BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU kapcsolatok szakirány
A STRUKTURÁLIS ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁNAK BEMUTATÁSA A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MŰKÖDÉSÉN KERESZTÜL
Készítette: Kuczbel Rita Budapest, 2008
2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ______________________________________________________________ 6 2.
AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA _________________________ 8 2.1. AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ____________________ 8 2.1.1. A Római szerződéstől a 80-es évekig_______________________________________________ 8 2.1.2. A regionális politika mint közösségi politika________________________________________ 10 2.2. A STRUKTURÁLIS ALAPOK BEMUTATÁSA _____________________________________________ 13 2.2.1. A Strukturális Alapok célkitűzései________________________________________________ 14 2.2.2. A Strukturális Alapok működését meghatározó alapelvek______________________________ 15
3.
TERÜLETFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓ ELŐTT _________ 16
4.
AZ ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK ____________________________________ 19 4.1. 4.2.
5.
AZ ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK MŰKÖDÉSE 2007-IG ____________________________________ 19 AZ ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZ _________________________________________ 21
AZ I. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT I) ___________________________ 21 5.1. AZ I. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV OPERATÍV PROGRAMJAI _______________________________ 5.1.1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) ______________________________ 5.1.2. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) ________________________ 5.1.3. Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) ____________________________ 5.1.4. Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) _________________________________ 5.1.5. Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) ____________________________________ 5.2. AZ I. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV EREDMÉNYEI ________________________________________ 5.3. AZ NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV TAPASZTALATAI _______________________________________
6.
22 22 23 23 24 24 25 27
A II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV, AZAZ AZ ÚJ MAGYAR FEJLESZTÉSI
TERV ___________________________________________________________________ 27 6.1. 6.2.
AZ ÚJ MAGYAR FEJLESZTÉSI TERV TARTALMA ________________________________________ 27 AZ ÚMFT OPERATÍV PROGRAMOK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE _____________________________ 28
7.
AZ ÚJ MAGYAR FEJLESZTÉSI TERV EX-ANTE ÉRTÉKELÉSE __________ 30
8.
A STRUKTURÁLIS ALAPOK INTÉZMÉNYRENDSZERE
MAGYARORSZÁGON ___________________________________________________ 33 8.1. VÉGREHAJTÁS _________________________________________________________________ 8.1.1. A Nemzeti Fejlesztési Tanács ___________________________________________________ 8.1.2. A Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) ________________________________________ 8.1.3. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) __________________________________________ 8.1.4. Az Irányító Hatóságok (IH)_____________________________________________________ 8.1.5. A Közreműködő Szervezetek (KSZ) _______________________________________________ 8.2. ELLENŐRZÉS ___________________________________________________________________ 8.2.1. Az Operatív Program Monitoring Bizottság ________________________________________ 8.2.2. Pénzügyi irányítás és ellenőrzés _________________________________________________
9.
35 35 36 36 37 37 38 38 39
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM RÉSZLETES ELEMZÉSE _____________________________________________________________________ 39 9.1.
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM CÉLJAI __________________________________ 39
3
9.2. 9.3. 9.4. 9.5.
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIÁJA ____________________________ A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM PRIORITÁSAI ÉS AZOK INTÉZKEDÉSEI ___________ A GOP INTÉZMÉNYRENDSZERE ____________________________________________________ A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRA VONATKOZÓ ELŐZETES ÉRTÉKELÉS _________
40 41 44 44
10.
A HAZAI KKV- SZEKTOR JELENTŐSÉGE, JELLEMZŐI ______________ 45
11.
A PÁLYÁZATÍRÁS MAGYARORSZÁGON ____________________________ 48
12.
A PÁLYÁZTATÁS RÉSZLETES BEMUTATÁSA EGY NYERTES
PÁLYÁZATON KERESZTÜL ______________________________________________ 49 12.1. A PÁLYÁZATI KIÍRÁS ISMERTETÉSE _________________________________________________ 12.2. A NYERTES PÁLYÁZAT BEMUTATÁSA ________________________________________________ 12.2.1. A pályázó bemutatása_______________________________________________________ 12.2.2. A projekt kidolgozása _______________________________________________________ 12.2.3. A projekt tartalma__________________________________________________________ 12.2.4. A pályázat indokoltsága _____________________________________________________ 12.3. A PROJEKT ELBÍRÁLÁSA __________________________________________________________
50 53 53 54 55 56 57
13.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS _______________________________________ 59
14.
A NYILVÁNOSSÁG SZEREPE _______________________________________ 60
15.
A MONITORING ___________________________________________________ 61
16.
A LEGGYAKORIBB HIBÁK _________________________________________ 62
17.
POZITÍV ÉS NEGATÍV TAPASZTALATOK ___________________________ 64
ÖSSZEFOGLALÁS _______________________________________________________ 66 IRODALOMJEGYZÉK____________________________________________________ 68
4
TÁBLÁZATOK ÉS GRAFIKONOK JEGYZÉJE Táblázatok: 1. táblázat: Magyarország területi besorolása a NUTS rendszerben
10
2. táblázat: Az ÚMFT ágazati programok forrásmegosztása
29
3. táblázat: Az ÚMFT regionális programok forrásmegosztása
30
4. táblázat: A Gazdaságfejlesztési Operatív Program prioritásai és azok forrásai
43
5. táblázat: A Gazdaságfejlesztési Operatív Program kiírásaira 2007 óta benyújtott pályázatok
50
Grafikonok: 1. grafikon: Kötelezettség vállalások, szerződéskötések és kifizetések alakulása
26
2. grafikon: Tagállami forráslehívások
64
5
„… tragikus és nagyszerű feszültséget és tartalmat az európaiság fogalmának éppen a nívókülönbségek adnak… s éppen ez a különbözőség adja meg a közös európai erőfeszítés igazi erejét és jellegét…” (Márai Sándor: Röpirat a nemzetnevelés ügyében 1942)
Bevezetés Az Európai Uniót 2007. óta 27 állam alkotja. Ezen tagállamok nem csak történelmükben, kultúrájukban különböznek, hanem jelentős eltérések tapasztalhatóak a gazdaságok fejlettsége terén is. Így nyilvánvalóvá vált, hogy szükséges a gazdasági eltérések csökkentése az egyes régiók között. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap létrehozásának célja ezeknek a különbségeknek a megszüntetése volt. A felzárkóztatás és az egységes gazdasági szint megteremtése, valamint fenntartása nemcsak a tagországok számára elengedhetetlen, hanem ezáltal az Unió működése és tevékenysége is hatékonyabbá válik. Szakdolgozatom célja a Strukturális Alapok Magyarországon történő felhasználásának bemutatása, elsősorban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program működésén keresztül. A téma aktualitását jelzi, hogy 2007-től Magyarország teljes mértékben jogosulttá vált a Strukturális Alapok felhasználására. A nagyobb mértékű uniós támogatások által a kedvezményezettek köre, valamint a megvalósított projektek száma nagymértékben bővülhet. A Strukturális Alapok megteremtik az optimális fejlődési lehetőséget a gazdaság számára, azonban felhasználásuk módja, eszközeik determinálják az alapok sikerességét. Ahhoz, hogy a regionális politika eredményesen valósuljon meg Magyarországon, elengedhetetlen a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős hatékony intézményrendszer kialakítása, valamint a hozzá kapcsolódó korszerű kommunikációs és információs technológia, és a megfelelően képzett humánerőforrás biztosítása. Szakdolgozatom tárgyának azért választottam a Gazdaságfejlesztési Operatív Program bemutatását, mivel véleményem szerint ez szemlélteti a legjobban a Strukturális Alapok gazdaságra kifejtett hatásait. A GOP kiemelt célcsoportja a kis- és középvállalkozói szektor, amelynek támogatása alapvető prioritás az Unió számára, de ezzel párhuzamosan hozzájárul a többi operatív program működésének eredményességéhez. Munkám során többek között az alábbi kérdésekre kerestem a választ: Mennyiben járul hozzá a kis- és középvállalkozói szféra fejlődéséhez az aktuális fejlesztési irányzat? Hogyan jutnak el az uniós források a támogatottakhoz?
6
Hatékonyan működik-e a hazai pályázati rendszer? Melyek a pályázati rendszer akadályai, hibái? Mekkora felelősség terheli az esetleges hibákért a pályázót és az érintett intézményeket? A szakmai gyakorlatomat egy olyan cégnél töltöttem, amelynek fő tevékenysége uniós és hazai pályázatok menedzselése, így alkalmam volt a pályáztatási rendszer alapos tanulmányozására. Ezen időszak alatt kapcsolatba kerültem, olyan intézményekkel, amelyek működését az Unió regionális politikája nagymértékben befolyásolja. Annak ellenére, hogy az ország 2004-es csatlakozása óta jelentős rutinra tettünk szert az Alapok felhasználásának terén, munkám során gyakran tapasztaltam, hogy a regionális politika hazai megvalósítását még mindig nagymértékben hátráltatja a megfelelő ismeretek hiánya a Strukturális Alapok mechanizmusainak terén. Nemcsak a programok érintettjei, de gyakran a programok lebonyolításában résztvevő személyek sem rendelkeznek pontos információkkal a programok végrehajtása terén. Mindemellett az ismeretek hiányában fennáll a veszélye annak, hogy a programok célcsoportjai kevesebb támogatásban részesülnek, mint amennyit maximálisan elérhetnének. Ez hátráltatja az alapok hatékony és eredményes felhasználását, a regionális politika sikeres magyarországi megvalósítását. A helyzet megértéséhez azonban elengedhetetlen az előzmények ismerete, melyek egyben háttéranyagként szolgálnak az esettanulmány bemutatásához. Ezért a dolgozatom első része a regionális politika történetéről valamint a Strukturális Alapok feladatairól és működéséről szól. Ezek után következik a hazai fejlesztési programok célkitűzéseinek, a fejlesztési stratégiák megvalósításának ismertetése a tervezéstől, a végrehajtásig. A pályáztatás teljes folyamatát bemutató esettanulmányt a szakdolgozat második része tartalmazza. Az esettanulmány segítségével a fentiekben feltett kérdések megválaszolására törekszem. Bemutatom a hazai kkv- szektor jelenlegi helyzetét és a pályáztatási folyamat tapasztalatait. Szakdolgozatom elkészítése során primer és szekunder kutatási technikákat is alkalmaztam, adatok elemzése, megjelent szakkönyvek, publikációk, tanulmányok és a témához kapcsolódó előadások anyagainak felhasználása által. Egyes részek kidolgozásánál a szakmai gyakorlatom során szerzett tapasztalatokra támaszkodtam.
7
1. Az Európai Unió regionális politikája 1.1. Az Európai Unió regionális politikájának történeti áttekintése Az Európai Unió területe különböző fejlettségi szintű területeket foglal magába. Azonban nem csak a tagállamok között vannak jelentős különbségek, hanem az egyes országokon belül is kialakultak fejlettebb, illetve kevésbé fejlettebb régiók. A régiók közötti különbségeknek számos oka van. Az eltérő földrajzi elhelyezkedésen, a társadalmi vagy kulturális hagyományokon nem, vagy csak nagyon nehezen lehet változtatni. Azonban más tényezők befolyásolásán keresztül lehetővé válik az egyes területek közötti különbségek csökkentése. Ezek elsősorban gazdasági tényezők, mint például a meglévő közlekedési, szociális infrastruktúra állapota, illetve a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások mértéke. Az Európai Unió regionális politikájának célja a régiók közötti különbségek mérséklése, ezáltal a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés biztosítása, mind regionális, mind, pedig közösségi szinten. A regionális politika jelentőségét jelzi, hogy ezen célok megvalósítására fordított összegek az Európai Unió költségvetésének jelentős részét képezik. A 2005-ben meghatározott 2007-2013 évi pénzügyi kerettervben 308 milliárd eurót különítettek el a strukturális és kohéziós célkitűzések megvalósítására. Ez az összeg közel 50 milliárd euróval több mint az előző 2000-2006-os tervezési időszak regionális fejlesztésre fordított kiadásai. Az Unió történelmének folyamán azonban nem mindig tulajdonítottak ekkora jelentőséget a régiók közötti különbségek csökkentésének. 1.1.1. A Római szerződéstől a 80-es évekig Az Európai Gazdasági Közösséget megteremtő Római szerződésben, amely 1958. január 1.én lépett életbe, a regionális politika, mint közösségi célkitűzés még nem szerepelt. Az alapító tagok nem látták szükségesnek egy közös regionális politika kereteinek kialakítását, mivel gazdasági fejlettségüket tekintve közel azonos szinten voltak. Kivételt ez alól csak egyes délolasz területek képeztek. A Római szerződésben lefektetett központi cél elsősorban a közös piac kialakítása, a tagállamok közötti vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése, valamint az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és munkaerő szabad mozgásának megvalósítása, illetve az ehhez 8
kapcsolódó közösségi politikák kialakítása volt. A Római szerződésben foglaltak szerint az integráció elmélyülésével, és a harmonikus gazdasági fejlődés megvalósulásával a régiók automatikusan fejlődni fognak. A hatvanas években csupán az Európai Beruházási Bank kedvezményes hitelein, valamint az agrárpolitika támogatásain keresztül valósult meg a kevésbé fejlettebb régiók közösségi szintű támogatása.1 Annak ellenére, hogy nem állítottak fel külön ezzel a területtel foglalkozó intézményt, az Európai Szén és Acélközösség (ESZAK), az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), az Európai Szociális Alap (ESZA) regionális hatásai már érzékelhetőek voltak. Az EMOGA, az ESZA valamint a később létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz alkották együtt az úgy nevezett Strukturális Alapokat. Az első jelentős változás a regionális politika téren az 1970-es években következett be. A gazdasági válság, valamint az első bővítési hullám rávilágítottak, arra hogy az elmaradott területek támogatása nélkül a legfontosabb közösségi célok, mint például a közös piac kialakítása is akadályokba ütközik. Írország, Anglia és Dánia 1973-as csatlakozásával olyan térségek is bekerültek a Közösségbe, melyek fejlettségek jóval a közösségi átlag alatt volt. Ezek elsősorban nehéziparra foglalkozó térségek voltak, ahol a kőolajválság tovább súlyosbította a már meglévő problémákat. Az 1970-ben indították a Pierre Werner luxembourgi miniszterelnök vezetésével kidolgozott Werner-tervet, amelynek célja a monetáris unió megvalósítására. A terv kidolgozása során Werner szintén rámutatott arra, hogy az elmaradott térségek nemcsak a közös valuta bevezetését hátráltatják, hanem az integrációs folyamatok egészét. A kialakult helyzet kezelése érdekében 1975-ben létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA). Az ERFA célja a gazdasági- társadalmi különbségek csökkentése, valamint a strukturális szerkezetváltás támogatása az elmaradottabb régiókban. Hozzájárul a versenyképesség és foglalkoztatottság növeléséhez, valamint támogatja a határon átnyúló gazdasági és szociális tevékenységek fejlesztését. 1981-ben Görögország, 1986-ban Spanyolország és Portugália is csatlakoztak a Közösséghez. A mediterrán országok csatlakozása tovább növelte az egyes területek közötti különbségeket, de egyúttal elindította a regionális politika átfogó reformját.
1
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 389.old.
9
1.1.2. A regionális politika, mint közösségi politika A 80-as évek folyamán kialakult az a nézet, hogy az egyes önálló területfejlesztési programok helyett az Unió területén lévő különböző fejlettségű régiók hatékony fejlesztése csak komplex megoldásokkal érhető el. Ennek eredményeként az 1986-ban életbe lépett Egységes Európai Okmány a gazdasági-társadalmi kohéziót már közösségi célként definiálta, ezáltal a közösségi politikák szintjére emelte a regionális politikát. Az 1988-ban meghirdetett Delors I. terv eredményeként a regionális politikára szánt pénzek megduplázódtak. A regionális politika reformjával „megteremtették a különböző alapok tevékenységének koordinációját, az önálló projektek finanszírozásáról áttértek a komplexebb fejlesztéseket megvalósító programorientált támogatási rendszerre, és a strukturális alapok számára átfogó célrendszert jelöltek meg”
2
A Strukturális Alapok felhasználásának
legfontosabb alapelveit, azaz a partnerséget, az addicionalitást, a programozást, valamint az átfogó célrendszer szerinti felhasználás elvét szintén ekkor fektették le. Bevezették az EUROSTAT által kidolgozott NUTS rendszert, azaz a Területi Egységek Nómenklatúráját. Ennek a rendszernek a segítségével határozzák meg azóta is a Strukturális Alapok elosztását a különböző régiók között. A NUTS rendszerben a régiók hierarchikusan vannak osztályozva. Létezik három regionális (NUTS 1, NUTS 2, NUTS 3) és két lokális szint (NUTS 4 kistérségi és NUTS 5 települési szint). A NUTS 1 szint általában az egyes országok területét jelenti. Ezeket bontják fel területi- statisztikai régiókra, vagyis NUTS 2 szintű területekre. A NUTS 3 szint az ezeken belüli régiókat, Magyarország esetében megyéket jelenti. Az egyes régiók támogatásának meghatározása során alapvetően a tervezési-statisztikai régiók, azaz a NUTS 2 szintű területek jellemzőit veszik figyelembe.
1. táblázat
Szint: NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 NUTS 4 NUTS 5
Megnevezés: Ország Tervezési- statisztikai régió Megye (+ a főváros) Statisztikai kistérség Település
Az egységek száma: 1 7 20 168 3145
Magyarország területi besorolása a NUTS rendszerben
2
Benedek Á.- Kondorosi F.- Nemerkényi A.- Szabó P.: Az Európai Unió, Chartográfia Kft. 2004. 125.old
10
A regionális politika következő reformjára 1993-ban, a Maastrichti szerződés életbe lépésével került sor. A Maastrichti szerződés legfontosabb célkitűzése a monetáris unió létrehozása volt. Azonban annak érdekében, hogy a monetáris uniót valamennyi tagállamra ki lehessen bővíteni, szükség volt a térségek közötti fejlettségi különbségek csökkentésére, valamint a kohézió erősítésére. A Maastrichti szerződésben megnövelték a regionális politikára szánt pénzeket, és felállították a Kohéziós Alapot. A Kohéziós Alap feladata, hogy segítséget nyújtson a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való felzárkózásban. Olyan környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat (transz-európai hálózatok fejlesztése) támogat, melyek önerőből való megvalósítása súlyos terhet jelentett a tagállamok költségvetésének, és megnehezítette a konvergencia kritériumok teljesítését. A Kohéziós Alap forrásaiból azok a területek részesülhettek, ahol a vásárlóerő-paritáson mért GDP nem érte el a közösségi átlag 90%-t. A Strukturális Alapokkal ellentétben régiók nem, csak országok tarthatnak igényt a Kohéziós Alap forrásaira. Szintén a Maastrichti szerződés eredménye az 1994-ben felállított Régiók Bizottsága is. A Bizottság egy tanácsadó testület, amely a tagországok regionális és helyi hatóságainak képviselőit tömöríti. A Bizottság feladata a helyi és regionális érdekek védelme az uniós jogalkotás során. A Bizottság véleményét kell kérni az olyan területeket érintő kérdésekben, mint például az oktatás, kultúra, közegészségügy, transz-európai hálózatok, gazdasági és társadalmi kohézió, valamint a Strukturális Alapok. A 27 tagú Unióban a Bizottság 344 taggal működik, és Magyarországot 12 tag képviseli. 3 A következő jelentős állomás a regionális politika történetében az 1999-es berlini csúcson elfogadott Agenda 2000. A közelgő közép-kelet európai bővítés szükségessé tetette az Unió regionális támogatások rendszerének átdolgozását. Az Agenda 2000 legfontosabb feladatává a Strukturális és Kohéziós Alapok hatékonyabb szétosztása vált. Ennek érdekében a berlini csúcson döntöttek többek között a támogatások koncentrálásának növeléséről, az adminisztráció csökkentéséről, az ellenőrző és értékelő folyamatok megerősítéséről, illetve a döntéshozatal decentralizálásáról is. Bevezették a közösségi társfinanszírozás hányadára vonatkozó plafonszámokat is. 2000-től a Strukturális Alapok 1. célkitűzésénél maximum 75%, a 2. és 3. célkitűzésnél maximum 50% támogatási arányt lehetett igényelni.4
3 4
http://europa.eu/institutions/consultative/cor/index_hu.htm A Régiók Bizottsága 2008.02.13 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 400.old.
11
A tíz tagjelölt ország gazdaságilag jelentősen elmaradt az uniós átlagtól. Így az Unió vezetőinek előre számolniuk kellett azzal ténnyel, hogy a tagjelölt országokra jelentős összegeket kell majd fordítani, illetve ennek érdekében a már csatlakozott országoktól a támogatás egy részét meg kell vonni. Ezt a problémát az Agenda 2000-ben csak részben sikerült megoldani. A 2004-ben csatlakozott országok, így Magyarország számára is csak részben tették elérhetővé a Strukturális és Kohéziós Alapok forrásait. Ezeknek az országoknak csak 2007-től biztosították a teljeskörű hozzáférést az alapokhoz. 2007-ben ismét jelentős változások következtek be az Európai Unió életében. A 2007-es bővítéssel az Unió 27 tagú lett. Bulgária és Románia csatlakozásával azonban ismét megnőtt a különbség az egyes tagországok között. 2006-ban az egy főre jutó vásárlóerőparitáson mért GDP Romániában az uniós átlag 38 %-t, míg Bulgáriában mindössze a 35 %-t éri el.5 Hasonlóan a 2004-es bővítéshez ezek az országok szintén csak 2010-től részesülhetnek a Strukturális és Kohéziós Alapok forrásaiból. Reform szerződés aláírására a Portugál fővárosban, Lisszabonban került sor 2007. december 13-án. A szerződés aláírásával pontot tettek az Unió belső reformkísérletére, mely 2002-ben kezdődött. Ekkor kezdte el az Európai Konvent, a volt francia elnök Valéry Giscard d’Estaing vezetésével Alkotmányszerződés kidolgozását. Az európai Unió reformja 2005-ben megtorpant, amikor a francia és holland népszavazás elutasította az Alkotmányszerződést. Az ezt követő két éves úgynevezett „alkotmányos válság” a Reformszerződés megkötésével véget ért. 6 Az Alkotmányszerződéssel ellentétben a Reformszerződés nem váltotta fel, csupán módosította a jelenlegi szerződéseket. Kihagyja azokat a kifejezéseket és szimbólumokat, mint például az „alkotmány” vagy „európai törvény”, amelyeket sokan az európai szuperállamra utaló jellegük miatt elutasítanak. Ugyanakkor a Reformszerződés igyekszik megtartani az Alkotmányszerződés vívmányait.7 A Reformszerződés átvette az Alkotmányszerződés társadalmi-gazdasági kohéziót érintő változásait.
A Reformszerződésben foglaltak szerint a társadalmi-gazdasági kohézió
célkitűzései a kiegészülnek a területi kohézió célkitűzéseivel. A területi kohézió céljait a Területi Agenda tartalmazza, melynek összeállítását a holland elnökség indítványozta, és 2007. május 25-én hagyták jóvá. A területi kohézió céljai az alábbiak: 5
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 406.old http://www.jogiforum.hu/hirek/16873 Elfogadták a Lisszaboni szerződést. 2008.02.05 7 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 533.old 6
12
•
A policentrikus fejlődés és az innováció megerősítése városok és régiók hálózatán keresztül.
•
Új partnerség és a területi kormányzás támogatása a vidék és városok kapcsolatában.
•
Versenyképességi és innovációs regionális klaszterek támogatása.
•
A transz- európai hálózatok kiterjesztésének és erősítésének támogatása.
•
Transz- európai kockázatmenedzsment támogatása, beleértve a klímaváltozás hatásait is.
•
Az ökológiai struktúrák és a kulturális erőforrások mint a fejlődés hozzáadott értékeinek megerősítése. 8
A Lisszaboni szerződés kibővíti a regionális politika által támogatott régiók körét. Olyan területek is számíthatnak támogatásra, amelyek ipari átalakulás alatt állnak, illetve a természeti vagy demográfiai problémákkal küzdő területek, mint például a ritkán lakott északi régiók, a szigeti, a határon átnyúló valamint a hegyvidéki területek.9 A regionális politika terén is bevezetésre került a minősített többségi döntéshozatal. A regionális politikát érintő fontos kérdésekben eddig a Tanácsnak a Parlament hozzájárulására is szükség volt a döntéshez, azonban a Reformszerződés jogalkotási eljárással helyettesíti ezt a lépést.
1.2. A Strukturális Alapok bemutatása A regionális politika legfontosabb eszközei a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap, amelyre a 2007-2013. évi tervezési időszakban összesen 308 milliárd euró jut, vagyis az EU költségvetésének mintegy 35,6 %. Az eddigi négy helyett 2007-től két Strukturális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) szolgálja a regionális politika céljait. Az Amszterdami szerződés az ERFA és az ESZA feladatait a következőképpen definiálja: •
„Az Európai Regionális Fejlesztési Alap rendeltetése, hogy elősegítse a Közösségen belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását a fejlődésben lemaradt
8
http://www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/da42d2bc64404160c1256c620036c1a4/785cc80192a91f6cc12573450 04a5406/$FILE/OnKo0706.pdf Önkormányzati tájékoztató XVII évfolyam 6. szám 32-34. old. 2008.02.07 9 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 572.old
13
térségek fejlesztésében és strukturális alkalmazkodásában, valamint a hanyatló ipari térségek átalakításában való részvétel útján.” 10 •
„A belső piacon a munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek javítása és ezáltal az életszínvonal emeléséhez való hozzájárulás érdekében az alábbiakban megállapított rendelkezések szerint létrejön az Európai Szociális Alap, amelynek célja a Közösségen belül a munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítése, földrajzi és foglalkozási mobilitásuk növelése, továbbá az ipari és a termelési rendszerben bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodásuk megkönnyítése, különösen szakképzés és átképzés útján.” 11
A 2007-ig működött Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), valamint Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) leváltak a regionális politikáról. Ezek az alapok a közösségi agrárpolitika keretein belül működnek tovább új névvel (az EMOGA mint Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, a HOPE pedig mint, Európai Halászati Alap) és új működési szabályzattal. 1.2.1. A Strukturális Alapok célkitűzései A Strukturális Alapok célkitűzései a regionális politika fejlődésével párhuzamosan változtak. Az átfogó reformoknak köszönhetően a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap célrendszerét összevonták. Az alapok hatékonyságának növelése és a koncentráltabb működés kialakítása érdekében 2007-től az már csak három célkitűzés érvényesül. •
1. célkitűzés a konvergencia: A kevésbé fejlett régiók gazdasági felzárkózásának felgyorsítását szolgálja. Ennek a célkitűzésnek a megvalósításához hozzájárul az ERFA, az ESZA, valamint a Kohéziós Alap is. A támogatott területek első sorban olyan NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP 20002002 közötti időszakban nem érte el a 25 tagú Unió átlagának 75 %-t. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítására fordítják az összes forrás 81,54 %-t, azaz 251,2 milliárd eurót.
Meg kell említeni, hogy a 2004-es bővítésnek volt egy előre látható, úgynevezett „statisztikai hatása” is. Az új kevésbé fejlett tagállamok felvétele miatt, olyan régiók kerültek a támogatási 10
http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/11997D/word/11997D.doc Az Amszterdami szerződés 2.fejezet 160.cikk 2008.02.09 11 http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/11997D/word/11997D.doc Az Amszterdami szerződés 2.fejezet 146.cikk 2008.02.09
14
szint fölé, amelyek eredetileg az uniós átlag alatt voltak. Ennek következtében ezek a területek fokozatosan csökkenő (phasing out) támogatásban részesülnek 2013-ig. •
2. célkitűzés a regionális versenyképesség fokozása: Ez a célkitűzés a konvergencia célkitűzés
során
támogatásban
nem
részesülő
területeket
támogatja,
a
versenyképesség és a foglalkoztatás helyzetének javítása által. Ezt a célkitűzést az ERFA illetve ESZA forrásokból finanszírozzák, és összesen 49,1 milliárd euró áll rendelkezésre. Ez az összes forrás 15,95 %-a. •
3. célkitűzés az európai területi együttműködés: Ez a célkitűzés a határokon átnyúló együttműködéseket
támogatja.
Az
INTERREG
közösségi
kezdeményezés
tapasztalatai alapján határozták meg a célkitűzést, amely elsősorban helyi kezdeményezéseken keresztül valósul meg, és az ERFA forrásaiból finanszírozzák. Ezen a célkitűzésen keresztül NUTS 3-as besorolású területek támogatása valósul meg, valamit olyan régióké, amelyek a belső, külső, illetve tengeri határok mentén helyezkednek el. 12 1.2.2. A Strukturális Alapok működését meghatározó alapelvek Az Európai Unió strukturális politikájának alapelveit még 1988-ban a Delors I. csomagban fektették le. Ezek az alapelvek: 13 •
Az átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve: A Strukturális Alapok nyújtotta támogatásoknak meghatározott, komplex célokat kell szolgálniuk. Azokat a célrendszereket, amelyekre az alapok forrásai felhasználhatóak, a Tanács határozza meg a Parlament hozzájárulásával.
•
A partnerség elve: Az EU előnyben részesíti azoknak a programoknak a megvalósulását, melyek valamilyen partnerségi együttműködésen alapulnak. A programok előkészítésében, végrehajtásában, valamint ellenőrzésében minden érintett partnernek részt kell vennie. Az együttműködő partnerek szerint megkülönböztethetünk vertikális, valamint horizontális együttműködést is. A vertikális együttműködés alatt a nemzeti regionális és helyi szintű szervezetek együttműködése értendő, míg a horizontális együttműködés a különböző egyenrangú szervezetek, mint például önkormányzatok összefogását jelenti.
12 13
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 409.old Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Budapest 2003 Interpress 72-79.old
15
•
Az addicionalitás elve: Fontos alapelv, hogy az Unió az alapok által nyújtott forrásokkal nem helyettesíti, hanem az egyes nemzeti programok kiegészítésére törekszik. Az Unió minden programhoz csak egy meghatározott szintig járul hozzá, a fennmaradó részt állami társfinanszírozás által kell biztosítani.
•
A programozás, tervezés elve: Az EU a hosszútávú fejlődést tartja szem előtt. Ezért támogat olyan célkitűzéseket, melyek nem csak a projektek finanszírozását valósítják meg, hanem annak eredményeit hosszabb távon is meg tudják őrizni. Ahhoz, hogy egy tagállam részesüljön a regionális politika eszközeinek forrásaiból, először készítenie kell egy átfogó fejlesztési terveket, melyet a Bizottság elé tár. A Bizottság ezt követően dönt a támogatás odaítéléséről.
2006-ig az úgy nevezett közösségi programozási kerettervet, valamint az egységes programozási dokumentumokat fogadtak el. Ezek a többéves pénzügyi tervekkel egybeeső finanszírozási időszakra határozták meg a feladatokat és forrásokat. 2007-től már a közösségi stratégiai iránymutatásokon alapuló, a többéves pénzügyi terv időszakára meghatározott nemzeti stratégiai referenciakeretek határoznak meg a tagállamok. Az összefüggő prioritásokat tartalmazó fejlesztési stratégiák az operatív programokon keresztül valósítják meg az alapok céljait. Az operatív programokat szintén el kell fogadtatni a Bizottsággal. Szubszidiaritás elve nemcsak a Strukturális Alapoknak, hanem az egész Unió működésének meghatározó alapelve. A szubszidiaritás szerint törekedni kell arra, hogy a döntéseket azon a lehető legalacsonyabb szinten hozzák meg, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek. A hagyományos alapelvek mellett a 2007-2013 pénzügyi tervezésnél fontos szerepet kapott még az arányosság, a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség, a fenntartható fejlődés, valamint a tagállamok és Bizottság közötti megosztott irányítás elve. 14
2. Területfejlesztés Magyarországon az Unió előtt 15 Magyarországon a II. világháború után megkezdődtek az állam által irányított területfejlesztések. Ezek az intézkedések a kor gazdasági és politikai sajátosságait tükrözték. 1971-ben dolgozták ki az első jelentősebb területfejlesztési koncepciót. Az Országos Településhálózat- fejlesztési Koncepció célja a területileg kiegyenlített fejlődés biztosítása volt. Azonban a kialakított településhálózat egy merev rendszer volt, ahol a települési 14 15
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 391.old http://eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv2/Rechnitzer.pdf alapján 2008.02.12
16
funkciók az erős hieralchiához kapcsolódtak. A 70-es évek eseményei hatására a település rendszer alsóbb szintjeinek elemei folyamatosan elveszítették a funkciójukat, és egyre kevésbé részesültek az állami támogatásból. A nyolcvanas évekre a területi különbségek egyre jelentősebbé váltak. A településállomány egyre nagyobb része épült le, került kedvezőtlen helyzetbe. A kilencvenes években tovább folytatódott ez a folyamat. A rendszerváltozást követően közel másfél millió munkahely szűnt meg, az ipari központokban visszaesett a termelés. Megkezdődött a gazdasági szerkezet átalakítása, ami további nehézségeket okozott. Az ágazati válságok területi válságokká fokozódtak. Az ország nyugati fele könnyebben tudott alkalmazkodni a változásokhoz. A nyugati régiókban korábban lezajlott a privatizáció, valamint ezek a térségek gazdaságilag jobban kötődtek Nyugat Európához. A keleti piacok elvesztése elsősorban az agrárszektorban okozott jelentős károkat. A kilencvenes évek állami beavatkozásai elsősorban az ország keleti és észak-keleti térségeire irányultak (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod- Abaúj- Zemplén megye, és Nógrád megye) Az állami forrásokból első sorban az infrastrukturális rendszerek, így a gáz-, vízhálózat kiépítését támogatták. Azonban ezek a beavatkozások nem eredményeztek nagymértékű változást, egyrészt mivel az állami támogatások mértéke a magas infláció miatt továbbra sem volt jelentős, másrészt a nehéz megközelíthetőség miatt a munkahelyteremtő vállalkozások betelepítése ezekbe a térségekbe nem volt sikeres. A munkaerő képzettsége ezekben a megyékben szintén alacsony szinten állt. Ebben az időszakban az ország többi részét nem érintette területfejlesztési politika, mivel a források nem voltak elegendőek, illetve nem létezett egységes intézményrendszer sem. 1990 óta minden település önálló önkormányzattal rendelkezik, így számos helyen megkezdődött az infrastruktúra zömében helyi kezdeményezésen, részben pedig állami segítségen alapuló korszerűsítse. Az út-, gáz-, szennyvíz-, kábelhálózatok kiépítése jelentős mértékben felgyorsult. A országban közel 150 kistérségi társulás is szerveződött. Magyarország számára ekkor már elérhetőek voltak a PHARE programok forrásai, ami jelentős mértékben támogatta a település szintű összefogásokat is. 1996-ban a terület fejlesztési politika jelentős átalakítására került sor. Ennek oka részben az állami források, valamint a szereplők aktivitásának növekedése volt, másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése megkövetelte a területi politika tervszerű kidolgozását, illetve a megfelelő intézményrendszer kialakítását.
17
Az 1996. évi XXI. törvénnyel az ország egész területére kiterjedő területi politikát kívántak megvalósítani. A törvény célja a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása, az innovációs és adaptációs képességek növelése, valamint a főváros és s vidéki térségek közötti különbségek
csökkentése.
A törvény
rendelkezett
a
megfelelő
intézményrendszer
kialakításáról is. Az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozása szintén 1996-ban kezdődött meg, és 1998-ban fogadta el az Országgyűlés. A koncepció meghatározta a területfejlesztési politika irányelveit, annak jövőbeli alakulását. Kijelöli a beavatkozási térségek típusait, definiálja az eszköz és intézményrendszer működését meghatározó alapelveket. Összefoglalja az uniós csatlakozáshoz szükséges területfejlesztési politikai lépéseket. Mindezen intézkedések legfontosabb jellemzője, hogy már az Európai Unió regionális politikájának alapelveire és gyakorlatára épült. A területfejlesztési törvény kiegészítése 1999-ben lépett hatályba. A módosítás célja az ellenőrzés hatékonyságának növelése, valamint az intézményrendszer átalakítása. A törvény kiegészítése során került létrehozásra az a hét tervezési- statisztikai régió, amelyek ma is meghatározzák mind az országos, mint az uniós területfejlesztési programok kialakítását. Az egyes régiókban végrehajtandó feladatokat a regionális fejlesztési tanácsok és azoknak operatív szervei a regionális fejlesztési ügynökségek hajtják végre, illetve koordinálják a támogatások elosztását. Az egyes megyéket a népesség, illetve a települések száma alapján osztották be egy- egy régióba. A statisztikai régiók kialakítása során további fontos szempont volt, hogy megyék fejlettségi szintje hasonló legyen, valamint gazdasági, infrastrukturális és kulturális téren kötődjenek egymáshoz. Magyarország regionális fejlesztésében, a régiók versenyképességének növelésében a kutatásés fejlesztéspolitikának meghatározó szerepe volt már a csatlakozást megelőző években is. A régiók innovációs potenciálja, a meglévő termelés- elosztás- értékesítési láncolat minősége ugyanis nagy hatással van a régiók gazdasági fejlettségére. A viszonylag későn lezajlott iparosítás sok térségben erőteljes külső függést eredményezett. Az átalakulást követően megnőtt ugyan a gazdasági szereplők száma, azonban a termelés, termékfejlesztés a hagyományok hiányában alacsony színvonalú maradt. A legjelentősebb K+F kiadások Budapestre és agglomerációjára koncentrálódnak. Ez az összes K+F szektorban történő kiadás 70%-t jelenti. 16
16
Horváth Gyula: Európai Regionális Politika, Budapest- Pécs 2003 Dialóg Campus Kiadó 203.old.
18
A magyar területi politika tehát jelentős változásokon ment keresztül a csatlakozást megelőző évtizedekben. A területi válságkezeléstől eljutott az átfogó fejlesztési koncepcióig. Létrejött az országos, regionális és megyei szintű intézményrendszer. Megnőtt a sikeres területfejlesztési PHARE programok száma is, és 2000-től az ország felkészülten fogadta a többi előcsatlakozási alapokat (SAPARD, ISPA) is.
3. Az előcsatlakozási alapok 3.1. Az előcsatlakozási alapok működése 2007-ig Az 1999-ben a Berlini Csúcson elfogadott Agenda 2000 dokumentum felvázolta az Unió közép- kelet európai bővítésének stratégiáját, a Csatlakozási Partnerséget, melynek alapvető célja, hogy minden tagjelölt ország az Unió teljes jogú tagjává váljon, és ezt megelőzően képes legyen a közösségi joganyag, az aquis communotaire alkalmazására. A partnerség keretében a minden tagjelölt ország számára, az EU egyéni programokat határozott meg felkészültségük szintjének megfelelően, ezzel támogatva az egyéni felkészülést. A Csatlakozási Programmal összhangban kellet lennie a tagjelöltek kormánya által elfogadott felkészülési programjával. 17 A Csatlakozási Partnerség legfontosabb elemét, az úgynevezett előcsatlakozási alapok képezték. Az előcsatlakozási alapok révén az EU a tagjelölt országok felkészüléséhez és felzárkózásához nyújtott technikai és anyagi forrásokat. Az előcsatlakozási alapok létrehozása elengedhetetlen volt, mivel az összes csatlakozni kívánó ország fejlettsége jóval elmaradt az Unió átlagos szintjétől, így nagymértékű fejlesztésekre volt szükség a tagjelölt országok gazdaságának valamennyi szektorában. Az előcsatlakozási alapok feladata volt egyúttal azoknak az intézményeknek a felkészítése is, melyek a csatlakozást követően a Strukturális és Kohéziós Alapok forrásait fogadták. A közép- kelet európai országok számára az Unió három közösségi forrást tett elérhetővé. 1. PHARE Ennek a programnak a felállításáról az 1989-es párizsi G7 csúcstalálkozón döntöttek. A program célja kezdetben a rendszerváltásban élenjáró országok, azaz Magyarország és Lengyelország támogatása. A PHARE szó a program angol elnevezéséből ered, jelentése 17
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 93.old
19
Poland and Hungary Assistance for the Reconstuction of the Economy, vagyis Lengyelország és Magyarország Segítségnyújtás a Gazdasági Újjáépítéshez. A program irányításával az Európai Bizottságot bízták meg. Támogatást nyújtott a demokrácia megszilárdításához szükséges új intézmények kiépítéshez, pénzügyi beruházásokhoz, valamint a privatizáció végrehajtásához. 1998-ban, mint előcsatlakozási alapot, az összes közép- kelet európai országra kiterjesztették, és teljes mértékben a Közösség segélyezési programjává vált. A PHARE program volt egyben a Strukturális alapok előfutára is. A PHARE programok az alábbi fő típusokba sorolhatóak: • Az első jelentős programcsoport az úgy nevezett intézményfejlesztési programok voltak, amelyek a közösségi joganyag átvételét, illetve az intézmények kiépítését segítették. Ebbe a csoportba tartozik twinning program, melynek keretén belül egy magyar szerv együttműködési megállapodást kötött egy hozzá hasonló működésű tagállami hivatallal. Az intézményfejlesztési programokon belül tanácsadást is igénybe vehetett, illetve indíthatott képzési programokat is. • A beruházási PHARE programok keretében az Unió elsősorban Strukturális Alapok fogadásához való feltételek megteremtéséhez járult hozzá. Támogatta az uniós joganyag alkalmazásához szükséges technikai háttér kialakítását, elsősorban számítógépes hálózatok, kommunikációs eszközök beszerzését. • A gazdasági és szociális kohéziót erősítő programok az Európai Unió regionális politikájához hasonlóan a régiók közötti különbségek csökkentését tűzték ki célul. • Az úgy nevezett CBC PHARE (Cross- Border Co-operation), az INTERREG közösségi kezdeményezés mintájára a határmenti területek gazdasági és kulturális kapcsolatainak erősítését tűzte ki célul. Magyarország csak 2003-ig részesülhetett a PHARE program forrásaiból. Ezen időszak alatt 1 487 milliárd euró értékben kapott támogatást. 2003-től a csatlakozásig úgynevezett Átmeneti Támogatásban (Transition Facility) részesült az ország. 18 Az utolsó PHARE program által finanszírozott projektek 2006-ban fejeződtek be.
18
http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok Az Előcsatlakozási Alapok 2008.02.28
20
2. ISPA Instrument for Struktural Policies for Pre-Accession, vagyis az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze nem más, mint a Kohéziós Alap előfutára, és főleg infrastrukturális fejlesztéseket támogatott. Feladatait 2007. január 1-től az IPA vette át. 3. SAPARD A Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Program 2000-ben kezdte meg a működését. Ez az alap kifejezetten mezőgazdasági szerkezetváltást és vidékfejlesztési projekteket támogatásának eszköze volt. Feladatait szintén az IPA vette át.
3.2. Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz Az IPA (Instrument for Pre-Accession Assistance), azaz az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz 2007. óta működik. Ez a támogatási eszköz több más pénzügyi eszköz mellett felváltja az eddigi előcsatlakozási alapokat, a PHARE-t, a SAPARD-ot, valamint az ISPA-t. Az Előcsatlakozási eszközt elsősorban a tagjelölt országok, mint például Horvátország, Törökország, valamint a potenciálisan tagjelölt országok, így például Albánia, vagy BoszniaHercegovina használhatják fel. IPA támogatja az intézmények átalakítását és megszilárdítását, a határokon átnyúló együttműködést az uniós államokkal. Segítséget nyújt a humánerőforrás, illetve a regionális és vidékfejlesztések terén.19
4. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I) 20 Magyarország 2004. május 1.-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, így jogosulttá vált a Strukturális és Kohéziós Alapok forrásainak igénybevételére. Azonban ahhoz, hogy ezeket a forrásokat ténylegesen fel lehessen használni az EK 1260/1999-es, a Strukturális Alapokról szóló általános rendelete előírja a tagországok számára egy, az ország fejlesztési terveit és prioritásait tartalmazó dokumentum készítését, melyet a Bizottsággal is el kell fogadtatni. Magyarország csatlakozása óta az első ilyen dokumentum a Nemzeti Fejlesztési Terv I. volt. Kidolgozása 2001-ben kezdődött és a Bizottság 2003 decemberében hagyta jóvá. Ez a dokumentum képezte a Magyar Köztársaság Kormányának stratégiai dokumentumát a 19
http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/ipa/index_hu.htm
Az
Előcsatlakozási
Támogatási
Eszköz
2008.02.15 20
http://www.gvop.hu/tenerum.php?pid=17 A Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív Programok alapján 2008.02.11
21
Bizottsággal folytatott tárgyalások alatt, melynek során a támogatások jogi keretét képező Közösségi Támogatási Keretszerződés (KTK) elkészült. Ez a keretszerződés határozta meg az EU és Magyarország pénzügyi kötelezettségvállalását a 2004-2006-os időszakban. Ezalatt a 3 év alatt összesen mintegy 1350 milliárd forint értékű fejlesztést támogatott a Közösség. Ez a hazai közösségi fejlesztésnek mintegy 50%-a. A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása, a tárgyalások lefolytatása, valamint az intézményrendszer kialakítása a Nemzeti Fejlesztési Hivatal feladata volt, amely 2004-ben vált ki a Miniszterelnöki Hivatalból. A NFT I. hosszútávú célja az EU gazdasági és társadalmi fejlettségéhez való konvergencia. Ennek a célnak az elérését szolgálja az a 3+1 specifikus célkitűzést tartalmazó célrendszer is, melynek alapján az operatív programok meghatározásra kerültek. Ezek a célok: •
versenyképesebb gazdaság
•
a humán erőforrások fejlesztése
•
jobb minőségű környezet és alap-infrastruktúra
•
kiegyensúlyozottabb területi fejlődés
4.1. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai 21 Az Operatív Programok által meghatározott prioritások magukba foglalják az NFT I. specifikus célkitűzéseit, meghatározzák a beavatkozások pontos területét. Fontos, hogy ezek a programok nemcsak összhangban működnek egymással, hanem át is fedik egymás céljait. Így egy operatív program egyszerre több specifikus cél megvalósulásához is hozzájárul. 4.1.1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Ez az operatív program olyan kulcsterületekre irányított közvetlen és közvetett beruházásokon keresztül valósul meg, mint a vállalatok termelékenysége, valamint egy jobb üzleti környezet kialakítása. A GVOP prioritásai közé tartozik a beruházás ösztönzés, különös tekintettel a termelőkapacitás
növelésével
járó
beruházásokra,
illetve
a
szolgáltatóközpontok,
inkubátorházak, logisztikai központok és ipari parkok létesítésére. Kiemelten támogatja a kis és középvállalatok fejlődését. Nem csak a műszaki technológiai beruházásokra fektetett nagy 21
http://www.gvop.hu/tenerum.php?pid=18 Az NFT I. Operatív Programjai alapján 2008.02.17
22
hangsúlyt, hanem magára a menedzsment a fejlesztésére, valamint a kis- és középvállalatok közötti együttműködés létrejöttének elősegítésére is. További célja a kutatás- fejlesztés és innováció támogatása, a kkv-k és a non-profit kutatóintézetek közötti sorosabb együttműködés ösztönzése. A GVOP prioritási közé tartozik szintén az információs társadalom és gazdaságfejlesztés, mivel az információs és kommunikációs technológiáknak, valamint az általuk elérhető adatoknak jelentős szerepük van minden ágazat fejlődésében. 4.1.2. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Magyarország
lakosságának
közel
42%-a
falvakban
él,
ezért
a
településszintű
környezetvédelem javítása kiemelkedően fontos szerepet játszik ebben a programban. A KIOP
támogatja
a
hatékonyabb
energiagazdálkodást,
a
megújuló
energiaforrások
alkalmazását, valamint a hulladékgazdálkodás javítását. Az infrastruktúra fejlesztésénél elsődleges cél a főútvonal hálózat felújítása. További cél a városokban egyre több gondot okozó, a közúti közlekedés által létrejött zaj és porszennyezés csökkentése, az utak áteresztőképességének növelése, illetve a nehézgépjármű forgalom elterelése a városokon kívülre. A KIOP fontosnak tartja a biztonságos közlekedési feltételek megteremtését, valamint az infrastruktúra fejlesztésénél előtérbe helyezi a környezetvédelmi szempontokat is. 4.1.3. Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) A Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program a munkaerőpiacon felmerülő problémák kezelésére koncentrál. A HEFOP előnyben részesíti az aktív munkaerőpiaci intézkedéseket, különös tekintettel a munkanélküliek re-integrációjának a munkaerőpiacra, illetve a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeinek növelését. A munkaerőpiacon kialakult helyzetet tovább rontja az a tény is, hogy az oktatási és képzési rendszer nem reagál megfelelően a munkaerőpiacon felmerülő igények változásaira. Ezért a HEFOP prioritásai közé tartozik az oktatási és képzési rendszer fejlesztése, a felnőttképzés javítása, illetve az „egész életen át tartó tanulás” szemléletének elterjesztése. A HEFOP küzd a társadalmi kirekesztés ellen, segítséget nyújt a hátrányos helyzetű csoportoknak a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez. A hátrányos helyzetűek
23
elhelyezkedésének javítása érdekében fejlesztésre kerülnek a különböző ápolási és gondozási szolgáltatások is. 4.1.4. Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) Az AVOP egy versenyképesebb mezőgazdasági szektor kialakításáért, valamint a vidéki térségek gazdasági potenciáljának megerősítése érdekében került kidolgozásra. Olyan beruházásokat támogat, melyek segítségével nő a mezőgazdasági termelés hozzáadott értéke és minősége, ellenben a költségek csökkennek. Ösztönzi a minőségi mezőgazdasági termékekre való áttérést, és a biogazdaságok kialakítását. Segíti a modern élelmiszer feldolgozás kialakításához szükséges technikai fejlesztéseket, valamint az ehhez szükséges logisztikai szolgáltatások kialakítását. A vidéki térségek elmaradásának egyik fő oka a mezőgazdasági termeléstől való nagymértékű függés. Ezt a problémát az AVOP az infrastruktúra fejlesztésén, a falusi turizmus és a hagyományos kézműipar támogatásán keresztül kívánja kezelni. 4.1.5. Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) Az egyes régiók kiegyensúlyozottabb fejlődésének kérdésére, és a nehézségekkel küzdő városi területek problémáira keres megoldást. A ROP feladatai közé tartozik többek között a turisztikai szektor helyzetének javítása. Ezt a szektort a szezonalítás jellemzi, valamint erősen koncentrálódik néhány turisztikai vonzerő körül. Ezért a ROP célja a turisztikai potenciállal rendelkező területek vonzerejének és versenyképességének növelése. A gazdag természeti és kulturális értékekkel rendelkező térségek belső erőforrásokon alapuló fejlődésének elérése. Támogatja az érintettek közötti együttműködések kialakításának támogatása. A térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése szintén kiemelkedő jelentősséggel bír a Regionális Fejlesztési Operatív Program keretein belül. A támogatások kiterjednek a helyi úthálózatok fejlesztésére, a városrehabilitációs programok megvalósítására, a helyi tömegközlekedési rendszerek fejlesztésére, illetve óvodák és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére. Ezen kívül a ROP prioritásai közé tartozik a regionális szintű humán erőforrás fejlesztése, a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés elősegítése is. A regionális munkaerő
24
alkalmazkodóképességének és szaktudásának javítása által a program hozzájárul a foglalkoztatottság növeléséhez is.
4.2. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményei A 2004-ban indult NFT I. rendkívül eredményes programnak bizonyult. A rendelkezésre álló uniós források jelentős részét sikerült lekötni. Az NFT I. működése során összesen mintegy 40 ezer pályázatot nyújtottak be az irányító hatóságokhoz. Ezek közül a projektek közül 18 ezer kapott támogatást, közel 700 milliárd Forint értékben. 2007 végéig a kifizetés ezeknél a pályázatoknak a 84%-nál történt meg. Ezek a projektek a magyar gazdaságban összesen közvetlenül 1100 milliárd forint értékű beruházást generáltak. 22 Annak ellenére, hogy az NFT I. keretén belül, 2006-ig odaítélt uniós támogatásokból megvalósuló beruházásokat 2008-ig le kell zárni, ezen projektek gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatásai várhatóan 2010-ig érzékelhetőek lesznek. A legtöbb pályázat GVOP kiírásaira érkezett, szám szerint 18 ezer. Ezt követi az AVOP 6 ezer pályázattal. A beérkezett HEFOP és a ROP pályázatok száma összesen 6 ezer. A KIOP kiírásokra több mint 250 pályázat érkezett. Az NFT I. belül a beruházások ösztönzése kiemelt cél volt. Ezen belül is elsőbbséget élvezett a kis- és középvállalatok támogatása, hiszen a kkv-k fejlesztése nagymértékben javítja a foglalkoztatottságot, illetve segíti a munkahelyek megtartását is. Ennek megfelelően a támogatási igények 2/3-a kis- és középvállalatoktól érkezett, a nyertes pályázatok száma pedig 12 ezerre tehető. Ezek többsége műszaki- technológiai fejlesztéshez, illetve korszerű menedzsment rendszerek bevezetéséhez kapott segítséget. Természetesen a nagyvállalatok számára is biztosítva volt a lehetőség, hogy uniós forrásokat használjanak fel a fejlesztéseikhez. Azonban nagyvállalatok számára arányaiban jóval kevesebb támogatás állt a rendelkezésre. Az össztámogatásnak mintegy 5%-a került szétosztásra ilyen méretű vállaltok között. A foglalkoztatottak száma 55 ezerrel nőtt és több mint 160 ezer régi munkahelyet sikerült megtartani. A legtöbb munkahelyet Budapesten teremtették. Ebben az időszakban a városban 1000 lakosra 8,6 új munkahely jutott. Komárom-Esztergom megyében 7,3 hely, Jász-
22
http://www.nfu.hu/content/1080 Számok tükrében: lezárult a Nemzeti Fejlesztési Terv első időszaka 2008.03.05
25
Nagykun-Szolnok megyében és Pest megyében 6,7 új munkahely. Az országos átlagot (5,5) meghaladta még Baranya (6,5) és Fejér megye 6 új munkahellyel 1000 lakosra számítva. Ezen időszak alatt az önkormányzatok által benyújtott támogatási igények közül az Irányító Hatóságok mintegy 1500 projektet támogattak. A támogatás értéke meghaladja 170 milliárd forintot. A megyék szintjén Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Pest megye kapta a legnagyobb mértékű támogatást. A pályázók a megítélt támogatások közel 80%-át már megkapták. Az önkormányzatok a legnagyobb számban AVOP forrásokból részesültek. 23 Az ország lakosságának közel 31%-a és hátrányos helyzetű településen. Az NFT I forrásaiból, ezen települések 36%-a részesült, és az egy főre jutó támogatás az országos átlag 115 százaléka, azaz 59 000 Ft volt. A leghátrányosabb helyzetű térségeken ez az összeg 60 ezer forint felett van. A non-profit szervezeteknek az összes kiosztott támogatások 10%-t, összesen mintegy 66 milliárd Forintot sikerült megszerezniük. A legtöbb forrást a HEFOP és a ROP biztosította a non-profot szervezetek számára. Ezeket a szervezeteket azonban az egyes operatív programok más elbírálás alá helyezik mind a kiírások, mind a támogatási döntés terén, mint a gazdaság többi szereplőit, vagy az állami szektort. 1. grafikon
Kötelezettségvállalások, szerződéskötések és a kifizetések alakulása * * (milliárd forintban) 23
http://www.operativprogram.hu/az_nft_i_ertekelese/ Az NFT I. értékelése 2008.03.05.
26
4.3. Az nemzeti fejlesztési Terv tapasztalatai 2004-2006- időszakra tervezett NFT I. egy olyan egységes stratégia volt, amely meghatározta a Magyarország számára megnyíló európai uniós fejlesztési források irányelvét. Sikeressége ellenére, a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása során fény derült néhány alapvető hibára. Az egyik ilyen jelentős hiba, pályázók szemszögéből nézve a túl összetett és komplikált pályázati kiírások voltak. A bonyolult megfogalmazás és a tapasztalatok hiánya e téren
számtalan
formailag
hibás
pályázathoz
vezetett.
A
szaktárcák
heterogén
követelményrendszere és az egyes Irányító Hatóságok rendszerrel szembeni különböző elvárásai szintén nehezítették a helyzetet. Ezen problémák elkerülése érdekében az illetékes hatóságok a II. Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása során nagy hangsúlyt fektettek az úgynevezett pályázóbarát pályáztatási rendszer kialakítására.
5. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv, azaz az Új Magyar Fejlesztési Terv A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó stratégiai dokumentum kidolgozása 2005-ben kezdődött meg és a dokumentumot a Bizottság 2007. május 7-én fogadta el. Ezen időszak meghatározó lesz Magyarország életében, hiszen 2007-től már teljes mértékben jogosult az ország a Strukturális és Kohéziós Alapok forrásaira. 2007 és 2013 között 22, 4 milliárd Euró áll az ország rendelkezésére. Ez a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt, amit az Új Magyar Vidékfejlesztési Terv tartalmaz, mintegy 8000 milliárd Forintnak felel meg. Az Új Magyar Fejlesztési Tervet (ÚMFT) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség dolgozta ki. Az Ügynökség a 130/2006 (VI.15) számú kormányrendelet alapján a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetek összevonásával lett létrehozva. 5.1. Az Új Magyar Fejlesztési Terv tartalma 24 Az Új Magyar Fejlesztési Terv a legfontosabb stratégiai célként a foglalkoztatottság növelését és a tartós gazdasági növekedés elérését tűzte ki. Az ÚMFT megvalósítása során 120 ezer új, hosszútávon is megtartható munkahely teremtésével számoltak. A foglalkoztatottság bővítéséhez kapcsolódó további célok az egyén 24
http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 Új Magyar Fejlesztési Terv 2008.03.12
27
munkaerőpiaci aktivitásának javítása, a munkaerőkereslet bővítése különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Kiemelkedően fontos szerepet kap a foglalkoztatottsági környezet javítása, ami magába foglalja a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését, valamint a frissdiplomások könnyebb elhelyezkedési lehetőségeinek javítását. A tartós gazdasági növekedés elérését az ÚMFT elsősorban a versenyképesség javítása, a gazdaság bázisának növelése, valamint az üzleti környezet fejlesztése révén kívánja elérni. A fejlettebb üzleti környezet megteremtéséhez az állam szolgáltatásainak és működésének hatékonyabbá tételével járul hozzá. Továbbra is támogatja a korszerű technológiák bevezetését, a területfejlesztést. Ösztönzi az innovációt, valamint a kutatásfejlesztés eredményeinek folyamatos felhasználását. Segíti a piacbővüléssel járó beruházások létrejöttét. A fenntarthatóság és a kohézió erősítése, mint horizontális politikák jelennek meg, és a fejlesztési terv megvalósítás során különösen nagy figyelmet kell szentelni érvényesítésükre mind környezetvédelmi, mind társadalmi-gazdasági téren. Meg kell teremteni a nemek közötti esélyegyenlőséget, valamint megakadályozni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megkülönböztetését. A régiók kiemelkedő szerepet kapnak a területi kohézió céljainak megvalósításában.
5.2. Az ÚMFT operatív programok általános ismertetése Az Új Magyar Fejlesztési Tervben megfogalmazott specifikus célok megvalósítására összesen 15 operatív program készült, melyek prioritásokra, azon belül pedig további intézkedésekre bomlanak. A prioritások a beavatkozásnak az a szintje, amelyhez az uniós forrásokat hozzárendelik. Az intézkedés magának a prioritásnak a megvalósítása, a projektek finanszírozásának eszköze. Jelentős különbség az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez képest, hogy az ágazati programok mellett az összes magyar tervezési- statisztikai régió saját operatív programot kapott, azonban az ÚMFT operatív programjai az NFT I. operatív programjaihoz hasonlóan szintén átfedik egymást. Az Új Magyar Fejlesztési Terv operatív programjai: •
Gazdaságfejlesztés (Gazdaságfejlesztés Operatív Program)
•
Közlekedésfejlesztés (Közlekedésfejlesztés Operatív Program)
28
•
Társadalmi megújulás (Társadalmi megújulás Operatív Program, Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program)
•
Környezeti és energiafejlesztés (Környezet és Energia Operatív Program)
•
Területfejlesztés: (Nyugat-dunántúli Operatív Program, Közép-dunántúli Operatív Program, Dél-dunántúli Operatív Program, Észak- magyarországi Operatív Program, Észak-alföldi Operatív Program, Dél- alföldi Operatív Program, Középmagyarországi Operatív Program, Európai Területi Együttműködések Operatív Program)
•
Államreform (Államreform Operatív Program, Elektronikus Közigazgatás Operatív Program)
•
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja (Végrehajtás Operatív Program)
2. táblázat
Min % Min. mnl. Ft. 8,5 % 588 19,6 % 1361 11,7 % 810 0,5 % 34 0,5 % 33 5,2 % 359 14,9 % 1037
Operatív Programok Gazdaságfejlesztés Közlekedés Emberi erőforrás fejlesztése Államreform Közszolgálat korszerűsítése Humán infrastruktúra Környezet, energia
Max % Max. mnl. Ft. 12,7 % 882 26 % 1802 14,8 % 1027 0,6 % 43 2% 141 9,1 % 634 20,6 % 1430 4% 238
Végrehajtás, támogatási program 64,4 % 4460
Összesen: Az ÚMFT ágazati programok forrásmegosztása
29
85 % 6197
3. táblázat
Min. % Min. mnl. Ft. 6,0 % 398 3,8 % 256 3,5 % 237 2,9 % 196 2,5 % 170 2,0 % 134 1,8 % 121 22 % 1512
Operatív Programok Közép-Magyarország Észak- Alföld Észak- Magyarország Dél- Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Összesen:
Max. % Max. mnl. Ft. 6,5 % 430 4,1 % 277 3,8 % 258 3,1 % 213 2,7 % 185 2,1 % 145 2,0 % 132 24 % 1640
Az ÚMFT regionális programok forrásmegosztása
6. Az Új Magyar Fejlesztési Terv ex-ante értékelése Az állami politikák, ezen belül a fejlesztéspolitikák előzetes értékelésének az a célja, hogy hozzájáruljon az állami tevékenység hatékony megszervezéséhez, valamint az erőforrások optimális elosztásához. Az ex-ante értékelés lehetővé teszi a tervezett program várható hatásainak elemzését. Megvizsgálja, hogy az célkitűzések mennyire világosak, összefüggőek, igazodnak-e az adott helyzethez. Segít a mutatók meghatározásában és számszerűsítésében. A vizsgálat során értékeli a korábbi tapasztalatokat, a társadalmi és gazdasági környezet jellemőzit, törekszik a stratégiák és prioritások belső és külső koherenciájának optimalizálására, illetve előre vetíti azok várható társadalmi, gazdasági hatásait. Elemzi a végrehajtás rendszerét és a források felhasználását is. Az értékelés kidolgozását az alábbi alapelvek határozzák meg: •
Használhatóság: az értékelésnek a szakpolitikák javítását kell szolgálnia.
•
Tárgyilagosság: megbízható és ellenőrizhető adatokra kell támaszkodnia.
•
Teljeskörűség: valamennyi releváns információt fel kell használnia.
30
•
Függetlenség: az értékelés pártatlan és elfogulatlan, független a program alkotójától.
•
Partnerség: együttműködik az érintettekkel.
•
Nyilvánosság: az értékelés eredményei nyilvánosságra kerülnek.
•
Kivitelezhetőség:
valós,
meggondolt,
diplomatikus
és
költséghatékony
módszerekkel végzik az értékelést. 25 A Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2005 decemberében a függetlenség elvének megfelelően, közbeszerzési eljárás keretében választotta ki az Új Magyar Fejlesztési Terv előzetes értékelését végző szervezetet. Ennek eredményeképp a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet vezette konzorcium készíthette el a tanulmányt. Az értékelés során a hosszú távú gazdasági növekedésre, hosszú távú foglalkoztatásra, az államháztartásra, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra és a társadalmi elosztásra gyakorolt hatásokat elemezték. Általános tapasztalatok: Az operatív programok államháztartásra gyakorolt hatásai nehezen számszerűsíthetők. Ennek ellenére elmondható, hogy többségük nem okoz államháztartási problémákat. Kockázata egyedül a nagy infrastruktúra programoknak, illetve az állami fenntartású intézményrendszer bővítésének van. Az ÚMFT operatív programok várhatóan évi 0,1 százalékkal javíthatják az államháztartás eredményeit. Az értékelés feltételezi, hogy a 2007-2013 közötti időszakban a strukturális beavatkozások hazai társfinanszírozásának mértéke magasabb lesz a tervezésnél számolt 15 százaléknál. Ennek oka első sorban, hogy a jövedelem teremtő projektek esetében eleve nem érhető el a 85 százalékos uniós plafon. Másfelől valószínűsíthető, hogy ebben az időszakban nem sikerül teljes mértékben lehívni az uniós forrásokat, ami viszont a hazai finanszírozás mértékét növeli. Az operatív programok növekedési tényezőkre gyakorolt hatásainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy az operatív programok elsősorban a gazdaság fejlesztésére lesznek nagy hatással. A foglalkoztatásra gyakorolt hatásaik valószínűleg nem fogják elérni a várt értékeket. Ennek ellenére a növekedési hatás szintén kisebb lehet a vártnál. Figyelembe kell venni, hogy a 2007-2013 közötti első felében történő fiskális kiigazítások az operatív programok hatásaitól függetlenül lassíthatják a növekedést. 25
http://www.nfu.hu/ex_ante_ertekeles 2007.03.16
31
A regionális különbségeket a helyi gazdaság fejlesztése mellett jelentősen javítaná a kistérségi elérhetőség javítása, ennek azonban kevés figyelmet szentelnek az operatív programok. A területi szempontú fejlesztések előnyben részesítik a városok fejlesztését. A regionális operatív programok a helyi gazdaságfejlesztésen belül nagy hangsúlyt fektetnek a munkahelyteremtő, vállalkozásélénkítő beruházásoknak. Azokon a településeken, ahol kevés a munkalehetőség, a migráció vagy az ingázás teremthet kereseti lehetőségeket, azonban ennek feltételei nincsenek maradéktalanul biztosítva. Az ágazati és regionális operatív programok közötti munkamegosztásból hátrányok is származhatnak. Ez elsősorban az esélyegyenlőségi szempontok megvalósulásánál éleződik ki. Minden hátrányos helyzettel kapcsolatos tényező figyelembe vétele elsősorban a Társadalmi Megújulás Operatív Program feladata, ugyanakkor sok más „nagyléptékű beavatkozásnál az esélyegyenlőség szempontja csak az EU-s elvárásoknak való indikátormentes megfelelés marad csupán”. Fontos lenne, hogy a hátrányos helyzetűekre gyakorolt hatás eredményei beleépüljenek a többi operatív program indikátoraiba is. 26 A
megfelelő
indikátorok
kialakítása
nagyban
hozzájárul
a
monitoring
folyamat
eredményességéhez. Fontos, hogy a tervezés során objektív, mérhető indikátorok kerüljenek a programokba, melyek később alkalmasak lesznek információgyűjtésre. Az ÚMFT-ben azonban vannak olyan indikátorok, melyek a program hatásainak vagy eredményeinek értékelésére alkalmatlanok. Ilyen indikátor például az „elégedettség”, mely megjelenik több helyen is, elsősorban a TÁMOP pályázataiban. (TÁMOP 2.2.2) Az elégedettség mint indikátor nagymértékben szubjektív, ezáltal nehezen mérhető. A hátrányos helyzetű csoportok esetében nem csak az indikátor kialakításával, hanem a valós adatok gyűjtésével is gyakran probléma van, mivel az adatvédelmi törvény szigorúan szabályozza. Az ex-ante értékelés készítői több javaslatot is kidolgoztak az operatív programok céljainak megvalósítása érdekében. A foglalkoztatottság alakulásának kulcsfontosságú szerepe van az operatív programokban. Azonban az értékelés szerint e téren a pozitív eredmények elérése érdekében a termelékenység növelése helyett a növekedési korlátok eltávolítására van szükség, illetve kevesebb direkt támogatást kellene nyújtani. Eredményesebb lenne a humán tőke
26
http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b006.pdf 2008.03.21 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak horizontális ex-ante értékelése 1 / 2 kötet: Összefoglaló megállapítások
32
beruházásokat támogatni, és kevésbé az infrastrukturális fejlesztéseket. Szintén nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az alacsony képzettségű rétegek felzárkóztatására. Az értékelési szempontrendszer esetében nagyobb figyelmet kellene szentelni az akadálymentesítés megvalósulására, különös tekintettel az új beruházások esetében. Az értékelés készítői továbbá javasolták a részletes költség- haszon elemzés, illetve pénzügyi táblák széleskörű alkalmazását. Továbbá ajánlották többek között a kontrollcsoportos módszer bevezetését a megfelelő indikátorok kialakításához.
7. A Strukturális Alapok intézményrendszere Magyarországon
27
Az Európai Unió a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alap által nyújt támogatást az elmaradott térségek felzárkóztatásához. Ezen források felhasználásának feltétele egy átfogó, az Unió által is elfogadott fejlesztési stratégia kidolgozása, valamint a források fogadásához szükséges
intézmények
felállítása.
A
Strukturális
Alapok
végrehajtásáért
felelős
intézményrendszer elemeinek - Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek, Monitoring Bizottságok és Kifizető Hatóság - meghatározását és feladatait az Európai Unió Tanácsának 1083/2006/EK rendelete és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek tartalmazzák. A 2007-2013-as időszakban a felhasználható uniós támogatások nagysága az előző költségvetési időszakhoz képest jelentősen megnőtt. A támogatások hatékony és eredményes felhasználásának érdekében a Magyarországon eddig működő intézményrendszer strukturális átalakítására, a kapacitásainak bővítésére volt szükség. 2006-ban megkezdődött a meglévő intézményrendszer megreformálása, melynek első lépése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Tanács és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület létrehozása volt. A reformok eredményeként az összes irányító hatóságot egyetlen intézménybe, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségbe vonták össze. Ezáltal a programok tervezésének és végrehajtásának szabályrendszere egységessé vált. A párhuzamos feladatellátás, és a hibák csökkentésének érdekében módosították az Irányító Hatóságok, illetve a Közreműködő Szervezetek tervezéssel és végrehajtással kapcsolatos feladat köreit. Az Irányító Hatóságok felelnek az egyes operatív programok végrehajtásához
27
http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 2008.03.17
33
szükséges stratégiai feladatokért. A Közreműködő Szervezetek hatásköre kibővült, nagyobb döntési jogosultságok kaptak a konkrét pályáztatást érintő kérdésekben. 2006 végén az NFÜ a fejlesztési terv végrehajtásában érintett minden Közreműködő Szervezetnél minősítési eljárást folytatott le, ezáltal felmérte a szervezetek alkalmasságát és megállapította azon területek körét, melyek fejlesztése elengedhetetlen. A vizsgálat során elsősorban a szervezeti formát, a szabályozottságot, illetve a megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állását elemezték. A minősítés eredményei alapján konkrét fejlesztési terv készült minden Közreműködő Szervezet számára. A tervek a végrehajtását az Irányító Hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A beérkezett pályázatokat továbbra is a Közreműködő Szervezeteken belül működő Bíráló Bizottságok értékelik, melyek munkájához független szakértők is hozzájárulnak. Az átalakítás során csökkentették a Bíráló Bizottságok létszámát, és az átláthatóság érdekében tagjainak neve, és az adott pályázatról szóló döntés indoklása az Interneten keresztül is elérhetővé válik a pályázó számára.
Továbbá a pályázónak 2007-től lehetősége nyílik Bíráló Bizottság
döntése ellen panasszal élni, amennyiben jogszabálysértést vagy a kiírással ellentétel eljárásrendet tapasztalnak. Bevezetésre került egy átfogó teljesítménymérési és ösztönzési rendszer, mind szervezeti, mind egyéni szinten. Ezáltal az intézményrendszer minden tagja érdekelté válik a programok hatékony és eredményes végrehajtásában. Az új rendszerben a pályázatok benyújtása kevesebb adminisztrációval jár. Csökkentették azoknak a pályázatoknak a körét, ahol a megvalósíthatósági tanulmány készítése kötelező elem volt. Egységesítették és egyszerűsítették az egyes pályázati adatlapok, illetve támogatási szerződések mintáit is. A teljes körű elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtése szintén az egyszerűbb pályáztatást segíti. Már 2006-ban lehetőség volt a pályázatok, és a kifizetési kérelmek elektronikus úton történő benyújtására. Ez nem csak leegyszerűsíti, de több ponton fel is gyorsíthatja a pályázati rendszer működését. A hazai intézményrendszert, az átalakítások ellenére továbbra is centralizált működés jellemzi. Ez az Unió 2004 előtt csatlakozott tagállamai közül csak Finnországban működik, hasonló központosított rendszer. Azonban az a tény, hogy a 2007-2013-as időszakra több
34
ágazati operatív program készült, illetve valamennyi régió számára önálló operatív programot dolgoztak ki, egyfajta decentralizációs folyamat kezdetét jelzi.28 Az unió tanácsi rendeletének 58-59., valamint 62.-65. cikkei alapján a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan az Új Magyar Fejlesztési Terv végrehajtásában az alábbi intézmények vesznek részt:
Az
•
Nemzeti Fejlesztési Tanács
•
Fejlesztéspolitikai Irányító Testület
•
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (ezen belül) °
Központi koordináció
°
Valamennyi Irányító Hatóság
•
Közreműködő Szervezetek
•
Monitoring Bizottság
•
Pénzügyminisztérium °
Ellenőrzési Hatóság
°
Igazoló Hatóság
intézményrendszer
legfontosabb
feladata
továbbra
is
az
operatív
programok
végrehajtásának irányítása, a végrehajtás folyamatos nyomon követése (monitoring), illetve a pénzügyi menedzsment és ellenőrzés.
7.1. Végrehajtás 7.1.1. A Nemzeti Fejlesztési Tanács A Nemzeti Fejlesztési Tanács a kormány tanácsadó testülete. Elnöke a miniszterelnök, tagjai többek között a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, a Gazdasági és Szociális Tanács delegált tagjai, valamint a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagjai. A Nemzeti Fejlesztési Tanács végzi el az EU fejlesztési irányelvei alapján kidolgozott aktuális fejlesztéspolitika végrehajtásának felügyeletét, valamint értékeli a fejlesztési célok megvalósulását. A tanács emellett javaslatot tehet a kormány számára a fejlesztési terv esetleges módosítására is. 28
Molnár Bea: A Strukturális Alapok és a területfejlesztés intézményrendszere Magyarországon, EU Working Paper 2005/4 15-22.old.
35
7.1.2. A Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) Az uniós és hazai források felhasználásával tervezett fejlesztéseket a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület hangolja össze, ezáltal előkészíti a fejlesztéspolitikával kapcsolatos kormányzati döntéseket. A Testület véleményezi az operatív programokat, az azok végrehajtására vonatkozó akcióterveket, a pályázati kiírások paramétereit, illetve a támogatás felhasználásához szükséges intézményrendszert. Felügyeli a kiemelt projekteket, és a komplex
fejlesztéseket.
Feladata
továbbá
az
operatív
programok
és
akciótervek
végrehajtásának nyomon követése, így szükség esetén a programok és pályázatok tartalmának módosítását, illetve források átcsoportosítását indítványozhatja. Elnöke a miniszterelnök, tagjai pedig az egy- egy ágazatért, szakterületért, valamint régiókért felelős szakpolitikusok. Ők töltik be az operatív programok megvalósulását nyomon követő monitoring bizottságok elnöki tisztségeit is. 7.1.3. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget 2006-ban hozta létre a kormány a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetek összevonásával. Az összevonás célja egy hatékonyabb és átláthatóbb intézményrendszer létrehozása volt, ezáltal elősegítve az uniós támogatások eredményes felhasználását. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felelős az Új Magyar Fejlesztési Terv kidolgozásáért, végrehajtásáért, illetve valamennyi operatív program irányító hatósági funkcióinak ellátásáért. Koordinációs- irányító szervezetként az alábbi feladatokat látja el: •
Összehangolja az Új Magyar Fejlesztési Terv kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos stratégiai tervezési és programozási feladatokat.
•
Kidolgozza Strukturális és Kohéziós Alapok forrásainak felhasználásához szükséges intézményi, eljárásrendi szabályokat.
•
Monitoring indikátorok segítségével nyomon követi, és méri az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásának eredményeit, valamint rendszeresen jelentéseket és tanulmányokat készít a tapasztalatok visszacsatolásának érdekében.
•
Indokolt esetben módosítja a fejlesztési terveket.
36
•
A tájékoztatási és nyilvánossági követelmények teljesülése érdekében az ügynökség feladata az ÚMFT végrehajtására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása, illetve az egységes arculati kézikönyv elkészítése.
•
A végrehajtásban résztvevő intézmények számára biztosítja a megfelelő humán erőforrás képzést.
•
Egységes, minden operatív programot lefedő pályázati ügyfélszolgálati rendszert működtet. 7.1.4. Az Irányító Hatóságok (IH)
Minden egyes Operatív Programot felügyel egy Irányító Hatóság, melyek biztosítják a hatékony végrehajtást. Az Irányító Hatóságok gondoskodnak az Operatív Programok és a hozzájuk kapcsolódó program-kiegészítő dokumentumok kidolgozásáról. Jóváhagyják az egyes pályázati kiírásokat, a támogatási szerződésmintákat. Befogadják és ellenőrzik a Közreműködő Szervezetek által készített forráslehívásokat. Az Irányító Hatóságok hozzák létre és működtetik az Operatív Program Monitoring Bizottságát. Végrehajtják az adott Operatív Programot, illetve a megvalósításra vonatkozó adatokat az Egységes Monitoring Információs Rendszeren (EMIR) keresztül folyamatosan közlik. Évente jelentést készítenek az Európai Unió Bizottsága számára az Operatív Programok megvalósításának pillanatnyi állásáról. További feladataik a programok megvalósításában résztvevő Közreműködő Szervezetek felkészítése, működésük ellenőrzése. Valamennyi Irányító Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló főosztályaként működik. 7.1.5. A Közreműködő Szervezetek (KSZ) Míg az Irányító Hatóságok az Operatív Programok működtetésével kapcsolatos stratégiai feladatokat látják el elsősorban, (mint például a monitoring, pénzügyi menedzsment, értékelés), addig a Közreműködő Szervezetek elsősorban a pályázatkezeléssel kapcsolatos gyakorlati tevékenységeket végzik. A Közreműködő Szervezetek fogadják a pályázatokat, melyek feldolgozása, tartalmi és szakmai értékelése szintén a feladataik közé tartozik. Hatáskörük kiterjed továbbá a támogatási szerződések megkötésére, módosítására. Ellátják az elszámolásokkal és kifizetésekkel kapcsolatos feladatokat, és a felmerült szabálytalanságok kezelését is.
37
Folyamatosan rögzítik a beérkezett adatokat az informatikai rendszerbe. Rendszeresen jelentéseket készítenek az illetékes Irányító Hatóság számára. A Közreműködő Szervezetek hatáskörét és feladatait az Irányító Hatóságokkal kötött feladatellátási szerződés határozza meg. A szerződés értelmében a KSz-ek évente munkatervet készítenek, mely tartalmazza a pályázatok meghirdetésének és beadási idejének tervezett dátumait, a kötelezettségvállalásra, a támogatási szerződések megkötésére és a kifizetésekre vonatkozó legfontosabb sarokszámokat.
7.2. Ellenőrzés A megfelelő monitoring rendszer kialakítása lehetővé teszi a tervezés eredményeként végrehajtott beavatkozások előre nem látható következményeinek felmérését, az esetleges hibák javítását, illetve szükség esetén módosíthatja a beavatkozásokat is. A Strukturális Alapok felhasználása során a tagállamokat terheli a felelősség a felmerülő szabálytalanságok miatt. A tagállamnak kötelessége a szabálytalanságok kivizsgálása, és azok korrigálása. Ebben az esetben a visszavont támogatások újra felhasználhatóak az adott támogatás kereteiben. Amennyiben az Európai Bizottság állapít meg visszafizetési kötelezettséget, akkor az érintett források visszavonásra kerülnek. Az operatív programok szintjén az Irányító Hatóságok feladata a kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatásokról szóló nyilvántartás vezetése. Az Irányító Hatóság hajtja be ezen összegeket és juttatja vissza az Igazoló Hatóság részére. 7.2.1. Az Operatív Program Monitoring Bizottság Az Operatív Programok mindegyike rendelkezik Monitoring Bizottsággal, melyek a legfelsőbb döntéshozó és koordinációs testületek a programok végrehajtása során. A Monitoring Bizottság állapítja meg, és hagyja jóvá a finanszírozott projektek kiválasztásának kritériumait. Figyelemmel kíséri a célkitűzések megvalósítása során elért eredményeket, különös tekintettel az egyes prioritások kapcsán kitűzött célokra. Javaslatot tehet a programok változtatására, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az a célkitűzések elérését jobban segíti, illetve javítja a támogatások felhasználását. Elemzi az Irányító Hatóság által készített éves és végső jelentéseket, és jóváhagyja azokat az Európai Bizottsághoz való benyújtás előtt.
38
A Monitoring Bizottságok felállításáért az Irányító Hatóságok felelnek. Az elnöki tisztséget a Fejlesztéspolitikai Testület mindenkori, az adott programterületért felelős tagja tölti be. 7.2.2.
Pénzügyi irányítás és ellenőrzés
Magyarországon a Pénzügyminisztérium látja el a Kifizető Hatóság feladatát. Ezen belül az Ellenőrzési Hatóság biztosítja az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékony, eredményes és gazdaságos működését. Az Irányító Hatóságoktól és a Közreműködő Szervezetektől függetlenül működik. A programok lebonyolításának szabályosságát nemzetközi ellenőrzési irányelvek szerint folyamatosan vizsgálja. Az Ellenőrzési Hatóság által végzett vizsgálatok az egész országra kiterjednek, eredményeiről az Európai Bizottságot rendszeresen értesíti. Az ellenőrzési hatóság feladatait valamennyi operatív program esetében a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal látja el. Szintén
a
Pénzügyminisztérium
elkülönült
szervezeteként
működik
a
Nemzeti
Programengedélyező Iroda. Ez a szervezet az Ellenőrzési Hatósághoz hasonlóan függetlenül látja el az Igazoló Hatóság feladatát az összes operatív programnál. A 2004-2006-os időszak alatt működő Kifizető Hatóság szervezetére és gyakorlatára épül. Ennek értelmében felelős a lehívási kérelmek összeállításáért és benyújtásáért. Az EU számára igazolást állít ki a költségnyilatkozatok pontosságáról. Fogadja az Európai Bizottságtól érkező átutalásokat. Biztosítja az esetleges visszafizetéseket az Uniónak. Felelős a kifizetések továbbításáért a kedvezményezettek. Az Igazoló Hatósággal a kedvezményezettek, vagyis a pályázatok nyertesei nem kerülnek közvetlen kapcsolatba. Számukra a Magyar Államkincstár téríti meg a jogosnak ítélt számlák összegét.
8. Gazdaságfejlesztési Operatív Program részletes elemzése 29 8.1. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program céljai A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítésére irányuló programként az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési prioritásának megvalósítására készült. Célja a gazdaság tartós növekedésének elérése mellett, 29
http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok A Gazdaságfejlesztési Operatív Program alapján 2008.03.14
39
a humán és fizikai tőke minőségének javítása. A növekedési tényezők erősítése érdekében, valamint az Európai Unió újrafogalmazott lisszaboni stratégiájával összhangban (Integrált Iránymutatások) a GOP négy specifikus célt jelöl meg: 1. A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése, a K+F eredmények nagyobb mértékű hasznosítása, ezáltal a tudásalapú gazdaság megteremtése. 2. A vállalati kapacitások komplex fejlesztése, annak érdekében, hogy a növekedési potenciállal rendelkező magyar vállalkozások sikerrel szerepelhessenek a nemzetközi versenyben, illetve, hogy a hazai kkv- szektor csökkenthesse a termelékenység és jövedelemtermelő képesség terén megfigyelhető lemaradását a nagyvállalatokkal, illetve a külföldi versenytársakkal szemben. 3. Az üzleti környezet fejlesztése a növekedési tényezők kedvező alakulásának érdekében. 4. A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése, a kkv- szektor növekedési potenciáljának fokozása érdekében.
Az operatív program kialakítása a Tanács 1083/2006-os rendeletének megfelelően partnerségi egyeztetési folyamat mellett zajlott. Ennek során társadalmi, gazdasági, szakmai, érdekképviseleti és civil szervezeteket, regionális és térségi szereplőket vontak be a tervezési folyamatba. Az egyeztetés a teljes nyilvánosság előtt folyt, így az aktuális tervezet bárki számára elérhető volt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján.
8.2. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program stratégiája A Gazdaságfejlesztési Operatív Program a specifikus céljait, és ezáltal a tartós gazdasági növekedést a legfontosabb növekedési tényezőkön keresztül, illetve a növekedési tényezők összetevőinek
komplex,
integrált
megközelítésével
kialakított
fejlesztéspolitikai
beavatkozások segítségével kívánja elérni. A területi kohézió érdekében a GOP egyidejűleg a területi különbségek csökkentését is szolgálja. A források regionális eloszlásának ellenőrzésére a GOP-on belül is létrehozásra került egy monitoring rendszer.
40
8.3. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program prioritásai és azok intézkedései A célrendszernek, valamint a stratégiának megfelelően a Gazdaságfejlesztési Operatív Program az alábbi prioritás- területeket (alprogramokat) tartalmazza: 1. Prioritás: K+F és innováció a versenyképességért A hazai vállalatok körében jelenleg alacsony a K+F kiadások szintje, valamint az innovációs aktivitás mértéke. A létező eredmények jobb kihasználásának érdekében ez a prioritás a K+F, valamint innovációs folyamatok szereplői közötti szorosabb együttműködés elérésére fókuszál. Támogatja a vállalati kutatási projekteket a termék, illetve szolgáltatás kifejlesztésétől kezdve a piacra jutásig. Az ehhez kapcsolódó intézményi, infrastrukturális és humánerőforrás feltételeinek javítása szintén ennek a prioritásnak a feladata. •
Piacorientált K+F támogatása és a kutatási-technológiai együttműködések ösztönzése ( GOP-2007-1.1.1, GOP-2007-1.1.2, mindkét pályázat lezárult)
•
Innovációs klaszterek támogatása ( GOP-2007-1.2.2)
•
A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése (GOP2007-1.3.1 ez a pályázat már szintén lezárult)
2. Prioritás: A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése A kkv-szektor gazdaságban betöltött jelentős szerepe miatt, ezen prioritás pályázatait elsősorban a mikro, kis- és középvállalatok számára tették elérhetővé. Legfontosabb cél a vállalatok jövedelemteremtő képességének növelése és piaci pozícióik javítása. Ennek elérése érdekében szükséges a technológia-intenzív tevékenységek további kiépítés, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra megteremtése, valamint a vállalati szervezet és a humánerőforrás fejlesztése. Az ország elmaradott régióinak felzárkózásában is jelentős szerepet játszhat a megtelepedett vállalkozások által kiváltott multiplikátor hatás. •
Vállalkozások technológiai korszerűsítése: (GOP-2008-2.1.1/A-B-C, GOP-20082.1.2/B-C-D, GOP-2008-2.1.3,)
•
A vállalti szervezet fejlesztése, korszerű folyamat menedzsment ösztönzése: (GOP2008-2.2.1, GOP-2007-2.2.2, GOP-2008-2.2.3)
41
3. Prioritás: A modern üzleti környezet erősítése: Ez a prioritás a modern infokommunikációs infrastruktúra, valamint a modern logisztikai központok kialakítására koncentrál. Nem közvetlenül a vállalkozások, hanem azok külső működési környezete részesül támogatásban. A versenyképesség javításához elengedhetetlen a korszerű IKT infrastruktúra megteremtése, és a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés elősegítése, különös tekintettel a gazdaságilag elmaradott,
vidéki
kistérségek
területén.
Cél
ezen
térségek
felzárkóztatása,
a
versenyképességük fokozása, illetve a helyi lakosság információs társadalomba való bevonása szélessávú hálózatok elérhetőségének biztosításával. A magas színvonalú, komplex logisztikai szolgáltatások megteremtése lehetővé teszi a vállalatok fejlődését, illetve vonzó a külföldi befektetők számára. •
Korszerű infokommunikációs infrastruktúra kialakítása: (GOP-2007-3.1.1 a pályázat lezárult)
•
Logisztikai központok fejlesztése (GOP-2007-3.2.1)
•
Vállalkozások
részére
befektetésösztönzési
és
piacfejlesztési
tanácsadás,
szolgáltatás nyújtása (még nem jelent meg pályázat) 4. Prioritás: Pénzügyi eszközök: Ez a prioritás szintén a kkv-szektort támogatja, azáltal, hogy megkönnyíti a különböző külső források elérését. Ez a program összhangban van az Európai Bizottság JEREMIE ( Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) mechanizmusával. Magyarországon a magas tranzakciós költségek, és a kkv-k sajátos hitelkockázat miatt, a hazai bankrendszer nehezen tudja kezelni a mikrovállalkozások kis összegű hiteligényléseit. Ezen prioritás célja a mikrohitelezésre szakosodott szervezetek forrásainak növelése, valamint a mikrohitelezés módszereinek fejlesztése. További célja a kkv-k banki finanszírozásának fejlesztése is, elsősorban a garanciaeszközök alkalmazásának ösztönzésével. A hitelgarancia intézményrendszerének javítása által a bankok a ténylegesen rendelkezésre bocsátott összeg többszörösét tudják a vállaltok számára nyújtani. Ezáltal a banki kockázatkezelés hatékonysága is megnő, mivel a JEREMIE működését biztosító holdingalap a kereskedelmi bankok számára viszontgaranciát vállal.
42
•
Mikrohitel programok: (GOP-2007-4.1)
•
Portfolió garanciaprogramok ( GOP-2007-4.2)
5. Prioritás: Technikai segítségnyújtás: A 2007-2013-as időszakban Magyarország számára rendelkezésre álló források eredményes felhasználása jelentős kihívást jelent az ország számára. Ennek érdekében szükség van az alapok megvalósítását végző intézményrendszer kapacitásainak bővítésére. Az Európai Tanács 1083/2006/Ek rendeletének értelmében lehetőség nyílik, az operatív programok végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek, mint például az előkészítési, a menedzsment, a monitoring, az értékelési, a tájékoztatási és az ellenőrző tevékenységek uniós forrásból való finanszírozására. Tehát az Európai Unió a támogatásokat kezelő intézményrendszer működési költségeinek jelentős részét átvállalja, és támogatja az alapok megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitások növelését. A technikai segítségnyújtás keretéből kizárólag a közreműködő szervezetekkel, illetve a monitoring bizottságokkal kapcsolatban felmerülő költségeket lehet finanszírozni. •
Technikai segítségnyújtás: (GOP-2007-5.1.1)
4. táblázat
Prioritás K+F és innováció a versenyképességért A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése A modern üzleti környezet fejlesztése Pénzügyi eszközök Technikai segítségnyújtás Összesen
A prioritás kerete (euró) 990 673 529
Százalékos megoszlás 33,7 %
910 515 298
31,1 %
225 500 081 703 806 890 105 703 163 2 936 198 961*
7,7 % 23,9 % 3,6 % 100 %
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program prioritásai, és azok forrása * folyó áron 15%-os nemzeti hozzájárulással
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program jellemzője, hogy nem támogatja a középmagyarországi régió területén megvalósuló fejlesztéseket. Ennek oka a régió speciális gazdasági helyzete. Ez az ország legfejlettebb régiója. Közép- Magyarországon, vagyis Budapesten és Pest megyében él az ország népességének 28%-a, viszont az alkalmazásban 43
állók 36%-a dolgozik itt. Ez a térség állítja elő a bruttó hazai termék 45%-t, amiből Budapest részesedése 35%. Itt működik a külföldi érdekeltségű vállalkozások 61,3 %-a. A magasan képzett kutatók és fejlesztők közel kétharmada tevékenykedik ebben a régióban. A K+F kiadások 67,5 %-a származik a régióból. A kiváló természeti és kulturális adottságok miatt, Budapest és Pest megye szerepe a turisztika területén is meghatározott. Annak érdekében, hogy a GOP prioritásai a közép-magyarországi régióban működő vállalatok számára is elérhetőek legyenek, a Közép- Magyarországi Operatív Program úgynevezett tükörpályázatok
formájában,
csökkentett
támogatási
aránnyal
biztosítja
ezeket
a
lehetőségeket.
8.4. A GOP intézményrendszere A Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságának szerepét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tölti be. A GOP Közreműködő Szervezete a MAG- Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. A MAG Zrt. a GOP feladatai mellet a Közép- Magyarországi Operatív Program feladatait is ellátja. A MAG Zrt.-t a Magyar Fejlesztési Bank alapította 2006-ban a korábbi GVOP közreműködő szervezeteinek (Magyar Fejlesztési Bank Támogatásközvetítési Igazgatósága, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., az IT Információs Társadalom Kht. és részben a Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) ) integrálása által. A magyar kormány a Pénzügyminisztériumot jelölte meg a Strukturális alapok kifizető hatóságként. A Minisztérium szervezeti keretein belül a nemzeti Programengedélyező Iroda (NAO) látja el a kifizetésekkel kapcsolatos feladatokat. 8.5. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programra vonatkozó előzetes értékelés 30 A GOP a gazdasági növekedést elsősorban a műszaki haladás, a K+F, illetve a hazai eredmények gyorsabb vállalati felhasználásán keresztül kívánja megvalósítani. A végleges program kialakításához nagymértékben hozzájárult az ex-ante értékelés eredménye. A javaslatok hatására a GOP 1. és 2. prioritási tengelye által elérhető célcsoportok köre a program korábbi változataihoz képest jelentősen kibővült. A GOP feltételezi, hogy a vállalti kutatás-fejlesztés, illetve az információs technológia elterjedésével nő a vállaltok 30
http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b006.pdf 2008. 03.27 Az Új Magyar Fejlesztési Terv horizontális ex ante értékelése
44
versenyképessége, és ezáltal nő a foglalkoztatottság is. Annak ellenére, hogy a GOP intézkedései valóban felgyorsítják a műszaki haladást, azoknak a csoportoknak a foglalkoztatását nem növeli, ahol a képzettség és ezáltal a foglalkoztatottság szintje eleve alacsony. A jelentős mértékű képzetlen munkaerő kínálattal szemben hiány alakult ki a megfelelő képzettségű szakmunkásokból, ami visszahathat az innovációra is, gátolja annak fejlődését. Jelentős eredmények várhatóak azonban a GOP 4. prioritási tengelyétől. A JEREMIE típusú pénzügyi eszközök javítják a kis- és középvállalkozások külső forrásokhoz jutási lehetőségeit, ezáltal élénkíti a vállaltok beruházási aktivitását. Szintén pozitív hatások várhatóak a 3. prioritástól, az üzleti környezet javítását és a kisvállalati együttműködések terjedését ösztöntő programoktól is. Ezek az intézkedések nem vetnek fel olyan foglakoztatás növelési problémákat, mint az előzőek. Az indikátorok tekintetében problémát jelent, hogy a GOP-ban több olyan indikátor is található, amely nem alkalmas a támogatások önálló hatásainak mérésére. Néhány indikátornál felmerülnek eseti értelmezési, módszertani, illetve jogi problémák.
9. A hazai kkv- szektor jelentősége, jellemzői Az elmúlt években a kis- és középvállalati szektor jelentőségének nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unión belül is egyre nagyobb figyelmet szenteltek. Az Európai Unió tagországaiban működő vállalkozások 99 %-t teszik ki a kis- és közép vállalatok. Kiemelkedő innovációs képességük, a foglalkoztatásban betöltött szerepük miatt, a gazdasági növekedés meghatározó tényezőivé váltak. Ezt figyelembe véve a kkv- szektor közösségi szinten megjelenő támogatása szintén elengedhetetlen. Az uniós intézkedések elsősorban a kis- és középvállalkozások méretéből adódó problémákra keresi a választ. Az EU a kkv-k versenyképességének növelését a pénzügyi alapokhoz való hozzáférés elősegítését, kutatások ösztönzését, illetve az információs technológia és vállalati kommunikáció fejlesztését célzó intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. A kkv-k fogalmának egységes meghatározása nagyban hozzájárult, ahhoz hogy a támogatások a megfelelő helyre kerüljenek. Az uniós módszerekkel összhangban, a kis- és középvállalkozások meghatározását a 2004. évi XXXIV. törvény tartalmazza. KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek: a, összes alkalmazotti létszáma 250 főnél kevesebb és
45
b, éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfő összege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján- külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot. 31 Magyarországon a rendszerváltás után a kis- és középvállalkozások száma jelentősen megnőtt. Ma az összes működő vállalkozás 99,9 %-át teszik ki ezek a vállalkozások. Ezen belül az alkalmazott nélküli, illetve az 1-9 fős vállalkozások, azaz a mikrovállalkozások aránya kiemelkedően magas, 95 % körül mozog. Ebben a szektorban alkalmazzák az összes foglalkoztatott 60 százalékát. A kkv-k a hazai GDP-hez 45 százalékkal járulnak hozzá. 32 Megállapítható, hogy a kis- és középvállalkozások száma az utóbbi időszakban folyamatosan nőtt szinte minden gazdasági ágazatban. A kkv-k zöme első sorban kereskedelemre, idegenforgalomra, illetve egyéb szolgáltatásokra specializálódott. A hazai kkv- szektorban működő vállalatoknak azonban számos nehézséggel kell szembe kell néznie, melyek hátráltatják a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését. Jelentős különbség figyelhető meg a Balassagyarmat- Békéscsaba vonallal elválasztható nyugati és keleti régiók között. Az észak- magyarországi, valamint észak-alföldi régióban jóval kevesebb vállalatot alapítanak. Ez elsősorban a külföldi befektetések alacsonyabb arányának és a rosszabb minőségű humán erőforrásnak köszönhető. 33 A kis- és középvállalatok alacsony tőkeellátottsága jellemző az egész országra. Az összes jegyzett tőkének mindössze 20 %-a van a birtokukban. Termelékenységük a gazdaság egyéb szektoraihoz képest alacsony. 31
A 2004. évi XXXIV kis- és középvállalkozásokról szóló törvény 3.§ http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok 2008.04.01 Gazdaságfejlesztési Operatív Program 33 http://www.nfu.hu/nemzeti_fejlesztesi_terv 2008.04.02 Helyzetértékelés c. dokumentum 32
46
A hazai kkv-szektor alapvetően csak belföldi piacra termel. A hazai exporthoz kevesebb, mint 20 százalékkal járulnak csak hozzá. Ennek oka elsősorban az, hogy a vállalatok több mint 60 százaléka olyan ágazatokba tevékenykedik, ahol nem jellemző az export, mint például (kiskereskedelem, ingatlan piac, építőipar). A modern technológia és know-how hiánya azonban szintén hozzájárul a termékek iránti gyenge külföldi kereslethez. 34 A technológiai fejlődés felgyorsulása és a piacok szabaddá válása egyre nagyobb és koncentráltabb források bevonását teszi szükségessé. A kkv-k piaci helyzetéből kitermelhető források azonban alacsonyabbak, mint a fejlesztéshez szükséges összegek. Az országban a kkv-k nehezen tudnak külső forrásokhoz jutni. Ennek oka elsősorban a banki hitelfinanszírozás folyamataiban keresendő. A bankok számára nagy kockázatot jelentenek a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek. A magas kockázat, a befektetések alacsony jövedelmezősége és a beruházások tőkeköltsége miatt a kockázati tőketársaságok kkv szektorba történő befektetéseinek elterjedése csak nagyobb állami részvétellel lehetséges. A kkv-szektorban jóval alacsonyabb az innovatív cégek aránya (15-20%), mint a nagyvállalatok körében (25-40%) Az Európai Unióban ugyan ez az arány 40%, illetve 5060%) 35 Az országban a vállalatok közötti együttműködés szintje igen alacsony. A fejlesztési és pályázati célból létrejött együttműködések igen ritkák. Szintén kevés hajlandóság mutatkozik a vállalatok részéről az üzleti információk egymás közötti megosztására és hasznosítására. A humán erőforrás minősége és mennyisége szintén fontos szerepet játszik egy vállalat fejlődésében. A humán erőforrás minőségét elsősorban a hazai képzésrendszer határozza meg. Azonban a vállaltok számára számtalan lehetőség nyílik arra, hogy a munkavállalók szak- és felnőttképzésben való részvételét támogassák. Ennek ellenére a vállalkozásoknak csak kis része él ezekkel a lehetőségekkel. Az élethosszig tartó tanulás szemlélete még nem elterjedt. Nem csak a munkavállalók részéről merül fel bizonyos alapvető ismeretek hiánya, mint például idegennyelvi ismeretek, számítógépes ismeretek. A vállalati menedzsment és piaci
34
http://www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/eloadas_nemethne_gal_andrea.doc 2008.03.26 Némethné Gál Andrea: Statisztikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a kis- és középvállalkozások versenyképességének elemzésében 35 http://www.hte.hu/data/upload/File/infokom/du_1_Gem_Erzsebet_KopintD_HTE_Kongr_061005.ppt#2 2008.03.26 Gém Erzsébet: Az infokommunikációs szektorban működő kis és középvállalkozások innovációs aktivitásának és készségének vizsgálata.
47
ismertek szintje a vállalkozók körében elég alacsony. A megfelelő vállalkozói kultúra megteremtése szintén szükséges. A vállaltok termelékenységét és kommunikációs képességeit nagymértékben növelő informatikai rendszerek alkalmazása szintén elmarad az európai szinttől. Az IT-re fordított kiadások alacsonyak. A hazai vállalkozások 40%-a rendelkezik saját honlappal, amelyek elsősorban termékbemutatásra, illetve üzenetek és megrendelések fogadására alkalmasak.
10. A pályázatírás Magyarországon Ma Magyarországon a pályázatírás és tanácsadás különálló, akkreditált szakma, amelyhez elengedhetetlen a szaktudás és a tapasztalat. A hazai és különösen az európai uniós pályáztok esetében nagyok az elvárások a benyújtott projektekkel szemben, így a döntéshozókat csak a megfelelően megalapozott, hiteles pályázati anyag győzheti meg a támogatás megítéléséről. Magyarország uniós csatlakozása óta a pályázatírásra szakosodott cégek száma jelentősen megnőtt. Mára a piac telítetté vált, több száz pályázatíró cég kínálja szolgáltatásait a piacon. A pályázatírók közötti verseny kiéleződése az árak csökkenéséhez,
valamint ezzel
párhuzamosan a szolgáltatások körének és színvonalának növeléséhez vezet. A pályázatíró cégek feladatai közé tartozik a pályázatfigyelést. Folyamatosan értesítik az ügyfelet a számára elérhető aktuális hazai és uniós forrásokról. Vállalják a projektgenerálást, az adott projekt kockázatának és forrásigényének felmérését. A pályázati dokumentáció elkészítése mellett a projekt utógondozását és menedzselését szintén ellátják. Felkutatják és bevonják a munkába a projekt megvalósításához szükséges esetleges partnereket, külső szakértőket. Azonban a piacon számos olyan cég működik, amely nem rendelkezik a megfelelő tapasztalattal és tudással a pályázatírás terén. A pályázatírók és tanácsadók tevékenysége nagymértékben meghatározza azt a képet, ami a pályáztatási rendszerről alakul ki a pályázóban. A szakma és elsősorban a pályázók érdekeinek védelmében, 2003-ban 14 taggal megalakult a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ). A PÁTOSZ célja a pályázatírásnak mint szakmának elismertetése, a pályázatírók és tanácsadók szakmai tekintélyének megalapozása. A szövetség az uniós elvárásoknak megfelelő szintű pályázatok készítésével kívánja segíteni a vállalkozások, önkormányzatok és non-profit szervezetek uniós integrációját. A szövetség további feladatának tekinti a szakmai folyamatos fejlesztését, 48
nemzetközi kapcsolatok kialakítását. A PÁTOSZ egyben jelentős szakmai fórumot is biztosít, közvetít a társadalmi egyeztetések során a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős intézményrendszer és a programok esetleges hibáival napi szinten találkozó pályázatírók, és ezáltal a pályázók között. A szakképzett pályázatírói réteg kialakításának érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003 nyarán meghirdette a Multiplikátor képzési programot, melynek keretében 450 tanácsadó képzését tűzte ki célul. Mivel a jelentkezők száma ennek többszöröse volt a minisztérium a program folytatása mellett döntött és 2004-ben és 2005-ben további 1400 résztvevővel lezajlott a II. Multiplikátor Képzési Program is. A képzés során a résztvevők elsősorban a kkv- szektor számára, a Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósított programok kidolgozásához szereztek elméleti és gyakorlati ismereteket. A képzés alatt elsajátított tudás segítségével a résztvevők alkalmassá váltak a projektek előkészítésére, a pályázatok összeállítására, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai tanácsadásra. A képzésben elsősorban a pályázatkészítésben már jártas szakemberek, valamint a kis- és középvállalatokkal kapcsolatban álló non-profit szervezetek vehettek részt. A képzést sikeresen elvégző tanácsadók bekerültek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján működő pályázatírói névsorba. A Multiplikátor program sikerességét is mutatja, hogy a kis- és középvállalkozók támogatására kiírt pályázatok eredményei a legjobbak között vannak.
11. A pályáztatás részletes bemutatása egy nyertes pályázaton keresztül A pályáztatás hazai rendszerének bemutatásához egy Székesfehérváron működő céget választottam, mely 2007-ben nyújtott be pályázatot a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2.1.1-es prioritásának C komponensére. A projekt célja a vállalkozás komplex technológia fejlesztése, melynek eredményeként új munkahelyek is létrejönnek. Ezen célkitűzésre 2007-ben 7,623 milliárd forint keretösszeg állt rendelkezésre. A kiíráshoz a forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával biztosította. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2. prioritása nagyon népszerű a vállalkozások körében. Ezt az alábbi táblázaton feltüntetett adatok, az eddig beadott pályázatok száma és az igényelt támogatás mértéke is jelzi. Ennek egyik oka elsősorban a vállalkozásfejlesztési pályázatok könnyebb elkészítésében rejlik. Ezen pályázatok elbírálása is gyorsabb, így a 49
pályázó hamarabb támogatáshoz juthat. A pályázatok sikeressége azonban azt is jelzi, hogy a vállaltok zöme fontosabbnak tartja a technológiai korszerűsítést, illetve a vállalati folyamatok fejlesztését, mint a többi GOP prioritást, azaz a kutatás-fejlesztést vagy a hatékonyabb üzleti környezet kialakítását. A pályázati felhívások megjelenésével párhuzamosan folyamatosan érkeznek pályázatok a Közvetítő Szervezethez. Ennek megfelelően a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázatainak elbírálása összességében folyamatosan zajlik, így ezek az adatokat rendszeresen frissítik. Ahol most még nincsen adat, ott nagy valószínűség szerint még nem született döntés, vagy nem történt meg a támogatási szerződés megkötése.
5.táblázat
Gazdaságfejlesztési Beérkezett Operatív Program pályázatok prioritásai GOP-1. K+F és 192 innováció a versenyképességért GOP-2 A vállalkozások 3372 (kiemelten kkv-k fejlesztése) GOP-3 Modern 72 üzleti környezet elősegítése GOP-4 Pénzügyi 2 eszközök GOP-5 Technikai 1 segítségnyújtás Összesen: 3639
Igényelt támogatás (ezer forint)
Megítélt támogatás Támogatott (ezer pályázatok forint)
23 539 254
0
0
62 609 209
2177
43 566 159
8 115 589
5
827 820
81 899 531
2
81 899 531
20 971 000
0
0
197 134 584
2184
126 293 511
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program kiírásaira 2007 óta benyújtott pályázatok
11.1.
A pályázati kiírás ismertetése 36
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 211/C pályázati kiírás 2007. január 30-án jelent meg, azonban a kiírást 2007. február folyamán többször is módosították az útmutató pontatlansága miatt.
36
http://www.nfu.hu/doc/225 Útmutató GOP-2.1.1/C 2008.04.16
50
Az útmutató, valamint annak összes melléklete a pályázati felhívás elengedhetetlen része. Ez a dokumentum tartalmazza részletesen a pályázás feltételeit, és a pályázót érintő összes korlátozást. A GOP-2007-2.1.1/C pályázat a növekedési potenciállal rendelkező, exportorientált vagy beszállító vállalatok komplex technológiai korszerűsítésének támogatja. Célja a vállalkozások jövedelemteremtő képességének növelése. Ezáltal hozzájárul a vállalatok innovációs és adaptációs képességeik erősítéséhez. Támogatja a piacra jutást, valamint a beszállítóvá váláshoz szükséges technológiai korszerűsítés megvalósítását. Elősegíti a környezetvédelmi és energia- anyagtakarékossági célok eléréséhez. A pályázók köre A pályázati kiírás pontosan meghatározza azokat a gazdasági szervezeteket, melyek ezen pályázati konstrukció keretében támogatást igényelhetnek. Alapvető feltétel, hogy kizáróan devizabelföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók jogosultak támogatásra. Az iparági korlátozások tovább szűkítik a pályázók körét. Azok a vállalkozások nem indulhatnak a pályázaton, amelyeknek árbevételének több mint 50%-t mezőgazdasági tevékenység teszi ki. Nem támogatható a szálláshely, illetve turisztikai attrakció fejlesztésére irányuló beruházás sem. Ezen kívül csak olyan vállalkozások pályázhatnak, amelyek tevékenységének jelentős részét beszállítás, vagy exportálás teszi ki. Jelen kiírás szerint, beszállítónak azok a szervezetek minősülnek, melyek a végtermék gyártási vagy összeszerelési fázisa során alkatrészeket vagy részegységeket gyárt és szállít a végtermék gyártójának, valamint ez a tevékenység adja a bevételeinek több mint 50 %-t. Exportorientált vállalatnak az a szervezet minősül, melynek árbevételének legalább 30 %-a exportból származik, illetve a fejlesztések során ezt az értéket meg fogja haladni. A támogatható tevékenységek köre •
Technológiai korszerűsítést eredményező új eszközök beszerzése, az eszköz szállítása és üzembehelyezése, valamint az eszközhöz kapcsolódó betanítás.
51
•
Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések és ingatlan beruházások. Ezen belül az infrastruktúra, illetve az ingatlan építése, átalakítása és korszerűsítése is támogatható.
•
Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzése.
•
Információs technológia fejlesztése, az on-line megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások kialakításának támogatása.
•
A pályázaton keresztül támogatható a piacra jutást, vásárokon, kiállításokon való részvétel, illetve marketing eszközök elkészítése és beszerzése.
•
A vállalti humánerőforrás fejlesztése, a munkavállalók képzésén keresztül.
•
A vállalat fejlődésének érdekében igénybe lehet venni tanácsadói szolgáltatásokat, mint például menedzsment- technológia fejlesztési, marketing, logisztikai tanácsadást.
•
Minőség-, környezet-, és egyéb irányítási rendszerek szabványok bevezetése.
Fontos kitétel, hogy az eszközbeszerzés és az információs technológia fejlesztés önállóan is támogatható, addig a többi tevékenység csak ezekkel együtt valósítható meg. A projekt területi korlátozásai A projekt megvalósulásának helyszínére is szigorú feltételek vonatkoznak. A pályázati útmutató tartalmazza azoknak a településeknek a listáját, ahol a pályázat megvalósulhat. Ez azért is lényeges, mivel a megvalósulás helye határozza meg a támogatás mértékét. A KözépMagyarország területén
megvalósuló pályázatok egyáltalán nem támogathatóak a
Gazdaságfejlesztési Operatív Programon keresztül. A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezését követő 3 üzleti évben az éves nettó árbevétel nominális növekménye átlagosan legalább 10 %, vagy reálnövekménye átlagosan legalább 5% lesz. Ezen kívül a bázisárbevételhez képest a projekt befejezési évét követő 3 üzleti évben a pályázó összes forintban számolt árbevétel növekménye eléri a támogatás kétszeresét. A pályázónak fenntartási kötelezettsége is van. Ez azt jelenti, hogy projektgazda a támogatott beruházással létrehozott termelő kapacitásokat, illetve szolgáltatásokat a projekt befejezését követően 5 évig, kkv-k esetében 3 évig fenntartja. Ezen kívül vállalnia kell a beszállító, illetve exportorientált cégekre vonatkozó elvárásokat. Abban az esetben, ha a
52
pályázó a legutolsó éves beszámolója alapján nem érte el az erre vonatkozó határértékeket, akkor a fenntartási időszak első 3 évében teljesítnie kell ezen feltételeket. A támogatás mértéke A támogatás intenzitása jelen pályázati kiírás keretében maximum az összes elszámolható költség 30 százaléka lehet. Az támogatás összege minimum 50 millió, forinttól maximum 500 millió forintig terjedhet. A pályázónak a támogatás igénylésének benyújtásakor rendelkeznie kell önrésszel is. Az önrész nagysága projekt összköltségének 25 százaléka. Az önrész összetétele állhat a projekt megvalósítása érdekében végrehajtott tőkeemelésből, bankbetétből, értékpapírból, banki hitelből, illetve zárt végű lízingből. Amennyibe a 281/2006 (XII 23) számú kormány rendelet nem mentesíti, a pályázó köteles a megfelelő biztosítékok nyújtására is. A biztosíték lehet jelzálogjog, bankgarancia, garanciaszervezet által vállalt kezesség, biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, vagy garanciabiztosítási szerződés által kiállított kötelezvény. A pályázó helyzetét megkönnyíti, hogy lehetősége van előleg igénylésére is. Ezen pályázati konstrukció esetében a támogatási összeg 25 százaléka nyújtható előlegként. A pályázatok beadására 2007. március 1.-től 2007. június 11.-ig volt lehetőség.
11.2.
A nyertes pályázat bemutatása
11.2.1. A pályázó bemutatása A Swedex Hungária Kft. 1995-ben alapították Székesfehérváron. Kezdetben Svédország és Németország között lebonyolított export- import ügyletek jelentették a cég fő tevékenységét, majd fokozatosan áttért irodaszerek, irodai gépek és prezentációs anyagok gyártására, valamint értékesítésére. A 2001 óta a vállalat kizárólag irodai termékekkel és prezentációs anyagokkal foglalkozik. A versenyképességének megőrzése érdekében a vállalat indulása óta folyamatosan bővíti a szolgáltatásait. A kialakult vevőkör megtartása, illetve kiszélesítése érdekében a megrendelők egyedi igényeit, kis mennyiségben is, de a legmagasabb minőségi elvárásoknak megfelelően teljesíti.
53
A elmúlt években a Swedex 15-20 %-os forgalomnövekedést ért el, így 2007-ben a bevétel már 1 milliárd forint felett volt. A bevétel növekedése elsősorban a hazai vevőkör bővülésének volt köszönhető. A alkalmazottak száma 2000 óta megháromszorozódott. Ma közel 150 alkalmazottat foglalkoztatnak. 11.2.2. A projekt kidolgozása A Swedex Hungária Kft. 2007.-ben komplex vállalati technológia fejlesztésre nyújtott be pályázatot. A projekt ötlet megszületésétől a pályázati dokumentáció elkészüléséig azonban hosszú út vezetet. Annak érdekében, hogy a vállalatfejlesztési tervek megvalósulásához megtalálja a megfelelő uniós forrást, a Swedex Kft. egy külső szakértő céghez fordult. Első lépésként a pályázó terveihez leginkább illő pályázati kiírást kellett megtalálni. A pályázatírással foglalkozó cégek napi tevékenysége közé tartozik a pályázatok figyelése, így a vállalat folyamatos tájékoztatást kapott az aktuális lehetőségekről. A megfelelő pályázat megtalálása nem könnyű feladat, hiszen figyelembe kell venni számos gazdasági és jogi szempontot. A Swedex Kft. esetében is több hónapos egyeztetés után született döntés a pályázat típusáról. Ezt követően kezdődött meg a pályázati dokumentáció kidolgozása. A pályázat összeállítása nagy szakértelmet igényel, különösen egy komplex pályázat estében, hiszen a benyújtott dokumentumoknak maradéktalanul meg kell felelniük a kiírásban közzétett minden feltételnek. Ezen feltételeket a már említett pályázati útmutató tartalmazza. Az aktuális pályázati felhívások a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve az operatív programok végrehajtásában érintett szervezetek honlapján mindig megtalálhatóak, valamint közzé kell tenni őket két napilapban is. A pályázati csomag az Interneten keresztül ingyen letölthető. A pályázati csomag tartalmazza egy, az Egységes Monitoring Információs Rendszerhez tartozó programot. Az adatlap kitöltése csak ezzel a programmal lehetséges és elfogadott. A kitöltőprogram szintén hozzáférhető és letölthető az Internetről bárki számára. A pályázatokat kizáróan magyar nyelven, a hivatalos pályázati adatlapon lehet benyújtani. Általában a pályázati dokumentációt, ami a projekt adatlapból, valamint annak mellékleteiből áll 1 eredeti, 2 másolati példányban, és elektronikus formában (CD), ajánlott küldeményként kell eljuttatni az illetékes Közreműködő Szervezethez. Jelen esetben a MAG- Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. részére. Ezen kívül még lehetőség van a pályázat személyes
54
leadására is, szintén az illetékes Közreműködő Szervezetnél. Természetesen a benyújtáskor ügyelni kell a beadás határidejére is. Az útmutatóban meghatározott határidőn túl benyújtott pályázatokat nem fogadják be. A Swedex Kft. pályázata 2007. március 10-én került benyújtásra. 11.2.3. A projekt tartalma A Swedex Kft. által benyújtott projekt összköltsége 173 millió forint. Ennek keretében bevezetésre kerül egy minőség, illetve vállalatirányítási rendszer, valamint megvalósítanak a rendszerekhez kapcsolódó HR képzéseket is. A termelés növelése érdekében két új gyártógépet helyeznek üzembe. A beruházás által további 13 fő, teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott felvétele válik szükségessé. A projektet a tervek szerint két ütemben 2007 első, illetve második félévében valósítják meg. 2007 első félévében kerül beszerzésre az új táblakészítő, valamint egy sima és gyűrűs dossziék gyártására alkalmas szerelősor. A beszerzett gépek beállítási ideje rövidebb, gyártási sebessége nagyobb, illetve szélesebb formatartomány előállítását teszi lehetővé, mint a vállalt rendelkezésére álló jelenlegi gépek. Az eszközök végleges üzembe helyezése előtt, próbagyártásra kerül sor. Az új berendezések gyártókapacitása által a termelés évi 2 millió új mappával nő. A projekt második fázisában vezetik be az MSZ EN ISO 9001: 2001 minőség irányítási rendszert. Az ISO rendszer bevezetése során, a rendszert bevezető cég felméri a Swedex Kft. szervezetét, meglévő erőforrásait, működési folyamatait, valamint az eddigi informatikai megoldásait. A felmérés eredményeire alapozva, valamint a cég jövőbeli terveit és a minősítési rendszerek előírásait figyelembe véve kidolgozásra kerül a vállalt számára az ISO minősítésnek megfelelő komplex folyamatrendszer. A már kialakított minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatát egy független külső auditáló szervezet végzi. Az integrált vállalatirányítási rendszer ezt követően, 2007 végén kerül bevezetésre. Ekkor megtörténik a vállalat saját üzleti modelljén alapuló egyedi rendszer kifejlesztése és bevezetése, illetve a szükséges informatikai eszközök beszerzése. A rendszer végleges beindítását megelőző teszttel párhuzamosan zajlik a felhasználók betanítása is. A beruházás végső fázisában kialakításra kerül egy LAN hálózat, mely a cégen belüli kommunikációt segíti, és az alkalmazottak számára elérhetővé teszi az integrált rendszert. A
55
LAN fejlesztés tartalmazza a szükséges számítástechnikai eszközök beszerzését, valamint magának a hálózatnak a kialakítását. A projekt része, hogy azok a munkatársak, akik a jövőben ezzel hálózattal fognak dolgozni, részt vesznek egy 60 órás adatbázis kezelő tanfolyamon. Így később képesek lesznek a megrendelők egyedi igényeinek rugalmas kezelésére. A projekt megkezdését követően megkezdődik az új munkaerő felvétele is. 11.2.4. A pályázat indokoltsága Magyarországon az irodaszerek piaca az elmúlt években jelentős mértékben kibővült. Az irodagépek és a klasszikus irodaszerek hazai palettája egyre gazdagabb. Mivel a piacon a kínálat dominál, ezért nagy a versen a vevőkért bizalmáért. A hosszútávú, sikeres együttműködés kialakításához elengedhetetlen a vevők igényeinek maradéktalan kielégítése. Ezt elsősorban minőségi termékek gyártásával, és színvonalas szolgáltatásokkal lehet elérni. A Swedex Hungária Kft. törekszik kínálatának folyamatos bővítésére. A termékek minősége mellett a rugalmasság is fontos szempont a vállalat számára. A klasszikus termékek gyártása és forgalmazása mellett, az ügyfelek egyedi elképzeléseinek megvalósítását is vállalja, olyan szolgáltatások keretében, mely az országban egyedül álló. A projekt célja a vállalat stratégiájával és jövőbeli elképzeléseivel szoros összhangban áll. A beruházás megvalósítása által egy új termék kerül a piacra, illetve a korábban egy külső cég által végzett prezentációs mappák gyártása visszakerül a Swedexhez. A saját készítésű prezentációs mappák gyártása jóval költséghatékonyabb termelést eredményez. A három új berendezés segítségével előre láthatóan a gyártási kapacitás 10-15 %-kal, az árbevétel pedig 8-10 %-kal fog nőni. Az új berendezésekkel évente 2 millió mappa gyártása válik lehetővé, melyeket szinte kizárólag Nyugat- Európában fog értékesíteni a vállalat, ezáltal növelve az export mértékét és a külföldről származó bevételt. A projekt várható hozama éves szinten adózás előtt 2007-ben 37 millió forint, 2008-tól átlagosan 82 millió forint. Az új gépek beszerzésével az irodaszerpiacon jelenleg elérhető legkorszerűbb technológia kerül a vállalathoz. A berendezések rendelkeznek CE minősítéssel, így megfelelnek az Európai Unió szabványainak. Az üzemben dolgozó számára a gyártás egyszerűbbé, de egyúttal pontosabbá válik. Ezáltal biztosítják a jó minőségű termékek előállítását.
56
Az utóbbi évtizedek eredménye, hogy a vállaltok számára a minőségügy bevezetése már nem csak műszaki, hanem gazdasági kérdés is, része az üzleti stratégiának. A minőségbiztosítási rendszer hozzájárul a munkafolyamatok hatékonyságának növeléséhez, így azok átfutási ideje lerövidül. Nem elhanyagolható szempont, hogy a minőségbiztosítási rendszerek pozitívan hatnak a vevőkre, növelik a bizalmat a vállaltok felé. Ezen okoknál fogva döntött a Swedex Kft. a rendszer bevezetése mellett. A vállalat növekedésével párhuzamosan szintén szükségessé vált a korszerű információs technológiai háttér kialakítása. A vállalatirányítási rendszer és a helyi hálózat (LAN) kifejlesztése a vállalat sikeres működésének egyik záloga. Korábban a cég nem rendelkezett megfelelő technikai felszereltséggel. A projekt megvalósítása során azonban az elavult berendezéseket modern eszközökre cserélik. A rendszerek bevezetése megkönnyíti a beszállítókkal, valamint az ügyfelekkel történő kapcsolattartást. Segítségükkel az elérhető a termelő kapacitások optimalizálása, illetve a raktári készletszint csökkentése. Jelentős mértékben csökkenthető az adminisztráció, átláthatóbbá válik a kintlévőségek kezelése, ami a vállalti folyamatok felgyorsítását eredményezi. A LAN hálózaton keresztül a belső kommunikáció akadálymentessé válik, ezáltal szintén csökkenthető a munkafolyamatok ideje. A korszerű technológia bevezetése, azonban csak keveset ér, ha az azzal dolgozók nem ismerik, illetve nem tudják alkalmazni az újításokat. A HR képzés így elengedhetetlen része a projektnek, mely kiterjed valamennyi bevezetendő rendszerre. Továbbá az alkalmazottak egy része részt vesz egy 60 órás adatbázis kezelő tanfolyamon. A képzés végére a résztvevők képesek lesznek teljes körű adatbázisok és kiértékelő rendszerek létrehozására, melynek kialakítása során a munkafolyamatok minden részét megismerik, és ezáltal hozzájárulnak a napi szintű problémák megoldásához.
11.3.
A projekt elbírálása
A pályázat benyújtása és az elbírálás történhet szakaszosan vagy folyamatosan. A folyamatos elbírálás azt jelenti, hogy ha a pályázat beadására több hónap, esetleg több év áll rendelkezésre, akkor a pályázatokat beérkezésük sorrendjében bírálják el. A támogatási igények benyújtása mindaddig lehetséges, amíg a rendelkezésre álló források ki nem merülnek. Ebben az esetben, amíg újabb források nem szabadulnak fel, felfüggesztik a kiírást. Ilyen típusú az elbírálás jellemzi a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2. prioritási tengelyének A komponensét 2008-ban. A folyamatos elbírálás hátránya, hogy előfordulhat, hogy befogadják a pályázatot, de támogatást már nem kap, mivel a rendelkezésre álló forrás 57
idő közben elfogyott. Ezzel szemben a szakaszos elbírálásnál csak a határidő lejárta után bírálják el az összes beérkezett pályázatot. Ez történt a GOP-2007-2.1.1/C típusú pályázatoknál is, amin a Swedex Kft. indult. A pályázati anyagokat a beérkezést követően regisztrálják, és erről a pályázót levélben vagy faxon értesítik a pályázót. A regisztrációt követően a pályázó saját felelősségére megkezdheti a projekt megvalósítását. A projekt megkezdésére vonatkozó szabályok szintén fontosak, mivel a befogadást megelőzően megkezdett beruházás nem kaphat támogatást. A regisztrációt követően a Közreműködő Szervezet megkezdi először formai, majd azt követően a tartalmi elbírálást. A pályázó jogosultsága és a pályázati dokumentáció hiánytalansága a legfontosabb bírálati szempontok a formai bírálat során. A formai bírálatnak háromféle eredménye lehet. •
Amennyiben a pályázat megfelelt a formai elbírálás követelményeinek, megkezdődik a tartalmi vizsgálat. Ezt nevezik befogadásnak.
•
Abban az esetben, ha a pályázati dokumentáció hiányos, lehetőség van a hiánypótlás benyújtására. A pályázati útmutató pontosan meghatározza azoknak a dokumentumoknak a körét, melyeket hiánypótlás keretében még benyújthatóak, és amelyek hiánya esetén a pályázat automatikusan elutasításra kerül. A hiánypótlásra a megadott határidőn belül van lehetőség. Ez általában 15 vagy 30 nap. Ha a hiánypótlást követően sem lesz teljes a pályázati dokumentáció, akkor a pályázatot kizárják.
•
Ha a formai vizsgálat során kiderül, hogy a pályázó nem jogosult támogatásra, illetve nem olyan dokumentum hiányzik, amely nem pótolható, elutasítják a pályázatot.
A Swedex Hungária Kft. pályázatát a MAG Zrt. hiányosnak találta, és ezt követően írásban szólította fel a vállalatot a hiányzó dokumentumok, illetve adatok pótlására. A benyújtott pályázat szakmai és pénzügyi értékelését a Közreműködő Szervezeten belül a Bíráló Bizottság végzi előre meghatározott szempontok és pontrendszer alapján. A támogatás odaítéléséről a Bíráló Bizottság javaslata alapján az Irányító Hatóság dönt. A döntésről a pályázót írásban értesíteni kell.
58
Elutasító döntés esetén, a pályázó írásban megkapja az elutasítás indokait. Amennyiben a pályázó a döntést jogtalannak véli, úgy a döntés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez fordulhat panasszal. A pozitív döntés sem jelenti feltétlenül a teljes igényelt támogatás megítélését. Az igényelt összeget az Irányító Hatóság saját megítélése szerint csökkentheti. Ezt a döntést a pályázó vagy elfogadja, vagy eláll a szerződéskötéstől. A Swedex Hungária Kft. 173 millió forintos projektjéhez 30 százalékos támogatás arány mellett 52 millió Ft támogatást igényelt, amelyet meg is kapott. Azonban a hiánypótlás miatt, illetve más adminisztratív okok miatt a támogatási szerződés megkötése jelentős mértékben csúszott. A szerződés megkötésére csak 2008-ban kerül sor, ezáltal a projekt megvalósítása szintén jelenős mértékben késik. A vállalat saját felelősségére megkezdte a beruházást.
12. Fenntartható fejlődés Az emberiség saját szükségleteinek kielégítése érdekében a környezettől veszi el azokat a javakat, amelyekre szüksége van. Azonban a felhasználható erőforrások véglegesek, így szükséges a jelen és a jövő generációk számára megőrizni a természetes és mesterséges környezet minőségét, és a környezeti erőforrásokat csak olyan mértékben használni, ami nem veszélyezteti a környezet megújulási képességét. Az Unió 2006. június 16.-i csúcstalálkozóján fogadta el az erre vonatkozó irányelveket a Fenntartható Fejlődési Stratégia keretében, amely a tagállamok saját fenntarthatósági programjának kereteit tartalmazza. 2007. júniusáig Magyarország szintén elkészítette a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiát. A stratégiában foglalt feladatok végrehajtását az uniós támogatási források felhasználása során is biztosítani kell. Mivel az Európai unió nem támogat olyan programokat, amelyek nem járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez, ezért a környezet védelme és állapotának javítása alapvető eleme az Új Magyar Fejlesztési Terv keretében kiírt valamennyi pályázatnak. A pályázónak tehát biztosítania kell ezeket a tényezőket, függetlenül attól, hogy az közvetlenül megjelenik-e a projekt célkitűzései között vagy sem. „A megvalósuló projektnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a társadalom minden tagja részesülhessen a források nyújtotta előnyökből.” 37 A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást több módon lehet biztosítani projektszinten. Egyrészt egyes projektekben önálló fejlesztési célként jelenik meg, másrészt a projektek 37
http://www.nfu.hu/doc 2008.04.17 Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez 5.old
59
elbírálása során, mint kiválasztási vagy jogosultsági szempontok szerepelnek. A pályázati adatlapok többsége külön fejezetben foglalkozik gazdaságossági fenntarthatóságot biztosító szempontokkal, illetve a társadalmi szempontok közül az esélyegyenlőség javításával. A nagyobb projekteknél a költséghaszon elemzés benyújtásával szintén igazolni kell a fenntarthatósági szempontok érvényesülését. Amennyiben a pályázó a projekt elbírálása során nem éri el a fenntarthatósági szempontokra vonatkozó minimálisan elvárt értékéket, elutasítják a pályázatot. A Swedex Hungária Kft projektje esetében is fontos szerepet játszott a környezettudatos menedzsment és tervezés. A menedzsment feladatának tekinti a negatív környezeti hatások felbecsülését és csökkentését. Ezen célok megvalósíthatóak a környezetvédelem gazdálkodási folyamatokba történő integrálásával, valamint a termelés megvalósítása során a lehetséges gyártóeszközök és gyártási helyszínek alternatíváinak alapos megfontolásával. Ennek eredményeként a Swedex Kft. olyan berendezések beszerzése mellett döntött, melyek megfelelnek az uniós előírásoknak, és a jelenleg elérhető legjobb technológiával (BAT Best Available
Technology)
rendelkeznek.
A
beszerzendő
eszközök
hatékony
energiafelhasználásának köszönhetően kisebb mértékben terhelik a környezetet, mint a vállalat rendelkezésére álló jelenlegi gépek. A gyártás során szintén kevesebb hulladék keletkezik. A projekt keretén belül a vállalat vállalja, hogy növeli azoknak az alkalmazottaknak a létszámát akik, személygépjármű helyett tömegközlekedéssel fognak munkába járni. A vállalat ezen túlmenően elkészít egy részletes fenntarthatósági tervet. A terv alkalmazásának érdekében kinevez egy környezetvédelmi biztost is.
13. A nyilvánosság szerepe A fejlesztési tervekhez kapcsolódó kommunikáció jelentős mértékben hozzájárul a programok sikerességéhez. A nyilvánosság fontos szerepet kap nemcsak a társadalmi egyeztetés alatt, hanem a programok lebonyolítása során. A társadalmi egyeztetés közben felvetett javaslatok hatékonyabb programok kidolgozását teszik lehetővé. Ehhez azonban elengedhetetlen az érintettek teljeskörű tájékoztatása. A programok megfelelő kommunikációja által bővülhet a pályázók köre. A nyilvánosság segítségével elérhetők olyan célcsoportok, melyek korrekt információk hiányában nem veszik igénybe ezen támogatásokat, annak ellenére, hogy teljes mértékben jogosultak támogatásra. 60
A
Strukturális
Alapok
forrásaiból
megvalósuló
fejlesztési
tervekkel
kapcsolatos
kommunikációs kötelezettségeket és feladatokat az európai uniós, valamint magyarországi jogszabályok határozzák meg. A szabályozás kiterjed az Új Magyar Fejlesztési Terv lebonyolításáért felelős szervezetekre és a pályázók körére, azon belül is elsősorban a támogatásban részesültekre. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az ÚMFT végrehajtásával kapcsolatban kidolgozott egy kommunikációs stratégiát, melynek legfontosabb része az Arculati Kézikönyv, amely minden érintett számára kijelöli a kommunikációs feladatokat. Ennek megfelelően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladata az országos, stratégiai szintű tájékoztatás biztosítása. A Közreműködő Szervezetek a hatáskörükbe tartozó operatív programokat népszerűsítik, illetve ellenőrzik, hogy a nyertes pályázók teljesítik-e kommunikációs kötelezettségeiket. Támogatott projekt esetén a projektgazda kötelessége a nyilvánosságot minél szélesebb körben tájékoztatni, arról hogy az Európai Unió milyen szerepet töltött be a projekt megvalósulásában. A projekt méretétől és jellegétől függően különböző kommunikációs eszközöket kell alkalmazni. A leggyakoribb az emléktábla elhelyezése, amelyet a Swedex Hungária Kft. is elhelyez a projekt megvalósításának helyszínén. Mindemellett a vállalat projekt alakulásáról a saját honlapján is folyamatosan tájékoztatást nyújt.
14. A monitoring A Strukturális Alapokhoz kapcsolódó monitoring tevékenység biztosítja az alapok eredményes
és
hatékony
megvalósítása.
A
monitoring
vizsgálja
a
támogatások
felhasználásának közvetlen és közvetett eredményeit. Feladata a program tervezése során kitűzött célok teljesülésének nyomon követése. A monitoring jellemzője, hogy a programok megvalósításával egy időben, folyamatosan zajlik. Konkrét célja, hogy aktuális, megbízható és releváns adatokat gyűjtsön a megvalósítás előrehaladásáról, mind pénzügyi, mind pedig fizikai vonatkozásban, illetve ezeket az adatokat a kitűzött, számszerűsített célokkal összevesse. A programok megvalósítása során a monitoring tevékenység az egyes operatív programok szintjétől egészen a támogatott projektek megvalósításának figyelemmel kíséréséig tart. A programszintű monitoring feladata, hogy figyelemmel kísérje a program megvalósulásának előrehaladását a támogatási szerződéskötések és kifizetések összegének tekintetében. 61
Ellenőrzi a program megvalósításának időbeli alakulását is. Megkönnyíti a döntéshozást a program egészét érintő kérdésekben, mint például a program meghosszabbítása, vagy a források átcsoportosítása. Amennyiben a program nem megfelelően halad előre a monitoring lehetővé teszi a beavatkozást még a program vége előtt. A monitoring segít felmérni a támogatóknak, vagyis az Európai Unió és Magyarország számára, hogy az adott program mennyivel járul hozzá a hosszútávú, stratégiai célok eléréséhez. Ezáltal a monitoring rendszer biztosítja a támogatás megfelelő és hatékony felhasználását. A monitoring tevékenység a nyertes projektek esetében az alábbiak szerint zajlik: A kedvezményezettnek a támogatási szerződésben meghatározott gyakorisággal és tartalommal köteles adatokat szolgáltatni a projekt megvalósulásának előrehaladásáról. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a támogatás megvonását vonja magával. Az adatszolgáltatás a megvalósítás időszaka alatt félévente a Projekt Előrehaladási Jelentés, illetve a fenntartási időszakban az évente elkészített Projekt Fenntartási Jelentés benyújtásával történik. A Közreműködő Szervezet a projekt megvalósulásának folyamatát helyszíni ellenőrzések során is vizsgálhatja. A helyszíni ellenőrzésre már a támogatási szerződés megkötése előtt is megtörténhet.
15. A leggyakoribb hibák A pályázat elkészítése során számos hibalehetőség merülhet fel. A legtöbb hibát lehetséges hiánypótlás keretében korrigálni, azonban a hiánypótlás hátránya, hogy a pályázat értékelése a tervezetthez képest jelentősen elhúzódhat. A legrosszabb esetben a pályázó olyan formai, vagy jogosultsági hibát vét, amely a hiánypótlás keretében nem oldható meg. Ebben az esetben bármennyire is jó az adott projektötlet, a pályázat elutasításra kerül. A leggyakrabban előforduló hibák és hiányosságok az alábbiak: Formai hibák Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a pályázó nem a pályázati csomag legfrissebb verzióját használta. Mivel a pályázati kiírást, a kitöltő programot, valamint az egyes mellékletek mintáját a hatóságok módosíthatják a megjelenésük után is, ezért érdemes az NFÜ honlapján
62
megjelent közleményeket, illetve a Gyakran Ismételt Kérdések oldalát rendszeresen figyelemmel kísérni. A pályázati dokumentációt több helyet is el kell látni a pályázó hivatalos képviselőjének cégszerű aláírással. Ennek hiánya szintén a gyakori hibák közé tartozik, és a pályázat elutasításához vezet. Előfordul, hogy nem megfelelő példányszámban adják le a pályázati dokumentációt, vagy nem csatolják hozzá elektronikus adathordozón a megfelelő formátumban. Ez szintén a pályázat elutasításához vezethet. A tapasztalat sajnos az, hogy a legtöbb pályázati anyag hiányosan érkezik be a Közreműködő Szervezetekhez. A pályázatok adatlapjához projekttől függően további dokumentumokat is csatolni kell, melyek a pályázati útmutatóban részletesen fel vannak sorolva. Az útmutató megjelöli azokat a mellékleteket, melyeket később pótolni lehet, de az elbírálási folyamat felgyorsítása érdekében célszerű az összes szükséges dokumentumot egyszerre benyújtani. A Mellékletek kapcsolatban nem csak a hiányuk okoz problémát, hanem azok tartalma sem felel meg mindig a követelményeknek. A legtöbb probléma a gazdaságfejlesztési pályázatoknál az árajánlatokkal van, ugyanis a többség nem tartja be az erre vonatkozó általános követelményeket. Ennek következtében gyakran lemarad róla olyan adat, amely a pályázathoz elengedhetetlen (eszközbeszerzés esetén például a VTSZ szám). Nagyon fontos a határidők betartása. A határidőn túl beérkezett pályázatokat a Közreműködő Szervezetek elutasítják. Jogosultsággal kapcsolatos hibák A pályázati kiírások félreértelmezése, illetve az egyes kizáró okok figyelmen kívül hagyása miatt előfordul, hogy olyan pályázó adja be az igényét, aki nem jogosult támogatásra az adott keretek között. Gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy a munkaügyi bírság kifizetésével az úgy nevezett rendezetlen munkaügyi kapcsolat továbbra is fenn áll, így a pályázó nem igényelhet támogatást. A határidő előtt megkezdett projektet a Közreműködő Szervezet szintén elutasítja.
63
A pályázat tartalmi hibái A költségvetési táblában fordulnak elő a leggyakoribb tartalmi hibák az egyes projekteknél. Sok esetben hiányzik a reális költségvetés, vagy nem megfelelőek a megtérülési számok. Előfordul, hogy a projekt tartalmaz olyan költségeket is, amelyek nem számolhatóak el a támogatás keretében.
Az operatív programok szintjén a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázataiban található a legtöbb hiba. Az esetleges hibák elkerülése érdekében célszerű a pályázat elkészítését olyan külső szakértőkre bízni, akik e téren már több éves tapasztalattal rendelkeznek.
16. Pozitív és negatív tapasztalatok Az Európai Unióhoz Történő csatlakozása óta eltelt 4 év alatt Magyarország jelentős eredményeket ért el a Strukturális Alapok felhasználása terén. A 2004-ben csatlakozott többi országokhoz képest is sikeresen alkalmazta az alapokat. Az uniós források felhasználását illetően csak Észtország és Szlovénia előzi meg Magyarországot. Ezek az országok azonban méretükből adódóan nem rendelkeznek a Magyarországéhoz hasonló komlexitású fejlesztési tervvel. 38 2. grafikon
38
http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/B3F510C4-2D2A-42E7-9EF5CBF1B1A1531D/0/070413_eujelentes_ogy.pdf 2008.04.29
64
Az uniós elvárásoknak megfelelően kiépült a Strukturális Alapok hazai alkalmazását felügyelő intézményrendszer, kialakult a pályáztatás eljárásrendje. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása 2006-ban befejeződött, azonban a hozzá kapcsolódó projektek még két évig zajlanak. Az NFT I. keretében 18 ezer projekt kapott támogatást. A 2004-2006-os időszak során szerzett tapasztalatok hozzájárultak az Új Magyar Fejlesztési Terv kidolgozásához, valamint alapot adtak az intézményrendszer fejlesztéséhez. A folyamatos monitoring segítségével már az ÚMFT indulása óta eltelt egy év tapasztalatai is beépültek a 2008-as pályázati kiírásokba. Ennek eredményeként csökkent az egyes projektekhez kapcsolódó adminisztráció. A GOP esetében főleg az egyszerűbb adatlapok, kedvezőbb pályázati feltételek jelentenek előnyt. A program jobban koncentrál a hátrányos települések fejlesztésére. Kevesebb példányszámban kell benyújtani a pályázatot. A pozitív tapasztalatok ellenére a fejlesztési terv végrehajtása azonban nem mindig zökkenőmentes. A legtöbb kritika a Közreműködő Szervezeteket éri, elsősorban a még mindig hosszú és bonyolult bürokratikus ügyintézés miatt. Emellett a rendelkezésre álló humánerőforrás száma és képzettsége sem megfelelő. A telefonos ügyfélszolgálati rendszer lehetővé teszi az érdeklődést bármilyen problémás esetben, azonban az ügyintézők sokszor nem tudnak azonnali választ adni a feltett kérdésekre. Az írásban történő állásfoglalásra a válasz gyakran egy vagy akár több hét múlva érkezik, ez pedig hátráltatja a pályázati anyag összeállítását és leadását. Az Irányító Hatóságokat szintén gyakran terheli a felelősség az elhúzódó szerződéskötések miatt. Emiatt számos projekt megvalósítása késik. Swedex Hungária Kft. esetében is már több mint egy éve húzódik a Támogatási Szerződés megkötése. A kifizetések késésére is előfordult már számos példa, ez tovább nehezíti a projektek megvalósítását. Az utófinanszírozás hátránya, hogy ezzel akár komoly anyagi problémát is okozhatnak a gazdálkodónak. Vállalkozások esetében gyakori, hogy ezen oknál fogva nem mer a menedzsment uniós pályázaton indulni. Nagyon sok probléma van az Egységes Monitoring Információs Rendszerrel, illetve a hozzá kapcsolódó kitöltőprogrammal. Annak ellenére, hogy minden pályázat megnyitása előtt tesztelik a programot, a legtöbb hibára mégis alkalmazás közben derül fény. A program lassú, gyakran nem kompatibilis más, korszerű programokkal. Ez nyomtatási hibákat eredményez,
65
ami szintén a pályázat benyújtását hátráltatja. A program nem ismer fel több egyszerű billentyűparancsot, ami tovább lassítja az adatlap kitöltését. Az intézményrendszer működése során felmerülő hiányosságok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a programok által érintett célcsoportokban negatív kép alakuljon ki a pályáztatás folyamatáról. Ebből kifolyólag nagyon sok olyan szervezet, amely már csalódott a pályáztatási rendszerben, a jövőben nem fogja igénybe venni a Strukturális Alapok nyújtotta lehetőségeket.
Összefoglalás Szakdolgozatomban arra törekedtem, hogy bemutassam, milyen szerepet töltenek be ma Magyarországon a Strukturális Alapok által nyújtott támogatások a gazdasági fejlődésben és ezáltal a területi különbségek leküzdésében. Céljaim között szerepelt a 2004-2006-os tervezési időszakot meghatározó Nemzeti Fejlesztési Terv I. programjainak és eredményeinek, valamint a jelenlegi nemzeti fejlesztési terv, az Új Magyar Fejlesztési Terv ismertetése. Az Új Magyar Fejlesztési Terven belül kiemelten a Gazdaságfejlesztési Operatív Program működésére koncentráltam, amely az ÚMFT általános stratégiai céljának, a gazdaság élénkítésének és fejlesztésének legfontosabb eszköze. Annak érdekében, hogy minél pontosabban mutassam be a programot, azon belül pedig az egyes projektek megvalósításának folyamatát, kiválasztottam a GOP 2. prioritásának 2007-es kiírásán induló egyik nyertes pályázatot. Ennek a pályázatnak a segítségével vázoltam fel a pályázati anyagok elkészítésének módját, valamint az elbírálás rendszerét. Igyekeztem felhívni a figyelmet azokra a hibákra, amit a pályázó elkövethet, amelyekkel csökkenti saját esélyét a támogatás megszerzésére. Az alapok felhasználásának eredményességét azonban nem csak a projektek eredményessége határozza meg. A pályáztatás rendszere, valamint a végrehajtásért felelős intézmények alapvetően befolyásolják az elérhető támogatások mértékét. Lényegesnek tartottam ismertetni ezen intézmények működésének alapjait, helyüket a megvalósítás folyamatában, valamint az egymáshoz való kapcsolódásukat. Az Új Magyar Fejlesztési Terv a stratégiai célok eléréséhez szükséges beavatkozások helyét, és módját igyekszik a lehető legpontosabban meghatározni. Szakdolgozatom elkészítése során tapasztaltam, hogy a legalaposabban kidolgozott operatív
66
program sem érhet el látványos sikereket egy gördülékenyen működő intézményrendszer nélkül. Véleményem szerint a pályáztatást lebonyolító hazai intézményrendszernek azonban vannak még hiányosságai, így szükségesnek tartom a folyamatos fejlesztést e téren. Választáson azért is esett a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra, mert intézkedései közé tartozik többek között a kis- és középvállalkozások fejlesztése. Magyarországon a kkvszektor jelentősen el vannak maradva, a gazdaságban betöltött jelentős szerepük miatt azonban fejlesztésük elengedhetetlen. Az Európai Unió egyre nagyobb hangsúly fektet a fenntartható fejlődés biztosítására, mely mindannyiunk érdeke. Fontosnak tartottam megemlíteni, hogy miként épülnek bele ezek a szempontok az egyes programokba, hogyan valósulnak meg a projektek végrehajtása során. A szakmai gyakorlatom során szerzett tapasztalat segített a regionális politika hazai működésének, és a pályáztatás rendszerének megértéséhez. A gyakorlati időt a Rolling Consulting Hungary Kft.-nél töltöttem, amely 2003 óta foglalkozik uniós és hazai pályázatok menedzselésével, tanácsadással. Ezúton szeretnék köszönetet mondani külső konzulensemnek, a Rolling Consulting Kft. ügyvezető igazgatójának, Kovács Ibolyának, valamint a cég vezető pályázati tanácsadójának Kiss Gyulának szakdolgozatom elkészítéséhez nyújtott segítségért. Továbbá köszönettel tartozom belső konzulensemnek, Káldyné dr. Esze Magdolnának, aki értékes tanácsaival nagymértékben segítette munkámat.
67
IRODALOMJEGYZÉK −
Benedek Á.- Kondorosi F.- Nemerkényi A.- Szabó P.: Az Európai Unió, Chartográfia Kft. 2004. 107-138.old.
−
Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Budapest 2003 Interpress 72-79.old
−
Horváth Gyula: Európai Regionális Politika, Budapest- Pécs 2003 Dialóg Campus Kiadó 187-219 old, 377-417 old.
−
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 78-93. old., 389-412. old., 533-580. old
−
Molnár Bea: A Strukturális Alapok és a területfejlesztés intézményrendszere Magyarországon, EU Working Paper 2005/4 15-22.old.
Internet oldalak −
www.erak.hu
−
www.eur-lex.europa.eu
−
www.europa.eu
−
www.euvonal.hu
−
www.gkm.hu
−
www.gvop.hu
−
www.jogiforum.hu
−
www.kulugyminiszterium.hu
−
www.nfu.hu
−
www.operatívprogram.hu
−
www.otm.gov.hu
−
www.tarki.hu
68
Táblázatok és grafikonok forrásjegyzéke 1. táblázat: http://geogr.elte.hu/REF/REF_Cikkek/SzaboPal/1_szabopal_tanulmanya.pdf 2008.3.11 Szabó Pál: A NUTS rendszer ki és átalakulása 10.old. a táblázat saját szerkesztés 2. táblázat: http://www.erak.hu/nft/nft.html 2008.03.14 3. táblázat: http://www.erak.hu/nft/nft.html 2008.03.14 4. táblázat: http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008.03.12 3.old. 5. táblázat: http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_1_1.inc&ht=1.1%20Operatív% 20programok%20%20eljárásrend%20szerinti%20lekérdezés&sc=2&ml=1&sr=262&o ffset=5&id_op= 9&id_tamogatascel=-1&id_paly_tip=-1&id_paly_altip=-1 alapján saját szerkesztés 1. grafikon: http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/B3F510C4-2D2A-42E79EF5-CBF1B1A1531D/0/070413_eujelentes_ogy.pdf 2008.04.29 28.old. 2. grafikon: http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/B3F510C4-2D2A-42E79EF5-CBF1B1A1531D/0/070413_eujelentes_ogy.pdf 2008.04.29 29.old Hivatkozások listája 1. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 389.old. 2. Benedek Á.- Kondorosi F.- Nemerkényi A.- Szabó P.: Az Európai Unió, Chartográfia Kft. 2004. 125.old. 3. http://europa.eu/institutions/consultative/cor/index_hu.htm
A Régiók Bizottsága
2008.02.13 4. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 400.old. 5. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 406.old 6. http://www.jogiforum.hu/hirek/16873 Elfogadták a Lisszaboni szerződést. 2008.02.05 7. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 533.old 8. http://www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/da42d2bc64404160c1256c620036c1a4/785 cc80192a91f6cc1257345004a5406/$FILE/OnKo0706.pdf Önkormányzati tájékoztató XVII évfolyam 6. szám 32-34. old 2008.02.07 69
9. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 572.old 10. http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/11997D/word/11997D.doc
Az Amszterdami
szerződés 2.fejezet 160.cikk 2008.02.09 11. http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/11997D/word/11997D.doc
Az Amszterdami
szerződés 2.fejezet 146.cikk 2008.02.09 12. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 409.old 13. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Budapest 2003 Interpress 72-79.old 14. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 391.old 15. http://eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv2/Rechnitzer.pdf
alapján
2008.02.12 16. Horváth Gyula: Európai Regionális Politika, Budapest- Pécs 2003 Dialóg Campus Kiadó 203.old. 17. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest 2007 HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 93.old 18. http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok Az Előcsatlakozási Alapok 2008.02.28 19. http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/ipa/index_hu.htm
Az
Előcsatlakozási
Támogatási Eszköz 2008.02.15 20. http://www.gvop.hu/tenerum.php?pid=17 A Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív Programok alapján 2008.02.11 21. http://www.gvop.hu/tenerum.php?pid=18 Az NFT I. Operatív Programjai alapján 2008.02.17 22. http://www.nfu.hu/content/1080
Számok tükrében: lezárult a Nemzeti Fejlesztési
Terv első időszaka 2008.03.05 23. http://www.operativprogram.hu/az_nft_i_ertekelese/
Az
NFT
I.
értékelése
2008.03.05. 24. http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 2008.03.12 25. http://www.nfu.hu/ex_ante_ertekeles 2007.03.16
70
Új Magyar Fejlesztési Terv
26. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b006.pdf 2008.03.21 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak horizontális ex-ante értékelése 1 / 2 kötet: Összefoglaló megállapítások 27. http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 2008.03.17 28. Molnár Bea: A Strukturális Alapok és a területfejlesztés intézményrendszere Magyarországon, EU Working Paper 2005/4 15-22.old. 29. http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok A Gazdaságfejlesztési Operatív Program alapján 2008.03.14 30. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b006.pdf
2008.03.27
Az
Új
Magyar
Fejlesztési Terv horizontális ex ante értékelése 31. A 2004. évi XXXIV kis- és középvállalkozásokról szóló törvény 3.§ 32. http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok
2008.04.01
Gazdaságfejlesztési
Operatív Program 33. http://www.nfu.hu/nemzeti_fejlesztesi_terv
2008.04.02
Helyzetértékelés
c.
dokumentum 34. http://www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/eloadas_nemethne_gal_andrea.doc 2008.03.26 Némethné Gál Andrea: Statisztikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a kis- és középvállalkozások versenyképességének elemzésében 35. http://www.hte.hu/data/upload/File/infokom/du_1_Gem_Erzsebet_KopintD_HTE_Ko ngr_061005.ppt#2 2008.03.26 Gém Erzsébet: Az infokommunikációs szektorban működő kis és középvállalkozások innovációs aktivitásának és készségének vizsgálata. 36. http://www.nfu.hu/doc/225 Útmutató GOP-2.1.1/C 2008.04.16 37. http://www.nfu.hu/doc 2008.04.17 Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez 5.old 38. http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/B3F510C4-2D2A-42E7-9EF5CBF1B1A1531D/0/070413_eujelentes_ogy.pdf 2008.04.29
71
