BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK

Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány

KOCKÁZATKEZELÉS A DELTASPED SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. GYAKORLATÁBAN

Budapest, 2008.

Aranyossy-Nagy Zsófia

Aranyossy - Nagy Zsófia

szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

T A R T A L O M J E G Y Z É K

Bevezetés, a témaválasztás indoklása -------------------------------------------------------------- 5 1.

A DeltaSped Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. bemutatása --------------------------- 7 1.1.

1.1.1.

A vállalat jelenlegi szervezeti felépítése ---------------------------------------- 10

1.1.2.

A DeltaSped Kft. logisztikai rendszere 1. számú ábra ------------------------ 11

1.2.

2.

3.

A vállalat alapítása, története és tevékenysége---------------------------------------- 7

A DeltaSped jelenlegi helyzete, pozíciója a piacon --------------------------------- 11

1.2.1.

A vállalat árbevételének alakulása az elmúlt években ------------------------ 12

1.2.2.

Tervek a jövőre nézve ------------------------------------------------------------- 13

A magyar fuvarozási piac helyzetének elemzése ------------------------------------------ 14 2.1.

A közúti árufuvarozás fejlődése és általános helyzetértékelése ------------------- 14

2.2.

Piaci kép a csatlakozás előtt, 2004-ben ----------------------------------------------- 15

2.3.

A piaci alakulása a csatlakozás, azaz 2004. május 1-je után ----------------------- 19

2.4.

A fuvarpiac jelenlegi helyzete és kockázatai a gazdasági válság tükrében------- 20

2.4.1.

A jelenlegi gazdasági válság okai, és ezek hatásai hazánkra a jövőben ---- 21

2.4.2.

Piaci kockázatot jelentő problémák a szállítmányozási tevékenység során 23

Kockázatkezelés szerepe és jelentősége a szállítmányozási szektorban ---------------- 28 3.1.

Kockázatok és azok tulajdonságai ----------------------------------------------------- 29

3.2.

A kockázatkezelés folyamata ---------------------------------------------------------- 34

3.2.1.

Kockázatkezelés a szállítmányozó szektorban--------------------------------- 37

3.2.2.

Néhány eszköz az ügyleti szintű kockázatok csökkentésére ----------------- 38 -3-


4.

5.

szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A DeltaSped kockázatkezelési gyakorlatának bemutatása ------------------------------- 40 4.1.

Az ISO szabványok, és azok szerepe a kockázatkezelésben ----------------------- 40

4.2.

A DeltaSped kockázatkezelési gyakorlata, a folyamat bemutatása --------------- 41

Javaslatok a jelenlegi gazdálkodási model javítására ------------------------------------- 52 5.1.

Iparági tevékenységre vonatkozó javaslatok, a mai gazdasági környezetben---- 52

5.1.1.

Az árfolyam-kockázat kihívásainak kezelése ---------------------------------- 54

5.1.2.

A gazdasági ciklusok hatásainak tompítása ------------------------------------ 54

5.2.

Javaslataim a DeltaSped kockázatkezelési gyakorlatát illetően ------------------- 56

6.

Összefoglalás----------------------------------------------------------------------------------- 58

7.

Felhasznált irodalom -------------------------------------------------------------------------- 61

8.

Mellékletek jegyzéke-------------------------------------------------------------------------- 62

-4-


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

BEVEZETÉS, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Szakdolgozatom témája a kockázatkezelés módszere a DeltaSped Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. gyakorlatában. „Kockázat nélkül nincs üzlet” – hangzik a mondás, amely hűen tükrözi a kockázatkezelés, mint vállalati tevékenység fontosságát, legyen az termelő, forgalmazó, vagy akár szállítmányozó és szolgáltató gazdasági társaság. Dolgozatomban szeretném kihangsúlyozni, hogy a fuvarozási-, illetve fuvarpiac jelenlegi nehéz helyzete és problémái hogyan és milyen mértékben hatnak egy szállítmányozó cég működésére és ezáltal mennyire fokozzák a felmerülő kockázatok mértékét. A dolgozat első részében célom a kiválasztott cég bemutatása, tevékenységének illetve jelenlegi helyzetének áttekintése. Szeretném szemléltetni felépítését, működését illetve tevékenységi körét, amelyből később magalapozhatom javaslataimat, megfigyeléseimet a cég kockázatkezelési gyakorlatát illetően. A dolgozat második részében a fuvarozási-, illetve fuvarpiac jelenlegi helyzetét szeretném feltárni, amely hatással van a szállítmányozó vállalatokra és azok piaci-, illetve partnerkapcsolati kockázataira. A harmadik és a negyedik fejezetben a kockázatok fajtáival, magának a kockázatkezelésnek a folyamatával foglalkozom, illetve, hogy ezeket az általam választott és ismert cég, a DeltaSped Szállítmányozó és Szolgáltató Kft., hogyan alkalmazza a gyakorlatban és milyen sikerrel. Az utolsó részben kerül sor a jelenlegi problémák, nehézségek felmérésére és az erre való javaslattevésre, amit az előző fejezetekben leírtakra alapoztam. Témaválasztásom fő oka, hogy szakmai gyakorlatom alatt kellően betekinthetek a DeltaSped működésébe és ezáltal gyakorlatban is átláthatom, hogy egy vállalat hogyan méri fel, rangsorolja és kezeli kockázatait, illetve hogyan birkózik meg a piac és a gazdasági környezet adta nehézségekkel. A kockázatkezelés régóta ismert és alkalmazott tevékenység, ami a gyorsan változó gazdásági körülmények és feltételek miatt egyre inkább nélkülözhetetlen folyamat egy vállalat életében. Az aktuális gazdasági-, fuvarpiaci helyzetet, illetve a csekély állami támogatás és segítségnyújtás tekintetében egyértelműen meghatározó tevékenység ma a vállalati kockázatkezelés, főképpen a kis- és közép vállalatok esetében. Pályakezdőként a rendelkezésre álló szakirodalmat és megjelent cikkeket, a cégnél szerzett információkat, illetve a főiskolán tanultakat használom segítségül ismereteim bővítésének érdekében. Mindezek segítségével próbálok majd saját véleményt alkotni és használható -5-


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

javaslatokat tenni az aktuális helyzetből adódó és felmerülő problémák megoldására, illetve a jövőbeni fejlődés elősegítésére a DeltaSped kockázatkezelési gyakorlatában. A dolgozat egy része szekunder kutatásra épül (szakirodalom, internetes források, céges dokumentumok) másfelől pedig primer kutatást is alkalmaztam: beszélgetések és interjúk alapján, amiket a cég vezetőivel és az adott területen illetékes embereivel készítettem.

-6-


1.

szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A DELTASPED SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. BEMUTATÁSA1

1.1. A vállalat alapítása, története és tevékenysége A DeltaSped Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. a szállítmányozási piac egyik vezető cége, a Waberer’s csoport egyik tagja. 1989-ben a rendszerváltás idején alakult és a szállítmányozói piac fejlődésével párhuzamosan növekedett. Először 1988-ban vetődött fel egy több lábon álló szállítmányozási és fuvarozó vállalat ötlete két fiatal mérnök részéről, és ezt a vállalatot nemcsak hazai pályára képzelték el. A társasági törvény megjelenése után kezdték el elképzeléseiket valóra váltani. A társaságot 3,3 millió forint törzstőkével 1/3-1/3 tulajdonosi részarányban hozta létre a SZÖVAUT Vállalat (Magyarország), a Transforwarding B.V. (Hollandia), továbbá nyolc magánszemély. 1990-ben további két magánszemély bekapcsolódásával megvásárolták a társtulajdonos SZÖVAUT Vállalat és a Transforwarding B.V. társaságok üzletrészét. Miután 1997-ben a francia csoport (Norbert Dentressangle) 25,1 %- s részesedést szerzett, a magyar tulajdonosi hányad lecsökkent 74,9 % - ra. Az 1989-es alapítás óta a cég fő profilja a nemzetközi közúti szállítmányozás, a 90-es évek közepére

a

cég

jelentős

fejlődésen

ment

keresztül,

melynek

köszönhetően

tevékenységkörének bővítésébe kezdett. A cég Európa valamennyi országába szervez közúti árutovábbítást. A megbízói igények és az áruk mennyisége szerinti rendszerességgel indítják gépjárműveiket export-import irányban. Évente több mint 12.000 fuvart bonyolítanak le, több mint 160 alvállalkozói kamionnal. Ez a járműpark 90 %-ban ponyvás, 13,6 m hosszú rakfelületű félpótkocsis szerelvényekből áll. A maradék 10 %-ot, pótkocsis (légrugós ponyvás pótos, 100 m3-es befogadóképességű), illetve hűtő félpótkocsis szerelvények teszik ki. Gyakorlott, több éves együttműködés során bevált fuvarozóik, valamint a társaság kizárólagos tulajdonában lévő Delta Trans Fuvarozó Kft. révén 1-24 tonna teherbírású, 7-120 köbméteres, részben veszélyes áruk fuvarozására is alkalmas járműveket foglalkoztatnak megbízóik igényeinek teljes körű kielégítésére.

1

A DeltaSped Kft. által rendelkezésemre bocsátott dokumentumok (adatok) és személyes interjúk alapján

-7-


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A gépjárművekkel állandó kommunikációs kapcsolatot tartanak, Nyugat-Európában mobiltelefonon, Kelet-Európában az Euteltracs műholdas járműkövető rendszerrel. A cég 500.000 USD összeghatárú szállítmányozói felelősségbiztosítást vállal. Mindehhez hozzátartozik még a számítógépes ügyviteli rendszer és az idegen nyelveket beszélő szakképzett munkaerő. A DeltaSped 1991 óta végez nemzetközi gyűjtőszállítmányozást, melynek keretében Angliából,

Németországból,

Hollandiából,

Franciaországból,

Ausztriából

és

Olaszországból érkeznek az áruk forgalomtól függően hetente kétszer, háromszor. Kiegészítő tevékenységként vámkezelést, raktározást és belföldi disztribúciót is nyújtanak megbízóik részére. 1993-ban megalakult a belföldi áruterítési részleg, amelyet később saját logisztikai központtá alakított ki a cég, és ahol megtalálható volt a raktározás, vámügyintézés és belföldi áruszállítás mellett a legfiatalabb üzletágként működő csomagolástechnikai részleg is. Később a cég átköltözött a 2003-ban újonnan megnyílt Budapesti Intermodális Logisztikai Központba (BILK), amely Soroksáron található és a közép-európai régió legnagyobb logisztikai központja. Itt jelenleg a raktározás 18 ezer m2-es temperált alapterületen, 24 ezer rakathelyes magas állványos és tömbös tárolási rendszerben történik, ahol a raktárkészlet precíz, naprakész nyilvántartása, az árumozgások követése, valamint az árukísérő okmányok kitöltése számítógépes rendszerrel történik. Lehetőség van arra, hogy az ügyfelek saját számítógépükkel csatlakozzanak a raktár hálózatára, így naprakészen tájékozódhatnak az aktuális készletről. A raktározás hatáskörébe tartozik még a magánvámraktárak üzemeltetése, a komissionálás és a címkézés, számla kiállítása a megbízó nevében, valamint vagyonbiztosítási lehetőséget is nyújtanak a tárolt árukra. 1996-ban, a szakmában az elsők között itt vezették be az ISO 9002-es minőségbiztosítási rendszert (2003-ban pedig bevezetésre került az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszer is). Ebben az évben jött létre a cég saját vámügynöksége is, amely évről évre a legkorszerűbb eszközökkel felel meg az elvárásoknak. Vámügynökség és állandó vámfelügyelet kezdetben mindkét telephelyen (BILK, Budaörs), ma már csak Soroksáron működik. Vámügynökségük sikeres működésének titka a megfelelő engedélyek és jogosultságok megléte, valamint ezek alkalmazása.

-8-


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Az engedélyezett címzett/feladó státuszok, a közvámraktári engedély, a kezességvállalási engedély és az elektronikus vám elé állítás lehetősége meggyorsítják, és egyszerűbbé teszik a vámkezelés lefolyását. Külön szolgáltatás a vám-szaktanácsadás, melynek keretében tájékoztatják ügyfeleiket az új vámtörvény adta lehetőségekről. Vámirodái mellett OTP Bank működik, ahol lehetőség nyílik a vámkártyával történő fizetésre is. A 90-es évek végére a DeltaSped az ország egyik legismertebb szállítmányozó vállalatává vált. Ehhez hozzájárult, hogy igen nagy megbízókat tudott kiszolgálni, melyből sokan stratégiai partnerré váltak, és ez több mint évi 500 megbízást jelentett. 1999-ben francia partnerével a DeltaSped megalakította az ND logisztikai Kft.-t, mely a Nestlé büki telephelyén végez raktározási tevékenységet. Szintén 1999-ben jött létre a Delta Trans Kft. A DeltaSped lányvállalataként, amely egy saját tulajdonban lévő fuvarozó vállalat, olyan fontos tevékenységet végez, mint például a speciális kamion trélerek szállítása külföldre (pl.: Franciaország). Végül, de nem utolsó sorban a Delta-Rent is ekkor alakult meg, amely gépjármű kereskedelemmel foglalkozik, és gépjárműveket értékesít az alvállalkozók számára, mind a mai napig. A Delta-cégcsoport új tagjai a 2001-ben csatlakozott TPA Kft. (alkatrész-kereskedelem), a Somitco Trans (romániai fuvarozó cég), a Tri Star SRO (szlovák fuvarozó cég) és a Delta Airfreight Kft. (légi szállítmányozás) voltak. 2002-ben a DeltaSped kihasználva a Wáberer György által vezetett VOLÁN TEFU akvizíciós törekvéseit - hasonlóan a Hungarocamionhoz - csatlakozott a céghez és így 2003 óta működik a Waberer’s cégcsoport tagjaként. Ezzel a vállalat olyan lehetőségekhez jutott, melyek hozzájárultak a további fejlődéshez. 2004-ban sor került az ISO 14001:1996 környezet irányítási rendszer bevezetésére. A 2004. május 1-jei EU csatlakozás kihívásokkal állította szembe a szállítmányozói piacot. Nagy nyomás nehezedett a szállítmányozóra, fuvarozókra, hogy csökkentsék a fuvardíjakat és jelentős verseny folyt a megbízókért is. Ezzel egy időben a nemzetközi fuvarozási tevékenységet liberalizálták, tömegével kezdtek céget alapítani, így a túlkínálat értelemszerűen árcsökkenéshez vezetett. A fuvarozók és szállítmányozók több éven keresztül önköltésig áron dolgoztak, és azok a vállalatok, akik nem rendelkeztek megfelelő háttérrel, csődbe mentek. -9-


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A csatlakozás másik velejárója, hogy munkaerőhiány lépett fel, mert a szakképzett sofőrök egy része nyugatra ment dolgozni, továbbá jelentősen megnőtt a fuvareszközök száma. 2006-ról elmondható, hogy a szállítmányozási piac rendeződni látszott és csak tőkeerős, megfontolt üzleti politikát folytató vállalatok, mint a DeltaSped Kft. voltak képesek megmaradni a piacon. Ugyanebben az évben hozta létre a cég a túlsúlyos- és túlméretes áruk szállítását végző részleget, bővítve ezzel tevékenységi-, és az elérhető szolgáltatások körét. A DeltaSped a következő szervezeteknek tagja: 9 FIATA 9 Magyar-Francia Kereskedelmi Kamara 9 Magyar Szállítmányozók és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége 9 Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete 9 Magyar-Német Kereskedelmi és Iparkamara 1.1.1.

A vállalat jelenlegi szervezeti felépítése

A DeltaSped Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. jelenleg 51 főből épül fel. A szervezeti ábra legtetején az ügyvezető igazgató áll, majd 1-1 főt tesz ki a kontrolling, illetve a környezet- és minőségirányítási részleg. A kereskedelmi igazgató helyettes alatt helyezkednek el a közúti- és az általános szállítmányozási üzletág vezetői. A közúti szállítmányozási üzletág alá tartoznak a különböző divíziók, szám szerint 8 (export-, keleteurópai-,

német-benelux

import,

nyugat-európai

import-,

speciális

transzport-,

autószállítás-, sales divíziók, és végül, de nem utolsó sorban az ügyviteli iroda részleg. Az általános szállítmányozási üzletág irányítása alá tartozik a gyűjtőszállítmányozás, és a raktár, valamint a légi- és tengeri szállítmányozás, és a szegedi iroda. (Lásd: 1-es számú melléklet.) A szervezet felépítéséből jól látható, hogy különböző divíziók és részlegek különülnek el egymástól. Ezek a csoportok természetesen saját hatáskörrel bírnak az adott területen, azonban fontos a köztük történő együttműködés és információáramlás, amennyiben az adott megbízás úgy kívánja. Az egyes részlegek összehangolása és együttműködése elengedhetetlen a komplex szolgáltatásnyújtás és a gördülékeny munka érdekében.

- 10 -


1.1.2.

szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A DeltaSped Kft. logisztikai rendszere

1. számú ábra

Import szállítás

Export szállítás Vámügyintézés Házhozszállítás

Belföldi raktár

Vámraktár

Csomagolás

Házhozszállítás

Házhozszállítás

Házhozszállítás Forrás: DeltaSped Kft. Az ábra jól szemlélteti a széles körű logisztikai tevékenységet. Az import szállítmányokat a logisztikai központban vámkezelik, és szükség esetén raktárba betárolják. Itt esetenként csomagolást (ill. átcsomagolást) is végeznek, majd kérés szerint házhozszállítás is rendelhető. 1.2. A DeltaSped jelenlegi helyzete, pozíciója a piacon Jelenleg a DeltaSped Kft. egy logisztikai szolgáltatást nyújtó vállalat, és mint ilyen, fő szempont a teljes körű szolgáltatás nyújtása mind a már meglévő, mind az új megbízók számára.

- 11 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Ennek köszönhetően át tudja venni bizonyos tevékenységek ellátását a megbízóktól, aki így időt és pénzt takaríthat meg, mivel egy szakértő vállalat végzi el helyettük a feladatot. A Kft jelenlegi jegyzett tőkéje 267 millió Ft. A cég a magyar piacon a középmezőnyben helyezkedik el mind éves árbevételét, mind a szállítmányozói toplistát tekintve. 1.2.1.

A vállalat árbevételének alakulása az elmúlt években

A DeltaSped Kft. árbevétele 2004-ben és 2005-ben egy bizonyos mértékig visszaesett, amely részben a forint erősödésének, részben az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak volt köszönhető. Mindennek következtében 10-12%-os díjcsökkenés volt tapasztalható. 2006-ban ismét növekvő tendenciát mutatott az árbevétel, mely részben a légi és tengerentúli, valamint a speciális és túlméretes üzletágnak, mint új tevékenységnek volt köszönhető. Az árbevétel legnagyobb hányadát a nemzetközi szállítmányozás adja, melyben jelentős szerepet kap az export, természetesen az adott gazdasági körülményekhez mérten. 2. számú ábra Az árbevétel változása az előző évhez viszonyítva 122,29%

115,00%

95,00% 93,67%

80,72% 73,92%

70,37% 75,00%

77,74%

78,06%

60,65% 55,00%

31,50%

30,27% 28,67%

7,93% 2,65%

-25,00% 2006 évben

2007 évben

Forrás: DeltaSped Kft. - 12 -

2008 évben

-7,67% Dec

Nov

0,32% Okt

Szept

Aug

5,83%

5,40%

Júl

5,65%

Jún

Márc

Febr

Jan

5,53%

14,01%

Máj

8,80%

22,51% 2,47%

Ápr

27,54%

-5,00%

70,77%

48,03%

35,00%

15,00%

66,50%

73,65%


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Ahogy az a fenti diagrammon is látható a vállalat 2007-es árbevétel alakulása a romló makro-környezet és az ország rossz gazdasági helyzete miatt jelentősen visszaesett. Már ebben az évben érezhető volt a külkereskedelem visszaesése, és ezáltal a cég nemzetközi forgalmának csökkenése is. 2008-ban eleinte javulni látszottak a mutatók, azonban a gazdasági válság várhatóan meghosszabbítja a 2007-es nehéz periódust, talán még keményebb kihívásokat is fog jelenteni a vállalkozások működését, kockázatkezelését illetve fennmaradását tekintve. A gazdasági-, politikai-, és társadalmi környezet nagymértékben kihat egy szállítmányozó cég működésére is, ezért olyan fontos ezek elemzése és az ezekkel járó, illetve ezáltal kialakult folyamatosan megjelenő kockázatok felismerése és megfelelő kezelése. Az alkalmazott kockázatkezelési módszer és annak hatékonysága meghatározhatja az adott vállalat fennmaradását, és további érvényesülését a piacon, főleg egy ilyen nehéz időszakban. 1.2.2.

Tervek a jövőre nézve

A DeltaSped olyan szállítmányozó vállalat kíván lenni, amely bárhonnan, bármit, bárhová képes eljuttatni, legyen szó egyszerű- vagy több, kombinált szállítási módról, más szóval nem ismer lehetetlent. A cég új szlogenje: „DeltaSped Kft. a Szállítmányozó”. Törekszik arra, hogy minél komplexebb megbízásokat kínáljon és vállaljon el, illetve az ellátási lánc minél meghatározottabb részét fedje le. Tárgyalások indultak termelő vállalatokkal a szállítmányozási és logisztikai tevékenységek kiszervezésére. A Kft. folyamatosan törekszik a partner kapcsolatok ápolására és újak építésére. Az üzletpolitika fontos része, hogy ne csak a meglévő igények teljes kielégítése valósuljon meg, hanem a vállalat akár olyan új és korszerű (alternatív, kombinált) fuvarozási módokat ajánljon fel, amellyel egyedülállóvá, illetve úttörővé válhat a piacon. Így eséllyel pályázhat nemcsak a meglévő-, de az újdonsült partnerek bizalmára is.

- 13 -


2.

szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A MAGYAR FUVAROZÁSI PIAC HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

A fuvarozási piac helyzetének elemzése során főképpen a közúti fuvarozás körülményeit és feltételeit szeretném megvizsgálni, hiszen ez szoros összefüggésben van az általam vizsgált vállalat működésének alakulásával. Jelenleg ez az egyik legjellemzőbb és leginkább alkalmazott fuvarozási forma Magyarországon és egész Európában, illetve, ahogy azt már említettem, a nemzetközi közúti fuvarozás a DeltaSped Kft. egyik fő tevékenysége és profilja. 2.1. A közúti árufuvarozás fejlődése és általános helyzetértékelése Magyarországon a közúti árufuvarozás az 50-es években még jelentéktelen mértékű volt. Az 1970-es években már a fuvarozási teljesítmény 20%-át tette ki a közúti szállítás, az ezredfordulóra pedig már elérte az 50 %-ot. Az ágazat előretörése gyakorlatilag a 90-es években kezdődött. Ez a jelenség az EU valamennyi országában megfigyelhető volt. Az Unió 15 országában a statisztikai adatok a közút töretlen dominanciájáról tanúskodtak. 1970-2000 között a 15 ország teljes áruszállítási teljesítménye 114%-kal nőtt, ugyanezen időszak alatt a közút felfutása 162%-os volt. A munkamegosztás változása az EU 15-ben (tkm alapján %-ban)

1.számú táblázat

Közút

Vasút

Belvízi

Csővezetékes

Összesen

1970

54,3

27,9

11,0

6,8

100,0

1980

61,3

22,1

9,2

7,4

100,0

1990

69,7

17,3

7,9

5,2

100,0

1995

72,8

14,4

7,5

5,4

100,0

2000

74,3

14,0

7,0

4,8

100,0

Forrás: EU Comission (2002): Energy and Transport in Figures

- 14 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A közúti ágazat ilyen mértékű előretörésének okai részben a szállítással szemben megnyilvánuló igényekben bekövetkezett változások, másrészt a közút sajátosságai, amelyek a háztól-házig történő kiszolgálás kényelmében, a közúti áruszállítás rugalmasságában, s ugyanakkor a konkurens ágazatok merevségében jut kifejeződésre. A megváltozott árustruktúrát és a logisztikai igényeket kifejező, a módválasztást befolyásoló szempontok

(rugalmasság,

megbízhatóság,

infrastrukturális

hálózati

ellátottság,

információs hálózati ellátottság, kedvező költségek, stb.) tekintetében a közút speciális adottságai révén sokkal kedvezőbb pozícióban van, mint a többi fuvarozási mód (vasút, belvízi közlekedés, tengeri- és légi áruszállatás). Nem véletlen tehát, hogy a DeltaSped Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. is ezt a fuvarozási módot választotta fő tevékenységeként, hiszen a vevői igényeket és az előbb említett előnyös sajátosságokat tekintve fuvarozási szempontból ez bizonyul a legjövedelmezőbb és leginkább kedvelt, illetve előretörő fuvarozási formának. 2.2. Piaci kép a csatlakozás előtt, 2004-ben2 A csatlakozás előtt érezhető volt a bizonytalanság mind a termelő, mind a szolgáltató szférában. Az elméleti szabályozásokkal tisztában volt szinte minden piaci szereplő, ennek ellenére senki sem tudta biztosan, hogy a gyakorlatban mire számíthat majd. A közúti árufuvarozás hazai piacán 2004-ben mintegy 27 ezer vállalkozás osztozott. Ezek zöme egyéni vállalkozás volt, a gazdasági társaságok száma pedig 7 ezer körülire volt tehető, aminek csupán 10 százaléka számított igazi nagyvállalatnak. A kisebb cégek elsősorban belföldi fuvarozást végeztek (egy-két gépjárművel rendelkeztek), míg a nagyobbak - amellett, hogy tevékenységük átlépi az országhatárokat – már akkor is elmozdulni látszottak az integrált logisztikai szolgáltatások felé, mely hozzájárult gyarapodásukhoz, azonban a kisebb hazai cégek nehéz helyzetbe kerültek. A nemzetközi fuvarozás ugyan nem jövedelmezőbb, mint a hazai, ám annál sokkal stabilabb piacot jelent, és jelentett akkor is. Ugyanakkor a vállalkozók szerint 2004 elejétől kezdve a nemzetközi piacokon mintegy 10-15 százalékos díjcsökkenés volt, ami már a

2

Világgazdaság online, Hinfner Miklós az akkori MKFE (Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete) főtitkár nyilatkozata alapján, 2005.04.26.

- 15 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

csatlakozás előszeleként volt értékelhető. Ebben az évben nemzetközi árufuvarozást mintegy 800, itthon bejegyzett cég végzett. Teljesítményük az összes nemzetközi forgalom felét adta. A nemzetközi fuvarozási szegmens igen koncentrált volt, a szállítókapacitások 50 százalékát a 800-ból körülbelül 50 nagy cég birtokolta, ami addig komoly előnyt jelentett, hiszen a kormány a nemzetközi fuvarozásban részt vevő - 20 tonna feletti járművek számát 4950-ben maximalizálta. Ez a limit azonban a csatlakozás után megszűnt, így a kapacitások bővültek, a verseny pedig erősödött. A komplex logisztikai szolgáltatások nyújtása sokkal jövedelmezőbbnek bizonyult (és bizonyul még ma is), mint az egyszerű árufuvarozás.3 A hazai kisvállalkozók azonban szinte kizárólag ez utóbbit végezték, számukra tehát a fuvardíj volt az egyetlen bevételi forrás. Ám a piac telített, és akkora árverseny volt megfigyelhető, hogy a fuvarozók már a 2003-ban is alig-alig tudták a FUVOSZ (Fuvarozók Országos Szövetsége) által javasolt díjemelést (30-35%) érvényesíteni, sőt, a megrendelések megtartása érdekében az önköltségi ár alatti díjszabás sem volt ritka. A költségnövekedést nem sikerült tehát áremeléssel kompenzálni, ez pedig azzal járt, hogy igen nagy nehézséget okozott a szükséges fejlesztő, illetve pótló beruházások finanszírozása a hazai vállalkozók részére, nagymértékben csökkentve ezzel versenyképességüket. Az Európai Uniós csatlakozás nehézségei és ennek hatása a fuvarpiacra Az Európai Unió kapujában állva felvetődött a kérdés, hogy mi lesz a csatlakozás után, mi az, amit máshogy kell tenni, milyen változásokhoz kell majd alkalmazkodni, és ez hogyan hat majd az adott piacra. A teljes jogú taggá válásra való felkészülés évekig tartó, hosszú folyamat volt, rengeteg változással, újdonsággal kellet, és talán még kell is a piacnak megbirkóznia. A csatlakozás előtti helyzethez viszonyítva a legmarkánsabb változások négy területen voltak tapasztalhatók: 9 a szakmához jutás és piacra lépés szabályozása, 9 a szociális előírások közül a vezetési és pihenőidő kérdése,

3

Susán Ákos cikke alapján, Világgazdaság online, 2004.

- 16 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

9 a határok átjárhatóságának változásai, 9 és a támogatások területén. A szakmához jutás és piacra lépés szabályozása A legjelentősebb változás a csatlakozás után a belföldi fuvarozói engedélyre épülő nemzetközi engedélyek kiadásában és a piacra lépés szabályozásában volt tapasztalható. Ennek leglényegesebb eleme a nemzetközi árufuvarozás Unión belüli liberalizálásával párhuzamosan az engedélykorlátok megszűnése volt A vezetési és pihenőidőre vonatkozó előírások A közúti fuvarozók számára a legjelentősebb változást a szociális harmonizáció keretében hazánkban is érvénybe lépő 3820/85/EGK rendelet bevezetése jelentette. Az AETR Egyezmény, amihez már 2001-ben csatlakoztunk, csak a nemzetközi fuvarozásra vonatkozik. Az 3820/85-ös rendelet azonban az Unión belül a teljes, így a belföldi forgalomra is kötelező lett. A magyar nemzetközi fuvarosok által már a gyakorlatban ismert munkajogi előírások bevezetése a belföldi forgalomban okozott némi nehézséget. A tachográf használata 2003. januártól kötelező, 2003. szeptemberétől pedig akár 100 ezer forintos bírsággal is sújthatók azok a belföldi haszonjármű- és autóbusz-üzemeltetők, akik nem szereltették be a tachográfot, vagy akik megszegik a menetíró használatának szabályait. 2004. májusától pedig csak azok végezhetnek belföldi fuvarozást, akik a hazai jogszabálynál szigorúbb uniós követelményeknek is eleget tettek. A másik terület, ahol szükséges volt az előrelépés az egységes munkaügyi nyilvántartási rendszer kiépítése, ami a kötelező ellenőrzések tartalmát és lefolytatásának mikéntjét, a megőrzendő adatok pontos körét tenné egyértelművé az ellenőrök számára éppúgy, mint a fuvarozók számára. Az egyenlő esélyek megteremtéséhez azonban mindenek előtt a tárgyi feltételek (parkolók, jó utak, korszerű határátmenetek, rakodóhelyek, vám) megteremtése indokolt, illetve nélkülözhetetlen. A határok átjárhatóságának változásai Magyarország kereskedelmében, illetve a közúri fuvarpiacot tekintve a legfontosabb változás a vámhatárok megszűnése volt.

- 17 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Ennek következtében megszűntek a vámellenőrzések, vámkezelések s ezzel együtt járó adminisztrációs feladatok, illetve a határátkelőkön történő várakozások. Gyakorlatilag az Unión belül ma már az áruk korlátozás nélkül, szabadon áramlanak, ami igen fontos Magyarország számára, hiszen hazánk külkereskedelmi forgalmának háromnegyedét az uniós tagállamokkal bonyolítja, így a kereskedelem nagy része közösségi, uniós forgalommá minősült. Ennek az új vámrendszernek (vámuniónak) sajátos hatása volt az adminisztratív kötelezettségeken túl az import-export lebonyolításra, a fuvarpiac működésére, sőt az ország költségvetésére is, a vámbevételek sorsának változása miatt. Ami az okmányokat illeti, az eljárás nagyban egyszerűsödött, az addig alapesetben beszerzendő engedélyek száma jelentősen csökkent. A gépjárműre és a vezetőre vonatkozó engedélyek azonban változatlanul, még ma is beszerzendők. Támogatások kérdései Érdemes kitérni a támogatások kérdésére is. Kényes téma ez az Unióban, mert az egyenlő versenyfeltételekre hivatkozva az Unió általában tiltja a támogatást ezen a területen is. Vannak azonban speciális célok és támogatási formák, amelyek engedélyezettek. Így a fuvarpiacon a kisvállalkozók többféle jogcímen juthatnak támogatáshoz. Ilyen jogcímek: a kisebb cégek versenyhátrányának csökkentése, a környezet védelme, műszaki fejlesztés, innováció elősegítése, a külpiacra lépés megkönnyítése, amelyek kihasználásának lehetősége pozitív tényezőnek számíthat. Mindezek alapján bebizonyosodott, hogy a négy területet tekintve, Magyarország EUtaggá válása komoly hatással volt a hazai piaci szereplők működési környezetére, és még nem említettük a megváltozott versenyfeltételekkel járó hatásokat. A csatlakozás ebben a tekintetben is nagy kihívások elé állította a hazai fuvarozó cégeket. A versenyképesség megőrzésének és a piacon maradásnak a kérdése legélesebben a közúti áru-és személyszállításban vetődött fel. Ennek oka az ágazat népszerűsége (vö.: a fejezet elején kifejtett ágazati helyzetelemzés) volt, illetve, hogy a piac liberalizálása és egyszerűsödése ebben az ágazatban valósult meg leginkább. Márpedig az egyes ágazatokban uralkodó verseny nagyban függ az adott tevékenység liberalizáltságának fokától, hiszen a kötött szabályok szerint végzett tevékenység esetében a versenynek igen - 18 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

szűk mozgástere marad. A versenyben résztvevő piaci szereplők nagy száma is generálója az egyre éleződő versenynek. A kibővült piacon kiéleződött a verseny, ami a piaci szereplőket

új,

gazdaságos

megoldások

keresésére,

a

megszerezhető

előnyök

kihasználására ösztönözte. A versenyfeltételek változásához hozzá tartozik a fuvaroztatói igény megváltozása: az értékesebb áruk kezelése, kiszolgálása az egyre professzionálisabb logisztikai szolgáltatást igényli, ami a hagyományos fuvarozástól a differenciálódó, értéktermelő, kapcsolódó szolgáltatások irányába mozdítja el a szélesebben értelmezett áruszállítási tevékenységet. Mindezeket tetézve nem csak a csatlakozásnak voltak kemény feltételei és következményei a harmonizációt és a versenyt tekintve, hanem az ekkor még inkább szembetűnő és hangsúlyosabbá

váló

magyar

elmaradottságnak

is

egyben.

Az

infrastrukturális

elmaradottság, a parkoló hiány (a pihenési időre vonatkozó szabályok alkalmazásának megnehezítése), forgalmi akadályok, rossz útviszonyok, a külföldihez mérve drágább üzemanyag árak mind megnehezítették az amúgy is rengeteg kihívással és költséggel járó újítások integrációját illetve versenyképesség megtartását. Összegezve, a fuvarpiaci helyzetet tekintve a liberalizációnak illetve harmonizációnak bizonyos szemszögből pozitív (egyszerűbb határátkelés, csökkenő várakozási idő, uniós piacra lépés stb.) más szemszögből pedig negatív (növekvő verseny, költségnövelő jogharmonizáció, stb.) hatásai voltak megfigyelhetőek, és ezek talán még a mai napig kihatnak erre a piacra. 2.3. A piaci alakulása a csatlakozás, azaz 2004. május 1-je után A nemzetközi árufuvarozási piacon töretlenül folytatódott a piac differenciálódása, szegmentálódása. Az eltérő adottságokkal rendelkező uniós és keleti fuvarosok keresték a helyüket ezen a differenciálódó piacon, aminek a következménye az volt, hogy a nyugati vállalkozók fokozatosan elfordultak a számukra egyre gazdaságtalanabb hagyományos szállítástól, és a jobb profit kilátásokkal kecsegtető piaci szegmens, az integrált logisztikai szolgáltatások piaca felé orientálódnak. Az igények változása kedvezett ennek az újfajta irányultságnak, hiszen a fuvaroztatók oldaláról is egyre határozottabban megjelent az igény a komplex disztribúciós és logisztikai, a korszerű informatikai szolgáltatások és hosszabb távolsági szállításoknál a kombinált fuvarozás szolgáltatásai iránt.

- 19 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A piaci részesedés egészen más képet mutat, ha a raktározás, elosztás, árukiszolgálás szegmensét vizsgáljuk, itt az EU vállalkozások részaránya gyorsan növekedett, hisz ez a piac jövedelmezőség szempontjából is jóval meghaladja a hagyományos fuvarozói tevékenységet. A csatlakozással alapvetően változtak a hazai - különösen az eddig csak belföldi árufuvarozást végző vállalkozások lehetőségei, de a már az korábban nemzetközi árufuvarozást végzők helyzete is új alapokra helyeződött. A belföldi árufuvarozást végzők előtt két út volt lehetséges: 9 nyitás a nemzetközi piac felé; 9 továbbra is kizárólag a belföldi piacon maradás. A csatlakozással az eddig kizárólag belföldön fuvarozó társaságok számára is nyitottá vált az EU piaca. A kis- és közepes vállalkozások az EU csatlakozást követően tőkeszegénységükből fakadó hátrányukat három lehetséges megoldás közül választva ellensúlyozhatták: 9 értéknövelő, értékteremtő logisztikai szolgáltatás nyújtása, ennek fokozatos bővítése, ami tőke- és időigényes megoldás; 9 hagyományos árufuvarozás végzése alvállalkozóként a nagyobb társaságok részére, ami szintén tőkeigényes, mert a járműpark korszerűsítése hosszabb távon az alkalmazás-megbízás előfeltétele; 9 a vállalkozások közötti hálózati együttműködés (szövetkezés). 2.4. A fuvarpiac jelenlegi helyzete és kockázatai a gazdasági válság tükrében Ahogy az eddig írtakból is kiderül a fuvarpiac és ez által a fuvarozási piac sosem volt igazán könnyű helyzetben. Összetettsége (mind szereplők, mind tevékenység tekintetében) és gazdasági jelentősége (külkereskedelmi szempontból) miatt számos tényező hatást gyakorol rá és ugyanakkor rengeteg veszély, és kockázat merülhet fel (vö.: kockázatok típusai, fajtái). A nehéz időszakokból való kilábalás és az éppen adódó akadályok, és kockázatok elhárítása mindig nagy kihívás marad ennek az iparágnak.

- 20 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A szállítmányozói tevékenység során olyan szereplők, résztvevők kerülnek kapcsolatba egymással és alkotnak egy „láncot”, mint a megbízó, szállítmányozó és fuvarozó. Természetesen ez a lánc rövidülhet, illetve kiegészülhet a közvetítők, illetve alvállalkozók számától függően. Minden résztvevőnek megvannak a maga problémái, kockázatai, azonban a közös cél érdekében tekintettel kell lenniük a másik nehézségeire, hiszen ezek egyrészt kölcsönhatásban, másrészt kihatással vannak egymásra. Gazdasági válság időszakában az iparágnak nem csak a normál, ismert kockázatokkal kell szembesülni,

hanem

tevékenységüket,

amellett,

hogy

partnerkapcsolataik,

sokkal

óvatosabbak

befektetéseiket

és

és nem

körültekintőbbek utolsó

sorban

hitelügyleteiket illetően, újfajta kockázatok felmerülésével kell számolniuk. Így van ez most is, és ez nem csak a jelenleg kicsúcsosodott válság miatt, hanem az évek óta tartó iparági nehézségek és romló piaci körülmények miatt is. Ide tartozik a fizetési fegyelem, morál romlása, a fizetésképtelenség növekedése, az emelkedő számú felszámolások és végelszámolások, a kockázatkezelési kultúra teljes hiánya (kockázat csökkentő eszközök elhanyagolása) és még sorolhatnám. A jelenlegi helyzetben ez a piaci magatartás jelentősen megnehezíti a kilábalás, fejlődés és ezzel együtt kellő profit-termelés lehetőségét. 2.4.1.

A jelenlegi gazdasági válság okai, és ezek hatásai hazánkra a jövőben4

2007 nyarán az Egyesült Államok másodrendű jelzáloghitel-piacáról kiinduló válság kirobbanásához főként a tartósan alacsony globális kamatkörnyezet és a globalizáció miatt kialakuló világméretű pénzügyi egyensúlytalanságok vezettek. A válság jelentős méretét a gyors lakásár-infláció és a pénzügyi eszközök áremelkedésének a másodrendű jelzáloghitelek

értékpapírosítása

(a

keletkeztető

és

szétosztó

modell)

miatti

összekapcsolódása, valamint a buborékok kipukkanása okozta. A válság terjedése pedig a jelentős pénzügyi integráció következménye. A krízis epicentrumában meghatározó szerepet játszott a bizalmi válság és a bankközi piacok turbulenciája, míg a periférián a belső sérülékenység és a kockázati felárak növekedése, valamint a finanszírozási lehetőségek beszűkülése.

4

Magyar Tőkepiac, 2008. november 10-ei cikke alapján

- 21 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A radikálisan megváltozott világgazdasági körülmények között a magyar gazdaság is teljesen új pályára kerül. E pálya fő jellemzője, hogy a belső és külső pénzügyi egyensúly – kényszerűen – még a korábban szándékoltnál is erőteljesebben javul, viszont a gazdaság lényegében stagnál, a munkanélküliség nő, a foglalkoztatás és az infláció csökken. A pénzügyi egyensúly javulásában egyaránt szerepe lesz a lakossági nettó megtakarítás emelkedésének, a vállalkozói szféra EU-támogatások bővülésénél kisebb beruházásbővítésének, de 2009-ben a döntő tényező az államháztartás hiányának a GDP mintegy 2,5 százalékára való visszaszorítása lesz - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzéséből. A következő hónapokban és 2009-ben a kül- és belföldi kereslet csak nagyon szerényen vagy egyáltalán nem emelkedik. Miközben a világgazdaságban a jelenlegi pénz- és tőkepiaci pánik akár már ez év végéig lecsillapulhat, a hitelhez jutás tartósan nehezebbé válik, a növekedési kilátások borúsak. A gazdasági növekedés a tavalyi 1,1 százalék után idén gyorsul, de csak 2 százalék közelire, majd 2009-ben 0,5 százalék körülire csökken. Az EU stagnálás közeli vagy recessziós (visszaeső) állapota beszűkíti a magyar export lehetőségeit. A külkereskedelmi forgalom drasztikusan lassul, de a kivitel volumenének behozatalnál gyorsabb fejlődése fennmarad. Az exportorientált ágazatok közül nagyobb gondok várhatók a hitelfeltételek romlását jobban megérző járműgyártásban – bár ezen belül a különböző gyártók piaci helyzete messze nem azonos –, s talán kisebbek a divatcikknek is számító elektronikai termékek értékesítésében. A bizonytalan perspektíva és drága hitel visszafogja a beruházási tevékenységet. Az EU fejlesztési támogatásai részben csak az állami források helyettesítésére lesznek képesek, a lakásépítés pedig várhatóan visszaesik. A fogyasztói keresletet behatárolja, hogy a reálbérek idei szerény emelkedését jövőre hasonló csökkenés követi, a hitelfelvétel erősen fékeződik, miközben jelentős összeget köt le a korábbi hitelek törlesztése. A magas kamatok és a növekvő bizonytalanság erősítheti a megtakarítási hajlandóságot: főleg gyorsan mobilizálható eszközökben, így például rövid lekötési idejű bankbetétekben, majd állampapírokban. Az infláció – főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt – a következő hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik. - 22 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Idén éves átlagban 6,2 százalékos (az év végén 5 százalék körüli), 2009-ben 3,9 százalékos (az év végén 3,5 százalék körüli) áremelkedés várható. A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt ingadozó, de már jellemzően erősödő. Az év végén 260 forint alatti, 2009 átlagában 250 forintos euróárfolyam valószínű. Ha a nemzetközi pénzpiac stabilizálódik, s a magyar államháztartási hiány idei, 3,4 százalék alá csökkentése eredményeként 2009 tavaszán megszűnik a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, továbbá az infláció is 4 százalék körülire csökken, az ország lényegesen közelebb kerül az euró-zónához történő csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez. Ezért a közeljövőben napirendre kerülhet az ERM-2 rendszerbe való belépés. Akár már a fiskális szabályok és a 2009-es költségvetés elfogadása után sor kerülhet az euró bevezetése céldátumának – célszerűen 2012-nek – a bejelentésére. Ez növelheti a magyar gazdaság, s a forint iránti bizalmat. 2.4.2.

Piaci kockázatot jelentő problémák a szállítmányozási tevékenység során5

Az idei év első félévében 2007 hasonló időszakához képest 13 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. Előrejelzések szerint nem várható lényeges javulás. Az évek óta tartó drasztikus növekedés önmagában is rémisztő, hát még, ha a megoszlást is vizsgáljuk. Az összes fizetésképtelenségi eljárás alig több mint fele (5 601 darab) felszámolás, nem egészen fele (5 009 darab) végelszámolás és mindösszesen 10 esetben indult csődeljárás, ami továbbra is óriási veszélyt jelent a magyar gazdaságra nézve. Hazánktól

nyugatabbra

a

csődeljárások

aránya,

amelyek

a

vállalkozások

fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak jóval magasabb. A számok nemcsak önmagukban festenek sötét képet, regionális összehasonlításban is a sor végén járunk. A közép-kelet-európai térségben Magyarországon kiugróan magas a fizetésképtelenségi arány. Lélekszámban, társas vállalkozások számát tekintve hasonló méretű államokban évente pár ezer cég szűnik meg, szemben a hazai első féléves több mint 10 ezerrel, vagy az egész évre várható 20 ezer felettivel.

5

Coface tanulmány alapján, 2007-2008.

- 23 -


A

fizetésképtelenségi

szakdolgozat

eljárások

ágazati

számát

BGF KKFK /2008.

vizsgálva

kiderül:

a

legtöbb

fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26%-át kereskedelmi vállalkozások, további 17%-át építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban. A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, a fa- és bútoripari cégek, valamint az ingatlangazdálkodási tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: a gépipar, a fuvarozás, a papíripar- és csomagoló, az acél- és fémipar, az építőipar valamint a kereskedelmi vállalkozások. A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2008 első félévben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 33%-át, Szabolcsban pedig 10%-át indították. Figyelembe véve az adott megyékben bejegyzett vállalatok, és a fizetésképtelenségi eljárások számát kiderül, hogy a bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legmagasabb. 2008 első hat hónapjában, 7% volt, majd ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye (3,81%), Nógrád megye (3,68%). Szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta a legnagyobb negatív eltérést ez előző évhez képest: a csődhányad relatív növekedése 50,79% volt. A vállalkozások jövője továbbra sem rózsás: az ország makrogazdasági problémái, a gazdasági növekedés lassulása ma már a korábban jól teljesítő gazdasági szektor képviselőit is "kikezdik". A fizetésképtelenség mögött egyrészt a tudáshiány áll. Kockázatkezelési kultúra nem létezik. Szemléletváltásra van szükség, ami várhatóan nem egy-két év múlva fog bekövetkezni, hanem 5-10-15 év múlva, amikorra a magyar gazdaság szép lassan olyan helyzetbe fog kerülni, hogy újra versenyképessé váljanak azok a cégek, akik addig túlélik ezt a folyamatot. A magyar vállalatok zöme még mindig majdnem kizárólag az eladásra koncentrál. Ez valóban jó stratégia, amikor dinamikusan bővülő piacon teszik mindezt, de most más a helyzet. Zsugorodó piaci helyzetben ez öngyilkos taktika. Ebben a helyzetben nem válik be az a magatartás, amely szinte kizárólag az árra koncentrál, amikor a minőség, a megbízhatóság háttérbe szorul az árral szemben, amikor csak az számít, hogy minél olcsóbban adjam az árut vagy szolgáltatást, és minél kisebbek

- 24 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

legyenek a költségeim. Ez oda vezet, hogy a profitrés minimálissá szűkül, 1-2 százalékos marzsokkal dolgozik a magyar cégek nagy része, s ha egy vevőjük fizetésképtelenséget jelent, ők is könnyen bedőlnek. Ez tovagyűrűzik, ami fokozza a körbetartozásokat. Azok a vállalkozások, amelyek nem vesznek igénybe olyan kockázat csökkentő eszközöket, mint a céginformáció, a hitelbiztosítás vagy valamelyik profi cég általi követelésbehajtás, könnyen abban a helyzetbe kerülhet, hogy megbízója, beszállítója nem fizetéssel "hálálja meg" mulasztását. Egy jelentős fizetési késedelem miatt felmondott bankhitel s a fedezetek érvényesítése akár egy cég végét is jelentheti. Ez ellen jó orvosság a hitelbiztosítás. "Tegyük fel, hogy van egy cégem, amelynek egymilliárd forint az árbevétele. Ha öt százalékos árbevétel arányos nyereséggel dolgozom, évi 50 millióval, akár már 25 millió forintos, ki nem fizetett számla elvitte a nyereségemet. Ehhez képest a hitelbiztosítási díj - futamidőtől függően körülbelül két-három millió forint" – mondják a hozzáértők. Hozzáfűzik, lehet, hogy soha senki nem gondolta azt végig, hogy magánemberként 20 éven keresztül hány forintot fizetett be lakásbiztosításra, de nem hiszi, bárki bánta volna, hogy nem égett le a háza. A hitelbiztosítási szerződés kötése különösen előnyös a jellemzően hosszú határidőre fizető multinacionális kereskedelmi cégeknek beszállító, alacsonyabb likviditású kis- és középvállalatoknak, továbbá azoknak, amelyek új piacokra akarnak lépni, mert az ismeretlen területek többletkockázatokat hordoznak. A hitelminősítők tapasztalatai igen riasztóak, hiszen a bevizsgált cégek három százaléka már akkor felszámolás alatt állt, amikor vevőként jelentkezett valamelyik ügyfelüknél. Az említett évi 50 ezer minősített cég további mintegy négy százaléka hitelképtelen. Évente átlagosan mintegy 3,5 ezer olyan cég akad fenn a rostán, amellyel igen kockázatos lenne üzletet kötni. Ezt általánosítva, az 1,2 millió hazai vállalkozás közül mintegy százezer olyan működik, amelynek eleve nem lenne szabad nyitva szállítani. Ezt a helyzetet látva az ember azt gondolná, hogy a cégek mindent megpróbálnak a sikeres működés érdekében. A rendelkezésre álló eszközökkel megpróbálják felmérni és csökkenteni a kockázatok és lehetséges veszteségek mértékét. Ennek ellenére, ahogy már néhányszor utaltam rá az előbbi bekezdésekben a cégek óvatossága és kockázatkezelési gyakorlata egyre csak lazul.

- 25 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Egy felmérés keretében vizsgálták meg a hazai vállalkozások kockázatkezelési gyakorlatát. A hazai cégek több mint kétharmada személyes kapcsolatok vagy korábbi tapasztalatai alapján minősíti partnereit. A felmérés résztvevőinek többsége fontosnak tartja ugyan partnerei minősítését, ugyanakkor a megkérdezetteknek mindössze 2 százaléka minősíti partnereit legalább félévenként. Ha a vállalkozó új ügyfélre talál a - lassuló gazdaság szűkülő piacain zajló - erősebb versenyben,

az

üzlet

reményében

eldobja

kockázatérzékenységét.

Hatékony

kockázatkezelés nem létezik céltudatos, előrelátó gondolkodás nélkül, amit a magyar vállalati szférában is el kellene sajátítani. Mégpedig nem is csak a nagy ügyfélkörrel rendelkező cégeknek, hanem azoknak a kis- és középvállalkozásoknak is, amelyeknek olyan a tevékenysége, hogy lehetséges lenne teljesebb képet kialakítani ügyfeleikről. Egyre nagyobb kockázat áll szemben a spórolással: a partnercégekről szóló információk beszerzése sokkal kevesebbe kerül annál, mint amekkora összeg annak fizetésképtelensége miatt elveszhet. Időről időre nyomon kell követni a változásokat: székhely, tulajdonosi hányad és szerkezet, címváltozás, pénzügyi adatok. A hazai vállatok ennek ellenére kockázatkezelési téren nem gondolkodnak előre. Ennek a nemtörődöm gondolkodásnak egyre több cég lesz kárvallottja. A magyar vállalatok jelenlegi partnerminősítési szokásai

Forrás: Coface Hungary - 26 -

3. számú ábra


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A kis- és középvállalkozásoknak létérdekük folyamatosan tájékozódni az üzleti partner hitelképességéről, felmérni a kockázatokat: sokszor a lenni vagy nem lenni kérdésére adott válasz múlik az előrelátáson. A struccpolitika ugyanis életveszélyes: a KKV-k működőképességét akár egyetlen ügyfél késedelmes fizetése is veszélybe sodorhatja, egy-egy behajthatatlan követelés pedig a csőd szélére is taszíthatja a hitelezőt.

- 27 -


3.

KOCKÁZATKEZELÉS

szakdolgozat

SZEREPE

ÉS

JELENTŐSÉGE

BGF KKFK /2008.

A

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI

SZEKTORBAN

Életünk során számos alkalommal találkozunk kockázatokkal. Szakdolgozatomban az üzleti-, gazdasági életben felmerülő kockázatokkal foglalkozom, ezen belül is a szállítmányozói illetve fuvarozói piacon felmerülő kockázatokkal és azok kezelésével. Olyan kockázatok ezek, amelyek alapelemei egy vállalat működési folyamatának, amelyek állandó szempontok a döntéshozatalban, amelyek szükség esetén jól körülírhatók és felismerhetők, és amelyek különböző módszerekkel kezelhetők. A kockázatok állandó meg-, illetve elkerülése lehetséges ugyan, azonban cseppet sem célratörő. Sikereket csak kockázatok vállalásával érhet el egy vállalat, főképpen egy állandóan változó gazdasági környezetben. Olyan eset is előfordul, amikor egy cég számára a kockázatkezelés a fennmaradás feltétele, ami a jelenlegi gazdasági körülmények, feltételek illetve a vállalati szektorban folyamatosan romló fizetési fegyelem és fizetésképtelenség (rengeteg felszámolás, végelszámolás) mellett kiemelten fontos. Ebben az iparágban elsősorban nem a befektetési, pénzügyi kockázatokkal kell foglalkozni, hanem egyéb, működési folyamatokkal kapcsolatos, adott piaci környezetből adódó kockázatokkal is számolnia kell (ügyleti szintű kockázatok, üzletpolitikai kockázatok, stb.). A kockázat szubjektív fogalom. Bár szoktuk azt mondani, hogy "cégünk kockázatot vállal (vagy nem vállal)", egy vállalat vagy szervezet igazából csak közvetíti a kockázatot. Kockázatról dönteni csak emberek tudnak és esetleges szenvedő alanyai is csak emberek lehetnek (alkalmazottak, tulajdonosok, a tágabb környezet). A vállalati kockázatkezelés egyik legalapvetőbb kihívása az, hogy a kockázatok kezelésében döntési helyzetben lévő és a kockázatok hatását elszenvedő személyek nem mindig ugyanazok. A másik nagy kihívás természetesen az, hogy a kockázat a lehető legkisebb mértékben legyen szubjektív, azaz minél mérhetőbb és ezáltal minél jobban értékelhető legyen.

- 28 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

3.1. Kockázatok és azok tulajdonságai6 Minden üzleti döntéshozatal során kockázatok merülnek fel, és ezek mindaddig fennállnak, míg egy ügylet, megállapodás, szerződés realizálódik. A döntéshozatal során figyelemmel kell lenni az ügylet külső- és belső környezetének adottságaira – a piaci helyzetre, a jogi- és egyéb szabályozókra, az árakra, árfolyamokra, a partner helyzetére, hiszen ezek mind-mind rizikófaktorok, azaz kockázati tényezőként merülnek fel. Kockázat: minden jövőre irányuló gazdasági döntés eredményének bizonytalansága, azaz a várt eredménytől való eltérés lehetősége, valamely pontosan előre nem látható és el nem hárítható jövőbeli esemény (kockázati esemény) következtében. Egy kicsit másképp megfogalmazva, a kockázatot úgy is definiálhatnánk, hogy: minden szervezetet egy meghatározott cél (vagy célok) érdekében hoztak létre, illetve, hogy működésével egy meghatározott célt (vagy célokat) szolgáljon. Ezek megvalósítása vagy teljesítése során azonban olyan tényezők is szerepet játszanak, amelyek bekövetkezése és hatása

bizonytalan.

Bizonytalanságuk

a

szervezet

működésének,

felépítésének

összetettségéből, illetve a környezet (gazdasági, társadalmi, politikai, természeti stb.) összetettségéből és kiszámíthatatlan változásaiból fakad. Ezeket a bizonytalan tényezőket hívhatjuk kockázatnak. Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon események összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet a szervezet által kitűzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív, illetve pozitív is. Amennyiben pozitív hatásról van szó, azt definiálható úgy is, mint lehetőség. A "kockázat" szó értelmezésére még sok-sok egyéb példát találhatunk. Íme, néhány ezek közül: 9 veszteség vagy sérülés lehetősége; veszteség valószínűségének szintje (Merriam Webster szótár),

6

Mikolay Lászlóné: Gyakorlati külkereskedelem, Budapest 2007, 15. fejezet alapján illetve Hornai Gábor: Kockázat és kockázatkezelés című munkája alapján

- 29 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

9 egy olyan esemény bekövetkezésének lehetősége, amely hatással lesz a kitűzött célokra, 9 a tervezés jellegéből adódó bizonytalanság valamint annak lehetősége, hogy az üzleti vagy projekt célok megvalósításának kilátásait valaminek a bekövetkezése befolyásolhatja, 9 a veszély a károkozás képessége, míg a kockázat a kár valószínűsége (meghatározott

körülmények

között

és

általában

a

kár

súlyosságának

meghatározásával), 9 a

termelési

és

értékesítési

tevékenységgel

szükségszerűen

együtt

járó

bizonytalansági tényező, amely magában foglalja a veszteség lehetőségét is (Közgazdasági Kislexikon). A kockázat vállalása nyereségnek és veszteségnek egyaránt forrása lehet, a kiszámított kockázat azonban növeli a nyereség valószínűségét és csökkenti a veszteségét. A kockázat "mérhető bizonytalanság" Ha kockázatokról - azaz valószínű kárról - beszélünk, akkor a legtöbbször pénzügyi veszteségre gondolunk. Valóban, a legtöbb kár pénzügyi veszteséggé konvertálható, a kockázatok felmerülésének helye, módja, hatása, stb. sokfélesége mellett. A szervezet által beazonosított egyes kockázatok nem függetlenek egymástól. Bizonyos szempontok alapján különböző csoportokba, kategóriákba sorolhatók. Az alábbi felsorolás (csoportosítás) bemutat néhány kockázati kategóriát. A kockázatok forrása lehet a szervezetre nézve külső eredetű kockázat, vagy a szervezet saját tevékenysége (vagy annak hiánya) hatására kialakuló kockázat. Az egyes szervezetek természetesen a bemutatotthoz képest egyéb kockázati kategóriákat is feltárhatnak, amelyek a saját munkájukkal kapcsolatosak. Külső kockázatok: 9 infrastrukturális (az infrastruktúra elégtelensége, vagy hibája megakadályozhatja a normális működést) 9 gazdasági (kamatláb-, árfolyamváltozások, vagy az infláció negatív hatással lehetnek a tervekre) - 30 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

9 jogi és szabályozási (a jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak) 9 környezetvédelmi (a környezetvédelmi megszorítások a szervezet működési területén korlátot szabhatnak a lehetséges tevékenységeknek) 9 politikai (egy kormányváltás megváltoztathatja a kitűzött célokat. Egy szervezet tevékenysége magára vonhatja a politika érdeklődését, vagy kiválthat politikai reakciót) 9 piaci (versenyhelyzet kialakulása vagy szállítói probléma negatív hatással lehet a tervekre) 9 elemi csapások (tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. A katasztrófavédelmi terv elégtelennek bizonyulhat) Pénzügyi kockázatok: 9 költségvetési (a kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül) 9 csalás vagy lopás (eszközvesztés, a források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre) 9 biztosítási (nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása) 9 tőke beruházási (nem megfelelő beruházási döntések meghozatala) 9 felelősségvállalási (a szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni) Tevékenységi kockázatok: 9 működés stratégiai (nem megfelelő stratégia követése, a stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül) 9 működési (elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések, a célok csak részben valósulnak meg) 9 információs (a döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez) - 31 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

9 hírnév (a nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Például a kialakult rossz megítélés csökkentheti a kívánt tevékenység terjedelmét) 9 kockázat átviteli (az átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történő átadása) 9 technológiai

(a

hatékonyság

megtartása

érdekében

a

technológia

fejlesztésének/lecserélésének igénye, a technológiai üzemzavar megbéníthatja a szervezet működését) 9 project (a megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekt-tervezet, a projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre) 9 újítási (elmulasztott újítási lehetőségek, új megközelítés alkalmazása a kockázatok megfelelő elemzése nélkül) Emberi erőforrás kockázatok: 9 személyzeti (a hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya) 9 egészség- és biztonsági (ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat) A kockázat jelentkezik minden technikai és gazdasági újítás alkalmával, mert a számított és tényleges eredmények között eltérések keletkeznek. A tervszerű gazdálkodással, az információs és elemző munka színvonalának javításával a kockázat valószínűsége csökkenthető, de nem szüntethető meg. Adott vállalat tevékenységétől függően más-más típusú kockázatok merülhetnek fel. Léteznek azonban a kockázatok terén is közös tulajdonságok és lényegét tekintve mindenhol egy a fő: megfelelően kezelni, ha már elkerülni nem lehet. A külkereskedelemben leggyakrabban előforduló kockázatok: 9 Ügyleti kockázatok (a konkrét ügylettel kapcsolatosak)

- 32 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

1. Árukockázat: az áru eladhatatlan, a vevő kárára az eladó a szerződésben vállalttól gyengébb minőségű árut szállít, az áru a fuvarozás során elvész, megsérül, állapota megváltozik (rozsdásodik, elpárolog), késik. 2. Árkockázat: a költségek az árbevételből nem térülnek meg, változik (előnytelenül) az inputok ára. 3. Kereskedelmi kockázat: a vevő fizetésképtelenné válik, csődbe megy, rosszhiszemű, okmányt hamisít. 4. Árfolyamkockázat:a fizetés pénzneme és a nemzeti valuta közötti árfolyam megváltozik (exportőrnek a hazai valuta felértékelése előnytelen, az importőrnek a leértékelése). 5. Nem teljesítés, nem szerződésszerű teljesítés kockázata: a vevő nem fizet, késve fizet, nem veszi át az árut, a szállító nem szállít, nem a kért mennyiséget, minőséget szállítja, nem időben stb. 6. Természeti kockázat: természeti csapás sújtja a szerződő feleket, vagy ők idéznek elő ilyet (környezetszennyezés). 7. Politikai

kockázat:

politikai

események,

vagy

gazdaságpolitikai

intézkedések miatt az ügylet meghiúsul, késve valósítható meg, többletköltséget igényel. 9 Üzletpolitikai kockázatok (vállalati szintű) 1. A termelt termékek eladhatóságának és költségeik megtérülésének kockázata: piaci kockázat. 2. Az értékesített termékek, szolgáltatások esetleges káros hatásaiból származó felelősségi kockázat. 3. A vállalkozás folyamatos fizetőképességének zavaraiból adódó likviditási kockázat. 4. A

felvett

hitelek

kamatainak

kamatkockázat.

- 33 -

kedvezőtlen

változásából

származó


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

5. A különböző célpiacok (országok) politikai stabilitása megingásából, fizetőképessége (hitelképessége) csökkenéséből, a konjunktúra kedvezőtlen alakulásából adódó ország-kockázat. Kockázatok azonosítása, értékelése, rangsorolása (a kockázat kezelése) A kockázatok kezelése nem egy egyszerű lineáris tevékenység, sokkal inkább számos egymásba fonódó, egymásra ható elem megfelelő egyensúlyának megteremtését célzó ciklikus folyamat. A kockázatokat nem egymástól függetlenül, önmagukban kell kezelni, mivel hatással lehetnek egymásra, illetve egyik kockázat bekövetkezése eredményezheti további kockázatok megjelenését is. A hatékony kockázatkezelés éppen ezért egyszerre több kockázat párhuzamos kezelését kell, hogy jelentse. Kockázatok azonosítása: fontos, hogy legyen egy lista a felmerülő kockázatokról, ún. kockázat-lista, és ezek mindegyikénél szükséges megvizsgálni az adott kockázat forrását. Egyfelől a probléma oldaláról kell megközelíteni, másfelől pedig a következmények vizsgálata felől. A különböző kockázatok, más-más módon érintik a különböző vállalatokat, ezért fontos megnézni, hogy hogyan érinti saját vállalkozásunkat az adott kockázati

tényezők

és

ehhez

mérten

foglalkozni

azzal.

Mindezzel

valójában

konkretizálhatjuk is a kockázatot. Kockázatok értékelése: minden típusú kockázat kezelése költségekkel jár, éppen ezért meg kell határozni a kockázat súlyosságát. Ezt megtehetjük a valószínűség, a hatás (hatás pénzösszegben) számszerű értékelésével. A legegyszerűbb módszer: Maga a rangsorolás az értékelés segítségével történik, és így jól láthatjuk, hogy valójában mennyit érdemes az adott kockázat kezelésére fordítani. 3.2. A kockázatkezelés folyamata7 Az előbbiek alapján tehát a kockázat negatívan hathat a szervezet működésére, és ezen keresztül a szervezet célkitűzéseire is. Megnehezíti, hátráltatja vagy legrosszabb esetben meg is akadályozhatja bizonyos funkciók ellátását, illetve célok teljesülését.

7

Hornai Gábor: Kockázat és kockázatkezelés

- 34 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Ezért mindenképpen szükséges, hogy valamilyen módon a szervezet foglalkozzon ezzel a problémával. A szervezet, a költségvetési szerv vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a szervezet célkitűzéseire, tudjon válaszolni a szervezet oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt a kockázatkezeléssel érheti el a szervezet, amely tömören magában foglalja a kockázati tényezők meghatározását, azok bekövetkezéséből eredő hatások felbecsülését, majd végül a kockázati tényezőre történő reagálást. A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beágyazzák, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét. A kockázatkezelés, mint vállalati tevékenység nem azonos azzal, hogy leírjuk "mit tegyünk, ha esetleg bekövetkezik". A vállalati kockázatkezelés a kockázatok tudatos ismeretére és aktív kontrolljára vonatkozó szisztematikus megközelítés annak érdekében, hogy a vállalat működése az üzleti célok, valamint a tulajdonosok, és érintettek elvárásainak megfelelően zavartalanul történjen. A kockázatkezelés csak adott konkrét tevékenységgel kapcsolatban értelmezhető. Meg kell határozni a konkrét célokat, az elvárt eredményt, az előrehaladás mérőszámait. Azonosítani kell a belső és külső érintetteket, céljaikkal, elvárásaikkal, prioritásaikkal együtt. Rögzíteni kell a kockázatkezelési folyamat résztvevőit, futamidejét, rendszerességét, a szükséges erőforrásokat, de legfőképpen a döntési szabadságot. Meg kell határozni a kockázatvállalási kritériumokat/limiteket, tekintettel kell lenni a tulajdonosok és az érintettek elvárásaira vagy jogszabályok, hatóságok előírásaira. A folyamat célja nem szükségszerűen a kockázatok számának csökkentése vagy elkerülése, hanem minél magasabb szintű kockázati tudatosság elérésével és fenntartásával a kockázatok lehetséges hatásainak minimalizálása, az üzleti döntések eredményének optimalizálása. - 35 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A kockázatkezelés egymástól elkülöníthető, de folyamatba szervezett lépésekből áll. A folyamatba szervezés és a rendszeres, ismétlődő végrehajtás jelenti a kockázatkezelés legnagyobb értékét, mivel egy-egy konkrét üzleti döntés meghozatalánál vagy kereskedelmi megállapodás, projekt, stb. elindításánál a legnagyobb felkészültséggel sem mérhető föl az összes kockázat (de ha mégis, azok valószínűsége és potenciális hatása folyamatosan változik). 4.számú ábra

A kockázatkezelés folyamatának ábrázolása

Forrás: Hornai Gábor – A kockázatkezelés Összegezve, minden esetben szükség van a kockázatra való reagálásra, és ennek a reakciónak (kockázatkezelési módszernek) a felülvizsgálatára. Ezzel a lépéssel ellenőrizhetjük a folyamat sikerességét, és dönthetünk a módszer további alkalmazásáról, vagy annak módosításáról, esetlegesen lecseréléséről. A kockázat kezelése jelentheti: 9 a kockázat teljes elkerülését, azaz a tervezett cselekvésről való lemondást, 9 a kockázat mérséklését, azaz a cselekvéssel járó kockázat vállalását, de különböző cselekvések

(információszerzés,

biztosítás,

belső

ellenőrzés,

monitoring

tevékenység, tőzsdei ellenügyletek stb.) révén megkísérelni a kár nagyságának mérséklését, vagy előfordulásának gyakoriságát csökkenteni; egyszerre nem - 36 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

tesznek ki kockázatnak túlságosan nagy értéket, hanem igyekeznek több külön ügyletre elosztani, 9 az önbiztosítást (főleg ritkábban előforduló, kisebb károk esetében), azaz tartalékképzést,

tartalékkapacitásról

való

gondoskodást,

a

befektetések

diverzifikálását, roll-over (rullírozó) hitel felvételét, 9 kockázat áthárítást, azaz a teljes kockázatnak, vagy egy részének mások által történő átvállalását térítés ellenében, vagy esetleg térítés nélkül (állam, biztosító, bank, üzleti partner vagy külföldi kereskedelmi partner által), 9 a kockázat kompenzációját, vagyis a külkereskedelmi ügyletek és egyéb műveletek olyan kombinálását, amelynél a veszteségeket, az egyidejűleg bekövetkező, körülbelül azonos nagyságú nyereségekkel egyenlítik ki; példa erre: tőzsdei hedge ügylet, ügylet több valutában, az egyik felértékelődését ellensúlyozhatja a másik leértékelődése, árpolitika - a könnyen értékesíthető, stabil termék áremelése kiegyenlítheti egy másik termék áresését, amely fontos az árbevétel szempontjából. A

gazdaságtudományok

általában

feltételezik,

hogy

a

gazdaság

szereplői

kockázatelutasítók, azaz igyekeznek a kockázatokat elkerülni, vagy mérsékelni, illetve, hogy az átlagosnál nagyobb kockázat vállalását átalagosnál nagyobb hozam (kockázati prémium) honorálja. 3.2.1.

Kockázatkezelés a szállítmányozó szektorban

Ahogy az már a dolgozat elején elhangzott, „kockázat nélkül nincs üzlet”, és azt gondolom így van ez a szállítmányozó vállalatok esetében is. A mai gazdasági környezet, illetve a gazdasági-, politikai és társadalmi struktúra mellett, szinte képtelenség úgy gazdálkodni, hogy egy cég ne szembesüljön a különböző típusú kockázatokkal. Éppen ezért bármilyen tevékenységet is folytat egy vállalat, a fejlődés és a fennmaradás érdekében is foglalkoznia kell az adott területen jellemző és felmerülő kockázatokkal. A szállítmányozó iparágban rendkívül sok múlik a partnerkapcsolatokon. Évről-évre növekszik a megszűnő, illetve fizetésképtelenné váló társaságok száma, az pedig, aki bajba került vállalkozással köt üzletet, saját cégét is veszélyeztetheti. Éppen ezért nem árt alaposan ellenőrizni az új megrendelőket, de a régi partnerek szúrópróbaszerű vizsgálata is ajánlott lehet, akár félévente is. - 37 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Mint a csődeljárások száma mutatja, a kintlévőségek kapcsán a felek szinte soha nem tudnak megegyezni, miközben a felszámolások során a hitelezők és a szállítók gyakorlatilag semmit nem kapnak vissza. Éppen ezért sem mindegy, kivel kötünk üzletet, és milyen hangsúlyt fektetünk a kockázatok felmérésére és kezelésére. Ahogyan a gazdasági tevékenységek egyre jobban integrálódnak, s ahogyan a külkereskedelmi mozgások és a pénzpiaci mozgások is egyre kevésbé függetleníthetők egymástól, úgy kapcsolódnak össze különböző típusú kockázatok is. Ma már egyre kevésbé lehet beszélni a külkereskedelemben jelentkező kockázatokról anélkül, hogy egyidejűleg ne érintenénk bankok és más érintett intézmények (biztosítók) kockázatait. A külkereskedelemben is óriási jelentősége van az információknak. Ha egy exportra készülő vállalat nincs tisztában azzal, hogy milyen kockázatot jelent partnere és milyet a célország általános gazdasági és pénzügyi rendszere, akkor nemcsak kockázatot, hanem bizonytalanságot is vállal. Információt sok csatornából lehet szerezni, de alaptétel, hogy a külkereskedelem olyan tevékenység, ahol az ügyletekben résztvevő valamennyi fél (termelő, szolgáltató, fuvarozó, bank, biztosító) mellett a hatékony kereskedelmi feltételeket megteremtő állam együttműködése nélkülözhetetlen. A korábban alkalmazott ország-kockázati jellemzők, pl. az eladósodottság (az adósságok GDP-hez mért aránya, az export adósságszolgálathoz mért aránya), ma már csak korlátozottan alkalmazhatók, a recesszió nehezebben jelezhető előre. 3.2.2.

Néhány eszköz az ügyleti szintű kockázatok csökkentésére

Árukockázat: fontos az áru minőségének a szerződésben történő pontos rögzítése. Az importőr előírhatja az áru minőségét meghatározó nyersanyagok minőségét, a készáru csomagolása és raktározása módját. Fenntarthatja magának a gyártás közbeni és a szállítás során történő ellenőrzés jogát, a minőségi átvétel jogát is. Kiköthet egy ún. garanciális hányadot, ami azt jelenti, hogy az ellenérték egy részét visszatartják, kifizetését a minőségi átvételtől teszik függővé. A szállító felelősségét egyértelművé kell tenni áruhiány, rejtett hiba és egyéb minőségi problémák esetére. Az exportőr csökkentheti árukockázatát, ha egyértelművé, pontossá teszi a szerződés feltételeit (pl. a jótállás időtartamát), ha csökkenti a reklamációk lehetőségét pl. rövid reklamációs idő kikötésével. - 38 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Fuvarozási kockázat: a fuvarozási kockázatok csökkenthetők a fuvareszközök gondos megválasztásával, a megfelelő csomagolással. A védekezés, áthárítás általános módja a szállítmánybiztosítás. Kereskedelmi kockázat: ilyen kockázat például a regionális-, ország-, partner- és hitelkockázat, illetve a fizetőkészség vagy fizetőképesség hiánya. Az importőr kérhet óvadékot, garanciát (ajánlati-, teljesítési-, előlegfizetési-, vételár garancia), az exportőr kérhet előleget, előírhat kötbért késedelmes fizetés esetére. A fizetésképtelenség, csőd kockázata csökkenthető a partnerről begyűjtött megfelelő mennyiségű- és minőségű információval. A vállalaton belül célszerű létrehozni egy olyan rendszert, ami minden fizetési késedelmet jelez. Célszerű lehet akkreditív, bankkezesség, bankgarancia, hitelbiztosítás kérése vagy faktorálás alkalmazása is. Az eladó kockázatát korlátozhatja a szerződésben a tulajdonjog fenntartása, bizalmi kéz bekapcsolása (kezességvállalási szerződés), késedelmi kamat kikötése. Árkockázat: erre megoldás lehet mozgó árban történő megállapodás, vagy a csúszó áras záradék. A piaci árváltozásokat a tényleges kifizetéskor figyelembe veszik. Fedezeti ügyletek. Exportra történő szállítás esetén az egyes országokban az állami exporthitelbiztosító intézetek fedezetet adnak az árkockázat ellen. Árfolyamkockázat: ebben az esetben a legfontosabb a valuták megválasztása. Tartozni gyengülő, követelést szerezni erősödő pozíciójú valutában érdemes. Exporthiteleknél többféle, lehetőleg erős valuta alkalmazása célszerű. A szerződéses valuta értéke köthető egy erősebb pozíciójú valutához, vagy valutakosárhoz. Egy évnél rövidebb lejáratú hitelek árfolyamkockázata kivédhető határidős devizaügyletekkel. Tartós üzleti kapcsolatok esetén jó megoldás lehet a tárgyalásos klauzula, amely a szerződésben biztosítja a felek egyezkedési kötelezettségét arra az esetre, ha az árfolyamváltozások valamelyik félnek komoly veszteséget okoznának. Az árfolyamkockázat ellen ugyanakkor lehet védekezni árfolyam-biztosítással vagy a szerződésben értékállandósági záradék kikötésével. Politikai kockázat: megoldás lehet a partnerország gondos megválasztása, állami exporthitel garancia vagy a piacok diverzifikálása. Elemi károk, természeti csapások: ezek kiküszöbölésére alkalmas a partnerkapcsolatok diverzifikálása.

- 39 -


4.

szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A DELTASPED KOCKÁZATKEZELÉSI GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA

4.1. Az ISO szabványok, és azok szerepe a kockázatkezelésben8 Magában, a kockázatkezelési folyamatban, illetve annak szabályozásában fontos szerepet töltenek be a cégnél bevezetett ISO szabványok. Ahhoz, hogy a cég minimalizálja kockázatait, törekednie kell a tökéletes minőség biztosítására, saját tevékenységét, és alvállalkozói tevékenységét illetően is, hiszen azért is felel. Az ISO szabványok és a vállalat irányítási kézikönyv segítségével, a vállalat írásba foglalja az kiemelt fontosságú területek szabályait, ezzel megkönnyítve a működést. Ezekkel tudja garantálni a minőséget a megbízó felé, és így nyugodt szívvel tud felelősséget vállalni alvállalkozóiért is (alvállalkozók megfelelő kiválasztása az ISO 9001 szerint). Mindez elősegítheti a felmerülő kockázatok számának csökkentését. Az ISO az International Organisation for Standardisation rövidítése, mely egy nemzetközi szövetsége a több mint 100 nemzet szabványainak. Az ISO standard a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kiadott nemzetközi szabvány. A modern minőségirányítási szabványok a XX. század szülöttei. Az első ISO 9000 szabványsorozat 1987-ben jelent meg, amelyet később még módosítottak. Napjainkra már több mint 15000 ISO szabvány létezik, amelyeket dokumentumszámmal azonosítanak. Az egyes országok ezeket átvették, lefordították és nemzeti szabványként adták, illetve adják ki. A hazai cégek az Európai Unióhoz való csatlakozás időszakában, illetve azt megelőzően kezdtek igazán érdeklődni az ISO iránt, hiszen az Unió piaci elvárásainak való megfeleléshez szinte elengedhetetlen volt, hogy egy cég rendelkezzen vele. Később, a csatlakozást követően sok iparágban kötelező volt a szabvány bevezetése. Az ISO rendszerek bevezetése történhet saját erőforrásokkal vagy ISO tanácsadó bevonásával, illetve az ISO rendszert tanúsítani is lehet.

8

Vállalatirányítási kézikönyv, illetve az ISO kézikönyv vállalati kiadása alapján

- 40 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A tanúsítással rendelkező cégek számára ennek megléte az anyagi előnyök mellett marketingértéket is jelent. A Waberer’s cégcsoport, melynek a DeltaSped is tagja, a teljes cégcsoport minőségirányítási rendszerének korszerűsítésére és átlátható működését tűzte ki célul. A DeltaSped Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1996-ban vezette be az ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszert (később átnevezték és ez lett a 9002-es minőségirányítási rendszer), majd 2004-ben sor került az ISO 14001-es környezetirányítási rendszer bevezetésére is. Ezen minőség- és környezetirányítási rendszerek alkalmazási területe a teljes vállalati tevékenységre, és ezen belül főleg a nemzetközi szállítmányozásra terjed ki. A rendszer alapját képező dokumentumok egyértelműen meghatározzák a különböző tevékenységek

folyamatait,

a

tevékenységek

kapcsolódási

pontját,

valamint

a

folyamatokban résztvevők felelősségét. Ezek a dokumentumok és működő elemei biztosítják a rendszeres és folyamatos ellenőrzést, melynek segítségével lehetséges a potenciális hibaforrások feltárása, a hibák és kockázatok elhárítása. A dokumentációs rendszer lehetővé teszi, hogy a DeltaSped Kft. és az egész cégcsoport szolgáltatásainak során minden minőségre és környezetre kiható folyamatot, feladatot ellenőrzött és szabályozott körülmények között végezzen. 4.2. A DeltaSped kockázatkezelési gyakorlata, a folyamat bemutatása9 A DeltaSped kockázatkezelési gyakorlatának bemutatása összetett feladat. Azonban magának a folyamatnak a bemutatása során szeretném kihangsúlyozni a különböző lépések fontosságát, illetve szükségességét az adott gazdasági és piaci viszonyokhoz mérten. A vállalat a Waberer’s cégcsoport tagjaként igen komoly partnerkapcsolatokkal rendelkezik és a Waberer’s-hez hasonlóan kiemelt figyelmet fordít ezekre. A két cég kockázatkezelési gyakorlatában számos közös elem található, bizonyos értelemben összekapcsolódnak, lefedik egymást.

9

A cég ezen területeken dolgozó szakembereivel készített személyes interjúk alapján

- 41 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A kockázatkezelés területén, egy szállítmányozó cég esetében kétféle kockázattal találkozunk: 9 vevői, azaz megbízói kockázatok (ezen belül jelennek meg a pénzügyi kockázatok), 9 alvállalkozói kockázatok. Elsőként a vevői, illetve megbízói kockázatokra szeretnék kitérni. A gyakorlatban kétfajta megbízót különböztetnek meg: 9 az ún. spot megbízót, mely más néven eseti megbízót jelent (általában közúti fuvarozás esetében), ebben az esetben az adott partner (megbízó) keresi fel a céget, megbízást ad, majd ennek visszaigazolásával létre is jöhet a szerződés. 9 Másik esetben kiemelt partnerről van szó, az ún. key account partnerről. Itt éves tenderek alapján lehet pályázni a megbízó „megnyerésére”, a megállapodás pedig minden esetben keretszerződés formájában jön létre. A DeltaSped Kft. partnerkapcsolati kockázatkezelési protokollja Kockázatkezelési szempontból az első lépés mindig a megbízó, vevő kellő „átvizsgálása” a lehetséges kockázatok, problémák kiszűrésének céljából. A DeltaSped Szállítmányozási és szolgáltató Kft. erre a célra, egy kifejezetten erre kialakított és alkalmas rendszert használ, az ún. Sped 2000 számítógépes programot. Ebben a programban történik a cégadatok felvétele, rögzítése, és ennek segítségével sorolják be a későbbiekben megvizsgált cégeket státusz, típus és egyéb kategória szerint. Ebbe a bizonyos törzsadat állományba kerül be a leendő partner neve, tevékenységi köre, azaz típusa (fuvarozó, logisztikai szolgáltató, kereskedő, gyártó, speditőr, stb.) illetve például a fizetési határidejének meghatározása, ami a később folyamat része is egyben. Kiemelt fontossággal bír ezek között a cég adószáma, amely alapján több információ is beszerezhető az adott vállalkozásról. Ezek nyilvános adatok, egyes rendszerek és ezzel foglalkozó cégek segítségével könnyen beszerezhetőek, illetve a cégbíróság online szolgáltatására is lehet számítani. Ezt az első lépést a törzsadat karbantartó végzi, az ő feladata, hogy ellenőrizze az Európa Uniós adószámot, hogy ellenőrizze, ha esetleg a cég már szerepel a nyilvántartásban

- 42 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

(duplikáció), illetve bizonyos esetekben utánanézzen az adott bankszámlaszám létezésének, valódiságának (főleg szállítók esetében). A törzsadat karbantartó, illetve a további elemzők munkáját segítik a különböző cégnyilvántartással, céginformációkkal (pénzügyi adatok, eredmény-kimutatás, cash-flow, tartozások,

referencia)

hitelelemzéssel,

illetve

hitelminősítéssel

és

esetekben

hitelbiztosítással és követelésbehajtással foglalkozó cégek. Ezek a cégek nagyban hozzájárulnak a vállalat kockázatkezelési folyamatának minőségéhez és hatékonyságához. Az első ilyen vállalat, amellyel a DeltaSped, illetve a Waberer’s is kapcsolatban áll, az Opten Kft. A 100%-ig magyar tulajdonú Opten Informatikai Kft. a hazai üzleti és jogi információs piac meghatározó szereplője, termékeivel és szolgáltatásaival több, mint 13 éve áll ügyfelei rendelkezésére. Tevékenységének célja a vállalkozások, a költségvetési intézmények és a non-profit szervezetek kiszolgálása megbízható gazdasági, marketing, jogi, illetve céginformációkkal. A lehető legpontosabb és legteljesebb körű cég-, követelésés pénzügyi beszámoló adatokat (5 évre visszamenőleg) szolgáltatja ügyfeleinek. Az ügyfelek, és így a DeltaSpednek is naprakész, megbízható és minőségi adatokhoz juthat a Kft. szolgáltatásainak segítségével, amelyek ismeretével csökkenthetik a vállalat pénzügyi kockázatait és növelhetik árbevételüket. Általuk a DeltaSped díjtalanul juthat hozzá heti csőd-, felszámolás-, és nem utolsósorban végelszámolás listához. Abban az esetben, ha egy leendő megbízó cég még nincs bejegyezve, úgy a felelős személyek a cégbírósághoz fordulhatnak segítségért, ahol rövid időn belül azonosítják a céget, és így megszerezhetők a legszükségesebb információk. Ennek a kezdeti lépésnek a segítségével fény derülhet a partner hitelességére, megbízhatóságára, működésére és piaci helyzetére. Amennyiben megtörtént az új partner „átvizsgálása”, a következő lépés a fizetési feltételek (fizetési határidő, fizetési mód) és hitellimit megállapítása. Minden új partner 600 ezer forint kezdő hitellimittel indul. Ez minden egyes megbízó esetében érvényes, aki az előzőekben részletezett vizsgálaton átment, ezzel bizonyítva megbízhatóságát, hitelességét, és ugyanakkor csökkentve a vele kapcsolatos kockázati szintet.

- 43 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Azonban az, hogy az adott cég valóban létezik és működik, még nem azt jelenti, hogy a vele való együttműködés nem rejt ezernyi kockázatot a DeltaSped részére. Hitellimit megállapítás és szigorúság szempontjából a limitkezelőknek vizsgálni kell a cég forgalmát, általános fizetési hajlandóságát, likviditását, tőkeerejét. Elsőként az ún. befolyás analitika elvégzése történik. Ez a folyamat akkor érvényes, ha a Kft. esetleg már régebben dolgozott az adott céggel. Amennyiben magyar partnerről van szó, az Opten Kft. szolgáltatásainak segítségével megtekinthetők a fizetési információk (payment reports), a vállalat cash-flow helyzete, pénzügyi adatok, és 3 évre visszamenően az eredmény-kimutatások. A saját tőkeerő vizsgálatával megfigyelhető a cég sikeres, avagy sikertelen működése, időszakai. A cég hozzáértő szakemberei vizsgálják a forgóeszköz és kötelezettség arányát, azaz a likviditási rátát. A likviditási ráta mértékét (kisebb, mint 1 / 1 és 1,1 közötti vagy nagyobb, mint 1,1) és az alapítás évét figyelembe véve állapítják meg a fizetési mód fajtáját (előre-, előleg-, illetve halasztott fizetés) és ezáltal határidejét, illetve a tényleges hitellimit mértékét (%-os érték). Az kevésbé tőkeerős (alacsony tőkéjű) cégek számára nem áll fenn a halasztott fizetés (általában utólagos átutalás) lehetősége, kizárólag a készpénzes befizetés vagy az előre átutalás lehetséges, ezzel kizárva az esetleges nemfizetés kockázatát. Fontos és elsődleges feladat a partnerek részletes átvizsgálása, és ezáltal megismerése a későbbi együttműködés és kockázatfelmérés szempontjából. A leendő ügyfelek besorolása és megítélése nem egyértelmű feladat, a számokon és adatokon (fizetési képesség és hajlandóság, likviditás, tőkeerő, kockázati besorolás) kívül számos tényező befolyásolhatja egy partner kockázati faktorát, amelyek sok esetben szubjektívek is lehetnek. Ilyenek például: egy cég nemzetközi elismertsége, a várható lebonyolított forgalom nagysága, a cég partnerkapcsolatai, a céggel kapcsolatos nemzetközi és hazai vélemények. Az eddig felsorolt kockázatkezelési fázisok segítik a DeltaSpednek, és a Waberer’s cégcsoport akadálytalan működését, piaci pozíciójának megtartását és jelen esetben egy gazdasági válság áthidalását. A szakdolgozat második részében olvasható fuvarpiaci nehézségek, mint a romló fizetési morál, hajlandóság, a fizetésképtelenség növekedése, a fel- és végelszámolások egyre növekvő száma, mind-mind ezeket a kockázatkezelési eljárásokat támasztják alá, és hívják fel a figyelmet ennek fontosságára.

- 44 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Harmadik lépésben, mikor a vállalat már tisztában van a partner gazdasági, pénzügyi helyzetével, és képet kapott a vállalat korábbi működéséről, már képes megítélni annak kockázati szintjét a DeltaSped szempontjából és ezáltal a kockázati szinthez megfelelően képes felmérni, hogy milyen engedményeket, kedvezményeket, hitel- és fizetési feltételeket szabhat meg az adott cég esetében. Képes ugyanakkor megállapítani, hogy milyen egyéb kiegészítő biztosítékokra lehet szükség a teljes kockázatmentesség elérése érdekében. Ilyen biztosíték, kockázatkezelési mód lehet a kezességvállalási szerződés, a bankgarancia, illetve a hitelbiztosítás. Kezességvállalási szerződés szükséges abban az esetben, ha a leendő partner, vevő fiatal cég, nem rendelkezünk elegendő adattal a kockázatok felméréséhez, de lehetőségünk van egy anyavállat kezességét kérni garanciaként. Amennyiben a partner egy leányvállalat, és a nagyobb, jelentősebb tőkével bíró anya hajlandó kezességet vállalni érte, abban az esetben kezességvállalási szerződés jön létre, amely már elegendő biztosíték lehet a DeltaSped számára. Bankgarancia esetén a vevő saját bankja vállalja a fizetési kötelezettséget a vevő (partner) helyett, amennyiben a vevő a későbbi együttműködés során átlépi a korábban már megállapított és engedélyezett határlimitet. Itt szeretném megjegyezni, hogy az esetleges együttműködés esetén, a cég később figyelembe veszi a limitátlépés mértékét, idejét és az adott cég státuszát partnerkapcsolati szempontból, illetve az együttműködés időtartamát, sikerességét. A vállat kockázatkezelési folyamatának ennek a fázisában, hasonlóan a korábbiakhoz, a cég hitelminősítés és hitelelemzés, illetve hitelbiztosítás céljából külső vállalat segítségét veszi igénybe. Ilyen európai szinten működő cégek a Dun & Bradstreet Hungária Kft, és az Euler Hermes Magyarország. A D&B a világ legnagyobb üzleti információ szolgáltatója, amely 160 éve áll ügyfelei rendelkezésére. A D&B Kockázatkezelési szolgáltatásaival csökkentheti a kereskedelmi hitelkockázatot, míg az üzleti marketing szolgáltatások segítségével új, vásárlóerővel rendelkező ügyfeleket szerezhet. A D&B által nyújtott információk és módszerek felhasználhatók továbbá a potenciális kereskedelmi partnerek elektronikus ellenőrzésére és hitelesítésére. - 45 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A D&B termékek és szolgáltatások a világ legnagyobb, 142 millió vállalatot tartalmazó adatbázisából származnak. A kezelt információk pontossága és teljessége érdekében a legfejlettebb adatgyűjtési eszközöket alkalmazzák, és adatbázisukat naponta közel egymilliószor frissítik. Bizonyos tőkemennyiség alatti ügyfelek esetében alkalmazzák ezeket a szolgáltatásokat. Olyan fizetési információkat tartalmazó jelentések kérhetők le, amelyekben szerepel például az adott cég csődvalószínűségi indexe, hogy hogyan teljesíti az adott cég kötelezettségeit már meglévő partnerei, szállítói felé (report-paydex), hogy milyen kötelezettségeit mikor fizette ki összegre lebontva (payment experience summary), illetve a cégminősítés. A cégminősítés (rating) két elemből áll, az első a cég pénzügyi erejét jelzi a saját tőke és a céltartalék alapján, a második egy jelzőszám, amely a kereskedelmi hitelekkel kapcsolatos kockázatot mutatja. (9.4. számú melléklet) Az ún. failure score (csődvalószínűségi index) az eddigi iparági statisztikák és tapasztalatok alapján rangsorolja céget, hogy mennyi eséllyel mehet esetlegesen csődbe. Ezeknek a teljes körű információknak a segítségével védekezhet a vállalat az olyan kockázatok ellen, amelyek ma leginkább fenyegetik. Keretszerződéses megállapodás alapján a Waberer’s évi 5000 reportot kér le a D&B-től, melynek költségei bőven alulmaradnak egy esetleges nem fizető, csődbemenő, fizetésképtelen vevő által okozott veszteségekhez képest. A második lépésben említett hitellimit kezelés után, fontos szerepe van a hitelezési vevő portfolió vizsgálatnak is. A meghatározott limitet átlépő ügyfeleket állandó megfigyelés alatt tartja a cég, hiszen egy aktuális gazdasági válság esetében ők azok, akik komoly kockázatot jelenthetnek a Kft. számára. A másik külső cég, aki hitelelemzéssel, hitelminősítéssel, követelés menedzsmenttel és hitelbiztosítással foglalkozik, illetve ezt elvégzi a Waberer’s Holding és ezáltal a DeltaSped részére is, az Euler Hermes Magyarország. A világviszonylatban piacvezető hitelbiztosító, a kezességbiztosítás területén pedig meghatározó szerepet betöltő Euler Hermes Csoport 51 országban kínálja teljes körű követelésmenedzsment szolgáltatását.

- 46 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Az Euler Hermes Magyarországon - Közép-Európában elsőként - 1996 óta kínálja szolgáltatásait. A világ vezető hitelbiztosítási csoportjának magyarországi jelenléte két cég, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt. és az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. köré csoportosul. Biztosítási szakértők, hitelvizsgálók és modern technológiák állnak annak hátterében, hogy az Euler Hermes folyamatosan képes tudásbeli előnyének növelésére a hitelbiztosítási piacon, immár 51 országban. A globálisan összegyűjtött és rendszeresen felülvizsgált gazdasági és céginformációk teszik lehetővé számukra, hogy ügyfeleik hitelezési kockázatát felmérjék és biztosítsák. Az Euler Hermes abban különbözik az eddig említett D&B-től, hogy minősítő riportjaiért felelősséget és garanciát is vállal. Biztosítási védelmet nyújtanak az ügyfelek belföldi, valamint

külföldi

vevői

nemfizetéséből,

illetve

fizetésképtelenségéből

eredő

vevőkövetelés-kiesések ellen. Amennyiben az ügyfelek vevői nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek, a kiesett követelést, kártérítés formájában, az Euler Hermes Zrt. megtéríti biztosított ügyfeleinek. Ez egyfajta hitelbiztosítást is jelent a DeltaSped részére, amely bármely helyzetben, de főképpen a jelenlegi gazdasági válságban nélkülözhetetlen kockázatkezelési tényező. Az Euler Hermes Csoport magyarországi cégei a követelésmenedzsment tevékenységre specializálódtak. Az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt. a belföldi és az export kereskedelmi tevékenység során nyújtott áruhitelből származó vevőköveteléseket biztosítja, míg az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. céginformáció-készítéssel, hitelvizsgálattal, illetve követelésbehajtással foglalkozik. Követelés menedzsment tekintetében, amennyiben a partner nem fizet, 45 nap után az Euler Hermes megkezdi a követelés behajtást, és amennyiben ez is sikertelen, ebben az esetben is megtéríti az veszteséget. Végül, de nem utolsó sorban szeretném megemlíteni az EOS KSI Magyarország Inkasszó Kft.-t, mely szintén hozzájárul a DeltaSped sikeres kockázatkezelési tevékenységéhez. Az EOS Magyarország egy 37 cégből álló, a világ minden részén jelen lévő céghálózat része, mely pénzügyi szolgáltatásokra és a követelésbehajtás különböző formáira szakosodott.

- 47 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Hasonló tevékenységet folytatnak, mint a már korábban említett cégek, azonban olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például a pénzforgalom-kezelés, hitelkártya-tartozások behajtása, késedelmes fizetések és adósságok beszedése, beszedési tanácsadó-képzés és tanácsadás, adatfeldolgozás, követelésbehajtás, részletfizetési megoldások és külföldi követelések behajtása. A követelés menedzsment, és követelés behajtás a kockázatkezelési folyamat végső lépése, amennyiben a partner nem képes, vagy nem hajlandó rendezni tartozásait. Minden cégnek fel kell készülnie a nemfizetés esetére, mint legrosszabb kockázati tényezőre. Ez a cég figyelemmel kíséri a bejövő összegeket, intézkedik az esetleges fizetésképtelenség esetén, így a partner vállalatnak (DeltaSped Kft.) több ideje jut arra, hogy vállalkozására összpontosítson. Az EOS gondoskodik a cég követeléseinek behajtásáról, tartja a kapcsolatot az adósokkal a peren kívüli megoldás érdekében mind belföldi, mind külföldi partner esetében. A követelésbehajtás történhet peren kívüli megoldással, vagy jogi úton. Amennyiben szükség van rá, a DeltaSped, illetve a Waberer’s Holding jogi osztálya és szakemberei segítségével rendezik a problémás eseteket. Ezzel a kockázatkezelési folyamat végéhez értünk. A leírtakból kiderül, hogy milyen körültekintést és vizsgálódást igényel a megfelelő, ugyanakkor megbízható vevő, megbízó kiválasztása, mellyel a cég kizárhatja, illetve mérsékelheti az ezzel járó, már említett kockázati tényezők hatását. Maga a folyamat talán hosszadalmasnak tűnik, mégis ha kellő odafigyeléssel működünk, meg lesz az eredménye. Sokkal nagyobb költségekkel, és veszteséggel számolhat egy cég a jelen gazdasági körülmények között, ha ezeket mellőzi, mint akkor, ha ezeket a lépéseket végigcsinálja, finanszírozza és egy sokkal kevésbé kockázatos, hosszú távú és sikeres üzletbe kezd bele. Az alvállalkozói kockázatok esetében egy jelentősen egyszerűbb és rövidebb folyamatról beszélhetünk. Természetesen a kezdeti lépések, mint a céginformációk beszerzése és ellenőrzése, a vállalkozás hitelessége és létezésének igazolása itt is nélkülözhetetlen fázisok. (melléklet: céginformációs adatlap) Az ilyenfajta kockázatok elkerülésének céljából a cég az alapadatokon kívül bekéri a kötelezően megkötött biztosítás (cmr biztosítás) illetve az engedélyek fénymásolatát.

- 48 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Mivel a DeltaSped Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. kizárólag alvállalkozókkal (fuvarozókkal) dolgozik, kiemelten fontos ezek helyes megválasztása. A cég, mint szállítmányozó, saját nevében vállal megbízást, éppen ezért saját hírnevével felel, ha az alvállalkozói nem megfelelően teljesítenek. Manapság a megbízók igényeinek teljes körű kielégítése elengedhetetlen a piacon maradáshoz. Pénzügyi kockázattal itt valójában a cég nem szembesül, ebben az esetben a fuvarozóknak van a cég felé fizetési kockázata, viszont annál inkább jelen van a nem-teljesítés- illetve a nem jól teljesítés kockázata. Mivel a vállalat a komplex és minőségi szolgáltatások nyújtására, felelősséggel tartozik a megfelelő alvállalkozók kiválasztásáért. Amennyiben megfelelő fuvarozókkal dolgozik, garantálni tudja a vállalt minőség teljesítését a megbízó, vevő felé. Abban az esetben, ha nem szentel megfelelő figyelmet az alvállalkozók kiválasztására, úgy kockáztatja megbízója elégedettségét, és elvesztheti az üzletet. Ebben a kiválasztási illetve ellenőrzési folyamatban nyújt segítséget a korábban már említett

ISO

szabványsorozat.

A

cégnél

1996-ban

bevezetett

ISO

9001-es

minőségirányítási rendszer szabályozza az alvállalkozók gondos kiválasztását csakúgy, mint

a

vállalatirányítási

kézikönyv

ide

tartozó

fejezetei.

Az

ISO

14001-es

környezetirányítási rendszer bevezetés hasonlóképpen szabályozza és írja elő a megfelelő fuvarozók, és fuvarozási eszközök alkalmazását. Amennyiben a cég betartja és alkalmazza ezeket a szabványokat, márpedig megteszi, bizonyos szintig bebiztosítja magát az alvállalkozókkal kapcsolatosan esetlegesen felmerülő kockázatok ellen. A megbízható, állandó fuvarozók foglalkoztatása garancia lehet nem csak a DeltaSped számára, hanem egyúttal az elégedett megbízó számára is. A DeltaSped esetében valójában a különböző divíziók üzletkötőinek feladata, hogy kiválasszák azokat az alvállalkozókat, akikkel megéri együttműködni és dolgozni, és saját munkájuk eredményességét, könnyítését és kockázatmentességét is biztosítják ezzel.

- 49 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A DeltaSped Kft. alvállalkozóinak meghatározó kiválasztási szempontjai: 9 Minőség: hosszú távú versenyképesség alapja csakis a magas színvonalú munka lehet. 9 Gyorsaság: a mai rohanó világban, a „just in time” rendszerben, a határidők, ütemtervek betartása nélkül a minőségi munka nem megoldható. 9 Díjtételszint: az árszint nyilvánvalóan fontos tényező, de ez nem mehet a gyorsaság és megbízhatóság rovására. 9 Biztonság: mind a vezetőknek, mind a fuvareszközöknek meg kell felelniük a már említett minőségirányítási és környezetirányítási szabványoknak, ma már a minőség és a biztonság szorosan összekapcsolódó fogalmak ebben a szakmában. Az

alvállalkozókkal

szemben

támasztott

minőségi-

és

környezetvédelmi

követelmények: 9 Rendelkezzen érvényes CMR biztosítással. 9 Rendelkezzen a tevékenység elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel. 9 Rendelkezzen a fuvarok teljesítéséhez szükséges közlekedési engedélyekkel, jármű, gépkocsivezetői és vám (TIR) okmánnyal. 9 Gondoskodnia kell a környezetvédelmi jogszabálynak való maradéktalan megfelelésnek. 9 Szakmai múltja ellenőrizhető, súlyos hiba- és visszaélésmentes legyen. 9 Korrekt üzleti magatartást tanúsítson, megbízója üzleti érdekeit tartsa tiszteletben, és fuvart csak megbízója írásos hozzájárulásával adjon tovább. Az alvállalkozó járműveivel szemben támasztott követelmények: 9 Teljesítsék a hazai és nemzetközi műszaki és környezetvédelmi előírásokat. 9 Legyenek alkalmasak az adott fuvarfeladatra. 9 Műszaki állapotuk kielégítő legyen, járat közbeni meghibásodások ne forduljanak elő.

- 50 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

9 Legyenek felszerelve közvetlen elérést biztosító kommunikációs eszközökkel. 9 Legyenek ellátva a rakomány rögzítéséhez szükséges eszközökkel. Az alvállalkozó gépkocsivezetőivel szemben támasztott követelmények: 9 Rendelkezzenek nemzetközi gépkocsivezetői szakvizsgával. 9 Tartsák be a fuvarozási megbízásban megadott határidőket. 9 Tegyenek eleget az előírt bejelentkezési kötelezettségüknek. 9 Minden esetben ellenőrizniük kell az átvett rakományt darabszám és csomagolás állapota szerint, az esetleges eltérést jelezniük kell, és fenntartással kell átvenni az árut. 9 A felmerült problémákat haladéktalanul jelezniük kell. 9 A kapott utasításokat be kell tartani. 9 Gondoskodni kell a hulladék szelektív, előírásoknak megfelelő kezeléséről (kiemelten a veszélyes hulladékok esetén). 9 Munkaidőt tekintve, meg kell felelni az AETR előírásainak.

- 51 -


5.

szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

JAVASLATOK A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI MODEL JAVÍTÁSÁRA

Ez a fejezet a jelenlegi gazdasági helyzethez való alkalmazkodáshoz, a versenyképesség megtartásához, és a kockázatkezelési módszertan javítására tesz ajánlásokat. Javaslataimat a top - down elemzési módszer lépéseit követve szeretném kifejteni. Először makrogazdasági aspektusból, az iparág elemzéséből szeretnék kiindulni, majd a vállalati tevékenységre vonatkozóan szeretnék javaslatokat tenni. Szeretném kiemelni azokat a lehetőségeket, amiket a vállalat az adott gazdasági helyzetben esetlegesen kihasználhat a versenyképesség, sikeres működés és a megszerezhető profit eléréséhez. Ehhez a részéhez tartozik, hogy a téma aktualitását tekintve szeretném megemlíteni a válság által okozott, jelentős árfolyamváltozásokból fakadó kockázatokat (árfolyam kockázatok), illetve, hogy ezek mennyire érintik a DeltaSped Kft.-t és annak működési feltételeit. Természetesen ezek kezelését tekintve is szeretnék javaslatokat tenni. Mindezeket végiggondolva, a gazdasági körülményeket figyelembe véve és nem utolsó sorban a meglévő kockázatkezelési gyakorlatot megvizsgálva szeretnék javaslatokat tenni az előforduló problémák megoldására, illetve az esetlegesen felmerülő hiányosságok kijavítására. 5.1. Iparági tevékenységre vonatkozó javaslatok, a mai gazdasági környezetben Ahogy az közismert, Magyarország külkereskedelmi és gazdasági szempontból kis, és nyitott országnak számít, éppen ezért éves GDP-jét tekintve óriási jelentőséggel bír export tevékenysége, nem beszélve ennek hatásáról az érintett piaci szegmensekben. Mint szállítmányozó cég, a DeltaSped életében is meghatározó a külkereskedelem helyzete, ingadozása és az ebből adódó nehézségek, kockázatok kezelése. A válság elsőként a magyar ipar által előállított termékek és szolgáltatások felvevőpiacait érintette, ezen belül nyugatabbra fekvő, számunkra igen fontos kereskedelmi partnereket sújtotta. Hazánk legnagyobb megrendelői (késztermékeket, illetve félkész termékeket tekintve) is elszenvedik az ezzel járó nehézségeket. Ennek egyik hatása, hogy a magyar export 2007 óta szignifikánsan lassulni látszik, és e negatív trend megfordulására jelenleg semmilyen momentum sem utal.

- 52 -


szakdolgozat

A magyar export alakulása az elmúlt évben

BGF KKFK /2008.

5. számú ábra

Forrás: Bloomberg Az 5. számú ábra jól mutatja, hogy míg a 2007-es időszakot megelőzően a szállítmányozás meglehetősen dinamikusan fejlődött, addig idén, belföldi viszonylatban mindössze 6%-kal nőtt a szállított áruk tömege, az áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 1%kal csökkent. A nemzetközi áruszállításban a szállított árutömeg 1%-kal, az árutonnakilométerben mért teljesítmény 2%-kal bővült a bázisidőszakhoz képest. A közúti áruszállítás teljesítménynövekedése elsősorban a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozások teljesítményének tudható be, ugyanakkor nem elhanyagolható az egyéb ágazatok részesedése sem: a közúton szállított áruk tömegének 42%-át, az árutonnakilométerben mért teljesítmények 21%-át ezen cégek saját árufuvarozási részlegei adják.

- 53 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Az egyéb ágazatokban tevékenykedő cégek árutonna-kilométerben való részesedése arányát tekintve azért kevesebb, mert főként saját vonzáskörzetükben szállítanak, kisebb távolságra. Ezért fontos a DeltaSpednek átgondolnia és elemeznie a helyzetet, hogy melyek lehetnek azok a tevékenységek, amelyek az ebből a csökkenő tendenciából adódó hiányokat átmenetileg, vagy akár hosszabb távon pótolhatnák. Véleményem szerint érdemes lenne a cégnek felerősíteni a belföldi fuvarozással foglalkozó részleg tevékenységét, és a piacnak ezzel a szegmensével is foglalkoznia. Ez nem azt jelenti, hogy jelenlegi fő profilját, a nemzetközi fuvarozást mellőznie kell, mindössze annyit jelent, hogy az itt felmerülő hiányt, és bevétel kiesést érdemes lenne a belföldi piac által kínált lehetőségek kiaknázásával kiegészítenie. 5.1.1.

Az árfolyam-kockázat kihívásainak kezelése

Ide tartozik a globális recesszió hatásaként megjelenő árfolyam volatilitás és ennek meghatározó szerepe az export tevékenységre. A hazai valuta gyengülése jó hatással van az exportra, illetve az abból származó bevételekre, azonban az árfolyam gyors és hektikus ingadozása globális szinten semmilyen iparágnak és vállalatnak nem kedvez. Az árfolyam ingadozást illetően megoldást jelenthetnek: erős pozíciójú valuta megválasztása, a fedezeti (hedge) ügyletek alkalmazása (rövidtávon), a kockázatok kompenzálása, az árfolyam biztosítás vagy egy erős valutához (valutakosárhoz) kötés, illetve értékállandósági záradék kikötése. Ezen módszerek alkalmazásával kezelhetővé válhatnak az árfolyam ingadozás által kiváltott kockázatok. 5.1.2.

A gazdasági ciklusok hatásainak tompítása

Véleményem szerint a válságra való tekintettel a vállalatnak figyelembe kéne vennie a ciklikus, illetve nem ciklikus iparágak megkülönböztetését, megbízóinak illetve jövőbeni ügyfeleinek, partnereinek megválasztásakor, ezzel is csökkentve a bevételi oldalon felmerülő kockázatok növekedését. Mit is jelent, hogy egy iparág ciklikus?

- 54 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Az az iparág, amely érzékenyen reagál a restriktív, illetve expanzív gazdasági ciklusokra, azaz az erőteljesebb növekedési időszakokban, ez az iparág is jobban prosperál, míg dekonjunktúra esetén a visszaesés erőteljesebb is lehet, mint a teljes nemzetgazdasági átlag. 9 Ciklikus iparágak például: autógyártás, építőipar, szórakoztatóipar, turizmus, gépgyártás, textilipar, kiskereskedelem, raktározás, játékipar, bútoripar 9 Nem-ciklikus iparágak például: mezőgazdaság, biotechnológia, élelmiszeripar, kereskedelmi szolgáltatások, gyógyszeripar, kozmetika, egészségügyi termékek gyártása Amennyiben a DeltaSped olyan iparágak termékeinek szállítmányozásával foglalkozik, amelyeknek gyártására nincs, vagy kevésbé van hatással az adott gazdasági ciklus, jelen esetben a dekonjunktúra, úgy a jövőben könnyebben kiegyensúlyozottabbá teheti időszakos bevételeit, illetve csökkentheti a megbízói oldalon felmerülő kockázatok lehetőségét. A következő táblázatban jól látható a vállalat jelenlegi fő megbízóinak iparág szerinti megoszlása, illetve azok megoszlása az árbevétel tükrében: 2. számú táblázat

Árbevétel részarány iparág szerinti csoportosításban Az árbevétel %-os megoszlása:

Az árbevétel %-os megoszlása:

(ciklikus iparágak szerint)

(nem-ciklikus iparágak szerint)

Iparág

Bevételi részarány

Iparág

Bevételi részarány

Autógyártás

5

Mezőgazdaság

2,5

Építőipar

2

Biotechnológia

1

Szórakoztatóipar

2,5

Kereskedelmi szolg.

5

Gépgyártás

13,5

Élelmiszeripar

19

Textilipar

8

Gyógyszeripar

4,5

Kiskereskedelem

5

Egészségügyi term.

Raktározás

6

Kozmetika

4,5

Egyéb

10

Egyéb

7,5

Összesen: 52

Összesen: 48

- 55 -

5


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

A DeltaSped partnereit, megbízói körét vizsgálva arra az eredményre jutottam, hogy a cég vevőköre fele-fele arányban származik a ciklikus- illetve nem ciklikus iparágak köréből. Bevételi részarányt tekintve igen jelentős szerepe van a gépgyártásban tevékenykedő vállalatoknak,

amely

a

jelenlegi

recessziós

környezetben

(autógyár

bezárások,

gyártókapacitás csökkentés) igen kedvezőtlen lehet. A gép- illetve az autógyártás, illetve az építőipar szenvedi el a mostani válság legnagyobb veszteségeit. Amennyiben a vállalat nagyobb figyelmet fordítana, illetve még erőteljesebb akvizíciós tevékenységbe kezdene a nem ciklikus iparágakban tevékenykedő lehetséges megbízók körében, úgy nagyobb eséllyel tudná kiküszöbölni a jelenlegi válásághoz hasonló időszakokat, az úgynevezett dekonjunkturális periódusokat. 5.2. Javaslataim a DeltaSped kockázatkezelési gyakorlatát illetően Magát a kockázatkezelési folyamatot tekintve, beleértve a leendő partnerek szükséges adatainak vizsgálatát, működésüknek és pénzügyi helyzetüknek ellenőrzését, a hitellimit megállapítását, illetve a külső hitelminősítő- és biztosító cégek szolgáltatásainak igénybevételét, azt tapasztaltam, hogy a cég megfelelően végzi a munkáját. Véleményem szerint magában a folyamatban, a szükséges lépéseket tekintve nincs hiány, azonban ezek hatékonysága és rendszerbe való beillesztése még javulhat a jövőben. Ahogyan azt a cégnél tapasztaltam, a főbb megbízók megszerzése, a tenderek megnyeréséhez szükséges pályázatok és a magas szintű akvirálási tevékenység főként a vezetőség, illetve az adott területen alkalmazott szakember feladata. Az új partnerek kockázatkezelési szempontból történő vizsgálata szintén az ehhez értő törzsállomány-, illetve hitellimit kezelő szakemberek feladata. Meglátásom szerint kiemelten fontos, hogy minden egyes dolgozó, legyen az maga a vezető, fuvarszervező, üzletkötő saját felelősségének is érezze a kockázatok mértékének felmérését és lehetséges előfordulását adott esetben, legyen az bármilyen kis része is a teljes vállalati működési folyamatnak és azt rögtön azon a szinten és területen tudja kezelni. Fontos annak biztosítása, hogy a szervezeten belül mindenki saját felelősségi körére vonatkozóan megértse, hogy mi a szervezet kockázati stratégiája, mik a kockázati prioritásai, és hogy saját feladataik hogyan illeszkednek bele az egész folyamatba. Ha ez hiányzik, a kockázatkezelést nem lehet megfelelően és hatékonyan ellátni. - 56 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Megoldást jelenthet erre a dolgozók, üzletkötők és divízió vezetők ösztönzése, motivációja és nem utolsó sorban szabályozása (követelmény rendszer alkalmazása) ezt a kérdést illetően. Amennyiben a cég felelősségre vonná, vagy ellenkező esetben jutalmazná a fuvarszervezőket,

úgy

ösztönözné

őket

a

kockázatkezelési

gyakorlatban

való

együttműködésre, elősegítve ezzel a folyamat hatékonyságát. Úgy gondolom, az egyes üzletkötők saját feladatkörébe tartozhatna a leendő partner, vagy a már meglévő ügyfél ellenőrzése (havi, vagy féléves rendszerességgel) és az adott divíziókhoz tartozó kintlévőségek figyelemmel követése. A törzsállomány-, és hitellimit kezelők, valamint a számlázás már csak kiegészítené, segítené és felülvizsgálná az ők által már részben elvégzett kockázatkezelési gyakorlatot. Így egyúttal a kintlévőségek figyelemmel követése is több ember ellenőrzésén menne keresztül, és több ember feladatkörébe, illetve munkakörébe tartozna bele. Természetesen ezzel a módszerrel együtt kell, hogy járjon egy olyan rendszer kidolgozása, mely lehetővé teszi a szükséges adatok, számlázási-, hitellimit-, fizetési információk elérhetőségé, akár egyszerre több felhasználó számára is. Ezzel a „nyomon követési”, „megfigyelési” és egyúttal feloldási vagy letiltási folyamat gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá válhat. A cég figyelemmel kísérhetné az egyes üzletkötők ügyfélkörébe tartozó partnerek fizetési hajlandóságát, határidő betartását, és a hozzájuk tartozó kintlévőségek mértékét az teljesített forgalom után. Ez, illetve egy előre kialakított prémium rendszer alapján, meghatározott időszakonként értékelhetné, jutalmazhatná munkájukat. Végül, de nem utolsó sorban szeretném kihangsúlyozni, hogy a vállalatnak a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre fokozottabb figyelmet kéne fordítania a hitelbiztosítás teljes körű bevezetésére és alkalmazására tevékenységeit illetően, és ezzel ugyanakkor nagyban hozzájárulhatna saját kintlévőségeinek megfinanszírozásához is. Rendkívül fontosnak találom, hogy a vállalat a már eddig jól kiépített és megtervezett kockázatkezelési folyamatát, gyakorlatát továbbvigye, továbbfejlessze és a folyamatot tekintve előrelátó legyen. Mindezzel megkönnyítené annak lehetőségét, hogy erős középvállalatként sikeresen tudjon reagálni a válság és a szállítmányozási piac jelenleg rendkívül nehéz helyzete által megjelenő kihívásokra és kockázatokra. A mögötte álló erős cégcsoporttal, és a Waberer’s Holding International együttműködve, versenytársait megelőzve teljesítheti és érheti el a maga elé kitűzött célokat. - 57 -


6.

szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

ÖSSZEFOGLALÁS

A szakdolgozatomban bemutatott és vizsgált DeltaSped Szállítmányozó és Szolgáltató Kft., egy közel 20 éve sikeresen működő, nemzetközi kapcsolatrendszerrel bíró középvállalat. Ez az elmúlt majdnem 20 év elegendő volt arra, hogy a vállalat több területen, illetve fuvarozási ágazatban kialakított magas szintű szállítmányozási tevékenységen kívül, hasonlóan tökéletes minőségű, komplex logisztikai szolgáltatásokat és új, alternatív megoldásokat tudjon kínálni vevői, illetve megbízói számára. Mindezen tulajdonságaival sikerült eddig eljutnia és sikereit elérnie, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi

piacon

is.

Versenyképességének

megőrzését

és

sikeres

működését

folyamatosan fejlődő és kiegészülő tevékenységének, illetve a vevői igények figyelemmel kísérésével érte el. „Kockázat nélkül nincs üzlet”, ezt a jól ismert mondást idézetem dolgozatomban is. Megpróbáltam rávilágítani arra, hogy bármilyen erős-, jól működő és biztos háttérrel rendelkező cégről is legyen szó, az adott gazdasági- és piaci környezet hatásai egy vállalat számára sem elhanyagolható. Legyen szó konjunktúráról, vagy gazdasági szempontból válságos időszakról (dekonjunktúra), végezzen a vállalkozás bármilyen tevékenységet, a működéssel, termeléssel, eladással felmerülő kockázatok felismerése, azonosítása, értékelése és mindenekelőtt kezelése nélkülözhetetlen a gazdasági- illetve üzleti életben. A 2008-ban kiteljesedett, illetve kicsúcsosodott gazdasági válság világít rá arra leginkább, hogy milyen nehéz egy vállalat élete, hogy milyen nehéz felkészülni a váratlanul bekövetkező nehéz időszakokra, és hogy milyen fontos és megtérülő befektetés a lehetséges kockázatok mindenkori felmérése és kezelése, az előre látás és –tervezés megvalósítása. A DeltaSped Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. olyan iparágban tevékenykedik, amelynek fejlődése rendkívül dinamikus, ugyanakkor számtalan gazdasági és piaci tényező kihat alakulására. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, az ezzel járó kereskedelmi feltételek és versenyhelyzet megváltozása, a fuvarpiac alakulásának és szabályozásának befolyásoló hatása mind-mind meghatározza ennek az iparágnak a fejlődését. Sokat

foglalkoztam

dolgozatomban

a

kockázat

megfogalmazásával,

annak

tulajdonságainak megismertetésével, a kockázatkezelés különböző fajtáinak feltárásával. - 58 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Fő célom azonban az volt, hogy rávilágítsak arra, hogy ebben az iparágban milyen specifikus kockázati tényezőkkel szembesülhet ma egy szállítmányozó vállalat, hogy mennyire van jelen ma Magyarországon a megfelelő kockázatkezelési kultúra, és végül, hogy hogyan veszi ki részét ebből, illetve milyen módszereket alkalmaz az általam megismert DeltaSped Kft., a sikeresen működő Waberer’s cégcsoport tagja. Kutatásaim során, azaz az általam olvasott és felhasznált publikációk alapján azt tapasztaltam, hogy jelen a magyarországi vállalatok nagy része struccpolitikát folytat a vállalati kockázatkezelés területén. Gyakorlatilag olyan, mint kockázatkezelési kultúra nem létezik. Természetesen egy-egy vállalat esetében beszélhetünk saját kockázatkezelési kultúra meglétéről, illetve kialakításáról, azonban ország szinten, általánosságban ez nem létezik. Munkám során felhasznált és bemutatott felmérések és statisztikák mutatják, hogy a jelenlegi, rohamosan romló fizetési morál, az egyre növekvő fizetésképtelenség (emelkedő fel- és végelszámolások), a gazdasági válság okozta folyamatos árfolyamingadozások és kamatváltozások (árfolyam- és hitel kockázatok súlyosbodása) ellenére a cégek nem változtatnak, vagy nem is fordítanak elég figyelmet ennek a fontos folyamatnak a kialakítására. Főképpen a kis- és középvállalatok esetében fontos ez, amelyek nem rendelkeznek elegendő tartalékkal és nincs módjukban megfinanszírozni és esetlegesen behajtani kintlévőségeiket. Szakdolgozatom címéből is kitűnik, hogy legfőbb célom volt megismerni és megvizsgálni, illetve elemezni a DeltaSped Szállítmányozó és Szolgáltató Kft. kockázatkezelési gyakorlatát. Magának a cég által alkalmazott módszernek, és felépített folyamatnak a bemutatása során, illetve az itt eltöltött gyakorlatom alapján módom volt felismerni ennek a gyakorlatnak a hiányosságait, illetve az ebben esetlegesen felmerülő problémák meglétét. Legnagyobb hangsúlyt az előzőekben említett jelenlegi, leginkább aktuális kockázati tényezőkből kiindulva, a partnerkapcsolati veszélyekre (partnerek, illetve megbízók megfelelő megválasztása), kockázatokra helyeztem, illetve az ennek kezelésére irányuló lépések megfigyelésére. Véleményem szerint a vállalat a kockázatkezelés folyamatát tekintve megfelelő lépéseket alkalmaz, és nagy figyelmet fordít ezeknek a tényleges megvalósítására, azonban az egyes fázisok hatékonyságát illetve a folyamat technikai, informatikai rendszerrel való támogatását tekintve véleményem szerint még képes lenne tovább fejlődni.

- 59 -


szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

Javaslatom szerint, amennyiben a vállalatnak sikerül elérnie, hogy egy tökéletesre kifejlesztett számítógépes rendszert, programot hozzon létre a már ma is működő és alkalmazott Sped 2000-ből, illetve megfelelő ösztönzéssel, motivációs- és követelmény (teljesítmény)

rendszerrel

kiterjessze

a

kockázatkezeléssel

kapcsolatos

egyéni

felelősségérzetet, és felelősségvállalást, úgy még inkább sikeres kockázatkezelési gyakorlatot, és ezáltal még nagyobb sikereket és hatékony működést mondhat magáénak, kiemelt tekintettel a jelenlegi helyzetre. Ezen kívül javaslataimban szerepel a partnerkapcsolatokat (megbízók megválasztása, felkeresése), és ügyfél akvizíciót tekintve fontos ciklikus- és nem ciklikus iparágak megkülönböztetése. A szakdolgozatban többször hangsúlyozott jelenlegi makro-környezet (a 2008-as válság hatásai) jelentős behatással bír a szállítmányozási iparágra, és ezért nem elhanyagolható az effajta iparági csoportosítás figyelembe vétele. Amennyiben megbízói körének kialakítása során preferálja a kevésbé-, vagy nem ciklikus iparágban tevékenykedő vállalatok megnyerését, úgy kiküszöbölheti, illetve mérsékelheti a gazdasági ciklusokból, restriktív periódusokból adódó kereskedelmi kockázatait. Az elmúlt 20 évben a DeltaSped Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. hatalmas fejlődésen ment keresztül, felvette a versenyt a konkurenciával, sikeresen alkalmazkodott a piaci, vevői igények alakulásához és a szállítmányozási piac fejlődésével párhuzamosan növekedett. Bízom abban, hogy ez a fejlődés nem torpan meg, terveit és céljait az eddigiekhez hasonlóan valóra váltja és eléri - sikeresen áthidalva a jelenlegi válság adta nehézségeket – és új lendületet kapva várja majd az elkövetkezendő évek sikereit.

- 60 -


7.

szakdolgozat

BGF KKFK /2008.

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Mikolay Lászlóné: Gyakorlati külkereskedelem Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2007. 15. fejezet, 253-290. oldal 2. Dr Madár Péter - dr. Schepp Zoltán - dr. Szabó Zoltán – dr. Szebellédi István - ifj. dr. Zeller Gyula: Pénzügyek alapjai, Unió Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.. Budapest 2002. 4.fejezet 3. ISO Vállalatirányítási kézikönyv és az MSZ EN ISO 9001:2001 vállalati kiadás 4. Company broshure of DeltaSped, és a cég által rendelkezésemre bocsátott egyéb dokumentumok

Internet hivatkozások: 1. www.DeltaSped.hu 2. www. mlszksz.hu 3. www.logsped.hu 4. www.tir.extra.hu 5. www.manager.org.hu 6. www.fn.hu 7. www.napi.hu 8. www.tozsdeforum.hu 9. www.freeweb.hu 10. www.investorwords.com 11. www.investopedia.com 12. http://hvg.hu 13. http://vg.hu 14. http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/ 15. http://www.opten.hu/ 16. http://www.dnbhungary.hu/onlineh.htm 17. http://www.eulerhermes.hu/hu/ 18. http://www.eos-ksi.hu/ - 61 -


szakdolgozat

8. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. sz. melléklet A DeltaSped Kft. szervezeti felépítése 2. sz. melléklet Céginformációs adatlap (új megbízók részére) 3. sz. melléklet Céginformációs adatlap (fuvarozó és szállítmányozó vállalkozások részére) 4. sz. melléklet Dun & Bradstreet Hungária Kft. cégminősítés

- 62 -

BGF KKFK /2008.

A DeltaSped Kft. szervezeti felépítése

DELTASPED Kft

Minőség- és környezetirányítás

Kontrolling

Kereskedelmi igazgató helyettes

Közúti szállítmányozási üzletág

Export divízió

Általános szállítmányozás üzletág

Gyűjtőszállítmányozás

Kelet-Európai divízió

Német-Benelux import divízió

Nyugat-Európai import divízió

Speciál transport

Autószállítás divízió

Sales

Ügyviteli iroda

Raktár

Légi- és tengeri szállítmányoz

Szegedi Iroda

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány

Recommend Documents