BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT EU KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC AZ EURÓPAI UNIÓBAN MUNKAVÁLLALÁSI LEHETŐSÉGEK NAGY-BRITANNIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
Készítette: Szilágyi Katalin Erzsébet
Budapest, 2008.
-1-
Tartalomjegyzék
Bevezetés
3. oldal
1.
A munkaerő szabad mozgása
6. oldal
2.
Az Európai Unió szociális- és foglalkoztatás-politikája
9. oldal
2.1. A társadalompolitika alakulása napjainkig
9. oldal
2.2. A magyar szociálpolitika kihívásai és sikerei Napjainkban, az uniós politika tükrében
15. oldal
2.3. A brit szociálpolitika kihívásai és sikerei napjainkban, 3.
az uniós politika tükrében
16. oldal
Nagy-Britannia munkaerő-piaci helyzete
18. oldal
3.1.
A brit munkaerőpiac általános jellemzése
3.2.
Az Európai Unió keleti bővítésének hatása a brit munkaerő-piacra
4.
Magyarország munkaerő-piaci helyzete 4.1.
A magyar munkaerőpiac általános jellemzése
4.2.
Magyarország uniós csatlakozásának hatása
a munkaerő-piacra 5.
6.
18. oldal 20. oldal 25. oldal 25. oldal 26. oldal
Munkavállalás Nagy-Britanniában
30. oldal
5.1.
Belépés az országba
30. oldal
5.2.
Munkakeresés
31. oldal
5.3.
A munkavállaláshoz szükséges okmányok
33. oldal
5.4.
Bérek és járulékok
35. oldal
5.4.1. Átlagos bérek
35. oldal
5.4.2. Adók és járulékok
38. oldal
Munkavállalás Magyarországon
40. oldal
6.1.
Belépés Magyarországra
40. oldal
6.2.
Munkakeresés
41. oldal
6.3.
A munkavállaláshoz szükséges okmányok
43. oldal
6.4.
Bérek és járulékok
45. oldal -2-
7.
6.4.1. Átlagos bérek
44. oldal
6.4.2. Adók és járulékok
47. oldal
A két ország munkaerőpiacának, munkavállalási folyamatának összehasonlítása, értékelése
50. oldal
7.1. A brit és a magyar munkaerőpiacok összehasonlítása
50. oldal
7.2. Belépés az országba
51. oldal
7.3.
Munkakeresés
52. oldal
7.4.
A munkavállaláshoz szükséges dokumentumok
53. oldal
7.5.
Átlagos bérek és járulékok
54. oldal
Befejezés, záró gondolatok
56. oldal
Irodalomjegyzék
59. oldal
-3-
BEVEZETÉS Szakdolgozatom témája az Európai Unió szociális- és foglalkoztatáspolitikája, melyen belül a migrációt és a munkavállalást kívánom vizsgálni. Ez túl tág témakör ahhoz, hogy pontos képet adhassunk anélkül, hogy a precizitás sérülne, ezért két ország munkavállalási lehetőségeit szeretném vizsgálni: az Egyesült Királyságét és Magyarországét. A migráció a munkaerő térbeli mobilitását jelenti, mely egyik földrajzi területről egy másik területre irányul. Kutatások feltételezik, hogy kapcsolat van a munkanélküliség és a külföldi munkavállalás között, hátrányos munkaerő-piaci területekről keresnek külföldön munkát azok, akik elvesztették korábbi munkájukat. „Elsősorban a diplomás fiatalok távoznak – célpont: Németország és Anglia”. „Anglia a legvonzóbb hely a magyar orvosok számára” „Dolgozni jöttünk, nem segélyt kérni” „Aranyat ér a külföldi gyakornoki munka” Ilyen és ehhez hasonló címek jelennek meg 2004. május elseje óta a magyar sajtóban. Felfigyeltem a híradásokban elhangzó hírekre, melyek szerint egyre több magyar munkavállaló, nem csak pályakezdők, hanem senior személyek is, választja hosszabbrövidebb időre az Egyesült Királyságot, hogy ott vállaljon munkát. De miért? A fiatalok részben kihívásként tekintenek arra, hogy képesek-e boldogulni az idegen országban, míg az idősebbek legtöbbször csak a családfenntartás miatt vállalnak külföldön munkát. Az emocionális vizsgálatot félre téve, pusztán szakmai szemmel dolgozatomban azt vizsgálom, vajon tényleg könnyebb-e a külföldi – esetünkben magyar – munkavállalóknak boldogulni a szigetországban. Vajon minden nehézség ellenére – nyelvi, érzelmi stb. – megéri-e az számukra, hogy új életet kezdjenek Nagy-Britanniában, hátrahagyva az itthoni problémákat? A magasabb fizetés – noha magasabbak a megélhetési költségek is – elég okot ad valakinek, hogy akár nyelvtudás nélkül is elinduljon, és egy idegen országban keressen jövedelmezőbb munkát, itthon hagyva ismerőseit, barátait, családját és hazáját? Vajon tényleg megéri? Diplomamunkám két fő részre osztható. Első részében szeretném ismertetni a négy gazdasági szabadságjog közül a munkaerő szabad mozgására vonatkozó szabályozást, mely nélkülözhetetlen eleme annak, hogy a dolgozat további részeit taglaljuk. Mindezek után a közösségi szociális- és foglalkoztatáspolitikáról kívánok átfogó háttérképet nyújtani, mely -4-
segít abban, hogy később, az elemző részt tárgyalva háttértudást biztosítson az Unió által kontrollált, mindkét ország által elfogadott és alkalmazott szabályozásához, bemutatva a prioritásokat, ezen területen kitűzött célokat, illetve a már elért eredményeket. Szeretném ismertetni a szociális és foglalkoztatási politikák kialakulását, a fontosabb szerződéseket, melyek alakították ezen politikákat, valamint, hogy melyek a közösségi, a közös illetve a nemzeti területeket, és azt a Közösség és az egyes országok – esetünkben Nagy-Britannia és Magyarország – hogyan alkalmazzák. Szakdolgozatom második nagy része az első rész háttérismereteinek tükrében részletezőbb, elemzőbb részeket foglal magába.. Így könnyebb megérteni, miért is vállalnak munkát a magyarok Nagy-Britanniában, valamint a britek hazánkban. Mivel kell szembesülniük a kiutazás után, mikre számíthatnak akkor, ha a másik országban vállalnak munkát. Itt ismertetem külön-külön mind a brit, mind a magyar munkaerőpiac jelenlegi helyzetét, illetve azt, hogy az Európai Unió keleti bővítése milyen hatást gyakorolt mind a brit, mind a magyar munkaerőpiacra. Mindezek után a munkavállalás kezdeti nehézségeit mutatom be: ki és milyen feltételekkel léphet be az országba, milyen formában kereshet munkát, melyik a külföldi munkavállalók számára a legelőnyösebb, milyen dokumentumok szükségesek a munkába álláshoz, illetve, hogy milyen jövedelmekre, illetve jövedelméből milyen levonásokra számíthat az adott országban a munkavállaló. Ezek ismertetése után az imént felsorolt elemeket összehasonlítom, szembesítem egymással, elemem. Kutatásom során két típusú forrást kerestem. A dolgozat első felében olyan szakirodalmat használtam, mely átfogóan mutatja be a szociális- és foglalkoztatáspolitikát. A dolgozat ezen részének forrásainak kutatásakor könyvtári kutatómunkát alkalmaztam, az intézmények kihelyezett számítógépes adatbázisai segítettek abban, hogy a különböző témákhoz megtaláljam a megfelelő forrásokat. A dolgozat második részében elsődleges cél volt, hogy a lehető legfrissebb forrásokat tudjam használni az aktuális fejezetek írásakor. Ezen fejezetek olyan információkat követelnek meg, ahol a naprakészség és a pontos információ tudása nélkülözhetetlen. Ez főként azokban a fejezetekben elkerülhetetlen, ahol statisztikai adatokkal dolgozom, és a pontos átláthatóság és a tiszta kép nem megengedhető, hogy nem aktuális adatok felhasználása miatt sérüljön. Ezen fejezetekhez főként a brit és a magyar statisztikai hivatalok online adatbázisait alkalmazom, illetve a periodikusan megjelenő jelentéseket, melyek a -5-
legfrissebb, összefoglaló adatokat tartalmazzák.
Ugyanezen fejezetek írásakor könyvtári
kutatómunka is szükséges, mivel az olyan fejezeteknél, ahol például az Unió keleti bővítésének brit munkaerő-piaci hatását kutatom, ugyan 2007-as adatok még csak internetes forrásokban jelennek meg, 2007-es adatoktól visszamenően megtalálhatók a szükséges információk. Célom, hogy az érzelmi szempontokat figyelmen kívül hagyva olyan átfogó képet adhassak a migrációval és külföldi munkavállalással kapcsolatban, mely hozzájárulhat ahhoz, hogy pontos kép alakuljon ki az olvasóban arról, vajon tényleg megéri-e a külföldi munkavállalóknak egy idegen országban. Azt, hogy milyen buktatókat rejthet egy ilyen döntés meghozatala, és hogy valóban szükség van-e a külföldi munkavállalókra itthon és az Egyesült Királyságban.
-6-
1. A MUNKAERŐ SZABAD ÁRAMLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN
A munkaerő-piaci liberalizáció, a munkaerő szabad mozgása az egyik legjelentősebb jog, melyet a közösségi szabályozás garantál. A Közösség megalakulása óta, 1957 óta létezik, mint a négy gazdasági szabadságjog egyike, melyet a Római Szerződés 48., 51., illetve 52. cikkelye fogalmaz meg, valamint az 1612/68/EGK rendelet. Ennek oka, hogy a Közösség megalakulásának fő célja a versenyképesség növelése volt a világpiacon, amely az államhatárok meglétével kevés eséllyel valósulhatott volna meg. Ahhoz, hogy a Közösség növelni tudja a versenyképességet, elképzelhetetlen volt a munkaerőpiac liberalizációját korlátozó intézkedések jelenléte a nemzeti jogrendszerekben. A munkaerő megfogalmazásakor figyelembe kellett venni, hogy a szabályozásnak ki kell terjedni a munkavállalókon, egyéni vállalkozókon kívül a szakképzésben résztvevőkre, illetve azon személyekre, akik álláskeresés céljából utaznak egy másik tagországba. A 48. cikkely jogot biztosít a munkavállalóknak, hogy jelentkezhessenek egy másik tagországban meghirdetett állás betöltésére, az adott állam munkavállalóira vonatkozó feltételek mellett. Az 52. és 58. cikkelyek rendelkeznek a tagállamok állampolgárainak más tagállamban történő letelepedéséről, illetve az erre vonatkozó minden korlátozás megszüntetéséről. A munkavállalóknak a másik tagállamban joga van a szabad költözéshez, a szabad munkavállaláshoz és ahhoz, hogy az adott ország állampolgáraival szemben ne részesüljön hátrányos megkülönböztetésben. A 1612/68/EGK rendelet szabályozza részletekbe menően a munkavállaló jogait, melyek egy másik tagállamban történő munkavállalás során illetik meg. A szabályozás célja és lényege a rendelet alapján a következőképpen fogalmazható meg1: a közösségi munkavállalók közötti megkülönböztetés tilalmának elve maga után vonja, hogy a tagállamok valamennyi állampolgára a foglalkoztatás tekintetében ugyanolyan jogokat élvezzen, mint a hazai munkavállalók.
1
ESTÉLYI Krisztina, KESZEGH Béla, KOVÁCS Péter, MIKÓCZY Ilona: Munkaerőmozgás a szlovák-magyar határ mentén. Polgári Szemle, 2006. május. 2. évfolyam 5. szám p. 13. -7-
A munkaerő szabad áramlását szabályozzák továbbá2: •
1968. október 15-i, 1612/68 számú rendelet a munkaerő és családtagjaik szabad áramlásáról a Közösségen belül;
•
1968. október 15-i, 360/68 számú irányelv a dolgozók és családtagjaik költözése és letelepedése előtt álló akadályok felszámolásáról; az irányvonal lehetővé teszi a vízum megszerzését a harmadik országbeli (nem EU-tagországbeli) családtag számára is (habár bonyolult procedúrák után).
•
1973. május 21-i, 73/148. számú irányelv: lehetővé teszi a közösségbeli állampolgárok szabad költözését és letelepedését akkor is, ha nem fizetett alkalmazottként helyezkednek el a vendéglátó országban, hanem vállalkozásba fognak vagy valamilyen szolgáltatást nyújtanak. A családtagok számára a vízum megszerzését teszi lehetővé.
•
1970. június 29-i, 1251/170 számú rendelet alapján a dolgozónak joga van adott tagország területén maradni munkaviszonyának megszűnése után is.
A társadalombiztosításhoz való jog a vendégmunkások esetében: •
1971. június 14-i , 1408/71. számú rendelet: szabályozza a társadalombiztosításhoz való jogot a más tagországba utazó munkavállaló, magánvállalkozó és családtagjai részére. Alapelve: a szerzett jogok megmaradnak és az egyik országból a másikba átvihetők,
az
időtartamok
pedig
összegződnek.
Ez
a
nem
közösségbeli
állampolgárságú családtagra is vonatkozik. Egyéb harmadik országbeli állampolgár esetében az Európai Közösség és az adott harmadik ország közötti egyezményt, illetve annak a társadalombiztosításról szóló záradékát kell alkalmazni. •
A Bizottság a fentiekhez hasonló jogokat akar elérni a közalkalmazottak, diákok és a nem aktív lakosság számára is, és a rendeletet ki akarja terjeszteni az EU területén legálisan letelepedett harmadik országbeliekre is. Továbbá, szeretne a jelenleginél
2
A szabad munkaerő-áramlás és a munkafeltételek kérdése http://mathom.dura.hu/mszeib/kiadvanyok/utban/fej4.htm Leöltve: 2008. november 11. -8-
kedvezőbb feltételeket elérni a korai nyugdíjazásban részesülők és a munkanélküliek s zámára. Tervezik a kiegészítő nyugdíjak szabályozásának koordinálását is. •
A Tanács 574/72 (EGK) számú rendeletét (1972. március 21)
Kiküldetésben lévő dolgozókra vonatkozó szabályozások: •
Az 1996. december 16-i, 96/71 számú irányelv a kiküldetésben lévő dolgozók körülményeit szabályozza. Az un. egységes kiküldetési irányelv bevezetése az EUban nagy jelentőségű. Azt jelenti, hogy megszűnik az a korábbi gyakorlat, hogy a kiküldött dolgozóra bér és szabadság szempontjából a származási ország, a munkavédelem szempontjából viszont a fogadó ország szabályai vonatkoznak. Az új irányvonal szerint valamennyi szempontra a fogadó ország feltételei vonatkoznak, ha ezek kedvezőbbek, mint a küldő országéi.
•
Bár az irányelv nem szabályozza az EU-ból harmadik országba kiküldöttek körülményeit, alkalmazható azonban azokra a dolgozókra, akiket valamely harmadik országból küldenek ki egy EU-tagországba. Azaz valamely EU-tagországban dolgozó nem EU állampolgárra is a fogadó ország feltételei érvényesek.
Egyéb szabályozások •
A 93/569(EGK) rendelet az EURES-ről, azaz az Európai Munkaerő-piaci Szolgáltatásokról intézkedik
•
A 84/636 (EGK) irányelv a fiatal munkaerők cseréjét szabályozza.
•
A Társulási szerződés 44. 54. cikkelye szerint Magyarország letelepedési lehetőséget nyújt az átmeneti időszak első felének végéig az EU állampolgárok és cégek részére.
-9-
2. AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS- ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁJA 2.1. A társadalompolitika alakulása napjainkig Ugyan számos politika kialakulásának kezdetei a Római Szerződés aláírásáig, 1957-ig nyúlnak vissza, közösségi szintű érdemi együttműködősről a szociálpolitika területén nem beszélhetünk egészen az 1970-es évekig. Szociálpolitikai intézkedéseket már a Római Szerződés is tartalmazott, a tagországok mégis féltették szuverenitásukat ezen a területen, és mindnyájan nemzeti hatáskörben kívánták tartani a szociális politikát, mivel minden államban fejlett volt a jóléti rendszer, garantált volt a szociális biztonság. Az ötvenes évek végén hozott intézkedések még leginkább a gazdasági együttműködéssel voltak kapcsolatban (pl. magas foglalkoztatottság) Az első lépés a harmonizáció irányába 1974-ben kezdődött, mikor a tagállamok aláírták és elfogadták az első szociális cselekvési programot, mely általános alapelveket tartalmazott, néhány területen, például a csoportos elbocsátások esetén felmerülő munkajogi kérdéseket sikerült egységesíteni a nemzeti politikákat. A nyolcvanas évek legnagyobb változása e téren 1988-ban volt, mikor a tagállamok elfogadták a Szociális Chartát, mely biztosította a munkavállalókat alapvető jogaikról, 12 területen. Ennek hatására a Bizottság kidolgozta a második szociális cselekvési programot, 47 konkrét intézkedéssel. A Szociális Chartát egyedül az Egyesült Királyság nem fogadta el, emiatt nem tekinthető közösségi vívmánynak. A tagállamoknak céljuk volt, hogy a Maastrichti Szerződésbe építsenek egy szociálpolitikával foglalkozó jegyzőkönyvet, ez azonban csak akkor lett volna lehetséges, ha mindegyik tagállam elfogadj azt. Mivel a britek ezt nem tették meg, egy szociálpolitikai jegyzőkönyvet csak a szerződés mellékleteként csatoltak, melynek aláírása opcionális volt, magába foglalván a Szociális Megállapodást. Ez lehetővé tette, hogy a tagállamok társadalompolitikai még közelebb kerüljenek egymáshoz, és bizonyos kérdésekben minősített többséggel a Közösség döntéseket hozhasson. Ezek alapján 1994-ben születtek meg az első közösségi irányelvek. A szociálpolitika fejlődésének kulcsfontosságú éve volt 1997, az Amszterdami Szerződés aláírásának éve. A munkanélküliség ebben az időszakban egyre inkább foglalkoztatta a tagállamokat, melynek hatására a társadalompolitika kérdéskörét a foglalkoztatáspolitika övezte körül. Minden tagállam elfogadta a szerződésbe foglalt szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket, melyek alapján a szociálpolitika -10-
céljaivá váltak a munkakörülmények, az életkörülmények javítása, a foglalkoztatás bővítése, melyek nemcsak a fejlődést irányozták elő, hanem azt is, hogy a tagállamok nemzeti szabályait ezen célok alapján összehangolják. 1998-ban ennek hatására jött létre a foglalkoztatáspolitikai iránymutatás négy pillére, mely alapjául szolgál az európai foglalkoztatási stratégiának, a következők: •
foglalkoztatási képesség javítása
•
vállalkozásösztönzés javítása
•
vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztése
•
egyenlő esélyek feltételeinek megőrzése
Ezek a célkitűzések 2003-ban módosultak, három átfogó célt megfogalmazva: • a teljes foglalkoztatás elérése • a munkatermelékenység és a munkahelyek minőségének javítása • a szociális kohézió és integráció erősítése
A közösségi szabályozás azokon a területeken a legerősebb, ahol az intézkedések és szabályozások köre az egységes belső piac kérdéskörét érintették, tehát a személyek és munkaerő szabad mozgásával kapcsolatos intézkedések, a szociális biztonságra, illetve az esélyegyenlőség.
Ezek
mellett
egyre
jelentősebb
a
szerepe
az
„önkéntes”
együttműködéseknek és harmonizációnak, elsősorban az ún. nyitott koordináció (open method of coordination) keretein belül. Ezt az együttműködési formát hivatalosan a 2000 márciusában tartott lisszaboni csúcsértekezleten vezette be a Közösség, a „lisszaboni stratégia” támogatására, melynek kettős célkitűzése az európai versenyképesség és a szociális biztonság növelése. Ebben a nyitott koordinációs folyamatban a tagállamok és a Bizottság – civil szervezetek bevonásával – közösen határozzák meg az elérendő fő célokat az egyes társadalompolitikai területeken az erre a célra kialakított munkacsoportokban. A tagállami politikákat folyamatosan figyelemmel kísérik meghatározott indikátorok alapján, és a tagországok a különböző jelentések segítségével „tanulhatnak” egymástól. A folyamatban a részvétel önkéntes, ám jelentéseket és akcióterveket készíteni kötelező, és a normatív célkitűzések – melyek az „európai szociális modell” szerves részét képezik – mindenki számára iránymutatóak. A nyitott koordináció fő szociális területei a foglalkoztatás, a
-11-
társadalmi befogadás és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, illetve a szociális védelem. A lisszaboni stratégia, melynek célja, hogy az Unió a világ legversenyképesebb gazdasága legyen, megerősítette és részben módosította a korábbi intézkedéseket, iránymutatásokat,
melyek
nélkülözhetetlenek
a
kitűzött
cél
megvalósításához.
A
foglalkoztatáspolitika terén célul tűzte ki a teljes foglalkoztatottság elérését hosszú távon, a szociálpolitika terén pedig a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet, a szociális dialógust, az oktatás fejlesztését. Ezt követően Nizzában elfogadták az Európai Unió Szociális Menetrendjét, mely felváltotta a cselekvési programokat, majd 2001-ben Göteborgban kiegészítették a lisszaboni stratégiát a fenntartható fejlődés koncepciójával. Az első cselekvési program a 2000-2005-ös periódusra fogalmazta meg célkitűzéseit, melyek a 20062010-es periódusra megfogalmazott Második Menetrend váltott fel, mely jelenleg is hatályos: célja, hogy az „európai szociális modell” továbbfejlődjön és erősödjön. A Bizottság 2008 júliusában azonban megújította a Szociális Menetrendet, mivel mind a nemzeteknek, mind a Közösségnek új, erősebb kihívásokkal kellett szembenéznie.
A Menetrend hét prioritási területet, és az azokhoz szorosan kapcsolódó intézkedéseket fogalmaz meg, melyek az alábbiak3: 1. A gyermekek és ifjúság - a jövő Európája •
A Bizottság folytatni kívánta azon tevékenységeket, amelyek a gyermekjogok különböző politikákban való érvényesítését (mainstreaming of children's right), valamint a fiatalok egészségének védelmét szolgálják;
•
A Bizottság egy közlemény kidolgozását tervezte az iskolarendszeren belüli oktatás témájában, amellyel támogatni kívánja a tagállamoknak az oktatási rendszerek minőségének javítására irányuló törekvéseit; továbbá Zöld Könyvet kíván közzé tenni "Migráció és mobilitás: az EU oktatási rendszerei előtt álló kihívások" címmel;
3
Szociális és Munkaügyi Minisztérium: Tájékoztató a megújított Szociális Menetrendről http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21122 Letöltés: 2008. november 13.
-12-
•
Hosszabb távú cél egy közlemény kiadása a nyitott koordinációs mechanizmusnak az ifjúságpolitika
területén
történő
alkalmazása
érdekében,
valamint
a
gyermekszegénység átfogó megközelítésének kialakítása. 2. Befektetés az emberekbe, több és jobb munkahely, új készségek •
A Bizottság átdolgozta az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelvet, támogatni kívánja a szociális partnerek törekvéseit a strukturális változások előrejelzését és kezelését érintően, valamint előtérbe kívánta helyezni a vállalati szintű, nemzetek közötti szerződések fontosságát;
•
A Bizottság kiemelt jelentőséget tulajdonított az Európai Globalizációs Alap működésének első évéről készítendő jelentésnek, amely keretében - szükség szerint javaslatot tett az EGA működésének egyszerűsítésére, javítására;
•
Hosszabb távú cél az "Új munkahelyekhez szükséges új készségek" elnevezésű kezdeményezés keretében egy átfogó megközelítés kidolgozása a foglalkoztatásképzési- és oktatáspolitikák közötti szinergiák biztosításán keresztül, egy stratégiai keret kidolgozása a nyitott koordinációs mechanizmusnak az oktatási és képzési együttműködés területén történő alkalmazása érdekében, valamint egy közlemény kiadása az EU-n belüli többnyelvűség témájában.
3. Mobilitás •
A Bizottság felkérte a szociális partnereket és a tagállamokat arra, hogy szervezzenek egy vitafórumot (a jó gyakorlatok cseréje keretében) a szociális jogok tiszteletben tartásáról a növekvő munkaerő-piaci mobilitással összefüggésben;
•
A Bizottság folytatni a kívánta az ún. "ötödik szabadság" - a tudás szabad áramlása területén fennálló akadályok felszámolását, különösen a kutatók, a fiatal vállalkozók, a fiatalok és az önkéntesek mobilitásának elősegítésén, valamint a szakképesítések kölcsönös elismeréséről szóló irányelv végrehajtásának biztosításán keresztül.
4. Hosszabb és egészségesebb élet •
A Bizottság elkészítette a határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybevevő betegek jogairól szóló irányelv-tervezetet, és ajánlást készített az elektronikus egészségügyi nyilvántartások "hordozhatóságáról"; -13-
•
Az elöregedő társdalomból adódó kihívások kezeléséről, valamint ezekre figyelemmel a közpénzek rendszerének hosszú távú fenntarthatósága témájában (2009. őszén) közleményt kívánt a Bizottság közzé tenni;
•
A Bizottság közleményt készített az egészségügy területén fennálló egyenlőtlenségek tárgyában, ajánlást kíván elfogadni a betegek biztonságáról és az egészségügyi szolgáltatások minőségéről, valamint Zöld Könyvet kíván kiadni az egészségügyben dolgozókról az EU-ban.
5. Szegénység elleni küzdelem - társadalmi befogadás •
A Bizottság ajánlásokat kívánt megfogalmazni az aktív befogadás témájában, különös tekintettel annak munkaerő-piaci aspektusaira, a bértámogatásra, és a minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésre. 2010, mint a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem Európai Éve jó lehetőséget kínál az EU és a tagállamok e területen való elkötelezettségének megerősítésére;
•
A Bizottság át kívánta alakítani az európai élelmezési segélyezési programot, és fejleszteni kívánja a "digitális műveltséget" EU-szerte, különösen a fogyatékossággal élő emberek számára biztosított jobb hozzáférésen keresztül.
6. A diszkrimináció elleni küzdelem •
A Bizottság javaslatot tett a vallási és hitbéli meggyőződésen, az életkoron, a nemi orientáción, illetve a fogyatékosságon alapuló diszkrimináció elleni küzdelemről szóló irányelv-tervezetre, kiterjesztve ezáltal az egyenlő bánásmód elvét a foglalkoztatáson túli területekre is, valamint jelentést készített a romák társadalmi integrációja érdekében rendelkezésre álló közösségi eszközökről és szakpolitikákról;
•
A 2006-2010. közötti időszakra szóló, nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó bizottsági ütemtervben ("gender roadmap"), valamint a Nők és férfiak közötti egyenlőségéről szóló Paktumban foglaltaknak megfelelően a Bizottság hangsúlyt kívánt helyezni a nemek közötti egyenlőség elveinek érvényesítésére a különböző politikákban (gender mainstreaming), valamint az e területet érintő stratégiák végrehajtásának nyomon követésére;
-14-
•
2008 szeptemberében jogszabály-tervezeteket terjesztett elő a Bizottság a munka és családi/magán élet összeegyeztetése tárgyában, különös tekintettel a szülői szabadságra, és a terhes nők védelmére;
•
A Bizottság kiemelt témaként kezeli a nemi alapú bérezési különbségek (gender pay gap) csökkentését, valamint a vállalkozási szokások vonatkozásában meglévő nemek közötti "szakadék" szűkítésének kérdéseit;
•
A barcelonai célok eléréséről készítendő jelentés keretében a Bizottság a gyermekgondozási intézményekhez való hozzáférés témájára kívánja helyezni a hangsúlyt;
•
A Bizottság nyitott koordinációs mechanizmus középpontjába kívánja helyezni a szegénység által fenyegetett nők arányának csökkentését.
7. Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás - globális megközelítés •
A Bizottság megerősítette a tisztességes munka iránti elkötelezettségét, beleértve az ILO-val e területen való együttműködést is;
•
A Bizottság a továbbiakban is támogatja a vállalatok társadalmi felelősségvállalására irányuló törekvéseket;
•
A Bizottság folytatja az együttműködést a tagjelölt országokkal a szociális területen.
A megújított Szociális Menetrendben kitűzött, fentebb ismertetett célokat a Bizottság a következő eszközök segítségével kívánja megvalósítani:
•
közösségi szintű jogszabályalkotás, a jelenlegi szabályozás jobb végrehajtása és kikényszerítése;
•
szociális párbeszéd, a szociális partnerek jobb bevonása;
•
nyitott koordinációs mechanizmus fejlesztése, a szociális területen működő OMC jobb végrehajtása;
•
közösségi
finanszírozás
(Kohéziós
Globalizációs Alap, PROGRESS, stb.)
-15-
Politika,
Strukturális
Alapok,
Európai
•
együttműködés és párbeszéd az EU intézmények, a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom között - jobb tájékoztatás;
•
annak biztosítása, hogy minden közösségi politika a Menetrend három átfogó célkitűzésének (lehetőségek, hozzáférhetőség, szolidaritás) megvalósulását segíti elő.
2.2. A magyar szociálpolitika kihívásai és sikerei napjainkban, az uniós politika tükrében Magyarországnak számos olyan intézkedésre volt szüksége, mely összhangba hozza a nemzeti szociálpolitikai programot az uniós célkitűzésekkel és prioritásokkal. A lisszaboni stratégia magyarországi megvalósítása érdekében jött létre a nemzeti lisszaboni akcióterv, melyet a Bizottsághoz 2006-ban már módosítva nyújtott be a kormány. Az elért eredmények és a kitűzött célok a következők4:
A közigazgatásban megvalósult a központi kormányzat méretének és belső tagoltságának lényeges csökkentése, a párhuzamos funkcionális területek központosítása, a központi közigazgatás és területi (dekoncentrált) szervei konszolidációja és regionális átszervezése. Az oktatási reform keretében a felsőoktatásban a változó szerkezetű munkaerőkereslethez való alkalmazkodást segíti a képzési struktúra megváltoztatása és a többciklusú képzési rendszerre való áttérés. A közoktatásban a feladatellátás méretgazdaságosságát szem előtt tartó szervezési (intézményi) kereteinek kialakítása érdekében megváltozott a közoktatás finanszírozása. Az egészségügy társadalombiztosítási jellegének megerősítése érdekében három szintű ellátási rendszer kialakítására került sor. Biztosítotti jogviszony hiányában csak alapszintű szolgáltatás vehető igénybe, a biztosítotti jogviszonyhoz kötött szint lefedi a gyógyítómegelőző ellátások jelentős körét. A harmadik szintű ellátásba kiegészítő szolgáltatások tartoznak, amelyek igénybevétele térítés ellenében lehetséges. Kínálati oldalon a kihasználatlan, vagy ésszerűtlenül működtetett aktív fekvőbeteg kapacitások megszüntetése vagy krónikus/ápolási kapacitássá átalakítása történt meg.
4
Jelentés Magyarország Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramjának Végrehajtásáról 2007. október -16-
Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága érdekében a nyugdíjkiadások jövőbeli növekedési ütemének mérséklését szolgáló törvények megszülettek. A jogszabály módosítások alapvetően a tényleges nyugdíjazási korcentrum növelését célozzák, korrigálják a korhatár előtti nyugdíjazás egyes kedvezményes szabályait csökkentik az új, induló nyugdíjak utóbbi években megnövekedett helyettesítési rátáját és egyes számítási szabályok módosításával mérséklik a nyugdíjazás időpontjától függő aránytalanságokat. A foglalkoztatás terén az aktív munkaerő-piaci politikáknak, a hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedését támogató intézkedéseknek, valamint a szociális védelmi rendszer modernizálásának köszönhetően pozitív folyamatok indultak el. A megtett intézkedések hatására a gazdaság „kifehéredése” figyelhető meg. Az oktatási reformnak, a felnőtt- és szakképzési intézkedéseknek köszönhetően pedig a munkaerő-piaci igényeket jobban kielégítő képzés jön létre.
2.3. A brit szociálpolitika kihívásai és sikerei napjainkban, az uniós politika tükrében
A brit kormány 2005-ben, a Lisszaboni Stratégia megújítása után saját, nemzeti reformprogramját is az új stratégiához igazította annak érdekében, hogy minél közelebb hozza a közösségi és a nemzeti prioritásokat, melyek közösen válaszolnak a nemzetközi kihívásokra. Ennek alapján a brit kormány által 2005-ben kidolgozott prioritások a következők: •
A
makrogazdasági
stabilitás
megerősítése, amely
lehetővé
teszi,
hogy a
világgazdaságban végbemenő válságok mind kevésbé érintsék a brit nemzeti gazdaságot; valamint a fiskális stabilitás erősítése, melyre hatással lehet a nemzet lakosságán jól megfigyelhető elöregedés jelensége •
Az egyenlőség biztosítása egy modern és rugalmas jóléti állam keretein belül, amely szükség esetén biztonságot nyújt állampolgárai számára, és olyan ösztönző elemeket biztosít, melyek segítenek a munkavállalóknak munkahelyük megtartásában és a megtakarításban akkor, mikor egy globális válság veszélyeztetheti munkahelyüket.
-17-
•
Sikeres és változásra képes vállalkozói szektor kialakítása, mely szerepet tud vállalni az egyre bővülő világgazdaságban.
•
Olyan tudományos környezet biztosítása, mely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Királyság a világ vezető tudományos kutatói központjává váljon.
•
Innovációs képesség fejlesztése az energiaszektorban, a takarékosság elősegítése érdekében.
A munkahelyek fejlesztése érdekében a brit nemzeti reformprogram számos területen kíván változtatni a jelenlegi helyzeten: Kitűzött célja az országnak, hogy növelje a termelékenységet, elősegítse a minél magasabb szintű foglalkoztatást, melyet a fenntartható befektetés-növekedés kell, hogy biztosítson. Ennek érdekében középtávú célul tűzte ki a 80 százalékos foglalkoztatottságot, valamint a minél szélesebb körű társadalmi rétegek integrálását a munkaerőpiacon: •
A Jobcentre Plus hálózat kiterjesztését 2006-ban 900 irodával Angliában, Skóciában és Wales-ben
•
2008-ra 3500-ra növelni a megfizethető gyermekfelügyeletet országszerte, illetve 3900-ra – legalább egy intézmény minden település számára – 2010-re, mely segítheti a nők munkaerő-piaci visszatérését. A szolgáltatás irányítását a helyi önkormányzatok felelősségi körébe kell bízni, melyek minden településen felnőtt felügyeletét biztosítanák a 3-14 éves korú gyermekek számára reggel 8 és este 6 óra között.
•
A felnőtt személyek számára továbbképzések és további ismeretek megszerzésének biztosítása, mely elősegíti a munkahelyük megőrzését és a magasabb fizetés megszerzését; valamint a másik oldalról a munkáltatók ösztönzését arra, hogy pénzüket továbbképzési programokba fektessék, melyek mind a munkavállaló, mind a munkáltató részére nagy potenciált jelenthetnek.
•
Radikális munkaerő-piaci reformok, melyek arra szolgálnak, hogy minél többen vegyenek részt a munkaerő-piacon, ezzel is növelve a gazdaság termelékenységét, biztosítva a fenntartható stabilitást
-18-
3. NAGY-BRITANNIA MUNKAERŐPIACI-HELYZETE 3.1. A brit munkaerőpiac általános jellemzése 2008. júniusi adatok alapján elmondható, hogy a brit munkaerő-piacon a 60.975.000 fős összlakosságból a munkaképes korú munkavállalók száma elérte a 29,56 millió főt, azaz aktivitási ráta 74,8% volt, mely 0,3 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakában mért adatokat. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma meghaladta a 22 millió főt, amely a teljes foglalkoztatottak 74%-át jelenti. Ha a teljes foglalkoztatásban dolgozók nem szerinti arányát figyelembe vesszük, érdekesség lehet, hogy míg a férfiak közül 14,16 millió fő dolgozott 2008 júniusában teljes munkaidőben, addig a nők közül csak mintegy 7,9 millió fő. A 7,5 millió részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak csupán 24 százaléka volt férfi, míg a maradék 76%-ot nők alkották. A közszférákban dolgozók száma 2007 decembere óta közel húszezer fővel csökkent, így számuk alig haladta meg az ötmillió-hétszázezret, míg a magánszektorban dolgozó munkavállalók száma előző év decemberéhez képest majdnem 100.000 fővel emelkedett, 23,8 millió főre. A heti ledolgozott órák száma ebben az időszakban nem érte el a 40 órát, 39,1 óra volt; 0,2 órával kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. 1. sz. ábra
Forrás: Nick Palmer, Mark Chandler Labour Market Division, Office for National Statistics: Labour Force Survey: Interim Reweighting 2008
-19-
A munkanélküliség aránya 2008. első felében 5,4% volt, mely 0,2 százalékponttal haladta meg az előző év második félévének adatait, de az előző év azonos periódusához képest változatlan maradt. Ebben az időszakban 7,67 millió fő volt regisztráltan munkanélküli; a munkanélküli férfiak száma 980.000 volt, míg a munkanélküli nők száma 692.000 fő. Azon munkanélküliek száma, akik több, mint 12 hónapja állástalanok, meghaladta a 410.000-t, tehát a munkanélküliek 5,3 százaléka. A 18-24 éves kor közötti fiataloknak a munkanélküliek 6,77 százalékát tették ki. 2008. első félévében 634.900 munkahely volt betöltetlen, 100 munkahelyre vetítve ez 24 betöltetlen munkahelyet jelent. A munkaerőpiacon történt változásokat 2008. első félévében az alábbi táblázat mutatja, összehasonlítva az előző félév és az előző év azonos periódusának adataival: 1. sz. táblázat
A munkaerőpiacon történt változások 2008. első félévében Mértéke
Változás az előző
Változás az előző
félévhez képest
évhez képest
Foglalkoztatottak
29.558.000 fő
+20.000
+384.000
Foglalkoztatási ráta
74,8%
-0,1
0,3
Munkanélküliek
1.672.000 fő
+60.000
51.000
Munkanélküliségi ráta 5,4%
+0,2
0
Gazdaságilag aktív
31.231.000 fő
+80.000
+399.000
Aktivitási ráat
79,1%
0
+0,3
Gazdaságilag
7.876.000 fő
-3.000
-8.400
Inaktivitási ráta
20,9%
0
+0,3
Elbocsátások
126.000 fő
+14.000
+6.000
-0,2
-0,3
inaktívak
Ledolgozott heti órák 31,9 óra száma
Forrás: Office for National Statistics: Labour Market Review 2007
-20-
3.2. Az Európai Unió keleti bővítésének hatása a brit munkaerő-piacra Szakemberek vitatják, hogy a 2004-es uniós bővítés eredményezte-e Nagy-Britannia számára a legnagyobb migrációs hullámot vagy sem? Tény, hogy a szigetország a csatlakozás után kisebb korlátozásokkal ugyan, de teljesen megnyitotta munkaerő-piacát a közép-keleteurópai munkavállalók számára. A brit lakosság körében ez az intézkedés nagyfokú elégedetlenséget okozott, féltvén állásukat az újonnan csatlakozó tagállamokból érkező emigráns munkavállalóktól, akik ugyanazon munkát alacsonyabb fizetésért is elvállalják, mert még így is magasabb jövedelemre tudnak szert tenni, mintha hazájukban próbáltak volna – esetleg magasabb pozícióban is – munkát találni. Közvélemény kutatások kimutatták, hogy a megkérdezett brit lakosok 38%-a fél attól, hogy munkahelyét azért veszíti el, mert a kibővült Európából sokan érkeznek majd a szigetországba, illetve félnek attól, hogy az országba érkező olcsó munkaerő következménye lesz, hogy a bérek csökkenni fognak. Ez a félelem főként azon brit állampolgárok között erős, akik iskolai végzettsége alacsonyabb, számukra valóban konkurenciát jelenthet az olcsóbb közép-kelet-európai munkaerő. Ezen félelmek a magasan iskolázott munkavállalók körében kevésbé jelentősek, a közvélemény kutatás által megkérdezett, főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők 20%-a tart a bevándorlók bér-csökkentő hatásától5. Az Unió közép- és kelet-európai bővítése előtt, 2004-ben a brit gazdaság munkaerőpiaca igen erős volt, a G7 országok közül az egyik legerősebb. A szigetországban volt a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya illetve a legalacsonyabb volt a munkanélküliek aránya. A csatlakozás után 180 ezer új munkahely jött létre, biztosítva többek között az újonnan csatlakozó munkavállalók számára a megélhetést az országban. Ugyan a munkanélküliség valamennyivel emelkedett, még így is megközelíti az elmúlt évtized legalacsonyabb rátáját. A munkanélküliek arányának emelkedésére a brit munkaügyi minisztérium által kiadott jelentés6 két magyarázatot ad: az egyik, hogy mivel a közép-keleteurópai munkavállalók hajlandók a megélhetésért képesítésükhöz képest alacsonyabban kvalifikált munkát is elvállalni ugyanolyan fizetésért, mint a brit munkavállalók, vagy ugyanazon kvalifikációval rendelkező brit és közép-kelet-európai munkavállaló közül a brit
5
Christian DUSTMANN, Albrecht GIITZ, Tommasso FRATTINI: The Labour Market Impact of Immigration Centre for Research and Analysis of Migration. Discussion Paper Series No 11/08. London, 2008. 09. P. 1. 6 Nicola DILPIN, Matthew HENTY, Sara LEMOS, Jonathan PORTES, Chris BULLEN: The Impact of Movement of Workers from Central and Eastern Europe on the UK Labour Market. Corporate Document Services. London, 2006. p. 8 -21-
munkavállaló ugyanazon munka elvégzéséért magasabb fizetést kér. Ezen okok miatt a brit munkanélküliek esélye a munka világába való visszatérésre erősen csökken. A közép-kelet-európai bevándorlók száma a lengyel bevándorlóktól eltekintve a csatlakozás előtt nem volt jelentős. Az 1991-es népszámlálás 13.000 magyart és 9.000 szlovákot és csehet regisztrált. A lengyel bevándorlási hullám a második világháború után érte el csúcspontját: 1951-ben 162.000 lengyel származású személyt regisztráltak az Egyesült Királyságban. A rendszerváltás után sokan visszatértek hazájukban, ám 2001-ben a lengyelországi születésű brit lakosok száma még így is elérte a 61.000-t. Elemzők véleménye eltért a csatlakozás előtt, hogy milyen nagyságú lesz a bevándorlók száma: C. Dustmann például a brit belügyminisztérium jelentésében azt taglalja, hogy a bevándorlók száma a 2004-es bővítés után alig haladja majd meg az 5-13 ezer főt évente. A valós számok ennél jóval magasabbak voltak: 2006 júniusáig a belügyminisztérium adatai alapján 427.000 külföldi érkezett az országba, 2007. márciusig pedig 305.375 fő regisztrálta munkavállalási szándékát az illetékes hatóságoknál a csatlakozás óta, mely messze meghaladja a korábbi előjelzéseket. Ugyan a 2004-es csatlakozás tette lehetővé az A8 országok („Accession 8” - a 2004-ben csatlakozott tíz ország közül Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia) állampolgárai számára, hogy szabadon vállaljanak munkát az Egyesült Királyságban, elemzők azt várták, hogy 2004. második negyedévében fog megnőni ugrásszerűen a külföldi munkavállalók száma az országban. Ugyan számuk természetesen a határnyitással erősen emelkedett, ugrásszerű növekedés azonban mégis 2006. Második és harmadik negyedévében tapasztalható, amikor az előző negyedévhez képest 5-6 ezerrel nőtt a WRS (Worker Registration Scheme) – a Munkavállalók Nyilvántartó Rendszere – rendszerben regisztrált közép-kelet-európai munkavállalók száma. Az érkezés, illetve a regisztrációs rendszerbe történt felvétel után még nehéz megmondani, hogy a betelepülő közép-kelet-európai lakosok mely területeken helyezkednek majd el és mennyi ideig maradnak, azonban a trend azt mutatja, hogy az éves migrációs hullám csúcspontja nyaranta van, nagy valószínűséggel a szezonális mezőgazdasági munkák miatt, míg télen visszaesik a bevándorlók száma. A geográfiai szóródást vizsgálata kimutatja, hogy a vártnál kevesebben, a bevándorlók mindössze 14%-a választja új lakóhelyéül a fővárost, Londont és környékét, míg ez a 2001-es népszámlálás alkalmával 40% volt. Legtöbben a közép-angliai vidéken telepednek le és
-22-
vállalnak munkát, habár a fizetések ezen a vidéken alacsonyabbak, előnynek számít, hogy a megélhetési költségek sem érik el a londoni szintet. A migránsok életkorát tekintve a WRS rendszerben nyilvántartott adatok alapján elmondható, hogy a bevándorlók 62%-a a csatlakozás, 2004. májusa és 2006 között érkezett az országba. Legtöbbjük életkora a tizennyolc és a harmincnégy év között mozog, csak 18% 35 éven felül, és csak 7%-uk érkezik hozzátartozóival együtt. A nem szerinti különbséget figyelve alacsony a különbség, a férfiak aránya csak 8%-kal haladja meg a női bevándorlók arányát. 2. sz. táblázat
A bevándorlók megoszlása származási hely és életkor szerint Származási hely
Megoszlás (%)
Életkor
Megoszlás (%)
Csehország
5,28
18 év alatt
0,29
Észtország
1,20
18-24
42,9
Magyarország
3,01
25-34
39,25
Lettország
6,26
35-44
10,47
Litvánia
11,83
45-54
6,12
Lengyelország
61,97
55-64
0,80
Szlovénia
10,37
65 fölött
0,01
Szlovákia
0,1
Forrás: Blanchflower, Saleheen, Shadforth: The Impact of Recent Migration from Eastern Europe on
the
UK Economy
A bevándorlók által betöltött állásokat tekintve a brit belügyminisztérium (Home Office) 2004. májusától 2008. júniusáig terjedő időperiódus adataiból, mely az A8 országok munkavállalóinak szektoronkénti elhelyezkedését vizsgálja elmondható, hogy legnagyobb részük – több, mint 45%-uk
- végez menedzseri, adminisztrációs, irodai munkát a
versenyszférában, kevesebb, mint egyötödük (16%) helyezkedik el a vendéglátásban. Arányuk az ipari szektorban alacsony, összesen 8%, egyedül a mezőgazdaság az, ahol a közép-kelet-európai állampolgárok aránya meghaladja a 10%-ot. 5%-uk talál munkát az élelmiszeriparban
és
a
kereskedelemben,
valamint
az
építőiparban,
3%-uk
az
egészségügyben. A többi foglalkozás aránya nem jelentős, 1% alatti részesedéssel. Ugyan az üzleti világban elhelyezkedők aránya magas, azon állások, melyek szintén népszerűek a bevándorlók körében, alacsony képesítést igényelnek. Szintén elmondható, hogy a -23-
bevándorlók nagyrésze nem folytatja azt a szakmát, melyet otthonában végzett, általában alacsonyabb kvalifikációt igénylő állásokat választanak. A 2007 júliusa és 2008 júniusa közt regisztrált munkavállalók a nyilvántartásba vételi kérelem során arra a kérdésre, hogy mennyi ideig szeretnének az országban tartózkodni, 61%-ban válaszolták, hogy kevesebb, mint 3 hónapot. 24%-uk válaszolta, hogy kinntartózkodásának hossza a munkavállalási lehetőségektől, a megélhetési körülményektől függ és nincs konkrét elképzelése arra vonatkozóan, mikor fog haza utazni. 7%-uk szeretne két évnél hosszabb ideig Nagy-Britanniában maradni, 4%-uk 1 és 2 év közti időtartamot jelölt meg, 3%-uk 6-11 hónapot, míg 2%-uk 3-5 hónapot. A közép-kelet-európai munkavállalók britanniai regisztrálásuk során csak 8%-uk nyilatkozta, hogy családtaggal érkeztek az országba, mely igen alacsony aránynak mondható. A hozzátartozók életkorát tekintve 2007-ben a 17 évesek aránya az összes hozzátartozók arányának 59% volt, 2008. első felében ez az arány nem sokkal változott, alig haladta meg a 60%-ot. A munkavállalók szemszögét vizsgálta a brit kereskedelmi kamara abban a közvélemény-kutatásában7, melyben a közép-kelet-európai munkavállalókat alkalmazó vállalati vezetőket kérdezte, miért alkalmazza a külföldi munkavállalókat. A munkáltatók 25,6%-a válaszolta, hogy azért, mert hiány van a brit munkaerő-piacon a számára szükséges, megfelelő képzettséggel rendelkező munkásokból. 23,3 százalékuk válaszolta, hogy a középkelet-európai munkavállalók munkamorálja kedvezőbb, mint a briteké. 19,6%-uk szerint a brit munkaerőpiacon a szükséges, megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalóknak nincs meg a kellő tapasztalatuk, míg 17,4%-uk válaszolta, hogy a közép-kelet-európai munkavállalók termelékenysége magasabb, mint az azonos képzettséggel, tapasztalattal rendelkező brit munkavállalóknak. Ugyan a brit munkavállalók továbbra is féltik állásaikat a külföldi, közép-kelet-európai munkavállalókkal szemben, a vállalkozások vezetőinek 75,8%a gondolja, hogy a brit munkaerőpiac megnyitása az A8 országok munkavállalói számára kedvező döntés volt a vállalkozások számára. A megkérdezettek 70%-a gondolja, hogy mivel az A8 országok állampolgárainak alkalmazása pozitívan befolyásolja a vállalkozások életét, a brit kormánynak szociális juttatásokat kéne adnia ezen munkavállalók számára, és/vagy adókedvezményeket biztosítani a külföldi munkavállalót alkalmazó vállalkozások számára. 7
London Chamber of Commerce and Industry: Euro Info Center Fact Sheet 2007. December: Employing foreign workers in the UK. p.4. -24-
Külön vizsgálva a magyar munkavállalók helyzetét az Egyesült Királyságban, elmondhatjuk, hogy ugyan számuk ugrásszerűen megnőtt a csatlakozási év, 2004. után, a migrációs hullám azonban az elmúlt 2 évben jelentősen erősödött. A Munkavállalók Nyilvántartó Rendszerének (WRS) és a brit belügyminisztérium határügynökségének (Home Office Border Agency) negyedéves jelentései, illetve féléves összefoglaló elemzései alátámasztják ezt a jelenséget, illetve elemzik az emigránsok brit munkaerő-piaci helyzetét. 2004. májusa és 2008. júniusa között a magyar bevándorlók száma, akik Nagy-Britanniában regisztrálták magukat annak érdekében, hogy munkát vállalhassanak, a második legalacsonyabb volt. Mégis elmondható, hogy a magyarok csoportja az egyetlen az A8 országok közül, mely szünet nélküli emelkedést mutatott a 2008-as év első félévében. Számuk a 2005-ős és 2006-os évhez képest 60, illetve 51%-kal emelkedett. Míg az idén júniusában mért adatok alapján az elmúlt 6 hónapban 5.085-en regisztráltatták magukat, addig 2004-ben egész évben 3.620, 2005-ben 6.355, 2006-ban 7.060, 2007-ben pedig 8.875 magyar regisztráció történt az országban. A magyar munkavállalók elhelyezkedése menedzseri, adminisztrációs és irodai pozíciókban a brit belügyminisztérium adatai alapján az átlagnál alacsonyabbak, arányuk nem éri el a 28%-ot a teljes magyar kinntartózkodók közt. Azonban a vendéglátás igen kedvelt munka a magyarok közt: a Britanniában regisztrált magyar munkavállalóknak az egyharmada ezen a területen helyezkedik el. A mezőgazdaságban és a gyáriparban és az élelmiszeriparban viszonylag alacsony a magyar vendégmunkások, bevándorlók száma, arányuk a teljes magyar munkavállalókhoz, akik a szigetországban dolgoznak, nem éri el a 10%-ot sem.
-25-
4. A MAGYAR MUNKAERŐPIAC 4.1. A magyar munkaerőpiac általános jellemzése A magyar munkaerőpiacon a Központi Statisztikai hivatal 2008. szeptemberi jelentése 8
alapján a június - augusztusi periódusban 3.914.000 fő volt a foglalkoztatottság mértéke, míg 317.000 fő volt regisztrált munkanélküli, a munkanélküliségi ráta 7,5%-os volt. A foglalkoztatottak száma kevesebb volt, mint az előző év június – augusztusi periódusának adatai, tavaly ebben a periódusban 31.000 fővel többen voltak jelen a munkaerő-piacon, illetve a munkanélküliek aránya 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb. A munkanélküliségi ráta hazánkban 0,9 százalékponttal volt magasabb az Európai Unió 27 országának átlagánál, au EU27 munkanélküliségi rátája ebben a három hónapos periódusban 6,6% volt. A munkanélküliek 19,6%-át a 15-24 éves korú fiatalok alkották, akiknek legtöbbje a tanulói vagy hallgatói jogviszony miatt nem vállalt munkát. A munkanélküliség átlagos időtartama hazánkban 19 hónap. A munkaerőpiac jelenlévőinek kétharmada rendelkezik legalább középfokú képesítéssel, mely egyaránt lehet általános érettségi bizonyítvány, technikusi vagy szakmai képesítés.
A nemek közti megoszlás szerint vizsgálva a munkaerőpiacot
elmondható, hogy a különbség az elmúlt évben 13,1% volt a férfiak javára. Az elmúlt években számos olyan trendet figyelhettünk meg, mely erősen befolyásolta a
magyar
munkaerő-piacot:
az
oktatásban
eltöltött
idő
megnőtt,
a
fiatalok
sikerorientáltságának következménye, hogy több diplomát szereznek meg, emiatt később állnak munkába, később alapítanak családot. A tankötelezettség időtartama 16 évről 18 évre változott. A nyugdíjkorhatár felemelése szintén tovább alakította a statisztikákat, az 55-64 év közötti korosztály jelenléte a munkaerőpiacon szintén növelte a foglalkoztatási rátát. A munkaerő-piaci résztvevők iskolai végzettségét vizsgálva elmondható, hogy a 1564 éves korú felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatottsága 83,2%, mely körülbelül megegyezik az Európai Unió 27 országának átlagával. A középfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatottsági aránya 60%, mely 5 százalékponttal alacsonyabb, mint az uniós átlag. Ez az egyetlen olyan terület, ahol Magyarország az uniós átlaghoz képest alulteljesített. Az uniós és a magyar foglalkoztatottsági különbség a legszembetűnőbb az általános iskolai végzettséggel rendelkezők foglalkoztatottsági rátája esetén: Magyarországon ez a mutató 29%, míg az Európai Unió 27 tagországának esetében 49%. 8
Központi Statisztikai Hivatal Gyorstájékoztató: Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2008. június-augusztus -26-
A részmunkaidős foglalkoztatás ugyan egyre elterjedtebbé válik hazánkban, mivel az Európai Unió támogatja az atipikus foglalkoztatási formákat, Magyarország még erős lemaradást tanúsít e tekintetben az uniós normákhoz képest. Míg az Európai Unióban a foglalkoztatottak 18,1 százaléka dolgozik részmunkaidőben, addig Magyarországon ez csak 4%, mely az elmúlt 7 évben mindössze 0,5 százalékpontot emelkedett. Jellemző, hogy a nők körül-belül kétszer annyian vállaltak az elmúlt évben részmunkaidős állást, mint a férfiak.
1. sz. diagram
Foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása 1992 és 2007 között Egyetem Főiskola
100% 80%
Egyéb érettségi
60%
gimnázium
40% 20% 0% 1992
1996
2000
2004
2007
Szakiskola és szakmunkásképző 8 általános 8 általánosnál kevesebb
év
Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Stratégiai Főosztálya: Áttekintés a magyar munkaerőpiac fő jellemzőiről és aktuális folyamatairól
4.2. Magyarország uniós csatlakozásának hatása a munkaerő-piacra Magyarországon az OECD éves jelentése szerint9 a magyarországi migráció – mindkét irányt tekintve – a nemzetközi összehasonlításokat alapul véve igen alacsonynak mondható. A bevándorlók mindössze 2%-át adják a teljes lakosságnak, ugyan diverzitásukat tekintve 110 országból érkeznek, legtöbbjük mégis magyar ajkú. A kilencvenes éves elején végbemenő rendszerváltozási folyamatok óta a magyarországi munkavállalók száma hazánkban fokozatosan emelkedett. Az uniós csatlakozás azonban hozzájárult ahhoz, hogy átalakultak a munkaerő-mozgás feltételei, hogy az akkori 24, mai 26 másik tagállam állampolgárai ugyan bizonyos kötöttségek mellett, de szabadon vállalhassanak munkát a Magyar Köztársaság területén. A munkaerő szabad 9
OECD international migration outlooks 2008 p. 248 -27-
mozgása, mint a négy gazdasági szabadságjog egyike lehetővé tette, hogy 2004. május 1-je óta a hazánkban munkát vállaló külföldi állampolgárok száma napjainkban is emelkedő tendenciát mutasson. Míg 1996-ban hazánkban munkavállalási céllal legálisan tartózkodó külföldi állampolgárok száma 20.296 volt, 2005-ben, a csatlakozás után már több, mint 53 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki a Munkaügyi Központok, valamint a regisztrációs bejegyzések (azon külföldi állampolgárok esetén, akiknek munkavállalása hazánkban nem engedélyköteles) száma meghaladta a húszezer főt. 2006. végére ez a szám is erősen emelkedett: az általános munkavállalási engedélyek száma meghaladta az 52.505-őt, a szezonális mezőgazdasági munkavégzésre jogosító engedélyek száma 2.216 volt; több, mint 16 ezer regisztrációt jegyeztek be, és a kiadott zöldkártyák száma 275 volt. Tehát minden engedélyt figyelembe véve a legálisan Magyarországon munkát vállaló külföldi munkások száma a 2006-os év végére 64.626 fő volt. Változás történt azonban a 2007-es évben, amikor a külföldi munkavállalók számában visszaesés történt: számuk az előző évhez képest 5.518cal csökkent. A migráció iránya európai szinten is kelet-nyugati, ezért Magyarország ütközőpontként szolgált 2004 és 2007 között, míg Románia és Bulgária nem csatlakozott az Unióhoz. Ebben az időszakban hazánk volt az Európai Unió legkeletibb kapuja, így sok munkavállaló csak Magyarországig, mint uniós tagállamig jött, itt vállalt munkát. Ezzel magyarázható részben, hogy 2007-ben valamivel visszaesett a külföldi munkavállalók száma hazánkban. A kiadott engedélyek diverzitását tekintve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján megtalálható adatokat vizsgálva10 elmondható, hogy a magyarországi külföldi munkavállalók körülbelül 65%-a érkezik az Európai Unió területéről. Legnagyobb részben román állampolgárok, akiknek a zöldkártya-kötelezettsége az ország uniós csatlakozásával megszűnt. A román munkavállalók aránya az egyéb külföldi munkavállalók arányához képest 46% volt, 2008. I. félévében (25.485 fő), míg a szlovák állampolgárok aránya 18% volt (9.944 fő). Az EU15 tagállamok aránya ebben a periódusban 13% volt., melyen belül legnagyobb arányt a német állampolgárok képviselték, de jelen voltak még nagyobb számban osztrák és francia munkavállalók is. Jelentős számban élnek még hazánkban kelet-ázsiai – kínai, mongol, japán – munkavállalók is, ám a kelet-ázsiai munkavállalók esetén pontos
10
Állami Foglalkoztatási Szolgálat: Külföldi munkavállalók Magyarországon – 2008. I. félév http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=stat_kulf_munkavall_mo-on Letöltés: 2008. október 3.
-28-
számadatot nehéz mondani, mivel a legtöbb illegális munkavállaló ebből a térségből származik. Gyakori, hogy turistaként lépnek az országba, azonban az országot már ezután nem hagyják el, viszont nem igényelnek munkavállalói engedélyt, így számadatokat nehéz mondani, hivatalosan jelenleg 3550 ázsiai munkavállaló tartózkodott a 2007-es évben Magyarország területén.. A Magyarországgal egy időben csatlakozott országok közül egyedül Szlovákia az, ahonnan jelentős számú állampolgár vállal hazánkban munkát. A megélhetési körülmények és költségek közel azonosak az országokban, a hiányszakmák is körülbelül megegyeznek, ezért a migráció aránya ezen országok közt igen alacsony. A csatlakozás előtt is jelentős volt a munkaerő-ingázás (napi vagy heti) a szomszédos országok és Magyarország között, azonban az ország uniós csatlakozása nagyban segített abban, hogy a környező országok magyar ajkú lakosai egyszerűbb feltételek mellett költözhessenek, illetve hosszabb ideig, megszakítás nélkül vállalhassanak munkát Magyarországon. A területi elhelyezkedést illetően a külföldi munkavállalók 62%-a a középmagyarországi régióban, nagyrész a fővárosban vállal munkát, 19%-uk a Közép-Dunántúlon, 6%-uk a Dél-Alföldön, 5%-uk a Nyugat-Dunántúlon, 4%-uk Észak-Magyarországon, míg egyaránt 2-2%-uk a dél-dunántúli, illetve észak-alföldi régiókban. A külföldi munkavállalók legnagyobb része (26%) az építőiparban vállalt munkát. A legnépszerűbb foglalkozások a külföldi munkavállalók körében csökkenő sorrendben: a vendéglátóipar (10%), a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások(7%), a mezőgazdaság és vadgazdálkodás (6%), az élelmiszer- ital- és dohányipar (6%), a kiskereskedelem (6%), majd a ruházati termékek gyártása (3%), a híradástechnikai eszközök gyártása (3%), a szállítmányozás, raktározás, postai szolgáltatások (3%), illetve az egyéb szolgáltatások (2%). Az általános munkavállalási engedéllyel rendelkezők 82%-a míg a regisztráltak kilenctizede végez fizikai munkát. A nemek szerinti megoszlást tekintve általánosságban elmondható, hogy durván megegyezik a férfi és női bevándorlók aránya, azonban a magyar ajkú bevándorlók között több nő van, míg az EU 15 tagállamokból érkező munkavállalók 60%-a férfi, és az Európán kívüli kontinensekről is több férfi érkezik az országba, mint nő. A magyarországi jogi szabályozást illetően 2008. január 1-je óta az alábbi jogszabályok rendelkeznek a külföldi munkavállalók helyzetéről: • A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény -29-
• A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet • A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007 (XII. 23.) kormányrendelet.
-30-
5. MUNKAVÁLLALÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 5.1. Belépés az országba Az Egyesült Királyság 1973 óta tagja az integrációnak. A közösségi joganyag alapján Nagy-Britanniának biztosítania kell az uniós állampolgárok számára, hogy útlevelük vagy személyazonosító igazolványuk bemutatása ellenében belépjenek az országba. Mind a kikötőkben, mind a repülőtereken két folyosó található, magyar beutazóknak az „EEA/EU” (Európai Gazdasági Térség / Európai Unió), más helyeken pedig „EU Nationals” feliratú folyosót kell választani. A belépést ellenőrző személy feladata az útlevél, személyi igazolvány hitelességének és érvényességének ellenőrzése, személyes kérdések feltétele esetén a beutazó megtagadhatja a válaszadást. Azonban gondok merülhetnek fel abban az esetben, ha a beutazó magyar állampolgár régi típusú személyi igazolványával szeretné igazolni magát, mivel ezen okirat csak magyar nyelvű, ezért ilyen esetben tanácsos az útlevél felmutatása.
A
beutazóknak
nincs
bejelentkezési
kötelezettségük,
korlátlan
ideig
tartózkodhatnak az országban azon magyar állampolgárok, akik munkaviszonyban állnak, illetve amennyiben megélhetésüket saját maguk finanszírozzák11. Mindezek ellenére vannak bizonyos korlátok; a hatóságok megtagadhatják az egyén belépését az országba közrendi, közegészségügyi vagy közbiztonsági problémák felmerülése esetén. Ilyen okok lehetnek: kábítószer-függőség, súlyos elmebetegség, erős zaklatottságban kifejeződő elmezavarodottság, delíriumos, hallucinációkkal járó állapot, alkoholfüggőség, csavargó életmód. A büntetett előélet nem kizáró ok, de a 2 évnél súlyosabb büntetéssel sújtható,
ill.
súlyos
(pl.
kábítószer-csempészet,
gyilkosság,
nemi
erőszak)
bűncselekményekért nyilvántartott személyek beutazása szintén megtagadható, valamint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 1951. évi 2. számú nemzetközi egészségügyi szabályzatában felsorolt és más súlyos fertőző betegségek kizáró okok lehetnek a beutazásnál.
11
Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja – Munkavállalás az Egyesült Királyságban az uniós csatlakozás után http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13419&articleID=20936&ctag=articlelist&iid=1 Letöltés: 2008. oketóber 13. -31-
5.2. Munkakeresés Az álláskeresésnek az Egyesült Királyságban éppúgy, mint hazánkban számos formája van. Ez történhet direkt módon, mikor személyesen jelentkezünk napilapokban, szaklapokban, ingyenes hirdetőújságokban megjelenő álláshirdetésekre. Természetesen minden nagy országos napilapnak van „Carreer” vagy „Jobs” elnevezésű rovata, melyek közül a legjelentősebbek: The Guardian, The Telegraph, The Sun, The Times, The Daily Mail, The Daily Mirror. Ezen általános politikai-gazdasági lapokon kívül szaklapok százai kínálnak rovataikban álláslehetőségeket. Ugyan számos álláshirdetés megjelenik a lapok nyomtatott formái, a hely hiánya miatt nagyrészük a napilapok internetes, online változatában böngészhetők. Természetesen nem kell minden állást kínáló hirdetést végigolvasni, az álláslehetőségek típusonként klasszifikálva vannak az egyszerűbb boldogulás érdekében. Az álláskeresés második, talán mára már legelterjedtebb formája az online álláskeresés. Ilyenek pl.: a Jobsearch (www.jobsearch.co.uk), a Jobsite (www.jobsite.co.uk), az államilag támogatott Jobcentre (www.jobcentre.gov.uk). Ezek csak példák arra a több ezer site-ra, melyek – hasonlóan a nyomtatott sajtóban megjelenő álláshirdetésekhez – a könnyebb boldogulás végett szűkített keresést biztosítanak a munkát keresők számára. Dolgozatom ezen szakaszának írásakor (2008. október 6.) a Jobsearch állásajánló oldalán csak könyvelői munkakörben, egész Nagy-Britanniát tekintve 1841 álláshirdetés volt, kizárólag ezen az egy portálon. A munkakeresők regisztrálhatnak magán munkaközvetítőknél, melyek között akadnak díjkötelesek és ingyenesek is. A regisztrációt egy személyes interjú követi, majd a közvetítő megkeresi a munkavállaló számára legalkalmasabb állást, engedélyével kiküldi a személyi anyagát a – remélhetőleg – leendő munkahelyének, aki vagy személyesen interjúztatja újból a jelentkezőt, vagy a kiküldött anyagokból kiválasztja a számára legmegfelelőbb jelentkezőt, bízva a munkaközvetítő iroda kompetenciájában. 2002-ben a brit állam és a társadalombiztosító támogatásával jött létre az állami munkaügyi hálózat, a Jobcentre Plus szolgáltatás, állásközvetítő ügynökség, mely munkaképes korú, ám munkanélküli személyeknek segít állást találni. A szervezet a már korábban is működő, országszerte Jobcentre nevű irodákat működtető Employment Service szervezet és a brit munkaügyi minisztérium által üzemeltetett Benefits Agency nevű -32-
ügynökség összeolvadásával jött létre 2002. április 1-jén.. Az ügynökség legfőbb profilja, hogy az álláskeresőknek irodáiban elhelyezetett érintő-képernyős számítógépek ingyenes használata révén adatbázisokat biztosít a betöltésre váró állásokról, ahol az álláskereső önmaga számára találja meg a legmegfelelőbb ajánlatot a keresési opciók folyamatos szűkítésével, melyet úgy érhet el, hogy a rendszerben feltett kérdésekre, melyek leendő állására, munkahelyére vonatkoznak, pontosan válaszol. Miután így a gép kiválasztja a számára legmegfelelőbb álláshirdetést, az irodában elhelyezett ingyenesen használható telefonkészülékek segítségével egyeztethet interjút leendő munkáltatójával. Az irodák alkalmazottjainak természetesen kötelességük a munkakeresőket segíteni. A munkakeresés sarkalatos pontja a nyelvtudás. Erre például szolgálnak a Jobcentre irodák, melyek egyes kerületen belül is több helyen találhatók, a munkakereső akarvaakaratlanul is „belebotlik” ilyenekbe. Berendezésük új, látszólag teljes mértékben segítik a munkakeresőket abban, hogy visszataláljanak a munkavállalók világába, azonban működésük korántsem olyan hatékony, mint azt külsejük sugallja, legalábbis a külföldi munkavállalók számára. Közvélemény-kutatások szerint12 az alkalmazottak barátságtalanok a külföldi munkavállalókkal. Sok esetben nem csak a nyelvtudás hiánya volt az ok arra, hogy elutasítottak külföldi munkavállalók segítségkérését. Mikor a korábban nyelvtudás hiánya miatt elküldött munkavállaló – mondván, nyelvtudás nélkül nem tudnak neki segíteni – olyan baráttal tért vissza, aki beszélt angolul, a segítség szintén elmaradt. Több olyan vád is érte már az ügynökséget, hogy a meghirdetett állások már rég foglaltak, túl nagy értük a verseny, vagy az adatbázisokban szereplő feltételek nem a valóságot tükrözik. Hátrányos megkülönböztetésre adhat okot az is, hogy ugyan az ügynökség irodáiban kihelyezett számítógépek önkiszolgáló rendszerben működnek, melyeket mindenki egyaránt használhat, illetve a kihelyezett telefonkészülékekről ingyenesen hívhatja fel az állást kínáló vállalatot, az angoltudás magától értetődő módon elengedhetetlen. Még ha sikerül is kulcsszavak alapján, szótár segítségével elboldogulnia a külföldi munkavállalónak az adatbázisokban, és megtalálja a számára legmegfelelőbb, nyelvtudást nem igénylő munkát, saját magának kell felhívnia a munkáltatót, és magának kell interjút megbeszélnie vele – angolul. Személyes tanácsadásra csak azok jogosultak, akik munkanélküli segélyben részesülnek: a brit állampolgárok, a menekültek, és a „régi” uniós tagországok állampolgárai. Tehát a magyar munkavállalók nem, amennyiben nem rendelkeznek Nagy-Britanniában eltöltött, minimum egy év munkaviszonnyal. 12
MÉSZÁROS Antónia: Az Unió nomádjai. Népszabadság Zrt. Budapest, 2006. p.15 -33-
Azok számára, akik nem beszélik az angol nyelvet, igen nehézkes a munkakeresés folyamata. Még otthon, saját országában, kiutazás előtt könnyebb a dolga, mivel Magyarországon is léteznek például olyan internetes portálok, melyek magyarul kínálnak álláslehetőségeket Nagy-Britanniában, és legtöbbször az álláskereső és álláshirdető közti írásos kommunikációban segítenek az adott portál munkatársai, amennyiben nem feltétel az angol nyelvtudás egy-egy munkához. A munkakeresés folyamata azonban azok számára, akik nem beszélnek angolul, és már az Egyesült Királyságban tartózkodnak, igen nehéz, sok esetben lehetetlennek is bizonyul. Ilyen esetekben tanácsos, hogy a munkavállaló még saját országában, az adott országban meghirdetett álláshirdetésekre jelentkezzen, melyek NagyBritanniába toboroznak alkalmazottakat. Számos vállalat ismerte fel ugyanis a keleti bővítésben rejlő potenciált, álláshirdetést adott fel ezekben az országokban, biztosította a munkavállalók számára a kiutazást és a szállást, és nem várta meg, míg sok fáradtság után a külföldiek „rábukkannak” hirdetésére, melyet brit lapok tesznek közzé.
5.3. A munkavállaláshoz szükséges okmányok Az Egyesült Királyságban a magyar állampolgároknak 2004. május 1-je óta nem szükséges tartózkodási engedélyt (residence permit) igényelni, amennyiben igazolt munkaviszonyuk van, vagy amennyiben igazolni tudják, hogy olyan anyagi háttérrel rendelkeznek, amely biztosítja megélhetésüket, így otttartózkodásuk nem terheli a brit államot, mivel számukra nem folyósít szociális juttatásokat. A megfelelő anyagi háttér kétféle módon igazolható: vagy külföldi bankszámláról történő rendszeres folyósítás igazolásával, mely a Britanniában tartózkodó személy lakcímére érkezik, vagy pedig brit banknál nyitott bankszámla vagy folyószámla kivonatával. Kinntartózkodását nem kell megszakítania addig, amíg ez a megfelelő anyagi fedezet él. Ugyan opcionálisan igényelhető tartózkodási engedély, de az nem pótolja a regisztrációs igazolást, csak bizonyítékul szolgál az önfenntartás meglétére. A regisztrációs igazolás célja, hogy igazolja az EGT tagországok állampolgárai számára, hogy az európai törvények értelmében joga van az országban tartózkodni és legális keretek között munkát vállalni. Megszerzése kötelező munkavállalók esetében, ezen igazolás nélkül illegális munkavállalónak minősül. Ennek folyamata: a munkavállaló munkába állást követően legkésőbb 30 napon belül postai úton, a megadott formanyomtatványt kitöltve -34-
bejelentkeznek a Belügyminisztériumnál. A nyomtatványhoz különböző igazolásokat kell csatolni, illetve az eredeti útlevelet vagy személyazonosító igazolványt. A hatóság egy héten belül, ellenőrizvén a nyomtatványon szereplő adatokat, postai úton elküldi a regisztrációs igazolást (Registration Certificate), a regisztrációs kártyás (Registration Card), illetve visszaküldi a személyi igazolványt vagy útlevelet. Az engedély 12 hónapra szól, csak arra az adott munkahelyen történő munkavégzésre, mely az igazolásban szerepel. Amennyiben munkahelyet változtat, új munkahelyét újból köteles regisztráltatni.12 hónap folyamatos munkavégzés után a regisztrációs igazolás igénylése nem szükséges. A 12 hónapot több munkahelyen is el lehet tölteni, amennyiben nem haladja meg a 30 napot az az idő, melyet a munkavállaló álláskereséssel töltött. 12 hónap után az állampolgár jogosult az EGT országok állampolgárainak járó tartózkodási engedélyre, mely szociális juttatásokat is biztosít, illetve megszűnik a regisztrációs kötelezettség. A „National Insurance number”, rövidítve NI szám az adóhivatalnál kérvényezhető, mely igazolja a munkavállaló adózását és társadalombiztosításra való jogosultságát. Megszerzésének feltétele a számos okmány bemutatása mellett – pl. személyazonosító okmányok, fizetési kimutatás, munkaadói igazolás stb. – egy személyes interjú a társadalombiztosító valamely irodájában. Azon munkavállalóknak, akik nem beszélik a nyelvet, tolmácsot biztosítanak, így az NI szám megszerzésekor szinte minimálisra csökken a külföldi, angolul nem beszélő munkavállalók hátrányos helyzete. Ugyan törvények, jogszabályok nem írják elő azt, hogy a külföldi munkavállalónak rendelkeznie kell brit banknál vezetett folyószámlával, bankszámlával, azonban tanácsos ilyet nyitni a munkába állás előtt, ugyanis a brit munkaadók többsége banki átutalással fizeti ki a béreket. Számos banknál számlanyitási feltétel, hogy a munkavállaló rendelkezzen biztos munkahellyel, melyet egy referencia levél felmutatásával tud igazolni. Ez a két tény olyan ellentmondást szül, mely egyes külföldi munkavállalóknál hónapokig is ellehetetleníti annak a tényét, hogy munkát vállaljon, bankszámla híján. Amennyiben mégis lehetővé válik egy banknál a munkavállalás előtt bankszámla nyitása, a személyazonosság igazolása mellett lakásbérleti szerződés felmutatására köteles az ügyfél.
-35-
5.4. Bérek és járulékok 5.4.1. Átlagos bérek Nagy-Britannia nemzeti statisztikai hivatala (Office for National Statistics) által nyújtott adatok alapján elmondható, hogy a 2007-es éves átlagot figyelembe véve az olyan felnőtt munkavállaló heti átlagbére £475 volt, akinek munkából való távolmaradása nem gyakorolt hatást keresetére. Ez az érték 2,9%-kal haladja meg az előző évi adatokat. 2006-ban az azonos feltételekkel rendelkező munkavállaló átlagbére £444 volt. 2007-ben szintén erős különbségek figyelhetők meg a férfiak és nők átlagbérei között: a férfiak átlagosan £498-ot kerestek egy hét alatt, amely 2,9%-kal haladja meg az előző év ugyanezen adatát, addig a nők több mint száz fonttal keresnek kevesebbet, 394 fontos heti átlagkeresetük 2,8%-kal nőtt az előző évhez képest.
2. sz. diagram
Heti bruttó átlagbérek 207-ben 600 Értéke GBP-ben
500 400
Férfiak
300
Nők Összesen
200 100 0 Teljes munkaidő
Részmunkaidő
Összesen
Forrás: Office for National Statistics: First Release: 2007 Annual Survey of Hours Earnings
and
Az Európai Unió támogatja az atipikus foglalkoztatási formákat (részmunkaidő, otthonról történő dolgozás), melyek ennek köszönhetően egyre elterjedtebbek lettek számos országban. A részmunkaidőben dolgozók heti jövedelme 4,7%-kal emelkedett, elérve a 144 fontot. Az órabéreket tekintve szintén növekedés figyelhető meg a 2006-os adatokhoz képest: azon felnőtt munkavállaló órabére, aki teljes munkaidőben, hiányzás nélkül dolgozott, £11,34
-36-
volt, amely 2,8%-kal haladja meg a 2006-os hasonló adatokat (£11,03). Éves átlagbéreket vizsgálva elmondható, hogy a férfiak éves átlagbére £26.300 volt, amely az előző évhez képest 2,7%-kal emelkedett, míg nők esetében az éves átlagbér 2,8%-kal emelkedett, £20.500-ot érvén el. Statisztikai
adatok
13
alapján
,
melyek
a
foglalkozási
típusok
szerinti
átlagjövedelmeket vizsgálják, elmondható, hogy legmagasabb jövedelmük azoknak a munkavállalóknak van, akik a központi államigazgatásban dolgoznak. Az ő bérük átlagosan 26.203 angol font volt a 2007-2008-as időszakban. Kis különbséggel második legmagasabb éves átlagbérük a nagyvállalatok alkalmazottainak volt, évi £25.300. Legalacsonyabb jövedelműek az oktatás területén dolgozók, akik évente 16.282 fontot keresnek.
3. sz. diagram
Központi államigazgatás
Magánvállalkoz ó
Egészségügy
Közoktatás
Felsőoktatás
Non-profit szervezetek
helyi közigazgatás
Magáncégek
30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 Nagyvállalat
Éves jövedelem
Foglalkoztató serinti éves bruttó átlagjövedelmek
Munkáltató
Forrás: Office for National Statistics: First Release: 2007 Annual Survey of Hours Earnings
and
Amennyiben a szakmában eltöltött gyakorlati idő szerint vizsgáljuk az átlagbéreket elmondhatjuk, hogy a gyakorlati évekkel arányosan nő az éves átlagos bruttó jövedelem is. Míg egy évnél kevesebb tapasztalat esetén a munkavállaló éves bruttó átlagos keresete 18.556 font, az 1 és 4 év közti szakmai tapasztalattal rendelkezőké pedig 20.387 font, addig azon munkavállalók átlagjövedelme, akik több mint 20 éve gyakorolnak egy szakmát, meghaladja a 32.000 fontot is (£32.105).
13
Pay Scale United Kingdom http://www.payscale.com/research/UK/Country=United_Kingdom/Salary/by_Employer_Type
-37-
A vizsgálat következő eleme, hogy vajon a fővárostól, Londontól való távolság hogyan befolyásolja az átlagjövedelmek alakulását. Elmondható, hogy a fővárosban a legmagasabbak a bruttó átlagjövedelmek, évente £30.326. További hat város és megye vizsgálatából – Manchester, Birmingham, Berkshire, Glasgow, Hampshire és Surrey látható, hogy Magyarországhoz hasonlóan a jövedelem függ a település méretétől, illetve attól, hogy mennyire távol fekszik az adott település a fővárostól. A Londonhoz legközelebb lévő, 15 kilométerre fekvő Berkshire város lakóinak éves átlagjövedelme az imént felsorolt városok közül a legmagasabb, £29.162. Ez azzal is magyarázható, hogy számos helyi lakos a fővárosban vállal munkát, így a londoni átlagjövedelmek alapján számolják bérüket. Surrey megye lakóinak átlagjövedelme London után a második legmagasabb, 26.071 font. A legsűrűbben lakott megye határos Londonnal, lakóinak többsége naponta ingázik a főváros és lakhelye között, ezzel magyarázható a magas átlagjövedelem. Anglia déli partjainál fekvő Hampshire megyében élők átlagos jövedelme már alacsonyabb, 24.361 font, a megye a gazdagabb megyék közé sorolható. Két legnagyobb városa Portsmouth és Winchester, a lakosainak nagy része ingázik ezen nagyvárosok és lakhelyük között. Manchester, Birmingham és Glasgow ugyan mind a legnagyobb városok közé sorolhatók, azonban Londontól való távolságuk erősen befolyásolja az átlagjövedelmeket, melyek átlagosan 7000 fonttal alacsonyabbak, mint az ország fővárosában: Manchesterben £23.281, Birminghamben £23.400, Glasgowban pedig £22.772. 4. és 5. Sz. diagram Londontól való távolság (km)
y Su
rr e
ir e sh mp Ha
as
go
e Gl
h ir rks be
ha
es
i ng rm Bi
ch an
m
te r
on Lo
y
M
sh
rr e
ir e
w
mp
Su
kilométer
Ha
as
h ir
go
e Gl
rk s
ha
m be
in g
Bi
ch an M
rm
es
te r
on nd Lo
w
600 500 400 300 200 100 0
35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0
nd
GBP
Éves bruttó átlagjövedelem
Forrás: Office for National Statistics: First Release: 2007 Annual Survey of Hours
and Earnings
A magyarországi átlagkereseteket viszonyítási alapul véve elmondható, hogy mindezen összegek sokkal magasabbak, ám a külföldi munkavállalónak tudnia kell, hogy
Letöltés: 2008. szeptember 25. -38-
ugyanazon munkáért sosem fog ugyanakkora jövedelmet kapni, mint egy brit állampolgár. Illetve azt is tudni kell, hogy a megélhetési költségek – főleg a fővárosban, Londonban és a fejlett, fővároshoz közeli dél-keleti területeken – sokkal magasabbak, így a külföldi munkavállaló reáljövedelme itthon és az Egyesült Királyságban nem tér el akkora mértékben, mint annak nominális értéke különbözik.
5.4.2. Adók és járulékok Az Egyesült Királyságban az adók és járulékok a magyar rendszerhez hasonlóan két nagy csoportba oszthatók: központi adókra (Her Majesty’s Revenue and Customs) és helyi adókra. A
központi
adók
közé
tartozó
adók
és
járulékok
a
jövedelemadó,
a
társadalombiztosítási hozzájárulások, az általános forgalmi adó, a társasági adó és az üzemanyagra kivetett illeték. A helyi adók csoportjába pedig a magyar iparűzési adóhoz hasonló „business rates”, illetve az úgynevezett „council tax”, mely szabad fordításban a tanácsi adónak felel meg (a helyi önkormányzat részére fizetett adó), melyet a lakossági tulajdonra vetnek ki. A PAYE (Pay-As-You-Earn, tükörfordításban „Fizess a kereseted alapján” rendszer 1944 óta létezik az Egyesült Királyságban. A rendszer lényege, hogy a munkáltató egy bizonyos összeget – a jövedelem függvényében – levon a munkavállaló fizetéséből, mely tartalmazza mind a személyi jövedelemadót, mind a társadalombiztosítás díját is. A munkáltató döntésén múlik, hogy alkalmazza-e a PAYE rendszert vagy sem. Az egyéb adók bevallásának és befizetésének a módja az önadózás rendszere. Minden olyan adót és járulékot, amely nem tartozik a PAYE rendszerbe, a személynek magának kell bevallania és befizetnie. Az egyének adóztatása függ az egyén állandó lakhelyétől, hogy az Egyesült Királyságban tartózkodik-e az adott adóévben, illetve bizonyos esetekben attól, hogy brit állampolgár-e az illető. Azon személy, aki brit lakosként van nyilvántartva, köteles az Egyesült Királyságban jövedelemadót fizetni, illetve tőkenövekedési adót mindazon jövedelem és nyereség után, mely Nagy-Britanniából származik. Azon brit lakosok, akik nem brit állampolgárok, illetve azon személyek, akik letelepültként vannak nyilvántartva, csak -39-
bizonyos ügyletek, üzletkötések után kötelesek adót fizetni azon kivétellel, ha ezen ügyletek, üzletkötések Nagy-Britannián belül zajlanak. Azon személyek pedig, akik nem brit lakosok, csak azon jövedelmük után kötelesek adót fizetni, melynek eredete az Egyesült Királyság. A személyi jövedelemadó képezi a brit kormány legnagyobb bevételi forrását, melyet a munkavállaló a HM Revenue & Customs intézmény számára fizet be. Minden személy jogosult adókedvezményre 65 év alatt, amennyiben az adott adóévben jövedelme nem haladta meg a 6035 fontot (2008. május 13. óta). Amennyiben az adóalany nem a teljes évet töltötte az országban, jövedelmének adómértékét számítógéppel, a HM Revenue & Customs online oldalán található program segítségével határozhatja meg. A 6035 fontos összeg fölötti jövedelmek adóztatása a jövedelem típusától és annak összegétől függően változik, melyet az alábbi táblázat14 mutat: 3. sz. táblázat
A személyi jövedelemadó mértéke Kategóriák Sáv Osztalékból Megtakarításból Egyéb származó származó jövedelem (pl. jövedelem jövedelem alkalmazotti jövedelem) Alap 0-34.600 font 10% 20% 20% kategória Magasabb
34.800 font
kategória
fölött
32,5%
40%
40%
Forrás: Wikipedia – Taxation in the United Kingdom
Az adóköteles jövedelmek közé sorolható bevételek, melyek az adóalapot növelik: • Egyes társadalombiztosítási juttatások és nyugdíjak (pl. munkanélküli segély, özvegyi járulék, öregségi járulék stb.) • Munkavállaláshoz kötött juttatások • Munkavégzésért kapott jövedelmek (bér és fizetés, juttatások, prémiumok stb.) • Egyéb adóköteles bevételek
14
Wikipedia – Taxation in the United Kingdom http://en.wikipedia.org/wiki/Taxation_in_the_United_Kingdom Letöltés: 2008. szeptember 25.
-40-
A társadalombiztosítási hozzájárulás a brit kormány második legnagyobb bevételi forrása, melyet mind a munkavállalók, mind az egyéni vállalkozók kötelesek befizetni, amennyiben az Egyesült Királyságban dolgoznak és ott is élnek. A befizetési kötelezettség 16 és 60 éves kor nők esetében, férfiak esetében pedig 65 éves korig. A befizetendő összeg nagysága a jövedelemtől függ, általában a munkáltató vonja le a munkavállaló jövedelméből és fizeti be a Társadalom Biztosítónak. A különböző jövedelemsávok és a levont összeg mértéke: •
Amennyiben a heti fizetés 110 és 770 font között mozog, a hozzájárulás mértéke a jövedelem 11%-a.
•
Amennyiben a heti jövedelem meghaladja a 770 fontot, a hozzájárulás mértéke a 770 font alatti jövedelem 11%-a, plusz a 770 font fölötti jövedelem 1%-a
•
A munkáltató a társadalom biztosítónak a munkavállaló jövedelmének 3,7%-t fizeti be
Egy átlagjövedelemmel rendelkező brit munkavállaló esetén a bruttó jövedelmének levonási az alábbi módon alakulnak: A személyi jövedelem adózása a 2008/2009-es adóévben az Egyesült Királyságban A fizetés
Évente
Havonta
Hetente
Óránként
Bruttó fizetés
£24,700.00
£2,058.33
£475.00
£12.18
Jövedelemadó
£3,733.00
£311.08
£71.79
£1.84
Társadalombiztosítás
£2,116.40
£176.37
£40.70
£1.04
Nettó jövedelem
£18,850.60
£1,570.88
£362.51
£9.30
-41-
6. MUNKAVÁLLALÁS MAGYARORSZÁGON 6.1. Belépés Magyarországra 2007. december 21. előtt Magyarország uniós tagállamként biztosította, hogy az uniós állampolgárok személyazonosító igazolványuk felmutatásával, útlevél nélkül léphessenek hazánk területére. December 21-én Magyarország is csatlakozott az ún. schengeni övezethez az egyezmény aláírásával, így hazánkban a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát szakaszokon maradt fenn a határellenőrzés, a többi, belső határon (magyar-osztrák, magyar-szlovák, magyar-szlovén) megszűnt az ellenőrzés, a határokat ellenőrzés nélkül át lehet lépni, nemcsak a korábban kijelölt határátkelőhelyeken, amennyiben más schengeni országokból utaznak be. Azonban mivel Magyarország lett a schengeni övezet legkeletibb tagállama, a keleti kapu, a keleti országrészen a határvonalakat megerősítették, a beutazók fokozott ellenőrzésekre számíthatnak. Ennek oka, hogy ha valamely személy például csempészárut szeretne az Európai Unió területén értékesíteni, csak Magyarország keleti határain számíthat ellenőrzésre, azután egész Nyugat-Európáig megállás nélkül lépheti át a határokat. Mivel Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek, így a brit munkavállalóknak például – amennyiben a szárazföldi utat választják – a brit-francia határszakaszon kell személyi igazolványuk vagy útlevelük felmutatásával igazolni magukat. Franciaországtól egészen hazánkig határellenőrzés nélkül utazhatnak. Ugyan a határok átlépéséhez a „schengeni oldalról” nem szükséges személyi igazolvány vagy útlevél felmutatása, mindezek miatt Magyarország ugyanúgy, mint a többi, Schengeni Egyezményt aláíró tagállam, mélységi ellenőrzési rendszert működtet. A rendszer lényege, hogy az idegenrendészetért felelős hatóságok az ország területén belül ellenőrzik a külföldi személyeket, így próbálván elkerülni, csökkenteni az illegális bevándorlást.
6.2. Munkakeresés A magyarországi munkakeresési folyamat leggyorsabb, legújabb, leginkább magának utat törő módszere az e-álláskeresés. Nemcsak egyre több vállalat, cég hirdeti megüresedett pozícióit az interneten, hanem külön erre szakosodott honlapok is segítenek. Ezek közül a -42-
legismertebbek a Workmania (www.workmania.hu), a Profession (www.profession.hu), valamint a CV Online (www.cvonline.hu). Akár regisztrálás nélkül, azonnal, szakosított kereséssel böngészhet a munkakereső a lehetséges ajánlatok között. Ezen oldalak előnye, hogy számos olyan hirdetés van, mely angol vagy német, esetleg francia vagy olasz nyelven hirdeti meg állásajánlatait attól függően, hogy milyen nyelvtudás szükséges az adott pozíció betöltéséhez, mely előnyt jelenthet a külföldi munkavállalóknak, akik Magyarországon keresnek állást, mivel ezen honlapok nem mindegyike rendelkezik idegen nyelvű változattal. Az állások közül több szempont alapján lehet választani: régió, pozíció, szektor stb. Mivel a sikerhez vezető első lépcső az önéletrajz, mindhárom honlapon megtalálhatjuk a standard önéletrajzi formát, melyet csak saját személyünkre kell „szabni”. A munkakeresés hagyományosabb formája még mindig jelen van az országban: a napilapokban, szaklapokban történő hirdetések. Ugyan számuk az internet térhódítása óta egyre csökkenőben van, majdnem minden lap rendelkezik álláskereső oldalakkal. Azonban mára már ezek leginkább a tercier szektorban tevékenykedő cégek használják ezt a munkaerő-kereső formát, illetve a fizikai munkát végzőket keresik ily módon. Álláshirdető oldalak
találhatunk
napilapokban,
hirdető
újságokban,
szaklapokban,
ingyenes
kiadványokban stb. Magyarországon is működik a Munkaügyi Központ hálózata, a munkaügyi központok a közigazgatás részei. Létrejöttük a rendszerváltás idejére tehető, mikor a piacgazdaság velejárójaként megjelent a munkanélküliség, a munkaügyi hivatalokat felváltották a munkaügyi
központok.
A
munkaügyi
központok
feladata,
hogy
regisztrálják
a
munkanélkülieket, részükre megállapítsák a munkanélküli segélyeket, számukra – végzettségüknek megfelelően – állást keressenek, illetve amennyiben szükséges, anyagilag is támogassák őket abban, hogy továbbképzési programokon vegyenek részt. A munkaügyi központok alkalmazottai saját adatbázisukból keresnek megfelelő állást a munkakeresőknek, ők
keresik
meg
a
munkanélküli
személyt
a
számára
legmegfelelőbbnek
talált
álláslehetőségekkel, ebben a folyamatban a munkakeresőnek a brit modellel szemben passzív szerepe van. Külföldi munkavállalók esetében is nagy szerepe van a Munkaügyi Központnak:
-43-
a megyei központok illetve a fővárosi központ felelős a külföldi munkavállalók munkavállalásának engedélyezéséért is15.
6.3. A munkavállaláshoz szükséges okmányok Az európai direktívákhoz alkalmazkodva a magyar jogi szabályozás, mely a munkavállalási papírokat érintette, sokat változott az ország uniós csatlakozása óta. A két legfontosabb dokumentum a tartózkodási engedély és a munkavállalási engedély. Tartózkodási engedély csak a három hónapnál hosszabb tartózkodás esetén szükséges az EGT tagállamok állampolgárai számára a 38/2004 EK irányelv alapján. A magyar jogrendszerben az irányelv átültetése annyiban változott, hogy a három hónapos tartózkodáshoz minden EGT tagállam állampolgárának joga van, amíg az nem jelent terhet a magyar állam szociális ellátórendszerére. Amennyiben a tartózkodás a három hónapot meghaladja, a személynek regisztráltatnia kell magát az illetékes hatóságnál, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságán, általános esetben (amennyiben egészségügyi okok nem gátolják) személyesen, a beutazástól számított maximum három nappal a kilencven napos, regisztrálást nem igénylő tartózkodás lejárta után. E tartózkodási engedélyt bizonyító regisztrációs igazolás határozatlan időre szól, melyet helyben kiállítanak. Munkavállalási engedély szükségessége alapján a 93/2004 (IV. 27.) kormányrendelet négy kategóriába sorolja a külföldi munkavállalókat az alapján, hogy magyarországi munkavállalásukhoz szükséges-e munkavállalási engedély16: 1. A viszonosság elve alapján munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát Magyarországon a magyar állampolgárok számára 2006. május elsejétől munkaerőpiacukat megnyitó régi, valamint valamennyi új tagállam állampolgára. Munkavállalási engedély nélkül a következő államok állampolgárai vállalhatnak munkát:
15
Állami Foglalkoztatási Szolgálat http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&cID=2334&rID=184&sw=munka%C3%BCgyi%20k%C3 %B6zpontok&content=AFSZ_Informaciok_munkakozvetites Letöltés: 2008. szeptember 29.
16
Magyarország.hu – Külföldiek magyarországi munkavállalása http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/munka/kulfmunkavall20060223/kulfoldiek/kulfmunkavall2006 0223 Letöltés: 2008. október 3. -44-
•
a velünk együtt csatlakozó EU-tagállamok
•
valamint Egyesült Királyság (Anglia és Észak-Írország), Finnország, Görögország, Írország,
Izland,
Olaszország,
Portugália,
Spanyolország
és
Svédország.
Nincs szükség munkavállalási engedélyre továbbá az egyébként engedélyköteles államok állampolgárainak a további foglalkoztatáshoz, ha az érintett személyt akár engedély alapján vagy engedélymentesen, de legalább 12 hónap időtartamú jogviszonyban, jogszerűen, megszakítás nélkül foglalkoztatják a csatlakozás időpontjában, vagy azt követően. 2. A viszonosság alapján a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell munkavállalási engedély azon EU- és EGT-tagállamok állampolgárainak, amelyek 2006. május elsejétől ugyanilyen bánásmódban részesítik a magyar állampolgárokat. Az ide tartozó tagállamok: Dánia, Belgium, Luxemburg, Franciaország és Norvégia. 3. A viszonosság alapján a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó általános szabályok szerint, a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatával kell munkavállalási engedély azon EU- és EGT-tagállamok állampolgárainak, amelyek 2006. május elsejétől ugyanilyen bánásmódban részesítik a magyar állampolgárokat. Ide tartozik: Ausztria, Hollandia, Liechtenstein, Németország és Svájc. 4. A nem EU-tagállamok állampolgáraira (pl. Ukrajna, Horvátország, Kína stb.) az általános munkavállalási engedélyezési szabályokat kell alkalmazni. A 2007. január 1-jén hatályba lépett 35/2006. (XII. 23.) kormányrendelet hatálya a román, illetve a bolgár állampolgárnak és házastársának, valamint ezen személyek eltartott vagy 21 évnél
fiatalabb
leszármazójának
magyarországi
foglalkoztatására
terjed
ki.
Munkavállalási engedélyt kell kérni a nem EU-tagállamok állampolgárainak és viszonosság alapján a fent meghatározott EGT-tagállamok állampolgárainak a munkavállaláshoz.
-45-
6.4. Bérek és járulékok 6.4.1. Átlagos bérek A 2008. januártól júniusig terjedő periódust alapul tekintve a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján elmondható, hogy az öt főt meghaladó gazdasági társaságok és az államigazgatási szervek teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak bruttó átlagjövedelme 196.400 forint volt, nettó értéken 120.800 forint. A bruttó keresetek az elmúlt év azonos időszakát tekintve 8,2%-kal ( nettó 7,3%-kal) emelkedtek; a magánszektorban ez az arány 9,9% volt, míg a közszférában 5,4%. A kormány intézkedései alapján a minimálbér 65.000 forintról 69.000 forintra emelkedett, amely 5,3%-os emelést jelent, amely megmutatkozik a nemzetgazdasági átlagkeresetek emelkedésében is. Azonban mivel a fogyasztási termékek ára átlagosan 6,8%-kal emelkedett, a reálbérek 2008. első felében 0,5%-kal nőttek. Mind a bruttó, mind a nettó keresetek növekedése az előző évhez képest lassult. A foglalkoztatás típusát tekintve elmondható, hogy míg a fizikai munkát végzők bruttó jövedelme 8,5%-kal emelkedett, addig a szellemi munkát végzők bruttó jövedelme 12,1%-kal: a fizikai dolgozók havi bére 128.500 forint volt, a szellemi munkát végzőké 294.700 forintra emelkedett. A keresetek alakulásának régiók szerinti megoszlása alapján elmondható, hogy a bruttó évi átlagkeresetek 2007-ben Budapesten voltak a legmagasabbak, 28,9%-kal meghaladva az országos átlagot. Ezt követi a közép-magyarországi régió, 20,5%-kal meghaladva az országos átlagot. Az ország többi részén a jövedelmek nem haladják meg az országos átlagot: a Közép-Dunántúlon 89,8%, a Nyugat-Dunántúlon 87,4%, a DélDunántúlon 84,5%, Észak-Magyarországon 84,4%, az Észak-Alföldön 80,1%, míg a DélAlföldön 80,0%. Ezen adatok mutatják, hogy a fővárosban a legmagasabbak a keresetek, illetve a főváros vonzáskörzetében, a közép-magyarországi régióban. Ugyan az országos átlagbéreket nem érik el a nyugat-magyarországi keresetek, ám még így is meghaladják a kelet-magyarországi átlagjövedelmeket.
-46-
6. sz. diagram
Régiók szerinti éves átlagos bruttó jövedelem az országos átlag arányában 140
Budapest
120
Közép-Magyarország
%
100
Közép-Dunántúl
80
Nyugat-Dunántúl
60
Dél-Dunántúl
40
Észak-Magyarország
20
Észak-Alföld
0
Dél-Alföld
Régiók
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Területi Statisztika 11. évfolyam 2. szám
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, mely a nemek szerinti átlagkereseteket vizsgálja elmondható, hogy 2007-ben a férfiak átlagkeresete meghaladta a nőkét. Ugyan az Európai Unió, annak érdekében, hogy csökkentse a nemek közti diszkriminációt kimondja, hogy azonos munkáért azonos bérezés jár, tehát tilos a nemek közti hátrányos megkülönböztetés, a valóságban azonban nem csak Magyarországon léteznek ilyen típusú különbségek. Míg az Európai Unióban a nemek közti átlagkeresetek különbsége 15% volt a férfiak javára, mely 10 év alatt csupán 1%-kal csökkent, addig hazánkban ez az arány 2007ben 11% volt. Amennyiben átlagjövedelmét
összehasonlítjuk
aszerint,
hogy
az
milyen
állami fokú
és iskolai
a
magánszféra végzettséggel
dolgozóinak rendelkeznek,
megállapíthatjuk, hogy az alacsony iskolai végzettségű személyek átlagos bruttó jövedelme az állami szférában magasabb, mint a magánszférában. Ez azonban nem mondható el az egyetemi végzettségű alkalmazottakra: azon munkavállalók, akik a magánszférában dolgoznak és egyetemi végzettséggel rendelkeznek, fél millió forintot meghaladó bruttó jövedelmet kapnak havonta, mely meghaladja az azonos végzettségű munkavállalók jövedelmét a közigazgatásban. A foglalkozásonkénti átlagos bruttó kereseteket vizsgálva elmondható, hogy a jogi diplomával rendelkezők átlagkeresete a legmagasabb, meghaladva a 610.000 forintot havonta. Ezen foglalkozást követik azon munkavállalók átlagkeresete, akik pénzügyi, gazdasági területeken dolgoznak. Legalacsonyabb a havi átlagkeresetük az egyszerű -47-
mezőgazdasági munkát végzőknek, az egyéb segédmunkásoknak, a takarító munkát végzőknek, illetve a konyhai kisegítőknek. Az ő keresetük a nemzeti átlag töredék részét nyújtja. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján megtalálható táblázat17 így összegzi a minimálbérek alakulását a 2008-as évre: 2008. 01. 01.-től 2008. 12. 31-ig 316/2005. (XII. 25.) Korm. rend.
Havi Heti Napi Órabér bér bér bér Ft/óra Ft/hó Ft/hét Ft/nap Minimális bér Korm. rend. 2. § 69.000 15.880 3.180 397 Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimuma Legalább 2 évi gyakorlati idővel, vagy 50 feletti 86.300 19.850 3.980 497 munkavállaló esetén:minimális bér 125%-a Korm. rend. 4. § (1) bek. cb) pont és (3) bek.
6.4.2. Adók és járulékok A foglalkoztatásban álló magánszemély jövedelmét terhelő legfontosabb és legismertebb adó a személyi jövedelemadó (SZJA), mely egy közvetlen, a központi költségvetés számára fizetendő adó. Megállapítása évente, önadózással történik, a munkáltató azonban a rendszeres és nem rendszeres fizetésekből kötelező jelleggel adóelőleget von és fizet a költségvetés számára. A személyi jövedelemadó alapjának meghatározásakor az adóalany adott évben, munkavégzés ellenében szerzett jövedelme kerül megállapításra, melybe beletartozik a készpénz, a számlapénz, az elengedett vagy átvállalt tartozás, a természetben kapott vagyoni értékek, valamint a magánszemély helyett fizetett tartozás. Egyes természetbeni juttatások mentesek a személyi jövedelemadó alól, például étkezési támogatás, munkába járás költsége, üdülési csekk, stb. A bevallási kötelezettség érvényes minden magánszemélyre, aki az adott évben az adott országban jövedelmet szerzett, figyelembe véve a kettős adóztatás elkerülését.
17
Állami Foglalkoztatási Szolgálat http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=allaskeresoknek_ellatasok_osszegei_es_kozterhei
-48-
A személyi jövedelemadó mértéke: 0-1.700.000 forintig
18%
1.700.001 forinttól
306.000 forint
plusz az 1.700.000 forint feletti rész
36%
Munkavállalói terhek másik csoportjába tartoznak az egyéni társadalombiztosítási járulékok.
Ezek típusai és mértékei: •
Egészségbiztosítási járulék o
Természetbeni egészségbiztosítási járulék
4%
o
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék
2%
•
Nyugdíjjárulék
•
Magánnyugdíjpénztári tagság esetén
•
6%
9,5%
o
Társadalombiztosítási nyugdíjjárulék
1,5%
o
Magánnyugdíjpénztári járulék
8%
Munkavállalói járulék
1,5%
A munkavállalónak kifizetett munkabéren kívül a munkáltató egyéb járulékterheket is köteles megfizetni: •
Egészségbiztosítási járulék
5%
o
Természetbeni egészségbiztosítási járulék
4,5%
o
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék
0,5%
•
Nyugdíjjárulék
24%
•
Munkaadói járulék
3%
•
Tételes egészségügyi hozzájárulás
1950 Ft / fő / hó
-49-
Egy átlagos jövedelemmel rendelkező, két gyermekes, nem elvált felnőtt személy esetén ez a következőképpen alakul, melyet a brit példával összehasonlítva kell figyelembe venni, az adók mértékét és a különböző adófajtákat mutatja: Bruttó havi munkabér: Éves bruttó jövedelem:
196.400 Ft 2.356.800 Ft
A munkáltató által fizetendő levonások: • Munkaadói járulék (3%): • Munkaadói TB járulék (29%): • Eü-i hozzájárulás: • Szakképzési alap hozzájárulás (1,5%):
-5.892 Ft -56.956 Ft -1.950 Ft -2.946 Ft
A munkavállaló által fizetendő: • Munkavállalói járulék (1,5%): • Munkavállalói eü-i járulék (6%): • Állami nyugdíjjárulék (1,5%): • Magánnyugdíjpénztári befizetés (8%): • Családi adókedvezmény: • Számított SZJA: • Családi adókedvezménnyel csökkentett SZJA: • Különadó: • GYES: +0 Ft • Családi adókedvezmény: Összes adó: Adójóváírás: Összes kedvezmény: Havi összes levonás a bruttó bérből:
-2.946 Ft -11.784 Ft -2.946 Ft -15.712 Ft +0 Ft -45.204 Ft -45.204 Ft -0 Ft +0 Ft
-42.165 Ft +3.039 Ft +3.039 Ft -75.553 Ft
Havi összes munkaadói járulék: Összesen havonta az államnak fizetendő: Munkaadó összes havi költsége:
-67.744 Ft 143.297 Ft 264.144 Ft
¾ Nettó havi munkabér: ¾ Családi pótlék: ¾ Havi összes nettó jövedelem:
120.847 Ft 26.600 Ft 147.447 Ft
-50-
7. A BRIT ÉS A MAGYAR MUNKAERŐPIAC ÉS MUNKAVÁLLALÁSI FELTÉTELEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, ELEMZÉSE 7.1. A brit és a magyar munkaerőpiacok összehasonlítása A két munkaerőpiac összehasonlításakor természetesen az arányokat vizsgálom, mivel az Egyesült Királyság mind területileg, mind lakosainak számában többszöröse a magyar adatokénak. Nagy-Britannia területén körülbelül hatszor annyian élnek, mint a 10 milliós népességszámú Magyarország területén. Míg a brit népsűrűség meghaladja a 240 főt négyzetkilométerenként, addig hazánkban a népsűrűség jóval alacsonyabb, alig több mint 180 fő négyzetkilométerenként. Ugyan hatszor többen élnek a szigetországban, mint Magyarországon, a foglalkoztatottak aránya mégis hétszerese a magyarnak. Míg itthon minden harmadik ember – nemtől és kortól függetlenül – tartja el az ország lakosságának többi részét, addig az Egyesült Királyságban minden második ember dolgozik. A statisztikai adatokat elemezve elmondható, hogy míg a szigetországban a foglalkoztatottsági ráta 0,3 százalékponttal emelkedett az előző év azonos időszakához képest 2008. júniusban, addig hazánkban a június-augusztusi adatokat tekintve 31.000 fővel kevesebb munkavállalót regisztráltak, mint a 2007-es év azonos időszakában készült felmérések. A munkanélküliségi ráta Magyarországon 7,5% volt, 0,9 százalékponttal meghaladva az Európai Unió 27 tagállamának átlagát, míg az Egyesült Királyságban a munkanélküliség mértéke 1,2 százalékponttal volt kevesebb, mint az uniós tagállamoké, azaz 5,4% volt. A fiatalok ugyan a munkaképes korú lakosság közt vannak nyilvántartva, azonban a tanulói vagy hallgatói jogviszonyuk miatt legtöbben nincsenek munkavállalóként regisztrálva, így számuk szintén erősen befolyásolja az adatok alakulását. Míg az Egyesült Királyságban a 1824 éves fiatalok aránya a munkaképes korú lakosság 6,77 százaléka volt, addig hazánkban ez az arány a brit háromszorosa volt, majdnem 20%. EZ részben azzal is magyarázható, hogy a brit felsőoktatásban való részvételért a diákok kötelesek tandíjat fizetni, míg hazánkban a felsőoktatásban való részvételt bizonyos ideig az állam finanszírozza. Sok brit fiatal anyagi nehézségek miatt nem engedheti meg magának azt, hogy diplomát szerezzen. Ugyan a szigetországban is van lehetőség a magyar Diákhitelhez hasonló diákkölcsön igényléséhez, sok esetben ez csak a tandíjat fedezi, a megélhetési költségeket nem, így sok diák vállal munkát az egyetemi tanulmányai mellett. Itthon ezzel szemben a diákok viszonylag egyszerű
-51-
feltételek mellett kerülnek be a felsőoktatási intézményekbe, így csak megélhetésüket kell finanszírozni, mely kevesebb terhet jelent, mintha még tandíjat is kellene fizetniük. Érdemes összehasonlítani a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányát a két országban. Míg Britanniában a foglalkoztatottak 26%-a részmunkaidőben dolgozik, 8%-kal meghaladva az uniós átlagot, addig itthon ez az arány mindössze 4%. A heti ledolgozott órákat tekintve elmondható, hogy az átlagot tekintve a magyarok szorgalmasabbak, mint a britek, a heti ledolgozott órák száma itthon 1,5 órával meghaladja a brit heti ledolgozott órák számát. A nemek közti különbséget vizsgálva hazánkban a férfiak átlagosan 13%-kal többen vannak jelen a munkaerőpiacon, mint a nők. Ez az arány sokkal jelentősebb a brit munkaerőpiacon. 2008-ban a teljes munkaidőben alkalmazott férfiak 14,16 millióan voltak, azonban mindössze 7,9 millió nő dolgozott teljes munkaidőben az adott évben. Ezzel ellentétben Nagy-Britanniában a részmunkaidőben foglalkoztatottak 76%-a nő volt, és hazánkban is a részmunkaidőben foglalkoztatottak jelentős része nő volt.
7.2. Belépés az országba Mint uniós tagországok, mind Magyarországnak, mind az Egyesült Királyságnak biztosítania kell a tagországok állampolgárai számára azt, hogy személyi igazolványuk felmutatása ellenében beléphessenek az országba. Sem brit, sem magyar törvényi előírás nem teszi kötelezővé a másik ország munkavállalói számára azt, hogy beutazásuk után regisztráltassák magukat valamely hatóságnál, ott tartózkodásuk ilyen tekintetben nem korlátozható, a két ország egymás irányába nem vízumköteles. A két ország munkavállalói a másik országba történő beutazás során szárazföldi úton egy határellenőrzésen esnek át, mivel az Egyesült Királyság nem tagja a schengeni övezetnek. Amennyiben a munkavállalók beutazáskor a légi utat választják, ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint a többi tagország állampolgárai, függetlenül attól, hogy Britannia nem tagja a schengeni országoknak. Felszállás előtt és leszállás után az utasok igazolványát az illetékes hatóság emberei ellenőrzik. Különbség a két tagállam között, mely a schengeni tagságból fakad, hogy Magyarországon erősebb a mélységi ellenőrzés, mivel a határellenőrzések hiányában az illegális bevándorlók, illetve beutazók szabadon érkezhetnek a többi schengeni tagállam irányából hazánkba, anélkül, hogy bármiféle ellenőrzésen esnének át.
-52-
Mivel az Európai Unió bizonyos keretek között szabályozza a beutazás megtagadásának lehetőségeit, a két ország ilyen jellegű feltételei közel azonosak: a beutazás megtagadható közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból.
7.3. Munkakeresés A munkakeresés legközismertebb típusai értelemszerűen megegyeznek mindkét országban. Azonos tendencia mutatkozik a két országban abban is, hogy a nyomtatott napi, gazdasági-politikai, esetleg bulvár jelegű sajtóban egyre inkább csak a fizikai munkát végző álláskeresőknek szóló, illetve a betanított munkásoknak szóló álláshirdetések jelennek meg, az ilyen médiában azok találnak könnyebben állást, akik kevésbé kvalifikáltak. Természetesen a szakma-specifikus sajtóban még mindig jelennek meg a szakmára vonatkozó álláshirdetések, azonban egyre kevesebb álláskereső választja ezt a fajtáját az üres állások felkutatásra. A technika fejlődésével napjainkban már természetessé vált, hogy a munkakeresők a különböző internetes oldalakat keresik fel annak érdekében, hogy onnan kiválasszák a számukra legmegfelelőbb hirdetést. Mindkét országban van lehetősé természetesen az internetes oldalakon keresni munkát, ám míg Magyarországon a legközismertebb oldalaknak megtalálhatóak az oldal angol, német vagy francia nyelvű verziói is, addig a fentebb említett három, legnagyobb brit álláshirdető weboldalnak csak angol nyelvű verziója érhető el. Míg itthon gyakran találhatunk olyan álláshirdetéseket, melyek idegen nyelven hirdetik megüresedett pozícióikat, addig a brit oldalakon majdhogynem lehetetlen ilyen álláshirdetéseket találni. Tehát ezen álláshirdetési forma Magyarországon jobban kedvez a külföldi munkavállalóknak, egyszerűbb számukra az álláskeresés folyamata. Azonban az a magyar munkavállaló, aki az Egyesült Királyságban az interneten próbál állást találni, ismét a nyelvismeret hiányában olyan falakba ütközhet, mely megnehezíti helyzetét. A munkaügyi központok esetében a legerősebb a különbség a két ország között. Az Egyesült Királyságban a munkaügyi központok szinte „minden sarkon” megtalálhatóak, technikailag jól felszereltek, ám személyes tanácsadásra csak bizonyos, alkalmazásban eltöltött idő után jogosultak a munkavállalók. Britanniában a munkakeresőnek a munkaügyi központban történő álláskeresésben aktív szerepe van, az ingyenesen használható technikai -53-
eszközök segítségével önmaga keresi ki az adatbázisból a számára legmegfelelőbb állást, önmaga veszi fel a kapcsolatot az álláshirdetővel és beszél meg vele interjút. Ezzel szemben Magyarországon számukat tekintve kevesebb munkaügyi központ található. Regisztráció után a munkaerőközpont állásközvetítőként működik: a munkaerőhiányban szenvedő vállalat keresi fel a munkaügyi központot és bízza meg azzal, hogy találjon számára megfelelő munkaerőt az adott pozíció betöltésére. A munkaügyi központ munkatársa az adatbázisból kikeresi a munkára legmegfelelőbb személyt / személyeket, felveszi velük a kapcsolatot és közvetíti ki a betöltendő állásra. Tehát, a két munkaügyi központ közötti legnagyobb különbség a személyes kapcsolat a munkaügyi központok alkalmazottaival, illetve az, hogy míg Nagy-Britanniában a munkavállalónak aktív szerepe van az álláskeresésben, addig hazánkban a munkavállalónak passzív szerepe van ezen esetben. Szubjektív véleményem, hogy a magyar rendszer annyival előnyösebb, hogy olyan személyek is könnyen találnak maguknak állást, akiknek nincsenek informatikai ismeretei, illetve a személyes kapcsolat a munkaügyi központ dolgozóival sok esetben barátságosabb légkört hoz létre, mint a brit személytelen kapcsolat.
7.4. A munkavállaláshoz szükséges dokumentumok A munkavállaláshoz szükséges dokumentumok esetén többé-kevésbé megegyezik a két ország szabályozása, ugyan az ilyen dokumentumok szükségessége nem a közösségi szabályozás, hanem a nemzeti törvények hatálya alá tartozik. Tartózkodási engedély igénylése a magyar munkavállalók számára nem szükséges az Egyesült Királyságban, hazánkban pedig csak akkor szükséges ilyen okmányt igényelni a brit munkavállalóknak, ha az országban való tartózkodásuk meghaladja a három hónapot. A munkavállalási engedély esetén Magyarország a viszonossági elvet alkalmazza. Mivel az Egyesült Királyságban nem szükséges a magyar munkavállalók számára munkavállalási engedély igénylése a legtöbb állás betöltéséhez, így Magyarország sem igényli, hogy a brit munkavállalók munkavállalási engedélyt váltsanak ki amennyiben hazánkban valamilyen állást töltenek be.
-54-
A külföldi munkavállaló társadalombiztosításáról az 1408/71/EGK rendelet, valamint az 574/72/EGK rendelet szabályozza. Egy EGT tagország állampolgára csak egy államban lehet biztosított, még akkor is, ha több országban végez gazdálkodó tevékenységet. Az olyan munkavállalók esetén, akiket vállalatuk küld ki másik EGT tagországba kiküldetésre, egy évig terjed ki a biztosítás. Amennyiben viszont a munkavállaló két országban is munkaviszonyban ál – például egy magyar állampolgár Magyarországon és az Egyesült Királyságban is végez munkát, és magyar lakóhellyel rendelkezik - a biztosítása kizárólag Magyarországra terjed ki. Ilyen esetekben egészségügyi és balesetbiztosítást célszerű kötni, mely fedezi az esetleges felmerülő egészségügyi költségeket
7.5. Átlagos bérek és járulékok A bérek és járulékok összehasonlításánál fontos, hogy milyen árfolyamot használunk. A használt árfolyam a Magyar Nemzeti Bank brit font árfolyamának 2007. november 10-i és 2008. november 10-i árfolyamának átlagával számolok, mely 323 forint. A brit munkavállalók heti bruttó átlagbére 475 font volt, havi bruttó bére pedig 2035 font, mely forintra átszámítva heti szinten 153.425 forint, havonta pedig 657.305 forint. Ezzel szemben egy átlagos magyar munkavállaló havi keresete 196.400 forint volt. Míg Magyarországon a bérek átlagosan 8,2%-kal emelkedtek, addig az Egyesült Királyságban csak 2,9%-kal. Mindkét ország esetében elmondható, hogy a férfiak átlagjövedelme meghaladta a nőkét. Míg az Európai Unió 27 országának átlagát tekintve a férfiak és nők közti bérkülönbség 15% volt, addig a szigetországban 12,6%, hazánkban pedig 11%. Míg hazánkban a jogi végzettséggel rendelkezőknek, illetve a pénzügyi szférában dolgozóknak, addig Nagy-Britanniában az orvosoknak és a vállalati vezetőknek volt a legmagasabb
a
fizetésük.
A
legalacsonyabb
jövedelműek
a
teljes
munkaidőben
foglalkoztatottak közül itthon a konyhai kisegítőknek, a takarító munkát végzőknek volt, míg az Egyesült Királyságban az eladói alkalmazottaknak. A két ország régióinak átlagjövedelmének változását vizsgálva azonos jelenséget figyelhetünk meg: mindkét országban a fővárosban, illetve a főváros agglomerációjában a -55-
legmagasabbak az átlagjövedelmek. Azonban a két főváros lakosainak fizetésének aránya az országos átlaghoz képest erősen eltér. A londoni lakosok átlagosan évente 15%-kal keresnek többet, mint az országos átlag, ez Budapesten majdnem a kétszerese, 28,9%. Az agglomerációk lakosainak átlagjövedelme mindkét ország esetében azért magas, mert sok lakos ingázik a főváros és a lakóhelye között. Az adóterhek vizsgálatakor legegyszerűbb összehasonlítást jelent, hogyha ugyanazon személyt, egy átlagos jövedelemmel rendelkező brit és egy átlagos jövedelemmel rendelkező magyar munkavállalónak a jövedelmét vizsgáljuk, annak hányad része kerül levonásra. Egy magyar munkavállaló, aki az országos átlagos fizetést kap, azaz havi 196.400 forintot, két gyermeke van és őket nem egyedül neveli, havonta 120.847 forintot kap kézhez, amely a fizetésének 61,5%-a. Egy házas brit munkavállaló, akinek nincs diákkölcsöne, a havi 2035 fontos fizetéséből 1554 fontot vihet haza, mely a fizetésének 76 százaléka. Tehát elmondható, hogy egy átlagos brit állampolgár – figyelmen kívül hagyva a megélhetési költségeket, bérének 14,5 százalékával többet kap készhez, mint egy átlagos magyar munkavállaló.
-56-
BEFEJEZÉS, ZÁRÓ GONDOLATOK Az integráció vertikális és horizontális mélyülése, valamint az a cél, hogy a munkaerő szabadon áramolhasson a tagállamok között, nélkülözhetetlenné tette a társadalompolitikák összehangolását. Napjainkra több-kevésbé akadály nélkül vállalhatnak munkát az uniós tagországok állampolgárai másik tagállamban, lehetővé téve, hogy a hiányszakmák megüresedett pozícióit vendégmunkások töltsék be. Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, vajon megéri-e a magyar munkaerőnek az Egyesült Királyságban munkát vállalni. A külföldi munkavállalás számos területét vizsgáltam, és a vizsgálat eredménye kétoldalú lett. A munkaerőpiacok vizsgálatakor érdekes eredményt fedeztem fel. Míg Magyarországon a tízmilliós lakosságból mindössze minden harmadik ember dolgozik és fizet adót, tehát egy ember ma hazánkban két másik állampolgárt tart még el a fizetéséből, addig az Egyesült Királyságban minden második ember dolgozik és fizet adót. A munkavállalási feltételek vizsgálata során számos olyan körülményt is találtam a két ország között, amely megegyezett. Ilyen volt például az országba való belépés, a munkavállalók többé-kevésbé azonos feltételek mellett léphetnek mindét országba, mely abból ered, hogy mindkét ország tagja az európai integrációnak. Azonban mikor a munkakeresés folyamatát vizsgáltam, már erősebben megmutatkoztak a különbségek, és érdekes eredmények születtek. Míg Magyarországon egy külföldi munkavállaló is viszonylag könnyen találhat magának munkát, mivel számos olyan munkalehetőség van, amely idegen nyelven van meghirdetve, addig az Egyesült Királyság esetén ez már nem mondható el. Nagy-Britanniában a hirdetések nyelve kizárólag angol, az internetes álláshirdető portálok nyelve kizárólag angol, illetve a munkaügyi központokban dolgozó személyek is csak angolul tudnak segíteni a munkanélkülieknek. Ez olyan problémát gördít az angolul nem beszélő külföldi munkavállaló elé, mely meghiúsíthatja azt, hogy sikeresen állást találjon magának az Egyesült Királyságban. Ez a magyar állampolgárok számára azért is jelent gondot, mert a kilencvenes évek végéig a szülők a nyelvtanulás kérdésében megosztottak voltak. Egyik felük a németet, másik felük az angolt részesítette előnyben, ezért a napjainkban diplomázó fiatalok között is van, aki nem beszél angolul. Ez persze a Balti-országokban nem jelent problémát, ahol szinte mindenki beszél angolul, hazánk lakosai között azonban igen.
-57-
A munkavállaláshoz szükséges dokumentumok esetén sem találtam olyan kirívó problémát,
amely
meglehetetlenítené
a
magyar
munkavállalók
boldogulását
a
szigetországban. Egyetlen érdekes tény volt, hogy a bankszáma vagy folyószámla nyitásakor szükséges a munkáltatói igazolás, illetve a munkába álláshoz szükséges létező bankszámla vagy folyószámla. Ez olyan paradoxon, amely szintén gátat jelent a sikeres és egyszerű munkába állás számára. Vizsgálatom következő elemét a bérek és a járulékok jelentették a két országban. Összehasonlításuk a bérek esetén igen nehéz volt, mivel a megélhetési költségek erősen eltérnek a két ország között. A lakásbérletek esetén például Londonban egy 80 négyzetméteres lakás bérleti díja heti 128.000 forint. Budapesten, a belvároshoz közeli 80 négyzetméteres lakás bérleti díja 80 ezer forint havonta (kb. 20.000 forint hetente). Ennek megfelelően Londonban az élelmiszerárak, a szolgáltatások díjai, és minden egyéb költség is magasabb.
Azonban
megdöbbentő
Összehasonlítottam egy ugyanolyan
a
különbség
a
jövedelmek
adózása
esetén.
családi állapotú, a helyi viszonyok szerinti
átlagjövedelemmel rendelkező brit és magyar állampolgár jövedelméből levont adó mértékét. Míg itthon egy kétgyermekes, átlagjövedelemmel rendelkező szülő bruttó fizetésének 61,5 százalékát viszi haza, addig Nagy-Britanniában ugyanazon kétgyermekes, átlagjövedelemmel rendelkező szülő fizetésének 76%-át. Dolgozatom írása során ez volt az a tény, mely leginkább megdöbbentet. Akkor vajon tényleg megéri kimenni az Egyesült Királyságba munkát vállalni? Mielőtt rögtön azt válaszolnánk, hogy igen, megéri, figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy London utcáit látva tapasztalhatjuk, hogy nem az „őslakosok” söprik az utcát; nem az „őslakosok” szolgálnak ki minket, turistákat a pubokban, az étteremben, a boltban; nem az „őslakosok” takarítják szállodai szobánkat. Magyarokkal találkozhatunk jártunkbankeltünkben a városban, a pizza futár, a recepciós, a pultos. Magyarok, legtöbbjük diplomával rendelkező fiatal, akik a jobb megélhetési körülmények miatt döntöttek úgy, ott próbálnak szerencsét, és remélték, hogy sikerül szakmájukban elhelyezkedni. Azonban legtöbbjüknek nem sikerült, így lett a pszichológusnak tanuló lányból egy nyáron keresztül pincérnő egy kávézóban azért, hogy finanszírozza a megélhetését itthon, a szemeszter kezdete után, a színészből pizza futár, a mérnökből újságkihordó. Azonban mikor itthon, Magyarországon, Budapesten angol szót hallunk, legtöbbször turistákkal találjuk szembe magunkat. Ha mégis – látszatra – munkavállaló az illető itthon, feltehetőleg menedzser, de legalábbis irodai -58-
alkalmazott. Kevés az olyan brit munkavállaló hazánkban, aki a gyártósoron dolgozik, kétkezi munkát végez. Sokan az itt élő britek közül azért vállalnak itt munkát, mert családjuk ide köti, itt házasodtak meg, vagy cégük itt működteti leányvállalatát. És mivel a fizikai munkát végző magyarok bére hazánkban alacsonyabb, fölösleges itt is brit munkásokkal végeztetni a fizikai munkát. Ez az oka annak, hogy ha brit munkavállalót látunk, az legtöbbször megjelenése alapján menedzser-típus. Dolgozatom rávilágított arra, hogy a feltételek a brit munkavállaláshoz kétélűek. Erősen kell mérlegelnie annak, aki komolyan gondolkozik a brit munkavállalásban. Minden, általam felsorolt érv és ellenérv mellett mérlegelnie kell az érzelmi tényezőket is, melyek legalább annyira, ha nem még inkább fontosabbak azon döntés meghozatalakor, ha valaki itt szeretné hagyni hazáját és egy teljesen idegen országban, idegen kultúrában, idegen környezetben szeretne boldogulni.
-59-
IRODALOMJEGYZÉK ÁGH Attila, MOCSÁRI József, FERENCZ Alexandra [2007]: Public policy – making int he EU after enlargement "Together for Europe" Research Centre and Found., Budapest. ALBERT Levente, GYULAVÁRI Tamás [1999]: Az Európai Szociális Alap Szociális és Családügyi Minisztérium. Budapest, BÁTORFI Zsuzsanna [2008]: Kalauz a brit munkavállaláshoz és élethez Alexandra Kiadó. Budapest. BECSKY Róbert: Szociálpolitika az Európai Unióban Európai Tükör 2006/2, Budapest. 2006. p. 137-140 BULYOVSZKY Csilla, KOSZTOLNI Ildikó, ZONGOR Attila [2008]: Kulturális munkavállalás az Európai Unióban. KulturPont Iroda. Budapest. John CREEDY, Richard DISNEY: Changes in Labour Market States in great Britain In: Scottish journal of Political Economy 28. évfolyam 1. szám. 2007. október. p. 76-85 Nicola DILPIN, Matthew HENTY, Sara LEMOS, Jonathan PORTES, Chris BULLEN [2006]: The Impact of Movement of Workers from Central and Eastern Europe on the UK Labour Market. Corporate Document Services. London. Christian DUSTMANN, Albrecht GIITZ, Tommasso FRATTINI: The Labour Market Impact of Immigration In: Centre for Research and Analysis of Migration. Discussion Paper Series No 11/08. London, 2008. 09. P. 1. ESTÉLYI Krisztina, KESZEGH Béla, KOVÁCS Péter, MIKÓCZY Ilona: Munkaerőmozgás a szlovák-magyar határ mentén. Polgári Szemle, 2006. május. 2. évfolyam 5. szám p. 13. -60-
FARKAS Beáta, VÁRNAY Enikő [2000]: Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásába JATEPress Kiadó. Szeged. FREIGYESI Veronika, KAPOLYI László: Szociálpolitika az Európai Unióban In: Közgazdasági Szemle, LII. Évfolyam 2005. március. P. 289-305. DR GELLÉRNÉ DR TAKÁCS Éva: A munkavállalás feltételei az Európai Unióban In: Európai Füzetek 6. Budapest. p. 6-12. Robert GEYER, Andrew MACKINTOSH, Kai LEHMANN [2005]: Implementing the UK and European Social Policy – The Complexity of Europeanization Radcliff Publishing, Oxford. HM Treasury: Lisbon Strategy for Jobs and Growth [2005] – UK National Reform Programme The Licencing Division, HMSO. Norwich. HORVÁTH Zoltán [2005]: Kézikönyv az Európai Unióról HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest. MÉSZÁROS Antónia [2006]: Az Unió nomádjai Népszabadság Zrt. Budapest. Stephen DRINKWATER, John EADE, michal GARAPICH: Poles Apart? EU Enlargement and the Labour Market Outcomes of Immigrants int he UK IZA Discussion Papers no 2410 Központi Statisztikai Hivatal Gyorstájékoztató: Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2008. június-augusztus London Chamber of Commerce and Industry: Euro Info Center Fact Sheet 2007. December: Employing foreign workers in the UK. p.4.
-61-
DR MÉZES Zsolt László [2006]: A külföldiek munkavállalása Magyarországon. Műhelytanulmány 21. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások közalapítvány. Budapest. MOLDICZ István Csaba [2006]: Az Európai unió foglalkoztatáspolitikája és a közösségi politikák közti kapcsolódások. PH.D értekezés Budapesti Corvinus Egyetem, Világgazdaságtan Tanszék,. Budapest. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Stratégiai Főosztálya: Áttekintés a magyar munkaerőpiac fő jellemzőiről és aktuális folyamatairól Nick PALMER, Mark CHANDLER: Labour Market Division, Office for National Statistics: Labour Force Survey: Interim Reweighting 2008 PURGER Valéria [2007]: Európai Uniós ismeretek a szociális szférában dolgozók számára Pbkik Oktatási Központ kft. Budapest. SIPOS Judit, Katalin THWAITES [2007]: Élj és dolgozz Angliában! (Útmutató az angliai munkavállaláshoz) Libri Könyvkiadó Kft. Budapest. TEMESVÁRI Tibor [2005]: Szociálpolitika, egészségügyi ellátás és munkavállalás az Európai Unióban PTE Egészségügyi Főiskolai Kar. Pécs. TOMKA Béla [2008]: A jóléti állam Európában és Magyarországon CORVINA Kiadó. Budapest. A szabad munkaerő-áramlás és a munkafeltételek kérdése http://mathom.dura.hu/mszeib/kiadvanyok/utban/fej4.htm Leöltve: 2008. november 11.
-62-
Állami Foglalkoztatási Szolgálat: Külföldi munkavállalók Magyarországon – 2008. I. félév http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=stat_kulf_munkavall_mo-on Letöltés: 2008. október 3. Állami Foglalkoztatási Szolgálat – Információk a munkaközvetítésről http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&cID=2334&rID=184&sw=munka%C3 %BCgyi%20k%C3%B6zpontok&content=AFSZ_Informaciok_munkakozvetites Letöltés: 2008. szeptember 29. David G. Blanchflower, Jumana Saleheen and Chris Shadforth: The Impact of Recent Migration from Eastern Europe on the UK Economy http://www.bankofengland.co.uk/publications/externalmpcpapers/extmpcpaper0017.pdf Letöltés: 2008. október 13. Christian DUSTMANN, Maria CASANOVA, Michael FERTIG, Ian PRESTON, Christoph M. Schmidt: The Impact of EU Enlargement on Migration Flows Home Office Online Report 25/03 http://www.homeoffice.gov.uk/rds/pdfs2/rdsolr2503.pdf Letöltés: 2008. szeptember 16. HORVÁTH Anna: Szociálpolitika az Európai Unióban http://europeum.org.hu/?p=31 Letöltés: 2008. november 10. Hungary Guide: Working in Hungary http://www.justlanded.com/english/Hungary/Tools/Hungary-Guide/Visas-Permits/Workingin-Hungary Letöltés: 2008. szeptember 16. Jelentés Magyarország Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramjának Végrehajtásáról 2007. október http://ec.europa.eu/growthandjobs/pdf/nrp2007/HU_nrp_hu.pdf Letöltés: 2008. november 13.
-63-
Magyarország.hu – Külföldiek magyarországi munkavállalása http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/munka/kulfmunkavall20060223/kulfoldiek/ kulfmunkavall20060223 Letöltés: 2008. október 3. MOLNÁR Csilla Mária: A versenyképesség az Európai Unió szociál- és foglalkoztatáspolitikai rendszerében – fókuszban a nyugdíjrendszerek http://www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/eloadas_molnar_csilla_marta.doc Letöltés: 2008. november 12. National Statistics Online: Unemployment http://wsp.netris.hu/Unemployment/jsempsub2.htmlUnemployment_311.html Letöltés: 2008. szeptember 15. Office for National Statistics: First Release: 2007 Annual Survey of Hours and Earnings http://www.statistics.gov.uk/pdfdir/ashe1107.pdf Letöltés: 2008. október 8.
Office for national Statistics: Employment by occupation and industry www.statistics.gov.uk/downloads/theme_labour/emp_by_occ_ind.pdf Letöltés: 2008. szeptember 16. Office for National Statistics: Labour Market Release August 2008. http://www.ons.gov.uk/about-statistics/ns-standard/themes/labour-market/index.html Letöltés: 2008. szeptember 16. Office for National Statistics: Labour Market Review 2007 www.statistics.gov.uk/statbase/product.asp?vlnk=14692 Letöltés: 2008. szeptember 19.
-64-
Pay Scale United Kingdom http://www.payscale.com/research/UK/Country=United_Kingdom/Salary/by_Employer_Typ e Letöltés: 2008. szeptember 25. Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja – Munkavállalás az Egyesült Királyságban az uniós csatlakozás után http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13419&articleID=20936&ctag=articlelist&iid =1 Letöltés: 2008. oketóber 13. Szociális és Munkaügyi Minisztérium: Tájékoztató a megújított Szociális Menetrendről http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21122 Letöltés: 2008. november 13. Szociális és Mukaügyi Minisztérium: Munkaerő-piaci nyitás az EU (EGT) tagállamok és Magyarország viszonylatában http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13419&articleID=32054&ctag=articlelist&iid =1 Letöltés: 2008. szeptember 16. SZOMBATHELYI Szilvia, LABANINO Rafael Pablo: Az Európai Unió sé a Szociálpolitika http://static.saxon.hu/websys/datafiles/N/21/21746_Az_EU_es_a_szocialpolitika.pdf Letöltés: 2008. november 9. The market Oracle: Uk 2008-09 Income Tax Allowances, National Insurance Contributions, Child and Working tax Credit rates http://www.marketoracle.co.uk/Article2567.html Letöltés: 2008. október 2. Wikipedia – Taxation in the United Kingdom http://en.wikipedia.org/wiki/Taxation_in_the_United_Kingdom Letöltés: 2008. szeptember 25.
-65-
Magyar Nemzeti Bank honlapja www.mnb.hu Letöltés: 2008. november 10.
-66-
