Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU Kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU Kapcsolatok szakirány

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖSSÉGI PROGRAMJAINAK ÉS A PÁLYÁZÁS FOLYAMATÁNAK BEMUTATÁSA EGY GYAKORLATI PÉLDÁN KERESZTÜL

GEOTHERMAL POWER PROJEKT – AZ ÖTLET MEGSZÜLETÉSÉTŐL A SZERZŐDÉSKÖTÉSIG

Készítette: Bognár Edina Gizella Budapest, 2005 3

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés .................................................................................................................................. 5 1. Az Európai Unió támogatási programjai ........................................................................ 7 1.1 Strukturális Alapok ............................................................................................... 9 1.2 Kohéziós Alap ...................................................................................................... 10 1.3 Közösségi Kezdeményezések .............................................................................. 11 1.4 Közösségi Programok .......................................................................................... 12 2. Intelligens Energiát Európának Keretprogram (2003-2006) ........................................ 16 2.1 ALTENER II. bemutatása .................................................................................. 19 2.2 ALTENER II. pályázati feltételek ...................................................................... 20 3. Energiatermelés - A Geothermal Power projekt által megcélzott problémakör ........ 20 4. A Geothermal Power projekt ........................................................................................... 22 5. A pályázási folyamat – lépésről, lépésre .......................................................................... 24 5.1 Pályázat vagy más forrás? .................................................................................. 25 5.1.1 Adminisztratív és HR feltételek megteremtése .................................. 27 5.1.2 A megfelelő program és pályázati forma kiválasztása ...................... 28 5.2 Mi volt előbb? Ötlet vagy pályázati felhívás? ................................................... 29 5.3 Fontos gyakorlati szempontok a tervezés fázisában ......................................... 30 5.4 Dokumentumok, a pályázati csomag ................................................................. 31 5.4.1 Nyílt pályázati felhívás – A Geothermal Power pályázati felhívásának elemzése, értelmezése ..................................................................................... 32 5.4.2 Munkaprogram – Work Program ...................................................... 34 5.4.3 Pályázati útmutató – Guide for Proposers ......................................... 35 5.5 Partnerkeresés és konzorciumépítés .................................................................. 36 5.5.1 A partnerkeresés legfőbb módjai ........................................................ 38 5.5.2 Hogyan válasszunk partnereket? ........................................................ 39 5.5.3 A jó konzorcium összetétele ................................................................. 40 5.5.4 Konzorciumi munkamegosztás ........................................................... 41 5.6 A pályázat szerkezete .......................................................................................... 42 5.6.1 I. rész Adminisztratív, összefoglaló rész ............................................. 42 5.6.2 II. rész Munkafázisok, projekt folyamat leírása ................................ 43 5.6.3 III. rész Projekt menedzsment, költségelemzés ................................. 47

4

5.7 A pályázat benyújtása ......................................................................................... 49 5.8 Bírálati folyamat .................................................................................................. 49 5.8.1 Ki lehet bíráló? ...................................................................................... 50 5.8.2 A Geothermal Power pályázat bírálata .............................................. 51 5.9 Gyakori hibák a pályázásban ............................................................................. 51 5.10 Tipikus hibák a Közösségi Programok pályázataiban ................................... 52 5.11 A pályázat benyújtásától a szerződéskötésig .................................................. 52 5.11.1 Szerződéskötési tárgyalások .............................................................. 52 5.11.2 A szerződés megküldése és aláírása .................................................. 54 5.11.3 A szerződés aláírása után ................................................................... 55 Összegzés és javaslatok ......................................................................................................... 56 Irodalomjegyzék .................................................................................................................... 58 Jogszabályi háttér .................................................................................................................. 60 Melléklet ................................................................................................................................. 61

5

Bevezetés Magyarország 2004. május elseje óta az Európai Unió teljes jogú tagja. Forrásszerzés szempontjából a csatlakozásnak nagyon sok előnye van, csak tudni kell, hogyan használjuk ki ezeket az előnyöket. Csatlakozásunk óta már nem az Előcsatlakozási Alapokból, hanem a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból különít el az Unió Magyarország számára forrásokat. A korábbi 13 Közösségi Program helyett immáron 38 Közösségi Programban vehetnek részt a hazai szervezetek alanyi jogon. A magyarországi vállalkozásoknak igen jó lehetőség az uniós pénzforrásokra való pályázás, hiszen ezáltal hazai pozícióikat is erősíthetik, és az európai uniós piacon is megjelenhetnek termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal. A 2004-es és 2005-ös évek a pályázatok dömpingjéről szólnak, egyre többen dolgozzák ki projektötletüket, és próbálnak támogatást nyerni vele, és ha ez a tendencia a jövőben is folytatódik, akkor Magyarország tekintélyes anyagi támogatás elköltésére kap esélyt. Azért választottam szakdolgozatom témájaként az Európai Unió támogatási és pályázati rendszerének bemutatását, mert a sikeres pályázat elkészítése igen összetett, folyamatos munkát igénylő feladat, amelynek megvan a maga sajátos, szigorú szabályokhoz kötött folyamata, továbbá érdekel, hogy Magyarország a nyugat-európai tagállamokhoz képest hogyan, milyen hatékonysággal tudja kiaknázni a csatlakozás adta pénzügyi lehetőségeket. Szakmai gyakorlatom során a Geonardo Kft-nél bepillantást nyertem a pályázás rejtelmeibe, megismertem az unió támogatási programjait, és számos projekt tanulmányozása során nyomon követhettem egy projekt folyamatát a pályázati ötlettől egészen a projekt megvalósításáig. Szakdolgozatomban részletesen megvizsgálok egy konkrét Közösségi Programot, nevezetesen az Intelligens Energiát Európának Keretprogramot, amely az energetika témakörébe eső közép és hosszú távú fejlesztéseket támogatja. A program az Unió energiaimport függőségének enyhítésére és a fenntartható fejlődés megvalósítására való törekvésből ered, a meglévő energetikai rendszerek ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására és a megújuló energiaforrások elterjesztésére törekszik. A program hangsúlyt fektet a létrejött kutatási eredmények nemzetközi elterjesztésére és a fejlődő országokkal közösen kialakított projektek támogatására. Ebből a programból nyert támogatást a Geothermal Power projekt, amelynek 6

célja egy integrált megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása arra vonatkozólag, hogy a Magyarországon fellelhető gőzkutak mennyire alkalmasak kis teljesítményű geotermikus erőművek gazdaságos működtetésére, figyelembe véve a további, komplex hőhasznosítást is. A

kezdeményezés

modellértékű

megoldást

kíván

nyújtani

az

esetleges

további

alkalmazásokhoz az Európai Unió tagállamai részére, különös tekintettel a közép-kelet európai államokra. Maga a pályázás egy komoly, kooperatív munkát igénylő folyamat. Míg a pályázó eljut a projektötlettől a nyertes pályázatig – ami „már csak” a megvalósításra vár – számos feladatot kell megoldania, amik precizitást, pontosságot, szakértelmet és nemzetközi együttműködést igényelnek. A Geothermal Power projekt kapcsán a pályázati ötlet megszületésétől egészen a pályázat beadásáig illetve elbírálásáig nyomon követem a projekt életútját. Kutatásaim során többféle módszert is alkalmaztam az információszerzésre. Először másodlagos kutatást végeztem, amelynek segítségével az uniós támogatási rendszer, az egyes programok és a Geothermal Power Projekt elméleti hátterét dolgoztam fel. Számos könyv, folyóirat, uniós kiadvány volt segítségemre, de főleg a projekt felhívás nyújtott megfelelő háttéranyagot a dolgozat elkészítéséhez. Elsődleges forrásanyagok is rendelkezésemre álltak, úgymint a Geonardo Kft. ügyvezetőjével, Bodó Balázzsal folytatott beszélgetés a pályázási tapasztalatokról továbbá a Geothermal Power Projekt koordinátorával, Ádám Lászlóval való interjú készítése, az egyik konzorciumi partner, az Innoterm Kft. munkatársával, Edőcs Krisztiánnal való telefonbeszélgetés és nem utolsó sorban a projekt gyakorlati pályázatírási feltételeiből és a nyertes pályázatból merített információk.

7

1. Az Európai Unió támogatási programjai1 Az Európai Unióban fejlesztési elképzeléseink megvalósításához szükséges külső pénzügyi forrás

megszerzéséhez

pályázatot

nyújthatunk

be

valamelyik

pénzügyi

alaphoz.

Csatlakozásunk óta pályázati lehetőségeink szép számmal bővültek. Az európai uniós pályázati források az alábbi négy nagyobb csoportba sorolhatók: -

Strukturális Alapok,

-

Kohéziós Alap,

-

Közösségi Kezdeményezések,

-

Közösségi Programok.

Az Európai Unión belüli területi fejlettségi különbségek mérséklését mindenekelőtt a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap szolgálják. A regionális politika főleg ezen különbségek és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságának csökkenését valamint a gazdasági egység erősítését célozza. A regionális politika a hátrányos helyzetű régiók versenyképességének növelésére törekszik, a fejlődéshez szükséges kedvező körülményeket próbálja megteremteni. Az 1970-es évek elején több okból is indokolttá vált a regionális politika közösségi szintre történő emelése. Egyrészt 1969-re létrejött a vámunió, amely tovább generálta a regionális különbségeket főleg a tagok között egyre növekvő verseny miatt. Másrészt tovább nőtt az egyes országok közötti fejlettségbeli különbség az 1973-ban csatlakozó országok felvételével, melyek közül Írország a Közösség legelmaradottabb részét képezte. Több reformkísérletet követően az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány a legfontosabb célok közé sorolta a harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődés elősegítését, emellett a regionális politikát közösségi szintre emelte. Az 1888-ban elfogadott Delors I. csomag – a költségvetés mellett – a regionális politikát is alapvetően átalakította. A reform során összehangolták a regionális politika különböző alapjainak tevékenységeit, egységes alapelveket fektettek le, és – a Strukturális Alpok feladataként – öt alapelv szolgálatát határozták meg.

1

Hetényi, Stelbaczy, Zalai (2001); BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, EU Kapcsolatok, Jegyzet (2004)

8

A Strukturális Alapok öt alapelve a következő: Szubszidiaritás elve: Az egyik legfontosabb elv, miszerint minden döntést a lehető legoptimálisabb szinten kell meghozni. Törekedni kell a döntések decentralizálására és a regionális, tagállami ill. közösségi feladatok és kompetenciák elkülönítésére. Koncentráció elve: Elsősorban a regionális politika rendelkezésére álló pénzügyi eszközök koncentrációját értjük alatta, másodsorban a támogatásoknak a leginkább rászorult régiókba történő összpontosítását. Partnerség elve: Jelenti a tagállamok és a Közösség közötti együttműködést, a különböző döntéshozatali szervek együttműködését, ami a hierarchia háttérbeszorítását tartja szem előtt, továbbá területi egységek együttműködését, hiszen több kistelepülés együtt nagyobb projektek végrehajtására is képes lehet, mivel a rendelkezésükre álló önrész is nagyobb és így a támogatás összege is nő. Programozás elve: Ez az elv az EU támogatási céljainak a végrehajtására vonatkozó, több szakaszban megvalósuló, szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat. Háromfokozatú programkészítés jellemzi: 1. a Nemzeti, Regionális Terv készítése, majd ezt követően 2. a Közösségi Támogatási Kerettervet fogadja el az Unió, végül kidolgozásra kerülnek 3. a Működési vagy Megvalósítási Programok. Addicionalitás elve: Ez az elv világosan rámutat arra, hogy az Unió által nyújtott támogatások kiegészítő jellegűek, azaz a tagállami támogatásokkal társfinanszírozásban valósulhatnak meg. Ennek érdekében minden támogatott program esetén szükség van egy meghatározott önrészre. Az 1993-as Maastrichti Szerződés felállította a Kohéziós Alapot, melynek feladata a legfejletlenebb tagállamok felzárkóztatása. Az utolsó reformra 1999-ben került sor. Előzményeként az 1997-ben előterjesztett AGENDA 2000 szolgált. Az AGENDA 2000 tartalmazza a 2000-2006-ig terjedő időszakra vonatkozóan a regionális politika működésének célkitűzéseit és költségvetését. Fenti szabályozásnak kiemelkedő szerepe van hazánk szempontjából is, hiszen csatlakozásunk óta, 2005. május 1-től a magyar rendszernek ezen szabályoknak kell megfelelnie. 9

1.1 Strukturális Alapok2 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A Strukturális Alapok legjelentősebb eleme, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb részét, hozzávetőlegesen 45 %-át kezeli. Az 1999 óta működő, jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint az alap feladata a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, a regionális egyenlőtlenségek felszámolása és a régiók fejlesztése. Támogatási területei: infrastruktúra, helyi fejlesztések, kisvállalkozásokat segítő programok támogatása. Európai Szociális Alap (ESZA) Legfőbb

funkciója

a

humánerőforrás-fejlesztés

támogatása.

Feladata

főként

a

munkanélküliek, hátrányos helyzetűek támogatása, a munkaerőpiacra történő beilleszkedés elősegítése. Célja az esélyegyenlőség és a diszkriminációmentesség előtérbe helyezése. Támogatási területei: tartós munkanélküliek visszaintegrálása a munkapiacra, képzési, oktatási programok, egyenlő esélyek megteremtése. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap – Orientációs részlege (EMOGA) Az alap a teljes költségvetés 15 %-ával rendelkezik. Célja a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság és

az

elmaradott

régiók

fejlesztése.

Támogatási

területei:

környezetvédelem,

energiaforrásokkal való ésszerű gazdálkodás, zajvédelem, légszennyezés, vízminőség javítás. Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE) Ez az alap a csökkenő halászat miatt lett létrehozva. Fő feladata a halászat modernizálása és az érintett területek szerkezetátalakítása. Továbbá célja a halállomány újratelepítése és versenyképes vállalatok létrehozásának segítése. Magyarország európai uniós tagságával 2004-2006 között jogosulttá vált mintegy 1300 mrd. forintnyi, az EU Strukturális Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására. Hazánk a 2

Forman (2003)

10

források hozzáférése érdekében kidolgozta az Európai Bizottsággal együttműködve a támogatások elosztásának jogi-pénzügyi keretszerződését, a Közösségi Támogatási Keretet, valamint a 2004-2006 időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) és az NFT-hez kapcsolódó ágazati/regionális Operatív Programokat. Az egyes intézkedések (projektek, pályázatok) részletes leírását az Operatív Programokhoz kapcsolódó ún. Programkiegészítő Dokumentumokban szabályozzák. 1.2 Kohéziós Alap3 A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamainak felzárkóztatását támogatja. Az alap célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti fejlettségbeli különbségeket. Kizárólag a hosszú távon megtérülő beruházásokat finanszírozza. Fő feladata az infrastruktúrával és környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások támogatása. A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyeknek egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90 %-át. Az alap támogatására jelenleg a korábban csatlakozott három tagállam, Görögország, Portugália, Spanyolország és az újonnan csatlakozott 10 tagállam, köztük Magyarország is jogosult. Írország már nem jogosult, de átmeneti támogatást kap még 2006 végéig.

3

BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, EU Kapcsolatok, Jegyzet (2004)

11

1.3 Közösségi Kezdeményezések4 Olyan fejlesztési vagy akcióprogramok, amelyek az EU egészét érintő problémákra terjednek ki, a Strukturális Alapokból nem fedezett célokra összpontosítanak. Minden egyes kezdeményezést más-más alapból finanszíroznak. A 2000-2006-os időszakban négy ilyen alap működik: INTERREG III. Az országok, régiók közötti együttműködés elősegítése a célja. Alapelve egy közös intézményi keret kialakítása, ami a partnerségen alapul. Három alprogramja van: az Interreg A a határmenti együttműködést, az Interreg B a transznacionális együttműködést, az Interrreg C pedig a régiók közötti együttműködést ösztönzi és segíti. URBAN II. Fő feladatai a városfejlesztés, a szerkezetátalakítás és az ipari modernizáció. A kezdeményezésnek mintegy 70 programját az ERFA finanszírozza. Az URBAN II. kezdeményezés helyszíneit a tagállamok választották ki meghatározott szociális és gazdasági mutatók alapján. A kiválasztott területek komoly szociális és gazdasági nehézségekkel küzdenek. A prioritások között említhető még a szociális kirekesztettség elleni fellépés, a közlekedés és az információs társadalom támogatása. LEADER + A Leader + program a vidékfejlesztés támogatására jött létre. Finanszírozására fordított közösségi forrás az EMOGA Orientációs szekciója. A programban csak uniós térség vehet részt. A Leader program célja, hogy serkentse a vidéki társadalmi és gazdasági élet szereplőit, hogy gondolkozzanak el térségük hosszú távú fejlődési potenciálján . A fenntartható fejlődést célzó integrált, jól kidolgozott eredeti stratégiák megalkotását és végrehajtását támogatja, amelyek a természeti és kulturális örökség megőrzésére, a munkahelyteremtés érdekében a

4

BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, EU Kapcsolatok, Jegyzet (2004)

12

gazdasági környezet fejlesztésére, végül a helyi közösségek szervezési képességeinek erősítésére irányulnak. EQUAL A munkaerőpiacon jelentkező diszkrimináció és egyenlőtlenségek leküzdésével foglalkozó közösségi kezdeményezés. Költségvetését az ESZA fedezi. Az esélyegyenlőség támogatása mellett egészségügyi, oktatási és más szociális problémákkal is foglalkozik. 1.4 Közösségi Programok5 A "Közösségi Programokon" az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, amelyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a Közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, többéves időtartam alatt. A Közösségi Programok finanszírozása a Közösség általános költségvetéséből történik. A Közösségi Programok eredeti célja, hogy közelebb hozza a tagállamok lakóihoz az Európai Uniót. A programok megismertetik a polgárokkal a közösségi politikák célkitűzéseit, a támogatásiújraelosztási rendszer működését, a miérteket és hogyanokat. Éppen ezért eredetileg a programokban csak tagállami intézmények vehettek részt. Jogilag ma már minden program nyitott Magyarország számára, de már akkor nyitott volt, mikor még hivatalosan nem csatlakoztunk az EU-hoz. A Bizottság minden egyes tagjelölt ország számára keret jellegű Társulási Tanácsi határozatokat dolgozott ki. Ez a keret tartalmazza az adott ország minden egyes közösségi programban való részvételének általános jellegű elveit, rendelkezéseit. Az egyes Programokban való részvétel specifikus rendelkezéseit, feltételeit, valamint a pénzügyi hozzájárulás mértékét pedig az országonként különböző Egyetértési Nyilatkozatok (Memorandum of Understanding) tartalmazzák, amelyet a Bizottság és az adott ország közötti kétoldalú egyeztetéseken alakítanak ki. Ez a dokumentum az Európai Bizottság és az egyes országok kormányainak illetékes hatóságai között kerül aláírásra.

5

Lajtai (2003); www.eucenter.org

13

Az uniós szakpolitikák szinte mindegyikéhez köthetünk Közösségi Programot. Közösségi szinten dől el, hogy mely területekhez kapcsolódóan milyen programokat, mekkora költségvetéssel, milyen hosszú időszakra vezetnek be. Minden esetben egy-egy ciklusra (4-56-7 évre általában) határozza meg az Európai Tanács a program költségvetését. Ez a keretösszeg szabadon pályázható, nemzeti kvóták nincsenek. A Közösségi Programok az Európai Unió polgárainak gazdasági-társadalmi életének szinte minden területét átfogják, íme néhány példa: •

adózás

•

audiovizuális technológiák

•

belügyi jogi együttműködés

•

energia

•

ifjúság

•

információs társadalom

•

kis- és középvállalkozások fejlesztése

•

környezetvédelem

•

közegészségügy

•

közlekedés

•

kultúra

•

kutatás

•

küzdelem az erőszak ellen

•

oktatás

•

polgárjog védelem

•

szakképzés

•

szociális politika

•

vámügyek, stb.

14

Intézményrendszer A programok felelősei általában az Európai Bizottság adott főigazgatóságai (Directorate Generale - DG). Céljuk az adott szakpolitikák elfogadott célkitűzéseinek, prioritásainak megvalósítása. A forrásokra bármely jogi személy (ritka esetekben magánszemély is) beadhatja pályázatát. Mind a beadás, mind a bírálat, elszámolás, a teljes adminisztráció az Európai Unió (DG-k) intézményrendszerén keresztül történik.

A pályázás módja Pályázni legtöbb esetben csak konzorciumokban lehet általában minimum 2-3 EU tagállambeli szervezet részvételével. A pályázatok az EU bármely hivatalos nyelvén beadhatók. Ez azt jelenti, hogy 2004 májusa óta magyar nyelven is. A Bizottság a pályázatokat saját költségén, saját fordítóival lefordíttatja angolra. Az adminisztráció, elszámolás, stb. azonban kizárólag angol nyelven zajlik. Fontos megemlítenem, hogy érdemes a pályázatokat már eredetileg angol nyelven beadni, mert akkor biztosra vehetjük, hogy a Bizottság a mi eredeti ötletünket olvassa, mivel előfordulhat, hogy a hivatalos fordítók elferdítik

a

szavak

jelentését,

esetleg

hibásan

értelmezik

a

szakmai

részt.

A pályázók közvetlenül Brüsszellel állnak kapcsolatban, oda nyújtják be a pályázatukat, és onnan kapnak értesítést az eredményről. Ugyanakkor minden országban létrehoznak egy programirodát (vagy a program területéhez kötődő Minisztériumon belül, vagy egy külön szervezeten belül), amelynek feladata az információnyújtás és -közvetítés.

Magyarország részvétele a Közösségi Programokban6 1997 óta Magyarország 18 Közösségi Programhoz csatlakozott, beleértve azokat is, amelyek már kifutottak. Magyarország különösen sikeresen vett részt az oktatási-, ifjúsági-, képzési- és kutatási projektekben. Az Európai Környezeti Ügynökség volt az első, a 11 európai ügynökség között, amelyekben való részvétel lehetősége megnyílt a 10 KKE ország előtt.

6

http://www.eucenter.org/hungary/hu_eucenter.php

15

Magyarország 2002. január elseje óta vesz részt a közös munkában. A Közösségi Programok közül a legfontosabbak: EU6 K+F

Kutatási és

ENTERPRISE &

Program a kis- és

Keretprogram

technológia-fejlesztési

SMEs

középvállalkozások

Keretprogram (2002-

támogatására

2006) LIFE III

Természet- és

eCONTENT

környezetvédelem

Digitális tartalomfejlesztés a világhálón

SOCRATES

Európai

IDA

együttműködés az

Adatcsere elősegítése a közigazgatásban

oktatásban LEONARDO

Európai

Youth (2000-2006)

együttműködés a

Együttműködés az ifjúsági programokban

szakképzés terén KULTURA 2000

Európai

Egészségügyi

Akcióprogramok a

együttműködés a

Keretprogram

közegészségügy

kultúra területén Daphne

Program a gyermekek,

területén Media Plus

fiatalok és nők elleni

Az EU audiovizuális támogatási programja

erőszak leküzdésére e-Ten

E-szolgáltatások

Safer use of Internet

elterjesztése Pericles

Együttműködés az

Internethasználat Turizmus

Euró védelmében Ten-Telecom (2002-

Európai információs

2006)

társadalom fejlesztése

MARCO POLO II

Nemzetközi

Biztonságos Turizmus és az Európai Unió

CUSTOMS 2007

Vámügyi együttműködés

Judicial cooperation

Törvényszéki együttműködés (2002-

teherszállítás fejlesztés

2006) Combating

Társadalmi kirekesztés

discrimination

leküzdése (2001-2005)

Erasmus World

Felsőoktatási együttműködés a III. Világ országaival

Civil Protection

Polgári jogvédelem

Incentive measures

Foglalkoztatáspolitika és szociális ügyek

16

E-Learning

Oktatási és képzési

TACIS

rendszerfejlesztés

Határmenti ill. demonstrációs projektek a FÁK országaival

Intelligent Energy for

Intelligens Energiát

Europe 2003-2006

Európának

ALTENER

Alternatív energiával kapcsolatos demonstrációs projektek

SAVE

Energiahatékonysági

STEER

Energia a szállításban

Fiscalis

Adóügyi

Program COOPENER

Megújuló energia felhasználása

együttműködés

1. ábra Forrás: www.eucenter.org

A következő oldalakon részletesen az Intelligens Energiát Európának programmal foglalkozom tovább, azon belül is az ALTENER akcióprogramot dolgozom fel. 2. Intelligens Energiát Európának Program (2003-2006)7 Az Európai Unió első támogatási programja az energiahatékonyság és megújuló energiák terén, a SAVE 1991-ben indult. Majd 1993-ban állították fel az ALTENER programot a megújuló energiák fejlesztésére. Ezt követően 1998-ban hozták létre egy többéves keretprogramot az energia területén megvalósítandó akciók összefogására, amelynek időhorizontja 1998-tól 2002-ig terjedt. A keretprogram a SAVE és ALTENER mellett négy másik akcióprogrammal egészült ki: SYNERGIE, ETAP, SURE, CARNOT. A 2002-ben véget ért Energia Keretprogramot 2003-tól egy új program váltotta fel, az "Intelligent Energy for Europe" elnevezésű többéves keretprogram (2003-2006). A programot az Európa Parlament és Tanács 2003. június 26-án fogadta el, 2003. július 15-én került meghirdetésre az Európai Unió hivatalos közlönyében, és 2003. augusztus 4-én léptették életbe.

7

www.europa.eu.int

17

Az általános cél az európai gazdaság és piac hatékonyságának javítása és ennek eléréséért az alábbi alcélokat tűzi ki a program: az energiahatékonyság javítása évente 1%-kal, a megújuló energiaforrások arányának növelése 6-ról 12%-ra 2010-re, a megújuló energiaforrásokból előállított elektromos áram arányának növelése 22,1%ra, kogenerációval termelt elektromos áram mennyiségének növelése, a megújuló energiaforrás-potenciál fejlesztése, Kyoto mechanizmusok támogatása. A javasolt új akcióprogramok: marad és megerősödik a SAVE és az ALTENER, a COOPENER akció keretében újrairányozzák a nemzetközi erőfeszítéseket, a hatékony energiafelhasználás és megújuló energiaforrások terén egy új terület nyílik meg: 'energia a szállításban' - STEER Az IEE Program legelső pályázatait 2003. december 2-án hirdették meg. Ebben a fordulóban Magyarország nem vett részt, az Európai Unió tagállamain kívül Bulgária, Litvánia, Románia és Szlovénia csatlakozott a programhoz. Hazai szervezetek 2004. május elsejétől pályázhatnak az energetikai keretprogramban.

Az Intelligens Energia Európának Keretprogram az energetika témakörébe eső közép- és hosszú távú fejlesztéseket támogatja. A program az Unió energia-függőségének enyhítésére és a fenntartható fejlődés megvalósítására való törekvésből ered, a meglévő energetikai rendszerek ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására és a megújuló energiaforrások elterjesztésére törekszik. A program hangsúlyt fektet a létrejött kutatási eredmények nemzetközi elterjesztésére és a fejlődő országokkal közösen kialakított projektek támogatására. A program költségvetése 215 millió euró 4 évre, amely a bővítést követően 50 millióval gyarapodott. A program pályázati eszközei prioritási területenként: ALTENER, SAVE, STEER, COOPENER.

18

· ALTENER: a megújuló energiaforrások központosított és decentralizált termelésének támogatása, integrációjuk a városi környezetbe, az ide vonatkozó jogszabályok előkészítése és alkalmazása. (86 millió euró) · SAVE: az ésszerű energiafelhasználás és kereslet menedzsment javítása különösen az építőipari és az ipari szektorban, magában foglalva a jogszabályok előkészítését és alkalmazását. (75 millió euró) · STEER: a közlekedés energetikai szempontjaihoz kötődő kezdeményezések támogatása, az üzemanyagok diverzifikálása, megújuló energiafajták a közlekedésben, energiahatékonyság, magában foglalva a jogszabályok előkészítését és alkalmazását. (35 millió euró) · COOPENER: az energiahatékonyságot és a megújuló energiák felhasználását célul kitűző nemzetközi projektek támogatása különösen a fejlődő országokban. (19 millió euró) A Közösségi Programokon belül, az energia területét támogató, hasonló költségvetésű program nem létezik. Egyedül a LIFE Környezet – és Természetvédelmi Programja áll a legközelebb az Intelligens Energiát Európának programhoz. A LIFE által támogatott tevékenységek a környezetvédelem, a természet megőrzése és a harmadik országok. E három területből álló eszközrendszernek külön – külön megvannak a prioritásai, mégis mindhárom terület a környezet javítását célozza meg. Ez természetesen az energia hatékony felhasználásának célja is egyben. A LIFE (2000-2004) költségvetése 640 millió euró. Idén meghosszabbították két évvel, és erre az időszakra további 317 millió euróval toldották meg a támogatási keretet. A Geothermal Power projekt 2002-ben nyert támogatást az ALTENER II programból, amely még az Energy Framework 1998-2002 keretein belül működött. Ezért én a projekthez tartozó ALTENER II programot mutatom be. A jelenleg futó ALTENER III program pályázati feltételein azonban alig változtattak, így a projektből nyerhető tapasztalatok szinte módosítás nélkül alkalmazhatók.

19

2.1 Az ALTENER II. bemutatása8 Az ALTENER II. program a megújuló energiaforrások minél szélesebb körben történő alkalmazását segíti elő. Összköltségvetése a 2003-2006 időszakra 86 millió euró. Az ALTENER általános célkitűzései a következők: •

a megújuló energiaforrásokra vonatkozó közösségi direktívák megvalósítása és

végrehajtása, •

a „megújuló energiapiac" termékeinek és technológiáinak támogatása,

•

az infrastruktúrafejlesztés támogatása a befektetői bizalom növelésének

érdekében, a megújuló energián alapuló technológiák elfogadásának ösztönzése és az ágazat versenyképességének javítása, •

a tájékoztatás hatékonyságának növelése minden szinten, az ágazat érvényesítése a

piacon, •

a megújuló energiaforrások termelő kapacitásának növelése.

Az ALTENER főleg multiregionális projekteket támogat. Az ilyen jellegű projektek ösztönzik a technológia- és tudástranszfert, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy a szolgáltatók kedvezőbb feltételekkel állapodhassanak meg a fogyasztókkal, és juthassanak egyéb külső finanszírozáshoz. Az ALTENER olyan energiaforrásokra összpontosít, amelyek már alkalmazhatók, illetve közel állnak az alkalmazhatósághoz: •

biomassza (erdészeti, mezőgazdasági termékek és kommunális hulladék felhasználása),

•

napenergia (napkollektor és fényelektromos rendszerek),

•

kis volumenű vízenergia (10 MW kapacitás körüli vízerőművek),

•

szélenergia (modern szélturbinákkal termelt energia),

•

geotermális energia (termálvíz energiafelhasználás).

8

www.managenergy.com; www.europa.eu.int

20

2.2 Az ALTENER II. pályázati feltételei A Program széles célközönségre vonatkozik, mind a köz-, mind a magánszférát igyekszik bevonni. Az egyetemek, kutatóközpontok, európai, nemzeti, helyi, regionális és városi ügynökségek, testületek s az egész vállalati szektor részvételére számítanak, gyakorlatilag mindenkire, aki érintett a megújuló energiaforrások részarányának és az energiahatékonyságnak a növelésében. Az elbírálásnál előnyt élveznek a kis- és középvállalkozások. A Program és a támogatandó projektek kivitelezésében a végrehajtó ügynökség segédkezik, mintegy kapcsolattartó intézményként a Bizottság és a Programban résztvevő partnerek között. A támogatandó projektek – hasonlóan más kiírásokhoz – maximum 50%-os támogatásban részesülhetnek. Az Intelligens Energiát Európának Keretprogram szükségességét az Unió jelenlegi és a jövőben tovább növekvő energiaimport függősége és a Kiotói Egyezményben foglalt előírások indokolják. Tekintettel az energiafelhasználás sokrétűségére a program egyfajta ötvözete az eltérő szakterületek energetikát érintő stratégiáinak, így a közép és hosszú távú energiaellátás biztosításának, a fenntartható fejlődésnek, a környezetvédelemnek és a közlekedésnek.

2. Energiatermelés9- A Geothermal Power projekt által megcélzott problémakör Az energiatermelésnek illetve -fogyasztásnak egyaránt jelentős hatása van a környezetre. A környezetvédelem az EU egyik prioritása. A környezetvédelmi megfontolásoknak így hatással kell lenniük azokra az uniós döntésekre, amelyeket az energia szektor jövőjével kapcsolatosan hoznak meg. Az üvegházhatás elleni küzdelem sürgőssé vált. Az ember által generált széndioxid kibocsátás túlnyomó többsége az energia és a közlekedési szektornak tulajdonítható. A fuvarozás illetve a villamos energia / hőtermelés felel a széndioxid kibocsátás durván egy-egy harmadáért. Az utóbbi évtizedben az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, stb.) ember felelősségéhez kapcsolható részéről már elismerték, hogy ezek komoly veszélyt jelentenek bolygónk 9

Hegedűs Miklós: Az energiapolitika főbb irányai a világon és Magyarországon = Fejlesztés és Finanszírozás – Development and Finance 2004/1

21

időjárására. A kibocsátás volumenének növekedése gyorsabb és jelentősebb arányú, mint ahogyan azt eredetileg előrevetítették. Az EU felelős a világ széndioxid kibocsátásának 14 százalékáért. Az 1997-es Kyotói Konferencián az EU vállalta, hogy 2003 és 2012 között az üvegház hatású gázkibocsátását az 1990-es adatokhoz képest 8% - kal csökkenti. A jelenlegi trend 5%-os növekedést mutat. Az üvegházhatású gázokon túlmenő gázok kibocsátásának csökkentése további gazdasági kihívást jelent az Unió számára. Az európai jogi szabályozás egyre több és egyre szigorúbb korlátozásról rendelkezett azon tevékenységeket illetően, amelyek az alábbi területeken szennyeznek: az üzemanyagok minősége, a hulladékfeldolgozási munkálatok illetve a savasodó gázokra vonatkozó nemzeti kibocsátási plafonok. Az Európai Unió elfogadott továbbá egy – a megújuló energiaforrásokból termelt energia előmozdítását célzó – törvényt is. A 2001/77/EC Irányelv a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia előmozdításáról főként azt célozta meg, hogy kidolgozzon egy keretet, amely szerint 2010-re az EU által az 1997-es Kyotói Jegyzőkönyvben az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésére vonatkozóan vállalt kötelezettségekkel összhangban a bruttó villamos energiafogyasztásban 14%-ról 22%-ra növelje a környezetbarát villamos energia arányát. Az Intelligens Energiát Európának program a Kyotói mechanizmusok fő támogatója, a megújuló energiaforrások használatának növelésére törekszik.

A mai uniós energiapolitika három nagyobb célkitűzésen nyugszik: •

a versenyképesség fenntartása,

•

a környezet védelme érdekében a racionális és hatékony energiafelhasználás,

•

az energiaellátás biztonságának megőrzése.

22

4. A Geothermal Power Projekt 10 A Geothermal Power Projekt (Geotermikus Erőmű Projekt) célja egy integrált megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása arra vonatkozólag, hogy a Magyarországon fellelhető gőzkutak mennyire alkalmasak kis teljesítményű geotermikus erőművek gazdaságos működtetésére, figyelembe véve a további, komplex hőhasznosítást is. A kezdeményezés modellértékű megoldást kíván nyújtani az esetleges további alkalmazásokhoz az Európai Unió tagállamai részére. Várható eredmények A projekt eredményei támogatni fogják a Magyarországon megvalósuló geotermikus beruházásokat. A csatlakozó közép-kelet-európai (KKE) államok jelentős geotermikus potenciállal

rendelkeznek,

azonban

különböző

okokból

kifolyólag

a

beruházások

megvalósítása igen körülményes, nehéz folyamat. A kis teljesítményű geotermikus erőművek telepítése egy új lehetőséget jelent mind az európai, mind a világpiacon. Ez egyben egy igen jó eszköz arra, hogy megvalósítsuk a fenntartható fejlődést helyi szinten és a decentralizációt, továbbá távoli területeken is alkalmazható. E létesítmények az európai üzletszféra számára új beruházási lehetőségeket jelenthet. A fejlesztések további szektorok részére is kitörési pontként szolgálhatnak, ilyen például a balneológia és az ökoturizmus, melyek környezetbarát és szolgáltatás centrikus módjai a nyereség növelésének azokban az országokban, ahol a szennyező, gazdaságtalan és energiapazarló nehézipar csupán foglalkoztatási okokból volt fenntartva. Célcsoportok: ™ Geotermikus üzletág ™ Potenciális befektetők ™ Döntéshozók.

10

Geothermal Power Projekt pályázat 2002

23

A kulcsszereplők, amelyek elengedhetetlenek a projekt eredményeinek eléréséhez: ™ Földtulajdonosok, ™ Helyi hatóságok, ™ Nyilvánosság.

24

5. Pályázási folyamat – lépésről, lépésre A pályázási folyamat felépítése szabályokhoz kötött, emellett logikai lépések sorozataként is felfogható. Nem egy egyszerű lineáris folyamatról van szó. Vannak olyan lépések, amelyeket más lépéseknél korábban, esetleg más lépésekkel egy időben is el lehet végezni. A következő oldalakon a Geothermal Power projekt szempontjából követett folyamatot kísérjük végig, és megfigyelhetjük, milyen logikai út vezetett a siker kapujához, azaz a támogatás elnyeréséhez. Döntés: Pályázat?

Más forrás?

Melyik program?

Pályázati felhívás vs. ötlet

Ötlet illesztése a pályázathoz

Partnerkeresés

Pályázatírás megtervezése

Dokumentumok letöltése

Konzorcium létrehozása

Időterv, költségterv, munkaterv

Munkafázisok kidolgozása

Pályázati anyag véglegesítése

Részletes munka- és költségterv

Szakmai részek kitöltése

Beadás

Bírálati folyamat

Szerződéskötés

2. ábra

25

Az első lépés – Tájékozódás A legelső lépés, amit meg kell tennünk az információgyűjtés illetve az európai uniós pályázatok rendszerének megismerése. A pályázati lehetőségek előzetes és alapos megismerése jelent biztosítékot arra, hogy a pályázó nem feleslegesen fekteti be hosszú hónapok munkáját egy olyan pályázat elkészítésébe, amelyet nem is az ő számára írtak ki, miközben elsiklik olyan a lehetőségek mellett, amelyeken eséllyel indulhatott volna. A korábban bemutatott főbb pályázati források közül több is prioritásként kezeli a megújuló

energiaforrások

jobb

kihasználását

illetve

általában

a

megújuló

energiaforrásokkal kapcsolatos akciókat. Ugyanakkor a programok által megszabott feltételek alapján a Geothermal Power projekt ötlete leginkább a Közösségi Program, az ALTENER kereteibe illett bele. A pályázati forrás kiválasztása az egyik legfontosabb pont a projekt életében, ezért ezt még részletesebben is elemezni fogom. Ha a pályázó már kiismeri magát az uniós pályázatok rendszerében, a pályázónak fel kell tennie a következő kérdést: 5.1 Pályázat vagy más forrás? Manapság mindenki a sikeres pályázat titkait kutatja-keresi. Napjaink híreit, mindennapi életünket szinte teljesen átszőtte a „pályázatok világa”: aki soha nem is gondolt rá, hogy valamilyen forrásra pályázzon, most már az is tervezi. Talán a leggyakoribb hiba, hogy mindenki azt gondolja, cége számára előnyős lehet egy pályázat megnyerése, mivel gyakran csupán az elnyerhető összeg lebeg a potenciális pályázó szeme előtt. Az elnyert összeg csupán a „jéghegy csúcsa” és egyáltalán nincs „ingyen”. Ez utóbbi kijelentésnél nem is elsősorban arra gondolok, hogy a pályázat megírása, menedzselése emberi erőforrást igényel. Könnyen előfordulhat, hogy a pályázati folyamat, a megvalósítás és a pénzösszeg lehívása, elszámolása akkora plusz erőfeszítést igényel – és erről senki nem szólt…… - hogy nem is éri meg néhány millió forintért belevágni. Egy kis- és középvállalkozás vezetője vagy pályázati menedzsere egyedül vagy közösen döntést hoz arról, hogy érdemes-e egyáltalán részt vennie a vállalkozásnak az adott programban. Könnyen lehetséges ugyanis, hogy egy hazai vállalkozás úgy dönt, nem éri meg nekiindulnia egy közvetlen uniós finanszírozású programnak, vagy ellenkezőleg, a hazai források és közbeszerzések nem felelnek meg a vállalat profiljának. Az eltérő pénzügyi és adminisztratív

26

feltételek néha elriasztóak lehetnek. Ugyanakkor minden pályázati forrás esetében igaz, hogy nem adják ingyen, és a verseny egyre éleződik. A Geothermal Power esetében szinte nem is jöhetett szóba más forrás vagy lehetőség. Nem létezett az ALTENER programhoz hasonló lehetőség, ami közel 90 millió forintot biztosított volna a projekt megvalósításához. Egyetlen más lehetőség jöhetett volna szóba: ha az érdekelt cégek saját tőkéből fedezték volna a projekt költségeit, de nem voltak olyan helyzetben, hogy ezt megtegyék. Külső befektetők bevonása azért nem volt lehetséges, mert a projektbe befektetett összeg csak hosszú távon térült volna meg. A Magyarországon geotermális energiafelhasználásba befektető külföldiek azonnali haszon reményében jönnek az országba. Így elsősorban a turizmus és a gyógyturizmus tudott befektetőket találni. Természetesen a pályázás melletti voksolás még a döntéshez nem elegendő. A cégvezető felelőssége, hogy jól ismerje cégének üzleti/piaci stratégiáját, és rövid, közép, hosszú távú célkitűzéseibe beillessze a megfelelő projekteket. Ehhez fel kell mérnie a vállalat tevékenységeit, azokon belül definiálni szükséges a pályázásba bekapcsolható szakterületeket. A Geonardo Kft. szakemberei több szempontból is alkalmasnak találtattak a feladatra. Az energetika területén jártas munkatársak a pályázat szakmai részét hatalmas elméleti tudással és gyakorlati tapasztalatokkal tudták alátámasztani. Továbbá a pályázatírással foglalkozó cég jól ismerte a Közösségi Programok által meghirdetett formai, tartalmi követelményeket, amik elengedhetetlenek egy pályázat elkészítésénél. Nem kevésbé fontos a költség-haszonelemzés. A pályázat elkészítésekor felmerülő költségek általában bér jellegű kiadások illetve, amennyiben a munka jelentős részét a pályázó kiszervezi, úgy alvállalkozói tételek. A megvalósítandó projekt jellegétől függően a pályázónak számolnia kell az utazási (hazai és nemzetközi találkozók) valamint a kommunikációhoz köthető rezsiköltségek növekedésével. A másik kritikus pont a pályázatok bírálatának és a szerződés megkötésének átfutási ideje. A pályázat első mondatának papírra vetése és (nyertes pályázat esetén) az előleg megérkezése között még a kisebb Közösségi Programok esetében is legalább egy év eltelik, de komolyabb pályázatok esetén, vagy ha a szerződéskötés valamilyen oknál fogva elhúzódik, ez akár több év is lehet. Korántsem biztos, hogy egy valóban piacképes ötlet megvalósításával a pályázó éveket kíván várni, vagy, hogy például egy, a vállalat szempontjából lényeges műszaki fejlesztést a pályázat sikerességétől akar függővé tenni. A Geothermal Power projekt útja viszonylag gyorsan és simán haladt előre a cél felé, csak a pályázók hibáján kívül történt

27

kisebb kellemetlenség miatt húzódott majdnem egy évig az elbírálás. Erről részletesebben a szerződéskötési tárgyalásoknál számolok majd be. A harmadik tényező, amire feltétlenül oda kell figyelni, hogy a pályázati úton elnyert támogatásokat a pályázó rendkívül szigorú feltételek mellett, szigorúan meghatározott célokra költheti csak el, miközben a pályázat beadása óta eltelt időszakban sok minden megváltozhatott (technológia, árak vagy a piac egésze). Az eredeti terveken változtatni csak alapos indokkal lehet, miközben az Európai Bizottság folyamatosan nyomon követi a támogatás elköltését, és a projektek teljes pénzügyi és szakmai auditálása is biztosnak vehető. 5.1.1 Adminisztratív és HR feltételek megteremtése11 A kezdetekben is már tanácsos alkalmazni egy, az európai uniós programokért felelős menedzsert. Főbb tulajdonságai: rendkívül kreatív, pro-aktív és önálló. Ez természetesen csak abban az esetben éri meg, ha a vállalat stratégiájában az uniós programok fontos szerepet tölthetnek be, és érdemes hosszú távon tervezni a Közösségi Programokban való részvételt. Ez egy befektetés. Az első évben (években) nem számíthatunk nagy sikerre és hatalmas pénzekre, így egy menedzser elegendő. Ahogyan a sikerarány növekszik, úgy kell a projektek számával arányosan az alkalmazottak számát is növelni. A projektek tetemes adminisztrációs munkát követelnek meg, ezeket el kell végezni, és össze kell hangolni egymással és a cég többi tevékenységével. A pénzügyi elszámolás Brüsszel és a magyar hatóságok felé szintén megköveteli mindezt. Nyilvánvaló, hogy egy jó pályázatírónak mindenképpen ismernie kell az európai uniós pályázati rendszert, át kell látnia az egyes támogatási formák közötti különbségeket, tudnia kell mikor, milyen feltételeknek kell az adott projektnek megfelelnie, hogy támogatást nyerhessen el. A Geonardo Kft. munkatársa, aki tapasztalt pályázatíró, amellett, hogy felkészült kellett legyen az egyes támogatási és egyéb politikákból, lehetőségekből, a leendő projekt műszaki oldalát is át kellett látnia. Ennek értelmében a legjobb, ha műszaki és/vagy gazdasági végzettségű az illető, a Geothermal esetében a koordinátor és a pályázatíró is geológus végzettségű. A fentiek mellett természetesen kiemelten fontos a nyelv(ek) ismerete. Íródjon a projekt angol vagy magyar nyelven, minden esetben fontos, hogy a benyújtott

11

Üzlet &Siker (2004)

28

projekt szövegezése könnyen olvasható, műszakilag egyértelmű és a nem kifejezetten szakmai bírálók számára is érthető legyen. A Közösségi Programok esetében folyékony angol nyelvtudás kötelező. 5.1.2 A megfelelő program és pályázati forma kiválasztása Az első lépés a döntés: érdemes-e pályázni. A következő kritikus pont, hogy mire pályázzunk. Nem minden pályázati forma és – minden kétséget kizáróan – nem minden program elérhető a magyar kis-és középvállalkozásoknak. A pályázatok kiválasztásánál az egyik legnagyobb probléma akár a lehetőségek sokasága is lehet. Mindent egybevetve – tehát a Strukturális Alapokat (beleértve a Közösségi Kezdeményezéseket is) és a Közösségi Programokat is – több száz pályázati felhívás közül kell kiválasztanunk a legmegfelelőbbet, és sok átfedésben is van egymással. És akkor még nem is említettük a naponta százával megjelenő nemzeti vagy uniós közbeszerzési felhívásokat, mint sokak számára kiemelten releváns lehetőségeket. A lehetőség tehát valóban adott – többszörösen is. A dolog kulcsa – az igények felmérését követően és a megfelelő adminisztratív és HR háttér megteremtése után - a releváns pályázati lehetőség kiválasztása. Ehhez többféle segítséget is igénybe vehetünk. Vannak, akik azonnal egy pályázatfigyeléssel foglalkozó céget bíznak meg évi több százezer, akár millió forintos nagyságrendben. Mások az Internettel kezdik, ahol – kis gyakorlattal – a pályázatfigyelő cégek által az említett nagyságrendű összegbe kerülő munkát 15-20 perc alatt (rossz esetben eltarthat akár 1-2 óráig is) maguk elvégzik. Számos olyan rendkívül hasznos és naprakész honlap létezik, ahol ingyen és megbízhatóan keresgethetünk a pályázati lehetőségek között. Ezeken az oldalakon nem csupán a pályázati felhívások között keresgethetünk, de le is tölthetjük a pályázáshoz szükséges űrlapok, útmutatókat, illetve hasznos tanácsokat is kaphatunk a projekt elkészítéséhez. Mivel a geotermális energia hasznosítása sok más jó gondolattal együtt régóta dédelgetett ötlet volt, a pályázók folyamatos programfigyeléssel találtak rá a megfelelő támogatási forrásra.

29

5.2 Mi van előbb? Ötlet vagy pályázati felhívás? Egy kis- és középvállalkozás esetében sokféle fejlesztés fordulhat elő. Optimális esetben a vállalkozás előre kidolgozott közép és hosszú távú stratégiáját követve, alaposan kidolgozott fejlesztési projektekhez keresi a megfelelő kiegészítő finanszírozási forrásokat. A magyar vállalkozások többségére ez nem jellemző, mert vagy nem tudják, hogyan dolgozzák ki stratégiájukat, vagy a mindennapi piaci harcban nem jut rá elég idő és energia. Általában az a jellemző, hogy egy adódó lehetőség illetve pályázati felhívás megjelenése alapján dönt a vállalkozó a pályázás mellett. Ez magában hordozza azt a veszélyt, hogy a hirtelenjében jött ötlet átgondolatlan és megalapozatlan lesz. A Geothermal projekt kapcsán először az ötlet született meg. Mivel geotermális energiafejlesztésről van szó, egyértelműnek bizonyult, hogy a közösségi programok területspecifikus programjai között kell megkeresni a leginkább megfelelő pályázati felhívást. Az ALTENER Program számos akcióprogrammal rendelkezik, amelyek további konkrét célokat fogalmaznak meg. Ki kell választanunk azt a programot és felhívást, amihez az ötletünknek leginkább köze van, és ha a felhívás az ötletünkben nem szereplő követelményeket is tartalmaz, akkor mindenképpen alakítani, formálni kell az ötletet mindaddig, amíg teljes mértékben megfelel a kiírási feltételeknek. Az EU által meghirdetett támogatási célok az Unió politikáit tükrözik, illetve azok (szociálpolitika, mezőgazdaság, környezetvédelem stb.) megvalósítását szolgálják, minden pályázónak maximálisan figyelembe kell vennie ezt, amennyiben uniós pénzeket kíván felhasználni. A Geothermal Power ötletén is számos apró módosításokat végeztek, de ezzel az alapötlet nem változott, csak például a felhasználási területét vagy a várható eredményeket kellett kiszélesíteni, hogy minél nagyobb célcsoport, minél nagyobb területen tudja hasznosítani a projekt eredményeit, végtermékeit.

30

5.3 Fontos gyakorlati szempontok a tervezés fázisában A beadási határidő Az EU támogatási programjaira benyújtandó pályázatokra a legtöbb esetben egy évben csak egy alkalommal adnak meg konkrét beadási határidőt. Ez többek között azt jelenti, hogy az általunk kigondolt projektbe illeszthető EU-források felhasználásának a lehetőségeit a lehető legkorábbi időpontban kell feltérképezni. Ha a határidőről pontos információink vannak, kezdődhet a projekt előkészítése, részletes kidolgozása, végül a pályázat megírása. Ha elmulasztjuk a határidőt, akkor egy egész évet kell várnunk, hogy beadhassuk a pályázatunkat. Jogszabályok, előírások ismerete A tervezés fázisában fontos tudni arról is, hogy az EU-ban általános érvényű szabály, miszerint nem finanszíroz olyan projektet vagy tevékenységet, amely a pályázás idején már elkezdődött. Ugyan vannak kivételes esetek, de általában a projekt és a pályázat előkészítését saját befektetésként kell kezelni. Ugyanilyen fontos szabály, hogy többféle uniós forrásból nem lehet ugyanazon projektet finanszírozni. Uniós forrást csak és kizárólag tisztán hazai forrással lehet kiegészíteni, és azt sem mindig. Minderről jogszabályok rendelkeznek, vagyis a vonatkozó előírásokat kötelező betartani. Ha a pályázat el is nyerte a támogatást, és a felhasználók nem a szerződésben leírtak szerint járnak el, vagy bármilyen szabályt megszegnek, akkor a Bizottság megvonhatja a további támogatást.

Minden valószínűség szerint a pályázatokat értékelő brüsszeli illetékesek a

szóban forgó projekt megvalósítási technikai leírásait az elsők között fogják szemügyre venni.

31

5.4 Dokumentumok, a pályázati csomag beszerzése12 Az általános feltételek megismerése után kerülhet sor a konkrét lehetőségek megkeresésére, kiválasztására. Az esetek jelentős részében – mint ahogy ez a Geothermal Power projektnél is történt – konkrét fejlesztési elképzelésekhez keresnek forrást a pályázók, de arra is van példa, hogy a pályázati lehetőségek alapos áttanulmányozása után támad egy nyerésre esélyes ötlet. Mindkét esetben szükség van a nyitott pályázati kiírásokra („Call for Proposal" vagy „Call for Tender'), amelyeket az adott program hivatalos weblapjáról lehet letölteni. A másik lehetőség a különböző pályázatfigyelő szolgáltatások igénybevétele lehet. A hazai piacon léteznek ingyenes és fizető pályázatfigyelő szolgáltatások is, amelyek kulcsszavas keresés alapján napi/heti/havi rendszerességgel küldenek listát a pályázati lehetőségekről. Az ilyen típusú szolgáltatásoknak általában az a gyengéje, hogy a megadott kulcsszavak alapján valamennyi találatról értesítést küldenek, miközben az így megküldött pályázatok jelentős része teljesen irreleváns a pályázó szempontjából. A pályázónak el kell döntenie azt is, hogy külső tanácsadó bevonásával kívánja-e megkönnyíteni a dolgát. Akárcsak a pályázás egészének, a pályázatíró cégek bevonásának is vannak előnyei és hátrányai. Egy profi tanácsadó valóban hatékony segítséget tud nyújtani a pályázat elkészítésének és a szerződéskötésnek valamennyi munkafázisában. A szolgáltatások minősége szélsőségesen változó. A hazai tanácsadó cégeknek ma még általában nincsenek európai uniós pályázati referenciái. A külföldi tanácsadó cégek szolgáltatásai drágák, míg a zömmel hazai pályázatírási tapasztalattal rendelkező cégek olcsóbban vállalják ugyanazt a munkát. Ritka kivételtől eltekintve a tanácsadó cégek csak a formai követelmények teljesítését garantálják. A pályázatok megíratásának mégis talán a legnagyobb hátránya, hogy ha más végzi el a munkát, a pályázó maga soha nem tanulja meg, hogyan kell jól pályázatot írni. Általában elmondható, hogy ha egy intézmény évente többször is kíván európai uniós pályázatokon vagy tendereken indulni, úgy akkor célszerűbb lehet a vállalaton belül létrehozni egy erre szakosodott csapatot, míg ha csak ritkán indul, akkor rá lehet bízni a munkát külsős szakemberekre.

12

ALTENER II. pályázati felhívás 2002; ALTENER II munkaprogram; ALTENER II pályázati útmutató

32

A Geonardo Kft. számos projektben közreműködött már mind partnerkén, mind projekt koordinátorként. Nagy tapasztalattal rendelkezik a pályázásban beleértve a dokumentumok hiánytalan beszerzését is. Talán az egyik legkönnyebb feladat a releváns dokumentumok, útmutatók összegyűjtése volt. A pályázati lehetőség kiválasztása a már említett „Call for Proposal" (pályázati kiírás) vagy „Call for Tender" (közbeszerzési felhívás) letöltésével folytatódik, ez az a dokumentum, amely tartalmazza azokat a főbb szempontokat, amelyek pályázatunk elkészítéséhez szükségesek, illetve hivatkozik azokra a kiegészítő dokumentumokra, mellékletekre, amelyek további fontos ismereteket tartalmaznak. A pályázati kiírás nyelve a Közösségi Programok esetében az EU valamennyi hivatalos nyelve, a korábbi ALTENER programnál még csak angolul volt elérhető. 5.4.1 Nyílt pályázati felhívás Miután

kiválasztottuk

a

potenciális

kiírást,

annak

szövegét

alaposan

át

kell

tanulmányoznunk. A Közösségi Programoknál a pályázati felhívások szerkezete szinte minden program esetében ugyanaz. Minden felhívás megjelenik az Official Journal, az Unió Hivatalos Lapjának egyik számában. A megjelenés után a felhívás érvénybe lép, és megjelenik az adott közösségi program hivatalos website-ján is. A következő példa az Energy Framework Program ALTENER II. alprogramjának pályázati felhívása. Minden felhívás címszavaiban szerepel, hogy pontosan mely program, mely prioritására vonatkozó pályázati kiírásról van szó. Minden felhívásnak van egy azonosítója (call identifier), amely a beadandó pályázat fontos megkülönböztető jelzéseként is szolgál majd. A felhívás 3 részből áll. Az első részben minden a pályázat beadásával kapcsolatos fontos információt megtalálunk. -

Az ALTENER programban pályázók kizárólag postai úton, nyomtatott változatban adhatják be pályázataikat.

-

A pályázónak bizonyos feltételeket kell teljesítenie. Általában bárki pályázhat, aki nem esik valamely kizáró rendelkezés alá. Ezek a kivételek is megtalálhatók a 33

felhívásban, vagy itt találjuk meg az utalást arra a jogszabályra, amely ezeket a kizáró okokat felsorolja. Amennyiben csak bizonyos országok szervezetei pályázhatnak, azt külön feltüntetik a kiírásban. Ugyanígy, amennyiben a projekttel szemben vannak bizonyos kikötések - például a Közösségi Programoknál szinte csak konzorciumban lehet pályázni - azok is külön szerepelnek. -

A pontos határidőről is részletes információt kapunk. A határidő betartását is nagyon szigorúan veszi az Európai Unió. Nem fogadnak el egyetlen a határidő lejárta után érkezett pályázatot sem.

A második rész már közvetlenül a megpályázott projektre irányul. -

A projekt rövid leírásával kezdődik,

-

majd a projekt célkitűzéseinek irányát taglalják, főleg az energia politika és az Európai Unió számára fontos szempontok alapján,

-

majd a várt eredmények, végtermékek hatását, és azok felhasználását tekintve találunk instrukciókat.

-

A továbbiakban a célcsoportok meghatározásának módját

-

és a projekt Közösségi politikákhoz való hozzájárulásának szempontjait listázzák.

-

Rövid leírás következik a munkatervet illetően, amit egy táblázat is szemléltet,

-

ugyanígy a projekt ütemterv is megtalálható.

A harmadik részben, pedig -

a konzorcium összetételét, munkáját, az egyes partnerek szerepét meghatározó szempontok sorakoznak.

-

Ugyancsak egy táblázat van segítségünkre abban, hogyan is kell formailag kinéznie a projekt költségtervének.

A Bizottság a pályázáshoz bizonyos segédanyagokat biztosít. Ilyen segédanyag a guide for proposers (pályázati útmutató), vagy a work programme (munkaprogram). Ezek az anyagok ugyanonnan letölthetők, ahonnan a pályázati felhívás letölthető.

34

5.4.3 Work Programme (Munkaprogram) A munkaprogram az a dokumentum, amely az Európai Bizottság célkitűzéseit ismerteti az adott pályázati kiíráshoz kötődően. Míg a pályázati kiírás a pályázati célterületeket csupán címszavakban ismerteti, addig a Munkaprogram rendkívül részletesen tájékoztatja a pályázót a megpályázható területekről illetve azokról a prioritásokról, amelyeknek a megvalósulását a pályázatnak támogatnia kell. A pályázatnak mindenképpen tükröznie kell ezeket a célkitűzéseket. Ha tehát megismerkedtünk a pályázati felhívással, és első olvasatra úgy tűnik, elképzelésünk beleillik a támogatott tevékenységek körébe, a munkaprogramot kell alaposan elolvasnunk. A munkaprogramra jellemző, hogy ismétli önmagát, és a lényegi információ, amelyre a pályázónak valóban szüksége lehet, nem több pár oldalnál. A munkaprogram tájékoztat az adott közösségi politika támogatási rendszeréről és eszközeiről, vagyis arról, hogy az adott pályázati program milyen célt kell, hogy szolgáljon az Európai Bizottság tervei szerint. Sok esetben többféle alprioritás, cél tartozik egy felhíváshoz. A munkaprogram minden egyes ilyen altételt részletez, hogy a pályázó pontosan tisztában lehessen azzal, az ő tervei valóban beletartoznak-e a támogatható körbe. A munkaprogram szerkezete nagyjából az alábbi felbontású: -

bevezető,

-

fő célkitűzés, a pályázati rendszer rövid bemutatása,

-

alprogramok, célok, prioritások részletes bemutatása, gyakorlati, alkalmazási területek,

-

jogosultak és kedvezményezettek,

-

az alakítandó konzorciumokkal kapcsolatos követelmények,

-

eszközrendszer részletezése, a részvétel egyéb korlátozó feltételei,

-

a program komplett költségvetése.

Mellékletek: -

az egyes alprogramok részletes költségvetési kerete,

-

bírálati kritériumok,

-

példa az adminisztratív információk rögzítésére.

35

5.4.4 Guide for Proposers (Pályázati útmutató). A pályázati útmutató a másik olyan dokumentum, amelyre a pályázati kiírás is gyakran hivatkozik, és amely a pályázat elkészítésének formai követelményeit tartalmazza. Miután

megbizonyosodtunk

arról,

hogy

jó

pályázati

kiírást

böngésztünk,

és

a

munkaprogramban megjelölt pályázati témakörben megjelölt eszközök közül kiválasztottuk a számunkra legmegfelelőbbet, le kell töltenünk az ehhez tartozó „Pályázati útmutató" dokumentumot. A Pályázati Útmutató letölthető az adott Közösségi Program weboldaláról. Eme dokumentum alapján készíthető el a pályázat. Részletesen leírja, hogy a pályázat milyen fejezetekből kell álljon, az egyes fejezetek milyen maximális terjedelemmel kerülhetnek elkészítésre, és milyen táblázatokat, diagramokat, mellékleteket kell tartalmaznia. A Pályázati útmutatónak szerves részét képezik a különféle formanyomtatványok ill. az ezek kitöltéséhez szükséges nagyon részletes tájékoztató. I. Általános útmutató az adminisztrációs rész kitöltésére: -

bemutatkozás,

-

a formanyomtatványok aláírása,

-

különleges információk,

-

jó tanácsok, példányszám, elengedhetetlen jelzések a pályázaton.

II. A pályázat felépítése: -

pályázat fedőlapja,

-

az adminisztratív rész nagyon részletes kitöltési útmutatója,

-

a pályázat rövid összefoglalása,

-

a partner profil részletes kidolgozása,

-

költségterv készítése,

-

egyéb követelmények.

-

ellenőrző lista, melynek segítségével rövid idő alatt megbizonyosodhatunk arról, hogy a pályázati anyag tartalmaz minden fontos és a sikeres elbíráláshoz elengedhetetlenül szükséges részt.

36

5.5 Partnerkeresés és konzorciumépítés Az uniós pályázatok fokozatos térnyerésével egyre nagyobb szerepe lett a megfelelő konzorciumok összeállításának, ez szinte a siker egyik legfontosabb záloga lett. A konzorciumok feladatai, az egyes tagok szerepe illetve az együttműködés szorossága is számos tényezőtől függ. A Közösségi Programok 95%-a esetében kötelező egy vagy több partnert is bevonni a projekt megvalósításához, gyakran más, szintén uniós országból. Ez gyakran akár a pályázat elkészítésétől is visszarettentheti a potenciális pályázókat, pedig egy jó, uniós szempontokat is kielégítő konzorcium összehozása nem különösebben nehéz feladat. A Geothermal Power projekt sikere csak részben múlt az ötlet kidolgozottságán és a pénzügyi részek megalapozottságán, ugyanilyen fontos volt az is, hogy milyen csapattal valósítják meg elképzelésüket a pályázók. Különösen a Közösségi Programoknál jellemző, hogy a bírálat során a konzorcium összetétele illetve az ehhez kapcsolódó menedzsment azonos súllyal esik latba, mint az innovatív elemek vagy a költségvetés. Egy pályázat során a partnerkeresésnek számos lehetősége van, amelyek erősen függnek a pályázat típusától, a pályázótól vagy a célkitűzésektől valamint attól, hogy az adott pályázónak voltak/vannak-e korábbi sikeres pályázatai vagy azok végrehajtásában partnerei. A Geonardo számos nemzetközi projektben vett már részt, mielőtt belevágott volna a Geothermal Power projektbe. Ezáltal egyértelműnek tűnt, hogy először azokat a jól bevált partnereket keresik meg az ötlettel, akiket jól ismertek, és tisztában voltak a partnerek gyakorlati, szakmai felkészültségével.

37

AGeothermal Power team egy magyar, osztrák, portugál és izlandi kooperáció:

3. ábra Forrás: Geothermal Power pályázat 2002

Geonardo Kft.

ELTE

INNOTERM

AQUAPLUS

BLUEWATERS

ENEX

ISQ

A konzorciumi tagok tevékenységei

♦ Geofizikai tudásháttér ♦ gőzkutak ismerete

♦

A geotermális erőmű kivitelezője

♦

Geotermiku s energia feltárása ♦ erőművek építése ♦

Geotermális projekttrevezés ben szerzett tapasztalat ♦ EU partner ♦ Geofizikai tudásháttér

♦

Geotermális technológia ismerete ♦ Erőmű építés ♦ Geofizikai tudásháttér ♦ Geotermális projekttrevezésben szerzett tapasztalat

♦

Ipari technológiafejlesztés

♦

Geotermális projekttrevezésben szerzett tapasztalat ♦ EU partner

A pályázat résztvevői közép-kelet európai és nyugat európai országok kutató intézetei, vállalkozások és non profit szervezetek.

38

5.5.1 A partnerkeresés legfőbb módjai:13 •

Partnerkeresés az Internet segítségével

•

Partnerkeresés szakmai szervezetek bevonásával

•

Korábbi üzleti partnereink megkeresése

1. Partnerkeresés Interneten A partnerkeresés talán legegyszerűbb és leggyorsabb módja. Számos hivatalos vagy nonprofit weblap kínál úgynevezett partnerkeresési szolgáltatásokat (partner search). A Közösségi Programok esetében jellemző, hogy az adott program hivatalos weblapja saját partnerkereső szolgáltatással rendelkezik, amely így terület-specifikus keresést tesz lehetővé. Az érdeklődőnek csak regisztrálnia kell magát a honlapon, esetleg a kiszemelt pályázati felhívás rövid ismertetésével, kulcsszavak feltüntetésével. A hasonló témákban pályázni kívánó cégek, intézmények így viszonylag könnyen egymásra találnak. Ez egy nagyon jól működő, bevált partnerkeresési módszer. Ennek oka, hogy főként a régi tagállamokban már komoly „kultúrája” van a pályázatírásnak, különösen a Közösségi Programoknak, így a jelentkezők pontosan tisztában vannak a sikeres közös pályázás szakmai és pénzügyi előnyeivel. Ebből az is következik, hogy nem kell félni attól a gyakran hallott tézistől, miszerint a partnerek főleg a nyugat-európaiak esetleg kihasználják a „tapasztalatlan, újonnan érkezett keletit”, rosszabb esetben lenyúlják az ötletünket. Természetesen erre is volt már példa, de korántsem ez a jellemző, ugyanakkor természetesen érdemes és kell is vigyázni. Amennyiben mi jelentkezünk egy partnerkeresési hirdetményre, mert annak témája, vagy feladója (azaz a pályázati ötletgazda) megmozgatta fantáziánkat, úgy természetesen fordított a helyzet. Az ötletgazda, aki későbbiekben nagy valószínűséggel a projekt koordinátora lesz, dönti el, hogy elfogadja-e jelentkezésünket a konzorciumba illetve, hogy milyen szerepet vár el tőlünk. A www.euoldal.hu non-profit internetes portál partnerkeresési lehetőséget nyújt mind a hazai Strukturális Alapok pályázatain, mind a Közösségi Programok releváns kiírásain indulni kívánó hazai szervezetek számára. Az euoldal.hu az egyik legrégebbi és leglátogatottabb uniós tematikus portál, így igen széleskörű szolgáltatásokat tud nyújtani többek között a partnerkeresés területén is, természetesen díjtalanul. 13

Madari (2004)

39

2. Partnerkeresés szakmai szervezetek segítségével A partnerkeresés kevésbé gyors, de szakmailag koncentráltabb lehetősége, ha különböző kamarák, szakmai érdekszövetségek vagy európai szövetségek révén próbálunk az adott tématerületen releváns tapasztalattal rendelkező céget, intézményt találni. Az ilyen típusú partnerkeresés mindenképpen lassabb és több energiát igényel részünkről, ugyanakkor talán a témánkhoz legjobban illeszkedő vagy esetleg internetes partnerkeresési lehetőségeket nem ismerő cégeket találhatunk. 3. Korábbi partnerek bevonása, vagy megkeresése Szintén hatékony, és a leginkább megbízható partnerkeresési eljárás, ha – amennyiben részt vettünk már sikeres uniós projektben – korábbi, jól bevált partnereinket keressük meg. Bevonhatjuk újra őket is a projektbe, de kérhetünk tőlük ajánlásokat adott országbeli szervezetekről, cégekről. Természetesen ugyanez igaz, amennyiben korábbi üzletfeleinket, esetleg egyetemi kapcsolatainkat keressük meg. Így egyrészt gyorsak és hatékonyak tudunk lenni, másrészt megbízható, kipróbált partnereket tudunk bevonni, de az ajánlásuk révén partnerként bevont cégről is kaphatunk első kézből információkat.

5.5.2 Hogyan válasszuk ki a partnereket? Bármelyik megoldást is válasszuk a partnerkeresésre, optimális esetben akár még „szelekcióra” is kényszerülhetünk, amennyiben túl sok a „jelentkező”. Gyakran felvetődő kérdés, hogy miként lehet a partnereket kipróbálni, megbízhatóságukat ellenőrizni. A legjobb módszer az adott partner referenciáit ellenőrizni. Egy számos uniós referenciával rendelkező partner esetén szinte kizárt, hogy rosszul választunk. Ha mégis bizonytalanok vagyunk, utána lehet érdeklődni az adott partner egyik-másik referenciaként megadott projektjének. A cikk elején említett hasonlathoz visszatérve: ha a projekt végrehajtása egy házassághoz hasonlítható, akkor a projektjavaslat elkészítése közösen a partnerekkel a jegyben-járás időszaka. Ennek során ki tudjuk próbálni az egyes partnerek munkabírását, megbízhatóságát vagy kreativitását. A jó koordinátor már a pályázati anyag elkészítésekor munkát ad az egyes 40

partnereknek (itt: partner-jelölt). Attól függően, hogy az adott partner mennyire lelkesen végzi el a rá bízott feladatokat, vagy éppen mennyire tartja be a határidőket, már komolyabb következtetéseket lehet levonni a későbbi együttműködés sikerességére is. Mindenképp érdemes az adott partner által megadott, sajátjaként megjelölt honlapot leellenőrizni, hiszen amennyiben heteken keresztül csak egy „under construction” („szerkesztés alatt”) felirat látszik, nem biztos, hogy a legjobb partnert választottuk. Sokszor nemzetközi konzorciumban kell gondolkodni, így a távolság is komoly akadálya lehet az együttműködésnek, bár ez 95%ban már kiküszöbölhető az Internet révén. Konklúzió: mielőtt egy pályázatot benyújtunk, győződjünk meg az egyes partnerek megbízhatóságáról, rendelkezésre állásáról. Ez segít kiküszöbölni a projekt futamideje alatt előforduló nézeteltéréseket vagy súlyosabb gondokat. 5.5.3 A jó konzorcium összetétele Nem garancia a sikerre, ha minden partnerünk megbízható, vagy sok referenciával rendelkező cég, intézmény. A bírálók nem külön a partnereket, hanem a konzorcium egészét vizsgálják az értékelés során. Hiába vannak tehát kiváló partnereink, ha a konzorcium nem tud együttműködni, vagy az egyes partnerek tevékenységei teljesen átfedik egymást. Fontos az egyedi összetételű, ugyanakkor komplementer konzorcium. Ez azt jelenti, hogy a konzorcium legyen képes minden, a projekt során felmerülő feladatot ellátni a koordinációtól a tervezésen át a megvalósításig. Nagyon fontos a rendszeres kommunikáció. A Geothermal Power projekt résztvevői főként emailben, telefonos konferencia beszélgetések segítségével és egy-két napos ún. meetingek beiktatásával dolgoztak egy csapatként. A projekt indító megbeszélésen, az ún. kick-off meetingen a munkafázisok kidolgozása illetve a feladatok elosztása van napirenden. Mindezek után, ha a partnereknek bármiféle javaslatuk, észrevételük van, azzal a koordinátorhoz fordulhatnak, aki felelős a konzorciumon belül az információ megfelelő áramlásáért.

41

5.5.4 A konzorciumi munkamegosztás A koordinátor a vezető egyéniség a pályázatírásban. Kiemelt szerepköre van. Számos előnye van, de őt terheli a legnagyobb felelősség. •

Felelős a projekt irányításáért,

•

felelős a Bizottsággal való kapcsolattartásért,

•

a szükséges dokumentumokat ő küldi meg a Bizottságnak,

•

a munka előrehaladásáról ő ad tájékoztatást a Bizottság részére,

•

ő a felelős a Bizottságtól érkező pénzek továbbításáért, szétosztásáért,

•

ő a felelős a technikai és tudományos jelentésekért,

•

továbbá értesíti a szerződő feleket esetleges projekttel kapcsolatos változásokról.

A partnerek illetve konzorciumi tagok felelőssége ezzel szemben kisebb. •

A konzorciumi tagok szerződést kötnek a partnerekkel,

•

kisebb illetve részfeladatokat vállalnak a projektben, így tudományos és pénzügyi szempontból is kisebb felelősség hárul rájuk.

•

A koordinátor felügyelete alatt dolgoznak,

•

a közösen előállított tudáshoz/termékhez hozzáférési joggal rendelkeznek

•

illetve saját eredményeiknek tulajdonjogát szerzik meg.

A pályázatban a koordinátor és a konzorciumi partnereken kívül alvállalkozókat is lehet alkalmazni. A Geothermal Power projektben nem alkalmaztak alvállalkozókat, hiszen a partnerválasztás nagyon jól sikerült, a partnerek rendelkeztek azzal a tudással, tapasztalattal és szakértelemmel, amit a projekt igényelt. Az alvállalkozó egyébként nem számít projekt résztvevőnek, nem ír alá szerződést a Bizottsággal, és nem lesz hozzáférési joga a keletkező eredményekhez. Az alvállalkozó költségeit a rá vonatkozó szerződés alapján kell megtéríteni.

42

5.6 A pályázat szerkezete14 A pályázatot egy meghatározott formanyomtatvány alapján kell felépíteni. Miután áttanulmányoztuk

a

pályázati

útmutatót,

hozzákezdhetünk

a

formanyomtatványok

kitöltéséhez. Mindenképpen ajánlatos áttekinteni az adott fejlesztési területre vonatkozó stratégiai irányvonalakat is, hiszen a pályázatnak ezekhez a stratégiai irányvonalakhoz is szorosan illeszkednie kell, mivel csak ennek tükrében történik meg a pályázat érdemi elbírálása. A pályázati formanyomtatvány három fő részből áll: I. rész: adminisztratív rész, II. rész: munkafázisok, projekt folyamat leírása, III. rész: projekt menedzsment, költségelemzés. A formanyomtatvány tartalma a Geothermal Power pályázat példáján keresztül: 5.6.1 I. rész_ Adminisztratív, összefoglaló rész 1. A pályázat adminisztratív része Ebben a részben tulajdonképpen az egész projekt tömörített változatát olvashatjuk. A bírálók egyben képet kapnak a pályázatban érdekeltekről, a pályázat céljáról és projekt költségvetéséről. •

Kontakt cég és kontakt személy megnevezése: Geonardo Kft., Bodó Balázs.

•

Kontakt személy elérhetősége, cég székhelye, címe.

A pályázat célja

14

•

A partnerek és egyes munkafázisainak leírása

•

A pályázat szövegében alkalmazott kulcsszavak.

•

A projekt időtartama: 18 hónap.

•

A projekt teljes költsége: 701,782 millió EUR.

•

Igényelt támogatás: 50 %.

•

Saját költség hozzájárulás: 350,891 EUR.

•

Beadtak e már a partnereink hasonló pályázatot korábban? Nem.

Geothermal Power pályázat 2002

43

2. Pályázati összefoglaló Mindenképp fontos, hogy EU méretekben gondolkozzon a pályázó, erőteljesen kell hangsúlyozni, hogy amit a pályázatunkkal meg szeretnénk valósítani mekkora mérföldkő lehet az unió szempontjából. •

Legfőbb

célok:

a

fenntartható

fejlődéshez

való

hozzájárulás,

EU-s

és

környezetvédelmi célok megvalósulása. •

Az egyes munkafázisok felsorolása, és a fázisokban résztvevő partnerek feladatai.

•

Várható eredmények leírása.

3. A partnerek egy – egy oldalon való bemutatása az alábbiak alapján A partnerek saját maguk által készített cégprofilt vázolnak fel, feltüntetve tevékenységüket, a pályázathoz való hozzájárulásukat és a céggel kapcsolatos legfontosabb adatokat. •

Cégnév: Pl: Geonardo Kft.

•

Szerepe a pályázatban: koordinátor szerep, EU-s pályázatok megírásában szerzett tapasztalat.

•

Címe, cégadatok, forgalom: 0,25 millió EUR, alkalmazottak száma: 3, alakulás éve: 2001, szakemberek száma: 3.

•

Kontakt személy és elérhetőségei: Bodó Balázs ügyvezető

•

Aláíró személy (aláírás a partner által).

5.6.2 II. rész_ Munkafázisok, projekt folyamat leírása 1. A pályázat rövid leírása egy oldalban Ebben a fejezetben azt kell „bizonyítani”, hogy az uniós célok, mennyiben egyeznek meg a pályázók céljaival, és az elérhető eredmények mennyire lesznek hasznosíthatók uniós szinten illetve a partnerek felhasználó szintjén. •

A projekt célja: a kiírt pályázat céljai és a partnerek stratégiai céljai kapcsolódjanak össze

•

A projekthez hozzájáruló partnerek és projektfázisok

•

Várható eredmények

2. Tágabb célok a pályázatban A projekt a kézzelfogható eredményeken kívül számos, szélesebb célt is rejt magában. Ilyen például a munkahelyteremtés.

44

3. Eredmények végtermékek Itt olyan végtermékeket sorolunk fel, ami a nagyközönség számára is elérhető és felhasználható. •

projekt website,

•

projekt hírlevél,

•

tanulmányok,

•

CD ROM,

•

6 hónapos folyamat leírás (progress report),

•

12 hónapos folyamat leírás

4. Célcsoportok, EU-s célok ismertetése •

Hosszú távú, általános és rövid távú konkrét célok leírását is tartalmaznia kell a pályázatnak.

5. A projekt hozzájárulása az Unió politikákhoz, a Közösségi politikákhoz A környezetvédelem minden uniós politika része. Nem nehéz kiemelni néhányat, és az energia hatékony felhasználását kombinálni a környezetvédő funkciójával. 6. Munkafázisok részletezése, a partnerek hozzájárulása az egyes munkafázisokhoz 6.1.Partnerek hozzájárulása a munkafázisokhoz: •

GEONARDO Kft. Koordinátor, a geotermális energia területén szerzett tapasztalat,

•

ELTE Geofizikai háttértudás, Magyarország gőzkútjainak ismerete,

•

ENEX Geotermális technológiák ismerete,

•

INNOTERM A geotermális erőmű kivitelezője,

•

AQUAPLUS

•

BLUEWORKS Geotermális projekttervezésben szerzett tapasztalat, EU partner,

•

ISQ Geotermális projekttervezésben szerzett tapasztalat.

6.2 Az egyes munkafázisok részletes bemutatása Ebben a fejezetben az egyes munkafázisok céljai, és alkalmazott módszerei kerülnek bemutatásra. •

Fázis 1.

Az 1. fázis időtartama: 3 hónap, költsége: 112,500 EUR, Fázis megnevezése: végfelhasználói követelmények pontosítása. Fázisvezető: AQUAPLUS Fázis célja: tanulmány készítése, a geotermális energia hasznosítására.

45

A

munkafázis

leírása:

cégekkel,

helyi

környezetvédelmi

intézményekkel

való

kapcsolatfelvétel, workshopok. Végfelhasználók igényeinek monitoringja. •

Fázis 2:

Az 2. fázis időtartama: 4 hónap, költsége: 102,800 EUR. Fázis megnevezése: potenciális forráskutak áttekintése. Fázisvezető: ELTE Fázis célja: potenciális forráskutak felkutatása, geológiai szempontok felsorakoztatása az erőmű környezetére mérhető hatásokat tekintve. A munkafázis leírása: információgyűjtés, magyarországi termálvíz hasznosítási adatok megvizsgálása. •

Fázis 3:

Az 3. fázis időtartama: 6 hónap, költsége: 78,496 EUR. Fázis megnevezése: geotermális forráskutak Fázisvezető: INNOTERM Fázis célja: a geotermális forráskutak tulajdonviszonyainak áttekintése. A munkafázis leírása: a geotermális források tulajdonviszonyainak tisztázása, jogi háttér feltárása, energiajog feltárása, nemzeti támogatók felkutatása. •

Fázis 4:

Az 4. fázis időtartama: 7 hónap, költsége: 131,096 EUR. Fázis megnevezése: technikai megvalósíthatósági tanulmány. Fázisvezető: ENEX Fázis célja: technikai megvalósíthatósági tanulmány készítése, az alacsony hőmérsékletű geotermikus forrásból való elektromos energia generálására. A munkafázis leírása: a 2, 3, 4, és 7 munkafázisok összefoglalása. •

Fázis 5:

Az 5. fázis időtartama: 4 hónap, költsége: 131,896 EUR. Fázis megnevezése: gazdasági és kereskedelmi tanulmány. Fázisvezető: ISQ Fázis célja: a magyarországi már létező gőzkutak hasznosságának taglalása, tanulmány készítése gazdasági és kereskedelmi szempontból. A munkafázis leírása: a 2, 3, 4, 5, és 7 fázisok összefoglalása, piackutatás, külföldi befektetések felmérése Magyarországon.

46

•

Fázis 6:

Az 6. fázis időtartama: 4 hónap, költsége: 72,994 EUR. Fázis megnevezése: környezetvédelmi szempontok Fázisvezető: BLUEWATERS Fázis célja: általános környezetvédelmi szempontok felsorakoztatása, EU céljaihoz való hozzájárulás. A munkafázis leírása: korábbi fázisok eredményeinek, hatásainak leírása. •

Fázis 7:

Az 7. fázis időtartama: 2 hónap, költsége: 40,000 EUR. Fázis megnevezése: a nyilvánosság figyelemfelkeltése, a projekt eredményeinek terjesztése. Fázisvezető: GEONARDO Fázis célja: végfelhasználók figyelem felkeltése A munkafázis leírása: online kommunikáció, workshop-ok, publikációk. 7. Disszemináció – Eredmények széles körben való elterjesztése •

on-line kommunikáció

•

publikálás

•

Workshop végső felhasználók számára

8. Pojekt ütemterv A projektütemterv a projekt megvalósításának folyamatát ábrázolja az egyes munkafázisokat hónapokra lebontva. Így könnyen ellenőrizhető a munka előrehaladása mind a Bizottság, mind a koordinátor és a partnerek számára. A munkafolyamatokról időközi jelentések készülnek, amelyeket a koordinátor továbbít a Bizottság részére.

47

4. ábra Forrás: Geothermal Power pályázat 2002 Projekt ütemterv, hónapokban Fázis 1: Koordináció

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

Fázis 2: Végfelhasználói követelmények pontosítása Fázis 3: Potenciális forráskutak áttekintése Fázis 4: Engedélyek, tulajdonjogok tisztázása Fázis 5: Technikai megvalósíthatósági tanulmány készítése Fázis 6: Pénzügyi és gazdasági tanulmány készítése Fázis 7: Környezetvédelmi szempontok Fázis 8: Disszemináció Projekt meetingek Projekt eredmények*

x

x PR *

x 1 *

PR *

x IR *

2 *

FR *

FR *

FR *

1- Már létező forráskutak listája, osztályozása 2- Integrált megvalósíthatósági tanulmány PR- Progress report – fél éves beszámoló FR-Final report – végső jelentés IR- Interim report – előzetes jelentés

5.6.3 III. rész: Projekt menedzsment, költségelemzés. 1. Projekt menedzsment leírása egy oldalban A projekt menedzsment a projekt megvalósítás fázisát jelenti. Az alkalmazott módszereket, feladatokat kell itt részletezni. •

Koordináció folyamata,

•

a projekt résztvevők felelősségei, feladatai,

•

koordinátor szerepe.

2. A konzorcium leírása egy oldalban Nagyobb eséllyel pályázhatunk támogatásra, ha a konzorciumunk nemzetközi összetételű, főleg ha EU tagállambeli. Itt felsorolásra kerülnek a partnerek és hogy hogyan zajlott a partnerkeresés.

48

3. A résztvevők részletes leírása, egy oldal résztvevőnként •

munkafolyamatok,

•

referenciák.

4. Az egyes munkafolyamatok és partnerek mennyi pénzt tartanak szükségesnek A munkafázisok vezetői maguk dolgozzák ki a rájuk háruló részfeladat költségeit, majd az összes végül egy közös költségvetési táblázatban kerül összegzésre, és így kapjuk meg a projekthez szükséges pénz összegét. 5. Kapcsolódó projektek, korábbi pályázatok. Itt kell feltüntetni, ha a partnerek közül volt olyan, aki vett már részt bármilyen támogatás megpályázásában.

Költségek és források •

Költségek és források: táblázat alapján (elszámolható és nem elszámolható

költségek szerinti bontásban - az egyes költségtípusokat részletezi a pályázati útmutató, a források rendelkezésre állását a pályázat benyújtásakor igazolni kell). A költségeket euróban kell megadni. Vegyük figyelembe a források tervezésekor, hogy a támogatásra jutó ÁFA nem visszaigényelhető! •

Projekt költség-hatékonyságának indoklása: A projektek költségeit illetve az igényelt

támogatást szükséges itt összehasonlítani a várt eredményekkel, mennyiségi mutatók felhasználásával.

49

5.7 A pályázat benyújtása Az ALTENER esetében a pályázat benyújtására csupán egy lehetőség van: a tisztán papíralapú megoldás. Nagyon fontos észben tartani, hogy jellemzően adott nap adott órájáig kell pályázatunknak a megadott helyre megérkeznie. A határidő után érkezett pályázatokat érdemi bírálat nélkül elutasítják. A Geothermal Power pályázatot öt példányban küldték meg a Bizottság részére. A koordinátor és a partnerek is kötelesek aláírni. A Közösségi Programok pályázási sajátosságai közé tartozik, hogy nincsenek csatolandó dokumentumok, mint például cégpapírok, ebből következik, hogy nincs lehetőség hiánypótlásra sem. A pályázatunkhoz minden esetben csatolni kell egy olyan dokumentumot, amelyet az átvétel igazolásaként a pályázat benyújtását követkő egy-két héten belül faxon vagy levélben kapunk vissza. Ebben az ún. „Acknowledgement of Receipt” nevű dokumentumban megtalálhatjuk a pályázatunkra vonatkozó hivatkozási számot. A bírálati folyamat későbbi fázisaiban erre a számra hivatkozva kérhetünk további információkat – amennyiben erre lehetőség van. Az Acknowledgement of Receipt nem jelent semmilyen pozitív információt a bírálat szakmai részével kapcsolatosan, csupán arról informálnak minket, hogy pályázatunkat határidőre benyújtottuk, így annak feldolgozására lehetőség nyílt.

5.8 Bírálati folyamat15 A Geothermal Power projektet közvetlenül Brüsszelben értékelték, mint a Közösségi Programok pályázatait általában. A határidőre Brüsszelbe beérkezett pályázatok először formai ellenőrzésen esnek át. Mint említettem, hiánypótlás nincs, és a határidő után érkezett pályázatokat sem értékelik. A formai kritériumok ellenőrzése után következik a pályázatok tartalmi értékelése. Egy-egy pályázatot jellemzően négy vagy öt független bíráló értékel. A bírálat nyelve angol, a más hivatalos nyelveken beadott pályázatokat a Bizottság a saját költségén lefordíttatja. A bírálat során a bírálók függetlenül dolgoznak, egymással kommunikálniuk nem szabad. A mobiltelefon használata tilos. Egy-egy pályázat értékelésére maximum 2 óra áll rendelkezésre, ez alatt a bírálati formanyomtatványt is ki kell tölteniük, amely történhet papíron vagy elektronikus formában.

15

Üzlet & Siker (2004)

50

Az egyéni bírálat végeztével kerül sor a konszenzus-értékelésre, amely során a bírálók először ismerik meg a többi bíráló véleményét az adott pályázatról. A konszenzus-értékelés célja, hogy a bírálók azonos álláspontra jussanak a pályázatot illetően, és közös megegyezéssel határozzák meg a pályázati anyag végső pontszámát. Mivel a bírálók több európai országból és az adott szakterületen belül eltérő háttérrel (pl. ipari, kutatói, egyetemi, tanácsadói, stb) rendelkeznek, így előfordulhat, hogy a bíráló bizottság tagjai csak hosszú szakmai viták után jutnak konszenzusra. A konszenzus-értékelés során kialakított pontszámok alapján történik a pályázati anyagok rangsorolása, és a rendelkezésre álló keretösszegnek megfelelően kerül megállapításra az a küszöbérték, amely fölött a pályázatokat támogatni fogják. 5.8.1 Ki lehet bíráló? A Közösségi Programok pályázatainak értékelése során az Európai Bizottság saját adatbázisából választ ki szakértőket, akiket felkér arra, hogy az értékelési folyamatban vegyenek részt. A szakértők kiválasztásakor komoly hangsúlyt fektetnek arra, hogy a bíráló bizottságban Európa valamennyi régiója képviselve legyen. A szakértői adatbázisokba bárki bekerülhet, aki az adott Közösségi Program weblapján regisztrálja magát és rendelkezik azokkal a szakismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik a pályázatok értékelésére. Bírálati kritériumok – összefoglaló táblázat Kritériumok

Közösségi Programok

Beadás helye

Európai Bizottság - Brüsszel

Pályázat nyelve

Angol vagy más uniós hivatalos nyelv

Hiánypótlási lehetőség

nincs

Bírálat

Pontozásos és szöveges értékelés

Bírálat nyelve

Angol

Bírálók

Külső, objektív szakértők

Lobbizás

A

bírálók

és

a

pályázók

között

a

kommunikáció kizárt a bírálat során Fellebbezési lehetőség

nincs

5. ábra Üzlet & Siker (2004)

51

5.8.2 A Geothermal Power pályázat bírálata A bírálati folyamat első fázisában a Bizottság megküldi a pályázó részére azt a szempontrendszert, ami alapján megítélik a pályázatot. A Geothermal Power esetében a következő szempontok szerint döntöttek: 1. mennyire relevánsak és minőségiek a megpályázott célok a kiírásnak megfelelően? 2. Közvetlen és közvetett várható eredmények. 3. A pályázat munkafolyamatainak minősége. 4. A konzorcium és a menedzsment minősége. 5. Reális e a költségvetés terv? 6. Költség-haszon elemzés. Ebben az értékelésben (lásd: 1. számú melléklet) nem esik szó arról, hogy pályázatunk sikeres vagy sem, legtöbbször csupán az egyes bírálati szempontokra kapott pontszámokat tüntetik fel, rövid összegzéssel. Természetesen amennyiben a kapott pontok alatta maradnak a szintén itt feltüntetett ún. treshold mark-nak, úgy projektünknek nincs esélye támogatást kapni. Amennyiben a bírálat során kapott pontok a treshold mark felett vannak, úgy projektünk rákerült a támogatható projektek listájára, és a rendelkezésre álló pénzösszeg valamint a kért támogatási összeg alapján fog eldőlni, hogy a lista első hány helyezettje részesülhet támogatásban.

5.9 Gyakori hibák a pályázásban A pontozási skála 1-5 pontig terjed. A Geothermal Power projekt két szempontot kivéve, mindegyiknél 4 pontot kapott, amivel elégedettek voltak a bírálók. A két kritikus szempont a 2-es és 6-os pont volt. Itt csak 3-3 pontot értek el. Mivel az összpontszám így is a küszöbérték fölött volt, így nem utasították el a pályázatot, hanem csak a költségvetésből faragtak le egy kicsit, és felszólították a pályázókat, hogy javítsanak a kifogásolt pontok témáit illetően. Így a pályázók kiszélesítették a várható eredmények listáját, a projekt eredményének felhasználási területeit, és átalakították a költség-haszon elemzés egyes részeit is.

52

5.10 Tipikus hibák a Közösségi Programok pályázataiban: •

„Out of scope” - a pályázat célja nem egyezik a felhívás célkitűzéseivel.

•

A projekt nem alapul világos igényfelmérésen.

•

A munkaterv nem elég részletes.

•

A projekt nem járul hozzá az adott politika céljaihoz.

•

Az alkalmazott módszerek hatékonysága és indoklása nem elégséges.

•

Az adott konzorcium összetétele nem elég meggyőző.

Mivel a Közösségi Programoknál a formai követelmények igen egyszerűek, és csak a támogatás elnyerése után kell igazolnunk önerőt, cégbejegyzést, mérleget, a leggyakoribb hiba a tartalmi részben fordul elő. Ilyenek: a költségvetés irreális nagysága, a projekt átláthatatlansága, az uniós szempontok figyelmen kívül hagyása. Nagyon fontos, hogy a pályázati felhíváshoz kapcsolódó összes releváns dokumentumot áttanulmányozzuk, és megnézzük, milyen távlati céljai vannak az adott területen az Európai Uniónak.

5.11 A pályázat benyújtásától a szerződéskötésig A pályázás ezen szakaszánál már majdnem a célban érezhetjük magunkat hiszen eldőlt, hogy nyert a pályázatunk, de a szerződéskötési tárgyalások folyamán még sok minden történhet.

5.11.1 Szerződéskötési tárgyalások A szerződéskötési tárgyalások célja, hogy a Bizottság és a pályázó közötti együttműködés keretében kialakuljon a benyújtott és elbírált pályázat alapján a végrehajtandó projektet pontosan, jogilag is ellenőrizhetően leíró dokumentum. Fontos megjegyezni, hogy míg a benyújtott és elbírált dokumentum csupán egy pályázat, addig a szerződéshez csatolt, a pályázaton alapuló dokumentum már a szerződés ún. technikai melléklete, és mint ilyen kötelező érvényű lesz ránk nézve.

53

A szerződéskötési tárgyalások során ún. kérdezz-felelek játék szokott kialakulni, miszerint a bizottság kérdez/javasol, mi pedig válaszolunk. A szerződéskötési tárgyalások átlagos hossza 1-5 hónap, de extrém esetben ennél hosszabb is lehet. Korábban már említést tettem egy bizonyos kellemetlenségről, ami a Geothermal Power projekt pályázati folyamatát jelentősen meghosszabbította. Amíg Magyarország nem volt az Európai Unió teljes jogú tagja, addig az ALTENER programhoz tartozó technikai kiírásokhoz csak külön díj fejében lehetett hozzájutni. Ezt a díjat a magyar államnak kellett fizetnie, melynek éves díja 50 millió forint volt. Csakhogy ezt a magyar állam 2002-ben elmulasztotta megtenni. A 2002-ben beadott Geothermal Power pályázat, miután megnyerte a támogatást 2003 áprilisáig várt arra, hogy a Bizottság végre megkezdje velük a szerződéskötési tárgyalásokat, amikor is a tagdíj befizetésre került. Ezáltal a projekt jelentős késéssel indult csak el. Jellemzően az alábbi kérdéskörök kerültek terítékre a szerződéskötési tárgyalások során: a) adminisztratív kérdések b) technikai/szakmai kérdések c) pénzügyi kérdések a) adminisztratív kérdések Ennek során kerül sor a koordinátorral és a partnerekkel kapcsolatos adatok pontosítására, részletesebb, a cégek létezését bizonyító dokumentumok (pl. cégkivonatok, mérleg) benyújtására. Ennek során a koordinátor összegyűjti ezeket a dokumentumokat a partnerektől, és továbbítja azt a Bizottság irányába. Fontos, hogy a partnerek és a koordinátor között gyors és naprakész legyen a kapcsolat, mivel jellemzően 2-3 napos határidőket szab meg a Bizottság az egyes dokumentumok összegyűjtésére és beküldésére. Ádám László - A Geothermal Power projekt koordinátora - szerint ezzel úgymond már tesztelik, hogy mennyire tud majd a konzorcium a későbbiek során hatékonyan együttműködni.

54

b) és c) szakmai és pénzügyi kérdések Az egyik legnagyobb hangsúly a szakmai és pénzügyi kérdésekre illetve ezek összhangjára esik a szerződéskötési tárgyalások során. Természetesen a cél az, hogy mind a pályázó, mind a támogató részére maximálisan megfelelő szerződést tudjunk „kialkudni”. És itt gyakran valódi alkufolyamatról van szó, amely során a Bizottság jellemzően pénzügyi támogatást csökkenteni kívánó törekvéseire a pályázó úgy válaszolhat, hogy ennek fejében redukálja a projekt során végrehajtandó feladatok számát vagy azok nagyságrendjét. A lényeg e folyamatok során az, hogy észben tartsuk: mégiscsak a Bizottság a tárgyaló partner, azaz csak papíron vagyunk teljesen egyenrangúak. Amennyiben azonban sikerül megtalálni a közös hangot, úgy a folyamat során egy valóban előnyös alkupozíció is kialakulhat – mindez csupán gyakorlat kérdése. A Geothermal Power projektnél a Bizottság magasnak találta a pályázók által megállapított költségeket, így annak mérséklésére kérte meg őket. Minden munkafázis részletesen kidolgozott költségtervvel rendelkezik. A terv alapjául a munkafázisban érintettek és azok munkaóráinak száma szolgál. Lényeges különbséget a hazai és külföldi – különösen az izlandi – partnerek óradíjai között lehetett felfedezni. Miután a pályázók eleget tettek a Bizottság kérésének, a módosítások elfogadásra kerültek. 5.11.2 A szerződés megküldése és aláírása A tárgyalások bonyolultságától függően az előbbiekben tárgyalt folyamatok 1-5 hónapot vagy akár többet is igénybe vehetnek, mint a fenti példa is jól szemlélteti, váratlan események bármikor bekövetkezhetnek. Egyszer azonban minden véget ér, így a szerződéskötési tárgyalások folyamatát is lezártnak fogja egy idő múltán tekinteni a Bizottság. Ekkor kerül sor a támogatási szerződés megküldésére, amelyet jellemzően mind a koordinátornak, mind a partnereknek alá kell írni. A Geothermal Power konzorciumi tagjai, hogy meggyorsítsák a szerződéskötés folyamatát, meghatalmazták a projekt koordinátorát, hogy aláírjon a nevükben. Egyedül a portugál partner visszakozott ettől, ő saját hazájában, saját kezűleg kívánta aláírni a dokumentumot. Amikor teljes az aláírási folyamat, úgy visszaküldésre kerül a szerződés Brüsszelbe, aki jellemzően az utolsó aláíró. Az utolsó aláírást (tehát a Bizottsági aláírást) követő hónap első napja, 2003. szeptember elseje lett a projekt kezdete.

55

5.11.3 A szerződés aláírása után A szerződés aláírását követően indul a projekt, jellemzően az ún. kick.-off meeting megtartásával. Erre 2003 őszén Magyarországon, Hévízen került sor. A kick-off meeting-en került aláírásra a partnerek között a belső, ún. konzorciumi szerződés, illetve kerültek kidolgozásra a projektmenedzsment kérdései, illetve a projekt menedzseléséhez szükséges kommunikációs-, és kontrollrendszer, valamint bevezették a belső elszámolási rendet.

56

Összegzés és javaslatok A gyakorlat, a tapasztalat, a hibák csak a segítségünkre vannak, bármibe is fogunk. Így van ez a pályázatírásnál is, hiszen mindezekből csak tanul az ember, és ez csak az előnyünkre válhat. Napjaink Magyarországának egyik legnagyobb kihívása az európai uniós csatlakozás volt. Fontosnak tartom, mint új EU tagország, megismerjük az integráció adta lehetőségeket és előnyöket, és élni is tudjunk velük. Az uniós támogatások megpályázása a magyar társadalom számára hatalmas ugródeszka lehet. Célom az volt, hogy egy átlátható képet adjak a Közösségi Programok pályázási rendszeréről, milyen feltételek mellett nyerhetünk támogatást, és ehhez milyen gyakorlati tudás szükséges. Végezetül egy csokorba gyűjtöttem a legfontosabb szempontokat, amiket mindenképp észben kell tartanunk, ha pályázatírásra szánjuk el magunkat. 1. Keltsük fel a bíráló bizottság figyelmét, a cél, hogy meggyőzzük őket. Pályázatunknak ki kell tűnnie a többi közül. 2. Ha lehet, használjuk a támogató szervezet hivatalos nyelvét. Biztosnak kell lennünk abban, hogy az általunk használt megfogalmazásokon más is ugyanazt érti, amit mi. 3. Elengedhetetlen a pályázat világos és érthető megfogalmazása. 4. Pályázatunk költségvetési tartalma legyen reális, ne kérjünk túl sokat. 5. Fontos, hogy a bírálók viszontlássák a pályázatban a támogatási program kiírásában megfogalmazott célokat. 6. A pályázati anyagnak kezelhető méretűnek kell lennie, és mindig csak a lényegről kell, hogy szóljon. 7. Mindenhol hangsúlyozzuk a hitelességet, látszódjon a pályázat egészén. 8. Törekedjünk a teljességre. Ha a pályázatot öt példányban kérik, akkor öt példányt adjunk be. 57

9. Mivel rövid idő alatt kell a bírálóknak véleményt kialakítani, ezért egy ábra, grafikon olykor többet ér, mint több oldalnyi száraz szöveg. 10. Mindenképpen használjuk az adott pályázat speciális segédeszközeit.

58

Irodalomjegyzék Bodó Balázs: Pályázatok bírálata itthon és Brüsszelben, Üzlet & Siker, 2004/10. 50-52. EU csatlakozás, A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest, 2004 European Commission, Energy in Europe – European Union Energy Outlook to 2020, Special Issue – November 1999. Forman Balázs: Az Európai Unió Strukturális és Előcsatlakozási Alapjai, Interpress Külkereskedelmi Kft. Budapest, 2003, 83-101 o. Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról kis- és középvállalkozóknak, Gazdasági és Közlekedés Minisztérium, Budapest, 2003 Gergő Zsuzsanna, Szilágyi István: Gazdasági és szociális kohézió és strukturális politika az Európai Unióban, Veszprémi Egyetem Társadalomtudományos és Európai Tanulmányok Tanszék, Veszprém, 2002, 81-101 o., 315-345 o. Hegedűs Miklós: Az energiapolitika főbb irányai a világon és Magyarországon, Fejlesztés és Finanszírozás – Development and Finance, az MFB Rt. Stratégiai Tanácsadó Testület /Ecoforum Kft. Budapest, 2004/1. Hetényi Géza, Stelbaczky Tibor, Zalai Csaba: Az Európai Unió támogatási politikája, Változó Világ sorozat, Press Publica, Budapest, 2003/42. 3-6 o. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, ötödik, átdolgozott, bővített kiadás, Magyar Országgyűlés, 2002, 323-327 o. Dr. Imre László: A megújuló energiaforrások hasznosítása az Európai Unió tagállamaiban, Magyar Energetika 2003/4, www.energiamedia.hu, 2005. április 11. 19:11. Lovász Gabriella, Kitley Gábor: 3 tipp a sikeres pályázat készítéséhez, Üzlet & Siker, 2004/9. 36-37 o. 59

Madari Ákos: EURÓPA 2010 Gyakorlati kézikönyv az Európai Unió jelenéről és jövőjéről II., Aktuális stratégiák és folyamatok az Európai Unióban, Euro Info Service, 2004. Szita Gábor: Geotermikus hő- és villamosenergia-termelés, Energiagazdálkodás, 2004/1, www.energiamedia.hu, 2005. április 11.19:23. Tájékoztató a hazai és nemzetközi megújuló energiahordozó-felhasználás helyzetéről, az EU csatlakozás során Magyarország felé jelentkező elvárásokról, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest, 2004. március Uniós támogatások – Felzárkózó Magyarország, Tanulmány, az Európai Bizottság magyarországi delegációja, Budapest, 2003

Internetes források www.euoldal.hu, 2005. március 20. 16:09 www.europa.eu.int, 2005. március 19. 18:47 www.geonardo.hu, 2005. március 20. 14:39 www.geothermalpower.net, 2005. március 20. 15:44. http://europa.eu.int/comm/energy/intelligent/index_en.html, 2005. május 02. 11:04 http://europa.eu.int/comm/energy/intelligent/legislation/index_en.htm, 2005. május 02. 13:22 http://www.europa.eu.int/comm/energy/res/intelligent_energy/doc/com2002_162_corr/en.pdf, 2005. május 03. 17:55 http://europa.eu.int/comm/energy/library/599fi_de.pdf, 2005. május 03. 18:41

60

Jogszabályi háttér

A 2003. június 26-án született 1230/2003/EC Tanácsi/Parlamenti rendelet értelmében, hozták létre a többéves keretprogramot az energia szektor támogatására. A program neve: Intelligens Energiát Európának (2003-2006). A

2001/77/EC

törvény

a

megújuló

energiaforrásokból

termelt

villamos

energia

előmozdításáról szól. Az energia témakörét érintő további fontos joganyagok a Fehér könyvek és Zöld könyv: Fehér könyv, Közösségi stratégia- és akcióterv kidolgozására – A jövő energiája: megújuló energiahordozók, Brüsszel, 1997. november 26. Zöld könyv, Európai stratégia az energiaellátás fenntartására, Brüsszel, 2000. november 29. Fehér könyv, Európa infrastruktúrája 2010: ideje dönteni, Brüsszel, 2001. szeptember 12.

61

Melléklet

62