Budapesti Gazdasági Főiskola. Külkereskedelmi Főiskolai Kar. Nemzetközi Kommunikáció Szak. Nappali Tagozat. EU Kapcsolatok Szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali Tagozat EU Kapcsolatok Szakirány

TURIZMUSFEJLESZTÉS A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN AVAGY „FIATALOKKAL A ZSELICÉRT”

Készítette: Jankovich Gyöngyi

Budapest, 2007

Tartalomjegyzék I. Bevezetés................................................................................................... 5 II. A turizmusfejlesztés ............................................................................... 7 A turizmusfejlesztés szükségessége.............................................................................. 7 A turizmus gazdasági jelentősége............................................................................... 12

III. A statisztikai kistérségek, a kaposvári kistérség ............................. 15 A statisztikai kistérségek kialakulása ......................................................................... 15 A Dél-dunántúli régió kistérségei ............................................................................... 16 A kaposvári kistérség meghatározása ......................................................................... 17 Infrastruktúra .............................................................................................................. 18

IV. A kaposvári kistérség turisztikai piacának elemzése ...................... 22 A kistérség vonzerőleltára .......................................................................................... 22 A kistérség nemzetközi kapcsolatai:........................................................................... 24 Idegenforgalom a kistérségben: .................................................................................. 24 Kiemelkedő turisztikai termékek a kistérségben: ....................................................... 26 Kulturális turizmus ................................................................................................. 26 Bor-és gasztronómia turizmus: ............................................................................... 28 Aktív turizmus: ....................................................................................................... 29 Vadászturizmus:.................................................................................................. 29 Kerékpárturizmus: .............................................................................................. 29 Golfturizmus: ...................................................................................................... 30 Lovasturizmus:.................................................................................................... 30 Horgász turizmus:............................................................................................... 30 Falusi turizmus és Ökoturizmus: ........................................................................ 32 Versenytárselemzés: ................................................................................................... 34 Humán erőforrás a kistérségben: ................................................................................ 35

V. A Zselica mikrotérség: ......................................................................... 36 A Zselic általános bemutatása..................................................................................... 36 A Zselica mikrotérség SWOT-analízise ................................................................. 38 Idegenforgalom a mikrotérségben .............................................................................. 40 A Bányai Panoráma Egyesület ................................................................................... 41 A Zselica Szövetség:................................................................................................... 42 A Bányai Panoráma Egyesület és az Európai Unió:............................................... 42 A „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselici falvak fejlesztésért” című program részletes bemutatása: ................................................................................ 45 A Zselica mikrotérség jövőképe ................................................................................. 51 Zselici Patika program:........................................................................................... 52 A Zselici Patika elemei: ...................................................................................... 53 Fiatalok a Zselicért: ................................................................................................ 54 Zselici Életesély:..................................................................................................... 54 Historikus Vidék program: ..................................................................................... 55 A Historikus Vidék program elemei: .................................................................. 55 Fiatalokkal a Zselicért:............................................................................................ 57

VI. Befejezés............................................................................................... 59 VII. Felhasznált irodalom......................................................................... 62 VIII. Mellékletek ....................................................................................... 65

3

Szülőföldem (részlet) Ez itt még Somogy, hol születtem én, de odébb ki megy, már Tolnába jár, hol, mint két lány setten egymás elől bújósdit játszva, Sió és Sár.

De itt nálunk, ahány a zsenge völgy, annyi sok fürge kis patak szalad, s a nyár és rekettyés sások között ravaszul fognak szárcsát s halat.

A dombok sárga földje szépívű, erdőfogta hullámzó sok halom, vagy eke-bodrozta fodros tenger, mely fáradt szemek zsonga nyugalom.

(Takáts Gyula)

4

I. Bevezetés Magyarországon, ha a turizmus, a turizmusfejlesztés szóba kerül, a lakosság zömében két desztináció, a Balaton és Budapest vetődik fel. Ez nem is meglepő, hiszen ezek azon pontjai országunknak, amelyek a külföldi turisták magyarországi célpontjai között a legtöbbször megjelennek. De mi a helyzet az ország egyéb részeivel? Ha a településen valamiféle gyógy- vagy termálvíz található, az ott élőknek nincs miért aggódniuk. Előbb vagy utóbb wellness hotelek, gyógyfürdők épülnek, a befektetők özönleni fognak a térségbe. Ha azonban egy kistérség még ilyen adottságokkal sem rendelkezik, akkor bizony saját magának kell elindulnia a fejlődés útján, elsődlegesen úgy, hogy adottságaiból, a turisták számára is vonzó turisztikai programcsomagokat alakít ki. Ilyen kistérség a kaposvári, mely nem rendelkezik olyan turisztikai látnivalókkal, melyek a közeli Balaton part mellől elcsábíthatnák a turistákat. Mégis minden eszközt megragad, hogy idegenforgalmának fejlesztésével minél nagyobb konkurenciát tudjon jelenteni. A diplomamunka a kaposvári kistérség turizmusfejlesztési lehetőségeivel, illetve a kistérségben található Zselica mikrotérség fejlődési útjával foglalkozik. A kaposvári székhelyű, Zselicben tevékenykedő Bányai Panoráma Egyesület munkáján keresztül mutatom be a Zselicben lejátszódott példaértékű fejlődési folyamatot, melyet az Egyesület a helybéliek összefogásával, a mikrotérség természeti és kulturális adottságaira alapozva tudott megvalósítani. Az első fejezet a turizmus, a turizmusfejlesztés fontosságát hangsúlyozza, nem csak Magyarországon, hanem országhatárainkon túl, világviszonylatban is vizsgálva ezt a kérdést. A számos adat és statisztika vizsgálata, mind-mind arra enged következtetni, hogy országunk alapvetően jó úton jár a turizmusfejlesztést illetően, de van még mit javítani. A második részben fontosnak tartottam bemutatni a statisztikai kistérségek rendszerének kialakulását, illetőleg azt, hogy ezen a rendszeren belül milyen helyet foglal el a kaposvári kistérség. Ehhez szorosan kapcsolódva, a harmadik fejezetben bemutatom a kistérség turisztikai attrakcióit, azokat az adottságokat, melyeknek a kistérség jellegzetességét köszönheti, és amelyekre alapozva a kistérség felemelkedését biztosító, minőségi turizmus felépíthető.

5

Ezek tulajdonképpen a fejleszteni kívánt turisztikai attrakciók, azoknak is egy általam meghatározott, szűkebb, fejlesztésre érdemes köre (falusi turizmus, ökoturizmus, aktív turizmus). Dolgozatom utolsó fejezetében pedig arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy miért is fontos a turizmus fejlesztése, még egy olyan mikrotérségben is, mint a Zselic, illetve arra, hogy milyen szerepet vállalhat ebben a turizmusfejlesztésben két olyan szervezet, mint a Bányai Panoráma Egyesület illetve a Zselica Szövetség. A Bányai Panoráma Egyesület térségben megvalósított, konkrét projektjeit részletesen be is mutatom.

1. kép1

Kaposvár-Berzsenyi park a Zsolnay kúttal

1

http://www.okm.gov.hu/letolt/nkom/palyazatok/kaposvar.pdf, Szabadság, Európa, Kaposvár 39. p. 2007. április 23.

6

II. A turizmusfejlesztés A turizmusfejlesztés szükségessége Napjainkban a turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb és legdinamikusabban fejlődő ágazatának nevezhető. Az Utazási és Turisztikai Világtanács (World Travel & Tourism Council) előrejelzése szerint 2007-ben az idegenforgalom a világgazdaság GDP-jének a 10,4%-át adja majd, és várhatóan a teljes foglalkoztatást vizsgálva 8,3%os szintet ér el, azaz hozzávetőlegesen 231,222,000 embernek ad majd munkát, vagyis a világon tizenkét emberből egy biztosan kötődik majd az idegenforgalomhoz.2 Ezt a különösen bíztató előrejelzést látva, azt hiszem nem meglepő, hogy a turizmus Magyarországon is egyre hangsúlyosabb szerepet a gazdaságpolitikában, egyre nagyobb figyelmet szentelnek neki, és egyre gyakrabban nevezik meg az ország „kitörési pontjaként”. A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint 2006-ban a folyó fizetési mérleg alakulását vizsgálva, az idegenforgalom, a szolgáltatások egyenlegén belül 1, 507 millió euró értékű egyenleget mondhatott magáénak. Ez az összeg az elmúlt esztendő 3, 599 millió eurós bevételeinek, és 2092 millió eurós kiadásainak az eredménye. Összességében megállapítható, hogy a 2005. évi adatokhoz képest a turisztikai egyenleg 38,9-os növekedést mutatott 2006-ban, ami hozzávetőlegesen 380 milliárd többletbevételt jelent gazdaságunknak.

2

Executive Summary-Travel & Tourism, Navigating the path ahead,

The 2007 Travel & Tourism economic research, http://www.wttc.travel/bin/pdf/temp/executivesummary2007.html , 2007. április 12.

7

1. táblázat3 A fizetési mérleg alakulása a 2006. IV. negyedéves adatok alapján és a 2005. IV. negyedéves adatok alapján 2005 (millió euró) 2006 (millió euró) Változás (%) Bevétel

3, 433

3, 599

+ 4, 8%

Kiadás

2, 347

2, 092

- 10, 9%

Egyenleg 1, 085

1, 507

+ 38,9%

Nemzetközi viszonylatban országunk teljesítménye nem is számít gyengének, ugyanis Közép és Kelet Európában, 2005-ben mindössze két európai uniós tagállam rendelkezett nagyobb bevételekkel, mint Magyarország. Csehország, amely a maga 3, 722 millió eurós bevételével „alig” körözte le országunkat, és Lengyelország, amely már egy kicsit tetemesebb, 5, 051 millió eurós idegenforgalmi bevételt mondhatott magáénak. Viszonyításként ez Magyarországnak 325 euró/fő, Csehországnak 327 euró/fő, míg Lengyelországnak 122 euró/fő bevételt jelentett, a három ország, gazdaságban elfoglalt különböző súlyának köszönhetően. Ezek az adatok azonban sajnos messze lemaradnak az igazán fejlett turizmussal rendelkező Európai uniós országok bevételei mögött. A 2005. esztendőben Spanyolország volt az Európai Unió éllovasa az idegenforgalmi bevételek tekintetében, ugyanis ebben az évben 38, 495 millió euró értékben kasszírozott az országába ellátogató turistákból (903 euró/fő). Szorosan mögötte találjuk Franciaországot a maga 33, 981 millió eurós bevételével (543 euró/fő), és kicsit lemaradva követi őket Olaszország 28, 453 millió euróval (494 euró/fő) és Németország 23, 474 millió eurós idegenforgalmi bevételével (270 euró/fő).

3

http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_fizetesi_merleg&ContentID=0, 2007. április 13.

8

Spanyolországot,

egyébiránt,

világviszonylatban

vizsgálva

az

idegenforgalmi

bevételeket, egyedül az Egyesült Államok volt képes megelőzni 2005-ben, ugyanis ebben az évben 65, 654 millió eurós idegenforgalomból származó bevételre sikerült szert tennie (205 euró/fő).4 1.ábra5 Idegenforgalmi bevételek 2005-ben

Bevételek (euró/fő)

1000

903

800 543

600 400 200

494

325 327

270 122

205

Magyarország Csehország Lengyelország Spanyolország Franciaország Olaszország Németország Egyesült Államok

0 Országok

Ezeket az adatokat látva, azt hiszem, bátran állíthatom, hogy kis országunknak volna még mit fejlődnie. Természetesen nem áhítozhatunk a legkedveltebb turistacélpontok, Spanyolország, Franciaország vagy az Egyesült Államok bevételei után, de reális cél, hogy turizmusfejlesztési politikánk eredményeként az élre törjünk, a hasonló természeti és kulturális adottságokkal rendelkező kelet-közép európai országok között. Fontos leszögezni azt a tényt, hogy már évek óta, Magyarország is egyre nagyobb szerepet szentel gazdaságpolitikájában a turizmusfejlesztésnek. Ennek a folyamatos fejlesztésnek az eredményeként, a fent említett kelet-közép európai vezető pozíció megszerzése, akár rövidtávon is megvalósulhat. 4

World Tourism Organization, Tourism Indicators, International Tourism Expenditure,

http://www.world-tourism.org/facts/eng/pdf/indicators/new/ITR05_europe_euro.pdf, 2007. április 14. 5

World Tourism Organization, Tourism Indicators, International Tourism Expenditure,

http://www.world-tourism.org/facts/eng/pdf/indicators/new/ITR05_europe_euro.pdf A gafikont a fenti adatok alapján önállóan készítettem.

9

A turizmusfejlesztés szerepének térhódítását hivatott alátámasztani, hogy az Új Magyarország

Fejlesztési

turizmusfejlesztésre,

Terv

szemben

az

forrásaiból első

már

Nemzeti

4,

6%

fordítható

Fejlesztési

Terv

majd 2,

a

7%-os

turizmusfejlesztési arányával. 6 Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 2007 és 2013 közötti EU-s költségvetési időszakban a Regionális Operatív Programokból lehívható uniós fejlesztési forrás értéke 324 milliárd forint lesz majd országunkban. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez az összeg, mint említettem lehívható, vagyis csak egy opcionális lehetőség. Véleményem szerint országunknak igyekeznie kell majd, hogy minél kisebb összeget hagyjon felhasználatlanul az Európai Unió kasszájában. Magyarországon, egyébiránt, a Regionális Operatív Programok forrásai mellett, a turizmusfejlesztést, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia, az Európai Területi Együttműködés és a Turisztikai Célelőirányzat (TC) is támogatja pénzügyi oldalon. A költségvetés szerint, a Turisztikai Célelőirányzat kerete 2007-ben 9644, 5 millió forint, melynek jelentős része – 4, 650 millió forint- a Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MT Zrt.) tevékenységének finanszírozására, turisztikai marketingre fordítandó. A TC keretein belül jelentős tételt képvisel még a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére fordítható 530 millió forint (turisztikai desztináció menedzsment kialakítása, turisztikai táblák és információs pontok elhelyezése az utakon, turisztikai kártyarendszerek fejlesztése, kisvasutak turisztikai jelentőségének felmérése), a hazai turisztikai kínálat minőségi fejlesztésén belül a műemlék-gyógyfürdő pályázatokra fordítható 1, 8 milliárd forint és regionális turisztikai pályázatokra rendelkezésre álló 1, 39 milliárd forint. Ez az 1, 39 milliárd tartalmazza a Nemzeti Kulturális Alappal (NKA) április 4-én közösen meghirdetett turisztikai vonzerővel rendelkező rendezvények támogatására szánt pályázati forrásokat is.

6

Miniszter asszony az OIB (Országos Idegenforgalmi Bizottság) ülésén -Turizmus Panoráma Bulletin

2007. március 23., http://www.oib.gov.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=21&Itemid=58 2007. április 12.

10

A fennmaradó összeget többek között olyan speciális szakmai feladatok ellátására fordítják majd, mint a szúnyoggyérítés (110 millió forint), az MT Zrt. átszervezésének pótlólagos költségei (100 millió forint) vagy az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása (224 millió forint).7 A dolgozatomban vizsgált kaposvári kistérség, illetve a Zselica mikrotérség természetesen a fent említett számadatoknak, kiadásoknak csak nagyon kis szeletét teszi ki, de az ő szintjükön is megtalálhatóak azok a feltételek, adottságok, amelyekre minőségi turizmust lehet felépíteni (ez már tulajdonképpen folyamatban van), és megfelelő alapot teremtve el lehet indulni a gazdasági fejlődés útján. A szakdolgozat célja annak a gazdasági fejlődésnek a bemutatása, ami a kaposvári kistérségben található Zselica mikrotérségben elkezdődött, mintegy felébresztve a Zselicet „somogyi” álmából. A Zselic egymaga indult el ezen az úton, de gazdasági fejlődése hatást gyakorol az egész kaposvári kistérségre. 2.kép8

Kaposvár-Kossuth tér 7

Tájékoztató a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat

forrásából megvalósuló pályázatokról, http://www.bm.hu/web/portal.nsf/index/8E92220E7917D6AFC12572BB00228D18/$file/Turisztikai%20t ájékoztató.pdf?OpenElement, 2007. április 13. 8

http://www.okm.gov.hu/letolt/nkom/palyazatok/kaposvar.pdf, Szabadság, Európa, Kaposvár 20. p. 2007. április 23.

11

A turizmus gazdasági jelentősége A fent vázolt adatokból kitűnik, hogy napjainkban a turizmus szerepe több szempontból vizsgálva is felértékelődött. Társadalmi szemszögből egyre fontosabb a mindennapok rohanásából való kiszakadás, egyre többen vannak, akik a tömeges, ún. „napfény turizmus” helyett, csendes, vidéki környezetre vágynak. Gazdasági tekintetben, a tercier szektor

ágazatai,

az

idegenforgalom,

egyre

nagyobb

szerephez

jutnak

a

foglalkoztatásban, teljesítményük a hozzáadott érték szempontjából is egyre jelentősebb. 2006-ban a foglalkoztatottak száma átlagosan 3930 ezer fő volt Magyarországon, közel 29 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezen belül nemzetgazdasági ágak, ágazatok tekintetében, 2006-ban a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén több mint 150 ezer főt foglalkoztattak, ami közel 2%-os növekedést jelent az előző év adataihoz képest.9 Közel 41 millió alkalommal haladtak át külföldiek 2006-ban a magyar határon, ami közel 6%-kal több mint 2005-ben volt. Ezek a vendégek 9,8 millió éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken ( a belföldi vendégek vendégéjszakáinak száma is elérte a 9,2 milliót). Ezen adatok alapján nem meglepő, hogy a turisztikai ágazatok GDP-je (multiplikátor hatásaival együtt) a nemzetgazdaság egészének 8,5%-a. Dolgozatomban kiemelten foglalkozom a kaposvári kistérség turizmusra alapozott területfejlesztési lehetőségeivel. Igyekszem bemutatni a somogyi megyeszékhely és a környező települések turisztikai látványosságait, fejlesztési lehetőségeit, esetleges versenytársait a Dél-Dunántúli régióban. Véleményem szerint a kistérségben a turizmusfejlesztést egyfajta szűkítettebb turisztikai arculat köré kellene felépíteni, melynek alappillére lehet a falusi turizmus. A falusi turizmusfejlesztést a Zselica mikrotérségben vizsgálom, ugyanis az itt működő Bányai Panoráma Egyesület, már több mint 10 éve példaértékűen valósítja meg programját, melynek eredményeként a Zselicben rohamos léptékű fejlődés indult meg.

9

Munkaerő-piaci helyzetkép, 2006. Központi Statisztikai Hivatal,

http://portal. ksh. hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/munkerohelyz06.pdf, 2007. április 7.

12

Az Egyesület a tevékenységéhez, biztos működéséhez szükséges pénzügyi hátteret, hazai és uniós pályázati forrásokból teremti elő, melyet úgyszintén igyekszem prezentálni. A kaposvári kistérség jelenlegi helyzetének vizsgálatánál fontos tudni, hogy Somogy megye a múltban a hagyományos agrár megyék közé számított. Napjainkban országszerte jellemző jelenség, hogy a kimondottan mezőgazdasági területek folyamatosan veszítenek versenyképességükből, egyre nagyobb hátrányba kerülnek. Sokan közülük tevékenységük felfüggesztésére kényszerültek és kényszerülnek, így például Somogy is. A megye földterületének 59%-át a mezőgazdaságon keresztül hasznosítja, a lakosság 80%-a kötődik valamilyen módon az agráriumhoz. 1990-ben a mezőgazdaság még több mint 33 ezer embernek biztosított megélhetést, 2000-re ez a szám csaknem harmadára csökkent.10 A térségben lejátszódó társadalmi- és gazdasági folyamatoknak köszönhetően a térség mostanra a stagnáló-, kis mértékben leszakadó régiók közé sorolható, így a felzárkózás érdekében minden forrást és eszközt meg kell ragadnia. Ilyen eszköz lehet a turizmusfejlesztés, mely a gazdaság élénkítésében egyfajta katalizátor szerepét töltheti be. Azáltal, hogy turistákat vonz a térségbe, megnöveli a különböző iparágak termékei iránti keresletet, így a térség gazdasági fejlődésén keresztül a munkanélküliséget is csökkenti. (A kaposvári kistérségben 2004. decemberében 8, 6 % volt a regisztrált munkanélküliek aránya, és közülük az 56% már több mint 180 napja volt munka nélkül.)11 A kaposvári kistérség felismerte a turizmusfejlesztésben rejlő lehetőségeket és saját adottságait, ezért településfejlesztési koncepciójában már 2000-ben az idegenforgalmat jelölte meg kitörési lehetőségként. Ennek mintegy folytatása, hogy a város újonnan elkészített, „Új munkahelyek, új utak, új otthonok” címet viselő, 4 éves városfejlesztési programjában is hangsúlyos szerephez jut Kaposvár turisztikai célponttá tétele.

10

Török Tünde: Somogyország új lehetőségei az EU-tagság nyomán, Európai Tükör XI. évfolyam 6.

szám pp. 39-49 és http://www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=5257, 2007. február 16. 11

KSH: Területi atlasz, Interaktív tematikus térképek,

http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,412178&_dad=portal&_schema=PORTAL#eu, 2007. április 14.

13

Turisztikai szempontból vizsgálva, a kistérség számos, önmagában nem domináns, de vonzó turisztikai attrakcióval rendelkezik. Ezáltal turisztikai szerkezete egyedinek, mozaikszerűnek mondható. Ugyanakkor a megyeszékhely, Kaposvár centrális szerepe erősen meghatározó. Megítélésem szerint a kistérség fejlődése szempontjából az lenne a legcélratörőbb az elkövetkező időben, ha egyfajta szűkített, határozottabb turisztikai arculatot alkalmazna, a mostani szerteágazó, túlságosan elaprózott arculat helyett. Mondhatni, „sok bába közt elvész a gyerek”, vagyis a kistérség mindezidáig turisztikai kínálatának összes elemét fejlesztette, még azokat is, melyek alapvető adottságaiknál fogva nem igazán voltak versenyképesek (konferencia és kongresszus turizmus, műemlékek, kiállítások és vásárok, kulturális turizmus, bor-és gasztronómia turizmus). Ennek eredményeként a fejlesztési források felaprózódtak, és nem tudtak azokon a turisztikai célterületeken koncentrálódni, ahol igazán jövedelmezőek lehettek volna. Ilyen célterületnek nevezhető az ökoturizmus és a falusi turizmus, melyek fejlesztése, s ennek eredményeként vizsgálata sem választható szét igazán. A falusi turizmus és az ökoturizmus fejlesztése akkor a legcélravezetőbb, ha összekapcsolódik az aktív turizmus fejlesztésével, mert az ennek köszönhetően létrejövő, komplex turisztikai termékcsomag sokkal jelentősebb vonzerőt képviselhet az idelátogató turisták körében, így nagyobb jövedelemteremtő képességgel is bír. A fent vázolt turizmusfejlesztési célok megvalósítására, a 2007 és 2013 közötti EU-s költségvetési időszakban, a Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) 195 milliárd forintot biztosít a régiónak, amiből Kaposvár 60 milliárd forintra pályázik. A DDOP alapján készült el a Dél-dunántúli Akcióterv (DDAT) első munkaváltozata, mely a 2007. és 2008. év folyamán kiírásra kerülő pályázatokat megalapozó támogatási konstrukciókat tartalmazza. Amennyiben Kaposvár pályázatai kedvező elbírálásban részesülnek, a rendelkezésére álló forrásokkal könnyen lendületbe hozhatja a város környéki településeket és a kistérség egészét is.

14

A dolgozatban vizsgálatom alapját a kaposvári statisztikai kistérség képezi, ezért a következő fejezetben a statisztikai kistérségek magyarországi kialakulását szeretném bemutatni, különös tekintettel a kaposvári kistérség Dél-dunántúli régióban elfoglalt helyzetére. A statisztikai kistérségek fejlesztése, további együttműködések ösztönzése kiemelt helyen szerepel a kormány 2007-es munkatervében. Az együttműködések elsődleges célja, hogy az önkormányzatok hatékonyabban tudjanak gazdálkodni a rendelkezésükre álló forrásokkal, mintha ezt a települések, önkormányzatok széttagoltan próbálnák megvalósítani. A kaposvári kistérség megismeréséhez, illetve, a dolgozat további fejezeteiben végzett turisztikai vizsgálatához, szükségesnek tartottam a kistérség jelenlegi infrastrukturális helyzetének vázolását, ezért a fejezetet ezzel a gondolatsorral zárom.

III. A statisztikai kistérségek, a kaposvári kistérség A statisztikai kistérségek kialakulása 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke hozta létre a statisztikai körzet kategóriát –9006/1994 (S. K. 3) közleményével-, mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. Ezáltal az ország területét 138 statisztikai körzetre osztotta fel. 12 Az 1996. évi XXI. területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján megváltozott a korábban kialakított rendszer, és kialakításra került a tervezési-és statisztikai régiók rendszere. A statisztikai körzetek rendszerét aztán 1997-ben átvizsgálták, melynek eredményeként 1998. január 1-jétől 150 kistérség volt található az országunkban. A

legutolsó

módosítás

a

kistérségek

megállapításáról,

lehatárolásáról

és

megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003 (XII. 18) Kormány rendelet, 18 újabb kistérséget hozott létre, így a legfrissebb lehatárolás után elmondható, hogy 2004. január 1-jétől 168 kistérség létezik Magyarországon. 12

Kistérségek. http://www.oth.gov.hu/kistersegek.php, 2007. március 5.

15

A Dél-dunántúli régió kistérségei A dél-dunántúli régióban található 22 kistérségből 10 Somogyban helyezkedik el (Balatonföldvári kistérség, Barcsi kistérség, Csurgói kistérség, Fonyódi kistérség, Kaposvári kistérség, Lengyeltóti kistérség, Marcali kistérség, Nagyatádi kistérség, Siófoki kistérség, Tabi kistérség). A kistérségeket területi kutatásaiban Faluvégi Albert 5 kategóriára osztotta fel, gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jellemző kilenc mutató segítségével. Ennek alapján a Balaton-parti kistérségek (Balatonföldvári, Fonyódi, Siófoki) a fejlődő típusba kerültek, vagyis mutatóik jelentős része a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke még nem haladja meg a 10%-ot. A felzárkózó kistérségek közé csúszott vissza a dinamikájából vesztett Kaposvári kistérség, és ide sorolható még a szomszédos Tabi kistérség. A kategória jellemzője, hogy a felzárkózó kistérségek mutatói közelítenek a vidéki átlaghoz, és a növekedés jeleit is mutatják. A stagnáló kistérségekben (Barcsi, Csurgói, Marcali) a lemaradás mértéke 10% körüli, míg a lemaradó térségek (Lengyeltóti, Nagyatádi) mutatói az átlagtól akár 15%-nál nagyobb mértékben is elmaradhatnak.13

13

Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika 7. (44.) évf. 5. szám,

illetve http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=PORTAL, 2007. március 8.

16

A kaposvári kistérség meghatározása Településszám tekintetében, az aprófalvas területeknek köszönhetően, a kaposvári kistérség a maga 77 településével, a második a kistérségek országos rangsorában (1. zalegerszegi kistérség 79 település, 3. siklósi kistérség 53 település). A kistérség centruma a viszonylag nagyobb lélekszámú Kaposvár, itt él a térség lakosságának 55, 1%-a. A somogyi megyeszékhely hét dombra épült, akárcsak hajdan az örök város (Kecel-, Iszák-, Kapos-, Körtönye-, Róma-, Ivánfa- és Somhegy). 14 Az Európai Unió népsűrűség szerint három fajta kistérséget különböztet meg: urbánust, átmenetit és vidékit. Ennek alapján Kaposvári kistérség az urbánus területek közé sorolható, mivel a települések egy km2-re jutó népessége meghaladja az 500 főt, és az e határérték feletti szomszédos települések együttes népességszáma 50 ezer fő felett van.15 Magyarországon a hazai viszonyoknak megfelelően az urbanitás szintjét alacsonyabban állapították meg, de Kaposvár a hazai körülmények között is urbánusnak számít, ugyanis a 120 fő/km2 –nél magasabb népsűrűségű településen élők aránya meghaladja az 50%-ot. A kistérségnek ez az a tulajdonsága, amely a legkevésbé sem válik előnyére. Kaposvár gazdasági mutatói a térség átlagánál magasabbak, és ennek következtében az urbánus kategória alkalmazandó a kistérségre, ám ennek okán a környező hátrányos helyzetű települések nehezebben tudnak pályázni. A kistérség területfejlesztési szempontból nem számít kedvezményezett térségnek (64/2004 Kormányrendelet szerint), ugyanakkor 41 települést ebbe a kategóriába sorol a 7/2003. Kormányrendelet, ezzel biztosítva pályázási lehetőséget a hátrányos helyzetű településeknek. A fejletlenebb települések okozta lemaradást,

mégsem tudja

ellensúlyozni Kaposvár kiemelkedő fejlettsége. Fejlettség tekintetében Kaposvár a déldunántúli városok között a második helyen áll (Pécs mögött), de a kistérségek rangsorában mindössze az ötödik.16

14

Kaposvár Megyei Jogú Város: Szabadság, Európa, Kaposvár

http://www.okm.gov.hu/letolt/nkom/palyazatok/kaposvar.pdf, 2007. február 20. 15

Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika 7. (44.) évf. 5. szám,

illetve

http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=PORTAL,

2007.

március 8. 16

Koppányvölgyi KHT: Koppány-völgye Kistérség Területfejlesztési Stratégiája 2007-2013, Tab, 2006,

pp. 142.

17

Infrastruktúra Mondhatnánk, hogy Kaposvár földrajzi adottságainak köszönhetően a Somogy, Tolna, Baranya háromszög központja. De pontosabban csak lehetne, ugyanis a közlekedési infrastruktúra alapvető hiányosságokkal küszködik. Megközelíthetőségnek pedig döntő szerepe van a kistérség turisztikai potenciáljának kiaknázásában. A Magyarország egészére jellemző probléma, a centrális vasút-és közúthálózat, és a sugaras szerkezetből adódó nehézségek a kistérségben is éreztetik hatásukat. Alapvető probléma, hogy nagyon kevés a K-NY irányú vasútvonal, illetve hiányoznak a térséget érintő autópálya szakaszok. Vagyis a kistérség külső megközelíthetősége, és belső átjárhatósága egyaránt fejlesztésre szorul. A kistérség belső területein zömében aprófalas települések, zsáktelepülések találhatók, melyek megközelítése roppant nehézkes. Három jelentős főútvonal halad át a kistérségen. A 61-es főút kelet-nyugati irányban, a 66-os, mely különösen nyáron bonyolít nagy forgalmat, a 67-es Kaposváron keresztül Balatonlelle és Szigetvár között, illetve a 68-as (E 661) Horvátország felé. A kistérség gyenge közlekedési adottságai között fejlesztésre szorul a 67-es főút Kaposvár és Balatonlelle közötti szakaszának felújítása, ugyanis ez a szakasz biztosítana összeköttetést az M7-es autópályával. Budapest és a baranyai megyeszékhely irányába pedig az M65-ös főút javíthatná a közlekedési feltételeket. Autópályákat illetően jelenleg is folyamatban van a kőröshegyi autópálya-völgyhíd építése, mely az M7-es Zamárdi és Balatonszárszó közötti szakasza. Vélhetőleg a viadukt, nemcsak világszenzáció lesz, hanem Kaposvár megközelíthetőségét is jelentősen javítja majd. Az M9-es két rövid szakaszát is átadták már: a szekszárdi Dunahidat, és az autópálya kaposvári elkerülő szakaszát (ez a szakasz Kaposmérőig gyorsforgalmi útként üzemel), illetve a középtávú célkitűzések között szerepel, 2012-ig a Szekszárd és Kaposvár közötti szakasz átadása is.

18

A kistérségnek igyekeznie kell majd, az autópályák nyújtotta lehetőségeket minél magasabb fokon kihasználni, hogy a lehető legtöbb turista látogasson el a térségbe. Ha nem tud élni a kínálkozó alkalommal, az autópályák csak tranzitforgalmat bonyolítanak majd Horvátország felé. Ugyanis azok a turisták, akik igénybe vesznek egy autópályát, hajlamosak arra, hogy le se térjenek róla, míg az véget nem ér, ezáltal elszáguldoznak az autópálya mentén található idegenforgalmi látványosságok mellett. Gazdasági szempontból az autópálya jótékony hatásai között említhető meg, hogy az autópályák által az ország vérkeringésébe bekapcsolt településeken és azok vonzáskörzetében egyre több befektető jelenik meg. Ezek a befektetők általában munkahelyeket teremtenek, ami csökkenti a korábbi munkanélküliségi szintet, és életszínvonal növekedést indukál. A helyi közlekedést egyre kevesebben veszik igénybe (főleg Kaposváron), elsősorban az infrastruktúra alapvető hiányosságai miatt. A közúti forgalom lebonyolításában jelentős szerepet vállal a kistérségben működő Kapos Volán Zrt. és a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. A kistérség két alapvető problémával küzd: fontos lenne Kaposvár külső városrészeinek bekapcsolása a város vérkeringésébe (Kaposfüred, Toponár,

Törőcske),

illetve

javítani

kellene

az

aprófalvas,

zsáktelepülések

megközelíthetőségén. Az autóbuszpark állapotát, a város uniós és hazai források bevonásával szeretné modernizálni. Jelenleg a buszpark átlagéletkora 12, 5 év, és 43 darab Ikarus, Mercedes és Nabi jármű szállítja a település lakosait. A városnak sikerült 10 új járművet vásárolnia, és az állomány maradék 10 tagjának cseréjét is belátható időn belül tervezik. Ezen kívül Kaposvár élen jár a bioetanollal üzemelő buszok tesztelésében (tavaly szeptemberben már kipróbálták ezeket a járműveket), ami csak azt példázza, hogy a város a fenntartható fejlődés elkötelezettje, igyekszik függetleníteni magát a környezetszennyező közlekedési módszerektől.17 A kerékpározás egyre elterjedtebb közúti közlekedési alternatíva, ám a kaposvári kistérségben sajnos nincsenek meg a megfelelő infrastrukturális feltételei. A kerékpárutak egyre sűrűbben helyezkednek el, de nem alkotnak egybefüggő hálózatot, túlságosan széttagoltak, szakaszosak. A meglévő útvonalak mentén pedig egyelőre nem történt meg a kerékpártárolók felépítése. 17

Döcög a hazai tömegközlekedés zöldbenzinre állítása, http://www.mfor.hu/cikk.php?article=32996&page=1, 2007. április 19.

19

A kerékpárutak megfelelő szintre fejlesztése nagyban segíthetné a természeti értékekre alapozott ökoturizmus fejlődését, illetve a kerékpáros turizmus, lehetne a kistérség önálló turisztikai terméke is, ha megfelelően lenne kiépítve (pihenőhelyek és kerékpárjavító szervizek kellenének a kerékpárutak mentén). Jelenleg a Deseda tó körül a legbiztonságosabb kerékpározni, valamint kiépített kerékpárút van Bárdudvarnokig is. Kaposvár további összeköttetést szeretne kiépíteni a kaposfői kerékpárúttal, mert ennek megléte esetén egészen Bányáig lehetne biciklizni. A vállalkozó szelleműek a kistérség belső, alacsony forgalmú településein is bátran kerekezhetnek, a hiányzó kerékpárutak ellenére is. A kormány tervei szerint minden regionális operatív programból egy vagy két pályázati kiírást megjelentetnek május elején. A megjelentetni tervezett pályázatok között feltehetőleg szerepel majd a kerékpárút hálózat fejlesztése, amelynek kerete a dél-dunántúli régióban 1, 2 milliárd forint lesz. Azt pedig csak remélni lehet, hogy Kaposvárnak minél nagyobb részt sikerül majd elnyernie pályázatával ebből az összegből.18 A kistérség második fontos közlekedési kapcsolata a vasút. Kaposvár a BudapestDombóvár-Gyékényes szakaszon helyezkedik el. A vonal része az E71-es számú Fiume irányában futó európai fővonalnak. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv alapján 2007 és 2013 között a fent említett vasútvonalat kétpályássá bővítik, és alkalmassá teszik 160 kilométer/órás sebesség elérésére. A fejlesztés részeként Kaposvár és Budapest között várhatóan gyorsvasút fog közlekedni. A tervezett korszerűsítést leszámítva a kistérségben a vasúti hálózat mindenhol egyvágányú, és rendkívül korszerűtlen. A MÁV nem tervez további vonalak építését a térségben. Kaposvár és a környező települések vasúti közlekedési kapcsolata különböző. A középső és az északi területek elérhetősége kielégítő, míg a déli részeken a vasúthiány mértéke meghaladja az országos átlagot. A fővárossal alapvetően jó a kistérség vasúti kapcsolata, ám a szomszédos megyékről már nem állítható ez egyértelműen. Míg Pécs és Székesfehérvár vasúti megközelíthetősége kielégítő, addig Szekszárd és Zalaegerszeg ezt már nem mondhatja el magáról.

18

Szakmai egyeztetés indul a regionális pályázatok tervezeteiről-

http://www.deldunantul.com/index.php?id=4463, 2007. április 15.

20

A megyeszékhely közvetlen vasúti összeköttetésben van a Balaton déli partjával, Fonyóddal és Siófokkal. Az utóbbi vonalakon tapasztalható szezonális forgalom miatt többször szóba került a rossz minőségű vasúti útvonalak megszüntetése, de ennek következtében tovább romlana a belső somogyi területek közlekedése. Ennek ellenére 2007. március 4-én felszámolták a gazdaságtalan Sillye-Vajszló és Villány-Siklós mellékvonalakat. A kistérségben a vasút legnagyobb hátránya az alacsony járatszám, illetve az, hogy a vasúti pályaudvarokat általában valamilyen más közlekedési eszközzel kell megközelíteni. Ezért a kistérségben a busz a legmeghatározóbb közlekedési forma. A kistérség közlekedésének harmadik pillére a légi infrastruktúra. Kaposvár közvetlen közelében két repülőtér is található, a kaposújlaki és a taszári. A kaposújlaki repülőtér kis-és sportgépek felszállására alkalmas, vitorlázó-és sportrepülő oktatást nyújt, illetve légi fuvarozást biztosít 3-12 ő részére. A turizmus szempontjából elsősorban a taszári repülőtérnek lehet jelentősége. 1996 és 2001 között, a délszláv háború idején, az amerikai hadsereg használta. 2005 végéig működött, azóta nincs tulajdonosa. A repülőtér műszaki állapotát tekintve állagromlás nem történt, hiszen egészen a közelmúltig használatban volt. Kaposvár városa cargo-bázist szeretne létrehozni a területen, annak érdekében, hogy a kistérség az ország logisztika központjává válhasson. A turizmus szemszögéből természetesen az lenne a legelőnyösebb, ha megvalósulhatna a repülőtér polgári célú hasznosítása. Ezt igyekezett elősegíteni Somogy Megye Önkormányzata és Taszár Önkormányzata, amikor polgári terminált és gurulóutat építtetett saját költségén. A végső döntés azonban az állam kezében van, ugyanis ő a reptér tulajdonosa, így jelenleg is befektetőkkel tárgyalnak. 2007. április 10én Kaposvár fejlesztéséről tárgyalt dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter, dr. Kolber István fejlesztéspolitikai államtitkár, és Szita Károly Kaposvár polgármestere. A tárgyalás eredményeként, a taszári katonai bázissal kapcsolatban, megállapodtak, hogy a tulajdonjogok rendezését követően, nyáron nyílt pályázatot írnak ki a repülőtér hasznosítására.

21

IV. A kaposvári kistérség turisztikai piacának elemzése A kistérség vonzerőleltára A kistérség nem rendelkezik olyan univerzális vonzerővel, amely akadálymentesen versenyképes lehetne a hazai vagy akár a nemzetközi piacon. Kaposvár városa 2004-ben elkészített hosszútávú területfejlesztési koncepciójában VII. stratégiai célként a következőt jelölte meg: „Kaposvár

legyen

élenjáró

az

idegenforgalom,

a

konferencia-,

gyógy-

és

termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak a város és a térsége számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetőségeit, meglévő és fejlesztendő adottságait, a rendelkezésre álló forrásait.”19 A város ugyancsak 2004-ben elkészítette Kaposvár és környéke idegenforgalmi fejlesztési koncepcióját, melyben a turizmus fejlesztésének lehetséges irányvonalaként a következő turisztikai termékeket jelölte meg:

19

ƒ

Kulturális turizmus

ƒ

Műemlékek

ƒ

Kiállítások és vásárok

ƒ

Konferencia, kongresszus turizmus

ƒ

Lovas turizmus

ƒ

Ökoturizmus

ƒ

Sport turizmus

ƒ

Deseda-tó

ƒ

Vadászturizmus

ƒ

Falusi turizmus

In: Kaposvár hosszútávú településfejlesztési koncepciója, 2004. április, pp. 60.

22

Megállapítható, hogy a kistérségnek szűkíteni kell a fejlesztési irányok körét, mert a fejleszteni kívánt turisztikai termékek között több olyan is van, melyek nem rendelkeznek megfelelő adottságokkal, és még a fejlesztések hatására sem tudnák megállni a helyüket kiélezett versenyhelyzetben. Például a műemlékek tekintetében, a környező kistérségek között több is gazdagabb, ismertebb, vonzóbb a turisták számára. A konferencia és kongresszus turizmus fejlesztéséhez nincs megfelelő infrastrukturális háttér, nincs megfelelő számú minőségi szálláshely a kistérségben. A kiállítások és vásárok esetében pedig tapasztalat, hogy országos szintű érdeklődés hiányában, általában csak a helybéliek körében számít vonzó attrakciónak. A turisztikai termékek számának csökkentése azért is kívánatos, mert ennyi prioritás finanszírozására nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű fejlesztési forrás, sem a magántőke, sem pedig a pályázható források körében. Dolgozatomban a turisztikai termékek szűkített körével foglalkozom, mert ezek fejlesztése térül meg, ezek azok az attrakciók, melyek önállóan is képesek növelni a kistérség idegenforgalmát. Ezek a következők: aktív turizmus, falusi turizmus és az ökoturizmus. A falusi turizmus és az ökoturizmus fejlesztése közel azonos alapokon nyugszik, a természeti értékek megőrzése mellett olyan komplex turisztikai termékcsomagokat kell összeállítani, melyek a lehető legtöbb turistát képesek a kistérségbe vonzani. Mindkét esetben nagyon fontos a fenntarthatóság, vagyis az, hogy a kistérség idegenforgalmának fejlesztését a természet kizsákmányolása nélkül tudja megvalósítani. A komplex turisztikai termékcsomagokat úgy lehetne összeállítani, hogy az alap legyen a falusi-illetve az ökoturizmus, amiért a turista a kistérségbe a látogat, és ehhez kapcsolódóan, mint egyfajta kiegészítő attrakció, hasznos lehet az aktív turizmus válfajainak fejlesztése. A kulturális turizmus, illetve a bor-és gasztronómia turizmus fejlesztésére nem tartom érdemesnek anyagiakat áldozni, mert a régióban a Balaton környéki versenytársaikkal nem tudnak még költséges fejlesztések ellenére sem versenybe szállni. Ugyanakkor a meglévő adottságokat kihasználva a kulturális turizmus, illetve a bor-és gasztronómia turizmus is kiváló kiegészítő eleme lehet egy komplex turisztikai programcsomagnak.

23

A kistérség nemzetközi kapcsolatai: A kistérség turisztikai vonzerejét növelheti az országhatárokon kívül, hogy Kaposvár jelenleg 8 uniós és 3 Unión kívüli várossal van testvér-vagy partnervárosi kapcsolatban. A horvát és a francia testvérvárosokkal olyan szoros kapcsolatot ápol, hogy a Kaposvári Tavaszi Fesztiválon és a Festők Városa Hangulatfesztiválon rendszeresen részt vesznek alkotóik. A kapcsolatok jövőbeni fenntartását pedig biztosítja, hogy Kaposvár Ifjúsági Tanácsa és az Ifjúsági Önkormányzat felvették a kapcsolatot a határontúli ifjúsági szervezetekkel. A város színvonalas nemzetközi tevékenységét 2002. április 26-án az Európa Tanács Európa Diplomával jutalmazta. Azáltal, hogy a kistérséget nemcsak útikönyekből, a megszokott protokolláris módon ismerik meg a külföldiek, hanem akár rokonaik, barátaik elbeszéléseiből, nőhet a kistérség turisztikai vonzereje. Tehát az elkövetkezendő időkben is fontos a jó kapcsolat ápolása, illetve az összeköttetések minél szorosabbá tétele a már meglévő testvérvárosokkal. Ennek ékes példája, hogy Kaposvár a szlovén illetve a horvát testvérvárosaival közös összefogásban rendezi meg 2007. május 24-27 között az idei Festők Városa Hangulatfesztivált. Idegenforgalom a kistérségben: A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2004 júliusában, 17 volt a kereskedelmi szállásférőhelyek 1000 lakosra jutó száma. Ez az érték országos viszonylatban alapvetően jónak mondható, de ha a közeli, Balaton-parti kistérségekben vizsgáljuk ugyanezeket a mutatókat, már nem olyan kedvező a helyzet. A fonyódi és a siófoki kistérségben ez az érték 453, míg a balatonföldváriban 976 volt. Ebből adódóan a kaposvári kistérségben erősen indokolt lenne a szálláshelyek kapacitásának bővítése. A fenti érték 29,5%-át a szállodák szállásférőhelyeinek részaránya jelentette, ami úgyszintén nem túl magas ( Budapesten 78,6%, a siófoki kistérségben 55,8%). Az adatok alapján elmondható, hogy a kaposvári kistérségnek elsősorban minőségi szállásférőhelyeit kell bővítenie a jövőben. A KSH kutatásai szerint, a szállástípusokat vizsgálva,

2005-ben,

Somogy

megyében

a

vendégéjszakák

száma

csak

a

turistaszállókon nőtt 2, 6%-kal, illetve a kempingekben regisztráltak 14, 4%-os növekedést.

24

Ennek alapján is kívánatos lenne a minőségi szálláshelyek bővítése, mert a kistérség turizmusfejlesztési programjában elsődlegesen olyan turisztikai attrakciók fejlesztését jelölte meg, melyek minőségi szálláshelyeket igényelnek (itt elsősorban az aktív turizmus különböző változataira gondolok, mint a vadászturizmus vagy a golfturizmus). Érdekességként a KSH kutatása felhívja a figyelmünket arra a tényre, hogy a szállodák vonatkozásában megfigyelt 1, 25-os visszaesés nem tekinthető általános érvényűnek. Ugyanis a wellness és az apartmanszállók mellett a kettő illetve a négy csillagos kategóriába tartozó szállásadó egységek is növelték a forgalmukat.20 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma 679 volt a kaposvári kistérségben, amivel jelentősen lemarad a megye Balaton-parti kistérségei mögött. A siófoki kistérségben ugyanez az érték 17995 éjszakát jelentett, míg a szomszédos balatonföldváriban 24971-et. Fontos információ lehet a kereskedelmi szálláshelyeken töltött átlagos tartózkodási idő, ami a kaposvári kistérségben 2,5 napot jelentett 2004-ben. Ezen a téren is van mit fejlődni, hiszen a fonyódi kistérség közel kétszer ekkora (átlagos tartózkodási idő 4,2 éjszaka) értéket tudhat magáénak. A kaposvári térség ebből azt a következtetést vonhatja le, hogy olyan turisztikai attrakciókat, termékeket, programcsomagokat kell kialakítani, amivel a térségükbe látogató turistákat hosszabb időre is képesek ottmarasztalni. Ez nagyon összetett és nehéz feladat, mert a turisták más és más indokból látogatnak el a kistérségbe. Utazásuk fő szándékának kielégítése mellett valami olyan, unikumnak számító szolgáltatást kellene nyújtani nekik, ami nem csak meghosszabbítja ottartózkodásukat, de akár ezért a különleges szolgáltatásáért később is visszatérnek a kistérségbe. Hasznos lenne azon turisztikai attrakciók beépítése a turisták programjába, melyek önállóan nem, csak valamivel társítva számítanak vonzó attrakciónak. Így például, aki vadászni érkezik, meg lehet ismertetni a középkori gasztronómiával, vagy a kistérség borászainak nedűivel. Ugyanakkor hasznos lenne a Balatonhoz érkező turistákra is figyelmet fordítani, mert megfelelően kialakított turisztikai programcsomagokkal a kistérség elcsábíthatja a „magyar tenger” partjára érkező vendégeket.

20

KSH, Az idegenforgalom alakulása a Dél-Dunántúlon, 2000-2004

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/064/somo064.pdf, 2007. április 16.

25

A külföldi vendégek aránya a kereskedelmi szálláshelyeken 2004-ben 17, 7% volt. Ez az érték is elég kiábrándító, különösen annak tudatában, hogy a kaposvári kistérség ezzel a mutatóval a szomszédos kistérségek közül, csak a sásdi és a tabi kistérséget volt képes maga mögé utasítani a sorban. Vizsgálataim során a kaposvári kistérség adatait azért pont a Balaton-parti kistérségek és Budapest mutatóival hasonlítottam össze, mert országunknak ezek azok a területei, melyek a turisták által leginkább látogatottak, és képesek „elcsábítani” a vendégeket a kevésbé nevezetes látnivalóktól. Kiemelkedő turisztikai termékek a kistérségben: Kulturális turizmus A kistérséget jellemzően nem a történelmi emlékhelyekre látogató turisták keresik fel, hiszen az egyetlen látnivaló a térségben a kaposszentjakabi városrészben található, 1061-ben alapított bencés apátság. Az apátság romja önmagában nem mutat sokat, de a Szentjakabi Nyári Esték programja vonzó kulturális attrakció az idelátogató turistáknak. A kistérségben található kúriák és kastélyok kiaknázatlan turisztikai potenciált jelentenek, ugyanis megfelelő tájékoztatási rendszer hiányában a turisták, sőt gyakran a helybéliek sem tudnak ezekről az értékekről. Van azonban néhány kirívó példa, ahol is már megkezdték az üresen álló kastélyok vagy kúriák turisztikai kihasználását. (pl. Hencse, Csombárd, Kisasszond, Gálosfa stb.) Ha látnivaló nem is, de számtalan kulturális rendezvény csalogatja a térségbe a turistákat: •

Kaposvári Farsang

•

Tavaszi Fesztivál

•

Festők Városa Hangulatfesztivál

•

Szentjakabi Nyári Esték

•

Mesztegnyői Gólya és -Rétesfesztivál

•

Tűz és Vas Emberei - Kovácstalálkozó 26

•

Bárdudvarnoki Üvegszimpózion

•

"Desedai" Sportrendezvény

•

Országos Lovas Gyermeknap Répáspuszta

•

Off-Road Fesztivál (Somogybabod) - Nemzetközi Terepjáró Fesztivál

•

Királyi Szakácsok Ünnepi Hete - Nagyszakácsi (Nemzetközi középkori szakácsverseny)

•

Falunapok,

színházi

találkozók,

nemzeti

ünnepekhez

kapcsolódó

rendezvények •

Lovas kupák, egyéb sport rendezvények

•

Művészeti táborok ód

•

Az Alpoktól az Adriáig Nemzetközi Kiállítás és Vásár hnbgjgr543

A város „Szabadság, Európa, Kaposvár” című pályázatában, Európa Kulturális Fővárosa címre pályázva, számos kulturális programmal szerette volna bővíteni programkínálatát: •

„Európa

fiatal”:

teljes

művészeti

skálát

és

nemzetet

felölelő

programsorozat •

„A gyermekek Európája: európai játékvásár

•

„Fesztivál hónap”: havonta más és más művészeti ág bemutatása

•

„Portótól Tokajig”: a magyar bor-és gasztronómiai hagyományok

•

„Európa hangos”: könnyűzenei koncertek

•

„Európa képes”: képeslapgyűjtemény a kontinens összes országáról

Természetesen azáltal, hogy Kaposvár nem nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, kérdéses, hogy a tervezett kulturális fejlesztésekből mi valósulhat meg. Egyelőre még nem tisztázott a sorsa ezeknek az ambiciózus kaposvári terveknek.

27

Mindössze annyi biztos, hogy 2007. április elején pécsi és kaposvári szocialista képviselők számos javaslatot terjesztettek elő a két város szorosabb jövőbeni együttműködésére. A szocialista frakciók a regionális tanács elé szándékoznak vinni elképzeléseiket, és hozzávetőlegesen mintegy 5 milliárd forint támogatást kérnek közös terveik megvalósításához. A kistérség múzeumai és kiállításai önmagukban nem rendelkeznek jelentős turisztikai vonzerővel, de kiegészítő programok szervezése mellet érdeklődésre tarthatnak számot. Bor-és gasztronómia turizmus: A dél-balatoni, a villányi és a szekszárdi borvidékek hatalmas konkurenciát jelentenek a kistérségnek, amelyekkel egyelőre nem is tudja felvenni a versenyt. Az utóbbi években a Kaposvár környéki hagyományos szőlőhegyek lakó-és üdülőterületekké alakultak, megszűnt a szőlőművelés (Ivánfa-hegy, Kapos-hegy, Kecelhegy, Lonka-hegy, Öreghegy, Vár-hegy). A borturizmusnak csak akkor van esélye a kistérségben, ha újra fellendül a szőlőtermesztés ezeken a dombokon, bár a pincelátogatáson és a bórkóstoltatáson kívül, más turisztikai vonzerőt nem jelentenének. A borturizmushoz kapcsolódó legvonzóbb attrakció, az Asztali Örömök Somogyban elnevezésű rendezvénysorozat, mely tavasztól őszig különböző helyszíneken igyekszik népszerűsíteni a magyar gasztronómiai hagyományokat. Első alkalommal Kaposvárott került megrendezésre 1999-ben, s azóta hagyománnyá vált, hogy évente megválasztják Somogy Borát, Borkirálynőjét és Borászát, a program keretein belül. 2004-ben a DélDunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság „Az év turisztikai rendezvénye” címet adományozta a programsorozatnak, 2007-ben pedig kilencedik alkalommal kerül majd megrendezésre. Nem a kistérségben zajlik ugyan, de nagy hatást gyakorol a kistérségbe látogató turisták számára, a szomszédos kistérségben, Nagyszakácsiban évente megrendezésre kerülő „Nemzetközi Királyi Szakácsverseny”.

28

Aktív turizmus: Vadászturizmus: A kistérség az ország egyik legnagyobb erdősűrűségű területe, a belső részeken elhelyezkedő több ezer hektár vadászterület a kistérség különleges turisztikai vonzerejét képezheti. A Zselici erdőség országos viszonylatban is unikumnak számít, erdőállománya viszonylag ősi, megkímélte az intenzív erdőgazdálkodás. Az átlagon felüli erdősültséget jellemzi, hogy a Zselici Erdészet több mint 9000 hektáron, míg a Kaposvári Erdészet közel 8000 hektáron vadásztat. Főleg gímszarvas, de jelentős vaddisznó és őz állomány él az erdőkben, illetve a térség különleges vadfaja a muflon. A vadászok körében magasan a legkedveltebb terület a Zselicség, de egyre népszerűbbek a Somogyszob környéki erdők és a Tab környéki dombság. A Sefag Erdészeti és Faipari Részvénytársaság már világhírnevet szerzett magának a vadgazdálkodás, a vadásztatás területén. Vadászházainak alapvető problémája, hogy zömében alacsony a befogadóképességük, átlagosan 6-10 turista elszállásolására alkalmasak

(Vörösalma,

Karád,

Alirét,

Csöprönd,

Nagysallér,

Petesmalom,

Zsitfapuszta). A vendégek kedvük szerint válogathatnak, hogy teljes önellátásra rendezkednek be pihenésük alatt, vagy igényt tartanak a vadászházak gyakorlott személyzetére. A térségbe elsősorban a hagyományosan nagyvadat vadászó brit, német és osztrák turisták érkeznek jelentős számban. Kerékpárturizmus: A

legfontosabb

teendő

jelenleg

a

kerékpárutak

bekapcsolása

a

meglévő

túraútvonalakba, mert túrázásra alkalmas, hosszú kerékpárutak nincsenek, csak rövid, egymástól független szakaszok. Nehézkes újabb kerékpárutak építése, ugyanis egyre szűkösebbek a rendelkezésre álló anyagi eszközök. Hozzávetőlegesen a kerékpárutakra jutó keretből országosan évente körülbelül 150-200 kilométer utat lehet megépíteni, melyet az építtetők gyakran járdaépítéssel kapcsolnak össze. A kistérségben kerékpározásra a Deseda tó környéke a legideálisabb, illetve a Zselicben sorompóval elzárt magánutakat is lehet találni.

29

Golfturizmus: Magyarországon hat darab 18 lyukú golfpálya található, melyek közül messze a legszínvonalasabb, főleg a szolgáltatások tekintetében, a hencsi. Hencsen az egykori Márfly-kastélyt alakították át luxusszállodává, melyben hatalmas konferenciaterem található, és mely a golfcentrum vendégeinek kínál szálláshelyet, A kistérségben a golfturizmus önállóan nem, de a kulturális vagy a bor turizmussal karbaöltve már igen vonzó turisztikai attrakciónak számít. Lovasturizmus: A Dél-dunántúli Lovas Klaszter megalakulása nagy fejlődést indukált azáltal, hogy lovastúra útvonalai érintik a kistérséget. A Magyar Lovas Turisztikai Szövetség öt minősített lovas turisztikai szolgáltató helyet tart nyilván a kistérségben: ¾ Pannon Lovasakadémia (5 patkós) ¾ Répáspusztai Ifjúsági Lovas Oktatási Központ, Penny Klub (4 patkós) ¾ Korona Lovassport Egyesület (3 patkós) ¾ Lomnici és társa Kft. (3 patkós) ¾ Meistro Lovasklub (3 patkós) Horgász turizmus: A kistérség bővelkedik kisebb nagyobb vízfolyásokban és mesterséges tavakban, de alapvető infrastrukturális hiányosságai vannak (nincs megfelelő számú illemhely, nincs elegendő szeméttároló, a turisták ellátása nem biztosított). 8 olyan vízfelület emelkedik ki, ahol a jövőbeni fejlesztéseket követően vonzó horgászparadicsomokat lehetne kialakítani (Hármasberek, Hetes, Kadarkút, Deseda víztározó, Kiskorpád, Töröcskei víztározó, Kiskorpád, Nagybajom, Ráksi). A Zselicben található Hedrehely országszerte híres horgászparadicsomáról. A hencsei golfpálya szomszédságában található tüttöspusztai halastavak nem az önkormányzat, hanem a Holder Kft. Tulajdonában vannak. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség „Horgászturisztikai tervek fejlesztése” című pályázatán 12 millió forintot nyertek. 30

A Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán úgyszintén támogatást nyertek, míg a Somogy Megyei Munkaügyi Központ pályázatának köszönhetően csökkent munkaképességű munkaerőt is alkalmaznak. A tüttöspusztai halastavak és a hencsei golf-és szabadidőközpont komplex turisztikai programcsomagot alkot, mellyel könnyebb a térségbe csábítani a turistákat.

Regionális és országos hírnevű tavak találhatók a kistérségben, de ezek önálló turisztikai attrakcióként nem tudják megállni a helyüket, kínálataikat gasztronómiai attrakciókkal

kellene

bővíteni.

A

fejlődés

érdekében

célratörő

lenne

a

horgászszervezetek együttműködése helyi, regionális és országos szinten. Jelenleg ezek a szervezetek ugyanis konkurenciaharcot vívnak egymással, forrásaik külön-külön pedig természetesen nem elegendőek színvonalas infrastruktúra kialakításához. A kistérség legjobban hasznosított mestersége tava lehetne a Kaposvár melletti Deseda, mely jelenleg az önkormányzat tulajdonában van, a horgászegyesület csak bérli a vízfelületet. A kacifántos tulajdonviszonyok miatt a tó folyamatos fejlesztése akadozik, alapvető lokális probléma, hogy a helybéliek egyre gyakrabban a tópartra lomtalanítanak. A Városgondnokság hiába takaríttatja a partot kéthavonta, a szemétkupacok egyre tetemesebbek. A Városgondnokság a megyei horgászszövetséget okolja, míg a Horgászegyesületek Megyei Szövetségének véleménye szerint a kirándulók hibáztathatók a Desedán felhalmozódott szeméthegyek miatt. A felelősök keresése közben közterület felügyelők járják a partot, a város és a horgászszövetség között kialakult helyzet egyre kritikusabb, a tó és környéke pedig egyre rosszabb állapotba kerül az egymásramutogatások közepette. Véleményem szerint az lenne a legcélravezetőbb megoldás, ha a város lemondana a Deseda tulajdonjogáról, és a tó fejlesztését a horgászegyesületre bízná, amely ezen a téren nagyobb elszántsággal és nagyobb szakértelemmel rendelkezik.

31

Falusi turizmus és Ökoturizmus: A kistérségben a turizmus ezen két válfaja annyira egybeolvad, hogy nem érdemes, nem is lehet szétválasztani őket. A kistérség talán legmeghatározóbb turisztikai termékei, jelentős múlttal rendelkeznek. Ennek ékes példája az 1994 óta folyamatosan szerveződő Zselici Faluhotel Hálózat, mely

a

térség

szállásadóit

tömöríti.

Kínálatában

falusi

magánszálláshely,

vendéglátóegység vagy vadászpanzió egyaránt fellelhető. A rendszer lényege, hogy egy központi nyilvántartás, recepció működik, amely összefogja a hálózatot, fogadja az érdeklődőket, kiajánlja a lehetőségeket, tulajdonképpen naprakészen bonyolítja a szállások, férőhelyek kihasználását. A termék egy komplex szolgáltatás, hiszen tartalmazza az üdülést, a programkínálatot és a programszervezést, valamint a kirándulás és szabadidő aktív eltöltésének lehetőségét a Zselicben. A szállás csak háttérszolgáltatás a főhangsúly a programszervezésen van, amely vonzóvá teheti a turisták körében a zselici tájat. A szervezésért elsősorban a Zselica Szövetség a felelős. A hálózat tulajdonosa a Falusi Agroturizmus Országos Szövetsége. A szálláshelyekkel szembeni követelményeket és az osztályba sorolás szabályozását a „Falusi turizmus minősítő rendszerének szabályzata az Európai Unióban” című kiadvány foglalja össze, amit „a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról” szóló 110/1997.(VI. 25.) számú Kormányrendelet a falusi szálláshelyek minősítéséhez irányadónak nyilvánított. Az egyes szálláshelytípusok (ezen belül a komfortfokozathoz kapcsolódó napraforgós minősítések) technikai követelményeit, egészségügyi berendezését és konyhájának felszerelését a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet 3. számú melléklete szabályozza. A falusi szállásadó helyeket egytől négy napraforgóig minősítik. A Zselici Faluhotel Hálózat szálláshelyeinek besorolása folyamatos. Az angol minta alapján létrejött, Patcán található Katica Tanya, a falusi turizmus és az ökoturizmus termékei közé egyaránt sorolható. A Katica Tanya ötletének alapgondolata a két létrehozó Handó János és felesége, Handó Eszter fejében született. Évekkel ezelőtt körbeutazták a Földet, és a Katica Tanya eredeti változatával Angliában találkoztak. Céljuk az volt, hogy az útjuk során szerzett élményeket minél több, a Tanyára látogató ember megtapasztalhassa, vissza akarták csábítani az embereket a természetbe.

32

A bemutató gazdaságban a gyerekek találkozhatnak háziállatokkal, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt kicsik és nagyok, de tehénfejés és kenyérsütés is várja az ideérkező turistákat. Azt hiszem sikerült az alkotók eredeti terve. Ugyancsak a falusi turizmus és az ökoturizmus közös terméke az 1882-ben Európai Nostra Díjjal jutalmazott Szennán található Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény. Az országban egyedülálló múzeum érdekessége, hogy az élő faluban található. Célja, hogy a somogyi hagyományos faépítkezés napjainkig fennmaradt emlékeit átmentse az utókornak. A Szennai Önkormányzat területén elhelyezkedő szabadtéri múzeum, a Somogy megyei Rippl-Rónai Múzeum kezelésében van. A múzeumot a templomkert beépítetlen területére tervezték, az utcába öt portát telepítettek át (Rinyakovácsi porta, Kisbajomi porta, Csökölyi porta, Nagykorpádi porta). A kistérségben az úgynevezett Vadvirágút is unikumnak számít országos szinten. A kirándulók a kaposvári megyeháza elől indulva Kaposszerdahelyen, Szennán, Patcán és Zselickisfaludon keresztül juthatnak el Szilvásszentmártonig. Az út mentén tizenkét tölgyfából kifaragott térplasztika található, melyek a Zselic őshonos védett vagy fokozottan védett növényeit ábrázolják. A faragványok Horváth–Béres János kaposszerdahelyi fafaragóművész munkái. 3. kép21

Szennai Falumúzeum 21

http://www.okm.gov.hu/letolt/nkom/palyazatok/kaposvar.pdf, Szabadság, Európa, Kaposvár 15.p 2007. április 19.

33

Versenytárselemzés: A kulturális turizmust tekintve a kistérség reálisan nem versenyezhet Péccsel, ahol az EU Kulturális Főváros pályázat nyerteseként, számtalan fejlesztést valósítanak meg az elkövetkezendő időszakban. A golfturizmus terén Hencse olyan magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt, hogy a vendégek 60-70%-a visszatérő, így nem jelent fenyegető veszélyt számára a szentlőrinci golfcentrum. Annak köszönhetően, hogy az ország legkedveltebb vadászterületei találhatók a kistérségben, a helyi vadász-és erdőtársaságok igen komoly konkurenciaharcot vívnak egymással. A verseny komolyságát mutatja, hogy a vadásztársaság akár 30%-kal is képes alámenni az erdőtársaság árainak. Jellemző tendencia, hogy egyre nagyobb számban szállnak meg a vadászok panziókban, szállodákban, üresen hagyva az e célra kialakított vadászházakat. Ezen vadászházak kihasználtsága egyébként is igen alacsony a vadászturizmus szezonális jellege miatt. A bor-és gasztronómia turizmus területén a Balaton part közelsége meghatározó, mely olyan nagy vonzáskörzettel rendelkezik, hogy, még ha újjáéledne a kistérségben a bortermelés, akkor sem lenne képes felvenni vele a versenyt. Nem is beszélve a Baranya és Tolna megyében található hagyományos borvidékekről. A jövőben az egyetlen célszerű megoldás ezen a téren az lehetne, ha sikerülne a kistérségben minél több borutat kialakítani, melyek különböző helyi, turisztikai látnivalók mentén vezetnék a turistákat, mintegy a kulturális turizmus kiegészítő programjaként. A turizmus különböző ágait vizsgálva elmondható, hogy a kistérség alapvetően jó adottságokkal rendelkezik, és megfelelő fejlesztések után képes lesz megállni a helyét a Dél-Dunántúli régió kistérségei között, vagy akár országos szinten is, csak nagyon fontos, hogy fejlesztési forrásait a szűkített turisztikai arculat célterületei köré csoportosítsa.

34

Humán erőforrás a kistérségben: A kaposvári kistérségben 2004. decemberében 8,6% volt a regisztrált munkanélküliek aránya. Megyei viszonylatban ez az érték igen jónak mondható, messze az átlag alatt van, a környező kistérségek lényegesen nagyobb munkanélküliséget produkáltak. A turisztikai ágazatban dolgozók között az OKJ-s képzettséggel rendelkezők dominálnak, de sok szakmában, jelentős számban dolgoznak emberek képzettség nélkül, pedig a turisztikai ágazat módszertanát tekintve meghatározó a képzettség. Az idegenforgalmú

képzéseket

vizsgálva,

Kaposváron,

számos

helyen

folyik

idegenforgalmi oktatás. Középfokú képzésen lehet részt venni a Munkácsy Mihály Gimnáziumban és Szakközépiskolában, illetve a TTT Alapítványi Iskola kurzusain. Felsőfokú turisztikai képzés pedig jelenleg a Kaposvári Egyetem Pedagógia Főiskolai Karán folyik, ahol érettségi birtokában, 4 féléves képzési idő után, idegenforgalmi szakmenedzserré képezhetik magukat a diákok. A falusi szállásadóknak nem kötelező a Falusi vendéglátó szakképzettség megszerzése, de a Falusi Turizmus Somogy Megyei Egyesülete nyilvántartja a végzettséggel rendelkezőket. A falusi vendéglátó szakképesítés 1995 óta szerepel az Országos Képzési Jegyzékben. A szakképzésben való részvétel feltétele az alapfokú iskolai végzettség és a tevékenység gyakorlásához szükséges egészségügyi alkalmasság. A jövőre nézve, növelni kellene a felsőfokú szalmai végzetséggel rendelkezők számát a kistérségben. Ehhez a feltételek biztosítva vannak, ugyanis a Kaposvári Egyetemen egy önálló Turisztikai Tanszék felállítását tervezik a közeljövőben. De hiába a megfelelő képzettségű humán erőforrás a kistérségben, ha a turisztikai infrastruktúra állapota sajnos sem megfelelő. Az elsődleges feladatok között növelni kellene a magas komforzatú szállodák számát (ez nem csak a térségbe látogató turisták komfortosabb elhelyezése miatt lenne kívánatos, hanem segíthetné a képzett turisztikai szakemberek elhelyezkedését a térségben), illetve a tájjellegű gasztronómiai kínálattal rendelkező éttermeket.

35

A kaposvári kistérség idegenforgalmának bemutatása, és turisztikai attrakciónak elemzése után a kistérségben elhelyezkedő Zselica mikrotérséggel szeretnék foglalkozni. Ez a mikrotérség saját, már meglévő természeti és kulturális adottságaira támaszkodva, a somogyi megyeszékhely támogatása nélkül is képes volt elindulni a fejlődés útján. A térség fellendítésében a Bányai Panoráma Egyesület és a Zselica Szövetség igen jelentős szerepet játszott, illetve játszik még most is, az ő tevékeny munkájukat is igyekszem bemutatni.

V. A Zselica mikrotérség: A Zselic általános bemutatása „Nincs itt se Himalája, sem Niagara, sem norvégiai fjord, sem forró égövi őserdő, általában semmi félelmesen nagyszerű, hanem a legbájosabb virágoskert, szemet, lelket gyönyörködtető, az idegeket megpihentető nyugalom, ez lehet a legnyugalmasabb, legboldogabb élet otthona!" (Cholnoky Jenő: A Föld és élete) Cholnoky Jenő ezeket a sorokat Magyarországról írta egykor, de akár a Zselicről is írhatta volna. A turisták azért utaznak ide, hogy megszokott otthoni környezetüket egy kis időre felcseréljék egy ismeretlen vagy kevésbé ismert környezettel, és új élményeket szerezzenek. Éppen ezért az utazásaik alatt arra törekszenek, hogy a saját lakhelyüktől eltérő helyszíneket keressenek fel, a sajátjuktól eltérő szokásokat, életmódokat tapasztaljanak meg. A Zselic minderre kiváló helyszín. A kaposvári megyeszékhely közvetlen környezetében helyezkedik el ez a mikrotérség, mely a kaposvári kistérség közel felét teszi ki, területe 575 km2. A Zselic, mint földrajzi térség Baranya megyébe is átnyúlik, az ott található településeket a Dél-Zselici Települések Szövetsége tömöríti. A Zselica mikrotérség magja a Zselici Tájvédelmi Körzet, mely jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Alapvető, stratégiai jelentőségű erőforrásai a táji-, természeti adottságok, melyeken belül az erdőállomány és a termálvízkincs emelhető ki. Az elöregedő népesség, a szétszórt, szegényes falvak, a gazdasági húzóágazat és a tömegközlekedés hiánya meghatározó, az egyetlen kitörési irányt a természeti értékek ”áruba bocsátása”, a helyi adottságokra épülő turizmusfejlesztés jelentheti. 36

A térségben a tömegközlekedés autóbusszal biztosított, a járatok alapvetően Kaposvár orientáltak, a völgyekben található aprófalvak között közvetlen autóbusz kapcsolat nincs. A belső úthálózat terén jelentős előrelépés történt, a térség északi határán halad a 61-es főútvonal (Nagykanizsát és Dunaföldvárt köti össze) és átszeli a 67-es. A mikrotérségben a vasúti közlekedést felszámolták. A Bányai Panoráma Egyesület a volt vasúti töltésen kerékpárutat épített, mely a turizmust hivatott szolgálni. A településhálózat 31 községet számlál, a mikrotérségben az egyetlen város Kadarkút, a maga 2775 fős lakosságával egyike a megye legkisebb városainak. A térségben meghatározó Kaposvár közelsége. Ez a közelség azonban nem pozitív hatását érezteti elsősorban. Akik a városban elveszítik a munkahelyüket, nagy számban vándorolnak ki a mikrotérségbe az alacsonyabb megélhetési költségek reményében. Kaposvár negatív hatása az is, hogy a statisztikai besorolások a Zselica mikrotérség településeit rendszerint a megyeszékhellyel együtt vizsgálják. Ez azonban hátráltatja a mikrotérség fejlődését, mert ez a vizsgálati módszer elfedi a mikrotérség gyengébb mutatóit, problémáit. A Zselic önmagában is kuriózum, de nem jelent akkora vonzerőt, mint az ország nemzetközileg ismert idegenforgalmi célpontjai (Budapest, Balaton, Hortobágy). A feladat adott, olyan fejlesztési irányokat kell meghatározni, olyan turisztikai csomagokat kialakítani, melyek eredményeként a Zselic is felzárkózhat, akár nemzetközileg is elismert idegenforgalmi célponttá válhat. A turisztikai programcsomagok kialakításánál alapvető szempont a természeti értékek hosszú távú megőrzése.

37

A Zselica mikrotérség SWOT-analízise Erősségek

Gyengeségek

ƒ

Kaposvár közelsége

ƒ

Kedvező természeti adottságok,

ƒ

ƒ

Kevés állandó lakos, idősek aránya magas

természetvédelmi terület

ƒ

Történelmi épületek hiánya

Új családok települnek be, új

ƒ

Férőhelyek,

munkahelyek jönnek létre ƒ

A helyiek elszántsága

ƒ

Olcsó munkaerő

ƒ

Kiépített közutak, kerékpárutak,

sátorhelyek

alacsony

száma ƒ

Zsáktelepülések, és az őket összekötő infrastruktúra hiányosságai

túrautak

ƒ

Képzetlen munkaerő

ƒ

Az értelmiség nem lát perspektívát

ƒ

Városi

munkanélküliek

a

térségbe

áramlanak

Lehetőségek

Veszélyek

ƒ

Öko-és ifjúsági turizmus

ƒ

Kerékpárút

ƒ

Magasabb igények, mint a munkaerő képzettsége

továbbépítése,

túrautak, lovasutak kiépítése

ƒ

Természetrombolás

ƒ

Fiatalok letelepítése a falvakba

ƒ

Arculatvesztés

ƒ

További porták kialakítása

ƒ

Mezőgazdaság háttérbe szorítása

ƒ

Befektetőket vonzó környezet

ƒ

Elöregedés

kialakítása

ƒ

Fiatalok, értelmiség eláramlása

ƒ

Hagyományos termékek piacvesztése

ƒ

Fejlesztési források rendszertelensége

ƒ

Megyei

és

regionális

kapcsolatok fejlesztése ƒ

Célzott marketing program

38

Belső tényezők: Erősségek és gyengeségek a mikrotérségben Összességében megállapítható, hogy a Bányai Panoráma Egyesület fejlesztéseinek köszönhetően a térség rendelkezik már alapvető infrastruktúrával (utak, vízmű, vízhálózat, elektromos hálózat, kerékpárutak, hidak). Elsősorban a völgyeket összekötő belső úthálózat területén történt számos előrelépés, de még bőven akad tennivaló. A hagyományos mezőgazdaság visszaszorulásával a térségben most igen nagy számban található alacsony képzettségű, olcsó munkaerő. Erre a képzetlen munkaerőre, azonban egyre kisebb igény mutatkozik. A gyengeségeket vizsgálva szembetűnő, hogy igen magas a munkanélküliek száma, a népesség korösszetétele folyamatosan romlik, egyre inkább nő az eltartottak száma. A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy egyre több munkanélküli áramlik a térségbe. Ennek elsődlegesen az a legfőbb oka, hogy a városi megélhetésüket elveszítve abban reménykednek, hogy a vidéki élet alacsonyabb anyagi terhet tesz majd a vállukra, vagyis javarészt kiadásaik csökkentése végett jönnek a Zselicbe. A fokozatosan háttérbe szoruló mezőgazdaság helyébe a turizmus léphet, a jövőben ez lehet a térség hosszú távú megélhetési forrása. Külső tényezők: Lehetőségek és veszélyek A mikrotérség statisztikai mutatói, adottságai országos viszonylatban átlagosnak mondhatóak, bár nem rendelkezik országos turisztikai attrakcióval. További fejlődésében nagy szerepe lehet a térség környezetében található településekkel kialakított kapcsolatrendszerének. Ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnie, például a megyeszékhellyel kialakított viszonyára. A falusi turizmus és a térségspecifikus termékek fejlesztése olyan lehetőségeket hordoznak magukban, melyek eredményeként a piacvesztési tendenciák megfordíthatók lennének.

39

Idegenforgalom a mikrotérségben A Zselica mikrotérség jelentős problémája a kínálat rendkívül heterogén összetétele. Nemzetközileg is versenyképes termékek keverednek közepes vagy még annál is alacsonyabb színvonalú szolgáltatásokkal, gyakran egy adott településen belül. Évtizedeken keresztül a zselici kistérség idegenforgalmának alapja a vadásztatás volt. Ma is meghatározó szerepet tölt be a vidék turizmusában, de már nem maghatározó jelentőségű a falvak fejlődésében. Az utóbbi években a belföldi és külföldi turisták is egyre gyakrabban keresik fel a Zselica mikrotérséget. Ennek következményeként folyamatosan gyarapodik a vendéglátó-, fogadóhelyek száma. Közülük is kiemelkedik a szennai panzió, a hencsi kastély köré kiépített nemzetközi színvonalú golfpálya, a bőszénfai Mesepanzió, a bányai Élemódház, a gálosfai és a szarkavári Kastélyszálló, a tüttösi Horgász panzió, a szentbalázsi Fenyves panzió, és a kistótvárosi lovasbázis. Mellettük egyre fontosabb szerepet töltenek be a falusi turizmus keretében magánházakba kialakított szálláskapacitások, melyek köré folyamatosan épül ki a hagyományokat feltámasztó falusi programok rendszere. A mikrotérségen belül található jelentősebb mikrokörzetek a következők: ‰

Surján völgye

‰

Simonfa-Bőszénfai vonulat

‰

Szennai völgy

‰

Bárdudvarnok-Bánya

‰

Kadarkút és térsége

‰

Kapos-völgy

‰

Csököly-Gige

40

Bárdudvarnok az ország legnagyobb kiterjedésű (48, 56km2) községe, mely 16 lakott településrészt tartalmaz. Ezek egyike Bánya, ahol 1989-ben falumegmentési és térségfejlesztési céllal alakult a Bányai Panoráma Egyesület. A térségben egyébként három olyan jelentős civil szervezet van, melynek van térségi kihatása, tevékenysége nem csupán lokális. Ezek a Zselica Szövetség, a Surjánvölgyi Szövetség (kutatásom szempontjából tevékenysége nem jelentős, bővebben ezért nem kívánok foglalkozni vele), és a fent említett Bányai Panoráma Egyesület. A Bányai Panoráma Egyesület Az Egyesület eredetileg a Zselicben található Bánya település megmentésére jött létre. Tevékenységük

napjainkra

az

egész

Zselica

mikrotérségre

kiterjedt.

Kezdeményezésükre jött létre a Zselica Szövetség és számos projektjüket támogatja a Somogy Megyei Munkaügyi Központ. Az Egyesület kiemelten preferálja az alábbi csoportok foglalkoztatását: •

Pályakezdő

fiatalok

(értelmiségiek,

középiskolát

végzettek,

szakmunkások) •

Elesett, hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek

•

Népi mesterséget képviselők

Szervezeti felépítését tekintve, legfőbb szerve a közgyűlés. Választott testülete az elnökség. Az elnök és két társelnöke (jelenleg: Dr. Rátkai Ferenc és Dr. Hargitay András) társadalmi megbízatású. A programigazgató főállású alkalmazottként irányítja az egyesület tevékenységét. Az Egyesület jelenlegi elnöke Nagyné Czanka Valéria, a programigazgató Bosznainé Horváth Mária.

41

A Zselica Szövetség: A Bányai Panoráma Egyesület megalakulását követően, a Bányán elért eredmények hatására, a környező települések lakói elkezdték elhinni, hogy nem reménytelen a Zselica mikrotérség helyzete. A folyamatos fejlesztési munka maga köré gyűjtötte a kistérség több településéről is a tenni akarókat, egy asztalhoz ültette az eddig elkülönülten folyó fejlesztések irányítóit. A folyamat eredményeként 1996-ban megalakult a Zselica Szövetség, amelyhez eleinte 23 települési önkormányzat, civil szervezet és vállalkozó csatlakozott. Jelenleg 32 települést foglal magában. Továbbá tagnak mondhatja magát a Bányai Panoráma Egyesület, a Goszthony Mária Nemzetközi Üveg Alkotótelep, a METEOR Természetjáró Turista Egyesület, a Kaposvári Természetbarátok Turista Egyesülete, illetve a különálló Surjánvölgyi Szövetség. A Szövetség még 1999-ben elkészítette a Zselica mikrotérség területfejlesztési programját, ezen kívül számos infrastrukturális-, idegenforgalmi-, és gazdaságfejlesztési program kapcsolódik a nevéhez. A Bányai Panoráma Egyesület és az Európai Unió: A Bányai Panoráma Egyesület 1989-es megalakulása óta folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, annak érdekében, hogy rendelkezésre álló anyagi forrásait kicsit kibővítse, működése feltételeit biztosítsa, és képes legyen programjait megvalósítani. Ebben a fejezetben elsőként az Európai Uniótól támogatást nyert projektjeivel kívánok foglalkozni, melyekkel aztán képes volt alapvető változásokat indukálni a Zselica mikrotérségben. A fejezet záró részében arra kívánok rávilágítani, hogy az Egyesület tevékenysége milyen sokszínű valójában, a Zselic fejlesztése érdekében a legkülönbözőbb hazai finanszírozású pályázatokon pályáznak és nyernek támogatást.

42

A „Fiatalokkal a Zselicért” című keretprogram a Bányai Panoráma Egyesület Helyi vidékfejlesztési programja. Ez a LEADER típusú kísérleti program a LEADER+-t volt hivatott előkészíteni Magyarországon. A kísérleti programot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési programok főosztálya hirdette meg a vidékfejlesztési célelőirányzat terhére.22 A "Fiatalokkal a Zselicért" című program kulcseleme volt a „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselici falvak fejlesztésért” elnevezésű projekt. A pályázati támogatás mérték 25, 5 millió forint volt, melyre összesen 27 pályázat érkezett, és összesen négy területen lehetett pályázni: 1. Élményporták szolgáltatási és fogadó feltételeinek fejlesztése: huszonkét pályázat érkezett, mindegyik támogatásban részesült, a keretösszeg 10, 5 millió forint volt. A támogatás mértéke a költségek 65%-át fedezte, a minimálisan igényelhető összeg 255 ezer, a maximális 500 ezer forint volt. Az „Élményporták kialakítása a Zselicben” című pályázat során „verbuvált” munkanélküli fiatalok munkájának eredménye ez a huszonkét pályázat. 2. Élményporták és diákturizmus fogadóhelyeinek megvalósítási terve: egy pályázat érkezett. 3. „Felkészítések, tapasztalatcserék, promóciós tevékenységek”: egy pályázó próbálkozott. 4. Diák-bázishelyek korszerűsítése, fejlesztése: összesen öt pályázat érkezett, mindegyikük kapott támogatást, a rendelkezésre álló összeg 9, 6 millió forint volt, a támogatás mértéke a költségeket 75%-ban fedezhette. A támogatási keretből mindössze 21 ezer forint „maradt meg”, 15 porta a csoportok fogadásához szükséges közösségi helyet vagy szociális blokkot alakíthatott ki, míg 12 portának lehetősége nyílt a portájukat prezentáló kiadványok megjelentetésére.

22

LEADER+- http://www. fvm. hu/doc/upload/200412/leader2004. pdf, 2007. március 12.

43

A Bányai Panoráma Egyesület az Európai Unió támogatását élvezhette „A nők munkaerőpiaci reintegrációja a Zselicben” című programjának megvalósítása során is (HEFOP 2004/1.3.1). A program 2005. április elsején indult és 2006. szeptember végén zárult. Összköltsége 20 millió forint volt, és a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programból több mint 17 millió forintos támogatást kapott. A pályázat keretében eredetileg 15 hátrányos helyzetű, 45 év feletti munkanélküli nőnek szervezték volna a képzést, akiket a Somogy Megyei Munkaügyi Központ választott ki. Az Egyesület tíz munkatársa járta a zselici falvakat, hogy a képzést ajánlja a zselici állástalan asszonyoknak. Sokan visszautasították a kínálkozó lehetőséget, mert míg ők a városban tanultak volna, nem lett volna senki, aki vigyázhatott volna gyermekeikre vagy idős szüleikre. Hatástalan volt, hogy az Egyesület felajánlotta, hogy teljesen ingyen biztosítanak valakit, aki vigyáz az otthonmaradottakra, a zselici nők csak nagyon nehezen akartak mozdulni. Az eredeti elképzelések szerint, hat főnek hat hónapra, állást is biztosítottak volna a tanfolyam elvégzését követően. A képzést tekintve általános portamenedzseri ismereteket sajátíthattak el a résztvevők 6 hónapig, illetve alapvető számítógépes ismereteket szerezhettek 3 hónap alatt. A sikeresen vizsgázók portamenedzseri bizonyítványt vehettek át, melynek birtokában lehetőségük nyílt elhelyezkedni a zselici települések önkormányzatainál. Az egyesület túlteljesítette vállalásait, hiszen a 15 fősre tervezett tanfolyamon végül 18-an vettek részt, és a hat hónap helyett egy évre sikerült munkát biztosítaniuk a résztvevőknek. Hat hölggyel a Bányai Panoráma Egyesület foglalkoztatási szerződést kötött, vállalták, hogy a pályázati forrásból fél évig finanszírozzák a fizetésüket. Ezen kívül még négy hölgy, már a tanfolyam ideje alatt el tudott helyezkedni, tehát a projekt összességében sikeresnek mondható. A kezdeményezés része a „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselici falvak fejlesztésért” című programnak, ugyanis a tanfolyamot sikeresen elvégzők a jövőben portamenedzserként is tevékenykedhetnek tovább. A portamenedzserek alkalmazása a Bányai Panoráma Egyesületnél, de a feladat végrehajtása a céltelepülésen történik, tehát az Egyesület és az önkormányzatok kötnek egymással megállapodásokat. Az önkormányzatok biztosítják a helyet és a működéshez szükséges feltételeket. A portamenedzsernek együttműködési kötelezettsége van az önkormányzatokkal szemben, és tájékoztatási kötelezettsége van a képviselő testület felé.

44

A „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselici falvak fejlesztésért” című program részletes bemutatása: Elmondható,

hogy

a

pályázatok

alapvetően

a

„Falusi

bemutatóhelyekkel,

mintaportákkal a zselici falvak fejlesztésért” című program köré csoportosulnak. Tulajdonképpen ez az Egyesület központi programja. Azért lehet ez a központban, mert ebből kiindulva a mikrotérség egészében hathatós reformokat lehet véghezvinni. Itt elsősorban arra gondolok, hogy nem csak infrastrukturális, gazdasági fejlesztéseket lehet általa megvalósítani, hanem lehetőség nyílik a humán erőforrás fejlesztésére, a lakók szemléletének megváltoztatására is. Mert csak ezeknek a problémáknak az együttes megoldásával, kezelésével lehet hosszú távú és fenntartható változásokat elérni a Zselica mikrotérségben. Az Egyesület és a Somogy Megyei Munkaügyi Központ 2001-ben közösen indította el „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselici falvak fejlesztésért” című családi programját, melynek elsődleges célja az volt, hogy a zselici falvakban élő családoknak megélhetést nyújtson, másodlagosan pedig megpróbálta a fiatalokat a térségben tartani. A program kiemelten érintett célcsoportjának tekintette: ƒ

Hátrányos helyzetű rétegek (tartós ~, 40 év feletti ~, pályakezdő munkanélküli; 35 év feletti nők; nehéz körülmények között élő családok)

ƒ

Fiatalok, diákok

ƒ

Falusi szállásadók

A program közvetlen célja a falvakban élők jövedelemszerzési képességének erősítése, az épített környezet állagromlásának megállítása és a diákok széles rétege számára a falusi életmód bemutatása. Az Egyesület „Élményporták” pályázata bekerült az Európai Unió LEADER kísérleti vidékfejlesztési programjába, 20 mintaporta kialakítására kaptak támogatást. A pályázat „falusi bemutató hely” néven kezdte meg működését, később változtatták meg, s kapta a meg mostani címét. Nem kimondottan a szállásadókra épül, hanem a helyi, falusias, családi attrakciókra helyezi a hangsúlyt. Alapgondolata a mellépületek (istállók, pajták) átalakításán nyugszik, közösségi tereket kíván kialakítani, melyek alkalmasak nagyobb turistacsoportok fogadására is.

45

Célja a falusi életmód bemutatása, a falukép, portakép javítása. Amellett, hogy vonzó turisztikai attrakció, kiváló jövedelemszerzési lehetőség is egyben. A porták működését portamenedzserek segítik, eddig körülbelül 22 zselici település 70 portával kapcsolódott be a programba, de további porták csatlakozása várható. A

programban

résztvevő

portáknak

meg

kell

felelniük

az

egységes

követelményrendszer feltételeinek: ⇒ Alkalmasnak kell lenniük akár 20-40 fős csoportok fogadására is, nyitott vagy zárt közösségi helyiséget biztosítva az érkező vendégeknek. A portán elkülönített illemhely és kézmosó kialakítása szükséges. ⇒ Legalább 3 órás sajátos programot kell biztosítaniuk a turisták számára, a belépődíj 200 forint. ⇒ A

porták

egységes

arculattal

rendelkeznek,

megállítótáblák,

kiadványok, emblémák hirdetik jelenlétüket. ⇒ A portatulajdonosnak kell gondoskodnia az egységesen megállapított zsíros kenyér, és tea vagy szörp szervírozásáról. ⇒ Biztosítani kell egy helyiséget, ahol a vendég megpihenhet. ⇒ A vendég a saját maga által előállított terméket hazavihesse, és legyen lehetősége a helyi termékek megvásárlására is. ⇒ A szezonban hetente egy-egy napon mindig ugyanazon időpontban rendezni kell egy bemutatót, egyébként 9-17 óráig van látogatási lehetőség, előzetes egyeztetés szerinti eltéréssel ⇒ Családi vállalkozásként kell, hogy működjenek ⇒ Tájépítészeti

megoldásaikban

tükrözniük

kell

a

helyi

hagyományokat, területileg kiegyensúlyozott eloszlásban

46

A portákon a következő szolgáltatások kerülnek bemutatásra: •

Hagyományos paraszti gazdálkodás bemutatása

•

A kézművesség bemutatása

•

A hagyományos paraszti életet bemutató helytörténeti és néprajzi anyagok és zselici történetmesélő udvarok

•

A térségben hagyományosan termesztett termékeket és gyűjthető gyógynövényeket bemutató gazdaság

•

A

jellegzetes

ételeket

és

italokat

bemutató

és

kóstoló

vendégudvarok A porták alapvető célja a családok anyagi helyzetének tartós javítása, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének támogatása portamenedzserként. A portamenedzser, mint szó, és mint hivatás nem létezett, ezzel a programmal kapcsolatban hozta létre a Bányai Panoráma Egyesület. Minden egyes portamenedzser konkrét családdal foglalkozik, pályázatot ír, a családi vállalkozások létrehozását segíti, rendezvényeket szervez és kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, civilszervezetekkel. A családi vállalkozások létrehozásának elősegítése nem könnyű feladat, de ez is a portamenedzserek feladata. A családokat mentálisan és szakmailag is fel kell készíteniük, ugyanakkor a családoknak is kötelezettséget kell vállalniuk, hogy együttműködnek a program során. A portamenedzserek előbb jelennek meg a településeken, mint az „Élményporták”, ebből adódóan nekik kell megtalálni azokat a családokat, akik a célcsoportnak megfelelnek. Kapcsolatuk rendszeres, melyet dokumentálnak, viszonyrendszerüket együttműködési megállapodás rögzíti. A programok hatékony segítésére épült meg Bányán a Napsugár Innovációs Központ, mint háttérintézmény. Pályázati úton nyert támogatásokkal az Európai Unió PHARE programja mintegy 30 millió forinttal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pedig mintegy 7,5 millió forinttal támogatta a központ létrehozását. A Központ az ifjúsági turizmus bázisintézményeként is működik, napjainkra a létesítmény 35 fő befogadására alkalmas, és oktatóterem is található benne.

47

Természetesen az „Élményporták” működése sem zökkenőmentes, itt is jelentkeznek problémák. A pályázatokból a pénzek késve érkeznek, ezért gyakran időmódosítást kell alkalmazni

a

portatulajdonosokkal

szemben.

Sokáig

kétséges volt, hogy a

portatulajdonosok a szállásadókhoz hasonlóan élvezhetnek adómentességet vagy sem, ha éves jövedelmük nem haladja meg a 800 000 forintot. A probléma megoldódott az elmúlt év végén, amikor is az Országgyűlés a kormány javaslatára 2006. december 12én elfogadta a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását. Ennek értelmében 2007. január 1-jétől a magánszemélyek falusi szállásadásából származó bevétele adómentes marad 800 000 forintig, és a szállásadáshoz nem kapcsolódó, alkalmi falusi és agroturisztikai tevékenységből származó bevétel is adómentes lesz a 400 000 forintos értékhatárig. A törvénymódosítás értelmében a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységek kategóriájába tartozik a helyi népművészeti, kézműves, kulturális értékek bemutatása, a falusi élethez és környezethez kapcsolódó hagyományok bemutatása, illetve a saját készítésű népművészeti és kézműves termékek értékesítése is. Ennek köszönhetően a portatulajdonosok tevékenysége is adómentes 400 000 forintig.23 A bemutatóhelyek fejlődése biztosított, hiszen egymást erősítve, versenytársként jelentek meg a piacon. Fejlődésük további záloga lehet, hogy hasonló rendszerű bemutatóhelyek már a Csereháti falvakban is létrejöttek, bár a nagy távolság miatt nem jellemző a konkurálás. Tevékenységük eredményeként, a zselici falvak vonzó turisztikai attrakciót jelentenek majd a turisták szemében, tartós jövedelemkiegészítő és jövedelemszerző képességük biztosított lesz, és a családok gyermekei olyan életcélt látnak majd maguk előtt, mely a településekhez köti őket. A porták létrehozásával sikerült a mai korhoz igazodó, olyan kulturális szolgáltatásokat kitalálni, melyek a turizmust szolgálják, piacképesek, kulturális erőt hordoznak, és mindez fenntarthatóságot eredményez. A külső szemlélődőknek és a helyieknek egyaránt vonzó porták talán képesek lesznek megtörni a hanyatlás és az elvándorlás ördögi körét a mikrotérségben. 23

Válogatás a hónap turizmust érintő híreiből – Az ÖTM Turisztikai szakállamtitkárságának havi

hírlevele - Statisztikai adatok és tények a turizmus világából -, http://www. mth. gov. hu/main. php? folderID=873 2007. április 10.

48

Az eddig felsorolt támogatások a Zselica mikrotérségre gyakorolt hatásuk és az elnyert pénzügyi források tekintetében is a jelentősebbek közé tartoznak, valójában mindegyikük

a

„Falusi

bemutatóhelyekkel,

mintaportákkal

a

zselici

falvak

fejlesztéséért” elnevezésű programhoz kapcsolódik, ahhoz biztosít pénzügyi forrásokat. Természetesen a Bányai Panoráma Egyesület és a Zselica Szövetség tevékenysége túlmegy ezeken a határokon, és további céljaikra is pályázatokból igyekeznek előteremteni a szükséges anyagi eszközöket. A következőkben, az Egyesület által elnyert további pályázatok bemutatásával elsődlegesen azt szeretném bemutatni, hogy a hazai és uniós pályázati forrásokból milyen célra és mekkora összegben sikerült támogatást nyernie. Másodsorban pedig azt, hogy az Egyesület tevékenysége mennyire szerteágazó és nem csupán a „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselici falvak fejlesztéséért” című projektre korlátozódik. 1. A

Magyar

Köztársaság

Külügyminisztériumának

„Az

EU

kül-

és

biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása” elnevezésű pályázatán az Egyesület 1 000 000 forint támogatásban részesült, melyen a diákoknak szerveztek vetélkedőt az Európai Unió kül-és biztonságpolitika témájában. 2006. április 28. és 29. között Bányán, a Piszi völgyben rendezték meg az „Otthonunk Európa” című tanulmányi vetélkedő döntőjét. A vetélkedőhöz kapcsolódóan kiegészítő programokat is szervezett az Egyesület (rajzpályázat, teljesítménytúra, Európai Étkek Főzőversenye). A rendezvény sikeres volt, a pályázati pénz jó helyre került, a résztvevők „játszva” bővíthették az Európai Unióval kapcsolatos ismereteiket. 2. Az Egyesület az első ütemben nyert el 400 ezer forint támogatást a Belügyminisztérium Civilkapcsolati és Esélyegyenlőségi Főosztálya által kiírt „Magas színvonalú, egyenlő esélyeket biztosító közszolgáltatásokért” című pályázatán 2005-ben. 3. Az Egyesület az Ökotárs Alapítvánnyal és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Somogy Megyei Szervezetével partnerségben 2002. októberétől kezdte megvalósítani a „Zselici kistérség komplex energiahatékonysági programját”. A támogató az Európai Unió Phare Access Micro 2000 elnevezésű programja volt. A projekt Kaposváron, Kadarkúton, Szennán és Szentbalázson zajlott. 49

A program eredményeit tekintve: -

Leszigetelték a kadarkúti, a szennai és a szentbalázsi általános iskolát.

-

Vándorkiállítást szerveztek.

-

A pedagógusoknak három napos tanárképzést tartottak.

-

Megjelentették az Energiakúra elnevezésű kiadványt

4. 2001-ben az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól (OFA) a „Helyi foglalkozatási programok” keretén belül 6 545 000 támogatást kapott, míg 2004ben ez a támogatás közel 18 000 000 forintra emelkedett. 5. A

Miniszterelnöki

Hivatal

által

társadalmi

szervezetnek

nyújtandó

támogatásokból, 300 000 forintnak megfelelő összegű támogatásban részesült az Egyesület. A támogatási cél a „Civil szervezetek közötti kistérségi szintű együttműködés (partnerség) elősegítése” volt. 6. Az ifjúság XXI. program keretén belül a Bányai Panoráma Egyesület 2 148 000 forint támogatást nyert 2006-ban. A pályázat célja az ifjúsági turizmus és természetjárás céljára szolgáló belföldi szálláshelyek fejlesztésének támogatása volt.

24

Az elnyert támogatásból a Napsugár Innovációs Központ felújításának

második ütemét szeretnék megvalósítani.

24

Ifjúság XXI. pályázat nyertes lista- http://www.mobilitas.hu/fajlok/palyazatok/eredmeny/678/IFJ-SZ06_nyertes_lista.pdf

50

A Zselica mikrotérség jövőképe Az Egyesület tevékenysége természetesen nem fejeződik be a mikrotérségben, a központi program, a „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselici falvak fejlesztéséért” című programmal. A Bányai Panoráma Egyesület szakértői a természeti környezet és a kulturális értékek szem előtt tartásával készítették el ún. „Keretprogramjukat”, melyben 2025-ig vázolták jövőbeni terveiket. A programban, mely elsősorban a mai középgenerációk jövőjeként fogalmazódott meg, a családok megkülönbözetett szerephez jutnak. A tervek megvalósulása esetén, a mikrotérség lakóinak életében, a mikrotérség belső fejlődésében és a Zselic, régióban betöltött szerepében is gyökeres változások következnek be. 1.számú táblázat: A Zselica mikrotérség jövőjét formáló keretprogramok:25 Az életminőséget javító keretprogramok: 2025-ben a Zselic Gyógyító vidék

1. Zselici Patika Lényege: a természet- ember harmóniáját szolgáló programok,

beruházások, szolgáltatások,

rekreációs termékek

kialakítása. 2. Historikus vidék

Historikus vidék

Lényege: a kultúra, a múlt, a kreativitás gazdaságszervező erejének kihasználása, az identitás erősítése. 3. Fiatalok a Zselicért

Kreatív, fiatalos vidék

Lényege: öregedő falvak helyett a fiatalok számára vonzó körülmények megteremtése, a diáktérség, mint tantérség kialakítása. 4. Zselici életesély

Felemelő vidék

Lényege: segíteni az elesett embereken (ehhez a keretprogramhoz kapcsolódnak a bemutatóhelyek is)

25

Bányai Panoráma Egyesület: „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselici falvak fejlesztéséért”, 2001. október, pp. 125.

51

Zselici Patika program: A kaposvári kistérségben, a zselici falvakban a legalacsonyabb a népsűrűség, így, ha valaki elvágyódik a zajos nagyvárosokból, csendre és nyugalomra vágyik, az itt biztosan jól fogja érezni magát. A Zselicben található természetes gyógyulási és kikapcsolódási lehetőségek tárházát jelenti a Zselici Patika program. A program a következő összetevőket tartalmazza: ƒ

A térség természeti értékeinek megőrzése, környezetszennyező ipar telepítésének megakadályozása.

ƒ

A

vízminőség

folyamatos

ellenőrzése,

patakok

tisztítása,

a

környezetkultúra fejlesztése (a térség vizeinek tisztaságát mutatja, hogy folyamatosan szaporodik a vidraállomány). ƒ

Gyógycentrum, gyógyfürdő és gyógyszálló létrehozása a térségben található gyógynövények és gyógyvizek hasznosításával. Hosszabbtávú terv egy klinikarendszer kialakítása. A gyógyturizmus fejlesztésére fordított nagyobb összegű ráfordítás hosszú távon, többszörösen is megtérülhet, ugyanis a szolgáltatás nem szezonális és visszatérő vendégkört alakít ki.

ƒ

A lakosság meggyőzése, hogy a porták és környezetük tisztán, rendezetten tartása saját érdekük, elsődlegesen nekik kell ezzel foglalkozni. Konkrét intézkedéseket, környezetbarát megoldásokat kell kialakítani.

A fenti összetevők lehetővé teszik, hogy a Zselica mikrotérség adottságai és attrakciói összehangolásával „gyógyító” térséggé fejlessze magát, mely egész éven át – nem csak a nyári főszezonban – minden korosztály számára vonzó programot jelent.

52

A Zselici Patika elemei: 1. Falusi turizmus A bemutatóhelyek, a mintaporták minőségi és mennyisége fejlesztésével a Faluhotel hálózat jeles tagjaivá válhatnak. A hálózatnak csak olyan porták lehetnek a tagjai, ahol a szállást csak háttérszolgáltatásnak tekintik, és ahol a vendégek elszállásolásán, étkeztetésén kívül a vendéglátók programszervezéssel is foglalkoznak. 2. Vadászturizmus Kedvelt vadászlesek és vadásztanyák várják már a mikrotérségben az érdeklődőket, de bővíteni kell a vendégkört és az infrastruktúrát. 3. Horgászturizmus A térséget behálózó tavak és patakok (mikei, kadarkúti, petörkei, zsippói, Surjánvölgyi) már manapság is a horgászok kedvelt vizei, de a lehetőségek adottak további horgászhelyek kialakítására. 4. Lovasturizmus Ideális helyszínek akadnak bőven a meglévő lovasprogramok bővítésére. Lovaglás, sétakocsikázás lehetőségei már több helyen adottak, de még számos lovastelepet lehet létesíteni. 5. Gyalogos turizmus („Bakancsos turizmus”) A Zselica mikrotérség adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas túrázásra, de a jelzett turistautak száma igen kevés. Célirányosan szervezett gyógynövény gyűjtő túrák vagy vándortáborok útvonalai minimális ráfordítással kialakíthatók. 6. Kerékpáros turizmus, kerékpártúrák A térségben kiépített kerékpárút számos található, de az alacsony forgalmú közutak és az erdei utak is kiválóan megfelelnek erre a célra. Egy vagy több napos túrák lebonyolítására is alkalmas szervizállomásokat és pihenőhelyeket kell kialakítani. Az útvonalakon összeköthetők lehetnének a természeti és a kulturális értékek.

53

7. Erdei iskola Bányán Az iskola épülete felújításra szorul. Alapvető célja a környezeti szemléletű nevelés, melyet természetben végzett megfigyelésekkel, kísérletekkel próbálnak elérni. 8. Életmód centrum Az Életmód centrum területén található, annak központi eleme az Életmód ház Bányán. Tulajdonképpen e köré alakultak ki a különféle érdekességeket felsorakoztató létesítmények: Bence-kemence porták, Várgödör, horgásztó. Fiatalok a Zselicért: Az Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Programja ez a projekt, melynek eleme a „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselic falvainak fejlesztésért” című program. A keretprogramban a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltségével működik együtt az Egyesület. Közös tevékenységük eredményeként új munkahelyeket teremtettek, segítették a munkanélküliek elhelyezkedését, ennek eredményeként a Zselica mikrotérség megindult a fejlődés útján. A programot a jövőben is folytatni akarják, ezért bekerült az Egyesület jövőképét alkotó keretprogramok közé is. Zselici Életesély: A program tulajdonképpen nem más, mint a Bányai Panoráma Egyesület „Többgenerációs munkanélküliséggel küzdő családok munkaerőpiaci reintegrációjának elősegítését” célzó programja. A projekt hatására 15 új „Élményportát” sikerült kialakítani, és egyre nagyobb számban vettek részt a zselici munkanélküliek a Somogy Megyei Munkaügyi Központ által szervezett képzéseken. A jövőképről összességében elmondható, hogy dinamikus fejlődést feltételez, és megfelel a leírt elvárásoknak, ugyanakkor megvannak a maga sajátosságai, amelyből prioritások jeleníthetők meg. Van mondanivalója a tudomány számára, de elsősorban a Zselic lakóinak és a fiataloknak szól.

54

Historikus Vidék program: A program keretében megelevenednek a zselici táj rejtett történelmi és kulturális értékei a természeti értékekkel összhangban. Központja a Bánya település körül található História völgy, mely természeti és történelmi attrakcióinak köszönhetően vált fejlesztési gócponttá. A Historikus Vidék program elemei: 1. Tanösvények A természeti szemléletű nevelés egyik leghatékonyabb formája a természetjárás, túrázás, mert a turistáknak így lehetőségük nyílik megismerkedni környezetük természeti értékeivel. A História völgyben és környékén ezért alakítanak ki gyalogutakat, tanösvényeket. Kihelyezett táblák és túravezetők segítik a tájékozódást. A tanösvények izgalmasnak számító történelmi korokhoz, személyekhez kötődnek, kapcsolatba állítva ezeket a Zseliccel (Mátyás-túra, Betyár-túra, Török-túra). A történelmi és természeti értékeket ősi mesterségek bemutatásával is próbálják összekapcsolni: szénégetés, hamuzsírfőzés, üvegfúvás. ™ Mátyás-túra: A fejlesztési program keretében megépített 15 kilométer hosszú túraútvonalon Mátyás király korába lehet betekintést nyerni (A néphit szerint Mátyás király gyakran felkereste vadászatai alkalmával a Zselic őshonos, hársas erdeit, még a királyi méhészeket is ezen a területen foglalkoztatta; valamint egy ásatás során megtalálták „Mátyás Király Kútját”). A túraútvonal pihenőhelyein a kor eredeti arculatát igyekszik visszaadni a korhű öltözködés, az ételek és a zene. A túraútvonalat lehetőség szerint meg lehet tenni gyalog, kerékpárral, lóháton vagy postakocsival. ™ Betyár –túra: A betyárvilágot, annak korát, szokásait, ételeit ismerhetik meg a turisták. A Zselicben számos történet él az itteni betyárokról és azok cselekedeteiről. ™ Török –túra: A török hódoltság időszakából meríthető történelmi emlékeket, a Zselic múltját igyekszik bemutatni az érdeklődőknek. 55

™ Honfoglalás –túra: A túravonal célállomása Kassai Lajos lovasíjász versenypályája, ahol az idelátogatók a korabeli életmóddal és harcászati elemekkel ismerkedhetnek meg. Az útvonalon, a zsippói halastavaknál, ősi halászati eszközök és módszerek bemutatására kerül sor. 2. Postakocsi járat A térség turisztikai látványosságainak felfűzése egy postakocsi járatra rendkívül vonzó attrakció. Állomásai a helyi lovardák. A projekt sokszínűségét fokozhatják egyedi programok: postakocsirablás, piknik. 3. Diákfalu Bányán A projekt célja a Bányán található egykori vándortábori bázishely felújítása, bővítése és a létesítményre alapozott kulturális és sportprogramok kialakítása. A cél, hogy Bánya legyen az ifjúság egyik üdülő-és tanulócentruma. A História völgy fontosabb pihenőhelyei és tájékozódási pontjai: ƒ

Vótapusztai kastély: nyaranta gyermekek táboroznak itt

ƒ

Piszivölgyi erősfa: törzsét öt ember sem képes körbeérni

ƒ

Bányai várgödör: lovasjátékok színhelye

ƒ

Bence kemencék: langalló és rétes sütés

ƒ

Gólyavölgyi tó: tutajozás

ƒ

Kuckósarok: a szénégetők egykori menedékhelye viszontagságos időjárás esetén

ƒ

Korpás-kút: vigyáztak rá, mint a korpára, mert vize gyógyító hatású

ƒ

Feneketlen tó: a néphit úgy tartja, hogy egy hatökrös szekér elsüllyedt benne

ƒ

Mátyás király kútja: Mátyás korabeli ínyencségek csalogatják a turistákat

ƒ

Váröreghegy: régi betyárvilágnak állít emléket (Pali betyár temetője)

56

4. História –völgy, Bánya Az Alkotóházban folytatott tevékenységnek köszönhetően (kosárfonás, ajándéktárgyak készítése természetes anyagokból, szövés, fonás, stb.) az alkotók nem csak kreativitásukat fejleszthetik, hanem felszínre kerülnek a Zselic természeti, történelmi, kulturális értékei is. Az elkészített munkák értékesítésre kerülhetnek, a kitanult mesterségekből pedig új kapcsolódó szolgáltatások jelenhetnek meg (például kosárfonó porták), melyeknek munkahelyteremtő hatásuk van. 5. Kulturális programok, találkozók a Szennai Falumúzeumban Részben jeles napokhoz kapcsolódóan (húsvét, karácsony, búcsú), résben egyedi alkalmakkor kulturális rendezvények fontos helyszíne a Szennai Falumúzeum, valamint a környező települések (Patca, Szilvásszentmárton, Zselickisfalud, Kaposszerdahely). Lehetséges programok: zselici vásár, faluszínház, népi mesterségek találkozója, népművészeti vásárok, táncegyüttesek találkozója. A programsorozat fő célja, a turisták térségbe csábítás mellett, a hagyományápolás, a népi kultúra értékeinek megőrzése és terjesztése. 6. Falusi bemutatóhelyek, mintaporták A vidéki életet és a térségben hagyományos mesterségeket felelevenítő és bemutató porták talán a legnagyobb turisztikai attrakció jelentik a Zselica mikrotérségben. Fiatalokkal a Zselicért: Ez a keretprogram a Bányai Panoráma Egyesület Helyi Vidékfejlesztési programja, melynek eleme a „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a Zselic falvainak fejlesztésért” elnevezésű projekt. A program célja a mikrotérségben élő és nem ott lakó fiatalok gondolkodásában a zselici vidékhez valókötődés erősítése a diákturizmus feltételrendszerének megteremtésével. A program 2001-ben vette kezdetét, amikor is a Somogyi Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltségének jóváhagyásával tíz munkanélküli, páyakezdő diplomás fiatalt választottak ki, akiknek az úgynevezett „Családi program” kritériumainak is meg kellett felelniük. Következésképpen a kiválasztott munkanélküli fiatal családján belül kellett még lennie munkanélkülinek, vagy eltartottnak.

57

Ezeken túlmenően természetesen más szempontokat is figyelembe vettek a kiválasztásnál: kapcsolatteremtés, alkalmazkodó képesség, talpraesettség, végzettség. A kiválasztott fiatalok az Egyesület „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselici falvak

fejlesztésért”

Elsődleges

feladatuk,

megvalósításában

című

programjában

hogy

minél

a

rájuk

aktívabban

portamenedzserként bízott

településeken

közreműködjenek.

tevékenykednek. a

részfeladatok

1998-ban

elsőként

Zselickisfalud, Szilvásszentmárton, Mike és Hedrehely vállalkoztak a foglalkoztatásra. A portamenedzserek napjainkban is a Munkaügyi Központok által regisztrált munkanélküliek közül választják ki. A portamenedzserek elsődleges feladata, az adott település, az ott található porták, és a portákon élő családok helyzetelemzése. Az ő feladatuk az adott település termékarcának kiválasztása, kialakítása, valamint az ehhez kapcsolódó rendezvények megszervezése.A Bányai Panoráma Egyesület nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a térség minden szereplőjével minél jobb kapcsolatot ápoljon, ezért a portamenedzsereknek ebben a szellemben tevékenykedve kell együttműködniük az önkormányzatokkal, és a térség többi szereplőjével. Külső források bevonása, a pályázatok írása is az ő tevékenységi körükbe tartozik. A falusi turizmus sajátos szakértelmet igényel, mert a vendéglátó egymaga lát el minden feladatkört. A vendéglátó személynek pedig tisztában kell lennie az általa nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó ismeretekkel, a vendégek igényeivel és az adott kistérség természeti és kulturális értékeivel. Ezért szükséges legalább egy tanfolyam elvégzése, ahol komplex ismereteket szerezhetnek.

58

VI. Befejezés A Bányai Panoráma Egyesület eddigi tevékenységét "Pro-Régió" miniszteri kitüntetéssel ismerték el 1997-ben, a Zselica Szövetség elnökét, Dr. Spiegl Józsefet, pedig a kistérség érdekében hozott áldozatos munkájáért tüntette ki Somogy Megy Közgyűlése 2005-ben.

A siker javarészt annak a széles kapcsolatrendszernek

köszönhető, amit az Egyesület működése során kiépített. A térség fejlesztésében a kezdetektől részt vállaltak élsportolók, művészek, polgármesterek, politikusok, civil szervezetek is (többek között: Máthé Gáspár, Lékó Péter nevelőedzője, Cey-Bert Róbert, a Gasztronmiai Világszövetség elnöke, Gosztonyi Mária, keramikus és festőművész,

Zsivótczky

Gyula,

Dr.

Hargitay

András).

A

menedzsmenttel

együttműködve sikerült elérniük, hogy a mikrotérséget ma már innovációs gócként tartják számon. A Bányai Panoráma Egyesület és a Zselica Szövetség áldozatos munkájának eredményeként a Zselic bekerült a falusi turizmus vérkeringésébe. Figyelemreméltó eredmény, hogy tevékenységüknek köszönhetően Bárdudvarnokon a pár évvel ezelőtti kimagaslóan magas munkanélküliség mára jelentősen lecsökkent. Az embereknek, így nem csak alapvető szükségleteik kielégítésére van módjuk, hanem magasabb életszínvonal elérésére nyílik lehetőségük, az itt élő emberek egyre nagyobb vásárlóerőt képviselnek. Bánya elől elhárult a kihalás veszélye, egyre többen költöznek a térségbe, főként fiatal, értelmiségi, gyermekes családok. Az idős nyugdíjasok is bekapcsolódtak a Zselic életébe, mára elmondható, hogy saját maguk is tesznek a környezetükért. A zselici önkormányzatok gazdálkodásában is érezteti hatását a Bányai Panoráma Egyesület és a Zselica Szövetség működésének jótékony hatása. Egyelőre annyi tapasztalható, hogy lényegesen csökkent azoknak a családoknak a száma, akik szociális segélyre szorulnak, vagy egyéb, jövedelemkiegészítő juttatásért adtak volna be kérelmet a hivatalba. Összességében megállapítható, hogy a falusi turizmus fejlesztése a Zselica mikrotérségben, kiváló jödelemteremtő forrás, de veszélyeket is hordoz magában. A túlzásba vitt fejlesztések eredményeként a célterület elvesztheti eredeti arculatát, a falvakban romolhat a közbiztonság, a környezet károsodhat, és a mezőgazdaság egyre jobban háttérbe szorulhat az idegenforgalommal szemben.

59

Fontos, hogy a negatív környezeti hatások elkerülése érdekében a jelentősebb beruházások előtt környezeti hatásvizsgálatok készüljenek, és ennek alapján, ezek figyelembevételével valósuljanak meg a különböző programok. Emellett szükséges a környezeti hatások megismeréséhez a folyamatos monitorozás is, így a későbbi programok kialakításakor ezek eredményeit is figyelembe lehet majd venni. A térség földrajzi helyzetéből adódóan, tudatos munkával, jelentős kiránduló és átutazó turizmusra számíthat a Balaton, Kaposvár, Szigetvár, Pécs és nem utolsó sorban a Balaton közelsége miatt. Vonzerői alkalmasak sajátos és egyedi turizmus kialakítására. A jövőben kiemelt feladat a nyitás külföld felé. Az idegenforgalomban az osztrák, német reláció jól működik, a térség további menedzselése ezen országok irányába változatlanul fontos. Megfontolandó, hogy a szomszédos Horvátország és Szlovénia felé mivel és hogyan érdemes nyitni. A Bányai Panoráma Egyesület és a Zselica Szövetség működésének minél nagyobb nyilvánosságot kell kapnia, hogy a Zselic látnivalói minél több emberhez eljussanak. Erre kiváló alkalmat jelentenek a különböző szakkiállítások, vásárok, ahol egy tudatosan elkészített kiállítási anyaggal (elsősorban fényképekkel és termékekkel) jelentős eredményeket lehetne elérni ilyen téren. A számításba jöhető események 2007ben: Utazás Kiállítás 2007. március 29.-április 1. és a Kaposvári Turisztikai Kiállítás és Konferencia lehetett volna, de az esemény idén a pénzügyi források hiánya miatt elmaradt. A térség népszerűsítésének elemi eddig is előfordultak az írott vagy elektronikus sajtóban, de tudatosabb sajtómunkát kellene végezniük. A megyei lap, televízió és rádió alapvetően megfelelően foglalkozott a térséggel, de meggondolandó, hogy a Somogyi Hírlapban alkalmanként Zselici mellékletet jelentessenek meg. Országos lapok és televízió csatornák megnyerése majdhogynem csak egy álom, de az Egyesület munkatársai reménykednek, hogy egyszer ez is valóra válik. A mikrotérség népszerűsítésének jó eszköze lehetne, ha Kaposvár testvérvárosaival felvenné a kapcsolatot, velük megpróbálhatna együttműködni. Ebben természetesen Kaposvárnak is kiemelt szerepe lenne, hiszen a testvérvárosokból érkező turistákkal neki kellene megismertetni a Zselic értékeit, hogy aztán a partnervárosok lakói hazatérve, honfitársaikkal is meg tudják osztani a Zselicben szerzett élményeiket.

60

A turistákért folytatott kiélezett versenyhelyzetben egyre inkább specializálódik a kínálati struktúra, ezért egyre konkrétabb, a falvak és a térség adottságait hatékonyabban feltáró kínálattal kell megjelenni a piacon. Ennek értelmében szerintem erősíteni kell a falusi turizmus, az ökoturizmus, és az aktív turizmus megjelenését. A turisták igényeinek szem előtt tartása mellett komoly figyelmet kell fordítani a helyi lakosság elégedettségére és a környezeti állapot megőrzésére. Hiszen ezek azok az adottságok, melyek a Zselica mikrotérség felemelkedésének alapját képezik, és ha ezek megszűnnek, elmaradhat a rég áhított felemelkedés. A mikrotérségben megindult fejlesztések azt mutatják, hogy a Zselic jó úton halad a fenntartható gazdasági fejlődés felé, de ennek ellenére még nem lehet megnyugodni. A környezet folyamatos ellenőrzésére van szükség, és arra, hogy a fejlődést akadályozható tényezőket mihamarabb kiküszöböljék. Ez azt jelenti, hogy a helybéliekben az elhivatottság és a tenni akarás fenntartása igen fontos, valamint a tervezett fejlesztésekhez elő kell teremteni a megfelelő pénzügyi forrásokat. Ha mindezt sikerül megvalósítani, jó esély lesz arra, hogy a Zselica mikrotérség gazdaságilag és környezetileg is mintatérséggé válik. A 2006-os bor-és gasztronómia év sikerén felbuzdulva, 2007 a zöldturizmus vagy más szóval a természeti turizmus éve Magyarországon. Ennek keretein belül szeretnék az embereket visszacsábítani a természetbe, akár gyalog, akár biciklivel vagy lóháton. A falusi turizmusnak igen fontos, kiemelt szerepe lesz majd ebben. Adottságainak köszönhetően, remélhetőleg a Zselica mikrotérség is képes lesz majd ebből profitálni. 4.kép26

Bányai Panoráma Panzió 26

http://www.bpe.info.hu/galeria/?gallery=2&lang=hu, 2007. április 20.

61

VII. Felhasznált irodalom Bek Melinda: A falusi turizmus kialakításának és fejlesztésének lehetőségei Kaposvár környékén, Államigazgatási Főiskola, Budapest 1999, 58 p. Bányai Panoráma Egyesület: „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselici falvak fejlesztéséért”, 2001. október, pp. 125. Bucsiné Parizán Ágnes: Kistérségi és helyi vonzerők szerepe Szenna község falusi turizmusának fejlesztésében, BGF KVIFK 2004, 65 p. Dr. Walter Virág: A turizmus, mint a területfejlesztés eszköze a kaposvári kistérségben, Kaposvári Egyetem, 2006, 129 p. Horváthné Gombos Anett: Az EU regionális politikája és a Zselica mikrotérség vidékfejlesztési illetve SAPARD programja, PSZF 2002, 50 p. Kaposvár Megyei Jogú Város: Kaposvár hosszú távú településfejlesztési koncepciója, 2004. április, pp. 60. Koppányvölgyi KHT: Koppány-völgye Kistérség Területfejlesztési Stratégiája 20072013, Tab, 2006, pp. 142. Kiss Emese Mária: A Szenna és környéke mikrotérség fejlesztésében az alapfokú oktatás és kultúra megjelenése, BCE Államigazgatási Kar, 2005, 56 p. Meiszterics Tamás: A turizmus, mint a területfejlesztés eszköze Somogy megyében, Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár, 2004, 338. 4H52, 67p. Szilágyi Sándor: A turizmus, mint stratégia a zselici kistérségben, Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár, 2003, 338. 4SZ80, 59 p. Tütő Kata: A turizmusfejlesztés zselici útja, BGF KVIFK, 2004, 61 p.

62

Internetes források: Döcög a hazai tömegközlekedés zöldbenzinre állítása, http://www.mfor.hu/cikk.php?article=32996&page=1, 2007. április 19. Executive Summary-Travel & Tourism, Navigating the path ahead, The 2007 Travel & Tourism economic research, http://www.wttc.travel/bin/pdf/temp/executivesummary2007.html , 2007. április 12. Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika 7. (44.) évf. 5. szám, illetve http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=PORTAL, 2007. március 8 Ifjúság XXI. pályázat nyertes listahttp://www.mobilitas.hu/fajlok/palyazatok/eredmeny/678/IFJ-SZ-06_nyertes_lista.pdf Kaposvár Megyei Jogú Város: Szabadság, Európa, Kaposvárhttp://www.okm.gov.hu/letolt/nkom/palyazatok/kaposvar.pdf, 2007. február 20. Kaposvár és környéke idegenforgalmi fejlesztési koncepciója, http://www. kaposvar. hu/data/download/eufovaros2010/documents/i9_idegenforgalom.pdf, 2007. március 1. Kistérségek. http://www.oth.gov.hu/kistersegek.php, 2007. március 5. KSH, Az idegenforgalom alakulása a Dél-Dunántúlon, 2000-2004, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/064/somo064.pdf, 2007. április 16. KSH: Területi atlasz, Interaktív tematikus térképek, http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,412178&_dad=portal&_schema=PORTAL #eu, 2007. április 14. LEADER+- http://www. fvm. hu/doc/upload/200412/leader2004.pdf, 2007. március 12. Miniszter asszony az OIB (Országos Idegenforgalmi Bizottság) ülésén –

63

Turizmus Panoráma Bulletin, 2007. március 23., http://www.oib.gov.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=21&Itemid=58 2007. április 12. Munkaerő-piaci helyzetkép, 2006. Központi Statisztikai Hivatal, http://portal. ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/munkerohelyz06.pdf, 2007. április 7. http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_fizetesi_merleg&ContentID=0, 2007. április 13 Szakmai egyeztetés indul a regionális pályázatok tervezeteirőlhttp://www.deldunantul.com/index.php?id=4463, 2007. április 15. Tájékoztató a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról, http://www.bm.hu/web/portal.nsf/index/8E92220E7917D6AFC12572BB00228D18/$fil e/Turisztikai%20tájékoztató.pdf?OpenElement, 2007. április 13. Válogatás

a

hónap

turizmust

érintő

híreiből

–

Az

ÖTM

Turisztikai

szakállamtitkárságának havi hírlevele, Statisztikai adatok és tények a turizmus világából http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=873, 2007. április 10. World Tourism Organization, Tourism Indicators, International Tourism Expenditure, http://www.world-tourism.org/facts/eng/pdf/indicators/ITE.pdf, 2007. április 14.

64

VIII. Mellékletek 1. sz. melléklet: A Kaposvári kistérség települései

Alsóbogát

Kaposfő

Patca

Bárdudvarnok

Kaposgyarmat

Polány

Baté

Kaposhomok

Ráksi

Bodrog

Kaposkeresztúr

Rinyakovácsi

Bőszénfa

Kaposmérő

Sántos

Büssü

Kaposszerdahely

Simonfa

Cserénfa

Kaposújlak

Somodor

Csoma

Kaposvár

Somogyaszaló

65

Csombárd

Kazsok

Somogygeszti

Csököly

Kercseliget

Somogyjád

Ecseny

Kisasszond

Somogysárd

Edde

Kisgyalán

Somogyszil

Felsőmocsolád

Kiskorpád

Szabadi

Fonó

Kőkút

Szenna

Gadács

Zselickislak

Szentbalázs

Gálosfa

Zselicszentpál

Szentgáloskér

Gige

Mernye

Szilvsszentmárton

Gölle

Mezőkocsonya

Taszár

Hajmás

Mike

Újvárfalva

Hedrehely

Mosdós

Várda

Hencse

Nagybajom

Visnye

Hetes

Nagyberki

Zimány

Igal

Orci

Zselickisfalud

Jákó

Osztopán

Juta

Pálmajor

Kadarkút

Patalom

Forrás: www.deldunantul.hu

66

2.sz. melléklet: A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához a gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jól jellemző kilenc mutatót alkalmazták Faluvégi Albert kutatásai nyomán: 1. A befektetett külföldi tőke egy lakosra jutó értéke, 2004 2. Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra, 2004 3. Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra, 2004/1992 4. Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2004 5. Működő gazdasági szervezetek száma, 2004/1996 6. Munkanélküliek aránya, 2004 7. Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 1990-2004 8. Távbeszélő főállomások ezer lakosra jutó száma, 2004 9. Személygépkocsik száma ezer lakosra, 2004 Forrás: KSH Pécsi Igazgatóság: A kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete DélDunántúl, 2006, letöltve: 2007. február 13.

67

3. sz. melléklet: "Fiatalokkal a Zselicért" című Helyi Vidékfejlesztési Program” pályázatainak nyertesei Sorszám

Pályázó neve

Pályázat címe

Megvalósulás helye

Megítélt támogatás összege (Ft)

Farkas Miklós

A szentbalázsi "Rozmaring" látványkert Szentbalázs szociális blokk és közösségi tér kialakítása

500000

Mészáros Ferenc

Zselicszentpáli állatsímogató porta közösségi terének kialakítása

Zselicszentpál

500000

3.

Bóna Kálmánné

Festőudvar közösségi helyének és szociális blokkjának létrehozása meglévő épület átalakításával

Szenna

500000

4.

Boszi portán közösségi hely és szociális blokk Nagyné Gutheil Éva Cserénfa kialakítása melléképület átalakításával

1.

2.

5.

6.

7.

500000

Tukora Csaba

A szentbalázsi "póni" állatsimogató udvar szociális blokkjának és közösségi terének kialakítása

Török Sándor

Kertész-paradicsom közösségi helyének és Hajmás szociális blokkjának létrehozása meglévő épület átalakításával

500000

Suricescu Ferenc

Szövő udvar közösségi helyének és szociális blokkjának létrehozása meglévő épület átalakításával

500000

Szentbalázs

Kaposgyarmat

500000

68

8.

Kis-Pál Jánosné

Bárdihegy Porta

Bárdudvarnok

500000

9.

Jakab Józsefné

Bányai Játszóudvar közösségi tér kialakítása

BárdudvarnokBánya

500000

10.

Juhász Erzsébet

Közösségi tér és szociális Bárdudvarnokblokk kialakítása a Bányai Bánya kézműves udvarban.

500000

11.

Borbás Zoltán

Fafaragó porta közösségi tér kialakítása

BárdudvarnokBánya

500000

12.

Szabadkai Tibor

Arborétum fejlesztés és közösségi tér kialakítása

Kadarkút

500000

Rácz Jánosné

Lipótfai mezőgazdasági udvar közösségi tér kialakítása

Bárdudvarnok

500000

Huszárné Forintos Mónika

Melléképület felújítása: Mesélő udvar

Bárdudvarnok

500000

Bánkuti Melitta

"Mi az építészet?" Előadás fiataloknak és felnőtteknek. Bárd-udvarnok Csoportok fogadásához udvari vizesblokk építése

500000

Kurdi Péter

Közösségi tér kialakítása a Bárdudvarnoklipótfai alkotó udvarban Lipótfa

500000

Mag Attila

Szociális blokk és közösségi helyiség kialakítása a Mag-tanya élményportán

Bárdudvarnok

500000

Virág László

Melléképület átalakítása, szociális blokk kialakítása a Bárdudvarnok Virág tanya élményportán

496000

Kozma István

A mikei Betyár tanyán közösségi tér és szociális blokk kialakítása

Mike

489000

Pető Lajos

Mike mezőgazdasági porta Mike

500000

Zselica Szövetség

Élményporták és diákturizmus fogadóhelyeinek megvalósítási terve

13.

14. 15.

16. 17.

18.

19.

20. 21.

Kaposvár

2800000

69

22. Zselica Szövetség

Felkészítések, tapasztalatcserék, promóciós Kaposvár tevékenységek

2600000

Bányai Panoráma Egyesület

A bányai Napsugár Innovációs Központhoz kapcsolódó kerékpár- és sporteszköz tároló korszerűsítése, felújítása

BárdudvarnokBánya

4110000

Simonfa Község Önkor-mányzata

"Ezüsthárs" - kulcsosház infrastruktúrális feltételeinek fejlesztése

Simonfa

1878000

Jálics Ernő Általános és Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Diákbázishelyek korszerűsítése, fejlesztése

Kadarkút

1106000

Fekete László Általános Iskola

Kulturált szálláshely biztosítása , vizesblokk

Szenna

23.

24.

25.

26.

937500

Forrás: www.fvm.hu, letöltve: 2007. március 3.

70

4. sz. melléklet: A falusi szálláshelyek minősítő rendszere 4 NAPRAFORGÓ Elkülönített, saját fürdőszobával és WC-vel felszerelt lakóegység, ahol jól felszerelt szoba, étkező, társalgó, konyha és kerti bútorokkal ellátott pihenőkert várja a vendégeket, parkolási lehetőséggel. 3 NAPRAFORGÓ A vendégek számára elkülönített fürdőszoba és WC, rendelkezésükre bocsátott étkező, konyha és társalgó, valamint pihenőkert, parkolási lehetőséggel. 2 NAPRAFORGÓ Szerényebb felszereltségű szálláshely, közösen használható fürdőszobával, WCvel, étkező- és konyhahasználattal, parkolási lehetőséggel. 1 NAPRAFORGÓ Komfort nélküli, egyszerű felszereltségű szálláshely, sátorozóhelynél nomád kialakítással, parkolási lehetőséggel. Forrás: Falusi Turizmus Országos Szövetsége, letöltve: 2007. március 22.

71

5. sz. melléklet: A Zselica Szövetség települései: Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Bőszénfa községi Önkormányzat Cserénfa Községi Önkormányzat Csököly Községi Önkormányzat Gálosfa Községi Önkormányzat Gige Községi Önkormányzat Hajmás Községi Önkormányzat Hedrehely Községi Önkormányzat Hencse Községi Önkormányzat Jákó községi Önkormányzat Kadarkút Községi Önkormányzat Kaposfő Községi Önkormányzat Kaposgyarmat Községi Önkormányzat Kaposmérő Községi Önkormányzat Kaposszerdahely Községi Önkormányzat Kaposújlak Községi Önkormányzat Kisasszond Községi Önkormányzat Kiskorpád Községi Önkormányzat Kőkút Községi Önkormányzat Lad Községi Önkormányzat

72

Mike Községi Önkormányzat Patca Községi Önkormányzat Rinyakovácsi Községi Önkormányzat Sántos Községi Önkormányzat Simonfa Községi Önkormányzat Szenna Községi Önkormányzat Szentbalázs Községi Önkormányzat Szilvásszentmárton Községi Önkormányzat Visnye Községi Önkormányzat Zselickisfalud Községi Önkormányzat Zselickislak Községi Önkormányzat Zselicszentpál Községi Önkormányzat Forrás: www. zselica.hu. letöltve: 2007. március 20.

73