BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Nappali tagozat. Export-Import Menedzsment szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-Import Menedzsment szakirány

Európai Uniós pályázatokon megnyert beruházások Sárospatakon a csatlakozás előtt és után

Készítette: Csoma Csilla

Budapest, 2008

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ....................................................................................................... 4 1.1. A témaválasztás indoklása........................................................................................ 4 1.2. Alkalmazott módszertan........................................................................................... 5 1.3. A kutatás célja ........................................................................................................... 5

2. A területfejlesztés jelentősége ..................................................................... 7 3. Sárospatak .................................................................................................... 8 3.1. Sárospatak társadalmi-gazdasági helyzetét az alábbi tényezők, folyamatok alakítják: ......................................................................................................................... 11 3.2. EU-s támogatáson nyert beruházások felosztása: ................................................ 12 3.3. A csatlakozási időszak............................................................................................. 13 3.4. Előcsatlakozási alapok (Phare, Ispa, Sapard) ...................................................... 13 3.5. Bővebben a PHARE-ról: ........................................................................................ 15 3.6. Pályázati struktúra (egy konkrét példán keresztül): ........................................... 17

4. Projektciklus menedzsment ...................................................................... 20 5. Projektek..................................................................................................... 22 5.1. A Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006................................................................... 22 5.2. A 2000-2006-os programozási időszakban:........................................................... 25 5.3. Termálturizmus fejlesztése I. (2000. július 1. – 2002. július 31.) ........................ 26 5.4. Termálturizmus fejlesztése II. (2003. május 20. – 2005. január 3.) .................... 30 5.5. Sarokbástya és Vízikapu......................................................................................... 31 5.5.1. A Sarokbástya pénzügyi adatai: ..................................................................... 33 5.5.2. A Vízikapu pénzügyi adatai: ........................................................................... 34 5.6. Összegzés .................................................................................................................. 35 5.7. A 2007-2013-as programozási időszakban:........................................................... 36 5.8. A sárospataki *** Hotel Bodrog bővítése szabadidős központtal és bowlingpályával ........................................................................................................................... 40 5.9. Sárospataki Gondozási Központ Átmeneti Elhelyezést Nyújtó Időskorúak Gondozóháza komplex akadálymentesítése................................................................. 42 5.10. Wellness központ kialakítása a Sárospataki Termálfürdő fejlesztése keretében:........................................................................................................................ 43 5.11. Egészségház projekt .............................................................................................. 45 5.12. Minőségi közoktatás fejlesztése............................................................................ 47 5.13. Összegzés ................................................................................................................ 49

6. Összefoglalás, következtetések.................................................................. 50 6.1. Jövőkép..................................................................................................................... 51 6.2. Lehetőségek és kockázatok..................................................................................... 53

2

7. Irodalomjegyzék......................................................................................... 56 8. Internetes források..................................................................................... 58

3

1.

Bevezetés

1.1.

A témaválasztás indoklása

Szakdolgozatom témájául az Európai Uniós támogatásokon keresztül megnyert beruházásokat választottam a 2000-2006-os és a 2007-2013-as programozási időszakban a Borsod-AbaújZemplén megyei Sárospatakon. Szakdolgozatom témaválasztása során az Európai Unió támogatási rendszerének rövid és tömör ismertetését tűztem ki célul. Témaválasztásom azért esett erre a szakterületre, mert napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző szektorok fejlesztési projektjeinek finanszírozási technikái között az Európai Uniós források igénybevétele, lehívása. Kiemelten fontosnak tartom foglalkozni a régiók felzárkózásával, infrastruktúra javításával, hiszen nemcsak új munkahelyeket és lehetőséget teremt az ott élőknek, hanem az élet minőségén és színvonalán is javítani tud. Dolgozatom felépítésé logikai rendszerben történik. Pár szót szeretnék említeni a területfejlesztés fontosságáról, majd Sárospatak bemutatása után az uniós pályázati rendszer tömör összefoglalása fog következni, kitérve kicsit bővebben a PHARE-programra, a Nemzeti Fejlesztési Tervre és végül az Új Magyarországra. Dolgozatom központi részét képzi a Sárospatakon a 2000-2006-ban már megvalósult beruházások részletező elemzése illetve a 2007-2013-ban várható illetve már megvalósult beruházások előrevetítése. Részletesen taglalom, hogy miért volt szükség ezekre a beruházásokra; hogy milyen célúak voltak ezek; mennyire feleltek meg a programozás által megszabott követelményekhez; mekkora volt a beruházás költsége és a pályázható összeg; vizsgálom a pályázatok időtartamát is. Mindezeket igyekszem minden résznél képekkel illusztrálni a fejlesztés előtti és utáni állapotról is. Legvégül egy diagram segítségével elemzem, összehasonlítom a két programozási időszakban megvalósuló projekteket költség, idő alapján; valamint keresem a választ a szakdolgozat készítése során felmerülő kérdésekre.

4

1.2.

Alkalmazott módszertan

Szakdolgozatom készítése során számos problémával kerültem szembe, hiszen a választott témámról interneten kevés, egyes esetekben pedig semmilyen információt nem találtam, így ez megnehezítette az anyaggyűjtésemet. Elsőként a primer kutatást részesítettem előnybe, és felvettem a kapcsolatot a Sárospatak Város Önkormányzatával. Erdős Tamás tanácsnokkal, aki Sárospatakon a 2007-től folyó pályázatokkal foglalkozik, egy személyes interjút készítettem, aki nagyon sokat tudott nekem segíteni és rengeteg hasznos információt adott a 2007-tól folyó illetve már befejeződött projektekkel kapcsolatban. György Zoltán tanácsnokkal, aki a 2000-2006-os programozási időszaknak a koordinátora, sajnos csak telefonon tudtunk értekezni, illetve e-mail útján. Tőle kaptam a dolgozatom első részében szereplő projektek adatait, tanulmányait. Ahhoz, hogy a projekteket képek formájában is szemléltetni tudjam, a Sárospatak honlap szerkesztőjével, Cziczer Katalinnal vettem fel a kapcsolatot. Szekunder kutatásomat a szakirodalom és az internetes honlapok olvasása és felhasználása jelentette. A leggyakrabban használt oldalak közé tartozik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja, az EU vonal és a különböző minisztériumok oldalai.

1.3.

A kutatás célja

Dolgozatomban keresem a választ arra, hogy az Európai Uniós pályázatoknak milyen szerepe van Sárospatak megreformálásában, milyen céllal pályázik az önkormányzat, milyen típusú pályázatok valósultak/valósulnak meg? Miért lehet ez fontos Sárospataknak? Természetesen keresem a választ arra is, hogy mekkora a támogatási összeg illetve az önrész. Ezért minden projekt bemutatása végén igyekeztem bemutatni a pályázat pénzügyi adatait. Célom a Sárospatakon Európai Uniós pályázatok által megvalósult projektek sajátosságait meghatározni és bemutatni, majd a projektek feltérképezése után elméleti síkon levezetni, hogy: 9 a fejlesztések milyen hatással voltak Sárospatak és a kistérség tekintetében,

5

9 milyen további fejlesztéseket terveznek, 9 valamint milyen akadályokkal kell szembenézniük.

6

2.

A területfejlesztés jelentősége

Az ember társadalmi lénnyé válásának kezdeteitől megszervezi földrajzi környezetének használatát és működését. A céltudatos emberi tevékenység a tér különböző elemeinek, szintjeinek (a természeti környezet, a gazdaság és a kulturális-emberi szféra) használatára, ellenőrzésére és értékelésére, a különálló térbeli szervezetek kapcsolatainak megszervezésére irányul, a társadalmi szükségletek kielégítésének céljából.1 Európa fejlődésében a térnek kitüntetett szerepe volt. A kontinens különböző térségeit behálózó és azokat egybekapcsoló gazdasági tevékenységek telepítési feltételeitől függően, hosszú fejlődési ciklusok alatt a dinamikus régiók geográfiai elhelyezkedése is változott. Az Európai Közösség Alapító Szerződésének 130a cikkelye kimondta, hogy: „A közösség fejleszti, és tovább folytatja a gazdasági és a társadalmi kohézió erősítésére irányuló politikáját annak érdekében, hogy elősegítse a Közösségnek, mint egésznek a harmonikus fejlődését.”2 A nagyfokú területi különbségeket a közösségi politika mérsékelni kívánta. Egyenlőtlenségek természetesen nem csak az életkörülmények minőségében mutatkoztak meg. Az emberi erőforrások hasznosításának mértékében még ma is jelentős eltérések tapasztalhatók a fejlett és az elmaradott térségek között. A területfejlesztés feladata a területi adottságok, lehetőségek és a térelemek közti kölcsönkapcsolatok törvényszerűségeinek feltárása és hasznosítása révén a társadalmi alapfunkciók gyakorlásához szükséges kedvező feltételek megteremtése (más szóval a lakossági életkörülmények javítása) a társadalmi méltányosság és igazságosság elvének (vagyis az életkörülményekben megmutatkozó objektív különbségek mérési szándéka) érvényesítésével.

1

DUNFORD,M.F.: Capital, the State and Regional Development, London, Pion Ltd., 1988 KANALAS Imre, Medgyes Tamás, Kóbor Balázs, Pál-Molnár Elemér, A területfejlesztés uniós finanszírozási rendszere és pályázati programjai Magyarországon, Geo-Karrier, Szeged, 2006 2

7

3.

Sárospatak

Szakdolgozatom témájának a Sárospatakon Európai Uniós támogatások által már megnyert pályázatok elemzését, összehasonlítását tűztem ki célul. Azért választottam Sárospatakot, mivel itt töltöttem a gyerekkoromat és itt jártam iskolába, továbbá szüleim a mai napig itt élnek és dolgoznak. Ezért úgy gondolom, szoros kapcsolat fűz e gyönyörű városhoz a Bodrog partján és engem is érintenek az itt történő beruházások hatásai, nem csak a közvetlenül itt élőknek. A következőkben szeretnék egy rövidebb tájékoztatást adni Sárospatak természeti, földrajzi, gazdasági, szociális, strukturális helyzetéről.

1. ábra: Sárospatak címere

A Sárospataki kistérség az Észak-magyarországi Régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, közel a szlovák határhoz. Központja Sárospatak. Bár földrajzi értelemben nincs messze a fontos régióközpont szerepét betöltő Miskolctól, mégis a legfejlettebb Közép-Magyarországi régiótól való komoly távolsága, valamint gazdasági szempontok miatt a kistérséget társadalmi-gazdasági helyzete alapján a leghátrányosabb helyzetűek közé sorolhatjuk.

A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás települései a következők: Bodrogolaszi,

8

Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod.

2. ábra: A sárospataki kistérség, forrás: Sárospatak és Térsége Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja, felülvizsgálat, 2004

Sárospatak a kistérség legnépesebb és legfejlettebb településének számít 13 663 fős lélekszámával. A kistérséget 16 település alkotja, amelynek összterülete 478 km2, teljes lakossága 26 385 fő.

9

A kistérség elavult gazdasági struktúrával rendelkezik: magas a mezőgazdaság súlya, az ipar nem korszerű, volumene kevés, a szolgáltató szektor részaránya pedig a hazai átlagot sem éri el. A kistérség egy része a Tokaji borvidék. Itt van a megye szőlőterületének közel egyharmada,

jelentős

a

borászati

tevékenység.

A

Bodrogközben

kedvezőek

a

gyümölcstermesztés feltételei, a termelők az exportpiacok igényeit is ki tudják elégíteni. Jelentős az erdőállomány, aminek sokoldalú hasznosítása lehetséges: fakitermelés, turisztikai hasznosítás, vadgazdálkodás. A számos turisztikai vonzerő miatt rendkívül fontos az idegenforgalmi kapacitások fejlesztése, turisztikai programok kialakítása.

A kistérségben alacsony a vállalkozás-sűrűség, a vállalkozói szerkezet elaprózott, jellemző az alacsony alkalmazotti létszámmal rendelkező, kisméretű,

kevés

tőkével

létrehozott

vállalkozások túlsúlya. Külföldi befektetők is vannak

jelen

a

térségben

borászat

és

fémmegmunkálás tevékenységi körökben, de a befektetett tőke nagysága messze elmarad a régiós szinttől. A lakosság gazdasági aktivitása kedvezőtlen: alacsony a foglalkoztatottak, és magas az eltartottak, inaktívak és munkanélküliek részaránya. A foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények. A lakosság jövedelmi viszonyai az országos átlagnál rosszabbak, a felsőfokú végzettségűek részaránya az országos átlag kb. 75%-a. Magas a munkanélküliség, melynek főként strukturális okai vannak. A tartós munkanélküliek részaránya még a kedvezőtlen régiós és megyei adatoknál rosszabb.

A Magyar Turizmus Zrt. minden évben különdíjat ajánl fel az „Az Év települése” verseny nyertesének. A különdíj a Zrt. kiemelt promóciós támogatása a nyertes település számára, egy éven keresztül. Az MT Zrt. meglévő kommunikációs csatornái segítségével segíti a nyertes város turisztikai kínálatának, programjainak, eseményeinek népszerűsítését. 2008-ben az Év települése Sárospatak lett.

10

3.1.

Sárospatak társadalmi-gazdasági helyzetét az alábbi tényezők, folyamatok alakítják:

9 A város lakossága 13794 fő, csökken (2006). Elvándorlás és elöregedés jellemző. 9 A gazdaságban a mikro- és kisvállakozói szektor dominál. 1465 vállalkozás működik a városban (2005). A gazdasági aktivitás elmarad az országos átlagtól. 9 A gazdaságot tekintve kiemelkedő Sárospatak kistérségi szerepe: a kistérségi vállalkozások 70%-a a városban működik. 9 A turisztikai szektorhoz a vállalkozások 7%-a kötődik (2005). Az itt töltött vendégéjszakák száma alacsony, a város nem bírja hosszabb ideig itt tartani a vendégeket. 9 Máig jelentős a mezőgazdaság szerepe, a kistérségben emellett a szőlészet-borászat és az erdőgazdálkodás is jelentős. 9 A munkanélküliség magas (8%), sok az inaktív lakos (2006). 9 A legtöbb embert foglalkoztató ágazat az ipar (28%) és az oktatás (17%) (2001). 9 A lakások többsége közművesített, a csatornázottság is 70% fölötti. A lakások kétharmada összkomfortos, de sok a komfort nélküli lakás is (15% (2001). 9 A város, oktatási központ, 15 oktatási intézménnyel. Az oktatáshoz kötődik a vállalkozások 7%-a (2005). Felsőoktatás folyik a városban: teológia, tanítóképző főiskola. 9 A város lakosságának 13%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, de sokan nem végezték el a 8 osztályt sem. A munkanélküliek között többségben az alacsony képzettségű emberek vannak. 9 Az alapvető szociális és egészségügyi ellátás biztosított a városban. 9 A város kulturális arculata meghatározó. Országos jelentőségű művelődési intézmény a Rákóczi Múzeum. Térségi viszonylatban erőteljes a kulturális szerep. 9 A város kulturális öröksége, beleértve az épített örökséget jelentős (vár, könyvtár). 9 A táji környezet szép, változatos, környezeti állapota megfelelő. 9 A cigány lakosság helyzete a szociális helyzetet, a foglalkoztatást és a jövedelmeket tekintve kritikus. Lakhatási viszonyaik a legrosszabbak a városban.

11

3.2.

EU-s támogatáson nyert beruházások felosztása:

Szakdolgozatom központi témája az Európai Uniós pályázatokon nyert sárospataki beruházások vizsgálata. Ebben a témában kerestem fel Erdős Tamás tanácsnokot, aki a Sárospataki Önkormányzatnál az uniós pályázatokkal foglalkozik. Segítségével ezt a témát 2 részre, időszakra bontottuk fel:

™ megnyert pályázatok az előző 2000-2006-os programozási időszakban ™ és a megnyert pályázatok a jelenlegi, 2007-2013-as programozási időszakban.

Sárospatakon eddig kizárólag csak a PHARE-program által született beruházások jöttek létre a csatlakozás előtt és után is. Vajon miért nem voltak ISPA illetve SAPARD által támogatott projektek? Hiszen Sárospatak a körzet 19 településéről (Cigánddal) vasúttal csak három helyről, Bodrogolasziból, Olaszliszkából és Vámosújfaluból érhető el. A vonatok munkaidőben akár óránként is indulnak, mivel az érintett települések nemzetközi forgalmat is bonyolító vasútvonal mellett fekszenek. A többi, területi ellátási kötelezettség alá eső településről kizárólag közúton érhető el Sárospatak. A kistérséget átszeli a 37-ös főútvonal, amely „felfűzi” a környező településeket. Ugyanakkor több település csak egy irányból érhető el („zsákfalvak”), amely közlekedési, elérési szempontból rendkívül kedvezőtlen. Ezekről a településekről a SK központja közúton csak alacsonyrendű (négy számjegyű), rossz minőségű utakon közelíthető meg. A térség településeit a Borsod Volán közvetlen buszjáratai is összekötik, amely munkanaponként 1015 közvetlen járatot is jelent, de a kisebb falvakban nem ritka a csupán napi 2-3 járat!

Mielőtt rátérnék a szakdolgozatom központi témájának elemzésére és összehasonlítására, szeretnék röviden írni magáról az Európai Uniós támogatások rendszeréről, történelmi áttekintést adni a változásokról és fejleményekről. Valamint a PHARE-programról részletesebben írni, ugyanis mint már említettem Sárospatakon az elmúlt és a jelenlegi programozási időszakban csak PHARE-programból valósultak meg projektek, ezért erről az előcsatlakozási alapról szeretnék részletesebb és mélyrehatóbb tájékoztatást adni.

12

3.3.

A csatlakozási időszak

A rendszerváltozás utáni Magyarország szinte valamennyi intézménye, gazdasági és civil szervezete számára az egyik legfontosabb kihívás a 90-es években a pályázati úton elérhető források megszerzése lett. Összességében megállapítható, hogy a pályáztató és a pályázó szervezetek és intézmények számára is jelentős fejlődést hozott az elmúlt 15 esztendő: a pályázati kiírások elérhetősége és a beadott pályázatok száma az internet elterjedése és fejlődése következtében az élet minden területén rohamosan nőtt; a pályáztatás minden szereplője beletanult a szerződéskötés, az elszámolás és elszámoltatás fortélyaiba.3 Magyarország az Európai Unió különböző alapjaiból már a csatlakozás előtt kapott támogatásokat. Ezekhez az ún. „Előcsatlakozási Programok” révén juthattunk. Az Európai Unióba belépni kívánó országok számára három előcsatlakozási program áll rendelkezésre, az ISPA, SAPARD és a PHARE. 2004. május 1.-én lezárult egy évtizedes folyamat, Magyarország teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak. A "menetelés" azonban nem ér véget, sőt, bizonyos területeken most kezdődik meg igazán. Ezek közé tartozik az EU számunkra még idegennek tűnő támogatási politikája. Ennek elsajátításához állt rendelkezésünkre a csatlakozás előtti időszak, amikor három, az EU által létrehozott úgynevezett előcsatlakozási alapon keresztül egyrészt viszonylag komoly összegekhez juthattunk Brüsszelből, másrész bepillantást nyerhettünk az Unión belüli boldoguláshoz feltétlenül szükséges pályázatírási technikákba.

3.4.

Előcsatlakozási alapok (Phare, Ispa, Sapard)

Az előcsatlakozási alapokkal kapcsolatban összességében elmondható, hogy tanulóidőszakot jelentettek a tagság után ránk váró feladatokhoz, az EU Strukturális-, és Kohéziós Alapjainak megpályázásaihoz, melyek nagyságrendekkel több pénzt jelentenek, mint a három előcsatlakozási alap lehetőségei. 3

Dr. MARUZSA Zoltán Viktor, Tanulmányok az Európai Unióról, Eötvös József Főiskolai Kiadó, 2007, 161.oldal

13

A Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokból megszerezhető források akár a GDP 4%-át is elérhetik.

Az Előcsatlakozási Alapok a csatlakozást segítik elő, lehetővé téve, hogy az Európai Unión belül működő alapoktól lehívhatóak legyenek a támogatások, melynek előfeltétele a megfelelő intézményrendszerek kiépítése, valamint a felhasználás algoritmusának elsajátítása. Az Előcsatlakozási Alapok a csatlakozásig tartó tanulási folyamat, a "learning process" részei, melyek a Strukturális Alapok, és a Kohéziós Alap kezelésére készítik fel a potenciális felhasználókat.

Az EU-ban a gazdasági fejlődés új irányának megfelelően nem annyira a hagyományos értelemben vett ágazatokat támogatják, mint inkább regionális, integrált operatív programokat, melyek célcsoportjai az "új gazdaság" kulcstényezői. Ezek a kis-, és közepes vállalkozások, az innováció, a K+F, az információ-kommunikáció-technológia (ICT), a humán infrastruktúra, a fenntartható fejlődés elvei. Mivel ezek nem feltétlen esnek egybe a fejezeti hatáskörökkel, ezek a fejlesztések magas szintű együttműködési készséget és képességet kívánnak meg.

A Európai Unió az 1998-as "New Orientation" bevezetésével, csatlakozási tárgyalások felgyorsulásával párhuzamosan alapvetően átértékelte a közép- és kelet-európai társult államok számára nyújtott segélyprogramjainak szerepét. A magángazdaság megerősödött, a konkurencia további fejlesztését az európai adófizetők nem támogatják.

2000. január elsejétől az Európai Unió új alapokra helyezte az unióhoz csatlakozni kívánó országok számára nyújtott, a felkészülést segítő támogatási rendszerét. A rendszer hét évet fog át, igazodva a közösség pénzügyi tervezési intervallumához. Magyarország három fő támogatási csatornán keresztül jut támogatásokhoz: az ISPA-, a SAPARD-, valamint a megújuló Phare-program révén.

14

A Phare-program az intézményfejlesztés és egyéb beruházási programok részbeni finanszírozását célozza meg. A SAPARD program a kelet-közép-európai országok számára nyújt támogatást a versenyképes agrárgazdaság kialakításához és a vidék fejlesztéséhez. A pályázatokkal a SAPARD Hivatal foglalkozik. Az ISPA program a környezetvédelmi és közlekedés-infrastrukturális beruházások megvalósítását támogatja.

3.5.

Bővebben a PHARE-ról:

A PHARE programok már 1990 óta futnak hazánkban intézményépítésre és a beruházások támogatására koncentrálva. A PHARE az Európai Közösség kezdeményezése, melynek eredeti célja Lengyelország és Magyarország gazdaságának a felzárkóztatása volt a fejlett nyugati államok szintjére- és a piacgazdasági átmenet és a politikai demokrácia kiépítésének elősegítése volt4- de az elmúlt évtized alatt kiszélesedett a kedvezményezettek köre. Ma a Phare-program a közép- és kelet-európai országok számára nyújt támogatást a demokratizálódáshoz, a gazdaság átalakításához és az európai uniós csatlakozásra való felkészüléshez. A tizenhárom Phare-ország két fő csoportra osztható:

-Tíz tagjelölt ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) csatlakozási felkészülését segíti az Európai Unió. 4

NEMZETI Fejlesztési Terv, Tájékoztató európai uniós pályázati lehetőségekről, Miniszterelnöki Hivatal

Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, Budapest, 2004

15

-Három másik ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia) demokratikus és piacgazdasági átalakulásához nyújt támogatást a program. A program 1990 és 1998 között kereslet által vezérelt volt, amely a rendszerváltó országok által felállított prioritások alapján előkészített programokat támogatta. Ez idő alatt Magyarország éves átlagban 97 millió ECU támogatást kapott, aminek 68%-át sikerült lekötni. Ekkor a támogatási lehetőségek a fogadó országok nagyon eltérő igényei miatt rendkívül szétszórtak voltak, számos területet érintettek.

A csatlakozási folyamat előrehaladtával a Phare-program szerepe is többször változott. Első reformjára 1993/94-ben került sor. Az addig szétaprózott, kis összegű támogatásokat ezután nagyobb léptékű beruházásokra is fel lehetett használni. A program átfogó reformja 1998-ban történt meg. Innentől kezdve a Phare-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel.

Hosszabb távú célként megfogalmazódott a Phare-program fokozatos közelítése a Strukturális Alapok rendszeréhez, ugyanis a program unión belüli megfelelője a Területfejlesztési-, illetve a Szociális Alap. A program korábbi feladatainak egy részét 2000-től két új előcsatlakozási alap, az ISPA és a SAPARD vette át.

A program célja továbbra is a közösségi vívmányok átvételét és alkalmazását szolgáló intézményfejlesztési és beruházási programok támogatása, de 2000-től a korábbinál nagyobb teret kap a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése. A Phare támogatásból az intézményfejlesztési programok 30%-os arányt képviselnek. 70%-os az aránya a beruházási projekteknek. A Phare keretében az ISPA és SAPARD által nem támogatott területeken lehet igénybe venni ezeket. (Áruk szabad áramlásának biztosítása - szabványosítás - bel-, és igazságügyi területek, határátkelés, foglalkoztatás és szociálpolitika, egészségügy, oktatás, energiaszektor).

16

Különösen azért volt szükség a PHARE- programra, mert fel kellett készíteni az országot az alapok (Kohéziós és Strukturális Alap) befogadására, ezért a térség fejlesztéshez először az infrastrukturális beruházásokra volt szükség.

3.6.

Pályázati struktúra (egy konkrét példán keresztül):

Erdős Tamás tanácsnokkal történő személyes találkozásom alkalmával rengeteg tapasztalatra tettem szert. Többek között sok érdekes információt kaptam magáról a pályázati struktúráról, honnan indul és hol fejeződik be egy projekt. Ezért szakdolgozatom készítése során fontosnak tartottam ismertetni a pályázati struktúra menetét, milyen lépései vannak, ezért egy konkrét példán keresztül szeretném ezeket bemutatni is. A példában szereplő adatok ténylegesek.

Az európai uniós és a hazai szabályozás is több és szigorúbb kommunikációs kötelezettséget ír elő, mint korábban. Az intézményrendszer és a pályázók közös feladata, hogy hatékonyan tájékoztassák a nyilvánosságot a támogatások felhasználásáról. Ehhez készült segítő dokumentumok: -

ÚMFT Arculati kézikönyv

-

Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei

Izgalmas kérdés, hogy milyen is az a pályázat, amelyet a kiíró szervezet a lehető legkevesebb gonddal befogad, és a megvalósítás során sem akadnak vele problémák. Akkor tudunk jó pályázatot írni, ha olyan ötletünk van, amelynek megvalósítása már régóta megfogalmazódott bennünk, azonban nem volt rá saját forrásunk. Természetesen ötletünket érdemes a pályázati kiíráshoz csiszolni, de nem érdemes „újat faragni”. Tudnunk és számolnunk kell azonban azzal is, hogy egy pályázat megírása és elbírálása mennyi időt vesz igénybe. Ezért a következőkben megpróbálom röviden összefoglalni a pályázati struktúra lépéseit egy

17

kétfordulós iskolaprojekt jelenleg is futó pályázatán keresztül kizárólag időintervallumokra bontva. Létezik egy bizonyos N+2-es szabály a támogatási rendszerben, ami azt jelenti, hogy egy pályázatnak 2 éven belül le kell zárulnia, be kell fejeződnie. Ez a szabály a következő lépésekben is megfigyelhető. Lépések: 1) az adott jogcím társadalmasítása (2007 tavasz) 2) a pályázat meghirdetésének előkészítése (2007 nyár) 3) a pályázat megjelenése (2007 ősz) 4) pályázatok benyújtása (2007. szeptember 25 és 2008. január 2 között, a végleges határidőt kitolták 2008. január 28-ig) 5) a pályázatok beérkezésétől számított 30 napon belül hiánypótlás 6) a pályázatok elbírálási szakasza a befogadást követően (2008. március 1-től számítva 6 hónap) 7) első fordulós támogatási döntés (2008. augusztus 26.) 8) projektfejlesztési ciklus (maximum 6 hónap) 9) második fordulós pályázati anyag benyújtása 10) támogatási szerződés (TSZ) megkötése (várhatóan 2009. április)

A jelenleg (2007 októbere óta) hatályos dokumentumok elérhetősége: -

az NFÜ honlapján: -

bal oldali menüsorban SAJTÓ – Arculatok – Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei

-

ugyanitt: ÚMFT Arculati kézikönyv és a kézikönyv elemei is megtalálhatóak (logók, sablonok, stb.)

-

a VÁTI Kht. honlapján: -

bal oldali menüsorban ROP 2007-2013 – Megvalósulás – Arculat

18

Elszámolás: -

Kifizetési igénylések típusai: előleg, időközi, záró

-

A támogatási szerződés megkötése után a kifizetések a projekt terhére, forintban, folyamatosan történnek.

-

A megítélt támogatás kifizetése a projekthez közvetlenül kapcsolódó számlák, illetve a projekt

tevékenységek

elvégzését,

a

költségek

felmerülését

igazoló

egyéb

dokumentumok alapján összeállított időközi és záró kifizetési igények alapján történik. -

A támogatás folyósításának feltétele, hogy a Kedvezményezettnek a fizetési kérelem benyújtásakor ne legyen köztartozása.

19

4.

Projektciklus menedzsment

Az Európai Unió támogatási rendszere projektekre épül, melyeket eltérő mértékben finanszíroznak közpénzekből. Annak érdekében, hogy a közpénzek elköltése a pályázati rendszerben átlátható és hatékony legyen, 1992-ben az Európai Bizottság hivatalosan is bevezette a projektciklus-menedzsment módszertanát, melyet kiterjesztett az EU programjainak kialakítására, a nemzeti támogatási rendszerek megtervezésére és működtetésére, valamint projekt-szinten is követelménnyé tette.

A PCM szakaszokból áll:

3. ábra A PCM szakaszai

1. programozás, a célok tisztázása 2. koncepció, a probléma azonosítása és a megoldási javaslatok elkészítése 3. tervezés, döntés, elfogadás 4. finanszírozás, pénzügyi erőforrások hozzárendelése a folyamatokhoz 5. megvalósítás, feladatok kivitelezése 6. értékelés, a terv és a tények összevetése

20

A projektciklus egy folyamat, amelyben a projekt létrejön, megvalósítják, finanszírozzák, ellenőrzik és értékelik, annak érdekében, hogy az értékelés eredményeit a következő projektekben felhasználhassák és egyre jobb eredményeket, érhessenek el. A projektciklusmenedzsment (PCM) ezt a folyamatot teszi szisztematikussá, tehát kialakítja a kereteket, meghatározza a tervezés formáját, biztosítja a döntéshozóknak a beavatkozási és ellenőrzési pontokat, kijelöli a megvalósítás és az értékelés módját, valamint a visszajelzés, a visszacsatolás formái.

21

5.

Projektek

5.1.

A Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006

A Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 1260/1999 (EK) Tanácsi Rendelet értelmében az alapok igénybevételéhez az 1. célkitűzés hatálya alá tartozó, kevésbé fejlett régiókkal rendelkező tagállamoknak Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében ki kell dolgozniuk és az Európai Bizottság elé kell terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat.1 A Nemzeti Fejlesztési Terv tehát az a stratégiai dokumentum, amely hazánk Strukturális Alapokból és Kohéziós Alapból való részesedésének alapjául szolgál. A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása ugyanis feltétele annak, hogy Magyarország részesedhessen az Európai Unió azon pénzügyi támogatásaiból, melyek kimondottan a tagállamok, illetve azok egyes régiói közötti fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésére szolgálnak. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van. Magyarország és a 2004. május elsején csatlakozott tagországok mindegyike ebbe a kategóriába tartozik. A Nemzeti Fejlesztési Terv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz az ország kezében arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa. A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen az EU költségvetése 2004 és 2006 között 5,1 milliárd eurós kötelezettséget vállalt magyarországi támogatások folyósítására. Ebből a strukturális és kohéziós támogatás több mint 2,8 milliárd eurót (680 milliárd forintot), a mezőgazdasági támogatás közel 1,5 milliárd eurót (360 milliárd forintot) tett ki. A fennmaradó összeg egyéb közösségi politikák támogatását, a költségvetési kompenzációt és a schengeni határvédelem kiépítését szolgálta. 2007 és 2013 között Magyarország 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forintot tesz ki. A második nemzeti fejlesztési terv azaz az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a

22

foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A Nemzeti Fejlesztési Tervnek tartalmaznia kell mindazokat a fejlesztési elképzeléseket és célkitűzéseket, amelyek megvalósítása érdekében hazánk a Strukturális és Kohéziós Alapok támogatását igénybe óhajtja venni. Nemzeti Fejlesztési Tervbe foglalt célok megvalósítását 2004 és 2006 között öt operatív program segítette. I. HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM A Humánerőforrás Operatív program növelni kívánja a foglalkoztatási szintet, a megfelelő képzettség révén javítja a munkaerő versenyképességét, és biztosítja a társadalom összetartozás-érzését. II. GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG OPERATÍV PROGRAM A Gazdasági Versenyképesség Operatív program célja a gazdaság növekedési bázisának ágazatok, szektorok és régiók szerinti kiszélesítése, a gazdaság magas, az EU átlagát meghaladó növekedési ütemének fenntartása, a termelékenység növelése. III. KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív program a Nemzeti Fejlesztési Terv első három átfogó célját: az egészséges, innovatív, képzett és szolidáris társadalom kialakulását, a gazdasági versenyképesség növelését és a környezetminőség javítását, a fenntartható erőforrás-gazdálkodást egyaránt szolgálja. IV. AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív program célja a mezőgazdasági versenyképesség javítása; az esélyegyenlőség megteremtése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megalapozása a mezőgazdaságban, a gazdaságosság és az élelmiszer-kivitel fokozása; a vidéki foglalkoztatás és alternatív jövedelemszerzés ösztönzése, a vidék népességmegtartó erejének javítása.

23

V. REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM A Regionális Operatív program feladata a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. A Regionális Operatív Program felelős az ország hét régójának egyenrangú fejlődéséért, a különbségek megszüntetéséért, vagyis a másik négy program feltételeinek megteremtéséért.

STRUKTURÁLIS ALAPOK MEGOSZLÁSA OPERATÍV PROGRAMONKÉNT 200420065 Operatív Program

millió euró (99-es áron)

EU támogatás megoszlása (%)

Humánerőforrás fejlesztés

421,8

23,89

Gazdasági Versenyképesség

411,8

23,33

Agrár- és Vidékfejlesztés

320,6

18,16

Környezeti és infrastruktúra

290,8

16,48

Regionális fejlesztés

315,8

17,90

4,5

0,24

1 765

100

Technikai segítség Strukturális Alapok összesen

Sárospatakon az operatív programok közül egyedül a Regionális Operatív Program (rövidítve ROP) és az Észak-Magyarországi Operatív Program közül valósultak meg pályázatok.

Az Észak–magyarországi Operatív Programhoz való kapcsolódása: 2. prioritása (turisztikai potenciál erősítése) Célja, hogy a természeti és kulturális értékeken alapuló termékek és szolgáltatások, illetve a turisztikai termékek szervezettségének minőségi javításával, a hálózati együttműködés kialakításával a program hozzájáruljon a vállakozások

5

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=7 (2008.11.23.)

24

versenyképességének a javításához, új munkahelyek teremtéséhez, valamint az erőforrások fenntartható hasznosításához.6 Elmondható, hogy a program az ÚMFT céljaihoz, és a régió turisztikai szükségleteihez illeszkedően alapvetően a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatás bővítésére koncentrál, és már tudatosan alkalmazza a fenntartható fejlődés horizontális szempontját, illetve a környezetei szempontokat is.

5.2.

A 2000-2006-os programozási időszakban:

A területfejlesztési PHARE programok az ország hátrányos helyzetben lévő régióit támogatták és segítették ezekben a régiókban a gazdasági szerkezetátalakítást, az intézményrendszer átalakítását. Az első PHARE területfejlesztési program 1992-ben volt, kísérleti programként működött Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-

Bereg

megyékben. A Kísérleti Program Alap támogatását az alábbi típusú projektek nyerték el: turisztikai fejlesztéseket célzó programok, gazdaságfejlesztő projektek, üzleti szolgáltatások fejlesztése valamint képzési programok gazdasági szereplők számára a piacgazdasághoz történő alkalmazkodás elősegítésére. A felhasználható forrás a két régióban összesen 4,5 millió ECU volt. 2001-ben PHARE-finanszírozással meghirdették az Észak-Magyarország turizmusfejlesztése programot, melynek komponensei a termál turizmus és a konferencia turizmus fejlesztése. A program összköltségvetése 4 millió euró.7 A program a turizmusból származó jövedelmek növekedését célozza meg: a konferencia és az üzleti turizmusra koncentrál, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások kiépítésére irányul. Támogatható területek:

6

Előzetes megvalósíthatósági tanulmány, Wellness központ kialakítása a Sárospataki termálfürdő fejlesztée keretében, Sárospatak, 2004 7 Nemzeti Fejlesztési Terv, Tájékoztató Európai Uniós pályázati lehetőségekről, Miniszterelnöki Hivatal, 2004, 20.oldal

25

•

piaci igényeknek megfelelő termálmedence megépítése, vízforgató berendezésekkel és az ehhez kapcsolódó orvosi szolgáltatási infrastruktúra kialakításának a támogatása

•

szemináriumokhoz és konferenciákhoz kapcsolódó technikai eszközök beszerzése

Ebben a programban non-profit szervezetek, önkormányzatok és gazdasági társaságok pályázhattak. Érdemes megjegyezni még, hogy a szakmai felügyelő intézmény a Miniszterelnöki Hivatal- Nemzeti Területfejlesztési Hivatal VÁTI Területfejlesztési Igazgatósága. A VÁTI Területfejlesztési Kht. Működteti a területi információs rendszert, illetve közreműködik az EU integrációval kapcsolatos teendők szakmai előkészítésében és végrehajtásában. Az uniós pályázatok segítségével minden lehetőséget megragad az Önkormányzat, hogy kistérségünk neve mellől mihamarabb elmaradhasson a hátrányos jelző. Ezért jelent nagy kihívást az úthálózat fejlesztése, a vasút villamosítása, a nagyobb volumenű működő tőke beáramlása, és természetesen a legfontosabb, munkahelyek teremtése. Az előttünk álló problémákat, amit a közoktatás, az egészségügy, és a szociális ellátás átalakulása jelent, közös tervezéssel szeretnénk megoldani. Ebben az időszakban 2 darab fürdőfejlesztési projekt, illetve a Sarokbástya és Vízikapu nyert uniós pályázaton támogatást. Tehát belátható, hogy megfelelnek a 2001-ben előírt pályázatnak, nincsen különbség a meghirdetett és a megvalósult program között.

A következőkben ezekről a projektekről szeretnék beszámolni kicsit részletesebben.

5.3.

Termálturizmus fejlesztése I. (2000. július 1. – 2002. július 31.)

A termálfürdő kialakítása Végardó községben, mely Sárospatak egy része, 1964-ben ásványi anyag kutatás során talált termálvízre alapozottan kezdődött. A termálkutak talpmélysége 290-300 méter. Jelenleg két darab kút üzemel, kettő pedig üzemen kívüli. A fürdő 5,5 hektáros területen található. Földrajzi elhelyezkedés vonatkozásában előnyös adottságokkal

26

rendelkezik, közel a szlovák, ukrán határhoz, ezért viszonylag sok szlovák, ukrán, lengyel turista fürdővendég látogatja.

A fürdő 1993. január 3.-tól a Sárospataki Önkormányzat tulajdonában van. Maga az önkormányzat is meghatározta a fürdőfejlesztés irányát. Így a program gyakorlatilag 1994-től kezdődően folyik.

A pályázatot az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács írta ki, elsősorban regionális, megyei és kistérségi hatású fejlesztési projektek támogatására. A projekt Sárospatakon valósult meg, ahol a turizmus fejlesztése fontos kitörési pont, mivel itt viszonylag magas a munkanélküliségi ráta, kevés a munkalehetőség az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Ezért a meglévő termálfürdő fejlesztéséhez kapcsolódóan fontos feladat a térség turisztikai kínálatának javítása, bővítése. Kiemelten fontos a vendégvárók képzése és felkészítése is. A teljes projekt 2001. július 1-jével indult. A projekt forrásait a következő táblázat mutatja:

Phare támogatás

266.724 EURO

66.681.000 Forint

Saját forrás

129.892 EURO

32.473.000 Forint

1. táblázat A projekt forrásai 250 HUF/EUR árfolyamon8

A következő fejlesztések és beruházások valósultak meg PHARE támogatással, illetve a Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával, valamint önkormányzati saját forrás biztosításával: •

a gyermekmedence felújítása

•

az úszómedencéhez vízszűrő és vízforgató technológia épült vízgépházzal

•

épült egy 400 férőhelyes öltözőépület

•

egy 12,5 x 8 méteres tanmedence vízszűrő és vízforgató technológiával, vízgépházzal

• 8

egy új légtartós sátor vásárlása

Sárospatak Város Önkormányzata, Zárójelentés, Sárospatak, 2002, 3.oldal

27

•

40 db információs táblák, 10 db útbaigazító táblák, 30 db köztéri padok beszerzése és elhelyezése

•

többcélú medence építése

•

szaktanfolyam lebonyolítása összesen 300 órában

•

a Tengerszem kempingben szálláshely kapacitás növelése

•

egy kisebb méretű csúszdát, csúszda medencével.

4. ábra Csúszda a medencével

Ezeknek a projekteknek a nagy része 2001. december 31.-ig befejeződött, kivéve a többcélú medence építése húzódott át 2002-re.

A fejlesztések eredményeképpen a fürdő látogatottsága folyamatos emelkedést mutat. Az eladott belépők és bérletek alapján folyamatosan kimutatható a fürdő vendégforgalma.

A fürdő látogatottsága a fejlesztések eredményeképpen az alábbiak szerint alakult 2000-2001. évben9: 9

Sárospatak Város Önkormányzata, Megvalósíthatósági Tanulmány, Sárospatak, 2002, 2.oldal

28

Fürdővendégek

Ebből külföldi ( ∑ ):

Ebből gyermek ( ∑ ):

száma( ∑ ): 2000

195315

109970

63753

2001

220028

126727

71342

2. táblázat A fürdő látogatottsága

A projekt fenntarthatósága és jövőképe A projekt megvalósításával által elért eredmények hosszú távú működtetése biztosított. A megépült termálmedence hosszabb távon szolgálja a termálfürdőbe látogató turistákat. Az építési beruházás megvalósításával a szezonális jelleg is megszűnik. A kihelyezett útbaigazító, információs táblák a városba érkező turisták jobb tájékozódását biztosítják, a kihelyezett köztéri padok pedig a város turisztikai látványosságainak felkeresése során nyújt pihenési lehetőséget. Összefoglalva, a létrehozott építmények, a beszerzett eszközök és a megszervezett, lebonyolított tanfolyama program befejezése után is hosszú ideig segíti városunk idegenforgalmi koncepciójának végrehajtását.

5. ábra Az úszómedence az öltözővel

6. ábra Légifelvétel a 2 új medencéről

29

5.4.

Termálturizmus fejlesztése II. (2003. május 20. – 2005. január 3.)

Az új projekt végrehajtásával azt kívánták elérni, hogy a termálfürdőben valamennyi korosztály találjon számára megfelelő szolgáltatást, és azokat szívesen vegye igénybe. Azért döntöttek a medence felújítása és korszerűsítése mellett, hogy a városba látogató bel- és külföldi turisták több időt töltsenek a termálfürdőben, amennyiben az ülőmedence szolgáltatásait betegségmegelőzésként, vagy utókezelésként kívánják igénybe venni. Cél még, hogy a városban zajló egyéb programok és rendezvények mellett a termálfürdő ismertsége és látogatottsága is növekedjen.

A projekt forrásai10:

Phare támogatás

212.940 EURO

53.235.000 Forint

Saját forrás

283.920 EURO

70.980.000 Forint

3. táblázat A projekt forrásai

A projekt végrehajtása után azt várják, hogy ebben a régióban a termálturizmus felélénküljön 5-10%-kal, valamint a vendégéjszakák száma is növekedjen. A megvalósult outputok: 1. A meglevő többcélú medence 24 db padlóbefúvóval ellátva, élményberendezések: 6 db pezsgőágy, 4 db pezsgőlap, 4 db falmasszázs befúvó, 4 db nyakzuhany, 1 db vízköpő 2. Pancsoló-medence 8 db padlóbefúvóval ellátva 3. Lábmasszázs 4 db padlóbefúvóval és külön vízforgató berendezéssel ellátva 4. Vízforgató és vízszűrő gépház gépészeti és villamos technológiával 5. Tereprendezés, füvesítés 6. Medence körüli burkolat készítés

10

Sárospatak Város Önkormányzata, Zárójelentés, Sárospatak, 2005, 3.oldal

30

7. ábra Többcélú medence

5.5.

8. ábra A többcélú medence építés közben

Sarokbástya és Vízikapu

A projekt neve az épülő Északnyugati Sarokbástya és a Vízikapunál lévő szabadtéri színpad üzemeltetése.

9. ábra Rákóczi vár

Városunk, Sárospatak 2006. augusztusában aláírt támogatási szerződéssel 487,5 millió forintot nyert az Északnyugati Sarokbástya megépítésére és berendezésére, illetve 97,5 milliót a szabadtéri színpadra a Regionális Operatív Program keretében. A két projektelem teljes költsége a szükséges 2,5 %-os sajáterővel kiegészítve 600 millió forint. A pályázatot, annak tartalmát az előző városvezetés állította össze, számos helyen jelentős bizonytalanságot hagyva a majdani funkciót illetően. A jelenlegi testület feladata, hogy meghatározza a létesítmény egyes eleminek végleges funkcióit, illetve dönteni az üzemeltetés formájáról. A megvalósuló

létesítmény

tartós

működtetésével

31

kapcsolatban

Önkormányzatunkat

kötelezettség terheli, a fenntartás költségeit azonban a létesítménynek kell kitermelnie, ennek hiányában az Önkormányzatnak kell biztosítania. A pályázat összeállítása, majd a támogatási szerződés csak körvonalakban határozta meg a funkciókat, ami bizonyos rugalmasságot, mozgásteret engedett a kialakítandó tevékenységek tekintetében. A képviselőtestületnek módja volt az épületet személyesen megtekinteni, így pontosan érthetőek a szintenként leírt, tervezett és javasolt funkciók.

Pinceszint: Mivel a pályázat nem határozta meg pontosan a szint funkcióját, így javaslatra egy borászati múzeum, borbemutató tér és borkóstoló került kialakításra. Ehhez adott az épületrész elektromos gépészettel, hang és fénytechnikával. Földszint: A leginkább kötött funkciójú tér, hiszen itt egy kávéház, az idegenforgalmi információs központ, a létesítmény személyzetének irodái, egyéb helyiségei és vizesblokkok kerültek elhelyezésre. Itt található a kazamatába vezető csigalépcső lejárata és itt van az épület főbejárata is. Innen indul a fenti két emeletre lift is. Első emelet: Több mint 300 m2 kiállítótér három helyiségben, ahol a támogatási szerződés szerint Sárospatak helytörténetét bemutató kiállítást kell berendezni. Ennek tartalmáról a pályázat és támogatási szerződés pontos képet nem ad, ugyanakkor jelentős mennyiségű kiállítási tárló és installáció szerzendő be a támogatásból. Természetesen itt is megtalálhatóak a szükséges vizesblokkok. Ezen a szinten található a hőközpont is. Második emelet: Ezen a szinten található egy 100 férőhelyes konferencia és rendezvényterem a szükséges kiszolgálóhelyiségekkel (raktár, catering, büfé, ruhatár, vizesblokkok). Innen nyílik a nyitott folyosóterasz, amely a déli homlokzat kivételével körbefut az épület 2. emeletén.

32

A kivitelezési munkálatok módosított végső határideje 2007. december 15 volt, a projekt befejezésének végső időpontja pedig 2008. február 20. Eddig az időpontig a létesítménynek rendelkeznie kellett a működéshez szükséges engedélyekkel, illetve a használatba vételi engedéllyel. „ Elbírálás időpontja: 2005. október „ Kiviteli szerződés megkötése: 2006. augusztus „ A munkálatok kezdete: 2006. november „ A régészeti kutatás kezdete: 2006. december 13. „ A régészeti kutatás befejezése: 2007. február 28. „ A beruházások lezárása: „ Vízikapu: 2007. július 20. „ Sarokbástya: 2008. február 20. „ A projekt pénzügyi zárásának időpontja: 2008. október

5.5.1.

A Sarokbástya pénzügyi adatai:

„ Teljes beruházási érték: 500 millió forint „ Ebből saját erő: 2,5 %, azaz 12,5 millió forint „ Építési költség: ~390 millió forint „ Eszközbeszerzés: ~110 millió forint „ A kiszerződött generálkivitelezői díj: 479 millió 580 ezer forint „ Eszközbeszerzés értéke:20 millió 420 ezer forint

10. ábra Sarokbástya

33

A Vízikapunál épült szabadtéri színpad (fedéssel, fény- és hangtechnikával), az 500 fős ülőpados nézőtér és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló épület: WC-k, öltözők, raktárak (hajdani Kósa-ház) elkészült, a kivitelező a projektrész megvalósulását készre jelentette, a kivitelezési szerződés határideje szerint a végszámlát kibocsátotta. Jelenleg a kivitelezés minőségi problémáinak egyeztetése, javítása, a károsodott zöldterület felújítása zajlik. A fejlesztések célja természetesen ebben az esetben is a turizmus fejlesztése, a látogatók számának növelése és a Sárospatakon zajló fesztiválok, ünnepségek és különböző programok színesebbé és kényelmesebbé tétele. Minden évben megrendezésre kerül a Zempléni Néptánc Fesztivál, ahol régen csak állni lehetett, és a színpad is épített volt, ami nem bizonyult minden esetben teljesen biztonságosnak.

11. ábra Vízikapu a fejlesztés előtt

5.5.2.

12. ábra Vízikapu a színpaddal és padokkal

A Vízikapu pénzügyi adatai:

„ Teljes beruházási érték: 100 millió forint „ Ebből saját erő: 2,5 %, azaz 2,5 millió forint „ Építési költség: 94. 980 ezer forint „ Eszközbeszerzés: 5.020 ezer forint „ A kiszerződött generálkivitelezői díj: 94 millió 980 ezer forint

34

5.6.

Összegzés

A 2000-2006-os programozási időszakban megvalósuló pályázatok során számos nehézséggel kellett az önkormányzatnak szembenéznie, hiszen ekkor még nem voltak megfelelő szakemberek, akik az uniós pályázatokkal foglalkoztak; nem volt meg, illetve a csatlakozással egyidejűleg alakult ki az intézményi háttér; nem voltak ismereteik a pályázati rendszerről és annak pontos működéséről, ezért jóval kevesebb és kisebb fejlesztések történtek. Ez a hat év tanuló időszak volt Sárospataknak, így a következő programozási időben már bátrabban, mert az önkormányzat pályázni, leszűrték tapasztalataikat az előző időszakból.

A támogatási összeg és önerő a 20002006-os projektekben 600 000 000

értékek

500 000 000 400 000 000

Adatsor1

300 000 000

Adatsor2

200 000 000 100 000 000 0 1

2

3

4

projektek

4. táblázat A szerző saját készítése

35

5.7.

A 2007-2013-as programozási időszakban:

Az Európai Unió tagjaként Magyarország 2004-től teljes körűen jogosulttá vált az Unióból érkező (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) támogatásokra. Magyarország 2007 és 2013 között előreláthatólag több mint hatezer milliárd forintnyi közösségi fejlesztési támogatásra lesz jogosult. A hazai saját erővel együtt ez a hétéves időszak minden napján több mint hárommilliárd forint fejlesztési forrás hatékony felhasználását teszi lehetővé. Ez hatalmas feladat, amelyre nem csak a kormánynak, hanem a társadalom egészének is készülnie kell. A 2007-2013-as programozási időszakban a kohéziós politika keretében Magyarország 25,3 milliárd euró közösségi forrásra jogosult, míg hozzájárulása 4,4 milliárd eurót tesz ki. Az összeg a nemzeti stratégiai referenciakeret (NRSK) szerint használható fel, melyet az Európai Bizottság hagyott jóvá. A nemzeti stratégiai referenciakeretek célja, hogy a tagállamok gazdaságának

modernizálására

irányuló

intézkedéseket

leíró

általánosabb

nemzeti

programokat összekapcsolják a munkahelyteremtést és a növekedést szolgáló lisszaboni stratégiával. A kohéziós politika összköltségvetése a 2007-2013-as időszakra 347,4 milliárd euró. Ez az összeg a Közösség költségvetésének 35%-át jelenti, és a legnagyobb ilyen típusú beruházás az Európai Unió történetében.11

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv -2007-2013

Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 2004-es árakon számolva 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Halászati Alapból még mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. 11

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=145 (2008.11.23.)

36

Az Új Magyarország programjának megvalósításakor szem előtt tartjuk, hogy „Európának meg kell újítania versenyképessége alapját, fokoznia kell növekedési képességét, valamint oly módon kell megerősítenie a társadalmi kohéziót, hogy a fő hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humán erőforrás jobbá tételére helyezi.”12 A második nemzeti fejlesztési terv: •

megfogalmazza a foglalkoztatás bővülését és a gazdaság növekedését biztosító fejlesztési stratégiát;

•

kijelöli azokat a legfontosabb fejlesztési feladatokat, amelyek fenntartható módon biztosítják társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink jobbá tételét;

•

olyan fejlesztési programokat jelöl ki, amelyek a hatékonyság érdekében alkalmazkodnak a társadalom és a gazdaság várakozásaihoz és változásaihoz, valamint felszabadítják az emberek és vállalkozásaik fejlesztési, újítási energiáit;

•

célul tűzi ki, hogy az országos és regionális programok egészítsék ki és támogassák egymást, hogy együttes és szinergikus hatásuk összességében mutasson túl a részcélok sikeres megvalósításán;

•

fő vonalakban vázolja a programok hatékony megvalósítására képes, a források felhasználását és széleskörű hozzáférhetőségét biztosító, átlátható, egyszerű és gyors intézményrendszert.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai a foglalkoztatás bővítése, valamint a tartós növekedés feltételeinek megteremtése, melynek eléréséhez a terv hat prioritást határoz meg. Ezek:

12

•

a gazdaság fejlesztése

•

a közlekedés fejlesztése

•

a társadalom megújulása

•

környezeti és energetikai fejlesztés

•

területfejlesztés

•

államreform

Az Európai Bizottság COM (2005) 0299 számú közleménye

37

A területfejlesztéssel kapcsolatos célok megvalósítását hét regionális operatív program foglalja keretbe (Dél-alföldi OP; Dél-dunántúli OP; Észak-alföldi OP; Észak magyarországi OP; Közép-dunántúli OP; Közép-magyarországi OP; Nyugat-dunántúli OP) 13 265 Ft/euró, 2004-es árak Operatív programok

Összesen milliárd forint

Gazdaságfejlesztés OP

674,03

Közlekedés OP

1721,47

Társadalmi megújulás OP

933,29

Társadalmi infrastruktúra OP

538,95

Környezet és energia OP

1053,56

Nyugat-dunántúli OP

128,25

Közép-dunántúli OP

140,46

Dél-dunántúli OP

194,99

Dél-alföldi OP

207,05

Észak-alföldi OP

269,64

Észak-magyarországi OP

249,91

Közép-magyarországi OP

430,29

Államreform OP

40,61

Elektronikus közigazgatás OP

99,49

Végrehajtás OP

94,88

Nemzeti Teljesítmény Tartalék

98,38

Új Magyarország Fejlesztési Terv

6875,27

összesen Európai területi együttműködés

106,81

5. táblázat: Regionális Operatív Programok, forrás: EUvonal 13

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=7 (2008.11.23.)

38

Fő támogatási területek: ¾ Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés •

minden régióban támogatási jogcím: egészségturizmus, kulturális- és örökségturizmus (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában nemzeti szintű prioritásként definiált turisztikai termékek)

•

nem minden régióban támogatási jogcím: ökoturizmus, aktívturizmus, borturizmus, rendezvényturizmus

¾ Turisztikai fogadóképesség javítása •

kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és minőségi fejlesztése

•

konferencia és kongresszusi helyszínek infrastruktúrájának fejlesztése

¾ Működési háttér fejlesztése •

térségi desztináció menedzsment rendszer megteremtése és fejlesztése

•

turisztikai termékfejlesztési programok és projektek koordinálása

•

elektronikus foglalási és turisztikai attrakciókat, szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási informatikai hálózati rendszerek létrehozása

•

turisztikai szektor szereplői közötti együttműködések erősítése

•

regionális turisztikai marketingtevékenységek támogatása

Komoly lehetőséget jelent Észak-Magyarország számára, hogy a 2007-13-as programozási időszak első két évében 81 milliárd forintot használhat fel fejlesztésekre. Francsics László, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója a régió operatív programjának eddigi eredményeiről szólva a Világgazdaság érdeklődésére elmondta: 2007ben és 2008-ban eddig a meghirdetett 18 kiírásra 789 pályázat érkezett be, összesen 110 milliárd forintos támogatási igénnyel.14 A 2007-2013-as programozási időszakban az Észak-Magyarország Operációs Program és a Regionális Operatív Programok által valósultak meg szakdolgozatom készítéséig projektek. Ebben az időszakban már most több pályázat nyert uniós támogatást, mint az előző 2

14

http://www.norda.hu/norda/tartalom_mutat.php?tema=886&menupont=-1&menunev=NO (2008.11.23.)

39

szakaszban összesen. Ennek több oka lehet: a város új polgármestert választott, megnyerte Sárospatak 2008-ban a legszebb virágvárosi címet, és talán ráébredtek arra is, hogy milyen előnyök származhatnak egy megnyert pályázat útján, még akkor is, ha utófinanszírozottak és a megtérülés is csak évek (minimum 5 év) múltán érezhető.

A következő megnyert pályázatok születtek: -

Sárospataki

Gondozási

Központ

Átmeneti

Elhelyezést

Nyújtó

Időskorúak

Gondozóháza komplex akadálymentesítése -

Wellness központ kialakítása a Sárospataki Termálfürdő fejlesztése keretében

-

Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése

-

A sárospataki *** Hotel Bodrog bővítése szabadidős központtal és bowling-pályával

-

Minőségi közoktatás fejlesztésére iskola és óvoda projekt (a Szent Erzsébet téren lévő életveszélyessé vált iskolaépület újjáépítése) – folyamatban van

5.8.

A sárospataki *** Hotel Bodrog bővítése szabadidős központtal és bowling-pályával

A sárospataki *** Hotel Bodrog szabadidős központtal és bowling-pályával történő bővítésére nyert el vissza nem térítendő támogatást a Baba-92 Bt. A ROP keretében. A Hotel Bodrog a világörökség részét is képező tokaji borvidék egyik legjelentősebb városában, Sárospatakon található. Mivel a város és környéke jelentős történelmi, kulturális és természeti értékekkel rendelkezik, ezért évről-évre növekszik az ide látogató turisták száma. A város egyetlen szállodája az 50 szobás Hotel Bodrog 1983-tól fogadja a városba érkező vendégeket. Az elmúlt 10 évben a szállodai szobák és a hozzá tartozó vendégterek teljesen megújultak ugyan, a vendégek részéről évek óta igényként felmerülő szabadidős központ megvalósítására mindeddig helyhiány miatt nem került sor. 2004-ben teljesen új lehetőség nyílott a szállodához kapcsolódó gazdasági tetőtér beépítésének ötletével és a város önkormányzatától bérbevett területek felhasználásával a szabadidős központ megvalósítására.

40

A bérbevett területeken az ott található olajtartályok elbontása után a sörözőhöz közvetlenül kapcsolódó bowling pályát alakítanak ki, amelynek tetőterében egy 400 négyzetméteres wellness központ kap majd helyet. A szállodából is közvetlenül megközelíthető szabadidő központban egy 10x4 méteres ellenáramoltatós úszómedencét, 6 személyes pezsgőfürdőt, hagyományos és infraszaunát, szoláriumot, sókamrát, masszázs szobát és kondicionáló termet építenek ki a beruházók. A szabadidős központtól a vendégéjszakák számának 20-25%-os növekedését és a rendezvények, konferenciák számának megduplázását várják.

13. ábra Hotel Bodrog építés alatt

Régió: Észak-Magyarország Terület: Turisztika Település: Sárospatak Kedvezményezett: BABA-92 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Pályázati összeg: 58 800 000 Ft Beruházás teljes összege: 147 000 000 Ft Projekt indulása: 2005-03-30 Projekt befejezése: 2006-03-31

41

5.9.

Sárospataki Gondozási Központ Átmeneti Elhelyezést Nyújtó Időskorúak Gondozóháza komplex akadálymentesítése

Az esélyegyenlőségi törvény írja elő az akadálymentesítést, mely mint fogalom egyre nagyobb körben ismert, és egyre szélesebb értelemben alkalmazzák. Alapvető értelmezése szerint a fizikai, szellemi és érzékszervi fogyatékkal élők számára olyan környezet kialakítását jelenti, mely segíti korlátok nélküli közlekedésüket, tájékozódásukat,

és

általában

minden

olyan

tevékenység

elvégzését,

amelyben

fogyatékosságuk miatt akadályoztatva vannak.15 Kiszélesítve a kört, ugyanez a segítség hasznára lehet az idősebbeknek is, de akár mindannyiunknak is

14. ábra Akadálymentesítés egy típusa

A fogyatékosság megnyilvánulása és mértéke igen sokféle lehet. Más segítségre van szüksége egy gyengén látó, vagy akár teljesen vak embertársunknak, ismét más segítséget vár el egy rosszul halló ember. Súlyos, halmozott fogyatékosság esetén már segítőre is szükség van. A komplex akadálymentesítés célja, a különféle fogyatékosságban szenvedők egyszerre történő "kisegítése". Sárospatak Város Önkormányzata 2008. májusában nyerte el a felújítási projektet, melynek összege 9 195 573 Ft, a támogatás aránya 90%. A Sárospataki Gondozási Központ otthont nyújt átmenetileg és hosszútávon is az időseknek, valamint az arra rászorulóknak. A betegek közt sok a mozgáskorlátozott, vak, ezért szükségszerű volt az akadálymentesítés. Ezáltal megkönnyítik a páciensek közlekedését az épületbe és azon belül is.

15

http://www.medibog.hu/akadalymentesites/akadalymentesites.htm (2008.12.01)

42

5.10.

Wellness központ kialakítása a Sárospataki Termálfürdő fejlesztése keretében:

A híres történelmi város jövőjének zálogát az idegenforgalom és az oktatás fejlesztésében látják

a

városatyák,

akik

kitörési

pontnak

tekintik

a

végardói

fürdő régóta

tervezett fejlesztését. A Makovecz Imre nevével fémjelzett vállalkozás valósíthatja meg a tervezett fürdőt Sárospatakon, ahol az építész alkotott már korábban egy művelődési házat és egy középiskolát is. A mostani beruházással a város azt szerette volna elérni, ha Sárospatak nemcsak egy modern fürdőt, egy új wellnessközpontot kap, hanem egy különleges látnivalóval és kuriózumélményt jelentő épületegyüttessel gazdagodna. Ez ugyanis az elképzelések szerint nagymértékben hozzájárul majd a végardói városnegyed jövőbeni felvirágoztatásához, s idecsábítja a vendégeket itthonról és a határon túlról egyaránt. A 2 milliárd forintos beruházáshoz 80 százalékos önrész már rendelkezésre áll, melynek fedezetét kötvénykibocsátással teremtették meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város képviselő-testülete három benyújtott pályázat közül választotta ki a Makona kft. tervét. Úgy vélik, Makovecz neve önmagában is egyfajta hívó szó a világcsodák kedvelői számára. A beruházással a tervek szerint 2 év múlva készülnek el, miközben a strand is üzemel. Makovecz tervei szerint épült egyébként a városban többek között az európai látványosságszámba menő művelődési ház, valamint a középiskola, ezért tavaly nyáron egy díszpolgári címmel is megajándékozták. Az építésznek nem ez lesz az első fürdője, hiszen jelenleg az ő tervei alapján épül a 3,5 milliárdos makói fürdő, de az egri és csíkszeredai fürdők is a nevéhez fűződnek. Sárospatak város Önkormányzata hosszú előkészítési folyamat után végleges döntést hozott, amelynek eredményeképpen elindítja a Sárospataki Termálfürdő hosszú távú fejlesztési programját. A tulajdonos Önkormányzat 2004-ben és 2007-ben készíttetett szakértői megvalósíthatósági tanulmányokat, amelyeknek elemzését, továbbfejlesztését és a végleges

43

fejlesztési ütemezést fürdőüzemeltetési szakértő bevonásával 2008. januárjában lezárta. A fejlesztési program elindításához szükséges források döntő részét kötvénykibocsátás keretében megteremtette, a kötvénykibocsátásból származó, a fürdő fejlesztésére rendelt 1, 5 milliárd forint az Önkormányzat bankszámláján rendelkezésre áll. A Képviselőtestület a jelenleg működő parkfürdő „0” ütemben történő fejlesztéséhez 500 millió, míg a jelen projektben vázolt wellness központ megépítéséhez 1 milliárd forint saját erőt biztosít. A parkfürdő felújítását a tulajdonos Önkormányzat egyéb pályázati forrás bevonása nélkül a rendelkezésre álló forrásból 2008.márciusában saját beruházás keretében elindítja, míg a wellness fürdő kialakításhoz hiányzó 250 millió forintos forrás megszerzésére pályázatot nyújt be a ÉMOP-2.1.1/B Turisztikai attrakciók fejlesztése című program keretében. Jelen projekt lebonyolítására az Önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági (projekt) társaságot hozott létre PATAQUA Sárospataki Termálfürdő- és Campingfejlesztő Kft. néven.

15-16. ábra Wellnessfürdő látványtervei

Mint kiderült, idén októberben megkezdődik a parkfürdő felújítása és a kapuk kiépítése, majd jövő év őszén kerül sor a nagy projektelemek, új épületek, wellnessrész építésére. Biztosan bontásra kerül a kerítés, a büfék, a vizesblokkok, a bejárati bódék, a burkolatok, ugyanakkor megmaradnak a medencék, részben a kabinok, a növényzet, és a téli öltözőépület.

44

17. ábra Látványterv

5.11.

Egészségház projekt

Sárospatak Város Önkormányzata azzal a céllal pályázik emeltszintű kistérségi járóbeteg szakellátás fejlesztésére, hogy a meglévő intézményrendszerére, humán erőforrás, illetve eszközállományára építve, és 820 655 millió teljes projektköltségvetésből 779 622 millió forint pályázati támogatás segítségével a Sárospataki

Kistérség

(SK)

lakosságának

szükségleteihez jobban igazodó, könnyen hozzáférhető, korszerű és gazdaságosan üzemeltethető, ügyfélközpontú szolgáltató központot hozzon létre. A projekt egyformán épít a

45

szükségletekhez jobban igazodó járóbeteg-szakellátási kapacitások átalakításából és új szolgáltatási formák kialakításából eredő méretgazdaságosság előnyeinek kiaknázására, valamint a közös erőforrások jobb kihasználását lehetővé tevő terjedelemgazdaságosságra, amely a szociális ellátások, a megelőző orvoslás, az egészségnevelési feladatok, valamint az egészség-megőrzési programok horizontális integrációjával valósítható meg. A projektben emellett olyan intézményrendszer kiépítését célozzuk meg, amely az egészségügyi reform további irányától függően képessé tehető a hatékonysági probléma legfontosabb okaként azonosítható hiányzó ellátásszervezői funkció befogadására, tehát a vertikális integráció fókuszpontjává válhat.

Sárospatakon jelenleg 20 szakterületen biztosítanak járóbeteg-szakellátást, beleértve négy gondozói és három diagnosztikai területet, ezen felül 5 nem-szakorvosi szakrendelés segíti a helyi lakosokat az ellátásban. Az ellátási spektrum azonban nem igazodik a szükségletekhez, az infrastruktúra elöregedett és széttagolt, így nem teszik lehetővé a szükségletek átalakulásából és az ellátórendszer megváltozott kihívásaiból eredő elvárások teljesülését.

A projekt a Sárospataki Kistérségben emeltszintű járóbeteg-szakellátó intézmény fejlesztését tűzi ki célul, amely a kistérségi egészségügyi, szociális és kapcsolódó egyéb ellátások horizontális és vertikális integrációjának központjává kíván válni. A projekt ezen fejlesztésen keresztül hozzá kíván járulni az átfogó egészségpolitikai célok, az ÉMOP célkitűzései, valamint a pályázati kiírásban megfogalmazott célok eléréséhez, különösképpen: 1. A hátrányos helyzetű SK lakosai számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása, így a területi egyenlőtlenségek és a társadalmi esélykülönbségek csökkentése; 2. A szükségletekhez jobban igazodó egészségügyi ellátórendszer kialakítása, a szolgáltatási hiányok kapacitás-átalakítással történő megszüntetésével, illetve a magasabb ellátási szinten történő ellátás kiváltását célzó kiegészítő ellátások indításával, ezzel az ellátórendszer hatékonyságának és igazságosságának növelése; 3. A hatékonyság növelése a lakosság közeli, definitív ellátások komplex rendszerének kialakításával, és az ellátási formák integrációjával; 4. Eredményesség

és

hatékonyság

növelése

betegségmegelőző,

illetve

prevenciós

programok indításával, a rehabilitáció javításával, ezzel a munkavállalók munkaerő piaci esélyeinek javítása;

46

5. Összességében az egészségben töltött életévek számának növelése az ellátás struktúrájának hatékonyabb, jobb minőségű, területileg kiegyensúlyozottabb ellátás felé terelésével.

A projekt kapcsolódik az ÉMOP-2007-4.1.1. pályázati felhívásában megfogalmazott részcélokhoz:

1. Korszerű infrastruktúrafejlesztéssel (új járóbeteg szakrendelő építése, elavult műszerek cseréje és korszerű műszerek beszerzése, érdemi informatikai fejlesztések) olyan kistérségi járóbeteg-szakellátó központ jön létre, amely javítja az egészségügyi ellátás színvonalát és a munkafeltételek minőségét, környezetbarát technológiák alkalmazásával elősegíti

a

természetes

környezet

megőrzését

és

erősíti

a

környezettudatos

gondolkodásmódot; 2. Megfelelő beruházási elemekkel megteremti a fogyatékkal élők, illetve megváltozott munkaképességű emberek magas színvonalú járóbeteg-szakellátáshoz való hozzáférését (akadálymentesítés); 3. A SK lakosságának egészségügyi szükségleteihez jobban igazodó járóbeteg-szakellátó kapacitásokra építve a különböző közszolgáltatások horizontális, és az egészségügyi ellátások vertikális integrációjának fókuszpontját alakítja ki a projekt. Ennek alapján olyan együttműködési szintér jön létre, amely lehetőséget teremt a különböző szolgáltatók közötti együttműködésre.

5.12.

Minőségi közoktatás fejlesztése

„Városunkat "Bodrog-parti Athénként", a "magyar Cambridge"-ként emlegették. Sárospatak ma is iskolaváros. Három általános iskolája és három középiskolája van (a Református Kollégium, az Árpád Vezér Gimnázium és a Vay Miklós Szakképző és Szakközépiskola). Két felsőfokú intézményünk: a Miskolci Egyetembe integrálódott Comenius Tanítóképző és a Teológiai Akadémia. Ennyi intézmény fenntartása nem kis teljesítmény egy 15 ezer lelkes

47

kisvárostól. Az ország minden részéből jönnek ide diákok, mert a hely régi szellemét sikerült megőrizni. Még mindig él a pataki diákság szellemisége, az itt szerzett élmények egy életre szólnak. Az önkormányzat fontosnak tartja az intézmények modernizációját. Reméljük, jelentősebb pályázati pénzt költhetünk majd a II. Rákóczi Ferenc általános iskola felújítására, bővítésére és fejlesztésére.”- mondta Hörcsik Richárd Sárospatak polgármestere.16

18. ábra II. Rákóczi Ferenc Ált. Iskola

Sárospatak Város Önkormányzata a „minőségi közoktatás megteremtése” pályázaton 499.999.500 Ft-ot nyert, tehát 500 Ft híján félmilliárd Ft-ot. Korábban a testület úgy határozott, hogy ehhez 50 millió Ft önerőt biztosít, tehát így 550 millió Ft áll rendelkezésre az Önkormányzatnak. A közoktatás fejlesztése pályázatban két projekt van: az egyik a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola felújítása és bővítése, a másik pedig a Kincskereső Tagóvodának a bővítése. Mindkét oktatási intézmény évtizedek óta leromlott állapotban várja a felújítást.

16

http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=117054, 2008.11.27.

48

19. ábra Az általános iskola látványterve

Sajnos a pályázat megnyerése óta a beruházás még nem indult meg, újabb pályázatot nyújtottak be a projekt megvalósításához, így erről nem sikerült több anyagot gyűjtenem.

5.13.

Összegzés

A 2007-2013-as programozási időszakban eddig, 2008. november végéig megnyert programjait vizsgáltam, mutattam be. Ez alatt a két év alatt kétszer annyi projekt valósult meg, mint az előzőben. Természetesen ez köszönhető a tapasztaltabb szakembereknek és az átláthatóbb intézményi rendszernek. A megnyert pályázatok többsége turizmusfejlesztési projekt volt, egy akadálymentesítéssel foglalkozik, egy, pedig az egészségüggyel. A támogatási összeg és önerő a 2007-2013-as projektekben 2 000 000 000

értékek

1 500 000 000 Adatsor1

1 000 000 000

Adatsor2

500 000 000 0 1

2

3

4

projektek

49

5

6.

Összefoglalás, következtetések

Szakdolgozatom fő célkitűzése volt, hogy a teljesség igényével átfogó képet nyújtsak Sárospatak pályázati rendszeréről. Továbbá eddigi saját, vélt gondolatokon álló véleményem megalapozása kutatásos módszer segítségül vételével. A kutató munkámat a pályázati rendszernek átvilágításával kezdtem. Elemeztem a Sárospataki Önkormányzat feladatvállalását a pályázati rendszerekben, mit tettek és tesznek egy jobb Patakért, milyen fejlesztéseket hajtottak és hajtanak végre. Ismereti anyagot gyűjtöttem az önkormányzat részéről a területtel foglalkozó tanácsnokoktól és pályázati koordinátoroktól. Alapesetben önkormányzatonként egy fő referens látja el a koordinációs és szervezési tevékenységeket. A referens közvetlen kapcsolatban áll a településen működő civil szolgáltató szervezetekkel. Megvizsgáltam, milyen fejlesztésekre van igény a kistérségben, ill. milyen lehetőségek rejlenek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által megnyitott ún. PHARE, ROP és egyéb uniós programokban.

Ennek

az

összehangolása

nem

kevés

munkát

igényel.

Sárospatak rendkívül szerteágazó turisztikai adottságokkal rendelkezik. Különösen igaz ez, ha a tágabb értelemben vett zempléni térség kínálatát is figyelembe vesszük. Számos tanulmány vizsgálta a térség – benne kiemelt helyen Sárospatak – hosszú távú gazdasági lehetőségeit és valamennyi azt állapította meg, hogy a legjobb lehetőségeket a turizmusfejlesztés kínálja, hiszen az ipar és a mezőgazdaság jelentősége csekély a térségben. Ezen cél elérésének érdekében az önkormányzat évről évre több pályázatot nyújt be. Ahogyan a dolgozatomban is bemutattam, az általam vizsgált két időszakot összehasonlítva megfigyelhető a növekvő tendencia: még az első programozási időszakban csupán két projekt valósult meg a hat év alatt, addig az eddig eltelt, 2007-2013-as programozási időszakban, már öt megnyert pályázat született. Mindkét támogatási időszakban a projektek többsége (kivéve akadálymentesítés) PHARE-program keretében valósultak meg. A pályázatok megfeleltek a PHARE-program fő

50

célkitűzéseinek, azaz turisztikai termék- és attrakciófejlesztés, egészségturizmus, kulturálisés örökségturizmus, a turisztikai fogadóképesség javítása. Az általam feltárt régió pályázati rendszerének tekintetében más régiós területekhez mérten (Pl.: Nyugat-magyarország) elmaradottnak mondható ki. Az állami szféra összefogó felzárkóztató európai uniós forrásból pályázati úton elnyerhető források rendelkezésre állítását kezdeményezték. Ezen forrás a felzárkózás eléréséhez nagyfokú lendületet nyújthat. Ez azonban nem elég. Szükséges az önkormányzat pozitív hozzáállása a pályázatok benyújtásához, és azok megvalósításához, amelyek révén nemcsak a térség felzárkóztatását segítik elő, hanem hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a jobb életszínvonal megteremtésével. További, a város turisztikai fejlesztések tervezésekor figyelembe veendő tendencia, hogy úgy turisztikai kínálat alakításában, mint a termékek értékesítésében és a szolgáltatásban egyre nagyobb szerepet kap a köz- és magánszféra együttműködése. A város az elkövetkezendő években szeretné növelni a turistaérkezések számát, és fontosnak tartja, hogy az ide érkezők hosszabb ideig maradjanak a városban. Ehhez szükséges, hogy a szolgáltatások minősége megfelelő legyen a különböző célcsoportok elvárásainak. Ezen kívül célja a városnak - csakúgy, mint a régiónak -, hogy a turizmusból származó bevételeket növelje, ezzel javítva a város gazdasági helyzetét. Mindemellett a jelenlegi strand által nyújtott szórakozási és sportlehetőségek kiegészítése az Ariadne Alapítvány által készített A Sárospataki Kistérség Turizmusfejlesztési és Turizmusmarketing Programjában is szerepet kap.17

6.1.

Jövőkép

Sárospatak rendkívül szerteágazó turisztikai adottságokkal rendelkezik. Különösen igaz ez, ha a tágabb értelemben vett zempléni térség kínálatát is figyelembe vesszük. Számos tanulmány 17

Előzetes megvalósíthatósági tanulmány , Wellness központ kialakítása a Sárospataki Termálfürdő fejlesztése keretében, Sárospatak, 2007

51

vizsgálta a térség – benne kiemelt helyen Sárospatak – hosszú távú gazdasági lehetőségeit és valamennyi azt állapította meg, hogy a legjobb lehetőségeket a turizmusfejlesztés kínálja, ahogy ezt már említettem. Valamennyi tanulmány rögzíti ugyanakkor, hogy a térség turisztikai kínálatának szervezettsége, a marketing jelentősége és minősége rendkívül alacsony. További fontos megállapítás, hogy a térség komplex turisztikai kínálatában kevés olyan elem vagy termék szerepel, ami a turistákat több napos, esetleg több hetes tartózkodásra csábítja. Nincs a térségben magas minőségi színvonalú attrakció, ami a hosszú idejű tartózkodás és a nagyobb mértékű költés felé tolja a vásárlói szokásokat.

A város fejlesztési célkitűzései:

· A végardói fürdő és környékének fejlesztése, minőségi színvonalának emelése · A szálláshelyek minőségi fejlesztése · A sárospataki vár és a fürdő összekapcsolása mind fizikailag, sétánnyal, mind pedig csomagként kezelve · A Református Kollégium bevonása az ifjúsági turizmus által a fürdő látogatói körébe · A vendéglátóhelyek fogadó-kapacitásának és minőségének javítása · Kölcsönzői szolgáltatások (autó, kerékpár, sportszerek) kiépítése · Információs hálózat kiépítése · Marketing tevékenység fejlesztése, összehangolása a régióéval · A kerékpáros turizmus feltételeinek kiépítése · A lovas turizmus feltételeinek javítása · Turistautak újbóli kijelölése, rendbetétele · Turisztikai termékcsomagok összeállítása · A humán erőforrások fejlesztése · A tömegközlekedés fejlesztése (Szabolcs és Zemplén összekötése menetrend szerinti

52

Volán-járatokkal) · A buszmegállók karbantartása, az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók bevonásával hirdetési felület ellenében · A hagyományos, népi mesterségek újjáélesztése, támogatása · Az ifjúsági- természetjáró-turizmus újjáélesztése Sárospatak szűkebb, vagy tágabb környezetében · A kereskedelmi- vendéglátói szolgáltatás fejlesztése · A Bodrog-parti szabad strand rendbetétele

Továbbá megállapítottam, hogy a nyugat-európai turisták jelenléte a térségben nem számottevő. Ennek elsődleges oka, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre olyan magas minőségű szolgáltatás, komplex kínálat, ami a nagy távolságú utazás idejével arányos tartózkodási időt eredményezhetne. A térség közúti elérhetősége az elmúlt évtizedben jelentősen javult, ennek a tendenciának a folyatódás várható. Új lehetőségként jelenik meg a légi úton történő megközelítés is, hiszen az uniós csatlakozás óta rohamos előrelépés várható a környező – nem csak magyar – nagyvárosok repülőtereinek fejlesztése terén is. A várt eredmény, hogy a komplex, magas minőségű szolgáltatások kialakításával fizetőképesebb, földrajzilag más területekről érkező, nagyobb számú és hosszabb tartózkodási idejű célcsoportokat érhessünk el.

6.2.

Lehetőségek és kockázatok

A következő táblázatban Sárospatak lehetőségeit és kockázatait szeretném szemléltetni:

Lehetőségek

Kockázatok

- Értékes természeti és kulturális adottságok

- A környezetvédelmi szempontok

a turizmus fejlesztése számára.

elhanyagolása, az ökológiai szemlélet hiánya

53

- Térségi együttműködések növekedésével

- Környezetvédelmi beruházások

megteremthető az infrastruktúra fejlesztése

elmaradása, levegő, talaj- és vízminőség romlása

- Fejlesztési tervek összehangolása - Időjárási szélsőségek gyakori előfordulása - Javulhat a megközelíthetőség/elérhetőség - Infrastrukturális nagyberuházások - A transz-európai hálózatban erősödhet a

elhúzódása

település tranzitszerepe (Ny-K; É-D) - Fejlesztések elmaradása, a perifériahelyzet - A határon átnyúló kapcsolatok adta helyzet

megmerevedése

kihasználása - Nem javulnak a turizmusban érdekelt - Felértékelődhet a régió határmenti fekvése,

vállalkozások hitelhez jutási feltételei

így a komparatív előnyök jobb kihasználásával, a határmenti együttműködés

- Tőkehiány állandósulása

erősítésével, vonzóbbá tehető a külföldi turisták számára

- Romló gazdasági környezet

- Fokozható a turisztikailag vonzó

- Fizetőképes kereslet alacsony szintje

rendezvények, események száma - A belföldi és a beutazó turizmus - A gyógy- és wellness szolgáltatások

visszaesése

bővítése - Nem javul az együttműködési készség a - A turisztikai szezon térbeli és időbeli

turisztikai résztvevők között

meghosszabbodása - Csökkenő pályázati lehetőségek, - A hazai turisták növekvő érdeklődése a

költségvetési források

település turisztikai kínálata iránt - Szűk forráslehetőségek a régiómarketingre - Pályázati aktivitás és hatékonyság

54

növekedése

- Versenytársak megerősödése

- Növekvő nemzetközi és hazai kereslet a

- Erősödik az országon belüli, illetve a

turisztikai marketing javulásával

határon túli konkurens desztinációk versenyképessége

- Az egészségügyügy fokozott bevonása - Hazai és nemzetközi szinten erősödő - Belföldi turizmus növekedése révén több

versenyhelyzetben a jelenlegi kínálat veszít

vendég és vendégéjszaka

versenyképességéből

- Helyi gasztronómiai specialitások iránti

- Képzett munkaerő elvándorlása a

igény növekedése

megfelelő minőségű munkahelyek hiányában

- Konferenciák és szemináriumok iránti kereslet folyamatosan növekszik - Jók a feltételek egy komplex turisztikai kínálattal rendelkező település kialakításához

1. táblázat Forrás: A szerző saját készítése

A táblázatban jól megfigyelhető, hogy a jövőben is főleg a turizmus fejlesztésével kapcsolatos projektek fognak megvalósulni. Úgy gondolom, hogy az utóbbi években is hatalmas változások valósultak meg szülővárosomban, ezáltal szebbé, jobbá téve a várost, valamint ezzel párhuzamosan munkahelyeket is teremtett. Tanulva a korábbi pályázatok menetéről, tapasztalatairól, biztos vagyok benne, hogy egyre többször fog Sárospatak Város Önkormányzata pályázni a jövőben.

55

7.

Irodalomjegyzék

DR. MARUZSA Zoltán Viktor, Tanulmányok az Európai Unióról, Eötvös József Főiskolai Kiadó, Baja, 2007 G. FEKETE Éva, Fábián Klára, Pályázatmenedzsment: kézikönyv – vállalkozóknak, Komárom-Esztergom Megyei Iparszövetség, Tatabánya, 2006- 2. kötet HAVAS Katalin, Pályázatírás az Európai Unióban: feladatgyűjtemény, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2005 HETÉNYI Géza, Stelbaczky Tibor, Zalai Csaba, Az Európai Unió támogatási politikája, Press Publica, Budapest, 2001 IMREH Szabolcs, Lengyel Imre, Pelle Anita, Hogyan vállalkozzunk az EU határtérségében?: trendek, vámügyek, pályázati támogatások, Szeged, Darft Regionális Fejleszt. Ügynökség Kht., 2006 JUHÁSZ Péter, Forrásvadászok 2007: pályázati tanácsadók A-tól Z-ig, Budapest, Új Világ Lapkiadó, Budapest, 2007 KAIZER Tamás, Molnár Anna, Módszertani útmutató uniós pályázati multiplikátor képzéshez: kohéziós politika és pályázati rendszerek az Európai Unióban : elmélet, módszer, gyakorlat, Expanzió Humán Tanácsadó Kft., Budapest, 2007 KANALAS Imre, Medgyes Tamás, Kóbor Balázs, Pál-Molnár Elemér, A területfejlesztés uniós finanszírozási rendszere és pályázati programjai Magyarországon, Geo-Karrier, Szeged, 2006

56

KELLERMANN Éva, Kővágó Zoltán, Dr. Orova Márta, Dr. Zöld-Nagy Viktória, Az uniós pályázatok készítésének módszertana : pályázati sorvezető helyi önkormányzatok és kistérségi társulások számára, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Lajosmizse, 2007 KULTÚRPONT Iroda, Az Európai Unió támogatási rendszere : támogatás-szabályozási kézikönyv pályázók és kedvezményezettek számára, Könyvpont Nyomda, Budapest, 2002 NEMZETI

Fejlesztési

Terv,

Tájékoztató

európai

uniós

pályázati

lehetőségekről,

Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, Budapest, 2004 PONÁCZ György Márk, Pályázatírás és pályázati menedzsment az Európai Unióban :gyakorlati kézikönyv, InfoMédia Kiadó, Budapest, 2007

57

8.

Internetes források

http://www.fvm.hu/doc/upload/200603/1_prep_next_progr_period_hunall_final.pps#7 (2008.11.08.) http://www.fde.hu/docs/Balas%20Gabor_NFH.ppt#22 (2008-11-08.) http://ec.europa.eu/agriculture/rurdev/index_hu.htm (2008.11.08.) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1374 (2008.11.08.) http://www.akii.hu/kiadvany/intezeti_kiadvanyok/magyar/AKII_TANULMANYOSSZEFOG LALOK/Tersegi_Szocpol/tervidekfejleszt.htm (2008.11.08.) http://www.kozbeszerzes.new-line.hu/pdf/torveny/162_2004_kr.pdf (2008.11.09.) http://www.ekt.bme.hu/Manage/ea_08.pdf (2008.11.09.) http://www.padros.hu/cimlap/mikro-es-kisvallalkozasok-technologia-fejlesztese.html (2008.11.11.) http://www.eutanfolyam.hu/index.php?m=25&l=1 (2008.11.12.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=7 (2008.11.23.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=145 (2008.11.23.) http://www.norda.hu/norda/tartalom_mutat.php?tema=886&menupont=-1&menunev=NO (2008.11.23.) http://www.rop.hu/akadalymentes/?p=palyazatok&id=53 (2008.11.24.) http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=117054 (2008.11.27.) www.medibog.hu

58

59

60

61