vette át a vezetést Hollandiától, amely néhány nagyobb távközlési beruházásával évekig állt a lista élén. A cégjegyzék szerint osztrák vállalatok eddig 1,9 milliárd eurót fektettek be romániai vegyesvállalatokba. A befektetők sorában Ausztriát Hollandia követi, 2 milliárd euróval, majd Németország következik, közel egymilliárddal, majd Görögország, Olaszország és Törökország a sorrend. A fő befektetési területek a bankok és az infrastruktúra. (www.bilateral.hu/hirek/gazdasag/2005-4-milliard...) (www.hvg.hu) Külföldi részvétellel 2005-ben a cégjegyzék szerint Romániában 108 ezer vállalkozás működött, ezek együttesen 12,3 milliárd eurónyi tőkét képviseltek. A 92
harmadik negyedév végéig közel 9 ezer új vegyesvállalatot vettek nyilvántartásba. Szám szerint a legtöbb új céget olasz (24 százalék) és német (14 százalék) vállalkozók alapították. A több mint 12 ezer céget működtető németek viszonylag nagy tőkeerőt képviselnek, az egy vállalkozásra jutó átlagos tőke esetükben 85 ezer euró. Egyáltalán nem jellemző ez az olaszokra, akik bár több mint 18 ezer vállalkozást tartanak fenn Romániában, egy cégre átlagosan csak 41 ezer eurót szánnak. Az 5400 magyar résztulajdonú vállalkozásra egyenként 65 ezer eurónyi tőke jut. A tőkével leggyengébben ellátott vállalkozásokat a kínai és a közel-keleti – főként libanoni, szíriai, izraeli, iraki, iráni, valamint jordániai – üzletemberek működtetik. A kínaiaknál az átlagos jegyzett tőke a 20 ezer eurót sem éri el, a közel-keletieknél pedig a legtöbb esetben 10 ezer alatt marad. A másik végletet a Holland Antillákon bejegyzett cégek képviselik: mindössze tíz befektető 561 millió eurót apportált romániai vállalatába. A jegyzett tőke alapján összeállított vállalati listát az OMV-hez tartozó Petrom vezeti, a második helyre feljött – a Dacia Logan-program miatt végrehajtott tőkeemeléseknek köszönhetően – a francia Renault pitesti-i üzeme (Automobile Dacia). Így a harmadik helyre szorult vissza a világ egyik leggazdagabb embere, az indiai Lakshmi Mittal által egy, a Holland Antillákon bejegyzett offshore vállalat révén birtokolt galaci Mittal Steel (volt Sidex-kombinát). A negyedik legnagyobb külföldi befektetés a constantai Rompetrol Rafinare finomító,
melyet
egy
Hollandiában
alapított
cége
révén
Dinu
Patriciu, a
kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Liberális Párt korábbi alelnöke irányít. Az első száz külföldi befektetés között négy magyar is található: a kolozsvári székhelyű Mol Románia a 12., a RoBank felvásárlása révén létrejövő OTP Bank Románia a 23., a Zalakerámia által birtokolt bukaresti Lasselsberger csempegyár a 85., a Richter Gedeon tulajdonában
lévő
marosvásárhelyi
gyógyszergyár
pedig
(www.bilateral.hu/hirek/gazdasag/2005-4-milliard...) (www.hvg.hu)
93
a
91.
helyen.
18. ábra: Külföldi tőkebefektetés Romániában 1993-2005 között millió USD 3000
2969 2375
2500 2000
1637
1500
1137 1097 1250
1143
1000 500 0
650
542 129
1993
324
310
1995
1997
215
1999
2001
2003
2005
Forrás: Fákó (1999), www.htmh.hu
A felvásárlási és tőkekoncentrációs folyamat várhatóan 2006-ban sem lassul le. Az idei évben Romániára rekordszintű közvetlen külföldi tőkebefektetést várhat: mintegy 8 milliárd euró értékben, ami a GDP 9 százaléka. Ennek fele a bankrendszer privatizációiból származik majd, elsősorban a takarékpénztár, a CEC (Casa de Economii si Consemnatiuni - Takarék- és Letéti Pénztár) magánosításából, amelyből az állam legalább 4 milliárd eurós bevételre számít, de ágazati elemzők még többre. A CEC-re a magyar OTP Bank Rt. Is pályázik. Pénzügyi szakértők úgy vélik, két hitelintézet, a kolozsvári Transilvania Bank és a nagyszebeni Carpatica Bank is eladósorba kerülhet, míg a tíz legnagyobb biztosító közül akár négy – Astra, Asirom, Ardaf és Asiban – is tulajdonost válthat. (www.bilateral.hu/hirek/gazdasag/2005-4milliard...) (www.hvg.hu) Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy 1991-től kezdve nem egyenletesen ugyan, de megindult a külföldi tőke beáramlása. A külföldi tőkével létrehozott cégek száma az 1991-2004 dec.31 időszakban elérte a 107 398-at, melyek jegyzett tőkéje kumuláltan 13,57 milliárd USD. A külföldi tőkével jegyzett cégek döntő többsége a
94
nagybani kereskedelemben (34,8%), az iparban (18,3%), a kiskereskedelemben (16,4%) és a szakmai szolgáltatási szektorban (14,5%) tevékenykedik. 19. ábra A cégek számának megoszlása tevékenység szerint
Közlekedés 3,4%
Szakmai szolgáltatások 14,5% Ipar 18,3%
Turizmus 4,8%
Mezőgazdaság 4,2%
Építőipar 3,7%
Nagykereskedelem 34,8%
Kiskereskedelem 16,4%
Forrás: Román Cégbejegyzési Hivatal A befektetett tőke értéke szerint első helyen az ipar (54,9%) áll, ezt követi a szakmai szolgáltatások területe (17,2%) és a nagybani kereskedelem.(9,1%). (ITD Hungary 2005) 20. ábra A cégek tevékenysége a tőkeapport nagysága szerint
Mezőgazdaság 0,9% Építőipar 2,0%
Ipar 54,9%
Kiskereskedelem 8,2%
Szakmai szolgáltatások 17,2%
Közlekedés 5,7%
Turizmus 2,0%
Nagykereskedelem 9,1%
Forrás: Román Cégbejegyzési Hivatal
6.2 Folyó fizetési mérleg Az elszámolási időszakban az ország külfölddel történő ügyleteit tartalmazó folyó fizetési mérleg egyenlege egy ország nagyon fontos gazdasági jellemzője. Egyik tétele a kereskedelmi mérleg, amely az adott időszaki exportot és az importot mutatja. A folyó
95
fizetési mérleget a tőkekihelyezés és -bevonás (tőkemérleg), a nettó hitelviszony és a tartalékok változása ellensúlyozza. A folyó fizetési mérleg deficitjének legkedvezőtlenebb alakulása 1994 és 1998 között következett be Romániában elérve 1998-ra a GDP körülbelül 8%-át. Azonban az ország jelentős lépéseket ért el a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkentésében azáltal, hogy 1998-ban bevezetett egy 6%-os pótvámot (amit 2001. január 1-jétől megszűntettek), megvalósított néhány nagyobb külföldi beruházást, valamint 2000-re az import részarányát 20%-ra sikerült visszafogni, ugyanakkor sikerült jelentős mértékben növelni az exportot. 2001 végére is jelentős, a GDP kb. 4,5%-át kitevő, 1,2 milliárd dollár nagyságú folyó fizetési mérleg deficitet produkált a román gazdaság. (Máthé, 2003) A 2004-ben a deficit meghaladta a 6%-ot, ami magasabb volt, mint az IMF – Románia legfontosabb gazdasági tanácsadója – által megszabott 5,3%-os célérték. Az egyenlegromlás elsősorban a növekvő külkereskedelmi hiánynak volt köszönhető. A hiány finanszírozása nem jelentett problémát, hiszen a közvetlen külföldi tőkebeáramlás egyre nagyobb mértékű volt 21. táblázat Folyó fizetési mérleg főbb összetevői 2003-2004-ben I Folyó fiz. Mérleg (millió euró) Külkereskedelmi mérleg Export Import Szolgáltatások egyenlege Jövedelmek egyenlege Viszonzatlan átutalások egyenlege
Jan-Nov 2004 -3.272 -4.455 17.376 21.831 -138 -654 1.975
Jan-Nov 2003 -2.489 -3.428 14.375 17.803 69 -615 1.485
Forrás: Román Nemzeti Bank Mint az a táblázatból látható, a hiány 2004. év első 11 hónapjában meghaladta a 3,27 milliárd eurót, ami 31,5%-os emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A növekvő külső egyensúlytalanságért legfőképpen felelős külkereskedelmi deficit a 2003-as 3,42 milliárd euróról 4,45 milliárd euróra növekedett. Az import értéke 21,8 milliárd euró volt, 22,6%-kal több mint az előző év azonos időszakában. A
96
közvetlen külföldi tőkebefektetések a hiány 70%-át finanszírozták – szemben a 2003-as 55%-os részaránnyal. (Balkan Monitor 2005/2: Növekvő külföldi…) 21. ábra: A folyó fizetési mérleg hiánya az FDI és az államháztartási deficit alakulása (2000-2005)
2005-ben a tendencia tovább folytatódott. Már az első 9 hónapban 3 987 milliárd euróra nőtt a hiány, ami 28,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedés elsősorban annak volt tulajdonítható, hogy nőtt a kereskedelmi mérleg hiánya: 4,821 milliárd euróra január-szeptember között az egy évvel korábbi 3,214 milliárdról. Az export 16,4 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 13,9 milliárdról, az import 21,2 milliárdra 17,2 milliárdról. A központi bank korábban azt jelezte, hogy a hiány 2005ben és 2006-ban a hazai össztermék (GDP) 8,4-8,6 százaléka lesz, nagyjából annyi, mint 2004-ben, de végül is 2005-ben 8, 7%-on alakult. Előrejelzések szerint az idén sem lesz másképp: a folyómérleg hiányát 2006-ban 9,5 százalékra valószínűsítik. (http://bilateral.hu/hirek/gazdasag/oriasi-a-) (http://bilateral.hu/hirek/gazdasag/2005-4-)
97
Záró gondolatok Az EU csatlakozásra való felkészülés folyamán - különösen 2000 óta - a román gazdaság jelentős eredményeket ért el, elsősorban a gazdasági növekedés, a versenyképesség, az államháztartási hiány csökkentése, a monetáris politika, a tőkebefektetések, a privatizáció és a külkereskedelmi kapcsolatok szélesítése terén. Az Európai Unió 2004-es országjelentése szerint Románia megfelel a működő piacgazdaság feltételrendszerének, de az ország csak a gazdaság struktúrájának átalakítása után lesz versenyképes az uniós piacon. 2007. január 1-je után Romániára még komoly feladatok várnak, hogy folytassa gazdaságának működő piacgazdasággá való átalakítását. Fenn kell tartania jelenlegi makroökonómiai stabilitását, ugyanakkor véghez kell vinnie a szükséges reformokat. A legtöbb a teendő a mezőgazdaságban, ahol a jelenlegi – versenyképtelen egy-két hektáros önellátó gazdaságokból szövetkezei társulásokat kellene létrehozni. Ezek nagyobb földterületen, korszerű technológiával, hatékonyabb munkával és tőkekoncentrációval már belföldi és külföldi piacokra szállítható versenyképes termékeket is meg tudnának termelni. A változást felgyorsíthatja majd a csatlakozás után az uniós forrásokból beáramló tőke. A mezőgazdaság korszerűsítése kedvezően befolyásolhatná a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg alakulását. Jelenleg egyre növekvő deficittel kell számolnia az országnak mivel a növekvő életszínvonal a fogyasztás növekedését is magával hozza, és a megnövekedett igényeket jelenleg csak az import tudja kiszolgálni. Egy versenyképes mezőgazdaság nagyobb mértékben tudná ellátni a belső piacot. Emellett alapanyagot tudna szállítani az élelmiszeriparnak, így ösztönzőleg hatna a feldolgozóipar fejlődésére is. Románia számára létkérdés az infrastruktúra fejlesztése, elsősorban egy korszerű úthálózat, valamint a modern távközlés kiépítése (telefonhálózat, szélessávú internet). Az Európával való kapcsolatok mindennapi gyakorlatához ez elengedhetetlenül
98
szükséges, hiszen a munkahelyteremtő nagy beruházások ott jönnek létre, ahol megfelelő az infrastruktúra. Ugyanakkor nagyon fontos a közlekedés és a telekommunikáció fejlesztése az idegenforgalom szempontjából is, de ugyanilyen fontos a szolgáltatások színvonalának emelése és a szolgáltatások diverzifikálása. A turizmusban rejlő hatalmas lehetőségek e két feltétel megléte és kellő tőkeberuházás esetén valósulhatnak meg. Mind az infrastruktúra, mind a szolgáltatási szektor, mind az idegenforgalom fejlesztése élénkítőleg hatna a munkaerőpiacra, hiszen nagy számú új munkahely jönne létre, ami lehetőséget nyújtana a megújuló mezőgazdaságból elvándorló munkaerőnek az új elhelyezkedésre. Ugyancsak új munkalehetőségeket teremtene a bányászat és az energiaszektor fejlesztése, melyek jelenleg nem veszik ki részüket az ipar növekedéséből. A hazai nyersanyag kitermelése és feldolgozása importcsökkentő tényező is lenne. Érdemes lenne a megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségét is megvizsgálni (például víz és bioenergia). Románia - a többi volt szocialista országhoz hasonlóan - nagy utat tett meg a rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. Gazdasága számos tekintetben átalakult, megtörténtek azok a gyökeres változások, melyek piacgazdasággá tették, de hogy valóban jól működő és minden tekintetben versenyképes európai gazdaság váljék belőle, ahhoz még folytatni kell és következetesen véghez kell vinni a szükséges reformokat.
99
Mellékletek 22. táblázat: A legnagyobb külföldi befektetők Romániában:2004-ben
Külföldi befektető 1 2
3 4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15
Román cég
LNM Holdings N.V./Hollandia The ROMPETROL Group BV Netherlands
Befektetett tőke (mUSD) 464,5 351,4
ISPAT SIDEX SA / ROMPETROL RAFINARE SA ROMPETROL SA ROMPETROL WELL SERVICES SA RENAULT /France Automobile DACIA SA 310,3 SOCIETE GENERALE SA /France Banca Romana pentru 200,00 Dezvoltare RAIFFEISEN ZENTRAL BANK Banca Agricola-Raiffeisen S 185,72 /Austr. DAEWOO MOTOR CO. /South Korea DAEWOO Automobile 156,12 Romania CLEARWAVE Holdings BV / MOBIFON SA 152,28 Netherlands MOL Rt. /Hungary MOL Romania Srl. 104,63 *) SHELL OVERSEAS HOLDINGS Ltd. SHELL Romania Srl. 100,50 / GB 95,51 HEIDELBERGER ZEMENT AG / Tagrimpex Romcif SA Germany MOLDOCIM SA TBG Romania BETON GROUP SRL MARGA BV / The Netherlands UNILEVER SA. 86,41 ORANGE SA / France ORANGE ROMANIA SA 80,38 OTE INT’L INVESTMENTS / Cyprus ROMTELECOM SA 77,62 CC BEVERAGES HOLDINGS II / COCA-COLA HBC Romania 76,25 Netherlands SRL PHILIP MORRIS HOLLAND BV / PHILIP MORRIS ROMANIA 74,60 Netherlands SRL Forrás: Román Cégbíróság
(*)Nem tartalmazza a 200.4 november 23-án aláírt romániai Shell-felvásárlás kb. 70 M USD értékét.
100
23. táblázat: A legnagyobb magyar tőkebefektetők Romániában 2004-ben Cégnév 1
MOL ROMANIA PETROLEUM PRODUCTS SRL
Tőkeapport (usd) 104 639 000 *
2
RoBank SA
66 122 400
Bukarest
Bank, pénzügy
3
CESAROM SA
20 576 100
Bukarest
Kerámiatermékek gyártása
4
GEDEON RICHTER ROMANIA SRL
18 972 900
Marosvásárhely
Gyógyszergyártás
PROFI ROM FOOD SRL
9 230 000
Temesvár
Élelmiszer- ital és dohányáru kiskereskedelem
DUNAPACK RAMBOX PRODIMPEX SRL
8 510 300
Sepsiszentgyörgy
Papír- és karton csomagolóanyag-gyártás
SALINA INVEST SA
7 390 500
Szováta
Szállodaipari szolgáltatások
PIPELIFE ROMANIA SRL
5 617 100
Bukarest
Lapok, fóliák, csövek és profilok gyártása műanyagból
ZORA SERV COM SRL
3 653 067
Marosvásárhely
Építőipari szolgáltatások
5 6
Székhely Kolozsvár
Tevékenység Üzemanyag kiskereskedelem
7
8 9 10
CARB SA
3 644 500
Brassó
Építőipari kőkitermelés
11
LESAFFRE ROMANIA SRL
3 608 300
Otopeni
Élelmiszergyártás
12
ASA CONS ROMANIA SRL
3 445 700
Kolozsvár
Építőipari szolgáltatások
13
HOTEL TARNAVA 2000 SA
3 424 000
Székelyudvarhely
Szállodaipari szolgáltatások
14
LOTUS MARKET SA
2 697 500
Nagyvárad
Ingatlanbérlés
15
UNICAL PRODIMPEX SRL
2 610 300
Sepsiszentgyörgy
Műanyag csomagolóanyagok gyártása
16
BUCIN SA
1 721 961
Gyergyószent-miklós
Vasöntés
17
ISOPLUS ROMÁNIA SRL
1 528 600
Nagyvárad
Acélcsövek gyártása
18
V TABAC ROMÁNIA SA
1 502 000
Arad
Dohányipar
19
ALUKONIGSTAHL SISTEME DE ALUMINIU
1 455 800
Bukarest
Kereskedelmi közvetítői tevékenység
20
TERAPLAST GP SA
1 195 500
Beszterce
Műanyagtermékek gyártása
21
CASA DE EDITURA KRONIKA SA
1 134 100
Nagyvárad
Lapkiadói tevékenység
22
EVRO-IMPEX SRL
1 039 100
Nagyvárad
Cukor, csokoládé nagybani kereskedelme
23
PERFETTI VAN MELLE ROMANIA SRL
850 079
Kolozsvár
Édesség gyártása
24
ROMEXA SA
801 713
Szentjános
Játékgyártás
25
MINERAL GROUP SRL
767 896
Resicabánya
Építőkő, díszítőkő fejtése
Forrás: Román Cégbejegyzési Hivatal * - még nem tartalmazza az új akvizíciót
101
Felhasznált irodalom
A külföldi tőkeáramlás forrása és szerkezete Bulgáriában és Romániában in: ICEG EC - Corvinus - Balkan Monitor 2005/2 www.icegec.hu/hun/_docs/bm/BM_6.pdf 2006.03.17.
Amszterdami szerződés, www.europa.eu.int/eurlex/lex/hu/treaties/dat/11997D/word/11997D.doc 2006.02.19.
Az EU bővítés politikai dimenziói - A csatlakozás utáni helyzet elemzése, Savaria University Press, 2003.
Az Európai Közösségek Bizottsága (2005): A Bizottság Közleménye - Átfogó ellenőrző jelentés Bulgária és Románia EU tagságára való felkészülésének fokáról, Brüsszel
Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványának Hivatala (2005): Szerződés Európai Alkotmány létrehozásáról, Luxembourg
Az Európai Unióhoz történő csatlakozási szerződés 4. cikk, 2005, www.europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_157/l_15720050621hu00110027.pdf 2006.03.02.
Balan, Ionut: Datorie externă pentru fudulia internă=Săptămâna Financiară, 2005. IX. 12. www.sfin.ro
Balázs Péter (1996): Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország, KJK Budapest
Balázs Péter: Integrációelmélet vázlat Közép és Kelet Európa számára, Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 7-8. sz.
Bencsik Gyula (2005): Románia agrár- és élelmiszeripara, http://klubhalo.pallaspaholy.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=723 2006.02.22.
Consolidated version of the Treaty establishing the European Community, 2002, in: Official Journal of the European Communities (C 325/ 33) 24.12.2004. - Római Szerződések – www.europa.eu.int/eurlex/lex/hu/treaties/dat/12002E/pdf/12002E_EN.pdf 2006.02.11.
102
Consolidated version of the Treaty of European Union, 2002, in: Official Journal of the European Communities (C 325/ 5) 24.12.2002. - Szerződés az Európai Unióról – www.europa.eu.int/eur-lex/lex/hu/treaties/dat/12002M/pdf/12002M_EN.pdf 2006.02.11.
Dr. Erdősi Ferenc (2005): A vezetékes távközlés/ infokommunikáció regionális jellemzői Európában www.portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/szolgaltatasok/hun/terstat/2005/03/werdos1.pdf 2006.02.11.
Dr. Kőrösi István (1997): Németország és Ausztria érdekeltsége az Európai Unió keleti kibővítésében in: Európai Tükör Műhelytanulmányok, Az integrációs Stratégiai Munkacsoport Kiadványa
Dr. Mádi istván (1997): Az EU keleti kibővítésének forgatókönyvei a brit és skandináv értékek alapján in: Európai Tükör Műhelytanulmányok, Az integrációs Stratégiai Munkacsoport Kiadványa
Dunay Pál: A kelti bővítés stratégiája in: Európai Szemle XIV.évf. nyár 2003/1-2. 31.o.
European Commission: Romania 2005 Comprehensive Monitoring Report (COM (2005) 534 final) Brussels 2005.
European Communities (2003): Enlargement of the European Union, An historic opportunity, Brussels
Fákó Péter (1999): A gazdasági növekedés alakulása Romániában (1991-1997), www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/index.php?action=cimek&cikk=m000425.html 2006.04.20.
Gágyor Alíz (2005): Románia már az EU kapujában, www.ujszo.sk/clanok.asp?vyd=20050511&rub=print_gazd&cl=125784 2006.02.21.
Határon Túli Magyarok Hivatala (2001): Romániai magyarság 2001. www.htmh.hu/015_romania/text021/doc_upload/romaniam2001.pdf 2006.02.25.
Határon Túli Magyarok Hivatala (2004): Romániai magyarság 2004. www.htmh.hu/015_romania/text021/doc_upload/romaniam2004.pdf 2006.02.25.
103
Hecser Zoltán (2005): Sokat mondó statisztika, www.hhrf.org/hargitanepe/2005/aug/hn050818.htm 2006.02.22.
Horváth Zoltán (2005):Az Európai Unió alkotmánya: mi és hogyan változik az Alkotmányszerződés hatására? Budapest, HVG-ORAC
ICEG EC - Corvinus - Balkan Monitor 2005/8 www.icegec.hu/hun/_docs/bm/BM_12.pdf 2006.02.16.
IMF és a Román kormány in: ICEG EC - Corvinus - Balkan Monitor 2005/6 www.icegec.hu/hun/_docs/bm/BM_10.pdf 2006.02.16.
Inotai András: az EU nagycsoportos bővítésének okairól és veszélyeiről in: Kihívások 2000. szeptember 132. szám, MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Inotai András (1998): Costs, benefits and chances of eastern enlargement for the European Union, A keleti bővítés terhei, hozadékai és esélye az Európai Unió számára, Bertelsmann Foundation Research Group on European Affairs, Gütersloh
Institutul Naţional de Statistică: Principalii indicatori economico-sociali în ianuarie 2006 (total ţara): Cuprins 6 p. www.insse.ro/publicatii/buletin_judetean/buletin/constanta.doc
ITD Hungary - Magyar Kereskedelmi Iroda Bukaresti Irodája: Románia összefoglaló tájékoztató 2005.
Kárász Andor (2006): Adókulcsok és ígéretek - Harmadával mérséklődhetnek a közterhek, www.demokrata.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1697&Itemid=3 0 2006.02.22.
Kecskés László (2003): EU jog és jogharmonizáció, Budapest, HVG-ORAC
M. László Ferenc (2005): Nemzeti egyeztetés, http://www.vagy.hu/cikk.php?id=4871
Máthé Csilla (2003): Románia gazdasága az EU-csatlakozás küszöbén, e-tudomány 2003/1. szám
Máthé Csilla (2003): Románia, mint beruházási célpont, e-tudomány 2003/2. szám
Ministerul Economiei şi Comerţului: Exporturile în 2005 au crescut cu 17,5% www.guv.ro/presa/afis-doc.php?idpresa=44799 2005.04.20.
104
Növekvő külföldi egyensúlytalanság Romániában in: ICEG EC - Corvinus - Balkan Monitor 2005/2 www.icegec.hu/hun/_docs/bm/BM_6.pdf 2006.03.17.
Romania in figures - 2005 www.insse.ro/publicatii/ROMCIFENG2005/Lucrare/romcif_e.pdf 2006.04.25.
Románia társulási szerződése VII. melléklet in: Az Európai Unió Hivatalos Lapja, www.europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_157/l_15720050621hu01380188.pdf 2006.05.01.
Rugalmasabb árfolyamrendszer Romániában in: ICEG EC - Corvinus - Balkan Monitor 2004/1 www.icegec.hu/hun/_docs/bm/BM_01_HUN.pdf 2006.02.16.
Szemlér Tamás: Az Európai Unió keleti bővítésének forgatókönyvei Franciaország érdekei alapján in: Európai Tükör Műhelytanulmányok, Az integrációs Stratégiai Munkacsoport Kiadványa 1997.
Tóth András - Neumann László (2004): Lesz-e szociális paktum, mielőtt euróval fizetünk? www.eiro.eurofound.eu.int/2004/03/word/cs%20tripart_hu%20trans.doc 2006.03.01.
Várnay Ernő (2005): Az Európai Unió joga, Budapest, KJK-KERSZÖV
Vasile Puşcaş: Negotiating EU Membership. Case Study: Romania, 2002. július, Európa 2002, III. évf. 2.sz.
www.62.80.64.152/ofa/old/civilkapcs/eu-informaciok/info/csatlakozaselott.html 2006.02.23.
www.bilateral.hu/hirek/gazdasag/oriasi-a-folyo-fizetesi-merleg-hianya 2006.03.16.
www.bilateral.ro/hirek/gazdasag/2006-egyertelmuen-jo-ev-lesz-a-romaniai-gazdasagszamara/ 2006.03.05.
www.bilateral.ro/hirek/gazdasag/4-6-szazalekos-gdp-novekedest-varnak 2006.03.05.
www.bnr.ro/def_en.htm 2006.05.02.
www.cia.gov
www.csatlakozas.ro/inc/download_item.php?id_item=244 2006.04.23.
www.epa.oszk.hu/00300/00315/00030/pdf/00030.pdf 2006.02.02.
www.eu.hu/index.php?mIdS=55&request=2,0,3,9,129,5,3) 2006.05.01.
105
www.euroinfo.hu/eutagsag/elony.html 2006.02.09.
www.europa.eu.int/comm/enlargement/romania/eu_relations.htm 2006.03.02.
www.europa.eu.int/constitution/hu/ptoc13_hu.htm 2006.05.03.
www.europa.eu.int/eur-lex/lex/JOHtml.do?uri=OJ:L:2005:157:SOM:HU:HTML 2006.03.02.
www.euvonal.hu/index.php?op=csatlakozas_csatlakozasdokumentumok&id=17 2006.03.11.
www.euvonal.hu/index.php?op=szerzodesek 2006.03.11.
www.euvonal.hu/index.php?op=alkotmany&PHPSESSID=1be0b28c53ea3ca8bdbe8d 6a900d7b21 2006.03.11.
www.foglalkoztatas.net/kjl05-01.pdf 2006.02.02.
www.gkm.gov.hu/data/381923/versenyk__pess__g_200603_overview.pdf 2006.05.01.
www.guv.ro
www.hirek.ro/news.php?id=11899&categoryid=2 2006.03.01.
www.htmh.hu/?menuid=060204 2006.04.25.
www.hurra-sielunk.hu/index.php?id=101&m=o&td=m&ex=td 2006.04.13.
www.hvg.hu/hvgfriss/2005.49/200549HVGFriss80.aspx 2006.04.16.
www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/sajtoszoba/hatter/vam2004 0608.html 2006.04.12.
www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/romania/g azdasagi.htm 2006.02.15.
www.mfor.hu/cikk.php?article=23819&page=2 2006.04.09.
www.minind.ro 2006.02.28.
www.mtv.hu/cikk.php?id=82992 2006.02.16.
www.napigazdasag.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=249631&place=parnews 2006.04.02.
106
www.palyazatok.ro/hirek/gazdasag/tavaly-4-1-szazalekos-gazdasagi-novekedes6975.html 2006.03.28.
www.prima-radio.ro/index.php?oldal=3&vsz=175 2006.03.15.
www.relatio.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=4566&Itemid=82 2006.03.17.
www.w3.datanet.hu/~kopint/kutatas/EUfelz3_KKEurArszervaltasutan/4resz intezm.doc 2006.03.09.
www.worldbank.org
107
