Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE A MAGYARORSZÁGI TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN

Készítette: Pintér Balázs Budapest, 2005

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .....................................................................................................................5 2. Az Európai Unió regionális politikája és a közösségi kezdeményezések ..............7 2.1. Az EU regionális politikája.......................................................................................7 2.2. A LEADER közösségi kezdeményezés....................................................................9 2.2.1. Célkitűzések, intézményrendszer............................................................................9 2.2.2. A LEADER előzményei .......................................................................................11 2.2.3. A LEADER+ .......................................................................................................13 2.3. Az INTERREG közösségi kezdeményezés ...........................................................17 2.3.1. Célkitűzések, intézményrendszer.........................................................................17 2.3.2. Az INTERREG előzményei..................................................................................19 2.3.3. Az INTERREG III................................................................................................20 3. Területfejlesztés Magyarországon.........................................................................25 3.1. Az Országos Területfejlesztési Koncepció, kapcsolódási lehetőségek a LEADER és az INTERREG számára.....................................................................25 3.1.1. Átfogó területpolitikai célok 2020-ig, lehetséges kapcsolódási pontok ..............26 3.1.2. Országos területi célok és lehetséges kapcsolódási pontok................................28 3.2. A LEADER és az INTERREG kapcsolódási lehetőségeinek értékelése...............34 4. A LEADER+ Magyarországon..............................................................................36 4.1. A magyarországi Helyi Akciócsoportok és a kedvezményezett térségek .............36 4.2. A LEADER+ intézményrendszere Magyarországon.............................................39 4.3. Támogatható tevékenységek: Helyi Akciócsoportok felkészítése a LEADER+-ra .........................................................................................................41 4.4. Az AVOP LEADER+ első fordulójának tapasztalatai ..........................................44 4.5. Sikeres kísérleti LEADER-programok Magyarországon ......................................46 4.6. További támogatható tevékenységek a LEADER+ keretén belül .........................49 5. Az INTERREG III Magyarországon....................................................................51 5.1. Az INTERREG III-ban résztvevő területek...........................................................51 5.2. Az INTERREG IIIA Magyarországon ..................................................................52 5.2.1. A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program ...................53 5.2.2. Az Ausztria-Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program ..............................................................................................................57

3

5.3. Az INTERREG IIIB Magyarországon ..................................................................61 5.3.1. Magyarország és a CADSES térség....................................................................62 5.3.2. Magyarország és az ESPON...............................................................................65 5.4. Az INTERREG IIIC Magyarországon ..................................................................68 5.4.1. Magyarország és az INTERREG IIIC EAST.......................................................68 5.4.2. Magyarország és az INTERACT.........................................................................71 6. Befejezés, értékelés..................................................................................................72 7. Mellékletek ..............................................................................................................75 8. Felhasznált irodalom ..............................................................................................81

4

1. Bevezetés Szakdolgozatom témája az Európai Unió két közösségi kezdeményezése, a LEADER és az INTERREG magyarországi területfejlesztésre gyakorolt hatása. Azért választottam ezt a témát, mivel érdekelnek a közösségi kezdeményezések keretén belül elnyerhető fejlesztési támogatások, ugyanakkor e kezdeményezések kis mérete és alacsony ismertsége miatt a hazai potenciális pályázók még nem eléggé ismerték fel ezek jelentőségét, a kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket. Ehhez természetesen hozzájárul a meglehetősen gyenge kommunikáció is, valamint az, hogy az Operatív Programok esetében is viszonylag lassan haladnak a szerződéskötések, valamint a kifizetések. Ennek elsősorban a LEADER esetében van jelentősége, hiszen ez a kezdeményezés jelenleg az Agrár- és Vidékfejlesztési Program egyik intézkedéseként valósul meg, igaz, ez is csak lassan történik. Azért éppen a LEADER-t és az INTERREG-et választottam ki a közösségi kezdeményezések

négyeséből,

mert

úgy

gondolom,

hogy

ezek

azok

a

kezdeményezések, amelyeket felhasználva a lehető legjobb eredmény érhető el a hazai területfejlesztésben. Magyarország településeinek túlnyomó többsége vidéki térségben található, számukra a területfejlesztés eddigi gyakorlatában alkalmazott decentralizált források nyújtottak segítséget, amelyek felhasználásának módját nem tudták minden esetben befolyásolni ezek a települések. A LEADER azonban helyi szintre helyezi a fejlesztési stratégia kialakítását, a fejlesztési tervek kialakításának feladatát, így a kezdeményezésben résztvevő települések és az ezekből megalakuló akciócsoportok teljesen, egyedileg a saját, helyi igényeikhez tudják igazítani a fejlesztési célra használható eszközöket, amelyek hatékonysága messze felülmúlhatja a decentralizált fejlesztési forrásokét. Az INTERREG esetében a határmenti, transznacionális együttműködések szerepe elsősorban a modern, hatékony projektmenedzsment, a tapasztalatok átadása és a közösen megvalósított fejlesztési projektek szempontjából jelentős. A több ország, régió összefogásával megvalósuló programok, projektek a fejletlenebb területek számára új fejlesztési források megjelenését jelentik, emellett lényegesen könnyebben tudják megvalósítani projektjeiket, hiszen a nemzetközi együttműködés keretén belül a felmerülő problémákra „kész megoldásokkal” szolgálnak az együttműködések.

5

Szakdolgozatom első fejezetében bemutatásra kerül a két közösségi kezdeményezés célrendszere, működési intézményrendszere, eddigi története, majd ezt követi részletesebben a jelenleg futó kezdeményezések (LEADER+, INTERREG III) bemutatása. Ezek területfejlesztésben betöltött (vagy a későbbiekben betölthető) szerepének megismerését szolgálja a második fejezet, amelyben az Országos Területfejlesztési Koncepciót mutatom be, felvázolva azon átfogó területpolitikai és országos területi célokat, amelyek esetében az e két kezdeményezés keretén belül megvalósított fejlesztési programok, projektek hozzájárulhatnak a felvázolt célok eléréséhez, ezáltal a hazánkban található területi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. A szakdolgozat következő két fejezetében részletesebben bemutatásra kerül a kezdeményezések hazai megvalósítása. A terjedelmi korlátok miatt törekedtem arra, hogy egy olyan térség példáján keresztül mutassam be ezek működését, amely térség mindkét kezdeményezésben részt vesz, vagy korábban részt vett. Ezért a NyugatDunántúli Régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye) területén megvalósuló programok és projektek adták az alapját a kezdeményezések bemutatásában. A LEADER esetében –mivel a kezdeményezés teljes egészében még nem valósult meg Magyarországon- a megvalósítás ismertetését egy Kísérleti Program elemzése szolgálja, míg az INTERREG esetében azon együttműködések kerülnek elemzésre, amelyben a Nyugat-Dunántúli Régió részt vesz. A szakdolgozatot a kezdeményezések jelenlegi és jövőbeni szerepének értékelése zárja.

6

2. Az Európai Unió regionális politikája és a közösségi kezdeményezések Szakdolgozatom

témája

a

LEADER

és

az

INTERREG

közösségi

kezdeményezések helye és szerepe a magyarországi területfejlesztési stratégiában. Ahhoz, hogy egyértelmű legyen e kezdeményezések Magyarországon betöltött szerepe, célszerű áttekinteni az Európai Unió regionális politikájának alapelveit, valamint a közösségi kezdeményezéseket, ezen belül is részletesebben a szakdolgozat tárgyát képező LEADER és INTERREG eddigi történetét, felépítését és célkitűzéseiket.

2.1. Az EU regionális politikája A Közösség regionális politikájának kezdetei az EGK első bővítéséig nyúlnak vissza, hiszen 1973-ban az addig gazdasági fejlettségét tekintve viszonylag homogén EGK-hoz olyan országok csatlakoztak (pl. Írország), amelyek az EGK átlagához viszonyítva rendkívül elmaradottnak számítottak. Bár a hatvanas években is támogatták az elmaradottabb régiókat az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Szekciója révén, csupán 1975-től létezik az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), amelynek célja a

„regionális

gazdasági

és

szociális

intézkedéseken

keresztül

megvalósuló

különbségek

csökkentése,

szerkezetátalakítás

strukturális

támogatása”1.

Ezen

alapokhoz csatlakozott 1993-ban a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE), létrehozva ezzel a strukturális alapok négyesét, amelyek az 1993-ban létrehozott Kohéziós Alappal együtt a közösségi regionális politika alapját képezik. A regionális politika legfőbb feladata az elmaradott régiók fejlettségi szintjének növelése, jövedelmek elosztása a leginkább rászoruló térségek között, ami (az elmaradott régiók támogatásán keresztül) együtt jár a tagállamok közötti szolidaritás növekedésével, az integráció belső kohéziójának erősödésével, amely elsősorban az Unió tagállamai kevésbé fejlett térségei fejlettségi színvonalának emelkedésében, a régiók közötti együttműködésben nyilvánul meg. A regionális politika hatékonyságát mutatja, hogy a strukturális alapokból érkező támogatások jelentős mértékben hozzájárulnak a tagállamok gazdasági növekedéséhez. Az 1994 és 1999 között 1

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2002 p. 289

7

folyósított

támogatások

eredményeképpen

Spanyolország

GDP-je

1,5%-kal,

Görögországé 2%-kal, Írországé mintegy 3%-kal, míg Portugália GDP-je 4,5%-kal volt magasabb, mint a támogatások nélkül lett volna.2 A regionális politika keretein belül a közösségi források felhasználásáról, a támogatásra jogosult területek kiválasztásáról az alábbi célkitűzések alapján döntenek3: •

1. A fejlődésben leginkább elmaradott régiók fejlesztése és strukturális átalakítása. Ide tartoznak azon régiók, ahol az egy főre jutó GDP alacsonyabb a közösségi átlag 75%-ánál, valamint a távoli, ritkán lakott területek. Az 1. célkitűzésre az alapok költségvetésének mintegy 70%-át fordítják.

•

2. A szerkezetváltási nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakításnak támogatása. Ide elsősorban a hanyatló mezőgazdasági, nehézségekkel küzdő városi, valamint a halászattól függő területek tartoznak, erre a célkitűzésre az alapok költségvetésének mintegy 13 %-át fordítják.

•

3. Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák adaptálásának és modernizálásának támogatása. Ez a horizontális célkitűzés minden tagállam számára biztosít forrásokat, így a leggazdagabbak is részesülhetnek a strukturális alapokból. A harmadik célkitűzésre a strukturális alapok költségvetésének mintegy 12%-át fordítják.

A regionális politika célkitűzései közül a harmadik célkitűzés egy részének kivételével elsősorban földrajzi szempontok alapján határolják le a támogatandó területeket. Mellettük létezik a közösségi kezdeményezések csoportja, amely elsősorban szakmai szempontok alapján jelöli ki a támogatható projekteket, programokat. 2000-től négy

közösségi

kezdeményezés

működik,

amelyek

a

strukturális

alapok

költségvetésének 5%-ának megfelelő összeggel gazdálkodnak: az URBAN, az EQUAL, az INTERREG és a LEADER.

A szakdolgozat elsősorban a LEADER és az

INTERREG hatásaival foglakozik, így a két másik kezdeményezést itt nem kívánom bemutatni.

2

Harmadik Bizottsági Jelentés a gazdasági és szociális kohézióról, http://www.europa.eu.int/comm/regional_policy/sources/docoffic/official/reports/pdf/cohesion3/cohesion 3_summary_de.pdf (2005.11.04. 12:14:41) 3 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2002, p. 303-305.

8

2.2. A LEADER közösségi kezdeményezés 2.2.1. Célkitűzések, intézményrendszer A LEADER program elnevezése4 a francia „Liasion Entre Actions pour le Development de l' Économie Rurale” kifejezésből származik, amely jelentése „Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében”. Ennek megfelelően a LEADER elsődleges feladata, hogy segítse a vidéki közösségek életminőségének és gazdasági jólétének javítását, innovációs képességük növelését, amely magában foglalja a strukturális-regionális politika eszközeinek használatát, de olyan területekre is kiterjed, mint a természeti és kulturális értékek védelme, a perifériák és vidéki területek felzárkóztatása. A LEADER –a többi kezdeményezéshez hasonlóana munkavállalási környezet és a vidékfejlesztés eszköze, ám esetében a hangsúly a vidéki, nem városias területekre tolódik. Ezekre a közösségekre többnyire a mezőgazdasági termelés a jellemző, az adott ország gazdasági és ipari központjaitól távol helyezkednek el, nem rendelkeznek komoly gazdasági súllyal az adott országban. Emellett kevés vállalkozás működik ezekben a közösségekben, amelyek innovációs képessége meglehetősen alacsony. Magyarországra jellemző, hogy a civil szervezetek jelen vannak ugyan e térségekben, de lehetőségeik a térség vidéki jellegéből adódóan (a csekély gazdasági szerepből és aktivitásból adódó forráshiány, a képzettebb rétegek elvándorlása, a helyi összefogás hiánya, alacsony közösségformáló erő stb.) erősen korlátozottak. Ugyanakkor a vidék olyan tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek nincsenek megfelelően kihasználva, mint a kulturális és természeti örökség, a hagyományok, a működő vállalkozásokban felhalmozódó speciális, egyedi szaktudás. Ezeket az adottságokat kihasználva olyan területeken érhető el fejlődés, mint a vidéki területek természeti adottságaira épülő turizmus, a kulturális örökség védelme és az ehhez kapcsolódó turisztikai igény kihasználása, a vidéki kis- és közepes vállalkozások fejlesztése azokon a területeken, ahol a hagyomány, a személyes tapasztalat kiemelt fontosságú. Így lehetőség nyílik a 4

A LEADER közösségi kezdeményezés bemutatása : http://www.euoldal.hu/kezdemenyezesek/leaderplus.php (2005.10.05. 11:35:04)

9

kevésbé városiasodott területeken is a gazdaság fellendítésére, amely így e térségek elzártságát, viszonylagos elmaradottságát csökkenti, de egyben pozitívan befolyásolja az ott élők életminőségét, munkavállalási lehetőségeit is. A LEADER közösségi kezdeményezés intézményi felépítését5 tekintve három szintet különíthetünk el. A legfelső szinten található a LEADER+ Kapcsolattartási és a Megfigyelési Pont, amely a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG for Agriculture and Rural Development) alá tartozik. Ez a csoport koordinálja és irányítja a tagállamokban végrehajtott LEADER+ programokat, amelyek közvetlenül a tagállami nemzeti Irányító Hatóságok felügyelete alá tartoznak. Az Irányító Hatóságok (IH) vezetik az egyes Nemzeti Hálózati Egységeket, amelyek ezen a középső szinten az IHval közösen hálózati szervezőként segítik a legalsó szinten található egységek, a Helyi Akciócsoportok munkáját, az információk és tapasztalatok cseréjét. A Helyi Akciócsoportok a helyi önkormányzatok, társadalmi

szervezetek

magánszemélyek amely

vállalkozók,

felügyeli

és

partnersége, a

vidékfejlesztési

helyi terv

elkészítésének

és

végrehajtásának folyamatát. A Helyi 1. ábra A helyi akciócsoportok felépítése Forrás: LEADER Hírlevél

magukban irányító

testületet, valamint egy adminisztratív feladatokat ellátó

Akciócsoportok foglalnak és

egy

döntéshozó

szervezetet, a gesztort is. A

Helyi Akciócsoportok működését befolyásoló szabályokat a LEADER+ Működési Kézikönyv tartalmazza. (A Helyi Akciócsoportok felépítéséről és működéséről részletesebben ld. a 4.1. pontot)

5

A LEADER+ hivatalos honlapja: http://europa.eu.int/comm/agriculture/rur/leaderplus/index_de.htm (2005.10.05. 11:32:11)

10

2.2.2. A LEADER előzményei6 A LEADER I 1991 és 1993 között 217 helyi akció- vagy fejlesztési csoportot támogatott mintegy 400 millió ECU értékben.7 Támogatásban elsősorban homogén, mezőgazdasági területek részesültek, ahol minimum 100 000 ember él. A LEADER I keretén belül Olaszországban és Görögországban a korszerű gazdálkodási ismeretek elterjesztését, míg Német-, Francia- és Spanyolországban az adminisztratív és finanszírozási akadályok leküzdését támogatták, elsősorban olyan projektek révén, mint a vidéki turizmus szálláshelyeinek és szolgáltatásainak bővítése, képzési programok, kisipari tevékenységek, kisvállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja. A LEADER I sikerének kulcsa a helyi szereplők aktivizálása volt, az a tény, hogy a helyi szereplők decentralizált formában tudták felmérni saját környezetük fejlesztési szükségleteit, valamint ennek megfelelően a lehetséges fejlesztési programokat. A LEADER II (1994-1999) keretén belül éppen ezért a korábbi kezdeményezés keretének mintegy négyszeresét, 1,7 milliárd ECU-t8 biztosítottak a tagállamok. A kedvezményezettek az akkori célkitűzések szerinti besorolás alapján az 1. (Fejlettségben elmaradott területek), az 5b. (Nehézségekkel küzdő mezőgazdasági területek) és a 6. célkitűzés (Gyéren lakott területek) alá eső területeken található akciócsoportok voltak. A LEADER II kezdeményezés során három intézkedés részesülhetett támogatásban, amelyek végső kedvezményezettjei a Helyi Akciócsoportok és a vidéki térségek helyi szintű állami vagy magánszektort képviselő kollektív szereplői, mint pl. a kamarák, szövetkezetek, szakmai érdekképviseletek. A támogatott intézkedések:

6

A LEADER Austria honlapja: http://www.leader-austria.at/network/leader2-at (2005.10.05. 17:02:42) valamint Forman Balázs: AZ Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001 p. 160-161 7 LEADER Hírlevél, 1.szám, 2004. 09.20. Forrás: http://www.fvm.hu/doc/upload/200412/leader2004.pdf (2005.10.22. 19:26:38) 8 LEADER Hírlevél, 1.szám, 2004. 09.20. Forrás: http://www.fvm.hu/doc/upload/200412/leader2004.pdf (2005.10.22. 19:26:38)

11

•

A intézkedés - A vidékfejlesztés területét érintő szaktudás megszerzése: A stratégiai tervezéshez szükséges ismeretek elsajátításának támogatása. Elérendő cél, hogy a helyben lakók is képesek legyenek meghatározni saját környezetük erősségeit, lehetőségeit, és ennek megfelelően önállóan tervezzék meg lakóhelyük fejlesztésének lehetséges stratégiai irányait.

•

B intézkedés - A vidéki területeken megvalósított innovációs programok: A helyi népesség által létrehozott innovatív jellegű fejlesztési stratégiák végrehajtásának részfinanszírozása. Elérendő cél a stratégiai szintű tervezés megvalósítása a helyi lakosok bevonásával, új szolgáltatások bevezetése, a vidéki területek kulturális identitásának kiaknázása.

•

C intézkedés - Nemzetek közötti együttműködés: Az intézkedés célja, hogy a helyi csoportokat képessé tegye a nemzetközi együttműködésre, a határokon átívelő programok lebonyolítására. 1994 és 1999 között elsősorban olyan programokat támogattak, mint a szakmai

képzések, a vidéki turizmus és a kisvállalkozások fejlesztése, a nemzeti halászat, mezőés erdőgazdaság termékeinek feldolgozása és értékesítése, a környezet és az életminőség fenntartása és javítása. A LEADER I és II jelentősége a közösségi kezdeményezés szempontjából abban rejlik, hogy hozzájárult egy újfajta vidékfejlesztési szemlélet elterjesztéséhez, amelynek alapgondolata, hogy növelje a helyi szereplők szerepvállalását az adott vidéki térség fejlesztési stratégiájának kialakításában. Emellett az olyan, a legtöbb uniós tagállamban – így hazánkban is - jelenlévő problémákra jelent megoldást, mint a vidéki civil és gazdasági társaságok szerepének erősítése, amely elsősorban a helyi akciócsoportok irányítási és adminisztrációs rendszerének köszönhető. A LEADER keretén belül ezen szervezetek képviselői komoly beleszólási jogot kaphatnak a területfejlesztési irányok kijelölésébe, a támogatandó tevékenységek meghatározásába. A LEADER-ben való újabb részvétellel lehetőség nyílik a fejlesztési irányok újabb célokkal való bővítésére, ami arra ösztönzi e szervezeteket, hogy ne csupán eseti jelleggel vegyenek részt a kezdeményezésben. A rurális területeken található gazdasági társaságok számára ez pl. azt jelenti, hogy az országos gazdasági központoktól való távolságból adódó kereskedelmi és gazdasági versenyhátrányt csökkenteni tudják a saját igényeikből

12

adódó vidékfejlesztési programok végrehajtásával.9 A vidéki területek civil szereplői számára a LEADER lehetőséget teremt arra, hogy álláspontjukat, elképzeléseiket érvényesíthessék a területfejlesztést illetően, ami a legtöbb esetben egybeesik a lakosság igényeivel, hiszen ezek a szervezetek többnyire a lakosság egyes rétegeinek érdekképviseletét látják el. Az Európai Bizottság a LEADER ezen pozitív hatásait a kezdeményezés további működése során is igyekezett szem előtt tartani, ugyanakkor módosított célkitűzések és a LEADER feltételrendszerének megváltoztatása mellett a kezdeményezést igyekezett hatékonyabbá tenni, valamint a kedvezményezett térségek számát bővíteni. A LEADER hatékonyságát csökkentette, a finanszírozási rendszert pedig bonyolította, hogy három alap –az ERFA, az ESZA és az EMOGA- finanszírozta a tevékenységeket, így az átláthatóság érdekében 2000-től kizárólag az EMOGA finanszírozza azokat. Emellett bevonták a támogatható területek körébe az összes olyan területet, ahol a népesség alacsonyabb, mint 120 fő/km2, hogy ezáltal is növeljék a LEADER pozitív eredményeiből potenciálisan részesülő területek számát.

2.2.3. A LEADER+10 A LEADER+ közösségi kezdeményezés 2000 és 2006 között 2 milliárd eurós költségvetéssel11 kerül megvalósításra, hogy a megemelt költségvetés révén jobban segíthesse az olyan problémák megoldását, mint a vidéki térségek hátrányait tovább erősítő erózió, a helyi közigazgatási egységek, a vállalkozói szféra és a társadalmi szervezetek közötti gyenge együttműködés, a partnerség hiánya. A felsorolt szereplők közötti együttműködés során a szervezettség gyenge, a közösségi részvétel esetleges, a térségeknek nincsen jellemző arculatuk, közös identitásuk, amennyiben mégis megvalósulnak fejlesztések, úgy e kezdeményezések egymástól elszigetelten történnek. 9

Egy ilyen helyi fejlesztési program eleme volt a görögországi Epirosz körzetében egy helyi tuirstavonat-vonal kiépítése, amellyel az akciócsoport a turisták számára elérhetővé tette a kevésbé ismert, tengerpart nélküli görög hátországot, ezzel növelve a térség turisztikai vállalkozásainak bevételeit. (LEADER+ Magazin, 2005/1, p. 6) 10 A LEADER+, NFH http://www.nfh.hu/doc/Uj_NFT/AVOP_int/t_avop_3.5.pdf (2005.10.09. 17:07:50) 11 LEADER Hírlevél, 1.szám, 2004. 09.20. Forrás: http://www.fvm.hu/doc/upload/200412/leader2004.pdf (2005.10.22. 19:26:38)

13

A fent felsorolt tényezők közül a három legjelentősebb szorosan összefügg egymással. A vidéki közösségek eróziója alatt elsősorban a munkaképes korú fiatalok nagyvárosokba való elvándorlását érthetjük. A fiatalok számára a rurális területek, a vidéki élet nem jelent akkora vonzerőt és biztos megélhetést, mint a nagyvárosok. Emellett a közösségek eróziójához járul hozzá a helyi civil szervezetek gyenge érdekképviseleti képessége, ami elsősorban a források hiányának, valamint az általuk képviselt álláspontok nem kellő mértékű figyelembe vételének tudható be, s amely egyben a vidéki közösségek összetartó, közösségformáló erejének alacsony szintjét is jelenti. A vállalkozói szféra és a társadalmi szervezetek közötti együttműködés hiányát éppen ez a hiányzó közösségtudat és az együttműködési keretek hiánya okozza: ha a vidéken működő vállalkozások és civil szervezetek számára nincsenek lehetőségek és szervezeti keretek közös programok megvalósítására, akkor nem is várható, hogy a későbbiekben közösen fognának össze saját környezetük fejlesztése és a fiatalok elvándorlásának megakadályozása érdekében. A közös identitás, arculat hiánya pedig azt eredményezi, hogy amennyiben valahol mégis sikeres fejlesztési programok valósulnak meg, azok egymástól függetlenek, hatékonyságuk messze elmarad egy esetleg közösen megvalósított projekt hatékonyságától. Mivel a vidéki térségek lakóiban nem tudatosul kellőképpen, hogy hasonló adottságokkal rendelkező települések lakóiként alapvetően hasonló problémákkal küzdenek, így nem merül fel a lehetősége a települések közötti szorosabb együttműködésnek, közös fejlesztési programok, beruházások megvalósításának. A LEADER+ közösségi kezdeményezés éppen e problémák csökkentését tűzi ki elérendő célnak, mindezt egy háromszintű célrendszerbe ágyazva, amelynek elemei a globális, a specifikus és az operatív célok. A globális célkitűzések az alábbiak: •

A vidéki élet- és munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelése

•

Életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása

•

Új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése

•

Munkahelyteremtés és –megőrzés Jól látható, hogy a globális célok rendszere a korábban felvázolt hármas

problémacsoport megoldására irányul: a közösségek eróziója csökkenthető a vidéki élet-

14

és

munkalehetőségek

javításával,

új

munkahelyek

teremtésével,

megfelelő

jövedelemszintek biztosításával, ezzel megakadályozható a rurális területekről való elvándorlás mértéke. A vidéki életkörülmények javulásával, a vidéki települések „élhetőbbé tételével”, az egységesebb térségi arculat kialakításával elérhető az életképes közösségek kialakítása, míg a szervezettség javítása magában foglalja a közösségek közötti együttműködés létrejöttét, a közös fellépést, amelyhez elengedhetetlen a vidéki közösségek összefogása. A globális célokat kisebb, specifikus célokra lehet osztani, amelyek egyfajta megoldási lehetőséget jelentenek a globális célok rendszerében megfogalmazott problémák számára. A LEADER+ kezdeményezés specifikus céljai az alábbiak: •

A gazdasági tevékenységek diverzifikációja

•

Helyi termékek kifejlesztése és versenyképességének javítása

•

Új, vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kifejlesztése, amelyek igazodnak a helyi lakosság igényeihez

•

Megfelelő módszerek biztosítása, a helyi szintű közösségi részvétel és szervezettség javítására a vidék fejlesztése érdekében

•

A helyi szereplők fejlesztésekben való részvételének ösztönzése az alulról jövő (bottom up) kezdeményezések kialakítása és megvalósítása érdekében Jól látható, hogy ezek a specifikus célok mely globális célok megvalósulását

segítik elő. A vidéki közösségek számára elsősorban a többnyire mezőgazdasági jelleg miatt elengedhetetlenül fontos, hogy a lehető legnagyobb mértékben diverzifikálják gazdasági tevékenységeiket. Ez az igény már a LEADER I és II keretén belül is megfogalmazódott,

ott

azonban

elsősorban

a

mezőgazdasági

tevékenységek

diverzifikálását támogatták. A LEADER+ keretén belül már nagyobb hangsúlyt kap pl. a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása. Ehhez hasonlóan jelentős cél a vidéki területek önálló identitásának kialakítása a helyi termékek kifejlesztésén keresztül, amelyek a klasszikus áruk mellett magukban foglalják a helyi adottságokra alapozó rendezvényeket, kulturális fesztiválokat és ezek marketingjét is. Az új szolgáltatások,

rendezvények

hozzájárulnak

e

közösségek

megtartó

erejének

növeléséhez, a térség vonzóbbá, „élhetőbbé” tételéhez.

15

A specifikus céloknak megfelelően, az azokban foglalt várható eredmények elérését segítendő került kialakításra az operatív célok rendszere, amely már a célok eléréshez szükséges tevékenységek szűk lehatárolása is egyben. Ennek megfelelően alakították át a LEADER II keretén belül támogatott tevékenységek körét, így 2000 és 2006 között a LEADER+ esetében az alábbi főbb tevékenységi körök részesülhetnek támogatásban: •

Térségi közösségi együttműködések felkészítése Helyi Akciócsoportok kialakítására és a LEADER megközelítésének megfelelő működtetésére: (Adott térségről szóló tanulmányok készítése, a helyi lakosság informálása és képzése, bevonásuk a fejlesztési folyamatba, a helyi fejlesztési partnerségek, létrehozásának támogatása, helyi közösségek, közösségi vezetők, tagok és szakértők

kapacitásai

fejlesztésének

támogatása,

módszertani

anyagok

elkészítésének támogatása) •

Korlátozott

számú

akciócsoport

létrehozásának

és

működtetésének

támogatása •

A vidéki térségek egymás közötti hazai és más tagállamok vidéki térségei közötti

együttműködésének

fejlesztése:

(Kettő

vagy

több

térség

együttműködésével kialakított és megvalósított fejlesztés támogatása) •

Kommunikációs hálózatépítés európai, nemzeti és regionális szinten: Támogatást kap a nemzeti koordinációs egység létrehozása, a vidéki térségek hálózatba történő bekapcsolása és a hálózat folyamatos és hatékony működtetésének biztosítása. A LEADER+ keretén belül számos, a célkitűzéseknek eleget tevő projektet

finanszíroznak 2000 és 2006 között és Magyarországon is megjelent kísérleti jelleggel a LEADER+ az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program egyik intézkedéseként, így 2004 és 2006 között hazánk is részt vesz ebben a közösségi kezdeményezésben. (A LEADER+ magyarországi megvalósulásáról részletesebben ld. a 4. pontot.)

16

2.3. Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2.3.1. Célkitűzések, intézményrendszer

Az

INTERREG

közösségi

kezdeményezést12

1989-ben indította útjára az Európai Bizottság, hogy elősegítse a régiók közötti együttműködést az EU belső és külső határai mentén – erre utal a kezdeményezés elnevezése is (INTER REGions). A kezdeményezés elsődleges célja, hogy az országhatárok által egymástól elválasztott, de földrajzi, kulturális és történelmi szempontból egységes területek közösen dolgozzanak ki különböző programokat problémáikra, amelyek elhelyezkedésük és közös múltjuk miatt meglehetősen hasonlóak. Az INTERREG ily módon hozzájárul a programban résztvevő határmenti régiók periférikus helyzetéből adódó hátrányos gazdasági helyzet csökkentéséhez. Az INTERREG programokban résztvevő határmenti régiók hátrányos helyzete elsősorban a tagállamok fővárosától és gazdasági központjától való távolságnak betudható gazdasági fejlettségbeli elmaradás formájában jelentkezik. Az EU számos tagállamában (különösen igaz ez a közép- és kelet- európai államokra) a legfontosabb gazdasági, ipari központok a főváros és az egyes közigazgatási egységek (tartományok, megyék stb.) székhelyének közelében találhatóak, míg a határmenti régiók és az ottani települések az elmaradottabb területek közé tartoznak. A fejlettségbeli lemaradás leküzdésére a régiók közötti együttműködés, a közös gazdaságfejlesztési programok, kisebb infrastrukturális beruházások, közösen kifejlesztett és megvalósított oktatási, szakképzési és kulturális programok reális megoldást jelentenek, hiszen ezek olyan problémák megoldására törekszenek, amelyek e területek esetében hasonlóak, és amelyekre korábban már hatékony megoldást találtak a fejlettebb régiók. Az INTERREG szempontjából további fontos elem, hogy a határmenti régiók gyakorta hasonló földrajzi, kulturális adottságokkal rendelkeznek, korábban egy

12

Az INTERREG közösségi kezdeményezés rövid bemutatása: www.euoldal.hu/kezdemenyezesek/interreg.php (2005.10.10. 16:10:17)

17

egységet alkottak, míg most a határok és az eltérő közigazgatási rendszerek elválasztják őket egymástól. Emellett a határmenti régiókban hagyományosan magas az etnikai kisebbségek létszáma, amelyek egy kulturális egységet képeznek. Az INTERREG ezen a területen is elősegíti az együttműködést az egyes régiók között. Az

INTERREG

közösségi

kezdeményezés

intézményi

felépítését13 tekintve a legfelső szinten a regionális politikáért felelős biztos és a Regionális Politikai Főigazgatóság (DG for regional policy) áll az Európai Bizottság képviseletében. A következő szintet

képviselik

az

Irányító

Hatóságok (IH), amelyek feladata a programokban

megvalósuló

tevékenységek közötti koordináció és 2. ábra Az INTERREG intézményi felépítése Forrás: www.europa.eu.int, saját szerkesztés

koherencia biztosítása, de az IH hatáskörébe

tartozik

egy,

a

végrehajtáshoz kapcsolódó, pénzügyi és statisztikai információkat szolgáltató rendszer kialakítása, az információk továbbítása az Európai Bizottsághoz. Az IH mellett a másik legfontosabb szerv a Közreműködő Szervezet, amely az INTERREG operatív irányítását látja el olyan feladatokkal, mint az ellenőrzés, a támogatási szerződések megkötése, a projektek pénzügyi elszámoltatása, stb. Az intézményi felépítés egyik legfontosabb szereplője a Kifizető Hatóság, amely értelemszerűen a támogatandó projektek számára biztosítja a források megérkezését. A kezdeményezés intézményi struktúrájához tartoznak még a Közös Titkárságok, a Közös Irányító Bizottságok és a Közös Monitoring Bizottságok. Ezek a szervezetek a projektekben résztvevő területek képviselőiből vegyesen állnak össze olyan feladatok ellátása érdekében, mint a közös projekt adatbázis frissítése (Titkárság), a projektek felügyelete, monitoringja (Monitoring Bizottság) vagy a támogatandó tevékenységek előzetes kiválasztása (közös Irányító Bizottság). Az intézményrendszer láncolatának

13

Nagy Zsófia: Az INTERREG bevezetése Magyarországon, BGF-KKFK, Budapest, 2004

18

alján foglalnak helyet az egyes projektek megvalósítói, maguk a pályázók, amelyek többnyire valamely regionális fejlesztési ügynökség vagy társulás formáját választják a projektek lebonyolítása során.

2.3.2. Az INTERREG előzményei Az INTERREG első szakaszát az 1990 és 1993 között megvalósuló INTERREG I jelentette, amelynek elsődleges célja a szomszédos határmenti régiók együttműködésének ösztönzése és a problémák közös megoldása volt. Az INTERREG I támogatta a több országból származó partnerek által közösen megvalósított projekteket, a meglévő kapcsolatok elmélyítését, a régiók közötti együttműködés skálájának bővítését. Emellett jelentős szerepe van még az 1989-1993 közötti REGEN kezdeményezésnek14, amelynek célja a kedvezőtlen fekvésű régiók meglévő transzeurópai energiahálózatokhoz való bekapcsolása volt. A REGEN kezdeményezés keretében támogatható hasonló tevékenységeket a későbbiekben beillesztették az INTERREG II keretei közé. Az INTERREG II közösségi kezdeményezést15 1994 és 1999 között bonyolították le. A program három pillérre osztható, az alábbiak szerint: •

INTERREG IIA: Az országhatárok mentén található régiók együttműködésének erősítése (lényegében a korábbi INTERREG I folytatása)

•

INTERREG IIB: Az energiahálózatok kiegészítése a tagállamok számára (a REGEN folytatása)

•

INTERREG IIC (1997 és 1999 között): Együttműködés a területi tervezés, az árvizek ellenőrzése és az elsivatagosodás területén Az INTERREG IIA program konkrét célkitűzése a határmenti térségek

elszigeteltségének oldása volt, ennek megfelelően a határmenti együttműködés számos formája részesülhetett támogatásban, többek között a gazdaság- és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi projektek, együttműködések az oktatás, a kultúra és az egészségügy területén. A IIA pillér különösen vonzóvá vált hazánk és a közép- és 14

Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban, VÁTI Kht., 2000 p. 156-160 Az INTERREG II hivatalos honlapja: http://europa.eu.int/comm/regional_policy/interreg3/inte2/inte2.htm (2005.10.10. 17:24:32)

15

19

kelet-európai államok számára Ausztria 1995-ös csatlakozását követően, hiszen így lehetőség nyílt számos új közös program megvalósítására is. A IIA pilléren belül támogatták pl. az Ausztria-Magyarország közötti együttműködést is. (Ld. 5.2.2. pont) Az INTERREG IIB program a REGEN folytatásaként továbbra is a tagállamok közötti energiahálózatok fejlesztését tűzte ki célként. A IIB pilléren belül támogatott programokra jellemző volt, hogy „major project” formában valósultak meg, tehát a strukturális alapokból származó támogatás meghaladta az 50 millió eurót, és a projektek jól körülhatárolható gazdasági hatásokkal rendelkeztek. Új elemként található meg az INTERREG programban a IIC pillér, amely speciális, transznacionális együttműködéseket támogatott. A IIC pillér célja az EU területén a területi különbségek csökkentése, valamint az együttműködés a több tagállamot is érintő problémák közös megoldása érdekében. Így a IIC pillérben három akcióterületet különböztethetünk meg: az általános, országok közötti együttműködést, az árvizek ellenőrzése prioritást és az elsivatagosodás által veszélyeztetett területeken végrehajtott programokat. Az INTERREG I és II működése során a közösen megvalósított programokban résztvevő régiók hatékonyabban tudtak olyan problémákkal is szembenézni, amelyek több tagállam területét érintik, ugyanakkor a pusztán tagállami intézkedések nem biztosítottak megfelelő megoldást, megvalósulhatott a problémák megoldása során szerzett tapasztalatok cseréje, ami új gondolkodásmódok, intézményi struktúrák, módszerek bevezetését jelentette az elmaradottabb régiókban.

2.3.3. Az INTERREG III16 Az INTERREG közösségi kezdeményezés jelenleg a harmadik szakaszban tart, 2000 és 2006 között valósul meg az INTERREG III, amely elődjéhez hasonlóan szintén három pillérrel rendelkezik, amelyek azonban immár más tartalommal rendelkeznek, emellett a kezdeményezés kiegészült két új programmal is. A pillérek és a programok az alábbiak: 16

Az INTERREG III hivatalos honlapja: http://europa.eu.int/comm/regional_policy/interreg3/index_de.htm (2005.10.10. 16:10:32)

20

•

INTERREG

IIIA:

Szomszédos

határrégiók

közötti

határon

átnyúló

együttműködések támogatása, beleértve a külső és egyes tengeri határokat is. (Határmenti együttműködés) •

INTERREG IIIB: A Közösségen átívelő harmonikus területi integráció elősegítése (Transznacionális együttműködés)

•

INTERREG IIIC: A regionális fejlesztési és kohéziós politikák és technikák tökéletesítése (Interregionális együttműködés)

•

ESPON-program: Az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat (European Spatial Planning Observation Network). A program célja, hogy előmozdítsa a kapcsolatteremtést

a

területfejlesztés

szakmai

szervezetei

között

a

területfejlesztéssel kapcsolatos kutatási és tervezési együttműködésen keresztül. •

INTERACT-program (A program célja, hogy elősegítse az INTERREG programok megvalósítása során a területfejlesztés terén felhalmozódott tapasztalatok egymás közötti cseréjét)

Az INTERREG IIIA program keretében a Közösség külső és belső szárazföldi határain található NUTS III szintű régiók, valamint néhány tengerparti terület támogatható. Az A pillér keretében támogatott prioritások közé tartozik: •

a városi, vidéki és tengerparti területek fejlesztése

•

a vállalkozókészség, a kis- és középvállalkozások és az idegenforgalom fejlesztése

•

a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

•

a munkaerő-piaci integrációt és a társadalmi beilleszkedést elősegítő projektek

•

a kutatás, technológiai fejlesztés, oktatás, kultúra, egészségügy és közbiztonság területeit érintő együttműködések

•

együttműködés

a

jogi

és

közigazgatási

ügyekben,

a

közlekedés,

a

kommunikációs és információtechnológiai hálózatok esetében •

a környezetvédelmi, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos együttműködések Az INTERREG IIIA pillére 2000 és 2006 között a közösség kezdeményezés

összes költségvetésének mintegy 67%-át kapja forrásként. A szakdolgozat írásakor 62 projektet támogattak az A pillér keretén belül 3.978 milliárd eurónyi összeggel. A támogatott programok testesítik meg a hagyományos határmenti együttműködéseket,

21

amelyek elsődleges célja továbbra is a hasonló problémákkal küzdő, de a határok másmás oldalán található régiók közötti kölcsönös segítségnyújtás. Az INTERREG kezdetén az együttműködések elsősorban a gazdaság, a beruházások területén valósultak meg, kisebb mértékben szerepelt a kulturális, tudományos vagy környezetvédelmi célú együttműködés. A programok megvalósítása során olyan nehézségekbe ütköztek a résztvevők, mint az eltérő közigazgatási struktúrák, jogi háttér, ezért az INTERREG III-ban már e területek is megjelennek. Az INTERREG IIIB transznacionális együttműködés célja, hogy az európai térség kiegyensúlyozottabb fejlődése érdekében magasabb szintű integrációt érjenek el az együttműködő térségek. A B pillér területén belül a Közösséget 13 jogosult területre osztották fel (ld. 1. sz. melléklet), azzal az elképzeléssel, hogy az így kialakított területeken található országok zöme hasonló problémákkal küzd, így a megoldást is közösen tudják a leghatékonyabban megtalálni. Emellett az egyes területeken található országok maguk dönthetnek arról, hogy melyek azok a prioritások, amelyeket támogatni szeretnének, kiindulva saját, egyedi fejlesztési igényeikből. Ilyen prioritások az alábbiak: •

Területi fejlesztési stratégiák kidolgozása transznacionális szinten, beleértve a városi és vidéki területek közötti együttműködést is

•

Közlekedési és kommunikációs rendszerek fejlesztése – a kisebb szigetek és peremterületek elérhetőségeinek és kommunikációs infrastruktúrájának javítása a cél

•

A környezet és az erőforrások (elsősorban a vizek) védelme Az INTERREG III B pilléréhez tartozik az ESPON-program17 is, amelynek

célja, hogy javítsa az EU-n belüli területi tervezési szaktudás színvonalát, előmozdítsa az összeurópai térség egységes területi fejlődését, és erősítse a területi összetartás elvét. Az ESPON-program olyan területekre koncentrál, mint a területfejlesztési szempontok szerepeltetése a közösségi politikákban, a területfejlesztés szakmai szereplői közötti hálózatok kiépítése, vagy a technikai segítségnyújtás egyes projektek megvalósítása esetén. Minderre az ESPON-program keretein belül 6 millió eurós támogatási keretet különítettek el, míg az egész B pillér az INTERREG III kezdeményezés

17

Az ESPON hivatalos oldala: http://www.espon.lu (2005.10.12. 11:00:30)

22

költségvetésének 27%-a felett rendelkezik. (Az ESPON programról és a magyar részvételről részletesebben ld. az 5.3.2. pontot) A B pillér legnagyobb előnye, hogy az egyes tagállamok közösen határozhatják meg a területre jellemző legnagyobb problémák körét, valamint az azokra adható optimális válaszokat, hiszen pl. Békés megye problémái nem vethetőek össze Bordeaux és környékének problémáival. További pozitívum, hogy a B pillérbe bevonják azon országokat is, amelyek jelenleg nem tagjai az EU-nak, de a csatlakozást célként fogalmazták meg, így pl. a Balkán-félsziget teljes területe akcióterületként vesz részt az INTERREG programban. A B pillér hátránya, hogy az akcióterületek kialakítása nem tökéletes, az akcióterületek nagy területet fednek le, amelyben a résztvevő államok igen eltérő fejlesztési szükségletekkel rendelkeznek, ezért várhatóan a későbbiekben számos jogosult terület átalakítására kerül sor. Célszerű lenne pl. egy közép- és kelet-európai térség kialakítása, amely jelentősen javíthatná a térség versenyképességét A harmadik pillér, az INTERREG IIIC program lényege az interregionális együttműködés, a régiók közötti együttműködés annak érdekében, hogy meginduljon, ill. fejlődjön a tapasztalatcsere. Cél az olyan átfogó regionális fejlesztési politikák létrehozása és fejlesztése, amelyek elősegítik Európa fejlődését. A program megvalósítása érdekében a Közösséget négy részre osztották: északi, déli, keleti és nyugati zónára (ld. 2. sz. melléklet). Ezeken a területeken az INTERREG IIIC az alábbi prioritásokra koncentrál: •

Tapasztalatok és sikeres kezdeményezések cseréje a tagállamok és tagjelöltek között az INTERREG IIIA és IIIB programjait illetően

•

Együttműködés olyan területeken, mint a kutatás, technológiai fejlesztés, vállalkozói

készség,

információs

társadalom,

turizmus,

kultúra,

környezetvédelem Az INTERREG IIIC része az INTERACT-program18, amely feladata a gazdasági és szociális kohézió, valamint az EU és a szomszédos államok közötti együttműködés pozitív hatásainak erősítése. Az INTERACT-program megvalósítása során négy tevékenységre koncentrálnak:

18

Az INTERACT program oldala: http://www.interact-eu.net (2005.10.12. 13:25:14)

23

•

Az INTERREG projektmenedzsmentjének támogatása: Az INTERACT támogatja a tapasztalatok és a példaértékű intézkedések cseréjét az INTERREG kezdeményezéssel kapcsolatban.

•

Az

INTERREG

kezdeményezés

továbbfejlesztése:

Az

INTERACT

tevékenységéből eredően kapcsolatba kerül az INTERREG mindhárom alprogramjával, így folyamatosan továbbfejleszti azokat, javítja kisebb hibáikat. •

A csatlakozó országokkal szomszédos régiók támogatása az átmeneti időszakban

•

Technikai segítségnyújtás Az INTERACT-program költségvetése 2000 és 2006 között 35 millió eurót tesz

ki, amelyből a közösségi hozzájárulás 25 millió euró. Az INTERREG IIIC program a teljes INTERREG-költségvetés 6%-ával gazdálkodik. Az INTERREG IIIC és az INTERACT szerepe elsősorban az Európai Unió regionális politikája jövőjében jelentős, hiszen az INTERACT egyik célkitűzése az INTERREG továbbfejlesztése, míg a C pillérben támogatott közös programok elősegíthetik egy egységesebb, európai regionális fejlesztési politika kialakulását. A tapasztalatcsere és információáramlás révén csökkenhetnek a Közösségen belüli fejlettségi különbségek, csökkenthető a közösen megvalósított programok során kialakuló problémák száma, hiszen „kész megoldások”, javaslatok közül választhatnak az egyes szereplők. Az INTERREG közösségi kezdeményezés – határokon átívelő jellegéből adódóan – már jóval hazánk csatlakozása előtt hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország és a többi közép- és kelet-európai ország megismerkedhessen a Közösség kezdeményezéseivel, területfejlesztési stratégiájával, támogatási rendszerével, és a tapasztalatcserének és hálózatépítésnek köszönhetően korán megismerkedhetett a modern területfejlesztési és menedzsment módszerekkel. Magyarország jelenleg az INTERREG III közösségi kezdeményezés mindhárom alprogramjában részt vesz, a magyarországi részvételről részletesebben ld. az 5. pontot.

24

3. Területfejlesztés Magyarországon 3.1. Az Országos Területfejlesztési Koncepció, kapcsolódási lehetőségek a LEADER és az INTERREG számára19 A magyarországi terület- és vidékfejlesztés szempontjából kiemelkedő fontosságú az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK) szóló 35/1998. számú országgyűlési határozat. Az OTK feladata, hogy olyan célokat tűzzön ki a hazai terület- és vidékfejlesztés elé, amelyek teljesítése hozzájárul a magyarországi területi különbségek csökkentéséhez, az ország elmaradott térségei hátrányának leküzdéséhez. Az OTK több évtizedre előre megfogalmazza ezen célokat, a célok eléréséhez szükséges megvalósítandó tevékenységeket, valamint az ország egyes területeinek addigra elérendő állapotát Az OTK felépítését tekintve két referenciadátumot jelöl meg a terület- és vidékfejlesztési intézkedések eredményeinek vizsgálatára. A hosszú távú, átfogó területpolitikai célokat 2020-ig, a rövidebb országos területi célokat 2015-ig határozza meg előre. Mindegyik csoportban találhatóak olyan elemek, amelyekhez kapcsolódva a LEADER és az INTERREG kezdeményezések segíthetik a felsorolt területi célok hatékonyabb vagy gyorsabb teljesülését, amennyiben megfelelően kapcsolódnak a kezdeményezésekhez, a megvalósítandó programok esetében számolnak e két közösségi kezdeményezéssel. A szakdolgozat szempontjából nem szükséges az OTK teljes ismertetése, hiszen a cél, hogy bemutassam a LEADER és az INTERREG területfejlesztésben jelenlegi és a jövőben betölthető szerepét. Ehhez meg kell vizsgálni azon kapcsolódási pontokat az átfogó területpolitikai célok és az országos területi célok esetében, ahol e két közösségi kezdeményezés célkitűzései találkoznak az OTK-ban megfogalmazott elképzelésekkel, és így kölcsönösen erősíthetik egymás hatását.

19

Az OTK legfrissebb munkaverziójának teljes szövege megtalálható a http://www.oth.gov.hu/dokumentumtar.php?category=27 címen (2005.11.07. 8:51:27)

25

3.1.1. Átfogó területpolitikai célok 2020-ig, lehetséges kapcsolódási pontok20 Az OTK hosszú távú célkitűzései olyan átfogó célokat tűznek ki, mint a térségi versenyképesség, a területi felzárkózás, a fenntartható fejlődés és az örökségvédelem, a területi integrálódás Európába vagy a decentralizáció és a regionalizmus erősítése. Ezen a téren kiemelendő a területi felzárkózás kérdésköre21, amelyet a Koncepció a tartósan leszakadó és perifériális térségek gazdasági-társadalmi dinamizálásán (munkahelyteremtés, kkv-fejlesztés, oktatás és képzés) keresztül kíván megvalósítani. Itt elsősorban a számottevő városi központ nélküli rurális térségeket érintő programok támogatása a cél. Ezen térségek legnagyobb problémái a nehéz elérhetőség, az alacsony foglalkoztatottság, a munkaképes korú és magasabb képzettséggel rendelkező lakosság folyamatos elvándorlása a távolabb lévő városi térségekbe. Az OTK a negatív folyamatok megállítása és hatásuk csökkentése érdekében olyan célokat határoz meg, mint a foglalkoztatottság növelése, a helyi vállalkozások megerősítése, a térségi igényekhez igazodó képzési rendszer megteremtése, a falvak népességmegtartó képességének erősítése vagy az integrált város és vidéke rendszer megteremtése. Ezek a célok túlnyomó többségükben megegyeznek a LEADER céljaival is (a vidéki élet- és munkalehetőségek javítása, munkahelyteremtés- és megőrzés), így a helyi igényeken alapuló, a LEADER keretén belül megvalósított programok hozzájárulhatnak az átfogó területpolitikai célok megvalósulásához. Így ezen célkitűzés keretén belül pl. a térségi identitás erősítésének egyik eszköze lehet a LEADERakciócsoportok kialakítása. A sikeres projektek megvalósításához szükséges az érintettek együttműködése, a közös problémafelismerés és –megoldás, ami az akciócsoportok keretén belül megvalósulhat. A sikeresen lebonyolított projektek pedig megerősítik a helyi léptékben való gondolkodást, komoly közösségformáló erőt képviselnek, és javítják a térségi életkörülményeket, ami segíthet a vidéki térségek népességmegtartó erejének növelésében. A különböző helyi sajátosságokra alapozó oktatási, képzési programok növelik a helyi lakosság elhelyezkedési esélyeit amellett, hogy az OTK céljainak megfelelően a térségi igényekhez igazítja a vidéken élő 20 21

Országos Területfejlesztési Koncepció, p.20-39 Országos Területfejlesztési Koncepció, p. 25-27

26

munkavállalók képzettségét. Az integrált város és vidéke rendszer kialakítása célkitűzés megvalósulását a LEADER keretén belül a vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásával a helyi sajátosságokra alapozó projektek segítik elő, hiszen így a vidéki területek erősíthetik a városlakók számára jelentős pihenési és rekreációs funkciójukat. Az átfogó területpolitikai célok között található „területi integrálódás Európába”22 célkitűzés elsősorban az INTERREG számára jelenthet kapcsolódási lehetőséget, hiszen itt elsősorban a nemzetközi kutatási, tervezési programokban való magyar részvétel jelent továbbfejlődési lehetőséget, kiemelten a CADSES-térség (ld. 5.pont) keretein belül. Az OTK hosszú távú területpolitikai céljai kifejezetten számolnak az EU támogatási programjaiból származó segítséggel a határmenti és határon átnyúló együttműködések lehetőségeit illetően. Az INTERREG IIIA pillér keretén belül olyan területeken képzelhető el az együttműködés, mint pl. közös (határmenti) kis- és középvállalkozás fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása. Ezek a programok amellett, hogy a bennük résztvevő vállalkozások számára új piacokat nyitnak meg és könnyebbé teszik a nemzetköziesedést, az együttműködő területeken értelemszerűen csökkentik a vállalkozások versenyhátrányát, növelik a terület fejlettségi szintjét, összességében pedig csökkentik az országban meglévő területi fejlettségbeli különbségeket, amely az OTK elsődleges célja. További INTERREG IIIA programként jelentkezhet a közös munkaerő-piaci programok megvalósítása, amely magában foglalja a közös képzéseket, nyelvtanfolyamokat a másik országban található régióban vagy a Közösség más tagállamaiban való elhelyezkedés megkönnyítéseként. Az INTERREG IIIB pillérben elsősorban a CADSES-térség (ld. 5.pont) keretén belül megvalósuló közös kutatás-fejlesztés, környezetvédelmi együttműködés jelenthet a vidéki térségek számára fejlődési lehetőséget, míg a hálózati együttműködési képességének erősítése és tapasztalatcsere (INTERREG IIIC pillér keretén belül megvalósuló projektek) révén Magyarország hozzájárulhat a jelenlegi tagjelöltek fejlődéséhez

és

csatlakozásuk

felgyorsításához,

valamint

harmadik

államok

gazdaságának fejlesztéséhez. Emellett nevesített cél a határmenti együttműködések

22

Országos Területfejlesztési Koncepció, p. 31-34

27

segítségével a határon túli magyarság lakta területek fejlesztése az anyaországi támogatások fogadását ösztönző közös programok, projektek megvalósítása révén.

3.1.2. Országos területi célok és lehetséges kapcsolódási pontok23 Az OTK legnagyobb egységét alkotó, 2015-ig szóló országos területi célok megvalósítása vezethet az átfogó területpolitikai célok megvalósulásához, így a mindenkori kormányzatok ezen célkitűzések megvalósítása érdekében hozott döntései elengedhetetlenek. Az országos területi célok az alábbiakban foglalhatóak össze24: 1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség 2. Regionális innovációs pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 3. Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 4. Környezeti szempontból érzékeny, országos jelentőségű térségek integrált fejlesztése 5. Határ menti területek együttműködésének erősítése 6. Vidéki térségek területileg integrált fejlesztése A felsorolt célkitűzések közül a 2.,3., 5., és 6. célkitűzések tartalmaznak a LEADER és az INTERREG szempontjából lényeges kapcsolódási pontokat, amelyek az átfogó területpolitikai célokhoz hasonlóan kedvezően befolyásolhatják a célkitűzések megvalósulását. A regionális innovációs pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése25 célkitűzés elsősorban arra irányul, hogy csökkentse a Magyarországra jellemző erős Budapest-centrikusságot. Az első célkitűzés ugyan olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek európai szinten is versenyképes várossá szeretnék tenni Budapestet, de a hazai területi kiegyenlítés igénye indokolttá teszi, hogy a fővároson kívül is kialakuljon egy függetlenebb városi hálózat, amelynek városai egyfajta regionális központként tompítják Budapest központi szerepét, miközben egymással is együttműködnek.

23

Országos Területfejlesztési Koncepció p. 39-94 Országos Területfejlesztési Koncepció, p. 10 25 Országos Területfejlesztési Koncepció, p. 42-45 24

28

Ennek érdekében a második célkitűzésen belül olyan pólusokat kíván kialakítani az OTK, amelyek közvetlen környezetük számára magas színvonalon biztosítják a legfontosabb szolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, gazdasági és kommunikációs infrastruktúra). Ezek a pólusok többnyire a jelenlegi megyeszékhelyeket jelentik, közülük is elsősorban Győr, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc emelendő ki. Az elsősorban az oktatás, az egészségügy és a munkavállalási lehetőségek terén megvalósított programok járulhatnak hozzá ezen pólusok megerősítéséhez. A célkitűzés azért jelenthet kapcsolódási pontot a LEADER számára, mivel a pólusok körül többnyire vidéki területek találhatóak, így pl. a vidéki térségekben a LEADER keretén belül megvalósuló képzési programok, turisztikai jellegű fejlesztések közvetve hozzájárulnak a térségi központok megerősödéséhez, amely tovább csökkenti a főváros dominanciáját, hozzájárulva egy egységesebb országos területi szerkezet kialakításához.

1. táblázat: A Magyarországi régiók népsűrűsége és a vidéki lakosság aránya 2002-ben

A külső és belső perifériák, elmaradott felzárkóztatásának26

Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

Népsűrűség Vidéki lakosság (fő/km2) aránya (%) 408,3 99,1 89,6 69,8 96 87,7 74,5

19,2 43,4 43,3 44 49,7 37,1 32,3

Forrás: www.magyarorszag.hu, saját szerkesztés

térségek elsődleges

célterületei az északkeleti országrész és a Dél-Dunántúl déli területei. Ezekben a térségekben a lakosság jelentős része vidéki területen lakik, emellett az országos átlagnál jóval alacsonyabb a népsűrűség. Annak érdekében, hogy ezek a térségek ne szakadjanak le még jobban, olyan

pontokon lehet erősíteni őket, mint erőforrásaik megtartása (munkaerő, képzettebb rétegek elvándorlása, elöregedő népesség, környezeti állapotok romlása stb.), valamint új erőforrások felkutatása, mozgósítása. A LEADER itt olyan programokkal tud segítséget nyújtani, mint a helyi kulturális vagy épített természeti örökségre alapozott turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása, településeket átfogó turisztikai útvonalak kialakítása (kerékpárutak, turistautak létrehozásával), a lakosság képzettségi szintjének, alkalmazkodóképességének javítása,

26

Országos Területfejlesztési Koncepció, p. 45-47

29

a térségben megtalálható kkv-k, valamint agrárvállalkozások segítése képzésekkel, vállalkozások és települések közötti együttműködés kialakításával. Ezen térségek számára kiemelkedően fontos, hogy olyan közösségek alakuljanak ki, amelyek erős érdekérvényesítésre képesek, ismerik gyenge pontjaikat és kitörési lehetőségeiket – minderre a LEADER keretén belül szerveződő Helyi Akciócsoportok megoldást jelenthetnek, hiszen összefogják a hasonló problémákkal küzdő településeket, szervezeteket és vállalkozásokat, hogy közösen találjanak kifejezetten egyedi problémáikra megoldási lehetőségeket. A határ menti területek együttműködésének erősítéséhez27 az INTERREG keretén belül megvalósított programok jelentenek kiegészítő lehetőségeket. Itt a résztvevő

térségek

elsősorban

arra

tudnak

alapozni,

hogy

hazánk

határai

átértékelődőben vannak, Magyarország több szomszédos állam számára jelentős partner európai uniós integrációs törekvéseinek megvalósításában. A mindenkori kormányzat célja, hogy Magyarország a Kárpát-medencében vezető információs, koordinációs és szervező szerepet játsszon, amihez a határmenti együttműködések kiváló alapot szolgáltathatnak.

Az

INTERREG-programok segíthetnek a korábban létezett,

természetes egységet képező régiók (pl. a történelmi magyar vármegyék, a határon túli magyarok lakta területek) újjáélesztésében, gazdaságuk fejlesztésében. Olyan területeken képzelhető el együttműködés, mint a közös gazdaság- és turizmusfejlesztési programok, egységes turisztikai kínálat kialakítása, a közös natúrparkok, tájvédelmi körzetek létrehozása, a határforgalomra alapozó közös logisztikai központok létesítése, valamint az egyik leghangsúlyosabb INTERREG célkitűzés, a tapasztalatok átadása a területi tervezést és a hatékony intézményi struktúrákat illetően. A programokban résztvevő államok számára ezek a programok, projektek közvetlenül plusz fejlesztési forrásokat jelentenek, míg a hazai oldalról résztvevő régiók számára hátrányos helyzetük ledolgozását jelentik.

A szakdolgozat tárgyát képező közösségi kezdeményezések közül a LEADER számára a legfontosabb célkitűzés a vidéki térségek területileg integrált fejlesztése28 prioritás. Ugyanakkor, mivel a legelmaradottabb térségek az országhatár mentén találhatóak, ezek az INTERREG számára is akcióterületet jelenthetnek. A LEADER 27 28

Országos Területfejlesztési Koncepció, p. 50-51 Országos Területfejlesztési Koncepció, p. 51-67

30

keretén belül létrejövő Helyi Akciócsoportok számára elsősorban az alábbi területeken megvalósított programok jelenthetnek kitörési lehetőséget: •

Turizmusfejlesztés, egyedi térségi arculat kialakítása a különleges természeti táji értékekkel rendelkező térségekben (hegyvidéki, erdős térségekben)

•

A tanyasi és aprófalvas térségek turisztikai potenciáljának kihasználása

•

A kulturális turizmus fejlesztése a magyar és nemzetiségi csoportok lakta területeken (pl. jászok, palócok, matyók, kunok, bakonyi svábok, dunai szerbek, gradistyei horvátok)

•

A helyi és nemzetiségi identitás erősítése a nemzetiségi csoportok lakta területeken

•

A hagyományok kisipari és kézműves termékekké fejlesztése, marketingje

•

A környezetbarát ökoturizmus kifejlesztése az arra alkalmas területeken (pl. Natura 2000 területek)

A felsorolt területekhez olyan programok megvalósítása képzelhető el, mint a turisztikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az egyedi arculat kialakítása, az építészet és folklórművészet

megőrzése

(pl.

tájházak, falumúzeumok kialakítása) vagy a táji értékek bemutatása oktatási tevékenységekkel (pl. erdei iskolák

kialakítása).

Ezek

a

3. ábra Magyarország vidéki térségei Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció

programok jól láthatóan elsősorban a vidéki

területek

turizmusban

betöltött

szerepét

erősítik,

így

juttatva

őket

többletforrásokhoz, hiszen egyik legnagyobb kihasználatlan potenciáljuk a (viszonylag) érintetlen természet, a helyi hagyományok sokszínűsége. Éppen ezért a vidéki térségek rekreációs célból való hasznosítása a leginkább járható út a terület- és vidékfejlesztés számára, amelyhez szorosan kapcsolódik a helyi humánerőforrás-fejlesztés is. További fejlődési lehetőségeket jelent a helyi fejlesztési kezdeményezések támogatása, amivel javítható e térségek versenyképessége, az egyedi természeti és

31

épített értékek (pl. kastélyok, hidak, kúriák, templomok stb.) közmunkaprogramokban való rehabilitálása javíthatja a foglalkoztatási szintet. A lakosság különböző csoportjai közötti partneri együttműködések pedig hatékonyabbá, eredményesebbé teszik e programok

megvalósítását,

emellett

hozzájárulnak

egyfajta

térségi

identitás

kialakulásához, ami a helyi életkörülmények javulása, a vidék „élhetőbbé válása” mellett megakadályozhatja a vidéki térségekről való nagyszámú elvándorlást. A vidéki területek között hazánkban különleges szerepük van a tanyás és aprófalvas térségeknek29.

A

településrendszer kultúrörökség

tanyás a

hazai

fontos

része,

európai szinten is egyedülálló jelenség,

amely

napjainkra

elveszítette

hagyományos egyre

azonban

funkcióját,

inkább

és

4. ábra Magyarország tanyasi térségei Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció

válságos

helyzetbe került.. Ugyanakkor a tanyák megőrzéséhez, funkcióváltásukhoz a LEADER segítséget nyújthat, a tanyás térségek zöme azonban meg tud újulni, élhetővé válhat olyan LEADER-programok segítségével, mint pl.: •

A tanyák turisztikai hasznosítása (üdülőházak, rekreációs szolgáltatások)

•

Műemléki értékek (épületek, hidak, gémeskutak stb.) megőrzése és fenntartása

•

A tanyasi tájgazdálkodásra, biogazdálkodásra alkalmas kisvállalkozások létrehozása

•

Tanyai

közösségek,

települési

részönkormányzatok

kialakítása

helyi

kezdeményezések révén (Tanyahálózat, turisztikai hasznosítás) •

Kihasználatlan tanyaközpontok (pl. tanyasi iskolák) közösségi célú hasznosítása (pl. Tanyamúzeum, állandó és időszaki kiállítások a térség kultúrájáról), a nem használható tanyák lebontása.

29

Országos Területfejlesztési Koncepció, p. 59-61

32

A

tanyasi

térségekhez

hasonlóan sajátos szerepük van az aprófalvas térségeknek30, amelyek szintén a halmozottan hátrányos vidéki területek közé tartoznak, mivel itt nagyobb mértékben vidéki

jelentkeznek

térségekre

a

jellemző

olyan negatív tendenciák, mint

5. ábra Magyarország aprófalvas települései Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció

az elvándorlás, az elöregedés, a

munkanélküliség vagy a szegregáció. Ezeken a településeken munkaképes korú lakosság gyakran elhelyezkedési problémákkal küzd, sok esetben a mezőgazdaság jelenti a megélhetési forrást, a települések nem eléggé használják ki a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket. Az aprófalvas települések számára ezen problémák leküzdéséhez olyan projektek, programok jelenthetnek megoldást, mint: •

Együttműködés kialakítása a hatékonyabb fellépés és a közös szociális ellátórendszerek (óvodák, iskolák, háziorvosi szolgálat stb.) kiépítése érdekében

•

Közös fejlesztési projektek megvalósítása (pl. közös csatornahálózat kialakítása)

•

A

falusi

turizmusban

rejlő

lehetőségek

hasznosítása

több

település

együttműködésével (turisztikai településhálózatok, kerékpárutak, információs táblák rendszere, közös turisztikai kiadványok) •

Közös

vállalkozásfejlesztési

programok,

mikrovállalkozások

segítése

tanácsadással, közös képzésekkel, helyi szervezetek alakulásának segítése •

Jövedelemkiegészítő tevékenységek feltételeinek közös megteremtése (új termelési formák bevezetése, közös települési karbantartási munkánkban való részvétel)

Ezen felvázolt programok, javaslatok túlnyomó többsége a LEADER keretén belül támogatható, amennyiben kialakulnak Helyi Akciócsoportok, így elsődleges cél ezek kialakulásának ösztönzése megfelelő tájékoztatás, tapasztalatok cseréje és a hálózatosodás támogatása révén. 30

Országos Területfejlesztési Koncepció, p. 61-64

33

3.2. A LEADER és az INTERREG kapcsolódási lehetőségeinek értékelése Az OTK célkitűzései alapján látható, hogy két szempontból is kiemelt szerepet kapnak a vidéki, rurális területek. Egyrészt közvetlenül ezen területek fejlesztése révén (tanyasi, aprófalvas térségekre, nemzetiségi területekre vonatkozó javaslatok) jelöli ki a koncepció az utat a vidéki területek lemaradásának csökkentésére, másrészt a vidéki pólusok kialakítása révén. Ezek a pólusok olyan nagyvárosokat jelölnek, amelyek egyegy régióban is kiemelt jelentőséggel bírnak (Győr, Pécs, Miskolc, Debrecen, Szeged stb.), és képesek a fővároshoz hasonló szerepet betölteni saját régiójukban. Az OTK elképzelései alapján ezek a városok egymás között is kialakítanának egyfajta közvetlen kapcsolatot,

és

egy

lényegében

összefüggő

és

közlekedési

infrastruktúrával

összekapcsolt nagyvárosi hálózattal lefednék az ország egész területét. Emellett az egyes régiókban a nagyvárosok körül is kisebb térségi alközpontok alakulnának ki, amelyek egy újabb hálózatot alkotnak, amellyel magukhoz kapcsolhatják a vidéki térségeket. Ezáltal ezek számára is elérhetővé válnak a nagyvárosok és térségi központok nyújtotta specifikus szolgáltatások (felsőoktatás, kórházak, színházak stb.). A jelenlegi regionális szerkezetből azonban a legtöbb helyen hiányoznak a térségi központok, vagy nem eléggé fejlettek. A térségi központok esetében kézenfekvő a tervezési-statisztikai kistérségek központjának fejlesztése, hiszen ezek sok esetben az adott térség legjobb infrastruktúrával rendelkező és legnagyobb települései. A területi különbségek kiegyenlítése szempontjából tehát érdemes először a kistérségi központokat

valódi

központokká

fejleszteni,

a

települések

közötti

valódi

együttműködést kialakítani. Erre jelenthet megoldást a LEADER Helyi Akciócsoportok létrehozása, amelyekben a partnerek elsajátítanák az együttműködés formáit, saját igényeik és elképzeléseik figyelembevételével elkészítenék a kistérség fejlesztési koncepcióját. Sikeres és közösen megvalósított projektek és programok révén elérhetővé válik a legtöbb vidéki területre jellemző infrastrukturális hátrány (bekötőutak, alternatív energiaellátás, stb.) ledolgozása, javul a kistérségen belül a központ elérhetősége, bővülnek az igénybe vehető szolgáltatások. Ezáltal a vidék „élhetőbbé válhat”, amit a helyi identitást erősítő fejlesztések követhetnek, elsősorban a turisztikai potenciál, a kulturális és épített örökség felhasználásával (ld. később).

34

Az OTK-ban hangsúlyos szerephez jutnak a határmenti térségek is, elsősorban a transznacionális és határmenti együttműködések kialakítása szempontjából. Az INTERREG keretén belül megvalósított közös kulturális és csereprogramok, a kisebbségek hagyományain alapuló gazdaságfejlesztés, a közös kultúrán alapuló határmenti együttműködés révén elnyerhető INTERREG-források hozzájárulnak ezen térségek relatív elmaradottságának csökkentéséhez. A határmenti és transznacionális együttműködések olyan, több ország területére kiterjedő régiókat alakíthatnak ki, amelyek a múltban már léteztek, de a határok változásai, eltérő politikai rendszerek miatt több darabra váltak. A közös gazdaságfejlesztés, befektetésösztönzés, modern technológiák implementálása, tudományos konferenciák, közös kutatás és fejlesztés, egységes „eurorégiós” arculat kialakítása elősegítheti ezen térségek újjáélesztését, gazdasági fejlődésüket és lemaradásuk csökkentését (elsősorban hazánk déli és délkeleti határvidékein). Az INTERREG alkalmas arra, hogy erősítse a Koncepció ezirányú törekvéseit, hiszen fő célkitűzése, hogy támogassa a határmenti, interregionális és transznacionális együttműködéseket. Az OTK vidéki és határmenti térségeire vonatkozó egyik leghangsúlyosabb eleme a vidéki térségek turizmusban rejlő lehetőségeinek kihasználása. A rurális térségek egyik legnagyobb előnye, hogy kiváló környezeti adottságokkal rendelkeznek, rekreációs célra alkalmasak, többségük számos épített örökséggel és gazdag hagyományokkal rendelkezik. Az elmaradott térségek fejlesztésének éppen ezért egyik kulcseleme a turisztikai potenciál kihasználása, új turisztikai termékek kialakítása, a meglévők fejlesztése, a térségi marketing javítása. Ezáltal növelhető a térségek ismertsége, a turisták többletbevételeket jelenthetnek a térség számára. A több települést átfogó

fejlesztések

révén

egységes

kistérségi

arculat,

hagyományteremtő

rendezvényekkel egyfajta „kistérségi identitás” alakítható ki, amely a térségi alközpontok és a regionális pólusok nyújtotta széleskörű szolgáltatásokkal együtt megakadályozhatja a vidéki képzettebb lakosság fővárosba, vagy más urbánus térségekbe való elvándorlását. A turizmus és a turisztikai fejlesztések kistérségekre gyakorolt hatása éppen ezért indokolttá teszi, hogy a kistérségi infrastrukturális fejlesztések mellett ezen turisztikai fejlesztések játsszák a másik fontos szerepet a vidéki térségek fejlesztését célzó programok megvalósításában.

35

4. A LEADER+ Magyarországon A LEADER közösségi kezdeményezést a régi tagállamok döntése alapján az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok önálló terület- és vidékfejlesztési forrásként nem vezethették be, ugyanakkor a tagállamok az agrár- és vidékfejlesztési operatív programjaikba beépíthették a LEADER bevezetésére és előkészítésére irányuló intézkedéseket. Magyarországon az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP)

3.5.

intézkedéseként

került

bevezetésre

a

LEADER+

közösségi

kezdeményezés. Hazánkban a LEADER keretén belül a már korábban ismertetett operatív céloknak megfelelően négy tevékenység részesülhet támogatásban: •

A potenciális Helyi Akciócsoportok (Local Action Groups, LAG) felkészítése a LEADER+

intézkedés

második

tevékenységének

végrehajtásába

való

bekapcsolódásra, az ismeretek és készségek megszerzése •

Korlátozott

számban

kiválasztott

LAG

helyi

fejlesztési

programjának

megvalósítása •

A vidéki térségek egymás közötti és nemzetközi együttműködésének, kapcsolatépítésének támogatása

•

Kommunikációs hálózatépítés európai, nemzeti és regionális szinten

Az egyes tevékenységek ismertetése előtt érdemes részletesebben megvizsgálni a magyarországi LAG-ekkel és a kedvezményezett térségekkel szemben támasztott követelményeket, valamint a LEADER+ magyarországi intézményrendszerét.

4.1. A magyarországi Helyi Akciócsoportok és a kedvezményezett térségek31 A Magyarországon megvalósuló LEADER-programok kedvezményezettei a Helyi Akciócsoportok (LAG). A LEADER-térségekhez olyan települések csatlakozhatnak, ahol az ott élők száma 10.000 fő alatti és/vagy a népsűrűség alacsonyabb, mint 120 fő/km2. Hazánkban a LAG-ekkel szemben támasztott követelmények egyike, hogy az

31

Az AVOP LEADER+ program (www.leadernet.siteset.hu/fajl.php?id=1423, 2005. október 17. 08:22:47),

36

egy akciócsoporthoz tartozó települések lakosságszáma 10.000 és 100.000 fő közé essen. Ez alól kivételt jelentenek azon akciócsoportok, amelyek olyan megyékben találhatóak, ahol az összlakosság több mint egynegyede aprófalvas településeken (olyan falvak, ahol a lakosságszám nem éri el az 500 főt) él. Magyarország esetében ez a feltétel Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye esetében teljesül, így itt kisebb lélekszámú akciócsoportok létesülhetnek. Ezen kritérium lényege, hogy az aprófalvas települések könnyebben foghassanak össze, hiszen amennyiben 10.000 fő lenne a minimális lélekszám, úgy csak nagyszámú település összefogása esetén lenne kialakítható egy LAG, ami egyrészt megnehezítené a döntéshozatalt, másrészt korántsem garantálja, hogy az egy LAG-hez tartozó települések hasonló fejlesztési szükségletekkel rendelkeznek. Az akciócsoportok alakításának másik feltétele, hogy földrajzilag összefüggő területen, egymással összefüggő települések összefogásaként alakuljanak meg úgy, hogy a LAG-ek között se területi, se szervezeti, se személyi átfedés ne legyen. (Egy település csak egy LAG-hez tartozhat.) Az akciócsoportoknak gazdaságilag és szociálisan homogén egységet kell alkotniuk, tehát előnyös, ha valóban hasonló adottságokkal rendelkeznek, ami előrevetíti a közös vidékfejlesztési tervek hasonló célkitűzéseit, megkönnyíti az elérendő célokat illető gyors megegyezést. Emellett egy akciócsoport elismeréséhez természetesen szükséges az együttműködést hivatalossá tévő szerződések, együttműködési megállapodások megléte, a megfelelő helyi vezetési kapacitás, a technikai felkészültség és képzett munkatársak is. Az akciócsoportok alapvetően a helyi önkormányzatok, a helyi gazdasági, szociális és civil szervezetek, valamint (elismert) magánszemélyek partnerségei, amelyeknek nincsenek meghatározott merev szerkezeti vagy működési szabályai. A LAG felépítésének32 biztosítania kell a térségben található közösségek és gazdasági, valamint civil szervezetek hatékony képviseletét. Az akciócsoport alapvetően három főbb egységből áll: a helyi akciócsoport vezető szervezetéből, a döntéshozó testületből (Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság, HBMB) és a mindennapi működést biztosító gesztor szervezetből. 32

A magyarországi LEADER+ intézkedés tartalmi elemei és alkalmazásának szabályai, AVOP LEADER+ képzők képzése, Biatorbágy, 2005. április 22. (www.leadernet.siteset.hu/fajl.php?id=1393 , 2005. október 16. 08:48:22)

37

A LAG vezető szervezete lényegében az akciócsoport hivatalos képviseletét ellátó szervezet, amely az egész akciócsoport nevében eljárhat. Hivatalos képviselője az akciócsoport elnöke, amely tisztség egyben a HBMB elnöki pozícióját is jelöli. A LEADER Működési Kézikönyve alapján az akciócsoportok döntéshozó testületének33 min. 50%-át a gazdasági és szociális partnereknek, valamint ezek szövetségeinek kell adniuk, ezáltal biztosítandó a civil szféra, a lakosság aktivizálását, bevonását a jövőjüket meghatározó fejlesztési elképzelések alakításába. Egy adott akciócsoport Magyarországon a LEADER pályázati kiírására készített pályázatában kell, hogy bemutassa a HBMB felépítését, ahol ez az 50%-os szabály maradéktalanul érvényesül. Az akciócsoport döntéshozó szervezetét természetesen alkothatják a LAGben résztvevő önkormányzatok és szervezetek képviselői is, ugyanakkor célszerű egy kisebb döntéshozó testületet kialakítani. Ezen testületbe a gazdasági és civil szervezetek szintén a testület felét (páratlan számú tag esetén eggyel több személyt) kell, hogy delegálják. A döntéshozó szervezetnek mindenképpen jól felkészült és kompetens szakemberekből kell felépülnie, amely lehetővé teszi a pályázatok hatékony és gyors elbírálását a helyi igények objektív figyelembevételével. Az elbírálást segítendő állandó és eseti meghívott tagok segítik a Bizottság munkáját. A döntéshozó testületek működését természetesen szintén tartalmaznia kell az akciócsoport együttműködési megállapodásának. A LAG-ek másik fontos szervezete a gesztorszervezet34, amely a mindennapi adminisztráció ellátását hivatott biztosítani, az akciócsoport munkaszervezetének tekinthető, amely ily módon nem szólhat bele a döntéshozatali folyamatba. A gesztorszervezetnek a napi szintű működéshez megfelelő, állandó adminisztratív kapacitásra van szüksége, hiszen a gesztor feladatai igen összetettek: hatáskörébe tartozik pl. a LAG-ek által a helyi vidékfejlesztési tervek céljainak elérését segítő pályázatok

kezelése

(befogadás,

hiánypótoltatás,

értékelés),

a

pályázatok

megvalósításának időszakos ellenőrzése, a monitoring biztosítása, az akciócsoport 33

A magyarországi LEADER+ intézkedés tartalmi elemei és alkalmazásának szabályai, AVOP LEADER+ képzők képzése, Biatorbágy, 2005. április 22. (www.leadernet.siteset.hu/fajl.php?id=1393 , 2005. október 16. 08:48:22) 34 A magyarországi LEADER+ intézkedés tartalmi elemei és alkalmazásának szabályai, AVOP LEADER+ képzők képzése, Biatorbágy, 2005. április 22. (www.leadernet.siteset.hu/fajl.php?id=1393 , 2005. október 16. 08:48:22)

38

hálózatépítéssel kapcsolatos feladatainak menedzselése vagy a LAG költségvetésének figyelemmel kísérése. Annak érdekében, hogy az akciócsoportok számára a gesztorszervezet fenntartása ne okozzon anyagi nehézségeket, valamint hogy biztosítva legyen annak megfelelő működése, hazánkban a LEADER megvalósítási időszakában az akciócsoportoknak juttatott források 15%-a a gesztorok működtetésére fordítható. A LEADER keretén belül kialakított akciócsoportok felépítésének egyik legnagyobb előnye, hogy szemben a hagyományos, elsősorban a közigazgatási szervek szempontjait figyelembe vevő területfejlesztési módszerekkel, a helyi gazdasági és civil szervezetek is beleszólást kaphatnak a fejlesztési stratégiák kialakításába. A helyi szereplők így jobban érvényre tudják juttatni azon területeket, amelyek számukra fontosak, ahol ők is jobban tudnak érvényesülni. A központi tervezéssel ellentétben a LAG-ek esetében a helyi szerepkör, a fejlesztési igények helyi megfogalmazása sokkal hangsúlyosabb, ami a források sokkal hatékonyabb elosztását és a területi különbségek gyorsabb csökkentését teszi lehetővé.

4.2. A LEADER+ intézményrendszere Magyarországon35 Hazánkban a LEADER az AVOP egyik intézkedéseként valósul meg négy intézkedés

formájában

(ld.

később).

A

közösségi

kezdeményezés

intézményrendszerének legfontosabb szereplői az AVOP Monitoring Bizottság (AVOP MB), az Irányító Hatóság (IH), a Döntéselőkészítő Bizottság (DEB), a LEADER Titkárság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Nemzeti Koordinációs Iroda (NEKI) és az egyes LAG-ek. (Az intézményrendszer ábráját ld. a 3.sz. mellékletben) Az AVOP MB a LEADER közösségi kezdeményezés legfőbb koordinációs és döntéshozó testülete, amely egyszerre felelős az AVOP mint program és a LEADER+ mint közösségi kezdeményezés végrehajtásának eredményességéért. AZ AVOP MB-

35

A magyarországi LEADER+ intézkedés tartalmi elemei és alkalmazásának szabályai, AVOP LEADER+ képzők képzése, Biatorbágy, 2005. április 22. (www.leadernet.siteset.hu/fajl.php?id=1393 , 2005. október 16. 08:48:22), valamint A LEADER+ (http://www.nfh.hu/doc/Uj_NFT/AVOP_int/t_avop_3.5.pdf, 2005. október 16. 12:44:12)

39

ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetői mellett helyet kapott számos nem-kormányzati szervezet képviselője, valamint a régiók képviselői is. Az Irányító Hatóság a LEADER esetében szintén az AVOP Irányító Hatósága, amely ez esetben az FVM. Az IH feladatai közé tartozik a LEADER-t illetően az egységes LEADER Működési Kézikönyv jóváhagyása, valamint annak módosításai, a LEADER+ intézkedés egyes feladatai felelőseinek és közreműködőinek meghatározása, ill. ami a LAG-ek szempontjából a legfontosabb, az egyes tevékenységek nyertes pályázatairól való döntés. A Döntéselőkészítő Bizottság (DEB) legfőbb szerepe, hogy döntési javaslatot készítsen az IH vezetője számára a beérkezett pályázatokat illetően. A DEB elnökét és a bizottság tagjait az IH vezetője jelöli ki, a bizottság létszáma max. 10 személy lehet, az üléseken mindig részt vesz a tárgyalt pályázatok bírálását végző szervezet képviselője. A DEB elnökét és alelnökét a LEADER Titkárság delegálja, melynek alapvető feladata a LEADER+ intézkedés végrehajtásának szakmai koordinációja. Emellett a Titkárság

biztosítja

a

folyamatos

kapcsolattartást

a

LEADER+

intézkedés

kedvezményezettei és a kezdeményezés többi szereplője között. Ehhez a területileg illetékes Földművelésügyi Hivatalok munkatársait és a kistérségi vidékfejlesztési menedzsereket bízza meg a tájékoztató feladatok ellátásával, valamint a megyei képzések megszervezésével, lebonyolításával és azok igazolásával. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az egyes támogatási szerződések megkötésében játszik fontos szerepet, emellett együttműködik az akciócsoportokkal a helyi vidékfejlesztési tervek megvalósításában. A támogatási szerződéseket illetően felügyeli azok megkötését és módosítását, a közbeszerzési szabályok betartását, a szerződéseknek megfelelően végrehajtja a kifizetéseket, valamint ellenőrzi a kifizetett támogatások szerződés szerinti felhasználását, szerződésszegés esetén foganatosítja a megfelelő szankciókat. A helyi fejlesztések megvalósítása érdekében az MVH munkatársai szakmai és gyakorlati tanácsokkal látják el a LAG-ek és a gesztorszervezeteik munkatársait, időszakonként részt vesznek a HBMB és a gesztorszervezet ülésein, valamint ellenőrzik és véleményezik a LAG kommunikációs stratégiájának tervezetét és annak megvalósítását. A Nemzeti Koordinációs Iroda (NEKI)

egységének

kiválasztása

az

AVOP

LEADER+

intézkedésének

4.

intézkedéseként valósul meg. A NEKI feladata elsősorban a vidéki térségek hálózatba 40

kapcsolása, a hálózat működtetése. Ennek érdekében a NEKI szemináriumokat, workshopokat szervez, kialakít egy honlapot, a helyi akciócsoportok működését támogatja információgyűjtés és –áramoltatás révén, segítséget nyújt nekik szakemberek, partnerek és már korábban megvalósult projektek felkutatásában, valamint a LEADERelvek alkalmazásában. A NEKI egyik legfontosabb feladata az Európai LEADER Contact Pointtal való kapcsolattartás, hogy a hazánkban gyűjtött tapasztalatok korlátlanul elérhetőek legyenek a Közösség más tagállamaiban található LAG-ek számára is. A

magyarországi

LEADER-intézményrendszer

felépítése

nagymértékben

megegyezik a Közösség többi tagállamában található intézményrendszerekével, de működésének teljes értékelését megnehezíti, hogy a LEADER Magyarországon még nem valósult meg teljes egészében, csupán a kezdeményezés első fordulója zárult le a szakdolgozat megírásakor. Ugyanakkor az már most is látható, hogy a későbbiekben célszerű

lenne

a

LEADER

mint

önálló

közösségi

kezdeményezés

intézményrendszerének kiemelése az AVOP intézményrendszeréből, hiszen az Operatív Program önmagában történő megvalósítása is komoly feladatot jelent mind az IH, mind a Közreműködő Szervezet számára. A hazai operatív programok jelenlegi megvalósítása, és különösen az AVOP intézkedéseire benyújtott pályázatok értékelése és a szerződéskötések lassúsága a közös intézményrendszer miatt kihat a LEADER megvalósítására is. Emellett, mivel a LEADER esetében egy viszonylag kis költségvetéssel gazdálkodó, kisebb léptékű projekteket megvalósító intézkedésről beszélhetünk, fennáll a kezdeményezés háttérbe szorulásának veszélye.

4.3. Támogatható tevékenységek: Helyi Akciócsoportok felkészítése a LEADER+-ra36 Hazánkban a LEADER+ közösségi kezdeményezés megvalósításának eddig csupán az első tevékenysége valósult meg, két ütemben. Az első alintézkedés a potenciális helyi akciócsoportok megismertetése volt a LEADER módszereivel, működésével, 36

Az AVOP LEADER+ program (www.leadernet.siteset.hu/fajl.php?id=1423, 2005. október 17. 08:22:47), valamint A LEADER-megközelítés, Vidékfejlesztési menedzserek képzése, Gönczi Zsolt SAKK tréner, Budapest, 2005.01.06. (www.gjc.hu/dok/SAKK_GZS.ppt, 2005. október 17. 13:45:55)

41

amelyet különböző regionális képzések keretében valósítottak meg. A második alintézkedés egy olyan felhívás kiírása volt, amelyre ezek a potenciális helyi akciócsoportok beadhatták pályázataikat, hogy a későbbiekben részt vehessenek a helyi vidékfejlesztési tervek megvalósításában, a második támogatható tevékenység keretén belül. Az első alintézkedés tehát a potenciális LAG-ek felkészítése a LEADER+-ban való bekapcsolódásra ismeretek és készségek megszerzése révén. Itt olyan tevékenységeket támogattak, mint térségi tanulmányok készítése a helyi vidékfejlesztési tervek prioritásainak későbbi, minél pontosabb meghatározásához. Informálták a helyi lakosságot a részvételről, valamint lezajlott azon szervezetek (civil és gazdasági szféra) előszelektálása, amelyek alkalmasak arra, hogy egy akciócsoportban résztvevők lehessenek. Az előszelekció révén kialakíthatták az akciócsoportok a helyi fejlesztési együttműködéseket, partnerségeket, míg a leendő gesztorszervezetek esetében lehetőség nyílt azok kapacitásainak bővítésére adminisztrációs és módszertani felkészítés keretében, valamint módszertani anyagok és kiadványok terjesztése révén. Az általános felkészítést szolgálta a közösségi kezdeményezést és annak működését, módszertanát bemutató LEADER Tankönyv is. Az első forduló második alintézkedése 2005 tavaszán indult, ekkor írták ki a pályázatot a helyi akciócsoportok előszelekciójára. A LAG-ek kiválasztása több szempont alapján történt. Elsősorban megvizsgálták a LEADER-akciócsoportok kritériumainak való megfelelés teljesülését (LAG-kritériumok, összetétel), valamint a helyi akciótervek felépítését. Az integrált fejlesztési terveket az első fordulóban csupán tervezeti szintig kellett elkészíteni, ehhez az első alintézkedés keretén belül megvalósult helyi képzések nyújtottak segítséget, amelyek olyan témákat is feldolgoztak, mint a programírás, a közösség- és hálózatépítés, valamint a partnerség alapelvei. A képzést előszelekció nélkül minden potenciális akciócsoport számára elérhetővé tették. A benyújtott pályázatokat a LEADER Titkársághoz továbbították, ahonnan a DEBen keresztül jutott el az AVOP IH vezetőjéghez, ahol a végső döntés megszületett a második fordulóba jutott pályázatok számáról és a nyertesekről. A döntést követően kerülhet sor ezen nyertes LAG-ek számára a helyi vidékfejlesztési tervek megvalósítására a LEADER támogatásával. Az elutasítottak számára még egyszer 42

lebonyolították a képzési sorozatot, így az újra beadott pályázatok közül több akciócsoport a második felkészítést követően sikeresen továbbjutott a második fordulóba, amelynek előkészítése a szakdolgozat megírásakor a végéhez közeledik, a pályázati kiírás hamarosan megjelenik. Azon potenciális akciócsoportok számára, amelyek pályázatát a második képzési forduló után is elutasították, ez nem jelenti közvetlenül a LEADER kezdeményezésből való kizárást, az ebben a fordulóban való részvételre nem nyílik lehetőség, ugyanakkor egy újabb képzési fordulóval megalapozhatják a részvételt a LEADER következő szakaszában. Ezek az akciócsoportok harmadik félként (mivel továbbra is megfelelnek a LEADER által vidéki térségnek tekintett területek kritériumainak) részt vehetnek a hazai LEADER-program harmadik tevékenységének megvalósításában, jelentkezhetnek a LEADER nemzetközi adatbázisába, amely szintén a harmadik tevékenység keretén belül nyújthat számukra támogatási lehetőséget. A második forduló előtt a nyertes akciócsoportok számára lehetőség nyílik a résztvevők számának megváltoztatására, ami a nem nyertes akcióterületek településeink, civil és gazdasági szervezeteinek megadja azt a lehetőséget, hogy csatlakozzanak egy nyertes térséghez. Amennyiben ezek a térségek mégis úgy döntenek, hogy kimaradnak a LEADER programból, úgy a képzések során elsajátított készségek, mint a programírás, projektmenedzsment, kommunikációs és hálózati ismeretek segítségükre lehetnek abban, hogy önállóan alkalmazzák azokat területfejlesztései programjaik során, valamint a hazai és közösségi pályázati kiírások esetében (pl. NVT, Regionális Fejlesztés Operatív Program pályázatai). Ugyanakkor már az első forduló lebonyolítása során is megjelentek olyan elemek, amelyek a területfejlesztés OTK-ban megfogalmazott szempontjait érvényre tudják juttatni. A térségről készített tanulmányokban, amelyek a későbbi helyi fejlesztési tervek alapjául szolgálnak, megjelennek a térség egyedi vonásai, azon lehetséges erőforrások, amelyek hozzájárulhatnak a térség lemaradásának csökkentéséhez. Az OTK egyik célja a helyi vállalkozások erősítése, amely az első fordulóban a településeken a partnerségi folyamatok beindításával, a partnerségre való felszólítás keretén belül megvalósulhat, hiszen ezek a szervezetek a LAG irányítási rendszerén keresztül beleszólási lehetőséget nyerhetnek a kialakítandó LEADER-akcióterv 43

felépítésébe, megjeleníthetnek vállalkozásösztönző elemeket. Emellett a vidéki vállalkozások és civil szervezetek számára a felkészítés szintén tartalmazhatott olyan elemeket, amelyeket közvetlenül fel tudnak használni önálló pályázat elkészítése (GVOP, Nemzeti Civil Alapprogram pályázatai) során. A partnerség, helyi együttműködések kialakítása, amely a LEADER-módszer egyik alappontja, az OTK-ban is hangsúlyos szerephez jut, mint a helyi problémák helyi szinten való megoldására való törekvés ösztönzése. A helyismeret, helyi adottságok átlátása a környezeti felmérés, stratégiai helyzetelemzés és tanulmánykészítés során jelentős előnyt biztosít ezen helyi együttműködéseknek, amely magasabb szinten (megyei vagy regionális) nem biztos, hogy ugyanekkora súllyal szerepelne. A továbbjutott területeken megindulhat a lakosság különböző csoportjai közötti partnerségen alapuló együttműködés. A közös célok érdekében figyelemmel kell lenniük az összes résztvevő fél érdekeire, így olyan szempontok is megjelenhetnek a helyi fejlesztési tervekben, mint a környezetvédelem vagy a hagyományőrzés. A LEADER akciócsoportjai a települések közötti együttműködést is ösztönzik, ezzel megerősítve a kistérségi szint szerepét a regionális politikában, amely jelenleg sok esetben csak papíron létező, formális együttműködést takar.

4.4. Az AVOP LEADER+ első fordulójának tapasztalatai A LEADER+ első pályázati fordulójának megvalósítása során összesen 186 pályázat érkezett be az MVH-hoz, ami a közösségi kezdeményezés iránti komoly érdeklődést mutatja, hiszen az előzetes értékelések során mintegy 90-100 potenciális LAG megjelenésével számolt az Irányító Hatóság. A második fordulóba természetesen a 186 pályázatnak csupán egy része jut tovább, amelyek így megvalósíthatják helyi fejlesztési terveikben foglalt elképzeléseiket.37 A beérkezett pályázatok régió szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja:

37

AVOP LEADER+ - Az első forduló tapasztalatai; Paszternák Tímea osztályvezető, MVH VTILEADER Osztály, OMÉK, 2005. augusztus 31. (http://www.leadernet.hu/index.php?suffix=siteset.hu&id=1274, 2005. október 16. 11:49:33)

44

2. Táblázat A beérkezett pályázatok megoszlása régiónként (db)

Dél-Dunántúl

Beérkezett Helyi Akciócsoport javaslatok száma 31

Közép-Dunántúl

24

Nyugat-Magyarország

28

Közép-Magyarország

11

Észak-Magyarország

37

Észak-Alföld

29

Dél-Alföld

26

Összesen

186

Régió neve

Forrás: www.leadernet.hu, saját szerkesztés

A táblázatból jól látszik, hogy a LEADER nyújtotta potenciális lehetőségekkel valóban az elsősorban komoly fejlettségbeli lemaradással küzdő régiók (ÉszakMagyarország, Dél-Dunántúl) kívánnak élni, de megfigyelhető azon régiók aktivitása is, ahol az elmúlt években már sikeresen megvalósultak a LEADER Kísérleti Programok (pl. Nyugat-Magyarország, ld. bővebben 4.5. pont). A benyújtott pályázatok összesen 2332 települést fognak össze, amely az ország településeinek 75%-át, az ország népességének 34%-át jelenti. Országos átlagban egy tervezett akciócsoporthoz 12,5 település tartozik. A pályázatok további értékelése a szakdolgozat írásakor is zajlik, a második fordulót az IH szeretné még 2005-ben meghirdetni. A továbbjutott akciócsoportok ezután véglegesítik helyi vidékfejlesztési terveiket, kialakítják helyi pályázati kiírásaikat, valamint elkészítenek egy pénzügyi és kommunikációs tervet is. Az első körben benyújtott pályázatok elbírálásánál a pályázók által elkövetett hibák (hiányosan kitöltött adatlapok, hiányzó mellékletek, aláírások, nem megfelelő hitelesítés) elsősorban a pályázati kiírás hiányos ismeretére vagy nem megfelelő értelmezésére vezethetőek vissza. Így megállapítható, hogy a felkészítést célzó továbbképzések,

tanfolyamok

sikeresek

voltak,

hiszen

a

pályázati

anyagok

összeállításakor, a célkitűzések, a fejlesztési tervek kialakításakor a pályázók a LEADER elvi, logikai követelményeinek megfeleltek. 45

Az első forduló iránti vártnál nagyobb érdeklődés azt mutatja, hogy a vidéki térségekben élők is felismerték a LEADER keretén belül történő területfejlesztésben rejlő lehetőségeket és azok előnyeit. A pályázatok elbírálása során derül ki, hogy végeredményben mekkora lesz azon LAG-ek száma, amelyek megvalósíthatják helyi fejlesztési terveiket. A továbbjutott pályázatok számának meghatározásakor figyelembe kell venni a kezdeményezés rendelkezésre álló kereteit és a pályázók által igényelt összegeket is, amelyeket a pénzügyi tervek tartalmaznak, hiszen amennyiben túl sok pályázatot támogatnak, úgy az egy akciócsoportra jutó támogatás összege arányosan kisebb lesz, ami viszont az akciócsoportok fejlesztési terveinek megvalósíthatóságát veszélyeztetheti. Amennyiben a LAG-ek kevesebb forrásból tudják ezen terveiket megvalósítani, úgy kényszerűen kisebb lesz a helyi pályázati rendszer keretein belül kiosztható támogatások mértéke is, amelyek ezáltal nem feltétlenül jelentenek komoly segítséget a végső pályázóknak.

4.5. Sikeres kísérleti LEADER-programok Magyarországon Hazánkban 2001-ben, az FVM elindította a LEADER Kísérleti Programot, amely a LEADER+ program elveire épülve, hasonló követelményeket támasztva készített fel 13 kistérséget a LEADER+ programban való részvételre, emellett ez a program gyakorlóterepként szolgált a megvalósításban részt vállaló kormányzati szervek számára is. A programot az FVM a Vidékfejlesztési Célelőirányzatból finanszírozta. A Kísérleti Program megvalósulását a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás (ZalAKAR) programján keresztül szeretném bemutatni, ezáltal képet kaphatunk a jelenleg futó LEADER+ működéséről, megvalósításáról is.38 A ZalA-KAR 1993-ban alakult, azzal a céllal, hogy segítse a Zala megye északi részén található települések fejlődését és belső erőforrásaik optimális kihasználását. A ZalA-KAR területe lefedi a zalaszentgróti statisztikai kistérség területét. A LEADER Kísérleti Program megvalósulása előtt a Társulás olyan sikeres programokat valósított 38

Hazai példa a LEADER típusú program bemutatására: Helyi Értéket!- kísérleti jellegű LEADER program Zalában (www.leadernet.siteset.hu/fajl.php?id=1417, 2005. október 16. 12:33:25), valamint A ZalA-KAR Fejlesztési Munkacsoport Helyi Vidékfejlesztési Programjának bemutatása (http://www.fvm.hu/main.php?folderID=915&articleID=3863&ctag=articlelist&iid=1, 2005. október 17. 14:22:34)

46

meg, mint a Zalai Borút kialakítása, vagy a turisztikai és a közmunkaprogram. A sikeres együttműködés és a számtalan közösen megvalósított program tette indokolttá a Társulás részvételét a Kísérleti Programban. A LEADER elvárásainak megfelelően a Társulás megalkotta Helyi Vidékfejlesztési Tervét (HVT), amely a „Helyi Értéket!” címet viselte. A terv stratégiai célkitűzése a hátrányos helyzetű térségek két legnagyobb problémájára fókuszált: a térség népességmegtartó képességének növelésére és a fiatalok megélhetésének javítására. Ezek a célkitűzések találkoznak a LEADER+ globális célkitűzéseiben megfogalmazott elképzelésekkel, a HVT megalkotásában részt vettek a kistérség vállalkozói és civil szervezetek képviselői is. A HVT olyan elemeket tartalmazott, mint egy SWOTelemzés, a jövőkép és egy fejlesztési stratégia meghatározása, a cselekvési terv, a megvalósító

szervezetek

szerkezete,

egy

kommunikációs

terv,

valamint

a

projektfüzérek, amelyek a későbbi pályázati kiírások alapját adták. Az intézményi felépítést tekintve a gesztorszervezet feladatait a ZalA-KAR vállalta magára, míg külső segítséget közvetve az MVH-tól, a területileg illetékes Regionális Vidékfejlesztési Irodán keresztül kapott a Társulás. A program lebonyolításának kulcsszereplője az akciócsoport vezető és döntéshozó testülete, a Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport (HVM) volt. A HVM tagjai között a LEADER előírásainak megfelelően a gazdasági és civil szféra képviselői többségben voltak (gyógyszertár, turisztikai vállalkozó, Zalai Borút Egyesület, CELODIN Zalai Alapítvány), a közigazgatást három település (Zalaszentlászló, Óhíd és Pakod) önkormányzata képviselte. A HVM olyan feladatokat látott el, mint a pályázati kiírások elkészítése és a pályázatok befogadása, elbírálása, tanácsadás a pályázóknak, a megvalósuló projektek ellenőrzése (monitoring). A HVT megvalósítását konkrét célkitűzésekhez kötötték, úgymint a térség fiataljainak megélhetését javító projektek kivitelezése, helyi specifikus termékek kialakítása és ezek piacra jutásának segítése, térségi arculat kialakítása, valamint a vidékfejlesztési ismeretek átadása a fiataloknak. A HVT kialakítását segítette a kistérségre vonatkoztatott térségi helyzetelemző tanulmány elkészítése, amelyre alapozva az alábbi prioritásokat jelölte meg a ZalA-KAR fejlesztendő területként: •

Kézműves tevékenység fejlesztése, helyi kézműves termékek előállítása

•

Mezőgazdasági termékek feldolgozása, új technológiák és eljárások alkalmazása 47

•

A helyi termékek piacra jutásának segítése

•

A helyi erőforrás erősítése

A kialakított prioritások, fejlesztendő területek ismeretében a Társulás nekiláthatott a projekt keretében rendelkezésre álló 33 millió forint (amelyből 25 millió forintot az FVM biztosított) pályázati rendszerben történő kiosztásának. A pályázatokat kistérségi szinten írták ki, kedvezményezettei értelemszerűen a kistérség vállalkozásai, önkormányzatai és civil szervezetei lehettek. A pályázatok elbírálása helyben történt, a nyertes pályázatokat minden esetben az FVM hagyta jóvá. A Társulás öt pályázati témakört hirdetett meg: •

Térségi marketing erősítése

•

Helyi gazdaság erősítése

•

Térségi termékek feldolgozásának erősítése

•

Kézműves mesterség fejlesztése és oktatása

•

Térségi termékek értékesítési feltételeinek javítása

A pályázatokon elnyerhető támogatás mértéke a fejlesztés összköltségének 75%-át tette ki, amely maximális összegre a non-profit szervezetek, önkormányzatok és civil szervezetek akkor voltak jogosultak, ha nem beruházás jellegű fejlesztést valósítottak meg. A gazdasági társaságok összes, valamint a fent felsorolt szervezetek beruházás jellegű fejlesztései a fejlesztés összköltségének 65%-át kaphatták meg támogatásként. A HVT pályázatait két fordulóban hirdették meg, összesen 28 pályázatot fogadtak be, amelyből végül 21 nyert. Az első fordulóban a pályázatok több mint 60%-a nyert támogatást, a második fordulóban a benyújtott pályázatok 100%-a. A második forduló eredményessége annak volt köszönhető, hogy a ZalA-KAR menedzsmentje gyakorlati segítséget nyújtott a pályázóknak a pályázat kidolgozását illetően, ami ugyanakkor nem a pályázat megírását jelentette. (A nyertes pályázatok listáját a 4.sz. melléklet tartalmazza.) A számos megvalósult projekt eredményeképpen a Kísérleti Program mindenképpen sikeresnek mondható, így a térség számára kézenfekvő, hogy részt vegyen a LEADER+ közösségi kezdeményezésben is. Ennek érdekében olyan feladatok megoldása vár a HVM-re, mint a Kísérleti Program értékelése (a pályáztatási, bírálati rendszer

48

működésének értékelése, stb.), új tagok bevonása az együttműködésbe, valamint a LEADER+ közösségi kezdeményezés alaposabb megismerése, hiszen a Kísérleti Program esetében a Vidékfejlesztési Célelőirányzat szabályait kellett alkalmazni, amelyek nem minden esetben egyeznek a LEADER szabályaival.

4.6. További támogatható tevékenységek a LEADER+ keretén belül Kiválasztott Akciócsoportok helyi fejlesztési programjának megvalósítása39 Az AVOP LEADER+ intézkedésének ezen része az első forduló előszelekcióján továbbjutott akciócsoportok létrehozását és helyi vidékfejlesztési terveik megvalósítását támogatja. A támogatott akciócsoportokat olyan szempontok alapján választják ki a pályázók közül, mint a helyi adminisztráció felkészültsége a program végrehajtására és a közpénzek adminisztrációjára, valamint a helyi vidékfejlesztési tervek tartalma és minősége. Ez utóbbi esetében olyan követelményeknek kell megfelelni, mint a megvalósíthatóság és annak szükségességének bemutatása, a megfelelő helyzetelemzés megléte, egy átfogó célrendszer kialakítása, valamint a fejlesztési terv egyedi térségi sajátosságain, belső erőforrásain alapuló felépítése. Az akciócsoportok általi pályáztatás útján kiválasztott projekteknek szintén meg kell felelniük

bizonyos

követelményeknek,

így

pl.

a

projektben

meghatározott

fejlesztéseknek újszerűeknek kell lenniük (ez elsősorban a térség egyediségét tükröző termékek kifejlesztését jelenti), a fejlesztések végrehajtása során új eljárások használatára kell törekedni, és igénybe kell venni a térség kihasználatlan belső erőforrásait. A második fordulóban való részvételre kiválasztott akciócsoportok számára az egyik legnagyobb kihívást minden bizonnyal a pályázati rendszer kialakítása és zökkenőmentes működtetése jelentheti, ami a potenciális pályázók esetében is igaz. Az akciócsoportoknak biztosítaniuk kell a pályázati kiírások egyértelműségét és érthetőségét, valamint nyitottaknak kell lenniük a pályázók felé, azok kérdéseinek megválaszolására. Ez elsősorban az akciócsoportok gesztorszervezetei számára jelenthet kisebb problémát, hiszen nem minden esetben alkalmaznak külön munkatársakat ezen 39

Az AVOP LEADER+ program (www.leadernet.siteset.hu/fajl.php?id=1423, 2005. október 17. 08:22:47), valamint A LEADER+ (http://www.nfh.hu/doc/Uj_NFT/AVOP_int/t_avop_3.5.pdf, 2005. október 16. 12:44:12)

49

feladatok ellátására, sok esetben a meglévő munkatársak kapják ezeket a feladatokat. A meglévő adminisztrációs kapacitás túlbecsülése azonban könnyen vezethet az adminisztrációs tevékenység lassú és kevésbé hatékony működéséhez. A pályázók számára szintén biztosítani kell a megfelelő tájékoztatást és információáramlást, hiszen az első forduló tapasztalatai alapján is a leggyakrabban elkövetett hibák többsége a nem kellő odafigyelés eredményeként következett be, amelyek megoldása csak kitolta időben az esetleg eredményes pályázatok befogadását. A pályázók számára emellett célszerű biztosítani a pályázatok megírásához szükséges szakmai és gyakorlati segítséget is, így több pályázó juthat fejlesztési forrásokhoz. A vidéki térségek egymás közötti és nemzetközi kapcsolatépítésének támogatása40 A LEADER+ harmadik tevékenységén belül olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyeket két vagy több vidéki térség közösen valósít meg (a résztvevők közül az egyiknek LEADER-akciócsoportnak kell lennie). A fejlesztések megvalósulhatnak egy tagállamon belül vagy két tagállam között is, amennyiben a megvalósítandó projekt hatásai mindkét tagállamban érezhetőek. Ez a tevékenység lehetőséget nyújt az első fordulóban elutasított vidéki térségeknek a kezdeményezésben való részvételre, de megnyílik a részvétel lehetősége az urbanizált vagy urbanizációs hatásoknak kitett vidéki térségeknek is. Itt elsősorban azon települések érintettek, amelyek nagyobb városok környezetében találhatóak és lakosságuk többnyire ezen városokba ingázik. E települések egyedi, egyszeri fejlesztéseket tudnak megvalósítani, hogy megőrizhessék kulturális és természeti értékeiket, és helyi közösségeiket is megmozgassák, miközben továbbra is profitálhatnak a nagyváros közelségéből. Kommunikációs hálózatépítés európai, nemzeti és regionális szinten41 A hazai LEADER+ kezdeményezés e tevékenysége a Nemzeti Koordinációs Iroda létrehozására (NEKI) irányul. A NEKI szerepéről és feladatairól bővebben ld. a 4.2. pontot. 40

Az AVOP LEADER+ program (www.leadernet.siteset.hu/fajl.php?id=1423, 2005. október 17. 08:22:47) 41 Az AVOP LEADER+ program (www.leadernet.siteset.hu/fajl.php?id=1423, 2005. október 17. 08:22:47)

50

5. Az INTERREG III Magyarországon Az INTERREG közösségi kezdeményezés magyarországi bevezetését jelentősen megkönnyítette, hogy hazánk az EU-hoz való csatlakozás előtt is, harmadik félként részt vett az INTERREG programjaiban. Erre a PHARE CBC (Cross-Border Cooperation, Határmenti Együttműködés) program nyújtott lehetőséget. A PHARE CBC részfinanszírozta 1995-től a Magyarország és a szomszédos országok közötti hat határmenti együttműködés42 hazánkra eső kiadásait hazánk csatlakozásáig, amikortól az együttműködés hazánkra eső részköltségeit már nem a PHARE programból fedezik, hanem a többi tagállamhoz hasonlóan az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozza. Az INTERREG hazai megvalósulását a résztvevő területek és az intézményrendszer ismertetését követően – a LEADER-hez hasonlóan - a Nyugat-Dunántúli Régió példáján keresztül szeretném bemutatni.

5.1. Az INTERREG III-ban résztvevő területek Az INTERREG megvalósítása során hazánk 2004 és 2006 között nyolc INTERREG-programban vesz részt, ezek többsége azonban jelenleg még kezdeti stádiumban van, így megvalósulásuk értékelése meglehetősen nehézkes. A különböző programokban Magyarország eltérő szerepet játszik, így két INTERREG IIIA program esetében hazánk Irányító Hatósági funkciókat is ellát majd. 2004 és 2006 között az INTERREG kezdeményezés keretében a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 9091 millió eurónyi (azaz 22-23 milliárd forintnyi) támogatást oszthatnak szét a programban részt vevők között. Az INTERREG egyes pillérei kritériumainak megfelelően az egyes programokban más és más a kedvezményezett térségek köre.43 Az INTERREG IIIA pillér keretén belül megvalósítható együttműködések kedvezményezett térségei a két, vagy három ország 42

Ausztria-Magyarország PHARE CBC Program (1995-2003), Szlovákia-Ausztria-Magyarország (19951996), Szlovénia-Ausztria-Magyarország (1995-1996), Románia-Magyarország (1996-2003), SzlovákiaMagyarország (1999-2003), Szlovénia-Magyarország (2000-2003) (Forrás: http://www.vati.hu/main.php?folderID=1998, 2005.11.19. 9:42:25) 43 http://www.vati.hu/main.php?folderID=1980 (2005.11.19. 18:00:58)

51

határai mentén található megyék (NUTS III szintű régiók). Magyarország összesen négy IIIA programban vesz részt (ld.5.2. pont), az ország területéből Veszprém, Fejér, Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok megye nem jogosult a részvételre. Az A pillér a teljes INTERREG-költségvetés mintegy 85%-ával gazdálkodhat. A IIIB pillér esetében Európát 13 makrorégióra osztották, hazánk teljes területével a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló CADSES térségben vesz rész ilyen együttműködésben (ld. 5.3. pont), amelyre a hazai INTERREG-források 9%-a jut. Az INTERREG IIIC pillér esetében a Közösség területét négy zónára osztották, hazánk a keleti zónába került és teljes

területével

részt

vesz

a

program

megvalósításában,

az

INTERREG

kezdeményezés költségvetésének 6%-áig. Az

INTERREG

közösségi

kezdeményezés

legsikeresebb

és

legtöbb

projektmegvalósítási lehetőséget kínáló pillére az A pillér, így az abból kimaradó megyék számára törekedniük kell, hogy a fennmaradó másik két pillér segítségével jussanak olyan forrásokhoz, amelyeket hatékonyan fel tudnak használni fejlettségbeli lemaradásuk csökkentésére. Az EU legtöbb tagállamában a három pillér közötti forrásmegosztás 67-27-6 százalékos arányt követ44, hazánkban azért módosították az eloszlást, mivel a kisebb területek közötti együttműködés sokkal több lehetőséget rejt, és jelenleg nagyobb haszonnal is jár, mint a nemzetek feletti együttműködés.

5.2. Az INTERREG IIIA Magyarországon Hazánk 2004 és 2006 között négy INTERREG IIIA programban vesz részt45: •

Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program (a rendelkezésre álló költségvetés 25%-a)

•

Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határmenti Együttműködési Program (41%)

•

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program (19%)

•

Ausztria-Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program (15%)

44 45

http://www.oth.gov.hu/hirek_reszletes.php?id_news=347 (2005.11.19. 18:01:19) http://www.vati.hu/main.php?folderID=1998 (2005.11.19. 18:01:35)

52

A IIIA programok esetében hazánk a Romániával és Szerbia-Montenegróval, valamint a Szlovákiával és Ukrajnával közösen megvalósított programok esetében lát el Irányító Hatósági feladatokat, amelyek az Országos Területfejlesztési Hivatal hatáskörébe tartoznak. Az OTH így monitoring feladatokat lát el, valamint részt vesz a nyertes pályázatok kiválasztásában. Az összes IIIA program esetében Közreműködő Szervezetként részt vesz a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóságának INTERREG Irodája, amelynek feladatkörébe az előkészítő munka, a társfinanszírozás felügyelete, az információk biztosítása, valamint a programok értékelése tartozik. A

IIIA

programokat

az

EU-tagállamok

által

közösen

megvalósított

együttműködések esetében az INTERREG keretein belül az ERFA finanszírozza, míg az egyes nem-tagállamok esetében egyéb külső közösségi forrásokat vonnak be, így Románia esetében a PHARE CBC, Szerbia és Montenegró, valamint Horvátország esetében a CARDS program, míg Ukrajna esetében a TACIS program biztosít támogatást az érintett államoknak. A Nyugat-Dunántúli Régió a SzlovéniaMagyarország-Horvátország Szomszédsági Programban és az Ausztria-Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Programban érintett.

5.2.1. A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program A

Szlovénia-Magyarország-

Horvátország Szomszédsági Programban a Nyugat-Dunántúli Régióból Vas és Zala megye vesz részt partnerként, mellettük Somogy

és

Baranya

megye

képviseli

még

hazánkat.

A

program

teljes

összköltségvetése46 2004 és 2006 között 27,399 millió euró, amelyből az EU-támogatás mértéke 20,549 millió euró. A program létrehozására elsősorban azért került sor, hogy javítsa a hármas határ környezetében található térségek nemzetközi versenyképességét. Magyarország szempontjából a program elsősorban a Szlovéniával és Horvátországgal kialakított gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítését szolgálhatja, hiszen ezen térségek nem tartoznak a hagyományos gazdasági-kereskedelmi partnerek közé, 46

http://europa.eu.int/comm/regional_policy/country/prordn/details.cfm?gv_PAY=HU&gv_reg=ALL&gv _PGM=2003CB160PC001&LAN=5 (2005.11.19. 18:01:57)

53

ugyanakkor pl. turisztikai szerepük egyre inkább felértékelődőben van, amelyhez egyéb tényezőként hozzájárul Horvátország közelgő EU-csatlakozása is. Az

Együttműködés

intézményrendszerében47 mindhárom

ország

képviselteti

magát.

program

A

egészének

végrehajtásáért

felelős

szervezet (IH) szerepét a szlovén

Nemzeti

Területfejlesztési Ügynökség (NARD)

látja

egyben

a

Közreműködő (KSZ)

is

el,

amely

szlovéniai Szervezet egyben,

míg

6. ábra A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program intézményrendszere Forrás: www.interreg-slohucro.com, saját szerkesztés

hazánkban az OTH és a VÁTI, Horvátországban az Európai Bizottság horvátországi képviselete, a horvát kormány és horvát Európai Integráció Minisztériuma a felelős az együttműködő partnerország területén történő projektek megvalósításért. Az EU költségvetéséből a szlovén pénzügyminisztérium fogadja Kifizető Hatóságként a kifizetéseket, és osztja el azokat saját állama területén, ill. továbbítja a horvát pénzügyminisztériumhoz és a VÁTI-hoz, amelyek Al-Kifizető Hatóságként funkcionálnak. Az egyes projektek kidolgozásának támogatása, a projektek előzetes értékelése és a projektek végrehajtásának monitoringja a Projektszintű Közreműködő Szervezetek és Info Pontok feladata, amely Magyarország esetében a VÁTI INTERREG Iroda, valamint ennek Regionális Irodái (Pécs, Szombathely, Zalaegerszeg). A finanszírozásra javasolt pályázatokat a Közös Projektkiválasztó Bizottság választja ki és hagyja jóvá, amelynek mindhárom partnerországból vannak tagjai, ahogy a program hatékonyságát és végrehajtását ellenőrző Monitoring Bizottságnak is. Jól látható tehát, hogy az Együttműködés mindhárom partnerállamában kiépítésre került egy teljes pályázati intézményrendszer, amelynek munkáját a szlovéniai IH koordinálja. A partnerországok közötti koordináció

47

http://www.interreg-slohucro.com/index.php?page=vsebina&id=111&lang=hu (2005.11.19. 18:02:53)

54

gördülékeny megvalósítását szolgálja az egyes főbb munkafázisokat (pl. pályázatok első körös beérkezése) követő háromoldalú találkozók megszervezése, ahol az egyes KSZek kicserélik a program megvalósítása során szerzett tapasztalataikat. A régió olyan erősségekkel rendelkezik, mint a kiemelkedő turisztikai, természeti adottságok, az európai közlekedési folyosók szempontjából kiemelkedő stratégiai pozíció és a mezőgazdasági szektor kiemelkedő potenciálja. A legnagyobb problémák azonban éppen ezen erősségek kiaknázása során jelentkeznek: a térségben gyenge a vállalkozások nemzetközi együttműködése, valamint ennek lehetőségei is korlátozottak. Lemaradás

mutatkozik

az

idegenforgalmi

és

a

közlekedési

infrastruktúra

kiépítettségében is. Ezen erősségekre és problémákra alapozva az Együttműködés keretén belül olyan cél- és prioritásrendszert alakítottak ki, amely megpróbál adekvát válaszokat adni ezen kihívásokra48: •

1. prioritás: Gazdasági és társadalmi kohézió és közös humánerőforrásfejlesztés (Közös gazdasági térség kialakítása; Közös humánerőforrás-fejlesztés; Közös turisztikai és kulturális térség)

•

2. prioritás: Fenntartható fejlődés (Környezeti erőforrások fenntartható használata és környezetvédelem; Természetvédelem; Elérhetőség javítása)

Az Együttműködés keretében a megalakulás óta két pályázati forduló kiírására került sor49. Az első pályázati fordulót 2004 decemberében hirdették meg az Együttműködés fő prioritásainak és célkitűzéseinek megfelelő pályázatoknak, a költségvetés 60%-ának megfelelő keretösszegig. A 2005 márciusában lezárult első fordulóra magyar oldalon 109, szlovén részről 125, Horvátországból 85 pályázat érkezett be, amelyekből a Közös Projektkiválasztó Bizottság 44 pályázatot fogadott el, a Program költségvetésének 50%-ának megfelelő összeghatárral. A fennmaradó részre 2005 novemberében hirdettek második pályázati fordulót. A kiírások elsősorban a nonprofit szervezetek (önkormányzatok, civil szervezetek, kamarák) számára jelentenek

48

A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program hivatalos honlapja http://www.interreg-slohucro.com/ (2005.11.19. 18:02:41) 49 http://www.oth.gov.hu/hirek_reszletes.php?id_news=234 (2005.11.19. 18:03:20)

55

fejlesztési forrásokat, ugyanakkor a kiírások lehetővé teszik a gazdálkodó szervezetek részvételét is. A

Szlovénia-Magyarország-Horvátország

Szomszédsági

Program

a

hazai

területfejlesztési stratégia szempontjából sikeres kezdeményezésnek ígérkezik. Az OTK átfogó területpolitikai céljai között található „Területi integrálódás Európába” célkitűzés megvalósulását elősegítheti jelen Program, amennyiben az integrálódás alatt a közlekedési hálózatok összekapcsolását és a helyi humánerőforrás-kapacitások összekapcsolását értjük. Az Együttműködés egyik célja az elérhetőség javítása, ami amellett, hogy gazdasági-befektetési szempontból is vonzóbbá teszi a hármas határ térségét,

az

EU

közlekedési

folyosóinak

megteremtését,

az

azokhoz

való

hozzákapcsolódást is magában foglalja. A transzeurópai hálózatokhoz való kapcsolódás felértékeli a térséget, segíti az ott található vállalkozások bekapcsolódását a nemzetközi gazdasági környezetbe. A vállalatok számára megnyílik a beszállítói kapcsolatok kiépítésének, valamint a nemzetköziesedés lehetősége. A helyi humánerőforráskapacitások összekapcsolásával, közös képzések, tanfolyamok megvalósításával, kulturális és tudományos cserekapcsolatok kialakításával segíthető a régióban található tudásközpontok (Szombathely, Zalaegerszeg, Pécs) nemzetközi kapcsolatépítése, míg a térség munkavállalói számára a közös munkaerő-piaci képzések, nyelvtanfolyamok lehetővé tehetik a másik országban való munkavállalást. Az OTK rövid távú, országos területpolitikai céljai között található „Határmenti területek együttműködésének erősítése” célkitűzés megvalósulásához járulhat hozzá leginkább

a

Szlovénia-Magyarország-Horvátország

Szomszédsági

Program.

A

partnerállamok közül Horvátország számára a Program egyben azt is jelenti, hogy lehetőség nyílik a közösségi támogatási rendszer megismerésére. A Nyugat-Dunántúli Régió két megyéje (Vas és Zala) szempontjából a SzlovéniaMagyarország-Horvátország Szomszédsági Program olyan lehetőségeket teremt, amelyek hozzájárulhatnak a Régió OTK-ban megfogalmazott jövőképének és célkitűzéseinek megvalósításához50. Így fejleszthető a régión áthaladó transzeurópai közlekedési folyosók kiépítése, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa pedig tovább erősítheti kapuvárosi funkcióját Zágráb és Ljubljana, valamint közvetve az 50

Országos Területfejlesztési Koncepció, p. 128-135

56

észak-olaszországi városok felé. A határmenti térségek elérhetőségét javíthatják az összekötő utak, kerékpárutak felújítását, információs táblákkal való ellátását célzó projektek. Javulhat a termelők, feldolgozók és értékesítők közötti együttműködés nemzetközi szinten, a régió kulcságazataiban (autó-, gép-, elektronikai, kommunikációs és tudásipar) erősödhetnek a beszállítói kapcsolatok, ami egyrészt a hazai vállalkozások külföldön, másrészt a külföldi vállalkozások Magyarországon történő megjelenését jelentheti. A Program a legnagyobb sikereket azonban elsősorban a határmenti városok kapuvárosi és logisztikai szerepének erősítésével, közvetítő szerepének fejlesztésével érheti el, pl. logisztikai és elosztó központok kiépítésével olyan településeken, mint Letenye és Lenti, valamint a kisebbségek és hagyományos népcsoportok lakta települések elmaradottságának csökkentése a kulturális örökségen alapuló turisztikai kínálat kialakításával (elsősorban a horvát, szlovén, roma és vend kisebbségek lakta területeken).

5.2.2. Az Ausztria-Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program

Az Ausztria-Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési

Programban

Magyarország

részéről

a

Nyugat-Dunántúli Régió megyéi (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) vesznek részt, NUTS III-as szinten. A Program 2000 és 2006 között 76,999 millió eurós költségvetéssel gazdálkodhat51, amely a közösségi hozzájárulás mellett helyi, regionális és magánforrásokból áll össze. A Program az egyik legrégebbi határmenti együttműködés, alapját az 1995-ben indult Ausztria-Magyarország PHARE CBC Program adja, amely hazánk EU-csatlakozását követően alakult át „tisztán” INTERREG programmá, amelyben a résztvevő területek a Közösség belső határai mentén találhatóak. A Program azért indult, hogy elősegítse a nyugat-pannon térség gazdasági és szociális fejlődését, valamint hazánk EU-csatlakozását. A programban részt vevő térségek közül a magyarországi területek az ország legfejlettebb térségei közé tartoznak, 51

Az Ausztria-Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program hivatalos honlapja http://www.at-hu.net/ (2005.11.19. 18:03:56)

57

míg az osztrák területek (Burgenland, Alsó-Ausztria déli területei) Ausztria elmaradottabb, fejletlenebb területeinek számítanak. A Program megvalósítását megkönnyítette a gazdasági és politikai szinten is korán megvalósult kapcsolatfelvétel Ausztriával, valamint a hagyományosan a német nyelvterület felé irányuló magyar gazdaság és kereskedelem. A

Program felépítését52

intézményi tekintve

a

program

általános Irányító

felelőse, Hatósága

osztrák

az

Szövetségi

Kancelláriahivatal, amely együttműködik a magyar Nemzeti Hatósággal, az OTH-val. Az IH munkáját a

programmegvalósítás

során

segíti

a

Közös

7. ábra Az Ausztria-Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program intézményrendszere Forrás:www.at-hu.net, saját szerkesztés

Technikai Titkárság (KTT), amely az ÖIR-Managementdienste GmbH és VÁTI Soproni Képviseletéből épül fel. A KTT feladatai közé tartozik az információnyújtás a projektgazdák részére, a programszintű PR és a programvégrehajtást kísérő ellenőrzés. A Program operatív szintű lebonyolításáért Közreműködő Szervezetként osztrák oldalon a Támogató Hatóságok, magyar oldalon a VÁTI irodái felelősek. Feladataik közé tartozik a projektgazdáknak nyújtott tanácsadás, a projektjavaslatok befogadása, a projektek ellenőrzése, az adminisztráció, a támogatási szerződések megkötése és a pályázatok pénzügyi elszámolásának lebonyolítása. A projektek lebonyolításához kapcsolódik a Közös Monitoring Bizottság, amely osztrák oldalról szövetségi és tartományi képviselőkből, magyar oldalról a minisztériumok és a megyék képviselőiből áll össze. Feladatai közé sorolhatók a projektek kiválasztási kritériumainak meghatározása, az előrehaladás ellenőrzése, valamint az egyes intézkedésekhez kapcsolódó célok elérésének ellenőrzése. A pályázatok, projektek kiválasztásáért és

52

http://www.at-hu.net/hu/index.htm (2005.11.19. 18:04:30)

58

jóváhagyásáért

a

szintén

mindkét

partnerország

képviselőiből

álló

Közös

Kormányzóbizottság felelős. A Program az osztrák-magyar határtérség számára olyan fejlődési pályát tűzött ki célként, amely egyfajta közös regionális gazdasági térségen alapul, összekapcsolja a két ország szomszédos területeinek infrastruktúráját, és elsősorban a területfejlesztés és a kulturális

cserekapcsolatok

határon

átnyúló

kiépítését,

az

intézményrendszer

kialakítását és kapacitásainak fejlesztését támogatja. A fejlesztések megvalósítása érdekében egy hat prioritásból álló célrendszert dolgoztak ki a résztvevők53: •

Határon átnyúló gazdasági együttműködés (Üzleti infrastruktúra fejlesztése, kkv-együttműködés támogatása, idegenforgalom és szabadidő)

•

Elérhetőség

(Közlekedési

és

távközlési

infrastruktúra

fejlesztése,

közlekedéstervezés, logisztika) •

Határon átnyúló szervezeti struktúrák és hálózatok (Hálózatépítés, kisprojektek)

•

Emberi erőforrás (Munkaerőpiacok fejlesztése, oktatás, képzés, kutatás)

•

Fenntartható térbeli és környezeti fejlődés (Technikai infrastruktúra, megújuló erőforrások, környezetvédelem, nemzeti parkok, vidéki és városi területek határon átnyúló fejlesztése)

•

Technikai támogatás (Segítségnyújtás programirányítás, értékelés terén)

Az Ausztria-Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program keretén belül számos projekt részesült támogatásban, amelyek hozzájárultak a Program célkitűzéseinek eléréséhez. A 2005-ös évben meghirdetett pályázatra Magyarországról 23, Ausztriából 7 pályázat érkezett, amellyel az ez évre szóló keretet ki is merítették a pályázók54. A Program keretén belül olyan projekteket támogattak, mint pl. kerékpároskulturális központok kialakítása, ifjúsági turisztikai centrum kialakítása, határon átnyúló hálózati együttműködés kialakítása, kutatóközponttal egybekötött egyetem létrehozása, nevelésművészet közös erősítése, német nyelvtanfolyamok, határon átnyúló Natúrparkakadémia, magyar-osztrák közös szennyvízkezelési projekt, stb.. A benyújtott projektek projektgazdái kivétel nélkül a non-profit szférából vagy a közigazgatásból kerültek ki.

53 54

http://www.at-hu.net/hu/index.htm (2005.11.19. 18:04:16) http://www.oth.gov.hu/hirek_reszletes.php?id_news=234 (2005.11.19. 18:04:41)

59

A Program által támogatott projektek területfejlesztésben betöltött szerepét vizsgálva megállapítható, hogy azok az OTK célkitűzéseihez igazodnak, ugyanakkor pl. a Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Programhoz képest kevésbé az infrastrukturális beruházások dominálnak, hanem sokkal nagyobb szerephez jutnak az olyan témák, mint a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a megújuló energiaforrások, az oktatás, képzés és a turizmus. Ez elsősorban az Ausztria felé kiépített jobb minőségű közlekedési és kommunikációs infrastruktúrával és a fejlettebb városi központokkal (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Szombathely) magyarázható. A projektek (és ezzel együtt maga a Közösségi Kezdeményezési Program is) így eltolódnak az „élhetőbb” határmenti térség kialakítását célzó fejlesztések irányába. A területfejlesztésben betöltött szerepét tekintve a program a Nyugat-Dunántúli Régió azon (az OTK-ban megfogalmazott55) célkitűzéseihez járul hozzá, amelyek a humánerőforrás, a környezetgazdálkodás és a turisztikai fejlesztés területein kívánnak változásokat előidézni. A Program a humánerőforrás-fejlesztés területén olyan tevékenységeket támogat, mint a határmenti foglalkoztatási megállapodások megkötésével a térség lakói számára a munkavállalás feltételeinek könnyítése, különböző képzési lehetőségek biztosítása azon

területeken,

amelyeken

a

régió

egyedi

adottságokkal

rendelkezik

(természetvédelem, faipar). A fenntartható fejlődés célkitűzés keretén belül kiemelkedő az olyan projektek támogatása, amelyek a megújuló energiaforrásokat népszerűsítik, a környezetvédelemre, a környezettudatosságra helyezik a hangsúlyt. Az ilyen jellegű projektek támogatásával a régió egyértelműen közelebb kerül azon megfogalmazott célkitűzéséhez, hogy a környezethez való viszony átformálásán keresztül őrizze meg értékeit, miközben ökoturisztikai célra hasznosítja azokat. A harmadik hangsúlyos terület a támogatott projektek esetében a turizmus, amely a régió hosszú távú célkitűzései között is hangsúlyos szerephez jut. Az ökoturisztikai fejlesztések, az aktív (kerékpáros) turizmus és a sportturizmus (horgászturizmus) fejlesztését célzó projektek támogatásával a régió tovább erősítheti a hazai és nemzetközi turizmusban betöltött szerepét.

55

Országos Területfejlesztési Koncepció, p. 128-135

60

Összességében elmondható, hogy az Ausztria-Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program a többi hasonló INTERREG IIIA programhoz képest már nem elsősorban az infrastrukturális fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt, hanem az életkörülmények javítása és a fenntartható fejlődés játszanak nagyobb szerepet. Ez elsősorban a program egy évtizedes múltjának és a résztvevő területek magasabb fejlettségi szintjének tudható be, ugyanakkor elérendő cél lehet a többi INTERREG IIIA program számára, hogy hasonló felépítés mentén (az infrastrukturális feltételek kiépítése és a helyi szereplők versenyképességének növelése révén) építkezve csökkentsék a résztvevő területek fejlettségbeli lemaradását. A Nyugat-Dunántúli Régió számára a korai INTERREG-ben v aló részvétel több előnnyel is jár. Az Ausztriával közösen megvalósított program keretében az egy évtizedes

együttműködésnek

köszönhetően

napjainkra

megvalósult

az

intézményrendszer hatékony, gördülékeny működése, kialakulhatott egy nemzetközi munkamegosztás a Program működtetését illetően. A pályázatok elkészítésében a régióban található pályázók olyan tapasztalatokra tehettek szert, amelyeket sikeresen felhasználhatnak az NFT pályázati kiírásainál is. Azon pályázók számára, akik eddig nem vettek részt a programban, a korábbi tapasztalatok szintén segítséget nyújthatnak a pályázati úton elérhető források megszerzésében.

5.3. Az INTERREG IIIB Magyarországon Az INTERREG IIIB pillér keretén belül a Közösség elsősorban a transznacionális együttműködést támogatja. A megvalósítható programok alapelve, hogy a valamely szempontból egységes területek közösen keressenek megoldásokat azon problémákra, amelyek a térséget érintik. A program kialakításakor az Uniót és környező országokat 13 makrotérségre56 osztották. Magyarország a Közép-európai-adriai-dunai-délkeleteurópai térség (Central Adriatic-Danubian-South-Eastern European Space, CADSES) tagjaként vesz részt az INTERREG IIIB közösségi kezdeményezésben.

56

Alpesi térség, Archimedes, Atlanti térség, Balti-tengeri térség, CADSES, Északi periféria, Északitengeri térség, Délnyugat-Európa, Északnyugat-Európa, Nyugat-Mediterraneum, Azori-Kanári-szigetek és Madeira, Réunion, Karib-térség

61

5.3.1. Magyarország és a CADSES térség A CADSES térség 18 országot57 tömörít magába, a térség maga 1997-ben került kialakításra, 1997 és 2000 között az INTERREG IIC részeként működött, mintegy 45 projektet megvalósítva, amelyek elsősorban tudományos együttműködés formáját öltötték, így tanulmányok, könyvek, műhelytanulmányok és konferenciák formájában jelentkeztek a CADSES program eredményei. Magyarország a program indulása óta részt vesz az együttműködésben. A program költségvetése 2000 és 2006 között eléri a 150 millió eurós nagyságrendet58, az EU tagállamai számára az ERFA, a tagjelölt államok számára a PHARE CBC, a volt szovjet utódállamoknak a TACIS CBC, míg a balkán államok számára a CARDS biztosítja a forrásokat. A CADSES térség sajátossága, hogy több típusú földrajzi egységhez tartozó államot foglal magába, amelyek az EU-hoz való kapcsolódásukat tekintve is eltérő státusszal rendelkeznek, így a partnerek között találunk tagállamokat, tagjelölteket és egyéb partnereket. A sokféleségből adódóan eltérő az országok gazdasági, társadalmi és szociális helyzete, valamint igen nagy eltérések mutatkoznak a környezet állapotát tekintve. E szempontból a CADSES térség területi lehatárolása vitatható, hiszen a makrotérség csak nehezen felel meg az INTERREG IIIB azon célkitűzésének, hogy valamely szempontból egységes területet fogjon össze. A sokféleségből adódik a CADSES program prioritásainak kialakítása is, amelyek igen tág témaköröket ölelnek fel:59 •

Területfejlesztési elképzelések és akciók támogatása a társadalmi-gazdasági kohézió erősítésének jegyében (Közösen megvalósítható stratégiák és akciók támogatása; A városi területek fejlődésének alakítása, a városok hálózatának és együttműködésének fejlesztése; A vidéki területek fejlődésének alakítása; A bevándorlás területi hatásai )

57

Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina. Bulgária, Horvátország, Csehország, Macedónia, Görögország, Magyarország, Moldova, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia és Montenegró teljes területükkel, míg Németország, Olaszország és Ukrajna csak egyes területeivel vesznek részt a CADSES-ben 58 A CADSES hivatalos honlapja: http://www.cadses.net/en/programme/Funding_possibilities.html (2005.11.20. 13:19:00) 59 http://www.vati.hu/main.php?folderID=1999 (2005.11.20. 13:19:36)

62

•

Hatékony és fenntartható közlekedési hálózatok, valamint az információs társadalom vívmányaihoz való hozzáférés támogatása (Hatékony közlekedési hálózatok fejlesztése a fenntartható fejlődés jegyében; A tudáshoz és az információs társadalom vívmányaihoz való hozzáférés javítása)

•

A tájvédelem, illetve a természeti és kulturális örökség védelmének és megfelelő kezelésének támogatása (A kulturális örökség védelme és fejlesztése; A természeti örökség védelme és fejlesztése; A természeti tájak védelme és fejlesztése)

•

Környezetvédelem,

erőforrás-gazdálkodás

és

kockázatkezelés

(A

környezetvédelem és az erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás támogatása; A kockázatkezelés és a katasztrófavédelem támogatása; Az integrált vízgazdálkodás és az árvízvédelem támogatása) A

CADSES

program

irányítását60 közös intézmények végzik. A Kormányzó Bizottság feladatai közé tartozik a pályázati felhívások

elkészítése,

a

pályázatok elbírálási rendszerének kialakítása,

a

pályázatok

elbírálása, valamint a CADSES program közösségi

igazítása

a

programhoz

kezdeményezéshez.

többi és A

Monitoring Bizottság hatáskörébe

8. ábra A CADSES program intézményrendszere Forrás: www.cadses.net, saját szerkesztés

elsősorban a program kommunikációja, a program és a projektek előrehaladásának és megvalósulásának figyelemmel kísérése tartozik, a projektekhez kapcsolódó támogatási szerződések megkötése, a programhoz kapcsolódó információk összegyűjtése a római székhelyű Irányító Hatóság feladata. A szintén Rómában található Kifizető Hatóság feladata a megítélt támogatások kifizetése a kedvezményezettek számára, valamint a pénzügyi ellenőrzés. A drezdai Közös Szakmai Titkárság elsősorban a Kifizető Hatóság és az Irányító Hatóság munkáját segíti, olyan tevékenységekkel, mint a projekt 60

http://www.cadses.net/en/programme/Management.html (2005.11.20. 13:19:42)

63

előrehaladási jelentések és indikátorjelentések begyűjtése, valamint a CADSES Kapcsolattartó Pontokkal való kommunikáció. Ez utóbbiak hatáskörébe a pályázók nemzeti szintű tájékoztatása, a projektek megvalósításához technikai segítségnyújtás biztosítása, valamint a Nemzeti Bizottságokkal való kapcsolattartás tartozik. A Nemzeti Bizottságok a CADSES programszintű irányításáért felelősek, hazánkban ezt az érintett minisztériumok és a valamennyi régió képviselőjéből álló INTERREG Nemzeti Bizottság végzi, amelynek munkáját a VÁTI Kht.-n belül működő Nemzeti CADSES Titkárság segíti. A CADSES program keretén belül megvalósuló projektek a „vezető partner” elvét követik. Ez azt jelenti, hogy a projektek megvalósítása során a partnerek kijelölnek egy vezető partnert, amely a projekt végső kedvezményezettje is lesz egyben (ezért szükségszerűen valamely uniós tagállamból kell származnia a vezető partnernek). A vezető partner jelenti a kapcsolódási pontot a projekt és a program között, mivel ez a partner tartja a kapcsolatot a Közös Szakmai Titkársággal. Továbbá felelős a teljes projektért a pályázati szakaszban, valamint a megvalósítás szakaszában, így őt terheli a pénzügyi felelősség a kapott támogatások kezelését illetően. A

rendszer

működésére

példa

a

magyarországi

vezetéssel

megvalósuló

HERITOUR-projekt. A projekt célja egy, a vidéki, hegyvidéki és határmenti területek helyi kulturális örökségét tematikus „kulturális tanösvénybe” fogó nemzetközi együttműködés megvalósítása. A projekt vezető partnere az ajkai székhelyű Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás, a projekt további partnerei között található többek között Gödöllő Önkormányzata, a veszprémi érsekség, a Magyar Nemzeti Múzeum, a görögországi Kereskedelmi és Iparkamara, a görögországi Ionnanina tartomány, a román Sapientia Egyetem, az olaszországi Lecce stb.. A projekt keretén belül olyan tevékenységeket valósítanak meg a résztvevők, mint a tematikus „kulturális tanösvények” megvalósítását előkészítő tanulmányok, marketingstratégiák elkészítése, a megvalósításhoz szükséges építészeti átalakítások (a látványosságok turisták számára hozzáférhetővé tétele), valamint a transznacionális marketingstratégia megvalósítása. Magyarország és esetünkben a Nyugat-Dunántúli Régió számára a CADSES program olyan lehetőségeket tartalmaz, amelyek segíthetnek a régió számára elérni 64

hosszú távú fejlesztési célkitűzéseit61. A régió számára kedvező, hogy a vele határos területek mindegyike a CADSES térség tagja, így a partnerkeresés lényegesen leegyszerűsödik. A régió célkitűzései között szerepel a nemzetközi és belső elérhetőségek javítása, amelyre a CADSES második prioritásán belül megvalósított projektek megoldást jelenthetnek, különösen, ha a projektek a transzeurópai hálózatok mentén valósulnak meg, amelyből több is áthalad a régió területén. A CADSES első prioritásához illeszthető a régió azon célkitűzése, hogy integrált településfejlesztési programok révén megerősítsék a régió településszerkezetét, különös tekintettel az aprófalvas térségekre. A program elsősorban a vidéki életfeltételek javítását célzó projekteket támogathat. A régió egyik nagy erőssége a különösen gazdag kulturális és természeti örökség, amely további fejlesztéséhez nyújthatnak segítséget a szomszédos országokkal közösen megvalósított projektek, mint pl. a meglévő Natúrpark-hálózat fejlesztése a Fertő tó környékén Ausztriával és Szlovákiával közösen, vagy a Szigetköz és a Csallóköz természeti értékeinek megőrzését célzó magyar-szlovák projektek. A régió számára hosszú

távon

elérendő

cél

a

környezeti

tudatosság

erősítése,

valamint

a

környezetvédelmi infrastruktúra erősítése, amelynek eszközei lehetnek a szomszédos államok régióival közösen végrehajtott környezetvédelmi projektek, valamint a régióban fontos szerepet játszó árvízvédelmi és vízgazdálkodási projektek, amelyek konkrét beruházások vagy közös árvízvédelmi, vízszabályozási stratégiák, akciótervek formájában valósulhatnak meg.

5.3.2. Magyarország és az ESPON Az INTERREG IIIB keretén belül megvalósuló ESPON

program

(Európai

Területi

Tervezési

Megfigyelő Hálózat) célja, hogy előmozdítsa a kapcsolatteremtést

a

területfejlesztés

szakmai

szervezetei között a területfejlesztéssel kapcsolatos kutatási és tervezési együttműködésen keresztül. Hazánk teljes területével részt vesz ebben a kisméretű, horizontális jellegű szakmai kezdeményezésben. 61

Országos Területfejlesztési Koncepció, p. 128-135

65

Az ESPON megvalósításától a tagállamok azt várják62, hogy segít hatékonyabban megvalósítani az Európai Területfejlesztési Stratégiát, valamint hogy a közösségi politikákba bevezeti a területi megközelítés elvét, azaz, hogy úgy alakítsák ki a különböző intézkedéseket, hogy azokat könnyebben lehessen az egyes térségek adottságainak megfelelően alkalmazni. A program célja emellett a területfejlesztéssel foglalkozó tudományos és egyéb szervezetek közötti kommunikáció, tapasztalatcsere előmozdítása. Minderre 2006-ban 12 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre közösségi támogatás formájában, amelyet a tagállamok ugyanekkora összeggel egészítenek ki. 2006-ban a program keretén belül 20 projekt megvalósítását tervezik. A

program

intézményi

felépítését63 tekintve a legfontosabb szervek az Irányító és Kifizető Hatóság,

amely

luxemburgi

szerepeket

a

Belügyminisztérium

látja el. A Minisztérium feladata ennek

megfelelően

a

program

átfogó koordinációja, a beérkezett

9. ábra Az ESPON intézményrendszere Forrás: www.espon.lu, saját szerkesztés

pályázatok elbírálása, valamint a megítélt támogatások kifizetése a kedvezményezettek részére. Az Európai Bizottság képviselője, valamint a tagállamok képviselői alkotják a Monitoring Bizottságot, amely elsősorban a projektek megvalósítását, előrehaladását és eredményességét hivatott vizsgálni. Az egyes projektgazdákkal való kapcsolattartást a Koordinációs Egység látja el, amely Közreműködő Szervezetként a pályázatok befogadásával

és

információnyújtással

foglalkozik.

A

2006-ra

tervezett

20

transznacionális projektcsoport (amely az egyes projektekben résztvevő országokat fogja össze) az egyes ESPON Kapcsolattartó Pontoktól kérhet technikai segítséget. Az ESPON programban hazánk több területen is részt vesz64, ebből az első a demográfiai és migrációs folyamatok hatásait vizsgáló nemzetközi együttműködés. Ez a program olyan projektek révén jelenthet segítséget a hazai területfejlesztési törekvéseknek, mint pl. a vidéki térségekről való elvándorlást mérséklő, más országokban bevált projektek hazai implementálása, vagy a hazai népesség mobilitását 62

Az ESPON hivatalos honlapja: http://www.espon.lu/online/homepage/index.html (2005.11.21. 9:55:54) http://www.espon.lu/online/documentation/objective/public_relation/index.html (2005.11.21. 11:56:17) 64 http://www.terport.hu/espon/espon_felelos.htm (2005.11.21. 11:56:21) 63

66

ösztönző projektek segítségével az elnéptelenedő területek revitalizálása, a népesedési problémákkal küzdő vidéki térségek felzárkóztatása, vagy a speciális települési szerkezetű területek (aprófalvak, tanyás térségek) elmaradottságának csökkentése. Emellett hazánk partnerként együttműködik a PHARE, TACIS, ISPA és SAPARD programok területi hatásait vizsgáló projektben is, amellyel elsősorban az ezen programokban résztvevő, hazánk határai mentén található térségeket kívánja segíteni. A harmadik, magyar részvétellel megvalósuló ESPON projekt az EU agrárpolitikájának területi hatásait vizsgálja, így ez elsősorban a rurális térségek számára jelenthet előrelépést, de emellett hatékonyan segítheti a Közösségi Agrárpolitika reformját is. A felsorolt programok hatékony felhasználása ezen térségek számára lehetővé teszi a más programokban (pl. INTERREG IIIA) való intenzívebb részvételt, amely a magyarországi térségek számára is jelentős előnyökkel, elmaradottságuk csökkenésével járhat. A CADSES programok olyan területeken nyújthatnak segítséget, mint pl. a speciális települési szerkezetű települések fejlesztési igényeinek figyelembe vétele a pályázati kiírások elkészítése során, vagy a területi hatások nagyobb mértékű figyelembe vételét segítő együttműködés során szerzett tapasztalatok továbbadása a CARDS és TACIS programokban és a hazánkkal közös INTERREG IIIA programokban résztvevő országok számára (Horvátország, Szerbia és Montenegró, Ukrajna). AZ ESPON program egyik legnagyobb hátránya elsősorban sajátos jellegéből fakad: mivel ez egy elsősorban szakmai együttműködést takar, hatásai nehezen érzékelhetőek a szélesebb közvélemény számára, emellett a program gyakorlati megvalósulása is a tagállamokra van bízva, hiszen az együttműködések keretén belül megszületett területfejlesztési javaslatok, koncepciók nem biztos, hogy a későbbiekben meg is valósulnak. A program vitathatatlan pozitív hozadéka, hogy jelentősen hozzájárul a közösségi támogatási rendszer átalakításához, hiszen felfedi annak hiányosságait, és a területi szempontok figyelembevételével igyekszik azt rugalmasabbá tenni.

67

5.4. Az INTERREG IIIC Magyarországon Az INTERREG IIIC közösségi kezdeményezés elsődleges feladata, hogy a korábbi kedvezményezettek és az új pályázók közötti kommunikáció és tapasztalatcsere révén javítsa a strukturális alapok forrásainak felhasználását. A hatékonyság javítása érdekében a Közösség területét négy zónára (Észak, Dél, Kelet és Nyugat) osztották fel, hogy hasonló adottságokkal rendelkező területeket fogjanak össze. Hazánk az INTERREG IIIC EAST (Kelet) zóna tagjaként vesz részt az együttműködésben, nyolc másik tagállammal együtt65.

5.4.1. Magyarország és az INTERREG IIIC EAST Az INTERREG IIIC EAST program 2002 és 2006 között valósul meg, 44,3 millió eurós költségvetéssel66. A keleti zóna vizsgálatakor ugyanazzal a problémával találkozunk, mint a CADSES térség esetében: a résztvevő területek eltérő fejlettségi szinten állnak, és eltérőek a fejlesztési szükségleteik, ezáltal a korábban megvalósított fejlesztési programokban szerzett tapasztalataik is. Éppen ezért a program által támogatható prioritások rendszerének kialakításakor ügyeltek arra, hogy ezek viszonylag átfogóak legyenek, a tapasztalatcsere és kommunikáció területén számos témát öleljenek fel67: •

Tapasztalatcsere a Strukturális Alapok 1-es és 2-es célterületeinek nyújtott támogatásaival kapcsolatban

•

INTERREG programokkal kapcsolatos tapasztalatcsere olyan közintézmények között, amelyek az INTERREG program irányításában vesznek részt

• A városfejlesztéssel kapcsolatos programok tapasztalatcseréje (URBAN development)

• Az Innovatív Kezdeményezések program 2000-2006-os témáiban érintett régiók tapasztalatcseréje

• Egyéb, az interregionális együttműködés szempontjából fontos tapasztalatcsere 65

Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország teljes területükkel, míg Németország, Olaszország, Görögország és Lengyelország csak területük egy részével vesz részt a kezdeményezésben. 66 http://www.interreg3c.net/sixcms/media.php/5/INTERREG_IIIC_Leaflet_HU.pdf (2005.11.21. 11:55:59) 67 http://www.vati.hu/main.php?folderID=2000 (2005.11.21. 11:56:04)

68

Ezen

prioritások

mellé

egy

hatodik,

speciális

prioritás

csatlakozik,

az

együttműködés a határmenti régiókban, amelyben az újonnan belépő tíz tagállammal szomszédos régi tagállamok határmenti területei pályázhattak forrásokra annak érdekében, hogy az új tagok határos régióiban közösen megvalósított projektek révén erősíthessék azok helyi és regionális erőforrásait, megismertessék őket a regionális politika és területfejlesztés eszközrendszerével és az elérhető források optimális felhasználásával. Az INTERREG IIIC programjai keretén belül különböző projekttípusok68 részesülhetnek támogatásban. A legszorosabb együttműködési típus az egyéni együttműködési projektek csoportja, amikor kifejezetten az azonos helyzetű vagy nagyon hasonló problémákkal találkozó szervezetek, térségek között jön létre együttműködés azért, hogy az egyes térségekben bevált módszereket, tapasztalatokat közvetlenül átadhassák egymásnak. Ennél lazább együttműködési projektforma a hálózati együttműködés, ahol elsősorban a közjogi intézmények között valósul meg a tapasztalatcsere, amely egyben alapvetően nagyobb földrajzi területet fed le, mint az egyéni együttműködési projektek. A harmadik, új együttműködési forma a regionális keretműveletek formájában megvalósított projektek csoportja. Ezen keretműveletek olyan (NUTS II szintű) régiók által közösen megvalósított projekteket foglalnak magukba, amelyek új stratégiai elgondolásokat tartalmaznak a térségek számára. Ez elsősorban a hasonló földrajzi adottságokkal rendelkező területek számára jelentheti olyan transznacionális programok kialakítását és megvalósítását, amelyek alapvetően már korábban megvalósított projektek tapasztalataira alapoznak. Az INTERREG IIIC esetében az összes zónában hasonló intézményrendszert69 alakítottak ki a résztvevők, amelyek törekednek arra, hogy az egyes zónák között is megvalósuljon az információáramlás és a tapasztalatcsere. A program keretében a projekttámogatások

odaítélése

a

Felügyelő

Bizottság

feladata,

a

program

megvalósításának ellenőrzését a Monitoring Bizottság látja el. A program lebonyolításáért és megvalósításáért az Irányító Hatóság felelős, a kifizetések lebonyolítása és az ERFA-eszközök kezelése a Kifizető Hatóság hatáskörébe tartozik. 68

http://www.interreg3c.net/sixcms/media.php/5/INTERREG_IIIC_Leaflet_HU.pdf (2005.11.21. 11:55:49) 69 http://www.interreg3c.net/sixcms/media.php/5/INTERREG_IIIC_Leaflet_HU.pdf (2005.11.21. 11:55:39)

69

A program operatív szintű működtetéséért a Közös Technikai Titkárság a felelős (olyan tevékenységi körökkel, mint a pályázatok benyújtása és a projektek megvalósítása során felmerült kérdések tisztázása). Az INTERREG IIIC program is a CADSES esetében már ismertetett vezető partner elvét követi. Az INTERREG IIIC a hazai területfejlesztés szempontjából olyan elemeket tartalmaz, amelyek rávilágíthatnak a hazai fejlesztési elképzelések gyenge pontjaira, erősségeire, és új elemekkel bővíthetik az erre vonatkozó koncepciókat. Az 1. és 2. célkitűzés alá tartozó területek a program segítségével megismerhetik a „good practice”t, a sikeres projektek főbb ismérveit, a projektek hatékony és sikeres megvalósításának módjait. A tapasztalatcserét érintő legnagyobb probléma maga a tapasztalatok összevethetősége, hiszen az INTERREG IIIC EAST programban szintén sokféle szerkezetű és eltérő problémákkal rendelkező ország és térség található, így nem biztos, hogy az egy adott térség számára jelentős tapasztalatok máshol is felhasználhatóak. A program alapvető elképzelése az, hogy az INTERREG programban már korábban részt vett országok sokféle tapasztalatait továbbítsák az új résztvevő országok felé. Ugyanakkor az INTERREG IIIC EAST esetében is igaz a CADSES térségre vonatkozó megállapítás, hogy a hatékonyságot jelentősen növelné, ha kisebb zónákra osztanák a résztvevő területeket. Emellett az INTERREG IIIC rengeteg projektötletet hordoz magában, tehát a résztvevő területek akár új fejlesztési elképzelésekkel is találkozhatnak, amelyekhez a program keretén belül megkaphatják az azok megvalósítása során felmerült problémák leírását és egyfajta megoldási módszertant is. Ugyanez vonatkozhat az INTERREG keretében megvalósított programok résztvevőire is, hiszen ők is megismerkedhetnek a leggyakrabban felmerült problémákkal, az együttműködés keretén belül más területeket is bevonhatnak a saját problémáik kezelésébe, ugyanakkor arra is lehetőség nyílik, hogy saját pozitív tapasztalataikat közreadják más szereplők számára is. Az INTERREG IIIC tehát elsősorban a későbbiekben megvalósítandó projektek szempontjából nyújt segítséget, könnyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá teheti a területfejlesztés céljából alkalmazott források felhasználását, amely felgyorsítja a hazai területi különbségek csökkentését. Emellett a program a közösségi regionális politika és a strukturális alapok számára is fontos visszacsatolást ad azok működéséről, hibáiról és 70

változtatási lehetőségeket, alternatívákat is felkínál annak érdekében, hogy a területi szempontok hangsúlyosabban jelenjenek meg a regionális politikában, ami annak hatékonyságát növeli.

5.4.2. Magyarország és az INTERACT

Az INTERACT program elsődleges célja70, hogy elősegítse az INTERREG programok megvalósítása során a területfejlesztés, valamint a különböző (határmenti, transznacionális és interregionális) együttműködések terén felhalmozódott tapasztalatok egymás közötti cseréjét, ezáltal hozzájárulva a jövőbeni INTERREG programok további fejlesztéséhez, a korábbi hiányosságok és hibák kijavításához, a közösségi kezdeményezés hatékonyabbá tételéhez. Magyarország

teljes

területével

részt

vesz

az

INTERACT-ban,

olyan

tevékenységekkel71, mint a szakemberek közötti tapasztalatcsere elmélyítése, új menedzsment módszerek bemutatásának és kifejlesztésének ösztönzése, valamint egységesen kidolgozott és alkalmazott dokumentumok kidolgozását lehetővé tévő szakmai fórumok kialakítása, az azokon való részvétel. Az INTERACT kis mérete nem teszi lehetővé a nagyobb horderejű projektek megvalósítását, ám hosszú távon mégis érezhető a program hatása. Az INTERACT elsődleges feladata ugyanis, hogy elősegítse az INTERREG kezdeményezés további fejlődését, kiküszöbölje a kezdeményezés során felmerült hibákat és nehézségeket, valamint tovább erősítse a kezdeményezés pozitívumait. Ennek eszközeként fordul az INTERACT a tapasztalatcseréhez, amely itt elsősorban azon tapasztalatokra vonatkozik, amelyeket az egyes projektekben, programokban résztvevő partnerek a programok

működésével

kapcsolatban

szereztek.

A

hazai

területfejlesztés

szempontjából éppen ezért célszerű az INTERACT-ban való részvétel, hiszen a későbbiekben számos régió profitálhat a jobban és hatékonyabban működő INTERREG közösségi kezdeményezésből.

70 71

http://www.vati.hu/main.php?folderID=2001 (2005.11.21. 11:55:30) Az INTERACT hivatalos honlapja http://www.interact-eu.net/4107/0/0/0 (2005.11.21. 11:55:23)

71

6. Befejezés, értékelés A LEADER és az INTERREG hazai megvalósulását és a magyarországi területfejlesztésben betöltött szerepét vizsgálva összességében megállapítható, hogy jelenleg

talán

még

nem

szentelnek

elegendő

figyelmet

ezen

közösségi

kezdeményezéseknek. A LEADER esetében ez magyarázható azzal, hogy önálló programként nem indulhatott el a kezdeményezés, csupán egy operatív program részeként, így értelemszerűen jóval kisebb szerep juthatott a kezdeményezésnek. Ugyanakkor a LEADER megvalósításának lassú előrehaladása akadályozza a kezdeményezés teljes útnak indulását, ami az elmaradottabb vidéki térségeket újabb forrásoktól fosztja meg. A LEADER Kísérleti Programok bebizonyították, hogy van létjogosultsága a programnak, hiszen a megvalósított akciócsoportok csupa pozitív tapasztalatról számoltak be, a gazdasági versenyképesség és a turisztikai vonzerő növekedése mellett az akciócsoportokban résztvevő településeken létrejött egyfajta összefogás, a tenni akarás a vidéki életkörülmények javításáért. Ez a szempont azért ennyire hangsúlyos, mert a megélhetési körülmények javítása, a vidék „élhetőbbé tétele” jelentheti a megoldást a rurális térségek számos problémájára: elvándorlás, elöregedés, gazdasági szerep csökkenése. Ez egyben a LEADER-módszer lényege, legfőbb célkitűzése, azaz hogy felértékelje a rurális térségeket, mind gazdaságiturisztikai szempontból, mind lakóhelyként. A LEADER keretén belül létrejövő Helyi Akciócsoportok fejlesztési terveinek megvalósításával a kisléptékű fejlesztések a későbbiekben sokkal nagyobb haszonnal járhatnak, hiszen olyan területekre is kihatnak, mint a kulturális örökség, a hagyományok megőrzése, a városlakók rekreációs lehetőségeinek bővülése, vagy a folyamatos fejlesztéseken alapuló területi fejlődés. Ezek a többirányú hatások teszik indokolttá a közösségi kezdeményezés mielőbbi megvalósítását. Az INTERREG esetében számos program már korábban megvalósult, így a hazai szereplők már rendelkeznek tapasztalatokkal a közösségi kezdeményezés működését és a források felhasználását illetően. Magyarország számára elsősorban azon INTERREGprogramok jelentenek a jövőben kihívást, amelyek az ország keleti területeinek közreműködésével valósulnak meg. Ezen régiók ugyanis kevésbé fejlettek, mint a

72

nyugat-dunántúli területek, és számukra az INTERREG is új fejlesztési eszközként jelentkezik. Az Ausztria és Magyarország között kialakított határmenti együttműködés elsősorban a kezdeményezés megvalósítása során szerzett tapasztalatok átadása szempontjából bír kiemelt jelentőséggel, hiszen ebben a térségben már egy évtizede valósítanak meg közösen programokat a partnerek, így mind a kezdeti, elsősorban infrastrukturális jellegű beruházások, mind a későbbiekre jellemző, környezetvédelmikulturális együttműködés terén jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyeket a többi INTERREG program résztvevőivel megosztva, elősegíthetik azok programjainak hatékonyabb megvalósulását. Az INTERREG IIIB és IIIC pillérek programjainak (CADSES térség és INTERREG IIIC EAST) megvalósulását elsősorban az ezen programok által lefedett területek sokféleségéből adódó eltérő fejlesztési szükségletek akadályozzák, valamint hazánk esetében az a tény, hogy az elkövetkező időszakban a területfejlesztésért felelős szervezetek elsősorban a határmenti együttműködésekben látják a területi különbségek kiegyenlítésének hatékonyabb módszerét. Ez (ahogy az Ausztria-Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program példáján is látszik) a közös programok esetében eleinte valóban hatékony eszköz, ugyanakkor figyelembe kell venni azon megyéket, térségeket, amelyek földrajzi elhelyezkedésük miatt nem vehetnek részt a határmenti együttműködésekben, hiszen számukra lehetséges INTERREG forrásként csupán a B és C pillér jöhet számításba. Az ezen pillérek keretén belül megvalósuló ESPON és INTERACT programok hozzájárulnak a kezdeményezés és a területfejlesztési stratégiák folyamatos továbbfejlesztéséhez, ám mivel ezek elsősorban szakmai testületek, állami szervezetek számára jelentenek fejlődési lehetőséget, így az egyes térségek csupán közvetve részesülnek a pozitív eredményekből. A szakdolgozat témájául választott közösségi kezdeményezések kiegészíthetik egymást, és lehetőséget adnak arra, hogy megfelelő kihasználás mellett az egész ország területére vonatkoztatva megvalósulhassanak fejlesztési programok és projektek, hiszen míg a LEADER elsősorban a vidéki térségeket támogatja, addig az INTERREG kedvezményezettei lehetnek nagyobb városok, urbánus térségek is. A hazai területfejlesztési stratégia egyik alapdokumentumában, az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) meghatározott fejlesztési célok, célkitűzések között számos olyan 73

található, amelyek megvalósulását jelentősen elősegítik az e két közösségi kezdeményezés keretén belül megvalósított projektek, fejlesztések. Természetesen felmerülhet akadályozó tényezőként, hogy mennyire reális az OTK teljes megvalósítása, ám feltételezhető, hogy hazánk elmaradott területei hátrányának mihamarabbi és hatékony ledolgozása a mindenkori politikai vezetés egyik prioritása marad. Összességében elmondható tehát, hogy mind a LEADER, mind az INTERREG felhasználható a legfontosabb magyarországi területfejlesztési célkitűzések eléréséhez, ehhez csupán a meglévő tapasztalatok továbbadása, a hiányzó intézményrendszer kiépítése és a megvalósítandó programokban résztvevő szereplők megfelelő támogatása (információnyújtás, a programok mihamarabbi elindítása, stb.) szükséges.

74

7. Mellékletek 1. sz. melléklet: Az INTERREG IIIB makrorégiói 2. sz. melléklet: Az INTERREG IIIC akcióterületei (zónái) 3. sz. melléklet: A LEADER+ magyarországi intézményrendszere 4. sz. melléklet: A LEADER Kísérleti Projekt keretén belül a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás Helyi Vidékfejlesztési Tervének nyertes pályázatai 5. sz. melléklet: INTERREG IIIA programok Magyarország részvételével

75

1. sz. melléklet AZ INTERREG IIIB MAKRORÉGIÓI

Forrás: http://europa.eu.int/comm/regional_policy/interreg3/carte/cartes_de.htm (2005.11.24. 18:15:09)

76

2. sz. melléklet

AZ INTERREG IIIC AKCIÓTERÜLETEI (ZÓNÁI)

Forrás: http://www.interreg3c.net/sixcms/detail.php?id=288 (2005.11.24. 18:22:43)

77

3. sz. melléklet A LEADER+ magyarországi intézményrendszere

Forrás: www.leadernet.siteset.hu/fajl.php?id=1393 (2005.11.24. 18:44:17)

78

4.sz. melléklet

A LEADER KÍSÉRLETI PROJEKT KERETÉN BELÜL A ZALA-KAR TÉRSÉGI INNOVÁCIÓS TÁRSULÁS HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVÉNEK NYERTES PÁLYÁZATAI 1. Kézműves-Tár a Zala völgyében (ZalA-KAR Vendéglátók Egyesülete) 2. Útjelző és információs táblák Batykon (Batyk Község Önkormányzata) 3. Térségi védjegy megvalósíthatósági tanulmány (Gazdálkodó Családokért Zala-Kar Kht.) 4. Zalabéri borászat fejlesztése (Szakács Zsolt) 5. Zalavölgye kincse (Skapér Zoltán) 6. Méhészet fejlesztése (Tóth László) 7. Zala-Völgy-Méze (Kecskés Nándor) 8. A fazekas mesterség iskolai oktatásának beindítása (Fazekas József Általános Iskola és Óvoda) 9. Apáról fiúra (Almásháza Önkormányzata) 10. Kovácsműhely felújítása (Csiszár Tibor) 11. Nyitott kézműves ház (dr Mörkné Rem Gitta.) 12. ZalA-KAR Hírmondó (ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás) 13. Fazekasműhely kialakítása meglévő családi ház utcai frontján (Horváth Ferencné) 14. Útjelző és információs táblák Türjén (Türje Község Önkormányzata) 15. Fazekasság oktatása szakköri tevékenység körében (Csányi László Általános Iskola) 16. Méhészet-fejlesztés (Beke László) 17. Technológiai fejlesztés tájspecifikus - zalai - sós és édes szárazsütemények gyártására (VÁSÁRTÉR Kereskedelmi és Vendéglátó Bt.) 18. Kisgörbői szeszfőzde épület-felújítása (Szilvórium Bt.) 19. Információs táblák Zalaszentgróton (Zalaszentgrót Város Önkormányzata) 20. Útjelző és információs táblák Pakodon (Pakod Községért Közalapítvány) 21. ZalA-KAR és a Zalavölgye bemutatkozik (ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás) Forrás: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=915&articleID=3863&ctag=articlelist&iid=1 (2005.11.24. 19:06:33)

79

5. sz. melléklet

INTERREG IIIA PROGRAMOK MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELÉVEL

Forrás: www.vati.hu, saját szerkesztés

80

8. Felhasznált irodalom 1. Az Európai unió politikái (szerk. Kende Tamás- Szűcs Tamás), Osiris Kiadó, Budapest, 2000, p. 47-80 2. Ezer kérdés, ezer válasz az Európai Unióról (szerk. Gerhardtné Rugli Ilona), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003, p. 100-105, 178-181 3. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001, p. 160-161 4. Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban, VÁTI Kht., Budapest, 2000, p. 156-160 5. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2002, p. 289, 303-305 6. Nagy Zsófia: Az INTERREG bevezetése Magyarországon, BGF-KKFK, Budapest, 2004 7. Országos Területfejlesztési Koncepció (2005. június 6-i munkaverzió), Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési Igazgatóság, Budapest, 2005, 8. Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás, Dialóg Campus Kiadó, Buadpest-Pécs, 2001, p. 183-226, 255-262 9. http://www.at-hu.net (Az Ausztria-Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program honlapja) 10. http://www.cadses.net (A CADSES honlapja) 11. http://www.espon.lu (Az ESPON honlapja) 12. http://www.europa.eu.int/comm/agriculture/rur/leaderplus/index_en.htm (A LEADER honlapja)

81

13. http://www.europa.eu.int/comm/regional_policy/interreg3/index_en.htm (Az INTERREG II és III honlapja) 14. http://www.fvm.hu (A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja) 15. http://www.interact-eu.net (Az INTERACT honlapja) 16. http://www.interreg3c.net (Az INTERREG IIIC honlapja) 17. http://www.interreg-slohucro.com (A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program honlapja) 18. http://www.leadernet.hu (A LEADER+ Képzési Projekt honlapja, magyarországi LEADER-információk) 19. http://www.nfh.hu (A Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapja) 20. http://www.oth.gov.hu (Az Országos Területfejlesztési Hivatal honlapja) 21. http://www.vati.hu (A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság honlapja)

82