BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY

A GEOTERMIKUS ENERGIA HŐSZIVATTYÚVAL TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSA A LAKOSSÁGI SZEKTORBAN, MAGYARORSZÁGON

Budapest, 2008.

Készítette: Erdős Réka

Tartalomjegyzék

1.

Előszó ................................................................................................................................. 5

2. A geotermikus energia általános ismertetése ......................................................................... 7 3. Hazánk adottságai .................................................................................................................. 9 3.1. Hazánk geotermikus adottságainak bemutatása.............................................................. 9 3.2. Hévizeink Magyarországon........................................................................................... 11 3.3. Hévízkészleteink rövid jellemzése ................................................................................ 14 3.4. Hévíztárolók adottságai, osztályozásai ......................................................................... 15 3.4.1. A hévizeink entalpiájuk szerinti hasznosítása (Lindal diagram)............................ 17 3.5. Következtetések ............................................................................................................ 19 4. A Földhő hasznosítása hőszivattyún keresztül, a lakossági szektorban............................... 21 4.1. Mi a hőszivattyú? .......................................................................................................... 21 4.2. A hőszivattyú története.................................................................................................. 22 4.3. Milyen előnyei vannak annak, ha hőszivattyút használunk? ........................................ 23 4.4. Mi szükséges a hőszivattyú működéséhez? .................................................................. 24 4.5. A hőszivattyú működése ............................................................................................... 24 4.6. A hőszivattyúk felhasználási területei........................................................................... 25 4.7. A hőszivattyúk típusai, csoportosítása, azok jellemzése............................................... 25 4.7.1. Levegő-víz hőszivattyú .......................................................................................... 25 4.7.2. Víz-víz hőszivattyú ................................................................................................ 26 4.7.3. Föld-víz hőszivattyú (talajkollektoros kivitel) ....................................................... 27 4.7.4. Föld-víz hőszivattyú (földhőszondás kivitel) ......................................................... 28 4.8. Hőszivattyúk eladásának alakulása az elmúlt pár évben Magyarországon................... 29 4.8.1. Eladási statisztikák az európai országokban .......................................................... 30 4.8.2. A hőszivattyús rendszerekkel foglalkozó, Magyarországon található cégek......... 33 4.8.3. Hőszivattyú márkák, minőség ................................................................................ 33 4.9. Következtetések ............................................................................................................ 33 5. Engedélyek, papírok, állami támogatások............................................................................ 36 5.1. Az Európai Unió Energiapolitikája ............................................................................... 36 5.2. Engedélyek .................................................................................................................... 39 5.2.1. Főldhőszonda telepítése esetén .................................................................................. 39 5.3. Bányakapitányságok Magyarországon.......................................................................... 39 5.4. Vízkutas rendszerek telepítése estén ............................................................................. 41 3

5.5. Igényelhető állami támogatások, pályázatok ................................................................ 42 5.5.1. Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP)- (megújuló energiaforrás hasznosítása)..................................................................................................................... 42 5.5.2. Környezeti és Energia Operatív Program (KEOP) a vállalkozó beruházások állami támogatása........................................................................................................................ 43 5.5.2.1. KEOP-2007-5.1.0............................................................................................ 43 6. Esettanulmány ...................................................................................................................... 46 6.1. Árajánlat kérése............................................................................................................. 46 6.2. Az árajánlat részei ......................................................................................................... 47 6.3. A gazdaságossági számítások elemzése:....................................................................... 52 7. Külföldi konkurencia megjelenése Magyarországon........................................................... 54 8. Aktuális világgazdasági válsághelyzet................................................................................. 56 9. Konklúzió ............................................................................................................................. 59 10. Mellékletek..................................................................................................................... 61 11. Irodalomjegyzék............................................................................................................. 68

4

1. Előszó

A Föld jelenleg még rendelkezésre álló nyersanyag illetve energiakészletének pontos arányát az emberiség nem ismeri; még hozzávetőlegesen felbecsülni is nehéz lenne, hogy ezek a kimeríthető készletek milyen hosszú ideig állnak az emberiség rendelkezésére, és mennyi ideig tudják fedezni a felmerülő alapszükségleteket. Bár az egyes szakértők szerint most a készletek körülbelül 60 évre elegendőek ahhoz, hogy fedezzék a szükségleteinket. A kérdés azonban csak az, hogy milyen áron tudunk majd hozzájutni ezekhez az energiahordozókhoz. Bizonyára az elmúlt pár évben is észleltük, hogy a gázárak folyamatosan emelkednek, illetve, hogy a gázolaj ára is lassan az egekbe száll. Így valószínű, hogy az egyre csökkenő készletek miatt, ezek árai hamarosan szintén nagyon magasak lesznek, így jobban meg fogja érni, ha másfajta energiahordozók által állítunk elő energiát. A készletek becslését illetően több vélemény létezik. A pesszimisták szerint a készletek mindössze 35-40 évre elegendőek. Akadnak optimista szakértők is, akik szerint a készletek még 60 évnél is több energiaszükségletet fedezhetnek. Az emberiség már jóval korábban felismerte, hogy a megújuló energiák támogatása nem elhanyagolható, és valljuk be; részben tartozunk ennyivel a jövő nemzedékének. Ezen energiák nemcsak támogatása, hanem kiaknázása – főként az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével (amely főleg a fosszilis (szén, olaj gáz) energiaforrások felhasználása során termelődik) - is elsődleges célja a jelen kornak. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az egyre veszélyesebbnek tűnő éghajlatváltozást enyhítsük és a fenntartható fejlődés továbbá is megőrizhető legyen, az energia-, illetve ellátásbiztonságról nem is beszélve. A Világ mérföldkőhöz érkezett, ami az energia jövőjét illeti és felismerte, hogy az azonnali cselekvés szinte elengedhetetlen. Jelenleg két válaszlehetőség létezik a probléma megoldására, orvoslására: vagy az energia iránti függőségünket drasztikusan mérsékeljük, és ezeket az igényeket csekélyebb energia felhasználásával enyhítjük, vagy a rendelkezésre álló energiaforrások védelme érdekében (a ma már amúgy is hatalmas tereket hódító) megújuló energiaforrásokat használunk,hozzáteszem minél szélesebb körben. A megújuló energiakészletek túlnyomórészt a helyi adottságokon múlnak, így nem fenyegetik azt, hogy a fosszilis energiahordozók hosszútávon is rendelkezésünkre álljanak,

5

emellett a megújuló energiahordozók lehetőséget kínálnak a fosszilis energiaforrások felhasználásának csökkentésére. A megújuló energiák többek között: a napenergia, geotermikus energia, vízenergia, szélenergia és a különféle formákban megjelenő biomasszák. Környezetünk és a jövő társadalma érdekében a megújuló energiaforrások használatának növelése alapvető kötelességünk, hiszen a hasznosításhoz szükséges technikai berendezések már a birtokunkban vannak, mindössze a környezettudatosság iránti kötelességet kell tudatosítani az emberekben,- globális szinten. Nem elegendő azonban a környezettudatosság csupán elméleti szinten. A felismerés, hogy más megoldásra van szükség, már korábban megfogalmazódott, de ahhoz, hogy ezeket megvalósíthassuk

világszínvonalú

együttműködésre,

kölcsönös

támogatásra,

szigorú

szabályozásra van szükség. Köszönettel tartozom belső konzulensemnek Dr. Hubai Józsefnek türelméért, segítségéért és építő jellegű meglátásaiért, hozzászólásaiért. Dolgozatom megírásában segítséget még a HGD Kft. nyújtott, ezen belül Ádám Béla és Tóth László, akiknek ezúton is szeretném megköszönni a türelmét, az időt melyet rám szántak, és a szakmai segítséget.

6

2. A geotermikus energia általános ismertetése

A geotermikus energia tulajdonképpen a föld hőkészletét jelenti. Magyarország kiváltságos helyzetben van; az ország csaknem 70%-án geotermikus mezők helyezkednek el. A geotermikus mezőknek két típusa létezik, az egyik típusnál a földfelszínen érezhető geotermikus aktivitás. A másik típus az úgynevezett „vak geotermikus mező”,amikor tudjuk, hogy a föld felszíne alatt geotermikus energiakészletek lapulnak, azonban nem észlelünk geotermikus aktivitást. A geotermikus energia a Föld belsejéből a Föld felszínéhez közel igyekszik, s ha nem használják fel, akkor felemésztődik az atmoszférában. Értelemszerűen a föld belsejében levő hőenergia a hidegebb földfelszín felé igyekszik. Ennek kifejezője a hőáramsűrűség, amely azt jelenti, hogy meghatározott idő alatt, meghatározott felületen mennyi hőenergia áramlik át. 1. ábra A geotermikus területek lemeztektonikai meghatározottságát szemléltető vázlat

Geothermal Education Office, 1996, Mádlné Szőnyi Judit, 2006

7

A geotermikus gradiens azt mutatja meg, hogy mennyivel nő a hőmérséklet, hogyha a Föld belseje felé haladunk. Ennek értéke 10°és 60°C között ingadozik, tehát körülbelül 2 kilométeres mélységben 65-75°C-os hőmérsékleti értékkel számolhatunk (általánosan). Azok az országok tudják a legjobban a földhőt hasznosítani, melyek magas geotermikus gradienssel rendelkeznek, (vagy olyan területek ahol a földkéreg a megszokottnál vékonyabb, pl. mint: Új-Zéland, Izland, Fülöp szigetek vagy Olaszország). 1 A geotermikus energiát elektromos áram termelésre is lehet hasznosítani, amelyek általában azokon a geotermikus mezőkön találhatók, melyek a vulkanikus zónákban vannak. Sajnos Magyarországon ma még nem állítanak elő elektromos energiát a földhőből. Azonban hazánkban létezik két nagy földhőhasznosító rendszer: Veresegyházon (ahol 54°C-os vizet hasznosítanak, s a távfűtőhálózat hossza 6 kilométer és 34 db hőközpontot lát el termálvízzel; a helyi intézményeket fűtik vele) és Hódmezővásárhelyen (a Hódmezővásárhelyen található geotermikus kőzműrendszer ábráját ld. a mellékletben). Mindkét létesítmény egy távfűtőrendszer

A

földhő felhasználása itthon sajnos ma még elég szegényes. A következő években azonban a megújuló energiarészesedés növekedni fog, már csak az Európai Uniós előírások miatt.

1

Mádlné Szőnyi Judit: A geotermikus energia (22 oldal)

8

3. Hazánk adottságai

3.1. Hazánk geotermikus adottságainak bemutatása Magyarország páratlan természeti adottságokkal rendelkezik, ami a geotermikus adottságokat illeti. Legtöbbször úgy emlegetnek minket, mint geotermikus energia nagyhatalmat – nem véletlenül. Ez az állítás azonban csak addig állja meg így önmagában a helyét, míg a rendelkezésre álló (és az ebből kiaknázható, felhasználható) geotermikus energiakészletekről, illetve a kiváló és egyben egyedülálló hazai adottságokról beszélünk. Sajnos határtalan lehetőségeinket egyelőre csak nagyon csekély részben használjuk ki. Köztudott, hogy a Kárpát medence, de legfőképp Magyarország területe alatt a földkéreg szokatlanul vékony, s így a Föld belsejében található forró magma a földfelszín alatti vizeket az átlagosnál jobban felmelegíti. A Föld belsejéből kiáramló földi hőáram 90120 mW/m², amely jóval magasabb az európai kontinensre általában jellemző „szerény”70-90 mW/m²- es átlagnál. De ellenpéldaként szolgál például a larderelloi (Olaszországban) geotermikus mező, melynek hőáramsűrűsége eléri akár a 200 mW/m²-t.2 A Föld középpontja felé haladva 100 méterenként a geotermikus gradiens (ez azt jelenti, hogy ha a Föld belseje felé haladunk mennyivel nő a hőmérséklet) átlagos értéke valahol 0,020-0,033 °C/m. Nálunk ez az érték jóval magasabb ennél, ennek gyakorlatilag majdnem a kétszerese, általában 0,042-0,066 °C/m.

3

Ez azt jelenti, hogy nálunk kevésbé

mélyre kell „ásni”, hogy azonos hőmérsékletű vizet találjunk, mint más kevésbé kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok. A Föld középpontja felé haladva, átlagosan 1 kilométerenként 30 ° C -kal növekszik a hőmérséklet. A vulkanikus területeken ez az érték ennél magasabb; a magyarországi geotermikus gradiens átlagosan 50 °C/kilométer. De hasonlóan kedvező helyzetben van Izland vagy éppen a Fülöp szigetek is. Magyarország és Izland közötti hasonlóság, hogy mindketten rendkívül kedvező geotermikus adottságokkal lettünk megáldva, azonban a szembetűnő különbség pedig az, hogy míg mi a 0,5 %- sem használjuk ki lehetőségeinknek,

2 3

Mádlné Szőnyi Judit: A geotermikus energia (23 oldal) Csináljuk jól magazin 21. kiadvány, A geotermikus energia hasznosítása Magyarországon (3 oldal)

9

Izlandon geotermikus erőművek épülnek, sőt a lakóházak nagy részét is ezzel az energiával fűtik-hűtik. Nem véletlenül hívják őket a geotermikus energia példaképének. Visszakanyarodva a gondolatmenet elejére, hazánkban a réteghőmérséklet már meghaladja a 60 °C-t is 1 kilométeres mélységben, ennél kétszer mélyebben pedig a 110 °C-t is, mellyel együtt az ebben a mélységben található víz is egyenlő hőmérsékletű ezzel.4 A legnagyobb geotermikus mezőink az Alföldön és a Dél-Dunántúlon találhatók; itt a geotermikus gradiens értéke meghaladja az országos átlagot, mígnem az ország többi részén a gradiens értéke átlagos, vagy annál alacsonyabbnak mondható. A rendkívüli adottságok ellenére nem számottevő azoknak a felszíni vizeinknek hőmérséklete melyek a 100°C-t is meghaladják; ma mindössze 7 ilyen felszíni hőmérséklettel rendelkező kúttal büszkélkedhet hazánk. Azonban országunk több mint 70%-án található 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű hévíz, kivételnek csak a hegyvidéki területeink (az Északi középhegység és a Dunántúli Középhegység ) számítanak. 5 2. ábra Hőmérséklet eloszlás a felső pannóniai réteg feküjében

Szányi János :A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei Magyarországon

Nem csak hévíz kutakban gazdag országunk, hanem jól el vagyunk látva réteg-karszt, talajvíz és különböző ásványvizekkel (itt gondoljunk csak a díjnyertes Szentkirályi ásványvizünkre, és ez csak egy a sok kiváló ásványvizünk közül). A talajvizek a föld felszínéhez viszonylag közel vannak (Budapesten számos kerületben pl. talajvizet használnak kerti öntözésre). Ezek a vizek általában emberi fogyasztásra, tehát ivásra nem alkalmasak, sőt még fürdővíznek sem jók, legfőképp erős szennyezettségük miatt. A rétegvizek már ivásra 4 5

Major András: Magyarország geotermikus nagyhatalom Geotermikus energia: Általános Tudnivalók (http://www.mefo.hu/index.phtml?pid=geo_alt)

10

alkalmas vizek (ide tartoznak az artézi vizek, ásványvizek, hévizek), mivel ezek a talajvíznél mélyebben vannak, a vízzáró rétegek között helyezkednek el. 6

3.2. Hévizeink Magyarországon A közvéleményt és a hazai szakembereket egyaránt a hévizek kutatása, ezen források gyógyászati illetve idegenforgalmi célú hasznosítása foglalkoztatja leginkább manapság. Évről évre rengeteg külföldi turista keresi fel Magyarország számos gyógyfürdőinek egyikét, hogy kikapcsolódhasson benne és érezhesse gyógyító erejét a föld mélyéből feltörő víznek. 3. ábra Magyarország hévízkutai

A környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatója: Felszín alatti vizeink II. (www.kvvm.hu )

Nem kizárólag külföldi turisták által kedveltek hazai gyógy-termálfürdőink, vizeink; ma már a magyarok nagy része látogatja fürdőinket. A gyógyfürdők hazai látogatottsága főleg a wellness fogalmának elterjedésével egy időben ugrott meg. Ma már ugrásszerűen fejlődik a hazai wellness turizmus, és számtalan wellness illetve gyógyszállodát építenek az ország minden

területére.

Legkedveltebb

wellness

központok

Magyarországon:

Hévíz,

Hajdúszoboszló, Egerszalók, Zalakaros, Bükfürdő, Kehidakustány és Sárvár. Az alábbi táblázat a legfontosabb, legtöbbek által ismert, és legtöbbek által látogatott hazai gyógyvizeinket, gyógyfürdőinket tartalmazza, illetve olyan hasznos információkat, mint, hogy

6

Magyarország Vízrajza: Felszín alatti vizeink ( www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/zk39.htm)

11

milyen gyógyhatásaik vannak, és milyen kémiai jellemző, milyen a kémiai összetétele. Ezen kívül a földrajzi elhelyezkedés szerint vannak listázva a hévizeink.

12

1. táblázat Termálvizeink és gyógyvizeink csoportosítása Magyarországon

Termál- és

Jellemzői

Gyógyhatásuk

Földrajzi elhelyezkedésük

gyógyvízfajták Termálvíz / hévíz

20-25

şC,

átlagos

-

Esztergom,

sótartalom Szénsavas, savanyú Sótartalmuk kevés

Visegrád,

Szeged,

Miskolc stb. Szívbántalmakra jó

Balatonfüred, Csopak, Kékkút stb.

vizek Alkáli-hidorgén-

Sótartalom 1000 mg felett Emésztőszervi

karbonátos vizek Kalcium-

zavarokat Zalakaros,

gyógyít

Gyula,

Nagyatád,

Szolnok, Debrecen, Bükkszék

Sóban, szénsavban gazdag Vérkeringési zavarokra

Eger, Balatonfüred, Bük

magnéziumhidrogén- karbonátos vizek Kloridos vizek

Sóban gazdag

Reumatikus, nőgyógyászati Sárvár, Nyíregyháza, Győr, Kalocsa betegségekre

Szulfátos,

Nátriumban,

keserűvizek

Magnéziumban,

Emésztőszervi zavarokra

Nagyigmánd, Tiszajenő, Alag stb.

Nőgyógyászati

Parád

szulfátokban gazdag Vasas vizek

Nátrium és szulfátionok

betegségekre Kénes vizek Jódos-brómos vizek

S-, Ca-, Mg-, H-, Cl-ion,

Balf, Parád, Harkány, Parádsasvár,

CO3-ion

Mező-kövesd, Erdőbénye

Főleg jódban gazdag

Mozgásszervi

Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag-

betegségekre,

Berekfürdő,

nőgyógyászati

Eger, Bükkszék, Mosonmagyaróvár

bántalmakra,

légúti

Kecskemét,

Cegléd,

és stb.

vérkeringési problémákra Radioaktív vizek

Sugárzóanyag-tartalmuk

Mozgásszervi

csekély, nem károsít

betegségekre,

Hévíz, Eger, Miskolctapolca stb.

ideggyulladásra, sérülések utókezelésére, mirigyzavarokra Magyarország vízrajza: Felszín alatti vizeink (www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/zk39.htm)

13

A fenti táblázatban jól látható, hogy szinte mindenfajta mozgásszervi betegségre gyógyírként szolgálnak a hazai gyógyvizek.

3.3. Hévízkészleteink rövid jellemzése Magyarországon két jelentős hévíztározó található. Az egyik a Felső Pannon homokhomokkő által alkotott rendszer, a másik pedig a triász időszakban keletkezett repedezett, karsztosodott karbonátos kőzetek által alkotott rendszer. Ebből következik, hogy hazai hévízkészleteink többsége ebben a két tároló rendszerben található, s képezik a hazai hévízhasznosítás bázisát. A termálkutaink csaknem 70%-a a Felső Pannon, míg 20%-a a triász időszakban keletkezett tároló rendszert csapolja meg. A Felső Pannon hévíztároló rendszerbe tartozó Dél Alföldi városok, fürdőhelyek, Hajdú-Bihar, Jász Nagykun-Szolnok, Győr-Moson Sopron megyékben a legszámottevőbb a hévízhasznosítás. Sőt ezeken a településeken a felszínre törő víz hasznosítása igen széles körű. Itt nem kizárólag a balneológiai célokra hasznosítják a hévizet, hanem használják melegvízellátásra és mezőgazdasági célokra is. A triász karbonátos rendszer, bár a Felső Pannonnál jóval kisebb, jelentősége így is elég nagy, legfőképpen a gyógyászati téren. 7 A világban átlagosan a termálvizek 52%-át fűtésre, 30%-át pedig fürdésre használják. Magyarországon a termálvizek 50%-át használják fürdésre, míg mindössze 14%-át fűtésre. 8

Ezekből az adatokból is látszik, hogy a termálvizek balneológiai hasznosítása gyakorlatilag

ugyanannyi százalékban, mint a világon bárhol máshol, illetve az is, hogy a termálvizek fűtési célra való hasznosítása jóval elmarad a világátlagnál. A legszámottevőbb különbség a két hévíztározó rendszer között az, hogy míg a triász karbonátos rendszer rendelkezik utánpótló vízkészlettel, a Felső Pannon rendszernek ilyen téren csekély utánpótlása van.9

7

Geotermikus energia: Általános Tudnivalók (http://www.mefo.hu/index.phtml?pid=geo_alt) Lenkey László: A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete, jövőbeni lehetőségei Magyarországon (Energoexpo 2008. 09. 24 Debrecen) 9 http://www.mefo.hu/index.phtml?pid=geo_alt 8

14

3.4. Hévíztárolók adottságai, osztályozásai A Föld belsejében rejlő hőhasznosításainak legismertebb módja a termálvíztermelés. Fontos megemlíteni, hogy termálvizeink entalpiájától (hőmérsékletétől) függ, hogy a későbbiekben mire tudjuk hasznosítani, felhasználni azt. Ezek hőmérsékletük alapján 3 csoportot képezhetnek: alacsony-közepes és magas entalpiájú (ez nem a termálvizek felszínre törő hőmérséklete, hanem a mélységi hőmérsékletet jelenti). Alacsony entalpiájú készletek hőmérséklete 0-100 °C között található, a közepes entalpiájú 100-150 °C között, míg a magas entalpiájú készletek hőmérséklete nem csak, hogy eléri, de meg is haladja a 150 °C-t. 2. táblázat A geotermális készletek hőtartalom szerint

Mélységi hőmérséklet

Kis entalpiájú készletek Közepes entalpiájú készletek Nagy entalpiájú készletek

1

2

3

<90

<125

<100

90-150

125-225

100-200

>150

>225

>200

1, Muffler és Cataldi (1978) 2, Hochstein (1990) 3, Benderitter és Cormy (1990) Forrás:Kôolaj és Földgáz 35. (135.) évfolyam 9-10. szám, 2002. szeptember-október

Ezek az értékek szakértőnkét „változnak” de az előbb említett határok a legáltalánosabbak. Ezek alapján következtetésképpen levonható, hogy a magyar hévízkészlet alacsony és közepes entalpiájú, magas entalpiájú készletek csak nagyon elvétve vagy egyáltalán nem léteznek. Magyarországon ma a 30°C-nál melegebb vizek kapnak termálvíz minősítést. Érdekes, hogy ez az érték az európai országok többségében 20°C körül van meghatározva. A 30°C-nál melegebb vizet adó kutak száma ma körülbelül 1300-ra tehető. Ebből az 1300 kútból azonban mindössze 850 kút az, mely még jelenleg is üzemel. Hévízkutaink túlnyomórésze a 30-39°C-os intervallumba esik, (ezek száma mintegy 580-ra tehető) amely az összes hazai hévízkutaink csaknem 45%-át teszik ki. Fontos megemlíteni azt is, hogy ezek kutak csaknem 1/3-a vagy selejt, vagy lezárt kút, úgyhogy körülbelül 400-ra csökken a 3039°C közötti hőmérsékletű kutak száma. Érdekes, hogy ahogy a kifolyóvíz hőmérséklete emelkedik, csökken a hazai kutak száma. 90-99 °C hőmérsékleti határok közé már alig 40 kút tartozik, míg a 100°C feletti 15

kifolyóvíz hőmérsékletű kutaink száma szerény háromra (tanulmányok szerint változhat a szám) csökken. Az alábbi táblázatban jól látható, hogy Magyarországon pontosan hány hévízkút található (a 2002-es adatok alapján), illetve, hogy ezekből hány kút az, amit ténylegesen használunk, és melyek azok, amelyek üzemen kívül vannak, vagy vizüket nem használják, úgynevezett zárt rendszerek. A táblázat alatt található jelölések a hasznosítás sor megértésében nyújtanak segítséget. 3. táblázat Termálvizeink csoportosítása hőfok szerint

Hőfok

Kutak száma

Százalék

(oC)

(db)

%

.

.

.

Hasznosítás (kút db) F

V

M

I

K

T R

Z

É

S

30-39,9

584

44,8

60

183

73

29

1

9

0

87

40 102

40-49,9

289

22,2

93

23

16

18

2

20 0

43

45

29

50-59,9

137

10,5

46

9

17

10

2

14 4

16

12

8

60-69,9

121

9,4

34

0

17

6

1

25 7

18

3

10

70,79,9

70

5,4

8

0

23

4

6

16 2

8

2

1

80-89,9

50

3,8

4

0

33

3

2

1

0

6

1

0

90-99,9

48

3,7

4

0

31

1

5

0

0

5

0

2

>100

3

0,2

0

0

1

0

1

0

0

1

0

0

Összesen

1303

100

249 215 211 71 20 85 13 187 103 153

100

19,1 16,5 16,2 5,4 1,5 6,5 1 14,1 7,9 11,7

Hasznosítási arány %

www.mgte.hu F-Fürdő; V-Ivóvízellátás; M-Mezőgazdasági; I-Ipari; K-Kommunális; T-Többcélú; R-Visszasajtoló; Z-Zárt (lezárt); É-Észlelőkút; S-Selejt

Üzemelő (termelő) hévízkutaink száma: körülbelül 850-re tehető. Egy szintén 2002-ben készült tanulmány szerint azonban a 100 ° C feletti termálvizeink szám nem 3 hanem 7. Balotaszállás-Pusztamérgesen a kútfejhőmérséklet 108 °C, Turán és Nagyrécse-Pat-on 110°C, Tótkomlóson 112°C, Álmosd-Létavértesen 116°C, míg a legmagasabb hőmérsékletet Nagyszénáson (171° C) és Fábiánsebestyénben (180°C) mérték. 16

A táblázat Magyarország 100°C feletti hőmérsékletű kutait mutatja meg (minimum kútfejhőmérséklettel.) 4. táblázat Magyarország 100 °C feletti termálvizeinek kútfejhőmérséklete

Minimum kútfejhőmérséklet °C Balotaszállás-Pusztamérges Nagyszénás Fábiánsebestyén Tura Álmosd-Létavértes Nagyrécsa-Pat Tótkomlós

108 171 180 110 116 110 112

Dr. Árpási Miklós:”A termálvíz többcélú hasznosításának helyzete és lehetőségei Magyarországon” nyomán

A fent látható táblázat a Magyarország 100°C feletti termálvizeinek kútfejhőmérsékletét mutatja meg. A MOL kutatásai alapján ezek közül a nagy hőmérsékletű területek közül három jöhet

szóba

áramtermelés

szempontjából:

Nagyszénás-Fábiánsebestyén,

Andráshida-

Nagylengyel (94 °C kútfejhőmérséklet), Mélykút-Pusztamérges.

3.4.1. A hévizeink entalpiájuk szerinti hasznosítása (Lindal diagram) „A Lindal-diagram a termálhő-hasznosítás, illetve a földhő-hasznosítás különböző tartományait foglalja össze. Két fontos szempontra hívja fel a figyelmet, nevezetesen a kombinált hasznosítás elősegíti a geotermikus projektek megvalósíthatóságát, ugyanakkor a készlet-hőmérséklet korlátozza a lehetséges hasznosítást.”10

10

Lindal 1973, (www.epiteszforum.hu/links/goto/3808/1733/links_related)

17

4. ábra Lindal diagramm

Forrás: Mádlné Szőnyi Judit: a Geotermikus energia (89. oldal)

A kitermelt termálvizet igen sokoldalúan lehet hasznosítani, mind az ipari, gazdasági és lakossági szektorban egyaránt. A mezőgazdasági szektorban már több mint 50 éve használják a geotermikus energiát. Először a szegedi termelő szövetkezete illetve a szentesi kórház részére létesítettek

18

hévízkutat.a kutak fúrása a 80-as évek közepéig tartott, mígnem az állami támogatások megszűntek. Ma Magyarországon, a mezőgazdasági szektoron belüli legismertebb hasznosítási mód a különböző fólia sátrak és növénytermesztésre használt házak termálvizes fűtése. Ezen kívül fontos hasznosítási mód még a termények szárítása, többek között: gyümölcs aszalása, különböző gabonafélék nedvességtartalmának csökkentése, stb. Hasznát veszik még a geotermikus energiának a haltenyésztés, és a baromfitenyésztés terén is. 11

3.5. Következtetések A hazai geotermikus energia hordozóját döntő többségben a termálvíz képviseli. Kiváló adottságaink pedig lehetővé teszik a hévíztermelést és hasznosítást hazánkban. A termálvíz balneológiai hasznosítása mellett sajnos egyelőre az egyéb hasznosítási módok, (mint például a lakossági szektorban a házak fűtési-hűtése geotermikus energiával, közösségi épületek hűtése-fűtése, mezőgazdasági vagy éppen ipari felhasználás) sokkal kisebb hangsúlyt kapnak. Mindenesetre az elkövetkező években növekedni fog a megújuló energiafelhasználás, ezen belül a geotermikus energiafelhasználás is Magyarországon. Hazánk sok Európai Uniós országnál (és hozzáteszem, kevesebb energiakészlettel rendelkező országokról van szó) kevesebb figyelmet fordított a megújuló energiaforrások folyamatosan kiaknázására, főleg, hogy a különböző felmérések alapján az 1 főre jutó megújuló energiaforrások tükrében az Európai Unió 25 eddigi tagállama közül dobogós helyezést érhetnénk el.12 Az EU csatalakozást követően nagyobb hangsúlyt fektettünk a megújuló energiahordozókra,

hiszen

ez

előírás.

2010

re

vállaltuk,

hogy

a

megújuló

energiarészesedésünket (az elektromos áram termelést illetően) 3,6 %-ra növeljük, amely értéket már most túlteljesítettük (olyan 5-6% körül járunk). A többi Uniós tagállammal szemben még így is el vagyunk maradva, hiszen ők 12%-os növekedést tűztek ki célul. Igaz, hogy az általunk vállaltakat teljesítettük idő előtt, azonban hozzá kell tenni azt is, hogy amit vállaltunk az nem volt túl sok. Bár az EU tagországok szabadon dönthetnek a megújuló energiák összetételéről tehát, hogy melyeket milyen arányban fogják használni, de 2010. március 31-ig be kell nyújtaniuk erről egy stratégiai

11 12

Csináljuk jól magazin 21-es kiadvány, A geotermikus energia hasznosítása Magyarország (12-13 oldal) Hubai József : Az uniós csatlakozás hatása Magyarország természetierőforrás-gazdálkodására (47 oldal)

19

akciótervet a Bizottságnak. Ennek a tervnek mindenképpen tartalmaznia kell 3 szektort, mégpedig: áramtermelés, fűtés-hűtés és közlekedés.

20

4. A Földhő hasznosítása hőszivattyún keresztül, a lakossági szektorban

4.1. Mi a hőszivattyú? A hőszivattyú egy olyan szerkezet, amely a geotermikus energia, a levegő, víz és a napenergiájának hasznosítását szolgálja. A hőszivattyúval lehet fűteni, hűteni, és melegvizet előállítani is, tehát segítségével sokoldalúan tudjuk a geotermikus energiát felhasználni. Az energia, amely ezt a berendezést üzemelteti, azt az energiát, amit szivattyú a földből felvesz, nem hővé alakítja egyenesen, hanem az által felvett hőt külső energia segítségével egy kisebb hőfokszintről egy nagyobb hőfokszintre emeli. Korábban már említettem, hogy a Föld belsejében rejlő hő mindig a hidegebb felszín felé igyekszik. Ezért van nagyon fontos szerepe ebben a folyamatban a külső energiának, mivel a segítsége nélkül a felvett hő csak a magasabb hőfokú helyről a hidegebb hőfokú felé tudna áramlani. A hűtőberendezések hasonlóképp működnek mint a hőszivattyúk, azonban az utóbbi esetben pontosan fordítva. Míg a hűtőgép belül hűt, kívül pedig a rácsokat fűti, a hőszivattyú belül hőt vesz fel, kívül pedig hőt ad le. A hűtőgépek esetében a folyamat nagy része belül a hűtőtálcában játszódik le, addig ez a folyamat (egy családi ház esetében, vagy bármilyen épület esetében) a föld és az épület belső területei között szállítja a hőt. A földben van egy tömlő, ami végig van vezetve egészen a házig. Ebben a tömlőben melegszik fel a hőközvetítő közeg. Egy hőcserélő segítségével az előbb említett hőt veszi fel a keringetett folyadék az egyik oldalon, viszonylag alacsony nyomáson. Fontos megjegyezni, hogy a föld belsejében rejlő hő, főleg a nagyobb mélységekben télen nyáron is állandó, de általában télen magasabb, nyáron pedig alacsonyabb mint a kinti levegő hőmérséklete. A rendszer hatékonysági mutatója a COP (Coefficient Of Performance) amely azt mutatja meg, hogy a szivattyú által leadott tényleges hőteljesítmény hányszorosa a felvett, illetve a rendszer működéséhez szükséges teljesítménynek.

21

Az éves munkaszám (azaz a Jahresarbeitzahl, éves energiaszám) ennél pontosabban mutatja meg a hőszivattyú teljesítményét, mivel a hőforrás hőmérséklete egész évben változhat.13 14

4.2. A hőszivattyú története A Carnot körfolyamat a hőszivattyú alapelve, melynek lényege, hogy hőt nyerünk egy kisebb hőmérsékletű hőforrásból, amely lehet víz, levegő vagy föld melyet egy nagyobb hőmérsékleti szinten hasznosítunk. Ahhoz, hogy a hőt magasabb hőfokra emeljük, természetesen energiát kell befektetnünk, amely a kinyert hőenergia mértéke alatt marad a folyamat során. A hatékonysági szintet a COP mutatja meg, amely tulajdonképpen a befektetett és a kinyert, azaz felhasznált energia közötti arányt mutatja meg. A hőszivattyút Lord Kelvin alkotta meg az első hőszivattyút, 1852-ben, míg egy magyar feltaláló (Heller László) nevéhez fűződik a kompresszoros hőszivattyú elvének kidolgozása. 15 Az első fűtő-hűtő hőszivattyút Svájcban, Zürich városban a városházán kezdték el használni, 1938-ban. A hőszivattyú a Limmat folyó vizének segítségével látta el a városháza fűtését-hűtését. Ez a rendszer egészen 2002-ig működött, majd egy jobb COP-val rendszer vette át a korábbi helyét Zürichben, ami a mai napig működik.16 A hőszivattyút először az USA-ban kezdték el használni, majd a 70-es évek közepétől Európa, Ázsia is elkezdett érdeklődni a hőszivattyús berendezések iránt. Többek között Németország, a Skandináv országok és pl. Japán is komoly fejlesztésekbe kezdett a hőszivattyúk terén. Sajnos nem sokáig élhette virágkorát a hőszivattyú, hiszen az akkor stabilizálódni látszó olajárak, a magas beruházási költségek és a berendezések ára visszaszorították annak fejlődését. További okai voltak a hőszivattyúk alkalmazásának visszaszorulásában a 1973-79es olajválság is. Az 1973-79-es olajválság következtében teljesen egyértelművé vált, hogy az olaj globális politikai fegyver, illetve rádöbbentette az országok nagytöbbségét, hogy mennyire függenek az olajban gazdag országoktól.17 (Így tehát az olajban gazdag országok manipulálhatják az olaj árakat). Az utóbbi évben is nagyon felment az olaj ára, ezt tapasztalhattuk, ha a kocsink tankolására került sor; egészen szeptemberig a gázolaj ára meghaladta a 300 Ft-ot, mígnem a napokban kevesebb, mint 250 Ft-ba kerül egy liter benzin. Az olaj hosszú távú ingadozása új utakat nyit meg a bio-üzemanyagok előtt, bár ahhoz, hogy ez az energiahordozó elterjedjen, még idő kell. Az olajban gazdag országok egyelőre nem 13

Mi a hőszivattyú?: http://www.acrux.hu/heat_pump/hoszivattyu.html A hőszivattyú működési elve http://www.xsany.hu/hosziv.html 15 Csináljuk jól magazin, 22-es kiadvány (8 oldal) 16 HGD Kft. által adott anyag nyomán 17 www.matud.iif.hu/01nov/magyari.html 14

22

fogják hagyni, hogy a gázolajat egy másfajta üzemanyag válthassa fel. A 80-as években újra nagy igény mutatkozott a hőszivattyúk iránt. Az ok a magas CO2 kibocsátás, illetve egyéb környezetszennyező káros anyagok kibocsátásában rejlik. Mivel ezek a rendszerek környezetkímélők, magas hatékonysági fokkal rendelkeznek, egyre szélesebb körökben kezdték el őket alkalmazni. Az utóbbi években a berendezések egyre megbízhatóbbak, egyre hatékonyabbak, és zajmentesen működnek. Hasznosítása széleskörű: az ipari-kereskedelemi és lakossági szektorokban egyaránt alkalmazhatók, mint hűtési-fűtési rendszerek.18 Érdekességképpen megemlíteném, hogy Magyarországon minden településen megvan a gáz 90%-ban, amely legnagyobb részt: vezetékes gáz, és a legtöbb helyen olajjal tüzelnek. A probléma a későbbiekben ezzel csak az lesz, hogy a kőolaj ára rohamosan növekedni fog, így ezeket a rendszereket egy gazdaságosabb rendszerre kéne cserélni, melynek üzemeltetési költsége is alacsonyabb a korábban említettnél.

4.3. Milyen előnyei vannak annak, ha hőszivattyút használunk? ™ Más megújulókkal szemben a hőszivattyú egész évben képes hasznosítani a nap és a föld energiáját, függetlenül attól, hogy egy adott időszakban mennyi a napsütéses órák száma. Ez a rendszer a környezetünk által elraktározott energiát hasznosítja. A föld hőmérsékletére a nap energiája 12 méteres mélységig van hatással. (pl. 1-2 méteres mélységben lefektetett kollektorok még a nap energiáját hasznosítják.) ™ A hőszivattyú segítségével olyan hőforrásból is nyerhetünk energiát, amelynek hőmérsékleti szintje alacsonyabb (Pl. úgynevezett abszorpciós hűtéshez használhatunk hulladék hőt is). ™ A rendszer kimondottan környezetkímélő, hiszen ha a hőszivattyú a ház egész éves fűtését önmagában végzi, akkor nincsen szükség kémény megépítésére sem, így hát ebben az esetben nincsen káros anyag kibocsátás (CO2). ™ A hőszivattyús rendszer energia hatékony, mivel a befektetett energiánál jóval több energiát (azaz hőt) termelnek. ™ A kezdeti beruházási költség bár magasabb, mint egy hagyományos rendszeré, azonban üzemeltetési költségei jóval alacsonyabbak, így megtérülési ideje is viszonylag rövid (állami támogatással 5-8 év, támogatás nélkül akár 10 -11 év is lehet.

18

A hőszivattyú története: http://www.acrux.hu/heat_pump/hoszivattyu.html

23

4.4. Mi szükséges a hőszivattyú működéséhez? ™ Hőforrás, amely lehet: levegő, víz vagy föld ™ Egy hőszivattyú és a hozzá tartozó egyéb berendezések (hőcserélők) ™ Hűtési-fűtési rendszer

4.5. A hőszivattyú működése „A hőszivattyú a hőcserélő folyadékot áramoltatja egy párologtatón, kompresszoron, kondenzátoron

és

egy

expanziós

szelepen

keresztül.

A

hőcserélő

folyadék

gáz

halmazállapotúvá válik, felmelegszik, amint a hőt felveszi hőcserélőn keresztül a hőnyerő közegtől. Ezt követően a kompresszoron áthaladva tovább nő a hőmérséklete a sűrítés folyamán. A kondenzátorban majd lecsapódik, ahol leadja a hőt egy másik hőcserélőnek.” Ezt nevezzük Carnot folyamatnak.19 5. ábra A hőszivattyú működése

www.hoszivattyuszonda.hu

Az ábra magyarázata: A hőszivattyút 3 hőcserélőre lehet osztani: - szondakör - belső kör 19

A hőszivattyú működése (http://www.acrux.hu/heat_pump/hoszivattyu.html#muk)

24

- fűtési kör A szondakörben kering a fagyálló folyadék, amely a föld hőjéből kb. 12 ° C-os hőt hoz fel, majd átadja a hőt a belső körben. A folyadék, amely itt kering (ún. R407C), amely alacsony hőfokon elpárolog, abból gáz lesz, ez megy be majd a kompresszorba. A kompresszor besűríti ezt, így ez a néhány fok kb. 70 °C hőmérsékletre melegszik fel, majd bemegy a másik hőcserélőbe és itt adja le a hőt a fűtéri körnek, ezután lehűl az expanziós szelep (az expanziós szelep ejti le a nyomást), utána a gázból ismét folyadék lesz, az expanziós szelep segítségével.

4.6. A hőszivattyúk felhasználási területei 1. Fűtés: padló, fal és mennyezetfűtésre lehet hasznosítani. Két fajtája van: monovalens (a ház teljes energiaszükségletét fedezi) illetve bivalens (kiegészítő fűtés szükséges a hatékony működéshez) rendszer. 2. Hűtés: azt a hőt, amelyet a különböző helyiségekből elvont, a fűtéshez használt hőforrási közegnek (levegő, víz, föld) adja át 3. Melegvíz előállítása: a melegvíz hőmérséklete nem haladja meg a 60°C-ot, mivel a kondenzátor oldali felső hőmérséklet határa 55-60 °C között található.

4.7. A hőszivattyúk típusai, csoportosítása, azok jellemzése A hő forrása alapján a hőszivattyúkat a következőképpen csoportosíthatjuk: föld, víz és levegő hőszivattyúk.

4.7.1. Levegő-víz hőszivattyú Ez a rendszer a hőszivattyúk közül igen gyakran használt, előnye, hogy bárhova lehet telepíteni. Mivel a levegő a mindennapi életünkben mindenhol jelen van, ezért az bármikor, bármilyen körülmények közt és bárhol hasznosítható. Ez egy olyan ventillációs rendszer, amely kívül a levegőt felveszi, majd egy hőcserélőn keresztül a már általa lehűtött levegőt visszaengedi a környezetbe. Minél magasabb a külső hőmérséklet, annál hatékonyabb ez a rendszer, tehát azonos belső hőmérséklet eléréséhez több befektetett elektromos energia szükséges. Így mondhatni, hogy a rendszer hatékonysága a külső hőmérsékleten múlik, és egyáltalán nem állandó. A levegő-víz hőszivattyú rendszer COP szintje a hőszivattyúk között a legalacsonyabb ( a víz-víz és föld-víz hőszivattyúk mellett), viszont nagyon olcsó a rendszer kiépítése (sokkal kisebb a kezdeti beruházási költség, mint bármelyik más hőszivattyúnak). 25

Az alacsony beruházási költségek, a kevés helyigény, a meglévő fűtési rendszerbe való könnyű és gyors beépíthetősége, illetve hogy beszerelése nem engedélyköteles, ez igen elterjedt fajtája a hőszivattyúknak. Azonban a COP szintje igen alacsony (nagyban hőmérsékletfüggő), és viszonylag nagy zajhatással jár a használata (de a légkondicionáló berendezésnél nem jár nagyobb zajhatással. Olyan hangja van mint egy hűtőberendezésnek).20 6. ábra Levegő-víz hőszivattyú

http://www.isosolar.hu/ nyomán

4.7.2. Víz-víz hőszivattyú Hasznosíthatósági szempontból a legjobb a víz-víz hőszivattyú, az összes fajta hőszivattyú közül ez az a rendszer, amely a befektetett energiából a legtöbb hasznosítható energiát állítja elő; köszönhető a talajvíz magas hőmérsékletének, amely viszonylag állandó, télen sem változik (tehát magas COP szintje van a víz-víz hőszivattyúnak). Ha ilyen rendszert kívánunk telepíteni, akkor két kútra lesz szükségünk: egy termelő és egy nyelő kútra (amelyeket egymástól legalább 15 méterre kell elhelyeznünk). A termelő kút folyamatosa működését mindenképpen biztosítani kell, mert abban az esetben ha a kút elapad, a rendszer nem képes tovább üzemelni. A rendszer alkalmazása előtt érdemes egy próba fúrást végezni az alkalmazandó területen, hogy megnézzük, hogy milyen a talajvíz, milyen annak minősége, és a vízhez milyen hőcserélő szükséges. Sajnos a rendszer megépítése komoly előkészületekkel jár, és

20

Levegő-víz hőszivattyű (http://www.acrux.hu/heat_pump/levego_viz.html)

26

nagy mennyiségű víz szükséges a megfelelő működéshez, de a legmagasabb COP szinttel szolgál a többi hőszivattyús rendszerrel szemben. 21 7. ábra Víz-víz hőszivattyú

http://www.isosolar.hu nyomán

4.7.3. Föld-víz hőszivattyú (talajkollektoros kivitel) A legutóbb említett rendszer után hasznosíthatósági szempontból a második helyet foglalja el a listán. Alkalmazása elég nagy földterületet igényel, tehát ha a rendelkezésünkre áll egy viszonylag nagy szabad földterület, akkor ott célszerű alkalmazni (ha a megfelelő hatékonysági mutatót akarjuk elérni). A föld körülbelül 12 méteres mélységig tárolja nap energiáját, illetve a geotermikus energiát vagy földhőt, ez alatt a mélység alatt a föld belsejéből jövő hő a meghatározó. A talajkollektoros kivitelhez nagyobb területre van szükség, mint egy fölszondás kivitelhez, így ha nincs elég hely akkor általában az utóbbit használják. A talajkollektoros hőszivattyúk a föld legfelső 2-3 méterében tárolt hőenergiát hasznosítják. Ezt a hőt közvetíti az eső illetve a napsugárzás. A fagyálló és egyben hőszigetelt csövek körülbelül 1-1,5 méteres mélységben helyezhetők el, egymástól legalább 30 cm-re hogy a kerti növényekben ne okozzunk kárt. A telepítése nagy földmunkát igényel és komoly előkészületeket, azonban a csövek (és az azokhoz tartozó egyéb szerelvények, berendezések) 21

Víz-víz hőszivattyú (http://www.acrux.hu/heat_pump/viz_viz.html)

27

költsége emellett viszonylag alacsonynak mondható. A rendszer COP szinte elég magas és állandó, alternatív fűtési rendszer kialakítása mellette nem szükséges. Hátránya, hogy komoly előkészületek és földmunkák szükségesek, illetve telepítéséhez viszonylag nagy földterületre van szükség. 22 8. ábra Talajkollektoros hőszivattyú

http://vergal.t-online.hu/hosz1.htm

4.7.4. Föld-víz hőszivattyú (földhőszondás kivitel) A talajkollektoros kivitellel ellentétben a földhőszondás rendszernél a csöveket körülbelül 60-100 méteres lyukakba rakják (egy lyukba általában 2 nagy sűrűségű polietilén cső (azaz KPE cső) kerül. A csöveket egymástól minimum 5 méterre kell elhelyezni, melyek a legfelsőbb ponton egy osztó-gyűjtő berendezéshez csatlakoznak. A talajkollektoros kivitellel hasonlóan jó COP szinttel rendelkezik, nem igényli alternatív fűtési rendszer kialakítását, és passzív hűtésre is használható. A korábbival ellentétben azonban, drágák a fúrási költségek és komoly előkészületeket, földmunkát igényel a rendszer telepítése.23

22 23

Föld-víz hőszivattyú (http://www.acrux.hu/heat_pump/fold_viz.html) Föld-víz hőszivattyú (http://www.acrux.hu/heat_pump/fold_viz.html)

28

9. ábra Földhőszondás hőszivattyú

http://www.isosolar.hu/?q=webpage/Hoszivattyu

4.8.

Hőszivattyúk

eladásának

alakulása

az

elmúlt

pár

évben

Magyarországon A táblázatban jól végigkövethető, hogy az utóbbi néhány évben hogyan alakultak a hőszivattyús

eladások

Magyarországon.

2000-től

2004-ig

kiugró

növekedés

nem

tapasztalható, de 2004-ről 2005-re az eladott hőszivattyúk száma csaknem a duplájára emelkedett,- feltehetően az Uniós csatlakozás hatása miatt. A 2004-es évtől tehát szemmel láthatóan nagyot nőtt a hőszivattyúk hazai eladása. Bár a 2007-es adatok szerinti 500 darab eladott hőszivattyú nem mondható éppen rengetegnek, de az egy évvel azelőtti eladásokhoz képes sok. 1. diagram Becsült hőszivattyú eladások 2000-2007 között Magyarországon

Csináljuk jól magazin, 21-es kiadvány: A geotermikus energia hasznosítása Magyarországon (15 oldal, 31 ábra)

29

4.8.1. Eladási statisztikák az európai országokban Az eladási statisztikák kicsit máshogy alakulnak a környező országokban, mint Magyarországon. Ha az ábra bal oldalán található tengelyt figyeljük, könnyen észrevehető, hogy feltüntetett (nullánál nagyobb) legkisebb eladott darabszám 20.000 darab. A magyar eladási adatok szerint meg sem közelítjük az európai országokat, hiszen nagy részükben jóval 20.000 darab hőszivattyún felül ad el, mindössze Olaszország, Svájc és Ausztria az aki, ez alatt a határ alatt marad. A legtöbb eladás Svédországban, Franciaországban és Norvégiában realizálódik. A 2006-os adatok alapján Svédországban valamivel több, mint 120.000 darab hőszivattyút értékesítettek, noha egy évvel később visszaesett körülbelül 90.000-re a hőszivattyúk eladási darabszáma. A legfontosabb mégpedig az, hogy a földhő hasznosítását szolgáló hőszivattyúk felhasználása és telepítése folyamatos növekvő tendenciát mutat, és egyre szélesebb körben alkalmazzák. Reméljük, hogy hamarosan hazánkban is egyre több helyen fogják használni ezeket a hőszivattyúkat, hiszen kár lenne ezt a rendkívüli természeti adottságot nem megfelelően kiaknázni, már csak a környezetvédelem és az energia megtakarítása érdekében is. 2. diagram Becsült eladási statisztikák az európai országokban

www.ehpa.org nyomán

30

5. táblázat Hőszivattyús eladások az EU 25-ben 2003

2004

2005

2006

2003/2004 változás 35,7 %

2004/2005 változás 18,9%

2005/2006 változás 45,2%

Ausztria

3780

5129

6098

8853

Csehország

1200

2400

4000

4000

0

0

4000

4000

Észtország

510

750

1095

2333

47,1%

46%

113,1%

Finnország

8540

12648

22307

36950

48,1%

76,4%

65,6%

Franciaország

13700

17300

25200

61510

26,3%

45,7%

144,1%

Németország

15838

19636

25486

51827

24%

29,8%

103,4%

Írország

1300

1800

2300

2300

38,5%

27,8%

0%

0

12131

13000

13000

7,2%

0%

Hollandia

1557

1800

1891

2767

15,6%

5,1%

46,3%

Norvégia

55081

35390

40000

40000

-35,7%

13%

0%

0

0

1465

1465

Svédország

68100

100215

101350

122473

47,2%

1,1%

20,8%

Svájc

8695

9796

12008

15806

12,7%

22,6%

31,6%

0

0

750

750

178301

218995

260950

368034

Dánia

Olaszország

Lengyelország

Egyesült Királyság Összesen:

100%

66,7%

0% 0%

0%

0% 22,8%

19,2%

41%

www.ehpa.org nyomán

31

6. táblázat Geotermikus hőszivattyús hasznosítás

Forrás: Lund, 2005

32

4.8.2. A hőszivattyús rendszerekkel foglalkozó, Magyarországon található cégek Magyarországon ma már egyre több cég foglalkozik a geotermikus energiával. Legyen az tervezés, kivitelezés, vagy szakmai tanácsadás, biztosan találunk jó pár (mind budapesti, mind vidéki) céget amely segítségünkre lehet. Ha „viszonteladóként” hőszivattyút gyártó magyar céget keresünk, akkor már nehezebb helyzetben vagyunk. Hőszivattyút gyártó cégek még nem nagyon

léteznek

ma

itthon.

Magyarországon

csak

kisebb

cégek

próbálkoznak

hőszivattyúgyártással. Az elterjedtebb a külföldi cégek által gyártott hőszivattyúk Magyarországon történő forgalmazása, eladása.

4.8.3. Hőszivattyú márkák, minőség A legjobb minőségű hőszivattyúk, amelyek Magyarországon kaphatók: IVT (17 kW alatt Junker és Buderus - ez a két márka ugyancsak IVT csak más néven fut), Aermec, Viessmann, Daikin, Stiebel Eltron, Alpha-Innotec, IDM, Weider, Nibe, Rehau, Ochsner.

4.9. Következtetések Az elkövetkező pár évben, évtizedben a megújuló energiák bizonyára virágkorukat fogják élni. Az Európai Uniós törekvésekből is kiderül, hogy fokozott figyelmet szentelnek a megújulóknak. Állami és egyéb Uniós támogatásokkal is próbálják ösztönözni itthon a megújulók telepítését. A geotermikus energiafelhasználás egyre jobban terjed hazánkban, bár az épületek fűtési-hűtési rendszerének és melegvíz előállításának ellátása geotermikus energiával, még gyerekcipőben jár. A termálvíz balneológiai (tehát fürdővíz ellátás) és mezőgazdasági (sátrak fűtése, gyümölcsök szárítása stb.) hasznosítása volt a legelterjedtebb eddig. Noha egyelőre még a balneológiai hasznosítás az, amely a legjobban foglalkoztatja a közvéleményt, egyre többen ismerik meg a megújulók (köztük a geotermikus energia) kedvező hatásait. Egyre többet hallani a médiában és szakfolyóiratokban is, hogy a nagyvállalatok és önkormányzatok milyen kiemelkedően foglalkoznak a környezetvédelem, a megújuló energia felhasználással, és a készletek kutatásával. A 2010-re általunk vállalt (Európai Uniós irányelv szerint, miszerint a megújulók részesedését növelni kell az uniós tagállamokban) 3,6%-ot, mely az elektromos áramtermelésre vonatkozik, már most felülmúltuk (körülbelül 5-6%-nál járunk). Ez így 33

önmagában nagyon szépnek tűnik, bár ha a többi tagállam által vállalt 12%-hoz hasonlítjuk, akkor az előbb említett adat nem tűnik olyan jónak. Bár megemlíteném azt is, hogy a többi tagállam által vállalt 12% nem is biztos, hogy teljesülni fog. Magyarországon még nem épült geotermikus erőmű áramtermelésre. A MOL részvénytársaság indított beruházást, hogy geotermikus erőművet építsen hazánkban; az elsőt. A beruházást Iklódbördőcén indították, azonban a projekt nem valósult meg. Az okot, hogy miért nem valósult meg a beruházás mindenki csak találgatja. Külföldön nagyon komoly beruházásokat indítanak, és számos olyan ország van, mely rendelkezik geotermikus erőművel. Közép-Kelet Európában még nincsen ilyen erőmű egyelőre, és az Európai kontinensen is csak nagyon kevés ország dicsekedhet geotermikus erőművel. Az első ilyen erőművet 1911-ben építették az Olaszországban található Larderelloban (60 MW). A larderelloin kívül Olaszországban még Valle Secoloban van egy geotermikus erőmű. Az európai kontinensen még Németországban, Portugáliában és Ausztriában találhatók ilyen erőművek. Izland igazi nagyhatalomnak számít ezen a téren. A kis országban 5 igen nagy teljesítményű geotermális erőmű található (Svartsengi 76,5 MW, Nesjavellir 120 MW, Krafla 210 MW, Reykjanes 100 MW, Hellisheidi 90 MW). Ezen kívül Európában, Görögországban, Dániában található ilyen erőmű. Az Egyesült Államokban nagyon sok államban van. A legtöbb Kalifornia államban található, de ezen kívül számos geotermális erőmű van például: Nevada, Idaho, Utah, Alaska, Hawaii-ban. Ázsiában, Törökországban (Kizildere 20 MW) és Oroszország (Mutnov)- ban van működő geotermális erőmű, és Örményországban hamarosan készül egy újabb beruházás. Afrikában, Etiópiában egy kisebb teljesítményű (8,52 MW), Kenyában pedig 2 erőmű található (Olharia I. 45 MW, és Olharia II. 65 MW).24

24

HGD Kft. által adott anyag nyomán

34

10. ábra Beépített áramtermelő kapacitás világszerte

Bertani, R. (2007) World Geothermal power generation in 2007. Proceeding of the European Geothermal Congress 2007, Unterhaching, Germany, 30. May-1 June, 2007-nyomán

35

5. Engedélyek, papírok, állami támogatások

5.1. Az Európai Unió Energiapolitikája 1, Források 2004-ig. Magyarországon 2004-ig 4 forrásból lehetett szerezni Európai Uniós pénzt. ƒ

a. PHARE II.

ƒ

b. ISPA

ƒ

c. SAPARD

ƒ

d. LIFE

Az „a”, „b” és „c” mind előcsatlakozási támogatás volt. PHARE: gazdasági szerkezetátalakítást finanszírozott (tisztább, hatékonyabb technológiák). Éves szinten 96 millió eurós keret volt. 2004 után ez megszűnt, a Strukturális Alapokból lehet pályázni hasonló támogatásra. A keret 22%-át hívtuk le. ISPA: infrastruktúra és környezetvédelmi nagyberuházásokra. Az alsó határ 5 millió euró volt. Csatornahálózatra, szennyvíztisztítóra és ivóvízhálózat fejlesztésre lehetett pályázni. 2004-ben ez is megszűnt, de a helyébe a Kohéziós Alap lépett. Az éves keret 1 milliárd euró volt, ebből kaphattunk 87 millió eurót. A rendelkezésünkre álló támogatás 90%-át lehívtuk. SAPARD: mezőgazdasági térség és vidékfejlesztésre. Évi 0,5 milliárd eurós alap volt, ebből kaphattunk 88 millió eurót. A SAPARD helyébe az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Gazdasági Alap) lépett. LIFE: természetvédelmi beruházásokhoz, természetvédelmi igazgatóságok részére áll rendelkezésre. Ez az alap ma is létezik és működik. 2, 2004-től a támogatások lehívása Nemzeti Fejlesztési Tervek (NFT) alapján történhet, eddig Magyarországon 2 Nemzeti Fejlesztési Terv volt, NFT I, amely 2004-2006-ig volt érvényes, és az NFT II (Új Magyarország Fejlesztési Terv), amely 2007-2013 között van érvényben (jelenleg is).

36

NFT I. Ezen belül regionális és ágazati operatív programok vannak, amelyeket Brüsszel fogad el. 5 forrás volt -

KIOP – Környezet és Infrastruktúra Operatív Program

-

GVOP – Gazdasági Versenyképességi Operatív Program

-

HEFOP – Humánerőforrás Operatív Program

-

AVOP – Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program

-

ROP – Regionális Operatív Program

Ezekhez a támogatásokhoz a pénzt az úgynevezett Strukturális Alapokból hívták le. A Kohéziós Alapok is rendelkezésre álltak, de a lehíváshoz előfeltétel a Maastrichti kitétel (infláció megszabása, államadósság nem érheti el a GDP 60%-át, külső államadósságra is van kitétel). A Maastrichti kitétel teljesítésére kellett volna létrehozni a Konvergencia Programot, de nekünk ilyen nem volt, tehát a Kohéziós Alapból nem kaptunk semmit. NFT II. (melynek új neve az Új Magyarország Fejlesztési Terv) Lezárultak a tárgyalások az Új Magyarország Fejlesztési Tervről az Európai Bizottság és a magyar kormány között. A várható változások eredményeként még több pénz jut majd a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés céljainak elérésére, miközben az eredetileg tervezettnél kicsivel kevesebb a közlekedés fejlesztésére. 25 Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek 15 operatív programja van, melyet az Európai Bizottság is elfogadott, melyek a következők:

25

•

Gazdaságfejlesztés Operatív Program

•

Közlekedés Operatív Program

•

Társadalmi megújulás Operatív Program

•

Társadalmi infrastruktúra Operatív Program

•

Környezet és energia Operatív Program

•

Államreform Operatív Program

•

Elektronikus közigazgatás Operatív Program

•

Végrehajtás Operatív Program

•

Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program

•

Közép-dunántúli Regionális Operatív Program

http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2

37

•

Dél-dunántúli Regionális Operatív Program

•

Dél-alföldi Regionális Operatív Program

•

Észak-alföldi Regionális Operatív Program

•

Észak-magyarországi Regionális Operatív Program

•

Közép-magyarországi Regionális Operatív Program26

Bővebben: - egészséges tiszta települések - hulladékkezelés, szennyvízkezelés, kármentesítés - vizeink jó kezelése – árvíz elleni védekezés, vízkár elhárítás - természeti értékeink kezelése – erdei iskola, hálózat fejlesztés, vonalas létesítmények agrár-környezetvédelmi programok - környezetbarát energetikai fejlesztés – biomassza, geotermikus energia - fenntartható termelési és fogyasztási szokások A múlt évben a lehetséges 1000mrd euróból 1 milliárdot hívtunk le (vagyis még 1%-ot sem). •

A KIOP helyébe a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) lépett, amelynek célterületei:27

•

Vizeink jó kezelése

•

Természeti értékeink jó kezelése

•

Projekt előkészítés

•

Hatékony energia-felhasználás

•

Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

•

Fenntartható életmód és fogyasztás

•

Egészséges, tiszta települések28

26

http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 Hgd Kft által adott adatok alapján 28 http://www.kvvm.hu/index.php?pid=13&sid=66&hid=1544 27

38

5.2. Engedélyek 5.2.1. Főldhőszonda telepítése esetén A hőszivattyú építése nem engedélyköteles, viszont hőforrás alkalmazását be kell jelenteni. A talaj,- vagy földhőszondák telepítését be kell jelenteni, és a szükséges engedélyeket kell beszerezni. Az engedélyek közül először a Bányakapitánysági Engedélyt adjuk be. Ez az engedély szükséges például egy új építésű háznál a használatba vételi engedély kiadásához. Itt be kell jelenteni, hogy hogyan fog kinézni a beruházás, milyen szondát telepítünk, mire fogjuk használni és, hogy pontosan hány szondára lesz szükségünk. Ezen belül 2 engedély létezik: a létesítési engedély és a használatbavételi engedély. A létesítési engedély ügyintézési ideje körülbelül 60 naptári nap. A használatbavételi engedélyt pedig a beruházás elkészültekor kell megszerezni, ennek is körülbelül 60 nap az ügyintézési ideje. A használatbavételi engedélyt a beüzemelés és a forrás bejelentése után lehet igényelni. Az engedélyt a területileg illetékes Bányakapitánysághoz kell benyújtani.

5.3. Bányakapitányságok Magyarországon Magyarországon jelenleg 5 területileg illetékes Bányakapitányság van, ezek a következők: 1. Cím: Telefon:

Budapesti Bányakapitányság: 1145 (36-1)

Budapest 373-1800,

Columbus Fax:

u. (36-1)

17-23. 373-1810

Email: [email protected] A végzett tevékenység: Budapest főváros valamint Pest megye közigazgatási területén a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - első fokon jár el. 2. Cím: Telefon:

Veszprémi Bányakapitányság 8200Veszprém (36-88)

576-630,

Budapest Fax:

u. (36-88)

2. 576-646

Email: [email protected]

39

Tevékenység: A végzett tevékenység: Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye közigazgatási területén a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - első fokon jár el. 3.

Pécsi Bányakapitányság

Cím:

7623

Telefon:

Pécs

(36-72)

József

Attila

314-952,

u.

5.

Fax:(36-72)

510-366

Email: [email protected] Tevékenység: A végzett tevékenység: Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye közigazgatási területén a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - első fokon jár el.

4.

Szolnoki Bányakapitányság

Cím:

5000

Szolnok

Telefon:

(36-56)

512-319,

Templom Fax:

u.

5.

(36-56)

512-337

Email: [email protected] Tevékenység: A végzett tevékenység: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területén a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben jogszabályban meghatározott esetek kivételével - első fokon jár el. 5. Cím: Telefon:

Miskolci Bányakapitányság 3527 (36-46)

Miskolc

Soltész

503-740

Nagy ,

Fax:

Kálmán (36-46)

u.

5. 503-741

Email: [email protected]

40

Tevékenység: A végzett tevékenység: Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területén a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - első fokon jár el.29 A bányakapitányságok a korábban említett engedélyezésre beadott papírokat összesen 17 hatóságnak küldhetik tovább. Ezek közül a legjelentősebbek: Állam Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, területileg illetékes Önkormányzat(ok), Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. (ezen kívül lehet még: Tűzoltóság, Polgárvédelem, Katasztrófavédelem stb.)

5.4. Vízkutas rendszerek telepítése estén Vízkutas rendszer telepítése estén vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a legfelső vízadó réteget hasznosítják, illetve vízkutat létesítünk (ivóvíz, locsolás céljából) az Önkormányzat is kiadhatja a Vízjogi Engedélyt, más esetben az illetékes Vízügyi Hatóság adja ki. Ma Magyarországon 12 ilyen hatóság van (10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség és 2 kirendeltség) Felügyelőségek:

29

•

Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

•

Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

•

Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

•

Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

•

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

•

Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

•

Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

•

Közép-Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

•

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Bányakapitányságok ( http://www.mbfh.hu/hu/szervezeti_felepites/banyakapitanysagok/)

41

•

Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 30

Kirendeltségek: - Baja (Dél-dunántúli KTVF Kirendeltsége) - korábban: Alsó- Duna-völgyi KTVF - Gyula (Alsó- Tisza-vidéki KTVF Kirendeltsége) - korábban: Körös-vidéki KTVF31

5.5. Igényelhető állami támogatások, pályázatok Az állami támogatásoknak 2 fajtája létezik. Az egyik a lakossági beruházások megvalósulásához nyújt anyagi segítséget, a másik a vállalkozói beruházások megvalósítását segíti állami támogatással. Az előbbit Nemzeti Energiatakarékossági Programnak (NEP), az utóbbit pedig Környezeti és Energia Operatív Programnak (KEOP). Mindkettő más feltételek mellet nyújt anyagi segítséget.

5.5.1.

Nemzeti

Energiatakarékossági

Program

(NEP)-

(megújuló

energiaforrás hasznosítása) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium legújabb pályázati felhívása a NEP 2008-5 azaz,„Nemzeti Energiatakarékossági Programból és a „Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogramból megvalósuló, lakossági megújuló energiafelhasználást eredményező beruházások támogatásához” nevet viseli. A pályázati felhívás 2008. április 14től él, azaz a pályázatok benyújtása ettől a dátumtól lehetséges. A pályázat 2008. december 31-ig (tehát ez év végéig) érvényes. Ezt a pályázatot természetes személyek, lakásszövetkezetek

és

társasházak

(lakószövetkezetek)

nyújthatják

be.

Iparosított

technológiával épült ingatlanokkal nem lehet pályázni. A támogatott tevékenységek köre a következők lehetnek: geotermikus energiafelhasználás növelése, szélenergia felhasználásának növelése (abban az esetben, hogy ha nem villamos energia hálózatra termelik), napenergia hasznosítása (napkollektorok, napelemek telepítése), hőszivattyú telepítése, vízenergia felhasználás növelése, biomassza felhasználás növelése stb.32

30

Vízügyi felügyelőségek http://www.muszakiforum.hu/cikk/48430/a-szakerto-valaszol-kornyezetvedelmitermeszetvedelmi-es-vizugyi-felugyelosegek?wa=egri0810h 31 Vízügyi felügyelőségek http://www.muszakiforum.hu/cikk/48430/a-szakerto-valaszol-kornyezetvedelmitermeszetvedelmi-es-vizugyi-felugyelosegek?wa=egri0810h 32 Támogatható tevékenységek köre (http://vargaszolar.hu/palyazatok.htm)

42

A NEP idén a lakossági „beruházásoknál” a beruházási költség 30%-át (bruttó) de maximum 1,2 millió forint lakásonkénti vissza nem térítendő állami támogatást nyújt . Az 1,2 millió forintos (de maximum 30%) igényelhető maximális állami támogatás 2008. augusztus 15-től érvényes, hiszen előtte a maximális igényelhető támogatás 1 millió forint volt. Emellett az építéshez kedvező kamattámogatásos hitel is igényelhető. Az állami támogatást és a hitelt lehet együttesen, de lehet külön-külön (vagy hitel, vagy támogatás) is igényelni. A felvehető hitel összege maximum 75% lehet, vagy 3 millió forint lakásonként. A pályázó a beruházás 100%-át is fedezheti hitelből, amelynek összege maximum 4 millió forint lehet lakásonként. A támogatás és a hitel összege sem haladhatja meg az utóbb említett 4 millió forintot. Az idei adatok a lakossági beruházásoknál a tavalyiakkal szemben nagyon kedvezőek, hiszen tavaly a beruházási költség mindössze 15%-át lehetett „megtakarítani”, amely maximum 265.000 Ft volt. Két évvel ezelőtt a beruházási költség 25%-át, de maximum 500.000 Ft állami támogatást lehetett igényelni. Ezekből az adatokból is jól látszik, hogy idén már nagyobb arányban támogatják a megújulók építését, így ezzel ösztönözve azok minél szélesebb körű felhasználását. Bár a beruházási költségek még így is az átlagosnál magasabbnak tűnhetnek, az állam által felajánlott támogatást célszerű kihasználni, ha megújulót szeretnénk telepíteni. 33 A pályázatokat (1 eredeti és 1 másolt példányban) az Energia Központ Kht. Részére kell benyújtani. A további kérdéseinkkel a Magyar Fejlesztési Bankhoz, az Energia Központ Kht.-hez, és a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz fordulhatunk. A pályázat kitöltésében a pályázati útmutató nyújt számunkra lehetőséget, és csak azt a beadott pályázatot fogadják el, mely az útmutató szerint lett kitöltve, úgyhogy erre érdemes odafigyelni.

5.5.2. Környezeti és Energia Operatív Program (KEOP) a vállalkozó beruházások állami támogatása 5.5.2.1. KEOP-2007-5.1.0. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati felhívása a KEOP 2007.5.1.0. Ezek a projektek Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

33

NEP 2008.5. http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/0/014f9bc3f3670c80c12574110033986c?OpenDocument

43

A támogatást kis és közepes vállalkozások, non profit szervezetek, illetve költségvetési szervek és intézményeik vehetik igénybe. Ez a támogatás a korábban említett NEP-pel ugyanúgy vissza nem térítendő végleges támogatást jelent. A támogatások mértéke régiótól függ, egészen 10-50%-ig változhat. •

Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régiókban a támogatás mértéke 50%,

•

Közép-Dunántúl régióban a támogatás mértéke 40%,

•

Nyugat-Dunántúl régióban és Pest megyében a támogatás mértéke 30%,

•

Budapesten 2007. január 1-jétől 25%, 2011. január 1-jétől 10%.

Támogatható tevékenységek köre a következő lehet: az energia felhasználás csökkentésére irányuló cselekvések, közvilágítás felhasználásának csökkentése, távhőellátás korszerűsítése, kis és közepes méretű vállalkozások irodaépületeiben, üzemeiben a fűtés-hűtés és a használati melegvíz (HMV) céljából történő energiafelhasználás, olyan beruházások, melyek során megújuló energiaforrásokat használnak fel, így növelve az eddigi energiahatékonyságot.34 A támogatás igénylésének alsó határa (amelytől lehet pályázni) nettó 10.000.000 Ft (ez a beruházás költségét jelenti). Az elnyerhető maximális támogatás érték pedig 500.000.000 Ft lehet. A megírt pályázatot az Energia Központnak kell benyújtani (3 darab nyomtatott példányban, egy eredeti és 2 másolt, valamint elektronikus formában 1 db Cd-n), postai küldeménnyel az Energia Központ Kht. részére, vagy személyesen lehet. Kizárólag számítógéppel írott pályázatot fogadnak el, kézzel írott pályázat elfogadására nincsen lehetőség. A KEOP elődje a KIOP volt, melynek beruházási költség alsó határa nettó 120.000.000 Ft volt. 35A KIOP célja az egészséges környezet és a környezetbarát közlekedési infrastruktúra erősítése a fenntartható fejlődés elősegítésével.36

34

KEOP. 5-1 Az energia hatékonyság fokozása (http://www.nfu.hu/doc/541) KEOP pályázati felhívás (www.nfu.hu) 36 www.kiop-gkm.gov.hu/index.php?content=l1 35

44

A KIOP prioritásai és intézkedései:37 1. Környezetvédelem • Vízminőség javítása (KIOP 1.1) • A hulladékgazdálkodás fejlesztése (KIOP 1.2) • Az egészségügyi és építési-bontási hulladékok kezelése (KIOP 1.3) • Környezeti kármentesítés, felszín alatti vizek és az ivóvíz bázisok védelme érdekében (KIOP 1.4) • Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem (KIOP 1.5) • A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése (KIOP 1.6) • Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (KIOP 1.7) (A komponens: Megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, melynek célja a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, a széndioxid kibocsátás csökkentése, ezáltal a régiók gazdasági fejlődésének előmozdítása, különös tekintettel a villamos energia megújuló energiaforrásokból való előállításának növelésére. B komponens: Energiahatékonyság növelése, a tudatos és ésszerű energiafelhasználás elősegítésére, az energiahatékonyság növelésére és a légszennyező kibocsátások csökkentésére.)38 2. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése • A főúthálózat műszaki színvonalának emelése (KIOP 2.1) • Útépítés a javuló környezetért (KIOP 2.2)39

37

www.kkvportal.hu http://www.energiakozpont.hu/index.php?p=2 39 www.kiop-gkm.gov.hu/index.php?content=l1 38

45

6. Esettanulmány

Dolgozatom e fejezetében egy konkrét, a külső konzulens által elkészített árajánlatot fogok elemezni. Az árajánlat a családi házra készült (1141. Budatest XIV. kerület Zoborhegy u. 29/a) amelyben lakom, így az adatok melyeket az árajánlat elkészítéséhez meg kellett adnom, teljes mértékben tükrözik a valóságot. Az árajánlat és a hozzá készült számítások segítségével szeretném bemutatni, hogy egy átlagos magyar család mennyit takaríthat meg, ha hőszivattyús hűtés-fűtés HMV (használati melegvíz) rendszert telepít és használja. A kezdeti beruházási költségeken kívül, a későbbi üzemeltetési költségeket is szeretném bemutatni, illetve magát a folyamatot, hogy hogyan kérhetünk árajánlatot, illetve ehhez milyen adatokra van szükségünk stb. Ezen kívül, hogy ha a beruházás megvalósul, hogyan spórolhatunk (természetesen nem a minőség rovására) az összes költségből, és melyik állami támogatást igényelhetjük magánemberként. Bár próbafúrás nem készült az árajánlathoz, illetve nem valószínű, hogy a beruházás megvalósul a jövőben, viszonyítási alapként a tőlünk csaknem 1 kilométerre található Raiffeisen Bank Irodaház (Budapest XV. ker. Késmárk u.) fúrási adatai szolgálnak.

6.1. Árajánlat kérése Ahhoz, hogy egy cég konkrét árajánlatot tudjon készíteni egy épülethez, létesítményhez, a következő adatok megadására van szükség: • adott épület pontos nettó alapterülete, fűtött légköbméter • hőleadók (pl. radiátorok, kályha kandallók) • falazat (pl. 38 cm-es Porotherm) • hőszigetelés vastagsága (ha van) • korábbi évek gázfogyasztása • épületenergetikai besorolás (A-I-ig valamely betű, de ez csak akkor fontos, ha el akarjuk adni a házunkat) Jelen esetben a ház melyre az árajánlat készült: • 110 m² hasznos alapterületű 46

• hőszigetelés nélküli • radiátorokkal ellátott (pontosan 12 darab radiátor, a garázst és a mosókonyhát leszámítva) • falazata pedig 30 cm-es Ytong • 286 fűtött légköbméter • 15.000 Ft átalánydíj / hó a fűtés illetve meleg-vízhasználatra

6.2. Az árajánlat részei Műszaki paraméterek bemutatása (az általam megadott pontos adatok alapján), ami alapján a számolás készült • becsült téli hőszükséglet 11kW • becsült nyári hőterhelés 6,7 kW • tervezett szolgáltatás: fűtés, passzív hűtés, HMV • passzív hűtés hőfoklépcsője: 17/20 °C • fűtési előremenő (az a hő amelyet felmelegít a kazán, vagy a hőszivattyú) vízhőmérséklet maximum 55°C Az árajánlat tartalmazza a hőszivattyús rendszer tervezését, a fúrást, kollektorok elhelyezését, a hőközpont primer oldali gépészeti kialakítását, szerelést, beszabályozást és a beüzemelést. A kollektorok közötti 1,5 m mélységű árok földmunkáit, szükség esetén az árok homok ágyazását, osztó-gyűjtő aknát, a fúrási munkáknál képződő fúradék konténeres elszállítását, valamint a villanyszerelési munkákat az ajánlat nem tartalmazza. A munka végzésének várható időtartama: • fúrási munkálatok (1 szonda/nap) • primer (szonda) oldal bevezetése a hőközpontba (földárokban), 1 nap • hőközpont szerelése 3 nap • beüzemelés 1 nap Hőközpont helyigénye kb. 6 m².

47

Továbbá az árajánlatban található egy táblázat, melyben a telepítéshez szükséges összes költséget feltüntetik; az lesz a megrendelő által fizetendő összeg, de ez az összeg természetesen mindkét irányba változhat. Ezen kívül információt találhatunk a megkapott árajánlatban a telepítendő hőszivattyúról (minden műszaki adatot, képet, információt tartalmaz). A szóban forgó beruházás elkészüléséhez a lent látható táblázatban felsorolt anyagokra van szükség. 7. táblázat A HGD. Kft által elkészített árajánlat része

48

A táblázatban fel van tüntetve a mennyiség, a különböző anyagok egységára (nettó és bruttó ár) és a telepítéshez szükséges engedélyek beszerzése, a munkadíjjal együtt. Tehát ha rábólintunk

az

árajánlatra,

semmilyen

további

feladatunk

nincsen,

gyakorlatilag

hátradőlhetünk, hisz a munkálatokkal megbízott cég mindent elvégez helyettünk, az engedélyeztetéstől a beüzemelésig. A beruházás teljes költsége 4.809.552 Ft (bruttó) amely egy átlagos magyar családnak nagyon sok lehet, és valószínűleg úgy gondolják, hogy a viszonylag hosszú megtérülési idő (állami támogatással 5-8 év, vagy enélkül körülbelül 10-11 év) miatt a beruházás nem éri meg, még akkor sem, hogy ha a havi kiadásaik gyakorlatilag az ¼-ével (körülbelül 20-30%kal) csökkennek. Fontos hozzátennem, hogy az előző fejezetben tárgyalt lakossági állami támogatást (NEP) egy ilyen beruházás során célszerű igénybe vennünk, mert így a beruházási költségeket 30 %-al csökkenthetjük. A beruházás összes költségének 30%-a meghaladja az 1.200.000 Ft, így a maximálisan adható támogatást tudjuk igénybe venni. Ha az állami támogatást levonjuk a 4.809.552 Ft-ból már (csak) 3.609.552 Ft-ba fog kerülni nekünk a beruházás. Összehasonlításképpen megemlíteném, hogy a ház melyben lakom és melyre az árajánlat készült, 2001-ben épült, s az akkori árakon a radiátorok megvétele, beszerelése, a kazán, és a melegvíztároló került összesen 1.200.000 Ft-ba. A házban még mobil légkondicionáló berendezés van, melynek ára 75.000 Ft volt. A légkondicionáló berendezés mellett az összes ablakra, és az erkélyekre is automata redőnyt szereltettünk fel, amely gyakorlatilag a hűtés feladatát látja el az egész házban; ennek ára (2005-ben) 450.000 Ft volt. A házban található még a nappaliban egy kandalló, melyet télen nagyon ritkán használunk, ennek ára 2001-es árakon 300.000 Ft volt. Ezeket mind összeadva már 2.000.000 Ft-nál járunk, már mindössze csak 1.500.000 Ft-os különbség van a hőszivattyús megoldás és az általunk használt egyéb megoldások között. Hozzátenném azt is, hogy a gázzal való fűtés és a kandallós fűtés, illetve e légkondicionáló berendezések nem túlzottan környezetkímélők. A CO2 kibocsátás és környezetünk védelme amúgy is Európai Uniós alapelv, tehát ha tehetünk az érdekében valamit, hogy a káros anyag kibocsátást csökkentsük, akkor tegyük meg. A légkondicionáló berendezés zajhatása elég nagy, és rengeteg villamos energiát használunk el, amely természetesen a számláinkon is meglátszik. Magyarországon főleg jellemző, hogy nyáron gyakorlatilag minden helyiséget (egyaránt otthon, és a bevásárlóközpontokban, irodákban) 49

túlhűtünk (sok helyen még 18-19°C sincs). Ez azért kedvezőtlen, mert egyrészt nagyon káros az egészségünkre, másrészt nagy zajhatással jár, harmadrészt magas lesz a villanyszámlánk. 8. táblázat Gazdaságossági számítás

11 Kw-os földhőszondás hőszivattyús rendszer energiaköltség számítása pályázati támogatás nélkül Hagyományos rendszer

Hőszivattyús rendszer

Gázkazán, folyadékhűtő kialakítása a

Hőszivattyús

primer

rendszer

szükséges engedéllyel, gázbevezetéssel,

telepítése hűtés és fűtés hőközpontig

kéményépítéssel Összesen nettó : Összesen bruttó:

1 500 000 Ft+Áfa

Összesen nettó:

1 800 000 Ft

Összesen bruttó:

4 007 960+Áfa 4 809 552 Ft

Éves fűtési költség Gázár: Szükséges mennyiség: Éves költség: Fenntartás: Összes költség:

127 Ft/Nm³

El. áram átl. tarifája:

2913,14 Nm³

Szükséges mennyiség:

369 968 Ft

Éves költség:

36 000 Ft

Fenntartás:

405 968 Ft

Összes költség:

43 Ft/kWh 5500,00 kWh 236 500 Ft 20 040 Ft 256 540 Ft

Éves hűtési költség El. áram átl. tarifája:

43 Ft/kWh

El. áram átl. tarifája:

43 Ft/kWh

Szükséges mennyiség:

2144 kWh

Szükséges mennyiség:

320 kWh

Éves költség:

92 192 Ft

Éves költség:

13 760 Ft

Fenntartás:

16 780 Ft

Fenntartás:

20 040 Ft

Összes költség:

108 972 Ft

Összes költség:

108 972 Ft

Megtérülési idő Többlet ráfordítás:

2 507 960 Ft

Éves megtakarítás:

224 601 Ft

Megtérülési idő:

11,17 Év A HGD Kft. által kidolgozott gazdaságossági számítás nyomán

50

9. táblázat Gazdaságossági számítás

11 Kw-os földhőszondás hőszivattyús rendszer energiaköltség számítása pályázati támogatással Hagyományos rendszer

Hőszivattyús rendszer

Gázkazán, folyadékhűtő kialakítása a

Hőszivattyús

primer

rendszer

szükséges engedéllyel, gázbevezetéssel,

telepítése hűtés és fűtés hőközpontig

kéményépítéssel Összesen nettó : Összesen bruttó:

1 500 000 Ft+Áfa

Összesen nettó:

1 800 000 Ft

Összesen bruttó:

4 007 960+Áfa 4 809 552 Ft

Éves fűtési költség Gázár: Szükséges mennyiség: Éves költség: Fenntartás: Összes költség:

127 Ft/Nm³

El. áram átl. tarifája:

2913,14 Nm³

Szükséges mennyiség:

369 968 Ft

Éves költség:

36 000 Ft

Fenntartás:

405 968 Ft

Összes költség:

43 Ft/kWh 5500,00 kWh 236 500 Ft 20 040 Ft 256 540 Ft

Éves hűtési költség El. áram átl. tarifája:

43 Ft/kWh

El. áram átl. tarifája:

43 Ft/kWh

Szükséges mennyiség:

2144 kWh

Szükséges mennyiség:

320 kWh

Éves költség:

92 192 Ft

Éves költség:

13 760 Ft

Fenntartás:

16 780 Ft

Fenntartás:

20 040 Ft

Összes költség:

108 972 Ft

Összes költség:

108 972 Ft

Megtérülési idő Többlet ráfordítás:

2 507 960 Ft

Éves megtakarítás:

224 601 Ft

Támogatás, 30%: Megtérülési idő:

1 200 000 Ft 5,82 Év A HGD Kft. által kidolgozott gazdaságossági számítás nyomán

(A táblázatokban látható adatok 43 Ft-os elektromos tarifa alapján, illetve az október 1-e utáni gázár figyelembevétele alapján készültek. 2009-ben kerül bevezetésre előreláthatólag egy hőszivattyús áramtarifa mely a korábban említett 43 Ft-nál jóval olcsóbb lesz. )

51

6.3. A gazdaságossági számítások elemzése: • Ha hőszivattyús rendszert szeretnénk telepíteni otthonunkba, mindenképpen célszerű az állami támogatást igénybe venni, mellyel korábban részletesen foglalkoztam. Így a támogatás igénybevételével a beruházás 30 %-át, de maximum 1.200.000 Ft-ot takaríthatunk meg. • A hőszivattyús rendszer üzemeltetési és fenntartási költségei (hűtés+fűtés) jóval alacsonyabbak a hagyományos rendszernél. Míg a hagyományos rendszer éves költségei (hűtés+fűtés) 514. 940 Ft, a hőszivattyús rendszeré pedig 290.340 Ft, mely 44%-al kevesebb költséget jelent a felhasználók számára. • Pályázati támogatással a megtérülési idő a felére csökkenthető. Pályázati támogatás nélkül 11,17 év, míg a támogatással 5,82 évet jelent. • Alapvetően maga a hőszivattyús rendszer telepítése és engedélyeztetése a 2,5-szerese a hagyományos rendszerénél, azonban a hagyományos rendszerben nincsenek beleszámítva azok a további költségek amelyek, (ha a ház nem új építésű) az évek során beépítésre kerültek (jelen esetben a redőny, mely nyáron hűtésre szolgál, illetve a kandalló, mely télen fűtési célokat lát el, illetve a radiátorok ára, légkondicionáló berendezés stb.) • A hőszivattyús rendszer feladata komplex. Nem kell azzal foglalkoznunk, hogy külön légkondicionáló berendezést szereljünk be, hogy a meleg nyári napokat könnyebb legyen elviselni. A hőszivattyús rendszer feladata a használati melegvíz ellátás, a hűtés illetve a fűtés. • A kezdeti magas(abb) beruházási költség előnye, az elkövetkező évek alacsonyabb költségei, üzemeltetési és fenntartási kiadásaiban rejlik. • Korábbi számolásaim alapján úgy gondolom, hogy ez a beruházás az újonnan épülő házaknál sokkal jobban megéri, mint egy már megépült háznál. A következő példát szeretném a saját házunkra bontani, támaszkodva a korábban említett számadatokra: ¾ a már korábban beszerelt radiátorok, kandalló, és a hűtést szolgáló, illetve a mobil légkondicionáló berendezés költségei (főleg, hogy az árak a 2001-es árak szerint lettek megállapítva) magasak, és ha az építkezéskor dől el, hogy melyik rendszer lesz telepítve a házba, akkor ezek közül a redőnyök, a korábban beszerelt radiátorok, illetve a mobil légkondicionáló berendezés csaknem feleslegessé válik. Funkcióit a hőszivattyús rendszer látná el, melynek tökéletes

működéséhez,

nincs

szükség

radiátorra

(fal,

padló,

vagy 52

mennyezetfűtés van ebben az esetben), redőnyre (hisz tökéletesen hűt, szabályozható hőmérséklettel) és a mobil klímára sem. ¾ Tehát a beszerelés akkor éri meg nekünk, ha az üzemeltetési és fenntartási költségeinket hosszútávon csökkenteni szeretnénk, és van elegendő pénzünk a beruházás lebonyolításához. • Tény, hogy hosszútávon sokkal gazdaságosabb a hőszivattyús rendszer a hagyományosnál: ¾ Alacsonyabb üzemeltetési költségek ¾ Alacsonyabb fenntartási költségek ¾ Olcsóbb általános tarifák a gáznál ¾ Várható hőszivattyús tarifa, mely a jelenleginél is olcsóbb ¾ 2009-ben újabb gázáremelés várható (csaknem 10%-al emelnék a jelenlegi árakat), így ez megint a hőszivattyús rendszernek kedvez ¾ Állami támogatással nagyban csökkenthető a beruházási költség, és a megtérülési idő is jóval alacsonyabb lesz ¾ Környezetkímélő felhasználás, hiszen nincsen CO2 kibocsátás nincs. Így nemcsak környezetünket óvjuk, hanem saját egészségünket is. ¾ Alacsonyabb zajhatással jár, mint a klímaberendezés (és ugyanazon funkciókat látja el) • Azonban: ¾ A falfűtés és padlófűtés hatékonyságát nagyban csökkentheti a bútorok elhelyezése (pl. egy nagyobb szekrénysor, egy kanapé, vagy konyhabútor stb.) ¾ Ebben az esetben a leghatékonyabb és legegészségesebb a mennyezetfűtés a szakemberek szerint

53

7. Külföldi konkurencia megjelenése Magyarországon

Jelenleg Magyarországon (ami a lakossági hőszivattyú telepítést illeti) a külföldi konkurencia nem nagyon van még jelen. A külföldiek egyrészt a nagyobb beruházásokra összpontosítanak, másrészt alapvetően az áramtermelésre és a távhőellátásra koncentrálnak. Nem régiben olvashattunk sokat arról, hogy a MOL az első geotermikus erőművet építi Magyarországon, Iklódbördőcén. Sajnos a beruházás különböző (mindenki által vitatott) okoknál fogva nem valósult meg. Mivel a cég kiemelten foglalkozik a zöld energiával nem rég közösen izlandi és ausztrál érdekeltségű cégekkel együtt hoztak létre egy új, közös vállalkozást; a CEGE Közép-Európai Geotermikus Energia Termelő Zrt.-néven. Ezen vállalkozás célja a geotermikus energia kutatása, termelése és értékesítése, illetve geotermikus erőművek és közvetlen termálhő szolgáltató technológiák létesítése Magyarországon.40 Személyes tapasztalatom alapján: 2008. szeptember 18-19-én „Francia-magyar megújuló energiák „workshop”-on melyet a Francia Nagykövetségen (Bp, I. kerület Fő utca 17.) rendeztek, számos francia cég mutatkozott be a lehetséges magyar partnereknek. Az egyes cégek vezetői, meghatalmazottjai röviden bemutatták a cégüket, a tevékenységet mellyel foglalkoznak, referenciamunkákat, illetve, hogy keresik a magyar partnereket egy Magyarországi beruházás létrehozásához. Az előadássorozaton konkrét együttműködésről nem volt szó, egyelőre csak a francia-magyar cégek összeismertetése volt a cél. Azonban a közeljövőben elképzelhető, hogy itthon lesznek kisebb-nagyobb francia érdekeltségű projektek. Tehát, a külföldi konkurencia csak mostanság kezd el megjelenni hazánkban, de ők is inkább a korábban említett nagyobb beruházásokra koncentrálnak. A lakossági hőszivattyúk telepítését itthon hazai cégek végzik. (Bőven elegendő cég foglalkozik megújuló energiákkal, ezen belül is hőszivattyú telepítéssel). Mondhatni, hogy „sajnos” még jelenleg a lakossági szektorban nincsen túlzottan sok hőszivattyú, és főleg a kiváló természeti adottságokra hivatkozva nagyon nagy kár ez egyelőre, hogy csak ilyen kis mértékben hasznosítjuk ezt az energiát.

40

http://www.origo.hu/uzletinegyed/befektetes/20080730-geotermikus-ceget-alapit-mol-green-rock-energyinternational-cege.html

54

A hőszivattyúk melyeket alkalmaznak, külföldi gyártmányok, mivel a magyar hőszivattyúgyártás még nagyon gyerekcipőben jár, és minőségben sem közelíti meg a legnagyobb külföldi márkákat. A hazai piacot a külföldi gyártmányú hőszivattyúk uralják, azonban elképzelhető, hogy a közeljövőben jó minőségű hazai termékekkel is találkozunk. A lakossági szektor hazai kézben van, és a nagy beruházásokat, amelyekhez sok pénz kell, külföldi-magyar érdekeltségű cégek végzik.

55

8. Aktuális világgazdasági válsághelyzet

Az utóbbi időben a gázáremelés szinte mindennapjaink részévé vált. Az elmúlt 4 évben Magyarországon évente átlagosan 2-szer történt gázáremelés. A 2004-es adatokat összehasonlítva a 2008-as évi utolsó adatokkal, könnyen kiszámolható, hogy a lakossági gázár csaknem a duplájára nőtt. A gáz elengedhetetlen része életünknek, ha nem lenne, nem tudnánk mivel fűteni, meleg vizet előállítani (kivéve természetesen azokat, akik olajjal fűtenek, de ezek száma eltörpül a gázt használók mellett). Nagyban függünk azoktól az országoktól, melyek földgázvezetékei földgázzal látnak el minket. Tegyük fel, hogy valamilyen politikai-gazdasági oknál fogva gázvezetékeinket elzárják, abban az esetben mit teszünk? Sajnos a földgázszolgáltatók (pl. Oroszország) tudatában

vannak

annak,

hogy

milyen

következményei

lehetnek

annak,

ha

földgázvezetékeiket elzárják, így a gázáraknak gyakorlatilag a csillagos ég szabhat határt. Ezért is lenne nagyon fontos, ha tudatában lennénk annak, hogy milyen fantasztikus és egyedülálló természeti kincs van birtokunkban a geotermikus energia „személyében”, illetve, hogy minél szélesebb körűen használjuk ezt az energiahordozót (akár fűtés, hűtés melegvíz előállításra, mind lakossági, mind ipari szinten). A következő táblázatban a 2004 óta történt gázáremelések olvashatók. Gázáremelések Magyarországon 2004 óta:* •

2004. január (58,23)

•

2005. január (65,12)

•

2005. augusztus (69,62)

•

2005. november (70,44)

•

2006. január (75,60)

•

2006. augusztus (96,70)

•

2007. január (100,91)

•

2007. július (101,33) 56

•

2008. január (106,56)

•

2008. április (112,72)

•

2008. október 1 (127,008)

* átlagos lakossági gázár (Ft/m3, áfával)41 Az egész világot végigsöprő, az Egyesült Államokból induló, gazdasági világválság következtében a legfrissebb információk szerint a napokban (2008.10 28) tárgyal a kormány a 2009. januári gázáremelésről és annak mértékéről. Várhatóan 10-15%-kal nőhet a gázár a lakossági fogyasztók számára, ez azonban csak akkor következne be, ha a Forint tartósan gyengülne (a dollárral szemben). A dollár erősödése következtében a beszerzési költségek megjelennek azonnal a hazai tarifában. A jelenlegi helyzet nem túlzottan kedvező. A magyar fizetőeszköz a válság eleje óta egyre gyengül. Az elmúlt hónapokban még egy USA dollárért csaknem 160 Forintot kellett fizetni, mígnem a napokban már majdnem 210 Forintot (novemberben már 220 Ft=1 USD). Tehát az erős dollár-gyenge forint kombináció semmiképp nem kedvező a magyar lakosság számára, hiszen amíg a dollár ilyen erős marad, és nem tud hozzáerősödni valamelyest a forint, folyamatosan ki vagyunk téve annak, hogy a gáz ára növekedhet. A földgázzal szemben a geotermikus energia felhasználását, hasznosítását nem befolyásolja semmilyen világgazdasági tényező. A földben rejlő hő nem fogyhat el, nem zárhatják el a felhasználók elől, illetve ára és üzemeltetési költségei sem függenek az aktuális világgazdasági és politikai helyzettől. A geotermikus energia felhasználása ilyen értelemben sokkal kiszámíthatóbb, biztonságosabb és nem utolsósorban környezetkímélőbb. És, hogy mi az oka a gázár folyamatos emelkedésének, és mi az előzménye a 2009-ben várható további gázáremeléseknek? Erre a kérdésre a következő pár sorban található a válasz: „A kőolaj barreljének ára csökken, de a földgáz ára tovább növekedik” –mondta Bernard Arnaud a Distrigaz Sud vállalat vezérigazgatója. Elmondása szerint az év végéig tovább nő az importból származó földgáz ára, a becslések szerint a földgáz 1.000 köbmétere 510-520 dollárról 540-550 dollárra emelkedik. A földgáz árát a kőolaj barreljének ára alapján állapítják meg, a kőolaj árának növekedését-csökkenését 4-6 hónapon belül követi a földgáz ára is”- Bernard Arnaud szerint42

41

42

Magyar Energia Hivatal http://www.radiogaga.ro/stiri.php/Okt%C3%B3ber_24_9_%C3%B3ra/1/10706/

57

A jövőbeni és az elmúlt években történő gázáremelések figyelembevételével mindenképpen kedvezőbb a geotermikus energia hasznosítása. A jelenlegi gazdasági válsághelyzet miatt a magyar lakosság kiadásai megnövekedhetnek, a megszorító intézkedések miatt. A bérek befagyasztása (közalkalmazott szektorban, és az állami cégeknél), illetve azok csökkentése következtében a lakosságnak kevesebb pénze lesz, amelyet szabadon elkölthet. A gázárak további növekedése, a havi kiadások növekedéséhez vezet, melyet az amúgy is nehéz helyzetben lévő lakosság nehezen visel(ne). A napokban felröppent az a hír is, hogy jövőre, a lakossági gázárak csökkenni fognak, mert az orosz állam csökkentheti az exportőrök adóját, így az Európai Unión belül a gáz olcsóbb lehet- a Gazprom szerint. Erre az adócsökkentésre azért kerülhetne sor, mert az olajárak folyamatosan csökkennek, ezzel jelentős bevételkiesést okozva az orosz olajcégeknek.43 Így egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a közeljövőben hogyan fognak alakulni a gázárak. Egy biztos: a gáz árának alakulását nehéz előre megállapítani, egyelőre árának alakulása bizonytalan és teljességgel kiszámíthatatlan. A korábban említett adócsökkentés nagyban függ a jelenlegi kedvezőtlen világgazdasági helyzettől, így az is könnyen elképzelhető, hogy amint az olajár folyamatos süllyedése megáll, a földgázra vonatkozó esetleges adócsökkentésre már nem lesz szükség, és továbbra is emelkedni fog a lakossági gáz ára.

43

http://new.gazar.info/the-news/latest-news/olcsobb-lesz-az-orosz-gaz.html

58

9. Konklúzió

Magyarország páratlan geotermikus adottságokkal rendelkezik, mégis alig 1%-át hasznosítja illetve hasznosította ennek a megújuló energiának. Az Európai Unión belül, de a világ minden részén egyre fontosabb szerepet töltenek be a megújuló energiák. A fejlett országok rájöttek arra, hogy a megújuló energiák kiaknázásával, hasznosításával, nem csak pénzt takaríthatnak meg, hanem egy új korszak úttörői is lehetnek. Megnyílhat az út a bioüzemanyagok felé, illetve a lakossági szektorban egyre több passzív ( a megújuló energiákat hasznosítva épült házak) ház épülhet. Manapság egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a környezetvédelemre, a CO2 kibocsátásra, az energia készleteink megóvására, ezért is lenne igazán fontos, hogy a rendelkezésünkre álló megújulókat minél nagyobb arányban kiaknázzuk. A fosszilis energiahordozókkal (mint pl. a földgáz, amely a Gazprom vezetékein keresztül jut el hozzánk, és amelytől nagymértékben függ az energiaellátásunk) szemben a geotermikus energia gyakorlatilag a lábunk alatt „ingyen” van és ráadásul környezetkímélő, kitermelése és (ha a rendszert telepítették) az üzemeltetése is olcsóbb a hagyományos rendszereknél. A jelenlegi válsághelyzet kedvez a megújuló energiák használatának; az olajárak és a földgáz árának állandó, kiszámíthatatlan változása miatt, míg a jövő évben várható hőszivattyús áramtarifa még kedvezőbb lehet, az ezt a rendszert használók számára. A gazdaságossági számításban látható adatok alapján a hőszivattyús áramtarifa így is jelentősen olcsóbb a gázártarifánál, nem beszélve a jövő évben várható hőszivattyús áramtarifa bevezetéséről, amely még kedvezőbbnek ígérkezik a jelenleginél. Ma még a hőszivattyús rendszerek drágának számítanak itthon és csak kevés helyen vannak telepítve a lakossági szektorban. Gyakran olvasni, hogy a nagy hazai vállalatok (pl. MOL) különböző iparikereskedelmi létesítményeiket megújuló energiákkal látják el, illetve sok hazai önkormányzat hasznosítja a földhőt különböző fűtési-hűtési melegvizes célokra. Ezen kívül a mezőgazdaságban

legfőképp

a

kertészetekben

használják

előszeretettel

a

földhőt,

növénytermesztésre vagy éppen fóliasátrak fűtésére. A növekvő állami támogatások is a hőszivattyús rendszerek telepítését ösztönzik. Az általam készített (a szakdolgozatom részét képező) gazdaságossági számítás alapján biztosan 59

állíthatom, hogy a rendszer használatával a hagyományos rendszerekhez képest b. 30%-al több pénzt takaríthatunk meg. Mindenképpen célszerű az állami támogatást igénybe venni hőszivattyús rendszer telepítése esetén, hiszen 1.200.000 Ft-ot takaríthatunk meg (de maximum 30%-ot). Úgy gondolom, hogy lakossági szinten az új építésű házaknál éri meg a rendszer telepítése a legjobban. Azért, mert a ház építése közben, illetve már a tervezési fázisban is tudjuk, hogy ahhoz, hogy minél kevesebb legyen a hőveszteség pl. milyen hőszigeteléssel kell ellátnunk a házat, meg tudjuk tervezni, hogy fal,- padló,- vagy mennyezetfűtés legyen. Ezenkívül, tudjuk a pontos költségeket előre, nem kell feleslegesen rengeteg radiátort felszerelnünk, és mint pl. a saját esetemben nem kell szintén feleslegesen a hűtési célokra légkondicionáló berendezést, automata redőnyt stb. beszerelnünk. Így ezzel gyakorlatilag pénzt takaríthatunk meg, olyan pénz amelyet a rendszer telepítésére áldozhatunk, így a beruházás sokkal kedvezőbb lesz számunka, és sokkal kevesebb különbséget látunk (főleg pénzben) a hagyományos és a hőszivattyús rendszer között. Ha már megépült, régebbi házakba szeretnénk telepíteni a rendszert, nem biztos, hogy megéri nekünk. Természetesen ami a havi kiadásokat illeti, megéri, és ha a kezdeti pár milliós beruházási kiadások nem okoznak anyagi nehézségeket, akkor azért célszerű a beruházás megvalósításán elgondolkodni. Lehet, hogy közhely, de már a telepítésen való elgondolkodás valahogy közelebb viszi az emberiséget egy egészségesebb, környezettudatosabb, jobb világ felé. ” Környezetünk és a jövő társadalma érdekében a megújuló energiaforrások használatának növelése alapvető kötelességünk, hiszen a hasznosításhoz szükséges technikai berendezések már a birtokunkban vannak, mindössze a környezettudatosság iránti kötelességet kell tudatosítani az emberekben,- globális szinten. Nem elegendő azonban a környezettudatosság csupán elméleti szinten. A felismerés, hogy más megoldásra van szükség, már korábban megfogalmazódott, de ahhoz, hogy ezeket megvalósíthassuk

világszínvonalú

szabályozásra van szükség.”

44

együttműködésre,

kölcsönös

támogatásra,

szigorú

44

Erdős Réka: A geotermikus energia hőszivattyúval történő hasznosítása lakossági szektorban,

Magyarországon /Előszó

60

10. Mellékletek

61

62

63

64

65

66

A hőszivattyú nagy előnye, hogy a meghajtó elektromos energia többszörösét képes az alacsony hőfokú környezetből hasznosítani. Ezért üzemeltetési költsége alacsony. 45

45

http://freeweb.deltha.hu/hxp.ini.hu

67

11. Irodalomjegyzék

Könyvek: • Mádlné Szőnyi Judit: A Geotermikus energia, Grafon kiadó, 2006 • Hubai József: Az uniós csatlakozás hatása Magyarország természetierőforrásgazdálkodására

Kiadványok, szaklapok: • Csináljuk jól magazin 21. kiadvány, A geotermikus energia hasznosítása Magyarországon- Az Energia Központ Kht. kiadványa, 2007 • Csináljuk jól magazin 22-es kiadvány, Hőszivattyúzás (Komlós Ferenc, Fodor Zoltán, Kapros Zoltán, Vaszil Lajos)- Az Energia Központ Kht. kiadványa, 2008

Internetes oldalak: •

www.fsz.bme.hu/

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

www.mefo.hu www.mgte.hu www.epiteszforum.hu www.acrux.hu www.xsany.hu www.matud.iif.hu www.vergal.t-online.hu www.isosolar.hu www.ehpa.org www.nfu.hu www.mbfh.hu www.muszakiforum.hu www.vargaszolar.hu www.pafi.hu www.kiop-gkm.gov.hu www.kkvportal.hu www.energiakozpont.hu www.origo.hu www.meh.hu 68

• www.radiogaga.hu • www.gazar.info

Előadások: • Lenkey László: A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete, jövőbeni lehetőségei Magyarországon (Energoexpo 2008. 09. 24 Debrecen) • Major András: Magyarország geotermikus nagyhatalom • Dr. Árpási Miklós: A termálvíz többcélú hasznosításának helyzete és lehetőségei Magyarországon

Tanulmányok: • A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete, jövőbeni lehetőségei Magyarországon, Ajánlások a hasznosítást előmozdító kormányzati lépésekre és háttértanulmány. Megbízó: Magyar Tudományos Akadémia Elnöki Titkárság

Ábrajegyzék: • 1. ábra A geotermikus területek lemeztektonikai meghatározottságát szemléltető vázlat (7.oldal) • 2. ábra Hőmérséklet eloszlás a felső pannóniai réteg feküjében (10. oldal) • 3. ábra Magyarország hévízkutai (11. oldal) • 4. ábra Lindal diagramm (18. oldal) • 5. ábra A hőszivattyú működése (23. oldal) • 6. ábra Levegő-víz hőszivattyú (25. oldal) • 7. ábra Víz-víz hőszivattyú (26. oldal) • 8. ábra Talajkollektoros hőszivattyú (27. oldal) • 9. ábra Földhőszondás hőszivattyú (28. oldal) • 10. ábra Beépített áramtermelő kapacitás világszerte (34. oldal)

Táblázatok: • 1. táblázat Termálvizeink és gyógyvizeink csoportosítása Magyarországon (13. oldal) • 2. táblázat A geotermális készletek hőtartalom szerint (15. oldal) • 3. táblázat Termálvizeink csoportosítása hőfok szerint (16. oldal) • 4. táblázat Magyarország 100 °C feletti termálvizeinek kútfejhőmérséklete (17. oldal) • 5. táblázat Hőszivattyús eladások az EU 25-ben (30. oldal) 69

• 6. táblázat Geotermikus hőszivattyús hasznosítás (31. oldal) • 7. táblázat A HGD. által elkészített árajánlat része (47. oldal) • 8. táblázat Gazdaságossági számítás (49. oldal) • 9. táblázat Gazdaságossági számítás (50. oldal)

Diagramok: • 1. diagram Becsült hőszivattyú eladások 2000-2007 között Magyarországon (28. oldal) • 2. diagram Becsült eladási statisztikák az európai országokban (29. oldal)

70