SZAKDOLGOZAT
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY
TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A SÁTORALJAÚJHELYI KISTÉRSÉGBEN
Készítette: Müller Fruzsina
Budapest, 2011. 2
Tartalomjegyzék I. Bevezetés ..................................................................................................................... 5. II. Az Európai Unió regionális politikája ........................................................................ 7. 1. Regionális politika ................................................................................................. 7. 2. A regionális politika színtere - A NUTS- rendszer ............................................... 9. 2.1. A NUTS rendszer szintjei Magyarországon. .............................................. 10. 2.2. A Sátoraljaújhelyi kistérség elhelyezése a NUTS szintjein........................ 11. 3. Az Európai Unió egységes regionális politikájának alapelvei ........................... 12. 4. A regionális politika eszközei ............................................................................. 14. 5. A regionális politika célkitűzései 2007-2013 ...................................................... 15. III. A kistérségi rendszer ............................................................................................... 18. 1.A kistérség fogalmi magyarázata ......................................................................... 18. 2.A kistérségek tipologizálása ................................................................................. 19. 3. A kistérségi feladatellátás ................................................................................... 22. IV. A Sátoraljaújhelyi kistérség bemutatása ................................................................. 23. 1. A Sátoraljaújhelyi kistérség elhelyezkedése, települései ................................... 23. 2. Természeti adottságok és környezeti állapot ....................................................... 25. 2.1. Domborzati adatok...................................................................................... 25. 2.2. Vízrajz......................................................................................................... 26. 2.3. Ásványkincsek ............................................................................................ 26. 2.4. Természeti értékek, környezetvédelem ...................................................... 27. 2.5. Épített környezet ......................................................................................... 28. 3. A társadalmi–gazdasági környezet bemutatása ................................................... 29. 3.1. Demográfiai adatok .................................................................................... 29. 3.2. Elvándorlás ................................................................................................. 31. 3.3. Gazdaság..................................................................................................... 32. 3.3.1. Mezőgazdaság .................................................................................. 32. 3.3.2. Erdőgazdálkodás ............................................................................... 33. 3.3.3. Ipar .................................................................................................... 33. 3.4. Közlekedési infrastruktúra. ......................................................................... 36. 3.5. Vállalkozói aktivitás………………………………………………………38. 3.6. Munkaerő- piaci helyzet ............................................................................. 38. 4. Sátoraljaújhely- a térségközpont ......................................................................... 40. 3
4.1. Sátoraljaújhely város ellátási funkciói, vonzáskörzetre vonatkozó hatása 40. 5. Helyzetértékelés................................................................................................... 41. V. A projektek tervezési kerete ..................................................................................... 45. 1. Új Magyarország Fejlesztési Terv ....................................................................... 46. 2. Észak-Magyarországi Operatív Program............................................................. 48. 3. Társadalmi Megújulás Operatív Program............................................................ 51. 4. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program ............... 51. VI. A kistérség Európai Uniós projektjei ...................................................................... 52. 1. Röviden a turisztikai célzatú beruházásokról ...................................................... 52. 2. Az ÉMOP keretén belül megvalósult projektek .................................................. 53. 2.1. A Zempléni Turisztikai és Idegenforgalmi Centrum – projekt .................. 53. 2.2. Sátoraljaújhely – Hegyköz TDM................................................................ 56. 2.3.Füzéri projektek ........................................................................................... 58. 2.3.1.Füzéri vár felújítása- attrakciófejlesztés ............................................ 58. 2.3.2. „Északi Várak Útján Idegenforgalmi Klaszter” ............................... 60. 2.3.3. A Zemplén projekt ............................................................................ 62. 2.4.Pálháza projektjei ........................................................................................ 64. 2.4.1. Erdei kisvasút vonal turisztikai célú fejlesztése ............................... 64. 3. A Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program kistérségi projektjei ............................................................................................. 65. 3.1 „Hegyen innen, hegyen túl” projekt. ........................................................... 65. 3.2. „Rendezvények határok nélkül” projekt ..................................................... 67. 3.3. „Bor és pálinkaturizmus fejlesztése a történelmi Tokaj-Hegyalján”......... 68. 3.4.Ökoturisztikai projektek .............................................................................. 69. 3.4.1 „Mikóháza – Alsómihályi EuroVelo kerékpárút” - projekt............... 69. 3.4.2. „Füzér- Nagy-Milic térség kerékpárútjai”projekt............................. 70. 3.4.3. „Kassa- Pálháza – Sárospatak határon átnyúló kerékpárút”projekt . 70. 3.4.4. „Pusztafalu-Füzérkajata határon átnyúló kerékpárút” projekt .......... 71. 3.5. A projektek várható hatásai ........................................................................ 72. 4. Hiányprojektek .................................................................................................... 75. 4.1 Közlekedés Operatív Program. .................................................................... 75. VII. Összegzés, záró gondolatok. .................................................................................. 76. Köszönetnyilvánítás ................................................................................................ 81. Irodalomjegyzék ...................................................................................................... 81. 4
„…aki egyszer nálunk volt, az többé sohasem mehet el tőlünk egészen.” /Kassák Lajos: Távoli üdvözlet/
I. Bevezetés Az ember természeténél fogva kíváncsi. Mindig is érdekelte, mit hoz a jövő, milyen irányba halad a világ, s tágra nyílt szemekkel követi figyelemmel a fejlődést, ami napjainkban egyre gyorsabbá s ezáltal egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Ez a kiszámíthatatlanság pedig egyfajta félelmet szül. Hiszen hiába a kíváncsiságunk, az események szinte megjósolhatatlansága egyfajta bizonytalanság-érzetet ad. S mivel az emberben ott rejtőzik a biztonság utáni vágy, mit tesz: tervezgetni kezd. Koncepciókat, stratégiákat dolgoz ki, amiket követhet, hogy valamiféle állandóságot, s maga által létrehozott bizonyosságot nyerjen. A tervek világában élünk, s terveinkben megfogalmazott célokat követünk. A tervek, stratégiák, koncepciók segítenek nekünk abban, hogy a fejlődés útját járva ne tévedjünk el. A fejlődés gyorsasága azonban relatív - ahogyan minden más is a világon - minden valamihez képest fejlődik gyorsabban: meg van a saját üteme. Vannak dolgok, amik gyorsabban, mások lassabban, le-lemaradozva, de azért minden halad valami távoli, valami ismeretlen felé. Füzérkomlóson élek. Tudom, ez így kevés: nem hangzik valami frappánsan, s bár információnak tűnik, még nem az. Mert az információ célját tekintve mindig valami olyasvalamire utal, amivel kezdhetünk valamit; amitől többek leszünk. Addig, amíg a közlés csupán ennyire – jelen esetben egy település nevére – vonatkozik, addig csak puszta adat. Lássuk egy kicsit pontosabban. Füzérkomlós egy apró település, egy falu a Sátoraljaújhelyi
kistérségben.
Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében.
Az
Észak-
Magyarországi régióban. Alföld és Észak nagyrégióban. Magyarországon. Az Európai Unióban. Ez a fajta rendszer, amiben elhelyeztem lakóhelyemet az Európai Unió területi statisztikai rendszere, a közös regionális politika kapcsán kialakult NUTS rendszer. A kistérség térségi besorolását tekintve Magyarország elmaradott térsége, hátrányos térsége, jelenleg folyamatban van a leghátrányosabb térségek közé való átsorolása, azonban én mégsem arról fogok írni, hogy milyen nehéz helyzetben van, mennyi mindennel kell megküzdenie egy hátrányos helyzetű térségnek. Nem a negatívumokat szeretném hangsúlyozni – mi magyarok persze szívesen panaszkodunk, s a problémák felvázolását én
5
sem szeretném megkerülni – hanem azt, hogy mindazon nehézségek ellenére, a Sátoraljaújhelyi kistérség nem kesereg, teszi a dolgát, s akár csak egy járni tanuló csecsemő, aki elesik százszor is: újra talpra áll, és a végén megtanul járni. Hét éve már, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, s ez alatt az idő alatt számos jelentős változás történt a Sátoraljaújhelyi kistérségben; szinte kivirágzott, és ez arra sarkallt, hogy szakdolgozatomon keresztül ennek a hét évnek a legjelentősebb, európai uniós támogatások segítségével megvalósult projektjeit, beruházásait körüljárjam. Úgy gondoltam, hogy a kistérség fejlődése hátterének eredek nyomába, s bogozom ki a szálakat, milyen európai uniós pályázati rendszer tette lehetővé a jelentős fejlődéseket. A térségfejlesztési lehetőségeket fogom szemügyre venni, egyrészt abból a szempontból, hogy mivel rendelkezik a kistérség, tehát a lehetőséget, mint adottságot részletezem; másrészről pedig a lehetőségeket, melyek Európai Uniós csatlakozásunk következtében manifesztálódtak projektek formájában. Mivel ez a fejlődés csatlakozásunk óta gyorsult fel ilyen mértékben, ezért az Európai Unió regionális politikájáról is szó lesz. A regionális politika – vagy másképpen kohéziós politika – adja ugyanis a keretét és forrását a fejlesztéseknek. A közös regionális politika kapcsán be fogom mutatni a tervezési rendszer hazai, releváns dokumentumait, programjait, amelyek lehetővé tették és teszik a jövőben is a kistérség települései számára a fejlődést, esélyt adva ezáltal hátrányos helyzetükből való kijutásuknak. A kistérség részletes bemutatása után rátérek annak kitörési pontjára, azaz a turizmusra, így ilyen szellemben gyűjtöttem össze a pályázatokat, és csoportosítottam a már megvalósult vagy megvalósuló félben lévő projekteket. A projektek kapcsán az is érdekelt, hogy azok milyen irányt vesznek a kistérségre vonatkozóan: van-e közöttük kapcsolat, harmonizáció, egység.
6
II. Az Európai Unió regionális politikája 1. Regionális politika McLuhan globális falujának víziója ma már nem pusztán elmélet, valóra vált: a technika káprázatos fejlődésével párhuzamban egymás szomszédjaivá váltunk a virtuális térben, az információ szupersztrádáján száguldva azonnal értesülünk a világban történő dolgokról, akciót azonnali visszacsatolással reakció követ: a világ szinte faluvá zsugorodott. Olyan faluvá, ahol mindenki ismer(het) mindenkit: megszólíthatjuk a tőlünk több száz, sőt, ezer kilométer távolságban lévőket a számítógép és az internet segítségével, véleményt cserélhetünk, de emellett tranzakciókat bonyolíthatunk le, megszervezhetjük üzleti vagy éppen magánjellegű utazásainkat, és folytathatnám még napestig, mi minden vált lehetségessé a technológia eme forradalmának köszönhetően. A gazdaság területén a globalizáció egyfajta fejlődési és gazdasági növekedési kényszerrel, a gazdasági és kulturális homogenizáció következtében kialakuló fogyasztói társadalom
megjelenésével,
gazdasági
polarizáltsággal,
a
társadalom
jövedelmi
különbségeinek növekedésével járt. A vásárlási láz, a mindent birtokolni vágyás következményeképpen azonban szűkebb és tágabb természeti környezetünk is veszélybe került. Globális felmelegedés, az ózonlyuk növekedése, esőerdők irtása és természetes vizeink szennyezése mind-mind ennek a folyamatnak köszönhető. A globalizáció tehát nem csak pozitív, hanem egyben negatív hatásokkal érkezett. A határok elmosódása, a különböző folyamatok határnélkülivé válása kéz a kézben magával hozott egyfajta káoszt. Azért használom a káosz szót, mivel ha arra gondolunk, hogy a rendnek, a rendszernek megvannak a keretei, tehát lehatárolt, az a folyamat, aminek nincsenek határai nem lehet más , mint káosz. A káoszból pedig úgy lesz ismét rend, ha megpróbálunk ismét rendszert alkotni. Rendszert, de már az újonnan kialakult körülményekhez. Megszületett a „Think global, act local” – jelszó, vagyis „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”. A jelszó egy olyan felismerést közvetít, hogy közös gondjaink csakis globális gondolkozással orvosolhatók, azonban a hatékony cselekvés színtere a lokalitás. Azaz a helyi szintek szerveződése, együttműködése a felmerülő problémákkal, veszélyekkel való megküzdés értelmében.
7
In varietate concordia. Egység a sokféleségben – hangzik magyarul az Európai Unió mottója. Az Európai Bizottság definíciója alapján a jelmondat arra utal, hogy "az Unió egyesíti az európaiakat, hogy annak keretein belül együtt fáradozzanak a közös célért: a békéért és a jólétért, illetve, hogy az Európában honos különféle kultúrák, hagyományok és nyelvek sokféleségükkel gazdagabbá teszik a kontinenst."1 A jólét megteremtése szép célkitűzésnek hangzik, azonban ha belegondolunk, hogy a tökéletes esélyegyenlőség mint olyan nem létezik, akkor rá kell, hogy jöjjünk, hogy a jólétet – a gazdasági,
társadalmi,
kulturális
eltérésekkel
összefüggésben
–
tagállamonként,
régiónként, térségenként kell megvalósítani. Ehhez azonban kell egy egységes rendszer, ami keretbe foglalja a jólétért folytatott célkitűzéseket. Ez nem más, mint a regionális politika intézményrendszere, ugyanakkor szükség van eszközökre, mint célokra illetve forrásokra, amelyek lehetővé teszik a megfogalmazott célok elérését pénzügyi szempontból, mindezt egy egységes intézményrendszer keretén belül. Így érkeztünk meg a regionális politika fogalmához. Regionális politika alatt az Európai Unió mindazon törekvései összességét értjük, amellyel a gazdasági, szociális, infrastrukturális és egyéb – mint például az eltérő történelmi háttér, földrajzi elhelyezkedés vagy éppen a globalizációból fakadó – különbségek mérséklését kívánja elérni. Ezek a különbségek főleg a jövedelmek eloszlásában illetve elosztásában és a lehetőségek tekintetében mutatkoznak meg. Kiemelt feladat a térségek közötti társadalmi-gazdasági különbségek mérséklése, az elmaradottak felzárkóztatása, s így a belső társadalmi, gazdasági kohézió erősítése, itt a szolidaritásnak hangsúlyos szerep jut: a közösségi pénzek a kevésbé fejlett vagy szociális problémákkal küszködő területek támogatására fordítódnak. Egy integráció sikeressége nem csupán azon múlik, hogy mennyire képesek a fejlett tagállamok, régiók jól teljesíteni, bár az integráció erőforrásait sikerességük által ők teremtik meg, s ezen erőforrások szolgálnak alapjául a büdzsének. Egy integráció sikerességét az is befolyásolja, hogy a szerkezetváltási nehézségekkel küzdő térségek, fejletlenebb régiók is bekapcsolódhassanak a versenybe, a felzárkózás ugyanis nem automatikus, nem bízható a piac láthatatlan kiegyenlítő mechanizmusára a fejlettségbeli különbségek csökkentése. Szükség van egy látható, erős kézre, aki oda ad, ahol szükség
1
http://europa.eu/abc/symbols/motto/index_hu.htm
8
van rá, s kezének mozgásával mintegy elsimítja – vagy legalább is törekszik rá – az egyenlőtlenségeket. Az integráció szintjén kialakított regionális fejlesztési politika célja nem elsősorban a jövedelem-újraelosztás, hanem a gazdasági növekedés elősegítése kell hogy legyen. Az Európai Unió esetében lényegében az Unió regionális politikája keretében kialakult támogatási eszközök jelenthetik a versenyképesség és a növekedés uniós szintű előmozdításának, és ezáltal a lisszaboni stratégiában, majd az ezt folytató Európa2020 programban megfogalmazott célok megvalósításának fő eszközét. 2
2. A regionális politika színtere – A NUTS rendszer A regionális politika végrehajtásához szükség volt egy olyan egységes területi rendszer kialakítására,
amely lehetővé tette, hogy az
intézményrendszer által
meghatározott célok a meghatározott eszközökkel a leginkább rászoruló, támogatandó területekhez jussanak el. Egy olyan térlefedési rendszerre volt szükség, ami lehetővé teszi, hogy objektívan, statisztikai mérőszámokra alapozva születhessenek meg a döntések a források elosztásáról, illetve a források hatása az adott térségben számszerűsíthető, mérhető is legyen az tagállamokra nézve. Így született meg az egységes területi rendszer, vagyis a NUTS rendszer (Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques, Nomenclature of Territorial Units for Statistics, statisztikai[célú] területi egységek nómenklatúrája). Az országok a nem hivatalos, de használatos NUTS 0 szintet jelentik. A felépítésből eredően egy ország NUTS 1 régiókra oszlik, amely régiók tovább osztódnak NUTS 2 régiókra, amelyek tovább osztódnak NUTS 3 egységekre. A szabályozásban rögzítették azt is, hogy a NUTS 3 szint tovább osztható az egyes tagállamokban, de ezt már a tagállamok határozzák meg, az Európai Unió ebben szabad kezet biztosít, hogy élnek-e a lehetőséggel, avagy sem. A regionális szintek alatt két úgynevezett lokális szintet (Local Administrative Units, LAU) határoztak meg. A felsőbb szint a LAU 1 mely nem minden országban található meg. A második szint a LAU 2, mely minden országban megtalálható, és településeket vagy településcsoportokat tartalmaz. A 2
Az Európai Unió Politikái – A globális és regionális integráció gazdaságtana -
9
NUTS – és a LAU – rendszerek kompatibilitását biztosították: a hierarchikus rendszeren az alacsonyabb szint egységei átfedés mentesen lefedik a magasabb szint egységeit, így alakul ki az egész.3 A tagállamok saját közigazgatási-végrehajtási rendszerük függvényében tehát ezen ajánlások tekintetében alakíthatták ki szintjeiket, nem vált kötelezővé valamennyi szint lehatárolása. Ami viszont a már kialakított szinteket illeti, komoly szabályok kerültek meghatározásra a területi lehatárolás, az adatgyűjtés és –feldolgozás, és természetesen azok közzétételre vonatkozóan.
2.1.A NUTS rendszer szintjei Magyarországon A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rögzítette a hazai NUTS rendszert, jogi keretet biztosított a területfejlesztési egységeknek, meghatározta a területfejlesztés új intézményrendszerének elemeit és a programok kialakításában közreműködő szereplők feladatkörét. Kétféle régió-meghatározás került bevezetésre: egyrészt kialakították a NUTS rendszer alapelemeként szolgáló tervezési-statisztikai régiókat, amelyek a rendszeres statisztikai adatgyűjtés szempontjából körülhatárolt, hasonló nagyságú területeket fedett le, illetve bevezetésre került a fejlesztési régió fogalma, amely valamelyest szabadosabb regionális szerveződést tett engedett meg. A jellemzően egyenként három megyét magában foglaló hét tervezési-statisztikai régiót az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998.(III.20) Országgyűlési Határozat nevesítette a törvényben foglaltaknak megfelelően. A határozat követte az 1059/2003/EK rendelet iránymutatását, miszerint a tagállam korábban nem létező NUTS szintjét több szomszédos közigazgatási egység összevonásával kell kialakítani. A magyarországi NUTS II. szint ezen rendelet tükrében a szomszédos megyékből állt össze, megfelelve az EUROSTAT NUTS régiókra vonatkozó népesség-küszöb osztályozási elvárásainak. Az így kialakított NUTS rendszerben a NUTS II. tervezési-statisztikai régiók a Strukturális Alapok támogatásainak legfontosabb célterületei. Fontos megemlíteni azonban azt is, hogy a NUTS II szintű tervezési-statisztikai, területfejlesztési nagyrégiók nemcsak forrás-szerző kategóriák, hanem a legtöbb helyen a helyi gazdaság-fejlesztés, az innováció, a foglalkoztatás-politika, az 3
infrastruktúra-fejlesztés és
a környezetvédelem
állami
Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája (Budapest, 2002)
10
feladatainak megvalósítási terepei és a területi versenyképesség megvalósításának eszközei is.
2.2. A Sátoraljaújhelyi kistérség elhelyezése a NUTS rendszer szintjein NUTS 1 szinten, azaz a területfejlesztési nagyrégiók minőségében 3 részre osztódik hazánk:
1.ábra: NUTS 1 szintek Magyarországon
1. Közép-Magyarország 2. Dunántúl 3. Alföld és Észak
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/NUTS:HU
NUTS 2 szinten, a régiók szintjén 7 régió került kialakításra, ahogy közelítünk célállomásunk felé, Észak-Magyarország régióra kell koncentrálnunk . 1. Közép – Magyarország 2. Közép - Dunántúl 3. Nyugat – Magyarország
2. ábra: NUTS 2 ,3 szintek, lilával a Sátoraljaújhelyi kistérség
4. Dél – Dunántúl 5. Észak – Magyarország 6. Észak – Alföld 7. Dél – Alföld
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szak-Magyarorsz%C3%A1g
NUTS 3 szinten találjuk a megyéket, a Sátoraljaújhelyi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. (zöld színnel) LAU 1 szinten Magyarországon a 174 kistérséget – köztük a Sátoraljaújhelyi kistérséget találjuk. A 2. ábrán lilával kiemeltem a Sátoraljaújhelyi kistérséget.
11
3. Az Európai Unió egységes regionális politikájának alapelvei A regionális politika eszközeinek működését megalapozó négy alapelv: koncentráció, a partnerség, programozás és az addicionalitás elve, melyek már az 1988as Delors-I. csomagban kerültek meghatározásra. Az alapelvek életre keltésének célja a Strukturális Alapok működésének átláthatóvá, hatékonnyá tétele volt. A működés fő irányvonalát azóta is ez a négy alapelv képezi, a lisszaboni szerződés két kiegészítő alapelvvel : a szubszidiaritás és transzparencia elvével egészítette ki. Koncentráció A koncentráció elve alapján a források felaprózódásának elkerülése érdekében a Strukturális Alapok csak a fejlesztési programokban rögzített célok megvalósítására használhatók fel. A koncentrációnak három típusáról beszélhetünk: Tematikus koncentráció – amely a fejlesztési célok számát csökkenti Pénzügyi koncentráció – a programok, projektek alsó és felső támogatási határértékét rögzíti Földrajzi koncentráció – a támogatható területeket határolja le egységesen Szubszidiaritás és decentralizáció A decentralizáció elve alapján az Európai Unió lehetővé kívánta tenni a tagállamok számára, hogy a döntések a lehető legkompetensebb körben történjenek meg, azaz az intézményrendszer legalsó szintjén elhelyezkedő szervezet kezébe adta a döntések meghozatalának jogát. Ez azért volt fontos, mivel egy adott ország egy adott beavatkozási szintjén ismerik a legjobban a körülményeket, a legtöbb információ a döntések meghozatalával kapcsolatban is itt áll rendelkezésre, így a felesleges körök kikerülése végett került meghatározásra ezen alapelv. Ez a fajta munkamegosztás vált érvényessé mind az EU és a tagállamok, mind pedig a tagállamokon belül.
12
Partnerség A partnerség elve a regionális politika vonatkozásában azt az együttműködést jelenti, ami a célkitűzésektől az intézkedések megvalósításáig, a különféle szintek (EU, ország, területrégió, település) és annak szereplői között megy végbe. Az együttműködéseken belül megkülönböztetünk vertikális illetve horizontális együttműködést. A vertikális együttműködésben az Európai Unió, a tagországok, azok régiói, annak egységei, a települések a célkitűzéseket és azokra épülő terveiket közösen dolgozzák ki. A horizontális együttműködés azt jelenti, hogy az azonos szinten elhelyezkedő szereplők közös erővel alakítják ki jövőképüket, az annak megfelelő megvalósítási programokat és azok intézkedéseit; megszervezik az ellenőrzés és az eredmények regisztrálásának módját, menetét. Programozás A programozás elvén lépések szigorúan meghatározott, egymást követő sorozatát, komplexumát értjük, amely a - partnerségen alapuló – fejlesztési stratégiák célkitűzésétől a megvalósításon át az ellenőrzésig tart, mintegy rendszerbe foglalva a fejlesztés menetét. Fontos a fejlesztések tekintetében azok egymásra épülése és időbeli ütemezése, ugyanis az Unió regionális politikájában azt a célt szolgálja, hogy ne egy-egy projektet (azaz egy-egy létesítményt, egy-egy akciót) támogassanak, hanem a régió egészének vagy annak meghatározott területének fejlődését befolyásoló célkitűzéseket vagy azok sorozatát.
Koncentráció A koncentráció elve azt jelenti, hogy a támogatásokat azokra a régiókra kell koncentrálni, ahol a legnagyobb az elmaradottság, azaz azokra a régiókra, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az EU átlag 75%-át.
13
Addicionalitás Az addicionalitás azt jelenti, hogy a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az adott ország fejlesztési politikáját, hozzájárul területfejlesztési stratégiájához. Mindezeken túl a támogatásokat be kell illeszteni a Közösségnek a tervidőszakra meghatározott
támogatási
rendszerébe,
összhangban
az
integráció
elveinek
érvényesítésével. A koncentráció és az addicionalitás célja kettős: egyrészt az adottságok felismerése és erősítése, ezzel is hozzájárulva a fejlesztési célkitűzés megvalósításához, mérsékelve ezzel a párhuzamosságokat, a pazarlást és az elaprózottságot. Másrészt olyan területi egységek kialakítására szolgál, ahol azonos vagy nagyon hasonló problémákkal küszködnek (pl. alacsony jövedelmi szint, magas munkanélküliség stb.). Ezzel elérhető, hogy statisztikailag is meghatározhatóak lesznek azok a területek, amelyek a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak, ahová a forrásokat koncentrálni kell. Így könnyebben regisztrálhatóak a beavatkozások következményei, eredményei.
Transzparencia A transzparencia – átláthatóság- elve azért felel, hogy a különböző alapokból lehívott támogatásokat nyomon lehessen követni, a programozási periódusok átláthatóak legyenek, valamint megoldott legyen a projektek megvalósulásának nyomon követése, azaz monitoringja.
4. A regionális politika eszközei A regionális politika a pénzügyi szolidaritáson alapszik, forrás oldalát a különböző, úgynevezett „alapok” jelentik, melyek lehetővé teszik, hogy a megfelelően lehatárolt területeken belül az igazán rászorulók a - regionális politika alapelvei érvényesülésének figyelembe vételével - különböző, a regionális politika célkitűzéseinek megfelelő fejlesztési támogatásokhoz jussanak. A 2007-2013-as programozási időszakban a tagállamok az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) (ezt a két alapot támogatási területükből kifolyólag strukturális alapoknak
14
nevezzük) és a Kohéziós Alap segítségével valósíthatják meg fejlesztési terveiket a közös regionális politika célkitűzéseinek függvényében. Ezek az alapok nem konkrét projekteket, pályázatokat támogatnak, hanem a NUTS 2 szinten található régiókat, saját kritériumok és fejlesztési célok, területek alapján. Az alapok a teljes finanszírozás 50%-tól 85%-ig terjedő részét fedezik, a fennmaradó részt köz- (nemzeti és regionális) vagy magánforrás biztosíthatja – az addicionalitás elvének érvényesülése értelmében. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap célja, hogy a régiók közötti, jórészt területigazdasági-társadalmi tényezőkből fakadó egyenlőtlenségeket kiküszöbölje, csökkentse, erősítve ezáltal a kohéziót az Európai Unión belül. Ennek érdekében pénzügyileg támogatja
a
finanszírozza
munkahely-teremtésért a
kutatási-fejlesztési,
megvalósítandó távközlési,
közvetlen
környezetvédelmi,
beruházásokat, energetikai
és
közlekedési infrastruktúrák kialakítását; pénzügyi eszközöket tesz elérhetővé a regionális és helyi fejlődés érdekében, továbbá támogatja a rurális-urbánus térségek közötti együttműködéseket. Az Európai Szociális Alap mint támogatási eszköz a foglalkoztatásért felel, tehát célja a munkába állás esélyeinek javítása, munkahelyteremtés mind mennyiségében mind pedig minőségében növekvő színvonalon, hátrányos helyzetűek munkába állítása, versenyképes humán-erőforrás bázis megteremtése nem csak az Európai Unión belül, hanem globális viszonylatban is. A Kohéziós Alap feladata, hogy a környezetvédelem és a közlekedés területén nagymértékű fejlesztéseket finanszírozzon.
5. A regionális politika célkitűzései 2007-2013 A 2007-2013-as programozási időszakról a Tanács 1083/2006/EK rendelete szól, ennek keretében kerültek megfogalmazásra azok a célkitűzések, amelyeket a strukturális alapoknak és a Kohéziós alapnak támogatás terén követnie kell, illetve rendelkezik mindazon kritériumokról, amelyeknek megfelelve a tagállamok és a régiók az alapok segítségével támogatást tudnak lehívni, továbbá tartalmazza a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és az ezek szétosztására vonatkozó kritériumokat is.
15
A rendelet értelmében a 2007-2013-as programozási időszakra a következő három célkitűzés lett kitűzve: 1. Konvergencia4 A "konvergencia" célkitűzés az alapok elsődleges célkitűzése, arra irányul, hogy felgyorsítsa a konvergencia folyamatát a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban azáltal, hogy a fizikai és emberi tőkébe való jobb minőségű beruházással javítja a növekedés és a foglalkoztatás feltételeit, fokozza az innováció és a tudásalapú társadalom fejlődését, a gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességet, a környezet védelmét és állapotának javítását, és a közigazgatás hatékonyságát. 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás A
"regionális
versenyképesség
és
foglalkoztatás"
célkitűzés
azon
régiók
versenyképességének és foglalkoztatásának növeléséhez járul hozzá , melyek nem élvezik a
konvergencia célkitűzés támogatását, ugyanakkor ezen régiók versenyképességének
előmozdítása, környezetének védelme és állapotának javítása, elérhetőségének javítása, a munkavállalóinak és az üzleti vállalkozásai alkalmazkodóképességének fenntartása, növelése és fejlesztése szintén fontos. 3. Európai területi együttműködés Az "európai területi együttműködés" célkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló
együttműködést
közös
helyi
és
regionális
kezdeményezések
útján,
a
transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten. Ezen célkitűzés programjainak kidolgozására az érintett két- vagy több ország delegált képviselőiből közös programozási bizottságok illetve munkacsoportok kerültek felállításra, melyek felelősek voltak a programok megtervezéséért és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáért. A
4
eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006
16
programok végrehajtása is közös, melyekért elsősorban a programalkotó országok részvételével működő Közös Monitoring Bizottságok felelnek.5 A három célkitűzés alapján az alapokból nyújtott támogatás – az alapok természete szerint – egyrészről figyelembe veszi az egyedi gazdasági és társadalmi jellemzőket, másrészről pedig a sajátos területi jellemzőket. Az alábbi táblázatban láthatjuk összefoglalva, hogyan néz ki a támogatási célok és eszközök rendszere. 3. ábra: Áttekintés a támogatási lehetőségekről és célkitűzésekről 2007-2013 között
Célkitűzés
Konvergencia
Támogatási eszköz
A 27 tagú EU-ban, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át Régiók ahol a 75% -os határ a növekedés következtében túl van lépve Periférikus régiók (pl: Azori – szigetek, Madeira, Guadaloupe) Tagállamok, ahol az 1 főre eső GNP nem éri el a közösségi átlag 90%-át.
ERFA ESZA Kohéziós Alap
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
ERFA ESZA
Európai területi együttműködés
ERFA
5
Kritérium
Az összes terület, ami nem tartozik a konvergencia zónához. A tagállamok javasolják a régiókat. Határokon átnyúló és transznacionális együttműködés
KÉZIKÖNYV a regionális gazdaság- és területfejlesztési szakemberek számára -
17
III. A kistérségi rendszer Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk felértékelte a kistérségek szerepét. Szükség van szervezettségükre, hogy hatékony együttműködés alakulhasson ki a régiókkal. A kistérségekkel kapcsolatban azonban csupán mint területrendezési gyűjtőfogalom találkozhatunk a különböző szakirodalmakban, vagyis mint közigazgatási egység, ennél azonban sokkal színesebb dimenziót képviselnek ezek a területfejlesztési törvény által szabályozott keretek között létrejött egységek. A színesebb dimenzió alatt azt értem, hogy a kistérség lakóit valamiféle „együvé tartozás”, közös sors, hasonló életkörülmények tartják össze, és ez az összetartás túlmutat mindenféle szabályok által generált kereten.
1. A kistérség fogalmi magyarázata A
kistérségi
rendszer
az
ország
egész
területét
átfogó,
régióhatárokat
(megyehatárokat) át nem lépő struktúra. Települések olyan együttese, melyek között többirányú,
valós
kapcsolatok
funkcionálnak
és
földrajzilag
is
összefüggenek.
Közigazgatási egységként a kistérség meghatározott térségi, településközi funkciókat lát el, térségi tervezést végez, központja város, kivételesen nagyközség. A centrumszerepet betöltő város mellett a kistérségben található többi város is úgynevezett társközponti szereppel bírhat. A kistérség, mint gyűjtőfogalom viszonylag stabil határokkal, lehatárolással rendelkezik, ezek megváltoztatására csak feltétlenül indokolt esetben kerülhet sor. A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének fő oka országunk uniós csatlakozásának szándékával függött össze. Ez egyúttal megerősítette a régiók létrehozásának szándékát is. A régiók létrejöttét lehetővé tevő decentralizáció elsősorban politikai, államszervezési kérdés, melynek jelentőségét önkormányzati szempontból az adja, hogy az önkormányzati és a területfejlesztési funkciók közös szervezetrendszerben kerültnek megoldásra. A csatlakozási folyamat kiemelt jelentőséget adott a kistérségi együttműködésnek, az intézményrendszer korszerűsítésének, a források
közösségi
követelményekkel
is
szinkronban álló hasznosításának. Az intézményesített kistérségi struktúra azért jött létre, hogy
az
emberek
mindennapi
élethelyzetéhez,
főképpen
a
legszükségesebb
közszolgáltatások igénybevételéhez illeszkedve, helyi szinten kerüljenek orvoslásra a hasonló körülményekkel rendelkező települések gondjai.
18
Az önkormányzati közszolgáltatási funkciók leghatékonyabb ellátását a kistérség önkormányzatainak többcélú társulása adja. Az ilyen komplex társulások keretében azok a feladatok láthatóak el, amelyek a régióközpont-városra vagy városokra alapozva az egész kistérségre kiterjedően biztosítani indokolt. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök felülvizsgálatával számos olyan hatáskör a körzetközpontba telepíthető, amelyhez helyi szinten a speciális szaktudás nem biztosítható, vagy amelyeket a társuló önkormányzatok önként ruházták át a társulásra. Az elméleti koncepciók kidolgozása után elkezdődhetett a komplex, – azaz az önkormányzatok többcélú kistérségi társulásait létrehozó- rendszer kialakítása, amelyet a 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendelet ír elő. A Sátoraljaújhelyi kistérségben 2004. júliusában jött létre a Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása szervezet, összefogva a kistérség 19 településének önkormányzatait. A társulás azonban gyerekcipőben jár még, jelenleg nem készít a kistérségre vonatkozó komplex fejlesztési tervet, működése egyelőre a kistérség intézményeinek fenntartására korlátozódik6.
2. A kistérségek tipologizálása A regionális fejlesztések és kutatások terén működő szakemberek körében sokan vallják, hogy a kistérségi szintek, mint a területfejlesztési-tervezési szerkezetek bázisa, kitüntetett szereppel élnek egy adott ország fejlesztési struktúrájában, hiszen mint legkisebb tervezési egység, alapvetően meghatározzák a felzárkózás illetve a fejlődés irányát. A kistérségek ezen alapegységként való kezelése bepillantást enged nyújtani az országos területi fejlődések tendenciájába. Magyarország területének két harmada vidéki térség, és a lakosságának több mint a fele él ezekben a vidéki térségekben. Ha a vidék szót halljuk, az a legvalószínűbb, hogy rögvest a mezőgazdaságra asszociálunk, vagyis hogy a vidéken élők döntő többségben agrártevékenységek folytatásával keresik meg mindennapi betevőjüket. Való igaz, hogy kis hazánkban számtalan olyan vidéki terület van, ami alkalmas mezőgazdasági művelésre, s folyik is mezőgazdasági termelés, esetleg alkalmas lenne mezőgazdasági termelésre, de nem történik meg; és ugyanígy sok példát találunk olyan területekre, ahol a földrajzigeológiai adottságok nem teszik alkalmassá a földet a gazdaság eme ágának használatára. Szakdolgozatomban most egy ilyen példát fogok bemutatni, egy olyan kistérséget, amely nem építhet kibontakozásának tekintetében a mezőgazdaságra, s így új utakat kell keresnie. 6
Századvég Alapítvány: A kistérségi feladatellátás rendszerének e-közigazgatási/e-ügyintézési perspektívái
19
A vidéki térség létrejöttét és elhatárolhatóságát a kohézió, valamilyen összetartó erő határozza meg, amelyek közül a leggyakoribbak:7 1. földrajzi viszonyok, elzárt területek, azonos természeti formák, etnikai, származási, nemzeti, nyelvi azonosság, pl. határon túli nemzeti kisebbség 2. foglalkozási, termelőkörzeti azonosság vagy hasonlóság, pl. mezőgazdasági körzetek 3.
vallási, világnézeti, etikai azonosság vagy hasonlóság
4. életszínvonal, ritkábban a gazdagság, inkább a szegénység vagy az azon alapuló politika 5. fejlődéstörténet, pionírok, kondenzációs mag, felvirágzás, hanyatlás 6. véletlenek, kaotikus állapotok, agglomerációs előnyök, pozitív visszacsatolás 7. közös sors, közös döntések és választások A kistérségek besorolásánál többféle megközelítésmód terjedt el, ahány szakértő, annyiféle csoportosítás. A KSH által 2007 óta használt fejlettség szerinti besorolás értelmében fejlettség szempontjából megkülönböztetünk legfejlettebb, fejlett, átlagos, fejletlen és legfejletlenebb kistérségeket. Ezen besorolás alapján a Sátoraljaújhelyi kistérség az átlagos fejlettségű kistérségek – sárgával jelölve a 4. ábrán – közé tartozik. 4.ábra : A kistérségek fejlettsége a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat alapján
Forrás: KSH (2007) 7
http://www.videkfejlesztes.net/tudomany/tersegfejlesztes/sorsvalaszto-dontesek-a-tersegfejlesztesben.html
20
A kistérségek besorolásánál a sátoraljaújhelyi kistérséget – a 67/2007. (VI. 28.) Országgyűlési határozat alapján - a hátrányos helyzetű kistérségek közé soroljuk, s így mint hátrányos helyzetű kistérség korlátozott fejlődési lehetőségekkel bír, különböző hátrányokat ötvöz és halmoz fel helyzetéből kifolyóan, és ez a helyzet igen súlyos megoldandó probléma a magyar társadalomban. A hátrányos helyzetű kistérségek esetében fokozottan érvényes az endogén fejlődés elméletére való támaszkodás, azaz minél pontosabb, átfogóbb képet kell alkotni a térség saját erőforrásairól, különös gondot kell fordítani arra, hogy fel legyenek ezek térképezve. Az endogén fejlődés elmélete ugyanis olyan, alulról építkező – „bottom-up”- folyamatot jelöl, amely a helyi termékeket és termelési módszereket, kulturális tényezőket, adottságokat, valamint a tájat – mint legfontosabb erőforrásokat – használja fel annak érdekében, hogy elinduljon a fejlődés, felzárkózás útján. Ez azonban még nem minden. A siker ugyanis nem a hagyományos négy tényezőre (a természeti adottságok, a technika, a tőke és a munka) építő megközelítésmódból
fakad.
Természetesen
alapját
képezi
a
fejlődésnek,
a
versenyképességnek, de nem elég: ennél több kell. Sokkal inkább a kreativitás, az innovációs és integrációs készség, az információkezelés és az irányítási rendszer fejlettsége, az időgazdálkodási és időzítési képesség az, ami erre a szilárd bázisra építve megteremti a fejlődés, továbblépés lehetőségét. Fontos tehát a lokális erőforrások, problémák feltérképezése, a lehetséges kitörési pontok meghatározása, a hagyományokkal való kapcsolat megőrzése, de nyitni kell az új felé. Mindezt azonban egyedül nem lehet. Együtt kell gondolkozni, együtt kell működni, társulni kell, egyedül ugyanis nem megy. Együtt mindig könnyebb megküzdeni a felmerülő problémákkal. Ez nem sorsfordító megállapítás, hanem az integrációk létrejöttének központi gondolata. Mióta világ a világ, azóta sokan szembesültek azzal a ténnyel, hogy a haladás, fejlődés nélkülözhetetlen kelléke a másokkal való együttműködés, a valakihez vagy valamihez – legyen az egy társadalmi csoport, emberek közössége, egy vallás vagy bármilyen közös cél megvalósításának irányába tett egyesülés: ha összefogunk, nagyobb a siker valószínűsége. Az 5. ábrán láthatjuk a kedvezményezett kistérségek besorolását, a Sátoraljaújhelyi kistérség világoszöld színbe borul az ország észak-keleti csücskében, azaz „Csak” hátrányos, akár 46 társa. Kék színnel láthatjuk a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget, sötétzölddel a többi leghátrányosabb kistérséget, a sárga színben pompázó 80 kistérség pedig nem érintett.
21
5.ábra: Kedvezményezett kistérségek az országban, 2007
Forrás: KSH (2007)
3.A kistérségi feladatellátás A kistérségeket Magyarországon komplex funkcióval ruházták fel. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kistérségi szisztéma kialakítását a döntéshozók három funkció köré képzelték el, amelyek egyben az intézményrendszer kiegészítését is meghatározzák: 1. önkormányzati, közszolgáltatási funkció; 2. területfejlesztési funkció; 3. államigazgatási funkció. Önkormányzati-közszolgáltatási funkció: A kistérségi szintre telepíthető önkormányzati feladatok (pl. környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, könyvtári ellátás, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások) azok lehetnek, amelyeket egységesen, a kistérséget átfogóan kell megoldani. Ezek a feladatok komplex kistérségi társulás útján valósíthatók meg.
22
Területfejlesztési funkció: A területfejlesztés mára a kormányzati szándéknak megfelelően tipikus kistérségi feladattá vált. A többcélú kistérségi társulásokat ugyanis alkalmassá tették arra, hogy a kistérségi infrastrukturális fejlesztéseket megfelelően kitalálják, koordinálják és végrehajtsák. A közös területfejlesztés a közös pénzügyi források révén összekötő eleme lett a települések együttműködésének. Államigazgatási
funkció:
A
kistérségi
államigazgatási
feladatok
részben
az
államigazgatás/hatósági igazgatás, részben az igazgatási szolgáltatás körébe tartoznak.
Ezt a három funkciót szokták a leggyakrabban hangoztatni a szakértők, azonban a kistérségek napjainkban túlmutatnak ezeken a hagyományos közigazgatási feladatkörökön. Mint a területfejlesztés alegységei, fontos szerepet töltenek be hazánk gazdasági-társadalmi versenyképességének
javításában,
növekedésének
előmozdításában.
Részei
egy
rendszernek, s mivel az egész függ az egyes részek fejlettségétől, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kistérségeket, mint Magyarország részegységeit. Most, miután felvérteztük magunkat a kistérségekkel kapcsolatos legfontosabb információkkal, induljunk el, s ismerjük meg a Sátoraljaújhelyi kistérséget!
IV. A Sátoraljaújhelyi kistérség bemutatása 1.A Sátoraljaújhelyi kistérség elhelyezkedése, települései A Sátoraljaújhelyi kistérség Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el, a Zemplén-hegység szívében. A kistérség ritkán lakott terület, e tájegység Magyarország egyik jellegzetes aprófalvas vidéke, hátrányos helyzetű térség, ahol a települések egyharmada zsáktelepülés. Ez a helyzet eleve arra enged következtetni, hogy a területfejlesztés hagyományos útjait nem lehet járni, az élénk és természetes kapcsolatokhoz csillagszerű (mindent mindennel összekötő) utak kellenek a falvak között. A kistérség 19 települése természet földrajzi csoportosítás alapján a megye négy kistáján található:
1. Központi – Zemplén: Hollóháza, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta
23
2. Hegyközi – dombság: Füzér, Nyíri, Füzérkomlós, Füzérkajata, Filkeháza, Bózsva, Füzérradvány, Pálháza, Kovácsvágás, Vilyvitány, Felsőregmec, Alsóregmec, Mikóháza 3. Vitányi – rögök: Pusztafalu 4. Bodrogköz: Sátoraljaújhely Ami a kistérség térszerkezetét illeti - ahogyan azt a 6. ábrán láthatjuk - Sátoraljaújhely, a térség központja délen, a kistérség csücskében helyezkedik el. A centrum tehát tulajdonképpen a perifériára szorul, a 18 további település – az aprófalvas helyi jellegnek köszönhetően – távol esik mind a centrumtól, mind pedig egymástól. A 19 település között két várost találunk, Sátoraljaújhelyt - és Pálházát, Magyarország legkisebb városát; a 17 további kistérségi résztvevő falu. A 6. ábrán láthatjuk a kistérség térképét: annak elhelyezkedését, és a fontosabb látnivalókat jelekkel ellátva (vár, kastély, múzeum).
6. ábra: A Sátoraljaújhelyi kistérség térképe
Forrás: Hegyközi Erdészeti Igazgatóság – Pálháza
24
7.ábra: Sátoraljaújhelyi kistérség – besorolás
Terület (km2) Lakónépesség(fő, 2007.december 31.) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Típus szerint Ipari szerkezetátalakítási térség Vidékfejlesztési térség Mérték szerint Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű Települések száma Jogállás szerint Város Község Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Kormányrendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott Típus szerint település Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település
311 23336 Igen Nem Nem Igen Nem 19 2 17 15 14 14 13
Forrás: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, 2011.
A 7. ábrán – ami egy táblázat - mintegy összefoglalva láthatjuk a kistérség besorolását, a legszembetűnőbb a típus szerinti kategória beosztás, a 19 település közül ugyanis 13 tartozik a leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb települések közé. Ez
a
64/2004.(IV.15)
Kormányrendelet
értelmében
a
gazdasági-társadalmi
elmaradottságukból illetve magas munkanélküliségi mutatójukból következik.
2. Természeti adottságok és környezeti állapot
2.1. Domborzati adatok
A
8. ábra: Kilátás a Magas-hegyről
Sátoraljaújhelyi
kistérség domborzatának jellegét
tekintve
hegyvidéki terület, de a Ronyva és Bózsva patak alsó szakasza a NagyAlföld
észak-nyugati
Forrás: Saját készítésű kép
25
pereméhez, a Bodrogköz természet-földrajzi tájegységhez csatlakozik. Ennél fogva a felszíne rendkívül változatos: szemet gyönyörködtető hegyek, dombok tagolják, a tengerszint feletti magassága 100 és 894 m között váltakozik. A Központi – Zemplén átlagos tengerszint feletti magassága 150-893 méter, vulkáni eredetű hegység. A Hegyközi – dombság tagolt medencedombság, amely alacsony középhegységi környezetben helyezkedik el. Tengerszint feletti magassága 108 és 580 méter között változik. A Vitányi – rögök közepes magasságú dombsági hátakból és hegylábi lejtőkből álló, tektonikus eredetű tönkösödött rögdarabok. A tengerszint feletti magasság itt 180 és 620 méter közötti. A terület észak és észak-nyugati része alacsony középhegységi, míg déli és dél-keleti része dombsági vonásokat hordoz.
2.2.Vízrajz
A kistérség vízrajza is változatos. Keleti részén a Ronyva patak és az ebbe torkolló Bózsva patak állandó jellegű vízfolyások, mivel azokat a hegyekből számos forrás táplálja. A Bózsva patak a fő befogadója a hegyvidéki területeken eredő patakoknak, csermelyeknek. A források és patakok vízminősége kifogástalan, többségük emberi fogyasztásra is alkalmas. A hegyi patakok nagy esésűek és nagyobb esők, hóolvadás alkalmával jelentős mennyiségű hordalékot szállítanak, melyek főként a települések belterületeit veszélyeztetik (Fehér, Zsólyomka, Május-patakok). A terepen lefolyó csapadék - a lemosott talajveszteségen túl-, állandó veszélyt jelent a településekre, mivel a csapadékvíz elleni védelem illetve annak szabályozott elvezetése általában nincs megoldva. A hegyvidéki területeken számos vízmosás nagyobb mélységű horhos található. Mind a felszíni mind a felszín alatti vizek minősége kiváló.8
2.3. Ásványkincsek Ásványi kincsekben viszonylag gazdag a környék. Itt működik Közép-Európa legnagyobb perlit bányája, a Perlit-92 Kft. Mind a mai napig ez Pálháza legjobban működő s ezáltal
8
http://www.satoraljaujhely.hu/ivs/?page=3
26
legnagyobb profitot termelő gazdasági társasága: mind a hazai, mind a külföldi piacon keresik az üzem termékeit.
Füzérradvány térségében kaolinbánya található, mely sokáig alapanyagot szolgáltatott a Hollóházi Porcelángyár számára. A helyi ásványból készült termékek az utóbbi 15 évben már nem tudnak megfelelni a porcelánpiacon történt nagyfokú minőségi elvárásoknak, s éppen ezért, mivel import alapanyagra van szükség, megpecsételődött az ásványbánya és a gyár sorsa. Az utóbbi időben folyamatos elbocsátások vannak, a porcelángyár az utolsókat rúgja sajnálatos módon.
2.4. Természeti értékek, környezetvédelem
A környezet - és természetvédelem ezen magas tájesztétikai és környezeti értékekkel rendelkező térségben igen nagy hangsúlyt kell, hogy képviseljen, ugyanis a természet hosszú időn keresztül megőrzött egyensúlyának elmozdulása visszafordíthatatlan környezeti károkat eredményezhet. A biodiverzitás megőrzése nem csak az Európai Unióban fontos, közös érdekünk. A tájegység környezetterhelése összességében alacsony, viszont a térség nagyobb településeinek terjeszkedése és az ide települt vállalkozások tevékenységük végzése során konfliktushelyzetek alakulnak ki, emiatt fontos feladatként jelenik meg a védett tájrészeknél és közvetlen környezetükben lévő települések fejlesztésének összehangolása a táj- és természetvédelem fenntartható fejlesztésével. A térség értékes táji adottságú területeinek jelentős része – fekvéséből és infrastrukturális "ellátottságából" adódóan – még viszonylag érintetlennek mondható, a kezelők a megelőző tevékenységre, a terhelhetőség és a fenntartható fejlesztés elvének figyelembevételére nagy hangsúlyt fektetnek. A kistérség területén halad az Országos Kéktúra nyomvonala. A kistérség területén kiemelt természetvédelmi területek találhatók, ezek az alábbiak:
Füzérradványi Park - 140 ha kiterjedésű park, ahol az Ybl Miklós által átépíttetett romantikus-eklektikus stílusú kastély régi vadasparkját az 1890-es évektől más éghajlatokon honos növényfajták és a hazai fajok betelepítésével
27
angolparkká alakították. Ma a park kiemelt idegenforgalmi és turisztikai látványosság, komoly vonzerőt jelent a térség idegenforgalma szempontjából. Füzéri Tolvaj-hegy Kishután a Gilevár-hegy és a Lackó-hegy megyei jelentőségű természeti érték a füzérkomlósi kőbánya és Kisbózsva kastélyparkja
A térségben található helyi védettségű védett természeti értékek a sátoraljaújhelyi Mária fa, Dianna fák, Háromhonvéd fák, a Kazinczy Múzeum parkja, a sátoraljaújhelyi hegy törésvonala valamint a füzérkajatai kovásodott fatörzsek.
2.5. Épített környezet A Sátoraljaújhelyi kistérség történelmi-kulturális örökségek gazdag tárházát rejti magában és kínálja felfedezésre. Kultúrtörténeti szempontok szerint ez a térség az ország korábbi évszázadaiban is jelentős helyet foglalt el a művelődésben, művészetek pártolásában. A terület mindig is kiemelkedő szerepet játszott mind a magyar történelemben, mind a szellemi, kulturális életben. Kultúrtörténeti emlékeket Sátoraljaújhelyen a Kazinczy Múzeum (várostörténet, élővilág, régészet), a Széphalmi Kazinczy Emlékcsarnok, a Magyar Nyelv Múzeuma és a Levéltár őrzi. Az országos vagy helyi védelem alatt álló értékek állapota változó, sok közülük felújításra szorul. Országos viszonylatban – más hasonló nagyságú városokhoz képest igen kedvező a helyzet a tényező tekintetében. Sátoraljaújhelyen és környékén az alábbi műemlékek találhatók:
Felsőregmec Filkeháza Füzér Füzéradvány Hollóháza
Református templom Görög katolikus templom Várrom Református templom Tájház Római katolikus templom László tanya Károlyi vadászkastély 28
Református templom Református és izraelita sírkövek Görög katolikus templom Kőkapu Vadászkastély Római katolikus templom és plébánia Református templom Görög katolikus templom Pálos - piarista templom és rendház Szentháromság kápolna Városháza és levéltár Volt Városháza (Dózsa Gy. u. 11.) Iskola (Kazinczy u. 12.) Borpince (Kazinczy u. 77.) Széphalmi Kazinczy Emlékcsarnok Darányi ház Görög katolikus templom (Rudabányácska) Waldbott kastély (műemlék jellegű) Vily Temető izraelita sírkövek Református templom
Kovácsvágás Mikóháza Nagyhuta Sátoraljaújhely
Vilyvitány
3. A társadalmi–gazdasági környezet bemutatása 3.1. Demográfiai adatok
1.
diagram: A Sátoraljaújhelyi kistérség népességének alakulása 1990-2005 között
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
765000 760000 755000 750000 745000 740000 735000 730000 725000 720000 715000 1990
Fő
Népesség alakulása
Évek
Forrás: B.-A.-Z. megye Statisztikai Évkönyv(2005)
29
Ahogy az az 1. diagramból látszik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a rendszerváltást követően 1995-ig csupán tized százalékokban kifejezhető népességfogyás következett be évente mintegy 1000-2000 fős csökkenés -. 1995-re mintegy 1,5%-os emelkedés (753917 főről 762170 főre emelkedett a lakosság száma megyénkben) látható a gazdasági stabilitásnak köszönhetően, napjainkra viszont leginkább a gazdasági viszonyokat, illetve a népesség pesszimistább jövőképét tükröző csökkenés figyelhető meg a népesség alakulásban. Ez azonban nem egyedi jelenség, hiszen országos tekintetben is összességében hasonló képet kapunk a demográfiai helyzetről: fogy a magyar. A kistérség lakónépessége 2006-ban 23879 fő volt, ami Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának 3,3 %-át teszi ki. Az észak-kelet magyarországi övezet kistérségeire jellemző a kislélekszámú települések nagy aránya. A Sátoraljaújhelyi kistérség legnépesebb települése közel 16.948 lakossal Sátoraljaújhely városa, amelyet Pálháza követ mindössze 1.158 fővel. A többi település közül 4 település lakóinak száma haladja meg az 500 főt (Hollóháza, Kovácsvágás, Mikóháza, Füzér). A 200 főnél kisebb népességű települések Füzérkajata (130 fő), Vágáshuta (105 fő), Filkeháza (100 fő) és Nagyhuta (80 fő). A települések népsűrűsége 2004-ben 2(!) és 460 fő/km2 között alakult, az átlag 81 fő/km2 volt, ami jelentősen elmarad a 109 fős országos átlagtól, de még - az országos átlagnál alacsonyabb – 103 fős megyei átlagtól is. Mindössze három olyan település van a térségben (Hollóháza, Sátoraljaújhely, Pálháza), amelynek népsűrűsége 120 fő/km2 fölött van, s ezért urbánus jellegű településnek tekinthető. A második diagramon az aktív korú népesség arányát láthatjuk. Pozitív lehetőségeket rejt magában, hogy az állandó népesség 60%-a (több mint 15.000 fő) aktív korú, tehát 18-59 éves korú közé esik. (A megyei átlag ennél valamivel alacsonyabb 58,6 %-os.) Néhány településen az aktív korú népesség aránya a 60%-ot is meghaladja (Hollóháza, Füzérkomlós, Pálháza, Sátoraljaújhely, Füzér), máshol viszont 50% alatt van (Pusztafalu, Felsőregmec, Vilyvitány, Vágáshuta, Nagyhuta). Sátoraljaújhelyen az arány 60,8%, ami viszonylag kedvező. Érdemes megjegyezni, azonban, hogy ezen aktív korúak jelentős része valamilyen szempontból
(pl. romák, fogyatékkal
élők,
alacsony iskolai
végzettségűek, nők és/vagy ténylegesen inaktívak) hátrányos helyzetűeknek tekinthetők. 9
9
http://www.satoraljaujhely.hu/ivs/?page=3
30
2. diagram Aktív korúak aránya az állandó népességben 2004. évben
Forrás: Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség
3.2. Elvándorlás 3. diagram: A Sátoraljaújhelyi kistérség vándorlási különbözete 1000 főre (2009)
Forrás: Sátoraljaújhelyi Kistérség Foglalkoztatási Paktum
31
A Sátoraljaújhelyi kistérségben komoly gondot okoz a népességfogyás, melynek nagy hányada az elvándorlásból származik. A 3. diagramot megfigyelve láthatjuk, hogy 2009ben 200 fővel többen vándoroltak el, mint ahányan itt telepedtek le, így az 1000 főre számított vándorlási különbözet -8,1. Ez a megyei -3,6-nél kedvezőtlenebb adat, bár hozzá kell tenni, hogy a megye kistérségei között alig akad pozitív vándorlási különbözettel rendelkező, és azok esetében is minimális a különbözet (pl. Encsi – 1,3). A kistérség települései között van néhány pozitív vándorlási különbözetű (Felsőregmec, Alsóregmec, Füzérradvány, Bózsva, Mikóháza), viszont vannak nagy (-10 alatti) negatív különbözetűek is (Sátoraljaújhely, Vilyvitány, Vágáshuta, Füzér).
3.3.Gazdaság A térség gazdaságára jelentős befolyással van annak határ menti elhelyezkedése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye szlovák és ukrán határ menti régiója 1998-ban különleges gazdasági övezeti státuszt kapott a Magyar Kormánytól. A Zempléni Vállalkozási Övezet Sárospatak és Sátoraljaújhely városok és vonzáskörzeteik közigazgatási területeire terjed ki. Sátoraljaújhely hagyományosan kedvező geopolitikai elhelyezkedésén túlmenően az elmúlt évek régiófejlesztési munkája eredményeként ipari park létrehozásával is javította az ipartelepítési, tőkevonzási feltételeit. A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Zemplén térség - Hegyalja, Bodrogköz, Hegyköz - rendkívül súlyos gazdasági foglakoztatási helyzetének enyhítését segítő, vállalkozások létrehozását, fejlesztését szolgáló tervek, programok kidolgozására, végrehajtására alakult. Az alapítvány célja a kis- és középvállalkozások létrehozásának, fejlesztésének támogatása révén, az új gazdasági struktúra kiépítésének gyorsítása, s ezáltal az emelkedő munkanélküliség további növekedésének megállítása, majd fokozatos csökkentése.
A
magyar
és
szlovák
Zemplén
kistérségeinek,
településeinek
együttműködéseként 2004-ben Sátoraljaújhelyen megalakult a Zemplén Eurorégió, mely az európai gyakorlatnak megfelelően integrálja térséget.
3.3.1. Mezőgazdaság A Zempléni tájegység földrajzi, éghajlati tényezői, adottságai nem kedveznek a mezőgazdasági ágazat kialakulásának. Nem lehetséges a termelékenység fokozása a
32
gyenge talaj, és egyéb klimatikus tényezők miatt. A kistérség gazdaságában az agrárium súlya az országos átlag alatt marad.
3.3.2. Erdőgazdálkodás A Sátoraljaújhelyi kistérség erdősültsége magas, eléri az összterület 52,2 %-át (15670 ha). Az itteni erdők 71 % gazdasági erdő, 29 % véderdő. Az erdők fakészletei az alábbi fafajtákból áll: 49,7 % tölgy, 32,9 % bükk, 4,8, %, gyertyán, 10,4 % fenyő és 2,2 % egyéb. A hegyközi területen az Északerdő Zrt. rendelkezik a legnagyobb tulajdonrésszel a fent említett terület 70 %-kal. A kistérséghez tartozik annak Hegyközi Igazgatósága, melynek székhelye Pálházán található. A kistérség az Aggteleki Nemzeti Park és a Zempléni Tájvédelmi körzet területén fekszik, ezen földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag az erdőgazdálkodás csak időszakos munkalehetőséget tud biztosítani az itt élőknek, mivel a vegetációs időszakban az erdei munkák szünetelnek, továbbá a környezet, természeti értékek védelme miatt a harcos környezetvédők is akadályozzák az egyébként szükséges erdészeti beavatkozásokat.
3.3.3. Ipar A Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző alapvetően ipari jelleg a Sátoraljaújhelyi kistérségben nem szignifikáns: az ipar kialakulásának feltételei nem voltak megteremtve a térségben, így komolyabb ipari üzemek nem létesültek, csak szinte manufakturálisan működő ipari kisüzemek vannak: Elzett-Certa, Prec-Cast. Mindösszesen három településen, a térségközpont Sátoraljaújhelyen, Pálházán és Hollóházán koncentrálódik jelentős ipari tevékenység. Ez a három település adja a nagyipari foglalkoztatók zömét, amelyek között szerepelnek a nehézipar (könnyűfémöntés és
járműmotor
alkatrészgyártás),
a
könnyűipar
és
élelmiszeripar,
dohányipar
reprezentánsai.
33
Nehézipar, gépipar
A Prec-Cast Kft. az autó- és az elektronikai ipar számára gyárt alumínium- és cinköntvényeket, valamint öntő és megmunkáló szerszámok előállítását végzi. A fő szakmai profilokat az alábbi területek prezentálják: Felületi megmunkálás, Precíziós öntés, Gépi megmunkálás, Integrált késztermékgyártás, Kiszolgáló tevékenységek.
A ROTO Elzett - Certa Kft fő profilja zárak, és azok szerelvényeinek gyártása, öntészeti tevékenység és szerszámkészítés. A belföldi értékesítés mellett exportpiacokra is gyártanak (részesedésük eléri a 60 %-ot), ezen belül fő piac az Európai Unió, de a világ egyéb helyére is exportálják termékeiket, például a Közel-Keletre és az USA-ba is.
Könnyűipar
Hollóházán a porcelángyártás 1831-ben kezdődött el, mintegy 100-150 fő zömmel helyi lakos foglalkoztatásával. Az 1940-es évek végétől a gyár jelentős kapacitásnövelést hajtott végre és a dolgozói létszámát közel ezer főre növelte. A létszám maximuma 1986-ban következett be, ekkor a létszám 1270 fő volt. A porcelángyár foglakoztatási struktúrája a térségi foglalkoztatásra kedvező hatást gyakorolt. A gazdaságos működés feltételeinek megteremtése miatt technológiai korszerűsítések, kisgépesítések és automatizálások zajlottak le egyes területeken, ez a létszám fokozatos leépítését eredményezte. Jelenleg a Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. foglalkoztatottainak száma 300 fő alatt van, s a gyár – sajnos- a fennmaradásért küzd.
34
Az Ábránd - Ágynemű, Fehérneműgyártó és Forgalmazó Kft. elsősorban ágyneműhuzatokat, lakástextil termékeket állít elő, a sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön fogva tartottait foglalkoztatja.
A Zemplén Bútoripari és Kereskedelmi Kft. konyhabútorgyártással foglalkozik, termékeit főként belföldön értékesíti, de németországi exportra is gyártanak.
Az Északerdő Zrt. tulajdonában van a Zemplén-hegység területén található legnagyobb fatelep. A hegyközi térség nagyarányú erdősültsége ellenére a fafeldolgozás kis kapacitással és alacsony fokon működik. A faipari ágazatok közül a tovább felhasználásra termelő ágazatokon belül a fűrészáru gyártás a meghatározó. A tartós fogyasztási cikkek gyártásában a hagyományokkal rendelkező bútorgyártás, a nem tartós fogyasztási cikkek közül fatömegcikk gyártás történik.
Élelmiszeripar, dohányipar
A sátoraljaújhelyi székhelyű NORPAN Sütőipari Kft. ahogyan a neve elárulja, sütőipari termékek előállításával foglalkozik, munkát s kenyeret adva a Sátoraljaújhelyi kistérség lakosainak.
A Zemplén–hús Kft. szintén Sátoraljaújhelyben működik, sertés – és marhahús valamint baromfihús-készítmények széles skálájának gyártásával foglalkozik.
A Tokaj Kereskedőház Zrt alaptevékenysége a bortermelés és borforgalmazás. A Tokajhegyaljai Borvidék egyik legkorszerűbb, világszínvonalú infrastruktúrával rendelkező pincészete, a kistérség életében a sátoraljaújhelyi Ungvári pince, mint tárolókapacitás jelenik meg.
Termékeinek 45%-a kerül külföldi értékesítésre, előállított termékei
nemzetközi hírű, világszínvonalú hungarikumok. Az Ungvári pincerendszer 2002-től világörökség része.
35
A Continental Dohányipari Zrt. egy független, családi tulajdonban álló dohányvállalat Sátoraljaújhelyben. Tevékenységét tekintve cigaretta, füstszűrős szivarkák, filteres cigaretta hüvelyek és vágott dohány gyártásával és értékesítésével foglalkozik. Termékeinek 70%-a exportra kerül. . Az előbbiekben ismertetett, és a kistérségben prosperáló legnagyobb vállalatokat, eredményeiket ismerteti a következő táblázat a foglalkoztatottak számának függvényében:
9. ábra: A Sátoraljaújhely kistérség vállalatai és eredményük (2007)
Cég neve
Prec-Cast öntödei Kft Tokaj Kereskedőház Zrt. Hollóházi Porcelángyár ROTO ElzettCerta Zárgyártó Présöntő Kft Continental Dohányipari Kft
Hozzáadott érték (millió Ft) 5 000
Nettó árbevétel (millió Ft) ~ 12 000
Export ( millió Ft)
Foglalkoztatottak száma
n.a.
~1 000
1 396
3 452
661
182
550
1 027
49
285
458
1 612
479
213
14 000
~13 500
n.a
183
Forrás: APEH(2007)
A táblázatból látható, hogy a Prec-Cast öntödei Kft. a legnagyobb és egyben legtöbb embernek munkát adó vállalat, 1000 fővel, a táblázatban található többi vállalat ennek a létszámnak mintegy egy ötödét foglalkoztatja. Meg kell még jegyeznem, hogy a legtöbb embernek munkát adó vállalatok, gyárak, mind a kistérség központjában, Sátoraljaújhelyben koncentrálódnak.
3.4.Közlekedési infrastruktúra A Sátoraljaújhelyi kistérség települései részben a vasút, részben a 37. számú főút révén tudnak szervesen bekapcsolódni az ország vérkeringésébe és jelentős tranzitforgalmat
36
bonyolítanak le a délkelet Szlovákiai területek irányába. Erős kapcsolatban áll a kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével, illetve a megyeszékhely Nyíregyházával. A vasúthálózat fővonalainak igénybevételével a Sátoraljaújhelyi kistérség központja Sátoraljaújhely, Budapestről 3,5 – 4 óra alatt, a megyeszékhely Miskolcról pedig 1,5-2 óra alatt elérhető. A kistérségben a Pálháza – Kőkapu – Rostalló útvonalon közlekedő Kemencepataki Állami Erdei Vasút elsősorban idegenforgalmi jelleggel működő vonalát leszámítva egyedül Sátoraljaújhely rendelkezik vasútállomással, így lehetőséggel az országos és az európai vasúti áru- és személyszállításba való közvetlen bekapcsolódásra. A vasútvonal jelentős személyforgalmat bonyolít le a megyeszékhelyen keresztül Budapest irányába, az Inter City járatokat közvetlenül Sátoraljaújhelyről megszüntették, azonban Szerencs városában adott a lehetőség, hogy a vasúti közlekedés eme gyorsabb és minőségileg dimenziókkal magasabb szintű módját válassza az utazó. Személy- és tehergépjárművel Sátoraljaújhelyi kistérséget a 37. sz. főúton lehet a leggyorsabban megközelíteni. A mellékút hálózat a kistérség területén a domborzati viszonyokhoz igazodik, jellemzően a természetes vízfolyásokat követve helyezkedik el. Az úthálózat kapacitása egyedül a fő megközelíthetőséget biztosító 37. sz. út esetében elégtelen, a belső hegyközi úthálózat elegendő kapacitást jelent még az idegenforgalmi idényben is. Az útburkolatok teherbírása és a felületeinek minősége alig tűrhető, inkább rossznak minősíthető. A Sátoraljaújhelyi kistérség területén – a tagolt tájjelleg miatt – nagy számban fordulnak elő zsáktelepülések. (Pusztafalu, Füzérkajata, Vilyvitány, Felsőregmec, Nagyhuta, Vágáshuta). A zsáktelepülések jelenléte a kistérség távolsági autóbusz-járatainak menetidejét növeli, a Sátoraljaújhely-Hollóháza 25 km-es távolságot – amennyiben átszállás nélkül utazunk – 1 óra alatt tehetjük meg. A legközelebbi nemzetközi légi forgalmat lebonyolító repülőtér Kassán található.10
3.5. Vállalkozói aktivitás A Sátoraljaújhelyi kistérségben a működő gazdasági szervezetek száma 2002-ben 1.601 db volt, ami 2006-ra 1.770-re növekedett. Ennek mintegy 36%-a (653 db) az társas vállalkozás. Az 1000 főre jutó gazdasági szervezetek száma 2002 és 2006 között 65-ről 7410
http://www.satoraljaujhely.hu/ivs/
37
re növekedett, amely szintén pozitív tendenciát mutat. Az átlagot jóval meghaladó vállalkozói aktivitás figyelhető meg Bózsva, Pálháza, Mikóháza és Sátoraljaújhely településeken. Ebből a szempontból legrosszabb helyzetben van Kovácsvágás és Filkeháza. Sátoraljaújhelyen 2006-ban összesen 1517 db regisztrált vállalkozás található, a társas vállalkozások száma 526 db, az egyéni vállalkozások száma eléri a 830 db-ot.11 10. ábra: Regisztrált vállalkozások száma típusonként Sátoraljaújhelyben (2000-2006)
Regisztrált vállalkozások száma típusonként év végén (db)
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
745 Egyéni vállalkozások 1022 Jogi személyiség nélküli 150 Jogi személyiségű 427 Társas vállalkozások 1172 Vállalkozások Regisztrált gazdasági szervezetek na száma
764 1061 150 447 1211 na
795 1104 147 456 1251 na
820 1149 161 490 1310 na
862 1203 165 506 1368 na
875 1224 176 525 1400 1563
830 1174 182 526 1356 1517
Forrás: KSH (2006)
Ami a kis- és közepes vállalkozásokat illeti, a kistérség legtöbb kisvállalkozója erdőgazdálkodással foglalkozik, a közepes méretű vállalkozások pedig többnyire építőipari kivitelezéssel
foglalkozó
vállalkozások.
Mindkét
csoportról
elmondható,
hogy
forráshiányban szenvednek, többnyire a fennmaradásukért küzdenek.
3.6. Munkaerő-piaci helyzet Az Észak-Magyarországi régió hazánk munkanélküliségi problémáktól leginkább sújtott része, így a régió kistérségeiben nehézségekkel találkozunk. A Sátoraljaújhelyi kistérségben – többek között pontosan az ipar és mezőgazdaság jelen nem létének köszönhetően - a munkanélküliségi ráta 20% fölötti volt Felsőregmec, Kovácsvágás, Füzérkajata és Füzérradvány településeken. Az elsődleges munkaerő piacra való kijutást számtalan külső körülmény - fekete gazdaság burjánzása, szociális segélyezés rendszere, alacsony bérek, közgazdasági hatások – nehezítik. A munkanélküli nyilvántartásban szereplők nagy hányada hátrányos helyzetű, végzettségüket tekintve megállapítható, hogy közel ötven százalékuk alacsony iskolai végzettséggel (általános iskola, szakmunkásképző) rendelkezik.
11
http://www.satoraljaujhely.hu/ivs/
38
4. diagram: Munkanélküliségi ráta Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben (2008)
Forrás: Állami Foglalkoztatási Hivatal (2008)
A 4. diagramon látható, hogy a 2008 évben a Sátoraljaújhelyi kistérség munkanélküliségi rátája a 15 kistérség munkanélküliségi rátája közül az Állami Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján 12,67%-os rátával a 4. legalacsonyabb. A regisztrált munkanélküliek száma a kistérség központjában, Sátoraljaújhelyen 2001 és 2009. év között 1.060 főről 1.634 főre változott. Az 5. diagramon láthatjuk, hogy a 2002-es esztendőben egy csökkenési hullám volt tapasztalható, azt követően azonban növekedés indult a munkanélküliek százalékos értékében. A ráta 14,28% volt 2009. év áprilisában, ami gyakorlatilag megegyezik a megyei átlaggal (ami 14,57%). 5. diagram: Sátoraljaújhely munkanélküliségi rátájának alakulása (2001-2009) Sátoraljaújhely - Munkanélküliségi ráta (2001-2009) 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Évek
Forrás: Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség
39
A kistérség magas munkanélküliségi mutatói több tényezőnek köszönhetők. Ez magyarázható egyrészt a mezőgazdaság leépülésével, másrészt azzal, hogy a térségben a képzettségi mutatók még ma is elmaradnak a megyei és országos adatoktól. A képzettségi viszonyokat figyelembe véve két csoport számára is komoly problémát okoz az elhelyezkedés. A szakképzetlen munkanélküliek között magas a roma etnikumhoz tartozók aránya, és az ő foglalkoztatásuktól számos munkaadó kategorikusan elzárkózik még olyan esetben is, ha más jelentkező nincs az állásra. A munkanélküliek egészségi, szociális állapota is aggodalomra ad okot. Gyakori jelenség, hogy a munkavállalást gyenge fizikai állapot, szociális és mentális okok akadályozzák. Továbbra is nagy probléma, és komoly gondot jelent, hogy a foglalkoztatás egy része nem jelenik meg a szervezett gazdaságban. Mivel azonban a munkanélkülieknek pénzre van szükségük, nem tudnak mit tenni, elvállalják a „fekete munkát”.
4. Sátoraljaújhely, a térségközpont 11. ábra: Sátoraljaújhely városa, háttérben a névadó hegyek
Az
Országos
Területrendezési
Tervben
Sátoraljaújhely város kistérségi központként szerepel, így a város a Sátoraljaújhelyi Kistérség gazdasági,
igazgatási,
kereskedelmi,
kulturális,
integrált szerepkörrel
szakképző bíró
egészségügyi, oktatási,
és
központja.
térségi
idegenforgalmi Határ
menti
adottságaiból adódóan ezen területeken jelentős szerepkört tölt be az országhatáron túl is. Forrás: www.satoraljaujhely.hu
Kistérségi szinten a város az alábbi funkciókat tölti be: -
gazdasági-szolgáltatási szerepkör: itt található a kistérségben regisztrált társas vállalkozások és az egyéni vállalkozások többsége, valamint a szaküzletek és pénzügyi szolgáltatók jelentős része is.
-
turisztikai központ
40
-
középfokú szintű oktatás, szakképzés nagymértékű koncentrációja kistérségi szinten elsősorban a középfokú oktatás esetén mutatkozik meg
-
egészségügyi és szociális terület
-
kultúra és a közművelődés területén elsősorban a kínálati paletta és a rendezvények tekintetében
4.1. Sátoraljaújhely város ellátási funkciói és vonzáskörzetre vonatkozó hatása A város kistérségi szerepkörének bemutatásából jól szemléltethető, hogy Sátoraljaújhely kistérségi szinten funkcionális koncentrációt mutat. Az egyes funkciók közül kiemelkedik a város idegenforgalmi és kulturális funkciója, a jelenlegi turisztikai kínálat rendkívül széleskörű. Sátoraljaújhelyen és környékén 16 db regionális (pl: Panoráma-utak, Középkori templomok, Vár-hegy, Arborétum, Nagy-Milic Naturpark, Országos Kéktúra, ), 41 db országos (Magyar Nyelv Múzeuma, Tavaszi Várkapu Tárogató, Udvari Bolondok Napja,
Pünkösdi
Mulatság,
Füzéri
Várnapok,
Falusi
Fonó,
Károlyi-kastély,
Porcelánmúzeum, Kazinczy Ferenc Múzeum, Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok ), 3 db nemzetközi jelentőséggel bíró (pl: Tokaj-hegyalja) turisztikai vonzerő , illetve rendezvény található.
5. Helyzetértékelés A fentiekből világosan kirajzolódik a Sátoraljaújhelyi kistérség problémáinak képe. A kistérség alacsony népességű, a falvak lakosságszáma is kicsi, nagy arányban találhatók zsákfalvak. A kistérség monocentrikus beállítottságú, azaz rá van utalva Sátoraljaújhelyre, a térségközpontra. Az ipari termelés alacsony szintje, illetve az alacsony hatékonyságú mezőgazdaság következménye a – gazdasági szempontból - versenyképtelen gazdaság, továbbá a romló életkörülmények. Ahhoz, hogy a gazdaság versenyképessé váljon, és a kistérség kiküszöbölje a hátrányos besorolás negatívumait, kitörési pontjára, azaz a turizmusra kell koncentrálnia. A helyzetfeltárásból következő tényeket a következő SWOT analízisben mutatnám be:
41
Erősségek -
mérsékelten átalakított természeti környezet, védett természeti területek, tájvédelmi körzet megléte, értékes növény- és állatvilág
-
a természetbarát turisztikai ágak fejlesztésének alapjai a térségben rendelkezésre állnak
-
a minőségi turizmus alapjai adottak a térségben
-
a földrajzi elhelyezkedésből eredő határ menti, stratégiai jelentőségű helyzet
-
sajátos térségi természeti és kulturális értékek egyedisége, különlegessége, történelmi emlékek
-
magas fokú erdősültségből adódóan rendelkezésre áll a fafeldolgozás nyersanyag szükséglete
-
a térség lakossága támogatja a fejlesztési elképzeléseket
-
Kassa térsége, mint potenciális körzet közelsége
-
a szlovák magyar kétoldalú gazdasági, kulturális kapcsolatok megléte
Gyengeségek -
az országos és megyei átlagot meghaladó mértékű a munkanélküliségi ráta
-
túl nagy az időszakos munkavégzés, az idénymunka szerepe
-
nincs célirányosan koordinált az egész térségre kiterjedő egységes turisztikai kínálat, rendezvénysorozat
-
a mezőgazdasági termelés és értékesítés nem megfelelő
-
esetenként
a
korábban
megszokott
mennyiségi
termelés
szemléletének
konzerválódása a mezőgazdaságban -
hiányzik a mezőgazdasági termékek versenyképességének javítását végző helyi feldolgozó bázis
-
a fiatalok körében magas az elvándorlási arány
-
helyi adottságokon alapuló erdei termékek feldolgozása, értékesítése nem megfelelő
-
helyi turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi szintje nincs szinkronban az elvárásokkal
-
kis-és középvállalkozások alacsony száma
-
nincs komplex fejlesztési terv a kistérség egészére nézve
42
Lehetőségek -
az elmaradott, illetve határ menti térségekre vonatkozó állami, nemzetközi támogatások fokozottabb igénybevétele
-
feldolgozóipari tevékenység kiépítésével, a mező- és erdőgazdasági termékek fajlagos értékének növelése
-
kiaknázatlan
piaci
lehetőségek
felkutatása
(például
ökoturizmus,
örökségturizmus, gyógyturizmus, bioturizmus) -
a feldolgozóipari tevékenység fejlesztése, térségi specifikumok gyártásával kiegészíthető
-
a meglévő hagyományos ipar stabilizálása, a termékszerkezet piaci igényekkel való harmonizálása
-
a térség természeti és kulturális termékeinek turisztikai palettán való megjelenítése, értékesítése (turisztikai élménylánc kialakítása)
-
a nyugodt környezetből kifolyólag „feltöltődési” turisztikai lehetőség kiaknázása
-
a természeti értékek védelme és bemutatása érdekében a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése
-
a fiatalok erdészeti, idegenforgalmi irányú orientációjának ösztönzése
-
tudatos térségi népességmegtartó program kidolgozása, megvalósítása
-
a Sátoraljaújhelyi Többcélú Társaság tevékenységi körének bővítésével a jövőben egységes fejlesztési terv kidolgozása, mely hosszú távra vázolná fel a kistérség jövőképét
Veszélyek: -
a külső források megszerzéséhez szükséges saját erő hiánya korlátozza a térség önerős fejlesztéseit
-
fokozódó elvándorlás miatt az innovatív szemléletű lakosok utánpótlása csökken.
-
a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyi szintű és országosan bizonytalan helyzete
-
a mezőgazdasági termelőknek, erdőtulajdonosoknak a későbbiekben megmaradó kiszolgáltatottsága, tevékenységük alacsony jövedelmezősége a feldolgozóipari célú befektetések hiánya miatt
43
-
a képzett réteg elvándorlása csökkenti a szolgáltatások, a termelés színvonalát, gátat szab a társadalmi és gazdasági fejlődésnek
-
az elaprózott turisztikai kínálat a térségi imázs kialakítását akadályozza12
A hátrányos helyzetű kistérségek kapcsán mintegy bázisként szükséges a gazdaságra építeni, mivel azonban annak mezőgazdasági ágazata és ipari ágazata nem teszi lehetővé, hogy a kistérség hátrányos helyzetéből kiugorjon, egyetlen egy kitörési lehetőség van. Ez pedig nem más, mint az idegenforgalom, amely kedvez a kistérség adottságainak. Fejlesztések hiányában azonban a jelenlegi turisztikai és idegenforgalmi adottságok idővel leértékelődnek. Az elmozdulási pálya kettős: egyrészt szükséges a helyi gazdaság élénkítése a pályakezdők számára perspektívák bemutatása, amely a kötődésre alapozva a fiatal, innovatív, vállalkozásra nyitott generációt a térségben maradásra motiválhatja, másrészt szükséges a párbeszéd javítása a szakhatóság reprezentánsai, az önkormányzati elképzelések – illetőleg a civil szféra jövőképe kapcsán is. Az ökoturizmus, azaz a tudatosan épített, a természeti értékekre figyelmet fordító, s a fenntartható fejlődés zászlaja alatt megvalósuló szelíd turizmus a jövő irányzata, éppen ezért a Sátoraljaújhelyi kistérségben is ezt a nyomvonalat kell követni. Sátoraljaújhely és környéke kínálta előnyök, kiaknázható lehetőségek: •
fejlődőképes üzleti, szolgáltatói infrastruktúra
•
kedvező geopolitikai helyzet - szlovák, román, ukrán és lengyel piacok közelsége
•
kedvező földrajzi elhelyezkedés, jó megközelíthetőség, jó vasúti összeköttetés
•
értékes tájképi környezet: Zemplén; természetvédelmi területek; történelmikulturális örökség, borvidékek közelsége; vadállomány
•
értékes műemlékek, történelmi emlékhelyek pl.: zempléni várromok, kastélyok
•
egyedi, gazdag kulturális örökség
•
a régióban és város vonzáskörzetében egyre több rendszeres, nemzetközi és országos hatókörű esemény kerül megrendezésre
•
Tourinform iroda megléte
•
infrastrukturális fejlesztések
•
a lakosság életminőségét javító fejlesztések
12
Sátoraljaújhely Integrált Városfejlesztési stratégiája alapján , saját kiegészítésekkel
44
•
a lakossági kereskedelmi és szolgáltatási színvonal fejlesztése
•
az idegenforgalom és a turizmus fejlesztése
•
tisztaság, tudatos városkép, virágosítás illetve környezetvédelem szorgalmazása
•
a szezonalitástól mentes formák továbbfejlesztése, termékfejlesztés, értékesítés
•
javuló együttműködési készség a kistérség civil és nem civil szereplői között (önkormányzatok és szervezetek, vállalkozók, non profit szervezetek, stb.).
V. A projektek tervezési kerete A különböző fejlesztési elképzelések kidolgozásába bevont szakértők számára azért fontos a tervezési keretek ismerete, hogy a kistérségben megvalósítani kívánt fejlesztéseket illeszteni tudják a megyei, regionális, valamint hazai szintű tervekhez, illetve az ezekhez kapcsolódó fejlesztési forrásokhoz. Ha egy hasonlatot szeretnék használni a regionális politika kapcsán, akkor kiragadnám gazdasági kontextusából, s áthelyezve egy másik térbe, ahol egy festőművész áll vászna előtt, úgy fogalmaznék, hogy a regionális politika biztosítja a lapot, ecsetet és a festéket, a lap azonban üres, és a festő dolga, hogy megtöltse. Így működik ez: a lap a regionális politika keretrendszere, célja, létrejöttének oka; a festék a regionális politika pénzügyi oldala, tehát a források , még pontosabban megfogalmazva a különféle alapok, a festő pedig –egy részről- a régió, mint a NUTS rendszer 2. szintjén álló „művész”, itt ezen a szinten történik meg a művelet, a festés, vagyis kerülnek megfogalmazásra az átfogó célok, majd az azoknak megfelelő specifikus célok, elkészülnek a prioritás tengelyek, amik még közelebb visznek minket a festmény elkészültéhez. Azonban ez még mindig nem pontos így, hiszen ez még mindig nem a kép. A kép elkészültét még további körülmények befolyásolják. Az egyes prioritási tengelyeken belül ugyanis újabb célkitűzések jelennek meg, hogy még jobban konkretizálva legyen a kép. Ahhoz, hogy az Európai Uniós forrásokhoz, azaz eszközökhöz juthassunk, be kell tartanunk bizonyos játékszabályokat. Követnünk kell először is a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat nemzeti fejlesztési tervünk elkészítéséhez, majd ahhoz mérten készülnek el az ágazati és regionális operatív programok, majd akciótervek és kerülnek kiírásra a pályázatok. A pályázatok elkészítése, beadása azonban persze még korán sem jelenti azt, hogy a tervek valóra válnak.
45
1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) A programozás elvének megfelelően került kidolgozásra a 2007-2013-as programozási időszakra középtávú fejlesztési elképzeléseinket tartalmazó második Nemzeti Fejlesztési Tervünk, azaz az Új Magyarország Fejlesztési Terv, annak érdekében, hogy pályázni tudjunk az Európai Unió strukturális forrásaira. A fejlesztési program az ország hosszú távú fejlesztési stratégiájára és az aktuális helyzet elemzésére alapozva határozta meg a fő célokat, irányokat és a kapcsolódó stratégiai, fejlesztési területeket (prioritások) hozzárendelve az ezen célok megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. A nemzeti fejlesztési tervdokumentum a fő stratégiai célokat jelöli ki, míg az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és a célok megvalósítását szolgáló beavatkozásokat az ún. operatív programok tartalmazzák. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv:13 megfogalmazza a foglalkoztatás bővülését és a gazdaság növekedését biztosító fejlesztési stratégiát; kijelöli azokat a legfontosabb fejlesztési feladatokat, amelyek fenntartható módon biztosítják társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink jobbá tételét; olyan fejlesztési programokat jelöl ki, amelyek a hatékonyság érdekében alkalmazkodnak a társadalom és a gazdaság várakozásaihoz és változásaihoz, valamint felszabadítják az emberek és vállalkozásaik fejlesztési, újítási energiáit; célul tűzi ki, hogy az országos és regionális programok egészítsék ki és támogassák egymást, hogy együttes és szinergikus hatásuk összességében mutasson túl a részcélok sikeres megvalósításán; fő vonalakban vázolja a programok hatékony megvalósítására képes, a források felhasználását és széleskörű hozzáférhetőségét biztosító, átlátható, egyszerű és gyors intézményrendszert. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben meghatározott prioritási területek együttes alkalmazása kedvező hatással lehet a régió, a kistérség és annak települések fejlődésére.
13
www.umft.hu
46
A terv átfogó céljaként a foglalkoztatás bővítése, valamint a tartós növekedés feltételeinek megteremtése lett kijelölve. Az átfogó célokon belül megfogalmazásra kerültek a specifikus célok, amelyek tovább árnyalják az átfogó célokat. A fenti célok eléréséhez a fejlesztési erőfeszítések hat területre összpontosulnak, melyek köré az operatív programok is szerveződnek. A tematikus operatív programokat regionális operatív programok foglalják keretbe. Ezek az operatív programok mintegy összefoglalják az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megjelölt célok és prioritások leírásait, továbbá ágazati és/vagy regionális fejlesztési intézkedéseket tartalmaznak. Az operatív programok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben foglalt fejlesztéspolitikai célkitűzések végrehajtását szolgálják, prioritások szerint meghatározva a konkrét intézkedéseket. A prioritások, azaz a beavatkozási területek a következők: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform Az Új Magyarország Fejlesztési Terv specifikus céljain, azaz prioritásain „top down” irányba haladva, kidolgozásra kerülnek az operatív programok. A hat prioritás hat operatív programot alakított ki, azonban a területfejlesztés prioritáshoz, melynek operatív programja a Regionális Operatív Program, a 7 NUTS 2 szintű régió területfejlesztési operatív programját foglalja magában. Az egyes prioritások összefüggnek és hatnak egymásra. Tartalmuk meghatározásakor a nagy társadalmi kérdések megoldására, a közigazgatás átfogó reformjából fakadó feladatokra helyezték a hangsúlyt, amelyek integrált megközelítést igényelnek. E feladatokra több operatív programban megjelenő úgynevezett „zászlóshajó” projekteket dolgoztak ki. Szakdolgozatom szempontjából a turizmus által érintett operatív programok a mérvadóak, elsősorban ezért az Észak-magyarországi Operatív Programot fogom a továbbiakban bővebben elemezni, mivel a Sátoraljaújhelyi kistérség ebbe a NUTS 2 szintű régióba tartozik.
47
12. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai, operatív programjai és azok rendelkezésre álló forrásai (2007-2013)
Forrás: www.umft.hu
2. Az Észak-Magyarországi Operatív Program – ÉMOP14 A Regionális Operatív Programok 2007-2013 időszakra vonatkozó regionális szintű fejlesztési dokumentumok, melyek a régiók közötti eltérő területi, társadalmi-gazdasági sajátosságok szerint jelölik ki az adott régió számára fontos fejlesztési irányokat. Az Észak-Magyarországi Operatív Program kereteiben megfogalmazott fő stratégiai irányvonal a következő: „a régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérséklődnek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek”. Az átfogó cél rámutat a régió gyengeségeire, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fejlesztések megvalósításához figyelembe kell venni a térség természeti, kulturális adottságait, valamint a sajátos, aprófalvas településszerkezetet. A fentiekre alapozva a program a következő specifikus célokat jelölte ki, bővítve és árnyalva ezáltal a stratégiát:
14
www.norda.hu/_downloaddoc.php?docid=103&mode=documents
48
1.
A
gazdaság
helyi
erőforrásokat,
együttműködéseket
kihasználó
versenyképességének javítása 2.
A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása
3.
A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása
A fejlesztési célokkal összhangban meghatározásra kerültek a prioritások, amelyeknél lényeges szempont, hogy megfelelően szolgálják a célok megvalósulását. A 6 prioritás a következő: 1. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése 2. A turisztikai potenciál erősítése 3. Településfejlesztés 4. Humán-közösségi infrastruktúra fejlesztése 5. Térségi közlekedésfejlesztés 6. Államreform A turisztikai potenciál erősítése tökéletesen illeszkedik az Új Magyarország Fejlesztési Terv foglalkoztatás és növekedés átfogó céljához, hiszen a turizmus egy részről munkalehetőséget biztosít, más részről pedig az erőforrások átcsoportosítása révén utat enged a gazdasági növekedésnek. A gazdasági növekedést pedig a Sátoraljaújhelyi kistérség esetében mind az országon belüli, mind pedig a külföldről beutazó turizmus támogatja. A turizmus a szolgáltatásgazdaság legdinamikusabban fejlődő ága, egyszerre járul hozzá egy adott térség gazdasági és társadalmi problémáinak megoldásához. Egyrészt a turisztikai jellegű beruházások munkalehetőséget adnak a munkanélkülieknek, másrészt pedig a turisztikai attrakciók következményeképp a térségbe áramló turisták pozitív hatással lesznek a térség gazdasági aktivitására. A turizmus pozitív hozadékai tehát:
adóbevétel munkahelyteremtés serkenti a helyi vállalkozásokat, elősegíti a településen belüli és települések közötti együttműködést a turisztikai célzatú fejlesztések ösztönzik a befektetéseket
49
a
turizmusból
származó
bevételek
további,
településfejlesztési
tevékenységekre fordíthatóak, növelve ezáltal a felzárkózás esélyét hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek megőrzéséhez a turizmust feltételező infrastrukturális kiépítettség annak segítségével növelhető javítja a település megítélését kedvező imázsformáló hatású: nem pusztán kistérségi, hanem megyei és regionális szinten is 2. A turisztikai potenciál erősítése – célkitűzések: 15 • A turizmusból származó jövedelmek és a turizmus révén teremtett új munkahelyek növelése; • Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai termékek, ezen belül a régió sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építő attrakciók létrehozása, elősegítve és látogatottság növelését és a szezonalítás mérséklését; • A régióba érkező turisták számának és átlagos tartózkodási idejének növelése; • A régióban eltöltött vendégéjszakák számának növelése; •
A
régióban
működő
kereskedelmi
szálláshelyek
színvonalának
és
szolgáltatásainak javítása, bővítése, valamint új, elsősorban magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek létesítése a támogatandó regionális vonzerők közelében; • A nemzetközi turisztikai piaci jelenlétet segítő együttműködések biztosítása. Főbb műveletcsoportok: 1. Térségi turisztikai vonzerők, termékek fenntartható fejlesztése 2. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése 3. Térségi desztináció-menedzsment szervezetek 4. Turisztikai kutatási és befektetés-ösztönző innovatív szolgáltató központ
15
www.norda.hu
50
3. Társadalmi Megújulás Operatív Program16 A turizmus elválaszthatatlan a kultúrától, társadalomtól. A Társadalmi Megújulás Operatív Program felel a kultúra témaköréért, de mivel az ágazati operatív programok hatványozottabb működésük érdekében átadnak bizonyos programokat a releváns regionális operatív program tulajdonosának, így az Észak Magyarországi Operatív Program akcióterveiben elfogadott kulturális tartalmú programok a következők: Helyi, térségi természeti, kulturális örökséget bemutató tananyagok kidolgozása és bevezetése az oktatásba Új közösségi (gazdasági, de nem termelő tevékenységet folytató gazdasági, vagy kulturális-szabadidős) célú funkciók létesítése Kulturális infrastruktúra fejlesztése a városi, kistérségi népességmegtartó képesség erősítése érdekében Kulturális, sport és szabadidős létesítmények kialakítása, felújítása, bővítése
4. Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program A határokon átnyúló együttműködési programokról a kohéziós politika kapcsán már tettem említést, 3. célkitűzésként jelent meg az Európai területi együttműködés a 2007-2013-as programozási időszakban. Ez a program a fenti célkitűzés értelmében jött létre, azzal az átfogó céllal, hogy a határ ellentétes oldalain lévő, szlovák és magyar felek között erősítse a társadalmi illetve gazdasági integrációt közös programok képében. A versenyképesség, mint az Európai Unió vesszőparipája itt is kulcsmotívumként szerepel, illetve a fenntartható fejlődés, mindezt a közösségi szellem összehangolásával, a kulturális, történelmi szerepkör kölcsönös elismerésével. Elsősorban az üzleti együttműködések feltételeinek javítását, és a meglévő kutatás-fejlesztési potenciál hatékony és koordinált használatának ösztönzését célozza meg. A turizmus a térség számos területén az egyik legfontosabb bevételforrásnak számít. E potenciál közös fejlesztéséhez a turisztikai látványosságok közös fejlesztésére és a régiók ösztönzésére van szükség. Az emberek és közösségek közötti kapcsolatok javítását 16
www.nfu.hu/doc/336
51
kommunikációs rendszerek kiépítésével, az elérhetőséget az infrastrukturális berendezések újításával illetve kiépítésével képzeli el a program. Fontos szerephez jut a természeti értékek védelme is, a környezet megóvása, és az alternatív energiaforrások használatának terjesztése. A célok elérése érdekében három prioritást nevezett meg a magyar-szlovák együttműködési program: 1. prioritás: azon együttműködéseket ösztönzi, melyek a gazdaság és társadalom integrált fejlődéséhez járulnak hozzá; 2. prioritás: az együttműködések fizikai feltételeinek javítását célozza, elsősorban a közlekedési és kommunikációs, valamint a környezetvédelmi infrastruktúra terén, 3. prioritás: szakmai segítségnyújtás17
VI. A kistérség Európai Uniós projektjei 1. Röviden a turisztikai célzatú beruházásokról Azt gondolhatnánk, hogy a turisztikai célzatú beruházások csakis olyan jellegű projekteket fednek le, melyek valamilyen turisztikai attrakció létrehozására irányulnak. Ez nem így van, ugyanis járulékosan kiegészítik ezeket a beruházásokat az infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos beruházások, így beszélhetünk közvetett és közvetlen hatást kiváltó beruházásokról. A közvetett hatást kiváltó beruházások mindig a turizmust segítik, karon ragadják, alapot képeznek a turisztikai attrakciók megvalósításának, illetve magának a turizmusnak a létrejöttéhez, lehetővé téve a gazdasági és társadalmi tevékenységek kibontakoztatását. A közvetett hatást kiváltó beruházások közé sorolom az infrastrukturális beruházásokat, vagyis minden, a közúthálózattal, közlekedéssel, vendégfogadással és elszállásolással, szórakozási lehetőséget kínáló létesítmény s azok telepítése. A közvetlen hatású beruházások pedig konkrét turisztikai attrakciókra vonatkoznak. A Sátoraljaújhelyi kistérség általam legfontosabbnak tartott legjobb gyakorlatait, azaz megvalósult és megvalósulás előtt álló projektjeit fogom bemutatni a 2007-2013-as programozási periódusban. A bemutatásra kerülő projektek mind egy kialakulófélben lévő 17
http://www.husk-cbc.eu/hu/kozos_hataron_atnyulo_fejlesztesi_strategia_programcelok
52
turisztikai élménylánc láncszemei, melyeknek a kistérség turisztikai adottságaira építve a jövőben komplex lánccá alakulva kell funkcionálniuk. Az élménylánc kínálati elemeivel kapcsolatban tehát nagyon fontos, hogy azok egységet alkossanak, egyensúlyra törekedjenek, elkerülve a szakadozás tényét. Az egyes attrakcióelemek sikeressége és versenyképessége lokális helyzetüktől, környezetüktől illetve annak minőségétől függ.
2. Az Észak-Magyarország Operatív Program keretén belül megvalósult projektek 2.1.A Zempléni Turisztikai és Idegenforgalmi Centrum – projekt 13. és 14. ábra: A Zemplén Kalandpark táblája, és a sífelvonó
Forrás: Saját készítésű kép
Alapadatok18 Pályázó neve: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Projekt megnevezése: Zempléni Turisztikai és Idegenforgalmi Centrum kialakítása a Magas-hegyen OP név: ÉMOP Pályázat neve: 2.1.1/B-2f Turisztikai attrakciók fejlesztése Beruházás helye (régió): Észak-Magyarország Beruházás helye (megye): Borsod-Abaúj-Zemplén Beruházás helye (helység): Sátoraljaújhely Megítélt összeg: 500 000 000 .- HUF Támogatás aránya: 50 % 18
www.nfu.hu
53
Projekt megvalósításának tervezett kezdete: 2008.06.12 Projekt megvalósítás tervezett befejezése: 2010.05.28 Előzmények A Sátoraljaújhelyi kistérség felzárkóztatása, hátrányos helyzetének leküzdése érdekében Sátoraljaújhely, a térségcentrum nagyot álmodott. Felismerve, hogy napjainkban már nem elegendőek a hagyományos idegenforgalmi „nézd meg és menj tovább” beállítottságú látványosságok, és azt hogy a XXI. század embere szereti a kihívásokat, merész, szereti az erejét fitogtatni, szinte menekül a kalandokba. Ez a fajta lendületesség a mai rohanó világban az extrém-sportok területén csúcsosodott ki. És itt van a Zempléni-hegység. Csodálatos táj, s jól megfér területén belül egymás mellett ember és természet. Így fogant meg az álom, ami egy nagyberuházás lett: a Zempléni Kalandpark elnevezésű exkluzív élményeket nyújtó, az aktív turizmust erősítő turisztikai és területfejlesztési elemeket egyaránt felölelő projekt. A projekt a kistérség történetében a legnagyobb volumenű beruházás, ezért ennek a projektnek a bemutatását bővebben teszem meg. A projekt a Zempléni térségben adott természeti erőforrások fenntartható hasznosítását tűzte zászlajára, az akcióterületen meglévő természeti és kulturális értékekben rejlő lehetőségek kihasználásával. A fejlesztés konkretizált célja a Sátoraljaújhely város mellett található Magas-hegyen egy olyan versenyképes turisztikai termék-együttes kialakítása volt, amely komplex módon járul majd hozzá a térségbe érkező turisták számának növeléséhez, valamint a termékkínálat növelése révén a vendégek tartózkodási idejének meghosszabbításához, mindezek által a kiadásra irányuló hajlandóságuk fokozásához. Az újonnan kialakított turisztikai desztináció az előzetes várakozások alapján előmozdíthatja mind a térség, mind a régió turisztikai potenciájának erősödését. A beruházás eredményeképpen a Magas-hegyen a tervek szerint akadálymentes turisztikai centrum építését konkretizálták, a következő elemekkel: 1570 m hosszú téli-nyári bob pálya a libegő középső és alsó állomása között, indító-fogadó épülettel. Kalandpark létesül a Libegő középső állomása közelében, a fákra épített állomásokkal. 54
Központi épület létesül a régi sí ház mellett, mely információs- és vizesblokkot, orvosi szobát, büfét, oktatótermet is tartalmaz. A meglévő kilátó korszerűsítésére kerül sor két kilátóterasszal, megtartva és bővítve a rendelkezésre álló technikai szintet A libegő felső és középső állomásán új épület létesül a meglévő faházak elbontása után. A felső állomáson mozgáskorlátozottak számára is használható vizesblokk létesül Tanösvény létesül a környéket jellemző növény- és állatvilág, illetve egyéb látnivalók bemutatására Európai Uniós előírásoknak megfelelő játszótér kerül kialakításra a kisgyermekek számára Fedett pihenők épülnek a felső és középső helyszíneken Műanyag lesiklópálya és TUBBY (csúszda) (9300 m2 területű sípálya, 200 m hosszú csúszda) kerül kialakításra A Magas-hegyhez vezető egysávos út két nyomra való szélesítése és korszerűsítése, illetve a hegy lábánál található parkoló bővítése A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában19
A 100/2003/1651/V.22. számú közgyűlési határozattal elfogadott Településfejlesztési koncepció és stratégiai programban foglaltak szerint a település jövő képe a múlt táji történelmi és építészeti adottságai és a jelen gazdasági lehetőségei alapján építeni kell ezen adottságokra, kiaknázva az azokban rejlő lehetőségeket. A234/2006/24850/X.30/
számú
határozattal
elfogadott
Sátoraljaújhely
Város
Önkormányzat Képviselőtestülete 2006-tól 2010-ig szóló programja szintén kiemelt prioritásként kezelte a Magas-hegyi sportcentrum fejlesztését. A városfejlesztési koncepció és a 2006-2010-ig tartó program a jövőkép megvalósításához vezető út mérföldköveként a településfejlesztési prioritások közül is első helyre sorolta az idegenforgalmi attrakciók fejlesztését. Sátoraljaújhely és a Zemplén egyik legfőbb kitörési pontjaként került a stratégiában megfogalmazásra az idegenforgalom és a turizmus fejlesztése, amelynek megvalósítása között kapott helyet az idegenforgalmi és sportcentrum projekt megvalósítása. A koncepcióban számos további, ezen projekt céljainak elérését 19
http://www.satoraljaujhely.hu/ivs/?page=3
55
szinergikusan szolgáló, a helyi és térségi turizmus forgalmának élénkítésére irányuló akció is megjelent. Ilyenek többek között: a Világörökségi területen lévő Ungvári Pincék és környékének, a Zólyomkai pincék és környékének a borturizmusra alkalmassá tétele, a hegyközi kerékpárút teljes hálózatának megépítése, a Füzéri vár felújítása és turisztikai hasznosítása. A megvalósult projekt
15. ábra: A Libegő és a bobpálya
Megvalósult projekt elemek: Megépült
Közép-Európa
leghosszabb 2275 m hosszú télinyári bob pályája a libegő középső és
alsó
állomása
között,indító-
fogadóépülettel.(11.ábra) Négyfokozatú,
minden
korosztály
16.ábra: Az elkészült sípálya
számára használható Kalandpark és Canopy pálya létesült a Libegő középső állomása közelében, a fákra épített állomásokkal. A
sípálya
9300
m²-en
speciális
műanyag, ún. NEVEPLAST burkolatot kapott, ami lehetővé teszi, hogy télen és nyáron egyaránt lehessen itt síelni. 200 méter hosszú TUBBY, vagy más nevén Hófánk csúszda pálya épült A melegedő mellett központi épület létesült, amely információs- és vizesblokkot, orvosi szobát, büfét, oktatótermet is tartalmaz. A korszerűsítés mellett egy szinttel bővült a Kilátó, amin most már két terasz is szolgálja a tájban gyönyörködni vágyókat. Emellett bővült a meglévő technikai szint is. A libegő felső és középső állomásán új épület létesült a meglévő faházak elbontása után. A felső állomáson mozgáskorlátozottak számára is használható vizesblokk létesült. A környéket jellemző növény- és állatvilágát, illetve egyéb látnivalóit vadonatúj tanösvény-hálózat mutatja be. 56
Emellett fedett pihenők várják a vendégeket a felső és középső szinteken. A beruházás részeként az egysávos út két szélesítése és korszerűsítése, emellett parkoló bővítés is történt. A megálmodott kép és a valóra vált kép között szinte semmi eltérést nem tapasztalhatunk, csupán annyit, hogy Közép-Európa leghosszabb bobpályáját „sikerült” felépíteni a Magashegyen. A projekt révén jelentősen megnövekedhet a kistérségbe látogatók száma, valamint kialakulhat egy komplex turisztikai élménylánc, amelynek egyik láncszeme az extrém sportokat kínáló Zemplén Kalandpark lehet; a Zemplén növény-és állatvilágát bemutató tanösvény hálózat pedig kiváló úti célja lehet iskolai tanulmányutaknak, kutatómunkáknak, a természet iránt érzett felelősség jegyében.
2.2. Sátoraljaújhely - Hegyköz Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet Alapadatok Pályázó neve: Sátoraljaújhely - Hegyköz Turizmusáért Egyesület Projekt megnevezése: Sátoraljaújhely - Hegyköz Helyi Turisztikai DesztinációMenedzsment szervezet létrehozása OP név: ÉMOP Pályázat neve: 2.3.1 Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatása Beruházás helye (régió): Észak-Magyarország Beruházás helye (megye): Borsod-Abaúj-Zemplén Beruházás helye (helység): Sátoraljaújhely Megítélt összeg: 32 043 111 .- HUF Támogatás aránya: 85 % Projekt megvalósításának tervezett kezdete: 2010.04.01 Projekt megvalósítás tervezett befejezése: 2012.03.31 A projekt célja A projekt eredményeként Sátoraljaújhely és a Hegyköz érintett települései egységes menedzsment szervezetet hoznak létre, elősegítve ezáltal a kistérség és annak 57
településeinek beépülését a hazai idegenforgalmi körforgásba. A projekt mérföldkövei: szervezet- és hálózatfejlesztés, szakmai fejlesztési projektek, eszközbeszerzés, informatikai rendszer fejlesztése, desztinációs szintű PR és kommunikációs fejlesztések, projektek. A projekt folyamán az együttműködések érdekében a tagok, azaz a települések önkormányzatainak idegenforgalommal foglalkozó referensei, illetve a fejlesztési tervekkel, pályázatok lebonyolításával foglalkozók megosztják egymással fejlesztési terveiket a hatékony munkavégzés, egymás munkájának elősegítése érdekében. A működő projektről A projekt még nem zárult le, azonban a füzéri székhelyű Hegyköz Helyi TDM máris munkába állt, és a szervezet keretén belül megkezdte az együtt gondolkodást, együttműködést. A Hegyközi Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezethez – a tagdíj megfizetése ellenében – bárki csatlakozhat, jelenleg 51 tagot számlál. Tagjai között a települési önkormányzatok, turisztikai kiegészítő kínálatát adó éttermek, szálláshelyek mellett alapítványokat, egyesületeket, helyi termékeket gyártó manufaktúrákat találunk. A szervezet honlapja már működik, azonban nem minden menüpont érhető el a folyamatban lévő fejlesztések miatt (www.zemplenihegykoz.hu).
58
2.3. Füzéri projektek 2.3.1. A Füzéri Vár felújítása - attrakciófejlesztés 17. ábra: A Füzéri vár
Forrás: http://indafoto.hu/mickey7/image/9656251-b89288e3
Alapadatok Pályázó neve: Füzér Község Önkormányzata Projekt megnevezése: A Füzéri Vár turisztikai fogadóképességének minőségi javítása, attrakciófejlesztés OP név: ÉMOP Pályázat neve: 2.1.1/B-09 Turisztikai attrakció fejlesztése Beruházás helye (régió): Észak-Magyarország Beruházás helye (megye): Borsod-Abaúj-Zemplén Beruházás helye (helység): Füzér Megítélt összeg: 465 786 460 .- HUF Támogatás aránya: 85 % Projekt megvalósításának tervezett kezdete: 2011.07.01 Projekt megvalósítás tervezett befejezése: 2013.02.28
59
A projekt célja A projekt célja, hogy biztosítsa a helyi desztináció termékkínálatát minőségi és repertoár szinten egyaránt. Megtörténik a várparkolóhoz felvezető útszakasz sétánnyá történő alakítása, melynek során a felvezető infrastruktúra (víz, szennyvíz és elektromos áram) is kiépítésre kerül a sétány nyomvonalába rejtve. A várparkoló bővítésével lehetőség nyílik autóbuszok biztonságos parkolására és az itt megépített kiszolgáló épület alkalmas helyet biztosít a kerékpárok és csomagok tárolására. Az alsóvárban kerül bemutatásra a „pórnép” élete, valamint illemhelyek és kiszolgáló épületek kapnak itt helyet. Az alsó és felső várat összekötő sziklalépcső veszélyes szakaszai faszerkezetű feljáróval kerülnek kiváltásra. A felső várban folytatódik a gazdasági épületrészek helyreállítása és turisztikai hasznosítása gasztronómiai bemutatóhely és kiállítás, valamint rendezvénytér kialakítása. Kiemelkedő attrakciónak számít a sziklagyep sétány, melynek célja a védett természeti értékek bemutatása.
2.3.2. „Északi Várak Útján Idegenforgalmi Klaszter" 18. ábra: A Füzéri vár
Alapadatok Pályázó neve: Füzérért Alapítvány Projekt
megnevezése:
Északi
Várak
Útján
Idegenforgalmi Klaszter OP név: ÉMOP Pályázat neve: 1.2.1 Regionális jelentőségű klaszterek
közös
beruházásainak
támogatása,
szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése Beruházás helye (régió): Észak-Magyarország
Forrás: Müller Péter Photo Art
Beruházás helye (megye): Borsod-Abaúj-Zemplén Beruházás helye (helység): Füzér Megítélt összeg: 22 740 000 .- HUF Támogatás aránya: 76 %
60
A projekt előzménye A Felső-magyarországi Várak Egyesülete, 2003. július 21-én alakult a várakat
üzemeltető
és
tulajdonosi
jogokat
gyakorló,
kezelő
önkormányzatok és szakmai társulások, valamint magánszemélyek közreműködésével. Megalakulásakor megfogalmazott célja az Észak-Magyarországon lévő várakat
működtető
jogi
és
természetes
személyek
érdekeinek
képviselete
és
összehangolása. A várak megőrzésének, szakszerű helyreállításának, működtetésének, fenntartásának, fejlesztésének elősegítése, közös turisztikai és marketingtevékenység, a hasznosítás (kiállítások, programszervezések stb.) szakmai támogatása, valamint részvétel a várakkal kapcsolatos tudományos kutatásokban. Ezeken túlmenően az északmagyarországi
várak
jellemzőit
tartalmazó adatbázis
létrehozása
és
rendszeres
karbantartása, a várak létezésével és tevékenységével kapcsolatos információk folyamatos publikálása. Az egyesület tagjai az alapításkor a következő várak képviselői voltak: Boldogkőváralja, Hollókő, Kisnána, Ónod, Regéc, Cserépváralja, Sárospatak, Sirok, Szerencs, Tokaj, Diósgyőr, Eger, Füzér.20 A projekt célja A klaszterpályázat célja, hogy az idegenforgalom és az ezt kiszolgáló szektor hatékonyan részt tudjon venni a gazdaság fejlesztésében, az ebből eredő eredmények, pedig a helyi vállalkozásokon keresztül érvényesüljenek. A klaszter a program tartalmára, a szolgáltatás minőségére, versenyképes árképzésre ad szervezeti keretet a régió idegenforgalmának. A fejlesztés megnyilvánulása az új munkahelyek létrejötte, a látogatószám emelkedése és az ebből eredő fogyasztás növekedése által jelentkezhet. A kulturális útvonal nemzetközi fejlesztése a korábban elkezdett nemzetközi kapcsolatok ápolását kívánja ápolni és erősíteni. A klaszter további segítséget kap a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programtól.
20
http://www.eszakivarak.hu/magyar/oldalak/bemutatkozas
61
2.3.3.A Zemplén Projekt21
19. ábra: A füzérradványi Károlyi kastély
Alapadatok Projekt címe: Zemplén Projekt OP:
ÉMOP-2009-2.1.1./
turisztikai
termék
és
Kiemelt attrakciók
fejlesztése Megvalósítás: a pályázat elbírálás alatt Forrás: http://www.vendegvaro.hu/karolyi-kastely-fuzerradvany
A projekt célja A Hegyköz térségben adott természeti erőforrások fenntartható hasznosítása, a természeti és kulturális értékekben rejlő lehetőségek kihasználásával, komplex módon hozzájárul a térségbe érkező turisták számának növeléséhez, valamint a termékkínálat növelése révén a vendégek tartózkodási idejének meghosszabbításához, mindezek által a költési hajlandóságuk fokozásához. A cél olyan nemzetközi vonzerővel rendelkező komplex turisztikai fejlesztés megvalósítása a Hegyköz területén, amely a már rendelkezésre álló turisztikai attrakciók és vonzerők fejlesztését foglalja magában.
Részprojektek Füzéri vár A részprojekt célja a Füzéri várrom rekonstrukciója, méghozzá oly módon, hogy turisztikai funkciót illesztenek hozzá, mely lehetővé teszi a turisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztését. A vár köré az elmúlt években kialakítottak egy középkori dimenziót, ennek továbbfejlesztése van tervbe véve „a megélhető történelem” élményelem létrehozásával. A beruházás során sor kerül a várrekonstrukció második ütemének lebonyolítására, amely magában foglalja: felső vár 21
http://www.fuzer.hu/ma_files/kiemelt_projekt.pdf
62
várpalotarész várkápolna gazdasági szárny várudvar, várkert és ciszterna megújítását, Füzéri vár ingatlanához vezető infrastruktúra felújítás - kiépítés (út, víz, szennyvíz, elektromos hálózat, világítás, kiszolgáló szerviz épület amely megteremti a lehetőségét további turisztikai programcsomagok kialakításához. Füzérradványi Kastély A projekt célja a Füzérradványi kastély minőségi turizmus fogadásához szükséges kiszolgáló infrastruktúrájának bővítése. A projekt keretén belül sor kerül a kastélyépület már felújított és jelenleg is üzemelő Kastély Múzeum látogatható területének növelésére, a téli kert restaurálására, az épület homlokzatának és termeinek felújítására, fal- és mennyezet restaurálására, állandó és időszakos kiállítások elhelyezésére, rangos tudományos és művelődési rendezvényhelyszínének kialakítására. Hollóháza Ökoturisztikai Látogatóközpont A Zempléni Tájvédelmi Körzet területén természetvédelem szempontjából nemzetközi és országos jelentőségű természeti értékekre alapozva a részprojekt keretében valósul meg a Hegyközi Ökoturisztikai Látogató Központ létrehozása, valamint „Hollóháza kapuja” címen egy ürge- és sólyommegfigyelő hely kialakítása. A projektelemben megtörténik az érintett terület teljes körű táj rehabilitációja, valamint erózió védelme. A Látogató Központ fejlesztése kertében létrejön egy a természetes víztisztulást bemutató tórendszer, valamint egy kiszolgáló épület, amely alkalmas a Hegyköz növényvilágának bemutatása, szakmai rendezvények helyszínének biztosítására. A fejlesztés által lehetőség nyílik a helyben fellelhető természeti értékek megőrzése mellett a térségbe érkező turisták részére egész napos programcsomag kialakítására. Pálháza – „Élő térkép”
A beruházás célja, hogy a hegytetőn elhelyezett 22 méter magas kilátó segítségével a lábunk előtt elterülő csodálatos természeti környezetet teljes egészében beláthassuk.
63
Tatár jurta tábor – Pusztafalu Pusztafalun a magyar népi képzelet gazdag mesevilágot, hiedelmeket, népdalokat, virágoztatott ki. A településről szóló szájhagyományok alapján a falu népe tatár ősöktől származik. A falu elzártsága miatt a néptánc, a hiedelmek, a hagyományok talán Magyarország területén sehol nem éltek ilyen tisztán és elkülönülten, mint Pusztafaluban. A fejlesztés célja bemutatni a monda szerinti tatár letelepedést Pusztafaluban mindezt egy jurta tábor kialakításának keretén belül.
Füzérkajata – Kovásodott fatörzsek A
részprojekt
keretében
sor
kerül
a
védett
terület
látogathatóvá
tétele,
megközelíthetőségének biztosítása, a tanösvénnyel való összeköttetés kialakítására, továbbá turisztikai vendégforgalom fogadására és tájékoztatására képes turisztikai központ kialakítására.
2.4.Pálháza projektjei 2.4.1.Erdei kisvasút vonal turisztikai célú fejlesztése 20. ábra: A pálházi kisvasút
Alapadatok Pályázó neve: Hegyközi Manufaktúra Szolgáltató
Korlátolt
Felelősségű
Társaság Projekt megnevezése: Erdei kisvasút vonal turisztikai célú fejlesztése Pálházán OP név: ÉMOP
Forrás: Hegyközi Erdészeti Igazgatóság - Pálháza
Pályázat neve: 2.1.1/B-09 Turisztikai attrakció fejlesztése Beruházás helye (régió): Észak-Magyarország Beruházás helye (megye): Borsod-Abaúj-Zemplén Beruházás helye (helység): Pálháza
64
Megítélt összeg: 349 877 500 .- HUF Támogatás aránya: 73 % Projekt megvalósításának tervezett kezdete: 2010.06.01 Projekt megvalósítás tervezett befejezése: 2012.05.31 A projekt célja A projekt célja Pálháza iparterületét átszelő, Magyarország legrégebbi keskeny nyomvonalú kisvasútjának turisztikai célú fejlesztése új megállóhely kialakításával. A megállóhely komplexum a következő turisztikai attrakciók létrehozását tartalmazza: vasúttörténeti múzeum; nyitott és fedett várótér; játszótér; parkoló; resti/ étterem; tájrehabilitációs beavatkozások; kerékpártárolók kialakítása. A projekt keretében megvalósul Pálháza és Rostalló közötti vasútvonal turisztikai rehabilitációja.
3. A Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program kistérségi projektjei Amíg a magyar-szlovák helyzet a politika terén egyre inkább kiélezettebbé válik, addig civil területen sorra születnek jobbnál jobb projektek, együttműködések a vállalkozók, illetve civil szféra tagjai között a határ környékén elhelyezkedő településeken. A szlovákmagyar együttműködéseket nem a politikai viszonyok, hanem a közös hagyományok és célok, illetve a minőségi kínálat határozzák meg, s úgy gondolom, hogy ezen együttműködések
alapját
képezhetik
a
későbbiekben
a
jó
szomszédi
viszony
megteremtésének – akár politikai szempontból is. A két nemzet felismerve és arra koncentrálva, ami közös és összetartó erő lehet, turisztikai szempontból számos projektet dolgozott ki, számos pályázatot nyert meg. A Sátoraljaújhelyi kistérség szempontjából összegyűjtöttem a legfontosabb projekteket.
3.1. „Hegyen innen, hegyen túl” projekt Füzér község és a tőle 10 kilométerre, Szlovákiában található Slanec (Szalánc) község a történelem folyamán jó szomszédsági kapcsolatokat ápolt. Mindkét község közel azonos 65
népességgel rendelkezik, a Nagy-Milic közelében, csodálatos környezetben, hasonló problémákkal kell megküzdeniük, mint munkanélküliség, alacsony képzettség, alacsony születési számok, ugyanakkor magas kivándorlási hányad. A Magyarország-Szlovákia Együttműködési Program keretén belül, mely a 2007-2013-as programozási időszaktól kezdte meg működését, lehetőségük nyílt rá, hogy közös ügyért: fennmaradásukért, s egyben fejlődésükért hivatalos keretek között munkálkodjanak. Közös kitörési pontjukat a turizmusban látták, s ezért megszületett a „Hegyen innen, hegyen túl” elnevezésű projekt ötlete, s pályázatuk nyertesként került kiválasztásra. 21. ábra: A látogatóközpont látványterve Füzéren, háttérben a Füzéri várral
Forrás:www.fuzer.hu
Projekt címe: "Hegyen innen, hegyen túl - Cez kopec, cez kopec sem"22 Pályázati azonosító: HUSK/0801/131/0111 Vezető Partner: Füzér Község Önkormányzata Külföldi Partner: Obec Slanec Elnyert összeg: 1.411.072 EUR Megvalósítási időszak: 2009. szeptember – 2011. augusztus A projekt célja A két községben olyan látogatóközpontok, illetve - Füzér esetében a várból kifolyólagvárgondnokságok létesítése, melyek a jövőben helyet adnának különböző kulturális
22
http://www.fuzer.hu/ma_files/hegyen_innen.pdf
66
eseményeknek,
időszakos
kiállításoknak,
rendezvényeknek,
ezen
turisztikai
szolgáltatásokhoz nélkülözhetetlen infrastrukturális háttérnek; biztosítanák a közös turisztikai programok szervezéséhez az informatikai hátteret. Szervezetfejlesztési területen fontos célkitűzésként szerepel a két község részvételével egy olyan szervezet létrehozása, amely felelős lesz a községek közötti kapcsolatok koordinálásáért, bevonva a lakóközösséget is a fejlesztési stratégiák kidolgozásának fázisába. Szakmai területen pedig a szétszórt idegenforgalmi termékek programcsomagokba történő gyűjtése a cél, építve a történelmi örökségre, ezáltal az örökségturizmus meghonosítása a két község viszonylatában.
3.2. „Rendezvények határok nélkül” projekt Projekt címe: „Rendezvény határok nélkül - 22.ábra: VII. Füzéri Várnapok Podujatia bez hranic” Pályázati
azonosító HUSK/0901/1.7.1/0118
Vezető partner: Füzér Község Önkormányzata Külföldi partner: Obec Slanec Elnyert összeg: 90017,25 EUR Megvalósítási időszak: 2010. július 1. - 2011. június 30. A projekt célja Forrás:www.fuzer.hu
A projekt átfogó céljaként kulturális rendezvények lebonyolítását jelölte ki a magyarszlovák fejlesztési gárda, mégpedig turisztikai céllal. A projekt szem előtt tartja a két népcsoport történelmi és népi hagyományait, az egészséges életmód megőrzésére ösztönöz, hangsúlyt fektet a kulturális értékek, szokások, hagyományok átörökítésére ezzel is elősegítve a nemzetiségi barátságok növelését, mélyítését. A projekt által megvalósítandó programok: Füzér Község Önkormányzatának szervezése által:
- Csűrdöngölő - Füzéri Hagyományőrző Napok - VIII. Füzéri Vár Napok - I. Zempléni Pálinkafesztivál (I. Zempléni Szabad Házi Pálinka Nap)
67
- I. Zempléni Nagy-Milic – Velky Milic Bicikli Körtúra - I. Zempléni Nagy-Milic - Velky Milic Túra Obec Slanec szervezése által:
-
Szalánci Napok
-
Spivanicsky Mojó – Népdalfesztivál
-
Kistérségi Mikrorégiós Találkozó
A projekt határon átnyúló hatása: A projektnek köszönhetően a magyar illetve szlovák fél megismerheti egymás kultúráját, bepillantást nyerhet a másik nép szokásaiba, együtt mulathat, ezáltal erősödnek a baráti kapcsolatok, és a közös programok szervezése által halványulhatnak a nemzetiségi ellenszenvek. Természetesen anyagi hozadéka is van a rendezvényeknek, ez sem elhanyagolható hatás, hiszen az önkormányzatok szűkös kerete kiegészül például az idegenforgalmi adóval.
3.3. „Bor és pálinkaturizmus fejlesztése a történelmi Tokaj-Hegyalján” projekt A projekt címe: „Bor-és pálinkaturizmus fejlesztése a történelmi Tokaj-Hegyalján” Megbízó: Mikóháza Község Önkormányzata Pályázati azonosító: HU-SK 2008/01/1.3.1 Elnyert támogatás összege: 1,5 millió EUR Megvalósulás várható időpontja : 2011. október A projekt célja:
23. ábra: Mikóházi pincesor
A határon átnyúló kezdeményezés pályázat formájában Mikóháza, Sátoraljaújhely és a szlovákiai Kistoronya települések között azzal a céllal került benyújtásra, hogy a Világörökség részét képező Tokaj-Hegyalja Forrás: www.mikohaza.hu
68
Sátoraljaújhelyi kistérség területére eső részében, illetve a már Szlovákiába átnyúló területeken új borturisztikai vonzerőket, magyar-szlovák közös turisztikai célpontokat hozzanak létre. A Tokaji bor mint Hungarikum mellett a hegyközi pálinka népszerűsítése is cél, Mikóházán kiváló minőségű pálinkák készülnek. A projekt keretein belül Mikóházán sor kerül az Alsó és Felső Pincesor rendezésére, és kialakításra kerül bor és pálinka kapcsolatát bemutató Pálinka Háza és információs pont.. Sátoraljaújhelyen a Világörökség részét képező Ungvári Pincesor teljes rekonstrukciójára kerül sor, többek között szabadtéri pihenőhelyek, játszótér, turisztikai információs táblák, belső úthálózat kialakításával. A szlovákiai Kistoronyán – mely település egyike azon 3 szlovákiai településnek, amely egyértelműen a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék része – megépül majd a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék hagyományait, történelmét és borait bemutató „Tokaji Borok Házát", amelyben bel- és kültéri kiállítások, ajándékbolt és egy konferenciahelység is
helyet
kapnak.
A
közös
együttműködések,
összehangolt
marketingstratégia kidolgozását, komplex turisztikai csomagok kialakítását teszik lehetővé.
3.4. Ökoturisztikai projektek 3.4.1. „ Mikóháza – Alsómihályi EuroVelo kerékpárút” - projekt 24. ábra: Kerékpárút Mikóháza külterületén
Úgy gondoltam, hogy az aktív turizmus típusai közül ki kell emelnem az ökoturizmus igen erőteljes benyomással bíró elemét, a kerékpáros turizmust. A kerékpáros turizmus, mint fejlesztési lehetőség a kistérségben
az
2004-2006-os
programozási
periódusban megépült a Mikóháza és Alsómihályi (Michal’any) Község Önkormányzatai által közösen Forrás: Saját készítésű kép
kigondolt s véghezvitt, a Zempléni-hegység peremén
Sátoraljaújhely - Széphalom - Mikóháza - Alsóregmec -Felsőregmec - (országhatár) Alsómihályi (Michal’any) településeket felfűző kerékpárút. Projekt azonosítója: HUSKUA 0502/327/J/2.3/HU Megvalósulás helye: Észak-Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kedvezményezett HU: Mikóháza Község Önkormányzata, Mikóháza Kedvezményezett SK: Alsómihályi község (Michal’any) 69
Támogatás összege: 149 254 798 forint Támogatás összege: 7 827 112 szlovák korona Megvalósulás ideje: 2006. május A projekt célja A projekt célja az ökoturizmus, illetve az aktív turizmus fejlesztésének és természeti környezetünk megóvásának határon átnyúló, szlovák-magyar együttműködés keretében történő elősegítése. Az aktív turizmuson belül is kitüntetett helyet foglal el a kerékpározás, ami nemcsak mint szabadidős, turisztikai tevékenység, hanem környezetvédelmi, jóléti és gazdasági funkcióval rendelkező aktivitási lehetőség is jelentős. A kerékpárút teljes hossza 13,5 km, amelynek nyomvonalán 4 db pihenőhely található. A környék megismerését és a tájékozódást a kerékpárút során 6 db információs tábla segíti. Továbbá kiépítésre került Michal’any község szélén, az országhatáron egy információs központ.
3.4.2. „Füzér- Nagy-Milic térség kerékpárútjai” projekt Projekt címe: Településeket összekötő, határon átnyúló kerékpárutak a Nagy-Milic térségében Pályázati azonosító: HUSK/0901/2.3.1/0114 Vezető partner: Füzér Község Önkormányzata A projekt célja: Településeket összekötő, határon átnyúló kerékpárutak kialakítása a Nagy-Milic térségében, meglévő utak felhasználásával és felújításával.
3.4.3. „Kassa- Pálháza – Sárospatak határon átnyúló kerékpárút”projekt Projekt címe: Kassa - Sárospatak határon átnyúló, összefüggő kerékpáros gerincút Pályázati azonosító: HUSK/0901/2.3.1/0284CN Vezető partner: Pálháza Város Önkormányzata Támogatás összege: 1,7 millió euró
70
Megvalósulás várható ideje: 2011. vége A projekt célja, rövid leírása: A projekt célja az ökoturizmus eme fajtájának népszerűsítése a térségben, Európában ugyanis mérhetően a legdinamikusabban fejlődő idegenforgalmi ág a kerékpáros turizmus. A Hegyközben erre rá kell építeni a szükséges szolgáltatásokat és akkor a térség jól profitálhat ebből a projektből. A beruházás részeként - részben új kerékpárutak építésével, részben kisforgalmú utakon táblák elhelyezésével - több mint 40 kilométer új kerékpárút létesül a zempléni Hegyközben magyar és szlovák oldalon együtt. Ezzel elkészül a Sárospatak és Kassa közötti EuroVelo kerékpárút teljes, 72 kilométer hosszú szakasza. A helyi polgármesterek és idegenforgalmi szakemberek szerint amióta a kerékpárút csaknem fele használható, jelentősen megnövekedett a biciklis turisták száma a vidéken és egyre többen pattannak kerékpárjaik nyergébe a helybeliek is. A gerincúthoz kapcsolódó hegyközi kerékpárutakkal a térségben körbekerékpározható útvonal eléri majd a 200 kilométert és mintegy 30 szlovákiai és magyarországi település érint.
3.4.4. „Pusztafalu-Füzérkajata határon átnyúló kerékpárút” projekt Projekt címe: Határon átnyúló kerékpárutak kiépítése Pályázati azonosító: HUSK/0901/2.3.1/0272CN Vezető partner: Pusztafalu község Önkormányzata Támogatás összege: ERFA támogatás 1 028 374,2 euró A projekt célja: Pusztafalu, Füzérkajata, Byšta, Brezina, Slanská Huta, településeket összekötő, határon átnyúló kerékpárutak kiépítése. Az ökoturizmuson belül a kerékpáros turizmusnak nagy jövője van a térségben, további projektek vannak folyamatban és útban a megvalósulás felé. Amennyiben megépülnek a kerékpárutak, nem csak a hazai kerékpárosok, hanem a határon túliak is útnak eredhetnek a
71
biztonságos utakon. A kerékpáros turizmusban rengeteg lehetőség van, a Sátoraljaújhelyi kistérség pedig remekül igyekszik kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.
3.5. A projektek várható hatásai Az előbbiekben bemutatott projektek a kistérség szempontjából mind óriási lehetőségeket rejtenek önmagukban. Hozzájárulnak egyrészt az adott település fejlődéséhez, másrészt pedig a fejlesztések láncként való egymáshoz kapcsolódása következtében olyan gazdasági növekedési hullámot indukálhatnak, mely kihat a kistérségre, s tovább haladva BorsodAbaúj-Zemplén megye fejlődésére, s a kör nem zárul be még itt sem, mert a megye fejlődése hatni fog az Észak-Magyarországi régió fejlődésére és így tovább. Mint mikor követ dobunk a vízbe, úgy gyűrűzhet tovább a fejlődés. A bemutatott projektek egymást kiegészítő, harmonizáló volta komplex turisztikai élménylánc kialakulásához integrál, és ennek a láncnak az alapját a természet, a sport, az aktivitás képezi, kiegészülve kulturális-történelmi vonulattal. A csomagokban kínált élmények lehetővé teszik az ide látogatók számára, hogy több perspektívából ismerkedhessenek meg a környékkel. Jómagam a turisztikai élményláncok tekintetében rengeteg lehetőséget látok, például a „Kerékpárral a várba” elnevezésű csomag összekötné a szabadidő aktív eltöltésének módját egy kis történelmi-kulturális indíttatású programmal, hiszen nem mondhatjuk azt, hogy aki kerékpározik - tehát szereti a sportot - az nem érdeklődhet ugyanúgy a kultúra iránt. Meg kell minden esetben találni azt a rést, amit a kistérség programkínálatával be tud tölteni. Manapság már nem elég maga az attrakció, mert ez bizonyos korlátok között tartja a piaci lehetőségeket; szükségesek az attrakcióra épülő elemek, amik egyedivé teszik az élményt, s ezáltal versenyképessé. A turisztikai desztináció menedzsment szervezetek segítségével egy részről a turisztikai szakmai szervezetek, vállalkozások más részről pedig a helyi lakosság is közelebb kerül egymáshoz, erősítve ezáltal a társadalmi kohéziót. Ezen szervezeteknél a jövőben a kistérségen belül véleményem szerint fokozottabb figyelmet kell szentelni a lakosság tájékoztatására, bekapcsolására a feladatokba, valamint nem elhanyagolható bevonásuk sem kérdőíves megkérdezéssel, esetleg másféle adatgyűjtési móddal. Az a tudat, hogy figyelnek rájuk, hallathatják a hangjukat, még inkább mélyíti a társadalmi integrációt a kistérségen belül.
72
A határon átnyúló együttműködési programok mind a gazdaság, mind pedig a külkapcsolatok illetve az európai uniós polgári öntudat kialakításában nélkülözhetetlen tényezők. A Sátoraljaújhelyi kistérség gyakorlatában pedig kiemelkedő szerep jut ezeknek a programoknak. A magyar-szlovák kapcsolatok nem a versengésen, hanem közös célért, egymás kölcsönös megsegítésén, megismerésén, elfogadásán alapulnak. A projektek kapcsán a különböző beruházások a munkanélküliek helyzetén tudnak javítani, munkát kínálva a különböző felújítási-építési terepeken. A turisztikai desztinációs menedzsment szervezet a helyi idegenforgalmi felsőfokú tanulmányaikat végzők számára kínál munkalehetőséget - bár korlátozott mértékben – megnövelve az esélyét, hogy a friss diplomások ne hagyják el szülőföldjüket. Nem hagyhatom figyelmen kívül a projektek esetleges negatív hatásait sem. A kistérség magas munkanélküliségi aránya, az önkormányzatok forráshiánya következtében jelen lévő köz-és egyéb szolgáltatások alacsony színvonala, a romló életkörülmények mind a versenyképesség rovására mennek, és mint tudjuk, ha inog az alap, akkor a felépítmény sem lesz stabil. Ez azt jelentené, hogy hiába épülne ki az élménylánc, az infrastrukturális elmaradottság, a minőségileg hiányosságokkal küszködő szolgáltatások nem lennének képesek intenzív élményt nyújtani. A projektekre tehát nagy nyomás helyezkedik: amennyiben beválnak, az azt jelenti majd, hogy a kistérség és annak települései ki tudnak kerülni a hátrányos helyzet eddig ördöginek látszó köréből, és lehetőségük nyílik rá, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak projektjeire mind több pályázatot nyújthassanak be. Amennyiben ökológiai szempontból közelítem meg a projekteket és azok hatásait a megnövekedett turisztikai látogatószám vonatkozásában, esetleges negatívumokat lehet előre jelezni a természetre illetve környezetre nézve. A megnövekedett látogatószám ugyanis –sok esetben – együtt jár természeti értékeink rongálásával, szemeteléssel, a flóra és fauna háborítatlan világának megzavarásával. Ez persze már magán az emberen múlik. A jövőre nézve a természetben, környezetben a beruházások alatt, az építési-telepítési fázisban is keletkezhetnek károk, melyek a legrosszabb esetben helyreállíthatatlanok. A kistérség polgármesterei mindenesetre egyöntetűen pozitív várakozással néznek elébe a beruházásoknak, megkeresésemre többen hasonlóképpen vélekedtek a projektek hatásaival kapcsolatban, s mindannyian kiemelték, hogy a 2013-as esztendő kiváltképp jó évnek bizonyulhat a kistérség turizmusára nézve, hiszen Kassa – alig 25 km-re Sátoraljaújhelytől 73
- Európa kulturális fővárosa titulusát viselve idecsalogathatja és hosszabb távra itt is marasztalhatja a turistákat, kirándulni vágyókat. Néhány pontba szedve a projektek várható pozitív hatásai a következők: Sátoraljaújhely kistérség építve Tokaj- Hegyalja hírnevére és a közös projektek, programok, rendezvények kapcsán jelentős fejlődés elé néz a
turisztikai
látogatottság
további
növelésének
a
cél:
lehetősége
a
projektek
megvalósításával garantált együttműködések
növekedése
közös
a
turizmus
fellendítése,
a
vendégéjszakák növelése végett a projektek sikeressége ösztönzően hat a kistérség vállalkozásaira, vállalkozószellemére a projektek megvalósítása következtében generált pozitív hatások továbbterjednek a megvalósítások hatással lesznek a térségben további befektetések ösztönzésére egyre növekszik majd a határon túlról (elsősorban Szlovákia), érkező látogatószám 2013-ban Kassa Európa kulturális fővárosaként számos program és látnivaló otthonaként
jelenik
meg,
melyből
megfelelő
termékkínálattal
és
marketingtevékenységgel nagyarányú profit (erkölcsi, anyagi és turisztikai) szerezhető meg a nemzetközi vonzerővé fejlesztés eredményeként A határ menti együttműködést prezentáló programok továbblépési lehetőségként szolgálnak A kistérség már nem pusztán 1-2 napos kirándulások helyszíne lehet, hanem a hosszabb nyaralásoké, pihenéseké is a projektek segítségével komplex turisztikai csomagok kialakítása válik lehetővé, és kialakul – a már sokat emlegetett – turisztikai élménylánc
74
4. Hiányprojektek 4.1. Közlekedés Operatív Program 25. kép: Viszonylag jó minőségű út Pálháza-Mikóháza települések között
Forrás: Saját készítésű kép
A turisztikai infrastruktúrához szervesen kapcsolható közúthálózat kiépítettségével kapcsolatban az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül a Közlekedés Operatív program felel. Átfogó stratégiai célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi- területi kohézió erősítése céljából. A program keretén belül megvalósítható különböző beruházások a kerékpárutaktól az autópályán át a vasútvonalak építéséig terjednek, prioritásai között megtaláljuk továbbá a térségi elérhetőség javítását is. A kistérség közúthálózatának javítása kiemelkedő fontosságú terület lenne, de miután néhány település polgármesterével konzultáltam, rávilágítottak arra a tényre, hogy sajnálatos módon nincsenek pályázati lehetőségek az utak minőségi javítására. Az ÉszakMagyarországi Operatív Programon belül kiegészítő jellegű pályázatokat meghirdetnek ugyan, de ezek csupán egy-egy önkormányzati útra és közvilágításra kiterjedő kisléptékű infrastrukturális beavatkozások, melyek elsősorban az adott település képének javítását, fejlesztését szolgálják, a kistérséget behálózó utak állapotának javítására nincsen egységes pályázat. A további infrastrukturális beruházások pedig a 4 illetve 5 számjegyű utakra vonatkoznak, tehát a bekötőutakra, ilyen jellegű pályázatot sem találtam. Summa summarum a közutak állapota nehézséget jelent a kistérség megközelíthetőségére nézve, már csak azért is, mert az idelátogatókat esetleg elriaszthatja az utak rossz minősége, siralmas állapota. 75
VII. Összegzés, záró gondolatok 1. Összegzés Szakdolgozatom végére érve elérkezett az ideje, hogy röviden még egyszer összefoglaljam a legfontosabbakat, levonjam a következtetéseket, melyek a kistérség bemutatásából, illetve a 2007-2013-as programozási időszak alatt megvalósult vagy sikeres pályázás következtében megvalósulási fázisban lévő projektekből eredeztethetők. A Sátoraljaújhelyi kistérség turisztikai adottságokkal bőségesen rendelkezik. A sikeres pályázatok azt bizonyítják, hogy a kistérség nem szenved hiányt sem kreatív ötletekben, megoldásokban; szakmai hiányosságok sem jelentkeznek a turisztikai célzatú pályázatok terén. A tendencia, ami kirajzolódni látszik a jövőre vonatkozva, az a komplex turisztikai élménylánc kialakítása, ennek az élményláncnak a láncszemei lassacskán közelítenek ugyan egymáshoz, de ha folytatódik a közeledés, az egymásra találások, együttműködési hálózatok kiépülése, hamarosan a kistérség felnő az Észak-Magyarországi régió turisztikailag vonzó területeihez – például a Tisza-tó térségéhez. Amennyiben ki szeretném emelni, hogy mi az a visszatartó erő, ami gátolja valamelyest a fejlődést, az adottságoknak a kihasználását, akkor az a forráshiány lenne, mely mind az önkormányzatoknál, mind pedig a vállalkozásoknál kimutatható. Az önkormányzatok számára jelenleg még saját intézményeik fenntartása is nehézséget okoz. A források átmeneti vagy tartós szűkössége sok esetben lehetetlenné teszi, hogy biztosítva legyen a Maslow-piramis alsó két eleme, vagyis az alapvető szükségletek illetve a biztonsági szükségletek. A mezőgazdasági és az ipari termelés alacsony szintje miatt ezen két gazdasági ágra nem építhet a kistérség, ezért kitörési pontként a turizmusra, és az abból származó bevételekre számít hátrányos helyzetből való kikerülés érdekében. A pályázati anyagok elkészítéséhez plusz forrásra van szükség, ami nagyon sok esetben nem áll rendelkezésre. Persze sikeres pályázat esetén ez a ráfordítás megtérül, amennyiben mégis valamilyen oknál fogva a pályázatot elutasítják, akkor komoly lyukak keletkeznek az önkormányzati költségvetésben. További problémát jelent véleményem szerint az is, hogy nincs komplex fejlesztési programja a kistérségnek, amivel részletesen felvázolnák a jövőbe vezető utat. Ezen a téren azonban a jövőben változások lesznek, tehát a fény az alagút végén csak-csak megjelenik.
76
A Sátoraljaújhelyi kistérség turisztikai SWOT analízise a fentiek tükrében:
Erősségek
Kihasználásuk
Érintetlen természeti környezet természetvédelmi terület, nagyszámú turista útvonal
A természeti vonzerők turisztikai termékké fejlesztése, ökoturizmus megteremtése, tanösvények kiépítése, tematikus túrák szervezése Műemlékekre, történelmi, irodalmi emlékhelyekre épülő turisztikai termékek továbbfejlesztése. A térség értékeit bemutató kiállítási anyag összeállítása, propagálása Vízközeli turisztikai programok (horgászturizmus, rendezvények) Borkulturára, világörökségre, mint vonzerőre épülő turisztikai termékek tovább fejlesztése Kulturális értékek megismertetése, termékké fejlesztése, a kulturális rendezvényszervezés és marketing erősítése, még teljesebb vertikum megteremtése Komplex turisztikai termékké fejlesztésük, idegenforgalmi és sportcentrum projekt megvalósítása, sportpályák korszerűsítése
Történelmi emlékművek, irodalmi emlékhelyek, barátságos vendégszerető lakosság Természetes folyóvizek, a Bodrog közelsége Bor és gasztronómiai hagyományok, az Ungvári Pincekert a Világörökség része Fesztiválok, rendezvények, népi kultúra, hagyományokat ápoló falvak Libegő, uszoda, sportcsarnok, sportolási és hobby lehetőségek, sí és szánkópálya extrém sportok, hegyi kerékpár Magas-hegyi sportcentrum: Közép-Kelet Európa leghosszabb bobpályája, kalandpark, téli nyári sípálya, Vonzerőt jelentenek a lovas hagyományok, a vadászat és a fejlődő konferenciaturizmus Magas színvonalú szálláshelyek létrejötte, kedvező ár/érték arány, falusi szálláshelyek nagy száma Schengeni csatlakozás
Gyengeségek
Hegyközben kialakítandó kerékpárút teljes hálózatának megépítése, a Kalandpark további bővítése Változatos turisztikai termékek kialakítása a vadászat és lovas turizmus, valamint konferenciaturizmus fejlesztésével Komplex termékfejlesztés, jobb kihasználtság elérése, vállalkozások ösztönzése Külföldi turisták érdeklődésének felkeltése
Leküzdésük
Erős szezonalitás, a rendezvények egy-egy Az elő és utószezoni, második, illetve szűkebb időszakra koncentrálódnak harmadik utazások népszerűsítése, egész évre kiterjedő rendezvénycsomagok létrehozása
77
Infrastrukturális hiányosságok: természeti értékek rossz megközelítése
Infrastruktúra fejlesztése, SátoraljaújhelyHollóháza közötti közút teljes felújítása, turisztikai szempontból fontos kerékpár útvonal kiépítése
Az ország központjától és az EU nagyobb országaitól való nagy távolság Szolgáltatások minőségének egyenetlen színvonala, nyelvtudás hiánya
Marketing-fejlesztés, illetve szakmai koordinációs együttműködés erősítése Turisztikai vonatkozású fejlesztések támogatása, vállalkozások ösztönzése, szakmai továbbképzés, nyelvtudás fontosságának kihangsúlyozása
Megfelelően karbantartott, naprakész web oldal hiánya
Weboldal fejlesztése
Lehetőségek
Célszerű reagálás
Belső turizmus kereslet folyamatos, idősödő társadalom utazási kedve nő Kassa 2013-as Európa Kulturális Fővárosa címe
A térségi imázs erősítésével a turisztikai vonzerő növelése Hatékony marketing-stratégia kidolgozása a felkészülési időszaktól kezdve
Turisztikai Desztinációs Menedzsmentek szerveződése
Összefogás a közös cél és érdek, a turizmus fellendítése, a vendégéjszakák növelése végett
Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeum megnyitása Széphalmi Magyar Nyelv Múzeumának megnyitása Kerékpárutak építése
Schengeni csatlakozás
Egyedi jelleg kihangsúlyozása, hatékony marketing-kommunikáció
Kerékpáros turizmus megfelelő propagálása, ökoturizmus hullámának meglovaglása Belföldi és nemzetközi piaci marketingaktivitás erősítése az információtechnológia kihasználásával
78
F
Nemzetközi és hazai pályázatok
A turisztikai fejlesztések támogatása nemzetközi, hazai kormányzati, s más forrásokból
Növekvő igény a feltöltődést nyújtó programokra, üdülési formákra
Csend-turizmus, elvonulások, alternatív gyógymódokat nyújtó programok kiötlése
Információ-technológia szerepének növekedése a turizmusban
Belföldi és nemzetközi piaci marketingaktivitás erősítése az információtechnológia kihasználásával
Növekvő hivatás-turizmus rek „Nyugalom-tisztása”
Veszélyek
Konferencia turizmus fejlesztése Rekreációs és wellness komplexum létrehozása a vadregényes hegyekben
Célszerű reagálás
Országon belüli turizmusfejlesztési aránytalanságok fennmaradása A közlekedési perifériahelyzet erősödhet
Tudatos befektetés-szervezési tevékenység erősítése a turizmus terén A térség turizmusát érintő veszély kommunikálása az érintett szervek felé Általános tőkehiány a térségben Projektek kidolgozása és azok hatékony menedzselésével a tőkebevonás elősegítése, a pályázatokon való aktív részvétel Európai Uniós Pályázatok, alapok Hatékonyabb kommunikációra és kihasználatlansága kooperációra való törekvés, tájékoztató workshopok, mind a szakmai mind a civil szervezetek részére Környező régiók turisztikai kínálatának Rivalizálás helyett együttműködésre való erősödése,versenyképességének növekedése törekvés, közös projektek, rendezvények, legjobb gyakorlatok megosztása Környezettudatos magatartás elsajátításának Erdei iskolák, környezettudatos nevelés, elmaradása ökoturizmus szerepének erősítése, ökotáborok szervezése Idegen nyelv ismerete alacsony releváns TÁMOP pályázatok fokozottabb figyelése, új szemléletmód a nyelvtanításban
79
2. Záró gondolatok Hét éve már, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, és kistérségemben, a Sátoraljaújhelyi kistérségben számos fejlődés ment ez alatt az intervallum alatt végbe. Nem, nem épültek felhőkarcolók, bevásárlóközpontok, divatos plázák, nyüzsgő-zsibongó „biznisz-centerek”. Nem épültek, mert itt nincs rájuk szükség. A vidék ugyanis nem erről szól. Itt a csend dominál, a táj, a környezet megfoghatatlan szépsége: a dombok, hegyek hullámzó sokasága, a zöld szín ezernyi árnyalatának fel-feltűnése, mit ésszel fel nem foghatunk, s mi csak a szemünk és szívünk számára érezhető. Zemplén. Ide bárki menekülhet, ha pihenni vágyna, ha régi letűnt korok emlékét keresi, vagy csak egyszerűen túrázna egy jót a friss levegőn, mert vonzza a természet. A hét év alatt rengeteget fejlődött a kistérség. Fejlődött, magához mérten, s halad szépen a maga ritmusában a saját útján, mely az endogén fejlődés útja: azaz felismeri-felkutatja saját erősségeit, s fejlődését ezen erősségeire bazírozza, majd tárja a nagyérdemű elé az eredményt. A fejlődés – úgy hiszem – egy soha véget nem érő folyamat, és lehetetlen megjósolni, hogy hova vezet. Számos utat lehet járni azonban, és a Sátoraljaújhelyi kistérség útja a hagyományok, a kultúra, a történelem és a természet kincseinek őrzésén keresztül halad. Hogy jó-e az irány? Azt majd az idő eldönti. 26. kép: Füzérkomlós, a szerző lakhelye
Forrás: http://zempleninfo.eu/zemplen/telepulesek-zemplen/fuzerkomlos.html
80
Köszönetnyilvánítás Szeretnék élni a lehetőséggel, ez úton megköszönni néhány embernek, hogy lehetővé tették szakdolgozatom elkészítését. Köszönöm Bartus István és Sinka Nikoletta városfejlesztési szakreferensek, Szakály Andrea irodavezető (Nagy-Milic Vidékfejlesztési Iroda) segítőkészségét,
hogy
adatokkal,
információkkal
szolgáltak
szakdolgozatom
elkészüléséhez.
Irodalomjegyzék Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Budapest 2009. Palánkai Tibor - Kengyel Ákos-Kutasi Gábor-Benczés István: A globális és regionális integráció gazdaságtana, Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2011. Kerek Zoltán - Marselek Sándor: A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009 Regionális Oktató, Fejlesztő és Tanácsadó Központ: Kistérség fejlesztési esettanulmányok Pécs, 2007 Balázs Péter: Magyarország és Európa, Budapest 2011. Lukács Gergely Sándor: Sikeres vidék, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. A területfejlesztés útjai az Európai Unióban, Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete, 2008. Sátoraljaújhely város integrált városfejlesztési stratégiája, 2008. Sátoraljaújhely város fejlesztési terve 2000-2010. Zempléni Turisztikai és Idegenforgalmi Centrum Megvalósíthatósági Tanulmány – 2009. Dr. Benke Magdolna: A regionális és ágazati tervezés kapcsolata a hátrányos helyzetű térségekben, Budapest, 2005 Lengyel I. - Rechnitzer J. (szerk.): A regionális tudomány két évtizede Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009.
81
Internetről letöltött oldalak: geogr.elte.hu/ref/REF_Cikkek/.../1_szabopal_tanulmanya.pdf www.szolnok.mtesz.hu/sztk/kulonszamok/.../Csomos_Gyorgy.pdf http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/regulation/content/hu/ 02_pdf/00_3_esf_hu.pdf http://www.vanessia.hu/nft2 http://zempleninfo.eu/ http://www.husk-cbc.eu/hu/ www.norda.hu www.umft.hu www.nfu.hu www.terport.hu www.ksh.hu www.vati.hu http://www.mikohaza.hu/futo-projektek www.videkfejlesztes.net/.../a-kistersegek-rendszere.html http://www.mezoferenc.hu/pdf/tervprogpartn.pdf
82