Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány
AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A MAGYAR PÉNZÜGYI- ILLETVE BANKRENDSZERBEN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK RT. ÉLETÉRE ÉS AZ EGYSÉGES EURÓ FIZETÉSI ÖVEZET (SEPA) RENDSZERÉRE
Készítette: Hajdú Viktória
Budapest, 2005.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék.................................................................................................................... 3 Bevezetés ............................................................................................................................... 5 I. Út az eurózóna felé............................................................................................................ 7 I. 1. Az euró bevezetésének hatásai az európai pénzügyi rendszerre...................................... 7 I. 2. Az euró bevezetésének hatása a bankok tevékenységére .................................................. 8 I. 3. Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra................................................ 10 I. 4. A magyar bankrendszerrel kapcsolatos problémák ....................................................... 11 I. 5. Az Európai Unió és Magyarország pénzügyi szolgáltatási szektorainak összehasonlítása.......................................................................................................................... 12 I. 6. Milyen változásokra számíthatunk a jövőben? ............................................................... 15 1. 7. Összegzés............................................................................................................................. 17
II. SEPA (Single Euro Payments Area)= Egységes Euró Fizetési Övezet ....................... 18 II. 1. EPC (European Payments Council) = Európai Fizetések Tanácsa.............................. 19 II. 2. A SEPA infrastruktúra .................................................................................................... 20 II. 2. 1. SEPA mérföldkövek – az egyes fizetési eszközök ................................................................ 22 II. 2. 2. Magyarországi tennivalók ..................................................................................................... 24
II. 3. SEPA Átutalási Rendszer = SEPA Credit Transfer ...................................................... 25 II. 3. 1. A Rendszer célja.................................................................................................................... 25 II. 3. 2. A SEPA Átutalási Rendszer fő jellemzői .............................................................................. 26 II. 3. 3. Milyen előnyöket nyújt a SEPA Átutalási Rendszer? ........................................................... 26 II. 3. 4. A Rendszer szereplői és azok kötelezettségei ....................................................................... 27 II. 3. 5. A SEPA-átutalások folyamata............................................................................................... 30 II. 3. 6. A kivételek feldolgozása ....................................................................................................... 31 II. 3. 6. 1. A visszautasított tételek................................................................................................. 31 II. 3. 7. Jogi és szerződéses keretek, bankközi kapcsolatok............................................................... 32 II. 3. 7. 1. Kompenzációs alapelvek ............................................................................................... 33 II. 3. 7. 2. Bankközi kötelezettségek és felelősség ......................................................................... 34 II. 3. 7. 3. Szerződéses megállapodások és dokumentációk.......................................................... 34 II. 3. 7. 4. A Rendszer módosítása ................................................................................................ 34
II. 4. SEPA Közvetlen Terhelések = SEPA Direct Debit (SEPA DD) .................................. 35 II. 4. 1. Célok ..................................................................................................................................... 35 II. 4. 2. Menetrend ............................................................................................................................. 36 II. 4. 3. Működési szabályok - alapelvek ........................................................................................... 36 II. 4. 4. Előnyök ................................................................................................................................. 37 II. 4. 5. Jellemzők............................................................................................................................... 38 II. 4. 6. A résztvevők.......................................................................................................................... 38 II. 4. 6. 1. Bankok .......................................................................................................................... 39 II. 4. 6. 2. Jogosultak és kötelezettek ............................................................................................. 39 II. 4. 6. 3. Klíring és elszámolási rendszer ..................................................................................... 40 II. 4. 7. A Rendszerben zajló folyamatok........................................................................................... 40 II. 4. 8. Hazai jellemzők – különbségek, nyitott kérdések ................................................................. 41
3
II. 5. Fizetési Rendszer Fórum (FRF) ...................................................................................... 41
III. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. (Takarékbank) illetve a takarékszövetkezetek életében bekövetkezett változások hazánk európai uniós csatlakozásának hatására................................................................................................... 43 III. 1. A Takarékbank Rt. kialakulásához vezető út............................................................... 43 III. 1. 1. A takarékszövetkezetek kialakulása, fejlődése .................................................................... 43 III. 1. 2. Az integráció szükségessége ................................................................................................ 44
III. 2. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt .......................................................................... 45 III. 2. 1. A takarékszövetkezetek szerepe........................................................................................... 46 III. 2. 2. A bank tulajdonosi szerkezete.............................................................................................. 47 III. 2. 3. A bank tevékenysége, funkciói ............................................................................................ 48 III. 2. 4. A Takarékbank küldetése, stratégiai irányvonalai és jövőképe............................................ 49 III. 2. 5. A bank jelenlegi helyzete és a főbb következmények (SWOT-elemzés)............................. 49 III. 2. 6. Jövőkép – a hazai termékszolgáltatóból európai szintű szolgáltatóvá válás ........................ 50
III. 3. Az EU-csatlakozás hatása a takarékszövetkezetekre................................................... 51 III. 3. 1. A szövetkezetek gazdasági szerepe az Unióban................................................................... 51 III. 3. 2. A szövetkezeti pénzintézetek beépülése az Unió bankrendszerébe ..................................... 51
III. 4. Az EU-csatlakozás hatása a magyar bankok tevékenységére ..................................... 52 III. 5. Összegzés.......................................................................................................................... 54
Összefoglalás....................................................................................................................... 56 Mellékletek .......................................................................................................................... 59 1. számú melléklet: Az euróövezet........................................................................................... 59 2. számú melléklet: A SEPA Átutalási Rendszer .................................................................... 60 3. számú melléklet: A SEPA DD Rendszerben zajló folyamatok .......................................... 64 4. számú melléklet: a Takarékbank Rt. Működési adatai...................................................... 70
Irodalomjegyzék.................................................................................................................. 74
4
Bevezetés A történelem során Magyarország évszázadokon át azért küzdött, hogy a nyugati világ része legyen. Voltak korszakok, amikor ez a törekvés sikerrel járt, s amiket még ma is példának tekintünk (Szent István, Károly Róbert, Hunyadi Mátyás ideje), ezeket azonban mindig súlyos visszaesést okozó történelmi események zárták le. Most ismét egy felfelé ívelő szakasz kezdetén vagyunk, hiszen Magyarország 2004. május 1-én az Európai Unió tagja lett, s ez reintegrációjának bizonyosan új lendületet ad. Az Unió biztosította keret kitöltése komoly, felelősségteljes munkát követel. Jelentős átalakulásra van szükség, s ennek a folyamatnak a társadalom egészét át kell hatnia. Az Európai Unióhoz csatlakozva országunk kötelezettséget vállalt arra is, hogy belátható időn belül csatlakozik a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) és bevezeti a közös európai valutát, az eurót. Az euró bevezetésének előnyei jól ismertek; a kereskedelem közös valutában folyik, megszűnnek az árfolyammal kapcsolatos bizonytalanságok és az átváltáshoz kapcsolódó tranzakciós költségek, kiterjedt és likvid a tőkepiac (stb.). A Gazdasági és Monetáris Unióban megszűnik az államok önálló monetáris politikája, és azt egységesen az Európai Központi Bank (ECB) határozza meg, a Magyar Nemzeti Bank pedig részévé válik a Központi Bankok Európai Rendszerének. Az EMU tagsághoz minden jelölt országnak teljesítenie kell a Maastrichti Szerződés előírásait. A maastrichti kritériumokként ismert feltételek küszöbértékeket tartalmaznak a bruttó államadósságra, az államháztartási deficitre, az inflációra, valamint a hosszú távú kamatokra és az árfolyam-stabilitásra vonatkozóan. A konvergencia-kritériumok teljesítésének határidejére nincs konkrét előírás, viszont minden tagállamnak, így Magyarországnak is el kell fogadnia a Gazdasági és Monetáris Unió célkitűzéseit, és annak megfelelő gazdaságpolitikát kell folytatnia. Hazánknak is konvergencia-programot kell készítenie és törekednünk kell a kritériumok minél korábbi teljesítésére. Az árfolyam-stabilitásra vonatkozó kritérium azt írja elő, hogy a csatlakozni kívánó országoknak legalább két évet el kell tölteniük az Európai Monetáris Rendszer Árfolyamrendszerében, az ERM II-ben1, s ez idő alatt az árfolyamnak legfeljebb pluszmínusz 15 százalékkal szabad elmozdulnia az előre megállapított sávközéphez képest. A 1
ERM=Exchange Rate Mechanism
5
Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy jelentése szerint azonban a közép-európai országok számára kockázatos az ERM II –be való belépés, mert makrogazdasági politikájuk nem elég erős ahhoz, hogy nemzeti valutáikat az ERM II árfolyam-mechanizmusban megszabott határok között tudják tartani.2 Valószínűleg az ERM II-be való túl gyors belépés több kárt, mint hasznot jelentene Magyarország számára. A jelenleginél szigorúbb fiskális politikára vagy gyorsabb gazdasági és exportnövekedésre lenne szükségünk, hiszen a mechanizmus gyengíti az országok autonómiáját monetáris téren, miáltal nagyobb szerep jutna a hatékony fiskális politikának.
A
jelenlegi
makropolitika
folytatása
esetén
erősödne
a
külső
egyensúlytalanság és az árfolyamkilengés, éppen ezért csak a fiskális korrekció után szabadna belépnünk. Egyes elemzők szerint az ERM II-tagság 2007 előtt nem aktuális, addigra viszont javulhat fiskális pozíciónk.
Szakdolgozatomban szeretném bemutatni, hogy milyen kihívásokkal és hatásokkal járt eddig hazánk európai uniós csatlakozása a magyar pénzügyi rendszerre, kiemelten a bankszektorra vonatkozóan. Bemutatom, hogy milyen változtatásokra volt szükség eddig és milyen feladatok állnak még előttünk rövid, közép, illetve hosszú távon ahhoz, hogy csatlakozni tudjunk az eurózónához. Beszámolok arról is, hogy az euró bevezetése milyen hatással volt az európai pénzügyi illetve bankrendszerre, és várhatóan milyen hatással lesz a hazai pénzügyi és bankrendszerre. Bemutatom az eurózónához vezető út egyik legfontosabb állomását, az Egységes Euró Fizetések Övezetét, a SEPA-t (Single Euro Payments Area) és annak két fontos rendszerét, a SEPA Átutalási Rendszert és a SEPA Direct Debitet, azaz a SEPA Csoportos Beszedések Rendszerét. Szakmai gyakorlatomat a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-nél töltöttem. Ott lehetőségem volt több szakemberrel konzultálni arról, hogy miként hatott a hazai bankszektorra, illetve a takarékszövetkezetek életére az EU-csatlakozás. Szakdolgozatom megírásában - különösen a SEPA-ra vonatkozó részek megírásánál - nagy segítséget nyújtott Mezei László, aki mindamellett, hogy a Takarékbank munkatársa, tagja az Európai Fizetések Tanácsának is. 2
Forrás: http://www.erosgyulaalapitvany.hu/gacs/Gacsimre.htm Gács Imre: Magyarország csatlakozása az ERM II árfolyamrendszerhez című szakdolgozat
6
I. Út az eurózóna felé I. 1. Az euró bevezetésének hatásai az európai pénzügyi rendszerre Az euróövezet kialakulása nagy mértékben befolyásolja a Gazdasági és Monetáris Unióba tartozó országok növekedési és makrogazdasági kilátásait, strukturális jellemzőit. A korábbi külkereskedelem belső kereskedelemmé válik, emiatt a reálgazdaság nyitottsága mérséklődik. Az egységes monetáris övezet kialakulása módosítja a pénzpiac szerkezetét és a pénzkeresleti függvényeket, ennek következtében megváltozik a gazdaságok reagálása a monetáris politikára és a külső sokkokra, valamint változik a hatékony monetáris politikai eszközök köre. Az euró bevezetése jelentős hatással van és lesz az euróövezet gazdasági és pénzügyi struktúrájára. A monetáris unió eddig az alábbi közvetlen hatásokkal járt a pénzügyi piacokra nézve: - az állampapírpiac európai integrációja felgyorsult; - a nemzeti pénzpiacok gyorsan átalakultak egységes európai pénzpiaccá; - az euróban denominált vállalati kötvénypiac gyors növekedésnek indult. Az euró bevezetése folyamatos kényszerítő erővel hat az európai pénzügyi piacok integrációjára, növelve a koncentrációt és a hatékonyságot, korszerűsítve a szolgáltatás színvonalát. Mindez a pénzügyi szolgáltatók körében is érdemi változásokat okoz, tovább ösztönözve a fúziókat, a pénzügyi konglomerátumok létrejöttét és az összeurópai szintű vállalati és befektetési stratégiák meghonosodását. A tőkepiac likviditásának és szolgáltatási színvonalának növekedése pedig elősegíti az egész gazdaság növekedését, megteremtve a kisebb méretű vállalatok számára is a tőkebevonás olcsóbb és egyszerűbb lehetőségeit. Az új, korszerűbb pénzügyi termékek és innovációk kiszélesítik a befektetési, kockázatkezelési és kockázatfedezeti lehetőségeket a vállalatok számára, és hozzájárulnak az európai befektetési és portfoliókezelési üzletág felzárkózásához is. Az euró hatása az európai pénzügyi rendszerre abban mérhető, hogy mennyire volt sikeres a pénzügyi rendszer szegmenseinek fejlődésének elősegítésében, hogyan járult hozzá az intézmények és a teljesítmények erősödéséhez. Kétségtelen, hogy az euró bevezetése utáni összeurópai piac nagyobb, mint a bevezetés előtt a nemzeti piacok összessége, mindazonáltal az eredmények nem egyenletesen oszlanak el a különböző pénzügyi szegmensek között. (Az euróövezet térképe - 1. számú melléklet)
7
I. 2. Az euró bevezetésének hatása a bankok tevékenységére Az euró bevezetése a bankok tevékenységére van a legnagyobb hatással, és az euró bevezetésére való felkészülés is a bankok számára a legnagyobb feladat. A bankoknak már 1998 végétől lehetővé kellett tenniük az eurószámlák nyitását, euróban történő átutalásokat, a TARGET-hez3 (Trans European Automated Real Time Gross Settlement Express Transfer) való kapcsolódás feltételeit, az euró alapú kártyák nyitását. Az ügyfélszámlákat, takarékkönyveket 2002 elejétől automatikusan át kell állítaniuk euróra, biztosítaniuk kell az euró készpénz kiadását. Az euró bevezetése a bankok számára tetemes átállási költségekkel járt, ami elsősorban az EMU tagországok bankjait érintette, de mindezt kompenzálták az egységes valutából származó előnyök. A nem euróövezeti bankoknak szintén fel kellett készülniük (valutaportfolió-átállítás, hitelstruktúra, kamatkockázat-kezelés stb.), számukra viszont az előnyök kevésbé jelentkeztek. A költségek között a legjelentősebb az információs technika átállítása volt (az összes kiadásnak több, mint fele), továbbá az átálláshoz szükséges felhasználói ismertetések elkészítése, a marketing-kiadások (az összköltségnek mintegy 15 százaléka), valamint a bankon belüli képzési ráfordítások (az összes kiadás egytizede). A Monetáris Unió a banki kockázatok jellegét és kiterjedését is befolyásolta. Csökkent a hitelezési kockázat az euróövezeten belül, csakúgy, mint a devizakockázat, viszont az országkockázat nőtt, mivel a kiesett devizatevékenységüket a bankok a harmadik országok irányába helyezték át. A likviditási kockázat is csökkent az euróövezet nagyobb és likvidebb piacának köszönhetően. A monetáris uniónak nagy hatása volt a partnerbank (corresponding banking) tevékenységre is, mivel a partnerbanki számlák száma jóval kisebb lett és az üzemeltetési folyamatok lényegesen egyszerűbbé váltak. Így a kör néhány nagyobb piaci szereplőre szűkült.
3
A TARGET az EU-tagországok RTGS-rendszereinek összekapcsolásával létrehozott fizetési rendszer,
amely a tagországok közötti euró fizetéseket bonyolítja le. RTGS=Real Time Gross Settlement System: valós idejű bruttó elszámolási rendszer, mely abban különbözik a bruttó elszámolási rendszertől, hogy míg ott a kiegyenlítés időben elválhat az elszámolástól, addig itt a két folyamat időben elválaszthatatlan.
8
A közös valuta alapvetően megváltoztatta a vállalati részvény- és kötvénypiac versenystruktúráját, mivel a legfőbb helyi előnyforrás, vagyis a nemzeti valuta eltűnt. Az euró bevezetésének hosszabb távon a legfontosabb hatása, hogy a befektetők és a tőkefelvevők attitűdjét közelebb viszi a piaci finanszírozás (angolszász kapitalizmus) felé a banki finanszírozás (rajnai kapitalizmus) kárára. Ez természetesen arra kényszeríti a bankokat, hogy átalakítsák stratégiájukat. Az új stratégia egyik legfontosabb eleme, hogy ügyfeleik számára a szolgáltatásoknak az eddiginél sokkal szélesebb körét tudják nyújtani. Ebben a legfontosabb támaszuk az információtechnológiai vívmányok intenzív használata. A kibővített termékkörben különös figyelmet kap a hosszú távú befektetési szolgáltatások kidolgozása és nyújtása, csakúgy, mint a tőkepiaci befektetési termékek (befektetési alapok, brókerszolgáltatás) nyújtása. Vagyis látható, hogy az eurónak milyen fontos szerepe van az univerzális banki tevékenység előretörésében. A vállalati üzletágban szintén adaptálódniuk kell a bankoknak. Páneurópai alapon kell tudniuk fizetési szolgáltatásokat és befektetési banki szolgáltatásokat nyújtaniuk ügyfeleik számára. A pénzügyi intézmények, különösen a bankok az utóbbi években egyre intenzívebben keresik a költségcsökkentés eszközeit. Emellett egyre óvatosabban közelítenek a kockázatokhoz is. A kockázatokba beleértendők a fúziókkal és a felvásárlásokkal kapcsolatos kockázatok is. Éppen ezért az utóbbi évek banki taktikájának a további felvásárlásokkal és fúziókkal kapcsolatosan általában a kivárás, vagyis a „wait and see” látszik. Ez főleg a nagy bankokra vonatkozik, amelyeknél a felvásárlási akciókat alapvetően a piaci pozíciók erősítése motiválja. Persze itt is vannak kivételek. Mindenféleképpen fontosnak tartanám megemlíteni az egyik legnagyobb olasz bank, az Unicredito és a magyar HVB Bank folyamatban lévő fúzióját. A közepes méretű bankok esetében tovább tart a koncentráció, mert itt a fúziók legfőbb oka a költségcsökkentés igénye. A költséghatékonyság növelésének fontos eszköze lehet az Internet-banki tevékenység erősítése, de számos bank „túlvállalta” magát ezen a téren és költségei nőttek, ahelyett, hogy csökkentek volna. Fontos piaci jelenség az állami szerepvállalás folyamatos visszaszorulása is. Ennek egyik fontos oka az Európai Unió jogrendszere, amely nem tűri a pénzintézetek állami dotálását vagy privilegizálását.
9
I. 3. Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra A magyar pénzügyi szektor az elmúlt mintegy tizenöt évben nagy mértékű intézményi, szabályozási és szakmai fejlődésen ment keresztül. Ennek keretében kialakult a pénzügyi szolgáltatásoknak a modern piacgazdaságra jellemző tulajdonosi, intézményi és termékszerkezete, és lezajlott az Európai Unió pénzügyi szabályozási normáihoz igazodó jogharmonizáció túlnyomó része. Az így létrejött hazai pénzügyi szektor lényegében már megfelel az EU egységes pénzügyi piaca által meghatározott követelményeknek, mind szabályozási, mind pedig versenyképességi követelmények szempontjából. Mindezek ellenére bizonyosnak tűnik, hogy a magyar pénzügyi szektor az elkövetkező években nagyarányú és hosszú távú alkalmazkodási folyamat elé néz. Az alkalmazkodás folyamatát nagy mértékben befolyásolja az EU egységes belső piacába történő szerves integráció, az eurótérséghez történő csatlakozás, valamint a magyar gazdaság makrogazdasági fejlődése és a pénzügyi szolgáltatásokat világszerte érintő gyors technológiai fejlődés eseményei. Az alkalmazkodás fő iránya egyrészt a hazai pénzügyi közvetítés méreteinek nagyarányú növekedése, másrészt a pénzügyi szektor, ezen belül elsősorban a bankszektor jövedelmezőségének csökkenése, harmadrészt pedig hosszabb távon az értékpapírpiacoknak, valamint az alapszerű és biztosítási típusú közvetítésnek a bankok rovására történő lassú terjeszkedése. Az unióhoz való csatlakozás hatására fontos változás az EU pénzügyi szolgáltatóinak a hazai piacon történő szabad megjelenését biztosító „egységes európai útlevél” szabályának érvényesítése. Ez a külföldi szolgáltatók hazai fióknyitásának adminisztratív akadályait hivatott ledönteni. Lényege, hogy az EU tagállamaiban székhellyel rendelkező, valamint a Magyar Köztársaságban bejegyzett hitelintézetek, biztosítók, pénzügyi és befektetési vállalkozások engedélyezési eljárás nélkül, bejelentési eljárás lefolytatásával nyithatnak fióktelepet az EU másik tagállamában (anélkül, hogy jelentős tőkeigénnyel leányvállalatot kellene létrehozniuk azért, hogy szolgáltatásaikat szabadon kínálhassák).4 A csatlakozás hatására a határon keresztül történő közvetlen szolgáltatás jelentősége megnövekedett és ez bizonyosan a jövőben is folytatódni fog, nem kis mértékben a technológiai fejlődés (internetes szolgáltatások), a határok fokozódó átjárhatósága, illetve a növekvő munkaerő-mobilitás folyományaként.
4
Forrás: http://www.penzcentrum.hu/page.php?id=44
10
A hazai pénzügyi szolgáltatási szektor – lényegében a nyolcvanas években elindult reformfolyamat keretében – számos tekintetben és komoly mértékben felzárkózott már a fejlett országok illetve az EU pénzügyi szektoraihoz, mindennek ellenére azonban nyilvánvaló, hogy igen jelentős különbségek is fennmaradtak, amelyek a korábban csatlakozott EU-tagállamok és Magyarország gazdasági fejlettségének (jövedelmi és vagyoni szintjének) különbözőségéből, illetve a gazdasági rendszer és a pénzügyi szolgáltatások lényegében azonos irányú fejlődési folyamatának időbeli eltolódásából adódnak. Azok a rendelkezések, melyeket kötelezően be kell tartanunk ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon az eurózónához, a következők: - a beérkező átutalások konvertálása nemzeti valutáról euróra és viszont az átmeneti időszak alatt legyen költségmentes; - a nemzeti valutában vezetett számlák konvertálása euróra legyen költségmentes az átmeneti időszak végén; - az euróban denominált banki szolgáltatásokra ugyanazokat a jutalékokat lehet csak felszámolni, mint a nemzeti valutában denominált hasonló szolgáltatásra.5
I. 4. A magyar bankrendszerrel kapcsolatos problémák A bankok világszerte egyre elégedetlenebbek a sok esetben lassanként idejétmúlttá váló banki rendszereikkel (főként informatikai rendszereikkel), és versenyképességük megőrzése érdekében fel kívánják frissíteni azokat. A banki rendszerek sikerét akadályozó legfőbb probléma a rugalmasság hiánya, valamint a fenntartás magas költsége, de a rendszerintegráció hiánya is a versenyképesség megőrzésének akadályává válhat. A rugalmasság hiányának két fő eleme van: a régi rendszereket olyan technológiai alapokon építették ki, amelyek alkalmatlanok voltak a későbbi továbbfejlesztésre, illetve a rendszereket idővel testre szabták. Ennek eredményeként olyan bonyolult rendszerek jöttek létre, amelyek mindenféle változtatásnak ellenállnak és fenntartásuk sok pénzbe kerül. Ezen problémák kezelése érdekében a bankok többsége banki rendszereik lecserélését tervezi a következő öt éven belül. A banki 5
Forrás: http://www.pszaf.hu/resource.aspx?ResourceID=publ_EUszektor_EUcsatlhatas
11
informatikai rendszerek lecserélése döntő fontosságú, hiszen a verseny kiélezett, az új termékekkel lépést kell tartani és erősíteni kell az ügyfélkapcsolatokat. Általános probléma továbbá, hogy a bankfiókok dolgozói napi munkájuk közel 40 százalékát töltik az ügyfelekkel kapcsolatos back-office tevékenységgel, ahelyett, hogy inkább magukkal az ügyfelekkel foglalkoznának. Gondot jelent az is, hogy az üzleti és az informatikai terület vezetőinek mások az elvárásai abban a tekintetben, hogy egy banki rendszernek milyen értéket kell bevinnie a bankba. Az üzleti terület vezetői elsősorban olyan rendszereket tartanak előnyösnek, amelyek középpontjában a termékfejlesztés áll, míg az informatikai terület vezetői főként olyan rendszereket szeretnének, amelyek révén csökkennének a költségek. Költséggondok: a bankok teljes informatikai költségvetésük mintegy felét költik a rendszerekre. E kiadások egy jelentős része arra a munkára megy el, amelynek keretében a fejlesztők új termékfunkciókat, illetve rendszertulajdonságokat írnak a rendszerekre. Az optimálisnak tartott informatikai rendszer egyik legfontosabb jellemzője a komponensalapú, szolgáltatás-orientált architektúra lenne.6
I. 5. Az Európai Unió és Magyarország pénzügyi szolgáltatási szektorainak összehasonlítása Szabályozás: A hazai pénzügyi piac működésének kereteit adó jogi szabályozási és intézményi
rendszer
az
elmúlt
mintegy
tizenöt
év
strukturális
reformjai
és
jogharmonizációs folyamata következtében igen nagy mértékben hasonló, mondhatni csaknem azonos. Tulajdonlás: A hazai pénzügyi szektor működtetésének meghatározó tényezője a magántőke; a döntően a kilencvenes évek során lezajlott privatizációs folyamat során a magántőkére alapozott tulajdoni, intézményi és vállalat-irányítási szerkezet lényegében konszolidálódott. Az állami tulajdon a bankszektorban még mindig jelentős szerepet játszik, ez azonban a fejlett gazdaságokkal összevetve egyáltalán nem példátlan: egyes OECD-országok
(például
Németország)
bankrendszereiben
az
állam tulajdonosi
részesedése 50 százalék körülire tehető, vagy erősen megközelíti azt. 6
Forrás: http://www.fn.hu/index.php?id=1&cid=106582 FigyelőNet: Megújulásra ítélt banki rendszerek 2005. szeptember 21.
12
Szereplők: További hasonlóság a piaci szereplők nagyfokú azonossága. Ez abból ered, hogy a hazai privatizáció, illetve a piaci szerkezet szerves fejlődése során főként külföldi szakmai befektetők szereztek jelentős pozíciókat. A magyar bankrendszer 70 százaléka, a biztosítási szektor 80 százaléka ilyen külföldi befektetők kezében van, az egyéb alszektorok közül pedig a befektetési és pénzügyi vállalkozások, a pénztárak, valamint a befektetési alapok jelentős része az említett külföldi bankokhoz, illetve biztosítókhoz kapcsolódik. Ezen külföldi bankok és biztosítók túlnyomó részének fő működési területe az EU pénzügyi piaca. Mindennek nem elhanyagolható következménye, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatók vállalatirányítási és üzletpolitikai stílusa, illetve gyakorlata nagy mértékben csereszabatos az EU pénzügyi piacain megszokottal. Stabilitás: A szabályozási környezet, a tulajdonosi háttér, a vállalatirányítás és az üzletpolitika hasonlóságából, illetve a hazai gazdaság viszonylag gyors növekedéséből adódóan a hazai pénzügyi szektor stabilitása és fejlődőképessége alapvetően összemérhető az EU pénzügyi szolgáltatóinak hasonló jellemzőivel. Ez egyaránt vonatkozik a szolgáltatók általános tőkeellátottságára, nem teljesítő eszközei állományának arányára, befektetési
veszteségeinek
mértékére,
jövedelmezőségére,
valamint
növekedési
teljesítményére. Vagyis a magyar szolgáltatók oldalán a felsorolt szempontokat tekintve semmilyen drámai mértékű, nagyszabású reformot igénylő lemaradás nem tapasztalható. Termékkínálat: A magyar pénzügyi szektorban többé-kevésbé az összes olyan termék, szolgáltatás, illetve szolgáltatói típus megtalálható, amely a fejlett gazdaságok és pénzügyi rendszerek gyakorlatában létezik. Természetesen nem állíthatjuk, hogy az adott termék, szolgáltatás, vagy piac a hazai gyakorlatban érett formában, nagy kereskedelmi volumen mellett van jelen, hiszen ez számos esetben (például egyes elektronikus banki szolgáltatások vagy a vállalati kötvénypiac tekintetében) egyáltalán nem mondható el. Sokkal inkább az a fontos, hogy a ma létező, igen nagy számú pénzügyi termék, illetve szolgáltatás szinte kivétel nélkül jelen van a hazai piacon úgy, hogy a szükséges szakmai tudás és gyakorlat, üzleti és infrastrukturális háttér valamilyen szinten rendelkezésre áll. Következésképpen e szolgáltatások piacát, illetve feltételeit nem kell újonnan feltalálni, azok többnyire egyfajta kialakult fejlődési görbén haladnak az érettség felé. Technológia: A pénzügyi szolgáltatások erősen függenek a gyorsan fejlődő technológiai feltételektől, ezek azonban döntően a korszerű számítástechnikai és távközlési infrastruktúra meglétét és folyamatos szintentartását követelik meg. E tekintetben Magyarország az elmúlt évek során komoly mértékben felzárkózott: a szolgáltatók a fejlett gazdaságokban
megszokott
számítástechnikai
infrastruktúrához
férnek
hozzá,
a 13
telefonsűrűség tekintetében öt éven belüli, az Internet-sűrűség tekintetében pedig 5-10 éves lemaradásunk van a legfejlettebb gazdaságokhoz képest. Ehhez érdemes hozzáfűzni, hogy a hazai technológiai háttér bizonyos szempontból ma is fejlettebb annál, mint amit a pénzügyi szolgáltatások adott színvonala megkíván. Kiegyensúlyozottság: A hazai pénzügyi szektor egyes alszektorainak, üzletágainak fejlettsége kiegyensúlyozatlan, bizonyos szolgáltatásokat tekintve jóval fejlettebb (nagyobb gazdasági súlyú), mint más területeken. Ilyen fajta eltérések egyes fejlett országokban is tapasztalhatók, esetünkben azonban arról is beszélhetünk, hogy az egyes üzleti területek fejlődése meglehetősen kezdeti szakaszban jár, míg más szolgáltatási ágak (például a legtöbb kereskedelmi banki szolgáltatás) fejlettsége a fejlett gazdaságok gyakorlatával összevethető. Példaként a kevésbé fejlett területek közé tartozik több befektetési banki szolgáltatás, a vállalatfelvásárlási és finanszírozási üzletág. Csaknem teljes egészében hiányzik a vállalati kötvénypiac, és a részvénypiac is igen kis súllyal szerepel a gazdaság finanszírozásában. Az elektronikus banki szolgáltatások (például hitelkártya-elfogadás, Internet bank) gazdasági súlya az utóbbi évek gyors hazai fejlődése ellenére is nagyságrendi különbséget mutat a fejlett gazdaságok gyakorlatához képest, és még gyermekcipőben jár – vagy egyáltalán nincs is jelen a piacon - számos magas értéktartalmú kiskereskedelmi banki, illetve biztosítási szolgáltatás (például a fogyasztó nevében végzett lakásügyintézés). Az említett területeken több esetben a lemaradás fő oka a gazdaság, illetve a szóba jöhető üzletek, vagy a piac kicsi mérete. További ok a fejlett gazdaságokhoz képest lemaradó monetáris stabilitás, illetve az ehhez kapcsolódó befektetői bizalomhiány, amely magasan tartja a belföldi forrásköltségeket, ezzel akadályozva a kötvény- és a részvénypiac
fejlődését.
Más
esetekben,
mint
például
az
elektronikus
banki
szolgáltatásoknál vagy általában a banki kiskereskedelmi szolgáltatásoknál, a lemaradás egyrészt jövedelmi/vagyoni okokból, másrészt viszont a szükséges pénzügyi kultúra korlátozott terjedési sebességéből adódik. Makrogazdasági környezet: A magyar gazdaság a fejlett gazdaságokhoz képest tőkeszegény, a benne felhalmozott tőkeállomány mennyisége és technológiai színvonala jóval csekélyebb annál, mint amit a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyan működtetni tudna. Így a munkaerő olcsó, a tőke pedig drága; vagyis a hazai forrásköltségek magasak, illetve a befektetők szempontjából a tőke határtermelékenysége magasabb, mint a fejlett gazdaságokban. Ennek következtében Magyarország nettó tőkeimportőr, vagyis folyó fizetési mérlege deficites. Hosszú távon a hazai gazdaság tőkeszegénysége, illetve a hazai és nemzetközi forrásköltségek eltérése felszámolódik, rövid távon azonban a fennálló 14
helyzetet konzerválja a kormányzat túlköltekezése (a költségvetési hiány), amely a tőke és más gazdasági javak iránt jelentős többletkeresletet generál. Emiatt a hazai gazdaságban mind az infláció, mind pedig a reálkamat magasabb, mint a fejlett gazdaságokban.
I. 6. Milyen változásokra számíthatunk a jövőben? A 2004. május 1-i EU-csatlakozás a hazai pénzügyi szektor szabályozását tekintve csak kis mértékben hozott azonnali változást. Az e területet érintő jogharmonizáció túlnyomó része már lezajlott, további nagyhatású intézményi változásokra csak közép távon, az eurótérséghez való csatlakozásunk során, előreláthatólag 2010 után van kilátás. Az EU egységes pénzügyi piacához való integráció hatására egyfajta intenzív alkalmazkodási kényszer alakult ki, amely a hazai pénzügyi szektor fejlődését alapvetően meghatározza. Olyan folyamat ez, amely a magyar pénzügyi szektorban több tekintetben már öt-tíz évvel ezelőtt megkezdődött, és amely rövid-, közép-, és hosszú távon egyaránt folytatódni fog. Az alkalmazkodási folyamat fő elemei a következők: Tőkeáramlás: A hazai tőkeáramlás természetes iránya a nettó tőkeimport. Ez a tendencia nagy valószínűséggel sokáig fennmarad, mégpedig úgy, hogy a monetáris konvergencia előrehaladtával a beáramló tőke egyre inkább a részvénypiacot, és mind kevésbé az államkötvény és valutapiacot veszi célba. A külföldi szolgáltatók kínálatának növekedése azzal jár, hogy a megtakarítások exportja is felerősödik. Ez azonban a nettó tőkefolyam irányát nem befolyásolja, mert a tőkeexport egyúttal a hazai befektetési eszközök áreséséhez vezet, ami viszont a külföldi befektetők keresletét fogja élénkíteni. Növekedés: A pénzügyi szolgáltatások hazai piaca az EU pénzügyi szektorához képest mintegy 10-20-szoros lemaradásban van. Ez egyaránt vonatkozik a közvetített tőke mennyiségére, az egy főre jutó jutalékbevételekre, valamint a szektor csúcstechnológiáját képviselő elektronikus banki szolgáltatások kiskereskedelmi igénybevételére. Ebből következik, hogy a hazai piac növekedési potenciálja igen jelentős, az EU pénzügyi piacának növekedési potenciálját jóval meghaladó mértékű. Piacszerkezet: A pénzügyi közvetítés szerkezetének alakulása a szolgáltatói üzletágak, illetve intézménytípusok fejlődése szempontjából fontos. A banki közvetítés szerepe folyamatosan csökken az értékpapírpiacok, valamint az alapszerű és biztosítási típusú megtakarítások, illetve közvetítés javára. Az értékpapír 15
ágazaton belül a részvénypiac gyorsabb, illetve a kötvénypiac lassúbb fejlődése várható. Magyarország gyakorlata közelít az EU-éhoz, éppen úgy, ahogy az EU gyakorlata is közelít – ugyanebben az irányban – a gazdaságilag, és a pénzügyi szolgáltatások szempontjából fejlettebb – Egyesült Államokhoz. A pénzügyi csoportosodás Magyarországon is jelenlévő, sőt alapvető jelentőségű folyamat, amelynek a jövőben további erősödésére lehet számítani. A nagyméretű bankok, melyek a pénzügyi szolgáltatási tevékenység központi intézményei, folytatják azt a jelenleg is meghatározó jelentőségű, üzletágak közötti diverzifikációt, amely még nagyobb méretű, több üzletágat átfogó pénzügyi csoportok kialakulásához, illetve végső soron a koncentrációs folyamat kiteljesedéséhez vezet. Verseny: A kérdés az, hogy rövid-, illetve közép távon várható-e a hazai piacon új szolgáltatók tömeges megjelenése. A válasz rövid távon eldöntöttnek látszik – igen, várható -, közép és hosszú távon azonban nem valószínű, hogy ez a tendencia folytatódik majd, hiszen a pénzügyi piac korlátozott méreteit tekintve jelenleg is inkább a szolgáltatások túlkínálata, semmint túlkereslete a jellemző. Az euró bevezetésének következtében eltűnnek majd a szolgáltatók bizonyos fajta jövedelmei (például a valutaváltáshoz, -kereskedelemhez és a valutakockázat fedezetéhez kapcsolódók), miközben az EU-n belüli árstandardizáció a hazai piacon is kibontakozik. Ez nem igazán kedvez új szolgáltatók tömeges megjelenésének, sőt, inkább további szervezeti koncentráció várható a jelenlegi helyzethez képest. Ugyanakkor a technológiai fejlődés új, szakosított szolgáltatók megjelenéséhez vezethet, amennyiben az új szolgáltatások elterjedésével is jár, mint például az elektronikus pénzkibocsátás esetében. A külföldi pénzügyi szolgáltatások közvetlen hazai értékesítése a fokozódó verseny irányába fog hatni a hazai szolgáltatói piacon. Külön kiemelném a határmenti területeken történő közvetlen értékesítést, melynek intenzitása a határok könnyebb átjárhatósága, illetve a munkaerő-mobilitás fokozódása következtében várhatóan növekedni fog. A másik rendkívül jelentős értékesítési csatorna az Internet, amely a határon keresztül történő szolgáltatásáramlásra egyszerű és olcsó lehetőséget kínál. Az Interneten keresztüli értékesítés ugyan jelen van a létező gyakorlatban, nagyobb arányú fejlődése azonban inkább csak közép illetve hosszú távon, az Internet hozzáférés, valamint a hozzá tartozó ügyintézési kultúra tömeges hazai elterjedésével várható.7 7
PSZÁF-tanulmány: Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra 2003. június 10. http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszaf_szekttanulm (I. 5. és I. 6. fejezetek forrása)
16
Fontosnak tartanám megjegyezni, hogy az euró bevezetésének egyik legfontosabb hatása a magyar bankok életére abban lesz mérhető, hogy az irányadó kamatlábak csökkenni fognak, így a magyar bankoknak is csökkenteni kell a kamatmarzsot.
1. 7. Összegzés Ahhoz, hogy hazánk az eurózónához csatlakozni tudjon és megfelelő módon integrálódni tudjunk az EU egységes pénzpiacába, számos kihívással kell szembenéznünk. Számos gazdasági kritériumnak kell eleget tennünk, amelyek néha még a fejlettebb országok számára is túl nagy kihívást jelentenek. Hazánk makrogazdasági stabilitása ugyan alapvetően javult, a gazdaság privatizációja és a kedvező befektetői környezet megteremtése gyorsan haladt előre, mára azonban a magyar gazdasági növekedés elmarad a Visegrádi Négyek többi országa mögött. Éppen ezért egy professzionális, az euró mielőbbi bevezethetőségét elősegítő fiskális gazdaságpolitikát és ehhez illeszkedő stratégiát kellene kidolgoznunk. Fontos lenne a Gazdasági és Monetáris Unióhoz
történő
mielőbbi
csatlakozásunk,
többek
között
az
adósságállomány
finanszírozhatóságának stabilitása miatt is. A kritikus tényező az idő. Magyarországnak érdeke, hogy a jövő évi választások miatt ne torpanjon meg a fejlődés, illetve, hogy a szükséges döntések mielőbb megszülessenek. Hiszen a világ nem áll meg, nem vár ránk, lépést kell tartanunk vele. A döntések hiánya pedig hosszú távra kihathat, és az ország egyedülálló lehetőségeket veszíthet el.
Az eurózónához vezető út fontos állomása az Egységes Euró Fizetések Övezete, vagyis a SEPA (Single Euro Payments Area), amelyhez természetesen Magyarországnak is csatlakoznia kell. A dolgozat következő részében bemutatom a teljes SEPA infrastruktúrát, a SEPA létrehozását illetve működését segítő szervezeteket: az Európai Fizetések Tanácsát (EPC = European Payments Council) és a Fizetési Rendszer Fórumot (FRF).
17
II. SEPA (Single Euro Payments Area) = Egységes Euró Fizetési Övezet
Néhány éven belül a készpénz nélküli fizetéseket egész Európa területén – így Magyarországon is - a belföldivel megegyezően egyszerű és olcsó módon lehet majd lebonyolítani. Az Európai Központi Bank (ECB) és az EU-Bizottság 2010-ig szeretné uralkodóvá tenni a "Single Euro Payments Area" (SEPA) fizetési rendszert. Az egységes fizetési rendszer bevezetése céljából a bankok által létrehozott EPC tanács (European Payments Council) azonban nem kívánja magát elkötelezni egy meghatározott dátum mellett. Terveik szerint 2008-tól lehetne az átutalásokat, terheléseket és bankkártyás fizetéseket az európai szabvány szerint a belföldivel párhuzamosan lebonyolítani. Ibrahim Karasu, a német bankszövetség (Bundesverband deutscher Banken, BdB) lakossági üzletági és banktechnikai ügyvezetőjének elmondása szerint a rendszerek átállításának az elkövetkező évtizedben kell megtörténnie, 2008 és 2010 között az összes rendszer átállítása lehetetlen. A nemzeti fizetési rendszereket csak akkor bontanák le, ha már elegendő résztvevő jelentkezett önkéntesen. Az EU belső piaci biztosa, Charlie McCreevy szerint viszont a bankok csak húzzák az időt. A bankok a késlekedést az eltérő nemzeti fizetési rendszerekkel magyarázzák. Emellett eddig nem igyekeztek az egységes fizetési rendszer bevezetésének terheit magukra vállalni, mivel a határokat átlépő forgalom aránya elenyészően alacsony összes forgalmukhoz képest. Az átállás költsége várhatóan nagyon magas lesz, hiszen az EU teljes fizetési rendszerét át kell alakítani. Nem arról van szó, hogy csak apró módosításokat kell végrehajtani a határokon átmenő fizetési forgalomban, hanem az egész bankvilágot egységesíteni kell. Hans-Jürgen Friederich, a Deutsche Bank központi fizetés forgalmazási igazgatójának egy nyilatkozata szerint kezdetben csak kiegészítő szerepet szánnának az egységes európai fizetési rendszernek és a piaci fejlemények függvényében fokozatosan állítanák át az egyes nemzeti fizetési rendszereket. Éppen ezért ő a 2010-es határidőt mindenféleképpen irreálisnak tartja. Heike Mai, a Deutsche Bank Research fizetésforgalmi szakértőjének elmondása szerint az elképzelés inkább politikai indíttatású, hiszen a piac nem igazán nyújt üzleti lehetőségeket a SEPA számára, a fizetések legnagyobb része - mintegy 99 százaléka – ugyanis a már bejáratott belföldi csatornákon bonyolódik.
18
Az EU-Bizottság véleménye szerint az EU-n belüli kereskedelmi forgalom csak akkor lendül fel, ha olyan feltételeket teremtenek, amelyeknek köszönhetően a határokat átlépő fizetések egyszerűen lebonyolíthatók lesznek. Így az európai szinten tevékenykedő vállalatok számára egyértelmű előnyöket kínál majd a SEPA.8
II. 1. EPC (European Payments Council) =Európai Fizetések Tanácsa Az Európai Fizetések Tanácsa (EPC) a pénzügyi műveletek, a fizetések vonatkozásában az európai bankipar döntéshozó és koordináló testülete. Célja az Egységes Euró Fizetések Övezetének (SEPA) létrehozása. Az EPC Okiratába (EPC Charter) a következők kerültek deklarálásra és bejegyzésre: „Mi, az európai bankok és európai hitelintézeti szektor szövetségei: -
osztjuk azt az elképzelést, hogy az eurótérségben lebonyolított fizetések belföldi fizetéseknek tekintendők,
-
egyesítjük erőinket annak érdekében, hogy ezt az elképzelésünket az európai ügyfelek, vállalatok és bankok előnyére váltsuk valóra,
-
kezdeményezzük az Egységes Fizetési Övezetünk megvalósítását.” 9
Az EPC összpontosít mind a lakossági, mind a vállalati körben, euróban, Európában végrehajtásra kerülő alapvető fizetési szolgáltatásokra. Ez magában foglalja az elektronikus lehetőségeket, mint például; az átutalás, direct debit, kártyás fizetések, valamint a legújabb csatornákat; az e- és m- fizetéseket, továbbá a készpénzt. Jelenleg az EPC-nek 27 európai országból, 64 tagja van. Olyan bankok és bankszövetségek alkotják, amelyek a piacon előforduló hitelintézetek minden fajtáját reprezentálják.
8
Forrás: http://eu.mti.hu/eu/cikk/88989 MTI: Brüsszel egységes banki fizetési rendszert szorgalmaz
2005.09.06.
9
EPC: SEPA Átutalási Rendszer Szabályzat 2005. szeptember 2. 7. oldal
19
A Testület (EPC Plenary), továbbá a választott testületei és munkacsoportjai rendszeresen üléseznek és felelősek a feladatok széleskörű programjának a megvalósításáért. Az EPC szorosan együttműködik az Európai Központi Bankkal, vagyis az ECB-vel (European Central Bank), az Eurosystemmel és az Európai Bizottsággal, különösen a DG Internal Market-tel. Az ECB kiemelt figyelemmel kíséri az EPC munkáját, és 2004-ben megjelentette „Harmadik Progress Riportját” „Towards a Single Euro Payments Area” címmel. 1. számú ábra Az EPC szervezeti felépítése
Jelölési és Szabályozási Bizottság
Plenáris Ülés Koordinációs Bizottság
Jogi Támogató Csoport Elektronikus Közvetlen Terhelések Munkacsoport
Elektronikus Átutalási Munkacsoport
Kártya Munkacsoport
Működési Infrastrukturális És Technológiai Szabványokat Támogató Csoport Készpénz Munkacsoport
Forrás: Magyar Bankszövetség: EPC-FRF-SEPA Konzultáció 2005. 10.05.
II. 2. A SEPA infrastruktúra A SEPA elképzelés 2002-ben fogalmazódott meg az EPC létrehozásával, amikor 42 bank, a három Európai Hitel Szektor Szövetség (European Credit Sector Associations, ECSAs)
20
és az Euró Banki Szövetség (Euro Banking Association, EBA) összeült és egy aktív munkacsoport megbeszélés eredményeként, elkészült a Fehér Könyv (White Paper). Az EPC célja az, hogy a SEPA úgy működjön, mint egy egységes belföldi piac, ahol az állampolgárok és a gazdasági élet szereplői olyan egyszerűen és olcsón tudják majd fizetéseiket végrehajtani, ahogyan azt otthon, a saját országukban jelenleg is teszik. Az alapvető fizetési szolgáltatások tekintetében azonos esélyek teremthetők a piaci verseny területén azáltal, hogy az EPC stratégiai iránymutatást nyújt a szabványosításra, meghatározza a legjobb gyakorlatot, továbbá támogatja és nyomon követi a meghozott döntések megvalósítását. Mindezeket oly módon teszi, hogy egyrészt amennyire csak lehetséges, megfeleljen a részvényesek elvárásainak, másrészt pedig hogy a bankok élni tudjanak az önszabályozás eszközével. A SEPA övezetben élő lakosság akkor érzi a SEPA előnyét, ha egész Európában olyan egyszerűen és akkora biztonsággal teljesítheti fizetési kötelezettségeit a rendelkezésére álló fizetési eszközök felhasználásával, ahogyan azt ma az egyes európai országokon belül teheti. Az európai polgár számára nem jelenthet különbséget az, hogy Európán melyik országban és melyik banknál vezeti számláját. A SEPA elképzelés alapján meg kell valósítani azt, hogy az euróövezeten belüli fizetések „hazai fizetésekké” váljanak, és a leggyakrabban használt, alapvető fizetések - az alacsony összegű10 átutalások, beszedések (direct debit), és a bankkártyás tranzakciók – a jelenleginél olcsóbbak, hatékonyabbak és célszerűbbek legyenek. Annak érdekében, hogy az európai lakosság élvezhesse a SEPA által nyújtott előnyöket, az EPC-vel szembeni elvárás az, hogy meggyőző project-tervvel, reális mérföldkövek kijelölésével, legkésőbb 2010-re megvalósítsa a teljes SEPA infrastruktúrát. Az EPC 2004. december 9-i plenáris ülése elfogadta a SEPA megvalósítását támogató stratégiai elgondolásokat. Az úgynevezett Road Map-ben rögzítették a fő feladatokat a hozzájuk tartozó határidőkkel. A Road Map határozott utalásokat tartalmaz az egyes tagországokon belüli SEPA szervezet létrehozására. Ezeknek a nemzeti szervezeteknek a feladata, hogy a 2005-ös év folyamán kidolgozzák az adott ország SEPA stratégiai, irányítási és megvalósítási tervét, egyértelműen meghatározva a feladatok határidőre 10
EC/2560/2001 Regulation szerint a 12.500 eurót meg nem haladó, országhatáron átnyúló euró fizetések díjainak azonosnak kell lenni az azokhoz hasonlatos belföldi fizetésekével. A jövő évben ez várhatóan 50.000 euróra fog emelkedni.
21
történő megvalósításáért felelős csoportot, és kijelölve az ellenőrzést végző, magas beosztású vezetőkből álló irányító csoportot. Ahhoz, hogy a Fehér Könyv céljainak megfelelően, legkésőbb 2010-re rendelkezésre álljon a teljes SEPA infrastruktúra, szükséges, hogy a lakosok, a kiskereskedelem és a kisvállalkozások, belföldi fizetésekre már 2008. januártól használhassák a páneurópai eszközöket. A teljes SEPA infrastruktúra két fázisban valósul meg. Az első fázisban az ügyfelek a nemzeti szolgáltatásokkal, szabványokkal és eszközökkel párhuzamosan használhatják a páneurópai eszközöket, szolgáltatásokat és szabványokat. A második fázisban a belföldi eszközöket, szolgáltatásokat és szabványokat fokozatosan felváltják a páneurópaiak és a nemzeti infrastruktúrák vagy megszűnnek, vagy páneurópaivá alakulnak. Országonként, a helyi feltételektől függően, eltérő lehet a megvalósítás. A nemzeti megvalósítás irányítása érdekében szükséges, hogy az adott nemzet banki közössége a páneurópai SEPA célokat beépítse a nemzeti átállási terveibe, biztosítva ezzel azt, hogy a SEPA-hoz történő hatékony csatlakozás érdekében a bankok és az infrastruktúrát biztosító szervezetek kellő időben átvehessék stratégiáikba és megoldásaikba.
II. 2. 1. SEPA mérföldkövek – az egyes fizetési eszközök Az átutalás (Credit Transfer) esetében jelenleg egyértelmű különbség van a belföldi és az országhatáron átnyúló fizetéseknél. A kihívás az, hogy az országhatáron átnyúló kiskereskedői (retail) fizetések a Credeuro11 szabályai szerinti, egyszerű eurós átutalásokká alakuljanak át az euróövezetben. Ezen túl igény van arra, hogy a Credeuro a megbízás napjával megegyező napon teljesülő fizetési szolgáltatássá váljon12, biztosítva ezzel azt a szintet, amelyet ma a legjobb nemzeti piac nyújt. Az Európai Unió ezért a következő két közbülső lépést javasolja: Első lépésben az Európai Unió szeretné, ha 2006. januártól, a Credeuro (és az általa támogatott bankközi elszámolási szabály; Interbank Charging Convention, ICP) kötelező minimum szabvánnyá válna az országhatáron átnyúló kiskereskedelmi (retail) átutalások
11
12
Az EPC 2002. novemberében fogadta el a Credeuro szabványt, amely az egyszerű „basic” páneurópai bank-to-bank átutalás esetében garantálja az ügyfél számára a hazai átutalásokért fizetendő díjak szintjét és a három napos végrehajtási időt. Ezt az EPC terminológia „Prieuro”-nak nevezi.
22
esetében, az euróövezetben, az országhatáron átnyúló átutalásokra vonatkozó szabályozás szerint. Második lépésben, 2008. január 1-től az euróövezet polgárai számára használható szabványként kell biztosítani az SCT-t, azaz a SEPA Credit Transfer-t. A közvetlen terhelés, azaz a Direct Debit (DD) jelenleg páneurópai szinten nem elérhető. Az EPC sürgető feladata, hogy felszámolja a kezdeti késedelmeket a Páneurópai Direct Debit (PEDD) szabályainak kialakításában és meg kell felelnie az Európai Unió azon elvárásainak, hogy a PEDD euró fizetésekre, 2010-re, általánosan használható legyen. Annak érdekében, hogy a PEDD a SEPA minden polgára számára legkésőbb az említett határidőre elérhető legyen, az Európai Unió azt ajánlja, hogy a PEDD-et választható szabvánnyá kell tenni 2008. január 1-től, az összes nemzeti direct debitet használó euróövezeti ügyfél számára. A bankkártyák esetében már az euró bevezetése előtt fejlett rendszerek szolgálták ki az országhatáron átnyúló kártyás fizetéseket. Annak ellenére, hogy a piac erősen megoszlik a belföldi és a nemzetközi kártyák használatára, még távol vagyunk a SEPA-tól. Egyelőre nem biztosított az euróövezeten belül az, hogy bármelyik kártyabirtokos, bármelyik ATM és EFT-POS berendezésnél, elfogadható összegért, azonos feltételekkel használhassa a bankkártyáját függetlenül a kibocsátó és elfogadó országtól. Jóval korábban, mint a 2010es határidő el kell érni azt, hogy a kártyabirtokosok azonos feltételekkel használhassák kártyáikat lakóhelyükön és a SEPA-n belül. Ez mind a nemzeti, mind a nemzetközi kártyasémák átalakítását igényli, mert létre kell hozni az euróövezeten belüli „belföldi fizetési” területet. A visszaélések visszaszorítása érdekében fontos, hogy a kártyák jelentős része 2010. január 1-től, az EMV13 szabvány szerinti legyen (a Visa és a MasterCard ezt a határidőt szabta meg). Amilyen gyorsan csak lehet, el kell érni az EMV szabvány harmonizációját, amely a PIN használatát és egyéb, a visszaélések megelőzését szolgáló intézkedéseket tartalmaz. Dolgozatomban részletesen bemutatom a SEPA fizetési eszközök közül az átutalást és a direct debitet. Azért ezt a kettőt elemzem, mert Magyarországot ezek érinthetik a legjobban.
13
EuroCard-MasterCard-Visa
23
II. 2. 2. Magyarországi tennivalók Az EPC az egyes nemzeti SEPA szervezetek munkájának támogatására rövidesen modellt és működési sémát dolgoz ki. Annak érdekében, hogy Magyarország időben felkészülhessen az EPC által meghatározott feladatokra, létre kell hozni a hazai SEPA szervezetet, ki kell jelölni a magyar SEPA szervezet irányításáért felelős testületet, gondoskodni kell az egyes feladatok kidolgozásának koordinációjáról, és az EPC felé történő rendszeres jelentési kötelezettség teljesítésének menetéről és felelőseiről. Magyarország várhatóan 2010-ben csatlakozik az EMU-hoz, ezért a SEPA-ban megfogalmazódó feladatokra a jelenlegi euróövezeti országokkal azonos ütemterv szerint kell felkészülnie. Az EPC Road Map-jéből következtetni lehet arra, hogy a cél megvalósításához feszítettek a határidők. Legkésőbb Magyarország euróövezethez történő csatlakozásakor nálunk is működniük kell az új rendszereknek. Olcsóbb lenne és könnyebbséget jelentene a lakosság számára az, ha már a 2010-es határidőt megelőzően használhatná euróban történő fizetései esetében az „end-to-end straight through processing (STP)” fizetési módokat, azaz a fizetési partnerek között, a fizetések automatikus végrehatását biztosító rendszereket (az automatikus tranzakciófeldolgozás az átutalások költséghatékonyságának előfeltétele). Az IBAN14 teljes körű használata, a PEDD, a Credeuro és az új kártyasémák bevezetése, a chip migráció feltételezi a hozzájuk kapcsolódó szabványok, szabályozások kellő időben történő átvételét. Az EPC szabályai szerint az általa hozott döntéseket, a döntés meghozatalától számított 6 hónapon belül be kell vezetni. Ehhez elkerülhetetlen az EPC szervezetben való aktív közreműködés.
A
munkabizottságokba
delegált
magyar
tagoknak
folyamatosan
tájékoztatni kell a hazai szervezetet a várható szabványokról, szabályokról, hogy időben felkészülhessünk és bevezethessük azokat.
14
International Bank Account Number: a nemzetközi forgalomban egy adott ügyfél számlájának egyedi
azonosítására szolgál
24
II. 3. SEPA Átutalási Rendszer = SEPA Credit Transfer15 A SEPA Átutalási Rendszer banki ügyfélszámlák között euróban történő átutalások teljesítésének forgalmi eszköze a SEPA övezeten belül. A Rendszer az EPC definíciója szerinti SEPA övezeten belül alkalmazandó. A jelenlegi definíció szerint a SEPA övezetbe 25 EU tagország, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc tartozik. Az alapvető átutalások akár belföldi, akár határokon átnyúló átutalásokról legyen szó, lényegileg azonos feltételek alapján kerülnek végrehajtásra mindenhol a SEPA övezeten belül. „A Rendszer keretében végrehajtott átutalások alapvetőnek mondhatók abban az értelemben, hogy a megfelelő megbízhatósággal, kiszámítható teljesítési idővel és elérhetőséggel bíró egyszerű, nem időkritikus átutalási lehetőséget biztosítanak. Alapszintűek abban az értelemben, hogy azokat a bankok és banki közösségek a Rendszer által előírt szabályok és szabványok betartása mellett tovább fejleszthetik és további szolgáltatásokkal egészíthetik ki.” (a fejezethez használt forrás 10. oldalán) Az átutalás a megbízói banknál számlával rendelkező megbízó nevében történik a kedvezményezett banknál számlával rendelkező kedvezményezett javára. A megbízónak és a kedvezményezettnek egyaránt egy, a SEPA-n belül engedélyezett és székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett számlával kell rendelkeznie.
II. 3. 1. A Rendszer célja A SEPA Átutalási Rendszer fő célkitűzései a következők:
a belföldi és nemzetközi euró átutalások közti egyenlőtlenségek megszűntetése a SEPA övezeten belül, úgy, hogy egy átutalás ugyanolyan könnyen és biztonságosan legyen végrehajtható az egész övezeten belül, mint ahogy az belföldön történik;
a SEPA övezeten belül minden alapvető euró átutalás feldolgozható legyen a rendszerben;
15
A II. 3. fejezethez használt forrás: SEPA Átutalási Rendszer Szabályzat 2005. 09. 02. Kiadta: EPC Elektronikus Átutalási Munkacsoport 125-05
25
a SEPA övezeten belüli átutalások lehető legmagasabb fokú automatizálása, manuális beavatkozás nélkül;
az akadályozó tényezők felszámolását, valamint a szabványok és eljárások harmonizálását lehetővé tevő keretrendszer biztosítása;
magas fokú biztonság, alacsony kockázat és jobb költséghatékonyság biztosítása az átutalási folyamatban résztvevő összes szereplő számára;
a pénzforgalmi szolgáltatási piac további egészséges és versenyképes fejlődésének elősegítése, feltételek teremtése az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások színvonalának javítására.
II. 3. 2. A SEPA Átutalási Rendszer fő jellemzői
a Rendszer tagjai illetve azok ügyfelei jogainak és kötelezettségeinek egyértelmű meghatározása;
az átutalási üzenetek nyílt és az iparágban elismert szabványokat alkalmaznak;
a szabályok biztosítják, hogy a kockázatkezelés feladata mindig oda kerül, ahol a kockázat felmerül és a felelősség mindig azt terheli, ahol a hiba történt;
a hitelintézetek szabadon fejleszthetnek a minél jobb ügyfélkiszolgálás érdekében;
a Rendszer lehetővé teszi a hitelintézetek számára az alapszolgáltatásokra épülő addicionális szolgáltatások nyújtását is az ügyfelek különböző igényeinek kielégítése érdekében;
a bankközi térben minden tranzakció euróban zajlik - a megbízó és a kedvezményezett számlái lehetnek euróban illetve bármely más pénznemben vezetett számlák;
a Rendszer maximális teljesítési időt határoz meg, amely az átutalási megbízás befogadásától számított 3 nap (a Rendszer előírásainak betartása mellett a bankok ennél rövidebb teljesítési időben is megállapodhatnak).
II. 3. 3. Milyen előnyöket nyújt a SEPA Átutalási Rendszer? A Rendszer célirányosan, jól felépített, és semmiképpen sem lehet a meglévő belföldi átutalási rendszerek legkisebb közös nevezőjének tekinteni. Minden fél számára költséghatékonyságot biztosít és szilárd alapokat nyújt az üzletvitelhez. A csatlakozó
26
hitelintézetek számára lehetővé teszi, hogy a költséghatékonyság, egyszerűség és funkcionalitás iránti igény szempontjából saját illetve ügyfeleik igényeinek is megfeleljenek. A Rendszer legjelentősebb előnye a felhasználók (megbízók és kedvezményezettek) számára, hogy a teljes eredeti összeg átutalásra kerül. A megbízó és a kedvezményezett csak saját költségeiért felelős, ezek nem kerülnek levonásra az átutalás összegéből. Emellett a Rendszer biztosítja az egyedi és a csoportos átutalások lehetőségét (jóváírás több kedvezményezett számláján), valamint a világos és átlátható költségterhelést minden résztvevő fél felé. További előnyt jelent, hogy a Rendszer garantált maximális feldolgozási időt ír elő, ami minden érintett fél számára kiszámíthatóvá teszi az átutalást, a visszaküldött és visszautasított tételek kezelése pedig rendezett módon történik és automatizálható. A SEPA Átutalási Rendszer a bankok számára is számos előnnyel jár, hiszen a feldolgozás egységes a SEPA-n belül, beleértve a visszaküldött és a visszautasított tételeket is, és mint már említettem lehetőséget nyújt az alapszolgáltatásokra épülő addicionális szolgáltatások bevezetésére is. Emellett előnyt jelent a SEPA-n belüli teljes elérhetőség, a stabil rendszerirányítási és jogi struktúra, valamint az egyeztetett feldolgozási ciklusok.
II. 3. 4. A Rendszer szereplői és azok kötelezettségei A SEPA átutalások teljesítésében résztvevő fő szereplők: a megbízó, a megbízó bankja, a kedvezményezett és a kedvezményezett bankja. A megbízó az az ügyfél, aki az átutalást kezdeményezi oly módon, hogy bankjának átutalási megbízást ad. Az átutaláshoz szükséges fedezet biztosítása a megjelölt bankszámla megterhelésével történik. A megbízó felelős a bankja részére adott átutalási információk használatának következményeiért, valamint a megbízó bank termékeire és szolgáltatásaira vonatkozó feltételek és kondíciók teljesítéséért, ideértve a vonatkozó jogi és jogszabályi követelményeket. A megbízó köteles a Rendszeren belül történő átutaláshoz a megbízó bankja által előírt összes adatigény teljesítésére, különös tekintettel a következőkre:
27
- a kedvezményezett bankjának ISO BIC 16 kódja - a megbízó európai IBAN számlaszáma - a szabadszöveges mezőben a kedvezményezett részére az egyeztetést szolgáló hasznos adatok közlése. A megbízó bankja az a bank, amely a megbízótól az átutalási megbízást fogadja és az alapján eljár, oly módon, hogy az átutalást a kedvezményezett bankja felé a kedvezményezett bankszámlájának javára, a megbízásban szereplő információknak megfelelően és a Rendszer előírásaival összhangban teljesíti. A megbízó bankja felelős az átutalási megbízás megfelelő feldolgozásáért, valamint annak ellenőrzéséért, hogy az adott tranzakciókra kiterjed-e a Rendszer. Mindezek mellett az átutalási megbízásban megjelölt érték átutalásáért a kedvezményezett bankja részére olyan időn belül, amely lehetővé teszi annak a Rendszer előírásai szerinti kötelezettségei teljesítését. A megbízói bank felelős a vonatkozó jogszabályok betartásáért és a Rendszerszabályzat be nem tartásának következményeiért is. A kedvezményezett bankja az a bank, amely az átutalási megbízást a kedvezményezett bankjától fogadja és az átutalást a kedvezményezett bankszámláján jóváírja a megbízásban szereplő információknak megfelelően és a Rendszer előírásaival összhangban. A kedvezményezett bankja felelős az átutalási megbízás Rendszerszabályzat szerinti feldolgozásáért, a Rendszerszabályzat be nem tartásának következményeiért, valamint a vonatkozó jogszabályok betartásáért. Ezek mellett felel az átutalás teljes összegének a kedvezményezett számláján legkésőbb D+3 üzleti nap (D=a befogadás napja, D+2=az elszámolás napja) zárásáig történő jóváírásáért, amennyiben az összeg a megbízó bankjától a Rendszer előírásainak megfelelően beérkezett és az egyéb feltételek (mint például a pénzmosás és terrorizmus elleni kockázatok és más gyanús tranzakciók szempontjából történő ellenőrzések) teljesültek. A kedvezményezett az átutalási megbízásban megnevezett ügyfél, aki az átutalt pénzösszeget kapja a bankszámláján történő jóváírás formájában.
16
8 vagy 11 karakterből álló kód a pénzügyi tranzakcióban résztvevő pénzintézetek azonosítására
28
A kedvezményezett felelős a megbízóval közölt átutalási információk helyességéért, a kedvezményezett bankja termékével vagy szolgáltatatásával kapcsolatos feltételek teljesítéséért, valamint az esetleg tévesen fogadott összegek visszaküldéséért. A fentieken kívül a SEPA Átutalási Rendszer más szereplőket is érinthet: A klíring és elszámolási rendszerek olyan szereplők bevonását jelenthetik, mint az automata elszámolóházak vagy más rendszerek, például a bankon belüli és csoporton belüli rendszerek vagy a hitelintézetek közti két- vagy többoldalú megállapodások. A „klíring és elszámolási rendszer” kifejezés nem feltétlenül egy szervezetet takar, elképzelhető például, hogy a klíring és elszámolási funkciókat két külön szervezet végzi. A klíring és elszámolási rendszerek a szolgáltatásaikat igénybevevő megbízói és kedvezményezetti bankok felé kötelezettségekkel rendelkeznek. Az általános gyakorlat szerint ezek a kötelezettségek a következők (de nem korlátozódva ezekre):
tranzakciók fogadása klíring céljából az adott klíring és elszámolási rendszerben résztvevő megbízói banktól;
a fogadott tranzakciók klíringje és azok továbbítása az adott klíring és elszámolási rendszerben résztvevő kedvezményezetti bankhoz;
kivételkezelés (visszaküldött, visszautasított tételek);
olyan rendszer kialakítása, amellyel a megbízó bankja és a kedvezményezett bankja közötti elszámolás biztosítható;
szükség esetén kockázatmérséklési és likviditáskezelési eljárások és más kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.
Az átutalási folyamatba bevonhatók közvetítő szolgáltatásokat végző bankok is, például olyan esetekben, amikor maga a megbízó illetve a kedvezményezett nem vesz közvetlenül részt a klíring és elszámolási rendszerben. Amennyiben valamelyik szereplő az átutalással kapcsolatos valamely funkció ellátására közvetítő bank szolgáltatását veszi igénybe, akkor ennek a Rendszer szempontjából átláthatónak kell lennie, és semmilyen módon nem érintheti és nem módosíthatja a rendszer tagjainak kötelezettségeit. (Arra külön kétoldalú megállapodás keretében kerülhet sor.)
29
II. 3. 5. A SEPA-átutalások folyamata A megbízó kitölti és elküldi az átutalási megbízást. A megbízás bármely, a megbízó és annak bankja közti megállapodás szerinti úton megadható. Miután a megbízó bankja megkapja az átutalást, ellenőrzi, hogy az megfelel-e a megbízás teljesítéséhez szükséges feltételeknek (ideértve a megbízás hitelességét, valamint az IBAN számlaszám formátumának érvényességét). Amennyiben megfelel, a megbízó bankja a megbízást befogadja a befogadás napján történő teljesítésre. Az átutalási megbízás a megbízó bankja általi befogadás időpontjától kezdve nem sztornírozható. Későbbi időpontban történő teljesítésre szóló megbízás esetén a megbízó bankja meghatározhat egy – a befogadás időpontját megelőző – visszavonhatatlansági időpontot. Szükség esetén a megbízó rendelkezésére áll egy olyan, megállapodás tárgyát képző addicionális szolgáltatás, mely alapján a megbízó bankja vállalja, hogy a papíralapon benyújtott megbízásokat dematerializálja. Ha az átutalási megbízás egy későbbi teljesítési időpontot jelöl meg, akkor a megbízó bankja a megbízást biztonságosan tárolja a megjelölt időpontig, amely ilyen esetekben a várható befogadási időpont lesz. A befogadás napján (D) a megbízó bankja megterheli a megbízó számláját, majd ezt követően továbbítja az átutalási megbízást oly módon, hogy azt a kedvezményezett bankja a kiválasztott klíring és elszámolási rendszeren keresztül legkorábban D, legkésőbb D+2 napon megkapja, a klíring és elszámolási rendszer szabályainak megfelelően. Ezután a klíring és elszámolási rendszer a kedvezményezett bank rendelkezésére bocsátja az átutalási üzenetet és az átutalás összegét legkésőbb D+2 napon, azaz az elszámolási napon elszámolja a klíring és elszámolási folyamat keretében, annak a saját szabálya szerint és a megállapodás szerinti módon. A kedvezményezett bankja az átutalási üzenetet legkésőbb az elszámolási napon (D+2 napon) megkapja, ellenőrzi, és az átutalást jóváírja a kedvezményezett számláján. A jóváírásnak legkésőbb elszámolási nap + 1 napon (összesen tehát D+3 napon) meg kell történnie, kivéve, ha adott jogi előírások (pénzmosás és terrorizmus elleni kockázatok szempontjából történő ellenőrzések) nem teljesültek, vagy ha a D+3 nap az adott helyen banki szünnap. Ez utóbbi esetben a kedvezményezett bankja a kedvezményezett számláját legkésőbb a következő első banki munkanapon köteles jóváírni. Az átutalási megbízás befogadása és az összeg kedvezményezett számláján történő jóváírása közötti teljesítési idő három banki munkanapnál nem lehet több. 30
A napközbeni zárási időpontok a klíring és elszámolási rendszerek és az azokat igénybevevő bankok, illetve a bankok és ügyfeleik közti megállapodás tárgyát képezik. Az egyetlen szabály (hacsak a felek máshogyan nem egyeznek meg) az, hogy a megállapodás szerinti zárási időpont után bármely fél által fogadott tranzakciók a következő banki napon fogadott tételnek minősülnek. Az egymással átutalási folyamatot lebonyolító banki közösségek azonban rövidebb teljesítési időpontokban is megállapodhatnak. (SEPA Átutalási Rendszer – 2. számú melléklet)
II. 3. 6. A kivételek feldolgozása Amennyiben valamelyik fél – bármilyen oknál fogva – nem tudja a tranzakciót a meghatározott időkereteken belül kezelni, akkor a folyamat azon pontján, ahol a probléma felmerült, elindul a kivételezés. Az ilyen helyzetekből eredő üzenetek kezelése egységes módon történik. II. 3. 6. 1. A visszautasított tételek A visszautasított tétel olyan átutalási üzenet, amelyet a bankközi elszámolás előtt a megbízó bankja küld vissza a megbízónak, vagy a klíring és elszámolási rendszer küld vissza a megbízó banknak abban az esetben, ha az átutalás technikai vagy üzemi okok miatt nem továbbítható (például formátum hiba, téves bankszámlaszám, lezárt számla), tehát a kedvezményezetti számla jóváírása az eredeti átutalási üzenetben közölt adatok alapján nem lehetséges. A visszautasított tétel fő jellemzői:
az átutalt összeg megegyezik az eredeti megbízás összegével;
a visszautasított üzenet az eredeti átutalással azonos útvonalon kerül visszaküldésre, az eredeti megbízás adatainak módosítása nélkül (a megbízó bankja által a megbízónak küldött visszautasító üzenet esetén a felek az eredeti útvonaltól eltérő útban is megállapodhatnak);
a visszautasító üzenet tartalmazza az eredeti átutalás azon lényeges dátumait, amelyek a tétel visszakereshetőségét biztosítják; 31
az eredeti átutalás azonosítója a megbízó bankjának eredeti hivatkozási száma;
a visszautasító üzenet tartalmazza az ok-kódot.
A visszaküldő üzeneteket a megbízó bankja részére az elszámolási napot követő legfeljebb három banki napon belül, vagy a megbízó bankjától érkezett felszólamlás kézhezvételétől számított három banki munkanapon belül kell elküldeni. A visszautasított és visszaküldött tételek lépésenkénti folyamata a következő: 1. A megbízó bankja a visszautasító üzenetet a megbízóval megállapodott időn belül köteles megküldeni a megbízónak. 2. A klíring és elszámolási rendszer a megbízó bankja részére a visszautasító üzenetet legkésőbb a visszautasítást követő banki munkanapon köteles megküldeni. A megbízó bankja a megbízóval megállapodott időben köteles a visszautasító üzenetet megküldeni a megbízó részére és a megbízó számláját jóváírni. 3. A kedvezményezett bankja a visszautasító üzenetet a megbízó bankja részére a kiválasztott klíring és elszámolási rendszeren keresztül legkésőbb az elszámolási napot követő három munkanapon belül köteles megküldeni és ezzel egyidőben az átutalás összegét visszaküldeni. A megbízó bankja a megbízóval megállapodott időben köteles a visszautasító üzenetet megküldeni a megbízó részére és a megbízó számláját jóváírni
II. 3. 7. Jogi és szerződéses keretek, bankközi kapcsolatok A tervek szerint a Rendszer 2008. január 1-től felváltja a Credeuro Egyezményként közismert bankközi egyezményt, a Bankközi Pénzforgalmi Egyezményt (Interbank Convention on Payments), és az EPC Fogadókészségre Vonatkozó Határozatát. A rendszerhez bármely, a SEPA övezetben engedéllyel rendelkező és működő hitelintézet csatlakozhat. A Rendszer tagjai vállalják, hogy az átutalásokat a Rendszer keretein belül fogadják, ezzel biztosítva, hogy a SEPA-n belül minden kedvezményezetti számla teljes körűen elérhető legyen. A Rendszer tagjai ugyanakkor szabadon dönthetnek arról, hogy a Rendszeren keresztül megbízói átutalási szolgáltatásokat is biztosítanak-e ügyfeleik részére vagy sem.
32
A
Rendszer
sikere
szempontjából
kulcstényező,
hogy
a
megbízók
minden
kedvezményezettet el tudjanak érni. Ehhez minden olyan banknak, amely egy vagy több euró alapú nemzeti átutalási rendszer résztvevője a SEPA-n belül, kötelező csatlakoznia a rendszerhez. Az elérhetőség a rendszer egyik fő kiinduló feltételezése. II. 3. 7. 1. Kompenzációs alapelvek
Az ügyfeleket terhelő költségek a költségmegosztás elve alapján kerülnek kiterhelésre, oly módon, hogy a költségeket a megbízó bankja a megbízóra, illetve a kedvezményezett bankja a kedvezményezettre egyedileg és külön terheli ki. A költségek alapja és mértéke teljes egészében a hitelintézetek és ügyfeleik közti megállapodás tárgyát képezi.
Az átutalási összeg a megbízótól kiindulva mindig teljes egészében kerül továbbításra a megbízó bankjához, majd onnan a kedvezményezett bankjához és onnan a kedvezményezetthez; a közvetítő bankok illetve a klíring és elszámolási rendszerek által felszámított díjakat a megbízók illetve a kedvezményezettek közvetlenül nem viselnek. Ugyanez vonatkozik a visszautasított illetve visszaküldött megbízásokra.
Interchange díjat egy bank egy másik banknak az egyik által a másik nevében vállalt költségek, haszon, kockázat és felelősség ellentételezéseként fizet. Az interchange díjak sok esetben azoknak a költségeknek képezik lényeges elemeit, amelyek a Rendszer biztonságához és a Rendszerbe, mint a pénzforgalom lebonyolításának eszközébe vetett bizalom megőrzéséhez szükségesek. A SEPA Átutalási Rendszer Szabályzat jelen változatában interchange díjak nem szerepelnek. A kérdés az „Eurosystem” felmérés befejezte után, a nemzeti szintű konzultációk eredményének ismeretében, és az EPC által a SEPA Csoportos Beszedéssel (SEPA Direct Debit) kapcsolatban végzett felmérés elkészülte után kerül majd áttekintésre.17
A visszaküldött tranzakciók esetén kompenzációs költségek merülhetnek fel a visszaküldött tétel kezelésével kapcsolatos többletmunka miatt.
17
Lázár Ágnes (EPC képviselő): Tájékoztató a Fizetési Rendszer Tanács részére az EPC 13-ik Plenáris
Üléséről (2005. 09. 21.) 2005. november 25.
33
II. 3. 7. 2. Bankközi kötelezettségek és felelősség A csatlakozó hitelintézet egy másik csatlakozó hitelintézet felé a következők tekintetében felel:
a Rendszer szabályainak és előírásainak maradéktalan betartása;
a kapott átutalási megbízások megfelelő feldolgozása;
a feldolgozandó tranzakciók érvényességének és hitelességének ellenőrzése;
pénzeszközök rendelkezésre bocsátása más felek részére a Rendszer folyamatai által előírtak szerint;
felelősségvállalás saját ügyfelei vonatkozásában a hitelkockázatok, jogviszonyok és a jogszabályok betartása tekintetében;
a hibák, visszautasított és visszaküldött tételek megfelelő kezelése a Rendszer folyamatai által előírtak szerint;
az összes vonatkozó jogszabály betartása.
A hibákért való felelősség a hibát vagy mulasztást elkövető hitelintézetet terheli. II. 3. 7. 3. Szerződéses megállapodások és dokumentációk A csatlakozó hitelintézeteket a többi hitelintézettel szemben az általuk aláírt Csatlakozási Megállapodás köti. A csatlakozással kapcsolatos eljárásokat és dokumentációt a Rendszerkezelő Szervezet határozza meg, beleértve a Rendszer későbbi felülvizsgálatát. Az ügyfelekkel kötendő szerződéses megállapodások az egyes hitelintézetek jogkörébe tartoznak. A hitelintézetek és klíring és elszámolórendszerek illetve közvetítő bankok közti szerződéses megállapodások az egyes hitelintézetek jogkörébe tartoznak. A Rendszerből való kilépés a Rendszerkezelő Szervezet által meghatározott eljárás szerint lehetséges. II. 3. 7. 4. A Rendszer módosítása A jelen Rendszerszabályzat bármilyen módosítását az EPC plenáris ülésének kell jóváhagynia.
34
II. 4. SEPA Közvetlen Terhelések = SEPA Direct Debit (SEPA DD) 18
A SEPA DD Rendszer Nyugat-Európában „bevett szokásként” működik, Magyarország azonban tart a bevezetésétől, hiszen sokkal kockázatosabb és eltérőbb, mint a jelenlegi rendszerünk, ebben a struktúrában ugyanis mindig a bankok viselik a kockázatot. A bevezetés tervezett időpontja 2008. január 1. A csatlakozás minden Euroklíringhez csatlakozó bank számára kötelező. Magyarországon ez csak az MNB-t érinti, így jelenlegi formájában nem feltétlenül fog vonatkozni a magyar bankokra, de természetesen mi sem tudjuk kivonni magunkat alóla.
Előzmények A „SEPA vízió” már 2002-ben megszületett, ekkor alakult meg az EPC. A SEPA ütemtervét 2004. decemberben fogadta el az EPC plenáris ülése, 2004. október és 2005. augusztus között pedig az EPC PEDD Munkacsoportja elkészítette a PEDD működési szabályainak javaslatát (a javaslatot az EPC jogi munkacsoportja is véleményezte). Majd 2005. szeptemberben az EPC Plenáris ülése elfogadta a javaslatot és azt a tagországoknak véleményezésre megküldte.
II. 4. 1. Célok - teljesen automatikus STP feldolgozás; - rugalmas, könnyen adaptálható szabályok; - további fejlesztések lehetőségének biztosítása; - a jövőbeni elvárásoknak, technológiai fejlődésnek is feleljen meg
18
A fejezethez használt forrás: EPC: SEPA Direct Debit Scheme Rulebook 2005.10.07. (SEPA Közvetlen Terhelések Szabályzata)
35
II. 4. 2. Menetrend 1. számú táblázat Fő célok 2005
2006
2007
2008
2009
2010
9
Nemzeti akciótervek a bankok számára
9
EU fizetési módok elérhetők a nemzetközi fizetési forgalomban
9
SEPA a teljes rendszer IBAN, minden EU számla és fizetési mód elérhető
2. számú táblázat Fizetési módok 2005 Credeuro T+2 napos
2006
2007
2008
2009
2010
9
EURO elszámolás PEDD
9
Prieuro T napi
9
EURO elszámolás Egységes bankkártya
9
debit card
II. 4. 3. Működési szabályok - alapelvek A Rendszer egy átmeneti időben párhuzamosan működik majd a jelenlegi nemzeti rendszerekkel, majd a különböző nemzeti összehangolás helyett új, egységes Direct Debit működési szabályokat vezetnek be. 36
A bankok közötti folyamatokra egységes általános szabályok vonatkoznak (helyi és határon átnyúló szolgáltatások), melyek a következők:
a SEPA övezetben mindenki számára azonos minimális feltételekkel elérhető a Direct Debit szolgáltatás euróban;
csak minimális követelményeket tartalmaz, részletszabályokat nem – azokat opcióként a szereplők illetve a nemzeti rendszerek hatáskörébe utalja;
egységes jogi keretek;
rugalmas, könnyen adaptálható szabályok;
további fejlesztések lehetőségének biztosítása;
legjobb gyakorlat alkalmazása, alacsony kockázattal és költséghatékonyan minden szereplő számára;
meghatározza a bankok között kapcsolat részletes működési szabályait;
a bank és az ügyfél, valamint a jogosult/beszedő és a kötelezett/ügyfél közötti kapcsolatnak csak minimális feltételeire vonatkozik.
Egyes részletszabályokat külön dokumentumok tartalmaznak (elszámolás, szabványok, költség-megosztás stb.).
II. 4. 4. Előnyök A jogosultak számára a rendszer előnyei többek között a következők: a rendszer olcsó és hatékony, melyben meghatározhatják a beszedés pontos időpontját, könnyen összevethetik a számlákat a fizetésekkel, automatikus kivétel-kezelést valósíthatnak meg (például visszautasítás esetére), illetve lehetőségük lesz - amikortól a SEPA elektronikus aláírás elérhető - digitálisan aláírt felhatalmazások kezelésére is. A kötelezettek számára előnyös, hogy könnyen, a késedelmes fizetés kockázata nélkül fizethetik számláikat, könnyen egyeztethetik a számlakivonaton szereplő terheléseket a jogosultak számláival, papíron és - amikortól a SEPA elektronikus aláírás elérhető lesz elektronikusan
is
aláírhatják
a
felhatalmazást,
valamint
gyorsan
és
könnyen
visszakaphatják a tőlük tévesen beszedett összeget. A bankok számára: - automatizált, költséghatékony STP folyamatok; - átlátható, és kellően rövid folyamatok;
37
- kockázatcsökkentés – kockázatmegosztás; - könnyű bevezethetőség; - lehetőséget ad (és nem kötelezettséget ír elő) az alapszolgáltatásra épülő addicionális szolgáltatások bevezetésére is; - SEPA DD beszedő egyértelműen azonosítható (szabályozása külön dokumentumban); - egységes bank és számlaszám rendszer (ISO BIC, IBAN); - egységes jogi keretek.
II. 4. 5. Jellemzők
a kötelezettnek joga van engedélyezni vagy letiltani DD tranzakcióit;
devizanem: a rendszer bankközi szinten kizárólag euróban működik (a jogosult illetve a kötelezett számlája lehet más pénznemben, de a konverziót nem szabályozza);
limitek: a rendszer nem korlátozza a tranzakciók értékét – de 2008 január 1-tól várható átmeneti szabályozás, illetve a jogosult bankja és a kötelezett bankja is jogosult a jogosulttal / kötelezettel megállapodni a beszedés maximális értékét illetően.
elérhetőség: minden ügyfél elérhető kell, hogy legyen, ezért minden olyan bank, amelyik részt vesz a SEPA-n belül valamilyen euró alapú DD rendszerben, köteles „kötelezett bankja” minőségben csatlakozni a SEPA DD rendszerhez. A bankok „jogosult bankja” minőségben szabadon dönthetnek a csatlakozásukról a SEPA DD rendszerhez.
Fontos, hogy a DD fizetési forma az ügyfelek elvárásainak, a költséghatékonyság kritériumainak és a bizalmi elveknek egyaránt megfeleljen.19
II. 4. 6. A résztvevők A SEPA DD Rendszer 4 fő résztvevője: - jogosult - jogosult bankja
19
Forrás: Tájékoztató feljegyzés az EPC 12-ik plenáris üléséről 2005. június 16. Brüsszel
38
- kötelezett bankja - kötelezett. Egyéb résztvevők: - klíring és elszámolási rendszer - közreműködő/közvetítő bank. II. 4. 6. 1. Bankok A rendszerhez a bankok az EPC-vel kötött csatlakozási szerződéssel csatlakozhatnak. A csatlakozási szerződést és a csatlakozási feltételeket külön dokumentum („adherence documentum”) tartalmazza. A bankok szerződés útján vehetik igénybe a szolgáltatók szolgáltatásait, a szabályoknak és a standardoknak megfelelően. Jogosult bankja (a jogosult számlavezető bankja) A jogosult bankját szerződés köti a szabályokhoz. A jogosult bankja szabadon dönthet arról, hogy kíván-e csatlakozni a rendszerhez „jogosult bankja” minőségben. A jogosult bankja a jogosulttal kötött szerződés alapján, a jogosult megbízásai alapján teljesíti a DD tranzakciókat A jogosult a közte és a bankja között létrejött szerződésben elfogadja a rendszer megfelelő szabályait. Kötelezett bankja (a kötelezett számlavezető bankja) A kötelezett bankját is szerződés köti a szabályokhoz. Ha egy bank részese egy euró alapú DD rendszernek, akkor egy átmeneti időszakon belül köteles csatlakozni „kötelezett bankja” minőségben a SEPA DD rendszerhez. A kötelezett bankja a kötelezettel kötött a szerződés alapján teljesíti a DD tranzakciókat. A kötelezett bankjának - az ügyfeleivel kötött szerződések általános szerződési feltételei között - ki kell térnie az ügyfelek SEPA DD-vel kapcsolatos jogaira és kötelességeire (de megállapodhatnak opcionális szolgáltatásokról is). II. 4. 6. 2. Jogosultak és kötelezettek A SEPA Rulebook szabályai a csatlakozó bankok számára kötelezőek, míg a többi résztvevő irányában a rendszerbeli részvételből fakadó kötelezettségeket a megfelelő 39
szerződések rögzítik. A kötelezett és bankja, illetve a jogosult és bankja szerződést köt a SEPA DD szabályairól és feltételeiről. A jogosult a kötelezettől kapott felhatalmazás alapján DD tranzakcióval közvetlenül terheli meg a kötelezettnek a kötelezett bankjánál vezetett számláját. Egy jogosult több bank beszedési szolgáltatását is igénybe veheti. A jogosult a bankjával kötött szerződésben kötelezi magát a következőkre: - elegendő információval látja el ügyfeleit a rendszerről illetve a kötelezett, a jogosult és a kötelezett bankja jogairól és kötelességeiről; - a felhatalmazásnak megfelelően jár el; - a visszautasítások valamint a visszafizetések teljes pénzügyi kockázatát elfogadja és viseli; - a bank kérésére a felhatalmazást azonnal bemutatja; - a bankja által meghatározott feladatokat ellátja; - teljes felelősséget vállal az általa indított beszedésekért, s minden visszatérítést teljesít; - a kötelezett és a közte lévő szerződés feltételeinek teljesítéséért felel. A kötelezett felhatalmazza a jogosultat arra, hogy DD tranzakcióval közvetlenül terhelje meg a (kötelezett) bankjánál vezetett számláját. II. 4. 6. 3. Klíring és elszámolási rendszer A klíring és elszámolási rendszer biztosítja a tranzakciók fogadását, küldését, feldolgozását, valamint az úgynevezett „R” („v”) tranzakciókat is kezeli. Emellett kockázatkezelési és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat is ellát.
II. 4. 7. A Rendszerben zajló folyamatok -
Felhatalmazás
-
Felhatalmazás módosítása
-
Felhatalmazás törlése
-
Beszedés teljesítése – DD tranzakció
-
Visszautalások – „R” tranzakciók
(részletezve a 3. számú mellékletben) 40
II. 4. 8. Hazai jellemzők – különbségek, nyitott kérdések Magyarországon nincs Debit tranzakció. Emellett mások a felelősségvállalási és garanciális elemek, és a felhatalmazási folyamat is eltérő. A hazai bevezetés időpontja még kérdéses, és a megfelelő jogszabályi háttér is hiányzik. Bővebben majd 2006 végén lehet csak látni. Ahhoz ugyanis, hogy 2008-ban elkezdődjön a szabványosítás, a folyamatoknak 2006-ra le kell záródniuk. A SEPA Rendszer magyarországi bevezetési időpontjának kérdésében fontos momentum hazánknak az eurózónához történő csatlakozása. Hiszen a SEPA-ra vonatkozó direktívák az EU-tagállamok közül elsőként a 13 EMU-tagra lesznek kötelező érvényűek, a többieknek pedig – köztük hazánknak is - addigra kell felkészülniük a megvalósítandó szabályozási technológia operációs műveleteire, amikorra csatlakoznak az euróövezethez. Véleményem szerint mivel 2010-re Magyarország is várhatóan az eurózóna tagja lesz, ha most kellő dinamizmussal és nyitottsággal állunk ehhez a feladathoz, és mivel a magyar munkacsoport tagok közvetlenül részt vesznek a brüsszeli munkában, komoly eredményeket lehet elérni.
II. 5. Fizetési Rendszer Fórum (FRF) A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére és a Magyar Bankszövetség támogatásával 2003. június 11-én megalakult a Fizetési Rendszer Fórum (FRF). Az FRF létrehozását az indokolta, hogy a fizetési folyamatoknak rövid idő alatt kell igazodniuk a gyors technikai fejlődéshez, és az új eszközöket széles körben használó ügyfelek igényeinek kielégítését a piaci verseny egyre rövidebb idő alatt kényszeríti ki. A verseny egyúttal szükségessé teszi a bankok közötti szorosabb együttműködést a szabványos, biztonságos, egyszerű, az ügyfelek által könnyen átlátható és olcsó fizetések kifejlesztésében. Az FRF létrehozásának további célja az volt, hogy az EPC–hez hasonlóan segítséget nyújtson abban, hogy az euró fizetések támogatására kiépítendő nemzetközi rendszerek itthon is a kívánt időben megvalósulhassanak.
41
Az FRF – hasonlóan az EPC több szintű struktúrájához – három szintre tagolódik. A szervezet csúcsán a – jelenleg 15 banki felsővezetőből álló – Fizetési Rendszer Tanács áll, amely a szervezet munkájának irányát jelöli ki. Az FRT évi két alkalommal megtartott ülésén döntenek a szakmai bizottságok által előterjesztett ajánlásokról. Az FRT munkáját egyrészt az MNB által biztosított Titkárság, másrészt a Bankszövetség és a takarékszövetkezetek érdekképviseleti szerveiből álló Koordinációs Csoport támogatja. A középső szintet különböző – a pénz- és elszámolás-forgalom szakmai területeit lefedő – szakmai bizottságok képezik. A szakmai bizottságok szabadon dönthetnek arról, hogy munkájukat hány munkacsoport kialakításával végzik. A munkacsoportok egy adott feladat megvalósítására jönnek létre, és a feladat elvégzése után megszűnnek. Az FRF kisebb szerkezeti átalakítás után képes lenne ellátni az Egységes Euró Fizetési Övezet céljainak megvalósítását végző hazai SEPA szervezet feladatait, amelyet az Európai Unió tagországainak 2005. év végére, létre kell hozniuk, vagy legalább tervet kell készíteniük.20 2. számú ábra Az FRF szervezeti struktúrája
FRF Titkárság
Készpénz nélküli fizetési módok fejlesztése Szakmai Bizottság
FRF
Készpénz Szakmai Bizottság
Kártya Szakmai Bizottság
Koordinációs Csoport
GIRO Szakmai Bizottság
Szabványosítás
Szakmai Bizottság
RTGS, VIBER és KELER Szakmai Bizottság
Munkacsoportok: - Direct Debit - Mobil - Jogi
Forrás: Magyar Bankszövetség: EPC-FRF-SEPA Konzultáció 2005. október 5. 20
Forrás: FRF titkársága a Jogi Munkacsoport közreműködésével: Előterjesztés a nemzeti SEPA szervezet
megalakítása tárgyában 2005. november
42
A SEPA egységes rendszerének bevezetése következtében a hazai bankok életében - így a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-nél is - gyökeres változások fognak bekövetkezni. Az eurózónához való csatlakozáskor már hazánkban is működnie kell a SEPA-nak. Az új szabvány tehát azért fogja a Takarékbankot nagy mértékben érinteni, mert alapvetően belföldi és forint elszámolási bank, és a belföldi formátumokat addigra mindenféleképpen a SEPA-hoz kell igazítania. És mivel ez hosszú folyamat, célszerű minél hamarabb, az eurótérséghez való csatlakozásunk előtt megkezdeni.
A hazai bankszektor életében az EU-csatlakozás hatására hirtelen, nagy mértékű változások nem következtek be, a jelenlegi rendszerek átalakulására – így a SEPA Rendszer bevezetésére is – csak közép illetve hosszú távon kerül sor. Dolgozatomban eddig a magyar bankszektor egészével foglalkoztam, a következő részében azonban a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt, illetve a takarékszövetkezetek helyzetét elemzem a csatlakozás tükrében; milyen intézkedések valósultak meg eddig, illetve mi várható a jövőben, milyen stratégiát folytat a Bank, mi szükséges ahhoz, hogy megfelelő módon tudjon integrálódni az EU pénzpiacába, és milyen szerepük van a takarékszövetkezeteknek.
III. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. (Takarékbank) illetve a takarékszövetkezetek életében bekövetkezett változások hazánk európai uniós csatlakozásának hatására
III. 1. A Takarékbank Rt. kialakulásához vezető út III. 1. 1. A takarékszövetkezetek kialakulása, fejlődése Az elmúlt években bekövetkezett jelentős változások a magyar bankrendszer egészét átalakulásra késztették, így a takarékszövetkezetek életében is hatalmas változások mentek végbe.
43
A magyar bankrendszeren belül a takarékszövetkezetek szerepe sokkal jelentősebb, mint ahogy azt a statisztikai adatok mutatják. A vidéki emberek banki szolgáltatási igényeinek nagy részét a takarékszövetkezetek elégítik ki, így igazán találó rájuk a „Vidék Bankja” elnevezés. A takarékszövetkezetek alapvetően pénzintézeti tevékenységet ellátó szövetkezetek. 1845 óta léteznek a Kárpát medencében. Magyarországon az első hitelszövetkezetek a mai Szlovákia területén alakultak és a XIX. század végén rohamos fejlődésnek indultak. A ma működő takarékszövetkezetek döntő többségét 1957-1963 között alapították. Elsőrendű feladatuk a vidéki lakosság körében folytatott betétgyűjtés lett, melyet minimális kamat mellett - szinte nonprofit intézményrendszerként - az OTP alárendeltségében, illetve állami szervek szoros irányítása és ellenőrzése alatt végeztek. A kizárólag falusi közegben működő szövetkezeti pénzintézetek szoros korlátok közé szorítva tevékenykedhettek, kihelyezési tevékenységüket központilag meghatározott hitelezési keretekhez kötötten végezhették. A fokozatosan fejlődő takarékszövetkezetek az 1980-as évek első felében jelentős előrelépésre kaptak lehetőséget: városokban is kirendeltséget nyithattak, illetve a hitelkeret-kötöttségüket feloldották és megszűnt az OTP felügyelete is. A 80-as évek végét tekinthetjük a takarékszövetkezetek fénykorának. Ebben az időszakban viszonylagosan nagy nyereségeket értek el, és ebből a nyereségből nagyvonalú beruházásokat indíthattak, új székházak és fiókok sora épült meg. A takarékszövetkezetek a jelenlegi közel 1600 fiókot számláló hálózatuk révén (ami a magyarországi fiókhálózat 60 százalékát teszi ki) az ország szinte minden második településén jelen vannak. Ügyfeleiknek egyre bővülő szolgáltatásokat és termékeket nyújtanak.21 III. 1. 2. Az integráció szükségessége Az 1990-es évek elején az egész országra tőkehiány volt jellemző, amely a takarékszövetkezeteket kétszeresen érintette:
a gazdasági szereplők tőkeszegénysége miatt általánosan megnőtt a pénzintézeti tevékenység kockázata;
21
http://www.takarekbank.hu/index.php?menu=tksz
44
a romló gazdasági helyzetben a takarékszövetkezetek tőkehelyzete is tovább romlott, a saját tőke összege - részben a komoly hitelezési veszteségek következtében drasztikusan csökkent 1993-ban 1989-hez viszonyítva.
A súlyosabb problémák megelőzése érdekében már 1992-ben felmerült az integráció szükségessége. A kormány elismerte és elfogadta, hogy a takarékszövetkezetek a "Vidék Bankja"-ként jelentős szerepet töltenek be a vidéki lakosság körében, ezért szükséges a konszolidáció, melynek hatékony módját az integrációban látták. Az integráció az önkéntesség, a demokrácia és az egységes működés elvére épül. Alapvető célja a takarékszövetkezetek biztonságos működésének megalapozása azáltal, hogy az integrációs központi szerveket létrehozzák, illetve működtetik. Az integráció elemei: -
Takarékszövetkezetek
-
Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ)
-
Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt (MTB Rt.)
-
Országos Takarékszövetkezeti Intézményi Alap (OTIVA)
III. 2. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt Az integrációt megelőzően 1989-ben megalakult a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt, (MTB RT.), melyet 1993-ban ugyancsak konszolidáltak. A bank a hitel- és bankkonszolidáció keretében 12,7 milliárd forintot kapott az államtól. Ezen túl egy közös intézményvédelmi
alap
(OTIVA)
létrehozásához
2.7
milliárd
forintot
illetve
számítástechnikai és informatikai fejlesztéshez további 2.3 milliárd forintot kapott a szövetkezeti bankcsoport. A takarékszövetkezetek a hitelkonszolidáció során 1.9 milliárd forintot, míg a bankkonszolidáció során az OTIVA-n keresztül 7 milliárd forintot kaptak konszolidációs kötvény formájában. A Takarékbank Rt. speciális helyet foglal el a hazai pénzintézeti rendszerben. Egyszerre végez kereskedelmi banki tevékenységet, és egyszerre látja el az integráció csúcsbanki szerepkörét.
Működésének
stabilitását,
piaci
verseny
előnyét
a
mintegy
230
takarékszövetkezetből álló stratégiai ügyfélkör adja.
45
A bankot a takarékszövetkezetek hozták létre 1989-ben mégpedig úgy, hogy minden takarékszövetkezet az előző évi nyereségének megfelelő összegű részvényt jegyzett. A '80-'90-es évek fordulóján jelentkező gazdasági és politikai változásokhoz a bank nehezen tudott alkalmazkodni, rossz választ adott az új kihívásokra. A gazdaságban lezajló radikális változásokat, tömeges csődöket, és vállalatbezárásokat a bank szakmai szempontból nem tudta megfelelően kezelni, így súlyos hitelezési veszteségeket könyvelhetett el. A többszörös tőkevesztést 1993-ban állami beavatkozás és segítségnyújtás követte. A konszolidáció révén többségi tulajdonossá váló pénzügyi kormányzat helyesen mérte fel a Takarékbank lehetséges szerepét és jövőjét a magyar bankrendszerben. A konszolidációs szerződésben kötelezően előírták a banknak az egyidőben szerveződő takarékszövetkezeti integráció csúcsbanki szerepének a felvállalását. A takarékszövetkezetekkel kialakított új típusú kapcsolatok alapozták meg a bank privatizációját, melynek eredményeképpen a takarékszövetkezetekkel történő együttműködés iránt elkötelezett új tulajdonosok vásárolhatták meg az állam részvénycsomagját. III. 2. 1. A takarékszövetkezetek szerepe A takarékszövetkezetek a Takarékbank Rt. alapítóiként mindmáig a bank legfontosabb ügyfelei. Üzleti eredményességük nagy mértékben meghatározza a Takarékbank növekedési lehetőségeit is. Az integrált takarékszövetkezeti szektor 2004-ben összességében eredményes évet zárt. 2004-ben a szektor együttes mérlegfőösszege megközelítette a 900 milliárd forintot, ami több, mint 15 százalékos növekedést jelent az előzőekhez képest. A szektor nagyságát a mérlegfőösszeg mellett jól jellemzi, hogy a vállalkozók és vállalkozások 30 százaléka takarékszövetkezeti ügyfél, és 600-700 000 lakossági számlavezető ügyféllel rendelkezik. Annak ellenére azonban, hogy az integrált takarékszövetkezetek minden üzletágban erőteljes dinamizmust produkálnak, növekedési rátáik elmaradnak a bankszektor mutatóitól (a lakossági hitelek piacán megszerzett részesedésük jelentősen csökkent). Hosszú távon vizsgálódva ugyanakkor mégis erősnek mutatkozik a takarékszövetkezeti dinamika: 1991 és 2004 vége között a magyar bankrendszer összesített mérlegfőösszeg hétszeresre nőtt, az integrált takarékszövetkezeti csoport viszont tízszeres növekedést tud felmutatni. 46
III. 2. 2. A bank tulajdonosi szerkezete A bank legnagyobb része a takarékszövetkezetek kezében van. Jelentős tulajdonosi részesedéssel bír a DZ BANK AG (Deutsche ZentralGenossenschaftsbank Aktiengesellschaft), mely a német szövetkezeti szektor központi bankja és első számú feladata, hogy eszközeivel támogassa a szövetkezeti pénzintézeteket. Hozzátenném azonban, hogy a Deutsche Bank tulajdonosi részesedése egyre kisebb, míg 2001-ben 72 százalék volt, ez az adat 2004. év végére 31 százalék körülire csökkent. Említést kell tenni a másik tulajdonosról is, amely a DG Bank mellett 5%-os tulajdonosrészt vásárolt 1997-ben, az Allianz Hungária Biztosító Rt. A privatizáció során létrejött együttműködés előnyös volt mind a takarékszövetkezeteknek, mind az Allianz Hungária Biztosítónak. A takarékszövetkezetek ezen együttműködés során növelni tudták a díj- és jutalékbevételeiket, bővíteni tudták az ügyfeleiknek nyújtott szolgáltatások körét és nem utolsó sorban, növelni tudták együttes piaci részesedésüket. A biztosító számára pedig lehetőség nyílt arra, hogy közvetlenül kapcsolatban kerüljön a szövetkezeti szektorral, kihasználva azokat az előnyöket, amelyek a földrajzi elhelyezkedésből, illetve hálózatának méretéből adódnak.
A takarékbank tulajdonosi szerkezete 2004. december 31
6,64% 0,30% 30%
DZ BANK AG Takarékszövetkezetek Allianz Hungária Biztosító
63,06%
EGYEBEK
Forrás: Takarékbank éves jelentés 2004. (6. oldal)
47
III. 2. 3. A bank tevékenysége, funkciói A Takarékbank Rt. legfontosabb ügyfelei a takarékszövetkezetek, így a cég pozícióját a takarékszövetkezetekkel Versenyképes
feltételek
folytatott mellett
együttműködés nyújt
intenzitása
termékeket
és
határozza
meg.
szolgáltatásokat
a
takarékszövetkezetek részére piaci pozíciójuk erősítése érdekében. A bank küldetése a szoros üzleti együttműködés a takarékszövetkezeti integráció tagjaival és fejlődésük támogatása. A szubszidiaritás elvét elfogadva a Takarékbank nem lép fel a takarékszövetkezetek versenytársaként. Saját üzleti tevékenységgel és megfelelő szaktudással rendelkezik a szektor érdekében a szükséges jövedelem megszerzéséhez. „Központi bankként a Takarékbank fő funkciója termékek és szolgáltatások nyújtása a takarékszövetkezetek részére, valamint az üzleti fejlődésük koordinálása az Üzleti Együttműködési Szerződések által rögzített kereteken belül, a szolgáltatások minőségére és kínálatára koncentrálva az ellenőrzött költség vagy az ellenőrzött piaci ár elvei alapján. Kereskedelmi bankként elfogadja a szubszidiaritás elvét, így abban az esetben nyújt szolgáltatást a kiemelt ügyfélcsoportoknak, ha a takarékszövetkezeteknek nincs lehetőségük, megfelelő méretük vagy ismeretük az adott szolgáltatás nyújtására. Az önkormányzati ügyfélkört a takarékszövetkezetekkel együtt szolgálja ki, vállalati ügyfeleknek pedig csak meghatározott méret felett nyújt szolgáltatásokat. Befektetési bankként kiegészíti a takarékszövetkezetek termékpalettáját, valamint közvetít a takarékszövetkezetek és a tőkepiacok között. Teljes körű befektetési szolgáltatásokat nyújt közvetlenül illetve ügynökökön keresztül magán- és intézményi ügyfeleknek, valamint hozzáférést biztosít a nemzetközi értékpapírpiacokhoz. Az állampapírpiacon elsődleges forgalmazói státusszal rendelkezik.”22 (A Takarékbank működési adatait, fontosabb mutatóit a 4. számú melléklet tartalmazza.)
22
http://www.takarekbank.hu/?menu=bank&almenu=tort
48
III. 2. 4. A Takarékbank küldetése, stratégiai irányvonalai és jövőképe A Takarékbank tulajdonosi szerkezetének átalakulása, a Bank külső minősítése és a piaci változások szükségessé tették a bank stratégiájának és jövőképének újragondolását. Az alapvető elemek nem változtak. A bank:
tovább kívánja fejleszteni három üzleti területét: - Takarékszövetkezeti Üzletág - Vállalati és Intézményi Ügyfelek Üzletág - Befektetési Banki Üzletág;
elfogadja a magyarországi takarékszövetkezeti szektorban betöltött helyét;
kihasználja a DZ BANK és az Allianz Hungária tulajdonosi helyzetéből adódó lehetőségeket.23
„A bankpiacon végbemenő változások az EU-tagsággal, valamint az eurózónához való csatlakozással még intenzívebbek lesznek. A jövő elemzését követően motivált szakembergárdánk által támogatva nézünk szembe a kihívásokkal, kihasználjuk a lehetőségeket ügyfeleink és tulajdonosaink javára.” (Csicsáky Péter, a Takarékbank Rt. vezérigazgatója)
III. 2. 5. A bank jelenlegi helyzete és a főbb következmények (SWOT-elemzés) Erősségek (Strengths) + a szervezeti átalakulás és a fordulat megtörtént + nagy összegű beruházások a technológiába és a folyamatokba + szoros üzleti kapcsolat a takarékszövetkezetekkel + a három üzleti terület jó szinergia hatásokkal rendelkezik + erős piaci jelenlét néhány piaci rés területén + stabil és képzett vezetői gárda + a kockázatkezelés jó úton halad
23
Forrás: Takarékbank stratégia és jövőkép 2005.
49
Gyengeségek (Weaknesses) - erős függőség a takarékszövetkezetektől - a bank túl kisméretű ahhoz, hogy meghatározó piaci szereplő legyen hazánkban - alacsony szintű együttműködés a takarékszövetkezeti szektoron belül - „szendvics-pozíció”: a takarékszövetkezeteknek egyre kevésbé lesz szükségük a bankra, ugyanakkor a jelentősebb piaci szereplőkkel folyamatos a verseny - korlátozott pénzügyi tartalékok Lehetőségek (Opportunities) + ügyfél igények kielégítése, új termékcsoportok létrehozása + saját és elérhető potenciálok + szektor-kohézió Kockázatok, fenyegetések (Threats) - a szektor részekre bomlik - nem versenyképesek többé a bank szolgáltatásai - a bank alapszolgáltatásait nem igénylik a takarékszövetkezetek - a tartalékképzés feletti kockázatok nőnek
III. 2. 6. Jövőkép – a hazai termékszolgáltatóból európai szintű szolgáltatóvá válás A Takarékbank elfogadott és sikeres központi banki modell szerint dolgozik és az integrált takarékszövetkezetek üzleti tranzakcióinak több, mint 95 százalékát bonyolítja. Vállalati és befektetési bankként sikeresen kielégíti a piaci résekre vonatkozó igényeket, kihasználva a szövetkezeti szektorban meglévő erős pozíciót, valamint a piac által vezérelt szaktudást és ügyfél-központúságot. A bank magas szakmai színvonalon kezeli a piaci, a hitelezési és a működési kockázatokat, pénzügyileg sikeres bankként pedig hosszú távon stabil, 12 százalékos tőkearányos adózott eredménnyel rendelkezik. Mindezek mellett a Takarékbank az összekötő kapocs Európa felé, az új termékek és technológiák magyar szövetkezeti szektorban történő bevezetésének hajtóereje.
50
III. 3. Az EU-csatlakozás hatása a takarékszövetkezetekre III. 3. 1. A szövetkezetek gazdasági szerepe az Unióban A szövetkezetek jelentős szerepet töltenek be az Európai Unió tagállamainak gazdasági életében. A szövetkezetekre a fejlett piacgazdaság keretei között is szükség van, mivel a nagy multinacionális vállaltokkal szemben kitűnő helyismeretükre támaszkodva megfelelő alternatívát tudnak tagjaik és ügyfeleik számára biztosítani. A szövetkezet a modern piacgazdaságban olyan gazdálkodó szervezet, amely hatékonyan alkalmazkodik tagjainak konkrét szükségleteihez. Vannak továbbá olyan érdekek a modern gazdaságban, amelyeket a szövetkezetek révén lehet a legmegfelelőbben kielégíteni. Ezek a mezőgazdasági politika, regionális politika, kis- és középvállalatok fejlesztése, foglalkozáspolitika. A szövetkezetek képesek hatékonyan versenyezni a hagyományos értelemben profitorientált társaságokkal, és így befolyásolhatják a Közösségen belüli kereskedelmi áramlatokat. A pénzügyi szolgáltató szektorban a szövetkezetek a korai időktől fogva támogatták a szektor más szervezeteinek fejlődését és fontosságukat tükrözi az a pozíció, melyet a nemzeti bankrendszerekben elfoglalnak. III. 3. 2. A szövetkezeti pénzintézetek beépülése az Unió bankrendszerébe A kereskedelmi bankok célja a profitmaximálás. Természetesen a szövetkezeti bankoknak is nyereségesnek kell lenniük, de tagjaik és ügyfeleik gazdasági érdekeinek az előmozdítása a legfőbb motivációjuk. Ez tette erőssé a szövetkezeti bankokat, amit elsősorban tagjaik lojalitásának köszönhetnek. Erről a jövőben sem lehet lemondani, ugyanakkor képesnek kell lenni a legkorszerűbb és legteljesebb körű szolgáltatásokat nyújtani, versenyképes ár mellett. A rohamosan változó környezet mind az európai bankok, mind az európai szövetkezetek számára
komoly
kihívásokat
jelent.
Ezekhez
a
változásokhoz
haladéktalanul
alkalmazkodni kell, még akkor is, ha olykor radikális és csak hosszútávon jövedelmező lépésekre van szükség. Hazánk uniós csatlakozásával a határok eltűntek, lehetővé vált a szabad munkaerő- és tőkeáramlás, melynek következtében az ügyfelek nemzetközi üzletei rohamosan megnövekedtek. A határon átnyúló fizetések szükségessé tették a határokon túl található bankokkal való együttműködést.
51
A technika fejlődése következtében a bankok fizikai jelenlétének szerepe egyre csökken és megnő az igény az internetes szolgáltatások – Home Banking, Internet Banking, Phone Bankig – iránt, és egyre több ügyfél várjak el a 24 órán át nyitva tartó „Bank” működését. Ahhoz hogy a takarékszövetkezetek alkalmazkodni tudjanak, és állni tudják a versenyt jóval nagyobb tőkére lenne szükségük. A tőkehiány gátat szab a fejlődésnek, a korszerűsítésnek és ezáltal a felzárkózásnak.
III. 4. Az EU-csatlakozás hatása a magyar bankok tevékenységére /konzultáció Dr. Szőke Magdolnával, a Takarékbank munkatársával/ Szakmai gyakorlatomat a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-nél töltöttem, így lehetőségem volt megismerkedni az ottani rendszerrel, és rálátást kaptam arra, hogy miként hatott az uniós csatlakozás. A pénzügyi jogszabályokat a 80-as évek második fele óta fokozatosan harmonizálják az EU irányelvekkel (már az 1991. évi pénzintézeti törvénynél is ez volt a törekvés). A csatlakozásig a harmonizáció önkéntes volt, és megengedhető volt az EU rendeleteknek az át nem vétele, illetve az irányelvektől való eltérés olyan pontokon is, ahol egyébként az az EU irányelv szerint kötelező. A csatlakozás óta alapvetően új helyzet van. A pénzügyi szektorra vonatkozó tanácsi rendeletek a magyar jogban történő kihirdetés nélkül hatályossá válnak, ilyen például a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos rendelet. Az EU irányelvek alkalmazásának folyamatában először az irányelv elfogadását követő 18 hónapon belül meg kell alkotni a magyar jogszabályokat. Az irányelvek kötelező és megengedő rendelkezéseket tartalmaznak. A kötelező rendelkezéseket azzal a tartalommal kell átvenni a jogszabályokba, amelyet az irányelvek tartalmaznak. A csatlakozás óta tehát lényeges, hogy most már nem térhetnek el a magyar szabályok olyan kérdésekben, amelyekben az irányelv kötelezettséget tartalmaz. Az EU csatlakozás hatása szempontjából mindenképpen ki kell térni azokra a kivételekre, derogációkra, amelyeket a csatlakozási szerződés biztosított. Ezek közé tartozik például, hogy a szövetkezeti hitelintézeteknek - a hatályos 2000/12 EU direktívában foglaltak ellenére - csak 2008. január 1-ére kell elérniük a hitelintézetek számára előírt, nemzeti
52
hatáskörben kivételesen alkalmazható, minimálisan 1 millió EUR saját tőkét. Itt tehát nincs pardon. Míg ha nem csatlakoztunk volna, addig játszadozhatott volna a magyar szabályozás a minimális tőkenagysággal, amíg csak akar. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a hitelintézetek közül a csatlakozási szerződés értelmében csak az EXIMBANK-ra és az MFB-re nem vonatkoznak a hitelintézetekre vonatkozó összefoglaló szabályokat tartalmazó 2000/12 direktíva előírásai. Minden más hitelintézetnek az abban foglaltakat be kell tartani. Ez elsősorban a KELER (Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.) számára jelenthet gondot, amely belobbizta a törvénybe, hogy szakosított hitelintézet legyen, de egyelőre a felügyeleti gyakorlatban néhány kedvezményt élvez, és nem is egészen úgy kezelik, mint szakosított hitelintézetet. A bankokat érintő talán legfontosabb irányelv, amelyet a csatlakozás óta az EU elfogadott, az együttdöntési eljárással (az EU Bizottság javaslatára a Tanács és a Parlament együtt dönt) az első parlamenti olvasatban elfogadott tőkemegfelelési direktívákról szóló, egy speciális technikát (re-casting) alkalmazó irányelv. A technika azt jelenti, hogy lehet látni a már létező direktívák hatályon kívül helyezett szövegét és a hatályos szöveget is. Mivel még nem jelent meg az Official Journal-ban (attól kezdve számít a 18 hónap a magyar jogszabályok megalkotására) nem lehet tudni, hogy ez a technikai az Official Journal-beli szövegre is vonatkozik-e. Mivel ez az új direktíva a hatályos tőkemegfelelési szabályokat alapvetően átalakítja, ezért a bankok már a konzultációs folyamat alatt megkezdték a felkészülést. EU tagok lévén az EU irányelvben lévők a meghatározóak és a különböző dátumok szempontjából az irányelvekben foglaltak kötelezőek. A tőkemegfelelési szabályozás akkor is átalakulna, ha nem lennénk EU tagok, mert az EU szabályozás alapját a nemzetközi harmonizációt jelentő, 2004-ben elfogadott Bázel II. egyezmény jelenti (ami szó szerint nem nemzetközi egyezmény, hanem inkább egy önkéntes felügyeleti kötelezettségvállalás a G10 országok számára, amelyek között mi nem szereplünk), amely szabályozást fokozatosan a világ legtöbb országa átveszi. (A Bázel I-et több, mint 100 ország alkalmazza).Tehát változás lenne, de vélhetően nem ugyanolyan feszített ütemben, és lehet, hogy sajátos szabályokat is alkalmaznánk.
Végül szeretném felhívni a figyelmet egy, a jövőben bekövetkező fontos változásra. Az euró bevezetése jelentős bevételkiesést fog majd okozni a bankok számára, aminek legfőbb 53
oka, hogy megszűnik a treasury műveletek konverziója, s ezáltal a 2-3 napos átfutási idő. Az euró bevezetésének a bankok életére egyaránt lesznek tehát pozitív és negatív hatásai, a pozitív változások azonban inkább majd csak hosszabb távon lesznek érezhetők.
III. 5. Összegzés Világszerte nagy verseny folyik a gazdasági élet egyes ágazatainak szereplői között. Ez alól természetesen a bankszektor sem kivétel. Éppen ezért a pénzintézetek célja – így a Takarékbanké illetve a takarékszövetkezeteké is – a piacon maradás, sőt ennél sokkal több, emelni a piaci részesedést. A takarékszövetkezetek esetében ez csak úgy valósulhat meg, ha összefognak egymással, egységes bankcsoportként jelennek meg, ugyanakkor a helyi adottságokhoz rugalmasan alkalmazkodnak. Minél előbb fel kell ismerniük, hogy az EU egységes pénzpiacába való beépüléshez az eddig folytatott üzletpolitikájuk már nem elegendő. Minden szinten lényegesen magasabb színvonalú munkavégzésre és technológiai fejlesztésre van szükség, hiszen a pozitív tendenciák ellenére a magyar pénzintézetek a fejlett országok bankjaival szemben még mindig számos gyengeséget mutatnak. Ennek fő oka a szektor tőkehiánya; a nagyobb takarékszövetkezetek növekedése tőkekorlátba ütközik, a kisebbek között pedig sok olyan van, amelyik nem éri el az üzemgazdaságilag életképes minimumot. Ahhoz, hogy a takarékszövetkezetek fel tudják venni a versenyt és életben tudjanak maradni az EU pénzpiacain, véleményem szerint további fúziókra lenne szükség. Ezáltal elérhető az optimális üzemméret és megteremtődik egy modernizációs alap, amely elengedhetetlen a szövetkezetek korszerűsítése és felzárkózása érdekében. Viszont szem előtt kell tartani azt is, hogy a tőkeegyesítés csak eszköz a megfelelő üzleti méret elérésére, a végső cél nem ez kell, hogy legyen, hanem az EU-ban is versenyképes takarékszövetkezetek kialakítása. A tőkerendezés mellett mindenféleképpen fontosnak tartom a szolgáltatások bővítését. Egységes, standardizált, modern szolgáltatásokra van szükség, amelyek megállják a helyüket az univerzális bankok által kínált szolgáltatások mellett. Itt azonban figyelembe kell venni azt is, hogy az ország egyes pontjain – az eltérő infrastruktúra miatt – bizonyos szolgáltatásokra nincs igény. Informatikai fejlesztés nélkül a modernizáció elképzelhetetlen. A modern banki szolgáltatások (Private Banking, Home Banking) olyan korszerű számítástechnikai hátteret
54
igényelnek, amellyel igazából egyik takarékszövetkezet sem rendelkezik. Éppen ezért jelentős informatikai beruházásokat tartok szükségesnek. A banki szférában egyre élesebb a verseny, egyre több bank célozza meg a lakosságot és a vállalkozásokat, így mindenféleképpen fontosnak tartanám az ügyfélkör fiatalítását is (már fiatal korban meg kell nyerni az ügyfeleket, hogy később bizalommal forduljanak a takarékszövetkezetekhez illetve a Takarékbankhoz). Hiszen a nyugat-európai országokkal ellentétben hazánkban inkább negatív értelmezést kapott a „szövetkezet” szó; e fogalom megítélése nem jó, különösen a fiatalabb korosztály fülében cseng avíttan. A fentiek felismerése és a felvázolt feladatok megvalósítása jelentheti a jövőt a takarékszövetkezetek számára, természetesen az egyes háttérintézmények – mint például a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. – segítségével.
55
Összefoglalás
Magyarország európai uniós csatlakozása a hazai bankszektor szabályozását tekintve csak kis mértékben hozott azonnali változást. Az e területet érintő jogharmonizáció túlnyomó része már lezajlott, jelentős változásokra azonban csak közép illetve hosszú távon van kilátás. Az Európai Unió tagjaként arra kell törekednünk, hogy minél hamarabb integrálódni tudjunk az EU egységes pénzpiacába, bankrendszerünk részévé váljon az egységes európai rendszernek és bevezessük a közös európai valutát, az eurót. Ehhez azonban még számos feladat áll előttünk (például a maastrichti kritériumok teljesítése), számos kritériumnak kell eleget tennünk. Fontos, hogy mindez úgy történjen, hogy közben az ország versenyképes és a befektetők számára vonzó maradjon. A pénzügyi szektor versenyképességének növelését csak a piaci korlátok lebontásával, egy új összeurópai szabályozási mechanizmus bevezetésével lehet elérni. Meg kell felelni a fokozódó és könyörtelen verseny kihívásainak, és emellett meg kell reformálni a makrogazdasági keretrendszert. Az eurózónához vezető út hosszú. Ennek egyik fontos állomása az Egységes Euró Fizetések Övezete, vagyis a SEPA, amelynek elméletileg már része vagyunk, a gyakorlatban azonban nem. A SEPA-csatlakozás időpontja még kérdéses, majd csak 2006 év végén lehet bővebben látni. Hiszen ahhoz, hogy fizetési forgalmunk a SEPA sémáknak megfelelően bonyolódjon és elkezdődjön a szabványosítás, a felkészülési folyamatoknak 2008-ra le kell záródniuk. Ha ez nem történik meg, az Európai Bizottság törvényi eszközökkel fog beavatkozni, ami nem feltétlenül kedvez a bankoknak, hiszen a törvénykezési folyamatra nincs befolyásuk. Idén nyáron, június 17-én az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagországok kezdeményezésére megbeszélést tartottak Brüsszelben, melynek célja az volt, hogy a SEPA által elvárt stratégia megvalósításához az újonnan csatlakozott tagországok támogatást kapjanak. A megbeszélésen az egyes országok képviselői beszámoltak arról, hogy országuk a SEPA elvárásokhoz milyen státuszban zárkózott fel eddig, mikorra tervezik az euró bevezetését, illetve, hogy az egyes fizetési formák terén milyen problémákat látnak hazai viszonylatban. Ezen országok felkészültsége és stratégiai 56
megközelítése eltérő az euró bevezetési idejét és az eddig végzett munkát illetően (Szlovénia 2007, Málta 2008, Magyarország, Lengyelország 2010). SEPA
témában
Magyarországon
is
tartanak
szemináriumokat,
melyben
a
takarékszövetkezeti banki képviselők is részt vesznek. A SEPA-hoz történő csatlakozásunk tennivalóit három lépésben foglalnám össze. Először is meg kell határoznunk az eurórendszerhez történő csatlakozás idejét (egyre biztosabbnak látszik a 2010-es időpont), valamint adoptálni kell a SEPA által elvárt standardokat a hazai szabályozási és eljárási környezetbe. Ezután következhet a fizikai csatlakozás a SEPA infrastruktúrához. Ehhez ki kell dolgozni az egyes országokon belül - a bankok bevonásával és velük egyeztetve – a stratégiát, lépésenként meg kellene határozni és kidolgozni a tennivalókat, illetve mindenféleképpen határidőket kellene szabni a megvalósuláshoz. Előnyösnek tartanám a környező, már euróövezethez tartozó országokkal közvetlenül felvenni a kapcsolatot a tapasztalatok átadása érdekében. Ha az egységes rendszer létrejön, a hazai bankok életében - így a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-nél is - gyökeres változások fognak bekövetkezni. Az új szabvány azért fogja a Takarékbankot nagy mértékben érinteni, mert alapvetően belföldi és forint elszámolási bank. Fontosnak tartanám a GIRO Rt. helyzetének alakulását, mely jelenleg éppen azzal foglalkozik, hogy saját jövendő stratégiáját meghatározza. Hiszen az új rendszernek köszönhetően létrejönnek az összeurópai szabványok, páneurópai klíringházak, így felmerül a kérdés, hogy a belföldi elszámolási forgalmat kell a SEPA-hoz igazítani, vagy a GIRO Rt. szerepe ebben megszűnik. Az új rendszer előnyökkel és hátrányokkal egyaránt rendelkezik. Mindenféleképpen előnyös, hogy a készpénz nélküli fizetéseket egész Európa területén - így Magyarországon is – a belföldivel megegyezően, egyszerűen és olcsón lehet majd bonyolítani, az átállással kapcsolatos költségek viszont rendkívül magasak. Emellett a fizetési folyamatoknak rövid idő alatt kell igazodniuk a gyors technikai fejlődéshez, hiszen a verseny a bankpiacon is egyre élesebb. Ezért a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség támogatásával létrehoztak egy szervezetet, a Fizetési Rendszer Fórumot, hogy annak segítségével az euró
57
fizetések támogatására kiépítendő nemzeti rendszerek itthon is a megfelelő időben megvalósulhassanak. Mivel a magyar munkacsoport tagjai – közöttük a Takarékbank munkatársa, Mezei László is – közvetlenül részt vesznek a brüsszeli munkában, úgy gondolom, hogy komoly eredményeket tudunk ezen a területen elérni. Az a fontos, hogy kellő nyitottsággal álljunk az előttünk álló feladatokhoz.
Dolgozatomban az európai és a magyar pénzügyi rendszerre illetve bankszektorra ható jelenségekre próbáltam rávilágítani. Bízom abban, hogy a dolgozatban szereplő információk, elemzések segítenek a szektor helyzetének reális megítélésében és a pénzintézetekről – többek között a takarékszövetkezetekről – alkotott kép teljeskörűbbé tételében.
58
Mellékletek
1. számú melléklet: Az euróövezet Résztvevő országok
Az Európai Unió (EU) 12 tagállama vesz részt a valutaunióban: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Finnország, Ausztria
Országok, amelyek nem tagjai a valutauniónak Ciprus, Dánia, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Svédország, Szlovénia és az Egyesült Királyság tagjai az Európai Uniónak, de jelenleg nem vesznek részt a valutaunióban. Dánia, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia24 és Szlovénia tagja az ERM–2 árfolyam-mechanizmusnak. A jövőben várhatóan további államok is csatlakoznak az ERM–2-höz.
Forrás: http://www.ecb.int/bc/intro/html/map.hu.html
24
2005. december 1-től
59
2. számú melléklet: A SEPA Átutalási Rendszer Forrás: SEPA Átutalási Rendszer Szabályzat (Credit Transfer Rulebook) 2005. 09. 02.
A négysarkos modell A következő ábra a főbb szereplők közti szerződéses kapcsolatrendszert és kölcsönhatásokat tekinti át.
Az ábra feliratai: Originator = Megbízó Beneficiary = Kedvezményezett Beneficiary Bank = Kedvezményezett bankja Originator Bank = Megbízó bankja 2 Provision of goods and services and/or requirement to move money = Áruszállítás, szolgáltatás nyújtása és/vagy pénzforgalmi igény 3 Provision of payment under terms and conditions agreed with originator bank = Átutalási szolgáltatás nyújtása a megbízó bankjával kötött megállapodás feltételei szerint
60
4 Provision of collection services under terms and conditions agreed with beneficiary bank = Beszedési szolgáltatás nyújtása a kedvezményezett bankjával kötött megállapodás feltételei szerint 1 Scheme rules = Rendszerszabályzat adhere to = csatlakozás Clearing & settlement mechanisms = Klíring és elszámolási rendszerek 5 using = igénybevétel A szereplőket többféle kapcsolat köti össze, ezeket az ábrán számokkal jeleztük: (1) A Rendszer alapját képező szerződéses jogviszony, amely minden tagbankot kötelez. (2) A megbízó és a kedvezményezett között az áruszállításra illetve szolgáltatásra valamint az annak ellenében történő fizetési kötelezettségre vonatkozó jogviszony. E jogviszony nem minden esetben ölt hivatalos szerződéses formát és erre a Rendszer nem terjed ki. (3) A megbízó és annak bankja közti jogviszony a bank által a fizetéssel és készpénzforgalommal kapcsolatban biztosítandó termékekre és szolgáltatásokra és azok feltételeire és kondícióira vonatkozóan. Az ezen jogviszonyra vonatkozó előírásokat a Rendszer nem szabályozza, de azoknak minimumként tartalmazniuk kell a Rendszer által előírt, a SEPA átutalás kezdeményezéséhez és teljesítéséhez szükséges elemeket. (4) A kedvezményezett és annak bankja közti jogviszony a bank által biztosítandó termékekre és szolgáltatásokra és azok feltételeire és kondícióira vonatkozóan. Az ezen jogviszonyra vonatkozó előírásokat a Rendszer nem szabályozza, de azoknak minimumként tartalmazniuk kell Rendszer által előírt, a SEPA átutalás kezdeményezéséhez és teljesítéséhez szükséges elemeket. (5) A megbízó bankja és a kedvezményezett bankja, valamint a kiválasztott klíring és elszámolási rendszer közti jogviszony, a teljesített szolgáltatásokra és azok feltételeire és kondícióira vonatkozóan. Az e jogviszonyokra vonatkozó előírásokat a Rendszer nem szabályozza, de azoknak minimumként tartalmazniuk kell a Rendszer által előírt, a SEPA átutalás kezdeményezéséhez és teljesítéséhez szükséges elemeket. A klíring és elszámolási rendszerek működésére vonatkozó elveket a SEPA pénzforgalmi rendszerek vonatkozásában az EPC PE-ACH Rendszer határozza meg. ([2]. sz. referencia). (6) A megbízó bankja, a kedvezményezett bankja, valamint esetleges más, közvetítőként közreműködő bank közti jogviszony. Az ezen jogviszonyokra és feladatokra vonatkozó előírásokat nem szabályozza a Rendszer, és azokat a fenti ábra sem tartalmazza.
61
Az átutalási folyamat sematikus áttekintése – a feldolgozási időciklus
Az ábra feliratai: Originator Bank (OB) = Megbízó bankja OB - Accepts = Megbízó bankja befogadja Clearing & Settlement Mechanism = Klíring és elszámolási rendszer Makes funds available to beneficiary bank = Az összeget a kedvezményezett bankja rendelkezésére bocsátja Beneficiary Bank (BB) = Kedvezményezett bankja BB Makes funds available to beneficiary = Kedvezményezett bankja a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja az összeget Acceptance Day = D: Befogadás napja = D Settlement Day, Max = D+2: Elszámolási nap, max = D+2 Max = Settlement Day + 1: Max = Elszámolási nap + 1 Maximum time cycle D + 3 : Maximális időciklus D+3
62
Üzemi feldolgozás folyamatábrája – az átutalási folyamat
Az ábra feliratai: Originator = Megbízó Originator Bank = Megbízó bankja Clearing & Settlement = Klíring és elszámolás
63
Beneficiary Bank = Kedvezményezett bankja Beneficiary = Kedvezményezett CT-01 Complete & forward CT = Átutalási megbízás kitöltése és továbbítása CT-02 Check & verify CT instruction = Átutalási megbízás ellenőrzése és hitelesítése Rejects CT-02R = Visszautasított tételek CT-03 Debit originator account = Kedvezményezett számlájának megterhelése CT-04 Check, clear and prepare for settlement = Ellenőrzés, klíring és előkészítés elszámolásra Rejects CT 04R = Visszautasított tételek CT 04R CT-04R Credit originator account = Megbízó számlájának jóváírása Returns = Visszaküldött tételek CT-05R Check, clear and prepare for settlement = Ellenőrzés, klíring és előkészítés elszámolásra Returns = visszaküldött tételek CT-05R Credit originator account = Megbízó számlájának jóváírása Returns CT 05R = Visszaküldött tételek CT 05R
3. számú melléklet: A SEPA DD Rendszerben zajló folyamatok Forrás: EPC: SEPA Direct Debit Scheme Rulebook 2005.10.07. (SEPA Csoportos Beszedések Szabályzata) 1. A felhatalmazás A felhatalmazási nyilatkozat A kötelező tartalom A jogosult köteles biztosítani, hogy a felhatalmazáson szerepeljen minden szükséges jogi szöveg és adat. A felhatalmazás nem tartalmaz limitet, azt a kötelezett bankja értéknövelt szolgáltatásként nyújthatja a kötelezettnek. A felhatalmazás érvényességének időbeli korlátja nincsen. Amennyiben a felhatalmazáson a jogosult és a kötelezett limitben is megállapodik, a limit ténye nem kerül továbbításra a bankok között, így azt a kötelezett bankja nem is ellenőrizheti.
64
Az aláírás A kötelezettnek ki kell töltenie a minimum információkat, és mindenképpen alá kell írnia a felhatalmazást, akár személyesen, akár elektronikusan. Azonosítók A felhatalmazás azonosítója A felhatalmazás egyedi azonosító számának egy adott jogosult kötelezetti körén belül egyedinek kell lennie, így az a jogosult azonosítójával együtt egyértelműen azonosítja a felhatalmazást. A jogosultnak a felhatalmazás azonosító számát úgy kell megadnia, hogy abból harmadik fél a jogosult azonosítójának ismeretében ne tudja egyértelműen visszanyerni a felhatalmazási adatokat. A jogosult azonosítója A jogosult bankja köteles ellátni a jogosultat egyedi beszedői azonosítóval. Egy jogosult több azonosítót is használhat különböző üzleti célokra. A jogosult azonosítója a következő részekből áll: - a jogosult központjának az ISO országkódja, - ország-specifikus kódrészlet, - ellenőrző számjegy (az előző két részre), - kiegészítés: a jogosult üzleti kódja (amellyel a különböző üzleti területeit megkülönböztetheti). A kiegészítés nem része a felhatalmazáson szereplő jogosult-azonosítónak. A SEPA DD rendszer kezdeti szakaszában a javaslat a jelenleg létező országspecifikus
azonosítók
használatának
engedélyezése.
Az
egyes
országok
meghatározhatják az új SEPA azonosítóra való áttérés módját. A rendszerbe újonnan belépők új SEPA azonosítót kapnak a javasolt ISO IBEI standardnak megfelelően. Azon országokban, ahol nincs ilyen azonosító, azonnal bevezethető az új SEPA azonosító. A felhatalmazás továbbítása A felhatalmazást a jogosultnak meg kell őriznie. A papír alapú felhatalmazást a jogosult biztos helyen őrzi, azt nem semmisítheti meg a kötelezően előírt dematerializáció után sem. A felhatalmazási adatokat a jogosult az első DD megbízással egyidőben juttatja el bankjának, amely az elszámoló rendszeren keresztül elektronikus formában továbbítja azokat a kötelezett bankjának. A felhatalmazási információ a bankok között csak 65
elektronikusan kezelhető. A kötelezett bankja kizárólag abból a célból kapja meg a felhatalmazási adatokat, hogy azokat opcionális, értéknövelt szolgáltatások nyújtására használhassa. A kötelezett bankja nem köteles a felhatalmazás érvényességét ellenőrizni a beszedés során, vagy a felhatalmazási adatokat bármilyen egyéb módon felhasználni. 2. A felhatalmazás módosítása A felhatalmazás módosítása a jogosult és a kötelezett között történik. A jogosult az új felhatalmazáshoz hasonlóan jár el, s a felhatalmazási információkat a következő DD megbízással együtt nyújtja be bankjának, amely az elszámoló rendszeren keresztül továbbítja azt a kötelezett bankjának. A kötelezett bankja a felhatalmazási információt értéknövelt szolgáltatások nyújtására használhatja. A kötelezett és a jogosult bármikor módosíthatja a felhatalmazást. Amennyiben a kötelezett bankot vált, a jogosult az első DD megbízásra vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni. 3. A felhatalmazás törlése vagy megszűnése A felhatalmazás törlése a jogosult és a kötelezett között történik, bankjaik bevonása nélkül (nincs értesítés). A felhatalmazás törlését a jogosult archiválja és dematerializálja. Ha egy jogosult 18 hónapon keresztül nem indít egy adott szerződés alapján beszedést, akkor a jogosult törli a felhatalmazást. 4. Beszedés teljesítése Általános feltételek A SEPA DD-nek két típusa van: az egyszeri és az ismétlődő. Debit tranzakció (credit tranzakcióval épp ellentétes): •
küldő (jogosult) a jóváírandó fél
•
fogadó (kötelezett) a terhelendő fél.
Az esedékesség, a kiegyenlítés és a terhelés dátuma minden esetben ugyanaz. Az előzetes értesítés A SEPA DD beszedés előtt a jogosult köteles értesíteni a kötelezettet. Az előzetes értesítést legkésőbb 10 naptári nappal (hacsak más időpontban nem állapodtak meg) a terhelési nap 66
előtt kell elküldeni a kötelezetthez. Az előzetes értesítésben a jogosult tájékoztatja a kötelezettet a terhelés összegéről és időpontjáról. Az előzetes értesítés tartalmazhatja ismétlődő beszedések ütemezését vagy egyetlen DD megbízás adott dátumát. A jogosult nem nyújthatja be a DD megbízást az előzetes értesítésben szereplő terhelési napnál korábbi esedékességi nappal. A beszedési megbízás tartalma A megbízás opcionálisan tartalmazhat átutalási információt a jogosulttól a kötelezettnek, pl. a vonatkozó szerződés azonosító számát, az előzetes értesítés referencia-számát, stb. A DD megbízás jogosult tranzakció hivatkozási száma egyedi módon azonosítja egy adott jogosult minden egyes DD megbízását, s azt a teljes DD folyamat során végig követi. A jogosult ezt az egyetlen azonosítót kérheti az általa indított DD megbízások azonosítására. A tranzakció hivatkozási szám belső struktúráját a jogosultnak kell meghatároznia. Visszatérítés esetén az eredeti tranzakció hivatkozási számát is meg kell adni a természetesen már új tranzakció hivatkozási számot viselő visszatérítési megbízásban. A jogosult által a kötelezettnek küldött átutalási információt a jogosult határozza meg, s azt a kötelezett bankjának el kell küldenie a kötelezett számára a számla terhelésekor. A beszedés folyamata A jogosult köteles eljuttatni a jogosult bankjához a DD megbízás adatait. A jogosult köteles az egyszeri DD vagy az ismétlődő DD első beszedése esetén 5 elszámolási nappal, míg legalább második ismétlődő DD beszedés esetén 2 elszámolási nappal a terhelési dátum előtt elküldeni a megbízást a bankjának (illetve ekkor kell a kötelezett bankjának megkapnia), s az előbbi esetben a megbízásnak tartalmaznia kell arra utaló információt is, hogy egyszeri DD megbízásról vagy ismétlődő DD első megbízásáról van szó. A jogosult bankja köteles megvizsgálni a megbízás érvényességét a fájl átvételekor, s hiba esetén azt javításra visszaküldi a jogosultnak, egyéb esetben továbbítja az elszámoló rendszernek, amely megvizsgálja a DD megbízások fájljait, majd továbbítja az adott kötelezett bankjának az összes neki címzett megbízást. A terhelési napon a kötelezettet illetve a kötelezett bankját megterhelik a megfelelő összeggel, amelyet a jogosult bankjának aznap jóváírnak. Ha a terhelési nap helyi ünnepnap, akkor a kötelezett bankját a következő banki munkanapon terhelik meg. A
67
kötelezett bankja köteles a megbízásban foglaltak szerint megterhelni a kötelezett számláját, ám értéknövelt szolgáltatásokat nyújthat a számára. DD megbízás nem teljesülése Nem teljesülés esetén a jogosultnak közvetlenül a kötelezettel kell a vitatott beszedés kérdését rendeznie. A megbízás el nem fogadásának tranzakció-típusából kiderül, hogy melyik szereplő nem fogadta el azt és az elszámolás előtt vagy után történt (visszavonás, visszautasítás, visszaterhelés, visszaküldés, visszafizetés). 5. „R” („V”) tranzakciók Visszavonás (revocation) A jogosult visszavonhatja a DD megbízást a jogosult bankja általi elfogadás előtt. A visszavonási megbízást a jogosult bankjához nyújtja be. Visszautasítás (reject) A DD megbízást a jogosult bankja, az elszámoló rendszer és a kötelezett bankja visszautasíthatja az elszámolás előtt A DD megbízást a jogosult bankja, az elszámoló rendszer és a kötelezett bankja visszautasíthatja az elszámolás előtt. Ennek számos oka lehet; például hibás azonosítók, késői benyújtás, törölt illetve letiltott felhatalmazás, lezárt számla, pénzmosási okok, fedezethiány. A jogosult bankja köteles megvizsgálni a megbízás érvényességét a fájl átvételekor, s hiba esetén azt javításra visszaküldi a jogosultnak. A jogosult és bankja közötti szerződés határozza meg, hogy a DD megbízást a jogosult bankja milyen lehetséges okokkal utasíthatja vissza, az a SEPA DD Rendszernek nem része. Az elszámoló rendszer a megbízás ellenőrzése után a hibás megbízásokat visszautasítja. Az ellenőrzés és visszautasítás szabályait az elszámoló rendszer állapítja meg. A kötelezett bankja az elszámolást megelőzően visszautasíthatja a megbízást technikai okok vagy a kötelezett letiltása miatt. Letiltás– kötelezett által (refusal) A kötelezett letilthatja a beszedést még az elszámolás előtt. 68
Visszaterhelés (return) A visszaterhelést a kötelezett bankja kezdeményezheti az elszámolás után és legkésőbb 5 elszámolási nappal a terhelési nap után, ugyanis a jogosult bankja legkésőbb 5 elszámolási nappal a terhelési nap után terhelhető meg. A kötelezett bankja köteles a megbízásban foglaltak szerint megterhelni a kötelezett számláját. Amennyiben ezt nem tudja megtenni, a visszaterhelés okának kódjával együtt a megbízást visszaküldi az elszámoló rendszernek, amely azt továbbítja a jogosult bankjának. A jogosult bankja megterheli a jogosult számláját a visszaterhelt megbízás összegével. A kötelezett bankja általi visszaterhelés okai a következők lehetnek: hibás számlaszám, lezárt számla, adott számlatípus nem fogad DD-t, a számlaszám és a számlatulajdonos neve nem egyezik, törölt illetve letiltott felhatalmazás, pénzmosási okok, nem részletezett ok miatti blokkolás, nem részletezett ok. Visszafizetés (refund) A visszaterhelés határidejének lejárta után 3 hónapig, azaz a terhelési nap utáni 5. elszámolási nap után 3 hónapig a kötelezettnek joga van visszafizetést kérni a bankjától. Ekkor a kötelezett bankja azonnal köteles jóváírni a kötelezett számláján a leemelt összeget, majd az elszámoló rendszeren keresztül eljuttatja a visszafizetési megbízást a jogosult bankjának, amely megterheli a megfelelő összeggel a jogosult számláját. A jogosult bankja terhelésének időzítését az elszámoló rendszer határozza meg. Az érvényességi időre illetve a kamatra vonatkozó szabályban a kötelezett bankja állapodhat meg a kötelezettel (maximum 10 napos határidő). Visszaküldés (reversal) A jogosult által kezdeményezett visszaküldés: A jogosult kezdeményezheti a már elszámolt, téves DD megbízás visszaküldését az elszámolás után bármikor bankjánál, amely az elszámoló rendszeren keresztül továbbítja a kötelezett bankjának. A kötelezett bankja a megfelelő összeget jóváírja a kötelezett számláján, illetve amennyiben ez nem lehetséges, visszaküldi azt. A visszaküldés (reversal) okának kódját a jogosult határozza meg, azt a kötelezett bankja a kötelezett számláján való jóváírás magyarázataként használhatja. Ilyen ok lehet: a rossz összeg, a túl korai benyújtás, a kétszeres benyújtás, a nem esedékes beszedés és a jogosulatlan tranzakció is. 69
A kötelezett által kért visszaküldés A visszafizetésre (refund) vonatkozó, az elszámolás utáni 3 hónapos határidő után a kötelezett időbeli korlát nélkül kérheti DD megbízások visszaküldését. Abban az esetben, ha az indok az, hogy nem volt felhatalmazás – akkor a bankján keresztül, abban az esetben, ha az indok az, hogy nem jogos az összeg akkor közvetlenül a jogosulttól. Ez esetben a kötelezett köteles bizonyítékkal alátámasztani kérését. A jogosult köteles megvizsgálni a kérés jogosságát, ezután vagy kezdeményez visszafizetési megbízást, vagy nem.
4. számú melléklet: a Takarékbank Rt. Működési adatai
Forrás: http://www.takarekbank.hu/?menu=bank&almenu=mutatok
Adatok millió Ft-ban Mérlegfőösszeg
1999
2000
2001
2002
2003
2004
117. 567
114. 583
137. 451
168. 100
163. 597
203. 653
Saját tőke
4. 535
4. 960
5. 910
6. 654
6. 978
7. 314
Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Költség-bevétel mutató - CIR
87
483
1103
820
863
998
83
424
950
745
735
846
110, 52
91, 08
77, 97
83, 55
76, 98
75, 00
70
Mérlegfőösszeg/Balance sheet total 250
(HUF mrd/billion)
203,7 200 150
114,6
168,1
163,6
2002
2003
137,5
100 50 0 2000
2001
2004
Saját tőke/Equity
6654
7 500
6978
7314
(HUF millió/million)
5910 5000 5 000
2 500
0
2000
2001
2002
2003
2004
71
Ügyfelekkel szembeni követelések/Receivables from customers
59,7
60 (HUF mrd/billion)
55 50
43,3
45 40
46,3
35,4
35
29,6
30 25 20
2000
2001
2002
2003
2004
Rendkívüli eredmény / extraordinary profit 400
351
350 300 250
(%)
200
117
150 100 50 0 -50
-3 2000
2001
2002
-59
1
2003
2004
-100
72
Tőkemegfelelési mutató/Capital adequacy ratio 15
(%)
14
14,33
14,32
14,39
13,77
13
12,43
12 11 10 2000
2001
2002
2003
2004
Bevételarányos működési költség (CIR) 100
91,08
(%)
90
83,55 77,97
80
76,98
75
70 60 50 2000
2001
2002
2003
2004
73
Irodalomjegyzék 1. EPC Elektronikus Átutalási Munkacsoport 125-05: SEPA Átutalási Rendszer Szabályzat 2005. 09. 02. 2. EPC: SEPA Direct Debit Scheme Rulebook 2005.10.07. (SEPA Közvetlen Terhelések Szabályzata) 3. FRF titkársága a Jogi Munkacsoport közreműködésével: Előterjesztés a nemzeti SEPA szervezet megalakítása tárgyában 2005. november 4. Lázár Ágnes (EPC képviselő): Tájékoztató a Fizetési Rendszer Tanács részére az EPC 13-ik Plenáris Üléséről (2005.09.21.) 2005. november 25. 5. Magyar Bankszövetség: EPC-FRF-SEPA Konzultáció 2005. október 5. 6. Marján Attila: Európa pénzügyei – Bankok, tőzsdék, a közös pénz és a globális verseny Sanoma Budapest kiadó 2005. 7. Nálunk – A Takarékszövetkezeti Integráció lapja XIV. évfolyam 5. szám 2005. szeptember-október: Miként látja Király Júlia, a Bankárképző igazgatója a takarékszövetkezetek helyzetét (3. oldal) 8. Takarékbank: Éves jelentés 2004. 9. Takarékbank: Stratégia és jövőkép 2005. 10. Tájékoztató feljegyzés az EPC 12-ik plenáris üléséről 2005. június 16. Brüsszel 11. http://www.fn.hu/index.php?id=1&cid=106582 FigyelőNet: Megújulásra ítélt banki rendszerek 2005. szeptember Letöltés dátuma: 2005.10.01.
74
12. http://www.erosgyulaalapitvany.hu/gacs/Gacsimre.htm Gács Imre: Magyarország csatlakozása az ERM II árfolyamrendszerhez című szakdolgozat 2005. szeptember 10. Letöltés: 2005.09.19. 13. http://eu.mti.hu/eu/cikk/88989 Letöltés: 2005.09.18. MTI: Brüsszel egységes banki fizetési rendszert szorgalmaz
2005.09.06.
14. http://www.penzcentrum.hu/page.php?id=44 Letöltés: 2005.11.13. 15. http://www.pszaf.hu/resource.aspx?ResourceID=publ_EUszektor_EUcsatlhatas Letöltés: 2005.10.08. 16. http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszaf_szekttanulm Letöltés: 2005.10.02. PSZÁF-tanulmány: Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra 2003. június 10. 17. http://www.takarekbank.hu/index.php?menu=tksz Letöltés: 2005.10.24.
Dolgozatom írása során többször konzultáltam a Takarékbank Rt. munkatársaival, Dr. Szőke Magdolnával és Mezei Lászlóval.
75
