Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK. Nappali tagozat

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

INTERREGIONÁLIS IFJÚSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK BEMUTATÁSA A TRIVIUM PROGRAMON KERESZTÜL

Készítette: Cserey Dóra

Budapest, 2005.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS..........................................................................................................................................5 DEFINÍCIÓK, MEGHATÁROZÁSOK................................................................................................. 7 Régió ..................................................................................................................................................7 Regionalizmus....................................................................................................................................9 I. A REGIONALIZMUS KIALAKULÁSA.........................................................................................11 I.1. Az európai regionalizmus előzményei .......................................................................................12 I.2. A nyugat-európai regionalizmus jellemzői a második világháború után ...................................12 I.3. A regionalizmus típusai Kelet-Közép-Európában 1989 előtt ....................................................16 I.4. A regionalizmus jellemzői Kelet-Közép-Európában 1989 után ................................................17 I.5. Magyarország ma.......................................................................................................................17 II. TRIVIUM ........................................................................................................................................20 II.1. A Trivium Program kialakulásának előzményei ......................................................................20 II.2. Az észak-magyarországi régió jellemzői..................................................................................22 II.2.1. Népességmegoszlás ...........................................................................................................23 II.2.2. Gazdaság ...........................................................................................................................24 II.2.3. Civil társadalom ................................................................................................................26 II.3. A szlovákiai magyarság helyzete..............................................................................................29 II.3.1. Népességmegoszlás ...........................................................................................................29 II.3.2. A magyarság népességi és területi megoszlása .................................................................30 II.3.3. Iskolázottság- Oktatás .......................................................................................................32 II.3.4. Civil társadalom ................................................................................................................33 II.4. Az ukrajnai magyarság helyzete ...............................................................................................35 II.4.1. Népességmegoszlás ...........................................................................................................35 II.4.2. A magyarság népességi és területi megoszlása .................................................................35 II.4.3. A magyar nyelvterület elhelyezkedése..............................................................................38 II.4.4. Oktatás...............................................................................................................................39 II.5. A Trivium Program előkészítése ..............................................................................................41 II.6. A Trivium Program létrehozásának általános céljai .................................................................43 II.6.1. Rövid távú célok................................................................................................................43 II.6.2. Hosszú távú célok..............................................................................................................46 II.7. Partnerek képzése .....................................................................................................................47 II.7.1. Multiplikátor képzések - szakosodás.................................................................................50 II.7.2. Eddig megvalósult képzések .............................................................................................56 II.8. Partnerségépítés ........................................................................................................................59

3

II.9. Információszolgáltatás..............................................................................................................60 II.10. A Trivium Program értékelése – 2003. év..............................................................................61 III. A TRIVIUM PROGRAM ELEMZÉSE ......................................................................................... 63 III.1. A Trivium Program eredményességét befolyásoló körülmények ...........................................63 III.1.1. Politikai szempontból.......................................................................................................64 III.1.2. Gazdasági szempontból....................................................................................................65 III.1.3. Társadalmi szempontból ..................................................................................................66 III.1.4. Technológiai – technikai szempontból.............................................................................67 III.1.5. Versenytársak szempontjából ..........................................................................................68 III.1.6. Célcsoport szempontjából ................................................................................................68 III.1.7. A Trivium Program „részvényesei” .................................................................................68 III.2. SWOT-analízis ........................................................................................................................70 III.3. A 7 S Modell ...........................................................................................................................77 III.3.1. Stílus ................................................................................................................................79 III.3.2. Szakemberek ....................................................................................................................79 III.3.3. Képességek ......................................................................................................................80 III.3.4. Értékek .............................................................................................................................80 III.3.5. Rendszer...........................................................................................................................81 III.3.6. Struktúra...........................................................................................................................81 III.3.7. Stratégia ...........................................................................................................................82 III.4. Stratégiaalkotás .......................................................................................................................83 III.4.1. A stratégiai lépcső felépítése............................................................................................85 III.4.2. És végül, de nem utolsósorban….....................................................................................86 III.5. Hogyan pályázzunk? ...............................................................................................................87 IV. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK: .................................................................................... 90 V. VÉGSZÓ........................................................................................................................................100 TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE........................................................................................102 FELHASZNÁLT IRODALOM..........................................................................................................103 FÜGGELÉK .......................................................................................................................................106

4

BEVEZETÉS Miért is választottam éppen az interregionális együttműködéseket szakdolgozatom témájául? Erre adhatnám azt a választ, hogy azért, mert érdekelnek, de azt hiszem, ezzel nem okoztam meglepetést senkinek. És a válasz nem is ilyen egyszerű, fél mondattal nem lehet összegezni kiemelt érdeklődésemet a téma iránt. Azt hiszem a történet szálai egészen a főiskolai éveim legelejére nyúlnak vissza. Akkortájt azt terveztem, hogy az Európai Bizottság által működtetett Ifjúság 2000-2006 Program keretében önkéntesként eltöltök egy nonprofit szervezetnél legalább fél évet külföldön. Az eltökéltség teljes mértékben megvolt bennem, de félig-meddig rajtam kívülálló okok miatt sajnos többszöri próbálkozás után sem jártam sikerrel. Erre persze lehet azt mondani, hogy nyilván nekem is nagy részem volt az eredménytelenségben, és, ha őszinte akarok lenni magammal szemben, nekem is be kell vallanom, hogy ez az igazság. Annyiban azonban mégis sokat nyertem, hogy megismertem az Ifjúság 2000-2006 Program felépítését, működését, célkitűzéseit és a folyamat egészét. Kapcsolatba kerültem számos nonprofit szervezettel, és bepillantást nyerhettem a civil szférába, egyáltalán a civil gondolkodásmódot megismertem egy kicsit. Szerencsére volt alkalmam találkozni itthon, Magyarországon is néhány önkéntessel, és lehetőségem volt eljutni Bordeaux-ba egy ötnapos programalkotó szemináriumra, ahol szinte csak Európa különböző tájairól érkezett fiatal önkéntesek vettek részt. Láttam, hogy milyen élményekkel gazdagodtak azok a fiatalok, akiknek lehetőségük adódott rövidebb-hosszabb időt eltölteniük egy olyan országban, amit addig nem, vagy csak kevéssé ismertek, aminek a kultúrája, mindaddig ismeretlen volt előttük, életmódja távol állt tőlük. Azt hiszem, számukra ezek az emlékek örökké megmaradnak. Nyilván ilyen programokon olyanok vesznek részt főként, akik már korábban is nyitottak voltak a világra és többi embertársukra, de úgy gondolom, ez a tulajdonságuk még inkább jellemzőjükké vált. Olyan értékek fogalmazódhattak meg bennük, amikről korábban még csak el sem gondolkodtak. Általában egy-egy külföldi látogatás után elfogadóbbakká, váltak az - akármilyen okból is adódó - mássággal szemben. Megtanulták azt, hogy nem minden feltétlenül rossz, ami különbözik tőlünk, a mi szokásainktól, attól, amit mi normálisnak tartunk. Hiszen az átlagos, a normális elvesztette értelmét: ezek a szavak mindig csak akkor értelmezhetőek, ha van valamilyen viszonyítási alap. A viszonyítási alapot, pedig 5

százezerféleképpen szabhatjuk meg. És ráadásul onnantól kezdve, hogy megismertük a „mást”, már nem is furcsa, a továbbiakban már akár az is beletartozhat a viszonyítási alapba. Szerencsére – többek közt – az Ifjúság 2000-2006 Programnak köszönhetően Európa országait körülfonják ezek a kapcsolatok, és hol véletlenül, hol szándékosan itt-ott újra szorosabbá válnak. Bízom benne, hogy a jövő szakemberei között, akik majd a közös, határok nélküli Európát fogják építeni, sok hasonló tapasztalattal rendelkező lesz. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a határokon átnyúló együttműködések korántsem mellékes gazdasági vonzatát sem. Talán első hallásra nem tűnik logikusnak, hogy interregionális ifjúsági együttműködéseknek gazdasági tényezője is létezik, pedig igenis van. Könnyebben alakítunk ki gazdasági, pénzügyi kapcsolatokat olyan vállalatokkal, intézményekkel, amelyek vezetőjét, vagy magas beosztású alkalmazottját személyesen ismerjük. Így tehát az interregionális ifjúsági együttműködéseknek, találkozóknak hosszútávon erős gazdaságélénkítő hatása is van.

6

DEFINÍCIÓK, MEGHATÁROZÁSOK A régiókról, a regionalizmusról meglehetősen sokféle elképzelés létezik, és jelentős különbség fedezhető fel a fogalmak tudományos és köznyelvi értelmezése között. Fontosnak tartom vázolni, milyen szemléletek léteznek velük kapcsolatban, annak érdekében, hogy megértsük az interregionális együttműködések alapját.

Régió A geológusok földrajzi szempontból értelmezik a régiót egy-egy természeti jelenség által határolt területnek. A szociológusok általában emberi és társadalmi kategóriaként kezelik a régió fogalmát, azaz a régión belüli identitás meglétét vagy hiányát helyezik előtérbe. Ennek alapja a hasonló történelmi múlt, és sors, illetve a közös hagyományok. Ez a megközelítés azt vonja maga után, hogy a régiókról nem beszélhetünk homogén és stabil egységként, mert folyamatos alakulásuk révén dinamikus társadalmi jelenségek. A régiók kizárólag folyamatként értelmezhetőek, amelyek sorra születnek és eltűnnek, s ezáltal a társadalom regionális tagolódása is változik. Alulról induló regionális kezdeményezések esetében ez utóbbi régióértelmezést tartom helyénvalónak. Azt mindenképpen ki kell emelni, hogy egy-egy régió országos és nemzetközi súlyában egyaránt fontos szerepet játszanak gazdasági, földrajzi, történelmi és kulturális tényezők. Az Európa Tanács a régiót „közvetlen az állam alatti szint”-ként definiálja, ami igen tág határokat ölel fel. Az Európai Régiók Gyűlése ennél már pontosabban fogalmaz: „a régió fogalma magában foglalja azokat a területi közösségeket, amelyek közvetlenül a központi államhatalom alatt találhatók, és a választott regionális testületeken keresztül politikai képviselettel rendelkeznek.”1 A régió értelmezésének ez az elméleti szakasza nagyban hozzájárult ahhoz, hogy közigazgatási egységként kezelve azonos szintre juthasson az önkormányzatokkal.

1

Közvetett idézet: Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában (Osiris Kiadó, Budapest, 2000.) p. 26-27.

7

Az évek során a régiók gazdaságilag és politikailag hasznot hozó egységeknek bizonyultak, így politikai szempontból is megnőtt a jelentőségük. Ezt támasztja alá az is, hogy az Európai Bizottság kidolgozott egy stratégiát a „Régiók Európájá”-nak kialakítására. A Bizottság szerint a régiók megoldást kínálnak az Európai Unió demokratikus deficitjének csökkentésére; a hatalom és a hatáskörök központosításának feloldására; a magas fokú bürokrácia enyhítésére és a döntéshozatal jobb átláthatóságára. Másrészről a régiók biztosítékot jelenthetnek az Európai Unió kulturális sokszínűségének és a helyi hagyományok fenntartására, illetve a regionális identitás megőrzésére. Serkenthetik a nemzeti politikai rendszereket és ellensúlyozhatják a nemzetállamok dominanciáját az európai ügyekben. Eddig a regionális közigazgatás alig jutott képviselethez a közösségi döntéshozatalban, helyettük a nemzetállamoknak és kormányaiknak volt döntő szerepük az integráció gyorsításában és lassításában. Azonban szerencsére a régiók folyamatosan egyre aktívabban vesznek részt a nemzeti és európai szintű döntéshozatalban és a politika megvalósításában. A XX. századi Európában a régióknak több gyakorlati-politikai előnyei voltak és ezek megmaradtak napjainkig is. A demokrácia fejlődésének és megszilárdulásának a régiók bizonyultak a legalkalmasabb társadalmi kapcsolatrendszernek, és leghatékonyabban a regionális demokrácia tud szembeszállni az önkényuralom kialakulásával. Regionális szervezet révén az egyének és közösségek döntéshozatali folyamata közeledni tud, és így beleszólási jogot nyerhetnek az őket érintő ügyekbe. A regionalizmus értékként kezeli a kulturális, társadalmi és gazdasági sajátosságokat, és ebből kifolyólag hozzájárul ezek megőrzéséhez. A régió definíciója Magyarországon törvényileg is meghatározásra került. 2004-ben a LXXV., a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény alapján a régió „tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység”.

8

Regionalizmus2 A regionalizmus meghatározása még bonyolultabb, mint a régióé, hiszen ez szellemi és/vagy politikai mozgalmat takar. A II. világháború előtt a regionalizmusra egyes reakciós, elnyomó hatalmak ferde szemmel néztek az elzászi és baszkföldi autonómiatörekvések miatt. A háború lezárását követően a régió fogalma semlegessé vált, jelenleg pedig azon munkálkodnak, hogy továbbmozduljon pozitív irányba. Jóo Rudolf, volt külügyminisztériumi helyettes államtitkár és genfi nagykövet szerint a regionalizmus egy embercsoportnak egy-egy tájegységhez, mint földrajzi kerethez való kötődését jelenti. Ezen a kötődésen alapultak a hatvanas és hetvenes években felszínre törő mozgalmak, amelyek a regionális különválás kisebb-nagyobb mértékét tűzték ki célul. Ezek között volt olyan, amelyik csupán nyelvi-kulturális önállóságot hirdetett, de olyan is, amely a teljes szuverenitást próbálta elérni. Pierre Bourdieu, francia szociológus, a Collège de France tanára, a regionalizmusra, mint a szimbolikus vagy valóságos, azaz gazdasági uralomra gondol, amelynek kulcseleme a reprezentáció. Az államszervezésben a regionalizmus a területi elv érvényesítését jelenti úgy, hogy az ezen az alapon megalapított intézményeket az autonómia bizonyos foka illeti meg. Alig két évtizeddel a fogalom megjelenése után, a kilencvenes évek derekától már „új regionalizmusról” beszélünk. Erről Martin Peterson, a Göteborgi Egyetem professzora, úgy vélekedett, hogy az nem más, mint a hatalom és a befolyás áthelyeződése a globális szintről a helyire. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a „regionalizmust olyan törekvésnek fogjuk fel az európai politikában, melynek az a célja, hogy az egyén és a közösség, az egyén és az adott területi és igazgatási egység között mind szervesebb viszony alakuljon ki.”3 A regionalizmusnak három kategóriáját különbözteti meg. Egyrészt a meglevő

2

Hivatkozva: Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában; Ludvig Zsuzsa – Süli-Zakar István: A Kárpátok Eurorégió együttműködés mérlege (Oktatási Minisztérium, Budapest, 2002.); A Regionális Intézményrendszer kiépítése (vitaanyag) (BM Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2003.) 3 Közvetett idézet: Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában p. 30.

9

területi-igazgatási egységek közötti nemzetközi együttműködést érti alatta, amely az államterületeknél nagyobb területi egységekben történő együttműködést jelenti (például a volt Visegrádi Négyek Együttműködése). Másrészt az államok határ menti területeinek együttműködését tükrözi a regionalizmus (például Alpok-Adria Munkaközösség). És végül a regionalitás az egy országon belüli regionális egységek együttműködését is takarja, amennyiben az független a központi irányítástól. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a regionalizmus kialakulásához és hosszú távú fennmaradásához bizonyos intézményi keretek szükségesek. A határok eltérő oldalain lévő országokban olyan helyi igazgatási egységeknek szükséges működniük, amelyek kompatibilisek egymással. Ennek azonban alapfeltétele a helyi autonómiák kialakulása az államigazgatáson belül, ami sajnos jelenleg hiányzik a Magyarországgal szomszédos országokban. Winfried Lang, a Bécsi Egyetem tanára, szintén három kategóriába sorolja be a regionalizmust4: •

Nemzeti regionalizmus:

Ez egyrészt indulhat egyes történelmileg erős autonómiahagyománnyal rendelkező területekről, másrészt fakadhat az állami funkciómegosztás decentralizálásából. •

Transznacionális (határokon átnyúló) regionalizmus:

Ebben az esetben gazdaságilag vagy kulturálisan egységes földrajzi területről van szó. Ezeket próbálja meg mind jobban erősíteni a „Régiók-Európája” eszme. •

Nemzetközi regionalizmus:

Ennek a típusnak a fő jellemvonása, hogy az állami feladatokat egyre szélesebb körben veszi át, amely a II. világháború óta folyamatosan erősödik. Jelenleg ennek a regionalizmusnak a legmagasabb formája az Európai Unió.

4

Hivatkozva: Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában

10

I. A REGIONALIZMUS KIALAKULÁSA5 A jaltai világrend fennállása alatt (1945-1991) Európa katonai, politikai gazdasági és kulturális szempontból is megosztottságot tükrözött, magában hordozva a bipolaritás, a tömbösödés és az esetleges nukleáris fenyegetés veszélyét. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején, az öreg kontinensen két politikai folyamat ment végre egymással párhuzamosan. A változások nagyrészt Kelet-Európában zajlottak, s ezek részben ellentmondtak egymásnak, de ugyanakkor részben ki is egészítették egymást. Felbomlott a régi világrend, látványosan felgyorsult a politikai-gazdasági integráció, és korábbi államalakulatok szétestek kisebb egységekre, amelyek belső erőtereket hoztak létre. Ennek következtében 1989 óta tizenkilenccel több állam alkotja Európát, 14 200 kilométerrel6 megnövelve a korábbi határok hosszát. Az európai nemzetállamok megszilárdulásával, központi irányításuk megerősödésével egy időben ezen országok határ menti területeinek jelentős része perifériára került. A nemzetállami központok gyakran elhanyagolták e területeket, ami nagyban hozzájárult fejlődésük lelassulásához. Továbbá a kelet-európai válságok eredményeképpen mélyült az európai centrum- és periféria-országok közötti távolság, és a periféria differenciálódása tovább erősödött. Ez is közrejátszhat abban, hogy a perifériára szorult országok új, számukra kedvezőbb integrációkban kezdjenek el gondolkodni. A folyamatok egyik fő katalizátora a regionalizmus volt, amely átfogta és átfogja jelenleg is egész Európát, és a Maastrichti Szerződés 1993. november elsejei hatálybalépését követően a „régiók Európája” egyre inkább megvalósulni látszik.

5

Hivatkozva: Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában; Ludvig Zsuzsa – Süli-Zakar István: A Kárpátok Eurorégió együttműködés mérlege; Nyusztay László – Gáspár Tamás: Az európai regionalizmus, in: Társadalmi Szemle 1994. 12. szám p. 35-43. 6 Forrás: Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában.

11

I.1. Az európai regionalizmus előzményei A regionalizálódás, illetve a regionális integráció nem új jelenség. Ahhoz, hogy a mai Európa regionális hagyományait megvizsgáljuk, egészen a XIX. századi föderalizmusig kell visszamennünk az időben, ami egyes mai regionalizmusok sajátos formáját is jelenti. Mit

is

jelent

a

föderalizmus?

Önálló

államok

vagy

államképződmények

összekapcsolódását, akik az állami funkciókat felosztották egymás között. Például az 1814ben létrejött Német Szövetségnek harminckilenc – nemzetközi jog szerint szuverén - állam volt a tagja. Az államok megegyeztek abban, hogy nem háborúznak egymás ellen, továbbá egyes ügyeket közösen intéznek. Az 1848-as forradalmi kísérlet bukása után, 1870-ben meghozott alkotmány szintén föderalista alapokra épített, és a Német Szövetségi Köztársaság 1949-es Alkotmánytörvénye is föderalista eszméket hordoz. Jelenleg Németország esetében „kooperatív föderalizmusról” beszélhetünk: az állami feladatok a szövetségi kormány (külpolitika,

védelmi-,

pénzügyi-,

szociális-

és

gazdaságpolitika,

közlekedésügy,

környezetvédelem) és a tartományok (oktatásügy, önkormányzatokkal kapcsolatos kérdések és feladatok) között oszlanak meg.

I.2. A nyugat-európai regionalizmus jellemzői a második világháború után Államközi és felülről szervezett regionalizmus A nagyobb területi és gazdasági egységek létrehozása mindig is célja volt és maradt a politika alakítóinak és a gazdaság vezető szereplőinek. Az ilyen célú törekvések nyomán bekövetkező integrációknak jellegét és funkcióját a múltban elsősorban vagy politikai – katonai vagy kereskedelmi szempontok határozták meg (például perszonáluniók, preferenciális, illetve szabadkereskedelmi megállapodások). A második világháború befejezését követően sorra jöttek létre integrációs törekvések Észak-, illetve Nyugat-Európában. Ezek közül az egyik a közép-európai német nyelvterületen elhelyezkedő államok (Német Szövetségi Köztársaság, Svájc, Ausztria) által életre keltett partnerség, amely a hangsúlyt a határ menti térségekre, a kulturális együttműködésre, a polgárok szabad mozgására és a turizmusra helyezte.

12

Legnagyobb jelentősége természetesen az európai integrációban az Európai Gazdasági Közösségnek van, amely a XX. század második felének legfontosabb gazdasági és politikai egysége, illetve az is maradt mind a mai napig, és várhatóan a jövőben is az lesz. A két említett integráció között azonban lényeges különbség van: a német nyelvterület országai között kialakult együttműködésnek történelmi gyökerei vannak. A közös múltnak, a közös nyelvnek és a hasonló kultúrának köszönhető a közöttük létrejött szorosabb kapcsolat. Ezzel ellentétben az Európai Gazdasági Közösség kifejezetten gazdaságpolitikai és ideológiai alapon jött létre. A fő mozgatórugók a gazdasági érdekek voltak. Alulról felfelé irányuló regionalizmus Szintén az 1950-es évek második felében formálódott ki első ízben a határokon átnyúló együttműködés gondolata Nyugat-Európában. Ezek már jellemzően az állami szint alatt lévő területek, régiók összefogásából születtek, s tapasztalatok szerint a határ menti együttműködéseket tekintve ezek a legeredményesebb formák. A határokon átnyúló együttműködések első szervezett egységeit ekkor hozták létre. A nyugat-európai határ menti térségek együttműködésének új formájaként megjelentek az eurorégiók, amelyek első modellje az 1963-ban megalakult Regio Basiliensis volt. Ez a német-francia-svájci hármas határ mentén fekszik, s tevékenységét immár háromoldalú kormányközi szerződés is alátámasztja. Ez a Felső-Rajna vidéki együttműködés egyike a legeredményesebbeknek Európában, s így modellértékű lehet a többi határtérség számára. A Regio Basiliensist követően a Nyugat-Európában számos határokon átnyúló közös kezdeményezés jött létre (Alpesi Országok Munkaközössége, Alpok-Adria Munkaközösség, Pireneusi Munkaközösség, Genfi-tó Tanács, Duna-menti Országok Munkaközössége). Az új regionalizmus A világgazdaságban jelenleg a globalizációval, a transznacionalizálódással párhuzamosan megtalálhatjuk a regionalizálódást is, amely kialakulásában mind politikai, mind gazdasági okokat fellelhetünk. Nyilvánvaló, hogy regionális kapcsolatok kialakításával és erősítésével nő a biztonság és a válságkezelés esélye. Gazdasági jelentősége abban áll, hogy megszilárdíthatja Európa gazdasági pozícióját, s így tarthatja a versenyt az Amerikai Egyesült Államokkal és a távol-keleti országokkal.

13

A korábbi Szovjetunió és Jugoszlávia szétesésével, Európa rendkívül sok országra hullott szét. A kontinensen egymás mellett találunk magas fokon szervezett integrációkat, szuverén, nagy befolyással rendelkező nemzetállamokat és újonnan kialakult, biztonsági és gazdasági válsággal szembenéző államokat. Az egész kontinens számára az lenne célszerű, ha a széttagoltságot nyugati értékeken alapuló rendszer alapján lehetne megszüntetni. Mégpedig minél előbb. A keleti blokk szétesését követően a politika fő meghatározója a gazdaság lett a korábbi biztonságpolitikai szempontok helyett. A felmerült európai problémákat már jellemzően nem katonai módon próbálják meg rendezni. Megjelenik a „kollektív biztonság” igénye, amit egy európai szintű rendszertől várnak. Jellemző az európai regionalizmusra a szubregionális együttműködések megjelenése és egyre nagyobb szerepe. Ezeknek a határ menti, szomszédos országok területeit magukba foglaló együttműködéseknek a tevékenysége az infrastrukturális, környezetvédelmi, idegenforgalmi és kulturális területekre terjed ki, és jelentős szerepük van Nyugat- és KeletEurópa közeledésében. Az európai intézmények és a regionalizmus7 Az 1980-as évektől kezdődően a regionalizmus újra felgyorsult, párhuzamosan a közösségi intézmények befolyásának növekedésével. Ezek között az Európa Tanács már 1980-ban olyan dokumentumot fogadott el (106. számú Európai Egyezmény), amely a szomszédos területek határon túli együttműködését szorgalmazza. Magyarország az egyezményhez 1992-ben csatlakozott, s jelenleg körülbelül hatvan régió alkotja. Szintén az Európa Tanácshoz kötődően 1985-ben létrejött az Európai Régiók Tanácsa, az Európai Régiók Közgyűlése és 1988-ban a Helyi és Regionális Közhatóságok Állandó Konferenciája. A konferenciához kapcsolódóan 1992-ben megszületett az Autonómia, kisebbségek, nacionalizmus és európai egység című, 232. számú határozat. A határozat jelentősége abban áll, hogy ez az első európai dokumentum, amely az 1989-1990-es keleteurópai változások után együtt kezeli a regionális és etnikai problémákat. Az Európa Parlament funkciójából is adódóan csupán elvi állásfoglalásokat adott ki a regionalizmust illetően. Egységes európai regionális politika kidolgozásának eredményeként megszületett a Regionalizálás Közösségi Chartája. A dokumentumban fő célként az 7

Hivatkozva: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (Magyar Országgyűlés, 2002.)

14

INTERREG programokon keresztül történő intézményi reformok végrehajtása és a határrégiók együttműködésének támogatása szerepel. Az Európai Gazdasági Közösség 1975-ben létrehozta az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, amely abból a célból jött létre, hogy a tagállamok közti regionális gazdasági és szociális különbségeket mérsékelje, kiegészítve a már korábban életre hívott Európai Szociális Alap és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientáció Szekciójának működését. Az 1985-ben folyamatos egyeztetések zajlottak a regionális támogatási rendszer reformjáról, amit az 1986-ban elfogadott Egységes Okmány véglegesített. Lényegében ekkor vált a regionális támogatási politikából közösségi politika, hiszen a gazdasági és szociális kohéziót a Közösségek céljaként határozta meg. A különböző alapok tevékenységét egységes rendszerbe helyezték, és az önálló projektek támogatása helyett áttértek a komplexebb fejlesztéseket megvalósító támogatási rendszerre. A regionális támogatási politika jelentőségét bizonyítja, hogy az 1990-es évek második felében erre fordították a közösségi kiadások egyharmadát, s így költségvetési szempontból kiemelkedett a többi közösségi politika közül. Az Európai Unió által megvalósított programok hozzájárultak az országokon átnyúló partnerségek létrejöttéhez, és a határ menti régiók közti erősebb együttműködésekhez. A regionális támogatások, mint minden klasszikus közösségi politika esetén, csupán kiegészítik a tagállamok regionális támogatásait. A Régiók Bizottságát a Maastrichti szerződés keltette életre, annak érdekében, hogy a helyi és regionális szerveknek legyen közvetlen beleszólási lehetőségük a közösségi politikába. A bizottsági tagok a helyi és regionális hatóságokat képviselik a testületben, feladataikat önállóan, minden külső intézménytől függetlenül látják el. Minden regionális érdeket érintő döntés előtt kötelező konzultálni a bizottsággal, és kötelező a bizottság véleményét kikérni az oktatást, a kultúrát, a közegészségügyet, a transzeurópai hálózatokat, gazdasági és szociális kohéziót, a foglalkoztatást, a szociálpolitikát, a környezetvédelmet, a szakképzést és a közlekedést érintő területeken. Ezeken kívül a bizottság bármilyen olyan kérdésben vizsgálódhat, aminek a településekre, régiókra hatása van. Ugyan számos esetben kötelező kikérni a bizottság véleményét, de ezek nem kötelező erejűek az Európai Tanácsra vagy az Európai Bizottságra nézve, így kétséges, ténylegesen mekkora a Régiók Bizottságának befolyásolási szerepe az Európai Unió döntéshozatalában.

15

I.3. A regionalizmus típusai Kelet-Közép-Európában 1989 előtt Az 1989-es és 1990-es politikai változásait megelőzően csak elvétve jöttek létre együttműködések, s ezeket sem a helyi közösségek formálták, hanem a központi és a helyi pártelit kezdeményezései voltak. Így nyilvánvalóan a propaganda- és pártcélok álltak előtérben. Nyugati orientáció Az 1970-es évek végén alakult meg az Alpok-Adria Munkaközösség, amelynek Magyarország részéről Győr-Sopron, Vas és Zala megye a tagja. Főként Vas és Győr-Sopron megyének alakult ki szorosabb kapcsolata Burgerlanddal, azonban ez a kapcsolat inkább a területek vezetőinek egyéni érdekeire korlátozódott. Hivatalos szinten ez nem jelentett többet, mint kölcsönös látogatásokat, bevásárlásokat és formalitásokat. Létezett egy élő, nem hivatalos formája is a magyar-osztrák együttműködéseknek: közvetlenül a határ mentén a magyar és osztrák gazdák között idénymunkákra gyakran szinte egész települések mentek át dolgozni az osztrák területekre. Olyannyira nagy jelentősége volt a magyar lakosság bedolgozásának, hogy a burgerlandi termelők a gazdálkodás során számoltak a magyar munkaerő-kapacitással. Keleti orientáció Keleti irányban is főként mezőgazdasági jellegű együttműködések voltak a dominánsak, jellemzően a szovjet és a szlovák határszakaszokon. A központi irányítás határozta meg idényjelleg szerint - a munkaerő létszámát. A brezsnyevi időkben gyakorlattá vált, hogy évente egy alkalommal (az almaszüret idején) Beregsuránynál megnyitják a határt, s így a magyar és ukrán almaszedők átmehettek a szomszédos ország területére. Érdekes, hogy az év többi napján a magyar-szovjet határ volt Európában az egyik legszigorúbban őrzött határ 1990-ig. A megyei pártbizottság iránymutatásainak megfelelően a települések előszeretettel létesítettek határon túli településekkel testvérvárosi kapcsolatokat. Ezek azonban hasonlóak voltak a burgerlandi együttműködésekhez, az utazásokra és vásárlásokra nézve.

16

I.4. A regionalizmus jellemzői Kelet-Közép-Európában 1989 után Az 1989-es és 1990-es politikai fordulatokat követően a regionalizmus eszméje futótűzszerűen terjedt el Kelet-Közép-Európában a politikai- és a közéletben. A regionalizmus egyrészt állami, másrészt helyi és regionális kezdeményezések szintjén valósult meg. Állami kezdeményezés eredményeként jött létre a Visegrádi Négyek Együttműködése Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország részvételével, a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Övezet (CEFTA) és a Közép-Európai Kezdeményezés, amelynek az Alpok-Adria Munkaközösség volt az elődje. Helyi, regionális kezdeményezések esetében is van jelentősége az Alpok-Adria Munkaközösségnek, hiszen az együttműködés kiterjed a vállalkozói szférára, az oktatásra, a médiára, a politikai pártokra és a társadalmi szervezetekre egyaránt és a hangsúlyt a gazdasági, műszaki-tudományos, kereskedelmi, kulturális, információs és politikai együttműködésre

helyezi.

Tehát

a

civil

szféra

is

erősen

képviseli

magát

a

munkaközösségben, ami így nem kizárólag az állampolitikához kötődik. Másrészt ebben a térségben is megjelentek a Nyugat-Európában már elterjedtnek mondható eurorégiók. Ezeknek egész sora jelent meg a német-lengyel, német-cseh, csehlengyel, litván-lengyel határszakaszokon. A legtöbb állam területére a Kárpátok Eurorégió terjed ki, amelyben Magyarország is képviselte magát Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia mellett. Alapokmányát Debrecenben írták alá, 1993 februárjában. Ugyan az érintett országok állampolitikájában jelentős eltérések vannak, helyi szinten már több specifikus problémát sikerült megoldani. Az eurorégió jövője nagyban függ attól, hogy melyik oldal – azaz az állami irányítás vagy a civil szféra – lesz képes megszerezni az erősebb irányítási pozíciót.

I.5. Magyarország ma8 Magyarországon a megyerendszernek van meghatározó tradíciója. Annak ellenére, hogy a megyerendszer jelentős változásokon ment keresztül az évszázadok során, az ország egyes területein kialakult a lakosság körében a megyei azonosságtudat. Ennek erőssége természetesen eltérő: Pest megyében nem jellemző és egyáltalán nem egységes, de ott, ahol a mai napig léteznek és élnek a hagyományok, azokon a területeken még mindig megvan az 8

Hivatkozva: A Regionális Intézményrendszer kiépítése.

17

összetartó erő. Az 1989-es-1990-es változásokat követően mérséklődött a megyei szerveződés jelentősége hatalmi és intézményi szempontból, válaszképpen a szocializmusban betöltött erőteljes újraelosztó helyzetére. A régiók a megyékkel ellentétben nem tekintenek vissza hosszú múltra: 1996-ban kerültek megalakításra a területfejlesztési funkciókat ellátó, több megyét átfogó, korlátozott feladatokat ellátó térszervezeti formák. Ezek a régiók nem rendelkeznek sem saját képviselettel, sem önkormányzati jogokkal. Jogosultságuk a térségi fejlesztési célú erőforrások egy részének felhasználására terjed ki, a települések közötti különbségek enyhítése céljából. A központi kormányzat és az önkormányzatok delegáltjaiból álló területfejlesztési tanácsok rendelkeznek döntési jogkörrel. Ezek a testületek hivatottak ellátni az Európai Unió regionális politikájának közvetítésével kapcsolatos feladatokat. Tervezési-statisztikai egységként

elfogadást

nyertek,

mégpedig

a

költségvetési

elosztás

szempontjából

pillanatnyilag legfontosabb, ún. NUTS-2 szintjén. Távol állnak viszont az autonómiaelv érvényesítésének képességétől. Jelenleg hét területfejlesztési régió működik Magyarországon, ezek a következők: •

Közép-Magyarország: Budapest főváros és Pest megye,

•

Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye,

•

Nyugat-Dunántúl: Győr-Sopron, Vas és Zala megye,

•

Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy és Tolna megye,

•

Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye,

•

Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

•

Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye.

A régiók nem metszenek át megyehatárokat. Nem változott meg tehát ezzel a megyék közötti aránytalanság és a határvonalak merev hagyománya. 1990-ben megtörtént az önkormányzati rendszer reformja, amely alapvetően a településeket érintette. Azonban szükséges lenne továbbá a középszintű térségi szerepek újraértelmezése is. A településeket meghaladó területi szintek megreformálása van soron, de

18

nem kizárólag szervezetalakítás terén. Az új önkormányzatok létrehozásával párhuzamosan meg kell újítani a közfeladatok, a források és az igazgatási megoldásokat és gyakorlatokat, aminek hatása az egész helyi és központi közigazgatásra kiterjedne. A középszintű térségi szerepek átalakításból az alábbi előnyök várhatóak: •

Az Európai Unió egyik legfontosabb iránya a területi politika, amelynek alapvető célja a strukturális, azaz a társadalmi és gazdasági szerkezeti okokra visszavezethető különbségek csökkentése. A strukturális politika hazai egységei a megyéknél nagyobb egységet átfogó régiók. Az érdekérvényesítés és a forráselosztásban való részvétel esélyei kedvezőbbek lehetnek ott, ahol választott intézmény-rendszert építenek ki.

•

Az integrált középszintnek köszönhetően remélhető az alacsony teljesítményű községi önkormányzatok szolgáltatásszervezési pozíciójának javítása. Emellett versenyképesebb pozícióba kerülhet a nagytérség egésze, ha felállításra kerülnek olyan szervezetek, amelyek felismerik a strukturális problémákat, és alkalmasak azokat kezelni.

•

A központi hatalom decentralizációjának mértéke tovább erősíthető. A közösségi feladatok közül a következő területen lenne fontos szerepe: hálózati infrastruktúrafejlesztés, környezetgazdálkodás, országrészeket ellátó közszolgáltató intézmények működtetése.

•

Jelenleg hiányzik a helyi önkormányzati rendszer erős középszintje, ami így pótolható lenne. Legnagyobb városaink intézményesen nem képezik részét az őket körülölelő megyéknek, hiszen megyei joggal vannak felruházva. Budapest pedig hagyományosan különálló közigazgatási egység, holott a valóságban szorosan kötődik a térséghez. Nagy méretű, erős önkormányzati jogosítványokkal rendelkező régiók felállításával helyreállítható a területi struktúra integrációja úgy, hogy a települések eddig elért önállósága sem csorbulna.

•

A

közfeladatok

átszervezésének

egyes

reformjai

szintén

kötődhetnek

az

újraértelmezett regionális rendszerhez. Továbbá az ellátásszervezésnek is vannak csak ilyen léptékben értelmezhető feladatai.

19

II. TRIVIUM A Trivium Programban észak-magyarországi, felvidéki és kárpátaljai ifjúsági szervezetek és intézmények vesznek részt, amelyeknek célja a három ország területén élő fiatalok lehetőségeinek kiszélesítése, az ifjúság védelme, a hagyományok megőrzése, és a kulturális tevékenységek bővítése. A program alapgondolata az együttműködésre, a közös gondolkodásra és az egyenrangúságra épít. A Trivium Program célja megkönnyíteni a szervezetek munkáját külső erőforrások bevonásával, új ötletek, minták kidolgozásával, és az érdekérvényesítési lehetőségek kiszélesítésével.

II.1. A Trivium Program kialakulásának előzményei 2002 októberében az Agora Irodák munkatársai látogatást tettek a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodákban, amelynek célja az volt, hogy a két iroda munkatársai megismerjék egymás munkáját, és bepillantást nyerjenek egymás szervezeteinek életébe. Az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodába Farkas György – akkor beregszászi Agora irodavezető - és Kurmai Sándor – beregszászi Agora Irodában programkoordinátor – utazott el, akiket Kovács Zsolt – akkor az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda vezetője – és Palik Zoltán – akkor az Északmagyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodában tanácsadó és szakértő – fogadott. Az együttműködés ötlete ekkor vetődött fel első ízben. Mindenképpen olyan közös kezdeményezésben gondolkodtak, ami a két régióban lévő civil szervezetekre nézve semmiképpen nem kötelező jellegű. Egy hónappal a látogatás után, 2002 novemberében, megrendezésre került a „Kárpátaljai Ifjúsági Kerekasztal”, amit a beregszászi Agora Iroda kezdeményezett. Rajtuk kívül az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda volt még jelen. A rendezvényt követően számos kárpátaljai szervezet jelezte, hogy szeretne részt venni közös, határokon átnyúló programokon, illetve azok szervezésébe bekapcsolódni. Több észak-magyarországi szervezet részéről már ekkor felmerült, hogy célszerű lenne partnerként bevonni felvidéki szervezeteket is. Az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda és a

20

beregszászi Agora Iroda felvállalta, hogy megkeresik a lehetséges szervezeteket az interregionális program létrehozásához. A felvidéki szervezetek közül elsőként a Gömöri Ifjúsági Társasággal vette fel a kapcsolatot az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda. Később, a 2003. februárjában Kassán megrendezett Civil Börzén kapcsolódtak további kárpátaljai szervezetek, amely nagy részben a Gömöri Ifjúsági Társaságnak volt köszönhető. 2003. márciusában a kárpátaljai Beregszászon is megrendezésre került egy Civil Börze. Ezeken a találkozókon, illetve elektronikus levelezésen keresztül formálódott ki a Trivium Program végleges verziója, amelynek eredményeképpen 2003. március 19-én Tokajban a tizenhárom együttműködő szervezet „Együttműködési Szándéknyilatkozatot” írt alá. Az eseményen részt vett a Mobilitás főigazgatója és a sajtó munkatársai is. E Szándéknyilatkozat tette lehetővé a program lebonyolításához szükséges források elérését. A szervezetek megkeresése során több szempontot is figyelembe vettek a már részt vevő tagok: mindenképpen olyan szervezeteket céloztak meg, amelyek elismerésre tettek szert területükön, meghatározó munkásságuk és ernyőszervezetként működnek. Cél volt továbbá, hogy nagyjából kialakuljon egyfajta területi lefedettség. A Nógrád Megyei Ifjúsági Tanácsnak több, mint 120 ifjúsági szervezet a tagja, a Heves Megyei Ifjúsági Kerekasztalnak pedig több, mint 100 szervezet. Sajnos Borsod megyében nincs ernyőszervezet, így ott a Társadalomtudományi, a Zempléni Fejlesztési, a Deáktér, a Dialóg, a Magyar a Magyarért és az Ongai Kulturális Egyesületeket keresték meg. Határainkon túl: a Felvidéken a Fórum Információs Intézet, Kárpátalján pedig az Agora Iroda segített további szervezetek megkeresésével. További szervezetek kapcsolódásában a rendezvényeknek jelentős szerepük van: az esemény szervezője egyrészről meghívja az általa ismert szervezeteket, másrészt a rendezvények hírére, hatására önként is jelentkeznek szervezetek. Emellett a programban részt vevő szervezetek folyamatosan felhívják olyan további szervezetek figyelmét a programra, akikben potenciális partnert látnak. E programszakasz záró elemét az Európai Bizottság által kezdeményezett Határtalan7 keretében megrendezett I. Észak-magyarországi Civil Börze jelentette. A Sárospatakon 2003. október 3-án megtartott börzén mutatkozhattak be először közösen a programban részt vevő szervezetek.

21

Úgy vélem, mielőtt belefognék a Trivium Program vázolásába, szükséges egy átfogó képet adnom azokról a régiókról, amelyek területén megvalósul a program, mind földrajzi, mind társadalmi szempontból. Ezeket a jellemzőket, adatokat, számokat szükséges volt figyelembe venni a program kialakítása során és a továbbiakban is célszerű nyomon követni az esetleges változásaikat, annak érdekében, hogy a programban részt vevő fiatalok számára a szakemberek olyan szolgáltatásokat tudjanak biztosítani, amelyekre ténylegesen szükségük van.

II.2. Az észak-magyarországi régió jellemzői9 Az észak-magyarországi régió Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét foglalja magában. Az Észak-magyarországi régió területét és lélekszámát tekintve a negyedik helyen áll a magyarországi régiók között. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a régió területének 54, Heves megye 27, Nógrád megye pedig 19 százalékát adja. A népesség megoszlása is nagyjából ennek megfelelően alakul. A régió lakosságának 58 százaléka Borsod-AbaújZemplén megyében, 25 százaléka Heves megyében és 17 százaléka Nógrád megyében él. 1. ábra. Magyarország tervezési-statisztikai régiói

Forrás: ÉM-RISZI elektronikus kiadványa10

9

Hivatkozás: Palik Zoltán, Kovács Zsolt (szerk.): 5-25 különszám (Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda, Miskolc, 2004.); Ifjúság 2000. Kutatás (Új Mandátum Kiadó, 2002.). 10 Palik Zoltán, Kovács Zsolt (szerk.): 5-25 különszám.

22

II.2.1. Népességmegoszlás A régió lakónépességének a száma 1.269.132 fő, ami az ország teljes lakónépességéhez viszonyítva 13 százalék. Az észak-magyarországi régió népességének a valamivel több, mint 18 százaléka a gyermek (0-14 év) és közel 22 százaléka fiatal (15-29) korcsoportba tartozik. Ha a gyermek és fiatal korcsoportokba tartozók lélekszámát megyénként vizsgáljuk, nem találunk eltérést a településszám és a teljes népesség létszámából kikövetkeztethető eredményhez képest, vagyis Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint kétszer annyi gyermek és fiatal él, mint Nógrád és Heves megyében összesen.

Forrás: ÉM-RISZI elektronikus kiadványa

Bár nem állnak rendelkezésünkre erre vonatkozó statisztikai adatok, a teljes népességre vonatkozó számokból arra lehet következtetni, hogy a régióban élő gyermekeknek és fiataloknak legalább fele községekben él. A lakhelynek, pedig különös jelentősége van, mivel e régióban többé-kevésbé meghatározza a közszolgáltatásokhoz, a kultúrához és az információhoz történő hozzáférést is. A népvándorlási adatokból fény derül arra, hogy az elvándorlási különbözet negatív jellege Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez köthető. Az elvándorlás indokai között főként a munkavállalási lehetőségek szűkössége és az ország fejlettebb területeinél kedvezőtlenebb jövedelmi viszonyok szerepelnek. Régiós sorrendben Észak-Magyarország a hatodik helyen

23

áll, ha az elvándorlás adatait a pozitívból a negatív vándorlási különbözet felé haladva vizsgáljuk. Meg kell említeni azonban, hogy ez gyakorlatilag Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendkívül rossz mutatóinak köszönhető, ahonnan 2000-ben annyian vándoroltak el, mint az Észak-alföldi régióból összesen, miközben Heves és Nógrád megyében az elvándorlási különbözet pozitív volt. 1. táblázat. Népesség, népmozgalom MEGYE

FŐ

NÉPSŰRŰSÉG Fő/km2

VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET

Borsod-Abaúj-Zemplén

729965

101

-2387

Heves

322629

89

666

Nógrád

216538

85

319

Észak-Magyarország

1269132

95

-1402

Forrás: ÉM-RISZI elektronikus kiadványa11

A népesség egészénél lényegesen rosszabb helyzetben élő cigány lakosság létszámaránya ebben a régióban legmagasabb az országban. II.2.2. Gazdaság Az egy főre jutó bruttó hazai termék országos átlagnak csupán a 67 százalékát éri el a régió, amellyel régiós sorrendben utolsó előtti helyen áll. A régió társadalmi-gazdasági fejlettségére jellemző, hogy az itt található kistérségek közül csupán az Egri, a Miskolci, a Gyöngyösi és az újonnan kialakított Tokaji kistérség mutatói mondhatók kedvezőnek.

11

Palik Zoltán, Kovács Zsolt (szerk.): 5-25 különszám.

24

2. táblázat. A munkanélküliek aránya az egyes régióban élő fiatalok különféle korcsoportjaiban, százalékban Régiók

15-19 évesek 20-24 évesek 25-29 évesek

Átlagosan

Budapest

6

31

31

24

Közép-Magyarország

7

36

43

30

Közép-Dunántúl

7

35

42

29

Nyugat-Dunántúl

8

38

52

34

Dél-Dunántúl

9

46

61

40

Észak-Magyarország

11

49

58

41

Észak-Alföld

11

46

57

39

Dél-Alföld

9

43

52

37

Átlagosan

9

40

48

34

Forrás: ÉM-RISZI elektronikus kiadványa12

A munkanélküliségi ráta e régióban a legmagasabb az országban. Igaz, hogy nagy különbség van a régió megyéi között. Heves megye mutatói lényegesen kedvezőbbek, mint a nehéz és a bányaipar összeomlását és a munkaerő-piaci kereslet minőségi változását leginkább megsínylő Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéé. A munkanélküliségi ráta a 2003. márciusi adatok szerint 8,5 százalék volt, ami 2,3 százalékponttal volt magasabb az országos átlagnál. A Norda Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. felmérése szerint ebből a rossz gazdasági és munkanélküliségi helyzetből többek közt a régió változatos nemzetiségi összetétele és gazdag kulturális öröksége kapcsán, az erős helyi kultúrának, közösségi szellemnek, illetve a működő határ menti és euroregionális kapcsolatoknak köszönhetően lehetne kitörni. A régióban élő 15-29 éves fiatalok többsége az Ifjúság 2000 Kutatás13 szerint attól függetlenül, hogy városban vagy községben él a munkanélküliséget és a pénztelenséget tartja 12

Palik Zoltán, Kovács Zsolt (szerk.): 5-25 különszám. Az Ifjúság 2000. nagymintás alapkutatás munkálatait több tudományos kutatóműhely végezte az Ifjúsági- és Sportminisztérium megrendelése alapján, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálásával 2001. január elsejétől.

13

25

a két legsúlyosabb problémának. A lakáshelyzet besorolása kedvezőbb, mint a fejlettebb régiókban. A kilátástalanság előtérbe kerülése, viszont rávilágít a társadalmi innováció, és a mobilitás gyengeségére. Az Ifjúság 2000 Kutatás keretében felmérés készült arról, hogy az ifjúság mennyire elégedett mostani életszínvonalával. Az észak-magyarországi régió fiataljai körében az alábbi eredmény született: •

egyértelműen elégedetlen: 29.625 fő (13,7 százalék),

•

túlnyomóan elégedetlen: 28.869 fő (11,1 százalék),

•

részben igen, részben nem: 164.064 fő (12,9 százalék),

•

túlnyomóan elégedett: 33.547 fő (10,9 százalék),

•

egyértelműen elégedett: 20.970 fő (12 százalék).

Jól érzékelhető a keleti és nyugati országrész közti gazdasági fejlettségbeli különbség, megtekintve a fenti adatsort a nyugat-magyarországi régió fiataljai körében. A nyugat-magyarországi régióban az alábbi eredményeket kapták a felmérést végzők: •

egyértelműen elégedetlen: 16.635 fő (7,7 százalék),

•

túlnyomóan elégedetlen: 24.281 fő (9,4 százalék),

•

részben igen, részben nem: 126.483 fő (10 százalék),

•

túlnyomóan elégedett: 34.195 fő (11,1 százalék),

•

egyértelműen elégedett: 28.027 fő (16 százalék).

II.2.3. Civil társadalom A szolgáltatatási rendszer állapotáról, a szervezetek számáról, ha nem is pontos, de jellemző képet a regionális ifjúsági kataszter adatainak elemzéséből alkothatunk. Ez a Mobilitás- Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda által gondozott és bárki számára hozzáférhető kataszter gyakorlatilag az egyetlen naprakész és a valós aktivitást mutató adatforrás.

26

Ifjúságsegítéssel foglalkozó közösségek és civil szervezetek: •

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 110 darab,

•

Heves megye: 28 darab,

•

Nógrád megye: 31 darab.

Érdekképviselettel foglalkozó civil szervezetek: •

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 54 darab,

•

Heves megye: 29 darab,

•

Nógrád megye: 16 darab.

Közösségfejlesztéssel foglalkozó közösségek és civil szervezetek: •

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 191 darab,

•

Heves megye: 65 darab,

•

Nógrád megye: 54 darab.

Táboroztatással, ifjúsági turizmussal foglalkozó ifjúsági szervezetek: •

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 160 darab,

•

Heves megye: 60 darab,

•

Nógrád megye: 40 darab.

27

A fejlesztés egyik legfontosabb területe a nemzeti stratégia multiplikálása, így természetes, hogy azokat a szolgáltatókat külön kell megjeleníteni, akik a támogatási hátterük,

vagy

tényleges

jogszabályban

is

előírt

pozíciójuk

révén

az

ifjúsági

intézményrendszer részét képezik. Ezt szemlélteti az alábbi táblázat. 3. táblázat. Az ifjúsági intézményrendszer tagjai Régió

Borsod-Abaúj-

Heves megye Nógrád

Zemplén megye

megye

RIT

1

-

-

-

RISZI

1

-

-

-

Megyei ifjúsági referens

2

1

0

1

1

1

0

0

3

1

1

1

17

11

4

2

Kistérségi szinten tevékenykedő ifjúsági referens helyi ifjúsági szolgáltató iroda települési referens

ifjúsági

Forrás: ÉM-RISZI elektronikus kiadványa14

14

Palik Zoltán, Kovács Zsolt (szerk.): 5-25 különszám.

28

II.3. A szlovákiai magyarság helyzete15 A Szlovák Köztársaság 1993. január elsején alakult meg, területe 49. 035 négyzetkilométer, összlakossága 5. 379 455 fő. II.3.1. Népességmegoszlás •

szlovákok – 85,8 százalék,

•

csehek – 0,8 százalék,

•

magyarok – 9,7 százalék,

•

ruszinok – 0,4 százalék,

•

romák – 1,7 százalék,

•

ukránok – 0,2 százalék.

3. ábra - A szlovákiai népesség eloszlása

Forrás: www.htmh.hu16

15

Hivatkozás: www.htmh.hu/jelentesek2004/szlovakia2004.htm - Határon Túli Magyarok Hivatala. Letöltés ideje: 2004. november 11. Az adatok többségénél a forrás a 2001. évi népszámlálási adatokra támaszkodik. Ettől eltérő esetekben a források időpontjait külön megjelölöm. Mozaik 2001. Kutatás (Új Mandátum Kiadó, 2003.); C. Tóth János (szerk.):A Kárpát-medencei magyar kisebbségi kérdés a harmadik évezred küszöbén (Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület és a B-HUMANITAS Stúdió közös kiadása, Salgótarján, 2001.) 16 www.htmh.hu/jelentesek2004/szlovakia2004.htm - letöltés ideje: 2004. november. 11.

29

II.3.2. A magyarság népességi és területi megoszlása Magyarország területéről a második világháborút követően, 1920-ban 60 ezer négyzetkilométert csatoltak az akkori Csehszlovákia területéhez, ami azt jelentette, hogy több, mint egymillió magyar rekedt ott. A mai Szlovákia területére akkor 800 ezer magyar került. A magyarság lélekszámának alakulása, illetve számarányának változása 1918-tól napjainkig hűen tükrözi a politikai feltételeket, amelyek között élt. A 2001. évi népszámlálás adatai a szlovákiai magyarok drámai fogyásáról tanúskodnak. Amíg 1991-ben még 567.296-an vallották magukat magyarnak - ami Szlovákia lakosságának 10,7 százalékát tette ki, - tíz évvel később ez a szám már csak 520.528 volt, ami 9,7 százalékos részaránynak felel meg. A 2001-ben megtartott népszámlálási adatok részletes feldolgozására 2002-ben került sor, ami igazolta a demográfusok korábbi feltételezéseit, miszerint a drasztikus mértékű fogyást nem a természetes népszaporulat csökkenése okozta, továbbá nem jellemző a külföldre távozás sem. A fogyás fő okaként a demográfusok két jelenséget jelöltek meg. Egyrészt azok a szlovákiai magyar fiatalok, akik a hetvenes–nyolcvanas években szlovák tanítási nyelvű iskolákba jártak, ennél fogva elveszítették kulturális kötődésüket, majd a magas fokú urbanizáció miatt szülőfalujukból elköltözve gyökereiket is, s az új közegben szlováknak vallották magukat és gyermekeiket, azaz asszimilálódtak. Ez elsősorban a Csallóközből és a Mátyusföldről elszármazottakra vonatkozik. A másik csoportot azok az identitászavarral küzdők alkotják, akik az 1989-es rendszerváltás után a felfokozott hangulatban magyar múltjukra hivatkozva magyarosították magukat, a kilencvenes évek nemzetiségi ellentétei, a magyarság ellen folytatott kormánypropaganda miatt viszont 2001-ben újra szlováknak vallották magukat. Ez elsősorban a Bodrogközben és az Ung-vidéken figyelhető meg. A szlovákiai magyarság többsége, azaz 92,2 százaléka Dél-Szlovákiában él, a mintegy 550 kilométer hosszúságú és 20-40 kilométer széles szlovák–magyar államhatár mentén, összesen 9 ezer négyzetkilométernyi összefüggő nyelvterületen. Ez nagyjából kétezer négyzetkilométerrel kisebb terület, mint 1918-ban volt. Itt jelenleg is többségben van a magyarság: Csallóközben és a Dunától északra fekvő területeken a magyarság aránya eléri a 80-90 százalékot.

30

4. ábra - A szlovákiai magyarság megoszlása

Forrás: www.htmh.hu17

A Felvidék több részén megszűntek, felszívódtak a magyar nyelvterület előretolt bástyái, miközben az elmúlt nyolcvan évben a szlovákok száma több, mint kétszeresére, azaz 2 millióról 4,5 millióra emelkedett. A magyar nyelvterületen 523 olyan település van, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 százalékot, ezen belül azonban 435 községben ez a részarány több mint 50 százalék. E mutató tekintetében is csökkenő tendencia érvényesül. Ezen kívül még 87 településen élnek jelentős számban magyarok, de arányuk nem éri el a 10 százalékot (például Kassán és Pozsonyban több mint tízezren élnek, a lakosság mintegy 4–6 százalékát alkotva). Dél-Szlovákiában a magyarok aránya 60-80 százalékos, azonban a vegyes házasságok aránya itt a legmagasabb, így a magyarságot erősen veszélyeztetik asszimilációs folyamatok. A magyar népesség aránya 1961 és 2001 között 12,4 százalékról 9,7 százalékra csökkent az összlakosságon belül. 1994-től kezdve a természetes népszaporulat csökkenő tendenciát mutat. Emellett Szlovákiában gyakorlatilag megszűnt a belső migráció, a városok lakossága nem gyarapszik, mivelhogy nem épülnek nagyszámban bérházak, azaz a fiatalok is megmaradnak saját közösségeikben, ahol nem érvényesül asszimilációs hatás, ellenkezőleg, a magyar közösség megtartó erőként hat a bizonytalankodó egyénekre is. 17 www.htmh.hu/jelentesek2004/szlovakia2004.htm - letöltés ideje: 2004. november. 11.

31

4. táblázat - A lakosság nemzetiségi összetételének alakulása Szlovákiában az 1950. és 2001. években Év

Összesen

Szlovákok

Magyarok

Egyéb

Fő

1950

3.463.466

3.003.352

356.064

104.030

2001

5.379.455

4.614.854

520.528

169.543 Forrás: www.htmh.hu18

II.3.3. Iskolázottság- Oktatás A szlovákiai magyarság iskolázottsági mutatói jelentősen eltérnek az országos átlagtól, s általában rossznak nevezhetők. Az országos átlagnál, ami 28,3 százalék jelentősen magasabb - közel 38 százalék - az alapiskolát végzettek aránya, a középiskolát végzettek aránya viszont a több mint 61 százalékos országos átlaggal szemben mindössze 57 százalék. Egyetemi vagy főiskolai oklevele a magyarság alig 5 százalékának van csupán, holott az országos átlag már meghaladja a 10 százalékot. A helyzet folyamatosan romlik, hiszen a 2001/2002-es tanév adatai szerint a szlovák fiatalok 12 százaléka jár egyetemekre, míg a hasonló magyar korosztályokból mindössze 4,8 százalék folytat felsőoktatási tanulmányokat. A jelenlegi magyar tanítási nyelvű iskolák hálózata az ötvenes években alakult ki. A magyarság asszimilálását célzó intézkedések mindvégig összefüggésben voltak a magyar iskolahálózat leépítésére irányuló törekvésekkel, amelyek különösen a hetvenes és a nyolcvanas években erősödtek fel. A magyar iskolahálózatot érintő átszervezések, az iskolák összevonása, az egy településen belüli szlovák és magyar iskolák közös igazgatóság alá vonása, a magyar pedagógusok és a magyar egyetemi oktatás hiánya mind a mai napig kedvezőtlen hatással van a magyar oktatásügyre. A magyar gyermekek szüleinek egyre nagyobb hányada ismeri fel az anyanyelvi oktatás fontosságát, amit az is jól mutat, hogy míg a kilencvenes évek elején a magyar alapiskolások 27 százaléka látogatott szlovák iskolákat, a 2003/2004-es tanévben ez az arány 19,7 százalékra csökkent. A szlovákiai tanuló ifjúság 8,8 százaléka magyar nemzetiségű, de csak 6,8 százaléka jár magyar tannyelvű iskolába. Az általános iskolai korosztályba tartozó magyar nemzetiségű 18 www.htmh.hu/jelentesek2004/szlovakia2004.htm - letöltés ideje: 2004. november. 11.

32

gyermekek 85,2 százaléka jár magyar iskolába. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul, hogy 130 településen, ahol a magyar ajkú lakosság többséget alkot, nincs magyar tannyelvű iskola Szlovákiában jelenleg nincs sem magyar magánóvoda, sem magyar tanítási nyelvű magán-alapiskola. A legnagyobb lemaradás a felsőfokú képzésben jelentkezik. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a lakosság 10,4 százalékának van felsőfokú végzettsége, a magyar nemzetiség esetében ez az arány azonban csupán 5,3 százalék. Miközben az egyetemi hallgatók részaránya egy évtized alatt 70 százalékkal növekedett, addig a magyar nemzetiségű diákoké alig változott, s jelenleg is az egyetemisták mindössze 4,2 százalékát teszi ki. Míg Szlovákiában az adott korosztály kb. 16–17 százaléka, addig a magyaroknak csupán körülbelül 7 százaléka jár egyetemre. Az elmúlt években kismértékben, 4,8 százalékkal nőtt a főiskolai képzésben résztvevő magyar nemzetiségű diákok aránya. Jelentős előrelépés történt 2001-ben a szlovákiai magyar felsőoktatás terén az által, hogy Észak-Komáromban megkezdte munkáját a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem kihelyezett kara, amely elsősorban közgazdászokat és menedzsereket nevel a szlovákiai magyar társadalom számára. A szlovák kormány 2003 augusztusában egyhangúlag jóváhagyta a magyar egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet, a parlament pedig október 23-án megszavazta a Selye János Egyetem 2004. január 1-jével történő megalapítását. A Komáromi Egyetemen alapvetően magyar, kisebb mértékben szlovák és egyéb nyelvű képzés folyik. II.3.4. Civil társadalom A rendszerváltozás előtt minden szervezet és intézmény csak a párt- és állami szervek beleegyezésével alakulhatott meg, s kizárólag állami támogatásból működhetett. A rendszerváltást követően ezen a téren alapvető változás, illetve javulás állt be, ám Szlovákiában a kisebbségi szervezetek és intézmények támogatásáról semmilyen jogszabály nem rendelkezik. Ennélfogva az állami támogatásra szoruló, olykor állami feladatot ellátó szervezetek és intézmények munkája mind a mai napig megbénítható az anyagi juttatások megszüntetésével, amire különösen az 1994 és 1998 közötti időszakban számtalan példa volt. Ebben az időszakban gyakorlatilag kizárólag magyarországi alapítványi támogatásoknak köszönhetően nem omlott össze a szlovákiai magyar civil társadalom, illetve annak szervezetei. 33

A „bársonyos forradalmat” követően viszonylag hamar megszervezte magát a szlovákiai magyarság társadalma, amelynek életében a fontos szerepet betöltő társadalmi szervezetek közül aktivitását és jelentőségét tekintve továbbra is kiemelkedik a Szlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség (CSEMADOK). A CSEMADOK mellett a szlovákiai magyarság az 1989. novemberi változásokat követően számos további érdekvédelmi és szakmai szervezetet, egyesületet hozott létre. 1991 áprilisában a korábbi Magyar Diákszövetség jogutódjaként alakult meg a szlovákiai magyar Diákhálózat, a magyar egyetemista és középiskolás diákok politikailag független ifjúsági szervezete, amely elsősorban érdekvédelmi szervezet, s emellett főként a szlovákiai magyar diákok közösségének megszervezésén fáradozik. A rendszerváltozás után újjászerveződött a Szlovákiai Magyar Cserkész-Szövetség is, amely eredményes szervezőmunkát folytat a fiatalok körében. 1997. április 19-én, Ipolyságon megalakult a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum, amely a pártsemleges, független értelmiség (szellemi erők) összefogását és a szlovák demokratikus értelmiséggel való együttműködést kívánja elősegíteni. 1998-ban alakult meg a Magyar Ifjúsági Közösség (MIK), amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a fiatalok szociális helyzetétől, végzettségi fokától függetlenül, ideológiamentesen fogja össze a településeken működő ifjúsági szervezetek munkáját. A MIK azóta az egyik legismertebb felvidéki magyar ifjúsági szervezett lett, amely több nyári szabadegyetemet és művelődési tábort is szervez. A Mozaik 2001 Kutatás19 alapján a 15 és 19 év közötti fiatalok csupán 36,73 százaléka kötődik ifjúsági szervezethez, és 31,87 százalékuk nem. A részvételi arány a 20-24 éves korosztályban jelentősen javul, hiszen közel minden második fiatal, (48,45 százalék) tagja valamely ifjúsági szervezetnek, azonban a távolmaradási arány 34,91 százalékra nőtt körükben. A 25-29 évesek között közel minden hetedik fiatal tagja valamilyen ifjúsági szervezetnek (14,55 százalék), s 33,23 százalékuk nem csatlakozik. A felvidéki magyarok az ifjúság legégetőbb problémái között a munkanélküliséget, a pénztelenséget, illetve az alacsony kereseteket, a kábítószer elterjedését, a kilátástalan jövőt, a lakáshelyzet megoldatlanságát és a céltalanságot jegyezték meg. 19

A Mozaik 2001 nagymintás alapkutatás munkálatait több magyarországi és határon túli tudományos kutatóműhely végezte 2001-ben a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálásával, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium kezdeményezésére.

34

II.4. Az ukrajnai magyarság helyzete20 Ukrajna összterülete 603 700 négyzetkilométer, összlakossága 47 637 300 fő. II.4.1. Népességmegoszlás •

ukránok – 78 százalék,

•

oroszok – 17 százalék,

•

román-moldovánok – 0, 8

•

fehér oroszok – 0, 6 százalék,

százalék, •

cigányok – 0, 5 százalék,

•

krími tatárok – 0, 5 százalék,

•

lengyelek – 0, 4 százalék,

•

bolgárok – 0, 4 százalék,

•

magyarok – 0, 4 százalék,

•

egyéb – 0, 1 százalék.

II.4.2. A magyarság népességi és területi megoszlása Kárpátalja egyike Ukrajna huszonnégy megyéjének. A megye azokat a területeket foglalja magába, amelyek a Kárpátok vízválasztó gerincétől délnyugatra fekszenek. Ezek a területek a trianoni békeszerződés előtt Magyarország részét képezték. Kárpátalján jelentős számú magyar lakosság él, azonban az ukrajnai magyarság a számottevő kisebbségek közül a legkisebb. Kárpátalja összterülete 12 800 négyzetkilométer, ami tizenhárom járásra oszlik el és három földrajzi zónára osztható: az egyik a hegyvidéki terület, a másik az átmeneti sáv a hegy- és a síkvidék között, a harmadik pedig a síkvidék.

20

Hivatkozás: www.hhrf.org/kmtf/index1.htm - Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola LIMES Társadalomkutató Intézete. Letöltés ideje: 2004. november. 11. Mozaik 2001. Kutatás. Földrajzi világatlasz (Nyír-Karta Bt., Nyíregyháza, 2003.)

35

5. ábra. Kárpátalja lakosságának nemzetiségi összetétele 1989-ben

Forrás: www.hhrf.org/kmtf/index1.htm

A Beregszászi járásban él a legnagyobb számban a magyar lakosság Ukrajnán és Kárpátalján belül, és ez az egyetlen magyar többségű járás az országban, ahol az ukrajnai magyarok 34,9 százaléka, a kárpátaljai magyarságnak pedig a 36,6 százaléka él. Beregszász város pedig az egyetlen olyan városi rangú települése Ukrajnának, ahol a magyar lakosság abszolút többséget alkot: itt él a kárpátaljai magyarság 9,7 százaléka. Jelentős számú magyar lakosság él még a nagyszőlősi és az ungvári járásban is, és számottevő a magyar lakosság a munkácsiban, a técsőiben és a husztiban. A többi járásban a magyarok aránya nem éri el az 1 százalékot. Megoszlanak a vélemények arról, hogy mi számít magyarlakta településnek. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola LIMES Társadalomkutató Intézete a fogalom tágabb értelmezését alkalmazza, tehát magyarlaktának tekinti azokat a településeket, amelyek összlakosságának legalább tíz százalékát magyarok alkotják, vagy ha az adott településen a magyar anyanyelvűek száma meghaladja a százat. Ennek a kritériumnak Kárpátalján 116 település felel meg.

36

6. ábra. Kárpátalja magyarlakta települései

Forrás: www.hhrf.org21

Kárpátalja össznépességének súlypontja az Ilosvai járásban található Ilonca környékén. Ez közel van a megye területi súlypontjához, ami a népesség közel egyenletes elhelyezkedésére utal. A magyar nemzetiségűek súlypontja a Beregszászi járásban van, az össznépesség súlypontjától délnyugatra. Ez azzal függ össze, hogy a magyar települések főleg az anyaország határa mentén helyezkednek el, a megye délnyugati részén.

21

www.hhrf.org/kmtf/docu/tanulmany/molnar-molnar/nepessegfoldrajz/4.htm - letöltés ideje: 2004. november. 11.

37

II.4.3. A magyar nyelvterület elhelyezkedése 7. ábra. Kárpátalja járásainak anyanyelvi összetétele 1989-ben

Forrás: www.hhrf.org/kmtf/index1.htm

A magyar nyelvterület Kárpátalja délnyugati részén húzódik az ukrán–magyar határral párhuzamos 15–20 kilométeres sávban. A nyelvhatár - egyes szakaszain - vegyes lakosságú településekből álló sávot alkotva kiszélesedik, máshol vonallá zsugorodik. A magyar nyelvterületen kívül kis számú, részben magyarlakta nyelvszigetet találunk. A nyelvterület peremén fekvő Ungváron és Munkácson a magyarság, aránya alapján, a szórvány határán van. A szórványmagyarság jellemző településterülete a Felső-Tisza-vidék. A magyar nyelvterület sem egységes. A szovjet időben jelentős betelepítések tették vegyes lakosságúvá számos települést. A huszadik század folyamán ukrán többségű telepesfalvak sora jött létre a magyar nyelvterületen.

38

8. ábra. Kárpátalja nyelvterülettérképe

Forrás: www.hhrf.org22

II.4.4. Oktatás Ukrajnában a magyar nyelvű iskolai oktatási rendszer jónak nevezhető, hiszen a magyar gyerekek többsége számára elérhető a magyar tannyelvű iskoláztatás. Ez viszont csak a Kárpátalja síkvidéki részén élő tömbmagyarságra igaz, míg a szórványmagyarság nem rendelkezik megfelelő számú magyar nyelvű iskolával.

22

www.hhrf.org/kmtf/docu/tanulmany/molnar-molnar/nepessegfoldrajz/5.htm - letöltés ideje: 2004. november. 11.

39

Az első magyar tannyelvű középiskolák az 1953/1954-es tanévben indultak Kárpátalján. Később az orosz nyelv oktatásának alacsony hatékonyságára hivatkozva kezdtek megjelenni az ún. internacionális iskolák, amelyben egy igazgatóság alatt két, sőt helyenként három nyelven is oktattak. Párhuzamos ukrán és magyar osztályok működnek még ma is egyes középiskolákban. Az 1997/1998-as tanévben Kárpátalján 64 magyar és 31 vegyes tannyelvű iskola működött. Ekkor 9.139 tanuló járt magyar elemi, 10.459 általános, 1.666 pedig középiskolába. A Mozaik 2001. Kutatás alapján a kárpátaljai magyarok az ifjúság legégetőbb problémái között a munkanélküliséget, a kilátástalan jövőt, a pénztelenséget, illetve az alacsony kereseteket, a céltalanságot, a szegénységet és a létbizonytalanságot jegyezték meg. A 15 és 19 év közötti fiatalok meglepően nagy része, 58,48 százalékuk kötődik ifjúsági szervezethez, míg csupán 31,8 százalékuk nem. Ez a részvételi arány a 20-24 éves korosztályban már jelentősen romlik (28,84 és33,8 százalék), s a 25-29 évesek között már alig több, mint minden tizedik fiatal tagja valamilyen ifjúsági szervezetnek (11,72 százalék), s 34,4 százalékuk távol marad tőlük.

40

II.5. A Trivium Program előkészítése Az előkészítés során alapvető feladat volt, hogy a program együttműködési, financiális, szakmai és infrastrukturális bázisát megteremtsék. Ehhez a programban partnerként részt vevő szervezetek képviselőit és a program monitoringját végző szakembereket kellett elérni. A program előkészítése során több szempontot is figyelembe kellett venni. Szükség volt olyan szervezetekre, amelyek: •

Európai Uniós programokat, normákat közvetítenek,

•

kormányzati törekvéseket tükröznek,

•

határon túli magyar szervezetek akaratát képviselik,

•

interregionális kapcsolatok erősítésében érdekelt szolgáltató, illetve stratégia- és

programalkotó szervezetek. Ugyan a programból nincsenek kizárva az országos hatáskörű szervezetek, azonban a program területi jellegéből adódóan mindenképpen nagyobb súllyal szerepelnek a helyi és regionális szervezetek. A program elindításához, nélkülözhetetlen volt az intézményi és a regionális döntéshozói részvétel, ugyanakkor a források jelentékeny része csak civil szervezetek számára elérhető, hozzájárulván ily módon ahhoz, hogy a támogatások elsődlegesen a civil szolgáltatásokat fejlesszék. Az együttműködések kialakítása érdekében partnerségek kialakítását segítő workshopok, találkozók kerültek lebonyolításra az érintett régiókban 2003. első negyedévében. Februárban Beregszászon, márciusban pedig Kassán volt egy-egy találkozó. Ezt követően meg kellett kötni a program lebonyolításában részt vevő partnerek között az együttműködési megállapodásokat, amelyeknek tartalmazniuk kellett a programban vállalt szerepek leírását, a program lebonyolítását lehetővé tevő, a partnerek által biztosított erőforrások megnevezését és a program kommunikációs stratégiáját. Elsőként – 2003. márciusában – az Együttműködési Szándéknyilatkozat született meg, majd sorra április és május során kidolgozták a többi együttműködési megállapodást és aláírták őket.

41

Alaposan fel kellett mérni – még a közös kezdeményezések kidolgozása előtt - a lebonyolító szervezeteknél rendelkezésre álló, valamint a kormányzati, regionális és egyéb támogatási programokból megszerezhető forrásokat. A pályázatokat elő kellett készíteni, majd 2003. márciusától kezdve folyamatosan benyújtani, s emellett biztosítani a saját forrásokat is. Kiemelkedő jelentősége volt a program információs és kommunikációs hátterének kialakítása, amelyre a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt kellett fektetni. Ezen belül ki kellett alakítani az egységes fogalomtárat, össze kellet hangolni a programot lebonyolító szervezetek adatbázisait, kérdőíves felméréseket kellett készíteni az ifjúsági szervezetekről és az ifjúsági munkáról. A gyors belső információáramlás érdekében létre kellett hozni egy levelező listát. Szükséges volt kialakítani egy későbbi ellenőrzési rendszer keretét, hogy a program megvalósítását, a partnerszervezetek által vállalt feladatok elvégzését, a források tervszerű felhasználásának követését és a program folyamatos fejlesztését biztosítani lehessen. Ugyan már a kezdetekkor tervezték egy monitoring testület kiválasztását és felkészítését, sajnos erre eddig nem került sor. (Várhatóan ez az idei évértékelésen fog megtörténni. A testületben részt venne – delegálás útján - egy „Triviumos partner” továbbá felkérnék, mint intézményeket, a Mobilitás Hálózati Igazgatóságot, az Agora Programirodát, az Északmagyarországi Regionális Ifjúsági Tanácsot, az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodát és a Fórum Információs Központot a részvételre.)

42

II.6. A Trivium Program létrehozásának általános céljai A magyarországi régióban az elvándorlás mértéke jelentős, a 2000-es évben 1402 fő hagyta el összesen a három magyar megyét. Felvidéken és Kárpátalján szintén erős a kivándorlás a magyarok részéről. Abban az esetben, ha létezik a régióban egy olyan program, aminek számos közös fellépést igénylő kezdeményezése van, az erősítheti a régió lakosai között a régió iránti azonosságtudatot. Így közvetetten a program hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen a régióból való kivándorlók aránya. Mindhárom országban folyamatosan bővül az ifjúsági szervezetek sora, azonban ezek jellemzően nem tartják egymással a kapcsolatot. Tevékenységüket önállóan alakítják, munkájukat egymástól függetlenül végzik. Ezt az elszigeteltséget mindenképpen célszerű csökkenteni. A szervezetek együttesen fellépve nagyobb erőt képviselhetnek, közösen kialakított céljaikat könnyebben érhetik el. Célszerű lenne ebbe a regionális rendszerbe bevonni mindenhonnan a helyi információkat és erőforrásokat, megkönnyítve ily módon a programok előkészítését és lebonyolítását. A fiatalok körében a kilátástalanság az egyik legégetőbb probléma, amely árnyékot vet a mindennapjaikra is. A programnak is az a célja, hogy ezt a kilátástalanság-érzetet csökkentse a régió fiataljai körében és segítséget nyújtson számukra a tanulási- és munkavállalási lehetőségek feltérképezésében és kiválasztásában. Ehhez mindenképpen szükség van arra, hogy a fiatalok érdekeltségét felkeltsék, társadalmi szervezetekben való részvételüket növeljék. Amennyiben a programba sikerül bevonni olyan szervezeteket, amelyek által biztosítva van a területi lefedettség, úgy lehetőség nyílik az információs, közéleti és kulturális esélyegyenlőség létrehozására. II.6.1. Rövid távú célok A program rövid távú céljait öt kisebb csoportba lehet sorolni: •

Az Európai Uniós integrációval kapcsolatosan,

•

A kormányzati szintű törekvésekkel, programokkal kapcsolatosan,

•

A határon túli magyar szervezetek törekvéseivel kapcsolatosan, 43

•

A program lebonyolítóinak és célcsoportjának partnerségi és hálózatépítési törekvéseivel kapcsolatosan,

•

Az ifjúsági szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosan.

Magyarország Európai Uniós integrációjának köszönhetően számos lehetőség feltárult előttünk. Ezeket a lehetőségeket fel kell mérnünk, és minél inkább kihasználnunk. Azonban a csatlakozás egyben korlátozza mozgásterünket is, amire szintén figyelmet kell fordítani. Ahhoz, hogy az Európai Unió által felkínált forrásokhoz, vagy azoknak egy részéhez hozzájuthassunk, meg kell ismernünk a projektépítési normákat, és azokat mások számára is megismerhetővé kell tennünk. Továbbá az Európai Unió ifjúsági, humánerőforrás-fejlesztési regionális és információs politikáját, törekvéseit és programjait is nyilvánossá kell tenni. Magyarország és Szlovákia csatlakozása következtében a megvalósítandó programoknak kiemelten kell foglalkozniuk azokkal az európai normákkal, lehetőségekkel, amelyek meghatározóak lehetnek a fiatalok, az ifjúsági szervezetek és az ifjúsági szolgáltatók mozgásterét illetően. Az együttműködési és programalkotási mintákat szintén be kell mutatni, hogy a fiatalok és a velük foglalkozó szervezetek hozzáférhessenek az európai, illetve az Európai Uniós integrációhoz kapcsolódó nemzeti programokhoz. Meghatározó jelentősége van annak, hogy Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak. Ennek következtében az ukrajnai ifjúsági szervezetek könnyen leszakadhatnak. Ha azonban létrehozunk, illetve tovább működtetünk interregionális együttműködéseket, biztosítunk olyan programokat, amelyeken az információk, a minták szabadon mozoghatnak országhatároktól függetlenül, akkor ezt az elszigeteltséget jelentősen csökkenthetjük. A programok nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jelenleg futó és 2006-ig tartó Ifjúság 2000-2006, majd az azt követő Youth in Action Program nagyobb figyelmet tudjon fordítani Ukrajna felé, és lehetővé tegye a program megnyitását az ukrajnai ifjúsági szervezetek irányában. Másrészről ezek az együttműködések ahhoz is elengedhetetlenek, hogy a TACIS programba is be tudjanak kapcsolódni a szervezetek, amit kifejezetten Kelet-Európa és FÁK országok számára fejlesztett ki az Európai Unió. A kormányzati szintű törekvésekkel, programokkal kapcsolatosan hangsúlyt kell fektetni a magyar, az ukrán és a szlovák kormányzat ifjúságpolitikai céljainak, programjainak megismertetésére és egyben a nemzeti ifjúsági intézmény- és szolgáltatásrendszerek bemutatására és használatuk prezentálására. Erre azért van szükség, hogy könnyebben lehessen tervezni és fenntartani a regionális kezdeményezéseket. A programban 44

résztvevőknek feltétlenül tisztában kell lenniük az ifjúsági intézményrendszerek felépítésével és a három ország által felkínált szolgáltatások elérhetőségével. A nemzeti stratégiákat és az Európai Uniós integrációból fakadó kérdéseket a program keretében megvalósuló képzéseken, workshopokon és találkozókon vizsgálják meg a résztvevők. Ezeken az eseményeken arra is lehetőség adódik, hogy a szervezetek megfogalmazzák véleményüket, javaslataikat a magyar ifjúsági kormányzat által kezdeményezett jogszabályi és intézményi háttér és a támogatási rendszer állapotával, esetleges átalakításával kapcsolatosan (például a pályázatok elvi és gyakorlati működésével kapcsolatosan). A helyi és különösen a regionális programok kialakításánál a szlovákiai és a kárpátaljai magyar szervezeteknek figyelembe kell venniük és mások számára ismertetniük a reprezentatív szervezetek ifjúsági vonatkozású törekvéseit. A program súlypontja azonban nem erre, hanem a helyi kezdeményezések és szervezetek erősítésére esik. Közvetíteni kell a határon túli magyar ifjúsági szervezetek program- és partnerség építő képességét növelő ismereteit, információit és mintáit. Szükséges felmérni mind országonként, mind régiónként a kormányzati, az önkormányzati és a civil szféra számára rendelkezésre álló mozgásterek hasonlóságait és eltéréseit. Az ifjúsági szervezetek működését jelentős mértékben befolyásolja, hogy mely feladatokat látnak el az állami intézmények és az önkormányzatok. Ez befolyásolja, hogy milyen tartalmú együttműködések alakulhatnak ki az ifjúsági intézmények és szervezetek között. A határ menti együttműködések erősítésében segíthet, ha azokat a jellemzőket összesítik, amelyek a program által érintett országok és régiók ifjúsági életét befolyásolják, s ezáltal egymással összevethető módon állnak rendelkezésre. Fontos továbbá, hogy legyenek olyan ifjúsági munkások és szervezetek, akik és amelyek az azonos jellemzőkre építve képesek projekteket generálni. Az ifjúsági szolgáltatásrendszert bővíteni és fejleszteni kell. Ez egyrészt a szolgáltatók számának növelésével, másrészt a határ menti együttműködések megalapozására képes tartalmi elemek bevonásával történhet. A regionális ifjúságfejlesztési stratégiákat szükséges véleményezni és gazdagítani az interregionális együttműködések irányainak megfelelően.

45

II.6.2. Hosszú távú célok Hosszú távon négy fő szempontot tartanak szem előtt a program irányítói: •

A határon túli magyar szervezetek, fiatalok és szakemberek közvetítő részvételének erősítése a nemzetközi együttműködésekben;

•

Határon túli és interregionális együttműködésen alapuló ifjúsági információs és képzési

programok

generálása

a

tapasztalatok

megosztása

és

a

helyi

kezdeményezések megerősítése érdekében; •

Követő jellegű programok generálása: az áttelepült fiatalok kapcsolatainak, ismereteinek bevonása a kárpátaljai és szlovákiai magyar szervezetek és projektek fejlesztésébe, a kötődések megerősítése;

•

Az

érintett

régiókban

dolgozó

szakemberek

szervezetek

tapasztalatainak,

projektjeinek közvetítése, értékesítése.

46

A

Trivium

Program

információszolgáltatás.

három

Ezeken

elemen

keresztül

alapul:

próbálják

képzés, a

partnerségépítés

résztvevők

megalapozni

és az

együttműködéseket és partnerségeket, fejleszteni a fiatalok számára hozzáférhető szolgáltatásokat, közvetíteni az európai értékrendet és elérni az általuk kitűzött célokat. A következőkben ezeken a programelemeken keresztül mutatom be a Trivium Programot.

II.7. Partnerek képzése A képzéseknek az a célja, hogy a program lebonyolításához szükséges szakmai és felkészítő, mentori kompetenciák frissítésre és kiegészítésre kerüljenek, továbbá az Európai Uniós csatlakozással összefüggő, a kárpátaljai szervezeteket kapcsolataikon keresztül közvetlenül érintő változásokra felkészítse mindhárom ország érintett szervezeteit. A képzések több területet is átfognak: •

A kormányzati, önkormányzati, intézményi és civil mozgásterek,

•

Az ifjúsági szolgáltatások általános és az ifjúsági ügy horizontális jellegéhez köthető fejlesztési irányai,

•

Az ifjúsági szolgáltatások önálló (a fiatalok és az ifjúsági szakma igényein alapuló) fejlesztési irányai,

•

A programvezetési ismeretek és a mentori funkció,

•

Tananyagfejlesztés.

A kormányzati, önkormányzati, intézményi és civil mozgásterek megismerésének a célja a program lebonyolítását és az ifjúsági szolgáltatások fejlesztését meghatározó intézményi és jogi keretek megismerése. Külön figyelmet kell szentelni a jogi keretek (mindenekelőtt az ifjúsági, és a civil területre vonatkozó jogszabályok) megismertetésére. Fel kell térképezni az ifjúsági intézmény-, szolgáltatás- és támogatási rendszereket az Európai Unióban, Magyarországon, Szlovákiában, Ukrajnában és kiemelten a határ menti régiókban.

47

Az ifjúsági szolgáltatások általános és az ifjúsági ügy horizontális jellegéhez köthető fejlesztési irányainak megismerésének célja az, hogy a program szakmapolitikai környezetét megismerjék a képzésben résztvevők. A képzés több elemből áll: •

Ifjúságpolitikai célkitűzések és programok feltárása az Európai Unióban,

•

Ifjúsági stratégia vázolása Magyarországon, Ukrajnában, Szlovákiában és kiemelten a határ menti régiókban,

•

Humánerőforrás-fejlesztési

(oktatási,

foglalkoztatási,

életminőségi,

szociális),

regionális, és információs célkitűzések és programok ismertetése az Európai Unióban, Magyarországon, Ukrajnában és Szlovákiában, •

Regionális fejlesztési programok bemutatása, kiemelten kezelve a humánerőforrásfejlesztési és információs célokat és programokat.

Az ifjúsági szolgáltatások önálló fejlesztési irányainak megismertetésének célja az ifjúsági szolgáltatások rendszerének áttekintése. A képzés során bemutatásra kerülnek az egyedi és közösségi információs szolgáltatások és tanácsadás, a közösségfejlesztés módszerei és az ifjúsági közélet (a korosztályi és szakmai érdekképviselet). A programvezetési ismeretek és a mentori funkciók bemutatásával a programvezetési, valamint a program által közvetíteni kívánt információk és ismeretanyag átadásához szükséges kompetenciák fejlesztése a cél. A képzés több elemből áll össze: •

Tervezés, programozás,

•

Programfejlesztés, fenntarthatóság,

•

Szervezetfejlesztés,

•

Marketing,

•

támogatásszervezés,

•

Partnerség építés,

•

Hálózatépítés, 48

•

Monitoring.

A tananyagfejlesztés célja a program keretében, illetve mintaként más számára is hasznosítható, nem formális képzési anyag kialakítása, továbbá a partnerképzésben használt tananyag esetleges korrekciója. Az Európai Uniós integráció három jelentősebb területen alakíthatja az érintett régiók ifjúsági életét: •

Az európai értékek érvényesítése,

•

Nemzetközi és határ menti együttműködések,

•

Ágazatok közötti együttműködések.

Az európai értékek érvényesítése olyan elveket foglal magába, mint az esélyegyenlőség biztosítása, az önszerveződés, az önkormányzás joga, képessége és a demokratizmus alkalmazása. Be kell mutatni az Európai Uniós, valamint az integrációhoz kapcsolódó nemzeti intézkedések és támogatási programokat, hiszen a képzésnek foglalkoznia kell az ifjúsági területen vagy a fiatalok társadalmi részvételének növelése kapcsán érvényesíteni kívánt törekvésekkel, illetve az e törekvések megvalósítását előmozdító programokkal. Az Ifjúság 2000-2006 Program, a Fehér Könyv, az országos és regionális ifjúsági támogatási és szolgáltatás rendszer nem egyszerűen önmagában, hanem egymással való összefüggéseikben kerül bemutatásra, kiemelve a helyi hatásokat. Mindennek az a célja, hogy a régióban multiplikátorként tevékenykedő szervezetek olyan fenntartható projekteket tudjanak kialakítani, amelyek egybevágnak az Európai Unió, a nemzeti ifjúsági stratégia célrendszerével és a helyi igényekkel. A nemzetközi és határ menti együttműködésekbe való bekapcsolódásnak kiemelkedő jelentősége van a régiók ifjúsági életét, a fiataloknak nyújtott szolgáltatások minőségét és a mobilitás lehetőségének biztosítását illetően. Az Ifjúság 2000-2006 Program mindenképpen első helyen szerepel az együttműködéseket segítő programok között. Gyakorlatilag minden alprogramja kiaknázandó lehetőségeket rejt: csereprogramokat, önkénteseket és fejlesztő programokat is támogat. Ezek elérésére és hasznosítására alkalmassá kell tenni a multiplikátorokat és rajtuk keresztül a helyi közösségeket egyaránt.

49

Szükséges kialakítani az ifjúsági szervezetek megerősítéséhez, az együttműködésekhez szükséges feltételeket, és feltárni, majd hasznosítani azokat a mintákat, amelyek ebben a régióban jöttek létre. Így talán több lehetőség nyílik nemzetközi és határ menti együttműködések létrehozására. Az ifjúságpolitika jellemzően horizontális politika, azaz a politikai és társadalmi szerveződések gyakorlatilag minden formájának van ifjúsági vonatkozása. Ebből adódóan szükséges, hogy az ifjúsági szakma és az ifjúsági szervezetek ismerjék azokat a nemzeti és regionális humánerőforrás-fejlesztési (szociális, életminőséggel összefüggő, oktatási, stb) elképzeléseket és programokat, amelyek közvetlen módon érintik a fiatalok lehetőségeit is. A regionális fejlesztési programokban való részvételnek természetesen kiemelt szerepe van Magyarországon és Szlovákiában a két ország Európai Uniós tagsága miatt. II.7.1. Multiplikátor képzések - szakosodás A képzésben részt vevők a program későbbi fázisainak előkészítése érdekében szakosodhatnak. A „szakirányok” az ifjúsági ügy felosztása szerint alakulnak: •

Ifjúsági közélet,

•

Közösségfejlesztés,

•

Információszolgáltatás.

A közéleti szerepvállalás alapvető elvárásként fogalmazódik meg a döntéshozói testületekkel, az ifjúsági intézményekkel, érdekképviseleti szervezetekkel szemben. A közélet azonban az érdekek, igények, vélemények és közvetítő csatornák (média, fórumok) működtetéséhez kötött. A képzésben való résztvevők megismerhetik a régió ifjúsági életét befolyásoló közéleti tényezőket. Feltérképezik az ifjúsági szerveztek Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos közéleti szerepét és a nemzeti ifjúsági stratégiák és programok közéleti elemeit. Megvizsgálják a regionális ifjúsági közélet élénkítésének lehetőségeit és a fiatalok kapcsolódási pontjait a helyi társadalmak erősítésében.

50

Az ifjúsági szerveztek Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos közéleti szerepe: Az európai csatlakozásnak vannak olyan a jogszabályok és programok által kevésbé meghatározott kérdései, amelyek bővíthetik és átformálhatják az ifjúsági közélet témáit és fórumait. A résztvevőkkel azon lehet például elgondolkodni, hogy miképpen érinti Magyarország és Szlovákia Európai Uniós csatlakozása a határon túli szervezetek kapcsolatépítését és támogatását. A nemzeti ifjúsági stratégiák és programok: Az érintett régiók ifjúsági életét, így az érdekek, igények, vélemények megfogalmazását, továbbítását és a kifejezési csatornák (médiumok, fórumok) működtetését alapvetően befolyásolják a nemzeti törekvések, illetve az ezeket tükröző stratégiák, cselekvési és támogatási programok. Ezért ezek ismerete nélkülözhetetlen a közéleti szerepet vállaló szervezetek számára. A határ menti együttműködések előmozdítása miatt fontos, hogy a szervezetek ne csak a magyar, hanem a szlovák és ukrán intézmény- és támogatási rendszert is ismerjék, mivel az a közéleti tér, amelyben mozogniuk kell optimális esetben bővebb, mint a magyar-magyar ifjúsági kapcsolatok terepe. A regionális ifjúsági közélet élénkítésének lehetőségei: A regionális ifjúsági közélet kialakításának, élénkítésének alapeleme, hogy a közéletben részt

vevő

szervezetek

ismerjék

az

érdekegyeztetésben

résztvevő

kormányzati,

önkormányzati és intézményi partnereket. A határon túli és az interregionális programok kialakítására törekvő magyar szervezetek esetében sem elégséges a magyar kormányzat szándékaival tisztában lenni, hanem ismerni kell a szlovák és ukrán fejlesztési elképzeléseket, és decentralizált vagy dekoncentrált intézményeket is. Ez az alapismeret nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ifjúsági szervezetek kapcsolódhassanak az Európai Uniós és nemzeti forrásokból megvalósítani kívánt regionális programokhoz. A regionális ifjúsági közéleti kérdésnek természetesen foglalkoznia kell a magyarországi és a határon túli támogatási rendszer regionális vonatkozásaival, kisebb részben a döntéshozó testületek képviseletével, nagyobb részben a támogatási stratégia és az ehhez igazodó döntési rendszer esetleges átalakításával.

51

A fiatalok részvétele a helyi társadalmak erősítésében: A projektnek egyik legfontosabb eleme az ifjúság közéleti szinten érvényesülő tartalmainak, lehetőségeinek feltárása, valamint a fiatalok aktív részvételét segítő eszközök áttekintése. A kérdéskör jelentőségét egyrészt az adja, hogy közéleti és közösségi alapélmények ehhez a szinthez kötődnek, másrészt a régió, a nemzet vagy az Európai Unió szintjén tervezett programok jelentős részének hatékonyságát is ezen a szinten kellene lemérni. A kérdéskör megközelítése leginkább azoknak a modelleknek és tapasztalatoknak áttekintésén keresztül vezethet eredményre, amelyeket a résztvevők magukénak éreznek. Bár nyilvánvaló különbségek vannak a diák és a települési, kistérségi, megyei érdekképviseleti szervezetek működésében, mozgásterében mégis az olyan elvi alapok, mint az önkormányzatiság vagy a demokratikus képviselet normái összekapcsolják őket. A tapasztalatok, minták összevetése alkalmas arra, hogy rávilágítson mennyire köthető össze a különböző élethelyzetben lévő fiatalokat képviselő szervezetek segítése, illetve, hogy milyen hiányosságok vannak az ifjúsági közéletben. Közösségfejlesztés terén három területet érintve vizsgálhatják meg a régiók ifjúsági életét és az ifjúsági szolgáltatások fejlesztését befolyásoló tényezőket a résztvevők: •

Az ifjúsági közösségfejlesztés fogalmának meghatározása,

•

A közösségfejlesztő programok beágyazottságának, fenntarthatóságának áttekintése,

•

A fiatalok részvételének felmérése a helyi társadalmak erősítésében.

Az ifjúsági közösségfejlesztés fogalmának meghatározása: Az ifjúsági közösségfejlesztés fogalmát legalább két módon szokták értelmezni. Az első értelmezés egy szűkebb a kultúrát, néha kizárólag a hagyományőrzést középpontba állító értelmezés. A második a helyi társadalmak működését jobban figyelembe vevő közösségi, kulturális, közéleti tartalmakat is ötvöző megközelítés. A projekt inkább az utóbbi értelmezést hasznosítja, mivel ez valóságosabb, így lényegesen tágabb együttműködési lehetőségeket kínál, és a fiatalok igényeihez jobban igazodó helyi szolgáltatások kialakításához vezethet. A fogalmi áttekintés mindenképp a Felvidéken, Kárpátalján és Észak-Magyarországon bevált, a résztvevők által ismertetett minták bemutatásán keresztül

52

történik. Ennek legfőbb oka, hogy a képzés célja - az egymástól történő tanulás élményének kiemelésével - a partnerségi kapcsolatok kialakítása. A közösségfejlesztő programok beágyazottságának, fenntarthatóságának áttekintése: Ezt a területet három tényező befolyásolhatja: •

Az ifjúsági közösségek és kezdeményezések erősítését célzó Európai Uniós programok:

A jelen és a közeljövő egyik legfontosabb ifjúsági területen is megvalósítandó célja, hogy az Európai Unió programjai mind szélesebb körben váljanak hasznosíthatóvá. A helyi szervezetek működését és a kezdeményezések, együttműködések tartalmát is befolyásoló európai törekvések érvényesítése azonban - az érintett régiókra sajnos jellemző gondolkodásmóddal ellentétben - nem csak a források elérése miatt fontos. Az európai értékek érvényesítése, a közösség által kínált lehetőségek feltárása és hasznosítása a fiatalok számára természetesebb, mint az idősebb korosztályok tagjai számára, így magától értetődő törekvés, hogy megkeressük azokat az irányokat és módszereket, amelyek e generációs előny érvényesítését lehetővé teszik. Az Európai Uniós integráció által kínált lehetőségek feltárását és a hasznosítható minták közvetítését tekintve mindenképp szerencsés lenne megnyerni az Ifjúság 2000-2006 Program magyar és szlovák kezelő szerveinek, a Mobilitás Nemzetközi Igazgatóságának és a Juventa-nak közreműködői segítségét is. Ez annál is inkább fontos, mert a projekt célja egy olyan folyamatos képzési program megalapozása, amelynek központjában nagyobbrészt az Ifjúság 2000-2006 Program céljai állnak, és a képzők szeretnék, ha e projekt végrehajtásában

résztvevő

szervezetek

képviselői

egyúttal

multiplikátorként

kapcsolódnának az Ifjúság 2000-2006 Program megvalósításán dolgozó hálózatokhoz is. •

A nemzeti, regionális ifjúsági stratégiák és programok közösségfejlesztéssel kapcsolatos elemei:

A projekt céljának megfelelően nemzeti stratégiákat és programokat elsődlegesen a helyi kezdeményezések fenntarthatóságának szempontjából vizsgálják meg. Ez egyrészt a források, szolgáltatások lehetséges partnerek, másrészt az ezek eléréséhez szükséges módszerek megismerését jelenti. Ugyanakkor a helyi információk és tapasztalatok befolyásolhatják a nemzeti és regionális programokat, ezért lényeges hogy azokat a kritériumokat és csatornákat is megismerjék a résztvevők, amelyekkel kétirányúvá tehetik 53

a folyamatot. Mivel határ menti együttműködésekről van szó, fontos, hogy a szervezetek ne csak a magyar, hanem a szlovák és ukrán intézmény és támogatási rendszert is ismerjék. •

Helyi együttműködések, helyi programok:

A fiatal közösségek mozgásterét természetesen mindennél jobban a helyi viszonyok befolyásolják. Ezek a viszonyok településenként is eltérőek lehetnek, vannak azonban olyan, a fiatalok élethelyzetét meghatározó jellemzők (az önkormányzatiság szintje, a kulturális ellátottság, információgazdálkodás stb.), amelyek település típusonként tipizálhatóak. E jellemzők a fiataloknak nyújtott szolgáltatások fejlesztésének szempontjából egyaránt tanulságokkal szolgálhatnak. A fiatalok részvétele a helyi társadalmak erősítésében: A fiatalok társadalmi részvételét a helyi szinteken kell elsődlegesen erősíteni. Tehát az ifjúsági szolgáltatások, kezdeményezések sem mozoghatnak légüres térben, kapcsolódniuk kell

a

helyi

társadalom

erősítését

célzó

kulturális,

információs,

szociális

stb.

kezdeményezésekhez, sőt esetenként az ifjúsági kezdeményezések generálhatják nagyobb léptékű helyi programok létrejöttét. Ehhez azonban annak az egyensúlyi pontnak megtalálására van szükség, amely az intézmények és döntéshozók számára vonzó alapos tervezés, kiszámíthatóság valamint a fiatalok innovációs készségét leginkább felszabadító spontaneitás között van. Előbbi partnereket és forrásokat hozhat utóbbi, pedig élményeket és közösségi életet. A résztvevők élményeinek és az általuk bonyolított programok tapasztalatainak áttekintése és feldolgozása ennek az egyensúlyi pontnak megtalálásában segíthet. Az ifjúsági információszolgáltatással kapcsolatosan négy területre nyernek bepillantást a résztvevők, tanulmányozva a régiók ifjúsági életét és az ifjúsági szolgáltatások fejlesztését befolyásoló tényezőket. Összegyűjtik az Európai Uniós ifjúsági információk forrásait és elérhetőségeit, körüljárják az információs szolgáltatások és a szolgáltató rendszer fejlesztésének kérdéseit a nemzeti és regionális szintű ifjúsági stratégiákban és programokban,

valamint

elemzik

a

helyi

információs

szolgáltatásokat

és

az

információgazdálkodást.

54

A projekt célja az észak-magyarországi, a felvidéki és kárpátaljai régióban lokális ifjúsági információs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek tájékozódásának segítése, és partnerségi kapcsolatok kialakítása. Ifjúsági információk az Európai Unióban: Ebben a témakörben a Fehér Könyvben rögzített helyzetkép és fejlesztési területek elemzése különösen fontos. A képzésben résztvevők köréből következően ez az elemzés a helyi szolgáltatások fejlesztésének, fenntarthatóságának szempontjából történik. Nagyrészt a Fehér Könyvhöz kapcsolódóan nyernek áttekintést azokról a törekvésekről cselekvési és támogatási programokról, amelyek az ifjúsági információs szolgáltatások szélesítését, elérhetőségének javítását célozzák. Az információs szolgáltatások és a szolgáltató rendszer fejlesztésének kérdései a nemzeti szintű ifjúsági stratégiákban és programokban: A nemzeti stratégiák és programok bemutatása és elemzése három kérdésre építve történik: •

Melyek azok a szakmai és a szolgáltatások elérhetőségére vonatkozó elvek, amelyek mentén a megvalósulnak a nemzeti fejlesztési és támogatási programok?

•

Milyen szolgáltatásokat biztosítanak a kormányzatok?

•

Milyen együttműködéseket és forrásokat biztosítanak a kormányzatok a helyi civil szolgáltatók számára?

A három kérdés megválaszolása a helyi szolgáltatásokat végzők számára egyaránt fontos a finanszírozás, a minőségi kritériumok, az együttműködési lehetőségek és az információs tartalmak szempontjából. Az információs szolgáltatások és a szolgáltató rendszer fejlesztésének kérdései a regionális szintű stratégiákban és programokban: Az

ifjúsági

információszolgáltatások

szélesítésére

egyelőre

inkább

elvi,

mint

rendelkezésre álló lehetőséget kínál a regionális struktúrák, és fejlesztési programok kialakítása. A következő évek regionális fejlesztéseiben nem az ifjúságügyé lesz a vezető szerep, de a fiatal korosztályok több szempontból kulcsszerepet játszanak. Az információs és 55

kommunikáció technikai eszközök használatát és a szemléletmódot tekintve a fiatalabb korosztályok előnyben vannak az idősebb generációkkal szemben. Ennek az előnynek azonban szinte kizárólag az egyéni életutakat tekintve van jelentősége, és kevésbé jelenik meg a közösségi szolgáltatásokban. A regionális humánerőforrás-fejlesztési programoknak viszont az információs szakadék mélyülésének megakadályozása és a társadalmi innováció erősítése érdekében törekednie kell a közösségi szolgáltatások erősítésére. Az ifjúsági szolgáltatásokat végző és a regionális ifjúsági támogatási és intézkedési stratégiák kidolgozását tervező szervezetek számára a kérdéskört tekintve két célt kell megvalósítaniuk. Egyrészt a regionális partnerségekre képes, tehát átlátható normák szerint működő és megfelelő horizontális kitekintéssel és korosztályi kapcsolatokkal rendelkező szervezeteket kell építeni. Másrészt nyitott szolgáltatási rendszerrel az információs esélyegyenlőség biztosítása felé kell elmozdulni. E két cél megvalósítása áll a képzési program középpontjában. Helyi információs szolgáltatások és információgazdálkodás: A projekt mindenekelőtt abban kíván a résztvevők segítségére lenni, hogy felderítse, miképpen kapcsolhatják be a helyi információkat a regionális, nemzeti, nemzetközi információáramlásba, illetve, hogy ezért milyen segítséget várhatnak viszonzásul. Emellett a résztvevők saját tapasztalatainak és a jelenlévő szervezetek programjainak elemzésével feltárulnak azok az információs és egyéb elemek, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a korosztály igényeinek megfelelő és nyitott helyi szolgáltatások álljanak a fiatalok rendelkezésére. II.7.2. Eddig megvalósult képzések •

2003. október 17-19.: A kárpátaljai Viskán tartották meg első közös képzésüket a Trivium Programban résztvevő szervezetek. Mindhárom érintett régióból képviselték magukat ifjúsági szervezetek. A program célja a három határ menti régió ifjúsági életének gazdagítása, az együttműködési lehetőségek feltárása volt, így a képzés során a hangsúly a kapcsolódási pontok feltárásán, a közös munka feltételeinek megteremtésén és a lehetséges programépítési irányok megismerésén volt. Az eseményt Ocsovai Tamás, a programot támogató volt Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. A gyermek és ifjúsági ügyekért 56

felelős helyettes államtitkár a határ menti együttműködések szerepéről és a kezdeményezés értékeiről beszélt. Továbbá Baranyi András, a határon túli fiataloknak különféle szolgáltatásokat kínáló Agora Irodahálózat programigazgatója és Kátai Gábor, a Mobilitás hálózati igazgatója tartott előadást. A képzés keretében lezajlott tréning egyik célja az volt, hogy a Trivium Programban részt vevő szervezetek képviselői a közös munka során jobban megismerjék egymást. A másik cél természetesen a közös program felépítéséhez kapcsolódó gondolatok, elvárások megfogalmazása volt. Az esemény e tekintetben sikeres volt, hiszen a résztvevők megerősítették szándékukat a program folytatására. •

2003. november 21-23.: Tokajban interregionális ifjúsági szeminárium, találkozó és képzés került lebonyolításra. A rendezvény célja, az volt, hogy a Trivium Program lebonyolításában részt vevő 16 észak-magyarországi, kárpátaljai és kelet-szlovákiai szervezet, illetve ezek partnerei áttekintést kapjanak a nemzeti és európai ifjúsági és civil törekvésekről, a határ menti kapcsolatok kialakulását segítő és gátló tényezőkről, illetve tapasztalataikat megoszthassák egymással és a meghívott előadókkal. Az előadások és beszélgetések az alábbi témakörökre terjedtek ki: a Trivium, illetve a hasonló projektek illeszkedése a GYISM és a Mobilitás törekvéseihez; esélyek és várakozások az Európai Uniós integráció küszöbén; támogatási stratégiák és programok; a civil szféra és az ifjúsági szervezetek helyzete, továbbá a fiatalok és az ifjúsági szervezetek közösségi és közéleti szerepvállalása. Előadást tartott több, a témában jártas szakértő, többek közt Bíró Csilla a Mobilitás főigazgatója, Berényi József a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának államtitkára és Bódi Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének tudományos munkatársa. Az előadásokat követően közös, kötetlen beszélgetés alakult ki az ifjúsági szervezetek helyzetéről.

•

2004. augusztus 16-22.: A Tokajban megrendezésre kerülő Trivium Ifjúsági Tábor keretében valósult meg az I. Projektmenedzsment tréning. A képzés tananyaga és a gyakorlatok az Európa Tanács és az Európai Bizottság közös munkacsoportja által kiadott Projektmenedzsment című könyvön alapult. A résztvevők gondolkodtak arról, mi a projekt, mik a jellemzői, mi az értelmük. Megvizsgálták, mióta van jelen különböző országokban a projektszemlélet, és az miért hasznos. Végigmentek gondolatban a projekt fázisain, majd a gyakorlatban a három fős csoportok 57

megpróbáltak projektként modellezni egy-egy hétköznapi tevékenységet (vasárnap i ebéd, fogmosás, baráti fröccsözés). Minden csoport meghatározta projektje célját, folyamatait, eszközeit és az időkereteket. Felmerült a kérdés, a Trivium értelmezhető-e projektként. A résztvevők arra az álláspontra jutottak, hogy ez egy program sok projekttel, és projektként csak határ menti együttműködés keretében definiálható. •

2004. november 10-12.: Kassán, illetve Várhosszúréten hálózati képzésen vehettek részt a partnerszervezetek képviselői. Az érkezés napján egy barlangtúra keretében ismerkedtek a résztvevők egymással, majd másnap reggeltől indult a képzés. Kulcsár Mária, a Fórum Információs Központ és Kmotrik Péter, a Gömöri Ifjúsági Társaság vezetésével hálózati és csapatépítő tréningre került sor. A bemutatkozást követően felmérték a résztvevők igényeit a tréninggel szemben, majd feltérképezésre került a résztvevők motivációja a Trivium Programban való részvétel iránt. Kötetlen beszélgetés keretében meghatározták a hálózati működés alapelveit. Ebéd után játékos csapatépítő gyakorlatok voltak. Második nap a hálózattervezés és hálózatépítés témája körül folytatódott a képzés. Beszélgetés és csoportmunka keretében a résztvevők megismerkedtek a hálózat tudatos építéséhez és tervezéséhez szükséges elemzésekkel, majd stratégiai terveket, programokat és projekteket dolgoztak ki.

•

2004. november 13.: Bár a résztvevők a projektmenedzsment képzés második részére számítottak, helyette változásmenedzsment képzésre került sor Királyhelmecen. A képzés elején értéktisztázó gyakorlaton keresztül történt a résztvevők feloldása. Majd csoportmunka keretében meghatározásra kerültek azok a külső körülmények, amelyek hatással vannak a Trivium Program működésére, politikai, gazdasági és szakmai szempontból. Továbbá egy háromszor hármas mátrixba beillesztették azokat a személyeket, intézményeket, állami szerveket, amelyeknek egyrészről befolyásoló ereje van a programra, másrészről valamilyen formában érdekelt a program eredményes működésében. A résztvevők megkíséreltek felépíteni egy ún. Trivium-házat, meghatározván saját, és szervezetük helyét, funkcióját a programban. Végül pedig bemutatásra került a 7S modell, amit kiscsoportokban megpróbáltak a résztvevők alkalmazni a Trivium Programra, meghatározván egy lehetséges jövőbeni stratégia alapját.

58

II.8. Partnerségépítés A rendezvények célja, hogy lehetőséget biztosítsanak azon észak-magyarországi, felvidéki és kárpátaljai régióban működő ifjúsági szervezetek képviselőinek találkozására, akik a Trivium Program korábbi szakaszaiban, eltérő helyszíneken megvalósított közéleti, információs és közösségfejlesztéssel kapcsolatos képzésekben részt vettek, illetve várhatóan a jövőben is fognak. A találkozókra azonban nem csak ezeket az ifjúsági szervezeteket és szolgáltatókat hívják meg, hanem az észak-magyarországi régióban folyamatos programot bonyolító valamennyi szervezetet, illetve a határ menti együttműködések finanszírozását, szakmapolitikai és szakmai hátterét meghatározó országos és regionális testületeket, intézményeket is. Ebből következőleg a találkozó másik célja a képzés eredményeinek és a képzésben résztvevő szervezetek szolgáltatásainak bemutatása a nyilvánosság számára. A találkozó programjában általában helyet kapnak képzési elemek is. Ez azoknak az általános - az érintett régiók életét, a helyi kezdeményezések fenntarthatóságát, beágyazottságát meghatározó - információknak, ismereteknek átadását jelenti, amelyek az adott szervezetek szolgáltatási irányától, szerepvállalásától függetlenül egyformán hatnak. Mivel ez az ismeretanyag általános és nagyjából minden szervezetet azonosan érint, a találkozók alkalmasabb teret kínálnak a közvetítésre, mint egy zárt és specializált képzés. Emellett workshopok, partner kereső szemináriumok is megrendezésre kerülnek annak érdekében, hogy a különböző régiókban működő, hasonló programokat bonyolító szervezetek egymásra találhassanak, illetve megoszthassák egymással tapasztalataikat. A programrész lebonyolítása során célszerű hasznosítani azt az információs és multiplikátor bázist, amely a Trivium Program keretén belül megvalósuló korábbi képzések során felépült. A találkozók harmadik tartalmi elemét a kulturális és művészeti programok alkotják. Ezek - túl azon, hogy lehetővé teszik a program környezetében tevékenykedő művészek bemutatását - segítik a kapcsolatok kialakítását, illetve továbbépítését, és nem utolsó sorban élményszerűvé teszik a rendezvényeket. Rendszerint a program részeredményeinek közös értékelése is ezen találkozók keretében történik, valamint a következő képzés vagy találkozó részleteit is ekkor tisztázzák a szervezők.

59

II.9. Információszolgáltatás A programban résztvevők kommunikációját és a program nyilvánosságát biztosító eszközöket mindenképpen szükséges beszerezni, és azok folyamatosságát biztosítani. A Trivium Program születésekor célul tűzték ki egy honlap létrehozását, és építésével kapcsolatban kikötötték, hogy azt folyamatosan kell frissíteni, és mellette elektronikus hírlevelet is szükséges működtetni. Azonban sajnos az anyagi forrás hiánya miatt eddig ezekre a lépésekre nem került sor. A belső információáramlás lehetősége megoldott: létezik egy saját, belső levelezőlista, és természetesen emellett telefonon, illetve a találkozókon is folynak egyeztetések. Egy-egy nagyobb jelentőségű esemény előtt egyeztető tárgyalásokra kerülhet sor. Rendszeresen kerülnek megrendezésre ifjúsági- és civil expók, amelyek a szervezetek, szakemberek,

programok

és

módszerek

bemutatását,

horizontális

és

vertikális

kapcsolatépítését helyezik középpontba. Ezek az események nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetek közelebbről megismerhessék egymás tevékenységeit, célcsoportjait és működési sajátosságaikat. A Trivium Program résztvevői tervezik információs pontok létrehozását, illetve a létező szolgáltató helyek fejlesztését, amelynek nyilvánvaló célja az ifjúsági információs szolgáltató rendszer bővítése. Ehhez ki kell alakítani a humán bázist, azaz önkéntes és hivatásos ifjúsági munkásokat kell toborozni és alkalmazni. Szükséges fejleszteni az infrastruktúrát, és önkormányzati és intézményi együttműködéseket kialakítani. Fel kell mérni a fiatalok egyéni és közösségi igényeit, és ezekhez igazodva ajánlatos meghatározni a szolgáltatásokat. Az egyes információs pontok létrehozását követően pedig ezeket hálózatba kell szervezni.

60

II.10. A Trivium Program értékelése – 2003. év A Trivium Program keretében interregionális ifjúsági és civilbörze került megrendezésre 2003. december 12-én, Királyhelmecen, amit december 17-én évértékelés követett a program addigi menetét és eredményeit illetően. A tapasztalatok összegyűjtésére és értékelésére is sor került. Az értékelésen túl a résztvevők a program folytatásának lehetőségeivel is részletesen foglalkoztak. A 2003. ÉV SORÁN SZÁMOS CÉLKITŰZÉST SIKERÜLT MEGVALÓSÍTANIUK A SZERVEZETEKNEK A vízumkényszer miatti szlovák-ukrán távolság csökkent, a két nép között lévő évtizedes „mentális vasfüggöny” lebontására került sor azáltal, hogy egymáshoz látogatva, egymás régióiban ismerhették meg a másik munkáját, problémáit és felfedezhették a kapcsolódási pontokat az eddig egymással szinte csak Magyarországon keresztül érintkező szervezetek. Berényi József szlovák külügyi államtitkár közrejárásának köszönhetően sikerült hozzájutni mindössze három amerikai dollárért (húsz helyett) féléves, többszöri átlépést biztosító vízumhoz olyan ukrán állampolgárságú fiatalok részére, akik Szlovákiában lévő programban vesznek részt. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy tágabb keretek között folyhasson a további munka, lebontva így a szellemi és gyakorlati munka előtti határokat. Kialakultak ismerettségek olyan szervezetek között, amelyek potenciális partnerek egymás számára. Mindez nem csak eltérő országokban működő szervezetekre vonatkozik, hanem számos esetben olyanokra is, amelyek azonos országban tevékenykednek. Bodrogközben és az Újvidéken kialakult a civilség, mint gondolat, köszönhetően annak, hogy a Trivium Program felületet biztosít a szervezetek egymás közötti tapasztalatainak átadására, hasznos, máshol megvalósuló és sikeresen működő rendszerek átadására. A gyakori találkozók, közös programok eredményeként kialakulóban van egy ún. Trivium-tudat a szervezetek körében. Az ifjúsági szakemberek rendszeres találkozásai következtében megvalósult a gyakorlatban egy komplex ifjúság fejlesztő tevékenység és létrejött egy szakmai kör ifjúsági szakemberekből, amely a további együttműködések szempontjából fontos alap lehet.

61

Beindult a tapasztalatcsere a szervezetek között az alábbi területeken: állami finanszírozás, pályázati rendszerek, működési keretek, rendezvényszervezés. A Trivium Program 2003. évi ún. alapozó szakaszában komplex ifjúsági fejlesztő tevékenység valósult meg a gyakorlatban, projektként pedig mintaszerűnek értékelhető az előkészítés, a lebonyolítás és az értékelés folyamata. A program résztvevői a Magyar Ifjúsági Konferencia felkérésére ajánlást dolgoztak ki a Magyar Ifjúsági Konferencia kárpát-medencei és regionális szintű integrált ifjúsági képzési rendszerének kialakításához. A programban való résztvevők a száma folyamatosan bővül. A kitűzött célok jelentős részben megvalósultak (85-90 százalékban). TERMÉSZETESEN PROBLÉMÁK, HIÁNYOSSÁGOK IS SAJNOS BŐVEN AKADTAK A program előkészítő fázisában a legnagyobb nehézséget a pénzforrások megszerzése jelentette. Ezek egyrészt nehezen, másrészt késve nyíltak meg, így év végére erős túlterheltség alakult ki, és a tényleges munka az utolsó negyedévben történt. Részben az anyagi nehézségeknek tudható be az is, hogy a programrészek között nem készültek közös részértékelések és nem maradt idő a program alatt felmerülő ötletek beépítésére, a menet közben felfedezett hiányosságok pótlására, és a hibák kiküszöbölésére. Ezek a tényezők nagyban hozzájárulhattak volna a program megvalósításának javításában. A szervezők által a célokból meg nem valósítottnak tekintett tíz százalék az anyagiaknak, illetve az ebből adódó időhiánynak tudható be. Az időhiánybók fakadóan a 2003. október 17. és 19. között tartott viskai ifjúsági képzés és a 2003. november 21. és 23. között rendezett tokaji interregionális ifjúsági szeminárium és találkozó közti időszakra meghatározott feladatokat nem sikerült elvégezni. A szervezés kapcsán a felvidéki partnerek komoly hátrányként nevezték meg azt, hogy Magyarországgal és Ukrajnával ellentétben a kelet-szlovákiai régióban nincs ifjúsági szolgáltató iroda. Ezáltal ebben a térségben a szervezetek elérése és a Trivium Program megismertetése is lényegesen bonyolultabb, mint a másik két országban. Területi elhelyezkedéstől függetlenül sok szervezet jelezte, hogy a pályázatok bírálóival, és a döntéshozókkal való kommunikálás nehézkes volt, amely bizonytalanná tette a szervezeteket és nehezen kiszámíthatóvá a megvalósítani kívánt programok egyes elemeit. 62

III. A TRIVIUM PROGRAM ELEMZÉSE Ahhoz, hogy látni tudjuk a Trivium Program pozitívumait, hibáit, erős és gyenge pontjait, hogy megfejtsük, ezeknek mi lehet az oka, milyen módon és esetleg milyen külső segítséggel lehet rajtuk változatni, szükségesnek tartom néhány elemzés bemutatását, ami lényegesen megkönnyítheti a program magasabb fokú hatékonyságának elérését. Elsőként, kezdve a külső meghatározó erőviszonyokkal, a Trivium Program működésére döntő befolyással levő körülményeket vettem sorra. Ezeknek a tényezőknek kiemelt szerepük van, hiszen a programnak ebben a közegben kell (sikeresen) működnie. Hétféle szempontból vizsgáltam meg a kérdést, politikai, gazdasági, társadalmi és szakmai elemekre egyaránt kitérve. Ezen tényezőket a jövőben figyelembe kell venni a program stratégiájának kialakítása során. Ezt követően egy SWOT-analízist mutatok be, ami alapján átfogó képet kaphatunk a program tulajdonságairól, erősségeiről és gyengeségeiről, továbbá megjelennek a jövőben kiaknázandó és elkerülendő lehetőségek. Ezen analízis pontjaira szükséges felépíteni a szervezeti stratégiát. Tom Peters és Robert Waterman által kidolgozott „7 S modell” gyakorlatilag már a szervezetépítés konkrét összetevőit tartalmazza. Segít felmérni az a hét elemet, ami meghatározza a szervezetet. A modell lényege abban áll, hogy a szervezetet nem kizárólag struktúraként értelmezi, hanem annak tekinti ugyanúgy a stílust, a szakembereket, a képességeket, az értékeket, a rendszert és a stratégiát.

III.1. A Trivium Program eredményességét befolyásoló körülmények A Trivium Program olyan környezetben működik, amely folyamatosan és gyorsan változik körülötte. A környezetben egyszerre jelennek meg a programot kedvezően és kedvezőtlenül befolyásoló tényezők is. Léteznek olyan szervezetek, amelyek a felmerülő környezeti változásokra utólag reagálnak, viszonylag gyorsan. Ez nem rossz megoldás, de talán még ennél is jobb, ha a program megpróbálja megelőzni a problémák kialakulását, elkerülvén ily módon azokat. 63

A környezet döntő hatással van a szervezetek, programok sikerességére, bukására, ezért túlnyomórészt a szervezetek törekednek arra, hogy felismerjék a környezeti változásokat. A változásokhoz egyrészt megpróbálnak alkalmazkodni, másrészt megkísérlik azokat befolyásolni. Az alábbiakban megpróbáltam összegezni különböző szempontok szerint a Trivium Programra ható környezeti erőket. III.1.1. Politikai szempontból •

Vízumkérdés: minden országnak mindkét másik országgal kapcsolatosan a vízumkényszer és a vízummentesség súlyos diplomáciai-politikai döntések következménye és egyben a politikai akarat közvetítője, hűen tükrözve a két ország kormányainak viszonyát. Jelenleg Ukrajnával szemben mind Magyarország, mind Szlovákia helyzete egyoldalú: azaz sem a magyaroknak, sem a szlovákoknak nem kell vízumot igényelniük, amennyiben Ukrajna területére szeretnének lépni, azonban fordítva az ukránoknak – bármely országba mennek is – mindenképpen szükséges vízumot igényelniük. Magyarország – Szlovákia viszonylatában nincs vízumkötelesség egyik irányban sem.

•

Kormánypolitika: minden kormánynak készül kormányprogramja választások alkalmával, illetve olyan speciális kormányváltási esetekben, mint amire most augusztusban

–

szeptemberben

került

sor

Magyarországon.

A

magyar

külpolitikának három prioritása van: euroatlanti integráció, szomszéd országokkal való kapcsolatok és a határon túli magyarok támogatása. A ciklus alatt meghatározó ereje van annak, hogy a kormány melyik prioritás elsőbbsége mellett döntött. Nyilvánvaló, hogy 2004. május elsejéig az euroatlanti integrációnak kiemelt szerepe volt, de 2006-tól kezdve a súlypontok elmozdulhatnak akár más irányba is. •

Ifjúságpolitika, kisebbségpolitika: a kormány tevékenységén belül természetesen az ifjúságpolitikának és a kisebbségpolitikának van főszerepe interregionális ifjúsági együttműködések

kialakítása

és

működtetése

szempontjából.

A

Trivium

Programnak is az ezen a területeken meghatározott célokhoz kell alkalmazkodnia, és olyan módszerekkel dolgoznia, amelyek illeszkednek az ifjúságpolitika és kisebbségpolitika által preferáltakhoz.

64

•

Napi politika: erről sem szabad megfeledkeznünk, hiszen óriási jelentősége van. Ugyan létezik egy átfogó kormányprogram, kidolgozott ifjúságpolitika és kisebbségpolitika, de természetesen ezek a négy éves kormányzati ciklus alatt módosulhatnak és módosulnak is a napi történések hatására. Vegyük például a december ötödikei népszavazást: egész Magyarország mond véleményt a kettős állampolgársággal kapcsolatban, aminek mindenképpen meghatározó szerepe lesz a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát illetően.

•

Politika általánosságban: bármelyik fenti kategóriát illetően igaz az, hogy a politikai döntéseknek meghatározó szerepük van az anyagi támogatást illetően. Gyakran az egyedi elbírálású támogatások megítélése mögött nem feltétlenül szakmai jellegű döntések húzódnak.

•

Európai Uniós tagság: Magyarország és Szlovákia csatlakozásának következtében a két országnak szem előtt kell tartania a közösségi politikákat és azok alakulását. Ezekhez nekünk egy bizonyos fokig alkalmazkodnunk kell, míg Ukrajna esetében annyiban van jelentősége az Európai Uniónak, hogy ha csatlakozni akar az ország, közelednie kell az uniós elvekhez.

•

Fehér Könyv: hatása tulajdonképpen csak közvetetten érvényesül. Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv ajánlás-csomagnak tekinthető. Ezek az ajánlások nem kötelező érvényűek a tagországok számára, de mégis az Európai Unió részéről elvárás, hogy ezeket az ajánlásokat tartsák szem előtt a kormányok az ifjúságpolitika alakítása során.

III.1.2. Gazdasági szempontból •

Vízumkérdés: komoly problémát okoz a kárpátaljai szervezetek tagjainak vízumkényszere. Fél évre hivatalosan húsz dollárt kell fizetni a vízumért, ami – figyelembe véve a szervezetek és maga a Trivium Program anyagi hátterét – magyarországi vagy felvidéki események lebonyolításakor számottevően megnöveli az esemény költségvetését.

•

Európai Uniós tagság kérdése: 2004. május elseje után Magyarország és Szlovákia számára a már eddig is nyitva álló közösségi források mértéke megnőtt, azonban Ukrajna esetében a szint nem változott. Ugyan ez nem jelenti, hogy két ország felé

65

dőlni fog a pénz, de a lehetőségeket – eredményes pályázás és elegendő saját erő biztosítása esetén – jelentősen kibővítheti. •

Nemzeti pályázatok: a szlovák és ukrán nemzeti pályázatok kihasználtsági foka rendkívül alacsony, és ebből a hiányosságból adódó többletköltségek biztosítása szinte kizárólagosan Magyarországra hárulnak. Ezen a gyakorlaton szükségszerű változtatni, növelve a Trivium Program forrásait, és enyhítve Magyarország terheit.

•

Munkanélküliség:

sajnos

a

határ

menti

térségekben

jellemzően

nagy

a

munkanélküliek aránya. Az alulmotiváltságra, az érdektelenségre ez óriási hatással van, nem is beszélve arról, hogy milyen anyagi vonzattal jár. Ugyanis rendszeres jövedelem nélkül nehéz előteremteni akár annyi pénzt is, ami egy Civil Börzére való utazással jár. Innentől kezdve pedig akkor már nem számít sem a szándék, sem a motiváltság, sem a lelkesedés. •

Adózási rend: szintén közvetett hatásként jelentkezik a Trivium Program számára az adózási rend. Olyan szempontból van szerepe, hogy a civil szervezetek gazdálkodási rendjére meghatározó befolyása van. Továbbá hatással van a támogatók körére, hiszen nekik sem mindegy, hogyan tudnak elszámolni szponzori juttatással.

Számos

vállalat

adományozói

tevékenységét

a

támogatások

adókedvezményeinek növekedésétől tenné függővé. Némely településen - az önkormányzatok határozata alapján – a vállalkozók a helyi iparűzési adó előre meghatározott százalékát az általuk kiválasztott helyi civil szervezetnek továbbíthatják. •

Szponzorok: jelentős szerepet kaphatnának, ha a szervezetek törekednének arra, hogy a gazdasági szférát minél inkább bevonják a programok technikai lebonyolításába. Elvégre minden egyes rendezvény kapcsán felmerül a helyszín kiválasztásának, a résztvevők étkezésének, elszállásolásának a kérdése. A profitorientált szervezetek is hasznot tudnának így hajtani a civil szervezetek aktív tevekénységéből, azonban ennek a közvetítése a civil szféra feladata lenne.

III.1.3. Társadalmi szempontból •

Értékrend: mind egyéni, mind a társadalmi értékrendnek szerepe van a Trivium Program

eredményességében.

Eltérő

értékrendszerek

miatt

egyesek

gondolkodhatnak a Triviumról magyarkodásképpen, mások értékelhetik akár 66

felszínes

és

képmutató

kezdeményezésként

és

vannak,

akik

értékes,

együttműködése láthatnak benne. Hozzáállásuk meghatározza a programhoz való viszonyukat. Általánosságban a civil szféráról történő gondolkodás, illetve a társadalom hozzá való viszonya is befolyással bír. Ez nyilván nagyban függ az egyéni értékrendtől és igényektől, továbbá a családi háttértől. •

Európai Unió: számos csatornán keresztül közvetít az Európai Unió különböző lokális és globális értékeket. Ezen értékek mentén tevékenykednek a közösségi intézmények, és ezeket próbálják meg átadni szerte Európában. Az átadás sikeressége

természetesen

nagyban

függ

a

kommunikációs

csatornák

kiépítettségétől és a „célpontok” fogékonyságától. •

Alulmotiváltság: az előbbiekben már említettem az alulmotiváltság problémáját, de úgy gondolom, itt is szükséges megemlíteni. Egy olyan program esetében, mint a Trivium, ami a szándékra és önkéntességre épül, az alulmotiváltság a program halálát jelenheti. Ezt szükséges elkerülni, és amennyiben megjelenik, mihamarabb feloldani.

•

Elvándorlás: a lakosság fogyásának egyértelmű következményei vannak, hiszen, ha csökken a potenciális együttműködők száma, nagy valószínűséggel egyenes arányban a Trivium Program résztvevőinek is csökken a száma.

III.1.4. Technológiai – technikai szempontból •

Számítógép, internet: úgy gondolom, a XXI. században nem kell hangsúlyoznom a számítógép és az internet jelentőségét. A gyors információáramlásnak ezek első számú eszközei, azonban sajnos nem teljes körű az ellátottság, ami jelentősen szűkíti a továbbított információk körét, és lassítja is a áramlás folyamatát.

•

Autó, mikrobusz: a képzésekre, a civil börzékre, a szemináriumokra, a konferenciákra általában kell vinni néhány elmaradhatatlan dolgot: nyomtatott anyagokat, flipchartot, plakátokat, stb. Ezeknek a szállítása gondot okozhat, mert az eszközök biztosítója nem feltétlenül rendelkezik kocsival.

•

Központi iroda: a működés adminisztrációs részének központosításával valószínűleg gyorsulna az információáramlás, és a tevékenység nagy részének egy irodába 67

tömörítésével nőne a hatékonyság. Esetleg így a meglévő vezetési tudás is szervezetté válhatna. III.1.5. Versenytársak szempontjából •

Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK): kérdéses, hogy a MIK tekinthető-e versenytársnak. A Trivium Program szempontjából semmiképpen sem az, viszont a MIK részéről érezhető egyfajta versengés. A Trivium Program résztvevői szerint ez talán vegyül egy kis féltékenységgel is.

•

Egyéb pályázó szervezetek: nem a tevékenységi körből adódóan, hanem a pályázati források szűkössége miatt tekinthető a többi pályázó szervezet vetélytársnak.

III.1.6. Célcsoport szempontjából •

Oktatási intézmények; Szervezetek; Fiatalokkal, ifjúsággal foglalkozók: abból a szempontból tekinthetők befolyásoló tényezőknek, hogy ezeknek a szerveknek ugyanúgy a fiatalok aktivitásának fokozása, programjaikba történő bevonása a célja.

•

Szakma, szakemberek: képesek befolyásolni, irányítani, mozgósítani a fiatalok egy részét.

•

Törvényhozás: keretet ad és szabályozza az ifjúsági szervezetek, ifjúsággal foglalkozók tevékenységét, meghatározza a fiatalok jogait.

III.1.7. A Trivium Program „részvényesei” A

Trivium

Program

működésével,

teljesítményével

kapcsolatban

különböző

érdekcsoportok hol kisebb, hol nagyobb elvárásokat támasztanak. Többnyire ezen érdekcsoportok rendelkeznek némi befolyással is a program folyamatára, eredményességére. A Trivium Program stratégiájának meghatározásakor, és a további korrekciók során célszerű figyelembe venni az alábbi táblázat felépítését, és rendszeresen megvizsgálni, miben változott a részvényesek pozíciója, eltűnt-e valamely tényező (végleg vagy ideiglenesen), illetve, kerültek-e be új szereplők. Fel kell mérni a csoportok szándékait, törekvéseit, és ennek alapján törekedni kell, hogy a csoportok és a Trivium Program céljait a lehető legideálisabb módon hangoljuk össze, úgy, hogy az érdekcsoportok minél hatékonyabban dolgozzanak a program céljaiért.

68

Bármelyik érdekcsoportot megvizsgálva egyértelmű, hogy mindegyiknek sajátos elvárásai vannak a programot illetően, és nem minden érdekcsoportnak van azonos súlya a befolyásolás – érdekeltség terén, továbbá ezek az arányok az idő múlásával párhuzamosan is változnak. Befolyást és érdekeltséget egyaránt tekintve a nullán állnak azok a szervezetek, amelyek ugyan az Együttműködési Szándéknyilatkozatot aláírták, de azóta nem vesznek részt aktívan a Trivium Program működésében. Ők az ún. lemorzsolódottak. 9. ábra: Érdekeltség-befolyás mátrix

ÉRDEKELTSÉG 0 → 100 százalék Konzulátusok, Államok,

Mobilitás

„Ötletgazdák”

Aláírók, Trivium Programban részt vevő aktív

0 → 100 százalék

BEFOLYÁS

szervezetek ISZCSEM

Agora Irodák

Csatlakozók,

(központi és

szervezetek vezetői

Beregszászi), Helyi önkormányzatok Észak-magyarországi Regionális Vállalkozók Ifjúsági

Szolgáltató

Szervezetek tagjai

Iroda,

Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács

69

III.2. SWOT-analízis23 A SWOT-analízis abban van segítségünkre, hogy képesek lehetünk felmérni a külső feltételeket, belső adottságokat, s ezáltal elemezni a Trivium Program stratégiai helyzetét. Az erősségek és gyengeségek vázolásával a belső környezetet elemezzük, tehát a Trivium Program erős és gyenge pontjait. A külső környezet felmérésével pedig képet kapunk a program előtt álló lehetőségekről, és az őt fenyegető veszélyekről. A SWOT – analízis nem pontos útmutatást jelent a Trivium Program számára, csupán abban segít, merre vegye az irányt. A sikeres stratégiát a program erősségeire és lehetőségeire kell alapozni, tehát nem a fenyegetésekkel szembeni védekezésre kell összpontosítani. Érdemes úgy építeni az erősségekre - és amennyiben szükséges továbbfejleszteni őket -, hogy azokat a meglévő lehetőségekhez illesztjük. Az erősségeket úgy célszerű használni, hogy lehetőleg ellensúlyozzuk a gyengeségeket és fenyegetéseket. Jelen SWOT-analízis alapját a 2003. őszén Viskán tartott képzésen állították össze a programban résztvevők, majd kiegészítettem néhány általam fontosnak vélt, de hiányzó gondolattal. A résztvevők négy kiscsoportban kezdték meg a feladatra való felkészülést. Az analízis készítésekor figyelni kellett, hogy ne jelenjen meg olyan gondolkodás, amely lehetőségként kezel dolgokat, amelyek azonban valójában nem mások, mint elvégzendő feladatok.

23

Hivatkozás: Marosán György: Stratégiai Menedzsment (Műszaki Könyvkiadó, Budapest)

70

5. táblázat: SWOT-analízis

Erősségek

Gyengeségek

Fiatalokkal való kapcsolat.

Tapasztalathiány.

Generációs előnyök.

Szakemberhiány.

Tagság.

Nem kiegyensúlyozott anyagi lehetőségek,

Együttműködés – országon belül.

támogatás és pályázati függőség.

Tapasztalatcsere.

Hiányos infrastruktúra.

Folytonos munka.

Együttműködés – országhatárokon átnyúló.

Önkéntesség.

Érdektelenség, passzivitás.

Szakmai szolgáltatók megléte.

Korlátolt mozgáslehetőség (vízum).

Dinamikusság.

Eltérő fogalomértelmezés.

Több síkúság.

Utánpótlás.

Egynyelvűség.

Partnerek kevéssé ismerik egymást.

Technikai háttér.

Kapcsolattartás.

Optimizmus.

Igények <<--->> válaszok.

Környezeti, közéleti, közösségi aktivitás.

Ifjúsági szervezetek elszigeteltsége.

Terepismeret.

Homályos célrendszer.

Forrás addíciós készség. Innovatív készség. Kreativitás. Mobilitásra való hajlandóság.

71

Lehetőségek

Veszélyek

Európai Unió: Ifjúság 2000-2006 Program, Az adott országok diplomáciai viszonyainak Fehér Könyv folyamat. Nemzeti fejlesztési Terv, Operatív Programok. Forrásteremtő tevékenységek erősítése. Közös munkacsoportok létrehozása:

(egymáshoz való hozzáállásának) megváltozása, negatív irányba tolódása. Európai Unió: Kárpátalja elszigetelődése, határok átjárhatósága. Európai Uniós csatlakozás miatt:

• Közös fórumok szervezése,

finanszírozás megnehezül. Problémák?

• Közös pályázatok.

források elapadása.

Gazdasági szereplőkkel való együttműködés erősítése. Eurodesk hálózatépítés. Közös adatbázis építés. Közös érdekvédelem -->> MIK (ernyőszervezet).

Személyi

fluktuáció

(motiváció

személyi cserék. Kulturális eltérésekből adódó együttműködési nehézségek (mentalitásbeli különbségek). Eltérő jogszabályi háttérből adódó

Közös lobbytevékenység.

különbségek, megnehezítik az

Közös humán erőforrás fejlesztés.

együttműködést.

Témagondozó intézet létrehozása -->> munkacsoport. Kárpátok alapítvány mintájára a határátkelési, vízum-ügyintézési problémákra hatni. Rendszeres regionális látogatások szervezése: "Interregionális körút". Tapasztalatcsere.

hiány),

Célok aktualitásának elvesztése. Belterjesség

(nincs

nyitás

a

potenciális

partnerek, célcsoportok felé). Magas munkanélküliségi ráta a fiatalok között. Gyenge megtartó erő a régióban..

Kelet-Szlovákiai Agora iroda létrehozásának egységes szorgalmazása. Szolidaritás. Multikulturalitás. Élethosszig tartó tanulás. Tudásbázis alapú társadalom.

72

Erősségek Az Észak-magyarországi régióban, Felvidéken és Kárpátalján egyaránt találunk számos olyan szervezetet, amelyeknek szoros és mindennapi kapcsolata van a fiatalokkal. Ezek a szervezetek rendkívül sok fajta területen tevékenykednek (közösségfejlesztés, ifjúság érdekvédelme, hátrányos helyzetűek segítése), de mindegyik mögött az áll fő célként, hogy valamilyen módon javítson a környezetében élő fiatal korosztály életkörülményein. Optimizmusuknak köszönhetően szinte folyamatos a szervezeteken belüli munka, és így jelentős eredményeket tudnak elérni. A szervezeti tagok közéleti, közösségi aktivitása dicséretre méltó, remélhetőleg ez megmarad részükről, és tovább tudják majd adni azon fiataloknak is, akik nem tagjai semmilyen ifjúsági szervezetnek. Az együttműködések jellemzően egyelőre sajnos csak országhatárokon belül jönnek létre, és főként csak Magyarországon, ahol a regionális ifjúsági intézmények elsődlegesen a régióban felmerülő szükségletek alapján választott szakmai szempontok szerint alakítják cselekvési és támogatási programjaikat. E szempontokat nemzeti és kormányzati stratégiákhoz igazítva, a központi intézményekkel együttműködve alakítják ki. Ez törvényszerű, hiszen egy ezzel ellentétes gyakorlat az erőforrások és a támogatási rendszer elaprózódásához, valamint az együttműködési lehetőségek beszűküléséhez vezetne. A tapasztalatcsere is főként azokon a területeken indult meg, ahol már létrejöttek és rendszeressé váltak a szervezetek közti együttműködések. A szervezetek közti kommunikációt jelentősen megkönnyíti a közös magyar nyelv használata, ráadásul az esetenként nagy magasságokba szökő fordítási költségeket is meg lehet takarítani. Főként a magyarországi szervezetekre jellemző, hogy képesek kiaknázni támogatásokat és pályázatokat a Trivium Program részére. Szlovákiában igen kevés nemzeti pályázatot nyújtanak be a felvidéki szervezetek, Ukrajnában pedig még egyet sem adtak be. Gyengeségek Az egyik legfőbb gyengeség az erős függőség a pályázatoktól, egyedi támogatásoktól. A szervezetek többségének működése és programja a pályázati támogatások elérésétől függ. Eddig kizárólag csak egy-egy program lebonyolítására nyert pályázati összeget a Trivium 73

Program, működési költségekre nem kapott. Ez kiszámíthatatlanná teszi a program folyamatos működését. Jelenleg elbírálás alatt van egy honlap működtetését célul kitűző pályázat, aminek a megnyerése esetén talán elindulhat a hosszú távon történő gondolkodás. A tapasztalat azt mutatja, hogy Kárpátalján olyannyira kiélezett a politikai, gazdasági, társadalmi helyzet, és erőteljesek az indulatok, hogy a magyar ifjúsági szervezetek nem csupán az ukrán szervezetektől, de a magyaroktól is elzárkóznak, szinte semmilyen kapcsolatot nem alakítanak ki. Szerencsére Szlovákiában ez csak egyes szlovák szervezetekkel szemben érvényesül, de ott is csak elvétve. Az országhatárokon átnyúló együttműködések még nem eléggé fejlettek, az ifjúsági szervezetek elszigeteltsége továbbra is fennáll. A problémában több tényező is szerepet játszik: •

Az ukrajnai szervezetek mozgása a mind Szlovákia, mind Magyarország felé korlátozva van a vízumkényszer miatt. A vízumigénylésnek egyrészről anyagi, másrészről időbeli tényezője is van.

•

Hiányos infrastruktúra.

•

Érdektelenség,

passzivitás

a

rendezvényekkel,

különböző

programokkal

kapcsolatban azon fiatalok részéről, akik nem tagjai semmilyen szervezetnek. •

Tapasztalat- és szakemberhiány: annak ellenére, hogy számos szervezet gondolkodik egyéb ifjúsági szervezetekkel való együttes fellépésben, az eddigiek során ez a hozzáállás és gyakorlat nem volt rájuk jellemző. Emiatt hiányzik az a szükséges tapasztalati bázis, amely segítségével gördülékenyen történhetne az együttműködés. Szakemberek terén is jelentős hiány mutatkozik, ami azonban nem csupán régió-specifikus, hanem egész Kelet-Közép-Európára jellemző: nincs meg a megfelelő képzettségű és képességű ifjúsággal foglalkozó szakembergárda. A tapasztalatok és szakemberek hiányának együttes felmerülése esetén komoly akadályokba ütközhetnek egy-egy program ötletgazdái és lebonyolítói.

Ugyan a szervezetek közös nyelven tudnak kommunikálni, azonban - többek közt - az eltérő közigazgatási rendszer miatt egyes fogalmak, meghatározások alatt nem ugyanazt értik. Ez már a Trivium Program születésekor világossá vált, ezért a lebonyolításra került képzéseken mindvégig törekedtek arra, hogy definiálják a kérdéses szavakat, fogalmakat. 74

Minden szervezet kitűz maga elé több-kevesebb elérendő feladatot, aminek a megvalósításáért él és munkálkodik a szervezet minden tagja. Ezeknek a céloknak egy része kapcsolódik a Trivium Program céljaihoz, mások pedig függetlenek tőle. A szervezetek vezetői és tagjai azonban nincsenek tisztában azzal, hogy mik azok a területek, amelyeken a Trivium Program segítségével tudnak fellépni és mik azok, amelyek nem tartoznak a Trivium Program törekvései közé. A homályos célrendszert mindenképpen szükséges lenne átláthatóbbá tenni. Lehetőségek Az Ifjúság 2000-2006 Program öt alprogramja között gyakorlatilag valamennyi ifjúsági és ifjúsági szolgáltató szervezet találhat olyan támogatási elemet, amely számára továbblépési lehetőséget biztosíthat. A pályázati feltételek teljesítése ugyan némileg nehezebb, mint a hasonló célrendszer alapján felépített Ifjúsági-, Szociális-, Családügyi- és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram vagy regionális pályázatok esetében, de alapvetően az öntevékenység támogatására irányul. Ebből következően könnyebb hozzáférnie a szervezeteknek ezen forrásokhoz, mint más Európai Uniós programokhoz. Ráadásul az Ifjúság 2000-2006 Program kezelői több olyan szolgáltatást is nyújtanak, amelyek a hozzáférés megkönnyítését célozzák. Az Európai Bizottság Fehér Könyvében megfogalmazott fejlesztési irányok kiváló alapot teremtenek az ifjúsági szolgáltatásrendszer fejlesztéséhez. Épp azok a hozzáférhetőséget, a befogadó jelleget hangsúlyozó elemek kapnak hangsúlyt benne, amelyek révén erősödhetne az ifjúsági szervezetek és szolgáltatók, érdekképviseletek korosztályi bázisa, illetve megteremtődnének a hálózat jellegű munka feltételei. Mind a Nemzeti Fejlesztési Tervben, mind az Operatív Programokban az ifjúsági terület az alintézkedések között jelenik meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyermek és ifjúsági szervezetek ne vállalhatnának aktív szerepet az ezekhez kapcsolódóan létrejövő regionális és helyi

projektek

kidolgozásában,

megvalósításában.

Ám

mindenképpen

partnerségi

kapcsolatok kialakítására, a működési stabilitásuk növelésére és felkészültségük, átlátó képességük erősítésére van szükség. Továbbá tevékenységükben érvényesíteni kell azokat az elveket, amelyekre az ifjúsági terület Európai Uniós felkészülése épül (például esélyegyenlőség, a mobilitás növelése).

75

Az Eurodesk hálózatának kiépítése esetén lényegesen egyszerűbb, rendszerezettebb és gyorsabb lenne az Európai Uniót érintő kérdésekben az információáramlás. Kialakításra kerülne intranet, és nyilvánosan lenne lehetőség internetes felületek működtetésére. Továbbá az Eurodesk segítséget jelentene a programszervezést, projektmenedzselést illetően. A tapasztalatcsere fontossága két jelentős elemhez köthető: egyrészt megkönnyíti a sikeres szervezeti modellek meghonosítását, másrészt elősegíti a know-how export-import kialakulását és folyamatos működését. Közös munkacsoportok létrehozásával meg lehetne valósítani közös fórumokat, ahol – feltéve a nagy számú és aktív részvételt – komoly befolyást lehetne gyakorolni a helyi, regionális és akár országos vagy nemzetközi ifjúságpolitikára. Másrészt a munkacsoportok, összegyűjtvén a tapasztalataikat, eredményesebben tudnának pályázni. Gazdasági szereplőkkel való együttműködés erősítésére mindenképpen szükség van, hiszen a lebonyolításra kerülő rendezvények alatt számos feladatot a gazdasági szféra szereplői látnak el. Jelentős szerepet kaphatnának, ha a civil szervezetek törekednének arra, hogy a gazdasági szereplőket minél inkább bevonják a lebonyolítás folyamatába. A gazdasági szervezetek is hasznot tudnának így hajtani a civil szervezetek aktív tevekénységéből, azonban ennek a közvetítése a civil szféra feladata kell, hogy legyen. A gazdasági szféra szereplőinek bevonása a különböző programok lebonyolításának kialakításába és finanszírozásába távlati lehetőséget jelent. Veszélyek A régió gyenge megtartó ereje miatt fontos lenne, hogy olyan életkörülményeket tudjanak kialakítani, amelynek következtében a fiatalok körében megnő a szülőföldhöz való ragaszkodás aránya, és az elvándorlásra nem, mint problémáik megoldására tekintenének. Az adott országok diplomáciai viszonyainak (egymáshoz való hozzáállásának) megváltozása, negatív irányba tolódása következtében megbénulhat a Trivium Program. Ukrajna jelenleg kiemelt fontosságú helyzetben van: az elnökválasztás eredményének döntő szerepe lehet Ukrajna hozzáállásában az Európai Uniós csatlakozáshoz, Nyugat-Európához és természetesen Magyarországhoz is. A jelenlegi helyzet szerint ugyan vesztes Viktor Juscsenko, de az ellenzéki jelöltet támogatásáról biztosította a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, köszönhetően annak, hogy Juscsenko ígéretet tett, miszerint támogatja a Tisza-

76

melléket és eltörli a pályázási bürokratikus akadályokat. Természetesen az mindig kérdéses, hogy a választási ígéretekből mennyi és milyen mértékben valósul meg. A személyi fluktuáció magas arányának és a személyi cserék állandósulásának amiatt van különös jelentősége, hogy jelenleg a Trivium Program életben maradása nagyrészt egy-egy ember aktivitásától, idejétől, kedvétől függ. Ebben az esetben fennáll annak a veszélye, hogy amennyiben az illető távozik a Trivium Programból, kérdéses, megy-e tovább a program, vagy csak kisebb lendülettel, vagy esetleg végleg megszűnik, és egyáltalán kire hárulnak a feladatok. Sajnos a határ menti térségekben jellemzően magas munkanélküliségi ráta a fiatalok között. Az alulmotiváltságra, az érdektelenségre ez óriási hatással van, továbbá anyagi vonzattal jár. Rendszeres jövedelem nélkül nehéz előteremteni akár annyi pénzt is, ami egy Civil Börzére való utazással jár. Innentől kezdve pedig akkor már nem számít a szándék, a motiváltság, a lelkesedés.

III.3. A 7 S Modell24 A modell McKinsey tanácsadó cég munkatársai által került kidolgozásra, így McKinsey analízisként is megtalálhatjuk egy-egy helyen. Nevét onnan kapta, hogy a modell elemei angolul mind S betűvel kezdődnek: Strategy - Stratégia, Structure - Szervezet, System Rendszer, Style - Stílus, Staff - Szakemberek, Skills - Képességek, Shared values – Értékek. A hét tényező hatással van a Trivium Program hatékonyságára és változási képességére. A modell segítségével a szervezetek képesek megvizsgálni azokat a tényezőket, amelyek döntő befolyással vannak a szervezet – a változó környezethez történő - alkalmazkodó képességére. Az elemek feloszthatók kemény és puha „S”-ekre, az alapján, hogy a puha összetevőkre gyakran nem kerül megfelelő hangsúly, és a stratégiai tervezés során csak a keményeket veszik figyelembe.

24

Hivatkozás: www.vknagykoros.c3.hu/strat2.htm - letöltés ideje: 2004. november 23. http://www.themanager.org/Models/7S%20Model.htm - letöltés ideje: 2004. november 23. http://www.valuebasedmanagement.net/methods_7S.html - letöltés ideje: 2004. november 23.

77

A szerkezeti háromszög alkotói, avagy a kemény „S”-ek: •

Stratégia: a program tevékenységének, akcióinak együttese, amely erős pozíció megszerzésére irányul és egyben gondoskodik az erőforrások optimális elosztásáról.

•

Szervezet: a munkamegosztás szervezeti felépítése, hatáskörök és a felelősség elosztása.

•

Rendszer: a programon belüli folyamatokat összefogó rendszerek.

A humán négyszög alkotói, avagy a puha „S”-ek: •

Stílus: a vezetés és a tagok viselkedési módja.

•

Szakemberek: a programban részt vevő hivatásos és önkéntes munkaerő, annak összetétele, minőségi jellemzői.

•

Képességek: a program egészének, a résztvevők összességének képessége a feladatok megoldására.

•

Értékek: a célkitűzések mögött meghúzódó, a programban részt vevők többsége által elfogadott, mélyebben gyökerező értékek. 10. ábra A 7S modell

Forrás: www.themanager.org25

25 http://www.themanager.org/Models/7S%20Model.htm – Letöltés ideje: 2004. november 26.

78

A 2004. november 13-án tartott Királyhelmecen tartott képzésen a résztvevők elemezték a tényezőket. Ennek a munkának mutatom be az eredményét. Elmondható, hogy a két-három fős kiscsoportok gyakran nem tudtak kellő hatékonysággal együtt gondolkodni, ami csak részben tulajdonítható a szoros időkeretnek. III.3.1. Stílus A külső kapcsolatokban a megértésnek és a toleranciának szükséges tükröződnie. A belső kapcsolatoknak az együttműködés – barátság – bizalom hármas egységen kell nyugodnia. A számos elvárás miatt konfliktusok alakulhatnak ki, azonban ezek kezelése során végig törekedni kell a fenti szempontok betartására. A még nem tag-, de bevonni kívánt szervezetek felé hangsúlyozni kell, hogy a Trivium Programba való kapcsolódás önkéntes, amellyel együttműködési előnyöket kap és segíti a szervezetet saját céljai megvalósításában. III.3.2. Szakemberek Jelenleg elegendő a szervezetek létszáma a Trivium Program céljainak megvalósításához és várhatóan a program aktív működésének eredményeképpen maguktól csatlakoznak a szervezetek. A szervezeteken belüli munkaterhelés erőssége hullámzó, esetenként feszített, stresszes, majd aztán egy ideig „csendes”, a pályázati rendszer felépítéséből adódóan. Várhatóan a jövőben több szakember között oszlik majd el a teher, de a pályázati rendszer periodikus erősödése valószínűleg változatlan marad. A célok, feladatok megvalósítása érdekében történő együttműködés aktív, szoros, rendszeres, és előreláthatólag ugyanilyen marad. Eddig rendszeresen indultak kezdeményezések a szervezetek között, azonban az együttműködés korántsem mondható teljes körűnek. Kívánatos lenne, hogy pár éven belül a szervezetek a szükséges mértékben működjenek együtt. Konfliktusok ugyan vannak a programban való résztvevők között, de nem túlzott mértékben és kizárólag építő jellegűek. Általában az eltérő értékeknek tulajdonítható felszínre kerülésük. Remélhetőleg a belső képzések által a vitakultúra magas színvonalat fog elérni és a konfliktusok felmerüléséből a továbbiakban sem lesznek komolyabb problémák. 79

Jelenleg a konfliktusok feloldása információcsere, megbeszélések által történik, nyílt és biztonságos légkör megteremtésével. Figyelmet kell majd fordítani, hogy a későbbiekben évente legalább két képzésre kerüljön sor, változó helyszínnel. III.3.3. Képességek A jelenlegi küldetések és célok eléréséhez megfelelő a Trivium Programban való résztvevők felkészültsége. A kitűzött stratégiai célok elérése érdekében, ahhoz, hogy a Trivium Program hatékonyságát növelni lehessen, a szervezeteknek képzéseken kell részt venniük. Aktuális információkkal kell, hogy rendelkezzen minden szervezet az éppen folyó programokról, képzésekről, projektekről, stb. III.3.4. Értékek A Trivium Program számára fontos értékek az alábbiak: •

Nyitottság

•

Szorgalom

•

Őszinteség

•

Szervezeti tudás

•

Tisztaság

•

Egyenlőség, demokrácia

•

Fejlődés iránti igény

•

Tolerancia

•

Partnerség

•

„EU-kompatibilitás”

Ezek az értékek befolyásolnak minden tevékenységet, átjárják azokat. Azonban nem ismertek a szervezetekben, ennek következtében nem eléggé tudatosak. A külső szereplők nem mind ismerik ezeket az értékeket. A következő években nagyobb hangsúlyt kell fektetni a multikulturalizmusra, a jelenleg is meglévő nyitottságnak még jellemzőbbé kell válnia. Erősebb vonzóerővel kell hatni a külső szervezetek felé. A következő egy évben tudatosítani kell a folyamatok mindegyikében (előkészítés, megvalósítás, értékelés, programozás) az értékeket. Ezt követően két évvel el kell érni, hogy a külső szereplők is ezen értékekkel együtt lássák a Trivium Programot. Ennek érdekében folyamatosan beszélni kell róla, írásos kommunikációval, honlap létrehozásával kell 80

elősegíteni. Majd – nagyjából öt év múlva – célszerű lenne elérni, hogy más szervezetek, programok mintaként használják a Trivium Program célrendszere mellett a program értékrendszerét egyaránt. III.3.5. Rendszer Az információs rendszer fejlesztése elengedhetetlen az alábbi területeken: Honlapfejlesztés: A honlapot négy nyelven lenne célszerű működtetni (a három régió nyelvén: magyar, szlovák, ukrán, továbbá angolul) az alábbi felépítéssel: •

A célok, célcsoportok, feladatok általános bemutatása.

•

Résztvevő szervezetek bemutatása.

•

Csatlakozás feltételei, formai kritériumai.

•

Fórum.

•

Archívum, eddigi megvalósult programok bemutatása.

•

Elérhetőség.

•

Hasznos linkek, partnerek, támogatók.

Nagyobb publicitás elérése: Szükséges lenne megjelenni nemzetközi, országos, regionális és helyi rendezvényeken. Saját rendezvények előtt hatásos lenne sajtótájékoztatók tartása, továbbá a helyi, regionális és országos sajtót meghívása a rendezvényekre. Majd a programok lezárását követően tájékoztató anyag küldése, amelyben részletezésre kerülnének az elért eredmények. Az adminisztráció egyszerűsítését legkönnyebben valószínűleg egy programiroda oldaná meg. Ennek felállítását érdemes megfontolni. III.3.6. Struktúra Abból adódóan, hogy a Trivium Program egyelőre nem intézményesült, nem is létezhet szervezeti ábra, azonban az intézményesülés várhatóan a közeljövőben megtörténik, ezért azt

81

követően mindenképpen célszerű kialakítani és működtetni intézményi struktúrát és szervezeti ábrát. A Trivium Program részéről jelenleg gyenge a szervezetek feladatainak meghatározása, amit a jövőben feltétlenül konkretizálni kell. Szerencsés módon a résztvevők is elvárják ennek a kialakítását. A programon belüli hagyományos hierarchia-rendszer nem létezik, azonban informális vezetői vannak a programnak. Abban az esetben, ha jelentősen bővül a szervezetek száma, a szakszerű, gyors, eredményes működtetés érdekében célszerű létrehozni egy vezetőtestületet. Háromévente szükséges értékelni a hálózat tevékenységét egészében és a szervezetek munkáját külön-külön. A célok meghatározásához szorosabb, jobb belső kommunikáció és hatékony struktúra kialakítása szükséges, továbbá a résztvevőkben el kell érni, hogy felelősségteljesen álljanak hozzá az elvégzendő feladatokhoz. III.3.7. Stratégia A stratégia kidolgozásához elsősorban pontosan definiálni kell, mit értünk hálózat, tagság, célok alatt. Az eltérő fogalomértelmezéseknek ezzel végét lehetne venni. Célszerű lenne ezt a 2004-es év végéig lezárni. A partnerek hatékonyság és igények szerinti megvizsgálása megkönnyítené a stratégia felépítését. Olyan koordináló szervet kell felállítani, amely kidolgozza a működés feltételeit, a szabályrendszert és a monitoring rendszert. Elengedhetetlen a kihasználatlan pénzforrások feltérképezése, és azok beépítése a stratégiai tervbe. Az Együttműködési Szándéknyilatkozat helyett Együttműködési Szerződést lenne szükséges aláírnia a három országból részt vevő szervezeteknek, amelyben egyértelműen le lennének fektetve a szervezetek kötelezettségei és jogai. Természetesen a szerződés háromnyelvű lenne, és mindhárom országnak lenne belőle egy-egy példánya. Ez a változtatás lehetővé tenné az esetleges számonkérés lehetőségét.

82

Eredményes lenne munkacsoportok felállítása a pályázatírás és a képzések irányítása területén. Ők alkalmasak lennének a stratégiai tervet átültetni cselekvési tervbe. A képzések szervezését továbbra is szem előtt kell tartani, akár két-, akár háromoldalúakat is lehet rendezni, továbbá érdemes lenne - a létszám bővülésére való tekintettel – csapatépítő tréningeket is tartani. A kapcsolatépítés és –fenntartás mindhárom ország kulcsembereivel és a PR-tevékenység fontossága kiemelkedő, ezért arra kiemelt figyelmet kell fordítani.

III.4. Stratégiaalkotás26 A Trivium Program – véleményem szerint – azzal, hogy többek közt a régiók megtartó erejének növelését, a program által érintett régióban élő fiatalok körében tapasztalt "kilátástalanság" kezelését és az információs, közéleti, és kulturális esélyegyenlőségének biztosítását tartja szem előtt, nemes és a fiatalok számára különösen nagy jelentőséggel bíró feladatokat tűzött ki maga elé. Ezeket a célkitűzéseket rendre hangsúlyozzák a különböző ifjúsági- és civil börzék, szemináriumok, találkozók, képzések és táborok alkalmával, amivel sikerült elérni, hogy a Trivium Programban résztvevők a célok nagy részét kívülről fújják. Ezzel nincs is semmi gond, mert ily módon egy idő után a résztvevő szervezetek gondolkodásába beépülnek ezek a törekvések is, s amennyiben ezeket magukénak érzik, úgy eredményesebben tudnak fellépni megvalósulásuk érdekében. Azonban ennyi nem elegendő. Nem elegendő, mégpedig azért nem, mert amennyiben közvetlenül a program küldetésére alapozzuk az eseményeket, az hosszútávon könnyen ellehetetleníti a program működését. Könnyen bele lehet esni abba a csapdába, hogy minden fiatalságot érintő ügyre ráfogjuk, hogy az beleillik a mi célrendszerbe, és ezzel eltéríthetjük a programot olyan irányokba, amely nem is tartozik „elhivatottsági körébe”. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy-egy új tevékenységi irány felmerülése esetén attól azonnal el kellene zárkózni. Nyilván alaposan meg kell fontolnia a Trivium Programnak, hogy mekkora és milyen irányú bővülés az, ami még nem veszélyezteti a program széthullását.

26

Hivatkozás: V. Kasturi Rangan: Magasztos küldetések, józan tervek, in: Harvard Business manager, 2004. október, p. 37.-45.

83

A piaci környezet állandó alakulása miatt gyakran felmerülhet a kérdés: mi szerencsésebb, ha próbálunk lépést tartani a változásokkal, vagy következetesen csak a program küldetését tartjuk szem előtt. A civil kezdeményezésekből létrejött programoknak, szervezeteknek nyomós okuk van, hogy kitartsanak a küldetésük mellett, hiszen ez tartja életben őket, motiválja a munkatársakat és további résztvevőket, támogatókat és önkénteseket. Esetenként ennek azonban olyan következményei lehetnek, hogy a program, illetve a szervezet fölött úgy eljár az idő, hogy teljesen rugalmatlanná válik a piaci körülmények változásának alakulásával szemben. A ragaszkodás – rugalmasság skála egyik végén vannak azok a szervezetek, ahol a felduzzasztott bürokrácia helyezkedik el, a másik végén pedig a folyton-folyvást tevékenykedő szervezetek. Jól tudjuk, hogy a nonprofit szektorban létező szervezetekre nem jellemző a gazdasági beállítottság, nem készítenek gyakran pénzügyi kimutatásokat. Épp ezért megeshet, hogy hosszú ideig anélkül működnek, hogy stratégiai döntéseket kellene hozniuk. Általában az eredmények mérése fel sem merül a program lebonyolítói részéről, de ha igen, akkor is számos esetben hiányzik a megfelelő szakértelem hozzá. Ennek következtében nem meglepő, ha belefutnak abba a bizonyos ördögi körbe, amelyben akár évekig is eltarthat, amíg felismerik az eredménytelenség tényét. A források elérése és az együttműködések kiszélesítése azt követelné meg, hogy a szervezetek célorientáltan tervezzék és valósítsák meg programjaikat. Ennél azonban elterjedtebb, hogy a célokat elhomályosítja magának a tevékenységnek, vagy a tevékenység látszatának fenntartása. Ez tervezési és programépítési mód tökéletesen blokkolja az innovációt. Számos civil szervezet küldetése alapján hozza meg programteljesítési döntéseit, ami kisebb szervezetek esetén nem meglepő, hiszen futniuk kell a pénzük után, s emiatt belevágnak minden olyan programba, amely pénzzel kecsegtet, és nagyjából beleillik a küldetésükbe. Tehát figyelmen kívül hagynak két jelentős lépést az ún. stratégiai lépcsőben. Annak érdekében, hogy a szervezet, illetve a program eredményesen tudjon működni hosszútávon, a széleskörű küldetésüket le kell szűkíteniük egy számokban kifejezhető operatív küldetéssé, azt át kell alakítaniuk stratégiai platformmá, és csak ezt követően lehet meghozni egyes programok megvalósításáról szóló döntéseket. Ezen lépések nélkül könnyen sodródhat a szervezet a ragaszkodás – rugalmasság szindrómába.

84

III.4.1. A stratégiai lépcső felépítése III.4.1.1. Küldetési nyilatkozat A nyilatkozatba a szervezet, illetve a program általános céljait kell megfogalmazni meghatározván a kiszolgálandó igényeket. Hitelességét a probléma jelentősége és terjedelme bizonyítja. A nyilatkozat célja az ösztönzés mind a program résztvevői, mind a támogatók részére. A küldetésben szükséges definiálni a probléma lényegét. A nyilatkozat az évek során nem változik jelentősen, mivel általában ezek a problémák nem szűnnek meg pár év alatt, legfeljebb mérséklődnek. III.4.1.2. Az operatív küldetés Az operatív küldetés a gyakorlatban a küldetési nyilatkozat számokba történő átültetését jelenti. Jelentősen szűkebb körűnek kell lennie, mint a küldetési nyilatkozat annak érdekében, hogy a szervezet nyomon tudja követni hatását. Ehhez elengedhetetlen, hogy az elvégzett munka, a megvalósult programok mérhetőek legyenek. Akkor van jól megfogalmazva az operatív küldetés, ha választ ad az alábbi kérdésekre:27 •

Mit fogunk kezdeni a meghatározott problémával?

•

Egyedülálló szerepet töltünk-e be? Ha igen, miért?

•

Milyen megoldásokat ajánlunk a felmerült problémák megszüntetésére, vagy akár csak enyhítésére?

Az operatív küldetésnek, a környezeti változásoknak megfelelően, könnyen alakíthatónak kell lennie. III.4.1.3. A stratégiai platform A stratégiai platform jelenti az operatív küldetés gyakorlati megvalósítását. Azaz ebben szerepel, egyes programok milyen módon kerülnek megvalósításra. A stratégiai platform négy részre bontható, ám arra ügyelni kell, hogy mindegyiknek közvetlenül kell kapcsolódnia az operatív küldetéshez és egyben egymáshoz illeszkedni. Tehát a négy elem: ügyfél- és piacfejlesztés; programok és szolgáltatások fejlesztése és teljesítése; támogatói és adományozói fejlesztés, továbbá a szervezet fejlesztése és irányítása.

27

Hivatkozva: V. Kasturi Rangan: Magasztos küldetések, józan tervek

85

III.4.1.4. A programok kiválasztása Amennyiben az előző három lépésen túl vagyunk, sokkal könnyebben és gyorsabban tudunk döntést hozni a támogatandó programokról. Minden egyes új program felmerülésénél fel kell tennünk a kérdést: Hogy járul hozzá a program a megfelelő stratégiai elemhez? III.4.2. És végül, de nem utolsósorban… Azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a fentebb vázolt lépcsőmodell csupán keretet ad a stratégia kialakításához. Amennyiben a szervezet legfőbb problémája az erőforrások biztosítása (például újonnan alakult szervezetek esetén ez gyakori jelenség), akkor nagy valószínűséggel napi tevékenységük során főként a negyedik lépésre fognak koncentrálni. Ez természetes egészen addig, amíg létre nem hoznak egy viszonylag stabil hátteret. Azonban ha az már létrejött, át kell térni az operatív küldetés és a stratégiai platform kialakítására is. Így tehát nem az előbbiekben vázolt sorrend teljesül. Viszont, ha egyszer már végigmentünk minden lépésen, célszerű betartani az eredeti sorrendet. Konkrét határidőt nem lehet megszabni ezen lépések teljesítésére, de az eredményesség érdekében célszerű az alapítástól vagy a program születésétől számítva 3-5 éven belül végigmenni a lépcsőfokokon. Az első három lépés hosszú távra szól, így annak érdekében, hogy az esetlegesen megváltozott környezethez igazítani lehessen, szükséges azokat felülvizsgálni 3-5 évente. A megbeszéléseken ellenőrizni kell, az alábbi kérdéseket: •

Küldetésünk valóban társadalmi probléma?

•

Operatív küldetésünk lényegesen hozzájárul az alapküldetésünkhöz?

•

A stratégiai platform hozzájárul a küldetés hatásához? Ezt mi bizonyítja?

Az évértékeléseken az utolsó három lépésre kell koncentrálni. Ezeken a megbeszéléseken nagyobb szerephez jutnak a munkatársak, hiszen a mindennapi megvalósítás kérdései vannak napirenden. Célszerű ezeken a tanácskozásokon is feltenni néhány kérdést: •

Mit értünk stratégiai platform alatt?

•

Van-e megfelelő eszköze a szervezetnek a stratégiai platform végrehajtására?

86

A különböző rendezvények, események kulcsfontosságúak a Trivium Program szempontjából, ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az operatív program és a stratégiai platform alaposan legyen kidolgozva. Ellenkező esetben az is megtörténhet, hogy minden programot egyaránt fontosnak ítélünk meg, mivel minden program egy bizonyos ponton kapcsolódik az alapküldetéshez. Ekkor következhet be az, hogy letérvén az eredeti küldetés irányáról, a szervezet elindul egy mellékvágányon. További negatív tényező a munkatársak lelkesedésének lanyhulása a túlságosan sok irányba történő tevékenykedés miatt: hiába dolgoznak keményen, erőfeszítéseik mégsem járnak sikerekkel. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, eredményesek-e a programok, illetve milyen hatékonysággal kerülnek megvalósításra. Felmerülhet a kérdés, hogy vannak-e olyan programok, amelyeket ki kell iktatni, vagy olyanok, amelyeket szükséges bevezetni. Sajnálatos módon túl kevés nonprofit szervezet végzi el munkájának ilyen stratégiai jellegű értékelését, pedig ennek köszönhetően valószínűleg hosszabb távon és nagyobb arányban tudnának fennmaradni, és működésük eredményesebb lenne.

III.5. Hogyan pályázzunk?28 Számos program megvalósult már és számos eurorégió, illetve munkaközösség létrejött már határokon átnyúló együttműködések kialakítása érdekében. A partnerszervezetek általában ugyan egyetértenek a főbb irányvonalakban, de sajnos gyakran ezeket a célkitűzéseket nem tudják megvalósítani a gyakorlatban. Sok esetben az egyik legfőbb gond a forráshiány. Jól látható, hogy a Trivium Programnak, mint számos más civil kezdeményezésnek, éltető elemei a pályázatok. Azonban a pályázatok valójában csupán lehetőségként jelentkeznek. A lehetőségeket pedig célszerű minél nagyobb mértékben kihasználni. Ámde vannak olyan esetek, amikor ez nem is olyan könnyű. Mindenképpen fontos szerepe van a program működtetésének sikerességében az Európai Unió, az Európai Bizottság, az állami minisztériumok, a közalapítványok és az önkormányzatok által kiírt pályázatoknak. A magyar nemzeti pályázási rendszer sem mondható egyszerűnek, de az Európai Uniós

28

Hivatkozás: Ludvig Zsuzsa – Süli-Zakar István: A Kárpátok Eurorégió együttműködés mérlege – Eredmények, problémák és perspektívák; Kistérségi projekt-menedzsment képzési program tananyaga (A Regionális Fejlesztési Holding Rt. kiadványa, 2004.)

87

pályázási gyakorlatot szinte tanulni kell. Rengeteg pályázatot utasítanak el formai okokra hivatkozva a közösségi háttérintézmények, aminek jelentős része kiküszöbölhető lenne. Megkísérlek vázolni egy „pályázási segédletet”, ami hasznos tanácsokkal szolgálhat nonprofit intézmények, szervezetek és azok résztvevői részére. Elsősorban meg kell vizsgálni a pályázati kiírást: pályázhat-e egyáltalán a szervezet, mit kell teljesíteni, milyen nagyságú és formájú támogatásra lehet számítani, melyek a támogatható tevékenységek. A pályázatok benyújtásánál mindvégig szükséges a területet tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egységként bemutatni, amely társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a területet homogénnek kezelnénk, és az egyes kisebb területek közti eltéréseket nem vennénk figyelembe. Ez mindössze annyit takar, hogy fontos hangsúlyozni az együttműködés alapját megteremtő közös prioritásokat, fejlesztési irányokat. Emellett persze vázolni kell részletesen is a terület geográfiai, történelmi jellemzőit és az aktuális vonatkozó demográfiai adatokat (például ifjúság helyzete, civil részvétel). Itt már ki lehet, és adott esetben ki is kell térni a program által felölelt területen belüli egyes különbségekre. Olyan

logikai

keretet

szükséges

teremteni,

amely

világos,

és

rávilágít

a

megvalósíthatóságra és fenntarthatóságra egyaránt. Meg kell határozni a stratégiát, és elemezni kell a kockázatokat. Emellett szükséges készíteni tevékenységtervet, meghatározva a feladatokat és azok felelőseit. Természetesen fel kell mérni a pénzügyi oldalát is a programnak. Amennyiben működési költségre pályázunk, csatolni kell azt, hogy pontosan mire fogjuk fordítani az összeget, és esetleg más forrásuk van-e. Abban az esetben, ha egy konkrét programra nyújtjuk be a pályázatot, a programot minden részletre kiterjedően be kell mutatni. Egyéb források felmerülése esetén, azokat itt is meg kell említeni. Fel kell sorolni a biztos és várható partnereket, a tőlük várt részvétel milyenségét és fokát. Ezt követően indulhat el a részletes projektterv, a megvalósíthatósági tanulmányok, műszaki és üzleti tervek kidolgozása. Szükséges megadni a program várható középtávú gazdasági és társadalmi hasznaira vonatkozó előzetes értékelés eredményeit, esetleg egy előzetes hatástanulmányt készíteni. Célszerű lehet bemutatni a már eddig elért eredményeket, a megvalósult programokat, ezek

88

értékelését. Esetleg hangsúlyozni lehet a résztvevő szervezetek, vagy akár a közigazgatási szervek véleményét. A pályázati munka utolsó szakaszában kerül kitöltésre a pályázati adatlap és összeállításra a teljes dokumentáció. Az összeállításnál különösen figyelni kell a meghatározott példányszámra, az aláírásokra, a mellékletekre, és természetesen arra, hogy mindezt a megadott határidőig be tudjuk adni. További eredményes pályázatok és jó kapcsolat kialakítása érdekében érdemes a pénz felhasználását vagy a program lezárását követően elküldeni – a köszönetnyilvánítás mellett egy értékelést az anyagi forrás(oka)t biztosító intézmény(ek), személy(ek) részére. Olyan is előfordulhat, hogy nem anyagi, hanem erkölcsi támogatást, védnökséget kapunk, azonban ebben az esetben is ugyanúgy célszerű elküldeni az értékelést.

89

IV. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK: Kérdőív-elemzés: A 2004. november 13-án, Királyhelmecen tartott képzésen kitöltettem a résztvevőkkel egy kérdőívet. Felmérésem célja az volt, hogy képet nyerjek arról, a Trivium Program tagszervezetei hogy látják magát a programot, mennyire ismerik céljait, mennyire tartják hasznosnak saját szervezetük szempontjából, és mit gondolnak a program jövőjével kapcsolatban, és ennek eredményeként felmérni néhány esetleges jövőbeni követendő célirányt. A kérdőívet tizenöt résztvevő töltötte ki. Fontosnak tartottam a kérdőív elején megkérdezni, mióta van az adott szervezet kapcsolatban a programmal, annak érdekében, hogy a kérdőívek összehasonlíthatóak legyenek. Szerencsés módon minden válaszadó több, mint egy éve tevékenykedik a program keretein belül, így a kérdőívek egybevethetőek. Megállapítható volt, hogy az alapító szervezeteken kívül a többi szervezet részben ajánlás (egyes civil börzéken a már partnerszervezetek a többi érintett szervezetnek számoltak be a Trivium Programról), részben felkérés alapján (például, mint közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezetet) került kapcsolatba a Trivium Programmal, de olyan is van, aki gyakorlatilag véletlenül (egy kárpátaljai képzésre nem tudott elmenni az egyik felvidéki alapítószervezet, ezért megkérdeztek egy utazni vágyó felvidéki lányt, hogy lenne-e kedve elmenni. Így valójában a lányhoz kerestek egy szervezetet.). Egy-egy szervezet csatlakozásában így vagy úgy mindenképpen nagy szerepet játszanak a személyes kapcsolatok. A megkérdezett szervezetek rendkívül széles skálán tevékenykednek: küldetésként a legtöbben a közösségfejlesztést, továbbá a kapcsolatépítést, az információtovábbítást, az ifjúságvédelmet és az ifjúsági munka fejlesztését jelölték meg. A szervezetek által megfogalmazott küldetések nagy része kapcsolódott a Trivium Program céljaihoz, azonban voltak olyanok is, mint például a hagyományőrzés, amelyek nem. A szervezeteknek meg kellett határozni célcsoportjaikat is. Alsó korhatárként 14 évet, felső korhatárként 30 évet határoztak meg. Emellett kiemelték a középiskolásokat, a felsőoktatásban tanulókat, az ifjúsági munkásokat, a hátrányos helyzetűeket, de olyan is volt,

90

aki nem szűkítette az ifjúság-kategóriát tovább. A szervezetek így lefedik mindhárom régióban élő ifjúságot. A szervezetek segítségnyújtási módszerei között jellemzően a rendezvények, a képzések, illetve szemináriumok, az információ szolgáltatási pontok működtetése és kiadványok szerkesztése jelent meg, ami egybeesik a Trivium Program programelemeivel. A

közigazgatási

egységekkel

történő

együttműködésekkel

kapcsolatban

megállapítható,bár Magyarország esetében is szükséges további támogatásokat kieszküzülni a közigazgatási szervektől, de ez kiemelten Szlovákiára és Ukrajnára vonatkozik. A magyarországi szervezetek közül mindegyik kapott anyagi, anyagi értékű és erkölcsi támogatást egyaránt. Az együttműködések egyaránt jelentkeztek országos, regionális, megyei és helyi szinten. Szlovákiában is szerencsére anyagi és anyagi jellegű segítséget nyújt a rozsnyói önkormányzat és a Szlovák Karszt Nemzeti Park, azonban az egyik szervezetnek az önkormányzattal való együttműködéssel kapcsolatban kifejezetten rossz tapasztalatai vannak. Kárpátalján – remélhetőleg egyelőre - nem jellemző, hogy bármilyen módon támogatást nyújtanának a szervezeteknek. Mindössze egy rendezvény kapcsán nyújtott a helyi önkormányzat szervezési segítséget. Az anyagi erőforrások feltérképezésekor egyértelművé vált, hogy mindenképpen javítani kell az Európai Uniós pályázatok kihasználtságán. Magyarországon is vannak olyan szervezetek, amelyek nem használják ki az uniós forrásokat, azonban Felvidéken és Kárpátalján mindössze egy szervezet jelölte meg az uniót, mint forrásszerzési tényezőt. Továbbá az is kimutatható, hogy a felvidéki és főleg a kárpátaljai szervezetek jellemzően a magyarországi forrásokra támaszkodnak működésük során, óriási terhet róva így a magyar pályázási keretekre. Magyarország „vállán” van szinte kizárólagosan a Trivium Program anyagi támogatásának terhe. A kárpátaljai magyar szervezetek eddig nem adtak be egyetlen pályázatot sem az ukrajnai szervekhez, gondolván, őket úgyis elutasítják és sajnos Szlovákiában sem jellemző egyelőre, hogy a szlovák szerveket bombáznák pályázataikkal. Mindenképpen szükségesnek tartom, hogy meginduljanak a pályázatok Szlovákia és Ukrajna felé, annak érdekében, hogy a nemzeti szervek támogatása kissé jobban kiegyenlített legyen. Fontosnak tartottam felmérni, a szervezetek mennyire ismerik a Trivium Program céljait. Az általam készített táblázatba beemeltem a program általános céljait és néhány „kakukktojást”. Mindössze egy olyan cél volt (Régiók megtartó erejének növelése), amelyet 91

kivétel nélkül mindenki ismert, továbbá a fiatalok érdekeltségének, társadalmi részvételének fejlesztése és az ifjúsági szervezetek elszigeteltségének mérséklése jelent meg a válaszadók 90,9 százalékánál. Sokan ismerték még a helyi információk és erőforrások bevonását a regionális rendszerekbe és az információs, közéleti és kulturális esélyegyenlőség biztosításét, mint célokat. Azonban voltak olyanok is, akik megjelölték az infrastrukturális fejlesztéseket és a továbbtanulási szándék növelését a fiatalok körében, amelyek „kakukktojások” voltak, illetve kiegészítették a listát. Ennek - véleményem szerint - az lehet az oka, hogy egyrészt a szervezetek előtt nem ismertek teljes mértékben a program céljai, s így saját céljaikat vetítették ki a Trivium Programra, másrészt a szervezetek ist tudják, hogy megfelelő infrastruktúra nélkül nehezen jutnak előre az ifjúsági együttműködések, továbbá a jobb életkörülmények elérése érdekében szükséges a továbbtanulási kedv erősítése. Jelenleg a program nem intézményesült formában működik, tehát nincsenek formális vezető szervezetek és egyének. Mindemellett informális vezetőnek jelentős számban jelöltek meg szervezeteket mindhárom régióból, és személyeket Magyarországról, illetve Szlovákiából. Tehát, ha nem is hivatalosan, kinevezés útján, de mégis létezik egy vezetése a programnak, akiket mindenki ismer és elfogad, és akik vállán nyugszik a Trivium Program irányítása. Az ő személyük, személyiségük meghatározó a program menetében, így a jövőbeni irányok nagyrészt az ő döntéseiktől függnek, annak ellenére, hogy a program alapgondolata az együttműködésre, a közös gondolkodásra és az egyenrangúságra épít. Kivétel nélkül minden résztvevő úgy vélte, segítséget nyújt szervezetének a Trivium Program. Legtöbben az információáramoltatásban – információszerzésben, az elszigeteltség mérséklésében, a programszervezésben – szervezési háttér biztosításában és a kapcsolatok fejlesztésében – kapcsolatépítésben kapnak segítséget a programtól. Érdekes, hogy a következő kérdésre, miszerint „Mivel tud hozzájárulni a szervezete a Trivium Program sikeres működéséhez?” szinte ugyanazok a válaszok érkeztek, mint az előzőre. A válaszok nem nyújtott többletinformációt, valószínűleg nem volt szerencsés a kérdés, vagy a kérdésfeltevés módja. A kérdőívet kitöltők közül mindenki vett már részt képzésen, így minden kitöltő értékelte a képzések tartalmi-tematikai és minőségi színvonalát. Felállítottam egy minőségi sort, amely alapján egyik képzést sem minősítették tartalmilag-tematikailag a legalacsonyabb színvonalúnak. A résztvevők többsége úgy vélte, szervezetük számára több fontos kérdést is érintenek, továbbá a szervezet helyzetéből adódóan mindenképpen segítséget jelentenek a

92

képzések. Ebből következtetni lehet, hogy a képzések anyaga jól illeszkedik a szervezetek működéséhez. Voltak olyan válaszadók is, akik több kategóriát jelöltek meg, ami abból adódhat, hogy minden egyes képzést, amin részt vettek külön-külön osztályozták. A képzések minőségét tekintve is felállítottam egy minőségi sort, amelyből kizárólag a három felső kategóriát jelölték meg a kérdőív kitöltői, ezen belül jellemzően a két felső kategóriát. Pozitívumként emelték ki a képzők felkészültségét, a képzési technikákat és a résztvevők aktivitását. A következő kérdés alapján arra szerettem választ kapni, milyen színvonalúnak tartják a program résztvevői az információáramlást mind a vezetők-koordinátorok és a szervezetek, mind a szervezetek egymás közötti terén. Egyértelműen jobbnak ítélik meg az első kategóriát, mint a másodikat, ami általában is igaz hasonló jellegű együttműködések esetében. A vezetők-koordinátorok és a szervezetek közti információáramlást jónak, míg a szervezetek közti információáramlást az átlagosnál egy kicsit rosszabbnak ítélik meg. Készült egy lista, amely lehetőséget ad választani a fő fejlődési szempontok közül. A résztvevők összesítése alapján a legszükségesebbektől a legkevésbé szükségesekig így áll föl a sor: Együttműködés → Források keresése → Pályázási tevékenység → Belső kommunikáció → Programok szervezése → Külső kapcsolatok → Oktatási-képzési tevékenység → Érdekegyeztetés, érdekképviselet, érdekérvényesítés, illetve További szervezetek bevonása → Információszolgáltatás. A rangsor igazolja az eddigi válaszokat is: jól látható, hogy „dobogós helyeken” szerepel az együttműködések kialakítása. Úgy gondolom, mind a közigazgatási egységekkel történő meglévő együttműködések szélesítésére és újak kialakítására, mind a szervezetek közti együttműködések mélyítéséről szól a válasz. A két másik dobogós pedig az anyagi erőforrások bővítésére vonatkozik. A cél elérése érdekében a kettőnek párhuzamosan kell történnie, és szükséges az Európai Uniós és szlovákiai és ukrajnai nemzeti pályázatokat nagyobb mértékben kihasználni. Mindössze egy ember tartotta fontosnak kiegészíteni a rangsort, mégpedig második helyen megjelölve az információszolgáltatást. Az oktatásiképzési tevékenység javítása a rangsor végén szerepel, igazolva a képzés minőségéről adott válaszokat. Az érdekegyeztetés, érdekképviselet, érdekérvényesítés szintén az utolsók között található meg, valószínűleg azért, mert ezt nem tartják fontosnak a résztvevők. A szervezeti és működési rendre vonatkozó kérdés esetében több választ is meg lehetett jelölni, s a kitöltők többsége ki is használta ezt a lehetőséget. Minden kategóriára jutott 93

legalább egy jelölés, de jellemzően az aktivitási szintnek megfelelő négy legmagasabb kategóriára jutott a legtöbb szavazat. Azt, hogy sok válaszadó négy, vagy akár hat kategóriát is megjelölt, annak tulajdonítható, hogy ők valószínűleg úgy gondolják, minden szervezetnek esetileg, az adott programra, eseményre vonatkozóan kell meghoznia az aktivitására és a szervezeti szerepére vonatkozó döntését. A kitöltők ugyanezeket a jellemzőket tartották fontosnak saját szervezetük esetében is. Az intézményesüléssel kapcsolatban számos határozott igen válasz született. A megkérdezettek szerint ily módon a pályázási gyakorlat egyszerűbbé és könnyebbé válna, a szervezeti struktúra felállításra kerülhetne, valamint ez jelentheti a további fejlődés feltételét. Egyetlen résztvevő látta meg az érem két oldalát: „Nem vagyok biztos benne, mert mindkét válasz rejt magában előnyt és veszélyt is. Jó lenne, mert könnyebben látható, átlátható lenne a program, de lehet elveszne a dinamikája a stabil keretek miatt.”29 A Trivium Programmal kapcsolatos további javaslatok során ismételten azok a pontok merültek fel, amelyek javításását, fejlesztését már a korábbi kérdések során kiemelték. Felmerült az intézményesülés szükségessége, a pályázási gyakorlat javítása, erőforrás központok létrehozása, az információáramlás fejlesztése, a kapcsolatok szorosabbá fűzése, workshopok és szakmai találkozók szervezése és a szervezeti struktúra kialakítása.

Jelen kérdőív próba-kérdőívnek tekinthető egy későbbi, szélesebb körben végzett felméréshez. A válaszok alapján szükségesnek tartom átszerkeszteni a kérdőív néhány pontját: •

Célcsoportok meghatározásakor célszerű lenne önálló kategóriákat létrehozni, a jelenlegi leíró rész helyett.

•

Az anyagi erőforrások előteremtésével kapcsolatos kérdésnél pontosabban szükséges fogalmazni a kategóriákat, mivel nem volt egyértelmű, hogy támogatás alatt kizárólag egyedi forrást kell érteni, pályázatokat nem.

•

Az általános célok bejelölése helyett külön egységeket lehetne létrehozni: egyrészről fel kellene sorolni az ismert célokat, másrészről pedig továbbiakat javasolni.

•

A Trivium Programon belüli szervezeti szerepre szóló kérdést törölni kell a kérdőívből. Erre a kérdésre szóló válaszok semmilyen többletinformációt nem

29

Forrás: egy felvidéki megkérdezett kérdőíve.

94

adtak az előző kérdéshez képest (Milyen szervezeti és működési rendet tart megfelelőnek a Trivium Programban résztvevő szervezetek számára?).

Intézményesülés: Abban az esetben, ha a Trivium Program magas színvonalon kívánja folytatni tevékenységét, szükség van olyan elengedhetetlen szakmai ismeretekre, amely alapján a program működése jogilag megfelelő, és gazdasági szempontból biztosítható a fennmaradás, illetve a további növekedés. Azonban a programban többségében nem jogi és pénzügyigazdasági szakértők vannak, hanem olyan lelkes, motivált, tettrekész résztvevők, akiket az ifjúság segítése tart össze. A cél elérése érdekében a tagok sokszor kiemelkedő erőfeszítéseket tesznek, azonban mindez nem elég ahhoz, hogy a Trivium Program valóban működőképes legyen. Ahhoz ismerni kell a jogi-pénzügyi-gazdasági útvesztőket, az adminisztratív követelményeket és formalitásokat. Ehhez szükséges külső szakértőket bevonni a programba, ami előbb-utóbb az intézményesüléshez vezet. A szervezet bővülésével elkerülhetetlen a formalizáltság kiépítése. A Trivium Program is egyértelműen az intézményesülés fele tart. A koordinátorok és a résztvevők számára egyaránt nyilvánvalóvá vált, hogy ez a lépés elkerülhetetlen a további hatékony munka fenntartása és növelése miatt. A résztvevők részéről is felmerült egy vezetőtestület, vagy ahhoz hasonló szerv létrehozásának az ötlete, aminek a feladata kizárólag a program irányítása és a vezetői funkciók ellátása lenne. Jelenleg a programban részt vevő szervezetek az Együttműködési Szándéknyilatkozatban jelezték csatlakozási akaratukat, amely semmiféle kötelezettséget nem ró, és semmilyen jogot nem ruház rájuk. Ennek alapján nem mondható az sem, hogy egy adott szervezett jó, kevésbé jó vagy rossz, hiszen ő csak a szándékáról tett nyilatkozatot. Az intézményesülés kapcsán az Együttműködési Szándéknyilatkozat helyett egy olyan szerződést lenne szükséges aláírni a programban részt vevők részéről, ami egyértelműen rögzíti a szervezetek jogait és kötelezettségeit, az esetleges szankciókat. Le kellene fektetni az egyes szervezetek konkrét feladatait, hatásköreit, és azt, hogy kinek és milyen módon tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Valószínűleg a pályázás is könnyebbé válna, hiszem ezentúl a megvalósuló programok mögött egy szervezet állna.

95

Az intézményesülés megvalósulását követően elengedhetetlennek tartom a fentebb leírt stratágiai lépések megvizsgálását és végrehajtását. Úgy gondolom kizárólag ennek eredményeként tud életben maradni és fejlődni a Trivium Program.

Képzési rendszer: A Trivium Program képzési elemei magas fokon hozzájárulnak a célok eléréséhez, azonban úgy gondolom, ezen még tovább lehetne javítani. A képzések ugyan magas színvonalúak, képzett és gyakorlott szakemberek tartják, de hiányzik az egységes rendszerbe való foglalásuk. A probléma tulajdonképpen az, hogy a szervezetek egyre jelentősebb része tartozik azok közé, akik nem alapító tagok voltak. Ennél fogva – attól függően, hogy mikor csatlakoztak – különböző szintű képzéseken tudnak részt venni. A kérdés megoldása nem egyszerű. Sokan ütköznek bele abba az akadályba, hogy mivel az eddigi képzéseken nem vettek részt, nincs meg az a szükséges alapjuk, amire a következő képzés anyaga épül, ezért eleve ki vannak zárva abból. Így minden képzés annak a szűkülő körnek szól akik kezdettől fogva alakítják a programot? Ezt a gyakorlatot minél előbb célszerű megszüntetni, amiben nagy segítség lenne egy olyan ismeretanyagot tartalmazó füzet összeállítása, amelyben megtalálhatóak lennének mindazon információk a programról, amelyek elsajátítása nélkül nem vehet részt senki egyetlen képzésen sem. Ezzel ki lehetne alakítani egy bázistudást, amire már épülhetne egy két-három szintes képzési rendszer, amelybe mindenki azon a szinten kapcsolódhatna be, ahol aktuálisan áll. Másrészt a képzések céljainak, végső eredményeinek kommunikálása sem megfelelő a résztvevők számára. Egyikük az idén novemberi képzésen, mindössze egy mondat miatt jelent meg: „Vegyük úgy, hogy meg vagy hívva.” Egy képzés nem azért jó vagy nem jó, mert sokan vagy kevesen vesznek részt rajta. Akkor mondható eredményesnek, ha létszámtól függetlenül, segít az azon résztvevőknek és szervezeteiknek. Ezen a hozzáálláson mindenképpen változtatni kell. Elengedhetetlen, hogy a képzésekre jelentkezők megtalálják az okot, okokat, amiért nekik érdemes elmenniük, tudják, miért hasznos szervezetük szempontjából,

miben

segítheti

őket.

A

képzések

tematikájának,

törekvéseinek

kommunikálása hozzásegít ahhoz, hogy a szervezetek saját maguk is meglássák egy-egy képzésen való részvétel értelmét.

96

Gazdasági élet szereplőinek bevonása a finanszírozásba30 A vállalti szféra bevonása a civil szervezetek támogatási rendszerébe jelentős segítséget jelenthetne az anyagi problémák megoldása terén. A Trivium Program folyamatosan küzd a programok anyagi hátterének biztosításáért, így ebben az esetben ez kiemelten igaz. Egy felmérés31 alapján 2003-ban a magyar vállalatok kétharmada vallotta magát adományozónak, és ugyan a vállalatok egy ötöde nem nyújtott semmilyen támogatást, nem zárta ki, hogy esetleg a jövőben támogassa valamely civil szervezetet. Az 1990-es évek elején civil kezdeményezésű adománygyűjtéssel szinte nem lehetett találkozni. Azonban – köszönhetően az adományszerzés és pályázatírás eredményességét javító kézikönyveknek, egyetemi, illetve főiskolai oktatásnak és tréningeknek – elindult egy professzionalizálódási folyamat. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nonprofit szektorra vonatkozó statisztikai adatok32 a vállalati adományok permanens növekedését tükrözik. Az „adományozói kedvre” hatással van egyrészt a szervezet hírneve, jó híre, a program minősége, a hatékony és sikeres megvalósítás valószínsége, továbbá a vállalat vezetőjének személyisége. Minél kisebb a vállalat, annál nagyobb a jelentősége a vezető által fontosnak tartott

értékeknek.

A

vállalati

döntéshozók

motivációi

gyakran

egybevágnak

a

magánszemélyekével, de nyilvánvalóan vegyülnek némi racionalitással. A döntések általában szolidaritáson és érzelmi alapokon nyugszanak. A

támogatottak

köre

nagyrészt

független

a

vállalat

alaptevékenységétől,

a

megkérdezettek több, mint negyven százaléka a gyerekek segítését tűzte ki eddig és tűzné ki esetlegesen a továbbiakban célul. A városi és fővárosi cégek támogatási mértéke jóval alacsonyabb mértékű a kisebb településeken működő vállalatok támogatásainál, akik jellemzően a szűkebb környezetüket, az ott tevékenykedő szervezeteket segítik.

30

Hivatkozva: Kuti Éva (szerk.): Számíthatnak-e a nonprofit szervezetek a vállalatok támogatására? in.: Civil Szemle, 2004. I. évfolyam I. szám p. 95.-117. 31 A tanulmány alapját képző kutatást a Nonprofit Kutatócsoport végezte az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Civil Kapcsolatok Igazgatóságának megbízásából. A kérdezőbiztosok összesen 2053 vállalatról kaptak információt. A kutatásban azokat a vállalatokat tekintették adományozóknak, akik saját bevallásuk szerint 2003ban ellenszolgáltatás nélkül anyagi és/vagy természetbeni támogatást nyújtottak valamely nonprofit szervezetnek. 32 Forrás: Nonprofit Szervezetek Magyarországon, 1996 és 2002 között megjelent kötetek.

97

A természetbeni juttatások mértéke elenyésző, holott ezek kihasználásának kevesebb akadálya van, mint az anyagi juttatásoknak. Ez az ág most van fejlődőben, és remélhetőleg ez is magas szintre fog eljutni a közeljövőben. Az eddigi gyakorlat alapján elmondható, hogy a civil szervezetek nem fordítanak kellő figyelmet a köszönetnyilvánítások és visszajelzések továbbítására. Számos esetben a szervezetek csak akkor köszönik meg a támogatást és számolnak be az eredményekről, amikor a következő támogatást kérelmezik. A köszönetnyilvánítás kultúrája pedig erősen akadályozhatja az adományozás mértékének további fejlődését. A jövőben azt tartom célszerűnek elérni, hogy az egyoldalú vállalati adományokat fokozatosan a közös stratégiai együttműködés váltsa fel, mindkét fél számára előnyösen kiaknázva egymás és a környezet erősségeit.

Marketingszemlélet33 Első hallásra talán meglepőnek tűnhet, hogy a Trivium Program koordinátorai, későbbi vezetői számára fontosnak tartom a marketing-szemlélet megjelenését, de úgy gondolom, egyfajta „marketinges gondolkodás” javíthat a program külvilág felé továbbított képén. A marketing régió szintű értelmezése alapján a szükséges feltárni, realizálni, segíteni és kommunikálni a térség egésze és az egyes települések versenyképességét, komparatív előnyeit. Az egyes döntések meghozása során figyelembe kell venni, hogy azok a régió által érintett és iránta érdeklődő személyeknek, vállalkozásoknak kielégítse a területtel kapcsolatos igényeit, elvárásait. A marketing-gondolkodás középpontjában a vevő áll, a legfőbb cél a vevők kielégítése. Azonban egy régió esetében többfajta – igen eltérő igényekkel rendelkező – „vevőkör” létezik. A Trivium Program számára a helyi lakosság az elsődleges célcsoport, továbbá a turisták, kirándulók és a gazdasági szféra szereplői. Nyilván más módon kell kezelni a már a régióban lévő lakosokat és vállalkozásokat, mint azokat, akiket esetleg meg akarunk nyerni az odaköltözésre, letelepedésre. Ennek alapján minden egyes döntéshez egy külön célcsoportot szükséges rendelni, konkrétan meghatározván a kielégíteni kívánt igényeket,

33

Hivatkozva: Dr. Kandikó József: Régiómarketing in.: CEO Magazin cégvezetőknek, üzletembereknek IV. évfolyam, 2003/1., p. 1.-12. (Melléklet)

98

amelyhez elengedhetetlen, hogy az egyes csoportok igényeit ismerjük, és folyamatosan felülvizsgáljuk. A „vevő” nem tudja megvásárolni a régiót, mint terméket, csupán használni tudja az adottságait, értékeit. Ezek

az

értékek lehetnek gazdaságiak,

művészettörténetiek,

infrastrukturálisak, attól függően, melyik csoportot vesszük alapul. Tárgyiasult termékként a régió külső megjelenését tekinthetjük, azaz – többek közt - a természeti környezetet, az épített környezetet, a gazdaság fejlettségét, az infrastruktúra állapotát. Azonban ezeket a jellemzőket célszerű kiegészíteni további szolgáltatásokkal és viselkedési jellemzőkkel, amelyek segítségével a lehető legmagasabb mértékben van lehetőség kielégíteni a célcsoport igényeit. A piacképesség akkor áll fenn egy régió esetén, ha képes kielégíteni az alapvető szükségleteket, és amennyiben ennél többet, jobbat, színvonalasabbat, hasznosabbat nyújt – mértékétől függően – tekinthető versenyképesnek. A versenyben a világon minden régió részt vesz, azért, hogy megszerezze a lakosok, befektetők, turisták pozitív megítélését. Tehát a marketingszemlélet alapján a középpontban a vevők által támasztott igények állnak, és a döntéseket úgy kell meghozni, hogy azok részben vagy egészben kielégítsék ezen igényeket. Hosszútávú marketinges gondolkodás eredményeként el lehetne érni, hogy a régió elsősorban piacképes legyen (csökkenjen, illetve megszűnjön a régiókból elvándorlók aránya), majd versenyképes (odavonzzon személyeket, tőkét, vállalkozásokat a régióba, ami hozzájárulhatna a helyi fiatalok magas munkanélküliségi arányának mérsékelődéséhez).

99

V. VÉGSZÓ Általában a nonprofit szervezetek mind abból a célból jönnek létre, hogy segítsenek egy meghatározott célcsoporton vagy akár egymáson. A Trivium Program esetében a fő hangsúly jelenleg az „egy nemzet vagyunk” érzésen alapszik. A „szeretjük egymást, összetartunk” hozzáállás ugyan dicsérendő, azonban ennyi semmiképpen nem elég ahhoz, hogy olyan együttműködések alakuljanak ki, amelyeknek az ifjúságra nézve kézzelfogható eredményei vannak. Ebben az esetben nem az a lényeges, hogy a fiatalok érezzék, foglalkozik velük valaki, hanem, hogy saját bőrükön tapasztalják a változásokat, vagy legalább azok szelét. Szavakkal nem lehet segítséget nyújtani konkrét ügyekben, bár kétségtelen, hogy szavakkal is óriási hatást lehet kifejteni a lelkesedésre, a motiváltságra, a pozitív gondolkodásra. Ezt határozottan jónak tartom, figyelembe véve az esetenként felszínre törő indulatokat a határon túli magyarok, magyar szervezetek részéről. Azonban emellett elengedhetetlen, hogy kialakításra kerüljön egy gazdasági koncepció, amely mentén képes működni az együttműködés. Tapasztalatok szerint Szlovákiában már kevésbé jellemző az indulatosság, de Ukrajnában még mindig permanensen jelen van. Érzelemvezérelten nem lehet eredményesen tevékenykedni, ahhoz nyugodt, reális gondolkodásra van szükség. Az indulatvezéreltség elvakít, így szükségszerű lenne eltüntetni az „ellenséget”, illetve inkább újraértelmezni, van-e egyáltalán ellenség. Kárpátalján sajnálatos módon nem csupán az ukrán szervezetekkel szemben jelenik meg az elzárkózás, hanem a magyar szervezetekkel szemben egyaránt. Úgy vélem az együttműködéseknek nem adhat valós tartalmat a közös, összefogáson alapuló gyűlölködés és a „csak akkor leszek tagszervezet, ha ő nem” hozzáállás nem vezet hosszú távon eredményességre. Ezzel párhuzamosan nyitni és tartósan közeledni kell Felvidéken és Kárpátalján a többségi nemzet felé. A szeparációnak egyértelműen nincs jövője. Teljes mértékben egyetértek azzal, amit a Pro Partia Polgári Társulás megfogalmazott, miszerint a megfelelő életkörülményeket kell biztosítaniuk a szervezeteknek, kiegészítve a Gömöri Ifjúsági Társaság gondolatával: ennek a segítségnek nem kizárólag a magyar fiatalokra, hanem a többségi nemzet fiataljaira egyaránt kell vonatkoznia.

100

Felmerül a kérdés: Magyarország tartozik-e felelősséggel a szlovákiai és ukrajnai magyarok iránt. Beszélgettünk erről a királyhelmeci képzésen, ahol több fajta álláspont is felszínre került. Egy magyarországi szervezet szerint az anyaország minden esetben felelősséggel tartozik, míg egy szlovák szervezet szerint nekik is felelősséget kell vállalniuk a kárpátaljai szervezetek iránt. Én úgy gondolom a felelősség erre túl erős kifejezés. Magyarország egyértelműen sokkal előnyösebb helyzetben van a civil szféra fejlettségi szintjét tekintve Szlovákiához és főleg Ukrajnához képest. Ebből a szempontból a magyarországi mintákat kell közvetíteni a határon túlra is. Tehát Magyarországnak a segítő kéz szerepét kell felajánlania, amit vagy elfogadnak, vagy nem. Ennek a segítségadásnak nem kell kötelezőnek lennie, engedjük meg a határon túli magyar szervezeteknek a választási lehetőséget. Másrészről, amennyiben elfogadják a segítséget, annak nem irányító, hanem csupán útmutató jellegűnek kell lennie. Úgy látom, a Trivium Program jó úton halad, valóban megpróbálja az együttműködésre, a közös gondolkodásra és az egyenrangúságra helyezni a program alapjait. Azonban még gyerekcipőben járnak a szervezetek a hálózati munkát tekintve. Számos feladat és erőfeszítés áll előttük, szükséges gyakorlati tudást elsajátítaniuk, de az „akadályokon” eddig is sikeresen túljutottak, így én bízom benne, hogy ezután is végig tudnak menni az általuk kiválasztott úton, eljutva az intézményesüléshez, struktúra felállításához és a stratégia kialakításához.

101

TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE Táblázatok 1. táblázat. Népesség, népmozgalom 2. táblázat. A munkanélküliek aránya az egyes régióban élő fiatalok különféle korcsoportjaiban, százalékban 3. táblázat. Az ifjúsági intézményrendszer tagjai 4. táblázat - A lakosság nemzetiségi összetételének alakulása Szlovákiában az 1950. és 2001. években 5. táblázat: SWOT-analízis.

Ábrák 1. ábra. Magyarország tervezési-statisztikai régiói 2. ábra: A 15-29 év közöttiek megyénkénti létszáma (fő) és aránya (százalék) a régióban élő 15-29 év közötti életkorú népességhez képest 3. ábra - A szlovákiai népesség eloszlása 4. ábra - A szlovákiai magyarság megoszlása 5. ábra. Kárpátalja lakosságának nemzetiségi összetétele 1989-ben 6. ábra. Kárpátalja magyarlakta települései 7. ábra. Kárpátalja járásainak anyanyelvi összetétele 1989-ben 8. ábra. Kárpátalja nyelvterülettérképe 9. ábra: Érdekeltség-befolyás mátrix 10. ábra A 7S modell

102

FELHASZNÁLT IRODALOM Könyvek: •

A közigazgatási kistérség (vitaanyag) (BM Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2003.)

•

A regionális intézményrendszer kiépítése (vitaanyag) (BM Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2003.)

•

dr. Barancsi Éva – dr. Horváth Judit – dr. Szennyessy Judit – Takács László: Vállalatgazdaságtan (Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Oktatási Segédanyag, Tatabánya, 1997.)

•

C. Tóth János (szerk.): A Kárpát-medencei magyar kisebbségi kérdés a harmadik évezred küszöbén (Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület és a B-HUMANITAS Stúdió közös kiadása Salgótarján, 2001.)

•

Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában (Osiris Kiadó, Budapest, 2000.)

•

Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. (tananyagkészítő): Kistérségi projekt-menedzsment képzési program tananyaga (Regionális Fejlesztési Holding Rt., Budapest, 2004.)

•

Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Nyíegyháza, 2003.)

•

Glatz Ferenc (sorozatszerk.): Magyarország és a magyar kisebbségek (Történeti és mai tendenciák) (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2002.)

•

Golobics Pál: A határmenti térségek / régiók együttműködésének lehetőségei az átalakuló társadalom viszonyai között (Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2001.)

•

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (Magyar Országgyűlés, 2002.)

•

Kusý, Miroslav: A magyarkérdés Szlovákiában – Cikkek, tanulmányok (Kalligram Kiadó, Pozsony, 2002.) 103

•

Ludvig Zsuzsa – Süli-Zakar István: A Kárpátok Eurorégió együttműködés mérlege (Oktatási Minisztérium, Budapest, 2002.)

•

Marosán György: Stratégiai menedzsment Műszaki Könyvkiadó, Budapest

•

Nahimi Péter (főszerk.): Esélyek és remények a Kárpát-medencében In: Nemzetpolitikai Szemle (Euro-Hungária és az Interetnica Alapítvány kiadásában, Budapest, 1992.)

•

Németh Tünde: A jéghegy magyar-magyar csúcsa – interjúkötet (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1997.)

•

Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás (Pécs: Dialóg Campus; Budapest, 2001)

Cikkek, tanulmányok: •

Beke Pál: Határok nélkül (általában és konkrétan a határmenti együttműködésekről) In: Zempléni Múzsa I. évfolyam 1. szám 2001. február, p. 8-31.

•

Kuti Éva(szerk.): Számíthatnak-e nonprofit szerveztek a vállalatok támogatására? In: Civil Szemle, I. évfolyam, I. szám, 2004., p. 95.-117.

•

Nyusztay László – Gáspár Tamás: Az európai regionalizmus In: Társadalmi Szemle, 1994. 12. szám p.35-43.

•

Pető András (rovatvez.): Ukrán elnökválasztás In: Heti Világgazdaság XXVI. évfolyam 45. szám, 2004. november 6., p. 13.

•

Sebestény István: Civil dilemmák, civil kételyek a civil szervezetek (köz)életében In: Civil Szemle, I. évfolyam, I. szám, 2004., p. 29-39.

•

Simon Ákos (rovatvez.): Káosz Ukrajnában – Többet erővel In: Heti Világgazdaság XXVI. évfolyam 48.szám, 2004. november 27., p. 17.-18.

•

V. Kasturi Rangan: Magasztos küldetések, józan tervek In: Harvard Business manager, 2004. október, 37.-45. p.

Törvények, jogszabályok: •

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

•

2004. évi LXXV. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról 104

Kutatások: •

Ifjúság 2000. Kutatás

•

Mozaik 2001. Kutatás

•

Palik Zoltán, Kovács Zsolt (szerk.): 5-25 különszám (Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda, Miskolc, 2004.)

Internetes források: •

www.htmh.hu/jelentesek2004/szlovakia2004.htm - letöltés ideje: 2004. november. 11.

•

www.hhrf.org/kmtf/docu/tanulmany/molnar-molnar/nepessegfoldrajz/4.htm letöltés ideje: 2004. november. 11.

•

www.hhrf.org/kmtf/docu/tanulmany/molnar-molnar/nepessegfoldrajz/5.htm - letöltés ideje: 2004. november. 11.

•

www.hhrf.org/kmtf/index1.htm - letöltés ideje: 2004. november. 11.

•

http://www.themanager.org/Models/7S%20Model.htm - letöltés ideje: 2004. november 23.

•

http://www.valuebasedmanagement.net/methods_7S.html - letöltés ideje: 2004. november 23.

•

http://www.vknagykoros.c3.hu/strat2.htm - letöltés ideje: 2004. november 22.

105

FÜGGELÉK Kérdőív:

Kérdőív A Trivium Program képet szeretne kapni a program által érintett szervezetek körében kialakult véleményekről, javaslatokról. Ennek érdekében készítettük el ezt a kérdőívet, amelyet kérünk, hogy gondosan tanulmányozzon és töltsön ki. A kérdőív összesítése átadásra kerül a Trivium Program alakítói részére, és kiegészítő anyagként szolgál az Interregionális Ifjúsági Együttműködésekről készülő Főiskolai szakdolgozatomhoz. A kérdőív kitöltésével hozzájárul a programban résztvevő szervezetek céljainak és elképzeléseinek jobb összehangolásához, a Program általános fejlesztéséhez. A kérdőív kitöltés anonim, de segíti a Trivium munkáját, ha megadja a nevét, mivel az eredeti kérdőívek átadásra kerülnek a Trivium részére. Név:……………………………………… Segítségét előre is köszönöm! 1.) Melyik szervezetnek a tagja? …………………………………………………………………………………………….... 2.) Melyik ország területén tevékenykedik a szervezete? ……………………………………………………………………………………………… 3.) Mióta van szervezete kapcsolatban a Trivium Programmal? Kérem, jelölje X-el! Kevesebb, mint fél éve Fél év és egy év között Több, mint egy éve

106

4.) Hogyan került először kapcsolatba a szervezete a Trivium Programmal? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5.) Mi a szervezete küldetése, milyen célcsoporto(ka)t kívánnak elérni? Küldetés:…………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Célcsoport:………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 6.) Milyen módszer(ek)kel próbálják segíteni a célcsoport tagjait? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 7.) Közigazgatási irányítási egységekkel (állami szervek, önkormányzatok) létrejöttek-e együttműködések? Kaptak-e részükről – és miben? – erkölcsi támogatást? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

107

8.) Honnan teremtik elő anyagi erőforrásaikat? Kérem, amennyiben más források is léteznek, egészítse ki a listát! Forrás

Arány

Nemzeti egyedi támogatás (hazai) Anyaországi egyedi támogatás Helyi, regionális egyedi támogatások Belföldi pályázati források Egyéb más ország pályázati lehetősége Európai Uniós pályázati források

9.) Az alábbiak közül miket tart a Trivium Program általános céljainak? Kérem, jelölje X-el! Helyi információk és erőforrások bevonása a regionális rendszerekbe Fiatalok munkanélküliségének csökkentése Régiók megtartó erejének növelése Fiatalok érdekeltségének, társadalmi részvételének fejlesztése Továbbtanulási szándék növelése a fiatalok körében Infrastrukturális fejlesztések Ifjúsági szervezetek elszigeteltségének mérséklése Fiatalok körében tapasztalt „kilátástalanság” kezelése Sportolási kedv növelése Információs, közéleti és kulturális esélyegyenlőség biztosítása Egyéb, éspedig:

10.)

Meg tud-e nevezni olyan embereket vagy szervezeteket, akik a Trivium Program

vezetői, koordinátorai? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

108

11.)

Nyújt-e a szervezetének segítséget a Trivium Program? igen

nem

Ha igen, miben?…………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… .……………………………………………………………………………………………... 12.)

Mivel tud hozzájárulni a szervezete a Trivium Program sikeres működéséhez?

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 13.)

Vett–e már részt Ön vagy a szervezet más tagja a Trivium Program keretében

folytatott képzésen? igen

nem

Ha igen, milyen képzésben?..........................……………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

109

14.)

Amennyiben valaki a szervezetétől részt vett, akkor milyennek ítélik meg a Trivium

Program által szervezett képzéseket? Kérem, jelölje X-el! Tartalmilag, tematikában: Teljes körűen érinti a szervezetünk számára fontos kérdéseket Szervezetünk számára több fontos kérdést érint Szervezetünk helyzetéből adódóan segítséget jelentenek a képzések

mindenképpen

A szervezetünk nem támaszkodik a képzés anyagára, az csupán az ismerettségek és kapcsolatok kialakítása miatt szükséges A szervezetünk számára fontos területeknek csak egy részét érinti Véletlenszerű, hogy a képzés érint-e olyan elemeket, ami hasznos lehet a szervezetünk szempontjából Kérem, indokolja: ………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… A képzés minőségében magas színvonalon megfelel az elvárható követelményeknek jó színvonalon megfelel az elvárható követelményeknek az átlagosnál kicsit jobban megfelel az elvárható követelményeknek az átlagosnál kicsit kevésbé felel meg az elvárható követelményeknek kevéssé felel meg az elvárható követelményeknek egyáltalán nem felel meg az elvárható követelményeknek Kérem indokolja: ………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 110

15.)

Milyennek tartja az információáramlást a Trivium Programban résztvevők között?

Kérem, jelölje X-el! A Trivium Program vezetői, A szervezetek között koordinátorai és a szervezetek között Kiváló Jó Az átlagosnál egy kicsit jobb Az átlagosnál egy kicsit rosszabb Gyenge Nagyon rossz 16.)

Kérem, rangsorolja (1-től növekvő számozással), hogy miben tartja legfontosabbnak,

és miben tartja utána következően fontosnak a Trivium Program fejlődését! Szükség szerint – esetleg a jelenleg hiányzó tevékenységekkel – egészítse ki a listát! Fejlődési szempont

Rangsor

Belső kommunikáció Külső kapcsolatok Együttműködés További szervezetek bevonása Források keresése Pályázási tevékenység Programok szervezése Oktatási-képzési tevékenység Érdekegyeztetés, érdekképviselet, érdekérvényesítés

111

17.)

Milyen szervezeti és működési rendet tart megfelelőnek a Trivium Programban

résztvevő szervezetek számára? (Többet is megjelölhet!) Kérem, jelölje X-el! Teljes mértékben részt venni a Trivium Program stratégiájának és programjainak alakításában Megfelelő információs és kommunikációs csatornák segítségével hozzájárulni a Trivium Program stratégiájának és programjainak alakításához Ötleteket adni a Trivium Program stratégiájának és programjainak alakításához Rendszeresen részt venni a Trivium Program által szervezett eseményeken és azok létrehozásában Alkalmanként – a szervezet szükségleteinek megfelelően – kapcsolódni az eseményekhez és azok létrehozásához Elfogadni, és aktívan részt venni a „vezetők” által meghatározott és létrehozott, az adott szervezetet érintő programokon és eseményeken Kérem, indokolja, ha szükségesnek tartja! ……………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 18.)

Ettől eltérő szerepet szán-e magának a saját szervezetének?

Hogyan, miben, miért? …………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 19.)

Szükségesnek tartja-e a Trivium Program intézményesülését (önálló szervezetként

való megjelenését)? igen

nem

Kérem, indokolja! ……….………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 112

20.)

Tud-e olyan szervezet(ek)et, aki(k) tevékenységükből adódóan bevonhatók a Trivium

Programba? Van-e javaslata valamelyikre? Szervezet neve

21.)

Elérhetősége

Kapcsolattartó

Milyen egyéb javaslata van a Trivium Program továbbvitelében?

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

Köszönöm, hogy hozzájárult a felméréshez, és együttműködése révén így tartalmasabb lehet egyaránt a Trivium Program és a dolgozatom!

Cserey Dóra

113