BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁSÁNAK BEMUTATÁSA EGY KONKRÉT INTÉZKEDÉSEN KERESZTÜL

Készítette: SÁGI MÓNIKA Budapest, 2010.

TARTALOMJEGYZÉK

ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE .........................................................- 5 BEVEZETŐ .................................................................................................- 6 1. AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON ..................................................................- 7 -

1.1. A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA, MINT AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ALAPJA ......................................................................................- 7 -

1.2. AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZER HAZÁNKBAN A CSATLAKOZÁS UTÁN .......- 10 1.3. A VIDÉKFEJLESZTÉS TÁMOGATÁSA ...........................................................- 12 1.4. AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK MAGYARORSZÁGON 2004 ÉS 2006 KÖZÖTT ...................................................................................................- 15 1.4.1. Az AVOP prioritásai bővebben .................................................... - 22 1.4.2. Az AVOP prioritásai számokkal .................................................. - 24 1.4.3. Az AVOP végrehajtásának intézményrendszere .......................... - 28 -

2. PÁLYÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁS AZ AVOP 1.4.-ES JOGCÍM ESETÉBEN ................................................................................................- 33 -

2.1. FIATAL GAZDÁLKODÓK INDULÓ TÁMOGATÁSA .........................................- 33 2.1.1. A támogatásban részesíthető tevékenységek ................................ - 34 2.1.2. A támogatás formája és keretösszege ........................................... - 35 2.1.3. A támogatási összeg ..................................................................... - 35 2.1.4. A támogatás igénylésére jogosultak ............................................. - 36 2.1.5. A pályázat tartalmi és formai követelményei ............................... - 38 2.1.6. Kizárási okok a pályázás alól ....................................................... - 40 2.2. PÁLYÁZATKEZELÉS FOLYAMATA A PÁLYÁZÁSTÓL A SZERZŐDÉSKÖTÉSIG - 41 2.2.1. SAPARD tapasztalatok felhasználása az AVOP pályáztatásában - 41 2.2.2. Fiatal gazdák pályázatkészítése és a pályázat benyújtása............. - 42 2.2.3. Pályázat feldolgozás, értékelés ..................................................... - 44 -

‐3‐

2.3. A MONITORING BIZOTTSÁG JOGI HÁTTERE ...............................................- 53 2.3.1. Az AVOP Monitoring Bizottság (MB) feladati és hatásköre....... - 53 -

3. AZ AVOP FIATAL GAZDÁLKODÓK INDULÓ TÁMOGATÁSÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEI ..............................................................................- 55 -

3.1. ORSZÁGOS TEKINTETBEN AZ EGÉSZ AVOP-RA NÉZVE AZ EREDMÉNYEK ..- 55 3.1.1. Fiatal gazdák pályázatainak országos szintű lefedettsége ............ - 56 3.2. AZ INTÉZKEDÉS NÉPSZERŰSÍTÉSE ..............................................................- 61 -

ÖSSZEGZÉS ................................................................................- 64 FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................- 66 MELLÉKLETEK ...........................................................................- 69 -

‐4‐

ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. ábra Részesedés az EU mezőgazdasági termeléséből (%) (2005. év) ......... - 8 2. ábra Magyarország földterülete művelési ágak szerint (ezer ha) (2007.év) - 8 1. táblázat: A strukturális alapok megoszlása a célkitűzések között.............. - 14 3. ábra Az NFT Operatív Programjai............................................................. - 16 2. táblázat: A strukturális alap forrásainak megoszlása az operatív programok között (2004-2006)......................................................................................... - 18 4. ábra Az AVOP 2004-2006 keretösszege prioritásokra bontva .................. - 24 5. ábra Az összes beérkezett pályázatok darabszáma prioritások szerint ...... - 25 6. ábra Az IH által támogatott pályázatok darabszáma.................................. - 26 3. táblázat: AVOP kifizetések megoszlása intézkedésenként (Ft)................. - 27 7. ábra AVOP kifizetések megoszlása intézkedésenként (%)........................ - 27 8. ábra MVH Kirendeltségeinek elhelyezkedése ........................................... - 31 4. táblázat: Az 1.4.-es intézkedés pénzügyi terve (1 Euró=255 Ft) ............... - 56 5. táblázat: Az AVOP 1.4.-es intézkedés 2004-2009 időszak eredményei (Mrd Ft).......................................................................................................... - 57 6. táblázat: Az AVOP 1.3 intézkedés 2004-2009 időszak eredményei (db,%)............................................................................................................. - 57 7. táblázat: Az AVOP 1.3. intézkedésre 2004-2009 időszakban beérkezett pályázatok számának regionális megoszlása (db).......................................... - 59 -

‐5‐

BEVEZETŐ Dolgozatom témájának az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program „Fiatal gazdák induló támogatása” című intézkedés részletes bemutatását választottam. Hazánk 2004. május 1-jével csatlakozott az Európai Unióhoz és ezzel a magyar mezőgazdasági életben is egy új korszak indult el. Részesei lettünk a Közös Agrárpolitikának, mellyel új támogatási források nyíltak meg mind a magyar agrárium mind a vidékfejlesztés területén is. Szakdolgozati

témám

kiválasztásában

jelentős

részben

a

Mezőgazdasági

és

Vidékfejlesztési Hivatalban eltöltött szakmai gyakorlatom játszott szerepet. A Hivatalban

bepillantást

nyerhettem

az

agrár-

és

vidékfejlesztési

programok

végrehajtásába, mely nagyon szerteágazó. Választásom azért esett konkrétan az Agrárés Vidékfejlesztési Opartív Programra (AVOP) mint kiinduló pontra, mert ez esetben már egy lezárt programról beszélhetünk, és így talán konkrétabb konklúziókat tudok levonni a program eredményességét illetően. Ebben nagy segítésre voltak a Program alap dokumentumai, záró dokumentumai, tanulmányok, melyek azzal foglalkoztak, hogy milyen eredménnyel zárult az AVOP Magyarországon. A Hivatalon belül számos papír alapú AVOP pályázatásával kapcsolatos nyomtatványhoz fértem hozzá, melyek bővítették látókörömet a témával kapcsolatban. Kutatásomat kis mértékben nehezítette, hogy a pályázók és pályázataik adatait bizalmasan kezelik a Hivatalban. Kutatási célom arra irányult, hogy az AVOP pályázat felépítését és működését bemutassam. Kérdésként vetődött fel bennem, hogy a pályázók, honnan értesülhettek ezekről az új pályázati formákról, honnan kaphattak segítséget a sikeres pályázás elnyeréséhez, vajon hasznosak-e ezek a pályázati lehetőségek a magyar gazdáknak, kiemelve a fiatal gazdákat. De az érme másik fele is érdekelt. Kérdések merültek fel bennem, a pályázat kiírását, lebonyolítását tekintve. Ezek mind olyan kérdések voltak, melyeket dolgozatomban megpróbálok kifejteni és választ kapni rájuk.

‐6‐

1. AGRÁR-

ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK AZ

EURÓPAI UNIÓBAN

ÉS MAGYARORSZÁGON

1.1. A Közös Agrárpolitika, mint az agrár- és vidékfejlesztési támogatások alapja

„A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió (EU) mezőgazdasági támogatási rendszerének a neve, amely az EU kiadásainak 44%-át, évente 42,5 milliárd eurót tesz ki, és aminek 2004. május 1-jétől hazánk is tagja.”1 A százalék nagysága jól mutatja, hogy milyen nagy területet ölel át a mezőgazdasági támogatási szektor a közösségen belül, hiszen majdnem az uniós támogatások felét teszi ki. E szerint az adat szerint semmiféleképpen sem elhanyagolható témáról beszélünk. Nézzük meg, miért állhat fenn az a jelenség, hogy az EU kiadásainak évente majdnem a fele a mezőgazdaság támogatására irányul. Az EU bizonyos tagállamai és Magyarország is olyan jellegzetes mezőgazdasági tulajdonsággal bírnak, melyet ki kell aknázni a közösség érdekében. Tegyünk egy kis kitekintést az Európai Unió mezőgazdasági területének jellemzésére illetve a mezőgazdaságban dolgozó gazdák munkájának fontosságára. Az Európai Unió területének nagy részét mezőgazdasági művelés alatt álló földek és erdők borítják, amelyek nemcsak a táj szépségét emelik, hanem a vidéki gazdaságok hatékony és állandó működését is biztosítják. Ezeknek a vidéki gazdaságoknak folyamatos fejlődésre van szükségük, és az esetek túlnyomó részében nincs elég hazai forrás ezeknek a fejlesztéseknek a lefedésére. A mezőgazdaság szerepe jelentős azokban a térségekben, ahol a gazdaságokat működtetik. A mezőgazdasági gazdálkodók feladatkörére rátérve, elmondható, hogy munkájuk nagyon szerteágazó. Az élelmiszerek és egyéb, nem élelmiszeripari jellegű mezőgazdasági

termékek

előállításától

kezdve

a

tájgazdálkodáson

és

a

természetmegőrzésen át az idegenforgalmi szolgáltatásokig számos különböző tevékenységet végeznek. A gazdálkodás ezért többcélú tevékenységként jellemezhető, és többszintes támogatási rendszerre van szükség a gazdák esetében is,2 legyen szó továbbképzésről vagy akár átképzésről. Természetesen az EU országai különböző arányban részesülnek a mezőgazdasági termelésből, amelyet a következő diagram jól láthatóan megmutat. 1 2

http://www.agrarkamara.hu 2010. 04.01. 17:00 http://ec.europa.eu 2010.04.12. 18:00

‐7‐

3

1. ábra Részesedés az EU mezőgazdasági termeléséből (%) (2005. év)

A diagram megmutatja, hogy milyen százalékos megosztásban vettek részt az EU-25-ök tagállamai a mezőgazdasági termelésben. Látjuk, hogy Franciaországhoz vagy akár Spanyolországhoz képest jelentősen kevesebb Magyarország részesedése, de ez természetesen

a

területbeli

méretkülönbségekből

adódik

elsősorban.

Hiszen

Magyarország összes területének, ami a földrajzi világatlasz szerint 93030 km², 83%-a termőterület.4 A termőterület 24%-a erdő, a többi mezőgazdasági terület. A hazai mezőgazdasági

terület

részesedési

arányát

tekintve

Európában

egyedülállóan

kimagaslónak számít. A következő diagramon jól látható, hogy a körülbelül 77215 km² termőterület hogy oszlik szét a művelési ágak szempontjából 2007-ben.

2. ábra Magyarország földterülete művelési ágak szerint (ezer ha) (2007.év)5 3

http://ec.europa.eu 2010. 02.22. 11:00 http://www.agrarkamara.hu 2010. 03.20. 12:00 5 http://www.agrarkamara.hu 2010. 03.20. 12:00 4

‐8‐

Ezek a számadatok azt tükrözik, hogy mennyi a valós termőterület, de ebből nem következik egyenes arányosan, hogy ezek 100%-ban ki vannak használva. Itt kapcsolódunk vissza az agrártámogatások fontosságához. Hiszen a célunk, hogy ezek a lehető legnagyobb mértékben ki legyenek használva, valamint hogy a terület kiváló minőségű termékek előállítására szolgáljon, valamint környezetbarát, megújuló erőforrásokon alapuló, új technológiák alkalmazásával tudjon előállítani termékeket. De ezenkívül hazánk esetében az is kulcsfontosságú szerepet játszik, hogy ne olyan támogatásokat kapjunk, mellyel embert, élő munkát helyettesítő gépeket használunk, hanem olyanokat, ahol a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát is növelni tudjuk. Hisz egy olyan ország esetében, mint hazánk, melynek agroökológiai adottságai kiválóak,

gazdálkodási,

agrikulturális

hagyományai

gazdagok,

ugyanakkor

energiahordozókban szegény, vidéki körzetei pedig jelentős munkanélküliséggel küzdenek, fontos, hogy a gazdáink munkához juthassanak és ezzel vidéki térségeink folyamatosan fejlődjenek.6 Visszatérve a Közös Agrárpolitika jelentőségére elmondható, hogy a KAP felismerte, hogy a mezőgazdaságban szükség van szerkezet átalakításra és ennek támogatására. Ez főleg abból adódik, hogy a tagállamok mezőgazdasági területeinek szerkezeti és természeti adottságai között nagy az egyenlőtlenség, és ennek kiigazítására törekednie kell az uniós tagállamoknak. Főleg, hogy 2004. május 1-je óta 12 új tagállammal bővült az EU és ezzel együtt új kihívásokkal kell szembe nézni a közösségnek. Ha a számadatokat tekintjük, a bővítésnek az uniós mezőgazdaságra gyakorolt hatása drámai. A 15 régebbi tagállam 6 millió főt számláló mezőgazdasági népessége további 7 millió gazdálkodóval nőtt. A 12 új tagállam körülbelül 55 millió hektár mezőgazdasági hasznosítású földterülettel gyarapítja a 15 régi uniós tagállam 130 millió hektáros területét, ami 40%-os növekedést jelent. Igaz, a 27 tagú EU termelése csupán 10-20%kal lesz nagyobb a legtöbb termék esetében. Ez megerősíti azt a tényt, hogy az új tagállamok rendkívül nagy mezőgazdasági termelési potenciálja még távolról sincs teljes mértékben kiaknázva.7 A KAP fontosságát már 1960-ban felismerte az Európai Bizottság a hat tagállam esetében, és mint minden uniós politikánál itt sem maradhatott el a célok megnevezése. 1962-ben a római szerződés 39. cikkelye szerint öt alapvető célt tűztek ki a közös 6 7

http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag 2010. 04.12. 9:00 http://ec.europa.eu/agriculture 2010. 04.02. 16:00

‐9‐

agrárpolitika megvalósításához. A mezőgazdaság termelékenységének növelése legfőképp a technikai fejlődés elősegítésével és a termelési tényezők, fontossági sorrendben a munka optimális felhasználásának biztosítása volt az első célkitűzés. Ezt követte a megfelelő jövedelem és az ezzel járó életszínvonal növelése a mezőgazdaságban dolgozóknak. Az agrárpiacok stabilizálása a termelők és fogyasztók védelmével, az élelmiszer-ellátás biztosításának garantálása és a fogyasztói igények méltányos áru kielégítése zárták a kezdetleges célkitűzéseket. Ezek a célkitűzések napjainkra új formát öltöttek. Most már négy célt jelöl meg a politika. Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése, a vidéki népesség megtartása, a tájjelleg megőrzése és a vidékfejlesztés az elsődleges céljai a KAP-nak. Az EU minden egyes polgára hetente átlagosan 2 euróval járul hozzá a KAP finanszírozásához, de ez igazán nem nagy ár a folyamatos élelmiszer-ellátásért és a vidék életben maradásáért.8 Főleg, ha azt tartjuk szem előtt, hogy milyen támogatásokban

vehetünk

részt

a

mezőgazdaságunk

fejlesztésére

és

versenyképességének fokozására. Jól látható, hogy minden egyes EU állampolgár fontos szerepet tölt be az uniós célkitűzések eléréséhez. Ahogy már említettem az Európai Uniónak nagy kihívást jelentett a 2004-es csatlakozások utáni agrártámogatási rendszer kiterjesztése az új tagállamokra is. Ezzel együtt Magyarországon megtörtént az agrártámogatási rendszer megújítása.

1.2. Agrártámogatási rendszer hazánkban a csatlakozás után

Magyarország agártámogatási rendszere jelentősen megváltozott és kibővült az uniós csatlakozásunkat követően. A következő három nagy csoportba sorolhatók hazánk támogatásai finanszírozásuk alapján:

8

•

uniós közvetlen kifizetések,

•

társfinanszírozású támogatások és

•

nemzeti támogatások.

http://ec.europa.eu/agriculture 2010. 03.22. 12:00

‐ 10 ‐

Az agrártámogatási rendszer 2004-ben a következőképpen nézett ki. Az EU által finanszírozott támogatások a közvetlen termelői támogatásból és piaci intézkedésekből (exporttámogatások,

intervenciók)

állt

össze.

A

társfinanszírozott

támogatási

konstrukciókhoz három jelentős agrár- és vidékfejlesztési program tartozott. Ilyen volt az előcsatlakozási uniós program, a SAPRAD Program, ezt követte az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program illetve a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. Ennél a három intézkedésnél nagy arányú közösségi támogatás mellé nemzeti forrással is kellett rendelkeznünk, az arány 75-25% volt az uniós támogatás javára. A harmadik támogatási konstrukció, a tisztán hazai forrásokból finanszírozott támogatások voltak. Hazánk esetében uniós csatlakozásunk után is részben megmaradtak az agrárium nemzeti támogatásai. Viszont néhány alapvető kritériumnak teljesülnie kellett ahhoz, hogy működhessen a hazai forrásból támogatott intézkedések finanszírozása. Ezek a nemzeti forrásokból finanszírozott támogatások nem állhatnak szemben a KAP elveivel, nem sérthetik és befolyásolhatják negatívan a versenyegyenlőséget, és 2004. szeptember 1-ig és külön-külön el kellett fogadtatnunk minden ilyen derogációs jogcímet Brüsszellel. Ezzel Magyarország nagy felelősséget vállalt fel magára, hiszen ezeket a jogcímeket a nemzeti költségvetésből kell finanszíroznia. A közvetlen uniós támogatásokon belül kiemelném a Közvetlen Területalapú Termelő Támogatást (SAPS), ahol az első évben (2004) 25%-os uniós támogatás mellé 30%-os nemzeti kiegészítés társul. Vagyis ez esetben az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia részlegéből kerül kifizetésre a 25%-os támogatási rész. Ez a jogcím egészíthető ki a Kiegészítő Nemzeti Közvetlen Támogatás (KNKT) jogcímmel a hazai költségvetésünkből 30%kal. A további években, ahogy az uniós támogatás aránya növekedett, úgy csökkent a nemzeti rész aránya.9 Beszélhetünk még állatszám alapú támogatásokról; tejkvótanyilvántartásról; belpiaci intézkedésekről; külpiaci intézkedésekről; az állati termékek nemzeti hatáskörben elrendelt, piacszabályozásához kapcsolódó támogatási intézkedésekről; a növényi termékek nemzeti hatáskörben elrendelt vagy akár piacszabályozásához kapcsolódó támogatási intézkedésekről. Ahogy látjuk hazánk uniós csatlakozásával jelentős támogatási források nyíltak meg az agrárium támogatására a vidékfejlesztési támogatásokkal együttesen. Nézzük meg, milyen európai helyzet indokolja a vidékfejlesztési támogatásokat. 9

http://www.fvm.gov.hu 2010. 04.11. 20:00

‐ 11 ‐

1.3. A vidékfejlesztés támogatása

A vidékfejlesztés támogatása külön célként jelenik meg a támogatások színterén, de program szinten nem válik külön az agrárium támogatásától. Lássuk, milyen okok vezettek a vidékfejlesztés komoly támogatására. Ahogy a statisztikák is mutatják, a régi és új tagállamok életszínvonalában nagy eltéréseket láthatunk. Egy felmérés szerint 2001-ben az EU-15-ök életszínvonalának 45%-át érik el az újonnan csatlakozott tagállamok. Ez a szintkülönbség a vidéki térségekben sokkal hangsúlyozottabban jelenik meg, mint a városi régiókban. Ami kimutatható, hogy a vidéki térségekben sokkal magasabb a munkanélküliség és alacsonyabbak a jövedelmek. Az bizonyos, hogy a vidék és város közti szintkülönbség nemcsak a 2004 illetve 2007-ben csatlakozott országokban jellemző, csak itt sokkal szignifikánsabb a különbség. Ezt az új kihívást kellett mérlegelnie az Európai Uniónak, hisz nem céljuk, hogy az uniós határokon belül szétszakadások és lemaradások legyenek. Ezzel 2004-ben szembesülniük kellett és a lehető legnagyobb mértékben az új típusú támogatások bevezetésével biztosították a tagállamok felzárkózását nemcsak a fejlettebb uniós tagállamokhoz, hanem saját országhatáraikon belül is. Az egyenlőtlenségek kiigazítása, a mezőgazdaság és a vidéken élő népesség támogatása fontos célként szerepel napjainkig, melyhez a Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap és Közösségi Kezdeményezések járulnak hozzá. Nagyon fontos, hogy ezek az alapok nem 100%-os közösségi támogatást nyújtanak. A cél teljes eléréséhez nemzeti forráskeretet is biztosítani kell a megvalósulandó projektek támogatásához, mellyel a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonalát és a mezőgazdasági termelés minőségi növelését el tudják érni. A regionális politika a szolidaritáson alapszik tehát a közösségi pénzek a kevésbé fejlett vagy szociális problémákkal küszködő területek támogatására fordítódnak. Az Európai Unió 2000-2006 között 213 milliárd eurót fordít a régiók fejlesztésére, ami az összköltségvetés csaknem egyharmada. Ebből a 213 milliárd euróból 195 milliárd a Strukturális Alapokba, 18 milliárd a Kohéziós Alapba folyik. A pénzeket társfinanszírozás keretében folyósítják, azaz a kedvezményezetteknek önrésszel kell rendelkezniük. A regionális politika egyik alapelve a partnerség, mely a programok ‐ 12 ‐

előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében szereplők együttműködésére utal. Illetve ez az elv mutatja tisztán, hogy a Közösség által nyújtott támogatások kiegészítik, és nem helyettesítik a nemzeti támogatásokat. Négy strukturális alapot különböztetünk meg a 2000 és 2006 közötti programozási ciklusban. a. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA); (European Regional Development Fund - ERDF) b. Európai Szociális Alap (ESZA); (European Social Fund - ESF) c. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs szekciója (EMOGA); (European Agriculture Guidance and Guarantee Fund - EAGGF) d. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE); (Financial Instrument for Fisheries Guidance - FIFG) A Strukturális Alapok általános célkitűzéseit három prioritásban foglalhatjuk össze:10 I.

Célkitűzés

(terület

alapú):

Az

elmaradott

fejlettségű

régiók

felzárkózásának elősegítése a hiányzó infrastruktúra pótlásán illetve a beruházások ösztönzésén keresztül. Az Unió lakosságának 22 %-nak otthont adó közel 50 régió tartozik ide és részesül a rendelkezésre álló támogatási források 70%-ban. II.

Célkitűzés (terület alapú): A gazdasági és szociális átalakulás elősegítése

a szerkezetváltás nehézségeivel szembenéző ipari, vidéki, városi illetve halászattól függő területeken. Az Unió lakosságának 18%-a él ilyen válságos területeken, ahova az összes támogatás 11,5%-a áramlik. III.

Célkitűzés (tematikus alapú): A képzési rendszerek modernizálása és a

foglalkoztatás elősegítése. A 3. Célkitűzés kereteiben támogatott intézkedések az 10

www.policy.hu 2010. 02.02. 11:00

‐ 13 ‐

egész Unióra kiterjednek, kivéve az 1. Célkitűzéshez tartozó régiókat, ahol a képzési és foglalkoztatási projektek a felzárkóztatási programok részét képezik. A 3. Célkitűzésre az összes támogatás 12,3 %-át fordítják. 1. táblázat: A strukturális alapok megoszlása a célkitűzések között11

1. Célkitűzés

2. Célkitűzés

Az érintett alapok ERFA

ERFA

ESZA

ESZA

3. Célkitűzés ESZA

EMOGA-Orientáció HOPE

Magyarországon a csatlakozás után a mezőgazdasági és vidékfejlesztési célok támogatásának finanszírozását az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap forrásaiból finanszírozták. Az Orientációs szekciójából az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatási jogcímet a Garancia szekciójából pedig a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatási jogcímet finanszírozták. Az AVOP megvalósítási időszaka 2004 és 2006 között történt. A 2006 végéig benyújtott pályázatok esetében összesen 105 milliárd Ft hívható le az EMOGA Orientációs szekciójából és a HOPE forrásaiból. Ahogy már említettem ez nem 100%os közösségi támogatás, így ennek megfelelően hazai forrásokat is rendelkezésre kellett bocsátani. A 105 milliárd Ft-ból 78,8 milliárd Ft a közösségi rész és 26,2 milliárd Ft a nemzeti finanszírozás.12 Ez 75-25%-os arányt jelent. Ez az összeg éves szinten a következőképpen oszlik meg. 2004-ben 24,5 milliárd Ft; 2005-ben 35,00 milliárd Ft és 2006-ban 45,4 milliárd Ft a tervezett keret a projektek finanszírozására. A többi strukturális alappal részletesebben nem foglalkozok dolgozatomban, mert nem kapcsolódnak direkt az AVOP kifizetés lebonyolításához. De természetesen fontos volt megemlíteni mind a négy alapot, hiszen együttesen biztosítják a stratégiai célkitűzések megvalósítását. 11 12

www.policy.hu 2010. 02.02. 11:00 http://www.agraroldal.hu 2010. 04.11. 18:00

‐ 14 ‐

1.4. Agrár- és vidékfejlesztési támogatások Magyarországon 2004 és 2006 között

2004 és 2006 között Magyarországon az agrárium- és a vidékfejlesztésre nyújtott támogatásokat az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) fedte le. De hazánk már csatlakozásunk előtti három évben is részesült támogatásban. Hisz az Unió számára fontos volt, hogy a csatlakozás előtt álló országoknak biztosítani tudja pénzügyi támogatás segítségével is a felzárkózást a többi tagállam átlagszínvonalához. A SAPARD program, mint Uniós előcsatlakozási program időszaka 2000 és 2006 között valósult meg. Magyarország esetében a program hivatalos indulása 2002 decemberére tehető, amikor is Brüsszel által kijelölt Állami Számvevőszék akkreditálta a SAPARD Hivatalt, mely ettől a dátumtól kezdve tudott működni, mint a Program Kifizető egysége. Esetünkben a SPARD Program 2004-ben zárásra is került, mert 2004. május 1-jén csatlakoztunk az Európai Unióhoz. A SAPARD célja, hogy a tagjelölt országok segítséget kapjanak a közösségi jogszabályok átvételéhez, kiváltképp az EMOGA-ból finanszírozott agrárstruktúra- és vidékfejlesztési intézkedésekre. Hozzájárulni egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez; csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységből származó káros környezeti hatásokat, elősegíteni a vidéki térségek adaptációs képességének fejlesztését, valamint a munkahelyteremtést és megtartást; végül, de nem utolsó sorban felkészíteni a tagjelölt országokat az úgynevezett strukturális alapok fogadására. Az Unió feltételekhez kötve tudja pénzügyi forrásait a tagállam számára kibocsátani. Így elsődleges feladatuk egy fejlesztési terv kidolgozása volt, melyben pontosan meghatározzák, hogy milyen intézkedésekre és milyen feltételekkel tudnak pályázni a magyar agrárszektorban dolgozók. Magyarországon 2004-ben került sor az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kidolgozására, mely uniós csatlakozásunk egyik legfontosabb dokumentuma volt. Ezt a dokumentumot nemcsak Magyarországnak kellett felmutatnia Brüsszel felé, hanem minden olyan tagországnak, amelynek egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van. Ez a Nemzeti Fejlesztési Terv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze hazánknak arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa. Mivel az Unió egyik alapvető ‐ 15 ‐

célkitűzései között jelenik meg a tagállamok és a régiók közti fejlettségbeli különbségek mérséklése, létrehozták a Strukturális Alapokat és a Kohéziós Alapokat, amelyek sokoldalúan erősítik a gazdasági és szociális kohéziót. Az alapok nagyon nagy segítséget

nyújtanak

a

fejlettségbeli

különbségek

mérsékelésére,

melyek

a

társfinanszírozás elve alapján működnek, vagyis az uniós források mellett nemzeti források lehívásával segítik a fejlesztések és projektek megvalósulását. Ezért vált szükségessé az NFT kidolgozása, mely rögzíti hazánk alkupozícióját a források felhasználása tekintetében. Az NFT három specifikus célt határozott meg a 2004-2006-os periódusra. A humán erőforrások jobb kihasználása, a jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése Magyarországon. Az említett specifikus célok mellett négy

fejlesztési

prioritást

is

megfogalmaz

az

NFT.

A

termelőszektor

versenyképességének fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése és az emberi erőforrások fejlesztése, jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása, regionális és helyi potenciál erősítése; illetve a technikai segítségnyújtás megfelelő felhasználása. Eme célok megvalósítását 2004 és 2006 között öt operatív program segítette. Fontosnak érzem az öt operatív programot megemlíteni, mert nem 100%-ban elkülönített programokról beszélünk, így az AVOP is kapcsoltban áll a maradék négy programmal.

3. ábra Az NFT Operatív Programjai13

13

www.fvm.gov.hu 2010. 04.01. 10:01

‐ 16 ‐

Az öt operatív program rövid leírása: Humán erőforrás-fejlesztés operatív program (HEFOP): célja a foglalkoztatás magasabb szintű kivitelezése, a munkaerő versenyképességének javítása, melyhez megfelelő képzettséget kell biztosítani a munkaerő-piac igényeihez mérten, illetve a társadalmi beilleszkedés elősegítése. Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP): a gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani, olyan beruházásokkal, melyek a termelőszektor modernizációját támogatják. Ezen kívül a társadalmi kohéziót és a foglalkoztatást a kisés

középvállalatok

technikai

modernizálásával,

innovációs

tevékenységük

és

hálózatépítésük segítségével próbálja a program növelni. A gazdasági innovációt is fontosnak tartja a GVOP, a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak támogatásával. Az előbb említett két szektor közötti együttműködést is segíti támogatásával. Az operatív program további célja az elektronikus gazdaság kiépítésének ösztönzése az infrastruktúra és a digitális tartalom fejlesztése. Mind ezt az elektronikus közigazgatás útjára kívánja terelni. Környezetvédelmi és infrastruktúra operatív program (KIOP): célja, hogy a környezetvédelmi, az energetikai és a környezeti-infrastrukturális beruházásokat nagyobb mértékben támogatni tudják hazánkban a Kohéziós Alapból finanszírozott fejlesztésekkel összehangoltan. Regionális fejlesztési operatív program (RFOP): a régiókon belüli térség- és településfejlesztési tevékenységeket öleli fel. A program magába foglalja a gazdasági környezet javítását a turizmus támogatásával és egyes infrastrukturális fejlesztések megvalósításával. Ezen kívül az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, valamint környezetgazdálkodásuk fejlesztése is fontos pontot képeznek az RFOP-n belül. Agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP): egyik alapvető célja a mezőgazdaság modernizálása és hatékonyabbá tétele, egyik oldalról a termelési technológiákkal, másik oldalról a termékfeldolgozás fejlesztésével kívánja ezeket elérni. ‐ 17 ‐

Másik alapvető célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek teremtése ezeken a vidéki térségeken. A vidéki infrastruktúra, a szolgáltatások fejlesztése, illetve a vidék kulturális örökségének védelme sem maradhat el.14 2. táblázat: A strukturális alap forrásainak megoszlása az operatív programok között (2004‐2006)15

Operatív program

EU-támogatás

EU-támogatás

(millió euró, 99-es áron)

megoszlása (%)

HEFOP

500,10

28,30

GVOP

429,00

24,30

AVOP

317,60

17,90

KIOP

195,30

11,10

RFOP

319,40

18,00

TS

4,40

0,24

Strukturális alapok összesen

1765

100

Az AVOP-hoz szervesen hozzátartozik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT). Már a nevéből kivehető, hogy a vidékfejlesztés áll a program középpontjában. Ahogy említettem, az AVOP intézkedéseire 105 milliárd kerettámogatást biztosítottak. Ezzel szemben az NVT intézkedéseinek pályáztatására 198 milliárd Ft kerettámogatást biztosítottak. Nem elhanyagolható megemlíteni dolgozatomban az AVOP-hoz való kapcsolódását. Először nézzük nagy vonalakban mi is volt az NVT. A dokumentum a vidékfejlesztési politika dokumentumaként jött létre, melynek legfőbb célja a vidéki térségekben elő emberek életminőségének javítása, a vidéki térségek további lemaradásának megakadályozása, felzárkózásuk esélyeinek biztosítása. Az NVT keretein belül számos intézkedésekre lehetett pályázatot benyújtani. A következő jogcímeket jelölte meg a Terv. Agrár-környezetgazdálkodás, kedvezőtlen adottságú területek támogatása; az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés támogatása; mezőgazdasági területek erdősítése; korai nyugdíjazás; a szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása; termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása. Ezeken kívül a technikai segítségnyújtást jelölte még intézkedései között. 14 15

Dr. Ránky Anna‐ Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, Budapest, 2003. Dr. Ránky Anna‐ Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, Budapest, 2003.

‐ 18 ‐

Magyarország 2004 és 2006 között az NVT keretében 754140000 euró támogatást kapott, melyből a közösségi támogatás aránya 80%, azaz 602300 eurót tett ki. Ahogy már korábban megemlítettem az EMOGA Garancia részlegéből finanszírozzák az NVT vidékfejlesztési intézkedéseit. Most lássuk, milyen részekben van közös kapcsolódási pont az AVOP és az NVT között. Az NVT, mint az NFT szerkezetébe illeszkedő dokumentum, a vidék fenntartható fejlődésének kulcsfontosságú eszköze. Mind az NFT, mind az AVOP célrendszere magában foglalja az NVT-ben megfogalmazott általános célokat is, amelyekhez az eszközöket az NVT biztosítja. A három dokumentum közti szoros koherenciát az EMOGA strukturális alap is megerősíti. Néhány konkrét egybeesésre mutatok rá az NVT és az AVOP intézkedésein belül, melyek jól mutatják a két program közti szoros együttműködést. o Az NVT-ben a racionális földhasználat prioritása úgy néz ki, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken működő gazdaságoknak nyújt támogatást, valamint a kedvezőtlenebb természeti adottságokkal rendelkező területeken támogatja az erdősítés folyamatát. Ez összhangban van az AVOP azon intézkedésével, mellyel a versenyképesebb és gazdaságilag életképes vállalkozásokat támogatja, és ezzel, elismeri a mezőgazdaság többcélú szerepét, a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználását, ugyanakkor a kulturális és természeti táj megőrzését is támogatja. o Az

agrár-környezetgazdálkodási

környezetkímélő

termelési

intézkedés

gyakorlat

előnyben

elterjesztését

és

részesíti a

a

földhasználat

racionalizálását, ehhez az AVOP I. és II. prioritása szorosan kapcsolódik a beruházási intézkedéseivel. o A félig önellátó gazdálkodókat támogató intézkedések célja, hogy a részben önellátó gazdaságok nagy része gazdaságilag életképessé váljon és tovább fejlődjön. o A

gazdálkodóknak

az

EU

környezetvédelmi,

higiénés

és

állatjóléti

szabványainak meg kell felelniük és erre segítő intézkedéseket nyújt az NVT is, mely intézkedések szintén növelhetik az AVOP alapján finanszírozott beruházások értékét.

‐ 19 ‐

o Az NVT korai nyugdíj intézkedése – az AVOP „Fiatal gazdálkodókat segítő támogatása” című intézkedésével együtt – a mezőgazdasági termelők egészségesebb korösszetételét segíti elő. o Az NVT korai nyugdíjazás intézkedése és az AVOP fiatal gazdálkodók földhöz jutását támogató intézkedése együttesen képes elérni, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak korösszetétele jelentősen javulhasson.16 A fentiekben felsorolt hat pont csak egy kis szegmense azoknak az intézkedéseknek, melyek az NVT-ben és az AVOP-ban szinergikusan működnek együtt, de jól mutatják, kiegészítő szerepüket, ezzel szélesítve a magyar gazdák tevékenységének és életszínvonalának nagy fokú növelését. Most, hogy bemutattam az agrártámogatási rendszer felépítését, annak kifizetési rendszerét, az uniós keret hátterét, áttérhetünk az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) fő céljainak, intézkedéseinek, intézményrendszerének bemutatására, mely megalapozza, hogy az általam kiválasztott „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” című jogcímet az AVOP programon belül el tudjuk helyezni. Ahogy már az öt operatív program rövid ismertetésénél írtam, az AVOP egyik fő célja a mezőgazdasági, halászati és élelmiszer-feldolgozó ágazatokban részt vevő gazdasági szereplők versenyképességének javítása volt. Ezeknek együtt kellett járnia a termékek minőségbeli és az élelmiszer-biztonság javulásával és ezeket kiegészítette a környezetvédelmi, állathigiéniai és –elhelyezési normák teljes körű betartása is. Az AVOP másik nagy célja a vidékfejlesztésre irányult, melynek középpontjában a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére nyújtott támogatások álltak. Az elmaradott térségek infrastrukturális fejlesztése, a vidéki népesség foglalkoztatási lehetőségeinek javítása is megjelent a támogatásban részesülő intézkedések között. Az AVOP keretein belül a vidékfejlesztés támogatásával egy élő, vonzó és egészséges környezet megteremtésének elérése volt a cél.

16

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg Intézkedéseire, Bp., 2004. július 19.

‐ 20 ‐

Az AVOP két nagy irányvonalának bemutatása után felmerül a kérdés, hogy mindezek, milyen pénzügyi alapból finanszírozhatóak. Az AVOP intézkedéseit két Strukturális Alapból - az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegéből, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközből (HOPE) finanszírozzák, uniós társfinanszírozás formájában. A HOPE forrásait kizárólag egyetlen intézkedésre, az 1.2. „A halászati ágazat strukturális támogatására” használhatják fel. Az AVOP három fő fejlesztési irányt, prioritást határoz meg. Ezeket egyes, kettes, hármas tengelynek is nevezik, illetve a négyes tengely a Technikai Segítségnyújtás intézkedéseit tartalmazza. Az AVOP prioritásai és intézkedései az alábbiak: 1. Prioritás: A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban 1.1. A mezőgazdasági beruházások támogatása 1.2. A halászati ágazat strukturális támogatása 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása 1.5. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 2. Prioritás: Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása 2.1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 3. Prioritás: Vidéki térségek fejlesztése 3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 3.2. Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 3.4. Falufejlesztés – és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése 3.5. LEADER+ 4. Technikai segítségnyújtás 4.1. Technikai segítségnyújtás Ezek a prioritások és intézkedéseik további 28 alintézkedésekre bonthatók. Ezzel számos támogatási témát nyújt az AVOP a magyar gazdáknak. ‐ 21 ‐

Az AVOP program tervezetünket az Európai Bizottsághoz kellett hivatalosan benyújtanunk. A Program kidolgozását egyeztető tárgyalásokon kellett megvitatni. Végül 2003. december 22-én benyújtásra került a Program az Európai Bizottság felé, amelyet 2004 június 21-én a C(2004)2322 számú határozatában jóvá is hagytak. Az AVOP intézkedéseinek végrehajtása a Program-kiegészítő Dokumentum alapján valósult meg, amely az operatív programhoz képest részletesebb, pályázat-orientált leírást ad az intézkedésekről, emellett tartalmazza az intézkedésekre vonatkozó forrásallokációt és szabályozza a pályázó és a programban résztvevő hatóságok kapcsolatát, valamint az értékelés (monitoring) folyamatára is pontos meghatározást ad.17 „Az AVOP megvalósításához rendelkezésre álló közkiadás 422,8 M euró. A program célkitűzéseinek megfelelően az AVOP forrásaiból legnagyobb arányban (57,0%) a gazdasági teljesítmény növelését célzó 1. prioritás: „A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban” részesült. A 2. prioritás: „Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása” a teljes forrásallokációból 14%-os, míg a 3. prioritás: „A vidéki térségek fejlesztése” pedig 26,5%-os részarányt képviselt. A program végrehajtását, megvalósítását elősegítő „Technikai Segítségnyújtás” intézkedésre a rendelkezésre álló források 2,5%-a került felhasználásra.”18 A prioritások pontosabb leírását az előbb említett Program-kiegészítő Dokumentum taglalja. Dolgozatom követező pontjában fontosnak tartom leírni ezeket, az átláthatóság érdekében.

1.4.1. Az AVOP prioritásai bővebben19

1.Prioritás:

A

versenyképes

alapanyag-termelés

megalapozása

a

mezőgazdaságban: Az egyes prioritás összes intézkedése a mezőgazdasági termelés versenyképességét kívánja növelni beleértve a halászatot is. Olyan beruházásokat támogat, amik 17

AVOP MB írásbeli eljárás 2010. március 3. AVOP MB írásbeli eljárás 2010. március 3. 4. oldal 19 FVM, AVOP 2006. február 20. 18

‐ 22 ‐

környezetkímélők és megfelelnek az előírt higiéniai és állatelhelyezési feltételeknek, kiírásoknak, illetve amik csökkentik a termelési költségeket és növelik a termék minőségét. Konkrétan az 1.4.-es intézkedés ösztönzi a fiatal gazdák vállalkozásindítását és támogatja a gazdaságok gazdasági életképességének növelését. Szintén az egyes prioritáson belül jelenik meg a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozók szakmai továbbképzése sok más intézkedés támogatása mellett. 2.Prioritás: Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása: A második prioritás támogatja az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztését a technológia, a kapcsolódó logisztikai, tároló- és raktárkapacitások, valamint az informatikai háttér modernizálása révén. Ezek a beruházások első sorban a fogyasztók egészségének védelmét, a termékek minőségének javítását, az élelmiszerbiztonságot, a környezet védelmét (hulladék és melléktermék-kezelés), valamint az értékesítési csatornákhoz való nagyobb alkalmazkodást szolgálják. 3.Prioritás: Vidéki térségek fejlesztése: A harmadik prioritáson belül a vidéki térségek legfőbb strukturális gyengeségeinek, mint az infrastruktúra elmaradottságának és a vidéki települések mezőgazdasági termeléstől való nagyfokú függésének felszámolása áll. Három specifikus célt jelöl meg: a vidéki gazdaság fejlesztése, a foglalkoztatás javítása; a vidéki környezet vonzóbbá tétele. Emellett kísérleti, integrált kistérségi programok (LEADER+ megközelítés) kidolgozását és megvalósítását is támogatják. Ezeket a célokat a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, valamint a vidéki jövedelemszerző tevékenységek fejlesztése, mint a falusi turizmus, a kézműipar és a minőségi termékek értékesítése révén kívánja teljesíteni. A prioritás támogatja azokat a beruházásokat, melyekkel a vidéki lakosság életminőségében javulás indulhat meg. Technikai segítségnyújtás (TS): A TS a program végrehajtását segíti elő, és hozzájárul céljainak eléréséhez.

‐ 23 ‐

Ezzel láthatjuk, hogy melyik prioritás, nagy vonalakban, mire összpontosul. Véleményem szerint nehéz lenne egy markáns vonallal elválasztani az agrár- illetve a vidékfejlesztésre szolgáló intézkedéseket az AVOP-on belül. Jól kivehető, hogy inkább a hármas prioritás fektet nagyobb hangsúlyt a vidékfejlesztésre, a vidékek színvonalának növelésére. Ezzel szemben az egyes és kettes prioritás az agrárium fejlesztésére fókuszál. De ezt nem lehet így lehatárolni, hisz az egyes prioritás két fontos alintézkedését említve – „Fiatal gazdák induló támogatása” és „Szakmai továbbképzés és átképzés” intézkedések– egyértelműen a vidék életszínvonalának javítására szolgálnak. A következőekben a számok tükrében vizsgálom a prioritások fontosságának megoszlását az AVOP-on belül.

1.4.2. Az AVOP prioritásai számokkal20

2004-2006-os AVOP keretösszeg 105238 millió Ft, ez természetesen a három prioritás és a technikai segítségnyújtás esetében is más arányban teljesül. A következő diagram megmutatja a prioritások közötti fontossági sorrendet, mely arra utal, hogy melyik területen van nagyobb szükség támogatásokra, fejlesztésekre.

4. TS; 2660; 3%

3. tengely; 26754; 25%

2. tengely; 14947; 14% 1. tengely

2. tengely

3. tengely

4. TS

1. tengely; 60877; 58%

4. ábra Az AVOP 2004‐2006 keretösszege prioritásokra bontva

Az első kördiagramból tisztán látható, hogy az egyes prioritás intézkedései kapták a legnagyobb pénzügyi támogatást. Lényeges pont, hogy Brüsszel döntött a forrás allokálásáról, vagyis arról, hogy melyik ágazat kapjon nagyobb támogatást. 20

www.mvh.gov.hu 2010.03.20. 11:00

‐ 24 ‐

Magyarország esetében is, mint a többi tagállam esetében is, a nemzeti érdekképviseletnek is volt beleszólása a brüsszeli döntésbe. Brüsszel véleménye szerint a vidékfejlesztést nagyobb arányban kellett volna támogatni, de Magyarország érvelési eljárása meg tudta győzni Brüsszelt arról, hogy számunkra fontosabb az agrárium nagyobb arányú támogatása. Ez nagyon jól kivehető az egyes kördiagram százalékos arányaiból, hiszen az egyes prioritás a keretösszeg több mint felével rendelkezik. A forrásallokálásáról Brüsszelben szigorúan döntöttek. A prioritásokon belül átcsoportosíthatóak az összegek, de prioritások között nem. Ezzel azt akarták elérni, hogy ne lehessen akár 80%-ot csak agrárium támogatására fordítani. Úgy gondolom, ha megvizsgáljuk az AVOP-ra beérkezett összes pályázat darabszámát illetve a 2008-as évi kifizetéseket, már egy szinte teljesen letisztult képet kaphatunk a program intézkedéseinek fontosságát illetően. Az összesen beérkezett pályázatok számából szignifikánsan levonhatjuk azt a következtetést, hogy mely fejlesztési területeken volt a legnagyobb igény a magyar pályázók körében. Jól látható, hogy a harmadik prioritás intézkedéscsoportjaira összesen 6036 darab érkezett be, ami az első prioritására beérkezett 4615 darabot jócskán meghaladta. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a pályázók igénye nem egyezik meg a program által kiírt intézkedések arányával, vagyis többen pályáztak a harmadik prioritás intézkedéseire, mint az egyesére. Fent már említettem, hogy Brüsszel is a vidékfejlesztés mellé tette le a voksát, úgy mint a magyar pályázók nagy többsége is. Tehát valóban nagyobb az igény a vidékfejlesztésre, mint azt gondolnánk. darab; 146

darab; 4615

darab; 6036 darab; 361

1. tengely

2. tengely

3. tengely

4. TS

5. ábra Az összes beérkezett pályázatok darabszáma prioritások szerint

‐ 25 ‐

Természetesen a beérkezett pályázatokból nem mindegyik felelt meg a pályázati kiírásnak. Az esetek legnagyobb részében a pályázatkezelők már az alapjogosultsági, tartalmi, formai követelmények hiánya miatt a pályázatokat fel sem tudta terjeszteni a döntést végző Irányító Hatóságnak. A pályázatkezeléssel dolgozatom későbbi részében részletesebben foglalkozok és kifejtem, hogy mi okozhatta a pályázatok nagy arányú elutasítását. A következő diagram mutatja az IH által támogatott pályázatok darabszámát, melyből tisztán kivehető, hogy körülbelül a beérkezett pályázatok felét sikerült elfogadni.

darab; 143

darab; 2981 darab; 3938

darab; 155 1. tengely

2. tengely

3. tengely

4. TS

6. ábra Az IH által támogatott pályázatok darabszáma

A legfrissebb elérhető adatok az AVOP kifizetéseket illetően 2008-ok. A következő táblázat az intézkedéscsoportok összkifizetését taglalja részletesen, a négyes kördiagram pedig az intézkedések kifizetésének megoszlását százalékos arányban mutatja. A teljes keretösszeg 105238 millió Ft 2008-ra szinte teljesen ki lett fizetve az ügyfeleknek. Ebből az adatból látható, hogy az AVOP intézkedésekre nyújtott kerettámogatását teljesen felhasználta hazánk. A kifizetések megemlítése után, egy lényeges és ki nem hagyható pont az AVOP esetében, hogy minden pályázat utófinanszírozású. Tehát a pályázatok benyújtását követően, ha a pályázó elnyeri a támogatási döntést az Irányító Hatóságtól, akkor megkezdheti a projektjének megvalósítását. A projekt megvalósítását követően az ügyfélnek az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felé minden számlát be kell nyújtania, és abban az esetben, ha a számlák elfogadhatóságát megítélik a Hivatalban, kezdik meg a támogatási összeg átutalását a kedvezményezett részére. Ezért áll fenn az a helyzet, hogy még 2008-ban is kifizetések folytak le. ‐ 26 ‐

A táblázatomban az intézkedéscsoportokra kifizetett összegeket látjuk. Az előzőekben megemlítettem, hogy az Irányító Hatóság a beadott pályázatok esetében támogató vagy elutasító döntést hozott. Ezek után fontosnak tartom, hogy röviden megismerjük az AVOP

végrehajtásának

intézményrendszerét.

Mely

intézmény

foglalkozik

a

kifizetéssel, ki hozza meg a végleges döntést. Ezek mind olyan kérdések, amikre a következő részben választ kapunk. 3. táblázat: AVOP kifizetések megoszlása intézkedésenként (Ft)21

Intézkedések

Összesen 98 840 578 002 Ft

1.1. A mezőgazdasági beruházások támogatása

57 133 307 350 Ft

1.3. A halászati ágazat strukturális támogatása

1 140 757 918 Ft

1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása

1 867 249 532 Ft

1.5. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 2.1.

A

mezőgazdasági

termékek

806 287 507 Ft

feldolgozásának

és

értékesítésének fejlesztése

13 510 809 768 Ft

3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése

1 894 334 723 Ft

3.2. Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése

11 883 624 881 Ft

3.4. Falufejlesztés-, megújítás a vidék tárgyi és szellemi

5 239 706 129 Ft

örökségének védelme és megőrzése 3.5. LEADER+

2 641 430 979 Ft

4.1. Technikai segítségnyújtás

2 723 069 215 Ft

3. 2. 12%

3. 4. 5%

3. 5. 3%

4. 1. 3%

3. 1. 2% 2. 1. 14% 1. 5. 1%

1. 1.

1. 3.

1. 4. 2% 1. 4. 1. 5.

1. 1. 57%

1. 3. 1%

2. 1.

3. 1.

3. 2.

3. 4.

3. 5.

7. ábra AVOP kifizetések megoszlása intézkedésenként (%)22 21

Margittai Miklós: Agrár‐ és Vidékfejlesztési támogatások 2008, 32. oldal MVH, Bp.

‐ 27 ‐

4. 1.

1.4.3. Az AVOP végrehajtásának intézményrendszere23

Három intézményrendszer irányítása alá tartozik az AVOP pályáztatásának, kifizetésének és ellenőrzésének folyamata. Az Irányító Hatóságról, a Kifizető Hatóságról

és

a

Közreműködő

Szervezetről

beszélünk.

Részletesebben

az

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, mint Közreműködő Szervezet tevékenységi körét fogom bemutatni dolgozatomban, hisz a központi témám a pályázatkezelés folyamatának bemutatása lesz, mely az MVH intézményrendszerén belül zajlik le. Irányító Hatóság (IH): Magyarországon a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogköre alá tartozik az IH teljes feladatköre. Az IH felelősséget vállal az AVOP hatékony és szabályszerű lebonyolításának megvalósításáért, valamint az érintett térségek, ágazatok fejlesztési lehetőségeinek maximális kiaknázását elősegítő, hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Az IH-t a Közösségi Ügyekért Felelős Szakállamtitkár vezeti. Feladata az EU Bizottsága, a minisztérium és szervei, valamint a kormányzat és a szakmai szervezetek közötti koordináció, – koordinatív és szakirányítási feladatokat ellátó minisztériumi egységként– jogalkotás és szabályozás, valamint az AVOP végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, jóváhagyást, döntést igénylő ügyekben saját maga jár el. Az Európai Unió a 1260/1999-es tanács rendeletében szabályozza az IH feladatait. Ez alapján az Irányító Hatóság felelős: ™ egy olyan rendszer felállításáért, amely a végrehajtásról megbízható pénzügyi és statisztikai információt gyűjt össze a monitoring jelzőszámokhoz, valamint az értékeléshez; ezeknek az adatoknak a Bizottság részére történő továbbításáért; ™ a Program-kiegészítő Dokumentum módosításáért;

22 23

Margittai Miklós: Agrár‐ és Vidékfejlesztési támogatások 2008, 33. oldal MVH, Bp. FVM AVOP IH: AVOP 2004‐2006 Megvalósult, sikeres projektek az Európai Unió

‐ 28 ‐

támogatásával

™ az éves végrehajtási jelentés kidolgozásáért és – a Monitoring Bizottság jóváhagyásának megszerzése után– a Bizottság elé terjesztéséért; ™ a program – Bizottsággal és a tagállammal együttműködésben történő– időközi áttekintésének megszervezéséért; ™ annak biztosításáért, hogy a támogatás lebonyolításában és megvalósításában résztvevő szervezetek elkülönült számviteli rendszert, vagy ennek megfelelő számviteli szabályzatot működtetnek a támogatással kapcsolatos összes tranzakció tekintetében; ™ a támogatás alapján finanszírozott tevékenységek korrektségének biztosításáért; ™ a közösségi alapelvek követésének biztosításáért; A közbeszerzésre vonatkozó közösségi szabályozások alkalmazásával kapcsolatban az Európai Közösségek Hivatalos

Lapjában

történő

közzétételre

megküldött

hirdetmények

meghatározzák, hogy mely projektekkel kapcsolatban alkalmaztak vagy nyújtottak hozzájárulást az alapokból; ™ a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért, ahogy azt az Európai Bizottság 1159/2000 rendelete előírja; ™ a

közösségi

és

a

hazai

politikák

közötti

egyezőség

(megfeleltetés)

megteremtéséért, valamint a nyilvánosság követelményének érvényesítéséért. Kifizető Hatóság: Magyarországon a kormány a Pénzügyminisztériumot jelölte ki mind a Strukturális mind a Kohéziós Alapok Kifizető Hatóságának. A Kifizető Hatóság felelős az igazolt költségkimutatásokkal alátámasztott kifizetési kérelmek összeállításáért és az EU Bizottsághoz történő benyújtásáért, valamint az Európai Bizottság által teljesített fizetések átvételéért.

‐ 29 ‐

Közreműködő Szervezet: Az AVOP végrehajtása alapvetően az Irányító Hatóság felelőssége, ugyanakkor számos, a végrehajtáshoz kapcsolódó feladatot delegált a megvalósításban részt vevő Közreműködő Szervezet számára. Az AVOP esetében a Közreműködő Szervezetnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) jelölték ki. Tudni kell róla, hogy a SPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ összevonásával, általános jogutódjaként jött létre.24 Az AVOP IH és a Közreműködő Szervezet között a feladatok pontos megosztását, az együttműködést, jelentéstételt, ellenőrzést az együttműködési megállapodás tartalmazza. Az együttműködési megállapodás a delegált feladatokról szóló dokumentum, amely szoros összeköttetésben van mind az IH, mind az MVH eljárási folyamatait leíró Működési Kézikönyvekkel. Ezzel harmonikusan az MVH feladatkörébe a következők tartoznak: ™ A pályázatkezelés, amely magában foglalja a pályázatok befogadását és iktatását, a pályázatok jogosultságának és teljességének ellenőrzését, a pályázatok értékelését, és döntésre előkészítését. ™ A szerződéskötésekkel, a szerződésmódosítással, a szerződés megszűnésével kapcsolatos feladatok elvégzése. Befogadja a kedvezményezettektől az előrehaladási és projektfenntartási jelentéseket. ™ Az AVOP IH külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően az MVH-ra ruházta a pénzügyi lebonyolítással és számvitellel kapcsolatos feladatok ellátását. Ennek keretében az MVH befogadja a kifizetés igénylési kérelmeket, teljesítést igazoló számlákat, a számlákhoz kapcsolódó dokumentumokat, igazolja a teljesítést, továbbá megküldi az átutalási megbízásokat a Magyar Államkincstárnak. ™ Emellett

a

támogatásokra

vonatkozóan

előzetes

(döntést

megelőző,

szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás 24

www.fvm.gov.hu 2010. 03.11. 17:45

‐ 30 ‐

folyamatában végett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző, a pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódó és a projektet lezáró) ellenőrzéseket folytat. ™ Az MVH feladata a jogosulatlanul igénybe vett támogatások behajtása is. Az MVH feladatai ellátását országos hatáskörrel, központi irodái, megyei és regionális illetőségű kirendeltségei útján látja el. A szervezet élén az Elnök, Margittai Miklós áll, munkáját segíti az Elnökhelyettes, Dancs Gyula személyében, aki az igazgatóságok és – közvetve- a Kirendeltségek munkáját irányítja. Az itt látható hét megyei kirendeltség, regionális központok látják el a helyi érdekeltségű AVOP intézkedéseket.

Az MVH Kirendeltségeinek elhelyezkedése:

Közép‐Magyarország Észak‐Magyarország Dél‐Dunántúl Dél‐Alföld Észak‐Alföld Nyugat‐Dunántúl Közép‐ Dunántúl 8. ábra MVH Kirendeltségeinek elhelyezkedése25

25

http://www.mvh.gov.hu 2010.03.22. 18:00

‐ 31 ‐

• Borsod Megyei Kirendeltség: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye • Csongrád Megyei Kirendeltség: Csongrád, Békés, Bács-Kiskun megye • Főváros és Pest Megyei Kirendeltség: Budapest és Pest megye • Somogy Megyei Kirendeltség: Somogy, Tolna, Baranya megye • Szabolcs Megyei Kirendeltség: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, JászNagykun-Szolnok megye • Veszprém Megyei Kirendeltség: Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom megye • Zala Megyei Kirendeltség: Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron megye A hét regionális kirendeltség fontos szerepet játszik az AVOP támogatások végrehajtásában. Véleményem szerint a megyék régiókba tömörítésének egyik előnye lehet, hogy nem 19 megyei kirendeltséggel kell tartania a Központnak a kapcsolatot, hanem csak 7-tel. Ezzel jelentősen lecsökkent a bürokrácia ideje. Viszont ezzel szemben a pályázók oldaláról nézve a dolgot, kijelenthetjük, hogy nekik a fennálló földrajzi távolság megnehezíti a pályázási eljárást. A Kirendeltségeken történik a régióhoz tartozó pályázatok pályázatkezelési eljárása. A pályázatkezeléssel részletesebben a következő fejezetben foglalkozok.

‐ 32 ‐

2. PÁLYÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁS AZ AVOP 1.4.-ES JOGCÍM ESETÉBEN A pályázati eljárás menetének megértéséhez először tisztázni kell az általam kiválasztott intézkedés pályázati felhívásának néhány alapvető fontosságú pontját.

2.1. Fiatal gazdálkodók induló támogatása

Választásom a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” című jogcímre esett és mivel az AVOP előtt a konkrétan fiatal gazdákkal foglalkozó pályáztatásra nem volt példa, úgy gondoltam, megéri ezzel a témával részletesebben foglalkozni. Az AVOP egyes prioritásán belül az 1.4.-es alintézkedés fontosságát jól mutatja az a statisztikai adat, mely szerint Magyarországon a mezőgazdasági tevékenységet főfoglalkozásként26 (teljes munkaidőben) végző munkaerő elöregedése jellemző. Az egyénileg gazdálkodó gazdaságvezetők átlagéletkora 55 év. Ezt az átlagéletkort kívánja javítani az intézkedéssel az Európai Unió. Mint ahogy az intézkedés jogcímének neve is jól mutatja- Fiatal gazdálkodók induló támogatása- az intézkedés elsődleges célja, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatal gazdáknak tudjanak pénzügyi segítséget nyújtani és ezzel meggátolni a szektor elöregedését. Ez, mint globális cél jelenik meg az 1.4.-es intézkedésben. Emellett még fontos globális célként lett kitűzve a munkahelyek megőrzése és létrehozása illetve gazdaságilag életképes üzemek létrehozása a vidéki térségek munkanélküliségi rátájának csökkentésére. Specifikus célként nem csak egyszerűen a fiatal (20-40 év közötti, a 40. életévét még be nem töltött) férfi gazdálkodókra gondolnak, hanem kiemelten a nők számának növelésére a mezőgazdasági szektorban. A KSH adatai szerint 2001-ben az önállóként – nem alkalmazottként – dolgozók

(548

200 fő) 18%-a a mezőgazdaságban volt foglalkoztatva, melyből a nők aránya 25,7%. Másik specifikus célként a korai nyugdíjazás intézkedésével való összhang megteremtését tűzte ki, melyet a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervvel együttesen tud megvalósítani. 26

1800 munkaóra, azaz 225 nyolc órás munkanap egy teljes munkaidős mezőgazdasági munkaerő éves munkavégzése.

‐ 33 ‐

Az intézkedés operatív célja, hogy a fiatal gazdálkodók körében vonzóvá tegyék a vállalkozás-indítást. Mert, ahogy már említettem a mezőgazdaságban dolgozók nagy részét, 61%-os részesedéssel a középkorú és idősödő korosztályok alkotják. Az ágazat alacsony eltartó és jövedelemtermelő képessége nem túlzottan vonzó a fiatalok körében. Ezt hivatott az AVOP 1.4.-es intézkedése megváltoztatni. A következőkben bemutatok néhány alapvető kitételt az 1.4.-es pályázati felhívásból, amiket tisztán kell látniuk a pályázatkezelőknek a helyes pályázati eljárás lebonyolítása érdekében. A támogatásban részesíthető tevékenységek, a támogatás formája és keretösszege, a támogatási összeg, a támogatásra jogosultak megnevezése, a pályázat tartalmi és formai követelményei és kizárási okok a pályázás alól, mind olyan lényeges pontokat fed le későbbiekben a pályázatkezelési eljárás folyamán, hogy meg kell dolgozatomban említenem ezeket.

2.1.1. A támogatásban részesíthető tevékenységek

− „Az egyszeri tőkejuttatás a mezőgazdasági termelő tevékenység feltételeinek kialakítására, valamint a mezőgazdasági termelő tevékenység költségeire vehető igénybe.”27 Viszont számos kitételt fogalmaz meg a pályázati felhívás. Lakóingatlan vásárlására, illetve lakóingatlannal összefüggő költségekre (bérleti díj, rezsi) nem igényelhető a támogatás. Ezen felül személy-és tehergépkocsi vásárlására, személy- és tehergépkocsival összefüggő más költségekre (lízing, üzemanyag), továbbá képzés költségeire sem pályázhatnak a fiatal gazdák. − Az éven túli hitel utáni kamattámogatás a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges

létesítmények

vásárlására,

felújítására,

korszerűsítésének

finanszírozására (nem tanyás lakóingatlan vásárlása kivétel) vehető igénybe. Továbbá saját tulajdonba és használatba kerülő földterület vásárlására, amelynek költsége nem érheti el a fejlesztés összköltségének 10%-át. Ezen kívül a nyugdíjkorhatárt

meghaladó,

vagy

a

korai

nyugdíjazást

igénybevevő,

gazdálkodását megszüntető gazdálkodótól a gazdaság teljes körű átvételére, az 27

www.fvm.gov.hu 2010.04.12. 18:00 Az Agrár‐ és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának pályázati felhívása a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” jogcímre, 1. oldal

‐ 34 ‐

átvett gazdaság termelési kapacitásainak felújítására, korszerűsítésére vehető igénybe az 1.4.-es támogatási forma.28

2.1.2. A támogatás formája és keretösszege

Vissza nem térítendő támogatás uniós és nemzeti forrásból. A támogatás mértéke az elismerhető költségek 100%-a, melyből 75% közösségi támogatás és 25% nemzeti forrásból származó támogatás. Két formában lehet igénybe venni a támogatást. A gazdálkodó igényelheti fejlesztési célú juttatásként (egyszeri tőkejuttatásként) és/vagy éven túli lejáratú hitel esetén kamattámogatásként. 2004-2006 között rendelkezésre álló keretösszeg az 1.4.-es intézkedésre összesen 3053 millió Ft.

2.1.3. A támogatási összeg

− Az egyszeri tőkejuttatás felső határa 6 375 000 Ft. Ezt az összeget akkor ítélhetik oda a pályázónak, ha a pályázatban tervezett összes elszámolható költsége eléri ezt az összeget. − „A tőkejuttatáshoz kapcsolódóan a gazdálkodói tevékenység megkezdésével járó költségek finanszírozására felvett éven túli hitelek kamatának legfeljebb a kamat terhelésének időpontjában érvényes háromhavi BUBOR-al (Budapesti Bankközi Forint

Hitelkamatláb)

számított

kamat

60%-nak

megfelelő

összegű

kamattámogatás is nyújtható, amennyiben a hitelhez legfeljebb a kamatterhelés időpontjában érvényes háromhavi BUBOR + három százalékpontnak megfelelő kamat kapcsolódik, és azzal a feltétellel, hogy a kamattámogatás tőkésített értéke nem haladhatja meg az egyszeri tőkejuttatás értékét. A hitelfelvétellel kapcsolatban egyéb költség nem kerülhet feszámításra.”29

28

www.fvm.gov.hu 2010.04.12. 18:00 Az Agrár‐ és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának pályázati felhívása a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” jogcímre, 1. oldal 29 www.fvm.gov.hu 2010.04.22. 19:00 Az Agrár‐ és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának pályázati felhívása a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” jogcímre, 2. oldal

‐ 35 ‐

−

Az egyszeri tőkejuttatás felső határánál magasabb támogatási összeget is megítélhetnek a pályázónak, de ez az összeg sem haladhatja meg a 7 650 000,Ft-ot. Ehhez a fiatal gazdának szaktanácsadói szolgáltatást kell igénybe vennie a tevékenységének megindításával kapcsolatban.30

2.1.4. A támogatás igénylésére jogosultak

A pályázatot olyan, Magyarországon agrártevékenység végzésére jogosult, fiatal, regisztrált egyéni vállalkozó nyújthatja be, aki mezőgazdasági termék előállítási (növénytermelési,

állattenyésztési,

vegyes

gazdálkodási:

TEÁOR

01.1-01-3)31

tevékenységet végez, első gazdaságot32 alapít. További kritériumokat fogalmaz meg az intézkedés, mint például a korcsoportot tekintve. A 20 és 40 év közötti (a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalakor - legfeljebb 100 nap – a 40. életévét még be nem töltött) fiatal gazdálkodó nyújthat be pályázatot. Szakmai képzettségét tekintve legalább középfokú (szakmunkás szintű, pl. aranykalászos gazda) szakirányú végzettséggel rendelkezik, szakmai alkalmasságát legalább egy éves mezőgazdasági gyakorlattal bizonyítja

és

mezőgazdasági

főtevékenységre

vonatkozó

egyéni

vállalkozói

igazolvánnyal rendelkezik. A támogatás igényléséhez és igénybevételéhez számos feltételnek kell megfelelni a kedvezményezettnek. Az első feltétel, hogy pályázat útján lehet a támogatást igényelni, melynek tartalmi és formai követelményeit hiánytalanul kell megadni, hogy az adott pályázat ne kerüljön elutasításra. De erre még részletesebben ki fogok térni dolgozatomban. A pályázónak a fent leírt jogosultsági kritériumoknak meg kell felelnie. A támogatást a 141/2003.(IX.9) kormányrendelet alapján nyilvántartásba vett és regisztrációs számmal rendelkező ügyfél igényelheti. Fontos, hogy az ügyfél üzleti tervében bizonyítsa, hogy a beindított (átvett) üzem a tevékenység megkezdését követően legfeljebb 5 éven belül megfelel a gazdaságilag életképes üzem kritériumának, 30

www.fvm.gov.hu 2010.04.22. 19:00 Az Agrár‐ és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának pályázati felhívása a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” jogcímre, 2. oldal 31 1. melléklet: Gazdasági tevékenységek osztályozási rendszere 32 Első gazdaságnak számít az az egyéni gazdaság, amelyet tulajdonosa/működtetője korábban nem működtetett főfoglalkozásban, önálló gazdálkodóként, és amelynek mérete alkalmas életképes gazdaság létrehozására. Nem számít első gazdaságnak az a gazdaság, amely ugyan kielégíti az előző feltételeket, de tulajdonosa és működtetője a gazdasághoz korábban fejlesztési célú hitelt és/vagy 1 millió Ft‐ot meghaladó bármiféle fejlesztési támogatást felvett.

‐ 36 ‐

és olyan mezőgazdasági tevékenységet folytat, mely az egyes mellékleten megtalálható, illetve az alapvető környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai követelményeknek megfelel. Ennek valóságtartalmát helyszíni szemlékkel bizonyítják és támasztják alá a kirendeltségen dolgozó helyszíni ellenőrök. A pályázónak saját tulajdonú és/vagy bérelt földterület használatával kell rendelkeznie, vagy vállalnia kell azt, hogy a pályázat elbírálását és elfogadását követő 3 hónapon belül a földterület rendelkezésére áll. A mezőgazdasági tevékenységet legalább a gazdasági életképesség elérését követően 5 évig, egyéni vállalkozóként, főfoglalkozásban illetve abban az esetben, ha a gazdaságot részmunkaidőben működteti a kedvezményezett és vállalja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet annak megkezdésének időpontjától legfeljebb három éven belül főfoglalkozásban folytatja, a gazdaság vezetőjeként és a társadalombiztosítás tagjaként végzi, pályázhat. További feltételként jelenik meg az a kitétel, hogy a megvalósítandó fejlesztés nem járhat olyan termelésbővítéssel, amely az előírt kvóták túllépését eredményezné.33 A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt nem megy át lényeges változáson, vagyis a megvalósítás és működtetés során a projekt célja nem változhat meg. Ez fontos kitétel, hiszen a pénzt a megpályázott konkrét, elfogadott projektre kell felhasználni, hogy a program globális, specifikus és operatív céljai megvalósulhassanak. A beszerzett eszközök, ingatlanok illetve a felújított ingatlanok tulajdonjoga a működtetési kötelezettség időpontjáig nem változhat. Kamattámogatás igénybevétele esetén a pályázónak mellékelni kel a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény hiteligérvényét, a pályázati csomagban található formában és tartalommal. Ingatlan (beleértve a termelőföldingatlant) vásárlása esetén, valamint a gazdaság vételekor a forgalmi értéket értékbecsléssel

(hivatalosan

bejegyzett

értékbecslő

által)

vagy

adó-és

értékbizonyítvánnyal kell igazolni. A pályázónak szükség esetén rendelkeznie kell a gazdaság működtetésére vonatkozó előzetes hatósági hozzájárulásokkal, a megyei területfejlesztési

tanács

és

a

települési

önkormányzat

előzetes

jóváhagyó

nyilatkozatával. Kitétel még, hogy a fejlesztést be kell fejezni a fejlesztés megkezdésének időpontjától számítva 34 hónapon belül és ez a megkezdési időpont a támogatási szerződés megkötését követő 60 napon belül kell, hogy essen. De előleg 33

Magyarország Csatlakozási Szerződésében meghatározott kvótás termékek esetében a fejlesztés nem eredményezhet kapacitástöbbletet, kvótán felüli mennyiséget, melyet az EU előírásai nem engedélyeznek. A kvótás termékek listáját a pályázati felhívás 2. számú melléklete tartalmazza. A pályázónak a kvótaigazolás hitelesített másolatát a pályázathoz csatolnia kell, vagy nyilatkoznia kell a kvóta meglétéről. Nyilatkozat esetén a pályázónak szerződéskötéskor kell rendelkeznie a kvótaigazolással.

‐ 37 ‐

igénybevétele esetén a gazdaság létrehozását az előleg folyósításának időpontjától meg kell kezdeni. A támogatás csak a pályázat befogadásának időpontja után megkezdett fejlesztéshez nyújtható, a pályázó a fejlesztést saját felelősségére ettől az időponttól a támogatási szerződés megkötése előtt megkezdheti. A saját felelősség érthető, hiszen pályázat befogadása még nem jelent pozitív elbírálást, hiszen a pályázat elbírálok akár el is utasíthatják az ügyfél pályázatát. Kivételt képeznek azok a projektek, melyeknek megvalósítása-indokoltan- meghatározott időszakhoz köthető. De ebben az esetben a pályázó – saját kockázatára- a pályázat benyújtását követően megkezdheti a projekt megvalósítását, ezt azonban a pályázatban köteles előre feltüntetni. Végül utolsó feltételként említhetjük, hogy egy pályázó egy alkalommal kaphat egyszeri tőkejuttatást és/vagy kamattámogatást az AVOP 1.4.-es intézkedésén belül.

2.1.5. A pályázat tartalmi és formai követelményei34

A pályázati adatlapot magyar nyelven kell kitölteni (CD-R lemezen is, de nem szkennelve), hiánytalanul, minden kérdésre választ kell adni, minden oldalon alá kell írni és a mellékletek csatolásával kell benyújtani a megfelelő Regionális Kirendeltségre. A pályázati adatlap szerkezetét, fejezet címét és formáját semmi esetben sem lehet megváltoztatni. Abban az esetben, ha a pályázati adatlap egy adott kérdése nem vonatkozik a pályázatra, illetve a pályázóra, akkor a megfelelő helyen a „pályázatomra nem vonatkozik” megjegyzést kell írni. A pályázatokat a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, a pályázati felhívásnak, illetve az ahhoz tartozó pályázati csomagnak megfelelő, a támogatási cél sajátosságaihoz, követelményeihez igazodó tartalommal kell elkészíteni. A pályázat előírt részei: pályázati adatlap és mellékletek, amiket a pályázati csomag tartalomjegyzékében felsorolva talál meg a pályázó. A pályázónak pályázati (eljárási) díjat nem kell fizetnie. 34

www.fvm.gov.hu 2010.04.22. 19:00 Az Agrár‐ és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának pályázati felhívása a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” jogcímre, 8. oldal

‐ 38 ‐

Az elkészült pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó eddigi szakmai tevékenységének és a tervezett vállalkozásának rövid bemutatását. Ezen kívül röviden le kell írnia, hogy miért fontos az adott fejlesztés. Ki kell térnie a projekt költséghatékonyságára és megvalósíthatóságára. Ha a fiatal gazda szaktanácsadást vesz igénybe, akkor ki kell fejtenie annak szükségességét. Illetve fontos kitérnie az üzleti és értékesítési tevékenységére, valamint az előírt környezetvédelmi-, állatjóléti követelmények teljesítésére is a pályázatban. A tervezett fejlesztésnek összhangban kell lennie a támogatási intézkedésben megfogalmazott célkitűzéssekkel és ezt a pályázatban be kell mutatni. A pályázatot egy eredeti és egy, az eredetivel mindenben megegyező másolati példányban, illetve elektronikus formában további egy példányban, CD-R lemezen is be kell nyújtani a megfelelő Regionális Kirendeltségre. A pályázati csomag elérhető volt a pályázók számára a www.mvh.gov.hu, és a www.fvm.hu címeken, valamint tájékoztató jelleggel beszerezhető volt az MVH Kirendeltségein. A pályázat eredeti példányához hatóság(ok) által kiállított okiratokat, eredeti, vagy közjegyző, illetve a kiállító által hitelesített másolatokat kell csatolni minden pályázat esetében. A pályázati adatlap és dokumentumai eredeti és másolati példányát is külön dossziéba lefűzve, eredeti és másolati példány megjelöléssel a pályázati csomagban található tartalomjegyzéknek megfelelően sorba rendezve kell benyújtani. Kivéve az „Adatlap a támogatási döntésről” című dokumentumot, amit a pályázati csomag mindkét példányában, külön borítékban kell beküldeni. A CD-R lemez borítójára fel kell tüntetni a pályázati felhívás címét, esetünkben az AVOP, Fiatal gazdálkodók induló támogatása címet, illetve a pályázó nevét és címét. A pályázó a pályázatkezelési folyamat bármelyik szakaszában visszavonhatja támogatási igényét, ezt a Visszalépési nyilatkozat című dokumentum segítségével teheti meg, mely beszerezhető a Kirendeltségeken, illetve letölthető a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címekről.

‐ 39 ‐

2.1.6. Kizárási okok a pályázás alól35

• Ha a pályázó valótlan adatokat nyújt be. • Ha a pályázónak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján 60 napot meghaladó, esedékessé vált, meg nem fizetett köztartozása van. Kivételnek számít, ha az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezett az ügyfélnek (halasztást, részletfizetést). • Ha a pályázó az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Kormányrendelet, valamint a pályázati felhívás alapján jogosulatlanul vett igénybe támogatást, akkor a pályázás alól kizárásra kerül. • Abban az esetben, ha a pályázatban megnevezett ingatlan36 nem per- és igénymentes. • Ha a pályázat egyéb hazai, illetve európai uniós költségvetési támogatásban részesül. Ez alól kivételt képez a projekthez kapcsolódó bankhitel biztosítékát képező garanciaszervezet által vállalt kezesség támogatástartalma, de erről az igazolást a pályázónak a szerződéskötéshez be kell nyújtania. • Ha a pályázó ellen bírósági végrehajtási eljárás van folyamatban.

Most, hogy körvonalaztam a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” című jogcím pályázati felhívásában szereplő leglényegesebb pontokat, áttérhetek a dolgozatom kulcsfontosságú pontjára, a pályázatkezelési eljárás menetére.

35

www.fvm.gov.hu 2010.04.22. 19:00 Az Agrár‐ és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának pályázati felhívása a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” jogcímre, 7. oldal 36 A fejlesztés helyének szolgáló ingatlanról van szó.

‐ 40 ‐

2.2. Pályázatkezelés folyamata a pályázástól a szerződéskötésig

Dolgozatomban, már említettem, hogy az AVOP volt az első agrár-és vidékfejlesztési program Magyarországon az uniós csatlakozást követően. De, mint csatlakozásra váró ország, hazánk is részesült az unió által társfinanszírozott SAPARD programból. Itt most nem arra szeretnék következtetni, hogy hazánk már az uniós csatlakozása előtt is részesült anyagi támogatásban, hanem arra, hogy ezzel a lehetősséggel pár éves pályáztatási tapasztalatot nyerhettük. Most lássuk, milyen változtatásokat vezettek be az AVOP pályázatásában a SAPARD-hoz képest.

2.2.1. SAPARD tapasztalatok felhasználása az AVOP pályáztatásában

A SAPARD- dal, mint Uniós előcsatlakozási programmal nem csak azt szerették volna elérni Brüsszelben, hogy a csatalakozás előtt álló országokat pénzügyi támogatásban részesítsék, hanem meg akarták ismertetni az országokkal a pályáztatás menetét és az eljárások lebonyolítását intézményes keretek között. Mivel a SPARD Program jelentős része hasonló elvek és pályázatkezelési eljárások alapján épül fel, mint a legtöbb Strukturális Alap és ezen belül az EMOGA orientációs részlege által finanszírozott agrár- és vidékfejlesztési programok így hazánk is egy két éves tapasztalattal tudott belevágni az AVOP pályáztatásának hatékonyabb lebonyolításába. Néhány fontos változás került megvalósításra az AVOP-ban a SAPARD-hoz képest. A legfontosabbak kiemelve értelmezem a változtatásokat. A SAPARD pályáztatás teljesen papíralapú volt. A pályázóknak mindent papír alapon kellett benyújtani és a pályázatkezelés is papíralapon történt. Ez növelte a hibák előfordulásának kockázatát és időigényes munka volt. Az AVOP tartalmi és formai követelményeinél láthattuk, hogy újításként jelenik meg az, hogy a pályázati adatlapot magyar nyelven kitöltve CD-R lemezen is, de nem szkennelve kell benyújtani az MVH illetékes

regionális

hatáskörrel

rendelkező

megyei

kirendeltségére.

Illetve a

pályázatokat egy Egységes Monitoring Információs Rendszerben (EMIR) dolgozzák fel. Mindenképp előrelépésnek számított a teljesen papíralapú feldolgozáshoz képest, hiszen egy elektronikus rendszerből könnyebben előkereshető egy konkrét pályázó adatlapja, projektje. Viszont a benyújtott CD-R lemezekről a pályázatkezelő referenseknek, illetve ‐ 41 ‐

szakreferenseknek manuálisan kellett bevinni az EMIR rendszerbe a pályázó minden adatát. Így a tévedés és a hibás rögzítés esélye fennmaradt. Az AVOP keretében az üzleti terv a pályázati adatlap részeként kerül kimunkálásra és benyújtásra így az adatlap egyszerűbb lesz. Illetve szélesebb körben veszi figyelembe a mezőgazdasági körülményeket. A pályázónak kedvezhetett, azaz újítás is, mely szerint a potenciális ügyfél saját felelősségére megkezdhette beruházását a pályázat befogadását követően, de még a támogatási szerződéskötés előtt. A pályázat beérkezését követően, ha a pályázatkezelő referens illetve szakreferens tartalmi hiányosságot talál a pályázatban, egyszeri hiánypótlásra ad lehetőséget a pályázónak. Viszont a pályázatok módosítására nincs lehetőség az AVOP-ban. Az

MVH

folyamatosan

informálta

a

pályázókat

a

fennálló

változásokról

ügyfélszolgálatán keresztül. Hiszen az MVH célja is az egyszerűbb, hatékonyabb és produktívabb pályáztatás volt. A SAPARD Program zárása után sikerült levonni a pozitív és negatív konzekvenciákat a pályáztatás lebonyolításáról és az AVOP tekintetében az egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb pályáztatást kívántak elérni.

2.2.2. Fiatal gazdák pályázatkészítése és a pályázat benyújtása

Fontos először a pályázók szemszögéből megvizsgálni a pályáztatást. Kulcskérdés, hogy hol találhatják meg a pályázati felhívás leírását, hol kell benyújtani és milyen módon a pályázatukat. Ezt a három kiemelt részt vizsgálom meg. Első lépésként az aktuális intézkedés jogosultsági feltételinek áttanulmányozását javasolták a pályázóknak. Ha véleményük szerint minden kritériumnak megfeleltek, akkor a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” című intézkedés pályázati csomagját37

37

Az AVOP 1.4.‐es intézkedés pályázati csomagjának tartalma: pályázati felhívás, tartalomjegyzék, pályázati adatlap, életképességi nyilatkozat A és B, adatlap a támogatási döntésről, általános nyilatkozat természetes személyek részére, speciális nyilatkozat, nyilatkozat saját forrásról, ÁFA nyilatkozat, támogatási előleg nyilatkozat, biztosíték felajánlási nyilatkozat az előlegre vonatkozóan és az utófinanszírozásra vonatkozóan is, környezetvédelmi igazolás, állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági, állatjóléti és takarmányozási követelményeknek való megfelelésről szóló igazolás, árajánlati összesítő, nyilatkozat árajánlatról, esélyegyenlőségi adatlap, hitelígérvény, környezeti fenntarthatósági adatlap, szaktanácsadói szerződés, visszalépési nyilatkozat.

‐ 42 ‐

megtalálhatták a www.mvh.gov.hu vagy a www.fvm.gov.hu honlapokon. Illetve minden Kirendeltségen és a megyei földművelésügyi hivatalokban személyesen beszerezhetett az ügyfél egy nyomtatott példányt tájékoztató jelleggel. Ha a pályázó nem találta értelmezhetőnek bármely feltételt saját egyedi esetére, az MVH ügyfélszolgálatán folyamatos információ szolgáltatást vehetett igénybe. Jól látható, hogy nagyon pontos és viszonylag sok adatot kért be a Hivatal a pályázóktól, ezért mindenkitől pontos és alapos munkát vártak el a pályázat elfogadhatóságának érdekében. A pályázat kidolgozására kérhettek segítséget professzionális pályázatíróktól is, így nagyobb eséllyel indulhatott a pályázó a támogatásért, hisz legalább formai hiányossággal nem kellett számolnia. Ilyen lehetőséget találhattak például a www.avop.palyazat.hu honlapon is. A pályázat benyújtásának helye: Az AVOP pályázatokat a megvalósítás helye szerint kell benyújtani az MVH illetékes regionális hatáskörrel rendelkező megyei kirendeltségére. Amennyiben a pályázó nem a megfelelő helyre nyújtotta be pályázatát, a Kirendeltség- az EMIR-ben történő iktatás nélkül- továbbítja azt a megvalósítás helye szerint illetékes Kirendeltségre. Ebben az esetben a benyújtás időpontja változatlan, azonban a pályázatkezelés időtartamát az MVH az illetékes Kirendeltségre történő érkeztetés dátumától számítja, melyről az illetékes Kirendeltség a pályázót értesíti. A pályázat benyújtásának módja: A pályázatot postai úton tértivevénnyel kell feladni a megfelelő Kirendeltség címére. A nem postai úton érkezett pályázatokat az MVH nem veszi át. A pályázat minden példányát és a CD-R lemezt egy csomagban kell feladni „AVOP” pályázat felirattal, és külön fel kell tüntetni az intézkedés nevét, esetünkben a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” címet. A pályázat benyújtásának időpontja a postai bélyegző dátumával egyezik meg.

‐ 43 ‐

2.2.3. Pályázat feldolgozás, értékelés

A hét Regionális Kirendeltségen történik a pályázatok feldolgozása a pályázatkezelő szakreferensek által két fő szempont alapján. Az egyik a négy szem elve a másik a FIFO elv. Esetünkben a FIFO (First In First Out) elvet úgy kell értelmezni, hogy a pályázatokat a beérkezés sorrendjében dolgozzák fel a pályázatkezelők. A négy szem elve meg úgy fog érvényesülni, hogy a pályázatkezelő és a vezető pályázatkezelő is végigellenőrzi a pályázatkezelés szakaszait, így a tévedés esélye jócskán lecsökken.

A pályázatok érkeztetése:

A pályázatok érkeztetésén a következőt értjük: •

átvétel,

•

felbontás,

•

szétválasztás,

•

iktatás,

•

adatok felvitele az EMIR-be,

•

a pályázatok azonosítása.

A beérkezett pályázatokat a vezető pályázatkezelő szakreferens szétosztja a pályázatkezelő szakreferensek között. Figyelembe véve a munkatársak munkaterhelését, szakterületét, illetve ha egy pályázó több pályázatot is benyújt, akkor lehetőleg egy pályázatkezelő szakreferenshez kerüljön az összes pályázata, amennyiben ez megoldható az átláthatóság kedvéért. A vezető pályázatkezelőnek nyilvántartást kell vezetni a kiosztott pályázatokról, így probléma esetén a nyomonkövethetőség egyszerűen kivitelezhető. A pályázat átvételét, felbontását és Work-Flow-ban történő iktatását az ügyviteli referens végzi. Majd a pályázatokat az EMIR-be a pályázatkezelő referens iktatja be. Az EMIR az iktatás során automatikusan egy azonosítószámmal látja el a pályázatot. Az iktatás, illetve a pályázat azonosítóval történő ellátása biztosítja a pályázat nyomon követhetőségét az EMIR-ben. ‐ 44 ‐

A pályázatokat két fő szempont szerint kell leellenőriznie a pályázatkezelő referensnek. Az egyik, hogy a pályázat másolati példánya megegyezik-e az eredeti példánnyal a másik, hogy a beadott CD-R lemez működőképes-e. Majd a referens betölti a pályázati adatlap tartalmát az EMIR-be. Ha a pályázó elfelejtette CD-R lemezen is benyújtani a pályázatot vagy a benyújtott lemez nem olvasható technikai okok miatt vagy nem tartalmaz teljes körűen kitöltött adatlapot a lemez, akkor a pályázatkezelő hiánypótlásban bekéri a lemezt és betölti a többi adatot az EMIR-be. A pályázatkezelőnek ellenőriznie kell, hogy a CD-R lemezen kiírt, illetve a nyomtatásban beadott adatlap tartalma megegyezik-e. Ha eltérés van, akkor mindig a papír alapú adatlap az irányadó. Ekkor az EMIR-ben rögzítésre került adatlapot is ellenőrizni kell, és ha hibás adat lett rögzítve, akkor javítani kell.

A pályázatok ellenőrzése alapjogosultság szempontjából

A beérkezett pályázatokat mindig először az alapjogosultsági szempontok alapján kell a pályázatkezelőnek leellenőriznie. A vizsgálat során az MVH pályázatkezelői az 1.4.-es Fiatal gazdák induló támogatása intézkedéshez konkrétan kapcsolódó „Alapjogosultsági ellenőrzési lista” alapján tudják leellenőrizni, hogy a pályázat, illetve a megvalósítandó beruházás támogathatóságával szemben fennáll-e kizáró körülmény. A beérkezett pályázatoknak néhány minimum feltételnek meg kell felelnie, különben a pályázat hiánypótlás nélkül elutasításra kerül és a pályázónak nincs lehetősége utólagosan dokumentum pótlására. Formai alapfeltételnek számít, hogy a pályázat a pályázati felhívásban közzétett benyújtási határidő lejártáig benyújtásra került-e, hogy az eredeti pályázati adatlapon adták be vagy szabálytalanul módosítottak rajta illetve, hogy a pályázat egy eredeti és egy az eredetivel teljesen megegyező másolati példányban lett benyújtva. A következő jogosultsági és tartalmi alapkövetelménynek kell megfelelnie az 1.4.-es intézkedésre pályázóknak. A fejlesztés helye Magyarország. A pályázó rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és nem töltötte be a döntés meghozataláig a 40. életévét. A pályázat a megfelelő kódszámú tevékenysége került benyújtásra. A pályázó a benyújtáskor rendelkezik a jogosultságot biztosító TEÁOR-számmal. Illetve az igényelt támogatási összeg és mértéke megfelel a pályázati felhívásban előírttal. ‐ 45 ‐

Ha a pályázat átment ezen az első rostán, akkor a pályázat további formai és tatalmi ellenőrzés alá kerül. Viszont ha a pályázó vagy a pályázat valamely pontja nem felel meg az alapjogosultsági kritérium bármely kitételének, akkor a pályázat hiánypótlás nélkül elutasításra kerül.

A pályázat ellenőrzése teljesség, forma és tartalom szempontjából

A formai ellenőrzés első lépéseként a pályázatkezelő ellenőrzi a tartalomjegyzéket és azt, hogy a benyújtott dokumentumok a tartalomjegyzéknek megfelelnek-e. A teljességvizsgálat a benyújtott pályázati adatlap megfelelő kitöltését és a szükséges dokumentumok meglétét ellenőrzi, különös tekintettel az esélyegyenlőségi, a környezetvédelmi és a humán-és foglalkoztatáspolitikai pontokra. Ahogy már a dolgozatom korábbi részében megemlítettem, az AVOP 1.4.-es intézkedése szempontjából nagyon fontosnak tartották, hogy minél több női fiatal gazda jelentkezzen

a

támogatások

igénylésére.

Így

fontos

és

nélkülönözhetetlen

dokumentumról van szó a pályázás tekintetében. A pályázatkezelő a formai és tartalmi ellenőrzési lista alapján ellenőrzi: •

a pályázat kötelező tartalmát

•

az igazolások, dokumentumok megfelelőségét,

•

az adatlap megfelelő adathelyeinek kitöltését, az adatok egyezőségét a beszámoló adataival, illetve

•

a dokumentumok, mellékletek kitöltését, aláírását.

A forrásszerkezet ellenőrzésénél a pályázatkezelőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy az a pályázónak az adott intézkedésben előírt saját forrásról adott nyilatkozata megfelel-e a pályázati felhívásban szereplővel. Mivel a „Fiatal gazdák induló támogatása” című intézkedésnél 0 Ft saját tőkére van szükség, így itt nincs hibázási lehetősége a pályázónak. Következő és fontos ellenőrzési pont a pályázati adatlapon feltüntetett elszámolandó és nem elszámolandó költségek feltüntetésének vizsgálata. Az 1.4.-es intézkedésnél a korábban felsorolt támogatható tevékenységek listája számolható el költségként. ‐ 46 ‐

Használt gép költsége csak akkor számolható el ez esetben, ha ez az átadott saját tulajdonú gazdaság szerves részét képezi. A „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” intézkedés keretében a pályázatkezelőnek meg kell győződnie arról is, hogy az egyes mellékletemben feltüntetett tevékenységi körök egyikére adott be pályázatot. A legtisztább eljárás, ha a pályázó hiánytalanul, formailag és tartalmilag hibátlan pályázatot nyújt be, akkor a pályázat befogadásra, majd értékelésre kerül. De ez az eset fordult elő a legkevesebbszer az 1.4.-es intézkedés pályázatainak ellenőrzésekor. Ha végzett a pályázatkezelő a fent említett ellenőrzésekkel és tartalmi vagy formai szempontból hiányos vagy hibás pályázattal találkozik, akkor az MVH egyszeri lehetőséget ad a pályázónak. Hiánypótlási felszólítást küld ki, aminek teljesítésére a kézhezvételtől számított 15 napon belül van lehetősége. Ennek a hiánypótlási felszólításnak egyértelműen tartalmaznia kell a beküldendő dokumentumokat és a pontos határidőt. Ha a hiánypótlást követően is hiányos, illetve a határidő után hiánypótolt pályázatot az MVH elutasítja. Helyes hiánypótlás esetén a hiánypótlás igazolt beérkezésétől számított 15 napon belül a pályázatot az MVH vagy befogadja vagy elutasítja. Amennyiben a pályázat formai és tartalmi megfelelősége nem állapítható meg egyértelműen, és/vagy szakmai, kockázati szempontok figyelembevételével a pályázatkezelő szükségesnek tartja a helyszíni szemlét, előzetes helyszíni szemle megtartására tehet javaslatot. A helyszíni szemléről a pályázó és a pályázatkezelő előzetesen telefonon vagy faxon megbeszél egy időpontot és egy pontos helyszínt, amiket a megbízólevélben pontosan feltüntetnek. A helyszíni szemlén a pályázatkezelő meggyőződik a pályázó által a pályázati adatlapban leírtakról, a projekt megalapozottságáról, felméri a kockázati tényezőket, és a pályázatkezeléshez és értékeléshez fontos információkat gyűjt be, mely segíti a döntés meghozatalában. Amennyiben az előzetes helyszíni szemlét követően a pályázat jogosultsági, tartalmi és formai szempontból is megfelel, akkor az MVH által befogadásra kerül a pályázat. Viszont, ha jogosulatlanságot állapít meg a helyszíni szemlén a pályázatkezelő, akkor a pályázat elutasításra kerül. Olyan eset is előfordulhat, ‐ 47 ‐

hogy a pályázatkezelő bűncselekményre utaló tényt észlel a helyszíni szemlén, akkor ezt jelenteni kell a Jogi és Szerződéskötési Osztályon (JSZO). A pontos döntés meghozatalához a pályázatkezelőnek nagyon alapos munkát kell végeznie. A hiánypótlás a pályázó hibáját kisegítő intézkedés. De a jogszabályok a pályázatkezelők munkáját is segítik egy olyan lehetőséggel, hogy egy alkalommal egyéb információkat kérhetnek be a pályázóktól, ahhoz, hogy állásfoglalásukat meg tudják erősíteni. Ezt az egyéb információt a pályázatkezelés bármely szakaszában bekérhetik, de a benyújtástól a felterjesztésig csak egy alkalommal és olyan határidővel, ami biztosítja a teljesíthetőséget a pályázó részére, de nem növeli a pályázatkezelés előírt időtartalmát. Ezt a plusz információt az MVH levélben, e-mailen vagy faxon kérheti be és a pályázó is ilyen formákban válaszolhat, illetve a kért adatot írásban közvetlenül

a

Regionális

Kirendeltség

Központi

Pályázatkezelő

Osztályának

ügyfélszolgálatára is benyújthatja. Amennyiben a kért információ határidőn belül nem érkezik faxban/levélben, vagy személyesen válasz, az MVH többletinformáció nélkül bírálja el a pályázatot. Összefoglalva eddig három esetet jelöltem meg, amikor a pályázat elutasításra került. Ekkor a pályázó kifogással élhet a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH elnökének címzett írásos levelében. Az MVH elnöke a kifogást a benyújtástól számított 30 napon belül bírálja el. A döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

A pályázatok befogadása

Az MVH a pályázatokat a tértivevényen (érkeztető bélyegzőn) igazolt beérkezéstől számított 15 napon belül befogadja, vagy elutasítja, vagy megállapítja a hiánypótlás szükségességét. Hiánypótlás esetén a hiánypótlás tértivevényen (érkeztető bélyegzőn) igazolt beérkezéstől számított 15 napon belül fogadja be vagy utasítja el a pályázatokat az MVH. Befogadásra kerül a pályázó által hiánytalanul benyújtott, illetve a megfelelően hiánypótolt, formailag és tartalmilag megfelelő pályázat. Ezek megállapításának dátuma a befogadás dátuma, amelyet a befogadásról szóló értesítő levél tartalmaz. ‐ 48 ‐

A pályázatokat a Regionális Kirendeltség vezető pályázatkezelője a befogadás dátumától számított 8 napon belül értékeli, pontozza és felterjeszti a Központi Pályázatkezelő Osztály (KPO) osztályvezetőjének. A KPO viszonylag rövid idő alatt (3-7 nap) terjeszti fel a pályázatot az intézkedés szerinti Döntés-előkészítő Bizottságnak. A pályázat befogadásáról a Regionális Kirendeltségnek a pályázót írásban értesíteni kell. Az értesítő levélnek tartalmaznia kell a pályázat befogadásának tényét, a befogadás időpontját és a pályázat azonosító számát. A pályázat befogadása a pályázat érdemi bírálatának kezdetét, nem pedig a támogatási összegre való jogosultság megszerzését jelenti. Vagyis a befogadó nyilatkozat kizárólag a pályázat és a pályázó alapjogosultsági, formai (teljességi és jogosultsági) és tartalmi követelmények megfelelését igazolja. Az MVH a pályázókat a pályázat befogadásától számított 35 napon belül értesíti a támogatási döntésről.

A pályázat értékelése és pontozása

A befogadott 1.4.-es pályázatokat szakmailag és pénzügyileg is értékelésre kerülnek a Pályázatkezelési Osztályokon. Néhány alapvető szempontot vesznek figyelembe, melyek intézkedésenként változnak és ezek szerint értékelik és pontozzák a konkrét pályázatot. Szükség esetén az értékelés során az MVH saját állásfoglalása megalapozása érdekében további információkat kérhet be a pályázótól. Ennek menetét az előbbi fejezetben bővebben kifejtettem. • A gazdaság teljesítménye, életképességének minősítése, • termelői értékesítési szervezeti tagság, • gazdaság átvétele, • a beruházás finanszírozhatósága, különös tekintettel arra, hogy a pályázónak szüksége van-e a támogatásra a beruházás megvalósításához, ‐ 49 ‐

• a pályázó képzettségének szintje, • létrehozott és megőrzött munkahelyek száma, • a mezőgazdasági gyakorlatban töltött idő, • kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi korlátozások alá eső területeken gazdálkodók. Az értékelés során a pályázat pontozásra kerül. Így létrejön egy sorrend a pályázatok között. A pontozásos rendszernél előfordulhat, hogy ugyanolyan minősítést kap több pályázat is. Ez esetben a nők, a romák vagy a fogyatékos emberek által benyújtott pályázatok fognak előnyben részesülni. Ezzel az AVOP horizontális elvének tesznek eleget a pályázatkezelők. Ha a pályázat nem éri el a minimális 30 pontszámot, akkor elutasításra kerül az Irányító Hatóság vezetője által. Egyeztető értékelés

A négy szem elvét követve a vezető pályázatkezelési szakreferensnek le kell ellenőriznie a pályázatkezelő munkáját. A vezető pályázatkezelő is ellenőrzi, értékeli és elbírálja a befogadott pályázatot és pontozza őket. Amennyiben nem egyezik a két pályázatkezelő által adott végső pontszám az adott pályázatra, akkor meg kell vitatniuk az eltérés lehetséges okait. Egy egyeztető értékelés keretén belül megpróbálnak közös álláspontra jutni a pontszámokat illetően és megpróbálnak kialakítani egy közös álláspontot egy új pontszámmal. Az egyeztető értékelés alatt a pályázatkezelőnek módja van megvédeni álláspontját a vezető pályázatkezelővel szemben, hiszen ő vett részt előzetes helyszíni szemlén és foglalkozott a pályázattal részletesebben. A végső céljuk egy közös álláspont kialakítása. Viszont, ha az egyeztető tárgyaláson nem sikerül közös álláspontra jutniuk, akkor a végső döntést egy harmadik személy, az osztályvezető hozza meg. Összegző értékelés

Elérkeztünk a pályázatkezelés azon pontjához, amikor a hét Regionális Kirendeltség pályázatonként, intézkedésenként és alintézkedésenként egy felterjesztési listán ‐ 50 ‐

benyújtja a Központi Pályázatértékelő Osztálynak az értékelt, elbírált és pontszámmal ellátott pályázatokat. Heti rendszerességgel küldik meg a Regionális Kirendeltségek a pályázatok intézkedésenkénti ragsorát, melyet az EMIR automatikusan előállít, majd továbbítja a KPO-nak.

Döntés

A

KPO-n

történik

az

országos

felterjesztési

lista

elkészítése,

melyet

az

intézkedésenkénti döntés-előkészítő bizottságokhoz terjesztenek fel. A bizottságok havi rendszerességgel üléseznek, illetve ha szükséges, akkor sűrűbben. A bizottságoknak döntési javaslatokat kell tenniük a támogatási döntés meghozatalában viszont ügyelve a rendelkezésre álló források keretösszegére. Amennyiben a DEB úgy ítéli meg, hogy nem áll elegendő információ a döntés meghozatalához, úgy döntési javaslat nélkül visszaküldheti a pályázatot az MVH részére, a kért információ megjelölésével. A DEB javaslata alapján a végső döntést az Irányító Hatóság fogja meghozni, mely lehet támogató vagy elutasító döntés. A pályázó elutasítás esetén kifogással élhet a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül, melyet írásban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter nevére és címére kell benyújtania. Forráshiány esetén a már nem finanszírozható pályázatok elutasításra kerülnek az Irányító Hatóság vezetője által. Ebben az esetben viszont nincs helye kifogásnak. A Regionális Kirendeltségek megkapják a döntési listát, melyen mind a támogató, mind az elutasító döntések megtalálhatóak. A Regionális Kirendeltségek feladatkörébe tartozik, hogy minden egyes pályázót levélben értesítsen a támogatásról vagy az elutasításról. Majd elkészítik a szerződési és monitoring mappákat és ezzel lezárul a pályázatkezelés szakasza. A támogatásban részesülő pályázók számára a szerződés megkötésére a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően 45 nap áll rendelkezésre, amely időtartam alatt a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a pályázó hibájából ezen időtartam alatt nem köttetik meg a szerződés, a támogatási döntés hatályát veszti. ‐ 51 ‐

A pályázatkezelési eljárás után, IH által elfogadott pályázatok esetében a szerződéskötést követően megindul a projektek megvalósítása. Az egész támogatási rendszernek az a lényege, hogy az Unió által kitűzött globális, specifikus és operatív célokat sikerül-e megvalósítani az adott intézkedés csoporttal. Ennek a vizsgálata konkrétan a program lezárását követően indulhat meg. Gyakorlatban a megvalósított beruházásnak 5 éven át szerződésszerűen kell működnie ahhoz, hogy ne lépjen fel szabálytalanság az eljárás folyamatában. Ha lezárul ez az öt év, akkor lehet valós következtetéseket levonni az intézkedés pályáztatásának eredményességét vizsgálva. Minden Regionális Kirendeltségen működik egy Monitoring Osztály, aminek a feladata a folyamatos projektellenőrzés. Minden egyes pályázatot a benyújtásának időpontjától kezdve a megvalósításon át az öt éves működtetéséig szemmel tartja az MVH különböző osztálya. Fontosnak tartom, hogy dolgozatomban röviden bemutatásra kerüljön a monitoring. A pályázatok nyomonkövethetőségét az EMIR biztosítja. Ennek a rendszernek a bevezetése nagyon nagy előrelépésnek számít, hiszen egy adott projekt minden fázisa rögzítésre kerül ebben a rendszerben, így az adatok alapján könnyen lehet elkészíteni az intézkedés megvalósulásának eredményességét. Különös figyelmet kell biztosítani a horizontális témáknak (pl. környezetvédelem, esélyegyenlőség) és a prioritást élvező célcsoportoknak. Esélyegyenlőségi szempontból prioritást élveznek a nők, roma származásúak, a fogyatékos (megváltozott munkaképességű) emberek, a fiatalok és a hátrányos helyzetű településeken élők. Ezeknek a célcsoportoknak biztosított kedvezményeket az AVOP-PKD minden intézkedésnél, így a „Fiatal gazdák induló támogatása” című jogcímnél is külön meghatározza. Ezeknek a horizontális témáknak a valós megvalósulását is vizsgálnia kell a monitoringnak a sok más tényező mellett. Országos szinten a Monitoring Bizottság végzi az AVOP kiértékelését és Brüsszel felé ők közlik, hogy Magyarországon milyen eredményeket sikerült elérni, a teljes programmal, illetve a intézkedéseket illetően. Ez egy nagyon összetett és sok hivatali intézmény vesz részt ennek az értékelésnek az összeállításában. A következőkben nagyon röviden taglalom a Monitoring Bizottság jogi hátterét és feladatkörét.

‐ 52 ‐

2.3. A Monitoring Bizottság jogi háttere

„A Tanács 1260/1999 EK rendeletének 35. cikke értelmében, mely rendelkezik a Strukturális Alapok általános működéséről, a Tagállam az Irányító Hatósággal egyetértésben, miután a partnerekkel megvitatta, hozza létre a

Monitoring

Bizottságot.”38

2.3.1. Az AVOP Monitoring Bizottság (MB) feladati és hatásköre

Az AVOP Monitoring Bizottság feladata, hogy meggyőződjön a programvégrehajtás minőségéről és hatékonyságáról. Ennek érdekében a következő feladatokat végzi el: • kialakítja saját ügyrendjét és folyamatosan egyeztetéseket végez az Irányító Hatósággal. • jóváhagyja vagy módosítja az AVOP Program-kiegészítő Dokumentumát (PKD), beleértve a végrehajtás monitoringja során használatos fizikai és pénzügyi mutatókat. Tehát a PKD bármely módosításához az AVOP Monitoring Bizottság jóváhagyása szükséges. • „a támogatás jóváhagyásától számított hat hónapon belül felülvizsgálja és jóváhagyja az egyes intézkedések keretében finanszírozott tevékenységek kiválasztására vonatkozó kritériumokat.”39 • megvizsgálja a Program összes eredményét, és különösen nagy figyelmet fordít a különböző intézkedésekkel kapcsolatos célkitűzések megvalósítására és a források felhasználására. • megtárgyalja, majd jóváhagyja a megvalósításról szóló éves és végső jelentéseket még azelőtt, hogy kiküldenék az Európai Unió Bizottságának.

38 39

www.fvm.gov.hu AVOP‐PKD 10. oldal www.fvm.gov.hu AVOP‐PKD 10. oldal

‐ 53 ‐

• szintén megtárgyalja, majd jóváhagyja a Strukturális Alapok hozzájárulására vonatkozó bizottsági határozat tartalmának módosításával kapcsolatban az MB Ügyrendje szerint tett javaslatokat. • a Monitoring Bizottság bármely esetben javasolhatja az Irányító Hatóságnak a program kiigazítását, ha úgy véli, hogy nem teljesülnek teljes mértékben a Strukturális Alapok céljai. A Tanács 1260/1999 EK rendeletének megfelelően nem csak a program kiigazítására jogosult az MB, hanem a program felülvizsgálatára, beleértve a programvégrehajtás és pénzügyi menedzsment rendszereinek megváltoztatását.40

Két pontot emelnék ki az MB feladatai közül. Az egyik, hogy megvizsgálja a Program eredményeit, különös tekintettel az intézkedések által megvalósított célkitűzéseket és a források felhasználását. Ezek alapján az MB elkészíti az éves jelentést az AVOP-ról, amit az Európai Unió Bizottság felé kell benyújtania. Mivel a monitoring jelentéssel igazolja hazánk az Unió felé, hogy a közösségi pénzek a célnak megfelelő helyre kerültek és valóban elősegítette az adott intézkedési terület fejlődését, így szinte ez a leglényegesebb dokumentum az AVOP esetében.

A következő fejezetemben a 2010-es monitoring jelentést vettem alapul és próbáltam összegezni a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” című intézkedés eredményeit. Vajon 100%-ban teljesültek az intézkedés globális, specifikus vagy akár objektív céljai. Fontos kérdés a választott intézkedés esetében, hogy a horizontális témán belül a nők gazdaságban való foglalkoztatása nőtt-e ezzel a pályázati támogatással. Ezek mind olyan kérdések, melyekre a következő egyben záró részemben választ próbálok adni.

40

www.fvm.gov.hu 2010.04.12. 20:00

‐ 54 ‐

3. AZ AVOP

FIATAL GAZDÁLKODÓK INDULÓ TÁMOGATÁSÁBAN ELÉRT

EREDMÉNYEI

3.1. Országos tekintetben az egész AVOP-ra nézve az eredmények

A lebonyolítás első 2-3 éve (2004-2006) többségében a pályáztatás időszakát jelentette, ekkor volt lehetőség a legtöbb prioritás esetében a pályázatok benyújtására. Majd a 2006. évtől kezdve a legtöbb esetben a szerződéskötést követően a pályázatok megvalósítása volt a cél. Bár nem voltak könnyű helyzetben a pályázók, mégis szép számmal érkeztek be pályázat minden intézkedésre. Lássuk, ezt bővebben kifejtve. Elméletileg az AVOP pályázatok benyújtása 2004. május 3-tól folyamatos volt, de gyakorlatilag a feldolgozásukra csak 2004. október 1.-től került sor. Ennek oka a SAPARD szerződéskötések zárása volt, melyre 2004. szeptember 30.-án került sor. Így a SAPARD zárása miatt tolódott az AVOP pályázatok feldolgozása. Kevés idő volt sok feladat elvégzésére és bár időben megindult az intézményi rendszer átalakulása is, nem volt elég idő a régi program lezárása és az új program indítása között. Mint tudjuk, a SAPARD Hivatal általános jogutódja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lett 2003. július 1-jétől, Magyarország egyetlen Kifizető Ügynökségeként. Tehát a hivatali átrendezkedés már a 2004-es csatalakozásunk előtt megtörtént ezzel elősegítve a könnyebb átállást az AVOP program teljesítéséhez. Ennek érdekében 2004-ben az MVH személyi állományát bővítette például kizárólag csak AVOP-pal foglalkozó munkatársak felvételével. Ezen kívül felülvizsgálták az MVH eljárásrendjét és módosították a Működési Kézikönyvet. Mindezt azért, hogy meggyorsítsák a pályázat elbírálásának menetét. 2004-ben került sor az AVOP pályázati felhívások és csomagok kidolgozására azonban az AVOP Program Kiegészítő Dokumentumának (PKD) változtatásai a pályázati dokumentumokat is érintették. Majd a módosítások után az IH vezetője 2004. augusztus 5-én hagyta jóvá a módosult pályázati csomagokat és indulhatott meg a valós pályázás.

‐ 55 ‐

Az AVOP nagyon nagy érdeklődést váltott ki a magyarországi agrár- és vidékfejlesztés szereplő között. Jól mutatja az is, hogy összesen 11172 darab pályázat érkezett be az MVH-hoz összesen így 199,51 Mrd Ft támogatási igényre volt pályázat. Ahogy már korábban említettem, az AVOP támogatási keret 105 Mrd Ft volt. Így jól látszik a program sikeressége és népszerűsége, hiszen szinte a támogatási keret duplájára érkezett be pályázati igény.

3.1.1. Fiatal gazdák pályázatainak országos szintű lefedettsége 4. táblázat: Az 1.4.‐es intézkedés pénzügyi terve (1 Euró=255 Ft)41 Intézkedés megnevezése 1.3. Fiatal gazdálkodók induló támogatása

2004 - 2006

Közkiadások összesen

Közösségi hozzájárulás

Nemzeti hozzájárulás

Indikatív saját forrás

Euró

Euró

Euró

Euró

7 317 506

5 488 129

1 829 378

0

A táblázatból jól látszik, hogy a pályázók indikatív saját forrása 0%-ban lett meghatározva a többi intézkedéssel ellentétben, hiszen az 1.4.-es intézkedésnél pont az volt a lényeg, hogy fiatal saját tőkével még nem rendelkező gazdákat támogassa az Operatív Programon keresztül az ország. Az AVOP teljes programozási időszakáról elmondható, hogy inkább a tőkeszegény gazdálkodók pályáztak és nem azok, akik valamely gazdaságot szerettek volna átvenni. Emiatt szakmai tudásukon kívül nagyobb anyagi hátér nem állt a fiatal pályázók mögött. Pont az ilyen esetek miatt jött létre az előleg felvételi lehetőség, természetesen nemzeti forrás terhére, valamint az, hogy a megpályázható maximum összeget nyerték el. Ezt jól mutatja majd a konkrét pályázók sorbavétele a közép-magyarországi régió tekintetében. A legfrissebb AVOP zárójelentés kimondja, hogy a rendelkezésre álló támogatási források a fiatal gazdálkodók induló támogatására mind felhasználásra kerültek és így az intézkedés főcélját is elérte, vagyis nőtt a fiatal gazdálkodók által vezetett gazdaságok száma Magyarországon és ezzel javult a mezőgazdaságban dolgozók korösszetétele is.

41

AVOP MB írásbeli eljárás 2010. március 3. , 128.oldal

‐ 56 ‐

Az előző táblázat mutatta a program tervezetét, most lássuk a valós adatokat: 5. táblázat: Az AVOP 1.4.‐es intézkedés 2004‐2009 időszak eredményei (Mrd Ft)42

Intézkedés/alintézkedés megnevezése

Közkiadások összesen

Beérkezett igény

IH támogatott

Szerződött

Kifizetett*

Befejezett

Mrd Ft

Mrd Ft

Mrd Ft

Mrd Ft

Mrd Ft

Mrd Ft

1,87

4,76

2,02

1,97

1,89

1.89

1.3. Fiatal gazdálkodók induló támogatása

Valójában ezekből az adatokból látható, hogy mennyire fajsúlyos kérdést boncolgat az 1.4.-es alintézkedés. Jól kivehető, hogy az eredetileg tervezett keretösszeg (1,87 milliárd Ft) többszörösére (255%) érkezett be pályázati támogatási igény. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem zárták le hamarabb a pályáztatást erre az intézkedéscsoportra, ha ilyen nagy túljelentkezés volt megfigyelhető. A válasz egyszerű. Az első években nagyon nagy számban érkeztek olyan pályázatok, amelyeket különböző okok miatt el kellett utasítani. Ezt jól mutatja a következő táblázat, melyben a beérkezett pályázatok és az elfogadott pályázatok darabszáma látszódik. 6. táblázat: Az AVOP 1.3 intézkedés 2004‐2009 időszak eredményei (db,%)43 Intézkedés/alintézkedés megnevezése 1.3. Fiatal gazdálkodók induló támogatása

Beérkezett 2004-2009

IH támogatott

Szerződött

Kifizetett*

Befejezett

db

db

%

db

%

db

%

db

%

681

285

41,85

280

41,12

270

39,65

270

39,65

A beérkezett 681db pályázat közül csupán 285db felelt meg a pályázhatóság feltételének. Ez nem kizáró oka annak, hogy voltak nagyon felkészült pályázók, akik minden kitételnek és feltételnek meg tudtak felelni és így a szerződés megkötése is sorra kerülhetett. Ahogy látjuk ez 280db pályázó esetében figyelhető meg. Az elutasítás okait, a tipikus pályázói hibákat részletesebben már a pályázatkezelés fejezetben kifejtettem.

42 43

EMIR 2009. augusztus 31. ; PKD keret 255 Ft/Euró árfolyamon EMIR 2009. augusztus 31.

‐ 57 ‐

Fiatal gazdák pályázásának eredménye Közép-Magyarországon

Véleményem szerint még pontosabb képet kaphatunk az eredményeket tekintve, ha kiválasztok egy konkrét régiót és ott vizsgálódok tovább. Magyarországon a mezőgazdasági támogatások lebonyolítását 7 régióra osztották. Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, ÉszakMagyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld. Ez úgy áll össze, hogy hazánk 19 megyéjét 7 területi régióra osztották. Minden régiót három megye tesz ki, kivétel a közép magyarországi régiót, mely csak Budapestből és Pest megyéből áll össze. Választásom a közép-magyarországi régióra esett. Nemes egyszerűséggel azért, mert szakmai gyakorlatom során a Fővárosi és Pest megyei Kirendeltség Pályázatkezelő Osztályán kaptam segítségét dolgozatom megírásához. Mindenképp fontos régióról van szó, még akkor is, ha inkább ipari, mint agrárrégióról beszélhetünk. Egy pár mondattal mindenképp érdemes kifejteni, hogy milyen szerepet tölt be ez a régió Magyarország esetében. „A régió az országos GDP 47%-át termeli, ebből azonban Budapest részesedése 37%, míg Pest megye többi területére 10% GDP termelés jut.”44 Ezzel Pest megye a hazai megyék között a 6. helyet foglalja el. A növekedés azonban meghaladja az országos átlagot. Bár az is igaz, hogy gazdasági erejét, fejlődési lehetőségeit tekintve Pest megye az ország más területéhez viszonyítva, de különösen a fővároshoz képest évtizedeken keresztül a lemaradók között volt. Napjainkra az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a megyék átlagánál 14,5%-kal magasabb, 1 452 000 forint. A Közép-magyarországi régió Magyarország összes mezőgazdasági termőterületének 8%-át teszi ki. Ennek 41%-a szántó, 1,6%-a kert, 0,7%-a szőlő, 1,5%-a gyümölcsös, 8,2%-a gyep, míg az erdők részaránya 21,9%. A régió a magyar mezőgazdaság által megtermelt GDP-ből 9,9%-kal rendelkezik. Ezen belül Pest megye az ország összes mezőgazdasági termőterületnek mintegy 6 százalékát teszi ki, ennek a fele szántó, 3,9%-a kert, 2,2%-a gyümölcsös, 11,1%-a gyep és 24,3-a erdő.

44

www.kozpontiregio.hu 2010. 03.11. 12:00

‐ 58 ‐

A főváros vonzáskörzetére általánosságban jellemző, hogy az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak. A távolabbi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi

növénytermesztési

kultúra

a

jellemzőbb.

Országos

viszonylatban

kiemelkedő a Közép-magyarországi Régió zöldség- és gyümölcstermesztése, valamint tejtermelése is említésre méltó. Ezután áttérhetek a FŐPEKI-re beérkezett fiatal gazdák által benyújtott pályázatok elemzésére. A hét régió közül a közép-magyarországi régióban volt a legkevesebb pályázó az érintett alintézkedési támogatásra. A közép-magyarországi régió hazánk legjobban iparosodott, viszonylag legkevésbé agár területe, ezért nem csoda, hogy a régiók közül itt adták be a legkevesebb pályázatot és ezzel arányosan ebben a régióban igényelték a legkevesebb támogatást. 7. táblázat: Az AVOP 1.3. intézkedésre 2004‐2009 időszakban beérkezett pályázatok számának regionális megoszlása (db)45

Régiók Összesen Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

Beérkezett 2004-2009

IH támogatott

Szerződött

Kifizetett*

Befejezett

db 681 82 53 43 70 57 175 201

db 285 37 23 9 27 25 76 88

db 280 36 23 9 27 25 72 88

db 270 36 20 9 25 24 69 87

db 270 36 20 9 25 24 69 87

Az 1.4.-es AVOP alintézkedésre beérkezett pályázatok regionális megoszlása tekintetében jól látható, hogy a legtöbb pályázat hazánk jellegzetesen agrár területeire érkezett be. Vagyis az észak-alföldi illetve a dél-alföldi területekre. Illetve látható, hogy nagyon sok elutasításra került sor az intézkedés tekintetében. Kiemelve Közép-Magyarország régióját láthatjuk, hogy a 43 beérkezett projektből összesen 9db került az Irányító Hatóság által támogatottá, illetve mind a 9 szerződött, kifizetett és már befejezett projektmunka.

45

EMIR 2009. augusztus 31.

‐ 59 ‐

Az FVM honlapján megtalálható és dolgozatom második46 mellékleteként csatolt táblázatban a pályázók konkrét nevét, pályázati azonosítóját illetve elnyert támogatását is láthatjuk. A Közép-Magyarországi régió Pest megyéből és Budapestből áll össze. Ez esetben Budapesten egy pályázat nyert elfogadást ezzel szemben Pest megyét tekintve 8 pályázat. Egy pályázó, B. Dóra személyében az MVH-n beüli összeférhetetlenség miatt egy másik régióba lett delegálva. Nem véletlenül emeltem ki az előző ügyfelet. Célom ezzel, hogy megvizsgálhassam az AVOP PKD-ban kidolgozott horizontális elvek teljesülését vagy nem teljesülését az 1.4.-es intézkedés tekintetében. B. Dórát így nem a Pest megyei kirendeltség pályázóihoz kell számolni. Így a megmaradt 9 pályázó közül 1db nő került ki. Ez a számadat nem mondható pozitív eredménynek. Konklúzióként levonató, hogy a magyar női fiatal gazdákat jobban kell ösztönözni a jövőben a pályázásra. De ez országos szinten is igaz. Az AVOP zárójelentésében is megfogalmazták, hogy az 1.4.-es intézkedése nem sikerült annyi nőt bevonni, mint amennyit célul kitűztek és reméltek. A 9db IH által elfogadott, szerződött és teljesült pest megyei projekt megvalósulásának okai a következők lehettek. Természetesen az, hogy a kedvezményezettek minden jogosultsági kritériumnak és feltételnek megfeleltek ez vitathatatlan kérdés. De milyen okok állhatnak még amellett, hogy a 43 db beadott pályázatból csupán ez a 9db nyerte el a támogatást. Pest megye 19 statisztikai kistérségből áll össze. Pest megye statisztikai kistérségek térképét47 a hármas mellékletben láthatjuk. Kimutatható, hogy a kistérségek gazdasági szerkezete az agglomerációs gyűrűkhöz igazodik. Vagyis a külső térségekben nagyobb a mezőgazdasági aktivitás és ez csökken befelé. Kiemelkedő a dabasi, ceglédi és szobi kistérségek mezőgazdasága. A 9 pályázónk közül hárman ebből a térségből pályáztak, konkrétan Dabasról, Ceglédről és Nagykőrösről. A régió48 egyes területei szerkezeti problémákkal áll szembe. Bár az utóbbi években tapasztalható, hogy még a leghátrányosabb helyzetben lévő térségekben is, mint Szob,

46

2. melléklet 3. melléklet 48 A négyes mellékletben látható a közép‐magyarországi régió településeinek és a főváros kerületeinek elhelyezkedése. 47

‐ 60 ‐

Nagykáta, Cegléd vagy Dabas esetében is, jelentősen csökkent a munkanélküliség és a beruházások száma nőtt. Az előző három pályázót még egy nagykátai pályázóval is ki tudom egészíteni. Ezzel jól látható, hogy azok a fiatal pest megyei gazdák, akik elnyerték a támogatást, olyan pest megyei térségből származnak, ahol szükség van a fejlődésre és az új beruházásokra. Jól látható, és úgy gondolom, hogy bár magyarországi viszonylatban KözépMagyarország egy kevésbé agrárrégió, mégis olyan adottságokkal rendelkezik, melyeket ki kell használni és nem szabad engedi annak a feltevésnek, hogy Budapest és az azt körülvevő Pest megyében nem lehet érdemleges agár tevékenység folytatására. De minden régióban fontos, hogy a fiatal gazdák nyitott szemmel járjanak és észrevegyék a lehetőséget az uniós programokban. Szerencsére az MVH nagyon sok lépéssel segítségükre sietett az AVOP pályáztatása alatt. Ezeknek az intézkedéseknek a leírására törekszem a következő pontban.

3.2. Az intézkedés népszerűsítése

A probléma ott indult ennél az alintézkedésnél, hogy az országban korábban nem volt ilyen támogatásra példa, így a fiatal gazdák körében nem volt teljesen egyértelmű a pályázás folyamata. Ezért képzésekkel és országos tájékoztatásokkal kellett mozgósítani a potenciális ügyfeleket. Sajnos 2004-2005-ben rossz tapasztalatok érték az MVH pályázatkezelőit, mert nagyon nagy számban kellett elutasítani a pályázókat. Ez a tény hozta magával azt a döntést, hogy egy országos népszerűsítő és tájékoztatási körutat kell végbevinni, hogy javuljon a pályázatok elbírálásának statisztikai aránya. Ez a javulás már 2006-ban jelentős mértékben nőtt. A 2006-os év más szemszögből is fontos mérföldköve volt az AVOP programnak. A dolgozatomban említett öt operatív program közül az AVOP egyedüliként biztosította azt a lehetőséget a pályázóknak, hogy élhessenek kifogások benyújtásával. Ezzel leginkább az egyes és a hármas prioritás esetében éltek és minden esetben egyedi elbírálás alá estek a benyújtott kifogások. Azért fontos említést tennem erről a ‐ 61 ‐

lehetőségről, mert a fiatal gazdálkodók induló támogatása című intézkedésnél meghatározó volt a beérkezett kifogások száma, ami teljesen összhangban áll azzal, hogy milyen nagy mértékű volt az elutasítások száma is ebben az esetben. Ennek a problémának a kiküszöbölésére az Irányító Hatóság létrehozott egy specifikus, ügyfél tájékoztató központot (call center-t), ahol minden egyes pályázni kívánó fiatal gazdának segíteni tudtak, ha bármilyen kérdése akadt a pályázással kapcsolatban. Ezzel megelőzve a „hibás” pályázati adatlapok beadását, illetve akár a jogosulatlanul kívánók pályázását. Természetesen elsődleges célként a fiatal gazdák információhoz jutását kívánták mind az országos körúttal mind a call center kialakításával elérni, de másodlagos célként felmerült az MVH dolgozóinak munkájának megkönnyítése illetve a sok felesleges papírmunka elkerülése is. Az említett call center 2006. december 31-ig működött. A 2008-2009-es években már csak a projektek megvalósítása és az ellenőrzés feladata maradt a legtöbb pályázat esetében. Vagyis a pályázó benyújtja pályázatát az MVH megfelelő kirendeltségének székhelyére, ott megtörténik az elbírálás és pozitív elbírálást követően létrejön egy szerződés, mely után az ügyfél megkezdheti projektjének megvalósítását. Majd ahogy a pályázat feltételeként leírtak tartalmazzák, az aktuális mezőgazdasági tevékenységet legalább a gazdasági életképességének elérését követően 5 évig rendeltetésszerűen kell működnie. Ebben az 5 évben rendszeres ellenőrzésekkel igazolják le a helyszíni ellenőrök, hogy minden szabályszerűen halad. A 2009-es év így még az ellenőrzések éveként telt. A 2009-es válság kiváltképp rosszul érintette az AVOP 1.4.-es intézkedés ügyfeleit, mert a mezőgazdasági tevékenységet csak főfoglalkozásban végezhetik. Viszont a 2009-es válság sok fiatal gazda esetében nem tette lehetővé, hogy tevékenységét főfoglalkozásban folytassa. Az AVOP Irányító Hatósága felismerte ezt az egyedülálló helyzetet és lépéseket tett. Az AVOP PKD 1.4. Fiatal gazdák induló támogatása intézkedés projekt-kiválasztás kritériumai szakasz 5. bekezdésében

foglalt

„mezőgazdasági

tevékenységet

egyéni

vállalkozóként

főfoglalkozásban végzi” jogosultsági kritérium enyhítéséről döntött az AVOP IH, hivatkozással a Bizottság 817/2004/EK rendelet 39. cikkére, mely alapján a tagállam vis maior esetekben enyhített a kedvezményezettek kötelezettségvállalásán.49 Azok a fiatal gazdák, akik a 2009-es év kedvezőtlen gazdasági környezete következményeként, nem tudták vállalni a főfoglalkozásra vonatkozó jogosultsági előírásokat, egyedi kérelem 49

AVOP IH Záró Végrehajtási Jelentés az AVOP program megvalósításáról, 2010.03.03.

‐ 62 ‐

benyújtásának lehetőségével élhettek az MVH felé. A benyújtott kérelem mellé egy alapos indoklást kellett csatolni. A Hivatalnak a benyújtást követően 30 nap állt rendelkezésére, hogy döntsön a kérelem tekintetében. Pozitív döntést követően az AVOP IH lehetőséget biztosított az ügyfélnek részmunkaidős tevékenység folytatására. Az AVOP összköltségvetéséből 2,8%-ot tett ki a Fiatal gazdálkodók induló támogatása intézkedés. A százalékos arány nem mutatja az intézkedés fontosságát, mert laikus szemmel azt hihetnénk, hogy ez egy elhanyagolható szegmense a pályázó intézkedéseknek. De az előzőekben felsorolt számos intézkedés (országos körút, call center, PKD módosítása a 2009-es válság miatt, stb.) azt mutatja, hogy az IH fontosnak tartja, hogy a magyar fiatal gazdák előtérbe kerüljenek és meginduljon a mezőgazdaságban foglalkozottak átlagéletkorának javulása. Illetve a pályázók igénye is megvan rá, mely a benyújtott pályázatok darabszámából kristálytisztán kivehető.

‐ 63 ‐

ÖSSZEGZÉS 2004. május 1-je után hazánk előtt egy lehetőségekkel teli új út nyílt meg az Európai Unió tagállamaként. Dolgozatomban az agrárium és vidékfejlesztés új irányait és lehetőségeit elemeztem. Először kitekintést tettem a mezőgazdaság fontosságára mind az egész Európai Unió területén, mind Magyarországon, és teljesen egyértelművé vált számomra, hogy a mezőgazdaság, a mezőgazdaságban dolgozó gazdák, illetve a vidékfejlesztés támogatása mindennapos kérdést vetnek fel hazánkban. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program értékeléséhez nélkülözhetetlen volt a hazánkban működő összes agrár- és vidékfejlesztési rendszer rövid bemutatása. Ezt követően tiszta képet kaphattunk arról, hogy az AVOP mint társfinanszírozású program hogyan jelenik meg a palettán, azaz bemutattam, hogy a 75%-os nagy arányú uniós támogatás mellé 25%-os hazai forrást kellett biztosítania hazánknak. Az AVOP három prioritást fogalmaz meg, amelyek külön-külön számos támogatási területet tartalmaznak. Dolgozatomban a „Fiatal gazdák induló támogatása” című intézkedés részletesebb megismerését tartottam érdekesnek. Az a tény, hogy a mezőgazdaságban dolgozó gazdaságvezetők átlagéletkora 55 év, illetve, hogy a statisztikai

adatok

szerint

Magyarországon

a

mezőgazdasági

tevékenységet

főfoglalkozásként végző munkaerő elöregedése a jellemző, éreztette velem, hogy ez egy kulcsfontosságú támogatási intézkedés lesz. Valóban, országos szinten nagy igény volt erre a támogatási jogcímre, amely újdonságként jelent meg 2004-ben a hazai támogatási formák között. A pályázatkezelés pontos eljárását bemutatva érzékeltettem a dolgozatomban, hogy milyen szigorú eljárás zajlott minden egyes pályázat értékelésénél. Sajnos az elején elég nehezen sikerült a pályázókkal megismertetni az új rendszer valamennyi szabályozását, annak ellenére, hogy számos népszerűsítő és segítő intézkedést indítottak a témával kapcsolatban. Látható az intézkedés eredményességének vizsgálatakor, hogy nem minden globális, specifikus és operatív cél esetében sikerült 100%-os eredményt elérni. Például, a horizontális elvek teljesülését kiemelve a fiatal gazdák esetében, egyáltalán nem mondható el, hogy nagy arányban sikerült támogatni a női fiatal gazdákat.

‐ 64 ‐

Természetesen, mint minden program zárása után, talán az egyik legfontosabb részként említhetjük a program értékelését, hisz ekkor már a következő program jobb megvalósítása jelenik meg előttünk mint elsődleges cél. A 2004-2006-os Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program zárását követően hazánk 2007 és 2013 között közel 5 milliárd euró forrás felhasználására jogosult. Hazánkban kidolgozásra került az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), amely 2007 és 2013 között kerül megvalósításra, és amelyhez az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap nyújt finanszírozást hazai forrással kiegészítve. Az ÚMVP-ben újra megjelenik a fiatal gazdák induló támogatásának intézkedés, az AVOP-ban elért eredmények és hiányosságok újragondolása alapján. Számos változtatást vezettek be az új programmal kapcsolatban, de ebbe részletesebb nem kívánok belemenni. Az biztosan kiemelhető és pozitív eredmény, hogy a Közös Agrárpolitika hatására egyre inkább előtérbe került a vidékfejlesztés támogatásának fontossága. Felismerték, hogy az elmaradott térségek fejlesztésére szükség van, és mára külön vált a vidékfejlesztés támogatása az agrártámogatástól. Összességében elmondható, hogy az AVOP által megvalósult beruházások eredményét tekintve az agrárium és a vidékfejlesztés támogatása jó úton indult el 2004-ben. A folyamatos megújulás és fejlődés útjára állhatott a magyar mezőgazdaság.

‐ 65 ‐

FELHASZNÁLT IRODALOM Könyvek, tanulmányok: AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MONITORING BIZOTTSÁGA: Záró végrehajtási jelentés az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról, 2010. március 3., Budapest AGRÁR-

ÉS

VIDÉKFEJLESZTÉSI

OPERATÍV

PROGRAM

IRÁNYÍTÓ

HATÓSÁG: Pályázati felhívás a Fiatal gazdálkodók induló támogatására, 2006. január, Budapest BUDAY-SÁNTHA ATTILA: Agrárpolitika-vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió, 231. oldal, 350. oldal. DORGAI L.: A vidékfejlesztés támogatásának elvei és gyakorlata az Európai Unióban; (Európai Tükör Műhelytanulmányok 88. szám, MEH Kormányzati Stratégiai Elemző Központ 2002.) DR. RÁNKY ANNA- JOBBÁGY VALÉR: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, 2003., Budapest DR. TASSY SÁNDOR: Agrárgazdasági fogalomtár, Mezőgazdasági szaktudás kiadó, 1998. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM: Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, 2006. február 20., Budapest FÖLDMŰVELÉSÜGYI

ÉS

VIDÉKFEJLESZTÉSI

MINISZTÉRIUM:

AVOP

Program-kiegészítő Dokumentum, 2006. február, Budapest FÖLDMŰVELÉSÜGYI

ÉS

VIDÉKFEJLESZTÉSI

MINISZTÉRIUM:

Nemzeti

Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg Intézkedéseire, 2004. július 19., Bp. ‐ 66 ‐

HALMAI PÉTER: Az Európai Unió agrárrendszere, Mezőgazda Kft., 2007, Budapest MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL: AVOP Pályázatkezelési tevékenységek, 2006. 05.31. , Budapest MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL: Agár- és vidékfejlesztési támogatások, 2008. ,Budapest

Internetes források: http://www.agrarkamara.hu/K%C3%B6z%C3%B6sAgr%C3%A1rpolitika.aspx letöltési idő: 2010. 04.01. 17:00 http://www.agrarkamara.hu/%C3%81gazatiinform%C3%A1ci%C3%B3k/N%C3%B6v %C3%A9nytermeszt%C3%A9s/An%C3%B6v%C3%A9nytermeszt%C3%A9seredm% C3%A9nyei.aspx letöltési idő: 2010. 03.20. 12:00 http://www.agraroldal.hu/avop.html letöltési idő: 2010. 03.11. 11:00 http://ec.europa.eu/agriculture/capexplained/index_hu.htm letöltési idő: 2010. 02.22. 11:00 http://ec.europa.eu/agriculture/capexplained/challenge/index_hu.htm letöltési idő: 2010. 03. 01. 17:00 http://ec.europa.eu/agriculture/capexplained/cost/index_hu.ht letöltési idő: 2010. 03. 18. 21:00 http://www.fvm.gov.hu/main.php?folderID=1374 letöltési idő: 2010. 03. 02. 21:30 http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200408/tamogatasi_rendszer.pdf letöltési idő: 2010. 04.11. 20:00

‐ 67 ‐

http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/azmvhrol/elerhetosegek/li nk02-ugyfelszolgalat letöltési idő: 2010. 04. 02. 20:0 http://www.policy.hu/flora/regpol.htm letöltési idő: 2010. 04. 22. 20:05 http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/vedett-erzekeny-080906-41 2010. 04.02. 11:00

‐ 68 ‐

letöltési

idő:

MELLÉKLETEK 1. melléklet VIII.10. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERE A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása című (KSH, 2003.) kiadványban foglaltak szerint gazdasági tevékenységek a következők: 01.1 Növénytermelés 01.11 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése 01.12 Zöldség, dísznövény termelése 01.13 Gyümölcs, fűszernövény termelése 01.2 Állattenyésztés 01.21 Szarvasmarha-tenyésztés 01.22 Juh-, kecske-, lótenyésztés 01.23 Sertéstenyésztés 01.24 Baromfitenyésztés 01.23 Egyéb állatok tenyésztése 01.3 Vegyes gazdálkodás 01.30 Vegyes gazdálkodás

‐ 69 ‐

2. melléklet

‐ 70 ‐

3. melléklet

‐ 71 ‐

4. melléklet

‐ 72 ‐