BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK (MA) SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakirány
EGY HÁTRÁNYOS HELYZETŐ KISTÉRSÉG MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEI ÉS LEHETİSÉGEI
Készítette: Gyulavári Anett
Budapest, 2011
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 3 Bevezetés ............................................................................................................................... 5 1.
2.
3.
Az Európai Unió regionális politikája ........................................................................... 7 1.1.
A regionális politika történeti áttekintése ............................................................... 9
1.2.
A regionális politika alapelvei .............................................................................. 15
1.3.
NUTS-rendszer ..................................................................................................... 16
1.4.
A támogatási eszközök rövid bemutatása ............................................................. 17
1.5.
A megreformált kohéziós politika (2007-2013) ................................................... 19
1.5.1.
Célkitőzések (2007-2013).............................................................................. 20
1.5.2.
A kohéziós politika pénzügyi eszközei ......................................................... 21
1.5.3.
Egyéb támogatási eszközök ........................................................................... 23
Regionális politika Magyarországon ........................................................................... 26 2.1.
Történelmi elızmények ........................................................................................ 26
2.2.
Országos Területfejlesztési Koncepció ................................................................. 27
2.3.
A területfejlesztés intézményrendszere................................................................. 30
2.4.
Támogatási források ............................................................................................. 33
2.4.1.
Csatlakozás elıtti források............................................................................. 33
2.4.2.
Csatlakozás utáni források ............................................................................. 34
A Pásztói kistérség az Észak-magyarországi régióban................................................ 39 3.1.
Az Észak-Magyarországi régió ............................................................................. 39
3.1.1.
Településszerkezet ......................................................................................... 40
3.1.2.
Népesség ........................................................................................................ 40
3.1.3.
Gazdaság........................................................................................................ 41
3
3.1.4.
Munkanélküliség ........................................................................................... 43
3.1.5.
Foglalkoztatottság.......................................................................................... 43
3.1.6.
A régió probléma diagrammja ....................................................................... 44
3.1.7.
Észak-Magyarországi Operatív Program....................................................... 46
3.2.
3.2.1.
Demográfiai helyzet ...................................................................................... 49
3.2.2.
Gazdaság........................................................................................................ 50
3.2.3.
Munkanélküliség ........................................................................................... 52
3.2.4.
Infrastruktúra ................................................................................................. 54
3.2.5.
Oktatás, képzés .............................................................................................. 55
3.2.6.
Turizmus ........................................................................................................ 56
3.3. 4.
A Pásztói kistérség ................................................................................................ 47
A Pásztói kistérség SWOT- analízise ................................................................... 57
Fejlesztések a Pásztói kistérségben ............................................................................. 59 4.1.
Pásztó Kistérség Többcélú Társulása.................................................................... 60
4.2.
Térségi hatású fejlesztések.................................................................................... 61
4.2.1.
„SANSZ2” Pásztó a betegekért ..................................................................... 61
4.2.2.
Pásztó Kistérségi Központ Rehabilitációja.................................................... 65
Összegzés, javaslatok .......................................................................................................... 71 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 75 Táblázat-és ábrajegyzék ...................................................................................................... 82 MELLÉKLETEK ................................................................................................................ 83
4
Bevezetés A fıiskola nemzetközi tanulmányok mesterképzés szak hallgatójaként olyan témát választottam mely az Európai Unió regionális politikájával kapcsolatos, s amely egy aktuális témával, problémával, annak esetleges megoldásával foglalkozik. Az aktualitás mellett fontosnak tartottam egy olyan téma feldolgozását, vizsgálatát, melyet a tanult elméleti háttérre támaszkodva szemléletesen, gyakorlati példán keresztül is be tudok mutatni. Az Európai Unió szakpolitikái közül azért a regionális politikára esett a választásom, mert korábbi tanulmányaim során már lehetıségem nyílt ezzel a témával részletesebben foglalkozni. Továbbá, mivel Magyarország már hét éve tagja az Európai Uniónak, kíváncsi vagyok arra, hogy milyen mértékben sikerült a regionális politika által, kohéziós alapon és a strukturális alapokon keresztül támogatni a fejletlenebb régiók felzárkózását, nıttek, avagy csökkentek-e a regionális különbségek Magyarországon? Ebbıl kifolyólag természetesen az Európai Unió regionális politikájának bemutatásán túlmenıen, a magyar regionális politika bemutatására is sor kerül. Dolgozatomban arra a kérdésre keresek, s kívánok választ adni, hogy egy hátrányos helyzető kistérség miként volt képes a regionális politika által nyújtott területfejlesztési forrásokat felhasználni, milyen eredmények születtek, valamint milyen további fejlesztési lehetıségek állnak a kistérség rendelkezésére. Azt is be szeretném mutatni, hogy milyen akut problémák vannak, amelyeket eddig még nem lehetett kiküszöbölni. A területfejlesztés megvalósult eredményeit, valamint jövıbeni lehetıségeit lakhelyemen, a Nógrád megyei Pásztói kistérségben vizsgálom meg. Ugyanis, mint ahogy az Északmagyarországi régió, úgy a Pásztói kistérség is problémák sokaságával küzd, lemaradása Magyarország fejlett régióihoz képest egyre markánsabb. E fejlıdési szakadék csökkentése érdekében, fontosnak tartom a kistérség fejlesztését, versenyképességének növelését, lehetıségeinek, kitörési pontjainak kiaknázását. Szakdolgozatom elkészítése során igyekeztem egy átfogó képet adni az Európai Unió regionális politikájáról, a területfejlesztés lehetıségeirıl illetve eredményeirıl. Ennek érdekében az Európai Unió regionális politikájától, annak kialakulásától kezdve folyamatosan haladok egy hátrányos helyzető magyarországi kistérség megvalósult fejlesztési eredményeinek bemutatásáig, illetve a jelenleg is folyamatban lévı nagyobb volumenő fejlesztés ismertetéséig.
5
Dolgozatom elsı fejezetében az Európai Unió regionális politikáját mutatom be. Ezen belül kitérek a 27 tagú Európai Unió fejlettségbeli különbségeire, arra, hogy a legfejlettebb és a legelmaradottabb országok közötti különbségek igen jelentısek. A következı fejezet a magyarországi regionális politikáról, annak történetérıl szól. Bemutatásra kerülnek azon dokumentumok, melyek jelentısen meghatározzák Magyarország területfejlesztési prioritásait,
valamint
szó
lesz
azon
pénzügyi
forrásokról,
melyek
hatékony
felhasználásával Magyarország csökkentheti területi különbségeit. A harmadik fejezet az Észak-magyarországi régióval illetve a Pásztói kistérséggel foglalkozik. Ebben a fejezetben helyzetértékelés keretében sor kerül a régió fıbb jellemvonásainak, gazdasági helyzetének ismertetésére, összehasonlítva az ország többi régiójával, majd a Pásztói kistérség bemutatása, erısségeinek, gyengeségeinek, lehetıségeinek elemzése kerül ismertetésre. Az utolsó fejezetben térek ki a területfejlesztés gyakorlati példájára, melynek során azt a két, nagy volumenő, fejlesztési projektet vizsgálom, melyek a kistérség helyzetét, lakóinak életkörülményét jelentısen befolyásolják valamint további fejlesztések, hatékony együttmőködések révén lehetıséget adnak a kistérség kitörésére, fejlıdésére. Szakdolgozatom
megírása
során
a
regionális
politikával
kapcsolatban
széles
szakirodalomra tudtam támaszkodni. Tanulmányoztam a regionális politika hazai szakértıinek- Kengyel Ákos, Horváth Gyula, Forman Balázs, Rechnitzer János- munkáit valamint többek között a Kohéziós jelentések, az Európai Unióban az egy fıre jutó regionális GDP különbségekrıl, a regionális politika szerepérıl és eredményeirıl szóló valamint az Európai Unió Területi Agendájának hazai érvényesítését ismertetı dokumentumok nyújtottak sok segítséget. A régió, kistérség vizsgálatánál elsısorban a Központi
Statisztikai
Hivatal
adataira
valamint
régiós,
megyei,
kistérségi
esettanulmányokra, többek között az Észak-magyarországi Operatív Programra, Pásztó Város Gazdasági Programjára hagyatkoztam. A gyakorlati példa bemutatásakor, pedig interjúk és a fejlesztésekkel kapcsolatos önkormányzati források, projekt adatlapok segítették munkámat. Ezúton szeretnék köszönetet mondani dr. Ferkelt Balázs belsı konzulensek, valamint Mészáros Sándornak, mint külsı konzulensnek, akik észrevételeikkel, javaslataikkal, tapasztalataikkal hozzájárultak diplomamunkám elkészítéséhez.
6
1. Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió megalakulása óta jelentıs fejlıdéseken, változásokon ment keresztül, s napjainkra a világ egyik legnagyobb integrációjává alakult, jelentıs gazdasági és kereskedelmi szerepet betöltve a világgazdaságban. Ugyanakkor a folyamatos bıvítések, a fejletlenebb
gazdasággal
rendelkezı
országok
bevonása
jelentıs
fejlettségbeli
különbségekhez, megosztottsághoz vezetett nem csupán tagállamok, hanem régiók és különbözı társadalmi csoportok között is. A növekvı munkanélküliség problémája, az életszínvonalban,
jövedelem-színvonalban,
a
gazdasági
teljesítményben,
az
infrastruktúrában fennálló tagállamok közötti eltérések, jelentısen kihatnak az Európai Unió gazdaságának fejlıdésére, az integrációs folyamat hatékony elmélyítésére illetve annak további fejlıdésére. A tagállamok közötti fejlettségbeli különbségeket jól fémjelzi, hogy míg Luxemburgban a vásárlóerı-paritáson számított egy fıre jutó GDP 2009-ben elérte a 271%-ot az EU átlaghoz viszonyítva, addig ez az arány Bulgáriában csupán 44%. E két szélsı érték alapján elmondható, hogy az integráció legfejlettebb és legszegényebb tagállama közötti fejlettségbeli szintkülönbség több mint 6-szoros. Luxemburg mellett a második helyen álló legmagasabb GDP-vel, mintegy 131%-kal, rendelkezı Hollandia is jelentısen, háromszor meghaladja Bulgária teljesítményét. Továbbá az EU öt legfejlettebb tagállamának GDP-je háromszor akkora, mint az öt legszegényebb tagállam GDP-je.1 Amennyiben regionális szinten vizsgáljuk meg az Európai Unión belüli különbségeket, szintén szembetőnı fejlettségbeli eltéréseket tapasztalunk. A 27 tagállam legfejlettebb és a legelmaradottabb régiója közötti fejlettségbeli különbség, egy fıre jutó GDP alapján, meghaladja a tízszerest. Mint az 1. táblázat is jól mutatja, a legelmaradottabb régióknak az újonnan csatlakozott, periferikus fekvéső országok bizonyulnak, amelyeket többek között alacsony gazdasági teljesítmény, magas munkanélküliség, szakemberhiány jellemez, míg a legfejlettebbnek az erıs gazdasági potenciállal, fejlett infrastruktúrával rendelkezı területek bizonyulnak.
1
GDP per capita, consumption per capita and comparative price levels, 2010 http://epp.eurostat.ec.europa.eu, 2011-02-17 08:54
7
1. táblázat Egy fıre jutó GDP vásárlóerı-paritáson az öt legfejlettebb és legfejletlenebb régióban (EU-27, 2007) Vásárlóerı-paritáson számított; EU-27=100 százalék Egy fıre Egy fıre Legfejlettebb régió Legfejletlenebb régió jutó GDP jutó GDP Belsı-London Severozapaden 334 26 (Egyesült Királyság) (Bulgária) Luxemburg
275
Nord-Est (Románia)
27
Brüsszel- Fıvárosi régió
221
Severen tsentralen (Bulgária)
27
Hamburg (Németország)
192
Prága (Csehország)
172
Ile-de-France (Franciaország) Dél-és Kelet régió (Írország) Groningen (Hollandia) Oberbayern (Németország) Stockholm (Svédország)
Yuzhen tsentralen (Bulgária) Yugoiztochen (Bulgária) Severoiztochen (Bulgária) Sud-Vest Oltenia (Románia)
169 166 165
Sud-Est (Románia)
27 31 32 33 34
Sud-Montenia 34 (Románia) Podkarpackie 165 37 (Lengyelország) Forrás: Regional GDP per inhabitant, 2010 http://epp.eurostat.ec.europa.eu, 2. o. alapján saját szerkesztés 165
Ami Magyarországot illeti, a vásárlóerı-paritáson számított egy fıre jutó GDP az EU27 átlaghoz viszonyítva 2009-ben 65%-volt. Továbbá a tagállamok régióinak fejlettségbeli sorrendjében sajnos négy magyarországi régió is szerepel a legfejletlenebbek között, mégpedig a Dél-Dunántúl, ahol az egy fıre esı GDP 43%, Dél-Alföld 42%-kal, az ÉszakMagyarországi régió 40%-kal valamint az Észak-alföldi régió 39%-kal.2 Ahhoz, hogy ezek az óriási különbségek az integráción belül mérséklıdjenek, elengedhetetlen egy átfogó, minden területet felölelı, hatékony fejlesztési rendszer kialakítása és alkalmazása. Az Európai Unió szakpolitikái közül a regionális politika az, amely a gazdasági, szociális fejlettségbeli különbségek csökkentését, az elmaradott régiók felzárkózását hivatott elısegíteni különbözı pénzügyi eszközökön keresztül. A regionális politika egyfajta utólagos beavatkozást jelent, hiszen nem a megelızésre, az újabb problémák kialakulásának megakadályozására helyezi a hangsúlyt, hanem sokkal inkább a már meglévı problémákat, fejlettségi különbségeket kívánja csökkenteni. Ugyanakkor alapvetı feladata, a lemaradt régiók kihasználatlan erıforrásainak kiaknázása, mozgósítása, 2
Eurostat-Newsrelease, Regional GDP per inhabitant in 2007, 2010 http://epp.eurostat.ec.europa.eu 2011-02-17 11:01
8
beruházások vonzása valamint a foglalkoztatás, termelés növekedésének elısegítése, egyfajta gazdasági és szociális kohézió megteremtése. Kengyel (2002) szerint egy ország regionális politikáját, a területfejlesztés prioritásait alapvetıen befolyásolja az ország gazdaságpolitikája, az országban lezajló területi folyamatok, azok fıbb jellege valamint a területfejlesztés általános felfogása. Mivel a területi fejlıdés hatása csak hosszabb idı elteltével érzékelhetı, több idıt vesz igénybe, így a területfejlesztés célrendszere is mindig hosszú távú elképzeléseket, célokat határoz meg. 3
1.1. A regionális politika történeti áttekintése A közösségi regionális politika kialakításával, szükségességével az 1957-es Római szerzıdés
még
részletesen
nem
foglalkozik,
fontossága
csupán
a
szerzıdés
Preambulumának második bekezdésében fogalmazódik meg. A „Hatok” ugyanis megállapodtak abban, hogy gazdaságaikat egyesítik és törekednek az elmaradott területek felzárkóztatására, csökkentik a területek közötti különbségeket. Annak ellenére, hogy ekkor az aláíró felek még nem dolgozták ki pontosan, nagy részleteiben a regionális politika eszköz-és célrendszerét, a szerzıdés már rendelkezett olyan pénzügyi eszközökrıl, mint például az Európai Szociális Alap és az Európai Beruházási Bank létrehozása, melyeknek már volt regionális hatásuk, hiszen céljuk volt a foglalkoztatottság növelése valamint az elmaradott országok segítése kedvezményes hitelek által. A „Hatok” Európájában a tagországok a területi kiegyenlítıdést elsısorban a gazdasági növekedéstıl várták, így ebben az idıben legfıbb céljuk a kereskedelmi akadályok lebontása és egy egységes belsı piac megteremtése volt. Hogy ez megvalósuljon, és akadályoktól mentes legyen az áruk, a szolgáltatások, a tıke és a munkaerı szabad áramlása, mindenképpen szükségesnek tartották a területi egységek közötti nagy fejlıdésbeli különbségek csökkentését. Annak ellenére, hogy az integráción belül jelentıs területi, fejlettségbeli különbségek voltak, mégsem volt egy egységes, valódi szabályozás. Ugyan létezett már ekkor regionális politika, azonban még csak nemzeti szinten mőködött, és csak az adott ország problémáira vonatkozó módszerekkel, tervekkel.4 Ami Olaszországot illeti, már egyesítése (1861) óta jelentıs területi különbségekkel küzd, az észak-dél ellentét mind a társadalmi mind, pedig a gazdasági életben megnyilvánul. Míg
3 4
Kengyel Ákos, 2002, 65-67.o. Sarudi Csaba, 2003, 34-35.o.
9
az északi területek a nyersanyag lelıhelyek, a kedvezı termıtalaj révén gyors fejlıdének indulhatott, s nagyipari központok alakultak ki, addig a déli területek lakosai földhiánnyal küzdöttek, valamint elavult, kezdetleges mővelési eszközöket alkalmaztak. A két országrész közötti különbségek mindig is jelentısek voltak, a legnagyobb mértéket pedig a II. világháborút követıen érték el, amikor a déli agrártermelés egy fıre jutó értéke alig haladta meg az északi átlag felét. A területi egyenlıtlenségek mérséklésére, a déli gazdaság megerısítésére
az
olasz
kormány
1950-ben
földreformot
hirdetett.
Emellett
területfejlesztési program is kidolgozásra került, melynek keretében megalakításra került a Dél Fejlesztésének Miniszteri Bizottsága valamint a Dél Alap, amely tíz évre szóló költségvetése ezer milliárd líra volt. Ennek az összegnek a 90%-át talajjavításra, vízrendezésre fordították. A program kezdetben ígéretesnek tőnt, azonban a beruházások sokkal inkább politikai célokat szolgáltak, mintsem gazdasági ésszerőséget. Ezt követıen, 1957-ben a létrehozták a Déli Iparfejlesztési Törvényt, amely többek között kötelezte az állami tulajdonú vállalatokat, hogy befektetéseik 60%-át a déli területeken valósítsák meg. Azonban ezen nemzeti területfejlesztési intézkedések sem oldották meg a két országrész közötti egyenlıtlenségek problémáját.5 Nemzeti szinten talán Franciaország tudta legjobban kezelni a regionális problémáit, amelyek leginkább Párizs túlsúlyában mutatkoztak meg. Ez a dominancia köszönhetı volt a sugaras vasúthálózatnak, a központosított állami szervezetnek valamint az ipari tevékenység is döntıen ott koncentrálódott. Párizs agglomerációjában jelentısen, mintegy kétszeresére nıtt a bevándorlók száma.
Franciaországban 1949-ben hozták létre a
területfejlesztésért felelıs hivatalt, valamint úgynevezett kitelepítési bizottságok kerültek felállításra. Ezek mellett olyan kormányzati támogatások és adókoncessziók kerültek bevezetésre, melyek a vállalatokat a fıvárosból való kitelepülésre ösztönzik. Ezáltal sor került
a
vidéki
nagyobb
városok
technológiai
modernizációjára
is.
Párizs
ellensúlyozásához már ezen intézkedések is hozzájárultak, azonban a regionális politika 1960-ban erısödött meg igazán, amikor programrégiók kerültek bevezetésre. A kialakított 21 programrégió segítette az ipar kitelepítését illetve a gazdasági tervek megvalósítását. A területi különbségek csökkentését az 1963-ban kialakított nemzeti szinten mőködı DATAR segíti, melynek irányítása alá tartozik a francia területfejlesztési, regionális politika.6
5 6
Horváth Gyula, 2001, 116- 140.o. Forman Balázs, 2000, 345-346.o.
10
A Közösség 1961-ben, Brüsszelben konferenciát szervezett „A regionális gazdaság” címmel, mely számos regionális problémára mutatott rá, hangsúlyozva a közösség régiói közötti egyenlıtlenség növekedését. Így egyre szükségesebbé vált a problémák kezelése, a tagállamok regionális politikáinak összehangolása, hogy azok ne legyenek ellentétesek a Közösség céljaival. Ennek okán 1967-ben létrehozták a regionális politikáért felelıs fıigazgatóságot, melynek legfıbb feladata ekkor a tagállamok regionális politikájának összehangolása volt. A hetvenes évek elején sor került a Közösség elsı bıvítésére (Írország, Dánia és Egyesült Királyság) mely azonban tovább mélyítette az integráción belüli regionális fejlettségbeli különbségeket. Ennek tudatában elengedhetetlenné vált egy közösségi regionális politika létrehozása, a problémák közösségi szinten való kezelése. Az 1972-es Párizsi Csúcsértekezleten az Európai Tanács döntést hozott a közös regionális politika létrehozásáról, kiemelte, hogy a tagállamok, régiók közötti fejlettségbeli különbségeket, az egyensúlytalanságok mérséklését, a regionális problémák feltárását prioritásként kell kezelni. Ezen területi aránytalanságok mérséklésére döntés született az Európai Regionális Fejlesztési Alap felállításáról. 1973-ban a regionális politika helyzetérıl George Thomson, a közösségi regionális politika elsı biztosa, jelentést készített, mely szerint a tagállamok regionális problémái adják a közösségi regionális problémákat, valamint kijelentette, hogy a Közösség regionális politikájának csak koordinálnia és kiegészítenie kell a tagállamok regionális politikáját, nem pedig helyettesítenie. A nemzeti, területfejlesztési politikák koordinációja céljából felállításra került a Regionális Fejlesztési Bizottság, melynek feladatkörébe tartozott többek között azon régiók listájának összeállítása, amelyek az újonnan felállított Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatásban részesülnek. A Közösség azonban folytatta a bıvítést, s 1981-ben csatlakozott Görögország, mely az integráció legelmaradottabb tagja lett, növelve a regionális egyenlıtlenségeket. Majd 1986ban sor került az úgynevezett második déli bıvítésre, Spanyolország és Portugália csatlakozásával. Mindkét ország ekkor gazdasági válság küszöbén állt, elmaradott mezıgazdaság, infrastruktúra jellemezte, a közösségi átlagtól jóval lemaradva. A növekvı különbségek hatására szükségessé vált a regionális politika átfogó reformja. Az 1987-ben életbe lépett Egységes Európai Okmány módosította a Római szerzıdést, beemelve a regionális politikát a közösségi joganyagba. Az Egységes Európai Okmány
11
célul tőzte ki a gazdasági és szociális összefogás erısítését és a Közösség harmonikus fejlıdését, a régiók közötti különbségek csökkentését.7 A regionális politika elsı megreformálására 1988-ban került sor a Delors - I. csomag keretében. A reform célja az volt, hogy erısítse a koordinációt a Strukturális Alapok között- Európai Szociális Alap (ESF), az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) 1962, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) 1975, Halászati Pénzügyi Alap (FIFG) 1993- továbbá egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek az átfogó programok támogatására, a korábbi egymástól független projektekkel szemben. A reform során az ERFA támogatási alapját is megnövelték, egységes elvek, szabályok kerültek elfogadásra. Az elvek mellett meghatározták az öt fı célkitőzést valamint a költségvetési idıszakok elfogadására is sor került, melyekben a fı fejlesztési célokat, támogatások összegét és felhasználásának módját jelölték ki. Szintén 1988-ban került sor a kedvezményezett, területi egységek lehatárolására, a NUTS rendszer bevezetésére. 1991 decemberében a maastrichti ülésen került sor a regionális politika második reformjára. Mely a területfejlesztés legfıbb célkitőzéseit határozta meg, mint például a hosszú távú és kiegyenlített fejlıdés biztosítását, a belsı határok megszüntetését, az egységes gazdasági tér létrehozását valamint a gazdasági-és szociális kohézió erısítését. 8 1991-ben az Európai Közösség Bizottsága elkészítette az „EURÓPA 2000- A területfejlesztés- és rendezés perspektívái a Közösségben” címő dokumentumot, mely a jövı területfejlesztési problémáit, elemeit tanulmányozza. A dokumentum szerint az egyre gyorsabb ütemben zajló integráció, a technológiai fejlıdés jelentıs hatással lesz a területi folyamatokra. Ezért a Közösségen belüli hosszú távú, harmonikus, kiegyenlített fejlıdés kiemelt hangsúlyt kapott. Az integráción belül azonban jelentıs változások zajlottak le a dokumentum kidolgozása alatt. A Maastrichti szerzıdés hatályba lépésével 1993. november 1-jén létrejött az Európai Unió, elkezdıdött az integráció további bıvítése. Ausztriával, Svédországgal valamint Finnországgal megkezdıdtek a csatlakozási tárgyalások. Ennek okán szükségessé vált az EURÓPA 2000 dokumentum aktualizálása, kibıvítésére, s így jelent meg 1994-ben az „EURÓPA 2000+ Együttmőködés az európai térég fejlesztésére” címő tanulmány. A tanulmány a területfejlesztés esetében kiemelten hangsúlyozza az együttmőködés, kooperáció fontosságát. A tanulmány alapjául szolgált további területfejlesztési koncepciók illetve az európai egységes területfejlesztési alapelvek 7 8
Forman Balázs, 2000, 43-73.o. Sarudi Csaba, 2003, 36-39.o.
12
kidolgozásában. Az Európai Területfejlesztési Politika Alapelvei az úgynevezett Lipcsei Alapelvek megerısítik a területfejlesztés alapvetı céljait, a gazdasági és társadalmi kohézió megerısítését valamint a fenntartható fejlıdés fontosságát. A gazdaság fejlesztését pedig össze kell hangolni a kulturális és természeti örökség fejlesztésével, a környezet védelmével. Ezen alapelvekre épül az 1999-ben, potsdami ülésen elfogadott Európai Területfejlesztés Perspektívái (The European Spatial Development Perspective, ESDP) címő dokumentum, mely a területfejlesztés jövıbeni irányait illetve a 2000-2006 közötti idıszakra vonatkozó fıbb célkitőzéseket határozta meg, melyek a következık: Kiegyensúlyozottabb, többközpontú városhálózat fejlesztése valamint a város és vidék közötti kapcsolatok erısítése Az infrastruktúra, az ismeretek elérhetıségének biztosítása Kulturális, természeti örökség megóvása, védelme Integrált területfejlesztés, a horizontális és vertikális együttmőködés erısítése 9 1999-ben az Agenda 2000 dokumentum is elfogadásra került, mely kiemelten foglalkozott az Európai Unió regionális politikájával, s mely tartalmazta a 2000-2006-os tervezési idıszakra vonatkozó pénzügyi tervet. A dokumentum célja volt a regionális támogatási politika hatékonyabbá, átláthatóvá tétele, így a korábbi hat célkitőzés helyett kettı regionális illetve egy horizontális célkitőzés került megfogalmazásra. Az 1. célkitőzés a gazdaságilag elmaradott régiókat támogatta a strukturális források mintegy kétharmadával. A 2. célkitőzés azon régiókra fókuszált, melyek strukturális nehézségekkel, problémákkal küzdöttek. Így támogatásra került például a vidéki területek, városi körzetek modernizálása, hanyatló iparágak átalakítása. A 3. célkitőzés keretében, pedig az oktatási, képzési illetve foglalkoztatási rendszerek modernizációja került támogatásra. A célkitőzések mellett a Közösségi Kezdeményezések száma is lecsökken. Míg korábban 13 közösségi kezdeményezés mőködött, az Agenda 2000 hatására csupán négy, az INTERREG, URBAN, LEADER illetve az EQUAL keretében kaphattak a régiók támogatást. A gazdasági és szociális különbségek csökkenése azonban nem csupán a rendelkezésre álló forrásokon múlik, hanem az érintettek hatékony együttmőködésén, a partnerségen illetve a nemzeti, regionális és helyi szintek közötti felelısség megosztásán is. Ennek érdekében fontos, hogy a fejlesztési prioritások, célok meghatározásánál mind a nemzeti, mind a regionális, mind pedig a helyi hatóságok részt vegyenek; az egyszerőbb 9
Rechnitzer János, Lados Mihály, 2004, 30-54. o.
13
pénzügyi menedzsment érdekében a tagállamok, régiók menedzsmentjét decentralizálni kell; az eredményesség érdekében a tagállam megfelelı értékelı, megfigyelı rendszerét pedig a Bizottság biztosítja.10 Ezeken túlmenıen a csatlakozni kívánó országok számára a már fennálló SAPARD mellett két új elıcsatlakozási alap, a PHARE és az ISPA, felállítására került sor. 2004. május 1-jén sor került az Európai Unió legnagyobb bıvítésére, melynek eredményeképpen 10 további országgal bıvült az integráció. A bıvítés hatására nıttek a tagországok fejlettségbeli különbségei, így a gazdasági, szociális kohézió erısítése, a hatékony kohéziós politika kialakítása újra jelentıs figyelmet kapott. Az Európai Bizottság 2005 júliusában adta ki a Közösségi Stratégiai Irányelvek dokumentumot, mely a kohéziós politika két fı prioritása, a növekedés illetve munkahelyek teremtése mellett kiemeli a társadalmi és környezeti tényezık fontosságát is. Az európai integráció a 2004-es bıvítését követıen 2007. január 1-jén újabb két országgal, Bulgária és Románia felvételével 27 tagúvá bıvült, területi különbségei, pedig jelentısen nıttek. Mint az már az elıbbiekben is ismertetésre került, e két ország rendelkezik az integráción belül a legalacsonyabb egy fıre jutó GDP-vel. 2009-ben, Romániában ez az arány, az uniós átlaghoz viszonyítva, 46% volt, Bulgáriában pedig 44%. A növekvı területi egyenlıtlenségek enyhítésére, a területi kohézió, a területi együttmőködések hatékonyságának erısítése céljából született meg 2007-ben a lipcsei találkozón a Területi Agenda – Egy sokszínő régiókból álló, versenyképesebb és fenntarthatóbb Európa felé címő dokumentum. A Területi Agenda megfogalmazza az Európai Unió területi fejlıdésével kapcsolatos legfontosabb prioritásokat, mint például az innováció erısítését a városok, városrégiók között; a város és vidék közötti hatékony együttmőködések, közös stratégiák kialakítását; transzeurópai hálózatok megerısítését, természeti, kulturális örökség védelmét, avagy a gazdasági fejlıdés és környezetvédelem összeegyeztetését. A 27 tagú Európai Unióban területi kohézió fontossága kiemelt szerepet kapott, s a tagállamok közötti együttmőködés a folyamatosan erısödik ezen a területen. Az integrációban különbözı fejlettséggel, kultúrával rendelkezı országok vesznek részt, mőködnek együtt. Ezt a sokszínőséget fejezi ki a 2008-ban Európai Bizottság által kiadott területi kohézióról szóló Zöld Könyv, mely nem csupán a térségek versenyképességének növelését, a régiók felzárkóztatását javasolja, hanem elıtérbe helyezi a térség saját
10
Stelbaczky Tibor, 2006, 617-619.o.
14
jövıképét azt, hogy minden egyes térségnek a saját erıforrásaira, adottságaira, kultúrájukra, kiaknázatlan lehetıségeire kell a fejlıdésüket építeni.11
1.2. A regionális politika alapelvei Az Európai Unió regionális politikájának hatékony mőködését a négy alapelv jelentısen meghatározza, melyek elıször az 1988-as Delors-I. csomagban kerültek ismertetésre. Az alapelveknek fontos szerepük van a fejlesztési tervek elkészítésekor, az uniós források felhasználásakor. A regionális politika szakirodalmában több változata is megtalálható az alapelveknek. Míg Rechnitzer- Smahó (2006) a koncentráció és addicionalitás, a programozás, a partnerség valamint a szubszidiaritás és decentralizáció elvét határozza meg alapelvekként, addig Kengyel (2008) az alábbiakra hagyatkozik:
Partnerség elve: Az elv az együttmőködés fontosságát hangsúlyozza, hiszen a hatékony fejlesztések érdekében elengedhetetlen a szereplık közötti folyamatos egyeztetés, célorientált kapcsolat kialakítása. Az együttmőködés lehet vertikális és horizontális. A vertikális partnerség esetében a helyi, a regionális, a nemzeti és a közösségi szintek érvényesülnek. Ebben az esetben a helyi szinten a kezdeményezés jelenik meg, magasabb szinten pedig a koordináció és az orientáció. A horizontális partnerség pedig egyfajta régió-régió, település-település közötti együttmőködést jelent, melyben régiók, a kistérségek a települések együttes erıvel vesznek részt a közös stratégia kidolgozásában, a közös cél elérésében.12
Addicionalitás: az alapelv értelmében az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatások nem helyettesítik, hanem kiegészítik az adott ország fejlesztési tervét szolgáló forrásokat. Ennek okán a nemzeti kormánynak is szerepet kell vállalnia a fejlesztés finanszírozásában. Az addicionalitás egyfajta társfinanszírozást jelent, azonban a két fogalom között van némi különbség. Míg az addicionalitás a regionális politika alapelve, addig a társfinanszírozás egyfajta finanszírozási módra utal, melyben két vagy több támogató egymás forrásait kiegészítve vesz részt egy adott finanszírozási feladat ellátásában.13
11
Kézikönyv az Európai Unió Területi Agendájának hazai érvényesítéséhez, 9-15.o. http://www.terport.hu 2011-02-18 12:23 12 Sarudi Csaba, 2003, 50.o. 13 Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, 2007, 28.o. , http://www.kszk.gov.hu/ 2011-02-22 08:32
15
Koncentráció: Az elv szerint az Európai Unió által nyújtott támogatásokat együttesen kell felhasználni, a legelmaradottabb régiókra kell összpontosítani, az eredményesség érdekében pedig nem szabad szétaprózni azokat.
Programközpontú megközelítés: A programozás szerint komplex fejlesztési programokra kell a hangsúlyt helyezni, nem pedig különálló projektekre.
Az alapelveket számos szerzı kiegészíti a szubszidiaritás, decentralizáció valamint a transzparencia elvével. Ezek úgy gondolom, hogy sokkal inkább a források felhasználására támogatási alapelvként jelennek meg. A szubszidiaritás elve szerint a döntéseket azon a szinten kell meghozni és végrehajtani, ahol az adott probléma jelentkezett, és amely megfelelı információval és képességgel rendelkezik a feladat hatékony megoldásához. Ezt szolgálja a decentralizáció, mely szerint a helyi feladatokat az állampolgárokhoz legközelebbi szinten kell megoldani, ezzel is növelve a helyi szintek felelısségét, helyi erıforrások aktivizálódását. Ami pedig a transzparencia elvét illeti, az a fejlesztési, programozási folyamat átláthatóságára, a döntések indoklására helyezi a hangsúlyt. 14 Ezen elvek mellett többek között Stelbaczky Tibor - A strukturális politika múltja és jelene (2006) címő tanulmányában a monitoring elve is megjelenik, miszerint a teljes fejlesztési idıszak ellenırzése, felügyelete, a tervezéstıl egészen a megvalósításig igen fontos szerepet tölt be.
1.3. NUTS-rendszer Az 1970-es évek elején az EUROSTAT kialakította a NUTS rendszert (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques), mint az EU egységes területi osztályozási rendszerét, abból a célból, hogy összehasonlíthatóak legyenek a tagországok régióinak teljesítményei, ezzel is megkönnyítve a regionális statisztikák elkészítését a Közösség számára. A közösségi politikában ugyanakkor csak 1988-tól alkalmazzák. Mintegy harminc éven keresztül a régiókat úgynevezett „gentlemen’s agreement” alapján alkalmazták és csak 2003-ban vált legitimmé. A rendszer kialakítása során fontos volt, hogy egy többszintő, hierarchikus rendszer jöjjön létre. Jelenleg három regionális szintet különböztetünk meg, s a területi egységek besorolásának szintjét a lakosság száma határozza meg.
14
Kengyel, 2008, 83.o.
16
2. táblázat
A regionális szintek átlagos népességmérete Szint NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3
Minimum 3 millió 800 000 150 000
Maximum 7 millió 3 millió 800 000
Forrás: Szabó Pál: A NUTS rendszer ki-és átalakulása 8.o. alapján saját szerkesztés http://geogr.elte.hu
A regionális szintek mellett kettı helyi adminisztratív egységet úgynevezett lokális szint (local administrative units, LAUs) is kialakításra került. A korábbi NUTS 4 helyett megalakult a LAU1, felsıbb, kistérségi szint, mellyel nem minden ország rendelkezik valamint létrejött a LAU2 (korábbi NUTS 5) mely minden országban megtalálható és településekbıl, településcsoportokból áll. 15 A NUTS rendszer nem csupán a statisztikai adatok, az összehasonlíthatóság miatt fontos, hanem a strukturális alapok által nyújtott finanszírozás miatt is, hiszen minden célkitőzés esetében meg van határozva, hogy melyik területi egység jogosult a támogatásra.
1.4. A támogatási eszközök rövid bemutatása A regionális politika legfontosabb pénzügyi eszközei a strukturális támogatások, melyek célja a régiók fejlettségbeli különbségének mérséklése. Az Európai Unió ezen támogatásokon keresztül segíti a hátrányos helyzetben lévı régiók felzárkózását, versenyképességük javítását. A négy Strukturális Alap, a Kohéziós Alap és a Közösségi Kezdeményezések képezték a 2006-ig a támogatási eszközöket. 3. táblázat
A Strukturális Alapok pénzügyi háttere 1958-1988
58,4 milliárd ECU
1989-1993
64,0 milliárd ECU
1994-1999
154,6 milliárd ECU
2000-2006
195,0 milliárd ECU
Forrás: Szalay László: Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája, 11.o. alapján saját szerkesztés, http://www.bmeip.hu
15
Szabó Pál: A NUTS rendszer ki-és átalakulása http://geogr.elte.hu 2011-02-21 16:11
17
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF): A Strukturális Alapok legfontosabb eleme 1975-ben kezdte meg mőködését. Fı feladata a Közösségen belül a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása, a régiók fejlettségbeli különbségeinek csökkentése, továbbá a régiók fejlesztésében és átalakulásában való részvétel. Támogatja többek között az infrastruktúra fejlesztését, munkahelyteremtı beruházások létesítését, kutatás-fejlesztést és a környezet védelmét. Európai Szociális Alap (ESF, ESZA): Az Európai Szociális Alap létrehozásáról már a Római Szerzıdésben is szó esett, azonban felállítására csak 1960-ban került sor. Elsıdleges célja a foglalkoztatottság növelése valamint a munkavállalók mind szakmai, mind pedig térbeli mobilitásának az ösztönzése. Fennállása során többször is megreformálták, 1988-ban vált a Strukturális Alapok részévé. 16 2006-ig a Strukturális Alapokon belül kiemelt szerepe volt az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alapnak is. Az 1962-ben létrehozott alap legfıbb feladatának a mezıgazdaság termelékenységének növelése, a mezıgazdasági szerkezet átalakítása bizonyult valamint egy stabil piac létrehozása a termékek számára. 2007-tıl az EMOGA átalakult, kikerült a regionális politikát támogató eszközök közül és új néven, Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapként az agrárpolitikához került. Ami az 1993-ban felállított Halászati Pénzügyi Alapot illeti, szintén kikerült a regionális politikát támogató eszközök közül és Európai Halászati Alap néven a halászati politikához került vissza. 17 A strukturális alapok mellett kiemelt jelentıséggel bírtak a gazdasági és szociális kohézió erısítésében a Közösségi kezdeményezések is. 1989 és 1999 között mintegy 13 közösségi kezdeményezés tette lehetıvé az elmaradott térségek támogatását. A reformok hatására 2000 és 2006 között csupán négy közösségi kezdeményezéső program (INTERREG, EQUAL, LEADER, URBAN) segítette a regionális különbségek csökkentését. 2007-tıl a négy kezdeményezés lényegi formájában megszőnt. Az INTERREG program, a határon túli együttmőködés a 2007-2013-as idıszak egyik fı célkitőzése lett, az EQUAL és az URBAN, ha nem is önálló célkitőzésként, de szintén megjelenik a programokban.18 Ami pedig a LEADER-t illeti, a vidékfejlesztési politika meghatározó programjává vált.
16
Forman Balázs, 2003, 83.-86.o. Kengyel Ákos, 2008, 78-80.o. 18 www.itd.hu/ 2011-02-25 10:32 17
18
Kohéziós Alap: A Kohéziós Alap létrehozásáról szintén a Maastrichti szerzıdés rendelkezett, azonban csak 1994-ben kezdte meg mőködését. Azzal a céllal hozták létre, hogy a gazdaságilag legelmaradottabb tagországok felzárkózását segítse, ezáltal felgyorsítsa a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) való csatlakozásukat. A Kohéziós Alap forrásait olyan tagországok vehetik igénybe, ahol az egy fıre jutó GNI nem éri el az EU átlag 90%- át. A támogatások környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések, beruházások finanszírozására fordíthatók, mely a projektek költségének mintegy 80-85%át fedezi. 19
1.5. A megreformált kohéziós politika (2007-2013) A Közösség további bıvítése, a tagországok közötti különbségek növekedése egyre nagyobb gondot okozott, így ezen problémák megoldása érdekében hajtották végre a kohéziós politika reformját. Az új kohéziós politika legfıbb célja az Európai Unió támogatáspolitikájának egyszerősítése, racionalizálása valamint hatékonyabbá tétele. Ennek érdekében a pénzügyi keret kibıvítésre került, mintegy 33%-kal növekedett meg az elızı programozási idıszakhoz képest, a támogatások legnagyobb része pedig az új tagállamok valamint Görögország, Portugália illetve Olaszország részére áll rendelkezésre. Ami a végrehajtási rendszert illeti, bevezetésre került az „egy program egy alapelv” vagyis egy operatív program csak egy alapból finanszírozható. Ezek mellett az értékelés, a teljesítmény központúság is kiemelt szerepet kapott. 20
19 20
Forman Balázs, 2003, 97-99.o. Kóti Éva, Szalóki Flórián, 2006, 664-666.o.
19
1. ábra A kohéziós politika reformja 2000-2006 Pénzügyi Célkitőzés eszköz Kohéziós Kohéziós Alap Alap ERFA, ESZA, Célkitőzés 1 EMOGA, HOPE ERFA, Célkitőzés 2 ESZA Célkitőzés 3
Célterület
Célkitőzés
nemzeti szintő NUTS 2
NUTS 3
ESZA
2007-2013 Pénzügyi eszköz
Célterület
konvergencia és versenyképesség
Kohéziós Alap, ERFA, ESZA
nemzeti szint NUTS 1/2 (a tagállami berendezkedéstıl függıen)
regionális versenyképesség és foglalkoztatás
ERFA, ESZA
regionális szint, nemzeti szint
ERFA ERFA ESZA EMOGA
NUTS 3 INTERREG NUTS 5 URBAN európai területi határ menti ERFA együttmőködés NUTS 3 EQUAL LEADER+ Vidékfejlesztési EMOGA, és halászati HOPE szektor 9 célkitőzés 6 eszköz 3 célkitőzés 3 eszköz Forrás: Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, 2007 http://www.kszk.gov.hu. 30.o. alapján saját szerkesztés
1.5.1. Célkitőzések (2007-2013) A Bizottság a 2007-2013-as idıszakra vonatkozóan három új célkitőzést határozott meg, melyek a következık:
Konvergencia: Célja az elmaradott államok, régiók felzárkóztatása, segítése. A célkitőzés keretében az Európai Unió 18 tagállama, azon belül pedig 84 régiója jogosult támogatásra. Ami a támogatás kritériumait illeti, azon NUTS 2 régiók jogosultak a strukturális alapok (ERFA, ESZA) támogatásaira, melyek esetében a vásárlóerı-paritáson számított egy fıre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át. E kritériumnak 18 tagország egyes régiói felelnek meg. Így Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia teljes területe, valamint a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Szlovákia és az Egyesült Királyság egyes régiói felelnek meg a konvergencia célkitőzésnek. Ami Magyarországot illeti, a Közép-magyarországi régió kivételével valamennyi régió jogosult a támogatásra. Ezen területeken felül azon régiók, melyek a bıvítés statisztikai hatása miatt lépték át az uniós átlag 75%-át, (phasing-out régiók), azok továbbra is jogosultak támogatásra. A phasing-out régiók számára 12,5 milliárd euró támogatás áll rendelkezésre. Ami a Kohéziós Alap által nyújtott forrásokat 20
illeti, azon tagországok részesedhetnek belıle, melyeknek a vásárlóerı-paritáson számított bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alacsonyabb, mint az uniós átlag 90%-a. 21
Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság: Azon régiókat támogatja, melyek az elsı célkitőzés hatálya alól saját gazdasági növekedésük miatt estek ki (phasingin régiók), nem pedig a statisztikai hatás miatt. Az integráció 13 régiója, köztük a Közép-magyarországi régió, számít phasing-in régiónak, melyek támogatásának mértéke eléri a 10,4 milliárd eurót. 22 Fı feladata a foglalkoztatás javítása, ezáltal a régiók versenyképességének növelése. A célok eléréshez szükséges forrásokat egyenlı mértékben az ERFA és az ESZA biztosítja. Az 1. és 2. célkitőzés keretében támogatható területek térképét a 2. számú melléklet tartalmazza.
Európai területi együttmőködés: keretében támogatásra kerülnek a határokon átnyúló transznacionális és interregionális együttmőködések, a nemzetközi tapasztalatcserék. Támogatásra a NUTS III szintő határ melletti régiók, valamint azon területek jogosultak, amelyek szerepelnek a transznacionális területek jegyzékében. A célok eléréséhez szükséges forrást az ERFA biztosítja.23
1.5.2. A kohéziós politika pénzügyi eszközei A reform folytán a regionális politika forrásai is megváltoztak. A négy Strukturális Alap helyett most már csak kettı, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA), valamint a Kohéziós Alap szolgálja a területfejlesztés céljait. A módosítások legfıbb célja az egyszerősítés, a forráselosztás hatékonyságának javítása, valamint egy decentralizált irányítás megvalósítása. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): legfıbb célja a hátrányos helyzető régiók támogatása, fejlesztése, a gazdasági és szociális kohézió erısítése. A 2007-2013-as programidıszakban mindhárom célkitőzés keretében különbözı tevékenységekhez nyújt támogatást. A támogatatott tevékenységek köre igen széles, hiszen kiterjed mind a kutatásfejlesztésre, a környezetvédelemre, az innovációra, különbözı energetikai-és közlekedési beruházásokra, mind pedig társadalmi, kulturális, oktatási tevékenységekre.
21
http://ec.europa.eu/ 2011-04-30 13:43 Regions and Cities for Growth and Jobs: An overview on the Regulations 2007-2013 for Cohesion and Regional Policy, http://europa.eu/ 2011-04-30 14:46 23 Marján Attila, 2006, 783-784.o. 22
21
Európai Szociális Alap: legfıbb feladatának a foglalkoztatottság növelése illetve az ezt segítı képzési programok támogatása bizonyul. Ennek okán az alap kiemelt szereppel bír, hiszen
a
munkaerı
hatékony
fejlesztése
jelentısen
befolyásolja
a
regionális
versenyképességet. Mint az alábbi ábrán is látható, a 2007-2013-as idıszakban az alap legfıbb céljainak többek között a munkanélküliség csökkentése, a humántıke fejlesztése, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem tekinthetı.24 2. ábra ESZA prioritásai célkitőzésenként 2007 után Célkitőzés
Prioritás (támogatott területek) A dolgozók és vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése
Konvergencia és regionális versenyképesség esetében
Munkát keresık és inaktívak munkalehetıségeinek javítása Hátrányos helyzetőek társadalmi integrációjának és diszkrimináció elleni küzdelem megerısítése Reformok a foglalkoztatás és társadalmi integráció terén
Konvergencia (elızıekhez képest plusz tevékenységek)
Humántıke-beruházások bıvítése és javítása Közigazgatási kapacitásfejlesztés és hatékonyság-növelés
Forrás: Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, 2007 http://www.kszk.gov.hu/ 35.o.alapján saját szerkesztés 2011-02-22
Kohéziós Alap: legfıbb feladata a közlekedési hálózat, az infrastruktúra fejlesztése valamint környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások támogatása. A Kohéziós Alap által nyújtott támogatásokra az Európai Unió azon tagállamai jogosultak, melyeknek a vásárlóerı-paritáson számított bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alacsonyabb, mint az uniós átlag 90%-a. Tehát, a többi alappal ellentétben itt nem a régiók a kedvezményezettek, hanem a tagállamok. 2007 után a legfıbb prioritásnak a transzeurópai közlekedési hálózatokkal kapcsolatos beruházások, fejlesztések valamint a környezetvédelem, fenntartható fejlıdést segítı ágazatok támogatása minısül.25 Ami a forrásokat illeti, 2007-2013 között a kohéziós politika a teljes EU költségvetésébıl 35% -kal, mintegy 347,41 milliárd euró támogatásban részesül. Ennek az összegnek 24
Kengyel Ákos, 2008, 74-77.o. Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, 2007 http://www.kszk.gov.hu. 50.o. 2011-02-22 08:32 25
22
mintegy 81,54%-át a konvergencia célkitőzésre, 15,95%-át a regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitőzésre a 2,52%-át pedig az európai területi együttmőködés célkitőzésre fordítják. 26 3. ábra
Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/fonds/index_en.htm alapján saját szerkesztés 2011-02-24
1.5.3. Egyéb támogatási eszközök Európai Beruházási Bank (EBB/EIB): Az EBB 1958-ban kezdte meg mőködését, a Római Szerzıdés hozta létre. Non-profit szervezetként mőködik és a hátrányos helyzetben lévı régiók felzárkózását segítı programokat finanszírozza. Közép-és hosszú távú hiteleket nyújt, melyek projektorientáltak. Az EBB támogatásánál prioritást élveznek a köz-és magánszektor közlekedési, ipari, oktatási, egészségügyi, energetikai projektjei. Így támogatásra is csak olyan projekt jogosult, amely megfelel az EBB által meghatározott céloknak,
mint
például
a
kutatás-fejlesztés,
emberi
erıforrások
javítása,
telekommunikáció-és transzeurópai hálózatok, kis-és középvállalkozások fejlesztése, környezet védelme. Európai Beruházási Alap (EBA/EIF): az Európai Beruházási Bank társintézménye, melyet 1994-ben hoztak létre kis-és középvállalkozások támogatása, versenyképességük növelése céljából. Az Alap többségi tulajdonosa az Európai Beruházási Bank, amellyel együtt alkotják az „EIB csoportot”. Az EBA fı feladata egyrészrıl kockázati tıke-nyújtás
26
http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/fonds/index_en.htm 2011-02-24 10:43
23
másrészrıl, pedig a garanciavállalás az újonnan alakult, avagy technológia-központú kis-és középvállalkozások számára. 27 JEREMIE: (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises - Közös európai források a kis- és középvállalkozásoknak). A program az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap közös kezdeményezésére született meg abból a célból, hogy a kis-és középvállalkozások könnyebben férjenek hozzá különbözı forrásokhoz. A program kiemelt hangsúlyt helyez a részvények, a garancianyújtás, kockázati tıke, kölcsönök és technikai segítségnyújtás növelésére. A kezdeményezés hatására javulhat a kis-és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférése, ezáltal újabb, versenyképesebb vállalkozások jöhetnek létre.28 JASPERS: (Joint Assistance to Support Projects in the European Regions - Európai régiók projektjeit támogató közös program). A programot az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közösen finanszírozza. A 2006-tól mőködı program célja, hogy támogatást nyújtson az újonnan csatlakozó országoknak nagyobb horderejő projektek kidolgozásában. JESSICA: (Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas – Közös Európai Támogatás a Városi Térségek Fenntartható Beruházásaihoz). A program az Európai Bizottság kezdeményezésére született meg, és az Európai Beruházási Bankkal valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával mőködik együtt. A program célja a városfejlesztés, ugyanis támogatja, ösztönzi a város térségekben megvalósítandó fenntartható beruházások növekedését, a városi infrastruktúra fejlesztését, ipari területek rehabilitációját.29 A fejezetben az Európai Unió regionális politikája, annak fejlıdése került ismertetésre. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió jelentıs figyelmet fordít a területi egyenlıtlenségek csökkentésére, a területi, társadalmi kohézió erısítésére. Ezt mi sem jelzi jobban, mint az Európai Bizottság azon kötelezettsége, hogy háromévente jelentést kell készítenie arról, hogy milyen eredmények születtek az Európai Unióban a társadalmi és gazdasági kohézió területén. Az 1996-ban megjelent elsı és a legutóbbi, 2010-ben megjelent ötödik jelentés az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi egyenlıtlenségek helyzetét vizsgálja felül. Az elsı jelentés szerint a tagállamok jövedelembeli különbségei csökkentek, azonban már 27
Kengyel Ákos, 2008, 80-82.o. http://ec.europa.eu 2011-02-22 10:43 29 http://ec.europa.eu 2011-02-22 11:08 28
24
ekkor is megfigyelhetı volt a régiók közötti jövedelmi különbségek növekedésé, egyes tagállamok régiói között egyre nagyobb fejlıdési szakadék kialakulása. Az ötödik jelentés alapján elmondható, hogy az Európai Unió regionális politikája, a Strukturális és Kohéziós Alap támogatásainak köszönhetıen jelentıs eredményeket ért el a munkahelyteremtés, közlekedési infrastruktúrafejlesztés valamint a humántıke fejlesztés területén. A regionális politika kiemelt hangsúlyt helyez a régiók gazdasági növekedésére, hiszen olyan új finanszírozási formák születtek, melyek megkönnyítik a kis-és középvállakozások forráshoz jutását, ösztönzik a beruházások növekedését, az infrastruktúra fejlesztését. Összességében az Európai Unióban a területi különbségek csökkentése kiemelt feladat, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy az elnyert források minél hatékonyabban kerüljenek a tagállamokban, régiókban felhasználásra, valamint azok kis számú prioritásra koncentrálódjanak, ne kerüljenek szétaprózásra.
30
Ezek mellett a partnerség, a
decentralizáció elvének erıteljesebb érvényesülése érdekében fontos, hogy a regionális és helyi szervezetek nagyobb döntési jogkörrel rendelkezzenek, erısödjön a hatékony együttmőködés mind horizontális, mind pedig vertikális szinten. Úgy gondolom, hogy a napjainkban az egyre nagyobb gazdasági verseny, a feltörekvı országok, integrációk megjelenése, erıteljesebb részvétele a világgazdaságban egyre nagyobb kihívást jelent az Európai Unió számára. Ahhoz, hogy az Európai Unió versenyképességét, világgazdaságban betöltött szerepét megırizze, növelje elengedhetetlen az integráción belüli fejlıdésbeli különbségek csökkentése, a régiók versenyképességének növelése. Ennek érdekében a regionális politikának prioritásként kell kezelnie a gazdaság versenyképességét szolgáló kutatás-fejlesztés, az innováció, a beruházások ösztönzését, együttmőködve az Európa 2020 stratégiával.31 .
30
A gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló ötödik jelentéssel kapcsolatos következtetések: a kohéziós politika jövıje http://ec.europa.eu 2011-04-26 16:23 31 Regional Policy contributing to smart growth in Europe 2020; http://eur-lex.europa.eu/ 2011-04-30 18:41
25
2. Regionális politika Magyarországon 2.1. Történelmi elızmények Magyarországon a szocializmus idıszakában a területek, régiók közötti különbségek csekélyek voltak. A II. világháborút követıen az ország szovjet érdekszférába került, így a szovjet modell erıteljes kiépítése érvényesült. Megkezdıdött az erıltetett, nagymértékő iparosítás, egyoldalú nehézipari orientáció valamint az állam által vezérelt gazdaság kiépítése. Sor került a vidéki területek iparosítására, úgynevezett „szocialista városok” kialakítására valamint új iparvidékek jelentek meg az Északi -és a Dunántúli középhegység területén. Kialakult egy északkeleti és délnyugati irányú ipari tengely. Így ebben az idıszakban azon térségek számítottak gazdaságilag fejlettnek, ahol a nehézipar koncentrálódott. Ilyen volt például Borsod - Abaúj- Zemplén, Nógrád valamint Baranya megye. A területfejlesztés, mint cél elıször 1959-ben a gazdaságpolitikán belül fogalmazódott meg,
s
a
vidéki
ipartelepítés
fontosságát
hangsúlyozta,
mivel
mezıgazdaság
kollektivizálása miatt megkezdıdött a vidéki lakosság városokba, fıvárosba özönlése. Az 1968-as új gazdasági reformcsomag hatására csökkent a központi tervezés szerepe, a regionális fejlesztésen belül a településfejlesztés került elıtérbe, melynek köszönhetıen 1971-ben született meg, az infrastruktúra fejlesztését, a közszolgáltatások ellátottsági színvonalának növelését célzó, Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK). Az 1980-as évekre a gazdasági növekedés megtorpant, a mezıgazdasági jövedelmek csökkentek, így a térségi feszültségek növekedtek. 32 Egyre erıteljesebb bírálatok érték az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót, melynek eredményeképpen 1985-ben Országgyőlési határozat (12/1980-1985) született a területfejlesztésrıl. A határozat célul tőzte ki a fıváros, a nagyvárosok súlyának csökkentését, az öt regionális központ minıségi fejlesztését, elmaradott térségek felzárkóztatását. 33 A rendszerváltást nem csupán a politika területén, hanem mind társadalmi, mind pedig gazdasági téren jelentıs változásokat okozott. A gazdaságban, a szerkezeti változást, a keleti piacok elvesztését az ország keleti területei sínylették meg, ahol a bányászat, a gépipar
32 33
megszőnése
tömeges
munkanélküliséget
Enyedi György, 1996, 11-17.o. Rechnitzer János- Smahó Melinda, 2006, 152-153.o.
26
eredményezett.
Azon
területek
szegényedtek el, váltak válságtérségekké, amelyek a szocializmus idıszakában fejlettnek bizonyultak. Kezdetben a kormány csupán a hátrányos helyzetben lévı térségek felzárkóztatására, támogatására összpontosított, azonban ezek nem voltak sikeresek. A területi különbségek nagymértékben növekedtek, így elengedhetetlenné vált egy olyan koncepció kidolgozása, mely ezen különbségeket mérsékli. Így született meg az 1996. évi XXI. területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló törvény. A törvény jelentısége, hogy követi az európai uniós irányelveket, meghatározza a regionális politika eszköz-illetve intézményrendszerét. A törvényben megfogalmazásra került a területfejlesztés és területrendezés céljai, vagyis: fejlett és az elmaradott térségek közötti különbségek mérséklése fenntartható fejlıdés elısegítése térségek harmonikus fejlıdésének támogatása az identitás tudat erısítése A célok megfogalmazása mellett, meghatározásra került a területfejlesztés új intézményrendszere, az állami, megyei, regionális, kistérségi szervek területfejlesztési feladatai valamint kialakításra került az Országos Területfejlesztési Tanács is.34
2.2. Országos Területfejlesztési Koncepció Az elsı Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) elfogadására 1998-ban került sor. Ez volt az elsı rendszerváltozás utáni olyan fejlesztéspolitikai dokumentum, mely már az európai uniós irányelveken alapult. A dokumentum megfogalmazta a fı fejlesztési irányokat, célokat, valamint kijelölésre került a hét tervezési-statisztikai régió.35 Korábban öt NUTS szint létezett, azonban ez megreformálásra került. NUTS 1-es szinten Magyarország három országrészre, Közép-Magyarországra, Nyugat- és Észak területre oszlik. Mint az alábbi ábrán is látható, Magyarországon NUTS 2-es szinten hét tervezési statisztikai régió mőködik. A megyék pedig NUTS 3 szintnek felelnek meg. Korábban a kistérségek NUTS 4, a települések pedig NUTS 5 szintnek feleltek meg, azonban ezek ma már LAU 1, illetve LAU 2- szintként mőködnek.
34
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl http://net.jogtar.hu. 2011-03-05 08:21 35 http://www.terport.hu/ 2011-03-05 09:50
27
4. ábra: NUTS 2- régiók Magyarországon
Forrás: http://www.terport.hu/main.php?folderID=2646&articleID=7174&ctag=articlelist&iid=1 2011-03-05 09:57
Az elsı Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadása óta, azonban a megváltozott körülmények, Magyarország EU - tagsága, valamint az eddigi megszerzett tapasztalatok szükségessé tették a dokumentum megreformálását. Ennek következtében a dokumentum módosítását a Magyar Köztársaság Országgyőlése 2005 decemberében fogadta el az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) számú határozatával.36 A jelenleg is érvényben lévı Országos Területfejlesztési Koncepció a területfejlesztési politika legfıbb feladatának az ország területének harmonikus, kiegyensúlyozott mőködésének elısegítését, a fejlıdésbeli különbségek csökkentését határozza meg. A dokumentum 2020-ig öt fı célkitőzést fogalmaz meg. Ezek a következık:
Térségi versenyképesség: mely szerint egy hatékonyan mőködı, növekedést ösztönzı térszerkezetet kell kialakítani országos, regionális és térségi szinteken.
Területi felzárkózás: célja a súlyos területi elmaradottságok csökkentése, melyek jelentısen korlátozzák a gazdaság hatékony mőködését.
Fenntartható térségfejlıdés és örökségvédelem: mely hangsúlyozza, hogy nem csupán az erıforrások, értékek megırzése és erısítése a cél, hanem biztosítani kell a természeti, kulturális, gazdasági és társadalmi elemek összhangját is.
36
http://www.terport.hu/ 2011-02-28 09:55
28
Területi integrálódás Európába: A hatékony integráció kialakítása érdekében rendkívül fontos a transznacionális közlekedési hálózatok kiépítése, határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok erısítése.
Decentralizáció és regionalizmus: A döntések decentralizálása érdekében szükséges a régiók fejlesztéspolitikai szerepének növelése, megfelelı gazdasági és intézményi hálózatok kiépítése.
Az OTK a jövıkép és a hosszú távú célkitőzések mellett meghatározta az ország fejlıdése szempontjából kiemelten fontos középtávú, 2013-ig szóló célokat is. A célok között szerepel Budapest versenyképességének, gazdaságszervezı, kulturális központ szerepének növelése; a régiókon belüli fejlesztési pólusok megerısítése; az elmaradott térségek, külsı és belsı perifériák felzárkóztatása, foglalkoztatottság növelése, képzett csoportok helyben tartása, az életkörülmények, infrastrukturális feltételek javítása; a határmenti területek fejlesztése és határon átnyúló együttmőködés erısítése; rurális térségek fejlesztése. Ezeken felül a koncepció külön kiemeli az országos jelentıségő térségek fejlesztését is. Ilyen például a Duna-mente, a Tisza térség, Balaton térsége, ahol cél a magas színvonalú turizmus kiépítése, a környezeti, a táji és kulturális értékek megırzése.37 Ennek alapján elmondható, hogy az OTK jelentıs hangsúlyt fektet a területi kohézió megteremtésére, erısítésére. Célja a térségeken belüli és a térségek közötti gazdasági, társadalmi
kapcsolatok
kialakítása,
a
területi
fejlıdés
elısegítése.
E
célok
megvalósításához, azonban elengedhetetlen a területfejlesztés szereplıi közötti hatékony együttmőködés létrehozása, mind a horizontális, mind pedig a vertikális kooperáció erısítése. Mint az alábbi ábra is jól mutatja, a kiegyensúlyozott területi fejlıdés megköveteli egyrészrıl az országos, regionális, megyei, kistérségi valamint egyes kiemelt térségek közötti folyamatos egyeztetést. Másrészrıl viszont, ahhoz, hogy például egy kistérség sikeresen pályázzon forrásokra, s azok eredményesen kerüljenek felhasználásra, hatékony fejlesztések
menjenek
végbe,
elengedhetetlen
a
helyi
szereplık,
az
önkormányzatok, a helyi vállalkozások, civil szervezetek összefogása.
37
Az Országgyőlés 97/2005.(XII.25.) OGY határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról http://www.nfu.hu/ 2011-02-28 10:22
29
5. ábra: Vertikális és horizontális koordináció a területi kohézió érvényesítése kapcsán
Forrás: Kézikönyv a területi kohézióról http://www.vati.hu. 2011-03-07 13:13
2.3. A területfejlesztés intézményrendszere Az 1996. évi XXI. területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló törvény jelentıs változást hozott a magyar regionális politikába, hiszen meghatározta a területfejlesztés intézményrendszerét valamint mind országos, regionális, megyei, mind pedig kistérségi szintén megfogalmazta a feladatok ellátását. Az 1996. évi törvénynek köszönhetıen a decentralizáció egyre nagyobb hangsúlyt kapott, a megyék szerepe dominált, hatáskörükbe a decentralizált források, fejlesztési tervek elkészítése tartozott. Az elsı területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló törvény módosítására 1999-ben került sor, melynek eredményeképpen a régiók kerültek megerısítésre, regionális fejlesztési ügynökségek alakultak meg. A decentralizált irányítás fontosságát hangsúlyozva 2004-ben újabb törvénymódosításra került sor. A módosítás értelmében a kistérség, mint egy új területfejlesztési szint fontossága került elıtérbe, egyre nagyobb szerepet szánva a kistérségi fejlesztési tanácsoknak, a decentralizált irányításnak.38 Országos szint A hatékony területfejlesztés érdekében elengedhetetlen a kormány fejlesztéspolitikájának összehangolása, így ha nem is ugyanolyan mértékben, de valamennyi szaktárca érintett az ország területi folyamatainak vizsgálatában. A területfejlesztés fontos irányító testülete az Országgyőlés, mely szabályozási és beszámoltatási hatáskörökkel bír. Legfontosabb feladataihoz tartozik többek között a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének, a területfejlesztési támogatásoknak, elveknek elfogadása. A parlamenten belül, pedig az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság foglalkozik területfejlesztési kérdésekkel. 38
Rechnitzer János- Smahó Melinda (2006), 163-169.o.
30
Az Országgyőlés mellett a területfejlesztési politika alakításában az Országos Területfejlesztési Tanácsnak (OTT) is jelentıs szerepe van. Az OTT leginkább egy döntéselıkészítı, javaslattevı, véleményezı és koordinációs testület, mely közremőködik az országos és térségi fejlesztési programok összehangolásában. Országos szinten a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatok jelenleg több minisztérium hatáskörébe tartoznak. Míg korábban a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium illetve a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztozott a feladatkörökön, addig mára, mind a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mind, pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium is foglalkozik különbözı területfejlesztési feladatokkal. Ezek mellett azonban számos, kormány felügyelete alatt álló háttérintézmény is mőködik, segítve a területfejlesztési célok megvalósulását. Ilyen például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), mely többek között részt vesz az Európai Bizottsággal való egyeztetéseken, különbözı fejlesztési tervek, operatív programok elkészítésével, végrehajtásával foglalkozik valamint segítséget nyújt az európai uniós támogatások eredményes felhasználásában. Az NFÜ mellett a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. valamint a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. is részt vesz a területfejlesztési feladatok ellátásában. 39 Regionális szint Az 1996. évi területfejlesztésrıl szóló törvény 1999-es reformja megkövetelte NUTS 2es szinten a regionális fejlesztési tanácsok létrehozását. A regionális fejlesztési tanácsok jogi személyiséggel rendelkeznek. Ami a szervezeti felépítését illeti, tagjai többek között a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a minisztériumok képviselıi, a többcélú kistérségi társulások képviselıi valamint a megyei jogú városok polgármesterei. A területfejlesztés intézményrendszerében ezen tanácsok jelentıs szereppel bírnak. A hatékony területfejlesztési politika, a regionális területfejlesztési célok elérése érdekében együttmőködnek mind a megyei, kistérségi, térségi fejlesztési tanácsokkal, a régióban mőködı gazdasági kamarákkal, államigazgatási szervekkel valamint a társadalmi szervezetekkel. A regionális fejlesztési tanácsok legfıbb feladatai közé tartozik többek között a régió területfejlesztési koncepciójának kidolgozása, ennek értelmében a régió társadalmi, 39
http://www.terport.hu 2011-03-08 17:16
31
gazdasági, szociális, környezeti helyzetértékelése, vizsgálata, fejlesztési feladatok ellátása és koordinálása.40 Megyei szint Megyei szinten a jogi személyiséggel rendelkezı megyei területfejlesztési tanácsok segítik a hatékony területfejlesztési politika végrehajtását. Ennek érdekében legfıbb feladatának a kormányzat, a kistérségi fejlesztési tanácsok, önkormányzatok fejlesztési terveinek összehangolása, a hatékony együttmőködés kialakítása bizonyul. Továbbá folyamatosan vizsgálja a megyében végbemenı gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokat, kidolgozza a megyére vonatkozó hosszú távú területfejlesztési célokat, stratégiákat tekintettel az Országos Területfejlesztési Koncepcióban leírtakkal. Ezeken felül szakmai segítséget nyújt a kistérségi területfejlesztési társulásoknak, valamint dönt a rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásról, a fejlesztések megvalósításáról. A megyei területfejlesztési tanács munkájában részt vesznek a megyei jogú városok polgármesterei, a minisztériumok képviselıi, a többcélú kistérségi társulások három képviselıje, a megyei közgyőlés elnöke, Megyei Földmővelésügyi Hivatal vezetıje valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselıje.41 Kistérségi szint A kistérségi szint az Európai Unió területi, osztályozási rendszerében LAU 1-ként, helyi adminisztratív egységként mőködik. Jellemzıje, hogy több szomszédos település együttmőködésébıl, önkormányzati társulásokból önszervezıdıen jön létre. Minden kistérség rendelkezik egy központtal, mely általában a kistérségen belül városi funkciókat látja el, megfelelı szolgáltatásokkal rendelkezve. Így a kistérség az elnevezését is az adott központi településrıl kapja. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvény alapján jelenleg Magyarországon 174 kistérség található. Minden egyes település csak és kizárólag egyetlen kistérséghez tartozik, a kistérségek pedig teljesen mértékben lefedik az ország méretét, területét.42 A területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi törvény már meghatározta a kistérségi fejlesztési tanácsok részletes feladatkörét, mőködését. A kistérségi fejlesztési tanácsok feladatköréhez tartozik a kistérség települései közötti területfejlesztési célok, feladatok összehangolása illetve közös területfejlesztési programok kialakítása. Ennek 40
http://www.terport.hu 2011-03-13 16:45 Rechnitzer, Smahó (2006) 207-208.o. 42 http://www.terport.hu 2011-03-13 19:23 41
32
érdekében a kistérségi fejlesztési tanácsok hozzájárulnak a kistérség önkormányzatai, a területfejlesztési társulások illetve a helyi gazdasági szervezetek közötti együttmőködés kiépítéséhez, hatékony mőködéséhez. Feladatkörükhöz még hozzátartozik többek között a kistérség területfejlesztési koncepciójának illetve annak végrehajtáshoz szükséges pénzügyi tervnek a kidolgozása, a kistérség helyzetértékelése, a kistérségben mőködı társulások koordinálása illetve együttmőködik a területfejlesztésben érdekelt állami és civil szervezetekkel. Ami a szervezeti felépítését illeti, a kistérség településeinek polgármesterei szavazati joggal rendelkeznek. Munkájukat a tanácskozási joggal rendelkezı gazdasági szervezetek, a Megyei Területfejlesztési Tanács képviselıje, a civil szervezetek egy képviselıje, az iparosok és kiskereskedık országos szakmai érdekvédelmi szervezeteinek egy kistérségi illetékességő képviselıje, a Közigazgatási Hivatal képviselıje valamint a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának képviselıje segíti. A kistérségi területfejlesztést az országgyőlés által elfogadott 2004. évi CVII. törvény is segíti, mely lehetıvé teszi minden kistérségben egy többcélú kistérségi társulás létrehozását. Mőködésérıl a települési önkormányzatának képviselıtestülete dönt. Ami a kistérségi társulás feladatkörét illeti, részt vehet a kistérségi közszolgáltatások, a helyi közlekedés, az egészségügyi- és szociális ellátás, kommunális szolgáltatások, az oktatás és nevelés biztosításában. A többcélú kistérségi társulás jogi személyiséggel rendelkezik, legfıbb döntéshozó szerve pedig a települések polgármestereibıl álló társulási tanács.43
2.4. Támogatási források 2.4.1. Csatlakozás elıtti források Az Európai Unió három elıcsatlakozási alappal támogatta a tagjelölt országok felkészülését a csatlakozásra. A PHARE program már 1990-ben megkezdte mőködését. 2000-ben két további alap került bevezetésre az ISPA, mely a környezetvédelmet és az infrastrukturális beruházásokat támogatta, valamint a SAPARD, melynek fı célja a vidék fejlesztése volt. 2007-tıl azonban már csak egy elıcsatlakozási alap, az ISPA áll a csatlakozni kívánó országok rendelkezésére.
43
Rechnitzer, Smahó (2006) 209-212.o.
33
PHARE: (Poland; Hungary: Assistance for the Restructuring of the Economies, Lengyelország és Magyarország gazdasági-átalakulásának támogatása). A programot azzal a céllal hozták létre, hogy elısegítse a piacgazdaságba való átmenetet,
a
politikai
demokrácia
kiépülését.
A
késıbbiekben
az
infrastrukturális beruházások támogatása, majd 2000-tıl kezdıdıen a gazdasági és szociális kohéziót erısítı beruházások támogatása vált kiemelt célkitőzésévé.
ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession, Strukturális Politikák Elıcsatlakozási Támogatása): Az ISPA-t azzal a céllal hozták léte, hogy a csatlakozásra váró országok környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra- beruházási projektjeit támogassa, a gazdasági és társadalmi kohéziót erısítse, valamint segítséget nyújtson a csatlakozásra váró országoknak a Kohéziós Alap támogatásának fogadására.
SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Developement; Különleges Segélyprogram a Mezıgazdaság és Vidékfejlesztés Számára): A 2000. január 1-jén életbe lépett program feladata volt a 10 csatlakozásra váró ország mezıgazdaságának és vidékfejlesztésének támogatása. Két fı prioritással rendelkezett. Az egyik, hogy segítséget nyújtson minden egyes tagjelölt országnak a közösségi vívmányok átvételében, segítséget nyújtva a Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap fogadására való felkészüléshez. A másik fı célja, pedig a fenntartható, versenyképes mezıgazdasági szektor kialakítása, a vidéki térség fejlesztése. 44 4. táblázat: Az Elıcsatlakozási Alapok megoszlása 2000-2006 között (millió euró)
Ország
Phare
Magyarország
96
ISPA minimum ISPA maximum 72,8
104
SAPARD 38,1
Forrás: Makkai Gergely (2008), 116.o. alapján saját szerkesztés
2.4.2. Csatlakozás utáni források Magyarország 2004-es csatlakozása után jogosulttá vált az Európai Uniós támogatások megpályázására. 2004 és 2006 közötti idıszakra vonatkozóan az uniós támogatások felhasználására a magyar kormány kidolgozta a Nemzeti Fejlesztési Tervet. A fejlesztési
44
Barna, Molnár (Szerk.) 2003
34
terv opartív programjaira mintegy 670 milliárd forint állt rendelkezésre. A támogatások iránti igény országszerte jelentıs volt, ugyanis több mint 40. 000 projektjavaslat került benyújtásra, az igényelt támogatás mértéke, pedig meghaladta az 1500 milliárd forintot. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a mintegy 18000 nyertes projekt 700 milliárd forint összegő támogatásban részesült. A megyei jogú városok közül a legmagasabb fajlagos támogatottságú városok között az Észak-magyarországi régió központja, Miskolc is szerepel, miszerint egy fıre 74 ezer forint összegő támogatás jutott. 45 A 2007-2013-as tervezési idıszak Magyarország számára az elsı, teljes fejlesztési idıszakot jelenti. Erre a programozási idıszakra Magyarország kidolgozat az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. Mint az alábbi táblázaton is jól látható, a 2007-2013-as közötti programidıszakban Magyarország 22,4 milliárd euró uniós támogatást hívhat le. Mely az alábbiak szerint oszlik meg. 5. táblázat 2007-2013-as programidıszakra vonatkozó támogatások (millió euró, 2004-es árakon) Kohéziós Alap
7570
Konvergencia célkitőzés
12622
Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság
1860
Európai területi együttmőködés
343
Összesen
22395
Forrás: Cohesion Policy 2007-213, Hungary, http://ec.europa.eu alapján saját szerkesztés 2011-03-14 12:48
Az ország régiói közül, Közép-Magyarország az 2. célkitőzés alá esett, így phasing-in régióként különleges pénzügyi elbánásban részesül, vagyis 2013-ig fokozatosan csökkentik támogatási szintjét. Ami a további hat régiót illeti, mivel a közösségi átlag 75%-nál alacsonyabb egy fıre jutó GDP-vel rendelkeznek, így azok a konvergencia célkitőzés alá tartoznak. 46
45 46
http://www.nfu.hu/ 2011-04-26 19:41 http://ec.europa.eu/ 2011-04-30 16:31
35
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfıbb céljának a munkahelyek teremtését, foglalkoztatás bıvítését valamint a versenyképesség, a gazdaság növekedését jelölte meg. Ezen átfogó célok elérése érdekében a fejlesztési terv két szempont érvényesülésének fontosságára hívja fel a figyelmet, mégpedig a fenntarthatóság elvére és a társadalmi és területi kohézió erısítésére. Ezen elvek érvényesítése az ágazatok illetve régiók fejlesztése kapcsán elengedhetetlen. A dokumentum az átfogó célok elérése érdekében hat fı fejlesztési
prioritást
közlekedésfejlesztés,
említ
meg,
társadalmi
melyek
megújulás,
a
következık:
környezeti
és
gazdaságfejlesztés,
energetikai
fejlesztés,
államreform, valamint a területfejlesztés. Ami a területfejlesztést illeti, az ÚMFT hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy Magyarország versenyképessége javuljon, egyrészrıl fontos mind a területi, a társadalmi kohézió erısítése, kiegyenlített területi struktúra kiépítése, mind pedig a térség adta lehetıségek kiaknázása. Mint az alábbi táblázaton is jól látható, Magyarország régiói között jelentısek a fejlettségbeli különbségek. Közép-Magyarország gazdasági teljesítménye kiemelkedı, ezáltal Nyugat-Dunántúl is megfelelı ütemben fejlıdik, azonban az ország északkeleti, déli régió jelentısen elmaradnak az országos átlagtól.47 6. táblázat: Egy fıre jutó GDP, 2008 Országos átlagtól való eltérés Régió
Ezer Ft %
változása 2007-hez képest, százalékpont
Közép-Magyarország
4424
66
-0,1
Közép-Dunántúl
2398
-10
-2,1
Nyugat-Dunántúl
2594
-2,7
-0,2
Dél-Dunántúl
1825
-31,5
0,6
Észak-Magyarország
1643
-38,4
-1,9
Észak-Alföld
1657
-37,8
-0,3
Dél-Alföld
1783
-33,1
1,3
Összesen 2665 Forrás: A gazdasági folyamatok regionális különbségei Magyarországon 2009-ben 11.o. http://portal.ksh.hu 2011-03-16 10:32
47
Új Magyarország Fejlesztési Terv, Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007-2013, Foglalkoztatás és növekedés 7- 109.o. http://www.nfu.hu 2011-03-18 08:46
36
Ahhoz, hogy ezen alacsony gazdasági fejlettséggel rendelkezı térségek versenyképessé váljanak, gazdasági szerepük, erejük növekedjen, úgy gondolom, hogy egy komplex, gazdasági, társadalmi fejlesztést követel meg. Hiszen szükség van a humánerıforrás fejlesztésére, a diplomával rendelkezı fiatalok megtartására, a már meglévı kis-és középvállalkozások támogatására, új beruházások megvalósítására, a turizmus fejlesztésére valamint végül, de nem utolsó sorban a természeti környezet védelmére. A fejlesztési célok megvalósulását operatív programok segítik. Mind a hét régió kidolgozta saját operatív programját, melyben meghatározásra kerültek a legfıbb fejlesztési prioritások. A régiók programjai mellett ágazati programok is meghatározásra kerültek, melyek keretében kerül sor az uniós támogatások felhasználására. Ezek az ágazati programok a következık: Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) mely a humánerıforrás, az oktatási-és egészségügyi infrastruktúra valamint a társadalmi befogadást, munkaerı-piaci részvételt támogató fejlesztésekre irányul. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) legfıbb prioritásaihoz a foglalkoztatás bıvítése, minıségi oktatás elısegítése, a változásokhoz való alkalmazkodóképesség javítása, egészségmegırzés tartozik. Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) célja az ország elérhetıségének javítása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) a magyar gazdaság fellendítése céljából kiemeli a K+F, a kis-és középvállalkozások támogatását, az üzleti környezet fejlesztését illetve a kis-és középvállalkozásokat segítı JEREMIE típusú pénzügyi források nyújtását. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében uniós támogatások használhatóak fel többek között az ivóvíz minıségének javítására, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére, a természeti értékek megırzésére. Államreform Operatív Program (ÁROP) a humánerıforrás fejlesztését, a kormányzási képesség javítását, a szervezetfejlesztést határozta meg legfıbb prioritásainak.
37
Elektronikus
Közigazgatás
Operatív
Program
(EKOP)
a
közigazgatási
szolgáltatásokhoz történı könnyebb, hatékonyabb hozzáférést, az ezt elısegítı fejlesztések támogatására valamint a közigazgatás megújítására irányul. Végrehajtási Operatív Program (VOP) segítséget nyújt a központi és horizontális intézmények mőködésének fejlesztésére, annak érdekében, hogy a támogatások hatékonyan kerüljenek felhasználásra. 48 Mint az alábbi táblázaton is jól látható, az operatív programokra a 2007-2013-as programidıszakra vonatkozóan 15%-os magyar társfinanszírozással együtt közel 7000 milliárd forintnak megfelelı forrás áll rendelkezésre. 7. táblázat: Az ÚMFT operatív programjainak költségvetése Operatív Programok Társadalmi Infrastruktúra OP
Összesen milliárd forint 538,9
Társadalmi Megújulás OP
966
Gazdaságfejlesztési OP
690
Környezet és Energia OP
1140 1703,2
Közlekedés OP Államreform OP
40,9
Elektronikus Közigazgatás OP
99,8
Végrehajtás OP
87,2
Regionális operatív programok (összesen)
1609,4
Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen
6875,4
Európai területi együttmőködés
106,8
Összes kohéziós politikai 6982,2 támogatás Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv 9. o. alapján saját szerkesztés
48
Kengyel (2008) 239-241.o.
38
3. A Pásztói kistérség az Észak-magyarországi régióban Magyarországon a területi különbségek jelentısek. Míg az ország középsı és a nyugatdunántúli területei fejlettnek bizonyulnak, addig az észak-keleti illetve a dél-dunántúli régió települései az elmaradottság, a magas munkanélküliség, megfelelı humánerıforrás hiányának a problémájával küzdenek. Úgy gondolom, hogy a Pásztói kistérségben megvalósult és tervezett fejlesztések bemutatása, a kistérség helyzetértékelése elıtt, mindenképpen szükséges az Észak-magyarországi régió, mint nagyobb területi egység bemutatása, hiszen a régióban lezajló gazdasági, társadalmi folyamatok, a régió jellemvonásai jelentısen befolyásolják a megyék, kistérségek helyzetét, a jövıbeni fejlesztések céljainak meghatározását.
3.1. Az Észak-Magyarországi régió Magyarország észak-keleti részén helyezkedik el, a három megyét- Borsod-AbaújZemplén, Heves és Nógrád megyét- felölelı Észak-magyarországi régió. Területét tekintve mintegy 13 429 km², amely az ország területének mintegy 14,4%- a. A régió központja Miskolc. A régió területének 54%-át az ország második legnagyobb megyéje BorsodAbaúj-Zemplén megye adja, 27%-át Heves megye, 19%-át pedig az ország második legkisebb megyéje Nógrád adja. Ami a régió népességét illeti, a KSH (2008) adatai szerint 2009. január 1-jén a régió lakossága 1.223.238 fı. Ezzel a negyedik helyen szerepel a magyarországi régiók népességi sorrendjében. A régió természeti és földrajzi adottságok szempontjából hazánk egyik legváltozatosabb, sokszínőbb régiója, hiszen északi részét dombvidékek, az Északi-középhegység tarkítja, míg déli területek már az Alföld részét képezik. A változatos tájképnek, valamint mind az erdısültség, mind pedig a gyepterület magas arányának köszönhetıen a térség kedvelt kirándulóhelynek bizonyul. A régió területének mintegy 13%-a védett természeti területnek számít. Ezen felül idegenforgalmi vonzerejét tovább növeli a térségben megtalálható gyógyvizek, ásványvízforrások, barlangok száma, a kulturális értékek sokasága, néprajzi hagyományok valamint a szılıtermesztés révén a borkultúra is jelentıs a térségben.49
49
http://www.norda.hu 2011-03-21 11:07
39
3.1.1. Településszerkezet Az Észak-magyarországi régióban 605 település található, melybıl csupán 34 rendelkezik városi jogállással. A városban lakók aránya országos szinten ebben a régióban a legalacsonyabb, ugyanis a régió lakosságának alig a fele él városokban. Döntıen az alacsony lélekszámú falvak a meghatározóak. Az 500 fınél alacsonyabb lélekszámmal rendelkezı falvak aránya eléri a 27%-ot, az itt élık aránya, pedig megközelíti a régió lakosságának 4%-át. Az aprófalvas, sőrőn lakott települések leginkább Borsod-AbaújZemplén megye északi területein a meghatározóak, döntıen az Edelényi illetve Encsi kistérségben valamint jelentıs többségben vannak azon települések, ahol a népesség száma nem éri el az 500 fıt. Az aprófalvas települések legfıbb jellemzıi, hogy a régió perifériáján helyezkednek el, s többnyire zsákfalvakról beszélhetünk, ahol az infrastrukturális, az alapvetı szociális, egészségügyi, oktatási ellátórendszerek nem vagy alig mőködnek. A hiányos ellátórendszerek valamint a foglalkoztatás alacsony szintje mellett egyre nagyobb problémát jelent a roma népesség gyors szaporodása, mely a falvak társadalmi szegregálódásának lehetıségét segíti elı. Ami a régió megyeszékhelyeit és nagyobb városait illeti, (Salgótarján, Eger, Miskolc, Gyöngyös, Balassagyarmat) azok jelentısen befolyásolják a térség gazdasági, társadalmi jellemvonásait, azáltal hogy meghatározzák a régió, a térség fejlıdési irányvonalait, egyfajta térségszervezı szereppel bírnak. A régió népességének 24,5%-a él 5000 és 10000 fıt számláló nagyobb településeken illetve kisvárosokban. Ezek a kisvárosok döntıen a kistérség központjának számítanak, ahol megtalálhatóak az alapvetı egészségügyi, oktatási, szociális ellátórendszerek. Ugyanakkor ezen települések nem rendelkeznek modern üzleti környezettel, a nagyobb beruházások
aránya,
a
vállalkozások
fejlesztése
alacsony
színvonalú,
így
a
munkanélküliség, az elvándorlás jelentıs problémákat okoz. 3.1.2. Népesség Az Észak-magyarországi régió népsőrősége a Közép-magyarországi és Közép-dunántúli után a harmadik legnagyobb, mintegy 95 fı/km². Bár elmarad az országos átlagtól, vidéki viszonylatban mégis magasnak számít. Az aránylag magas népsőrőség ellenére ebben a régióban a legmagasabb a népességfogyás. Mint az alábbi diagramon is látható, 1980 és 2008 között a régió népessége mintegy 14%-kal csökkent. Ezt a negatív demográfiai 40
folyamatot a magas halálozási arány, az alacsony születési arány valamint az elvándorlók rendkívül magas aránya segítette elı. Országos átlagban az Észak-magyarországi régióban, azon belül is Nógrád illetve Borsod- Abaúj- Zemplén megyében a legmagasabb az elvándorlási mutató. 6. ábra
Forrás:A demográfiai folyamatok regionális különbségei, 1980-2007, 7.oldal alapján saját szerkesztés http://portal.ksh.hu 2011- 03-21 10:36
A régió területén a roma lakosság is koncentráltan van jelen. Számuk Borsod-AbaújZemplén megyében a legmagasabb, meghaladja a 45 ezer fıt. 50 A rendszerváltás idején 9,4%-ot képviseltek a régió lakosságán belül, 2009-re arányuk pedig elérte a 14%-ot, tehát létszámuk meghaladta a 140 ezer fıt. Országos szinten legmagasabb arányban, az Északmagyarországi régióban képviseltetik magukat.51 3.1.3. Gazdaság Az Észak-magyarországi régió a szocializmus idıszakában jelentıs nehézipari központ volt, ahol a kohászat, bányászat, gépipar dominált, emberek ezreinek megélhetést biztosítva. A rendszerváltást követıen, a keleti piacok elvesztése után a nehézipari ágazatok hanyatlásnak indultak, így megkezdıdtek a gyárak felszámolása, bányák bezárása, a munkanélküliség gyors ütemő növekedése. Így ezek a szocializmus idıszakában fejlettnek számító területek, válságtérségekké, depressziós térségekké alakultak át. A régió gazdasági szerkezet váltása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése szükségessé vált. Az M3-as autópálya megépülése, Magyarország csatlakozása az európai integrációhoz hozzájárult a beruházások növekedéséhez, azonban a régió gazdasági fejlıdése még mindig jócskán elmarad az országos átlagtól. 50
Észak-Magyarországi Operatív Program 2007-2013 5-25.o., www.nfu.hu 2011-03-21 17:41 Hablicsek László: A népesség szerkezete és jövıje http://www.demografia.hu/ 2011-03-22 10:08
51
41
A régiók közötti területi különbségek az egy fıre jutó bruttó hazai termék tekintetében jelentısek. 2006-ban az egy fıre jutó GDP országosan 2 millió 361 ezer forint volt, melytıl mintegy 37%-kal elmaradt, az ország legfejletlenebb régiója, az Észak-alföldi régió. Ami az Észak-magyarországi régióit illeti, a régiók sorrendjében, 2006-ban az utolsó elıtti helyen állt. 52 2008-ra ez a sorrend megváltozott. A bruttó hazai termék elıállítása tekintetében a régiók közötti különbségek továbbra is nıttek. A fıváros dominanciája erıs, hiszen 2008-ban a bruttó hazai termék (26 543 milliárd forint) mintegy 48%-át állította elı, míg az Északmagyarországi régió csupán 7,6%-kal járult hozzá. Az egy fıre jutó GDP esetében KözépMagyarország és Észak-Magyarország közötti különbség 2,7-szeres. Megyénkénti bontásban pedig 2008-ra vonatkozóan Nógrád megye rendelkezik a legalacsonyabb egy fıre jutó GDP-vel (1212 ezer Ft), ami jelentısen elmarad a legmagasabb egy fıre jutó GDP-vel rendelkezı Gyır-Moson-Sopron megyétıl. A különbség közöttük 2,4-szeres.53 7. ábra
Forrás: A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2008-ban 5.oldal alapján saját szerkesztés http://portal.ksh.hu 2011-03:26 08:55
A régió gazdaságában döntıen a nehézipar, a feldolgozóipar illetve az alapanyaggyártás dominál. A kohászat nagy jelentıséggel bírt a térségben, azonban már csak két városban, Salgótarjánban és Ózdon mőködik kohászati üzem. Míg korábban a nehézgép-gyártás jellemezte a térséget, addig mára a régióban megjelenı multinacionális vállalatok révén
52
GDP területi különbségei Magyarországon http://portal.ksh.hu/ 2011-03-21 19:18 53 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2008-ban 2-5.o. http://portal.ksh.hu 2011-03-22 12:01
42
leginkább alkatrészgyártás és összeszerelés a meghatározó. Ezek mellett a vegyipar szerepe kiemelkedı a térségben, melynek két központja Tiszaújváros és Kazincbarcika.54 3.1.4. Munkanélküliség A rendszerváltást követıen Magyarországon a nehézipar jelentısen vesztett szerepébıl, ebbıl kifolyólag az Észak-magyarországi régióban mőködı nehézipari vállalatok, bányák bezárásra kerültek. A régióban így már az 1990-es évek elejétıl egészen napjainkig a foglalkoztatottság alacsony szintje számottevı. 2009-ben a világot sújtó gazdasági válság jelentısen befolyásolta a magyar munkaerıpiacot is. A KSH adatai szerint országos szinten 1998-hoz képest 92 ezerrel nıtt a munkanélküliek száma, elérve a 421 ezer fıt. A legnagyobb mértékben a Középmagyarországi régióban nıtt a munkanélküliek száma, azonban a munkanélküliségi ráta mégis ebben a térségben volt a legalacsonyabb, 6,6%-os. Ami az Észak-magyarországi régiót illeti, a munkanélküliek száma 2008-hoz képest nıtt, a munkanélküliségi ráta pedig 2009-ben elérte a 15,2%-ot. Az alábbi táblázat a regisztrált álláskeresık számát mutatja a régióban és a megyékben egyaránt. Elızı évhez képest Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nıtt a legjobban az álláskeresık száma, ezt követıen, pedig Nógrád megyében. 8. táblázat Regisztrált álláskeresık száma (fı) 2011. február Térség
Regisztrált álláskeresık száma (fı)
Elızı év azonos hónapjához képest (%)
B-A-Z
80448
6,9
Heves
24866
-0,9
Nógrád
23036
4,5
Észak128350 4,9 Magyarország Forrás: http://emrmk.afsz.hu/ alapján saját szerkesztés2011-03-18 16:41
3.1.5. Foglalkoztatottság A gazdaság versenyképességét, az életszínvonal alakulását jelentısen meghatározza a megfelelıen szakképzett munkaerı. A KSH 2009-es adatai alapján az Északmagyarországi régióban a 15-74 éves népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta jóval
54
Az Észak-magyarországi régió középtávú szakképzés fejlesztési stratégiája 2009, 68-69.o. www.oh.gov.hu 2011-04-24 14:45
43
alulmarad az országos körülbelül 50%-os átlagtól, ugyanis az aktív korúak csupán 43%-a rendelkezett jövedelemszerzı tevékenységgel. A foglalkoztatást természetesen alapvetıen befolyásolja a lakosság iskolai végzettsége is, mely kifejezi a térség társadalmi-gazdasági fejlettségét is. A régióban a szakmunkások illetve a gimnáziumi végzettségőek aránya a meghatározó. A felsıfokú oktatásban végzett, diplomával rendelkezık aránya a térségben igen alacsony, alig éri el az 5%-ot.55 9. táblázat: 15-74 éves népesség gazdasági aktivitás szerint, 2009 Ebbıl Gazdaságilag aktív
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Gazdaságilag inaktív
1326,8
1239,2
87,6
933,3
479,5
435,1
44,4
371,4
447
408,5
38,5
326
379,6
337,8
41,8
353,3
467,7
396,7
71
455,5
Észak-Alföld
570,2
489,1
81,1
565,2
Dél-Alföld
531,8
475,5
56,3
482,4
Összesen
4202,6
3781,9
420,7
3487,1
Régió
KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország
Forrás: A foglalkoztatás és munkanélküliség regionális különbségei, 2009, 7.o. alapján saját készítés
3.1.6. A régió probléma diagrammja Az elızıekben statisztikai adatokkal alátámasztva került bemutatásra az Északmagyarországi régió. A KSH adatai alapján megállapítható, hogy Magyarország területi különbségei jelentısek. Az ország középsı-illetve nyugati területei gazdaságilag fejlettek illetve, dinamikusan fejlıdnek valamint megfelelı képzettségő szakembergárdával rendelkeznek. Sajnos az Észak-magyarországi régió ettıl a fejlıdési irányvonaltól eltér.
55
A foglalkoztatás és munkanélküliség regionális különbségei, 2009 http://portal.ksh.hu 2011-03-22 14:38
44
8. ábra
Forrás: Az Észak-magyarországi régió gazdaságának helyzete és fejlesztési stratégiájának irányai 16.o. alapján valamint saját győjtés, szerkesztés http://www.pszfs.hu 2011-04-02 18:32
Mint a diagramon is látható, az Észak-magyarországi régió számos, nagy jelentıségő problémával küzd, melyeknek köszönhetı a térség gazdaságának elmaradottsága, alacsony teljesítménye. Úgy gondolom, hogy egy térség felemelkedése, fejlıdése döntıen a gazdasági teljesítményen, aktivitáson múlik. A gazdasági aktivitás növelése azonban komplex fejlesztéseket követel meg. A 2008-as adatok alapján az ezer fıre jutó vállalkozások száma az Észak-magyarországi régióban volt a legalacsonyabb, csupán 113, ami az országos átlagtól, a 153 vállalkozástól jócskán elmarad. A régión belül BorsodAbaúj-Zemplén megyében 102, Heves megyében 142, míg Nógrád megyében 105 vállalkozás jutott ezer lakosra.56 Ami a helyi kis-és középvállalkozásokat illeti, többségük jelentıs forráshiánnyal küzd, nem rendelkeznek elegendı pénzügyi kerettel a fejlesztések megvalósításához. A tıkehiány mellett az alacsony szintő üzleti környezet, az ipari parkok hiánya, az infrastrukturális problémák valamint a szakképzett munkaerı hiánya jelentısen befolyásolja azt, hogy a nagyobb befektetések elkerülik a térséget.
Ezek alapján a
felvázolt probléma térkép meghatározza azon alapvetı, strukturális problémákat, melyek megoldása elengedhetetlen a régió fejlıdése érdekében.
56
Területi statisztikai évkönyv, 2008, 135.o.
45
3.1.7. Észak-Magyarországi Operatív Program Az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan készült el a 2007-2013-as tervezési idıszakra vonatkozó Észak Magyarországi Operatív Programot (ÉMOP), mely a régió átfogó céljait, fejlesztési prioritásait tartalmazza. A régió probléma térképébıl is adódóan
az
operatív
program
legfıbb
célkitőzéseként
a
régió
gazdasági
versenyképességének növelését valamint a területi, társadalmi-gazdasági egyenlıtlenségek csökkentését határozta meg. Az átfogó cél elérése érdekében hat fı prioritást fogalmaz meg, melyek a következık: helyi gazdaság versenyképessé tétele, melynek keretében sor kerül az újonnan létrejövı vállalkozások, új technológiák alkalmazásának támogatására. idegenforgalmi potenciál erısítése révén támogatásban részesülnek a természeti és kulturális látványosságok, valamint a szálláshelyek fejlesztése. településfejlesztés
keretében
a
települések
vonzerejének,
innovációs
lehetıségeiknek fejlesztése a cél. Ugyanis a településfejlesztési támogatások ösztönzıleg hatnak a beruházások növekedésére. humán közösségi infrastruktúra, társadalmi kohézió fejlesztése hangsúlyozza a kistérségi szinten mőködı közszolgáltatások biztosításának fontosságát. a régión belüli közlekedés fejlesztésének célja, hogy egyrészrıl javuljon azon területek elérhetısége, melyek turisztikai lehetıségekkel rendelkeznek valamint minél több település esetében könnyítsék a gyorsforgalmi utak elérhetıségét, ezáltal is elısegítve az ingázást, munkahelyek, szolgáltatások elérését. a
prioritások
elérése,
hatékony
végrehajtása
segítségnyújtás vehetı igénybe.
46
érdekében
pedig
technikai
10. táblázat: Operatív programra és prioritásaira jutó támogatások, euróban Prioritási tengelyek
EU támogatás
Nemzeti hozzájárulás
Összes támogatás
Versenyképes helyi gazdaság megteremtése
130 965 118
23 111 491
154 076 609
Turisztikai potenciál erısítése
188 191 882
33 210 332
221 402 214
Településfejlesztés
257 195 571
45 387 454
302 583 025
Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése
203 874 538
35 977 860
239 852 398
Térségi közlekedés fejlesztése
90 959 410
16 051 661
107 011 071
Technikai segítségnyújtás
32 537 070
5 741 836
38 278 906
Összesen
903 723 589
159 480 634
1 063 204 223
Forrás: http://ec.europa.eu/ alapján saját szerkesztés 2011-04-24 18:35
A támogatás hatékony felhasználása, a megfogalmazott prioritások megvalósítása elsırendő feladat, hiszen a régió egy fıre jutó GDP-je jelentısen elmarad az országos átlagtól valamint sajnos szerepel az EU-27 legfejletlenebb régiói között is. Ami a Pásztói kistérséget illeti, a kistérség központját Pásztót, az ÚMFT a szolgáltató kisvárosok, a sokoldalú kistérségi szerepkörrel rendelkezı városok közé sorolja. Ennek okán Pásztónak lehetısége nyílik többek között pályázni a településközpont, közterületek, közlekedés fejlesztésére, közösségi célú intézmények hatékonyságának növelésére. 57
3.2. A Pásztói kistérség A Pásztói kistérség Nógrád megye déli részén helyezkedik el, a Cserhát és a Mátra völgyében. A kistérség Pest és Heves megyével közvetlenül határos. Területe mintegy 552 km². A kistérség 26 települést foglal magában (Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Csécse, Cserhátszentiván, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdıkürt, Erdıtarcsa, Felsıtold, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kálló, Kisbágyon, Kozárd, Kutasó, Mátraszılıs, Palotás, Pásztó, Szarvasgede, Szirák, Szurdokpüspöki, Tar és Vanyarc), népességének létszáma pedig közel 33 ezer fı. A kistérség központja, egyetlen városa Pásztó, melynek lakossága 9784 fı.
57
Észak-Magyarországi Operatív Program 3-130 o.
47
9. ábra: Pásztói kistérség földrajzi elhelyezkedése
Forrás: A Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe a pásztói kistérség fejlıdésében http://www.nfu.hu 2011-04-05 08:09
A kistérség a 21. számú fıút mentén, az M3-as autópálya közelében helyezkedik el. Ebbıl kifolyólag a közelben, 25-30 km-re fekvı nagyobb városok, mint például Hatvan, Gyöngyös, Salgótarján könnyen elérhetı valamint a 80 km-re fekvı Budapest is gyorsan, egy órán belül elérhetı. A kistérséget leginkább az aprófalvas szerkezet jellemzi. A kistérségben csupán három település, Pásztó, Jobbágyi és Buják lélekszáma haladja meg a 2000 fıt. A települések között többségben vannak azok, amelyek lakossága 500 és 2000 fı között mozog, azonban az 500 fı alatti települések aránya is jelentıs. A kistérség egyetlen 100 fı alatti települése Garáb, ahol 2009-es adatok alapján 59 fı él. A Pásztói kistérség 26 települése vonzáskörzet szerint három csoportra osztható:
Pásztói mikrotérség: Pásztó, Tar, Mátraszılıs, Szurdokpüspöki, Jobbágyimelyek a 21-es fıút mentén helyezkednek el
Alsótoldi mikrotérség: Alsótold, Bokor, Cserhátszentiván, Felsıtold, Garáb, Kutasó, Kozárd, Ecseg, Csécse, Szarvasgede- melyek a Cserhát hegységben helyezkednek el
48
Palotási mikrotérség: Palotás, Héhalom, Egyházasdengeleng, Erdıtarcsa, Erdıkürt, Kálló, Vanyarc, Szirák, Bér, Kisbágyon, Buják 58
3.2.1. Demográfiai helyzet A Pásztói kistérség demográfiai helyzetére, hasonlóképpen az Észak-magyarországi régióhoz, a természetes népességfogyás, elöregedés valamint az elvándorlás jellemzı. Mint az alábbi táblázaton is jól látható, a megyei kistérségek népességfogyása tekintetében, a Pásztói kistérség a középmezınyben foglal helyet, a mintegy 4,8%-os csökkenéssel. 11. táblázat: Népesség, népmozgalom, 2008 Természetes szaporodás illetve fogyás
Lakónépesség
A belföldi vándorlási különbözet
Kistérségek
az év végén, fı
változása a 2001. év végéhez %
Balassagyarmati
41044
-4,6
-5,7
-0,7
Bátonyterenyei
24805
-10,4
-6,1
-4,7
Pásztói
32538
-4,8
-5,1
-1,7
Rétsági
25426
-1,4
-4,3
2,1
Salgótarjáni
64571
-6,9
-5,8
-4,6
Szécsényi
19253
-6,1
-5,2
-2,5
a 2000-2008.évi átlaga ezer lakosra
Összesen 207 637 -5,9 -5,5 -2,4 (Nógrád megye) Forrás: Területi statisztikai évkönyv, 2008, 233.o. alapján saját szerkesztés
A pásztói kistérség lakónépességének csökkenése csupán relatíve alacsonyabb, mint Nógrád megyéé, megfelelve az országos folyamatoknak. A kistérség népességének folyamatos csökkenése köszönhetı egyrészrıl annak, hogy a természetes szaporulat egyre alacsonyabb, valamint a munkahely hiánya miatt a vándorlási folyamatok is egyre nagyobb mértéket öltenek. A kistérség 26 településébıl 20-ban figyelhetı meg a lakónépesség folyamatos csökkenése, 4-ben (Garáb, Cserhátszentiván, Kozárd és Bokor) pedig kiemelkedıen magas a népesség csökkenés, így ezen településeket az elnéptelenedés veszélye fenyegeti. A kistérség öt települése (Kálló, Jobbágyi, Erdıtarcsa, Szarvasgede,
58
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2010-2015, 4-11.o. http://www.paszto.hu 2011-04-05 13:11
49
Ecseg) estében tapasztalható népességszám növekedés, valamint a lakónépességen belüli roma kisebbség aránya is ezen településeken a legmagasabb.59 3.2.2. Gazdaság A gazdasági mutatók tekintetében Nógrád megye kistérségei elmaradottak, alacsony gazdasági teljesítménnyel rendelkeznek. Mint az elızıekben is láthattuk, 2008-ra vonatkozóan Magyarország megyéi közül Nógrád megye rendelkezik a legalacsonyabb egy fıre jutó GDP-vel (1212 ezer Ft). Mint ahogy az Észak-magyarországi régiót illetve a Nógrád megyét is kedvezıtlen gazdasági, versenyképességi adottságok jellemzik, úgy a kistérség gazdaságában is az elmúlt években sajnos negatív folyamatok zajlottak le. Budapestet figyelmen kívül hagyva és a legmagasabb egy fıre jutó GDP-vel rendelkezı Gyır-Moson-Sopron megyét vizsgálva a területi különbségek növekednek. Az egy fıre jutó GDP tekintetében a két megye közötti különbség 2006-ban 2,3-szoros, 2007-ben már 2,4-szeres volt a különbség.60 2008-ra a két megye közötti különbség, ha mérsékelten is, de tovább növekedett. A Pásztói kistérségben a mőködı vállalkozások száma körülbelül megegyezik a megye többi kistérségében mőködı vállalkozások számával, egyedül a salgótarjáni és balassagyarmati kistérségben magasabb a vállalatok száma. 2008-ban Magyarországon ezer lakosra átlagosan 155 regisztrált vállalkozás jutott, egyedül a Közép-Magyarországi régióban volt átlagot meghaladó az érték (180), míg a mutató értéke ÉszakMagyarországon volt a legalacsonyabb, 113.61
59
A Pásztói kistérség fejlesztési programja- helyzetfeltáró munkarészek http://www.paszto.hu 2011-04-06 09:33 60 GDP területi különbségei Magyarországon http://portal.ksh.hu 2011-03-21 19:18 61 KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2008
50
12. táblázat: Vállalkozások száma, 2008
Kistérség Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Salgótarjáni Szécsényi Nógrád megye ÉszakMagyarország Magyarország
Regisztrált vállalkozások száma (ezer lakosra) 125 80 94 120 103 100 105
Mőködı vállalkozások száma (ezer lakosra) 49 37 44 42 55 42 47
113
49
155
68
Forrás: Területi statisztikai évkönyv, 2008, 271-273. o. alapján saját szerkesztés
A beruházási aktivitás alacsony szintje, a vállalkozások tıkeszegénysége jelentıs problémákat okoz a térségben, megakadályozva a térség fejlıdését, a lakónépesség életkörülményeinek javulását. Sajnos az elmúlt években a vállalkozások száma csökkent a térségben, illetve jelentıs leépítések történtek. A 274 fıt foglalkoztató Sole Tejipari Kft. leépülése következtében a kistérség gazdasági ereje csökkent, a munkanélküliek, valamint az elvándorló száma megnövekedett. Így a nagyvállalati méretkategóriába sorolható vállalatok közül, csupán egy, a pásztói telephelyő EGLO Magyarország Kft. üzemel, mely szintén jelentıs leépítéseket hajtott végre az elmúlt években. Míg korábban a foglalkoztatottak száma meghaladta az 1000 fıt, jelenleg az alkalmazottak száma alig haladja meg a 300 fıt.62 A kistérségben mőködı 50-200 fıt foglalkoztató vállalatok száma is alacsony, csupán kilenc, így a kistérségben döntıen az egy-két fıt foglalkoztató mikroés
kisvállalkozások,
munkanélküliségbıl
egyéni adódó
vállalkozások
dominálnak,
kényszervállalkozások
ami
problémáját.
felveti
a
Ugyanis
magas ezen
vállalkozások instabilak, tıkeszegények, ennek okán képtelenek fejlıdni, versenyben maradni, alacsony megélhetést biztosítanak, ezáltal gyorsan megszőnnek. A kistérség a beruházások szempontjából hátrányban van a szomszédos térségekkel, városokkal szemben. Hiszen az M3-as autópálya révén a magasabb infrastruktúrával, ipari parkokkal rendelkezı megyeszékhelyek, nagyobb városok (Hatvan, Gyöngyös) könnyebben elérhetıek, valamint megfelelıen szakképzett humánerıforrással rendelkeznek. E hátrány leküzdése céljából elengedhetetlen a 21. számú fıút fejlesztése, ipari park kialakítása 62
Pásztó város integrált városfejlesztési stratégiája- http://www.paszto.hu 2011-04-07 10:21
51
valamint megfelelı marketingstratégia kialakítása, kommunikációs csatornák adta lehetıségek kiaknázása. A kistérség gazdasági szerkezetében az ipari és a szolgáltató szektor hangsúlyos, a mőködı vállalkozások 56%-a szolgáltató jellegő, 40%-a pedig a kereskedelem és javítás területén mőködik. A vállalkozások legnagyobb számban a kistérség központjában, Pásztón koncentrálódnak. Emellett a Kállón, Szurdokpüspökin, Taron, Jobbágyiban mőködik ipari-feldolgozóipari vállalkozás. A korábban már említett Eglo Magyarország Kft., az Állami Nyomda Nyrt, Politechnik Kft, Fıvárosi Kézmőipari Rt számít a legjelentısebb ipari vállalatoknak. A mezıgazdasági vállalatok szerepe és száma is jóval alacsonyabb. Leginkább az önellátásra termelı egyéni és családi vállalkozások mőködnek ezen a területen. Nagyobb, a kistérség valamint a megye szempontjából jelentıs mezıgazdasági vállalat csak egy mőködik a térségben, az Agro-Produkt Kft, mellette még az Agroservice Kft. valamint a Páltelek Kft. bír nagyobb kapacitással. 63 3.2.3. Munkanélküliség A kistérség alacsony gazdasági színvonalának köszönhetıen a foglalkoztatottság kérdése jelentıs problémákat eredményez. Mint az alábbi táblázaton is látható, a munkanélküliek tekintetében a kistérség szintén a középmezınyben foglal helyet, a megyei átlagtól kedvezıbb helyzetben. A munkanélküliek száma a Pásztói kistérségben az elmúlt évek során folyamatos növekedést mutat. Ez év februárjában a nyilvántartott regisztrált álláskeresık száma meghaladta a 3380 fıt, amely mintegy 450 fıvel több, mint az elızı év hasonló idıszakában regisztrált álláskeresık száma.
63
A pásztói kistérség fejlesztési programja – helyzetfeltáró munkarészek http://www.paszto.hu 2011- 04-06 09:33
52
13. táblázat: Regisztrált álláskeresık aránya kistérségenként (%) Idıszak Kistérség
2008. december
2009. december
2010. december
2011. január
2011. február
Salgótarján
22,8
27,4
28
31,9
31
Balassagyarmat
14,2
17,7
17
20,3
20,4
Pásztó
14,9
18,8
19,4
25
24,8
Szécsény
23,7
26,8
26
33
34
Bátonyterenye
22,2
25,9
23,8
31
30,4
Rétság
12
16
13,5
17,6
17,4
Nógrád megye
18,6
22,6
22
26,8
26,5
Forrás: Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Pásztói Kirendeltség, 2011-03-24
Az elızıekben már említésre került, hogy a térségben több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalat csak egy mőködik, valamint az is jelentıs leépítéseket hajtott végre, a külföldi, az új vállalkozások, befektetések száma pedig elenyészı. A helyi munkalehetıségek hiánya miatt az ingázók aránya rendkívül magas a kistérségben, mintegy 53%. A kistérség számos településén az ingázók aránya meghaladja a 70%-ot, Héhalom valamint Kisbágyon lakosainak pedig több mint 80%-a vállal másik településen munkát. A kistérség lakosainak jelentıs része megyén kívül, a közeli városokban letelepedı multinacionális vállalatoknál (Gyöngyös-Lear, Hatvan-Bosch) valamint a fıvárosban vállalnak munkát. A környékben lévı nagyvállalatok pedig saját buszjárat mőködtetésével segítik a kistérség lakosainak ingázását. Az elmúlt idıszakban a nehéz gazdasági helyzet miatt számos vállalat hajtott végre létszámleépítést, avagy szőnt meg. A térség egyik legmeghatározóbb, mintegy 270 fıt foglalkoztató vállalata a SOLE Kft. felszámolta a telephelyét, majd a haderıreform következtében Jobbágyiban mintegy 190 munkahely szőnt meg.64 A közeli multinacionális vállalatoknál a válság hatására jelentıs létszámcsökkentések zajlottak le, a hatvani Bosch 250 munkavállalójától vált meg, a gyöngyösi Lear is jelentısen csökkentette dolgozóinak létszámát. Ezen leépítések következményeként 2008-ról 2009-re 14,9%-ról 18,8%-ra nıtt a munkanélküliek száma a kistérségben. E gazdasági válság mellett a munkanélküliek számának növekedéséhez jelentısen hozzájárult, hogy 2010. december 31-én az „Út a munkához” program lezárult, melynek célja volt, hogy a munkára képes tartós munkanélküliek valamilyen közfoglalkoztatási 64
Kistérségi munkaerı-piaci helyzetkép, 2011. február, Pásztói kistérség
53
formában részt vegyenek, illetve rendszeres jövedelemhez jussanak. E program keretében Pásztó város önkormányzatánál mintegy 520 segélyben részesülı munkanélküli dolgozott. 2011 januárjától, a program befejezésének hatására, a munkanélküliek, segélyezettek száma ugrásszerően megnıtt, elızetes prognózisok szerint pedig 2011 ıszére a segélyben részesülık száma meg fogja haladni a 600 fıt. 3.2.4. Infrastruktúra Mind a megyében, mind pedig a kistérségben a 21. számú fıközlekedési út adja a közúti közlekedés fı elemét, ugyanis ezáltal érhetı el az M3-as autópálya, valamint Salgótarjánon keresztül a Szlovákia. A kistérség szempontjából a fıút 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá való fejlesztése kulcsfontosságú, hiszen ezáltal a térség könnyebben, gyorsabban érhetı el. A fıút négynyomúsítása megkezdıdött, azonban az elkészült szakaszok állapota nem kielégítı, folyamatos javításokra szorul. A további szakaszok, fel-és lehajtók, körforgalmak elkészülése elıreláthatólag csak a 2013 utáni programidıszakban kerülnek megvalósításra. A kistérség cserháti településeit összekötı utak rendkívül rossz minıségőek, Kozárd, Ecseg, Csécse környékén kritikus állapotban vannak. Ami a vasúti közlekedést illeti, a 81. számú vasútvonal a kistérség öt települését érinti. A vasúti közlekedés korszerősége szintén kifogásolható. A vasúti pályák elavultsága miatt a vasútvonal csak erıteljes sebességkorlátozással használható, így a menetidı az évtizedek alatt nemhogy csökkent, egyre hosszabbá vált. További probléma, hogy az elmúlt évektıl kezdve Budapest csak hatvani átszállással érhetı el, így a Budapest-Pásztó közötti 80 kmes távolság közel két óra alatt tehetı meg. A vasúti közlekedés problémái miatt a távolsági autóbusz-közlekedés egyre nagyobb teret nyert. Míg Salgótarján és Budapest közötti autóbusz-közlekedés gyors és gyakori, addig a kistérség települései, illetve a központ és a települések közötti járatok száma igen ritka. A kerékpárutak kialakítása iránt egyre nagyobb az igény merül fel a lakosság részérıl, hiszen a térség megfelelı domborzati adottságokkal rendelkezik, valamint a kerékpározás egyre népszerőbb szabadidıs tevékenységnek örvend. Ennek ellenére a kistérség területén csak Pásztón, egy rövid, mindössze 1,4 km-es kerékpárút található.65 Úgy gondolom, hogy megfelelı kerékpárutak kiépítése révén a város turisztikai látványosságát, hírét jelentısen
65
Pásztó Város Önkormányzat gazdasági programja 6-46.o. http://www.paszto.hu 2011-04-08 08:12
54
fejlesztené, jó alapot adna a kerékpár, bakancsos turizmus kiépítéséhez, aktív pihenést kedvelık csalogatásához. Ami a kommunális infrastruktúrát illeti, a kistérségben a lakások 92%-a van rákötve az ivóvízhálózatra, míg a szennyvízcsatornára kötött lakások aránya csupán 38%. Mivel a kistérségben igen magasak az ivóvíz és csatorna díjak, mintegy 1000 forint/m³, a lakosság jelentıs része nem veszi igénybe ezen szolgáltatásokat, sokan saját kutat illetve emésztıt használnak. A kistérség 26 településébıl, összesen hat településben megoldott a közcsatorna hálózat. Ami pedig a gázszolgáltatást illeti, a lakások 70%-ában található meg. Az alacsony foglalkoztatás, kereset miatt a lakosság jelentıs része gázfogyasztását alternatív főtési módokkal egészíti ki. A szennyvíz bekötés lehetıségével nem élıket pedig a talajterhelési díj fizetésével igyekeznek ösztönözni a szolgáltatás igénybe vételére. 3.2.5. Oktatás, képzés Ami az oktatást illeti, a kistérség számos önkormányzata az alacsony költségvetés, illetve költségvetési deficit miatt nem képes közoktatási feladatai ellátni, önálló intézményt fenntartani.
Ebbıl
kifolyólag
az
alapvetı
közoktatási
feladataikat
csak
más
önkormányzattal való megállapodás vagy pedig tárulás útján képesek ellátni. Ami az óvodai képzést illeti, hét településen nem mőködik óvoda, a kistérség 26 településébıl 19 településen mőködik önkormányzat által fenntartott óvoda, azonban ezek közül csupán hat mőködik teljesen önállóan. Mint ahogy a régióban, úgy a kistérségben is magas a roma lakosság aránya, néhány településen eléri a 40-45%-ot. Ezen települések esetében a roma gyermekek aránya az óvodában eléri, s van hol meghaladja a 90%-ot. Az általános iskolák esetében a kistérségen belül szintén közoktatási társulások jöttek létre. Jelenleg a 26 településen 14 általános iskola mőködik, a kistérség központjában pedig két tagintézménybıl álló önkormányzati iskola mőködik. A pásztói iskolákba jelenleg hét település mintegy 920 (Alsótold, Felsıtold, Kutasó, Bokor, Cserhátszentiván, Garáb, Mátraszılıs) diákja tanul, utaztatásuk iskolabusszal megoldott. Önálló önkormányzati fenntartásban csupán négy településen (Jobbágyi, Szurdokpüspöki, Tar, Erdıkürt) mőködik általános iskola. Az alacsony tanulói, gyermek létszám hatására számos iskola küzd a fennmaradásáért. A létszámkövetelményeknek az osztályok összevonásával kénytelenek eleget tenni, illetve vannak iskolák melyek jelentıs marketingtevékenységet folytatnak népszerősítésük érdekében. Megfigyelhetı, hogy azon néhány iskola népszerősége igen jelentıs, ahol a 55
roma diákok aránya igen alacsony. Ugyanis azon településeken ahol a roma lakosság aránya magas, a nem roma gyermekek esetében más települések iskoláira esik a választás. Amennyiben az osztályok összevonása nem megoldható, a marketing tevékenység nem vezet eredményre szükségessé válik további társulások létrehozása, már meglévık bıvítése. A kistérség települései között a középfokú oktatás csak Pásztón érhetı el. A már 2007-tıl megyei
fenntartásban
lévı
Mikszáth
Kálmán
Gimnázium
és
Postaforgalmi
Szakközépiskola és Kollégium jelenleg öt osztályos gimnáziumi képzést, öt éves franciamagyar kéttannyelvő képzést, postaforgalmi szakközépiskolai képzést valamint érettségire épülı postai üzleti asszisztens valamint gazdasági-informatikus képzést biztosít. Ami a lakosság iskolai végzettségét illeti, legtöbben, a lakosság mintegy 31%-a csupán a 8 általános képzéssel, 19%-a középiskolai oklevéllel, 7%-a középiskolai érettségivel rendelkezik, s csupán 5%-a rendelkezik egyetemi illetve fıiskolai oklevéllel.66 3.2.6. Turizmus A kistérség remek természeti adottságokkal rendelkezik, ugyanis a Mátra és Cserhát völgyében helyezkedik el, ami számos kirándulás fontos kiindulópontja. A kistérség gazdag természeti értékeit jól jelzi, hogy a kistérség 13 települése beletartozik a 2009-ben létrehozott Nógrád Novohard Geopark Egyesület által kiemelt természetvédelmi, kulturális értékek közé. A kistérség látnivalói közül a Geopark területén legnagyobb vonzerıvel a Tuzson Arborétum, Tari Fehérkı-bánya, Csevice, a XIV. Dalai Láma által felszentelt Tari Békepuszta - mely Kırösi Csoma Sándor emlékére lett felépítve- valamint a Béri Nagyhegy bír. Ezen természet adta adottságok mellett a kistérség települései számos turizmustípus elérhetıségére adnak lehetıséget. Mivel a kistérség településeinek legnagyobb része a Cserhátban helyezkedik el, így valamennyi településrıl kiváló túraútvonalak biztosítják a bakancsos kirándulók aktív kikapcsolódását. A túrázás mellett a vadászat sportága is rendkívül közkedvelt valamint a lovas turisztika szolgáltatásai is számos településen elérhetıek, országosan is elismert, legmagasabb színvonalon a Vanyarc mellet található lovasközpont mőködik. A kistérség három települése- Pásztó, Palotás, Kisbágyon- pedig a horgászok körében igen közkedvelt. Ezen lehetıségek, adottságok ellenére a kihasználtság rendkívül alacsony. 2008-as KSH adatok alapján a kistérségben a
66
Pásztó Kistérség Többcélú Társulása, Közoktatási Intézkedési Terve, 2010-2015, http://www.paszto.hu 2011-04-08 12:23
56
vendégéjszakák száma 18.788 volt, míg Nógrád megyében 136.978. 67 Azonban meg kell jegyeznem, hogy hiába rendelkezik a kistérség jó természeti adottságokkal, gyönyörő mőemlékekkel, ha azok környezete sokszor nem megfelelı, nem turistacsalogató. Ahhoz, hogy a kistérség élni tudjon ezekkel a lehetıségekkel, szükséges a megfelelı infrastruktúra kiépítése, az illegális szemétlerakó felszámolása, a parkok, közterületek tisztán tartása, kerékpárút kiépítése, a mőemléképületek felújítása.
3.3. A Pásztói kistérség SWOT- analízise Erısségek
67
Gyengeségek
1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése jó. A természeti, kulturális értékekben gazdag Cserhát és Mátra völgyében helyezkedik el. Másrészrıl közel fekszik az M3-as autópályához, így a fıváros egy órán belül elérhetı.
1. A térséget a mőködı tıke befektetések elkerülik, a beruházások aránya csekély.
2. Budapest és Salgótarján közötti buszközlekedés jó, amely megkönnyíti az ingázást, illetve különbözı szolgáltatások elérését.
2. Az elmúlt években sor került számos üzem bezárására, a foglalkoztatottak számának folyamatos csökkenése figyelhetı meg a térségben.
3. A kistérségben szabad ipari területek rendelkezésre állnak.
3. A rendelkezésre álló barna-illetve zöldmezıs ipari területek marketingje nem megfelelı.
4. Számos kistérségi illetve Pásztó városra vonatkozó fejlesztési terv
4. A kistérség lakónépességének száma folyamatosan csökken.
5. A kistérség rendkívül gazdag természeti, kulturális értékekben.
5. Jellemzı a szakképzett, diplomával rendelkezı fiatalok ingázása illetve elvándorlása.
6. A kistérség központjában, Pásztón, a szociális ellátórendszer fejlett.
6. A szabad munkaerıt alacsony képzettségi szint jellemzi.
7. A kistérség központjában fejlett az oktatási, kereskedelmi és szolgáltatási rendszer.
7. Vállalkozói aktivitás alacsony, a helyi kis-és középvállalkozások tıkeszegények.
8. Nyitott, vendégszeretı lakosság.
8. A kistérség marketingtevékenysége gyenge.
9. Jó levegı, kellemes természeti környezet.
9. A kistérségben a turisztika szerepe alacsony, a lehetıségek nincsenek kihasználva. (kerékpárutak nem állnak rendelkezésre).
Pásztó Kistérség Turizmusfejlesztési Programja, 2011.
57
Lehetıségek
Veszélyek
1. A kistérségen áthaladó 21. számú fıút gazdasági tranzitútvonalként szolgálhat Szlovákia, Lengyelország irányába.
1. Pénzügyi-gazdasági válság.
2. Egyre nagyobb igény jelentkezik a vidéki, falusi hagyományok, értékek megismerésére, a vidéki rekreációra.
2. Versenyképesség alacsony szintő.
3. A kistérség jó domborzati, természeti viszonyokkal rendelkezik, így aktív kirándulók, kerékpárosok számára kiváló kirándulóhely.
3. Az alacsony munkaerıre épülı iparágak, vállalatok számának csökkenése.
4. Szlovákia közelsége lehetıséget nyújt az együttmőködésre a turizmus, kereskedelem területén.
4. További vállalkozások megszőnése, a foglalkoztatottak számának folyamatos csökkenése.
5. A világörökség részét képezı Hollókı közelsége révén a kistérség értékei, adottságai megismerhetık.
5. A régió negatív gazdasági imázsa.
6. Az egészségturizmus kiépítése a Margit Kórház révén kiváló lehetıséget nyújt a kistérség fellendítéséhez.
6. Régión belüli területi fejlettségi szintek további növekedése.
7. Megfelelı oktatási színvonallal rendelkezı Mikszáth Kálmán Gimnázium kéttannyelvő intézetének további erısítése.
7. Képezett munkaerı elvándorlása
8. A hátrányos helyzető társadalmi rétegek, a roma népesség számának növekedése. Forrás: Pásztó város gazdasági programja valamint saját győjtés alapján
8. Pásztó - Ruffec testvérvárosi kapcsolat hatékonyabb kihasználása.
58
4. Fejlesztések a Pásztói kistérségben A Pásztói kistérségben megvalósult fejlesztések az elmúlt négy évre vonatkozóan kerülnek megvizsgálásra, bemutatásra. Ami a régiót illeti, a Regionális Operatív Programok keretében megítélt támogatások tekintetében Közép-Magyarországot és ÉszakAlföldet követve Észak-Magyarország a harmadik helyen szerepel a mintegy 144 milliárd forint megítélt támogatással. A régión belül, az Új Magyarország Fejlesztési Tervbıl támogatott nagyprojektek, azaz a 100 millió Ft felett támogatott projektek száma azonban igen aránytalanul oszlik meg a megyék között. Ugyanis míg B-A-Z megyében 26 nagyprojekt került támogatásra, addig Heves és Nógrád megyében csupán 3-3 nagyprojekt került megvalósításra. Nógrád megyén belül Szécsényben, Rétságon, illetve a Pásztói kistérség központjában, Pásztón valósultak meg ezen projektek. Mint az alábbi ábrán is jól látszik, Nógrád megyén belül az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatait vizsgálva, a Pásztói kistérség pályázati aktivitása igen kiemelkedı, ugyanis az ÚMFT keretében meghirdetett pályázatokra, mintegy 37 milliárd forint összegben igényelt támogatást, melybıl mintegy 7,5 milliárd forint került elnyerésre.68 10. ábra
Forrás: Pásztó Város Önkormányzat Gazdasági Programja, 24. o. alapján saját szerkesztés
68
Pásztó Város Önkormányzat Gazdasági Programja 22-25.o
59
4.1. Pásztó Kistérség Többcélú Társulása A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. számú törvény valamint az 1997. évi CXXXV. számú törvény jelentısen hozzájárult ahhoz, hogy a Pásztói kistérség települései közötti együttmőködések intézményesüljenek. Korábban leginkább a szomszédos települések között volt tapasztalható együttmőködés, illetve a kistérség központja, Pásztó valamennyi településsel állandó kapcsolatban volt. A kistérség 26 települése 2004. július 4-én írta alá a társulási szerzıdést, annak érdekében, hogy együttmőködésük révén javítsák a kistérség helyzetét, forrásaik hatékonyan kerüljenek felhasználásra, az önkormányzati közszolgáltatások minél szélesebb körben álljanak a kistérség lakóinak részére valamint a kistérség hatékony fejlesztése érdekében fejlesztési terveiket összehangolják. A társulás jogi személyiséggel bír, pénzügyi, gazdasági feladatait a kistérség központja, Pásztó Város Polgármesteri Hivatala látja el. Székhelye szintén Pásztó város központjában található. A fejlesztési tervek mellett a települési önkormányzatok feladatai is összehangolásra kerülnek, mint például az egészségügyi ellátás, közoktatás, gyermekjóléti alap-és szakellátás,
közlekedés,
környezetvédelem,
hulladékkezeléssel,
vízgazdálkodással
kapcsolatos feladatok, területfejlesztés, település és-területrendezés. A társulás ezen feladatok hatékony megvalósítása érdekében komplex tevékenységet folytat. Feladatkörébe tartozik a szakmai programok elıkészítése, menedzselése, koordinálása valamint intézményfenntartó, döntéshozó, a döntéseket ellenırzı, végrehajtó szereppel bír. A területfejlesztési feladatok tekintetében többek között vizsgálja a kistérségben végbemenı társadalmi, gazdasági folyamatokat, kidolgozza a kistérség területfejlesztési koncepcióját, a fejlesztési programok megvalósításához elkészíti a pénzügyi kerettervet, véleményezi a megyei, regionális fejlesztési terveket illetve pályázhat kistérséget érintı fejlesztésekhez. Ami a szervezeti felépítését illeti, a társulás döntéshozó szerveként a Társulási Tanács funkcionál, melynek tagjai a települések polgármesterei. A tanács döntéseit a hét tagból álló elnökség készíti elı. A társulás munkáját a Jegyzıi Kollégium, a 3-5 fıbıl álló Pénzügyi Bizottság, Ágazati Bizottságok segítik.69
69
Pásztó Kistérség Többcélú Társulási Megállapodása http://www.paszto.hu/ 2011-04-08 18:33
60
4.2. Térségi hatású fejlesztések Az elmúlt négy évben a kistérségben számos kisebb volumenő, 100 millió Ft alatti fejlesztés ment végbe. Többek között sor került számos útszakasz felújítására, Pásztó forgalmas útszakaszán körforgalom kiépítésére, az önkormányzatok akadálymentesítésére, az alapfokú illetve középfokú oktatási intézményekben sor került a főtéskorszerősítésre, az oktatási infrastruktúra javítására. Ezek mellett a pásztói strand felújítása is befejezıdött, ami 62,5 millió Ft beruházási összeget követelt meg valamint végül, de nem utolsósorban, 2007-ben sor került a Többcélú Kistérségi Társulás irodájának és a házasságkötı terem felújítására, korszerő, a társulás munkáját segítı berendezések megvételére, amire 10 millió Ft vissza nem térítendı támogatást sikerült elnyerni. Mivel számos, a térség vonzerejét, az itt élık életminıségének javítását célzó kisebb projekt került megvalósításra, úgy gondolom, hogy a következıkben azt a már lezárult nagyprojektet mutatom be, amely jelentıs hatással van a kistérségben élık életére, s amelynek továbbfejlesztése egy nagyon jó kitörési pont lehet mind Pásztó, mind pedig a kistérség számára. 4.2.1. „SANSZ2” Pásztó a betegekért A „SANSZ2” Pásztó a betegekért címő projekt a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett „Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése” címő pályázati felhíváshoz készült el a Pásztói kistérség egyetlen kórházára, a Margit Kórházra vonatkozóan. A Margit Kórház járóbeteg fejlesztését alapvetıen befolyásolta az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérıl szóló 2006. évi 132. törvény, melynek értelmében a pásztói kórházban mőködı 125 aktív ágy száma 20 aktív ágyra csökkent, ellehetetlenítve ezzel a kórház mőködését, illetve veszélyeztetve a kistérség lakosságának, közel 33 ezer embernek az egészségügyi ellátását. Az aktív ágyak csökkentése számos problémát vont maga után, hiszen szükségessé vált a sebészeti illetve a szülészet-nıgyógyászati osztály teljes megszőntetése, így a kistérségben a négy alapellátáshoz való hozzájutás lehetısége megszőnt. A két osztály bezárása nyomán számos kórházi dolgozó elbocsátására sor került valamint a kistérség lakosainak számolniuk kell azzal, hogy a legközelebbi kórházig mintegy 50-60 km-t kell megtenniük. Az átalakítás következtében a kórház finanszírozása is jelentısen csökkent, mintegy 350 millió forintos forráshiánnyal kellett szembenéznie
61
mind a kórház, mind pedig Pásztó város vezetıségének. Ahhoz, hogy a betegellátást továbbra is megfelelı színvonalon legyenek képesek ellátni, s a forráshiány ne menjen a minıség rovására, a kórház a rendelkezésére álló 20 aktív ágy, a fekvıbeteg ellátási forma helyett a járóbeteg ellátás, a mozgásszervi rehabilitáció fejlesztése mellett döntött. 70 Azonban a rendelkezésre álló szakrendelı korszerőtlen infrastruktúrával rendelkezett, mind mőszakilag, mind pedig esztétikailag nem biztosított minıségi betegellátást, kellemes, gyógyulásra alkalmas környezetet. A járóbeteg szakterület fejlesztését segítette elı a meghirdetett TIOP-2.1.3. pályázati kiírás, mely átfogó célként határozta meg többek között azon egészségügyi szolgáltatások magas színvonalon történı biztosítását, melyek kiváltják a kórházi ellátást; a társadalmi esélykülönbségek csökkentését azáltal, hogy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területileg kiegyenlített legyen valamint célja a térségek versenyképességének növelése, a betegségek megelızésével pedig a munkavállalók munkaképességének megırzése. A program rendelkezésére mintegy 6,4 milliárd forint állt. Az elnyerhetı vissza nem térítendı támogatás felsı határa mintegy 800 millió forint, alsó határa pedig 300 millió forint volt. Az elnyert támogatás felhasználható volt egyrészrıl épületfejlesztésre, ami magában foglalta új járóbeteg-szakrendelı építését, bıvítését illetve gépészeti, energetikai korszerősítést. A pályázat az épületfejlesztés esetében hangsúlyozta a fenntartható fejlıdés, környezettudatos tervezés, teljes körő akadálymentesítés fontosságát. Emellett a pályázat új eszközök beszerzését is finanszírozta, amelyek hozzájárulnak a minıségi ellátás, hatékony mőködés biztosításához.71 Egy hatékony, jól mőködı, a kor követelményeinek teljes mértékben megfelelı szakrendelı kiépítése nem csupán az elızıekben már említett strukturális változtatás miatt volt szükség, hanem figyelembe kellett venni a változtatás kistérségre gyakorolt hatását is. Ugyanis a kistérség központja, Pásztó, gazdasági, oktatási, kereskedelmi illetve egészségügyi helyzete jelentıs mértékben befolyásolja a kistérség helyzetét is. Ahhoz, hogy pozitív társadalmi folyamatok menjenek végbe, a munkaképes korú lakosság egészségi állapota, kistérség lakóinak életminısége javuljon szükséges az ezt befolyásoló szolgáltatások fejlesztése. A pályázatot Pásztó Város Önkormányzata nyújtotta be. A fejlesztést szükségletfelmérés illetve elemzés elızte meg, melybıl kiderült, hogy a kistérségi halálozási adatok az országosnál kedvezıbbek, azonban az adatok alapján az is 70 71
http://www.paszto.hu 2011-03-30 13:32 TIOP pályázati felhívás, http://www.nfu.hu 2011-03-30 14:20
62
kiderült, hogy a lakosság részérıl több egészségügyi szakterület iránt jelenıs igény mutatkozik, kiemelve a mozgásszervi ellátást. A fejlesztési projektben meghatározásra kerültek mind a hosszú távú, mind pedig a közvetlen célok. Hosszú távon a kistérségi lakosság egészségügyi állapotának javítása szerepel, mely közvetve a foglalkoztatottság növeléséhez is hozzájárul. Rövid távú, közvetlen célként pedig a járóbeteg ellátások számának illetve minıségének növelése fogalmazódik meg. A fejlesztés haszonélvezıi, legfıbb célcsoportja a kistérség 26 települése, mintegy 33 ezer lakos, akiknek 66%-a veszi igénybe a járóbeteg szakellátást. Közlekedési okokból kifolyólag a kistérség lakosságának 34%-a a hozzájuk közelebb elhelyezkedı Hatvanba, Aszódra illetve Gödöllıre utazik. A kistérség vonzáskörzetén kívül érkezık aránya mintegy 10%, legtöbben, 3000 feletti esetszámmal, Mátraverebélybıl illetve Bátonyterenyérıl keresik fel a Margit Kórházat. A beadott projekt javaslat számos társadalmi, gazdasági illetve környezeti szempontnak megfelel. Ami a társadalmi szempontot illeti, a projekt megvalósítása során jelentısen javítja az esélyegyenlıségi feltételeket, azáltal, hogy erısíti a családbarát munkahelyi körülményeket
valamint
akadálymentesítést
hajt
végre.
Ezek
által
sor
kerül
esélyegyenlıségi munkatárs alkalmazására, lehetıséget ad rugalmas munkaidı-szervezésre, megrendezésre kerülnek vállalati, családi rendezvények, esélyegyenlıségi képzést tart valamint tervezett beruházások esetén kiemelt figyelmet fordít a gyermekek, fogyatékkal élık, idısek biztonságára. A társadalmi felelısségvállalás nyomán a növekszik a kistérségben élı foglalkoztatottak száma. Míg a pályázat benyújtásakor a kistérségben élı foglalkoztatottak száma 12 077 fı volt, addig a projekt lezárására az mintegy 300 fıvel nı. A társadalmi szempontok mellett a projekt jelentıs hangsúlyt fektet a környezet védelmére, a fenntartható fejlıdés elısegítésére. A projekt zárására a megújuló energia felhasználása jelentısen megnı, az évente felhasznált veszélyes anyag mennyisége pedig felére csökken. Ezek mellett, a projekt javaslat kiemeli, hogy a beruházás hozzájárul a kórház önfenntartásához, várhatóan nagyobb betegforgalmat generál. Ez jelentıs terhet vesz le a 3 milliárd forint költségvetéssel rendelkezı önkormányzat válláról, ugyanis a pásztói kórház deficites, így mőködési költségeihez a város 2007-ben 30 millió forinttal járult hozzá. Ami a projekt költségvetését illeti összesen mintegy 856 millió forint, mely felhasználása az alábbiak szerint oszlik meg:72
72
Projekt adatlap a TIOP keretében meghirdetett „Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése” címő pályázati felhíváshoz
63
14. táblázat: Költségek megoszlása Költségek (Ft)
Feladat Projekt elıkészítés
1.000.000
Projekt menedzsment
34.000.000
Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások
31.000.000
Egyéb szolgáltatások
11.000.000
Felújítás, bıvítés, átalakítás, korszerősítés
127.279.702
Építés
435.951.018
Eszközbeszerzés
214.684.000
Egyéb, a projekt végrehajtásához szükséges költség Összesen
2.000.000 856.915.560
Forrás: Projekt adatlap TIOP-2.1.3/07/1 pályázati felhíváshoz
A pályázat elbírálására 2008 októberében került sor, amelynek eredményeként több mint 770 millió forint vissza nem térítendı támogatásban részesült Pásztó Város Önkormányzata. A projekt végrehajtásához szükségessé vált 90 millió forint önerı, ami azonban különbözı változások hatására 8 millió forintra csökkent. A beruházás 23 hónap alatt valósult meg, s az új 1200 m²-es szakrendelı megépítése valamint a már meglévı Margit kórház 1300 m²-es területének átalakítása, akadálymentesítése 2010. szeptember 30-án
befejezıdött.
A
projektjavaslatban
meghatározott
környezeti,
társadalmi
szempontoknak eleget téve, sor került a kórház főtési rendszerének korszerősítésére, faapríték tüzeléső kazán beüzemelésére valamint a kórházi dolgozók létszáma is növekedett. Összességében a beruházás megoldotta a két telephelyen mőködı járóbeteg szakellátás problémáját. A kórház területén kívül mőködı épületek infrastruktúrája jelentısen elavult volt, mőködtetésük gazdaságosan, hosszú távon nem volt biztosítható.73 Úgy gondolom, hogy az új szakrendelı jelentısen hozzájárul egyrészrıl a kistérségi lakosság életminıségének növeléséhez, új munkahelyek létesítéséhez, mind közvetlenül, mind pedig közvetve, másrészrıl pedig egy kitörési pontot, lehetıséget jelent a kistérség számára. A szakrendelı révén a kórház fı profilja, fejlesztési iránya mozgásszervi rehabilitáció, melyet járóbeteg szintén is sikerült bıvíteni. A már bevezetett sebészeti mátrix rendszer, amely 73
Pásztó Város Önkormányzat Gazdasági Programja
64
térítés ellenében biztosítja a betegek ellátását, szintén hangsúlyt fektet a mőtét utáni rehabilitációs
folyamatra.
74
E
két
rendszer
együttmőködése,
pedig
jelentısen
megkönnyítheti a betegek hozzáférését a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, valamint hozzájárul a pásztói kórház rehabilitációs központként való hatékony mőködéséhez. A kórház ezt a rehabilitációs profilt kívánja erısíteni, bıvíteni, ennek érdekében már folyamatban van egy komplex a régiót is érintı rehabilitációs célú fejlesztési projekt kidolgozása. Úgy gondolom, hogy a beruházás révén számottevı eredményeket lehet elérni elsıdlegesen Pásztón, ugyanakkor a fejlesztések a kistérségre is jelentıs hatással vannak. Úgy gondolom, hogy a természeti értékek, a kulturális hagyományok sokasága valamint a rehabilitációs központ fejlesztése komolyan hozzájárulna az egészségturizmus kiépítéséhez, a kistérség versenyképességének növeléséhez. 4.2.2. Pásztó Kistérségi Központ Rehabilitációja Mint már az elıbbiekben is említésre került, a kistérség életében, fejlıdésében jelentıs szerepet tölt be Pásztó. Itt összpontosul a vállalkozások, szolgáltatások, kulturális intézmények jelentıs része, a város biztosítja a kistérség egyetlen kórházát, széles körő önkormányzati szolgáltatásokat, közigazgatási feladatokat lát el valamint a térség gyermekeinek százai tanulnak a város tagintézményeiben. Ahhoz, hogy a kistérség valamint Pásztó város lakóinak biztosítva legyenek a megfelelı életkörülmények fontos a kistérségi központ felújítása. Ezek mellett a rehabilitáció növeli a város beruházási, turisztikai vonzerejét. A jelenleg is zajló város rehabilitációs folyamat még 2006-ban kezdıdött el, amikor már területfejlesztési berkekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy hamarosan sor kerül városi rehabilitációs pályázat kiírására. Ennek okán Pásztó város fejlesztésérıl, a városi területek rehabilitációjáról 2006 szeptemberében elızetes koncepció született, mely tartalmazta a település fejlıdését, városszerkezeti sajátosságokat, a város területfejlesztési céljait, hosszú távú elképzeléseit. 2007-ben az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében pályázati felhívás született „Funkcióbıvítı településrehabilitáció” címmel. A pályázat célkitőzésként fogalmazta meg a városi, gazdasági funkciók bıvítését illetve újabbak kialakításának
74
http://www.pkorhaz.hu 2011-04-01 10:23
65
támogatását, attraktív településközpontok kialakítását, a foglalkoztatottság illetve beruházások
ösztönzése
érdekében
pedig
kiemelte
a
vállalkozások
üzleti
infrastruktúrájának fejlesztésének fontosságát. A pályázat kétfordulós volt, melynek keretében mintegy 4426 millió forint, vissza nem térítendı támogatás állt rendelkezésre, s mely az ERFA-ból illetve a Magyar Köztársaság költségvetésébıl került finanszírozásra. A támogatási arány 15 ezer fı alatti város esetében maximum 80%, mértéke pedig 50 és 800 millió forint között mozgott. A pályázat keretében támogatásban részesültek a városi, közösségi, gazdasági funkciót fejlesztı tevékenységek, mint például közterületek felújítása, zöldfelületek növelése, piac felújítása, bıvítése, mélygarázsok, felszíni parkolók kialakítása.75 A pályázat benyújtásához szükséges volt Pásztó Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítése, melynek alapjául a 2006 szeptemberében elkészített elızetes városfejlesztési koncepció szolgál. A stratégiában részletesen elemzésre kerül a kistérségi központ fıbb gazdasági, társadalmi, természeti jellemzıi valamint megfogalmazza a város jövıképét, bemutatja a legszükségesebb fejlesztési irányokat, mint például a térség versenyképességének növelését, gazdasági potenciál, a városi imázs erısítését, a város szolgáltató szerepkörének bıvítését, fejlesztését valamint meghatározásra kerülnek a városon belüli fejlesztési területek is. Ilyen például a városi piac teljes felújítása, TourInform iroda kialakítása, a Polgármesteri Hivatal épületének felújítása, a Fı utca forgalmának csillapítása, számos utca burkolat-felújítása.
76
A stratégia elkészítését
követıen 2008 júniusában az önkormányzat benyújtotta pályázati anyagát az elsı fordulóra. Az eredményrıl 2009 februárjában kapott értesítést az önkormányzat, miszerint a beadott pályázatot támogatásra érdemesnek ítélte. Ekkor a támogatás mértéke mintegy 712.717.446 forint volt, a projekt elszámolható költsége pedig 917.140.000 forint. Mivel a fejlesztés olyan épületeket, szolgáltatásokat is érintett melyek nem tartoznak az önkormányzat
tulajdonába,
szükségessé
vált
egy
konzorciumi
együttmőködési
megállapodás, majd szerzıdés aláírására. A létrejött Konzorcium tagjai: Pásztó Város Önkormányzata, Pásztói Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft, Magyar Katolikus Egyház Váci Egyházmegye; Ciszterci Rend Zirci Apátsága
75 76
http://www.nfu.hu/ 2011-04-04 13:32 Pásztó Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2008, http://www.paszto.hu 2011-04-07 10:21
66
valamint Nógrád Megye Önkormányzata. A szerzıdés alapján a tagok megállapodtak abban, hogy a fejlesztések megvalósításához pénzbeli segítséget, önerıt nyújtanak. 77 A projekt elkészítését egy kérdıíves felmérés elızte meg, s mely azon 60 vállalkozás véleményére összpontosított, melyek telephellyel rendelkeznek a felújítani kívánt városközpont területén.
A megkérdezettek többsége támogatta a fejlesztést, azonban
véleményük szerint az nem vagy csak kis mértékben fog hozzájárulni üzleti eredményük javulásához. A támogatás ellenére a megkérdezettek jelentıs része nem kívánt hozzájárulni az ıket is érintı kedvezı fejlesztési elemek finanszírozásához, csak 2%-uk lenne hajlandó nagyobb összeggel hozzájárulni a fejlesztési projekt megvalósulásához, ami valljuk be rendkívül alacsony arány. Az elsı fordulót követıen a sor került a végleges projektjavaslat kidolgozására, mely átfogó célként a városközpont szerepének erısítését fogalmazta meg, mind közösségi, mind pedig turisztikai szempontból. E cél elérése érdekében a tervezett projekt jelentıs hangsúlyt fektet: a
közösségi,
oktatási,
kulturális
intézmények
fejlesztésére
(Kéttannyelvő
Gimnázium, Csohány Galéria, Mővelıdési Központ, Zeneiskola) a
parkolás
problémájának
megoldására,
közlekedési
helyzet
javítására
(Polgármesteri Hivatal felé bekötıút kialakítása, Csillag tér, Deák Ferenc utca) a piac korszerősítésére (új piaccsarnok építése) a Fı utca forgalmának csökkentésére a mőemlékek felújítására illetve azok környezetének javítására (Mőemlék templom, kolostor) a közterületek minıségének javítására (Múzeum tér, Kolostor kert, Szent Imre tér) közbiztonság javítására térfigyelı rendszer kiépítése által A fejlesztési tervben ezeknek a céloknak alárendelten 32 projektelem található meg. Ami felkeltette a figyelmemet az, hogy a 32 projektelembıl csupán egy – a piac és környezet infrastrukturális fejlesztése- rendelkezik gazdaságélénkítı funkcióval, annak ellenére, hogy a kistérség gazdasági aktivitása igen alacsony. A legtöbb projektelem a városi illetve közösségi funkciót hivatott erısíteni, ilyen például a turisztikai fogadóhelyek kialakítása, a 77
Konzorciumi Együttmőködési Megállapodás http://www.paszto.hu 2011-04-07 16:14
67
közterek, utak, mőemlék épületek felújítása, oktatási intézmények korszerősítése. Ezek mellett úgynevezett „soft”, kisebb, az infrastrukturális beruházásokat segítı elemek is kialakításra kerülnek, mint például térfigyelı rendszer kialakítása, városi honlap megújítása, marketing kiadványok készítése, a környezttudatosság fejlesztése.78 A konzorciumi szerzıdés valamint a projekt javaslat véglegesítése mellett az önkormányzat tervezési közbeszerzést indított el, mely a fejlesztés komplexitása miatt meg lett bontva. Az épületek, mőemléképületek rekonstrukciójának tervezését a PREMITERV Kft. nyerte el, a közterületek (utak, járdák, parkolók, parkok, terek) rekonstrukciójának tervezését pedig a FİMTERV Mérnöki Tervezı Zrt. nyerte el. A tervek elkészítését követıen 2009 decemberében az önkormányzat benyújtotta pályázati anyagát a második fordulóra is. Az eredményrıl 2010. április 12-én értesült, miszerint a pályázatot 705.865.939 forint támogatásra érdemesnek ítélték. A pályázat beadása és az értesítés közötti idıszakban sor került a kivitelezési közbeszerzés elindítására, melyet a COLASALTERRA Zrt. nyert meg. A vállalat elvállalta mind az épületek, mőemléképületek, mind pedig a közterületek rekonstrukciójának kivitelezését. Pásztó Város Önkormányzata és a NORDA Észak- magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft, mint közremőködı szervezet közötti támogatási szerzıdés megkötésére 2010. július 21-én került sor. A szerzıdés értelmében a projekt elszámolható költsége mintegy 908 millió forint, az elnyert vissza nem térítendı támogatás mértéke pedig 705.865.938 forint. E nagyarányú összeghez, mint az alábbi táblázat is mutatja, a konzorciumi partnerek mintegy 202 millió forinttal járultak hozzá. 79
78
Projekt adatlap „Funkcióbıvítı városrehabilitáció címő pályázathoz ” 5-75.o., http://www.paszto.hu 201104-09 07:32 79 Támogatási Szerzıdés 1-4.o., http://www.paszto.hu 2011-04-09 10:09
68
15. táblázat: Konzorciumi partnerek hozzájárulása
Mátra Nyugati Kapuja Konzorcium tagjai
Partner által biztosított önerı (ft)
Pásztó Város Önkormányzata
105.615.728
Pásztói Városgazdálkodási NK Kft.
65.000.000
Római Katolikus Egyház, Vác
7.700.000
Ciszterci Rend, Zirci Kongregáció
2.100.000
ÉMÁSZ Hálózati Kft.
22.041.667
Nógrád Megye Önkormányzata
0
Összesen:
202.457.395
Forrás: Támogatási szerzıdés, 131.o. alapján saját szerkesztés http://www.paszto.hu
Az elnyert támogatás 40%-át az önkormányzatnak még 2010-ben fel kellett használnia, a maradék 60% pedig a projekt végéig, 2011-ig kerül felhasználásra. A fejlesztések kivitelezése már a támogatási szerzıdés megkötése elıtt, 2010 májusában elkezdıdtek, amelyek azóta is folyamatosan, jó ütemben haladnak. Ez idáig sor került a piactér, Polgármesteri Hivatal, a Csohány Galéria, a templomtorony felújítására valamint a Mikszáth Kálmán Gimnázium mőszaki átadása is megtörtént. Ami a közterületeket illeti, a városközpont utcái, a Kossuth út, Fı út, Kölcsey út, felújításra kerültek valamint a Fı utca járdáinak térkövezése mellett az elhelyezett kandeláberek, padok szépítik a városképet. Az elıbbiekben már szó volt arról, hogy Pásztó város önkormányzata a projekt megvalósítása érdekében jelentıs összeget, több mint 105 millió forint önrészt biztosít, mely jelentısen megterheli költségvetését. Ennek okán nyújtotta be pályázati anyagát a 2010 februárjában kiírásra került EU Önerı Alap pályázatra, melynek eredményeképpen mintegy 26,5 millió forint támogatásban részesült. Összességében elmondható, hogy a kistérség az elmúlt években jelentıs támogatásokat nyert el, melyek döntıen városi funkciókat hivatottak elısegíteni. Úgy gondolom, hogy a pásztói kórház, mint egyetlen kistérségi kórház, fejlesztése elengedhetetlen volt a kistérség számára. Ami pedig a városrehabilitáció projektet illeti, mindenképpen hozzájárult a városkép növeléséhez, a közösségi intézmények, iskolák, hatékonyságának növeléséhez. Ezen projekt lezárását követıen a gazdaságélénkítés lenne a következı feladat, azonban jelenleg Pásztó Város Önkormányzata legfıbb feladatának a lakosság védelmének érdekében az árvízveszély csökkentésével kapcsolatos projektek elindítását tartja szem
69
elıtt. A 2005 áprilisában bekövetkezett, Pásztó városrészét Mátrakeresztest érintı, természeti katasztrófa valamint a 2010. májusi nagymértékő esızések igen nagymértékben veszélyeztették a város lakóit, így egyes városrészekben a kitelepítés is szükségessé vált. A hasznosi víztározó gátjának, a patakmeder kritikus pontjainak megerısítése elsırendő feladattá vált. Pásztó Város Önkormányzata mederrendezésre benyújtotta pályázati anyagát, melynek maximális támogatottsága 100 millió forint. 80 Ezen fejlesztések mellett a turisztikai potenciál erısítése érdekében Pásztó csatlakozott a Cserhát-Mátra Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesülethez, mely egyrészrıl jelentısen segíti a helyi vállalkozások, civil szervezetek turisztikai célú pályázatokon való részvételét, eredményességét. Ezenfelül Pásztónak így lehetısége nyílik az ÉMOP 2.3.111-es kódszámú pályázati felhívás megpályázására, aminek keretében maximum 50 millió forint támogatás igényelhetı. A pályázat keretében támogatásra kerülnek többek között a turisztikai termékek fejlesztése, információs irodák létrehozása, szakmai rendezvények megszervezése valamint infrastrukturális fejlesztések.81
80 81
Pásztó Város Önkormányzat Gazdasági Programja 16-36.o. http://www.sff.hu/ 2011-04-26 12:40
70
Összegzés, javaslatok Szakdolgozatom elkészítése során arra a kérdésre igyekeztem választ adni, hogy miként képes egy hátrányos helyzető kistérség az Európai Unió forrásaival élni, milyen eredményekkel, hatékonysággal képes azt felhasználni. Ennek érdekében elengedhetetlen volt az Európai Unió regionális politikájának, mint egy nagyobb egységnek az áttekintése, ugyanis ebben a fejezetben kerültek ismertetésre a regionális politika fejlıdésének azon mérföldkövei, melyek jelentısen befolyásolják a tagállamok területfejlesztési politikáját is. A 27 tagú Európai Unió jelentıs területi különbségekkel küzd, a legfejlettebb és legelmaradottabb tagállam közötti fejlıdésbeli különbség több mint tízszeres. E fejlıdési szakadék csökkentése, a területi kohézió erısítése érdekében meg kell, hogy állapítsam egyre több intézkedés, dokumentum születik, valamint a kohéziós politika részesedése az EU költségvetésébıl is egyre nagyobb. Az Európai Unió regionális politikáját követıen Magyarország területfejlesztési rendszerét ismertettem. Természetesen sor került az Új Magyarország Fejlesztési Terv bemutatására is, hiszen az operatív programok segítik a megfogalmazott fejlesztési célok elérését, valamint számos információ gyakorlati példám során is visszaköszön. Meggyızıdésem, hogy az Európai Unió által elkészített illetve az ahhoz kapcsolódó hazai fejlesztési terveken, stratégiákon túlmenıen a hatékony fejlesztések, az érzékelhetı eredmények érdekében mindenképpen szükséges a decentralizált szervek, a kistérségek erıteljesebb bevonása, nagyobb jogkörrel való felruházása, természetesen megfelelı regionális, állami felügyelet mellett. Ezek mellett fontosnak tartom a koncentráció elvének, vagyis a forrásoknak csupán néhány prioritásra való felhasználásának hangsúlyozását, hiszen így nagyobb volumenő, jelentısebb, érzékelhetıbb eredmények érhetık el. A fejlesztések hatékony végrehajtásában továbbá döntı szerepe van a partnerség elvének, a célorientált együttmőködésnek, a folyamatos tapasztalatcseréknek. Az Észak-magyarországi régió, a Pásztói kistérség bemutatásán dolgozva sajnos szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy Magyarországon jelentıs területi, fejlıdésbeli különbségek vannak. A megyék fejlettségi sorrendjében Nógrád megye a sereghajtók közé tartozik. Budapestet figyelmen kívül hagyva és a legmagasabb egy fıre jutó GDP-vel rendelkezı Gyır-Moson-Sopron megyét valamint a legalacsonyabb értékkel rendelkezı Nógrád megyét vizsgálva a területi különbségek jelentısek, mintegy 2,4-szeres. Sajnos, az évek folyamán ez a lemaradási arány, ha mérsékelten is, de folyamatosan növekszik, a
71
fejlettségi olló egyre inkább szétnyílik. A fejezetben igyekeztem minden olyan gazdasági, társadalmi problémát feltárni, s egy problématérképen ábrázolni, melyek jelentısen meghatározzák a térség elmaradottságát, folyamatos leszakadását. Ahhoz, hogy a negatív tendencia megálljon, mindenképpen szükséges ezen hátrányos helyzető térségek felzárkóztatása, komplex, hatékony, racionális minden területre kiterjedı fejlesztési tervek kidolgozása, megvalósítása. Ami a szakdolgozat gyakorlati példáját illeti, a Pásztói kistérség bemutatásán, illetve a már megvalósult fejlesztések ismertetésén dolgozva vált számomra egyre átláthatóbbá a területfejlesztés valódi lényege és szerepe. Sajnos, a Pásztói kistérség, mint ahogy Nógrád megye, illetve a régió is, problémák sokaságával küzd. Az alacsony gazdasági aktivitás, a romló gazdasági helyzet, a beruházások alacsony szintje, a munkanélküliség növekvı aránya, az infrastrukturális problémák, az elvándorlás intenzitása, a nagyarányú ingázási kényszer, a szakképzett munkaerı részleges hiánya, valamint az öregedı társadalom problémája jelentısen sújtja a kistérséget. Ahhoz, hogy e problémák megoldásának útján elinduljunk, úgy gondolom, hogy egyrészrıl egy komplex, a megye - kistérségek minden területére kiterjedı cselekvési terv kidolgozása lenne szükség. Másrészrıl viszont a hátrányos helyzető, de az átlagosnál magasabb szintő együttmőködési készséggel rendelkezı Pásztói kistérség, a települések összefogásával egy jelentısebb mértékő pozitív irányú változást generálhatna. Meggyızıdésem, hogy a fejlıdés kulcsa az együttmőködés és az összefogás. Ennek meg kell jelennie mind horizontális, mind pedig vertikális szinten is,
építve
az
regionális
politika
alapelveire,
a
szubszidiaritásra,
partnerségre,
fenntarthatóságra. Meggyızıdésem, hogy a fejlesztésekben, a kistérséget érintı jövıkép kialakításában felelısségteljes szerepet kell vállalnia a regionális, megyei szervektıl kezdve, a kistérségi önkormányzatokon át, egészen a kistérségben mőködı vállalkozásokig, civil szervezetekig. Ma még e területek együttmőködésének részleges hiányát lehet tapasztalni. Az önkormányzat és a vállalkozások között az együttmőködés szintje közepes mértékő, holott közös motivációként jelen van a kistérség, a kistérség központjának, Pásztónak gazdasági fejlesztése. Annak ellenére, hogy a kistérség számít az önszervezıdés egyik legfontosabb színterének, az együttmőködés kultúrája nem kellı hatékonyságú a térségben, elsısorban forráshiány miatt (humán, anyagi, kapcsolatrendszer) kevés a közös gondolkodás és a megfelelı eredményeket biztosító cselekvés. Mindenképpen szükség lenne az önös érdekek félretételére és sokkal inkább a közös célok meghatározására kellene a hangsúlyt
72
fektetni. Ennek érdekében javaslom a kistérség önkormányzatainak, lakosságának, vállalkozásainak, civil szervezeteinek aktív bevonását, az alulról építkezés elvének alkalmazását,
valamint
a
fejlesztésekhez
elengedhetetlenül
szükséges
komplex
szemléletmód kialakítását. A kooperáció nem kellı mértéke mellett a fejlesztéseket jelentısen hátráltatja az a sajnálatos tény, hogy az önkormányzatok igen szők költségvetéssel és anyagi mozgástérrel rendelkeznek. Több önkormányzat már a fizetésképtelenség határán van. Ennek okán a kistérség számos települése alapvetı feladatait is nehézkesen tudja ellátni. E probléma megoldását részben segíti például közoktatási feladatok tárulások útján való ellátása. Úgy gondolom, hogy a térség lemaradása, hátránya döntıen az alacsony mértékő foglalkoztatásból és gazdasági aktivitásából fakad. Ennek ellenére sajnos meg kell, hogy állapítsam, hogy az elmúlt években nem került sor olyan fejlesztések végrehajtására, melyek döntıen gazdasági funkciókat erısítettek volna. Az is tény, hogy a befektetık elkerülik megyénket, melynek elsıdleges oka az infrastrukturális hátrányok, mint például a 21-es közúti fıútvonal, 81-es vasúti fıvonal nem megfelelı minısége, az ipari területek hiánya. Ennél fogva a kistérség és Pásztó város fejlıdését, a gazdaság alulteljesítésébıl fakadó társadalmi problémák megoldását jómagam a gazdaság élénkítésében látom. Úgy vélem, hogy az önkormányzatnak kötelezı feladatellátása mellett, legfıbb prioritásként a vállalkozások létesítését, illetve fejlesztését kellene megfogalmaznia. Természetesen ez nem csak az ı feladatuk, hanem a különbözı szintő gazdaságélénkítı szervezetek szerepe is kell, hogy legyen. A legtöbb erıfeszítést, illetve pénzforrást a tıke bevonzását segítı ipari park létrehozására, illetve megfelelı üzleti környezet kialakítására lehetne fordítani, de csak nagymértékő állami támogatás mellett (70-80 %). Tudom, hogy a megalapozatlan elıkészítı munka egyben csapda is lehet, mivel több ipari park is van a megyénkben, melyek azonban nem mőködnek kellı színvonalon és hozzáadott érték elıállítással. Ezen ipari parkok leginkább kereskedelmi és szolgáltatói feladatokat látnak el. Ezek mellett a beruházásokat elısegíthetné a különféle adókedvezmények nyújtása, a fejlesztésekhez szükséges humánerıforrás biztosítása illetve közvetett elemként a rugalmas ügyintézés, vállalkozás barát közigazgatás kialakítása is jelentısen hozzájárulhat a beruházások vonzásához. Úgy gondolom, hogy az önkormányzat azáltal is segítheti a gazdasági növekedést, hogy eladja, illetve bérbe adja a meglévı ipari területeket, épületeket, megfelelı gazdasági infrastruktúrát épít ki, illetve erıteljes marketing tevékenységet folytat. Fontosnak tartom kiemelni, hogy Pásztó francia testvérvárosi kapcsolattal
73
rendelkezik, mely szintén nincsen kellı képen kihasználva. A Ruffec-kel való kapcsolata révén
reklámanyagokon keresztül népszerősíthetné turisztikai látványosságait és
cserekapcsolatokat indíthatna be. Ezen feladatok megoldása érdekében javasolnám Pásztó Város Önkormányzatán belül francia nyelven beszélı munkatársak felvételét, egy gazdasági illetve egy marketing feladatokat ellátó csoport kialakítását. A gazdasági csoportban döntıen a vállalkozások, civil szervezetek, valamint az önkormányzatok képviseltetnék magukat egyenlı mértékben, míg a kistérség népszerősítését marketingszakemberek végeznék. A probléma azonban az, hogy a város több jelentıs nagyprojekt megvalósítása mellett, nagymértékben eladósodott, így szinte folyamatos kiadáscsökkentésre van kényszerítve. Meggyızıdésem, hogy a kistérség elıtt még számos kihívás áll. Az elmúlt években olyan fejlesztések kerültek végrehajtásra melyek leginkább a közösségi, városi funkciókat erısítik, a várost megszépítik. Ami a Margit Kórház fejlesztését illeti, úgy gondolom, hogy ez egy rendkívüli lehetıséget biztosít mind a városnak, mind pedig a kistérségnek, hiszen egy nagyon jó alapot ad az egészségturizmus kialakításához. Megfelelı szakember gárdával, magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokkal hozzájárulhat a kistérség fejlıdéséhez.
Ezek
mellett
az
egészségturizmus
szempontjából
mindenképpen
szükségesnek tartom a természeti környezet tisztántartását, a gyógyviző pásztói strand infrastruktúrájának fejlesztését, kerékpárutak és egyéb szolgáltatások kiépítését. A város épített környezetének, a kulturális örökségek, közparkok felújítása a városrehabilitáció projekt keretében folyamatban van. A felújított épületek, terek, utak jelentısen növelik a város vonzerejét és javítják összképét. A fejlesztések jelentıs mértékben hozzájárulnak az emberek életminıségének javulásához is. A városi funkciókat erısítı projekteket követıen a lehetıségekhez mérten prioritásként kell kezelni a munkahelyteremtést, ugyanis ennek hiányában a leszakadás mértéke továbbra is nıhet, elısegítve a marginalizált rétegek megerısödését, a képesítéssel rendelkezık elvándorlását, illetve további súlyos társadalmi és gazdasági folyamatok elıretörését. Összességében úgy gondolom, hogy dolgozatom elérte a célját. Sikerült az Európai Unió regionális politikája adta lehetıségeket egy hátrányos helyzető kistérség példáján keresztül, gyakorlati módon, szemléletesen az olvasó szeme elé tárni.
74
Irodalomjegyzék –
Barna Zoltán, dr. Molnár Anna (Szerk.): Bevezetés az európai uniós támogatások rendszerébe helyi önkormányzatok részére, Municipium Magyarország Alapítvány és a Magyar Közigazgatási Intézet Kiadása, Budapest, 2003
–
Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet idıszakában, Hilscher Rezsı Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996
–
Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban, Váti Kht, Budapest, 2000
–
Forman
Balázs:
Az
Európai
Unió
Strukturális
és
Elıcsatlakozási
alapjai,
INTERPRESS Külkereskedelmi Kft., 2003 –
Horváth Gyula: Európai Regionális politika, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001
–
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2005
–
Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája, Aula Kiadó, Budapest, 2002
–
Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás, Az Európai Unió regionális politikája és költségvetése, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008
–
Kóti Éva, Szalóki Flórián: Az Európai Unió kohéziós politikájának reformja; in: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, Minden, amit az EU gazdasági és pénzügyi politikáiról tudni kell, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2006
–
Makkai Gergely: Vidékfejlesztés, Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2008
–
Marján Attila: Az Európai Unió Gazdasága, Minden, amit az EU gazdasági és pénzügyi politikáiról tudni kell, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2006
–
Rechnitzer János: A területi stratégiák, Dialóg - Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998
–
Rechnitzer János, Lados Mihály: A területi stratégiáktól a monitoringig, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004
–
Sarudi Csaba: Térség-és vidékfejlesztés, A magyar térgazdaság és az európai integráció, AGROINFORM Kiadó, Kaposvár, 2003
75
–
Stelbaczky Tibor: A strukturális politika múltja és jelene; in: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, Minden, amit az EU gazdasági és pénzügyi politikáiról tudni kell, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2006
–
Süli-Zakar István: A terület- és településfejlesztés alapjai, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003
Tanulmányok: –
GDP
per
capita,
consumption
per
capita
and
comparative
price
levels
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/GDP_per_capita,_cons umption_per_capita_and_comparative_price_levels 2011-02-17 08:54 (7. oldal) –
Eurostat-Newsrelease, Regional GDP per inhabitant in 2007 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/1-18022010-AP/EN/1-18022010AP-EN.PDF 2011-02-17 11:01 (8. oldal)
–
Kézikönyv az Európai Unió Területi Agendájának hazai érvényesítéséhez http://www.terport.hu/static/Kezikonyv_a_Teruleti_Agenda_hazai_vegrehajtasara_NF GM_VATI_2010.pdf 2011-02-18 12:23 (15. oldal)
–
Szabó Pál: A NUTS rendszer ki-és átalakulása http://geogr.elte.hu/ref/REF_Cikkek/SzaboPal/1_szabopal_tanulmanya.pdf 2011-02-21 16:11 (17. oldal)
− Working towards a new Europe; The role and achievements of Europe’s regional policy
http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/impact/pdf/legacy_2009_en.pdf
2011-02-26 10:08 –
Szalay László: Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája http://www.bmeip.hu/download/engemiserint/EU%20regionalis%20politikaja.pdf 2011- 02-22 18:56 (17. oldal) − Regions and Cities for Growth and Jobs: An overview of Regulations 2007-2013 for Cohesion and Regional Policy http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/regulation/pdf/2007/publi cations/memo_en.pdf 2011-04-30 14:46
–
Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, Közigazgatási továbbképzési jegyzet http://www.kszk.gov.hu/data/cms27488/Bevezetes_az_Europai_Unio_tamogatasi_rend szerebe_2007.pdf 2011-02-22 08:32
76
–
A gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló ötödik jelentéssel kapcsolatos következtetések: a kohéziós politika jövıje http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/reports/cohesion5/pdf/con clu_5cr_part1_hu.pdf 2011-04-26 16:23 (25. oldal)
− Regional Policy contributing to smart growth in Europe 2020; http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0553:FIN:EN:PDF
2011-
04-30 18:41 (25. oldal) –
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600021.TV 2011-03-05 08:21 (27. oldal)
–
Az Országgyőlés 97/2005.(XII.25.) OGY határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról http://www.nfu.hu/download/1058/OTK2005hunrovid.pdf 2011-02-28 10:22 (29. oldal)
–
Kézikönyv a területi kohézióról http://www.vati.hu/files/sharedUploads/docs/teruletfejlesztes/kezikony_teruleti_kohezio rol2009.pdf 2011-03-07 13:13 (30. oldal)
–
Rechnitzer János - Smahó Melinda: Regionális politika, 2006 http://jegyzet.sze.hu/index.php?fajl=jegyzett&tsz=rt&intz=gti&kr=jgk&PHPSESSID= b51948ab5227bd6b2e654efc796d28b6 2011- 03-01 08:23
–
Inforegio, Cohesion Policy 2007-2013, Hungary http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/compar/comp_hu.pdf 2011- 03-14 12:48 (35. oldal)
–
Új Magyarország Fejlesztési Terv, Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007-2013, Foglalkoztatás és növekedés http://www.nfu.hu/download/479/UMFT_HU_NSRK-hun_Accepted.pdf
2011-03-18
08:46 (36. oldal) –
Észak-Magyarországi Operatív Program 2007-2013 www.nfu.hu/download/1765/EMOP_20070705.pdf 2011-03-21 17: 41 (41. oldal)
–
Hablicsek László: A népesség szerkezete és jövıje http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/DemPort/12hablicsek.pdf
2011-03-22
10:08 (41. oldal) –
Az Észak-magyarországi régió középtávú szakképzés fejlesztési stratégiája 2009
77
www.oh.gov.hu/eszak-magyarorszagi-regio/eszak-magyarorszegi 2011-04-24 14:45 (43. oldal) –
Dr. Nyiry Attila: Az Észak-magyarországi régió gazdaságának helyzete és fejlesztési stratégiájának irányai, 2007 http://www.pszfs.hu/request.php?149 2011-04-02 18:32 (45. oldal)
–
TIOP pályázati felhívás http://www.nfu.hu/download/6458/TIOP_213_felhivas_mod.pdf 2011-03-30 14:20 (62. oldal)
− Cohesion, competitiveness, employment and growth- Situation and trends http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/reports/pdf/cohesion3/co hesion3_part1_ecosoc_en.pdf 2011-04-09 09:32 –
Az európai Alapok felhasználása Magyarországon a 2007-2013-as idıszakban http://www.cocchioni.com/mag/page4/page9/files/page9_1.pdf 2011-02-27 10:02
− First Cohesion Report, 1996, http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/reports/repco_en.htm 2011- 04-10 11:34 − Working for the regions, EU Regional Policy 2007-2013 http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/presenta/working2008/work_en. pdf 2011-04-11 08:14 KSH források: –
A demográfiai folyamatok regionális különbségei, 1980-2007 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/demogfoly07.pdf
2011-
03-21 10:36 –
A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2008-ban http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/gdpter08.pdf 2011- 03-22 12:01
–
A foglalkoztatás és munkanélküliség regionális különbségei, 2009 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/foglalkoztatasregkul.pdf 2011-03-22 14:38
–
A gazdasági folyamatok regionális különbségei Magyarországon 2009-ben, Debrecen, 2010 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/gazd_reg_kulonb_2009.pdf 2011- 03-16 10:32
–
GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
78
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/tergdp/tergdp07.pdf 2011-03-21 19: 18 –
Területi statisztikai évkönyv, 2008, Központi Statisztikai Hivatal, 2009 Önkormányzati források:
–
A Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe a pásztói kistérség fejlıdésében, Kistérségi esettanulmány http://www.nfu.hu/download/933/P%C3%A1szt%C3%B3.doc 2011-04-05 08:09
–
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció http://www.paszto.hu/files/kisterseg/Szoc_szolgalt_terv_koncepcio_2010.pdf 2011-0405 13:11
–
A Pásztói kistérség fejlesztési programja- helyzetfeltáró munkarészek http://www.paszto.hu/files/doksik/kisters_fejl_prog_helyfel.pdf 2011-04-06 09:33
–
Pásztó város integrált városfejlesztési stratégiája http://www.paszto.hu/files/doksik/onkorm/paszto_IVS_080616.pdf 2011-04-07 10:21
–
Kistérségi munkaerı-piaci helyzetkép, 2011. február, Pásztói kistérség
–
Pásztó Kistérség Többcélú Társulása, Közoktatási Intézkedési Terve http://www.paszto.hu/files/kisterseg/Kozoktatasi_intezkedesi_terv_2010.pdf
2011-04-
08 12:23 –
Pásztó Kistérség Többcélú Társulási Megállapodása http://www.paszto.hu/files/doksik/tars_megall.pdf 2011-04-08 18:33
–
Pásztó Város Önkormányzat Gazdasági Programja, 2011 http://www.paszto.hu/files/doksik/Gazdasagi_program_2011.pdf 2011-04-08 08:12
–
Konzorciumi Együttmőködési Megállapodás http://www.paszto.hu/files/doksik/onkorm/KONZORCIUMI_MEGALLAPODAS_0710. pdf 2011-04-07 16:14
–
Projekt adatlap „Funkcióbıvítı városrehabilitáció címő pályázathoz http://www.paszto.hu/files/doksik/onkorm/Projekt_adatlap.pdf 2011-04-09 07:32
–
Támogatási Szerzıdés http://www.paszto.hu/files/doksik/onkorm/EMOP312_TamSzerz_Paszto_nyomtatott.pdf 2011-04-09 10:09
–
Pásztó Városi Területek Rehabilitációja http://www.paszto.hu/files/doksik/onkorm/paszto_rehab_060914.pdf 2011-03-30 20:31
–
Kistérségi munkaerı-piaci helyzetkép, 2011. február, Pásztói kistérség
79
–
Projekt adatlap a TIOP keretében meghirdetett „Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése” címő pályázati felhíváshoz
–
Pásztó Kistérség Turizmusfejlesztési Programja- elfogadás alatt
Internetes források: –
www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=31 2011-02-25 10:32 (18. oldal)
–
http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/region/index_hu.htm 2011-04-30 13:43 (21. oldal)
–
http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/06/281&format=H TML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en 2011-04-30 14:41 (21. oldal)
–
http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/fonds/index_en.htm, 2011-02-24 10:43 (23. oldal)
–
http://ec.europa.eu/regional_policy/themes/financial/index_hu.htm 2011-02-22 10:43 (24. oldal)
–
http://ec.europa.eu/regional_policy/glossary/index_hu.htm?id=j#Header
2011-02-22
11:08 (24. oldal) –
http://www.terport.hu/main.php?folderID=2679&articleID=6910&ctag=articlelist&ii d=1 2011-03-05 09:50 (27. oldal)
–
http://www.terport.hu/main.php?folderID=2646&articleID=7174&ctag=articlelist&ii d=1 2011-03-05 09:57 (28. oldal)
–
http://www.terport.hu/main.php?folderID=2679&articleID=6910&ctag=articlelist&ii d=1 2011-02-28 09:55 (28. oldal)
–
http://www.terport.hu/main.php?folderID=2644 2011-03-08 17:16 (31. oldal)
–
http://www.terport.hu/main.php?folderID=2786&articleID=7130&ctag=articlelist&ii d=1 2011-03-13 16:45 (32. oldal)
–
http://www.terport.hu/main.php?folderID=2648&articleID=7112&ctag=articlelist&ii d=1 2011-03-13 19:23 (32. oldal)
–
http://www.nfu.hu/az_i_nemzeti_fejlesztesi_terv_eredmenyei_2004_2006
2011-04-26
19:41 (35. oldal) –
http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/region/index_en.htm 2011-04-30 16:31 (35. oldal)
–
http://www.norda.hu/a-regio-bemutatasa 2011-03-21 11:07 (39. oldal)
80
–
http://emrmk.afsz.hu/engine.aspx?page=emrmk_2011meropiac&switchcontent=emrmk_2011meropiac_20110318_1&switch-zone=Zone1&switch-rendermode=full 2011-03-18 16:41 (43. oldal)
–
http://ec.europa.eu/regional_policy/country/prordn/details_new.cfm?gv_PAY=HU&gv _reg=ALL&gv_PGM=1179&gv_defL=9&LAN=13 2011-04-24 18:35 (47. oldal)
–
http://www.paszto.hu/?q=node/334 2011-03-30 13:32 (62. oldal)
–
http://www.pkorhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=8%3Afizets -sebeszeti-matrix-tajekoztato&catid=18%3Asebeszeti-matrix&Itemid=5
2011-04-01
10:23 (65. oldal) –
http://www.nfu.hu/download/6251/EMOP-312_2F_felh%C3%ADv%C3%A1s.pdf 2011-04-04 13:32 (66. oldal)
–
http://www.sff.hu/9962.palyazat.helyi_es_tersegi_turisztikai_desztinacios_menedzsmen t_szervezetek_letrehozasa_es_fejlesztese_emop_231_11 2011-04-26 12:40 (70. oldal)
–
http://www.jaspers-europa-info.org/index.php/about-us.html 2011-03-20 16:54
–
http://www.eif.europa.eu/what_we_do/jeremie/index.htm 2011-03-20 15:34
–
http://europa.eu/legislation_summaries/regional_policy/provisions_and_instruments/g 24231_en.htm 2011-04-30 13:11
–
http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/object/index_hu.htm 2011-04-30 11:47
Munkámat továbbá segítette: Varga Csaba: Polgármesteri Hivatal, Pásztó, Városgazdálkodási osztály- Fımérnökség munkatársa 2011. március 18-án megrendezett Nógrád Megye Közgyőlése és Pásztó Város Önkormányzata által szervezett Gazdasági Fórumon elhangzottak.
81
Táblázat-és ábrajegyzék 1. ábra: A kohéziós politika reformja .................................................................................. 20 2. ábra: ESZA prioritásai célkitőzésenként 2007 után ........................................................ 22 3. ábra: Kohéziós politika 2007-2013 ................................................................................. 23 4. ábra: NUTS 2- régiók Magyarországon .......................................................................... 28 5. ábra: Vertikális és horizontális koordináció a területi kohézió érvényesítése kapcsán ... 30 6. ábra: A népesség számának változása 1980 és 2008 között régiónként .......................... 41 7. ábra: Az egy fıre jutó bruttó hazai termék, 2008 ............................................................ 42 8. ábra: A régió probléma diagrammja ................................................................................ 45 9. ábra: Pásztói kistérség földrajzi elhelyezkedése .............................................................. 48 10. ábra: Nógrád megyei kistérségek összehasonlítása az ÚMFT pályázatainak tekintetében ..................................................................................................................................... 59
1. táblázat: Egy fıre jutó GDP vásárlóerı-paritáson az öt legfejlettebb és legfejletlenebb régióban ............................................................................................................... 8 2. táblázat: A regionális szintek átlagos népességmérete .................................................... 17 3. táblázat: A Strukturális Alapok pénzügyi háttere ............................................................ 17 4. táblázat: Az Elıcsatlakozási Alapok megoszlása 2000-2006 között (millió euró) ......... 34 5. táblázat: 2007-2013-as programidıszakra vonatkozó támogatások ................................ 35 6. táblázat: Egy fıre jutó GDP, 2008................................................................................... 36 7. táblázat: Az ÚMFT operatív programjainak költségvetése ............................................. 38 8. táblázat: Regisztrált álláskeresık száma (fı) 2011. február ............................................ 43 9. táblázat: 15-74 éves népesség gazdasági aktivitás szerint, 2009 ..................................... 44 10. táblázat: Operatív programra és prioritásaira jutó támogatások, euróban ..................... 47 11. táblázat: Népesség, népmozgalom, 2008 ....................................................................... 49 12. táblázat: Vállalkozások száma, 2008 ............................................................................. 51 13. táblázat: Regisztrált álláskeresık aránya kistérségenként (%) ...................................... 53 14. táblázat: Költségek megoszlása ..................................................................................... 64 15. táblázat: Konzorciumi partnerek hozzájárulása ............................................................. 69
82
MELLÉKLETEK
83
1. számú A közösségi regionális politika célkitőzéseinek alakulása (1988-2013) 1998-1993
1994-1999
2000-2006
2007-2013
1. célkitőzés: Gazdaságilag elmaradott régiók fejlesztésének támogatása
1. célkitőzés: Konvergencia
2. célkitőzés: Azon régiók támogatása, 2. célkitőzés: Iparilag hanyatló régiók amelyek hanyatló ipari termeléssel taámogatása rendelkeznek.
2. célkitőzés: Strukturális nehézségekkel küzdı térségek gazdasági, társadalmi szerkezetváltásának támogatása
2. célkitőzés: Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
3. célkitőzés: Azon területek 3. célkitőzés: támogatása, melyek Munkanélküliség magsa csökkentése munkanélküliséggel rendelkeznek.
3. célkitőzés: oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek korszerősítésének támogatása
3. célkitőzés: európai területi együttmőködés
1. célkitőzés: Fejlıdésben elmaradott területek támogatása.
1. célkitőzés: gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatása
4. célkitőzés: Munkavállalók 4. célkitőzés: 25 év átképzésének alatti fiatalok támogatása, munkához technológiai jutásának segítése. változásokhoz való alkalmazkodás megkönnyítése 5. célkitőzés 5. célkitőzés 5. a: mezıgazdasági termelés strukturális modernizálása
5. a: célkitőzés: a mezıgazdaság, a halászat strukturális átalakításainak támogatása
5. b: mezıgazdasági, rurális területek támogatása
5. b: mezıgazdasági területek támogatása 6. célkitőzés: ritkán lakott területek támogatása
Forrás: Rechnitzer - Smahó: Regionális politika, 2006, 81.o. alapján saját szerkesztés
84
2. számú: 1. és 2. célkitőzés keretében támogatható területek az EU-ban (2007-2013)
Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/atlas2007/index_hu.htm 2011-04-30 16:31
3. számú: Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott kistérségek
Forrás: Kézikönyv az Európai Unió Területi Agendájának hazai érvényesítéséhez http://www.vati.hu/files/articleUploads/21423/TeruletiAgenda_hu_2010.pdf 71. oldal
85
4. számú: Funkcióbıvítı városrehabilitáció címő pályázat keretében tervezett tevékenységek Tevékenység neve
Tevékenység besorolása funkció szerint
Tevékenység célja
A piac vásárlóés 1-2. A piac infrastrukturális Gazdasági funkciót erısítı fejlesztése, valamint vizesblokk és kereskedıbarát korszerősítése, tevékenység közlekedési helyzet javítása parkoló kialakítás 3. Turisztikai kialakítása
fogadóhelység Közösségi funkciókat Közösségi intézmény fejlesztése erısítı tevékenység
4. Mőemlék rekonstrukciója 5. Csohány Galéria (mőemlék tömb)
A templom külsı megújítása, templom Közösségi funkciókat korszerősítése és erısítı tevékenység akadálymentesítése megújítása Közösségi funkciókat Mőemlékek és környezetük erısítı tevékenység megújítása, korszerősítése
kolostor Mőemlék 6.Mőemlék kolostor együttes Közösségi funkciókat környezetének megújítása, megújítása (mőemlék tömb) erısítı tevékenység akadálymentesítése 7.Mővelıdési környezetének (mőemlék tömb)
Központ A közösségi Közösségi funkciókat megújítása környezetének erısítı tevékenység fejlesztése
intézmény rendezése,
8. A Múzeum tér zöldfelületeinek Városi funkciókat erısítı Mőemlékek és környezetük megújítása: Mőemlék templom tevékenység megújítása, korszerősítése kerített kertje, Kolostor kert A közpark felújítása a Városi funkciókat erısítı növényállomány, az 9. Csillag téri közpark megújítása tevékenység infrastruktúra, parkolási helyzet javítása 10. A Fı utca megújítása 11. A rekonstrukciója illesztése)
Városi funkciókat erısítı Fı utca piaci igényeinek tevékenység megfelelı átalakítása
transzformátorház Városi funkciókat erısítı Mőemlékek és környezetük (városképbe tevékenység megújítása, korszerősítése
12. Deák Ferenc utca megújítása
Városi funkciókat erısítı A közlekedés tevékenység helyzet javítása
és
parkolási
13. Zeneiskola körüli közterület Városi funkciókat erısítı Közterületek megújítása tevékenység javítása
minıségének
14. Kéttannyelvő gimnázium elıtti Városi funkciókat erısítı Közterületek közterület megújítása tevékenység javítása
minıségének
15. A Polgármesteri Hivatal Városi funkciókat erısítı A közlekedés és a parkolási parkolójának rekonstrukciója tevékenység helyzet javítása
86
16. A Polgármesteri Hivatal elıtti Városi funkciókat erısítı A közlekedés és a parkolási tér rekonstrukciója tevékenység helyzet javítása 17. Bekötıút kialakítása a Városi funkciókat erısítı A közlekedési helyzet javítása, Polgármesteri Hivatal felé (Kölcsey tevékenység infrastrukturális korszerősítés u. megnyitása) 18. Új tér kialakítása – Hunyadi u. – Városi funkciókat erısítı Közterületek kialakítása, Kölcsey u. – Fı u. tevékenység minıségének javítása 19. A Kossuth utca rekonstrukciója
Városi funkciókat erısítı Infrastrukturális korszerősítés tevékenység
20. A Szent Imre tér rekonstrukciója 21. Csillag tér lekötı útjának felújítása 22. Új turisztikai fogadóhely körüli zöldfelület rendezés 23. Mőemlék tömb elektromos hálózatának megújítása 24. A Zeneiskola épületének megújítása 25. A kéttannyelvő gimnázium épületének megújítása
Városi funkciókat erısítı tevékenység Városi funkciókat erısítı tevékenység Városi funkciókat erısítı tevékenység Városi funkciókat erısítı tevékenység Közszféra funkciókat erısítı tevékenység Közszféra funkciókat erısítı tevékenység
26. A Polgármesteri épületének megújítása
A közlekedés helyzet javítása
és
parkolás
Infrastrukturális korszerősítések Közterületek javítása
minıségének
Infrastrukturális korszerősítések Közösségi (oktatási-kulturális) intézmény fejlesztése Közösségi (oktatási-kulturális) intézmények fejlesztése
Hivatal Közszféra funkciókat Közösségi intézmény fejlesztése erısítı tevékenység
27. Térfigyelı rendszer kialakítása
ERFA soft
Közbiztonság javítása
28. Városi útbaigazító rendszer kialakítása
ERFA soft
Város-rehabilitációval információellátottság
tábla-
való
29. Marketing kiadvány készítése ERFA soft Pásztó városáról
Város-rehabilitációval való információellátottság biztosítása
30. A városi honlap megújítása
Város-rehabilitációval információellátottság
ERFA soft
való
31. Pásztói helytörténeti program ESZA kidolgozása és bevezetése
Helytörténeti ismeretek eljuttatása a fiatal generációkhoz, a helyi kötıdés erısítése
32. Helyi terjesztése
Környezettudatos terjesztése
környezettudatosság
ESZA
életforma
Forrás: Projekt adatlap „Funkcióbıvítı városrehabilitáció” c. pályázati felhívásokhoz 19-78.o alapján saját szerkesztés
87
