2010 34. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Minden eddiginél rosszabb adat az amerikai ingatlanpiacról .................... 5 Szeptember 20-ig lehet pályázni a panelfestésre ............................ 6 Pár nap és lehull a lepel az eszközkezelőről ................................ 7 Bezzeg Németországban! Rekord támogatás energiatakarékos épületekre ........ 8 Bedőlt lakáshitelek kezelése ............................................ 9 Hullámvasutazó ingatlanárak .......................................... 11 Elképesztő kedvezménnyel árulják az üdülőfalut ........................... 12 Irodapiaci hírek .................................................... 13 Irodaházat húznak fel a modernkori építészeti csoda elé ..................... 14 Hatalmas osztrák veszteségek Oroszországban ............................ 15 Befejeződött az Unilever Váci úti székházának felújítása ..................... 16 Mesés irodaház Hamburgból - nincs gázszámla ............................ 17 Újratárgyalás az irodapiacon - egy sikeres példa ........................... 18 Itt a magyar Manhattan .............................................. 19 Logisztikai hírek ................................................... 20 Vitafórum: Képeznek-e jó logisztikusokat Magyarországon? ................... 21 Mini raktárakat ad ki az Elephant Holding ................................. 23 500 munkahelyet teremt Európában a Scania ............................. 24 Logisztikai és informatikai fejlesztések a Borsod Volánnál .................... 25 Lassú a kilábalás a légiiparban ......................................... 27 Eurogate Intermodal: új vasúti kapcsolat Magyarországgal .................... 28 Mennyit ér ma a logisztikai oklevél? ..................................... 29 Mozgásban – uniós pályázatok logisztikára ................................ 31 Ginnt Expo 2010 ................................................... 32 Autógyártást hoz Magyarországra az Audi? ............................... 35 Elkészült a fényeslitkei ipari parkhoz vezető vágányhálózat ................... 36 Retail hírek ....................................................... 37 King's City kaszinóváros: hogyan trükközött az értékbecslő? .................. 38 A McDonald's-é a legnagyobb hazai kávézólánc ............................ 40 Milyen az igazi King's City Izraelben? .................................... 41 Cáfol a King’s City - Nem Bábolnán épül meg a kaszinóváros .................. 42 Hol nyílik a következő Árkád? .......................................... 43 A befektetői aktivitás jellemzői Európa ingatlanpiacain ....................... 44 Felemás fellendülés a közép-kelet-európai kiskereskedelmi befektetési piacon .... 46 Álomvilág - magyaroknak is ........................................... 48 Gazdasági hírek ................................................... 49 IMF: Magyarország még nem kért időpontot ............................... 50 Bízzunk benne, hogy a politika nem kívánja bábként mozgatni a közmédiát ....... 51 Rekordbírságot kaphat az American Airlines ............................... 54 Korán örül a Google, ha örül egyáltalán .................................. 55 Megosztottak az elemzők az IMF ügyben ................................. 56
2/82
Az IMF-fel való szakítás nem nevezhető 19-re laphúzásnak ................... Fordulat! Államosítják a BAR-listát? ..................................... Nem csökkent a jegybanki alapkamat ................................... Leépült a vonatgyártásunk ............................................ Ötmillió házi erőmű gyártását tervezi a Prettl .............................. Félkészen a Hankook-bővítés, decemberre véget ér a Mercedes-beruházás ....... Újabb felvásárlási hír, ezúttal az Intel akvirál ..............................
Egyéb hírek ....................................................... Csődhullám előtt a szállodák? ......................................... Extrém hotelszobák! Ön aludna ezekben? ................................ Német vevőt talált a Videoton Metál ..................................... Komoly kiárusítást tart Dubaj a következő 8 évben ......................... Váltás lehet a paksi atomerőmű élén .................................... Szabadság Hotel: milliárdos luxusszálloda egy börtönből ..................... Mi lesz a Fővárosi Vidámpark sorsa? ..................................... Már állnak a kecskeméti Mercedes gyár falai .............................. Térburkoló kövekben piacvezető lett a Leier ............................... Bezár és megújul a debreceni Déri Múzeum ............................... Átadták a felújított Víztorony teret Szegeden .............................. Property News ..................................................... Uneven retail investment market recovery in CEE ..........................
3/82
57 59 60 61 62 63 64 65 66 68 69 70 71 72 73 74 75 77 78 80 81
Lakáspiaci hírek 2010 34. hét
4/82
Minden eddiginél rosszabb adat az amerikai ingatlanpiacról 2010. Augusztus 26. Csütörtök Júliusban 12.4 százalékkal kevesebb új lakást értékesítettek az USA-ban, mint egy hónappal korábban - jelentette az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium. Az adat újabb negatív meglepetést okozott, hiszen az elemzők arra számítottak, hogy júliusban is annyi új lakást talált gazdára, mint egy hónappal korábban.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban a jelzálogkamatok minden eddiginél alacsonyabb szinteken tartózkodnak, alig akad vevő az ingatlanokra. A kereskedelmi tárca jelentése szerint júliusban 12.4 százalékkal kevesebb új lakást (évesítve 276 ezret, minden eddiginél kevesebbet) értékesítettek, mint egy hónappal korábban, ami minden bizonnyal a kedvezőtlen gazdasági (elsősorban munkaerőpiaci) kilátásokkal indokolható. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Portfolio.hu
5/82
Szeptember 20-ig lehet pályázni a panelfestésre 2010. Augusztus 26. Csütörtök Falfestő pályázatot hirdetett meg a Főtáv, melynek keretében alpintechnológiával, a vállalat szolgáltatási területén működő 2 darab négyemeletes panelház homlokzata válhat egyedi művészeti alkotássá a cég költségén.
A Főtáv párhuzamosan két pályázatot hirdet meg. Az egyik kiírás az egyedi falfestést megtervező alkotóknak szól, melynek keretében a budapesti távhőszolgáltató látványos és figyelemfelkeltő pályamunkákat vár A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
6/82
Pár nap és lehull a lepel az eszközkezelőről 2010. Augusztus 24. Kedd A kormányszóvivő szerint a Nemzeti Eszközkezelő működéséről szóló tervek végleges verziója augusztus utolsó napjaira készül el.
Még mielőtt 2011 áprilisában lejár a kilakoltatási moratórium, megkezdi tevékenységét a bajba jutott adósok utcára kerülését megakadályozó Nemzeti Eszközkezelő Társaság - írja a Magyar Nemzet. Az még nem derült ki, hogy mennyiért venné meg az állam a rossz hiteleket, és az sem, hogy milyen infrastruktúra állna a társaság mögött. Lehet, hogy egy nagy bank apparátusát használná az eszközkezelő - írja a napilap. Jelenleg körülbelül kilencvenezer olyan lakáshiteles lehet, aki kilencven napnál hosszabb ideje nem fizet. Nagy Anna kormányszóvivő a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy ősszel nyújtja be a parlamentnek a kormány a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról szóló javaslatot. Jelenleg a terveken dolgoznak a szakemberek, a végleges verzió augusztus utolsó napjaira készül el. Az állami alap hitelből venné meg a tartozásokat, a vásárláshoz a kölcsönt az a bank adná, amelyiknél a rossz hitel volt. Az adásvételt követően már nem az ügyfél tartozna a pénzintézetnek, hanem az állam - ismerteti a Magyar Nemzet.
Forrás: Privátbankár
7/82
Bezzeg Németországban! Rekord támogatás energiatakarékos épületekre 2010. Augusztus 24. Kedd Minden korábbinál nagyobb összeggel támogatja idén úgynevezett ökoházak építését a német állami fejlesztési bank (KfW). Németországban az ilyen jellegű támogatásokat jó befektetésnek tekintik, hiszen csökkentik az energiafelhasználást, ráadásul az energiatakarékos megoldások támogatása az erre szakosodott helyi iparágaknak is megrendeléseket jelent.
November végéig 8 milliárd euróval (közel 220 milliárd forint) támogatott a társaság lakásépítési és korszerűsítési projekteket, amelyek révén összesen 550 ezerrel növekedett az energiatakarékos, környezetbarát lakóingatlanok száma, és évente 1,3 milliárd tonnával kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. A KfW hét végi közleménye szerint 2001 óta 30 milliárd eurót fordítottak erre a célra, elsősorban a piacinál jóval alacsonyabb kamatozású hitelek révén. A támogatások mértékét annak alapján határozzák meg, hogy az ingatlan használata során mennyivel kevesebb energia fogy ahhoz képest, ha hagyományos technológiával építenék az adott lakást.
Forrás: Ingatlanmenedzser
8/82
Bedőlt lakáshitelek kezelése 2010. Augusztus 23. Hétfő Mind többen hagyják abba jelzáloghiteleik törlesztését, és ebben a fizetési gondok mellett az állami mentőöv reménye is szerepet játszik. A nemzeti eszközkezelő lehetséges megoldásai azonban még homályosak.
Soha annyi céltartalékot nem képezett a rossz hitelekre az OTP Bank Magyarországon, mint idén a nyár derekára. Igaz, ebben része volt annak is, hogy a svájci frank erősödése miatt tartaléktöbbletet halmozott fel – árnyalta a banki ügyfelek növekvő fizetési késedelméről árulkodó képet a HVG-nek Gyurcsik Attila, a Concorde Zrt. elemzője. A többi banknál sem jobb a helyzet, sőt Gyurcsik szerint az OTP Bank lakossági hitelállománya hangyányival jobb versenytársaiénál a támogatott forinthitelek magas aránya miatt. Már a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének nemrég megjelent – az első negyedévet elemző – kockázati jelentése is elkeserítő számokat tartalmazott (lásd grafikonunkat). Az átlagnál jobban romlottak a jelentős részben svájci frankban fennálló lakossági jelzáloghitelek, amelyeknek már több mint ötödét fizetik késve. A fizetési problémákon az átütemezés sem mindig segít – derül ki a Magyar Nemzeti Bank idei felméréséből. Miközben a bankok a háztartások hiteleinek hat százalékát átalakították, a fizetési könnyítést kapott adósok közül minden negyedik ismét késedelembe esett. Különösen riasztó, hogy a 90 napon túli késedelmes lakossági hiteleken belül a több mint egy éve nem törlesztett állomány 2010 első három hónapjában 170 milliárdról 259 milliárd forintra nőtt, emellett 174 milliárd forintra rúg azoknak a hiteleknek az összege, ahol az adósok 181–365 napos fizetési elmaradást gyűjtöttek össze. Azaz több mint 430 milliárd forintnyi lakossági hitel áll a bedőlés szélén, több tízezer jelzáloghiteles család lakhatását veszélyeztetve. A rossz hitelek burjánzása dilemma elé állítja a pénzintézeteket. „Ha a bank a növekvő kockázat miatt drágítja hiteleit, azzal még inkább visszafogja a hitelkeresletet, e lépés nélkül viszont csökken a jövedelmezősége” – jellemezték a HVG-nek a csapdahelyzetet az Erste Banknál. Komoly probléma az is, hogy a kilakoltatási moratórium miatt nincs kinek eladni a rossz hiteleket, ez pedig az adósnak sem mindig jó, hiszen ha nem mondják fel a hitelét, a késedelmi kamatok miatt csak tovább halmozódik a tartozása. A törlesztési nehézségek miatt mintegy 50 ezer szerződést már átütemezett az OTP Bank – számoltak be a hitelintézet sajtóosztályán a HVG-nek. A nagyon nehéz szociális helyzetű ügyfelek gondjaira viszont szerintük csak a nemzeti eszközkezelő hozhat majd gyógyírt, bár Bencsik László vezérigazgató-helyettes nemrég azt kifogásolta, hogy a központi megoldás nagyon drága lehet, mert az ország legkülönbözőbb szegleteiben lévő ingatlanokat kellene kezelni. Sokak szerint ezzel inkább az önkormányzatokat kellene megbízni, amihez viszont pénzre lenne szükségük. A rossz adósok lakhatását megoldani hivatott Nemzeti Eszközkezelő Társasággal kapcsolatos elképzeléseket azonban egyelőre teljes homály fedi, noha a Fidesz-kormányzat az őszre tervezi a megalapítását. Néhány hónapja még úgy tűnt, hogy a koncepcióról a Nemzetgazdasági Minisztérium egyeztet a bankszövetséggel, ott azonban most csak annyit mondtak a HVG-nek, hogy „valahol, valakik biztos dolgoznak az elgondoláson, de mi nem tudunk róla”. Egyelőre mindenki csak kormánypárti politikusok elszólásaiból próbál következtetni a formálódó szervezet körvonalaira. Egy június végi parlamenti felszólalásában Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető például arról beszélt, hogy az eszközkezelő egyénre szabott megoldásokkal operál majd, ami nem zárja ki a lakások államosítását. Rogán Antal viszont azt
9/82
hangsúlyozta az origo.hu hírportálon, hogy az átlagállampolgárokon segítenek, vagyis azokon nem, akik nagy összegű hiteleket vettek fel. Bennfentes banki szakértők júniusban már hozzájutottak egy vázlatos írásos elképzeléshez, de azóta már több újabb verzióról is hallottak. Az alapváltozat szerint a Magyar Fejlesztési Bank adná az induláshoz szükséges 50 milliárd forintot, ezután az alap – a Diákhitelközponthoz hasonlóan – a piacról finanszírozná tevékenységét, majd forrásait az átvett hitelekkel arányosan növelné. Kérdés persze, hogy milyen hiteleket és milyen áron. Lehet, hogy csak a több mint egy éve csúszó hitelek kerülnek majd az eszközkezelőhöz, de az is, hogy már a féléves tartozások is. Az árról valószínűleg erős alkudozás lesz a bankok és az állam között. Kezdetben ugyanis jó fedezetűek voltak a jelzáloghitelek, de azóta ez a helyzet a lakásárak esése és a devizaárfolyamok növekedése miatt megváltozott. Így az a rossz hitel, amelyet korábban a bank 70 százalék alatt el sem adott volna, elkelhet a tartozás 40 százalékáért is. Ez segítheti az állami eszközkezelőt a megmaradt tartozás olyan átütemezésében, hogy érdemben csökkenjen az adós havi terhe. Ha mégsem állna helyre a fizetőképessége, akkor az adós a piacinál jóval alacsonyabb bérleti díjért továbbra is ingatlanában lakhatna, cserébe viszont esetleg lakás-előtakarékosságra köteleznék, hogy később visszavásárolhassa az államosított lakást. Aki pedig egyáltalán nem tud fizetni, annak valószínűleg ki kellene költöznie egy kisebb, illetve kevésbé komfortos ingatlanba. Fogas kérdés azonban, hogy a már százezerhez közelítő – bankosok szerint az állami kimentés reménye miatt is szaporodó – késedelmes adósok lakásainak államosítási költségeivel miként számol majd el az állam az adófizetőkkel. Hiszen a lépés tovább növeli az államadósságot, és ez újabb forintgyengülést idézhet elő.
Forrás: HVG
10/82
Hullámvasutazó ingatlanárak 2010. Augusztus 23. Hétfő Különösen veszélyes lehet, ha bekövetkezik a nemzetközi válság mind gyakrabban emlegetett W alakú kimenetele, akkor az ingatlanárak több európai országban tíz százalékkal vagy annál nagyobb mértékben eshetnek vissza.
A Financial Times legutóbbi felmérése szerint a nemzetközi ingatlanpiacon a múlt évben bekövetkezett ugyan némi fellendülés, ám egyre inkább úgy tűnik, hogy a javulás a legtöbb országban kifullad, és növekszik az aggodalom, hogy a piacok újból megbillenhetnek. A leginkább látványos felfutást Ausztrália, Dél-Afrika, Hongkong, Norvégia, Svédország és mindenekfölött Kína produkálta. Ugyanakkor rosszul teljesítettek az ingatlanpiacok az USA-ban és Nyugat-Európában.
Forrás: Világgazdaság online
11/82
Elképesztő kedvezménnyel árulják az üdülőfalut 2010. Augusztus 23. Hétfő Közel 45%-kal árulják olcsóbban a zalaszentlászlói Family Resort üdülőfalut, miután a 380 millió forintos eredeti irányáron nem kelt el az ingatlan - írja a Napi Gazdaság.
Az üdülőfalut jelenleg 210 millióért lehet megszerezni, 170 millió forinttal olcsóbban az eredeti 380 milliós árhoz képest. A létesítményben az eredeti tervekben szereplő 47 apartmanból az első ütemben 26 valósult meg, valamint egy központi épület, kültéri medence és kalandpark. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: ReSource
12/82
Irodapiaci hírek 2010 34. hét
13/82
Irodaházat húznak fel a modernkori építészeti csoda elé 2010. Augusztus 27. Péntek Az Empire State Bulding (ESB) tulajdonosának tiltakozása ellenére egy új felhőkarcoló megépítéséről határozott tegnap New York város tanácsa - tudta meg az Index.hu.
A testület 47-1 szavazati aránnyal döntött az építkezésről, miután Michael Bloomberg polgármester elvetette az ESB részéről megfogalmazott kifogásokat. A Vorando Realty Trust egy 66 emeletes irodaházat építhet Manhattan középső részén, mindössze két saroknyira az emblematikus felhőkarcolótól. Az új építmény közel ugyanolyan magas lesz, mint New York 1931-ben átadott, legnevezetesebb épülete. Anthony Malkin, a modern kor egyik építészeti csodájának társtulajdonosa meg akarta akadályozni a rivális toronyház felépítését. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
14/82
Hatalmas osztrák veszteségek Oroszországban 2010. Augusztus 25. Szerda Mintegy 200 millió eurós veszteséget volt kénytelen realizálni egyik oroszországi befektetésén az osztrák Immofinanz, a közép- és kelet-európai térség egyik legnagyobb ingatlanbefektetője.
Az bécsi tőzsdén jegyzett osztrák cég tegnap hozta nyilvánosságra a 2009-2010-es pénzügyi évére vonatkozó előzetes pénzügyi eredményeket, melyből kiderül, hogy az utolsó negyedévben realizált 292 millió eurós veszteségből kb. 200 millió euró egyetlen oroszországi befektetéshez köthető. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Portfolio.hu
15/82
Befejeződött az Unilever Váci úti székházának felújítása 2010. Augusztus 25. Szerda A Cushman & Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlantanácsadó és a DVM Group (DVM) tervezői és kivitelezési csapata átadta a világ egyik legnagyobb FMCG vállalataként számon tartott Unilever teljesen felújított és átépített 5,500 négyzetméteres 13. kerületi székházát.
A munkálatok során a kiemelkedő referenciákkal rendelkező és az Unileverrel már régóta kapcsolatban álló DVM Group az irodaterületek tervezéséért és kialakításáért, míg a C&W Projekt Management csapata a felújítási munkálatok lebonyolításáért volt felelős. A jelenlegi új irodakialakítás tervezésekor az Unilever megváltozott humánpolitikai stratégiája szolgált alapul. Az új egyterű iroda kialakításakor a szervezet rugalmasságának növelése volt a cél. A munkakörnyezet hatékonyságának növelése érdekében a közös területek beintegrálása volt a szempont, oly módon, hogy azok zavartalanul szolgáljáka nyílt irodát. Ilyenek például a kialakított pihenőrészek, valamint a gépek és nyomtatók elszeparálásával elért zajcsökkentés. "Úgy gondoljuk, a budapesti Unilever székház átalakítása a DVM Group egy sikeres projektje, mely siker alapja, hogy a DVM Group és a C&W Project Management csapata az együttműködés elejétől kezdve maximálisan szem előtt tartotta a megrendelő kívánalmait és igényeit." – nyilatkozta Massányi Tibor a DVM Group igazgatója. – „továbbá szem előtt tartottuk az anyagválasztásnál (pl. padlószőnyeg) a fenntarthatósági igényeket, melyet egy ilyen nagyvállalat mint a Unilever alapkövetelményként támasztott." Csikós Ádám, a C&W Projekt Menedzsment üzletágának vezetője hozzáfűzte: "A felújítási munkálatokat egy rendkívül hosszú felkészülési folyamat előzte meg, amely lehetővé tette számunkra, hogy a tényleges munkálatokat kevesebb, mint 4 hónap alatt lebonyolítsuk a teljes 5,500 négyzetméteren, miközben az Unilever munkatársai továbbra is zavartalanul végezhették napi feladataikat. A DVM Group szakembereinek felkészültsége és az Unilever munkatársainak türelme elengedhetetlen volt a professzionális munkavégzéshez. A felújítással egy világszinten példaértékű irodateret sikerült létrehoznunk, mely hosszú távon kiszolgálja majd az Unilever irodaigényét." unilever (46 of 80).jpg A project management kivitelezésén kívül a Cushman & Wakefield ingatlantanácsadó képviselte az Unilever vállalatot a Váci úti székházban meghosszabbított bérleti szerződésük megújításakor.
Forrás: Cushman&Wakefield
16/82
Mesés irodaház Hamburgból - nincs gázszámla 2010. Augusztus 24. Kedd Vidám és izgalmas külsejű öko-irodaházba költözik a hamburgi BSU, az önkormányzat várostervezési és környezetvédelmi irodája. A fűtést részben napenergiával és geotermikus energiával oldják meg, így minimális lesz a gázfelhasználás is.
A Sauerbruch Hutton tervei alapján 2013 végéig megépülő színes, prizma alakú épület a megrendelő reményei szerint a környezettudatosságra fogja – meglehetősen látványosan – felhívni a hamburgiak figyelmét. A BSU épülete egy toronyházból és két szárnyból áll majd, amelyben többek között kiállítóterek, éttermek, egy könyvtár, egy konferenciaközpont és egy körszínház kap majd helyet. A tervezők nagyon ügyeltek arra, hogy a lehető legkisebb energiaigényű épületet alkossák meg, ebben nagy szerepet kap majd a természetes fény, valamint a természetes szellőzés: minden épületrészt úgy terveztek, hogy az átriumból és az utcafrontról is megfelelő megvilágítást kapjanak a helyiségek, ráadásul a folyosók elhelyezése miatt légkondicionáló nélkül is tökéletesen megoldható lesz az irodák és a közösségi terek szellőzése. A fűtést részben napenergiával és geotermikus energiával oldják meg, így minimális lesz a gázfelhasználás is.
Forrás: Ingatlanmenedzser
17/82
Újratárgyalás az irodapiacon - egy sikeres példa 2010. Augusztus 23. Hétfő A válság egyik hatásaként lassan lezárulnak az újratárgyalások az irodapiacon. Most egy olyan konstrukciót mutatunk be, amelyben egy ingatlantanácsadó működött közre sikerrel egy bérlői megbízás során.
A jelenlegi bériroda-piacon a bérlők költségracionalizálása következtében visszaesett a költözési hajlandóság. Ebből kifolyólag kevesebb új tranzakció köttetik, mint a válságot megelőző időszakban. Az új bérlések hiánya pedig a meglévő bérlői állomány szükségszerű felértékelődését eredményezte. Az ingatlan-tanácsadó szerepe, hogy felismerje mindkét oldal (bérbeadó, bérlő) esetében az előnyös lehetőségeket a gazdasági válság által átrendezett újszerű piacon. Az egyik leghatékonyabb ilyen lehetőség az aktuális bérleti szerződések újratárgyalása, mely által mindkét fél nyerő pozícióba kerül. E tanácsadói szolgáltatás keretein belül az ügynökségeknek meg kell vizsgálniuk a bérlő aktuális bérleti szerződését, az adott ház szolgáltatásait és minőségét, annak aktuális árszínvonalát, az adott lokációban megtalálható konkurens házakéval egy időben. A felmérést követően lehet újra beárazni az adott irodaterületet, amit össze kell hangolni az ingatlan tulajdonosának érdekeivel, melynek módja cégenként eltérő. Fontos tehát, hogy a javasolt bérleti konstrukció egyezzen a bérlő igényeivel, ugyanakkor a ház (tulajdonos, bérbeadó) számára se ütközzön pl. a finanszírozás kikötéseibe. Az ingatlan-tanácsadók feladata, hogy megteremtsék az egyensúlyt a mérleg mindkét oldalán, és hogy összehangolják az erre irányuló kommunikációt Bérlő és Bérbeadó között. Természetesen mindehhez szükség van a felek rugalmasságára is, hiszen az érdekek egy bizonyos ponton túl azonossá válnak: sikeres, hosszú távú, kölcsönös együttműködés. A Tahitian Noni International magyarországi képviselete 2005 óta bérelt irodát a MOM Park irodákban. A polinéz szigeteken honos „noni” gyümölcs-alapú termékekkel, étrendkiegészítő-gyártással, -forgalmazással és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, világszerte piacvezető cég már 1 évvel a bérleti szerződésének lejárta előtt felkérte az Eston International-t, hogy érdekeinek képviseletére dolgozzon ki egy egyedi konstrukciót, és vizsgálja meg, mely irodabérleti opció a leghatékonyabb számukra. A teljes körű elemzés végeredményeként az aktuális bérleti szerződés újratárgyalása bizonyult a leginkább idő- és költséghatékony megoldásnak, amely következtében megkezdődtek a tárgyalások a MOM Park tulajdonosával. Az egyeztetés során az Eston tanácsadóinak sikerült olyan egyedi konstrukciót találni, mely mind a Bérlő, mind a Bérbeadó számára - a gazdasági érdekeken túl - hozzáadott értékkel bír. Borsos Péter, a Tahitian Noni International magyarországi ügyvezetője elmondta: „Az Eston szakértelme nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy olyan megoldást találjunk irodabérletünk meghosszabbítására, amely mind a tulajdonos, mind pedig a vállalatunk érdekeinek tökéletesen megfelel. Nagyszerű élmény volt egy olyan tanácsadó céggel dolgozni, mely kiválóan ötvözi a magas szintű szakmai tapasztalatokat és a kiemelkedő ügyfélkezelést.” Pintér Dániel, az Eston iroda-bérbeadási divíziójának vezetője úgy látja: „A szerződés újratárgyalás során mindkét fél (bérbeadó és bérlő) kölcsönös rugalmasságára volt szükség ahhoz, hogy sikert érjünk el, amelynek köszönhetően jelentős megtakarítást értünk el a bérlő számára, az irodaház pedig továbbra is egy jó nevű, megbízható bérlőt tudhat magáénak.”
Forrás: Ingatlanmenedzser
18/82
Itt a magyar Manhattan 2010. Augusztus 23. Hétfő Magasak, kihívóak, érdekesek, szürkék, dobozosak és feszesek. Sokasodnak is, egyszer ezekből lesz a magyar Manhattan. Viszi a budapesti irodapiac pálmáját a XIII. kerület, főleg az Árpád híd környéke és persze a Váci út.
Itt alakult ki a legnagyobb, egybefüggő irodaövezet és abszolút értelemben is ebben a kerületben található a legtöbb új fejlesztésű irodaház a fővárosban. A került önkormányzata büszke arra, hogy több tucat céget tudott letelepíteni az irodanegyedben, más vállalatoknak meg telephelyet adott itt - felszabadítva az egykori barna övezeteket. Két magasház már van és továbbiak is jöhetnek. Egyszer talán felhőkarcolók is lesznek, mint a Nagy Almában. Három éve a Raiffeisen Bank egy 70-100 méter magas tornyot álmodott a rendőrpalota melletti üres telekre, de ezt elsöpörte a válság. A hely azért megmaradt, beépíthető. Érdekes, hogy volt bank (Erste), amelyik időben lépett és még a válság előtt sikeresen összevonta telephelyeinek zömét, méghozzá a Europe Towerbe. A hídfő szemközti oldalán felhúzott, hasonló méretű Duna Towerben több cég lakik. Átellenben az úgynevezett Északi Negyedet tervezték, rögtön a buszvégállomás és az egykori Sconto áruház helyére. A volt Szikra nyomda telkén egy kapcsolódó, vegyes funkciójú komplexumot akartak megvalósítani külföldi beruházók, de híre-hamva sincs a projektnek. Jelentős kínálatnövekedést hozott ezen az alpiacon 2007 első fele, amikor négy, egymáshoz közel található, hasonló, összesen mintegy 65000 m2 területű épület: a Teufel épülete (Váci út 33.), az Átrium Park (Váci út 45.), ezen kívül a Hochtief projektje (Váci út 76.) és a BSR Center A és B üteme (Váci út 135-139.) készült el. A döntésekben továbbra is az ár játssza a legfontosabb szerepet és még mindig kisebbségben vannak azok a bérlők, akiknek elsősorban a környék vagy speciális minőségi feltételek számítanak. Az elhelyezkedés általában nem játszik meghatározó szerepet a bérleti díjban, bár a tömegközlekedési kapcsolat fontos.
Forrás: Ingatlanmenedzser
19/82
Logisztikai hírek 2010 34. hét
20/82
Vitafórum: Képeznek-e jó logisztikusokat Magyarországon? 2010. Augusztus 27. Péntek A fenti kérdésre az első, ösztönös válasz, természetesen az „igen”. Ha azonban a kérdést úgy tesszük fel, hogy képeznek-e a piac igényeinek nagymértékben megfelelő, egyből a mély vízbe dobható logisztikusokat, akkor ez az „igen” bizonytalanabbá válhat.
Mit vár el ma egy munkaadó – legyen hazai vagy multinacionális – egy kezdőtől, aki logisztikusi pozícióban kerül felvételre? Azt hiszem, leginkább készségeket. Legyen képes a kezdő tanulni, elsajátítani a vállalati folyamatokat. Lássa át a cégénél működő rendszereket, el tudja ezekben helyezni a logisztikát és saját magát. Ha új kérdéssel találkozik, találja meg gyorsan a válaszhoz szükséges szakirodalmat, olvassa el, értse meg, dolgozzon ki javaslatot a megoldásra. Tudjon jól kommunikálni (angolul is), legyen meggyőző, legyen vezetői vénája. Ahogy végignézek a fenti, sokszor nehezen teljesíthető elvárásokon, akár egy készséggel le tudnám fedni az egészet. A logisztikus legyen képes problémát megoldani. A logisztika anyagok és információk áramlási rendszereivel foglalkozik. Ha az egészet automatákra bízhatnánk, akkor a rendszereket csak jól be kellene állítanunk, aztán hátra lehetne dőlni, s nézhetnénk, hogyan forog a „nagy mű”. Ugyanakkor költségvetési okokból és a bonyolultság miatt jó néhány folyamat, alrendszer nem automatizálható, számos lépésben szükség van emberi közreműködésre. Ha számolunk az emberrel mint erőforrással, akkor számolnunk kell azzal is, hogy az ember korlátozott racionalitású lény (lásd Herbert Simon ide vonatkozó munkáit). Előfordul, hogy nem pontosan érti meg a kapott információt, néha nem követi az utasításokat, alkalomadtán rosszul ítéli meg a helyzetet, sőt, olykor hibát vét. Ezért persze nem ítélhetjük el, hiszen emberek vagyunk mindannyian, akik követnek el hibákat. Azonban a váratlan műszaki meghibásodásokon túl ezek az „emberi gyengeségek” számos „nem-megfelelőséget” okoznak a folyamatokban és az alrendszerekben, lerontják annak teljesítményét. A piac által diktált teljesítmény kényszer pedig nem engedi meg, hogy a hibákat ne javítsuk ki gyorsan és hatékonyan. A hibajavítás, a probléma megoldása annak észlelésével és leírásával kezdődik. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy ha ezt elrontjuk, akkor a megoldás se lesz jó. Hogyan lesz valakiből jó problémamegoldó szakember? Nyilván számít az adottság is, de alapvetően a folyamatos képzéssel válik az ember jó szakemberré. A nyújtott teljesítményt tekintve nincsenek szerencsések és szerencsétlenek, csak képzett (trained) és nem eléggé képzett (untrained) versenyzők vannak. Hosszabb távon mindig a képzettebb nyújt jobb teljesítményt, vagyis ő győz. Ha valakitől azt várjuk el, hogy tudjon problémát megoldani, gyakoroltassuk vele a problémamegoldást. Előbb egyszerű rejtvények gyors megoldatásával, később esettanulmányokkal, majd dolgoztassunk ki és hajtassunk végre komplex projekteket. Természetesen ehhez kellenek a megfelelő alapismeretek, úgy mint matematikai, közgazdasági, műszaki, mérnöki ismeretek, rendszerszemlélet és IT ismeretek.
21/82
Felvetődik azonban a kérdés, hogy nem túlzottak-e ezek az elvárások. Szerintem nem. Úgy látom, a mai felsőoktatás voluntarista, nem érdekelt abban, hogy jó minőségű, eladható „terméket”, értsd jó tudású, könnyen állást találó pályakezdő szakembereket „termeljen”. A magasabb felvételi pontszámok adnak némi jelzést, de ez nem a piac közvetlen értékítélete. Pedig egyszerű volna. A diák után járó „fejpénz” egy részét az oktatási intézmény akkor kellene, hogy megkapja, ha a kiképzett diák sikeresen állást talál magának a végzést követő 3-6 hónapon belül. Ez valószínűleg megállítaná a fejkvóta által generált diáklétszám bővítést, és rávezetné az oktatási intézményeket arra, hogy kevesebb, de jobban felkészült hallgatóval foglalkozzanak, és azoknak adjanak alaposabb, versenyképesebb tudást. A témában az MLBKT idei, Felfelé a lejtőn című kongresszusán szeretnénk kerekasztal beszélgetést, értékes szakmai vitát generálni meghívott vendégeink segítségével. Nem titkolt célunk az érintett felek provokatív vitája, amely közönségünket is megmozgatja. Kongresszusi kerekasztal-beszélgetés az oktatásról Balatonalmádi, 2010. november 11., 18.00 Mennyit ér ma a logisztikai oklevél? - avagy munkaadói kereslet és képzési kínálat Magyarországon.
Forrás: LogPortál
22/82
Mini raktárakat ad ki az Elephant Holding 2010. Augusztus 26. Csütörtök Elindította kis alapterületű raktárhelyiség szolgáltatását az M0-áshoz közel eső, fővárosi bázisán az Elephant Holding. A mini raktározást elsősorban alkalmi tárolnivalóval rendelkező magánszemélyeknek, illetve kisebb, de annál rugalmasabb raktárkapacitást igénylő vállalkozásoknak kínálja a cég.
Költözés, lakásfelújítás közben, külföldi tartózkodás alatt gyakran adódik olyan helyzet, hogy nagyobb mennyiségű személyes holminak vagy egy egész lakás berendezésének kell helyet találni. Az Elephant Holding ingatlanfejlesztő főként erre az igényre szabta új, mini raktár szolgáltatását, de számítanak azokra a kisvállalkozásokra is, akik rugalmas, hónapról-hónapra változtatható tárolókapacitást szeretnének igénybe venni. Az Elephant Holding eddig összesen 30 darab 18 négyzetméteres külön és több helyiség egybenyitásával is bérbe vehető tárolóegységet alakított ki XVII. kerület Összekötő utcai raktárbázisán. „Ezek a kategórián belül a szokásosnál jóval kedvezőbb feltételekkel vehetők bérbe – közölte Harmat Levente, a cég raktározásért felelős vezetője - a piacon ugyanis ritka, hogy a 18 négyzetméteres alapegységért mindössze nettó 25000 forintot kell fizetni és akár egy hónapra is ki lehet venni a helyiséget.” A bérleti díjon felül - amely tartalmaz mindent a helyiségek kamerás őrzésétől az áramszolgáltatásig – a bérlőnek nincs további költsége. A diszpécserszolgálat segítségével éjjel-nappal hozzáférhet a tárolóik tartalmához, külön szolgáltatás keretében pedig lehetőség van targoncás berakodásra is. Harmat Levente az Összekötő úti mini raktárak jó kihasználtságára számít, mivel szerinte cége versenyképes árakon kínál jó minőségű szolgáltatást és a mini raktárak térhódítása egyértelmű trend Közép-Kelet-Európában, így Magyarországon is. További információ elérhető a www.rakosmezeje.hu honlapon.
Forrás: LocalTime PR Kft.
23/82
500 munkahelyet teremt Európában a Scania 2010. Augusztus 26. Csütörtök A Scania 500 új munkavállaló felvételét kezdte meg európai gyártóegységeibe, az új alkalmazottak a 2010 utolsó negyedévére tervezett magasabb termékmennyiség gyártásában vesznek részt – közölte a Scania Hungária Kft. kedden az MTI-vel.
A munkahely-bővítés csak a gyártóegységeket érinti, így Magyarországot – ahol csupán értékesítési és szervizelési pontokkal rendelkezik a cég – nem. A világ egyik vezető nehéztehergépkocsi-, autóbusz-, hajómotor- és ipari állómotorgyártója az Európán kívüli piacokon tapasztalható megnövekedett kereslet hatására tervezi megemelni termelését. Az európai piacon is megfigyelhető ugyan a kereslet növekedése, de a korábbi számadatokkal összehasonlítva, összességében még mindig alacsonynak mondható – olvasható a közleményben. A német Volkswagen AG többségi tulajdonában lévő svéd vállalat az 500 új munkahely nagyjából felét Svédországban létesíti. A Scania 32 ezer alkalmazottal mintegy száz országban van jelen. A kutatás és fejlesztés jellemzően Svédországban összpontosul, míg a termelés Európában és Dél-Amerikában folyik. A vállalat értékesítési árbevétele tavaly elérte a 62 milliárd svéd koronát, míg nettó nyeresége 1,1 milliárd svéd koronát tett ki. A második negyedévben a Scania adózott eredménye 2,37 milliárd svéd koronára (251 millió euró) emelkedett a tavalyi második negyedévi 150 millió koronás (16 millió euró) veszteségről. Értékesítési árbevétele 43 százalékkal 20,6 milliárd koronára (2,18 milliárd euró) emelkedett 14,43 milliárd koronáról (1,53 milliárd euró), üzleti eredménye pedig 3,5 milliárd koronára (371 millió euró) 17 millióról (1,8 millió euró).
Forrás: LogPortál
24/82
Logisztikai és informatikai fejlesztések a Borsod Volánnál 2010. Augusztus 26. Csütörtök Az ÉMOP 5.1.2 pályázat eredményeként megújul a BORSOD VOLÁN Zrt. kazincbarcikai autóbusz-állomása és a társaság utastájékoztatási rendszere a miskolci, kazincbarcikai, ózdi, tiszaújvárosi, mezőkövesdi, encsi és edelényi autóbusz-állomásokon.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Észak-Magyarországi Operatív Program keretében közzétett pályázati felhívására, a „Menetrend szerinti közösségi közlekedés logisztikai és információ technológiai (IT) fejlesztése a Borsod Volán Zrt.-nél” címmel nyújtott be pályázatot a társaság 2009-ben. A 455,9 millió Ft-os projekt 395,1 millió Ft-os állami és EU-s támogatással valósul meg 2012. év közepéig. A projekt első szakaszában – Kazincbarcika város Önkormányzatával konzorciumi formában együttműködve – a kazincbarcikai autóbusz-állomás bővítése és épületrekonstrukciója zajlik 2010. augusztus 10-től. A többszöri felújítás és karbantartás ellenére a 60-as években készült épület teljes homlokzati rekonstrukciója, nyílászáró cseréje, valamint belső korszerűsítése és hőszigetelése is indokolttá vált. A pályaudvar bővítése során 12 db személyautó tárolására alkalmas P R parkolót, illetve kerékpártárolókat is kialakítanak, elősegítve az egyes közlekedési módok közötti átjárhatóságot, és biztosítva a tömegközlekedésre való átállást az egyénileg, személygépkocsival közlekedők részére, ezáltal csökkentve az amúgy is magas károsanyag-kibocsátást. A tervezett pályaudvar jelenlegi gyalogoselvezetéseit kiegészítik, így négy irányból tudják az utasok megközelíteni vagy elhagyni az állomás területét, szabályozott módon, gyalogátkelőhelyeken. A várakozó autóbuszok tárolóállásainak száma szintén bővül, a pályaudvar és a Spar áruház közötti, önkormányzati tulajdonú területen 25 parkolóállást alakítanak ki, mellyel jelentősen csökken az autóbuszok állomás és telephely között megtett rezsikilométere, valamint a forgalmi és környezeti terhelése. Az átalakítás kivitelezésére a közbeszerzési eljárás lefolytatása után a kazincbarcikai székhelyű DMT-BAU Építőipari és Szolgáltató Kft-vel kötöttek szerződést. A fejlesztés következő szakaszai a kazincbarcikai Autóbusz-állomáson kívül a társaság többi, saját tulajdonú autóbusz-állomását is érinti (Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Edelény és Encs). A másodok szakaszban tervezik megvalósítani a komplett, korszerű utas tájékoztatási rendszert, mely lefedi az indító fedett/nyitott kocsi állásokat, fedett peronokat és várótermeket. Az infokommunikációs fejlesztés szorosan kapcsolódik az utastájékoztatási fejlesztésekhez. Úgynevezett SOS információs oszlop (Észak-Magyarországi Oktatási és Közlekedésfejlesztési Kft. fejlesztése) kihelyezésével oldják meg a segítséggel élők napi utazásának megkönnyítését, a segítségnyújtás biztosítását. Segítségével az arra rászoruló személy a lehető legrövidebb időn belül kapja meg az arra kiképzett és az üzemidő alatt rendelkezésre álló dolgozóktól azt a személyes segítséget, mellyel igénybe veheti a szolgáltatásokat. Az utastájékoztatás komplexitásához tartozik az is, hogy a projekten belül 90 db autóbuszon telepítenek GPS alapú járműkövető és fedélzeti rendszert, mely pontos információt szolgáltat a jármű időbeni és térbeni mozgásáról. Lehetőség nyílik a késés-sietés, egymásra futás figyelésére,
25/82
azonnali beavatkozásra és közvetlen kommunikációra a gépjárművezető és a forgalom irányítás részéről, és a járat menetrendi információinak dinamikus kijelzésére az autóbusz-állomásokon telepített digitális kijelzőkön, interneten, WAP-on. Az utasok így nyomon tudják követni az egyes járatok mozgását, pontos és azonnali információt kapnak az autóbuszok érkezéséről, indulásáról, esetleges fennakadásokról. A fejlesztés illeszkedik a folyamatban levő, elektronikus bérletkártyák bevezetésére irányuló projekthez, és lehetővé válik az igényekhez jobban igazodó menetrend kialakítása is. A pályázati projekten kívül a táraság valamennyi autóbuszát be kívánják vonni a rendszerbe.
Forrás: LogPortál
26/82
Lassú a kilábalás a légiiparban 2010. Augusztus 26. Csütörtök Lassabban növekedett a nemzetközi légi forgalom júliusban, mint az előző hónapokban, ami tovább erősítheti a félelmeket attól, hogy botladozásban folytatódhat a gazdasági kilábalás.
A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) szerdán közölt jelentése szerint az utasforgalom 9,2 százalékkal, a teherforgalom pedig 22,7 százalékkal haladta meg júliusban az egy évvel korábbit. Júniusban az utasforgalom még 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt, a teherforgalom pedig több mint 25 százalékkal bővült. A gazdasági helyzet szempontjából különösen a teherszállítási adatok fontosak, mert a légi teherforgalom alakulása előre jelzi a globális kereskedelem várható fejlődési irányát. Az IATA becslése szerint értékben számolva a világkereskedelem 30 százalékát bonyolítják le légi úton. Az év eleje óta az utasforgalom 8 százalékkal nőtt éves összevetésben, míg a teherszállítási ágazat 17 százalékos bővülést könyvelt el. 2009 második félévében nagyobb növekedést mértek, a személyszállításban 12, a teherszállításban 28 százalékos volt a bővülés. Giovanni Bisignani, a szervezet vezetője szerint a nemzetközi légi közlekedési ágazat a vártnál hamarabb tette túl magát a 2008-ban elmélyült világgazdasági válságon. A statisztikák 2009 júliusától kezdve folyamatosan javultak, a lendület azonban alábbhagyhat, főként az európai és észak-amerikai gazdasági gondok miatt. A 240 légitársaságot képviselő szervezet szerint az ágazat helyzete továbbra is igen törékeny, amit jól mutat, hogy a 2010-re várt 2,5 milliárd dolláros összesített nyereség a teljes bevételnek csupán a 0,5 százalékát teszi ki.
Forrás: LogPortál
27/82
Eurogate Intermodal: új vasúti kapcsolat Magyarországgal 2010. Augusztus 26. Csütörtök 2010. július 22-én új vasúti desztinációt indított a Eurogate Intermodal (EGIM) Hamburgból, mely a Bayernhafen GmbH. regensburgi kikötőjén át vezet a budapesti Csepeli Szabadkikötőig.
A Hamburg–Regensburg–Budapest folyosón az EGIM hetente kétszer indít konténer-irányvonatot 96-96 TEU-kapacitással. A tranzitidő mintegy 27 órát tesz ki. A magyarországi forgalom iránt az utóbbi években erősen megnőtt az érdeklődés. 2010 első félévében az EGIM 30%-os növekedést könyvelhetett el hazánkban. Magyarország már most a harmadik legfontosabb vízi áruszállítási partnere a Regensburgi Kikötőnek, mely a bajor kikötői csoport tagjaként nemzetközi logisztikai fordítókoronggá nőtte ki magát a Nyugat- és Dél-Kelet-Európa közötti árucsere területén. A konténeres irányvonatokon alapuló EGIM-fuvarozói rendszer a különösen magas megbízhatóságával emelkedik ki a többi rendszerrel szemben. A bajor kikötői csoporttal az EGIM ráadásul olyan kompetens logisztikai partnerre tett szert, mellyel ügyfeleinek testreszabott fuvarozási megoldásokat kínál. „A regensburgi kikötő új desztinációja igazi többletértéket teremt vasúti közlekedésünkben a német tengeri kikötők és Magyarország között. A regensburgi kikötő olyan trimodális központ, mely optimális közúti, vasúti és vízi összeköttetéssel rendelkezik, valamint 87 hektárnyi telephellyel. Ez teszi annyira vonzóvá a központot – és az, hogy a kereken 7 millió tonna áruval egyike a legforgalmasabb dunai kikötőknek” – mondta Lars Hedderich, a Eurogate Intermodal GmbH ügyvezető igazgatója. „Az új összeköttetéssel és a logisztikai hálózatunk kelet felé irányuló kibővítésével terjeszkedési stratégiánk fontos építőkövét tettük le. A budapesti kapcsolat és a potenciál / lehetőség, amely a Magyarországról és az oda irányuló forgalomban rejlik, már jó ideje érdeklődésünk középpontjában áll” – hangsúlyozta Alexander Ochs, a Bayernhafen GmbH. cégvezetője. „A kombinált fuvarozásban elért tapasztalatainknak és a regensburgi telephely optimális infrastruktúrájának köszönhetően, melyet közösen biztosítunk a CDN terminálüzemeltetővel, hosszú távú növekedésre vagyunk berendezkedve”
Forrás: LogPortál
28/82
Mennyit ér ma a logisztikai oklevél? 2010. Augusztus 25. Szerda A következő hetekben rendhagyó módon foglalkozunk képzési kérdésekkel honlapunkon – a 18. MLBKT kongresszuson tartandó kerekasztal-beszélgetés előkészítéseként.
Tesszük ezt azért, mert szakmai szervezetként kötelességünk a tájékoztatás és a szakma képviselete a változások viharában, és mert képző intézményként is felelősséget érzünk a színvonalas logisztikai oktatás jövőjéért.
Nekünk ugyanis nem mindegy, mennyit ér az ÖN logisztikai oklevele a mai munkaerőpiacon. Manapság egyre többen foglalkoznak a hazai oktatás minőségi és mennyiségi kérdéseivel, mennyire felel ez meg a vállalatok igényeinek, mennyire vagyunk versenyképesek világviszonylatban, vagy „egyszerűen” csak azzal, hányan tudnak (vagy nem tudnak) elhelyezkedni megszerzett szakképzettségükkel, diplomájukkal. Arra is látunk nem egy, nem két példát, hogy vállalatok fognak össze önmaguk jövőjének és versenyképességének biztosításáért egy-egy képzés megtámogatásával (pl. 2010 májusában alakult meg az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség), vagy éppen neves HR szaklap hasábjain beszélgetnek a foglalkoztatók ezekről a kérdésekről. A másik oldalon pedig kitűnő példa az MLBKT 2009-ben megalakult Oktatói Tagozata, amely szinte minden olyan hazai felsőoktatási intézményt igyekszik összefogni, amelyben folytatnak logisztikai oktatást. Mindezek jelzésértékűek, hiszen mutatják, hogy valami baj, vagy legalábbis zavar van az érintett felek között. A zavart érzik a képzők, a munkáltatók és úgy tűnik végre az illetékes szaktárca is. De mi lehet a megoldás? Az új kormányzat is változást sürget az oktatási rendszer átalakítására, továbbá több közvetlenül a logisztikai szakképzést is érintő változás várható 1-2 éven belül, uniós nyomásra. Jelentősnek mondható az a logisztikai akcióterv keretében pályázat útján megvalósult felmérés is, amely elemeire bontva, kompetenciák szerint, jogszabályi hátterével együtt vizsgálja a hazai logisztikai képzési palettát minden szinten, kínálati és foglalkoztatói oldalról is. Azt csak csöndben jegyezzük meg, és csak remélhetjük, hogy a levont következtetések meghallgatásra találnak, és az illetékesek figyelembe veszik azt bárminemű átalakítási munkálat előtt.
Az MLBKT célja az, hogy mindezekről a változásokról tájékoztassa tagjait, a „végső felhasználókat”, hiszen nem mindegy, hogy merre viszik el a képzés szekerét a döntéshozók. Számunkra fontos, hogy hallassuk a hangunkat, hogy összeérjenek a különböző területeken megszületett eredmények, és ne külön életet élve eredményezzenek egy nem kívánatos rendszert.
A fentieken kívül azonban kulcsfontosságúnak ítéljük meg azokat a faktorokat is, amelyek nem függnek a döntéshozóktól, vagyis csak „rajtunk” múlnak, képzőkön és vállalatokon, az ipar és a gazdaság szereplőin, a köztünk zajló kommunikáción, együttműködésen és érdekérvényesítésen, vagyis kétoldalú partnerségen. A témában az MLBKT idei, Felfelé a lejtőn című kongresszusán szeretnénk kerekasztal beszélgetést, értékes szakmai vitát generálni meghívott vendégeink segítségével. Nem titkolt célunk az érintett felek provokatív vitája, amely közönségünket is megmozgatja. Kongresszusi kerekasztal-beszélgetés az oktatásról
29/82
Balatonalmádi, 2010. november 11., 18.00 Mennyit ér ma a logisztikai oklevél? - avagy munkaadói kereslet és képzési kínálat MagyarországonHajas Gabriella az MLBKT oktatási vezetője
Forrás: LogPortál
30/82
Mozgásban – uniós pályázatok logisztikára 2010. Augusztus 24. Kedd A mozgás maga az élet. Forog a sokáig mozdulatlannak vélt föld („…és mégis mozog”), mobilitásában válik működőképessé a tőke, és változik – a remények szerint jóval racionálisabb formát ölt – az uniós támogatások magyarországi rendszere is.
A 2007-2013-as támogatási időszak felénél a hazai EU-s forráselosztás olyan szinten elaprózottá, bürokratikussá vált, hogy a helyzet már a cél teljesülését, a 8000 milliárd Ft hatékony felhasználását veszélyeztette. Eddig a rendelkezésre álló összeg 14%-át sikerült csak lehívni. A fennmaradó pénz éves bontásban még mindig a magyar GDP 4-6%-át teheti ki – ezt záros határidőn belül, ésszerűen felhasználni nem kis feladat. Van pénz a logisztikára is Ha szigorúan csak a tényeket vizsgáljuk a hír tehát kettős: a rendelkezésre álló fejlesztési forrás jelentős, ugyanakkor annak racionális elosztását mielőbb újra kell gondolni. E két megállapítás jellemzi a támogatási rendszer egészét, és azon belül igaz a logisztikai kiírásokra is. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében elérhető logisztikai források összértéke 12,5 milliárd Ft 2009-2010-re, amiből eddig mindössze 3,2 milliárdnyit (forrás: NFÜ) ítéltek oda. Természetesen ennél magasabb (8,1 milliárd Ft) összegre nyújtottak be pályázatot, de a projektek egy részéről még nem született döntés, vagy elutasításra kerültek. Ha tegyük fel, minden pályázat zöld lámpát kapna (ez a gyakorlatban szinte kizárt), akkor is még több mint 4 milliárd, logisztikai fejlesztésre fordítható forint vár a vállalkozó szellemű beruházókra. Feltéve, hogy… Joggal merül fel a kérdés: a pénzhiányos magyar gazdaságban vajon mi lehet a látszólagos érdektelenség oka? Nos, az ördög ismét a részletekben – az elosztás korábban emlegetett módjában – rejlik: a válság hatására amúgy is óvatosabb vállalkozói kedvet a pályázati kritériumok tovább hűtik. Vonzó ugyan az akár 40-50%-os támogatás lehetősége, ám a jogosultsági feltételek – 5.000-10.000 m2 fedett raktári kapacitás megléte/létrehozása, 100-125 milliós minimum beruházás – tovább szűkítik a támogatható projektek körét. Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatójaA pályázati tanácsadó MAPI Zrt. május végén megjelentetett, több mint 400-oldalas, „Újratervezés 2.0.1.0” tanulmánya elsősorban nem azért érdemel figyelmet, mert rámutatott a változás szükségszerűségére, hanem mert konkrét, az egyes területek szempontjait figyelembe vevő megoldási javaslatokat tartalmaz. A kis és közepes vállalkozások megerősítése, a pályázati struktúra egyszerűsítése, a prioritások kijelölése – csak néhány példa azok közül, melyek a MAPI tanulmányában és az Új Széchenyi Terv augusztus elején közzétett vitairatában is szerepelnek. “Mi is vélünk hasonlóságokat felfedezni a két dokumentum között, de ez nem meglepő – aki végiggondolja mik a legfontosabb feladatok, nagyjából ugyanazokra a válaszokra kell jutnia. A mi vitairatunk talán kicsit operatívabb” – véli Essősy Zsombor, a MAPI Zrt. vezérigazgatója. A szakember hozzátette: „Örülünk annak, ha figyelembe veszik az anyagunkat a Széchenyi Terv összeállításakor, erről már korábban is érkeztek visszajelzések hozzánk. A logisztika vonatkozásában azt képviseljük, hogy a „logisztikai beruházás” kategória a jövőben ne kötődjön raktári négyzetméterekhez. E változás tenné lehetővé a logisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztésének irányába történő elmozdulást.”
Forrás: MLBKT
31/82
Ginnt Expo 2010 2010. Augusztus 24. Kedd Az intelligens ellátási láncokat fókuszba helyező GINNT EXPO idén szeptember 15-17. között a Syma Csarnokban kerül megrendezésre.
A GINNT EXPO-hoz az idei évben két másik kiállítás is csatlakozik: a DIGITALEXPO és a SIGNEXPO. A három expo nem csak átfogja a “gyártás – csomagolás – logisztika – marketing – értékesítés” lánc teljes folyamatát, de mindehhez intelligens üzleti megoldásokat is kínál. Mit kínál a GINNT EXPO?
* * * *
A legújabb mobil megoldásokat a hatékonyság növeléséhez és a költségek csökkentéséhez, A jövő technológiáit a hazai és a nemzetközi piaci pozíció kivívásához, Hatásos ötleteket a profit növeléséhez, Innovatív eszközöket, melyeket akár már másnap alkalmazhat vállalkozásában.
Szakmai tematika 1. Mobil megoldások és alkalmazások
* * * * *
Internet alapú mobil megoldások Mobilkódok és kódolvasó szoftverek Termékadatok- kiterjesztett csomagolási információk Egyéb B2B és B2C megoldások M2M (machine to machine) megoldások
2. Automatikus azonosítási és adatgyűjtési technológiák, valamint logisztikai megoldások
* * * * * *
Vonalkódok és eszközei RFID megoldások és eszközei Jelöléstechnikai megoldások Ellátási lánc nyomon-követési megoldásai Korszerű logisztikai rendszerek és eszközei Informatikai és információs rendszerek a folyamatok rögzítésére és leképezésére
3. Elektronikus kommunikáció és adatbanki megoldások
* * * *
Adatbanki és adatszinkronizációs szolgáltatások Elektronikus kommunikáció Dokumentumazonosítás, archiválási és adatmentési megoldások az ellátási lánc támogatására Helymeghatározás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások
4. Jövő technológiái hazánkban * Jövő áruháza alkalmazások * 3D alkalmazások * Multimédiás fejlesztések 5. Hazai innovációk támogatói * Klaszterek, szakmai szervezetek * Finanszírozó szervezetek
32/82
* Pályázatírók További információ http://www.ginnt.hu A kiállítást kísérő interaktív szakmai programok az új megoldások részleteinek megismerését valamint a bevezetéshez szükséges információk és tapasztalatok megosztását segítik elő. Mit kínál a GINNT EXPO?
* * * *
A legújabb mobil megoldásokat a hatékonyság növeléséhez és a költségek csökkentéséhez, A jövő technológiáit a hazai és a nemzetközi piaci pozíció kivívásához, Hatásos ötleteket a profit növeléséhez, Innovatív eszközöket, melyeket akár már másnap alkalmazhat vállalkozásában.
Szakmai tematika 1. Mobil megoldások és alkalmazások
* * * * *
Internet alapú mobil megoldások Mobilkódok és kódolvasó szoftverek Termékadatok- kiterjesztett csomagolási információk Egyéb B2B és B2C megoldások M2M (machine to machine) megoldások
2. Automatikus azonosítási és adatgyűjtési technológiák, valamint logisztikai megoldások
* * * * * *
Vonalkódok és eszközei RFID megoldások és eszközei Jelöléstechnikai megoldások Ellátási lánc nyomon-követési megoldásai Korszerű logisztikai rendszerek és eszközei Informatikai és információs rendszerek a folyamatok rögzítésére és leképezésére
3. Elektronikus kommunikáció és adatbanki megoldások
* * * *
Adatbanki és adatszinkronizációs szolgáltatások Elektronikus kommunikáció Dokumentumazonosítás, archiválási és adatmentési megoldások az ellátási lánc támogatására Helymeghatározás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások
4. Jövő technológiái hazánkban * Jövő áruháza alkalmazások * 3D alkalmazások * Multimédiás fejlesztések 5. Hazai innovációk támogatói * Klaszterek, szakmai szervezetek * Finanszírozó szervezetek * Pályázatírók További információ
33/82
http://www.ginnt.hu
Forrás: MLBKT
34/82
Autógyártást hoz Magyarországra az Audi? 2010. Augusztus 24. Kedd Az Automobilwoche információi szerint az Audi komplett autógyártást tervez a győri üzemben, ez lehet tehát a végső célja a júniusban aláírt telekvásárlásnak. Ha igazak a hírek, akkor a gyártási helyszínek közötti versenyben az Egyesült Államokat is megelőztük.
A német autógyártó jó ideje motorgyártást és autó összeszerelést végez Magyarországon, ez azonban az újonnan vásárolt telekrészen megvalósuló beruházást követően egy komlexebb tevékenységgé alakul át. Ezzel a győri üzem az eddigieknél is fontosabb szerepet kap, a karosszériagyártással és a festőüzemmel együtt komplett autógyártás kezdődhet Magyarországon. Ha igazak a német Automobilwoche értesülései, akkor Magyarország a jövőbeni autógyártás lehetőségét az amerikai konkurencia elől happolta el, hiszen korábban ez a két gyártási helyszín versenyzett egymással. A magyarországi gyártás mellett szólt, hogy igen erős beszállítói struktúrával rendelkezik, és megfelelő szakembergárda áll rendelkezésre mind a gyártást mind a fejlesztést illetően, míg az amerikai helyszín a nem megfelelő beszállítói kör és a jóval magasabb munkabérek miatt vérzett el. A konszern Győrben 174 hektárról 369 hektárra bővítette a birtokában lévő telkek méretét, eddig azonban nem volt egyértelmű a mintegy 24 millió euróból megvásárolt telek hasznosítása. Az új telekrész egy korábbi katonai terület és egyelőre természetvédelmi besorolás alá tartozik, de a vállalat ígéretet kapott arra, hogy ezt a besorolást megváltoztatják.
Forrás: LogPortál
35/82
Elkészült a fényeslitkei ipari parkhoz vezető vágányhálózat 2010. Augusztus 23. Hétfő Elkészült a fényeslitke-komorói intermodális ipari-logisztikai területig tartó normál-és széles nyomtávú vasúti infrastruktúra; a beruházás műszaki átadását szerdán tartották Komoró határában.
A felső-szabolcsi község vasútállomásától a 160 hektáros park határáig tartó 650 méter széles és 1300 méter normál vágányhálózat kiépítését a Swietelsky Vasúttechnika Kft. végezte el 887 millió forintos beruházási költséggel. Homlok Zsolt, társaság ügyvezető igazgatója az MTI-nek az átadást követően elmondta: a részben normál, részben pedig széles nyomtávú vágányok kiépítése mellett négy normál kitérőt is kialakítottak. Megvalósult a vágányok melletti a térvilágítás, a felsővezetékek és a biztosítóberendezések kiépítése is. A Záhony térségi komplex gazdaságfejlesztési program egyik elemeként megvalósuló beruházás során a fényeslitkei rendező pályaudvar normál nyomtávú mozdonykerülő vágányait teljesen felújították, és kiágazást építettek az iparterület határainál. A vágányok tengelyterhelése normálon nyomtávon 225 kN-ra, míg a szélesen 250kN-ra nőtt 40 kilométer per órás tervezési sebesség mellett. A 32,5 milliárdos, 50 ezer lakost és 16 települést érintő gazdaságfejlesztési program részeként, 3,5 milliárd forintos hazai és uniós forrásból épülő fényeslitkei intermodális parkban jelenleg az alapinfrastruktúra kiépítése van folyamatban. Az első létesítmény, a 107 milliós költségből kibővített korszerű szennyvíztelep már elkészült, s a múlt héten adták át a munkaterületet a park és a 4-es főút kapcsolatát megteremtő útszakasz építőjének, a spanyol Sadesa-nak. Ilenczfalvi-Szász Gábor, a projektmenedzseri feladatokat ellátó, száz százalékban állami tulajdonban lévő Regionális Fejlesztési Holding vezérigazgatója az MTI kérdésére elmondta: a többi fejlesztés is ütemesen halad az ipari parkban, így tartható lesz a beruházás 2010 őszére tervezett átadásának időpontja.
Forrás: LogPortál
36/82
Retail hírek 2010 34. hét
37/82
King's City kaszinóváros: hogyan trükközött az értékbecslő? 2010. Augusztus 27. Péntek Megkértünk egy független értékbecslőt, hogy értékelje a sukorói King’s City kaszinó beruházás kulcselemét, egy vitatott ingatlan értékbecslést. Joav Blum ennek alapján ajánlotta fel albertirsai gyümölcsöseit, cserébe a sukorói telkekért, amelyeken a kaszinóberuházást valósították volna meg. Ha a Bajnai kormány nem fújja le a projektet.
Az LMP egy éve indított pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ellen, amely megtagadta a telekcsere alapjául szolgáló értékbecslés és földhivatali iratok kiadását. Augusztus elején az LMP jogerősen pert nyert, és a Fővárosi Ítélőtábla kötelezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt a kért iratok kiadására, mivel ezek is közérdekű adatok (tehát nem csak a csereszerződés, amit kormányutasításra tavaly év végén hozott nyilvánosságra az MNV). Az LMP honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül: az ingatlanokat a kiskunhalasi Perfekting Mérnöki Iroda Kft. értékelte. Fenti szakvélemény alapján a cserére szerződött Joav Blumnak a szerződés szerint 296 millió forint különbözetet kellett megfizetnie az államnak. A cseréről 2008. július 30-i döntésében határozott a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. Érdekesség, hogy az eredetileg 275 milliárd forintos beruházáshoz egyáltalán nem kértek állami támogatást a befektetők. A Velencei-tó északi partján egy hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épültek volna élményfürdővel, golfpályával, kaszinóval, és egy szórakoztató központtal. Az ügyben tavaly áprilisa óta nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. A kaszinóvárossal kapcsolatban a Bajnai kormány is vizsgálatot rendelt el. Ennek idejére felfüggesztették a projektet, amely a választások után gyakorlatilag leállt. Egy polgári per is folyamatban van: az MNV pert indított Joáv Blum ellen szerződés érvénytelensége és az eredeti állapot helyreállítása miatt. Az MNV álláspontja szerint a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság van. Az értékelés értékelése Megkértünk egy piacvezető értékbecslő céget, hogy értékelje a vitatott értékbecslést. Arra voltunk kíváncsiak, vajon trükközött-e a Perfekting Kft., és ha igen, hogyan. Feltételezésünk szerint a cég Joáv Blum ingatlanait felül, az állami ingatlanokat pedig alulértékelte. Gyanúnkat alátámasztotta, hogy a Joav Blum tulajdonában lévő Pilisi és Albertirsai ingatlanokat az ügyészség által felkért igazságügyi értékbecslő csaknem 600 millió forinttal kevesebbre értékelte a Perfekting Kft szakvéleményénél. A neve elhallgatását kérő értékbecslő úgy nyilatkozott: az értékbecslés első benyomásként korrekt anyag, az a szakmai etika határán belül mozog. „Bár vannak benne vitatható értékelési elemek, összességében semmiképpen sem büntetőjogi kategória” – mondta az értékbecslő. A trükkök A Perfekting értékbecslése alapján az állam tulajdonában lévő, közvetlen vízparti telkek (20 darab, összesen 70 hektár) értéke 1,084 milliárd forintra jött ki. A Joáv Blum tulajdonában lévő 3 darab, összesen 182 hektár területű albertirsai-pilisi ingatlanok (gyümölcsösök) felbecsült értéke pedig 787,4 millió forint lett. Az első „szabad szemmel” is észrevehető trükk az árképzés. Az albertirsai gyümölcsös átlagárát
38/82
510 Ft/nm árra hozták ki, a piaci ár valójában 230-300 Ft/nm. A felülértékelés egyértelmű, de még a szakmai elfogadhatóság határán belül mozog - mondta a szakember. A sukorói rész értékelésénél feltűnő, hogy a 20 darab telket darabonként árazták be, ami szakmailag nem helyes, azokat egyben kellett volna értékelni. Egy ilyen méretű beruházásnál az ingatlan tervezett beépíthetőségére, nem pedig a jelenértékére kellett volna megállapítani az értéket. „Igen nehéz elhinni, hogy a megbízó nem közölte az értékbecslő céggel, hogy a sukorói területen befektetést tervez, függetlenül a megbízás betű szerinti tartalmától” – mondta a felkért értékbecsló. Tehát nagyon valószínű, hogy a sukorói állami ingatlan befektetési potenciálját mesterségesen alulértékelték. Hasonló következtetésre jutott a napokban a főügyészség is: szerintük a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak, így a csereügylet során összesen 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg. Az értékbecslő hozzátette: egy ekkora beruházásnál az értékbecslő pusztán csavar a gépezetben. Az igazi felelősöket a politika felsőbb rétegeiben, illetve az állami vagyonkezelőnél kell keresni. "Ha ugyanis egy telekcseréről kormányzati döntés születik, annak valamilyen oka van. Innentől kezdve gyakorlatilag mindegy, hogy ki és hogyan végzi el az értékbecslést" - mondta a szakember lapunknak.
Forrás: Ingatlanmenedzser
39/82
A McDonald's-é a legnagyobb hazai kávézólánc 2010. Augusztus 27. Péntek Az erősödő piaci verseny ellenére a McCafé továbbra is uralja a kávézópiacot: 15 százalékos forgalomnövekedéssel és 2,9 milliós vendégszámmal zárta a 2009-es esztendőt.
2010 első hat hónapjában már 1,5 millióan látogatták meg a kávézólánc 34 egységének valamelyikét és a január-júniusi időszakban 6,54 százalékkal növekedett a McCafék forgalma az előző év hasonló időszakához képest. A "kávékedvencek" nem változtak: továbbra is az eszpresszót, cappuccinót és tejes kávét kortyolgatjuk legszívesebben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági válság sem fogta vissza a magyarok kávézási kedvét, nem szívesen mondunk le kedvenc feketénkről. Ezt támasztják alá a legnagyobb hazai kávézólánc adatai is: az elmúlt évben a McCafé hálózat forgalma meghaladta a 890 millió forintot, amely az előző évhez képest 15 százalékos növekedést jelent. Míg a kávézólánc egységei 2009-ben 2,9 millió vendéget szolgáltak ki, addig 2010 első hat hónapjában a vendégszám elérte a 1,5 millió főt, 472 millió forintos forgalommal.ű A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
40/82
Milyen az igazi King's City Izraelben? 2010. Augusztus 26. Csütörtök Az izraeli King's City nem más, mint egy színes-szagos bibliai élménypark egy közepesen népszerű üdülővárosban, Izrael legdélibb pontján, a Vörös-tenger melletti Eilaton.
Talán kevesen tudják, hogy Izrael földjén a szerencsejáték tiltott tevékenység (csakúgy, mint a muzulmán világ nagy részén). Ugyanakkor a szerencsejáték nagyon népszerű az országban: egy felmérés szerint a lakosság több mint fele szeretne kaszinót Izraelben, ám egyharmaduk ellenzi azt. Bár folyamatosan történnek próbálkozások, a vallásos parlamenti pártok tiltakozása miatt a kaszinótelepítések eddig nem jártak sikerrel. Egy ideig Jerikóban – palesztin területen – működött egy kisebb kaszinó, amelyet kizárólag izraeliek látogattak, de a 2000-es arab zavargások óta senki be nem teszi a lábát oda, így az tönkrement. Jelenleg az izraeliek csak az ország déli csücskén, a Vörös-tenger partján lévő Eilat-on tudnak legálisan játszani. Innen indul ugyanis nemzetközi vizekre az a 6 luxushajó, ahol összesen 40 játékasztal és 80 nyerőgép áll rendelkezésre a játékosoknak. Összehasonlításul: a budapesti Hajógyári-szigetre tervezett kaszinóban 200 asztalon és több mint 4000 nyerőgépen próbálhatnak majd szerencsét a látogatók. Eilat – ahogy a magyarok nevezik: Izrael Siófokja – amúgy nagy szerencsejáték és üdülő-központ. Bár itt valóban van egy King’s City elnevezésű – kaszinóra emlékeztető – furcsa építmény, ez nem szerencsejáték-központ, hanem egy történelmi élménypark, amolyan Disneyland. A King’s City emlékpark az izraeli nép eredetét, bibliai eredetmítoszát eleveníti fel. A 2005-ben megnyitott élménypark 31 millió dollárból (6,5 milliárd forint) épült fel. A belépő 100 sékel (6000 forint), amiért többek között találkozhatunk a háromdimenziós Salamon királlyal, és egy Jézusra (vagy Krisnára) emlékeztető alakkal, oldalán két nővel. A kaszinóüzemeltetés a világon mindenhol óriási üzlet. Mivel Izraelben tiltott a szerencsejáték, teljesen racionális döntés, hogy izraeli vállalkozók külföldön építsenek kaszinókat - lehetőleg nem távolabb, mint Tel-Avivtól kétórányi repülőútnyira. Magyarország azonban nem csak a távolság miatt vonzó. Nálunk olcsó az ingatlan, szegény az ország, és az állami döntéshozók könnyebben meggyőzhetők egy kaszinóberuházás gazdasági hasznosságáról, mint Európa nyugati felén.
Forrás: Ingatlanmenedzser
41/82
Cáfol a King’s City - Nem Bábolnán épül meg a kaszinóváros 2010. Augusztus 26. Csütörtök A Vigotop Limited, a King’s City kaszinó-beruházást menedzselő vállalat ma bejelentette, hogy nem vesz részt a Bábolna város önkormányzata által kiírt, 65 hektáros földterület megvásárlására vonatkozó pályázaton.
A bejelentés szerint tehát nem nem Bábolnán épül meg az eredetileg Sukoróra tervezett óriási kaszinóprojekt. Korábban a Magyar Nemzet azt írta, hogy Bábolnán épülhet meg a kaszinóváros. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Portfolio.hu
42/82
Hol nyílik a következő Árkád? 2010. Augusztus 25. Szerda A tervek szerint 2011 őszén nyit a szegedi Árkád; a háromszintes, 41 ezer négyzetméter alapterületű bevásárlóközpontban 130 üzlet működik majd - közölte Christoph Agustin, az építtető ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezetője kedden a csongrádi megyeszékhelyen.
Az igazgató beszámolt arról, hogy az ECE és a Westdeutsche Immobilienbank AG 74 millió eurós összegű építésfinanszírozási szerződést írt alá a 100 millió eurós teljes költséggel megvalósuló bevásárlóközpontra. Az Árkád Szeged ezzel Magyarország jelenleg legnagyobb külföldi tőkével finanszírozott építési projektjeinek egyike. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
43/82
A befektetői aktivitás jellemzői Európa ingatlanpiacain 2010. Augusztus 25. Szerda A válság hatásai az eltérő fejlettségű európai országokban az ingatlanpiacon is különbözőképpen jelentek meg. A GVA Worldwide tőkepiaci elemzése - melyben 12 országot vizsgált -, 4 csoportba osztotta az országokat az alapján, hogy hogyan érintette őket és milyen válaszokat adtak a problémákra.
A gyorsuló növekedésű piacot erős befektetői aktivitás jellemzi, a külföldi befektetők mellett a hazai befektetők is aktívak, a tranzakciók lezárási ideje visszatért a normális időtartamra. Ide sorolható az Egyesült Királyság. (Az Európán kívüli országok közül az Egyesült Államok és Kína.) Az Egyesült Királyságban az intézményi és magánbefektetők, valamint a tengerentúli befektetők hatására a prémium hozamokban javulás észlelhető. A prémium ingatlanok esetében a kereslet meghaladja a kínálatot, míg a másodlagos ingatlanok esetében túlkínálat jellemzi. London központi részén erős bérlői és befektetői piac tapasztalható. A lassú növekedésű piacokat stabil piac, erős helyi piaci szereplők (bankok, biztosítók, ingatlanpiaci alapok, nyugdíjalapok) jellemzik. Svájc sorolható ide. A kereslet magas, a kínálat viszont alacsony a megfelelő termékekből. A központi városrészekben a prémium hozam 3-5 %,a városon kívül 5,5 -6,5 %.
A megfeneklett piacon a banki szektor súlyos veszteségeket szenvedett, a gazdaság szegény, kevés tranzakció történik, alacsony a kereslet és a kínálat. Írországot sorolhatjuk ide, ahol a piacot megbénítja a banki finanszírozás hiánya és a likviditási nehézségek. Az elmúlt 18 hónapban nagyon kevés befektetési tranzakció történt. A hazai kereslet nagyon alacsony, kínálati részről pedig egyáltalán nincs a piacon teljesen kiadott eladásra szánt ingatlan. A tulajdonosok a piac helyreállására várnak. A helyreálló piacokon még mindig érezhető a válság hatása, de a gazdaság már fellendülőben , a banki szektor erősödik, a kereslet nagy, de nincs megfelelő kínálat. Az ebbe a csoportba sorolható országok között számos különbség van. Németországban a befektetések 90 %-a hazai befektetőkhöz kötődik és Hollandiában is a nagyobb volumenű (15 millió eurónál nagyobb ) befektetők német nyílt vagy zárt végű alapok. Németországban a befektetések legnagyobb része (65 %) a kiskereskedelmi ingatlanpiacon történt , Dániában a befektetők minden szegmens iránt érdeklődnek, beleértve a lakóingatlan piacot is. Lengyelországot javuló finanszírozási lehetőségek és erős befektetői hajlandóság jellemzi. Legnagyobb kereslet a kiskereskedelmi szektorban mutatkozik, a kínálatban teljes portfóliók, prémium bevásárlóközpontok találhatók és további fejlesztések is várhatók ezen a téren. A hozamszintek visszatértek a válság előtti értékre (7-9%). Olaszországban érezhetők még a válság negatív hatásai, de már ugyanakkor láthatók a javulás jelei. A befektetők között itt is megtalálhatók a német alapok, a kínálatban pedig a nemrégiben kiadott ingatlanok és sale-and leaseback konstrukciók mellett jelen vannak az üres történelmi épületek is. Romániában is láthatók már a helyreállás jelei. A hazai és külföldi fejlesztők fenntartják a kínálatot: 2010-ben előreláthatólag 280.000 m2 új irodaterületet adnak át. A külföldi befektetők számára javulnak a törvényi lehetőségek. „Magyarországon is megnövekedett a befektetők (helyi és intézményi alapok) érdeklődése a jó bérbeadottságú kiskereskedelmi és irodai ingatlanok iránt. 2010 első felében több jelentős befektetési ügyletet (Allee, K3 irodaház, Ü48)zártak le. Az ingatlanalapok mellett a
44/82
nyugdíjpénztárak is növekvő aktivitást mutatnak. A növekvő kereslet eredményeként az idén még további jelentős tranzakciókra számíthatunk. A prémium irodák hozama jelenleg 7,5-8,0 %, a prémium kiskereskedelmi ingatlanoknál 7,5 %, míg prémium ipari ingatlanokra vonatkoztatva 9 %. Ezen értékek a megindult pozitív folyamatok eredményeképpen 2010 végére csökkenhetnek.” mondta el Tilki Róbert, a GVA Robertson ügyvezető igazgatója.
Forrás: GVA Robertson
45/82
Felemás fellendülés a közép-kelet-európai kiskereskedelmi befektetési piacon 2010. Augusztus 25. Szerda A közép-kelet-európai kiskereskedelmi ingatlanpiacra összesen 630 millió eurónyi (170 milliárd forint) befektetés érkezett 2010 első félévében, ami 190 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi forgalomhoz képest.
A régiós befektetések ismét a magyar, lengyel, román és orosz piacon koncentrálódtak: a közép-kelet-európai befektetések 87 százaléka ebbe a négy országba érkezett. – derül ki a CB Richard Ellis legfrissebb kutatásából. 2008 második negyedéve óta 2010 első félévében emelkedett először az első osztályú ingatlanok tőkeértéke éves szinten, a hozamok csökkenése és az emelkedő bérleti díjak hatására. Mindazonáltal a kiskereskedelmi befektetési piac szegmensei egyre jobban divergálnak: az első- és másodosztályú ingatlanok piacai között mind nagyobb a különbség. A 2010 első negyedévi gazdasági teljesítmények alapján a legtöbb közép- és kelet-európai ország túljutott a recesszión, sőt néhány piacon már a kiskereskedelmi eladások is emelkedtek az elmúlt hónapokban. A fogyasztói bizalom Közép-Európában a munkanélküliség csökkenésével emelkedni kezdett, ahogyan a gazdasági növekedés is beindult a régióban. A fellendülés törékenynek tűnik, és egyelőre csekély hatással bír a fogyasztásra, ráadásul a kormányzatok megszorító intézkedéseinek bejelentése is kockázatot jelent a megnövekedett bizalomra. Délkelet-Európában a fogyasztói bizalom jelentősen romlott a nagyobb kihívásokkal küzdő gazdasági kilátások miatt. A közép- és kelet-európai régióban tervezett kiskereskedelmi ingatlanfejlesztések 20 százalékkal csökkentek az elmúlt hat hónapban, a dél-kelet-európai országokban viszont várhatóan továbbra is jelentős mennyiségű terület érkezik a piacra 2011 végéig. Ma a Cseh Köztársaságban van a legjelentősebb bevásárlóközpont-ellátottság (250 négyzetméter/1000 lakos), amely magas arány erősebb versenyt eredményez, ami a nem legkedveltebb helyszíneken folytatódó tervezésen is tetten érhető. Ami a fejlesztési görbét illeti: Bulgária, Szerbia és Horvátország nagyjából két évvel vannak lemaradva a többi, fejlettebb régiós piac mögött, és még mindig a jelentős kínálati növekedési szakasz közepén állnak. A bizonytalan kilátások ellenére az építkezések folytatódnak ezen országok fővárosaiban és régiós nagyvárosaiban egyaránt, így a bevásárlóközpont-ellátottság jelentős növekedés elé néz. A fejlesztések nyomott fogyasztói és korlátozott kiskereskedői kereslet mellett folynak ezen területeken, így az ingatlanokra nehezedő nyomás tovább nőhet. Az első osztályú bevásárlóközpontok bérleti díjai stabilak maradtak Közép- és Kelet-Európában 2010 első félévében. A kelet-európai fővárosokban a bérleti díjak emelkedtek, már a harmadik egymást követő negyedévben, és ma már 10-15 százalékkal megelőzik a 2009 első félévi szintjeiket. A kelet-európai változások oka a jobb gazdasági kilátások és ezen piacok sokkal volatilisebb karaktere. A közép-európai fővárosokban a hozamok 10-25 bázispontot (0,1-0,25 százalékpontot) csökkentek, míg Kijevben és Szentpéterváron 100-200 bázispontot estek, a válság alatti jelentős mérséklések után. „A kelet- és közép-európai kiskereskedelmi piacok különböző teljesítményével összhangban azon befektetők, akik az elmúlt néhány évben vásároltak első osztályú ingatlanokat, sokkal jobban boldogulnak a többieknél. Néhány közép-európai kiskereskedelmi piac – főleg Lengyelországé – kiugró teljesítménye új terjeszkedési érdeklődést ébresztett a specializált bevásárlóközpont-befektetők körében. Ezeknek az első osztályú bevásárlóközpontoknak kivételes pozícióik vannak a piacaikon, és ezért képesek olyan forgalmat bonyolítani, ami stabil bázist jelent
46/82
a megfelelő bevételekhez, még az ilyen változó gazdasági környezetben is. Kitűnő példa erre a trendre az Unibail-Rodamco legfrisebb bejelentése egy lengyel bevásárlóközpont-portfolió jelenleg is tartó felvásárlásáról.” – kommentálta a jelentést Jos Tromp, a CBRE regionális kutatási és tanácsadási vezetője. Borbély Gábor, CBRE regionális elemzője szerint: „Érdekes volt látni, hogy Közép- és Kelet-Európa legnagyobb kiskereskedelmi befektetési tranzakcióját Magyarországon ütötték nyélbe, amikor az Allianz Real Estate megvásárolta az Allee bevásárlóközpont 50 százalékát az ING Developmenttől. Habár a gazdasági helyzet egyértelműen javult, még ma is nagy kihívások előtt állunk. Ez a tranzakció azt bizonyítja, hogy egy első osztályú kiskereskedelmi ingatlan megítélése sokkal pozitívabb lehet, mint a gazdaság jelenlegi állapotáé.”
Forrás: CBRE
47/82
Álomvilág - magyaroknak is 2010. Augusztus 24. Kedd Az évszázad városi beruházásának is mondják. Csillog is, villog is, magyar hajók és kamionok is látogathatják. Hamburg évtizedek óta a magyar fuvarozó ipar számára is az egyik legfontosabb pont. Ám aki csak 2025-ben jut el oda, nagyot fog nézni: álomvilágba csöppen.
Olyan környezetet találhat, amelyik úgy mozgalmas, hogy vannak benne elbújásra is alkalmas zugok, terek. Úgy meghökkentő, hogy azért visszaköszön a régi német kikötők hangulata. HafenCity. Ez a kulcsa mindennek, e körül forog minden már évek óta és még 15 évig. Hatalmas rehabilitációs és bővítő beruházás ez, ami újraértelmezi ezt a csomópontot, még gazdagabbá teszi az ott lakókat és az oda érkezőknek is jó. Tíz éve kezdték az építkezést, néhány nagyobb tömb már áll, többet közülük nemzetközi díjakkal jutalmaztak. Külön metró vonal is létesül, kell is, hiszen 5500 új lakást adnak át, zenepalota, színház, éttermek, konferencia központ lesz. A terület egyharmadát tilos beépíteni, parkok és játszóterek kapnak helyet ott. A hatalmas építkezéshez 5,5 milliárd eurót magánbefektetők adnak, a közpénz 1,3 milliárd euró, ebből 800 millió a terület egy részének eladásából származik. Negyven százalékkal megnő a mostani belváros, üzleti, lakó és szabadidő központ jön létre. Csakis a barnamezős városrészeket építik át, ezzel nyer igazán a város.
Forrás: Ingatlanmenedzser
48/82
Gazdasági hírek 2010 34. hét
49/82
IMF: Magyarország még nem kért időpontot 2010. Augusztus 27. Péntek Magyarország még nem kért időpontot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások újraindítására - közölte az IMF szóvivője csütörtökön, azt követően, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban korábban a tárgyalások őszi felújításáról nyilatkoztak.
Gerry Rice szóvivő rendszeres sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az IMF kész Magyarországgal a tárgyalások újraindítására, az IMF-küldöttség budapesti látogatására vonatkozóan azonban nincs időpont. Hozzátette: kapcsolatban állnak a magyar illetékesekkel, hogy áthidalják a még fennálló nézetkülönbségeket. Eddig sem volt, és a jövőben sincs szükség új hitelmegállapodásra, tehát az IMF-fel az őszre tervezett tárgyalásoknak nem célja egy újabb kölcsönmegállapodás megkötése - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel. A magyar állam a rendelkezésére álló IMF-EU-Világbank hitelkeretből 2009 júliusa óta nem kezdeményezett lehívást, a piaci alapú finanszírozás megoldott, és az ország a következő időszakban is a piaci források igénybevételével számol - szögezte le a tárca a közleményben. A minisztérium megerősítette, hogy az IMF-fel ősszel várható tárgyalások kizárólag az IMF Alapokmánya szerinti szokásos, minden országgal megtörténő gazdaságpolitikai konzultáció keretében történnek majd.
Forrás: Privátbankár
50/82
Bízzunk benne, hogy a politika nem kívánja bábként mozgatni a közmédiát 2010. Augusztus 27. Péntek A pártoknak kiszolgáltatott közmédia nem érdekli az embereket, az új struktúrában, bár vagyonukat központosítják, aaz MTV, a Duna TV , az MTI és a Magyar Rádió szerkesztőségei önállóan dolgozhatnak, egyetlen feladatuk a köz szolgálatában jó műsorok elkészítése lesz – hangsúlyozta munkatársunknak Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Igazgatóság elnöke.
Miközben racionális érvek szólnak amellett, hogy az NHH és az ORTT összevonásával létrejött Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) révén csökkenhetnek a közmédiáknak szánt állami támogatások, egyetlen hatóság könnyebben tudja felügyelni a tartalmat és annak terjesztését, szakmai szervezetek attól tartanak, hogy a központosítás a közmédiumokban teret enged az eddiginél keményebb állami befolyásolásnak. Mi a garancia, hogy ez nem lesz így? Szalai Annamária: Az, hogy a XXI. században, egy demokratikus jogállamban élünk. Bárki komolyan gondolja, hogy a mostaninál keményebben be tud avatkozni a hatalom a média életébe? Hol voltak az aggodalmaskodó segélykiáltások akkor, amikor nyilvánvalóan gazdasági rövidpórázon, ezáltal politikai ellenőrzés alatt tartotta a kormány a közmédiumokat? Ami politikai szempontból ráadásul hatástalan volt. Az új szabályozás deklarált célja az, hogy a jelenlegi kaotikus, átláthatatlan, a közpénzeket ellenőrizetlenül pazarló intézményrendszer helyett létrejöjjön egy átlátható struktúra. Ennek ellenére sokan aggodalmaskodnak: Majtényi László, korábbi ORTT elnök és korábbi adatvédelmi ombudsman például attól tart, hogy az új, összevont médiahatóság működése nem teremti meg a modern médiajog alapjait és csupán a jelenlegi hatalomnak kedvez: kisebb lesz az átláthatóság, háttérbe szorul a valós társadalmi részvétel, a szervezetnek nincs önszabályozása és az újságírók érdemi befolyása megszűnik. Kétségtelen, hogy mindez inkább a korábbi szocialista érára volt igaz, de mégis, e vádakra Ön hogyan reagál? Sz.A.: A volt ombudsman kijelentései kissé elhamarkodottnak, felületesnek tűnnek. A már elfogadott szabályozás ugyanis tudatosan csak a médiastruktúrát alakította át, a kritikában hiányolt elemek a rövidesen elkészülő új médiatörvényben jelenhetnek meg. Ugyanakkor a hatékonyabb társadalmi részvétel lehetőségét éppen most alapozták meg: végre világosan lehet látni, miben tudnak segíteni a „civilek” a közmédia működését illetően, sőt, érdemben tudják alakítani a legfontosabb kérdéseket. Amikor egyébként hasonló értelmezéseket olvasok, amelyek mögött feltehetően a jelenlegi kaotikus helyzet fenntartásának szándéka húzódik, nekem is a kommunizmus, azon belül Biszku Béla jut eszembe, aki ’56-ot még mindig ellenforradalomnak képzeli. A közmédia szervezet- és intézményrendszere megbukott, működésképtelen. hvg.hu: Sokan attól tartanak, hogy a közmédiumok tartalmát is egy kézből fogják irányítani. Így megnő a politikai befolyásolhatóság veszélye. Ugyanis a Médiatanács tagjait a Parlament választja, ahol most a Fidesz kétharmadot élvez, továbbá a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumában a mérleg nyelve a Médiatanács által delegált két ember lesz – nyilvánvalóan kormánypártiak, továbbá a közszolgálati médiumok vezérigazgatóit e kuratórium választja meg, Megint csak, mi a garancia, hogy a közmédiumok sokszínűsége, önállósága megmarad?
51/82
Sz.A.: Bízzunk benne, hogy a politika nem kívánja bábként mozgatni a közmédiát. Nem is lenne túl sok értelme, hiszen a pártok között vergődő közszolgálat – mint láttuk – elveszítette az emberek érdeklődését, közönségrészesedése csekély, szinte hatástalanná vált. A médiapiac és az emberek médiafogyasztási szokásai az elmúlt húsz évben gyökeresen átalakultak. Szabadon lehet újságot, rádiót, tévét létrehozni, nem is beszélve az internet világáról! A politikusok felelősségét abban látom, teremtsék meg az új szabályozási feltételeket ahhoz, hogy a közmédiumok újra betölthessék eredeti funkciójukat, a köz szolgálatát, hiszen erre kapnak évente 50-60 milliárdot a költségvetésből, azaz az adófizetőktől. Hogyan fog érvényesülni a társadalmi kontroll, nem lesz ugyanúgy formális, mint eddig? Sz.A.: Létrejön egy új szervezet, a Közszolgálati Testület. Végre tudjuk, kik lesznek felelősek a döntésekért – a legfontosabb, legbefolyásosabb, országos civil szervezetek –, és hogy miről dönthetnek érdemben. Ráadásul a tagjai nem évente cserélődnek. Eddig, a hatályos törvény értelmében, a civilek csak azzal nem foglakozhattak, aminek értelme lett volna: a tartalommal. Döntöttek ellenben mérlegről és üzleti tervről. Az új szabályozás értelmében a testületnek nem kell mindennel foglalkoznia a közmédiumok működése tekintetében, de a törvény adta feladataihoz érdemi jogköröket és beleszólást fog kapni. hvg.hu: A közszolgálati médiumok munkájában irányadó lesz a tervezett közszolgálati etikai kódex. Mi ennek a lényege, milyen pontok szerepelnek majd benne? Sz.A.: A Közszolgálati Kódexet a Médiatanács és a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma alkotja meg, kíváncsian várom, mi lesz benne. Az elmúlt évek egyeztetései alapján állítom, e kérdésben állnak legközelebb egymáshoz a szakmán és a politikán belül az álláspontok. Valóban ingyenes lesz a Magyar Távirati Iroda hírszolgáltatása? Vince Mátyás a napokban úgy nyilatkozott, hogy az MTI Zrt. idei összbevételének 40 százaléka, mintegy 1,7 milliárd forint, üzleti bevételből jött létre. Nehezményezte, ön „kényelmes eléldegélésről” beszélt, holott az MTI munkatársai komoly erőfeszítéseket tesznek, hogya a távirat iroda minél magasabb szinten tudja ellátni feladatait. Ön az MTV-t is bírálta, mert hatalmas adósságot halmoztak fel. Dicsérte viszont közvetve Such Györgyöt, a Magyar Rádió immár lemondott elnökét takarékos gazdálkodása miatt. A várható személycserékről tudna nekünk valamit mondani? Sz.A.: Az MTI működését érintő szabályozásnak nyilvánvalóan módosulnia kell, de ez a jogalkotó feladata. Véleményem szerint azon túl, hogy tartalmi problémák vannak a hírszolgáltatással, racionális érvek szólnak amellett, hogy ingyenes legyen. Jelenleg a hírek töredéke nyilvános. Az ingyenesség azonban nem csak a szabad hozzáférést, hanem a szabad felhasználást is jelenti, így például a hvg.hu díj nélkül vehetné át és közölhetné – természetesen a forrás megjelölésével – az ügynökség híreit. Sajátos megközelítés, ha az üzleti bevételek közé számolják azt a pénzt is, amely más állami intézményekből megy az MTI-be, azaz ami az állam egyik zsebéből átvándorol a másikba. Az a gondolkodásmód, amely ráadásul erőfeszítésként éli meg az állami bevételek beszedését, tükrözi az elkényelmesedést. A korszerűtlen, nehézkes hírszolgáltatási tevékenység helyett az új médiafelületekre is kiterjedő szolgáltatásra lenne szükség. A rádió esetében el kell ismerni azt a gazdasági teljesítményt, amit annak ellenére ért el, hogy ebben a szabályozás, a struktúra nemhogy érdekeltté, de ellenérdekeltté tette. A dicséret azonban nem vonatkozik a tartalomra. A gyár jó, a termék hagy kívánni valót maga után. Kár, hogy a személycserékről nem akar nyilatkozni. Egyébként az MTI szolgáltatásait a privátszférában is vásárolják, többek között a HVG is…Más: hogyan egyeztethető össze
52/82
a közmédiumok függetlenségének óvása és vagyonuk őszi átadása a Műsorszolgáltatás Támogató Alapnak? Sz.A.: A cél az állami kiadások megtakarítása, amely könnyebben megvalósulhat, ha zrt.-k nem kezelik külön-külön a legfontosabb vagyonelemeket. A független, ellenőrizetlen vagyongazdálkodás vezetett az MTV székházbotrányához, ahhoz, hogy 40 éven át havi mintegy 300 millió forintjába kerül az adófizetőknek egy ingatlan bérlése. És ahhoz is, hogy a Duna TV nem túl ismert producerek műsoraiért háromszor-négyszer többet fizetett, mint amennyibe azok valójában kerültek volna, illetve, hogy feleslegesen kötöttek le milliárdokért terjesztési kapacitásokat a televíziók. Mindenre volt pénz, csak éppen a tartalom előállításra alig jutott. Az új struktúra feltételezi az intézmények szerkesztői függetlenségét. Ez azt jelenti, hogy a közmédiumok végre azzal foglalkozhatnak, ami a hivatásuk, amihez értenek, vagyis a műsorkészítéssel. Az új szabályok szerint a blogoknak végül is nem kell regisztrálniuk, de az internetes portáloknak igen. Miképpen fogják kiterjeszteni az ellenőrzést az internetre, a közösségi portálokra? Sz.A.: A regisztrációs kötelezettség egy benyújtott, de még el nem fogadott képviselői indítványban szerepel. A törvényjavaslat szerint az internetes újságoknak és hírportáloknak kellene nyilvántartásba vetetniük magukat. Ez a kötelezettségük azonban a bírói gyakorlat alapján jelenleg is létezik, más kérdés, hogy nem mindegyikük tartja be. A Facebook, az iwiw és a hasonló weboldalak nagyon fontos, az újabb generációk kohézióját erősítő közösségi felületek természetesen nem lehetnek tárgyai a médiaszabályozásnak.
Forrás: HVG
53/82
Rekordbírságot kaphat az American Airlines 2010. Augusztus 27. Péntek Példátlan nagyságú, 24,2 millió dolláros bírság kiszabását javasolta az American Airlinesra az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) a repülésbiztonsági előírások több ezer esetben történt megsértése miatt.
A légitársaság 30 napon belül nyújthat be óvást a bírság csökkentésének céljából. Az FAA szerint a légitársaság nem tartotta be a 2006-ban a rövidzárlatok kiküszöbölése érdekében elfogadott légi alkalmassági direktívát, és nem ellenőriztette megfelelően az MD-80-as gépeinek futóaknájában található vezetéknyalábokat. A mulasztás 2008 folyamán több ezer járatot érintett. A bírságolás hírére 1,7 százalékkal esett az American Airlines részvényeinek ára. Az FAA vizsgálata 2008 áprilisában a légitársaság két repülőgépével kapcsolatban megállapította, hogy azokon nem végezték el a megfelelő ellenőrzéseket, aminek következtében az American Airlines mintegy 100 járatát törölték. Az FAA megállapította, hogy a légitársaság 14 278 járatán üzemeltette a 286 gépből álló MD-80-as flottáját, miközben a repülőgépek nem feleltek meg a szövetségi előírásoknak.
Forrás: Világgazdaság online
54/82
Korán örül a Google, ha örül egyáltalán 2010. Augusztus 27. Péntek Úgy tűnik, a legmélyebb gödörből kilábalt az amerikai internetes hirdetési piac, de a növekedésben bízó elemzők mintha túlzottan optimisták lennének, mivel a piac az amerikai gazdaság növekedésével együtt ingadozik, és ez nem sok jót ígér az elkövetkező negyedévekre.
Ezek alapján pedig a Google-től sem lehet túl sokat várni, még ha a hosszú távú konszenzusok a tényadatok alapján túlságosan is konzervatívok voltak is. A legkisebb esélye a pozitív meglepetésnek van a keresőóriás esetében. Múlt héten látott napvilágot az IDC legfrissebb becslése az amerikai internetes hirdetési piac bevételeiről. A 2010 második negyedévére vonatkozó számok valamivel 15 százalék feletti éves növekedésről tanúskodnak a szektorban, ami jó, legalábbis a megelőző negyedévekben mért éves növekedéshez képest. Úgy tűnik a Google öröme ennek ellenére nagyon múlékony lesz, ha lesz egyáltalán. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Portfolio.hu
55/82
Megosztottak az elemzők az IMF ügyben 2010. Augusztus 26. Csütörtök Az IMF-megállapodás ügyében adott tegnapi vegyes kommunikáció megosztja az elemzőket az újabb hitelmegállapodás esélyeiről, illetve vegyesek az előrejelzések a magyar kormány őszi terveiről is - derül ki a Reuters friss felméréséből.
15 elemzőből 7 arra számít, hogy a kormány az októberi önkormányzati választások után új hitelmegállapodást fog kötni a Nemzetközi Valutaalappal, annak ellenére, hogy szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az őszi tárgyalásoknak nem célja az új hitelmegállapodás, illetve annak ellenére, hogy a tárgyalások múlt hónapban megszakadtak.
Forrás: LogPortál
56/82
Az IMF-fel való szakítás nem nevezhető 19-re laphúzásnak 2010. Augusztus 25. Szerda Csaknem egy hónappal a kormányzó párt prominenseihez köthető, a magyar költségvetési helyzetet a görög válsághoz hasonlító nyilatkozatok után ismét sikerült a CNBC riporteri stábját Budapestre csábítani egy forró júliusi hétvégén.
Mint tudjuk, ezúttal az ok az volt, hogy a negyedévenként esedékes vizitről az IMF és az EU képviselői megállapodás és a felülvizsgálat lezárása nélkül, idő előtt távoztak. Mivel a magyar konszolidáció és hitelcsomag eddig sikertörténetnek számított, nem meglepő, hogy komoly piaci reakciókat láthattunk ennek következtében. Felmerülhet bennünk a kérdés a kormány mozgatórugóit illetően. Vajon pusztán időnyerésről van szó – a kormány nem akar népszerűtlen döntéseket hozni az önkormányzati választások előtt –, vagy megalapozott számítások állnak a háttérben, melyek alapján vállalható volt a kompromisszumkeresés hiánya? A színfalak mögé nem látunk, de vessünk egy pillantást a számokra! Az IMF/EU hitelből eddig lehívott 14,2 milliárd euróból 3,5 milliárdot nem költött el a kormány, további 1,4 milliárd pedig az MNB devizatartalékaiban landolt. (A jegybank jelenlegi devizatartaléka 35,2 milliárd euró, ez csaknem duplája a 2008. októberi 18 milliárdnak, tehát források bőven vannak az esetleges likviditási problémák kezelésére.) Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint az eredeti 2010-es nettó 568 milliárd forintos állampapír-kibocsátási tervet már június végére sikerült megvalósítani, ezt követően még csökkentették is. Tehát az aktuális éves terv 133 százaléka már az első fél évben teljesült, így az esztendő második felében 140 milliárd forint negatív nettó kibocsátást célzott meg az adósságkezelő (forint és deviza egyben), azaz ennyivel kevesebb lehetőségük lesz a befektetőknek a lejáró állományaikat megújítani. A forintfinanszírozásban, különösen a kötvénykibocsátásban állunk jól, az év eleji 170 milliárdos éves nettó kibocsátási terv duplája, 340 milliárd forint valósult meg az első fél évben, és a felülvizsgált terv szerint 42 milliárd forint negatív nettó kibocsátás lesz júliustól decemberig. Így, függetlenül az aktuális piaci hangulattól, pusztán keresleti-kínálati okok miatt kedvezőbb feltételek között bocsáthat majd ki az ÁKK állampapírokat az év hátralévő részében. Valamint ne felejtsük el, hogy a nyugdíjpénztáraknak szeptember 30-ig kell 35 százalék alá csökkenteni növekedési portfólióik devizaalapú eszközarányát, ez szintén állampapír-vásárlásokat eredményezhet. A nyugdíjpénztárak államosítása nem tűnik valószínűnek, de az előbbi 35 százalékos plafont tovább csökkentheti a kormány, ezzel közvetetten az állami kiadások finanszírozására kényszerítheti a pénztárakat. A fentiek alapján már érthetőbb, hogy miért mert az Orbán-kormány az IMF követeléseivel szembemenni, hiszen látható, hogy a magyar költségvetés 2010-ben nem szorul a valutaalap és az EU mentőövére. De mint azt a görög válság óta tudjuk, egy esetleges romló piaci környezetben kialakuló turbulencia e stratégia helyességére is rácáfolhat. Egyes külföldi lapok gazdasági szabadságharcnak, mások kockázatos játéknak, sokan egyenesen felelőtlenségnek nevezték a szakítást. Mindenesetre ennek hatására mind a Moody’s, mind az S&P negatív figyelőlistára tette adósságunk kockázati besorolását – túl korainak tartva az ország pénzügyi függetlenedését –, és az utóbbinál már csak egyetlen egység választja el Magyarországot a bóvli kategóriától. Egy esetleges leminősítés után számos piaci szereplő megválni kényszerülne magyar állampapír-portfóliójától. Tehát függetlenül attól, hogy jogosnak, logikusnak vagy indokoltnak mondhatók-e a kormány
57/82
döntései, nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak a gazdasági környezetnek a reakcióit, amelyben az ország működik.
2011-et illetően még nincs kőbe vésett hiánycél, a kormány igyekszik minél nagyobb mozgásteret kiharcolni magának. Köztudott viszont, hogy az EU azt mindenképpen a GDP 3 százaléka alatt akarja tartani, egyes vélemények szerint példát statuálva hazánkkal. Hisz ne feledjük, hogy Magyarországgal szemben folyik a legrégebb óta (2004) túlzottdeficit-eljárás (EDP). A jövő év végén lesz esedékes az IMF/EU hitel első törlesztőrészlete, így a jövő évi deficit kérdése már bizonytalanabb ügy, mint az idei, és 2012–13-ban tovább emelkednek a bruttó törlesztések a nemzetközi hitelcsomag tőke- és kamatterhei miatt. Egyelőre nehezen megjósolható a jövő évi piaci környezet és a magyar kockázati felár alakulása, így a legroszszabb esetben megvan az esély arra, hogy az IMF visszahívására kényszerülünk. De ne feledjük, hogy az államháztartás elsődleges (kamatterhek nélküli) egyenlege már 4,2 százalékos GDP-arányos deficit mellett is nullszaldós. Ennél kisebb hiány esetén az államadósság a 2010. júniusi 82,9 százalékos szintről fokozatosan csökkenő pályára áll, ez pozitív visszacsatolással szolgálhat a piacok számára, főleg ha jövőre megvalósul a várt 3 százalékos GDP-növekedés.
Tehát az Orbán-kormány IMF-fel való szakítása, ha – kártyahasonlattal élve – nem is nevezhető 19-re laphúzásnak vagy all-innek, de mindenképpen kockázatokkal jár. A döntés viszont nem rossz, miután a valutaalap válságkezelő előírása sem szentírás. Emlékezzünk, hogy más környezetben és időben (2002), de Argentína is az IMF-fel szembemenve, önálló gazdaságpolitikát folytatva állt talpra. És ha Romániára pillantunk, akkor az hiába vállalta a további szociális megszorításokat, a piac megkérdőjelezi azok politikai kivitelezhetőségét. Amennyiben a magyar kormány következetesen betartja vállalásait, és közös nevezőre tud jutni az EU-val, emellett nem romlik jelentősen a nemzetközi befektetői hangulat, s nem lesz leminősítés sem, akkor sikeres lehet ez a stratégia. A magyar eszközárfolyamok ezt a szcenáriót támasztják alá: augusztus közepére a forint árfolyama, illetve a másodlagos állampapír-piaci hozamok is a magyar CDS-felárral egyetemben az IMF-fel való szakítás előtti szintre tértek vissza, de várjuk meg, mit hoz a historikusan depressziós szeptember!
Forrás: Világgazdaság online
58/82
Fordulat! Államosítják a BAR-listát? 2010. Augusztus 25. Szerda Jóri András adatvédelmi biztos szerint állami kézbe kellene venni a hitelinformációs nyilvántartások kezelését. Az ombudsman mai közleménye szerint ezen belül megfelelő társadalmi igény esetén létre lehetne hozni a negatív adósok mellett a pozitív adósok listáját is.
Az országgyűlési biztos megállapította, hogy hazánkban magánszemélyek esetében jelenleg is működik a központi hitelinformációs rendszer (KHR, korábbi nevén BAR), azonban csak a rossz adósok adatait tartalmazza (akik elmaradtak a hiteltörlesztéssel, vagy már egyáltalán nem fizetnek). A közelmúltban megkezdődtek az előkészületei több teljes körű és üzleti alapon működő hitelinformációs rendszer kiépítésének. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
59/82
Nem csökkent a jegybanki alapkamat 2010. Augusztus 24. Kedd Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács hétfőn - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A vártnak megfelelően 5,25 százalékon hagyta az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa, ezzel sorozatban negyedszer nem nyúltak a kamathoz.
Az elemzők többsége erre a lépésre számított. Legutóbb az április 26-i ülésen csökkentette 25 bázisponttal 5,25 százalékra az alapkamatot a testület, akkor a tanács öt tagja szavazott negyed százalékpontos csökkentés mellett, ketten pedig 50 bázispontos lazításra voksoltak. A monetáris tanács szoros eredmény mellett döntött az alapkamat tartásáról - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón. A tanács előtt 25 bázispontos kamatcsökkentési, 25 bázispontos emelési és kamattartási javaslat volt. A jegybank indoklásában azt írja: tekintettel az inflációs folyamatokra és a potenciális szintjétől tartósan elmaradó kibocsátásra a monetáris tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az inflációs folyamatok megítélésében bizonytalanságot jelent, hogy a tartósan alacsony kereslet milyen mértékben fékezi a költségsokkok begyűrűződését. A monetáris tanács értékelése szerint 2010-ben megkezdődhet a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, de az előrejelzési horizonton a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől, és a munkanélküliségi ráta is magas marad. A tanács megítélése szerint − némileg eltérően az inflációs jelentésben foglaltaktól − a gazdaságot érő költségsokkok ellenére az infláció a tartósan gyenge belső kereslet miatt megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt. Az elmúlt hónapokban az ország kockázati megítélése nem követte a régió javulását. A magyar növekedési kilátásokat rövid távon továbbra is a kedvező nemzetközi konjunktúra és a gyenge belső kereslet kettőssége határozza meg. A növekedés elsődleges forrása a korábban vártnál is élénkebb külső kereslet. A fogyasztás az idén még kedvezőtlenül alakul, ami a gyengébb árfolyam miatti magas devizahitel törlesztő-részletekkel és a tartósan magas munkanélküliséggel függ össze. 2011-től már a belső kereslet is hozzájárulhat a növekedéshez, amelyre vonatkozóan azonban a monetáris tanács lefelé irányuló kockázatokat lát. A gyenge belső kereslet árleszorító hatása ellenére megnőtt a kockázata, hogy nem sikerül elérni az inflációs célt. Az elmúlt időszak gyengébb árfolyama, valamint a nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése kezdetben elsősorban a maginfláción kívüli tételek áremelkedésében jelentkezhet. Középtávon az élénkülő kereslet mellett a felhalmozódott költségnyomás már a maginflációt is emelheti. A cél teljesülése szempontjából további kockázatot jelent, ha a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások. Az elmúlt hónapokban a globális kockázatvállalási hajlandóság összességében erősödött, ami a régió többi országának kockázati megítélését is javította. Magyarország kockázati felára azonban nem csökkent érdemben. A befektetői bizalom megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a kormány kötelezettségvállalása egy fenntartható költségvetési pálya mellett − írják az indoklásban.
Forrás: HVG
60/82
Leépült a vonatgyártásunk 2010. Augusztus 24. Kedd Hazánkban a motorvonatgyártás jelentős múltra tekint vissza, a vasúti járműpark megújításában mégis szinte kizárólag külföldi nagyvállalatok kapnak szerepet – írja a szombati Magyar Hírlap.
A rendszerváltás után leépült ez az ágazat is, ma már annak is örülhetünk, ha beszállítóként szerepet kapunk. Az utóbbi néhány évben ha lassan is, de megkezdődött a MÁV járműparkjának korszerűsítése. Ennek leglátványosabb elemei a svájci Stadler és a kanadai Bombardier által szállított korszerű, kényelmes és gyors motorvonatok, s ez kétséget kizáróan korszakváltás a helyközi vasúti közlekedésben. Ezt a piacot viszont ma már szinte kizárólag külföldi nagyvállalatok termékei uralják, holott még nem is olyan régen egy hírneves magyar gyárban, a Ganz-Mávagban készültek a hazai vasúti pályákra a járművek. A mostani modern motorvonatok láttán akkor lenne az ember igazán elégedett, ha a járműveket magyar mérnökök és kétkezi munkások készítették volna – mondta a lapnak Kollár Lajos, volt Ganz-gyári tervezőmérnök. Ez a felvetés egyáltalán nem alaptalan – teszi hozzá –, hiszen hazánkban a motorvonatgyártásnak nagy múltja van. Ez az önálló tevékenység a szerencsétlen privatizáció és a vasúti járműgyártás globális átalakulása miatt mára szinte megszűnt. A Ganz gyár Kandó Kálmán, illetve a vezetésével kifejlesztett villamos mozdony révén lett méltán világhírű, de a motorvonat- és dízelmozdony-gyártás is hasonlóan színvonalas volt.
Forrás: LogPortál
61/82
Ötmillió házi erőmű gyártását tervezi a Prettl 2010. Augusztus 23. Hétfő A Prettl csoport házi erőműveket fejlesztő projektjében részt vesz a szekszárdi BHG-ASZ Alkatrészgyártó Kft., amely hőcserélőket és zajcsökkentőket szállít a berendezésekhez – közölte a cég vezetője.
A kft. mintegy százmillió forintot fordít a projekthez kapcsolódó kutatás-fejlesztésre – mondta Jobbágy Gábor ügyvezető igazgató. A Prettl összesen ötmillió házi erőmű gyártását tervezi, a piacelemzés alapján 2011-ben 25 ezer berendezés készül. Az elsősorban kipufogórendszereket, klímaberendezések csőrendszereit gyártó BHG-ASZ 2010-ben várhatóan négymilliárd forintos árbevételt ér el.
Forrás: Világgazdaság online
62/82
Félkészen a Hankook-bővítés, decemberre véget ér a Mercedes-beruházás 2010. Augusztus 23. Hétfő A munkálatok ötven százalékával végeztek a Hankook Tire Magyarország Kft. bővítés alatt álló rácalmási gyárában - mondta Roy Katalin, a társaság kommunikációs menedzsere az MTI-nek.
Szeptemberben a kecskeméti Mercedes gyár épületei szerkezetkész állapotban lesznek, év végéig pedig valamennyi berendezés a helyére kerül - mondta szintén a hírügynökségnek a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kommunikációs vezetője. Félkész állapotban a Hankook-bővítés A 2009-ben elkezdődött beruházásra azért volt szükség, mert a Hankook Tire Magyarország Kft. megduplázza a rácalmási üzem gyártókapacitását - közölte a menedzser. Roy Katalin rámutatott: az építkezések a tervezett ütemnek megfelelően haladnak; augusztus közepére szinte teljesen elkészült az új gyártócsarnok és megkezdődött a gépsorok beszerelése. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Portfolio.hu
63/82
Újabb felvásárlási hír, ezúttal az Intel akvirál 2010. Augusztus 23. Hétfő Az elmúlt napok eseményei után már szinte hozzászoktunk a jelentős volumenű tranzakciókhoz, most egy közel 8 milliárd dolláros felvásárlásról érkezett hír a tengerentúlról.
Az amerikai chipgyártó részvényenként 48 dollárt ajánlott a számítógép biztonsági rendszereket értékesítő McAfee-ért. Ezzel a tranzakció 7,7 milliárd dollárra értékeli a kaliforniai székhelyű szoftvergyártót. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Portfolio.hu
64/82
Egyéb hírek 2010 34. hét
65/82
Csődhullám előtt a szállodák? 2010. Augusztus 27. Péntek Az utóbbi három-négy évben megnyílt szállodák mindegyike komoly anyagi nehézséggel küzdhet a 20-25 százalékkal csökkenő árbevétel miatt. Ez azt jelenti, hogy a szállodai csődhullám, illetve ennek a veszélye számos szállodát érinthet – mondta a Napinak Galla Gábor, a Tourconsult Kft. ügyvezető igazgatója.
Az olcsó hitel idején túlfinanszírozott (15-20 százalékos önerővel felépült) hoteleknek a profi üzemeltetéssel elérhető hatékonyságnövelés, de elsősorban a tulajdonos más üzleteiből származó tőkebevonás lehet a kiút - mondja a szakember. Elfogadott szállodaipari nézet szerint egy hotelt hosszú távon csak a harmadik tulajdonosa képes működtetni, mert az az első, aki felépítette, csődbe megy, a második a finanszírozó bank, amelyik minél előbb igyekszik megszabadulni a számára kellemetlen tehertől, majd a harmadikként megjelenő új befektető, profi üzemeltetővel képes kihozni a maximumot a jutányosan megszerzett szállodából. Galla szerint a bajban lévők helyzetét a túlfinanszírozás - az egészséges hitel-önerő arány 60-40 százalék - mellett más tényezők is nehezítették; a csökkenő vendégszám miatt kialakult árverseny, a forint árfolyamának gyengülése, amely az euróban felvett hitelek visszafizetését drágítja, a szakmai hozzáértés hiánya és a piaci bevezetés idejének rövidsége. Ráadásul ezek a szállodák nagyon drágán épültek. A bedőlt hotelek kilátásai nem lesznek túl rózsásak, mert egyelőre nagy a különbség az érdeklődő vevők és az eladók árelvárásai között - mutat rá Galla, aki az értékek közeledését 2011-2012-re várja. Hozzátette, az új projektek lelassulása mind a bankoknak, mind a fejlesztőknek létérdekük, mert a jelenlegi piacon egy-két jól felépített projekttől eltekintve életveszélyes vállalkozás a szállodanyitás. Gomola Marius, a Horwath HTL Hungary & Russia ügyvezető igazgatója a csődhullám okai között szintén kiemelte a túlfinanszírozást. A szakember szerint van olyan hotel, amelyik 120-130 százalékon finanszírozott a jelenlegi értékeket figyelembe véve. Arra is rámutatott, hogy a vendégek elmaradása az elavult turisztikai infrastruktúra, az elmaradt városfejlesztés, a gyenge, versenyképtelen városmarketing és az unalmas városimázs eredménye is. A régió látványos gazdasági fellendülésében Magyarország gyengén szerepelt, így a turisták száma már a válságot megelőzően kevésbé dinamikusan nőtt az ideálisnál. Mindez azzal párosult, hogy a hotelfejlesztési boomban döntően az idegenforgalomhoz nem értő vállalkozók vettek részt. A válság kitörésekor a bankok jó egy évig türelemmel viselték a partnerek törlesztési nehézségeit, de ez leginkább annak köszönhető, hogy az anyabankok a hazai soraikat rendezték. Idén azonban vége a türelemnek - hangsúlyozza Gomola, vagyis a már bedőlt hoteleken kívül megindulhat a tulajdoncserével járó hullám. A szakemberek helyett vállalkozók által üzemeltetett hotelek ráadásul nem működnek hatékonyan, nem produkálják saját kategóriájukon belül sem az elvárt minőséget, ez szintén a bukás egyik oka. Úgy véli, a megoldás csak az előremenekülés lehet, a banki türelem, csökkentett törlesztés mellett a tulajdonosoknak - ha meg akarják tartani a szállodát - el kell fogadniuk, hogy akár évekig tulajdonképpen a banki törlesztést végzik, annak érdekében, hogy a jövőben realizálhassák beruházásaik és munkájuk értékét. A nem túlfinanszírozott hoteleknek nagyobb az esélyük a túlélésre, de emellett is kulcskérdés a tökéletes működés, hogy a profi üzemeltetés, költséghatékony működés, eredményes marketing és értékesítés kifogástalan szolgáltatásokkal párosuljon, s mindez egy megfelelően specifikált
66/82
szállodában, amelyik a túlkínálatban is kiemelkedhet a tömegből. Gomola kifejtette, a folyamat eredményeként tőkeerős tulajdonosok és finanszírozók, valamint profi üzemeltetők megjelenése várható a nemzetközi szállodaiparhoz hasonlóan. Úgy látja, a hitelek felmondása kevésbé veszélyezteti a fővárosi, illetve a vidéki gyógy- és wellness-hoteleket, mint a többieket. Az új fejlesztésekkel kapcsolatban megjegyezte, azok csúsztatása a piaci helyzet miatt egyaránt érdeke a fejlesztőnek és a finanszírozóknak.
Forrás: Index
67/82
Extrém hotelszobák! Ön aludna ezekben? 2010. Augusztus 26. Csütörtök A klausztrofóbiában szenvedők jobb, ha messziről elkerülik, a kalandvágyóknak viszont csak ajánlani tudjuk a bizarr, helytakarékos hotelszobákat, melyekben az ágy is alig fér el. Mutatunk néhány extrém szálláshelyet!
A linzi Das Park Hotelben tucatnyi, sorokba rendezett betoncsövet találnak a szabad ég alatt a betérők - ezek lennének a „szállodai” szobák. A Duna-parti szálláshelyek puritánságuk ellenére igen népszerűek. A kétszemélyes „szobákra” egyetlen aprócska ablak került. A szabadtéri szálláshely extrái az ágy alatti csomagtér, a 220 V-os elektromos csatlakozás, és az Internet-hozzáférés. A vendégek egy éjszakáért 7-20 eurót fizetnek. A Yotel szállodalánc a luxushotelek szolgáltatásait próbálja a lehető legkisebb helyen összezsúfolni. Forgalmas repülőterek termináljai bizonyultak a legideálisabb helyszínnek, egyelőre két londoni és egy amszterdami reptéren érhetők el a luxuskabinok. A vendégek három kabintípus közül választhatnak: a Prémium és a Standard kabin 10 négyzetméteres, az Iker kabin mindössze 7 négyzetméteres. Mindhárom típusban van fürdőszoba, síkképernyős televízió, ingyenes Internet-hozzáférés (WiFi), és 24 órás szobaszerviz.
A Kanári-szigetekhez tartozó El Hierrón vadregényes környezetben, egy szűk, tengerbe nyúló sziklaszirten található a világ egyik legkisebb szállodája, a Punta Grande, amely szerény adottságainál fogva a Guinness Rekordok Könyvében is helyet követelt magának. A négy kétágyas szobát magában foglaló szálloda vendégei a világ végén érezhetik magukat. A hotel oldalait a tenger hullámai verdesik, ez az épületen nyomot is hagyott - az állapotromlás állítólag visszafordíthatatlan. Furcsa, de szórakoztató - olvasható az amszterdami CitizenM szálloda online vendégkönyvében. A Schiphol nemzetközi repülőtéren kialakított helytakarékos high-tech hotelt hamar megkedvelték a vendégek. Pedig az épület kimondottan ridegnek tűnik. Minél több szállást kialakítani a rendelkezésre álló területen - ez volt a koncepció. A „dobozszobák” egyszerűségét az igényes felszereltséggel ellensúlyozták (LCD tévék, hatalmas ágyak, Internet-hozzáférés, extrákkal felszerelt zuhanyzók, világítástechnika).
Forrás: Ingatlanmenedzser
68/82
Német vevőt talált a Videoton Metál 2010. Augusztus 26. Csütörtök Az egyesült államokbeli Eatonhoz tartozó, német Moeller céggel kötött üzletet elektromos vezető alkatrészek és kiegészítők gyártására Videoton Metal Kft.; a projekt éves szinten mintegy 400 millió forint forgalmat biztosít a Videoton cégcsoport tagvállalatának.
A fémmegmunkálással és felületkezeléssel foglalkozó, évi mintegy 15 millió euró forgalmat lebonyolító, 320 embert foglalkoztató leányvállalat új partnerének németországi, Holzhausenben lévő gyára számára készíti az erősáramú megszakítókba beépülő 16 különböző típusú megmunkált alkatrészt - mondta el az MTI-nek a tagvállalat ügyvezető igazgatója. Kiss Norbert tájékoztatása szerint a vállalkozás a projekt elnyerése miatt 50 millió forint értékű technológiai fejlesztést is megvalósított, s egy új megmunkáló központ állított munkába. A mostani beruházással és négy legmodernebb CNC gép korábbi megvásárlásával megvalósított technológiai fejlesztés eredményeként a főként az autóiparnak beszállító tagvállalat megerősítette pozícióját az ipari alkalmazások piacán - tette hozzá az ügyvezető. A VT Metál Kft fő beszállítói területe az autóipar. A hazai kis-és középvállalatok, a multinacionális cégek magyarországi leáníyvállalatai mellett több nyugat-európai vállalkozással is üzleti kapcsolatban áll. Legújabb partnere az 1989-ben alapított Moeller cég az egyik piacvezető az energiaelosztás és az ipari automatizálás területén. Május óta a Videoton régi stratégiai vevőjéhez, az amerikai Eaton csoporthoz tartozik. 12 ezer szakembert foglalkoztat, éves forgalma meghaladja az egymilliárd eurót.
Forrás: Világgazdaság online
69/82
Komoly kiárusítást tart Dubaj a következő 8 évben 2010. Augusztus 26. Csütörtök A hitelezőkkel folytatott tárgyalásokról kiszivárgott információk szerint a Dubai World a fennálló 14.4 milliárd dolláros hitelét eszközeinek eladásából kívánja kigazdálkodni.
Jelenleg az értékesítésre szánt eszközök értéke 10.4 milliárd dollár, viszont a következő években akár ez az érték 20 milliárd dollárra is emelkedhet kedvező befektetői környezet esetén. Többek között a mesterséges pálmafa alakú szigeten található luxushoteltől, valamint a világ egyik legnagyobb kikötő üzemeltetőjétől is meg kell szabadulnia a DW-nek, hogy az adósságválságból kikászálódjon. A Reuters birtokába jutott dokumentum szerint a Dubai World azt tervezi, hogy a fennálló hiteltartozását a következő nyolc évben az eszközeinek egy részének az eladásával egyenlíti ki. Az elmúlt években túlságosan nagyot vállaló állami holding többször is segítségre szorult, a hitelezők azonban most sem érezhetik magukat biztonságban, hiszen nem sok biztosíték van arra, hogy a teljes hitelüket viszontlássák. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Portfolio.hu
70/82
Váltás lehet a paksi atomerőmű élén 2010. Augusztus 26. Csütörtök Rendkívüli közgyűlést tartanak szeptember 13-án a paksi atomerőműben, az ülés napirendjén személyi kérdések - többek között a vezérigazgató visszahívása szerepelnek a csütörtökön közzétett meghívó szerint.
A napirenden igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok visszahívása és megválasztása mellett a vezérigazgató munkaviszonyának megszűnésével, illetve új vezérigazgató munkaviszonyának létesítésével és javadalmazásával kapcsolatos döntések szerepelnek. A PA Zrt. jelenlegi vezérigazgatója, Süli János 2009. március 24-től tölti be ezt a posztot. Az igazgatóság elnöke 2008 szeptembere óta Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat első vezérigazgatója, aki 1978-tól 1991-ig állt a vállalat élén.
Forrás: Világgazdaság online
71/82
Szabadság Hotel: milliárdos luxusszálloda egy börtönből 2010. Augusztus 25. Szerda Egy városi börtönt 150 millió dolláros beruházással luxusszállodává alakítottak Bostonban. Az 1848-1851 között épült börtönt három éve újították fel. A koncepció szerint meghagyták az eredeti szerkezeti elemeket és a cellákat.
A kialakítás után igazi luxusszállodává vált az egykori zárkasor. A Szabadság Hotel névre keresztelt szállodában egy éjszaka 320 dollárba (70 ezer HUF), a királyi lakosztály pedig 5500 dollárba (1 millió 200 ezer HUF) kerül.
Forrás: Ingatlanmenedzser
72/82
Mi lesz a Fővárosi Vidámpark sorsa? 2010. Augusztus 25. Szerda Több mint egymilliárd forintból mentené meg az összeomlástól a Budapesti Vidám Park Zrt.-t a városvezetés - derül ki a Magyar Hírlap birtokába került tervezetből.
A napilap szerdai száma ismerteti, hogy három forgatókönyv készült: végelszámolással való átalakulást vagy az állatkertbe való beolvadást javasolnak, illetve a döntés elodázását 2011. szeptember 30-ig. Az első szerint a Vidámpark az év végén jogutód nélkül megszűnik, feladataira új költségvetési szervezetet alapítanak. Ehhez a Vidámpark végelszámolásán át vezet az út, amire az idén 650 millió, jövőre 150 millió forintot különítene el Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. Ez még nem oldaná meg a likviditási gondokat, a felszámolás megelőzéséért 240 millió forint tulajdonosi kölcsönt, valamint 100 millió forint vissza nem térintendő tőkejuttatást adna a főváros. Ugyanezek a költségek merülnek fel, ha a másik utat választva a Fővárosi Állat- és Növénykertbe olvasztanák az intézményt. Ha a döntés elhalasztását választaná a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön, a főpolgármester-helyettesi előterjesztés akkor is szükségesnek tartja a fizetőképesség fenntartásához szükséges 240 100 millió forint azonnali pénzátadást. A Vidámparkról januárban vált ismertté, hogy csődközelbe jutott, jóllehet már tavaly szeptemberben látható volt a hiány, s így még a tavaszi nyitás is kérdéses volt ismerteti a Magyar Hírlap.
Forrás: HVG
73/82
Már állnak a kecskeméti Mercedes gyár falai 2010. Augusztus 24. Kedd Szeptemberben a kecskeméti Mercedes gyár épületei szerkezetkész állapotban lesznek, év végéig pedig valamennyi berendezés a helyére kerül – mondta az MTI-nek a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kommunikációs vezetője.
Sztipichné Kozári Edina elmondta: a rendkívül csapadékos,szélsőséges időjárás ellenére is a tervezett ütemben halad az építkezés, a létesítmények kialakításán naponta átlagosan 500-900 szakember dolgozik, az épületek a terveknek megfelelően szeptemberben szerkezetkészek lesznek. Ezt követően 2010 végéig a gyár összes berendezése is a helyére kerül. A 2011. év teljes egészében a próbaüzem jegyében zajlik majd – tette hozzá a kommunikációs vezető, aki jelezte: várhatóan 2012. első negyedévében indulhat meg "élesben" a termelés. A kecskeméti gyárban a következő generációs kompakt Mercedes gépjárművek, az A- és B-osztályú gépkocsik utódmodelljeinek gyártása folyik majd. A gyár Daimler AG kompakt gépkocsikat gyártó németországi, rastatti központjával együttműködve állítja elő e járműveket. Négy új modellből kettő készül majd a magyarországi üzemben, ezek egyikének gyártása 2012 első felétől, míg a másik 2012. év végétől kezdődik – tájékoztatott Sztipichné Kozári Edina. Hozzátette: a gyár teljes létszáma akkorra eléri a 2.500 főt. A toborzás az építkezéshez hasonlóan ugyancsak időarányosan halad, eddig közel félezer szakembert vett fel a társaság. A 450 hektáron felépülő kecskeméti gyár a Daimler-Benz első kelet-európai üzeme lesz, egyben Magyarország történetének egyik legjelentősebb zöldmezős beruházása. A Mercedes-Benz mintegy 800 millió eurót ruház be az új gyárba.
Forrás: LogPortál
74/82
Térburkoló kövekben piacvezető lett a Leier 2010. Augusztus 23. Hétfő A gazdasági válság miatt 20-25 százalékkal csökkenő magyar díszburkolat-piacon folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően, 2010. közepére piacvezető pozícióba került a Leier Cégcsoport.
A hazai piacon többi termékével is meghatározó építőanyag-gyártó cég térburkoló és kertépítő termékeinek forgalmában az év végére az építőipart kiemelten sújtó válság ellenére eléri, sőt a tervek szerint meg is haladja a 2009-es forgalmat. A siker az új termékeknek, elsősorban a Leier-Kaiserstein termékcsaládnak köszönhető – mondta Brieber László, a Leier Hungária Kft. díszburkolat üzletágvezetője. - 2010. elején, a gazdasági válság mellett a mostoha időjárás is nehezítette az építőipari és építőanyag-gyártó vállalkozások életét. A térburkoló termékek szezonja a havazások miatt csak április közepén indult, majd a májusi esőzések miatt ismét leállt a kivitelezés. A Leier térkő üzletága júniusban egy havi lemaradásban volt az előző évi értékesítéshez képest, ezt napjainkra sikerült egy heti lemaradásra „ledolgoznunk”. Az év végére a forgalmunk eléri és meg is haladja a 2009-es szintet, ami a jelenlegi körülmények között kiemelkedő eredmény – számolt be Brieber László, a Leier Hungária Kft. díszburkolat üzletágvezetője, aki szerint a Leier sikerének oka a folyamatos szellemi és fizikai megújulás és fejlesztés. A hagyományos termékek, a klasszikus ipari jellegű burkolatok forgalma ugyanis idén is stagnál, az üzletág eredményei az új termékeknek, elsősorban a Leier-Kaiserstein termékcsaládnak köszönhető. - A többi piaci szereplőtől eltérően, a válság éveiben is folyamatosan fejlesztettünk, tavaly például több milliárd forintot költöttünk gönyűi, pécsi és kiskunlacházi üzemeink bővítésére. A fejlesztéseknek köszönhetően soha nem látott mértékben bővítettük prémium kategóriás kertépítő termékeink választékát, melyet a tavaszi CONSTRUMA kiállításon mutattunk be először a szakembereknek és a nagyközönségnek. Nagyon jó volt a fogadtatás. - A legnagyobb kereslet a minőségi termékeink iránt van. A gönyűi üzemben gyártott, teraszfelújításokhoz is alkalmazható IMPERIUM burkolólapokat különösen kedvezően fogadta a piac. Jelenleg heti hat napon, két műszakban gyártunk, így tudjuk csak kielégíteni az igényeket. Szintén keresett az ugyanitt gyártott Euro-Line burkolólap, mely a magyar minőséget dicséri Erdélyben is: ilyen díszkő-burkolattal újult meg Torda település belvárosának 15 ezer négyzetméteres felülete.
Az új térköveinket hamar megszerette a piac. A kisméretű bontott tégla megjelenését idéző Patio térburkoló és falazóelem család a kiskunlacházi üzem vezető terméke lett – jelenleg 1-2 hetes várakozással tudjuk szállítani. A pattintott kő jellegű, színátmenetes Castrum térkő-család annyira kedvelt és keresett, hogy az igényeknek megfelelően, ezt a terméket folyamatosan fejleszteni fogjuk, és 2011-re új színekkel dobjuk piacra – mondta el Brieber László. A Leier díszburkolat üzletágvezetője a termékek bemutatását is kiemelten fontosnak tartja: a vásárlók igénylik, hogy beépített állapotban is láthassák a térburkoló lapokat. Ennek szellemében indította el a Leier 2010-ben bemutatókert-programját, melynek keretében az év első felében országszerte 40, egyenként 80-100 négyzetméter nagyságú mintakert létrehozásához segítették hozzá a cégcsoport kiemelt márkakereskedő-partnereit. (A bemutatókertek listája megtalálható a www.leier.hu honlapon, a márkakereskedők felsorolásánál.) A Leier ezzel párhuzamosan felújítja saját mintakertjeit is. A kórházi mintakertben augusztus 20-áig kicserélik a burkolatokat, és egyben ötletparkként is működik majd a létesítmény, ahol nemcsak a
75/82
legújabb térköveket, hanem más kertépítő ötleteket (kerti padokat, csobogókat) is megtalálhatnak az érdeklődők, akik a tapasztalatok szerint távolabbról is felkeresik a bemutatóparkot. A jánosházi Leier mintakert augusztusban és szeptemberben folyamatosan újul meg. Az ország legnagyobb, 5000 négyzetméteres mintakertjének a vonzereje is jelentős, szívesen keresik fel a Balaton-part, valamint Vas- és Zala megyékből is, - a Leier mintakertek kellemes pihenőhelyként is szolgálnak az utazók számára.
Forrás: Goodwill Communications
76/82
Bezár és megújul a debreceni Déri Múzeum 2010. Augusztus 23. Hétfő Szeptember közepén egy évre bezár a debreceni Déri Múzeum. A nagy múltú intézményt, amely régészeti, ásványi és ornitológiai kiállítások mellett a Munkácsy-trilógia kiállítóhelyeként is szolgált, európai uniós pályázati forrásból korszerűsítik, és jövőre megújult állandó kiállításokkal is visszavárja majd a látogatókat.
Kívül-belül megszépül a debreceni Déri Múzeum, amely azonban a felújítás egy éve alatt nem lesz látogatható. A munkálatok során megújul az intézmény teljes elektronikai rendszere, kicserélik az összes nyílászárót, rekonstruálják a homlokzatot, új tereket, így olvasótermet, kávézót és kiállítási helyszínt alakítanak ki - mondta az InfoRádiónak az intézmény igazgatója. Lakner Lajos hozzátette: a felújítás költsége 700 millió forint, amelyből 70 milliót a fenntartó megyei önkormányzat biztosított, a többit pedig egy regionális operatív program keretében, turisztikai attrakciófejlesztés címén, uniós forrásból kapta a múzeum. Bár az intézmény szeptember 15-én bezár, jelen lesz a kulturális és múzeumi életben: Műtárgyakba rejtett élet című tárlata, amely most Balatonfüreden látható, a tervek szerint vándorkiállítás lesz, míg az ugyancsak debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban "kulturális kalandtúrán" szeretnék megidézni az 1930-as évek Déri Múzeumának kiállításait. A jövő őszi megnyitóra is készülnek a tervek, addigra teljesen megújulnak a múzeum kiállítóterei és tárlatai, az nyitás utáni hónapokban pedig újabb látványos időszaki kiállításokra térhetnek majd be az érdeklődők.
Forrás: Inforádió
77/82
Átadták a felújított Víztorony teret Szegeden 2010. Augusztus 23. Hétfő A tervezett határidőnél közel egy hónappal hamarabb elkészült a tarjáni Víztorony tér felújítása, mely során többek között új utasforgalmi épület és üzletsor épült, valamint P+R parkolók kerültek kialakításra.
A téren megújultak a zöldfelületek, modernizálták a közvilágítást, új utcabútorok kerültek kihelyezésre, valamint a közlekedési nagyprojekt keretén belül kialakításra kerültek a leendő 10-es troli vonalának felsővezetékei illetve végállomása is. A mai napon - alig több mint egy évvel a munkálatok megkezdése után – Dr. Botka László, Szeged polgármestere a város nevében átvette a kivitelező cégek képviselőitől a megújult Víztorony teret. A kivitelezést két ütemben végezte a HPQ Kft. és a Délút Kft. Az első ütem tavaly júliustól decemberig zajlott. Ez idő alatt került sor a 232 m2-es utasforgalmi épület és az üzletsor felépítésére, a 16 férőhelyes P R parkoló kialakítására, a közvilágítás megújítására és az akadálymentesítésre. Az építkezéssel párhuzamosan a város több pontján zajlottak megálló felújítások, emellett új megállók és egy új buszforduló is épült. A második ütem már 2010-ben zajlott, ekkor került sor a Víztorony tér belső- és a Budapesti körúti részének a rekonstrukciójára, az autóbusz parkoló bővítésére és a tér átfogó kertészeti megújítására. Új utcabútorok: padok, szemetes edények és kerékpártárolók kerültek kihelyezésre, felszerelték a térfigyelő kamerákat és a jegykiadó automatát. A második ütem munkálataival párhuzamosan a tömegközlekedési nagyprojekt keretében zajlott a 10-es trolibusz felsővezeték építése. Az elkészült beruházás októberre kiegészül egy elektronikus utas tájékoztató rendszerrel és egy web terminállal. A beruházás eredményei: - 232 m2-es utasforgalmi épület, - 16 db P R parkoló, - 2150 m2 díszburkolatú járda, - 2800 m2 új gyepszőnyeg, - 450 m2-en cserje, - 32 db fa, - felújított buszmegállók, - új buszmegállók, új buszforduló, - új utcabútorok: padok, szemetes edények,kerékpártárolók, - gáznyomás szabályzó állomás,
78/82
- komplex akadálymentesítés, - új, bazaltbeton buszparkoló, - megújuló zöldterület és a közvilágítás A beruházás adatai: A projekt az Európai Unió támogatásával, társfinanszírozásával valósult meg.
az
Európai
Összköltsége: 483 000 227 Ft Támogatás: 296 510 227 Ft Önkormányzati forrás: 186 490 000 Ft A pályázat kedvezményezettje: Szeged MJV Önkormányzat Tervező: Balogh és Széll Építész Stúdió Kft. Műszaki ellenőr: Csomiber Kft. Közreműködő szervezet: Darfü Kht.
79/82
Regionális
Fejlesztési
Alap
Property News 2010 34. hét
80/82
Uneven retail investment market recovery in CEE 2010. Augusztus 25. Szerda Retail investment activity in Central and Eastern Europe (CEE) totalled around €630 million in the first half (H1) of 2010, a 190% increase compared to the same period last year. CEE retail investment activity has remained concentrated in Central Europe in H1 2010, with Hungary, Poland, Romania and Russia accounting for 87% of the CEE retail investment total, according to the latest research from CB Richard Ellis (CBRE).
For the first time since H2 2008, prime capital values for retail assets increased year-on-year (y-o-y) in CEE in H1 2010 in response to prime yield compression and increasing prime rents. However, the retail investment market is increasingly divergent, with the gap between prime and secondary markets growing. Based on economic performance in the first quarter (Q1) of 2010, most CEE countries are now out of recession, with some markets showing positive retail sales growth in recent months. Consumer confidence in Central Europe (CE) is on the rise as unemployment has started to decline and economic growth rates have turned positive. Nevertheless, recovery remains fragile and has had limited positive impact on consumer spending so far, with the announcement of government austerity measures likely to remain a risk to the recent improved confidence. Consumer confidence in South-Eastern Europe (SEE) has significantly deteriorated due to a much more challenging economic outlook. The retail development pipeline in CEE has declined by 20% in the past six months. SEE countries, however, still await the delivery of a significant amount of new space, scheduled to come onto the market until the end of 2011. The Czech Republic has the highest shopping centre provision rate (around 250 sq m/1000 inhabitants) in CEE. This relatively high provision is causing increased competition, which is visible in schemes not favourably located. Countries like Bulgaria, Serbia and Croatia are some two years behind the development curve of the more emerged CEE retail markets and are as a result still in the middle of extensive supply growth. Despite the uncertain outlook, construction is still moving ahead in many of the capital and regional cities across these countries. As a result, shopping centre provision rates are likely to increase significantly here. Given this is occurring during a period of increasing pressure on consumers and limited retailer demand, it is likely to result in increased pressure on the retail structures in these markets. Prime shopping centre rents remained mainly stable across CEE in H1 2010. Prime rents in Eastern European (EE) capitals have, however, increased considerably. Rents increased for the third quarter in a row in EE and are 10-15% above the levels recorded in H1 2009. The significant changes in EE are a result of a better economic outlook combined with the more volatile character of these markets. The majority of CE capitals witnessed prime yield compression of 10-25 basis points (bps) in H1 2010, while prime yields in Kyiv and St. Petersburg dropped by 100-200 bps after dramatic softening during the crisis. Jos Tromp, Head of CEE Research & Consulting, commented: “In line with the divergent performance of the CEE retail market, investors that bought prime schemes in recent years are faring much better than others. The outperformance of some of the Central European retail markets – especially Poland – has caused renewed interest from specialised shopping centre investors to expand their property portfolio in these markets. These prime shopping centres have a unique position in their market place and are therefore able to maintain footfall and trade volumes that provide a sound basis for decent returns, even in times of economic turbulence. Unibail-Rodamco’s recent announcement of the pending purchase of a shopping centre portfolio in Poland is an example of this trend.”
81/82
“It was highly interesting to see that the largest retail investment transaction in CEE was closed in Hungary where Allianz Real Estate bought 50% of Allee SC from ING Development. – added Gábor Borbély, CEE Research Analyst at CBRE. “Although the state of the economy has clearly improved, it is still in a challenging situation. This transaction proves that the perception of prime retail assets can be more positive than the sentiment about the general state of an economy as such.”
Forrás: CBRE
82/82
