BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali Tagozat Szakdiplomácia Szakirány
ENERGIAPOLITIKAI HELYZETKÉP MAGYARORSZÁGRÓL (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BIOÜZEMANYAGOK KEDVEZŐ HAZAI LEHETŐSÉGEIRE)
Készítette: Faragó Ágnes
Budapest, 2007
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ..............................................................................................................3 Táblázatok és ábrák jegyzéke ..........................................................................................4 Bevezetés .........................................................................................................................5 1.
A magyar energiapolitika története, napjainkig...............................................................7
1.1.
Az energiahordozó ásványi nyersanyagok történeti áttekintése Magyarországon ..........7
1.2.
Energiapolitikák a rendszerváltást követően .................................................................11
2.
A magyar energiapolitika jelene és jövőbeni törekvései, tekintettel az Uniós tagságra 16
2.1.
Magyarország földgázfüggősége ...................................................................................19
2.2.
Energiahatékonyság, mint alapvető prioritás.................................................................27
2.3.
A nukleáris energia dilemmája ......................................................................................34
2.4.
Megújulók pro és kontra ................................................................................................42
2.5.
Következtetések .............................................................................................................48
3.
A jelen és jövő üzemanyagai; a biohajtóanyagok..........................................................51
3.1.
A növényi energiák térnyerése ......................................................................................51
3.2
Magyarország esélyei a bioüzemanyag-előállítás terén.................................................53
3.3.
A bioetanol-gyártás története és ipari alkalmazásának tapasztalatai .............................58
3.4.
Egy hazai bioetanol-program lehetséges hatásai ...........................................................60
3.5.
A biodízel-termelés hazai kilátásai ................................................................................65
3.6.
Ajánlások a bioüzemanyag-ipar előmozdítására ...........................................................70 Összegzés.......................................................................................................................72 Irodalomjegyzék ............................................................................................................74 Mellékletek ....................................................................................................................77 1. sz. melléklet: Zöld Könyv (részlet a 3 fő célkitűzésről és a megújulókról) ..............77 2. sz. melléklet: Megújulóenergia-útiterv (részlet a megújulókról és bioüzemanyagokról)..................................80
3
Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok 1. A MOL Rt. tulajdonosi struktúrája privatizációjának második szakasza után ....................13 2. Főbb motorhajtó anyagok összehasonlítása bioüzemanyagokkal ........................................58
Ábrák 1. A vasútvonalhossz és a széntermelés fejlődése Magyarországon (1841 és 1938) .................8 2. Végfelhasználói villamosenergia átlagár euróban a privatizáció óta, 1995=1,00 ................15 3. Magyar gázszállító rendszer .................................................................................................21 4. Az ezer euró GDP-re jutó energiafelhasználás, 2004 ...........................................................27 5. Az energiaintenzitási mutató alakulása az EU-ban és Magyarországon ..............................31 6. Villamosenergia-mix EU-27.................................................................................................36 7. Atomerőművek Európában ...................................................................................................42 8. Napraforgók ..........................................................................................................................52 9. A biodízel-termelés változása az Európai Unióban 2000 és 2005 között.............................69
4
Bevezetés
A XX. század második felében született meg az a felismerés, hogy természeti erőforrásaink végesek, a rájuk épülő korlátlan növekedés pedig, ilyen formában nem tartható fenn. Az Európai Unió megújuló energiapolitikájához való igazodás, az abban foglalt követelmények teljesítése, a Kyotói Egyezményben vállaltak szükségessé teszik Magyarország számára is a jövő energiájának tekintett megújulók felé való fordulást. Szakdolgozatom témájául a magyar energiapolitika elméletének és attól gyakran eltérő gyakorlatának átfogó bemutatását választottam, rávilágítva a megoldásra váró problémákra, gyengeségekre és azon törekvésekre, amelyek – az uniós követelményekkel összhangban energiahatékonyabb és környezetkímélőbb lehetőségek felé mutatnak. Ennek a stratégiai jelentőségű, sokszor vitatott területnek a megismertetését és megismerését, Magyarország energetikai lehetőségeinek és korlátainak feltárását tűztem ki célul, kiemelve a biohajtóanyagok rendkívül kedvező hazai kilátásait, különös tekintettel a mezőgazdasági viszonyokra. Magyarországgal nem volt bőkezű a természet fosszilis energiahordozókat illetően. Energiagazdaságunk többnyire mindig is idegen forrásokra épült, amely mára egyoldalú és kockázatos orosz földgázfüggőséghez vezetett. Ideiglenesen gyógyírt jelenthet ugyan a beszerzési források diverzifikálása, azonban a készletek véges voltát tekintve szükséges az energiaigények eddigiektől eltérő forrásokból való kielégítése és az energiagazdaság új alapokra való helyezése. A megújuló energiák arányának növelése minden európai ország energiapolitikájában kiemelt helyen szerepel, ez alapján az alternatív energiaforrások terjedése bizonyosan
erőteljes
lesz
az
elkövetkező
évtizedekben.
Sokan
azonban
emellett
elengedhetetlennek tartják a nukleáris energia fokozott alkalmazását a függés hosszú távú kezelésére. Szintén alapvető prioritásként szerepel világszinten az energiahatékonyság növelése, amellyel nagymértékben lassíthatjuk készleteink kimerülését és hozzájárulhatunk környezetünk szennyezésének visszaszorításához.
5
Az energiapolitika értelmezése azonban nem ilyen egyszerű. Habár a célokat illetően általában nagy lelkesedés és egyetértés mutatkozik, a gyakorlati megvalósítás sokszor késik vagy épp elmarad. Dolgozatomban kitérek a fenti témákra egy-egy fejezet erejéig és igyekszem minél több nézőpontot és véleményt ütköztetve, az objektivitás megtartása mellett saját álláspontomat is kifejtve valós és átfogó képet festeni Magyarország energiapolitikájáról, a teljesség igénye nélkül. Kétségtelen, hogy nem azért lett vége a kőkorszaknak, mert elfogyott a kő. És nem azért szálltunk le a lóról és ültünk át az autóba, mert nem tudtuk tovább táplálni a lovakat, hanem mert feltalálták a belső égésű motort.1 Ebből adódik a feltevés, hogy előbb-utóbb a szénhidrogénkorszaknak is vége szakad, nem feltétlenül akkor, amikor az utolsó csepp olaj is elfogy. Elképzelhető, hogy egy újabb váltás előtt állunk. A legnagyobb kihívást világszinten a közúti közlekedés megreformálása és olyan irányú átalakítása jelenti, amely már a fosszilis készletek kimerülése előtt, környezetvédelmi okokból lényegesen csökkenti a jelenlegi szénhidrogénfüggőséget – ezzel fokozva az ellátásbiztonságot – amely új, a környezetet kímélő és nagyobb energetikai hatásfokú technológiákra épül, és amely egy környezetbarát gondolkodásmódon alapul. Nyilvánvaló, hogy a világot behálózó olajlobbi érdekei nem szolgálják az alternatívokra, különösen a bioüzemanyagokra való áttérést. Dolgozatomban megpróbálom felvázolni a bioüzemanyagok hazai felfutásának lehetőségeit és hatásait gazdasági, energetikai, környezeti és mezőgazdasági szempontokból. Vajon milyen esélyekkel indul a biodízel és a bioetanol Magyarországon, viszonylag szűz talajon, ahol a mezőgazdaság szerkezetváltás előtt áll, az alapanyag termelés természeti adottságai kedvezőnek mondhatók és az ország energiafüggősége ilyen veszélyes méreteket öltött. Az elkövetkező évek sorsdöntők lesznek a bioüzemanyagok hosszú távú érvényesülését illetően, amit nagyban befolyásol majd, hogy a magyar agrárkultúrában milyen változások állnak be az új növénytermesztési irányvonal hatására, hogyan változik a bioüzemanyagok versenyképessége – ez függ a kőolaj világpiaci árától és az élelmiszerárak változásától, valamint a támogatási és szabályozási rendszertől – és hogy az autógyártók, az üzemanyag forgalmazók és a fogyasztók mennyire fogadják majd el az új hajtóanyagokat.
1 Forrás: Dr. Nagy József: A hazai biomassza felhasználás országos összefüggései, VI. Energiapolitikai Fórum, 2005., http://www.enpol2000.hu/files/epf06.doc p.8. 2007.03.21. 22:10h (szaúd-arábiai sejk mondása)
6
1. A magyar energiapolitika története, napjainkig 1.1. Az energiahordozó ásványi nyersanyagok történeti áttekintése Magyarországon
Az energiatermelés-és ellátás az egész emberiséget érintő alapvető jelentőségű feladat, illetve probléma, amelynek megoldása egyre nagyobb erőfeszítéseket igényel. A történelem során a fokozatosan egymás helyébe lépő, egymást többé-kevésbé helyettesíteni képes energiahordozók gyorsuló ütemben váltották és váltják egymást a mai napig, nem csak a természetbeni lelőhelyeik kimerülése miatt, hanem a gazdasági törvények által kikényszerítve, a tudományos és műszaki fejlődés
hatására,
napjainkban
pedig
környezetvédelmi
megfontolásokból.
A
fa
és
mezőgazdasági hulladék évezredekig volt domináns helyzetű, a kőszén uralkodó szerepe csak száz-kétszáz évig állt fenn, míg a szénhidrogéneké már csak évtizedekben mérhető. Az energiahordozó ásványi nyersanyagok széles körű és nagyarányú felhasználása a XIX. és XX. században a technika és gazdaság fejlődésének kiemelkedően fontos tényezője volt, a kőszén és a kőolaj energetikai célú hasznosítása pedig korszakalkotó gazdaságtörténeti szerepű. A kőszén felhasználásának kezdete Nyugat-Európához hasonlóan Magyarországon is a tűzifahiány megoldásának szükségletéből, majd a városok növekvő energiaigényéből fakadt a XIII. században. Magyarországon a meglévő adatok szerint 1759-ben Brennbergben termeltek először kőszenet iparszerűen. Azonban egészen a századfordulóig nem alakult ki jelentős kőszéntermelés, a földesúri rendszer érdektelensége és szűklátókörűsége, a városi polgárság, a kőszéntermelésben érdekelt nagyipar és a szükséges termelési és felhasználási technika és szakembergárda hiánya, valamint megfelelő infrastruktúra elégtelensége miatt. A XIX. század második harmadában, a kapitalista nagyipar kialakulásának kezdetén tett szert a kőszén számottevő gazdasági szerepre, többek között az első kőszéntüzelésű gőzgép és gőzmalom, az első vasútvonal megjelenését és az Óbudai Hajógyár 1840-es felépülését követően. A kőszén új felhasználási területét jelentette a városi gáz előállítása, eleinte csak világítás céljából.
7
A dualizmus korában a kőszén vált az ipari forradalom energiabázisává – többek között az ipari üzemek, a vasúthálózat és a tengerhajózással kibővült gőzhajózás számára –, majd megkezdődött a villamos energia ipari termelése és felhasználása. Budapesten 1893-ban a Magyar Villamossági Rt. és a Budapesti Általános Villamossági Rt. épített erőművet és szolgáltatott áramot. A vasútvonalhossz és a széntermelés fejlődése Magyarországon (1841-1938) 1. sz. ábra
Forrás: Faller Gusztáv: Bányászat Magyarországon, http://www.scitech.mtesz.hu/04faller/faller1.htm p. 3. 2007. 03.23. 19:30h
Budapest,
1997.,
A személygépkocsik 1895-ös megjelenésével, majd 1908-tól folyó hazai gyártásukkal és a háború indokolta repülőgépipar kialakulásával kezdetét vette a szénhidrogének korszaka. A modern magyar ipari gazdaság fejlődésének finanszírozását mindvégig külföldi, főleg osztrák eredetű tőke végezte, amely monopolhelyzet kialakulásához vezetett, különösen a bányászat és a kohászat területén. Azonban még a növekvő kőszénárak sem fogták vissza a keresletet, amely egyre nagyobb mértékű kőszénbehozatalt indokolt. 1913-ban már 4,8 millió tonna kőszenet importáltunk. A XIX. század második felében kezdődött el Magyarországon a kőolajkutatás, amelyet a kőolaj nemzetközi gazdasági szerepe, a kenőolaj, a világítóolaj, a benzinmotorok növekvő nyersanyagszükséglete, a környékbeli jelentős kőolajfeltárások, az országban ismert természetes kőolajnyomok ösztönöztek, és amelyet az állam is támogatott.
8
Jelentős eredményeket csak a kőolajkutatás teljes állami kézbe vétele után, megfelelő eszközökkel és tőkeerővel, kiváló geológusok kutató munkájának köszönhetően értek el. Fordulópontot az 1908-ban, Kissármásnál 300 m mélyről feltörő kőolaj jelentett. 1913-ban már 6 földgázmezőn napi 2 368 000 m3 földgáz állt rendelkezésre. Közben a kutatásokat hátráltató földtulajdonosok kiiktatására megalkották az 1911. évi VI. törvénycikket, amely állami monopóliummá tette a kőolaj és földgáz kutatásának és termelésének jogát. Újabb jelentős eredmények az erdélyi földgáz, valamint az egbelli kőolaj-és földgázmező felfedezése voltak, melyek felkutatásához Eötvös Lóránd torziós ingáját is segítségül hívták; ezzel elsőként a világon megkezdve a geofizikai módszerek alkalmazását a szénhidrogén-kutatásban.2 A két világháború között a magyar gazdaság fejlődése rendkívül mérsékelt ütemben zajlott. Nagyobb előrelépés csak néhány ágazatban történt, többek között a villamosenergia-termelés és vegyipar területén. A kőszén kitermelése 1923-ban már elérte a háború előtti szintet, majd 1938ig jócskán meg is haladta azt (7,3 millió tonnáról 9,3 millió tonnára növekedett). A maximális kőszéntermelés 1943-ra elérte a 13,4 millió tonnát. 1925 után villamos erőművek sokasága épült a kőszénbázisú villamos energia termelésére. Ekkor már a települések 36%-a villamosítva volt, ami az ország lakosságának 71%-át jelentette. A szénhidrogén-kutatás az első világháború utáni években a Hungarian Oil Syndicat, az AngloPersian Oil Company leányvállalatának munkájával kezdődött 1921 és 1923 között. 1932-ben tárgyalások kezdődtek az European Gas and Electric Company-val, amelyek végül a MagyarAmerikai Olajipari Rt. létrehozásához vezettek, majd 1940-ben a Magyar-Német Ásványolaj Társaság is kutatási engedélyt kapott.3 1937-ben megkezdődött a kőolaj magyarországi kitermelése. A második világháború után az élet normalizálásának alapfeltétele volt az energiatermelés helyreállítása és a kőszéntermelés folyamatosságának újbóli biztosítása. Az energiarendszerek háború utáni fejlesztését az extenzív típusú gazdaságfejlesztés, ezen belül túlnyomóan az energiaigényes ipar és a folyamatosan növekvő lakossági fogyasztás határozta meg, melynek hatására létrejöttek a nagy energiaellátó rendszerek.
2
1869-ben létrehozták a Magyar Állami Földtani Intézetét: „az ország részletes földtani megismerésére nemcsak a tudomány érdekében, de különösen közgazdasági szempontból”. 3 E társaságok tevékenységéhez fűződik többek között a bükkszéki és budafapusztai kőolaj, a lovászi, újfalusi és hahóti szénhidrogéntelepek feltárása.
9
1945-ben a kőszénbányákat, egy évvel később a hozzájuk tartozó erőműveket is állami kezelésbe vették. Az 1948-as évben a kőszéntermelés elérte a háború előtti termelési szintet, majd 1951ben – a bányászat műszaki színvonalának emelkedésével egyidejűleg – a háborús konjunktúra legnagyobb kőszéntermelését is meghaladta. Egy új, az életszínvonal emelését, gazdaságossági, műszaki szempontokat szem előtt tartó, a nemzetközi munkamegosztás növelésére irányuló gazdaságpolitika keretében került sor a szénhidrogének széles körű és nagyarányú felhasználására
az
1960-as
években.
Ezzel
párhuzamosan
a
hazai
kőszéntermelés
zuhanórepülésbe kezdett, korábbi két évszázados vezető szerepét innentől kezdve átvette a kőolaj és a földgáz. Aránya 1973-ig 40%-ra csökkent a hazai energiafelhasználásban, míg a szénhidrogének aránya az 1965-ös 28%-ról 52%-ra ugrott ebben az időszakban. A szénhidrogének kutatását a második világháborút követő években az Alföldön a MagyarSzovjet Olaj Rt., a Dunántúlon – a MAORT államosítása után – a Dunántúli Állami Kőolaj Vállalat végezte. A két vállalat később MASZOLAJ Rt. néven egyesült és magyar tulajdonba került. 1957-ben megalakult az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt. A nevükhöz fűződik 10 nagyobb és egy, nemzetközileg is nagy jelentőségű, az algyői lelőhely feltárása. 1965 után a szénhidrogén felhasználás ugrásszerűen megnőtt, amelyet részben már ekkor is szovjet importból biztosítottunk. A kőolaj feldolgozására támaszkodva lendületesen fejlődött a petrolkémiai ipar és a közlekedés, rohamosan nőtt a személygépkocsik száma és ezzel együtt a benzinfogyasztás, és a mezőgazdaság is egyre nagyobb kőolaj-felhasználóvá vált. Az
1973-as
év
azonban
ismét
visszaesést
hozott,
amelyen
csak
maximális
energiatakarékossággal és a gazdaság szerkezetének átalakításával lehetett javítani. A kőolaj erőművi felhasználása megengedhetetlenné vált, a földgázfogyasztás a lakossági igények kielégítése terén jelentősen növekedett és ismét előtérbe került a kőszén szélesebb körű felhasználása.4 A XX. század elején megjelent a nukleáris energia, mint energiaforrás. 1976-ban megalakult a paksi atomerőmű, amely elsőként elégítette ki a volt keleti tömb atomerőművei közül a legkorszerűbb előírásrendszereket és jelenleg is az itthon előállított villamos energia közel 40%át adja.
4
Forrás: Fülöp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984, p.83-95.
10
Az utóbbi évtizedekben a hazai szénkitermelés drágulásának és a szénmezők kimerülésének következtében, valamint a szovjet-orosz földgáz kedvező árának köszönhetően az erőművek és a lakossági fűtési rendszerek először szénről olajra, majd egyre inkább gázra álltak át. A később előtérbe kerülő környezetvédelmi szempontok tovább kedveztek a földgáz térnyerésének, ami innentől kezdve megállíthatatlan volt, és napjainkban is tart. Ezt bizonyítja, hogy míg az 1980-as évek elején a magyar lakások 1/5-ét, a rendszerváltáskor közel felét fűtötték gáz elégetéséből nyert energiával. Mára ez az arány egyes számítások szerint elérte a 90%-ot.5
1.2. Energiapolitikák a rendszerváltást követően
A rendszerváltozás utáni magyar energiapolitika, kormányoktól függetlenül, a privatizáció és a liberalizáció jegyeiben zajlott. A kormányzatok fokozatosan kivonultak az energetikából, ráhagyva azt a főleg külföldi teljhatalomra, és sem tulajdonosi, sem szabályozási oldalról nem gyakoroltak felelős és nemzeti érdekű befolyást az energiaszektorra, amely így mára a liberális tőkeérdekek függőjévé vált. Az energiaellátás területén a legnagyobb változást az 1993-ban elfogadott új energiapolitikai koncepció, a Magyar Energiapolitika című dokumentum eredményezte, amely a magyar energiapolitika fő prioritásait a piacgazdasági körülmények és az EU csatlakozás feltételeinek megteremtésének tükrében határozta meg.6 Az ehhez szükséges jogi és gazdasági lépések az energia infrastruktúra átalakulását irányozták elő. A rendszerváltással egyidejűleg, az Antall-kormány idején megkezdődött a nyugati irányú energetikai orientáció, melynek első lépése az energiaipari import- és árliberalizáció volt és jelentősen megváltozott az energetika vállalati struktúrája. •
1990-ben a gázszolgáltatók kiváltak az OKGT-ből, 1991-ben megalakult a MOL Rt., 1992ben jött létre az MVM Rt. konszern típusú részvénytársasági rendszere.
5
Forrás: Az a legdrágább, ami nincs: Interjú Kóka Jánossal, 2006.01.16. http://www.talaljukki.hu/index.php/article/articleview/441/1/3/ 2007.03.24. 12:43h 6 Főbb alapelvei a biztonság, energiahatékonyság, energiatakarékosság, környezetvédelem, legkisebb költség elve, társadalmi nyilvánosság és a piaci környezet megteremtése voltak.
11
•
Bár az Antall-kormány az energetikai iparágakban a többségi állami tulajdon mellett foglalt állást, az energiaipar privatizációjának előkészítése már 1993-ban megindult. A nagyarányú privatizáció kiterjedt a villamos energia iparban valamennyi szolgáltatóra és az erőművek nagy részére, a földgázipar szolgáltatóira, továbbá jelentős mértékben a MOL Rt-re.
•
Megtörtént a szénbányászat helyzetének felülvizsgálata, a gazdaságtalan bányák bezárásra kerültek, egy részük az általuk kiszolgált erőművekkel gazdaságilag integrálódott. Az ugyancsak gazdaságtalan uránérc bányászat is megszűnt.
•
1994-ig az energetika törvényi-szabályozási környezete is kialakult: megszületett a bányatörvény, a koncessziós törvény, a gáztörvény és a villamosenergia-törvény, a kőolaj és kőolajtermék stratégiai-készletezési törvény.7
•
Létrejött a Magyar Bányászati Hivatal és a Magyar Energia Hivatal (MEH) a törvények által szabályozott piacok felügyeletére.
•
Az ország energiahordozó importjának diverzifikációja céljából az 1990-es években megépültek a földgáz beszerzést és a magyar villamos energia rendszernek a nyugat-európai rendszerrel való összekapcsolását biztosító hálózati összeköttetések, valamint megtörtént a vezetékes földgázellátás kiterjesztése és állami támogatással bővült a földgázellátásba bekapcsolt települések köre is. (1990-ben 453 volt a bekötött települések száma, ez 1998–ra elérte a 2190-et.)
1994-ig az energetika törvényi-szabályozási környezete átalakult, alkalmassá téve a magyar energetikát a nemzeti érdekek figyelembe vétele melletti uniós csatlakozásra. A Horn-kormány – az 1995-ös privatizációs törvény értelmében – rövid távú kormányzati érdekeknek alávetve a villamos energia- és szénhidrogén ipar nagy részét, értékén alul, külföldi befektetőknek adta el, ami által e piacok multinacionális cégek ellenőrzése alá kerültek. •
A gázszolgáltató társaságok külföldi, főleg német és francia befektetők kezébe kerültek.
•
A MOL Rt. privatizációjának 1995-ös, második szakaszát követően a részvények mintegy harmada maradt állami tulajdonban.8
•
Az akkori tulajdonosi szerkezet szerint a gázszolgáltatók 59%-a külföldi, és csak 40%-uk volt magyar tulajdonban, míg az önkormányzatok tulajdonosi aránya 22%-ra csökkent.
7
Forrás: Járosi Márton – Kacsó András: Az Európai Unió és Magyarország energiapolitikája, Politikatudományi Szemle 2004. 04. http://www.ceeol.com/aspx/getdocument.aspx?logid=5&id=A802E623-7E63-4C38-B00F68AA0D0DD342 p.177. 2007.03.24. 14:12h 8 1998 decemberére azonban a részvények 55%-a már külföldi, 20%-a hazai pénzügyi befektetők kezébe került, s csak 25%-a maradt a magyar államot képviselő ÁPV Rt. tulajdonában.
12
•
A villamosenergia-ipar is hasonló sorsra jutott, az erőművi társaságokban 31%-os (a paksi erőmű nélkül 53%-os!), az áramszolgáltató társaságokban pedig 75%-os lett a külföldi tulajdon hányad.
•
Az áramszolgáltatók eladása kiszolgáltatottá tette a teljes magyar lakosságot. Az önkormányzatokat
megfosztották
a
városi
villamos
és
gáz
közműveiktől,
ami
megakadályozta a városi önkormányzati tulajdonú energiaszolgáltató művek kialakulását. •
1998-ban elfogadták a távhő-törvényt, amely azonban nem rendezte egyértelműen a kötelező átvétel és az árképzés módszerének kulcskérdéseit. A MOL Rt. tulajdonosi struktúrája privatizációjának második szakasza után 1. sz. táblázat
ÁPV Rt. Önkormányzatok Külföldi intézmények MOL saját részvény MOL munkavállalók MOL vezetők Belföldi befektetők Összesen
Részvények névértéke (millió Ft) 57.669 1.673 28.241 868 4.404 387 5.166 98.400
Tulajdoni hányad % 58,60 1,70 28,70 0,88 4,47 0,40 5,25 100,0
Forrás: Dr. Tamás István: Átmenet és privatizáció, Budapest, 1997. http://www.ibs-b.hu/tiuj/dl/phd.doc, p.79. 2007.03.24. 20:11h
A privatizáció hatására egyenlőtlen versenyfeltételek és kedvezőtlen tulajdonosi szerkezet alakult ki, ami az állami tulajdonrész 37%-ra való visszaesését jelentette. A közösségi, önkormányzati tulajdon mindössze 8%-ra zsugorodott. A hazai energiaszolgáltató piac zöme külföldi monopóliumok kezébe jutott, a magyar állami monopóliumok helyébe nemzetközi magánmonopóliumok léptek. A privatizációt követő 4 év alatt a villamos energia, a földgáz és a távhő átlagára mintegy kétszeresére növekedett. Magyarországon az Unióban is megfigyelhető koncentrációs és integrációs folyamatok helyett az energetikai egységek szétaprózódása történt, és az állami monopóliumok helyébe sokkal nagyobb és komplexebb nemzetköziek léptek.9
9
Forrás: Stratégiai Füzetek 6., Energiagondok a világban és nálunk, Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központ, Budapest, 2000. p.26-27.
13
Az Orbán-kormány idején is folytatódott ez a tendencia, annak ellenére, hogy a Fidesz az energiapolitika jelentős korrekcióját – nemzeti konszenzuson alapuló energiapolitika állami szerepvállalással, a privatizáció leállítását, nemzeti villamos társaság létrehozását, a közüzemi díjak visszafogását – ígérte. •
A koncepció nem tért ki az állami szerepvállalás pontos mibenlétére, az energia intézményrendszerének felvázolására, a primer energiafajták arányának befolyásolási módjaira. Nem történt meg az energiaprivatizáció felülvizsgálata, nem védték meg törvényileg még megmaradt nemzeti energetikai tulajdont.
•
Nem hozták létre a Nemzeti Villamos Társaságot, és tovább folytatódott az MVM Rt. tulajdonosi gyengítése: az Országos Teherelosztót külön társaságba szervezték és leválasztották az MVM Rt-ről.
•
A közüzemi energiadíjak emelésének korlátozására, a fogyasztók kiszolgáltatottságának csökkentésére csak rövidtávú intézkedések történtek.
•
Az árszabályozás átfogó felülvizsgálata helyett megszüntették a lakossági villamos tarifa három fogyasztási tömbjét, felszámolták szociális jellegét, ami által a legszegényebbek villanyszámlája nagyobb mértékben emelkedett.
•
1999-ben kormány-program szintjére emelték az energetika liberalizálását.
•
2001. végén az európai uniós követelményeket idő előtt „túlteljesítő,” olyan villamos energia törvényt alkottak, amely elsősorban a privát társaságok érdekeit szolgálta, ezzel még sérülékenyebbé téve a magyar piacot. A törvénytervezet körüli viták kulcskérdései a külföldi tulajdonú társaságok szinte biztos erőfölénye piacnyitás esetén, az érvényben lévő hosszú távú áramvásárlási szerződések veszélyei (az MVM. Rt. a szerződéses áron csak veszteségesen tudna értékesíteni, az olcsóbb importtal szemben) és a nagy regionális és integrált szolgáltatási monopóliumok kialakulásának kockázatai – már az uniós csatlakozás előtt – voltak. Végső soron egy aktívabb állami szerepvállalás szükségességében és a MOL Rt. inflációt meghaladó gázáremelésének korlátozásában maradtak.
Az energetikai liberalizáció tervezése során sajnos nem vették figyelembe a valós hazai gazdasági és társadalmi helyzetet, a privatizáció következtében kialakult tulajdoni oldalról determinált egyenlőtlen versenyfeltételeket. Tehát az uniós csatlakozásra hivatkozó liberalizáció korainak bizonyult és nem felelt meg a nemzeti érdekeknek.10 10 Forrás: Stratégiai Füzetek 6., Energiagondok a világban és nálunk, Miniszterelnöki Hivatal Stratégigai Elemző Központ, Budapest, 2000. p.30-31.
14
Ezt követően a Medgyessy-kormány végrehajtotta a villamosenergia-piac liberalizálását és folytatta a privatizálást, annak előkészítését. •
A MOL Rt. állami tulajdonú 25%-os részvénycsomagjából 13%-ot eladott.
•
Lényegesen növelte a fogyasztói árakat, a földgázáraknál részleges lakossági fogyasztói kompenzációt alkalmazva.
•
Intézkedéseiben tovább folytatódott az EU-követelményeket is túlteljesítő politizálás.
•
Az energiafogyasztáshoz kapcsolódóan a központi költségvetés bevételét növelő áfa emelést és új energiaadókat vezettek be.
•
2004-ben társadalmi vitát hirdettek egy új energiapolitika kidolgozására, ahol bár átfogó javaslatok is születtek, a kormány levette a kérdést a napirendről.11 Végfelhasználói villamosenergia átlagár euróban a privatizáció óta, 1995=1,00 2. sz. ábra 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
Forrás: Magyar Energia Hivatal: Privatizált áramszolgáltatók Magyarországon, http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200309/ramszolgltatk9699_2.doc p.6. 2007.03.26 11:53h
2001,
A rendszerváltást követő folyamatok nagymértékben hozzájárultak a mai energiapolitikai helyzet kialakulásához. A magyar társadalom súlyos árakat fizetett és fizet a privatizáció okozta „károkért”. Az új Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között új nemzeti energiapolitika kialakítására van szükség, mely új módszerek alkalmazását követeli meg.12
11
Forrás: Járosi Márton – Kacsó András: Az Európai Unió és Magyarország energiapolitikája, Politikatudományi Szemle 2004. 04. http://www.ceeol.com/aspx/getdocument.aspx?logid=5&id=A802E623-7E63-4C38-B00F68AA0D0DD342 p.178. 2007.03.26. 16:12h 12 Forrás: Energia Szakértői Iroda: Helyzetkép a magyar villamosenergiaiparról, és az energiapolitikáról, 2006., http://www.mee.hu/aletoltes/helyzetkepRS.doc p.5. 2007.03.26. 18:10h
15
2. A magyar energiapolitika jelene és jövőbeni törekvései, tekintettel az Uniós tagságra
Az Európai Unióban az energiapolitikát a maga teljességében hosszú időn keresztül nem helyezték közös alapokra. A közösségi szintű európai energiapolitika kialakítása felé való törekvés kezdeti lépése az energiapolitika első Zöld Könyvének, illetve Fehér Könyvének 1995. évi megjelenése volt. Ezt követte 2000-ben a második Zöld Könyv, az időközben bekövetkezett változások és kiadott dokumentumok után, melyben áttekintették az európai energiapolitika aktuális teendőit és meghatározták azokat a területeket, amelyeken az Uniónak különböző szintű jogszabályokat kell kidolgoznia. A tagországok és az egyes társadalmi vagy gazdasági csoportokat
képviselő
szakmai
szervezetek
azonban
egymással
ellentétben
álló,
összeegyeztethetetlen követeléseket fogalmaztak meg, ami miatt végül is nem sikerült kidolgozni közösségi szintű energiapolitikát, és nem született újabb Fehér Könyv. Ha a fenti tényekből indulunk ki, akkor kijelenthetjük, hogy jelenleg nem beszélhetünk közös Uniós energiapolitikáról. A második Zöld Könyvben leírt alapvető követelmények az energiapolitikai stratégiai célok kitűzésénél
a
versenyképesség,
az
ellátásbiztonság
és
a
fenntarthatóság
(benne
a
környezetvédelem) célkitűzéseinek teljesítése voltak, azok összeegyeztetése mellett. A megfogalmazott alapvető követelményekkel és azoknak megfelelő stratégiai célokkal mi is egyetértünk, így azokat Magyarország számára is követendőnek tartjuk. Ezek a követelmények azonban EU szinten sem könnyen teljesíthetők, mivel azokat a következő, kedvezőtlen feltételek mellett kell elérni. A világ kőolajvagyonának mintegy 65%-a a KözépKelet országaiban (Szaúd-Arábia, Irak, Irán stb.) található, s csak kevesebb, mint 1%-a van az EU országaiban. A világ földgázvagyonának kb. 70%-a a Közép-Kelet országaiban és néhány FÁK országban van. Az Európai Unió részesedése alig több mint 2%.
16
Az EU szénvagyona ugyan jelentős, de a kitermelési költsége a hasonló minőségű import szén árának a 3-4-szerese. Az EU-25 részesedése ugyanakkor a világ népességében 14%, összenergiafogyasztásában 16%.13 Fentiekből következően törvényszerű az EU igen erős importfüggése a kőolaj és a földgáz tekintetében, ami gyengítőleg hat az ellátásbiztonságra. 14 Az utolsó magyar energiapolitikai törvény 1993-as megfogalmazása és elfogadása óta alapvető változások
mentek
végbe
Magyarország
nemzetgazdaságában,
annak
részeként
az
energiaszektorban és az energetika hazai és nemzetközi feltételrendszerében. Az energiaigények némi csökkenése, a magántulajdon térnyerése, a versenypiaci feltételek alakulása - a vezetékes energiahordozók területén is - és a kőolaj és földgáz világpiaci árának drámai növekedése egy új, az Európai Uniós irányelveket szem előtt tartó energiapolitika megfogalmazását irányozzák elő. Ennek során feltétlenül számolni kell a következő évek, évtizedek küszöbön álló változásaival a világpolitikában- és gazdaságban, valamint az energiatechnológia színvonalában, amelyek előidézik az energetika feltétel-és célrendszerének módosulását is. Szinte biztosra előre jelezhetők már ma is az energia további drágulása az elkövetkező 25 évben, az energia rendelkezésre állásának és az energiaellátás biztosításának egyre növekvő kockázata és bizonytalansága, valamint a környezetvédelmi követelmények további szigorodása. Magyarország feladata tehát, egy, a gazdaságpolitika részeként megfogalmazott, a nemzeti preferenciákat
és
adottságokat
figyelembe
vevő,
ugyanakkor
az
Európai
Uniós
feltételrendszernek is megfelelő, rugalmas és kivitelezhető energiapolitika megfogalmazása és megvalósítása, amely rendszeres felülvizsgálatot és aktualizálást igényel.
13
Forrás: Dr. Csom Gyula: Az atomenergia szerepe az energetikában, http://www.enpol2000.hu/files/Csom%20el%C5%91ad%C3%A1s-teljes.doc p.3. 2007.04.01. 08:11h 14 Az importfüggőség mértéke 2000-ben a folyékony tüzelőanyagok tekintetében 76,5%, a földgáz vonatkozásában 49,5% volt úgy, hogy az összenergia-felhasználáson belül a folyékony tüzelőanyagok részesedése 38,4%, a földgázé pedig 22,9%.
17
Ennek, és az Unió által 2000-ben kibocsátott Zöld Könyvének értelmében az energiapolitika legfontosabb alapkövetelményei és pillérei, amelyek Magyarországra is érvényesek, a következők: •
az energiaellátás biztonságának szavatolása;
•
a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása, ami egyrészt a természeti erőforrások kímélésének, másrészt a környezet megóvásának és a környezeti szennyeződés mérséklésének követelményét jelenti;
•
a gazdaságosság, a gazdasági versenyképesség biztosítása;
•
szociális felelősség a nehéz helyzetben lévő állampolgárokkal szemben.
A Zöld Könyv mindezek teljesítése és teljesíthetősége érdekében megfogalmazza a legfontosabb prioritásokat és eszközöket is: •
az energiahatékonyság, az energia megtakarítás fokozása, s ezáltal az energiaigények, illetve azok növekedésének mérséklése;
•
jó gazdasági és politikai kapcsolatok fenntartása az energiaszállító-és tranzitországokkal;
•
megfelelő energiahordozó-struktúra kialakítása, s azon belül a megújuló energiaforrások részarányának erőteljes növelése az energiafelhasználásban;
•
energiaforrás-diverzifikáció szélesítése, a szállítási kapacitások bővítése, a szállítóvezetékrendszerek fejlesztése.
A megfogalmazott követelmények kivitelezhetőségének alapvető problematikája abban rejlik, hogy ezen célkitűzések sok tekintetben ellentmondanak egymásnak, ezért maradéktalan együttes kielégítésük valószínűleg nem lehetséges. Emiatt a magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja az, hogy a körülményekhez képest a lehető legjobban és hatékonyabban összeegyeztesse a követelmények kielégítését, azaz a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a gazdaságosság, a gazdasági versenyképesség, a környezetvédelem és a szociális felelősség közötti ellentmondások feloldását. Az Európai Unió által megadott legfontosabb prioritások, illetve eszközök Magyarország esetében kiegészítésre szorulnak, az országra jellemző és sajátságos problémák kiküszöbölése és enyhítése érdekében.
18
Fentiek alapján a hazai energiapolitika fő prioritásai, illetve eszközei részben azonosak az európai uniós szinten megfogalmazottakkal: •
az energiahatékonyság, az energia megtakarítások fokozásával az energiaigények növekedési ütemének mérséklése;
•
a megfelelő energiahordozó-struktúra kialakítása, az energiahordozók diverzifikálása;
•
a földgázfelhasználás részesedése további növekedésének mérséklése, illetve megállítása;
•
a megújuló energiaforrások részarányának növelése;
•
az atomenergia felhasználása hosszú távon is;
•
az energiaellátás biztonságának fenntartásához szükséges és a fogyasztói érdekeket szolgáló versenypiac, továbbá a befektetésbarát gazdasági környezet megteremtése, illetve folyamatos fenntartása;
•
az energiaforrás- és szállításdiverzifikáció szélesítése;
•
megfelelő stratégiai készletezés feltételeinek megteremtése és folyamatos fenntartása;
•
az Európai Unió ez irányú törekvéseinek részeként jó gazdasági és politikai kapcsolatok szélesítése az energiaszállító-és tranzitáló országokkal.15
2.1. Magyarország földgázfüggősége A kőolaj- és földgázszükségletünk több mint háromnegyedét importból szerezzük be. Ezen belül kritikus a földgáz aránya, hiszen több mint 80%-a orosz forrásból származik, nagyrészt egyetlen vezetékrendszeren keresztül a Gazprom kontrollálásával. A hazai energetikai mérlegben a földgáz részaránya 2006-os adatok szerint 40-42% körül mozog, az időjárástól függő fűtési célra történő felhasználás figyelembevételével.16 Az éves földgázfelhasználásunk 14-15 Mrd m3-re tehető, ami lassuló ütemben, de tovább növekszik, és középtávon elérheti a 16-17 Mrd m3/évet, a részaránya pedig megközelítheti a 47-50%-ot.
15
Forrás: Magyar Tudomány 2007/01: Energiapolitikai prioritások, http://www.matud.iif.hu/07jan/03.html 2007.04.02.12:44h 16 Az EU átlaga 22-24 %, amely várhatóan 2010-2015-re eléri a 30-32 %-ot.
19
Az itthoni termelés tendenciája 20 év óta csökkenést mutat, az 1980-as évek közepének 7 Mrd m3/év-es
maximumával
szemben
jelenleg
2,6
Mrd
m3
földgázt
termelnek
évente
Magyarországon. A hazai földgáztermelés tehát az igények egyre kisebb hányadát fogja fedezni és az ország geológiai adottságai és erős megkutatottsága miatt nem valószínű további jelentős előfordulás felfedezése.17 Arra azonban van esély, hogy a csökkenés üteme mérséklődjön, vagy a jelenlegi szint körül hosszabb időszakra stabilizálódjon a kitermelés, amennyiben a nem konvencionális gázpotenciál hasznosítására folytatott kísérletek eredménnyel járnak.18 Az import részaránya az ellátásban az igények növekedésével a következő években tovább fog emelkedni, becslések szerint 2010-15-re az import mértéke megközelítheti a 90%-ot is. A Gazprommal kötött 2015 végéig érvényes szerződés fedezi az igények zömét, de a Ruhrgas és a Gas de France is szállít a magyar piacra hosszú távú szerződés keretében, ugyancsak orosz eredetű földgázt, lényegesen magasabb összköltségen. A szerződések kellő tartalékot biztosítanak, lényegében a szerződési minimum mennyiségeken történik a vételezés és nem várható probléma a meghosszabbítást illetően sem.19 A zavartalan földgázellátás biztonsága az együttműködő szállító rendszerek kapacitásától és üzembiztonságától, az igények és a rendelkezésre álló források szezonális kiegyenlítését biztosító földgáztárolók kapacitásától és üzemkészségétől, valamint a szükséges források folyamatos rendelkezésre állásától függ. Az ország ellátását jelenleg mintegy 5200 km kiterjedésű nagynyomású vezetékrendszer biztosítja. A szállítórendszer üzembiztonsága, beleértve az orosz-ukrán szállítórendszert is, megfelelő, kapacitása azonban sürgősen bővítésre szorul az importszállítások tekintetében.
17
Forrás: Dr. Magyari Dániel: Gázpiaci helyzetkép, http://misc.meh.hu/letoltheto/energiajelentes_melleklet_magyari.pdf 2007.04.02. 12:56h 18 Jelenleg mintegy 200 Mrd m3-re tehető nem konvencionális földgázpotenciállal - szénmetán, mélymedencék anyakőzeti gázai - rendelkezünk, de ezek kitermelési technológiája egyelőre nem megoldott, jelenleg is egy kísérleti project van folyamatban. 19 Az import földgázszállítások hosszú távú úgynevezett take or pay típusú szerződések (TOP contracts, befagyott költségek) alapján biztosítottak, ez annyit jelent, hogy a tagországok gázigénye a liberalizáció következtében nem változik, a gázértékesítők száma azonban növekszik. Így a piacnyitás előtt monopolhelyzetben lévő cégeknek a hosszú távú szerződéseikben lekötött gázmennyiségek költségeit viselniük kell, s minden erejükkel meg kell próbálniuk e költségeket minimalizálni.
20
Az import beszállító kapacitások Ukrajna irányából, Beregszász belépési ponton maximálisan 15 Mrd m3/év, Ausztria felől pedig, Baumgartenből 4,5 Mrd m3/év földgáz importját teszik lehetővé. Mivel a tranzit gázszállítási szerződések 6 Mrd m3-t kötnek le az éves kapacitásból, az import beszállítási kapacitás legalább 3-5 Mrd m3/évvel történő növelése már középtávon szükséges. Magyar gázszállító rendszer 3. sz. ábra
Forrás: www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=-letoltes_FM%202005/01-Energia-Lengyel.pdf 2007.04.03. 14:42h
Az import kapacitás növelése legegyszerűbben a Beregszász-Hajdúszoboszló közötti vezetékkapacitás növelésével, esetleg a Nabucco projekt megvalósításával, vagy egy új szlovák irányú összeköttetés kiépítésével lehetséges. A vezetékrendszer üzemeltetője, a MOL Rt. 1998tól nem indított érdemi kapacitásbővítő fejlesztést és a szinten tartásra is lényegesen kevesebb pénzt fordított a korábbinál és szükségesnél, arra hivatkozva, hogy a gázár erre nem biztosított fedezetet. A 2004. évi új árszabályozást követően, 2005-ben döntés született ugyan a kulcsfontosságú kompresszor állomások rekonstrukciójáról, azonban ezen project jellege és funkciója is csupán a szinten tartás és az üzembiztonság javítása, kevésbé a kapacitásbővítés.
21
A legnagyobb problémát nem az jelenti, hogy Magyarországon túl nagy a gáz részaránya az energetikai mérlegben, és nem is az, hogy ennek 70-80%-át importálni kell. A fő gond ott van, hogy nem sikerült megteremteni egy diverzifikált beszerzést és szállítást. 1995-ben ugyan megnyílt a HAG-vezeték, amely összeköttetést biztosít az osztrák tranzitvezetéki csomóponttal, azonban nyugat felől is orosz gáz áramlik az országba, így a magyar import tulajdonképpen 100%-a egyetlen szállítótól származik, és a vezeték kapacitása is csak 30%-a a jelenlegi magyar fogyasztásnak.20 Az LNG21 földrajzi elhelyezkedésünknél fogva és magas költsége miatt középtávon szintén nem válhat
közvetlen
ellátási
forrássá
Magyarország
számára.
Középtávon
az
import
földgázforrásokat illetően tehát nincs reális diverzifikációs lehetőség. Ugyanakkor az egyoldalú földgáz import függés csökkenthető lenne új határkeresztező kapacitások kiépítésével a tagországok irányába. Számos jelentős közép-keleti gázforrás vár az európai piacra jutás lehetőségére, melyek lehetséges szállítási útvonala térségünkön vezet keresztül. Az ország földrajzi elhelyezkedése kifejezetten kedvez a tranzitszállítások növelésének. A jelenlegi szerb és bosnyák irányú tranzit mellett lehetséges horvát, román, szlovén és esetleg olasz irányú tranzit szállítások feltételeinek megteremtése, amely realizálásához a vezetékrendszer további jelentős fejlesztésére van szükség.22 E projektek bármelyikének megvalósulása jelentősen hozzájárulna a hazai ellátás biztonságának javításához az infrastruktúra és a forrásoldal vonatkozásában is. 23
20
Forrás: Engelberth István: Oroszország szerepe Európa gázellátásáben, különös tekintettel Magyarországra, http://www.kutdiak.hu/uj/dokumentumok/Engelberth_Istvan_abstract.doc 2007.04.03. 15:47h 21 LNG (Liquified Natural Gas, cseppfolyós földgáz): a földgázt –163 °C-ra lehűtve cseppfolyós állapotban tartályhajókban szállítják, majd a célországban felmelegítve a csővezeték-rendszerbe juttatják. 22 Forrás: Dr. Magyari Dániel: Gázpiaci helyzetkép, http://misc.meh.hu/letoltheto/energiajelentes_melleklet_magyari.pdf 2007.04.03. 18:56h 23 Forrás: Az egységes Európai piacra és a többi szomszédos országgal kialakított regionális hálózatra való bekapcsolódás fejlesztési igényei az energia szektorban, www.gkm.gov.hu/data/395563/07albiz_teljesanyag.pdf p.57 2007.04.04. 10:11h
22
Hosszabb távon, 2010 után a Nabucco projekt24 keretében várható új földgázszállító távvezeték kiépítése, mely ezeket a készleteket bekapcsolja az EU ellátásába, így Magyarország számára is elérhető forrást fognak jelenteni. Számolni kell azonban azzal, hogy az orosz, illetve FÁK térséget illetően megmarad a Gazprom export monopóliuma, azaz a keleti import tekintetében a Gazprom marad az EU szinte kizárólagos partnere. Az EU számára valós forrást jelentő Északitengeri és Észak-Afrikai források számunkra továbbra sem lesznek közvetlenül elérhetőek. Térségünk ellátása a földrajzi adottságok és a nagy szállítórendszerek adottságai miatt várhatóan hosszú távon továbbra is a kelet-nyugati irányú gázszállításokra - mint a leggazdaságosabb forrásra - fog alapozódni.25 Feltétlenül kell néhány szót ejtenünk a földgáz árának alakulásáról és az árképzés szempontjairól. Míg a földgáz ára Észak-Amerikában és Angliában versenyár26, addig a kontinentális európai országokban a helyettesítő energiahordozókhoz kötött. Helyettesítő energiahordózónak alapvetően a dízelolaj és a fűtőolaj számítanak, de esetenként a szén jegyzésára és speciális tényezők (munkabérek alakulása, stb.) is elemei a hosszú távú szerződések árképleteinek. Magyarországon a földgáz árát alapvetően az importgáz költsége határozza meg. Mivel az import döntően orosz eredetű, ez a piacvezető ár. Az orosz importár 2007. január 1.-vel 300 USD/em3-rel maximumot ért el.27 Azonban mindig számolni kell azzal, hogy az olajárak kedvezőtlen világpolitikai események hatására tovább 100 USD/bbl-ig emelkedhetnek, ami további import gáz áremelkedést indukálna.
24
A 2011-re tervezett, 4,5 Mrd eurós fejlesztési költségű projekt alapján a Kaszpi-térségből származó évente legalább 30 Mrd m3 fölgázból mind a 27 uniós tagállam részesülne, egy 3200 km hosszú vezetéken keresztül. A magyar szakasz becsült költsége 200 Mrd Forint. 25 Az elmúlt hetek gazdasági-politikai vitáinak kulcskérdése, hogy Magyarország a Nabucco-projekt késedelme miatt szorosabbá fűzi-e az együttműködést a Gazprommal, és Törökországból, Bulgárián és Románián keresztül meg kívánja-e hosszabbítani a Kék Áramlat gázvezetéket Magyarország felé. Melynek következtében azonban még kiszolgáltatottábbá válik hazánk az orosz földgáznak. A Kék Áramlat balkáni-közép-európai meghosszabbítása ugyanis teljes mértékben az orosz energiafüggőség enyhítésére tervezett Nabucco versenytársa lesz. 26 A versenypiac bevezetését a földgáz szektorban az uniós akarattól függetlenül, először Nagy-Britanniában kezdték el kemény és céltudatos állami újraszabályozás mellett. Úgy gondolták, hogy a földgázkészletekben bővelkedő – s így önellátónak mondható – brit gazdaság versenyképességét fokozhatja a gázipari monopólium, vagyis a British Gas felszámolása. Ez megszüntetheti a monopolprofitot, s a verseny alacsonyabb gázárat eredményezhet. Az olcsó gázt felhasználó ipar versenyképessége nő, s ez a foglalkoztatottságra is hatással lehet. Így 1982-ben a British Gas-nak megszüntették a fogyasztók ellátására vonatkozó monopoljogát, majd 1986-ban privatizálták. Az árakat nyilvánosságra hozták, megtiltották a British Gas-nak az új gázmezőkben termelt gáz 90 %ánál nagyobb hányad megvásárlását, kötelezték a többi gáz átadására, s megállapítottak számára egy piaci részesedési plafont. A későbbiekben, mivel kedvező feltételek adódtak, a lakossági fogyasztók számára is kinyitották a piacot. 27 1998-ban 56 USD/em3 volt.
23
Ugyancsak jelentős árkockázatot jelent az USD/HUF árfolyam alakulása. Az import költségeken felül megközelítőleg 18-20 Ft/m3 szállítási, tárolási és forgalmazási költség jelentkezik a földgáz fogyasztók részére történő szolgáltatás során. A földgáz fogyasztói árának meghatározása és szabályozása a rendszerváltás óta alapvető politikai kérdés Magyarországon. 2004. január 1.-ig az árszabályozás nem volt piaci alapú, nem fedezte a termelés és az import valós költségeit. A MOL Rt. keresztfinanszírozta egyéb tevékenységeiből a földgáz valós költségek által indokoltnál alacsonyabb nagykereskedelmi árát. A gázszolgáltatói szektorban a privatizációt követően kialakított árrés a tevékenység gazdaságosságát biztosította.28 Ez a gazdaságilag ésszerűtlen árszabályozás fontos szerepet játszott a nagynyomású szállítórendszer és a földgáztárolók szükséges fejlesztéseinek elmaradásában, ugyanakkor a tényleges költségek alatt maradó fogyasztói árak a földgázfelhasználás gazdaságilag indokoltnál nagyobb mértékű elterjedését eredményezték, tovább növelve a szektoron belüli feszültségeket. 2004-ben az új gázár szabályozás bevezetése végre piaci alapokra helyezte az árszabályozást, biztosítva az import költségek megtérítését is. Az átállás a lakossági szektorban kompenzációs rendszer beindítása mellett történt, annak érdekében, hogy a lakossági terhek ne növekedjenek túlzott mértékben.29 A hazai ipari árszint az EU átlaga körül mozog, a lakossági árszint viszont csak 60% körüli. Magyarország nagyfokú földgáz-és importfüggősége miatt a közelmúltban törvényi szintű szabályozás született a biztonsági tárolásra „A földgáz biztonsági készletezéséről szóló” 2006. évi 26.sz tv. keretében. A földalatti gáztárolók jelenleg 3,2 Mrd m3-es mobilgáz és 47 M m3/napos kiadási kapacitásra képesek, ami maximálisan kihasznált, és így is elégtelen.
28
A földgázellátó és a földgáztároló vállalatok eladása megszüntette a korábban a MOL Rt. más üzleti tevékenységeinek terhére történt keresztfinanszírozás lehetőségét. A földgázszektor csak piaci alapon lesz működtethető, vagy pedig ellátási zavarok keletkeznek. Ugyanis a tevékenység gazdaságtalanná válása esetén továbbra is elmaradnak a már így is megkésett infrastrukturális fejlesztések. 29 A kompenzáció forrását a GET - a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII., továbbá a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény - az 1998 előtt termelésbe állított földgázmezőkre meghatározott többlet bányajáradék kivetésével biztosította. A Törvény a többlet bányajáradék fizetési kötelezettséget évente csökkentve, 5 év alatt megszünteti, így a kompenzáció lehetősége tervezetten megszűnik. Már az átálláskor látható volt, hogy szükséges középtávon kialakítani a rászorulók fűtési támogatási rendszerét az általános szociális támogatási rendszer keretein belül. A széleskörű lakossági ártámogatás rendszere csak átmenetileg, egy hatékony szociális rendszer kialakításáig tartható fenn. Azonban a 2005-ben bekövetkezett olajárrobbanás újra termelte a fogyasztói árakkal kapcsolatos korábbi problémákat, és a támogatási igények is finanszírozhatatlan mértékűvé (200 Mrd Ft.) duzzadtak. Az elengedhetetlen gázinfrastruktúra fejlesztések megvalósítási költségei pedig további áremelkedést fognak okozni.
24
A tárolói mobil kapacitás 1998-tól nem nőtt, a napi kitermelési kapacitás kisebb növelésére a zsanai tároló esetében került sor.30 Az új rendelkezés előírja 1,2 Mrd m3 mobil és 20 M m3/nap kitermelési kapacitású biztonsági földgáztároló kiépítését 2010-re. A biztonságos tárolói gázforgalom biztosítása érdekében az országos nagynyomású földgázszállító rendszer fejlesztése ugyancsak szükségessé válik.31 Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy az ellátásbiztonságot szolgáló stratégiai földgáztároló kialakítása növelni fogja a magyar földgázfogyasztók ellátásának költségeit és negatívan befolyásolhatja a gazdaság versenyképességét, amennyiben a többi tagországban nem kerül sor hasonló intézkedésre. A törvényi kötelezettség a szezonalitásból származó kereskedelmi tárolókapacitás bővítésére is vonatkozik, sőt vele egyezik, ezért, és tekintettel arra, hogy egy nem üzemelő, ”hideg tartalékot” képező földgáztároló ellátásbiztonsági szempontból teljesen felesleges és nem hatékony, felmerül annak a lehetősége, hogy a megépítendő tároló kereskedelmi tárolóként is üzemeljen és az ésszerű mértékű biztonsági készlettartás az új biztonsági tárolók és a meglévő kereskedelmi tárolók között kerüljön előírásra. A földgázfogyasztás és azon belül az import növekedése, valamint a felhasználás szezonalitásának erősödése középtávon felvet egy tárolófejlesztési igényt is, amely a tárolók mobil kapacitásának 1,2-2 Mrd m3-el és a napi kitermelési kapacitásnak 15-25 Mm3/nappal történő bővítését tartja szükségesnek. A biztonsági célú földgázkészletezés tekintetében a 67/2004 EC ad iránymutatást. Az irányelv a kérdést a tagországok hatáskörébe utalja, jóllehet a 2006. januári szállítási zavarok rámutattak arra, hogy inkább közösségi szinten kellene kezelni.
30
Egyes vélemények szerint Zsana esetében további 3 M m3/nap kapacitásnövelés gyorsan megvalósítható lenne. Zsana nevét az 1979-ben történt hatalmas gázkitörés tette országosan ismertté: "egy csendes januári éjjel, Zsana mellett, egy-óra-tizenötkor a föld feladta kegyelmes türelmét: némaságát elunva harsonázni kezdett, s országra szóló bömbölése huszonhárom napig egységbe fogta, ötágú lángja aggódó - segítő, szép közösséggé olvasztotta össze ezt a közönyös, eltompult hazát." 31 Forrás: Dr. Magyari Dániel: Gázpiaci helyzetkép, http://misc.meh.hu/letoltheto/energiajelentes_melleklet_magyari.pdf 2007.04.04. 11:42h
25
Az orosz szállításokban az elmúlt évtizedekben elvétve fordult elő a 2006 évihez hasonló szállítási zavar, korábban is csak technikai jelleggel. Bár Oroszország számára is fontos stratégiai kérdés, hogy megbízható partner legyen, különben piacot veszít, mégis ezt az egyre kockázatosabb, egyoldalú forrásfüggőséget lazítani kell. Továbbá nem zárhatók ki olyan rendkívüli helyzetek sem, amely időlegesen a szállításokat zavarhatja (Pl. terrorcselekmény, politikai helyzet). Az import szállítások néhány napos zavarai a kereskedelmi tárolók felhasználásával kezelhetők, de hosszabb távú kimaradás esetén biztonsági földgázkészletezéssel sem tehető zavartalanná az ellátás.32 Összességében megállapítható, hogy elsődleges célunk mindenképpen a földgázfelhasználás mértékének visszaszorítása, ami csak részben, és nagyon lassú ütemben valósítható meg. Az energiahordozók stratégiai készletezésének legfontosabb célja, hogy bármilyen ellátási nehézség esetében elkerülhetők legyenek a korlátozások, illetve csak végső esetben, a hazai és a nemzetközi együttműködési lehetőség kimerülése esetén kerülhessen azokra sor. Fejleszteni kell a határkeresztező és importbeszállító kapacitásokat forrás- és szállításdiverzifikációval kombinálva, el kell érni, hogy Magyarország a földgázszállítás tekintetében tranzitországgá váljon. Olyan földgáztároló rendszert kell kiépíteni, amely a hazai kereskedelmi és biztonsági készletezés kielégítésén túl regionális tárolási szerepvállalást is lehetővé tesz. Én személy szerint, mint egyszerű végfelhasználó és jövőbeni gazdasági szakember úgy gondolom – fentiekkel egyetértve és a műszaki feltételektől eltekintve –, hogy az energiapolitika legsürgetőbb és szükségszerűbb feladata a földgáz-kiszolgáltatottság oldása, amelyre jelenleg két lehetőség adott. A Nabucco-Kék Áramlat vita elhúzódása és a fennálló döntésképtelenség az Oroszországgal eddig – többnyire kényszerűségből és ráutaltságból – fenntartott jó kapcsolatunk jogos, ki nem mondott féltéséből adódik. Véleményem szerint amíg ilyen megfontolásokat tartunk szem előtt az ország tényleges gazdasági érdekei helyett, addig nincs esélyünk a függőség csökkentésére. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem örülne egy rivális vezetéknek, azonban a diplomácia feladata, hogy eszközeivel oldja az ebből adódó esetleges feszültségeket. Az biztos, hogy bármelyik projekt is valósul meg, az biztosabb alapokra helyezi az ország energiaellátását, azonban a függést csak a forrást diverzifikáló Nabucco oldhatja, ezért szerintem annak megvalósítása lenne indokolt. 32
Forrás: Dr. Magyari Dániel: Gázpiaci http://misc.meh.hu/letoltheto/energiajelentes_melleklet_magyari.pdf 2007.04.05. 08:44h
26
helyzetkép,
2.2. Energiahatékonyság, mint alapvető prioritás Az energiahatékonyság növelése alapvető prioritás, méghozzá azért, mert ez az egyetlen olyan eszköz, amely az energiapolitika valamennyi alapkövetelményének teljesítéséhez hozzájárul, és azoktól függetlenül folyamatosan megvalósítható. Az energiahatékonyságot gyakran az energiaigényességgel vagy intenzitással jellemzik, azaz az egységnyi GDP megtermeléséhez szükséges energiával. E prioritás érvényesítése tehát megköveteli, hogy az energiafogyasztás lassabban növekedjen, mint a GDP, és javuljon az összes többi hatékonysági mutató is. Az ezer euró GDP-re jutó energiafelhasználás, 2004 (kilogramm olajegyenérték) 4. sz. ábra
1400 1200
kgoe
1000 800 600 400 200
É s z to rs z á g L i tv á ni S z lov a ák i a C se h o rs z á L e tt o g r s z ág L e ng ye lor sz á g M ag y a ro rs z S z lov á g én i a M ál t a F inn o r s z ág C ip r u s G ö rö g o rs z á P o rt u g g á lia Sp an y olor s zá g Sv éd o rs z H o l la á g nd ia B el g i um Nag y -B ri t a L ux e n nia mb O l a s z u rg o F r an c r s z á g ia o r s z ág Ném e t o r s zá Ír o rs z g ág A u sz tr ia D á n ia
0
Forrás: http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/025BE55F-CE0E-4CA8-B1807793635BC40B/0/et_2006_09.pdf p.125. 2007.05.08. 15:30h
27
Az energiafogyasztás lassabb növekedése energetikán belüli feladatot (az energiatermelés-és fogyasztás hatásfokának javítása, ehhez technológiafejlesztés, energiatakarékosság, energia- és környezettudatos szemlélet kialakítása stb.), a GDP gyorsabb növekedése a nemzetgazdaság értékteremtő képességének növelését, azaz energetikán kívüli feladatot jelent. Az energiaintenzitási mutató szerint a hazai energia-igényesség névlegesen 3-3,5-szer, a GDP-t vásárlóerővel korrigálva 1,2-1,3-szor magasabb az EU átlagnál. (A vásárlőerő korrekcióra a nemzeti árszintek különbsége illetve a nemzeti valuták dollárhoz képesti alul- vagy fölülértékeltsége miatt van szükség. A magyar fogyasztói árszint jelenleg kb. 1,5-2-szer alacsonyabb az EU átlagnál.) Az igényesség mutató azonban egyaránt függ az egy főre eső energiafelhasználástól és a GDP-től. A hazai energia-igényesség magasabb szintjét főképp a hazai gazdaság alacsonyabb hatékonyságú, kisebb GDP termelésű működése idézi elő. Azaz az igényesség mutató nem igazán alkalmas a hatékonyság mérésére.33 Az energiahatékonyság reciproka az energiaigényesség, ami Magyarországon (vásárlóerőparitáson mérve) ma mintegy 20%-kal magasabb az európai uniós átlagnál. A fentiek révén el kell érni, hogy az energiahatékonyság Magyarországon legkésőbb 2020-ig érje el az Európai Unió mai átlagát, 2030-ig pedig az akkori átlagot. A villamos energiára vonatkoztatott energiaigényesség már ma is megfelel az európai uniós átlagnak, sőt valamivel kisebb is annál. Az egy főre eső energiafelhasználásban Magyarország kb. az EU átlag felén áll, a magyar fogyasztás az egyik legkisebb. Ugyanakkor a magyar GDP az EU átlag 62%-a. Vagyis mindenképpen túlzás, tévedés az állítani, hogy nálunk óriási a pazarlás. Ez a kedvező érték azonban az ország és a lakosság anyagi helyzetét is tükrözi: a kisebb lakásokat, kevesebb és kisebb autót, fejletlenebb szállítási ágazatot, kevesebb háztartási gépet és klímaberendezést, az EU-tól eltérő ipar-szerkezetet stb..
33
Forrás: Magyar Tudomány 2007/01: Energiapolitikai prioritások, http://www.matud.iif.hu/07jan/03.html 2007.04.05. 21:47h
28
Az energiapolitika értékeléséhez fontos segítséget nyújtanak az indikátorok.34 Segítségükkel mérhető az energiahatékonyság illetve annak változása, valamint az, hogy a kormányzati erőfeszítések-támogatások
milyen
eredményeket
hoztak
az
energiahatékonyság
terén.
Nemzetközi értékelés esetén az intenzitás mutató számításánál figyelembe kell venni az időjárás alakulását, a vásárlóerő paritást, a gazdasági és iparszerkezetet, valamint az energia-szerkezetet, úgynevezett energia-mixet.35 Az energiahatékonyság növelését számos eszközzel, módszerrel lehet ösztönözni. Többek között technológiai fejlesztésekkel, mint például az energiatermelő, szállító és felhasználó berendezések hatásfokának javításával, hőszigeteléssel; a fogyasztói tudatosság kialakításával, ami magában foglalja a tájékoztatást, képzést és a fogyasztói érdekeltség hangsúlyozását, valamint megfelelő árképzéssel, azaz költségarányos vagy piaci árakkal (az árak "üzenetet" küldenek a fogyasztónak, motiválják az energiatakarékossági beruházásokat, a növekvő árakra a kereslet csökkenéssel reagál).36 További kényszerítő eszközök az energiahatékonysági direktívák - különös tekintettel a Kogenerációs (CHP)37 és az Épület és Szolgáltatási direktívákra - valamint a direktívák megvalósulását támogató, következetes szabályozási rendszerek, szabványokkal, címkézéssel, stb.. Azon felül léteznek különféle irányított támogatások, mint például a zöldáram kedvezményes átvételi árának biztosítása vagy az energia hatékonysági alapok.38
34
Egy indikátor egy termék vagy szolgáltatás létrehozásának fajlagos energia igényét mutatja, pl. tonna acél/GJ energia, m2 lakóterület fűtés/GJ. Egy sajátos és fontos mutató a GDP/energia reciprok-intenzitás mutató, azonban egymagában nem alkalmas az ország hatékonyságának mérésére. 35 Pl. hazánkban 2005-ben kb. 5 %-kal nőtt az összes energia felhasználás, mert fatüzelésű erőművekkel váltottunk ki magas hatásfokú földgáz-tüzelésű erőműveket, és így nőtt az energia intenzitás! 36 Forrás: Az energiatakarékosságról és a környezetkímélő energia-felhasználásról, http://www.zoldujsag.hu/1_17/b1.htm 2007.04.06. 08:03h 37 A kogeneráció, vagy kapcsolt energiatermelő technológia földgázt alakít át villamosenergiává, valamint fűtési és/vagy hűtési energiává egyszeri folyamat által. 38 Forrás: Dr. Molnár László: Az energiahatékonyság szerepe a magyar energetikában, http://misc.meh.hu/letoltheto/energiajelentes_melleklet_molnar.pdf 2007.04.06. 10:50h
29
Az Európai Unió a következő Direktívákkal kényszeríti a tagállamokat az energiahatékonyság növelésére: •
Direktíva az épületek energia fogyasztásáról – Directive on energy performance of buildings
•
Direktíva a kogeneráció támogatásáról – Directive on fair promotion of cogeneration
•
Direktíva az energiahatékonyságról és energiaszolgáltatásokról – Directive on energy efficiency and energy services
•
Direktíva az energia termékek és a villamos energia adóztatásáról – Directive for the taxation of energy products and electricity
•
Direktíva az energiatakarékos világításhoz szükséges előtétek energia hatékonysági követelményeiről – Directive on energy efficiency requirements for ballasts for fluorescent lighting
•
Direktíva a villamos tűzhelyek, légkondicionálók és hűtőszekrények energiafogyasztási címkével való ellátásáról – Directives on labelling of electric ovens, fair-conditioners and of refrigerators
•
Direktíva az energiát felhasználó termékek környezetbarát tervezési követelményeiről Directive on Eco design requirements for energy using products
•
Szabályozás az irodai berendezések energia csillaggal (Energy Star) való címkézéséhez Regulation on Energy Star labelling for office equipment
Az EU a fentiek kivonataként létrehozta az energiapolitikai, azon belül energiahatékonysági intézkedések gyűjteményét, az ún. MURE adatbázist, amely 850, folyamatosan korszerűsített és aktualizált takarékossági intézkedést tartalmaz. Az intézkedések lefedik a 4 legfőbb végfelhasználói szektort, a háztartásokat, közlekedést, ipart és szolgáltatásokat. A MURE tartalmazza az összes intézkedés leírását, és lehetővé teszi az egyes intézkedések hatáselemzését. Magyarország egy Európai Uniós projekt keretében részt vesz a MURE feltöltésében, fejlesztésében.
30
Az energia csaknem fele, 40-45%-a az EU országaiban és hazánkban is a lakó- és középületekben használódik el, ezért az Épületek energia fogyasztásáról szóló irányelv különösen fontos. Magyarországon a sok elavult és alacsony hőtechnikai szinten lévő épület emészti fel a legtöbb felesleges energiát, tehát itt lehetne realizálni a legnagyobb megtakarítást is, amennyiben a megfelelő tőke és hatékony köz-és magánfinanszírozási megoldások rendelkezésre állnak. Másik
kulcsfontosságú
terület
a
nemrégiben
elfogadott
Energiahatékonysági
és
energiaszolgáltatási direktíva által megfogalmazott célkitűzés, amely 9 éven át évi 1%-os végső energia felhasználás csökkentést ír elő.
Az energiaintenzitási mutató alakulása az EU-ban és Magyarországon 5. sz. ábra
Forrás: http://www.energiaklub.hu/hu/energiahatekonysag/alapinfo/nkiadat/ 2007.04.06. 12:40h
31
2006. októberében az EU energia biztosa, Andris Piebalgs – az EU energiapolitikájának 2005ben felállított hangsúlyai alapján39 – bemutatta új Akció Tervét, melynek célja az EU energiafogyasztásának 20%-kal való csökkentése a következő 14 évben. Az új Akció Terv 75 energiahatékonyság-javító akciót tartalmaz az alábbi 10 prioritás területén: •
Új energiahatékonysági szabványok kidolgozása (kazánok, másolók, TV-k, világítás, stb.);
•
Új épületenergetikai szabványok;
•
A villamos energia termelés és szállítás-elosztás hatásfokának javítása;
•
Törvény kidolgozása a gépkocsik CO kibocsátásának csökkentésére;
•
Pénzügyi mechanizmusok kidolgozása a hatékonysági beruházások elősegítésére;
•
Az új tagállamokban a hatékonyság javítása;
•
Adózási elemek kidolgozása a hatékonyság növelésére;
•
Tájékoztatás és információ az energiahatékonyságról;
•
Városok energiahatékonyságának javítása a polgármesterek bevonásával, a legjobb
2
megoldások cseréje; •
Nemzetközi együttműködés a hatékonyság terén. 40
Az EU konkrét javaslatokkal is szolgált, illetve szolgál a tagországok és kormányzataik számára a fenti célok eléréséhez. Ezek érintik az adórendszer révén a kisebb energiafogyasztású és kevésbé szennyező „zöld” gépkocsik használatának elősegítését, kohéziós alapok segítségével a városi tömegközlekedés fejlesztését, a jobb lakossági tájékoztatást, a környezetbarát technológiák és az épületek energia hatékonyság előmozdításának állami támogatását, és az évenkénti Nemzeti Energiahatékonysági Akció Terv elkészítését.41
39
• Az energiahatékonyság növelése. Évi 70 mtoe megtakarítása a cél 2010-ig. Piebalgs úr szerint ez 15 milliárd €/év megtakarítást jelent, és 4 %-kal csökkenti az EU energia importfüggését. • A gáz és villamos energia jól működő belső piacának megteremtése. Igazi, össz-európai versenypiac létrehozása, jelentős versennyel. • A megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása. • A nukleáris biztonság fokozása. • Az energiaellátás biztonságának növelése, az energiapolitikai külkapcsolatok fejlesztése. Itt főképp az EUOroszország energia párbeszéd folytatását, és a kapcsolatok fejlesztését az egyéb energia termelő régiókkal (pl. Kászpi térség) kell kiemelni. • Az energiapolitika és a környezetvédelem, kutatás-fejlesztés közötti kapcsolatok megerősítése. 40 Forrás: Megjelent az EU energiatakarékossági terve, http://www.eurohirek.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=6745 2007.04.06. 14:11h 41 Forrás: Dr. Molnár László: Az energiahatékonyság szerepe a magyar energetikában, http://misc.meh.hu/letoltheto/energiajelentes_melleklet_molnar.pdf 2007.04.06.17:01h
32
Magyar vonatkozásban két területen szükséges jelentős javítás az energiafelhasználás hatékonyságában: a köz-és lakóépületek és a közlekedés területén. Az Uniós irányelvek végrehajtása és biztosítása állami kötelesség, és az ebből adódó feladatokért, mint például a Kutatás-Fejlesztési tevékenységért, új szabványok kidolgozásáért vagy átvételéért, annak beillesztéséért a hazai keretek közé, szintén ő a felelős. A mindenkori kormányzatnak tehát nagy a
felelőssége
a
közösségi
és
nemzeti
szintű
energiapolitika
kidolgozásában,
működőképességének biztosításában. Ehhez pedig megfelelő intézményrendszer kiépítésére van szükség. A jelen kormánynak fel kell készülnie az új EU Akció Terv 75 akciójának végrehajtására, az ezzel járó teendők ellátására, többek között az Energiahatékonysági Akció Terv készítésére, energiahatékonysági intézkedések összeállítására, az energia-megtakarítás jelentés elkészítése, az évi 1%-os csökkentés teljesítéséről, és részvételre a különböző EU programokban. Kiemelten fontos a megfelelő árszabályozás kidolgozása, költségarányos vagy piaci árak fokozatos bevezetése, elsősorban a gázellátás terén. Ezzel egyidőben szükséges kidolgozni egy rászorultsági intézményeket,
elven
működő
kis-és
támogatási
rendszert.42
középvállalkozásokat
A
háztartásokat,
adókedvezményekkel
önkormányzati
lehet
ösztönözni
energiatakarékos beruházások végrehajtására és energiatakarékos eszközök vásárlására. Új energiahatékonysági támogatási rendszert kell bevezetni a gázárak rendezésével egyidőben, melynek segítségével a háztartási gázfogyasztók saját erő és állami illetve kereskedelmi banki hitel segítségével csökkenteni tudják gázfogyasztásukat. Az alapnak elsősorban a gáz- illetve távfűtéses épületek hatékonyságát kell javítania. Fejleszteni kell a városi tömegközlekedést és a vasúti szállítást, és csökkenteni a köztudottan szennyezőbb közúti gépkocsi illetve kamion/teherautó teherszállítást. Elsősorban a városi közlekedés hatásfokát kell javítani, P+R rendszerek és a városi tömegközlekedés fejlesztésével, továbbá a közúti teherszállításnak vasútra történő átterelését kell elősegíteni. Az energiatudatosság és az energiával kapcsolatos ismeretek növelése érdekében, az osztrák és angol mintát követve a GKM és a KvVM honlapján korosztályos (általános iskola, középiskola, felnőtt) honlap kiépítését tervezik.43
42
A rászorultak körének meghatározásánál átgondolandó az angol példa, aholis egy háztartást az energiakiadások szempontjából sebezhetőnek tekintenek, ha a háztartás kiadásai között az energia-számla meghaladja a 10%-ot. Idehaza magasabb % javasolt. Angliában ezeket az "energetikailag sebezhető" háztartásokat a kormány különféle módokon (adókedvezmény, pénzügyi juttatás, tanácsadás, kedvezményes tarifák stb.) támogatja. 43 Forrás: Dr. Molnár László: Az energiahatékonyság szerepe a magyar energetikában, http://misc.meh.hu/letoltheto/energiajelentes_melleklet_molnar.pdf 2007.04.07. 11:45h
33
2.3. A nukleáris energia dilemmája
Az energiapolitika kialakításánál figyelembe kell venni az Unió által megfogalmazott követelmények, stratégiai célok és javasolt eszközök mellett azokat a peremfeltételeket is, amelyek ugyancsak az Európai Unió alapelvei közé tartoznak. Ilyen alapelv az, hogy az Unió nem ad konkrét instrukciókat azzal kapcsolatban, hogy valamely ország milyen módon gondoskodjék energetikai ellátásbiztonságáról és milyen fosszilis vagy épp nukleáris erőművet építsen, annak eldöntése a tagországok kormányainak és az érintett energetikai cégek kompetenciájába tartozik. Így az EU tagállamai nincsenek megkötve, hogy milyen módon viszonyuljanak egyes energiaforrásokhoz, például az atomenergiához, preferálják azt, vagy épp elvessék. Az atomenergia energetikai felhasználásának megítélése nem egységes az Európai Unióban. Vannak az atomenergiát favorizáló (például Franciaország, Csehország, Egyesült Királyság), az atomenergia alkalmazását nyitott opcióként kezelő (például Finnország és Magyarország), az atomenergia fokozatos kiiktatását tervező (például Svédország, Németország, Belgium, Hollandia, Spanyolország) és az atomenergiát teljesen elvető országok (Ausztria és Olaszország). Ezeket figyelembe véve a már említett Zöld Könyv azt prognosztizálja, hogy az atomerőművi villamosenergia-termelés részesedése 2010-től kezdve fokozatosan csökkenni fog az Európai Unióban. Pedig az atomenergia alkalmazásának egyik tagadhatatlan előnye, hogy hozzájárul az ellátásbiztonság javításához, hiszen a nukleáris üzemanyag könnyű és biztonságos beszerezhetőségéből, hosszú időre (akár több évre) szóló, műszakilag könnyű és gazdaságilag nem megterhelő stratégiai készletezhetőségéből adódóan a fűtőelemek importból történő beszerzése nem jelent ellátásbiztonsági kockázatot. Emellett jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok (CO2 stb.) környezetbe bocsátásának csökkentéséhez és ezáltal a környezet- és a klímavédelmi célok eléréséhez.44
44
Forrás: Magyar Tudomány 2007/01: Energiapolitikai prioritások, http://www.matud.iif.hu/07jan/03.html 2007.04.07. 12:21h
34
A korábbi két nagy atomerőművi szerencsétlenségből adódó negatív megítélése és a nukleáris energia működésének felületes ismerete, a használatától való félelem ellenére több érv sorakozik az atomenergia használata mellett. A villamosenergia-termelésen belül az atomenergia részesedése világviszonylatban 16%, az Európai Unióban bővítés előtt (EU-15) 35% volt, bővítés után (EU-25) pedig valamivel 32% feletti. Ezt a pozíciót csak úgy érhette el, hogy bebizonyította versenyképességét az energiapiacon. Az atomerőműben termelt villamosenergiaegységköltségén belül lényegesen kisebb az üzemanyag-, illetve a fűtőelem-komponens részaránya, mint a többi üzemanyagfajta esetében. Ez az atomerőművek nagyobb fajlagos beruházási költségének és a nukleáris üzemanyag lényegesen olcsóbb voltának köszönhető. Utóbbiak miatt az atomerőműben termelt villamos energia egységköltsége sokkal kevésbé érzékeny az üzemanyagköltség változásaira, mint fosszilis tüzelőanyagú erőművek esetében. A fenti körülmény az atomerőműben termelt villamos energia nagy árstabilitását, az ár hosszú időre történő előretervezhetőségét eredményezi, szemben a fosszilis üzemanyagú erőművekkel, amelyekben a tüzelőanyag áringadozása nagy áringadozást és instabilitást okoz a villamosenergia-piacon. Az ellátásbiztonság javulását eredményezi az atomenergia területén az, hogy a nukleáris üzemanyag energiasűrűsége nagyságrendekkel nagyobb, mint a fosszilis tüzelőanyagoké, következésképpen ugyanannyi villamos energia termeléséhez több, nagyságrenddel kevesebb üzemanyagra van szükség, mint szén-, olaj- vagy gáztüzelésű erőművekben. Egy 1000 MW villamos teljesítőképességű mai PWR-es atomerőmű évi üzemanyag-szükséglete 27 tonna körül van. Egy ugyanekkora hőerőmű mintegy 3-4 millió tonna szenet, illetve kb. 1-2 milliárd Nm3 földgáz eltüzelését teszi szükségessé évenként. A számok összehasonlításából következik, hogy amíg pl. földgázból néhány hónapos stratégiai tartalék képzése is igen nagy technikai feladatot jelent, addig a nukleáris üzemanyagból akár több éves stratégiai tartalék biztosítása sem jelent semmilyen technikai és beruházási problémát. Ráadásul egy több éves stratégiai készlet képzése sem jelent jelentős villamosenergia-egységköltség növekedést, mivel a termelt villamos energia egységköltségén belül a fűtőelem költség részaránya atomerőművek esetében – növekvő üzemanyagárak ellenére is – lényegesen, akár 3-4-szer kisebb, mint a fosszilis tüzelőanyagú erőművekben.45
45
Forrás: Dr. Csom Gyula: Az atomenergia szerepe az energetikában, http://www.enpol2000.hu/files/Csom%20el%C5%91ad%C3%A1s-teljes.doc p.3. 2007.04.07. 23:15h
35
Összefoglalva a fentieket, a nukleáris energia elősegíti az olcsóbb villamosenergia-termelést, az árstabilitást, a hosszú távú gazdasági előretervezhetőséget és ezeken keresztül a magyar nemzetgazdaság versenyképességének emelését. Ezek miatt az atomenergiának hosszú távon is folyamatos és jelentős szerepet érdemes szánni a hazai energiaellátáson belül. Ez azt jelenti, hogy a paksi atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbításán túl nyitott opciónak ajánlatos tekinteni új atomerőművi blokk(ok) 2030 előtti létesítését is. Ehhez természetesen a nukleáris biztonság prioritását továbbra is fenn kell tartani, és a terveknek megfelelően időben meg kell oldani a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére alkalmas tároló üzembe helyezését.46 Villamos energia mix EU-27 6. sz. ábra
Forrás: Menedzsment Fórum: Atomot ide, de gyorsan? http://www.mfor.hu/cikk.php?article=34138&pat=6 2007.04.07. 23:45h
Az atomenergia-hasznosításnak egyik kulcskérdése a környezetvédelmi szempontok szigorú szem előtt tartása. Az atomerőművek és más nukleáris berendezések által normál üzemi feltételek között környezetbe bocsátott gáznemű radioaktív anyagok mennyisége - a szükséges védelmi rendszerek és mérnöki gátak megléte mellett - elhanyagolhatóan kicsi, lényegesen kisebb a kibocsátási normák által megengedett mennyiségeknél. Normál üzemi feltételek alatt az atomerőművekből
folyékony
anyagokkal
kijutó
radioaktív
anyag
mennyisége
is
elhanyagolhatóan kicsi. Előzőek miatt az atomerőművekből származó lakossági többletsugárterhelés gyakorlatilag elhanyagolhatóan kicsi.
46
Forrás: Dr. Csom Gyula: Az atomenergia szerepe http://www.enpol2000.hu/files/Csom%20előadás-teljes.doc 2007.04.08. 07:40h
36
az
energetikában,
Összehasonlításképpen a természetes eredetű (2,4 mSV/év) és az össz-sugárterheléshez (2,8 mS/év) képest a nukleáris ipar okozta sugárterhelés (0,0002 mSv/év) szinte jelentéktelennek mondható. Ugyanakkor atomenergia a legkevésbé CO2-intenzív energiaátalakítási technológiák egyike, mivel az egész energiaátalakítási láncban mindössze 2,5-5,7 gCekv/kWh fajlagos mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki, kevesebbet, mint a megújulók nagy része (2,5-76 gCekv/kWh). A fosszilis üzemanyagokra 105-366 gCekv/kWh ez az érték. Tehát az atomerőműben termelt villamos energiának köszönhetően csökken a villamosenergia-ipar által környezetbe kibocsátott üvegházhatású gázok és egyéb káros anyagok mennyisége.47 Fentiekből az a következtetés vonható le, hogy az atomenergia-felhasználás egyik legfontosabb indoka éppen a környezetvédelmi célok és ezen keresztül a fenntartható fejlődés feltételeinek teljesítése. Az atomenergia-hasznosítás jellegéből, keletkezésének körülményeiből, az alkalmazásával járó hatásokból adódóan is mindenképpen tisztáznunk kell néhány kérdést, amelyekhez különösen kritikusan viszonyulnak az emberek. Ezek: a biztonság és üzembiztonság kérdése, a radioaktív hulladékok kezelése, valamint a nukleáris anyagok, mint veszélyforrások illetéktelen kezekbe kerülés esetén (proliferációállóság). E pontok megvilágítása alapvetően befolyásolja az atomenergetika lakossági elfogadottságát és ezen keresztül az atomenergia-felhasználás jövőjét. Először is: nincs olyan energiatermelési mód, amelynek ne lenne valamilyen kockázata. Azonban az energiatermelési- és felhasználási módokat nagyon nehéz összevetni a különböző, széleskörű kockázati spektrumaik miatt. Például csak nehézkesen hasonlítható össze és fejezhető ki számokban a fosszilis energiahordozókat felhasználó konvencionális erőművek által kibocsátott üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedés és az általuk kibocsátott szennyező anyagok okozta megbetegedések és környezetromboló hatásának folyamatos és biztos veszélye az atomerőművek potenciális veszélyével, amely csak nagyon kis valószínűséggel realizálódhat, de ha mégis megtörténik, akkor súlyos következményekkel járhat.48
47
Atomenergia nélkül az OECD országok erőműveinek CO2-emissziója kb. 1/3-ával lenne magasabb, mint jelenleg. A Kyotói Jegyzőkönyv emissziós célja az OECD országok együttes évi emissziójára kb. 700 millió tonna CO2csökkenést irányoz elő 2008-2012-ig az 1990. évihez képest. Ha az OECD valamennyi atomerőművét leállítanák a következő évtizedben, akkor az évi 1200 tonna CO2-emissziótöbblet lehetetlenné tenné a kiotói célok elérését. 48 Forrás: Dr. Csom Gyula: Az atomenergia szerepe az energetikában, http://www.enpol2000.hu/files/Csom%20előadás-teljes.doc 2007.04.08. 09:26h
37
Az atomerőművek és más nukleáris berendezések normál üzemi körülmények között gyakorlatilag semmilyen veszélyt nem jelentenek a környezetükre. Alapvető jellemzőjük a potenciális veszélyességük, amit viszont – rendkívül alacsony realizálódási valószínűségük miatt – aránytalanul fenyegetőnek érezhetünk. Ebből adódik e veszély elleni védekezés és megelőzés elve. A cél a potenciális veszély realizálódásának valószínűségét a lehető legkisebb mértékűre szorítani, a bekövetkezése esetén pedig a következmények redukálása, környezeti hatásainak minél szűkebb környezetre való korlátozása, lehetőleg csak az atomerőmű épületein belülre. E követelményeket
egyrészt
megfelelő
típusválasztással,
a
biztonsági
követelményeket
maximálisan kielégítő konstrukcióval, másrészt magas fokú biztonsági kultúrával jellemzett üzemeltetéssel lehet elérni. Emellett alapvető törekvés, hogy a nukleáris kapacitás növekedésével párhuzamosan a különböző szintű balesetek gyakorisága világviszonylatban ne nőjön, sőt lehetőleg csökkenjen. Ez három feladat folyamatos megoldását veti fel: a mindenkori üzemelő atomerőművek biztonságának növelését az ún. biztonságnövelő intézkedések révén, a régebbi, immár elavultnak számító atomerőművek bezárását, valamint annak elérését, hogy az üzembe lépő új atomerőművek biztonsági szintje magasabb legyen, mint az üzemelőké, amely a szakmai ismeretek folyamatos fejlesztését és fenntartását követeli meg. A cél tehát az, hogy az atomerőművi kapacitás növekedése ellenére a világ összes atomerőművének együttes kockázata lehetőleg csökkenjen, azaz amilyen arányban nő az atomerőművek száma, legalább ugyanilyen arányban kell csökkenteni az üzemelő és üzembe lépő egyes atomerőművek átlagos kockázatát. Az ilyen nagy mértékű biztonságot különböző eszközökkel és berendezésekkel lehet elérni. A biztonság egyik legfontosabb garanciája az ún. belső (inherens) biztonságú atomreaktor választása, ami bizonyos szituációkban (elsősorban az ún. reaktivitás-balesetekben) a rendszer belső tulajdonságai révén nyújt igen nagy biztonságot. Az atomerőmű baleset elleni biztonságának másik fontos garanciája az ún. külső biztonsági eszközök alkalmazása, amelyek a belső biztonság mellett védenek a különböző baleseti szituációk kialakulása, illetve továbbfejlődése ellen. Tovább növeli a biztonságot, hogy e külső biztonsági eszközökön belül egyre nagyobb szerepet kapnak az ún. passzív védelmi rendszerek, amelyek természeti törvényeknek engedelmeskedve, külső energia-betáplálástól függetlenül működnek. 49
49 Forrás: Dr. Csom Gyula: Atomerőművek, http://www.atomforum.hu/pdf/04%20atomeromuvek.pdf 2007.04.09. 12:36h
38
Az atomerőműben az előzőek fokozására, egy esetleges rendkívüli esemény vagy baleset káros környezeti hatásainak blokkolására, illetve csökkentésére a terveket úgy készítik el, hogy érvényesüljön az ún. mélységi védelem, ennek részeként a mérnöki gátak rendszere. A mélységi védelemnek hármas követelményrendszernek kell megfelelnie: baleset megelőzése, monitorozás, azaz egy baleset kialakulására utaló jelek figyelése, és a baleset következményeinek enyhítése. Az egymást követő gátak annak megakadályozására szolgálnak, hogy a megelőző gátakon esetleg túljutó radioaktív anyagok továbbterjedjenek, s végső soron a környezetbe jussanak. Az utolsó ilyen gát a biztonsági védőköpeny, az ún. konténment, melynek hiánya okozta többek között a csernobili katasztrófa idején a jelentős radioaktív szennyeződés környezetbe való kikerülését.50 A nukleáris energia használatának másik kritikus pontja a radioaktív hulladékok elhelyezésének és tárolásának kérdése. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egyik dokumentuma szerint a radioaktív hulladékot úgy kell kezelni és elhelyezni, hogy az ne veszélyeztesse az emberi egészséget és a környezetet ma, továbbá a jövő nemzedékek egészségére gyakorolt várható hatása ne legyen nagyobb, mint amit a jelen nemzedékek számára is elfogadhatónak tartunk. A keletkező radioaktív hulladékok három csoportba sorolhatók: kis-, közepes- és nagyaktivitású hulladékok. Mind a kezelés, mind a végleges elhelyezés szempontjából a hosszú élettartamú radioizotópokat is tartalmazó nagyaktivitású hulladékok kezelése jelenti a legnehezebb feladatot, annak ellenére, hogy ezek térfogata lényegesen kisebb, mint az egyéb kategóriákba tartozó hulladékoké. A keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása előtt kezelésnek vetik alá, amelynek célja megfelelő fizikai és kémiai állapotba hozás. Ennek fázisai: a feldolgozási fázis (térfogatcsökkentés, összetétel megváltoztatása stb.) és a kondicionálási fázis (cementbe, bitumenbe, polimerbe vagy üvegbeágyazás és a termék konténerbe töltése).51
50
Az ide vonatkozó statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az egységnyi villamosenergia-termelésre eső balesetek, megbetegedések, halálesetek száma — a bekövetkezett két nagy atomerőmű-baleset ellenére — az összes villamosenergia-termelési mód közül az atomenergia-felhasználásban a legkisebb. 51 A kezelési mód alapvetően függ a hulladék jellemzőitől (hőteljesítmény, aktivitáskoncentráció, halmazállapot stb.) és a tervezett végleges elhelyezési módtól.
39
Végleges elhelyezésre olyan elégséges méretű megbonthatatlan kőzet vagy üledékzóna alkalmas, amely fizikailag el tudja választani a hulladékot a felszíni környezettől.52A radioizotópok kijutását a földtani és a műszaki gátak együttese akadályozza meg.53 Két alapmegoldás jöhet szóba: felszíni, illetve felszín közeli tárolók, amelyek maximum néhány 10 m-es mélységben elhelyezett tárolók.54 A másik lehetőség a mélygeológiai tároló, amely néhányszor 10 m-nél mélyebben helyezkedik el, célja a hosszú idejű izoláció.55 A paksi atomerőműre vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy az erőmű üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbításának nincs műszaki akadálya, gazdaságilag pedig kifizetődő. Emellett a teljesítménye is növelhető kismértékben, anélkül hogy biztonsága romlana. A paksi atomerőmű ma a hazai villamosenergia-termelés stabil, meghatározó eleme. Teljesítménye jelenleg 1860 MW, ez az ország 8310 MW beépített teljesítőképességének 22,5%-a, a termelésen belüli részaránya 38%. A paksi atomerőműben megtermelt villamos energia ára tartósan a legalacsonyabb a hazai erőművek értékesítési áraihoz viszonyítva.56 A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása mellett nyitott opcióként érdemes kezelni a vizsgált (2030-ig terjedő) időtávban új atomerőművi blokk(ok) építését, amennyiben új erőmű létesítése indokolttá válik. Az előbb említettek megvalósításának fontos feltételei vannak. Többek között a szakmai kompetencia folyamatos fenntartása és fejlesztése, a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére alkalmas geológiai tároló megfelelő határidőre történő üzembe helyezése, illetve a kiégett üzemanyagok további sorsának eldöntése, azaz mélygeológiai tárolóval kapcsolatos kutatások végzése. Elengedhetetlen a paksi atomerőmű biztonságos üzemeltetésének magas színvonala, ami az üzemeltetők, a tulajdonos és az illetékes hatóságok közös felelőssége, valamint a lakossági támogatás folyamatos fenntartása, ami természetesen nagyban függ az előbbi feltételek teljesítésének színvonalától.
52
Potenciálisan szóba jöhető geológiai befogadók: só, gránit, agyag, bazalt, vulkáni tufa. Forrás: Dr. Csom Gyula: Atomerőművek, http://www.atomforum.hu/pdf/04%20atomeromuvek.pdf 2007.04.09. 14:01h 54 Tartós ellenőrzést, felügyeletet és karbantartást igényel egészen addig, amíg a tárolt radioizotópok az előírt szintig le nem bomlanak. Éppen ezért csak rövid élettartamú izotópokat tartalmazó kis- és közepesaktivitású hulladékok elhelyezésére alkalmas. 55 Olyan geológiai formációk jöhetnek szóba, amelyekben a körülmények stabilak maradnak egészen addig, amíg a radioaktivitás kellően le nem bomlik. 56 Ha megújulókkal kellene helyettesíteni a paksi atomerőmű által megtermelt villamos energiát, az a ma ismert adatok alapján évente mintegy 170-200 milliárd forint többlet költséget jelentene a fogyasztók számára. 53
40
Fentiekből az a konklúzió adódik, hogy az atomenergia kizárásával, a megújuló energiaforrások növekvő alkalmazása és az energiahatékonyság javítása ellenére sem teljesíthetők az energiapolitika követelményei. Azaz nem növelhető az ellátásbiztonság, érdemben nem csökkenthető az üvegházhatású gázok (CO2 stb.) kibocsátása és romolhat Magyarország versenyképessége is. A nukleáris energia ellenzői azonban súlyos kritikákkal illetik az energia ezen forrását. Az Energia Klub elsősorban az atomerőművi balesetekre hívja fel a figyelmet. Ezek kockázatát ugyan a szakemberek valószínűségszámítással nagyon alacsonyra teszik (ezer és egymillió reaktor üzemév alatt egy baleset), ám az utóbbi ötven év rácáfolt a számításokra. Az atompártiak azzal védekeznek, hogy a legnagyobb balesetekben jelentős szerepet játszott az emberi tényező. Ám mivel az erőművek működtetésében humán erőforrásra szükség van, így ezzel a jövőben is számolni kell, tehát nincs garancia. Sürgető probléma, hogy Magyarországon a jelenleg rendelkezésre álló mintegy 8500 megawattnyi erőművi kapacitásból a számítások szerint 4500-at 2020-ig le kell selejtezni. Így mielőbb döntenünk kell a kieső kapacitás pótlásáról, esetleg új nukleáris blokkok építéséről. Nyitott kérdés az Energia Klub szerint a hulladék kezelése és a leselejtezett erőművek jövőbeli sorsa is. Szakemberek azt bizonygatják, hogy a nukleáris hulladék kezelése az EU-ban megoldott. Közös érdek a megfelelő tárolás, a hulladékkezelés díja pedig be van építve a nukleáris energia árába, ahogy a selejtezésre váró erőművek ártalmatlanításával járó kiadások is. Laikusnak tűnhet a kérdés, de jogos, hogy hogyan lehetnénk biztosak a nukleáris hulladék tárolásában, ha több tonnányi nem veszélyes hulladék is "észrevétlenül" vándorolhat egyik uniós országból a másikba? S itt még említést sem tettünk az atomerőművek, egészségéről.
a
hulladéklerakók
közelében
élőkről,
illetve
az
azokban
dolgozók
57
Habár nem vagyok a nukleáris energia alkalmazásának megszállott ellenzője, és a kutatásaim során megismert sajátságai alapján belátom előnyeit, úgy gondolom, az atomenergiában rejlő előnyös tulajdonságokat más energiaforrásokban kellene megtalálnunk, amely kevésbé van kitéve az emberi tényező jellegéből adódó mulasztásoknak és visszaéléseknek. Habár tényleg nincs olyan energiatermelési mód, amelynek nincs valamilyen kockázata, azonban nincs olyan biztonsági rendszer sem, amely tökéletes védelmet nyújthat egy katasztrófa ellen és esetén.
57 Forrás: Menedzsment Fórum: Atomot ide, de gyorsan? http://www.mfor.hu/cikk.php?article=34138&pat=6 2007.04.09. 23:25h
41
Atomerőművek Európában 7. sz. ábra
2.4. Megújulók pro és kontra Az energiahatékonyság és a megújulók az energiatermelés és felhasználás problémájának két, gyakran
egymás
energiahordozók
mellett
szereplő
részarányának
környezetbarát növelése
megoldását
egyszerre
jelentik.
csökkentheti
A
megújuló
Magyarország
importfüggőségét, és javíthatja a fenntartható fejlődés feltételeit, benne a környezet- és klímavédelmi célok teljesíthetőségét. Az utóbbi évek nemzetközi és hazai tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a megújulók, előnyeinek ismeretében sem fogják elérni a későbbiekben a kitűzött a részarányt, az EU, és a magyar energiamérlegben sem, több okból kifolyólag. Ezt a tapasztalatot tükrözi az a tény is, hogy az EU-ban az ezredforduló óta nem nőtt, hanem csökkent a megújulók részaránya (most 5,5%). Így az EU célkitűzése, hogy a megújulók részarányát 6%ról 12%-ra növeli 2010-ig, valószínűleg nem fog teljesülni. Még a növekvő olaj és gázárak sem segítették elő a megújulók gyors fejlődését, inkább a szénfelhasználás kezdett el növekedni világviszonylatban. Ennek elsődleges oka és magyarázata a költségekben rejlik.
42
Míg az energiahatékonysági beruházások egyszeri támogatást igényelnek58, addig a megújuló energia fejlesztéseket gyakran nemcsak beruházási, hanem működtetési támogatásban is kell részesíteni. Ezek a támogatási összegek nemegyszer meghaladják az ún. externális költségeket. Tehát támogatás nélkül a megújuló energiák alkalmazása ma még általában nem gazdaságos, és – különösen a szélenergia – rendszerszabályozási problémákat is okoz. Környezetvédelmi szempontból is hatékonyabbnak tűnik az energiahatékonyság növelésére helyezni a hangsúlyt. Például egy 1 millió Ft-os energiahatékonysági beruházással több széndioxid takarítható meg, mintha ugyanekkora összeget megújuló energia fejlesztésre fordítanánk. Ráadásul további probléma, hogy számos megújuló beruházás esetén többféle negatív externális költséggel kell számolni, amiről nem szokás beszélni. Például a szélturbinák externális költségei a többlet-vezeték építés, a melegtartalék emissziója, a szabályozási költség; a fatüzelésű erőműveknél pl. a favágás, szállítás, aprítás környezetszennyező hatásai. Mindkét megoldás további externális költsége, hogy drágítja a villamosenergia árát, így egyszerre csökkenti a lakossági életszínvonalat és rontja a gazdaság versenyképességét. Másik példa: a megújuló bázisú villamosenergia termeléssel kapcsolatban ma a villamosenergiát igen gyakran alacsony hatásfokú készülékekben, pazarló módon használjuk fel (pl. hagyományos izzók, rossz hűtőszekrények, pazarló vízmelegítés stb.). Nyilvánvaló, hogy ahelyett, hogy beruházási és üzemeltetési támogatást adnánk megújuló villany termelésére, célszerűbb ezt az összeget a pazarló fogyasztás csökkentésére fordítani. Azaz először a végfelhasználás hatásfokát célszerű javítani, és ezután jöhet a megújuló bázisú villany. Fentiekből úgy láthatjuk, hogy továbbra is az energiahatékonyság a leghatásosabb környezetvédelmi-emisszió csökkentési eszköz. A vázolt előnyök és hátrányok együttes figyelembevételével elmondhatjuk, hogy a megújuló energiák alkalmazásával nem célszerű túllépni a támogatások még tolerálható és a rendszerirányítás által még kezelhető szintjét. Reális értékelés szerint a magyarországi megújuló energiafelhasználás részaránya 2030-ig mintegy 10%-ot érhet el.
58
A beruházás ezután egy "cash-flow-t" generál (a kisebb számlából adódó haszon), mely rövidebb-hosszabb idő alatt visszatéríti a beruházási összeget a beruházott eszköz élettartamán belül (ez a gazdaságos beruházás alapfeltétele!), majd nyereséget termel a beruházónak.
43
Magyarországon
mindenekelőtt,
mezőgazdasági
adottságai
révén
a
biomasszának,
a
bioüzemanyagnak, kisebb mértékben a szélenergiának, valamint lokálisan, decentralizáltan a geotermikus energiának és a napkollektoros hőtermelésnek van jelentősége, jövője. A biomasszaerőmű-kapacitás csak részben és átmenetileg támaszkodhat a hagyományos erdőgazdálkodásra, a távlati bázist az élelmiszer- és takarmánycélú termelésből kivonandó földterületek hasznosításához, a vidékfejlesztéshez és a vidéki foglalkoztatáshoz is hozzájáruló energiaültetvényekkel kell biztosítani. A megújuló energiaforrások gazdasági versenyképessége nő, ha az ún. külső költségeket valamennyi energiafajtánál teljes egészében figyelembe vesszük. Az Európai Bizottság távlati tervei szerint 2020-ra a megújuló energiaforrások aránya eléri 20%ot az EU-tagállamok energiatermelésében. A 2007-2013 közötti kormányzati elképzeléseket megfogalmazó Új Magyarország Fejlesztési Terv pedig azt a célt fogalmazta meg, hogy Magyarországon ez az arány 2013-ra 14%-ra emelkedjen. A gazdasági, a környezetvédelmi és a földművelésügyi minisztérium 2006-os közös jelentése szerint az alternatív energiaforrások 2010-ig az összenergia-termelés 6,2%-át tehetik ki Magyarországon. Ennek eléréséhez mintegy 73 milliárd forintnyi államilag támogatott beruházásra lenne szükség. A fejlesztési terv külön kitér a növényi alapanyagú üzemanyagok térnyerésének elősegítésére. A környezetvédelmi tárca adatai szerint az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervben - nem véglegesen - mintegy 45 milliárd forint áll rendelkezésre az alternatív erőforrások alkalmazására. A 2007-es költségvetésben az ÚMFT Környezet és energia operatív programra 1,4 milliárd forint szerepel, míg az energiafelhasználás javítására 2 milliárd forintot irányoz elő a büdzsé. Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat 2004-es adatai szerint Magyarország az ötödik helyen áll a geotermális energia felhasználásában, az uniós rangsorban. A napenergia-hasznosítást tekintve az EU-25-ök listájának második felében, a biomassza esetében az utolsó harmadban, víz- és szélenergia viszonylatában, az utolsó negyedben helyezkedik el az ország. Vajon miért ez a lehangoló eredmény, miközben a magyar adottságok messzemenően jobbak több tekintetben nyugati szomszédainknál.
44
Eltérnek a vélemények arról, hogy mely alternatív energiahordozók, pontosan milyen mértékben és
milyen
hasznosítási
lehetőségekkel
állnak
rendelkezésre
Magyarországon.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem úgynevezett potenciálbecslése azt mutatja, hogy a napenergiából évi több mint 1600 petajoule (Pj) energiát lehetne nyerni. A gazdasági és környezetvédelmi tárca adatai szerint ez az érték mindössze négy petajoule körül mozog. Jelentős eltérés mutatkozik a szélpotenciál becslésében is a két kutatóműhely és a minisztériumok adataiban. A rangsort az Akadémia és a BME mérése szerint is
a
napenergia
vezeti
magasan,
ezt
követi
a
szél,
majd
a
biomassza.59
Az alternatív energiahordozók felhasználását egyebek mellett a 2001-ben elfogadott, majd többször módosított villamosenergia-törvény és egy 2005-ben elfogadott országgyűlési határozat szabályozza. A villamosenergia-törvény előírja, hogy segíteni kell a megújuló energiahordozók és a hulladék, mint energiaforrás felhasználását. A jogszabály meghatározza, hogy legfeljebb mekkora mennyiségű energiát kell átvennie a villamosenergia-hálózat üzemeltetőjének, csakúgy, mint a minimális átvételi árat, amely jelenleg valamivel több, mint 23 forint. A 2005-ben elfogadott országgyűlési határozat egyebek mellett arról rendelkezik, hogy törvényi módosításra van szükség a termálvíz jobb felhasználása érdekében, módosítani kell a gáztörvényt a biogázfelhasználás elősegítésére, valamint az erdőtörvényt is meg kell változtatni azért, hogy növekedhessen az energiaültetvények nagysága. A határozat szerint az Európai Unió ajánlásait figyelembe véve kötelezővé kell tenni biodízel üzemanyagokba keverését, 2007-től két, 2010-től legalább négy százalékos mennyiségben. A kormány egy 2004-es határozatában rendelkezett a megújuló energiaforrások üzemanyagba keveréséről, meghatározva egyebek mellett azt, hogy a motorbenzinbe kevert bioetanol és a gázolajba kevert biodízel után 2010. december 31.-ig jövedékiadó-visszatérítés legyen érvényben. Egy 1999-es kormányhatározat 2010-ig terjedő hosszú távú energiatakarékossági programot indított, melynek céljai között szerepel a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése.60
59
Forrás: Népszabadság Online: Alternatív energiahordozók Magyarországon, http://nol.hu/cikk/431449/ 2007.04.10. 08:56h 60 Forrás: Megújuló energiahordozók Magyarországon: 2013-ra 14 % a terv http://www.zoldtech.hu/cikkek/20070115magyarmegujulo2 2007.04.10. 10:40h
45
Elméletben tehát világosan megfogalmazott törekvések látszanak a megújulók felé, sőt, a megvalósítást elősegítő szabályozási keret is adott. A gyakorlat, a rendelkezésre álló adatok, tények mégis mást mutatnak. A megújuló energiák preferáltak az EU-ban, preferáltak a kormány által, és a közvélekedésben is igen támogatottak. A magyar népesség nagy része a megújulók részarányának növelésében lát megoldást az importnak való kiszolgáltatottság orvoslására és a környezet további terhelésének csökkentésére. Látszólag mindenki mellette, akkor ki ellene? A gázlobbi képviselői szerint miért kellene támogatni a megújuló energiákat? Éljenek meg piaci alapon! Ezzel csak azt felejtik el, miként tették általánossá a gázbevezetést annak idején Magyarországon. Az utóbbi harminc évben, amióta a Testvériség gázvezeték elérte hazánkat, óriási összegeket fordított a kormányzat arra, hogy az orosz gázfelhasználás infrastruktúráját kiépítse minden magyar háztartásig. Ez annyira jól sikerült, hogy mára a magyar háztartások 90 %-a az orosz gáztól függ. A feladat most első lépcsőben az lenne, hogy a megújuló energia felhasználásának feltételei ne legyenek rosszabbak, mint a gáz felhasználásáéi. A szabályozást a későbbiekben fokozatosan a megújulók javára kellene módosítani. Mi lehet a megoldás? Az ösztönzés. A közvetett adókkal, az áfával és a jövedéki adóval a fogyasztókat és a beruházókat el kell rettenteni a környezetkárosító technológiák használatától és a környezetszennyezéstől, miközben az energiamegtakarítást és a környezetbarát megoldásokat kedvezményes adókulccsal kell díjazni. A sikerhez azonban több kell: a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy nem várható áttörés az új energiaszerkezethez, amíg a kis- és közepes vállalkozásoknak és a magánberuházóknak nem sikerül olyan finanszírozási konstrukciókat találniuk, amelyek három éven belül megtérítik a költségeket.61 Nyugati szomszédainktól vehetnénk példát a megújulók kihasználását illetően, sokak szerint megvannak hozzá az adottságaink. Bár Magyarország a napsütötte órák számát tekintve lényegesen jobb helyzetben van Finnországnál, ahol a postásautók napelemekkel működnek, pedig az országban fél évig sötétség van.
61
Forrás: Magyar Hírlap: Rendre elpazaroljuk megújuló energiáinkat, http://www.agraroldal.hu/elpazaroljukmegujulo-energiainkat_cikk.html 2007.04.10. 13:57h
46
Napsütötte órák tekintetében jobban állunk Ausztriánál is, ahol hárommillió négyzetméteren működik napkollektor, a hazai legfeljebb százezerhez képest. Nyugati szomszédunknál azonban a napenergia felhasználására normatív támogatást adnak, ha az ember beviszi a számlát az önkormányzathoz, azonnal visszaadják a pénzt. Nálunk a támogatás utólagos: vagyis előbb ki kell fizetni a húszszázalékos áfát, aztán majd valamikor utalják a tizenöt százalékos támogatást. A kormány ugyanis a korábbi 30 %-ról a felére faragta a vissza nem térítendő dotációt, pedig még a tavalyit sem fizette ki teljesen. Miközben tavaly is sokan lemaradtak a lehetőségről, hiszen mindössze 800 millió forintot adott a kormányzat az energiatakarékos programhoz, ez tizenegy nap alatt elfogyott. Kevesen versenyezhetnek velünk a bioüzemanyagok előállításához szükséges adottságokat tekintve is, még sincs egyetlen kutunk sem. A bioetanollal kevert E85-ös üzemanyagot tankolhatnánk, de nincs hol. A hazai bioetanol-üzemeket olyan mezőgazdasági beruházásnak minősítették, amelyre nem jár támogatás. Hazánkban sok száz lefojtott termálkút van, ezek forró vizével egy hőcserélő rendszeren keresztül településeket lehetne fűteni, majd a lehűlt meleg vízre még kiváló helyi fürdőket is lehetne építeni, ahogy ezt Veresegyházon tették. Nem is kell olyan mélyre lemenni a föld alá, elég kétszáz métert lefúrni, nálunk ugyanis az európai harminc méter fölötti átlaggal szemben már huszonöt méterenként emelkedik egy fokkal a hőmérséklet a föld alatt. A fordított hűtőszekrény elvén működő hőszivattyúkkal a nálunk rosszabb adottságú Ausztriában is fűtenek: háromszázezer épületet. Nálunk alig néhányat. Levonva a következtetést, kitűnik az elméleti mellett a gyakorlati verzió. A kormány látszólag mindent megtesz az energiatakarékosság érdekében, a szakemberek egy része azonban úgy véli: csupán látszatintézkedésekről van szó. A rendelkezésekkel szerintük nem érünk el áttörést, ahhoz az egész magyar szabályzó rendszert meg kellene változtatni. Magyarországon ugyanis minden adottság megvan ahhoz, hogy a régió tudásközpontjává váljon az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások felhasználása terén. Ehelyett ma az összes mutatót tekintve a legutolsók között kullogunk Európában. Pedig be kell látnunk, az üvegházhatás leghatékonyabban a megújuló energiaforrások bevetésével csökkenthető. Magyarországon ehhez a természet mindent megadott, mégis Európában az utolsók között állunk e téren.62
62
Forrás: Magyar Hírlap: Rendre elpazaroljuk megújuló energiáinkat, http://www.agraroldal.hu/elpazaroljukmegujulo-energiainkat_cikk.html 2007.04.10. 15:32h
47
2.5. Következtetések
A bevezetésben taglaltak ellenére – miszerint nem beszélhetünk egyértelműen közös Uniós energiapolitikáról – a magyarországi energiapolitika alapkérdéseinek szoros összefüggésben kell lenniük az Európai Unió energiapolitikájával. A közösségi szintű jogszabályoknak, irányelveknek és más dokumentumoknak nem csak elfogadói, alkalmazói, hanem alakítói is vagyunk.
Ez
növeli
felelősségünket
saját
energiapolitikánk
alakításában
is.
Az
energiapolitikai stratégiai célok kitűzésénél három alapvető követelmény a versenyképesség növelése, az ellátásbiztonság és a környezetvédelem teljesítése és összeegyeztetése úgy, hogy közben felelősséget kell viselni a nehéz helyzetben lévő állampolgárokért is. Ma
Magyarország
egyik
legnagyobb
és
legégetőbb
energetikai
problémája
kiszolgáltatottságunk az orosz földgáz felé. Ma indokolatlanul magas arányt képvisel az energiafelhasználáson belül a földgáz, amely ellátásbiztonsági kockázatot jelent. Ennek csökkentése hosszabb távú és elsődleges prioritás. Egyetlen hosszú távon is számottevő hazai energiaforrásunk a lignit, amelynek felhasználása csökkentheti ugyan az importfüggőséget, növeli azonban a CO2 környezetbe bocsátását, ami a környezet- és klímavédelmi célok elérését veszélyeztetheti. Az elvégzett vizsgálatok szerint e komplex problémán a megújuló energiaforrások, az atomenergia pártolói szerint pedig az atomenergia – már vázolt – fokozottabb alkalmazása segíthet. Alapvető fontosságú a kiegyensúlyozott forrásszerkezet elérése és fenntartása. Vizsgálatok szerint 2030-ig egyrészt a műszaki állapot miatt kiselejtezendő erőművek pótlására, másrészt a növekvő igények fedezése céljából mintegy 8000 MW új erőművi kapacitásra lenne szükség. A létesítési, engedélyezési feltételrendszerben mindenfajta opciót nyitva kell tartani. Fontos szempont e tekintetben is a kiegyensúlyozott forrásszerkezet, az ellátásbiztonság, a környezetvédelem és a gazdaságosság követelményeinek összehangolt kielégítése. Ebben a szerkezetben helye lehet a lignittüzelésű erőmű építésének is, ha a CO2kibocsátás emiatt bekövetkező növekedését a megújuló energiaforrások és különösen a nukleáris energia fokozottabb alkalmazásával ellensúlyozzuk.
48
Az atomerőművi részarány, a kevésbé rugalmas – de igen jó hatásfokú energiatermelést biztosító – kapcsolt energiatermelés, a nagy kihasználásra törekvő biomassza-erőművek és a – fogyasztói igényeket követni nem tudó – sztochasztikusan változó szélerőművi villamosenergia-termelés miatti rendszerszabályozási feladatok gazdasági szempontokat is figyelembe vevő megoldhatósága céljából a vizsgált időszakban szükségessé válik szivattyús tározós vízerőmű(vek) létesítése, esetleg 600-900 MW összkapacitással. Indokolt a villamosenergia-hálózat fejlesztése. Ennek fontos célja valamennyi szomszédos állammal/rendszerrel egy átviteli vezeték kiépítése úgy, hogy a túlzott függést elkerüljük, azaz az üzemzavarok tovaterjedése még megakadályozható legyen. Mindezt úgy kell elérni, hogy az átviteli hálózat ne jelentsen korlátot a liberalizált villamosenergia-piacon. A gazdaságos távhőszolgáltatás meglévő rendszerei hosszú távú fenntartásának nincs ésszerű és gazdaságosan megvalósítható alternatívája. Indokolt a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés szorgalmazása és az épületek energiahatékonyságának javítása. Liberalizált piaci körülmények között a kiegyensúlyozott, optimális energiahordozó szerkezet elérésére, az ellátásbiztonságot garantáló vezetékrendszerek és tárolók megvalósíthatóságára, a fogyasztói költségek minimalizálására törekvő termelőkapacitás-fejlesztésre csak társasági döntések alapján van lehetőség, de ez nem bízható kizárólag a piac önszabályozási mechanizmusaira. Az államnak is nagy szerepe van a kívánt irányban történő fejlődést elősegítő jogi, adózási, támogatási rendszerek, a megfelelő beruházási és működési feltételek, az ösztönző gazdasági környezet létrehozásával és fenntartásával. A piacnyitás során az ellátásbiztonság, a fogyasztói érdekek és a nemzeti vagyon értékének megőrzése alapvető elvárás a fogyasztói költségek minimalizálása mellett. 63 Figyelembe véve a máig kialakult tulajdonosi szerkezetet is, a hazai energetikán belül továbbra is helye van az állami és magántulajdonnak. Ez megköveteli, hogy az erős állam és a multinacionális nagyvállalatok optimális együttműködést alakítsanak ki. Az állami tulajdonú társaságok egyenlő, diszkriminációmentes működési feltételeinek biztosításával arra kell törekedni, hogy az energetikán belüli jelenlegi hazai tulajdonosi struktúra a következőkben ne tolódjon el még inkább a külföldi tulajdonú nagy multinacionális cégek irányába.
63
Forrás: Az MVM Rt. átviteli hálózatának fejlesztési www.mvm.hu/resource.aspx?ResourceID=mvmkozl_2004_1_03 p.22. 2007.04.11. 08:21h
49
stratégiája
Az energiaforrásokért, energetikai befektetésekért folyó versenyben különösen fontos, hogy a magyar államigazgatás a változásokat megfelelően előkészítse, az EU és más – különösen az energiaszállító és tranzitáló országokkal való – nemzetközi együttműködésekben és külpolitikában az ország érdekeit kellő hatékonysággal képviselje. Az az ideális, ha az árakat a piaci folyamatok alakítják, de az állam a maga eszközeivel – többek között megfelelő adó- és támogatáspolitikával – úgy tud befolyásolást gyakorolni, ami az energiamegtakarításra, az energiafogyasztás csökkentése felé ösztönöz, és megdrágítja a csúcsidejű fogyasztást. Bizonyos alacsony kockázatviselő képességű és szegényebb csoportok esetében szükséges a piaci hatások tompítása az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés elérhetősége és a társadalmi szolidaritás jegyében. Fontos az energetikán belül is a megfelelő színvonalú hazai szakmai kompetencia folyamatos fenntartása, illetve fejlesztése. Ez magas szintű hazai energetikai K+F tevékenységet szakemberképzést jelent. Megfelelő oktatás- és információpolitikával energia- és környezettudatos szemléletet, közgondolkodást kell kialakítani. Ezek elősegítésére az energetikai cégek bevonásával elkülönítetten kezelt, energetikai kutatási-fejlesztési-oktatási pénzalapot kell létrehozni, és megismertetni az embereket a különféle energiák hatásaival, hogy tudatosan dönthessenek, melyeket preferálják saját környezetük védelme érekében.64 „A 21. század energiaügyi kihívásai az EU együttes fellépését követelik meg. Az EU központi szerepet játszik abban, hogy az EU polgárait fenntartható, versenyképes és biztonságos energiával lássa el. Az együttesen megfogalmazott közös megközelítés lehetővé teszi majd az energiaügyi problémák megoldásainak felkutatását” (Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke)65
64
Forrás: Forrás: Dr. Csom Gyula: Az atomenergia szerepe az energetikában, http://www.enpol2000.hu/files/Csom%20el%C5%91ad%C3%A1s-teljes.doc 2007.04.11. 12:02h 65 Forrás: Magyar Energia Hivatal: Az Európai Unió új energiastratégiája, http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&lng=1&hkl=516 2007.04.11. 13:50h
50
3. A jelen és jövő üzemanyagai; a biohajtóanyagok 3.1. A növényi energiák térnyerése
„A biomassza a legjelentősebb növényi vagy állati eredetű megújuló illetve bővítetten is megújítható energiaforrás és környezetbarát ipari alapanyag Európában” (Magyar Biomassza Társaság) Az utóbbi évek eseményei, a közel-keleti konfliktus, a mérhetetlen ütemben terjeszkedő kínai gazdaság és az erőforrások véges kapacitásának közeledte az egekbe repítette az olaj árát, miközben az ezen megtáltosodó Oroszország, kihasználva monopolhelyzetét, politikai fegyverként használja a gázcsapot. Európa számára az import energia már nemcsak drága, de az oroszoktól való egyoldalú energiafüggés egyre kockázatosabb is. A megoldás a bioenergia lehet, ami a szénhidrogén-függőségen kívül a mezőgazdaság túltermelési válságára is gyógyírt jelenthet. Az elmúlt két év orosz intézkedései felfedték előttünk energiaellátásunk sebezhetőségét és Európát, benne Magyarországot is egy új energiastratégia kidolgozására késztették. Előrejelzések szerint Magyarország összes energiafelhasználása 2000 és 2030 között akár 40 %-kal is nőhet, míg a közlekedés területén ez az érték a 68 %-ot is elérheti. Ebből adódik az üzemanyag-szükségletünk ezzel párhuzamos, rohamos növekedése. A korszerű mezőgazdasági technológiák kialakulása, a magas hozamú fajták elterjedése és a termelés optimalizálása mára oda vezetett, hogy Európa országaiban a mezőgazdaság jóval többet tud termelni, mint amekkora keresletet a felvevőpiacok teremteni képesek. Az Európai Unió agrárpiaci iránymutatása 1992-től úgy próbálja orvosolni a problémát, hogy ösztönzi, és anyagi eszközökkel támogatja a termőterületek 5-15%-ának egy-egy vegetációs periódusra történő parlagon hagyását. A parlagon hagyott földek ipari nyersanyag-termesztés céljából azonban felhasználhatók - köztük az energetikai alapanyagok termesztésére is. E földterületek igen jól hasznosíthatók energiaerdők telepítésére, vagy energianövények termesztésére, és az adott térség munkanélküliségből adódó problémáit is enyhítik, valamint az energiahordozókra kiadott pénz a térségben marad és annak további fejlődését szolgálja. Az energetikai nyersanyagok közül üzemanyag célú felhasználásra alapvetően két növénytípus jöhet számításba: az olajnövények és azok a magas cukor- és keményítőtartalmú haszonnövények, amelyek erjesztéséből alkohol állítható elő.66
66
Forrás: Magyar Tudomány 2001/11 Bioüzemanyagok, http://www.matud.iif.hu/01nov/puppan.html 2007.04.15. 08:11h
51
A bioüzemanyagok előnyei több területen megmutatkoznak. Egyik mellettük szóló komoly érv a politikai-stratégiai függőség csökkentése ott, ahol nem áll rendelkezésre saját fosszilis energiaforrás. A közlekedés 98 %-os kőolajfüggőségének csökkentésével megteremti az ágazat több lábon állásának feltételeit, és javítja az üzemanyag-ellátás biztonságát is. A másik a környezeti szempont: az üzemanyag elégetése során ugyanannyi szén-dioxid szabadul fel, mint amennyit a növény élete során megköt, vagyis elégetésük nem növeli a kibocsátott üvegházgázok mennyiségét. És ami szintén nem elhanyagolható, alternatív bevételi forrást biztosítanak az Unió mezőgazdasági területei számára. Termelésüknek üzleti szempontból a mezőgazdaság az egyik haszonélvezője, mert csökkennek a termelés bizonytalanságai, megszűnnek a túltermelési válságok. A támogatások legtöbbje a termelt mennyiséghez kapcsolódik, és üzemanyagként szinte korlátlanul lehet eladni a termékeket. Néhány éven belül a technológia várhatóan annyit javul (a második generációs bioüzemanyagok fejlesztésével), hogy nemcsak a búza, a kukorica, a repce lesz jó áron eladható, hanem a mindenféle cellulóz alapú hulladékokért is versenyezni fognak egymással a biogáztelepek valamint a fűtő- és üzemanyaggyártók. De az otthon használt sütőolaj is hasznosítható biodízelként. Az import fosszilis energia kiváltása tehát védi a globális éghajlatot, csökkenti az ország politikai kiszolgáltatottságát és amellett a helyi munkaerőt is felértékeli. A megújuló energiák termelése, legalább átmenetileg, a technológia továbbfejlesztéséig, a következő 10–20 évben fontos szerepet játszik majd a vidék fenntartható fejlődésében.67 Napraforgók 8. sz. ábra
Forrás: Népszava: Biotermelőből környezetkímélő gazdálkodó, p.4., 2006. augusztus 4. 67
Forrás: http://www.lelegzet.hu/archivum/2006/04/3439.hpp 2007.04.15. 20:40h
52
3.2. Magyarország esélyei a bioüzemanyag-előállítás terén
A bioüzemanyagok előállításához nagy mennyiségű repcére, napraforgóra, búzára és kukoricára van szükség. Magyarország adottságai kiválóak e növények termesztésére, de az igazán jó hír a hazai gazdák számára az, hogy egyelőre az EU-ban nem tudnak elegendő mennyiséget termelni belőlük a 2010-re kitűzött 5,75 %-os bioüzemanyag-arány eléréséhez. (Olyannyira, hogy a repce hiánya miatt a biodízelre – az egyébként is alacsony vámok mellett – Brüsszel további kedvezményeket is ad.) Ugyancsak ösztönzőleg hat a magyar termelőkre, hogy az egyszerűsített kifizetésen és a nemzeti kiegészítő támogatáson túl idén az Unió egy 45 eurós támogatást is biztosít hektáronként. A bioüzemanyagok terjedését nagymértékben befolyásolja a gabonafélék és a kőolaj világpiaci árának alakulása, hiszen a bioüzemanyagok versenyképessége e két tényezőtől függ. Különösen érzékeny a bioetanol, amely esetében a vámok eleve magasak, mert az uniós termelés nem versenyképes az amerikai és brazil gyártással szemben. Egyes adatok szerint az amerikai etanol gyártók 2006 nyarán még 86 cent nyereségre tettek szert gallononként, míg idén januárban 21 cent veszteséggel kellett számolniuk. Ennek oka a fent említett két tényező kedvezőtlen alakulása. Egyrészt a kőolaj ára hordónként mindössze 50 dollár körül mozgott, másrészt a kedvezőtlen időjárás miatt évtizedes rekordot döntött az etanolgyártás költségeiből 60 %-ot adó kukorica ára. Amennyiben az alapanyagköltségek ilyen magas áron stabilizálódnak - ami elképzelhető, hisz a vezető exportőrnek számító USA egyre több kukoricát használ alkohol előállítására, ezzel mérsékelve a világpiaci kínálatot -, romlanak a bioüzemanyagok piaci kilátásai. A bioüzemanyagok nagymértékű elterjedésének legfőbb akadálya a versenyképesség hiánya az egyelőre sokak számára megfizethető és elérhető szénhidrogénekkel szemben. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója sem derülátó az ilyen típusú energiahordozókkal szemben. Szerinte, és sokak szerint a bioüzemanyagok hosszabb távon is csak a világ üzemanyag felhasználásának 2-3%-át tehetik ki, mivel árban csak jelentős támogatással állhatják a versenyt a kőolajjal szemben. Márpedig az EU aligha fogja sokáig támogatni veszteséges termékek előállítását, ha tartani akarja a lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.68
68
Forrás: Haszon Agrár 2007/2 Kettőt egy csapásra p.18-21.
53
Rontja a helyzetet, hogy a szakértő szerint a következő évtizedekben nem kell a mostani 5560 dollárnál magasabb olajárakra számítani tartósan, de ha mégis, azzal tisztában kell lennünk, hogy az olaj ára legfeljebb 15%-ot tesz ki a benzin fogyasztói árából, a többit az adók alkotják, így tartósan magas olajár esetén az adópolitika megváltoztatásával bármikor ismét versenyképessé tehető a benzin a bioüzemanyagokkal szemben. Igaz ugyan, hogy az adópolitika, mint kormányzati ösztönző a bioüzemanyagok szolgálatába is állítható. Egy országgyűlési határozat alapján a hagyományos üzemanyagok helyett 2007től 2%-ban, 2010-re pedig 4,4%-ban kell bio-összetevőket használniuk a hazai forgalmazóknak. Az ösztönzés a jövedéki adó differenciálásában rejlik, mivel aki ezt teljesíti, literenként mintegy 8 Ft-tal kevesebb jövedéki adót kell befizetnie. És az szinte biztos, hogy az olajtársaságok inkább választják a biodízelt és a bioetanolt, mintsem az adófizetést. A MOL Rt. is így gondolja, ugyanis 2006 elején 220 ezer tonna biodízel és 40 ezer tonna növényi olaj felvásárlására kötött szerződést a 2008 és 2012 közötti időszakra.69 Mások az élelmiszer drágulásától tartanak, amennyiben megindul a bioüzemanyagok nagyarányú gyártása és felhasználása. Német szakértők szerint alapvető fordulat várható az élelmiszerpiacokon, amennyiben ugyanis a gazdálkodók jobb üzletet látnak azokban a növényekben, amelyekből bioüzemanyag készíthető, akkor azt fogják termelni, nem pedig az élelmiszerekhez szükséges alapanyagokat, ami az élelmiszerárak megugrásához vezethet. A fejlett ipari országokban a második világháború óta csökkennek az élelmiszerre fordított kiadások a jövedelemhez viszonyítva, a kérdés az, hogy a bioüzemanyagok megfordítják-e a folyamatokat. A fenti feltételezést igazolja USA példája, ahol a bioüzemanyag üzlet máris virágzásnak indult. Az Egyesült Államokban olyan gyorsan növekszik a cukorrépából, vagy kukoricából előállított etanol iránti igény, ami a kukorica árak rekordszintre emelkedéséhez vezetett, melynek hatását Mexikóban érezték. Az ottani népélelmezési cikknek számító tortilla ára háromszorosára ugrott fel, amit januárban tízezrek tüntetése követett. Az eredmény az lett, hogy a köztársasági elnök befagyasztotta az árakat.70 Mindezek ellenére a bioüzemanyag termelés világszerte megállíthatalanul terjed: Brazília és az Egyesült Államok mellett Kína is mind nagyobb területeket von be a termelésbe. Azonban Kína lehetőségei korlátozottak, ugyanis a hatalmas népesség élelmezésén túl vízből sincs elegendő ahhoz, hogy még több földet öntözzenek.
69 70
Forrás: Haszon Agrár 2007/2 Kettőt egy csapásra p.19. Forrás: http://www.zoldtech.hu/cikkek/20070320biouzemanyag_vs_etel/ 2007.04.16. 22:10h
54
Európában sokan mézesmadzagnak tekintik a bio-összetevők termesztésének támogatását az agrártermelők számára. Felmerült ugyanis, hogy Brüsszel így akarja a korábbi agrártámogatási rendszer megnyirbálásának fájdalmát mérsékelni és megenyhíteni a gazdálkodókat. Magyarország adottságai kiválóak a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló gabonafélék és olajosmagvú növények termesztéséhez. A kérdés az, hogy vajon a magyar mezőgazdaság képes-e elegendő gabonát termelni és a megnövekedő igények hogyan hatnak majd a takarmánygabona árára. Az Európai Unió elvárásai szerint 2010-ben a tagállamok üzemanyag felhasználásból 5,75%-ot megújuló forrásokból kell biztosítani. Amennyiben Magyarország teljesíteni akarja a követelményt, az Agrárgazdasági Kutató Intézet becslése szerint 144 ezer tonna bioetanolt és 183 ezer tonna biodízelt kell az üzemanyagokhoz keverni. Az eddig napvilágot látott projectek szerint a befektetők optimisták lehetnek, ugyanis az ország adottságait tekintve 3 millió tonna bioetanol és 255 ezer tonna biodízel előállítására is képes lesz. Tekintsük át röviden az alapanyag növények statisztikáit. Búzából 3-6 millió tonna terem évente, amiből az élelmiszer-és takarmányipar jelenleg 2,6-2,8 millió tonnát vásárol fel. Egy átlagos évben 800 ezer és 1 millió tonna közötti felesleg képződik. Amennyiben a következő években megjelennek a bioetanol üzemek, az eddig exportált mennyiség egy része belföldön maradna, ami bőven fedezné az etanolüzemek szükségletét. A búzából egyébként is kisebb hatékonysággal készíthető alkohol, mint kukoricából, ergo a búza vetésterülete aligha fog bővülni energetikai célból. A kukorica évi termésátlaga 7,2 millió tonna körül mozog, ebből 4-4,5 millió tonnát használnak fel ipari és takarmányozási célokra. A fennmaradó 3 millió tonna alkalmas üzemanyag készítésére, amiből hozzávetőleg 1,2-1,4 millió tonna alkohol nyerhető. Mivel ez az összeg jócskán meghaladja a 144 ezer tonnás hazai igényt, exportra is maradna. Ezen felbuzdulva, több leleményes hazai magángazdálkodó több ezer hektáron termelt kukoricát értékesít egy szlovák bioetanol üzemnek, amely tonnánként 27 ezer Ft-ot fizet a terményért, ráadásul szállítás előtt, amivel a gazdák tárolási problémáit is megoldották. A hazai biodízel-termelés lehetséges alapanyagaként a napraforgót és repcét szokták említeni. A napraforgó éves átlagos terméshozama 900 ezer tonna, míg ugyanez a repcénél 329 ezer tonna.
55
Míg a napraforgót a hazai szántóterület 10-12%-án termesztik, addig a repcét csupán 2-3%án. Az irántuk való élénk külpiaci kereslet miatt csupán 50 ezer tonna napraforgóból lehetne itthon üzemanyagot készíteni, ráadásul e növények esetén növényegészségügyi okok és az időjárás adottságai miatt nincs lehetőség a vetésterület bővítésére sem.71 A fent említett 183 ezer tonnás biodízel alapanyag előállításában sokan kételkednek. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakemberei szerint az elvárt értéket csak akkor lehetne produkálni, ha a napraforgó exportját teljesen megszüntetnénk, míg a jelenlegi repce hektáronkénti 1-1,9 tonnás termésátlagát sikerülne az uniós átlagnak megfelelő 3 tonnára feltornázni.72 A gabonaágazatban dolgozók többsége támogatja a bioüzemek létesítését, ugyanis azt remélik, így rövid időn belül eltűnnek a felhalmozódott gabonahegyek a magtárakból. A Gabonatermelők Szövetségének elnöke, Vancsura József szerint nem kell takarmányhiánytól tartani. Egyelőre nem kell az állatállomány gyarapodásával számolni, és a takarmányozási tendencia is a kukoricaalapú takarmányok helyett a fehérjedús tápok felé tolódik. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kiszámíthatatlan adózási-és támogatási viszonyok miatt kérdéses egyáltalán, hogy a tervezett üzemek többsége tényleg megépül-e, és ha igen, működésbe lép-e. A legelső hazai Kunhegyesi biodízel üzem elkészült ugyan 2003-ra, de termelés az időközben eltörölt 60 Ft-os beígért literenkénti támogatás, jövedéki adó és áfamentesség miatt mindössze 23 napig folyt benne. Ez várhat a tervezett üzemekre is, a folyamatosan változó támogatási rendszerek miatt. (A kunhegyesi üzem előreláthatólag hamarosan üzembe lép, ugyanis a MOL Rt. 2007 végétől 5 ezer tonna biodízel vásárlását irányozta elő tőlük. A gond az, hogy a gazdaságos működéshez legalább 20 ezer tonnás gyártókapacitásra lenne szükség, amit pedig az gátol, hogy Magyarországon még három másik üzem működik, amelyek bőven fedezik a jelenlegi keresletet.)73 A biodízel önköltsége támogatások nélkül 170-180 Ft literenként, miközben a gázolaj az áfa és a jövedéki adó egy részének visszaigénylése után csupán 100-120 Ft-ba kerül. A bioüzemanyagok kétséges jövőbeli jövedéki adóelőnyén kívül azt sem lehet tudni, hogy miként alakul a hagyományos energiahordozók ár-és támogatás szabályozása, ami szintén bizonytalanná teszi a termelői beruházások megtérülését.
71
Forrás: Haszon agrár 2007/2 Gabona: takarmány helyett bioüzemanyag p.14-15. Forrás: Haszon Agrár 2007/2 Gabona: takarmány helyett bioüzemanyag p.14-17. 73 Forrás: Haszon Agrár 2007/2 Gabona: takarmány helyett bioüzemanyag p. 16. 72
56
Mindezek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tagadhatatlan tényt, amely a bioüzemanyagok mellett szól. A bioüzemanyagok olyan öko-csodaszerek, amelyek határtalan mennyiségben képesek szennyezés-mentes energiát nyújtani. Ezáltal hozzájárulnak a közlekedéssel
összefüggő,
növekvő
mértékű
szén-dioxid-kibocsátás
mérsékléséhez,
elősegítve az Európai Unió Kyotói Jegyzőkönyvben tett vállalásainak teljesítését. A környezeti előnyök mérlegelésekor figyelembe kell venni néhány mellékhatást. Ha az energiatermények
előállítása
vagy
az
intenzív
élelmiszer-termelés
növekvő
termőföldszükséglete miatt rég parlagon heverő földeket vesznek művelésbe, akkor számottevően növekedni fog a szén-dioxid-kibocsátás, akár olyan mértékben is, ami még hosszú évekig elnyomhatja a bioüzemanyagokra való átállás hasznát. Ennek az a magyarázata, hogy amikor a szerves anyag szervetlenné alakul át, a talaj szén-dioxidot bocsát ki, és e folyamatot a szántás fölgyorsítja. A nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmazó talajok, mint az ugar vagy a mezők több szén-dioxidot bocsátanak ki. A bioüzemanyagok gyártásának másik környezeti problémája, a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatásuk. Az EU célul tűzte ki, hogy 2010-re megállítja a biológiai sokféleség pusztulását Európában. Ebben kulcsszerepet kap az úgynevezett nagy természeti értékű termőföld védelme, amelyen jellemzően külterjes gazdálkodás folyik. Ha a most külterjesen művelt termőföldeket energiatermények előállítására vagy intenzív élelmiszertermelésre állítják át a fokozott földhasználati igény miatt, akkor csökkenni fog a biológiai sokféleség, mert ez a legtöbb esetben belterjes művelési módszerek alkalmazásával jár. Sok még a teendő a bioüzemanyagok tényleges nagyüzemi termelésének megkezdéséig és mindennapos használatáig. Érdemes elgondolkodni kisebb intenzitású művelést igénylő lehetőségeken, például a fa-biomassza hazai esélyeiről. A termőföldigény csökkentése a mostani látszólagos bőség ellenére előbb-utóbb prioritás lesz, amelynél szintén előtérbe kerülhet a fa-biomassza, illetve a cukorrépa termelése. Ezen felül folyamatos technológiai fejlesztésekre van szükség a mostani rendszerek tökéletesítésére, és a technológiák függvényében figyelni kell a több szempontból előnyös megoldásokat. (például kiterjedt legelők igénybevétele fűből történő etanol-előállítására, a kellő technológiák ismeretében)74
74
Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Bioüzemanyagok: összefüggések az energia- és a p.3. mezőgazdasági ágazattal, http://reports.hu.eea.europa.eu/briefing_2004_4/hu/HU_Briefing_4.pdf 2007.04.17. 11:10
57
Főbb motorhajtó anyagok összehasonlítása bioüzemanyagokkal 2. sz. táblázat Motorhajtóanyag
Sűrűség
Fűtőérték
Viszkozitás
Cetánszám
Lobbanás pont
Hajtóanyag egyenérték
(Cº)
(l)
(kg/l)
(MJ/kg)
(MJ/l)
(mm²/s)
Gázolaj
0,84
42,7
35,9
4-6
50
80
1
Biodízel
0,88
37,1
32,7
7-8
56
120
0,91
Benzin (95-ös)
0,76
42,7
32,5
0,6
92
<21
1
Bioetanol
0,79
26,8
21,2
1,5
>100
<21
0,65
Forrás: http://www.etanol.info.hu/hun/letoltesek/bioenergia_2007_final_04_15.doc 2007.04.17. 23:30h
3.3. A bioetanol-gyártás története és ipari alkalmazásának tapasztalatai A fejlett mezőgazdaság jövőképében és a stratégiai célok meghatározásában kulcsfontosságú a fenntarthatóság és a multifunkcionális jelleg. A megtermelt biomassza egy részének energetikai célra történő felhasználása tökéletesen megfelel ezeknek az elvárásoknak. A bioetanol előállítása az egyik legdrágább és leginkább szennyező energiaforrás, a benzin részbeni helyettesítését teszi lehetővé mezőgazdasági alapanyagokból. A bioalkohol gyártása jelentős történelmi múltra tekint vissza. A XX. század folyamán a motoralkoholokat
részben
vagy
egészben
gyakran
alkalmazták
motorüzemanyag-
helyettesítőként. Páldául Henry Ford a XX. század elején első járműveit alkohollal üzemeltette. A hatvanas évekig többnyire csak kísérleti jelleggel, illetve válsághelyzetek (háború, energiakrízis) kezelése céljából, viszonylag szűk körben került sor a felhasználásukra. Magyarországon már 1926 és 1943 között eredményesen használták az etanolt a benzin részleges kiváltására, ebben az időszakban 20%-ban keverték a benzinhez, az így kapott keveréket „Motalko” néven hozták forgalomba. Az alacsony és stabil kőolajárak időszakában a bioalkohol, mint energiaforrás iránti érdeklődés azonban jelentős mértékben visszaesett, a gyártás gazdaságtalanná vált, így számos európai országban megszüntették az alkohol-benzin hajtóanyag forgalmazását. Az 1973-as energiaválság és az előállítási technológia időközi fejlődése ismét ráirányította a figyelmet az alkohol motorhajtóanyagként való alkalmazására. A nyolcvanas évektől kezdődően a világ több országában a motoralkoholok alkalmazásának erőteljes előretörése figyelhető meg, amelyet az energetikai szempontok mellett a növekvő környezetvédelmi erőfeszítéseknek és agrárgazdasági megfontolásoknak lehet tulajdonítani. 58
A bioetanol gyártás két úttörője Brazília és az Egyesült Államok voltak. Az első nemzeti szintű bioalkohol-programot 1975-ben fogadták el Brazíliában, melynek két fejlődési irányát határozták meg. Az egyik a brazil gépjárművek egy meghatározott arányú etanol-benzin keverékkel való működtetése, a másik pedig kutatások folytatása a tiszta alkohollal üzemelő belső égésű motorok fejlesztése céljából. A program hatására 1984-ben az ottani gépjárművek 17%-a tiszta alkohollal üzemelt, és az új autók 91%-át tették ki alkoholüzemű járművek. Az első 10 év alatt a bioalkohol Brazília kőolajszükségletének 15%-át, importjának 30%-át szolgáltatta. Jelentős volt a környezetre tett hatása is, az 1980-as évek középére a brazil nagyvárosok levegőjének ólomszennyezettsége a 10 évvel korábbi érték 25-40%-ára esett vissza. A program hatására vidéki munkahelyek létesültek, csökkent a migráció és nőtt a vidék népességmegtartó képessége. Kedvező lehetőséget biztosított a cukornád felesleg kezelésére, olyannyira, hogy az előállított alkohol 10%-át exportálni tudták, tehát jelentős exportbővítő beruházásnak tekinthető. Mindebben nagy szerepe volt az állami részvételnek, ami abban nyilvánult meg, hogy aktívan támogatta a kapcsolódó K+F munkákat és garanciát vállalt arra, hogy az etanol költsége nem fogja meghaladni a benzin mindenkori költségének 65%-át. Nem hanyagolható el a nagy nemzetközi autógyárak (Volkswagen, Ford, General Motors, Daimler-Benz) támogatása sem, melyek részt vettek az alkohol hajtású járművek kifejlesztésében. Az alkoholprogram támogatására külföldi hiteleket vett fel a kormány, kb. 8 milliárd USD értékben, míg a nyolcvanas évek közepére a program önfinanszírozóvá nem vált. Azonban a túlzott mértékű állami támogatás és a piaci automatizmusok kiiktatása egy, a világpiaci áraktól elszakított belső árrendszert és egysíkú mezőgazdaságot eredményezett.75 Az Egyesült Államokban is hasonló kultúrája van a bioüzemanyagok termelésének és használatának. Itt a múlt évben helyezték üzembe a századik bioetanolgyárat, és további harmincat építenek. A termelésük 2007-ben várhatóan a két évvel ezelőttinek duplája lesz, ami az USA kukoricatermésének egyötöd részét érinti.76 Itt az állam adókönnyítéssel és az ipari célra felhasznált kukoricára adott ártámogatással ösztönözi az alkohol motorhajtó anyagként való felhasználást (amelynek az élelmiszerárakra gyakorolt hatása érezhető).
75 76
Forrás: Bai Attila: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002, p.153-155. Forrás: Népszabadság Online, Zöldarany-láz az olajiparban, http://nol.hu/cikk/441662/ 2007.04.18. 20:55h
59
Európában a legdinamikusabb az etanol-gyártás felfutása, amelyet elsősorban az élelmiszernövények
túltermelése
(Franciaország),
környezetvédelmi
megfontolások
(Svédország, Németország) és a kihasználatlan alkoholgyártó kapacitások (Lengyelország) okoznak. Az öreg kontinensen a bioetanollal kapcsolatos fő kutatások és eredmények felmutatója Svédország. Az autógyárak a Ford vezetésével egy értékesítési konzorciumot hoztak létre, mely ötezer koronával kínálja olcsóbban a tisztán alkohol üzemű járműveket. Ezért, illetve az állami adótámogatások révén versenyképes árú tiszta bioetanol üzemanyag (E100) miatt, a kilométerre vetített gazdaságosság tekintetében az alkohollal hajtott autók vezetnek a hagyományos benzinnel működő járművek előtt. Stockholm városában több mint négyszáz buszt üzemeltetnek etanol üzemanyaggal, aminek köszönhetően annyira csökkent a kibocsátott
gázok
mennyisége,
hogy
Stockholm
Európa
legtisztább
városa
lett.
Svédországban a bioetanolt fahulladékból, biohulladékokból és fölösleges borból állítják elő a Sekab alkoholgyár vezetésével. Nemcsak tiszta alkoholt lehet tankolni a flexibilis kutaknak köszönhetően, hanem lehetőség van E85 (85% etanolt és 15% benzint tartalmazó motorhajtóanyag) és E5 (5% etanol és 95% benzin tartalmú motorhajtóanyag) tankolására is. Svédország célul tűzte ki, hogy 2015-re a közlekedés energiaszükségletének 10%-át bioüzemanyagokkal helyettesítse.77 Ezen országok tapasztalatai útmutatást mutathatnak hazánk számára is egy sikeres alkoholprogram lebonyolításában.
3.4. Egy hazai bioetanol-program lehetséges hatásai A bioetanol, mint üzemanyag nagy tisztaságú víztelenített finomszesz. Előállításának két fázisa a nyersszesz előállítás és a finomítás. Üzemanyagként csak a meghatározásban szereplő finomszesz alkalmazható, de a nyersszesz előállítására a kisebb, helyi megoldású technológiák is alkalmasak, és a finomítókkal történő megállapodás esetén lehetőség van magasabb feldolgozottságú termékek előállítására. Alapanyagként a cukor-, a keményítő-, illetve a cellulóz-tartalmú növények vehetők számításba, közülük a cukortartalmú anyagokból vonható ki legkönnyebben és legkedvezőbb hatásfokkal az etanol.78 Egy kg glükózból gyakorlatban, a legkedvezőbb esetben 48%-ban nyerhető ki etanol, kiegészítve mintegy 1200 kJ/kg hőenergia fejlődésével. 77
Forrás: Magyar Tudomány 2005/3, A bioetanol magyarországi bevezetésének műszaki, gazdasági és környezetvédelmi feltételei, http://www.matud.iif.hu/05mar/03.html 2007.04.18. 21:40h 78 A feldolgozás fázisai: a cukor kivonása, erjesztés, desztillálás, magasabb rendű párlatok visszaforgatása, főtermék és melléktermékek szétválasztása és kiszerelése. Ugyanez a folyamat a keményítő-és cellulóz tartalmú növényeknél a növény felaprításával és cukorrá való lebontásával kezdődik, a többi munkafázis azonos.
60
Hazánkban a cukortartalmú növények közül a cukorrépa, a cukorcirok, továbbá a borfelesleg, a párlatok, a gyümölcsök és a melasz szolgálhatnak nyersanyagul. A keményítő tartalmú növények közül pedig a kukorica, kalászosok, burgonya, batáta és csicsóka, melyek közül az ár-és költségviszonyok figyelembevételével a kukorica és a kalászosok lesznek a legelterjedtebbek. A bioetanol alapvetően két célra használható fel. Közvetlenül hajtóanyagként is alkalmazható, illetve éter és izobutilén hozzáadásával előállítható belőle etil-tercier-butiléter (ETBE), amely oktánszámnövelő anyagként használatos. A bioetanol, mint hajtóanyag 15-22%-os mértékű bekeverése a benzinbe az összes eddig elvégzett vizsgálat szerint a hagyományos motorban nem okoz károsodást. (Ez autótípusonként változik; az USA-ban gyártott autókra 10%-os mértékig vállalnak a gyártók garanciát. A műanyag alkatrészeket viszont károsítja, az etanol-benzin keverékek víztűrő képessége is igen rossz –, a víz bekerülése a rendszerbe a keverék szétválását eredményezheti. Emellet igen rosszak a kenési tulajdonságai, ami az alkatrészek fokozott kopását okozhatja, illetve gyakoribb olajcserét tesz szükségessé. A kenőképesség – egyes források szerint – ricinusolaj hozzáadásával nagymértékben javítható.) Fűtőértéke 35-40%kal kisebb, mint a fosszilis hajtóanyagoké, hidrogéntartalma azonban jóval magasabb a benzin, gázolaj és biodízel hasonló adatainál, ami – a hatékonyabb égés miatt – a benzint megközelítő fogyasztást és sokkal kedvezőbb károsanyag-kibocsátást eredményez. Különösen igaz ez a maximum 22%-os bioetanol tartalmú keverékekre.79 Sokan azonban pont emiatt megkérdőjelezik a gépkocsivezetők hasznát. Mivel az etanol a benzin energiatartalmának csupán 65 %-át nyújtja, a vegyes üzemelésű gépkocsik több üzemanyagot fogyasztanak etanolból, mint benzinből 100 kilométerenként, ami azt veti fel, hogy a bioüzemanyag árának lényegesen alacsonyabbnak kellene lennie a fosszilis üzemanyagnál, hogy az megérje az autósoknak. A bioetanol hosszú távú gazdasági és környezeti hatásait sokan másképp látják. Világszerte mezőgazdászok, környezetvédők, politikusok és az ipar képviselői vitatkoznak arról, hogy mennyi növényi eredetű etanolt kellene előállítani, ehhez mekkora termőterület szükséges, az milyen torzulásokat okozna a mezőgazdaságban és mindez mennyibe kerülne.
79
Forrás: Bai Attila: A bioetanol-előállítás gazdasági kérdései, Agrártudományi közlemények 2004/14, http://www.date.hu/acta-agraria/2004-14/bai.pdf p.30-38. 2007.04.19. 09:31h
61
Abban sem mutatkozik egyetértés, hogy az etanol alapú üzemanyag kellően hatásos fegyvere a klímaváltozás elleni harcban. Egy amerikai kutatás szerint ugyanis az új üzemanyag is lehet olyan ártalmas, mint a hagyományos. Habár egyes szennyezőanyagok és a szén-dioxid mennyisége csökkenne, a rákkeltő formaldehidből és acetaldehidből több kerülne a levegőbe. Az Environmental Science and Technology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az E-85 égése során felszabaduló szénhidrogének növelnék a szmogot és emelkedne a légkör ózontartalma, ami asztmát és egyéb súlyos légúti betegségeket okoz. Erre reagálva a Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsa (NRDC) természetvédő szervezet kijelentette, hogy az etanolos üzemanyag révén csökken a szmog kialakulásában kulcsszerepet játszó nitrogénoxid-koncentráció, és üvegházhatású gázokból is kevesebb van az égéstermékben. A nyugat-angliai
egyetem
biotechnológiai
kutatói
is
egyetértenek
abban,
hogy
a
bioüzemanyagok használata 50-60%-kal kevesebb széndioxid-kibocsátást okoz a fosszilis üzemanyagokhoz képest, ugyanakkor azt nem tartják ésszerűnek, hogy minden autó etanollal menjen, mert az energiaültetvények túl nagy termőterületet vennének igénybe.80
Összegezve a fentieket, azok ellenére számos érv szól a bioetanol magyarországi gyártása és felhasználása mellett. Ezek a következők: •
Mind a termelők, mind az állam számára könnyítést jelentene a termékfeleslegek levezetése, hiszen mentesíti az államot az intervenciós és közraktározási támogatások folyósításától, a felvásárolt termékek értékesítésétől, valamint az exporttámogatások kifizetésétől. (A konkurens biodízelhez képest is előnyként jelentkezik az, hogy az ott felhasznált napraforgó jól exportálható, míg a bioetanol elfekvő készletek feldolgozására is képes.)
•
Előnyt jelent az olajimport egy részének megtakarítása, mely csökkentené hazánk olajpiaci függőségét.
•
A viták ellenére elmondható, hogy az üvegházhatású gázoknak és az elsavanyodást okozó kéndioxidnak a keletkezését felére-harmadára csökkentheti a bio-üzemanyagok alkalmazása. (Bár a lúgosságot okozó nitrogén-vegyületeknél kedvezőtlenebb a helyzet, ez azonban nem a felhasználáskor, hanem a gyártási folyamat során keletkezik, tehát technikai fejlesztéssel csökkenthető)
•
A bioetanol alkalmas az élelmiszer-, illetve takarmányozási célra fel nem használható (pl. fuzáriummal
fertőzött)
gabonafélék
feldolgozására,
tovább
csökkentve
a
felvásárlási/értékesítési feszültségek kockázatát.
80
Forrás: Mégsem egészségesebb a bioüzemanyag? http://www.metro.hu/techtud/kornyezetvedelem/cikk/77993 2007.04.19. 22:40h
62
•
A bioetanol-gyártás pótlólagos környezetvédelmi források bevonására is lehetőséget teremt a szén-dioxid kvóták által. Hazánk az 1997-es Kyotó-i egyezményben az 1985-87 közötti időszakhoz képest 2008-2012-re 6%-os károsanyag-csökkentést vállalt, melynek túlteljesítését elősegítheti a bioetanol felhasználása. Mivel a környezetkímélő beruházások az EU-ban sokkal drágábbak, mint nálunk és jelentősen a vállalások nemteljesítéséért fizetendő bírságok alatt maradnak, ezért számukra megéri megvásárolni Magyarországtól a megtakarítást. (ténylegesen már történt eladás 8,5 USD/GWP értéken)
•
Az EU vidékfejlesztési és környezetvédelmi forrásainak bevonása – ezáltal hazai források megtakarítása – ugyancsak lehetséges a bioetanol-célú beruházások esetén.
•
Ösztönzi új munkahelyek teremtését, amely részben a mezőgazdaság nagyobb eltartóképességéből, részben a termelőeszköz piacon jelentkező multiplikátor-hatásból, valamint az alapanyag és a képződött melléktermékek feldolgozásában jelentkezik. (Amerikai tanulmányok ennek mértékét a mezőgazdaságban 1 millió liter bioetanolra vetítve 34 főre, a bioetanol-gyártásban 1 főre, a melléktermék-feldolgozásban 3 főre becsülik. A beruházások értéke az utóbbi években a mezőgazdaság GDP-jének 18-20%-át tette ki, tehát a többletbevételek egyötöde az iparban teremt többletforrást –, egyebek mellett a foglalkoztatásra. 2000-es KSH adatok szerint az iparban átlagosan 14,6 millió Ft évi árbevétel-növekedés szükséges egy fő foglalkoztatásához. Az állami költségvetésben ennek következtében a munkanélküli segélyek egy részének megtakarítására és a befolyó SZJA növekedésére lehet számítani.)
•
Az
etanolgyártás
során
képződő
melléktermékekkel
jelentős
mennyiségű
fehérjetakarmány kiváltható. •
Amerikai tapasztalatok szerint minden liter bioetanol előállítása 1 USD extra bevételt eredményezett a farmokon (főleg a gabonafélék árnövekedéséből fakadóan) és 2,33 USD növekedést a GDP-ben, kifejezetten az etanol keresletbővítő hatásának köszönhetően. Hazai számítások szerint Magyarországon a bioetanolt termelő gazdaságokban minden liter bioetanol előállítása – terményféleségtől függően – 50-150 (átlagosan 73) Ft többletárbevétellel jár. 40-50 ezer ha bioetanol-célú vetésterület esetén az ország összes gabonaés burgonya-ágazatában, növényfajtól függően, 7-20 Ft/t árnövekedésre lehet számítani.81
•
Az elmúlt évek megerősítették, hogy Magyarországon termékszerkezet-váltás nélkül a mezőgazdaságnak nincs jövője.
81
Forrás: Bai Attila: A bioetanol-előállítás gazdasági kérdései, Agrártudományi közlemények 2004/14, http://www.date.hu/acta-agraria/2004-14/bai.pdf p.34. 2007.04.20. 15:30h
63
Ugyanakkor egy eredményes hazai bioetanol-program megvalósulását több tényező veszélyezteti: •
Habár a termékfeleslegek levezetésére jó lehetőséget nyújt az etanol-ipar, nem tudható, hogy a mezőgazdasági termelés túlzott üzemanyag-alapanyagokra való átállása mekkora torzulásokat okozna a mezőgazdaság szerkezetében, és az intenzív termeléssel járó nagy mennyiségű kemikáliák mekkora károkat okoznának a környezetben.
•
Jelentős technikai előrelépés nélkül a jelenlegi olajárak megduplázódásáig, tehát várhatóan hosszú távon a bioetanol termékalapú támogatás nélkül nem lesz hazánkban versenyképes. (Brazília kivételével jól, látszik, hogy a gazdag országokban működik igazán jól a program)
•
Léteznek olyan globális mértékű körülmények, amelyeket hazánk nem képes érdemben befolyásolni, de alapvetően és rövidtávon meghatározzák a bioetanol önköltségét. Ilyenek a világpiaci kőolaj- és mezőgazdasági alapanyagárak, valamint a hazai takarmányára, melyeknek helyettesítése a bioetanollal és a gyártás melléktermékeivel (pl. melasz erjesztése után kapott cefrével) ugyanazon mennyiség esetén is eltérő értéket képviselhet, ezért folyamatosan változtathatja a különböző technológiák és egyáltalán a bioetanol gazdasági megítélését.
Magyarországon jelenleg a győri és a szabadegyházi alkoholgyárban gyártanak bioetanolt, tavaly 70 ezer tonnát állítottak elő. De nem kell már sokat várni Magyarország első bioetanol üzemére sem, hisz ez év áprilisában megindult az építkezés a volt kabai cukorgyár területén. A bioetanol üzem a tervek szerint 2008 tavaszán kezdi meg működését, naponta 300 ezer liter bioetanolt állít majd elő, amelyhez 909 tonna kukoricára lesz szükség naponta. Ez éves szinten 300 ezer tonna kukoricafelhasználást jelent. A bioetanol üzem mellett felépül egy erőmű is, amelynek a tervezett napi kapacitása 12 megawatt elektromos energia és 16 megawatt hőenergia lesz.82 Az eddigiekből kiderül, hogy egy hazai bioetanol-program beindulása a mezőgazdasági termelők részére egyértelműen nyereséges, a feldolgozóipar és a forgalmazók részére pedig gazdaságilag semleges hatású lenne. A problémát egyelőre a nagymértékű fogyasztói veszteség jelenthetné, hiszen a MOL nyilvánvalóan képes lenne áthárítani a saját veszteségét, amíg az üzemanyag nem válik támogatás nélkül is versenyképessé a fosszilis energiahordozókkal szemben.
82
Forrás: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&ctag=articlelist&iid=1&articleID=10409 2007.04.20. 22:02h
64
A vázolt előnyök ellenére is kétséges, hogy az energialobbi milyen mértékben fogja támogatni a bioüzemanyagok elterjedését (lásd: dél-amerikai etanol-vita: Venezuela, mint az OPEC kartelljének képviselője nem tekinti elsőrendűen fontosnak a mind inkább etanolra épülő térségi üzemanyag-ellátást, Brazília viszont e mellett érvelt a latin-amerikai államok energiaügyi csúcskonferenciáján.) Habár nem a közeljövőben, de a világ népességének növekedése várhatóan az élelmiszerek felértékelődéséhez, a gazdaságos készletek kimerülése pedig az energiaforrások, közülük is legelőször a kőolaj árának növekedéséhez vezet. Éppen ezért a távolabbi jövőben a cellulóz alapú bioetanol-technológiák előtérbe kerülésével mindenképp számolni kell, magának a bioetanolnak a versenyképességét pedig várhatóan mindinkább az energetikai hatásfok fogja befolyásolni, amit az akkori gazdasági feltételek is valószínűleg alátámasztanak. Azonban addig is az állami részvétel és megfelelő támogatási rendszer mind a beruházásban, mind a termékpálya egyes szakaszaiban nélkülözhetetlen.
3.5. A biodízel-termelés hazai kilátásai A dízelmotorok növényi olajokkal történő üzemeltetésére irányuló, intenzív kísérletek az 1970-es évek végétől indultak meg több európai országban és az USA-ban. Az új iparág az Egyesült Államokban a kilencvenes évek elején bontakozott ki, de a gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza. Rudolf Diesel 1912-ben a következőket írta: "A növényi olajok üzemanyagként való felhasználása ma értelmetlen lenne. Idővel azonban éppen olyan jelentőségre tehetnek szert, mint ma a kőolajszármazékok." Ami egyet jelent azzal, hogy a biohajtóanyagok gondolata ugyanolyan régi, mint magáé a motoré. Diesel 1900-ban, a párizsi világkiállításon bemutatott híres motorja már akkor földimogyoró-olajjal működött.83 Az Államokban 1994-ben adták át az első nyilvános biokutat (a biodízelt benzinkutaknál B20-ként kell keresni), amelynek alapanyagát hatalmas szójaültetényeken termelték, illetve a begyűjtött használt főzőolaj biztosította.
83
Forrás: Kevésbé környezetszennyező? http://totalcar.hu/magazin/kozelet/biodizel/ 2007.04.21. 14:32h
65
Európa sem kívánt lemaradni, az 1994-es mindössze 30 ezer tonnás biodízel-termelés három év alatt meghétszereződött, jelenleg pedig az Európai Unió biodízel termelési kapacitása 6,5 millió tonna. Amely az Európai Biodízel Bizottság előrejelzései szerint egy év leforgása alatt akár 25-35%-kal is növekedhet, sőt növekednie kell, ha el akarják kerülni kapacitásfelesleg kialakulását az ágazatban.84 Hazánkban az 1990-es évek közepén épült az első két üzem (Kunhegyes, Mátészalka), melyekben gyakorlatilag nem folyt termelés, részben az ellenérdekelt olajipari lobbi, részben a gyorsan változó politikai érdekek miatt. (Környezetbarát motorolajat Kunhegyesen és Mátészalkán mintaüzemekben már évek óta gyártanak, de csak időszakosan, és csupán évi 25 ezer tonna mennyiségben. Kunhegyesen 3500 t/év kapacitású biodízel üzemmel rendelkezünk, azonban ennek a mennyiségnek a tízszerese reális célként kitűzhető.) Új üzemek létesítésére és a már meglévők újraélesztésére irányuló tervek folyamatosan látnak napvilágot. (A már megépült bábolnai üzemben az Öko-Line Kft. májustól évi 25 ezer tonna, 2008-tól pedig 50 ezer tonna zöld üzemanyag előállítását tervezi.85 Európában egyedülálló
technológiát
alkalmazó
új
növényiolaj-prés
és
biodízel
üzem
épül
Hódmezővásárhelyen, melynek üzembe állítása 2008-ra várható.) Tekintsük át röviden a biodízel előállításának fázisait, az anyag kémiáját. A biodízel pontos meghatározása: telítetlen zsírsavakból előállított metil észter – azaz nagy olajtartalmú növényi részek feldolgozásával nyert, a gázolajhoz hasonló hajtóanyag. Hazai viszonyok között a biodízel alapanyagául a napraforgó és a repce jöhetnek számításba, de a háztartásokban keletkező használt főző, illetve sütő-olajból is előállítható. E növények magja 44-50% olajat tartalmaz, melynek 85-92%-a nyerhető ki, a többi a préselést követően olajpogácsában marad vissza, amely értékes fehérjedús takarmányként szolgál, vagy energetikai célra szintén felhasználható. Az előállítás első fázisát – növényolaj-préselés – megelőzi
néhány
technológiai
lépés,
amelyeknek
hatékonyság
növelő
szerepe
nélkülözhetetlen a végtermék versenyképességéhez. Első lépcsőként gondoskodni kell a megtermelt olajmagok tárolásáról, amely a folyamatos alapanyag-ellátás miatt mindenképpen szükséges, és a tisztításról, melynek hiányában szerkezeti károsodás, illetve a végtermék vagy a használt szűrőberendezés sérülése következhet be.
84 85
Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=15658/ 2007.04.21. 16:20h Forrás: http://www.okoline.hu/sajtonk.php 2007.04.21. 18:01h
66
Ezt követi a kondicionálás, melynek célja az alapanyag fajsúlyának, olajtartalmának és puhaságának növelésével a jobb olajkinyerés és a présgép teljesítményének és élettartamának növelése. Ez történhet hőkezeléssel és mechanikai úton. A préselés során a présgép nagy fordulatszámának alkalmazásakor a magok olajtartalma egy vagy két lépcsőben 8-12 %-ra csökken, miközben az olaj 55-75 ˚C melegszik fel. Ezt nevezik meleg sajtolásnak, amelyet kifejezetten üzemanyag előállítására használnak. A hideg sajtolást elsősorban az étkezési célú felhasználásnál, adalékanyagok nélkül alkalmazzák, így az olaj vitamin-és tápanyagtartalma nem károsodik és jobb minőségű olajpogácsa marad vissza. Az eljárás hátránya, hogy a prés teljesítménye és az olajtartalom kinyerhetősége lényegesen csökken. A folyamat befejező fázisa a szűrés, amely a javítja a biodízel végső minőségét. Az így kapott finomított olaj nehezen éghető és a hagyományos motorokban lerakódást okoz, ennek kiküszöbölését célozza meg az észterezés, melynek során bizonyos adalékanyagok hozzáadásával a motortechnikai problémák minimálisra csökkenthetők. Az észterezés mellékterméke a glicerin, amely vegyipari vagy energetikai célra szintén hasznosítható.86 A biodízel, mint üzemanyag használatának a következő előnyei ismertek: •
A biodízel üzemanyagnak és a bio-kenőolajnak számos előnye van a dízelolajjal és a kőolaj-alapú kenőanyagokkal szemben. A biodízel kipufogógáz összetétele kedvezőbb, mint a dízelolaj-emisszióé: kevesebb szénmonoxidot, 80%-kal kevesebb széndioxidot, kevesebb szénhidrogént és kormot tartalmaz, kéndioxidot gyakorlatilag nem, csupán nitrogénoxid-tartalma nagyobb. Utóbbi összetevőt azonban - a többivel együtt lényegesen csökkenteni lehet késleltetett befecsekendezéssel és oxidáló katalizátorral (dízelolajjal működő motorokhoz nem lehet katalizátort használni, mert a dízelolaj kéntartalma a katalizátort "mérgezi"). A biodízel nemcsak kevésbé környezetszennyező hajtóanyag, hanem - a bio-kenőolajjal együtt - biológiailag lebontható, tehát fáradtolajproblémát nem okoz.87
•
Szakértők szerint amennyiben 5%-ban keverik be a repceolaj-zsírsav-metilésztert, akkor a dízelmotorok semmiféle átalakítást nem igényelnek az üzemeltetéshez. (Tiszta biodízel alkalmazásakor, annak oldószerként való viselkedése miatt, problémák adódhatnak a gumicsövekkel és tömítésekkel).
•
Bár energiatartalma alacsonyabb, teljesítménye csupán 5-10%-kal marad el a dízelétől, ami turbófeltöltéssel és a töltőlevegő hűtésével kiegyenlíthető.
86 87
Forrás: Bai Attila: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002, p.140-142 Forrás: http://www.kekenergia.hu/biodizel.html 2007.04.22. 11:10h
67
•
Forgalmazásához nem kell a jelenlegi kúthálózatokat átalakítani.
•
A biokomponensek felhasználását ösztönzi az adótörvény elmúlt év végi módosítása is, amelynek értelmében 2007. július 1-jétől literenként nyolc forinttal több jövedéki adót kell fizetni azoknak a gyártóknak, amelyek benzinében a biorész aránya nem éri el a 4,4 százalékot, míg a gázolaj esetén ugyanezek a feltételek 2008. január 1-jén lépnek életbe.
Alkalmazása hátrányokkal is jár, ezek a következők: •
Biodízel-előállításunkat korlátozzák a két alapanyag termelési paraméterei: a kis repcevetésterület (amely mérsékelt bővítésére ugyan van lehetőség) és az, hogy a napraforgó jól exportálható, ami miatt a termelőknek nem éri meg az országban tartani.
•
Másik probléma, hogy az ország teljes dízelüzemanyag-szükséglete így sem fedezhető hazai termelésből – marad az import-függőség.
•
100%-os biodízel üzemanyaggal csak a gyártók által engedélyezett motorok üzemeltethetők. Azokat a motorokat, melyeket gyártóik nem nyilvánítottak biodízelüzemre alkalmasnak, át kell alakítani. Az átalakítás szükségességét elsősorban a motorokban alkalmazott gumitömítések és gumi-vezetékek biodízel-összeférhetetlensége okozza. A biodízel üzemanyag a gumi-alkatrészek anyagával kölcsönhatásba lép, s azt feloldja. Abban az esetben, ha a gyártó nem deklarálta a motor biodízel-üzemre való alkalmasságát, a biodízel üzemanyag minden káros következmény nélkül a gázolajhoz 5%-os arányban hozzákeverhető.
•
Az alapanyagok termesztése (a bioetanolhoz hasonlóan) jelentős földterületeket, nagy mennyiségű műtrágyát vagy szerves trágyát (ezzel növelve a kijuttatott növényvédő szerek mértékét), intenzív gazdálkodást igényel, annak összes környezeti veszélyeivel, ami talajdegradációhoz és a biodiverzitás csökkenéséhez vezet (habár kísérletek folynak genetikailag módosított, a kártevőknek ellenálló, ezért kevesebb kemikáliát és energiát igénylő alapanyagokkal, például cellulózzal is.)
•
Hazánkban a biodízel előállításának költségéből az alapanyag ára 57%-ot, a sajtolás 24%ot, az észterezés 19%-ot képvisel, vagyis az előállítás nettó költsége mintegy 160 Ft literenként. Ehhez adódik hozzá az ÁFA (20%), mely 40 Ft/liter költséget jelent, jövedéki adó alól pedig mentesül (1997. évi CIII. trv.), így 200 Ft/liter költséggel számolhatunk. Azonban további tényezők ezen költséget igen jelentős mértékben módosíthatják, hiszen az üzemméret 12 Ft/literrel, az alkalmazott technológia akár 40 Ft/literrel is befolyásolhatja
az
előállítási
költségeket,
melléktermékek 43-61 Ft/literes ára sem.
68
ugyanakkor
nem
elhanyagolható
a
A biodízel-termelés változása az Európai Unióban 8. sz. ábra 3 500 000
3 184 000
3 000 000
tonna
2 500 000
1 933 400
2 000 000
1 445 000
1 500 000 1 000 000
1 000 000 715 100 802 700
500 000 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Forrás: Popp József – Somogyi Andrea: Bioetanol és biodízel az EU-ban: áldás vagy átok? http://www.etanol.info.hu/hun/letoltesek/bioenergia_2007_final_04_15.doc 2007.04.22. 23:22h
A bioetanolhoz hasonlóan a biodízel hosszú távú környezeti hatásai sem egyértelműek. Néhány éve folynak a biogázolajjal kapcsolatban olyan vizsgálatok, amelyek azt támasztják alá, hogy az alternatív üzemanyag támogatásával minden eddiginél környezetrombolóbb folyamatot indítanak el a Földön. Jeffrey Dukes amerikai biológus 2003-as vizsgálata szerint az évente elégetett fosszilis tüzelőanyag előállításához gallononként 98 tonna szerves anyagra, összesen a Föld teljes biológiai kapacitásának 400 szorosára van szükség, így irreális célkitűzés a 20%-os bioüzemanyag részarány elérése. Sőt az őserdők eszeveszett irtása, az erdők felégetése és a mocsarak lecsapolása szén-dioxid kibocsátással jár. A biodízel-program azon túl, hogy az élelmiszer termelés rovására megindítja a versenyt a termőföldért, a harmadik világ szegény országaiban őrült iramban kezdik terjeszteni olajpálma-ültetvényeket az őserdő rovására.88 Más nézőpontot képvisel a MOL biodízel melletti határozott állásfoglalása. Thernesz Artur, az
olajtársaság
fejlesztési
igazgatója
mindezt
a
biodízel
kedvezőbb
energetikai
tulajdonságaival, a benzint meghaladó gázolaj iránti magas európai és magyar kereslettel, a biodízel kedvezőbb energiamérlegével és nem utolsósorban – a fentieknek ellentmondó – pozitív éghajlatvédelmi jellemzőjével magyarázza.
88
Forrás: National Geographic Magyarország: Hatalmas károkat okoz http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=6217 2007.04.24. 07:45h
69
a
biodízel-program?
Ugyanis míg az etanol gyártástechnológiája jelentős hőenergiát igényel és nagy füst-gáz kibocsátással jár, addig a dízel használata során akár 30-40%-kal csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása.89
3.6. Ajánlások a bioüzemanyag-ipar előmozdítására
A bioüzemanyagok kivételes szerepet játszhatnak Európa energiapolitikájában és közlekedésének megreformálásában. Egyre sürgetőbb feladat az üzemanyag-összetétel megváltoztatása, mert az Európai Unió közlekedési rendszere szinte kizárólagosan a kőolajtól függ, a kőolaj legnagyobb része pedig a világ politikailag bizonytalan országaiból való behozataltól. Ez olyan helyzetet eredményezett az európai országok ellátás-biztonságában, amely tarthatatlan, és amely a legkomolyabb kihívást jelenti Európának. Jelenleg nincs más olyan anyag, amely közvetlenül kiválthatná a kőolajat, amely megfelelő mennyiségben rendelkezésre állna és nem utolsósorban, amely hozzájárulna az üvegházhatás csökkentéséhez. Léteznek más technológiák – például a hidrogéngazdaság – amelyekben hatalmas lehetőségeket rejlenek, ezek azonban egyelőre – az olajlobbi nyomására - messze állnak a széleskörű életképes alkalmazástól. Ezzel szemben a biodízel és a bioetanol ma is használhatóak, többé-kevésbé a szokásos járműmotorokban. Ahhoz, hogy az Európai Unió célkitűzései a bioüzemanyag-részesedés folyamatos növeléséről megvalósuljanak, a 27 tagállamnak együtt kell működnie a bioüzemanyagtechnológiák és piacok fejlesztésében, az ipar, a mezőgazdaság és környezetvédelem területén. Szükséges lépések: • Az Európai Unió bioüzemanyag-irányelve jelenleg nem kötelező erejű, azaz az egyes tagállamok jogilag nem kötelezhetők arra, hogy elérjék az általuk meghatározott bioüzemanyag-felhasználási szintet. Hogy lehetővé váljon a mostaninál jelentősen magasabb bioüzemanyag-tartalmú üzemanyag-keverékek mindennapi használata, szükség van szigorú célrendszerre és kötelező jellegű iránymutatásokra is. • Az új járműveknél érdemes végrehajtani azokat a megfizethető módosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy magasabb keverési arányú, hatékonyabb keverékeket használjanak.
89
Forrás: A biodízelre esküszik a Mol, http://hvg.hu/gazdasag/20070129_mol_biodizel.aspx?s=hk 2007.04.24. 11:43h
70
• A második generációs cellulóz alapú bioüzemanyagok fejlesztése. (ha az EU gépkocsiállománya benzin helyett továbbra is egyre inkább dízelt fog használni, akkor a biomasszából készülő folyékony üzemanyag (BTL) kereskedelmi forgalmazása különösen fontos lesz.) • A második generációs fejlesztéseken belül és túl a fatermelés bevezetése és a repcemagtermelés továbbfejlesztése. • Figyelemmel kell kísérni a bioüzemanyagok teljes előállítási és felhasználási életciklusa során jelentkező környezeti hatásokat, a megfigyelések alapján a bioüzemanyagok környezetvédelmi
előnyeit
garantáló
intézkedéseket
hozni,
beleértve
az
olyan
bioüzemanyagok használatától való eltérítést, amelyek több üvegházhatású gáz kibocsátával járnak, mint amennyit megtakarítanak, vagy amelyek következtében jelentősen csökken a biodiverzitás. • A
bioüzemanyag-kereskedelem
kiegyensúlyozott
és
türelmes
megközelítésének
folyamatos megvalósítása, hogy a hazai termelők és a potenciális exportáló országok bizalommal fektethessenek be a bioenergia iparba, különös figyelemmel a második generációs technológiák elterjedésére.90 Számítások szerint a bioüzemanyagok előállítása a hordónkénti 90 dolláros olajárnál válik gazdaságossá. Napjainkban ez az összeg 60 dollár körül mozog – köszönhetően az enyhe télnek, a viszonylag magas olajtartaléknak és a növekvő bioüzemanyag-termelésnek. Amennyiben azonban beigazolódik a CIBC World Markets 2005-ös előrejelzése, miszerint 2010-re az olaj ára meghaladhatja a 73-as arab olaj bojkott és a 79-es iráni forradalom kiváltotta olajválságok legmagasabb árait, és egy hordó nyersolaj ára eléri a 100 dollárt, akkor bőven van okunk bízni a bioüzemanyagok előretörésében.91 Mindez csupán adalék. Úgy gondolom, a bioüzemanyagok jelenleg a legkézzelfoghatóbb és a gyakorlati
alkalmazáshoz
legközelebb
álló
megoldást
képviselik
hazánkban
az
energiafüggőség, a közlekedés függőségének és a környezeti károk enyhítésére. Habár nagymértékű kezdeti beruházást és támogatást igényelnek, ezért ipari termelésük beindításához szilárd elhatározás szükséges, úgy tűnik az elkövetkező években világszerte – ha csak ideiglenesen is – szerves részei lesznek az energiaellátásnak.
90
Forrás: Az Európai Közösségek Bizottsága: Jelentés a bioüzemanyagok terén elért haladásról, 2007, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/com/2006/com2006_0845hu01.doc 2007.04.25. 12:11h 91 Forrás: Ma & Holnap: A holnap üzemanyagai: biobenzin és biodízel, http://www.maesholnap.hu/portal/cikk2.php?idc=20060315-161405&id2=elso&idl= 2007.04.25. 13:34h
71
Összegzés Az elmúlt néhány oldalon igyekeztem bemutatni a mai magyar energiagazdaságot alapjaitól kezdve napjainkig, és jelenlegi célkitűzéseit, amelyek teljesítése egyre sürgetőbb, de a legtöbb esetben előre láthatóan nem, vagy csak nagy erőfeszítések és szigorúan összehangolt munka árán valósulhat meg. Igyekeztem betekintést nyújtani – és magam is szerezni – az energiapolitika mélyebb összefüggéseire, lehetőségeire és korlátaira hazai viszonyok között, amelyek ugyan mindannyiunk hétköznapi életének szerves részei, mégis nagyon keveset tudunk valódi működésükről, az egyéni lehetőségeinkről és feladatainkról ebben az összetett rendszerben.
Ugyanis mindnyájan fogyasztói vagyunk egy világméretű hálózat „termékének”, amelyet energiának hívunk és amelyre csillapíthatatlan a kereslet. A kínálat viszont csökkenőben van, a régi módszereket újak váltják fel, amelyek ismét biztonságot jelentenek ideig-óráig, de a környezet a legtöbbet megsínyli. Magyarországgal sajnos nem volt bőkezű a természet fosszilis energiahordozókat illetően. De kaptunk számos más forrást, amelyben lehetőség rejlik és most jutottunk el oda, hogy ezek kiaknázása aktuálissá válik. A közlekedés energetikai fenntartása világszerte problémát jelent. Környezeti és energiafüggőségi problémát. A bioüzemanyagok mindkettőre megoldást jelenthetnek, bár nem végleges és korlátlan formában. Kutatásaim során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a megoldások sok esetben már adottak, azonban a gazdaságipolitikai érdekek nem engedik őket kibontakoztatni és kivitelezni. A bioetanol és biodízel több évtizedes múltja, az alkalmazásukkal kapcsolatos többnyire pozitív tapasztalatok azt mutatják, hogy világszerte van jövőjük, ehhez hazánkban pedig kivételesen jó adottságok és kényszerítő körülmények is társulnak, tekintettel a mezőgazdaság válságára. Úgy gondolom hazai elterjedésüket követően egy ideig ők jelentenek majd könnyítést az ország és az Unió energiagondjaira, később azonban mindenképpen szükség lesz továbbfejlesztésükre és a velük járó egyéb negatív hatások kiküszöbölésére, hogy hosszabb távon is versenyben maradjanak.
72
Én személy szerint az alternatívokban látok reményt, és kevésbé a nukleáris energiában, amely azonban szakemberek szerint kihagyhatatlan a jövő energia-mixéből. Mégis, a félelem egy lehetséges újabb katasztrófa hatásaitól elgondolkodtat, hogy másban kellene megtalálni azokat a kedvező tulajdonságokat, amelyek jelenleg – a veszélyein túl – az atomenergiában rejlenek. Nagy lehetőséget rejt a hidrogén alapú gazdaság kialakítása, bár egyrészt az olajlobbi inkább hagyja a bioüzemanyagok meghatározott arányú fosszilis üzemanyagba való bekeverését, mintsem a teljesen vízre alapuló energiatermelés megvalósulását, másrészt a szintén fogyatkozó vízkészletek miatt ez sem jelentene hosszú távú, végleges megoldást.
Látható, hogy nem lesz egyszerű olyan kiutat találni a világ energiagondjaira, amelynek ne lenne valamilyen hátulütője, és amely gyors ütemben és széles körben elterjeszthető. De szerintem már odáig jutottunk, hogy a készletek kimerülése és a világ energiaellátásának biztosítása csupán másodlagos fontosságú, és a környezeti szempontot kell szem előtt tartanunk. Amelyre egyelőre a bioüzemanyagok - némi módosítással - megfelelőnek tűnnek.
Addig is, amíg érdemleges megoldás nem születik, minden ország - lehetőségeihez mérten – növelje az energiahatékonyságot és támogassa az ez irányú további kutatásokat, és minden fogyasztó – lehetőségeihez mérten – úgy éljen és olyan mértékben fogyasszon, amely még szükséges és indokolt, és keressen olyan lehetőségeket a saját mindennapjaiban, amelyek összhangba hozhatók az ország és Európa célkitűzéseivel. Egy kis odafigyeléssel a közvetlen környezetünk jobbításán túl hozzájárulhatunk az energiapolitikai feladatok és célok teljesítéséhez. Bár a természeti környezet védelmének sohasem volt és nem is lehet célja az emberi kultúra és tudomány fejlődésének fékezése vagy akadályozása – hisz az emberiség jogos törekvése a folyamatos fejlődés fenntartása – mégis, még a készletek kimerülése előtt, gátat kell szabnunk a környezet visszafordíthatatlan pusztításának.92
92
Dr. Vajna Tamásné: Természetvédelem, http://www.kankalin.bme.hu/Dok/TVBMEjegyzet01.doc p.5. 2007.03.22.19:40h
73
Irodalomjegyzék
Könyvjellegű források: 1. Barbara Eder - Franz Eder: A növényolaj, mint hajtóanyag, Cser Kiadó, Budapest, 2005. 2. Bai Attila – Lakner Zoltán – Marosvölgyi Béla – Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002. 3. Erdősi Csaba: Átfogó, új energiastratégiát!, Magyar Nemzet, 2007. április 11. p.13. 4. Európai Iparpolitika, Integrációs Tájékoztató: Megújuló Energiaforrások az Európai Unióban, EURO-COOPERATION Nemzetközi Tanácsadó Csoport, Budapest, 1999., p.30-43. 5. Fülöp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1984., p.83-95. 6. Giber János: Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban, B+V Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2005. 7. Giday András – Radnóti László – Szegő Szilvia: Stratégiai füzetek 6., Energiagondok a világban és nálunk, Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ, Budapest, 2000. 8. Mihálovits András: Gabona: takarmány helyett bioüzemanyag, Haszon Agrár 2007/2 évfolyam, p.14-17. 9. Mihálovits András: Kettőt egy csapásra, Haszon Agrár 2007/2 évfolyam, p.18-21. 10. Molnár Judit: Az energia jövője – a jövő energiája az Európai Unióban és Magyarországon, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 2004. 11. Paul Roberts: Az olajkorszak vége. Egy bizonytalan világ kezdetén, HVG könyvek, HVG Kiadói Rt., 2004. 12. Sembery Péter – Tóth László: Hagyományos és megújuló energiák, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004. 13. Vajda
György:
Energiapolitika,
Magyarország
Tudományos Akadémia, Budapest, 2001., p.73-115.
74
az
ezredfordulón,
Magyar
Internetes portálok: 14. http://www.enpol2000.hu/files/epf06.doc p.8. (2007.03.21. 22:10h) 15. http://www.kankalin.bme.hu/Dok/TVBMEjegyzet01.doc p.5. (2007.03.21.19:40h) 16. http://www.scitech.mtesz.hu/04faller/faller1.htm p. 3. (2007.03.23. 19:30h) 17. http://www.npp.hu/bemutatkozas/bemutatKezd.htm (2007.03.22. 20:30h) 18. http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/441/1/3/ (2007.03.23. 12:43h) 19. http://www.ceeol.com/aspx/getdocument.aspx?logid=5&id=A802E623-7E63-4C38B00F-68AA0D0DD342 p.177. (2007.03.24. 10:12h) 20. http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200309/ramszolgltatk9699_2.doc p.6. (2007.04.01. 11:53h) 21. http://www.ibs-b.hu/tiuj/dl/phd.doc, p.79. (2007.03.23. 20:11h) 22. http://www.mee.hu/aletoltes/helyzetkepRS.doc p.5. (2007.03.26. 11:10h) 23. http://www.matud.iif.hu/07jan/03.html (2007.04.02.12:44h) 24. http://misc.meh.hu/letoltheto/energiajelentes_melleklet_magyari.pdf
(2007.04.02.
12:37h) 25. www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=-letoltes_FM%202005/01Energia-Lengyel.pdf (2007.04.03. 14:42h) 26. www.gkm.gov.hu/data/395563/07albiz_teljesanyag.pdf p.5-7 (2007.04.02. 14:11h) 27. http://www.kutdiak.hu/uj/dokumentumok/Engelberth_Istvan_abstract.doc (2007.04.02. 10:47h) 28. http://www.agraroldal.hu/energia-6_cikk.html (2007.04.04. 13:43h) 29. http://www.zoldujsag.hu/1_17/b1.htm (2007.04.03. 20:03h) 30. http://www.energiaklub.hu/hu/energiahatekonysag/alapinfo/nkiadat/
(2007.04.04.
22:40h) 31. http://misc.meh.hu/letoltheto/energiajelentes_melleklet_molnar.pdf (2007.04.03.22:50h) 32. http://www.eurohirek.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=6745 (2007.04.05. 12:11h) 33. http://www.mfor.hu/cikk.php?article=34138&pat=6 (2007.04.06. 23:00h) 34. http://www.atomforum.hu/pdf/04%20atomeromuvek.pdf (2007.04.09. 12:36h) 35. http://www.mfor.hu/cikk.php?article=34138&pat=6 (2007.04.07. 08:25h) 36. http://nol.hu/cikk/431449/ (2007.04.09. 08:56h) 37. http://www.zoldtech.hu/cikkek/20070115magyarmegujulo2 (2007.04.09. 10:40h) 38. http://www.agraroldal.hu/elpazaroljuk-megujulo-energiainkat_cikk.html (2007.04.10.07:57h) 75
39. www.mvm.hu/resource.aspx?ResourceID=mvmkozl_2004_1_03 p.22. (2007.04.12. 15:21h) 40. http://www.matud.iif.hu/01nov/puppan.html (2007.04.15. 20:11h) 41. http://www.lelegzet.hu/archivum/2006/04/3439.hpp (2007.04.17. 20:40h) 42. http://www.zoldtech.hu/cikkek/20070320biouzemanyag_vs_etel/
(2007.04.20.
22:10h) 43. http://reports.hu.eea.europa.eu/briefing_2004_4/hu/HU_Briefing_4.pdf
p.3.
(2007.04.17. 11:10h) 44. http://www.etanol.info.hu/hun/letoltesek/bioenergia_2007_final_04_15.doc (2007.04.28. 20:30h) 45. http://nol.hu/cikk/441662/ (2007.04.22. 20:55h) 46. http://www.matud.iif.hu/05mar/03.html (2007.04.23. 09:40h) 47. http://www.date.hu/acta-agraria/2004-14/bai.pdf p.30-38. (2007.04.24. 09:31h) 48. http://www.metro.hu/techtud/kornyezetvedelem/cikk/77993 (2007.04.25. 12:40h) 49. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&ctag=articlelist&iid=1&articleID=1040 9 (2007.04.27. 22:02h) 50. http://totalcar.hu/magazin/kozelet/biodizel/ (2007.04.26. 14:32h) 51. http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=15658/ (2007.04.27. 13:20h) 52. http://www.okoline.hu/sajtonk.php (2007.04.28. 11:01h) 53. http://www.kekenergia.hu/biodizel.html (2007.04.28.12:10h) 54. http://www.etanol.info.hu/hun/letoltesek/bioenergia_2007_final_04_15.doc (2007.04.28.23:22h) 55. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=6217 (2007.04.29.07:45h) 56. http://hvg.hu/gazdasag/20070129_mol_biodizel.aspx?s=hk (2007.04.29. 11:43h) 57. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/com/2006/com2006_0845hu01.doc (2007.04.28.12:11h) 58. http://www.maesholnap.hu/portal/cikk2.php?idc=20060315-161405&id2=elso&idl= (2007.04.28.13:34h) 59. http://ec.europa.eu/energy/green-paperenergy/doc/2006_03_08_gp_document_hu.pdf (2007.04.29. 16:17h) 60. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0848:FIN:HU:HTML (2007.05.01. 10:22h) 61. http://www.biomasszaeromuvek.hu/energiatermeles/magyarorszagon#1 (2007.05.07. 14:11h)
76
Mellékletek 1. sz. melléklet „A zöld könyv meghatározta az Európa előtt álló új energetikai kilátásokat, felvázolta a vitára bocsátandó kérdéseket, és lehetséges európai szintű cselekvésekre tett javaslatot. A vita előremozdítása érdekében alapvető fontosságú az integrált fellépés. Minden tagállam saját nemzeti preferenciái alapján fog választani. Azonban a globálisan egymásra utalt világban az energiapolitika szükségszerűen európai dimenzióval is rendelkezik. Az európai energiapolitikának három fő célkitűzéssel kell rendelkeznie: • Fenntarthatóság: (i) versenyképes megújuló energiaforrások és egyéb szénszegény technológiával feldolgozható energiaforrások és energiahordozók fejlesztése, különös tekintettel a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokra; (ii) az energia iránti kereslet megfékezése Európán belül, és (iii) vezető szerep az éghajlatváltozás megállítását és a helyi levegőminőség javítását célzó globális törekvésekben. • Versenyképesség: (i) gondoskodni arról, hogy az energiapiac megnyitásából a fogyasztóknak és a gazdaság egészének előnye származzék, és ezzel párhuzamosan ösztönözni a tiszta energia termelésébe és az energiahatékonyságba történő befektetéseket; (ii) mérsékelni az emelkedő nemzetközi energiaáraknak az EU gazdaságára és polgáraira gyakorolt hatását és (iii) gondoskodni arról, hogy Európa továbbra is élen járjon az energiatechnológiai újítások terén. • Az ellátás biztonsága: az EU energiaimporttól való egyre növekvő függésének csökkentése (i) integrált megközelítéssel – a kereslet csökkentése, az EU energiaszerkezetének változatosabbá tétele a helyben rendelkezésre álló és megújuló versenyképes energia nagyobb mértékű használatával; (ii) egy olyan keret kidolgozása az energiaszolgáltatókkal és fogyasztókkal együttműködve, mely elősegíti az energia iránti növekvő kereslet kielégítéséhez szükséges befektetéseket; (iii) az EU szükséghelyzetek kezelésére való felkészültségének javítása; (iv) és kedvezőbb feltételek biztosítása a globális erőforrásokhoz hozzáférni kívánó európai vállalatok számára, valamint (v) a polgárok és vállalkozások energiához történő hozzáférésének biztosítása. E célkitűzések eléréséhez fontos lenne azokat az EU energiapolitikájának első stratégiai felülvizsgálata során egy átfogó keretbe szervezni. Ezt egy olyan stratégiai célkitűzéssel lehetne kiegészíteni, ami egyensúlyba hozná a fenntartható energiafelhasználás, versenyképesség és az ellátás biztonsága célkitűzéseket, arra törekedve például, hogy az EU átfogó energiaszerkezetében egy meghatározott szintet elérjen a biztonságos és alacsony széntartalmú energiaforrásokból származó energia. Ez kombinálná a tagállamok szabadságát a különböző energiaforrások közti választásra vonatkozóan, és az EU igényét arra, hogy a három fő energetikai célkitűzést átfogóan teljesítő energiaszerkezettel rendelkezzen.”
77
„(ii) A megújuló energiaforrások fokozott használata Az EU 1990 óta egy nagy ívű és sikeres terv megvalósításán dolgozik, melynek célja, hogy vezető szerepre tegyen szert a világban a megújuló energia alkalmazása terén. Hogy csak egy példát említsünk, az EU-nak 50 széntüzelésű erőmű teljesítményének megfelelő szélenergia kapacitást sikerült létrehoznia, amelynek költségei az elmúlt 15 évben a felére csökkentek. A megújuló energia EU-n belüli piacának éves forgalma 15 milliárd € (a világpiac forgalmának a fele), 300 000 embert foglalkoztat, és jelentős exportot bonyolít le. Ár tekintetében a megújuló energia ma már kezd versenyképes lenni a fosszilis tüzelőanyagokhoz viszonyítva. 2001-ben az EU megállapodást kötött, hogy 2010-re elektromos energiafogyasztásának 21%át megújuló energiaforrásokból fogja fedezni. 2003-ban megállapodás született arról, hogy 2010-re a benzin és gázolaj legalább 5,75%-át bioüzemanyag teszi ki. Számos ország támogatást biztosító nemzeti politikája segítségével gyors növekedést tud felmutatni a megújuló energiaforrások felhasználása terén. Ha azonban a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor az EU mindkét kitűzött céltól 1-2 százalékponttal el fog maradni. Amennyiben az EU az éghajlatváltozással kapcsolatban kitűzött hosszabb távú célját el szeretné érni, és csökkenteni kívánja a fosszilis üzemanyagok importjától való függését, akkor nemcsak el kell érnie, hanem túl is kell teljesítenie ezeket a célokat. A megújuló energia ma már világszerte a villamosenergia-termelés harmadik legnagyobb forrásának számít (a szén és a gáz után), és megvan a lehetőség a további előretörésre, annak minden későbbi környezeti és gazdasági előnyével együtt. A megújuló energiaforrásokban rejlő potenciál kiaknázása érdekében támogatást nyújtó politikai keretekre van szükség, és azoknak különösen az ilyen energiaforrások versenyképességének növekedését kell ösztönözniük, a versenyjogi szabályok teljes mértékben történő tiszteletben tartása mellett. Az alacsony széntartalmú technológiával előállított hazai energia egyes forrásai már most is kiaknázhatók, mások azonban, így például a parti szél, a hullámzás vagy az ár-apály jelenség energiatermelésre való hasznosítása további pozitív ösztönzést igényel. A megújuló energiában rejlő lehetőségek csak a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések és beruházások iránti hosszú távú elkötelezettség esetén aknázhatók ki teljes mértékben. Az EU stratégiai energetikai felülvizsgálatával párhuzamosan a Bizottság egy megújuló energiával kapcsolatos útitervet fog előterjeszteni. Ez kitér majd a megújuló energiaforrásokra vonatkozó hatékony uniós politika legfontosabb kérdéseire: – konkrét intézkedéseket tartalmazó aktív program a meglévő célok eléréséhez; – annak vizsgálata, hogy milyen 2010 utáni célokat vagy célkitűzéseket kell meghatározni, és milyen jellegűek legyenek ezek a célok annak érdekében, hogy az iparág és a befektetők számára hosszú távú biztonságot nyújtsanak, valamint milyen aktív programok és intézkedések szükségesek ezek megvalósításához. A célokat a villamos energiára, tüzelőanyagokra, illetve üzemanyagokra és lehetőség szerint a fűtésre vonatkozó részletes operatív célokkal lehetne kiegészíteni; – a közösség energiatakarékossági kereteibe illeszkedő, a fűtésről és hűtésről szóló új közösségi irányelv;
78
– részletes rövid-, közép és hosszú távú terv az EU olajimporttól való függésének stabilizálására és fokozatos csökkentésére. Ennek a már meglévő biomassza cselekvési tervre2 és a bioüzemanyag stratégiára3 kell épülnie; – kutatási, demonstrációs és piaci elterjedést segítő kezdeményezések annak érdekében, hogy a tiszta és megújuló energiaforrások közelebb kerülhessenek a piacokhoz. Az útiterv alapos hatásvizsgálaton alapulna, ami a megújuló energiaforrásokat az egyéb rendelkezésre álló lehetőségekkel összehasonlítva értékeli.” (Zöld Könyv, Brüsszel, 2006)
79
2. sz. melléklet
„2.4. A megújuló energiára vonatkozó célkitűzések elérése felé tett átfogó előrelépés Nem valószínű, hogy elérhető lesz 2010-re az a cél, hogy a megújuló energiaforrások az EU teljes energiafogyasztásához 12%-ban járuljanak hozzá. A jelenlegi tendenciák alapján az EU nem fogja túllépni 2010-re a 10%-ot. Ez nem tekinthető másnak, mint politikai kudarcnak, ennek oka pedig az, hogy a politikai nyilatkozatokat nem sikerült politikai és gazdasági ösztönzőkkel megtámogatni, vagy ilyen szándék sem volt. Ezen túl, az elért előrelépés nagyrészt viszonylag kevés tagállam erőfeszítéseinek köszönhető. Ez nem méltányos, és annak veszélyét hordozza, hogy torzul a belső piac működése. Az Európai Unió a legtöbb előrelépést a villamosenergia-ágazatban tette. E téren a jelenlegi szakpolitikák és intézkedések alapján az Európai Unió várhatóan 2010-re eléri a 19%-os részarányt. Az EU-n belül azonban egyenlőtlen a fejlődés, és azok a tagállamok teljesítenek a legjobban, ahol stabilak a szabályozási keretek. A közlekedésben a bioüzemanyagok terén történt valamiféle előrehaladás, különösen az irányelv elfogadása óta, de ez nem elegendő a célok eléréséhez. A fűtés és a hűtés területén a megújuló energiák használatában az 1990-es évek óta alig történt előrelépés.” „3.3. A bioüzemanyagokra vonatkozó célkitűzés A bioüzemanyagok drágábbak, mint a megújuló energia más formái, de jelenleg ez az egyetlen megújuló energiafajta, amely megoldás lehet a közlekedési ágazat energiagondjaira, beleértve a szinte teljes kőolajfüggőséget és azt, hogy ebben az ágazatban különösen nehéz csökkenteni az üvegházhatású gáz-kibocsátást. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy az új keret tartalmazzon a bioüzemanyagokra vonatkozó, jogilag kötelező minimális célkitűzéseket. Már most világosan meg kell határozni e célok jövőbeli szintjét, mivel a gyártók hamarosan már olyan járműveket fognak gyártani, amelyek még 2020-ban is forgalomban lesznek, tehát amelyeknek már a szóban forgó üzemanyagokkal kell működniük. A fenntartható alapanyag-, gépjárműmotor- és bioüzemanyag-előállítási technológiák rendelkezésre állására vonatkozó mértéktartó becslések alapján 10%-ban indokolt rögzíteni a teljes közlekedési benzin- és dízelolaj-felhasználás 2020-ra célul kitűzött minimális bioüzemanyag-hányadát[19]. E célkiűzés gördülékeny megvalósítása érdekében a Bizottság párhuzamosan javasolni fogja az üzemanyag minőségére vonatkozó (98/70/EK) irányelv megfelelő módosítását, többek között a bioüzemanyag-hányad beépítése végett.” (A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Megújulóenergiaútiterv - Megújuló energiák a XXI. században: egy fenntarthatóbb jövő építése, Brüsszel, 2007)
80
