BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT TŐZSDE- PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY EGY HAZAI MIKROVÁLLALKOZÁS HELYZETE A SZOLGÁLTATÁS SZEKTORBAN (FUVAROZÁS)
Budapest, 2006
Készítette: Csiklya Réka
Tartalom 1. Táblázatok és ábrák jegyzéke………………………………………………..4. 2. A hazai kis- és középvállalkozások jellemzői, ill. jelentőségük a nemzetgazdaságban ……………………………………………………............5- 8. 3. A KKV törvény ……………………………………………………..............9- 11. 4. A kis-és középvállalatok fejlesztése (szervezetek)………………………...12- 16. 4. 1. KKV támogatás az Európai Unióban…………………………………...17- 18. 4. 2. KKV támogatás Magyarországon………………………………………19- 20. 5. A Megacargo szolgáltató Kft bemutatása…………………….…………....21-23. 5. 1. Versenyhelyzete ……………………………………………………... ..24-29. 5. 2. Adó- és adminisztrációs terhei………………………………………….30-32. 5. 3. Lehetséges források bevonása (támogatások és hitelek) 5. 3. 1. központi költségvetési források………………...……….…... .…33-45. 5. 3. 2. belföldi kedvezményes hitelek…………………………….….... 46-47. 5.3. 3. külföldi fejlesztési bankok által támogatott hitelek…………....... 48- 49. 5. 4. Lehetséges megoldások a vállalkozás nyereségesebbé tételére….........50. 5. 4. 1. Szolgáltatások bővítése………………………………………….51- 54. 5. 4. 2. Pótkocsi beszerzése…………………………………………......55- 59. 5. 4. 3. Gépjárműpark bővítése…………………………………….....…60- 65. 6. Összegzés…………………………………………………………............66-67. Felhasznált irodalom…………………………………………………...........68- 69. Melléklet……………………………………………………………….........70-72.
3
Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. számú táblázat: A Megacargo szolgáltató kft árbevételének és nyereségének alakulása…….…22. 2. számú táblázat: Magyarországon nyilvántartott áruszállító tehergépjármű-állomány………….25. 3. számú táblázat: A gázolaj árának növekedése……………………………………………….....28. 4.számú táblázat: Az adóbevételek GDP-hez viszonyított arány Magyarországon……………....30. 5. számú táblázat: 100 km-re jutó üzemanyag-fogyasztás összehasonlítása Ft-ban ………….….57. 6. számú táblázat: A pótkocsival rendelkező tehergépjármű költségei…………………………. .58. 7. számú táblázat: A Megacargo Kft. költségei…………………………………………………. 64. 8. számú táblázat:A Megacargo Kft árbevétele ill. kiadásai, ha 2 tehergépjárművet és egy pótkocsit üzemeltet………………………………………………………………………………………… 65. 1. számú ábra: A fuvardíj és üzemanyagköltség összehasonlítása a beruházás előtt és után …... 58. 2. számú ábra: A tehergépjármű és a pótkocsival rendelkező tehergépjármű kiadásait és bevételeit összehasonlító ábra ………………………………………………………………………………59. 3. számú ábra: A beruházás hatására végbement költség- ill. bevétel-növekedés………………. 65.
4
A hazai kis- és középvállalkozások jellemzői, ill. jelentőségük a nemzetgazdaságban A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében, az alkalmazottak mintegy 60 %-át, a bruttó hozzáadott értéknek csaknem 40 %-át állítják elő, és az exportértékesítés közel 20 %-át realizálják. A legtöbb vállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság. A kereskedelem, vendéglátóipar, gazdasági szolgáltatások és építőipar szempontjából a legfontosabb a mikrovállalkozásokban (9 fő alatti létszámmal) foglalkoztatottak tevékenysége. Legnagyobb arányban, az összesnek több mint egyharmadában, a kereskedelemben tevékenykednek, egyötödük a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokhoz kötődik. Az építőipari ágazat foglalkoztatja a mikrovállalkozások létszámának egytizedét. A kisvállalkozások (10-49 fő) legfontosabb ágazata a feldolgozóipar, kereskedelem és gazdasági szolgáltatások, ezekbe összesen a kisvállalkozásokban foglalkoztatottak kétharmada tartozik. A középvállalkozások (50-249 fő) kategóriában foglalkoztatottak 41%-a a feldolgozóiparból, 14-14%-uk a kereskedelemből és a mezőgazdaságból kerül ki. A nagyvállalati kör létszámának közel fele a feldolgozóiparba, a többi a szállítás, távközlés és pénzügyi tevékenység ágazatába tartozik. (lásd melléklet) 1 A vállalkozások területi megoszlása az utóbbi években alig változott, Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás. Az összes társas vállalkozás több mint 40 %-a működik a fővárosban, míg az egyéni vállalkozásoknál ez az arány csak 20 %. A hazai vállalatok jelentős hányada kis-és középvállalkozás (általában egyéni vállalkozás, Kkt, Bt vagy Kft formájában alakul), a KKV-k összesen 99,9%-át teszik ki a Magyarországon létező vállalkozásoknak, és mindössze 0,1 % -uk nagyvállalat. Így a foglalkoztatás területén jelentős szerep jut nekik, de nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy a kis létszámú nagyvállalat tevékenységéből származik a nettó árbevétel és a GDP több mint 60 %-a. A mikro-, kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. Ez a tény önmagában természetes, de nemzetközi összehasonlításban a magyar kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen
1
GKI Rt.
5
nagynak tűnik, és a rés inkább nyílik, mint záródik. Ugyancsak kedvezőtlen jelenség, hogy a magyar kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képessége és kivitele jelentősen elmarad az EU tagországok átlagától. Mindez egyértelművé tette, hogy a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésére, versenyképességük javítására a kormánynak hosszú távú, ciklusokon átívelő stratégiát kell kidolgoznia.
Foglalkoztatás: A kis- és középvállalati szektor nem fejt ki olyan stabilizáló hatást a munkaerőpiacon, mint ahogy korábban azt várták. A mikrovállalkozások körében igen nagy a fluktuáció, nagy részük viszonylag hamar tönkremegy, s kevés példa van arra, hogy a kisvállalkozások középvállalkozássá bővülnének. E cégek működési feltételeinek javulásától várható pedig, hogy fennmaradásuk, növekedési pályára állásuk a dolgozók széles köre számára biztosít foglalkoztatási lehetőséget. Szintén főleg ettől a szektortól várható, hogy a rugalmasabb foglalkoztatási formák (részmunkaidő, time-sharing, munkaerő-bérlés, idénymunkák, távmunka) alkalmazásával olyan társadalmi csoportok számára is elhelyezkedési lehetőséget nyújt, amelyek családi, egészségi stb. helyzetük miatt kiszorulnak a heti 40 órás foglalkoztatásból. 2 A KKV szektorban foglalkoztatottak számának növekedése új cégek alapításán keresztül hasonló mértékű, mint a már meglévő vállalatok bővülése által, tehát mind a vállalatok létrejöttét, mind működését támogató gazdaságpolitikai eszközök egyformán fontosak.
Versenyképesség: A
KKV
szektor
versenyképesség
tekintetében
egyértelműen
hátrányban
van
a
nagyvállalatokkal szemben, termelékenysége alacsonyabb, a technikai fejlődésben kisebbek a lehetőségei. Ugyanakkor differenciáltabbak a termékek és szolgáltatások, mivel a méreténél fogva rugalmasabb szektor képes jobban kielégíteni a vevői igényeket. Az a tendencia is jellemző, hogy a nagyvállalatok kisebb egységekre tagolódnak, s holding-szerűen működnek, miközben kihasználják a kis méret előnyeit is. Az is a KKV vállalatok számát és az általuk foglalkoztatottak létszámát növelő tényező, hogy a nagy cégek tevékenységük egyre nagyobb részét “kihelyezik”, kis- ill. közepes vállalatokkal végeztetik el. A nagyvállalati méretből 2
Viszt Erzsébet: A kis- és középvállalatok növekvő jelentősége a foglalkoztatásban: korlátok és lehetőségek
6
adódó versenyelőny ezáltal kiegészül a speciális ismeretekből, rugalmasságból, alacsonyabb adminisztrációs költségeikből eredő előnyökkel. 3
Rugalmasság: A magyar vállalkozások merevek a foglalkoztatási formákat illetően. A legelterjedtebb megoldás a határozatlan időre szóló teljes munkaidejű alkalmazás. A magyar vállalkozásokat összehasonlítva az unióbeli vállalkozásokkal nagy eltérést fedezhetünk fel szakképzettségi követelményben: az unióbeli vállalkozások nagyobb arányban alkalmaznak szakképzetlen dolgozókat, mint a magyarok. A nagyvállalkozások a legmerevebb munkaadók, a kisebb cégek valamivel nagyobb arányban foglalkoztatják rugalmasabb keretek között munkatársaikat. A mikrovállalkozások viszont igen szigorúan szinte csak szakképzett dolgozóknak adnak munkát. A KKV-k körében jellemző, hogy nő a szakképzettségi szint: a jövőben elsősorban a szakképzetlen munkatársak számának csökkentését tervezik, a szakképzettek arányát pedig emelni kívánják. Ennek oka, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé engedheti meg magának, hogy a működés során felmerülő feladatokra külön munkatársakat alkalmazzon, hiszen ezek nem töltik ki a munkaidőt. Nyilvánvalóan egy magasabban képzett munkatárs meg tud tanulni egyéb, nem a szűkebb szakterületébe vágó teendőket is. Az is gyakori, hogy bizonyos - főként könyvelési, adminisztrációs, illetve alkalmanként felmerülő speciális tudást igénylő - feladatokat alvállalkozóknak adják ki. Ha tehát mindezeket a részjelenségeket összegezzük, már nem is tűnik merevnek a KKV-k foglalkoztatási gyakorlata.4
3
4
Viszt Erzsébet: A kis- és középvállalatok növekvő jelentősége a foglalkoztatásban: korlátok és lehetőségek
A GKI Gazdaságkutató Rt felmérése alapján
7
A mikrovállalkozások jelentősége: Először is tisztázni kell, hogy mi tekinthető mikrovállalkozásnak : A kormány az 1999. évi XCV. törvényben határozta meg , hogy mely vállalkozások tekinthetők mikro-kis- illetve középvállalkozásnak. Az alábbi kritériumoknak kell érvényesülniük, hogy egy vállalkozást mikrovállalkozásnak tekintsünk:
•A cég vezetése független •Max. 10 főt alkalmaznak •Max. 2 M euró árbevétel A mikrovállalkozásoknak kiemelkedő fontossága van a nemzetgazdaságban, mivel a méret szerinti megoszlást tekintve a vállalatok 96,5%-a ebbe a kategóriába esik.(lásd melléklet)
A KKV politika: A kormány a vállalkozások fejlesztésének középtávon érvényesítendő prioritásait a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program kis-és középvállalkozásokra vonatkozó intézkedései tükrözik. KKV politka céljai: •
KKV-k jövedelemtermelésének növekedése (közelítés a fejlett EU tagállamok szintjére)
•
KKV-ban foglalkoztatottak számának növekedése
•
KKV-k számára a lehető legjobb üzleti környezet kialakítására kell törekedni, illetve forráshoz jutási lehetőségeiket meg kell könnyíteni, hogy a lehető legnagyobb mértékben járuljanak hozzá az ország versenyképességének növeléséhez, és a gazd.i növekedéshez.
•
A jogi környezet egyszerűsítése
8
KKV törvény A törvény megszületése: A legtöbb ország rendelkezik a kisvállalkozásokkal foglalkozó törvénnyel. Magyarország először 1998-ban világította át az európai közösségi vívmányok KKV-kel foglalkozó fejezetét, és ezután hozta létre 1999-ben az akkor regnáló kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvényt. Magyarország EU-s csatlakozása után érkezett meg az EB újabb ajánlása, és ennek figyelembevételével megalkották a 2004. évi XXXIV. törvényt. A törvény összesen 5 fejezetből áll, melyek 21 paragrafust foglalnak magukba.
I. fejezet: Bevezető rendelkezések A törvény célja: a kkv-k fejlődésének előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, és ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon, hazai és uniós szinten egyaránt biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkenését, valamint a vállalkozások Európai Unió követelményeihez való felzárkózását. A törvény hatálya: a mikro-, kis- és középvállalkozásokra terjed ki. KKV-k csoportosítása:
Foglalkoztatottak Éves árbevétel Idegentulajdoni létszáma (fő)
(millió euró)
Mikro-
1-9
2
Kis-
10-49
10
Középvállalatok
50-250
43
rész (függ.krit.)
Max. 25%
Forrás: Kállay László: A kis-és középvállalkozások helyzete. Éves jelentés, 2002. Magyar Gazdaságelemző Intézet
Függetlenségi kritérium: támogatás szempontjából azok jöhetnek szóba kkv-ként, melynek állami önkormányzat vagy más vállalat tulajdonrésze nem haladja meg a 25%-ot A Csoportosítás alapján:
- banki hitelek - állami támogatások (vissza nem térítendő // kamattám.) - statisztikai kimutatások 9
Az adatok megállapítása az utolsó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerint történik. Az azon vállalkozások melyek még nem rendelkeznek éves ill. egyszerűsített éves beszámolóval – mivel újonnan lettek alapítva- a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni. Az állományi létszám megállapításakor nem veszik figyelembe a gyakornokokat és a szakképzési szerződés keretében tanuló diákokat
II. fejezet: KKV-k támogatása A törvény létrehozta a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot (KFC), melyről a fontosabb tudnivalók: - támogatásokat, finanszírozását szervezi meg - a források a központi költségvetésből származnak, elkülönített összegből pályázatok útján nyerhetőek el - támogatási formák: - vissza nem térítendő támogatás, - kamattámogatás, - lízingdíj-támogatás, - bankgarancia-kedvezmény, valamint - tőkejegy jegyzése kockázati tőkealapokban, - tulajdoni részesedés szerzése kockázati tőketársaságokban, vállalkozásokban. Egy KKV egyidejűleg több támogatási formában is részesülhet, és más célokat szolgáló juttatásokért is pályázhat, valamint külön törvény írja elő a KKV-k számára adó-, díj- és járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségét.
III. fejezet: Az állami feladatok összehangolása Az állami feladatok összehangolásában és a kkv-kel kapcsolatos döntésekben a törvény által létrehozott Kisvállalkozási Fejlesztési Tanács játszik nagy szerepet. Felépítése:
- Minisztériumok - Érdekvédelmi Szervek - KKV képviselet
10
Feladatai: •
Döntés előtt álló kkvket érintő törvényjavaslatok megtárgyalása ,
•
Számadatokkal
bizonyított
hatásvizsgálattal
értékelik
a
támogatások
hatékonyságát •
Felkészíti a KKV-ket az európai piaci folyamatokba való bekapcsolódásra
•
KKV-k fejlesztési stratégiájának kialakítása
•
Véleményezi a szakmai programokat
•
Javaslat a források felosztási arányára
IV. fejezet: Értelmező rendelkezések Kimondja, hogy az e törvényben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes MNB deviza-középárfolyam érvényes; viszont újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB deviza középárfolyamot kell figyelembe venni.
V. fejezet: Záró rendelkezések A fejezet tisztázza, hogy: E törvény az EK jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
ÖSSZEGZÉS: Az általános jogszabályi környezet kiszámítható és állandó kell, hogy legyen egy országban, h a KKV-k jól, hatékonyan, biztonsággal működjenek, de mivel a gazdasági környezet is folyamatosan változik, a KKV tv-t gyakran kell változtatni, frissíteni, hogy mindig a megfelelő célra és módon lehessen a támogatásokat kiosztani. Ezen felül napjainkban a felelősségteljes felhasználáshoz már szinte mindig előírnak kötelező önrész vállalást is.
11
A KKV-k fejlesztése
„Magyarországon a kis- és középvállalkozás-fejlesztést támogató intézményrendszer több fajta szervezetből, intézményből, illetve hálózatból áll. Ez a rendszer magába foglalja az államigazgatási vállalkozásfejlesztésért felelős szervezeteket, a KKV-ok állami támogatási politikájáért felelős szervezeteket, a kamarai rendszert, a Magyar Vállalkozásfejlesztési alapítványt és a helyi vállalkozásfejlesztési központokat (HVK), az innovációt a kereskedelemfejlesztést, a műszaki fejlesztést támogató szervezeteket, érdekképviseleteket, a regionális fejlesztésért felelős intézményrendszert, szakmai szövetségeket és különböző célokból létrehozott alapítványokat.”5 A magyar állam igen bonyolult átláthatatlan intézményrendszert tart fenn és működtet, hogy nemzeti és Európai Uniós forrásokból támogassa a hazai kis és középvállalkozásokat, amelyek az ország gazdasági erejének jelentős részét adják, és döntő szerepük van a foglalkoztatásban. Főbb intézményei:
A kkv szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények A Magyar Vállalkozások Bankja A Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) belül alakul ki az az egységes intézményrendszer, amely a vállalkozók számára hitel- és tőkejuttatást, valamint garanciát nyújt, s gyakorlatilag az MFB a Magyar Vállalkozások Bankjaként (MVB) is működik. A cél, hogy több vállalkozás az eddiginél egyszerűbben és olcsóbban jusson pénzhez, az eddigi szétaprózott, bürokratikus ügyintézés helyett a saját kereskedelmi bankjánál megkaphassa a hitelt, a tőkejuttatást vagy a garanciát. Az elképzelés arra épít, hogy minden "pályázatképes" vállalkozásnak legyen saját bankja, amely nem csupán saját termékeit tudja kínálni, hanem az állami (és uniós) forrásokkal operáló MFB hitel-, garancia- és tőkejuttató konstrukcióit is képes kiközvetíteni. Az MFB
5
Kállay László: A kis-és középvállalkozások helyzete. Éves jelentés, 2002. Magyar Gazdaságelemző Intézet (132. oldal)
12
átalakulásával vállalkozók egy helyen kapnák meg az összes információt, s a forrást is itt igényelhetnék.
A leendő MFB csoport >> Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. >> IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Kht. >> Promei Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht. >> Regionális Fejlesztési Holding Rt. >> Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. >> Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. >> Hitelgarancia Rt.
Az érintett intézmények - amelyek egy része össze is olvad - tulajdonosi, felügyeleti kontrollját átveszi majd az MFB, amely egyfajta "szolgáltatóházként" működik majd a vállalkozók felé. Az MVB-hez kötődik a Hitelgarancia Rt. és a Magyar Követeléskezelő Rt., a két pénzügyi szervezet révén több százmilliárd forintos finanszírozási lehetőségek nyílnak meg követelések vásárlására illetve faktorálására. A magyar vállalkozások bankjának megteremtése milliárdos megtakarítást tesz lehetővé annak révén, hogy a funkciókat összevonják, így kevesebb igazgatóra, felügyelő bizottsági tagra lesz szükség. A rendszer szerint az érdeklődőkkel való közvetlen kapcsolattartás döntően kereskedelmi bankokra, illetve egyéb helyi képviseletekre hárulna. Az MFB jórészt fejlesztési hiteleket nyújtana a kereskedelmi bankokon keresztül, segítséget a pályázáshoz, illetve a hitelhez szükséges saját erőhöz és garanciákhoz is. Az összevonástól a kormány a pénzosztás egyszerűsítésén túl többmilliárdos megtakarítást is vár. A 2007–2013 közötti támogatásoknál már ezt vennék figyelembe.
13
2006 októberétől tehát felállt az "egyablakos intézményrendszer", azaz a vállalkozások valamennyi államilag szükséges dokumentumhoz, illetve szolgáltatáshoz egy helyen juthatnak hozzá. Magyar Export Import Bank Rt. (Eximbank) Az állami tulajdonban lévő Eximbank célja, hogy a rendelkezésére bocsátott közvetlen költségvetési források, és az állami garanciális háttér felhasználásával segítse elő a magyar export növekedését. A pénzintézet közvetlen és közvetett úton járul hozzá a KKV szektor exportfinanszírozásának segítéséhez: közvetlen módon a bank saját forrásai terhére folytatja a kedvező kamatozású forgóeszközhitel (eximhitel) kihelyezését a kis-és középvállalkozásoknak, illetve közvetett módon más pénzintézeteknek nyújt exportcélú refinanszirozási hitelkeretet, amely segítségével a kis-és közepes, illetve nagyvállalatok jutnak kedvező kondíciójú exporthitelhez. Magyar Exporthitel Biztosító Rt (Mehib) Az Eximbank afféle „testvérintézménye”. Szintén állami tulajdonú. A Mehib célja az export és belföldi pénzügyi kockázatok megosztása, a külföldi kapcsolatok, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése, az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése, és hitelhez jutásuk megkönnyítése. A pénzintézet tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem-piacképes kockázatú biztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki: hitelezés, kezesség, különböző pénzügyi veszteségek. A Vállalkozásfejlesztési Tanács 2004. április 26-i ülésnapján az Országgyűlés elfogadta a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényt. A törvény meghatározta a GKM keretében működő Vállalkozásfejlesztési Tanács feladatkörét. A VT részt vesz a KKV-fejlesztési stratégia kialakításában. Ez az a testület, ahol országos szinten lehetőség nyílik a KKV-k működésének értékelésére, problémáik áttekintetésére, a megoldási javaslatok kidolgozására.
14
A VT elnöke a gazdasági miniszter. A VT évente legalább négy alkalommal tart ülést. Az üléseket a VT elnöke hívja össze. A Vállalkozásfejlesztési Tanács tevékenysége során többek között az alábbi témakörök kerültek ismertetésre, megtárgyalásra: A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében meghirdetett KKV-pályázati rendszer, az NFT és az operatív programok tervezete, a strukturális alapok forrásaihoz való hozzájutás lehetőségei a KKV-körhöz tartozó vállalkozások szempontjából, az Európai Bizottság új ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározására és a magyar kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény módosítási javaslatai. Magyar vállalkozásfejlesztési alapítvány (MVA) A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a magyar kis-és középvállalkozások létrejöttéhez és fejlődéséhez. Az MVA független szervezet, alaptőkéjét a magyar kormány, bankok és érdekképviseletek biztosítják. Ezen intézménynek szerepe csökkenni látszik. Az MVA programjai •
Phare KKV fejlesztési program
•
Mikrohitel
•
Tanácsadás
•
Képzési programok
•
Informatikai fejlesztés támogatása
A Phare program mára már sokat veszített a jelentőségéből. Az MVA legfontosabb programja a Mikrohitel program lett.
A mikrohitel program A program célja: A Mikrohitel Program (MHP) általános célja a kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, elsősorban azon a speciális területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják kielégíteni.
15
Az 1992 óta működő Országos Mikrohitel Program keretében több mint 30 ezer vállalkozó kapott mikrohitelt, több mint 39 milliárd Forint értékben (az utóbbi években kihelyezett mikrohitel forrásokat lásd a mellékletben).6 A program egyik legsikeresebb időszakának az elmúlt másfél év bizonyult. A hitel feltételeiben 2005. februárban és decemberben eszközölt módosítások jelentősen megnövelték a mikrohitel iránti igényt. 2006 végéig további 1, 4 mrd Ft kerülhet folyósításra a vállalkozásoknak, ami azt jelenti, hogy 2006-ban összesen körülbelül 4, 5 mrd Ft jut el a vállalkozókhoz az OMA központi forrásaiból. Az OMA-ba visszaérkező törlesztések újbóli kihelyezése biztosítja a program folyamatos működését azután, amikor a rendelkezésre álló keretösszeg teljes egészében felhasználásra került. A megyék közötti különbségeket figyelembe véve, a Helyi Vállalkozásfejlesztési Központok között allokációs módszerrel osztják szét havonta a keretet. Cél, hogy a mikrohitelért való sorban állás a lehető legkisebb legyen. A rendszer jelenleg forráshiányos, az OMA igényekhez igazodó további forrás bővítése várakozások szerint az NFT II. program forrásaiból valósítható meg.
6
MVA honlapja (http://www.mva.hu/informaciok/evd_atadas.php)
16
A KKV támogatás az Európai Unióban
Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a kis-és középvállalkozások helyzetével, hangsúlyozza, hogy a KKV-knak központi szerepe van a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás szempontjából. Az Európai Tanács 2000-ben tartott lisszaboni értekezletén fogalmazódott meg az a stratégiai cél, hogy az elkövetkezendő tíz évben az európai gazdaság a világ legversenyképesebb és leginkább tudásalapú gazdasága legyen, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, több és jobb munkahely teremtésére és nagyobb társadalmi kohézióra. Ezeknek a céloknak megfelelően született meg a Kisvállalkozások Európai Chartája. Kisvállalkozások Európai Chartája: Magyarország 2002-ben írta alá a Kisvállalkozások Európai Chartáját, amely a kisvállalkozások támogatási és fejlesztési tevékenységének az alapja az Európai Unióban, és így elfogadta az elveit, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a meghatározott cselekvési programmal összhangban alakítja a hazai KKV fejlesztési politikát és a gazdasági környezetet. E dokumentum deklarálja, hogy a kisvállalatok tekintendők az innováció, a foglalkoztatás, valamint az Európán belüli társadalmi és helyi integráció fő hajtóerejének. Éppen ezért a lehető legjobb környezetet kell biztosítani a kisvállalkozások számára. A Charta tíz területet jelöl meg fő cselekvési irányként. 7 Ezek a következők: 1. A vállalkozások oktatása, képzése 2. Olcsóbb és gyorsabb indulás 3. Jobb törvénykezés és szabályozás 4. Szakmai ismeretek biztosítása 5. Az on-line hozzáférés biztosítása 6. Az egységes piac jobb kihasználása 7. Adó-és pénzügyek 8. A kisvállalatok technológiai teljesítményének erősítése 9. Sikeres üzleti modell és a legmagasabb szintű kisvállalati támogatás 10. A kisvállalati érdekek erősebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása uniós és nemzeti szinten 7
Kállay László: A kis-és középvállalkozások helyzete. Éves jelentés, 2002. MGI (14. oldal)
17
Uniós támogatási programok: Az alábbi forrásokon alapul a KKV-k közösségi szintű pénzügyi támogatása: •
kifejezetten a kisvállalkozások speciális igényeit szolgáló Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program;
•
strukturális alapok;
•
az Európai Fejlesztési Bank (EIB) és a Európai Beruházási Alap (EIF) hitelkonstrukciói;
•
Kutatás-fejlesztési Keretprogram;
•
az Európai Szociális Alapnak a szakképzést és továbbképzést szolgáló támogatásai.
A kis-és középvállalkozások támogatásának legfontosabb közösségi eszközei a Többéves Programok és az ezekhez kapcsolódó un. közös akciók. A hazai KKV-k csak korlátozottan tudnak élni a program kínálta lehetőségekkel. A programok legjelentősebb eredményének az Európai Információs Központok (EIC) szervezetének kiépítése és bővítése bizonyult.
18
A KKV támogatás Magyarországon
Nemzeti Fejlesztési Terv Ahhoz, hogy Magyarország részesüljön az EU-s forrásokból, ki kellett dolgoznia a Nemzeti Fejlesztési Tervet. A Tervben megfogalmazott célok, és prioritások végrehajtásáról öt Operatív Program gondoskodik. A Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai: 1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Irányító Hatóság a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Irányító Hatóság a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 3. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Irányító Hatóság a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium, 4. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóság a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 5. Regionális Operatív Program (ROP) Irányító Hatóság a MEH Magyar Terület ésRegionális Fejlesztési Hivatala. Ezen Operatív Programok közül a KKV-k számára a legfontosabb a GVOP, mivel az célul tűzi ki a kis-és középvállalkozások fejlesztését. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) célja a gazdaság általános versenyképességének javítása a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával. A GVOP az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásaiból részesül.
19
A 2004-től 2006-ig tartó GVOP prioritásai: I. Beruházás-ösztönzés II. Kis- és középvállalkozások fejlesztése III. Kutatás-fejlesztés, innováció IV. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés: V. Technikai segítségnyújtás.
A GVOP vállalkozásfejlesztésének két pillérét a Smart Hungary középtávú beruházásösztönzési koncepció és a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP) jelentik. A Smart Hungary beruházás-ösztönzési koncepció a kormány hárompillérű beruházásösztönző csomagja, amely elsősorban a közepes –és nagyberuházások támogatási rendszerének alapját foglalja össze. Ennek a programnak a mikrovállalkozások szempontjából nem igen van jelentősége. Azonban az SZVP igen fontos a kis- és középvállalkozások számára, de erről még a 5. 3. 1-es fejezetben részletesen beszámolok.
20
A Megacargo szolgáltató kft általános bemutatása Szakdolgozatom témájának azért választottam a Megacargo Kft, egy mikrovállalkozás gazdasági helyzetének bemutatását, mivel a helyzetük ( KKV-k) javítása a kormány kiemelt célja. Felismerték, hogy e szektor támogatása nemzetgazdasági szempontból igen fontos, egyrészt a foglalkoztatásban betöltött szerepük miatt, másrészt versenyhelyzetük javításával nagyobb mértékben járulhatnának hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. Emellett ez a vállalkozás hozzám közel álló személyek által van működtetve, így sikereivel, problémáival nap mint nap szembesülök. Ezen keresztül ismertem meg belülről egy mikrovállalkozás helyzetét, és a támogatási rendszer réseit. Általános cégadatok: A társaság cég neve: Megacargo Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság székhelye: 1149 Budapest Pósa Lajos utca 44. Cégjegyzékszám: 01-09-716-066 Tevékenységi köre: TEÁOR 7121 Egyéb szárazföldi jármű kölcsönzése TEÁOR 6024 Közúti teherszállítás TEÁOR 6311 Rakománykezelés TEÁOR 6312 Tárolás, raktározás TEÁOR 6340 Szállítmányozás TEÁOR 5130 Étkező helyi vendéglátás Tagjai: természetes személyek Alkalmazottak száma: 3 fő A Megacargo kft 2003. május 16-án alakult meg családi vállalkozásként. A vállalkozás alapításának a célja a család megélhetésének biztosítása volt, alapja a családfő, azaz a vállalkozás vezetőjének 20 éves tapasztalata volt a nemzetközi fuvarozás területén. Tevékenységi körét tekintve alapításkor szárazföldi járművek kölcsönzése, közúti teherszállítás és az ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységek, szállítmányozás, rakománykezelés, raktározásként határozták meg. Később egy másik tag szakképzetségének megfelelően étkező helyi vendéglátást is bevonták tevékenységi körbe, ezzel kívánták
21
biztosítani a „több lábon állást”. Azonban ennek a tevékenységnek a gyakorlására nem került sor. A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft. Ez az összeg azonban nem fedezte még a tevékenységhez szükséges eszköz, a tehergépjármű megvételéhez szükséges forrást sem. Mivel a társaság létrejöttekor nem állt rendelkezésre olyan hitel, amely az induló vállalkozások számára is elérhető, így a hiányzó pénzösszeget tagi kölcsön formájában pótolták. A megalakulást követően a vállalkozás rövid időn belül szembe találta magát az első nehézséggel. A tapasztalat és az anyagi eszközök még nem jelentettek garanciát a sikerhez, állandó partnerkör hiányában a társaság jövője bizonytalanná vált. Ekkor talált rá a vállalkozás ügyvezetője TimoCom fuvarbörze szolgáltatásra. Ez egy olyan internetes rendszer, melyen keresztül fuvarok, illetve tehergépjármű rakterek adás-vétele válik lehetővé. A TimoCom rendszerbe való belépés lehetővé tette a vállalkozás fennmaradását. A rendszer használatával sikerült partnerkörét kiépítenie, és már az alapítás évében szerény nyereséget realizált. A következő üzleti év végére már stabil nyereséges működés jellemzi, a tagi kölcsönre már nincs szükség a működéséhez. 1. számú táblázat A Megacargo szolgáltató kft árbevételének és nyereségének alakulása Év
Árbevétel (ezer Ft)
Mérleg szerinti eredmény (ezer Ft)
2003
4685
348
2004
16, 455
2, 159
2005
13, 600
-2, 046
A vállalkozás adatai alapján
A 2005-ös évben a vállalkozás új autó lízingelése mellett döntött, egyrészt mert állandó megrendelője nagyobb teherbírású autót igényelt, másrészt az eleve használtan vásárolt gépjármű állapota erősen romlott. Amikor a cég a lízing mellett döntött, nem tudta még, hogy az akkor tulajdonában lévő teherautót áron alul tudja csak eladni. A magas lízing költség felvállalása és az autó több mint egy millió forinttal a könyv szerinti érték alatt történő értékesítése együttesen eredményezte a 2005-ös év veszteségesen alakulását.
22
A lízing finanszírozása svájci frank alapú, így a belpolitikai helyzet hatására történő súlyos forint leértékelődés a költségeket kedvezőtlenül befolyásolja. Mivel a lízingszerződés 2008ban jár le, így e feltételek fennállása esetén, az elkövetkezendő évekre stagnálás lesz jellemző, számottevő eredménynövekedésre nem lehet számítani. A helyzetet súlyosbítja az üzemanyagárak drasztikus emelkedése. Bár a havi lízing díj kitermelése olykor nehézségeket okoz, ezidáig a lízingen kívül más hitel és egyéb külső forrás igénybevételére nem kényszerült. Jelenlegi partnerei: A Megacargo kft leggyakrabban Anglia- Magyarország, ill. Lengyelország-Magyarország között szállít. Kialakult állandó partnerköre van, így képes lesz átvészelni ezt az átmeneti nehéz időszakot. Az állandó partnerei garanciát jelentenek a fuvardíj befolyása terén, azonban ha a már említett TimoCom rendszerről vállal eseti fuvarokat, kockázati tényező lehet az általános „körbetartozás” jelensége. A vállalkozás fizetőképessége: A kft fizetési kötelezettségeinek mindig pontosan eleget tesz, se az állam felé, se az üzleti partnerei felé nincs lejárt kötelezettsége. A vállalkozásnak megrendelői a számlázástól számított 40 napon belül fizetnek (rendkívüli esetben ez elérte a 120 napot is). Így likviditása megőrzése érdekében a Megacargo Kft úgynevezett UTA kártyát váltott ki. Ez a kártya hitelt nyújt a legmagasabb költséget jelentő, üzemanyag vásárlásához. De ezért az előnyért magas költségeket számolnak fel: a kezelési költség ugyan igen kedvező, 2%,azonban az kockázati tényezőt jelent, hogy az üzemanyag árát a frankfurti tőzsde devizapiaci áron számolják el.
23
A Megacargo szolgáltató Kft versenyhelyzete Magyarországon a közúti árufuvarozás az 50-es években még jelentéktelen mértékű volt. Az 1970-es években már 20 %-át tette ki a fuvarozásnak a közúti fuvarozás, az 1980-as években meghaladta az egynegyedét, az 1990-es években a kétötödét, és az ezredfordulón elérte a felét. A közút térnyerését a közúti szállítás nagyobb rugalmasságával, gyorsaságával, a háztólházig történő kiszolgálással, illetve a szállítandó áruk értékesebbé válásával, a speciális igényekhez történő jobb alkalmazkodással lehet magyarázni. Azonban ezek a közút fölényeként hangsúlyozott tulajdonságok nem elegendőek az erősödő piaci versenyben az új versenytárs közúti fuvarozókkal szembeni helytálláshoz. A szelekció hatására kezd kialakulni a hazai közúti fuvarozáson belüli dualitás: egyfelől vannak a követelmények teljesítésére képes fuvarozók, akik próbálnak lépést tartani az igényekkel, másfelől pedig az erre képtelenek, akik fokozatosan kisodródnak a piacról. Tompítja a szelekció ütemét, hogy kiindulásképpen a két csoport számára még rendelkezésre áll két elkülönült piaci szegmens is: •
a nemzetközi közúti szállítások piaca (ami a szállítási teljesítménynek csak az 5%-át jelenti) és a korszerű szolgáltatások piaca.
•
illetve a másik oldalon a belföldi fuvarozási piac hagyományos része.
Az európai fuvarozói versenypiacot uraló követelmények meghatározásában ma már jelentős szerepe van a környezetvédelmi és fenntarthatósági megfontolásoknak. Az unió közlekedéspolitikájának is deklarált célkitűzésévé vált a forgalom mennyiségi növekedésének a gazdaság növekedésétől történő elválasztása (a ’decoupling’), és ennek érdekében a szállítási teljesítmények növekedésének a fékezése, továbbá a közúti szállítások összes áruszállításon belüli részarányának a csökkentése. Az utóbbi célt részben az alternatív közlekedési módok vonzóbbá tételével kívánják megoldani. Az összes szállítási teljesítmény csökkenése irányába hat két fontos tényező a termékösszetétel, illetve a szállítás-szabályozás oldalról: •
Az egyik a termékek értékén belül a tudásgazdag és szolgáltatás-intenzív részarány növekedése, az anyag- és energia hányad csökkenése.
•
A másik a szállítás, mint szolgáltatás költségeinek teljes körű megfizettetése, ezáltal számos hagyományos olcsó termék nagy távolságra történő szállításának az ellehetetlenülése.
24
Másrészt viszont a szállítási teljesítmény növekedését segíti elő környezetünkben az europaizálódás és a globalizáció folyamata, (ami egyszerre ígéri a helyi piacon a szállítandó árumennyiség/ választék/ távolság növekedését, és a versenytárs szállítók megjelenését.) Az európai piacon ezek a követelmények meghatározóak és hatással vannak a nemzetközi fuvarozásban résztvevő hazai fuvarozókra. 8 Magyarországon a közúti árufuvarozás teljes egészében privatizált ágazat, melyben ma már csak magánvállalkozások működnek. A szektorra az államnak csak olyan közvetett eszközök alkalmazásával van ráhatása, mint amilyenek az adók, illetékek, díjak, engedélyezés és ellenőrzés. Bár a kormányzat elsődleges feladata a gazdálkodás jogi és intézményi kereteinek megteremtése, ezeket az eszközöket mégis alkalmazhatja a hazai fuvarozók, különösen a kis cégek érdekében versenyképességük fokozására. A Magyarországon a nemzetközi közúti árufuvarozásban résztvevő tehergépjárművek száma az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt szabályozva volt, de ez 2004 után megszűnt. Ez felvetette azt a problémát, hogy a csatlakozással az áruforgalomban résztvevő gépjárművek száma és fuvarozási kapacitása növekedni fog. 2. számú táblázat Magyarországon nyilvántartott áruszállító tehergépjármű-állomány Év
Közúti tehergépjárművek száma (db)
2000
328 202
2001
340 993
2002
354 646
2003
362 277
2004
363 564
2005
377 004
Forrás: KSH (http://portal.ksh.hu/pls/portal/ksh_web.tdb.view_cath?lang=HU&parent=4351)
8
Fleischer Tamás: A közúti szállítás EU-integrációjának előkészítése
25
Ahogy azt a táblázat is mutatja, valóban bekövetkezett növekedés a gépjárművek számában, de az nem jelentős. Azonban a táblázatból nem derül ki, hogy a tehergépjárművel rendelkezők közül hányan vesznek részt a nemzetközi fuvarozásban (erről nem létezik nyilvántartott adat),illetve, hogy a járművek teherbírása milyen növekedést mutat. A nemzetközi fuvarozásban részt vevő magyar gépjárműállomány átlagos színvonala már a csatlakozás előtt uniós színvonalú volt. Ezzel szemben a belföldi árufuvarozásban részt vevő járművek műszaki színvonala alacsony, életkoruk magas. A gépjármű állománynak ez a tevékenységek szerinti szétválása nehezíti, mondhatni kizárja a két fuvarozói kör közötti átjárást. Azonban a limit megszűntetése egyrészt kismértékben fokozta a hazai versenyt, ugyanakkor pozitív hatása is volt, mivel ezzel megszűnt a magyar fuvarozók hátránya a cseh, lengyel, szlovák fuvarozókkal szemben, akiknél nem létezett limit, így a nemzetközi piacon nagyobb számban vehettek részt . A hazai fuvarozóknak ezen kívül más téren is versenyhátránya volt ezen fuvarozókkal szemben, ugyanis Magyarországon a nemzetközi árufuvarozásban résztvevő tehergépjárműveket érintő szabályok igen szigorúak voltak. Csak hogy egy példát említsek, a magyar fuvarozók nem vehettek részt a nemzetközi közúti forgalomban 6 évesnél régebbi gépjárművel, míg a szomszédos országok fuvarozói igen. De ez a hátrány az Európai Unióba történő belépéskor előnnyé vált, ugyanis ott elvárják a korszerű, a környezetet kímélő, a lehető legbiztonságosabb gépjárművek használatát, így a szigorú szabályoknak köszönhetően a magyar fuvarozók aránylag korszerű járművekkel rendelkeznek.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásai: Az EU határain belül létrejött az egységes közlekedési piac, ahol valamennyi tagállam fuvarosai teljesen azonos feltételek mellett működhetnek. A liberalizáció természetes tartozéka a verseny, hiszen az éppen azt jelenti, hogy külső beavatkozás nélkül, a folyamatokat a piac törvényei szabályozzák. Ennek következménye, hogy a versenyképesebb szereplők tudnak maguknak megbízást, s ez által piaci részesedést szerezni. Az EU csatlakozás a magyar fuvarozók számára előnyökkel és hátrányokkal egyaránt járt. Mivel a határok, a vámvizsgálat megszűnt, így az egész folyamat felgyorsult, csökkent a várakozási idő a határoknál, és az áru is hamarabb eljut a rendeltetési helyéig. Nőtt a futásteljesítmény.
26
Ami a piacot illeti, az nem bővült, mivel a csatlakozás előtt is szállítottak árut az EU- ba, azonban a belföldi versenytársak száma nőtt a már említett limit megszüntetése miatt, nemzetközi viszonylatban a kölcsönösség miatt nőtt a korábban korlátokba ütköző külföldi szereplők száma. Lényeges különbség van az EU15 és hazai közlekedési vállalkozások helyzetében, elsősorban ez utóbbiak tőkeszegénysége és korszerűtlen, mind közlekedésbiztonsági, mind környezetvédelmi szempontból jórészt elavult járműparkja miatt. A kelet-nyugat irányultságú nemzetközi árufuvarozási piacon ma uralkodó helyzet elemzése alapján az alábbi főbb megállapításokat tehetjük: •
„A KKE országok az alacsonyabb bérek, ezért alacsonyabb költségek miatt nyomott árakon kínálják szolgáltatásaikat. Az ebből eredő versenyelőnyt azonban lerontja az alacsony termelékenység, ami a jövedelmezőségi szintet is szűk korlátok közé szorítja. Ez áll szemben az EU 15 magasabb működési költségeivel, amit ellensúlyoz a magasabb termelékenység, a minőségileg jobb, összetettebb szolgáltatások nyújtása.
•
Az eltérő adottságok fokozatosan olyan munkamegosztást alakítottak ki a két régió országai között, hogy a KKE országok költség előnyükre építve inkább a hagyományos szállítási piacon vannak jelen, az EU tagállamok pedig egyre inkább az értéktermelő, minőségi szolgáltatások piaca felé fordulnak. E tendenciából az a következtetés adódik, hogy két régió fuvarozói nem teljesen ugyanazon a piacon működnek.”9
A nemzetközi közúti árufuvarozási piac jellemzői: •
Alacsony jövedelmezési mutató (kisebb, mint 10%).
•
Telített piac, a versenytársak száma nagy.
•
A túlkínálat miatt a fuvardíjak csökkenése figyelhető meg.
•
Korszerű jármű beszerzése drága
•
A piac szegmentálódása: „minőségi” (értéktermelő, logisztikai szolgáltatásokat nyújtó szegmens) és „mennyiségi”(hagyományos tevékenység) fuvarozás.
•
Magas költségek , az üzemanyagár, amely a költségek közel 30%-át teszik ki, folyamatos emelkedik. Ezt mutatja a következő táblázat: (bruttó ár)
9
Fleischer Tamás: A közúti szállítás EU-integrációjának előkészítése (4. oldal)
27
3. számú táblázat A gázolaj árának növekedése Év
Gázolaj ára (Ft /l )
2003. 01. 01.
207
2004. 01. 01.
213
2005. 01. 01.
229
2006. 01. 01.
255
Forrás: Apeh (http://www.apeh.hu/uzemanyagarak)
A magas költségek, az éles verseny miatt egy vállalkozásnak igen nehéz talpon maradnia ezen a területen, de emellett egy mikrovállalkozás további hátrányokkal szembesül a nagyvállalkozásokkal szemben. Közúti fuvarozási engedély Ezt az engedélyt 5 évre állítják ki a fuvarozók részére. Az engedély két részből tevődik össze: •
Maga az engedély, ami 90 000 Ft
•
Járművenként további 10 000 Ft fizetendő
A Megacargo szolgáltató Kft számára tehát ez 100 000 Ft-ot jelent. Beláthatjuk, hogy egy nagyvállalkozás számára, amely nagyobb gépjárműparkkal rendelkezik, ez sokkal előnyösebb, mint egy mikrovállaklkozás számára. Tegyük fel, hogy egy vállalkozás tíz tehergépjárművel rendelkezik. Ekkor a költségei a következőképpen alakulnak: 90 000 + 10 000 * 10 = 190 000 Ami azt jelenti, hogy gépjárműnként 19 000 Ft-ot köteles fizetni. Ez az aránytalanság abból fakad, hogy az engedély magas költségrészét nem a járműre szabják ki, hanem magára a tevékenységre. Ezáltal azokat a nagyobb vállalkozásokat támogatják, amelyek több gépjárművel rendelkeznek, így sokkal jobban megéri több gépjárművet fenntartani, de így a verseny erősödik a mikrovállalkozások számára. Természetesen, ha ezt a költséget éves szinten nézzük, akkor ez nem tűnik olyan megerőltetőnek, de abba bele kell gondolni, hogy milyen összegről lenne szó, ha a nagyvállalkozásoknak minden tehergépjármű után kellene megfizetniük ugyanazt az összeget, amelyet a mikrovállalkozások fizetnek egyetlen tehergépjármű után. Számos területen szembesülhetünk a fuvarozás területén azzal, hogy minél nagyobb egy vállalkozás, annál könnyebben boldogulhat, annál több kedvezményben részesülhet. 28
Például a járműbeszerzésnél, több gépjárműre nagyobb kedvezményt kaphat, a tankolási kedvezmények (Mol Rt. kedvezményei ), a banki költségei is kedvezőbbek egy nagyobb vállalkozásnak, mivel minél nagyobb egy vállalkozás forgalma, annál kedvezőbbek a banki feltételek, vagy például az UTA kártyánál. UTA kártya Az UTA kártya a nemzetközi teher- és személyfuvarozásban résztvevő vállalkozások számára kibocsátott szervizkártya. Ez likviditást biztosít a fuvarozók részére, mivel az üzemanyag vásárlást később számlázza. Továbbá nagy segítséget jelent nagyobb műszaki meghibásodás esetén, ha a jelentős anyagi kárt amúgy más úton nem tudnák fedezni. Az UTA kártya hitelt biztosít a Megacargo részére, amire nagy szüksége van, mivel az üzemanyag ára igen drága, nagy költséget jelent, és a vevői a számlázástól 40 napon belül fizetnek (rendkívüli esetben ez elérte a 120 napot is). E kártya birtoklásához egy mikrovállalkozásnak 200 000 Ft letétet kell elhelyeznie a kártyát kiadó vállalkozásnál, míg a nagyvállalkozások díjmentesen részesülhetnek a kártya előnyeiből. ÁFA törvény: Az ÁFA fizetését az állam nem a vevői fizetés teljesítéséhez köti, így a vállalkozások az állam felé is hiteleznek. További probléma az uniós országok ÁFA visszatérítési késedelme. Az üzemanyag ÁFA visszaigénylése tekintetében ugyanis a szabály az, hogy amelyik országban vásárolták az üzemanyagot, abban az országban igényelhetik vissza. A visszaigényléshez azonban el kell érni a minimális ÁFA visszaigénylési szintet, amely országonként változik. Ezt a szintet egy kisvállalkozás később éri el, mint egy nagyvállalkozás. Ezzel szintén az a probléma, hogy itt sem járműre bontják a költségeket, hanem a vállalkozás egészét nézik. Így egy kisvállalkozás ÁFA visszaigénylésből származó pénzforrása több ideig van lekötve, mint egy nagyobb fuvarozó vállalkozásé. Emellett közvetítőt kell alkalmaznia, aki további jutalékot von le, ami akár a 15%-ot is elérheti. Ha alacsony összegről van szó, akkor gyakran nem is éri meg visszaigényelni az ÁFÁ-t a hosszas és bonyolult adminisztrációs munka miatt.
29
Adók és adminisztrációs terhek Az elmúlt években Magyarországon is kialakult az európai normákon alapuló adórendszer, amely a gazdaság átalakulásával járó közgazdasági és szervezeti változásokat, valamint a nemzetközi elvárásokat is figyelembe véve szinte évről-évre módosul. Az adózás alapvető célja nem változott, az továbbra is az államháztartás adóbevételeinek a biztosítása úgy, hogy a szabályozás az aktuális gazdaságpolitika prioritásait is támogassa. Alapjaiban vizsgálva az egyes adónemeket, az adóztatás módját illetően, a rendszer megfelel az EU normatíváknak és ajánlásoknak. A jövedelmek központosításának szintje és az adóterhelés átlagos mértéke nem nagyobb az EU átlagnál. Magyarországon az adóbevételek – ideértve a társadalombiztosítási járulékokat is –GDP-hez viszonyított aránya 2004-ban 39, 2% volt, 2005-re valamelyest csökkent 39 %-ra. Az t figyelhetjük meg, hogy az adóterhek folyamatosan csökkennek, 2006-ra 2 %-kal kevesebb adóbevételre tett szert az állam. 4.számú táblázat Az adóbevételek GDP-hez viszonyított arány Magyarországon Év
Adóbevétel a GDP %-ában
2004.
39, 2%
2005.
39 %
2006.
37, 1%
Forrás: Magyarország konvergencia programja (2. számú táblázat) http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/country/countryfiles/hu/hu20052006_hu.pdf
Az Eurostat 2005. januári elemzése szerint ez az adóterhelés uniós összehasonlításában nem tekinthető kiemelkedően magasnak, alatta marad az Unió 25 tagállamának 2004. évi 40, 7% terhelésének, annak következtében, hogy az EU 15 régi tagállamainak többségében jóval 40% fölötti a terhelés. Az új EU-tagállamokban azonban általában kisebb az állami újraelosztás mértéke, csak Szlovéniában magasabb hazánkénál. Az élőmunka terhelésén belül Magyarországon igen magas a munkáltatói társadalombiztosítási járulékok mértéke, csökkentve ezáltal a vállalkozások versenyképességét, így ez ma a magyar adórendszer egyik kritikus pontja. A kis- és közepes vállalkozók a növekedésüket leginkább akadályozó tényezőként a magas adó- és társadalombiztosítási terheket jelölik meg. 30
„A versenyfeltételek javítása és a foglalkoztatás bővítése szempontjából az adó- és járulékrendszernek meghatározó szerepe van. Az elmúlt két évben ennek szellemében több adójellegű ösztönző került bevezetésre, így 2004-től a társasági adókulcs mértéke 18%-ról 16%-ra csökkent, javultak a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételei, bővült a kedvezménnyel támogatott fejlesztések köre, emelkedett a K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmények mértéke, valamint a középvállalkozások számára is elérhetővé vált a korábban csak a mikro- és kisvállalkozások számára igénybe vehető, a beruházásokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény. A 2005. évi új kedvezmények a beruházások és a munkahelyek bővítését szolgálják a vállalkozások méretétől függetlenül, így nőtt az iparűzési adónak a társasági adóból leírható hányada és ezt szolgálják a járulékrendszer és a személyi jövedelemadó módosításai. Ezek azonban egyes tehernövekedést is jelentő változásokkal együtt egymás hatásait, mérséklő változásokat hoztak a vállalkozások életében. A versenyképesség további erősítése érdekében 2005 elején a kormány adóreformot hirdetett meg. Az adórendszer átalakításának fő célja, hogy többen, szélesebb adóalappal, egyszerűbben, kevesebb adót fizessenek. Ennek érdekében megalakult az Adóreform Bizottság, amely szakértőkből és különböző érdekképviseleti és szakmai szervezetek delegáltjaiból áll. Megalakultak az egyes adózási területtel foglalkozó munkabizottságok, kettő közülük (az iparűzési adóval, illetve az élőmunka járulék- és adóterheivel foglalkozó) a GKM elnökletével, kettőt, pedig nem minisztériumi szakértők irányítanak. Ezzel párhuzamosan került meghirdetésre, a bürokrácia csökkentésére irányuló program is, felismerve azt, hogy az adminisztratív terhek leépítésével a termelékenység számottevő növelését és a gazdasági növekedés gyorsulását lehet elérni. Ennek első eredményeit, az adóeljárásokat érintően a 2005 májusában elfogadott adózási akadálymentesítő csomag elfogadása jelenti, és kidolgozásra került a GKM „Akadálymentesítő” intézkedési programcsomagja is a kis- és középvállalkozások részére.”10 A kormány 2006.évi konvergencia programja ezeket az intézkedéseket megváltoztatta. Az adócsökkentésre irányuló tervek megvalósítását a jelen gazdasági helyzet nem teszi lehetővé. A vállalatok számára a legnagyobb adminisztrációs terheket az APEH által előírt kötelező adatszolgáltatások jelentik, ami az összes adatszolgáltatatási kötelezettségnek majdnem a fele. Ez a rendkívül magas arány azzal magyarázható, hogy az APEH felé kell benyújtani a legtöbb
10
Kőhegyi Kálmán: A kis-és középvállalkozások helyzete 2003- 2004, Éves jelentés, GKM (55. oldal)
31
fajta bevallást (ÁFA, TÁNYA, SZJA, stb.), ezért az APEH-től eredő változtatások – melyek a vállalatok meglátása szerint túl gyakoriak – igen nagymértékben terhelik a vállalkozásokat. Problémák az adózás területén ( a Megacargo szolgáltató Kft szempontjából ) A vállalat bírálja az adóhatóságot a hosszadalmas, jelentős munkaerő-kapacitást lekötő ellenőrző vizsgálatok miatt. Az utóbbi idők szinte egyetlen adminisztrációs teher könnyítésének tartja a TB-járulék beszedésének az adóhatósághoz való telepítését. (ez az intézkedés pozitív visszhangot kapott, mivel a TB-hatósággal mindenki elégedetlen volt, ezért kedvező változásként értékelték, hogy megszűnt a velük való kapcsolat.). A hatóságok nyilvántartásai gyakran áttekinthetetlenek, hibásak, miközben követelményeik a vállalkozással szemben sürgetőek és a mulasztásokat keményen szankcionálják. A vállalatok adminisztrációs terhei növekedtek az elmúlt években és nincs is remény arra, hogy ezek csökkenjenek a jövőben. Igen jelentős terhet jelent a vállalkozások számára a szabályozók állandó módosítása. Ez még akkor is gond, ha a számviteli teendőket a cég kiadja alvállalkozónak. Itt nemcsak a szükséges továbbképzés, jogszabály beszerzés jelent költséget és munkaidő-kiesést, de a számítógépes programok módosítása, a nyomtatványok cseréje is. A vállalkozás aránytalannak látja, hogy a munkaerőköltség több mint a fele a költségvetésbe kerül, a dolgozók annak alig a felét kapják kézhez. A magas bérterhek olyan akadályt jelentenek, ami a létszám bővítését megfontolandóvá teszi, emellett a vállalkozások versenyképességét is rontja. Az adószabályozást áttekintve megállapíthatjuk, hogy a kis- és középvállalkozások összesen 38-féle kötelezettséget kell, hogy teljesítsenek évente, az egyéni vállalkozók, pedig 10-féle adó- és járulékfizetésre kötelezettek. Az adófajták száma egy-egy vállalkozásnál persze ennél jóval kevesebb. Legtöbb kötelezettséget ráadásul havonta kell teljesíteni. Az érdekképviseleti szervezetek ezért rendszeresen szorgalmazzák az adó és járulékterhek csökkentésén túl az adminisztrációs terhek mérséklését is. Az EU irányelvekkel a jelenlegi szabályozás összhangban van, de a csatlakozási tárgyalásokat megelőző átvilágítás során az EU szakértői vélemények is bonyolultnak és “átláthatatlannak” minősítették a kis- és középvállalkozások adózását, beleértve az egyéni vállalkozókat is.
32
Lehetséges források bevonása A vállalkozásoknak nyújtható állami támogatások a következők: a vissza nem térítendő és a visszatérítendő pénzeszközök nyújtása, kamatmentes kölcsön, kedvezményes kamatozású kölcsön, kamattámogatás, kedvezményes feltételű kezességvállalás, állami tőkejuttatás, adókedvezmény, adóalap-kedvezmény, ingyenes és kedvezményes feltételek mellett nyújtott szolgáltatás, ingatlanjuttatás, követelésről való lemondás, tartozásátvállalás, kedvezményes bérlet, kedvezményes lízing. Állami célelőirányzatok – központi költségvetési források Az 1/2001. (I. 5.) GM rendelet értelmében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetéhez tartozik a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat, illetve a Beruházásösztönzési Célelőirányzat. A 2004-ben a GKM-hoz tartozó Turisztikai Célelőirányzat 2005-től átkerült a területfejlesztéshez. A 2003–2004-ben a Külügyminisztériumhoz tartozó Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat 2005-ben megszűnt. A kereskedelemfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) – a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium háttérintézménye – látja el. (az egyes célelőirányzatok támogatásait tartalmazza a melléklet.) Beruházásösztönzési Célelőirányzat: „A Beruházásösztönzési Célelőirányzat támogatási jogcímei: a működőtőke-befektetések ösztönzése; a vállalatközi együttműködés, a beszállítóipar fejlesztése; a minőség- és környezetirányítási rendszerek, valamint információvédelmi rendszerek bevezetése, tanúsíttatása; az innovációs képesség erősítése a vállalati szektor korszerűsítése érdekében; a regionális vállalati központok kialakítása; környezetvédelmi szempontú technológiaváltás, a hazai környezetvédelmi ipar termékeinek, termelésének és szolgáltatásának növelése, versenyképességének fokozása; a vállalkozói szektor infrastrukturális feltételeinek javítása érdekében fejlett infrastruktúrával rendelkező telephelyek megvásárlása vissza nem térítendő támogatással, tőkejuttatással; az alkalmazkodóképesség és vállalkozási készségek fejlesztése érdekében felnőtt dolgozók képzése, átképzése; a vállalati szektor korszerűsítése érdekében a vállalati menedzsment fejlesztése; termékláncklaszter kialakítása érdekében kedvezményezett vállalkozások támogatása.
33
Turisztikai Célelőirányzat A Turisztikai Célelőirányzat általános céljai: az idegenforgalmi ágazatban a szakképzett munkaerő, az innováció és a tőkebevonás hármasára támaszkodó innováció vezérelte gazdaságfejlődési modell továbbfejlesztése, a mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének, esélyegyenlőségének segítése, a vidékfejlesztés, illetve a falusi lakosság munkalehetőségeinek javítása, az idegenforgalmi régiók fejlesztése, az EU csatlakozás feltételeinek kiteljesítése, a piaci, a gazdasági és az intézményi harmonizáció megerősítése. Ebből a forrásból történik a nemzeti turisztikai marketingtevékenység finanszírozása. Az állam a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program keretében meghirdetésre került pályázatokkal, minőségi és mennyiségi fejlesztés útján támogatja a turisztikai beruházásokat (szálláskapacitás, infrastruktúra-, szolgáltatás-fejlesztés), turisztikai termékek létrejöttét és a meglévő termékeknek, valamint a szakemberek felkészültségi színvonalának emelését (egészség-, öko-, falusi turizmus), továbbá a programkínálat (kulturális, sportrendezvények, események) bővítését. A Turisztikai Célelőirányzat jelentős támogatást nyújtott a hét hátrányos helyzetű megye (Bács-Kiskun, Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Jász-NagykunSzolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg) sajátos, helyileg meghatározott területfejlesztési céljaira is. Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat Az EU az alábbi eszközöket alkalmazza a kis- és közép vállalkozások külpiaci jelenlétének segítésére: kedvezményes exporthitelek, új piacra való bejutás támogatása, külföldi kiállítás támogatása, piackutatás állami támogatása, kereskedelmi védjegyek népszerűsítése. Abból a célból, hogy a magyar vállalkozók versenyképesek legyenek a piacokért való harcban a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat támogatást biztosított a külpiaci megjelenésre, a központi kezdeményezésű projektekre, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülést biztosító nemzetközi segélyprogramokban való részvételre, meghatározott kereskedelemfejlesztési célokra. A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzatból a költségvetés magyar cégek külföldi megjelenését, üzletember-találkozókat, kiállítási és vásári részvételt, valamint az export növelésének egyéb eszközeit támogatta.”11
11
Kőhegyi Kálmán: A kis-és középvállalkozások helyzete 2003- 2004, Éves jelentés, GKM (230. oldal)
34
Kis-és középvállalkozói célelőirányzat (KKC) A célelőirányzat felett a GKM diszponál, egyéb források mellett ebből a célelőirányzatból finanszírozzák a Széchenyi Vállalkozásfejlesztés Programot (SZVP), amely a Kormány középtávú (2003-2006) kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiája. Alapvető követelmény a programmal szemben, hogy a célcsoportot a kis-és középvállalkozói szektor növekedni képes vállalkozásai képezzék, a támogatási program feltételrendszerébe be kell építeni a programok hatékonyságának mérését biztosító indikátorokat, a vissza nem térítendő támogatásokat a gazdaság egy –egy specifikus szegmensének fejlesztésére kell alkalmazni, lehetőleg visszatérítendő támogatásokkal kombinálva. 2002. második felében dolgozta ki a GKM. Szemben a Széchenyi Tervvel, melynek fő eszközét, a vissza nem térítendő támogatások képezték, az SZVP-ben sokszínűbb, szélesebb vállalkozói kör által igénybe vehető támogatási formák kerültek előtérbe. A hazai KKV-re jellemző tőkehiány enyhítésére az SZVP-ben továbbra is jelen vannak a pályázati úton elnyerhető vissza nem térítendő támogatások. Emellett a gazdasági tárca további eszközökkel kívánja ösztönözni a kis-és középvállalkozásokat: speciális, technológiai felzárkóztatást elősegítő hitelekkel, a kamat –és garanciadíj-támogatások kiterjesztésével, a kockázati társaságok működtetésével, korszerűsíti a Mikrohitelprogramot, támogatja a Széchenyi Kártyát, bevezeti a fejlesztési adókedvezményt, pályázatokat ír ki a kis –és középvállalkozások versenyképességének javítására. Ezeknek a vissza nem térítendő támogatásoknak a feltételrendszere 2003-tól már összehangolásra került az EU Strukturális Alapok követelményeivel és megegyezett a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja KKV-fejlesztési prioritásában megfogalmazott célokkal. A KKV-k fejlesztése érdekében kizárólag hazai finanszírozású programok mellett a 2004. évtől kezdődően már EU-s források bevonása is lehetővé vált a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program KKV-k fejlesztése prioritása keretében.
35
A fejlesztés eszközei: sokszínű eszközrendszer: nagyobb szerepet kaptak a hitel- és garanciakonstrukciók, megjelentek a tőkepótló programok. zAdócsökkentés:
2004-ben a társasági adókulcs 18%-ról 16%-ra csökkent, a társasági adóból
érvényesíthető adókedvezmények feltételei enyhültek, bővültek. zAdminisztráció
csökkentése: EVA bevezetése, elektronikus úton való intézése a
közigazgatási, hatósági ügyeknek, formanyomtatványok egyszerűsítése. zvissza
nem térítendő közvetlen támogatások: fő funkciója a fejlesztések támogatása forrás
biztosításával. Az egyedi támogatások a hazai gazdaságpolitikában nagyobb súllyal (71%) szerepelnek, mint az európai országok többségében, ahol ezeket önálló eszközként nagyon ritkán alkalmazzák. A jövőben fokozatosan csökkenő súllyal szerepelnek főleg konkrét gazdaságpolitikai célok elérését szolgálják.
zHitelprogramok:
2003-ban alkították ki (számos hitelintézettel és szervezettel közösen
működtetett) a vállalkozók méretéhez, finanszírozási igényéhez, élethelyzetéhez illeszkedő kedvezményes hitelrendszert, az ún. Négy lépcsős hitelprogramot. 1. lépcső: Mikrohitel program:12 mikrovállalatok viszonylag szűk köre számára nyújt a piacinál olcsóbb forrást, általában több éves időszakra. Fejlesztések finanszírozására való felhasználást helyezi előtérbe. Cél: A Program általános célja a mikrovállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, elsősorban azon a speciális területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják kielégíteni. A másik célja, hogy a támogatás eredményeként ezek a vállalkozások mihamarabb a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váljanak. A hitel célja gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozása, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök biztosítása.
12
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja (http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/tamforras)
36
Igénybevevők köre: Cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzésre jogosult vállalkozások, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, vagy arra jogosult, illetve egyéb vállalkozásra alkalmas jogosítvánnyal rendelkező személyek, azaz mind a kezdő, mind a már működő vállalkozások, egyéni vállalkozók részesülhetnek támogatásban. Feltételek: A hitel odaítélésének feltétele, hogy: - a hitel alapvetően szükséges legyen a vállalkozás beindításához vagy fejlesztéséhez. - az üzleti tervből kiderüljön, hogy a vállalkozás jövedelmezősége lehetővé teszi a hitel és a kamatok visszafizetését. - az ügyfél rendelkezzék minimum a hitel összegének 20 %-át kitevő saját erővel. - a vállalkozás által foglalkoztatottak száma nem haladhatja meg a kilenc főt. - a vállalkozás éves nettó árbevétele legfeljebb 200 M Ft. - a vállalkozás magyarországi székhelyű, a külföldi tulajdon részaránya nem haladhatja meg a 25 %-ot. - olyan vállalkozás, mely nem elégíti ki a jelen pontban meghatározott alkalmassági kritériumokat, nem birtokolhatja a kérelmező vállalkozás tőkéjének vagy szavazati jogainak 25 %-át vagy ezt meghaladó részét. - a vállalkozás mind az állam, mind az önkormányzat felé teljesíti adófizetési kötelezettségeit, nincs sem illeték, sem társadalombiztosítási járulék tartozása. - a vállalkozásnak egyetlen bankkal szemben sincs lejárt tartozása. - a cég nem áll sem csőd, sem felszámolás, sem végelszámolás hatálya alatt. A hitel összege A hitel maximális összege 6, 35 millió Ft. A megítélt hitelösszeg folyósítása a számlák bemutatásával, utófinanszírozás keretében történik, azonban lehetőség van a megítélt hitelösszeg maximum felét előlegként, utólagos elszámolási kötelezettség mellett felvenni. A hitel futamideje 8 év. (forgóeszközhitel esetén 3 év)
37
Türelmi idő A hiteltörlesztés türelmi ideje maximum 6 hónap A hitel kamata: A kamatfizetéskor érvényes MNB alapkamat +/- 3 %, a lebonyolításban résztvevők döntésétől függően. Tőketörlesztés és kamatfizetés gyakorisága Mindkét esetben havi fizetési kötelezettség van. A hitel biztosítéka Ingó, vagy ingatlan jelzálogjog, magánszemély készfizető kezessége, óvadék. A felajánlott biztosítékok értéke el kell, hogy érje a hitelösszeg legalább 100 %-át. A hitel egyéb költségei A lebonyolító szervezetek további jutalékot, adminisztrációs költséget, díjazást nem számítanak fel. A hitel igénylése, bírálata Az igénylés és az elbírálás a Helyi Vállalkozói Központoknál (megyei vállalkozásfejlesztési alapítványoknál) történik a Mikrohitel Bizottságok által. A vállalkozásoknak a székhelyük/telephelyük alapján illetékes megyeközponton található megyei vállalkozásfejlesztési alapítványhoz kell fordulniuk. 2. lépcső: Széchenyi Kártya hitelkonstrukció:13 mikro- és kisvállalkozások éven belüli finanszírozási szükségletének kielégítéséhez kínál a GKM kamattámogatásával, kedvező kondíciók mellett hitelfelvételi lehetőséget. Cél: Az egyszerűsített eljárású Széchenyi Kártya segíti a legalább egy éves múlttal rendelkező vállalkozókat a napi likviditási problémáik áthidalásában. A gyors forráshoz jutás jelenti a legnagyobb vonzerőt, valamint nem szükséges saját erő felmutatása, az összeg szabadon felhasználható. A KA-VOSZ Rt, mint közreműködő szervezet mellett 5 bank, az OTP, a
13
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja (http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/tamforras)
38
Magyar Külkereskedelmi Bank, a Postabank (Erstebank), a Volksbank és a Takarékbank vesz részt a konstrukció lebonyolításában. A Széchenyi Kártya Program állami támogatás mellett biztosított működése 2010. december 31-ig tart. Az állami kamattámogatás mértéke: - 2006. január 1-jétől 2006. december 31-ig kibocsátott kártyák esetében 10 millió forint értékig 2 százalékpont, - 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig kibocsátott kártyák esetében 10 millió forint értékig 1 százalékpont, - 2008. január 1-jétől 0 százalékpont. A hitel felhasználható A hitelkeret megnyitásakor a vállalkozók egy MasterCard Standard típusú bankkártyát kapnak, mellyel bárhol, bármikor igénybe vehetik a részükre megnyitott hitelkeretet fizetés, vásárlás, vagy készpénz felvétel céljára, anélkül, hogy ezen fizetési tranzakciók miatt külön el kellene menniük a számlájukat vezető bankfiókba. A Program gyors forráshoz jutást biztosít és nem szükséges saját erő felmutatása, valamint a hitelkeret szabadon felhasználható. Igénybe vevők köre A Széchenyi Kártya igénylésére a 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerint az alábbi feltételeknek megfelelő vállalkozások jogosultak: Egyéni Vállalkozók A Széchenyi Kártya Konstrukcióban azon személyek vehetnek részt, akik az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2.§-a alapján egyéni vállalkozónak minősülnek. Társas Vállalkozások A Széchenyi Kártya Konstrukcióban továbbá részt vehetnek olyan társas vállalkozások, amelyek a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. Törvény alapján - közkereseti társaság, (kkt) - betéti társaság (bt) - korlátolt felelősségű társaság (kft) - részvénytársaság (rt) formában működő gazdasági társaságok, valamint a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. és az új szövetkezetekről szóló CXLI. Törvény alapján működő - szövetkezetek
39
Szervezeti tagság A Széchenyi Kártya Konstrukcióban azon Vállalkozások is részt vehetnek, melyek nem tagjai érdekvédelmi szervezetnek. Ezek a Vállalkozások az egyszeri 15 000 Ft regisztrációs díj megfizetése esetén adhatják be igénylésüket. Amennyiben a Vállalkozás tagja vagy a Széchenyi Kártya igénylésével egy időben tagjává válik valamely területi kereskedelmi és iparkamarának vagy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének nem kell regisztrációs díjat fizetnie. Egyéb a Széchenyi Kártya Konstrukcióhoz társult érdekképviseleti szervezet (Társult Szervezet) tagjainak 7 500 Ft regisztrációs díjat kell fizetni. Egy lezárt, teljes üzleti év A Széchenyi Kártya Konstrukcióban azon vállalkozások vehetnek részt, amelyek rendelkeznek egy lezárt, teljes (365 nap) naptári (üzleti) évre vonatkozó – a vállalkozási formához igazodó – éves, egyszerűsített éves vagy egyszerűsített beszámolóval vagy egy teljes naptári (365 nap) évre vonatkozó egyéni vállalkozói működést igazoló személyi jövedelemadó bevallással. A hitel összege Az 500 ezer Ft-tól 25 millió Ft összegig terjedő folyószámla hitelkeretet a programban résztvevő kereskedelmi bankok biztosítják (OTP, MKB, Postabank, Takarékbank, Volksbank). A 11-25 millió forintos Széchenyi Kártyákhoz a többi kártyára jellemző feltételek mellett az alábbi speciális elvárásoknak is meg kell felelni: - A 6-10 millió forintos kártyáknál előírt háromszoros éves számlaforgalommal szemben a kért hitel ötszörösét meghaladó éves számlaforgalmat kell az igénylőnek felmutatnia. - Legalább egy éves, minimálisan 5 millió forintos, problémamentes Széchenyi Kártya előélettel kell rendelkeznie. -A bankok saját döntésük szerint ingatlan fedezetet is bevonhatnak a hitel biztosítékai közé A hitel futamideje Maximum 1 év, de a lejárat után ismét meghosszabbítható.
40
A hitel kamata 3 havi BUBOR+4 %+0, 8 % (támogatással, megközelítőleg 10 %) A tőketörlesztés, kamatfizetés gyakorisága Minden naptári negyedévben törleszteni kell a hitel egy részét, majd a törlesztés napját követően a teljes szabad hitelkeret ismét igénybe vehető. Amennyiben az igénybevett hitel összege a negyedéves kamatterhelést követően nem haladja meg a Vállalkozás részére megítélt hitelkeret 80%-át, a vállalkozásnak a lezárt negyedévhez kapcsolódóan nincs törlesztési kötelezettsége. A hitel biztosítéka Egyéni Vállalkozók ill. Társas Vállalkozások esetén nagykorú, Magyarországon min. 3 éve állandó lakóhellyel rendelkező Európai Unió tagállam-állampolgár magánszemély készfizető kezességvállalása szükséges. A hitel igénylése, bírálata VOSZ, illetve a területi kereskedelmi és iparkamarák regisztráló irodáiban
A Széchenyi Kártya Program kiterjesztése és a vállalkozások számára történő olcsóbbá tétele szerepel a Kormány kis- és középvállalkozás-fejlesztés terén bejelentett 100 Lépés Programhoz tartozó intézkedéscsomagjában. A módosítások érdekében a Kormány elfogadta az 1130/2005. (XII. 23.) számú határozatát, amely az alábbi változásokról rendelkezik: A Széchenyi Kártya Program állami támogatás mellett biztosított működése 2010. december 31-ig meghosszabbodik. A fenti időpontig a Kormány minden kibocsátott Kártyára 50%-os garanciadíj-támogatást biztosít. A gazdasági és közlekedési miniszter kezdeményezésére a programban résztvevő felek megállapodtak abban, hogy 2006. március 10-től a Széchenyi Kártyához kötődő hitel után a bankok által felszámítható kamatmarzs és kezelési költség mértéke az eddigi 5 + 1% helyett, maximum 4 + 0,8%-ra csökken. Ezzel egy időben a vállalkozók által a készfizető kezességvállalásért a Hitelgarancia Rt-nek fizetendő díj az eddigi 1, 8%-ról 1, 5%-ra mérséklődik, a garantált hitelrész viszont 73%-ról 80%-ra nő. A módosítások következtében
41
összességében a kisvállalkozások által a Széchenyi Kártya után fizetendő kamatjellegű költségek 1, 2%-kal csökkennek. A Széchenyi Kártya konstrukció elindításának idején a hazai bankok még nagyon óvatosak voltak a kisvállalkozások forgóeszköz-finanszírozásában, a Program tapasztalatai azonban bebizonyították, hogy megfelelő szűrők alkalmazása mellett, jelzálog fedezet kikötése nélkül is gyors, rugalmas hiteltermék alakítható ki, amely a bankok számára is kellő jövedelmezőséget biztosít. Az indulás óta eddig 73 ezer Széchenyi Kártyát igényeltek, az 55 ezer átadott kártya révén 237 milliárd forint hitelt igényeltek a vállalkozások, és a vállalkozások 2 százalékánál volt gond a hitel visszafizetésével. 3. lépcső: Midihitel Program:14 2003. őszén indult el a Midihitel Program, amely a mikroés kisvállalkozások legfeljebb 25 millió forint külső forrást igénylő fejlesztési elképzeléseit hivatott támogatni a hitelintézeti szektor bevonásával. A GKM a hitelhez 4 % kamat- és 50 % garanciadíj támogatást nyújt 3 éven keresztül. A konstrukció minden eddiginél nagyobb lefedettséget biztosít, így a fővárosi mellett a vidéki mikro- és kisvállalkozók kedvezményes hitelhez jutási lehetősége is javul. A program lebonyolításába ugyanis a hagyományosan KKV ügyfeleket kiszolgáló takarékszövetkezetek is bekapcsolódnak. Eddig 12 bank és 147 takarékszövetkezet írta alá az együttműködési megállapodást a GKM-mel. A hitelintézetek az érdemi hitelkihelyezéseket a konstrukció keretében 2004-ben kezdték meg. 4. lépcső: Európa Hitel:15 A kereskedelmi bankok az Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram – ágazati megkötés nélkül – szinte bármely vállalkozás számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy az Európai Uniós csatlakozáshoz kapcsolódó technológiai felzárkóztatásához szükséges beruházási elképzeléseit megvalósítsa. A legjelentősebb forrással rendelkező hitelprogram keretében 10 és 1500 millió Ft között juthatnak a vállalkozások fejlesztési hitelhez. A 80 milliárd forintos keret terhére a kis- és középvállalkozások 10-500 millió forint összegben igényelhetnek fejlesztéseikhez pénzügyi forrást. A hitelekhez a Kormány árfolyam-garanciát biztosít, így azok kamata évi 6-6, 5 %. A hitel futamideje 4-15 évig terjedhet, melyből 14 15
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja (http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/tamforras) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja (http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/tamforras)
42
maximum 2 év a türelmi idő. A konstrukciót a Magyar Fejlesztési Bank és a csatlakozott 21 bank kínálja. zHitelgarancia
konstrukciók: állami garancia intézmények, (a Hitelgarancia Rt. és az Agrár-
Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) által nyújtott garancia. A kereskedelmi bankok által folyósított hitelek garantálása elsősorban akkor, ha a vállalkozó nem rendelkezik a bank által elfogadható hitelfedezettel. zKockázati
tőke konstrukciók: Jelenleg a tőkefinanszírozás 4 állami tulajdonú tőketársaságon
keresztül közvetlenül történik. A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. a kisvállalkozók számára kínál fejlesztési vagy kockázati tőkét. Az MFB Rt. KKV Fejlesztési Tőkebefektetési Programja a középméretű vállalkozások számára biztosít fejlesztési tőkeforrást. A Beszállítói Befektető Rt. pedig a beszállítói tevékenységet végző KKV-k számára biztosít kedvező tőkeszerzési lehetőséget.
zLánchíd
Faktoring Program:16 A Programot 2003. szeptemberében a GKM azzal a céllal
indította el, hogy a mikro- és kisvállalkozások széles körében elterjessze a faktorálást, mint a likviditás-finanszírozás fejlett gazdaságokban sikeres eszközét. Ezzel a szolgáltatással a hazai vállalkozások messze nem élnek olyan mértékben, mint európai uniós versenytársaik. A faktorálás keretében a finanszírozó szervezet megvásárolja és beszedi egy vele szerződő vállalkozás rövid lejáratú, halasztott fizetési határidejű, le nem járt követeléseit. A újraindított Lánchíd Faktoring Programban a szabályok rugalmasabbá tételével,a Hitelgarancia Zrt bekapcsolásával és a közreműködő faktorcégek körének a közeljövőben bekövetkező bővítésével kívánja a GKM terméket sikeressé tenni a vállalkozók körében. A vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében a Minisztérium 3% mértékű kamattámogatást biztosít a programban résztvevő mikro- és kisvállalkozások részére. A támogatást a 2006. május 15. után kötött szerződésekre lehet igénybe venni. A körbetartozások által a legjobban sújtott kisvállalkozók finanszírozásának egyik legfontosabb akadálya a biztosítékul leköthető eszközeik szűkössége, alacsony jegyzett tőkéjük. Likviditásuk finanszírozását az eszközeik megterhelését elkerülő támogatott
16
GKM (http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/tamforras)
43
konstrukciók tudják a legmegfelelőbb módon szolgálni. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium reményei szerint a tárgyi fedezetet nem igénylő Lánchíd Faktoring Program hatékonyan javítja a kisvállalkozások működési feltételeit és enyhíti majd a körbetartozások által felhalmozódott feszültségeket. A Lánchíd Faktoring Program igénybevételének általános feltétele: A Vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy jelenleg a. és az előző lezárt üzleti évben a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. Törvény alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül. b. a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. Törvény alapján devizabelföldinek minősül. c. jogi helyzete rendezett. d. pénzügyi helyzete rendezett. e. három éven belül kötött, pályázati vagy egyéb költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó támogatási szerződést nem szegett meg, f. az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerint csekély összegű támogatás igénybevételére jogosult. A támogatás mértéke A GKM a Lánchíd Faktoring Program keretében évi 3 százalékpont mértékű, egy Vállalkozás esetében, a támogatási szerződés futamideje alatt maximum 5 000 000 Ft összegű kamattámogatást nyújt. Hitelbiztosítás A faktor jogosult arra, hogy a faktoring szerződés megkötése vagy egy adott követelés faktorálása feltételeként hitelbiztosítást kössön. Amennyiben a követelés a faktor részére nem térül meg, a biztosító jogosult a követelést kezelni és behajtani. A Hitelgarancia Zrt. Rendelkezésére álló faktorálási garanciakeret terhére a faktor – Hitelgarancia Zrt.-vel megkötött szerződés alapján – jogosult az adott követelés faktorálása érdekében készfizető kezességvállalási szerződést kötni. A faktordíjon, az ügyleti és a késedelmi kamaton felül a faktor jogosult a vállalkozással szemben a Hitelgarancia Zrt. Által felszámított, maximum 0,8 % készfizető kezességvállalási díjat további költségként a Lánchíd Faktoring Programban felszámítani. 44
Nem pénzügyi fejlesztési eszközök A kisvállalkozások Európai Chartajának ajánlásával összhangban a vállalatok oktatásának, a képzésének, és információellátásának kiemelten fontos szerep jut a vállalkozásfejlesztésben. zOktatás,
képzés, tanácsadás:
1. Vállalkozási ismeretek az iskolarendszerű képzése 2. A már piacon lévő vállalkozók oktatása és képzése, tanácsadás zInformáció:
A váll. Ok sikeres működésének alapvető feltétele az információhoz való
hozzájutás, valamint az információ hatékony felhasználásának képessége. (kiadványok) zA
vállalkozói infrastruktúra fejlesztése: különösen a kistelepüléseken az alacsony fejlettség,
ami a KKV-k fejlődésének és más vállalkozások odatelepedésének komoly akadályozó tényezője. Cél: meglévő szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése.
Összességében 2005-ben az SZVP keretében megjelent pályázatokon keresztül több mint 900 vállalkozó kapott vissza nem térítendő támogatást 535 millió Ft értékben. Az állami támogatással működtetett kedvezményes hitel-, faktoring –és tőkeprogramokat több mint 23 500 vállalkozó vette igénybe 170, 5 milliárd forint összegben, az európai uniós felzárkóztató programok több mint 9000 vállalkozót értek el, 13 szakmában 49 európai uniós szabvány jelent meg magyar nyelven, szakma –és téma-specifikus kiadványok 300 000 példányban jelentek meg a vállalkozások részére.
45
Belföldi kedvezményes hitelek Az elmúlt néhány évben a hazai bankrendszer vállalati hitelezésében is a kis- és középvállakozások (KKV) felé fordulás volt megfigyelhető (melléklet). A kínálati okok között a nagyvállalati hitelezés telítetté válása, a bankok növekedési kényszere, valamint a KKV-k jövedelmezőségének javulása jelenik meg. A hazai bankrendszer KKV-knak nyújtott hitelállománya a fenti okok miatt folyamatosan növekedett az elmúlt években, jelenleg meghaladja a nagyvállalati hitelállományt.(az MNB KKV-k körében történő kérdőíves módszerrel elvégzett felmérése szerint). A már említett Négylépcsős Hitelprogram keretében nyújtanak a hazai bankok belföldi kedvezményes hiteleket. Emellett az alábbi bankok hitelkonstrukciói is említésre méltóak.
Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt hitelkonstrukciói17 Az MFB Rt. által közvetlenül finanszírozott ügyfélkörbe azon eredményesen gazdálkodó, piacképes terméket előállító, illetve szolgáltatásokat nyújtó kis-és középvállalkozások tartoznak (kezdő vállalkozások is) , amelyeknél teljesülnek az alábbiak: -
a hiteligény meghaladja a 20 M FT-ot.
-
éves árbevétele meghaladja az 500M Ft-ot, de nem éri el a 6, 2 MRD Ft-ot.
-
A létszáma 30-250 fő közötti.
-
A mérlegfőösszeg meghaladja a 100 M Ft-ot, de nem éri el a 3, 1 MRD Ft-ot.
Az MFB Rt. által közvetett módon finanszírozott vállalkozások hitelezése a kereskedelmi bankokon keresztül történik. Az ilyen módon finanszírozott ügyfélkör a kormány gazdasági programjában kiemelt célokat megvalósító, jellemzően kisösszegű (3-50 M Ft) hitelt igénylő mikro- és kisvállalkozások. Termékei:
17
Európai Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) forrású hitelkonstrukciók
Beszállítói célprogramhoz kapcsolódó hitelkonstrukciók
Lízingkonstrukció kis- és középvállalkozásoknak
Regionális Infrastruktúra és Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram
Mikrohitel Plusz Program
Kőhegyi Kálmán: A kis-és középvállalkozások helyzete 2003- 2004, Éves jelentés, GKM
46
A Magyar Export- Import Bank Rt. Hitelkonstrukciói A bank nem kizárólag exportfinanszírozással, bizonyos esetekben belföldi ügyletekkel is foglalkozik. Termékei:
Általános export-előfinanszírozó hitel
Agrár- Eximhitel
Eximhitel
Vevőhitelek
Stb.
47
Külföldi fejlesztési bankok által támogatott hitelek
„Az Európai Beruházási Bank (EIB – European Investment Bank) globális hitelt nyújt a Kereskedelmi és Hitelbank részére, és Finanszírozási Hitelkeret Megállapodást írt alá a CIB Bankkal, az Inter-Európa Bankkal és a HVB Hungary bankkal a kis és közepes vállalkozások finanszírozásához. A globális hitelek (EIB Global Loan) pénzügyi közvetítők, partner bankok részére nyújtott hitelkeretek, amelyekből a bankok a kezelésükre adott pénzeszközöket saját kockázatukra és a saját maguk által meghatározott feltételek mellett továbbkölcsönzik az EIB kritériumait teljesítő kis- és közepes volumenű beruházási projektek részére. A globális kölcsön felhasználása az infrastruktúrafejlesztés, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, az energiatakarékossági beruházás, az idegenforgalmi projektek. Előny az EU-beli partnert magukba foglaló vegyes vállalatokkal megvalósított beruházások, a kis- és közepes méretű vállalkozások esetén egyszerűsített eljárás. Az Európai Bizottság évente hatmillió euró támogatást ad az új tagállamok kis- és középvállalkozásainak a hitelhez jutás lehetőségek javítására. A közreműködő nemzetközi pénzintézetek például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD – European Bank for Reconstruktion and Development) ennek ötszörösével járulnak hozzá a támogatási kerethez. E nagy program célja az, hogy új hitellehetőségek megnyitásával, illetve hitelgaranciák vállalásával ösztönözze a kedvezményezett KKV-k üzleti fejlődését és munkahelyteremtését. 2003–2004-ben az Európai Bizottság és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, mint társfinanszírozó hozzájárul a közép- és kelet-európai országok (Phare országok) kis- és középvállalkozói szektor fejlesztéséhez hitelprogrammal, illetve tőkeprogrammal. A konstrukcióban választott helyi közvetítő bankok vesznek részt, amelyeket vissza nem térítendő támogatással tesznek érdekeltté. Pályázhatnak az EU definíció szerinti kis- és középvállalkozások. Magyarországon a hitelt a Volksbank folyósítja. Az Europai Tanács Fejlesztési Bankja (CEB – Council of Europe Development Bank) az elmúlt években munkahelyteremtést, és – megőrzést, támogató programokat támogatott. Magyarországon a Raiffeisen Bank folyósíthatja a legalább 3 éve működő kis- és közepes vállalkozásoknak beruházási hitelt a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) német fejlesztési bank hitelkeretéből. Az Erste Bank Unió Beruházási Hitel kis és középvállalkozások részére
48
KfW-forrásból nyújtott támogatás, amely az alábbi ágazatokhoz köthető: feldolgozóipar, szállodaipar, idegenforgalom, energiaipar, építőipar, kereskedelem és szolgáltatás, valamint környezetvédelem.”18
18
Kőhegyi Kálmán: A kis-és középvállalkozások helyzete 2003- 2004, Éves jelentés, GKM (272. oldal)
49
Lehetséges megoldások a vállalkozás nyereségesebbé tételére
A fuvarozási tevékenység területén nem sok lehetőség van a fejlesztésre, illetve a létező lehetőségek igen költségesek. A kis- és középvállalkozások lehetőségei: •
Értéknövelő, értékteremtő logisztikai szolgáltatás nyújtása, ennek fokozatos bővítése (tőke- és időigényes),
•
Speciális fuvarozás végzése (eszközállomány megújítása elengedhetetlen),
•
Hagyományos árufuvarozás végzése alvállalkozóként a nagyobb társaságok részére (ez is beruházás-igényes, mert járműpark korszerűsítése hosszabb távon az alkalmazás-megbízás alapfeltétele),
•
A társaságok közötti együttműködés javítása. Ennek keretében a szolgáltatói tevékenységek olyan irányban történő fejlesztése, új szolgáltatások bevezetése, amelyek a hálózatiság, a nagyfogyasztói előnyök alapján segítik a termelési, fejlesztési kooperációt, a közös K+F tevékenységet.
•
A hagyományos árufuvarozás mennyiségi növelése
A Megacargo szolgáltató Kft. számára három alternatívát javaslok a fejlődés elősegítésére az alábbiakban, ezek eltérőek céljaik, forrásigényük és megtérülésük szempontjából. •
Szolgáltatások bővítése
•
Pótkocsi beszerzése
•
Gépjárműpark bővítése
Az első számú lehetőség a szolgáltatások bővítésére irányul, mivel az a legmeghatározóbb a versenyképesség fokozása szempontjából, a fejlettebb európai uniós országokkal szemben. Azt követi a szállítási mennyiség növelését lehetővé tevő pótkocsi beszerzésének alternatívája, amely a hagyományos fuvarozási tevékenység bővítését szolgálja, amely valóban a teljes közúti fuvarpiacnak csupán egy kicsiny szelete, jelentősége az EU számára nem meghatározó, de a vállalkozásnak a piac ezen részén van némi versenyelőnye. Emellett ez a beruházás a legkevésbé tőkeigényes, mégis egy jól megtérülő befektetés. Végül következik a gépjárműpark bővítése, amely a vállalkozás növekedését hivatott szolgálni. Azonban ez beruházás igen tőkeigényes.
50
A szolgáltatások bővítése A nemzetközi közúti áruszállításában egyelőre a fuvarozási szakmák klasszikus formái dominálnak, amelyben a hangsúly magán a helyváltoztatáson, a mennyiség-centrikus szemléleten van. Az, hogy a szállítmányozás tudás- igényesebb tevékenységei tegyék ki a vállalkozó által termelt hozzáadott érték javarészét, a cégeknél egyelőre inkább a célok között szerepel, mintsem a gyakorlatban. Ennek csak részben oka, hogy a kicsi és közepes cégek tőkeszegények. A közúti fuvarozás modernizációja, a raktározási és egyéb logisztikai folyamatokba történő integrációja Nyugat-Európában a korábbi évtizedekben már végbement. Az EU15 tagállamokban a szállító vállalkozásoknak sokkal szélesebb köre alkalmas arra, hogy a primer fuvarszervezésen túlmenően ügyfeleiktől átvállalja a számítógépes eszközökkel irányított vállalati logisztika egyre bővebb feladatkörét, annak minden gondjával és felelősségével. Hosszabb távon a hazai fuvarozó cégek is abban érdekeltek, hogy ne a szállítási mennyiségeket, hanem a fuvarozói bevételeket növeljék a tudás-igényes folyamatok egyre szélesebb körű alkalmazásával, mert azok a szállítási vállalkozások tudnak versenyben maradni, amelyek volumenében kevesebb, de értékesebb árut minőségibb szolgáltatásokkal társítva fuvaroznak.19 A hazai fuvarozóknak javítaniuk kell marketing tevékenységüket, kereskedelmi ismeretekre kell szert tenniük, nagyobb hangsúlyt fektetni a nyelvismeretre, a külföldi országokban helyismeretet megszerezésére. A fuvaroztatók igényeinek jobb megismerése és azok kielégítésére való törekvés fontos a piaci részesedés megtartásában. A megváltozott igényekhez való alkalmazkodás, a koncentráció növekedése miatt esetleges szövetségekbe tömörülés, illetve a szállítási lánc szereplőivel munkamegosztáson alapuló együttműködés, a nemzetközi piacon való eligazodás mind-mind részét képezi a versenyképesség megteremtésének. Ebben fontos szerep hárul a fuvarozókra, az általuk teendő erőfeszítéseken túl természetesen a központi kormányzatra, az önkormányzatokra, és az érdekképviseleti szervezetekre egyaránt. A korszerű logisztikai központok által nyújtott lehetőségek fokozottabb kihasználása fontos a versenyben maradás esélyeinek növelése érdekében. A logisztikai központokba több szolgáltató települ, akik egymással együttműködve, egymás szolgáltatásait kiegészítve a
19
Fleischer Tamás: A közúti szállítás EU-integrációjának előkészítése
51
megbízóknak komplex kiszolgálást tudnak nyújtani, s ezzel optimalizálni lehet a logisztikai költségeket is. A Megacargo szolgáltató Kft. a szolgáltatás bővítésére irányuló céljai: Mivel a logisztikai folyamatokban való részvétel, a megrendelő igényeinek minél magasabb színvonalú kielégítése egyre fontosabb a nemzetközi fuvarozás területén, így a vállalkozásnak e téren kellene fejlődnie. Első lépés lehetne a raktározási tevékenység a vállalkozás szolgáltatási körébe való felvétele. Kezdetben egy 100 m2 alapterületű helyiség bérbevételében gondolkodnék, erre kapott legkedvezőbb ajánlat 78, 000 Ft /hó. Ezzel meg lehetne teremteni a klasszikus gyűjtőfuvarozás feltételeit, az ország különböző területeiről akár kisebb szállítmányok begyűjtésére is lehetőség nyílna, amit hetente egy alkalommal a szállítási igények szerint megtervezett irányokba gyűjtőáruként lehetne elszállítani. Ezzel nem csak a bevétel növekedését érhetné el a vállalkozás, hanem a megbízóknak is kedvezőbb feltételeket tudna biztosítani. A gyűjtőáru beszállításához kezdetben 1 furgon megvásárlására lesz szükség, később a forgalom növekedése függvényében sor kerülhet további bővítésre. 1 db furgon megvásárlása a legkedvezőbb árajánlat szerint 1 400 000 Ft –ba kerül ennek megfinanszírozását a cég képes önerőből megvalósítani, nem kell igénybe venni külső forrást, ami az eredményességet nagymértékben segíti. A furgon megvásárlása rugalmasságot biztosít a gyűjtőáru be –és kiszállítására, a városi forgalomban való közlekedés, a szűk utcákban levő megbízók megközelítésére. Számos városban a belső terület csak kisebb teherbírású járművekkel közelíthető meg, illetve ezekre a területekre csak behajtási engedélyek birtokában engedélyezett a behajtás . Az alkalmankénti , egyszeri behajtásra jogosító engedélyek megszerzése idő és költségigényes , így amellett, hogy a furgon üzemeltetése egyébként is gazdaságosabb további járulékos költségektől is mentesíti a vállalkozást. Emellett a nagy teherautót csak a nagy terjedelmű, nagy súlyú árut beszállításához és a gyűjtőáruk nemzetközi forgalomban való szállításához kellene használni. A raktárhelységbe áthelyezett adminisztrációval megoldható, hogy a ki és bevételezés feladatát az egyéb adminisztrációt végző személy látja el, így nem igényel létszámnövekedést.
52
Várható költségnövekedés: Raktár bérleti díja:
78 000 Ft
Bérköltség növekedése:
170 000 Ft ( 1 főre eső bérköltség járulékokkal 125000 Ft brutto bért alapul véve)
Várható telefon költségnövekedés:
10 000 Ft
Várható üzemanyagköltség növekedés
191 000 Ft ( kb.7000 km/hó , 13 liter/100km)
Karbantartási költség:
21 000 Ft ( kb 7000 km*3 Ft)
Biztosítás + egyéb költségek:
6 000 Ft
Amortizáció
17 000 Ft ------------------------
Összesen:
484 000 Ft
Ezzel szemben a bevételi oldalon jelentős növekedés várható azáltal, hogy a nagy értékű jármű állandó mozgásban van ,a magyarországi gyűjtőárut egy helyre rakja le, és onnan veszi fel, tehát a kocsi a nemzetközi forgalomban azonos idő alatt akár kétszer is megfordul. Optimális esetben tehát akár a bevétel kétszerese várható, de számoljunk 80%-os növekedéssel. A jelelegi árbevétel kb 1 300 000, a gyűjtőszállítmányozás bevezetésével várható bevétel 2 340 000 Ft. A tapasztalati 1/3 belföldi, 2/3 külföldi fuvarszakasz megoszlást figyelembe véve az üzemeltetési költségek az alábbiak szerint alakulnak: Eddigi átlagos km teljesítmény 10 000 km, 20 liter/100 km fogyasztással számolva 210 Ft-os nettó üzemanyag árral 420 000 Ft üzemanyag költséget jelent havonta. A várható 20 000 km havi összteljesítménnyel (furgon cca. 1/3, teherautó cca. 2/3), a furgon és a nagy teherautó fogyasztásbeli különbségét figyelembe véve (furgon -7 liter/ 100km) kb. 500 liter üzemanyag felhasználás csökkenés várható, ami 105 000 Ft. A karbantartási költség különbség ugyanezen metodika alapján cca. 85000 Ft Az eredményesség várható alakulása: Bevétel növekedés:
1 040 000 Ft
Költség csökkenés:
190 000 Ft
Költségnövekedés:
- 484 000 Ft
Várható eredménynövekedés: 746 000 Ft
53
A számítás alátámasztja, hogy a befektetés várhatóan rövid időn belül megtérül és a vállalkozás eredményessége, megnő. További fejlődési lehetőséget jelent a raktár szélesebb körű kihasználása. A raktárhelyiség ekkor még csak a különböző területekről továbbszállítás céljából átmeneti tárolásra szolgál, de a szolgáltatás bővíthető azzal, hogy igény esetén lehetőséget tud biztosítani egyes megbízók áruinak tartós raktározására is.
54
Pótkocsi beszerzése
Annak ellenére, hogy a nemzetközi fuvarozásban hazai fuvarozó cégek abban érdekeltek, hogy ne a szállítási mennyiségeket, hanem a fuvarozói nyereséget növeljék a minőségi szolgáltatások nyújtása által, én azt ajánlanám a Megacargo szolgáltató Kft számára, hogy szerezzen be egy pótkocsit. Amint azt már említettem a nemzetközi árufuvarozói piac szegmentálódik, az igények a hagyományos helyváltoztatástól a komplex logisztikai szolgáltatások irányába tolódnak. Ez olyan értéktermelő tevékenység, amely tőkeigényes, szakismeretet, tapasztalatot, kiépített kapcsolati-és hálózati rendszert kíván. Az EU15 és a KKE országok között meglévő jelentős különbségek a differenciálódó piacon más és más tevékenységi körben jelentenek előnyt az országok számára. A Közép és Kelet-európai (KKE) országok az alacsonyabb bérek, ezért alacsonyabb költségek miatt nyomott árakon kínálják szolgáltatásaikat. Az ebből eredő versenyelőnyt azonban lerontja az alacsony termelékenység, ami a jövedelmezőségi szintet is szűk korlátok közé szorítja. A költségeket tekintve, amennyiben leszűkítve, csak a hagyományos helyváltoztatást tekintjük, versenyelőnyben vagyunk az EU15 vállalkozásaival szemben.( melléklet) A különbséget a munkabérekben meglévő jelentős különbség okozza, a magyar bérek mindössze 28%-át érik el az eurós átlagnak . 20 A többi szomszédos országgal összehasonlítva a magyar költségadatokat, az eltérés nem kirívó. A leginkább aggodalmat keltő bérkülönbségek sem nagyok, a vizsgált országok közül mindössze Románia és Bulgária béradatai alacsonyabbak, mint a magyar. Ebből a szempontból nem alátámasztottnak az az aggodalom, hogy a liberalizálás következtében a szomszédos országok fuvarosainak versenyétől is tartani kell, akik alacsonyabb béreikkel esetleg kiszoríthatják a hazai szereplőket a piac bizonyos szegmenseiből. Ez áll szemben az EU15 országok magasabb működési költségeivel, amit ellensúlyoz a magasabb termelékenység, a minőségileg jobb, összetettebb, jövedelmezőbb szolgáltatások nyújtása. Az eltérő adottságok miatt a KKE országok költség előnyükre építve jobbára a hagyományos szállítási piacon vannak jelen, míg az EU tagállamok egyre inkább az értéktermelő, minőségi szolgáltatások piaca felé fordulnak.
20
Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete
55
Beláthatjuk, hogy a Megacargo Kft egyelőre versenyelőnnyel a mennyiségi, és nem a minőségi szállítás terén rendelkezik, így ezt kihasználva több nyereséget érhet el. A nyereségét a későbbiekben a versenyhelyzete javítására fordíthatja a minőségi fuvarozás területén, ezáltal fel tudná venni a harcot a korszerűbb fuvarozást végző vállalkozásokkal, amikor a bérkülönbségek kiegyenlítődése miatt a relatív versenyelőnye megszűnik ( ez több évet jelent még). Egy pótkocsi beszerzési ára: 2, 5 M Ft Ezt csak hitelből finanszírozhatja, pályázati úton ilyen célra semmilyen pénzösszeg nem nyerhető el, az állam nem nyújt segítséget gépjármű, pótkocsi, stb. beszerzésére, ugyanis az ellentétben állna a közúti forgalom csökkentésére irányuló céljával. Hitel felvétele: A kormány nem nyújt kedvezményes hiteleket a nemzetközi fuvarozásban tevékenykedő kisés középvállalkozások részére. Ezért a vállalkozás csak államilag nem támogatott hitelt vehet fel. Kisvállalkozói gyorshitel A hitel összege: 2, 5 M Ft A hitel futamideje: 4 év. Hitelkamat: 13, 75 % Kezelési költség: évi 2, 00% Rendelkezésre tartási jutalék: évi 2, 00% Keretbeállítási jutalék: 50 000 Ft + a hitel összeg 0,1 %-a PV = C / r [1 – 1/ (1+r) t] 2, 5 M = C / 0, 1375 [1- 1/ 1,13754] C = 852 978 A havi részlet: 71 081, 5 Ft ~ 71 100 Ft (nem tartalmazva a hitelfelvétel költségeit)
56
A pótkocsi beszerzéséből származó többletkiadások: •
Havi törlesztő részlet
•
Karbantartási költség: A pótkocsi karbantartási költsége a tehergépjármű karbantartási költségének csupán 10 %-a. Ez nem jelent lényegesebb kiadást.
•
Üzemanyag költség: A tehergépjármű fogyasztása 20 l/ 100 km, ez pótkocsival történő fuvarozásnál megközelítőleg 20%-kal növekedne, tehát 24 l/ 100 km lenne. 100 km-re jutó üzemanyagköltség 210 Ft/l üzemanyagárral számolva 20 * 210 = 4200 Ft/ 100 km 24* 210 = 5040 Ft / 100 km
5. számú táblázat 100 km-re jutó üzemanyag-fogyasztás összehasonlítása Ft-ban ill. literben Tehergépjármű pótkocsi
Fogyasztás (l/ 100 km)
Fogyasztás (Ft/ 100km)
20
4200
24
5040
nélkül Tehergépjármű pótkocsival Becsült adatok alapján
A pótkocsi beszerzéséből származó bevétel-növekedés: A pótkocsinak köszönhetően a fuvarozási teherbírás több mint a duplájára nőhetne (térfogat tekintetében akár 140 %), míg az árbevétel is növekedne, bár nem arányosan, több mint 40 %kal. Jelenleg a fuvardíj átlagos nagysága 130 Ft/ km, pótkocsival ez körülbelül 180 Ft/ km lenne. A legnagyobb költséget jelentő üzemanyag költségnél jelentősebb mértékben nőne a fuvardíj nagysága. Az árbevétel várható alakulása: 130 * 10 000 + 130 * 0, 4 * 10 000 = 1 820 000 (Ft)
57
1. számú ábra A fuvardíj és üzemanyagköltség összehasonlítása a beruházás előtt és után 20000 18000 16000 14000 Tehergépjármű pótkocsi nélkül
12000 10000
Tehergépjármű pótkocsival
8000 6000 4000 2000 0 üzemanyag ktsg (Ft/ 100km)
f uvardíj (FT/ 100km)
A cég adataiból számított adatok alapján
Amint az a táblázatból is kitűnik, hogy több tehergépjármű (ill. pótkocsi) fenntartása csak minimálisan jár több költséggel, sokkal előnyösebb, mivel az árbevétel jelentősen emelkedne. Csak minimálisan változnak az irodai költségek, a fuvarozási engedély költsége, nem változik a TimoCom rendszerben való részvételi díj, továbbá a fuvarozó bérköltsége. 6. számú táblázat A pótkocsival rendelkező tehergépjármű költségei: Költségek Költségek
(Ft)
üzemanyagköltség
504 000
törlesztések
271 100
biztosítás
28 000
bérköltség
170 000
napi díj
100 000
irodai költség
25 000
karbantartási költség
180 000
nem változó költségek
80 000
egyéb
25 000
összesen
1 383 100
58
Tehát a vállalkozás nyeresége a következőképpen alakul: 1 820 000 – 1 383 100 = 436 900 (Ft) 2. számú ábra A tehergépjármű és a pótkocsival rendelkező tehergépjármű kiadásait és bevételeit összehasonlító ábra 2 000 000 1 800 000 1 600 000 1 400 000 1 200 000 tehergépkocsi
1 000 000
pótkocsival
800 000 600 000 400 000 200 000 0 költségek
árbevétel
A cég adataiból számított adatok alapján
Tehát az ábrából világosan látszik, hogy a havi nyerség 112 000 Ft-ról 436 900 Ft-ra növekedett, ez a változás 390 %- os eredménynövekedést mutat.
59
Gépjárműpark bővítése
A Megacargo Kft. egy újabb tehergépjármű vásárlásával 2005- ben korszerűsítette tehergépjárműparkját, ezért a korszerűsítés helyett a bővítést ajánlanám a vállalkozásnak. A másik ok, hogy az állam korszerűsítés céljára semmilyen forrást nem biztosít már.(2003ban az SZVP pályázata csak a már meglévő tehergépjármű korszerűsítést támogatta a környezetkímélés céljából, bővítési céllal nem nyújtott támogatást.) Természetesen ez a beruházás, tőkeigényessége miatt egyelőre nem valósítható meg, de ha a mikrovállalkozás a jövőben növekedni kíván, (márpedig a nemzetközi fuvarozásban anyagilag jobban megéri több tehergépjárműt fenntartani) akkor kénytelen lesz egy nagyobb beruházást megvalósítani.
Pótkocsis gépjármű vásárlása Beszerzési ára: 13 M Ft Lízing vagy vásárlás hitelből?
Lízing: A Budapest Lízing Zrt. Nyílt végű pénzügyi lízing ajánlata: Előnyei: •
A beszerzési ár ÁFA tartalmának összegét a lízingbe vevőnek nem a finanszírozás kezdetekor, hanem a futamidő alatt kell megfizetnie, és azt az egyes lízingdíjak tőkerészéhez kapcsolódva rendezhetik
•
Amennyiben a futamidő végén a lízingbe vevő él elővásárlási jogával, a maradványérték kifizetésével megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát.
Tulajdonjog
Opció
Ajánlott sajáterő
10-30%
Ajánlott futamidő
12-60 hónap
Maradványérték
5-10%
Aktiválás
Lízingbevevő
60
Beszerzési ár: Lízingbeadó ÁFA- mentes birtokbaadási okirata alapján lízingbe vevő aktiválja, amortizálja, és kötelezettségként nyilvántartásba veszi Kezdőrészlet: Kötelezettséget csökkenti A tőkerészek ÁFA-tartalma: visszaigényelhető Saját erő: 2 M Ft (a vállalkozás ezt saját forrásból finanszírozza) Kamat: 6 % A lízing futamideje: 48 hónap A hitel összege: 11 M Ft (beszerzési ár- saját erő) PV = C / r [1 – 1/ (1+r) t] 11 M = C / 0, 06 [1- 1/ 1, 064] C = 3 173 000 Havi részlet: 264 420 Ft Éves lízing díj: 3 173 000 Ft 3 173 000 * 4 = 12 692 000 Ft Tehát ez a lízing ajánlat igen kedvező.
Banki hitel: A nemzetközi közúti árufuvarozásban tevékenykedő mikrovállalkozások igen kedvezőtlen helyzetben vannak, mivel az állam e vállalkozásokat kizárta a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott kedvezményes banki hitelek igénybevevői köréből. (A négylépcsős hitelprogram csak a belföldi árufuvarozóknak nyújt hitelt tehergépjármű vásárlása céljából.) Nem kedvezményes banki hitelek (OTP Bank):
Folyószámlahitel [kamatláb (%/év)] 1. Hitelkamat 16, 75 % 2. Kezelési költség egyszeri 2, 00 %, minimum 20. 000 Ft 3. Rendelkezésre tartási jutalék évi 2, 00% 4. Keretbeállítási jutalék 50 000 Ft + a hitel összeg 0,1 %-a 5. Prolongációs díj évi 2, 0 %, minimum 15. 000 Ft 6. Szerződésmódosítási díj 35 000 Ft
61
Kisvállalkozói gyorshitel [kamatláb (%/év)] 1. Hitelkamat a.) Forinthitel esetén 13, 75 % b.) Devizahitel esetén 3 havi LIBOR/EURIBOR ba.) éven belüli hiteleknél +2, 00%/év bb.) éven túli hiteleknél +3, 00%/év 2. Kezelési költség a.) éven belüli futamidő esetén egyszeri 2,00 %, minimum 20.000 Ft b.) éven túli futamidő esetén évi 2, 00% 3. Rendelkezésre tartási jutalék évi 2, 00% 4. Keretbeállítási jutalék 50 000 Ft + a hitel összeg 0,1 %-a 5. Prolongációs díj évi 2, 0 %, minimum 15. 000 Ft 6. Szerződésmódosítási díj 35 000 Ft
Egységes kisvállalkozói jelzálog típusú hitel [kamatláb (%/év)] 1. Hitelkamat a.) Forinthitel esetén Az ügyfél besorolásától függően 12, 25% , 12, 75% , 13, 25% b.) Devizahitel esetén 1-3 havi LIBOR/EURIBOR + 3, 00% 2. Kezelési költség 2, 00 % évi 3. Rendelkezésre tartási jutalék 2, 00 % évi 4. Keretbeállítási jutalék 50 000 Ft + a hitel összeg 0,1 %-a 5. Prolongációs díj évi 2, 0 %, minimum 15 000 Ft 6. Szerződésmódosítási díj 35 000 Ft Ha megnézzük milyen feltételek mellett juthat hitelhez a vállalkozás hamar rájövünk, hogy az milyen előnytelen. Vegyük például a kisvállalkozói gyorshitelt. Az összehasonlíthatóság kedvéért itt is négy éves futamidőre venné fel a vállalkozás a hitelt. PV = C / r [1 – 1/ (1+r) t] 11 M = C / 0, 1375 [1- 1/ 1, 13754] C = 3 781 250 Ft Ami azt jelenti, hogy a futamidő végére a 11 M Ft 15 125 000 Ft-ot fog érni.
62
Ahogy azt láthatjuk a mikrovállalkozás igen kedvezőtlen feltételek mellett juthat hitelhez. Egyértelmű, hogy a tehergépjármű lízingelése az előnyösebb megoldás. Többletköltségek: •
Járműüzemeltetési költség:
•
Havi lízingdíj
•
Gépjárművezető bérköltsége
•
Biztosítás (CMR, Casco, kötelező gépjármű biztosítás)
•
Esetleges javítási költségek
Minimálisan változó költségek: •
Irodai költség
•
Fuvarozási engedély
Nem változó költség: •
TimoCom részvételi díj
•
Irodai dolgozó bérköltsége
•
Könyvelési költség
Egy új tehergépjármű vásárlásának várható hatásai: A tehergépjármű vásárlásával az árbevétel megduplázódna, míg a pótkocsinak köszönhetően további 40 %-kal nőne, tehát együttesen 140 %-kal, de ugyanakkor a költségek jelentősen megnövekednének. A Megacargo Kft havi árbevétele és kiadása Havi átlagos teljesítmény: 10 000 km Fuvardíj/ km: 130 Ft/ km Ez alapján az átlagos árbevétel: 10 000 * 130 = 1 300 000 (Ft)
63
7. számú táblázat A Megacargo Kft. költségei: Költség Költségek
(Ft)
üzemanyag költség
420 000
lízingdíj
200 000
biztosítás
28 000
bérköltség
170 000
napi díj
100 000
irodai költség
20 000
karbantartási költség
150 000
nem változó költségek
80 000
egyéb
20 000
összesen
1 188 000
A vállalkozás adatai alapján
Tehát a nyeresége: 1 300 000 – 1 188 000 = 112 000 (Ft) A Megacargo Kft árbevétele ill. kiadásai, ha 2 tehergépjárművet és egy pótkocsit üzemeltet Átlagos árbevétel: Tehergépjárművek tevékenységéből származó bevétel: 10 000 * 130 = 1 300 000 * 2 = 2 600 000 (Ft) A két tehergépjárműnek köszönhetően valószínűleg az árbevétel megduplázódna. A pótkocsi tevékenységéből származó bevétel: 10 000 * 130 = 1 300 000 * 0, 4 = 520 000 (Ft) Amint azt már említettem, a pótkocsi használatának köszönhetően az árbevétel 40 %-kal növekedne. Tehát az együttes árbevétel: 3 120 000 (Ft)
64
8. számú táblázat A Megacargo Kft árbevétele ill. kiadásai, ha 2 tehergépjárművet és egy pótkocsit üzemeltet Költségek Költségek
(Ft)
üzemanyag költség
924 000
lízingdíj
464 500
biztosítás
56 000
bérköltség
340 000
napi díj
100 000
irodai költség
25 000
karbantartási költség
330 000
nem változó költségek
80 000
egyéb
50 000
összesen
2 369 000
Becsült adatok alapján
Az adatokból kitűnik, hogy a vállalkozás nyeresége ebben az esetben: 3 120 000 – 2 369 500 = 750 500 (Ft) Ez természetesen nem tiszta haszon, vannak még költségek, amelyekkel nem számoltam, illetve nem várt költségek. A következő táblázat a beruházás hatására végbement költség-ill. árbevétel változást mutatja. Jól látszik, hogy a bevétel nagyobb arányban mutat növekedést, mint a költségek. 3. számú ábra A beruházás hatására végbement költség- ill. bevétel-növekedés 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 tehergépkocsi és 1 pótkocsi
2 000 000
tehergépkocsi
1 500 000 1 000 000 500 000 0 költségek
árbevétel
Becsült adatok alapján
65
Összegzés Mindezek után levonhatjuk, hogy a nemzetközi közúti árufuvarozásban tevékenykedők nincsenek könnyű helyzetben. Igaz, a kormány gazdaságpolitikáját tekintve, a kis-és középvállalkozások felé fordult, (csak úgy, mint a bank szektor) felismerve, hogy e szektor támogatásra szorul, és támogatásuk az állam nemzetgazdasági érdeke is, mivel a jövedelemteremtő képességük fokozható a versenyhelyzetük javításával. Emellett a másik fontos ok e vállalkozások segítésére, hogy foglalkoztatási szempontból jelentős szerepet töltenek be az ország helyzetében. A kis- és középvállalkozások támogatására a kormány intézményeket hozott létre, megszületett a KKV törvény, helyzetük javítása a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzései között szerepel. A kis-és középvállalkozások megsegítésére irányuló programok közül talán a legjelentősebb a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program, amely a hazai vállalkozásokra jellemző tőkehiányt hivatott enyhíteni. Ugyanis a hazai KKV szektor számára ez jelenti a legfőbb hátrányt a fejlettebb, korszerűbb szolgáltatás nyújtására képes országokkal szemben. Ez a program széles kör számára nyújt változatos támogatási formákat, így biztosítva a lehetőséget arra, hogy mindenki megtalálja a számára legkedvezőbb pénzforrásszerzési alternatívát. Azonban a problémát az jelenti a Megacargo szolgáltató Kft számára, hogy a vállalkozás fő tevékenységi körének, nevezetesen a nemzetközi közúti árufuvarozásnak, a támogatása ellentétes az állam és az Európai Unió érdekeivel. Mivel a környezetvédelmi és fenntarthatósági megfontolásoknak egyre fontosabb szerepet játszanak az unió közlekedés-ill. gazdaságpolitikájában. Az EU deklarált célkitűzésévé vált a forgalom mennyiségi növekedésének a gazdaság növekedésétől történő elválasztása és ennek érdekében a szállítási teljesítmények növekedésének a fékezése, továbbá a közúti szállítások összes áruszállításon belüli részarányának a csökkentése. Ami a vállalkozás szempontjából azért jelent problémát, mert a Megacargo Kft-nek a hagyományos fuvarozásban (minél nagyobb mennyiség szállításában érdekelt) van versenyelőnye a költségek EU15 országainak költségeihez viszonyított alacsony szintje miatt. Mivel a közúti fuvarozás összes áruszállításon belüli részarányának növelése ellentétes az ország (és az EU!) érdekeivel, így az állam sem a gépjárműpark korszerűsítésére, sem a bővítésére nem nyújt támogatást. Márpedig egy ebben a szektorban tevékenykedő mikrovállalkozás csak ily módon képes fejlődni.
66
Az EU politikája nagyvállalatoknak (multinacionális vállalatoknak) kedvez, mivel a közlekedés egyéb módozataiban, mint például a hajózás, légi, vasúti szállítás, azok érintettek, azok játszanak jelentősebb szerepet (hiszen ezek a szállítási formák hatalmas tőkét igényelnek), márpedig azok összarányát kívánják növelni a nemzetközi áruszállításban. Valószínűleg a nemzetközi közúti árufuvarozásban is a nagyvállalatok térnyerése lesz jellemző. Annak ellenére, hogy ez az egyetlen fuvarozási forma, amelyben képesek részt venni a kis-és középvállalkozások is. Egy mikrovállalkozás a nemzetközi közúti árufuvarozásban, versenyhátrányban van egyrészt az EU15 minőségibb, tudásigényesebb szolgáltatást nyújtó vállalkozásaival szemben, másrészt a nagyvállalkozásokkal szemben. Azok ugyanis a méretgazdaságosság előnyeit élvezik. Ezen felül a hazai piacot telítettség jellemzi, ebből eredően alacsony a jövedelmezési szint.
67
Felhasznált irodalom
Apatini Kornélné: A kis- és középvállalkozások finanszírozása. 1999. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Forrástérkép: kisvállalkozói kézikönyv a vállalkozásokat segítő konstrukciókról. 1999. Gazdasági Minisztérium Kállay László : A kis-és középvállalkozások helyzete. Éves jelentés, 2002. Magyar Gazdaságelemző Intézet Kállay László: Mikrohitelezés piaci alapon. Vállalkozásélénkítés intézményfejlesztéssel. Közgazdasági Szemle, 2000. 1. sz. Román Zoltán: Az EU-csatlakozás és a kis- és középvállalati szektor. Közgazdasági Szemle, 1998. 1. szám. Szabó András: A kis- és középvállalkozások fejlesztése Közép- és Kelet-európában. Ipari Szemle, 1996. 2.sz. Tanulmányok a kis- és középvállalkozások fejlesztési stratégiájáról. OMFB, 1998. Budapest. Várhegyi Éva – Spéder Zoltán: A kis- és középvállalkozások pénzpiaci igényei és hitelezési helyzete Pénzügykutató Rt. 5. Kutatás füzet, 1999
68
Bilek Péter – Borkó Tamás – Czakó Veronika – Pellényi Gábor :A mikro-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának alakulása 2000-2005 között: http://www.gkm.gov.hu/data/503810/kkvfin.pdf Fleischer Tamás: A közúti szállítás EU-integrációjának előkészítése: (http://www.vki.hu/~tfleisch/PDF/pdf03/koszal-OSSZEFOG-kiegeszitett.pdf ) Kőhegyi Kálmán: A kis-és középvállalkozások helyzete 2003- 2004, Éves jelentés, GKM : http://www.gkm.gov.hu/data/296787/kkv2003_2004.pdf Magyarország aktualizált konvergencia programja 2005- 2008 (34. oldal): http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/country/countryfiles/hu/hu20052006_hu.pdf
http://www.mva.hu/informaciok/evd_atadas.php http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/helyzetelemzes http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/tamforras www.mkfe.hu www.mnb.hu
69
Melléklet 1. számú melléklet A gazdasági szervezetek megoszlása vállalati méret szerint, % Mikrovál- Kisvállal-
Közepes
Mikro-, kis- és Nagyvállal- Összesen
lalkozások kozások vállalkozások középvállalatok
kozások
együtt (9 fő alatt) (10-49 fő)
(50-249 fő)
(250 fő (250 fő alatt)
felett)
Mezőgazdaság
8,2
23,3
51,5
83,0
17,0
100,0
Feldolgozóipar
7,5
15,8
25,5
48,8
51,2
100,0
Építőipar
26,7
36,4
23,6
86,7
13,3
100,0
Kereskedelem
35,0
27,7
19,8
82,5
17,5
100,0
Vendéglátás
27,9
28,8
15,9
72,6
27,4
100,0
Szállítás,
7,2
7,4
7,3
21,9
78,1
100,0
5,3
11,8
16,2
33,4
66,6
100,0
37,0
22,7
21,4
81,1
18,9
100,0
17,6
19,5
22,4
59,5
40,5
100,0
hírközlés Pénzügyi tevékenység Gazdasági szolgáltatások Összesen
Forrás: APEH adatok alapján GKI Rt.
70
2. számú melléklet A vállalatok méret szerinti megoszlása
mikrovállalat egyéb KKV nagyvállalat
Forrás: GKM
3. számú melléklet A mikrohitel kihelyezés Év
Mikrohitel kihelyezés összege (Ft)
2003.
3. 610. 602. 343
2004.
1. 425. 179. 500
2005.
3. 931. 114. 810
2006. I. félév
3. 139. 201. 999
Forrás: MVA (http://www.mva.hu/informaciok/evd_atadas.php)
4. számú melléklet A vállalkozásokat segítő fontosabb előirányzatok 2003–2005. évi költségvetési támogatása (Mrd Ft) Célelőirányzat
2003
2004
2005
Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat
20, 0
10, 5
3, 6
Beruházásösztönzési Célelőirányzat
15, 6
10, 6
9, 5
Turisztikai Célelőirányzat
19, 0
10, 9
9, 7
Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat
1, 5
1, 55
-
Forrás: költségvetési törvények ( http://www.gkm.gov.hu/data/296787/kkv2003_2004.pdf )
71
5. számú melléklet A bankok hitelezési hajlandóságának alakulása az egyes szektorokban 100% 90% 80% 70% 60%
kis és m ikro
50%
közép
40%
nagy
30% 20% 10%
.II 20 04 .I 20 04 .II 20 05 .I 20 05 .II . 20 06 .I .
.I
20 03
20 03
20 02
.I
I:
0%
Forrás : MNB (http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=hitelezesi_felmeres_200609)
6. számú melléklet Egy nemzetközi tehergépkocsi éves költsége EURO-ban.
72
