BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány

LEHET–E EGY NŐ SIKERES MUNKAHELYÉN ÉS A CSALÁDI ÉLETBEN EGYARÁNT?

Készítette: Jeges Rita Budapest, 2007

Tartalom

BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 5 1. A NŐK ÉS A CSALÁD ................................................................................................. 7 1.1 ADATOK, TÉNYEK ..........................................................................................................7 1.1.2 Népességalakulás............................................................................................................7 1.1.3 Válási statisztikák...........................................................................................................8 1.1.4 Terhességmegszakítás ....................................................................................................9 1.1.5. Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség ........................................................................10

1.2 CSALÁDMODELL RÉGEN ÉS MA ....................................................................................13 1.2.1 A családmodell változásai hazánkban ..........................................................................14 1.2.2 A család funkciói..........................................................................................................15 1.2.3 A család szerepe a szocializációban .............................................................................17 1.2.4 A család által képviselt értékek ....................................................................................18 1.2.5 Élettársi kapcsolatok kontra házasság ..........................................................................19 1.2.6 Gyerekvállalás ..............................................................................................................23 1.2.7 Szingliség .....................................................................................................................25

2. NŐI MUNKAVÁLLALÁS........................................................................................... 28 2.1 NŐK A MUNKAERŐPIACON ...........................................................................................28 2.2 A NŐI MUNKAVÁLLALÁS MEGÍTÉLÉSE .........................................................................30 2.3 A NŐI

MUNKAVÁLLALÁS MOTIVÁCIÓI ........................................................................34

3. KARRIER ÉS CSALÁD ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK KÉRDÉSE ....................... 36 3.1 A KARRIERISTA NŐ ......................................................................................................36 3.1.1 Nők a vezetésben, az üvegplafon-hatás........................................................................36 3.1.2 Karrier, karrierizmus ....................................................................................................39 3.1.3 Egy karrierista nővel készült mélyinterjú tanulságai....................................................40

3.2 FŐÁLLÁSÚ ANYÁK, HIVATÁSRÓL LEMONDÓ NŐK .........................................................42

3

3.2.1 Gyermekgondozási támogatások, GYES, GYET.........................................................42 3.2.2 A feleslegesség érzése ..................................................................................................45 3.2.3 Egy főállású anyaságot megélt nővel készült mélyinterjú tanulságai ..........................46

3.3 CSALÁD KARRIER MELLETT .........................................................................................47 3.3.1 Családbarát intézkedések .............................................................................................47 3.3.2 Családbarát Munkahely Díj..........................................................................................54 3.3.2 Legjobb munkahely női szemmel felmérés ..................................................................55 3.3.3 Akiknek többé-kevésbé sikerül összeegyeztetni ..........................................................56 3.3.4 Férfiak a család és munka összeegyeztetéséről ............................................................60 3.3.5 A kérdőív eredményeinek bemutatása..........................................................................62

ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................... 64 IRODALOMJEGYZÉK..................................................................................................... 67 MELLÉKLETEK ............................................................................................................. 72

4

„A kisgyerek büszke az anyjára, aki sikeres karriert fut be, feltéve, ha közben az anyja mindennél jobban szereti őt, és van ideje ezt folyton bizonyítani.”1 /Pam Brown/

BEVEZETÉS Diplomamunkám témájául a nők, család, karrier témakört választottam. Döntésemet több tényező befolyásolta. Egyfelől én is hamarosan kikerülök a munka világába és rövidesen ott fog állni előttem is a kérdés: család és karrier, család vagy karrier? Másfelől statisztikai adatok szerint egyre több okos, ambiciózus, karrierre vágyó nő kerül ki a főiskolákról, egyetemekről, akik minden bizonnyal elhelyezkednek majd egy-egy nagy cégnél, dolgoznak napi nyolc, de talán még inkább kilenc-tíz órát, hajlandóak magas színvonalon teljesíteni, ha megfizetik őket. Ők mind megélik majd a karrierépítés kontra gyerekvállalás dilemmáját. De vajon hogyan döntenek majd, képesek és hajlandóak lesznek–e felfelé ívelő karrierjüket megszakítva az anyaságot választani? A választott téma nagy jelentőséggel bír. Manapság egyre több cikket, tanulmányt olvashatunk sikeres nőkről, akik kiskosztümben járnak dolgozni, férfiakat meghazudtoló keménységgel tárgyalnak, fontos döntéseket hoznak, nagy cégeknél vezető-, esetenként felsővezető posztokat töltenek be. A 21. század nőideálja a dolgozó nő. Aki nemcsak, hogy tanult, magasan kvalifikált és ambiciózus, hanem szép, csinos és fitt is. Kérdés azonban, hogy a média által sugárzott magatartások, minták mennyire hatnak a nők választására, vagy egyáltalán megegyezik–e a mutatott kép a férfiak, nők véleményével, döntéseivel. Kapnak–e a nők segítséget döntésük meghozatalához, ha igen mennyit és kitől? Mi a társadalom véleménye a nők munkavállalásáról, a női karrierről és a család-karrier összeegyeztethetőségének kérdéséről? A II. világháború után a hagyományos családmodell jelentős változásokon ment keresztül. A gazdasági, társadalmi, szociális változások kihatottak a női-férfi szerepekkel kapcsolatos elvárásokra. Vannak vitathatatlan tények: manapság egyre 1

Édesanyámnak, Helen Exley Ajándékkönyvek, General Press Kiadó

5

később szülnek a nők, és kevesebb gyereket vállalnak, mint régen, mára már az egygyermekes vagy a gyermektelen család vált normává. Noha a demográfiai adatok javulást mutatnak ezen a téren, még mindig nem sikerült átlépni a százezres határt az éves születésszámban. Mik lehetnek ennek az okai, és milyen következményekkel jár ez a jelenlegi társadalomra és a későbbi generációkra nézve? Elsődleges célom a családi és munkaerőpiaci szerepek összeegyeztethetőségében rejlő problémák feltárása, valamint lehetséges válaszok keresése a bevezetőmben felvetett kérdésekre. Dolgozatomhoz a forrásokat, adatokat igyekeztem a lehető legszélesebb körből összegyűjteni. Kutatásaim során több könyvtárban megfordultam, így a veszprémi Eötvös Károly Megyei, a Győri Megyei, a Széchenyi István Egyetemi és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Segítségül hívtam továbbá a világhálón fellelhető munkákat is, hogy dolgozatom színes legyen, ne egy oldalról világítson rá egy-egy adott témára.

6

1.

A NŐK ÉS A CSALÁD

Az első fejezetben nőkkel, családdal kapcsolatos statisztikákat kívánok bemutatni és röviden elemezni, valamint a családmodellben történt változásokkal fogok mélyebben foglalkozni. E témakörök vizsgálata nélkül úgy gondolom, nem tárhatjuk fel teljes körűen a nők nagy dilemmáját: család és/vagy karrier?

1.1

ADATOK, TÉNYEK

1.1.2

Népességalakulás

Manapság

számos

népességalakulással

kapcsolatos

tanulmánnyal,

kiadvánnyal

találkozhatunk, hiszen a jelenlegi tendencia aggodalomra ad okot az emberiség jövőét illetően. Gondolok itt a népesség reprodukciójára, de az elöregedő társadalom tényéből adódó számos problémára is. A népességalakulás vizsgálatakor két alapvető fontosságú népmozgalmi folyamatot kell áttekintenünk, a születések és a halálozások számát. A születésszám Magyarországon először 1998-ban esett 100 ezer alá, és noha 2006ban megközelítettük ezt az értéket, elérni még mindig nem sikerült. Az ezredfordulós emelkedést követően lassú ütemben, de folyamatosan csökkent a születések száma, 2004 óta azonban még ha mérsékelt is, de emelkedés figyelhető meg. A 2006. évi 99 850 gyermek 2,4%-os növekedést (2350-el több újszülött) jelent az előző évihez képest. Ez a szám az elmúlt nyolc év legmagasabb születésszámát jelenti. Ebben az a tény is szerepet játszhat, hogy az 1970-es évek közepén született nagyobb létszámú nemzedék most jár a 30-as éveiben, és a statisztikai adatok szerint sokan vállalnak ebben a korban gyereket. A kedvezőbb adatok ellenére továbbra sem érjük el az egyszerű reprodukcióhoz szükséges születésszámot, ugyanis az adatok alapján a felnövekvő nemzedék létszáma még mindig 34 százalékkal elmarad a szülői nemzedék létszámától. A halálozási statisztikák esetében az 1990-es évek elejétől kezdve alapvetően csökkenő tendenciáról beszélhetünk, azonban időnként történtek ingadozások, ezek közül kiemelkedett az 1993-ban elért magasabb, mint 150 ezres adat, de például 2005ben is emelkedés mutatkozott. 2006-ban azonban ismét csökkenésről beszélhetünk,

7

olyannyira, hogy a 131 500 halálozás az elmúlt harminc év legalacsonyabb értékét jelenti.2 1.1.3

Válási statisztikák

A válás szerepe a családi viszonyok rendezésében fokozatosan nőtt az elmúlt évtizedekben. Sokan a válásban látják a megoldást megromlott kapcsolatukra. A válás jelentős mértékben megváltoztatja az addigi család életét, de mindemellett demográfiai szempontból is jelentős következménnyel jár, ilyen például az egyedül élők arányának növekedése, az egyszülős családok elterjedése, de ide sorolhatjuk az élettársi kapcsolatok számának növekedését is. A liberális válási jog 1950 elején történt bevezetése óta nagymértékű emelkedés figyelhető meg a válások számában. A család funkciójában, valamint a családi szerepekben

bekövetkezett

változásokból

adódó

feszültségek

családon

belüli

konfliktusokhoz vezettek, melyeknek sok esetben a házasság megingása, majd válás volt a következménye. A II. világháború előtti időszakban számos társadalmi, gazdasági gát állt a házasságok felszámolásának útjába. Az 1920-as évek elején a házasságok körülbelül 10-11%-a végződött válással. A II. világháborút követően az 1945. évi kormányrendelet már lehetővé tette a megegyezéses válást, amely szintén jelentős mértékben hozzájárult a válások számának emelkedéséhez. Az 1952-ben született magyar családjogi törvény az eddigi konkrét válóokok megnevezése helyett már csak annyit mond ki, hogy a házasságot komoly és alapos ok esetén lehet felbontani. Ez a rendszer tovább könnyítette a válások lebonyolítását, ami további válásszámnövekedéshez vezetett. 1987-ben következett be egy újabb eljárásjogi módosítás, ami kis visszaesést eredményezett, 1989 után azonban ismét emelkedő tendenciáról árulkodtak az adatok.3 1990-ben a házasságok 37%-a, 2001-ben már 56%-a végződött válással, ez a százalékos arány 2005-ben is hasonló volt. 2006-ban viszont mintegy 300zal kevesebb válás volt, azonban az adatok még így is ijesztőek, hiszen a házasságok több mint fele válással végződik.4

2 3

Népmozgalom, 2006 In: Statisztikai tükör, I. évfolyam 4.szám, 2007.március 21., 2-3. oldal Házasság

és

válás:

A

házasság

megszűnése,

a

válás

-

tábla

-

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/185.html#190 (2007-10-02) 4

Népesség,

népmozgalom:

Házasságkötés-megszűnés

http://www.communio.hu/meh/nepmozg.htm#hazkot (2007-10-02)

8

című

Saját kérdőíves felmérésem során vizsgáltam, hogy mennyire értenek egyet a nők és a férfiak az alábbi kijelentéssel: „Általában a válás a legjobb megoldás, ha egy pár nem tudja megoldani a házasságban felmerülő problémákat.” A megkérdezettek 73%-a nem, vagy csak részben értett egyet. A vélemények között jelentős eltérés nem volt a fiatalabb és az idősebb generáció között. Az eredményhez hozzá tartozik, hogy a 100 fős mintanagyságban csupán három elvált ember volt.5 1.1.4

Terhességmegszakítás

Az abortusz kérdése éles szakmai vitákat és heves reakciókat vált ki ma is világszerte. Vannak,

akik

teljes

mértékben

ellenzik,

vannak,

akik

bizonyos

esetekben

elfogadhatónak tartják, és természetesen olyanok is akadnak, akik mindenféle szabályozást eltörölnének ezzel kapcsolatban. Magyarországon a törvényes terhességmegszakítás okai három fő csoportba sorolhatóak: (1) egészségügyi ok (amennyiben a terhesség az anya életét, vagy egészségét veszélyezteti, vagy ha a magzatnak genetikai illetve egyéb károsodása van), (2) ha a terhesség bűncselekmény kapcsán következett be (pl. erőszak), (3) ha az anya súlyos válsághelyzetben van (ilyen lehet például a családi állapot vagy az anyagi problémák). Európában mindenhol jogilag korlátozott abortuszrendszerről beszélhetünk. Vannak olyan

országok,

ahol

csak

meghatározott

ok

esetén

engedélyezett

a

terhességmegszakítása, ezt hívjuk indikációs korlátozásnak, a másik módszer Magyarország ezt alkalmazza- pedig az időbeli korlátozás, ebben az esetben az anya egy meghatározott időpontig dönthet a magzat sorsáról. Az abortusz állami engedélyezése a Ratkó-törvény feloldásakor, 1956-ban történt meg, ezután jelentős növekedés következett be a terhességmegszakítások számában. A legmagasabb abortusz-számot Magyarországon az 1960-as és 70-es évek végén mérték, 1968-ban például 201 096 abortuszt hajtottak végre. Jelentős változást 1973-ban figyelhetünk meg a fogamzásgátló eszközök népszerűbbé válásának hatására, majd ezt követte 1977-ben a hormonális fogamzásgátlók elterjedése.6 A statisztikák tükrében elmondhatjuk, hogy 1990 körül ismét kis emelkedés volt megfigyelhető, azóta viszont évről-évre egyre kevesebb abortuszt végeznek. Az 1992. évi „A magzati élet 5

Saját kérdőíves felmérés

6

Wikidedia: Terhességmegszakítás -

http://hu.wikipedia.org/wiki/Terhess%C3%A9gmegszak%C3%ADt%C3%A1s (2007-10-03)

9

védelméről” című törvényjavaslat kidolgozását számos társadalmi vita előzte meg. Fontos megjegyezni, hogy az abortusz nemcsak egészségügyi, hanem erkölcsi, vallási kérdés is egyben. 2006-ban már „csak” 46 500 terhességmegszakításról számoltak be a statisztikák.7 Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a népesség csökken. A 2006-os adatokat tekintve megközelítjük az uniós népességarányos átlagot.

Ez részben a fogamzásgátlás

elterjedésének, részben pedig a megfelelő tájékoztatásnak köszönhető. A nem kívánt terhességek elkerülésére ma már számos egyéb módszer áll a házaspárok, vagy élettársak rendelkezésére. A különböző fogamzásgátló eszközök alkalmazásánál azonban több tényezőt is figyelembe kell venni: a használat költségét, az alkalmazásból adódó kellemetlen mellékhatásokat, a használó egészségét érintő esetleges negatív hatásokat, valamint a pszichés következményeket. 1.1.5. Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség A nők és férfiak közti esélyegyenlőség napjaink egyik központi politikai kérdése, mind nemzetközi, mind közösségi és uniós szinten. Az esélyegyenlőség kérdése az integráció kezdete óta a közösségi politika részét képezi. A politika célja, hogy konkrét lépések történjenek a nők tényleges egyenjogúságának érdekében. Itt számos területről van szó, ilyenek például az egészségügy, oktatás, szociális biztonság, vagy a munkaerőpiaci helyzet. Noha az esélyegyenlőség kérdésében jelentős előrelépések történtek az elmúlt néhány évben, a teljes esélyegyenlőségtől ha már nem is fényévekre, de még mindig messze vagyunk, és ez nem csak Magyarországról, hanem az EU 25-be tartozó országok többségéről is elmondható. A legtöbb tagállamban még mindig jelentős bérkülönbségek állnak fenn nők és férfiak között, a felsővezetői pozíciókba továbbra is csak elvétve kerülnek be nők, és a politikai élet sem hemzseg a sok nőtől. Persze bizonyos tagállamok, mint például Hollandia, vagy az északi országok előrébb tartanak ezen a téren, de még nekik is van hova fejlődniük. Az Európai Unió szabályozása két elvet követ, az egyiknek az a célja, hogy azok az országok se szenvedjenek a versenyben hátrányt, amelyek az esélyegyenlőség terén már előbbre tartanak, a másik pedig a nemek közötti egyenlő bánásmód biztosítását tűzte ki célul. Már az 1957-ben született Római Szerződés 119. cikkelyében megfogalmazásra

7

Népmozgalom, 2006 In: Statisztikai tükör, I. évfolyam 4.szám, 2007.március 21., Fontosabb

népmozgalmi események című táblázat, 1.oldal

10

került az egyenlő munkáért egyenlő bér elve: „Minden tagállam az első szakasztól biztosítja és a továbbiakban is fenntartja annak az elvnek az alkalmazását, hogy a férfiak és a nők egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak.”8 A gyakorlatban ez a törvény azonban kevéssé volt alkalmazható, ugyanis nehéz volt annak a meghatározása, hogy mi tekinthető egyenlő munkának, ezért a 117/75. sz. irányelv a következő kiegészítést tette: „….az azonos, illetve egyenlő értékűnek elismert munka esetén a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés megszüntetését jelenti a bérezés valamennyi alkotórésze és feltétele vonatkozásában.”9 Az Unió továbbá azt is kimondja, hogy minden olyan nemzeti szintű jogszabály, vagy rendelkezés, amely az egyenlő bér elvével ellenkezik törlendő. Az egyenlő bánásmód a 70-es évektől kapott igazán szerepet a Közösségi jogalkotásban, ekkor kezdték el kidolgozni az erre vonatkozó irányelveket.10 A magyar jogrendszer közvetett és közvetlen módos is tiltja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértését. A Magyar Alkotmány 70./B §-ának második bekezdése a következőképpen szankcionálja az alapelvet: „az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.”11 Jelentős különbség fedezhető fel azonban a közösségi és a hazai szabályozás között. Ezen belül a legfontosabb, hogy míg a közösségi jogban felmerül a pozitív diszkrimináció lehetősége, addig a magyar jog csak negatív szabályozást alkalmaz. Egyvalami azonban tény, a keresetkülönbségek továbbra is fennállnak nők és férfiak között. (melléklet, 2. ábra)

8

Lévai Katalin, Kiss Róbert, Gyulavári Tamás (1999): Vegyesváltó. Pillanatképek nőkről, férfiakról.

Egyenlő Esélyek Alapítvány, Budapest, 98. oldal 9

Lévai Katalin, Kiss Róbert, Gyulavári Tamás (1999): Vegyesváltó. Pillanatképek nőkről, férfiakról.

Egyenlő Esélyek Alapítvány, Budapest, 98-99 oldal 10

Rózsa

Orsolya:

Esélyegyenlőség

nők

és

férfiak

között.

http://www.feek.pte.hu/feek/index.php?ulink=600 (2007-10-10) 11

1949.

évi

XX.

Törvény,

A

http://www.mkogy.hu/alkotmany/alkotm.htm (2007-10-15)

11

Magyar

Köztársaság

Alkotmánya.

2. ÁBRA NŐK ÉS FÉRFIAK KERESETI KÜLÖNBSÉGEI NÉHÁNY EU TAGORSZÁGBAN

Málta Szlovákia Görögország Magyarország Csehország Lengyelország Spanyolország Észtország Finnország Olaszország Franciaország Írország Svédország EU-25 Dánia Luxemburg Ausztria Belgium Németország Nagy-Britannia Hollandia

0

5

10

15

20

25

30

% 2004

1999

Forrás: Az Európai Közösségek Bizottsága: Jelentés a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségről, 2006, 16. oldal

Ahogy az a fenti ábrán is látható, nemcsak hazánkban jelent súlyos problémát a nemek közötti keresetkülönbség. A legjobb eredményt Málta (5% alatti különbség), míg a legrosszabbat Szlovákia és Észtország vallhatja magáénak (közel 25%). Az EU-25 átlaga 2004-ben 15%-os volt, Magyarország ennél némileg jobb adatokkal büszkélkedhet, de még van hova fejlődnie. A nők és férfiak esélyegyenlőségének témájában a World Economic Forum (WEF) 2005-ben végzett egy a világ 48 országára kiterjedő nemzetközi felmérést. A WEF öt dimenzió mentén vizsgálta a nők esélyegyenlőségének mértékét: gazdasági részvétel, gazdasági lehetőségek, politikai részvétel, iskolázottság, egészségi állapot és jólét. A rangsort minden tényezőre külön-külön is felállították, a végén, pedig egyetlen

12

indexben összegezték a kapott eredményeket, amelyben minden tényező egyenlő súlyozással szerepelt. Az élen az észak-európai országok (Svédország, Norvégia, Izland, Dánia, Finnország) végeztek, a rangsor élére Svédország került. Az első tíz helyre még Új-Zélandnak, Kanadának, az Egyesült Királyságnak, Németországnak és Ausztráliának sikerült bejutnia. A volt szocialista országok zöme a 11-25. helyen található. Magyarország a 24. helyezést tudhatja magáénak, vagyis a középmezőnyben vagyunk, és nem csak ebben a körben, hanem ha az EU 25-öket nézzük, akkor is (melléklet, 1. ábra). Ez a kép többé-kevésbé reálisnak mondható. Kiemelkedőnek számít hazánk gazdasági lehetőségek terén elért 3. helyezése, de elképzelhető hogy a valóság azért rosszabb, mint amit a felmérések mutatnak. A többi mutatóban azonban jóval gyengébben szerepeltünk: politikai részvételben a 28., gazdasági részvétel tekintetében a 30., iskolázottság terén a 39., egészség és jólét tekintetében csupán a 40. helyet tudtuk megszerezni.12 Az idei, 2007-es év különös jelentőséggel bír az esélyegyenlőség előmozdítása terén, hiszen az Európai Bizottság a 2007-es évet az esélyegyenlőség évének nyilvánította ki. Az elsődleges cél az ide vonatkozó jogszabályok, és a jogorvoslási lehetőségek tudatosítása, valamint a társadalmi befogadókészség, a tolerancia és a tisztelet fontosságának hangsúlyozása az uniós állampolgárok körében. A diszkrimináció elleni küzdelem tekintetében a Bizottság a kultúrák közti párbeszédet kulcsfontosságú tényezőnek tekinti, hiszen ez lehet a társadalmi integráció egyik mozgatórugója, ráadásul hozzájárulhat az európai identitás megerősödéséhez is.

1.2

CSALÁDMODELL RÉGEN ÉS MA

A következő fejezetben a családformák történelmi alakulását szeretném bemutatni. A család szerepe mindig is meghatározó volt a történelem során, jelentése azonban időrőlidőre módosult. A család szót számos módon lehetne definiálni, a család jó esetben az a közeg, ahol az embert feltétel nélkül elfogadják, ahol bizalmat kap, ahol bármikor menedéket találhat, ahova mindig hazatérhet. A családról nekem mindig Zelk Zoltán

12

Lopez-Claros, Augusto; Zahidi, Saadia (2005): Women’s Empowerment: Measuring the Global

Gender

Gap.

World

Economic

Forum

http://www.weforum.org/pdf/Global_Competitiveness_Reports/Reports/gender_gap.pdf (2007-09-11)

13

-

sorai jutnak eszembe: „Este jó, este jó, este mindig jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó.”13 Andorka Rudolf Bevezetés a szociológiába című könyvében a család fogalmát a következőképpen definiálja: „együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági vagy leszármazási, más szóval vérségi (vagy örökbefogadási) kapcsolat köt össze.”14 A család a társadalmi együttélés legalapvetőbb szintje. A családon általában a szülő(k) és gyerek(ek) valamint legközelebbi hozzátartozóik által alkotott közösséget értjük. Mai értelmezésben leggyakrabban monogám családokról beszélünk, vagyis egy nőről és egy férfiről, akik tartósan együtt élnek, valamint az általuk vagy egyikük által nemzett gyerek, illetve gyerekek közösségéről. 1.2.1

A családmodell változásai hazánkban

A 18. században a hivatalos értelemben vett új család házasságkötéssel jött létre, amelynek célja utódok nemzése és felnevelése volt. Ebben az időben jóval bonyolultabb családi-rokonsági kapcsolatrendszerről beszélhettünk, mint a 20. században. A szakirodalom különbséget tesz kiscsalád, törzscsalád és nagycsalád között. Az első kategóriába sorolhatóak a házastársak és gyerekük/gyerekeik, a másodikba a két generáció együttélése, az utolsóba, pedig a rokonsághoz tartozó családokkal közösen alkotott többgenerációs családi kooperációk tartoztak, ez azonban már akkor is ritka volt. A polgárosodás, valamint a kapitalizmus újabb változásokat hozott a családok életében, szerkezetében. A kiscsalád vált jellemzővé, a többgenerációs együttélések száma jelentősen lecsökkent. Az korábbiakkal ellentétben már nem volt jellemző a szolgák, cselédek alkalmazása, aminek következtében a háztartási teendők mind a családra hárultak. Fontos tényező a nők tömeges munkába állása is, aminek eredményeként a nők anyagilag függetlenebbekké váltak, és ezáltal a családon belüli helyzetük, szerepük is változást mutatott, valamint ezzel együtt előtérbe került a házastársak közötti esélyegyenlőség is. A család által eddig betöltött számos funkciót úgynevezett ellátó intézmények vették át (pl. egészségügyi ellátás). A 19. század végén már kételyek merültek fel a hagyományos családmodellt illetően. Érezhető volt, hogy a megszokott családmodellel szakítva, többen újfajta női-férfi

13

Zelk Zoltán: Este jó, este jó - http://www.koloknet.hu/jeles/anyak_versek.htm (2007-09-10)

14

Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest

14

kapcsolatot és gyereknevelést részesítenek előnyben. A 20. század első felében a csökkenő születésszámok és az emelkedő válásszámok mind változásra utaltak. Egyre gyakoribbá vált a házasság nélküli együttélés, az élettársi kapcsolat, de ekkortájt indultak útjukra az azonos nemű személyek kapcsolatáért és házasságáért harcoló mozgalmak is. Fontos megemlíteni, hogy az imént leírt változások csak a népesség kisebb hányadát érintik, a többség még mindig a hagyományos, monogám családi életet találja a legmegfelelőbbnek. Az emberek többsége még mindig a nyugodt családi élet megteremtését tekinti fő céljának, és noha a hagyományos családmodell változásokon ment, és megy is még keresztül, a család alapvető funkciói és értékei megmaradni látszanak a 21. században is. Ennek fenntartásában természetes jelentős szerepet játszhat az állami társadalom- és szociálpolitika, a családsegítő intézmények és támogatások rendszere.15 1.2.2

A család funkciói

A család vitathatatlanul legfontosabb funkciója mindig is a reprodukció volt, de emellett kulturális, gazdasági, érzelmi, szocializációs szerepkört is betölt. A idők során, főként a nők tömeges munkavállalásának köszönhetően ezen funkciók egy részét különböző intézmények vették át. A reprodukció esetében megkülönböztetjük a biológiai-utódmező és a társadalmi státus reprodukcióját. Biológiai értelemben a társadalom megőrzéséről van szó, arról, hogy az utódokon keresztül a társadalom fennmaradjon. Az államnak feladata, hogy a lehető leghatékonyabb módon befolyásolja különböző jogi vagy egészségügyi szabályozásokkal a születések számát, azonban meg kell jegyeznünk, hogy a gyermekvállalás a házastársak, családok egyéni döntése, amit befolyásolni csak korlátozott szinten lehet, különösen a fogamzásgátló módszerek széles körben való elterjedése óta. A korábbiakban már bemutattam röviden a népességalakulással kapcsolatos statisztikákat, amelyekből kiderül, hogy a fejlett országokban a termékenység az egyszerű reprodukciós szintet sem éri el. Ennek következményei azonban súlyosan hathatnak a társadalomra, ilyen a népesség elöregedése, valamint a népességszám jelentős csökkenése. Helyenként már akaratlagos gyermektelenségről 15

A

család

kialakulása,

a

családformák

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/192.html (2007-10-03)

15

történelmi

változásai

-

beszélnek, azaz az emberek, a házaspárok, élettársak egyáltalán nem akarnak gyereket vállalni. Magyarországon ez a jelenség még nem figyelhető meg, a többség szeretne egy vagy két gyereket. A családok a biológiai reprodukció mellett fontosnak tartják a család társadalmi státusának megőrzését, továbbvitelét is. A történelmi korokban ez különös jelentőséggel bírt, hiszen az utód örökölte a család vagyonát, vitte tovább a családi gazdaságot, vagy a családfő által végzett mesterséget, ma ez már nem, vagy csak részben áll fenn. A státus reprodukciója kapcsán elsősorban az iskola intézményét kell kiemelnünk. A szülő és a gyermek iskolázottsága között ugyanis szoros kapcsolat van. A szülő hatással van a gyerek iskolázására, hiszen a szülő nagymértékben részt vesz a gyermek életcéljainak kialakításában, a tudás, és a kulturális tőke fontosságának átadásában, ami nagyban meghatározza a gyerek iskolai teljesítményét. Megfigyelhető, hogy az általános iskolát el nem végzett, vagy csupán azt végzett szülők gyerekei is többnyire az általános iskolai tanulmányok befejezéséig jutnak el, vagy legalábbis ez a kitűzött cél előttük. A szülők középiskolai végzettsége jelentős javulást eredményez az utódokéban is, ekkor már a középiskola elvégzése válik dominánsá, de a felsőfokú tanulmány megkezdésének az esélye is nagyobb. Az összefüggés azonban a felsőfokú végzettségű szülők esetén a legszembetűnőbb, hiszen itt jelentősen nagyobb eséllyel kerülnek a gyerekek is egyetemre, főiskolára. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a társadalmi státus reprodukciójában a legmeghatározóbb szerepe a családnak van, ezt az oktatási rendszer csak módosítani képes. A gazdasági funkció azon szerepek egyike, amely jelentős változásokon ment át a történelem során. Ma már nem olyan mértékben jellemző, mint régen, hogy egy család közös munkával termelőegységként funkcionáljon. Régebben a házasság megkötésekor komoly szerepet játszott a házasulandó felek, illetve családjuk vagyona. Fontos tényező volt, hogy a másik fél családja hasonló anyagi körülmények közül származzon. A jövedelem ma már, ha nem is ilyen téren, de még mindig nagyon fontos sokak számára. A

család

életét

jelentősen

befolyásolja,

hogy

annak

hány

tagja

végez

keresőtevékenységet. A nők tömeges munkába állása azonban nemcsak a család anyagi körülményére van hatással, hanem újfajta szerepmegosztást és döntési mechanizmust is eredményez a családon belül. Ma a családi gazdálkodás egyik legfontosabb célja a szép otthon megteremtése, saját

16

lakás, vagy saját családi ház megvétele, amelynek elérésén sokszor együtt dolgozik az egész család, ez sokszor megerősíti a kötelékeket, de meg is gyengítheti, amikor aránytalanul nagy terheket (anyagi és fizikai) vesz ezzel magára a család, a házaspár, pl. hitelek. A család ugyanakkor érzelmi funkciót is betölt, és a 21. század rohanó, sokszor személytelen világában kiemelkedően fontos funkcióvá vált. Az embernek elemi szükséglete az érzelmi törődés, a szeretet, a gondoskodás, az intimitás. Egy kapcsolat, legyen az baráti, szerelmi vagy rokoni, mindig a bizalmon, a kölcsönös megértésen, elfogadáson alapul. Az érzelmi szükségletek kielégítésének egyik legfontosabb színtere vitathatatlanul a családi közeg. A családon belül beszélhetünk anya és gyerek, apa és gyerek, férj és feleség, testvérek, és unoka-nagyszülő közötti kapcsolatról. Ezek közül talán a legmeghatározóbb az anya-gyerek kapcsolat. Családi funkciók közé sorolhatjuk még az öregekről való gondoskodást is. Idetartozik az anyagi, erkölcsi érzelmi gondoskodás.16 Régebben, amíg több nemzedék élt együtt, és nem volt jellemző a nők tömeges munkavállalása, ez jóval nagyobb szerepet töltött be az emberek életében. Úgy gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy a család életközösség legyen, ahol szerepet kapnak az érzelmek, a gyengédség, ahol fontos a problémák, konfliktusok megoldása, és sok a közös program, a közösen végzett tevékenység. 1.2.3

A család szerepe a szocializációban

A szocializáció az a tanulási folyamat, amely során elsajátítunk különböző magatartási mintákat, készségeket, melyek segítségével a későbbiekben képesek leszünk a társadalom részeként működni. A szocializáció jelentős és talán legfontosabb része gyermekkorban zajlik le, ekkor sok olyan tudásra teszünk szert, amit csak később, felnőttkorunkban alkalmazunk. A szülők viselkedése mintául szolgál a gyerekek számára, a szocializáció során „elraktározódik”, és felnőttkori viselkedésünk meghatározó elemévé válik. A házastársi és a szülői szerep megtanulása már viszonylag korán megkezdődik, de míg az előbbinek csak külső szemlélői, az utóbbinak aktív résztvevői vagyunk, így ez sokkal mélyebben belénk vésődik. Manapság számtalan külső hatás éri az embert, a tömegkommunikáció is több minta megismerését teszi

16

A

család

kialakulása,

a

családformák

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/192.html (2007-10-03)

17

történelmi

változásai

-

lehetővé az egyének számára, így a gyermekkori szocializáció természetesen nem az egyetlen meghatározója későbbi párkapcsolati vagy szülői viselkedésünknek, de mindenestre komoly hatással van rá. A szocializáció másik fontos feladata a családi feladatok ellátására való felkészülés. Hajdanán a lányok édesanyjuktól sajátították el a főzés tudományát, a háztartás körüli teendőket, és sok esetben kisebb testvéreik ellátásán keresztül a gyermekgondozási feladatokat is, a fiúk pedig édesapjuktól tanultak például barkácsolást, gazdálkodást (mezőgazdasági munka), vagy akár mesterséget is. A családi életben bekövetkezett változások, elsősorban a nők egyre nagyobb mértékben jellemző gazdasági tevékenysége, valamint a tanulási folyamat egyre erőteljesebb kitolódása ma már kevésbé teszi lehetővé, hogy az előbb említett tevékenységeket kizárólag otthon sajátítsa el az ifjú nemzedék, ezért a szerep egy részét az iskola vette át.17 Kérdés, hogy ez rendjén van–e így? Hiszen a kislányok anyjukkal, vagy a fiúk apjukkal való közös munkálkodása nemcsak a tanulási folyamat miatt volt fontos, hanem jelentős szerepet játszott a szülő-gyerek kapcsolatok elmélyülésében. Persze a jó beszélgetésekre más körülmények között is sor kerülhet, egyvalami viszont szükséges hozzá: idő, amiből azonban a mai felpörgött világban bizony sokszor csak kevés jut. 1.2.4

A család által képviselt értékek

Valamely társadalom, vagy közösség bizonyos dolgokat fontosnak tart, másokat pedig kevésbé, az előbbieket nevezzük értékeknek. Az elsődleges értékek többnyire ugyanazok a különböző társadalmakban, ilyenek a becsületesség, az őszinteség vagy az igazságosság. Sokszor hallunk olyan véleményeket, amelyek szerint a mai világban bizonyos értékek válságban vannak. Tény, hogy a fiatalabb generáció például kevésbé tartja fontosnak a vallásosságot vagy bizonyos hagyományokat. Napjaink felgyorsult világa, a globalizáció, a modernizáció mind hatnak a fiatal korosztály gondolkodására, és ezáltal arra is, hogy mi az, amit ők fontos értéknek tartanak. A fejlett országokban tapasztalható termékenység csökkenés, a házasodási hajlandóság lanyhulása, valamint a válások számának növekedése némi késéssel bár, de hazánkat is elérte. Bizonyos normák hatása gyengülni látszik, míg mások erősödnek, ehhez hozzájárul a változóban lévő családi modell, a fiatal korosztály szabadabb, időnként a tradíciókkal

17

A

család

kialakulása,

a

családformák

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/192.html (2007-10-03)

18

történelmi

változásai

-

szembeforduló magatartása. Kérdés, hogy ez a folyamat megállítható vagy visszafordítható–e? Erre azonban a szociológusok sem tudnak választ adni. A családi értékek között meg kell említenünk a gyermekvállalás kérdését, ami a 20. század elején a házasság legalapvetőbb céljaként jelent meg, ma azonban egyre többet hallhatunk

a

tudatosan

vállalt

gyermektelenségről,

melyet

főként

a

jövő

bizonytalanságával indokolnak. Ez a jelenség azonban még csak szűk réteget érint. Az értékek közé soroljuk a tágabb értelemben vett családdal, a rokonokkal való törődést, kapcsolattartást. Ebből a szempontból is tapasztalható némi gyengülés, ennek egyik oka, hogy már nem jellemző hogy a fiatalabb generáció együtt éljen az idősebbel, ráadásul sokszor egymástól távol fekvő városokban élnek a családok. A családi kapcsolatok azonban továbbra is jelentős értéket képviselnek a társadalom többségének számára.18 Családon belül az egymásról való fizikai, lelki törődés jelentősége vitathatatlan. A szeretet, a feltétel nélküli elfogadás, a másikba vetett hit és bizalom kell, hogy egy család összetartó ereje legyen, ha valaki ilyen közegben nő fel, nagy valószínűséggel maga is ennek megvalósítására fog törekedni később saját családja esetében. A család fontos feladatai közé tartozik az értékek őrzése, és továbbadása a fiatalabb generációk számára. Az értékek átvételét erőltetni nem lehet, ám ha az ember nem is tud teljes mértékben azonosulni velük, meg kell tanulni őket tisztelni és elfogadni. 1.2.5

Élettársi kapcsolatok kontra házasság

Az utóbbi évtizedekben jelentős változás következett be a házasság intézményének, valamint az élettársi kapcsolatok megítélésében. A 90-es évek növekvő válásszáma, a nőtlenek és hajadonok növekvő aránya egyaránt azt mutatja, hogy megváltozott a lakosság házasodáshoz való viszonya. Az 1960-as és az 1980-as évek között kiemelkedően magas volt a házasok aránya, ebből arra következtethetünk, hogy ebben az időben a házasság volt a kívánatos, ideálisnak tekintett családi állapot, ennek persze lehettek gazdasági okai is, gondolok itt például a fiatal házaspároknak nyújtott kedvezményes lakásvásárlási hitelekre. A 90-es évektől viszont a házasulási kedv fokozatosan csökkenni látszik (melléklet, 1. táblázat). Az is megfigyelhető, hogy manapság egyre inkább kitolódik az a kor, amikor a fiatalok kimondják a „boldogító

18

A

család

kialakulása,

a

családformák

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/192.html (2007-10-03)

19

történelmi

változásai

-

igent”. A 80-as években a nők mintegy 70%-a férjhez ment 25 éves koráig, 2005-ben már csak körülbelül 50%-ra tehető ez az arány.19 A vallásos neveltetés és a szülők tradicionális családfelfogása azonban még ma is ösztönzi a házasságkötést. A házasulási kedv későbbre tolódását számos tényező magyarázza. A többség csak tanulmányai befejeztével megy férjhez (hagyományos felfogás), és mivel a nők egyre nagyobb arányban vesznek részt különböző felsőfokú képzésekben, így ez késlelteti a házasságkötést. Ráadásul a magasabb iskolai végzetséggel javul a nők munkaerőpiaci helyzete, ami nagyobb választási lehetőséget enged nekik gazdasági szempontból is. Másfelől az is közrejátszhat a változásokban, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a házasság negatívumai is. A mostani fiatalok közül sokan megélték már szüleik válását, és ők nem szeretnék ugyanezt a hibát elkövetni. A házasulási tendenciák kapcsán fontosnak tartom megemlíteni egy magyar származású angol demográfus, John Hajnal nevét. Európa házasodási szokásainak vizsgálata során arra a következetésre jutott, hogy meghúzható a térképen egy vonal Trieszt és Szentpétervár között, amelytől nyugatra eső országokra általánosan jellemző, hogy az első házasságok viszonylag késői életkorban köttetnek meg, és ezzel együtt azoknak is magas az aránya, akik életük során nem lépnek frigyre. A vonaltól keletre eső országokban viszont a fiatal korban és egyúttal magas arányban kötött első házasság volt jellemző, elmondható ezekről az országról az is, hogy alacsony azok aránya, akik soha nem kötöttek házasságot. Ez a Hajnal által leírt magatartási minta az 1980-as évekig nagyjából megállta a helyét, azóta viszont jelentős változások következtek be. Bizonyos vélemények szerint a vonal teljesen megszűnt, de olyanak is akadnak, akik szerint nem tűnt el, csak kicsit keletebbre tolódott.20 A házasulási hajlandóság visszaszorulásával egyidejűleg emelkedni látszik az élettársi kapcsolatban élők száma. Magyarországon, még ha elvétve is, de már a 18. század közepén előfordult az egyházi kereteket kikerülő párkapcsolat. A 20. század közepéig inkább „vadházasság” szóval illették az ilyen kapcsolatokat, az élettárs kifejezés csak később terjedt el. Hosszú ideig csak a társadalom alsóbb rétegeiben, 19

S. Molnár Edit: Élettársi együttélések –tények és vélemények. In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné,

Tóth István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001., TÁRKI- Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, 66. oldal 20

Kamarás Ferenc: Családalapítás és gyermekvállalás Európában, Kérdések és kérdőjelek. In: Nagy

Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.) (2005): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2005., TÁRKI- Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 88. oldal

20

valamint az elváltak, özvegyek esetében volt elfogadott, illetve inkább eltűrt ez a párkapcsolati forma. Az utóbbi időben viszont sokat változott az élettársi kapcsolatok társadalmi megítélése. Egyrészről a házasság népszerűségének csökkenése kapcsán a fiatalok már nem tartanak annyira a társadalom ítéletétől, ha mégsem az együttélés hagyományosabb változata mellett döntenek. Ugyanakkor az egyre növekvő élettársi kapcsolatok száma elfogadhatóbbá teszi a környezetet is. Megfigyelhető, hogy az emberek saját életükben inkább a tradicionális családformát, vagyis a házasságot választják, azonban mások számára teljes mértékben megengedettnek látják az élettársi együttélést is. Az élettársi kapcsolatok jogi megítélésében 2007-ben új kezdeményezések történtek, melyek a vagyoni viszonyok rendezésére, valamint az élettársi kapcsolatok bejegyzésére irányultak. A Polgári törvénykönyv új koncepciója az élettársi viszonyt a családjog keretein belül szabályozná, és így közelítené a házasság intézményéhez, azonban ez a szabályozás sem adna megfelelő jogi védelmet. A törvényhozók tartanak az élettársi kapcsolatok a házassággal való majdnem azonos jogokkal való felruházásától, ugyanis azzal sérülne a házasság alkotmányos úton elrendelt védelme. A Magyar Köztársaság kormánya 2007. november 16-án benyújtotta az Országgyűlésnek a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a Ház decemberben tárgyal. A javaslat szerint nemétől függetlenül minden nagykorú személy kérheti élettársi kapcsolata nyilvántartásba vételét. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, úgy a törvény 2009. január elsején lép hatályba.21 A szakdolgozatomhoz készített kérdőívemben az alábbi állítással: „Semmi kivetnivaló nincs abban, ha egy pár együtt él házasság nélkül.” a válaszadók 62%-a teljes mértékben (férfiak és nők egyenlő arányban), további 18%-a pedig nagyjából értett egyet. „A házas emberek általában boldogabbak, mint azok, akik nem élnek házasságban.” kijelentéssel pedig csupán a kérdezettek 14%-a nem, további 22% pedig csak részben értett egyet.22 Általánosságban elmondható, hogy az élettársi kapcsolatot azok preferálják jobban, akik maguk is az együttélés e formáját választották, a házasságot pedig azok, akik maguk is házasságban élnek. Azonban a házas emberek sem vetik el az élettársi

21

Törvényjavaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatról -http://www.jogiforum.hu/hirek/16978 (2007-11-

22

Saját kérdőíves felmérés

21)

21

kapcsolatot, de ez fordítva is igaz, az élettársak sem tartják rossz együttélési formának a házasságot, sőt sokan elképzelhetőnek tartják közülük, hogy egyszer megházasodnak. Dr. Lux Elvira szexuálpszichológus szerint a férfiak soha nem rajongtak a házasságért, de amíg a társadalom és az egyén ahhoz tartotta magát, hogy a nők szexuális életet csak házasság után élhetnek, addig volt egyfajta motiváció a férfiak számára, hogy megházasodjanak.

A szexuális liberalizmus óta azonban sem a

házasságnak, sem a szüzességnek nincs már igazi értéke. Azáltal, hogy a nők ma már „odaadják magukat” szexuálisan partnereiknek, hajlandóak az együttélésre és a fogamzásgátlás különböző formáira, az együttélést megkönnyítik ugyan, de a házasságkötést részben éppen ezzel gátolják.23 Természetesen mindkét együttélési formának megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az együttélés esetében valamivel gyakoribb a bizalmatlanság, a féltékenykedés. Talán éppen a viszonylagos szabadságtudatból eredően könnyebben felbontásra kerül egy élettársi kapcsolat, mint egy házasság, de ez nem azt jelenti, hogy kevésbé jelent megrázkódtatást. A házasság intézménye védi a nőt és a gyermeket, az együttélés során viszont a felek bármikor megszeghetik egymásnak tett ígéreteiket. A házasság ellen felhozott érvek között az első helyen állnak „a papír nem fontos” és „az esküvő felesleges pénzkidobás” mondatok.24 A házasságkötési ceremóniának azonban nem is a papír a lényege, hanem az elhatározás, az eskütétel, az, hogy a pár a számukra fontos emberek előtt hoz egy komoly elhatározást, amely döntés szerint kell élnie nap, mint nap. Hogy melyik jobb, és melyik rosszabb? Erre nincsen kész recept. Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Véleményem szerint a már elváltak, vagy özvegyek számára az élettársi kapcsolatban való együttélés a jobb megoldás. A fiatalok estében viszont nem árt, ha a házasságot élettársi együttélés előzi meg, hiszen ismerjük a mondást: „Lakva ismerszik meg az ember”. A legtöbb lány szíve mélyén talán még ma is habosbabos, hófehér mennyasszonyi ruháról álmodik, kérdés azonban, hogy eljön–e az a

23

Dr. Ternovszky Ferenc (szerk.) (2007): A siker kulcsa: Család- Munka. II. Az Egyensúly,

Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 22-23. oldal 24

S. Molnár Edit: Élettársi együttélések –tények és vélemények. In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné,

Tóth István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001., TÁRKI- Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, 77. oldal

22

bizonyos herceg fehér lovon, aki oltár elé vezeti őket, és hogy addig nem változik–e meg a házasságról alkotott pozitív képük? 1.2.6

Gyerekvállalás

A népességalakulás című fejezetben már részben érintettem a gyerekvállalás témáját, most azonban a gyermekvállalásban megfigyelhető változásokat, tendenciákat kívánom bemutatni. Magyarországon 1981-ben kezdődött meg a népesség számának abszolút csökkenése, azóta különösen hangsúlyos a gyerekvállalás kérdése. Míg korábban számos sokgyerekes család volt négy, öt vagy akár még több gyerekkel, mára már a kétgyerekes, sőt egyre inkább az egygyerekes családmodell válik mintává (melléklet, 2. ábra). Erre a jelenségre számos magyarázat van. Egyrészről meg kell említenünk a születéskorlátozás, fogamzásgátlás széles körben való elterjedését. Ugyanakkor a gazdasági környezetet is figyelembe kell venni, sokan bizonytalan anyagi helyzetük miatt nem vállalnak gyereket, vagy legalábbis nem annyit, mint amennyit eredetileg szerettek volna. Meg kell említeni a kényelmet is, amiről sokan nehezen mondanak le, hiszen a gyerek vállalása nem csak anyagi következményekkel jár, a nagyon kicsi babával nem olyan könnyű például síelni, nyaralni menni. A gyerekszám csökkenése mellett egy másik tendenciát is meg kell említeni, ez pedig a szülő nők átlagos életkorának növekedése. A kétgyerekes családmodell kezdetekor a nők viszonylag korán, 30 éves koruk előtt megszülték gyerekeiket. Ma viszont a nők 30-as éveinek elejére tehető az első gyermekek születése. Az anyai kor eltolódásának demográfiai és a születendő gyermek egészségére ható következményei is vannak. Elvileg az, hogy valaki később szüli az első gyerekét, nem jelenti automatikusan azt, hogy másodikat vagy harmadikat már nem vállal. Ha így van, és a nők vállalják a többi gyereket is, akkor az össztermékenység nem csökken, csak az anyai kor megoszlása tolódik el, így ezáltal csak átmeneti termékenységcsökkenésről beszélhetünk, illetve beszélhetnénk. Ezt a szakirodalom kompenzációnak hívja. A magyar éves adatok is a kompenzáció bizonyos mértékét jelzik. Az anyai kor emelkedése a születendő gyerek egészségére is hatással lehet. Erre leginkább a koraszülöttek és a kis súllyal világra jövő csecsemők adataiból lehet következtetni. A statisztikai adatok azt igazolják, hogy az anya korával párhuzamosan növekszik a kissúlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya is. De megfigyelhető az is,

23

hogy

nagyobb

a

valószínűsége

a

30

fölötti

kismamák

esetében

a

csecsemőhalandóságnak és a magzati veszteségnek is.25 Saját kérdőíves kutatásom során felmértem, hogy a megkérdezetteknek hány gyereke van, illetve akiknek még nincs, ők hányat szeretnének. A kérdőívet kitöltő szülők körének 17%-a egy, 74%-a kettő, 7%-a pedig három gyermeket nevel, illetve nevelt. Egy nő volt, aki hét gyermek büszke édesanyja, és mindösszesen egy 53 éves férfi akadt a 100 alany között, akinek nincs gyereke, de nem is akar, ehhez az is hozzátartozik, hogy nőtlen, talán ez összefüggésben áll a véleményével.26 3. ÁBRA GYERMEKVÁLLALÁSI HAJLANDÓSÁG A FIATALOK KÖRÉBEN (2007)

2%

20%

11%

64%

1

2

3

4 vagy több

Forrás: Saját kérdőíves felmérés

Az fenti ábrán az látható, hogy a még gyermektelen fiatalok jelenleg miként vélekednek arról, hogy később hány gyereket szeretnének. A kapott eredmény szerint a fiatalok több mint 60%-a két csemetét tervez. Fontos a „tervez” szó, kérdés azonban, hogy az egyének értékrendje egybeesik-e a későbbi tényleges gyerekvállalási magatartásukkal. Ahogy láttuk, a nők és férfiak többsége is két gyereket tervez, de ezzel szemben mégis kevesebb gyerek születik. Bizonyos kutatásokból az derül ki, hogy különösen igaz a magasan iskolázott, képzett nőkre, hogy több gyereket terveznek, mint amennyit végül vállalnak. Ez szintén jelentős problémát jelent a társadalom számára, hiszen éppen azok a gyerekek nem születnek meg, akik nagyobb valószínűséggel 25

Klinger András: A késői gyermekvállalás problémái. In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth

István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001., TÁRKISzociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, 134-154. oldal 26

Saját kérdőíves felmérés

24

lesznek majd értelmiségi emberek (vizsgálatok szerint a szülők iskolázottsága hatással van a gyerekek továbbtanulására). A saját, és egyéb kutatások is azt mutatják, hogy a családok értékrendje jóval tradicionálisabb, értékőrzőbb, mint amilyenre demográfiai magatartásuk alapján következtetni lehet. A kérdőívet kitöltők 94%- egyetértett (69% teljes mértékben, 25% pedig nagyjából ) azzal, hogy „A gyerekek fejlődését látni a legnagyobb öröm az életben.”, ez pedig kifejezetten magas arány.27 Ebből is látszik, hogy Magyarországon a lakosság értékrendjében a gyermek utáni vágy nagyon is meghatározó. Az is megállapítható, hogy a többség számára –legalábbis elviekben- a gyerekvállalással járó anyagi hátrányt, fizikai leterheltséget ellensúlyozza a gyermekvállalással járó boldogság és érzelmi többlet. 1.2.7

Szingliség

„ A szingliség normális a modern világban, az élet egy bizonyos pontján akárkiből lehet szingli, és ez az állapot ugyanúgy érdemes a tiszteletre, mint a házasság szent köteléke”.28 Ezeket a sorokat Helen Fielding Bridget Jones naplója című könyvéből idéztem. De vajon kire értjük a szingli kifejezést, és mennyire van jelen a szingliség a magyar társadalomban? A szakirodalom (elsősorban a nyugati) olyan biztos egzisztenciával rendelkező, karriert építő, 25-35 éves fiatalokat sorol a szinglik közé, akik egyszemélyes háztartásban élnek, de ennek ellenére jelentős fogyasztói réteget képviselnek. A köztudatban a szingli szót elsősorban azonban nőkre értjük. A szingli nők látszólag magabiztosak, ugyanakkor érzékenyek, akik még nem kötöttek házasságot, és ugyan alkalmi kapcsolataik adódnak, de tartós párkapcsolatot nem tudnak, esetenként nem is akarnak létesíteni. Ez utóbbinak számos kiváltó oka lehet, mindenek előtt a mai fiatalok egy része fél a házassággal és tartós párkapcsolattal együtt járó kötöttségektől. Ugyanakkor a mostani 25-35 év közötti korosztály már az a nemzedék, akik közül sokan átélték szüleik válását, annak minden hátrányát, negatívumát saját bőrükön tapasztalták, és nyilvánvalóan nem akarják, hogy ez velük ugyanígy megtörténjen, vagy, hogy esetleg az ő gyerekeiknek ugyanezen kelljen átmenniük. A szinglik sokszor hangoztatják, hogy kevés a tisztességes, számukra vonzó, megbízható, szórakozató

27

Saját kérdőíves felmérés

28

Helen Fielding (2002): Bridget Jones naplója. Európa Könyvkiadó, Budapest, 74. oldal

25

férfi, akivel stabil párkapcsolatot lehetne létesíteni, de nem lehet a hibát csak a férfiakban keresni. A szingli nőknek gyakran nem csak magukkal szemben, hanem a férfiakkal szemben is rendkívül magasak az elvárásaik, ráadásul a pszichológusok szerint sokszor küszködnek önismereti problémákkal. Bizonyos

felmérések,

kutatások

azonban

cáfolják

a

szinglikről

felállított

sztereotípiákat, miszerint a szingli nők nem akarnak megházasodni, vagy, hogy nem akarnak gyereket. Ráadásul a nyugati mintával ellentétben a magyar szinglik nem feltétlenül rendelkeznek jó állással, csúcsfizetéssel, és -hogy divatszóval éljek- nem „trendibbek” az átlagnál. Én a környezetemben tapasztaltak alapján azt a nézetet tudom megerősíteni, hogy valóban sok egyedülálló nő van, de az nem igaz, hogy ne akarnának párt, családot, gyereket. Sokan látszólag büszkén állítják magukról, hogy ők szinglik, mert egyszerűbb, és sokszor talán kevésbé fájdalmas is e mögé bújni, mintsem bevallani, hogy nem találják a megfelelő társat. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem minden egyedülálló szingli. Szingliken elsősorban nagyvárosokban élő, diplomával rendelkező, több nyelven beszélő, tanult egyedülálló hajadon nőket értünk. Az újságok, filmek a szingli életet többnyire vonzó dolognak állítják be, ahol a szingli, noha nem él tartós kapcsolatban, sok időt tölt a barátaival, jelentős társadalmi életet él, sokat ad a küllemére, és mindezt jelentős költekezés mellett teszi. Nyugaton már külön iparág épült a szinglik igényeinek kielégítésére. Magyar viszonylatok között viszont ez közel sincs így, részben azért, mert a magyarországi fizetési viszonyok ezt kevésbé teszik lehetővé. A Millward Brown nevű piackutató cég 2005-ös felmérése egy újabb jelenségre hívta fel a figyelmet, ez az úgynevezett Double Income No Kids, röviden dinki jelenség. Dinkiknek azokat a párokat (25-35 éves) hívjuk, akik a két fizetés érdekében lemondanak a gyerekvállalásról, mert fontosabbnak tartják az anyagi biztonságot. A nyugati országokban sok fiatal számára ezek az önállóság évei, amikor már van egy viszonylagos anyagi keretük, van lakásuk, kocsijuk, utazhatnak, élvezik az életet, a függetlenséget, amiről nem akarnak lemondani a gyerekvállalás kedvéért, legalábbis egyelőre nem. A magyar dinkikre azonban nem az élet habzsolása jellemző, ők jóval megfontoltabbak, tudatosabbak, tervezik az életet. Ők inkább anyagi okokból döntenek egy időre a gyermektelenség mellett, hajlandóak sokat, időnként megfeszítve dolgozni,

26

igyekeznek karrierjüket megalapozni, státuszukat megszilárdítani, hogy nagyobb legyen az egzisztenciális biztonságuk, ebbe a feszített élettempóba azonban nem fér bele egy kisgyerek. A Millward Brown cég által készített 2006-os statisztika a 25-35 év közötti korosztályban végzett felméréskor az alábbi adatokat hozta.: az 1,6 millió 25 és 35 év közötti népességből 582 ezer dinki, 524 ezer családos, 514 ezer szingli és 40 ezer pedig gyermekes egyedülálló nő.29

29

Kik azok a dinkik? -http://www.nana.hu/index.php?apps=cikk&cikk=22420&fr=balaj (2007-10-05)

27

2.

NŐI MUNKAVÁLLALÁS

2.1

NŐK A MUNKAERŐPIACON

A nők munkaerőpiaci helyzetét a rendszerváltást megelőző évektől kezdve mutatom be. Ebben

a

témában

kutakodva

számos,

könyvvel,

tanulmánnyal

találkoztam,

szakdolgozatom terjedelmének kötöttsége miatt azonban csak rövid áttekintést kívánok erről most adni. Magyarországon a rendszerváltás előtti időszakban –munkanélküliség nem lévénrendkívül magas gazdasági aktivitás volt jellemző a nők esetében. A nők tömeges munkába állása az 50-es években kezdődött. Ekkortájt a társadalom számára a dolgozó nő volt az érték, a „csak” háziasszonyokat lebecsülték. Demográfiailag lehetséges maximum szintű foglalkoztatási szintről beszéltek a szakértők. A 90-es években azonban drámaian visszaesett a foglalkoztatottság, megugrott a munkanélküliség, és tömegesen léptek ki a munkaerőpiacról. A visszaesés egészen 1996-ig tartott, majd egy éves stagnálás következett, 1998 és 2000 között a foglalkoztatottságra évi 1-2%-os növekedés volt jellemző, a következő két évben csekély mértékű, majd 2003-ban több mint 2%-os növekedés következett be. A következő évi 0,7%-os csökkenést ismét kis mértékű növekedés jellemezte. Ha a női foglakoztatási adatokat az EU tagállamokhoz viszonyítjuk, kiderül, hogy még az 1990-es években átlagosan 18%-kal bizonyultak a magyar adatok jobbnak, addig 2000-ben 4% körüli, 2005-ben pedig már közel 6%-os lemaradásról beszélhetünk. A 2004-2006-os időszakra szóló Nemzeti Cselekvési Terv célkitűzései között a nők foglakoztatási rátájára vonatkozóan 2006-ra 53%-os, 2010-re pedig 57%-os (az EU cél 60%) célt tűzött ki. A bázis adat 2003-ban 50,9% (KSH) volt, 2005-re Magyarország 51%-ot ért el.30 A KSH Munkaerő-felmérés 2007-es év május-július időszakra vonatkozó adatai szerint az előző év azonos időszakához képest mintegy 15 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma hazánkban.

30

Beszámoló a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó Társadalmi összetartozásról szóló nemzeti

cselekvési

terv

intézkedéseinek

megvalósulásáról,

www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1385 (2007-10-29)

28

Budapest,

2005

-

3. TÁBLÁZAT A 15-64 ÉV KÖZÖTTI FÉRFIAK ÉS NŐK FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁI MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN (%) 1997

EU-TAGÁLLAMOK

2000

2005

FÉRFIAK

NŐK

FÉRFIAK

NŐK

FÉRFIAK

NŐK

70,2

51,2

71,2

53,6

71,3

56 3

59,7

45,4

63,1

49,7

63,1

51,0

ÁTLAGA

MAGYARORSZÁG

Forrás: Eurostat

2007 második negyedévében a munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma 3 000 912,6 ezer fő volt, ez a szám az előző év azonos időszakához képest 21 ezer fős növekedést jelent. A nők aránya a foglalkoztatásban 45,4% . Részmunkaidőben 149,8 ezer fő dolgozik, ebből 65,0% nő. Gyermekgondozási ellátásban 264,8 ezer fő részesül, nem meglepő módon ennek csupán 1,1%-a férfi, ezt fontos adatnak tartom a diplomatéma szempontjából.31 A

nők

gazdasági

aktivitását

jelentős

mértékben

befolyásoló

tényező

a

gyermekszülés, gyermeknevelés. A hat éves kor alatti, valamint kisiskolás korú gyereket nevelő nők aktivitási mutatója jóval alulmarad a gyermektelen vagy idősebb gyermeket nevelő nők adatai mögött. Tény, hogy a nők aránya a magasabb iskolai végzettséget igénylő pályákon nőtt, az alacsonyabbakon pedig csökkent. Megfigyelhető, hogy a nők és a férfiak által betöltött állások szegregálódnak, elkülönülnek egymástól. Beszélhetünk elsődleges és másodlagos munkaerőpiaci szegmensekről. Az elsőbe tartoznak az olyan foglalkozások, amelyekhez jobb előrelépési lehetőségek, valamint jobb karrieresélyek kapcsolódnak, és amelyek munkaerőpiaci helyzete szilárd. A másodlagos szegmens foglalkozásai már jóval instabilabbak. Az olyan szakmák, amelyekbe túlnyomórészt a női foglalkoztatottak csoportosulnak, többnyire a másodlagos szegmensbe tartoznak. A szakirodalom különbséget tesz vertikális és horizontális szegregáció között. A horizontális szegregáció azt jelenti, hogy a nők és a férfiak az eltérő szocializáció, valamint a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások hatására más pályákat választanak,

31

Központi

Statisztikai

Hivatal:

Munkaerő-piaci

jellemezők

2007

II.

negyedévében

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/munkero/munkero072.pdf (2007-11-05)

29

-

míg a vertikális szegregáció a foglakoztatási hierarchiában való előrejutási lehetőségeket mutatja.32 A nők leggyakrabban az oktatás, a szociális ellátás, az egészségügy területén dolgoznak, ügyviteli munkaköröket töltenek be (pl.: bérelszámoló, titkárnő). Tipikusan női munkák közé sorolhatjuk a védőnői, kozmetikusi, óvónői, ápolónői állásokat is. Ezek feltehetően azért is tipikus női szakmák, mert a hagyományos női szerepnek, készségeknek, képességeknek leginkább megfeleltethetőek. A sztereotípiák szerint azonban azért ezek a tipikus női foglalkozások, mert ezek egyeztethetőek össze könnyebben a családi élet és a karrier. Azonban, ha jobban megvizsgáljuk ezeket a szakmákat, nagyrészt éppen ezek azok, melyekben mind a munkafeltételek, mind a munkaidő hátráltatja az összeegyeztethetőséget, elég, ha a szociális vagy egészségügyi területekre gondolunk, amelyek jelentős elhivatottságot, időt és energiát igényelnek az ott dolgozóktól. Az egészségügyben ráadásul éjszakai műszak és ügyelet vállalására is kényszerülnek a munkavállalók, ami mellett igen nehézkesen szervezhető meg a családi élet. Ráadásul ezeken a területeken különösen fontos a megértés, a gondoskodás, csakúgy, mint otthon, de vajon képes-e erre valaki a nap 24 órájában? Ezek a munkák különösen nagy pszichikai terhelést jelentenek, amelyet az ember nem mindig képes a munkából hazatérve elfelejteni, így gyakran ingerültebb, kevésbé türelmes már otthon.

2.2

A NŐI MUNKAVÁLLALÁS MEGÍTÉLÉSE

Ebben a fejezetben a magyar lakosság női munkavállalással kapcsolatos véleményét, az idők során abban bekövetkezett változásokat mutatom be. Az áttekintés alapjául a Nemzetközi Társadalmi Felmérési Program (International Social Survey Programme (ISSP)) TÁRKI-val közösen végzett 1988-as, 1994-es és 2002-es adatfelvételei szolgálnak. A programhoz mára több mint 40 ország csatlakozott, így számos európai ország mellett az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália is. Az ISSP az említett években a felnőtt társadalom nemi szerepekkel, gyermekvállalással, családalapítással, valamint a munka és család összeegyeztethetőségének kérdésével kapcsolatos attitűdöket kívánta feltárni és elemezni. Az ISSP legutóbbi, 2002-es felmérése óta nem történt még újabb kutatás a témában, én viszont az említett három évből származó adatok rövid áttekintése mellett szeretnék naprakész információkkal szolgálni arról,

32

Nagy Beáta (2001): Női menedzserek, Aula Kiadó, Budapest, 38-41. oldal

30

hogy 2007-ben hogy állnak az emberek az említett kérdéskörökhöz, ezért magam állítottam össze a 2002-es kérdőív alapján egy saját kérdőívet. Meg kell jegyeznem, hogy az ISSP eddigi felmérései 1000 fő körüli mintanagyságot alkalmaztak, én azonban erre egyedül nem vállalkoztam (100 főt kérdeztem meg), részben azért, mert egy ilyen nagyságú adatbázis elkészítése és feldolgozása, úgy gondolom, nem egyemberes feladat. A nyugati kutatások a nemi szerepekkel kapcsolatos magatartásokban két ideológiát határoznak meg. A hagyományos (konzervatív) felfogás szerint, a nők esetében a háziasszonyi valamint anyai szerep a kívánatos, míg a férfiak esetén kizárólagosan a kereső tevékenység az elvárás, az otthoni teendők végzésében eszerint az ideológia szerint nem is kell szerepet vállalniuk. Ez a felfogás a női munkavállalást negatívan ítéli meg, különösen akkor, ha gyerek(ek) is van(nak) a családban. A modern ideológia szerint a szerepek felcserélhetőek, a háztartási- gyereknevelési munka, valamint a pénzkeresés felek közötti megosztása kizárólag a két fél megállapodásán múlik. Az ISSP vizsgálat az említett két kategória mentén elemezte a társadalmi attitűdöt.33 A rendszerváltás előtti ISSP adatfelvétel eredményei egyértelműen azt igazolták, hogy a magyar lakosság nemzetközi viszonylatban is kimagaslóan hagyományos értékszemlélettel rendelkezett. A túlnyomó többség a kisgyerekes anyák elsődleges feladatának a gyereknevelést nevezte meg, és rendkívül sokan gondolták úgy, hogy a pénzkeresés kizárólag a férfi, az apa feladata. Ez a fajta közvélekedés azonban nem befolyásolta a gyakorlatot, ugyanis a nők csaknem teljes szintű foglalkoztatásáról beszélhettünk akkoriban. Ráadásul a nők munkavállalásának gazdasági kényszere, a részmunkaidős foglakoztatási lehetőség hiánya, a nők második gazdaságbéli tevékenysége, valamint az otthoni teendők elvégzésének kényszere egyaránt a nők túlterheltségét eredményezte, mindez sok esetben szerepzavarhoz is vezetett. A rendszerváltás utáni gazdasági-társadalmi változások hatottak a lakosság véleményére. Ismét előtérbe került a nemi szerepek hagyományos felfogása. Ehhez nagymértékben hozzájárulhatott a munkaerőpiaci helyzet, vagyis a munkahelyek

33

Blaskó Zsuzsa: Dolgozzanak –e a nők? A magyar lakosság nemi szerepekkel kapcsolatos

véleményének változásai. - http://demografia.hu/Demografia/2005_2-3/Blasko%20Zsuzsa_tan.pdf (200710-02)

31

bizonytalansága. A munkaerőpiacról kiszoruló nők számára a főállású háziasszony, vagy anya szerep egy lehetséges megoldás volt a kialakult szituációra. Ez a fajta kényszerhelyzet az otthon maradt nők férjének véleményére volt a legnagyobb hatással, így elsődlegesen körükben nőtt azok aránya, akik úgy gondolták, hogy a nők igazi vágya, hogy családjuk és otthonuk legyen. Ugyanakkor azokban a családokban is a tradicionális irányba való elmozdulás volt megfigyelhető, ahol a férj vált munkanélkülivé, és az anya családfenntartóvá, ugyanis felerősödött mindkét félben az anya otthontól való távolsága miatti félelem, az, hogy ez káros lehet a gyerekek fejlődésre és a családi élet egészére egyaránt. 2002-re a társadalom szemében ismét mérséklődtek a női munka negatív hatásával kapcsolatos aggodalmak. A munka családdal szembeni másodlagossága csökkeni látszott. A mérséklődés ellenére továbbra is azok voltak többségben, akik a család szempontjából nem tartották jónak a nők munkavállalását, és továbbra is többségi maradt az a nézet, hogy a nők igazi vágya, hogy családjuk és otthonuk legyen.34 2007-es saját felmérésem azt igazolja, hogy a vélemények jelenleg is modern irányba tartanak, bár én a válaszok alapján kis mérséklődést tapasztaltam. A kétkeresős családmodell eszméjével, miszerint: „Az a helyes, ha a férj és a feleség is hozzájárul a család jövedelméhez.” rendkívül nagy az egyetértés. 2002-ben a válaszadók kb. 80%-a, 2007-es saját felmérésemben pedig 69%-a értett egyet a fenti nézettel (teljesen, vagy nagyjából). Ha a korábbi felméréseket is figyelembe vesszük, elmondható, hogy 1994 óta mind a nők, mind a férfiak közeledtek ahhoz az állásponthoz, hogy a két nem által a társadalomban betöltött szerepkörök nem kell, hogy lényeges különbözőséget mutassanak. Az általam megkérdezettek 48%-a értett egyet azzal, hogy „A háziasszonyi teendők ellátása is jelenthet önmegvalósítást, nem csak a kereső munka.” Ebben a kérdésben azonban a férfiak vallanak hagyományosabb nézeteket (30%, míg a nők esetében csak 18%.) Az ISSP vizsgálata arra a kérdésre is választ keresett, hogy a különböző életszakaszokban az emberek a nők foglakozásának mely típusát tartják kívánatosnak. Az erre vonatkozó kérdésekre saját kérdőíves felmérésemben is kitértem. A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy ha a nő nem nevel gyereket (még nem, vagy már nem), 34

Blaskó Zsuzsa (2006): Nők és férfiak- keresőmunka, házimunka: A család „tematikájú” ISSP 2002-

es adatfelvétel elemzése. KSH NKI, Budapest, 19-33. oldal

32

akkor a teljes idejű munkavállalás, ha van három év alatti gyereke, akkor az otthonmaradás, ha pedig a legkisebb gyerek még nem iskolás, akkor a részmunkaidős foglalkoztatás a kívánatos. Abban az esetben, ha már a legkisebb gyerek is iskolás, nagyjából fele-fele arányban voksoltak a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglakoztatásra. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez a helyesnek tartott, nem pedig a tényleges helyzetet tükrözi. 2002 után egyértelműen megállapítható, hogy népszerűvé vált a részmunkaidős foglalkoztatás gondolata a munkától való teljes távolmaradással szemben, a korábbi adatokból az is kiderül, hogy az otthon maradás főként a 90-es évek fordulóján volt jellemzően kívánatos állapot. 4. ÁBRA A NŐK ADOTT HELYZETBEN KÍVÁNATOS FOGALKOZTATÁSI TÍPUSA (2007) 100%

93%

95% 85%

75% 59%

50%

40% 15% 5%

10%

15%

7%

1%

0% Egy nő már férjnél van, de még nincs gyereke.

Van 3 év alatti gyereke.

Teljes munkaidő

A legkisebb A legkisebb gyereke még gyereke is nem iskolás. már iskolás.

Részmunkaidő

A gyerekek már elkerültek otthonról

Otthon marad

Forrás: Saját kérdőíves felmérés

Általánosságban elmondható, hogy a magyar társadalom nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdjei az 1998-as meglehetősen konzervatív álláspontról 1994-re még konzervatívabbakká váltak, végül 2002-re körülbelül az 1988-as szintre rendeződtek vissza, azóta ismét modernizálódás figyelhető meg, erősödött a női munkavállalás elfogadottsága.

33

2.3

A NŐI

MUNKAVÁLLALÁS MOTIVÁCIÓI

Vajon mik a női munkavállalás elsődleges okai, minek köszönhető, hogy a nők nem szívesen maradnak távol a munkaerőpiactól? A munkavállalás elsődleges, legfőbb célja a pénzkeresés, ez nemcsak hazánkban, hanem minden országban így van. A Nemzeti Médiaanalízis 2005.IV.-2006.I. negyedéves adatai is azt látszanak megerősíteni, hogy a munka inkább pénzkereseti forrás, mint hivatás. A felmérés kérdésére, miszerint „a munka számomra elsősorban pénzkereset” 3,8-as középértéket kapott a kutató cég. (A kérdések során 1-től 6-ig terjedő skálán jelezték a megkérdezettek, hogy mennyire értenek egyet az állítással, ahol az 1 jelezte, ha valaki egyáltalán nem ért egyet, a 6 pedig a teljes egyetértésnek felelt meg). A keresőtevékenységgel csökken az egyén kiszolgáltatottsága, nem kell másokra támaszkodnia, ez szintén erős motivációt jelent a munkavégzésre. A anyagi szempontokon kívül egyéb tényezők is hatással vannak a női munkavállalásra. Meglehetősen fontos a társadalmi megítélés is, a mai társadalom szemében a dolgozó nő az érték, mert a gazdaság rövidtávon abból profitál. „Makroökonómiai szempontból az a jó, ha minél több nő dolgozik. Többen fizetnek adót, csökkennek a szociális kiadások, csökkenhet az adómérték. Nagyobb a munkaerő választék, így javul a foglalkoztatott munkaerő minősége. A bevándorlások csökkenéséhez, a növekvő nyugdíjterhek finanszírozásához is megoldás minél több nő munkába állítása.”35 Ugyanakkor az is tény, hogy sok nőnek szüksége van az otthon világától való kiteljesedésre is, kihívásokra, elismerésre, önmaguknak való bizonyításra, különösen igaz ez a képzettebb, tanultabb nőkre. A nők keresőtevékenységét a családon belüli megítélésük is motiválhatja. Legyen szó akár házasságról, akár élettársi kapcsolatról, fontos lehet, hogy ki mennyit ad be a közös kasszába, hiszen sokszor igaz a mondás: „ahol a pénz, ott a hatalom”. Sok családban, ahol csak a férfi végez keresőtevékenységet, az anyagi döntések a férfiak hatáskörében maradnak, azonban ha a nő is visz haza pénzt, joggal mondhatja: ”Én is keresek, nekem ugyanannyi beleszólásom van a dolgokba, mint neked.” Ahhoz, hogy egy párkapcsolatban a nő a férfival egyenrangú partner legyen, az esetek többségében óhatatlanul szükség van a női munkavállalásra is.

35

Women and work. In: The Economist, 1998.07.18.

34

Manapság a nők keresőtevékenysége már nemcsak, hogy eltűrt, de valójában elvárt dolog is. Egyre szélesebb azok köre, akik egyetértenek azzal, hogy a család jövedelméhez nemcsak a férfinak, hanem a nőnek is hozzá kell járulnia. De mi van akkor, ha egy nő többet keres a családon belül, mint egy férfi? Ez sokszor vezet konfliktushoz egy kapcsolatban. A pénz korábban mindazt a hatalmat jelképezte, amely a családfenntartói feladattal járt együtt. Ez a szerep ugyanis ősidők óta a férfiakra hárult, egészen a huszadik századig ez így is volt, azóta viszont nem ritka, hogy az asszony jobban keres párjánál. A férfiak az esetek többségében nehezen emésztik meg az ilyen helyzetet. Úgy érzik, hogy győzelmet arattak felettük, mert nem voltak képesek eleget tenni a hagyományos férfi szerepkörnek, nem tudtak támaszt nyújtani. A helyzet kritikussá válhat, sőt, a kapcsolat végét is eredményezheti. A szakemberek szerint ugyanis a pénzzel kapcsolatos véleménykülönbségek komolyan megrendíthetik két ember kapcsolatát. A társadalom talán hamarosan rákényszerül arra, hogy új értékrendet alakítson ki a nők-férfiak szerepalkotása terén, a hagyományok, az évezredeken keresztül uralkodó elvárások azonban nem tűnnek el egyik napról a másikra, így az elfogadás folyamata évtizedeket, de talán évszázadokat is igénybe vehet.

35

3.

KARRIER ÉS CSALÁD ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK KÉRDÉSE

3.1

A KARRIERISTA NŐ „Van, aki hátulról tör előre, Van, aki vár, míg elfogynak előle, Van, aki tüntet, s van aki kitüntet, Van, aki feltűnik, s a talapzatra felülhet Mindenki másképp csinálja….” /Dusán Sztevanovoty/36

3.1.1

Nők a vezetésben, az üvegplafon-hatás

Az üvegplafon kifejezés ma már egyre szélesebb körben elterjedt fogalom. A szakirodalom a kifejezés alatt a nők előrejutásának láthatatlan küszöbét érti. Köztudott tény, hogy a foglakozási hierarchia magasabb szintjein (közép- és felsővezető) sokkal kevesebb nő van, mint férfi. (2004-ben a vezető pozíciókon Magyarországon a férfiak és nők 65%-35%-os arányban osztoztak.37) Ezt a témát már részben érintettem a vertikális szegregáció kapcsán, itt azonban részletesebben kívánok foglakozni vele. Többféle magyarázat is született a jelenség kapcsán: férfiak és nők eltérő szocializációja, nők alacsonyabb iskolázottsági színvonala, feladat betöltéséhez szükségek készségek, képességek, elkötelezettség, motiváció hiánya, stb. Alapvetően három csoportba sorolhatóak az elméletek: •

Nemekre összpontosító megközelítésmód

•

Szervezetre összpontosító megközelítésmód

•

Az egyénre és a szervezetre összpontosító megközelítésmód

36

LGT: Mindenki másképp csinálja (dalszöveg) - http://www.zeneszoveg.hu/lyrics.php?lc=1734

(2007-11-12) 37

Nagy Beáta: Nők a vezetésben In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.)

(2005): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2005., TÁRKI- Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 46. oldal, 1. táblázat

36

1) Nemekre összpontosító megközelítésmód (Gender-specific) Ez a megközelítésmód a nők csekélyebb számát a vezetésben elsődlegesen a nők belső, személyes jellemzőinek tulajdonítja. Ellen Fagenson a következőket írta: „Ezen perspektíva szerint a nőket olyan jellemzők birtoklására szocializálják, amelyek nem egyeztethetők össze a menedzseri szerep igényeivel, és csökkentik annak lehetőségeit, hogy a szervezet felső fokaira jussanak.”38 Számos tulajdonság elengedhetetlen ahhoz, hogy valakiből jó vezető legyen, ilyenek a logikus gondolkodás, némi agresszivitás, határozottság, magbiztosság, racionalitás. Ha jobban megnézzük az imént felsorolt tulajdonságokat, látjuk, hogy ezek azok a tulajdonságok, amelyre elsősorban a férfiakat nevelik. Nőkre sokkal inkább az olyan jelzők jellemzők, mint az emocionális, együttérző, intuitív, spontán, kooperatív. A nők elsődlegesen ezeket a tulajdonságokat sajátítják el a szocializáció során. Fontos megjegyeznünk, hogy itt természetesen sztereotípiákról beszélünk, és azokat mindig óvatosan kell alkalmazni, de tény, hogy van valóságalapjuk. Egy másik magyarázat szerint a nők kevesebb jelentőséget tulajdonítanak munkájuknak, hivatásuknak, kevesebb önbizalommal rendelkeznek. Vezető poszton viszont az önbizalom elengedhetetlen. 2) Szervezetre összpontosító megközelítésmód (Organisation-structure-specific) Ez az elmélet hangsúlyt helyez arra a környezetre, amiben az egyén tevékenykedik, vagyis a szervezetre. Elsődlegesen Rosabeth Moss Kanter nevét kell megemlíteni, aki azt vizsgálta, hogy a nagy gazdasági vállalatok vezetői döntő többségben férfiak, elvétve kerülnek be közéjük csak nők, de ők is elnyomott szerepben vannak. Kanter a „token”(szimbólum, jelkép) kifejezést használta az olyan egyénekre, illetve kis csoportokra, amelyek egy közösségen belül elhanyagolható kisebbségként jelennek meg. Miután a nők a vezetésben számukat tekintve kisebbségben vannak, ezért strukturális akadályokba ütköznek. Sokan támadták ezt a fajta nézetet, mondván Kanter nem veszi figyelembe a tágabb környezetet, az abban megjelenő normákat, szabályokat. 3) Az egyénre és a szervezetre összpontosító megközelítésmód (Genderorganisation-system=GOS) Ez a megközelítésmód igyekszik a dolgokat az imént felvázolt mindkét szemszögből vizsgálni. „ A GOS megközelítés szerint a nők magatartása és korlátozott szervezeti előrejutása visszavezethető nemükre, a szervezeti kontextusra és/vagy arra a nagyobb 38

Nagy Beáta (2001): Női menedzserek, Aula Kiadó, Budapest, 43. oldal

37

társadalmi és intézményi rendszerre, amelyben tevékenyen vesznek részt.”39-írja Fagenson. A hangsúly ebben az esetben az interakciókon van, azon, hogy az egyén, valamint a szervezeti és társadalmi tényezők kölcsönhatásban állnak egymással, hatnak egymásra, és az élet különböző szakaszaiban eltérő dominanciával jelennek meg. Az egyes tényezők kapcsolatát a Powell által készített, a karrierfejlődés általános modelljét bemutató ábra szemlélteti a legjobban. Az ábra alján látható Karriermintában a karrier egyes szintjeit átmenet köti össze, az első átmenetnél kezdődik a karrier eleje, és az utolsónál ér véget.40 5. ÁBRA A KARRIERFEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS MODELLJE

Társadalmi tényezők

A férfi és női szerepekkel kapcsolatos normák Jogi tényezők A foglalkozások nemek szerinti szegregációja Kormányprogram

Szervezeti tényezők

Személyzeti rendszer Szakmai továbbképzés Karriertervezés Alternatív munkavállalási minták Szülési szabadság Gyermeknevelési kedvezmény

Családi tényezők

Családi állapot Gyermekek (szám, életkor) Család-munka konfliktus

Szervezet döntései

Személyi tényezők

Családi háttér Szocializációs élmények Korábbi munkatapasztalat Demográfiai tényezők Igény és képesség Karrierattitűdök

Egyén cselekvései

Szerződtetési döntések Előléptetés és transzfer Teljesítménybecslés

Célok felállítása Tervezés Taktika

Karrierminta Pozíció 1

Pozíció 2

Pozíció N

Forrás: Powell Nagy Beáta (2001): Női menedzserek , Aula Kiadó, 50.oldal, 2.ábra

39

Nagy Beáta (2001): Női menedzserek, Aula Kiadó, Budapest 49. oldal

40

Nagy Beáta (2001): Női menedzserek, Aula Kiadó, Budapest, 41-53. oldal

38

3.1.2 Karrier, karrierizmus A Magyar Értelmező Kéziszótár a következőképpen definiálja a karrier szót: „Életpályán (gyors) érvényesülés, előmenetel.”41 Úgy gondolom, hogy ez azonban nem ad elég pontos meghatározást. Sokat gondolkodtam azon, hogy mit is értünk a karrier alatt. Ki az, aki karriert fut be? Csak az, aki vezető pozíciót tölt be? Vagy az is, aki bár nem vezető, de valami újat, valami különlegeset hozott létre, amiért nagyon sokat küzdött és dolgozott, időt és energiát nem kímélve? De kell-e, hogy valami különleges is legyen benne? Nem elég ha, ha valaki olyan szellemi munkát végez, ami anyagilag és erkölcsileg is nagyra becsült (előre közben lép a ranglétrán, de nem lesz vezető)? Dr. Marosán György könyvében olvastam egy másik meghatározást, amely alapjául a Human Resource Management című könyv meghatározása szolgált: „A karrier a munka világáról,- a választott tevékenységi területről, a munkahelyről, a munkavégzés általános feltételeiről, az elképzelt beosztásról stb.- alkotott, az egyén által elfogadott, sőt kívánt jövőkép, illetve annak tudatos megvalósítása.”42 Tehát a karrier egy elképzelt és kívánatos jövő, ami jó esetben megvalósításra kerül. Felfogható egy hosszú utazásként, amely sok állomásból áll, ez olyan utazás, amelyet kanyarok, emelkedők, lejtők, időnként kitérők, sőt sokszor vakvágányok is tarkítanak. A másik fogalom, amit tisztáznunk kell, a karrierista szó. A Magyar Értelmező Kéziszótár kissé pejoratív kifejezésként határozza meg: „Aki gátlástalanul keresi az érvényesülést.”43 Tehát a magyar nyelvben a karrierista szó kissé negatív csengésű, főként a nők esetében. A társadalom még mindig nehezebben fogadja el a női „törtetőket”, mondván a nők feladata a családdal való foglalkozás, a gyerekek nevelése. Természetesen ma már elfogadott, sőt majdnem, hogy megkövetelt dolog, hogy a nők is dolgozzanak, de itt nem karrierről van szó, csak munkáról. Tény, hogy karriert „csinálni” nem lehet napi hat órában, de még nyolc órában sem nagyon. Márpedig a családos nő délutánjai, estéi jó esetben nem a munkáé, hanem a családé. Ebből sokszor arra következtetünk, hogy a család és a karrier nem fér meg egymás mellett, vagyis a karrierista nő lemond valami olyan dologról, ami az elsődleges szerepe lenne, az utódok

41

Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós (szerk.)(1980): Magyar

Értelmező Kéziszótár, Akadémia Kiadó, Budapest, 654. oldal 42 43

Dr. Marosán György : Álláskeresés- Hivatás- Karrier, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 7.oldal Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós (szerk.)(1980): Magyar

Értelmező Kéziszótár, Akadémia Kiadó, Budapest, 654. oldal

39

gondozásáról. Ez persze jórészt sztereotípia. Számos felmérésből, kutatásból kiderül, hogy a vezető pozícióban lévő nők jelentős része köt házasságot, és házasságban is él, természetesen válások itt is előfordulnak, talán valamivel nagyobb mértékben is, mint a nem vezető pozíciót betöltők esetében. A gyerekvállalásról sem mond le a többségük, bár a nők esetében megfigyelhető, hogy kevesebb gyereket vállalnak, részben talán azért, mert nem engedhetik meg maguknak (vagy nem engedik meg nekik), hogy hosszabb időre kiessenek a munkahelyükről. A vezető nők többsége sokszor csak nagyon rövid időre, csupán két-három hónapra tud otthon maradni újszülött kisbabájával. 3.1.3

Egy karrierista nővel készült mélyinterjú tanulságai

Mélyinterjút egy 38 éves vezető nővel készítettem, igyekeztem feltárni, hogy mi motiválja a karrierépítésben. Ő kereste az új lehetőségeket, vagy inkább mások találták meg őt? Meddig szeretné a munkáját ilyen szinten folyatatni? Mit tervez a munka utáni évekre? Arra is próbáltam választ kapni, hogy mi a véleménye a családról, gyerekvállalásról. Amikor későbbi interjúalanyomat megkerestem, és elmondtam neki, hogy diplomámhoz szeretnék egy karrierista nővel interjút készíteni, és ebben szeretném az ő segítségét kérni, azt felelte, hogy nem tudja, hogy mi kell, ahhoz, hogy egy nőt karrieristának nevezzünk, de ha az elég, hogy vezető beosztásban van, napi tíz-tizenkét órában dolgozik, és szingli életmódot él, mivel másra sem ideje, sem energiája, akkor áll rendelkezésemre. Az interjúalany lassan húsz éve dolgozik a bankszektorban. A munkakezdést követő negyedik évben már középvezetői pozíciót töltött be, és fokozatosan lépett előre a ranglétrán, jelenleg hitelezési és kockázatkezelési igazgató. Eddigi pályafutása során megfordult már Londonban, Moszkvában, Prágában, Norvégiában és éppen most írt alá egy új szerződést Bécsbe. Elmondása szerint eleinte ő kereste az új lehetőségeket, később azonban már őt keresték. Az általánosságban is elmondható, hogyha valaki kellően magas posztot tölt be, és számos szakmai siker áll a háta mögött, akkor már nem neki kell többségében állások után futnia, hanem csak válogathat az ajánlatok közül, de ehhez természetesen sok mindent le kell tennie előbb az asztalra. Napjainkban sokat hallhatunk arról, hogy egy nőnek ugyanazért a pozícióért jobban meg kell dolgoznia, mint a férfi kollégáknak, sőt sokat hangoztatott kifejezés a már

40

említett üvegplafon-hatás is. Az előbbit interjúalanyom is megerősítette, az ő esete ráadásul olyan szempontból is különleges, hogy a sajátjától eltérő kultúrájú országokban építette karrierjét: „Eleinte sokat dolgoztam együtt indiaiakkal, ők másként szocializálódnak, mások a férfi-női szerepek. Mellettük keményen kellett bizonyítanom, keményebben, mint egy férfinak.” A nők előrejutásának láthatatlan küszöbét viszont saját életében nem tapasztalta. Hallott a kifejezésről, de szerinte, ha létezik is ilyen plafon, akkor annak elsősorban biológiai magyarázata van: „Szerintem a lehetőség a nőknél is megvan, de a nők más értékeket tartanak fontosnak, gondolok itt többek között a családra, gyereknevelésre.” Elsősorban arra kerestem a választ, hogy nála a „szingli” lét és a gyermektelenség választott életvitel-e, a vezető pozícióból és a tíz-tizenkét órás munkaidőből eredően alakult-e ez így, vagy csak így hozta a sors? Kérdésemre határozottan azt felelte, hogy így alakult. Természetesen itt is közrejátszik az a tény, hogy nehéz úgy tartós kapcsolatot kialakítani, hogy az ember két-három év múlva lehet, hogy ismét más országban dolgozik. „…az életvitelem sem teszi nagyon lehetővé a „normális” magánéletet. Sokszor költöztem már, ami persze az én döntésem volt, de nem kérhetem senkitől, hogy ő is mindig adja fel azt, amit felépített és jöjjön velem. Nincs férjem és gyerekem sem, de ez nem tudatos döntés a részemről, csak így alakult. Egyszer majdnem férjhez mentem…ha akkor megházasodtam volna, valószínű más irányt vett volna az életem. A jelenlegi életvitelembe őszintén szólva….nem férne bele a család.” De nincs hiányérzete, azt mondta, hogyha egyszer kiszáll majd a „mókuskerékből” szívesen foglakozna gyerekekkel, menne Dél-Afrikába segíteni a szegényeken. A kora miatt sincs kétségbeesve, és úgy érzi, még a gyerekről sem maradt le, lehet, hogy nem lesz már saját gyereke, de el tudja képzelni, hogy később örökbe fogadjon egy csemetét, de a gyereknevelés a jelenlegi életmódjával nem összeegyeztethető. Sokan azonban saját gyerekre vágynak, de halogatják a gyerekvállalást, mondván most nem tudják megszakítani a karrierüket, talán majd pár év múlva. Azonban a biológiai órát nem tudjuk befolyásolni. Sokszor nem is testi akadálya van már a késői gyerekvállalásnak, a vezetői évek alatt annyi stressz éri a szervezetet, hogy az blokkolja a termékenységet, és ez ellen már nagyon nehéz tenni. Ha általánosságban beszélünk, elmondhatjuk, hogy a vezetői pozíciót betöltő nők is képesek családot alapítani, gyereket szülni, azonban az ő esetükben ez jóval nagyobb

41

szervezést igényel. És az is tény, hogy a foglalkozási hierarchia magasabb szintjén egyre többször kerülnek választás elé a nők: a családnak vagy a karriernek szenteljék idejük számottevő részét? Ugyanis ahogy ez az interjúból is kiderült mindkét területen egyszerre tökéletesen megfelelni ilyen beosztás mellett nem lehet. Vannak nők, akik alkalmasak testileg, lelkileg arra, hogy igazi karriert fussanak be. Lehet, hogy nekik soha sem volt igazi vágyuk, hogy családjuk, gyerekük legyen, ha ők a munka világában szeretnének kiteljesedni, akkor számukra a karrier az a színtér, ahol tartalmassá tehetik életüket. Abban az esetben azonban, ha egy nő világ életében nagycsaládról, gyerekekről álmodott, az igazán nagy karrier befutása sok esetben nem szerencsés, mert lehet, hogy el fog jönni az életében az a pont, amikor ráébred, hogy olyan dologról mondott le a karrierje miatt, ami utólag nem érte meg.

3.2

FŐÁLLÁSÚ ANYÁK, HIVATÁSRÓL LEMONDÓ NŐK „ A szerelemben csalódhatunk,a barátságban is, de szülő és gyermek kapcsolata visszavonhatatlan - örök kapocs.”44 /Theodor Reik/

Ebben a fejezetben a gyermekgondozási támogatások mellett, azzal kívánok foglakozni, hogy milyen döntési lehetőségei vannak azoknak az anyáknak, akik időlegesen, vagy akár véglegesen a gyerekükről való otthoni gondoskodást választják. 3.2.1

Gyermekgondozási támogatások, GYES, GYET

Elsőként a főállású anyaság fogalmát szeretném tisztázni. A főállású anyaság a családjogi támogatás szerint gyermeknevelési támogatást (GYET) jelent. Az 1998. évi LXXXIV. Törvény a következőt mondja ki: „Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévének betöltésétől nyolcadik életévének betöltéséig jár.”45 A jogszabály azt is kimondja, hogy „A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában 44 45

Édesapámnak, Helen Exley Ajándékkönyvek, General Press Kiadó 1998.

évi

LXXXIV.

Törvény

a

családok

támogatásáról,

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800084.TV (2007-10-25)

42

23.

§

-

történik.”, valamint „nem jár gyermeknevelési támogatás annak a személynek, aki kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el.”46 Valójában nem sok olyan család van, ahol a döntést kizárólag az határozza meg, hogy mi jó a gyerekeknek és az anyának. A gyermekgondozási támogatás (GYET) összege 2007. márciusától nettó havi 24 824 Ft (8,5% nyugdíjjárulék levonása után).47 Így aztán sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy a főállású családanyaságot válasszák, még ha szívük szerint azt is tennék. Az egyik leginkább gyermekbarát intézkedés a gyermeknevelési segély, ismertebb nevén GYES, 1967-ben került Magyarországon bevezetésre, és igazi „hungarikumnak” számított. A GYES körüli szabályozás valamint a juttatás összege többször változott, 2007.02.15-től a támogatás 27 130 Ft (a 8,5%-os nyugdíjlevonás után), amelyet a gyermekkel közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe vehet. A támogatás a gyermek három éves koráig jár, az édesanya a kicsi egyéves kora után időkorlátozás nélkül, teljes munkaidőben vállalhat munkát, és a gyermekét elhelyezheti napközbeni ellátást biztosító intézményben. A gyermekgondozási díj (GYED) Magyarországon olyan támogatási rendszer, amelyet gyermekvállalási kedv ösztönzésére találtak ki azon szülők részére, akik a kisgyermek születése miatt jelentős jövedelem kiesésre számíthatnak. Ezt a típusú támogatást kizárólag biztosítottak vehetik igénybe. A jogosultság feltételrendszere igen összetett, ezt azonban most nem kívánom részletezni. A GYED vagy a terhességigyermekágyi segély lejárta után, vagy a szülést követő 24. hét eltelte után igényelhető, és a gyermek második életévének betöltéséig vehető igénybe. A GYED maximálisan megállapítható

bruttó

összege

legfeljebb

havonta

a

mindenkori

minimálbér

kétszeresének 70%-a lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2007. évi felső határa havi bruttó 91 700 Ft.48 Ma Magyarországon a jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon nehéz döntés, hogy az anya meddig tud otthon maradni kisgyerekeivel. Szívük szerint sokan szentelnének több évet is csak csemetéjüknek, azonban ezt anyagi szempontok miatt sokan nem tehetik 46

1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról, 24. § (1) és (3) bekezdés -

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800084.TV – (2007-10-25) 47

A családtámogatási rendszer változásairól -

http://www.noe.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=369&Itemid=107 (2007-10-26) 48

Wikipedia- gyermekgondozási díj-

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyermekgondoz%C3%A1si_d%C3%ADj (2007-10-29)

43

meg. Vannak olyan országok, ahol egy fizetésből biztosítható a család viszonylag jó életszínvonala, Németországban például a kisgyerekes családoknak járó támogatás tényleges, valós összeg, amire lehet alapozni, de valljuk be, hogy hazánkban a GYES igencsak jelképes juttatás, persze a semminél jobb. Sok esetben igen jelentős az a kieső jövedelem, amit az anya munkaerőpiacról való kiesése, távolléte okoz. És nyilvánvalóan minél magasabb egy nő jövedelme, annál nagyobb „anyagi áldozatot” jelent a gyermek vállalása, így ezek a nők sokkal inkább érdekeltek a munkaerőpiacra való mihamarabbi visszatérésben. Az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok, illetve a nem aktívak esetén kisebb a gyermekvállalás ellen ható anyagi tényező. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az ő helyzetük, illetve döntésük könnyebb lenne. 2005-ben készült egy felmérés, ami azt vizsgálta, hogy az emberek, ha megtehetnék, otthon maradnának-e a családdal. A vizsgálat eredménye szerint a nők 47%-a, a férfiak 36%-a választaná az otthon maradást. Ez elég magas arány, a nemmel felelőket feltehetően a karrier adta sikerélmény, az anyagi szempont és az önállóság vezérelte. A vizsgálat különbséget tett házasok és egyedülállók, valamint vezetők és beosztottak között. A legnagyobb hajlandóságot az otthonmaradásra egyértelműen a házas, beosztott nők mutatták (82%), a házas, vezető nők többsége azonban nem adná fel a munkáját (73%). Az egyedülállók között jelentéktelen a különbség a vezetők és a beosztottak véleménye között, kb. 1/3-uk választaná inkább a családanyaságot. Meglepő módon a házas, beosztott pozícióban lévő férfiak 55%-a is inkább otthon maradna, ha szabadon választhatna, de még a házas vezető férfiak is 23%-ban tették le voksukat az otthonmaradás mellett. Ebből is láthatjuk, hogy a magyar férfiak nagyon családorientáltak. Az egyedülállók viszont nem nagyon maradnának otthon, a beosztottak közül 80%, a vezetők közül 100% utasította el az otthon maradás ötletét.49 A kérdőíves kutatásból kiderült, hogy a nőkben él a vágy az otthon maradásra, arra, hogy idejüket teljes mértékben a gyereknevelésnek szentelhessék, de nem sokan tehetik ezt meg anyagi okok miatt. E mellett a társadalmi megítélés is erős ellenható tényező. Dr. Lux Elvira szexuálpszichológus a következőt írta egy cikkében: „Évezredeken keresztül az anyaság adta meg a nő társadalmi rangját lehetett bármilyen szegény, ha gyerekei voltak, tisztelték. Azok a nők, akik most lépnek szülőképes korba, úgy nőttek fel, hogy anyjuk dolgozott, őket a bölcsőde és a napközi nevelte. Nem láttak maguk 49

Dr. Ternovszky Ferenc (2005): Munka, nők (férfiak), család II. rész, Nők- bérmunka- család. In:

Munkaügyi Szemle 2005, 10. szám, 22-23. oldal

44

előtt mintát. Hiába van bennük vágy arra, hogy otthon maradjanak, amikor megszületik a baba, egész nap a lakás – bolt - játszótér háromszögébe vannak zárva…A társadalom pedig semmiféle segítséget nem ad ehhez, a média nem mutat mintát.”50 Ezzel a véleménnyel én teljes mértékben egyet értek, ma a gyereket vállaló nők egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben. 3.2.2

A feleslegesség érzése

Sokan feleslegesnek érzik magukat munka nélkül, ehhez hozzájárul a társadalom egyfajta sajnálata, lenézése a „csak anyukákkal” szemben. Olvastam egy nő „karrier vagy család” dilemmáját megfogalmazó regényt, ahol az anyuka kezdetben el se tudta volna képzelni, hogy lemondjon karrierjéről, és az otthonlétet válassza, ő maga is elítélően vélekedett a hivatásos anyukákról: „Jaj, de utálom ezeket a Tökéletes Hivatásos Anyákat, akiknek a gyerekei sosem felejtik otthon a játékdobozukat. Igazából azt gondolja rólam: te szegény nyomorult, nem tud eltartani a férjed. A Caroline-féle nők az egyenlőség alatt azt értik, hogy szabadon turkálhatnak a férjük vastag pénztárcájában, miközben ők maguk legfeljebb egy citromos torta megsütésével járulnak hozzá a közös terhekhez. Ahelyett, hogy valami hasznos munkát végeznének!”51 Ám a karrier mellett egyre kevesebb ideje maradt a gyerekeire, akikre dada vigyázott, kezdte elveszíteni saját gyerekeit, s végül lemondott a munkájáról családja érdekében. De ezzel kapcsolatban is fenntartásai voltak: „ Ki leszek én ezután? A személyiségem, az egyéniségem megszűnik. Tulajdonképpen az egész életem ide vezetett. Keményen tanultam az iskolában, levizsgáztam mindenből, egyetemre jártam, diplomát szereztem…minden előre meg volt tervezve, világosan megrajzolódott a pályám, a karrierem folyamata. A munkám a büszkeségem, ezzel vívom ki mások elismerését. A munkám tesz azzá, aki vagyok. Ha ezt elvesszük, mi marad belőlem? Csak egy arc a tömegből, aki nem halad sehova.”52 Ez a félelem a képzett, tanult nők többségében megvan, és ezt a „feleslegesség” érzetet sajnos a társadalom is erősíti bennük. A „csak” gyereket nevelő és háztartást vezető anyák inaktívaknak számítanak. Vajon rendjén van ez így? Szerintem nincs. Visszatérve az említett könyvhöz, az anya végül feladta karrierjét és az otthon maradás mellett döntött, saját korábbi véleménye jelentősen megváltozott az otthont választó nőkről: „Amit viszont hihetetlen módon 50

Lux Elvira: A szex valutája In: Magyar Nemzet, 2003. február 22.

51

Diana Appleyard (2004): Szülés vagy szabadság, Vénusz&Mars Kiadó, 10. oldal

52

Diana Appleyard (2004): Szülés vagy szabadság, Vénusz&Mars Kiadó, 255. oldal

45

élvezek, az az otthoni lét szabadsága. Nem kell időre mennem sehová… nem érzem magamat lényegtelennek. Erős vagyok, a saját sorsom ura, és szabad. Istenem, mennyire sajnálom a dolgozó nőket. Azelőtt lenéztem a nem dolgozó nőket, most pedig ha meghallom a rádióban, hogy egy dolgozó nő azt panaszolja, hogy nincs, aki megfelelően gondoskodna a gyerekéről, ösztönösen rákiabálnék: „tévúton jársz”. Nem a gyermekmegőrzés a megoldás: olyan munkát kell keresni, ha feltétlenül kénytelen vagy, illetve akarsz dolgozni, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen idegenekre bízni a gyerekeidet.”53 A regény főhőse által megélt konfliktus sokakat érintő probléma, és megbirkózni ezzel egyáltalán nem könnyű. 3.2.3

Egy főállású anyaságot megélt nővel készült mélyinterjú tanulságai

Egy olyan háromgyerekes anyával készítettem mélyinterjút, aki igénybe vette a főállású anyaság adta lehetőséget, miszerint a legkisebb gyerek nyolc éves koráig vállalhat munkát napi négy órában, és emellett kapja a neki járó támogatást is. Az interjú során elsődlegesen arra szerettem volna választ kapni, hogy miért ragaszkodott a négy órás munkához, mennyire volt vele szemben rugalmas a munkáltatója, és végül miért döntött úgy, hogy végleg felhagy szakmájával és a „hivatalos” munkával, és választja inkább a hálózatozást? Interjúalanyom már az első két gyereke születése után úgy döntött, hogy nem vállalja a napi nyolc órás munkát, mert amellett nem jutna elég ideje és energiája gyerekei nevelésére, gondozására. Magyarországon akkortájt indult be a hálózatozás (multilevel-marketing), és ő belevágott. Olyan munka volt ez, ami nem kötötte le a teljes napját, az idejét ő oszthatta be. Majd megszületett harmadik gyereke, akivel három éves koráig otthon maradt GYES-en. Utána viszont visszament nyolc órában dolgozni a régi munkahelyére, de nem működött a dolog: „Sok volt a napi nyolc óra a három gyerek mellett. Nem volt semmire sem elég időm, csak rohantam. Gyerekeket vinni oviba, iskolába, délután külön programokra, ott volt a háztartás, nem értem magam soha utol.” Ezután döntött úgy, hogy a főállású anyaságot választja, de kihasználja a lehetőséget, miszerint napi négy órában dolgozhat mellette. A kérdésre, miszerint ez volt–e a legjobb megoldás, a következő választ kaptam: „Ez volt az aranyközépút. Mert azért mégiscsak dolgoztam, volt jövedelmem, még ha nem is túl sok. De emellett volt időm a családi élet szervezésére is, és ezt fontosnak tartottam.” Természetesen ehhez szükség

53 53

Diana Appleyard (2004): Szülés vagy szabadság, Vénusz&Mars Kiadó, 286. oldal

46

van egy főnökre is, aki mindezt lehetővé teszi. Noha a szabályok szerint a munkáltató köteles így visszavenni az anyukát, de más indokkal később elküldheti a munkavállalót, vagy elérheti egyéb módszerekkel, hogy végül az „anyuka” önként hagyja ott a céget. Az így igénybe vehető időszakot kitöltötte, sőt utána is maradhatott két évig négy órában, az azt követő igazgatóváltás után ez viszont már nem volt lehetséges, így feladta a munkáját. Ez persze sohasem könnyű döntés, de a gyerekek érdekében így látta jónak. „Az én szakmámban (programozó és programtervező matematikus) az embernek naprakésznek kell lennie, valójában a gyerekekkel töltött otthoni évek után már nem tudtam annyira visszakapcsolódni a munkába, illetve nem olyan szinten, amit magamtól elvártam volna. Így aztán valamivel könnyebb volt a döntés… a férjem akkor már elég elismert ügyvéd volt, így anyagilag el tudta tartani a családot. Mellettem állt a döntésemben.” Amint látjuk, az interjú során is megerősítésre került, hogy az anyagi szempont jelentős szerepet játszik egy ilyen döntésben. Természetesen vannak szerencsés helyzetben lévő anyák, akik a szívükre hallgathatnak, de a legtöbb helyen az anyagi tényezők nem tesznek lehetővé egy ilyen döntést. Az interjúalany nem bánta meg, hogy a családot választotta: „Lelkileg egészséges gyerekeim vannak, akiknek úgy érzem, mindent meg tudtam adni, amit egy anya megadhat. Persze szerencsés helyzetben vagyok, mert anyagilag azért megtehetem, hogy rendesen nem dolgozom. De azért a hálózatozásra szükségem van, emberekkel érintkezem, és nem érzem úgy, hogy semmit nem csinálok.” Ahogy látjuk, itt is előkerült a feleslegesség érzésétől, valamint a társadalom elítélésétől (semmit nem csinál, „csak gyereket nevel”) való félelem.

3.3

CSALÁD KARRIER MELLETT

3.3.1

Családbarát intézkedések

Kérdés, hogy mi tekinthető családbarát intézkedésnek, és milyen hasznot hoznak ezek a cég és a munkavállaló számára. A családbarát intézkedések hátterében az áll, hogy elismerik azt a tényt, hogy a munkavállalónak a munkahelyi kötelezettség mellett személyes, családi kötelezettségei is vannak, amelyhez segítséget kell nyújtani, meg kell teremteni az ezek ellátásához szükséges körülményeket. Ezek az intézkedések egyaránt szolgálják a vállalat és a munkavállalók érdekét, hiszen ha a munkavalló segítséget kap az összeegyeztetés terén, és úgy érzi, hogy figyelembe veszik családi kötelezettségeit is,

47

akkor kevesebb stresszel kell megbirkóznia, nő a motiváció, munkaidejében kizárólag a munkájára képes koncentrálni, ezáltal nagyobb mértékben járul hozzá a vállalat teljesítményéhez. A kevesebb stressz miatt kevesebb a megbetegedés, így a munkavállalók kevesebbet vannak távol munkahelyüktől, ami szintén hozzájárul a vállalat hosszú távon nyereségesebbé válásához. A családos nők jóval nyugodtabban, koncentráltabban tudnak dolgozni az intézkedéseknek köszönhetően, tehát egyrészről pénzügyi haszonról is beszélhetünk, másrészről pedig javul a munkahelyi hangulat, ami szintén nem elhanyagolható szempont.54 A „családbarát” vállalatok felismerik annak a jelentőségét, hogy az állam mellett nekik is ki kell venniük részüket a társadalmi felelősségvállalásból. A másik fontos kérdés, hogy mi határozza meg az egy adott országban alkalmazható, bevezethető családbarát intézkedések körét. Mindenképpen figyelembe kell venni az adott ország gazdasági, foglalkoztatási helyzetét, de jelentős szerepet játszik az országban jelenlévő technológiai fejlettség is, valamint a társadalmi és egyéni elvárások. Ugyanakkor az, hogy egy cég milyen intézkedéseket alkalmaz, nagymértékben függ a vállalati kultúrától, a vállalat életétől, piaci helyzetétől és nyereségességétől. Az emberi erőforrás területnek kiemelt szerepe van az intézkedések kialakításában és az igények felmérésében is, hiszen ne feledjük az intézkedések elsősorban a dolgozókért vannak, és úgy tudják ezek leginkább az ő érdekeiket szolgálni, ha először felmérik az igényeket.

A kulcsszó az alkalmazottak iránti

elkötelezettség, ha ezt megvalósítja egy cég, akkor jelentős lépéseket tesz a munkavállalók cég iránti hűsége felé, amely csökkenti a sok cégnél nagy problémát jelentő fluktuációt. A munka és a magánélet közti egyensúly megteremtését célzó kezdeményezések számos területet érinthetnek: béren kívüli-, természetbeni juttatás, munkaszervezést érintő kérdések, kikapcsolódást segítő intézkedések, stb. A családbarát intézkedések köre rendkívül sokrétű, számos területet érinthet, pl.: •

Munkaidő

•

Képzés

•

GYES, GYED, GYET utáni visszatérés a munka világába

•

Munkahelyi rendezvények

•

Gyermekintézmények 54

Sári Nóra: Családbarát munkahelyek - a gyakorlatban -

http://www.cvcentrum.hu/career.php?menu=2&lastmenu=69&text_id=647 (2007-10-24)

48

•

Egészségvédelem, egészségmegőrzés

•

Munkavállalói juttatások

•

Rendezett munkaügyi kapcsolatok

A fentiek mindegyikéről oldalakat lehetne írni, én most azonban csak a kifejezetten család-karrier összeegyeztethetőségét célzó intézkedéseket kívánom részletesebben bemutatni. Munkaidő: Családbarát intézkedések esetén elsőként többnyire a rugalmas munkaidő jelenik meg. Ezen a területen található a legtöbb már működő, és egyre szélesebb körben alkalmazott modell. A rugalmas vagy mobil munkaidő a munkavállaló és a munkáltató közötti megállapodás arról, hogy a munkaórák felosztásánál mindkét fél érdekeit figyelembe veszik. A rugalmas munkaidő lehetővé teszi, hogy bizonyos keretek között a munkavállaló maga dönthesse el, hogy a munkaórákat hogyan kívánja felosztani. Előfordul, hogy előre meghatározásra kerül egy fix idősáv, amikor a munkavállalónak mindenképpen a munkahelyén kell tartózkodnia, de a többi munkaórát már ő maga alakíthatja igényei szerint. Ez a fajta munkaidő segítséget jelent a család és a munka összeegyeztetésében. A kisgyerekes szülő például megteheti, hogy reggel elviszi a gyereket az iskolába, és nem baj, ha nem ér be ő maga nyolc órára, ugyanakkor a feladatát ugyanúgy el kell végeznie, csak azt már ő osztja be, hogy mikor. Ez a munkaidőtípus Magyarországon is elfogadott és sok cég alkalmazza. Világszerte egyre több munkavállaló dolgozik részmunkaidőben, illetve használja ki a távmunkavégzés lehetőségét. Sajnos a közvéleményben még mindig él az a tévhit, miszerint a részmunkaidőben dolgozók kevésbé elhivatottak, kevésbé motiváltak, holott bizonyított tény, hogy abban négy-hat órában időnként hatékonyabb munkát végeznek, mint mások nyolc-tíz órában, hiszen tudják, hogy csak rövid idejük van a munka elvégzésére, így sokkal koncentráltabban, jobban összpontosítva dolgoznak. Kérdőíves kutatásom is azt igazolta, hogy a részmunkaidő egy lehetséges megoldás lenne a karrier és család összeegyezetésére. A megkérdezettek 77%-a értett teljesen, vagy részben egyet ezzel.55

55

Saját kérdőíves felmérés

49

5. ÁBRA A RÉSZMUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTT NŐK ARÁNYA NÉHÁNY EURÓPAI ORSZÁGBAN, 2004/2005

Bulgária Szlovákia Szlovénia Görögország Magyarország Csehország Lengyelország Lettország Spanyolország Litvánia Észtország Finnország Románia Olaszország Franciaország Írország Svédország EU-25 Dánia Luxemburg Ausztria Belgium Németország Nagy-Britannia Hollandia 0

10

20

30

40

50

60

70

%

Forrás: KSH: Nők és férfiak Magyarországon, 2005, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2006, 129. oldal, 6.2/1-es ábra

A

2005-ös

adatok

szerint

a

részmunkaidőben

dolgozók

aránya

a

foglalkoztatottakon belül a nők esetében 5,8%, míg a férfiak esetén 2,7% volt. 56 Ahogy az a fenti ábrán is látható, a részmunkaidős foglakoztatást tekintve európai szinten sem áll hazánk nagyon fényesen: a sor végén kullogunk. Bulgária, Szlovákia, Szlovénia és Görögország ugyan Magyarország mögött áll, de olyan országok előzik meg hazánkat, mint például Ciprus, Litvánia, vagy Románia. A sor élén Hollandia áll több mint 60%-

56

Központi Statisztikai Hivatal, Nők és férfiak Magyarországon, 2005, Szociális és Munkaügyi

Minisztérium, Budapest, 2006, 128. oldal, 6.2.3.-as ábra

50

os szinttel, de élenjárónak számít Nagy-Britannia, Németország, Belgium és Ausztria is. Az EU-25 átlaga a nők esetében a részmunkaidős foglalkozatás esetén 26%.57 A távmunka szintén jelentős segítség lenne sok munkavállaló számára, azonban ez a foglalkoztatási forma hazánkban nem nagyon vert még gyökeret. 2002. július 16-án került aláírásra az európai keretmegállapodás, amely a távmunkában foglalkoztatottak munkafeltételeit rögzítette. Ez jelentős előrelépésnek számított a távmunka tekintetében, hiszen először itt került jogi definiálásra a távmunka fogalma európai szinten. A törvény előírja, hogy a távmunkában dolgozók ugyanolyan jogokat kell, hogy élvezzenek előléptetés, bérezés, karrier lehetőség, egészségvédelem, munkahelyi biztonság terén, mint a többi munkavállaló.58 Hazánkban 2004 augusztusában alakult meg a Magyar Távmunka Szövetség, melynek elsődleges célja, hogy „platformot teremtsen a gazdasági szereplők -vállalkozások és társadalmi szervezetek- számára, hogy a távmunkában rejlő esélyeket és lehetőségeket megismerjék.”59 A szövetség jelenleg 27 tagot számlál, tag többek között a Hewlett-Packard Magyarország Kft, a T-Mobile Magyarország Rt., vagy a Budapesti Műszaki Főiskola is, csak hogy néhányat említsek. Számos szakirodalmat, cikket olvastam a távmunkával kapcsolatban, amelyek arra próbálnak választ kapni, hogy vajon a nyugati példákból kiindulva Magyarországon miért nem terjedt el még ez a foglalkoztatási forma. Több magyarázat is van erre: ¾ Magyarországon később kezdődődött meg a távközlés liberalizációja, ráadásul a telekommunikációs díjak a csökkentések ellenére még mindig magasnak mondhatóak ¾ a szélessávú internet még sok kisebb vidéki településen nem elérhető el ¾ a számítógép használat még mindig elmarad a nyugati országokban tapasztalt szinttől ¾ számos cég nem rendelkezik még saját honlappal, elektronikus levelezési lehetőséggel, stb.

57

KSH: Nők és férfiak Magyarországon, 2005, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest,

2006, 129. oldal, 6.2/1-es ábra 58

A távmunka jelen és jövője- http://www.lemonde.fr/article/0,5987,3290--292450-,00.html (2009-

09-04) 59

http://www.tavmunka.org/content/view/14/27/ (2007-09-04)

51

Természetesen fokozatosan javulnak ezek a feltételek, de idő kell a jelentős változások eléréséhez. A távmunka mellett számos érv szól mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról. Előnyök és hátrányok munkavállalói oldalról: + a munkavállaló rugalmasan és gazdaságosan tudja beosztani a munkára szánt időt + leredukálódik az utazással, ingázással töltött idő + mozgáskorlátozottak számára ez egy jó munkavégzési lehetőség + könnyebbé válik a család és a munka összeegyeztetése -

előfordulhat, hogy az ember még többet dolgozik, mint azt tenné „normális” esetben

-

szakmai-, társadalmi elszigeteltség érzése társul vele

-

otthoni költségek emelkedése

Előnyök és hátrányok munkaadói oldalról: + csökkenő ingatlan- és rezsiköltség + értékes munkatársak megtartása (a munkát például egy anyuka lehet, hogy hajlandó vállalni ilyen formában) -

adózási, munkajogi bizonytalanság

-

körültekintőbbnek kell lenni egy távmunkát végző alkalmazott kiválasztásakor60

Fontos megjegyezni, hogy a negatívumokat gondosabb szabályozással, nagyobb odafigyeléssel és egy együttműködő főnök segítségével jelentős mértékben lehet csökkenteni. Én egy vezető pénzügyi vállalatnál, egy banknál töltöm jelenleg a szakmai gyakorlatomat, ahol érdeklődtem afelől, hogy hány ember végez távmunkát a cégnél. A válasz meglepett, ugyanis senki sem dolgozik távmunkában. A humán erőforrás terület munkatársai ezt azzal magyarázták, hogy bankbiztonsági okok, elsősorban adatvédelmi szempontok miatt van ez így. Ahogy az a fentiekből kiderül, vannak bőven kiaknázatlan területek az atipikus munkavégzés területén hazánkban, különböző kormányzati intézkedések, de elsősorban jelentős mértékű attitűdváltozás az, ami meghozhatja a várva várt változást.

60

Bihari Gábor (szerk.) (1999): Teleházak és távmunka Magyarországon, Teleház Kht., Budapest

52

Léteznek még egyéb típusú foglalkoztatási formák is, mint például a munkakör megosztás (job sharing), vagy a sűrített munkahét, ezek azonban Magyarországon még gyakorlatilag ismeretlen fogalmak. Az atipikus munkavégzési formák számos veszélyt is magukban hordoznak. Ezek a foglalkoztatási formák viszonylag alacsony presztízsűnek számítanak, valamint az értük járó fizetés sem túl magas, és miután elsősorban a nők és azon belül is leginkább a kisgyermekes anyák keresik ezeket a lehetőségeket, ez tovább növeli a nemek közti egyenlőtlenséget.

Ráadásul

a

munkahelyi

előmenetel

szempontjából

az

így

foglalkoztatott személyek egyértelműen hátrányban vannak. Ahhoz, hogy ez ne így legyen elsősorban szemléletváltozásra lenne szükség. GYES, GYED, GYET utáni visszatérés a munka világába: A gyermekvállalással együtt jár a munkakörnyezetből való kiesés. Ennek időtartama természetesen változó, a szülők döntésétől függ. Vannak, akik éveket töltenek otthon a kisgyerekekkel, vannak, akik már pár hét után visszatérnek. A döntést számos tényező befolyásolhatja: anyagi okok, karrier lehetőségek, az állás féltése, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Az azonban tény, hogy minél tovább marad egy szülő otthon, annál nehezebb a munkába való visszatérés. Hiszen -ahogy azt már a képzés kapcsán is kifejtettem- folyamatosan változó világban élünk, egy-két év alatt új munkatársak jönnek, új módszerek, új rendszerek kerülnek bevezetésre. Ezért nagyon fontos, hogy az otthonlét alatt se szakadjon meg az anya/szülő kapcsolata teljesen a munkahellyel, a munka világával. Bizonyos szintű érintkezés megléte fontos. Szakirodalmat olvasni, tudást fejleszteni otthonról is lehet, sőt kell, ebben természetesen a munkahely sok segítséget nyújthat, például azzal hogy megteremti annak a módját, hogy eljuttassa a fontos információkat a GYES, GYED, illetve GYET folyamán otthon lévő kisgyermekes szülőhöz. A kapcsolattartást azzal is segítheti a munkavállaló, hogy meghívja a szülőt a céges rendezvényekre. Továbbá segítséget jelent, ha a kisgyermekes szülő számára részmunkaidős vagy rugalmas munkaidős állást, távmunkát vagy projektmunkába való bekapcsolódás lehetőséget tudnak biztosítani. Gyermekintézmények: A kisgyermekes alkalmazottak csak akkor tudnak munkát vállalni, ha meg tudják szervezni gyermekük napközbeni elhelyezését. Vannak családok, ahol ezt nagymamák vagy hivatásos gyermekvigyázók segítségével oldják meg, azonban a többségnek a

53

gyermekintézmények -értem ez alatt a bölcsődéket, óvodákat és iskolákat- léte és elérhetősége jelenti az egyetlen lehetőséget. A rendszerváltás előtt számtalan vállalat által fenntartott közintézmény volt: „Magyarországon eljutottunk oda, hogy a 80-as évek végén idejöttek az angolok, az írek és megnézték a magyar bölcsődei hálózatot, és azt mondták, hogy őnekik az a céljuk, hogy ezt elérjék valamikor húsz év múlva. Utána jöttek ilyen egész komoly…ifjú titánok, akik megmondták, hogy mind be kell zárni és ezért be is zárták, a felét.”61 Mára azonban már szinte csak közintézményekről beszélhetünk, illetve vannak magán óvodák, iskolák is, de ezek száma elenyésző. Bizonyos cégeknél azonban ma is vannak törekvések alternatív gyermekgondozásra.62 3.3.2

Családbarát Munkahely Díj

Magyarországon a Családbarát Munkahely Díjat külföldi példák hatására 2000-ben vezették be. Négy kategóriában hirdették meg a versenyt: kis-, közép- és nagyvállalatok, illetve költségvetési és non-profit szervezetek számára. A pályázat célja a gyakorlatban működő családbarát kezdeményezések elismerése, közzététele és ezáltal a nyilvánosság tájékoztatása. A díjat a nyertes cég egy évig tudhatja magáénak, ez idő alatt használhatja az emblémát és a „Családbarát Munkahely” megnevezést. Ennek első sorban PR értéke van, az már csak a cégen múlik, hogy az ebből adódó lehetőséget mennyire tudja kihasználni. A pályázati adatlap a következő témaköröket érinti: •

Munkaidő- munkaidő-modellből való választás lehetőségének biztosítása

•

Képzés- a munkavállalók alkalmazkodóképességének biztosítása

•

GYES-, GYED-, GYET utáni visszatérés a munka világába

•

Gyermekintézmények- megőrzésük, fenntartásuk és korszerűsítésük

•

Munkavállalói juttatások

61

Borbíró Fanni, Juhász Borbála, Nagy Beáta, Pál Kata: Férfibeszéd – családról és munkáról – A11-

es interjúalany- http://ahet.ro/dossziek/no--es-gyermekjogok/ferfibeszed.-a-fiona-alapitvany-tanulmanya1606-101.html (2007-10-18) 62

Családbarát

Munkahely

Pályázat

Információs

Háttéranyag-2007

-

http://www.szmm.gov.hu/main.php?ctag=articlelist&articleID=30923&folderID=10055&iid=1 (2007-1021)

54

•

Munkavállalói biztonság- munkavállalói jogok, egészségmegőrzés, stb.63 Az első évben 49, a másodikban már 133 cég pályázott a címre, de az utána levő

években csökkent a lelkesedés, 2005-ben csupán 57, 2007-ben 59 cég versengett a megmérettetésen. 2007-ben a következő cégek nyerték el az első helyezést: kisvállalatok kategóriában Sz+C Stúdió Kft, középvállalatok kategóriában Csavar – és Húzottárú

Zrt,

nagyvállalatok

kategóriában

IBM

Data

Storage

System

Információtechnológia Kft, a költségvetési szervek kategóriában pedig Budaörs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala.64 A díj hét éves története során több mint négyszáz pályaművet regisztráltak. Az elbírálás folyamatát tekintve számottevő változás nem következett be az évek során, de egy-egy területen elért eredmény időnként többet nyomott a latba. Miután a pályázat célja minél több vállalat ösztönzése, ezért a négy kategória győztes mellett számos különdíj is kiosztásra kerül a pályázók között. Az elbírálás alapvető elve, hogy az a cég kapja meg az első helyezést, ahol minél több területet és alkalmazottat érintenek az intézkedések, továbbá ezek minél több vállalati/intézményi dokumentumban legyenek írásban is lefektetve, hiszen ez valószínűbbé teszi, hogy az egész munkahelyre és vállalati kultúrára hatással van, és valóban minden ott dolgozó életére és közérzetére pozitív hatást fejt ki. A díjjal kapcsolatban azonban felmerülnek hiányosságok. Ezek többek között a következők: a pályázat nem auditált, nem rendelkezik standard kritériumokkal, ahogy a pontozási rendszer sem túl átlátható, a cégek által megadott adatok nem kerülnek ellenőrzésre. De ide sorolhatjuk azt is, hogy nem kapcsolódik monitoring rendszer a pályázathoz. 3.3.2

Legjobb munkahely női szemmel felmérés

2004-ben készült egy online felmérés a Nők Lapja Café és a FigyelőNet jóvoltából, ami arra próbált választ kapni, hogy mitől jó egy munkahely a nők szemében. A megkérdezett rangsorolták, hogy mik azok a tényezők, amik kapcsán leginkább családbarátnak nevezhető egy munkahely. A legfontosabbnak az bizonyult, hogy a családtagok (gyermekek, idős szülők) megbetegedése esetén a munkahely lehetővé 63

Családbarát

Munkahely

Pályázat

Információs

Háttéranyag-2007

-

http://www.szmm.gov.hu/main.php?ctag=articlelist&articleID=30923&folderID=10055&iid=1 (2007-1021) 64

Horváth Viktória: Work Life Balance Konferencia- Családbarát Munkahely Díjak 2007 -

http://www.pbkik.hu/index.php?id=7901&term= (2007-11-04)

55

tegye a nők számára az otthoni ápolást, azaz hogy ilyen esetben engedje a munkáltató, hogy a dolgozó nő rövid időre otthon maradhasson, szabadságot vehessen ki. Ezt az igényt követte a GYES, vagy GYED utáni visszatérésben való segítségnyújtás. Kiemelkedően fontosnak bizonyult a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében való támogató magatartás is. Nagy hangsúlyt helyeznek a nők a rugalmas munkaidő lehetőségére is, amely lehetővé teszi (tenné) számukra a gyerekek óvodába, iskolába való eljuttatását, valamint hazavitelét. A kérdőívet kitöltők közel fele állította, hogy jelenlegi munkahelyén van mód rugalmas munkaidős foglakoztatásra, de az is kiderült, hogy az egyéb foglakoztatási formák, mint például a job-sharing, vagy részmunkaidő továbbra is csak igény szinten merülnek fel, tényleges alkalmazásukra nem sok példa van. A válaszadók 30%-ának kizárólag csak kötött munkaidőben van lehetősége dolgozni jelenlegi munkahelyén.65 3.3.3

Akiknek többé-kevésbé sikerül összeegyeztetni „ Nőnek lenni ma arról szól, mennyi lelkiismeret-furdalást tudsz elviselni. Van az a mondás az építőiparban, hogy milyen házat szeretnél, tudnak jót is, olcsót is és szépet is. De csak kettőt lehet választani. Kicsit hasonlót élek meg: tudok lenni jó anya, sikeres üzletasszony meg belevaló nő is. De egy nap maximum csak kettő.”66 /Stahl Judit/

Ebben az alfejezetben olyan nőket kívánok bemutatni, akik saját bevallásuk és a környezetük szerint sikeresek, karriert futnak be, emellett családi életet élnek, gyereket nevelnek, és képesek mindezt aránylag jól összehangolni. Persze ez nem jelenti azt, hogy ők tökéletesen meg vannak elégedve azzal, ahogy ez sikerül nekik, de igyekeznek a lehető legjobbat kihozni az adott helyzetükből. Két nővel készítettem mélyinterjút ebben a témában, különböző területen dolgoznak, mindketten sikereket értek el a munka világában, ahogy azt a következőkben kifejtem majd. Mindketten világ életükben keresték a kihívásokat, vágytak arra, hogy valami újat, valami saját, egyéni dolgot hozzanak létre, ahol megvalósíthatják elképzeléseiket. 65

Ember

Zoltán,

Molnár

Zsuzsanna:

A

család

barátja-nem

a

munkahely

–

http://www.fn.hu/index.php?id=7&cid=87222 (2007-11-04) 66

Oravecz Éva Csilla: Stahl Judit, az anya, a szakácsné, az üzletasszony. In: Nők Lapja, 2007. 44.

szám, 12-14. oldal

56

Egyikőjük élete a tánc, a rock and roll körül forgott gyerekkora óta, versenyzői pályafutása után nem volt számára kérdés, hogy a tánccal kíván továbbra is foglalkozni. Létrehozott egy rock and roll egyesületet, amit a nulláról épített fel gyakorlatilag egymaga, azóta táncosai sikert-sikerre halmoznak. Életében mindent tudatosan tervezett, a házasságának időpontját, a gyerekvállalást is. Első gyerekével két hétig volt otthon, de lelkiismeret-furdalást nem érzett emiatt: „Nem bírtam volna csak otthon lenni. Úgy gondoltam, hogy nekem lelkileg, fizikailag jót tesz, hogy foglalkozhatok azzal, amit szeretek, kimozdulhatok otthonról, és nem gyöpösödök be. Úgy gondoltam, ezzel nem csak magamnak, hanem neki is jót teszek, mert lelkileg rendben lévő anyukát kap.” Ekkor sok segítséget kapott férjétől és tanítványai szüleitől, ők vigyáztak a picire. Kisfiával már két hónapot tudott otthon tölteni, két gyerek mellett viszont más korántsem volt olyan egyszerű összeegyeztetni a családot a karrierrel, ezért közös döntés alapján férje feladta addigi munkáját, és ő is csatlakozott az egyesülethez: „…úgy döntöttünk, hogy ha együtt dolgozunk, jobban meg tudjuk oldani a családi élet szervezését…Azért döntöttünk így, mert így mindkettőnknek rugalmas a munkaideje. Tudjuk úgy szervezni a hétköznapjainkat, hogy egyikőnk mindig tud a gyerekekkel lenni ovi és iskola után. Ez kötött munkaidő esetén nehezen menne.” Ilyen szempontból szerencsés helyzetben vannak, mert lehetőségük van nem kötött munkaidőben dolgozni. Ahogy ezt már korábban kifejtettem a rugalmas munkaidő az egyik olyan tényező, ami nagy segítséget jelent a családi élet és a munka összehangolásában. Másik interjúalanyom egy önálló pedagógiai programot hozott létre, amivel régi nagy álmát váltotta valóra. Ikerlányaival születésük után másfél évet töltött otthon, elsősorban anyagi szempont miatt ment vissza dolgozni, mert ekkor építkeztek. Lányai bölcsődébe jártak, amit nagyon szerettek, ezért nem volt akkora lelkiismeret-furdalása. Segítséget nem sokat kapott, férje sokat dolgozott, és ott volt az építkezés is, a nagyszülők pedig nem szívesen vállaltak egyedül két pici gyereket. A program beindításakor ikerlányai már hatévesek voltak, akkor már több támogatásra számíthatott a gyerekek körül Az első osztály indulásakor már lányai is iskolaérettek voltak, ezért férjével úgy döntöttek, hogy a lányok is ebbe az iskolába fognak járni, vállalva ezzel azt, hogy saját édesanyjuk fogja tanítani őket, amitől azért kicsit tartottak. „Hálás vagyok a sorsnak, hogy így alakult, hiszen bevált, és végigkövethettem teljes fejlődésüket úgy, hogy ők is, és én is élveztem. Ráadásul áthidalta azt a problémát, hogy

57

tőlük veszem el az időt szakmai karrierem miatt.” Ezen a ponton egyezőséget mutat a két interjúalany helyzete, hiszen mindkettőjük gyerekei is profitálnak édesanyjuk karrierjéből. A ikerlányok az általános iskolai évek alatt élvezték az édesanyjuk által megalkotott program előnyét, az első interjúalanyom lánya pedig már táncol édesanyjánál, együtt mennek edzésre, versenyekre, edzőtáborba, így sok időt tudnak együtt tölteni. A gyerekek számára fontos eseményekre mindig szakítanak időt, ott vannak minden szülőin, viszik őket minden reggel iskolába vagy óvodába. A hétvégéket szigorúan a családnak szentelik, sok közös programot szerveznek. Akadnak időszakok, amikor kevesebb idejük van a gyerekekre, de utána nyugodtabb szakasz jön, és pótolják a külön töltött időt. Az egyik interjúalanyom a háztartásban takarítónő segítségét veszi igénybe, és a főzéssel sem nagyon bíbelődik, anyósa főz rájuk. Másik alanyomnak nincs ilyen jellegű segítsége, bár saját bevallása szerint ő sem az az igazi háziasszony típus, megcsinál mindent, de túl nagy energiát nem fektet bele, általában arra már nem jut elég ideje. Egyik interjúalanyom sem érzi úgy, hogy nekik a család és karrier összeegyeztetése teljes mértékben sikerülne, véleményük szerint ezt teljes mértékben jól csinálni nem is lehet, de igyekeznek. Időnként a család kicsit megsínyli a karrierjüket, de egyikőjük sem tudna a hivatása nélkül élni, anélkül is csak félemberek lennének, és az a családnak sem lenne jó. Arra a kérdésre, hogy a család vagy a karrier fontosabb számukra, a következő választ kaptam: „Mindkettő nagyon fontos, egyik nélkül sem tudnék élni. Csak fél ember lennék, el sem tudom képzelni, hogy ne dolgozzak. Nem tudnék lemondani egyikről sem. Hogy melyik a fontosabb? Azért mindig a család volt az első, a munka fontos, de azért sosem volt fontosabb a családnál.” A másik interjúalanyom is hasonlóan nyilatkozott a kérdésről: „Mindkettő nagyon fontos számomra. Szerencsés vagyok, hogy pont akkor, amikor a gyerekeimnek a legnagyobb szüksége volt rám, össze tudtam a kettőt egyeztetni. A karrier sohasem lehet fontosabb a családnál egy nő esetében. Ő az elsődleges családösszetartó.” A család-karrier témában szeretnék egy olyan nőt, feleséget, anyát is bemutatni, aki közszereplő. Interjúért még csak nem is kellett sorba állnom hozzá, hiszen ő maga számol be élete azon területéről, amire én a diplomám kapcsán igazán kíváncsi vagyok. Kiről is van szó? Rendszeres olvasója vagyok a Nők Lapja című újságnak, elsősorban

58

D. Tóth Kriszta cikkei miatt. Hétről-hétre az újság hasábjain számol be az életéről, a munkájáról, gyerekvállalásról, lánya neveléséről, kétségeiről, dilemmáiról. Számos cikkében előkerül a munka és a gyereknevelés közötti egyensúly kérdése. D. Tóth Kriszta neve bizonyára sokak számára ismerősen cseng. Elsődlegesen a képernyőről ismerhetjük őt. Pályáját újságíróként kezdte, majd a Magyar Televíziónál helyezkedett el a Híradó műsorvezető-szerkesztőjeként. Magyarország uniós csatlakozása óta brüsszeli és európai tudósítóként dolgozott a belga fővárosban, közben kislánya született, és férjhez ment. Nyár elején azonban úgy döntött- részben a lánya érdekében„hazajön”: „A Magyar Televízió brüsszeli tudósítójaként dolgozni nagy megtiszteltetés. De sok volt a Lola nélkül töltött idő. Még úgy is, hogy tudom, jobban jártam, mint több százezer dolgozó édesanya, akik kötött munkaidejükhöz időzítik a gyereknevelést, a vacsorafőzést, a takarítást, a vasalást és a férjkényeztetést. Tévés tudósítóként a munkaidő rugalmasabb, de sokszor éjszakákba vagy éppen a hétvégébe nyúlik. Hiába miénk, Loláé és az enyém a legtöbb reggel, ha az éjszakai pusziról gyakran lemaradok. Rajongásig szeretem a munkámat, de nincs az a szakmai kihívás, amelyért érdemes lenne lemaradni a pufók babalábak első bizonytalan lépéseiről.”67- írja a sikeres televíziós tudósító. Ebből is láthatjuk, hogy nem csak az átlagos nőknek jelent problémát a karrier-család összeegyeztetése. Ebben az esetben talán még jobban látszik, hogy nem feltétlenül mindig anyagi szempontokról van szó. Brüsszeli tudósítóként D. Tóth Kriszta jelentős sikereket ért el, szakmailag rendkívül elismert pozícióban volt, azonban úgy látta, hogy lánya gyermekkorát igazán akkor teheti széppé, ha hazajön, mert az itthoni híradós munka lehetővé teszi, hogy több időt töltsenek együtt. Természetesen a karrierjéről nem mondott le, hiszen az MTV Híradó műsorvezetőjeként lenni szintén jelentős szakmai kihívás. A cikkekből arra is választ kapunk, hogy hogyan áll a lelkiismeret-furdalással: „…én magam is lelkiismeret-furdalást érzek, amiért nem vagyok a nap huszonnégy órájában a gyerekemmel…ez egy természetes reakció, minden dolgozó anyuka sajátja. De legalábbis minden egészséges lelkű dolgozó anyukáé.”68 A „kettős-életet” választó anyukák életében többször eljön az a pillanat, amikor elbizonytalanodnak, hogy valójában jó döntést hozta-e akkor, amikor úgy gondolták, hogy menni fog nekik a gyereknevelés és a karrier együtt. Időnként azonban kételyek 67

D. Tóth Kriszta: Költözünk…- http://www.nlcafe.hu/cikk.php?id=0&cid=25460 (2007-09-10)

68

D. Tóth Kriszta: ítélkezős világ. In: Nők lapja, 2007. 44. szám, 30. oldal

59

merülnek fel, hogy biztos nem megy–e az egyik a másik rovására. „Ott álltam az ágy mellett, néztem a gyerekemet a holdfényben, és arra gondoltam, megéri-e? Az állandó rohanás, a folytonos vágyakozás, a rendszeresen föl-fölsejlő lelkiismeret-furdalás. Mert persze úgy zsonglőrködöm az időmmel, hogy a lehető legtöbb jusson Neki. De attól meg úgy érzem, itt sem, ott sem vagyok elég. Vajon nevelhetünk kiegyensúlyozott embert úgy, hogy nem vagyunk vele a nap 24 órájában?”69 3.3.4

Férfiak a család és munka összeegyeztetéséről

Ezen a ponton szeretném megemlíteni Jókai Mór Az arany ember című regényét. A főhős, Tímár Mihály története kifejezetten férfisors, azt a fajta nézőpontot jól példázza, hogy nem fér meg egymással a szakmai karrier és a családi boldogság, a boldogulás és a boldogság máshol található, ráadásul itt az utóbbi egy szinte fiktív, utópisztikus környezetbe kerül, a Senki- szigetére. Ez is sokatmondó, hiszen arról árulkodik, hogy a 20. század embere számára (ne felejtsük el, hogy Az arany ember Jókainak már egy viszonylag kései, az új századra előremutató műve) egyre elérhetetlenebb távolságba kerül az ilyesfajta családi harmónia, béke, a derűs hétköznapok, noha (talán épp elérhetetlensége miatt) egyre jobban vágyakozik utána. Úgy gondolom, hogy rendkívül érdekes téma, hogy vajon a férfiak hogyan vélekednek a család és karrier kérdéséről. Akár arról, hogy ők maguk hogyan tudják összeegyeztetni a kettőt, de arról is, hogy ők hogyan látják a nők helyzetét. Ebben a témában kutakodva rábukkantam egy rendkívül érdekes tanulmányra -Férfibeszédcsaládról és munkáról-70 amely olyan férfiak véleményét kívánta feltárni, akik maguk is családos emberek, apukák, ráadásul az interjúalanyok mindegyike olyan területen dolgozott, illetve dolgozik vezetőként, felsővezetőként, amelyek felelősek a család és munka összeegyeztetését, illetve a nemek közti egyenlőséget biztosító politika kialakításáért. A megkérdezettek egy másik csoportja pedig olyan cégnél dolgozik, amely elnyerte valamikor a Családbarát Munkahely Díjat. Az interjúalanyok véleménye számos ponton mutatott hasonlóságot. Családbarát intézkedések alatt szinte kivétel nélkül olyan intézkedéseket értettek, amelyek lehetővé 69

D. Tóth Kriszta: Zsonglőrködés az idővel - http://www.nlcafe.hu/cikk.php?id=54&cid=27700

(2007-10-10) 70

Borbíró Fanni, Juhász Borbála, Nagy Beáta, Pál Kata: Férfibeszéd – családról és munkáról –

http://ahet.ro/dossziek/no--es-gyermekjogok/ferfibeszed.-a-fiona-alapitvany-tanulmanya-1606-101.html (2007-10-18)

60

teszik a munkavállaló számára, hogy kiegyensúlyozott magánéletük legyen a munka mellett, és hogy mind a munka, mind a magánélet terén jól tudjanak teljesíteni. Elsősorban a munkaidővel kapcsolatos intézkedésekben - részmunkaidő, távmunka, stb.- látták a megoldás kulcsát. Az interjúalanyok úgy vélték, hogy a család és a munka összehangolása elsősorban a nők feladata, és ez nemcsak az általános véleményük, hanem saját családjukban is így működik a dolog. Ennek okaként számos érvet hoztak fel, sokan említették a nők „különleges” tulajdonságait, kiemelték, hogy a nők többnyire rugalmasabbak, képesek egyszerre több dologra is koncentrálni, erősebb az empátiájuk. De szinte mindenkinél elhangzott a hagyomány szó is, egy példa: „ez legtöbbször így szokott alakulni….így szocializálódunk több 10 ezer év alatt.” 71 Ne feledjük, az interjúalanyok vezető státuszú férfiak, és a sokat hallott mondást, miszerint „minden sikeres férfi mögött ott áll egy nő” ők is merősítették. Volt, aki feleségét „sokat tűrő feleségként” emlegette. De az összehangolás segítőiként nem csak feleségeket, hanem nagyszülőket, gyerekvigyázókat, takarítónőket is emlegettek. Az interjúalanyok az államigazgatási és politikai területeken dolgoztak, de nem tudtak beszámolni a munkahelyükön tapasztalt családbarát intézkedésekről. „A kisgyermek mellől visszatérő anyák sokszor furcsa helyzetben találták magukat: a teljes 3 évet, vagy még több gyerek esetén még akár többet is kivevő anyákkal távollétük alatt senki sem tartotta a kapcsolatot, „elfeledkeztek” róluk, sem hírlevelet nem kaptak, sem továbbképzésre nem hívták őket, nem tartották számon, tovább képezték–e magukat ez alatt az idő alatt, vagy sem. Történt mindez egy olyan légkörben, ahol pl. a minisztériumokat

és

feladatkörüket

ezalatt

többször

átszabták,

átszervezték,

elköltöztették, s minden munkatárs és főnök többször kicserélődött.”72 Az intézmények többnyire a részmunkaidős vagy távmunkás foglalkoztatást sem biztosították a visszatérő anyák számára.

71

Borbíró Fanni, Juhász Borbála, Nagy Beáta, Pál Kata: Férfibeszéd – családról és munkáról – A4-es

interjú

alany

http://ahet.ro/dossziek/no--es-gyermekjogok/ferfibeszed.-a-fiona-alapitvany-tanulmanya-

1606-101.html (2007-10-18) 72

Borbíró Fanni, Juhász Borbála, Nagy Beáta, Pál Kata: Férfibeszéd – családról és munkáról – A13-as

interjú

alany

http://ahet.ro/dossziek/no--es-gyermekjogok/ferfibeszed.-a-fiona-alapitvany-tanulmanya-

1606-101.html (2007-10-18)

61

A kutatás arra a kérdésre is választ keresett, hogy az alanyok véleménye szerint miért éri meg a családbarát intézkedések alkalmazása. Előnyök közé sorolták a jó munkahelyi légkört, az elkötelezett, lojális munkaerőt, valamint a motiváltságot. Volt egy számomra nagyon érdekes vélemény. Az összeegyeztetésről, illetve a kérdésről miszerint „a család vagy a karrier a fontosabb”: „Én nem szeretném, hogyha folyamatosan a között kellene választanom, hogy mi a fontosabb számomra, a család, vagy a munka. Szerintem ez a kérdés egy rosszul feltett kérdés. Az embernek a saját családja a legfontosabb, mert az a saját életének a legközvetlenebb része, de ezt nem szabad mesterségesen szembe állítani a munkával, és nem lehet azt mondani, hogy vagy a család, vagy a munka. Ez szerintem csak egymás mellé rendeltségben működik harmonikusan. Azt mondom, hogy a család és a munka. Nyilvánvaló, ez követel áldozatokat.”73 Többen kiemelték azt is, hogy a családbarát intézkedések előmozdításában jogszabályi változások is szükségszerűek. Különösen igaz ez a köztisztviselői szférára, mert a köztisztviselői törvény nem ismeri azt a fogalmat, hogy távmunka. 3.3.5

A kérdőív eredményeinek bemutatása

Saját kérdőíves felmérésem során 50 férfit és 50 nőt kérdeztem arról, hogy véleményük szerint mennyire jelent problémát manapság a család-karrier összeegyeztethetősége a nők esetében. A megkérdezettek 75%-a gondolta úgy, hogy a karrier és/vagy család kérdése súlyos dilemma a nők számára, ami úgy gondolom igen magas arány, és nem csak a nők, hanem a férfiak is nagyon magas arányban gondolták így. A válaszadók 62%-a azzal is egyetértett, hogy a férfiaknak nagyobb részt kellene vállalniuk a házimunkából, de 67% szerint a gyerekek ellátása körüli teendőkből is jobban kivehetné részét az „erősebbik” nem. Számomra meglepő volt, hogy a férfiak is támogatták az előbbi két ötletet, bár azért megjegyezném, hogy én véleményt kérdeztem, az már más kérdés, hogy saját életükben meg is tennék–e ezt. „A

karrier

és

család

nők

esetében

történő

összeegyeztetését

a

házastársaknak/élettársaknak is segíteniük kell” kijelentéssel 91%-os volt az egyetértés, ez rendkívül magas arány. 100 emberből egy ember sem akadt, aki egyáltalán nem érett 73

Borbíró Fanni, Juhász Borbála, Nagy Beáta, Pál Kata: Férfibeszéd – családról és munkáról – A14-es

interjú

alany

http://ahet.ro/dossziek/no--es-gyermekjogok/ferfibeszed.-a-fiona-alapitvany-tanulmanya-

1606-101.html (2007-10-18)

62

volna egyet a mondattal. Hiszen az, hogy a karrier mellett a család élete is harmonikus legyen a férjek, élettársak érdeke is, a döntést jó esetben közösen hozza meg a család, hogy a nő dolgozzon–e, és ha igen, milyen szinten. Ha egy nő a karrierhez is ragaszkodik, akkor a családi élet szervezésében a párjának is megnő a szerepe, a támogató fél sokat segíthet, illetve kellene, hogy segítsen. Nagy kérdés, hogy ezt az „érdeket” a férfiak felismerik-e, elfogadják-e. Valószínűnek tartom, hogy csak egy szűkebb, felvilágosultabban gondolkodó réteg látja meg ennek az oldalnak is az előnyeit, a közös érdeket. Már említettem, hogy a túlnyomó többség a részmunkaidőben látja az összeegyeztetés egy lehetséges megoldását, abban már megoszlanak a vélemények, hogy teljes munkaidő mellett lehetséges–e a karrierre és a családra egyaránt koncentrálni (53% nem, vagy csak részben, 47% nagyjából vagy teljesen értett egyet). Sokszor halljuk azt is, hogy szervezéssel minden megoldható. Ennek ellenére a válaszok nem ezt igazolják. A megkérdezettek csupán 14% mondta, hogy mindez csak szervezés kérdése. „A karrier és család összeegyeztetése megvalósítható a nők esetében.” kijelentéssel az általam megkérdezettek csupán 21%-a értett teljesen egyet, további 26% pedig nagyjából. Ugyanakkor 18% úgy látja, hogy nem egyeztethető össze a két dolog. A többséget 35%-kal a részben egyetértők alkották. Érdekes adat, hogy kétszer annyi nő értett teljesen egyet, mint ahány férfi.74 6. ÁBRA ÖSSZEEGYEZTETHETŐ –E A CSALÁD ÉS A KARRIER A NŐK ESETÉBEN (2007)

18%

21%

35%

Teljesen egyetért

26%

Nagyjából egyetért

Részben egyetért

Nem ért egyet

Forrás: Saját kérdőíves felmérés 74

Saját kérdőíves felmérés

63

ÖSSZEGZÉS A diplomamunkám elkészítésében segítséget nyújtó számos szakirodalom, cikk, és tanulmány, valamint a mélyinterjúk rendkívül sok tanulsággal szolgáltak számomra. Az egyes témáknál igyekeztem valamilyen szinten egyéni véleményemet is kifejteni, részletesebben erre azonban itt kívánok kitérni, most, hogy már széles(ebb) rálátásom van a nő-család-karrier témára. Értelmiségi családban felnőtt, lassan értelmiségivé váló emberként óriási jelentőségűnek tartom, hogy ma már a nők is tanulhatnak, és szinte bármilyen foglalkozást választhatnak, hiszen nem is olyan régen közel sem volt ilyen jó a helyzet. Ez nemcsak a karrierépítés, önmegvalósítás szempontjából fontos, hanem azért is, mert a tudás, a dolgokra való rálátás képességének megszerzésével csökken az ember kiszolgáltatottsága, nőnek a túlélési esélyei, a lehetőségei kiszélesednek. Ilyen szempontból tehát, ha úgy tetszik haladó módon gondolkodom. Más szempontból viszont nagyon is konzervatívan. Én úgy gondolom, és ezt is tapasztaltam a környezetemben, hogy az életben bizonyos funkciók ellátására, bizonyos szerepek betöltésére inkább a férfiak, míg másokra inkább a nők alkalmasak. Nyilván ennek biológiai, genetikai, gondolkodásbeli és szocializációs okai is vannak, és persze vannak kifejezetten női lelkű férfiak és férfias nők, de nagyrészt mégis valahogy évezredek óta le vannak osztva a ránk bízott feladatok. Erről az oldalról nézve viszont problémás az a helyzet, hogy ma már a nők tanulása és munkába állása nem csupán lehetőség, hanem egzisztenciális kényszer is sok esetben. (lásd: női munkavállalás motivációi alfejezet). Hiszen elvitathatatlan női szerepnek tartom a család összetartását, az utódok napi gondozását, amik így mind háttérbe szorulnak, vagy az ember azt érzi folyton, hogy se ezt, se azt nem csinálja elég jól, egyik feladatának sem tud megfelelni úgy, ahogy szeretné. Hasonló problémákat vet fel a nagy karriert építő, és esetleg családjukat, akár munkanélküli férjüket is eltartó nők kérdése, mivel a férfiak pedig elsősorban a család biztonságának,

anyagi

jólétének

megteremtésére

és

védelmezésére

vannak

szocializálódva. Azt gondolom, hogy egy nő számára óriási lehetőséget jelent az önmaga megvalósításának, kiteljesítésének folyamatában az anyává válás, a családteremtés. Én még sem szakmai karrierről, sem gyerekvállalásról nem beszélhetek, így csak az életben

64

tapasztaltakra, mások által mutatott példákra, interjúalanyaim véleményére és a józan ítélőképességemre támaszkodhatom. Mindez alapján úgy vélem, a gyermekek világra hozatala, a róluk való gondoskodás, a felcseperedésük egy nő életének nagy műve, és ez semmihez sem hasonlítható. Mindezzel csupán azt próbáltam körülírni, hogy véleményem szerint egy nő számára a természet már az anyasággal is biztosítja az önmegvalósítás bizonyos szintjét (egy férfinél ez korántsem ilyen egyszerű, hiszen ők nem képesek életet adni, embert világra hozni, nekik tehát szinte muszáj valami hasonló nagy csodát végrehajtaniuk, ez lehet például a karrier). Ugyanakkor nem gondolom azt, hogy a család, akár a nagycsalád, a gyermekek megakadályoznák a nőt – ha ilyen igénye van – szakmai karrierjének felépítésében, tehetsége kibontakoztatásában. A család – már amennyiben jól működik és apróbb nagyobb válságoktól, konfliktusoktól eltekintve szeretet fűzi egymáshoz a tagjait – rengeteg erőt adhat minden szereplőjének, tehát a nőnek, az anyának is. Egyrészt biztos menedék, támasz, erős alap, másrészt a tapasztalatok szerzésének kimeríthetetlen forrása (minden gyerekkel, minden vele megélt élethelyzettel bölcsebb és tapasztaltabb lesz az ember, árnyaltabban látja a világot). A környezetemben tapasztaltak alapján az ember a sok gyerek mellett megtanulja minden percét hihetetlenül jól beosztani, kreatívabb és találékonyabb lesz, gyorsabban reagál a problémákra, veszélyhelyzetekre, gyakorlatiasabban működik és gondolkodik, empatikusabb, képes egyszerre többfelé figyelni, egyszerre több dolgot is jól(!) csinálni stb. A többség véleményét osztom abban, hogy a női mivolt teljes megéléséhez egyszerűen hozzátartozik az, hogy a gyermekszülés és minden, ami ezzel jár, és szerintem ennek elmaradása egy nő életében sokkal nagyobb űrt hagy maga után, mint esetleg a karrier hiánya. A család-karrier összeegyeztethetősége kapcsán én is dilemmában vagyok. Szeretném okosan tervezni a jövőmet olyan szempontból, hogy olyan állást válasszak, ami mellett képes leszek a család és a karrier összeegyeztetésére. Gyerekeket szeretnék, erről nem tudnék lemondani, a karrier, munka téren vannak még bennem kételyek. Világ életemben tanítani szerettem volna, általános iskolában, alsósokat. Ennek több oka is van. Egyrészről ilyen példa áll előttem, édesanyám tanító, és úgy gondolom rendkívül jól végzi munkáját, és tapasztalatból tudom, hogy időbeosztást illetően ez egy olyan munka, ami mellett jut idő a családra, az iskolai szünetek alatt otthon lehet lenni a

65

gyerekekkel. Ugyanakkor kihívás is tanítani, kihozni a gyerekekből a maximumot, új dolgokra felhívni a figyelmüket, felkelteni a kíváncsiságukat. Ráadásul felelősség is. Az is igaz, hogy a tanítók anyagi, és sokszor erkölcsi megítélése igen alacsony. Pedig ahogyan a női munkavállalás motivációi című alfejezetben említettem, a pénz és az elismerés nagyon is fontos tényező. A dolgozat megírása érdekében végzett kutatómunkám megerősített abban, hogy az anyagi szempontnál fontosabb kell hogy legyen a családi élet harmóniája. A diplomamunkám által keresett kérdésre, miszerint „Lehet –e egy nő sikeres munkahelyén és a családi életben egyaránt?”, egyértelmű választ nem tudok adni. Ezt miként a dolgozat során is kiderült - rendkívül sok tényező befolyásolja. Függ a nő céljaitól, vágyaitól, személyiségétől, attól, hogy mennyi segítséget kap a nagyszülőktől, párjától, igénybe tud–e venni külső segítséget (babysitter, takarítónő), milyen területen dolgozik, mennyiben nyújt segítséget a munkahelye különböző támogatásokkal, atipikus munkavégzési formák lehetőségével, stb. A többség nem akarja csak a családot, vagy csak a karriert választani, a nők jelentős része a munka világában és a családi életben egyaránt szeretne megfelelni mind a saját, mind a külvilág elvárásainak. A nők érdekében remélem, hogy a közeljövőben a társadalmi-gazdasági helyzet javulni fog, és lehetővé válik majd a nők számára a nagyobb választási lehetőség. Abban is bízom, hogy a cégek nagyobb támogatást nyújtanak majd a családoknak, a gyerekeket nevelő munkavállalóknak. Hiszen ne feledjük a nők munkavállalása és a gyermekek nevelése nemcsak az egyéneknek, családoknak fontos, hanem a társadalomnak is számos szempontból! A pozitív irányú változások érdekében nemcsak a politikának és a vállalatoknak kell tennie, hanem általános szemléletváltozásra is szükség lesz.

66

IRODALOMJEGYZÉK Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest Bihari Gábor (szerk.) (1999): Teleházak és távmunka Magyarországon, Teleház Kht., Budapest Blaskó Zsuzsa (2006): Nők és férfiak- keresőmunka, házimunka: A család „tematikájú” ISSP 2002-es adatfelvétel elemzése. KSH NKI, Budapest CompLex Jogtár plusz CD, 1993 évi XCIII. Törvény- a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 5/1993. (XII. 26.) MÜM rendelettel Diana Appleyard (2004): Szülés vagy szabadság, Vénusz&Mars Kiadó Dr. Marosán György: Álláskeresés- Hivatás- Karrier, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 7. oldal Dr. Ternovszky Ferenc (szerk.) (2007): A siker kulcsa: Család- Munka. II. Az Egyensúly, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 22-23. oldal Édesanyámnak, Helen Exley Ajándékkönyvek, General Press Kiadó Édesapámnak, Helen Exley Ajándékkönyvek, General Press Kiadó Helen Fielding (2002): Bridget Jones naplója. Európa Könyvkiadó, Budapest Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós (szerk.)(1980): Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémia Kiadó, Budapest, 654. oldal Kamarás Ferenc: Családalapítás és gyermekvállalás Európában, Kérdések és kérdőjelek. In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.) (2005): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2005., TÁRKI- Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 87-101. oldal Klinger András: A késői gyermekvállalás problémái. In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001., TÁRKI- Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, 134-154. oldal Központi Statisztikai Hivatal: Nők és férfiak Magyarországon, 2005, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2006 Lévai Katalin (2000): A nő szerint a világ. Osiris Kiadó, Budapest, 67-81. oldal

67

Lévai Katalin, Kiss Róbert, Gyulavári Tamás (1999): Vegyesváltó. Pillanatképek nőkről, férfiakról.

Egyenlő Esélyek Alapítvány, Budapest

Nagy Beáta (2001): Női menedzserek, Aula Kiadó, Budapest Nagy Beáta: Nők a vezetésben In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.) (2005): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2005., TÁRKI- Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium S. Molnár Edit: Élettársi együttélések –tények és vélemények. In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001., TÁRKI- Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, 66. oldal S. Molnár Edit: Élettársi együttélések –tények és vélemények. In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001., TÁRKI- Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, 77. oldal

Folyóiratok: A pénz boldogít? In: Talentum, 2002. november 21-27., 47. szám Anna meséje In: Talentum, 2002. november 21-27., 47. szám D. Tóth Kriszta: Ítélkezős világ. In: Nők lapja, 2007. 44. szám, 30. oldal Dr. Ternovszky Ferenc (2005): Munka, nők (férfiak), család II. rész, Nők- bérmunkacsalád In: Munkaügyi Szemle 2005. 10. szám, 22-23. oldal Lux Elvira: A szex valutája In: Magyar Nemzet, 2003. február 22. 14. oldal Munka és család. Karriermamák In: Talentum, 2002. november 21-27., 47. szám Népmozgalom, 2006 In: Statisztikai tükör, I. évfolyam 4. szám, 2007. március 21., 2-3. oldal Oravecz Éva Csilla: Stahl Judit, az anya, a szakácsné, az üzletasszony In: Nők Lapja, 2007. 44. szám, 12-14. oldal Women and work. In: The Economist, 1998. 07. 18.

Internetes források: Blaskó Zsuzsa: Dolgozzanak –e a nők? A magyar lakosság nemi szerepekkel

68

kapcsolatos

véleményének

változásai.

-

http://demografia.hu/Demografia/2005_2-3/Blasko%20Zsuzsa_tan.pdf

(2007-

10-02) Bohács Krisztina: Az ezredvég dilemmája: család vagy karrier, nők döntéshelyzetben http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=5800 (2007-09-07) Borbíró Fanni, Juhász Borbála, Nagy Beáta, Pál Kata: Férfibeszéd – családról és munkáról – http://ahet.ro/dossziek/no--es-gyermekjogok/ferfibeszed.-a-fionaalapitvany-tanulmanya-1606-101.html (2007-10-18) D. Tóth Kriszta: Költözünk…- http://www.nlcafe.hu/cikk.php?id=0&cid=25460 (200709-10) D.

Tóth

Kriszta:

Zsonglőrködés

az

idővel

-

http://www.nlcafe.hu/cikk.php?id=54&cid=27700 (2007-10-10) Ember

Zoltán,

Molnár

Zsuzsanna:

A

család

barátja-nem

a

munkahely-

http://www.fn.hu/index.php?id=7&cid=87222 (2007-11-04) Gál

Csaba:

Economist-tanulmány

a

női

munkáról,

nők

a

porondon

-

http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=2185 (2007-09-07) Horváth Viktória: Work Life Balance Konferencia- Családbarát Munkahely Díjak 2007 - http://www.pbkik.hu/index.php?id=7901&term= (2007-11-04) Karácsony Zoltán: Út a csúcsra. Karrier és család? Jó szervezéssel és megfelelő társsal megoldható-

véli

Deák

Andrea

-

http://www.jobpilot.hu/content/journal/csucs/karriercsaladda.html (2007-09-07) Kozár

Alexandra:

Házasságban

vagy

csak

úgy

„vadasan”-

http://www.levaikatalin.hu/index_sub.php?content_id=107 (2007-10-05) Központi Statisztikai Hivatal: Munkaerő-piaci jellemezők 2007 II. negyedévében http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/munkero/munkero072.pdf (2007-11-05) Lopez-Claros, Augusto; Zahidi, Saadia (2005): Women’s Empowerment: Measuring the Global

Gender

Gap.

World

Economic

Forum

-

http://www.weforum.org/pdf/Global_Competitiveness_Reports/Reports/gender_ gap.pdf (2007-09-11) Makki Marie-Rose- Korcélok: függetlenség és szabadidő. Veszélyben a legősibb

69

családmodell -http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=37193 (2007-09-10) Póda Erzsébet: Siker, nő, karrier – http://baratno.com/view.php?arclid=2003100302 (2007-09-11) Pongrácz Tiborné (2001): Család és a munka szerepe a nők életben (Azonosságok és változások

a

rendszerváltás

előtt

és

után).

-

http://www.nepinfo.hu/doc.php?doc=NDky&f=./f070902010006.pdf (2007-0911) Rózsa

Orsolya:

Esélyegyenlőség

nők

és

férfiak

között

http://www.feek.pte.hu/feek/index.php?ulink=600 (2007-10-10) Sári

Nóra:

Családbarát

munkahelyek

-

a

gyakorlatban,-

http://www.cvcentrum.hu/career.php?menu=2&lastmenu=69&text_id=647 (2007-10-24) http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyermekgondoz%C3%A1si_d%C3%ADj (2007-10-29) http://hu.wikipedia.org/wiki/Terhess%C3%A9gmegszak%C3%ADt%C3%A1s

(2007-

10-03) http://index.hu/velvet/v-tars/v-gyerek/csterv/ (2007-09-10) http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/185.html#190 (2007-10-02) http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/192.html (2007-10-03) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800084.TV – (2007-10-25) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800084.TV (2007-10-25) http://www.communio.hu/meh/nepmozg.htm#hazkot (2007-10-02) http://www.jogiforum.hu/hirek/16978 (2007-11-21) http://www.koloknet.hu/jeles/anyak_versek.htm (2007-09-10) http://www.legjobbnoimunkahely.hu/ (2007-09.04) http://www.lemonde.fr/article/0,5987,3290--292450-,00.html (2009-09-04) http://www.mkogy.hu/alkotmany/alkotm.htm (2007-10-15) http://www.nana.hu/index.php?apps=cikk&cikk=20653 http://www.nana.hu/index.php?apps=cikk&cikk=22420&fr=balaj (2007-10-05) http://www.noe.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=369&Itemid=107 (2007-10-26)

70

http://www.ofakht.hu/old/dokument/eselyegy/eselyegyenloseg.html (2007-09-08) http://www.ofakht.hu/old/dokument/eselyegy/eselyegyenloseg.html (2007-09-08) http://www.ofakht.hu/old/dokument/eselyegy/kozosseg.html (2007-10-10) http://www.ofakht.hu/old/dokument/eselyegy/kozosseg.html (2007-10-10) http://www.pbkik.hu/index.php?id=7901&term= (2007-11-04) http://www.politicalcapital.hu/letoltes/20070802_pc_hattertanulmany_070802.pdf?PHP SESSID=fc455a63b6b0ff2e4df4787992f88b7c (2007-10-09) http://www.szmm.gov.hu/main.php?ctag=articlelist&articleID=30923&folderID=10055 &iid=1 (2007-10-21) http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1385 (2007-10-29) http://www.tavmunka.org/content/view/14/27/ (2007-09-04) http://www.zeneszoveg.hu/lyrics.php?lc=1734 (2007-11-12)

71

MELLÉKLETEK 1. melléklet

ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK 1. TÁBLÁZAT HÁZASTÁRSSAL ÉS ÉLETTÁRSSAL EGYÜTT ÉLŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Korcsoport,

Házastárssal együtt élő

Élettárssal együtt élő nő

Házastárssal együtt élő

Élettárssal együtt élő férfi

nő %

%

férfi %

%

éves 2001

2005

2001

2005

2001

2005

2001

2005

20-24

18,4

10,8

12,0

16,5

7,1

3,6

7,2

8,6

25-29

48,8

39,6

13,1

20,1

33,3

24,7

12,5

18,1

30-34

66,0

59,0

9,6

13,7

57,2

46,9

10,8

16,0

35-39

69,8

66,0

8,0

10,1

65,3

62,3

9,1

11,8

40-59

65,4

63,9

5,7

6,2

71,2

69,4

7,0

7,8

60-

35,2

34,4

1,6

1,8

73,2

71,0

3,3

3,9

Összesen

50,6

47,8

6,2

8,0

58,3

55,2

7,4

9,4

Forrás: KSH: Nők és férfiak Magyarországon, 2005, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2006, 7. oldal, 1.1.5.-ös ábra

2. TÁBLÁZAT A CSALÁDOK ÖSSZETÉTELE A GYERMEKEK SZÁMA SZERINT, 1960-2005 Év

Családok száma összesen

Gyerekek száma 0

1

2

3

4-X

1960

2 756 591

848 941

955 651

596 241

214 038

141 720

1970

2 890 912

974 366

1 022 737

645 196

163 074

85 539

1980

3 027 668

1 065 713

1 019 512

749 976

141 969

50 498

1990

2 896 203

992 494

954 166

761 208

148 012

40 323

2001

2 868 694

972 436

984 815

697 994

165 406

48 043

2005

2 848 529

1 009 150

979 498

643 827

165 303

50 751

100

35,4

34,4

22,6

5,8

1,8

2005

%-os

adatok Forrás: Mikrocenzus 2005 (KSH)

72

3. TÁBLÁZAT A GYERMEKTELEN NŐK KORCSOPORTONKÉNTI ARÁNYA % Év, január

15-19

20-24

25-29

30-34

35-39

40-44

45-49

1970

94,2

52,4

21,6

12,6

10,8

12,8

14,6

1980

90,8

46,7

20,8

12,6

10,5

10,2

11,0

1990

94,8

57,6

21,3

10,8

8,9

8,5

8,8

2001

96,8

78,6

44,2

17,9

9,8

7,9

8,0

2003

96,9

81,2

49,8

20,6

10,7

8,1

7,7

2004

96,9

82,4

52,2

22,4

11,3

8,3

7,6

2005

96,9

83,5

54,7

24,6

12,0

8,5

7,6

2006

97,0

84,4

57,2

26,7

12,7

8,7

7,7

1.

Forrás: Demográfiai adatbázis (KSH) 4. TÁBLÁZAT A 15 ÉVES ÉS IDŐSEBB NŐK ÉS FÉRFIAK CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI ARÁNYA (%) Nő

Családi

Férfi

állapot

Hajadon

Házas

Özvegy

Elvált

Nőtlen

Házas

Özvegy

Elvált

1970

17,2

63,8

15,3

3,8

24,6

69,9

3,2

2,2

1980

13,8

64,3

16,3

5,6

22,0

70,8

3,5

3,7

1990

15,9

58,1

17,8

8,2

25,1

64,6

3,9

6,4

2001

22,1

49,4

18,5

10,0

32,9

55,6

3,8

7,7

2005

24,0

46,5

18,9

10,6

35,3

52,4

4,3

8,1

Forrás: Mikrocenzus, 2005 (KSH)

73

1. ÁBRA A WORLD ECONOMIC FORUM RANGSORA A NŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL

Forrás: http://www.weforum.org/pdf/Global_Competitiveness_Reports/Reports/gender_gap.pdf,(2007-10-02)

74

2. ÁBRA A NŐK BRUTTÓ KERESETE A FÉRFIAK BRUTTÓ KERESETÉNEK SZÁZALÉKÁBAN, FOGLALKOZATATÁSI FŐCSOPORTOK SZERINT 100 95 90

%

85

80 75 70 65

60 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Vezetők Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak Egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő foglalkozásúak Szolgáltatási jellegű foglalkozásúak Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak

Forrás: KSH: Nők és férfiak Magyarországon, 2005, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2006, 146. oldal, 7.2/1-es ábra

75

2. melléklet

KÉRDŐÍV Kérdőív szakdolgozathoz* 1, Neme: férfi nő 2, Ön melyik évben született?: 19____ 3, Családi állapota: nőtlen, hajadon házas elvált özvegy 4, Van gyermeke (saját vagy nevelt)? A vonalra kérem írja rá, hogyha van, hány gyereke van, illetve ha nincs, akkor mennyit szeretne. van, ____ nincs, de szeretnék ____  nincs, és nem is szeretnék

5, Kérem jelölje X-el, hogy az alábbi állításokkal mennyire ért egyet: HÁZASSÁG

Teljesen egyetértek

A,

A

házas

emberek

általában

boldogabbak, mint azok, akik nem élnek házasságban.

B, Akik gyereket szeretnének, azoknak mindenképpen házasságot kellene kötniük.

76

Nagyjából egyetértek

Részben egyetértek

Nem értek egyet

C, Egy egyedülálló szülő ugyanolyan jól fel tudja nevelni gyermekét, mint egy házaspár.

D, Semmi kivetnivaló nincs abban, ha egy pár együtt él házasság nélkül.

E, Ha egy pár össze akar házasodni, helyes, ha előbb együtt élnek.

F, Általában a válás a legjobb megoldás, ha

egy

pár

nem

tudja

megoldani

a

házasságban felmerülő problémákat.

6, Kérem ismét jelölje X-el, hogy az alábbi állításokkal mennyire ért egyet: Teljesen egyetértek A,

A

Nagyjából egyetértek

Részben egyetértek

Nem

értek

egyet

gyerekek

fejlődését látni a legnagyobb öröm az életben.

B,

Üres

az

élete

azoknak, akiknek soha nem volt gyerekük.

7, Kérem jelölje X-el , hogy ön szerint az alábbi esetekben a nő mely típusú foglalkoztatása lenne a megfelelő: Teljes munkaidő

Részmunkaidő

A, Egy nő már férjnél van, de még nincs gyereke.

B, Van 3 év alatti gyereke.

C, gyereke

A

legkisebb még

nem

iskolás.

D,

A legkisebb

gyereke is már iskolás.

77

Otthon marad

E, A gyerekek már elkerültek otthonról.

8, Kérem jelölje X-el , hogy az alábbi női munkavállalással kapcsolatos állításokkal mennyire ért egyet: NŐI MUNKAVÁLLALÁS

Teljesen egyetértek

A, Egy dolgozó anya ugyanolyan meleg és szoros kapcsolatban lehet a gyerekeivel, mint egy olyan anya, aki nem dolgozik.

B, Három éves kora előtt mindenképp megsínyli a kisgyerek, ha az édesanyja dolgozik.

C, Hat éves kora előtt mindenképp megsínyli a kisgyerek, ha az édesanyja dolgozik.

D, A család élete megsínyli, ha a feleség teljes munkaidőben dolgozik.

E, Állásban lenni is fontos lehet, de a legtöbb nő igazi vágya, hogy otthona és gyermeke legyen.

F, A háziasszonyi teendők ellátása is jelenthet önmegvalósítást, nem csak a kereső munka.

G, A férj feladata a pénzkeresés, a feleségé a háztartás és a család ellátása.

H, Az a helyes, ha a férj és a feleség is hozzájárul a család jövedelméhez.

I, A férfiaknak nagyobb részt kellene vállalniuk a házimunkából, mint amennyit manapság vállalnak.

78

Nagyjából egyetértek

Részben egyetértek

Nem értek egyet

J, A férfiaknak nagyobb részt kellene vállalniuk a gyerekek ellátásából, mint amennyit manapság vállalnak.

K,

A

karrier

és

család

összeegyeztetése megvalósítható a nők esetében.

L,

A

karrier

és

család

összeegyeztetése terén a részmunkaidő egy lehetséges megoldás.

M, A karrier és család nők esetében történő

összeegyeztetését

a

házastársaknak/élettársaknak is segíteniük kell.

N,

A

összeegyeztetése

karrier nők

és

család

esetében

teljes

munkaidő mellett nem lehetséges.

O, A karrier és/vagy család kérdése súlyos dilemma a nők számára.

P,

A

karrier

összeegyeztetése

és

kizárólag

a

család szervezés

kérdése.

Köszönöm a segítséget! * A kérdőív elkészítése során részben a 2002-es Nemzetközi Társadalmi Felmérési Program (ISSP) vizsgálat kérdéseire (3., 4., 5., 6. kérdés) támaszkodtam, amely Magyarországon a KSH Népességtudományi Kutatóintézete megbízásából készült (OMNIBUSZ 2002/12/B). -http://www.za.unikoeln.de/data/en/issp/questionnaires/q2002/HU2002.pdf (2007-10-08)

79