BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

AZ EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA KEZDEMÉNYEZÉS BEMUTATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A POZÍCIÓ EGYIK VÁROMÁNYOSÁRA, PÉCSRE

Készítette: Kovalik György

Budapest, 2007

TARTALOMJEGYZÉK TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................. 4 1. Bevezetés....................................................................................................................... 5 2. Európa Kulturális Fővárosa (EKF) ............................................................................ 6 2.1. A „rang” megszületése......................................................................................... 6 2.2. A döntési eljárás................................................................................................... 7 2.3. A kulturális fejlesztések hozománya – általánosságban................................. 12 2.4. A kulturális fejlesztések hozománya – néhány példával ................................ 14 2.5. Az EKF-beruházások és annak nehézségei általánosságban és példákkal .. 16 2.6. Pénzügyi háttér – általánosságban .................................................................. 21 2.7. Pénzügyi háttér és az EKF-projektek – példákkal ........................................ 22 2.8. A sikeres EKF-projekt titka ............................................................................. 37 3. A 2010-es európai kulturális fővárosok listájának „megszületése”......................... 38 3.1. Pécs győzelme a magyar vetélytársak felett .................................................... 38 3.2. Essen, Isztambul, Pécs ...................................................................................... 40 4. Pécs mint Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben .................................................... 40 4.1. Miért éppen Pécs?.............................................................................................. 40 4.1.1. Történelmi múlt és sokszínűség.................................................................... 40 4.1.2. Pécsi nevezetességek .................................................................................... 42 4.1.3. Pécs európai értéke ....................................................................................... 45 4.2. Pécs alkalmassága: lakossági vélemények alapján ........................................ 46 4.3. Pécsi fejlesztések 2010-re, illetve 2010-ig......................................................... 50 4.3.1. A 2010-re tervezett kulcsprojektek, fejlesztések bemutatása ...................... 50 4.3.2. Ráhangolódás 2010-re, az EKF-programstruktúra bemutatása ................... 54 4.3.3. Javasolt beruházások, programok az EKF-esztendőre ................................. 55 4.4. Pénzügyi terv, struktúra ................................................................................... 57 4.5. Az EKF-projekt jelenlegi állapota ................................................................... 61 4.6. „A sikeres EKF-projekt” tényezőinek vizsgálata Pécs esetében .................. 63 5. Összegzés .................................................................................................................... 68 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................. 69 3

TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1.sz. táblázat - 2005 és 2019 között a kulturális fővárosok „otthona” tagállamok szerint ............................................................................................................... 8 2.sz. táblázat - A 2003-as kulturális főváros, Graz bevételei a rendezvényből (millió euró)..................................................................................................... 25 3.sz. táblázat - A 2003-as kulturális főváros, Graz kiadásai a rendezvény kapcsán (millió euró) ......................................................................................... 26 4.sz. táblázat - Az egyik 2000-es kulturális főváros, Brüsszel bevételei a rendezvényből (millió euró) ......................................................................................... 30 5.sz. táblázat - Az egyik 2000-es kulturális főváros, Brüsszel kiadásai a rendezvény kapcsán (millió euró) ........................................................................... 30 6.sz. táblázat - Az egyik 2000-es kulturális főváros, Bergen bevételei a rendezvényből (millió euró) ......................................................................................... 36 7.sz. táblázat - Az egyik 2000-es kulturális főváros, Bergen kiadásai a rendezvény kapcsán (millió euró) ........................................................................... 36 1.sz. ábra - Az EKF-program pozitív hatásai - több válaszlehetőség esetén (százalékos megoszlás).................................................................................................. 48 2.sz. ábra - Lakossági vélemény az EU pénzügyi támogatásáról a hazai EKFprogramok kapcsán (százalékos megoszlás).............................................. 48 3.sz. ábra - A pécsi EKF-kulcsprojektjei térképen.......................................................... 50 4.sz. ábra - A pécsi EKF-projekt működési kiadásainak összetétele (százalékos megoszlás).................................................................................................. 57 5.sz. ábra - Pécs és néhány eddigi kulturális főváros költségvetésének összehasonlítása (millió euró) ............................................................................................... 58 6.sz. ábra - A pécsi EKF-projekt fejlesztési kiadásainak összetétele (százalékos megoszlás).................................................................................................. 59 7.sz. ábra - A pécsi EKF-projekt működési bevételeinek összetétele (százalékos megoszlás).................................................................................................. 59 8.sz. ábra - A pécsi EKF-projekt fejlesztési bevételeinek összetétele (százalékos megoszlás).................................................................................................. 60

4

1. Bevezetés Napjainkban a kultúra, a hétköznapok monotonitásában egy újra felfedezett „oázisként” jellemezhető. Ez az „oázis” kettősséggel rendelkezik: az egyes kulturális eseményeket, programokat sokan tartják fontosnak, ugyanakkor kevesen látogatják meg (illetve e kevesek közül jó néhányan csupán önmaguk megnyugtatása érdekében teszik mindezt, s nem a rendezvények, előadások, kiállítások… stb. által közvetített értéktöbblet miatt), s – a művészek, elhivatottak áldozatos munkáját leszámítva – még kevesebben tesznek is érte. A modern kor Magyarországán mindeddig nem volt egy olyan átfogó, a kultúrát országos és nemzetközi szinten legalább bizonyos időszakig középpontba helyező törekvés, amely a társadalom minden rétegét – beleértve a magánés a politikai szférát egyaránt – egységesen megmozgatta volna. A legújabb kori magyar történelemben az 1989/1990-es időszakban véghezvitt rendszerváltás után a 2004. május 1-jén bekövetkezett Európai Unióhoz való csatlakozás tekinthető a második legjelentősebb mérföldkőnek. Az EU-csatlakozás számos területen fejtette ki jótékony hatását Magyarország és a fejlettebb nyugateurópai államok közötti viszonyok alakulásában. Így történt a kultúra területén is, amelynek leglátványosabb megnyilvánulási formája 2010-ben fog bekövetkezni, amikor Pécs harmadmagával (a németországi Essen, valamint az európai integráción kívüli, törökországi Isztambul társaságában) fogja betölteni az Európa Kulturális Fővárosa pozíciót. Mindez arra késztetett engem, hogy jelen szakdolgozatom témájaként az Európa Kulturális Fővárosa koncepció megszületését, rendszerének működését, illetve az abból fakadó tapasztalatokat, s nem utolsósorban a leendő magyar EKF-város felkészülését részletezzem. Mivel az említett témakör igen nagy és sokrétű, ezért igyekeztem elsősorban a legfontosabb tényezők kifejtésére összpontosítani, ezáltal egyfajta globális képet adni a fentiekben elhangzottakról. Vizsgálataim konkrét korábbi kulturális fővárosokra is kiterjedtek. Az így elkészült elemzésekben, leírásokban nagy segítséget nyújtott néhány korábbi kulturális főváros (pl.: Dublin, Bergen, Koppenhága, Prága, Santiago de Compostela) kulturális területen jártas képviselője által elektronikus levél formájában küldött információja, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni. (A kapott információkat eltérő arányban használtam fel a szakdolgozatban: egyes esetekben csupán viszonyítás, a következtetés, míg más esetekben a részletesebb elemzés tárgyául szolgáltak.) Külön köszönet illeti a dublini és 5

a koppenhágai segítségnyújtást, amely hagyományos postai úton elküldött, hivatalos dokumentumok másolatának formájában nyilvánult meg. A kapott adatok vizsgálata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés jóval többet takar, mint amire az elnevezés utal… 2. Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2.1. A „rang” megszületése Az 1980-as évek második felében még Európai Közösségeknek nevezett európai integrációban addig soha nem tapasztalt reformok, programok indultak be a tagállamok közti

együttműködés

minél

erőteljesebb

és

szorosabb

fokozására.

Ezek

a

kezdeményezések – amelyek közül a legnagyobb horderejű az 1986-ban aláírt, s 1987. január 1-jétől hatályos, az egységes piac megteremtését kitűző Egységes Európai Okmány – nagy szerepet játszottak abban, hogy Európa nyugati fele a világgazdaságban ismét az őt megillető helyet foglalja el. Az integrálódást, az eggyé tartozást, a „közösség” érzetét fokozó erőfeszítések a kultúra területén is egyre jobban kibontakoztak. A Kulturális Miniszterek Tanácsa 1985-ben indította el az Európa Kulturális Városa elnevezésű programot, az akkori görög kultuszminiszter, Melina Mercouri javaslatára. A program elméleti szinten való megszületése 1983-ra tehető, amikor is a görögök kulturális ügyekért felelős minisztere elégedetlenségének hangot adva, kijelentette, hogy a kultúra korántsem kapja meg azt az odafigyelést, mint amelyet megérdemelne. A kultuszminiszter érvelése sikeresnek bizonyult, s megszületett a már említett programsorozat, amelynek eredményeképpen évente egy (a későbbiekben pedig már több) európai város tölthette be a kultúra központi szerepét. Az első ilyen város, nem véletlenül, Athén volt.1 A program rendkívül sikeresnek bizonyult, hiszen az abban részt vevő városok, régiók kultúrájuk megismertetése révén erőteljes gazdasági fejlődésen mentek keresztül.2 Ez a fellendülés általában nemcsak rövid-, hanem hosszútávon is egyenletes

1

Csekő Szilvia, Mesterházy Balázs, Zongor Attila: Európa Kulturális Fővárosa, Budapest, Kultúrpont iroda, 2004. 10 p. 2 A kulturális fővárosi rang egyik hozománya, a gazdasági fejlődés a 2.3. és a 2.4. fejezetekben kerül részletezésre.

6

maradt, ugyanis a pozíció elnyerése érdekében végrehajtott fejlesztések maradandóak és értékállóak voltak. Az évek során a kulturális fővárosok egyre színvonalasabb programokat, fejlesztéseket hajtottak végre, s így azoknak egyre nagyobb sikerek elérésére nyílt lehetőségük. Mindez elsősorban a szigorodó követelményrendszernek, s az EKFvárosok meghatározásához kapcsolódó döntési eljárás megváltozásának köszönhető. 2.2. A döntési eljárás Az Európa Kulturális Fővárosa elnevezésű program 2000 előtt kormányközi megállapodáson alapult. Eszerint a tagállamok kormányai – az eseményt megelőzően négy évvel – dönthettek arról, hogy mely európai város kapja meg a későbbiekben e nemes rangot. Így sokkal erőteljesebb és befolyásosabb volt a tagállamok programban való részvétele. 2000 után ugyanakkor megváltozott a helyzet. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 1419/1999/EK határozatával3 az egész programot közösségi szintre emelte, amely azt jelentette, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság befolyása jóval nagyobb lett a kulturális fővároshoz kapcsolódó intézkedésekkel kapcsolatban, mint korábban. Ennek értelmében az alábbi kiválasztási rendszer kialakításáról döntöttek: 1. Minden pályázatot legalább négy évvel a céldátum előtt be kell nyújtani, amennyiben lehetséges, az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Régiók Bizottságának ajánlásával. 2. A Bizottság meghatároz egy hét főből álló, a kultúra területén jártas független szakértőkből álló bíráló testületet (két-két főt a Parlament, a Bizottság valamint a Tanács delegál, míg a Régiók Bizottságát egy fő képviseli), amely a beérkező pályázatokat véleményezi, értékeli, továbbá jelentést készít róluk 3. A Parlament a hozzá beérkező pályázati anyagokról a beérkezést követő három hónapon belül véleményt alkot, amelyet a Bizottságnak is eljuttat 4. Végezetül a Tanács – a Bizottság és a Parlament véleménye alapján – meghatározza, hogy az adott évben és az adott tagállamban melyik város lehet a kultúra európai központja 3

Az 1419/1999/EK határozat forrása: http://ec.europa.eu/infonet/library/e/14191999ce/en.htm (2007. 09. 03.)

7

A változás érintette a városok kiválasztását is, hiszen míg korábban a tagállamok együttes döntése volt a mérvadó a kulturális fővárosok meghatározásában, addig 2005től már a városokat jelölő tagállamok évenkénti körforgása érvényesül: 4 1.sz. táblázat 2005 és 2019 között a kulturális fővárosok „otthona” tagállamok szerint

2005

Írország

2006

Görögország

2007

Luxemburg, Románia5

2008

Egyesült Királyság

2009

Ausztria, Litvánia6

2010

Németország, Magyarország

2011

Finnország, Észtország

2012

Portugália, Szlovénia

2013

Franciaország, Szlovákia

2014

Svédország, Lettország

2015

Belgium, Cseh Köztársaság

2016

Spanyolország, Lengyelország

2017

Dánia, Ciprus

2018

Hollandia, Málta

2019

Olaszország, Bulgária

Forrás: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006D1622:HU:HTML (2007. 10. 02.)

(Fontos megemlíteni, hogy az 1419/1999/EK határozat negyedik cikkelye alapján, az Európai

4

5 6

Unión

kívüli

európai

országok

is

részt

vehetnek

a

kulturális

Az 1622/2006/EK határozat forrása: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006D1622:HU:HTML (2007. 10. 02.) A romániai Nagyszeben városát – amely részvételét elsősorban a luxemburgiak szorgalmazták – az 1419/1999/EK határozat feltételei értelmében kijelölték. A 649/2005/EK módosító-határozat értelmében 2009-től két tagállam városa töltheti be az EKFpozíciót, amelyek közül az egyiknek a 2004-ben csatlakozott tagállamok közül kell kikerülnie.

8

eseménysorozatban.7 Ennek köszönhető, hogy 2010-ben a magyar Pécs és a német Essen városán kívül, a törökországi Isztambul is részt vehet a rendezvényen.) Az említett körforgás egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adott évben esedékes „EKF-házigazda” által jelölt várost minden fenntartás nélkül elfogadnák az EU vezető szervei. Erre jó példa a 2006-os kulturális főváros, a görögországi Patras pályázati dokumentuma, amelyről az Európai Bizottság igencsak elmarasztaló véleményt írt, legfőbb hiányosságként felróva azt, hogy a benyújtott anyag nem tartalmazott semmi konkrétumot az európai kulturális együttműködés fokozására. Végül jóváhagyták a város jelöltségét, de javaslatokat is megfogalmaztak annak érdekében, hogy Patras méltó EKF-város legyen.8 Így megállapítható, hogy az Európai Unió intézményeinek aktív részvétele egyértelműen hozzájárult az EKF-projektek színvonalának növekedéséhez. A görög eset rávilágított arra, hogy a kiválasztási rendszernek bizony vannak hiányosságai, s olyan kiegészítéseket szorgalmaztak, mint például: az adott tagország egy városának EKF-jelölését javasló választótestület tagjai ne csak az uniós intézményekből, hanem az érintett tagállamból is származzanak; monitoring testület felállítása, amely az EKF-jelöltet segítené a felkészülési időszakban, illetve ellenőrizné a kulturális fővárosi kritériumok megvalósulását is.9 A korábbi határozatban (1419/1999/EK) foglaltakhoz kapcsolódó, a fenti kiegészítéseket, módosításokat tartalmazó, (az 5. cikk kivételével) 2007-től hatályos 1622/2006/EK határozat (amelyet teljes egészében a kiválasztási eljárás hatéves periódusa miatt elsőként a 2013-re jelölt EKF-városok esetében alkalmaznak, de a határozat szerint a monitoring testületet már a 2010-es kulturális fővárosoknál fel kell állítani) a kiválasztási rendszerrel kapcsolatban a következőkről rendelkezik:10

7

The Selection Panel for the European Capital of Culture (ECOC) 2010: Report of the selection meeting for the European Capitals of Culture 2010 (A kiválasztással kapcsolatos ülésről szóló jelentés a 2010es Európai Kulturális Fővárosok számára), http://ec.europa.eu/culture/eac/other_actions/cap_europ/pdf_word/report_cap2010.pdf (2007. 08. 05.) 8 Oláh Mariann: Pécs Európa kulturális fővárosa, Europeum, http://europeum.org.hu/?p=60 (2007. 10. 02.) 9 A kritériumok részletezése a későbbiekben történik meg. 10 Az 1622/2006/EK határozat forrása: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006D1622:HU:HTML (2007. 10. 02.)

9

1. Legkésőbb hat évvel az EKF-esemény előtt minden leendő EKF-házigazdának közzé kell tennie a pályázati felhívást, majd legkésőbb a közzétételtől számított tíz hónapon belül meg kell határozni a pályázatok benyújtásának határidejét. 2. Minden kulturális főváros projekt lebonyolítását szándékozó tagállamnak egyenként, egy 13 tagú, a kultúrában és a kulturális városfejlesztésben jártas szakértőkből álló független választótestületet kell létrehoznia az országon belül pályázó városok pályázatainak értékelésére, amelyből 7 főt EU szinten (két-két főt a Parlament, a Bizottság valamint a Tanács delegál, míg a Régiók Bizottságát egy fő képviseli), 6 főt pedig az Európai Bizottsággal egyeztetve az adott tagországból jelölnek ki. 3. Öt évvel az események előtt az érintett tagállamhoz tartozó választótestület az adott tagország jelöltjei között előválasztást tart, valamint a pályázatokról, s a továbbjutott városoknak szóló ajánlásokról jelentést készít, amelyet az adott tagállamnak, s az Európai Bizottságnak is benyújt. 4. Az előválasztáson továbbjutott jelöltek kiegészítik pályázatikat, s azt eljuttatják az érintett tagállamoknak, valamint az Európai Bizottságnak, majd az említett esemény után kilenc hónappal az érintett választóbizottság javaslatot tesz az adott tagállam kulturális fővárosára. 5. Legkésőbb négy évvel az esemény előtt értesíteni kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot, illetve a Régiók Bizottságát az érintett tagállam EKFjelöltjéről. 6. A Parlament a hozzá beérkező jelöltekről a beérkezést követő három hónapon belül véleményt alkot, amelyet a Bizottságnak is eljuttat. 7. Végezetül a Tanács – a Parlament véleménye által befolyásolt bizottsági jelentés, s a választóbizottság indoklása alapján – hivatalosan kijelöli a kulturális fővárosokat az adott évre vonatkozóan. (Az új határozat figyelemreméltó érdekessége, hogy amely EKF-város a felkészülés során megfogadta és maradéktalanul teljesítette a választó és monitoring testület ajánlásait, a Bizottságtól pénzjutalomban részesül.) Korábban előfordult, hogy egy tagállam mellőzte a pályáztatás gyakorlatát, s csupán kijelölte egy általa favorizált városát a kulturális főváros pozíciójára. Ebben az esetben a

10

brüsszeli döntéshozók kizárólag az 1419/1999/EK határozat kritériumainak teljesülését ellenőrizték, amelyek a következők:11 -

a város által korábban lebonyolított kulturális események, rendezvények bemutatása

-

zenei, színházi… stb. események szervezése

-

a város „európaiságát” kifejező, valamint annak történelmét és kultúráját meghatározó események, tények bemutatása

-

a kulturális innovációt, valamint a kulturális párbeszéd új formáit megvalósító kezdeményezések megléte

-

a városra jellemző, helyhez (pl.: egy épület) és nem helyhez kötött (pl.: kiállítási tárgyak) kulturális, művészeti értékekhez való hozzáférés elősegítése, mindezek minél szélesebb körben való megismertetése

-

olyan kulturális programok szervezése, amelyek elősegítik a fiatalok és a művészetek egymásra találását

-

az összetartozás, a szociális kohézió erősítését szolgáló rendezvények, programok tervezése

-

a programok, projektek által a gazdasági aktivitásra (különösen a turizmusra és a foglalkoztatásra) gyakorolt pozitív hatásoknak a megléte

-

a minőségi, hosszú távú kulturális turizmus alapjainak a megteremtése, majd kivitelezése

-

a projektek tervezésekor összhangba kell hozni az építészeti örökség megőrzését és az új városfejlesztési stratégiát

-

az európai és világi kultúrák közti párbeszédet elősegítő kezdeményezések meghatározása

Az 1622/2006/EK határozatban foglalt pályázati követelmények tartalmilag hasonlóak a fentiekben leírtakhoz, de sokkal koncentráltabban, átfogóbban kerültek meghatározásra. Eszerint a kulturális programokra vonatkozó előírások két fő kategóriára oszthatók:12 11

Az 1419/1999/EK határozat forrása: http://ec.europa.eu/infonet/library/e/14191999ce/en.htm (2007. 09. 03.) 12 Az 1622/2006/EK határozat forrása: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006D1622:HU:HTML (2007. 10. 02.)

11

-

„európai dimenzió” kategória -

az EKF-tagállam és más tagállamok városai, művészei közti kulturális együttműködés elősegítése

-

az európai kultúrák sokszínűségének, valamint közös elemeinek a kihangsúlyozása

-

„város és polgárok” kategória -

a városlakók, környékbeliek programba való bevonása, a külföldiek érdeklődésének felkeltése

-

a program legyen fenntartható, s illeszkedjen a város hosszú távú kulturális és társadalmi fejlődésébe

Mindkét határozat célkitűzéseiből kitűnik, hogy a kulturális fővárosi rangra való méltóságért jelentős (elsősorban kulturális) intézkedéseket kell végrehajtani, amelyek figyelemreméltó hozománnyal párosulhatnak. 2.3. A kulturális fejlesztések hozománya – általánosságban A kultúra és a fejlesztés fogalma egyaránt hosszú ideig tartó koncepciót takar. A valós, több generációkon keresztül fennmaradó kulturális értékek megszületéséhez jóval több időre van szükség, mint amihez a mai globális méretekben „türelmetlenné” vált világ hozzászokott. (Egyes jelenlegi műemlékek megépítése akár több évtizedet is igénybe vehetett, sőt, mindennek élő példája, a barcelonai Szent Család templom, amely már több mint 100 éve épül, s még így „félkész” állapotban is az egyik legnagyobb katalán turistalátványosság.) Ugyanis – a többségre jellemzően elmondható, hogy – a profit, a pénz hajhászása manapság teljes mértékben felőrölte a tényleges, igazi értékek szükségességének igényét. A fejlesztések, de különösen a kulturális céllal végzett fejlesztések leginkább hosszabb távon fejthetik ki pozitív, jótékony hatásukat az adott régióra, társadalomra nézve. Elég csak arra gondolni, hogy a XIX. század végi millenniumi fejlesztések következtében épített épületek a mai napig a magyarországi városok egyik fő, ha nem a legfőbb turisztikai látványosságai. A kulturális fejlesztések számos területen fejthetik ki pozitív hatásukat: -

az adott város, régió arculata közterek, parkok, új városrészek kialakításával, valamint a régiek megbecsülésével, felújításával megszépül 12

-

az adott lakosság számára a régió otthonosabbá, élhetőbbé, szerethetőbbé válik

-

a fejlesztett terület népszerűsége az új és a régi-új turisztikai látványosságok miatt dinamikusan növekszik, amely maga után vonja a turizmusból származó bevételek növekedését is

-

a megvalósítandó fejlesztések új munkahelyeket teremtenek, amelynek nemcsak a régióból, hanem az ország bármelyik szegletéből érkező munkavállaló is részese lehet

-

olyan művészeti központok jöhetnek létre, amelyek több ország kortárs alkotóinak

biztosíthatnak

helyet

közös

találkozásokra,

eszmecserékre,

alkotásokra -

nemcsak fizikai, hanem szellemi vonatkozásban is változást hozhat a kulturális fejlesztés (a vallási, nyelvi, etnikai szempontból az adott régióban, városban élő, különféle társadalmi csoportok nemcsak egymás mellett léteznek, hanem a személetbeli változás következtében már együtt is tudnak élni)

-

az új értékek legfőbb őreivé az azt létrehozó generáció válik (amely őrség az utódok vonatkozásában remélhetőleg hosszú ideig megmarad)

-

a helyi, regionális lakosság az adott városhoz, területhez való tartozásának érzete – a programok, projektek szervezésében való részvétele miatt – erősödhet, s így csökkenhet a jövőben az elvándorlás mértéke (sőt, a város, régió, akár új polgárokat is megnyerhet, akik jótékony hatást fejthetnek ki helyi szinten a munkaerő-állomány, s a foglalkoztatás alakulására)

A kezdetekben az Európa Kulturális Fővárosa program azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Európa különböző kultúráit minél jobban meg lehessen ismerni, amely szintúgy fokozza a már oly sok területen végbement integrálódási folyamatot. Az EKF-projekthez kapcsolódó későbbi döntések következtében ugyanakkor a fentieken kívül számos más cél is megjelent, amelyet egy leendő kulturális főváros pályázatának maradéktalanul teljesítenie kell. Ezen döntések közül külön kiemelendő az előbbiekben már említett, a kulturális fővárosok történelmében legnagyobb horderejű változást hozó 1419/1999/EK határozatban foglaltak néhány eleme: 13

13

Csekő Szilvia, Mesterházy Balázs, Zongor Attila: Európa Kulturális Fővárosa, Budapest, Kultúrpont iroda, 2004. 13 p.

13

-

olyan több tagállamon átívelő kulturális együttműködést elősegítő események megrendezése,

támogatása,

amelyekben

más

tagországok

városainak

meghatározó kulturális személyiségei is szívesen részt vennének -

a kortárs művészek megsegítése, támogatása

-

a lakosság minél nagyobb hányadának bevonása a programba

A kulturális fejlesztések jelentette hozományok – ahogy azt a következő fejezet példái is mutatják – napjainkra olyan fogalmakkal gazdagodtak, mint például: a városképvédelem, a város és a régió gazdasági szerkezetének pozitív irányban történő átalakítása, a hosszan tartó fejlődés lehetősége, a területfejlesztés, avagy a hátrányos helyzetű régiók felemelkedésének esélye.14 2.4. A kulturális fejlesztések hozománya – néhány példával Glasgow A korábbi kulturális fővárosokkal ellentétben Glasgow a cím 1990-ben történő birtoklásával szakított azzal a szokással, miszerint az európai kultúra egy évig tartó központi szerepének betöltése csupán néhány kulturális fesztivál, programsorozat megszervezésére korlátozódik. Mindezt Glasgow a rendezvénysorozat üzenetével is igyekezett minél jobban kihangsúlyozni: „A város kreatív átalakítása, gazdasági, társadalompolitikai és szociális célok megvalósítása”. (Ezzel szemben az 1986-os kulturális főváros, nevezetesen Firenze üzenete eléggé egysíkúnak tűnik: „A város fesztivál keretében történő bemutatása”.15) A város felismerte annak lehetőségét, hogy egy ilyenfajta rang megszerzése hosszabb távon akár teljesen meg is változtatathatja a város nemcsak kulturális, hanem gazdasági szerkezetét is, amely a korábbiaktól eltérő, új, a modern kor igényein alapuló, azokat maximálisan kielégítő jövőképet vázolhat fel. A skót város gyökeres változások előtt állt 1990-ben: az ipari szektor helyett sokkal inkább a szolgáltatóipar fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, amelynek alapját a kulturális fővárosi rang képezte. A fejlődést konkrét számadatok, tények igazolták:16

14

Csekő Szilvia, Mesterházy Balázs, Zongor Attila: Európa Kulturális Fővárosa, Budapest, Kultúrpont iroda, 2004. 14 p. 15 U.o. 19 p. 16 U.o. 17 p.

14

-

a színházi látogatók száma az 1986-os adatokhoz képest 40%-os növekedést mutatott (4,7 millióról 6,6 millióra)

-

1990-ben a város felnőtt lakosságának több mint fele (54%) váltott színház-, vagy koncertjegyet, míg 61%-a lépett múzeumba, galériába

-

a városban a foglalkoztatottak száma több mint 5000 fővel növekedett

-

a város programból származó bevétele 10,3-14,1 millió font között volt

-

növekedett a beruházások száma (1992 és 2000 között 102 beruházással 20000 új munkahely jött létre)

-

Glasgowban a munkanélküliségi mutató sokkal kedvezőbbé vált, mint Skócia egész területén

-

a fejlődő gazdasági környezet hatására olyan nagyvállalatok helyezték székhelyüket Glasgowba az ezredforduló előtt, mint a Siemens

-

a turizmus 1990-es, robbanásszerű fejlődésének hatására a szolgáltatóiparban hatalmas bővülés tapasztalható (1991 és 2001 között 38%-os volt)

-

a külföldi turisták száma 50%-kal növekedett, azaz 320000 főről 450000 főre emelkedett 1989-ről 1990-re

-

1989-hez képest 1990-ben közel duplájára növekedett a konferenciák száma

Graz Az ausztriai Graz városa 2003-ban volt Európa kulturális fővárosa. A város hatalmas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a kulturális fejlesztések az életszínvonal emelkedését eredményezzék. Ennek következtében a városlakók egyre inkább úgy érezhették, hogy a városban megvalósult fejlesztések, beruházások nemcsak kizárólag az üzleti világ érdekeit szolgálják, hanem saját maguk jólétére is jótékony hatással lehetnek. A kulturális programsorozattal, beruházásokkal elért eredmények igencsak figyelemre méltóak voltak:17

17

Csekő Szilvia, Mesterházy Balázs, Zongor Attila: Európa Kulturális Fővárosa, Budapest, Kultúrpont iroda, 2004. 18 p. Robert Palmer: European Cities and Capitals of Culture – City Reports – Part II (Európa Kulturális Városai és Fővárosai – Városi Jelentések – II. rész), Brussels, Palmer-Rae Associates, August 2004, http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/pdf_word/cap_part2.pdf (2007. 09. 03.)

15

-

2003-ban, a rendezvény tíz hónapig tartó időtartama alatt, több mint 2,5 millió vendég érkezett a városba (a 2002-es évhez képest mindez 28%-os növekedést jelentett)

-

a programsorozathoz tartozó hivatalos grazi honlapot (www.graz03.at) 2003-ban az esemény ideje alatt 22 millióan látogatták meg

-

az előző évhez képest kb. 23%-kal megnőtt a Grazban éjszakázók száma

-

a projekt felelősei számos nemzetközi elismerésben, díjban részesültek, amelyek közül a leginkább kiemelendő a legjobb turizmus projektért járó díj

-

a legnagyobb sikernek mégis az könyvelhető el, hogy a grazi polgároknak a városhoz való lojalitása megerősödött, így a gazdasági fejlődésen túl a helyi identitástudat is jelentős átalakuláson ment keresztül, amely elsősorban annak köszönhető, hogy a fejlesztések a kultúra közvetítésével valósultak meg

Az elért kiváló eredményekhez azonban nemcsak a részletezett példavárosok, hanem más kulturális fővárosok is rendszerint igencsak rögös úton jutottak el. 2.5. Az EKF-beruházások és annak nehézségei általánosságban és példákkal 18 Az EKF-rang elnyerése nem csupán egy egyéves időszakra vonatkozó kulturális eseménysorozatot jelent, hanem annál jóval többet. Az érintett város önmaga, s saját régiójának, országának kultúráját úgy mutathatja be a nagyközönségnek, hogy mindehhez régóta vágyott kulturális és infrastrukturális fejlesztések kivitelezése párosulhat. Az alábbiakban három, az EKF-programsorozat sikerességét leginkább befolyásoló tényező és az azoknál felmerült nehézségek kerülnek részletezésre, amelyek alapjául a 2004-ben kiadott, a korábbi kulturális fővárosokról szóló Palmer-jelentés, valamint az egykori kulturális fővárosok körében végzett primer kutatás szolgáltak.

18

Robert Palmer: European Cities and Capitals of Culture – Study prepared for the European Commission – Part I (Európa Kulturális Városai és Fővárosai – Az Európai Bizottság számára készült tanulmány – I. rész), Brussels, Palmer-Rae Associates, August 2004, http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/pdf_word/cap_part1.pdf (2007. 09. 03.)

16

Az EKF-projektek vezetősége Az egyes elképzelések megfelelő, terv szerinti kivitelezéséhez elengedhetetlen az azt koordináló, vezetőség megléte, amelynek összehangolt működése a megfelelő összetételen alapszik. Az EKF-projektek vezetőségével kapcsolatban a legnagyobb kritika az volt, hogy az egyes tagok kinevezése szinte majdnem minden város esetében politikai úton történt, így nem voltak maradéktalanul képesek a kultúra érdekeinek hatékony képviseletére. A politikai változások bizonyos esetekben jelentős befolyással voltak az egyes EKFvezetőségek összetételére is – amelyre jó példa Graz esete, ahol a kulturális év elején (2003 januárjában) a városvezetés élén politikai okokból bekövetkezett összetételbeli változások az EKF-vezetőség tagjainak megváltozását jelentették. (Az új vezetőség csupán az egyes projektelemek végrehajtására helyezte a hangsúlyt, s nem tudott érdemben foglalkozni a kulturális évet követő időszak stratégiai kérdéseivel, hiszen a tagok többsége – kivéve a korábbi polgármestert, valamint a kulturális tanácsost – nem vett részt a grazi EKF-projekt 2003 előtti megfogalmazásában. Emiatt Graz számára óriási nehézséget jelentett a kulturális évben megszerzett ismertség, elismert pozíció fenntartása a 2003-as esztendőt követően.) A politikamentes irányítás jeles képviselője, az egyik 2001-es kulturális főváros, Rotterdam, ahol az EKF-vezetőség egyes tagjai teljesen különböző területekről származtak, mint például a magánszektorból, avagy a különböző kulturális intézményekből. Így a politikai változások nem gátolhatták a kulturális főváros projekt gördülékeny kivitelezését. Mindennek ugyanakkor árnyoldala is van, hiszen az egyes tagok különbözősége, az egyet nem értések táptalajául szolgálhat. Az előbbi ténymegállapítás alapján mindenképpen levonható az a következtetés, hogy egy EKF-projektben megfogalmazottak kivitelezése a vezetőség politikamentes összetétele, azaz a politika közvetlen szerepvállalása nélkül is tud működni. Azonban a grandiózus, nemcsak egy város, hanem az egész ország hírnevét meghatározó beruházásnál – mint amilyen az EKF-projekt is – a politika, a kormányzat közvetett szerepvállalása, vagyis pénzbeli és egyéb formában (pl.: bizonyos kulturális programok megvalósításának elvi megerősítése) testet öltő támogatása elkerülhetetlen. Így a mindenkori vezetőség és a kormányzat közti megfelelő kapcsolat az alappillére a megálmodott tervezetek kidolgozásának, majd kivitelezésének.

17

Kulturális programok Az aktuális EKF-év középpontjában a bel- és külföldi látogatókat egyaránt vonzó kulturális programok állnak. A skála igen széles, hiszen általánosságban elmondható, hogy az érdeklődő ellátogathat színházi, zenei, kiállítási, s még sokféle más programra egyaránt. (A sokszínűséget jól illusztrálja a következő fejezet három városának programjai.) Az eddigi EKF-városokra általánosságban elmondható, hogy a kulturális évben, illetve azt követően a kulturális programokkal kapcsolatban az alábbi problémák merültek fel, amely a tervezés egyes részleteinek felületes kidolgozására utal: 1. Túl sok volt a program, projekt, s ezért nem jutott idő mindegyik megfelelő kivitelezésére. 2. Nem megfelelő a kapcsolat a helyi szervezetek és a művészek között. 3. Pénzügyi gondok felmerülése. (Bizonyos projektek, programok jóval többe kerültek, mint amire számítottak, így esetlegesen más projektekre fordítottak kevesebbet.) 4. Kiszolgálási nehézségek az érdeklődők túlzottan nagy száma miatt. 5. Egyes projektek kidolgozottsága részletesebben, minőségi munka keretén belül valósult meg, míg másoké nem. 6. Az EKF-ben érintett városok egyharmada szerint: -

a kulturális intézményekkel nem alakult ki megfelelő kapcsolat

-

egyszeri, hosszabb távon nehezen fenntartható projektek valósultak meg

-

a programok nyilvánosság felé történő kommunikációja nem megfelelő

-

a programok kínálatát politikai és gazdasági érdekek határozták meg

A felsorolt nehézségek általánosságban arra utalnak, hogy a kitűzött (avagy a nem is létező) EKF-célok és a megvalósítás között nem volt megfelelő az összhang. Hiába vannak célok, ha azok gyakorlati alkalmazása kudarcba fullad. Mindennek az egyik legfőbb következménye, hogy a tervezetthez képest a gyakorlatban jóval több program valósult meg, hiszen az EKF-címszó alá olyan kulturális programokat is besorolhattak, amelyek korábban nem is kapcsolódtak az EKF-koncepcióhoz. (Példa gyanánt megemlítendő, hogyha van egy olyan kulturális program, amelyet az adott EKF-város 18

korábban minden évben megrendezett, s ezzel kapcsolatban így tesz a kulturális főváros évadban is, akkor fennáll a veszély, hogy mindez az új, az EKF-koncepció által indukált kulturális esemény megvalósítását is megakadályozhatja, leginkább a finanszírozási nehézségek miatt.) A sok program az EKF-vezetőinek elaprózódott figyelmével, összpontosításával párosulhat, amelynek egyértelmű következménye, hogy egyes programok, projektek kidolgozottsága kevésbé részletes, s így nehezebben is megvalósítható. Az említett két folyamatnak (tervezés, kivitelezés) azonban legfontosabb alapköve a megfelelő pénzügyi háttér. A finanszírozási problémák a már említett nehézségen kívül (túl sok program, projekt) abból is adódhatnak, ha a nem várt kiadásokra (pl.: egy adott projekt terveinek átdolgozása lakossági tiltakozás hatására – amely kialakulásának esélye a partnerség elvén alapuló tervezéssel lényegesen csökkenthető) vonatkozó fedezet nem áll rendelkezésre. Az EKF-évet záró pénzügyi mérleg legalább egyensúlyi állapotának eléréséhez elengedhetetlen feltétel a kiadások bevételek által történő kompenzációja. A bevételi oldal pedig csak akkor érheti el az említett szintet, ha az intézményesített (pl.: központi és helyi költségvetési, európai uniós támogatások) forrásokhoz megfelelő nagyságú külső forrás, vagyis magánberuházók, látogatók és turisták tömege párosul. A kívánatos látogatószám elérése érdekében előzetes tanulmányokon alapuló programokat, fejlesztéseket kell kidolgozni. Ezeknek a tanulmányoknak számos területre ki kell terjedniük – mint például: a bel- és külföldi turisták kulturális igényeire, avagy a város infrastrukturális, szálláshelyi kapacitására (illetve annak esetleges bővítésére is). Infrastruktúra Míg a kulturális programok kizárólag az aktuális kulturális évre összpontosulnak, addig a kultúra infrastrukturális fejlesztései (pl.: régi és új kulturális negyedek létrehozása, zöld területek kialakítása, kulturális központok, kiállítóhelyek építése) az egyéves periódusban csupán bemutatkoznak, amely nagy mértékben meghatározza az elkövetkezendő években az általuk kifejtett hatást. (A kulturális infrastruktúra fejlesztésein kívül egyéb fejlesztések is megvalósultak az egyes városokban az EKFesztendőre való készülés jegyében.19 )

19

pl.: az 1999-es kulturális főváros, Weimar kórházfelújításai

19

Ha a „bemutatkozás” jól sikerült, s minél több látogató érdeklődését, tetszését elnyerte az adott kulturális központ, épület, avagy közpark, illetve az ott megvalósított kulturális program, akkor valószínűsíthető, hogy – egy újabb kulturális program által ígért pozitív élmény miatt – a jövőben is vissza fognak térni az adott városba, épületbe. (Természetesen fontos kiemelni, hogy mindehhez az adott kulturális területért felelős vezetőségnek hosszú távú programkínálati koncepcióval kell rendelkeznie, hiszen a tartalom, illetve az annak megismertetésére szolgáló marketing, valamint a megvalósításhoz szükséges pénz hiánya a látogatók mennyiségének csökkenésével párosulhat.) Az EKF több mint két évtizedes történelmében az infrastrukturális fejlesztések fontossága erősen megosztotta az észak- és a dél-európai kulturális fővárosokat. Az említett tényező a legfontosabb a déliek számára (pl.: Genova, Thesszaloniki, Porto), s a legkevésbé jelentős az északiak számára (pl.: Bergen, Reykjavik, Stockholm) volt. Mindebből kétféle következtetés vonható le: egyrészt, ahol alapjában véve jó volt az infrastruktúra, ott az ilyen jellegű fejlesztésekre kevésbé kellett koncentrálni az EKFkapcsán, másrészt pedig bizonyos városok nem csupán új utak, épületek építésével kívánták elérni az EKF-projektben foglalt célkitűzéseiket. Sokak számára sokkal nagyobb hangsúlyt jelentett az általuk képviselt kulturális értékek közvetítése. Az eddigi kulturális fővárosoknál felmerült infrastrukturális problémák közül néhány: -

a fejlesztések megvalósításához szükséges időkeret szűkössége (így bizonyos városokban az infrastrukturális költségek megnövekedtek, illetve az épített, felújítandó épületek nem a korábbi tervek szerint készültek el)

-

egyes tervek, projektek társadalmi elutasítása (pl.: a weimari Rollplatz tervezetét politikusok megvétózták azért, mert az nem tetszett a nyilvánosságnak)

-

az infrastrukturális fejlesztések (pl.: kulturális épületek, közterek) fenntartása nem okozott gondot a kulturális évben (a látogatók nagy száma miatt), de az azt követő időszakban számos pénzügyi probléma jelentkezett (még ott is kialakultak pénzügyi gondok, ahol volt elegendő anyagi forrás az EKF-év után is – pl.: Thesszalonikiben bizonyos időszakokban gondot jelentett, a kulturális év utáni rendszeres látogatók nem elegendő száma)

20

Mint minden történelmi korban megszokottakhoz hasonlóan, így az érintett városok által az EKF-címszóval kitűzött célok teljesítésének esetében is, a legtöbb nehézséget a korlátozott anyagi források jelentették. A felmerült problémák okainak feltárásához az egyes EKF-projektek pénzügyi hátterének (valamint a jelen fejezetben taglalt témakörök) – előbb általános, majd esettanulmányi szinten történő – ismertetése és elemzése elengedhetetlen. 2.6. Pénzügyi háttér – általánosságban 20 A kulturális fővárosi rang 1985-ös elindulásának fő célja az aktuális városra, vidékre jellemző kultúra minél szélesebb körben való megismertetése, valamint a kulturális örökség megőrzése volt. Az Európai Közösség a gazdasági fejlődést, fejlesztést nem tekintette szükségszerűnek a programsorozatot illetően. Mindaz csupán az aktuális kulturális fővárosok elhatározásán alapult, hogy élnek-e azzal az előrelépési lehetőséggel, amelyet az egy évig tartó kulturális központi szerep nyújthat számukra. Így könnyen szertefoszlik az a tévhit, miszerint a kulturális fővárosi pozíció jelentős európai uniós források, támogatások igénybevételét jelentené. (A későbbi példák alapján látható, hogy a rendezvényeket elsődlegesen helyi, másodlagosan pedig országos pénzekből valósítják meg.) Az egyes városok esetében éles eltérés tapasztalható a kiadásokat illetően, hiszen azokat

jelentősen

befolyásolják

a

programsorozattal

elérni

kívánt

célok.

Általánosságban elmondható, hogy nagyságrendileg 30-35 millió euró elegendő a programok finanszírozásához (pl.: Bologna avagy Brüsszel esetében, amely városok 2000-ben tartoztak a kilenc kulturális főváros közé. Az általános jelzővel egyáltalán nem illethető meg az osztrák Graz (2003), valamint az izlandi Reykjavik (2000) ráfordítása, hiszen míg az előbbié 59,2 millió euró, addig az utóbbié 7,9 millió euró volt. Minden egyes kulturális főváros esetében a kiadások 4+1 főbb csoportra oszthatók: 1. beruházások (pl.: meglévő kulturális központok, épületek felújítása, újak építése) 2. projektköltségek (színházi, zenei programok… stb. finanszírozása)

20

Csekő Szilvia, Mesterházy Balázs, Zongor Attila: Európa Kulturális Fővárosa, Budapest, Kultúrpont iroda, 2004. 20-25 p.

21

3. marketing és reklám (a rendezvényekről szóló prospektusok kiadása, tájékoztató konferenciák megszervezése, lebonyolítása… stb.) 4. működtetés, fenntartás (az egyes rendezvények otthonául szolgáló intézmények fenntartása – pl.: Graz városa mindezt egy erre a célra létrehozott társaságra bízta) +1 hatástanulmányok költsége A bevételeket illetően öt fő kategória különböztethető meg: 1. költségvetési támogatások (helyi, regionális, nemzeti) 2. egyéb támogatások (pl.: magánbefektetőkkel, vállalatokkal való együttműködés) 3. szponzoráció (projekt-, avagy intézményi szponzoráció) 4. árbevétel (pl.: jegyeladás) 5. EU-támogatás 2.7. Pénzügyi háttér és az EKF-projektek – példákkal 21 Graz – 2003 Fontos információk a városról: A 2003-as kulturális főváros, Graz lakosságszám szerint, Ausztrián belül a második pozíciót foglalja el egy 2003-as adat szerint. A bevándorlók aránya 9,5%, míg a munkanélkülieké 6,5% volt 2001-es, illetve 2002-es információk alapján. Az egyik legnagyobb osztrák város esetében már a fenti két százalékos tényező is okot ad az EKF-pozíció betöltésére. Egyrészt külső okként, az Európai Unió szemszögéből nem elhanyagolhatatlan tény, hogy a bevándorlók magas aránya egyértelműen igazolja a város multikulturális jellegét, amely napjaink EKFpályázatainak egyik mérvadó követelménye. (Mindehhez párosul még a város kultúra iránti elkötelezettsége is, hiszen az önkormányzati költségvetés 2003-as kimutatása szerint a kultúrára fordított kiadások elérték a 6%-ot.) Másrészt az EKFprogramsorozat, valamint fejlesztések hasznossága az ország, azon belül Graz 21

Graz és Brüsszel pénzügyi és egyéb adatainak, információinak forrása: Robert Palmer: European Cities and Capitals of Culture – City Reports – Part II (Európa Kulturális Városai és Fővárosai – Városi Jelentések – II. rész), Brussels, Palmer-Rae Associates, August 2004, http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/pdf_word/cap_part2.pdf (2007. 09. 03.)

22

nézőpontjából leginkább az egyébként sem túl kirívó munkanélküliség lefaragásában nyilvánulhat meg. A legfőbb cél az EKF-ranggal kapcsolatban az úgynevezett osztrák „házi versenyben” való felzárkózás volt: Bécs és Salzburg után Graz is kerüljön be a legismertebb osztrák városok sorába. Az igencsak hosszú, 4,5 éves felkészülési időtartam, valamint a 108 kivitelezett projekt egyértelműen hozzásegítette a várost a fenti cél eléréséhez: a látogatók számának százalékos növekedése 2002-höz képest 2003-ban 175%-os volt. Ez a növekedési ütem olyannyira meredek volt, hogy ennek a szintnek az elkövetkező időszakban még a megtartásával kapcsolatban is számos nehézség merült fel: az EKF-évet követően a kulturális főváros projektből eredő előnyök (pl.: a város nemzetközi szintű ismertsége) kiaknázásának lehetősége bizonytalanná vált a politikai érdektelenség, a kulturális kiadások csökkentése, valamint a Graz03 programiroda 2004. áprilisi bezárása miatt. A grazi EKF-projekt vezetősége: A vezetőséggel kapcsolatban a fentiekben már részletezett nehézségen kívül (a városvezetésben bekövetkezett politikai változások következtében átalakult az EKF-et eredetileg irányító testület összetétele), belső problémák is gátolták a hatékonyabb munkát: az EKF-testület részlegei között nem volt megfelelő a kommunikáció. (A testület egy tagja szerint erre a legjobb megoldás egy személyzeti ügyekért felelős vezető kijelölése lett volna, akit a belső súrlódások feloldásával bíztak volna meg.) A grazi EKF-projekt kulturális programjaival kapcsolatos észrevételek: A főként a tavaszi időszakra összpontosított kulturális események, programok fő célja az volt, hogy az emberekben olyan képet alakítsanak ki a kultúra fogalmáról, amely jóval túlmutat a művészeten. A művészet csupán a kultúra egy része, ugyanúgy, mint a felelősségteljes gondolkodás, viselkedés, avagy az egymás iránti tisztelet. (Bár kétségkívül utóbbiak meghonosításához az EKF-év csak a kezdőlépést adhatja meg.) A grazi szakemberek programokkal kapcsolatos törekvései leginkább abban nyilvánultak meg, hogy az embereket minél jobban részeseivé kívánták tenni azoknak (pl.: az emberek bevonása az egyes programok készítésébe, lebonyolításába).

23

Hasonlóan a vezetőségben felmerültekhez, a kulturális programokkal kapcsolatban is megjelentek problémák, amelyek sokak szerint egyértelműen a nem megfelelő kommunikáció rovására írhatóak fel. Sok helyi kulturális szervezet, művész nagy reményekkel várta a kulturális főváros programjaiban való részvétel lehetőségét, s a felkészülés jegyében az erre adandó támogatást, de nem kapott semmit. A megfelelő kommunikációnak ez esetben az érintettek EKF-ről és annak céljairól való tájékoztatását kellett volna biztosítania. A grazi EKF-projekt infrastrukturális kérdései: A grazi elöljáróknak a kulturális infrastruktúra vonatkozásában alapvető céljuk, hogy mindaz hozzájáruljon a város hátrányosabb, a turisztikai látogatottságnak eddig csupán a perifériáján elhelyezkedő területek felzárkóztatásához. Ennek érdekében a város ezen területein valósultak meg a leglátványosabb infrastrukturális beruházások, mint pl.: a többek között étteremmel is ellátott mesterséges sziget a Mura-folyón, avagy a kortárs művészetnek helyet adó új múzeum, a Kunsthaus. Mivel ezek a területek korábban kevésbé voltak látogatottak, ezért a leglátványosabb változások itt következtek be, például: 2003-ban több mint 900 000 látogató kereste fel a Mura-folyón épített szigetet. A grazi EKF-projekt pénzügyi szerkezete: Az egyik legmagasabb költségvetésű EKF-projekt bevételi oldalának példáján keresztül egyértelműen látható, hogy a fentiekben említett állítás, miszerint a közvetlen EU-támogatás nem tekinthető nagy arányúnak, beigazolódik:

24

2.sz. táblázat A 2003-as kulturális főváros, Graz bevételei a rendezvényből (millió euró)

Költségvetési támogatások, hozzájárulások

51,8

EU-támogatás

0,5

Szponzori bevételek

3,2

Árbevétel

1,9

Egyéb bevételek

1,8

Összesen

59,2

Forrás: Robert Palmer: European Cities and Capitals of Culture – City Reports – Part II (Európa Kulturális Városai és Fővárosai – Városi Jelentések – II. rész), Brussels, Palmer-Rae Associates, August 2004, 329 p., http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/pdf_word/cap_part2.pdf (2007. 09. 03.)

A táblázat szerint a bevételek legnagyobb arányát a költségvetési támogatások, hozzájárulások adták, amelyek megoszlása a következő volt: 18,2 millió euró (Graz városának hozzájárulása), 19 millió euró (régió hozzájárulása), valamint 14,6 millió euró (osztrák állami támogatás). A korábbiakban részletezett nehézségek ellenére a politika számára igenis fontos volt a projekt sikere, amelynek érdekében lehetőségeik szerint a lehető legnagyobb támogatást igyekeztek megadni a városnak. (E támogatás nagyságáról sokat elárul annak relatív módon történő vizsgálata, ugyanis sok korábbi ismertebb EKF-város teljes működési bevétele nem ért el ekkora összeget – jelen tanulmány 5.sz. ábrája szerint: Rotterdam, Brüsszel, avagy akár Helsinki sem.) A bevételi egységek közül a második legjelentősebb tételt, a szponzori bevételek alkották. Ez az összeg az előző bekezdésben közölt számadathoz képest eléggé alacsonynak számított. Így kijelenthető, hogy a grazi EKF-projekt centralizált költségvetéssel rendelkezett. A mérleg egyensúlyi állapota kétségtelen, ugyanis a kiadási oldal végösszege megegyezett a bevételi oldal hasonló eredményével:

25

3.sz. táblázat A 2003-as kulturális főváros, Graz kiadásai a rendezvény kapcsán (millió euró)

36

Projektköltség Marketing-,

reklám-

és

kommunikációs

költségek

14,2

Általános személyi kiadások

5,1

Üzemeltetési költségek

3,9

Összesen

59,2


A kiadási oldalon a projektköltségek túlsúlya nemcsak Graz, hanem más EKFvárosoknál is megkérdőjelezhetetlen, hiszen az egyes projektek képezik az alapját a kulturális évadnak. (Mindezek megismertetése – a lakossággal, a lehetséges látogatókkal, s az egyes projektek résztvevői között – azonban legalább ilyen fontos feladat, ahogy azt a grazi EKF-év marketingköltségei is mutatják.) A Graz városa által megvalósított projektek száma meghaladta a 100-at, amelyhez 6000 kulturális esemény, kb. 35 kiállítási és 55 szabadtéri rendezvény kapcsolódott. A főbb projektelemek a következők voltak: -

az amfiteátrummal, játszótérrel és kávézóval ellátott, a Mura-folyón épített sziget

-

az emberi kommunikációt középpontjába állító, a nyelvi sokszínűséget kihangsúlyozó Bábel-tornya kiállítás

-

a grazi lakosok által összegyűjtött, fényképek, dokumentumok bemutatására létrehozott Emlékek-hegye kiállítás

-

kulturális és nem kulturális jellegű épületek felújítása, építése, közterületek fejlesztése

-

más európai művészek vendéglátása (a legtehetségesebbek díjazása), a változatos európai kultúra megismertetése (pl.: az oroszországi Szentpétervár új, modern kori művészeti sokszínűségének bemutatása)

26

(Érdekesség, hogy egy ilyen nagy költségvetésű projektnél is megfogalmazható olyan kritika, amely az üzleti és az állami szférának a csekélyebb érdeklődésére, valamint az egyes fejlesztésekkel kapcsolatban a hiányos jövőbeli stratégiára utal.) Brüsszel – 2000 Fontos információk a városról: Az Európa Kulturális Fővárosa-projekt eddigi legkülönegesebb éve a 2000-es volt, hiszen akkor kilenc európai ország (amelyek között az Európai Unión belüli – pl.: Finnország, Spanyolország – és az azon kívüli államok egyaránt megtalálhatóak – pl.: Csehország, Lengyelország) városa tölthette be az említett pozíciót. Ezzel a példátlan kezdeményezéssel az elöljárók azt kívánták elérni, hogy az EKF-cím ne csak az integráción belüli államok kiváltsága legyen, hanem az elnevezésnek megfelelően, minél több európai országé. Így az EKF-rang jelentősége nemhogy gyengült, hanem tovább erősödött. E városok közül az Európai Unió számos intézményének (pl.: Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Tanács) helyet adó, s ezért az „Európa Fővárosa” elnevezéssel aposztrofált, a kulturális sokszínűség egyik legjelentősebb európai képviselője (a bevándorlók aránya 28,5%-os volt 2000-ben), a belga főváros, nevezetesen Brüsszel messzemenőkig kiemelkedett partnerei közül. Az előbbiekből kitűnik, hogy Brüsszel igencsak ismert város nemcsak Európa-, hanem világszerte egyaránt. Mindez arra a megállapításra enged következtetni, hogy a város számára egyáltalán nem elsődleges cél ismertségi szintjének növelése. Az elöljárók egyfajta „ismertségi-paradigmaváltást” tűztek ki maguk elé, amelyet az EKFpozícióval kívántak elérni: a külföldiek ne csak a döntéshozatalban szerepet játszó „integrációs intézmények központja”, avagy a „NATO-főhadiszállása” címszavakról emlékezzenek a belga fővárosra, hanem annak kultúrájáról, művészeti vonzerejéről is. Ehhez a váltáshoz a 2000-es kulturális év nem bizonyult elegendőnek, de kezdőlépésnek mindenféleképpen megfelelt. A város fentiekben említett népszerűsége következtében az EKF-esztendő turisztikai hatása – a grazi adat ismeretében mindenképpen – csekélynek mondható: az említett évben a korábbi egyéves időszakhoz képest 5,3%-kal nőtt a városba érkező látogatók száma. A számadat akár jóval magasabb is lehetett volna, amennyiben az Európai Unió 27

által nyújtott támogatás eléri a korábbiakban elvárt mértéket. Mindez azonban elmaradt, s így az egyes projektek várható költségei jóval nagyobbak lettek a vártnál, amelynek eredményeképpen kénytelenek voltak az azokhoz tartozó beruházásokra, fejlesztésekre fordított kiadásokat csökkenteni. A brüsszeli EKF-projekt vezetősége: A város erőteljes multikulturális jellege miatt a brüsszeli vezetőség összetételét igyekeztek úgy meghatározni, hogy abban lehetőség szerint minden helyi réteg képviseltethesse érdekeit. (Így mindebben helyet kaptak pl.: a flamand, a francia, avagy a német közösségek képviselői is.) Joggal feltételezhető, hogy az egyes helyi képviselők leginkább saját kultúrájuk érdekeinek érvényesítésére helyezték a hangsúlyt. Mindez azonban hibás feltételezés. Számos probléma adódott az okból kifolyólag, hogy sok döntés meghozatalánál a kulturális helyett a politikai szempontok voltak dominánsak. Nehézséget okozott még a vezetőség működésében az a tényező, amely egész Belgium politikai berendezkedésére is jellemző, vagyis a bonyolultság. A vezetőség működésének összetettsége túl nagy struktúrához, valamint a stratégiai, hosszú távú kérdések nem megfelelő megválaszolásának kialakulásához vezetett. A strukturális nehézségek belső konfliktusokat is eredményeztek. A vezetőség tagjait két nagy csoportra lehetett osztani: egyrészt voltak, akik az EKF-projektre úgy tekintettek, mint egy városmarketing tervre, amelynek elsődleges célja a város megismertetése eddigi értékei, valamint e nemes pozícióval járó kulturális fejlesztések, programok, események révén (vagyis e csoport esetében a középpontban inkább a turisták igényeinek a kielégítése állt); mások pedig a projekt lokális jellegére, a helyiek érdekeit kielégítő döntések meghozatalára helyezték a hangsúlyt. (Ennek enyhítésére független felügyelőként az 1990-es kulturális főváros, a skóciai Glasgow EKFprojektjéért felelős igazgatót, Robert Palmert nevezték ki.) Az összetűzések súlyát jelzi, hogy 1996 és 2000 között négyszer alakult át a vezetőség összetétele, amely azt eredményezte, hogy csupán a folyamatos újraszervezések miatt közel egy év veszett kárba a felkészülés időszakában. (Legutoljára 2000 márciusában alakult át a vezetőség, amelynek eredményeképpen az egyes tagok a felügyelő kizárólagos hatásköre alá kerültek. Ezzel megszűntek a belső akadályok a hatékony működés előtt.)

28

A brüsszeli EKF-projekt kulturális programjaival kapcsolatos észrevételek: A programok kidolgozóinak fő célja az volt, hogy ne csupán egy kulturális eseményekkel teli EKF-év jusson az emberek eszébe a későbbiekben a brüsszeli törekvésekről, hanem annál jóval több. Sokkal inkább a város egészére, értékeinek megismertetésére összpontosítottak akkor, amikor a megvalósítandó kulturális programokról döntöttek. A menedzsment működésében tapasztaltakhoz hasonlóan, a kulturális programokért felelősek munkája során is felmerült számos akadály. Bár a kezdeti időszakban mindezt nem lehetett érvényesnek tekinteni, de a későbbiekben, ahogy a korábban részletezettek szerint, a projekt egyre több nehézségbe ütközött, a kultúra képviselői, a kulturális szektor is egyre inkább elvesztette bizalmát az EKF-koncepcióval szemben. (Különösen kifogásolták a projektért felelősek nem megfelelő nyilvános kommunikációját, s így a tőlük származó információk hiányát, valamint egyesek szerint a kortárs művészet nem kapott kellő figyelmet a programok kidolgozása során.) A brüsszeli EKF-projekt infrastrukturális kérdései: Brüsszel jó példája annak, hogy az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés a kulturális és más területek együttműködésének szükségessége érdekében nemcsak a régi kapcsolatok megerősítését, hanem új kötelékek kialakulását is eredményezheti. (Ezek az új viszonyok pedig akár sokkal szükségszerűbbek is lehetnek, mint a már meglévők.) Ennek bizonyítékaként a Mont des Arts terület újbóli felvirágoztatása, kulturális negyedként való újjászületése szolgált, amelynek következtében a korábban egyáltalán nem együttműködő kulturális intézmények között alakult ki szoros kötelék. A brüsszeli EKF-projekt pénzügyi szerkezete: A 30-35 millió euró közti, azaz közepes költségvetéssel megvalósult brüsszeli EKFprojekt pénzügyi hátterét az alábbi két táblázat mutatja:

29

4.sz. táblázat Az egyik 2000-es kulturális főváros, Brüsszel bevételei a rendezvényből (millió euró)

Nemzeti szerencsejáték

5,95

Városi hozzájárulás

2,48

A francia anyanyelvűek hozzájárulása

5,51

A flamand közösség hozzájárulása

5,51

Brüsszeli fővárosi régió

3,47

EU-támogatás

0,3


5,26

Árbevétel

3,196

Egyéb bevételek

0,28

Összesen

31,956


5.sz. táblázat Az egyik 2000-es kulturális főváros, Brüsszel kiadásai a rendezvény kapcsán (millió euró)

21,3


reklám-

és

kommunikációs

költségek

3,17

Általános személyi kiadások

4,02

Általános költségek

4,71

Szponzori költségek

0,4

ÁFA visszaigénylés

-0,81

Összesen

32,79


(A brüsszeli költségvetés sajátossága, a grazi jellegzetességeken kívül, hogy a város rendkívüli multikulturális jellege miatt a bevételi oldal jóval több forrásból tevődik össze, s ezért sokkal kiegyensúlyozottabb összetételű. Mindez azért kiemelendő, mert

30

így a brüsszeli EKF-vezetők kevésbé váltak kiszolgáltatottá egy-egy forrás esetleges elapadásával kapcsolatban.) Az 1500 projektjavaslatból, kb. 350 projekt ténylegesen is megvalósult, amelyek közül a legfontosabbak – többek között – az alábbiak: -

a több mint 100000 látogatót vonzó, 1125 művészt és 42 kulturális intézményt is bemutató február végi „Open/Ouvert” nyílt hétvége

-

a „Zinneke Parade” utcai fesztivál

-

a márciustól szeptemberig minden hétvégén a különböző brüsszeli közösségeket meglátogató, a nézőközönséget egy-egy rövidebb táncra tanító három tánckoreográfus műsora

-

számos fénykép- és egyéb kiállítás (pl.: a brüsszeli metró területén szervezett fénykép- és szoborkiállítás)

-

kiállítóhelyek létesítése, épületek felújítása

-

egy olyan három évig tartó program („Művészet a közszférában”) létrehozása, amelynek keretében a művészet hozzájárul a nyilvános könyvtárak, a kulturális központok, avagy a kórházak, iskolák támogatásához

Bergen – 2000 22 Fontos információk a városról: A jelenleg is Európai Unión kívüli norvég város, a 2000-ben sokadmagával kulturális fővárosi pozíciót betöltő Bergen, az észak-európai ország második legnépesebb városa volt 2000-ben. Szintén 2000-es adatok alapján, miszerint a bevándorlók aránya 4,2%, a munkanélkülieké pedig az alacsonynak mondható 4%, kijelenthető, hogy a norvég város nem igazán tekinthető sem a multikulturalizmus központjának, sem pedig egy olyan helynek, ahol a lakosság megélhetési problémáit a 22

Bergen pénzügyi adatai, a norvég város művészeti és kulturális szekciójának művészeti tanácsadójának, William Hazel: Best practices of the event: “European Cultural Capital” – the case of Bergen (2000) (A rendezvény legjobb gyakorlatai: „Európa Kulturális Fővárosa” – Bergen esete (2000)) című, elektronikus úton elküldött tanulmányából származnak. (2007. 08. 31.) A város egyéb adatai szintén a William Hazel által elektronikus formában küldött dokumentumokból származnak, nevezetesen (2007. 08. 31.): - Bergen’s successful year as European City of Culture in 2000 (Bergen sikeres éve 2000-ben, mint Európa Kulturális Városa) - Document about European cultural city conference (Dokumentum az európai kulturális város konferenciáról)

31

magas munkanélküliség fogalmával lehetne megmagyarázni. Így joggal merül fel a kérdés, hogy miért is lett akkor Bergen az egyik európai kulturális főváros? Az EUelöljárói

számára

a

következő,

sokak

által

hátránynak

titulált,

előnyökkel

rendelkezhetett a város, egyrészt a lakosságszámot, másrészt az európai integrációs tagság hiányát illetően. Bergen választásával az Európai Unió és az EKF uniós szintű vezetősége egyértelműen a kisebb (2000-ben mért adatok szerint a város lakosságszáma épphogy nem érte el a 240000-et), s ezért a közvetlen, személyes emberi kapcsolatokkal jellemezhető, a turisták számára nyugodtabb kikapcsolódást biztosító város mellett tette le a voksát. A fentiekben vázoltak szerint bár Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, ugyanakkor az egyik legfontosabb partnerország: az EU és Norvégia közti kereskedelmen kívüli kapcsolatok erősítésének egyik leghatásosabb eszköze a kulturális főváros projektbe való bevonás. Mindezeken kívül az is figyelmet érdemlő tényező a várossal kapcsolatban – amely egyben a mindenkori kulturális fővárosok többségével szemben óriási előnyt jelentett – hogy a fejlett kulturális infrastruktúra már a 90-es években kiépült. Bergen alkalmasságát így a kultúra megőrzéséért, bemutathatóságáért végrehajtott erőfeszítések is alátámasztották, amelyek garanciát jelentettek a 2000-es EKF-esztendőre ígért fejlesztések, programok megvalósítására. Ezen erőfeszítések csúcspontjának szánták a bergeni vezetők az EKF-évet, s az abban rejlő lehetőségeket. A kulturális fővárosi rang fő céljaként a 2000-es év előtti tíz évben végrehajtott intézkedések megkoronázását, illetve a város nemcsak európai, hanem nemzeti szinten történő megismertetését határozták meg. Az alkalmasság az előbbiekben leírtak alapján beigazolódott: a kis város rendelkezésére álló 3 éves felkészülési periódus alatt mindösszesen 500 olyan projektet dolgoztak ki, amely valamilyen módon kapcsolódott az EKF-koncepcióhoz. A fejezetben részletezett EKF-példavárosok között a legtöbb projekt Bergen nevéhez fűződött, amely a fent említett mindkét cél megvalósulását eredményezte: egyrészt a korábbi időszakhoz viszonyítva, 2000-ben a városi hotelek kihasználtsági szintje 5%kal növekedett, másrészt a média figyelme is jelentősen megnőtt az északi település iránt, hiszen az évente mért, korábbi 66 városlátogatási alkalom, a kulturális fővárosi évben 273 alkalomra növekedett. (Ezek az eredmények az előzőekben már említett EKF-városokhoz képest, leginkább az előbbi, vagyis a turisztikai hatást figyelembe véve, mindenképpen kirívóbbak is lehetettek volna. Ha az előkészületek során a bergeni EKF pénzügyi vezetőinek személye nem változott volna állandóan, akkor az állandóság 32

miatt a még nagyobb horderejű beruházások megvalósulása előtt sem lett volna akadály.) A bergeni EKF-projekt vezetősége: Az EKF-esztendővel kapcsolatos pénzügyi döntések meghozataláért, valamint a kitűzött célok, fejlesztések megvalósításának ellenőrzéséért felelős bergeni vezetőség összetételében – a Brüsszelben felmerült problémákhoz hasonlóan – a politikai érdekek túlsúlya jelent meg. Az összesen tíz vezetőségi tagból hat fő a városhoz, illetve a régióhoz tartozó szervek közül került ki, míg a leginkább érintetteket csupán a maradék négy fő képviselte, egyrészt a kulturális intézmények, másrészt a magánszektor szintjén. A politikai dominancián kívül olyan megpróbáltatások hátráltatták a hatékony munkát, mint a kulturális terület sajátosságaira vonatkozó szakértelem hiánya, avagy a vezetőség valamint az operatív ügyek (pl.: a kulturális programok koordinálása, felügyelete; a kommunikáció, a marketing, avagy a szponzorációs ügyek kezelése) irányításáért felelős programiroda közötti együttműködés során felmerült problémák. Joggal feltételezhető, hogy a legnagyobb kihívást azonban mégsem az előbb említettek okozták, hanem sokkal inkább a bergeni EKF-projektért tevékenykedő csapat mérete. A korábbi EKF-városokhoz mérten a norvég városban jóval kevesebben dolgoztak a kulturális főváros projektben. (A korábbiakban már ismertetett adatok szerint a bergeni vezetőség, illetve az operatív csoport létszáma összességében 21 fő volt. Ennek ismeretében az említett példavárosok projektjeinek nagyobb mivoltára már a kérdéses tényező, vagyis a létszám alapján is lehet következtetni: Brüsszel esetében már a 28 főt számláló vezetőség nagysága is meghaladta a bergeni összesített adatot, míg Grazban a 11 vezetőségi taghoz 125 fő csatlakozott, akik az operatív kérdések megoldásában segédkeztek.) A kisebb csapat azonban nem jelentett semmiféle hátrányt az elvégzendő munka hatékonyságára vonatkozóan. Az egyszerűbb felépítésű, alacsonyabb létszámú bergeni EKF-projektért felelős emberek együttese és a helyi szinten leginkább érintett művészek, hétköznapi emberek között nem volt nagy távolság, a tájékoztatás, a programok kommunikációja sokkal közvetlenebbül valósulhatott meg közöttük. További előnyként említhető még meg, hogy a kisebb méret jóval rugalmasabban, átláthatóbban működő szervezetet eredményezett.

33

(Természetesen voltak olyanok is, akik az ilyen jellegű, kis létszámú szervezettel nem igazán értettek egyet, leginkább kifogásolva azt, hogy az alacsony kapacitás a jóval nagyobb projektek létrehozását gátolja.) A bergeni EKF-projekt kulturális programjaival kapcsolatos észrevételek: A különösen tavaszra összpontosított bergeni kulturális programokról érkezett visszajelzések igencsak pozitívak voltak. (Ezek a programok többek között olyan témakörök köré rendeződtek, mint a kortárs művészet bemutatása, a tengerparti kultúra sajátosságainak megismertetése, avagy a spiritualitásban való elmélyülésnek az elősegítése.) Ebben az esetben a sikeresség kifejezés megalapozott használatát az EKF-projektet irányító testület által, az országos felmérés eredményei alapján készített jelentés támasztja alá, amely szerint általánosságban elmondható, hogy a lakosság szemében kedvező kép alakult ki Bergen kulturális fővárosi projektjéről (a lakosság 54%-a ítélte sikeresnek a város EKF-évét, míg csupán 20%-a szerint mindaz nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket). A jelentés mindezen kívül külön kiemeli, hogy a norvég emberek kulturális események iránti aktivitása, részvétele jelentősen fokozódott, leginkább a kevésbé tehetősek körében. Így egyértelműen bebizonyosodott, hogy az EKF-projekt mindenféleképpen alkalmas a társadalmi különbségek kultúrán keresztül történő kiegyenlítésére. Nemcsak a lakosság, hanem az egyes programok főszereplői, vagyis a művészek és a kulturális intézmények körében is készült felmérés a kulturális évaddal kapcsolatban. Az előbbiekben ismertetettekhez hasonlóan, a kulturális programok tényleges lebonyolítását végzők is elismeréssel nyilatkoztak a szóban forgó időszakról, az elért eredményekről, hiszen az EKF-év kapcsán művészeti tevékenységeiket úgy sikerült népszerűsíteni az érdeklődők között, hogy annak alapját az önmaguk által kitűzött bevételi célok, várakozások teljesülése illetve a szervezőkkel való megfelelő együttműködés jelentették. (Minderre a legfőbb bizonyítékként három intézmény jelentései szolgáltak, amelyek egyenként 70%-os jegyeladási növekedésről szóltak a város kulturális fővárosi időszakában.) Az eddig részletezett fényes sikernek azonban árnyoldala is volt. A későbbiekben tárgyalt alacsony költségvetés eredményeképpen, több kritika is megfogalmazódott a nagyobb horderejű, nemzetközi szinten is meghatározó programok kidolgozásának 34

hiányával kapcsolatban. Más felelős személyek pedig éppen annak kihangsúlyozását szorgalmazták, hogy az alacsony költségvetés miatt leginkább olyan programokat kell kialakítani, amelyek sokkal inkább a helyi, kisebb léptékű projektekre összpontosítanak. Ez az összetűzés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az 1997 márciusában kinevezett általános igazgató (akinek hatásköre alá olyan szakterületek tartoztak, mint a marketing, az információnyújtás, avagy a különböző – mint pl.: a regionális szintű, a szabadtéri – programok koordinációja) 1999 januárjában lemondjon. A bergeni EKF-projekt infrastrukturális kérdései: A kultúrához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések kevésbé kerültek a bergeni EKF-projekt középpontjába, mint más kulturális fővárosoknál, hiszen az 1990-es években számos olyan épületet építettek, amelyek teljes mértékben alkalmasak voltak a kulturális értékek bemutatására. Ezen épületek némelyikét – mint pl.: az új művészeti múzeum – azzal a céllal hozták létre, hogy megalapozzák Bergen új irányvonalát, amely egyértelműen a kulturális város képe felé mutat. (Csupán néhány olyan infrastrukturális fejlesztésről lehet említést tenni, amely ténylegesen az EKF-év miatt valósult meg – pl.: a tengerparti kultúra bemutatására szolgáló új központ.) Bergen (illetve a már korábban említett Brüsszel is) az egyik legfőbb igazolója annak, hogy a kulturális fővárosi rangban rejlő lehetőségek nemcsak a város népszerűségének a növelésére, az ott lakók életkörülményeinek javítására terjednek ki, hanem annál akár jóval többre is: az EKF-esztendő a város irányítói által kigondolt több generációt felölelő stratégiai tervek megvalósításának alapvető eszköze. A bergeni EKF-projekt pénzügyi szerkezete: A norvég város bevételei és kiadásai alapján az eddigi kulturális fővárosok között az „alacsony költségvetés” címszóval ellátott kategóriába sorolható. Bevételi oldalon a grazi projekthez hasonló nagyságrendet, de jóval nagyobb arányt képviselnek a szponzori bevételek, amelyek így az állami túlsúlyt, s a tőle való függőséget csökkentik:

35

6.sz. táblázat Az egyik 2000-es kulturális főváros, Bergen bevételei a rendezvényből (millió euró)

Költségvetési támogatások, hozzájárulások

8,43

EU-támogatás

0,28


3,15

Egyéb bevételek

0,58

Összesen

12,44


Az EKF-vezetőség relatíve alacsony létszáma miatt, az egy fő által elvégzendő feladatok száma megsokszorozódott, amely azt eredményezte, hogy a kiadási oldal legnagyobb arányát a személyi költségek finanszírozása tette ki: 7.sz. táblázat Az egyik 2000-es kulturális főváros, Bergen kiadásai a rendezvény kapcsán (millió euró)

5,6


reklám-

és

kommunikációs

költségek

0,91 6,2

Általános személyi kiadások Összesen

12,71


A nagyjából 500 kulturális projektet, 150 kiállítást és 180 szabadtéri rendezvényt felvonultató Bergen városában – többek között – az alábbi kulturális fejlesztések, események valósultak meg az EKF-pozíció kapcsán: -

koncertek, kulturális események (pl.: a BergArt művészeti fesztivál, amely középpontjában leginkább a filmkultúra állt)

-

gőzhajó fesztivál

-

egy új, 5000 m2-es kulturális központ létrehozása

-

a bergeni nemzetközi színház felújítása

36

Az esettanulmányok elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy a gyakorlatban nem létezik abszolút sikeres EKF-projekt, viszont elméleti szinten meg lehet határozni sikertényezőket, ahogy az a következő fejezetben bemutatásra kerül. 2.8. A sikeres EKF-projekt titka 23 A teljesség igénye nélkül, a siker felé vezető útra lépést az alábbiak segíthetik: -

az egyes EKF-programoknak, kulturális fejlesztéseknek a kulturális évet követő időszakra vonatkozó stratégiájának a megléte

-

hatékony együttműködés a politikai, a magán-, valamint a kulturális szektor között

-

az EKF-vezetőség függetlensége, politikamentes összetétele

-

kevesebb, s kevésbé nagyléptékű, de megvalósítható, s a lehető legjobb minőségű, legaprólékosabban kidolgozott projekt felállítása, kivitelezése

-

optimális költségvetés kialakítása, annak megfelelő ütemezése (valamint az előre meghatározott pénzügyi irányszámok szigorú betartása)

-

a helyiek (nemcsak regionális, hanem országos szinten is) minél nagyobb mértékben

történő

bevonása

az

EKF-fejlesztésekbe,

a

programok

lebonyolításába -

más, korábbi EKF-városok tapasztalatainak tanulmányozása, figyelembevétele

-

minél több európai várossal szoros kulturális kapcsolat kiépítése, egyes EKFprogramok közös lebonyolítása (különösen fontos a testvérvárosok, a kulturális testvér-fővárosok,

valamint

az

adott

EKF-városban

élő

nemzetiségi

kisebbségekhez köthető egy-egy várossal való kapcsolat erősítése) -

az EKF-programok elsősorban – akár országhatárokat is átlépő – regionális szinten fejtsenek ki minél több pozitív hatást (pl.: a régió vonzóbbá tételének elősegítése; az adott régiót érintő problémák együttes megoldása)

23

A sikerkulcsok egy részének forrása: Robert Palmer: European Cities and Capitals of Culture – Study prepared for the European Commission – Part I (Európa Kulturális Városai és Fővárosai – Az Európai Bizottság számára készült tanulmány – I. rész), Brussels, Palmer-Rae Associates, August 2004, http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/pdf_word/cap_part1.pdf (2007. 09. 03.)

37

-

a projektek kidolgozása során az EKF-város egyediességére, jellemző értékeire kell összpontosítani (ilyen lehet pl.: a kulturális sokszínűség, avagy a regionális központi szerep)

-

a projektek kivitelezése szempontjából teljesíthető időkorlátok felállítása

-

az EKF-projekt célrendszerének általános szintű kialakítása után az egyes célokat

pontosítani

kell,

amelyek

majdani

teljesüléséhez

megfelelő

eszközrendszert kell kidolgozni (pl.: a város ismertségi szintjének növeléséhez elengedhetetlen

eszköz,

az

audiovizuális

infrastruktúrán

(TV,

rádió,

internet…stb.) megjelenni képes üzenetek, felhívások megléte) -

az EKF-projekt politikai támogatottsága

-

minél több szabadtéri, közterületen lévő EKF-program szervezése annak érdekében, hogy az egyes programok minél közelebb kerüljenek az emberekhez

Ezen feltételek teljesülésének igyekezett eleget tenni, többek között, Pécs és a másik két 2010-es kulturális főváros is. 3. A 2010-es európai kulturális fővárosok listájának „megszületése” 3.1. Pécs győzelme a magyar vetélytársak felett 24 Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat rotációs rendszerének értelmében 2010-ben – többek között – Magyarország is középpontba kerül Európa kulturális térképén. Az adott évre meghatározott tagállamok önmaguk állíthatták fel jelöltjeiket, avagy jelöltjüket, amelyekről véglegesen az Európai Bizottság döntött. Magyarországon a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma választotta ki kétfordulós pályázat útján a jövőbeli magyar EKF-várost. A lebonyolítás menete szerint egy elő-pályázatot írtak ki 2004 októberében (ugyanezen év december 31-i beadási határidővel), amelyre tizenegy város, név szerint Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém jelentkezett. A héttagú zsűri (amely tagjai között egyaránt volt államtitkár, közgazdász, avagy építész is) 2005 márciusában négy várost (Kaposvárt, Kecskemétet, Székesfehérvárt és 24

A 2010-es magyar kulturális főváros kiválasztása - az első forduló után, Kultúrpont iroda, http://www.kulturpont.hu/2010makult.php?PHPSESSID=aa225d9e1b091b7181793e10725f9641 (2007. 08. 13.)

38

Veszprémet) nem engedett tovább a második körbe, felróva azt, hogy az egyes jelöltek által vázolt, az EKF-projekttel kapcsolatos jövőkép túl elnagyolt, valamint fesztiváljellegű. (Azaz csupán kulturális események megszervezésére, s nem a hosszabb távon is pozitív hatást kifejthető fejlesztésekre összpontosítanak pályázati anyagukban.) A második fordulót követően (a második forduló pályázatainak beadási határideje: 2005. augusztus 17. volt) a nemzetközi összetételűvé vált zsűri a kulturális miniszternek megtette javaslatát a magyar EKF-jelölttel kapcsolatban, aki mindezt a későbbiekben a kormány elé terjesztette. Ennek értelmében 2005. október 23-án Pécs került ki győztesen a pályázó magyar városok közül. Pécs kiválasztása mellett az alábbi érvek szóltak:25 -

a pécsi pályázat hordozza leginkább magában az európai régió fogalmát (Balkán és Nyugat-Európa összekötése)

-

a pályázat az egész dél-dunántúli régiót lefedi

-

Európa által egy kevésbé ismert magyar régió kerülhet nemzetközi megvilágításba

-

a város a kulturális öröksége, sokszínűsége (ld.: 4.1.1., 4.1.2., 4.1.3. fejezet) miatt

a

leginkább

alkalmas

arra,

hogy

a

kultúra

magyarországi

decentralizációjának zászlóshajójává váljon -

a pályázati anyag egyik fő pillére a kulturális várostervezés, amelynek értelmében a város kulturális fejlesztése, megújulással, gazdasági fellendüléssel párosul

-

a középvárosi jelleg mindenképpen újdonságnak számít más, nagyobb városokhoz képest

(A fentieken kívül kiemelendő a nemzetközi zsűri egyik tagjának, Nyugat-Berlin 1988as kultúrvárosi projektjében is részt vevő, jelenleg Európa kulturális szakértőjeként tevékenykedő Jörg Ingo Webernek Péccsel kapcsolatos megállapításai:26 -

a pécsi egyházi élet megfelelő táptalajt kínál a magyar emberek körében meghatározó szerepet betöltő vallás és kultúra közti közvetítésre

-

az értelmiségi ifjúság – főiskolások, egyetemisták – magas aránya

25

Pécs – A határtalan város, Kultúrpont iroda, http://www.kulturpont.hu/pecs.php?PHPSESSID=aa225d9e1b091b7181793e10725f9641 (2007. 08. 13.) 26 Méhes Márton beszélgetése Jörg Ingo Weberrel: Város, kultúra, Európa – a sorrend nem kötelező, =Európai utas, 2006. (XVII. évf.), 62. szám. pp. 45– 48.

39

-

a szolgáltatói szektor egyre nagyobb térnyerését elősegítik a kulturális fejlesztések

-

a

művészek

nemzetközi

szinten

történő

együttműködésének,

tapasztalatcseréjének biztosítása) 3.2. Essen, Isztambul, Pécs 27 2005 második felében a kijelölt két európai integráción belüli országon kívül – az 1419/1999/EK határozat negyedik cikkelye értelmében – nem EU-tagállamok is benyújtották javaslatukat a 2010-ben leendő kulturális fővárosokra. Az Európai Bizottságnál 2005. júliusában Törökország Isztambult, szeptemberben Németország Essent, valamint Görlitzet, decemberben pedig Ukrajna Kijevet, míg Magyarország Pécset jelölte a címre. A Tanács 2006 második felében meghozott döntése értelmében a 2010-es kulturális fővárosok Essen, Isztambul és Pécs lesznek. (Érdekesség, hogy a jelölteket értékelő bizottság 2006-os áprilisi jelentése a „győztes jelöltek” közül csupán Péccsel kapcsolatban fogalmazott meg negatívumot, amely szerint az elkövetkező évek kulturális fejlesztéseinek koordinálása érdekében egy független művészeti vezető kinevezése elengedhetetlen.) 4. Pécs mint Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben 4.1. Miért éppen Pécs? 4.1.1. Történelmi múlt és sokszínűség Pécs területe már az első népek, az illírek, a pannonok és a kelták i.e. 5-6. században a mai Magyarország délvidéki területén való megjelenése előtt is lakott volt, hiszen tárgyi emlékek ugyanúgy előkerültek a korábbi réz-, avagy bronzkorból is. A település i.e. 10-ben vált a Római Birodalom részévé, amely akkoriban fontos, csomóponti szerepet töltött be a kereskedelmi és a hadi utak tekintetében. Az államalapítás előtt 27

The Selection Panel for the European Capital of Culture (ECOC) 2010: Report of the selection meeting for the European Capitals of Culture 2010 (A kiválasztással kapcsolatos ülésről szóló jelentés a 2010es Európai Kulturális Fővárosok számára), http://ec.europa.eu/culture/eac/other_actions/cap_europ/pdf_word/report_cap2010.pdf (2007. 08. 05.)

40

számos nép megfordult a térségben: a hunok, a keleti gótok, a longobárdok, avagy az avarok. I. István 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget, valamint a székesegyházat, amelynek eredményeként a későbbiekben olyan szerzetesrendek jelentek meg a városban, mint a bencések, a domonkosok és a ferencesek. A 14. században megalapult Pécsen az első magyar egyetem, a 15. században pedig – Janus Pannonius pécsi püspöknek köszönhetően – a reneszánsz kultúra, építkezés hódított egyre nagyobb teret magának. A város – ellenállás nélkül – a 16. század közepe táján török fennhatóság alá került, amelyből csak 1686-ban tudott felszabadulni. A 18. század második felében az egyházi hatalomtól való függetlenség kivívása következtében Pécs szabad királyi város lett. A 19. században a bányászat, a pezsgőgyártás, az orgonagyár, Zsolnay Vilmos gyára, valamint a várost a térség településeivel összekötő vasútvonalak kiépítése szolgált a fellendülés alapjául. Az I. és a II. világháború idején Pécs az antantszerb, majd a szovjet csapatok megszállása alá került. Az 1950-es években teret nyerő államosítási hullám a pécsi gyárakat, bányákat, s iskolákat sem kerülte el. A szocializmus eszmeiségének hódítása következtében megkezdődött az uránérc bányászata, amelyhez kapcsolódóan egy teljesen új városrész, Uránváros épült meg. A város fontos szerepet játszott az 1956-os forradalom kitörésében is, hiszen a megmozdulások előtti napon, október 22-én az erős indulatokat kiváltó diákparlamantet hívták össze az egyetemen. A rendszerváltás időszaka ismét fordulópont volt a pécsi történelemben, ugyanis ekkortól az ipari fejlesztések helyett a kulturális élet újbóli felvirágoztatása került középpontba.28 A múlt alapján kijelenthető, hogy Pécs szerepe megkérdőjelezhetetlen a magyar és az európai történelem alakulásában. Pécs városa felismerte azt, hogy az etnikai sokszínűség megőrzése, a különféle nemzeti identitású emberek egymás mellett békében való élése lehet kizárólag az alapja a fejlődést, haladást kitűző közös érdekek megteremtésének. Így a városi vezetés erőfeszítései kitűnő példaként szolgálhatnak más, hasonló problémákkal küzdő magyarországi régiók, városok számára is. A fentiekben említettek eredményeként Pécs 1998. március 31-én a svédországi Stockholmban megkapta az UNESCO, a „Városok a békéért” díját. Az elismerést olyan afrikai, arab, ázsiai, csendes-óceáni térségbeli, európai, latin-amerikai, avagy karibi 28

Kultúra – Pécs, Dél-dunántúli régió honlapja, http://www.deldunantul.com/index.php?id=353&print= (2007. 08. 07.)

41

városok kaphatják meg, amelyek lakosságszáma eléri a 100000 főt, avagy, amelyek olyan országban vannak, ahol a városi emberek összessége maximum tíz, ennél kisebb városban él. Ezen feltételek teljesítésén kívül a pályázó városoknak a cím elnyerése érdekében olyan tevékenységeikről kell beszámolni, mint például: a kirekesztés elleni küzdelem, a városrendezés, az oktatás, a kulturális élet, vagy a környezetvédelem. A sikeres, az UNESCO-díjra benyújtott pécsi pályázat elemei kitértek többek között:29 -

a kirekesztés elleni küzdelem és a közösségi párbeszéd előmozdítása területén végzett tevékenységekre, amelyhez Pécs testvérvárosi (Lahti, Eszék, Kolozsvár, Fellbach) és nemzetközi (Alsó-galileai tartomány) kapcsolatait is felhasználta

-

a menekültügyi munkára

-

a szociális tevékenységeket végző alapítványok (TÁMASZ Alapítvány, Pécsi Ifjúsági Egyesület) munkájára

-

a NATO-IFOR békefenntartó erők pécsi tevékenységére

-

a kisebbségi önkormányzat munkájára

-

a munkanélküliek helyzetének javítása érdekében végrehajtott erőfeszítésekre

-

a belvárosi építések, felújítások állapotára, a városfejlesztési koncepcióra (pl.: bizonyos területeken a fő cél a kisvárosi hangulat megőrzése)

-

a város körüli és a városon belüli közlekedés állapotának javítására

-

a

szelektív

hulladékgyűjtési

akciókra,

valamint

a

civil

szervezetek

környezetvédelmi munkájára -

a nemzetiségi kulturális centrumok tevékenységeire (pl.: Magyar-Román Baráti Társaság, Magyar-Finn Baráti Társaság)

-

a Pécsi Horvát Színház jelentőségére

-

a városi médiában is megjelenő nemzetiségi műsorok eredményeire

-

a nemzetiségi nyelvoktatásnak az óvodától, az egyetemig terjedő útjára

4.1.2. Pécsi nevezetességek Pécs városának történelmi múltja rengeteg olyan nevezetességgel gazdagította a várost, amely méltán emeli azt nemcsak Magyarország, hanem Európa meghatározó kulturális központjai közé. A végtelennek tűnő pécsi kulturális kincsestárból az alábbiakban néhány részletezésre került: 29

Pécs a béke városa, Pécs város hivatalos oldala, http://www.pecs.hu/index.php?foid=1&oldal=unesco (2007. 08. 05.)

42

Széchenyi tér A Széchenyi tér Pécs városának főtere, amely számtalan eseménynek, valamint épületnek adott és ad otthont. Az előbbiek közül kiemelendő, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején itt ütköztek meg a császári csapatok a helyi lakossággal, valamint 1918 októberében itt kiáltották ki a Nemzeti Tanácsot, 1921-ben pedig a Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot.30 A tér egyik legmeghatározóbb épülete a magyarországi török hódoltság idejéből származó, Gázi (=„győztes”) Kászim pasa által építtetett dzsámi, amelynek kövei korábban egy, még a tatárjárás előtt épült templom (Szent-Bertalan templom) falait erősítették.31 Dóm tér Míg a Széchenyi tér a pécsi polgári élet központjának tekinthető, addig a Dóm tér az egyházi élet centruma. Így bár fizikai értelemben az egyházi és a világi terület a városon belül elkülönül egymástól, de a két tér közelsége mégis arra enged következtetni, hogy a polgárság számára az istentisztelet lehetőségének közelsége mindig is fontos volt. A 200–250 éve mai formáját elnyerő tér a már a 11. században is állt, amely az azóta többször leégett, s így újjáépített, valamint átépített székesegyházról kapta a nevét. Magyarország egyik legnagyobb temploma a maga négytornyos jellegével nemcsak ország-, hanem Európa szerte is különlegesnek számít. Az épület övezte tisztelet és megbecsülés legújabb kori bizonyítéka, hogy 2000-ben egy impozáns bronzkaput építettek a templomhoz.32 Pécs, vagyis római kori nevén Sopianae már az államalapítás előtti időkben is lakott település volt. Sopianae az egykori Római Birodalom jelentősebb városai közé tartozott. Mindennek igazolója a Kr. u. a 4. századból származó ókeresztény temető, amelynek területén több korabeli sírépítmény, kápolna, sírkamra és mauzóleum maradványait tárták fel. Az egykori temető nemcsak európai, hanem világviszonylatban is egyedülálló, amelynek elismeréséül 2000-ben az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének vagyis az UNESCO-nak a Világörökségi 30

Pilkhoffer Mónika, Kovács Zoltán: Pécs, Alexandra kiadó, 6-7 p. U.o. 7-11 p. 32 Pázmándy Zsolt: Pécsi séták, Kőszeg, ESCORT 96 Bt., 2003. 25-29 p. 31

43

Bizottsága felvette azt a világörökségi lista elemei közé. (Ezzel Magyarország – a Budai Vár és Hollókő 1987-es, a Hortobágyi Nemzeti Park és a magyar-szlovák határon fekvő Aggteleki-barlangrendszer 1995-ös, valamint a pannonhalmi Bencés Apátság 1996-os felvétele után – egy újabb helyszínnel gazdagodott a világ legértékesebb kulturális emlékeinek a sorában.)33 Pécs azonban nemcsak a belvárosi, hanem az azon kívüli nevezetességeiről is ismert. Pécs, a belvároson kívül Pécs régiójának domborzatát leginkább a Mecseket alkotó hegyek-völgyek határozzák meg. A természetbe kirándulni vágyók nemcsak Pécsen kívül, hanem a városon belül is találhatnak igényeiknek megfelelő útvonalakat. A pécsi külvárost olyan nevezetes területek, épületek alkotják, mint például:34 -

a XIX. század végén épült vasútállomás

-

a Pécsi Tudományegyetem különböző karainak épületei

-

az 535 méteres Misina tetőn található, közel 200 méteres magasságú, lifttel és étteremmel ellátott pécsi tévétorony

A pécsi régiót, s ezzel együtt a régióban központi szerepet betöltő Pécs városát, a felsoroltakon kívül számos természeti kincs teszi még inkább vonzóbbá:35 -

a Villányi-hegység lankáinak egyedülálló klímája az ottani szőlőültetvényekből előállított borok „legfőbb alapanyaga”

-

a „kelet Svájca” névvel is fémjelzett Orfűi-tó, valamint az abaligeti cseppkőbarlang

-

egyedülálló látnivalókat kínál a mocsaras területű Ormánság és számos kikapcsolódási,

szórakozási

lehetőséget

nyújt

a

harkányi

nemzetközi

gyógyfürdő, amelynek gyógyvize 1500 méteres mélységből tör a felszínre

33

Pécs (Sopianae) ókeresztény temető a világörökség része, Pécs város hivatalos oldala, http://www.pecs.hu/index.php?foid=1&oldal=vilagorokseg (2007. 08. 05.) 34 Pilkhoffer Mónika, Kovács Zoltán: Pécs, Alexandra kiadó, 60-78 p. Pázmándy Zsolt: Pécsi séták, Kőszeg, ESCORT 96 Bt., 2003. 38-46 p. 35 Pilkhoffer Mónika, Kovács Zoltán: Pécs, Alexandra kiadó, 80-84 p.

44

Az említett épített és természetbeli nevezetességeken kívül Pécs még mindig tartogat meglepetéseket. 4.1.3. Pécs európai értéke A történelmi múlt, az etnikai sokszínűség tiszteletben tartása, valamint annak fenntartása, továbbá a számos egyedülálló nevezetesség egyértelműen jelzi Pécs alkalmasságát arra vonatkozóan, hogy 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa legyen. A város európai értékét erőteljesen növeli egy igencsak fontos fogalom, vagyis a régióközpontúság. Az Európai Unió egyik jelentős célkitűzése az akár a földrajzi országhatárokat is átlépő régiók közötti összeköttetés minél több szálon (pl.: oktatás, környezetvédelem, kisebbségi politika… stb.) való erősítése, amelyek fő feladata az egységes európai közösséghez való tartozás érzetének kialakítása. Pécs városa e kritériumnak kettős értelemben is megfelel: a városon belüli kulturális sokszínűség megőrzésén túl (működik itt pl.: német, lengyel, szerb, horvát, ukrán, vagy akár ruszin kisebbségi önkormányzat is) arra is törekszik, hogy más, nem magyarországi városokkal is minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki. Pécs, közel 2000 éves történelme során már többször felismerte, hogy az „országtáblák” a kultúrának nem szabhatnak határt. Feltétlenül említést érdemel Pécs és a Balkán, valamint az iszlám térség igencsak szoros kapcsolata. Mindennek két fontos bizonyítéka is van: a török hódoltságon kívül a város a szomszédos horvát kultúrának is egyik fontos helyszíne, hiszen az egyik legismertebb horvát író, Miroslav Krleza itt végezte tanulmányait. A Törökországgal, valamint a Horvátországgal való kapcsolat segíthet megismertetni az említett országok kultúráját, gondolkodásmódját, amely hozzájárulhat az Európai Unió törökországi és balkáni bővítésének a felgyorsításához. Az előbbiekben részletezetteken kívül a város számos okot ad arra, hogy azt az egyedi európai értékek kategóriájába lehessen sorolni:36 -

Pécs a török kultúra, valamint a magyarországi németek fellegvára (a magyar területen élő németek többsége ebben a városban, avagy a hozzá tartozó

36

A jövő gyökerei – Pécs Európa Kulturális fővárosa – 2010, Pécs2010 Menedzsment Központ, http://www.pecs2010.hu/hun/main.php?include=palyazatrovid (2007. 03. 30.)

45

régióban él), így a többi 2010-es kulturális fővárossal, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal szoros egységet alkot -

a nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió déli határvidékén való elhelyezkedése miatt, összeköti a „nyugati” és a „keleti” világot

-

a múlt kultúrájának őrzője, valamint a jövő művészetének egyik szülőföldje (ezt fejezi ki a pécsi kulturális fővárosi pályázat jelmondata is: „A jövő gyökerei”), amely a közösség teremtésének elengedhetetlen eleme

Pécsnek az EKF-pozícióra való rátermettségét az előbbi megállapításokon kívül összességében egy a lakosság körében végzett felmérés is – bizonyos aggályoktól eltekintve – alátámasztja. 4.2. Pécs alkalmassága: lakossági vélemények alapján 37 A 2006 decemberében készült felmérés az alábbiakban felsoroltakra hívja fel leginkább a figyelmet. Vélemények Pécsről – országos szinten -

Pécs az első helyet foglalja el a megkérdezettek körében a „kedvenc nagyváros” kategóriában

-

más magyar EKF-jelöltekkel ellentétben, nincs kizárólag egyetlen olyan nevezetesség, történelmi emlék, kulturális esemény, amelyet a válaszadók Pécshez tudnának kötni (mindez Pécs sokszínűségét fejezi ki, amely miatt a város mindenkit más miatt vonz) -

nem elhanyagolható tény, hogy a megkérdezettek a „Mi jut eszébe elsőre a városról?” kérdésre kizárólag kulturális, avagy ahhoz kapcsolódó emlékeket említettek meg (pl.: dzsámi, minaret, székesegyház), amely társadalmilag is alátámasztja Pécs EKF-alkalmasságát – míg más magyar EKF-jelölteknél a kulturális örökségek megemlítése kevésbé volt

37

Pécs és az „EKF-Pécs2010” – kutatási eredmények összefoglalója, Pécs, Dr. Törőcsik Marketing Inspiráció Kft., 2006 december, http://www.pecs2010.hu/letolt/Pecs_es_az_EKF-Pecs2010_kutatasi_eredmenyek.pdf (2007. 03. 30.)

46

domináns (pl.: Miskolcra és Győrre – többek között – az „iparváros”, avagy a „gépek, gépgyártás” fogalmával asszociáltak) -

Pécs regionális központi szerepét igazolja az a tény, hogy a dél-alföldi, illetve a dél-dunántúli területeken élők között ez a város a legnépszerűbb

-

Pécs első találkozásra rabul ejt – e kifejezés igazságát fejezi ki az a megállapítás, miszerint a megkérdezettek kb. 11%-a többször tért már vissza a mecseki városba egy három éves időtartamban (egyes magyar EKF-jelöltek esetén ez 68%), ugyanakkor igen nagy azoknak is az aránya, akik még egyszer sem jártak Pécsen (44%) -

a kimutatás szerint a Pécsre tervezett látogatások aránya növekedni fog, amelynek egyik fő oka a város EKF-jelöltsége, illetve az azt felvezető kulturális események sora

-

a városhoz kapcsolható jelzők tekintetében sem lehet erős pozicionálásra következtetni, ugyanis a felmérésben részt vettek mind különböző jellemzőt emeltek ki Pécs esetében, amely arra utal, hogy a város nem összpontosít kizárólag egy-egy érték központba való helyezésére, hanem épp ellenkezőleg, diverzifikált értékrendszer kialakítására helyezi a hangsúlyt -

a leggyakrabban megemlített jellemzők: kulturális, szép, hangulatos, fejlődő

-

érdekesség, hogy Pécs EKF-szlogenét („Pécs a határtalan város”) a megkérdezettek legkisebb hányada tartja jellemzőnek; a legtöbben a „Pécs, a hangulatos város” kifejezést tartják a leginkább mérvadónak a dél-dunántúli város esetében, amely a település kisvárosias jellegére utal

Vélemények az EKF-programról – országos szinten -

az EKF-program egyik sikerének záloga, a népszerűsítés, ismertségének a lakosság minden egyes rétegében való elterjesztése, amelyre Pécs esetében erőteljesebben kell összpontosítani, hiszen a megkérdezettek közül leginkább a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők (70%), a jó jövedelmi helyzetben lévők (70%) és a dél-dunántúli lakosság (92%) körében ismeretes a kulturális főváros fogalma, s az azzal járó többletérték

-

a lakosság az EKF-programtól elsődlegesen a turizmus fellendülését várja, amely a gazdasági konjunktúrát is maga után vonná: 47

1.sz. ábra Az EKF-program pozitív hatásai - több válaszlehetőség esetén (százalékos megoszlás) 80,00% 70,00%

67,20%

65,60%

60,00%

51,50%

50,00%

47,40%

45,60% 39%

40,00% 30,00% 20,00%

Munkahelyek létesülnek

Fellendül a régió gazdasága

Jobb lesz Pécs megítélése

Több turista látogat Magyarországra

Sok turista látogat a városba

0,00%

Kulturális centrummá válik a város

10,00%

Forrás: Pécs és az „EKF-Pécs2010” – kutatási eredmények összefoglalója, Pécs, Dr. Törőcsik Marketing Inspiráció Kft., 2006 december, 34 p., http://www.pecs2010.hu/letolt/Pecs_es_az_EKF-Pecs2010_kutatasi_eredmenyek.pdf (2007. 03.30.)

-

az EU szintjén történő kezdeményezésekhez hasonlóan, a megkérdezett lakosság nagy része az Európai Unió jelentős pénzügyi támogatását várja el a kulturális, infrastrukturális és egyéb fejlesztések tekintetében (ugyanakkor mindennek megvalósulása, a korábbiakban már említett példák szerint, egyáltalán nem valószínű): 2.sz. ábra Lakossági vélemény az EU pénzügyi támogatásáról a hazai EKF-programok kapcsán (százalékos megoszlás)

2,50% 7,50%

egyáltalán nem 10,20%

47,60%

kevéssé nem tudja

32,20%

természetes elvárásnak érzi elvárható

Forrás: Pécs és az „EKF-Pécs2010” – kutatási eredmények összefoglalója, Pécs, Dr. Törőcsik Marketing Inspiráció Kft., 2006 december, 36 p., http://www.pecs2010.hu/letolt/Pecs_es_az_EKF-Pecs2010_kutatasi_eredmenyek.pdf (2007. 03.30.)

48

A pécsiek Pécsről és az EKF-ről -

a felmérés szerint a pécsi lakosság jelentős része (97%) tudatában van a város 2010-ben betöltendő rangos pozíciójának, amely megfelelő alapot ad az EKFtagságról alkotott vélemények megformálásának: -

a lakosság pozitívumként megemlítette többek között: -

a turisták növekvő számát; az infrastrukturális fejlődést; avagy az új munkahelyek létrejöttét

-

a negatívumok közé sorolandó: -

az esetleges áremelkedés; a politikai viták kialakulása; az építkezésekkel járó megpróbáltatások; illetve a város EKF-re való alkalmatlanságának bebizonyosodása

-

a pécsiek nagy része (97,2%) nemcsak, hogy ismeri, de támogatja, s örül is Pécs 2010-ben

esedékes

kulturális

központtá

válásához,

amelynek

egyik

figyelemreméltó következménye, hogy a válaszadók majdnem fele (45,7%) aktív szerepet vállalna a programok lebonyolításában -

a felmérés idejében a megkérdezettek az EKF-pozícióra való felkészültség szintjét 41,84%-osnak vélték (e tényadat vonatkozásában intő jel, hogy minél magasabb volt az adott válaszadó iskolai végzettsége, annál alacsonyabb volt az általa megnevezett százalékos érték)

Összességében kijelenthető, hogy a magyar lakosság pozitív hozzáállást tanúsít az EKF-projekt felé, s reményteljesen várja a programsorozattal együtt járó esetleges fejlődést is. Ezek a várakozások kissé túlzottak is, hiszen a nagy hányad elsősorban az EU által adandó olyan égi adományként tekint minderre, amelyhez minimális önálló erőfeszítés szükségeltetik. Mindez az EKF-tagságra való felkészülés elkövetkezendő éveiben, a projekt sikerességének érdekében, figyelmeztető jelként is felfogható. (Ennek ellensúlyozása lehet az, ha a pécsi projekt vezetői a későbbiekben a lakosság még átfogóbb tájékoztatására helyezik a hangsúlyt, valamint erősítik azt a tudatot, hogy a tényleges fejlődés alapja az önálló lépések megtétele.) Továbbá különösen fontos felhívni a figyelmet a pécsi lakosság véleményére, amely lokálpatriótaként szinte a lehető legjobban érintett a felkészülésben, végrehajtásban. A félelmek között megemlített áremelkedés, valamint a politikai viták kialakulása, 49

felerősödése veszélyeztethetik leginkább a projekt sikerességét. Az előbbivel kapcsolatban figyelni kell arra (pl.: az EKF-hez kapcsolódó szolgáltatások, termékek árainak maximalizálásával), hogy a vezetőket, a projektek, programok lebonyolítóit ne a hirtelen meggazdagodás vágya vezérelje, hanem a hosszú távú, elsősorban a helyi lakosság számára pénzügyi nehézséget nem okozó jövedelmezőség kialakítása. Az utóbbi lakossági félelem pedig a leginkább az alapja annak, hogy az iskolai végzettség növekedésével fordított arányban csökken az EKF-re való felkészültségi mutató értéke. A szükséges fejlesztéseknek a közös, s nem az egyéni, politikai érdekek mentén kell megvalósulniuk. 4.3. Pécsi fejlesztések 2010-re, illetve 2010-ig 4.3.1. A 2010-re tervezett kulcsprojektek, fejlesztések bemutatása 38 A tervezett kulcsprojektek nagy része a város keleti, elmaradottabb térségében valósul meg. Az egyes beruházások egymáshoz való közelsége következtében egy megújult városrész helyett sokkal inkább egy új, a művészetet középpontba állító negyed jön létre: 3.sz. ábra A pécsi EKF-kulcsprojektjei térképen

Forrás: http://www.pecs2010.hu/ecc/index1024.html (2007. 09. 24) 38

Az egyes kulcsprojektek bemutatásának alapját a hozzájuk tartozó megvalósíthatósági tanulmányok képezik.

50

Zenei és konferenciaközpont 39 A keleti, jelenleg igencsak lepusztult városrészben létrehozandó központnak kettős funkciót

határoztak

meg:

elsősorban

hangversenyterem,

másodsorban

pedig

konferenciaközpont. A projekt fő célja, hogy Pécs a zenei élet egyik meghatározó nemzetközi központjává váljon (hiszen az épület fellépési lehetőséget kell, hogy biztosítson mind a komolyzene, mind a modern kor zenei képviselői számára), valamint segítséget nyújtson a belföldi zenei világ képviselőinek, művészeinek a megfelelő minőségű

munka

elvégzéséhez.

(A

beruházás

különösen

a

pécsi

Pannon

Filharmonikusok munkáját könnyítheti meg.) A komplexum, a fentiekben már említett konferenciaturizmusnak is az egyik fő célpontjává kíván válni, amely elsődleges eszköze nemcsak a helyiek, de az ország bármely szegletében élők számára a nemzetközi kapcsolatok bővítésének, a nemzetközi tapasztalatcseréknek. A létesítendő épület funkcióiból adódóan, Pécs városát érintő, két égető problémára ad megoldást. Egyrészt a múlthoz és a jelenhez méltó, a modern kor igényeit tökéletesen kielégítő környezetbe kerülhet a pécsi zenei élet (a városban több fúvós- és kamarazenekar, illetve számos amatőr kórus létezik), másrészt pedig a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi konferenciáinak már nem kell majd budapesti helyszínt nézni, s ezáltal a város, a régió nem fog elesni az ilyen tanácskozások által generált pénzügyi és szellemi többletbevételektől. Zsolnay-kulturális negyed 40 A Zsolnay-porcelángyár területén lévő, már nem használt ipari létesítmények felújításának folytatását, illetve azok kulturális, oktatási, termelési és egyéb szolgáltatási funkciókkal való ellátását tűzte ki egyik fő céljává a pécsi EKF-projekt elöljáróinak csoportja. A negyed kialakítása az alábbi célokat kívánja kielégíteni:

39

„A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” című pályázati könyv fejlesztési fejezetének melléklete: Zenei és konferenciaközpont, http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/zenei_es_konferenciakozpont.pdf (2007. 09. 24.) 40 „A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” című pályázati könyv fejlesztési fejezetének melléklete: Zsolnay-kulturális negyed, http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/zsolnay_kulturalis_negyed.pdf (2007. 09. 24.)

51

-

„kulturális örökség védelme” (a gyár a közép-európai ipartörténet egyik meghatározó létesítménye)

-

„a kortárs művészet és a kreatív ipar támogatása” (a Kortárs Művészeti Központ és a kreatív ipar inkubátorházával)

-

„művészetoktatás ipari környezetben”

-

„közművelődési célok” (pl.: a helyi ipar, iparágak megismertetésének elősegítése iskolai csoportok számára)

-

„turisztikai vonzerő-fejlesztés” (a kulturális értékek, ipartörténeti ritkaságok megismerésének lehetőségét, az építendő minden igényt kielégítő, magas kategóriájú szállodák teszik még inkább vonzóbbá)

-

„városfejlesztési szempontok” (a kulturális negyed a végpontját – más szemszögből – bejáratát képezi annak a belváros keleti irányú kiterjesztését célul kitűző városfejlesztési koncepciónak, amellyel egy új „kulturális tengely” jönne létre; mindennek következtében jelentősen javulna a környék jelenlegi állapota, valamint az itt élők életkörülménye)

(A Zsolnay-negyedhez tartozó beruházások közé tartoznak még – többek között – vendéglátóhelyek építése, a negyedhez tartozó közpark rekonstrukciója, valamint parkoló megépítése is.) „Nagy Kiállítótér” 41 A „Nagy Kiállítótér” kulcsprojekt megvalósításával, a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárának és számos képzőművészeti kincsének megfelelő helyet és minőséget biztosító környezetben való elhelyezése érdekében, sor kerül egyrészt az egykori Vármegyeháza épületének rekonstrukciójára, valamint ahhoz kapcsolódóan a kiállítótér funkcióját betöltő, új épületrész megépítésére is. (Így a projekt jelentős lépést tesz a kulturális kiállítások budapesti centralizációjának feloldásában.) A kiállítótér kialakítása már olyan rég megoldatlan problémákra kínál megoldást, mint például:

41

„A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” című pályázati könyv fejlesztési fejezetének melléklete: „Nagy Kiállítótér”, http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/nagy_kiallitoter.pdf (2007. 09. 24.)

52

-

a Modern Magyar Képtár kiállítási anyagának egy helyre való összpontosítása (jelenleg két különálló épületben, nem megfelelő nagyságú területen vannak a látnivalók)

-

a műtárgyak raktározásának és az egyéb munkák (pl.: restaurálás) helyszíneinek egy helyre való csoportosítása (ezáltal a műtárgyak szállítási igénye, s így sérülési veszélye a minimálisra csökken)

-

az állandó és az időszaki kiállítások együttes jelenléte (utóbbiak révén, a kortárs magyar művészeten kívül, akár nemzetközi forrásból származó kultúrkincsek is megjelenhetnek a városban)

Regionális könyvtár és információközpont 42 A Zsolnay-negyedhez, valamint a Zenei és Konferenciaközponthoz hasonlóan ez a projekt is része a város alacsony fejlettségi szintű, keleti felébe irányuló „kulturális tengelyének”. A projekt fő célja, hogy a városi, valamint a megyei könyvtár működtetését egy helyre összpontosítsa úgy, hogy mindeközben a látogatók kutatómunkáját,

kiszolgálását

a

lehető

legmagasabb

színvonalú

informatikai

infrastruktúrával segítse meg. Az új könyvtár az egész régió számára modernizációs fellendülést

eredményezhet,

hiszen

számos

más

település

könyvtárával

fog

mindennapos elektronikus kapcsolatban lenni, s így a hátrányosabb területeken élők számára is könnyebbé és gyorsabbá válik a tudáshoz való hozzáférés lehetősége. Közterek és parkok újjáélesztése 43 A Pécsen található számos köztér és park felújítása nemcsak a város állagának megóvását, valamint fejlesztését szolgálja, hanem meghatározó szerepet játszik a hétköznapi emberek számára a városi kultúra újbóli felfedezésében, az eddig elhanyagolt, de el nem felejtett kulturális értékek megismerésében, valamint az egyes társadalmi rétegek közti kommunikáció megteremtésében.

42

„A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” című pályázati könyv fejlesztési fejezetének melléklete: Regionális könyvtár és információközpont, http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/regionalis_konyvtar_es_informaciokozpont.pdf (2007. 09. 24.) 43 „A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” című pályázati könyv fejlesztési fejezetének melléklete: Közterek és parkok újjáélesztése, http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/kozterek_es_parkok_ujjaelesztese.pdf (2007. 09. 24.)

53

A kulcsprojekt megvalósításra váró célkitűzései sokkal többre utalnak, mint ami első olvasatra az olvasó eszébe jut: -

a város műemlékeinek védelme, megőrzése érdekében műemlék-gondozási stratégia kialakítása, illetve a helyi és műemléki védelem alá helyezni kívánt épületek dokumentálásának elkészítése

-

a közterületek felújítása, az itt uralkodó gépjárműforgalom dominanciájának megszüntetése, az emberek és a kulturális kikapcsolódás találkozási pontjainak kialakítása

-

a városi zöldfelületek felfrissítése, valamint (jelenlegi alacsony száma miatt) bővítése, a természet újabb pécsi területeken történő meghonosítása; a gyermekek számára játszóterek, a fiatalok részére pedig a szabadidőben eltölthető sportolási lehetőségek biztosítása (bárki által használható sportpályák építésével), amelynek fő célja a városi vonzerő és a hosszú távon pozitív hatást kifejtő, „erősebb” munkaerőt és az elvándorlást megakadályozó egészséges életmód felé „terelés” támogatása

-

a városi csobogók, szökőkutak felújítása, valamint azok vízzel való ellátottságának

karsztvízi

forrásokkal

történő

biztosítása,

amelynek

költségkímélő és nem mellékesen környezetbarát hatásai lesznek 4.3.2. Ráhangolódás 2010-re, az EKF-programstruktúra bemutatása 44 A kulturális fővárosi esztendő sikerét – az említett, hosszú távú hatást kifejtő fejlesztéseken, intézkedéseken kívül – nagy mértékben befolyásolják az elsősorban rövid távon eredményeket produkáló kulturális programok. Hiba lenne azt feltételezni, hogy csupán az infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket szükséges elkezdeni már a meghatározott dátum előtti években, hiszen mindez nem lenne elegendő az érdeklődés fokozására, a céldátum idején a programokban való aktivitás serkentésére. Így a 2010-es esztendőre való ráhangolódás keretében a pécsi pályázat minden évet egy meghatározott témakör köré épít. Az alábbiakban az egyes évekre vonatkozóan néhány fontosabb célkitűzés ismertetésére kerül sor: -

kulturális örökség éve (2006): az egyes európai világörökségi helyszínek magyarországi

44

bemutatkozása;

szakemberek

tapasztalatcseréje

a

Takáts József (a pécsi pályázat szövegírója): A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010, Pécs, Európa Centrum Kht., 2005. 88-107 p.

54

műemlékvédelem és kulturális örökségek helyi identitásra gyakorolt hatása témakörökben -

a tanulás és tanítás éve (2007): európai szintű tanácskozások az értelmiség jövőbeli kihívásairól (pl.: a globalizáció függvényében), a múlt és a jövő művészetének viszonyáról, a modern tanulás problémáiról

-

a környezet és egészségkultúra éve (2008): felhívás az egészséges életmód, a környezetvédelem fontosságára (amelynek alapja az a tervezet, amely fő célja, hogy a városfejlesztési intézkedésekben teret nyerjenek az ökológiai szempontok)

-

a vallás kultúrájának éve (2009): a pécsi püspökség alapításának 1000. évfordulója idején, a vallási szempontból is igencsak sokszínű város, a vallások békés egymás mellett élésének fontosságára kívánja felhívni a figyelmet

A kulturális évben, azaz 2010-ben Pécsen számos kulturális esemény, program színesíti, s ezáltal öregbíti a város hírnevét. Pécs házigazdája kíván lenni – többek között: -

a Manifesta nemzetközi művészeti szemlének,

-

a VI. Kórusolimpiának,

-

a XV. Nemzetközi Felnőttbábfesztiválnak (ez a rendezvény kizárólagos pécsi különlegesség)

-

számos nemzetközi konferenciának (pl.: a nemzetközi Regionális Tudományok Társasága konferenciának, amelynek témája a „Kultúra és regionális fejlődés” lesz; vagy a Latin-Amerikai Tanulmányok Európai Tanácsa kongresszusának)

Feltétlenül megemlítendő, hogy bizonyos programok már korábban is elkezdődtek, ilyen pl.: a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) „Welcome to Pécs” 2006-tól 2010-ig tartó ingyenes angol alapfokú nyelvoktatási tanfolyama, amely a Pécsre érkező külföldiek kiszolgálását segíti meg. 4.3.3. Javasolt beruházások, programok az EKF-esztendőre A fentiekben ismertetetteken kívül még további újdonságok színesíthetik a kulturális évet, amelyek – véleményem szerint – az alábbiak lehetnek:

55

-

egy, vagy akár több éven keresztül is megrendezésre kerülő programok kialakítása, mint például: -

a kultúra az esélyegyenlőség egyik legfőbb megteremtő eszköze, ezért olyan eseményeket kell megszervezni, amelyeknek főszereplői és kizárólagos

kedvezményezettjei

a

rászorulók

(pl.:

rászorulók,

hajléktalanok színháza, amelynek bevétele kizárólag a fellépőket illeti meg) -

„Poémia-körök” címszóval a városi közterületeken olyan mobilkávéházak létrehozása, ahol 10-20 ember tud egyszerre helyet foglalni kör alakzatban, s a résztvevők saját, vagy más szerzők verseit, elbeszéléseit ismertetik, illetve megvitatják azt a többiekkel

-

„Városi koncertturné” jelszóval egy héten legalább egyszer a város különböző pontjain a magyar, a balkán, a török, avagy a német zenei kultúra egy képviselőjének fellépése

-

„Fedezd fel Pécset!” – ügyességi, felfedező játék szervezése családok számára, amelynek során a régi és az új pécsi nevezetességeket kell megtalálniuk a városba érkezőknek, térkép nélkül, csupán verses formában történő útbaigazítás alapján (minden a városba érkező család a városhatár átlépésekor kapna egy ilyen eligazítást papír formájában, s ha minden

városi

nevezetességet

bejártak,

valamint

az

említett

dokumentumot mindenhol lepecsételtették, akkor egy bizonyos központi helyen ajándékcsomagot kaphatnának – egy család havonta csak egyszer részesülhet ajándékban) -

egyéb javasolt beruházások: -

a városba látogatók számára tematikus útvonalak kijelölése a járdákon történő felfestéssel, illetve az azok melletti táblák kihelyezésével (pl.: a vallási nevezetességeket bemutató útvonal; a város történelmi korszakait felelevenítő épületek sorozatának útja; az egyes EKF-kulcsprojekteket összekötő tematikus útvonal)

-

Essennel és Isztambullal karöltve minden 2010-es kulturális fővárosban olyan kivetítők kiállítása, amelyen mindig a másik két EKF-város főtere, avagy jellegzetes területe látható (e kivetítőkön keresztül a lakosság, avagy a látogatók a másik két városba képüzeneteket küldhetnének) 56

4.4. Pénzügyi terv, struktúra 45 Az előző fejezetekben részletezettek megvalósulása már nem a szándéktól, hanem sokkal inkább a pénztől függ. A pécsi pályázat pénzügyi tervének kialakításakor a lehető legnagyobb gondossággal kívántak eljárni, ezért annak alapját olyan dokumentumok képezik, mint például a korábban már megemlített 2004-es Palmerjelentés, avagy a 2008-ban leendő EU-n kívüli, európai EKF-város, a norvégiai Stavanger

pályázatának

a

finanszírozásról

szóló

része.

Ez

utóbbi

tényező

figyelembevétele azért is nagyon fontos, mert az EU-elöljárói azt kiemelkedőnek, s mások számára példaértékűnek titulálták. A pécsi projekt költségtervezete két nagy csoportra oszlik: működési, fejlesztési kiadásokra; illetve működési, fejlesztési bevételekre. A működési kiadások összértéke 38,8 millió euró, amely az alábbi részarányokból tevődik össze: 4.sz. ábra A pécsi EKF-projekt működési kiadásainak összetétele (százalékos megoszlás) 1,0%

8,5%

8,0%

0,2% 14,0%

68,3% Bérek Adminisztráció Értékelés, utógondozás Promóció és marketing Programokhoz, projektekhez kapcsolódó kiadások Tartalék keret

Forrás: „A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” című pályázati könyv fejlesztési fejezetének melléklete: Pénzügyi terv, 1 p., http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/penzugyi_terv.pdf (2007. 09. 04.)

Ezen kiadások a 2006-2011 közötti időszakra vonatkoznak (kivéve a tartalék keretet, amelyet 2009 és 2011 között alkalmaznak majd), amelyek jelentős hányada természetesen a 2010-es évre összpontosul. Külön kiemelendő, hogy a pályázat készítői 45

„A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” című pályázati könyv fejlesztési fejezetének melléklete: Pénzügyi terv, http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/penzugyi_terv.pdf (2007. 09. 04.)

57

a költségvetésből nem hagyták figyelmen kívül a 2010 utáni időszakot sem, hiszen a kulturális fővárosi évben szerzett ismertség hosszú távú fenntartásának alapja, az azt követő időszak megfelelő intézkedései (pl.: marketingtevékenység). Bár a pályázati anyagban 2010-et követően csupán egy évre fogalmaztak meg pótlólagos kiadásokat, de természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az azt követő években az említettekre ne lenne szükség. A pécsi projekt tervezett működési kiadásai nemzetközi szinten nem sorolhatók a legnagyobbak közé:46 5.sz. ábra Pécs és néhány eddigi kulturális főváros költségvetésének összehasonlítása (millió euró) 250

millió euró

200

150

100

50

0 Pécs (2010)

Lille (2004)

Genova (2004) Graz (2003)

Salamanca (2002)

Bruges (2002) Rotterdam (2001)

Porto (2001)

Santiago (2000) Reykjavik (2000)

Prága (2000)

Helsinki (2000) Krakkó (2000)

Brüsszel (2000) Bologna (2000)

Bergen (2000)

Avignon (2000) Weimar (1999)

Stockholm (1998)

Thesszaloniki (1997) Koppenhága (1996)

Luxemburg (1995)

Működési kiadások

Működési bevételek

Forrás: Robert Palmer: European Cities and Capitals of Culture – City Reports – Part II (Európa Kulturális Városai és Fővárosai – Városi Jelentések – II. rész), Brussels, Palmer-Rae Associates, August 2004, 19 p., 36 p., 53-54 p., 71 p., 88 p., 104-105 p., 120 p., 137 p., 156 p., 174 p., 191 p., 211 p., 226 p., 241 p., 257 p., 275 p., 295 p., 311 p., 329 p., 344 p., 349 p., http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/pdf_word/cap_part2.pdf (2007. 09. 03.) 46

- Koppenhága (1996) adatainak forrása: Torben Fridberg and Inger Koch-Nielsen: Cultural Captial of Europe Copenhagen 96 (Európa Kulturális Fővárosa Koppenhága 96), Copenhagen, The Danish National Institute of Social Research, 1997. 51 p. - Krakkó (2000): A működési kiadások a 2000-es év kiadásait tartalmazzák (a korábbi évekét nem). - Santiago (2000): A város teljes neve, Santiago de Compostela; működési kiadásai nem ismertek. - Porto (2001): A működési bevételek a teljes bevételt tükrözik, amelyben jelentős a kormányzati hozzájárulás (több mint 182 millió euró).

58

A fejlesztési kiadások a kulturális infrastruktúra fejlesztéseire vonatkoznak, azaz jelen esetben a pécsi kulcsprojektekre, amelyek összértéke eléri a 141,225 millió eurót. Ez az összeg a következő arányokban oszlik majd meg: 6.sz. ábra A pécsi EKF-projekt fejlesztési kiadásainak összetétele (százalékos megoszlás) 21,4%

22,8%

14,2% 10,1%

31,5%

Zenei és konferenciaközpont Zsolnay kulturális negyed Nagy Kiállítótér Regionális könyvtár és információközpont Közterek és parkok újjáélesztése

Forrás: „A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” című pályázati könyv fejlesztési fejezetének melléklete: Pénzügyi terv, 3 p., http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/penzugyi_terv.pdf (2007. 09. 04.)

A fejlesztési és a működési kiadások összessége meghaladja a 180 millió eurót, azaz a 44 milliárd forintot. (Korábbi EKF-városokhoz képest ez az összeg a „felsőközép kategóriába” sorolható, hiszen míg az 1997-es kultúrfőváros, Thesszaloniki kiadásai elérték a 300 millió eurót, addig Avignon (2000) ugyanezen értéke 29,08 millió euró volt.) A kiadások fedezésére szolgáló bevételek mindkét típusa több forrásból származik: 7.sz. ábra A pécsi EKF-projekt működési bevételeinek összetétele (százalékos megoszlás) 5,7%

1,5%

Nemzeti szint (állam) 2%

Megye, partnertelepülések

5% 1,5% 3,8%

Város 40%

33%

EU direkt EU egyéb (pályázatok) Szponzoráció (cash)

7,5%

Szponzoráció (termék szolgáltatás) Egyéb dotáció, alapítványok Termékeladásból, jegyértékesítésből származó bevétel

Forrás: A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” című pályázati könyv fejlesztési fejezetének melléklete: Pénzügyi terv, 3 p., http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/penzugyi_terv.pdf (2007. 09. 04.)

59

8.sz. ábra A pécsi EKF-projekt fejlesztési bevételeinek összetétele (százalékos megoszlás)

5%

Városi-m egyei önrész

20%

Állam i

75%

EU (NFT-n keresztül) 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

Forrás: A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” című pályázati könyv fejlesztési fejezetének melléklete: Pénzügyi terv, 3 p., http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/penzugyi_terv.pdf (2007. 09. 04.)

A projekt tervezői a működési bevételek jelentős részét az állami és a városi szintű forrásokból remélik. Mindez labilissá teszi az egyes kiadások finanszírozásának biztonságát, hiszen egy bármikor bekövetkező politikai döntés, változás akár a projekt megvalósítását is veszélyeztetheti. (E kockázat csökkentése érdekében lehetőség szerint minél több, az állami költségvetéstől független, magánbefektetői forrást kell bevonni a finanszírozásba.) Az állami és a városi források magas arányának oka, hogy Magyarországnak az említett két szint között csupán olyan „virtuális” regionális közigazgatási egységei vannak, amelyek nem rendelkeznek az adott régióra nézve kellő irányítási funkcióval (hiszen Magyarországon a kormányzat után, még mindig a megyerendszer az egyik legmeghatározóbb döntési szint). Emiatt a korábbi kulturális fővárosok többségétől eltérve (kivéve Krakkót (2000), ahol szintén nagyarányú állami és városi források álltak rendelkezésre az EKF-projekt kivitelezéséhez), Magyarországon nem lehet számolni regionális szintű hozzájárulással a működési bevételekhez. A finanszírozás további kockázati tényezője, hogy az egyes fejlesztésekkel kapcsolatban (pl.: új épületrészek építése, régiek felújítása) a fő anyagi támogatást az Európai Uniótól várják. Mindez a következő miatt adhat aggodalomra okot: az EU-s támogatások elnyeréséért pályázni kell, s bár a magyarországi pályázók a 2004-es csatlakozás óta erőteljes fejlődésen mentek keresztül, de koránt sincsenek még annyi tapasztalat birtokában, mint a régebbi EU-tagállamok.

60

A megfelelő finanszírozás kialakítása az egyik legösszetettebb megpróbáltatások közé tartozik, így nem meglepő, hogy jelen EKF-projekt aktuális nehézségei is leginkább a pénzügyi problémákból eredeztethetőek. 4.5. Az EKF-projekt jelenlegi állapota 47 Pécs városának jóval nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a kulturális fővárosi fejlesztések,

programok

kivitelezéséért,

mint

kulturális

testvér-fővárosainak.

Németországban, s így Essen esetében is, mindig is nagy figyelmet fordítottak a kultúra ápolására, s így a kulturális beruházások is sokkal gördülékenyebben valósulhatnak meg;

míg

Isztambul

az

iszlám

kultúra

egyik

fellegváraként,

európai

és

világviszonylatban is számos a keleti kultúrára jellemző egyedi turistacsalogató látványossággal rendelkezik, amely a sikeres EKF-esztendő alapjának egyik fontos elemét jelenti. Ráadásul az említett két város már most rendelkezik egy olyan tényezővel, amely Pécs számára a legnagyobb problémák egyikét okozza, nevezetesen a megfelelő infrastruktúrával, megközelíthetőséggel. E nehézség leküzdésében nagy segítséget jelenthet a kormány 2007 nyarán tett ígérete, amelynek értelmében megerősítették,

hogy

2010-ig

elkészül

az

M6-os

autópálya

Pécsig

történő

meghosszabbítása. A kulturális fővárosi cím elnyerése óta egyre több probléma merült fel az EKFpályázatban foglaltak megvalósításáért felelős vezetőség munkájával kapcsolatban. A legnagyobb nehézségek a korábbi pécsi polgármester, Toller László 2006-os júniusi súlyos autóbalesetének idején jelentek meg, hiszen a volt városvezető jelentős szerepet vállalt az EKF-projekt koordinálásában, irányításában. (A baleset miatt kómába került Toller László jelenleg nem tudja ellátni korábbi feladatát, ápolásra szorul.) Utódja, (aki a jelenlegi polgármester is) Tasnádi Péter nem várt gátakba ütközött: -

a városvezetés és az EKF-projektért felelős vezetőség nem megfelelő együttműködésének indokával 2006 nyarán lemondott az addigi kulturális főtanácsadó, aki Pécs sikeres EKF-pályázatának elkészítésében úttörőszerepet vállalt

47

Az aktualitások információi leginkább a Figyelő és a Heti Világgazdaság lapok interneten is elérhető cikkeiből, valamint a pécsi EKF hivatalos weboldalának (www.pecs2010.hu) októbertől visszamenőleges híreiből származnak. (Az aktualitások részletes forrása az irodalomjegyzékben található meg.) A fejezet lezárásának időpontja: 2007. 11. 05.

61

-

2007 elején – az előbbivel megegyező indokkal – lemondott az addigi általános igazgató, valamint 2007 nyarán annak utódja is így tett (aki nem mellesleg csupán átmenetileg vállalta el a pozíciót)

-

2007 nyarán az addigi építészeti igazgatót is menesztették, amelynek alapja többek között az ellentétekről, a városvezetéssel való megfelelő együttműködés hiányáról szóló nyilatkozata, valamint a másik oldalról, az általa elvégzett munkával szemben tanúsított elégedetlenség

-

egyes vélemények szerint a kulturális főtanácsadó 2006-ban történő lemondása óta vannak problémák, amelyek közül a legkirívóbb, hogy a tervezett öt kulcsprojekt nem biztos, hogy mindegyike meg is valósul 2010-re (hozzáértők szerint az idő rövidsége miatt Pécsnek fel kellene hagynia a megaberuházásokkal, s helyette a meglévő értékek kihangsúlyozására, megújítására, védelmére, valamint az EKF-programok szerkezetének kialakítására kellene összpontosítania)

-

nem teljesen egyértelmű az egyes fejlesztéseknek a 2010-es évet követő sorsa

Így a mandátumát 2007 nyarán megkezdő új főigazgató (aki korábban egy külföldi dohánygyár kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója volt) azon nyomban hozzálátott –

többek között – a válság menedzseléséhez, az előkészítésért felelős

szervezet bővítéséhez, a programok részletes kidolgozásához, illetve Pécs által a kormánnyal kötött szerződések megvizsgálásához. Ebben az időszakban azonban a kormányzat részéről egy nem várt fordulat történt. A pécsi kulturális főváros pályázati anyagában foglaltakhoz képest jelentősen csökkent az állami szerepvállalás részaránya a fejlesztési kiadásokban. (Zárójelben a pályázati anyagban szereplő adatok.) A 2007-es augusztusi kormánydöntés értelmében a 34,6 milliárd Ft-os fejlesztési költségek 5%-át (20%) a magyar állam, 10%-át (5%) a város, illetve az önkormányzat állja (amelyet a város az Európai Fejlesztési Bank által nyújtott 10 milliárd Ft-os hitelből kíván finanszírozni), 85%-át (75%) pedig közvetetten az Európai Uniótól, pontosabban az Európai Regionális és Fejlesztési Alaptól várják. A korábban leírtakból is látható, hogy számos aggály merült fel a kivitelezési feladatok és a még rendelkezésre álló időtartam miatt. Emiatt a kormányzat úgy határozott, hogy kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak minősíti a projektet, amelynek következtében az eljárási határidők 90 napról 15 napra csökkennek, s így az előre meghatározott 18 hónapnak elegendőnek kell lennie a kivitelezésre. 62

Az aktuális hírek alapján sokakban felmerült – joggal – a kétely Pécs EKFprojektjének lehetséges sikerességével kapcsolatban. Ennek az eldöntendő kérdésnek a megválaszolását – a korábban már említett sikertényezők alapján – a következő fejezet kísérli meg. 4.6. „A sikeres EKF-projekt” tényezőinek vizsgálata Pécs esetében 48 1. Az egyes EKF-programoknak, kulturális fejlesztéseknek a kulturális évet követő időszakra vonatkozó stratégiájának a megléte. Vannak elképzelések a fejlesztések hosszú távon történő hasznosítására, de ezek a tervezetek még képlékenyek. (pl.: a zenei és konferenciaközpontban inkább konferenciákat rendezzenek meg a későbbiekben, elősegítve ezzel a dél-magyarországi, illetve a Balkán-térség konferenciaturizmusát) 2. Hatékony együttműködés a politikai, a magán-, valamint a kulturális szektor között. A politikai és a magánszektor között a 2010-es esztendő közeledtével egyre fokozottabb együttműködés szükséges (amely elsősorban finanszírozási szempontból fontos, hiszen a magánszektor, a szponzoráció jelentős szerepet képvisel a bevételek alakulásában.) Kivitelezői értelmezésben a magánszektor elsősorban pályázatok útján tud részt venni az EKF-projektben (pl.: a „Pécs-Megyer városrész központi területének és kapcsolódó közterületeinek rendezése” című tervpályázat útján), míg a kulturális réteg az úgynevezett felvezető évek programjai kapcsán. (Az említett három szektor közötti együttműködés felelős értékelését azonban csak 2010 után lehet elkészíteni.) 3. Az EKF-vezetőség függetlensége, politikamentes összetétele. A pécsi EKF-projektért felelősek csoportjában egyaránt megtalálhatóak a politikai oldal (pl.: a városvezetők), valamint a magánszektor (pl.: a 48

A magyarázatul szolgáló megjegyzések jelentős része a pécsi pályázat szöveges verziójából – http://www.pecs2010.hu/letolt/pecs2010.pdf (2007. 10. 17.) – illetve a www.pecs2010.hu (2007. 10. 17.) oldal egyéb adataiból, híranyagából származnak.

63

művészeti réteg) képviselői is. A sokszínű összetétel ellenére jelentős a politika dominanciája (hiszen pl.: a korábbi pécsi polgármester súlyos autóbalesete jelentősen megtörte a 2010-es kulturális fővárosért dolgozók lendületét). 4. Kevesebb, s kevésbé nagyléptékű, de megvalósítható, s a lehető legjobb minőségű, legaprólékosabban kidolgozott projekt felállítása, kivitelezése. A pécsi EKF kapcsán főként nagyobb léptékű projektek megvalósításáról döntöttek, amely a 2010-es esztendőre történő kivitelezést veszélyeztetheti. 5. Optimális költségvetés kialakítása, annak megfelelő ütemezése (valamint az előre meghatározott pénzügyi irányszámok szigorú betartása). A projekt pénzügyi terve időszakonként, bevétel és kiadástípusonként, illetve azok összetétele szempontjából részletesen kidolgozott. Az egyes költségnemek értékei a kulturális évet megelőző időszakban emelkedő tendenciát

mutatnak,

amelyek

értelemszerűen

2010-ben

érik

el

csúcspontjukat. (Nem elhanyagolható tény, hogy napjainkban aggályok merülnek fel a (kulcs)projektek túlzott nagysága és a rendelkezésre álló erőforrások között.) 6. A helyiek (nemcsak regionális, hanem országos szinten is) minél nagyobb mértékben

történő

bevonása

az

EKF-fejlesztésekbe,

a

programok

lebonyolításába. Pécsen már 2003 óta folyik a pályázattal kapcsolatos társadalmi egyeztetés, így civil kezdeményezések jelentős része épült már be a pályázatba. A programok kivitelezésébe számos önkéntest kívánnak bevonni, illetve a programok tartalmi részének civilek által történő alakítása, színesítése érdekében fejlesztési, kulturális pályázatokat hirdettek. (pl.: „Pécs az én városom” – rajzpályázat gyermekeknek; „Pécs2010 – Civil ötletpályázat”). Az elkövetkezendő felvezető esztendő, azaz 2008 programjaira vonatkozóan számos javaslat, egész pontosan csaknem 400 pályázat érkezett be a helyi, s az ország más területein (pl.: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), valamint a külföldi városokban (Eszék, Zürich) élő lakosság részéről.

64

7. Más,

korábbi

EKF-városok

tapasztalatainak

tanulmányozása,

figyelembevétele. A pécsi pályázat elkészítése során figyelembe vették a korábbi kulturális fővárosokról 2004-ben kiadott Palmer-jelentés megállapításait, valamint az egyik 2008-ban leendő EU-n kívüli kulturális főváros, a norvégiai Stavanger pénzügyi tervének tanulmányozása alapján készítették el a pécsi szakértők a magyar EKF-város fejlesztéseinek, programjainak pénzügyi tervezetét. A pályázat nemzetközi tanácsadója Bert van Meggelen, Rotterdam EKFprojektjének (2001) általános és művészeti igazgatója. 8. Minél több európai várossal szoros kulturális kapcsolat kiépítése, egyes EKFprogramok közös lebonyolítása (különösen fontos a testvérvárosok, a kulturális testvér-fővárosok,

valamint

az

adott

EKF-városban

élő

nemzetiségi

kisebbségekhez köthető egy-egy várossal való kapcsolat erősítése). Létezik egy olyan tervezet, amely a pécsi balett-tagozat és az egyik kulturális testvér-főváros Essen (2010) tánciskolájának együttműködéséről illetve, közös kurzusok kivitelezéséről szól. Szeged és Pécs az EKF kapcsán történő együttműködése példaértékű. (A szegedi kezdeményezések közé tartozik, pl.: a Szegedi Kortárs Balett által létrehozni kívánt 2010-es nemzetközi táncművészeti fesztivál). A pécsi pályázatot nyilatkozattal támogató testvér- és partnervárosok: Eszék, Graz, Krakkó, Seattle, Trieszt, Tuzla, Újvidék. 9. Az EKF-programok elsősorban – akár országhatárokat is átlépő – regionális szinten fejtsenek ki minél több pozitív hatást (pl.: a régió vonzóbbá tételének elősegítése; az adott régiót érintő problémák együttes megoldása). Pécs regionális központi szerepének kialakítása jóval túlmutat a déldunántúli régión. A város a multikulturalizmus egyik központjaként a déli övezet (elsősorban a Balkán-térség) kultúráját is be kívánja vonni az egyes programokba, amelybe Pécsen és Szegeden kívül többek között olyan városok tartoznak, mint Trieszt, Maribor, Újvidék, avagy Temesvár. Pécsen kívül 2010-ben olyan városok adnak otthont egyes EKFeseményeknek, mint Kaposvár, Szekszárd, Paks, avagy a közeli Orfű, amely 2010-ben a gasztronómia fővárosaként, magyar azon belül elsősorban 65

baranyai ételkülönlegességek bemutatásával kíván csatlakozni a kulturális főváros koncepciójához. 10. A projektek kidolgozása során az EKF-város egyediességére, jellemző értékeire kell összpontosítani (ilyen lehet pl.: a kulturális sokszínűség, avagy a regionális központi szerep). Pécsen kilenc kisebbség (német, roma, horvát, szerb, bolgár, lengyel, görög, ukrán, ruszin) képviselteti magát. Közülük külön említést érdemelnek a németek, ugyanis a dél-dunántúli régióban él a magyarországi német kisebbségnek több mint a fele (amely még inkább okot ad a másik 2010-es EKF-várossal, a német Essennel való mély kapcsolatok kiépítésére). Pécs a magyarországi cigánysággal szemben mutatott megfelelő bánásmód mintaképe. Az egyedüli magyar város, ahol az óvodától a felsőoktatási képzésig minden téren oktatnak cigány nyelven is. Így a roma kultúra megismertetése szintén egyik sarkalatos pontja a pécsi EKF-projektnek. 11. A projektek kivitelezése szempontjából teljesíthető időkorlátok felállítása. A kivitelezés megfelelő időbeli teljesíthetősége érdekében a kormány kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak minősítette az EKF-projektet, amely eredményeként lecsökkennek az eljárási időtartamok. Így politikai értelemben kijelenthető, hogy a fejlesztések megvalósításával kapcsolatos időkorlátok teljesíthetőek. 12. Az EKF-projekt célrendszerének általános szintű kialakítása után az egyes célokat

pontosítani

kell,

amelyek

majdani

teljesüléséhez

megfelelő

eszközrendszert kell kidolgozni (pl.: a város ismertségi szintjének növeléséhez elengedhetetlen

eszköz,

az

audiovizuális

infrastruktúrán

(TV,

rádió,

internet…stb.) megjelenni képes üzenetek, felhívások megléte). A tervek szerint 2010-ben Kulturális Főváros netrádió elindítását tervezik az egyes programokról való beszámolók, hírek, közérdekű információk közzététele érdekében. 2005. május 1-jétől működik a városi MMX TV, amelynek fő célja, hogy a helyi lakosságot minél részletesebben tájékoztassa az EKF-projekt aktuális állapotáról. Mindezen kívül – a projekt 66

népszerűsítése érdekében – tervezik még egy regionális szintű televízió elindítását is. (Pécsen már 2003 óta használják aktív eszközként a médiát, elsősorban a helyi újságokat az esetleges kulturális fejlesztések társadalmi megvitatására.) 2007 szeptemberében a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. és a Magyar Televízió Zrt. megállapodást kötött, a 2010-es EKF-programok hazai és külföldi megismertetése érdekében. Fontos célkitűzés a pécsiek számára, hogy az EKF révén regionális központi szerepet töltsenek be. Ennek legfőbb eszköze a bel- és külföldi térség kultúrájának bemutatása 2010-ben, avagy akár az egyik kulcsprojekt is, amelynek már neve is utal Pécs centralizációs törekvéseire: Regionális könyvtár és információközpont. 13. Az EKF-projekt politikai támogatottsága. A kormány 2007 nyarán tett döntései (pl.: az eljárási időtartamok lerövidülése) egyértelműen igazolják a pécsi EKF politikai támogatását. 14. Minél több szabadtéri, közterületen lévő EKF-program szervezése annak érdekében, hogy az egyes programok minél közelebb kerüljenek az emberekhez. Bár a végleges programstruktúrának csupán 2009 novemberére kell elkészülnie, de a 2010-es EKF-évet felvezető programok alapján kijelenthető, hogy azok egy része közterületen zajlik (pl.: a 2007 szeptemberében megrendezett Örökség Fesztivál). A sikertényezők vizsgálata alapján kijelenthető, hogy Pécs az EKF-projekttel kapcsolatban cseppet sem áll olyan rosszul, mint ahogy azt néhány kritikus gondolja. Bizonyos feltételeket a város már jóval a 2010-es kulturális fővárosok listájának meghatározása előtt teljesített (pl.: a multikulturalizmus megőrzése, tiszteletben tartása), amely nem mellékesen alapját képezhette Pécs EKF-jelöltségének. Ugyanakkor nem szabad a megelégedettség ködébe burkolózni, hiszen tény, hogy van még számos elvégzendő feladat (amelyek közül a legfontosabb a kulcsprojektek kivitelezése) a 2010-es év sikeres zárása érdekében.

67

5. Összegzés Jelen szakdolgozat a terjedelmi korlátok miatt csupán egy morzsányi szakaszt jelenít meg a kultúra által több évezreden keresztül kitaposott ösvényből. Az említett szakasz vizsgálata mindvégig kizárólag az Európai Unió egyik kezdeményezésének, nevezetesen a kulturális főváros koncepciónak a szemszögéből történt meg. Így a modern kultúra európai felfogásáról egyfajta specifikus kép tárul az olvasó elé. Eszerint a kultúra európai elöljárói számára a legfontosabb a múlt értékeinek megőrzése, annak érdekében, hogy a jelen és a jövő generációi is ismerhessék múltjukat, s így kellő alappal rendelkezhetnek a későbbiekben a kultúra fejlődésének meghatározásával, alakításával, kapcsolatban. (Az egyes EKF-projekteket is ugyanez a séma, azaz a múlt, jelen, jövő hármassága kíséri végig.) Az európai kultúra jövőbeli fejlődését olyan mozgatóerők határozzák meg, amelyek szöges ellentétei egymásnak, de együttesen valami új létrehozására képesek. Ezek a mozgatóerők két fogalomban öltenek testet: egyrészt a kulturális integrációban, másrészt a kulturális identitásban. Az Európai Unió fő célja elsősorban az egyes tagállamok között, másodsorban pedig a számára fontos partnerországokkal a minél több szakterületre kiterjedő együttműködés kiépítése. A külvilág felé szóló kulturális integráció is egy ilyen törekvés, amely erősségétől függően a jövőben minden európai polgár az Európán kívüli kultúrák képviselőivel való találkozáskor önmagukat elsősorban az „európai” jelző (vagyis nem a saját nemzetiségük) alapján aposztrofálhatják. Ugyanakkor fontos az is, hogy az egyes európai nemzetek kulturális szempontból ne olvadjanak egymásba, őrizzék meg szokásaikat, hagyományaikat, vagyis kulturális identitásukat (amelynek legfőbb eszközei a kulturális fővárosok). Így világviszonylatban a kulturális globalizáció felé vezető úton az egyes nemzeteket Európa képviseli, míg Európát az egyes nemzetek reprezentálják…

68

IRODALOMJEGYZÉK Papír alapú források 1. Csekő Szilvia, Mesterházy Balázs, Zongor Attila: Európa Kulturális Fővárosa, Budapest, Kultúrpont iroda, 2004. 10 p., 13 p., 14 p., 17-25 p. 2. John Myerscough: European Cities of Culture and Cultural Months (Európa Kulturális Városai és Kulturális Hónapok), The Network of Cultural Cities of Europe, 1994. 134-156 p. 3. Méhes Márton beszélgetése Jörg Ingo Weberrel: Város, kultúra, Európa – a sorrend nem kötelező, =Európai utas, 2006. (XVII. évf.), 62. szám. pp. 45– 48. 4. Pázmándy Zsolt: Pécsi séták, Kőszeg, ESCORT 96 Bt., 2003. 25-29 p., 38-46 p. 5. Pilkhoffer Mónika, Kovács Zoltán: Pécs, Alexandra kiadó, 6-11 p., 60-78 p., 80-84 p. 6. Takáts József: A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010, Pécs, Európa Centrum Kht., 2005. 88-107 p. 7. Torben Fridberg and Inger Koch-Nielsen: Cultural Captial of Europe Copenhagen 96 (Európa Kulturális Fővárosa Koppenhága 96), Copenhagen, The Danish National Institute of Social Research, 1997. 51 p. Internetes források 1. A jövő gyökerei – Pécs Európa Kulturális fővárosa – 2010, Pécs2010 Menedzsment Központ, http://www.pecs2010.hu/hun/main.php?include=palyazatrovid (2007. 03. 30.) 2. A pécsi EKF-kulcsprojektjei térképen, Pécs2010 Menedzsment Központ, http://www.pecs2010.hu/ecc/index1024.html (2007. 09. 24) 69

3. A 2010-es magyar kulturális főváros kiválasztása - az első forduló után, Kultúrpont iroda, http://www.kulturpont.hu/2010makult.php?PHPSESSID=aa225d9e1b091b7181793 e10725f9641 (2007. 08. 13.) 4. Az 1419/1999/EK határozat forrása: http://ec.europa.eu/infonet/library/e/14191999ce/en.htm (2007. 09. 03.) 5. Az 1622/2006/EK határozat forrása: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006D1622:HU:H TML (2007. 10. 02.) 6. Cseke Hajnalka: Kevéssel beérik?, FigyelőNet, http://www.fn.hu/hetilap/0707/kevessel_beerik_168559.php (2007. 11. 05.) 7. Kornai Gábor: Válasz Várhegyi Attilának EKF-ügyben, Heti Világgazdaság, http://hvg.hu/velemeny/20070829_kornai_pecs.aspx (2007. 10. 25.) 8. Kultúra – Pécs, Dél-dunántúli régió honlapja, http://www.deldunantul.com/index.php?id=353&print (2007. 08. 07.) 9. Meixner Zoltán: Pécs a legnagyobb esélyt puskázza el éppen, Heti Világgazdaság, http://hvg.hu/KULTURA/20070702_pecs_ekf_kornai_gabor.aspx (2007. 10. 25.) 10. Oláh Mariann: Pécs Európa kulturális fővárosa, Europeum, http://europeum.org.hu/?p=60 (2007. 10. 02.) 11. Orfű lesz a gasztronómia fővárosa, FigyelőNet (Magyar Távirati Iroda), http://www.fn.hu/kultura/0707/orfu_lesz_gasztronomia_fovarosa_167114.php (2007. 10. 24.) 12. Pécs a béke városa, Pécs város hivatalos oldala, http://www.pecs.hu/index.php?foid=1&oldal=unesco (2007. 08. 05.)

70

13. Pécs – A határtalan város, Kultúrpont iroda, http://www.kulturpont.hu/pecs.php?PHPSESSID=aa225d9e1b091b7181793e10725f 9641 (2007. 08. 13.) 14. Pécs: csaknem 400 pályázat, FigyelőNet (Magyar Távirati Iroda), http://www.fn.hu/kultura/0707/pecs_csaknem_400_palyazat_166692.php (2007. 10. 24.) 15. Pécs és az „EKF-Pécs2010” – kutatási eredmények összefoglalója, Pécs, Dr. Törőcsik Marketing Inspiráció Kft., 2006 december, http://www.pecs2010.hu/letolt/Pecs_es_az_EKFPecs2010_kutatasi_eredmenyek.pdf (2007. 03. 30.) 16. Pécs (Sopianae) ókeresztény temető a világörökség része, Pécs város hivatalos oldala, http://www.pecs.hu/index.php?foid=1&oldal=vilagorokseg (2007. 08. 05.) 17. Robert Palmer: European Cities and Capitals of Culture – Study prepared for the European Commission – Part I (Európa Kulturális Városai és Fővárosai – Az Európai Bizottság számára készült tanulmány – I. rész), Brussels, Palmer-Rae Associates, August 2004, http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/pdf_word/cap_part1.pdf (2007. 09. 03.) 18. Robert Palmer: European Cities and Capitals of Culture – City Reports – Part II (Európa Kulturális Városai és Fővárosai – Városi Jelentések – II. rész), Brussels, Palmer-Rae Associates, August 2004, http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/pdf_word/cap_part2.pdf (2007. 09. 03.) 19. Stemler Miklós: Takács után Tarrósy is távozik a Pécs 2010 csapatból, http://pecs.index.hu/index.php?id=7632 (2007. 10. 25.)

71

20. Takáts József: A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010, Pécs2010 Menedzsment Központ A pécsi pályázat szöveges verziója: http://www.pecs2010.hu/letolt/pecs2010.pdf (2007. 10. 17.) Mindehhez kapcsolódva a pécsi EKF kulcsprojektek részletes megvalósíthatósági tanulmányainak valamint a pénzügyi terv forrásai: -

Közterek és parkok újjáélesztése: http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/kozterek_es_parkok_ujjaelesztese.pdf (2007. 09. 24.)

-

„Nagy kiállítótér”: http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/nagy_kiallitoter.pdf (2007. 09. 24.)

-

Regionális könyvtár és információközpont: http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/regionalis_konyvtar_es_informaciokozpont .pdf (2007. 09. 24.)

-

Zenei és konferenciaközpont: http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/zenei_es_konferenciakozpont.pdf (2007. 09. 24.)

-

Zsolnay-kulturális negyed: http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/zsolnay_kulturalis_negyed.pdf (2007. 09. 24.)

-

Pénzügyi terv: http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/penzugyi_terv.pdf (2007. 09. 04.)

21. The Selection Panel for the European Capital of Culture (ECOC) 2010: Report of the selection meeting for the European Capitals of Culture 2010 (A kiválasztással kapcsolatos ülésről szóló jelentés a 2010-es Európai Kulturális Fővárosok számára), http://ec.europa.eu/culture/eac/other_actions/cap_europ/pdf_word/report_cap2010.p df (2007. 08. 05.) 22. Újabb hitelt vesz fel Pécs, Heti Világgazdaság (Magyar Távirati Iroda), http://hvg.hu/kultura/20070731_pecs_hitel.aspx (2007. 10. 25.)

72

23. Várhegyi Attila: Pécsi káosz: nincs gazdája a kulturális főváros projektnek, Heti Világgazdaság, http://hvg.hu/velemeny/20070824_pecs_ekf_szili.aspx (2007. 10. 25.) 24. William Hazel által elektronikus levél formájában küldött dokumentumok (2007. 08. 31.): Best practices of the event: “European Cultural Capital” – the case of Bergen (2000) (A rendezvény legjobb gyakorlatai: „Európa Kulturális Fővárosa” – Bergen esete (2000)) Bergen’s successful year as European City of Culture in 2000 (Bergen sikeres éve 2000-ben, mint Európa Kulturális Városa) Document about European cultural city conference (Dokumentum az európai kulturális város konferenciáról) 25. 2010-re Pécsre ér az M6-os, FigyelőNet (Magyar Távirati Iroda), http://www.fn.hu/auto/0708/2010_re_er_pecsre_169426.php (2007. 10. 24.)

73

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Recommend Documents