BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Nappali tagozat EU kapcsolatok szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Nappali tagozat EU kapcsolatok szakirány

A TOLNA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

Készítette: Decsi Viktória

Budapest, 2008.

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS

5

2.

ÁTTEKINTÉS

7

2.1 2.2 2.3 3.

A KATASZTRÓFÁK MEGHATÁROZÁSA ÉS FELOSZTÁSA A KATASZTRÓFAVÉDELEM KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRI VÉDELMI TEVÉKENYSÉGE TOLNA MEGYE VESZÉLYEZTETETTSÉGÉNEK ELEMZÉSE

8 12 15 18

3.1 FÖLDRAJZ, ÉGHAJLAT, KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 3.1.1 FÖLDRAJZ, ÉGHAJLAT 3.1.2 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 3.2 POTENCIÁLIS VESZÉLYFORRÁSOK 3.2.1 ÁRVÍZ, BELVÍZ, VÍZKÁROK 3.2.2 SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁS 3.2.3 IPARI KATASZTRÓFÁK 3.2.4 PAKSI ATOMERŐMŰ 3.2.5 KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA 3.2.5.1 Gázvezeték hálózat 3.2.5.2 Telefonhálózat 3.2.5.3 Villamosvezeték hálózat 3.2.5.4 Víz- és csatornahálózat veszélyeztetettsége 3.2.5.5 Távhő ellátás 3.2.6 ÖSSZEFOGLALÓ

18 18 18 19 19 20 21 21 22 22 22 23 23 24 24

4.

25

TOLNA MEGYE LAKOSSÁGVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSI TEVÉKENYSÉGE

4.1 A POLGÁRI VÉDELEM HELYZETE MAGYARORSZÁGON 4.2 TOLNA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG FELADATA 4.3 TOLNA MEGYE KATASZTRÓFAVÉDELMI FELKÉSZÜLTSÉGE 4.3.1 NEM REPREZENTATÍV MINTAVÉTEL

25 26 27 27

5.

32

EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK

5.1 INTERREG III C 5.2 RESCUE 5.3 TOLNA MEGYE ÉS A RESCUE PÁLYÁZAT 5.3.1 A PÁLYÁZAT KEZDETE 5.3.2 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS RÖVID TÖRTÉNETE 5.3.3 PROBLÉMAFELVETÉS

3

32 34 37 37 38 39

5.3.4 RESCUE PROJEKT MENEDZSMENT 5.3.5 A RESCUE ÖT KOMPONENSE 5.3.5.1 Az első komponens: Menedzsment és koordináció 5.3.5.2 A második komponens: Adatgyűjtés és a tudásbázis fejlesztése 5.3.5.3 A harmadik komponens: Szimulációs/Vizualizációs eszközök 5.3.5.4 A negyedik komponens: Továbbképzés és Vizualizáció 5.3.5.5 Az ötödik komponens: Integráció és tesztelés 5.3.6 A TOLNA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZEREPE ÉS HASZNA 5.3.7 PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS 5.4 IRIS 5.4.1 AZ IRIS FŐBB PROJEKTJEI: 5.4.2 AZ IRIS ÉS TOLNA MEGYE 5.4.3 AZ IRIS HATÁSA 5.5 MÁS JÖVŐBELI LEHETŐSÉGEK

40 41 42 42 43 44 44 45 47 50 51 57 57 59

6.

ÖSSZEFOGLALÁS

61

7.

MELLÉKLET

63

8.

FÜGGELÉK

69

9.

IRODALOMJEGYZÉK

96

4

1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául a katasztrófavédelem és az Európai Unió kapcsolatát választottam. Azért döntöttem e téma mellett, mert korábban már TDK dolgozatot is készítettem belőle, melyben részletesen kitértem a katasztrófavédelem területeire, azon belül is a kritikus infrastruktúrára s annak védelmére, valamint szakmai gyakorlatomat a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál töltöttem, ahol számos tapasztalatot szereztem ezzel a témával kapcsolatban. Hazánkban sok törvény és jogszabály létezik a tűzoltással, műszaki mentéssel, polgári védelemmel és katasztrófavédelemmel kapcsolatban, mégis sokszor úgy tűnik, hogy egy-egy bekövetkező esemény váratlanul és felkészületlenül éri a lakosságot. Kiváló példa erre az augusztus 20-i budapesti tűzijáték, mely több emberéletet is követelt. Habár a szakemberek igyekeznek sok mindent megtenni az adott lehetőségeken belül, mégis a helyzet javításához központi akaratra és pénzeszközök biztosítására van szükség. A szakértők szerint minden katasztrófavédelemre fordított forint százszorosan vagy ezerszeresen térül meg. Csakhogy Magyarországon ez a felfogás nem igazán tapasztalható. A mindenkori kormánynak ugyan kötelessége lenne megfelelő forrást biztosítani a polgárok védelme érdekében, azonban ezt a kötelességét folyamatosan elmulasztja. Mivel szakmai gyakorlatom ideje alatt a Tolna Megyei Katasztrófavédelem munkáját segítettem, ezért főként Tolna megyével és annak veszélyeztetettségével szeretnék foglalkozni. A megyében állandó fenyegetést jelent az árvíz a Duna közelsége miatt, továbbá a Paksi Atomerőmű megléte is egy kritikus pont a katasztrófák elleni védekezésben. Sok a probléma és sok a veszély is melyekkel szembe kell nézni, ugyanakkor gyakorlatom során egyáltalán nem tapasztaltam azt, hogy a Katasztrófavédelmen kívül bárki is különösebben foglalkozna ezzel. Ezért döntöttem amellett, hogy egy kisebb fajta kutatást végzek a témában. Érdekelt, hogy mi lehet annak az oka, hogy az Igazgatóság egyfolytában dolgozik, a polgárok mégsem érzékelik ennek a munkának az eredményét. Kíváncsi

voltam

arra,

hogy

a

hétköznapi

emberek

mit

gondolnak

a

katasztrófavédelemről, hogy értékelik annak munkáját, mennyire érzik magukat biztonságban, a megyében, vagy éppen mennyire érzik magukat fenyegetve. Ezért állítottam össze egy tesztlapot, melynek segítségével megfelelő képet szeretnék kapni a polgárok témával kapcsolatos gondolkodásmódjáról. Dolgozatom egy részében ennek a tesztnek az eredményeit szeretném kiértékelni és bemutatni, legfőképpen pedig arra a kérdésre

keresem

a

választ,

hogy

mennyire

5

érdekelné

a

lakosságot

egy

katasztrófavédelmi felkészítő program, mennyire vennék jó néven, ha az Igazgatóság indítana egy ilyet számukra. Mivel gyakorlati időm alatt segítettem az Igazgatóság munkáját az Európai Uniós pályázatok terén, ezért két uniós projektet is szeretnék bemutatni. Ezzel a két projekttel az a célom, hogy rávilágítsak arra, hogy megfelelő pénzügyi eszközök hiányában csak az Európai Unió által nyújtott támogatások azok, melyek nagyobb segítséget nyújthatnak az illetékes szerveknek. Ezt a két pályázatot egyfajta ajánlásként, mintaként kívánom bemutatni.

Miután pedig a két pályázatot

kiértékeltem, további ajánlásokat szeretnék tenni Tolna megye számára. Kutatást végeztem, avval kapcsolatban, hogy milyen más pályázati lehetőségei lennének Tolna megyének, s a dolgozatom legvégén ezeket a lehetőségeket szeretném bemutatni. Mivel Magyarország az Európai Unió tagja, éppen ezért kell, hogy létezzen egy uniós megoldás a helyzet javítására, s szakdolgozatomban tulajdonképpen ezt a megoldást keresem.

6

2. Áttekintés Az évezredek során Európa számos változáson ment keresztül. Olyan civilizációk jöttek létre, majd tűntek el a történelem süllyesztőjében, melyeknek nemcsak a különböző népek támadásival kellett szembenézniük, hanem a komoly természeti katasztrófákkal is. Példaként megemlíthetjük a krétai kultúra pusztulását, melyet több csapás is ért az i.e. 2000 tájékán. A földrengések és vulkánkitörések egy hihetetlen fejlett civilizációt temettek maguk alá, mely bár újjá tudott épülni, végül mégis megsemmisült. De ez csak egy példa a sok közül, mely az ókort sújtotta. Az állandó vulkánkitörések mellett ugyanolyan nagy gondot jelentettek az árvizek és egyéb más természeti fenyegetések. Az ember pedig szépen lassan megtanulta, hogy védekeznie kell a természet erőivel szemben, ha nem akar elpusztulni. De mit is jelent pontosan a katasztrófa fogalma? Az amúgy görög eredetű szó jelentése megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. A kárt szenvedett egyén számára egy társadalmilag jelentéktelen történés is lehet katasztrófa. Mondjuk, ha leég egy család háza, vagy elmossa az árvíz. A jogszabály azonban másképp közelíti meg ezt a fogalmat. A "Katasztrófavédelmi törvény" megfogalmazásában a katasztrófa: ”Olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket oly módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.1” A katasztrófákkal való foglalkozás jelentőségét sokszor megkérdőjelezik. Miért is kéne ezekkel foglalkozni, hiszen ezek a jelenségek már évezredek óta velünk vannak, számos generációnak kellett kiállnia a csapásokat, de mégis kilábaltak belőle és az élet ment tovább. Csakhogy napjaink társadalmában ez nem ilyen egyszerű. Természeti

1

1999. évi LXXIV Katasztrófavédelmi törvény

7

környezetünk rombolása rengeteg konfliktus forrásává vált. A globális környezeti egyensúly megbomlott. Ma már olyan problémákról is beszélnünk kell, melyek korábban szóba se jöttek volna. Mindez az ember tevékenységének köszönhető. Gondoljunk csak az ózonréteg elvékonyodására, az esőerdők pusztulására, az üvegházhatásra, a vizek és a levegő szennyezetté válására. Ezek egyáltalán nem kikerülhető problémák. A Föld egész lakosságára veszélyt jelentenek. S akkor még nem beszéltünk a globalizáció felgyorsulásáról sem, mely az élet valamennyi területén mélyreható változásokat hoz. Az elmúlt években, évtizedekben egyre égetőbb szükség lett arra, hogy minden országban elkezdődjön a katasztrófavédelem, és a katasztrófamegelőzés állami megszervezése. Vannak olyan országok, s itt főként a fejlett ipari és magas gazdasági színvonalú államokra kell gondolnunk, melyek igen magas szintű katasztrófavédelemmel rendelkeznek s képesek egységeiket bármikor, bármilyen vészhelyzet esetén bevetni, nemcsak belföldön, de akár határaikon kívül is. A katasztrófák ugyanis nincsenek tekintettel az egyes országok határaira, így nagyon fontos szerepet kap a nemzetek közötti együttműködés ilyen esetekben. Különösen igaz ez Európára, ahol a világ más térségeihez képest nagy népsűrűség mellett a legnagyobb arányú a környezetre veszélyes ipari üzemek, (nukleáris és más erőművek) koncentrációja. A katasztrófavédelem csakis a társadalom tagjainak bevonásával és az érintett országok összefogásával oldható meg. A szervezett együttműködés létrejöhet különböző társadalmi berendezkedésű és különböző szövetségi rendszerekhez tartozó országok között is. A különböző országok katasztrófa védelmét mindenkor a jellemző sajátosságok figyelembevételével szervezik meg. A várható katasztrófák fajtája, az ország földrajzi, gazdasági és szociális helyzete, a veszélyeztetett terület laksűrűsége stb. alapvetően befolyásolja a katasztrófavédelmi szervezet kialakítását, alkalmazási feltételeinek megteremtését, a mentés és mentesítési feladatok végrehajtását.

2.1 A katasztrófák meghatározása és felosztása Tehát, mint bevezetőmben említettem a katasztrófa mindig valamilyen nagyarányú szerencsétlenséget, sorscsapást jelent. Különösképpen kiemelendő a meghatározásból a „nagyarányú” jelző, mivel az ember sok esetben hajlamos eltúlozni történéseket, s olyan eseményeket is katasztrófaként él meg, amik, lehet, hogy csak egyszerű balesetek. Egy azonban biztos: a katasztrófák általános jellemzője, hogy az emberi életet és javakat

8

valamint

az

infrastruktúrát

váratlanul

vagy

többé-kevésbé

előre

jelezhetően

veszélyezteti. Egy-egy ilyen eset során különleges körülmények alakulnak ki, melyek különleges megoldásokat igényelnek. Ezért is szükséges néha több állam segítsége. A katasztrófa-szituációkra általában jellemző, hogy a sérültek számához képest a rendelkezésre álló egészségügyi erők és eszközök elégtelenek. A kórházak befogadóképessége általában elég szűkös, továbbá a betegek osztályozása is gondot jelent. A katasztrófáknak súlyos egészségügyi és szociális következményeik lehetnek (járványok, éhség, lakáshiány, munkanélküliség, egyes emberek pánikreakciói, tömeges pánikszituációk, a lakosság kitelepítésének szükségessége). Túlzott segítőszándékból adódban illetéktelen és felkészületlen emberek ragadhatják magukhoz a vezetést, ami növelheti a veszteségeket. Ugyanis a szomszédos területek erőinek mozgósítása, a felsőbb szintű vezetés kialakítása időt vesz igénybe, és így lehetőség adódik a valótlan hírek széles körű elterjedésére stb. Az OIPC 1974. évi genfi tudományos világkonferenciáján az USA egészségügyi, nevelésügyi és jóléti minisztériumának előterjesztését fogadták el a katasztrófák osztályozását illetően. Ezek szerint megkülönböztethetünk: 1. ”mesterséges katasztrófát, ami az ember szándékos cselekedetéből adódik - mint pl. a háború; 2. természeti katasztrófát, mint például orkán, forgószél, tornádó, hóvihar, jég, eső, dara, földrengés, áradás, széllökés, szélsőséges hőmérséklet, aszály, lavina, vulkán, árhullám, erdő-, bozóttűz, villám stb.; 3. szociológiai katasztrófát - mint pl. különféle közlekedési, élelmiszer-, víz-, levegőszennyeződés, ipari katasztrófa, beomlás, robbanás, tömegjárvány, nukleáris berendezés meghibásodása, gátszakadás, hídbeomlás, áruszolgáltatás kiesése stb.”2 Találkozhatunk katasztrófákkal kapcsolatos irodalmakban más csoportosítással is. Ezek közül példaként az egyik:

2

http://www.zmne.hu/kmdi/KMDI_Kornyezetbiztonsag_katasztrofavedelem_Pellerdi.pdf 22. oldal

9

1. árvizek, belvizek, jégtorlaszok és jeges árvizek; 2. hófúvások, hegyomlások, partszakadások és suvadások; 3. táró- és aknabeomlások, gáz- és vízbetörések a bányákban; 4. földrengés okozta károk; 5. ipari üzemekben, raktárakban stb. bekövetkező véletlen jellegű robbanások; 6. villámcsapások okozta károk, nagyméretű erdőtüzek, mezőgazdasági tüzek, egyéb lakóterületi nagy kiterjedésű tüzek; 7. tömegméretű vasúti és közúti szerencsétlenség; 8. egyéb elemi csapások: földgáz- és kőolajkitörés tűzzel párosulva; mezei rágcsálók, sáskák vészes méretű elszaporodása; vad- és halállományt sújtó járványok és mérgezések; 9. fegyveres konfliktusok esetén alkalmazott tömegpusztító fegyverek okozta, nagy kiterjedésű, esetleg kombinált kárterületek. Egy másik csoportosítás, más szempont szerint: 1. „Relatív katasztrófa, olyan kisebb elemi csapás, amikor a helyi erők és eszközök alkalmazása elegendő a mentő munkák végrehajtására. 2. Közepes katasztrófa. Súlyosabb elemi csapás, amikor külső erők, eszközök igénybevétele válik szükségessé a következmények teljes felszámolásához.

10

3. Abszolút katasztrófa. Igen súlyos csapás, amikor az ország anyagi, erkölcsi helyzete megrendül, mint pl. egy atomháború esetén.”3 Tehát, mint azt, ahogy a felsorolásból is láthattuk a katasztrófák feloszthatók időtartamuk, kialakulásuk sebessége, térbeli kiterjedésük, az általuk érintett személyek száma, az okozott kár nagysága, az azokat kiváltó okok eredete és ismertetőjegyei, és még sok egyéb megfontolás alapján. A meghatározó szempont az egyes katasztrófák eredete, illetve kiváltó oka. Emellett célszerű átlátnunk a különbséget a katasztrófák és a vészhelyzetek között. Mikor is beszélhetünk már katasztrófáról és mikor áll fent még csak a vészhelyzet lehetősége? A vészhelyzet önmagában még nem jelent sorscsapást, mondhatni, hogy csak a fenyegetés kategóriába tartozik. Általában az ilyen történések mindig valamilyen helyhez köthetőek. Vegyük például azt, hogy egy mérgező anyagokat szállító tartálykocsi felborul a főúton. Az, hogy ebből az eseményből katasztrófa lesz-e, attól is függ, hogy a veszélyhelyzet kezelése milyen gyorsan történik. Ilyenkor sokat számít a szakemberek felkészültsége, gyorsasága, de az is, hogy mekkora erőket tudnak bevetni, s milyen a lakosság felkészültsége. Természetesen számos tényező befolyásolhatja a mentő szervek munkáját. Példánk esetében meghatározó lehet, hogy mennyi mérgező anyag szabadult ki a tartályból, milyen a széljárás, illetve mennyire erős az, továbbá mennyire nehéz megszüntetni a szivárgást a tartályból. Ezek a tényezők mind potenciális vészhelyzetet idéznek elő. Ha ennek kezelése sikeres, akkor a krízis lecseng, s a vészhelyzetből egyszerű hétköznapi szituáció lesz. Csakhogy elképzelhető a dolgok negatív kimenetele is. Ha nincs pl.: elegendő szakértelem, stb., akkor könnyen lehet, hogy az anyag a levegőbe kerül és elterjed esetlegesen lakóterületeket veszélyeztetve. Ilyenkor pedig vagy a lakosság elzárkózására vagy teljes evakuálásra van szükség. Természetesen itt is fenn áll a lehetőség, hogy mivel a lakosság is felkészült a krízis hamar lecseng, a szakemberek hatékonyan tudják végezni a feladataikat, de sajnos az is lehetséges, hogy a szükséges evakuálás nem történik meg időben s ilyenkor ez több ezer ember életét is követelheti. Ha ez bekövetkezik, akkor katasztrófáról kell beszélnünk. A beavatkozó erőket tekintve természetesen itt is különböző fokozatok vannak. Először minden esetben a helyi szervek érkeznek a helyszínre, majd a probléma nagyságától

3

http://www.zmne.hu/kmdi/KMDI_Kornyezetbiztonsag_katasztrofavedelem_Pellerdi.pdf 23. oldal

11

függően a megyei, regionális, országos és nemzetközi szervek kapcsolódnak be a mentésbe. Az elsődleges feladat minden esetben az életmentés és csak ezután kerülhet sor a vagyonmentéssel kapcsolatos egyéb teendők végrehajtására. Az életmentés befejezése után, vagy azzal egy időben - ha arra lehetőség van - a létfenntartáshoz és mindennapi életfunkciókhoz szükséges anyagok kimentését is végre kell hajtani. Megfelelő tároló helyek kialakításával gondoskodni kell a hajléktalanná vált lakosságról is. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy egy embernek naponta: 1,3 kg élelemre, 2,0 kg vízre és 13 kg levegőre van szüksége. Ugyanakkor az ember 5 hétig bírja az éhezést, 5 napig a szomjúságot és csak 5 percig a levegő hiányát. A különböző katasztrófa eseményeket vizsgálva szembetűnő, hogy igen gyakran egy katasztrófa egy másik katasztrófa iniciálója lehet. Így például egyes természeti katasztrófák civilizációs katasztrófákat is okozhatnak. Földrengés hatására egyes ipari létesítmények (pl. vegyi üzemek, gyógyszergyárak stb.) olyan mértékben sérülhetnek, hogy az ott tárolt, feldolgozott szennyező, mérgező anyagok a környezetbe kerülve újabb veszélyforrást alakíthatnak ki. Ezt nevezhetjük a természeti csapás (esetünkben a földrengés) másodlagos hatásának is. Tehát a megelőzés és elhárítás tervezésekor figyelembe kell venni, hogy ritkán fordul elő „tisztán” csak egyfajta katasztrófa. Az esetek többségében sokféle hatással kell számolni. A hatások pedig jelentkezhetnek egy időben, egymás után külön-külön és periodikusan, újra és újra gerjesztve egymást.

2.2 A katasztrófavédelem kialakulása, fejlődése Mint ahogy arról már szó volt, a katasztrófák története több ezer évre nyúlik vissza. S ezzel csaknem egy idős a katasztrófavédelem kialakulása is. Az ember hamar rájött, hogy vannak olyan csapások melyekkel szemben többé-kevésbé képes megvédeni magát, s védekező tevékenységének köszönhetően szépen lassan kialakult a polgári védelem vagy újkori nevén nevezve katasztrófa védelem. Azonban az igazán komoly szervezkedés az 1900-as években indult meg. A repülőgép megjelenése fordulópont volt a háborúk történetében. Az addig sérthetetlennek hitt területek sebezhetővé váltak. Az új harci eszköz hamar bebizonyította hatékonyságát. Az első világháború során a német légierő Londont, Párizst, Dovert stb. bombázta, míg

12

a britek Kölnt, Düsseldorfot, Freiburgot. A hatékony védelem azonnali megszervezésére volt szükség, hiszen a támadások során számos civil ember élete is veszélybe került. Az

első

intézkedéseket

már

1915-ben

meghozták.

Nemcsak

Angliában

és

Németországban, de hazánk területén is elrendelték a lakóterületek elsötétítését. 1917ben pedig sor került a mai polgári védelem elődjének, a légoltalomnak a megszervezésére. A légoltalom feladata a lakosság és az épületek védelme az elsötétítés valamint az elsősegélynyújtás és tűzoltás volt. A két világháború között ezt a rendszert igyekeztek tovább fejleszteni. Ekkortájt dolgozták ki azokat a módszereket és elveket, melyek a lakosság riasztását, tájékoztatását, az óvóhelyi védelem kiépítését illetve a vegyi és biológiai támadások elleni védekezést tartalmazzák. Hazánkban a légoltalom megszervezésére csak 1935-ben került sor. Az önkéntes szervezkedés pedig 1937 után indult el, melynek eredményeképpen létrejött a Légoltalmi Liga. Magyarország védelmi stratégiája európai viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el, mondhatni, földrészünk egyik leghatékonyabb légoltalmának bizonyult. A polgári védelem történetében az újabb fordulópontot az 1945-ben Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba jelentette. A támadás több tízezrek életét követelte. Nyilvánvalóvá vált, hogy a polgári védelemnek újabb elvek mentén kell működnie. A számos új fegyver újabb stratégiát is követelt, a rakéták révén a Föld bármely pontja támadhatóvá vált, így egy teljesen új szervezetre és feladatrendszerre volt szükség. Melyet a polgári védelem testesített meg. Az 50-es években nemcsak egy egyszerű névváltás történt, hanem a minőségi fejlődés is kezdetét vette. Ez a fejlődés pedig az ezt követő évtizedekben sem állt le. A rendszerváltás a 80-as évek végén, 90-es évek elején sok országot érintett s valamelyest a polgári védelem szerkezetét is átstrukturálta. 1996 jelentős dátum a magyarok számára, hiszen ekkor jelent meg az első törvény mely pontosan rögzítette a polgári védelem feladatrendszerét. A törvény a következőképpen határozza meg a polgári védelem fogalmát: „a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, 13

amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más vészhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.” Továbbá: „ A polgári védelem megszervezése és irányítása államigazgatási feladat, amelyet az államigazgatási, az önkormányzati szervek és a hivatásos polgári védelmi szervek e törvényben foglalt feladatkörükben látnak el.” 4 Nagyjából hasonló elvekre építkezik a polgári védelem Nyugat- Európában is. Bár szervezeteik az országok különféle sajátosságinak köszönhetően eltérőek, a fontos és fő feladatok azonban megközelítőleg mindenütt ugyanazok. Mintapéldaként tekinthetünk Svájcra. Ez az ország a világ egyik legjobban felszerelt és kiépített polgári védelmével rendelkezik. Az általános had- és polgári védelmi kötelezettség alól kibújni szinte lehetetlen. Az állampolgárok választhatnak, hogy a kettő közül melyiknél kívánnak szolgálatot teljesíteni, 50 év felett pedig mindenki automatikusan a civil védelem tagjává válik. Emellett számos önkéntes katasztrófa segélyszervezet is működik az országban. Tehát egy nagyon összehangolt és tudatosan felépített rendszerről van szó a svájciak esetében. Természetesen minden európai országnak megvan a saját védelmi szervezete, melyek bevetésével megfelelő gyorsasággal tud reagálni a különböző katasztrófákra az ország határain belül és azon kívül is. 2001-től azonban egy teljesen új korszak vette kezdetét Európában. Ekkor ugyanis az Európai Unió megállapodott egy olyan szervezet felállításában, mely a világ egyik leghatékonyabban felépített gépezetévé válhat. Ennek a szervezetnek a legfontosabb részét az Ellenőrző és Információs Központ (Monitoring and Information Centre- MIC) alkotja, mely közreműködésével a globális szintű katasztrófák kezelése a cél. Ez a Központ az év 365 napjában készenlétben áll, hogy egy esetleges katasztrófa bekövetkeztekor gyors és hatékony segítséget nyújthasson az arra rászorulóknak. Állandó kiképző programokat tartanak az Európa különböző részeiről érkező szakembereknek azzal a céllal, hogy egy lehetséges veszélyhelyzet esetén a segítség a lehető legrövidebb időn belül a helyszínen teremjen. Nyilvánvaló, hogy a katasztrófák

4

1999. évi LXXIV. Törvény: polgári védelem fogalma

14

nem szűntethetőek meg teljes egészében, azonban a károk melyeket magukkal hozhatnak csökkenthetőek és kezelhetőek, ha időben cselekszünk. Habár léteznek ilyen és ehhez hasonló szervek Európában, mégis azt kell mondanunk, hogy az EU szükséghelyzetekre és katasztrófákra való reagálási idején van még mit javítani. Méghozzá úgy, hogy a tagállamok által rendelkezésre bocsátott eszközöket megpróbálják a lehető legjobban koordinálni és hatásossá tenni, hogy azok együtt biztosíthassák az európai polgárok védelmét. A Közösség polgári védelmi kapacitásának megerősítésével kapcsolatban számos előrelépés történt az osztrák elnökség alatt. Most már csak a szükséges jogi előírásokat kell elfogadnia a Tanácsnak. Az Európai Unió fontosnak tartja polgárainak védelmét. A 2007. január1-től 2013 december31-ig tartó időszakra egy úgynevezett megelőzési, gyors intézkedési és felkészültségi eszközt hozott létre, hogy támogassa súlyos vészhelyzet esetén a tagállamok védelemre irányuló erőfeszítéseit. Az ehhez szükséges pénzügyi keretet 278 millió euróban állapították meg a Parlament képviselői. A Dimitriosz Papadimoulisz által készített európai parlamenti jelentés kitér az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófákra is. Miszerint 1960 óta meghatszorozódott a természeti csapások által előidézett gazdasági veszteségek száma. A jelentés szövege szerint lehetőséget kell biztosítani mind az EU határain belül, mind pedig azon kívül az eszköz felhasználásra. A határokon kívül azonban ezt az eszközt csak az ENSZ-el együttműködésben lehetne használni.

2.3 Az Európai Unió polgári védelmi tevékenysége A Tanács határozataként 1999-ben született meg az a polgári védelmi akcióprogram, melyet 4 évre fogadtak el, s melyet később 2006. december 31-ig meghosszabbítottak. A program célja az volt, hogy támogassa a Közösség tagállamainak a polgári védelem területén tett erőfeszítéseit. Az akcióprogram során világossá vált az Uniós tagok számára, hogy jelentős hangsúlyt kell fektetni az újonnan csatlakozott 12 tagállamra, továbbá a jövőbeli pályázatoknak nyitva kell állniuk a nem kormányzati szervezetek számára is. Az akcióprogramot 2007. január 1-től egy új pénzügyi eszköz váltotta fel, mivel az Európai Bizottság nem kívánta megszűntetni a polgári védelmi tevékenységek finanszírozását. A polgári védelmi Pénzügyi Eszköz legfőbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze: A Pénzügyi Eszköz a 2007-2013-as költségvetési időszakra biztosítja

15

a közösségi polgári védelmi tevékenységek finanszírozását. Továbbá olyan új területek is a hatálya alá esnek, mint a kiegészítő szállítási képességek biztosítása, illetve fontos újdonsága a Pénzügyi Eszköznek, hogy egyértelműen különbséget tesz EU-n belüli és EU-n kívüli tevékenységek között. Az Eszköz által rendelkezésre bocsátott pénzügyi keret évente 17 millió EUR az EU-n belüli fellépések tekintetében, és 8 millió EUR a harmadik országokban megvalósuló fellépések tekintetében. Amely amellett, hogy jelentős anyagi támogatást nyújt az országoknak, biztosítja azt is, hogy az EU erőteljesebben fejezze ki szolidaritását a veszélyhelyzetekkel, természeti csapásokkal, vagy más katasztrófával küzdő tagállamok, esetleg harmadik államok irányába. Az EU Polgári Védelmi Mechanizmusát a 2001/792/EC/Euratom Tanácsi Határozat alapította, majd 2003-ban fogadták el a Határozat végrehajtási rendeletét, az ún. Közös Szabályokat. A Mechanizmus a szubszidiaritás elve alapján segíti az EU a tagállamokat a hatékonyabb, jobb eredmények elérésében. Hazánk 2003. január 1-jén csatlakozott az EU katasztrófa-segítségnyújtási rendszeréhez. Magyarország kezdetben megfigyelői és véleményezői státusszal rendelkezett, majd a taggá válás után már szavazati jogot is birtokolt. Az eltelt évek gyakorlati tapasztalatai alapján a Mechanizmust létrehozó határozat módosítására kerül sor a közeljövőben. A módosítások általános célja az uniós katasztrófa-reagálási rendszer megerősítése, tökéletesítése. Azonban ennél valamivel nagyobb nehézséget jelent a Közösségen kívülre történő segítségnyújtások szabályozása, mivel ez már a Közös Kül- és Biztonságpolitika területét is érinti. Ugyanakkor a Mechanizmus jelentősége éppen abban áll, hogy lehetővé teszi a segítségnyújtást „harmadik” országokban is. Amennyiben valóban érkezik harmadik országból segélykérés az EU felé, a Bizottság a kérés kézhezvételét követően azonnal értesíti az EU soros Elnökségét, valamint a Tanács Titkárságát. Annak eldöntése pedig, hogy a harmadik országban fennálló szituáció az EU válságkezelését érinti-e, az Elnökség hatáskörébe tartozik. Hazánk mióta Uniós taggá vált, folyamatosan igyekszik átvenni az EU által meghatározott irányelveket a katasztrófavédelem terén. Ilyen irányelv például a veszélyes anyagok szállításának ellenőrzéséről szóló SEVESO II, melynek már megtörtént a hazai jogrendbe való beillesztése. A SEVESO II általános célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzése, valamint a már bekövetkezett balesetek 16

következményeinek csökkentése, mind az emberek, mind a környezet szempontjából. Az irányelv hiányosságai közé tartozik, hogy nem vonatkozik a bányászati, illetve a hulladéklerakókkal kapcsolatos tevékenységekre, illetve nem ad pontos definíciót a pirotechnikai eszközökre vonatkozóan, valamint nem elégséges azok mennyiségi szabályozása a jelenleg hatályos irányelvben. Így a problémák elkerülése végett sikerült módosítani az irányelvet, mely az így megváltoztatott formájában már ki lett terjesztve a bányászati feldolgozó és tároló, valamint a pirotechnikai és robbanékony anyagokkal kapcsolatos tevékenységekre. Az EU a minél hatékonyabb védelem érdekében állandó programokat, szemináriumokat tart tagjai számára. A 2006-os évben súlyos árvíz sújtotta Közép- és Délkelet- Európa térségeit, mely során erős együttműködés volt megfigyelhető a tagok között. Az árhullám hazánkat is érintette, minek következtében folyamatos jelentéseket küldtünk az árvízi helyzetről a szomszédos országok partnerszervezeteinek. Továbbá említést érdemel, hogy a tavaszi dunai és tiszai árvíz felszámolásához Szlovéniától (40000), Romániától (50000), valamint Ausztriából és Svédországból érkezett szállítmány összesen 130000 homokzsákot meghaladó összmennyiségben és ruházati felszerelés tekintetében. Az árhullám levonulásával egy időben, az árvíz kapcsán szintén érintett Vajdaság részére küldtünk segélyszállítmányt. 2006. május 27-én Indonézia Java szigetét sújtó földrengést követően az EU segélyszállítmányokat küldött a katasztrófa sújtotta övezetbe. 2006 nyarán pedig az akkor kitört izraeli-libanoni konfliktust követően Libanon július 21-én kért nemzetközi segítséget. Tehát csak a 2006-os év történései is mutatják, hogy az EU számos országban és rengeteg veszélyhelyzetben kiveszi a részét, és támogatja a rászoruló országokat.

17

3. Tolna megye veszélyeztetettségének elemzése Mint azt már bevezetőmben említettem, dolgozatomban kiemelt figyelmet szentelek Tolna megyének, részletesen elemzem a megye veszély forrásait, emellett pedig egy Uniós pályázaton keresztül bemutatom, hogyan biztosíthatjuk a polgárok még nagyobb védelmét és, hogy hogyan válhat a katasztrófavédelem még hatékonyabbá.

3.1 Földrajz, éghajlat, közigazgatási adatok 3.1.1 Földrajz, éghajlat Tolna megye területét tekintve 3703, 43 km2, melyet Bács- Kiskun-, Somogy-, Baranya- és Fejér megye határol. É-D-i irányban 51 km, míg K-NYI- i irányban 66 km kiterjedésű. Keleti irányban pedig a Duna határolja 93 km hosszan. A terület földrajzi sajátosságai közé tartozik, hogy a Dunával párhuzamosan sík a vidék, míg attól fokozatosan Nyugatra haladva dombsággá változik. A megye éghajlatát vizsgálva kimondhatjuk, hogy a hőmérséklet 85 napon keresztül 20 fok feletti, a tél általában enyhe, a leghidegebb hónapok az évben a január és a február.

3.1.2 Közigazgatási adatok •

megyei önkormányzat: 1

•

megyei jogú város: 1, (Szekszárd)

•

városok száma: 8 (Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Tamási, Tolna, Bátaszék, Simontornya)

•

községek száma: 100

•

lakosságának száma: 246. 234 fő

•

népsűrűsége: 66, 48 fő/km2

Mikor Tolna megye veszélyeztetettségét vizsgáljuk, a korábban leírt adatok nagy jelentőséggel bírnak a mentést végző emberek számára, sőt számunkra, egyszerű állampolgárok számára is. A Duna közelsége, a Paksi Atomerőmű jelenléte számos veszélyforrást rejt magában. Egy árvíz vagy belvíz esetén korántsem mindegy a talajszint magasság, vagy egy esetleges atomerőmű meghibásodáskor szintén nem mindegy mekkora a népesség a közelben, mennyi embert kell evakuálni, megvédeni. Ezekre a következő fejezetekben térek ki részletesebben.

18

3.2 Potenciális veszélyforrások 3.2.1 Árvíz, belvíz, vízkárok Tolna megye területén több olyan folyó is található, mely potenciális veszélyforrás lehet a lakosság számára árvíz vagy belvíz esetén. Mindenképpen említésre méltó a Duna, Sió, Sárvíz és a Kapos. Míg a kisebb folyók általában egy-egy települést veszélyeztetnek, addig a Duna főként az ártéri öblözetekben jelent jelentősebb árvízveszélyt. Az elmúlt évek árvizei közül a 2002-es minden addigi méreteket felülmúlt. Ekkor Báta került a középpontba, a kis települést ugyanis majdnem teljesen elöntötte a víz, mely annak volt köszönhető. Hogy nagyon sok házat az ártérbe építettek. Ebben az esetben összehangolt cselekvéssorozatra volt szükség. A katasztrófavédelem koordinálta a védelem kiépítését, a helyi lakosság és a helyi szervek munkáját. Emellett fel kellett készülni a lakosság lehetséges kitelepítésére is, stb. Ilyen esetekben a katasztrófavédelem, számos feladatot lát el. A koordináció és mentés mellett együttműködnek az ÁNTSZ-el, felhívják a figyelmet a járványveszélyre, segítenek a fertőtlenítésben, továbbá a helyreállítással kapcsolatos pénzeket is ők osztják szét. A kialakult árvizek tartóssága általában 14 és 100 nap között mozog, s leginkább a téli, kora tavaszi időszakra tehető kialakulásuk. Fontos megemlíteni azt is, hogy a megye nem rendelkezik szükségtározóval, azaz egy nagyobb árvíz bekövetkeztekor nincs a felgyűlt víz tárolására kijelölt terület. Tartósan magas vízállás esetén a Tolna és Faddi holtág használható fel, ám ezek is csak a meghatározott tározási szintig. Árvízzel kapcsolatban mindenképpen szót kell ejtenünk a Paksi Atomerőműről is, mely miden esetben abszolút elsőbbséget élvez. Amennyiben árvíz veszélye áll fenn az atomerőmű a legelsők között kapja az értesítést. A problémát ebben az esetben az jelentheti, hogy az erőmű a másodlagos hűtővizét a Dunából emeli ki, ha pedig megemelkedik a vízszint a különböző szűrőrendszereket könnyen eltömíthetik az uszadék fák vagy egyéb állati tetemek, s ez veszélyt jelenthet. Érdekes azonban, hogy

19

nemcsak árvíz de jelentősen alacsony vízállás esetében is értesíteni kell az erőművet, mely különböző előre kidolgozott cselekvési tervekkel rendelkezik . Általánosságban elmondható, hogy az árvíz védelmére épült töltések hossza circa 202 km. Ezek a védművek csaknem 639 km2 árterületet védenek, melyen 16 település is található. Sajnos ezen a szakaszon már többször előfordult töltésszakadás, mely sok esetben árvizet okozott. Mivel a töltések régiek, s kevés a pénz a cserére, ezért egy-egy veszélyhelyzet esetén különös figyelmet fordítanak a töltések ellenőrzésére (van-e szivárgás). A védtöltéseket közel 105 db műtárgy (zsilipek, csővezetékek, aluljárók) keresztezi, ezek legtöbbje szintén elavult, ráférne a felújítás. Összességében azt kell kiemelnünk, hogy azoknak a létszáma, akik az árvízvédelemről gondoskodnak, évről évre csökken. Ezáltal az árvizekkel és belvizekkel szembeni hatékony és gyors védekező képesség is csökken.

3.2.2 Szélsőséges időjárás Az elmúlt években sokféle időjárási szélsőséggel találkozhattunk. Gondoljunk csak a néhány évvel ezelőtti augusztus 20-i tűzijátékra, mely még emberéleteket is követelt. Az özönvízszerű esőzések, pusztító jégesők sok problémát okozhatnak mind a tűzoltóknak, mind pedig a katasztrófavédelemnek. A téli időszakban pedig a rendkívüli havazás, hófúvások nehezíthetik meg az emberek mindennapi életét. Szélsőséges esetekben először mindig a helyi szervek (tűzoltók, rendőrök, mentők) vonulnak ki, azonban ha az esemény túlnő rajtuk, akkor a katasztrófavédelem is bekapcsolódik a munkájukba, történésektől függően más és más feladatot ellátva. Rendkívüli időjárás esetén többek között fel kell térképezni azokat az útszakaszokat, ahol a hófúvások, torlódások rendszeresen ismétlődnek. Általában nincs megoldva a kerülőutak, kitérési lehetőségek megelőző célzatú kiépítése. Gondoskodni kell az úton rekedtek mentéséről, melegedéséről, a mentőerők utánpótlásáról. A felhőszakadások, szélviharok, nagy havazások, tornádók elleni védekezés tervezése ennek a problémakörnek a célirányos kutatását igényelné.

20

3.2.3 Ipari katasztrófák A megye területén számos ipari üzem található, melyek közül a legnagyobb veszélyforrás a Paksi Atomerőmű. De mit is nevezünk veszélyes üzemnek? : Veszélyes ipari üzem az a veszélyes anyagot felhasználó, előállító vagy tároló gazdálkodó szervezet, amelyet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. Kormányrendelet alapján a SEVESO II. hatálya alá tartózó veszélyes üzemnek kell minősíteni. A Paksi Atomerőműn kívül a Prímagáz Rt. Pincehelyi Tároló üzeme jelenthet nagyobb veszélyt a környék lakói számára, mivel itt a küszöbértéket meghaladó mennyiségű propán és bután gáz található. A tároló üzem esetében a veszélyességi övezet nagysága kb. 796X437 m átmérőjű hasáb alakú terület. A veszély által érintett településrész lakosainak száma: 685 fő. Természetesen emellett az üzem mellett számos más üzem, telephely is található, ahol a tárolt veszélyes anyagok alsó vagy felső küszöbértéken vannak. Néhány példa: Messer Hungarogáz Ipari Gázgyártó és Forgalmazó Kft. , Dél- Dunántúli Gázszolgáltató Zrt.

3.2.4 Paksi Atomerőmű A csernobili események alapján, nemzetközi szinten szabályozott és egységes elvek szerint működő védekezési rendszerek épültek és épülnek ki a nukleáris veszélyhelyzetek elhárítása érdekében. A hazai nukleáris létesítmények potenciális veszélyét tekintve első helyre sorolható a Paksi Atomerőmű Rt. 4 db. energetikai blokkja. A blokkok kettesével egy-egy - a kibocsátást kisebb balesetnél akadályozó, nagyobb balesetnél késleltető lokalizációs toronnyal védett- hermetikus térben helyezkednek el. A reaktorok mellett, de a hermetikus téren kívül helyezkednek el a pihentető medencék, amikben a használt fűtőelemeket 5 évig hűtik kiszállítás előtt. Az erőmű 30 km-es körzetébe 70 település esik. A települések közigazgatásilag Tolna, Bács-Kiskun és Fejér megyéhez tartóznak. A kibocsátási és meteorológiai helyzettől függően e körzet 21

szűkebb-szélesebb szektora igényelhet védelmi intézkedést. A vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint ennél távolabbi terület veszélyeztetésének kicsi- de nem nullaa valószínűsége.

3.2.5 Kritikus infrastruktúra 3.2.5.1 Gázvezeték hálózat

Gázvezeték hálózat sérülésének több esete is fennállhat: •

A vezeték nyomvonalának közelében végzett építési munkák során,

•

Az árvíz, belvíz, felhőszakadás következményekor a mélyebb területekre lezúduló víz kimoshatja a gázvezeték körül a talajt és a szabaddá vált vezetéket az elsodort műtárgyak átszakíthatják,

•

A vezetékes gáz által üzemeltetett készülékek és berendezések üzemeltetési szabályainak megsértésekor.

Gázvezeték sérülésekor a szabadba kerülő gáz a domborzati viszonyoknak és az időjárási viszonyoknak megfelelően veszélyeztetheti a veszélyzónában lévő lakosságot, gazdálkodó szerveket, vállalkozásokat, intézményeket és a legfontosabb anyagi javakat. Továbbbonyolíthatja az elhárítási, kárfelszámolási munkákat a vízfolyásokon átvezető csővezeték meghibásodása. 3.2.5.2 Telefonhálózat

A belterületen kiépített telefonhálózatot leginkább a pusztító szélviharok és a rendkívüli téli időjárási viszonyok veszélyeztetik. A T-COM körzet és illetékességi területe: •

T-COM Pécsi Területi Műszaki Szolgáltatási Központ,

•

Szekszárdi Létesítési és Hibalehárítási Kirendeltség,

•

Tamási Létesítési és Hibaelhárítási Csoport.

22

3.2.5.3 Villamosvezeték hálózat A villamosvezeték hálózatot csakúgy, mint a telefonos hálózatokat a pusztító szélviharok és a rendkívüli időjárási viszonyok, valamint a nyomvonal mentén a körzetben meglévő jelentős nagyságú erdő területek veszélyeztetik. A villamosvezeték hálózat

energia

tárolására

alkalmatlan,

amennyiben

megszűnik

az

ellátás,

áramkimaradás következik be, az energia máshonnan nem pótolható. Legsérülékenyebb része a szabadvezetékes hálózat, amelynek szakadását a fizikai behatásokon kívül okozhatja a tartóoszlop sérülése, de bekövetkezhet katasztrófák másodlagos hatásaként is. Kevésbé veszélyeztetettek a transzformátor állomások, melyek a középfeszültségű hálózatokig duplikálva vannak és az átkapcsolás automatikus, azaz mindkettőnek egyszerre kell meghibásodnia ahhoz, hogy áramkimaradás legyen. A földkábelek ezzel szemben védettebbek, a közművekkel kapcsolatos munkák során kerülhetnek veszélybe. A

megyében

található

nagyfogyasztók

külön

transzformátor

állomásokkal

rendelkeznek. A lakosság körében áramkimaradás esetén a pszichés hatásokkal is számolni kell. 3.2.5.4 Víz- és csatornahálózat veszélyeztetettsége

Az áradások, az özönvíz jellegű esőzések és felhőszakadások a domborzati viszonyoktól függően veszélyeztetik a víz- és csatornahálózatot, a kutakat és a szennyvíztelepeket. A vízzel elárasztott szennyvíz telepek, csatornahálózatok közvetlen veszélyt jelentenek a környezetre. Az elárasztott területeken a csapadékvíz elfolyása is lehetetlen. Ugyanakkor a hálózatok nagy átmérőjű nyomóvezetékeinek törése is veszélyt jelent a környező épületekre, közmű hálózatra. A földmozgások is komoly károkat okozhatnak a rendszerekben. Fokozottan veszélyeztetettek azok a területek, ahol még nem a korszerű műanyag vezetékek vannak lefektetve, hanem a hagyományos acélcsövezéses megoldást alkalmazták. Gondot okozhat a vízkivételhez szükséges áram kimaradása. Ez esetben a vízellátásra addig lehet számítani, ameddig a rendszerekben víz található. Eredetileg a rendszerek úgy vannak tervezve, hogy áram kimaradás esetén 12 óráig biztosítsák az ivóvíz ellátást. Az ivóvíz ellátás kritikus eleme a vízminőség ellenőrzése, hiszen a kutak és a fogyasztók között a szennyeződést csak akkor észleljük, ha már bekövetkezett a teljes

23

rendszer szennyeződése és számos megbetegedéssel számolhatunk. (A vízminőség rendszeres ellenőrzése mintavétel útján a kutaknál történik.) 3.2.5.5 Távhő ellátás

A távhő ellátással rendelkező településeken (Bonyhád, Szekszárd, Tolna) álló távfűtésű lakások ellátásának kimaradását elsősorban a vezetékek mechanikai sérülése okozhatja. Számolnunk kell azonban más infrastrukturális elemek hatásaival is. Áram kimaradás vagy a gázszolgáltatás szünetelése esetén a fűtőművek leállhatnak.

3.2.6 Összefoglaló Hazánk és egyben Tolna megye esetében is a természeti katasztrófák, azon belül is a vízkárok a meghatározóak. Mégis a katasztrófa védelem megvalósításában érintett szervezetek számára a közeljövő legnagyobb kihívását a veszélyes anyagok közúti szállítása jelenti majd, az ebben rejlő komplex bizonytalansági tényezők miatt. Ugyanakkor a kiszámíthatatlan időjárási anomáliák, terrorcselekmények bekövetkezése is számos veszélyt rejt magában.

24

4. Tolna megye tevékenysége

lakosságvédelmi

felkészítési

4.1 A polgári védelem helyzete Magyarországon A hazánkban érvényben lévő, polgári védelemmel kapcsolatos jogszabályi feltételek teljes egészében megfelelnek az Európai Unió normáinak. Azonban az ehhez szükséges pénzügyi feltételek már korántsem biztosítottak. Magyarországon a polgári védelemről szóló törvény kimondja, hogy a polgári védelmi kirendeltségek finanszírozását az állami költségvetésből kell finanszírozni, amelynek a mindenkori magyar kormányok a mai napig nem tesznek eleget. Ezért is van szükség az EU-s pályázatok által nyújtott források kiaknázására. De miért is van akkora szükség a lakosság felkészítésére? Egy bekövetkezett veszélyhelyzetben sajnos sem idő, sem pénz, sem pedig létszám nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy a mentésben illetve helyreállításban résztvevő lakosságot felkészítsék. Összehasonlítva a magyarországi helyzetet a fejlett nyugati országok helyzetével, lehangoló képet kapunk. Japánban már óvodás kortól elkezdik a gyermekek felkészítését a földrengésekkel kapcsolatban, s ez a folyamat végig vonul egész életükön, sőt hetente minimálisan egy gyakorlatot is végrehajtanak. Hazánkban ez a kérdés azonban a már fentebb is említett indokok miatt eléggé széttagolt. Vannak ágazatok ugyan, ahol komolyan veszik a kérdést és a lakosság felkészítését, de sajnos vannak olyanok is, ahol egyáltalán nem foglalkoznak evvel. Az általános hozzáállás az, hogy az emberek bíznak abban, hogy semmilyen katasztrófahelyzet nem alakul ki, mert sajnos, ha a dolgok jelen állása szerint ez megtörténne, akkor mindez a lakosság nagy részét felkészületlenül érintené. Az is igaz, hogy léteznek olyan veszélyhelyzetek és katasztrófatípusuk, melyek nem igénylik a lakosság felkészültségét, csakhogy sok olyan esemény is van, melynél felkészültség nélkül a védekezés sem valósítható meg. Vegyük példának az atomerőművel kapcsolatos baleseteket. Mivel az emberek nagy része nem rendelkezik a radioaktivitással kapcsolatban ismeretekkel, ezért nem is tart annak lehetséges veszélyeitől, másik részük pedig eltúlozza az evvel kapcsolatos veszélyérzetet. Ha a katasztrófa kellő felkészültség hiányában történik meg, hamar pánikhangulat alakul ki. A katasztrófavédelmi feladatok koordinálatlanságának hiányát mutatja az is, hogy a közszolgálati televíziókban csak nagyon ritkán találkozunk olyan közérdekű hirdetésekkel, melyek azt sulykolnák belénk, hogy mi is a teendő katasztrófa 25

helyzetben. Csehországban például a villamosokon kihelyezett reklámok közül számos a kimenekítés szabályait tartalmazza. A lakosság felkészítését és védelmét koordináló katasztrófavédelmi igazgatóságok és polgári védelmi kirendeltségek az önkormányzatok és egyéb szervek jóindulatára vannak bízva, hogy kapnak-e a felkészítéshez szükséges elegendő pénzt. Az éles gyakorlatok terén is ez helyzet. A katasztrófavédelem sokszor tart olyan bemutatókat, melyeken olyan eszközöket mutatnak be, amik vagy nem is állnak rendelkezésükre vagy csak nagyon korlátozott számban.

4.2 Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság feladata A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a megyei védelmi bizottság által elfogadott lakosság felkészítési program szerint végzi tevékenységét. Ezen folyamatok során sajnos számos kompromisszumot kell kötniük, tekintettel a pénzhiányra, emberhiányra, stb. Igyekeznek olyan tevékenységet végezni, mely minimális költségigényű s a pénzhiányt emberi erőforrás felhasználásával próbálják meg pótolni. A megyében számos oktatást tartanak pedagógusoknak, hiszen az ő meggyőzésük és az ő figyelmük felkeltése kulcsfontosságú lehet. Több esetben óvodapedagógusoknak adnak olyan kifestő könyveket, melyek polgári védelmi témákkal foglalkoznak, s ezáltal elérik azt is, hogy a gyermekek már óvodás koruktól találkozzanak evvel a témával. A cél azonban az lenne, ha állandó fókuszban tudnának maradni. Iskolás korban kötelező lenne beépíteni a nemzeti tantervbe a katasztrófavédelmi ismeretek egy részét, azonban az intézmények jelentős része nem fordít erre kellő figyelmet. A gond az, hogy ehhez maguknak a pedagógusoknak a felkészítését is el kellene végezni, hiszen csak így tudnák ők is tovább oktatni az anyagot. Tapasztalatok alapján azonban a tanárok hozzáállása is egyre alacsonyabb a kérdéshez. Éppen ezért a katasztrófavédelem prevenciós napokat tart az iskolákban, mellyel szeretnek is élni az iskolák. Az ilyen rendezvényekről elmondható, hogy nagy sikert aratnak a diákok körében. Ilyenkor általában a helyi szervek többféle eseményt is szimulálnak, például: iskola kiürítés, tűzoltás, veszélyes anyagokkal kapcsolatos oktatás, védelmi szimulációs játékok számítógépeken, elsősegélynyújtó állomások berendezése és bemutatása, stb. Ezek kívül rendszeresen rendeznek versenyeket is az iskolás korosztály számára. Az ilyen események általában sok gyermeket megmozgatnak, jó a hírük és szeretik is őket a diákok. A felnőtt korú lakosság oktatására pedig az újságcikkek, újságokban megjelenő

26

célzott felkészítést ígérő sorozatok illetve a polgári védelem által készített, helyi tévében sugárzott kisfilmek szolgálnak.

4.3 Tolna megye katasztrófavédelmi felkészültsége 4.3.1 Nem reprezentatív mintavétel Mielőtt rátérnék az Európai Uniós pályázatokra, s az evvel kapcsolatos lehetőségekre Tolna megyében, mindenképpen szeretném elemezni a megye katasztrófavédelmi felkészültségét, mely által még konkrétabb képet kaphatunk Tolna megyéről, s melynek köszönhetően még jobban megérthetjük, miért is van akkora szükség az Uniós forrásokra, s pályázatokra. Egy nem reprezentatív mintavételt terveztem a lakosság körében, melynek célja az, hogy

különböző

katasztrófavédelmi

és

polgári

védelmi

kérdéseket

feltéve

kielemezhessen a lakosság felkészültségi szintjét, kompetenciáját a témával kapcsolatban. Jelen fejezetben a szétosztott tesztlapokat szeretném kiértékelni, illetve megpróbálok javaslatot tenni a fennálló problémák orvoslására, majd ezt követően térnék rá az Európai Uniós pályázatokra, s Tolna megye ez irányú lehetőségeire. Azért döntöttem egy tesztlap összeállítása mellett, mert míg szakmai gyakorlatomat a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál töltöttem sok problémával szembesültem. Bár az Igazgatóság mindent megtesz, hogy a lehető legjobban felkészítse a lakosságot az esetleges katasztrófahelyzetekre, sajnos mivel nem áll elegendő pénz a rendelkezésre, ezért ez a tevékenység is csak hiányosan történhet meg. Érdekelt, hogy mégis mennyi információ jut el a lakossághoz, mennyire felkészültek az emberek a témával kapcsolatban. Kíváncsi voltam arra, hogy egyáltalán igénylik-e az emberek azt, hogy felkészítsék őket a témával kapcsolatban, ha pedig igen akkor milyen módon szeretnék mindezt. Szerettem volna ezt a kérdéskört a másik fél oldaláról is megvizsgálni, mielőtt belevetem magam az Uniós pályázatok elemzésébe. Tesztlapom, melyet mellékletként csatolok dolgozatomhoz 38 kérdést tartalmaz, s ezek a kérdések további két nagy csoportra oszthatóak. Az első tíz kérdés a biztonsággal foglalkozik, az emberek biztonság érzetét valamint az evvel kapcsolatos igényeiket méri fel. A további kérdések mind a katasztrófavédelemre vonatkoznak, azon belül is különböző területeket kiemelve. A tesztlapot összesen 30 emberrel sikerült kitöltetnem,

27

ám ez is elegendő volt ahhoz, hogy a lényegesebb kérdéseimre megtaláljam a választ, és, hogy fel tudjam mérni az emberek általános tudását a témával kapcsolatban. A 30 megkérdezettet igyekeztem úgy kiválogatni, hogy egyaránt kerüljenek ki emberek a diákok, valamint az idősebb dolgozó rétegből is. Összesen 13 alkalmazott, 15 tanuló (közülük 5 jelenleg még középiskolás, a többi pedig egyetemista vagy főiskolás) és 2 alsó-, középvezető töltötte ki a tesztet (ezt az 1. ábrán szemléltetem). A legmagasabb iskolai végzettség szintén változatosan oszlik meg, a megkérdezettek nagy része középiskolát végzett, kevesebben egyetemet vagy főiskolát. Azok közül, akik már alkalmazottként dolgoznak, többségben vannak a csak érettségivel rendelkezők, mint azok, akiknek diplomájuk van. 1. ábra: Foglalkoztatottsági megoszlás Foglalkoztatottsági megoszlás

Alsó-, középvezető 7% Alkalmazott 43%

Tanuló 50%

Saját grafikon

A biztonsággal kapcsolatos témakörben nagyjából az előre sejthető válaszok születtek. Az első kérdés kapcsán, mely arra vonatkozik, hogy mennyire vannak tisztában az emberek a biztonság elemivel, a 30 emberből 13 állította azt, hogy egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kicsit van tisztában velük, 15-en ítélték ismereteiket közepesnek, s két ember állította azt, hogy teljes körű a tudása ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy mennyire fontos az embereknek a biztonság 22-en azt válaszolták, hogy maximálisan, míg a maradék 8 embernek közepesen volt fontos mindez. Magyarország biztonságával kapcsolatban is eltérő vélemények születtek. A nagy átlag megfelelőnek tartja védelmünket, 7-en jobbnak gondolják, mint megfelelő, a maradék pedig rosszabbnak tartja. Ugyanakkor a válaszadóknak több mint 50%-a gondolja úgy, hogy

28

igen sok tennivaló lenne még a biztonság növelése érdekében, valamint a fellépés színvonalával sem túl elégedettek az emberek. 11-en elégedetlenek, míg további 15-en csak közepesnek érzik a fellépés színvonalát, a biztonságot veszélyeztetők ellen. A média ez irányú tevékenysége semleges az emberek számára (16 fő válasza alapján), 11-en teljesen elégedetlenek vele, míg 6-an megfelelőnek tartják. Összességében elmondhatjuk a biztonság témakörével kapcsolatban, hogy az emberek nincsenek tisztában (vagy csak nagyon kevesen vannak) az őket fenyegető eseményekkel, s a biztonságuk fenntartásáért végzett tevékenységgel. Úgy gondolják többet kéne tenni a védelem érdekében, többet várnak el mind a helyi szervektől, mind pedig az államtól és a médiától is. A másik nagy kérdéscsoport a katasztrófavédelem téma köré szerveződött. A véleménynyilvánítás mellett itt már a válaszadók tudására is kíváncsi voltam, ezért tettem fel tesztkérdéseket is. Az első négy kérdésem arra vonatkozott, hogy mennyire vannak tisztában az emberek az ország és lakhelyük katasztrófa fenyegetettségeivel, illetve a katasztrófavédelem hatásfokával. A megkérdezetteknek csak töredéke, 3 ember állította biztosra, hogy ismeri Magyarország témával kapcsolatos veszélyeztetettségét, 11-en ítélték ez irányú ismereteiket közepesnek, és 16-an pedig úgy nyilatkoztak, hogy semmilyen vagy csak nagyon csekély ismeretük van evvel kapcsolatban. Ugyanakkor a lakóhelyükkel kapcsolatos veszélyhelyzeteknél már 10-en állították, hogy tisztában vannak a fenyegetettségekkel, s csak 8-an, hogy alig ismerik azokat. Az első tesztkérdésem arra vonatkozott, hogy kinek a feladata a katasztrófa és veszélyhelyzetek kezelésében történő részvétel hazánkban. A kérdésre vegyes válaszok születtek, a legtöbbször úgy ítélték meg a válaszadók, hogy a tűzoltóság (21 válasz), rendőrség (18 válasz) és a mentők feladata (18 válasz), emellett volt, aki ide sorolta a honvédséget (12 válasz), s 13-an ítélték úgy, hogy minden állampolgár feladata. Mivel a kérdésre több választ is lehetett adni ezért nehéz kiértékelni pontosan a válaszokat. De az arányokból kiderül, hogy a legtöbben helyesen gondolkodtak. A válaszokból kiderült az is, hogy az emberek fele közepes mértékig elégedett a katasztrófavédelem tevékenységével, s 17-en egyáltalán nem elégedettek a védekezésre történő felkészítéssel. Arra a kérdésre, hogy milyen formában vennének részt felkészítéseken a legszimpatikusabb formának az internetet találták, ezt követi a sorban a munkahelyen és iskolákban történő felkészítés, majd az előadásokon való részvétel, s különböző folyóiratokban megjelenő cikkek, a legkevésbé gyakorlatokon vennének részt a válaszadók, s összesen csak ketten írták azt,

29

hogy semmilyen formában nem érdekelné őket a felkészítés. A feltett 38 kérdésből összesen kettő olyan volt, melyben mindenki egyetértett. Mégpedig a 28. kérdés, mely a katasztrófa fogalmára kérdez rá, és a 30. kérdés, mely a mentőhelikopter úttestre történő leszállásával kapcsolatos. 23-an válaszolták azt, hogy katasztrófahelyzetben a szirénák, tv és rádiócsatornák jelzik a veszélyt, 10-en gondolták úgy, hogy az internetről is megfelelő információhoz juthatnak, 8-an pedig a hirdetményeket, napilapokat választották. Egy ember pedig úgy gondolta a telefon és az SMS is értesítő funkcióval bír. Azt, hogy mit kell tenni, ha megszólalnak a szirénák, szintén vegyesen ítélték meg az emberek. Volt, aki egyszerre bejelölte azt is, hogy óvóhelyre kell menni, illetve elzárkózást kell végrehajtani a lakásunkban. A legtöbben, 19-en az óvóhelyet jelölték meg, míg 7-en döntöttek az elzárkózás mellett és ugyanennyien a közintézményekbe történő menekülés mellett. Arra a kérdésre, hogy mit jelent, ha egyes gépjárművek elején és hátulján 30X40 cm-s narancssárga tábla van, a válaszadók közül majdnem mindenki, 24-en tudták a választ, viszont a 24 embernek csak kb. a fele volt tisztában avval, hogy baleset esetén, a táblán látható számokat is jelenteni kell, valamint 3-an mondták még azt is, hogy ilyen jelzés csak tartálykocsikon van. 26-an tudták a választ arra, hogy szükségállapot esetén szóbeli határozattal is kötelezhető az állampolgár a védelmi feladatok ellátására, míg 4-en úgy vélték, hogy nem. Ugyanígy tisztában voltak avval (27-en), hogy minden állampolgár köteles a tüzet vagy annak veszélyét, a katasztrófát vagy annak veszélyét jelenteni, egy ember válaszolta, hogy egyáltalán nem köteles, egy írta azt, hogy csak munkaidőn túl, és egy, hogy csak ingyenes segélyhívószámon köteles mindezt megtenni. Azt, hogy mi az elzárkózás vagy a kimenekítés a legtöbb válaszadó helyesen ítélte meg (több mint 20-an), azonban volt, aki úgy vélte (2fő), hogy az elzárkózás alatt az ajtók kulcsra zárását értjük, a kimenekítés alatt pedig a túszok kiszabadítását (6 fő). Mind a 30 válaszadó egyetértett abban, hogy lehet védekezni a katasztrófák hatásai ellen, 28-an ezt úgy látják megvalósíthatónak, ha az állampolgárokat megfelelően felkészítik és biztosítják a beavatkozó szervek működési feltételeit, 2-en úgy gondolják, hogy elegendő az állampolgárokat felkészíteni. A katasztrófák védekezésére költött pénzmennyiséggel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. 12-en vélik úgy, hogy a befektetett pénz százszorosa térül meg, még pont ugyanennyien, hogy a tízszerese, 6-an azt állítják, hogy mivel ritkán fordul elő katasztrófa ezért egyáltalán nem térül meg ez az összeg. 30 embernek a kb. 75-80% szerint a ugyanannyit költünk katasztrófák elleni védekezésre, mint a szomszéd országok, de csak töredékét mint a fejlett nyugati országok. Azonban 30

vannak néhányan, akik szerint még a szomszéd országoknál is kevesebbet költünk ilyen célokra. A válaszadók 99% úgy gondolja a legfontosabb ismereteket már az iskolában el kéne kezdeni oktatni, csak egy ember nem ért evvel egyet, szerinte nem is szükséges ezzel foglalkozni. Az utolsó kérdéssel azt próbáltam meg kideríteni, hogy mennyire örülnének az emberek, ha katasztrófavédelmi témájú reklámokkal találkoznának a tvben. 14-en azt válaszolták, hogy heti egyszer szívesen vennék az ilyen témájú reklámokat, 6-an gondolják, hogy a naponta egyszer az még jobb lenne, és 9-en mondták azt, hogy naponta akár több alkalommal is megnéznének ilyen reklámokat. Mindösszesen egy ember jelölte be azt, hogy nem érdeklik az ilyen reklámok. Összefoglalásképpen levonhatjuk azt a következtetést, hogy az emberek igénylik azt, hogy több ismerethez jussanak a katasztrófák elleni védekezéssel és veszélyelhárítással kapcsolatban. Sajnos a válaszadók közül nem mindig volt mindenki tisztában alapvető fogalmakkal sem, s ez is azt mutatja, hogy vannak még nagy hiányosságok ezen a területen. Bár a tesztlapok kiértékelése számomra pozitívabb eredményű lett, mint amire számítottam, mégis úgy gondolom, fontos lenne, hogy a védekezéssel és biztonsággal kapcsolatos ismeretek a mindennapjaink részévé váljanak. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az emberek nyitottabbak és befogadóbbak a témával kapcsolatban, valamint ha a polgári védelem rendelkezik megfelelő pénzeszközökkel az oktatáshoz. Mivel az állam nem biztosít erre megfelelő feltételeket, ezért itt válnak fontossá az Európai Uniós pályázatok. Számos olyan pályázat létezik, melynek céljai között ott van a lakosság jobb felkészítése, az elavult rendszerek korszerűsítése, stb. A következő fejezetekben ezekből, a lehetőségekből szeretnék kiemelni és bemutatni két már jelenleg is futó pályázatot, melyben Tolna megye is részt vesz. 5

5

1. számú Melléklet: Tesztlap

31

5. Európai Uniós pályázatok Mióta hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz számos lehetőség nyílt meg számunkra, mind a pályázás, mind a kapcsolatok kiépítése terén. Természetesen mindezt igyekszünk minél hatékonyabban kihasználni. Ilyen lehetőséget ragadott meg a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is, mikor benyújtotta a görög Thessaly Egyetemmel, a Budapesti Műszaki Egyetemmel és az észak-olasz (Emilia-Romagna) régióval közös uniós pályázatát. A projekt neve RESCUE, mely az angol RESponse and reCovery transport and logistic sUpport systEm elnevezésből származik, s mely magyarul annyit tesz: szállítási és logisztikai döntéstámogató rendszer a katasztrófák elleni védekezésben. A pályázatot az INTERREG III C rendszerén belül írták ki. A RESCUE pályázata mellett szeretnék még egy további pályázatra is kitérni, melyet IRIS néven hirdettek meg (Integrated European Industrial Risk Reduction System, azaz Integrált Európai Ipari kockázatokat csökkentő rendszer). A két pályázat közül a RESCUE már lezárult, ezért maga a pályázási folyamat teljes egészében nyomon követhető, míg az IRIS egy jelenleg is futó pályázat. Célom, hogy a RESCUE-n keresztül bemutassak egy teljes pályázási folyamatot, s annak végeredményét, míg az IRIS esetében inkább a folyamat kezdetét szeretném kiemelni. Bemutatnám a projektet, mint egy újabb lehetőséget Magyarország számára, s megismertetném az ebben rejlő pozitívumokat. Miután bemutattam a két pályázatot, javaslatot szeretnék tenni további pályázatokon való részvételre, s fel szeretném hívni Tolna megye figyelmét a potenciális lehetőségekre, melyek az egyes projektekben rejlenek.

5.1 INTERREG III C Az INTERREG IIIC program lényegében segítséget nyújt az egyes európai régióknak abban, hogy még hatékonyabbak, versenyképesebbek legyenek a tapasztalatcsere, a közös tudás megosztása által. Így lehetősége nyílik ezeknek a régióknak a fejlődésre mind gazdasági, szociális, mind pedig környezeti értelemben. A program célja a tapasztalatcsere mellett, a gazdaság és társadalmi kohézió kialakítása Európában. Ez legfőképpen a lemaradt területeknek kedvez.

32

A program négy földrajzi egységre oszlik, az Észak, Kelet, Dél illetve Nyugat projektekre, annak megfelelően, hogy a projektet vezető partner elhelyezkedése hol van. Összesen 267 projekt van, melyben 194 régió és 49 ország vesz részt. Működését tekintve az INTERREG IIIC felkéri általában az egyes EU régiókat, hogy különböző projekt javaslatokat tegyenek, s ehhez megfelelő támogatásokat igényeljenek, majd végül segíti a tagállamokat abban, hogy a számukra legmegfelelőbb projektet válasszák ki. A választék palettája igen széles, kezdve a kutatás, a technológia és innovációtól egészen a foglalkoztatásig, város- és vidékfejlesztésig, stb. A négy terület számára összesen 315 millió euró áll rendelkezésre a 2000-2006-ig tartó időszakban. Mivel a program zárása már két éve megtörtént, ezért azt is tudjuk már, hogy az összes fennálló keret kiosztásra került, így további pályázatokat már nem írtak ki. A támogatást természetesen az Európai Unió adja, mely az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA) keresztül jut el a pályázókhoz. Az ERFA által nyújtott támogatás maximálisan a projekt 50%-át teheti ki, de bizonyos esetekben ez a szám lehet 75% is. 6 Három nagyobb típusát különböztethetjük meg a projektek támogatásának. Egyrészt beszélhetünk egyéni együttműködésű pályázatokról, másrészt a pályázás történhet közös hálózatok vagy regionális keretműveletek formájában. Az egyéni együttműködés lényege, hogy a partnereket legalább három országból kell bevonni (melyből kettő uniós kell legyen) illetve a született eredményeket oly módon kell átadni egymás között, hogy azok hatással legyenek minden érintett partnerre. Az ERFA az ilyen típusú projekteket 200.000 és 1000.000. euró közötti összeggel támogatja. A közös hálózatok kiépítése talán a legkevésbé jellemző projekt típus. Az ilyen pályázatok során a tapasztalat és információ csere a közjogi hivatalok vagy a hasonló közjogi intézmények között történik meg. Az ERFA ebben az esetben is ugyanakkora támogatást nyújt, mint az egyéni együttműködéseknél. A harmadik típusba a regionális keretműveletek tartoznak. Ezek a pályázatok egyelőre egy teljesen új irányát jelentik a támogatások lehívásának. Ezekben az esetekben a sok partner régió közösen dolgoz ki új stratégiákat a regionális fejlesztés elősegítése érdekében. Az ilyen keret műveletek lebonyolítása minden résztvevőtől sok erőforrást 6

http://www.interreg3c.net/sixcms/media.php/5/InterregIIIc-East-Hungary.pdf

33

igényel, hiszen csak így biztosítható a magas fokú együttműködés a partnerek között. A regionális keret műveletek partnereinek legalább három különböző országból kell származniuk, melyből kettő, uniós tagállam kell, hogy legyen. Különlegessége az együttműködésnek, hogy ilyen pályázatoknál az ERFA-tól lehívható maximális összeg 5 millió euró. Mivel az INTERREG IIIC programja 2006-ban lezárult, s minden felhasználható forrást kiosztottak, ezért az INTERREG IIIC keretein belül már nincs lehetőség a pályázásra. Azonban ez nem azt jelenti, hogy minden lehetőség teljesen megszűnt volna. A 20072013-ig terjedő időszakra ugyanis, az INTERREG IIIC szerepét, jogutódja az INTERREG IVC veszi át. Természetesen azonban némi változással, például a korábban meglévő négy régió helyett most, egy egész Európát átölelő programról beszélhetünk. A program célja továbbra is az, hogy pénzügyi keretet biztosítson az egyes országok, régiók közötti tapasztalatcseréhez, s segítségével a régiók közötti együttműködés tovább erősödhet és fejlődhet. Az INTERREG IVC program keretein belül futó projektek két fő prioritás mentén haladnak majd, ezek az innováció és a tudásalapú gazdaság, valamint a környezet és kockázat megelőzés (ez utóbbi katasztrófavédelmi szempontból játszik fontos szerepet). Összesen 321 millió eurós költségvetés áll majd a pályázók rendelkezésére, melynek 55%-t az első prioritás témáira, 39%-t pedig a második prioritás témáira lehet felhasználni, a maradék 6% pedig a programokat támogató technikai segítségnyújtásra szolgál. S habár a program csak 2007-ben indult máris rengetegen érdeklődnek iránta.

5.2 RESCUE A projekt célja az, hogy esetleges katasztrófahelyzet kialakulásakor a helyi erők minél gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a kihívásokra, s minél jobban helyt tudjanak állni a helyreállításban. Ehhez ki kell alakítani egy megfelelően alkalmazható logisztikai döntéstámogató rendszert (Descision Support System), valamint az ahhoz szükséges adatbázist. Minden ország mely a pályázatban részt vesz, elsődlegesen saját fő veszélyforrásaira koncentrál, s az ezzel kapcsolatos információkat gyűjti össze. (Magyarország főleg a nukleáris veszélyhelyzetekkel kapcsolatos teendőket végzi a projektben.) Majd később az egyes országok által gyűjtött információk megoszthatóvá

34

válnak egymás között. Hiszen nyilván vannak eltérő tapasztalatok egy-egy katasztrófával kapcsolatban. Hogy

mindez

megvalósulhasson,

s

egy

hatékony

döntéstámogató

rendszer

kialakulhasson, több célkitűzésnek is eleget kell tenni. Fontos felmérni a régiók korábbi tapasztalatait, azt, hogy milyen katasztrófákkal néztek már szembe, s hogyan hárították el azokat. Dokumentálni kell a szükséges feladatokat, ki kell fejleszteni az ilyenkor legjobb és leghatékonyabb gyakorlatot és tudás bázist. Továbbá biztosítani kell az egyes régiók között a tapasztalatcserét. Össze kell gyűjteni azokat az eszközöket, melyek a hatóságok segítségére voltak egyes vészhelyzetekben, valamint folyamatosan szimulált katasztrófahelyzeteket kell létrehozni, s képezni a személyi állományt. A RESCUE projekt öt fő komponensből áll: •

„Component 1: Menedzsment és koordináció

•

Component 2: Információgyűjtés, a résztvevők meghatározása és szakértői interjúk

•

Component 3: Az információk rendszerezése, tapasztalatcsere, felhasználók igényeinek felmérése.

•

Component 4: A szükséges analitikus eszközök, szakértői rendszerek elkészítése

•

Component 5: Az eredmények közzététele, terjesztése”7

A RESCUE hatását tekintve elmondhatjuk, hogy egyrészt hozzájárul ahhoz, hogy jobban képzett alkalmazottak vegyék fel a harcot a katasztrófákkal szemben, akik nem csak a saját régióik problémáival, de a más régiókban lévő problémákkal is tisztában vannak, ismerik azokat, mind hibáikkal mind pedig eredményeikkel együtt. Másrészt a program biztosítja a hozzáférést a jobb eszközökhöz, adatokhoz, melyek egy-egy katasztrófa megoldásánál fontos szerepet játszhatnak. A hazánkat is érintő projekt időtartama 2004. június-2006. decemberéig szólt. S mint már fejezetem bevezetőjében is említettem a részvevők a következők:

7

http://kornygazdeu.bme.hu/index.php?id=rescue&sub=desc

35

•

Közép Macedón Régió Regionális Fejlesztési Alap (vezető partner)

•

Emilia-Romagna Régió (2. partner)

•

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (3. partner)

•

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezet gazdaságtan tanszék. (4. partner)8

2 ábra: Rescue programban résztvevő országok

*B

A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pályázati anyagának része

RESCUE Location map of all partners/ RESCUE partnertérkép

Közép Macedón Régió (Thessaloniki, Görögország) Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Budapesti Műszaki Egyetem., Dél- Dunántúl Régió Emilia-Romagna Régió (Bologna,Olaszország)

8

http://kornygazdeu.bme.hu/index.php?id=rescue&sub=desc

36

5.3 Tolna megye és a RESCUE pályázat 5.3.1 A pályázat kezdete Tolna megye részvétele a projektben felkérésre jött. A Budapesti Műszaki Egyetem már régóta próbálkozott a görög partnerrel egy közös pályázat benyújtásában, csakhogy az Európai Unió több esetben is visszadobta a pályázatukat. Mivel a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság régebb ideje figyelte a kiírt pályázatokat, így csatlakozott a kezdeményezéshez, s részvételének köszönhetően az Unió már nem látott több akadályt a befogadással kapcsolatban. Mint már említettem Magyarország főként a nukleáris vészhelyzetekkel kapcsolatos feladatokat végzi a projektben. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jelen van a vegyi, árvíz általi és nukleáris balesetekkel kapcsolatos veszélyhelyzetek logisztikai feladatainak megalapozásánál, adatgyűjtésnél és a különböző szakértői feladatok ellátásánál. Az adatbázis, melyet az összegyűjtött információkból hoznak létre, tartalmazni fogja Tolna megye és a Paksi Atomerőmű Rt. környezetében rendelkezésre álló lehetséges szállítási és menekülési útvonalakat, illetve a katasztrófák elhárításához szükséges eszközök helyét, mennyiségét. Szakmai gyakorlatom ideje alatt sikerült hozzájutnom Tolna megye pályázati anyagához, melyet a követezőkben szeretnék ismertetni. Magyarország az INTERREG IIIC keleti zónájában vesz részt a kiírt RESCUE pályázatban, hiszen a vezető partner (Görögország) ehhez a régióhoz tartozik. A pályázatra való jelentkezés feltétele egy jelentkezési lap kitöltése, melynek beadására még 2003. szeptember 26-án sor került, s természetesen azóta a projekt már le is záródott. Hazánk a három projekt típus közül az egyéni együttműködési projektet választotta pályázata alapjául. Az egyes országok és régiók szállítási és logisztikai hálózatai minden esetben a kritikus infrastruktúra részét képezik, hiszen ezekre épülnek a főbb gazdasági és társadalmi tevékenységek. Fontosságuk és funkcionalitásuk még kritikusabbá válik egy esetleges katasztrófahelyzet alatt vagy után, hiszen minden olyan dolog, ami az evakuációval, mentéssel és helyreállítással kapcsolatos, ezeken a csatornákon történik, vagy történne. A helyzet iróniája azonban pont az, hogyha katasztrófa alakul ki (földrengés, árvíz), akkor éppen ezek a rendszerek azok, melyek azonnal elszenvedik a sérüléseket, nagy károkat okozva mind az emberi életekben, mind pedig a vagyoni értékekben. Ezért a 37

RESCUE program célja az, hogy létrehozzanak egy olyan döntéstámogató rendszert, mely az ilyen esetekben lehetővé teszi azt, hogy előre tervezhető legyen a szállítás és logisztika. Ehhez szükség van a jelenlegi személyzet és önkéntesek állandó képzésére, felkészítésére, hiszen csak így tudnak megfelelően reagálni az ember és a természet által okozott katasztrófákra. Mivel Tolna megye és szélesebb körben Magyarország számára nem léteztek eddig források és eszközök az ilyenfajta tervezés lebonyolításához, ezért nyújtották be ezt a pályázatot, hogy megteremthessék hozzá az anyagi feltételeket. A természeti katasztrófák által okozott károk 1998-ban meghaladták az egész 80-as évek során keletkezett katasztrófák okozta károkat. 1995-ben, Japánban 5200-an haltak meg egy földrengés során, mert a segítség csak késve érkezett. Törökországban szintén egy földrengés után az 1800 sérültből kb. 321-en meghaltak a kialakult éhínség következtében. Mivel lehetetlen megállítani a katasztrófákat, ezért meg kell tanulnunk minél jobban felkészülni rájuk, ezáltal is minimalizálva a károkat. A RESCUE programja pedig ebben nyújt nagy segítséget. A RESCUE-val kapcsolatos eszközök és szolgáltatások mind a fejlett informatikai, információs és infrastrukturális technológián alapulnak, melyeket azért terveztek, hogy támogassák a katasztrófák előtti, alatti és utáni döntéseket. Ahhoz, hogy a projekt sikeresen működjön a korábban már említett öt fő komponens végrehajtása a cél.

5.3.2 Az együttműködés rövid története A Közép Macedón Régió számos pusztító katasztrófával nézett már szembe, kezdve a földrengésektől az erős hóviharokig. Hasonló tapasztalatokat gyűjtött a programhoz csatlakozó olasz Emilia-Romagna térség is. Ha mindezekhez hozzávesszük az állandó földrengéseket Törökországban, Tajvanon, az orkánerejű viharokat Európa szerte, a 2001-es New-Yorki terroristatámadást, akkor láthatjuk, számtalan veszélynek vagyunk kitéve. A program országai elkezdtek azon gondolkodni, hogyan védhetnék meg országuk lakosait az ilyen veszélyekkel szemben. Felmerült a kérdés, hogy napjaink technológiája és tudása mellett van-e lehetőség arra, hogy felkészültebbek legyünk. Természetesen lehetőség van, csakhogy összefogva, közösen sokkal hatékonyabb módszereket lehet kidolgozni. Mivel a katasztrófák nincsenek tekintettel az ország 38

határokra, ezért egy multinacionális, határokon is átnyúló együttműködés kialakítása a cél. Például egy Bulgáriában bekövetkező nukleáris baleset, kihat a Közép Macedón régióra is. Az együttműködés kialakításánál a legfőbb motiváció az volt, hogy létrejöjjön egy olyan eszköz mely katasztrófák esetén a döntéshozók helyzetét segíti, s mely hatékonyabb reagálást tesz lehetővé, ezáltal csillapítva a katasztrófa hatásfokát. Mindegyik régió tisztában van azzal, hogy viszonylag kevés tapasztalattal rendelkezik, ezért is fontos annak hangsúlyozása, hogy együttműködésük célja a tudás megosztása egymás között. Az ötlet eredetileg a vezető partnertől, azaz a Közép Macedón régiótól származik, mely korábban már működött együtt görög, magyar, olasz és más országok régióival is. A pályázatban résztvevő partnerek úgy vélték kitűzéseiknek legjobban az INTERREG IIIC-n belül a RESCUE program adhatja meg a megfelelő keretet. A RESCUE egy teljesen egyedülálló program, mely úgy igyekszik kifejleszteni különböző módszereket, hogy azok segítik a gazdasági fejlődést, pénzt lehet velük megtakarítani és nem utolsó sorban sok élet és érték megmenthető velük. A RESCUE-ra tekinthetünk akár úgyis, mint egy biztosításra, katasztrófák esetén. Természetesen a pályázat hozzájárul a többi Uniós politikához is, erősíti az együttműködést és a kapcsolatokat a partnerországok között, segít abban, hogy az egyes régiók kevesebb forrásból is több mindent el tudjanak érni, támogatja a régiók gazdaságát, hogy a katasztrófák utáni talpra állás még gyorsabb és hatékonyabb legyen. S habár a RESCUE nem foglalkozik közvetlenül a környezetvédelemmel, mégis, azáltal, hogy egyes katasztrófák hatásait minimalizálja, nagyban csökkenti a környezetre való hatásukat.

5.3.3 Problémafelvetés A katasztrófákat definiálhatjuk úgyis, mint széles skálán mozgó természeti vagy ember általi események, melyek súlyosan veszélyeztetik mind az emberi életet, mind pedig az ember környezetét. A katasztrófa menedzsment során több szakaszt is elkülöníthetünk. Ilyen például az embert, s értékeit hosszútávon veszélyeztető fenyegetések csillapítása vagy kiiktatása, a felkészültség a tervezésben, kiértékelésben, stb., a reagálás gyorsasága és milyensége, a talpra állás egy-egy krízis után, valamint legvégül a hatások és akciók kiértékelése. Problémát a már korábban is említett kritikus infrastruktúra nagyfokú sérülékenysége jelent, melynek kiküszöbölése lenne az egyik fő

39

cél, valamint fontos lenne a katasztrófákra való reagálási idő lecsökkentése, mely, ha megtörténik még több élet menthető meg. Minden döntéshozónak meg kell tanulnia a lehető leggyorsabban reagálni és olyan döntést hozni, mellyel minimalizálja a károkat. A RESCUE program az első olyan szisztematikus törekvés, mely megpróbálja a fentebb említetteket kialakítani. Mivel korábban még nem történt ilyen próbálkozás, ezért nyilvánvalóan felmerülhetnek ezzel kapcsolatos problémák is. Azonban a program befejeződése után a partnerek számos hosszú távú pozitív hatással számolhatnak: egyrészt több életet lesznek képesek megmenteni egy katasztrófa során, másrészt sikerül csökkenteniük a felmerülő anyagi károkat, továbbá jobban felszereltek lesznek, és hatékonyabban tudják majd használni erőforrásaikat, s ami talán a legfontosabb, hogy sokkal gyorsabban felépülnek egy katasztrófából. A RESCUE rendszer öt modulból áll (nem összetévesztendő a korábban már említett öt komponenssel): 1. Adat modul. 2. Szimulációs/ Vizualizációs modul. 3. Optimalizációs modul. 4. Tudás modul. 5. Tréning modul. Az egyes modulok képesek arra, hogy mindig az adott szükségletnek megfelelően irányítsák a logisztikai feladatokat, a katasztrófák előtt, alatt és után egyaránt. Ez a rendszer úgy lett kialakítva, hogy bármikor bármilyen újabb modul hozzáadható legyen, különböző érdekeknek megfelelően. A RESCUE célja viszont akkor sem az, hogy teljesen új technológiákat hozzon létre, hanem hogy a már meglévőt használja fel és kamatoztassa.

5.3.4 RESCUE Projekt menedzsment A RESCUE program teljes adminisztrációja és ellenőrzése a Közép Macedón régió fennhatósága alá tartozik. Az adminisztratív menedzsment feladatokban azonban a Hellén Szállítmányozási Intézet is a segítségére van. Emellett a régió, felelős még, mint azt már korábban is említettem, a határidők betartásáért, illetve az időben történő és megfelelő tájékoztatásért is. A projekt koordináció egyik nagyon fontos eleme a rendszeres beszámolók elkészítése. A projekt vezetésére egy úgynevezett Projekt Igazgatóságot (Project Board) választanak meg, melyben minden partner képviselteti magát. A Projekt Igazgatóság létrehoz egy Irányító Bizottságot (Steering Comittee), mely fő célja a döntéshozás, s melyben szintén minden érdekelt tag képviselteti magát.

40

További feladatai között szerepel még, hogy felügyelje és vizsgálja a RESCUE programmal kapcsolatos eseményeket. Az Irányító Bizottság egy Koordinátort (Coordinator) nevez ki, akinek a feladata a kutatók irányítása illetve a projekt teljes működésének mindenkori átlátása. Emellett kineveznek még egy pénzügyi menedzsert (Financial manager) is, aki a könyvelésért, pénzügyi beszámolókért felelős. A pénzügyi menedzser szorosan együttműködik a koordinátorral és az egyes partnerekkel is. Számos munkacsoportot is létrehoznak, melyek az egyes komponensekkel kapcsolatos napi tevékenységeket figyelik. Az alábbi ábra jól szemlélteti a RESCUE projekt működéséért felelős szerveket:9 3.ábra: RESCUE projekt működéséért felelős szervek

Rescue projekt management chart

5.3.5 A RESCUE öt komponense A pályázat során megvalósítandó tevékenységet maximum öt komponens közé sorolhatjuk. Azonban az egyes tevékenységek sosem csoportosíthatóak földrajzi vagy időtényező szempontjából. A csoportosítás logikai tartalom alapján történik. A különböző tevékenységekért a régiók szakértői és kutató intézetei a felelősek. Az Emilia-Romagna régió a 2. és 4. komponensért felel (név szerint az adatbázisok kifejlesztéséért, és a tréning eszközök kifejlesztéséért). Továbbá a Bolognai Egyetemmel együttműködve részt vesz még a harmadik komponensen belül a 9

Application form INTERREG IIIC, East Zone: Az INTERREG IIIC jelentkezési nyomtatványa

41

specifikus algoritmusok kifejlesztésében is. A Közép Macedón régió pedig az első, harmadik, negyedik és ötödik komponensek tevékenységét felügyeli. Tolna megye feladata a meglévő katasztrófamenedzsment tervek információinak átadása, valamint ezek integrálása a RESCUE-ba. Ebben a Budapesti Műszaki Egyetem nyújt neki segítséget.

5.3.5.1 Az első komponens: Menedzsment és koordináció

Az első komponensért teljes egészében a Közép Macedón régió a felelős. Ebben segítséget nyújt számára a Görög Szállítmányozási Intézet (Hellenic Institution of Transport) is. Továbbá ez a régió felelős azért, hogy az előírt tevékenységeket és a szerződésben leírt időpontokat betartsák, valamint megfelelően tájékoztassák a tevékenységekről az Európai Uniót. A Közép Macedón régió biztosítja azt, hogy a projekt működése során megfelelő menedzsment és ellenőrző rendszert állítanak fel, valamint hogy a kommunikáció az egyes partnerek között zökkenőmentesen zajlik le. A görögök végzik az összes komponens fejlődésével kapcsolatos ellenőrzést.

5.3.5.2 A második komponens: Adatgyűjtés és a tudásbázis fejlesztése

Ezért a területért teljes egészében az Emilia-Romagna régió a felelős. A cél ebben az esetben, hogy minél kiterjedtebb adatbázist hozzanak létre, a korábbi katasztrófák leszűrt tapasztalataiból, mely segítségével a vészhelyzetek egy széles skálája válik lefedhetővé. A begyűjtött adatok tartalmazzák a károk mértékét, azt, hogy egy adott katasztrófában hány ember vesztette életét, az események időbeni bekövetkezését, illetve az ezekre adott választ s azok hatását. Mivel a katasztrófák napjainkban elég gyakoriak, ezért szinte lehetetlen az, hogy egyetlen régió rendelkezzen mindenre kiterjedő tudással a katasztrófa elhárítás terén. Ezért van akkora szükség a tudás és információ egymás közötti megosztására. Tolna megye ebben az esetben jelentős mennyiségű adatot szolgáltat a Paksi Atomerőművel kapcsolatban (milyen az infrastruktúra, milyen lehetséges károkkal kell szembenéznie a megyének egy esetleges nukleáris baleset során), továbbá információt ad azokról az épületekről, a lakosság 42

nagyságáról, értékekről melyek a leginkább ki vannak téve a nukleáris veszélynek. A 2. komponens célja, hogy az érintetteket azonosítsák és szerepüket, beavatkozásuk mértékét és fontosságát meghatározzák. Dokumentációba kerülnek képességeik és a felkészültségi szintjük. Szükség van arra, hogy kielemezzék a szállítási és logisztikai eszközökkel kapcsolatos igényeiket, végül pedig a sok begyűjtött adatból egy nagy adatbázist hoznak létre mely a RESCUE moduljait támogatja.

5.3.5.3 A harmadik komponens: Szimulációs/Vizualizációs eszközök

A hármas komponens, melyért ismét a Közép Macedón régió felel, két nagyobb eszközre bontható: a katasztrófa vizualizációra és szimulációra valamint az optimalizációs eszközökre. A különböző vizualizációs és szimulációs eszközök a múltban illetve feltételezhetően a jövőben megtörténő katasztrófa forgatókönyveket szimulálják, addig az optimalizációs eszközök a szállítással és logisztikával kapcsolatos algoritmusokat fejlesztenek ki. Ez alatt az evakuációval, szállítás menedzselésével, irányításával, kapcsolatos dolgokat értjük, valamint a logisztikával kapcsolatban a helyzet meghatározás és a helyes irányok felmérése játszik fontos szerepet. Azzal, hogy egyes katasztrófa eseményeket szimulálunk, lehetővé válik az, hogy kialakítsunk egy optimális menekülési, szállítási útvonalat, hogy kijelöljük a különböző felszerelések, ételek, stb. számára a legmegfelelőbb tárolási helyet. A harmadik komponens kialakításában minden partner részt vesz, de a fő irányító feladat a Közép Macedón régió

kezében

van.

Az

Emilia-Romagna

régió

a

Bolognai

Egyetemmel

együttműködésben olyan algoritmusokat fejleszt ki, melyek vészhelyzetben a mentésre siető járművek útvonalát tervezik meg, valamint részt vesz olyan algoritmusok kialakításában is, melyek a logisztikai feladatok optimalizálásában segítenek, pl.: optimális helyszín kiválasztás, felszerelések, mentő személyzet kiválasztása. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Dél-dunántúli régióval közösen támogatást nyújt többek között a forgalom menedzselésében, mely során szükség van mindig a helyi rendőrség és tűzoltóság közreműködésére is. A szállítással kapcsolatban kifejlesztett fő algoritmusok a következőek: evakuáció, forgalomirányítás, forgalom ellenőrzés,

forgalom

egyensúlyának

megtartása,

43

hálózatok

helyreállítása.

A

logisztikával kapcsolatban kifejlesztett eszközök pedig: ellátási lánc kialakítása, raktározás, tervezés, helyzet meghatározás, a helyes irány meghatározása.

5.3.5.4 A negyedik komponens: Továbbképzés és Vizualizáció

Ezzel a komponenssel kapcsolatos munkálatokért teljes egészében Tolna megye a felelős. A modul lényege, hogy olyan eszközöket fejlesszenek ki, melyek segítségével szimulálni lehet egyes történéseket, s ezeket fel lehet használni a mentésben részt vevő személyzet képzésére. A Tolna megye által kifejlesztett szimulációnak természetesen meg kell felelnie a RESCUE elvárásainak. Az oktató modulnak világos és érthető célokat kell megfogalmaznia, továbbá két beállítással is rendelkezik. Egyrészt alkalmas egyéni oktatásra, valamint képes szimulálni olyan eseményeket melyek akár több országot is érinthetnek, ezáltal a közös együttműködést is támogatja. A modul kiemeli a kapcsolatot a különböző egységek között, melyek egy-egy mentésben részt vesznek, s biztosítja azt, hogy az egységek közötti kapcsolat már a katasztrófa bekövetkezte előtt is megfelelően működik, hogy mikor bekövetkezik az igazi baj, akkor ezek az egységek kiválóan tudjanak együttműködni. Végeredményben ez a program lehetővé teszi azt, hogy olyan szakképzett emberek vegyenek részt a mentésben, akik képesek felismerni az egyes folyamatokat és képesek megbirkózni velük. Továbbá fontos kiemelnünk azt is, hogy ez a szimuláció nem csak szakemberek képzésére szolgál, hanem önkéntesek képzésére is.

5.3.5.5 Az ötödik komponens: Integráció és tesztelés

Ezt a modult az Emilia-Romagna régió vezeti. A modul feladata az, hogy egyesítse a megszerzett adatokat és a kifejlesztett eszközöket. A szimulációs modelleket és a vizualizációs eszközöket egybe olvasztják, s így minden gond nélkül képessé válnak az adat cserére és azok levezényelésére. Ebben a fázisban történik meg a második komponens tesztelése és kiértékelése, azoknak az adatoknak a segítségével, melyeket az első komponens során gyűjtöttek össze. Miután megtörtént minden modul integrálása, azt követően tesztelik az immár összeállt RESCUE rendszert. Ha ez is megtörtént, 44

akkor a programban résztvevő régiók hozzájutnak a teljes RESCUE változathoz, s számukra is lehetőség nyílik a program telepítésére és tesztelésére. Természetesen a telepítés és tesztelés során gyűjtött információkat az egyes komponens adatai közé illesztik, ezzel is kiszélesítve a rendszert. 10

5.3.6 A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerepe és haszna A RESCUE projekt résztvevői megállapodtak abban, hogy a lehetőségeket és a rendelkezésre

álló

időt

figyelembe

véve

nem

foglalkozhatunk

minden

katasztrófahelyzettel, ezért pontozásos rendszerrel kiválasztásra kerültek a régiók szempontjából legfontosabb katasztrófahelyzetek. Az alábbi hat katasztrófahelyzet elemzése mellett döntöttek: 1. Földrengés (elsősorban Görögország) 2. Földcsuszamlás (elsősorban Olaszország) 3. Tűz (ipari, természeti)(minden régió) 4. Árvíz (Magyarország, Olaszország) 5. Nukleáris (elsősorban Magyarország) 6. Vegyi (minden régió) A munkamegosztás alapján minden régió kiválaszt magának elemzésre három katasztrófa típust, és ezekkel foglalkozik részletesen. A magyar fél a nukleáris, a vegyi és az árvíz témában végzett elemzéseket. A projekt időbeosztása a következőképpen alakult: 2004. július 1.- 2006. december 31.

Menedzsment tevékenység

2004. július 1.- 2005. június 31.

Adatgyűjtés, interjúk készítése, elemzés.

2004. október 1.- 2006. május 31.

Tudás

Alapú

Adatbázis

elkészítése,

tapasztalatcsere.

10

Application form INTERREG IIIC, East Zone: Az INTERREG IIIC jelentkezési nyomtatványa

45

2005. február 1.- 2006. december 31.

Fejlesztések, analitika, program alapok elkészítése.

2005. február 1.- 2006. december 31.

Következtetések,

gyakorlati

próba

végrehajtása. 2005. október

1. szeminárium

2006. október

2. szeminárium

Megállapodás szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság valamint a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megkapja felhasználásra a projekt során keletkező információkat, adatbázisokat és eredményeket. Az adatbázisok tartalmazni fogják Tolna megye és a Paksi Atomerőmű Rt. környezetében rendelkezésre álló, szállítási és menekülési útvonalak adatait (teherbírás, áteresztő kapacitás, stb., melyek fontosak a megsegítő erők beérkeztetése és a kimenekítés szempontjából is), valamint a katasztrófa elhárításhoz rendelkezésre álló erőforrások helyét, mennyiségét a körzetben (üzemanyag, élelmiszer, ipari kapacitás, stb.) Az adatbázisok kapcsolódnának az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság térinformatikai rendszeréhez. Lehetőség nyílik arra, hogy a projekt – jelenleg még nem teljes körűen kidolgozott részköltségvetése alapján – a saját állományból, egyetemekről szakértőket bízzon meg, olyan tanulmányok elkészítésével, melyek hasznosíthatóak a katasztrófa helyzetek felszámolása során. A projektben egy fő alkalmazott foglakoztatására lesz lehetőség, aki 2 évig az igazgatóság munkájában is részt tud venni. A projekt során lehetőség lesz az igazgatóság számítástechnikai eszközparkjának kismértékű bővítésére. A projekt több külföldi utazás költségét is tartalmazza. A projekt vezetésére egy vezető tanácsot hoznak létre, melybe minden ország 2-3 főt delegálhat. Magyarországról a tanácsban a BME-nek és az OKF-nek lenne célszerű részt venni 1-1 fővel. A vezető tanács inkább csak reprezentatív tevékenységet végez, a három év alatt előreláthatólag 2 közös rendezvény lesz.

46

A project résztvevői 2004. szeptemberben megállapodtak a feladatok elosztásáról és azok ütemezéséről. A Thessaloniki-ben megtartott értekezleten a magyar feleket a BME képviselte. Az értekezleten pedig a további feladatokban állapodtak meg: •

két regionális munkaértekezlet szervezése, melyre különböző országokból szakértőket kell meghívni (nem csak EU tagállamok), akik tapasztalatokkal rendelkeznek a különböző katasztrófahelyzetek kezelésével kapcsolatban;

•

Tudás Alapú Adatrendszer létrehozása a szakértőkkel végzett interjúk és a munkaértekezletek tapasztalatai alapján, mely segíti a katasztrófavédelmi tervezést;

•

döntéstámogató rendszer létrehozása a kapcsolódó anyagok, adatbázisok, alapján és analitikai eszközökkel elemezni a gyakorlati alkalmazhatóságot a tervezés során;

•

A döntéstámogató rendszer tesztelése a régiók részvételével, visszacsatolások alapján javítások végrehajtása;

•

A hozzáférhetőség biztosítása az Interneten (adatok, publikációk, előadások, stb.)

5.3.7 Pénzügyi elszámolás A RESCUE pályázat pénzügyi elszámolása négy félévre osztható, 2005. július 1-vel kezdődően, 2007. június 30-ig. Ebben a fejezetben az egyes félévek során felhasznált támogatásokat szeretném részletezni a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól kapott anyag alapján, melyet függelékként csatolok dolgozatomhoz. (Tekintettel azonban az anyag nagy terjedelmére csak egy félév pénzügyi elszámolását csatolom.) A felhasznált pénzösszeg minden esetben a következőképpen oszlik meg: egyrészt beszélhetünk az alkalmazottakra, projektben résztvevőkre fordított pénzről, továbbá adminisztratív költségekről, a külső szakértők bevonására szánt pénzekről, utazási költségekről, találkozók és a promóciók költségeiről, befektetésekről és egyéb kiadásokról. Ezen a felosztáson belül is, minden egyes területnél külön választják az egyes komponensekre szánt összegeket. A 2005. július 1.-től 2005. december 31-ig tartó időszakban a személyzetre fordított költségek összesen 6917, 13 eurót tesznek ki, melyből 905, 73 eurót költöttek az első komponensben résztvevő projekt manager és adminisztrátor fizetésére, a második 47

komponensben pedig 6011, 44 eurót számoltak fel egy projekt vezető és három projekt manager fizetésére. Az adminisztratív költségek 1079, 50 eurót tesznek ki, melyek magukba foglalják a telefonbeszélgetéseket, áram és gáz díját, takarítási díjat, irodai eszközök beszerzését, fénymásoló karbantartását. A külső szakértők bevonása összesen 5551, 97 eurójába került a Tolna Megyei Katasztrófavédelemnek, melyből 1514 euró a könyvvizsgálói díjakra ment el, 4037 euró pedig a veszélyes anyagszállítás felmérésére, melyet a Szarvas Kereskedelmi és Mérnöki Iroda végzett. Utazási költségekre összesen 1001 eurót fordítottak. Ez az összeg több budapesti út költségét tartalmazza, illetve két repülőutat Thessalonikibe. A találkozókra és prezentációs eseményekre fordított pénz 467, 43 euró, mely bérleti díjat és italrendelést tartalmaz az adott találkozóra. Promócióra az első fél évben nem került sor, csakúgy, mint ahogy más egyéb költségek sem merültek fel. Viszont a befektetéseket illetően, az Igazgatóság 2019 euró értékben vásárolt projektort valamint fényképezőgépet. Az első elszámolási időszakban a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság összesen tehát 17036, 06 eurót költött. A 2006. január 1-től kezdődő fél éves periódusban összesen 22135, 88 eurót költött az Igazgatóság. A személyzetre fordított pénzösszeg 14695, 38 eurót tesz ki, mely tartalmazza a projektvezető, projekt managerek és adminisztrátorok bérezését. Az adminisztratív kiadások 1586, 83 euróba kerültek, melyek szintén a gázdíjat, áramdíjat, a takarítást, csomagfeladást, gumis mappa beszerzését, toner és iratfűző beszerzését, stb. tartalmazzák. Természetesen külső könyvvizsgáló bevonására ebben a fél évben is szükség volt, az erre fordított összeg 688, 31 euró. Az utazásra fordított kiadások most csak 144 eurót tesznek ki, mely öt budapesti út költségét fedezi. Találkozók lebonyolítására, promócióra és egyébre nem fordítottak semekkora összeget sem, a különböző eszközvásárlások viszont 5021, 32 eurót tesznek ki. Ebből a pénzből memóriakártyát, notebookot, számítógép alkatrészeket, mioni dv kamerát és minolta magicolor terméket vásároltak. A következő féléves elszámolási időszakban 2006. július 1.-től 60555, 22 euró került elköltésre. 9032 eurót fordítottak a projektben résztvevők bérezésére, 1183, 57 eurót az adminisztratív költségekre, 37128, 52 eurót a külső szakértők bevonására, mely a könyvvizsgálói díj mellett tartalmazott mérnöki tanácsadást atomerőmű balesetek besorolásának vizsgálatát, RID baleseti elemzést, RID szállítási felmérést, ADR szállítási felmérést és összevetést. Utazásra most 2748, 81 eurót költöttek, ez magába 48

foglalta Budapestre történő felutazást, egy Szekszárd- Thessaloniki utat, utasbiztosítást, stb. Meetingekre és egyébre ismét nem költött az Igazgatóság, azonban promócióra most 10 461, 97 eurót fordítottak. Ez a weboldal készítését és karbantartását valamint promóciós anyag készítését foglalja magában. Ebben a félévben nem költöttek semmilyen új eszköz beszerzésére. 2007. január 1.-től június 30-ig összesen 3819 euró került elköltésre. Személyzetre, külső szakértőkre, találkozókra, új eszközvásárlásra és más egyébre nem költött a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az adminisztrációs költségek, mint pl.: csomag feladása, 41, 56 euróba kerültek. Utazásra 1806 eurót költöttek, mely most egy Szekszárd- Brüsszel utat is magába foglalt, promóciós anyagok készítésére pedig 1972 euró ment el. 11

Összesen a 2005. júliustól 2007. júniusig tartó időszakban 103 547, 14 euró került felhasználásra.

11

Tolna Megyei Katasztrófavédelem: RESCUE pályázat pénzügyi elszámolása

49

5.4 IRIS Napjainkban Európa iparterületeinek számos problémával kell szembenézniük, mindamellett egyre fontosabbá válik az is, hogy az egyes iparágak nagy képviselői újragondolják a biztonsággal és a felmerülő kockázatokkal kapcsolatos elveiket, politikájukat, annak érdekében, hogy az ipar még versenyképesebbé válhasson és még jobban tisztában legyen a felmerülő kockázatokkal. Tulajdonképpen ezért is jött létre az IRIS projekt, melynek célja, hogy felismerje, meghatározza és csillapítsa a létező és esetleg a jövőben kialakuló kockázati eseményeket, megteremtve ezáltal az ipar biztonságát s csökkentve annak hatását az emberre és környezetére. A program célja, hogy egy olyan tudás és technológia bázist hozzon létre, mely lehetővé teszi, hogy új biztonsági elképzeléseket vezessenek be, melyek kapcsolatban állnak mind az emberekkel, mind a technikai, kulturális és szervezeti aspektusokkal. A programban összesen 40 partner vesz részt, 1 millió dolgozóval, s természetesen hazánk is közöttük van, Tolna megye által. Az IRIS megpróbálja kiragadni a különböző iparágak legfőbb biztonsági problémáit, hiányosságait, és megpróbál ezekre egy megfelelő megoldást találni. Az IRIS megvalósítása igen vonzó lesz a gyakorlatban, mert nemcsak a veszélyhelyzetek lehetőségét csökkenti, hanem pozitív gazdasági hatásai is lesznek. Hiszen kevesebb balesettel több pénz takarítható meg.

50

4. ábra: Az IRIS program partnereinek erőművei, gyárai

Seventh Framework Programme Theme: 252. oldal

5.4.1 Az IRIS főbb projektjei: A következő fejezetben szeretném röviden bemutatni az IRIS fókusz területeit. 1. Nukleáris ipar: A nukleáris iparral kapcsolatban az IRIS igyekszik az ember, valamint a természet által okozott katasztrófákra koncentrálni. Azonban azt kell mondanunk, hogy a terroristatámadásokkal illetve a földrengésekkel kapcsolatban még nem sikerült megfelelő védekezési módszert találni. A földrengések során ugyanis a kutatók arra jöttek rá, hogy az egyes erőművek teljesen máshogy reagálnak, mint ahogy azt várták volna. Egy nemrég (2007) történt földrengés során Japánban a világ legnagyobb atomerőművének csaknem kétszer nagyobb erősségű rengésnek volt kitéve, mint amire tervezték. A földrengés után lefolytatott vizsgálatok eredményit és tapasztalatait az IRIS program rendelkezésére bocsátották, hogy segítségével jobban tudják kezelni az ilyen eseteket, és hatékonyabb módszereket tudjanak kidolgozni.

51

2. Kémiai ipar: A kémiai ipar fókuszában a nagyobb balesetek állnak. Sajnos számos olyan eset előfordulhat, mely súlyos katasztrófa kialakulásához vezet. Ezért van akkora szükség egy innovatív biztonsági rendszerre, mely időben figyelmeztet a veszélyekre, mivel a korai felismerés életeket menthet. Ha a rendszer időben észleli az abnormális működést, akkor megakadályozhatja egy nagyobb balesetnek a kialakulását is. Partnerként részt vesz a projektben a világ legnagyobb kémiai vállalata is, a DOW Chemicals. 3. Építőipar: Az építőipar a munkások biztonságára fókuszál. Ezen az ágazaton belül nagyon nehéz az egyes kockázatokat beazonosítani. A jelenleg létező előírások csak a legsúlyosabb esetekre szóló forgatókönyvekről írnak, ami se nem túl reális sem pedig nem túl gazdaságos. Sajnos tény, hogy napjainkban, az építőiparban dolgozó munkások néznek szembe a legnagyobb veszélyekkel (itt van a legnagyobb esély arra, hogy valaki meghaljon, vagy megsérüljön munkahelyi baleset közben). Azonban egy megfelelő kockázatkezelési

programmal

mindez

megelőzhető

lenne.

Minden

munkást

érzékelőkkel kéne felszerelni, melyek segítségével jeleznék a veszélyt egy komputer által vezérelt döntéstámogató rendszernek, mely riasztani tudna veszélyhelyzetben. Ez az újítás nagy előrelépést jelentene biztonságtechnikai szempontból. Az IRIS projektben két nagy építőipari vállalkozás is részt vesz. Az egyik az EGNATIA Odos Görögországból, ők azok, akik jelenleg Európa legnagyobb autóútját építik, illetve a másik az olasz-osztrák Brenner Basistunnel, akik a világ leghosszabb vasúti alagútját építették meg. Érdekességként megemlíthető, hogyha 2007-ben, Vietnamban már alkalmazták volna az IRIS technológiát akkor elkerülhető lett volna az a hídbaleset, melynek következtében 60 munkás vesztette életét. 4. Bányaipar: A bányászat megpróbál a környezeti katasztrófákra koncentrálni. Az utóbbi években nagyon sok bányabalesetről hallhattunk, melyben sokan életüket is vesztették. Tehát ezen a területen is sok megoldandó probléma létezik. A bányaomlások mellett komoly gondot jelentenek az állandó jelleggel történő védőgát szakadások is, például Romániában. Az ott történt események egy egész kutatássorozatot indítottak el a témával kapcsolatban. Az IRIS technológia kialakításában részt vesz Lengyelország, Románia és Spanyolország bányászati szektora. 52

5. Energia szektor: Néhány éve a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek kibocsátását optimalizálták a környezet és a fenntarthatóság érdekében. Az elmúlt 80 évben igyekeztek a keletkező gőz hőmérsékletét 540 C-on tartani, csakhogy ez a szám mára 700 C-ra nőtt, az új nagyobb erőhatást tűrő anyagok miatt. Egy munkahelyi balesetben hat munkás vesztette életét, mikor egy cső váratlanul megrepedt. Az ilyen balesetek megelőzésével kapcsolatos vizsgálatok általában 6-10 évente történnek, ugyanakkor óriási szükség van egy olyan rendszerre, amely ilyen kockázatok kivédésével foglalkozik. 6. Kockázatkezelés: Az IRIS fő újítása abban rejlik, hogy integrálja az Európai Unió teljes ipari szektorában kialakult kockázat kezeléssel kapcsolatos szemléletmódot. Ez az egységesítés egyrészt a különböző kockázatokra és kockázati faktorokra, másrészt a kockázatbecslés módszereire és eszközeire, valamint a kockázatokat ellenőrző rendszerekre vonatkozik. 7. Monitoring: Tolna megye jelenleg ehhez a programrészhez csatlakozott, s ezen a területen próbál együttműködni a többi ország partnereivel. Mivel ez a fókuszterület magyar vonatkozásban érint minket, ezért szeretném ezt a részt kicsit részletesebben is kifejteni. A problémamegoldás és a megfelelő döntések meghozása egyaránt fontos tevékenység. Az, aki általában meghozza a döntéseket, több lehetőség közül is választhat. A problémamegoldás ugyanakkor egy kicsit komplikáltabb ennél, hiszen nehéz megtalálni a középutat a célunk és a rendelkezésre álló eszközeink között. Napjainkban a számítógépek feladata az információ összegyűjtése, tárolása, lejátszása, szerepük az, hogy megkönnyítsék az emberek számára az információ értelmezését. A számítógépek tulajdonképpen egy komplex információs rendszer részévé váltak. Ugyanakkor a döntéstámogató rendszerek annyi információt tartalmaznak egy adott területtel, problémával kapcsolatban, hogy emiatt szinte lehetetlen egy megfelelő képet kapni az adott területről. Az IRIS program újítása az, hogy egy integrált, több komponensű, valós döntéstámogató rendszert hoz létre, melyet széles körben lehet használni az ipar bármely területén. A rendszer segíti a kutatókat, hogy elemezni tudják azokat az adatokat, melyek az állandó vagy periodikus monitoringból származnak, s így megfelelő információs hátteret biztosít a végfelhasználó számára. Lényegében a rendszer segíti a felhasználót, hogy jobban megértse a problémára javasolt megoldást, 53

és jobb döntést tudjon hozni, rövidebb idő alatt. Tervezik még egy valós idejű riasztórendszer kialakítását is, ami szenzorokon keresztül gyűjti be az információkat, s juttatja el a döntéstámogató rendszerbe, mely így korábban észlelhet bármilyen problémát. Például ez a rendszer egy erőműben, katasztrófákat előzhet meg.

5. ábra: Monitoring pontok egy erőművön belül

Seventh Framework Programme Theme: 57. oldal

A 4. ábra egy erőmű térképét mutatja, melyen a kis pontok azokat a létező monitoring rendszereket jelölik, melyek installálva vannak az erőművön belül, a nagy pontok pedig mobil rendszereket képviselnek. Ez az elképzelés lehetővé teszi azt, hogy bármikor információhoz lehessen jutni bármely területről. Az IRIS újítása ezekben a kis mobil egységekben rejlik. Céljuk, hogy ezeket a gyorsan és könnyen hordozható kis egységeket beépítsék például a munkások biztonsági kabátjába, vagy vezérelhető helikopteren keresztül tudják követni őket. A módszer lényege, hogy onnan lehet

54

beszerezni az információt, ahonnan arra szükség van, majd a begyűjtött információ a döntéstámogatás részévé válik. A rendszer hatása a környezetre és a társadalomra leginkább a biztonság szóval jellemezhető. Ha az ipari erőművekkel vagy más kritikus infrastruktúrával kapcsolatos problémák már korán felismerhetőek, akkor a megfelelő lépés is megtehető azok elkerülése érdekében. Más monitoring rendszerekhez képest az IRIS rendszere sokkal pontosabb és megbízhatóbb lesz. A következő ábra ezt jól szimulálja. A riasztás után eltelt idő függvényében mutatja be a meghozott döntés minőségét, míg a jelenlegi rendszerek 10 perc eltelte után is csak maximum 70%-os hatásfokú döntést eredményeznek, addig ez az IRIS rendszerével már az első perc után több, mint 80%.

6. ábra: A döntés minősége az idő függvényében

Seventh Framework Programme Theme: 37. oldal

A cél, hogy minden iparág alkalmazni tudja ezt az új típusú monitoring rendszert. Igazából ez a monitoring rendszer az IRIS fő magjának is tekinthető, hiszen ha maga a program nem létezik, akkor nem lehet kiszűrni a veszélyeket, nem lehet időben meghozni a szükséges döntéseket.

55

8. Tervezés és működés: A jövőben a gyárak megépítésekor a kockázat kezelésnek fontos tényezővé kell válnia, amely megjelenik mind a monitoring rendszerben, mind pedig az ellenőrzés és a kommunikáció terén. Az előzőekben tehát az IRIS nyolc alprojektjét mutattam be. A cél a programok teljes integrációja, ezért ennek érdekében más és más időben kezdődnek el az egyes projektek. Legelőször a projekt menedzsment és a kockázat menedzsment indul el közösen, majd 3 hónap elteltével az első két ipari projekt is megkezdődik. 6 hónap letelte után a maradék 3 ipari program is elindul, s miután minden ipari projekt megkezdte működését, az online monitoring rendszer kiépítése is megkezdődik (ehhez a programhoz csatlakozott Tolna megye). A projektek késleltetett indulását az alább ábra is jól szemlélteti. 7. ábra: Az Iris program fókuszterületei

Seventh Framework ProgrammeTheme: 106. oldal

A demonstráció az IRIS program kulcsfontosságú eleme. Az újonnan felfedezett technológiákat szükséges bemutatni, szemléltetni, azért, hogy később alkalmazni is lehessen őket. A projekt ideje alatt erre több lehetőség is nyílik. Például: Bemutatásra kerül majd a munkások szétosztásával kapcsolatos metódus. A cél az, hogy a lehető legtöbb dolgozót elhelyezzék egy több km. hosszú alagútban, melyre a Brenner

56

Basistunnelt választották ki. Egy másik kísérlet során a DOW Chemicals gyárában gázt fecskendeznek szét, s azt vizsgálják, hogy a gáz milyen gyorsan fedezhető fel, s mennyire jósolható meg annak terjedési iránya és gyorsasága, továbbá, hogy a döntéstámogató rendszer hogyan működik ebben az esetben. Ez a két kísérlet azonban csak néhány a sok közül, melyek végrehajtását még tervezik. A pályázat során készült minden fontosabb laboratóriumi teszt eredményét felhasználják majd, s szemléltetik azokat, hogy a mérnökök tanulhassanak a valós esetekből. 12

5.4.2 Az IRIS és Tolna megye Tolna megye az IRIS keretein belül a jelenleg elindult, úgynevezett 7. környezeti monitoring rendszereket létrehozó programrészhez csatlakozott, mely nem más, mint az előző fejezetben felsorolt fókuszterületek egyike. Maga a pályázat és a program elég friss, 2008 februárjában indult el, s a jelenlegi ciklus 3, 5 évet ölel át. Tolna megye feladata a projektben a kialakított rendszerek tesztelése és oktatása lesz, valamint a műszaki fejlesztésben is részt vesz, ugyanakkor elsősorban az oktatás feladatát vállalta magára a megye. Sajnos ennél több konkrétummal még maga a megye sem rendelkezik, bár már a szerződések aláírása megtörtént, a pályázattal járó támogatás valószínűleg csak 2009. tavaszán kerül a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kezébe. Ez várhatóan

124 600

eurónyi

támogatást

jelent

majd

számukra.

A

projekt

összköltségvetése pedig 26 657 511 euró.

5.4.3 Az IRIS hatása Az IRIS technológiája a folyamatos, online működésével és kockázat kezelési funkciójával növeli az ipar biztonságát. Hatását tekintve a legnagyobb javulás valószínűleg majd az építőiparban várható. 2020-ra azt tervezik, hogy a balesetek száma 50%-al csökken, ami kb. 1700 emberi életet jelent. A célok között szerepel egy olyan tudás alapú biztonsági rendszer kiépítése, ami önfenntartó, önszabályozó és lefedi az egész ipari szektort. Továbbá cél, hogy a baleseteket teljesen megelőzzék, a természeti katasztrófák hatásait pedig minimálisra csökkentsék. A csökkenő baleseteknek köszönhetően nő az idő, amit termelésre és működésre fordíthatnak az egyes gyárak, cégek, így az európai ipar versenyképessége nagyot fejlődik. 12

Seventh Framework Programme Theme: IRIS projekt leírása

57

Sajnos a biztonsági előírások sok országban háttérbe szorultak az elmúlt években, a globalizáció egyre nagyobb nyomása miatt. Mostanra azonban sürgős cselekvésre van szükség. Csakhogy sok minden hiányzik, többek között hiányos a megfelelő tudás, nem létezik egy egységes kockázatkezelő folyamat, hiányzik a korai felismerés és az információ gyors irányítása veszélyhelyzetekben. Az IRIS segítségével nemcsak a versenyképessége nőhet az EU ipari szektorának, de teljesen új piacok is megnyílhatnak, melyben az IRIS résztvevői kulcsfontosságú vezető szerepet játszanak. Egy-egy katasztrófa bekövetkeztekor a társadalom szenvedi meg legjobban annak hatásait. Az IRIS célja, hogy megelőzzön minden olyan eseményt, mely káros kimenetellel bír a társadalom tagjaira nézve. A katasztrófák indirekt költségeit, melyek sokszor többszörösei a direkt költségeknek az IRIS technológiájával jelentősen csökkenteni lehet. Az IRIS technológia alkalmazása már a projekt ideje alatt megindul. Ennek köszönhetően a partnerek már rögtön az elején megismerkedhetnek az új technológiával, annak használatával. Emellett egy kampány is megkezdődik, mely ezt az új rendszert népszerűsíti, s melytől azt várják a szakértők, hogy rengeteg olyan szektor figyelmét felkelti, akik eddig nem foglalkoztak annyira evvel a témával. Tehát a hatások összességében: 2020-ra az IRIS 1/3-ra csökkenti a szektoron belüli baleseteket, a holtidő pedig közel 20%-al csökken majd. Az új mintának köszönhetően már az erőművek, gyárak tervezésekor jobban odafigyelnek a hatékonyságra, biztonságra, így 15%-al csökkenthetőek lesznek a költségek, melyeket prevencióra, karbantartásra tudnak fordítani. A programba bevont cégek mind piacvezetők a maguk területén, s a biztonságkezelő rendszerük európai, így az IRIS, mely egy tisztán európai projekt, kiszorítja az amerikai kezdeményezéseket is, s egy teljesen új piacot teremt Európában. A termelés teljesen balesetmentessé válik, az iparágak versenyképessége nagyot nő. A projekt eredményeit széles körben elterjesztik, hogy egy olyan társadalom alakulhasson ki, mely tisztában van minden kockázattal és innovációval.

58

5.5 Más jövőbeli lehetőségek Szakdolgozatom célja amellett, hogy bemutassam milyen, már létező pályázatok futnak Tolna megyében, az is, hogy a jövőre nézve újabb lehetőségeket javasoljak. Ebben a fejezetben néhány pályázatot szeretnék bemutatni, melyek még az előkészületi fázisban állnak, ugyanakkor éppen megfelelőek lennének Tolna megye, de akár egész Magyarország számára is a katasztrófavédelem területén. Három jövőbeni projektet szeretnék kiemelni, melyek mindegyike az INTERREG IVC részét képezi, s azon belül is a környezet és kockázat megelőzés nagy témakörébe tartoznak. A projektek még annyira kezdeti fázisban vannak, hogy jelenleg a projektet kitaláló ország a megvalósításhoz szükséges partnereket keresi, így hazánk jó eséllyel pályázhat mindegyik lehetőségre, sőt azt kell mondanunk, hogy ezek még nem is igazi projektek, sokkal inkább csak jövőbeli projekt ötletek, melyeket az Európai Uniónak még el kell fogadnia. Az első pályázat melyet bemutatok, a cseheknek köszönhetően került fel az INTERREG IVC listájára. Fő célja egy olyan rendszer kialakítása mely támogatja a helyi szerveket abban, hogy felismerjék a különböző kockázati tényezőket, és képesek legyenek prioritásokat felállítani a kritikus infrastruktúrát illetően. A rendszert igyekeznének úgy kialakítani, hogy az kezelhető, egyszerű és érthető legyen, s a katasztrófák által okozott kárt a lehető legminimálisabbra csökkentse. Az elképzelések alapján a pályázatnak köszönhetően a kritikus infrastruktúra kockázataival kapcsolatos tudás helyi szinten fejlődik, nő a felkészültség a katasztrófákkal és terroristatámadásokkal szemben. Céljuk még egy olyan könnyen átalakítható terv létrehozása, mely akár egy vészhelyzeti tervnek is a részét képezheti. A program tulajdonképpen folytatása a már INTERREG IIIC keretein belül elindult úgynevezett SIPROCI projektnek, ami a természeti és ember által okozott katasztrófákkal, valamint a polgári védelemmel foglalkozott.13 A második pályázat ötlet célja az lenne, hogy csökkentse a kockázatokat, valamint a társadalom sebezhetőségét a technológiai és természeti katasztrófákkal szemben. Szeretnének létrehozni egy olyan térképet, mely tartalmazná az összes lehetséges természeti és technológiai veszélyforrást, gondolva itt például az árvizekre. Mindezt a tapasztalatok, és a meglévő tudás cseréjével képzeli el. A projekt egy teljesen új 13

http://server1.icos.at/icf2007/details_project.php?id=1768

59

kezdeményezés, szemben az elsőként említett ötlettel. A partnerek, akiket, a projektet kitaláló ország keres, Svédországból, Norvégiából, Németországból, Magyarországról, Ciprusról, Észt és Lettországból, stb. kerülhetnek ki. 14 A harmadik lehetőség, melyet javasolni szeretnék, az IMPROVE névre hallgat, melynek fő célja a veszélyhelyzetek megelőzése és tervezése a közepes méretű városokban. Az ötlet már valamelyest jobban előkészített fázisban található, mint az előző kettő. A vezető partner a portugál Coimbra Egyetem, emellett azonban már több ország is jelezte, hogy csatlakozni kíván a programhoz. Többek között két szervezet Olaszországból, Spanyolországból, Franciaországból és egy szervezet Szlovákiából is. A projekt célja az, hogy megfelelő módot találjon a tudás és ismeretek átadására, a polgári védelem és más ügynökségek, szereplők között. Továbbá fontosnak tartja azt is, hogy ezt a tudást át tudja adni a civil embereknek is, akik így egy nem profi szakértőkből

álló

tudásbázist

hozhatnának

létre

a

veszélymegelőzés

és

a

veszélyhelyzetek tervezése területén. A vezető partner leginkább olyan intézményeket keres, melyek közepes méretű városokból származnak, kutatási tevékenységet folytatnak vagy polgári védelemmel kapcsolatos szervezetek, ügynökségek.15 Véleményem szerint mindhárom lehetőség megfelelő lenne Tolna megye számára, de talán ezek közül is az IMPROVE az, melyet a leginkább javasolnék. A program céljai között szerepel a civil erők felkészítése, bevonása. Fontosnak tartja a civil polgárok tájékoztatását és felkészítését. Már korábbi fejezeteimben és a tesztek kiértékelésekor is rávilágítottam arra, hogy az állampolgárok nem rendelkeznek a megfelelő tudással a katasztrófavédelem terén, s bár a Tolna Megyei Katasztrófavédelem mindent megtenne annak érdekében, hogy megfelelően tájékoztassa az embereket, sajnos pénz hiányában ez elképzelhetetlen. Ezért lenne alkalmas erre ez a pályázat. Egyrészt biztosítaná a szükséges anyagiakat, másrészt lehetővé tenné az emberek informálását. Ezek mellett pedig növelné az együttműködést más régiók területeivel is (mint tudjuk az Európai Unió, támogatja a régiók közötti együttműködést), akikkel megoszthatjuk a tapasztalatainkat, s fordítva.

14 15

http://server1.icos.at/icf2007/details_project.php?id=2639 http://server1.icos.at/icf2007/details_project.php?id=2605

60

6. Összefoglalás Amióta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, számos támogatáshoz sikerült hozzájutnunk. A pályázás folyamata egyre ismertebbé és kezelhetőbbé válik a szakemberek és az egyszerű hétköznapi emberek számára is. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az elmúlt években két pályázaton is részt vett/vesz, tapasztalatai sokat gyarapodtak ezen a területen. Szakdolgozatom célja az volt, hogy bemutassam Tolna megye veszélyeztetettségét, a védekezéssel kapcsolatos hiányokat, s ezáltal rávilágítsak arra, hogy milyen fontos forrásokat képezhetnek a megye számára az Uniós pénzek. Részletesen bemutattam két pályázatot is, melyben a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részt vesz. Tesztlapok készítésével és kiértékelésével szerettem volna megtudni, hogy mit jelent az emberek számára a katasztrófáktól való fenyegetettség, hogyan vélekednek a polgári védelem tevékenységéről, szerintük min kéne változtatni. A tesztlapok elemzésekor megtudtam, hogy az emberek nincsenek teljesen tisztában bizonyos katasztrófavédelmi alapfogalmakkal, ugyanakkor szívesen vennék, ha még több információval és ismerettel látnák el őket a témával kapcsolatban. Erre azonban elég szűkösek a katasztrófavédelem pénzügyi készletei. Ezzel a problémával pedig ismét visszakanyarodunk dolgozatom fő témájához, az Európai Uniós pályázatokhoz. Mivel szűkös a rendelkezésre álló anyagi forrás, ezért (nem az egyetlen), de talán a legbiztosabb anyagi forrást egy pályázaton való részvétel jelentheti a polgári védelemmel foglalkozó szerveknek. Az ilyen pályázatok mindig nagy odafigyelést és felkészültséget kívánnak meg, ugyanakkor az anyagi előnyök mellett számos más előnyre is szert lehet tenni a részvétel kapcsán. Tolna megye két olyan pályázatban vesz részt, ahol fontos szerepet játszik a partnerek közötti együttműködés, ezek nélkül a fejlődés és az előrehaladás nem lenne elképzelhető. Szakdolgozatom összegzéseképpen szeretnék néhány gondolatot megosztani. Mivel a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi

Igazgatóság

működésének

40%-át

önerőből

fedezi,

(éves

költségvetése 19 millió forint a bérköltségeket nem beleszámítva) ezért sajnos alig marad lehetősége a fejlesztésekre. Azonban mindez egy állami szervezetnél elég elrettentő. Ahhoz, hogy az Uniós pályázatok adta lehetőségeket ki lehessen használni, szükség lenne egy elkülönített alapra, mely kizárólagosan ezeket a célokat szolgálná. Csakhogy erre sincsen keret. A RESCUE projekt végrehajtásra került, mint ahogy azt már korábban bemutattam, s jelentős fejlesztések történtek. Az Igazgatóság tervezi a

61

későbbiekben is a pályázatokon való részvételt, hiszen így talán megfelelő körülményeket és lehetőségeket tudnak teremteni a katasztrófavédelem számára. Továbbá tervezik más gyakornokok bevonását is a programokba, hiszen elmondásuk szerint nagy szükség van a fiatalok friss, Európai Unióval kapcsolatos tudására, emellett fontosak az idegen nyelvi ismeretek is. Összességében elmondható, hogy ha a katasztrófavédelem minőségi szolgáltatásokat akar nyújtani a civil állampolgárok számára, akkor meg kell találnia azokat a lehetőségeket, melyek segítségével mindez végrehajtható. Ebben a gyakornokok alkalmazása mellett tehát az Európai Unió támogatásai azok, amik nagyon nagy segítséget jelentenek.

62

7. Melléklet 1. számú Melléklet

63

64

65

66

67

68

8. Függelék RESCUE projekt pénzügy elszámolása: 2006. 07. 01- 2006. 12. 31

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

9. Irodalomjegyzék 1. Dr. Pellérdi Rezső: Katasztrófavédelem tudományszak: http://www.zmne.hu/kmdi/KMDI_Kornyezetbiztonsag_katasztrofavedelem _Pellerdi.pdf 2008.10.21. 2. http://ec.europa.eu/research/fp7/pdf/fp7-brochure_hu.pdf 2008.11.15. 3. http://katasztrofa.hu/kat_csop_001.htm

2008.10.20.

4. http://kornygazdeu.bme.hu/index.php?id=rescue&sub=desc 2008. 11. 10. 5. http://server1.icos.at/icf2007/details_project.php?id=1768 2008.11.14. 6. http://server1.icos.at/icf2007/details_project.php?id=2605 2008.11.14. 7. http://server1.icos.at/icf2007/details_project.php?id=2639 2008.11.14. 8. http://www.interreg3c.net/sixcms/media.php/5/InterregIIIc-EastHungary.pdf 2008. 11.11. 9. http://www.interreg3c.net/sixcms/detail.php?id=310 2008.11.11. 10. http://www.interreg4c.eu/ 2008.11.14. 11. Jávorka Géza: Polgári védelem: http://www.ejf.hu/hefop/jegyzetek/polgari_vedelem.pdf 2008.11.01. 12. Seventh Framework Programme Theme IRIS: A Hetedik Keretprogram, IRIS 13. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: Application Form INTERREG IIIC: Az INTERREG IIIC RESCUE program pályázati anyaga 14. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: RESCUE Location map of all partners/ RESCUE partnertérkép 15. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: RESCUE Projekt management chart: RESCUE projekt menedzsment táblázat 16. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: RESCUE projekt pénzügyi elszámolás

96