BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat EU- kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK MONETÁRIS POLITIKÁJÁNAK ELEMZÉSE
Készítette: Vaszkó Tímea
Budapest, 2008
Tartalomjegyzék Bevezető ....................................................................................................................................... 7 I. Az Európai Központi Bank kialakulásának története, a tagországok csatlakozása, az euró bevezetése..................................................................................................................................... 8 II. A KBER és az EKB szervezeti felépítése, feladataik, NKB-k feladatai ................................ 15 II.1. A KBER és az MNB kapcsolata........................................................................................... 19 III. Az Európai Központi Bank jegybanki alapkamatának alakulása........................................... 21 IV. Az Európai Központi Bank monetáris politikája ................................................................... 24 IV.1.A fogyasztóár-index alapján mért infláció (HICP) .............................................................. 24 IV.2.Munkanélküliség és foglalkoztatás ...................................................................................... 24 IV.3.Reál-GDP alakulása ............................................................................................................. 26 IV.4.Fiskális folyamatok .............................................................................................................. 28 IV.5.Monetáris aggregátumok...................................................................................................... 29 IV.6.Monetáris politikai műveletek ............................................................................................. 32 V. Az ERSTE Bank euró alapú devizahitelei kamatának, árfolyamának, törlesztő részleteinek alakulása, és ennek elemzése ....................................................................................................... 34 V.1. Szabad felhasználású hitelek ................................................................................................ 36 V.1.1.-1.kategória......................................................................................................................... 36 V.1.2.-2.kategória......................................................................................................................... 38 V.1.3.-3.kategória......................................................................................................................... 40 V.1.4.-4.kategória......................................................................................................................... 41 V.2. Piaci lakáshitelek.................................................................................................................. 43 V.2.1.-1.kategória......................................................................................................................... 44 V.2.2.-2.kategória......................................................................................................................... 46 V.2.3.-3.kategória......................................................................................................................... 47 VI. A euró alapú devizahitelek jövője az Európai Központi Bank monetáris politikájának függvényében ............................................................................................................................... 50 VI.1.Személyes adatok................................................................................................................. 50 VI.2.Devizahitelek száma ............................................................................................................ 51 VI.3.Kiváltás ................................................................................................................................ 51 VI.4.Választás szempontjai .......................................................................................................... 52 VI.5.Elégedettség ......................................................................................................................... 52 VI.6.Magyarország, Európai Unió ............................................................................................... 54 VII. Összefoglalás ........................................................................................................................ 55 3
VIII. Bibliográfia.......................................................................................................................... 56 IX. Mellékeltek............................................................................................................................. 57
4
Táblázat és ábrajegyzék 1. táblázat: A rögzített euró átváltási árfolyamok ........................................................................ 13 2. táblázat: Az EKB irányadó kamatainak változása 2000. június 28.-2007. június 13. ............. 22 3.táblázat: A fogyasztóár-index alapján mért infláció változása 2007-2008 ............................... 24 4. táblázat: A munkanélküliség alakulása az euró zónában 2007-2008 ....................................... 25 5. táblázat: A foglalkoztatás növekedési rátája szektorok szerinti bontásban 2004-2007 ........... 26 6. táblázat: A reál-GDP növekedési rátája összetétel szerint 2004-2007..................................... 26 7. táblázat: Bevételek és kiadások GDP-ben kifejezett százaléka, az államháztartási hiány és többlet 1998-2007 Q3................................................................................................................... 28 8. táblázat: Államadósság ráta a GDP százalékában 1997-2007 Q3............................................ 29 9. táblázat A monetáris aggregátumok növekedési üteme 2006-2008. március .......................... 31 10. táblázat: EUR alapú szabad felhasználású hitelek kamatai.................................................... 36 11. táblázat: Egy 2004. február 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása ........ 37 12. táblázat: Egy 2005. március 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása ....... 38 13. táblázat: Egy 2005. október 17.-én befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása........ 40 14. táblázat: Egy 2006. október 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása........ 42 15. táblázat: EUR Piaci lakáscélú hitelek kamatai ....................................................................... 44 16. táblázat: Egy 2004. június 15.-én befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása .......... 45 17 táblázat: Egy 2005. március 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása ........ 46 18. táblázat: Egy 2006. január 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása.......... 48 1. ábra: Az Európai Központi Bank irányadó kamatainak alakulása 2000. június 28.-2007. június 13. ..................................................................................................................................... 21 2. ábra: A reál-GDP növekedési rátájának összetétele 2004-2007 .............................................. 27 3. ábra: Az export és import növekedési ütemének változása 2004-2007 ................................... 27 4. ábra: Államadósság ráta a GDP százalékában 1997-2007 Q3 ................................................. 29 5. ábra:A havi törlesztő részlet ingadozása a 2005. október 17.-én befogadott szabad felhasználású euró alapú hitelnél ................................................................................................. 41 6. ábra:A havi törlesztő részlet ingadozása a 2006. október 16.-án befogadott szabad felhasználású euró alapú hitelnél ................................................................................................. 43 7. ábra:A havi törlesztő részlet ingadozása a 2005. március 16.-án befogadott lakáscélú euró alapú hitelnél ............................................................................................................................... 47 8. ábra:A havi törlesztő részlet ingadozása a 2006. január 16.-án befogadott lakáscélú euró alapú hitelnél ............................................................................................................................... 49 9. ábra: Életkor szerinti százalékos megoszlás a válaszadó férfiaknál ....................................... 51 5
10. ábra: Százalékos megoszlás a hitelkiváltáson gondolkodó válaszadókról ........................... 52 11. ábra: Százalékos megoszlás az ERSTE Bank hiteleinek elégedettségével kapcsolatban ...... 53
6
Bevezető Szakdolgozatom célja, hogy az olvasónak bemutassam az Európai Központi Bank monetáris politikájának gazdasági elemzését. A gazdasági eredmények elemzéséhez elengedhetetlen, hogy ismerjük az Európai Központi Bank kialakulásának történetét, felépítését, feladatkörök meghatározását, ezért ezzel a két fejezettel kezdem dolgozatom. A monetáris politika gazdaságra gyakorolt hatását jól jellemzi a jegybank irányadó alapkamatainak változása. Ennek bemutatását külön fejezetben szemléltetem annak érdekében, hogy az olvasó is megismerhesse a kamatok változását 2001 óta a gazdasági változások függvényében. Az ötödik fejezetben a makrogazdasági mutatók változásának elemzését tűztem ki célul az euró zónában. Ezzel azt kívántam bemutatni, mennyit változott az euró zóna gazdasága, merre tart, és hogy a jelenlegi eredmények megfelelnek-e az Európai Központi Bank és a Stabilitási és Növekedési Paktum által kitűzött céloknak. A fogyasztóár-index alapján mért infláció, a GDP változása, a foglalkoztatás vagy az államháztartás hiányának elemzése az egész gazdaság növekedését vagy hiányosságait jellemzi. Jelenleg az ERSTE Bank Hungary Nyrt.-nél1 dolgozom hitelezési tanácsadóként. Amikor kiválasztottam szakdolgozatom témáját, már akkor kitűztem célomul egy olyan kutatás elvégzését, mely az ERSTE Bank euró hiteleinek elemzése, versenyképességének vizsgálata. A kamatok, és a törlesztő részletek változása szemlélteti egyrészt az euró árfolyamának változását, másrészt az euró zóna és a bank monetáris politikáját. Ezért ebben a fejezetben a szabad felhasználású és lakáscélú hitelek visszafizetési ütemét elemezem befogadási időszakoknak megfelelően. Az ERSTE Bankban végzett második kutatásom egy átfogóbb jellegű, primer kutatás volt. A felmérés során az ügyfelek devizahiteinek arányát, választásuk szempontjait, terveiket és az Európai Unióval és Magyarországgal kapcsolatos véleményüket kérdeztem meg. Ennek eredményeit a dolgozat utolsó fejezete tartalmazza.
1
Későbbiekben a dolgozatban rövidítve:ERSTE Bank
7
I. Az Európai Központi Bank kialakulásának története, a tagországok csatlakozása, az euró bevezetése2 A második világháborút követően nyilvánvalóvá vált a nagyhatalmi egyensúly változása a világban. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió vált a világ két nagyhatalmává. Európa gyenge, a tagállamoknak ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt a két nagyhatalommal, céljaikat és eszközeiket össze kell hangolniuk, közösséget kell létrehozniuk. Számos szervezet jött létre az 1950-es éveke elején. A Marshall-terv végrehajtásának ellenőrzésére létrehozták az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét. Ez volt az integráció felé vezető első lépés. Az első integrációs szervezet az Európai Szén- és Acél Közösség (ESZAK) 1951-ben alakult, más néven Montánunió. Célja az acél- és szénkészletek kezelése és felügyelete, az alapító tagok Olaszország, Belgium, Luxemburg, Hollandia Franciaország és az NSZK. 1955-ben Paul-Henri Spaak irányításával a Montánunió tagállamai létrehoztak egy bizottságot, mely feladata az atomenergia és a közöspiaci együttműködés területére javaslat létrehozása. Ennek eredményeképpen létrejött 1957-ben az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom a Római Szerződések megkötése után. A Római Szerződésnek még nem témája a monetáris unió, ennek oka a még meglévő Bretton Woods-i Egyezmény, a dollár meghatározó szerepe a világpiacon. Az EGK célkitűzései a vámunió, az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása, közös egységes piac létrehozása. A négy célkitűzés megvalósításának elején már kiderült, hogy szükség van egy közös monetáris eszköz, közös pénz létrehozására az teljes unió érdekében. A különböző valuták nehézkessé teszik a kereskedelmet, gondoljunk csak az árfolyamváltozások kockázatára, a valuták átváltásának költségeire. Az árfolyam-garancia ebben az időben még nem volt elterjedt. Az egységes piac megteremtésének véglegesítéséhez szükség van a monetáris integrációra, a közös pénz bevezetésére, mely felveszi a versenyt az amerikai dollárral. Pierre Werner luxemburgi elnökről kapta elnevezését a Werner-terv, mely 1969-ben a hágai csúcson került megfogalmazásra. A miniszterelnök vezette bizottság célja a gazdasági és
2
Forrás:Hanspeter K. Scheller; Európai Központi Bank; Története, szerepe, feladatai;15-30.o.;2006;Európai Központi Bank Horváth Zoltán; Kézikönyv az Európai Unióról; 218-235.o.,2002; Fölkör Kiadó
8
pénzügyi unió előkészítése, tervezete szerint 1980-ra gazdasági uniónak kellett volna létrejönnie. A Werner-terv megvalósítását megakadályozta a Bretton Woods-i rendszer összeomlása 1971-ben. Stabilizálni kellett a pénzügyi rendszert, ezért 1971-ben létrehozták a snithonian-egyezményt. Ennek értelmében az árfolyamok 4,5 százalékban mozoghattak a Nemzetközi Valutaalap tagállamaiban. Ekkor hozták létre válaszul az EGK országok a „valutakígyót”. Lényege, hogy egymás között 2,25 százalékos sávban, míg a dollár irányában 4,5 százalékos sávban mozoghattak a valuták. Nagy-Britanniát, Írországot és Dániát felveszik az EK-ba. Az 1973-as olajválság és a német márka erősödése megállította a monetáris integrációt, az infláció növekedett, az árfolyamok nem tudták tartani a sávot. Ugyan a német márka erős valutának számított, mégse felelt meg standardként. Megoldásként 1979-ben létrehozták az Európai Monetáris Rendszert (EMS) Roy Jenkins vezetésével, melyhez majdnem minden állam csatlakozott. Célja az árfolyam-stabilitás létrehozása volt közösségen belül Három pillére volt, ezek az alábbiak: •
Európai Árfolyam Mechanizmus (ERM-Exchange Rate Mechanism)
•
ECU (European Currency Unit)
•
Európai Monetáris Együttműködési Alap (European Monetary Cooperation Fund)3
Az ERM szerint a tagok egymás közt páronként határozták meg az átváltási arányt, a valuták 2,25 százalékos sávban mozogattak. A mennyiben ezen kívülre kerül az árfolyam, a központi bankoknak be kell avatkozniuk. Az ECU-t, a közösség valutáiból képzett kosárként alakították ki. Az ECU és a valuták között is rögzítették az átváltási arányt, ennek megfelelően a stabilitás erősödött. Az Együttműködési Alap garantálta a fizetési mérleges stabilitását az ECU formájában. 1981-ben Az EK felveszi Görögországot 10. tagállamként. A második olajválság ellenére a rendszer kezdett erősödni, 1987-ben a Basel-Nyborg Egyezmény megkötése után már a központi bankoknak azelőtt be kell avatkozniuk az árfolyamba, mielőtt az kilépne a sávból. Ez is segítette a rendszer stabilitásának megtartását. 1986-ban Spanyolország és Portugália az EK tagjává válik, így a tagok száma 12-re növekedik.
3
Forrás: www.gtk.szie.hu/upload_files/EUROPAI_INTEGRACIO_GAZDASAGTANA_KRF_lev.pdf;2008.02.05.;18:32
9
Lényeges megjegyezni, hogy az ECU csak számlapénzként funkcionált, a készpénz még váratott magára. Az EMS működőképesnek bizonyult, az infláció csökkent, az árfolyamingadozások mérséklése csökkentette a kockázatot a kereskedelemben, a gazdasági integráció haladt előre. 1987. július elsején lépett életbe az Egységes Európai Okmány (Single European Act). Az okmány felgyorsította az integrációt, a közösségi piac még megmaradt kérdéseit válaszolta meg, az egységes piac kialakulásának határidejét 1992-ben jelölte meg. A Delors-terv Jacques Delors nevéhez fűződik, aki 1985-ben lett az Európai Bizottság elnöke, létrehozta a Gazdasági és Monetáris Unió előkészítését. A közös valuta lépcsők létrehozása után látta reálisnak: •
A tőkeforgalom liberalizációja
•
A tagállamok valutáinak konvertibilitása
•
Az árfolyam lebegtetési sávok megszüntetése
•
A valutaparitások végleges rögzítése
A közös monetáris politika létrehozására a Maastrichti Szerződés adott keretet. A Delors-terv alapján határozták meg azt, hogy a fenti feltételeket a közös pénz bevezetéséig a GMU három szakaszban valósítja meg: 1. szakasz: 1991 július 1- 1993. december 31. Cél a Delors-terv első pontjának megvalósítása, a nemzeti központi bankok függetlenségének elérése, együttműködésük elősegítése. A szakasz első felére rányomta bélyegét a világgazdasági recesszió, az újonnan csatlakozó országok, akik 1989-92-ig csatlakoztak az EMS rendszerhez, nem tudták kivédeni a spekulációs támadásokat. Az Egyesült Királyság és Olaszország kénytelen volt kilépni az Európai Monetáris Rendszerből, Spanyolország Portugália és Írország kénytelen volt leértékelni valutáikat. Hamar felismerték, hogy a korábban meghatározott 2,25 százalékos sávot recesszió mellett a tagállamok nagy többsége nem tudja tartani, ennek megfelelően 15 százalékos sávra módosították 1993 augusztusában. Nyilvánvalóvá vált, hogy további megszorításokkal nem lehet közös pénzt létrehozni, a cél egy közös monetáris politika létrehozása, és annak következményeként a közös pénz létrehozása lesz.
10
A közös monetáris politika létrehozására a Maastrichti Szerződés adott keretet. Megszületett az Európai Unió, vele együtt a Gazdasági és Monetáris Unió a közös monetáris fizetőeszközzel együtt. 2. szakasz: 1994. január 1. – 1998. december 31. A Maastrichti-szerződés rögzítette azokat a feltételeket, amiknek teljesítése függvényében csatlakozhatott egy tagország a közös pénz bevezetéséhez. Ezek a konvergencia kritériumok. Miért volt ezekre szükség? A közös pénz stabilitásához olyan országokra volt szükség, melyek gazdasága fejlett, makrogazdasági mutatóik folyamatos pozitívumot mutatnak. Azt is meghatározták, hogy azok az országok, akik teljesítették e kritériumokat, törekedniük kell azok betartására a közös pénz bevezetése után is. Ezek az alábbi feltételek: •
Magas fokú árstabilitás. Az infláció a vizsgált időszakban maximum 1,5 százalékkal haladhatja meg a három legjobb inflációs teljesítményű ország átlagát.
•
A költségvetés deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, míg az államadóssága GDP 60 százalékát.
•
A hosszú lejáratú nominális kamatok maximum 2 százalékkal haladhatják meg a három legjobb inflációs teljesítményű ország kamatainak átlagát.
•
Stabil árfolyam-alakulás. Az EMS árfolyam mechanizmusban legalább két évig nem lehetséges leértékelés másik tagvalutával szemben.
Lényeges megemlíteni, hogy ebben az időszakban, a közép- és kelet európai államok kifejezik csatlakozási szándékukat. Az EU számára egyrészt egy újabb piacot jelent ez, másrészt egy óriási feladatot ezen államok felzárkóztatása az EU-s országok mögé. Az együttműködési tárgyalások megkezdődnek, a majdan csatlakozó országoknak át kell venniük az EU közösség joganyagát, a konvergencia kritériumokat pedig folyamatosan meg kell közelíteniük. Meg kell jegyeznem itt, hogy ez még Magyarországnak a mai napig nem sikerült. A Maastrichti szerződés célul tűzi ki az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszerének megteremtését, ennek előkészítésére létrehozza az Európai Monetáris Intézetet. Az EMI 1994-ben kezdi meg működését, igazgatója a magyar származású belga Lámfalussy Sándor 1996-ig.
11
Az EMI létrehozásával megszűnik az EMCF. Az EMI előkészítési munkája az alábbi területekre terjedt ki: •
Monetáris poltika stratégiák kidolgozása
•
Pénzmennyiségek alakulásának mérési módszerei
•
Devizaműveletek lebonyolításának valamint a devizatartalékok kezelésének rendje
•
TARGET-rendszer
létrehozása
a
határokon
átnyúló
értékpapír-elszámolása
tranzakciók hatékonyabbá tétele miatt •
Euró bankjegyek tervezése és előállításuk műszaki feltétele
•
KBER adatszolgáltatási rendszerének létrehozása
•
Euróövezet és más EU-tagállamok közötti monetáris és árfolyam-politikai rendszer kidolgozása (ERM-I)
•
Figyelemmel kísérte a tagállamok konvergencia kritériumoknak való megfelelését4
1995 decemberében a madridi Európai Tanácson megszületik az „euró” elnevezése a közös pénznek, valamint forgatókönyvet írnak az euróra való áttérésről. 1996 decemberében az EMI közzétette jelentését az Európai Tanács előtt, ennek része a későbbi új árfolyam-mechanizmus (ERM-II) alapja. Ezt követően a mintabankjegy bemutatásra kerül az Európai Tanács előtt. 1997. júniusában megszületik a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) az amszterdami EU-csúcson. Az egyezmény három okmányból áll: az Európai Tanács határozatából és két tanácsi rendeletből. A paktum kiegészíti a Maastrichti Szerződés rendelkezéseit, és a Gazdasági és Monetáris Unión belüli költségvetési fegyelemre hívja fel a figyelmet. 1998. május másodikán az Európa Tanács úgy rendelkezett, hogy 11 tagállam teljesítette a Maastrichti kritériumokat, 1991. január elsejétől bevezetheti az eurót. Ezek az alábbi államok: Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország. Görögország és Svédország (nem vett részt az ERM-ben) a Tanács szerint nem teljesítette a feltételeket, Dánia és az Egyesült Királyság viszont nem kívánt tagja lenni az euró zónának, melyre a Maastrichti szerződésben „opt out”ot kaptak. 1998. május 25.-én a 11 tagország állam és kormányfői kinevezték az Európai Központi Bank elnökét (William F. Duisenberg), alelnökét és további négy további tagját. 4
Forrás: www.ecb.int/ecb/history/emu/html/emi.hu.html;2008.02.01;10:25
12
1991 június elsején megalakult az Európai Központi Bank és 15 tagállam nemzeti bankjának részvételével a Központi Bankok Európai Rendszere. Az EKB központja Frankfurt lett. Az EKB létrejöttével az EMI-t felszámolták, tisztségviselőit átirányították. 1998. december 31.-én meghatározták a rögzített euró átváltási árfolyamokat, ezek tagországonként az alábbiak: 1. táblázat: A rögzített euró átváltási árfolyamok 40,3399 belga frank 1,95583 német márka 340,750 görög drachma 166,386 spanyol pezeta 6,55957 francia frank 0,787564 ír font 1 euró=
1936,27 olasz líra 40,3399 luxemburgi frank 2,20371 holland forint 13,7603 osztrák schilling 200,482 portugál escudo 5,94573 finn márka
Forrás: www.ecb.int/bc/intro/html/index.hu.html#fix;2008.05.01.;11:56
Az átváltási árfolyamok meghatározásával lezárult a GMU második szakasza. 3. szakasz: 1999. január 1-jétől Az euró 1991. január elsejétől még csak számlapénz formájában lépett be a gazdasági életbe. A bankok és a pénzügyi világ szereplői ekkorra már az EMI tevékenységének köszönhetően fel voltak készülve, rendszereiket hamar át tudták állítani. Mind a pénzügyi, mind gazdasági értelemben (verseny) is érdekükben állt az országoknak az euró átvétele, még ha itt még meg is dönthettek a nemzeti valuta és az euró között fizetőeszköz tekintetében. Gondoljunk csak a tagállamok közötti egyszerűbb fizetési módokra (átutalás, kintlévőségek átváltása, országokon átnyúló hitelek egyszerűsödése. 2001-ben Görögország is csatlakozott az euró zónához, így 2002. január elsején már 12 ország vezette be az eurót készpénz formájában. Érdemes megjegyezni, hogy mintegy egy hónap alatt sikerült a nemzeti valuták 90 százalékát kivonni a forgalomból a két hónapos határidő helyett. A 2004-ben csatlakozott országok közül idáig három országnak sikerült csatlakoznia az euró zónához, központjaiknak az EKB-hoz. 2006 július 11.-én az EU tanácsa döntött, mely szerint Szlovénia 2007. január elsején bevezetheti
13
az eurót 239,640 tollár/euró átváltási árfolyamon.. 2008. január elsején pedig Málta és Ciprus csatlakozott. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy Európának a versenyben való fennmaradásához az Amerikai Egyesült Államokkal szemben elengedhetetlen volt a közös pénz bevezetése, melyet kisebb nehézségekkel, de 33 év alatt sikerült megvalósítani.
14
II. A KBER és az EKB szervezeti felépítése, feladataik, NKB-k feladatai 5 Mindenképpen meg kívánom jegyezni az EKB és a nemzeti központi bankok függetlenségét. Három alapvető függetlenséget különböztethetünk meg.: •
Intézményi függetlenség: a döntéshozók harmadik fél részéről nem fogadhatnak el iránymutatást, őket nem befolyásolhatják, nyomást nem gyakorolhatnak rájuk döntéseik meghozatalában.
•
Személyi függetlenség: a döntéshozók nem lehetnek más testületek tagjai, melyek érdekei ütköznek az EKB érdekeivel, javadalmazásuk harmadik féltől nem függhet.
•
Pénzügyi függetlenség: a banknak saját költségvetéssel kell rendelkeznie.6
1. A KBER feladatai A KBER az Európai Központi Bank, és a tagállamok központi bankjaiból álló jogi személyiséggel nem rendelkező rendszer. Döntési, intézkedési jogköre nincs, ezzel szemben tagjai jogi személyiséggel rendelkező intézmények. Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság is tagja a KBER-nek, de nem tagjai az EKB-nek, mivel nem tartozik az eurózónak országai közé. Az EKB kialakította a „Euró rendszert” azokra az országokra, melyekben az euró bevezetésre került. A többi ország a KBER-en belül is saját monetáris politikát folytathat, ez euróra vonatkozó döntésekben pedig nem vehet részt. A KBER létrehozásával együtt működés alakul ki az EKB és a nemzeti központi bankok között az Unió elveit szem előtt tartva. A KBER elsődleges feladata az árstabilitás biztosítása, mivel a gazdasági fejlődés, a magas fokú versenyképesség, az alacsony infláció és munkanélküliség, a befektetők bizalma s a befektetések e nélkül nem tarthatóak fenn. A KBER alapító okirata az alábbi feladatokban jelöli meg a fenti cél elérését:
5
Forrás: www.ecb.int/ecb/orga/escb/html/index.hu.html Forrás:Hanspeter K. Scheller; Európai Központi Bank; Története, szerepe, feladatai;124-126.o.;2006;Európai Központi Bank
6
15
•
A monetáris politika kidolgozása és végrehajtása
•
Nyíltpiaci műveletek
•
Devizaműveletek végzése
•
Tagállamok deviza tartalékainak őrzése és kezelése (az első négy meghatározás az egységes monetáris politika részre, kifejtése későbbi fejezetben történik)
•
A fizetési rendszerek működésének segítése
•
Euró bankjegyek kibocsátása
•
Statisztikai információk gyűjtése7
2. Az EKB szervezeti felépítése Az EKB-nak két fő döntéshozó testülete van, a Kormányzótanács és az Igazgatóság, ami az euró zónát és a KBER-t irányítja. A harmadik döntéshozó testület az Általános Tanács addig van életben, amíg még van olyan KBER tag, ami még nem csatlakozott az euró zónához. A kormányzótanács tagja a hat igazgatósági tag, valamint a 15 eurót már bevezető országának nemzeti bankjainak elnöke. A jelenlegi tagok: „Jean-Claude Trichet az EKB elnöke, Lucas D. Papademos az EKB alelnöke, Lorenzo Bini Smaghi az EKB Igazgatóságának tagja, José Manuel González-Páramo az EKB Igazgatóságának tagja, Jürgen Stark az EKB Igazgatóságának tagja, Gertrude TumpelGugerell az EKB Igazgatóságának tagja, Guy Quaden a Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique elnöke, Axel A. Weber a Deutsche Bundesbank elnöke, John Hurley a Central Bank and Financial Services Authority of Ireland elnöke, Nicholas C. Garganas a Görög Nemzeti Bank elnöke , Miguel Fernández Ordóñez a Banco de Espańa elnöke, Christian Noyer a Banque de France elnöke, Mario Draghi a Banca d’Italia elnöke, Athanasios Orphanides a Ciprusi Központi Bank elnöke, Yves Mersch a Banque centrale du Luxembourg elnöke, Michael C. Bonello a Bank Ċentrali ta’ Malta / Central Bank of Malta elnöke, Nout Wellink a De Nederlandsche Bank elnöke, Klaus Liebscher az Oesterreichische Nationalbank elnöke, Vítor Manuel Ribeiro Constâncio a Banco de Portugal elnöke, Marko Kranjec a Banka Slovenije elnöke, Erkki Liikanen a Suomen Pankki – Finlands Bank elnöke”8 7
Forrás:Hanspeter K. Scheller; Európai Központi Bank; Története, szerepe, feladatai;170.o..;2006;Európai Központi Bank 8 Forrás: www.ecb.eu/ecb/orga/decisions/govc/html/index.hu.html;2008.04.01.11:30
16
Feladatai: •
Kidolgozza a monetáris stratégiát és politikát
•
Meghatározza az euró rendszerben az irányadó kamatlábakat
•
Meghatározza a jegybanki tartalékrátát
•
Engedélyezi és felügyeli az euró mennyiségének kibocsátását
•
Támogatja a nemzeti központi bankokat tanácsaival
Az NKB-k feladatai: •
Végrehajtják a monetáris politikai műveleteket, ezeket
•
Kezelik az EKB és a saját devizatartalék-állományokat
•
Felügyelik a fizetési rendszerek működését és
•
Bankjegykibocsátás
•
Segítik az EKB munkáját a statisztikai adatok gyűjtésével
A Kormányzótanács havonta két alkalommal ülésezik. Az Igazgatóság az EKB elnökéből, alelnökéből és további 4 tagból áll. Legfőbb feladatai az alábbiak: •
A Kormányzótanács döntései alapján a monetáris politika végrehatása
•
Az EKB megszervezett napi működésének gondoskodása, döntések meghozatala
•
Kormányzótanács üléseinek előkészítése
•
Devizatartalékok kezelése
•
EKB határozatait nem teljesítő tagállamok szankcionálása
Az Igazgatóság tagjai munkájukat teljes munkaidőben végzik, hisz a pénzügyi szférában bekövetkező változásokra gyorsan kell reagálniuk. Az Igazgatótanács hetente egyszer ülésezik. Tagjai a már a korábban részletezett Kormányzótanács tagjai is, ezért még egyszer nem nevezném meg őket. Az Általános Tanács tagja az EKB elnöke, alelnöke, valamint a huszonhét tagállam nemzeti központi bankjainak elnökei.
17
A Tanács azoknak a tagállamoknak nyújt segítséget, akik meg nem teljesítették a konvergencia kritériumokat, és nem vezették be az eurót. Az euró zónát befolyásoló döntései nincsenek, hisz nem minden állam tagja az euró zónának. Amint minden állam bevezette az eurót, az Általános Tanács feloszlik. A Tanács az EMI feladatait vette át. Feladatai: •
Európai Központi Bankkal együtt tanácsadói feladatot lát el a tagországok számára
•
Segít az EKB éves jelentésének elkészítésében
•
A nemzeti bankok számviteli rendszerének harmonizálásában nyújt segítséget
•
Segít a végleges árfolyamrögzítés elkészítésében az euró zónához csatlakozni tudó országoknak.
•
Statisztikai adatokat gyűjt
A jelenlegi tagok ( a Kormányzótanács tagjai nélkül): Ivan Iskrov a Българска народна банка (Bulgarian National Bank) elnöke, Zdeněk Tůma a Česká národní banka elnöke, Nils Bernstein a Danmarks Nationalbank elnöke, Andres Lipstok az Eesti Pank elnöke, Ilmārs Rimšēvičs a Latvijas Banka elnöke, Reinoldijus Šarkinas a Lietuvos bankas Igazgatóságának elnöke, Sławomir Skrzypek a Narodowy Bank Polski elnöke, Mugur Isărescu a Banca Naţională a României elnöke, Ivan Šramko a Národná banka Slovenska elnöke, Stefan Ingves a Sveriges Riksbank elnöke, Mervyn King a Bank of England elnöke9 Magyarországot Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke képviseli a tanácsban.
9
www.ecb.eu/ecb/orga/decisions/eb/html/index.hu.html;2008.04.01.;11:35
18
II.1. A KBER és az MNB kapcsolata Az MNB elsődleges feladata az euróra való felkészülés. Ennek érdekében az EKB monetáris politikáját követve, ennek eredményeként később majd beléphet ez euró zónába. A KBER működésében fontos szerepet tölt be a 12 KBER-bizottság. A nemzeti bankok és az EKB képviselői közösen dolgozzák ki az egyes kérdésekre a megoldást. Ez az együttműködés nagyban megkönnyíti a későbbi döntéshozatalt. A bizottságok az alábbiak: •
Számviteli és Monetáris Jövedelem Bizottság - Accounting and Monetary Income Committee (AMICO)
•
Bankjegybizottság - Banknote Committee (BANCO)
•
Bankfelügyeleti Bizottság - Banking Supervision Committee (BSC)
•
Külső Kommunikációs Bizottság - External Communications Committee (ECCO)
•
Belső Ellenőri Bizottság - Internal Auditors Committee (IAC)
•
Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága - International Relations Committee (IRC)
•
Információtechnológiai Bizottság - Information Technology Committee (ITC)
•
Jogi Bizottság – Legal Committee (LEGCO)
•
Piaci Műveletek Bizottsága – Market Operations Committee (MOC)
•
Monetáris Politikai Bizottság – Monetary Policy Committee (MPC)
•
Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága –Payment and Settlement Systems Committee (PSSC)
•
Statisztikai Bizottság – Statistics Committee (STC)
•
Költségvetési Bizottság – Budget Committee (BUCOM)
•
Emberi Erőforrások Konferenciája (Human Resources Conference, HRC)
A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság A fenti bizottságot a tagállamok, az Európai Bizottság és az EKB 2-2 képviselője alkotja. Az MNB részéről a Pénzügyminisztériumtól a szakállamtitkár, és az MNB-től az alelnök képviselteti
magát.
Feladata
a
Bizottságnak
az
ECOFIN
Tanács
(tagállamok
pénzügyminiszterei és gazdasági miniszterei az EU Tanácsából kiemelve) üléseit előkészíteni.
19
DG ECFIN A fenti főigazgatóság az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdéseivel foglalkozik. Az MNB-bel közösen készítették el a csatlakozás előtti éves jelentést. Jelenleg a konvergenciakritériumok teljesítésével kapcsolatos jelentéseket dolgozzák ki.10
10
Forrás:www.mnb.hu /engine.aspx?page=mnbhu_eu_kber;2008.03.10.13:12
20
III. Az Európai Központi Bank jegybanki alapkamatának alakulása Az EKB irányadó kamatai között 3 kamatlábat értünk. Az első a Betéti rendelkezésre állás, ami azt jelenti, hogy a partnerkörbe tartozó hitelintézetek egynapos O/N betétek elhelyezését vehetnek igénybe, ami után valamely nemzeti bank egy előre meghatározott kamatot fizet. Ennek ellentétje az aktív oldali rendelkezésre állás, amely azt jelenti, hogy a hitelintézetek egy előre megszabott kamatlábón megfelelő értékpapír fedezet ellenében egynapos O/N hitelhez juthatnak valamelyik nemzeti banknál. A harmadik a minimális ajánlati kamat, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábának alsó határa, ezt a kamatlábat szokta a szakirodalom az EKB jegybanki alapkamatának is nevezni. Az első két kamatláb az alapkamattal együtt változik, a betéti mínusz 1%-kal, a hitel pedig plusz 1%-kal, erre részletesen nem térnék ki, a változás az alábbi ábrában figyelhető meg. 11 1. ábra: Az Európai Központi Bank irányadó kamatainak alakulása 2000. június 28.-2007. június 13. Az Európai Központi Bank irányadó kamatainak alakulása 7 6
alapkamat
%
5 4
betéti rendelkezésre állás aktív oldali rendelkezésre állás
3 2
2007. március 14.
2006. október 11.
2006. június 15.
2005. december 6.
2003. március 7.
2001. november 9.
2001. augusztus 31.
2000. október 6.
0
2000. június 28.
1
változás dátuma Forrás: www.ecb.int/stats/monetary/rates/html/index.en.html;2008.04.20.;11:35
11
Éves jelentés 2007; 259-263.o.;2008;Európai Központi Bank
21
A változás dátumai az alábbiak: 2. táblázat: Az EKB irányadó kamatainak változása 2000. június 28.-2007. június 13. Dátum alapkamat betéti hitel 2000. június 28. 4,25 3,25 5,25 2000. szept. 1. 4,5 3,5 5,5 2000. október 6. 4,75 3,75 5,75 2001. május 11. 4,5 3,5 5,5 2001. augusztus 31. 4,25 3,25 5,25 2001. szept. 18. 3,75 2,75 4,75 2001. november 9. 3,25 2,25 4,25 2002. december 6. 2,75 1,75 3,75 2003. március 7. 2,5 1,5 3,5 2003. június 6. 2 1 3 2005. december 6. 2,25 1,25 3,25 2006. március 8. 2,5 1,5 3,5 2006. június 15. 2,75 1,75 3,75 2006. augusztus 9. 3 2 4 2006. október 11. 3,25 2,25 4,25 2006. december 13. 3,5 2,5 4,5 2007. március 14. 3,75 2,75 4,75 2007. június 13. 4 3 5 Forrás: www.ecb.int/stats/monetary/rates/html/index.en.html;2008.04.20.;11:35
Az Európai Központi Bank jegybanki alapkamatának módosításával tud közvetett módon hatni a gazdaságra. A gazdaságra gyakorolt külső hatásokat a kamatláb módosításával tudja befolyásolni az EKB Kormányzótanácsa. Ebben a fejezetben ezeket a hatásokat és reakciókat fogom bemutatni. Az euró bevezetésének kezdeti gyengélkedései és az M3 folyamatos növekedése miatt a többletlikviditás következtében, az inflációs kockázatok növekedése eredményeképpen az EKB Kormányzótanácsa 3 lépésben 4,75%-ra emelte az irányadó kamatlábat. 2001 elején a világgazdaságban a konjuktúra lassulása volt megfigyelhető, a korábbi növekedés megtorpanni látszott. Az M3 növekedési üteme lelassult a korábbi kamatemelések következtében. Az inflációs nyomás következtében az EKB Kormányzótanácsa 2001 májusában és 2001 augusztusában összesen 0,5%-kal csökkentette az irányadó kamatlábat. A 2001. szeptember 11.-i New York-i terrortámadás alapjaiban rengette meg a világ gazdasági növekedését. A gazdasági kilátások negatívra fordultak, az euró övezetben is nőtt az inflációs fenyegetettség. A világ nagy jegybankjai közösen a katasztrófát megelőzvén döntöttek a kamatlábak csökkenéséről, a Kormányzótanács ennek hatására 2001. szeptember 18.-án 3,75%-ra cs9kkentette a kamatlábat. Ennek eredményeképpen 2001 év végéig egy folyamatosan élénkülő euró-gazdaságot figyelhetünk meg, az inflációs fenyegetettség csökkent, a likvidebb pénzpiaci befektetések aránya nőtt (az amerikai bizonytalanságok miatt). Ennek eredményeképpen a Kormányzótanács 2001. novemberében 3,25%-ra mérsékelte az irányadó kamatlábat. 2002 második felében a tőzsdén a részvényárak csökkenő 22
tendenciában kezdtek, egy újabb gazdasági recesszió került kilátásba. A világpiaci olajárak emelkedtek, a növekvő munkanélküliség aggodalomra adott okot. Ennek ellenére az erősödő euró visszafogta az infláció emelkedését. A likviditás növekedése és a gazdaság élénkítése érdekében 2002. decemberében és 2003 júniusára 2%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat. Az irányadó kamatláb egész 2004-ben 2%-on maradt, annak ellenére, hogy az olajárak tovább emelkedtek, és a munkanélküliség ráta is növekedett. Az EKB Kormányzótanácsának hosszú távú célja az alacsony kamat megtartásával a folyamatos növekedés, és ennek érdekében a munkahelyteremtés volt. 12 2005-ben a gazdaság folyamatosan növekedett, ami a korábbi politikának az eredménye. A nyersanyag- és energiaárak, továbbá a közvetett adók emelkedése miatt azonban az inflációs 2% felett maradt. A Kormányzótanács fokozottan figyelemmel kísérte a hosszú távú inflációs várakozásokat, bár ez az eredmény még nem volt beavatkozásra indokolt. Az inflációs kockázat növekedésére az EKB Kormányzótanácsa 2005. december 6.-án reagált, 2,25%-ra emelte a kamatlábat másfél év után. A kisfokú emelés ereményeképpen is stabilan növekedett a gazdaság, a munkanélküliség csökkent, a vállalkozások nyeresége növekedett. A Stabilitás és Növekedési Paktumban foglaltakhoz való ragaszkodás meghozta az eredményt.13 2006-ban az EKB folytatta árstabilitási politikáját kitartva az eredeti célok mellett. Az infláció 2006-ban is meghaladta az előírt 2%-os szintet, az olaj és nyersanyag drágulás folyamatos emelkedése miatt. 2004 óta tartós növekedés figyelhető meg mind a pénzmennyiség, mind a hitelállomány terén, ez tovább növelte a likviditás felhalmozást. Az árstabilitás kockázatai felfelé irányulóak voltak ezen tendenciák miatt. Válaszul erre a Kormányzótanács 2006-ban 5-ször emelte a kamatlábat, decemberben ez az érték 3,5%-os volt. 14 Az 2007-es év elején egy szilárd alapokon nyugvó, folyamatos gazdasági növekedéssel rendelkező euró zónában folytatta működését az EKB. Azonban az év folyamán az árstabilitás középtávú kockázatai felfelé irányultak, ennek érdekében az EKB 50 bázisponttal emelte irányadó kamatlábát márciusban és júniusban, összesen 4%-ra, mindemellett növekedtek az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 5, ill. 3 %ra. Az Egyesült Államokbeli másodlagos jelzálogpiacokon bekövetkező válság európai hatása a pénzpiacokon is bizonytalanságot szült, a Kormányzótanács ennek ellenére a mai napig nem változtatta meg a kamatlábat.. 15
12
Forrás: hvg.hu/gazdasag/000000000055EBF3.aspx;2008.05.05;12:35 Éves jelentés 2005;18-21.o.;2006;Európai Központi Bank 14 Éves jelentés 2006;16-19.o.;2007;Európai Központi Bank 15 Éves jelentés 2007;18-24-o.;2008;Európai Központi Bank 13
23
IV. Az Európai Központi Bank monetáris politikája Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Ennek fontos kritériuma a makrogazdasági mutatók folyamatos nyomon követése, és ha kell, beavatkozás a monetáris politika eszközeivel. A makrogazdasági környezet elemzése nélkül elképzelhetetlen a monetáris politika alakítása és értékelése. Ezért az alábbiakban a 2007-es évi, és a 2008. eleji legfontosabb gazdasági mutatókat fogom bemutatni, és elemezni. IV.1.A fogyasztóár-index alapján mért infláció (HICP) A 2007-ben mért átlagos HICP-infláció 2,1%-ot tett ki, decemberben pedig túllépte a 3%-ot is, a 2007-es évet 3,1%-kal zárta. Ez ugyan túllépte az előirányzott 2%-os inflációt, de a szakértők 2008-ra hosszú távú csökkenést várnak. 2007. harmadik negyedévéig az infláció az előirányzott szerint alakult, azonban az utolsó negyedévben lényegesen emelkedett. Ennek oka elsősorban a nemzetközi- olaj és élelmiszerárak emelkedése volt. 16 A 2007 óta bekövetkező változásokat az alábbi táblázat mutatja: 3.táblázat: A fogyasztóár-index alapján mért infláció változása 2007-2008 Jan.
Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
Júl.
Aug.
Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
2007
1,8379
1,8425
1,9403
1,9080
1,8735
1,8916
1,7768
1,7460
2,1362
2,5536
3,0592
3,06686
2008
3,2094
3,2682
3,5845
3,3000
Forrás: sdw.ecb.europa.eu/reports.do?node=100000181;2008.05.01.;10;05
A fenti táblázatból láthatjuk, hogy az infláció 2008 első negyedévében folyamatosan növekedett. Márciusban elérte a 3,6%-os mértéket. A 2008-ra jelzett mérséklődő prognózis bekövetkezni látszik, ezt bizonyítja a 3,3%-os áprilisi csökkenés. IV.2.Munkanélküliség és foglalkoztatás Az euró övezet gazdasági konjuktúrája 2007-ben is folyamatos növekedést mutatott. Az export növekedett, bár a növekedési eredmények elsősorban a belföldi keresletnek voltak köszönhetőek. A vállalatok nyeresége növekedett, a befektetések gyarapodtak, a munkaerő-
16
Forrás:Éves jelentés 2007;18.o.;Európai Központi Bank;2008
24
piaci feltételek javultak. A foglalkoztatás száma nőtt, a munkanélküliségi ráta 7,08%-ra csökkent a korábbi 7,68%-ról. A munkaerőköltségek mérsékeltek maradtak. 17 A munkanélküliség alakulását a következő táblázat szemlélteti: 4. táblázat: A munkanélküliség alakulása az euró zónában 2007-2008 (%)
Jan.
Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
Júl.
Aug.
Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
2007
7,68
7,61
7,56
7,49
7,48
7,45
7,39
7,37
7,31
7,27
7,22
7,18
2008
7,14
7,1
7,08
Forrás:sdw.ecb.europa.eu/reports.do?node=100000187;2008.05.02;11:38
A fenti táblázat jól szemlélteti azt, hogy 2007 óta folyamatosan csökken a munkanélküliség az euró zónában. Igaz a csökkenés lassult, míg 2007. első negyedévében ez 0,12% volt, ez 2008. első negyedévében már csak 0,06%. A foglalkoztatás növekedése is folytatódott, 1,8%-os volt 2007-ben a növekedési ráta. A foglalkoztatás változását és eloszlását az alábbi táblázat szemlélteti: 5. táblázat: A foglalkoztatás növekedési rátája szektorok szerinti bontásban 2004-2007 (%)
Összes
Teljes
Részidőben
Mezőg.,vadászat,
Bány.,
Vendéglátóip.,
Pénzügy,
Egészségügy,
szektor
időben
fogl. száma
halászat
feldolg.ipar,
közlekedés,
ing.közv.,
oktatás,
fogl.
villamos
kommunikáció,
bérbeadás
állami
száma
ipar
kereskedelem
Építőip.
szektor
2004
0,7
0,7
0,9
-2,9
-1,3
1,2
1,2
2,3
1,3
2005
0,9
1,0
0,4
-0,9
-1,2
2,5
0,8
2,4
1,4
2006
1,6
1,7
0,8
-1,4
-0,4
2,8
1,5
3,7
1,8
2007
1,8
1,9
0,9
-0,8
0,5
3,8
1,7
3,8
1,3
Forrás:sdw.ecb.europa.eu/reports.do?node=100000187;2008.05.02;11:38
A fenti táblázatból az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: •
A teljes időben foglalkoztatottak száma nagyobb mértékben növekedik, mint a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma.
•
A mezőgazdaságban a foglalkoztatottak száma csökken.
•
Az építőiparban és a pénzügyi területen nő leginkább a foglalkoztatottak száma.
•
Az egészségügyben, az állami szektorban és az oktatásban alacsony a növekedési ütem.
17
Forrás:Éves jelentés 2007;68-69.o.;Európai Központi Bank;2008
25
IV.3.Reál-GDP alakulása 2007-ben a reál GDP 2,6%-kal nőtt az euró övezetben. A lassulás oka a magánfogyasztás és a lakáscélú beruházások alakulása miatt következett be. Az előbb említett tényezők mögött a németországi áfa emelkedés, az élelmiszer- és olaj árának növekedése rejlik. 2006-ban a magánfogyasztás 1,8%-kal, ezzel szemben 2007-ben csak 1,5%-kal nőtt. Az állami fogyasztás ezzel szemben az előző évhez képest növekedést mutatott 2007-ben, 0,2%-kal. Az export és az import növekedési üteme is csökkent, az importé magasabb mértékben, így összességében a nettó kereskedelem pozitívan, 0,4%-kal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A GDP összetételét az alábbi táblázat szemlélteti. 18 6. táblázat: A reál-GDP növekedési rátája összetétel szerint 2004-2007 (%)
2004
2005
2006
2007
Reál Bruttó Hazai
2,1
1,6
2,8
2,6
Belföldi kereslet
1,9
1,8
2,6
2,2
Magánfogyaszás
1,6
1,6
1,8
1,5
Állami fogyasztás
1,4
1,5
2,0
2,2
Bruttó
2,4
3,0
5,0
4,3
Készletek változása
-
-
-
-
Export
7,2
4,7
7,9
6,0
Import
7,0
5,5
7,7
5,2
Termék, ebből:
állóeszköz-
felhalmozás
Forrás:sdw.ecb.europa.eu/reports.do?node=100000184;2008.05.03.;11:05
2004 óta a reál GDP összetevőinek növekedési változását az alábbi ábra szemlélteti:
18
Forrás:Éves jelentés 2007;19.o.;Európai Központi Bank;2008
26
2. ábra: A reál-GDP növekedési rátájának összetétele 2004-2007 A reál-GDP növekedés összetétele 3 2,5 Átlagos reál GDP növekedés
%
2
magánfogyasztás
1,5
belföldi kereslet
1
állami fogyasztás
0,5 0 2004
2005
2006
2007
dátum
Forrás:sdw.ecb.europa.eu/reports.do?node=100000184;2008.05.03.;11:05
A fenti ábrából láthatjuk, hogy a 2004-es adatokhoz képest 2006-ban nagy mértékű növekedést láthattunk mind a magánfogyasztás, mind a belföldi kereslet, mind az állami fogyasztás révén, de ezt a növekedést csak az állami fogyasztás tudta megtartani 2007-re a korábban már leírt befolyásoló tényezők miatt. Az export és import növekedése: 3. ábra: Az export és import növekedési ütemének változása 2004-2007
%
Export, import növekedési ütemének változása 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
export import
2004
2005
2006
2007
dátum
Forrás: sdw.ecb.europa.eu/reports.do?node=100000184;2008.05.03.;11:45
Beruházások: 2007-ben a beruházások száma növekedett, mintegy 4,4%-kal. Ez rendkívül jó eredménynek mondható a bizonytalan gazdasági környezet ellenére is. Az évközétől lassulás figyelhető meg a lakáspiaci megtorpanás miatt.
27
IV.4.Fiskális folyamatok Fiskális folyamatok: 2007-ben folytatódott a költségvetés javulása. Az átlagos államháztartási hiány 2007-ben a GDP 0,8%-ára fog csökkeni a becslések szerint, és 2007-ben az egyik euró övezetbeli ország költségvetési hiánya sem lépte túl a GDP 3%-át. 19 Az alábbi táblázat a bevételek és kiadások GDP-ben kifejezett százalékát mutatja: 7. táblázat: Bevételek és kiadások GDP-ben kifejezett százaléka, az államháztartási hiány és többlet 1998-2007 Q3 dátum
Bevétel (%)
Kiadás (%)
Államháztartási hiány(-), többlet (+), (%)
1998
46,6
48,9
-2,3
1999
47,0
48,4
-1,4
2000
46,5
47,6
-1,0
2001
45,7
47,6
-1,9
2002
45,2
47,8
-2,6
2003
45,0
48,1
-3,1
2004
44,6
47,5
-2,9
2005
44,9
47,4
-2,6
2006
45,5
46,8
-1,3
2007 Q1
42,4
44,6
-2,1
2007 Q2
46,3
45,0
1,3
2007 Q3
43,8
44,6
-0,8
Forrás: sdw.ecb.europa.eu/reports.do?node=100000190;2008.05.03.;11;48
Az átlagos államadósság ráta csaknem 2 százalékponttal a GDP 66,7%-ára csökken a becslések szerint, bár ezt az első 3 negyedéves értékek nem látják igazolni. Az eredmények ellenére nőtt az államháztartások által kibocsátott értékpapírok száma. Megfigyelhető, hogy a hosszú távú értékpapírok helyett inkább rövid távúakat bocsátottak ki, ennek emelkedése a 2006-os év 7,1%-hoz képest 7,5% lett. Az államadósság 1997-től az alábbiak szerint alakult a GDP százalékában: 19
Forrás:Éves jelentés 2007;72.o.;Európai Központi Bank;2008
28
8. táblázat, 4. ábra:Államadósság ráta a GDP százalékában 1997-2007 Q3
69,6
2005
70,2
2006
68,5
2007Q1
68,9
2007Q2
69,1
2007Q3
68,1
2007Q 3
2004
államadósság ráta
2007Q 2
69,2
2006
2003
2007Q 1
68,0
2005
68,2
2002
2004
2001
75 74 73 72 71 70 69 68 67 66 65 64 2003
69,3
2002
2000
2001
72,0
2000
1999
Államadósság ráta a GDP százalékában
1999
72,8
1998
1998
1997
74,2
%
1997
dátum
Forrás: sdw.ecb.europa.eu/reports.do?node=100000192;2008.05.04.;12:43
A fenti táblázatból és az ábrából is láthatjuk, hogy az államadósság az euró zónában átlagosan 1997 óta jelentős mértékben csökken. Ha a becslések megvalósulnak, a legalacsonyabb államadósság-ráta következne be 1997 óta. IV.5.Monetáris aggregátumok A pénzügyi piacokat is a növekedés jellemezte. 2007-ben tovább nőtt a pénz- és hitelkiáramlás. Az M1 („szűk értelemben vett monetáris aggregátum, amely a hasonlóan forgalomban lévő készpénzből, valamint az MPI-knél és a központi kormányzatnál elhelyezett egynapos O/N betétek állományából tevődik össze”20) növekedési üteme 2006-hoz képest mérséklődött, 2007 év végén 4,1%-ot tett ki növekedése. Az egynapos betéteken kívüli rövid lejáratú betétek (M2-M1) éves növekedése 17,8%, ez a korábbi évekhez képest hasonlóan folyamatos növekedést mutat. Az M3 éves növekedéséhez 6,6%-ban járult hozzá. Ezt mutatja mind a magánszférának, mind a széles értelemben vett M3 monetáris aggregátum („M2-ből és a piacképes eszközökből, nevezetesen a visszavásárlási megállapodásokból, a pénzpiaci alapok befektetési jegyeiből, valamint az MPI-k által kibocsátott, legfeljebb kétéves lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból áll”21) növekedése. alkomponensek
tekintetében
eltérő
növekedéseket
figyelhetünk
Ugyanakkor az
meg.
A
pénzügyi
bizonytalanság arra ösztönözte a befektetőket, hogy rövid lejáratú lekötött betétekbe (legfeljebb kétéves) fektessenek be, ennek növekedési üteme 41,4%-os a legfeljebb 3 hónapos 20 21
Forrás:Éves jelentés 2007;264.o.;Európai Központi Bank Forrás:Éves jelentés 2007;264.o.;Európai Központi Bank
29
felmondásos betétek helyett, mely csökkent 3,6%-kal. A piacképes eszközök (M3-M2) is emelkedést mutattak 2007-ben, 19,9%-kal. 2008. első negyedévében az M3 növekedése és a hitelek növekedése is stabil maradt. 2008. januárjában az M3 növekedési üteme 11,6% volt, kevéssel elmaradva a 2007. utolsó negyedévi eredményektől. Fontos megjegyezni azt, hogy 2008. január óta az M3 növekedési üteme csökken. Februárban 11,3, márciusban pedig már csak 10,3%-os volt a növekedés, de ez még mindig jelentősnek mondható. Talán ez a csökkenés a pénzügyi eszközök visszarendeződésének elindulását jelenti. A rövid lejáratú monetáris eszközökbe vetett bizalom a lapos hozamgörbe eredménye, ezért ezekbe az eszközökbe tovább vándoroltak a befektetések, mint az M3-on kívüli, kockázatosabb eszközökbe. Ez az oka az M3 ilyen mértékű növekedési ütemének. Az M1 növekedése mérséklődik, ezt az EKB 2005 óta emelkedő kamatlábának köszönhető.
A zavarok nem befolyásolták egyelőre az MPI-k
háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök növekedését. Azonban az M3 egyes összetevőire még mindig hatással vannak, ilyenek a pénzpiaci alapok részvényei és befektetései és az MPI22-k rövid futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai. Az M1 növekedési üteme 2008 januárjában tovább mérséklődött, és 4,4%-ra csökkent. Februárban és márciusban tovább csökkent, végül növekedési üteme márciusban már csak 2,9%-os volt. A forgalomban lévő pénz a 2007. negyedik negyedévéhez képest, ahol 8%-kal növekedett, 2008. januárjában ez az érték csak 7,8%. Az egynapos betétek éves növekedése a negyedik negyedév 5,6%-áról 3,8%-ra csökkent januárban. Az egynapos betéteken kívüli rövid lejáratú betétek azonban folyamatos növekedést mutatnak, januárban 17,9%-os volt a növekedés. Ez elsősorban a korábban már említett rövid lejáratú betétek (kétévesnél rövidebb) növekedésének eredményeként jöhet létre. 23
22 23
Monetáris pénzügyi intézmények Forrás:Éves jelentés 2007;29-34.o.;Európai Központi Bank;2008
30
Az aggregátumok növekedési ütemét az alábbi táblázat szemlélteti: 9. táblázat A monetáris aggregátumok növekedési üteme 2006-2008. március Dátum
M1 (%)
M2 (%)
M3 (%)
2006
8,6
8,7
8,4
2007
6,4
9,9
11,1
2007 Q2
6,2
9,2
10,6
2007 Q3
6,5
10,3
11,5
2007 Q4
5,9
10,7
12,0
2008 Q1
3,8
10,4
11,3
2007. nov.
6,2
10,9
12,3
2007. dec.
4,0
10,1
11,5
2008. jan.
4,4
10,4
11,6
2008. febr.
3,7
10,7
11,3
2008. márc.
2,9
9,8
10,3
Forrás:sdw.ecb.europa.eu/reports.do?node=100000141;2008.05.02.;12:46
A piacképes értékpapírok növekedési üteme a 2007. negyedik negyedéves emelkedését követően (19,6%) 2008. januárjában 17,9%-ra mérséklődött. A pénzpiaci alap állományának növekedése januárban tovább csökkent a korábban már bemutatott tényezők miatt 10,6%-ra.
A legfeljebb kétéves futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok növekedési üteme is mérséklődött, de ennek ellenére igen magas, januárban 38,2%-os növekedési ütemmel tovább emelkedett. A visszavásárlási megállapodások éves üteme a 2007. utolsó negyedévében regisztrált 14%-ot meghaladó, januárban 18,7%-ra emelkedett, ez elsősorban a pénzeszközök átrendezésének következtében alakult ki.
Elmondhatjuk azonban, hogy átalakult a kockázati struktúra. A gazdasági növekedés rövid távú kockázatai stabilak maradtak, ám a hosszú távú kockázatok felfelé irányulóvá váltak a korábban már említett olaj- és élelmiszer árak növekedése miatt. A magánszektoroknak nyújtott hitelek növekedése 2007. negyedik negyedévében 11,1%-os volt, ez éves szinten 11,5%-ot jelentett. 2008. januárjában az emelkedés ugyancsak 11,1% volt. Azonban az emelkedő banki kamatlábak mérsékelték a magánszektor hitel iránti
31
keresletét, viszont ezzel ellentétben a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek nőttek. A háztartásoknak nyújtott hitelek csökkenését elsősorban a lakásvásárlási piacokon való áremelkedés és ennek következtében a hitelek csökkenése váltotta ki. Az MPI-k csökkentették az államháztartásnak nyújtott hiteleiket, az államháztartás által kibocsátott értékpapírok állományának éves csökkenése 2007. negyedik negyedévében 5% volt. Tovább nőtt a háztartások eladósodottsága, és a kamatfizetési teher 2007. harmadik negyedévében 3,2%-ot tett ki. IV.6.Monetáris politikai műveletek Az euró rendszer monetáris politikai műveletei az alábbiak: •
Nyíltpiaci műveletek (irányadó refinanszírozási műveletek-IRM, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek-HLRM, finomhangoló műveletek)
•
Rendelkezésre állás
A nyíltpiaci műveleteken keresztül az EKB likviditást nyújt a bankoknak napi szükségleteik becslése alapján. Ezeket az igényeket meghatározzák a kötelező tartalékok összege, a bankok kötelező tartalékon felüli pénzkészlete, és az autonóm tényezők. 2007-ben az euró övezet bankjainak átlagos napi likviditásszükséglete napi 441,5 milliárd euró volt, 2006-hoz képest ez növekedést mutat. A növekedés oka az átlagos kötelező tartalékráta emelkedése (14%-kal). A kötelező tartalékráta a hitelintézetek tartalékalapjának 2%-a. A kötelező tartalékok rendszere rövid távon állandósítja a pénzpiaci kamatlábakat és növeli a bankrendszer likviditáshiányát. A már korábban említett nyíltpiaci műveletek közül az IRM-ek rendszeres, heti gyakoriságú műveletek, amelynek lejárata egy hét. Ezeket az EKB irányadó kamatlábai alapján helyezik ki, változó kamatozású tenderek formájában. 2007. augusztus 8-ig 292 milliárd eurót juttatott IRM-ekben, a referenciaösszegnél legalább 1 millárd euróval többet minden esetben. A HLRM-ek havi likviditásnyújtó műveletek három hónapos lejárattal, 2007 év végén a HLRM-ek állománya 268 milliárd eurót tettek ki. Az EKB 2007-ben 24 finomhangoló műveltet végzett, ebből 18-at augusztus 9.-e után indítottak. A partnerek a betéti, ill. a hitelezési rendelkezési állást kérésükre vehetik igénybe. A két kamatláb 100 bázisponttal tér el az irányadó kamatlábtól 2007-ben a hitelezést 0,2 milliárd
32
eurós, míg a betéti rendelkezésre állást 0,5 milliárd eurós összegben vették igénybe a partnerek. 2007-ben az EKB nem végzett devizapiaci intervenciót, tranzakciói kizárólag deviza befektetésekhez kötődtek. Az EKB devizatartalékának célja, hogy bármikor likviditást tudjon biztosítani az EU-n kívüli valutákat érintő devizapolitikai műveletekhez. Az alábbi valuták képezik a devizatartalékot: amerikai dollár (79,7%), japán jen, arany és SDR. Ennek összege 2007 év végére 42,8 milliárd euró volt.
24
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a gazdasági növekedés tovább tart az euró zónában, de lassulás jellemzi.
24
Forrás:Éves jelentés 2007;98-103.o.;Európai Központi Bank;2008
33
V. Az ERSTE Bank euró alapú devizahitelei kamatának, árfolyamának, törlesztő részleteinek alakulása, és ennek elemzése Magyarország még nem csatlakozott az euró zónához, de ez nem jelenti azt, hogy nem vehetünk fel euró alapú hiteleket. Miért veszünk fel devizahiteleket? A forint hitelek kamata a magyar jegybanki alapkamatból indul ki. Ezzel szemben a deviza alapú hitelek kamatai a hitel alapjául szolgáló pénznem jegybanki alapkamatából indulnak ki. A kamat függhet még a bankok közötti versenytől és attól is, hogy a banknak is fizetnie kell a devizáért, amennyiben nő a deviza ára, nő a hitelkamat is. Az euró övezethez való csatlakozás eredményeképpen a kamatok csökkeni fognak, és a konverziós költségek is megszűnnek. A kutatásom célja a jelenlegi euró hitelek versenyképességének felmérése. Magyarországon a legelterjedtebb devizahitelek a svájci frank alapú és az euró alapú. Mindkét országnak lényegesen alacsonyabb a jegybanki alapkamata, ezért következtethetünk arra, hogy kamata alacsonyabb lesz a forint hitelekénél. A kamat tekintetében úgy gondolom, megtakarítás lehet a devizaalapú hitel. Az ERSTE Bank szerződéseiben az alábbiak szerint fogalmaznak a kamatváltoztatásról:”A Bank a kamatnak az Adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a jogszabályváltozás, a bankközi hitelkamatok, a jegybanki alapkamat, az állampapírok-, illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai, az infláció mértékének, a fogyasztási árindex, a Bank forrás- illetve hitelszámla vezetési költségeinek változása, a hitelintézetek prudens működésére vonatkozó törvényi szabályok, valamint likviditási, jövedelmezőségi és eszköz-forrás menedzselési, jogszabályi vagy egyéb előírások ezt szükségessé teszik.”25 Ebből a banki szerződés részletből is látszik, hogy mennyi tényező befolyásolja a hitelek kamatát. Az itt vizsgált hitelek törlesztő részlete tőkéből, kamatból és kezelési költségből állnak össze. A kezelési költség meghatározásának alapja a soron következő ügyleti év első napján fennálló tőketartozás. Az ügyfélév kutatásomban mindig az első törlesztő részlettel indul. A bank számlakonverziós deviza vételi árfolyamon folyósít, és számlakonverziós deviza eladási árfolyamon szedi be a törlesztő részletet. A törlesztés minden hónap 15.-én történik, abban az esetben, ha ez a nap hétvégére esik, a következő munkanapon. Az árfolyamvizsgálat tekintetében is ezt fogom alkalmazni. Összefoglalva, lehet, hogy alacsonyabb a kamat, viszont
25
Forrás:ERSTE Bank Hungary Nyrt. szerződésminta
34
a kamatváltozás, a kezelési költség változása (ügyleti évenként) és az árfolyamváltozás nagymértékben növeli a devizahitelek kockázatát, a törlesztő részlet akár nagymértékű ingadozásának lehetőségét. Dolgozatomban nem kívánok a forint hitelek kamataival foglalkozni, ezért összehasonlításképpen a későbbiek a versenyképesség vizsgálata miatt csak a forint kiegészítő kamattámogatott hitelt fogom vizsgálni. Az ERSTE Bank euró alapú jelzáloghitelei szabad felhasználású és lakáscélú hitelek formájában jelennek meg a devizahitelek piacán. Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy bevezetésük óta a különböző periódusokban hogyan változott a kamat, az árfolyam, a törlesztő részlet. Periódusonként külön is elemzem egy-egy hitel visszafizetési ütemét. A jövedelem alapú hitelek lényege, hogy a hitel alapja az ügyfél havi nettó jövedelme, és a költségvetés vizsgálat után meghatározott maximális törlesztő részletet, még ha a fedezeti szorzó engedi is, nem lépheti túl. A fedezet alapú hitel szerint az ügyfél ingatlana az elsődleges, a költségvetés nem olyan szigorú, a fedezeti szorzók ebben az esetben alacsonyabbak. Az összehasonlíthatóság kedvéért minden hitelnél 10 évre és 10.000.000 Ft-ra fogom elemezni a törlesztő részletet. Elemzésemet minden esetben annuitásos hitellel fogom elvégezni, figyelmen kívül hagyva a türelmi idős, és a kombinált ügyleteket. A 2004.02.02. előtti hiteleket kihagyom az elemzésből, mert a 2004.02.02.-2004.03.15. között befogadott hitelek induló kamata is 7,95% jövedelem alapon. A fedezet alapú ügyleteket nem vizsgálom, de kamatváltozásait a teljesség kedvéért szerepeltetetem a táblázatban. A kezelési költség 2004.03.16.-tól egységesen 0,15%, ezért a kutatásomban az egy hónapig tartó 0,19%ot, mivel mértéke nem jelentős, figyelmen kívül hagyom.
35
V.1.Szabad felhasználású hitelek: 10. táblázat: EUR alapú szabad felhasználású hitelek kamatai Befogadás dátuma
Kamatváltozás dátuma
Jövedelem alapon
Kamatváltozás
Fedezet
(%)
dátuma
(%)
2004.02.02. előtt
7,95
8,95
2004.02.02.-
7,95
8,95
5,75
6,75
alapon
2004.03.15. 2004.03.16.2005.04.03.
2006.08.01.-2006.10.15.
6
2006.07.20.-
7
2006.10.15. 2006.10.16.-2007.02.11.
6,25
2006.10.16.-
7,25
2007.02.12. 2007.02.12-2008.01.13
7
2005.03.01 után
8 2007.08.15.-
7
2008.01.13. 2008.01.14.-
7,5
7,5
5,75
5,75
2006.06.26.-2006.10.15.
6
6
2006.10.16.-2007.02.11.
6,25
6,25
2007.02.12.-2008.03.13.
7
7
2008.01.14. után
7,5
7,5
6
6
2007.02.12.-2007.08.13.
6,5
6,5
2008.01.14.-
7,5
7,5
2005.04.04. után
2006.10.15. után
Forrás:ERSTE Bank Hungary Nyrt.; Lakossági hitel hirdetmény; 11.számú melléklet;18.o.
V.1.1. 1. kategória: Vegyük például, hogy 2004. február 16.-án volt a hitel befogadása. Eszerint 38.175,00 eurót fog kifolyósítani a bank. A befogadási árfolyam: 261,95 HUF/EUR. A kezelési költség minden év januárjában kerül meghatározásra, éven belül fix. A visszafizetés az alábbi hónapokra lebontva:
36
11. táblázat: Egy 2004. február 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása Hónap
2004.03.16 2004.04.16 2004.05.17 2004.06.15 2004.07.15 2004.08.16 2004.09.15 2004.10.15 2004.11.15 2004.12.15 2005.01.17 2005.02.15 2005.03.16 2005.04.15 2005.05.17 2005.06.15 2005.07.15 2005.08.15 2005.09.15 2005.10.17 2005.11.15 2005.12.15 2006.01.16 2006.02.15 2006.03.16 2006.04.18 2006.05.15 2006.06.15 2006.07.17 2006.08.15 2006.09.15 2006.10.16 2006.11.15 2006.12.15 2007.01.15 2007.02.15 2007.03.19 2007.04.16 2007.05.15 2007.06.15 2007.07.16 2007.08.15 2007.09.17 2007.10.15 2007.11.15 2007.12.17 2008.01.15 2008.02.15 2008.03.17 2008.04.15 Forrás:ERSTE Bank
Fennálló tőke(€) 37 960,67 37 744,78 37 527,54 37 308,94 37 088,97 36 867,63 36 644,91 36 420,79 36 195,28 35 968,35 35 740,01 35 510,23 35 279,03 35 046,37 34 812,27 34 576,70 34 339,65 34 101,13 33 861,12 33 619,60 33 376,58 33 132,03 32 885,96 32 638,35 32 389,20 32 138,48 31 886,20 31 632,34 31 376,90 31 119,86 30 861,21 30 600,95 30 339,05 30 075,53 29 810,35 29 543,52 29 275,02 29 004,84 28 732,98 28 459,41 28 184,14 27 907,14 27 628,41 27 347,94 27 065,72 26 781,74 26 495,97 26 208,43 25 919,08 25 627,93
Tőke törlesztés(€) 214,55 215,89 217,24 218,60 219,97 221,34 222,72 224,12 225,52 226,93 228,34 229,77 231,21 232,65 234,11 235,57 237,04 238,52 240,01 241,51 243,02 244,54 246,07 247,61 249,16 250,71 252,28 253,86 255,44 257,04 258,65 260,26 261,89 263,53 265,17 266,83 268,50 270,18 271,87 273,57 275,28 277,00 278,73 280,47 282,22 283,99 285,76 287,55 289,34 291,15
Kamat törlesztés(€) 238,60 237,25 235,90 234,55 233,18 231,81 230,42 229,03 227,63 226,22 224,80 223,38 221,94 220,49 219,04 217,58 216,10 214,62 213,13 211,63 210,12 208,60 207,08 205,54 203,99 202,43 200,87 199,29 197,70 196,11 194,50 192,88 191,26 189,62 187,97 186,31 184,65 182,97 181,28 179,58 177,87 176,15 174,42 172,68 170,92 169,16 167,39 165,60 163,80 161,99
Kamat + tőke(€) 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15 453,15
Kezelési költség(€) 57,26 57,26 57,26 57,26 57,26 57,26 57,26 57,26 57,26 57,26 57,26 57,26 53,27 53,27 53,27 53,27 53,27 53,27 53,27 53,27 53,27 53,27 53,27 53,27 48,96 48,96 48,96 48,96 48,96 48,96 48,96 48,96 48,96 48,96 48,96 48,96 44,32 44,32 44,32 44,32 44,32 44,32 44,32 44,32 44,32 44,32 44,32 44,32 39,31 39,31
Törlesztő részlet EUR-ban 510,41 510,41 510,41 510,41 510,41 510,41 510,41 510,41 510,41 510,41 510,41 510,41 506,41 506,41 506,41 506,41 506,41 506,41 506,41 506,41 506,41 506,41 506,41 506,41 502,10 502,10 502,10 502,10 502,10 502,10 502,10 502,10 502,10 502,10 502,10 502,10 497,46 497,46 497,46 497,46 497,46 497,46 497,46 497,46 497,46 497,46 497,46 497,46 492,46 492,46
Törlesztő részlet HUFban 130241 129522 131267 131711 129802 129067 129138 129169 127189 128082 128593 127031 126911 127585 130375 128618 127534 126086 126709 130557 129135 130269 129494 129960 133669 137329 137460 138278 144324 139970 140021 135391 132389 129266 129572 129060 124738 124569 125569 127713 124537 130787 129355 126987 128882 129091 128300 133195 131654 126173
A táblázat alapján elmondható, hogy az ügyfél törlesztő részlete 124.537 és 144.324 Ft között mozgott. Ez a mintegy 20.000 Ft-os különbség egy ilyen mértékű törlesztő részletnél nem elhanyagolható. Ki kell emelnem, hogy ez az egy befogadási hónap volt az, aminél a kamat a mai napig nem változott, rendkívül magas. 2006 első félévében a forint jelentősen gyengült, ezért a folyamatos törlesz tőrészlet ijedelmet okozhatott az ügyfelek között. Okai a választások és a török líra zuhanása után kialakult pánik lehetett (május). Abban az esetben,
37
ha nem váltották ki hitelüket, 2008. áprilisában már a kezdeti törlesztő részletnél is kevesebbet fizettek. V.1.2. 2. kategória A 2004.03.16.-2005.04.03 között befogadott hiteleknél a 2005.03.16.-i dátumot jelöltem ki befogadás dátumának. Ennek a kategóriának háromszor változott a futamidő alatt a kamata, egy alacsony 5,75%-kal kezdett, jelenleg 7,5%. A törlesztés az alábbi táblázatban figyelhető meg. 12. táblázat: Egy 2005. március 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása Hónap 2005.04.15 2005.05.17 2005.06.15 2005.07.15 2005.08.15 2005.09.15 2005.10.17 2005.11.15 2005.12.15 2006.01.16 2006.02.15 2006.03.16 2006.04.18 2006.05.15 2006.06.15 2006.07.17 2006.08.15 2006.09.15 2006.10.16 2006.11.15 2006.12.15 2007.01.15 2007.02.15 2007.03.19 2007.04.16 2007.05.15 2007.06.15 2007.07.16 2007.08.15 2007.09.17 2007.10.15 2007.11.15 2007.12.17 2008.01.15 2008.02.15 2008.03.17 2008.04.15 Forrás:ERSTE Bank
Fennálló tőke(€) 41 273,09 41 014,99 40 755,65 40 495,06 40 233,23 39 970,14 39 705,79 39 440,18 39 173,29 38 905,13 38 635,68 38 364,93 38 092,90 37 819,55 37 544,90 37 268,93 36994,83 36719,37 36445,66 36170,52 35893,95 35615,94 35345,52 35073,52 34799,93 34524,75 34247,96 33969,56 33689,53 33407,87 33124,57 32839,61 32552,99 32270,23 31985,71 31699,40 31411,31
Tőke törlesztés(€) 256,87 258,10 259,34 260,58 261,83 263,09 264,35 265,61 266,89 268,17 269,45 270,74 272,04 273,34 274,65 275,97 274,10 275,47 273,71 275,14 276,57 278,01 270,42 272,00 273,59 275,18 276,79 278,40 280,03 281,66 283,30 284,96 286,62 282,76 284,53 286,30 288,09
Kamat törlesztés(€) 199,00 197,77 196,53 195,29 194,04 192,78 191,52 190,26 188,98 187,71 186,42 185,13 183,83 182,53 181,22 179,90 186,34 184,97 191,25 189,82 188,39 186,95 207,76 206,18 204,60 203,00 201,39 199,78 198,16 196,52 194,88 193,23 191,56 203,46 201,69 199,91 198,12
Kamat + tőke(€) 455,87 455,87 455,87 455,87 455,87 455,87 455,87 455,87 455,87 455,87 455,87 455,87 455,87 455,87 455,87 455,87 460,44 460,44 464,96 464,96 464,96 464,96 478,18 478,18 478,18 478,18 478,18 478,18 478,18 478,18 478,18 478,18 478,18 486,21 486,21 486,21 486,21
Kezelési költség(€) 62,29 62,29 62,29 62,29 62,29 62,29 62,29 62,29 62,29 62,29 62,29 62,29 57,55 57,55 57,55 57,55 57,55 57,55 57,55 57,55 57,55 57,55 57,55 57,55 52,61 52,61 52,61 52,61 52,61 52,61 52,61 52,61 52,61 52,61 52,61 52,61 47,54
Törlesztő részlet EUR-ban 518,17 518,17 518,17 518,17 518,17 518,17 518,17 518,17 518,17 518,17 518,17 518,17 513,42 513,42 513,42 513,42 517,99 517,99 522,51 522,51 522,51 522,51 535,73 535,73 530,79 530,79 530,79 530,79 530,79 530,79 530,79 530,79 530,79 538,82 538,82 538,82 533,75
Törlesztő részlet HUF-ban 130548 133403 131605 130496 129014 129651 133589 132133 133294 132501 132978 137947 140426 140559 141396 147577 144400 144452 140895 137770 134520 134839 137704 134334 132915 133982 136270 133149 139550 138021 135495 137517 137740 138967 144269 144048 136752
Az alábbi következtetéseket vontam le a fenti táblázatból: Az egy évvel később felvett hiteleknél a törlesztő részlet 10000 Ft-tal több jelenleg, pedig a két hitel jelenlegi kamata megegyezik. Ez elsősorban a befogadási árfolyamon kiszámított 38
tőke különbsége miatt jelentkezik. Az előző hitel befogadási árfolyama 261,95 HUF/EUR volt, míg ennél a hitelnél ez az összeg 240,79 HUF/EUR. A forint gyengülésének következtében a tőke 3312 euróval nagyobb összegben került meghatározásra. Ennek ellenére az alacsonyabb kezdő kamat közel ugyan olyan törlesztő részlet indulását tette lehetővé, mint az előző hitelnél. A lényeges különbség az, hogy míg az első hitelnél a forint erősödésének köszönhetően az első évben egy folyamatosan alacsonyabb törlesztő részlet került meghatározásra, a második kategória hitele ezt az időszakot kikerülve, egy gyenge árfolyammal kezdve, és a kamatváltozásoknak köszönhetően pár hónapot leszámítva egy folyamatos törlesztő részlet emelkedéssel jellemezhető. Az átlag törlesztő részlet 136.782 Ft, ez az induló törlesztő részlethez képest kb. 6.000 Ft-tal több. Ilyen árfolyam ingadozást ennél az induló törlesztő részletnél meg nem mondhatunk jelentősnek.
39
V.1.3. 3. kategória A 2005.04.04. után befogadott ügyleteknél a jövedelemalapú és fedezeti alapú hitelek kamata azonos. Tegyük fel, hogy a hitel befogadási dátuma 2005.10.17. Eszerint a törlesztés 2005.11.15.-én kezdődik. Az induló kamat 5,75%. A jelenlegi kamat 7,5%. 13. táblázat: Egy 2005. október 17.-én befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása Hónap 2005.11.15 2005.12.15 2006.01.16 2006.02.15 2006.03.16 2006.04.18 2006.05.15 2006.06.15 2006.07.17 2006.08.15 2006.09.15 2006.10.16 2006.11.15 2006.12.15 2007.01.15 2007.02.15 2007.03.19 2007.04.16 2007.05.15 2007.06.15 2007.07.16 2007.08.15 2007.09.17 2007.10.15 2007.11.15 2007.12.17 2008.01.15 2008.02.15 2008.03.17 2008.04.15 Forrás:ERSTE Bank
Fennálló tőke(€) 40 121,71 39 870,81 39 618,70 39 365,38 39 110,86 38 855,11 38 598,14 38 339,93 38083,73 37826,24 37567,47 37310,57 37052,32 36792,74 36531,80 36278,64 36024,00 35767,87 35510,25 35251,13 34990,50 34728,34 34464,66 34199,44 33932,67 33664,34 33397,28 33128,60 32858,30 32586,37
Tőke törlesztés(€) 249,71 250,90 252,11 253,31 254,53 255,75 256,97 258,20 256,20 257,48 258,77 256,90 258,24 259,59 260,94 253,16 254,64 256,13 257,62 259,12 260,63 262,15 263,68 265,22 266,77 268,32 267,06 268,68 270,30 271,93
Kamat törlesztés(€) 193,45 192,25 191,05 189,84 188,63 187,41 186,18 184,95 191,70 190,42 189,13 195,66 194,33 192,98 191,63 213,10 211,63 210,14 208,65 207,14 205,63 204,11 202,58 201,04 199,50 197,94 203,39 201,78 200,15 198,52
Kamat + tőke(€) 443,15 443,15 443,15 443,15 443,15 443,15 443,15 443,15 447,90 447,90 447,90 452,57 452,57 452,57 452,57 466,27 466,27 466,27 466,27 466,27 466,27 466,27 466,27 466,27 466,27 466,27 470,45 470,45 470,45 470,45
Kezelési költség(€) 60,56 60,56 60,56 60,56 60,56 60,56 60,56 60,56 60,56 60,56 60,56 60,56 55,96 55,96 55,96 55,96 55,96 55,96 55,96 55,96 55,96 55,96 55,96 55,96 51,29 51,29 51,29 51,29 51,29 51,29
Törlesztő részlet EUR-ban 503,71 503,71 503,71 503,71 503,71 503,71 503,71 503,71 508,46 508,46 508,46 513,13 508,53 508,53 508,53 522,23 522,23 522,23 522,23 522,23 522,23 522,23 522,23 522,23 517,56 517,56 521,74 521,74 521,74 521,74
Törlesztő részlet HUF-ban 128446 129574 128804 129267 134098 137770 137901 138722 146152 141743 141794 138366 134084 130921 131231 134234 130949 130772 131821 134072 131001 137299 135795 133310 134089 134307 134562 139696 139482 133675
A befogadási árfolyam a fenti hitelnél a második kategóriánál magasabb volt, 247,70 HUF/EUR, ezért a kifolyósított hitel alacsonyabb összegű, 40.371 euró. Látjuk, hogy miközben egy alacsonyabb törlesztő részletről indult, az első 9 hónapban folyamatosan nőtt a törlesztő részlet, mintegy 18 ezer forintot. A következő hónaptól kezdve a forint erősödött, ennek következtében még a sűrű kamatemelések ellenére is az törlesztő részlet tartósan a korábbi szintnél alacsonyabb maradt. A törlesztő részlet rendre 130 és140 ezer forint között mozog. Ez a sáv még biztonságosnak mondható az ügyfelek törlesztő képességének 40
szempontjából.
A törlesztő részlet még mindig több a kezdeti összegnél, de már nem
tapasztalható az a nagymértékű ingadozás, mint az első időszakban. Az alábbi ábra szemlélteti a törlesztő részlet mozgását: 5.ábra:A havi törlesztő részlet ingadozása a 2005. október 17.-én befogadott szabad felhasználású euró alapú hitelnél
150000 145000 140000 135000 130000 125000 120000 115000 2007.08.15
2007.06.15
2007.04.16
2007.02.15
2006.12.15
2006.10.16
2006.08.15
2006.06.15
2006.04.18
2006.02.15
2005.12.15
2005.10.17
2005.08.15
2005.06.15
törlesztőrészlet
2005.04.15
HUF
Havi törlesztőrészlet forintban (3. kategória)
dátum
V.1.4. 4. kategória A 2006.10.15.-e után befogadott ügyleteknél egyelőre nem jelentős a kamatváltozás. 6,5% volt az induló kamat. A 2006.10.16.-án befogadott hitel tőkéje 38.600 euró. A befogadási árfolyam 259,07 HUF/EUR, ez a magas árfolyam és a kamatváltozás előreláthatóan nem lesz nagy hatással a törlesztő részletre. Ez a hitel már túllépett azon az időszakon, amit a folyamatos forintgyengülés jellemzett. A törlesztő részletek az alábbiak:
41
14. táblázat: Egy 2006. október 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása Hónap 2006.11.15 2006.12.15 2007.01.15 2007.02.15 2007.03.19 2007.04.16 2007.05.15 2007.06.15 2007.07.16 2007.08.15 2007.09.17 2007.10.15 2007.11.15 2007.12.17 2008.01.15 2008.02.15 2008.03.17 2008.04.15 Forrás:ERSTE Bank
Fennálló tőke(€) 38 364,07 38 127,36 37 889,46 37656,62 37422,52 37187,15 36950,51 36712,58 36473,37 36238,84 36002,93 35765,66 35526,99 35286,94 35051,23 34814,04 34575,37 34335,21
Tőke törlesztés(€) 235,54 236,71 237,90 232,84 234,10 235,37 236,64 237,92 239,21 234,53 235,90 237,28 238,66 240,05 235,71 237,19 238,67 240,16
Kamat törlesztés(€) 193,00 191,82 190,64 205,23 203,97 202,71 201,43 200,15 198,86 212,76 211,39 210,02 208,63 207,24 220,54 219,07 217,59 216,10
Kamat + tőke(€) 428,53 428,53 428,53 438,07 438,07 438,07 438,07 438,07 438,07 447,30 447,30 447,30 447,30 447,30 456,26 456,26 456,26 456,26
Kezelési költség(€) 57,90 57,90 57,90 57,90 57,90 57,90 57,90 57,90 57,90 57,90 57,90 57,90 53,64 53,64 53,64 53,64 53,64 53,64
Törlesztő részlet EUR-ban 486,43 486,43 486,43 495,97 495,97 495,97 495,97 495,97 495,97 505,20 505,20 505,20 500,94 500,94 509,90 509,90 509,90 509,90
Törlesztő részlet HUF-ban 128257 125231 125528 127484 124364 124071 125067 127202 124289 132822 131367 128962 129784 129994 131508 136526 136317 130641
Összefoglalva, aki ebben az időszakban vette fel hitelét, egyelőre elégedett lehet döntésével. A kamatváltozások nem hoztak lényeges törlesztő részlet változást, ez elsősorban az épp ebben az időszakban erősödő forintnak köszönhető.
Egyedül talán a 2007. augusztusi
kamatváltozás mondható jelentősnek, a törlesztő részlet 8.000 Ft-tal növekedett, de az induló törlesztő részlethez képest ez nem nagy változás.
42
A törlesztő részlet változást az alábbi ábra mutatja: 6.ábra:A havi törlesztő részlet ingadozása a 2006. október 16.-án befogadott szabad felhasználású euró alapú hitelnél
138000 136000 134000 132000 130000 128000 126000 124000 122000 120000 118000 116000
törlesztőrészlet
20 0 20 6.1 0 1 20 6.1 .15 0 2 20 7.0 .15 0 1 20 7.0 .15 0 2 20 7.0 .15 0 3 20 7.0 .19 0 4 20 7.0 .16 0 5 20 7.0 .15 0 6 20 7.0 .15 0 7 20 7.0 .16 0 8 20 7.0 .15 0 9 20 7.1 .17 0 0 20 7.1 .15 0 1 20 7.1 .15 0 2 20 8.0 .17 0 1 20 8.0 .15 0 2 20 8.0 .15 08 3.1 .0 7 4. 15
HUF
Havi törlesztőrészlet forintban
dátum
Összefoglalva a 4 kategóriát, a kamatváltozás jelentős törlesztő részlet változást nem eredményezett. Az árfolyamváltozás azon az egy már megemlített időszakon kívül még az elfogadható 10%-on belül maradt. V.2.Piaci lakáshitelek A piaci lakáshitelek elemzése azért különösen fontos, mert a forint hitelek közül csak a lakáscélú hitelek versenyképesek. Igaz, most figyelmen kívül hagyom a fészekrakó hitelt, de ez az ügyletek csak kis százalékára jellemző. A kezelési költség 2004.02.02. előtt befogadott hiteleknél éves 2,99%, utána havi 0,25%, azaz éves 3%.
43
15. táblázat: EUR Piaci lakáscélú hitelek kamatai Befogadás dátuma
Kamatváltozás dátuma
2004.11.03. előtt 2006.06.26.-
Jövedelem
Kamatváltozás
alapon (%)
dátuma
Fedezet alapon (%)
4,99
5,99
5,24
6,24
5,49
6,49
6,24
7,24
2006.10.15 2006.10.16.2007.02.11 2007.02.122008.01.13 2008.01.142004.11.03.-2005.04.03.
6,74 3,75
4,99
4
5,24
4,25
5,49
5
6,24
2008.01.14-
5,5
6,74
2007.08.15.-
5
5
5,5
5,5
3,75
3,75
4
4
5
5
2008.01.14.-
5,5
5,5
2006.10.15.-
4,25
4,25
5
5
2006.06.26.2006.10.15. 2006.10.16.2007.02.11. 2007.02.122008.01.13 2005.03.01 után
2008.01.13. 2008.01.14.2005.04.04. után 2006.06.26.2007.08.14 2007.08.15.2008.01.13.
2005.04.04. után, 2006.10.05 után folyósított ügyleteknél
2007.01.11. 2007.02.12.2008.01.13. 2008.01.14. után
2006.10.15.
után,
2007.02.12-ig
folyósított
5,5
5,5
4
4
4,5
4,5
5,5
5,5
ügyleteknél 2006.10.15. után
2007.12.12.2008.08.13. 2008.01.14.-
Forrás:ERSTE Bank Hungary Nyrt.; Lakossági hitel hirdetmény; 11.számú melléklet;27.o.
V.2.1. 1. kategória A 2004.11.03. előtt befogadott lakáshitelek kamata jelentősen növekedett, kezelési költsége alacsonyabb a jelenleginél. Tegyük fel, hogy a hitel befogadásának dátuma 2004. június 15. A befogadási árfolyam 247,93 HUF/EUR, a tőke ennek megfelelően 40.334 euró.
44
16. táblázat: Egy 2004. június 15.-én befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása Hónap 2004.07.15 2004.08.16 2004.09.15 2004.10.15 2004.11.15 2004.12.15 2005.01.17 2005.02.15 2005.03.16 2005.04.15 2005.05.17 2005.06.15 2005.07.15 2005.08.15 2005.09.15 2005.10.17 2005.11.15 2005.12.15 2006.01.16 2006.02.15 2006.03.16 2006.04.18 2006.05.15 2006.06.15 2006.07.17 2006.08.15 2006.09.15 2006.10.16 2006.11.15 2006.12.15 2007.01.15 2007.02.15 2007.03.19 2007.04.16 2007.05.15 2007.06.15 2007.07.16 2007.08.15 2007.09.17 2007.10.15 2007.11.15 2007.12.17 2008.01.15 2008.02.15 2008.03.17 2008.04.15 Forrás:ERSTE Bank
Fennálló tőke(€) 40 074,08 39 813,11 39 551,06 39 287,92 39 023,69 38 758,35 38 491,92 38 224,37 37 955,71 37 685,94 37 415,04 37 143,02 36 869,87 36 595,58 36 320,15 36 043,57 35 765,84 35 486,96 35 206,92 34 925,72 34 643,34 34 359,79 34 075,07 33 789,16 33505,07 33219,73 32933,15 32648,24 32362,03 32074,51 31785,67 31503,91 31220,68 30935,98 30649,80 30362,13 30072,96 29782,29 29490,11 29196,41 28901,19 28604,42 28311,17 28016,27 27719,71 27421,49
Tőke törlesztés(€) 259,89 260,97 262,05 263,14 264,23 265,33 266,44 267,54 268,66 269,77 270,90 272,02 273,15 274,29 275,43 276,58 277,73 278,88 280,04 281,21 282,37 283,55 284,73 285,91 284,09 285,33 286,58 284,91 286,21 287,52 288,84 281,76 283,23 284,70 286,18 287,67 289,17 290,67 292,18 293,70 295,23 296,76 293,25 294,90 296,56 298,22
Kamat törlesztés(€) 167,72 166,64 165,56 164,47 163,37 162,27 161,17 160,06 158,95 157,83 156,71 155,58 154,45 153,32 152,18 151,03 149,88 148,73 147,57 146,40 145,23 144,06 142,88 141,70 147,55 146,31 145,06 150,67 149,37 148,06 146,74 132,04 130,82 129,58 128,34 127,10 125,85 124,59 123,33 122,07 120,80 119,52 160,66 159,01 157,36 155,69
Kamat + tőke(€) 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 427,61 431,64 431,64 431,64 435,58 435,58 435,58 435,58 447,05 447,05 447,05 447,05 447,05 447,05 447,05 447,05 447,05 447,05 447,05 453,91 453,91 453,91 453,91
Kezelési költség(€) 96,80 96,80 96,80 96,80 96,80 96,80 96,80 96,80 96,80 96,80 96,80 96,80 89,14 89,14 89,14 89,14 89,14 89,14 89,14 89,14 89,14 89,14 89,14 89,14 81,09 81,09 81,09 81,09 81,09 81,09 81,09 81,09 81,09 81,09 81,09 81,09 72,86 72,86 72,86 72,86 72,86 72,86 72,86 72,86 72,86 72,86
Törlesztő részlet EUR-ban 524,41 524,41 524,41 524,41 524,41 524,41 524,41 524,41 524,41 524,41 524,41 524,41 516,75 516,75 516,75 516,75 516,75 516,75 516,75 516,75 516,75 516,75 516,75 516,75 512,73 512,73 512,73 516,67 516,67 516,67 516,67 528,14 528,14 528,14 528,14 528,14 519,91 519,91 519,91 519,91 519,91 519,91 526,77 526,77 526,77 526,77
Törlesztő részlet HUF-ban 133363 132608 132681 132712 130678 131595 132120 130515 131422 132120 135009 133190 130138 128660 129296 133223 131771 132929 132138 132614 137570 141336 141471 142313 147379 142934 142985 139320 136230 133017 133332 135753 132431 132252 133313 135589 130419 136690 135192 132717 134698 134917 135859 141042 140827 134964
A fenti hitel törlesztő legalacsonyabb törlesztő részlete 128.660 Ft, a legmagasabb 147.379 Ft volt. Ez riasztóan hangzik, de az átlag törlesztő részlet 24 hónap törlesztése során 134.855 Ft. Egy kiegészítő kamattámogatott forint hitel törlesztő részlete ugyanilyen futamidő mellett befogadástól függően maximum 101.000 és 120.000 Ft között van. Amennyiben 5 éves kamatperiódust választunk, ami azt jelenti, hogy futamidő alatt csak egyszer változhat a kamat, a törlesztő részlet havi 118.000 Ft. Ehhez hozzátartozik, hogy a kamattámogatott hitelt csak új lakás vásárlására vagy építésére lehet felvenni.
45
V.2.2 2. kategória A 2004.11.03.-2005.04.03.-ig tartó időszakban befogadott hitelek kamata alig változott éveken keresztül. A befogadás dátumát 2005.03.16.-án határozom meg. 41.530 euró a tőke, a befogadási árfolyam 240,79 HUF/EUR, ami nagyon alacsony. Ennek a hitelnek az alacsony kamat ellenére is meg van annak a veszélye, hogy az árfolyam ingadozás miatt a törlesztő részlet emelkedi fog. 17 táblázat: Egy 2005. március 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása Hónap 2005.04.15 2005.05.17 2005.06.15 2005.07.15 2005.08.15 2005.09.15 2005.10.17 2005.11.15 2005.12.15 2006.01.16 2006.02.15 2006.03.16 2006.04.18 2006.05.15 2006.06.15 2006.07.17 2006.08.15 2006.09.15 2006.10.16 2006.11.15 2006.12.15 2007.01.15 2007.02.15 2007.03.19 2007.04.16 2007.05.15 2007.06.15 2007.07.16 2007.08.15 2007.09.17 2007.10.15 2007.11.15 2007.12.17 2008.01.15 2008.02.15 2008.03.17 2008.04.15 Forrás:ERSTE Bank
Fennálló tőke(€) 41 244,19 40 957,53 40 669,96 40 381,50 40 092,14 39 801,88 39 510,70 39 218,62 38 925,62 38 631,71 38 336,88 38 041,13 37 744,46 37 446,85 37 148,32 36852,25 36555,20 36257,15 35961,41 35664,63 35366,79 35067,90 34777,43 34485,75 34192,85 33898,74 33603,39 33306,82 33009,01 32709,96 32409,67 32108,12 31805,32 31506,97 31207,26 30906,17 30603,70
Tőke törlesztés(€) 285,77 286,67 287,56 288,46 289,36 290,27 291,17 292,08 293,00 293,91 294,83 295,75 296,68 297,60 298,53 296,07 297,05 298,04 295,74 296,78 297,84 298,89 290,47 291,68 292,90 294,12 295,34 296,57 297,81 299,05 300,30 301,55 302,80 298,35 299,72 301,09 302,47
Kamat törlesztés(€) 129,78 128,89 127,99 127,09 126,19 125,29 124,38 123,47 122,56 121,64 120,72 119,80 118,88 117,95 117,02 123,83 122,84 121,85 128,41 127,36 126,31 125,26 146,12 144,91 143,69 142,47 141,24 140,01 138,78 137,54 136,29 135,04 133,78 145,77 144,41 143,03 141,65
Kamat + tőke(€) 415,55 415,55 415,55 415,55 415,55 415,55 415,55 415,55 415,55 415,55 415,55 415,55 415,55 415,55 415,55 419,90 419,90 419,90 424,15 424,15 424,15 424,15 436,59 436,59 436,59 436,59 436,59 436,59 436,59 436,59 436,59 436,59 436,59 444,12 444,12 444,12 444,12
Kezelési költség(€) 87,21 87,21 87,21 87,21 87,21 87,21 87,21 87,21 87,21 87,21 87,21 87,21 79,89 79,89 79,89 79,89 79,89 79,89 79,89 79,89 79,89 79,89 79,89 79,89 72,42 72,42 72,42 72,42 72,42 72,42 72,42 72,42 72,42 72,42 72,42 72,42 64,90
Törlesztő részlet EUR-ban 502,77 502,77 502,77 502,77 502,77 502,77 502,77 502,77 502,77 502,77 502,77 502,77 495,44 495,44 495,44 499,79 499,79 499,79 504,04 504,04 504,04 504,04 516,48 516,48 509,01 509,01 509,01 509,01 509,01 509,01 509,01 509,01 509,01 516,54 516,54 516,54 509,02
Törlesztő részlet HUF-ban 126668 129438 127694 126618 125180 125798 129619 128206 129333 128563 129026 133847 135508 135637 136444 143660 139326 139376 135914 132900 129765 130073 132756 129507 127461 128484 130678 127685 133824 132358 129935 131874 132088 133221 138304 138092 130416
A fenti táblázatból az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: az alacsony kamat következtében az első évben lényegesen alacsonyabb volt a törlesztő részlet, mint ugyanezen időszakban az
46
előző hitelnél. Az átlag törlesztő részlet 131.764 forint. Kamattámogatott forint hitel esetében az induló törlesztő részlet 109.000 Ft, tehát amennyiben jogosult az ügyfél a kamattámogatott hitel igénybevételére, mindenképpen érdemes ezt a hitelt választani. Az alábbi ábra szemlélteti a törlesztő részlet változását: 7.ábra:A havi törlesztő részlet ingadozása a 2005. március 16.-án befogadott lakáscélú euró alapú hitelnél
EUR piaci lakáshitel törlesztő részlete forintban (2. kategória) 150000 145000 140000 HUF
135000
törlesztőrészlet
130000 125000 120000 20 05 .0 20 4.1 05 5 .0 20 7.1 05 5 .1 20 0.1 06 5 .0 20 1.1 06 5 .0 20 4.1 06 5 .0 20 7.1 06 5 .1 20 0.1 07 5 .0 20 1.1 07 5 .0 20 4.1 07 5 .0 20 7.1 07 5 .1 20 0.1 08 5 .0 20 1.1 08 5 .0 4. 15
115000
dátum
V.2.3. 3. kategória A 2005.04.04. után befogadott ügyleteknek a mai napig 1,75%-ot változott a kamata. Ez 3 év alatt nem mondható jelentősnek, figyelembe véve az alacsony indulókamatot. Mivel az árfolyam ingadozás a másik tényező, ezért a korábbi kutatások alapján sejthetjük, hogy itt ez lesz a legfontosabb változó. Nézzük meg, hogyan befolyásolja ez a törlesztő részletet, és hogy versenyképes-e ez a hitel a forint kamattámogatott lakáshitellel. Tegyük fel, hogy a befogadási nap 2006.01.16., ennek megfelelően a befogadási árfolyam 245,69 HUF/EUR. A bank által kifolyósított tőke 40.702 euró, a törlesztés ebben az esetben is a következő hónapban kezdődik.
47
18. táblázat: Egy 2006. január 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása Hónap
2006.02.15 2006.03.16 2006.04.18 2006.05.15 2006.06.15 2006.07.17 2006.08.15 2006.09.15 2006.10.16 2006.11.15 2006.12.15 2007.01.15 2007.02.15 2007.03.19 2007.04.16 2007.05.15 2007.06.15 2007.07.16 2007.08.15 2007.09.17 2007.10.15 2007.11.15 2007.12.17 2008.01.15 2008.02.15 2008.03.17 2008.04.15
Fennálló tőke(€) 40 421,62 40 140,68 39 858,85 39 576,14 39 292,55 39011,63 38729,77 38446,97 38163,23 37878,54 37592,90 37306,32 37018,77 36730,27 36440,81 36150,38 35858,98 35566,61 35286,07 35004,35 34721,47 34437,40 34152,16 33871,77 33590,09 33307,12 33022,86
Tőke törlesztés(€) 280,07 280,95 281,83 282,71 283,59 280,92 281,86 282,80 283,74 284,69 285,64 286,59 287,54 288,50 289,46 290,43 291,40 292,37 280,54 281,71 282,89 284,06 285,25 280,39 281,68 282,97 284,27
Kamat törlesztés(€) 127,19 126,32 125,44 124,56 123,68 130,98 130,04 129,10 128,16 127,21 126,26 125,31 124,35 123,40 122,43 121,47 120,50 119,53 148,19 147,03 145,85 144,67 143,49 156,53 155,25 153,95 152,66
Kamat + tőke(€) 407,27 407,27 407,27 407,27 407,27 411,90 411,90 411,90 411,90 411,90 411,90 411,90 411,90 411,90 411,90 411,90 411,90 411,90 428,74 428,74 428,74 428,74 428,74 436,92 436,92 436,92 436,92
Kezelési költség(€) 101,75 101,75 101,75 101,75 101,75 101,75 101,75 101,75 101,75 101,75 101,75 101,75 93,26 93,26 93,26 93,26 93,26 93,26 93,26 93,26 93,26 93,26 93,26 93,26 84,67 84,67 84,67
Törlesztő részlet EURban 509,02 509,02 509,02 509,02 509,02 513,65 513,65 513,65 513,65 513,65 513,65 513,65 505,15 505,15 505,15 505,15 505,15 505,15 522,00 522,00 522,00 522,00 522,00 530,18 521,59 521,59 521,59
Törlesztő részlet HUFban 130630 135511 139222 139354 140184 147644 143190 143242 138506 135434 132240 132553 129844 126666 126495 127510 129687 126717 137239 135736 133251 135240 135459 136739 139656 139442 133637
Forrás:ERSTE Bank
A fenti táblázat mutatja, hogy az első 6 hónapban a törlesztő részlet a forint gyengülése miatt folyamatosan növekedett. Az első kamatemeléssel és az árfolyam drámai növekedésével együtt 7.000 Ft-ot nőt a részlet, ez a kezdő részlethez képest 17.000 Ft növekedést jelentett. A következő egy évben a forint folyamatos erősödésének köszönhetően a törlesztő részlet hónapról hónapra alacsonyabb lett. A kamatnövelés után megint volt egy 11.000 Ft-os növekedés, de utána a törlesztő részlet beállt egy elfogadható 135-140.000 Ft közé. A kiegészítő kamattámogatott hitel esetében az induló törlesztő részlet 109.000 Ft körül van. Áprilisban a törlesztő részlet 3.000 Ft-tal volt több mint az induló részlet, ez nem mondható soknak. A törlesztő részlet változást az alábbi ábrán is láthatjuk:
48
8.ábra:A havi törlesztő részlet ingadozása a 2006. január 16.-án befogadott lakáscélú euró alapú hitelnél
150000 145000 140000 135000 130000 125000 120000 115000 2008.04.15
2008.02.15
2007.12.15
2007.10.15
2007.08.15
2007.06.15
2007.04.15
2007.02.15
2006.12.15
2006.10.15
2006.08.15
2006.06.15
2006.04.15
törlesztőrészlet
2006.02.15
HUF
EUR alapú piaci lakáshitel törlesztőrészlete forintban
dátum
Összefoglalva kutatásom eredményeit, abban az esetben, ha az ügyfél nem jogosult kiegészítő kamattámogatott hitelre, jó megoldás lehet az euró alapú hitel. Egy 10 millió forintos hitelnél, ahol a havi törlesztő részlet 130.000 Ft, egy 10.000 Ft-os sávot nem sok. Itt azért meg kell említenem a svájci frank alapú hiteleket, mely a devizahitelek 90%-át teszi ki Magyarországon. A következő fejezetben szereplő kutatásomban annak jártam utána, miért. Hiszen ha belegondolok, Magyarország csatlakozni fog az európai unióhoz, tehát a forintnak folyamatosan erősödnie kell a konvergencia kritériumok teljesítése érdekében. Amennyiben a forint euró lesz, utána már az eurót fogják a svájci frankhoz hasonlítani. Egyáltalán nem biztos, hogy a svájci frank alapú hitelekkel rendelkezők jól fognak járni az euróhoz csatlakozás után. Az euró hiteleknél megszűnik a konverziós költség, míg a svájci frankos hiteleknél nem. Véleményem szerint hosszú távon, még ha az euró hitelek törlesztő részlete jelenleg magasabb is, a későbbiekben az ezzel a fajta hitellel rendelkező ügyfelek fognak kevesebb törlesztő részletet fizetni.
49
VI. A euró alapú devizahitelek jövője az Európai Központi Bank monetáris politikájának függvényében Az EKB monetáris politikájának fő célja elsősorban a korábban már említett árfolyam stabilitás. Amennyiben a jegybanki alapkamatot hosszú távon 4% körül tudják tartani, a hitelkamatok e körül fognak mozogni. Az alacsony inflációs ráta és a folyamatos gazdasági növekedés mind-mind az euró alapú hiteleknek kedvez. Az amerikai jegybanki hitelválság és a dollár árfolyamának zuhanása után egyértelműen az euró nyert a két nagyhatalom árfolyam stabilitásának versenyében. Mint ahogy korábban említettem, ez a fejezet egy újabb kutatásról fog szólni. Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. ügyfeleinek segítségével készítettem egy 100 kérdőíves primer kutatást, mely a deviza hitelekről szól. A kérdőív az első számú mellékletként található meg a dolgozat végén. Először is azt kellett tisztázni, hogy a kérdezett rendelkezik-e devizahitellel vagy nem. Ha rendelkezik, milyen alapú az. Fontos kérdésnek tartottam, hogy bármilyen alapú is a jelzáloghitel, gondolkodott-e az ügyfél a kiváltásán. Ebből a kérésből azt tudtam felmérni, az emberek mennyire nyitottak a hitelkiváltásra, mivel a bankoknak ez nagy probléma jelenleg. A következő két kérdés a devizahitel választásának szempontjaira tért ki, és az ügyfelek elégedettségének mértékére. Ez a kérdés elsősorban a saját munkám szempontjából lett beleéve a kérdőívbe. Az utolsó három kérdés az ügyfelek véleményét tárják fel Magyarország gazdasági helyzetéről az Európai Unió eredményeiről és az ügyfelek várakozásairól A kérdőívet 100 ügyféllel sikerült kitöltetnem. Csoportosítottam őket nem, életkor és iskolai végzettség szerint. Az eredmények a várakozásomat is felülmúlták. VI.1.Személyes adatok A 100 megkérdezettből 34 nő volt és 66 férfi. A nők közül 5 volt 25 év alatti, 22 volt 26 és 40 év közötti, 7 volt 41 és 60 év közötti és 0 volt 61 év feletti. Az alábbi diagram jól szemlélteti a válaszadó nők korának eloszlását. A férfiak közül 4 volt 25 év alatti, 6 volt 26 és 40 év közötti, 56 volt 41 és 60 év közötti és 0 volt 61 év feletti. A nők közül 15-nek volt felsőfokú, a többinek érettségi végzettsége volt. A férfiak közül 23-nek volt felsőfokú végzettsége. Összefoglalva megállapítom, hogy a válaszadók többsége érettségivel rendelkező középkorú férfi volt. 50
A férfiak életkorának összetételét az alábbi diagram szemlélteti: 9.ábra: Életkor szerinti százalékos megoszlás a válaszadó férfiaknál
Életkor szerinti megoszlás a válaszadó férfiaknál
6% 9%
25 év alatti 26-40 év között 41 és 60 év között
85%
VI.2.Devizahitelek száma A 100 válaszadóból 96 fő rendelkezik devizahitellel. A 96 főből 66 férfi, 30 nő. Mivel a célom a devizahitellel rendelkezők elemzése volt, ezért a kutatás eredményéből kihagytam azokat, akik nem rendelkeztek devizahitellel. Itt jegyezném meg, hogy a 4 nőnek mind kiegészítő kamattámogatott hitele volt. A devizahitelek közül a 96 főből 95-nek svájci frank alapú hitele volt. A kutatás szempontjából ez sokként ért. Ekkor gondoltam arra, hogy végre megtalálom az okát annak, miért nincs az ERSTE Banknak euró hitele. Azaz egy ügyfél, akinek euró hitele volt, azért választotta azt, mert euróban kapja a fizetését. VI.3.Kiváltás A kiváltással kapcsolatos kérdés érdekes válaszokat eredményezett. A 96 főből 42 fő gondolkodott azon, hogy kiváltsa a hitelét. Ez az 50% alatti válasz pozitív eredménynek számít. A kiváltás oka 40 főnél elsősorban a törlesztő részlet nagyságára volt. Ennél a pontnál jegyezném meg, hogy az ERSTE Bank nem forgalmaz japán jen alapú hitelt. A válaszadók között 6 fő váltaná át a hitelét japán jen alapúra. Véleményem szerint a japán jen alapú hitelek
51
azon ügyfelek számára ajánlottak, akik a nagyobb árfolyam ingadozásból adódó törlesztő részletet is ki tudják fizetni, nem azoknak, akiknek az árfolyam stabilitás a cél. A kiváltási szándékot az alábbi diagram szemlélteti: 10.ábra: Százalékos megoszlás a hitelkiváltáson gondolkodó válaszadókról
Hitelkiváltáson gondolkodók aránya
43% 57%
gondolkodott a hitelkiváltáson nem gondolkodott a hitelkiváltáson
VI.4.Választás szempontjai A választás szempontjait egyértelműen a törlesztő részlet határozza meg, 90 főnél ez a fő szempont. Érdekes, hogy hosszú távon nem sok ember gondolkodik. Amikor felvették a hitelt, a 96 főből mintegy 4 ügyfél gondolt arra, hogy megnézze a díjakat, és aszerint válasszon hitelt. A 96 főből 12 kért türelmi időt. Ez azt jelenti, hogy még inkább kevesebbet szerettek volna fizetni az első években. Véleményem szerint hosszú távon ez a taktika nem hoz sikert. Nem lehet tudni, milyen lesz az árfolyam, vagy mennyi lesz a kamat. Általában ezen ügyfelek többsége, mikor elkezdené a magas összegű törlesztést, inkább kiváltja hitelét, általában egy másik banknál, és újra kezdi a törlesztést egy másik, kedvezőbb konstrukcióban.
VI.5.Elégedettség A 100 válaszadó közül 82 volt megelégedve teljes mértékben az ERSTE Bank hiteleivel. Ez egy nagyon jó aránynak mondható. A 18 ügyfél, aki nem, elsősorban a szerződésmódosítás nehézségeire hivatkozott. Ez azt jelenti, hogy ezek az ügyfelek teljesen meg lennének elégedve, ha hitelüket mindig új konstrukcióba tudnák átváltani, vagy devizanemet szabadon
52
váltani. Azt kell, hogy mondjam, hogy az első szempont ez az ERSTE Banknak nem érné meg. Az új konstrukciókkal mindig újabb kedvezményeket kapnának az ügyfelek. A második felvetés a banknak megérné, de mikor elmondtam az ügyfeleknek, hogyan is működik egy devizanemváltás, szerződésmódosítással és konverziós költséggel, egyből visszakoztak. Itt kell megemlíteni, hogy az ügyfelek sokszor csak a jó oldalát látják egy-egy kecsegetető ajánlatnak, és ezért képesek is elvinni hitelük. Az elégedettség arányát az alábbi ábra szemlélteti: 11.ábra: Százalékos megoszlás az ERSTE Bank hiteleinek elégedettségével kapcsolatban
Elégedettségi arány az ERSTE Bank Nyrt. hiteleivel kapcsolatban
18%
elégedett nem elégedett
82%
53
VI.6.Magyarország, Európai Unió Az utolsó 3 kérdést egy gondolatban összegezném. A 100 válaszadó közül 78 gondolta úgy, hogy Magyarország gazdasági helyzete nagyon ingatag, véleményük inkább negatív irányba hajlott. A politikai kérdéseket próbáltam kerülni, ezért ezt dolgozatomból is kihagyom, bár a gazdasági helyzet okait elsősorban a belpolitikai helyzetnek tulajdonították a válaszadók. A többi válaszadó úgy nyilatkozott, hogy szerintük Magyarország lassú gazdasági növekedésű, de fejlődik. A válaszadók szerint hozott változást az Európai Unió Magyarország életében, bár azt is megjegyezték, hogy gyorsabb gazdasági fejlődésre számítottak, nem recesszióra. Az euró bevezetését mind jó változásnak tartották (persze kikerülni se lehet), de mind korábbra tették. Úgy éreztem az embereken, mintha az EU-s belépésünktől azt várták volna, hogy óriási gazdasági növekedés lesz, jó fizetések, magas szintű beteg ellátás. Az ügyfelek egyöntetű válasza az volt, hogy az Európai Unió nem hozott életükben változást. Úgy érzik, rosszabb a helyzet, mint mikor beléptünk. Természetesen, ha a növekvő adókra és a megszorító csomagokra gondolunk, meg is értem őket. A válaszadó ügyfelek közül egy se világított rá arra, hogy a megszorításokkal pl. csökken az államadósság. Sajnos meg kell állapítanom, hogy az emberek még nem érzik az EU előnyeit.
54
VII. Összefoglalás Az Európai Központi Bank a világ legerősebb jegybanki. Monetáris politikai céljai megfelelőek, az árstabilitáshoz végrehajtott intézkedései pozitív irányba terelik a gazdaságot. A 2008-as eredményeket megjósolni is nehéz. Az amerikai jelzálogpiaci válság nem várt megtorpanást okozott az euró zóna gazdaságában. Visszafejlődés ugyan nincs, de a növekedés lelassult. Egyes területeket azonban nem tudott befolyásolni az amerikai hatás. Ilyenek például a
reformok eredményeképpen létrejött foglalkoztatás- és munkanélküliségi ráta
mutatók. Azonban elmondható az is, hogy az elkövetkező 1-2 évben az Európai Központi Banknak az instabil világi egyensúly és a gyors gazdasági változások miatt rendkívüli fegyelemmel kell követnie a korábban kitűzött céloknak való megfelelést. Az ERSTE Bank euró alapú hitelei versenyképesek Magyarország pénzügyi piacán. A kamatok változása és az euró árfolyamának ingadozása ellenére is alacsony a törlesztő részlet változása a legtöbb esetben. Az ügyfelek hiteleiket törlesztő részlet szempontjából választják meg, ezért az ERSTE Bank számára megfontolandó lenne egy kedvezményes kamatozású új euró bevezetése és az euró bevezetésével megváltozott Magyarországi hitelpiac ismertetése az ügyfelek felé annak érdekében, hogy a hosszú távú hitelválasztást tűzzék ki célul. Ennek következtében a devizahitelek száma is nőne. Mind az ERSTE Bank, mind az Európai Központi Bank egy lassú de fejlődő üzleti környezetben alakítja politikáját, aminek eredménye csak hosszú távon igazolódik be.
55
VIII. Bibliográfia Hanspeter K. Scheller; Európai Központi Bank; Története, szerepe, feladatai;2006;Európai Központi Bank Lőrincné Istvánffy Hajna: Pénzügyi integráció Európában;KJK-Kerszöv 2001, Budapest Horváth Zoltán; Kézikönyv az Európai Unióról; 2002; Fölkör Kiadó Éves jelentés 2007; 2008;Európai Központi Bank Éves jelentés 2005; 2006;Európai Központi Bank Éves jelentés 2006; 2007;Európai Központi Bank ECB Annual report 1999-2004 ECB Monthly Bulletin –ben megjelent cikkek 1999 01.-2005.11. ECB: A Monetáris Politika Végrehajtása az Euróövezetben (2005. február) ECB: The Monetary Policy of the ECB, 2nd edition, (2004. január) (Az Európai Központi Bank Monetáris politikája) EMI: Convergence report 1998. www.gtk.szie.hu/upload_files/EUROPAI_INTEGRACIO_GAZDASAGTANA_KRF_lev.pdf www.ecb.int/ecb/orga/escb/html/index.hu.html www.ecb.eu/ecb/orga/decisions/govc/html/index.hu.html www.ecb.eu/ecb/orga/decisions/eb/html/index.hu.html www.mnb.hu /engine.aspx?page=mnbhu_eu_kber www.ecb.int/ecb/history/emu/html/emi.hu.html www.mnb.hu- Európai Központi Bank havi jelentések www.hvg.hu www.vg.hu
56
IX. Mellékletek Devizahitelek Kérdőív 2008 1.
Rendelkezik-e Ön devizahitellel? • •
2.
Milyen alapú? • •
3.
Igen Nem
euró svájci frank
Gondolt-e már arra, hogy kiváltsa? Ha igen, miért?
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 4. Devizahitelét milyen szempontok alapján választotta? • • •
Alacsony törlesztő részlet Pozitív gazdasági várakozások Egyéb
5. Megvan-e elégedve az Erste Bank devizahiteleivel?Miért? …………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………... 6. Mi a véleménye Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről? …………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 7. Ön szerint Magyarország életében hozott-e lényegi változást az Európai Unió? …………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………
8. Az Ön életében hozott-e lényegi változást az Európai Unió? …………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Személyes adatok: Nem: Életkor: Képzettség:
Nő Férfi 1-25 26-40 41-60 618 általános vagy kevesebb szakképesítés érettségi
felsőfokú
A kutatásban nyújtott segítségét köszönöm!
57
