Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek Szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek Szakirány

TURISZTIKAI KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK BÉKÉS MEGYÉBEN

Készítette: Zsapka Andrea

Budapest, 2005

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ................................................................................................................... 4 I. Általános gazdasági helyzet Magyarországon ................................................ 7 II. A turizmus helyzete a világ országaiban és hazánkban ................................10 III. A turizmus szerepe hazánkban ........................................................................16 IV. A Dél Alföldi Régió és Békés megye általános gazdasági helyzete................18 V. A vizsgált térség jelentőssége turisztikai szempontból ...................................21 VI. Turisztikai kis-és középvállalkozások helyzete Békés megyében..................24 VI.1. Problémák.....................................................................................................25 VI.1.1 Országos szinten...................................................................................25 VI.1.2 Megyei szinten .....................................................................................26 VI.2 Fejlesztési lehetőségek .................................................................................27 VI.3 Forrásszerzési lehetőségek ..........................................................................31 VI.3.1 Pályázatok ............................................................................................31 VI.3.1.1 Turisztikai célelőirányzat..............................................................31 VI.3.1.2 Széchenyi turizmusfejlesztési program .........................................33 VI.3.1.3 AVOP 3.1.3 Idegenforgalmi tevékenység fejlesztése .....................33 VI.3.1.4 ROP 1. 1 Turisztikai vonzerők fejlesztése......................................34 VI.3.1.5 ROP 1. 2 Turisztikai fogadóképesség javítása, szálláshely, szolgáltatásfejlesztés....................................................................................35 VI.3.1.6 Fontos szempontok a pályázatok elkészítésénél.............................36 VI.3.1.7 Miért éri meg pályázni ...................................................................37 VI.3.2 Hitelek .................................................................................................37 VI.3.2.1.Mikrohitel Program .......................................................................38 VI.3.2.2 Mikrohitel Plusz program ..............................................................40 VI.3.2.3 Midihitel.........................................................................................40 VI.3.2.4 Széchenyi Kártya............................................................................41 VI.3.2.5 ECONOVA Hitelprogram ..............................................................41 VI.3.2.6 Európa hitel ...................................................................................42

2

VII. A turisztikai vállalkozások munkáját összefogó, segítő szervezetek ...........43 VII.1 Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ...................................................43 VII.2 Magyar Turizmus Rt.....................................................................................44 VII.3 Dél Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság ........................................45 VII.4 Békés megyei Területfejlesztési Tanács.......................................................45 VII.5 Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány ..............46 VIII. Három békés megyei turisztikai kis- és középvállalkozás részletes bemutatása ................................................................................................................48 VIII.1 Frankó tanya ........................................................................................................ 48

VIII.2 Marschal Zoltán- Étterem, vendégház ........................................................49 VIII.3 Körös Tours.................................................................................................51 Befejezés ...................................................................................................................53 Mellékletek................................................................................................................55 Ábrajegyzék ..............................................................................................................58 Irodalomjegyzék.......................................................................................................59

3

Bevezetés

„A versenyelőnyön alapuló gazdaság már nem csupán a termékek vagy szolgáltatások versenyképességén alapszik. Sokkal inkább a cégek és az őket alkotó emberek folyamatos továbbképzésétől függ, attól, hogy képesek vagyunk-e a versenytársainkat megelőzni az elengedhetetlenné vált tudás kiaknázásában.” Gyáriparosok Európai Kerekasztala (Z.Júlia;2004:p.7)

Magyarország számos olyan adottsággal rendelkezik, melyek segítségével az ország turisztikai vonzerejét viszonylag rövid idő alatt jelentősen megnövelhetnénk. Gondoljunk csak hazánk egyedülálló természeti kincseire, a világszerte ismert gyógyvizes forrásainkra, az egyes tájegységek által kínált sajátos látnivalókra, a változatos állat- és növényvilágra, valamint a felbecsülhetetlen kulturális értékekre, melyek régóta hazánk jó hírét öregbítik. A Dél Alföldi Régió, ezen belül Békés megye, különösen sok, turisztikai szempontból igen fontos és még kiaknázatlan lehetőséget kínál, a vállalkozó kedvű üzletemberek, sőt az állam számára is. Egy sikeres projekt vagy vállalkozás beindításához azonban, mint tudjuk, tőkére is szükség van, melynek előteremtése igen nehéz feladat. A pénzügyi források, pedig szűkösek, a pályázatok és a bankok által rendelkezésre bocsátott hitelkonstrukciók feltételei sokszor szigorúak, kedvezőtlenek. Az általam vizsgált magyar turisztikai szektor résztvevőinek többsége kis- és középvállalkozás, és bár az Európai Unióhoz való csatlakozásunk által számos új forrásszerzési lehetőséggel bővült az amúgy szűkös kínálat, a legtöbb hazánkban működő vállalkozás, ennek ellenére, még mindig tőkehiánnyal küszködik. Szakdolgozatom célja, a turizmus területén tevékenykedő kis- és középvállalkozások helyzetének elemzése, lehetőségeik felmérése és fejlesztési javaslatok nyújtása a hatékonyabb működés érdekében.

4

Mivel e dolgozat keretein belül lehetetlen lenne a teljes magyarországi turisztikai vállalkozási paletta, valamennyi szereplőjét megvizsgálni, a vizsgált kis- és közép vállalkozások körét a Dél Alföldi Régióra nevezetesen Békés megyére szűkítettem. A kérdéses régió az ország területének mintegy egyötödét foglalja magába, főleg gyógyvizeiről híres, de a lovas turizmus jelentősége sem elhanyagolható ezen a területen. A régió fejlettsége sajnos elmarad az ország más területeitől. Ez különösen Békés megye esetében szembetűnő, ahol rendkívül hátrányos a gazdasági helyzet és nagyon magas a munkanélküliség. A terület főleg a külföldi, idősebb vendégeket vonzza, ami a számos melegvizű gyógyforrásnak tudható be, de a belföldi turizmus is számottevő a megyében. A közelmúltban számos fejlesztést hajtottak végre a térség egészségturisztikai létesítményeiben, főleg a fürdők és a hozzájuk kapcsolódó szálláshelyek kapacitását és színvonalát növelték, többnyire pályázati pénzekből. Tanulmányom

első

részében

röviden

ismertetem

az

ország

általános

makrogazdasági tendenciáit, és a turisztikai szektorral kapcsolatos fejleményeket, majd az általam választott terület, Békés megye, hasonló szisztéma alapján felépített elemzése következik. Szeretnék átfogó képet nyújtani, a megyében működő turisztikai kis– és középvállalkozások

helyzetéről,

mely

az

általános

hazánkban

tapasztalható

tendenciáknak megfelelően elég változatos képet mutat. Ezek a vállalkozások számos problémával küzdenek, melyet az újabb és újabb Európai Uniós pályázati lehetőségek próbálnak ellensúlyozni, akadnak azonban olyan vállalkozások is, melyeknek sokszor a pályázatok megírása is gondot jelent. Ezért tartottam fontosnak azoknak a szervezeteknek a megemlítését, melyek a vállalkozásokat életciklusaik különböző szakaszában különféle hasznos tanáccsal látják el, munkájukat segítik. E szervezeteket több csoportra oszthatjuk, vannak olyanok, melyek kifejezetten a turisztikai vállalkozások tevékenységében vesznek részt, de léteznek olyan egyesületek, alapítványok, civil szervezetek is, melyek a kis- és középvállalkozásokkal általánosságban foglalkoznak.

5

Vannak országos szintű intézmények és helyi kezdeményezések is, melyek szintén a vállalkozások sikeresebb működtetését próbálják elősegíteni. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Magyar Turizmus Rt., a Dél Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány egyaránt, az ország és a térség, turisztikai vállalkozásainak nyereséges működéséhez szükséges feltételek megteremtésén munkálkodik. Megvizsgáltam a különböző fejlesztési lehetőségeket és az ígéretes ágazatokat, valamint megpróbáltam összegyűjteni a problémákat, a lehetséges kitörési pontokat. Véleményem szerint az egyik legnagyobb probléma a szezonalítás kérdése, melynek kiküszöbölése az egyik legfontosabb feladat. Kitörési lehetőségek többek között, a manapság igen felkapott egészségturizmus, valamint a falusi turizmus. „Az egészséges életmód” szemlélet térnyerésével egyre nagyobb szerephez jutnak a wellnes és fittnes központok és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, a megye számos jól ismert fürdőhelye ehhez kiváló alapot szolgáltathat, ezt a lehetőséget nem szabadna elszalasztani. Emellett fontosnak tartom a turizmushoz köthető marketing tevékenység intenzitásának növelését, az ehhez kapcsolódó feladatok elvégzésével is külön vállalkozások foglalkozhatnának, így a turizmus termelésbővítő és munkahelyteremtő hatása még erőteljesebben jelentkezhetne. Végül három gyakorlati példán keresztül szeretném bemutatni, hogy a valóságban mi realizálódik abból, ami papíron olajozottan működik, három békés megyei turisztikai kis- és középvállalkozás működését és forrásszerzési tapasztalatait alapul véve. Összefoglalva tehát, szeretnék átfogó képet adni a térség turisztikai kis- és középvállalkozásainak

helyzetéről,

problémáiról

lehetőségeiről.

6

és

a

problémák

megoldási

I. Általános gazdasági helyzet Magyarországon A továbbiakban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005. szeptemberi jelentése alapján ismertetném a témához kapcsolódó legfontosabb gazdasági tendenciákat: A 2005-ös évet a világ szinte valamennyi országában a gazdasági növekedés visszaesése fémjelzi, Amerikában és Európában különösen érezhető e tendencia hatása. Még a hihetetlenül gyorsan fejlődő ázsiai országok növekedése is, ha nem is nagymértékben, de lelassult. A következő ábra ezt a folyamatot illusztrálja. 1.sz.ábra A világazdasági növekedés alakulása 6

%

5 4

Világgazdaság

3

USA

2

EU

1

19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05

0

év

Forrás: GKM (2005/2): p 6 Mint látható a 2001-es év szomorú eseményeinek hatására bekövetkezett visszaesés óta a világgazdaság növekedésnek indult, és csak a 2005-ös évben torpant meg ismét. A változás legfőbb oka valószínűleg az olaj világpiaci árának drasztikus emelkedése, mely szeptemberben elérte a rekordmértékű 70 dolláros hordónkénti árat, és ez a folyamat minden ágazatban áremelkedést idézett elő. Az amerikai gazdaság is súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, melyet a FED, az irányadó kamatláb megemelésével (3.5%) próbál ellensúlyozni. AZ Európai Unióban is hasonló tendenciák uralkodnak. A második negyedévi növekedési ütem alig érte el az első negyedév 0.3%-át. Ennek megfelelően az éves várakozások is csökkentek. A Nemzetközi Valutaalap 1.3%-os bővülésre számít a korábbi 1.6% előrejelzésekkel szemben. A közösség országai közül, legfontosabb partnereink mutatói jelentősen romlottak. Olaszország és Németország súlyos problémákkal küzd, mint például a magas 7

munkanélküliség, vagy az elöregedő társadalom. Ez természetesen negatív hatással van hazánk gazdasági helyzetének alakulására is, hiszen ezzel a két országgal igen szoros üzleti kapcsolatban állunk. A magyar gazdaság állapota viszonylag stabil. A bruttó hazai termék 4.1%-kal bővült az első negyedévi 2.9%-os értékhez képest. A bővülés legfőbb hajtóereje a 9.4%-os beruházás növekedés volt, melyben jelentős szerepet kapott az autópálya építés, továbbá a lakásberuházások. Az ipar is erőteljes fejlődésnek indult, a második negyedévi ipari termelés közel 2%-kal felülmúlja az első negyedévben elért mennyiséget. A legjobban fejlődő ágazat még mindig az építőipar, de a szolgáltatások területén is jelentős bővülésről beszélhetünk, a növekedés mértéke elérte a 4%-ot. A mezőgazdaság szerepe sajnálatos módon tovább csökkent. A munkanélküliségi ráta 7%, ami bár emelkedett, de még mindig kedvezőnek mondható a környező országokhoz viszonyítva. 2005 májusában, az újonnan csatlakozók közül, csak

Szlovéniában

volt

alacsonyabb

ez

a

mutatószám.

(A

magyarországi

munkanélküliségi ráta alakulásáról bővebben a mellékletben szereplő 3.sz.ábra ad felvilágosítást.) 2.sz.ábra Munkanélküliségi ráta (2005. május) Lengyelország Szlovákia Lettország EU-25 Csehország Litvánia 6,3 5,9

EU-15 Észtország Magyarország

0

15,5

9,1 8,8 8,1 8,1 8 7,9

5

10

Szlovénia

15

17,8

20

%

Forrás: HVG 2005.XXVII.évf.27.sz.:p 75 A nettó reálkeresetek több mint 4%-kal magasabbak az év eleji szintnél, a fogyasztás és a termelékenység nem növekedett ezzel arányosan.

8

A megtakarítási szerkezet átalakult, a banki betétek és állampapírok népszerűsége jelentősen visszaesett, és a devizahitelek iránt nőtt meg a kereslet. E folyamathoz valószínűleg hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank folyamatos kamat csökkentése. Az export tovább növekedett, de a külkereskedelmi mérleg hiánya összességében valószínűleg mérséklődik. Az államháztartási hiány mértéke az előrejelzéseknek megfelelően év végére 3.6%-ra csökken, az infláció a tervek szerint, a magas olajár hatásának ellenére is tartja a 4% körüli szintet.

9

II. A turizmus helyzete a világ országaiban és hazánkban Az idegenforgalom a világ minden részén jelentős profitot termel, hatása rendkívül szerteágazó, szinte a gazdaság minden területére befolyással van. Az ágazat helyzete tehát hatással van a világgazdaság teljesítményére is. A nemzetközi turizmus az elmúlt években igen változatos képet mutatott. A jelenlegi helyzetet

a

Magyar

Turizmus

Rt.

és

a

Központi

Statisztikai

Hivatal,

irodalomjegyzékben részletesen ismertetett, felméréseinek segítségével szeretném ismertetni. 4.sz.ábra Nemzetközi turistaforgalom 850

(millió fő)

800 750 Nemzetközi turistaforgalom

700 650 600 2000

2001

2002

2003

2004

2005*

* becsült érték

Forrás: HVG 2004.XXVI.évf.11.sz.:p 65 A 2001. évi, amerikai merényletek által előidézett visszaesés után, a turisztikai ágazat bevételei 2002-ben újra emelkedni kezdtek, majd 2003-ban az iraki helyzet, és az Ázsiában megjelenő SARS- vírus, valamint a világgazdaság megtorpanásának hatására ismét csökkentek. A 2004-es évben rekordméretű 10%-os növekedést ért el a turisztikai ágazat, de idén a növekedés mértéke ismét lassulni látszik. A visszaesés feltehetőleg az egyre gyakoribb terrorista akciók következménye, melyek hatására jelentősen csökkent az utazási kedv Európában. A véletlenszerű támadások, öngyilkos merényletek bizonytalanabbá tették az embereket. A sorozatos természeti katasztrófák, mint a Tsunami, a világszerte tomboló hurrikánok, mint például a Katrina, az özönvizek, szintén okozhatták, a turistaérkezések számának csökkenését. Hozzájárul a visszaeséshez az olaj és benzinárak növekedése is, mely közvetve érezteti hatását a turizmussal kapcsolatos szolgáltatások áraiban. 10

Az európai kontinens fogadja világviszonylatban a legtöbb külföldi vendéget, számuk eléri a 710 milliót. Európa országai bonyolítják a világ vendégforgalmának több mint 50%-át, bár ez az arány a WTO előrejelzései szerint 2020-ra 46%-ra csökkenhet. Ennek oka az ázsiai, a csendes-óceáni, a közel-keleti, valamint az afrikai térség jelentős forgalomnövekedése, ami a WTO szerint 10 év múlva elérheti az 5%-ot . 2004-ben ez az érték 4,1%-ot tett ki. (HVG 2004.XXVI.évf.11.sz.:p 65) A legtöbb Európába érkező vendég, ahogy a mellékelt ábra mutatja a mediterrán országokat, Spanyolországot, vagy Görögországot és a Nyugat-Európai országokat választja úti célul, ezzel szemben Közép-Kelet-Európát és Észak-Európát kevesebben látogatják. Ez véleményem szerint a tengerpartok népszerűségének és a fejlett nyugateurópai nagyvárosok vonzerejének köszönhető. 5.sz.ábra Európai turistaforgalom úti célok szerint 2004

18% 37%

Dél-Európa Észak-Európa Nyugat-Európa Kelet-Közép Európa

33% 12%

Forrás: MT Rt. www.itthon.hu/szakmai oldalak/statisztikák/ Hazánkban, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, a folyó fizetési mérleg idegenforgalmi egyenlege 2001 óta, folyamatosan csökken, ami annak tulajdonítható, hogy a kiadások a bevételeknél jóval nagyobb mértékben emelkednek. Ennek ellenére, az idegenforgalmi bevételeket tekintve, a 2005-ös év első felében, növekedés figyelhető meg, az előző év azonos időszakához képest.(melléklet 5/1.sz.ábra) A külföldi vendégek száma közel 10%-kal emelkedett, 97%-uk Európából érkezett hazánkba. A japán és brit vendégek esetében a vendégéjszakák száma szinte megduplázódott, ezzel szemben a német turistáknál 2.5%-os visszaesést figyelhetünk meg, míg a francia és olasz vendégek száma nem változott a tavalyi évhez képest.

11

Az Amerikából érkezők esetében 13%-kal emelkedett a beutazások mértéke, az újonnan csatlakozó országoknál, mint Csehország, vagy Lengyelország 20%-os a látogatószám növekedés. A Magyarországra látogató külföldi vendégek 64%-a egy napra érkezik hazánkba. Legtöbben, a nyári főszezonban utaznak Magyarországra, a téli hónapokban jelentős forgalom visszaesés következik be. Az átlag tartózkodási idő egyébként három nap, ezek a napok legtöbbször hétvégére esnek Az utóbbi időszakban, habár a bevételek és a költések aránya emelkedik, a turisták által itt töltött idő egyre zsugorodik 6.sz.ábra

előző év azonos időszakához viszonyítva (%)

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 20,00 15,00 10,00 külföldi összesen

5,00

belföldi összesen

0,00 -5,00

mindösszesen 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. I. félév I. félév I. félév I. félév I. félév I. félév

-10,00

Forrás: GKM (2005/2): p 21 Az ábrán egyértelműen látható, hogy 2000 óta jelentősen lecsökkent a hazánkban töltött vendégéjszakák száma, a 2003-as év volt a legrosszabb, ekkor esett vissza legnagyobb mértékben a vendégforgalom, azóta a külföldi látogatók esetében további csökkenés, míg belföldi forgalomban enyhe növekedés figyelhető meg. A belföldi vendégektől származó szállásdíj bevételek több mint 30%-kal emelkedtek. Ez javarészt a wellnes-és gyógyturizmus egyre növekvő népszerűségének köszönhető, de az üdülési csekkek forgalmának 40%-os emelkedése is hozzájárult az ágazat sikeréhez. A turisták többféle okból szánják rá magukat egy-egy utazásra, utazhatnak üzleti célból, újabb és újabb üzleti partnereket keresve, részt vehetnek különböző konferenciákon,

vagy

választhatnak

a

kellemesebb

pihenési

formák

felkereshetnek egy gyógyszállót, elmehetnek vadászni, vagy esetleg lovagolni.

12

közül,

A következő oldalon lévő táblázat a hazánkba érkező vendégek motiváció szerinti megoszlását ábrázolja: 7.sz.ábra A kereskedelmi szálláshelyekre érkezők utazási motivációja 2004

12%

6%

gyógy- és termálturizmus

6% 20%

hivatalos, üzleti utazás szabadidő kongresszus, konferencia

56%

egyéb

Forrás: KSH, Turizmus 2004: p 25 Magyarországon is, mint a világ minden részén, a szabadidő turizmus kapja a legnagyobb szerepet, ennek részaránya több mint 50 %. A szabadidős céllal idelátogatóktól származó bevételek idén emelkedtek, ez a csoport 24,1%-kal költött többet 2005 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az üzleti turizmus jelentősége is egyre nagyobb, de ezen a területen még számos fejlesztést kell végrehajtani, hogy felzárkózhasson hazánk a fejlettebb országok által nyújtott színvonalhoz. A konferenciaturizmus is kedvező változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban, idén 15%-kal több nemzetközi konferenciát rendeztek Magyarországon. A résztvevők több mint 60%-a külföldről érkezett. A gyógy- és termálturizmus területén, szintén akadnak még kiaknázatlan területek. Az adatok alapján, ezen ágazat részaránya a legalacsonyabb, ennek ellenére ez a legdinamikusabban fejlődő terület, egyre több wellness -és gyógyszállodát építenek. A hazánkban található különféle szálláshelyeket több csoportra oszthatjuk, a legsikeresebben a magasabb kategóriás szállodák működnek. Ezeknek a szálláshelyeknek a forgalmát vizsgálva a gyógy- és 4-5 csillagos szállodák bevétel-növekedése figyelhető meg az elmúlt évek során. Ezzel szemben az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeknél forgalom-visszaesés tapasztalható. Mindezek alapján belátható, hogy a megnövekedett bevételek miatt a magasabb kategóriájú szállodák folyamatosan tudnak fejleszteni, míg a kevésbé színvonalas szállók, panziók ezt nem engedhetik meg maguknak, így hamar tönkremennek.

13

Az itt látható ábra, a különböző szálláshelyek férőhelyeinek százalékos megoszlását ábrázolja. 8.sz.ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása szállástipusonként 2004

7%

Kemping

7% 29%

10%

Szálloda Panzió Turistaszálló

13%

Ifjúsági szálló 34%

Üdülőház

Forrás: KSH, Turizmus 2004: p 20 Érdekesnek tartom, hogy a kempingek férőhelyeinek aránya közel azonos a szállodákéval, tehát ez a második legnépszerűbb szálláshelyforma hazánkban. Sajnos az, hogy ilyen sok a férőhely, nem jelenti azt, hogy a szálláshelyek kapacitáskihasználtsága megfelelő. A legkevesebb férőhellyel az üdülőházak és diákszállók rendelkeztek a tavalyi évben. A világ folyamatos fejlődésével együtt jár, hogy egyre fontosabbá válnak a modern technológiák és a gyors kommunikációs eszközök. Éppen ezért az informatikai ágazat gyors fejlődése a turizmus területén is jelentős változásokat okozott. Az internetes szállásfoglalás, repülőjegy vásárlás elterjedésével gyorsabbá és kényelmesebbé, vált az utazások megszervezése. Negatívumként felhozható, hogy az internetes foglalások hatására kevésbé tudnak előre tervezni az egyes utazási irodák, ami akár működésüket is veszélybe sodorhatja. A világháló számos lehetőséget kínál a turisztikai kis- és középvállalkozások számára is. Tevékenységi körüket kibővíthetik, valamint világszerte ismertté válhatnak saját internetes honlapjuk elkészítésével. De ehhez az is hozzátartozik, hogy számos esetben éppen az információkhoz való könnyebb hozzáférés miatt, kerülik meg az emberek az utazási irodákat, és maguk szervezik meg a nyaralásukat, ami nagymértékben csökkenti az irodák bevételeit. Az uniós csatlakozással életbe lépő, határátkeléssel kapcsolatos formaságok leegyszerűsödése, szintén a turistaforgalom növekedését ösztönzi.

14

A fapados légitársaságok megjelenésével, kiéleződött az ágazat e területén dolgozó vállalkozások közötti verseny. A távolabbi országok alacsonyabb áron is elérhetővé váltak, így a turisztikai vállalkozások közötti verseny tárgyát egyre inkább a kiegészítő szolgáltatások képezik Úgy gondolom, Magyarország szempontjából kedvezőtlen tendencia, hogy a tengerparttal rendelkező volt szocialista országok (pl. Horvátország, Bulgária) egyre több turistát csábítanak magukhoz alacsony áraikkal, és az egyre magasabb színvonalú szolgáltatásaikkal. Eközben nálunk, például a Balatonnál folyamatos áremelkedés a jellemző, amit nem követ a szolgáltatások színvonalának emelkedése.

15

III. A turizmus szerepe hazánkban A turizmus jelentősége termelésbővítő és munkahelyteremtő hatásában rejlik, mellyel közvetve hozzájárul az ország gazdasági helyzetének alakulásához. A GKI Gazdaságkutató Intézet vizsgálata szerint, gazdaságélénkítő hatását tekintve a 25 nemzetgazdasági ágazat között, az előkelő negyedik helyen szerepel az építőipar, a gépipar és a pénzügyi szolgáltatók után.(GKI Rt., A turizmus makrogazdasági szerepe, 2004 október) A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában közölt

helyzetelemzés szerint a teljes

közvetlen és közvetett turizmus szektor 2002-ben a magyar GDP 8,76%-át tette ki, a foglalkoztatás mértéke az alkalmazotti létszám 12%-a volt. (Magyar Turisztikai Hivatal, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013:p 19) Bonyolult szerkezete miatt az ágazat más területek eredményeit is egyértelműen befolyásolja, ilyenek például: kereskedelem, közlekedés (fapados légitársaságok megjelenése), pénzügyi szolgáltatások. Az alábbi, általam összeállított folyamatábra a turizmus adott városra, helységre gyakorolt közvetett és közvetlen hatásait mutatja egy fiktív üdülőhely létesítésén keresztül. Üdülőhely létesítés hatásai Innováció

Munkahelyteremtés

Projekt előkészítse

-tervezők -kivitelezők -befektetők -reklámszakemberek

Üdülőhely megépítése

9.sz.ábra Infrastruktúra fejlesztése

Adóbevétel növekedése

Jövedelemnövelő hatás

Új vállalkozások létesülése Kereskedelmi forgalom növekedése

Kulturális értékek megőrzése

Forrás: saját kutatás

16

A fiktív város esetében megfigyelhető, hogy már a képzeletbeli üdülőhely létesítésének tervezési, előkészítési folyamataiban is megjelenik a munkahelyteremtés, mint pozitív hatás. A projektben résztvevő tervezőcégek, a későbbi kivitelezők és marketingszakemberek alkalmazásával, a befektetők egyre szélesebb réteget vonnak be a munkálatokba. Az üdülőhely megépítése után, további pozitív következmények jelentkeznek. Gondoljunk csak az újabb és újabb, turizmust kiszolgáló vállalkozások létesülésére, a munkahelyteremtésen keresztül a jövedelemnövelő hatásra, a kereslet növekedésére, a kereskedelmi egységek forgalomnövekedésére. Nem elhanyagolható szempont továbbá az önkormányzatok és közvetve az állam adóbevételeinek növekedése sem. Emellett, az üdülőhely könnyebb elérése érdekében, szükség van az infrastruktúra fejlesztésére így megoldódik egy további probléma, és újabb szereplők kerülnek a körforgásba. A projekt segítségével újabb modernebb technológiák alkalmazására is lehetőség nyílik, az üdülőhely jellegének megfelelően, például egy fürdőhely esetében, ilyen lehet, egy korszerűbb keringtető berendezés használatba vétele. A folyamat tehát önmagát generálja, számos vállalkozót vonva be a folyamatba. A turizmus további pozitív hatásai közé sorolhatjuk a kulturális és természeti értékek hosszú távú megőrzését. A falusi turizmus segítségével fennmaradnak a régi hagyományok, a népviselet és sok más fontos kulturális érték, ami egyébként feledésbe merülne. A turizmus segítségével az egyébként elszigetelt területek, térségek is bevonhatóak a gazdaság vérkeringésébe. Mindezek alapján tehát megállapíthatjuk hogy a turizmus pozitív hatásai annyira szerteágazóak, hogy szerepe létfontosságú lehet egy adott ország életében és fejlesztése elengedhetetlen feladat.

17

IV.

A Dél Alföldi Régió és Békés megye általános gazdasági helyzete Magyarország tervezési-statisztikai régiói

10.sz.ábra

Forrás: www.logsped.hu/regiok.htm A Dél Alföldi Régió és ezen belül Békés megye, társadalmi és gazdasági szempontból, egyaránt elmaradott térségnek számít, az itt található 25 kistérség közül 7 tartozik az ország 48 leghátrányosabb kistérsége közé A területre jellemző, hogy minden a nagyobb városok köré szerveződik. A közlekedési infrastruktúra is ezek között a városok között fejlettebb, a kisebb városok, tanyák súlyos infrastrukturális problémákkal küzdenek. A közlekedési nehézségek, autópályák hiánya és az utak rossz minősége miatt, a megye kevésbé vonzza a befektetőket. A beruházások hiánya, pedig tovább rontja a megye helyzetét. A Dél Alföldi Régió az EU besorolása szerint a NUTS II. szintbe tartozik, az egy főre jutó, vásárlóerő paritáson számított GDP-t tekintve, a Közösségi átlag 40%-a alatt helyezkedik el. (DARFT, Helyzetelemzés, 2005.05.06, 2. sz. munkaanyag). A térségben a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos szintet, mértéke 8.3%. 11.sz.ábra A munkanélküliségi ráta alakulása régiónként 12

Közép Magyarország

10

Közép Dunántúl

%

8 6

Észak Magyarország

4

Dél Dunántúl

2

Nyugat Dunántúl

20 05

20 04

20 03

20 02

20 01

0

Észak Alföld Dél Alföld

Forrás: GKM, 2005/2: p 27 18

Az előző lap alján szereplő ábrán látható, hogy a vizsgált térség a négy legrosszabb helyzetben lévő régió között van. 2004-ben és 2005-ben a leszakadás a fejlettebb területektől még intenzívebben folytatódott. Ha Békés megyére szűkítjük a vizsgálatot, az eredmény, hasonlóképpen alakul, sőt a régió megyéi közül itt a legsúlyosabb a helyzet. A megyében a legalacsonyabb a havi nettó átlagkereset, ami magával hozza a helyi kereslet csökkenését, a fizetőképes kereslet hiányát. Ez természetesen negatívan érinti a térség vállalkozásait, melyeknek csökken a versenyképessége és beszűkülnek a fejlesztési lehetőségeik. A megye területén magas az idősek aránya, a fiatalok a magasabb jövedelmi szint miatt az ország más területein, főleg Budapesten, más nyugati megyében vagy esetleg külföldön vállalnak munkát. A született gyermekek száma egyre inkább csökken, a fiatal házasok nem mernek több gyermeket vállalni. Hazánknak ezen a részén, a vállalkozási kedv igen alacsony. Az egy főre jutó vállalkozások száma, alig haladja meg az országos átlag 50%-át. Az itt dolgozó alkalmazottak száma, pedig általában 50 fő alatt van. A megyében működő vállalkozások

többsége

tőkeszegény,

vagy

eladósodott,

a

legtöbb

esetben

kényszervállalkozás. A kis-és középvállalkozások csaknem 90%-a városokban koncentrálódik. A legfejlettebb és legsűrűbben lakott városok között említhető, többek között, Kecskemét, Békéscsaba, Gyula és Szarvas, ezekben a városokban a legmagasabb a diplomával rendelkezők aránya. A gazdaság szerkezetét főként a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó tevékenységek határozzák meg, bár a fejletlen termelési tényezők, és az elavult termelési módszerek alkalmazása miatt, az ágazat nehéz helyzetben van. A térség foglalkoztatottjainak 11.5%-a ebben a szektorban tevékenykedik, ami csaknem duplája az országos átlagnak. A békési ipar szintén nehézségekkel küszködik, hiszen fejlesztések nélkül nem tud lépést tartani az ország más területein működő tőkeerős cégekkel. Ennek ellenére meghatározó szerepet játszik a megye gazdasági életében, hiszen a foglalkoztatottak közel 40%-a ezen a területen dolgozik. Fontosabb iparágak: építőipar, textilipar valamint az élelmiszeripar. A megye piacát főként keleti szomszédos országok jelentik, a legnagyobb árumennyiséget Oroszországba exportálják. Békés megyében is jellemző a szolgáltatói szektor túlsúlya a vállalkozások számát és a foglalkoztatottak arányát tekintve egyaránt. Az idegenforgalommal foglalkozó 19

cégek száma alacsony. A pénzintézetek, oktatási centrumok a nagyobb városokban koncentrálódnak..

(BMVA,

Békés

megye

turizmusfejlesztési

stratégiai

terve,

Helyzetelemzés 2003) A vállalkozások fejlesztését szolgáló inkubátorházak, és vállalkozói központok kezdetlegessége

gondot

okoz,

bár

már

vannak

fejlesztéssel

kapcsolatos

kezdeményezések. A következő táblázat röviden összefoglalja a térség jellemzőit: A régió SWOT analízise 12.sz.ábra Erősségek

Gyengeségek

-kedvező éghajlat

-infrastruktúra kiépítetlensége

-határ közelsége (EU határ is)

-alacsony jövedelmi szint

-aktív vállalkozások

-mezőgazdaság rossz helyzete

-inkubátorházak, ipari parkok

-magas munkanélküliség

-fejlődő városok

-kevés potenciális befektető

-értékes erőforrások

-alacsony születési arány

Lehetőségek

Veszélyek

-szállítmányozási, logisztikai központok

-elvándorlás

-EU támogatások

-elöregedő népesség,

-Euroregionális összefogás

-társadalmi elégedetlenség

-megújuló energiaforrások

-turizmusfejlesztés

- vállalatok közötti együttműködés elősegítése Forrás: saját kutatás

20

V. A vizsgált térség jelentőssége turisztikai szempontból Magyarország turisztikai régiói

13.sz.ábra

Forrás: www.invitour.sk A Dél Alföldi Régió, mint ahogy a mellékelt ábrán is látható, a legnagyobb összterületű idegenforgalmi régió Magyarországon, három teljes megyét (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun) foglal magába. Ez az egyetlen olyan idegenforgalmi régió, amelynek határai tejesen megegyeznek az Európai Unió tervezési-statisztikai régióival.(lásd 10.sz.ábra) A térség éghajlati viszonyai kedvezőek, a táj arculata változatos, habár az Alföld szerepe a táj képének meghatározásában igen jelentős. Három Nemzeti Park is működik ezen a területen: Kiskunsági-, Duna-Dráva, - és a Körös-Maros Nemzeti Park, melyekben számos védett állat-és növényfaj él. A térség rendkívüli természeti értékei közé sorolhatóak ezen kívül, a régiót átszelő folyók, holtágak, a szikes rétek, ártéri erdők. A régió idegenforgalmi kínálatában megjelenik többek között a lovas-, kerékpáros-, kastély- és falusi turizmus is. A térség turisztikai értékei azonban javarészt kihasználatlanok, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a vizsgált tervezésistatisztikai régió részesedése az ország vendégforgalmából alig 7 %. Számos lehetőség áll rendelkezésre, a látogatószám növelésére és a terület népszerűsítésére. A következő oldalon található első ábrán, mely a külföldi vendégéjszakák számát szemlélteti, turisztikai régiókra osztva az országot, megfigyelhető, hogy a legtöbb külföldi turista, az ide érkezők 52 %-a, a Budapest- Közép-Dunavidék Régió városait választotta útirányul.

21

A második legfelkapottabb nyaralási célpont a Balaton régió, mely a külföldi vendégéjszakák számának 23%-át teszi ki, habár itt meg kell említeni, hogy a látogatottság folyamatosan csökken a magas árak miatt. A két legnépszerűbb turisztikai régió esetében a külföldi vendégforgalom szerepe meghatározó. A Budapest-KözépDunavidék régióban a külföldi vendégek aránya meghaladta a 80%-ot, míg a Balaton régió esetében a külföldről érkezők aránya 60%-ot tett ki. 14.sz.ábra A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint 2004 9%

Balaton Dél-Alföld Budapest-Közép-Dunavidék

3% 2%

1%

23%

5% 3%

Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza tó

3%

52%

Forrás: MT Rt. www.itthon.hu/szakmai oldalak/statisztikák Az is megfigyelhető, hogy a vizsgált Dél Alföldi Régió, valamint Dél-Dunántúl és Észak- Magyarország vendégforgalma 2% körüli, mely igen alacsonynak mondható. A belföldi vendégforgalom esetében a területi koncentráció kevésbé jellemző, a százalékarányok eloszlása viszonylag egyenletes. A legtöbben a Balatont látogatták meg, a régió részesedése a belföldi vendégéjszakák számából 20%. A Budapest-KözépDunavidék régió is hasonló népszerűségnek örvend. Az ország északi területei valamint a Nyugat-Dunántúli régió szintén 10% feletti arányt képvisel. 15.sz.ábra A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint 2004 Balaton 13%

2%

Dél-Alföld

20%

Budapest-Közép-Dunavidék

6%

Dél-Dunántúl 9%

14% 12%

Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl

16% 8%

Nyugat-Dunántúl Tisza tó

Forrás: MT Rt. www.itthon.hu/szakmai oldalak/statisztikák

22

A Dél Alföldi Régió részaránya itt már magasabb, 9% körüli. A belföldi vendégek aránya a külföldiekhez viszonyítva közel 70%, tehát elmondható, hogy a régió esetében a belföldről érkező turisták száma a meghatározó, a térség turisztikai szolgáltatóinak helyzete a belföldi vendégforgalom alakulásától függ. A terület vendéglátó-ipari egységeinek, szállodáinak színvonala, kevés kivétellel, sajnos elmarad az ország nyugati területein található éttermek, szálláshelyek színvonalától. A dél-alföldi térségben nincs ötcsillagos szálloda, a szálláshelyek többsége kisebb hotel, panzió. Kapacitásuk főleg a főszezonban kevésnek bizonyul, a térségben jelentős kapacitásbővítésre lenne szükség. Ezek a tényezők valószínűleg mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tartózkodási idő itt a legalacsonyabb az országban, alig két és fél nap. A régió legnépszerűbb és legsikeresebb idegenforgalmi ága az egészségturizmus. Szerepének növekedésével az egészségturisztikai létesítmények, gyógyfürdők szerepe egyre jobban növekszik, fejlesztésükre, kibővítésükre egyre nagyobb összegeket áldoznak, talán ez a kedvező változás, több vendéget csal majd erre a vidékre. A rendezvényturizmus jelentősége is kiemelkedő, szinte egész évben kínálnak programokat a térség városai. Bár a rendezvények csak ideiglenesen növelik a vendégforgalmat és a megye perifériális helyzete miatt, sokszor kevesen látogatnak el a nagyszabású eseményekre. Legnagyobb rendezvények: Csabai Kolbász Fesztivál, Szarvasi Szilvanapok, Gyulai Végvári Esték. A választék széles, az egyetlen probléma talán az, hogy e rendezvények országos ismertsége elenyésző, a szervezők nem fordítanak elég hangsúlyt az események népszerűsítésére. Fontos megemlíteni még a kerékpáros turizmus nyújtotta lehetőségeket. A megye közel 100 km hosszú kerékpárúttal rendelkezik. Az utóbbi években, az országos tendenciáknak megfelelően, a lovas-és vadászturizmus szerepe is egyre jelentősebb a megyében. Az előbbire példa a Szarvason idén megrendezett Lovas Világtalálkozó.

23

VI. Turisztikai kis –és középvállalkozások helyzete Békés megyében A KSH adatai szerint 2004-ben, a hazánkban addig regisztrált, több mint 870.000 működő

vállalkozás

közül

hozzávetőlegesen

26.000

foglalkozott

szálláshely-

szolgáltatással és vendéglátással, melyek túlnyomó többsége egyéni vállalkozás. Az ágazat 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásai a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 3,8%-át adták a tavalyi évben, arányuk 2004-ben 7%-kal nőtt az azt megelőző évhez képest. Az turizmusban dolgozók átlagkeresete hozzávetőlegesen 8%kal emelkedett a 2003-as értékekhez képest, ami ugyan meghaladta az országos növekedés mértékét, de sajnálatos módon, alig érte el a nemzetgazdaság egészére vonatkozó átlagkeresetek 62%-át. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban, a beruházások mértéke, az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, a hangsúly egyre inkább áttevődik a gyógy- és wellnesturizmushoz kapcsolódó beruházásokra. (KSH, Turizmus 2004:p 6-7) Hozzáteszem, hogy a fent említett számadatok nem tartalmazzák az egyéb turizmushoz kötődő vállalkozásokat. A Békés megyében működő turisztikai vállalkozások arányáról ennél pontosabb adat nem ismert, de számuk lényegesen kevesebb, mint a Dél Alföldi Régióhoz tartozó két másik megye esetében. A vizsgált gazdasági szervezetek, mint a térség vállalkozásai általában, finanszírozási problémákkal küszködnek, többségük mikro- és kisvállalkozás. Sokan csak azért alapítanak saját céget, mert ez jelenti számukra az egyetlen lehetséges jövedelemforrást. Nem tudnak fejleszteni, épp ezért az általuk nyújtott szolgáltatások színvonala sokszor átlagon aluli. Az Internet ellátottság folyamatosan javul, bár még csak kevesen tudnak élni a világháló nyújtotta lehetőségekkel. A lassú az információáramlás miatt, számos esetben későn értesülnek az érintett cégek az ágazattal kapcsolatos fejleményekről, pályázati kiírásokról. A térség közművesítettsége sok kivetnivalót hagy maga után, sok kisebb településen rossz az ivóvíz-ellátottság, nincs kiépített csatornarendszer, ami természetesen hátráltatja a turisztikai ágazat fejlődését. A vállalkozások alkalmazottainak többsége nem beszél idegen nyelveket, nem rendelkezik kellő tapasztalattal. A kényszervállalkozási jelleg miatt sok helyen a megfelelő motiváció is hiányzik.

24

A magyarországi vállalkozásokra egységesen jellemző, hogy minimális összeget áldoznak marketingtevékenységre, promóciókra, ami a turizmus területén hatalmas hátrányt jelenthet. A legtöbb cég nem rendelkezik jól felépített stratégiai tervvel, alacsony hatékonysági szinten működnek, az alkalmazottak feladat-meghatározása nem minden esetben egyértelmű. Az

uniós

csatlakozás

véleményem

szerint

ösztönzőleg

hatott

a

térség

vállalkozásaira, hiszen a kiírt pályázatok magas követelményeket támasztottak jelentkezőkkel szemben, és mivel az elnyerhető összegre mindenképpen szükségük volt, az előírt fejlesztéseket végre kellett hajtaniuk. Persze előfordult, hogy ez túl nehéz feladatnak bizonyult és egyes vállalkozások nem bírták elviselni az ezzel járó anyagi terheket VI.1. Problémák VI.1.1 Országos szinten Úgy gondolom, súlyos probléma, hogy hazánk iránt az érdeklődés még az újabb és újabb image építési kampányok hatására sem emelkedett, habár rengeteg pénzt költ az állam Magyarország népszerűsítésére, gondoljunk csak a legújabb Tony Curtis reklámfilmre. Szintén negatívumként említhető, hogy igen magas hazánkban a területi koncentráltság, legtöbben Budapestet vagy a Balatont választják úti célul, ha Magyarországra utaznak, ami természetesen az ország egyéb területein működő turisztikai vállalkozásoknak jelentős veszteségeket okoz. Ezen a két, világszerte ismert turisztikai célponton kívül, Magyarországon kevés a nemzetközi szinten is jelentős turisztikai attrakció. A szezonalitás kérdése is nagyon fontos, hiszen az év közel fele idegenforgalmi szempontból holt időszak. A turisztikai vállalkozások többsége nem tudja ellensúlyozni a népszerűtlen időszakokban elszenvedett bevételkiesést. Az idegenforgalmi szolgáltatások színvonala országos szinten igen alacsony, eltekintve a néhány Budapesti luxusszállodától, habár vannak törekvések a helyzet megváltoztatására. Még nem igazán megoldott az egyes régiók turisztikai vállalkozásainak koordinálása, összefogása, és az egyes vállalkozások is csak ritkán hajlanak az 25

együttműködésre. Az idegenforgalmi szervezetek érdekérvényesítő képessége nem megfelelő.

Sok

esetben

a

Nemzeti

Parkok

együttműködési

szándéka

is

megkérdőjelezhető, hiszen a parkok érdekei ütközhetnek a turisztikai szolgáltatókéval. Míg az első csoport célja a védett területek megóvása és elzárása a tömeges látogatóktól, addig a másik csoport elsősorban a bevételeit szeretné növelni, a látogatószám emelésével. Az állam, az önkormányzatok és a civil szervezetek és a vállalkozók együttműködése is nehézségekbe ütközik, érdekeik gyakran nem egyeznek, a túlzott bürokrácia és az erős központi ellenőrzés hátráltatja a hatékony működést. Marketingre, promócióra nagyon keveset költenek az idegenforgalmi cégek, sok helyen az internetes megjelenés is hiányzik. VI.1.2 Megyei szinten A közlekedési infrastruktúra kiépítettsége Békés megyében még nem teljes, az utak állapota koránt sem mondható tökéletesnek. A megye ezért elszigetelt helyzetben van más megyékhez képest, versenyhátrányba került, a befektetők más régiókat részesítenek előnyben. A vasútvonalak elavultak, a légi közlekedés, habár vannak erre vonatkozó tervek, mégis hiányzik. A sok kis falu és település töredezetté teszi a megye szerkezetét, így az együttműködés még nehezebbé válik. A kis elzárt falvak közművesítése sem teljes, sok helyen hiányoznak az egyébként releváns alapszolgáltatások. A csatornázás a víz és gázszolgáltatás, az ivóvíz minősége sok helyen nem kielégítő. A megyében rendkívül magas a munkanélküliségi ráta, sok várost, mint például Szarvast is egy-egy nagyobb vállalat tart életben. Éppen ezért nagy a függés ezektől a társaságoktól, hiszen több száz dolgozót foglalkoztatnak, és ha megszűnnek, az beláthatatlan következménnyel jár az adott város szempontjából. Hasonló válsághoz vezetett például Békés megyében a gyomaendrődi cipőgyár bezárása. Magas az idősek aránya, különösen alacsony a gyermekek születési aránya. A fiatalok nem maradnak a megyében, már középiskola után, a nagyobb városokba, főként Budapestre mennek tanulni, és tanulmányaik befejezése után ott vállalnak munkát. Az itt maradt fiatalok képzettsége alacsony, ami további problémákat von maga után. Turisztikai területen kevés a szakember, fontos lenne a továbbképzés megszervezése.

26

A vállalkozások többsége kényszervállalkozás, legtöbbjük tőkehiányos. Fejlesztésre egyáltalán nincs pénzük, egyik napról a másikra tengődnek. Nagy az illegálisan, feketén működő vállalkozások aránya, az ellenőrzés és szankcionálás nem megoldott, hiányzik hozzá a megfelelő koordináló szervezet. A vendéglátó egységek és kereskedelmi szálláshelyek színvonala alacsony, a térségben, mint már korábban említettem nincs ötcsillagos szálloda. Az itt található nevezetességek többsége még felújításra, fejlesztésre vár, amihez szintén hiányzik a megfelelő forrás. Az átlagos tartózkodási idő kevés, az ide érkező vendégek átlagban 2 napot töltenek el, ezen régióban. VI.2. Fejlesztési lehetőségek, megoldási javaslatok Álláspontom szerint, fontos lenne a megye adta természeti adottságok intenzívebb, hatékonyabb kihasználása. A napfényes órák száma itt a legmagasabb, az éghajlati viszonyok kedvezőek. A megye számos látnivalót kínál az ide látogatóknak. A térség településszerkezete a falusi turizmus kiépítésére kiváló, apró falvak és községek százai erre kiváló alapul szolgálnak. Az etnikai sokszínűség, a sok egymás mellet élő nemzetiség, a számottevő kulturális érték, melyek ezeket a falvakat jellemzik, számos hasznosítási lehetőséget rejtenek magukban. Találkozhatunk itt többek között a szlovák,

román,

német,

székely

nemzetiségek

képviselőivel.

Vétek

lennekihasználatlanul hagyni ezeket az adottságokat. Lovas turisztikai szempontból szintén jó adottsággal rendelkezik a régió, így ez is jó

lehetőséget

kínál

a

megye

idegenforgalmának

fellendítésére.

Különböző

eseményekkel, rendezvényekkel is színesíthető a megye kulturális élete, ami szintén előmozdíthatja a régió idegenfogalmát. Jelentős előrehaladást jelentene a megye turisztikai vállalatainak összefogása, tevékenységük hatékonyabb koordinálása. Természetesen ma is léteznek olyan szervezetek, melyek segítik e vállalatok működését, ezekről a későbbiekben még bővebben is szólok. Az egészségmegőrzés szerepének növekedésével, egyre jobban előtérbe kerül az aktív turizmus, a természetjárás, vagy kerékpáros turizmus. A megye adottságaihoz ezek az idegenforgalmi ágazatok kitűnően illeszkednek.

27

Az Internet adta lehetőségek hatékonyabb kihasználása, szintén segítene a térség turisztikai vállalatainak fellendítésében. Az on-line foglalások nem csak felgyorsítják, hanem le is egyszerűsítik a szállásfoglalásokkal kapcsolatos ügyintézést, melynek révén hasznos erőforrások szabadíthatóak fel. Az Internet segítségével az ország más-más régióiban működő turisztikai szervezetek napi kapcsolatba kerülhetnek egymással, tapasztalatot cserélhetnek, fontos statisztikai adatokat oszthatnak meg egymással. Az európai unióban számos projekt indult azzal a céllal, hogy bekapcsolja a turisztikai vállalkozásokat és szervezeteket az információs körforgásba. Ilyen program például a TousiSt, melynek legfőbb célja, a turisztikai kis- és középvállalkozások közötti intranet hálózat kiépítése, emellett nagy hangsúlyt kap az interaktív marketing, az informatikai továbbképzés és az elektronikus útitervkészítés. A PMETOUR projekt egy egész Európát behálózó idegenforgalmi információs rendszer létrehozása, melynek segítségével az európai kkv-k megismerkedhetnek az elektronikus marketing eszközeivel. Ehhez a programhoz kötődik az IntoriSME projekt, melynek az elektronikus szolgáltatások elterjesztésében van jelentős szerepe. A program kiemelten kezeli Európa elmaradott régióit.(B.Balázs,2002) Az üdülési csekk által nyújtott előnyöket, ma már viszonylag jól kihasználják, de a rendszer továbbfejlesztésével további sikereket érhetnénk el. A vállalatok szempontjából különösen előnyös lenne, ha minél több turisztikai kiállításon, workshopon, vásáron vennének részt. Így megismerhetnék versenytársaikat és a piac újdonságait. A

belföldi

turizmus

előtérbe

helyezésével,

fejlesztésével,

színvonalas

szolgáltatásokkal, talán vissza lehetne csábítani azokat, akik a közeli országok tengerpartjait választják a hazai üdülőhelyekkel szemben. A környező országokkal való együttműködésnek is számos pozitív hatása lehet. A Visegrádi Országok például közös akciótervet alakítottak ki a tengerentúli forgalom fellendítésére. Fontosnak tartom itt megemlíteni, a később bemutatásra kerülő Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány és az Aradi Egyetem közös projektjét, az Arad-Békés megye idegenforgalmi térképét tartalmazó, idegenforgalmi portált, melyet pályázati pénzből hoztak létre 2004-ben. A speciális térkép segítségével az érdeklődő megismerheti a két térség, turisztikához kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásait. 28

A megye infrastruktúrájának fejlesztése szintén azok közé a fontos tényezők közé tartozik, amelyek nélkül, nem lehet minőségi turisztikai szolgáltatásokat nyújtani. Mindenképpen előnyös lenne a térség turisztikai szakembereinek továbbképzése, és az ezzel foglalkozó oktatási intézmények összefogása, megfelelő képzettségű oktatók toborzása. A korábban már említett Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány több ízben készíttettetett tanulmányokat a békés megyei idegenforgalmi ágazat helyzetének feltérképezésére. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei által, 2003-ban, készített „Békés Megye Turizmusfejlesztési Stratégiai Terve” című elemzés 9 fejlesztési prioritást jelöl meg, melyek a következők: •

A megye turisztikai termékeinek szélesebb termékcsoportokba történő rendezése.

•

A kínálati elemek bővítése, termékdiverzifikáció kitüntetett célcsoportok számára.

•

Intenzív piacbefolyásolás Békés megye általános turisztikai ismertségének növelésére

•

Első látogatást célzó értékesítéspolitika kidolgozása

•

A turizmussal összehangolt infrastruktúra fejlesztés támogatása

•

Együttműködések támogatása és ösztönzése

•

Koordináció megvalósítása a lehetőségek jobb kihasználása és a hatékonyság elérésére érdekében

•

A megye vállalkozói számára nyújtott képzések támogatása -szervezése

•

Utasfigyelő- és elemző rendszerek kiépítése a piaci reagálás gyorsítása érdekében

Ezeknek a prioritásoknak egy része megegyezik az általam már említett szempontokkal, fontosnak tartom azonban kiemelni a stratégia utolsó előtti pontját, a vállalkozások számára nyújtott képzések támogatását és szervezését, mely szorosan kötődik az általam vizsgált gazdasági szervezetekhez, a turisztikai kis- és középvállalkozásokhoz. Az BMVA által készíttettetett tanulmányban elhangzik, hogy az idegenforgalmi ágazatban nélkülözhetetlen elem az emberi tényező. Ez könnyen belátható, ha végiggondoljuk, hány emberrel kerülünk kapcsolatba, akár egy külföldi utazás, akár egy gyógyfürdőben eltöltött hétvége alkalmával. Éppen ezért nagyon fontos, az ágazatban, 29

és az ágazathoz közvetlenül kötődő vállalkozásokban, tevékenykedők képzettségi szintjének emelése. A BMVA által kiadott tanulmány két célcsoportot jelöl meg, melyek esetében elengedhetetlen feladat a szakmai tudás kibővítése. Az egyik ilyen szegmens azoknak a már működő kis- és középvállalkozásoknak a csoportja,

melyek

tevékenysége

közvetve,

vagy

közvetlenül

összefügg

az

idegenforgalommal, mint például a szálláshely-szolgáltatók, vagy utazási irodák, a másik csoport, azoknak a köre, akik nem végeznek turizmussal összefüggő tevékenységet, de szívesen foglalkoznának ezzel a területtel. Természetesen a két célcsoport számára eltérő oktatási csomagok szükségesek, de mindkét csoport esetében kiemelt feladat például a nyelvtudás fejlesztése. Az alapítványnak pont a tavalyi évben zajlott le sikeresen a „Nyelvoktatással kiegészített turisztikai és marketingképzés Békés megyei vállalkozók részére” címmel indított programja.

30

VI. 3. Forrásszerzési lehetőségek Az Uniós csatlakozás, a piacok megnyitása, jelentősen felerősítette a Közösség területén működő vállalkozások közötti versenyt. Ahhoz, hogy a magyarországi kis-és középvállalkozások is labdába rúghassanak a kibővült piacon, nagy mennyiségű tőkére van szükség. Ennek megszerzésére számos lehetőség áll rendelkezésre, mind a Magyar Állam, mind az Európai Unió közreműködésével. A pályázatokat több szempont alapján csoportosíthatjuk. Az első csoportba a tisztán hazai forrásból gazdálkodó, a másodikba az uniós és hazai társfinanszírozású, a harmadik csoportba pedig, a kizárólag Európa Unió által kiírt pályázatok tartoznak. 2005 szeptemberéig a kis-és középvállalkozások számára, a GVOP keretein belül, Európai Uniós társfinanszírozással kiírt programokra több mint 7000 pályázatot adtak be, melyekből eddig körülbelül, 4000-et fogadtak el. A megítélt pályázatok támogatási értéke

eléri

a

24

milliárd

forintot,

ami

jóval

meghaladja

a

tavalyi

értéket.(www.terminal.hu Kkv-k, mikro-vállalkozások fejlesztési kedvezményei) A nemzeti forrásból hirdetett pályázatok körében a legsikeresebbnek a vállalkozások internetes megjelenéséét elősegítő program bizonyult. A továbbiakban szeretném röviden ismertetni a kifejezetten a turisztikai kis- és középvállalkozók számára kiírt állami és Uniós pályázatok, valamint a vállalkozások számára viszonylag kedvező feltételekkel igénybe vehető hitelfajták előnyeit és hátrányait egyaránt. A pályázatok és hitelek fejezetekhez a BMVA szakértőivel készített interjú során szerzett tapasztalataimat is felhasználtam. VI.3.1. Pályázatok VI.3.1.1. Turisztikai célelőirányzat A Turisztikai Célelőirányzat keretein belül belföldi székhelyű jogi személyek, egyéni vállalkozók, és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok pályázhatnak turisztikai támogatásra, különböző témakörökben. A pályázat formája lehet vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás, vagy esetleg visszatérítendő támogatás. A pályázónak a pályázat elnyeréséhez rendelkeznie kell a teljes megvalósítási költség legalább 25%-ával. 31

Külön feltétel, hogy 10 millió forint felett a vissza nem térítendően támogatott programoknál, projekteknél 5, ingatlan beruházásnál 10 éven belüli megtérülést kell biztosítani. Ezen felül, a fejlesztési célú támogatásoknál garantálni kell a turisztikai célú hasznosítást 5, illetve 10 évre. Hiánypótlásra csak egy alkalommal van lehetőség, meghatározott határidőn belül. A pályázatok elbírálása 4 hónapig tart, a bírálatban részt vesz a Magyar Államkincstár Rt., a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., a Regionális Fejlesztési Holding Rt, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Rt. A vállalkozások előleget vehetnek fel a támogatás mértékének 25 %-áig, mikro-kis -és középvállalkozásoknál a támogatás mértékének maximum 50%-áig, de legfeljebb 100M Ft összeghatárig. Már megkezdett beruházásokhoz nem lehet igénybe venni a célelőirányzat által kiírt pályázatokat. A célelőirányzat keretein belül több jogcímen lehet pályázni, mely jogcímeket és az ehhez tartozó pályázati típusokat a mellékletben szereplő táblázat tartalmazza. (melléklet:16/1.sz.ábra) Mint a fent írottakból kiderült a feltételek meglehetősen kötöttek, továbbá a pályázathoz kapcsolódó dokumentumok kitöltése bonyolult, talán éppen ezért nem ez a legnépszerűbb pályázat a vállalkozások körében. További hátrány, hogy a célelőirányzat által rendelkezésre bocsátott keret, kimerülőben van.(HVG,2005.XXVII.évf.2.sz.:p102) 2001-ben még 30 milliárd forint várta a pályázókat, 2004-re ez az összeg 11 milliárd forintra zsugorodott és az idei előirányzat csupán 9,7 milliárd forint volt. Szerencsére ez a visszaesés a tényleges kifizetéseket nem ugyanilyen mértékben jellemezte. Az alábbi táblázat a kifizetéseket mutatja a 2001-2004-es periódus esetében: Turisztikai Célelőirányzat tényleges kifizetések 16.sz.ábra 2000

2001

Magyar Turizmus Rt 4053,7 5431,7

2002

2003

2004

6512,9

7036,8

6418

Pályázati támogatások

2068,8 2352,5

14370,3 15421,9 10888

Egyéb

928,8

4348,5

Összesen

7051,3 9742,4

1958,2

1875,2

2732,2

25231,7 24333,9 20038,2

Forrás: HVG,2005.XXVII.évf.2.sz.:p 102 A célelőirányzat eszközeinek többsége már le van kötve, és a 2006-os év keretét is meg kell terhelni, hogy minden nyertes megkapja az általuk elnyert pénzösszegeket. 32

VI. 3.1.2. Széchenyi turizmusfejlesztési program A program keretén belül kiemelt szerepet kapott a szálláshelyek, vendéglátó egységek akadálymentesítése, a gyógy- és termálfürdőkhöz kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése, továbbá a fürdők vízforgató berendezésekkel való felszerelése, valamint

a

vendéglátóegységek

számára

előírt

minőségbiztosítási

rendszerek

bevezetésének elősegítése. A program célja elsősorban az volt, hogy a megfelelő fejlesztések elvégzése után az Európai Unióban is versenyképes vállalatokat hozzon létre, vagy a már működő vállalatokat hozza közösségi szintre. A pályázó a program segítségével vissza nem térítendő támogatásban részesülhetett a beruházás értékének meghatározott százalékáig. A BMVA egyik munkatársa szerint, ez volt az egyik legsikeresebb pályázati projekt az utóbbi években. A Széchenyi turizmusfejlesztési program segítségével sok pénz került a megyébe, rengetegen adtak be pályázatokat a kiírt programokra. Különösen jó volt, hogy a pályázathoz szükséges dokumentumok kitöltése viszonylag egyszerű volt, az adatlapok átláthatóak voltak. A szálláshelykínálat bővítése mellet, marketing célokra is lehetett forrást szerezni, amire ma már pályázaton keresztül nem lehet pénzt szerezni. Sok békés megyei önkormányzat nyújtott be pályázatot rendezvényszervezésre, rendkívül népszerű volt a falusi turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó kiírás is. A térségben található települések közel fele adott be pályázatot a program ideje alatt. Természetesen ez a kezdeményezés sem volt hibátlan. A program tavalyi, négy pályázati kiírására 97-en nyújtottak be sikeres pályázatot, és közülük eddig mindössze 4 pályázó kapta meg a pályázaton elnyert összeget, 12 millió forint értékben. A 97 elnyert pályázat összértéke, ezzel szemben, 332 millió forintot tett ki. VI.3.1.3. AVOP 3.1.3 Idegenforgalmi tevékenység fejlesztése Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program segítségével lehetőség nyílik többek között a falusi turizmussal foglalkozó mikro- kis- és középvállalkozások fejlesztésére. A program keretein belül vissza nem térítendő, vállalkozások esetében 50%-os, kedvezőtlen adottságú területeken 60%-os, fiatal gazdálkodók esetében 55-60%-ig terjedő támogatás igényelhető. A fejlesztés összköltsége nem haladhatja meg a 30 millió forintot. 33

Az AVOP keretében meghirdetett pályázatok nem voltak túl népszerűek a békés megyei vállalkozások körében. Sokszor előfordult, hogy a meghirdetett pályázatokat befagyasztották, és nem lehetett tudni, mikor nyitják meg újra a forrásokat. A vállalkozások azt is nehezményezték, hogy bonyolultak voltak a kitöltendő okmányok. A következő táblázat a támogatási jogcímeket foglalja össze: AVOP-Falusi turizmus fejlesztése Támogatási jogcímek -Meglévő falusi szálláshelyek bővítése, komfortfokozatának fejlesztése -Új falusi szálláshelyek kialakítása -Falusi, magánszállásadói/vendéglátói szolgáltatások fejlesztése, kínálatbővítés Kiemelt támogatási jogcímek: -Tradicionális falusi vendéglátás/ minőségi gasztronómiai szolgáltatás fejlesztése -Horgászturisztikai szolgáltatások -Borturizmus -Egyéb sport és szabadidős tevékenység fejlesztése (Pl.: lovas turizmus, kerékpáros turizmus) Forrás: Pénzforrás, 2004.X.évf.3.sz.:p 47 VI.3.1.4. ROP 1. 1 Turisztikai vonzerők fejlesztése A Regionális Operatív Program keretén belül lehetőség van a turisztikai vonzerők fejlesztésére. A program fejlesztési forrásainak minimum 75%-a a legfejletlenebb régiókban, többek között a Dél-Alföldön kerül felhasználásra. A pályázatokat regionális szinten bírálják el, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek közreműködésével. 2004 és 2006 között a pályázatokhoz rendelkezésre álló keret közel 20 milliárd forint, aminek háromnegyed része közösségi forrásból származik. A támogatás maximális aránya 95 vagy akár 97,5 % is lehet. A pályázók öt kategóriában, pályázhatnak, a jogcímeket a következő táblázat foglalja össze: -Nemzeti parkok és más védett természeti területek, turisztikai látogatottságának emelése (100-1500 mill Ft) -Világörökségi helyszínek fejlesztése (250-1500 mill Ft)

34

-Kastélyok, várak fejlesztése (250-800 mill Ft) -Múzeumok látogatóbarát fejlesztése (50-300 mill Ft) -Aktív turizmus, illetve az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (50-300 mill Ft) Forrás: Pénzforrás2004.X.évf.3.sz.47o. Ennél a pályázatnál szintén gondot jelent, hogy a 2004-2006-os időszakra rendelkezésre álló források lassan teljesen elapadnak. Tavaly novemberben felfüggesztették a pályázatok azévi befogadását, mert a 19,6 milliárdos keretet jóval meghaladó, 38 milliárd forint értékű pályázat érkezett be, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal ROP irányítóhatóságához. A pályázatok előkészítése sokszor több millió forintba kerül, ugyanis több százezer forintért lehet hozzájutni a kiíráshoz, és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének költsége is rendkívül magas. A beérkezett pályázatokat ötvenesével értékelik, és ha elfogy a keret, a többi pályázatot meg se nézik, hanem egy az egyben visszaküldik, hiába költötték el a pályázók az előkészítésre a fent említett akár több milliós összegeket. Az elbírálás is hosszú időt vesz igénybe, és sokszor akadozik. További hátrány, hogy a megnyert pályázati összeget csak a benyújtott pályázatban szereplő célokra, eszközökre lehet fordítani, nem lehet tőle eltérni, és minden elköltött összeget igazolni kell, bármilyen eltérés az összeg visszavonását eredményezheti. VI. 3.1.5 ROP 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása, szálláshely, szolgáltatásfejlesztés Ez a program kifejezetten a kereskedelmi szálláshelyek korszerűsítését, a szálláshelyek és vendéglátóegységek környezetbarát üzemeltetésének elősegítését, valamint a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését szolgálja. A pályázaton elnyert összeg a következő célokra fordítható: -Szálláshelyek fejlesztése: új férőhelyek létesítése, kapacitásnövelés, kapcsolódó szolgáltatások kibővítése -Vonzerőhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: választék és minőségi szint növelése, infrastruktúrafejlesztés

35

2006 végéig 8 milliárd forintos keret áll a pályázók rendelkezésére. A támogatási arány általában 30%, de az elmaradottabb területek esetében ez az arány a 40%-ot is elérheti. Ez a támogatási arány azonban kevés a kis- és középvállalkozások esetében. A pályázatot kiírók sokszor úgy kalkulálnak, hogy a 30%-os támogatás mellett, 50 százalékot kapnak a pályázók az önkormányzatoktól és a fennmaradó 20%-ot kell csak önerőből finanszírozni. Az önkormányzatok forrásai azonban mostanában igencsak szűkre szabottak így ez az 50% csak ritkán valósul meg. A BMVA tapasztalatai szerint a 30 %-os támogatás megszerzésének költségei, túl magasak, és mindent számlával kell igazolni, így sokszor a vállalkozások számára jobban megéri számla nélkül üzletelni. VI.3.1.6 Fontos szempontok a pályázatok elkészítésénél Ebben a fejezetben szeretném összefoglalni a dolgozatom elkészítése során szerzett tapasztalataimat és észrevételeimet a pályázatokkal kapcsolatban A pályázni kívánó vállalkozásoknak minden esetben határozott jövőképpel és egy jól kidolgozott stratégiai tervvel kell rendelkezniük. Előre meg kell tervezni a költségeket. A piaci reakciókat modellezni kell. A jelentkezők pénzügyi helyzetének rendezettnek kell lennie, a pályázat benyújtását megelőző két évben a vállalkozás nem lehet veszteséges. A pályázat megírását mindig időben kell elkezdeni, hiszen a pályázatokhoz szükséges okmányok beszerzése sok időt vesz igénybe és hiánypótlásra, a legtöbb pályázat esetében csak egyszer van lehetőség. A pályázatot mindig alaposan át kell olvasni, sokszor csak a mellékletekből derül ki, hogy valaki nem is jogosult a pályázatra, így sok felesleges munkától szabadulhat meg a pályázó. Ha valaki nem látja át a bonyolult kérdőíveket, érdemes pályázatírót megbízni a feladattal. Ez ugyan plusz költséget jelent de legalább hibátlan pályázat készül. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a nyertes pályázó a legtöbb esetben nem kap azonnal pénzt, a támogatások többsége utófinanszírozással működik. A pályázat tárgyát képező létesítményt, és a rajta végrehajtott változásokat szigorúan ellenőrzik, megvizsgálják mi valósult meg a pályázatban leírtakhoz képest, és csak ezután kaphatják készhez a jogosultak a támogatást.

36

A bírálat két szakértő segítségével történik, pontozásos rendszerben, itt sajnos nem zárható ki a szubjektivitás és sokszor a politikai és üzleti kapcsolatok is befolyásolják a pályázat kimenetelét. Ha valaki nem teljesíti a pályázatban leírtakat, visszavonásra kerülhet a pénz, erre szolgálhat biztosítékul az ingatlanra szóló jelzálogjog. Visszahíváskor a kiíró szervek akár a jegybanki alapkamat kétszeresét is felszámíthatják 3.1.7 Miért éri meg pályázni? A pályázat segít a vállalkozások által kitűzött célt megvalósításában. Segítségével magasabb színvonalú teljesebb szolgáltatás nyújtható. A Magyarországon működő tőkeszegény

vállalkozások

számára

nélkülözhetetlen

forrásszerzési

lehetőséget

kínálnak. Közvetve maga az állam is profitál a támogatásokból, már a pályázatok elbírásánál is sokszor döntő szempont, hogy milyen előnyökkel jár a fejlesztés megvalósítása az adott térség és az ország számára. Fontos hogy a pályázatokon keresztül a stratégiai gondolkodásmód kerül előtérbe, így a vállalkozások nem egyik napról a másikra élnek, hanem meghatározott ütemterv szerint végzik tevékenységüket. VI. 3.2 Hitelek A kis- és középvállalkozások számának növekedésével a rendelkezésre álló hitelkonstrukciók száma is emelkedett. „1999 és 2004 között a kkv-k hitelállománya 460mrd Forintról 2200 milliárd forintra nőtt, a szektor részesedése a teljes vállalkozói hitelállományból az 1999-es 19,3%ról, a 2004-es év végére 48,2%-ra ugrott”. (Forrás: www.terminal.hu, Kkv-k, mikrovállalkozások fejlesztési kedvezményei 2005.09.27) A következőkben az általam legfontosabbnak és legkedvezőbbnek ítélt hiteltípusokat sorolom fel, melyeket kifejezetten a mikro-kis- és középvállalkozások számára hoztak létre.

37

VI. 3.2.1. Mikrohitel Program Ez a hitelkonstrukció kifejezetten a még nem bankképes, kezdő és családi vállalkozások számára készült. A Mikrohitel célja, hogy akkor segítse a vállalkozásokat, amikor azok a kereskedelmi bankoktól, még nem vehetnek fel hitelt. A program elősegíti, hogy a vállalkozások a hitel felhasználásával bankképessé váljanak. Az alapot a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kezeli, a helyi vállalkozói irodák segítségével. A futamidő változó, a legutóbbi februári változásoknak megfelelően 3-60 hónap is lehet, a legmagasabb igényelhető összeg elérheti az 5 millió forintot és 50%-os előfinanszírozás is lehetséges. A hitel fordítható gépek, berendezések megvásárlására és egyéb beruházások végrehajtására, a forgóeszköz finanszírozás mértékét, azonban a hitelösszeg 50%-ára korlátozták. A kamat a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik, ami jelenleg kedvező feltétel a vállalkozásoknak, hiszen a jegybank jelentősen csökkentette az alapkamatot az elmúlt időszakban. Idén közel 1000 hitelkérelem érkezett be az MVA-hoz, melynek értéke több mint 3,7 milliárd forint.(Mellékl:18.sz.ábra) A tavalyi évhez képest idén, egyértelműen növekedés következett be a hitelfolyósításokban. A következő táblázat a BMVA-hoz forduló, nyertes pályázók számát és a folyósított összegeket mutatja: 17.sz.ábra A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által felügyelt mikrohitel program nyertesei és az elnyert összeg 0

100

200 185

2001

2004 2005 nov.30

47 29

400

500

600

469

132

2002 2003

300

495

db millió

146

72 67

226

Forrás: Saját kutatás, BMVA interjú A 2003-as erőteljes visszaesés oka, hogy 2002-ben felemelték a felső összeghatárt hat millió forintra. A források, ebből kifolyólag hamar kimerültek, volt akinek 10 hónapot

38

kellet várnia a folyósításra. Érthető, hogy ennek hatására az emberek bizalma megrendült, az alapítványok népszerűsége jelentősen lecsökkent. 2004-ben ismét megváltoztatták a maximálisan igényelhető összeget három millió forintra, valamint a forgóeszközre fordítható részt maximum hitelösszeg 20%-ában korlátozták. Ez a változtatás továbbra sem kedvezett a hitelfelvevőknek, így az igénylők köre tovább szűkült. Idén kezdett újra sikeressé válni a program, mivel az összeghatárt 5 millió forintra emelték és a forgóeszközre fordítható hányad is 50%-ra emelkedett. A mikrohitel nagyon népszerű program, a BMVA-hoz fordulók 90%-a csak emiatt keresi fel a szervezetet. A hitel igényléséhez az alapítványnál beszerezhető formanyomtatványok kitöltésére van szükség (mellékletben szerepel). A kérelmek beadása havi ciklusokban történik, a leadástól számított három héten belül kerül sor a bírálatra, melyet az alapítvány vezetői és néhány általuk választott szakember alkot. A bírálatot mindig megelőzi a hitelfelvevőről szóló jelentés elkészítése és a fejlesztésre szoruló vállalkozás felkeresése. Ha a bizottság meghozza döntését kiértesítik a hiteligénylőt, hogy sikeres volt e a pályázata vagy nem. A hitelszerződéshez szükséges okmányokat elküldik a bankba, ez jelen esetben az Erste Bankot jelenti, és ott az ügyintéző elkészítik a hitelszerződést. A pénzt a Magyar Vállalkozási

Alapítvány

utalja

át

a

bankba,

és

a

vállalkozás

a

BMVA

közreműködésével juthat hozzá, ha bemutatta a saját rész elköltéséről szóló igazolást. A törlesztés alatt a Közalapítvány folyamatosan kapcsolatban áll a vállalkozással és ellenőrzi a hitel megfelelő felhasználását. A hitelkonstrukció előnyei közé sorolhatjuk a vállalkozások számára kedvező feltételeket és az előfinanszírozás lehetőségét. További pozitívum, hogy a hitelfelvétel során az igénylő szakmai támogatást kap a vállalkozói központoktól. Egy vállalkozás többször is igénybe veheti a hitelt, maximum háromszor, és két hitelfelvétel akár párhuzamosan is futhat. Kedvezőtlen a vállalkozások szempontjából, hogy az igényléshez ingatlanfedezetet kell biztosítani, valamint a felső összeghatár sok vállalkozás esetében kevésnek bizonyul. A mikrohitel átfutási ideje, akár két hónap is lehet és a futamidő nagyobb összegek igénylésénél túl rövid intervallum.

39

VI.3.2.2 Mikrohitel plusz program A Mikrohitel Plusz Program a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretén belül került meghirdetésre és idén szeptembertől vehető igénybe. A

hitel

célja

a

mikrovállalkozások

beruházásainak

finanszírozása.

A

hitel

felhasználható, többek között, új gépek, eszközök és akár ingatlan vásárlására is. A maximálisan igényelhető hitelösszeg a mikrohitel esetében meghatározott érték duplája. A kamat ennél a konstrukciónál szintén a mindenkori jegybanki alapkamattal egyezik meg. A sajáterő itt csak 15%, míg a mikrohitelnél ez az arány 20%. A kötelezően nyújtandó biztosíték mértéke is alacsonyabb ennél a hitelfajtánál. Tulajdonképpen az egész konstrukció célja a mikrohitel hibáinak, hátrányainak ellensúlyozása. VI. 3.2.3 Midihitel A Midihitel konstrukció a már több éve működő, vagy most induló, de meghatározott jövőképpel rendelkező vállalkozásoknak nyújt segítséget. A feltételek szerint az igénylő vállalat nem foglalkoztathat 50 főnél többet, és a cég árbevétele sem haladhatja meg a 700 millió forintot. A szűkebb kondíciókat a forgalmazó bankok határozhatják meg, ez egy támogatott hitelforma, a hitelfelvétel kamattámogatással és garanciadíj támogatással jár. A kamat a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik. A hitelösszeget fejlesztési célra lehet felhasználni, bár vannak korlátozások. A hitelt nem lehet kizárólag ingatlanvásárlásra fordítani. Szigorúan tilos olyan ingatlan fejlesztésére fordítani a hitelt, mely a cég telephelye és a tulajdonos lakása is egyben. Továbbá az igénylő nem használhatja a hitelösszeget üzletrészvásárlásra, valamint mezőgazdasági

és

halászati

termékek

előállításának,

feldolgozásának

és

kereskedelmének elősegítésére. Ezt a hitelfajtát a vállalkozások nem igazán preferálják, a legtöbb kkv nem tud megfelelni a szigorú kritériumoknak, ezt a hitel konstrukciót a közeljövőben valószínűleg átcsoportosítják.

40

VI.3.2.4 Széchenyi Kártya A Széchenyi Kártya Program keretében felvehető hitel legfőbb előnye, hogy gyorsan és egyszerűen hozzáférhető, továbbá szabadon felhasználható. A hitel célja elsősorban a likviditási problémák kezelése. Ez év szeptemberéig több mint 40.000 kártya talált gazdára, közel 170 milliárd Forint értékben. A hitelkonstrukció állami támogatásban részesül. Fontos szempont, hogy a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességet vállal, a hitelkeret és a kamat összegének 75%áig.A hitelösszeget szinte minden a vállalkozás érdekében felmerülő kiadásra felhasználható, de itt is akadnak azért kivételek, mint például disztribúciós hálózat létrehozására. A kártya segítségével igénybevett hitelösszeg értéke forgóeszköz estében 5-10 (2006-tól 25) millió forintig, beruházásnál 5-50 millió forintig terjedhet. A konstrukcióban részt vesz a Magyar Kereskedelmi Bank, az Országos Takarék Pénztár és a Postabank. (www.szkartya.hu) A kártya előnye hogy rulírozó jellegű, tehát ha kimerül a hitelkeret, a kártya újra feltöltődik. Pénzfelvételre és kártyás vásárlásra is alkalmas, a futamidő szükség esetén meghosszabbítható. A kártya hátránya, hogy az igénylőtől egész lezárt pénzügyi évet kér, tehát nem vehető igénybe akármikor, továbbá háromszor annyi árbevételt vár el, mint amennyi hitelkeretet nyújt. A hitelfelvevők körét folyamatosan szűkítik, sok kérelmet elutasítanak, az igénylés, pedig sok időt vesz igénybe. 2005 szeptemberében egy újabb kezdeményezés indult el a program keretén belül. A kártyával rendelkezők számára plusz szolgáltatásként lehetőség nyílik különböző kedvezmények igénybe vételére, az alapot kezelő beszerzési társulás segítségével. A Széchenyi kártya Klub tagjai több nagyvállalat kedvező ajánlatai közül válogathatnak. A szolgáltatások bővítése még folyamatban van VI.3.2.5. ECONOVA Hitelprogram Ez a program a vállalkozások versenyképességét kívánja elősegíteni, telephely létesítéshez, korszerűsítéshez, tárgyi eszköz vásárlásához egyaránt felhasználható. A hitel összege 250 millió forint is lehet. Ez az összeg, az összesen felvehető keretet jelenti, tehát ha valaki többször vesz fel hitelt, a hitelek összértéke nem haladhatja meg ezt a limitet. 100 főnél kevesebbet foglalkoztató kis és középvállalkozások vehetik 41

igénybe. Az előírt sajáterő 25%, a futamidő akár tíz év is lehet. Már megkezdett beruházás az ECONOVA hitelből nem finanszírozható. A konstrukció „de minimis” támogatásnak minősül a kedvezményes kamat miatt. A kedvezményes kamat, a hosszú lejárat és az alacsony fedezeti elvárás miatt sokan döntenek e konstrukció mellett. VI.3.2.6 Európa hitel A konstrukció elsődleges célja a vállalkozások felzárkóztatása a közösségi piaci viszonyokhoz. Főként technológiai felzárkózáshoz szükséges beruházásokhoz vehető igénybe, 10-500 millió forint értékben 4-15 éves futamidővel. A kamatot az európai bankközi kamatlábhoz igazítják. A kamatfizetés forintban történik, így az árfolyamkockázatot, a konstrukciót kezelő, Magyar Fejlesztési Bank viseli. Ez iránt a kedvezményes hitelforma iránt a legnagyobb az érdeklődés, ami valószínűleg a viszonylag alacsony kamatnak és díjaknak köszönhető. A versenyképes, magas színvonalat képviselő vállalkozásokat a program kiemelten támogatja. Rendkívül népszerű hitelkonstrukcióról van szó, legfőbb vonzereje az alacsony kamat, és hiteldíj, valamint az árfolyamkockázat hiánya. Ez a hitelfajta más hitelekkel is kombinálható,

ami

rugalmasabb

finanszírozási

lehetőséget

jelent

a

kis-

és

középvállalkozások számára, továbbá egy igénylő több beruházáshoz is igénybe veheti.

42

VII.A turisztikai vállalkozások munkáját összefogó, segítő szervezetek A kis -és középvállalkozások támogatása európai szinten kiemelten kezelt terület, számos szervezet vesz részt tevékenységük koordinálásában. Az állam által felügyelt testületek és civil szervezetek segítenek a pályázatok megírásában, a vállalkozások számára fontos információk összegyűjtésében és szortírozásában. A turisztikai vállalkozások életében főleg a regionális szintű kezdeményezések és intézmények játszanak fontos szerepet. VII.1.1. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt 1990-ben hozták létre a kormány, érdekképviseletek és kereskedelmi bankok által rendelkezésre bocsátott 4,2 milliárd forint alaptőkével. Az alapítvány legfontosabb feladata a vállalkozások fejlődésének elősegítése és a sajátos csoport tevékenységének összehangolása és hatékony koordinálása. Emellett fontos szempont a munkahelyteremtés, a regionális különbségek enyhítése majd megszűntetése. Segítséget nyújt a vállalkozások elindításánál, segíti az alkalmazottak folyamatos képzését. Kiemelt segítséget kapnak a speciális tevékenységet végző mikro kis és középvállalkozások, mint például a mozgáskorlátozottakat alkalmazó cégek, vagy sportvállalkozások. Az alapítvány munkáját regionális, megyei és kistérségi központok segítik. A szervezet figyelemmel kíséri a vállalkozások mindennapi életét, fontos információkkal látja el őket kiterjedt információs hálózatának segítségével. Szoros kapcsolatot tart fenn a vállalkozások munkáját segítő más szervezetekkel, hitelintézetekkel, beruházókkal, iparkamarákkal és érdekképviseletekkel. Az alapítvány felépítése megfelel az EU előírásainak. Az MVA tevékenységét közel 140 vállalkozásfejlesztési iroda egészíti ki. Az MVA stratégiáját az alapítvány kuratóriuma határozza meg, a tényleges gyakorlati kérdésekben az ügyvezető igazgató az illetékes, az ellenőrzést a felügyelő bizottság végzi. A Helyi Vállalkozásfejlesztési Központok esetében külön kikötés a párt és szektorsemlegesség.

43

Az alapítványnak tájékoztatási kötelezettsége van a kormány, az önkormányzatok és más együttműködő szervekkel szemben. Programjai: Vállalkozásfejlesztési, tanácsadói, és oktatási programok Finanszírozási programok: mikrohitel, sportvállalkozások támogatási programja Nemzetközi programok: üzletember találkozók, rendezvények Forrás: www.mva.hu VI1.2. Magyar Turizmus Rt. A Magyar Turizmus Rt. a Magyar Turisztikai Szolgálat jogutódjaként jött létre 1996-ban. A Miniszterelnöki Hivatal fennhatósága alá tartozó szervezet célja, hogy segítse a hazai turisztikai vállalkozások közösségi piacon való megjelenését és növelje a szektor bevételeit. A társaság közreműködésével új munkahelyek jönnek létre, közvetve hozzájárul az ország gazdasági helyzetének javításához. A részvénytársaság munkáját több regionális szervezet is segíti, mint a Regionális Marketing Igazgatóság és a Regionális Turisztikai és Projekt Irodák. Az irodák segítenek a régiók image építésében és népszerűsítésében, valamint a turisztikai szolgáltatások színvonalának emelésében. Támogatják a vállalatok piacra jutását és versenyképességük növelését. A regionális szervezetek kapcsolatban állnak a helyi turisztikai vállalkozásokkal, segítik a modernizációt, és a szóróanyagok elkészítésében is szerepet vállalnak. Részt vesznek a nemzetközi és hazai vásárokon és kiállításokon. A Magyar Turizmus Rt. főbb feladatai: Magyarország, mint turisztikai desztináció arculatépítése, image javítás Az ország ismertségének növelése bel- és külföldön Regionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing területén Promóciós és PR tevékenységek folytatása belföldön és külföldön Információs hálózat fenntartása

44

A Magyar Turizmus Rt. számos marketingakciót hajt végre. Minden évben, képviselteti magát a turisztikai rendezvényeken. Fontos rendezvénysorozata például „A hónap küldő országa” című projekt, mely képet ad a legfontosabb küldő országok turisztikai forgalmáról.(www.itthon.hu /szakmai oldalak/Magyar Turizmus Rt.) A szervezetnek sajnos egyre kevesebb pénzből kell gazdálkodnia, 2003-ban 9 milliárd forint az azt követő évben már csak 6,7 milliárd forint és idén csupán 5 milliárd forint áll a rendelkezésére. Év elején elbocsátásokra is sor került az MT Rt-nél, több irodát és információs központot is fel kellett számolni. (HVG,2005.XXVII.évf.2.sz:102) VII.1.3. Dél Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Az idegenforgalmi bizottság segít a turisztikai infrastruktúra kiépítésében, a régió turizmusfejlesztési

programjának

megvalósításában,

együttműködve

a

helyi

szervezetekkel. Támogatja a térség vállalkozásainak szorosabb együttműködését. Az Európai Unió által meghirdetett projektek megvalósításában és a turisztikai szakemberképzés színvonalának emelésében is szerepet vállal. Részt vesz a vállalatok promóciós munkájában, elősegíti a gyors és hatékony információáramlást. Nem csak a kezdeményezéseket támogatja, de végigkíséri a döntéshozatal utáni tényleges megvalósítást is. Kontrollálja a régió területén működő vállalkozások jogszerű működését és tanácsot is ad a kérdéses esetekben. Együttműködik önkormányzatokkal, gazdasági kamarákkal, szakmai szervezetekkel, területfejlesztési tanácsokkal és a Tourinform irodákkal.( www.pusztaregion.hu) VII. 1.3. Békés megyei Területfejlesztési Tanács A BTT 1996-ban jött létre a törvényi előírásoknak megfelelően. Az első időszakban kizárólag a megyei területfejlesztési program kidolgozásával foglalkoztak, majd áttértek a gyakorlati megvalósításra. A tanács célkitűzései közé tartozik Békés megye felzárkóztatása Magyarország más, fejlettebb területeihez, meggátolva ezzel a kistérségek teljes leszakadását. Hosszabb távú céljaik között szerepel a megye gazdasági szerkezetének átalakítása, a térség infrastrukturális fejlesztése, a közművesítettség javítása, valamint a természeti és kulturális értékek megőrzése.

45

Békés megye kiemelt területnek számít, ezért jóval nagyobb összegű támogatásban részesül, mint más fejlettebb megyék, így a tanács több milliárd forint felett rendelkezik. A szervezet minden évben kistérségi fórumok segítségével informálja a térség vállalkozásait az aktuális pályázatokról, változásokról. A Területfejlesztési Tanács célkitűzéseit a mellékletben szereplő ábra foglalja össze.(melléklet 19.sz.ábra) VII.1.5. Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány A vállalkozásokat segítő alapítvány 1994 óta működik, elsődleges célja Békés megye gazdasági helyzetének javítása, a vállalkozásoknak nyújtott széleskörű tanácsadások segítségével. Képzési lehetőségeket, finanszírozási forrásokat kínál fel a térség kis- és középvállalkozói számára. A társaság alaptőkéjét Békés megye Önkormányzata bocsátotta rendelkezésre. Az alapítvány tevékenységi körébe a kkv-k támogatásán kívül beletartozik a terület- és vidékfejlesztési

programok

kidolgozásában

való

részvétel

is.

A

különböző

tanulmányok, stratégiai és operatív tervek elkészítésében együttműködik a térség önkormányzataival és az illetékes szakmai szervezetekkel. Az elmúlt évek során az alapítvány egyedülálló tapasztalatokat szerzett a projektkészítés és programmenedzselés területén. Szorosan együttműködik a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal. A közhasznú szervezet Békés megyében több alirodával is rendelkezik, melyek segítségével a különböző településeken működő vállalkozások, egyszerűbben és gyorsabban tehetik fel kérdéseiket. Az alapítvány központi irodája Békéscsabán található. A BMVA számos határon átnyúló programban vett már részt és Európai Uniós kapcsolatokkal is rendelkezik. Az alapítvány keretein belül működik a Megyei Vállalkozói Központ, ez az a szervezeti egység mely az alapítvány vagyonát felügyeli és elvégzi az operatív teendőket. A társaság legfontosabb szolgáltatásai a Mikrohitel Program a Tanácsadás és a vállalkozók szakmai továbbképzése. A Mikrohitel Programot már részletesen bemutattam az előző fejezetben, így itt csak az utóbbi két szolgáltatásról szólnék bővebben. A tanácsadás a GVOP 2.2.1 Alapszintű tanácsadás központi programjának keretein belül folyik, a célcsoport a kezdő mikro-kis- és középvállalkozók és őstermelők köre. A tanácsadás célja, hogy minél több vállalkozást segítsen hozzá, a versenyképes 46

működéshez nélkülözhetetlen információkhoz. A szolgáltatás keretein belül az érdeklődők megismerhetik a vállalkozásindítás körülményeit és az ehhez szükséges feltételeket. A tanácsadásban résztvevő vállalkozások meg tanulják kezelni, a működés során gyakran előforduló problémákat. Az alapítvány fontosnak tartja, hogy a vállalkozások ne azért ne legyenek versenyképesek, mert nem tudnak hozzájutni az üzleti szempontból szükséges információkhoz. A program segítségével megnőnek a vállalkozások életbenmaradási esélyei. Az alapszintű tanácsadás ingyenes, formáját tekintve lehet csoportos vagy egyéni három alapszintű támogatást követően a tanácsadás már nem térítésmentes, de itt lehetőség nyílik a speciális igények kielégítésére is. A személyre szabott tanácsadást gyakran követi hitelkérelem, vagy egy pályázat elkészítése. A felnőttképzés keretein belül több témában van lehetőségük a vállalkozóknak ismereteik bővítésére. Az eddig lezajlott tréningek már szinte minden napjainkban fontos területet érintettek, mint például a HACCP rendszer bevezetése, ECDL tanfolyam, vállalkozásindítás, Web design, elhelyezkedési tanácsadás, pályázati rendszerek, vagy a turisztika és marketing kapcsolata. Az utolsó témakör szorosan kapcsolódik a dolgozatomhoz, a tavaly lefolyt tréning célja a már működő és a most induló turisztikai vállalkozások ismeretanyagának bővítése volt. A képzéshez alapszintű szakmai nyelvi tanfolyam is kapcsolódott. Az oktatás során különböző gyakorlatorientált feladatokat kellet végrehajtaniuk a jelentkezőknek, mint például a prospektus, vagy reklámkészítés, pályázati adatlapok kitöltése, hiteligénylés.

Továbbá

a

résztvevők

aktuális

információkat

szerezhettek

az

idegenforgalmi ágazat helyzetéről. A legtöbb vállalkozás Orosházáról, Gyomáról és Kondorosról érkezett, tevékenységüket tekintve főleg falusi szálláshelyadók voltak. Az alapítvánnyal kapcsolatban még fontosnak tartom megemlíteni, hogy EMagyarország pontot működtet, melynek létrehozását az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által kiírt pályázaton elnyert összegből valósították meg.(Forrás: az alapítvánnyal készített interjú, és az irodalomjegyzékben részletesen ismertetett kiadványok)

47

VIII. Három békés megyei turisztikai kis –és középvállalkozás részletes bemutatása Mint már a bevezető részben is leírtam, ebben a fejezetben, azt szeretném bemutatni, az általam kiválasztott vállalkozásokkal készített interjúk segítségével, hogyan valósul meg a valóságban mindaz, amit a dolgozatom korábbi fejezeteiben már taglaltam. Hogyan látják a vállalkozások a saját helyzetüket, milyen elképzeléseik vannak a jövőről? VIII.1 Frankó tanya A Frankó tanya családi vállalkozásként jött létre 2000-ben. A tulajdonos elsődleges célja, ekkor még, csak a pótlólagos jövedelemszerzés volt, az évek során azonban ez a vállalkozás vált a legfőbb kereseti forrásává. A falusi turizmusban jó lehetőséget láttak, és úgy gondolták, felépítik a panziót. Az idegenforgalomnak ez az ága kiemelten támogatott területnek számít, hiszen alternatív megélhetési lehetőséget jelent a mezőgazdaságon belül.(éppen ezért ez a kategória 700.000Ft-ig adómentességet élvez.) A tanya elhelyezkedése kedvező, különösen azok számára jelenthet jó kikapcsolódást az itt eltöltött időszak, akik nyugodt, békés környezetre vágynak. Az építkezés sokáig elhúzódott, eleinte nehezen haladtak a munkálatok, a rendelkezésre álló pénz hamar elfogyott. Szerencsére azonban a vállalkozó mecénásokra talált és így befejezhették a szálláshely építését. A panziót 10 személyre tervezték, a ház minden szükséges berendezéssel fel van szerelve. Az alapítás óta sok pályázati programban vettek részt. A benyújtott pályázatok közül négyet sikerült megnyerniük. A pályázatokon befolyt összegeket szauna és medenceépítésre és egyéb infrastrukturális fejlesztésekre fordították. A projektek támogatása általában 60%-os volt ezért viszonylag nagy mértékű saját forrással is rendelkeznie kellett a vállalkozásnak. Legközelebb 2007-ben tervezik újabb pályázat beadását A vállalkozó, a vele készített interjú során elmondta, hogy a pályázati rendszer az évek során egyre szigorúbbá és ellenőrzöttebbé vált. Korábban nem voltak ilyen szigorú feltételek, már az ötlet birtokában is lehetett pályázni, nem kellett mindent számlákkal 48

bizonyítani és nem utófinanszírozásról volt szó. Persze azért akkor is adtak meg különböző feltételeket, mint például a szálláshely minimum 5 éves működtetésének a garantálása, és egy átadási ünnepség megszervezése előre meghatározott résztvevőkkel. Az interjúalanyom megemlítette azt is, hogy feltétlenül szükség van a szakmai ismereteinek állandó bővítésére, ugyanis ma már a hasonló panziók működtetéséhez OKJ-s falusi vendéglátói végzettséggel kell rendelkezni, ahhoz hogy valaki egyáltalán belekezdhessen egy ilyen vállalkozásba.. Mára a Frankó tanya az egyik legnagyobb adófizetővé nőtte ki magát a magánszálláshelyek között Békés megyében. Sajnálatos azonban, hogy a befektetett összeg csupán 10%-a térül meg évente, a profitot pedig minden esetben fejlesztésre költik. A bevételek több mint 70%-a a főszezonban folyik be, a panzió főszezonon kívüli hasznosítása még nem megoldott. Alternatív megoldásként megpróbálják elnyújtani a szezont, és a vendégeket többletköltésre ösztönzik az általuk nyújtott szolgáltatások folyamatos bővítésével. A vállalkozás állandó fejlesztésével próbálják megtartani a visszatérő vendégeket. A tulajdonos a mai napig rengeteg pénzt fordít marketingre, számos helyi újságban és a helyi rádióban is hirdeti szolgáltatásait, valószínűleg ennek is köszönheti a sikereit. VIII.2 Marschal Zoltán vállalkozó -Vendégház, Étterem A Gyulán található éttermet 1989-ben alapították, javarészt önerőből, de kisebb összegű hitelt is igényeltek az alapításhoz. Az étteremhez kapcsolódó vendégházat, pedig 2003 óta üzemeltetik. Ez szintén családi vállalkozás, tevékenységét kisebb hullámvölgyekkel, de azért viszonylag sikeresen végzi. Az étterem harmadosztályú árakkal és másodosztályú besorolással működik, az alkalmazottak száma 4 fő tehát mikrovállalkozásról van szó. Az utóbbi években a tulajdonos szerint 10-15%-os bruttó árbevétel visszaesés következett be. Folyamatosan nyomott árakkal kell dolgoznia, mert a békés megyei fogyasztók nem akarnak, és nem is tudnának többet fizetni a szolgáltatásaiért. Sokkal kedvezőbbnek látja a helyzetet Magyarország nyugati városaiban és Budapesten, ahol akár ötször ennyit is kérhetnek a vállalkozók, ugyanezekért a szolgáltatásokért. Tapasztalatai alapján, lenne igény a színvonalasabb szálláshelyekre és éttermekre, de ugyanezzel az árfekvéssel, ami persze lehetetlen.

49

A Gyulai fürdő és a Várszínház miatt, a nyár tekinthető a főszezonnak a vendégház esetében, de ez az időszak folyamatosan szűkül, július közepétől csupán augusztus végéig tart. Az év többi időszakában átlagos a vendégforgalom, bár a vendégéjszakák száma a vállalkozás elhelyezkedéséhez és méreteihez képest magas, értéke 210 felett van, ami közel 30%-os kihasználtságot jelent. Viszonyítási alapként hozzátette, hogy az átlagos kihasználtság 5-10% körül van a megyében, ezzel szemben Budapesten ez az arány akár 80-90% is lehet. A konkurenciát tekintve, a megyében magas a szálláshelyadók és éttermek száma, de az árak közel azonosak. Egységesen elmondható, hogy minden vállalkozás nehézségekkel küszködik A fogyasztói igények, szerinte nagy változásokon mentek keresztül, ma már gyorséttermi, előfőzött, könnyen felmelegíthető ételekre, nagyobb igény van, mint a gondosan elkészített minőségi ételekre. Ez lehet az egyik oka a bevételkiesésnek, a hagyományos éttermeket már csak egy nagyon szűk réteg látogatja. Ebből kifolyólag a térség éttermei, panziói minden nap a fennmaradásukért küzdenek. A vállalkozás tulajdonosa a csatlakozásról negatívan nyilatkozott. Szerinte nem lehet „az uniós színvonalhoz kelet-európai pénztárcával igazodni”. Pályázati programban csak egyszer vett részt, de a negatív tapasztalatai miatt, nem is szándékozik a közeljövőben újabb pályázatot benyújtani. A Megyei Területfejlesztési Tanács által 2 éve kiírt, szálláshely és új termék létrehozásával kapcsolatos pályázatra jelentkezett. Az előkészületekben segédkező pályázatírók, nagyon jónak találták a beadott anyagát, de mégsem nyert a pályázaton. Szerinte mindent az ismeretség dönt el, ez alapján választják ki a nyertes jelentkezőket. A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvánnyal kapcsolatosan pozitív élményei voltak, többször vette igénybe az általuk nyújtott tanácsadási lehetőségeket. Azonban korlátozottnak látta az alapítvány hatáskörét, mivel a tőkét a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól kapja, így erős függés áll fenn a két szervezet között. Szintén a BMVA ajánlotta számára a Dél Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács szervezésén belül elindult SZIKRA projekten való részvételt. A képzés a ROP 3.1.3 „Regionális és kistérségi együttműködések ösztönzése” című programhoz kapcsolódik, melynek célja Dél-Alföld különböző szervezeteinek összefogása. 50

A képzések időtartama három nap és az egész tréningsorozat 12 alkalomból áll. a program teljesen ingyenes. Megkérdeztem a tulajdonost, hogyan látja a vállalata jövőképét, amire azt a választ kaptam, hogy valószínűleg nehéz időszakok következnek, nem tudja előre megmondani milyen változások várhatóak a 2006-os évben. VIII.3 Körös Tours Utazási és Vadászatszervező Iroda Az ötfős békéscsabai vállalkozás idén indította meg utazásszervező tevékenységét, teljes egészében önerőből.Az alapító tag közel 30 éves turisztikai tapasztalattal rendelkezik. Főbb szolgáltatásaik a ki- és beutaztatás, de ezen kívül foglalkoznak például vadászatok, és síutak megszervezésével is. Áraik széles sávban mozognak, vannak kedvezményes akciós ajánlataik, de exkluzív utakat is szerveznek, természetesen minél különlegesebb és komplexebb a kínált utazási csomag az ára is annál magasabb. A legtöbb vendégük az angolszász területekről érkezik, az indítás óta folyamatosan növekszik a belga és Luxemburgi vendégforgalom. A német turisták száma is emelkedett, az amerikai utazók azonban ritkán választják Békés megyét. Az indulás nagyon nehéz volt, hiszen teljesen a nulláról kellet felépíteniük mindent. Az országban is, de békés megyében különösen kevés kooperátor tevékenykedik. Ez bizonyos szempontból előnyös, hiszen a piacnak ez a része még telítetlen, kevés szolgáltató között oszlik el. Ez az év a vállalat stabil helyzetének megteremtésére szolgál. Sok hangsúlyt fektetnek az iroda hazai és nemzetközi megismertetésére és külföldi kapcsolatszerzésre. A tulajdonos véleménye szerint az uniós tagság nincs túl nagy hatással a turisztikai ágazatra. A változások majd csak akkor várhatóak, ha ténylegesen megkezdődik a turizmushoz nélkülözhetetlen infrastruktúrafejlesztés, ami által majd az idegenforgalom is fejlődésnek indulhat. A szezonalitás kérdése őket is foglalkoztatja, a kieső időszakok ellensúlyozására télen síutakat szerveznek, vagy az egész évben napos turistaparadicsomokba szerveznek szezonon kívüli, akciós utazásokat. Ezenkívül kitaláltak egy innovációs lehetőséget, mellyel egy új még kihasználatlan turisztikai szegmenst kívánnak megcélozni. 51

Az árak szerint három csoportra bontotta a fogyasztókat. Az első csoportba azok tartoznak, akik az olcsó utakat preferálják. Ezek az emberek mindenhol az akciós ajánlatokat keresik. A legtöbb taggal rendelkező csoport, a középréteg, aki viszonylag olcsón szeretne utazni, de a magasabb árakat sem sajnálják egy-egy különleges utazás alkalmával. A harmadik csoport egy szűk réteg, a jómódúak társasága, akik akármilyen fényűző nyaralást megengedhetnek maguknak. A vállalkozó véleménye szerint egy-egy jó programmal, bárhol bármit el lehet érni Segítséget a Magyar Turizmus Rt-től szoktak kérni, békés megyében nem állnak kapcsolatban semmilyen tanácsadó céggel. Ezt a forrást tekinti az interjúalanyom a legmegbízhatóbbnak. Minél különlegesebb programokkal próbálják meghódítani a turistákat, mint például a „Csillagtúra a Körösök vidékén, gyulai pihenőnapokkal”, és a „Lovastúra Ménesen gyopárosi wellness szolgáltatásokkal” A vállalat jövőképét ellentétben az előző vállalkozóval ő pozitívan ítéli meg, úgy gondolja, az elkövetkező években jelentősen fellendül az ágazat. Számomra nagyon szimpatikus volt a hölgy hozzáállása, azt vallja, anélkül hogy tennénk valamit, semmi sem fog jobbra fordulni. Maximálisan ki kell használni az adandó lehetőségeket, és rengeteget kell áldozni marketingtevékenységre és továbbképzésre. A Körös Tours vezetője szintén részt vesz a SZIKRA programon, hiszen ezek a képzések kiválóak a partnerkapcsolatok kiépítéséhez.

52

Befejezés Magyarország ma még nem használja ki megfelelően az idegenforgalmi adottságait. Ahhoz, hogy igazán sikeresen és nyereségesen működjön az ágazat, még számos fejlesztésre lenne szükség. Sok esetben hiányoznak az idegenforgalomhoz nélkülözhetetlen alapfeltételek, mint a jól kiépített, fejlett infrastruktúra, vagy a megfelelő színvonalú szolgáltatások. Békés megyére különösen igaz ez a megállapítás, az utak állapota sok kivetnivalót hagy maga után, és az éttermek, szálláshelyek színvonala is messze van Magyarország fejlettebb régióinak szintjétől. Ebből kifolyólag a megyében működő vállalkozások sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint például nyugat-magyarországi társaik. Az árszínvonal itt sokkal alacsonyabb, a fogyasztók különösen árérzékenyek, a legtöbb szolgáltató mélyen nyomott árakkal dolgozik. Ilyen körülmények között érthető, miért nem működnek nyereségesen a térség turisztikai kis- és középvállalkozásai. Békés megye egyébként sem a legideálisabb hely egy turisztikai vállalkozás számára, legalábbis, ami a turisztikai vonzerők számát illeti. Vannak egyedülálló természeti értékei a térségnek, de nemzetközi viszonylatban ezek nem számítanak akkora idegenforgalmi attrakcióknak, hogy képesek legyenek tömegeket idevonzani. A vállalkozásokra visszatérve, megállapítható, hogy legtöbbjük finanszírozási gondokkal küzd. Tőkeszegény vállalkozások, pedig nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak fejlesztésre költeni. Ezt a problémát a vállalkozók pályázatírással és hitelfelvétellel próbálják megoldani, de mint a dolgozatomból is kiderült, nehéz eldönteni, melyik finanszírozási forma a legelőnyösebb a vállalkozás szempontjából. Szinte minden hitelkonstrukciónak és pályázati kiírásnak van valami hátulütője. Ilyen lehet a pályázatoknál az előkészítés magas költsége, ami az elutasított pályázatoknál ablakon kidobott pénznek számít, vagy ilyen a hitelek magas kamata és a pénzintézetek által támasztott szigorú feltételek, melyeknek nem könnyű megfelelni. Fontosnak tartom hangsúlyozni a különböző civil szervezetek és alapítványok munkáját, melyek véleményem szerint, ha lelkiismeretesen végzik tevékenységüket, sokat lendíthetnek a vállalkozások helyzetén. Külön kiemelném a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Alapítvány munkáját, amely észrevételeim szerint kitűnően végzi tevékenységét és sok vállalkozást segített már ki nehéz helyzetéből működése során. 53

A Dél- Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság a másik olyan szervezet, melynek munkáját szintén fontosnak tartom. Véleményem szerint tovább kellene erősíteni ezeknek a szervezeteknek az együttműködését. Mivel ismerik a térség helyzetét, az itt működő turisztikai vállalkozásokat, szerintem ők tudnák a legsikeresebben koordinálni az ágazat működését. Az általam készített interjúkból azt a következtetést vontam le, hogy a vállalkozások jövőképe eltérő, vannak vállalkozások, amelyek kétségbeejtőnek látják az ágazat helyzetét, vannak azonban olyanok is, akik bizakodva néznek a jövőbe, és mindent elkövetnek, hogy sikeresen működjenek. Úgy gondolom, hogy az idegenforgalom az a terület, ahol a kreatív ötletek és az innovatív hozzáállás nélkülözhetetlen elemek egy turisztikai vállalkozás nyereséges üzemeltetéséhez. Dolgozatomat az egyik interjúalanyom egy mondatával zárnám, mely akkor hangzott el amikor megkérdeztem nem hátrányos e a vállalkozása szempontjából, hogy Békés megyében kevesebb a látnivaló, mint az ország más területein. Erre ő a következőket válaszolta: „Minden térségnek azzal kell gazdálkodnia, amilye van, és ha valaki jól csinálja azt, amit csinál, akkor bárkit rá lehet venni, hogy azt is megnézze, ami egyébként nem olyan nagy attrakció. Jordániából is elviszik az embereket a sivatagba, hogy nézzék meg a homokot, pedig ott is elég sok van belőle. Ki kell emelni Békés megye értékeit, és a hiányosságokat a nyújtott szolgáltatásokkal, új ötletekkel, kell ellensúlyozni.”

54

MELLÉKLETEK 3.sz.ábra Munkanélküliségi ráta 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Munkanélküliségi ráta

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Forrás: GKM, 2005/2: p 25 5/1.sz.ábra

előző év azonos időszakához viszonyítva %

A külföldi vendégek utáni szállásdíjbevételek és a turizmus devizabevételeinek változása 25,00 20,00 15,00

külföldiek utáni szállásdíjbevételek

10,00 5,00

idegenforgalmi devizabevételek

0,00 -5,00 -10,00 -15,00

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. I. I. I. I. I. I. félév félév félév félév félév félév

Forrás: GKM, 2005/2: p 22

55

Turisztikai Célelőirányzat: Jogcímek

Megvalósíthatósági

Pályázati típusok

16/1.sz.ábra

tanulmányok, Csekély összegű támogatás

projektek kidolgozása Turisztikai terület- és termékfejlesztés Csekélyösszegű/beruházási támogatás támogatása Idegenforgalmi beruházások, Infrastruktúrális

Beruházási támogatás

fejlesztések

és

szolgáltatások támogatása Turisztikai szakemberképzés támogatása Szállodák,

turisztikai

Képzési támogatás

szolgáltatók Beruházási

környezetvédelmi és minőségbiztosítási beruházási/ programjainak támogatása Megnyitott

Eu

és vagy

környezetvédelmi csekély

összegű

támogatás

programokban

való Csekély összegű támogatás

részvétel biztosítása Turisztikai

termékfejlesztési Beruházási támogatás

beruházásokhoz

igénybe

vett

hitel

kamattámogatása Marketing

és

promóció,

kapcsolódó Beruházási támogatás

személyi és tárgyi kiadások bel- és külföldön Országos/nemzetközi

szempontból Kultúra megóvására adható támogatás

jelentős rendezvények támogatása Regionális

feladatokhoz

információs

rendszer

kapcsolódó Csekélyösszegű/beruházási támogatás működtetése,

fejlesztése Magyar

Turizmus

közreműködő

Rt.,

szervezetek

OIB

és

működési

költsége Más

jogszabályban/Kormány

által Egyedi bejelentéssel támogatható

meghatározott egyéb turizmusfejlesztési célokra Forrás: Pénzforrás,2004.X.évf.3.sz.:p 45

56

18.sz.ábra Mikrohitel folyósítások alakulása 2004. évtől 2005 augusztusáig 900 000 Ft 800 000 Ft 700 000 Ft 600 000 Ft 500 000 Ft 400 000 Ft 300 000 Ft 200 000 Ft 100 000 Ft 0 Ft

2005.júl.

2005.máj.

2005.márc..

2005.jan.

2004.nov.

2004.szept.

2004.júl.

2004.máj.

2004.márc..

2004.jan

Forrás:www.terminal.hu,2005.09.27 Fejlesztési Stratégia

19.sz.ábra

Alapcél modernizáció

Stratégiai célok

Gazdasági szerkezetátalakítás

Versenyképes gazdasági szerkezet

Infrastruktúra fejlesztés

Közlekedési, kommunikációk info rendszerek

Természeti és kulturális értékek megőrzése

Humánerőforrás fejlesztése

Környezetédelem

Kohézió elősegítése

Külső kapcsolatok, regionalizmus fejlesztése

Forrás: www.bekestt.hu/terkoncepcio.htm

57

Ábrajegyzék 1.sz.ábra A világgazdasági növekedés alakulása Forrás: GKM (2005/2): p6 2.sz.ábra Munkanélküliségi ráta 2005 május Forrás: HVG 2005.XXVII.évf.27.sz.:p75 3.sz.ábra Munkanélküliségi ráta alakulása Forrás: GKM, 2005/2:p25 4.sz.ábra Nemzetközi turistaforgalom Forrás: HVG 2004.XXVI.évf.11.sz.:p65 5.sz.ábra Európai turistaforgalom úti célok szerint Forrás: MT Rt. www.itthon.hu/szakmai oldalak/statisztikák/ 5/1.sz.ábra Külföldi vendégek utáni szállásdíjbevételek és a turizmus devizabevételeinek változása Forrás: GKM, 2005/2: p22 6.sz.ábra Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása Forrás: GKM (2005/2): p 21 7.sz.ábra Kereskedelmi szálláshelyre érkezők utazási motivációja Forrás: KSH,Turizmus 2004:p25 8.sz.ábra Kereskedelmi szálláshelyek férőhelymegoszlása szálláshely típusonként Forrás: KSH, Turizmus 2004:p 20 9.sz.ábra

Üdülőhely létesítés közvetett hatásai Forrás: saját kutatás

10.sz.ábra Magyarország tervezési-statisztikai régiói Forrás: www.logsped.hu/regiok.htm (2005.12.03.14:58) 11.sz.ábra

A munkanélküliségi ráta alakulása régiónként Forrás: GKM,2005/2: p27

12.sz.ábra A régió SWOT analízise Forrás: saját kutatás 13.sz.ábra Magyarország turisztikai régiói Forrás: www.invitour.sk 14.sz.ábra A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint 2004 Forrás: MT Rt. www.itthon.hu/szakmai oldalak/statisztikák 15.sz.ábra A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint 2004 Forrás: MT Rt. www.itthon.hu/szakmai oldalak/statisztikák 16.sz.ábra Turisztikai Célelőirányzat tényleges kifizetések Forrás: HVG,2005.XXVII.évf.2.sz.:p 102 16/1.sz.ábra Turisztikai Célelőirányzat Forrás: Pénzforrás,2004.X.évf.3.sz.:p 45 17.sz.ábra A BMVA által felügyelt mikrohitel program nyertesei és az elnyert összeg Forrás: Saját kutazás, BMVA interjú 18.sz.ábra

A

mikrohitelfolyósítások

alakulása

2004-től

2005

augusztusáig

www.terminal.hu,2005.09.27 19.sz.ábra Fejlesztési Stratégia Forrás: www.bekestt.hu/terkoncepcio.htm 58

Irodalomjegyzék •

Dr. Zeidler Júlia: Kisvállalkozások és a verseny az Európai Unióban, Saldo Pénzügyi tanácsadó és Informatikai Kft., 2004, Budapest 7.o.

•

Dr. Zeidler Júlia: A kisvállalkozások, a középvállalkozások és az Európai Unió Saldo Pénzügyi tanácsadó és Informatikai Kft., 2003, Budapest

•

GKM: Az EU házhoz jön Kérdések és válaszok kis és középvállalkozóknak, GKM, 2004 68.o.-79.o.

•

Pénzforrás: A pályázatok könyve, 2004.X.évf.3.sz.45o.-47.o.

•

Magyar Gazdaságelemző Intézet: A kis- és középvállalatok helyzete 2002 éves jelentés, MGI,2002,Budapest

•

GKI Gazdaságkutató Rt.: A Turizmus makrogazdasági szerepe 2004.október,Budapest

•

DARFT, Helyzetelemzés, 2. sz. munkaanyag,2005.05.06,Szeged

•

KSH: Turizmus 2004, 2005. Budapest

•

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A magyar gazdaság 2005/2, 2005 szeptember, Budapest

•

Magyar Turisztikai Hivatal: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013, 2005.augusztus, Budapest

•

Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány: Békés megye turizmusfejlesztési stratégiai terve, helyzetelemzés 2003

•

A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal készített interjú és az alapítvány tájékoztatói: -Econova Hitelprogram, Midihitel, Európa Hitel -Mikrohitel, Mikrohitel Plusz program -Felnőttképzés -Tanácsadás

•

Vitéz F. Ibolya: Tematizélés, HVG,XXVII.évf.27.sz.76o.

•

G.Tóth Ilda: Gyorsulási verseny, HVG,XXVI.évf.43.sz.99o-100o.

•

Nagy Éva: Le is út, fel is út, HVG,XXVII.évf.2.sz.102o.

•

Poór Csaba:Fellendülő világturizmus Ha,ha,ha HVG,XXVI.évf.11.sz.64o.-65o.

59

•

Binder István, Figyelőnet Forráskereső-KKV hitelek www.sulinet.hu/tart/cikk/fd/0/19491/1 2005.09.11.12:22

•

www.szkartya.hu 2005.12.02. 9:08

•

MT Rt A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2004-ben www.hungary.com/images/mtrt/tartalom/pdf/stat/regionalis2004.pdf 2005.09.18. 10:32

•

MT Rt A világ turizmusának alakulása 2004-2005-ben www.hungary.com/images/mtrt/tartalom/pdf/stat/vilag_turizmus.pdf 2005.10.12.10:36

•

MT Rt. A világ turizmusának alakulása 2005-ben www.hungary.com/images/mtrt/tartalom/pdf/stat/WTO_barometer_osszefoglalo _2005_3.pdf 2005.10.12.11:25

•

Magyarország turisztikai régió térképe www.invitour.sk/index.php?StateID=198&Cmd=ShowInfo&ObjectType=State& ObjectID=198&lang=hu 2005.12.3.13:40

•

Brunczel Balázs: Turizmus az európai információs társadalomban www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002/07/evilag-09.html 2005.09.26.14:40

•

Dél-alföldi RIB www.pusztaregion.hu/index.php?lid=1&fid=14 2005.09.27.11:36

•

A KKV-k , mikrovállalkozások fejlesztési kedvezményei (Pingvin2005.09.22. 22:01) www.terminal.hu/newsread.php?id=22200109055921 2005.09.27. 11:27

•

MTA RKK ATI Békéscsabai osztály: Békés megye területfejlesztési koncepciója 2005. Fejlesztési stratégia www.bekestt.hu/terkoncepcio.htm 2005.09.27. 12.01

60

61