Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK LEVELEZŐ tagozat EU KAPCSOLATOK szakirány CÍM: EU

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK LEVELEZŐ tagozat EU KAPCSOLATOK szakirány CÍM: EU KERETPROGRAMOK ÉS MOBILITÁSI LEHETŐSÉGEK

Budapest, 2005.

Készítette: Pánger Éva

TARTALOMJEGYZÉK: 1.

Bevezető................................................................................................................. 6

2.

Közösségi programok ............................................................................................ 9

3.

Az Európai Unió keretprogramjai........................................................................ 12 3.1.

Az EU 4. Keretprogram ...............................................................................13

3.1.1. Magyar részvétel az EU 4. Keretprogramjában ...........................................14 3.2.

Az EU 5. Keretprogram és a magyar részvétel............................................17

3.3.

Az 5. Keretprogram struktúrája ...................................................................19

3.3.1. Az EU 5. Keretprogramhoz kapcsolódó tanácsadói hálózat ........................21 3.3.1.1. Az EU 5. Keretprogram magyar kapcsolattartói .....................................22 3.3.1.2. Hazai tematikus és regionális kapcsolattartó irodák az EU 5. Keretprogramjában ......................................................................................22 3.3.2. A brüsszeli magyar EU Kutatási és Technológiafejlesztési Kapcsolati (HuNOR) Iroda ............................................................................................................23 3.3.3. Az EU 4. és az EU 5. Keretprogramok összehasonlítása.............................28 3.4.

Az EU 6. Keretprogram és a magyar részvétel............................................29

3.4.1. Az EU 6. Keretprogram résztvevői ..............................................................31 3.4.2. Az EU 6. Keretprogramjának szerkezete .....................................................32 3.4.2.1. Az Európai Kutatási Térség integrálása és megerősítése ........................34 3.4.2.2. Az Európai Kutatási Térség struktúrájának kialakítása ...........................36 3.4.2.3. Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítése ...................................36 3.4.3. Régi és új eszközök az EU 6. Keretprogramban..........................................37 3.4.4. Az EU 6. Keretprogramhoz kapcsolódó tanácsadói hálózat ........................40 4.

Humán kutatói erőforrások és a tudósok mobilitása............................................ 42 4.1.

A mobilitási programokban való részvétel feltételei ...................................44

4.1.1. Kutatói állás vállalásának feltételei az Európai Unió tagországaiban .........44 4.2.

A mobilitási program résztvevői..................................................................45

4.3.

Marie Curie akciótípusok, pénzügyi jellemzőik ..........................................46

4.3.1. Egyéni kutatók számára ajánlott akciók.......................................................48 4.3.1.1. Marie Curie Európán belüli ösztöndíjak (EIF) ........................................48 4.3.1.2. Marie Curie kimenő nemzetközi ösztöndíjak (OIF) ................................51 4.3.1.3. Marie Curie bejövő nemzetközi ösztöndíjak (IIF)...................................51 4.3.2. Fogadó intézmények számára tervezett akciók............................................52 4.3.2.1. Marie Curie kutatóképzési hálózatok (RTN)...........................................52 3

4.3.2.2. Marie Curie fogadói ösztöndíj kezdő kutatóknak (EST) .........................57 4.3.2.3. Marie Curie fogadói ösztöndíj a tudástranszfer elősegítésére (ToK) ......61 4.3.2.4. Marie Curie konferenciák és kurzusok (SCF/LCF) .................................67 4.3.3. A kiválóság támogatása és elismerése .........................................................71 4.3.3.1. Marie Curie támogatás kiváló kutatócsoportoknak (EXT)......................71 4.3.3.2. Marie Curie díjak (EXA) .........................................................................74 4.3.3.3. Marie Curie tanszékek (EXC)..................................................................76 4.3.4. Visszatérést és reintegrációt támogató mechanizmusok ..............................78 4.3.4.1. Marie Curie európai reintegrációs támogatás (ERG) ..............................79 4.3.4.2. Marie Curie nemzetközi reintegrációs támogatás (IRG) .........................80 4.4.

Marie Curie ösztöndíjak értékelése 2002. őszén .........................................81

4.4.1. Pályázati eredmények és a sikertelenség okai..............................................82 4.4.2. Országok szerinti értékelés ..........................................................................83 4.4.3. Férfiak és nők eredményének értékelése......................................................84 4.4.4. Kor szerinti részvétel értékelése...................................................................85 4.4.5. Magyarország értékelése..............................................................................86 4.5.

Marie Curie Ösztöndíjasok Szövetsége (MCFA) ........................................88

5.

Befejezés.............................................................................................................. 89

6.

Végső konklúzió .................................................................................................. 90

4

TÁBLÁZATOK/ÁBRÁK JEGYZÉKE A közép- és kelet-európai országok részvétele az EU 4. Keretprogramban........................16 A magyar kutatók részvételi eredményei az EU 5. Keretprogramban ................................26 Magyar részvételű projektek az elfogadás éve szerint.........................................................27 Marie Curie elfogadott és elutasított projektjavaslatok .......................................................82 Országcsoportok szerinti értékelés egyéni ösztöndíjakban való részvétel alapján .............83 Országcsoportok szerinti értékelés intézményi ösztöndíjakban való részvétel alapján ......84 Nemek szerinti értékelés egyéni ösztöndíjakban való részvétel alapján.............................85 Kor szerinti értékelés ...........................................................................................................86

5

1. Bevezető Út az Európai Unióig, fontosabb alapító szerződések A második világháborút követően az európai béke megteremtése és a fejlődés megindítása érdekében kulcsfontosságúnak számított, hogy Európában létrejöjjön egy közös intézményeken alapuló szervezet, amely egyrészt megakadályozza az újabb háborút, valamint feloldja a Franciaország és Németország közötti évszázados múlt ellentéteit, másrészt a gazdasági, kulturális és társadalmi együttműködés fejlesztése által visszaadja és javítsa az európai országok versenyképességét a világban, továbbá ellensúlyt képezzen a szocialista országokkal szemben. Így került sor első fontos lépésként a Brüsszeli Szerződés (1948. március 17.) megkötésére hat ország részvételével (Belgium, Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Luxemburg és Hollandia), majd Londonban létrejött az Európai Tanács (1948. május 5.), melynek székhelye Strasbourg. Ezt követően 1950. május 9-én Jean Monnet és Robert Schuman francia külügyminiszter

javaslatára

megszületett

a

Schuman-terv,

melynek

értelmében

Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és bármely, hozzájuk csatlakozni kívánó európai ország egyesíti a szén- és acél-erőforrásaikat. A terv a szolidaritáson, békén és összefogáson, valamint az egymással való kibékülésen alapult. Mindezen összeurópai szintű alapcélok által vezérelve hozta létre a fentiekben megnevezett hat nyugat-európai ország az ötvenes években a három Közösséget1, melyek a mai Európai Unió elődszervezeteinek tekinthetőek: A Hatok2 1951. április 18-án aláírták a Párizsi Szerződést, mellyel az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) jött létre. Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) megteremtő két Római Szerződést pedig 1957. március 25-én hagyta írásban jóvá Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország. A tagállamok a külön létrehozott három Közösség intézményeit a későbbiek során (1965. április 8.) egyesítették, és az Európai Közösségek (EK) kifejezést használták. Az EK elsődleges céljaként a tagállamok a vámunió és a közös piac létrehozását jelölték meg. A vámunió a kereskedelmi akadályok (vámok, kvóták) megszűntetését és a külső országokkal szemben történő közös külkereskedelmi politika folytatását jelenti, míg a

1 2

ESZAK, EGK, Euratom Belgium, Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Luxemburg és Hollandia

6

közös piac olyan terület, amelyen belül az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad, akadálymentes áramlása biztosított. 1973-ban az EK tagjaivá vált Dánia, az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) és Írország. 1979. március 13-án életbe lép az európai valutáknak bizonyos stabilitást garantáló Európai Pénzügyi Rendszer, majd ezt követően június 7-e és 10-e között megtörténik az Európai Parlament első közvetlen választása. Az Európai Parlament 410 tagját öt évre választják meg közvetlen, általános szavazással. 1981-ben Görögország, majd 1986-tól az Ibériai-félsziget országai is; Portugália és Spanyolország is az EK tagországainak mondhatják magukat. Ezzel a tagállamok száma 12-re nőtt. A vámunió kiépítése az EK-ban már 1968-ra megtörtént. A közös piac, azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad mozgása azonban a nyolcvanas évekre sem valósult meg teljesen, ezért a tagállamok úgy érezték, hogy integrációjukat szorosabbra kell fűzniük, és az Egységes Európai Okmány 1986. február 18-ai aláírásával közzétették az egységes piac programját. Az egységes európai piac 1993. január 1-én lépett életbe, amely a közös piac magasabb szintjét jelenti, és a még fennálló korlátok felszámolására, a nemzeti jogrendszerek harmonizálására törekszik. Működésének tökéletesítése és a nemzeti jogszabályok egységesítése ugyanakkor ezt követően is folyamatos célkitűzés maradt és napjainkig tart. Az egységes piac sikere után a tagállamok úgy döntöttek, hogy az integrációt tovább mélyítik a gazdasági és pénzügyi, valamint a politikai unió irányába. 1992. február 7-én a Maastrischti Szerződés aláírásával ezért az európai integrációt sokkal szorosabbra vonták, és ezzel bevezették az Európai Unió fogalmát. Az Európai Unió létrehozásával a tagállamok - az Európai Közösségek tevékenységének folytatása mellett a gazdasági és pénzügyi unió megteremtéséről és a közös pénz bevezetéséről, valamint a politikai unió kezdeteként közös kül- és biztonságpolitika felállításáról és bel- és igazságügyi együttműködés megkezdéséről döntöttek. A politikai unióhoz kapcsolódóan a Maastrichti Szerződés a tagállamok minden állampolgára számára bevezette az uniós állampolgárság intézményét, amelynek egyik legfőbb jellemzője, hogy minden uniós állampolgár szabadon tartózkodhat és vállalhat munkát bármely tagállam területén. A szorosabbra fűzött Unió egyre vonzóbbá vált más európai országok szemében is. Ennek eredményeként 1995-ben az Európai Unióhoz csatlakozott további három ország: Ausztria, Finnország és Svédország. A tagállamok száma ezzel 15-re nőtt, s ezzel az Európai Uniót EU 15-ként tartják számon. Ugyanakkor a 90-es években a szocializmus 7

alól újonnan felszabadult közép-kelet európai országok is kifejezték csatlakozási szándékukat az Európai Unióhoz. A Maastrichti Szerződés vívmányait a tagállamok az 1997. október 2-án aláírt Amszterdami

Szerződéssel

később

megerősítették

és

továbbfejlesztették.

Az

Amszterdami Szerződésnek köszönhetően megvalósult az Európai Unió politikai egységesítése a közép- és kelet európai országok csatlakozásának tükrében. A Maastrichti Szerződés gazdasági és pénzügyi unióról hozott határozatainak köszönhetően 1999-ben az EU bevezette közös pénzét, az eurót. A gazdasági és pénzügyi unióhoz Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság kivételével mindegyik tagország csatlakozott. A közös pénz igazi megjelenése azonban 2002. január 1-én következett be, amikor az euró pénzérméket és bankjegyeket készpénzforgalomba bocsátották. Ettől fogva tizenkét tagországban (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Görögország) megszűnt a nemzeti valuta, és helyette a közös európai pénz, az euró lett a hivatalos fizetőeszköz,

amelynek

váltópénze

a

100

euró-cent.

Mindez

természetesen

Magyarországon is érintette az ezen országok nemzeti valutáiban vezetett devizaszámlákat. Az euró bevezetése egy olyan szimbólum, amely a társadalmilag és gazdaságilag mind jobban egységesülő Európát jelképezi. A Maastrichti Szerződésben megjelölt politikai unió jegyében a tagállamok a kilencvenes évek elejétől folyamatosan a közös kül- és biztonságpolitika megteremtésére összpontosítottak. Ennek jegyében ma már a tagállamok nemcsak külpolitikai álláspontjaikat és lépéseiket harmonizálják, hanem a nemzetközi kapcsolatok területén is közösen lépnek fel. További fontos európai vívmánynak tekinthető a 2003-ra kiépített közös haderő, amelynek feladata elsősorban az Európát érintő válságok kezelése. A politikai unió másik érdeme, hogy a tagállamok a bel- és igazságügyi együttműködés területén is szorosan összehangolták tevékenységeiket, érdekeik egyeztetését. Ennek jegyében, különösen a személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében a tagállamok között felszámolták a határellenőrzést, és a határőrizet csupán a külső határokon érvényesült. A tagállamok ezt kiegészítve közös vízum-, menekültügyi és bevándorlási politikát építenek ki, továbbá a bűnözéssel szembeni közös fellépés érdekében szoros együttműködést alakítottak ki a rendőri és igazságszolgáltatási szervek között. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás a kilencvenes évekre, a rendszerváltást követően a közép- és kelet-európai országok számára is kulcsfontosságúvá vált. 1996-ig tíz közép- és kelet-európai ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, 8

Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), valamint három déleurópai ország (Ciprus, Málta és Törökország) fejezte ki csatlakozási szándékát. Az EU 2000-ig Törökország kivételével ezen országok mindegyikével csatlakozási tárgyalásokba bocsátkozott. Az EU bővítésének feltételeit ugyanakkor rögzíteni kellett, így került sor arra, hogy a tagállamok hosszú tárgyalások eredményeképpen 2001. február 26-án aláírták a Nizzai Szerződést, amely az EU intézményrendszerének átalakításával lehetővé tette újabb országok felvételét az Unióba. A 2001 júniusában megrendezett göteborgi csúcson a tagállamok leszögezték, hogy a legfelkészültebb tagjelöltekkel, köztük Magyarországgal is 2002 végén a csatlakozási tárgyalások lezárhatóak, és így már 2004-ben új tagországokkal bővülhetett az Európai Unió. 2004. május 1-én Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozása az Európai Unióhoz megtörtént, s ezáltal az EU tagországainak száma 25-re bővült (EU 25). Ezzel együtt Magyarország a többi csatlakozott országgal egyetemben 2004. május 1-től kezdve teljes jogú tagként vesz részt az Európai Unió intézményeinek tevékenységében. HORVÁTH (2002)

2. Közösségi programok Az európai uniós pályázati források során a pályázó szervezetek vissza nem térítendő támogatást nyernek. Ezen kívül a programok lehetővé teszik a regionális fejlesztések, az oktatási, képzési és szociális jellegű tevékenységek támogatását is. Ezen támogatási forrásokat a következő öt csoportba oszthatjuk: -

Előcsatlakozási Alapok

-

Strukturális Alapok, Kohéziós Alap és közösségi kezdeményezések

-

Mezőgazdasági támogatások

-

Közbeszerzések

-

Közösségi Programok Az Európai Unió közösségi politikáinak végrehajtására és megvalósítására a társadalmi

és gazdasági élet minden területét átszövő, hosszú távú projektek keretében kerül sor. Az EU programok sikeres működtetésének és megvalósításának alapja a tagállamok közötti szoros szakmai együttműködés. A közösségi programokat az Európai Bizottság Főigazgatóságai (DG3) koordinálják. Közösségi programok alatt olyan intézkedések 3

Directorate General; magyarul: Európai Bizottság Főigazgatósága

9

sorozatát értjük, amelyek a tagállamok közötti együttműködés erősítésére irányulnak a közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, hosszú távon. A

közösségi

programokat

az

Európai

Közösség

általános

költségvetéséből

finanszírozzák, melyeknek eredeti célja, hogy közelebb hozzák a tagállamok lakóihoz az Európai Uniót, bemutassák a polgároknak a közösségi politikák célkitűzéseit, a támogatásiújraelosztási rendszer működését, az okokat és az összefüggéseket. Ebből adódóan eredetileg a programokban csak tagállami szervezetek vehettek részt. Az uniós politikák szinte mindegyikéhez köthetünk közösségi programot. Közösségi szinten dől el, hogy mely területekre vonatkozóan, milyen programokat, mekkora költségvetéssel, milyen hosszú időszakra vezetnek be. Az Európai Tanács a program költségvetését minden esetben egy-egy ciklusra határozza meg. Ez a keretösszeg szabadon pályázható, nemzeti kvóták nincsenek meghatározva. A forrásokra bármely jogi személy, bizonyos esetekben magánszemély is benyújthatja pályázatát. A 90-es évek második felétől kezdve a csatlakozó országok oktatási és kutatási intézményeinek is lehetőségük adódott bekapcsolódni számos összeurópai szintű programba. Így magyarországi könyvtárak, valamint kulturális és oktatási intézmények elsősorban egyetemek és főiskolák - is részt vehettek partnerként európai uniós pályázatokban. A magyar pályázók és a hazánkkal egyidejűleg 2004. május elsején az Európai Unió tagjává vált országok számára a pályázati feltételek első látásra bonyolultabbnak is bizonyulhatnak a csatlakozást követő években, mint annak előtte, hiszen a magyar pályázni szándékozó szervezetek számára ugyanaz a követelményrendszer adott, mint az eddigi tagországoknak. Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága (ECDG RTD4), mely a projektek pályázati koordinációjáért, beadásáért, bírálatáért, elszámolásért és a teljes adminisztrációért felelős szervezet, feltételezi az újonnan csatlakozott országok pályázati munkában részt venni szándékozó szervezeteitől az önálló kezdeményezési és projektmenedzselési képességet, valamint a projekt megvalósításához szükséges saját intézményi finanszírozási forrásnak biztosítását, amire a sokkal nagyobb pályázati tapasztalattal rendelkező tagországok képesnek bizonyulnak. A pályázatokat angol nyelven bírálják, de az EU bármely hivatalos nyelvén beadhatók. Ez azt jelenti, hogy 2004 májusától magyar nyelven is lehetett pályázni. A Bizottság a saját költségén, saját fordítóival lefordíttatja anyagunkat angolra. Az adminisztráció, elszámolás, stb. azonban csak angol nyelven zajlik. 4

European Commission Research Directorate General; magyarul: Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóságai

10

SHANDWICK (2005)

Magyarország számára mindezen új kihívásoknak eleget tenni a kezdetekben nem volt könnyű feladat. Az innovatív projektötlettel, jó partnerkapcsolatokkal rendelkező intézményeknek azonban mindenképpen tanácsos figyelemmel kísérniük a közösségi programok legújabb ajánlati felhívásait. Egy-egy projektötlet birtokában érdemes átfutni mind a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok közzétett pályázatait, valamint a kulturális és oktatási felhívásokat. Az Európai Unió Tanácsa által 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia szerint az Európai Unió 2010-ig kíván a világ legversenyképesebb és dinamikus tudás alapú gazdaságává válni, amely több és jobb munkahely megteremtésével és nagyobb szociális kohézióval képesnek bizonyul a fenntartható gazdasági fejlődésre, melynek során a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt tartja. A lisszaboni stratégia megvalósítása érdekében a 2002-ben elfogadott barcelonai cél a GDP5 három százalékát irányozza elő kutatásra és fejlesztésre. A lisszaboni stratégia félidei értékélésére készült „Kok Jelentés” azonban egyértelműen megállapította, hogy a lisszaboni és a barcelonai határozat megvalósítása terén komoly lemaradás mutatkozik, de az ez évi Tavaszi Csúcstalálkozó 2005. március 22-én és 23-án Brüsszelben megerősítette, hogy a stratégiai cél továbbra is érvényes. Megpróbálják az irányelveket módosítani, hiszen egyértelműen tudomásul vették, hogy a lisszaboni stratégia teljes körű megvalósítására csak hosszabb időtartamra van reális esély. A kutatási tevékenységek fő területeit és finanszírozási feltételeit keretprogramok határozzák meg bizonyos tematikus prioritásoknak megfelelően, melyek öt éves időszakot fognak át oly módon, hogy egy adott keretprogram utolsó éve egyben a következő keretprogram első éve is. Jelenleg az EU 6 Keretprogram (2002-2006) megvalósítása van folyamatban. Magyarország bekapcsolódása a keretprogramokba a 90-es években kezdődött, mikor is hazánk az EU társult tagjelölt országává vált. A nemzetközi projektekben való részvétel hazánk számára hatalmas lehetőséget és kihívást jelent, ugyanakkor ennek során a hazai oktatási, kutatási intézmények jelentős anyagi támogatásra tehetnek szert. Komoly sikerű eredmények eléréséhez hazánknak sok év munka és tapasztalat megszerzése szükséges a jövőben. PAYER (2005)

5

bruttó hazai termék

11

3. Az Európai Unió keretprogramjai Az EU Keretprogram definíciója A Keretprogram az Európai Unió tudomány- és technológiapolitikájának alapvető dokumentuma, amely eme politika alapvető céljait, prioritásait és elérésükhöz rendelkezésre bocsátott finanszírozási eszközök nagyságát tartalmazza négyéves ciklusokra vonatkozóan. Az Európai Unió kutatási és fejlesztési támogatása különböző programok keretén keresztül valósul meg. Ezek közül a legjelentősebbek a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok, amelyek kutatással kapcsolatos tevékenységek sikeres megvalósítását finanszírozzák nemzetközi együttműködés keretében. Az 1. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramot 1984-ben fogadták el. Jelenleg a 6. Keretprogram (2002-2006), második fázisában vagyunk és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, projektek célrendszerének elérésére törekszenek a pályázó szervezetek. KOSIK (2005)

A keretprogram pályázataiban való részvétel alapkritériuma a nemzetállamok között történő szoros szakmai és tudományos együttműködés, mely kikötés továbbá előírja minimum három különböző ország közös, összehangolt tevékenységét egy-egy projekt megvalósítási keretén belül. ŐRI (2005)

A keretprogram egyéb jellemzői A fentiekben említett jellemzők mellett a keretprogram a következő alapvető vonásokkal rendelkezik: -

pályázati rendszer a kutatás és technológiafejlesztés területén

-

közös alapból megpályázható pénzek

-

meghatározott tematika

-

meghatározott felhívások konkrét határidővel A kutatási keretprogramok célkitűzései Az európai integráció vezetői már korábban felismerték azt, hogy a gazdasági fejlődés

megfelelő növekedési üteme és az életszínvonal javítása kizárólag az európai erőforrások, a kutatási és technológiafejlesztési erőforrások ésszerű, következetes kihasználásával valósíthatóak meg. Ugyancsak ez a leghatásosabb módja annak, hogy Európa eleget tudjon tenni azon kívánalmaknak, követelményeknek, melyeket az Amerikai Egyesült Államok és Japán dinamikus előretörése, a globalizáció támaszt. Az Európai Unióban a kutatási és 12

technológiafejlesztési erőforrások összefogásának és koordinálásának eszközeit a kutatási keretprogramok képezik. A nyilvános pályázati struktúrán alapuló kutatási keretprogramok átfogják a közösségi szinten szervezett és támogatott kutatási és technológiafejlesztési tevékenységet. A közösségi szint keretein belül folytatott kutatás és fejlesztés hatáskörére kiterjed a közös európai feladatok, illetve célkitűzések meghatározása. Ezen kívül a program arra is irányul, hogy közösségi erőforrásokat használjon fel a tevékenységek megvalósítása és a célkitűzések sikeres megvalósítása érdekében. Az egyik legalapvetőbb összeurópai cél a tagállamok eltérő fejlettségi szintjeinek kiegyenlítése. A keretprogramok olyan tudományos programokat tartalmaznak, melyek alkalmasnak bizonyulnak a szakmai jellegű, gazdasági, társadalmi és politikai célok megvalósítására az összeurópai érdekeknek megfelelően. CSONKARÉTI (2005)

3.1. Az EU 4. Keretprogram Az 1994 és 98 közötti időszakban futó Negyedik Keretprogram annyiban mutatott eltérést elődjeitől, hogy ez már a Maastrichti Szerződésnek a tudományos és technológiai fejlesztéssel foglalkozó új cikkelyének elfogadása után indult el. Ez egyfelől aktívabb közösségi szerepvállalást tett lehetővé, másfelől megnevezte azokat a fontos célokat, melyek megvalósítása mindenek felett elsődleges kutatási feladat. Ahogy az oktatási programokra, úgy a 4. Keretprogramra is jelentős befolyást gyakorolt az 1993-as „Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás” című , az Európai Bizottság által kiadott, Lord Cockfield, a Bizottság belső piacáért felelős tagjának vezetésével a Fehér Könyv. A programra szánt költségvetés eredetileg 12,3 milliárd ECU6-t tett ki, de ehhez később Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása (1995) nyomán további 0.8 milliárd ECU-t, majd ehhez további kisebb összegeket adtak. A Negyedik Keretprogram négy akciótípust tartalmazott: -

vállalatok, kutató intézetek és egyetemek közötti együttműködést erősítő kutatási programok támogatása

-

az Európai Unión kívüli tagországokkal és nemzetközi szervezetekkel való kutatási együttműködés elősegítése

-

a közösségi támogatással megvalósított kutatási és fejlesztési eredmények terjesztése

6

European Currency Unit: A Közösség összes valutájából létrejött valutakosár, mely hozzájárult az euró alapjainak megteremtésében. Az euró bevezetésével (1999. január 1.) az ECU megszűnt.

13

-

kutatók képzésének és mobilitásának támogatása Az EU 4. Keretprogram pályázatainak résztvevői vállalatok, kutatóintézetek és

egyetemek köréből kerültek ki, amelyek kutatási projektjüket egy vagy több más tagállamokban működő partnerrel együtt kívánták megvalósítani. A pályázatok elbírálásának folyamatában elsőbbség illette meg azon projekteket, amelyekben kis és középnagyságú vállalatok is szerepelnek. A finanszírozási módok tekintetében a pályázatoknak többféle formája létezett. Ezeket általában az jellemezte, hogy az Európai Közösség a kutatás vagy a kutatáshoz kapcsolódó koordináció és előkészítés költségeinek bizonyos hányadát állta. Egy-egy projekt esetében a közösségi hozzájárulás akár több millió ECU-t is kitehetett. STUBNYA (2005)

3.1.1. Magyar részvétel az EU 4. Keretprogramjában Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság7, mely a Kutatás-Pályázati Iroda8 1995-ben pályázatot hirdetett meg elsősorban magyar oktatási és kutatási intézmények számára az EU 4. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjában történő magyar részvétel támogatására. Tehát az EU 4. (1998-2002) Keretprogramban az OMFB támogatásával vehettek részt magyar kutatók, abban az esetben, hogy megszerezték valamely európai kutatási központ beleegyezését és támogatását. Ez volt az első alkalom, hogy

Magyarország,

mint

társult

tagország

bekapcsolódott

az

Európai

Unió

keretprogramjába; az EU 4. KTP-be. Ennek során az Európai Unió finanszírozási szabályaival összhangban a sikeres pályázók vissza nem térítendő támogatásban részesedtek a kutatási és technológiafejlesztési tevékenységekhez szükséges hazai költségek feléig, ugyanakkor a támogatás összege nem haladhatta meg a 10 millió Ft-ot. Ennek a pályázatnak legalapvetőbb célkitűzése a magyar részvétel és a hazai kutatás és fejlesztési

szféra

európai

integrálódásának

elősegítése

Keretprogramjának alábbi tematikus prioritási területein: -

Kutatás, fejlesztés, az eredmények demonstrációja

-

Eredmények elterjesztése és hasznosítása

-

Kutatói mobilitás és továbbképzés

7 8

Továbbiakban: OMFB Továbbiakban: KPI

14

az

Európai

Unió

4.

A pályázatokat a szakterületek szerinti szakmai zsűrik rangsorolták, akik javaslatot dolgoztak ki az OMFB elnöke részére, hogy mely pályázatokat tartanak támogatásra alkalmasnak. Az OMFB-vel kötendő támogatási megállapodás alapfeltétele az Európai Bizottsággal megkötött konzorciális szerződés, illetve az Európai Unió illetékese által kiállított befogadási nyilatkozat. A pályázatra allokált Központi Műszaki Fejlesztési Alap9-keretet az OMFB Tanács minden évben felülvizsgálta, és azt a támogatható pályázatok érdekében módosította. A projektmunkákra nagyrészt egyetemek, főiskolák és kutatóintézetek pályáztak, míg a pályázók kisebb részét a vállalkozások tették ki. A vállalkozások viszonylag szerény számban történő részvétele többnyire annak tulajdonítható, hogy a 90-es években ők még nem rendelkeztek jelentős nemzetközi kapcsolatrendszerrel. A vállalkozások által benyújtott pályázatok száma csupán 30% körül mozgott, amit elsősorban azzal magyarázhatunk, hogy nemzetközi kapcsolataik akkoriban még rövidebb időtávra tekintettek vissza, és a különféle nemzetközi együttműködésekre irányuló próbálkozásaik jobbára jelenleg vannak kialakulóban. Ennek elősegítése érdekében is kívánt a pályázat számukra is támogatást nyújtani. CZEGLÉDI, DÚZS DR., GERZSÓ DR., GOMBOS, NOVÁK, NYERGES (1999)

9

Továbbiakban: KMÜFA

15

A közép- és kelet-európai országok részvétele az EU 4. Keretprogramban 1. sz. ábra

CZEGLÉDI, DÚZS DR., GERZSÓ DR., GOMBOS, NOVÁK, NYERGES (1999): p.6

A fenti ábra egyértelműen tanúsítja, hogy a magyar kutatók kiemelkedő eredményt értek el az EU 4. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjában; ezzel együtt a legnagyobb EU pályázati támogatásban (9,444 millió euró) is hazánk részesült. Az EU projektekben való részvétel, valamint az EU támogatás aránya országonként hol kisebb, hol nagyobb relatív differenciát mutatott. A táblázatban szereplő adatok szerint Észtország (2,5 millió euró) jelentéktelen számú, ugyanakkor ehhez viszonyítva komoly anyagi támogatottságú projektekben szerepelt. Az EU projektekben való részvételük és az Európai Uniótól nyert támogatottságuk aránya távol állt egymástól. Ciprus (1,1 millió euró) már kevesebb finanszírozási forrást nyert az Európai Uniótól, mint Észtország. Ugyanakkor látható, hogy a támogatási illetve részvételi arány már jobban megközelítette egymást arányaiban. Ciprust követte Szlovénia (3,5 millió euró), mely ország esetében a két adat egymáshoz viszonyított aránya között alig észrevehetően, de kisebb volt a különbség. Bulgária (3,5 millió euró) két számadata csaknem egyenesen aránylott egymáshoz; csupán kis mértékben emelkedett felül az Európai Uniótól nyert támogatás aránya az EU projektekben való részvételéhez viszonyítva. 16

Hazánk (9,444 millió euró), akárcsak Románia (4,2 millió euró) példája alapján látható, hogy a projektekben való részvételi arány és az Európai Uniótól nyert támogatás aránya szinte teljes mértékben egybeesett. Lettország (900 ezer euró) projektekben való részvétele és az Európai Uniótól kapott támogatás közötti arány tekintetében már kisebb eltérés volt észlelhető, de a fenti országok esetéhez viszonyítva már ellenkező irányba történt az elmozdulás. Lengyelország (7,1 millió euró) és Szlovákia (2,9 millió euró) esetében azonban a két érték még inkább távolodott egymástól arányaiban: a táblázat alapján ezen két ország részvétele EU-s projektmunkákban magasnak mondható, de a viszonylag aktív részvételhez képest csekélyebb EU támogatást mondhattak magukénak. Ez alapján két lehetőséget feltételezhetünk: -

a két ország alacsonyabb összegű anyagi támogatottságú projektekben szerepelt

-

nagyobb projektekben való szerepük nem mutatkozott jelentősnek Litvánia (1,2 millió euró) és Csehország (6,1 millió euró) közreműködése már

passzívabbnak mondható; az Európai Uniótól nyert támogatás értéke és a részvételi arány a többi országhoz képest távol állt egymástól.

3.2. Az EU 5. Keretprogram és a magyar részvétel Az 1998-ban kezdődött EU 5. Keretprogram az EU 4. Keretprogramjától eltérő tematika alapján alakította ki pályázati struktúráját, melynek filozófiája is jelentősen különbözött elődjétől. Az EU 5. Keretprogram költségvetése 14,96 milliárd euró. A keretprogram megalkotóinak célkitűzése az volt, hogy a jelentősen alacsony számú kutatási terület azokra a társadalmi-gazdasági kihívásokra összpontosítson, melyeknek Európának akkoriban eleget kellett tennie. A kutatási területeken belül kombinálták a technológiai, ipari, gazdasági, társadalmi és kulturális szempontokat. Tehát nem az intézmények szempontjait vették elsősorban figyelembe, hanem a fejlesztési cél megfogalmazásából indultak ki, amelyhez azután a különböző területeket képviselő intézmények hozzáadhatták sajátos profiljukat. Ez a könyvtárak számára azt jelentette, hogy a korábbi időszaktól eltérően, mikor is elkülönített könyvtári programokra pályáztak, az EU 5. Keretprogram indulásakor újabb lehetőségek adódtak számukra a pályázati kiírásokban megfogalmazott céloktól függően. Az 5. Keretprogramban való részvétel valójában egy többlépcsős folyamaton keresztül valósult meg, melyek a következők: pályázati felhívás, pályázatok elkészítésének folyamata, pályamű benyújtása, benyújtott pályamunkák értékelése, egyeztető tárgyalások 17

a pályázati vezető és a brüsszeli programkoordinátor között, és végül a nyertes projektek megvalósításának fázisai. DIPPOLD (2003)

Magyarország 1999. augusztus 1-én történt csatlakozása az Európai Unió 5. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjához a hazai kutatótársadalom számára teljesen új és előnyös feltételeket teremtett, melynek során a szakembereknek lehetőségük adódott arra, hogy folyamatosan nyújtsanak be pályázatokat különböző tématerületeken az Európai Bizottsághoz egy bizonyos határidőre. Az 5. Keretprogram keretében a magyar kutatók a tagországbeli kutatókkal azonos feltételekkel hasznosíthatták kutatási képességeiket és lehetőségüket a közös európai célok és törekvések megvalósítása érdekében. Hazánk 5. Keretprogramba való bekapcsolódása egy kormányközi megállapodás eredményeképpen vált lehetővé. Így az 1998-2002-ig tartó EU 5. Keretprogramban a magyar kutatók, intézmények, vállalkozók már teljes jogú tagként vehettek részt, melynek előfeltétele az volt, hogy hazánk befizesse az Európai Uniónak a magyarországi GDP 0,52 százalékának megfelelő részvételi díjat. Ugyanezen kritériumrendszerrel 15 Európai Unión kívüli tagország is bekapcsolódott a programba, így az 5. Keretprogramhoz kapcsolódó nemzetközi kutatásokban már 30 ország vett részt. Így Az EU 5. Keretprogram időszakában az akkoriban még nem EU-s 15 bekapcsolódott ország között Magyarország, Lengyelország és Csehország szerepe kiemelkedett. Az EU 5. Keretprogramban való részvételi lehetőségnek köszönhetően az elmúlt évtizedben Magyarország számára megnyílt az út annak irányába, hogy fokozottabb és intenzívebb együttműködést létesítsen az Európai Unió tagországaival, ezen kívül hazánk számára fontos célkitűzéssé vált a folyamatos közeledés az egyre jobban mélyülő és bővülő európai integrációhoz. Hazánk már a korábbi években is jelentős hangsúlyt fektetett a tudományos, kutatási és műszaki fejlesztési kapcsolatokra. Az Európai Unió évi költségvetésében a mezőgazdasági támogatások és a strukturális alapok után a közösségi politikák területén a legfontosabb cél a kutatás- és fejlesztési tevékenység finanszírozása. Az EU 1999. februárjában meghirdetett 5. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába való bekapcsolódásával hazánk számára lehetővé vált, hogy a magyar szakemberek a tagországbeli kutatókkal együttműködésben azonos feltételekkel részt vehessenek projektekben csakúgy, mint a tagországok.

18

Magyarország programszinten való bekapcsolódásával az EU 5. Keretprogramba (1998-2002) egyúttal kötelezettséget vállalt arra, hogy a nemzeti jövedelem arányában hozzájárul a program költségvetéséhez. Ez a program a magyar kutató-fejlesztő és vállalkozói szféra számára az eddiginél jobb lehetőséget teremtett ahhoz, hogy rugalmasabban, szervezettebb formában, teljes jogú tagként vehessen részt a kutatási és technológiafejlesztési területekre meghirdetett Uniós projektekben, valamint a pályázás minden szakaszában (a pályázatírástól kezdve a partnerkeresésen keresztül a projektek véghezviteléig) a korábbi évekhez képest gondosabban megszerkesztett információs infrastruktúrára, több és rendszerezettebb adathalmazra, hatékonyabb támogatásra tehessen szert. Mint ismeretes, Magyarország immár, mint befizető részesedhetett az Európai Unió 5. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramján belül az akkori négy évben kutatásokra szánt 2,413 millió euró összegből.

3.3. Az 5. Keretprogram struktúrája Az Európai Unió 5. Keretprogramja az előző, 4. Keretprogramhoz viszonyítva már sokkal összetettebb szerkezetű és számos specifikus programot tartalmazott. Az 5. Keretprogram négy tematikus és három horizontális területet foglalt magába, ezeken kívül az Euratom is a program szerves részét képviselte. A Keretprogram első fejezete (aktivitási területe) az alábbi négy tematikus prioritásból állt: -

Életminőség és gazdálkodás az élővilág erőforrásaival

-

Felhasználóbarát információs társadalom

-

Versenyképes és fenntartható növekedés

-

Energia, környezet és fenntartható fejlődés MODLA (2005)

Az Európai Unió által a korábbiakban megszabott szakmai, politikai irányelveket figyelembe véve az 5. Keretprogramban az első fő területként az életminőséghez (Quality of Life) kapcsolódó kutatásokat támogatták. Ezen szakterületen belül is első helyen álltak az élelmiszertudományhoz, táplálkozáshoz és egészségmegőrzéshez kapcsolódó (Food, Nutrition and Health) témák. Ugyancsak nagyon népszerűnek mondható a környezet és egészség összefüggéseivel foglalkozó kulcsakció (Key Action). Az európai kutatás-fejlesztés10 elsődleges céljai a 10

Továbbiakban: K+F

19

tematikus prioritások keretein belül kijelölt kulcsakciókban jelennek meg. Ilyen jelentős kulcsakció többek között a fertőző betegségek megelőzésére, a biotechnológiai kutatásokra, a fenntartható mezőgazdaság, halászat és erdészet témakörre, valamint az elöregedő népességre irányuló kutatások. AZ 5. Keretprogram összesen huszonhárom kulcsakciót definiált és részletezett. Az első négy tematikus program összesen húsz, a harmadik, ún. horizontális program egy, és az Euratom Keretprogram további két kulcsakciót tartalmazott. A kulcsakciókat ún. generikus akciók egészítették ki. A generikus akciók olyan kiemelt kutatási területekre célzott akciók, amelyeket a kulcsakciók nem fednek le, és ezek eredményeinek számos alkalmazási lehetősége van. Lényegében a generikus akciók a kulcsakciók kiegészítésére irányult, továbbá azok sikeres megvalósításához nagymértékben hozzájárultak. CSÁKÁNY (1999)

A négy tematikus programban ún. infrastruktúra akciók segítették elő a kutatási berendezések és eszközök jobb és ésszerűbb kihasználását és az egyes kutatóhelyek teljesítőképességének közel azonos szintre emelését. Ezen alapkitűzések megvalósításában jelentős szerepet játszott a nagyberendezésekhez és “kiválósági központokhoz” való hozzáférési lehetőség könnyebbé tétele és a hálózati lehetőségek rendelkezésre bocsátása. Az EU 5. Keretprogram három horizontális programjának elsődleges feladata az első aktivitási terület keretében megfogalmazott tematikus programok koordinált és harmonikus kivitelezésének ösztönzését célozta meg. A horizontális programok kutatási témái az Európai Unió egyéb más programjaihoz köthetőek, mint például a külkapcsolatok, innovációpolitika, és az oktatás- és képzéspolitika kapcsolatban álló szakterületei. Az 5. Keretprogram a következő három horizontális programot tartalmazza: -

A Közösségben folyó kutatás nemzetközi szerepének erősítése

-

Az innováció előmozdítása, a kis- és középvállalkozások (KKV) Keretprogramban való részvételének ösztönzése

-

A humán kutatási potenciál és a társadalmi-gazdasági tudásbázis fejlesztése A „Közösségben folyó kutatás nemzetközi szerepének erősítése” nevű horizontális

program az Európai Unió és tagállamai, valamint bizonyos Európai Unión kívüli országok, országcsoportok között lévő nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, erősítésére irányul a kutatás és technológiafejlesztés tevékenységkörén belül. „Az innováció előmozdításával, illetve a kis- és középvállalkozások” támogatására szakosodott

program

az

“innovációbarát”,

jogi-szervezeti-információs

környezet

továbbfejlesztését irányozta meg és nagyban segítette a kis- és középvállalkozások sikeres 20

működését innovatív irányultságú lehetőségeik javításán keresztül. Az innovációra irányuló ösztönzés, s ezzel együtt a kis- és középvállalkozások esélyeinek javítása, a versenyképesség fokozása, a fenntartható fejlődés létrehozására és a foglalkoztatás színvonalának növelésére összpontosított erőfeszítések bázisát képezi. „A humán kutatási potenciál és a társadalmi-gazdasági tudásbázis fejlesztését” megcélzó horizontális terület az európai tudósoknak, PhD hallgatóknak, mérnököknek és fejlesztőknek ajánlott különféle ösztöndíjas lehetőségeket. Ezen ösztöndíj megkönnyítette számukra a kutatási infrastruktúrához való hozzáférést, valamint az addig megszerzett ismeretek továbbmélyítését. A szakemberek képességének kihasználásának lehetőségén túl ez az akció a tapasztalható változásokra irányuló elemzéseknek és az új fejlődési modellek kidolgozásának segítségével a társadalmi-gazdasági tudásbázis fejlesztését célozta meg. Ez a fejlesztés alapvetően a társadalmi fejlődés jelenségeire irányult. Az 5. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC11) számára kiszabott tevékenységekkel és akciókkal zárult. Az Euratom különálló programként állt fenn, ugyanakkor az EU 5. Keretprogram szerves részét képezte. MODLA (2005)

Az aktivitási területek címeiből egyértelműen megállapíthatóak az EU legfontosabb célkitűzései; azaz az életminőség, a versenyképesség, a foglalkoztatottság és a környezet állapotának javítása. A korábbi programokhoz viszonyítva az 5. Keretprogramban nagyobb szerepe volt a fejlesztési eredmények kiaknázásának és népszerűsítésének, illetve a projektek gyakorlatban történő alkalmazhatóságának. Az egyes programok nem egymástól elkülönülő szakterületeket tartalmaztak, valamennyire kapcsolódtak egymáshoz. ŐRI (2005)

3.3.1. Az EU 5. Keretprogramhoz kapcsolódó tanácsadói hálózat Az EU 5. Keretprogramjához kapcsolódóan az Európai Bizottság kezdeményezésére és ösztönzésére valamennyi Európai Uniós tagországban és a programhoz társult országokban, tehát Magyarországon is létrehozták a nemzeti kapcsolattartók (NCP-k12) rendszerét. A nemzeti kapcsolattartók elsődlegesen a Keretprogrammal kapcsolatos információk terjesztéséért felelnek, valamint szakmai tanácsokkal látják el a potenciális 11 12

Joint Research Center;magyarul: Közös Kutatóközpont National Contact Points; magyarul nemzeti kapcsolattartók

21

pályázókat (kutatók, kutatóintézetek, vállalkozások) a pályázatírás és a projektek menedzselése területein. A nemzeti kapcsolattartó-rendszereket az egyes országok nemzeti kormányai működtetik az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága által kiszabott feltételrendszer alapján. A nemzeti kapcsolattartók hatáskörükbe tartozik mindezen túl a rendszer finanszírozása, monitorozása, és az egyes nemzeti kapcsolattartó személyek, szervezetek kijelölése is. Az Európai Bizottság a nemzeti kapcsolattartókat segíti azzal, hogy ellátja őket a számukra szükséges és hasznos információval, ugyanakkor különféle szakmai kurzusokat, képzéseket szervez nekik. Az EU 5. Keretprogramhoz kapcsolódó magyar nemzeti kapcsolattartó hálózat az 5. Keretprogram szerkezetéhez valamint bizonyos tematikus és horizontális programjait követve került kialakításra. 3.3.1.1. Az EU 5. Keretprogram magyar kapcsolattartói Az 5. Keretprogramban minden egyes tematikus prioritás nemzeti kapcsolattartásáért az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága felelt; minden terület külön kapcsolattartó személy hatáskörébe tartozott. A különálló Euratom programmal viszont egy másik szervezet: az Országos Atomenergia Hivatal érintkezett. 3.3.1.2. Hazai tematikus és regionális kapcsolattartó irodák az EU 5. Keretprogramjában Az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság 16 hazai kapcsolattartó irodát bízott meg az 5. Keretprogram információinak, aktuális felhívásainak népszerűsítésével és a pályázatíráshoz szükséges tanácsadási feladattal. A tematikai és az országos lefedettség biztosítására 9 tematikus és 7 regionális iroda jött létre. Ezen irodák hatáskörébe tartoznak a következő feladatok: -

az EU 5. Keretprogram aktuális híreinek, pályázati felhívásainak terjesztése

-

partnerkeresés

-

pályázati tanácsadás

-

projektek menedzselése

-

következő keretprogram alakulásával kapcsolatos tájékoztatás A tudományos területek alapján felosztott kapcsolattartó irodák és székhelyeik a

következők: -

Biotechnológia: MTA Szegedi Biológiai Központ, Szeged

-

Egészségügy: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Budapest 22

-

Élelmiszer: Magyar Élelmezésipari Tudományos Testület, Budapest

-

Információs társadalom, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Budapest

-

Fenntartható növekedés: Gépipari Tudományos Egyesület, Budapest

-

Közlekedés: Széchenyi István Főiskola, Győr

-

Energia: Energia Központ Kht., Budapest

-

Kutatói mobilitás: TEMPUS Közalapítvány, Budapest Az ország egyes területei szerint felosztott kapcsolattartó irodák és székhelyeik:

-

Közép-Dunántúl: Veszprémi Egyetem, Veszprém

-

Nyugat-Dunántúl: Nyugat-Magyarországi Egyetem

-

Dél-Dunántúl: Pécsi Egyetem Általános Orvostudományi Kar Pályázati Iroda, Pécs

-

Dél-Alföld: Szegedi Tudományegyetem Pályázati Iroda, Szeged

-

Észak-Alföld: Debreceni Egyetem Regionális Információs Központ, Debrecen

-

Észak-Magyarország: o konzorciumvezető: Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centrum, Miskolc, o Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet, Miskolctapolca

-

Budapest: o konzorciumvezető: Tudományos és Technológiai Alapítvány o BME-OMIKK Informatikai Igazgatóság o INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ, Budapest SZÉLES (2005)

3.3.2. A brüsszeli magyar EU Kutatási és Technológiafejlesztési Kapcsolati (HuNOR13) Iroda A hazai kutatás és fejlesztés iránt érdeklődő szféra nagy érdeklődést tanúsított az Európai Unió 5. Keretprogramja iránt, ezzel arra törekedett, hogy a Keretprogram aktuális pályázati felhívásait, az ezzel kapcsolatos információkat és a pályázás feltételeit rendszeresen figyelemmel kísérje. A Brüsszelben már akkoriban működő, hasonló jellegű K+F EU kapcsolattartó irodák elhatározták, hogy konzorciumban magyar K+F kapcsolati irodát is létesítenek ott, melyet meg is valósítottak.

13

Hungarian Office for Research and Development; magyarul: Magyar Kutatási és Technológiafejlesztési Iroda

23

A HunOR Irodát létrehozó konzorcium alapító tagjai: -

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM)

-

Egészségügyi Minisztérium (EM)

-

Magyar Tudományos Akadémia (MTA)

-

Oktatási Minisztérium

-

Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, mely 1999. decembere óta az Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságaként működik

-

Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) Az iroda helyét a külképviselet részeként működő Magyar Kereskedelmi Szolgálat

épületében jelölték ki. A konzorcium közös adminisztratív és háttérintézményi feladatai a Tudományos és Technológiai Alapítvány hatáskörébe tartoztak. Az iroda hivatalos megnyitójára 1999. szeptember 29-én került sor. Az iroda célközönségbe a teljes magyar kutatás és fejlesztésben érdekelt szféra beletartozott; ezen belül is leginkább a konzorciumi tagok által képviselt kutatói réteg. Alapvetően információszolgáltatási, tanácsadási tevékenységei révén ösztönözte az Európai Uniós pályázatokban való magyarországi szervezetek részvételét. A HunOR iroda szorosan együttműködött a keretprogramban való részvétel kormányzati felelőseivel, a keretprogram különböző aktivitási területeinek hazai szervezeteivel és kapcsolattartó személyeivel, a Magyar Köztársaság EU Missziójával és egyéb brüsszeli magyar képviseletekkel. Az iroda legfontosabb partnerei a magyar tematikus és regionális kapcsolattartó irodák köréből kerültek ki, valamint ide tartozott a brüsszeli támogatással létrehozott EU - MIK14. Ezen szervezetek szolgáltatták a projektben érdekeltek számára a legjobb, legalaposabb információt, s így hasznos, naprakész gyakorlati útmutatókkal látták el a pályázó szervezeteket és személyeket, valamint tájékoztatták őket az aktuális pályázati felhívásokról és azok feltételeiről. Legfontosabb feladata és célja volt az EU K+F programjaiban és más akcióiban való hazai részvétel támogatása, a kutatástámogatási és felkészülési lehetőségekre vonatkozó figyelem felhívása, tanácsadáson és iránymutatáson keresztül. Mindezek megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket látta el: -

Az 5. Keretprogrammal és annak pályázati felhívásaival kapcsolatos dokumentumok és információs anyagok, valamint háttérdokumentumok terjesztése, figyelemfelkeltő és tájékoztató tevékenység a konzorciumi tagok felé

14

Magyarországi Innovációközvetítő Központ

24

-

a magyar kutatás és fejlesztésben érdekelt réteg képviselete bizonyos közösségi rendezvényeken, tapasztalatok megosztása a konzorciumi tagok és a hazai EU kapcsolattartó irodák között.

-

a pályázatírás és a projekt menedzselés módszertani kérdéseinek figyelemmel kísérése, különös tekintettel a szakmai programoktól független általános módszertani kérdésekre és adminisztratív teendőkre A magyar kutatás-fejlesztésben érdekelt szféra részére biztosított szolgáltatások:

-

tanácsadás és segítségnyújtás a pályázatok elkészítéséhez, valamint a szerződéskötési folyamatban, tematikus egyeztetés a bizottsági tisztviselőkkel

-

pályázati partnerkeresési szolgáltatás a brüsszeli partnerirodákkal együttműködve

-

tárgyalási lehetőségek biztosítása magyar érdekeltségű konzorciumok számára

-

segítségnyújtás a pályázóknak és a kapcsolattartó irodáknak az EU hivatalnokokkal és a brüsszeli K+F szféra szereplőivel történő kapcsolatfelvételhez Az iroda határozott célkitűzése volt, hogy szerény eszközeivel és lehetőségeivel

hozzájáruljon ahhoz, hogy hazánk minél sikeresebben vehessen részt az EU 5. Keretprogramjában és annak pályázataiban. Az iroda jelenleg már nem működik, mert a fő finanszírozó, az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatala a jövőben nem kívánja a szervezet fenntartási költségeit fedezni. ZSIGMOND DR. (2005)

25

A magyar kutatók részvételi eredményei az EU 5. Keretprogramban 2. sz. táblázat Program

Benyújtott magyar

Támogatott

Támogatási

megnevezése

részvételű pályázatok

pályázatok

összeg

(db)

(db)

(millió euró)

Életminőség

734

95

11,131

Információs

545

117

14,979

290

100

9,669

126

42

4,662

368

59

6,138

68

19

5,200

471

143

10,843

Euratom

82

39

2,620

Összesen

2684

614

65,242

Technológiák Fenntartható fejlődés Nem nukleáris energia Környezetvédelem Nemzetközi együttműködés Humán erőforrások

MEZEI (2003): p.6.

A táblázati adatok elemzése alapján megállapítható, hogy Magyarország részvétele az EU 5. Keretprogramban eredményesnek mondható. Az Európai Uniónak történt költségvetési befizetések megtérültek, hiszen annak több mint dupláját kapták vissza nyertes pályázati pénzforrás útján a magyar kutatók. Ha azonban az Európai Unió által biztosított degresszív befizetési kedvezményt nem vesszük figyelembe, úgy a magyar részvétel a keretprogramban nem tekinthető nyereségesnek. A tagjelölt országok hasonló színvonalú szereplése az oka annak, hogy az Európai Unió a következő keretprogram első időszakjára befizetési kedvezményt biztosít számukra, azonban 2005-ig intenzíven fokozni kell a magyar részvétel hatékonyságát a pozitív pénzügyi mérleg biztosítása érdekében. MEZEI (2003): p.3.

26

Hazai értékelés Az 5. Keretprogram első szakaszában hazánkban csak néhány nyertes projektmunka született, míg az azt követő években az egyre intenzívebb részvétel maga után vonta azt, hogy több száz pályázatot ítéltek támogatásra alkalmasnak. A szerződéskötés hónapokon keresztül tartó procedúra, ennek köszönhetően az első nyertes projektmunkához kapcsolódó kutatások is optimális esetben csak 2000-ben indultak meg. Ugyanezen megállapítás

vonatkozik

a

Keretprogram

következő

éveire

is.

Összességében

megállapítható, hogy a hazai kutatók az 5. Keretprogram időszakában nagy részvételi aktivitást, lelkesedést tanúsítottak a pályázatírásban. Magyar részvételű projektek az elfogadás éve szerint 3. sz. táblázat

NAGY, HERCZEG, TEMESI: (2004): p. 5.

Az elfogadott pályázatok futamideje az 5. Keretprogram időszakában változó volt; voltak olyanok, melyek csupán néhány hetet öleltek át, ugyanakkor öt évnél hosszabb futamidejű projektek is előfordultak. A legtöbb projektmunka három évig tartott, azokat követik a kétéves időtartamúak, míg a harmadik és negyedik helyen a négy éves időtartamú tervek szerepeltek. Mint már a fentiekben említésre került, a keretprogramok, ugyanígy az 5. Keretprogram is részletesen kidolgozott munkaprogramokból tevődik össze, amelyek az Európai Unió legaktuálisabb, legfontosabb problémáinak kiküszöbölését célozzák meg. Ugyanakkor elmondható az, hogy összességében a közép- és kelet európai országok az EU 5. Keretprogramban az EU átlaghoz képest gyenge eredményt értek el. A pályázatok buktatói a következő tényezőkre vezethetőek vissza:

27

-

a közép- és kelet európai országok kutatóközössége nem olyan gyakorlott a kutatási szférában, mint a nyugati országok szakemberei

-

kisebb pályázati tapasztalat

-

a pályázók gyengébb stratégiai kapcsolattal rendelkeznek az Európai Unió jelentős üzleti ágazataival

-

a pályázók számára az EU 5. Keretprogram kritériumrendszere kevésbé ismert

-

a kutatóközösség informálásának nemzeti rendszere fejletlen

-

kezdeti fázisban van a nemzeti kapcsolattartó hálózat működtetése

-

a nemzeti innováció-finanszírozásának struktúrája jelentős eltérést mutat az 5. Keretprogram szerkezetéhez képest

-

a társult országok nem tudták befolyásolnia a keretprogram prioritásának alakulását, ennek tulajdoníthatóan bizonyos számukra nagy jelentőséggel bíró témakörök alacsony prioritással szerepeltek a keretprogramban Összefoglalóan az ezt követő, azaz a 6. Keretprogram pályázataiban való sikeresebb

részvétel

érdekében

mindenekelőtt

a

következő

jövőbeni

feladatokra

kell

összpontosítanunk: a hazai finanszírozási források időben történő előteremtése, érdekérvényesítési képességek fejlesztése, pályázati tanácsadási szolgáltatás, pályázati képességek fejlesztése, pályázatírói tanfolyamokon való részvétel, pályázatíró irodák létesítése vagy támogatása, több naprakész információ terjesztése az aktuális pályázati lehetőségekről, a pályázatok szerkezetéről és azok feltételrendszeréről. NAGY, HERCZEG, TEMESI (2004): 1-6

3.3.3. Az EU 4. és az EU 5. Keretprogramok összehasonlítása Az 1. számú ábra (A közép- és kelet európai országok részvétele az EU 4. Keretprogramban) egyértelműen tanúsítja, hogy a magyar részvétel az EU 4. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjában összességében nagyon jó eredménynek számított; ellenben a következő, 5. Keretprogrammal, ahol teljesítményünk gyengébbnek bizonyult. Mindennek tudatában arra következtethetünk, hogy az EU pályázati követelmények évről évre szigorúbbak, ami nem véletlen, hiszen a pályázás az oktatási és kutatási intézmények, valamint a vállalkozások körében is egyre népszerűbbé vált. Ezen tevékenység révén jelentős mértékű profitra lehet szert tenni. E tekintetben fontos megemlíteni az egyetemeket, melyek komoly anyagi bevételre leginkább pályázás során tehetnek szert, az ott folyó munka légköre így napjainkban már teljesen a versenyszféra jellegét adja.

28

Az EU kutatás-fejlesztésre szánt költségvetése korlátozott, viszont a verseny egyre jobban erősödik, több benyújtott ajánlat között választhat az EU. Hazánknak még bőven van tanulnivalója, az EU színvonalhoz való szakmai felzárkózás érdekében még néhány év tapasztalatra és szakmai befektetésre van szükségünk a komolyabb siker eléréséhez. Egyelőre Magyarország azon a szinten van, hogy a keretprogramos pályázatokba partnerként kapcsolódik be, koordinátori szerepre még nagyon kevés hazai pályázó vállalkozik.

3.4. Az EU 6. Keretprogram és a magyar részvétel A 6. Keretprogram az EU legfontosabb eszköze az Európában folyó kutatás finanszírozására. A program beindításakor az Európai Tanács és az Európai Parlament közösen döntött az Európai Bizottság javaslata alapján. Az Európai Unió 2000-ben tartott lisszaboni csúcstalálkozóján egy igen nagyszabású és határozott kihívást adott tudtul az EU 6 K+F Keretprogram alapjainak meghatározásakor. A találkozó során azt a célkitűzést fogalmazta meg, hogy Európa, melyet jelenleg az Amerikai Egyesült Államokat és Japánt követően csupán a világ harmadik legnagyobb kutatás és fejlesztési térségeként tartanak számon, 2010-re átvegye a vezető szerepet a kutatás-fejlesztés területén mind nagyságrend, mind dinamizmus tekintetében a két nagyhatalom fölött; azaz a világ leggyorsabban fejlődő gazdasági térségévé váljon. A kutatás és technológia terén ezt segítik az EU megfelelő programjai. A feladat megvalósítása érdekében elsődleges célként fogalmazták meg azt, hogy 2010re az Európai Unió összes GDP-jének legalább 3 százalékát kutatás-fejlesztési tevékenységre fordítsa, s mely arány 1/3 - 2/3 arányban az állami, illetve az üzleti szféra között oszlik meg. 2002. november 11. és 13. között Brüsszelben hivatalosan is kezdetét vette az EU 6. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramja. A korábbi keretprogramokhoz, így az előző, ötödikhez képest is sok téren merőben új koncepciók és irányvonalak mentén szándékozik a Hatodik Keretprogram megteremteni a kutatás európai integrációját, vagyis az Európai Kutatási Térséget (ERA15). Európa, és ezen belül hazánk számára a már létezők mellett új lehetőségek nyíltak meg, s így a kutatás-fejlesztés tekinthető az első olyan területnek, ahol hazánk már elérte a teljes európai integrációt.

15

European Research Area; magyarul: Európai Kutatási Térség

29

A korábbi keretprogramok a különböző európai nemzetállamok közötti tudományos és technológiai együttműködés kialakítására, valamint kiváló kutatási eredmények elérésére törekedtek, viszont az európai szintű koherencia megteremtésében nem mutattak fel számottevő sikert. Így a 6. Keretprogram átdolgozása során a következő szempontok megvalósítása volt a fő célkitűzés: -

az európai erőforrások kevesebb prioritási területre való összpontosítása

-

valamennyi fontos, különböző szinten működő tevékenységek összhangba hozása

-

olyan kutatási tevékenységek támogatása, melyek szerkezet átalakító hatással bírnak

-

azon tevékenységek előtérbe helyezése, melyek Európa tudományos és technológiai erejének növelését segítik

-

a tagjelölt országok tudományos potenciáljának hasznosítása az EU csatlakozáshoz való felkészítés érdekében Mindezeken kívül a jelenlegi Keretprogram újszerű elgondolása az, hogy külön

figyelmet szentel a nők részvételének lehetőségeire az európai kutatási és fejlesztési tevékenységekben, s mely által bátorítja a női kutatókat az EU-s projektekbe való bekapcsolódásra. VAJDA, HRESKÓ, TÁRKÁNYI (2005)

Mint általában a Közösségi Programokban, a korábbi keretprogramokban csupán a tagországok, illetve néhány nyugat-európai (pl. Norvégia, Svájc) nem EU-s tagállam vehetett részt teljes jogú tagként. A kilencvenes évek második felétől kezdődően azonban Magyarországhoz hasonlóan a többi társult ország részéről is egyre komolyabb érdeklődés mutatkozott az aktuális keretprogramok pályázati lehetőségei iránt. A jelenlegi, 6. Keretprogramon belül azonban már az újonnan csatlakozott országok, így hazánk is, illetve Bulgária, Izland, Izrael, Norvégia, Románia, és Svájc az EU tagállamokkal azonos feltételrendszer alapján pályázhatnak. Újdonságot jelent a 6. Keretprogram pályázatai rendszerében az, hogy a hagyományos költségkategóriákat már nem alkalmazzák, viszont meg van adva a nem elszámolható költségek listája, mint például az általános forgalmi adó és a marketing költségek. Az elszámolás összeállításakor a partnerek a rájuk vonatkozó számviteli szabályokat veszik alapul és az elkészült pénzügyi jelentést külső auditorral hitelesíttetik. Így például az egyetemek esetén az auditor szerepét az intézményen belüli projekttől független pénzügyi referens töltheti be. A pályázati munkában résztvevő partnerek évente előleget kapnak a következő időszak kiadásainak fedezésére, melyet a koordinátor oszt el a konzorcium

30

tagjai között a konzorciumi szerződésben rögzített arányoknak és ütemezésnek megfelelően. 3.4.1. Az EU 6. Keretprogram résztvevői A 6. Keretprogram pályázataiba való bekapcsolódást a következő személyek, szervezetek számára ajánlják elsősorban: -

egyetemi vagy akadémiai kutatócsoportok: A legfőbb célcsoport, akik a 6. Keretprogram számos akciója közül választhatnak; akár mint koordinátor, akár mint partner

-

innovációban érdekelt vállalatok: Kicsi és nagy cégek egyaránt bármely kutatási tématerület kínálta lehetőséget kihasználhatnak, valamint a mobilitási és képzési akciók házigazdájaként is szerepelhetnek

-

kis- és középvállalkozások: Számukra leginkább a kooperatív kutatási projekt javasolt, ahol a projekt költségeinek felét az Európai Unió vállalja fel. A kis- és középvállalkozások a program keretében intézményeket bíznak meg a kutatás és fejlesztési feladatok elvégzésére, de az eredmény szellemi tulajdonjogára kizárólag cégek tesznek szert.

-

kis- és középvállalkozásokat képviselő ipari szövetségek: A fő törekvés ez esetben arra irányul, hogy főleg kis- és középvállalkozások által érdekelt tudományos területek innovációja fellendüljön, akik annak érdekében bízzák a kutatási tevékenységek elvégzését az intézményekre, hogy az eredményt átadják szektoruk cégei számára.

-

közszolgálati intézmények: csak azon közszolgálati szervezetek lehetnek érdekeltek a programban, akik kutatáspolitika vagy menedzsment területén belül tevékenykednek

-

egyetemi hallgatók: A hallgatók mobilitási akciókban való részvételére leginkább az Európai Unió oktatási programjai kínálnak lehetőséget Erasmus, Leonardo da Vinci és egyéb hasonló jellegű programok keretében. Az EU 6. Keretprogram tématerületein belül megjelent kiírásokat többnyire nem nekik szánták.

-

PhD hallgatók, fiatal kezdő kutatók: A pályakezdő szakemberek részére is többféle programot kínál az EU 6. Keretprogram. Többek között a program keretében különböző témájú nemzetközi konferenciákat és tréningeket látogathatnak. Tudásuk kamatoztatásához, szakmai fejlődésükhöz remek lehetőségnek bizonyul a mobilitási akciókban való részvétel.

-

tapasztalt kutatók: Doktori címmel, vagy több éves tapasztalattal rendelkező kutatásban tevékenykedő szakemberek, akik számára az EU 6. Keretprogram speciális mobilitási akciókat kínál. A tevékenység célkitűzése az, hogy tudástranszfer valósuljon meg olyan 31

szervezetek között, amelyek új aktivitási terület fejlesztésére összpontosítanak, vagy amelyek elmaradottabb régióban találhatóak. -

világszínvonalú, elismert kutatók: a magasan kvalifikált szakemberek a Marie Curie tanszékek ösztönzésének köszönhetően karrierjüket folytathatják, és ismereteiket elmélyíthetik Európában, és a fiatal nemzedéknek a megszerzett tudásukat, tapasztalataikat átadhatják.

-

nemzetközi érdeklődést vonzó részleggel rendelkező kutatási intézmény: Az infrastruktúra akciókra alapvetően azon szervezetek jelentkezését várják, akik jelentős kutatási infrastruktúra hálózattal rendelkeznek, és azok működtetéséről gondoskodnak. A program keretében finanszírozást nyerhetnek ezen kívül az új berendezések, valamint a kommunikációs hálózatok létrehozását megcélzó tevékenységek, továbbá támogatásban részesülhetnek az infrastruktúrákat igénybe vevő más országból származó kutatók. A program teljes költségvetése Az Európai Unió teljes költségvetésének csaknem négy százalékát a tagországok

közötti kutatás és technológiai fejlesztési tevékenység támogatására áldozza, mely terület jelentős helyet foglal el az EU költségvetésében a strukturális alapok és a regionális támogatási alap mögött. Az EU 6. Keretprogram teljes költségvetése 17,5 milliárd euró, mely az új tagállamok csatlakozásának köszönhetően 19,235 milliárd euróra növekedett. Ez az érték 17%-os növekedést mutat az 5. Keretprogramhoz viszonyítva. VAJDA, HRESKÓ, TÁRKÁNYI (2005)

3.4.2. Az EU 6. Keretprogramjának szerkezete Az Európai Unió 6. Keretprogramja szerkezetileg három, az Európai Tanács által elfogadott, valamint a 2002. szeptember 30-án közzétett úgynevezett Specifikus Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Programból tevődik össze. A program struktúrája abban is sajátosságot mutat az előző keretprogramokhoz képest, hogy nem tudományterületek szerint tagolódik, hanem néhány innovatív, jövőbe mutató kutatási területet és társadalmigazdasági célkitűzést határoz meg: -

Az európai kutatás integrálása és megerősítése

-

Az Európai Kutatási Térség szerkezetének kialakítása

-

Az Európai Kutatási Térség alapjainak erősítése Az Európai Unió 6. Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának első

nagy fejezete, mely az Európai Unió összköltségvetésének kereken négyötödével gazdálkodik, szakmailag az alábbi hét kiemelt terület, a „hét vezérfonál” köré 32

csoportosítja az elsőbbséget élvező témacsoportokat. Ezek azok a szakterületek, ahol az EU középtávon át akarja venni a vezető szerepet a kutatás-fejlesztés területén a világpiacon, hogy ezáltal a világ első és legkiemelkedőbb gazdasági térségévé váljon. Emellett azonban különleges intézkedések gondoskodnak az EU tudomány- és technológiapolitikájának fejlődéséről, a kis- és középvállalkozások támogatásáról, valamint a nemzetközi együttműködésről. A hét kiemelt tematikus szakterületen túlmenően a Keretprogram jelentős erőforrásokat fordít a menet közben felmerülő igényekre, a kiemelt szakterületeken kívüli kutatásokra, valamint a harmadik országokkal történő nemzetközi kapcsolatok létesítésére. Az egyes pályázati felhívások alapjaként minden egyes tematikus prioritás rendelkezik egy munkaprogrammal. A pályázatok nem egyéni jellegűek, hanem konzorciumban való részvétellel lehet benyújtani. A preferált pályázati formát minden egyes kiírásban feltüntetik. Az EU 6. K+F pályázatok társfinanszírozásban történnek, ami annyit jelent, hogy a hazai pályázóknak állniuk kell a projekt költségvetésének 20-50 százalékát a kiírás függvényében. Hazánkban a nemzetközi konzorcium kiépítésére az Oktatási Minisztérium biztosít finanszírozási forrást pályázati úton. A második nagy fejezet, mely az összköltségvetés egy hetedét kapta, bizonyos strukturális kihívásokkal foglalkozik. Ezek közül a legfontosabb területek az innováció és technológia-transzfer, a kutatók képzése és mobilitása, a kutatási infrastruktúrák helyzete, vagy a tudomány és társadalom kérdésköre. A harmadik terület alapvetően az Európai Kutatási Térség megerősítésével, ezen belül a kutatás-fejlesztési tevékenységre helyezi a hangsúlyt. Az Európai Kutatási Térség létrehozásának fontos eszköze a 2002-2006 közötti időszakra vonatkozó „Hatodik Nukleáris Kutatási és Képzési (Euratom) Keretprogram”, mely 1,352 milliárd euró (eredetileg 1,23 milliárd eurós) költségvetéssel gazdálkodik. Az Euratom az Európai Atomenergia Közösségnek (1957) a programja, melyet az Európai Tanács 2002. június 3-án fogadott el. Az atomenergiához, a nukleáris biztonságtechnikához kapcsolódó kutatási és képzési feladatokra az Európai Unió 6. Euratom Keretprogramja biztosít fedezetet, mely két specifikus kutatási és fejlesztési programból tevődik össze: -

Euratom kutatási és képzési specifikus program (2002-2006)

-

A Közös Kutató Központ által végrehajtandó közvetlen nukleáris kutatásfejlesztési tevékenység specifikus programja (2002-2006)

33

Az egyes részterületeken részletes munkaprogramokat állítanak össze, melyeket évente újítanak meg. A munkaprogramok fontos részét képviselik a konkrét pályázati felhívások időzítése, pályázatok benyújtási határideje és a pályamű szakmai tartalma. A pályázati felhívás egy konkrét határidővel megállapított, a munkaprogramban rögzített témájú és költségvetésű

kiírás,

melyre

projekt-javaslatokat

lehet

benyújtani.

Ezekben

a

pályázatokban jogi személyek (pl. felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, vállalatok, önkormányzatok) vehetnek részt. Bizonyos szakterületeken közbeszerzési eljárás keretében tanulmányokat, vagy a kutatás-fejlesztést támogató szolgáltatásokra vonatkozóan is közzétesznek felhívásokat. HEILINGBRUNNER (2005)

Ezen kiemelt kutatási területeken belül a pályázók számára következő a lehetőségek kínálkoznak: -

Az Európai Kutatási Térség integrálása és megerősítése

-

Az Európai Kutatási Térség struktúrájának kialakítása

-

Az Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítése 3.4.2.1. Az Európai Kutatási Térség integrálása és megerősítése Az EU 6. Keretprogram költségvetésében a hét tematikus prioritás játszik a

legjelentősebb szerepet, s erre 17,5 milliárd eurónyi összeget szánnak. A kutatási tevékenységek jelentős részét új eszközök igénybevétele által kívánják végrehajtani, melyek nagyban segítik az olyan célkitűzések megvalósítását, mint a kritikus tömeg elérése, projektmenedzsment egyszerűvé és hatékonyabbá tétele, az európai hozzáadott érték növelése és az európai kutatás széttagoltságának megszüntetése. Az új eszközökön kívül a hagyományos eszközöknek ugyancsak jelentős szerepük van a kiemelt tematikus területeken folyó kutatási projektek végrehajtásában. Az akció keretében csupán olyan kutatásokra nyújt támogatást az EU, melyek az uniós etikai elveknek, valamint az állatok védelmére vonatkozó szabályoknak megfelelnek. Az „európai kutatási térség integrálása és megerősítése” című aktivitási terület három nagy csoportot foglal magába: -

A hét „vezérfonal”

-

Specifikus kutatási aktivitások

-

Közös Kutatóközpont A hét „vezérfonal” Az EU 6. Keretprogram „Európai kutatási térség integrálása és megerősítése” cím

alatt folyó célkitűzése a következő hét tematikus prioritást foglalja magába: 34

-

Genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában

-

Az információs társadalom technológiái

-

Nanotechnológia- és nanotudományok

-

Repüléstechnika és űrkutatás

-

Élelmiszerminőség- és biztonság

-

Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák

-

Állampolgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban Specifikus kutatási aktivitások A hét kiemelt szakterületen túlmenően a Keretprogram jelentős erőforrásokat fordít az

időközben felmerülő alábbi igényekre, valamint a kiemelt szakterületeken kívüli kutatásokra: -

A tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése: Új problémák és lehetőségek a tudományban és a technológiában (NEST16)

-

Kis- és középvállalkozások részvételének támogatása - horizontális akciók

-

A nemzetközi együttműködést támogató specifikus tevékenységek Közös Kutatóközpont (JRC17) A Közös Kutatóközpont 1957-ben jött létre, mikor is az Euratom és az Európai

Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló alapító szerződést Rómában aláírták. A JRC Főigazgatósága fennhatósága alá hét kutatóintézet tartozik, ők felelnek a következő tevékenységek kivitelezéséért: -

EU közösségi politika támogatása

-

konkrét tudományos kutatások

-

EU bővítés támogatása

-

EU joganyag nemzeti átvételének elősegítése

-

pályázati tevékenység

-

képzési lehetőségek A Közös Kutatóközpont fő szakterületei:

-

élelmiszer, vegyi termékek, egészségvédelem

-

környezetvédelem, fenntarthatóság

-

nukleáris tevékenységek

-

horizontális területek: referenciaanyagok, közbiztonság, csalás elleni védelem

16

New and Emerging Science and Technology; magyarul: Új problémák és lehetőségek a tudományban és a technológiában 17 Joint Research Center; magyarul: Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja

35

3.4.2.2. Az Európai Kutatási Térség struktúrájának kialakítása Ez a specifikus program arra törekszik, hogy az európai kutatás területén fennálló negatív jelenségeket kiküszöbölje, és előzetes becslések szerint egyre jelentősebb hatást gyakorol az Európai Unió azon képességeire, hogy a polgárok igényeit, elvárásait minél jobban kielégítse. Ennek megfelelően a program a következő célokat tűzte ki maga elé: -

A kutatás és innováció kérdéskörével kapcsolatos tevékenységek

-

A kutatási infrastruktúra fejlesztése

-

Tudomány és társadalom

-

Humán kutatói erőforrások és a kutatói mobilitás elősegítése

-

Kutatás közelítése a társadalomhoz

-

Tudományos és technológiai előrehaladás felelősségteljes hasznosítása összhangban az alapvető etikai értékekkel

-

Tudomány és társadalom közti párbeszéd előmozdítása Természetüknél fogva az ebben a programban megcélzott tevékenységek a kutatás és

technológia valamennyi területére jótékony, fejlesztő befolyással bírnak. 3.4.2.3. Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítése Ezen aktivitási terület első fázisában az EU akciók célja az Európai Kutatási Térség megvalósításához való aktív hozzájárulás, mely által ösztönzi és elősegíti a nemzeti és regionális szintű program-koordinációt, valamint az európai szervezetek közötti együttműködést. Ezen tevékenységek bármely tudományos és technológiai területen megvalósíthatóak, ugyanakkor igénybevételük által az Európai Unió támogatja a közösségi tudásbázis fejlesztését, mely a következetés politika számára nélkülözhetetlen. Mindezzel összhangban az EU több ország összehangolt együttműködésének megteremtésére, tevékenységeik összehangolására törekszik. A célok megvalósításához az Európai Unió két fő akciótípust irányzott elő: -

az európai együttműködési kereteken belül vállalt tevékenységek támogatása

-

a könnyen elérhető, felhasználóbarát és rendszeresen frissített információs rendszer fejlesztése, melyen keresztül a kutatói társadalom, projektkoordinátorok és döntéshozók számára releváns információk szolgáltatására törekszik a nemzeti és regionális kutatási programokról és eszközökről.

36

3.4.3. Régi és új eszközök az EU 6. Keretprogramban Az EU 6. Keretprogramban újdonságot jelent a korábbiakban megszokottakhoz képest, hogy további eszközökkel gazdagodott; ezek elsősorban a hálózatépítésre, és új ismeretek gyűjtésére irányulnak. Új eszközök Az előző keretprogramok kooperatív kutatási projektjeinek megvalósítása során két gyenge pontra derült fény: -

a projektek befejeztével legtöbb esetben a kutatási partnerek konzorciuma felbomlott

-

a projektek összességében nem érték el sem gazdasági, sem tudományos, sem ipari szempontból a kritikus tömeget Az említett problémák megszüntetésére és az Európai Kutatási Térség hatékony és

gyorsabb létrehozása érdekében a jelenlegi keretprogramban a következő új eszközök megvalósítását tűzték ki célul: -

Integrált projektek (IP) Az integrált projektek akár több tízmillió eurós költségvetéssel gazdálkodó, a

tudományos intézmények és az ipar együttműködésére épülő, eredményorientált projektek, melyek a hét tematikus prioritás olyan kiemelt szakterületein szervezhetők, melyek alapvető társadalmi-gazdasági célok megvalósítását célozzák meg, ugyanakkor Európa gazdasági versenyképességének növelésére törekszenek. Így az általános törekvés az ismeretek kritikus tömegének összegyűjtését és az innovációs lánc valamennyi fejezetének (kutatás,

fejlesztés,

demonstráció,

képzés,

technológia-transzfer

és

értékesítés)

integrálására irányul. Az integrált projekt koordinálására nagyfokú autonómia jellemző. Ilyen jellegű pályaművekbe a megvalósítás folyamata során új partnerek is bekapcsolódhatnak, ugyanakkor részcélok elérésére is lehet pályázati felhívást hirdetni. Integrált projektek esetén alapvető kritérium legalább három, különböző EU tagállamból vagy társult országból származó partner részvétele. A projekt időtartama 3 és 5 év között változik. -

Kiválósági hálózatok (NoE) A kiválósági hálózatok alapvetően a hét tematikus prioritás területein szervezhetőek. Ez

az eszköz arra fekteti a fő hangsúlyt, hogy az európai kutatási összkép töredezett jellegén javítson, valamint a hálózatban részt vevő partnerek kutatási tevékenységeit integrálja, melynek révén „virtuális” kiválósági központok jönnek létre. Ez a projekttípus sajátosságot mutat a többi eszközhöz képest abban a tekintetben, hogy a célkitűzése nem konkrét termékek, eljárások és szolgáltatások fejlesztése, hanem az, hogy a partnerek tudományos37

technológiai ismereteiket és tapasztalataikat egymás közt megosszák, és tevékenységüket hosszú távon összehangolják. A kiválósági hálózat folyamatában a partnerek közös intézkedéscsomagot fogadnak el és hajtanak végre, melynek részét képviseli a kutatócsere és a képzés is. Időtartamuk 5 évre, vagy hosszabb távra szólhat. E két új eszköz célkitűzését tekintve hasonlóságot mutat egymással, miszerint a finanszírozás nem több projekt támogatására, hanem elsősorban a kutatási tevékenységek koherens programjaira vonatkozik. Ily módon a lehető legteljesebb autonómia és rugalmasság biztosítható az európai konzorciumok számára. Ugyanakkor, míg egy Integrált Projekt alapcélja a kutatási tevékenység megvalósítása konkrét eredménnyel, addig a Kiválósági Hálózatban a tudás generálása csak másodlagos szempont. A Kiválósági Hálózatban az alapcél a már meglévő kutatási tevékenység összehangolása. -

Az EU részvétele a tagállamok nemzeti kutatási programjaiban Ez egy olyan új eszköz, mely arra irányul, hogy az Európai Unió a nemzeti és

regionális programok koordinálásában és támogatásában részt vegyen. Ezen belül is konkrétan

olyan

feladatok

tartoznak

az

Európai

Unió

hatáskörébe,

mint

a

munkaprogramok egyeztetése, a pénzek utalásának koordinálása és a közös pályázati kiírások rendszeres közzététele. Hagyományos eszközök -

Specifikus célzott kutatási projektek Ezek az akciók a hagyományos, költségmegosztásos elszámolási modellen alapulnak,

melyek indításának alapkövetelménye minimum három, az Európai Unió tagállamaiból vagy a társult országokból származó partner részvétele. Céljuk az európai versenyképesség fokozása. Téma tekintetében illeszkedniük kell a 6. Keretprogram 7. tematikus prioritásához és a projekt célkitűzéseit nagyon pontosan kell megfogalmazni. Formájukat illetően a specifikus célzott projekteket a következő három alcsoportra oszthatjuk: o kutatás-fejlesztési projektek o demonstrációs projektek o kutatás-fejlesztési és demonstrációs projektek ötvözete -

Koordinációs intézkedések és célzott támogatások A koordinációs akciók motiválják a kutatói és innovációs szervezetek szorosabb

integrációját azáltal, hogy ösztönzik a kutatás és innováció területeire vonatkozó közös európai kezdeményezéseket.

38

A célzott támogatási intézkedések kiegészítik a 6. Keretprogram feladatainak megvalósítását, melyek a jövőbeni közösségi kutatási és technológiafejlesztési politikára, továbbá a monitorozási és felmérési tevékenységekre összpontosítanak. Ugyanakkor a program keretében egyének, képzési és továbbképzési hálózatok, valamint kutatócsoportok tevékenysége támogatható. További fontos feladatnak számít olyan célzott támogatási intézkedések szervezése, mely a kis- és középvállalkozások, kis kutatócsoportok és kutatóközpontok motiválását és bevonását szolgálja. A két intézkedéstípus számos hasonló eszközt alkalmaz, mint például konferenciák, tudományos ülések, tanulmányutak és kutató csereprogramok szervezése, díjak odaítélése, vagy szakmai vetélkedők megrendezése. -

Kis- és középvállalkozások számára szánt specifikus akciók Az Európai Bizottság továbbra is nagy hangsúlyt fektet a KKV-k18 bevonására. a 6.

Keretprogramba. Már az előző keretprogramban is léteztek a tipikusan kis- és középvállalkozásoknak szánt kooperatív kutatási projektek (CRAFT19), melyek keretében a továbbiakban is lehetőségük van pályázatokat benyújtani bármely szakterületen. Ez a támogatási akció olyan azonos elvárással fellépő minimum három kis- és középvállalkozás számára nyújt támogatást a kutatás fejlesztés területén, amelyek elképzeléseiket legalább két külső kutatóhely bevonásán keresztül próbálják megvalósítani. Ezen projektek futamideje egy és két év között terjed, melyeknek koordinátori szerepkörét kis-és középvállalkozás, vagy kutatóhely töltheti be. Új formának számít a kollektív kutatási projekt, ahol a kutatóhelyek a kis- és középvállalkozások tudásbázisának szélesítése és versenyképességük növelése érdekében kutatási és fejlesztési tevékenységet látnak el szakmai szövetségek vagy ipari csoportosulások megbízásából. A projekt időtartama két és három év között ingadozik, mely a tudomány és technológia bármely témakörérét célba veheti. A pályázat alapfeltételeként legalább két nemzeti vagy európai szintű ipari szövetség, egy központi kis- és középvállalkozási szervezet és két kutatóhely részvételét tűzték ki, ahol a projekt koordinátora az egyik szövetség, vagy kutatóhely kell, hogy legyen. A szellemi tulajdonjogra a szakmai csoportosulások tesznek szert, akik az eredmények kis- és középvállalkozók körében való terjesztéséért felelnek. -

18 19

Kutatók képzése és mobilitása

Kis- és középvállalkozások Co-operative research project, magyarul: kooperatív kutatási projekt

39

Ezen a téren az intézkedések alapvető célja az, hogy Európa megfelelő számú dinamikus és világszínvonalú tudással rendelkező humán erőforrásra tegyen szert, mely az európai haladást szolgálja Európán belül és kívül egyaránt. Az akció keretében fontos feladatnak számít a hátrányos helyzetű régiókban folyó kutatási tevékenység ösztönzése, a kutatási ágak és az ipar-akadémia közti együttműködés fokozása valamint harmadik országbeli kutatók Európába történő meghívása. Ezeken túl az európai kutatók képzésének ösztönzése más kontinensen, az Európán kívül tevékenykedő kutatók visszatérésének segítése, illetve a nők mobilitási akciókban való részvételi lehetőségének megteremtése tekinthető még fontos feladatnak. -

Kutatási infrastruktúrák támogatása Ez az eszköz az Európában maximálisan kihasznált elsőrangú kutatási-infrastruktúra

hálózat megvalósítására irányul, melyek a tagországok és a társult tagországok szakemberei számára egyaránt hozzáférhetőek. A pályázati lehetőség nyitott bármely tudományos és technikai szakterületen tevékenykedő kutató számára, ugyanakkor infrastrukturális

beruházásokhoz

kapcsolódó

megvalósíthatósági

tanulmányok

is

részesedhetnek támogatásban. Ezen kívül a más európai szervezet által már támogatott beruházási projektekben is részesedhetnek társfinanszírozásban a kutatók, továbbá a program lehetőséget teremtett a már létező berendezések modernizálására és kibővítésére, valamint az Európában korábban nem létező eszközök kifejlesztésére. GERZSÓ GÉZA, Dr. (2005)

3.4.4. Az EU 6. Keretprogramhoz kapcsolódó tanácsadói hálózat A Keretprogramhoz kacsolódó szervezetrendszer a Program Bizottságot és a nemzeti kapcsolattartók hálózatát foglalja magába. A munkaprogram tartalmát a Program Bizottság határozza meg. Az 5. Keretprogram keretén belül létrehozott Nemzeti Kapcsolattartók rendszere a 6. Keretprogramban továbbra is fennáll, mely természetesen az új Keretprogram által támasztott követelményekhez, valamint annak struktúrájához igazodik. A nemzeti kapcsolattartók hatásköre ugyanazon tevékenységi területekre (információ- és tanácsadó szolgáltatás a pályázatírásban és a projektmenedzsment területein) terjed ki, mint az előző keretprogram időszakában. Ugyanakkor az Európai Bizottság a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb hangsúlyt fektet ennek a hálózatnak a sikeres működtetésére a keretprogram végrehajtása során. A nemzeti kapcsolattartók közötti együttműködés szerepe jelentősebbé válik nemcsak az adott országon belüli nemzeti kapcsolattartókra

40

vonatkozóan, hanem a különböző nemzetállamok nemzeti kapcsolattartó rendszerei közötti hálózati tevékenységet tekintve is. A nemzeti kapcsolattartók rendszerének fenntartásáért az adott országok kormányai felelnek, akik a rendszert finanszírozzák, monitorozzák és kijelölik a nemzeti kapcsolattartók személyét az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága által javallott feltételrendszer alapján. Az Európai Bizottság a nemzeti kapcsolattartók rendszerével kapcsolatos ajánlásában 14 területet határozott meg a 6. Keretprogram szerkezetének alapján. Hazai kapcsolattartó irodák A 6. Keretprogrammal kapcsolatos információk, pályázati kiírások terjesztése és a pályázatírásban való segítésnyújtás érdekében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal magyarországi kapcsolattartó irodák működését támogatja. Ezen irodáknak eltérő a tematikai területi lefedettségük; csakúgy, mint az 5. Keretprogramban. Ugyancsak az előző keretprogramhoz hasonlóan a székhelyeikkel együtt következő pontokban felsorolt kapcsolattartó irodák hatáskörébe tartozik az EU Keretprogramok legfrissebb híreinek, pályázati felhívásainak terjesztése, partnerkeresési tevékenység, tanácsadás a pályázatok elkészítésében és a projektek menedzsmentjében: -

Genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában: Európai Unió Információs Iroda, Budapest; Tudományos és Technológiai Alapítvány, Budapest

-

Információs Társadalom Technológiái: K+F Pályázati Iroda, Budapest; MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Budapest

-

Nanotechnológia és nanotudományok: K+F Pályázati Iroda, Budapest

-

Repüléstechnika és űrkutatás: K+F Pályázati Iroda, Budapest

-

Élelmiszerminőség és biztonság: K+F Pályázati Iroda, Budapest; Tudományos és Technológiai Alapítvány, Budapest

-

Fenntartható

fejlődés,

globális

változás

és

ökoszisztémák:

Tudományos

és

Technológiai Alapítvány, Budapest -

Állampolgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban: K+F Pályázati Iroda, Budapest

-

Kis- és középvállalkozások részvételének támogatása: Európai Unió Információs Iroda, Budapest;

Tudományos

és

Technológiai

Alapítvány,

Budapest;

Pécsi

Tudományegyetem, Pécs -

A nemzetközi együttműködést támogató specifikus tevékenységek: Tudományos és Technológiai Alapítvány, Budapest; Pécsi Tudományegyetem, Pécs 41

-

Kutatás és innováció ösztönzése: Pécsi Tudományegyetem, Pécs

-

A kutatási infrastruktúra fejlesztése: Pécsi Tudományegyetem, Pécs

-

Tudomány és Társadalom: Tudományos és Technológiai Alapítvány, Budapest

-

Humán kutatói mobilitás: K+F Pályázati Iroda, Budapest; Tudományos és Technológiai Alapítvány, Budapest; Pécsi Tudományegyetem, Pécs A regionális kapcsolattartó szervezetek és azok központjaik ugyanazok, mint az EU 5.

Keretprogram időszakában.

4. Humán kutatói erőforrások és a tudósok mobilitása A kutatók képzése és mobilitása már korábbi időszakra tekint vissza, melyek a korábbi keretprogramok során is sikeresnek számítottak, ugyanis Európa kutatási színvonalát nemzetközi szinten az határozza meg, hogy vannak –e a kontinensen olyan szakképzett, tehetséges kutatók, akik a tudás létrehozására, átalakítására, alkalmazására és továbbmélyítésére alkalmasnak bizonyulnak. Eredetileg doktoranduszok és doktori címmel rendelkező európai szakemberek számára hozták létre a programot. A 6. Keretprogram során azonban fontos előrelépésnek számít, hogy harmadik országokból származó neves szakemberek is jelentkezhetnek a programra, akiknek

így

lehetőségük

adódik

az

európai

kutatás

folytatására.

A mobilitás legfontosabb öt legfontosabb szempontjai a következők: -

hallgatói mobilitás: a hallgatók jelentik a fogadóintézmények képzett munkaerőinek tartalékait.

-

tagországok közti mobilitás: felfedi, hogy létezik -e az országok között tartós mobilitási áramlás

-

Közösségen kívüli mobilitás: legfőbb kedvezményezettje az USA, Japán, Kanada és Ausztrália szerepe viszont jelentéktelen

-

Közösségen belüli mobilitás: hagyományosan a kutatók számára a legfőbb európai mobilitási célpontok Nagy-Britannia, Németország és Franciaország, valamint a többi EU tagország, mely tendencia továbbra is változatlannak tűnik

-

Tudományos területekből a nem-tudományos területekre történő mobilitás: leginkább a tudományos továbbképzésben, egyetemi vagy doktori tanulmányokat folytató kutatókra jellemző Mint látható, a mobilitási programok alapvető pozitív vonása az, hogy az európai

kutatás jellegét erősíti. Ezen kívül azonban komoly hátránya az „agyelszívás” (brain drain) veszélyében rejlik. Egyik országra vonatkozó agyelszívásból az következik, hogy ebből 42

egy másik ország hasznot húz. Az agyelszívás ellensúlyozása érdekében a program a más kontinensen tevékenykedő európai kutatókat ösztönzi az Európába való visszatérésre. A program további újdonsága abban rejlik a fentiekben említetteken kívül, hogy pénzügyi forrást biztosít azon intézmények számára, melyek külföldi kutatókat szándékoznak fogadni. A kutatók nemzetközi együttműködésben való részvétele, a partnerek közt folyó hatékony munka és képzésük támogatása nélkülözhetetlen feltétele az Európai Bizottság legfőbb céljának megvalósításához: az Európai Kutatási Térség létrehozására vonatkozó stratégiájának. A tudósok mobilitása a kutatói karrier létfontosságú eszköze, mely a szakemberek képzésének minőségét javítja azáltal, hogy számukra az egyes tudományterületeken a lehető legjobb lehetőségekhez való hozzáférést és a rendelkezésre álló erőforrások minél alaposabb kihasználtságát biztosítja. Így a harmadik országok Európában tevékenykedni szándékozó kutatói számára lehetővé vált, hogy Marie Curie akciókra pályázzanak. Összességében a mobilitási lehetőségek további ösztönzése az egyes országok közti szorosabb együttműködést, ezen belül az egyes kutatási tudományterületek és az iparakadémia közös tevékenységét szorgalmazza, mely által az európai kutatás vonzereje és versenyképessége javulhat. Ezen okokból kiindulva az Európai Bizottság a Marie Curie akciókban való részvételi lehetőségek jelentőségét hangsúlyozza, melyben biztosítja, hogy a kutatók karrierjük bármely fázisában találjanak saját maguk számára alkalmas, tapasztalatukhoz illeszkedő lehetőséget. Így már kis tapasztalat birtokában lévő szakembereknek is módjukban áll részt venni az általuk kiválasztott intézmény tudományos és kiegészítő képzésében. Mindezeken felül a program fontosnak tartja a kevésbé fejlett országokban a kutatási tevékenység előremozdítását, az európai kutatók Európában és harmadik országban történő képzésének támogatását, a kutatók egymás közti szakmai tapasztalatainak megosztását, valamint a nők részvételének ösztönzését. A programban különböző akciótípusok szerepelnek, melyek az Európai Unió tagállamai és a társult országok mobilitásában részt venni szándékozó kutató szakemberek számára készültek. A programon belül található egyéni akciók a kutatókat nemzetközi kapcsolatok

kialakítására

és

szakmai

függetlenségük

megvalósítására

ösztönzik.

Ugyanakkor ezen kívül külön akciótípusokat hoztak létre a kiválóság és a csoportépítés támogatásának céljából. A programok összeállítása során az Európai Bizottságnak szem előtt kell tartania a kutatók alapvető körülményeinek javítását és mobilitásukat gátló tényezők kiküszöbölését.

43

4.1. A mobilitási programokban való részvétel feltételei A mobilitási programokat a „bottom-up” (alulról felfelé építkezés) megközelítés jellemzi, melynek értelmében a mobilitási programhoz kötődő bármely tudományterület, kutatási terület részesülhet támogatásban amennyiben azok az Európai Unió közösségi célrendszerével összeegyeztethetőek és a kutató szakmai fejlődéséhez jelentősen hozzájárulnak. Az 5. Keretprogrammal ellentétben a 6. Keretprogramon belül kizárólag a Humán erőforrások és mobilitás szakterület kínál pályázati lehetőségeket a kutatók mobilitási akciókban való részvételére, tehát a hét tematikus prioritáson belül ilyen jellegű pályázatok benyújtására nincs mód. A mobilitás legfőbb alapszabálya az, hogy néhány akciótípust kivéve a mobilitási akciókban részt vevő kutató más ország állampolgára kell, hogy legyen, mint ahol a fogadóintézmény van. Magyarország számára nagy előnyt jelentett, hogy az új, 6. Keretprogram kezdetekor az 5. Keretprogramban fennálló korlátozások megszűntek, s ennek értelmében a társult tagjelölt országok kutatóira és szervezeteire az EU tagországok kutatóival és intézményeivel azonos jogok érvényesek a pályázás során. 4.1.1. Kutatói állás vállalásának feltételei az Európai Unió tagországaiban Magyarország EU csatlakozása után a magyar kutatók szabadon vállalhatnak munkát az

Unió

bármely

országában,

következésképpen

a

munkavállalási

engedély

megszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek. Az uniós alapszabályozás tiltja a munkavállalók közti diszkriminációt, tehát a magyar kutató sem kaphat kevesebb fizetést, munkavégzésének feltételei nem lehetnek rosszabbak, mint az adott országban élő, ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott állampolgárnak. Továbbá, az uniós szabályok biztosítják a más uniós tagállamban dolgozó munkavállaló számára is a szociális ellátást. Az Unióban a diplomák kölcsönös elismerésének köszönhetően a nem hazai EU tagállamokban megszerzett képesítés sem akadályozhatja az adott országban történő munkavállalást. A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodás értelmében az egyes uniós tagállamok a szabad munkavállalást legfeljebb hét évre korlátozhatják. Ez annyit jelent, hogy az uniós tagsággal is előírhatják a munkavállalási engedély megszerzését, de ezen átmeneti időszak folyamán is könnyíteni kell a magyar állampolgárok munkavállalási lehetőségein.

44

4.2. A mobilitási program résztvevői A programban részt vehetnek az EU tagállamok, társult tagjelölt országok, társult országok és esetlegesen a harmadik országok kutatásban érdekelt aktív jogi személyei, mint az egyetemek, hazai és nemzetközi kutatóintézetek és vállalkozások, mely szervezetekkel az Európai Bizottság szerződést köt arra, hogy a szóban forgó szervezet a projektjavaslatban feltüntetett célkitűzéseit; az esetek többségében más ország kutatóinak saját intézményükbe történő fogadását teljesíti. A program pályázataiban való részvételt tekintve az Európai Unió tagországai és társult tagországai számára azonos kritériumrendszer adott, ugyanakkor a harmadik országok intézményeinek bekapcsolódási lehetősége csupán bizonyos programra korlátozódik, ezen felül pénzügyi támogatásban is csak indokolt esetben részesülhetnek. A mobilitási akciókban a kutatók a kedvezményezett szerepkört veszik fel, melynek értelmében a 6. Keretprogramon belüli Marie Curie akciókban való részvételi lehetőségüket szakmai tapasztalatuk határozza meg, nem pedig az életkoruk. Az új keretprogramban ugyanis figyelemreméltó újdonságot jelentett az, hogy az akciók pályázataiban való részvételi feltételre vonatkozó korábbi korhatár (35 év) megszűnt, ehelyett a szakmában eltöltött időt, a kutatási tevékenységre szánt évek számát veszik figyelembe. A szakmai tapasztalatot a kutató diplomájának megszerzésének évétől számítják, azaz attól az időszaktól kezdve, amikor is lehetővé válik számára a PhD tanulmányok megkezdése. A kutatók a szakmai tapasztalattól függően a következő két alkategóriába sorolhatóak be: -

kezdő kutatók, akiknek kutatásban megszerzett szakmai tapasztalatuk négy éves időtartam alatt van. A négy év szakmai tapasztalat részének tekinthető a posztgraduális képzés keretében megvalósuló kutatói képzés és a doktori tanulmányok időszaka is. Ugyanakkor a négy év kikötése alól kivételt képeznek a doktori címmel rendelkező kutatók még akkor is, ha „rangjukat” három év alatt szerezték meg.

-

tapasztalt kutatók, akiknek kutatásban megszerzett tapasztalatuk (legalább négy éves gyakorlat) megfelelő, valamint a PhD fokozattal rendelkező szakemberek is ide tartoznak. Vannak olyan akciók is, ahol külön kell kezelni a tíz évet meghaladó szakmai tapasztalattal rendelkező kutatókat. Ilyenek például a Kutatóképzési hálózatok. Amennyiben a kutatásban részt vevő szakember magánügyi okoknál fogva bizonyos

időszakra szünetelteti a tevékenységet, vagy átmenetileg mással foglalkozik, a kutatásból kihagyott ideiglenes időszakot a kutatási tapasztalatban eltöltött idő kiszámításánál levonják. 45

4.3. Marie Curie akciótípusok, pénzügyi jellemzőik A Marie Curie akciótípusok összesen négy nagy csoportot alkotnak, mely lehetőségek keretében a kutatók egyéni és intézményi ösztöndíjak elnyerésére tehetnek szert. Az egyéni ösztöndíjra való pályázás menete egylépcsős folyamat, melynek során a fogadóintézmény a kutatóval együtt adja be témajavaslatát az Európai Bizottsághoz. Az intézményi ösztöndíjak pályázási menete már összetettebb, ahol első lépéseként intézmények pályáznak fogadóintézményi posztra az Európai Bizottsághoz, s amennyiben a Bizottság a témajavaslatot pozitívan bírálta el, azt követően történik az adott kutató pályázása

a

fogadóintézményhez.

Továbbá

létezik

az

egyéni

és

intézményi

akciótípusoknak egy sajátos keveréke, melyeket kiválósági támogatásoknak neveztek el, míg a negyedik nagy csoportot a visszatérési, reintegrációs támogatások alkotják. A kutatói mobilitás szerepe az EU 6. Keretprogramban kimagaslik. Ezt mutatja az is, hogy a program költségvetése (1.580 millió euró) közel kétszer annyi, mint az előző, 5. Keretprogram költségvetése. Ez leginkább annak tulajdonítható, hogy számos új mobilitási stratégiához illeszkedő akciótípust vezettek be. Az esetek nagy részében a kutató és a fogadóintézmény között az uniós támogatás összege megoszlik. Az EU 6. Keretprogramnál a fő cél az, hogy a kutató a korábbihoz képest magasabb arányban részesedjen a közösségi hozzájárulásból. A Marie Curie akciók keretében olyan költségek számolhatóak el, melyeknél az alábbi feltételek teljesülnek: -

projekt sikeres kivitelezéséhez szükségesek, ugyanakkor a takarékosság szempontjait is szem előtt tartják,

-

kutatóintézetek szokásos elszámolási elveivel összhangban kerültek kimutatásra,

-

projekt futamideje alatt merültek fel, eltekintve attól az esettől, ha a szerződés másképp rendelkezik,

-

az adott intézmény számviteli szabályozásával összhangban vannak nyilvántartva,

-

nem tartalmaznak közvetett adókat, vámokat, kamatot, illetve más projekt kapcsán felmerült kiadásokat és nem használják profit szerzésének alapjaként. Az elszámolható költségek két nagy kategóriára oszthatóak:

-

kutatók tevékenységéhez kapcsolódó elszámolható költségek

-

fogadóintézmények tevékenységéhez kapcsolódó elszámolható költségek Ezeken belül a következő költségnemeket különböztethetjük meg:

-

kutatók tevékenységével összefüggő elszámolható költségek: 46

o havi juttatás: a fogadóintézmény dönti el, hogy a fogadott kutató munkáját meghatározott összegű ösztöndíjjal javadalmazza, vagy a kutatót szerződéssel alkalmazza. A havi összeg mértéke a kutató szakmai tapasztalatától függ: •

•

•

kezdő kutató: ⇒

szerződéssel alkalmazott kutató: 30.550 euró/év

⇒

ösztöndíjas kutató: 15.275 euró/év

4-10 év közötti szakmai tapasztalattal rendelkező tapasztalt kutató ⇒

szerződéssel alkalmazott kutató: 47.000 euró/év

⇒

ösztöndíjas kutató: 23.500 euró/év

több mint 10 év szakmai tapasztalattal rendelkező kutató: ⇒

szerződéssel alkalmazott kutató: 70.500 euró/év

⇒

ösztöndíjas kutató: 35.250 euró/év

o utazási hozzájárulás: a kutató hazájának és fogadóintézményének országa közötti távolság alapján megállapított pénzösszeg o

mobilitási hozzájárulás: a kutató mobilitási tevékenységeihez kapcsolódó kiadásokat fedezi, mely hozzájárulás mértékét a kutató családi állapotának figyelembevételével határoznak meg. Ez szerint az egyedülállókat 500 euró, míg a családos kutatókat 800 euró illeti meg.

o karrierépítési hozzájárulás: kizárólag azok a kutatók részesednek ebben, akiket legalább egy évre választottak ki. Mértéke: 2.000 euró o kutatók fogadásával kapcsolatos költségek: a fogadóintézmény bizonyos akciók keretében támogatja az alkalmas kutatók részvételét a kutatási / képzési / tudástranszfer programokon. -

fogadóintézmények tevékenységével kapcsolatos elszámolható költségek: o hozzájárulás a kutatásnak, képzésnek, a hálózat működtetésének és tudástranszfernek kiadásaihoz o menedzsmentköltségek: projekt koordinálására vonatkozó költségek, melyre a közösségi hozzájárulásnak legfeljebb 3 százaléka adható. Kivéve a képzési hálózatok és az eseménysorozatok esetében, ahol ez maximum 7 százalékot tehet ki. o rezsiköltségek: a közvetlen költségek 10 százaléka lehet, melybe nem számítanak bele az alvállalkozói költségek. Csupán a Marie Curie támogatás kiváló kutatócsoportoknak akció esetén lehet 20 százalékot elszámolni rezsiköltségként

47

o egyéb költségek: amennyiben a projekt sikeres megvalósításához fontosnak mutatkozik, bizonyos akciók esetében a Bizottság előzetes beleegyezésével a költségek egy részét a projekthez szükséges eszközök beszerzésére lehet fordítani. Ebbe a kategóriába sorolhatóak a Marie Curie díjak és a Reintegrációt támogató mechanizmusok elszámolható költségei is. Az akciótípusonként elszámolható költségek részleteit a következő fejezetekben ismertetem. 4.3.1. Egyéni kutatók számára ajánlott akciók Ezek az eszközök az egyes kutatók képzését támogatják, melynek során a kutatók sajátos szakmai és egyéb igényeire, elvárásaira összpontosítanak. Az akció mindenekelőtt arra irányul, hogy a kutatásban tevékenykedő szakember egyéni ismereteit tovább bővítse és mélyítse el, hogy ezáltal a kutatók a szakmai érettség és önállóság megfelelő szintjére eljussanak. További fontos cél az európai és az Európán kívüli kutatók együttműködésének erősítése. Ezekben az akciókban alapvetően tapasztalt kutatók részvételét várják, azaz a doktori címmel rendelkező szakembereket, vagy olyan kutatókat, akik legalább négy év tapasztalatot tudhatnak magukénak. Ezen akciótípus keretében három lehetőség különíthető el: -

Marie Curie Európán belüli ösztöndíjak

-

Marie Curie kimenő nemzetközi ösztöndíjak

-

Marie Curie bejövő nemzetközi ösztöndíjak 4.3.1.1. Marie Curie Európán belüli ösztöndíjak (EIF20) A cél olyan kiemelkedően tehetséges tapasztalt kutatók képzése kutatási projekt

keretében, akik EU tagállam, vagy társult ország állampolgárai. Az ilyen jellegű projektek csupán egytől két évig terjedő futamidőt tesznek ki. A projektjavaslat készítésének időszakában a kutató dönti el, hogy milyen szakterületen belül szeretné tovább képezni magát. Ezen kívül meghatározza azt a kutató intézményt, amely megítélése alapján garantálja számára a megfelelő színvonalú képzést, valamint hogy ismereteit kellőképpen elmélyíthesse. Ezt követően a kutató a fogadóintézménnyel közös témajavaslatot állít össze, melyet együtt nyújtanak be az Európai Bizottsághoz. Az akció keretében a kutatók egy kutatóképzési projektet készítenek el, mely kutatói karrierjük jelentős előrehaladását segíti. Az ösztöndíjnak egy részletesen kidolgozott, hosszú távú fejlődési tervre kell irányulnia, mely szorosan kapcsolódik a kutatók múltbeli 20

Intra-European Fellowships; magyarul: Marie Curie Európán belüli ösztöndíjak

48

tevékenységeihez, ugyanakkor lényegesen befolyásolja jövőbeli céljaikat is. Amennyiben a projektjavaslatot az Európai Bizottság pozitívan bírálja el, további lépésként szerződéses ajánlatot tesz a fogadóintézmény (nem pedig a kutató) számára. A projekt résztvevői Marie Curie ösztöndíjak esetében a potenciális résztvevők körébe az akciót ténylegesen megvalósító szervezeteket soroljuk be. E program keretén belül a kutató csupán harmadik szereplőnek, a közösségi támogatás kedvezményezettjének számít, ugyanis az Európai Bizottság a fogadó intézménnyel köt írásos megállapodást. A fogadó intézmény a következő kategóriák egyikébe kell tartoznia: -

nemzeti szervezetek (egyetemek, kutatóintézmények)

-

kereskedelmi vállalkozások, köztük a kis- és középvállalkozások

-

non-profit szervezetek

-

európai érdekeltségű nemzetközi szervezetek

-

az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC21) A fogadóintézményeknek EU tagállambelinek, vagy társult országbelinek kell lennie.

Az európai érdekeltségű nemzetközi szervezetek nem rendelhetők egy országhoz sem, ebből következően egy magyar kutató fogadóintézménye akár egy magyarországi nemzetközi szervezet szerepét is betölthetné. Az akcióban olyan tapasztalt kutatók vehetnek részt, akik az Európai Unió tagállamának, vagy társult országnak állampolgárai. Továbbá az EIF ösztöndíjra pályázó szakembereknek

számos

alkalmassági

alapfeltételnek kell eleget tenniük a pályázat beküldésének határidejekor ahhoz, hogy a témajavaslatot a független szakértők tovább bírálják tudományos szempontok alapján is. A kutató nem pályázhat olyan fogadóintézményhez, melynek országának állampolgára. Azon fogadóintézményen belüli tevékenysége támogatható, melynek országában az utóbbi három évben nem tevékenykedett, illetve nem tartózkodott egy évnél hosszabb ideig. Abból következően, hogy a nemzetközi szervezeteket nemzetiség nélkülieknek tekintjük, az alkalmassági kritériumok alapján alkalmas kutatók bármely nemzetközi szervezetet választhatnak fogadóintézménynek. A több vagy kettős állampolgárságú kutató nemzetiségével azonos országú fogadóintézményt is választhat, mely esetben annyi a kikötés, hogy az a kutató jelentkezhet erre az akcióra, aki nem tartózkodott az elmúlt öt évben huzamos ideig az adott országban. A tagországok és társult országok szakemberei,

21

Joint Research Center;magyarul: Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja

49

akik előzőleg hosszú távon harmadik országban kutattak, bármelyik EU vagy társult ország beleértve saját hazájuk szervezetét is megjelölhetik fogadóintézményként. Ennek feltételeként azonban tanúsítaniuk kell, hogy az utóbbi öt évből legalább négy esztendeig legálisan tartózkodtak és tevékenykedtek az adott harmadik országban. A támogatásra vonatkozó alkalmasságot a projektjavaslatban megadott útmutatók alapján ítélik meg. Pénzügyi támogatás A Közösség által támogatott összeg egyrészt a kutató tevékenységével kapcsolatos költségeket foglalja magába, másrészt a fogadó intézmény kiadásait fedezi. A Közösségtől kapott anyagi hozzájárulás mértékének meghatározása több tényezőtől függ, melyek között a legfontosabbak maga a kutató, a kutató családi háttere, a fogadóintézmény helye és a projekt jellege. A Marie Curie akciótípusokon belül a Közösség a következő költségtípusokra nyújt támogatást: -

kutató által végzett tevékenységek elszámolható költségei: o havi juttatás, utazási hozzájárulás, mobilitási hozzájárulás o utazási hozzájárulás o mobilitási hozzájárulás o karrierépítési hozzájárulás o a kutatók fogadásával kapcsolatos költségek: •

a

kutatók

kutatási

és

képzési

tevékenységeivel

kapcsolatos

költségek

(konferencián való részvétel, képzéseken való részvétel, stb.) •

nem laboratóriumi jellegű kutatásnál a fix támogatás összege 500 euró/ember-

hónap • -

laboratóriumi kutatásnál a hozzájárulás mértéke 750 euró/ember-hónap

fogadóintézmények elszámolható költségei: o menedzsment tevékenységek költségei beleértve az auditálást is: a közösségi hozzájárulás maximum 3 százaléka o rezsiköltségekhez való hozzájárulás: közvetlen költségek 10 százaléka az alvállalkozói költségeket nem számoljuk ide A projektjavaslatok értékelése A pályázati témajavaslatok elbírálása során első lépésként a kutató és fogadóintézmény

alkalmasságát vizsgálják meg. A doktori fokozat megszerzésének feltételétől eltekintve a megadott előírásoknak a pályázat benyújtási határidejéig kell teljesülniük. Csak ennek

50

utána kerül sor a pályázati munkák szakmai értékelésére, mely feladatért kívülálló szakértők felelnek. A pályaművek elbírálása során a következő szempontokat tartják szem előtt: a) tudományos és technológiai kiválóság és az innováció foka o projekt tudományos színvonala o képzési tevékenység színvonala b) a projekt sikeres véghezvitele és a rugalmas projektkoordináció képessége o fogadóintézmény aktivitása o kutató kvalitása o menedzsment és megvalósíthatóság c) az egyedi specifikus program célkitűzéseivel meglévő összhang d) EU hozzáadott érték, a közösségi politikák megvalósításához való hozzájárulás mértéke, az erőforrások kritikus tömege e) új ismeretek felhasználásával és terjesztésével kapcsolatos terv minősége, az innováció ösztönzéséhez rendelkezésre álló potenciál, a szellemi tulajdon használatára vonatkozó egyértelmű tervek 4.3.1.2. Marie Curie kimenő nemzetközi ösztöndíjak (OIF22) Az

akciótípus

keretében

tapasztalt

európai

kutatók

nemzetközi

karrierjét,

világszínvonalú Európai Unión kívüli intézménynél történő továbbképzését támogatják, ugyanakkor lehetővé válik, hogy Európába való visszatérésük alkalmával a megszerzett tudást valamely Európán belüli fogadóintézményben kamatoztassák. A kimenő nemzetközi ösztöndíjaknak két típusa ismert: -

harmadik országban történő képzés

-

kötelező visszatérési fázis az EU, vagy társult tagország fogadóintézményébe Minden projekt esetében tapasztalt kutató jelentkezését várja az Európai Bizottság,

mely az általa kiválasztott fogadóintézménnyel köt szerződést. A projekt időtartama maximum négy év lehet, melyre szánt költségvetés 120 000-240 000 euró. 4.3.1.3. Marie Curie bejövő nemzetközi ösztöndíjak (IIF23) Az akció keretében harmadik ország tapasztalt kutatóinak képzését, mobilitását támogatják európai intézményben, s ezzel a nemzetközi együttműködést szorgalmazva. Az ösztöndíj

22 23

keretében

a

kiválaszott

kutató

EU-tagország

Outgoing International Fellowships; magyarul: kimenő nemzetközi ösztöndíjak Incoming International Fellowships; magyarul: bejövő nemzetközi ösztöndíjak

51

vagy

társult

ország

fogadóintézményében tevékenykedik. Fejlődő országok kutatóinál a visszatérési szakasz is támogatható, a tudástranszfer elősegítése és a fejlődő ország kutatási kapacitásainak erősítésének érdekében. A projekt folyamata során harmadik országbeli kutató az általa kiválasztott fogadóintézménnyel közösen nyújtja be pályázatát az Európai Bizottsághoz. Amennyiben az Európai Bizottság támogatja a projektet, úgy megköti a fogadó intézménnyel a szerződést. A projekt időtartama egy-két év közötti, melynek támogatottsága 72.000185.000 euró közötti lehet. 4.3.2. Fogadó intézmények számára tervezett akciók Ezen eszközökhöz kapcsolódóan a kutatóképzési hálózatok és vállalkozások (elsősorban kis- és középvállalkozások) nyerhetnek közösségi támogatást, hogy alaposan kidolgozott, átfogó jellegű képzési programot biztosítsanak a kutatók nemzetközi oktatási programokban való részvételéhez és mobilitásához. Ugyancsak az akciók fontos célkitűzését képezi az egyes elismert, rangos intézmények kutatási tevékenysége során megszerzett ismeretek népszerűsítése és elmélyítése. A program által továbbá az egész európai kutatási rendszert erősíteni próbálják azáltal is, hogy fiatal értelmiségieket ösztönöznek arra, hogy kutatási karrier mellett döntsenek. Erre az akciótípusra alapvetően kezdő kutatók jelentkezését várja az EU. Amennyiben azonban a projekt sikeres megvalósítása speciális szakismeretet kíván meg, tapasztalt kutatók is bekapcsolódhatnak a tevékenységbe. Ezek az akciók hatáskörébe tartozik az is, hogy a különféle szektorok közti mobilitást bátorítsák. A fogadó intézmények számára a következő akciótípusokat különböztethetjük meg: -

Marie Curie kutatóképzési hálózatok

-

Marie Curie fogadói ösztöndíj kezdő kutatók képzésére

-

Marie Curie fogadói ösztöndíj a tudástranszfer ösztönzésére

-

Marie Curie konferenciák és kurzusok 4.3.2.1. Marie Curie kutatóképzési hálózatok (RTN24) A program elnevezése tükrözi célját is: kutatóképzési hálózatokra összpontosul,

melynek keretében nemzetközileg elismert, nagy tudású kutatócsoportok kapnak támogatást arra, hogy egymással szoros együttműködésben, hálózatot alkotva az adott kutatási területen tevékenykedő kutatók számára alaposan kidolgozott képzési programot állítsanak össze, és azt sikeresen végrehajtsák. A hálózatoknak egyrészt gondosan 24

Research Training Network; magyarul: Marie Curie kutatóképzési hálózatok

52

megszervezett, rugalmas keretet kell biztosítaniuk a főként kezdő kutatók szakmai képzéséhez, másrészt a magasan képzett kutatók kritikus tömegének elérésére törekszenek elsősorban a szakemberhiányos területeken. Ezen kívül fontos célkitűzés az intézmények és a tudományos szakterületek között húzódó határvonal megszüntetése. Ezen akció hatékony eszközt biztosít arra, hogy az EU kevésbé fejlett régiói és a társult tagjelölt országok is részt vehessenek az európai kutatási együttműködésben. A hálózatokat a programban részt vevő partnerek rugalmasan kezelhetik, számukra a tevékenység során széles körű önállóság biztosított. A projekt jellemzői A projekt a legtöbb esetben négy évig tartó munkaszakaszt foglal magába. Az ezzel kapcsolatos kutatói ösztöndíjak időtartama legfeljebb három évig terjedhet, melyen belül a kutatók, mint vendégkutatók rövid időtávon a kutatóhálózat más fogadóintézményénél is tevékenykedhetnek. A hálózat közös kutatási projektjének köszönhetően a projektmunkában részt vevő szakemberek

továbbképzéseken

vehetnek

részt,

melynek

segítségével

szakmai

előmenetelre tehetnek szert, és a tudást átadhatják. Ezzel összefüggésben a kutatókat teljes mértékben be kell vonni az őket érintő olyan kutatói tevékenységekbe, mint a hálózati megbeszélések, kutatók cseréje, vagy az eredmények terjesztése. Mindezekből látható, hogy az akció keretében tevékenykedő kutatócsoportoknak részletes, alapos programtervet kell készíteniük. A program tervében szerepelhetnek speciális kurzusok és/vagy szemináriumok szervezése, vagy kutatásszervezéssel és eredmények terjesztésével kapcsolatos képzések is. Továbbá a terv részéhez kapcsolódhatnak egyéb más feladatok is, melyek között a legfontosabbak a képzésben részt vevő kutatók munkájának felügyelete és karrierjük alakulásának figyelemmel kísérése a képzést követően. A kutatóképzési akciókon belül alapvető jelentőségű a szektorok közötti képzés, melynek eredményeképpen a pályázatot elnyerő kutatók megismerhetik a projekthez kapcsolódó tudományterületeket és azok művelőit. A projekt és a kutatóképzési hálózat terjedelmét alapvetően a kutatás és a képzés jellege határozza meg, ugyanakkor ez összefüggésben áll még a projektmenedzselési szempontokkal és a partnerek közti minél rugalmasabb együttműködésre irányuló elképzelésekkel is. A kutatóképzési hálózatok tevékenységei A kutatóképzési hálózatok elsődleges célja a kezdő kutatók megfelelő képzése. A képzési tevékenységen belül a következő feladatok a legfontosabbak: 53

-

tapasztalt kutatók felügyeletében folyó kutatói jellegű képzés

-

alaposan előkészített, kidolgozott kurzusok biztosítása

-

az egész hálózatra kiterjedő képzési tevékenységek kimunkálása

-

kiegészítő képzést biztosító tanfolyamok szervezése

-

a résztvevők közti helyi képzési programok összehangolása Azon projektekben, ahol fontos szerepet játszik a tudástranszfer tevékenység, olyan

kutatók vehetnek részt, akik négy és tíz év közötti kutatási tapasztalattal rendelkeznek. A kutatók tevékenységi köre a következő teendőkre terjed ki: -

az egész kutatási hálózatot átfedő rendezvények látogatása, mely a főleg különböző szakterületekben jártas partnerek közti tudástranszfert szolgálja

-

a hálózatban részt vevő tagok ismereteinek bővítése; ennek eszköze különféle találkozók, kiküldetések biztosítása

-

hálózaton belüli kezdő kutatók mentorálása

-

kutatásmenedzseléssel összefüggésben álló kiegészítő készségek kialakítása, fejlesztése A kutatási hálózatban szereplő csoportok közötti együttműködés létrehozása és

erősítése érdekében a Közösség a következő hálózatépítő tevékenységekre nyújt támogatást: -

tudományos és menedzseri találkozók szervezése a hálózat összes tagjára vonatkozóan

-

látogatásokon is kiküldetéseken való részvétel biztosítása a hálózati tagok számára

-

nemzetközi rendezvények és workshopok látogatása, melynek célja a hálózatok kutatási eredményeinek népszerűsítése

-

együttműködés a modern kommunikációs eszközök igénybevételével (internet, e-mail, videókonferencia)

-

együttműködés más kutatóképző hálózatokkal

-

a hálózatot lezáró végső konferencia megszervezése, melynek során a hálózat eredményeinek ismertetésére kerül sor A projekt résztvevői A projekt legfontosabb résztvevőinek az akciót ténylegesen megvalósító szervezeteket

tekintjük. A kutató ez esetben harmadik félnek számít, akivel az Európai Bizottság nem kötött írásos megállapodást. A hálózatban minimum három tagországból vagy társult országból származó résztvevőnek kell szerepelnie, melyek közül kettő tagállam, vagy társult tagjelölt ország állampolgára kell, hogy legyen. A projektben való részvételt a következő típusú szervezeteknek ajánlják: -

nemzeti szervezetek (egyetemek, kutatóközpontok) 54

-

vállalkozások, kis- és középvállalkozások

-

non-profit szervezetek

-

európai érdekeltségű nemzetközi szervezetek

-

az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjai

-

nemzetközi szervezetek A fentiekben felvázolt alapvető kritériumok teljesülésén túl harmadik országból

származó intézmények és nemzetközi szervezetek is részt vehetnek a programban speciális kikötések ellenében. Ezen intézmények programba való bekapcsolódása esetén a pályaműben a pályázónak érvelnie kell amellett, hogy az ő közreműködésük szükséges ahhoz, hogy a projektben felvázolt célkitűzések teljesüljenek. Ezen akciótípust elsősorban kezdő kutatóknak ajánlanak. Amennyiben azonban a projekt céljainak megvalósítása valamilyen tudás átadását igényli, tapasztalt kutatók is részt vehetnek a programban. Azok a szakemberek azonban nem részesülhetnek támogatásban, akik egyetemi diplomájuk megszerzésének évétől számítva több mint tíz évig kutatásban tevékenykedtek. Mindent egybevetve a fogadó intézmények számára szánt akciókban való részvétel alapfeltételei ugyanazok, mint az egyéni kutatóknak szánt akciók esetén. Így a kutatóknak ez esetben is nemzetközi mobilitási programban kell részt venniük, melynek kikötése az, hogy az adott kutató szakember nem lehet a fogadóintézmény országának állampolgára, valamint nem tölthetett és tevékenykedhetett a pályázás előtti legutóbbi három évben egy évnél

hosszabb

időtartamot

az

adott

fogadó

intézmény

országában.

Kettős

állampolgársággal rendelkező szakember annak az országnak a fogadóintézményében végezhet kutatást, ahol nem tartózkodott a pályázás előtti öt éven belül hozamosabb ideig. Ugyanakkor a kutató saját hazájában is választhat magának fogadóintézményt abban az esetben, ha az utóbbi öt éven belül legalább négy évig foglalkozott kutatással harmadik országban. A nemzetközi szervezeteknek nincs nemzetiségük, így bármely kutatásban szakosodott nemzetközi intézményhez jelentkezhetnek az arra alkalmasnak vélt szakemberek. A kutatási képzésben résztvevőknek témavezetőjükkel együtt el kell készíteniük az Egyéni Szakmai Előmeneteli Tervet, mely ismerteti a résztvevők adott kutatási képzéssel kapcsolatos elvárásait és céljait, majd a későbbiekben ez kiegészül egy olyan jelentéssel, mely elért kutatási eredményeket vázolja fel. Mindezzel a kutatókat arra próbálják ösztönözni, hogy szakmai ismereteik elmélyítéséhez és bővítéséhez ők maguk aktívan járuljanak hozzá. 55

Pénzügyi vonatkozások Ezen akció támogatási összegét tekintve az Európai Unió nem nevez meg szigorúan meghatározott alsó és felső határt. Általában véve viszont igaz, hogy az Európai Unió 800 ezertől néhány millió euróig terjedő pénzösszegnyi támogatást nyújt a munkaprogram megvalósításához. A támogatás mértékét a projektben résztvevő intézmények száma, a képzés keretébe tartozó tevékenységek és azok jellege, valamint az egy-egy hálózati ponton kiképzendő kutatók létszáma határozza meg. A fogadóintézmények által végzett tevékenységek elszámolható költségei a következők: -

kutató által végzett tevékenységek elszámolható költségei: o havi juttatás o utazási hozzájárulás o mobilitási hozzájárulás o karrierépítési hozzájárulás o a kutatók fogadásával kapcsolatos költségek: •

az adott tevékenység végrehajtására alkalmas kutatók hálózatépítési, képzési és

tudástranszfer programokban való részvételéhez nyújtott támogatás (konferenciák, képzések, stb.) • -

a közösségi hozzájárulás legalább 65 százalékát a kutatókra kell fordítani

fogadóintézmények tevékenységeinek elszámolható költségei: o hozzájárulás a kutatási/képzési/tudástranszfer program költségeihez: •

támogatás a hálózatban nem szereplő kutatók hálózatépítési, képzési és

tudástranszfer programokban való részvételi költségeihez •

projekt megvalósításának költségeihez való hozzájárulás (pl. kutatóhelyek

meghirdetése, honlap felállítása és karbantartása, információ csere, stb.) o menedzsment tevékenységekhez kapcsolódó költségek (beleértve az auditálást): közösségi hozzájárulás legfeljebb 7 százaléka lehet o rezsiköltséghez való hozzájárulás: alvállalkozói költségeket nem számítva a közvetlen költségek maximum 10 százaléka lehet o egyéb elszámolható költségek: felszerelési költségek A projektjavaslatok értékelése a) a tudományos és technikai kiválóság és az innováció foka o a projekt vagy a kutatóképzési terület tudományos színvonala o képzési tevékenység vagy a tudástranszfer színvonala 56

b) a projekt sikeres véghezvitele és a rugalmas projektkoordináció képessége o fogadóintézmények vagy a hálózati partnerek színvonala és kapacitása o menedzsment és megvalósíthatósági készség c) az egyedi specifikus program célkitűzéseivel meglévő összhang d) EU hozzáadott érték, a közösségi politikák megvalósításához való hozzájárulás mértéke, az erőforrások kritikus tömege e) új ismeretek felhasználásával és terjesztésével kapcsolatos terv minősége, az innováció ösztönzéséhez rendelkezésre álló potenciál, a szellemi tulajdon használatára vonatkozó egyértelmű tervek 4.3.2.2. Marie Curie fogadói ösztöndíj kezdő kutatóknak (EST25) Ezen akciótípus a felsőoktatási intézmények, kutatóközpontok, képzési központok, és vállalkozások részvételét várja, melynek célja a kutatók képzésére irányuló rendelkezésre álló kapacitások növelése. A projektben résztvevők mindenekfelett a kezdő kutatók kutatási képzésének tökéletesítésére törekszenek, ez mellett fontos a speciális tudományos és technológiai kutatási szakismeretek és az egyéb kiegészítő készségek és ismeretek elsajátítása. A projekt jellemzői Az EST projektek négy évig tartó időszakot fednek le, melyekre csak kezdő kutatók jelentkezését várják. Képzésük időtartama pontosan meghatározott: 3 hónaptól 3 évig terjedhet. Ezen akció segítséget nyújt a programban résztvevők közti sikeres együttműködéshez, illetve a nemzetközi szintű képzés színvonalának javulásában is komoly szerepet játszik. Ezek a projekt alapvető céljai, melyeken kívül az akció a következő feladatok teljesítésére törekszik: -

minél színvonalasabb, alaposabb képzés támogatása, amire olyan kezdő kutatók jelentkezését várják, akik harmadik ország, társult ország, vagy EU tagország állampolgárai. Ezen képzést európai intézmények nyújtják annak érdekében, hogy a képzésben résztvevő kezdő kutatók speciális szakismeretre tehessenek szert egyéb más szakterületekkel kiegészítve, mint például kutatásmenedzsmenthez vagy etikához kapcsolódó ismeretekkel;

25

Host Fellowships for Early Stage Training; magyarul: Marie Curie fogadói ösztöndíj kezdő kutatóknak

57

-

tagállamokból, társult országból vagy EU tagállamból származó kezdő kutatók képzésének ösztönzése az adott fogadóintézményben, mellyel motiválják a képzésben résztvevő kezdő szakembereket ösztönzik a kutatási karrierre. Összefoglalóan az akció legfontosabb feladata a kezdő kutatóknak szánt képzések

szervezése és kivitelezése, ezen kívül ezen hatáskörbe tartoznak a kiküldetések, látogatások és koordináló tevékenységek is. -

A projekt keretében a következő képzési alkategóriákat különböztethetjük meg: o strukturált helyi képzés biztosítása o kiegészítő jellegű képzést lehetővé tevő kurzusok szervezése, mint például nyelvtanfolyam, projektmenedzsment, prezentációs technikák, stb. o képzési tevékenység fejlesztése

-

Koordináló akciók: Az Európai Bizottság a multipartner26 változat esetén támogatja a partnerek közti

együttműködés kialakítását, illetve annak erősítését. -

Látogatások és kiküldetések: Abban az esetben, ha a képzést több partnerintézmény nyújtja, a megkívánt eljárás az,

hogy az egy évnél hosszabb ideig tartó képzésben résztvevő kutatók képzésében több partnerintézmény szerepel. Amennyiben a továbbképzésben résztvevő kutató a képzési idejének több mint 30 százalékát egy adott partnerintézménynél tölti, át kell jelentkeznie a másik fogadóintézményhez. A projekt résztvevői A projektben résztvevők körébe mindazon szervezetek besorolandóak, amelyek az akciót végrehajtják. A kutató harmadik félnek számít, akivel az Európai Bizottság szerződést nem köt és aki a közösségi támogatás kedvezményezettje szerepkört tölti be. Azon szervezetek, melyekkel írásos megállapodást köt az Európai Bizottság, állítják össze a képzésben részt vevő kutatók listáját. A projektet kétféle változatban lehet benyújtani: -

Monopartner változat: egy fogadóintézmény, vagy ugyanabban az országban tevékenykedő több csoport működik együtt egy kutatási vagy képzési témában,

-

Multipartner változat: több fogadóintézmény folytat közös tevékenységet, mint például a nemzetközi doktori tanulmányok szervezése. A program legalább három fogadóintézmény részvételét írja elő három különböző tagállamból vagy társult

26

Lsd.: A projekt résztvevői címszó alatt

58

országból. Ezekből kettő tagállambeli vagy társult tagjelölt országbeli kell, hogy legyen. A képzésben való részvételre lehetőséget kell biztosítani a partnereken kívüli országok állampolgárainak is. Az egyes résztvevők által nyújtott képzés színvonalát a partnereknek kölcsönösen el kell ismerniük, mely elvnek lehetőleg az odaítélt tudományos fokozatokra is ki kell terjednie. A projektre a következő kategóriák egyikébe tartozó szervezetek jelentkezését várják: -

nemzeti szervezetek (egyetemek, kutatóközpontok, stb.)

-

kereskedelmi vállalkozások, kis- és középvállalkozásokat beleértve

-

non-profit szervezetek

-

európai érdekeltségű nemzetközi intézmények

-

az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja Monopartner változat esetén a résztvevőknek EU tagállamban, vagy társult államban

kell működniük, ezzel ellenben a multipartner változat rugalmasabb: a projektben tevékenykedők a világ bármely országából származhatnak. Ugyanakkor a multipartner változat keretén belül a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek résztvevőire speciális kritériumok vonatkoznak. Ők csupán abban az esetben részesedhetnek támogatásban, ha a projektben fel van vázolva és indokolva, hogy részvételük nélkülözhetetlen a projekt megvalósításához. A fogadóintézmények hirdetésen keresztül keresik fel az adott akció megvalósítására alkalmas kutatókat, s a kiválasztáson belül az egyetlen kikötés az, hogy csak kezdő kutatókat fogadhatnak az adott szervezetek. Az előző programokhoz hasonlóan a kutatók nemzetközi mobilitási programban vesznek részt, akik a fogadóintézmény országától eltérő nemzetállam állampolgárai, és az előző három évben egy évnél hosszabb ideig nem űztek kutatási tevékenységet a szóban forgó fogadóintézmény országában. Kettős állampolgárságú kutató azon ország fogadóintézményében nem kutathat, ahol az utóbbi öt évben hosszabb ideig tartózkodott. Csupán akkor választhat a kutató hazájában lévő kutatóintézményt, amennyiben a korábbi öt éven belül legalább négy évig folyamatosan harmadik ország intézményében tevékenykedett. Az előzőekhez hasonlóan a nemzetközi szervezetek nemzetiség nélküli jellegéből következtetve az alkalmas kutatók bármely számukra alkalmas nemzetközi szervezetnél tevékenykedhetnek. A Marie Curie kutatóképzési hálózatokhoz hasonlóan a kutatóknak a témavezetőjükkel közösen fel kell vázolniuk az Egyéni Szakmai Előmeneteli Tervet, mely az adott képzésben részt vevő kutató elvárásait és szakmai céljait szemlélteti, és a későbbiekben 59

programbeszámolóval bővül ki. Ezen jelentést a jelölt minden évben elküldi az Európai Bizottsághoz, mely a kutatók szakmai fejlődését találkozók révén is figyelemmel kíséri. Az Egyéni Szakmai Előmeneteli Terv készítésének kötelezettségével a kutatókat arra ösztönzik, képzési programjuk és szakmai fejlődésük alakítása érdekében maguk is aktívan közreműködjenek. Pénzügyi vonatkozások A közösség a projekt keretében a fogadó intézmények, és a képzésben részt vevő kutatók költségeinek bizonyos részét állja. A támogatás mértéke 300 ezer eurótól 2 millió euróig terjedhet. A közösségi hozzájárulás terhére a következő költségek számolhatóak el: -

kutató által végzett tevékenységek elszámolható költségei: o havi juttatás o utazási hozzájárulás o mobilitási hozzájárulás o karrierépítési hozzájárulás o a kutatók fogadásával kapcsolatos költségek: •

a kutató kutatási és képzési tevékenységéhez kapcsolódó költségek

•

nem laboratóriumi kutatóképzési projekteknél a hozzájárulás mértéke: 250

euró/ember-hónap •

laboratóriumi kutatóképzési projekteknél a közösségi támogatás összege: 500

euróember-hónap -

fogadóintézmények tevékenységeinek elszámolható költségei: o hozzájárulás a kutatási/képzési/tudástranszfer program költségeihez: •

a projekt megvalósításához kapcsolódó költségek (ösztöndíj meghirdetése,

képzés, oktatáshoz szükséges anyagok stb.) •

multipartner esetén: a partnerek közti együttműködés létrehozásához, erősítéséhez

kapcsolódó költségek (rendezvények, közös képzési akciók, stb.) •

a támogatás mértéke max. 250 euró/ember-hónap lehet

o menedzsment tevékenységek költségei: a közösségi hozzájárulás mértékének legfeljebb 3 százalékát teheti ki o rezsiköltségek finanszírozása: közvetlen költségek maximum 10 százaléka lehet, ebbe azonban nem számíthatóak bele az alvállalkozók költségei

60

A projektjavaslatok értékelési szempontjai Az EST projektek értékelésénél ugyanazon szempontokat veszik figyelembe, mint RTN akciók esetén. 4.3.2.3. Marie Curie fogadói ösztöndíj a tudástranszfer elősegítésére (ToK27) Ezen akció keretében az Európán belüli szervezetek (egyetemek, vállalkozások vagy kutatóintézetek)

részesednek

közösségi

támogatásban,

mely

a

tudástranszfer

előmozdítására, kutatási kapacitások ösztönzésére, továbbá kompetenciák megteremtésére irányul. A projekt részvételében az Európai Unió fejlődő országai és a társult tagjelölt nemzetállamok élveznek elsőbbséget. A tudástranszfer ösztöndíjak maximum két évesek lehetnek, melyek lehetővé teszik, hogy az adott európai szervezetek tapasztalt kutatókat foglalkoztassanak, hogy ezáltal ismereteiket, valamint megszerzett szakmai tapasztalataikat továbbíthassák a kevésbé tapasztalt kutatói célközönség felé. Az akció típusai: A. Marie Curie kutatási kapacitásbővítő akció (TOK-DEV28) a fogadóintézmények kutatási kapacitásának növelését célozza meg, melyre elsősorban az Európai Unió elmaradottabb régióinak és a társult tagjelölt országok kutatásra szakosodott intézményeinek jelentkezését várja az Európai Unió. A program keretében a támogatás odaítélésénél mindenekfelett olyan projekteket részesítenek előnyben, melyek sikeres megvalósítása új ismeretet igényel. A közösségi hozzájárulás egyrészt arra irányul, hogy annak felhasználásával az adott intézmény nemzetközi fórumokon meghirdetett állásaira tapasztalt kutatókat fogadjon maximum két évre. Ezen kutatók számára előírt alapvető elvárás az, hogy a későbbiek folyamán aktív szerepvállalást tanúsítsanak a fogadóintézmény kutatási, oktatási és képzési tevékenységeiben.

27

Host Fellowships for the Transfer of Knowledge; magyarul: Marie Curie ösztöndíj a tudástranszfer elősegítésére 28 Marie Curie Development Scheme; magyarul: Marie Curie kutatási kapacitásbővítő akció

61

Ezen felül az érintett szervezet az elnyert közösségi támogatás által saját kutatói gárdájából toborzott tapasztalt kutatókat küldhet egy vagy több másik tagállamba, társult tagjelölt országba vagy különösen indokolt esetben harmadik ország népszerű, magas színvonalú önálló intézményébe, hogy ott a kutatók új ismeretekre, tapasztalatokra tegyenek szert. Ezen megszerzett tudásanyagot a kutatók hazatérve továbbfejlesztenek és a célközönségnek továbbítanak. Mivel a beadott pályázatok értékelése során az elbírálók fontos szempontnak tekintik a képzést nyújtó fogadóintézmény kilétét, a projektjavaslatban azt előre fel kell tüntetni. B. Ipar-akadémiai stratégiai partnerség megvalósítását elősegítő akció (TOK-IAP29) az

egyetemi/kutatóintézeti

szféra

és

a

vállalkozások,

elsősorban

kis-

és

középvállalkozások közti hosszú távú, stratégiai partnerség létrehozására irányul. Ilyen jellegű projekteket két különböző tagállamból vagy társult tagjelölt államból származó egyetemek/kutatóközpontok és vállalkozások nyújtanak közösen be az Európai Bizottsághoz. A támogatott pályaműveken belül lehetőség adódik a tapasztalt kutatók kölcsönös

cseréjére,

további

ismeretek

elsajátítására,

valamint

a

kutató

anyaintézménybe való visszatérése folyamán a megszerzett tudásanyag alkalmazására és hasznosítására, vagy a kutatók már létező tudásanyagának elmélyítésére azáltal, hogy eltérő munkakörnyezetbe integrálják őket. A TOK-DEV akciótípus jellemzői Amennyiben a program keretében több tapasztalt kutató tartózkodik és tevékenykedik az adott ország fogadóintézményénél, a projekt időtartama akár meg is haladhatja a négy évet. Ugyanakkor, ha a tapasztalt kutatók az intézményeknél történő előadások és konferenciák tartásával adják át a sikeres szakmai fejlődéshez szükséges ismereteket a kezdők számára, a projekt futamideje általában nem lehet több négy évnél. Azon fogadóintézményeknek, akiknek projektjavaslatát az Európai Bizottság támogatásra alkalmasnak találta, nemzetközi médiában, újsághirdetéseken és egyéb publikációkon keresztül kell népszerűsíteniük a tapasztalt kutatók számára szánt ösztöndíjakat. A pályázók kiválasztásakor a fogadóintézmények alapvetően a jelentkezők tudás átadására vonatkozó képességüket, transznacionális mobilitásukat, valamint további előre meghatározott feltételeket tartanak szem előtt.

29

Marie Curie Industry-Academia Strategic Partnership Scheme; magyarul: Iparakadémia stratégiai partnerség létrejöttét segítő akció

62

A projekt résztvevői A TOK-DEV akciótípusban való részvétel alapvető kritériumaként a következő szervezettípusok szerepelhetnek: -

nemzeti szervezetek (egyetemek, kutatóközpontok, stb.)

-

kereskedelmi vállalkozások; kis- és középvállalkozásokat beleértve

-

non-profit társaságok

-

európai érdekeltségű nemzetközi szervezetek

-

az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja Ezen akciókra tapasztalt kutatók jelentkezését várják, azaz olyan kutatókat, akik

legalább négy év szakmai tapasztalatot tudhatnak magukénak. Az oktatás céljából kiküldetésben részesített kutatók támogatása maximum 12 hónapig tarthat, ugyanakkor további fontos kikötés az, hogy kizárólag olyan kutatók vehetnek részt a programban, akik a kiküldetés előtt minimum három évig folyamatosan kutatással foglalkoztak az anyaintézmény keretein belül. A programban az elbírálás során előnyben részesülnek az EU elmaradottabb régióinak és a társult tagjelölt országoknak az intézményei, ebből következően a magyar szervezeteknek is nagy esélyük van a részvételre. A Marie Curie előző akciótípusaihoz viszonyítva nem tapasztalhatunk ebben a programban sem különösebb eltérést: alapvető kritérium ez esetben is a kutatók nemzetközi mobilitásban való részvétele, azaz a kutatók nem tartózkodhattak és dolgozhattak az utóbbi három évben 12 hónapnál hosszabb ideig az adott intézmény országában, illetve nem lehetnek a fogadóintézmény országának állampolgárai. Az utóbbi feltétel alól kivételt képez az, ha az előző öt évben a kutató minimum négy évet harmadik országban

töltött

és

munkálkodott.

Sajátos

szabályok

vonatkoznak

a

kettős

állampolgársággal rendelkező kutatókra, akiknek részvétele a nemzetiségükhöz tartozó országok

fogadóintézményében

nincs

kategórikusan

kizárva:

az

adott

kutató

állampolgárságához tartozó azon nemzetállam fogadóintézményéhez jelentkezhet, ahol a megelőző öt éven belül huzamos ideig nem tartózkodott és dolgozott. Nemzetközi szervezeteken belüli kutatói tevékenykedés esetén csupán a szakmai szempontok dominálnak a projektben való részvételi alkalmasság megítélésében, a nemzeti hovatartozás tekintetében a kutatókra különösebb korlátozás nem vonatkozik.

63

Pénzügyi vonatkozások A támogatás mértékét alapvetően a projekt nagysága határozza meg; ettől függően a kutatók és a fogadóintézmények 200 ezertől egymillió euróig terjedő összegnyi támogatásában részesedhetnek. A projekt időtartama legfeljebb négy év lehet. A támogatás egyrészt a tapasztalt kutatók fogadásának költségét fedezi, másrészt a kutató anyaintézményén belüli ismeretek átadásához kapcsolódó kiadásokra vonatkozik. Az anyaintézmény szerződésben kötelezi magát arra, hogy a programban részt vevő kutatója legalább egy évre hazatér, hogy a fogadóintézményen belül megszerzett tudást otthon tovább bővítse és mélyítse; ugyanis a szerződés be nem tartása esetén a számára folyósított támogatást vissza kell fizetnie. Az előző Marie Curie akciótípusokhoz hasonlóan ebben a projekttípusban is az EU kevésbé fejlett országait, régióit és a programban résztvevő társult országokban tevékenykedő szervezeteket illeti a támogatás túlnyomó része. A közösségi hozzájárulás terhére az alábbi költségtípusok számolhatóak el: -

kutató által végzett tevékenységek elszámolható költségei: o havi juttatás •

kiküldött kutatók számára szánt költségek

•

tapasztalt kutatók fogadására szánt költségek

o utazási hozzájárulás o mobilitási hozzájárulás o karrierépítési hozzájárulás tapasztalt kutatók fogadására -

fogadóintézmény által végzett tevékenységek elszámolható költségei o hozzájárulás a kutatási/képzési/tudástranszfer program költségeihez •

kiküldött kutatók számára: partnerszervezeteknél történő képzéssel kapcsolatos

képzési, laboratóriumi és egyéb hasonló jellegű költségek visszatérítése, melynek összege valós értékek alapján maximum 800 euró/ember-hónap •

tapasztalt kutatók fogadására: hozzájárulás a projekttel kapcsolatos költségekhez,

ide tartoznak a felszerelési költségek is: ⇒

⇒

választhatóan fix összeg: ♦

nem laboratóriumi kutatási tevékenység esetén: 250 euró/ember-hónap

♦

laboratóriumi kutatás esetén: 500 euró/ember-hónap

valós költségek: maximum 1.200 euró/ember-hónap

o menedzsment tevékenységek költségei: közösségi hozzájárulás maximum 3 százaléka 64

o hozzájárulás a rezsiköltséghez: közvetlen költségek 10 százaléka, viszont az alvállalkozói költségek nem számolhatóak el o egyéb elszámolható költségek/speciális kondíciók A TOK-IAP akciótípus jellemzői A TOK IAP keretében a kapcsolatok létesítése céljából az egyik partner közösségi támogatás birtokában a másik partner tapasztalt kutatói szakembereit meghívja saját intézményébe, hogy a meghívott kutatók szakismereteit és tapasztalatait magáévá tehesse. Erre a tevékenységre az Európai Közösség maximum két évre nyújt támogatást. Ennek során az anyaintézménynek írásban köteleznie kell magát arra, hogy az akcióban részt vevő kutatója legalább egy évre hazatér, hogy a fogadóintézményben megszerzett ismereteket, tapasztalatokat az anyaintézményben kamatoztathassa, továbbadhassa. Amennyiben nem tartja be a szerződésben vállalt kötelességet, a támogatás összegét vissza kell térítenie az Európai Bizottságnak. A csere minden esetben interszektorális jellegű kell, hogy legyen. Az előírt feltételekre alkalmas szakemberek tevékenységének EU-s támogatása 2 hónaptól 2 évig terjedő időtartamot tehet ki. A projekt résztvevői A programra jelentkező szervezeteknek a következő alkategóriák valamelyikébe kell tartozniuk: -

nemzeti szervezetek (egyetemek, kutatóközpontok, stb.)

-

kereskedelmi szervezetek kis- és középvállalkozásokat is beleértve

-

non-profit szervezetek

-

európai érdekeltségű nemzetközi szervezetek

-

az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja A részvétel további kikötései Az inkubátorházakra, innovatív vállalkozásokra, kockázati tőke társaságokra és egyéb

más ipari szervezeteknek gazdasági jellegű tevékenységet kell folytatniuk, s ezen intézmények bevételi forrásának túlnyomó része a versenyszféra. Az adott intézménynél dolgozó olyan kutatók lehetnek támogatásra alkalmasak, akik közvetlen annak előtte három évig megszakítás nélkül tevékenykedtek az adott szakterületen. Alapvetően ezen akciótípus keretében tapasztalt kutatók jelentkezésére számít az Európai Bizottság, ugyanakkor olyan partnereknek is módjuk van bekapcsolódni a programba, akik ugyan a kutatás területén eltöltött éveket alapul véve nem nevezhetőek tapasztalt kutatóknak, viszont olyan mennyiségű és komoly szakmai ismerettel 65

rendelkeznek, melyek hasznosnak és szükségesnek bizonyulnak a kutatási projekt sikeres megvalósítása érdekében. Pénzügyi vonatkozások A programra irányuló pénzügyi támogatás a projekthez kapcsolódó fogadóintézmények és a kutatók tevékenységeinek költségeit fedezi. További megkötés az, hogy az akció számára szánt költségvetést a kis- és középvállalkozások támogatására kell fordítani. A közösségi hozzájárulás terhére a következő költségtípusok számolhatóak el: -

kutató által végzett tevékenységek elszámolható költségei o havi juttatás o utazási hozzájárulás o mobilitási hozzájárulás

-

fogadóintézmény által végzett tevékenységek elszámolható költségei: o hozzájárulás a kutatási/képzési/tudástranszfer program költségeihez •

•

fix összeg: ⇒

nem laboratóriumi kutatás: 250 euró/ember-hónap

⇒

laboratóriumi kutatás: 500 euró/ember-hónap

valós költségek: maximum 800 euró/ember-hónap

o menedzsment tevékenységek költségei beleértve az auditálást: közösségi hozzájárulás maximum 3 százaléka o hozzájárulás a rezsiköltséghez: közvetlen költségek 10 százaléka, kivéve az alvállalkozói költségek o egyéb elszámolható költségek/speciális kondíciók A TOK-DEV és a TOK-IAP projektek értékelési szempontjai a) a tudományos és technikai kiválóság és az innováció foka o a projekt tudományos színvonala o tudástranszfer színvonala b) a projekt sikeres véghezvitele és a rugalmas projektkoordináció képessége o fogadóintézmények kvalitása o menedzsment és megvalósíthatósági készség c) az egyedi specifikus program célkitűzéseivel meglévő összhang d) EU hozzáadott érték, a közösségi politikák megvalósításához való hozzájárulás mértéke, az erőforrások kritikus tömege

66

e) új ismeretek felhasználásával és terjesztésével kapcsolatos terv minősége, az innováció ösztönzéséhez rendelkezésre álló potenciál, a szellemi tulajdon használatára vonatkozó egyértelmű tervek 4.3.2.4. Marie Curie konferenciák és kurzusok (SCF/LCF30) A SCF/LCF akciótípus a kezdő kutatók számára lehetőséget kínál arra, hogy konferenciákon és képzéseken való részvétel során tapasztalt kutatóktól tanulhatnak. Ezen belül is olyan képzési tevékenységek kerülnek támogatásra, melyeken belül az európai eredmények ismertetésére kerül sor, valamint olyan témák képezik a kurzusok tárgyát, melyekhez kapcsolódó kutatáshoz nyomós európai érdek kötődik. A programnak két altípusát különböztethetjük meg: -

Marie Curie eseménysorozat

-

Marie Curie nagy konferenciák: fiatal kutatók nagy konferenciákon való részvételének támogatása Marie Curie eseménysorozat Egy vagy több intézmény által szervezett magas színvonalú, egy vagy több témával

foglalkozó konferenciák, illetve képzések támogatása kerül sorra az eseménysorozat keretein belül. A projekt jellemzői Maximális futamideje négy év. A fentiekben említettnek megfelelően a program két alkategóriát tartalmazhat: Marie Curie konferenciák és Marie Curie kurzusok. A kettő alapvetően abban tér el egymástól, hogy míg a konferenciák csupán néhány napig tartanak és élvonalbeli kutatási témával foglalkoznak, úgy a hosszabb futamidejű, akár egy hétnél hosszabb időtartamú kurzusok során az alkalmas kutatók magas színvonalú, alapos képzésre számíthatnak. A Marie Curie eseménysorozaton belül különbséget tehetünk konferencia típusú események és ezeknél gyakorlatiasabb típusú rendezvények, mint például nyári iskolák és szakmai gyakorlati képzések között. A projekt jelentkezőire vonatkozó alapvető kritérium az, hogy legalább négy rendezvény megszervezésére kell vállalkozniuk, s egy-egy rendezvény maximum négy hétig tarthat és legfeljebb 150 fős létszámra tervezhető. Továbbá, a rendezvényeken való részvétel szempontjából fontos feladatnak számít a résztvevői létszám közötti egyensúly megteremtése, ami annyit jelent, hogy egy tagállam,

30

Conferences and Training Courses; magyarul: Marie Curie konferenciák és kurzusok

67

vagy társult ország jelentkezőinek és harmadik ország állampolgárainak létszáma nem haladhatja meg az összes részvevő létszámának 30 százalékát. Alapvetően a rendezvények helyszínei EU tagállamok és társult országok, de amennyiben a projekt céljainak megvalósítása érdekében szükség van rá, és ez a projektben alaposan megindokolt, harmadik országban is tarthatnak egy-egy rendezvényt. A projektmunka benyújtásának határideje és a pályázat keretében szervezett rendezvények között legalább fél évnek kell eltelnie, ellenkező esetben a rendezvények alkalmatlannak bizonyulnak a támogatásra. A rendezvény olyan témakörre, lehetőségekre összpontosít, ami nagyban elősegíti a kezdő és tapasztalt kutatók szakmai előmenetelét és fejlődését, valamint az esemény keretében jelentős európai kutatási eredményeket mutatnak be, ugyanakkor az előadóknak arra is törekedniük kell, hogy az adott kutatási témához európai szinten komoly érdek fűződjön. A projekt résztvevői Egy eseménysorozat megszervezésére egy vagy több intézmény pályázhat az Európai Bizottsághoz, melyek a kutatókat fogadják. Amennyiben több intézmény vállalkozik a rendezvénysorozat szervezésére, közülük egy koordinátori szerepet tölt be a program futamideje során. Részvételre alkalmas szervezettípusok: -

nemzeti szervezetek (kutatóközpontok, egyetemek, stb.)

-

vállalkozások, kis- és középvállalkozásokat beleértve

-

non-profit szervezetek

-

nemzetközi európai érdekeltségű szervezetek

-

az Európai Bizottság közös kutatóközpontjai

-

nemzetközi szervezetek Mivel a program a kezdő kutatók szakmai fejlődésének támogatására irányul, az

akcióra elsősorban kezdők jelentkezésére számítanak. Pénzügyi vonatkozások Az Európai Bizottság pénzügyi támogatása a rendezvényt szervező intézmények, és az abban résztvevő szakemberek tevékenységeihez kapcsolódó költségeket fedezi. A hozzájárulás mértékére vonatkozóan nincs szigorúan előírt alsó és felső határ, annak értéke mindenekfelett a részvételi arány és a kutatói tevékenység jellegének függvénye; így a támogatás összege általában 250 ezer és egymillió euró között változik. A közösségi hozzájárulás terhére a következő költségtípusok számolhatóak el: 68

-

kutató által végzett tevékenységek elszámolható költségei: o havi juttatás: a kutatók napi díjat kapnak, valós költségek, melyek értéke legfeljebb 150 euró/nap lehet. o utazási hozzájárulás: szintén valós költségek o kutatók fogadásával kapcsolatos költségek: ezek az alkalmas kutatók részvételi díjait takarják

-

fogadóintézmény által végzett tevékenységek elszámolható költségei: o hozzájárulás a kutatási / képzési/tudástranszferhez kapcsolódó felmerülő költségekhez, melyek olyan kiadások, melyek egy-egy tudományos rendezvény szervezésével kapcsolatosan merülnek fel. Ide tartoznak a terembérléssel kapcsolatos kiadások, előadók meghívásának költségei, kiadványok szerkesztésének költségei. Átalány összegnek tekintjük, értékét az alkalmas résztvevő kutatók száma határozza meg. o menedzsment tevékenységek költségei beleértve az auditálást: a közösségi teljes hozzájárulás értékének maximum 7 százalékát teheti ki. o egyéb elszámolható költségek/speciális kondíciók: felszerelési költségek Marie Curie nagy konferenciák A programban fiatal kutatók nagy konferenciákon való részvételét támogatják, akik az

események látogatásának alkalmával tapasztalt kutatók által átadott új ismeretekre tehetnek szert. Ez az akciótípus abban különbözik az eseménysorozattól, hogy az ajánlattevők egyetlen

nemzetközi,

az

adott

tudományterülethez

kapcsolódó

világszínvonalú

tudományos konferencia szervezésére vállalkoznak, melyre ugyancsak legalább 150 személy részvételére számítanak. Az eseménysorozathoz hasonlóan a Marie Curie nagy konferenciák programban is a siker elérése érdekében a pályázóknak figyelembe kell venniük a legalább hat hónapos kikötött időbeli különbséget a pályázat benyújtási határideje és a megszervezett rendezvény időpontja között. Rendszerint a tagállamokban és a társult országokban kerül sor az esemény megtartására, ugyanakkor jól megalapozott érvek birtokában, speciális feltételek mellett harmadik ország szervezete is szóba jöhet. A rendezvény keretében az előadóknak olyan témákat kell ismertetniük, melyekhez Európa részéről komoly érdek mutatkozik, ezen kívül jelentős európai vívmányokat kell bemutatniuk, valamint olyan lehetőséget kell ismertetniük, melyek birtokában a kutatók jelentős szakmai előrelépésre tehetnek szert. 69

A projekt időtartama maximálisan négy évet tehet ki. A projekt résztvevői A program résztvevői azok a szervezetek, amelyeket az Európai Bizottság kiválasztott, és a következő kategóriák egyikébe kell tartozniuk: -

nemzeti szervezetek (kutatóközpontok, egyetemek, stb.)

-

vállalkozások, kis- és középvállalkozásokat beleértve

-

non-profit szervezetek

-

nemzetközi európai érdekeltségű szervezetek

-

az Európai Bizottság közös kutatóközpontjai

-

nemzetközi szervezetek Mivel a program elsősorban kezdő kutatók számára jött létre, az akcióra történő

jelentkezés során ők elsőbbséget élveznek a tapasztalt kutatókkal szemben. A

mobilitási

feltétel teljesülése

érdekében

harmadik

ország intézményében

megrendezett eseményeken csak a tag és társult nemzetállamok részesedhetnek támogatásban, másrészt a tag és társult országokban szervezett rendezvényeken tag, társult és harmadik ország állampolgárainak részvétele is támogatható. A támogatott harmadik ország résztvevőinek létszáma azonban nem múlhatja felül a teljes részvételi arány 30 százalékát. Pénzügyi vonatkozások A közösségi pénzügyi hozzájárulás ez esetben is a rendezvényt szervező intézmények, valamint a projektben résztvevők tevékenységére terjed ki. A támogatás összegére vonatkozóan nincs szigorúan megjelölt határvonal, ugyanakkor a nagy konferenciák kevesebb pénzügyi forrást igényelnek, mint az eseménysorozatok. A támogatási összeg értéke 50 ezer euró körül ingadozik. A közösségi hozzájárulás terhére a következő költségtípusok számolhatóak el: -

kutató által végzett tevékenységek elszámolható költségei o havi juttatás: a kutatók napi díjban részesednek, valós költségek, melyek nem léphetik túl a napi 150 eurónak megfelelő összeget. o utazási hozzájárulás: szintén valós költségek o kutatók fogadásával kapcsolatos költségek: az alkalmas kutatók részvételi díja

-

fogadóintézmény által végzett tevékenységek elszámolható költségei o menedzsment tevékenységek költségei: közösségi hozzájárulás maximum 3 százaléka

70

Konferenciákkal és képzési kurzusokkal kapcsolatos projektjavaslatok értékelése A benyújtott pályázatokat komplex értékelési szempontok szerint bírálnak el. Az értékelés során alkalmazott legfontosabb tényezők a következők: a) a tudományos és technikai kiválóság és az innováció foka o a projekt tudományos színvonala o a képzési tevékenység színvonala b) a projekt sikeres véghezvitele és a rugalmas projektkoordináció képessége o fogadóintézmények paraméterei o menedzsment és megvalósíthatósági készség c) az egyedi specifikus program célkitűzéseivel meglévő összhang d) EU hozzáadott érték, a közösségi politikák megvalósításához való hozzájárulás mértéke, az erőforrások kritikus tömege e) új ismeretek felhasználásával és terjesztésével kapcsolatos terv minősége, az innováció ösztönzéséhez rendelkezésre álló potenciál, a szellemi tulajdon használatára vonatkozó egyértelmű tervek 4.3.3. A kiválóság támogatása és elismerése Az akció keretében alapvető törekvés az, hogy a színvonalas, komoly eredményekkel rendelkező

európai

kutatás

komoly

népszerűségre

tegyen

szert.

A

támogatás

mindenekfelett a kutatásban újdonságot jelentő, kialakulóban lévő szakterületeken tevékenykedő kutatócsoportok szakmai tevékenységére vonatkozik, mellyel az európai kutatók karrierjének előmozdítását és nemzetközi elismertségét próbálják elősegíteni. A program keretén belül három lehetőség ismeretes: -

Marie Curie támogatás kiváló kutatócsoportoknak

-

Marie Curie díjak

-

Marie Curie tanszékek 4.3.3.1. Marie Curie támogatás kiváló kutatócsoportoknak (EXT31) Az akciócsoport olyan kutatócsoportok létrehozását és szakmai fejlődésének

elősegítését célozza meg, melyek alkalmasnak bizonyulnak a magas szintű kiválóság vagy interdiszciplináris kutatási tevékenységek megvalósítására, valamint saját szakterületükön belül rövid időn belül jelentős eredmények felmutatására képesnek bizonyulnak az Európai Unió támogatása révén. Minden kutatócsoportnak van egy vezetője. A pályaművek elbírálása során elsődlegesen olyan kutatási témájú projektek élveznek előnyt, melyek 31

Excellence Grants; magyarul: Marie Curie támogatás kiváló kutatócsoportoknak

71

fokozzák az európai kutatás versenyképességét, melyek iránt nagy érdeklődés mutatkozik, interdiszciplináris területekhez kapcsolódnak és világviszonylatban vezető szerepet biztosíthatnak az EU számára. Mindezen szempontokat szem előtt tartva a kutatócsoport vezetője (koordinátora) a fogadóintézménnyel szorosan együttműködve a kutatási témát szabadon választja meg. A projekt jellemzői Maximális futamideje négy év. A pályázatot a kutatócsoport vezetője és a kutatócsoportot fogadó intézmény közösen készíti el és nyújtja be az Európai Bizottsághoz. Már a pályázat elkészítési szakaszában ajánlatos ismertetni a leendő kutatócsoport néhány tagját, de ez nem kötelezően előírt. A kutatócsoport tagjainak toborzása során értelemszerűen azon alapvető szempontot veszik figyelembe, hogy a résztvevők képesnek bizonyulnak -e a projekt során kitűzött cél megvalósítására, azaz milyen mértékben tudnak hozzájárulni a tudományos kiválóság és versenyképesség megteremtéséhez. Az Európai Bizottsággal megkötött szerződést követően a kutatócsoport vezetője nemzetközi tudományos folyóiratokban jelenteti meg a betöltendő kutatói helyeket. A projekt résztvevői Résztvevőknek a kutatócsoportokat fogadó intézményt tekintjük, amellyel az Európai Bizottság írásos megállapodást köt. A kutatócsoport tagjai, és annak vezetője csupán harmadik félnek számít, akik az őket fogadó intézménnyel és nem a Bizottsággal kötnek szerződést. Amennyiben a projekt fejlődése érdekében a kutatócsoport vezetője fontosnak látja, lehetősége van a fogadóintézmény cseréjére vonatkozóan kérelmet benyújtani. Az akciótípusban a következő típusú szervezetek vehetnek részt: -

nemzeti szervezetek (egyetemek, kutatóközpontok

-

vállalkozások, kis- és középvállalkozásokat beleértve

-

non-profit szervezetek

-

európai érdekeltségű nemzetközi szervezetek

-

az Európai Bizottság közös kutatóközpontjai A program keretében a nemzetközi intézmények és harmadik országok szervezeteinek

támogatására nincs mód. Ez alól kivételt képeznek az európai érdekeltségű nemzetközi szervezetek, akikre speciális feltételek vonatkoznak. A kutatócsoport koordinátori posztját olyan személy töltheti be, aki karrierje kezdeti fázisában van, és alkalmas olyan feladatok hatékony végrehajtására, mint a magas szintű autonómia és kiválóság megvalósítása, magas színtű, tehetséges kutatói csoport létrehozása és menedzselése, valamint munkájának motiválása. A vezetéshez szükséges autonómia 72

megteremtése érdekében a fogadóintézmény felelőssége, hogy megfelelő környezetet és feltételeket biztosítson a kutatócsoport vezetője számára. Ez az akciótípus a többi Marie Curie programtól eltér, miszerint a kutató tapasztalata ez esetben nem meghatározó tényező, tehát kezdő és tapasztalt kutatók egyaránt szerepelhetnek a kutatócsoportban. A csoport tagjait a pályázási szakaszban meg kell nevezni, létszámukra vonatkozóan az Európai Bizottság felső határvonalat nem húzott meg. Fontos

azonban

az,

hogy

a

kutatócsoport

transznacionális

jellegű

legyen,

következésképpen a kutatócsoport tagjai, és annak vezetője bármilyen nemzetiségű lehet. A kutatói alkalmasság megállapítása során az egyetlen fontos kritérium az, hogy a kutatócsoport vezetőjének és a csoport résztvevőinek zöme nem tevékenykedhetett a szóban forgó fogadóintézménynél az elmúlt egy évben, illetve a harmadik országokból származó kutatók létszáma nem haladhatja meg a kutatói összlétszám 30 százalékát. A fogadóintézmény és a kutatócsoport vezetője között szerződéses megállapodás születik, mely a kutatói koordinátor számára garantálja a projekt véghezviteléhez szükséges önállóságot. Pénzügyi vonatkozások Az akcióra vonatkozó közösségi hozzájárulás négy évre szól, melynek mértéke 800 ezer eurótól 1,6 millió euróig terjed. A támogatás a kutatói tevékenység és a fogadóintézmény alábbi költségtípusaira terjed ki: -

kutató által végzett tevékenységek elszámolható költségei: o havi juttatás o utazási hozzájárulás o mobilitási hozzáárulás

-

fogadóintézmények által végzett tevékenységek elszámolható költségei: o hozzájárulás a kutatási / képzési / tudástranszfer program költségeihez: csak valós költségek lehetnek o menedzsment tevékenységek költségei az auditálást beleértve: a közösségi hozzájárulás maximum 3 százaléka lehet. o hozzájárulás a rezsiköltséghez: az addicionális közvetlen költségek legfeljebb 20 százaléka lehet. o egyéb elszámolható költségek/speciális kondíciók: esetlegesen felmerülő felszerelési költségek

73

A projektjavaslatok értékelése Az alapvető értékelési szempontok az EXT projektek esetén ugyanazok, mint amiket más Marie Curie akciók esetén alkalmaznak a) a tudományos és technikai kiválóság és az innováció foka o a projekt tudományos színvonala b) a projekt sikeres véghezvitele és a rugalmas projektkoordináció képessége o fogadóintézmények kvalitása o kutatók kvalitása o menedzsment és megvalósíthatósági készség c) az egyedi specifikus program célkitűzéseivel meglévő összhang d) EU hozzáadott érték, a közösségi politikák megvalósításához való hozzájárulás mértéke, az erőforrások kritikus tömege e) új ismeretek felhasználásával és terjesztésével kapcsolatos terv minősége, az innováció ösztönzéséhez rendelkezésre álló potenciál, a szellemi tulajdon használatára vonatkozó egyértelmű tervek 4.3.3.2. Marie Curie díjak (EXA32) A Marie Curie díjak olyan tudományos fokozatok, melyek azon kutatókat illetnek kiváló munkájuk elismerése jeleként, akik az elmúlt években a Közösség mobilitási és képzési programjaihoz aktív hozzájárulást tanúsítottak. A díjak adományozásának célja az, hogy a kutató eddig elért sikeres egyéni eredményeire felhívják a kutatói közönség figyelmét, s ezzel további karrierjük előrelépését és nemzetközi népszerűségüket tovább növelik. A díj kapcsán lehetővé válik a kutatási vívmányok széles körben való terjesztése a kutatási tématerületben érdekelt közönség felé. Ehhez azonban a díjazott kutatóknak látogatniuk kell az Európai Kutatási Térséghez kapcsolódó rendezvényeket. A projekt jellemzői A bírálók a tudományos fokozat odaítélése során a kutatók korábbi kutatásainak tudományos és technikai kiválóságát és az elért eredményeik társadalmi és gazdasági hasznosíthatóságát tekintik mérvadónak, a szakmai tapasztalatnak és a nemzetiségnek ez esetben nem tulajdonítanak komoly jelentőséget. A díjra érdemesnek vélt kutatókat az Európai Bizottság választja ki a szakértői bizottságok javaslata és a Marie Curie Nagy Zsűri állásfoglalását figyelembe véve. Évente öt Marie Curie díj átadására kerül sor, melynek értéke egyenként 50 ezer eurót tesz ki. Mindezek után a díjakat az alkalmas

32

Excellence Awards; magyarul: Marie Curie díjak

74

kutatóknak felajánlják, akiknek nyilatkozatot kell tenniük arra vonatkozóan, hogy elfogadják –e a díjat, vagy sem. A díjak átadását Díjátadási Ünnepség keretén belül rendezik meg. A díjban részesült kutatóknak két évig folyamatosan részt kell venniük olyan rendezvényeken, mely az Európai Kutatási Térség színvonalas vívmányainak terjesztésére, illetve a díjat elnyert kutatók nemzetközi elismertségének további népszerűsítésére irányul. A projektben való részvétel A fentiekben említettnek megfelelően a projektben való résztvevők alkalmasságát az elbírálók a nemzeti hovatartozástól és a kutatásban eltöltött évek számától nem teszik függővé. Annál is inkább jelent kikötést a döntésben az, hogy a jelölt kutatónak minimum egy évig folyamatosan kellett előzőleg tevékenykednie valamely korábbi keretprogram mobilitási vagy képzési programjában. A díjra a kutató javasolhatja saját magát, vagy jelölheti őt egy másik szervezet, vagy intézmény. Kitüntetettje a kutató, mint magánszemély. Pénzügyi vonatkozások A közösségi hozzájárulás mértéke minden esetben 50 ezer euró, ezen kívül az Európai Közösség semmi más költséghez ezen kívül nem járul hozzá. Az ösztöndíjas kutató tetszése szerint szabadon használhatja fel az összeget. A díj elnyerését maga után vonó rendezvényeken való részvételi kötelezettség folyamán keletkező kiadásokat célszerű az odaítélt díjból finanszírozni, eseti alapon azonban az Európai Bizottság hozzájárulását kérvényezni lehet. A projektjavaslatok értékelése A Marie Curie díjak értékelése során a legfontosabb kikötések az alábbiak: a) a tudományos és technikai kiválóság és az innováció foka b) a projekt sikeres véghezvitele és a rugalmas projektkoordináció képessége o kutatók paraméterei c) az egyedi specifikus program célkitűzéseivel meglévő összhang d) EU hozzáadott érték, a közösségi politikák megvalósításához való hozzájárulás mértéke, az erőforrások kritikus tömege e) új ismeretek felhasználásával és terjesztésével kapcsolatos terv minősége, az innováció ösztönzéséhez rendelkezésre álló potenciál, a szellemi tulajdon használatára vonatkozó egyértelmű tervek

75

4.3.3.3. Marie Curie tanszékek (EXC33) A Marie Curie tanszékek program arra irányul, hogy nemzetközileg elismert kutatóknak lehetőséget biztosítson arra, hogy egy oktatási és/vagy kutatási intézmény keretein belül vendégprofesszori állásban kamatoztassák ismereteiket, tapasztalataikat az EU tagországok vagy társult tagállamok fogadóintézményében. A projekt céljainak elérése érdekében a vendégprofesszor az oktatásban és kutatásban megszerzett ismereteit, tapasztalatait a fiatalabb nemzedéknek átadja. A projekt jellemzői A vendégprofesszori megbízatásra rendszerint három éves időszakra nyújt támogatást az EU, de előfordulhat ennél rövidebb távú program. A

vendégprofesszori

poszt

betöltésére

pályázó

kutató

pályaművét

a

fogadóintézménnyel közösen készíti el, és munkájukat közösen nyújtják be az Európai Bizottsághoz. Az Európai Bizottság nem a kutatóval, hanem a fogadóintézménnyel köt szerződést, melynek utána a fogadóintézmény és a kutató írásos megállapodás során rögzíti egymás közt a jogokat és kötelezettségeket. A fogadóintézmény legfőbb kötelessége a megfelelő támogatás és elegendő mértékű önállóság biztosítása a vendégprofesszori állásra pályázó kutató felé a projekt sikeres megvalósítása érdekében. A vendégprofesszor oktatásához és kutatási tevékenységéhez kapcsolódó témáját szabadon választhatja meg a fogadóintézménnyel történt közös megegyezés alapján. Az általa előadott szakterületnek kiemelkedő fontosságúnak és/vagy multidiszciplináris jellegűnek kell lennie. Az előadásokat egyetemi hallgatók és doktoranduszok számára szánják, mely során a modern kutatási eredmények kerülnek felhasználásra, ezzel ösztönözve minél több leendő értelmiség számára a részvételi lehetőséget. A kutatói tevékenység keretében a megbízott vendégprofesszor előre meghatározott ütemterv szerint hajtja végre feladatait. A munkaterv fontos részét képezheti többek között az európai szinten elismert kurzusok szervezése, speciális képzési rendezvényeken való részvétel az eredmények népszerűsítése érdekében, közös kutatás véghezvitele, kiadványok, publikációk szerkesztése. A vendégprofesszornak a tanév során a fogadóintézményben teljes munkaidő keretében kell oktatáshoz és kutatáshoz kapcsolódó tevékenységeit véghezvinnie, valamint munkaidejének legalább a teljes munkaidő 70 százalékát kell elérnie.

33

Chairs; magyarul: Marie Curie tanszékek

76

A projekt résztvevői Az EXC résztvevőinek azt a bármely szektorból származó EU tagországokban vagy társult országokban található fogadóintézményt tekintjük, mely a vendégprofesszorokat fogadja, ugyanakkor a fogadóintézménynek szoros kapcsolatban kell állnia valamely egyetemmel, ahol lehetőség van PhD képzésben való részvételre. A harmadik országokban található, vagy nemzetközi szervezetnek tekinthető jogi személyek ennek a programnak a keretében nem alkalmasak a fogadóintézményi szerepkör betöltésére. Az európai érdekeltségű nemzetközi szervezetek bekapcsolódására vonatkozóan viszont speciális kritériumok érvényesek. A vendégprofesszor kérheti a fogadóintézmény cseréjét abban az esetben, amennyiben azt a projekt további sikeres kivitelezése megkívánja. A projektben való részvételre olyan vendégprofesszort ítélnek alkalmasnak, aki korábbi kutatói tevékenysége során tudományos kiválóságot ért el. Továbbá, mint tanár motiválnia kell a hallgatóit, és képesnek kell lennie tudományos előadások tartására olyan közönség felé is, akik az adott tudományterületben laikusak. A kutatói alkalmasságot ez esetben nem a kutatásban eltöltött évek száma határozza meg, hanem hogy az adott jelentkező mennyire gyakorlott a kutatás menedzselése területén és milyen jártas a diplomamunkák felügyeletében. Fontos szabályzatok Általános szabályként elmondható, hogy az akcióra jelentkező kutató olyan nemzetállam fogadóintézményébe nem nyújthat be pályázatot, melynek állampolgára. Kivételt képez ez alól a kettős állampolgárság esete, mikor is a kutató azon állampolgárságához tartozó ország fogadóintézményébe jelentkezhet, ahol a korábbi öt éven belül négy évet nem tevékenykedett a korábbiakban. Ez esetben alkalmasnak bizonyulhat a támogatásra. Amennyiben harmadik országok állampolgárai az elmúlt öt évből legalább négyet valamely EU tagállamban vagy társult országban foglalkoztak kutatással, akkor annak az országnak az állampolgárainak számítanak, ahol a legtöbb időt töltötték el. A vendégprofesszori poszt betöltésének további fontos feltétele az, hogy a kutató az előző három év során az adott fogadóintézményben maximum egy évig dolgozhatott. A program támogatja azon EU tagállam és társult tagországbeli kutatók hazatérését, amennyiben a projekt igazolja, hogy az előző öt éven belül minimum négy évig az adott kutató harmadik országban tevékenykedett.

77

Pénzügyi vonatkozások A közösségi pénzügyi hozzájárulás mértéke 450 ezer – 750 ezer euró között változik, mely a vendégprofesszor és a fogadóintézmény kiadásait fedezi. Az Európai Közösség az alábbi költségekhez járul hozzá: -

kutató által végzett tevékenységek elszámolható költségei: o havi juttatás o utazási hozzájárulás o mobilitási hozzájárulás

-

fogadóintézmény által végzett tevékenységek elszámolható költségei: o hozzájárulás a kutatási / képzési / tudástranszfer költségeihez: valós költségek o menedzsment tevékenységek költségei beleértve az auditálást: a közösségi hozzájárulás maximum 3 százaléka o hozzájárulás a rezsiköltséghez: az addicionális közvetlen költségek maximum 10 százaléka, kivéve az alvállalkozói költségek o egyéb elszámolható költségek/speciális kondíciók: esetleges felszerelési költségek A projektjavaslatok értékelése a) a tudományos és technikai kiválóság és az innováció foka o a projekt tudományos színvonala o a képzési tevékenység színvonala b) a projekt sikeres véghezvitele és a rugalmas projektkoordináció képessége o fogadóintézmény kvalitása o kutató kvalitása o menedzsment és megvalósíthatóság c) az egyedi specifikus program célkitűzéseivel meglévő összhang e) EU hozzáadott érték, a közösségi politikák megvalósításához való hozzájárulás mértéke, az erőforrások kritikus tömege f) új ismeretek felhasználásával és terjesztésével kapcsolatos terv minősége, az innováció ösztönzéséhez rendelkezésre álló potenciál, a szellemi tulajdon használatára vonatkozó egyértelmű tervek 4.3.4. Visszatérést és reintegrációt támogató mechanizmusok Ezt a programot azon EU tagállamok és társult országok kutatóinak ajánlják, akiknek

annak közvetlen előtte lejárt legalább két évre szóló mobilitási ösztöndíjuk. Ugyancsak jelentkezhetnek a programra azon európai kutatók is, akik minimum öt éven keresztül

78

mobilitási ösztöndíjjal, vagy más Keretprogramhoz kötődő projekten keresztül Európán kívül tevékenykedtek, és vissza szeretnének térni. Ennek a programnak két csoportja ismert: -

Marie Curie európai reintegrációs támogatás

-

Marie Curie nemzetközi reintegrációs támogatás 4.3.4.1. Marie Curie európai reintegrációs támogatás (ERG34) A program keretében azok a tapasztalt kutatók nyerhetnek támogatást, akik a jelenlegi,

vagy korábbi keretprogramok Marie Curie vagy más mobilitási akcióinak egyikében legalább két évig tevékenykedtek. A közösségi hozzájárulás a kutatók hazájukba vagy Európába való visszatérésére és reintegrációjára irányul. A fogadóintézmény szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy a hazatérő kutatót minimum két évre alkalmazza; ezzel hatékony és tartós reintegrációt biztosítva a kutató számára erre az időszakra. A pályamű elkészítési szakaszában a kutató megnevezi azt a fogadóintézményt, amely a reintegráció intézménye lesz. A pályázatot a kutató és a reintegrációs fogadóintézmény közösen adja be az Európai Bizottsághoz az eredeti mobilitási időszak vége előtt legalább hat hónappal, vagy legkésőbb a következő rögzített értékelési időpontig. A program kezdete rögtön a mobilitási akció lezárulását követi. Azon projektek, melyben a fogadóintézmény hitelesen garantálja a kutató reintegrációját két évet meghaladó időszakra, a pályázati elbírálásánál előnyt élveznek. A projekt résztvevői Az akció esetében résztvevőnek a reintegrációs fogadóintézményt tekinthetjük, mely az Európai Bizottsággal szerződéses megállapodást köt. Az EU tagállamok és a társult országok következő kutatásban tevékenykedő szervezettípusai lehetnek alkalmasak a fogadóintézmény szerepkörének betöltésére: -

nemzeti szervezetek (egyetemek, kutatóközpontok, stb.)

-

vállalkozások beleértve a kis- és középvállalkozásokat

-

non-profit szervezetek

-

európai érdekeltségű nemzetközi szervezetek

-

az Európai Bizottság közös kutatóközpontjai

34

European Reintegration Grants; magyarul: Marie Curie európai reintegrációs támogatás

79

A fogadóintézmény nem lehet ugyanaz a szervezet, ahol a kutató az eredeti mobilitási programját végrehajtotta. A programra azon EU tagországbeli és társult országok kutatóinak jelentkezését várják, akik a 6. Keretprogram bizonyos akcióiban vagy az előző keretprogramok mobilitási programjaiban minimum két évig folyamatosan tevékenykedtek. A reintegráció történhet külföldre vagy a kutató saját hazájába is, a pályázatok elbírálásánál azonban előnyt jelent a hazai reintegráció. 4.3.4.2. Marie Curie nemzetközi reintegrációs támogatás (IRG35) Ez a program ikertestvére a Marie Curie európai reintegrációs támogatásnak. A különbség abban mutatkozik, hogy a közösségi hozzájárulás olyan európai kutatók EU tagállamokba vagy társult tagállamokba való visszatérését segíti elő, akik több mint öt éve EU-n kívüli ország intézményének keretein belül folyamatosan foglalkoznak kutatással. Az IRG pályázatok elbírálása során nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy a kutató tevékenykedett –e korábban valamely mobilitási akcióban vagy sem; ez esetben a fő célkitűzés a brain drain (agyelszívás) folyamatának megakadályozására irányul. A projekt jellemzői A projektjavaslatot a reintegrációs fogadóintézmény és a kutató nyújtja be az Európai Bizottsághoz. A Bizottság európai uniós tagállambeli vagy társult országban lévő fogadóintézménnyel köt szerződéses megállapodást. A szerződés értelmében a fogadóintézmény kötelezettséget vállal arra, hogy a kutatóval szorosan együttműködve legalább három éves időszakra szóló reintegrációs mechanizmust valósít meg. Azon pályaműveknek van nagyobb esélyük a pozitív elbírálásra, melyekben a fogadóintézmény hitelesen bizonyítani képes, hogy a kutató reintegrációját az adott fogadóintézmény hosszabb időszakra garantálni képes. A kutatási terület bármely projekttípusának alkalmazásával a támogatott kutatóknak tőkét kell kovácsolniuk a megszerzett tapasztalataikból Európában. ERG és IRG projektek pénzügyi vonatkozásai A közösségi hozzájárulást a fogadóintézmény átalányösszeg formájában kapja meg, mely a kutató reintegrációs projektjéhez kapcsolódó kiadásokat fedezi. A támogatás ez esetben nem fedezi a kutató által végzett tevékenységek költségeit és a rezsiköltségeket. Elszámolhatóak a fogadóintézmények tevékenységeivel kapcsolatban felmerülő költségek, melyek a következők:

35

International Reintegration Grants; magyarul: Marie Curie nemzetközi reintegrációs támogatás

80

-

menedzsment tevékenységek költségei az auditálással együtt, melynek mértéke a közösségi hozzájárulás legfeljebb 3 százaléka lehet

-

projekt kivitelezéséhez szükséges kiadások: Idetartoznak többek között az utazási és felszerelési költségek. A reintegrált kutató díjazása nem elszámolható költség. A Marie Curie visszatérést és reintegrációt támogató mechanizmusok esetén a közösségi hozzájárulás mértéke kötött: európai reintegrációs támogatás esetén maximum 40000 euró, míg a nemzetközi reintegrációs támogatás mértéke 80000 euró. ERG és IRG projektek értékelése Az értékelésnél, mint minden egyéb projekt esetében először is a kutató és a

fogadóintézmény alkalmasságát vizsgálják meg, ennek utána kerül sor a tudományos szempontok elemzésére: a) a tudományos és technikai kiválóság és az innováció foka o a projekt tudományos színvonala o a képzési tevékenység színvonala b) a projekt sikeres véghezvitele és a rugalmas projektkoordináció képessége o fogadóintézmény kvalitása o kutató kvalitása o menedzsment és megvalósíthatóság c) az egyedi specifikus program célkitűzéseivel meglévő összhang g) EU hozzáadott érték, a közösségi politikák megvalósításához való hozzájárulás mértéke, az erőforrások kritikus tömege h) új ismeretek felhasználásával és terjesztésével kapcsolatos terv minősége, az innováció ösztönzéséhez rendelkezésre álló potenciál, a szellemi tulajdon használatára vonatkozó egyértelmű tervek Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (2005)

4.4. Marie Curie ösztöndíjak értékelése 2002. őszén A következő részben az Marie Curie ösztöndíjakkal kapcsolatos eredményeket ismertetem az 5. Keretprogram (1998-2002) időszakában többféle szempont szerint, melyek a következők: -

általános eredmények és sikertelenségek okai

-

országok szerinti elemzés

-

a férfiak és a nők eredményeinek összehasonlítása

-

különböző korcsoportok teljesítményének vizsgálata 81

-

hazánkról szóló értékelés. Az 5. Keretprogram összegzett értékelésénél elmondható, hogy a Marie Curie

ösztöndíjakban való részvétel a többi EU 5. projekthez képest sikeres volt, melynek oka lehet a benyújtott pályázatok viszonylag csekély száma, melyeknek finanszírozása jobban belefér az Európai Unió költségvetésébe, mint nagyobb mennyiségben beadott pályaművek támogatása. Ma az egyre erősödő versenyszellemmel kell a pályázóknak szembenéznie, ezért a jelenlegi, 6. Keretprogram idején már előreláthatóan nagyobb erőfeszítés, keményebb munka árán lehetséges elnyerni egy-egy európai uniós támogatást, így Marie Curie

projektekben

való

részvételi

ösztöndíjat

is,

ugyanis

egyre

szigorúbb

feltételrendszereknek kell a potenciális kutatónak eleget tennie. Így a magyar és a többi újonnan csatlakozott tagországok kutatóinak rengeteg új ismeret és tapasztalat megszerzésére van szükségük, hogy a kívánt színvonalnak eleget tehessünk. Az 5. Keretprogramban a Marie Curie ösztöndíjak, melyek akció az 5. Keretprogram egyik legnépszerűbb eszköze, összesen 556.2 TBD millió euró EU-s támogatásban részesedtek. 4.4.1. Pályázati eredmények és a sikertelenség okai A következő táblázatban az egyéni és intézményi ösztöndíjakban való részvétel sikerességét ismertetem: Marie Curie elfogadott és elutasított projektjavaslatok 4. sz. táblázat Program

benyújtott

támogatott

Elutasított

megnevezése

pályázatok

pályázatok

pályázatok

(db)

(db)

(db)

Egyéni

7542

6888

654

2972

2857

115

10 514

9745

769

ösztöndíjak intézményi ösztöndíjak Összesített

MEYER (2002): p. 10

A táblázat számadatai bizonyítják, hogy az EU 5. Keretprogramon belül a Marie Curie ösztöndíjak kiemelkedőnek bizonyulnak, hisz az egyéni ösztöndíjak ösztöndíjak bukási aránya 8,7 százalék, míg az intézményi projektjavaslatok 3,9 százaléka lett elutasítva. A bukások okai nagyrészt az alapvető feltételrendszerek nem teljesítése között keresendőek, melyek következők lehetnek: 82

-

mobilitás hiánya

-

formai elégtelenségek, melyek között a legjellemzőbb a kötelező cégszerű aláírások hiánya

-

a jelölt életkora a pályázati követelményeknek nem felel meg

-

határidőt túllépő benyújtás (különösen intézményi ösztöndíjakra jellemző)

-

a jelölt pályázatban előírt szakmai tapasztalatának hiánya 4.4.2. Országok szerinti értékelés A következő két ábrában EU tagországok, tagjelölt és harmadik országokra vonatkozó

értékelési elemzés látható. A két ábra országonkénti bontásban szemlélteti az alkalmas, támogatható (ábrában „eligible”, lila vonal) és az ezeken belül kiválasztott, támogatott (ábrában „selected”, bordó vonal) egyéni és fogadó ösztöndíjra egyaránt benyújtott pályaművek számát. Országcsoportok szerinti értékelés egyéni ösztöndíjakban való részvétel alapján 5. sz. ábra

MEYER (2002): p. 20

Látható, hogy a legtöbb jelölt számára az egyéni ösztöndíjak vonatkozásában a népszerűségi ranglista első helyén az Egyesült Királyság (UK) fogadóintézményei állnak, ezt követik a francia (F), német (D) és spanyol (E), olasz (I) és holland (NL) kutatóhelyek. Egyértelmű a táblázatban tehát az, hogy a pályázók számára az elsődleges célpontok az Európai Unió tagországainak fogadóintézményei, míg a jelölt, közép-kelet európai

83

országok kevésbé bizonyulnak számukra vonzó lehetőségnek. Ugyanez a sorrend érvényes a kiválasztott (eligible), azaz támogatott pályaművekre is. Országcsoportok szerinti értékelés intézményi ösztöndíjakban való részvétel alapján 6. sz. ábra

MEYER (2002): p. 20

Alapvetően a fentihez hasonló jelenség érvényes az intézményi ösztöndíjakra is, ahol a pályázók számára szánt elsődleges szakmai célpontok szintén a tagországok intézményei; ez esetben a sorrend azonban kissé eltér az egyéni ösztöndíjakhoz képest: Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Olaszország és Spanyolország. Ugyanakkor az alkalmas, támogatható és kiválasztott, támogatott pályaművek száma nem egyenesen arányos

egymással:

Mint

látszik,

az

Európai

Unió

az

Egyesült

Királyság

fogadóintézményéhez beadott intézményi ösztöndíjra vonatkozó pályázatait összességében értékesebbnek találta, mint a német intézményekhez benyújtott projektjavaslatokat. Az ezeket követő négy országnál a sorrend a támogatottság tekintetében ugyanaz, mint az alkalmasság esetén. 4.4.3. Férfiak és nők eredményének értékelése Napjainkban azt a jelenséget tapasztalhatjuk, hogy a hölgyek életében időről időre egyre fontosabbá válik a karrier, sőt bizonyos szinten ambiciózusabbak a férfiaknál. Így a pályázás területén is egyre komolyabban veszik ki részüket és teszik próbára képességeiket. A hagyományos „háziasszony” szerepnek már csak halvány nyomai vannak, a karrier számukra időben az elsődleges fontosságú feladat, majd ennek utána, a családalapítás alkalmával is, a szakmai hivatás, a szakmai előremenetel a nők életében a családdal megközelítően egyforma fontosságú. Ugyanakkor a női munkaerő különösen az egyetemeken és a kutatóintézetekben egyre növekszik, eredményeik javuló tendenciát 84

mutatnak, közelítenek a férfiakéhoz, de hozzájuk viszonyítva még mindig nem mutatkoznak elég jónak. Ebből következik, hogy a férfiak a továbbiakban is jelentős mértékben felülmúlják a nők szakmai teljesítményét, melyet a következő ábra szemléltet: Nemek szerinti értékelés egyéni ösztöndíjakban való részvétel alapján 7. sz. táblázat

nem szerinti

támogatásra alkalmas

támogatott (selected)

(eligible) pályázatok

pályázatok

Férfi

Nő

Férfi

Nő

kettő

felosztás összesen (db)

mind-

4207

2681

6888

Mindkettő

1776

1074

2850 MEYER (2002): p. 21

Összességében az támogathatóság tekintetében a nők teljesítménye 36,27 százalékkal gyengébb volt a férfiakénál, míg 39,52 százalékkal nagyobb számú támogatott pályázat született férfi jelöltektől. 4.4.4. Kor szerinti részvétel értékelése Az 5. Keretprogram Marie Curie pályázatainak támogatásra alkalmas pályázatainak nagy része a 29-30 év korosztályúak kezéből kerültek ki. Látható a 8. számú ábra alapján, hogy 22 évtől idősebb kor felé haladva a grafikon felfelé ível, 30 év magasságában eléri a csúcspontot, ahol a növekedés megáll, majd ezen túl a grafikon leszálló ágban halad tovább. Véleményem szerint ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy ez az életkor a potenciális jelöltek számára a „csúcspont”, mikor is még dinamikusak, aktívak, nagy bennük a vállalkozó szellem és nyitottak az új kihívásokra. Ezen kívül már néhány év szakmai tapasztalatot is tudhatnak maguk mögött az egyetemi diploma megszerzése után. A fiatalabb kutatók esetében a probléma a kellő tapasztalat hiányában mutatkozik, míg a 30 éven túli korosztály munkakedve, dinamizmusa lankadni látszik.

85

Kor szerinti értékelés 8. sz. ábra

MEYER (2002): p. 22

4.4.5. Magyarország értékelése Az EU 5. Keretprogram időszakának utolsó, évi, 2002. őszi összefoglaló, értékelő jelentése szerint Magyarország Marie Curie ösztöndíjakban való részvételi eredménye relatíve pozitívnak mondható; azaz az akkori hazánkkal egyidőben tagjelölt országokhoz képest Magyarország élen jár –e vonatkozásban, viszont a tagországok szintjéhez való felzárkózás érdekében még van mit tanulnunk a mai napig. Ez a megállapítás természetesen nem minden egyes EU tagországra vonatkoztatva igaz, ugyanis a hazánkkal hasonló számú népességgel és területtel rendelkező tagállamok hozzánk hasonló eredményt produkáltak. Átlagosan számítva a Marie Curie ösztöndíjra benyújtott magyarországi pályázatok mintegy 50 százaléka részesült közösségi támogatásban. Ez a hazai viszonylatban sikeresnek mondható eredmény annak köszönhető, hogy a magyar pályázók számos szakmai

információforráshoz

juthattak

hozzá

elsősorban

információs

napok

és

konferenciákon való részvétel folyamán. Ilyen jellegű rendezvények lebonyolítása az EU 5. Keretprogram idején is rendszeresen megtörtént hazánkban, melynek célja a magyar pályázók tájékoztatása az aktuális pályázati lehetőségekről, az ezzel kapcsolatban történő tanácsadási szolgáltatás és a pályázás folyamata során történő eligazítás. Komoly szakmai segítséget jelentett a humán kutatói mobilitás program nemzeti kapcsolattartó pontja, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint az EU 5. Keretprogram regionális kapcsolattartó irodáinak felelős munkatársai. Másodsorban a magyar viszonylatban pozitívnak mondható eredmény kivitelezésében szerepe volt annak, hogy a benyújtott pályázatok száma csekély volt, így a magyar pályázók nem szembesültek nagy konkurenciával. 86

Másrészről a jelentéktelen számú benyújtott pályázatoknak köszönhetően, a Marie Curie intézményi ösztöndíjakba való magyar bekapcsolódást az 5. Keretprogram összesített értékelő jelentésénél nem ítéltek pozitívan. Hasonlóan kevés tudós próbálkozott a lehetőséggel a többi közép-kelet-európai, társult tagjelölt országokból is. Az összesített értékelés szerint a Marie Curie intézményi ösztöndíjakban való részvétel tekintetében Franciaország, Németország és Nagy-Britannia jár élen, mely nem meglepő, hisz ezen országok számítanak a mobilitási áradat kiindulópontjainak. Ennek az elvárásokhoz képest kis részvételi aránynak egyik fő oka véleményem szerint az, hogy a közép-kelet európai, társult, tagjelölt nemzetállamoknak bizonyos korlátozó tényezőkkel kellett szembesülniük. Ilyen akadálynak számított többek között az, hogy a társult, tagjelölt országok kizárólag EU tagállamok intézményeiben folytathattak kutatást, továbbá a társult, tagjelölt országok csupán EU tagországok állampolgárait fogadhatták. Az uniós állampolgárok a tagjelölt, közép-kelet európai országokban való kutatási lehetőséget nem tekintették vonzónak, ellenben a közép-kelet európai országok számára ez a lehetőség nagy kihívást jelentett volna. A fentiekben említett részvételt akadályozó tényező nem csak a Marie Curie intézményi ösztöndíjakat, hanem az egyéni ösztöndíjakat is érinti, miszerint az 5. Keretprogramban részt vevő társult tagállamokat nem tekintették „kevésbé fejlett régióknak”. Ebből következően az EU elmaradottabb részei és a társult tagjelölt országok kutatást folytató intézményei számára szánt programokra, mint a kapacitásbővítő akciók, vagy a visszatérést támogató mechanizmusok, a magyar fogadóintézmények és kutatók jelentkezésére nincs mód. A kutatóképzési hálózatok és a kiválósági hálózatok projektekben hazánk teljesítménye kiemelkedő a fentiekben ismertetettekkel ellentétben; köszönhetően a szóban forgó akciók hatékonyabb pályázati rendszerének. Hazánk pozitívan reagált az EU 6. Keretprogram mobilitási akcióinak társult tagországok státuszára vonatkozó módosítási indítványára, melynek értelmében minden olyan dokumentum semmisnek tekinthető, mely a mobilitási programban való társult, tagjelölt országok részvételi korlátozását rögzítette az EU 5. Keretprogram idején. Ez a terv egyértelműen sugallta, hogy ezen akadályok elhárulásának köszönhetően a Marie Curie programokban való hazai, így a többi közép-keleti részvételi aktivitás a továbbiakban fokozódhat, különösen a fogadóintézmények számára szánt akciók területén. Ezek az akadályok azonban mára mindenhogy elhárultak, hiszen hazánk a többi kilenc közép-kelet

87

európai tagjelölt országgal36 együtt mára már EU-s tagországnak számít. Hazánk ugyancsak egyetértett a reintegrációt támogató mechanizmusok programrendszerének kibővítésével, mely hatékony eszköznek számít az agyelszívás ellensúlyozására a tagjelölt országokban. A magyar intézményekhez történő Marie Curie ösztöndíjas kutatók pályázását többféle kiadványok népszerűsítésével próbálják ösztönözni a jelenlegi keretprogram során, melyekben magyar fogadóintézményeket ismertetnek, valamint olyan gyakorlati tudnivalókról adnak felvilágosítást, mint a vízumszabályzat, munkavállalási engedély, szállás, adórendszer, társadalombiztosítás, vagy más országban szerzett diplomák elismerése. Ezek az intézkedések megvalósulni látszanak, melyeknek eredménye a 2006. évi, EU 6. Keretprogram végső értékelésében derülnek ki, jelenleg komoly és aktív pályázási munka folyik az egyetemeken, vállalatokon belül és a kutatóintézetekben. MEYER (2002)

4.5. Marie Curie Ösztöndíjasok Szövetsége (MCFA37) A Marie Curie Ösztöndíjasok Szövetsége (1996. október) non-profit, az Európai Bizottság támogatása által Brüsszelben létrehozott tanácsadó szervezet, mely olyan kutatókból áll, akik már előzőleg sikeresen pályáztak Marie Curie ösztöndíjakra. A szervezet létszáma meghaladja a 3000 főt, a résztvevők Európán belüli és kívüli állampolgárok egyaránt lehetnek. A szervezet a Marie Curie ösztöndíjasok szövetségbe tömörítésére és a tagok közötti kapcsolat erősítésére törekszik az ösztöndíj időszaka alatt, valamint az ösztöndíj lejártát követően is. További fontos célja, hogy támogassa a tudomány és technológia fejlesztését Európa szerte, valamint a tudomány és a társadalom között történő párbeszédet bátorítsa. A szövetség helyi, nemzeti és nemzetközi csoportokat alkot, mely feladatait bizottságok és munkacsoportok keretében látja el. Ennek értelmében gyakorlati útmutatókkal látja el a leendő ösztöndíjasokat a pályázat benyújtásától egészen a fogadó országba való költözésig, továbbá segítséget nyújt adózási és családegyesítési kérdésekben is. Támogatja az egyéni karrierfejlesztést, folyamatosan frissíti a munkahelyekkel kapcsolatos adatbázisát, rendszeresen szervez és tart rendezvényeket, valamint lehetőséget biztosít az ösztöndíjasok számára, hogy a Marie Curie Ösztöndíjasok Szövetségének

36

Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia 37 Marie Curie Fellowships Association; magyarul: Marie Curie ösztöndíjasok szövetsége

88

Évkönyvében publikálják az program keretében végzett kutatásaik eredményét. A

kutatók

a

Marie

Curie

Ösztöndíjasok

Szövetségének

honlapján,

a

www.mariecurie.org weboldalon tehetik fel a szervezetre és a Marie Curie akciókra vonatkozó kérdéseiket. Irodájuk Brüsszelben működik, melynek elérhetősége a következő: Marie Curie Fellowship Association, c/o Ms Chantal Ertveld, International Office Université Libre de Bruxelles 28 Avenue Roosevelt, B-1050 Bruxelles Belgium Fax: 00 44 870 133 7030. (TéT Alapítvány: Hungary for FP6 projekt 2. számú hírlevele: 12.)

5. Befejezés Az EU 7. Keretprogram előkészítése, az eddigi eredmények értékelése Annak a felismerésének köszönhetően, hogy a lisszaboni stratégia lényegét a tudás és az ezt fejlesztő kutatás képezi, az Európai Unió kutatási költségvetését meg kívánják duplázni az előkészítés alatt álló következő, 7. Kutatási Keretprogram (2007-2013) idején. Az évszámok alapján egyértelműen kitűnik, hogy az eddigi keretprogramoktól eltérően a 7. Keretprogram futamideje valószínűleg hosszabb időtávot fog felölelni. A Keretprogram által támogatott kutatások kulcsfontosságú célkitűzése az európai versenyképesség javítása lesz, ugyanakkor a korábbiakkal ellentétben jelentős összegeket kívánnak áldozni az alapkutatásokra is. Az alapkutatások menedzselésére előreláthatóan létrehozzák az Európai Kutatási Tanácsot. Ezen szervezet számára bizonyos mértékű önállóságot biztosítanak, és kizárólag a „kiválóság” szempontjait figyelembe véve választják ki a támogatásra alkalmas projekteket. A 6. Keretprogram tapasztalatai alapján elsődlegesnek tartják a leendő keretprogram eszközrendszerének korszerűsítését, melynek során különös figyelmet szentelnek az egyszerűsítésnek, átláthatóságnak és a rugalmasságnak. A 6. Keretprogram új eszközeit értékelő Marimon Jelentés ajánlásai alapján az új eszközök kiválasztása során az egyes tudományterületek specifikus igényeire is jobban fognak figyelni. A jelenlegi keretprogram prioritásai a 7. Keretprogramban is szerepelni fognak, azonban ezeket további új prioritások egészítik ki, mint az űrtudomány és a biztonságpolitikai kutatások. A 7. Kutatási Keretprogram tervezetét az Európai Bizottság 2005. április 6-án hagyta jóvá. A tervezet több alkalommal tárgyalásra kerül az Európai Tanács három illetékes 89

munkacsoportja

között:

az

Állandó

Képviseletek

Vezetőinek

Értekezlete,

a

Versenyképességi Tanács, valamint az Európai Parlament ITRE38 Bizottsága. A 7. Kutatási Keretprogram részletes tervezetét, költségvetését, a részvétel szabályait és specifikus programjait az Európai Tanács és az Európai Parlament közös megegyezéssel várhatóan 2006. végén fogadja majd el. Az egyetemi kutatóhelyek szerepe a jövőben felértékelődik, de az eredményes részvétel érdekében már most utána kell járni az alkalmas témáknak és a lehetséges nemzetközi partnereket fel kell kutatni.

6. Végső konklúzió A magyar kutatók (és a többi kilenc legutóbb csatlakozott ország) számára is erősen javallott az EU 7. Keretprogram tervezett prioritásainak már jelenleg történő tanulmányozása annak érdekében, hogy az EU 7. Keretprogram beindulása előtt jelentős nemzetközi kapcsolatokra tehessenek szert. Ennek szükségessége azzal magyarázható, hogy a két-három hónapos határidejű pályázatok futamideje alatt csak a majdnem teljesen kész kutatási projekt tervezetek megvalósítására lesz idő. Ilyen szűk határidőn belül a potenciális partner megkeresésére nagyon kicsi az esély. A sikeres szereplés érdekében ezek az előkészületi teendők nélkülözhetetlenek, hiszen hazánk jelenleg az Európai Unió országai között az utolsók között sorakozik. Az EU színvonalhoz történő felzárkózás egyik legfontosabb eszköze hazánk és a többi 9 közép-kelet európai ország számára az EU projektekben való aktív és eredményes részvétel. SZENDRŐDI (2005)

38

Industrial and Research; magyarul ipari és kutatási

90

FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE:

1.

CZEGLÉDI GYULÁNÉ, DÚZS JÁNOS DR., GERZSÓ GÉZA DR., GOMBOS LÁSZLÓ, NOVÁK LÁSZLÓNÉ, NYERGES GYULA: OMIKK EU-INFO HÍRLEVÉL folyóirat, 1999. november-december; cikk: EU 4. Keretprogram: Sikeres magyar részvétel; V. ÉVF.; 11-12. szám; 1-6 oldal

2.

CSÁKÁNY JUDIT: AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA folyóirat, 1999.; cikk: Az EU 5. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramja; 4. ÉVF.; 5. szám; 5-6 oldal

3.

CSONKARÉTI GERGELY (Innovációs konferencia): Pályázati lehetőségek az EU kutatás-fejlesztési keretprogramjában; honlap címe: http://www.gak.hu/old/innovacio/pdf/4.pdf; letöltés dátuma: 2005. február 18. 19:19 perc

4.

DIPPOLD PÉTER: KÖNYVTÁRI FIGYELŐ folyóirat, 2003.; cikk: Könyvtárak az Európai Közösség Programjaiban; 49. ÉVF.; 2. szám; 1-9 oldal

5.

GERZSÓ GÉZA, Dr.: Az Európai Kutatási Térség; kiadó: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár; kiadás időpontja: 2005. február; kiadás helye: Budapest; 3. fejezet 18-24 oldal

6.

HEILINGBRUNNER KLÁRA (BME-OMIKK): Az EU KTF 6. Keretprogramja (6.KP) (2002-2006); honlap címe: http://6kp.info.omikk.bme.hu; letöltés dátuma: 2005. február 27.17.03 perc

7.

HERCZEG ZSUZSA, NAGY ZSOLT, TEMESI ALFRÉDA: MAGYAR TUDOMÁNY folyóirat; 2004.; cikk: Hazai Orvostudományi Kutatások az EU 5. Keretprogramjában: Tanulmány (statisztikai elemzés); 5. ÉVF.; 5. szám; 1-6 oldal

8.

HORVÁTH ZOLTÁN: Kézikönyv az Európai Unióról, Ötödik, átdolgozott bővített kiadás; felelős kiadó: Dr. Sárdi Péter; kiadás éve: 2002; kiadás helye: Budapest; 27-60 oldal

9.

HRESKÓ DIÁNA, TÁRKÁNYI KATALIN, VAJDA JÁNOS, (Debreceni Egyetem Európai Uniós Pályázati Iroda): Az EU 6 Keretprogram főbb jellemzői, honlap címe: http://wwwold.unideb.hu/rtd/temporary/faq_hu.doc; letöltés dátuma: 2005. február 27. 16.29 perc

10. KOSIK ISTVÁN: EU Szótár; honlap címe: http://www.sulinet.hu/panorama/eu/euszotar/k.htm; letöltés dátuma: 2005. február 18. 16.42 perc 11. MEYER M. DAGMAR (Marie Curie Fellowsips Association): Marie Curie Fellowships in FP 5 (1999-2002); 2002.; FP5 Final report 199991

2002); honlap címe: ftp://ftp.cordis.lu/pub/improving/docs/final_report_annexes.pdf, letöltés dátuma: 2005. április 20. 13:34 perc magyar fordítás: MEYER M. DAGMAR (Marie Curie Ösztöndíjasok Szövetsége) cikk címe: Marie Curie ösztöndíjak az 5. Keretprogramban (19992002); 2002-es összegző jelentés 12. MEZEI ISTVÁN: MAGYAR TUDOMÁNY folyóirat; 2003.; cikk: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Érvek és ellenérvek – Mérlegen a kutatás-fejlesztés; 4. ÉVF.; 5. szám; 6. oldal 13. MODLA FERENC (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal): Az EU 5. Keretprogram; honlap címe: http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=422; letöltés dátuma: 2005. február 22. 18.14 perc 14. NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL: Marie Curie akciók; 5. tájékoztató, honlap címe: http://nkth.gov.hu/main.php?folderID=440, kiadás éve: 2004.; kiadás helye: Budapest; letöltés dátuma: 2005. 02. 28. 15:58 perc 15. ŐRI ISTVÁN (Magyar Természetvédők Szövetsége): EU kutatásfejlesztési támogatási lehetőségekről; honlap címe: http://www.mtvsz.hu/main.php?c=eu/doc/0004c; letöltés dátuma: 2005. Február 18. 17.23 perc 16. PAYER BARBARA (Könyvtári Intézet): Közösségi Programok: Európai együttműködés az uniós irányelvek megvalósítása érdekében; honlap címe: http://www.ki.oszk.hu/eu/kozossegi.html; letöltés dátuma: 2005. február 10 16:18 perc 17. SHANDWICK WEBER (EU Vonal – EU Tájékoztató Szolgálat): Pályázatokkal kapcsolatos tudnivalók; honlap címe: http://www.eu2004.hu/index.php?op=palyazatok&id=9; letöltés dátuma: 2005. március 11. 13:00 perc 18. STUBNYA GYÖRGY (EU MIK: Közlemények-EU Magyarországi Innovációközvetítő Központja): Magyar pályázók részvétele az EU IV. Kutatási és Technológiai fejlesztési (KTF) Keretprogramjában; honlap címe: http://epa.oszk.hu/00000/00029/00002, letöltés dátuma: 2005. február 14. 15:27 perc 19. SZÉLES ZOLTÁN (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal): Az EU 5. Keretprogramhoz kapcsolódó tanácsadói hálózat; honlap címe: http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=421; letöltés dátuma: 2005. február 23. 15.54 perc 20. SZENDRŐDI LÁSZLÓ: Az Európai Unió kutatáspolitikájának új irányai - A 7. Kutatási Keretprogram előkészítése; előadás helyszíne: Veszprémi Egyetem; előadás időpontja: 2005. március 31. 14:00-15:00 92

21. TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI ALAPÍTVÁNY: Hungary for FP6 projekt: 2. számú hírlevele; kiadás ideje: 2004. November; kiadás helye: Budapest, 1-15 oldal 22. ZSIGMOND ATTILA, Dr. (HuNOR Iroda): Magyar EU Kutatási és Technológiafejlesztési Kapcsolati Iroda; honlap címe: http://www.kfki.hu/opportunities/eu5/hunorinf.html; letöltés dátuma: 2005. február 23. 16:02 perc

93