BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI tagozat SZAKDIPLOMÁCIA szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI tagozat SZAKDIPLOMÁCIA szakirány

MUNKAVÁLLALÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ANGLIA ÉS FRANCIAORSZÁG, AVAGY SZABADSÁG ÉS KÖTÖTTSÉGEK

Készítette: BARANYAI ZSOLT

Budapest, 2007

-1-

Baranyai Zsolt GD IV. Szakdiplomácia Szakirány

Munkavállalás az Európai Unióban Anglia és Franciaország, avagy szabadság és kötöttségek

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................2 Bevezetés .............................................................................................................................................4 Hogyan vállalhatok munkát az Európai Unióban? .........................................................................6 Kell-e munkavállalási engedély? .....................................................................................................7 Tartózkodási engedély......................................................................................................................7 Milyen lehetőségei vannak a magyar munkavállalóknak? ...............................................................9 A Schengeni Információs Rendszer .................................................................................................9 Az átmeneti időszak .........................................................................................................................10 A csatlakozást követőkedvezőbb feltételek garanciái:..................................................................10 Állásajánlatok .................................................................................................................................12 Munkavállalói szabályok .................................................................................................................12 Ha több tagállamba is vállalunk munkát akkor melyikben kell adót fizetni? ................................13 Család mobilitásának kérdése ........................................................................................................13 Ugyanakkora fizetést kapnak a magyar munkavállalók külföldi munkavállalásuk esetén, mint az ottani állampolgárok? .....................................................................................................................13 Társadalombiztosítási járulékok befizetése ....................................................................................14 A családi pótlék kérdése .................................................................................................................14 Van-e lehetőség arra, hogy magyar állampolgár diszkrimináció esetén peres eljárásban az Európai Uniónál jogorvoslatot kérjen? ..........................................................................................15 Az Európai Ombudsman ................................................................................................................15 Európai Bíróság ..............................................................................................................................15 Bevezetés a Bevezetésben .................................................................................................................16 Anglia.................................................................................................................................................18 Kérdőív I. .......................................................................................................................................18 Kérdőív II. ......................................................................................................................................21 Elemzés ..........................................................................................................................................24 Beutazás .........................................................................................................................................27 Kivételek a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása alól ...................................................28 Tartózkodási engedély....................................................................................................................30 Hosszabb ideje az Egyesült Királyságban tartózkodók..................................................................30 Munkavállalás ................................................................................................................................31

-2-



A tanács 68/360/EGK irányelve és a munkát keresők ...................................................................31 Mi a helyzet az ennél hosszabban munkát keresőkkel? Kiutasíthatók-e a tagállam területéről? ...31 Munkavállalói regisztráció, igazolvány kiállítása ..........................................................................32 Az egyéni vállalkozók (Self-Employed Persons)...........................................................................33 Szakképzettség elismerése .............................................................................................................34 Az Adó és Társadalombiztosítási azonosítószám (National Insurance Number) ..........................34 Adózás ............................................................................................................................................35 Társadalombiztosítási jogosultság..................................................................................................35 Egészségügyi ellátás. ......................................................................................................................38 Végleges letelepedés (Permanent Residence) ................................................................................39 Nyugdíj ...........................................................................................................................................39 Franciaország ...................................................................................................................................40 Kérdőív I. .......................................................................................................................................40 Kérdőív II. ......................................................................................................................................44 Elemzés ..........................................................................................................................................48 Beutazás és letelepedés ..................................................................................................................51 A letelepedés szabadsága ...............................................................................................................52 A munkavállalók szabad mozgása, a személyek szabad áramlása: ...............................................53 Kivételek a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása alól ...................................................53 Munkavállalás ................................................................................................................................55 A vonatkozó nemzeti jogszabályok: ..............................................................................................57 Társadalombiztosítás ......................................................................................................................57 Adózás ............................................................................................................................................61 Nyugdíjasok Franciaországban ......................................................................................................62 Utószó ................................................................................................................................................64 Menni vagy nem menni? ................................................................................................................64 Függelék ............................................................................................................................................65 Bibliográfia .......................................................................................................................................77 Könyvek: ........................................................................................................................................77 Folyóiratok: ....................................................................................................................................77 Internetes források: .........................................................................................................................77

-3-



BEVEZETÉS

A polgárok mobilitása a statisztikák szerint az EU tagállamok között egyelőre nem mondható jelentősnek. Körülbelül 5-6 millió főre tehetőazoknak a száma, akik nem az állampolgárságuk szerinti tagállamban élnek. Ez a munkavállalókra leszűkítve kb. 4 millió munkavállalót jelent a 220 millió főre tehetőmunkaerőpiacon. Tehát a dolgozók mintegy 1,5-2%-a más tagállamban keres munkát a 380 millió lakosú Európai Unióban. Egy 2006-os adat szerint a magyar dolgozók száma Nyugat-Európában csupán egy hazai nagyváros lakosságával egyenlő. Egyelőre, elhamarkodott lenne pozitívan vagy negatívan értékelni a csatlakozást, egy azonban biztos, hogy a folyamat folytatódik. Az függelékben (1. számú ábra) megtekinthető, hogy a legálisan dolgozó magyarok száma az Európai Unió régi tagállamaiban kb. 45000-re tehető. Mivel Magyarország nem készít számvetést, hogy ki távozik a hazai munkaerőpiacról és a fogadó országok adatai sem teljesen megbízhatóak, ez a szám pontatlan, ami pedig az illegálisan Nyugat-Európában munkavállalók számát illeti, csak találgatni lehet. A csatlakozással a mobilitás leegyszerűsödött. Az adminisztráció, a határátkelés könnyebb lett. Egyértelműen megjelentek az igények és az erre spekuláló közvetítőcégek. Például Angliában megfigyelhető, hogy a belépés utáni hónapokban a magukat munkavállalóként regisztráló magyarok kb. 50%-a már korábban is ott tartózkodott. Azok a félelmek, melyek a közép és kelet-európai államok csatlakozása miatt ébredtek a korábbi EU tag országokban, azon az alapon, hogy a jól működőországaikat tömegesen fogják elárasztani a szegények, kiszorítva ezzel az állásokból a helyi munkaerőt, valamint megterhelik az amúgy is szűkös kasszát, messze nem igazolódtak. Például Svédország és a teljes szigetország tapasztalatai egybehangzóan jók. A félelmek mégis tovább gyűrűznek és továbbra is kérdés marad, hogy a többi tagország közül melyek nyitnak majd előbb, a csatlakozási szerződésben leírtaktól eltérően. Egy biztos, előbb vagy utóbb kénytelenek lesznek. Végsősoron kimondhatjuk, a közép és kelet-európai népekhez képest a magyarok kevésbé mobilisak, ráadásul, még nem is mérhetőpontos számokkal a fiatalok nyugatra kalandozási kedve.

-4-



Egyben viszont nem oszlanak meg a vélemények, nem a munkanélküli vidékiek fognak nyugatra menni a jobb megélhetés reményében, hanem a jól kvalifikált városiak távozása várható. Ez a tény egy további kérdést vet fel: Mennyire fognak hiányozni a távozók hazánk gazdaságából?

-5-



HOGYAN VÁLLALHATOK MUNKÁT AZ EURÓPAI UNIÓBAN?

A személyek unión belüli szabad mozgása a négy szabadságjog egyike. Ennek további része a szabad munkavállalás. A tagállamokban az állampolgár az adott ország polgáraival azonos kondíciókkal, vagyis munkavállalási engedély nélkül végezhet munkát vagy kezdhet vállalkozásba. Amennyiben ez a tevékenység az általa kiválasztott célországban 3 hónapnál tovább terjed, akkor tartózkodási engedélyért kell folyamodnia. Ezen engedély kiváltásához munkaszerződésre van szükség. Vállalkozás esetében azonban egy igazolás kiváltása szükséges, mely tanúsítja, hogy a folytatandó tevékenységet nem gátolja-e nemzeti korlátozás. Ez a folyamat tulajdonképpen automatikus, 5évre szól, melyet újbóli igénylés alkalmával meghosszabbítnak. Szezonális munka esetében nincs szükség tartózkodási engedélyre, ennek feltétele viszont, hogy a munkavállaló legalább hetente rendszeresen visszatérjen hazájába. Ez legfőbbképpen a határ menti munkavállalásra vonatkozik. Egyéb esetekben az Európai Unió állampolgárai részére és ezzel egyetemben a szabad munkavállalás és letelepedés is automatikusan biztosított. Ebből az alapvetőjogból, vagyis a szabad munkavállalásból következik a teljes diszkriminációmentesség. Így, a munkafeltételek, a munkajogi szabályzás és javadalmazás tekintetében nem szabad megkülönböztetni vagy hátrányosan bánni a közösségi munkavállalókkal. Tény továbbá, hogy ezen munkavállalókat automatikusan megilletik a célország állampolgáraira is vonatkozó szociális jogok, melyek feljogosítják a nemzeti juttatások igénybevételére a betegség, anyaság, munkanélküliség vagy esetleges munkahelyi baleset esetére folyósítandó járandóságokra. A közösségi munkavállaló családtagjaira is, akárcsak a munkavállalóra vonatkoznak az adott tagország jogai és kötelezettségei. A családtag lehet házastárs, valamint 21 év alatti t eltartott közös gyermek és a kizárólagos közvetlen felmenők. A vállalkozók esetében saját eltartott gyermek is ide tartozik

-6-



Kell-e munkavállalási engedély? Az Európai Unióba való belépést követőelső2 évben valamennyi jelenlegi tagállam nemzeti jogszabályainak megfelelően engedélyezi az újonnan csatlakozó tagállamok polgárainak munkavállalását. Országunk esetében, ha a már jelenlegi tagállam 2 év lejárta előtt nem jelzi, hogy fent szeretne tartani a szabad munkavállalástól különbözőszabályokat, úgy a 3. évtől Magyarország és a másik fél tekintetében automatikusan lehetővé válik a szabad munkavállalás. A csatlakozás utáni 5. év végétől a 7. év végéig a szabad munkavállalástól különbözőeljárásokat csak abban az esetben alkalmazhatják, ha az új tagokból érkezőmunkát keresők esetleges munkaerőpiaci zavarokat okoznak. Megtagadhatják továbbá a tartózkodási engedélyt attól, aki nem képes saját megélhetésére alkalmas feltételeket teremteni, a célországban való tartózkodása közbiztonságot, közrendet vagy a közegészségügyi rendet sérti (betegségek), valamint olyan állást szeretne betölteni (köztisztviselői), melyet a nemzeti jogszabályok szerint csak az ország állampolgára tölthet be. Mi a helyzet a velünk egyetemben csatlakozott országokkal? Mi kölcsönösen munkavállalási engedély nélkül engedhetjük be egymás munkavállalóit, átmenetileg mégis visszaállíthatjuk a korlátozásokat az újbóli engedélyezési eljárást, amennyiben munkaerőpiacunkat a folyamatos beáramlás zavarja. Tartózkodási engedély 2004. májusától az új tagállamok állampolgárai az Európai Gazdasági Térség államaiban akár 3 hónapot meghaladó tartózkodás esetén is vízumhoz való folyamodás nélkül utazhatnak be. Ez esetben a célország idegenrendészeti hatóságánál tartózkodási engedélyt kell igényelni, mellyel a vízum kiváltható. Ezt jövedelemszerzési tevékenység esetén általában 5 évre adják meg az EGT állampolgároknak és családtagjaiknak és a már említett módon automatikusan meghosszabbítható. Vannak viszont olyan tagállamok is, melyek továbbra is kikötik a munkavállalási engedély kiváltását a magyar állampolgárok számára. Ez esetben a tartózkodási engedély kiadása is eltérhet a közösségi jogtól. A tartozódási engedély megadható rövidebb időre is, de általában összhangban van a munkavállalási engedély időtartalmával.

-7-



A régi tagállamok tekintetében csak azok döntöttek úgy, hogy a szabályozás megváltoztatása mellett lépnek fel, melyeknek szándékában áll a csatlakozási szerződéstől eltérő, könnyebb munkaerőpiaci hozzáférést nyújtani. Így könnyített eljárásokat kezdeményeznek a munkavállalói engedély kiadatásakor és gyakorta a munkaerőpiac vizsgálata nélkül rendelkeznek ezen engedélyek kiadásakor. Azoknak az országoknak, melyek nem kívánnak kedvezményeket biztosítani az újonnan betelepült munkavállalóknak és a csatlakozókkal szemben élni kívánnak kétéves fenntartásaikkal, továbbra is biztosítaniuk kell a Csatlakozási szerződés feltételeit, mely kimondja a „Tizenkét hónapos szabály”, közösségi preferencia, stb. érvényesíthetőségét. Néhol kvóta alkalmazása is használatos a korlátozásra. Először is tisztáznunk kell, mit is jelent pontosan egy kölcsönösségi alapon aláírt, bilaterális egyezmény vagy egy belsőjogszabály, mely a kvótát rögzít. A kvóta a munkaerőpiac alapos vizsgálata révén egy meghatározott számú betelepülő munkavállalói kontingens számára lehetőséget biztosít, hogy munkavállalási engedélyt kapjon. Megjegyzem, hogy ez az eljárás így a főszabállyal ellentétes értelmű. Így alkalom nyílik például munkavállalásra azok számára, akik egy gyakornoki program keretében szeretnének egy olyan tagállamban dolgozni, mely egyébként az engedélyezést fenntartja. A kvóta, tehát könnyített munkaerőpiacra jutást jelent, mivel a munkáltató úgy alkalmazhatja őket és folyamodhat munkavállalási engedélyért, hogy nem kellett bizonyítania, hogy talált az adott pozícióra alkalmasat a hazai munkaerőállományból. Abban az esetben, ha egy munkavállaló egy olyan tagállamban szeretne elhelyezkedni, mely alkalmazza az átmeneti korlátozást, akkor az adott ország hatóságai a nemzeti jogszabályok eljárásai szerint fogják megadni a tartózkodási engedélyt. A velünk együtt csatlakozott országok tekintetében a tartózkodási engedély kibocsátása az unió szabályozása szerint, automatikusan történik. Ez az automatikus eljárás csak akkor korlátozódik, ha az országban tartózkodó sérti a közrendet, közbiztonságot vagy a közegészségügyet. Ekkor megtagadható a kérelmezőtől a tartózkodási engedély. Rendelkezhet továbbá egy állam belsőjogalkotása úgy, hogy bizonyos foglalkozásokat

csak

a

tagállam

állampolgára

tölthet

be.

Az

egyéni

vállalkozókra,

önfoglalkoztatókra, diákokra és nyugdíjasokra az átmeneti korlátozás nem vonatkozik, tehát, így bármely az Európai Unió területén belül lévőtagállamban (újonnan és régi tagállamok) tartózkodási engedélyért folyamodhatnak, melyet automatikusan megkapnak. „Közbiztonsági/közrendi alapon kizáró ok a kábítószer-függőség, súlyos elmebetegség, erős zaklatottságban

kifejeződő elmezavarodottság,

-8-

delíriumos,

hallucinációkkal

járó

állapot,



alkoholfüggőség, csavargó életmód. A büntetett előélet nem kizáró ok, de a 2 évnél súlyosabb büntetéssel

sújtható

ill.

súlyos

(pl.

kábítószer-csempészet,

gyilkosság,

nemi

erőszak)

bűncselekményekért nyilvántartott személyek beutazása szintén megtagadható” 1. Közegészségügyi kizáró okok az ENSZ Egészségügyi világszervezete 1951. évi 2. számú nemzetközi egészségügyi szabályzatában felsorolt és más súlyos fertőzőbetegségek (himlő, kolera, pestis, sárgaláz, tífusz, tüdő-tuberkulózis, szifilisz stb.). Milyen lehetőségei vannak a magyar munkavállalóknak? A Csatlakozási szerződés, melyet csatlakozási tárgyalások alkalmával keltettek életre, kimondja hogy a jelenlegi tagok az újonnan csatlakozott tagállamokkal szemben a belépést követő, úgymond átmeneti időszakban, nemzeti szabályozással élhetnek, a közösségi jogi szabályozással ellentétben. A maximális időkorlát hét év a következőmegoszlásban: 2+3+2. Az átmeneti időszak alatt a jelenlegi tagok a kiutazni kívánó magyarok munkavállalását saját döntéseik szerint további feltételekhez is köthetik. A Schengeni Információs Rendszer Csatlakozásunktól kezdődően a már említett négy szabadság egyikét, a szabad mozgás jogát a közösségi jog a tagállamok közbiztonsága, közrendje és közegészségügyének védelme mellett teljesen gyakorolhatónak deklarálja. Az előbb említettek alapján egy tagállam hatósága egy bizonyos megszabott időre élhet a kiutasítás lehetőségével és időszakosan megtagadhatja az újbóli célországba történőbeutazást. Ezzel összhangban megváltoztak a tartózkodási és beutazási tilalom szabályai is. Például túltartózkodás esetében magyar állampolgárokkal szemben nem lesz elrendelhetőilyen korlátozó intézkedés. A beutazás viszont egy adatbázis alapú rendszer alapján korlátozható. A Schengeni Információs Rendszer tájékoztatja majd a tagállam hatóságait, hogy a belépőállampolgár kiadatási körözés alatt áll, eltűntnek van nyilvánítva, védelme érdekében biztonságba helyezendő, titkos megfigyelés vagy célzott ellenőrzés alá vont vagy büntetőeljárás részese (gyanúsított, tanú, elitélt).

1

EU-Vonal, Uniós információs portál http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=14

-9-



AZ ÁTMENETI IDŐSZAK

A közösségi jog egyértelműen kimondja, hogyha egy tagállam állampolgára az unió területén egy másik tagállamban kíván munkát vállalni akkor azonos feltételek mellett tehesse meg. A EU 15 bővülésekor viszont, a már teljes tagi státuszban lévőtagállamok a csatlakozási tárgyalások alkalmával éltek az úgynevezett derogációs jogukkal, mely azt jelenti, hogy a fent említett egyenlő elbánást és teljes munkapiaci nyitást ne rögtön kelljen biztosítani az újonnan csatlakozóknak. Ez egyben a közösségi jog ideiglenes felfüggesztését is jelentette. Az átmeneti időszakra vonatkozóan a csatlakozó államok is kértek derogációt. Magyarország esetében például a magyar termőföld vásárlása külföldi jogi vagy természetes személy részére tartozott e korlátozás alá. A megvitatott feltételeket a csatlakozási szerződés szentesítette, elrendelve egy 2+3+2 éves derogációs időszakot. Ez időalatt a közösségi jog vonatkozó paragrafusai helyett az adott tagállam belsőjogalkotása érvényes a csatlakozási szerződésben rögzített pontokban. Tehát a jelenlegi tagállamok 2004. május elsejét követően még maximálisan 7 évig korlátozhatják a magyar munkavállalók más tagországbeli munkakeresését. A 2004.-es csatlakozás nem csupán az Európai Unióhoz, hanem az Európai Gazdasági Térségbe való belépésünket is jelentette. Ami azt jelenti, hogy hazánk egy nagyobb körbe nyert felvételt, hiszen az EGT tagja az unió tagállamain kívül Norvégia, Izland és Liechtenstein is. Így a Csatlakozási Szerződésben leírtak a Térség egységes belsőpiacára is érvényesek. A csatlakozást követőkedvezőbb feltételek garanciái: Az átmenet elsőkét évében tehát minden jelenlegi tagállam nemzeti jogszabályait alkalmazza a magyar munkavállalók esetében. A tagállamok szabályozási megoldásai várhatóan különfélék lesznek, a teljesen korlátozásmentes munkavállalás biztosításától a jelenlegi munkavállalási engedélyezés fenntartásáig. Ugyanakkor a jelenlegi korlátozó szabályaikat fenntartani kívánó országok is kötelesek biztosítani azokat a jogosultságokat, amelyeket Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon kivívott, és amelyek a Csatlakozási szerződésbe is bekerültek:

-10-



 „A visszalépés tilalma A jelenlegi tagállamokban a munkavállalás nem köthető szigorúbb feltételekhez a csatlakozás után, mint amelyek a Csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában, 2003. áprilisában fennálltak. Vagyis, ha például Magyarország és egy jelenlegi tagállam viszonylatában kétoldalú egyezmény kvótát határozott meg az egyéni munkavállalókra, az semmiképpen nem csökkenthető.  A közösségi preferencia biztosításának kötelezettsége Ha egy jelenlegi tagállam úgy dönt, hogy a csatlakozást követően is fenntartja a munkavállalási engedélyezési eljárást, akkor a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben kell részesítenie a csatlakozó országokból érkező munkavállalókat harmadik országok

állampolgáraival

szemben.

Vagyis

amennyiben

egy

adott

meghirdetett

álláslehetőség feltételeinek egy magyar és egy nem uniós állampolgár egyformán megfelel, úgy az adott tagállam köteles előnyben részesíteni a magyar jelentkezőt.  A „12 hónapos szabály” Az a magyar állampolgár, aki a csatlakozás pillanatában legalább 12 hónapig jogszerű munkavállalóként jelen van egy adott jelenlegi tagállamban (pl. egy éves munkavállalásra feljogosító munkavállalási engedéllyel dolgozik), a 12 hónap letelte után az adott tagállamban a továbbiakban szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát. Az így szerzett szabad munkavállalási jogával addig élhet, amíg az adott tagállam munkaerőpiacát önként el nem hagyja. Ez a szabad munkavállalási jog megilleti azokat is, akik a csatlakozást követően válnak jogosulttá munkavállalásra egy adott jelenlegi tagállamban, és a munkavállalási engedélyük legalább 12 hónapra szól.  Családtagok Amennyiben egy magyar állampolgár magyar, vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkezőcsaládtagja a csatlakozás pillanatában a 12 hónapos szabály alá esőmagyar munkavállalóval együtt valamely jelenlegi tagállamban tartózkodik, úgy a csatlakozást követően közvetlenül lehetősége nyílik szabad munkavállalásra. Amennyiben a családtag csak a csatlakozást követően tartózkodik a magyar állampolgárral együtt az adott tagállamban,

-11-



úgy nem azonnal, hanem a Csatlakozási szerződésben szabályozott feltételek mellett bizonyos időeltelte után lesz jogosult az engedély nélküli munkavállalásra.”2 Állásajánlatok Az európai állásközvetítés serkentése érdekében alakult meg az Európai Unió által is támogatott EURES. A mozaikszó, European Employment Services egy olyan 1993-ban alapított szervezetet takar, mely az EU-ban és az Európai Gazdasági Térségben egyaránt lehetővé teszi az álláskeresést. Maga az EURES adatbázis valójában nem európai szinten működtetett rendszer. A valamennyi tagállamban már meglévő adatbázisokat összesíti nemzetközi szinten és ezekhez biztosít hozzáférhetőséget. A rendszer naprakész és állandóan frissített. A szisztéma folyamatos működtetése a Foglalkozáspolitikai

és

Munkaügyi

Minisztérium

felügyelete

alatt

álló

Foglalkoztatási Hivatal felelőssége. A rendszer használata ingyenes munkavállalók és munkaadók részére egyaránt. Működése egyszerű, míg egyik oldalról tárolja az adatokat a megüresedett álláshelyekről, másrészről releváns adatokkal látja el a más országba kívánó menni munkavállalót. Kifejtve, itt kapnak helyet a az Európai Uniót és az Európai Gazdasági térséget bemutató oldalak, melyek tájékoztatnak az alapvető és aktuális munkajogi, társadalombiztosítási, szociális és adójogi szabályozásról, valamint olyan hasznos információval látnak el, mint például a célország gazdasági, szociális, kulturális és politikai helyzete, melyeket a közösségi oktatásokon részt vett és kvalifikált EURES tanácsadók rendszeresen frissítenek és használnak. Kiszolgálva a XXI. század igényeit, a megalakult honlapon létezik egy önéletrajz adatbázis, ahova akárki térítésmentesen feltöltheti önéletrajzát, fórumot biztosítva ezzel egy on-line, virtuális állásbörzére, munkaadók és munkavállalók között.

MUNKAVÁLLALÓI SZABÁLYOK

Néhány kulcskérdés megválaszolásával szeretnék rámutatni arra, hogy milyen alapvető információkkal kell, hogy tisztába legyünk. 2

Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13422&articleID=20790&ctag=articlelist&iid=1

-12-



Ha több tagállamban is vállalunk munkát, akkor melyikben kell adót fizetni? Az Európai Unió területén abban az országban kell adót fizetni, ahol maga a munkavégzés is történik. Egyes ettől eltérőesetek előfordulhatnak. A tagállamok bilaterális egyezményekkel egymás között külön rendet állapíthatnak meg. Ilyen esetekkel rendszerint az úgynevezett határmenti munkavégzéskor találkozhatunk, de egyre inkább előforduló jelenség a közösségen belüli mobilitás növekedése következtében, hogy egy munkavállalónak több országból is származik jövedelme és a lakóhelye szerinti országban adózik. A család mobilitásának kérdése A közösségben élőknek joguk van, ha egy másik országban vállalnak munkát családjukat is magukkal vinni. „Családtagnak számít a házastárs, valamint a 21. év alatti eltartott közös gyermek, és annak számítanak a közvetlen felmenők. Vállalkozók esetében a házastárs saját eltartott gyermeke is ebbe a kategóriába tartozik. A családtagok ugyanazokkal a jogokkal bírnak, mint a munkavállalók.” 3 „Amennyiben egy magyar állampolgár magyar, vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a csatlakozás pillanatában a 12 hónapos szabály alá eső magyar munkavállalóval együtt valamely jelenlegi tagállamban tartózkodik, úgy a csatlakozást követően közvetlenül lehetősége nyílik szabad munkavállalásra. Amennyiben a családtag csak a csatlakozást követően tartózkodik a magyar állampolgárral együtt az adott tagállamban, úgy nem azonnal, hanem a Csatlakozási szerződésben szabályozott feltételek mellett bizonyos időeltelte után lesz jogosult az engedély nélküli munkavállalásra.”4 Ugyanakkora fizetést kapnak a magyar munkavállalók külföldi munkavállalásuk esetén, mint az ottani állampolgárok? Az Unió alapelve a diszkriminációmentesség. Az átmeneti időszaktól eltekintve, mely ettől eltérőis lehet, a külföldi, de tagállamból származó munkavállalót nem érheti megkülönböztetés semmilyen téren, így fizetése is teljesen összhangban kell legyen a célországbeli, azonos helyzetben lévőmunkavállalók átlagával. A Csatlakozási Szerződés is kizárólagosan a betelepülőmunkavállaló elhelyezkedését, munkaerőpiacra jutását szabályozhatja, vagy bízhatja a belsőjogrendre. 3

A Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Főosztály domainje http://misc.meh.hu/binary/6804_tanul3.pdf 4

EU-Vonal, Uniós információs

-13-



(Átlagbérek a tagállamokban: 2. számú tábla) Társadalombiztosítási járulékok befizetése Az igények könnyebb érvényesítése érdekében lép fel e kérdésben az Európai Unió. A közösségi társadalombiztosítási szabályok nem egységesítik a tagok témabeli jogrendelkezéseit, csupán koordinálják őket. Így, az Unió jogalkotásából kimarad a járulékok nagyságának kialakítása, meghagyva ezzel ezt a hatáskört a belsőnemzeti rendelkezésnek. A szabályozók sokkal inkább egy rendszerezőjelleggel lépnek fel. A szabályzás igénybevételének a módjai (betegségi és anyasági, rokkantsági, öregségi, árvasági és özvegyi, munkahelyi balesetekkel és foglalkozási betegségekkel kapcsolatos, haláleseti, munkanélküli és családi juttatások és ellátások) képzik a változtatás tárgyát. Az adók befizetésének helyét kijelölően következetesen ezt a szabályzást folytatja itt is az Unió, tehát a járulékok befizetésének a helye mindenféleképpen a célországban történik, ahol a szolgáltatás igénybevételének a helye is van, az adott állam törvényeinek megfelelően. A kettős járulékfizetés, a kettős adóztatással egyetemben kizárt. A munkáltatók természetes társadalombiztosítási hozzájárulási kötelezettsége alkalmazottaik után továbbra is él. (A munkavállalók TB fizetési kötelezettsége az EGT tagállamokban, lásd: 3. számú tábla.) A családi pótlék kérdése Ha nem is ezen a jogcímen, de általában minden Uniós államban igényelhetőe juttatás ugyanezzel a céllal. Az összegek között akár megrendítőkülönbségek is lehetnek. Mivel egyfajta szociális juttatásról beszélünk, az állam döntheti el, ki, mikor és mekkora összegűtámogatásban részesül. Továbbra is az elsőlegfontosabb szabály, hogy a más tagállamokból érkezőjogosultakat is megillesse ez az összeg, a diszkriminációnak még a gyanúját is kizárva. Így például az a magyar, aki külföldön, de az EGT területén munkavállaló, a tagországbeliekkel azonos feltételekkel folyamodhat érte. Egy egyszerűpéldával szemléltetve, ha egy családapa egy tagországban dolgozik és vele együtt az egész család kiköltözik, akkor természetesen megszűnik a magyarországi jogosultság és a célországbeli családi pótlékra lesznek jogosultak. Az ügymenet nem automatikus, hanem az illetékes hatóságok értesítendők.

-14-



Mi történik abban az esetben, ha a család szétszakad és két országban is nyilván vannak tartva, mint családi pótlékra jogosultak? Ez esetben az itthoni pótlék jár a gyermekek után, valamint a kinti járulék folyósító intézmény felkeresi a magyarországi hatóságot, hogy megbizonyosodjon a folyósításról és ennek mértékéről. Amennyiben a támogatás magasabb lenne, mint hazánkban akkor a tagállam kötelezett a különbözet kifizetésére. Van-e lehetőség arra, hogy magyar állampolgár diszkrimináció esetén peres eljárásban az Európai Uniónál jogorvoslatot kérjen? Az EU intézményei közül többen is megbízottak a hátrányos megkülönböztetések kivizsgálására: elsősorban az Európai Ombudsmanhoz valamint az Európai Bíróság társintézményeként működő Elsőfokú Bírósághoz fordulhatnak. Az Európai Ombudsman Mindenekelőtt, az Európai Ombudsman nem foglalkozik jogerős ítéletekkel vagy lezárt ügyekkel, hanem ajánlásokat fogalmaz meg. Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság, mint jogalkalmazó szerv, a kivételt képeznek a Közösség intézményei és testületei közül, melyek nem képezhetik az Ombudsman panaszos által kezdeményezett felülvizsgálat tárgyát. Európai Bíróság A más néven Európai Közösségek Bírósága az Európai Unió legfelsőbb jogértelmezőszerve. Működési köre hasonlít az állami bíróságokhoz, feladatai közé tartozik a közösségi jog betartatásának kontrollja, közösségi szervek törvényes munkájának felügyelete és a jogi viták rendezése. A több ezer jogeset és az egyre bővülőUnió hívta életre az 1989-ben létrejött Elsőfokú Bíróságot. Ez az intézmény a közösségi állampolgárok ügyeinek minél hatékonyabb kiszolgálása miatt alakult, tehermentesítve a kizárólagosan működő Európai Bíróságot. Döntésköre meghatározott, a Bíróság társintézménye. Magánszemélyek által indított perekkel és elsősorban a nagyvállalatok közötti verseny kiegyensúlyozatlanságát érintőügyekkel foglalkozik.

-15-



BEVEZETÉS A BEVEZETÉSBEN

Szakdolgozatom

elkészítésének

alapköveként

egy

primer

kutatást

végeztem,

ami

témamegjelölésként rámutat azokra a kritikus pontokra, melyekre fel szeretném hívni az ideiglenesen vagy letelepedési szándékkal kivándorlók figyelmét. 16 pontból előzetesen belsőkonzulensemmel leegyeztetett kérdőívet állítottam össze (4. számú melléklet a Függelékben), mely a függelékben megtalálható. A kérdések két nagyobb csoportba sorolhatók. Elsőként generális témák: egy fantázianév, hogy a későbbiekben hivatkozni tudjak alanyomra, majd, életkor, szakmai tapasztalat, mely egyben részletezi az elvégzett tanulmányokat is. Ennek akkor van jelentős szerepe, ha „frissdiplomás”, pályakezdőket értékelek. Nyelvtudás, mely elengedhetetlen befolyásoló tényező. Családi állapot, hogy tisztázható legyen az érzelmi összetevők befolyásolásának mértéke. Ahogy az első oldalakon is említettem, a magyarok mobilitásának oka elsősorban hazánkhoz való ragaszkodásunk nagy mértéke. A mostani és elvárt fizetés vizsgálata során igyekeztem alanyaimat a kiköltözés gazdasági érdekeiről faggatni. A hosszú kint tartózkodás alatt végleges kitelepedést, vagy 5 évnél hosszabb idejűtartózkodást értek, melyet radikális lépésnek könyvelek el, egyfajta szakítást a hazával és a lehetetlen boldogulás deklarálását. A rövid távú, de hosszabb „utazás” számomra, inkább tapasztalat szerzésre és az anyagi javak megtöbbszörözésére utalt. Utolsó általános kérdésemmel, helyet szerettem volna biztosítani a megkérdezettnek, hogy az egyéb eddig nem említett dolgokra magától kitérhessen. Másrészről a „Mit hiányol Magyarországról?” kérdés a fent említett témákat összességében foglalta össze és egyben ki is jelölte az célország választásának okát. Következő kérdéscsoportban ország specifikus információkat igyekeztem kérdezettjeimtől megtudni. Utóbbi gondolatmenetemet folytatva, a mit hiányol idehaza kérdés ellentéteként, arra voltam kíváncsi, hogy milyen sikereket és változásokat akar látni alanyom a választott országban. A következőhárom kérdés (ottani nyelv, ország, kultúra ismerete) annak felmérésére szolgál, hogy az utazni kívánó milyen sikerrel illeszkedhet be, élheti át a kulturális sokkot és lehet minél kevésbé diszkriminálva a helyi viszonyok miatt. További két kérdéssel az eddig meglévőanyagi forrásokat igyekeztem feltérképezni. A megtakarított és letelepedésre szánt pénz mellett olykor nagyobb súllyal esik latba egy esetleg kint élőrokon, aki nem csak ideiglenes anyagi támogatásával, de felbecsülhetetlen informatív segítségével utat mutathat a bevándorlónak az elsőlépésekkor.

-16-



Külön bekezdést szentelek a következő kérdésem megmagyarázásának. A kérdőívek összehasonlító elemzése után az eredmény mintegy „Propositio”-ként szolgált. Itt szembesültem azzal, hogy a kiutazni vágyók leggyengébb pontja és ezért mobilitásuk alacsony szintjének második oka a tájékozatlanság. A kérdés a célország közigazgatási rendjére és szociális szolgáltatásaira irányul, beleértve a kiutazási, tartózkodási, letelepedési, adózási, társadalombiztosítási és nyugdíj szabályzásokat. Az elsőok, a már említett érzelmi tényező, szubjektív mivolta miatt nehezen lett volna kezelhető, ráadásul, ahogy etika tanulmányaimra is visszaemlékezek az cseng fel, hogy egy érzelmi meggyőződést csak egy másik, vele ellentétes érzelmi hatással befolyásolhatok. Diplomamunkámat mégis annak szentelem, hogy a „ratio” fegyverével szertefoszlassam azokat a tévhiedelmeket és azokat az aggályokat, melyekről az interjúk elkészítése folyamán győződhettem meg. Szakdolgozatom elektronikus változatát mind a 18 megkérdezett megkapta, annak reményében, hogy az objektív és pontos tájékoztatás támogatni fogja Őket a két célországban előforduló közigazgatási nehézségek esetén. A 18 interjút adó közül négy embert választottam ki, akik leginkább jellemezték a válaszadók közös véleményét. Országonként 2-2 véleményt fogok bemutatni a fejezetek elején. A mélyinterjúkból célom nem statisztikai elemzések és grafikonok készítése volt, hanem hogy tisztázásra szoruló kérdéseiket, problémájukat mélyebb részleteiben is megérthessem és dolgozatomban válaszokat adhassak rájuk. Másodsorban, mely szintén eltérített a statisztikai megközelítéstől, a későbbiekben megfigyelhető, hogy a problémák köre nagyon hasonló és valójában csak néhány nagyobb csoportra osztható, így nem lett volna értelme tetszetős ábrák és kimutatások elkészítésének. Disszertációm szerepe ez esetben megmaradt volna a helyzet bemutatásának szintjén, a tényleges segítségnyújtás helyett. Az interjúkat, pontosabban jegyzeteim digitális változatait szándékosan nem tettem a függelékbe. Egyrészt feltétlenül fontosnak tartom, hogy az elemzés közvetlen közelében legyenek, a könnyebb kezelhetőség érdekében, másrészt, a kérdésfeltevés és válasz logikája is azt diktálja, hogy a vizsgálandó anyag az elemzés előtt legyen.

A nevek kitaláltak, de az összes többi információ valódi. Nem egy kikozmetikázott verziót láthatunk, ezért olykor a félmondatok vagy csak egyszavas válaszok vannak. Az idézőjelben lévő szavak szó szerint lejegyzettek.

-17-



ANGLIA

Kérdőív I. Általános információk

1.

Név Tarransz Dániel

2.

Életkor 26

3.

Szakmai tapasztalat (tanulmányok) Kossuth Lajos Műszaki Szakközép Iskola. 2,5 év MALÉV - Aeroplex of Central Europe Repülőgép szerelőés műszerész Inasiskola

4.

Nyelvtudás Alapszintűangol nyelvtudás.

5.

Dolgozott-e már külföldön? Nem.

6.

Családi állapot Nőtlen.

7.

Mostani és elvárt fizetés Magyarországi fizetés: 90 ezer nettó; Anglia: 2400 Euró havonta.

8.

Hosszú- vagy rövidtávú külföldi tartózkodást tervez? Középtávú kint tartózkodás.

9.

Mit hiányol Magyarországról? Jövőmegalapozása a cél a külföldi kint tartózkodással. Családalapítás, lakáshoz jutás, egyéb feltételek megteremtése. Szakmai fejlődés hiánya – a magyar munkaadó nem tartja fontosnak a szakmai fejlődést és az állandó kvalifikációt, mert akkor a ranglétrán való feljebbjutás miatt több fizetést kellene adni. Kinti továbbképzés, magyarországi szaktanfolyamok hiánya. Nincs megfelelőés olcsó nyelvtanulási lehetőség. Kezdőfizetések alacsonyak. Nem EU színvonalú. Nagy a felelősség és ez nincs arányosan megfizetve.

-18-



Országspecifikus információk

10.

Miért pont ezt az országot választotta, mit vár ettől az országtól? Itt van Európa legnagyobb repülőgép karbantartó bázisa, ami a versenyképes bérek mellett a jövőre nézve komoly referenciával szolgálna. Pénz, pénz, pénz… 15 millió megtakarított forint a cél. Kíváncsi, hogy milyen is az élet egy igazi metropoliszban – vidéken született, most az agglomerációban él.

11.

Ismeri-e az ottani nyelvet? Nyelvtudása elég gyengének mondható, de a szakmában jól tájékozódik és hiszi, hogy a műszaki életben létezik egy univerzális nyelv.

12.

Dolgozott-e már a célországban? Nem, csak turistaként fordult meg az országban

13.

Tud-e valamit az ottani kultúráról? Ismeri és vonzónak tartja az ottani kultúrát. Együtt él a konzervativizmus és a nyitottság az országban. De inkább csak pénzszerzés a célja. Nem tetszik a klíma. Ragaszkodik Magyarországhoz. Cél a pénzügyi függetlenség most. Talán évek múltán átgondolná tapasztalatait és hosszabb időt is esetleg kint töltene, talán ott alapítana családot, hogy gyermekeinek ne kelljen a lehetetlen magyar munkaerőpiaccal megküzdeniük.

14.

Van-e vagy volt-e ebben az országban élőrokona? Nem. Viszont nagy a család és fontosnak is tartja e kötelékek ápolását. Ezt látja a hosszú távú vagy végleges letelepedés legnagyobb gátjának

15.

Rendelkezik-e megtakarított anyagi erőforrással a kinti élet megkezdésére? Már négy éve dolgozik, egy éve pedig már a szakmában inasként. Rendelkezik megtakarított anyagi erőforrással, de nem számottevő. A kinti munkát nem Internet vagy nemzetközi állásközvetítősegítségével keresi, hanem a hazai cég támogatásával, mely jó kapcsolatokat ápol a Londoni Repülőgép Karbantartási Osztállyal. Fix munkaszerződés után menne csak ki, mivel munkája annyira speciális, hogy telefonos megkeresés után is tud információt szerezni.

16.

Tisztában van-e az ottani közigazgatási renddel, szociális szolgáltatásokkal (munkavállalási, tartózkodási engedélyek, társadalombiztosítás, adózás, nyugdíj)? Segít a vállalati szervezés – itt pontos tájékoztatást kap és ott is külön ügyintézőáll rendelkezésére, melyet a kinti cég biztosít.

-19-



Véleménye szerint a helyi adók fognak rá vonatkozni. Év végi adóbevallását kint nyújtja be. Brit kasszát gazdagítja. Itthon úgy jelentené be a jövedelem adót, amennyiben egy éven belül otthoni és külföldi jövedelme is van, hogy egy angliai adóigazolást mellékelne a magyarországi bevalláshoz, bizonyítva ezzel, hogy a levonás már kint egyszer megtörtént. „Nincs kettős adóztatás”. „Csak az itt kereset bér után adóztathatnak.” Szerinte hivatalosan be kell jelenteni a munkavállalást, de nem kell külön engedély, mert közösségi állampolgár. Félév kint tartózkodás, szerinte, tartózkodási engedély nélkül is megoldható. Letelepedés, véleménye szerint, 2 év után lehetséges. TB – „valahol mindenféleképpen kell fizetni. Jövedelméből majd biztos levonják.”

Elhangzott további információk: 

Nagy verseny a belföldiekkel és külföldi bevándorlókkal együtt.



Nyelvtudása mennyire befolyásolja a kinti álláskeresést? Ha nem jönne össze a biztos munka, akkor a bizonytalanba nem próbálna bele – pénz és időhúzás szerinte. „Az Internet és más kommunikációs csatornák segítségével megoldható már a felkészülés egy hosszabb, kinti periódus eltöltésére.”

-20-



Kérdőív II. Általános információk

1.

Név Gazdag Gedeon

2.

Életkor 24 év

3.

Szakmai tapasztalat (tanulmányok) Gépész mérnök diploma (Budapesti Műszaki Egyetem), 3 hónap kötelező szakmai gyakorlat, végzettségnek megfelelőbeosztásban.

4.

Nyelvtudás Angol (Államilag elismert középfokú „C” típusú nyelvvizsga), Német (minimális szinten).

5.

Dolgozott-e már külföldön? Nem, de Erasmus program keretein belül eltöltött négy hónapot London.

6.

Családi állapot Nőtlen, 3 éve tartó kapcsolat, barátnővel együtt tervezik a kitelepülést.

7.

Mostani és elvárt fizetés 130 bruttó lenne a Magyarországon elvárt , nettó 300 ezer forintnak megfelelőEuró Angliában.

8.

Hosszú- vagy rövidtávú külföldi tartózkodást tervez? Nem gondolkodik időben, de szeretne véglegesen letelepedni barátnőjével, mivel úgy látja hazánkban reménytelen esélyekkel indulna a pályán.

9.

Mit hiányol Magyarországról? Pénz. „Vagy dolgozol, vagy alszol, sok a munka”. Átláthatatlan és zavaros politikai élet. „Magyarország, mintha szándékosan a Nyugatnak hátat szeretne fordítani”. A minőségi előírások egyre nagyobbak, de a munkára fordítandó keret egyre kisebb. Szinte belekényszerítik a műszakiakat a hibákba. A magyar mérnökszféra a tökéletességet törekszik papírra vetni, de a kivitelezőmindig rádöbbenti, hogy rossz országban álmodik. Túl nagy a felelősség a tervezőkön, mert kénytelenek elhanyagolni dolgokat, hogy beleférjenek a költségvetésbe. Ezzel szemben a minőségi elvárások, az Unió részéről egyre magasabbak. „Két tűz között vagyunk”.

-21-



„Magyarország a külsőségekre ezerszer többet akar fordítani, mindent ennek akar alárendelni, belülről meg rohad az egész”. Nem becsülik a szakképzett munkaerőt. Kicsi a munkaerőpiac, Élettér. Országspecifikus információk

10.

Miért pont ezt az országot választotta, mit vár ettől az országtól? „Anglia az Ipari Forradalom hazája, ez gépészmérnökként meg is ihletett.” Egy olyan hely ez, ami, mintha örökre száműzte volna a giccset és nagy megbecsülésben tartja a azokat, akik a technológia fejlődésének a szolgálatában állnak”. Hallomása szerint, igen magas a bérszínvonal, de ezzel egyetemben a költségek is jelentősek. Tartózkodott már az országban előtte is, közel öt hónapig, és meggyőzte az, amit látott. Tájékozódott ismerősei által a kinti munkavállalás lehetőségeiről és arról, hogy milyen esélyekkel indulhatna egy magafajta munkakereső. Visszajelzésként az fogadta, hogy az ország, mind jogalkotásában, mind pedig a bevándorlókkal szemben kifejezett moráljában támogatja az Angliában letelepedni kívánókat. Ráadásul a Magyarországon végzett mérnökök iránt kifejezetten azt lehet mondani, hogy nagy a kereslet.

11.

Ismeri-e az ottani nyelvet? Igen, az Erasmus alatt volt lehetőségre magas szinten is képezni magát. Most már csak a szaknyelvet kellene megtanulnia.

12.

Dolgozott-e már a célországban? Nem, csak tanuló volt.

13.

Tud-e valamit az ottani kultúráról? Ismeri, az angol nyelvtanulás és a diákcsere program végett. Alkalmazkodó típus, meg tudná szokni a kinti életvitelt, de mivel ez meglehetősen szabad, inkább csak a klímához kellene adaptálódni.

14.

Van-e vagy volt-e ebben az országban élőrokona? Nincs.

15.

Rendelkezik-e megtakarított anyagi erőforrással a kinti élet megkezdésére? Szülei támogatják és, mivel párjával együtt költözik ki a segély két oldalról fog jönni, így még könnyebbnek vélik majd az elindulást.

-22-


16.


Tisztában van-e az ottani közigazgatási renddel, szociális szolgáltatásokkal (munkavállalási,

tartózkodási engedélyek, társadalombiztosítás, adózás, nyugdíj)? „Mivel teljes jogú Európai Uniós tagok lettünk, ezért útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal, megkötések nélkül léphetünk be az országba.” „Szerintem a korlátlan ideig lehet itt tartózkodni, nem szükséges engedélyhez folyamodnunk és nincs bejelentési kötetezettség sem.” „Más lehet a helyzet a munkavállalással kapcsolatban. Itt valószínűleg regisztráltatni kell magunkat. Hogy egyáltalán adózni tudjunk az államnak.” Az adózás, ha más, kulcsokkal is de sávos és év végén kell bejelenteni. Véleménye szerint nem létezhet kettős adóztatás, így Nagy-Britanniának fizeti majd a személyi jövedelem adót, a társadalombiztosítást és a nyugdíjpénztárt. A letelepedésnek, szerinte, viszont más feltételei vannak, mint az ott tartózkodásnak, bizonyos időletelte után lehet csak kérelmezni. Mindenféleképpen informálódna kiköltözés előtt. De biztos benne, hogy az Internetes forrásokon túl a helyszínen és esetleges munkáltatójától kielégítőtájékoztatást kapna. Nem szeretne előre leegyeztetett munkahelyre menni, mert szerinte nagyobb a kínálat, ha a helyszínen alaposabban tájékozódik. Megfelelőnek tartja angol tudását és kellővállalkozó kedve van, hogy kockáztasson, ráadásul ha a kint tartózkodás elején nem sikerülne állandó munkahelyet találnia , megpróbálna, igaz átmeneti időre, de nem szakmájában elhelyezkedni. Segítségére vannak volt barátai, akikkel a londoni egyetemen ismerkedett meg, tehát „a hasznos tanácsok és egy ideiglenes szállás” biztos a rendelkezésére fog állni. 

Bízik a magyar oktatási rendszerben és kinti reputációjában. „Már, amikor

Erasmuson voltam, akkor észrevettem azokat az előnyeimet, amiket kihasználhatok a többiekkel szemben. Amire engem megtanított a Műszaki Egyetem, most valójában kézpénzre váltható itt. Bízok az otthon tanultakban és abban, hogy a gyakorlatias oktatás és a kötelezőszakmai gyakorlat miatt nem lesz nehéz beilleszkednem a dolgozó gépész társadalomba.”

-23-



Elemzés A bevezetésben is szemléltetésként felhozott 2. számú táblára, pillantva, kiderül, hogy NagyBritannia inkább mondható a magyar kivándorlók kedveltebb célpontjának. Tarransz Dániel 26 éves repülőgép műszerész inas is úgy döntött, hogy Londonban próbál szerencsét. Kitelepedésének első és legfontosabb indoka anyagi természetű: szeretné megalapozni jövőjét. Amikor mélyebben faggattam, hogy netán valami jövőbeli terve lenne, vagy ott szeretne családot alapítani, csak annyit vágott rá nekem válaszként, hogy „15 millió forint”. Ennyi azaz összeg, amitől úgy érzi magyarországi boldogsága és boldogulása biztosított lenne. Mostani 90.000 forintos fizetése, szerinte „bagatel”, a kinti 2400 Euróhoz képest. „Magyarországon nincs megfizetve a felelősségvállalás. Emberek életei múlnak rajtunk és tudásunk egyedi az országban. Az a baj, hogy sajnos a piac is, ahol ezt el tudjuk adni, ezért tart, sajnos, ott a fizetésünk, ahol!” Nem szívesen költözik el az országból és meg is nyugtat, hogy még 100 forintnál sem akarja többel meghaladni a 15 milliós álomhatárt. „Nagy a család és még a magyarországi távolságokat is nehezen viselem szeretteim és köztem.” A beszélgetés folyamán még egy fontos és meglepőinformációhoz jutottam hozzá. Nem készpénz, de könnyedén arra váltható egy másik dolog, ami miatt mégis megéri Dánielnek kimenni: a „licensz”. Magyarországon a MALÉV Start és Heavy Maintenance szolgálata valamint az itteni Lufthansa Technik képviselet dolgozóinak mind licenszel, vagyis minősített, meghatározott periódusonként lejáró szakszolgálati engedéllyel kell, hogy rendelkezzenek. Dániel, ahogy magyarázza ez a képesítés, tanfolyammal együtt „milliókat” ér, ez a fizetés állandó meghatározója. A MALÉV leányvállalata, az ACE (Aeroplex of Central Europe) kényesen figyel az egészséges egyensúlyra, hogy pont annyi minősített szerelő, „AVIATA” (elektroműszerész), interiőrös, lemezes, sárkányidom karbantartó és egyéb alkalmazott legyen, amennyi képes eltartani a céget. Ezek az engedélyek a horizontális megoszlás mellett vertikálisan is tagolnak. Mármost, ha valaki feljebb jut a ranglétrán, akkor az ugye egyszer költség a tanfolyam, a vizsga és utána a későbbi emelt fizetés, ezért az ACE szándékosan visszatartja a fejlődés lehetőségét és inkább a külföldi kvalifikációt támogatja. Londonban található Európa egyik legnagyobb karbantartó bázisa is, ami Dánielnek a versenyképes fizetés, „licensz” mellett hatalmas referenciával szolgálna egy újabb külföldi munka esetén. -24-



Probléma viszont a nyelvtudás. Sajnos, Dánielnek akár a mindennapi életben problémái adódhatnak. Angolul csak a szakmában boldogul el, melyet már inaséveitől kezdve tanul, de e hétköznapi fordulatokat nélkülözőnyelvtudás könnyen kevésnek bizonyulhat a boldoguláshoz. Belemerülve a beszélgetésünkbe kiderült, hogy a Ferihegyen dolgozó szerb munkások már-már kezdik kiszorítani egyes területekről a magyar munkaerőt. „Beosztanak akár négy-öt szerb vendégmunkást is egy aláírásra jogosult alá, utána meg a felső-vezetés elvárja, hogy írjuk alá a munkájukat, mert nekik nincs „szakszó”-juk. Nem győzzük ellenőrizni és kijavítani őket, pedig jobban tesszük, mert az aláírásunkkal teljes felelősséget vállalunk értük.” Inkább Nyugatabbra menekülnek az ambiciózus, biztonságot kedvelőés jól keresni vágyó repülőgép szerelők, mert itt még versenyképesek bérköveteléseik. A MALÉV általában fix munkaszerződésekkel szokott megállapodni a British Airways-szel, de több példa is volt a magán kitelepülésre. Dániel javaslatára mindenkinek ajánlom a következő fejezet áttanulmányozását, mert „rengeteg a figyelmetlenség a cégek közötti szervezésben, amit lehet csak az adóbevallások utáni APEH-es behívó után tudunk meg.” –mesélte. „A cégek általában gondoskodnak a tartózkodási és munkavállalási engedélyekről, ez így kényelmes, ráadásul a munkakereséssel sem kell küszködnünk, a biztosba megyünk ki. Ellenben, ekkor sose tudhatod meg mennyiért is vagy eladva és mennyit nyerészkedik rajtad a cég.” Sokan hajlandóak Európai Uniós munkaközvetítő, úgynevezett fejvadász cégek segítségét kérni, mert félnek felvállalni a munkakeresési időszak kockázatait.

Negyedik riport alanyomként Gedeont választottam, aki a Műszaki Egyetemen végzett „friss diplomás”. Gépészmérnökként végzett és már bele is kóstolt a szakmába, mert elvégezte az egyetem által kötelezően kiírt szakmai gyakorlatot, ráadásul majd félévet tartózkodott korábban Nagy-Britanniában, egy ERASMUS diákcsere program keretein belül. 24 éves és barátnőjével, kivel már 3 éve komoly kapcsolatban vannak, szeretne kiköltözni, szándékai szerint tartósan, akár véglegesen letelepedni. Szakmai gyakorlatának leteltekor a cég állandó, 8 órás állást biztosított volna Gedeonnak, körülbelül 130.000 forint nettó kezdőfizetéssel. Ekkor jutott arra az döntésre, barátnőjével együtt, hogy szerinte lebecsmérlőez az ajánlat, bár Magyarországon vele együtt végzett társai sem számíthatnak ettől lényegesen jobb ajánlatokra. Hazájával szembeni problémái között megjelenik a politikai vonal is. Véleménye szerint nem elég nagy a politikai biztonság, de elsősorban őis a bérszínvonalak elképesztően alacsony szintjéről

-25-



beszél, akárcsak alanyaim mindegyike. Véleménye megegyezett Istvánéval, miszerint a magyarországi minőségi kivitelezés már a múlté. Csak a kinézet, a „dizájn” számít, az hogy mennyire praktikus és időtálló, az annál kevésbé. A keret egyre kisebb, amiből ki kell jönni és a hazai bürokrácia soha nem látott lassúsággal működik. Ahogy Dániel is vélekedik, Gedeon is a felelősség megfizetését hiányolja. „Ráadásul, hagyján, hogy nem fizetik meg, még a rendelkezésre álló időis kevés, hogy az engedélyezési procedúrákra tartogassuk az időt.” - mondta. Ezenkívül az uniós minőségi elvárások nyomását is érzi. Így, hogy két tűz között vannak: kivitelezőés minőségellenőr, a kapkodás előbb vagy utóbb hibához vezet. Tisztában van, hogy Anglia, mennyire nyitott a képzett mérnöki munkaerőbefogadására és egyáltalán milyen pozitív az a morál, ahogyan az újonnan betelepülőket fogadják. Angliát, nem csak képekből ismeri, hanem Erasmuson itt töltött tanulmányiból is, ráadásul helyi barátokat is szerzett, akik szívesen állnak segítségére. „Párommal együtt szeretnénk kitelepülni, így még könnyebb lesz, mert egyrészről könnyebben tehetjük majd túl magunkat érzelmi oldalról, másrészről nagyon sok költséget eloszthatunk és a támogatás is így, hála szüleinknek két oldalról érkezik majd.” Itt szeretném hangsúlyozni a diákcsere programok hatalmas segítségét egy ilyen ötlet bátorításában és támogatásában. Ezen 5 hónapnak hála, Gedeonnak nem csupán könnyebb lesz az akklimatizáció és szinte nem lesznek nyelvi nehézségei, de lehetősége volt felmérni a kinti munkaerőpiacot, és olyan barátokat szerzett, akik ismereteikkel és esetleges kezdeti segítségükkel hatékonyan támogathatják őket. Gedeonnal folytatott beszélgetésem során egy elszánt és magabiztos emberrel ismerkedhettem meg, aki hátterét pontosan ismerve, nem fog félni egyedül nekivágni a munkakeresésnek és biztos vagyok benne, hogy nagy sikerrel fogja véghez vinni. A helyi közigazgatási és közösségi jog szabályozta területeken közepesen tájékozott volt, de amiben nem volt biztos azt tudta, hogy hol keresse. Ettől függetlenül ajánlom munkám figyelmébe.

-26-



Beutazás 2004. májustól teljesen liberalizált ír, brit és svéd munkaerőpiacot nem rengette meg a keleti bevándorlási hullám. Nagy-Britanniában 2004. május 1-je és 2005. június 30-a között a nyolcak összesen 232 ezer munkavállalója regisztráltatta magát - 30 százalékuk nem hazulról érkezett, hanem már az ottani feketemunka világából iratkozott át a legális szférába. Több mint 80 százalékuk 18 és 34 év közötti, s mindössze 2 százalékuknak van gyermeke. Szociális támogatást - pedig sokan ettől tartottak - csak elenyészőszámban igényeltek. Nagy-Britanniában nem keltett feszültséget a munkaerőpiac megnyitása. Éppen ellenkezőleg: rengetegen áramlottak a hiányszakmákba, illetve a magas képzettséget igénylőállásokba. Bizonyos sajtóforrások arról számolnak be, hogy jelenleg a brit szálloda és vendéglátóipar, a mezőgazdaság, az építőipar, az egészségügy és az oktatás küzd a legégetőbb munkaerőhiánnyal. A bevándorlók preferálják a skóciai ill. a máris túlterhelt Londonon kívüli elhelyezkedést is. Az Európai Unió közösségi jogalkotása 2004. május elsejétől a magyar állampolgárok számára is szabaddá tette a beutazást munkavállalás céljából. A beutazók érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel az „EU Nationals” feliratú folyosón haladhatnak át a határállomásokon. A bevándorlási tisztviselők csak az okmányok valódiságát ellenőrizhetik, a határátlépőbirtokában levőkézpénzre vonatkozó kérdéseket nem tehetnek fel. A belépés megtagadása csak az alábbi indokok alapján felel meg az Európai Uniós szabályoknak: közrend, közbiztonság, közegészségügyi okok. A, Közrendi ok Megtagadható, például két évnél hosszabb időtartamra büntetett, illetve súlyos bűncselekményt elkövetőszemélyek beutazása, de az ennél rövidebb idejű, illetve nem súlyos bűncselekményt elkövetőktől a beutazás nem tagadható meg. A büntetett előélet nem kizáró ok. Nagy-Britanniából kitoloncoltaknak egy brit nagykövetség által kiállított „kitotloncolási határozat (Deportation order)” visszavonás a kérvényezése szükséges. B, Közbiztonsági ok Alkoholfüggőség, csavargás, elmezavarodottság (delírium, hallucináció), súlyos elmebetegség, kábítószer függőség.

-27-



C, Közegészségügyi ok Súlyos fertőző betegségek (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 1951. évi 2.számú Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatában felsoroltak szerint: himlő, kolera, pestis, sárgaláz, tifusz, tüdőkötőér tuberkolózis, szifilisz, HÍV pozitív személyek beutazása nem tiltott, de kezelésüket a brit társadalombiztosítás nem fedezi.) Kivételek a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása alól A szerződés 39. cikk (3) bekezdése értelmében a közrend, a közbiztonság, és a közegészségügy védelmében korlátozható a munkavállalók (személyek) szabad mozgása, tartózkodása. Erre a rendelkezésre nem csak tagállamok, hanem magánszemélyek is hivatkozhatnak. Azonban, ezeket az indokokat nem szabad gazdasági célokra felhasználni (például a munkanélküliség csökkentése, növekedésének mérséklése)-, valamint a közrend vagy közbiztonság érdekében hozott intézkedéseknél kizárólag az érintett egyén személyes magatartása a mérvadó. Idekapcsolódik a Van Duyn ügy. Yvonne Van Duyn holland állampolgárságú hölgy az Egyesült Királyságba utazott abból a célból, hogy a Szcientológiai Egyháznál állást vállaljon. Ezt a szervezetet a brit kormány társadalmilag károsnak tekintette, bár ez a megítélés jogi korlátozásokban nem öltött testet. A hölgyet a brit hatóság nem engedte belépni az országba, arra hivatkozva, hogy a negatív megítélés alá esőSzcientológiai Egyháznál kíván dolgozni. Ezt a döntést Van Duyn megtámadta a Szerződés 48. (jelenleg 39.) cikkére, a Tanács 1612/68/EGK rendeletére és a Tanács 64/221/EGK irányelvére hivatkozva. Az Egyesült Királyságban – bár a belügyminiszter a parlamentben kinyilvánította a kormány határozott megítélését, miszerint a Szcientológiai Egyház társadalmilag káros - jogszabály nem tartalmazott a szervezet működését korlátozó rendelkezést. Vagyis nem volt jogellenes. Egy másik tény, hogy a saját állampolgárok számára az illetőszervezetnél a munkavállalást nem tiltották, és nem is akadályozták. További nehéz kérdés, hogy a „szervezethez tartozást” lehet-e személyes magatartásnak minősíteni. A Bíróság végül mindhárom problémát a felperes ellenében oldotta meg. Az előzetes döntés szerint a magatartás értékelésének időpontjában fennálló elkötelezettség, amelybe beletartozik a szervezet céljaival való azonosulás, és részvétel annak tevékenységében, a személyes tevékenység fogalma körébe vonható. A jogi szabályozás hiányával kapcsolatban a bíróság kijelentette:

-28-



„19. …abban az esetben, ha a megfelelőtagállami szervek világosan meghatározták álláspontjukat egy bizonyos szervezet tevékenysége tekintetében, és azt társadalmilag károsnak minősítették, adminisztratív intézkedéseket foganatosítottak velük szemben, a tagállamtól nem lehet megkövetelni, hogy a közrendre hivatkozást megelőzően nyilvánítsa jogellenesnek az illetőtevékenységet, amennyiben az adott körülmények között az nem tűnik célszerűnek.” A jogba foglalás elmaradását tehát az egyértelműnyilatkozat, a hatósági gyakorlat és a tagállam célszerűségi megfontolása megfelelően ellensúlyozta. A tényt, hogy a tagállam saját állampolgárai korlátozásmentesen vállalhatnak munkát a Szcientológiai Egyháznál, míg a külföldiek ebben korlátozhatók, a Bíróság egyrészt a közrend fogalmának szokatlanul rugalmas felfogásával, másrészt szintén szokatlan módon, a nemzetközi jog alapelvének felhívásával igyekezett a közösségi joggal összeegyeztethetőnek minősíteni. „18. …alá kell húzni, hogy a közrend fogalma a Közösségben – különösen, amikor a munkavállalók szabad mozgása alapvetőelve korlátozásának igazolásául szolgál – nem határozható meg egyoldalúan az egyes tagállamok részéről. Anélkül, hogy ez a meghatározás ne lenne alávetve a közösség intézményi kontrolljának. Mégis, azok a körülmények, amelyek indokolhatják a közrendre való hivatkozást, országonként és időszakonként eltérőek lehetnek, és ezért ezen a területen a tagállami szervek diszkréciója számára a Szerződés keretei között teret kell engedni. […] 22. továbbá a nemzetközi jogi alapelv – amelytől a tagállamok egymás közötti viszonyában az EGK Szerződés sem tekinthet el - , hogy egy állam állampolgáraitól nem tagadhatja meg a területére való belépés és tartózkodás jogát.” Király Miklós az ítélet kritikájában felveti, hogy: „… az Európai Bíróság – figyelemmel az egyes tagországok különbözőerkölcsi, kulturális, politikai, és vallási hagyományaira – nem kísérlete meg a közrend fogalma mögött meghúzódó értékítéleteket közösségi szinten egységesíteni, hiszen erre nem nyílott volna tényleges lehetőség.” Amint Király Miklós felhívja a figyelmet, a bíróság az ítéletben egyetértőleg hivatkozik az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről Szóló Egyezmény rendelkezéseire 8.,9.,10.,11., cikkek -, melyek szerint nem lehet a nemzetbiztonságra, illetve a közbiztonságra -29-



hivatkozva jobban korlátozni az alapvetőjogokat, mint amennyire egy demokratikus társadalomban szükséges. Az Európai Bíróság egy 1982-es ítéletétől fogva úgy tűnik, hogy némileg megváltoztatta felfogását a közrendre hivatkozó korlátozásokkal kapcsolatban. Az Adoui and Cornuaille ügyben már egyértelműen a diszkriminációmentességre helyezte a hangsúlyt, mondván, hogy: „ más tagállamok állampolgárainak magatartása nem minősül kellően súlyos veszélyeztetésnek, ha ugyanaz a magatartás tagállami állampolgárok részéről nem részesül represszív elbánásban, vagy nem kerül sor más tényleges és hatékony, ezen magatartással szembeni küzdelmet célzó eszköz igénybevételére.” Tartózkodási engedély A magyar állampolgárok az alábbi feltételek teljesítése esetén 2004. május elsejétől kezdődően már korlátlan ideig tartózkodhatnak Nagy-Britanniában: A, Igazolt munkaviszonnyal rendelkeznek. B, Igazolhatóan rendelkeznek maguk és családjuk megélhetéséhez szükséges pénzzel, azaz önfenntartók, nem igényelnek szociálpolitikai támogatást. Az ilyen igazolás céljából elfogadható egy brit bankszámla vagy egy brit címre történő rendszeres külföldi átutalás, mely bankszámlakivonattal igazolható. Amennyiben valaki Nagy-Britanniában él és dolgozik nem szükséges rendőrségi bejelentkezés, mivel nincs kötelezőlakcím bejelentési kötelezettség és lakcímnyilvántartás. Tartózkodási engedélyre és személyi igazolványra sincs szükség. Hosszabb ideje az Egyesült Királyságban tartózkodók 2004. május elsejétől nem szükséges regisztráltatni magukat, mert automatikusan uniós munkavállalóknak minősülnek azok, akik, több mint 12 hónapja jogszerűen, munkavállalási engedéllyel (Working Visa) Nagy-Britanniában tartózkodnak. Azok a magyar állampolgárok, akik korábban „illegálisan” érkeztek 2004 májusától már nem minősülnek illegális ott tartózkodóknak. A későbbiekben igényelt kedvezmények szempontjából tartózkodási idejükbe csak a 2004. május elsejétől számítandó periódus vehetőfigyelembe.

-30-



Munkavállalás Hazánk csatlakozásától kezdődően a magyar állampolgárok munkavállalási jogát nem korlátozzák, így az állampolgárok munkakeresés céljából is jogosultak a tartózkodásra. Abban az esetben, ha sikerült megfelelőmunkát találniuk, be kell jegyeztetni a munkáltatót, a munkavégzés helyét és a munka jellegét, melyről a hatóságok igazolást állítanak ki. A tanács 68/360/EGK irányelve és a munkát keresők Az irányelv elsősorban azokra vonatkozik, akik munkát vállalnak egy másik tagállamban. Szó esik azokról, akik akaratuk ellenére – elbocsátás, betegség, baleset miatt - maradnak munka nélkül. Elfogadottá vált, hogy a három hónapnál nem hosszabb tartózkodást ilyen esetben még el kell tűrnie a tagállamnak. Mi a helyzet az ennél hosszabban munkát keresőkkel, kiutasíthatók-e a tagállam területéről? Ez a kérdés merült fel az Antonissen ügyben. Antonissen belga állampolgár volt, aki 1984-ben érkezett az Egyesült Királyságba, ahol sikertelenül próbált munkát találni. Miután letöltötte kábítószerrel összefüggésben rá kirótt börtönbüntetését, a belügyminisztérium a kiutasításáról határozott. Az ügyben benyújtott fellebbezése elutasítását követően a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Egyik ellene felhozott érv az volt, hogy egy közösségi állampolgárt akkor illet meg a tartózkodás joga, ha igazolja, hogy alkalmazásban áll, vagy fog állni. Az Európai Bíróság másként értelmezte ezt a jogot: „ 13. A 48. (3) cikket úgy kell értelmezni, mint amely - nem kimerítően - felsorol bizonyos jogokat a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatban, amely jog magában foglalja a tagállamok állampolgárainak jogát a szabad mozgásra másik tagállam területén, és hogy munkakeresés céljából ott tartózkodjanak. [….] 21. A közösségi jog nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a közösségi állampolgár mennyi ideig tartózkodhat munkakeresés céljából egy másik tagállamban. Az a hat hónap, amit az alapügyben érintett tagállam joga biztosít, nem tűnik elégtelennek arra, hogy az érintettek megtegyék a szükséges lépéseket – tekintettel az illetőállampolgárok szakképzettségére is - annak érdekében, hogy alkalmazást találjanak. Ebből következik, hogy

-31-



(a hat hónapos időtartam) nem veszélyezteti a szabad mozgás elvének tényleges érvényesülését. Mindazonáltal, ha ezen időtartam lejárta után az illetőszemély bizonyítja, hogy továbbra is állást keres, és hogy valódi esélye van arra, hogy alkalmazás, nem utasítható ki a tagállam területéről. „ Az ítélet 21. pontjának utolsó mondata különösen nagy jelentőségű, hiszen a munkavállalásra esélyt bizonyító tagállami állampolgárt a tagállamból akkor sem lehet kiutasítani, ha a munkakeresésre a tagállamban meghatározott időeltelt. A magánvállalatokon kívül az állami szektorban is megnyílt a lehetőség a munkavállalásra, de bizonyos állások, például az államapparátusban, fegyveres erőknél, csak a brit állampolgárok számára kerülnek meghirdetésre. A magyar állampolgárok az eddigiektől eltérően már heti 20 óra feletti, akár korlátlan óraszámban

is

dolgozhatnak,

de

ez

esetben

feltétlenül

regisztráltatni

kell

magukat

munkavállalókként. Munkavállalói regisztráció, igazolvány kiállítása Bár a munkavállalók szabad mozgását illetően nincs korlátozás, az új tagállamokból érkezők számára bevezették a regisztrációs rendszert (Worker Registration Scheme), hogy ezúton kövessék az uniós bővítés munkaerőpiaci hatásait. Bizonyos társadalombiztosítási jogszabályok is módosításra kerültek, hogy ezúton korlátozzák a rászorultságon alapuló kedvezmények igénybevételét. Az illegális munkavállalók alkalmazásának megakadályozására sor került a vonatkozó jogszabályok módosítására, például a munkaadók által ellenőrizendődokumentum fajták tekintetében. Az

„A8”-akból

(Cseh

Köztársaság,

Észtország,

Magyarország,

Lettország,

Litvánia,

Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia) érkezett munkavállalóknak munkába lépésüket követően egy hónapon belül regisztráltatni kell magukat a Belügyminisztériumnál. E követelmény alól csak a Máltáról és Ciprusról érkezettek a kivételek. A Munkavállalók Nyilvántartó Rendszerébe (WRS) való bejelentkezés illetéke 50 GBP. A tartózkodási jog megszerzéséhez megszakítás nélkül 12 hónapon keresztül kell alkalmazásban lennie az „A8” országokból érkezett munkavállalóknak. Megszakítás esetén 30 napon belül új munkát kell találni és ismét nyilvántartásba jegyeztetni magát. Egyetlen alkalommal a „WRS”-be történőelsőnyilvántartásba vételkor kell regisztrációs díjat fizetni. Ugyanekkor, egy Belügyminisztériumnak címzett levelet kell elkészíteni az alábbi adatokkal: munkavállaló neve, címe, születési helye, munkaadó neve és központjának címe, -32-



munkakezdés kelte, plusz két útlevélkép és 50 GBP illeték. A levélhez az eredeti útlevél vagy személyi igazolvány mellett egy munkáltatói levelet is csatolni kell, melyben a munkaadó nyilatkozik arról, hogy a munkavállaló mely napon kezdte meg a munkavégzést és arról, hogy a havi jövedelme eléri-e a minimálbért. (Ez jelenleg 22 évnél idősebbek esetében 4,50 GBP/óra, 1822 éves munkavállalók esetében 3,80 GBP/óra.) A rendszer az A8-akból érkezőazon munkavállalókra vonatkozik, akik:  2004. május elsején vagy azután helyezkednek el új állásban;  engedély nélkül dolgoztak az Egyesült Királyságban május 1. előtt;  rövidtávon vagy ideiglenes alapon vállalnak munkát;  diákok és emellett munkát is vállalnak. A Regisztrációs Munkavállalói Igazolványt (Registration Card) és a regisztrációs igazolást (Registration Certificate), mely igazolja, hogy a munkavállalót nyilvántartásba vették a kérelemben szereplőmunkaadó alkalmazottjaként, a hatóság a fentiek ellenőrzését követően, 2-7 napon belül állítja ki. Aki több helyen is munkát vállal, minden munkahelyén külön regisztráltatnia kell magát. A fenti igazolásokat az útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal együtt a hatóság postán küldi el a munkavállalónak. Mivel a munkavállalói igazolvány 12 hónapra érvényes, aki ezen belül változtat állást ismételten igazolásért kell folyamodnia. 12 hónapos jogszerűmunkaviszony elérésével - ami több egymást követő, rövidebb munkaviszony révén is megszerezhető, ha a regisztrált munkaviszonyok között az egy év alatt nem telik el összesen több mint 30 nap „munkakeresési” idő - a munkavállaló jogot szerez az Európai Gazdasági Térség állampolgárainak járó tartózkodási engedélyre, illetve valamennyi jogra, így például megszűnik regisztráltatási kötelezettsége is. Az egyéni vállalkozók (Self-Employed Persons) Mivel az EGT országok vállalkozóival azonosak a csatlakozó országok egyéni vállalkozóinak jogai ezért, nem kell az alkalmazottak számára előírt módon regisztráltatni magukat (kivéve, ha szüneteltetik gazdasági tevékenységüket, tartózkodási jogalapjuk megszűnik, nem önfenntartók vagy nem regisztrált munkavállalók). Évente 320 ezer „sole trader” vagy „freelancer”, azaz egyéni vállalkozó jelenik meg NagyBritanniában.

Vannak

tevékenységek,

melyekhez

a

nyilvántartásba

vételt

megelőzően

önkormányzati hozzájárulást is be kell szerezni. Ilyenek például az éttermek, gyermekfelügyelők, taxisok, utcai árusok. Bizonyos vállalkozások lakásban történőüzemeltetése is önkormányzati -33-



engedélyhez kötött. A vállalkozónak a beindítás után 3 hónapon belül kell bejegyeztetni magát az adóhivatalhoz (Inland Revenue). Nagy-Britanniában több kis- és középvállalkozásokat segítő tanácsadó álla az egyéni vállalkozók rendelkezésére Szakképzettség elismerése Az Európai Unió tagállamaiban két fontos hálózat segíti a megszerzett képzettség elismertetését egy másik országban. Az egyik az ENIC, az Európai Információs Központok, a másik a NARIC, a Nemzeti Képzés - Elismertetési Információs Központ. A brit munkaerőpiacon a jelentkezők egy részének képzettségét automatikusan elfogadják, de vannak olyan szakipari területek is, ahol csak a magyar hatóságok igazolása mellett adnak felmentést nemzeti szakvizsga letétele alól. Ezekre vonatokozó információt a különbözőtárcák (Kereskedelmi és Ipari, Munka és Nyugdíjügyi) tájékoztatóiból lehet szerezni. Az EU tagországok egyetemi és főiskolai képzési követelményeinek közelítése megoldást adhat a felsőfokú képzést igénylőszakmák esetén. (Eddig az Unión belül hét szakágazati iránymutatót sikerült összeállítani - az egészségügyi, állategészségügyi és építészeti terület szakmáira vonatkozóan.). A munkavállaló képzettségének minősítését szakmai tanácsok, kamarák és egyéb fórumok végzik. Jelenleg legalább 100 szakma gyakorlása engedélyköteles, mely esetenként külön díj térítése és az előírt bemutatandó okmányok mellett lehetséges. A működési engedéllyel rendelkező munkavállalók a későbbiekben a brit munkavállalókkal azonos továbbképzési kötelezettségek kell, hogy eleget tegyenek, az anyagi vonzatokkal együtt. Az Adó és Társadalombiztosítási azonosítószám (National Insurance Number) A Nagy-Britanniában munkát keresők számára az egyik legelső lépés az adózás és társadalombiztosítási jogosultságot igazoló, úgynevezett „National Insurance” (NI) szám kiváltása. Az NI számot csak az adóhivatal állíthatja ki. A kiállítás feltétele a kérelmezőszociális hátterét felmérőinterjú, amelyet az adóhivatal bizalmas beszélgetés formájában, szűk körben bonyolít le. Amennyiben a munkavállaló igényli, tolmács biztosítására is sor kerül. Az igényléshez benyújtandó okmányok a társadalombiztosítási szám kiváltásának céljától is függenek. Minden okmányt eredetiben, amennyiben azok nem angol nyelvűek, hiteles fordítással ellátva kell benyújtani. Esetenként bizonyos okmányokat az adóhivatal az ügyintézés idejére benntart, de ezek átvételéről elismervényt állít ki.

-34-



 Ezek: útlevél, személyi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, valamint  alkalmazotti munka esetén: fizetési kimutatás, munkaadói levél, munkaszerződés, az esetleges munkaközvetítőiroda elérhetőségei,  egyéni vállalkozó esetében: számlák, a könyvelőtől és az ügyfelektől származó levelek, a Schedule D adóbevallási formanyomtatvány. Adózás5 A jövedelemadót az Egyesült Királyságban is a munkáltató vonja le a dolgozó béréből: a munkába álláskor egy fix összeget von le, bejelenti az alkalmazottat az adóhivatalnál (egy ún. P46 sz. nyomtatvány beküldésével), majd ezt követően már az adóhivatal által megállapított és kiküldött személyes adókulcs alapján végzi a további adóelőleg-levonást. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató egy P45 jelzésű3 példányos adókimutatást ad ki a távozónak, aki az 1. példányt megtartja, a 2. és 3. oldalt (példányt) pedig majdani új munkáltatójának adja le. A pénzügyi év végén (április 5.) a dolgozó egy P60 jelűnyomtatványon kimutatást kap éves jövedelméről és a tőle az év során levont adóelőleg mértékéről. Több párhuzamos munkahely közül csak egy alkalmazza a személyes adókulcsot, a többi munkaadó fix százalékot von le a fizetésből. Az egyéni vállalkozóknak éves adóbevallást (income tax self-assessment) kell készíteniük. Az egyéni vállalkozóknak éves bevételüktől függően társadalombiztosítási hozzájárulást (National Insurance Contribution – NIC) kell fizetniük. (Az átlagos - Class2 - NIC 2004/2005-ben 2, 05 GBP/hét, de 4.745 GBP feletti éves nyereség esetén már Class4 kategóriájú TB járulék esedékes.) Az évente 58 ezer GBP forgalmat meghaladó vállalkozások áfát (az árúk és szolgáltatások többségében 17,5%) kötelesek felszámolni ügyfeleiknek, amelyet a vám- és illetékhivatalnak (HM Customs and Excise) kell megküldeni. Társadalombiztosítási jogosultság A Nagy-Britanniában élők széles körűszociális juttatásokban részesülhetnek. Ugyan egyes juttatások csak a társadalombiztosítási járulékot és egészségbiztosítást fizetődolgozók részére járnak, vannak a jövedelemviszonyok és a rászorultság alapján igényelhetőtámogatások is. A 5

Embassy of the Republic of Hungary, United Kingdom, London http://www.huemblon.org.uk

-35-



jogszerűen és tartósan itt tartózkodó munkavállalók, egyéni vállalkozók és önfenntartók is jogosultak állami egészségügyi ellátásra és gyermekeik állami iskoláztatására. Az átmeneti időszak kezdetétől, öt év időtartamra, egyes szociális juttatások igénybevételét feltételekhez kötötték annak érdekében, hogy fenntartható maradjon az eddigi társadalombiztosítási és munkaerőpiaci rendszer, miután megindult az újonnan csatlakozó országokból a munkakeresők áradata. A rászorultság alapú szociális juttatások igénybevételéhez bizonyítani kell, hogy az igénylő életvitel szerűen tartózkodik a tagállamban. A kérelmezőnek egy „Életvitel SzerűTartózkodási Teszt” (Habitul Residence Test, HRT) során kell bizonyítania, hogy ez Egyesült Királyságot választja letelepedési helyéül. A Társadalombiztosítási Hatóság egy osztálya, az úgynevezett „Job Centre”, elvileg minden szociális segélyért hozzá forduló kérelméről, interjú során dönt. A mélyinterjú alatt az alábbi kérdéskörök kapcsán gyűjtenek információt.  Hogy az illetőönszántából, megtelepedés céljából tartózkodik-e az országban?  Van-e otthonalapítási szándéka,  Az ingóságok ideköltöztetése.  A lakóhely még kiérkezés előtti lefoglalása.  A családtagok áthozatalának szándéka.  Az új országhoz fűződőérzelmi kötődést tanúsít-e?  Mi ideérkezésének oka, célja, milyen a tervezett itt-tartózkodás hossza, folyamatossága?  A kérelmezőmely országokban lakott korábban és mennyi ideig.  Milyenek a munkához jutási kilátásai.  Van-e stabil munkahelye?  Milyen jellegűmunkát tud végezni.  Általában milyen elképzelései vannak a jövőre vonatkozóan. Az alacsony jövedelmű, alkalmazottként regisztrált munkavállalók az alábbi juttatásokra lehetnek jogosultak:  az ún. "dolgozói juttatásokra" (in-work benefits), -36-



 a családi pótlékra (Child Benefit),  lakbérpótlékra (Housing Benefit),  önkormányzati adófizetési kiegészítésre (Council Tax Benefit). Az állásokat elvesztő, megelőzően, legalább 12 hónapig regisztrált munkaviszonyban lévők az alábbi rászorultság alapú juttatásokat kérelmezhetik:  jövedelemszint alapú munkanélküli segélyre (income-based Jobseeker’s Allowance),  jövedelem-kiegészítésre (Income Support). Amennyiben bizonyíthatóan folyamatosan munkát keresnek, lakbérpótlékra és önkormányzati adófizetési kiegészítésre is számíthatnak. Az állásokat elvesztő, megelőzően 12 hónapnál rövidebb munkaviszonnyal rendelkezők, önfenntartónak minősítendők, tehát, nem jogosultak rászorultság alapú juttatásra. Az egyéni vállalkozók az alkalmazottakkal azonos juttatásokra jogosultak, amennyiben alacsonyabb jövedelmi kategóriába esnek. Amennyiben szolgáltató tevékenységük megszűnik, tartózkodásuk jogalapja önfenntartóvá válik, így támogatásra nem jogosultak. Az álláskeresés céljából érkezőknek önfenntartóknak kell lenniük a tartózkodási jogalaphoz, tehát nem jogosultak juttatásokra. Ugyanígy önfenntartóként kezelik, ezért rászorultság alapú segélyre nem jogosultak azok, akik nem munkavégzés céljából (például tanulók és nyugdíjasok) érkeznek Nagy-Britanniába, vagy nem találnak munkahelyet. A jogszerűen itt dolgozó csatlakozó országbeliek családtagjai (házastárs, 21 év alatti gyermek, eltartott egyenes ági felmenőrokon) szintén jogosultak rászorultság-alapú juttatásokra. Ha a gyermek 16 vagy 19 éves kor alatti és nappali tagozatos tanuló, a szülők igényelhetnek családi pótlékot és gyermekek után járó adókedvezményt. A 19 éves kor feletti, 21 évnél fiatalabb eltartott gyermek saját jogon igényelhet rászorultság-alapú juttatásokat. Egyéb juttatások  Betegség alatti kötelező fizetés (Statutory Sick Pay) jár a brit munkaadók alkalmazásában álló csatlakozó országbelieknek is. Ennek híján a beteg a lábadozási idő alatt jövedelem-kiegészítést igényelhet.

-37-



 Kötelezőanyasági, ill. apasági fizetést (Statutory Maternity, ill. Paternity Pay) a csatlakozó országok regisztrált munkavállalói szintén igényelhetnek.  A súlyos munkaképtelenségi segély (Disability Living Allowance), illetve a gondozási segély (Attendance Allowance) az általános jogosultsági kritériumok szerint kérelmezhető. A szabályozás szerint a dolgozónak igazolnia kell a korábban befizetett társadalombiztosítási díjak megfizetését, amennyiben járulékfizetéshez kötött szociális juttatást igényel. Abban az esetben, ha a munkavállalás céljából Nagy-Britanniába érkező, hazájában (csatlakozó ország) munkanélküli segélye jogosult, kérvényezheti, hogy azt neki a helyi valutában, GBP-ben kifizessék, amennyiben igazolni tudja folyamatos munkakeresését. A segély folyósításának maximális ideje három hónap. Egyéni vállalkozó is kaphat munkaképtelenségi (Incapacity Benefit) segélyt, ha igazolni tudja, hogy a társadalombiztosítási járulékot befizette. Azok a munkavállalók, akik megfelelőigazolásokat tudnak benyújtani arról, hogy rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, mely lehetővé teszi kölcsön visszafizetését, úgynevezett válság kölcsönhöz is hozzájuthatnak (Crisis loan). A jelenleg fennálló segélyezési rendszer esetleges átalakítását is kilátásba helyezték a brit hatóságok, a csatlakozó országokból érkezőúj munkavállalók számának a függvényében. Egészségügyi ellátás. Az Állami Egészségügyi Szolgálat (National Health Service, NHS) biztosítja az ingyenes orvosi ellátást a munkaviszonyban álló, munkát kereső, valamint ezek családtagjai vagy itt élő önfenntartók számára. A megfelelőkörzeti orvos felkutatásában Angliában a „Primary Case Trust”, az egyéb területeken a „Heath Board” helyi irodái nyújthatnak segítséget. A huzamos ideje Nagy-Britanniában tartózkodókat a lakóhelyüknek megfelelőkörzeti orvosok veszik jegyzékbe. A jogszerűen ott tartózkodók az állami egészségügyi ellátás mellett, gyermekeik állami iskoláztatására is jogosultak. A magán orvosi ellátás költségeit a betegnek illetve, ha azt munkaszerződése tartalmazza, munkáltatójának kell fedeznie.

-38-



Végleges letelepedés (Permanent Residence) Csatlakozásunktól kezdődően, négy évnél régebbi RP-vel vagy RD-vel legálisan és problémamentesen eltöltött időután, a magyar állampolgárok és családtagjaik végleges letelepedési engedélyt is kérvényezhetnek. Akik már korábban jogszerűen tartózkodtak Nagy-Britanniában a csatlakozás előtti időszakot is beszámíthatják a négy évbe, kivéve azokat, akik tanulmányaik folytatása miatt tartózkodtak itt. „A végleges letelepedés az EEC2 formanyomtatvány benyújtásával kérvényezhetőa bevándorlási hivatalnál. Öt év jogszerűitt-élés után ugyanott kérelmezhetőa brit állampolgárság is. Aki brit állampolgár házastársaként élt az Egyesült Királyságban, már három év után kérelmezheti az állampolgárságot.”6 Nyugdíj A nyugdíj korhatárt, 65 illetve 60 évet betöltött munkavállalók, a „Social Security Office”-ban BR1 jelűnyomtatvány kitöltésével kérvényezhetik a nyugdíjat. A nyomtatványon meg kell jelölniük az utóbbi, Egyesült Királyságban, illetve korábbi, egyéb más országban letöltött munkaviszonyukat. Külföldi munkaviszonnyal rendelkezőknek több további kérdőívet is ki kell tölteniük, továbbá, kérdőíveket küldenek ki a Magyar Társadalombiztosítási Intézetnek a nyugdíj összegének megállapítása céljából. A kalkuláció alapja (1), a helyben befizetett TB után járó nyugdíj, (2), dolgozó által valamennyi EU tagország területén összesen ledolgozott éveknek mennyi nyugdíj felelne meg, abban az esetben, ha a nyugdíj korhatárt Magyarországon érte volna el. Ezt követően e második összegből leképezik a ténylegesen ott ledolgozott évekre járó nyugdíjat. Amelyik magasabb az (1) és (2) módon kiszámított nyugdíjösszeg közül, azt kell folyósítania minden érintett országnak - vagy nemzetközi átutalással, vagy az adott országban nyitott bankszámlára (a nyugdíjazott döntésének megfelelően).

6

http://www.kulfoldimunka.org/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=20

-39-



FRANCIAO RSZÁG

Kérdőív I. Általános információk

1.

Név Kovács Ibolya.

2.

Életkor 24

3.

Szakmai tapasztalat (tanulmányok) Szent László Gimnázium, Budapest; ELTE Bölcsész Kar, Angol - Angol kommunikáció szak. Most frissdiplomás.

4.

Nyelvtudás Felsőfokú Angol, Középfok Francia

5.

Dolgozott-e már külföldön? Nem.

6.

Családi állapot Hajadon, nincs kapcsolatban.

7.

Mostani és elvárt fizetés Nincs még állása. Magyarországi elvárt fizetés: 110 ezer nettó; külföldi 1000 Euró havonta.

8.

Hosszú- vagy rövidtávú külföldi tartózkodást tervez? Nem kizárt a letelepedés, de előzetesen csak kb. 3 év kint tartózkodást tervez. Munkahely és kapcsolatfüggődöntése.

9.

Mit hiányol Magyarországról Telített munkapiac.

-40-



Nem lehet nagyvárosban elhelyezkedni és nem is akar kisvárosba menni, mert egy intellektuális központban érezné magát csak igazán otthonosan. Nincs tartós kapcsolata, most ért végett egy hosszabb szerelem és szívesen vállalkozna bármire. Külföldön szeretne férjhez menni. Magyarországon a „ férfiak nem szellemi társat keresnek a nőkben”, nem is igénylik, más elvárások a feleségekkel szemben.

Ország specifikus információk

10.

Miért pont ezt az országot választotta, mit vár ettől az országtól? Gyerekkora óta vágya volt eljutni Párizsba, de eddig még nem sikerült. Rajong a francia kultúráért és irodalomért. Itthon nem volt lehetőség megfelelően művelni francia tudását (szülővárosában nem volt lehetőség). Itt legerősebbek a szakszervezetek. Életminőség: munka, szórakozás, pihenés és kultúra…mindenre juthat idő. Magyarországon: pénzhajhászás és robot. Nem lehet itthon idő a kulturális önképzésre, művelődésére. Franciaországról hallotta: legalacsonyabb munkaidő, erős érdekvédelmi szervezetek. Egyensúlyt akar tartani az életében. Munkaarányos bér – szellemi munkavégzés elismerése, Magyarországon egyes szellemi munkák elismerése még mindig az előzőrendszer árnyában élnek lásd. tanári fizetés, nem termel látható terméket, ezért nem is jól fizetett. Kint több pénz jut az oktatásra, így jobb feltételek mellett dolgozhat.

11.

Ismeri-e az ottani nyelvet? Van egy középfokú nyelvvizsgája. Hétköznapi társalgásban meg tudja értetni magát.

12.

Dolgozott-e már a célországban? Nem

13.

Tud-e valamit az ottani kultúráról? Ismeri és szerelmese.

-41-


14.


Van-e vagy volt-e ebben az országban élőrokona? Nem. Nincs sok rokona Magyarországon sem (csak szülők).

15.

Rendelkezik-e megtakarított anyagi erőforrással a kinti élet megkezdésére? Saját erőforrása kevés, szülei minimális támogatásban tudják csak részesíteni. Interneten keresztül szeretne állásra pályázni, mert saját pénzéből csak 2 hónapig, ha eltudna élni.

16.


tartózkodási engedélyek, társadalombiztosítás, adózás, nyugdíj)? Most tájékozódik erről. Szerinte így működik: Személyi igazolvánnyal átlépheti a határt. Előtte tájékozódna. Állást pályázna és csak, ha pozitív akkor menne ki. Először albérlet. 6 hónapot tölthet el véleménye szerint az országban bejelentés nélkül. A munkaszerződésével elmegy a helyi hatósághoz és egyéves tartózkodási engedélyhez folyamodik. Kinti adószámot és TB számot is ki akar váltani. Egy év után tartózkodási engedélyét meg kellene hosszabbítani. Véleménye szerint 3 év után folyamodhat letelepedési engedély után. Magasabb jövedelmet kapna egy francia hasonló kvalitásokkal, de hajlandó lenne többet dolgozni és vidéken is akár, ha Franciaországban lehet – tisztában van, hogy Párizsban és a regionális nagyvárosokban nem sok esélye van. Itt, vidéken, a megélhetés is olcsóbb lenne. A diszkriminációt elfogadja és nem is verseny ellenesnek, hanem a szabad piac törvényeinek fogja fel.

Elhangzott további információk:



Nem gondolt arra, hogy a francia összefogás a beutazókkal szemben is összefoghat. Naivan

azt hiszi, hogy az EU diszkriminációmentesség elve itt is él. 

Viszont nagymértékben tart attól, hogy a diszkrimináció a francia tudása és nem a

nemzetisége ellen fog történni. Nem beszéli teljesen tökéletesen. Véleménye szerint ez, az EU

-42-



országai között, Franciaországban nagyobb probléma lehet, mint bárhol, mivel itt elvárt a tökéletes nyelvtudás – nagy nemzeti öntudat.

-43-



Kérdőív II. Általános információk

1.

Név Radnai István

2.

Életkor 32

3.

Szakmai tapasztalat (tanulmányok) Általános Iskola (Berzsenyi Dániel Általános Iskola) 16 év munkatapasztalat (hidegburkoló, szoba festő-mázoló, kőműves)

4.

Nyelvtudás Román anyanyelvi szinten (szülei erdélyi magyarok)

5.

Dolgozott-e már külföldön? Igen, 9 éveket Romániában.

6.

Családi állapot Nős, két gyermeke van, egyik óvodás, másikkal most van az anyuka GYES-en.

7.

Mostani és elvárt fizetés Mindig változó, munkáktól és az idénytől függ, így télen nagyon holt szezon van, de átlagosan körülbelül 130-190 ezer forint nettó. Szerinte a dupláját és egy kicsivel többet is meg lehetne Franciaországban keresni.

8.

Hosszú- vagy rövidtávú külföldi tartózkodást tervez? Mivel felesége GYES-en van ezért most egy keresetből kell megélniük, négy embernek és ez a holt szezon miatt főleg nagyon nehéz. Mivel még csak most született a baba, ezért mindenféleképpen több pénzt kell haza hoznia, „mert itt Magyarországon csak túlhajszolhatja magát az ember a becsületes munkával, de előre nem juthat.” Ezért 2 évet biztosan szeretne maradni, de szívesen kiköltözne pár év múlva, mikor már a neje is

-44-



munkaképes lesz. Akkor vihetik gyermekeiket és „ők már egy teljesen más világban nőhetnének fel.” 9.

Mit hiányol Magyarországról A kétkeresős családmodell abban a pillanatban, amikor a feleség GYES-re ment nem tudja eltartani magát. Túl vékony a szociális háló, kevés a támogatás. Alacsonyak a bérszínvonalak és túl sok adót kell fizetni. Véleménye szerint túl kicsi lehet az aktív dolgozó állomány és ezért túl sok embert kell eltartani. Nem szívesen hagyja el az országot. Nagyon boldog volt, amikor Romániából ide költözhetett a „valódi hazájába”, de mostanra rájött, ha igazán tisztességben akarja felnevelni gyermekeit, akkor megint tovább kell állnia. A munkakörülmények rosszak, a minőség odaveszik. A bürokrácia még mindig olyan lassú, hogy a legtöbb figyelmet érdemlőfázisra, a kivitelezésre jut a legkevesebb idő. Az anyagokkal állandó spórolás, csak az ár a meghatározó faktor. Mindenki rövid távon gondolkodik, ezért nem előny a az évekig kitartó minőség.

Ország specifikus információk

10.

Miért pont ezt az országot választotta, mit vár ettől az országtól? Több ismerőse is járt ki ingázni, egy-egy nagyobb építésre, de őszeretne hosszabb időt eltölteni, talán magánvállalkozó lenni és legálisan, tisztességesen megélni abból, amit keres „széthajszolás” nélkül. Mivel munkatársai jó hírrel szolgáltak, ami a francia munkakörülményeket és javadalmazást illeti, kedvet kapott a kinti szerencsepróbálásra is, ráadásul, most választási lehetősége sincs nagyon, fel kell áldoznia, hogy nem lehet gyermekei mellett most, mert „kenyérre kell a pénz”. Ezen túlmenően, véleménye szerint, a francia szak- és érdekvédelmi szervezetek képesek jelentékenyen képviselni a dolgozók véleményét nyomást gyakorolva az árak és bérek alakulására is.

-45-



További értesülései, hogy a francia nyelv, még ha ilyen korán is szeretne elmélyülni benne, a román nyelv hasonlósága miatt nem reménytelen. Ez, később, egy kiköltözés alkalmával hozzásegítheti őt és családját a teljes asszimilációhoz. Családja szempontjait is figyelembe véve, szociális okokból is Franciaországra voksolt. 11.

Ismeri-e az ottani nyelvet? Nem, de román nyelvtudása, úgy érzi, nagy hasznára lesz és könnyen el fogja tudni sajátítani a francia nyelvet.

12.

Dolgozott-e már a célországban? Nem.

13.

Tud-e valamit az ottani kultúráról? Mindössze annyit, hogy nagy forradalmak hazája és, hogy híres építészetéről.

14.

Van-e vagy volt-e ebben az országban élőrokona? Nincs, de sok barátja és kollegája dolgozik itt, akik munkákra be tudnák ajánlani.

15.

Rendelkezik-e megtakarított anyagi erőforrással a kinti élet megkezdésére? Csak magára számíthat, nincs olyan rokona, aki támogatni tudná. Saját félretett vagyona folyamatosan apad, mivel felesége nem dolgozik és új gyermeke született. Két-három hétre lehet elég spórolt pénze, addig munkát kell találnia bármi áron, bármilyet, különben ellehetetlenítené egész családját.

16.


tartózkodási engedélyek, társadalombiztosítás, adózás, nyugdíj)? Tisztában van azzal, hogy a kiutazás ,mivel magyar állampolgár, vízum nélkül lehetséges és azzal is, hogy körülbelül 3 hónapig engedélyhez nem kötött – ekkor szoktak kollégái hazajönni Magyarországra, hogy megpihenjenek családjaiknál és hogy ne szegjék meg a francia bevándorlás feltételeit. Véleménye szerint nem kell bejelentkezni a hatóságoknál, ha kint dolgoznak, mert akkor még Magyarországon adóznak. A három hónapnál hosszabb tartózkodás esetén be kell jelentkezni a hatóságoknál és regisztráltatni kell magát, ettől a pillanattól már Franciaországnak adózik. Ide fizet társadalombiztosítási járulékot és itt is lesz később biztosítva. -46-



Letelepedés, véleménye szerint, automatikus, ha egy évet az adott országban tartózkodott. Úgy gondolja, hogy semmi akadálya családja költözésének sem, ha már megélhetésük biztosítva van. Biztos benne, hogy jól tájékozott, fő tájékozódási forrásának ismerőseit és a kinti munkáltatóját gondolja.

Elhangzott további információk:



Véleménye szerint Franciaországban elkényelmesedtek az emberek és azokat a munkákat,

melyeket ővállal alantosnak tekintik, ezért hiány van ezen a piacon. Könnyen munkát találhat magának, mert hajlandó mindenféle segédmunkát elvállalni, ami csak adódik. Nemcsak a 16 év tapasztalatában bízik, amit már a Franciaországban a hasonló minőséget produkáló kollegák igazoltak, hanem abban, hogy jóval a helyiek árai alá tud menni. 

Nem gondolja, hogy nyelvi problémái adódnának, mert a „munkások nyelve az egy”.

-47-



Elemzés Legelső megkérdezett

személyeim

között

szerepelt

Ibolya,

aki

az

Eötvös

Lóránd

Tudományegyetemen végzett, úgymond „frissdiplomás”. Már diák évei alatt is próbált Magyarországon részmunkaidős munkát vállalni, valamint kurzusokat adni nyelvvizsgára felkészülőknek és cégeknek, de sajnos a piac telítettsége miatt és mivel nem számlaképes gyorsan szembesült a munkakeresés viszontagságaival. Már 5 hónapja keresett munkát, mikor arra az elhatározásra jutott, hogy spórolt pénzét, amit egy nyelvstúdióban gyűjtögetett össze, és szűkös anyagi támogatását Franciaországi kiköltözésébe fekteti be. A megkérdezettek 45 %-a 26 évnél fiatalabb diplomás pályakezdővolt akárcsak a 24 éves Ibolya. E két feltétel, a kvalifikáció és életkor miatt választottam őt például. Beszélgetésünk során kiderült, hogy érzelmi kötődése a magyar átlaghoz képest jóval alacsonyabb, csak szülei élnek, így nem nagy a rokonság, ráadásul egy hónapja, hogy szakított kedvesével, kivel már több, mint 3 éve együtt voltak. Talán az átmeneti érzelmi labilisság és a szabadság érzése együtt, ami ennyire komolyként tüntette fel előttem felvázolt terveit. A 18 alany közül Ibolyán kívül még egyel találkoztam, aki kifejezetten, és a legkisebb rosszérzés nélkül hagyná ott szülőhazáját. A gazdasági okok szintén megjelentek érvelésében, ahogy ez mindenkinél. Egy kicsit visszanyúlva az előzőrendszerbe mesélt nekem arról, ahogy ’89 előtt a szellemi munkát értékelte a párt, legfőképpen a tanárokét. Nekik, mivel produktumuk nem volt fizikailag mérhető, bérüket is a legalacsonyabb szintekre helyezték. Általa nem ismert okoknál fogva a rendszerváltás után, ha elviekben igen, de bérezésükben ez még mindig nem lett kijavítva. A javadalmazás kérdése egy újabb érvelés után már csak a harmadik helyre csúszott vissza. Számára a kulturális önművelés az, amitől igazán egészségesnek érezheti magát. Nem mintha Magyarország kulturális potenciálját lebecsülné, hanem inkább az itt élők e művelés felé tett erőfeszítéseit hiányolja, valamint a mecénás mozgalmakat. Hiszi, hogy Franciaországban több a kultúrát támogató mozgalommal találkozik majd és abban, hogy a magyarországi viszonyoktól eltérően munkáját nem csak szavakban, de megfelelőanyagi jutalommal is illetik majd. Nem elhanyagolható véleménye szerint az a pozitívum sem, hogy az oktatást támogató anyagi források kiapadhatatlannak tűnnek a magyarországiakhoz képest. Így számára a jövőegy versenyképes fizetés és tanítási kondíciók között történhet és szabadidejében is kielégítheti kulturális ambícióit. Úgy érzi ez lesz az a hely, ahol egyensúlyban élhet és ha egyszer felvették valahova nem kell félnie -48-



a bizonytalan „átszervezésektől” és leépítésektől valamint bízva a szakszervezetek védelmező erejében nyugodtan végezheti munkáját. Véleményem szerint jó esélye van arra, hogy minél előbb beilleszkedjen a francia mindennapok kerékvágásába. Angol nyelvtanárként fontos szellemi tőként jelent, ráadásul közép szinten beszél franciául. Annak ellenére, hogy Brüsszel franciául beszél, szerintem már Franciaország is felismerte az angol jelentősségét. Amint már említettem Ibolya a francia kultúra szerelmese, ami szintén nagy segítség abban, hogy még jobban és gyorsabban egyé váljon a kinti társadalmi szokásokkal, ami az ott éléshez elengedhetetlen. Sajnos pályakezdőként nem rendelkezik számottevőanyagi forrással és ebben szülei sem lehetnek nagy segítség, éppen ezért kulcskérdés, hogy Európa egyik legdrágább városában, Párizsban, hogyan és mennyi időalatt fog munkát találni. Tervei szerint állást itthonról szeretne pályázni és csak akkor menne ki, ha a válasz pozitív, egyébként maximum 2 hónapra lenne elegendőanyagi erőforrása a kint tartózkodásra. Javasolom neki, hogy az Interneten olvasson utána az EURES oldalon7 az aktuális állásajánlatoknak, de előtte ajánlom figyelmében dolgozatom ezen fejezetét. A 14-es számmal jelölt kérdésem alatt a kiköltözni kívánó aktuális felkészültségéről és generális Európai Uniós tudásáról szerettem volna képet kapni. Az eredmény megdöbbentett, mert a válaszadók közül összesen 4-en voltak olyanok, akiket közepesen felkészültnek tudtam kvalifikálni, a többség rossz válaszokat adott vagy egyáltalán nem tudott hozzászólni a kérdésekhez. Természetesen jelentős felkészültségbeli különbség mutatkozott az értelmiségi és szakmunkás szféra között, melyről a Függelékben található 5. számú oszlopdiagram számol be. Nem láttam értelmét e hiányos tudás jelen helyen való korrekciójának, mivel így szétesne dolgozatom felépítése, ezért, ahogy már említettem, a közigazgatási és szociális szolgáltatásokkal az interjúk után, mélyebben, elemezve foglalkozom, mint diplomamunkám főbb mondanivalójával. Nem konkrét kérdésre adott válasz, hanem Ibolyával történt beszélgetésem kapcsán merült fel aggodalmam, amit, ha Franciaországról beszélek, mindenféleképpen meg kell említenem. Ez pedig nem más, mint a diszkriminációmentesség kérdése. Habár az Európai Unió egyik alapelve ez, mégis a hatalmas, olykor túlzó francia öntudat fenyeget, hogy álláskeresés közben, nem csak az bérverseny, de hovatartozásunk is probléma lehet és előfordulhat, hogy szorgos munkánk és szerényebb bérigényünk ellenére mégis franciák lesznek a befutók az állásinterjúk után. 7

EURES – Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja http://europa.eu.int/eures/home.jsp?lang=hu

-49-



Másik említésre méltó dolog a nyelvtudás, amiben Párizsban nincs pardon. Ezt gyakorta a bevándorlókat kizáró indokként használják, amivel hatásosan fedezni tudják magukat a munkáltatók, ha diszkriminációval vádolják őket. A franciák valóban büszkék nyelvükre és csak azt ismerik el, ha valaki tényleg magas fokon műveli e nehéz nyelvet. Ibolyának ezzel is szembe kell néznie…

Szintén Franciaországot jelölte meg István, aki 32 éves szakmunkás és 16 éve dolgozik építkezéseken, mint szobafestőés mázoló valamint hidegburkoló. Romániában született és tanult, érettségi után ott is kezdte el szakmáját, majd rá pár évre költözött fel Budapestre, pontosabban az agglomerációban nagyobb munkalehetőség reményében és hogy ismét magyar lehessen újból, vallotta be. Nagyjából erre a fiatalabb rétegre mondhatjuk, körülbelül 35 éves korig bezárólag, hogy relatíve nyitott a kivándorlásra. Kutatásom szerint, Ibolya és István határozza meg azt a két társadalmi csoportot, melyekre leginkább jellemzőa migráció: a fiatal, diplomás pályakezdőtele ambíciókkal és reményekkel valamint a pénzügyi okokból kényszerített szakmunkás társadalom, aki tudja, hogy a helyi munkaerőbérei alá tud menni és elvállalja azt a „piszkos munkát” is, amihez a magasabb életszínvonalú helyi szakember a helyszínre sem menne. De térjünk vissza Istvánhoz. Két gyermeke van egyik már nagyobbacska, másikkal pedig felesége GYES-en van. Sajnos, az anyuka a 7. hónaptól abba kellett, hogy hagyja a munkát, ezért a család fenntartása Istvánra maradt, ami a hideg beálltával egyre nehezebben ment. A szezon „lecsengett”, ahogy fogalmazott és ki tudja, mikor fog elkezdődni. Megtakarított kevés pénzük elfogyott az új baba miatt, ezért Istvánnak gyors segítségre van szüksége. Az építkezések alkalmával megismerkedett ingázó munkásokkal is, akik Franciaországot emlegették neki, mert ott akkora a piac, hogy még télen is vannak „belsős” munkák. István, mivel Magyarországon ezek a fajta munkák már le vannak szerződve és amúgy is nagy a verseny az ide, Magyarországra jövőbevándorlók miatt, elhatározta, úgymond „nyugatabbra” áll. Véleménye szerint nemcsak a piac nagysága a probléma, hanem a szörnyűárverseny, ami miatt a munka és felhasznált anyag minősége már senkit nem érdekel. Ha lelkiismeretesen dolgozik azt nem fizetik meg, mondván arra nincs idő, az túl lassú. Ha pedig elnagyol valamit, akkor legközelebb nem hívják, nehogy „megfogják” a kivitelezőcéget az alacsony minőség miatt.

-50-



Szerinte a magyar szociális háló túl vékony és nem működőképes a rendszer, különben nem történhetne meg vele ez a rémálom. Szívesen költözött ide Magyarországra, mert itt akart családot, egy szebb világban. Mostanra már azon a véleményen van, hogy míg felesége GYES-en van, addig ideiglenesen kimegy dolgozni és felméri, valóban olyan e a helyzet, ahogy azt kollegái elmesélték. Amennyiben pozitív élménnyel tér haza, akkor nem habozik fájdalmas búcsút venni Magyarországtól egész családjával. Az ok, amiért pont Franciaország, mert a helyi szakemberek jól keresnek és nem hajlandóak „alantos” munkákat elvégezni. Tisztes bért fizetnek annak, aki azt elvégzi helyettük és kisebb a máshonnan érkezőkonkurencia. Szeretné továbbá, ha gyerekei, egy nagyobb perspektívát ígérő országban nőnének fel, ami kedvezőoktatási és szociális feltételeket kínál majd. A szakszervezetek erősek, ahogy Ibolya is rögtön említette, és védelemben érezheti magát, ha csatlakozik. „Ha keserves is lesz beilleszkedni, annál könnyebb lesz a gyermekeim élete.” - mondta. Végül, de nem utolsó sorban mivel anyanyelvi szinten beszél románul, reméli, hogy nem lesz reménytelen, ha majd meg kell tanulnia franciául. Ráadásul, úgy véli hogy mestersége, nem éppen a kommunikációra épül, ezért valamivel egyszerűbb lesz a kezdet. Félretett anyagi erőforrásai minimálisak, mégis hatalmas kapcsolati tőkével rendelkezik, ha az ő szeméből nézzük a helyzetet. Kollégái folyamatosan ingáznak és biztos munkával és kezdeti szállással tudják a kezdetekben támogatni. A napról – napra lévőmegélhetése biztos. Amiben nem bíznék meg István helyében, az barátainak közösségi jogi alapismeretei a franciaországi tartózkodást, munkavállalást illetően. Ingázásuk és munkavégzésük teljesen illegális és büntetett, ezért ajánlom nekik a következőfejezetemet, a további felvilágosítás reményében. Beutazás és letelepedés Málta és Ciprus kivételével a 2004. május elsején hatályba lépett korlátozások kizárólag a fizetésből és bérből élő munkavállalókra vonatkoznak. Részükre korlátozott a francia munkaerőpiachoz való hozzáférés és a francia nemzeti törvényeknek az idegen munkavállalókra vonatkozó rendelkezései érvényesek rájuk. A csatlakozás napjától számított 2 éves kezdeti időszak egy olyan nem csökkenthetőhatáridő volt, amelyre vonatkozóan Franciaország előirányozta az átmeneti időszak alkalmazását, az újonnan csatlakozó államokból érkező, bérből és fizetésből élőmunkavállalókra vonatkozóan.

-51-



Ezen időszak lejártakor (azaz 2006. május 1.-től) nemzeti szintű mérleget készült el Franciaországban, egy esetleges nyitás francia munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékelése céljából; és Franciaország ekkor határozta meg pontosan álláspontját az Athéni Szerződés rendelkezéseinek megfelelően. 2004-től a személyek szabad mozgása hatályba lép a kutatók, a diákok (azzal a feltétellel, hogy társadalombiztosítással és elegendőanyagi erőforrással rendelkeznek) és a szolgáltatásnyújtók tekintetében; a letelepedés szabadsága biztosított lesz az önálló vállalkozók tekintetében azzal a feltétellel, hogy eleget tesznek a diplomákra vonatkozó feltételeknek (különösen a szabályozott szakmákban). A kutatók, diákok kivételt jelentenek a munkavállalási engedély megszerzésének kötelezettsége alól. A tartózkodási engedéllyel rendelkeződiákoknak és kutatóknak nem szükséges munkavállalási engedélyt kiváltaniuk. Fontos tudni ugyanakkor, hogy Franciaországban az új tagállamokból érkeződiákok csak heti 10 órát dolgozhatnak munkavállalási engedély nélkül. A letelepedés szabadsága A letelepedés szabadsága azt jelenti, hogy a tagállamok állampolgárai és az itt honos cégek tartósan megtelepedhetnek bármely más tagállamban, abból a célból, hogy ott vállalkozói alapon részt vegyenek a gazdasági életben, elősegítve a tagállamok gazdaságának integrálódását. Az önfoglalkoztató személyek szabad mozgása, és a munkavállalás céljából más tagállamba áramlás egymáshoz igen közel álló jelenségek. Az EK Szerződés 43. cikke szerint: „ A letelepedés joga Az alábbi rendelkezésnek megfelelően minden olyan korlátozás tilos, amely egy tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén való letelepedésére vonatkozik. Ez a tilalom kiterjed azon korlátozásokra is, amelyek valamely tagállamnak egy másik tagállam területén letelepedett állampolgára által alapított képviselet, fiók, vagy leányvállalat létrehozására vonatkoznak. A letelepedési szabadság magában foglalja a vállalkozási tevékenység megkezdését és gyakorlását, valamint vállalatok, különösen a 48. cikk (2) bekezdés szerinti társaságok alapítását vagy irányítását, az alapítás helyén a saját állampolgárokra vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételek között, a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseinek fenntartásával.”

-52-



A cikk elsőolvasásra a tagállamokban a más tagállambeliek diszkrimináció-mentes elbánását írja elő. A szabadság az elsődleges letelepedéshez való jog mellett a másodlagos letelepedéshez való jogot is magában foglalja. Így az Európai Bíróság a másodlagos letelepedés fogalmát a Klopp ügyben így határozta meg: „Jog arra, hogy a szakma művelésére vonatkozó szabályok betartásával egynél több működési helyet hozzanak létre, illetve tartsanak fenn.” A munkavállalók szabad mozgása, a személyek szabad áramlása: A Szerződés 39. cikke előírja: „ (1) A Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását. (2) Ez a mozgásszabadság magában foglalja a tagállamok munkavállalói közötti nemzeti hovatartozás szerinti diszkrimináció tilalmát a foglalkoztatás, a bérezés és más alkalmazási feltételek tekintetében. (3) A közrend, a közbiztonság és a közegészség védelmét szolgáló kivételekkel ez a szabadság jelenti a jogot  tényleges  ebbő la  az

állásajánlat elfogadására

célból szabad mozgásra a tagállamok területén belül

adott tagállam saját polgáraira vonatkozó, a foglalkoztatást érintőtörvényeknek,

rendeleteknek

és

közigazgatási

aktusoknak megfelelően

munkavégzés

céljából

a

tagállamban tartózkodni a

Bizottság által kiadott végrehajtási rendeletben foglalt feltételek mellett az

alkalmazás után az adott tagállamban maradni. (4) Ezen cikk rendelkezései nem vonatkoznak az állami alkalmazásra. A 39. cikk valamennyi állam jogrendszerében közvetlenül alkalmazható, és minden vele ellentétes jogot alkalmazhatatlanná tesz, valamint nem csak vertikális közvetlen hatállyal, hanem horizontális közvetlen hatállyal is rendelkezik. Kivételek a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása alól

-53-



A szerződés 39. cikk (3) bekezdése értelmében a közrend, a közbiztonság, és a közegészségügy védelmében korlátozható a munkavállalók (személyek) szabad mozgása, tartózkodása. Erre a rendelkezésre nem csak tagállamok, hanem magánszemélyek is hivatkozhatnak. Azonban ezeket az indokokat nem szabad gazdasági célokra – például a munkanélküliség csökkentése, növekedésének mérséklése - felhasználni, valamint a közrend vagy közbiztonság érdekében hozott intézkedéseknél kizárólag az érintett egyén személyes magatartása a mérvadó. A Rutili ügy kapcsán az Európai bíróságnak alkalma volt a közérdekre történőhivatkozás megalapozottságát általános jelleggel megfogalmazni. Az esetben az olasz állampolgárságú Roland Rutili csak úgy kapott tartózkodási engedélyt Franciaországban, hogy egyben az ország egyes megyéiből kitiltották a közrendet valószínűleg zavaró politikai és szakszervezeti tevékenysége miatt. Az Európai Bíróság ítélete szerint: „28. ezért tehát egy tagállam állampolgárának az a joga, hogy egy másik tagállamba belépjen, ott tartózkodjon, és szabadon helyet változtasson, csak akkor korlátozható, ha jelenléte vagy magatartása tényleges és kellően komoly fenyegetést jelent a közrendre.” Amint Király Miklós felhívja a figyelmet, a bíróság az ítéletben egyetértőleg hivatkozik az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről Szóló Egyezmény rendelkezéseire 8.,9.,10.,11., cikkek -, melyek szerint nem lehet a nemzetbiztonságra, illetve a közbiztonságra hivatkozva jobban korlátozni a az alapvető jogokat, mint amennyire egy demokratikus társadalomban szükséges. Az Európai Bíróság egy 1982-es ítéletétől fogva úgy tűnik, hogy némileg megváltoztatta felfogását a közrendre hivatkozó korlátozásokkal kapcsolatban. Az Adoui and Cornuaille ügyben már egyértelműen a diszkrimináció mentességre helyezte a hangsúlyt, mondván, hogy: „ más tagállamok állampolgárainak magatartása nem minősül kellően súlyos veszélyeztetésnek, ha ugyanaz a magatartás tagállami állampolgárok részéről nem részesül represszív elbánásban, vagy nem kerül sor más tényleges és hatékony, ezen magatartással szembeni küzdelmet célzó eszköz igénybevételére.” Ahhoz, hogy valaki Franciaországban dolgozzon, feltétlenül szükséges, hogy rendelkezzen tartózkodási és munkavállalási okmánnyal. Ezeket az okmányokat a munkáltatónak kell kérelmeznie, mivel a munkavállaló a nemzeti területen kívül tartózkodik. Az új tagállamok állampolgárai 2004. május elsejétől vízummentesen utazhatnak be valamennyi EGT tagállamba három hónapot meghaladó tartózkodási cél esetén is. Ilyenkor elegendőa beutazás -54-



után az adott ország idegenrendészeti hatóságánál kérni a tartózkodási engedélyt (a vízum helyett), amelyet jövedelemszerzési tevékenység folytatása esetén az EGT állampolgároknak és családtagjaiknak általában öt évre adnak meg, és automatikusan hosszabbítható. Ugyanakkor azon jelenlegi tagállamok, amelyek továbbra is munkavállalási engedélyhez kívánják kötni a magyar állampolgárok munkavállalását, eltérhetnek a tartózkodási engedély kiadására vonatkozó közösségi jogtól. Megadhatják azt rövidebb időre is, feltehetően a munkavállalási engedély időtartamának megfelelően adják majd ki ezeket az engedélyeket. Ha a munkavállaló ajánlatot kap egy franciaországi munkahelyre, tartózkodási engedélyt (carte de séjour) kell kérnie ahhoz, hogy három hónapnál hosszabb ideig maradhasson az országban. A munkavállalónak személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel, 3 fényképpel, a munkáltatótól származó nyilatkozattal és a születési anyakönyvi kivonatával (szükség esetén franciára fordítva) fel kell keresnie a helyi rendőrséget, a helyi városházát (la mairie), illetve a Párizsban található "Prefecture"-t, ahol a munkavállaló megkapja a szükséges papírokat. A tartózkodási engedélyt elsőalkalommal, amennyiben a munkavállalás időtartama nem haladja meg az 1 évet, annak időtartamára, egyéb esetben 5 évre adják. Ha az állampolgár szakmai tevékenységet fejt ki, akkor a tartózkodási engedélyt 10 évre újítják meg. Abban az esetben, ha az állampolgár 12 hónapja munkanélküli, a tartózkodási engedélyt 1 évvel hosszabbítják meg. Ha a munkanélküli helyzete az elsőév végére nem változik, a megújítást megtagadhatják a francia hatóságok. Ezen engedélyeket a munkavállaló családtagjainak is ki kell váltania. Munkavállalás A munkavállalási engedély természete a munkaszerződés időtartamától függ: a kevesebb, mint 1 évre szóló munkaszerződés vagy kiküldött munkavállalók: ebben az esetben ideiglenes munkavállalási engedélyről (autorisation provisoire de travail - APT) van szó, amelyet kilenc hónapos időtartamra adnak ki, és amely megújítható. A tartózkodási okmány időtartama és érvényességi ideje az ideiglenes munkavállalási engedély időtartamától függ. A munkavállalási okmány e típusa egyébként nem engedi meg sem azt, hogy munkahelyet változtassanak, sem azt, hogy az ideiglenes munkavállalási engedély időtartamán túl a munkavállaló Franciaországban maradjon. Az egy évre, vagy annál hosszabb időtartamra szóló munkaszerződés esetén: egyetlen tartózkodási és munkavállalási okmányt adnak ki, amely az úgynevezett ideiglenes tartózkodási engedély (carte de séjour temporaire - CST), amelyen feltűntetik a "bérből és fizetésből élő -55-



munkavállaló" megjegyzést. Ez az okmány egy évig érvényes és megújítható. Ezzel az okmánnyal lehetséges a munkahely-változtatás is. A munkavállalási engedély kiadásánál az alábbi 4 kritériumot mérlegelik: 

a foglalkoztatási helyzet a nemzeti munkaerő-piacon;



a munkáltató betartja-e a munkaügyi szabályokat;



egyenlőelbánás elve a javadalmazás tekintetében; a munkavállaló lakáshelyzete.

Egy álláskeresőspontán módon nem jöhet Franciaországba munkát keresni, amennyiben a munkaerő-piachoz a hozzáférés nem engedélyezett számára. Ami a munkaerő-toborzást illeti, a kezdeményezés a francia vállalatot illeti meg. Egy bérből és fizetésből élőmunkavállaló egy egyszerűalkalmazási ígéret alapján nem kezdeményezheti a külföldi munkaerő-felvételi eljárást. A magyar munkavállaló francia munkaerő-piacra való befogadására irányuló kérelmet a munkáltatónak a Megyei Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szakképzési Igazgatósághoz (La Direction départementale du travail, de l'emploi et de la formation professionnelle -DDTEFP) kell benyújtania, ahol azt kivizsgálják. Egyébként a munkáltatónak az állásajánlatot a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatalnál (Agence national pour l'emploi - ANPE) hat-hét törvény által előírt időtartamon keresztül közzé kell tennie. E közzététel lejáratakor az ANPE véleményt ad ki, amelyet továbbít a DDTEFP-nek, amely a döntéshozó hivatal. Kedvezőválasz esetén a Nemzetközi Migrációs Hivatal (OMI) a munkáltatóhoz illetékfizetési felszólítást intéz. A fizetés kézhezvétele után az ügyiratot továbbítják Franciaország illetékes konzulátusához (a munkavállaló országában működő konzulátushoz). A munkavállaló ekkor nyújthatja be vízumkérelmét. A vízum Franciaország nagykövetségétől vagy konzulátusától való megszerzése és a munkavállaló Franciaországba érkezése után azonnal az OMI regionális delegációja a jelöltet orvosi vizsgálatra hívja be. A jelöltnek átadják az orvosi ellenőrzésről szóló igazolást, valamint munkaszerződését, vagy ideiglenes munkavállalási engedélyét. Ezt követően a munkavállalónak meg kell jelennie a lakóhelye szerinti prefektusi hivatal idegenrendészeti osztályán a szükséges dokumentumokkal, nevezetesen a munkaszerződés

-56-



DDTEFP által láttamozott példányával, az orvosi ellenőrzésről szóló igazolással és az úti okmányokkal (útlevél és vízum), hogy tartózkodási engedélyt kapjon. A vonatkozó nemzeti jogszabályok:  Ordonnance n°45-2658 du 2 novembre 1945 modifiée, relative aux conditions d'entrée et séjour en France des étrangers [1945. november 2-i 45-2658. számú módosított törvényerejűrendelet a külföldiek Franciaországba való belépésének és ott-tartózkodásának feltételeiről:.  Décret n°46-1574 du 30 juin 1946 réglementant les conditions d'entrée et de séjour en France des étrangers [1946. június 30-i 46-1574. számú rendelet a külföldieknek Franciaországba való belépése és ott-tartózkodása feltételeinek szabályozásáról] A munkaszerződés írásban és szóban is elkészíthetőFranciaországban. A munkavállalót a munkáltatónak írásban tájékoztatnia kell a munkaszerződés főbb pontjairól, például időtartamáról, a munkavégzés helyéről, megkötésének idejéről, a fizetési kondíciókról, stb. A heti munkaidő39 óra. 25-30 nap szabadság jár általában évente. Az esetleges túlórákat további fizetett szabad napokkal illetve pénzbeni juttatással térítik meg. A nemzeti ünnepek mindezeket évi 11nappal toldják meg. Franciaországban 3 hónap áll rendelkezésükre az EU tagállamok állampolgárainak, hogy munkát keressenek. Ha a munkavállaló ezek után is munkát keres, ezt az intervallumot meghosszabbíthatja, így nagyobb eséllyel tud munkát szerezni magának. Az Európai Unió tagállamaiból érkező munkavállalókat ugyanazok a kondíciók és elbánás illeti meg, mint a munkát adó ország állampolgárait. Társadalombiztosítás Az Európai Unió koncepciója a közösségi társadalombiztosítást illetően nem a tagállamok szisztémainak harmonizálása, hanem ezek koordinációja volt. Természetesen minden uniós állam megtarthatta szuverén jogát, hogy kijelölje, kik tartoznak a TB rendszerbe, milyen kondíciók mellett lehetnek tagok, mekkora támogatást kaphatnak és milyen mértékűhozzájárulást, kell fizetniük. Itt a közösségi jogalkotás közös elvek és szabályok lefektetésére szorítkozik, melyeket a tagoknak tiszteletben kell tartaniuk. Ezen törvényeknek amellett, hogy az önálló nemzeti jogalkotás szülöttei, nem lehetnek diszkriminatívak a más tagállamba költözővagy ideiglenesen ott tartózkodó

-57-



munkavállalókkal szemben. Amint korábban említettem, a cél nem az, hogy a tagok társadalombiztosítási sajátosságait megváltoztassuk, hanem, hogy azokat a kondíciókra revídiálják, melyek elmarasztalhatják a más országból származó munkavállalókat és családjaikat. Mivel a közösségi társadalombiztosítási szabályok nem automatikusan alkalmazhatók minden EU-s államban élőés egyik tagállamból a másikba költözőmunkavállalóra, ezért tisztázzuk hatályaikat:  Minden EU tagállam és az Európai Gazdasági Térség munkavállalói, akik valamelyik tagállam állampolgárai, és annak a tagállamnak a társadalombiztosítási rendszerében biztosítottak  Valamely tagállam nyugdíjas állampolgárai, abban az esetben is, ha azelőtt mentek nyugdíjba, hogy az ország belépett az EU-ba  Nyugdíjak kedvezményezettjei, családtagjaik, illetve özvegyük, akik az EU valamely tagállamának állampolgárai  Közalkalmazottak

és

családtagjaik,

ha

más

speciális

társadalombiztosítási

rendszerben nincsenek biztosítva  Hontalan és menekült munkavállalók és családtagjaik  Azok, akik nem tartoznak egyik fent említett kategóriába sem, nem jogosultak a társadalombiztosítási juttatásokra. E körbe tartoznak:  Diákok, fogyatékosok és inaktív emberek, akik nem tartoznak munkavállaló vagy nyugdíjas családjához, illetve nem EU állampolgárok  Közalkalmazottak, ha speciális társadalombiztosítási rendszer szerint kapnak juttatást  Nem EU tagállamok állampolgárai  A közösségi szabályozás minden nemzeti szabályozásra vonatkozik, és a következő juttatásokat foglalja magában:  Beteg- és anyasági szabadság (pénzbeli juttatások és kórházi kezelések is)  Biztosítás munkahelyi baleset és foglakozásbeli ártalom esetére  Rokkantsági és öregkori nyugdíjak  Özvegyi nyugdíjak

-58-



 Munkanélküli segélyek  Családtámogatási segélyek Nem tartoznak a közösségi szabályozás alá a szociális támogatások, foglalkozáshoz kötött nyugdíjak és a nyugdíj előtti juttatások sem. Ha például egy társadalombiztosítással rendelkező munkavállaló az európai unió egy másik tagállamában dolgozik, úgynevezett E-adatlapokat kell benyújtania a hatóságokhoz, hogy a biztosítással járó ellátásokat és mindenféle juttatásokat megkaphassa.

Az

adatlapok

az

Európai

Unióban

mindenhol

egységesek

és

bármely

társadalombiztosítási intézményben elérhetőek. •

E-100-as adatlapok sorozatai: beteg- és anyasági juttatások

•

E-200-as adatlapok sorozatai: a nyugdíj kalkulálására és kifizetésére

•

E-300-as adatlapok sorozatai: munkanélküli segély

•

E-400-as adatlapok sorozatai: családtámogatási juttatások

Már 2002. márciusában döntöttek az Európai Egészségügyi Kártya bevezetéséről. Az ötlet az volt, hogy folyamatosan felváltsa majd a különbözőjogosultságokat igazoló dokumentumokat és egy olyan első, egységes uniós okmány lehessen, mely változatlan külalakjától fogva is jelképezze az európai egységet, és persze nem utolsó sorban a társadalom biztosítási ellátásra való jogosultságot is igazolja. Az ötlet jónak bizonyult. A kártya megvalósításával megbízott európai bizottság szakértői fórumain egyhangú megállapodás született az idejét múlt formanyomtatványok elvetéséről és a kártya bevezetéséről. E folyamatot az Európai Unió ütemtervben határozta meg. A tervek szerint az Európai Egészségügyi Kártya megjelentetésére 2004. júniusától az unió kötelezi a tagállamokat. Irányelv továbbá, hogy a kártya kiváltsa az érvényben lévőhasonló nemzeti okmányt is (Társadalom Biztosítási kártya). Az újonnan csatlakozók, így Magyarországot is beleértve, valamint azon régebbi tagállamok, melyeknél eddig ismeretlen volt a Társadalom Biztosítási kártya az Európai Bizottság 2005. évvégéig derogációt biztosít. Sajnos, nem volt döntés arról, hogy az Európai Unióban lévőtagállamok egészségbiztosítói fokozatosan a teljes mértékben jogosultakra vonatkozóan indítsák- e a személyre szóló Európai Egészségbiztosítási Kártya kiadását, vagy csupán a külföldi utazási céllal rendelkezőknek külön kérelemre bocsássák- e ki. Tisztázatlan maradt továbbá az a kérdés, hogy a kártya milyen alapanyagból készüljön, valamint hogy, milyen elektronikus adathordozót tartalmazzon. A rövid határidőmiatt, hogy a tagállamok minél előbb be tudják vezetni az Egészségbiztosítási Kártyát az Európai Bizottság azt az ideiglenes irányelvet határozta meg, hogy a kártyán ne legyen adathordozó -59-



csak a szükséges szabad szemmel olvasható teljes azonosítást megkövetelőadatok: jogosult neve, születési dátum, biztosítási szám, és azok az egyéb adatok, melyek a költségek későbbi elszámolásához elengedhetetlenek. A már említett tökéletes azonosításhoz a XXI. században nélkülözhetetlen az elektronikus úton történőadattárolás. Így a jövőre tekintve a szűk határidő miatti átmeneti időszak után az adatrögzítés a Bizottság szerint az adatrögzítés mindenképp kívánatos. 2005-ben hazánk is bevezette az Európai Egészségbiztosítási Kártyát fizikai dimenziói bankkártyához hasonlóak, az elektronikus adattárolás még nem megoldott. Mivel közös gyakorlat nem volt a kártya alkalmazását illetően, így a tagállamok szabadon állapíthatták meg a kártya anyagát, érvényességi idejét és azt, hogy a kártya a túloldalon tartalmazza-e a hazai társadalombiztosítási kártyát. Magyarország külön kártyát vezetett be. Újdonságként említsük meg, hogy 2004. június elejétől a kártyával rendelkezőállampolgárok az Európai Unió teljes területén, így természetesen Magyarországon is, ezen kívül Izlandon, Liechtensteinben, Svájcban és Norvégiában is ingyenesen fordulhatnak ahhoz az egészségügyi intézményhez, mely szerződött a másik tagállam biztosítójával. Jegyezzük meg, hogy az EU mostani tagállamaiban ez az eljárás e dátum előtt nem volt természetes. Németországban vagy akár Ausztriában, de ezen kívül több tagállamban is az egészségbiztosítási szolgáltatásokhoz kizárólagosan egy betegpénztáron keresztül lehetett folyamodni. A szerződött szolgáltatóknak a kártyáknak minden esetben akceptálnia kel, így az ellátás folyamata kevésbé bonyolult. Természetesen, a legális munkáltatás feltételeihez hűen a munkavállalót munkába állása napján a munkáltató köteles a társadalombiztosítási szerveknél regisztráltatni. Az alkalmazott nevét feljegyzik a betegbiztosítónál, amely rögtön bejelenti a nyugdíjbiztosítónál és a munkanélküli biztosító intézménynél. Így a munkavállaló olyan regisztrációs szám tulajdonosa lesz, mely szerint a társadalombiztosító intézet nyomon követi a fizetéseket és a biztosítási időszakot. Ezen időszakok szerint fizetendőek a járulékok. Az alkalmazottnak TB kártyát postáz a nyugdíjbiztosító, melyet a munkáltatónak kell adni. A munkaviszony megszűnésével a társadalombiztosítási kártya visszakerül a munkaadótól. Betegbiztosítási juttatások:  Általános és speciális gyógyszerek  Fogorvosi kezelések, protézisek  Laboratóriumi vizsgálatok  Kórházi kezelés

-60-



 Házasság előtti vizsgálatok  Megelőzőorvosi vizsgálatok A visszatérítendőjuttatások soraiban az ingyenes kezeléseknek és gyógyszereknek, melyek a biztosításba tartoznak szerepelniük kell. Adózás Bár alapjában véve a tagok adózási szisztémái hasonlóak. A közösségi jog viszont nem rendelkezik a közvetlen adózásról, így valamennyi tagállamban különböző súlyú és fajtájú adónemmel találkozhatunk. A

közösségi

szabályozás,

amit

mindenféleképpen

hangsúlyoz,

az

a

tagállamok

diszkriminációmentes adópolitikája, de az eszközöket, nem részletezi. Tehát, egy másik tagállamba kerülőEurópai Uniós állampolgár nem adózhat rosszabb kondíciókkal, mint a helyben élő állampolgárok. A közösségi adózási szabályok szerint minden EU tagállam állampolgára, minden (akár több nem EU tagállambeli) jövedelme után abban a tagállamban köteles adót fizetni, amelyben lakik. A kettős adózásról szóló országok közötti egyezmények gondoskodnak arról, hogy az adóalany csak egy helyen fizessen adót. Azok a személyek, akik Franciaországban telepedtek le, minden jövedelmük után Franciaországban fizetnek adót, még abban az esetben is, ha jövedelmük más országokból származik. A nem Franciaországban élőadófizetőket csak a Franciaországból származó jövedelmük után adóztathatják. Franciaországban a személyi jövedelemadót a munkavállaló fizeti be minden adóévben (január 1. - december 31.) kétszer (február 15-én és május 15-én). A jövedelem a munkáltatótól kapott fizetést jelenti (készpénzben és egyéb fizetési formában egyaránt). A fizetésen felül jövedelemnek számítanak a lakhatáshoz való hozzájárulások, az adókedvezmények, a vállalati autó magáncélú használata, stb. Általános szabályként elmondható, hogy a tárgyi eszközök mindig piaci értéküknek megfelelően kerülnek besorolásra. Franciaországban adókötelesek azok, akik 

Franciaországban élnek vagy ott állandó lakóhellyel rendelkeznek;



munkavállalóként vagy függetlenül szolgáltatást nyújtanak Franciaországban;

-61-





gazdasági érdekeltségük központja Franciaországban található.

Ha valaki Franciaországban tartózkodási hellyel rendelkezik, akkor minden jövedelme után ebben az országban adózik. Franciaországban úgynevezett progresszív adózási rendszert vezettek be. Ennek lényege, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők magasabb adót fizetnek. Az adózás mértéke attól is függ, hogy az adóalany melyik adókategóriába tartozik. Bizonyos esetekben az adóköteles személy adókedvezményben részesülhet. Ilyen esetek például:  otthonában dolgozó munkavállaló  általános, közép-, illetve felsőoktatási intézményben tanuló gyerekek után  kórházi költségek esetében  egyes szakmák esetén szakmai költségek esetén  hosszú távú munkanélküli esetén.  A Franciaországban élőházastársak adóját együttes jövedelmük alapján határozzák meg, kivéve abban az esetben, ha nem élnek együtt.  Amennyiben valaki ingatlannal rendelkezik Franciaországban, függetlenül attól, hogy ott lakik-e vagy sem, köteles adót fizetni:  bútorozott lakás után, a bérlővagy a tulajdonos által minden adóév január elsején kell adót fizetni;  ingatlan-, illetve földadót kell fizetni a tulajdonosnak minden adóév január elsején. Örökösödési adót az örökölt rész azon felére kell téríteni, melyet az örökös örökölt. Franciaországban az ÁFA összege általában 18, 6 százalék. Élelmiszerek, víz, gyógyszerek és könyvek esetében a csökkentett adót kell fizetni, amelynek összege 5, 5 százalék. A napilapok és támogatott gyógyszerek esetében az adó nagysága 2, 1 százalék. Nyugdíjasok Franciaországban A közösségi jog szabályzásainak megfelelően, nem munkavállalási céllal történőbetelepedés esetén, például nyugdíjasként vagy tanulóként történőtartózkodás, az uniós tagállamból érkezők esetén nincs szükség átmeneti időszakra. Az alapvetőszabályok azonban rájuk is vonatkoznak,

-62-



tekintet nélkül, hogy jelenlegi vagy újonnan csatlakozó országbeli váltott-e hazát. Először is igazolandó, hogy rendelkezik-e a betelepülő a megélhetési létminimumot biztosító anyagi forrásokkal valamint kötelezőszámára a célország társadalombiztosítási rendszerébe a belépés. Amennyiben a munkavállaló két vagy több Európai Uniós államban dolgozik, akkor a közösségi jogalkotásnak megfelelően joga van, hogy nyugdíját a közösségi államokban külön-külön befizetett nyugdíj járulékokat összevonva kalkulálják ki. A franciaországi eljárás az újraelosztás rendje, miszerint az aktív dolgozó lakosság befizetett járulékait osztják szét a nyugdíjasok között. A rendszer három pilléren támaszkodik: egy kötelezőalap, egy eseti kötelezőkiegészítés és egy fakultatív rész. Létezik Franciaországban egy úgynevezett minimum nyugdíj is. Ennek a célja az, hogy azok számára is biztosítsa megélhetést, akik nem teljesítették a nyugdíjtérítés alapkövetelményeit. A támogatás feltétele, hogy az uniós állampolgár betöltse a 65 éves korhatárt vagy legalább a 60 éves, munkavégzésre képtelen legyen és állandó lakhelye Franciaországban legyen nyilvántartva. Az Európai Unió minden nyugdíjkorhatárt átlépőállampolgárát, ki munkavállalói szándékával szeretne továbbra is élni és letelepedni egy másik tagállamban, megilleti a letelepedési engedély, amennyiben:  részesül rokkantsági, korkedvezményes, illetve öregkori nyugdíjban;  rendelkezik betegbiztosítással;  olyan anyagi háttérrel rendelkezik, amely garantálja, hogy ott tartózkodása alatt a vendéglátó ország társadalombiztosítási rendszerét a letelepedni kívánó személy nem terheli. A tagállamok hatóságai a felsorolt kondíciók hiánytalan teljesítésekor rendre 5 éves tartózkodási engedély kiadásával segítik a letelepedni kívánó uniós állampolgárt, mindezen felül családtagjaik, akkor is, ha nem az Európai Unió állampolgára, élhetnek a tagországbeli munkavállalás lehetőségével.

-63-



UTÓSZÓ

Menni vagy nem menni? Frei Tamás remekül foglalta össze az csatlakozásunkat követő első, átmeneti időszak tapasztalatait. Immáron tízezrek számára kérdés ez Magyarországon, és közülük sokan, több ezer fiatal döntött már úgy, hogy el kell menni! Bizonyára vannak közöttük olyanok, kik irigylésre méltók, bátorságuknak köszönhetően, és azért,

mert

tudtak

kockáztatni,

megteremtettek

maguknak

egy

olyan

életet,

amelyet

Magyarországon esetleg nem tudtak volna. Vannak köztük olyanok is, akik kudarcot vallottak, és fontolgatják a hazatérést. Sokfélék, de egy dologban mégis azonosak: belőlük áll az elsőmagyar generáció, aki szabadon kipróbálhatta képességeit külföldön. Ők voltak az elsőhullám. Vannak persze követőik, de rájuk mindig úgy emlékszik majd Magyarország, hogy ők voltak azok, akik még az ismeretlenbe mentek, hiszen tényleg ők voltak az elsőgeneráció... Sikereket és boldogulást kívánok az összes segítségemre levő interjú alanyomnak, és dolgozatommal ezúton szeretném megköszönni, hogy rávilágítottak azokra a kérdésekre, melyek megválaszolásával támogathatom a hazánk határain kívül szerencsét próbálókat.

Köszönettel:

Baranyai Zsolt

-64-



FÜGGELÉK

Táblázatok és ábrák

1. számú ábra Legális magyar munkavállalók száma a régi tagállamokban

Forrás: Hvg 2005. november 5., XXVII. évfolyam, 44. szám

-65-



2. a.számú tábla Átlagkeresetek az Európai Unióban Ország

Havi bruttó átlag kereset euróban

EU25 .............................................................................................. 2142 EU15 .............................................................................................. 2451 10 új tagállam................................................................................... 510 Euro zóna ....................................................................................... 2185 Ausztria .......................................................................................... 2162 Belgium.......................................................................................... 2441 Ciprus.............................................................................................1666 Csehország ....................................................................................... 486 Dánia .............................................................................................. 3250 Egyesült Királyság ......................................................................... 2979 Észtország ........................................................................................ 395 Finnország...................................................................................... 2297 Franciaország ................................................................................. 2204 Görögország ................................................................................... 1264 Hollandia........................................................................................ 2456 Írország...........................................................................................2641 Lengyelország ..................................................................................578 Lettország......................................................................................... 281 Litvánia ............................................................................................ 324 Luxemburg ..................................................................................... 2809 Magyarország................................................................................... 450 Németország................................................................................... 2616 Olaszország .................................................................................... 1880 Portugália ......................................................................................... 891 Spanyolország ................................................................................1541 Svédország ..................................................................................... 2590 Szlovákia.......................................................................................... 345 Szlovénia.......................................................................................... 996 Bulgária............................................................................................ 147 Románia ...........................................................................................194 Izland.............................................................................................. 2466 Norvégia......................................................................................... 3611

Forrás: Eurostat (2005) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1090,30070682,1090_33076576&_dad=portal&_schema=PORTAL

Letöltés dátuma: 2005.12.

-66-



2. b. számú oszlopdiagram

Egy órára jutó munkaerőköltség alakulása

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (2004) http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,109886&_dad=portal&_schema=PORTAL&szo=munkaer%F5k%F6lts%E9g

Letöltés dátuma: 2007.12.01.

-67-



3. számú tábla

Az alkalmazottak részéről fizetendőátlagos társadalombiztosítási járulék mértéke az EGT tagállamokban (a bruttó jövedelem százalékában)

Dánia

11

Franciaország

14

Németország

21

Spanyolország

6

Belgium

14

Görögország

16

Liechtenstein

6

Csehország

13

Norvégia

8

Lengyelország

25

Hollandia

25

Portugália

11

Luxemburg

14

Magyarország

13

Egyesült Királyság

8

Szlovákia

13

Finnország

6

Szlovénia

15

Izland

0

Lettország

9

Olaszország

9

Litvánia

1

Ausztria

18

Észtország

0

Írország

5

Ciprus

6

Svédország

7

Málta

8

Forrás: Eurostat (2004) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1090,30070682,1090_33076576&_dad= portal&_schema=PORTAL

Letöltés dátuma: 2005.12.

-68-

4. számú melléklet

Kérdőív

Általános információk 1. Név 2. Életkor 3. Szakmai tapasztalat (tanulmányok) 4. Nyelvtudás 5. Dolgozott-e már külföldön? 6. Családi állapot 7. Mostani és elvárt fizetés 8. Hosszú- vagy rövidtávú külföldi tartózkodást tervez? 9. Mit hiányol Magyarországról Ország specifikus információk 17. Miért pont ezt az országot választotta, mit vár ettől az országtól? 18. Ismeri-e az ottani nyelvet? 19. Dolgozott-e már a célországban? 20. Tud-e valamit az ottani kultúráról? 21. Tisztában van-e az ottani közigazgatási renddel, szociális szolgáltatásokkal (munkavállalási, tartózkodási engedélyek, társadalombiztosítás, adózás, nyugdíj)? 22. Van-e vagy volt-e ebben az országban élőrokona? 23. Rendelkezik-e megtakarított anyagi erőforrással a kinti élet megkezdésére?

Forrás: Saját munka

-69-



5. számú oszlopdiagram

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Jövedelemadóz ás

Társadalombizt osítás

Letelepedés

Tartózkodás

Szakmunkás Értelmiségi

Kiutazás

Válasz

Helyes válaszok megoszlása a kutatás során

Kérdéskör

Forrás: Saját kutatás

70



Hivatkozás nélküli egyéb táblák a külföldi munkavállalási kedvet illetően

6. számú tábla

Forrás: Hvg 2005. november 5., XXVII. évfolyam, 44. szám

71



7.számú egybefüggőtáblasorozat

72



73



74



Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Kátainé

Marosi

Angéla,

Kelemen

Nóra,

Freid

Mónika

információs

előadók

közreműködésével http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,109886&_dad=portal&_schema=PORTAL&s zo=k%FClf%F6ldi+munkav%E1llal%E1s Letöltés dátuma: 2007.11.21.

75



8. számú oszlopdiagram

Összeállította: Váradi Rita, KSH http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/fiatalok/fiatalok06.pdf Letöltés dátuma: 2007-12-10.

76



BIBLIOGRÁFIA

Felhasznált Irodalom: Könyvek:



Várnay Ernő- Papp Mónika: Az Európai Unió joga (Complex kiadó, 2002.)



Bokorné dr. SzegőHanna- Dr. Bruhács János- Dr haraszti György- Dr. Herczegh Géza- Dr. Lamm Vanda- Dr. Nagy Károly- Dr. Prandler Árpád- Dr. Valki László: Nemzetközi jog (Nemzeti Tankönyvkiadó)

Folyóiratok:

 Heti Világ Gazdaság: Hvg; 2005. november 5., XXVII. évfolyam, 44. szám

Internetes források:

 A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának Hivatalos Honlapja www.kulugyminiszterium.hu  Heti Világ Gazdaság – www.hvg.hu  Központi Statisztikai Hivatal – www.ksh.hu  EUROSTAT, Az Európai Unió Statisztikai Hivatala – www.ec.europa.eu/eurostat  EUR-Lex, Európai Uniós Jogi Adatbázis- http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm  EURES, Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja http://europa.eu.int/eures/home.jsp?lang=hu 77



 Az Európai Bizottság Magyar NyelvűHivatalos Honlapja http://ec.europa.eu/youreurope/nav/hu/citizens/index.html  Európai Ifjúsági Portál - http://europa.eu/youth/info_on_europe/index_eu_hu.html  A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Honlapja - http://www.szmm.gov.hu/  EU-Vonal - http://www.eu2004.hu/  FigyelőNet - http://www.fn.hu/index.php?id=16&cid=74855  Az Európai Parlament Magyar nyelvűHivatalos Honlapja http://www.europarl.europa.eu/default.htm

Egyéb:

 Házi dolgozat: Munkavállalás az Európai Unióban címmel, Európai Jog c. tantárgyból, Baranyai Zsolt (2005)

78

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI tagozat SZAKDIPLOMÁCIA szakirány

Recommend Documents