2012 8. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Az adófizetők fizetik meg a jól járt devizahitelesek hitelét ..................... 5 Már kijelölték a lakásokat .............................................. 6 Vége a kikapcsolási moratóriumnak ...................................... 7 Rajka fele már szlovák állampolgár ...................................... 8 Két hét múlva indul a kényszerértékesítési hullám ........................... 9 Lakáseladás 3 hónap alatt? ........................................... 10 Ingatlanadó: 93,5 milliárdot remél idén az állam ........................... 12 Japánban nem a méret a lényeg ........................................ 13 Több ingatlanberuházás is bedőlhet a fővárosban .......................... 14 A rossz adósok forintra válthatják a devizahitelüket ......................... 15 A 30-40 év közöttiek vásárolják fel a drágább lakásokat ...................... 16 Irodapiaci hírek .................................................... 17 Családi ház áráért árusítják a 300 magyar kastélyt .......................... 18 Volt ÁPV-s vezetőket gyanúsítanak a postaszékház eladása miatt .............. 19 Arany fokozatú minősítést kaphat a K&H székház ........................... 20 A fenntarthatóság kulcsfontosságú szemponttá válik a irodapiacon ............. 21 Bővülés és hosszabbítás a Buda Business Centerben ........................ 23 Az orosz irodapiac kivillantja a foga fehérjét ............................... 24 Logisztikai hírek ................................................... 28 Kapós lett az Illatos úti BVM-telep ...................................... 29 Összefogtak a magyar kikötők ......................................... 30 Románia perli a Vegyépszert .......................................... 31 Soha nem látott kereslet az ipari ingatlanok iránt ........................... 32 Itt a raktár bemutató szimulátor ........................................ 34 Finn darugyár épül Miskolcon .......................................... 36 Ötmillió autó csak Peking útjain ........................................ 37 Láthatatlan milliárdok a létesítménygazdálkodásban ........................ 38 Retail hírek ....................................................... 40 Eston: Nem lesz ingatlanpiaci fellendülés az idén sem ....................... 41 Nagy dobásra készül a Tesco .......................................... 42 A Müller drogérialánc Letenyén megvetette a lábát ......................... 43 Hatalmas pláza épül Óbudán .......................................... 44 Az A38 a világ legjobb bárja, harmadik a Szimpla kert ....................... 45 Hogyan lehet kibújni a plázaépítési tilalom alól? ............................ 46 Gazdasági hírek ................................................... 47 NAV: Újabb határidő közeledik ......................................... 48 A PSZÁF pert nyert az ING magánnyugdíjpénztár ellen ....................... 49 Hoppá: Kétezer milliárdot termel a féllegálisan működő magyar iparág .......... 50 Munkahelyekkel is segítik a szegénytelepeket ............................. 51 Sosem épült ilyen kevés magyar lakás ................................... 52 Gyárat nyit a Ganz-utód .............................................. 53
2/62
Százmilliárdos megszorítás jöhet idén ................................... Új Nemzeti Földalapkezelő iroda nyílt .................................... Visszatérhet a növekedés a román építési piacra ........................... Bankszövetség: 2013-tól megszűnhet a bankadó ........................... Újabb bank távozik Magyarországról .................................... Gombamód szaporodnak az új építőipari cégek ............................
54 55 56 57 58 59 Property News ..................................................... 60 Sustainability is moving at different speeds across Europe .................... 61
3/62
Lakáspiaci hírek 2012 8. hét
4/62
Az adófizetők fizetik meg a jól járt devizahitelesek hitelét 2012. Február 24. Péntek A törvény szerint az árfolyamgát intézményével minden lakáshitel-felvevő élhet, ám pont emiatt sok adós tartozását az adófizetők termelik ki.
Mivel 2009-től sok devizaadós élt az árfolyamkockázat tudatában a hitelfelvétel „örömével”, így piaci szakértők szerint meglepő, hogy a kormány rájuk is kiterjesztette a rögzített árfolyamon történő visszafizetés lehetőségét. A problémát tetézi, hogy a svájci frank árfolyama 2009 novembere óta nem volt 180 forint alatt, ami azt jelenti, hogy a deviza-jelzáloghitelek bejegyzését tiltó törvény 2010. augusztusi (204−208 forint közötti árfolyam melletti) hatálybalépéséig hitelt felvettek tábora úgy élhet az árfolyamgát lehetőségével, hogy a folyósítás árfolyama alatti értéken törleszt az átmeneti időszakban, azaz ezeknek az adósoknak a nyereségét az adófizetők térítik meg. A szakértők úgy vélik, új szabályozás kellene, ami végre rögzítené a folyósítási árfolyamszint feletti rész korlátozását.
Forrás: Napi.hu
5/62
Már kijelölték a lakásokat 2012. Február 22. Szerda A bankok kijelölték az érintett ingatlanokat, és az első lakások március elején beérkezhetnek a tavaly létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez – nyilatkozták a Világgazdaságnak a társaságnál.
Az eszközkezelő tájékoztatása szerint mindenki ingatlanját megveszik, aki a törvényi feltételeknek megfelel: ez utóbbiak meglétét a hitelező bankok ellenőrzik. Az adós jogszabályok szerint a szándéknyilatkozatának benyújtásától számítva legfeljebb 90 napon belül bérlővé válik. Ez idő alatt „védettséget élvez”, vagyis a végrehajtási eljárást a pénzügyi intézmény felfüggeszti. A Nemzeti Eszközkezelő – korábban közölt információk szerint – indulásként 8000, 2014 végéig 25000 ingatlan megvásárlásával számolhat, amelyet visszabérelnek a hitelüket fizetni képtelen adósok. 144000, mintegy 700 milliárd forint értékű nem teljesítő jelzálog-fedezetű hitel van a hazai piacon. A jegybank a múlt év végén 4927 milliárd forint értékű devizaalapú jelzáloghitelt tartott nyilván, azok 13,77 százalékát legalább 90 napja nem törlesztették. -írja a Világgazdaság Online
Forrás: Világgazdaság online
6/62
Vége a kikapcsolási moratóriumnak 2012. Február 22. Szerda Megszüntetik mától a kikapcsolási moratóriumot a gáz- és áramszolgáltatók. A legtöbb társaság azonban a kikapcsolás előtt még egyszer figyelmezteti az adósokat. A kikapcsolás a hatvan napon túli tartozókat érinti.
A kikapcsolási moratóriumnak szerdán lett vége. Az ELMŰ kommunikációs igazgatója az InfoRádióban elmondta: először felszólítják az adósokat, hogy rendezzék a tartozásuk. Boros Norbert hangsúlyozta: az adósok a számla kiegyenlítéséhez részletfizetést is kérhetnek. A Tigáz szóvivője elmondta: a kikapcsolási moratórium 2100 fogyasztót érintett, tartozásuk értéke összesen 190 millió forint. Száraz Gábor hozzátette: ők átlagosan 60 napja nem fizették meg a már igénybe vett, felhasznált szolgáltatás árát. Az E.ON közlése szerint 2,5 millió ügyfélnek nyújtanak áram-, 600 ezernek gázszolgáltatást. A kintlévőség 2010-hez képest tavaly év végére átlagosan 18 százalékkal nőtt. A vállalat 2010-ben 55 ezer, 2011-ben 45 ezer fogyasztónál kapcsolta ki a szolgáltatást nem fizetés miatt.
Forrás: Inforádió
7/62
Rajka fele már szlovák állampolgár 2012. Február 22. Szerda Már a lakosság felét szlovák állampolgárok adják a hármas határ közelében fekvő Rajkán, írja a Kisalföld.
Mikulas Ruso ingatlanközvetítő elmondta, hogy két év alatt kilencszázról 1300–1400 közé ugrott az itt élő szlovák állampolgárok száma; bővül a falu családi házas övezete, valamint négy, egyenként huszonkilenc lakásos társasház is épül. A nagy érdeklődés miatt a válság dacára sem esnek az ingatlanárak: a telek négyzetmétere 69, az átlagos lakásoké 1000, a kisebbeké 830–880 euró. Kiss Vince, a település független polgármestere elmondta, hogy az adatok nagyjából helytállóak, noha az önkormányzatnál csak ezren jelentkeztek be.
Forrás: kisalfold
8/62
Két hét múlva indul a kényszerértékesítési hullám 2012. Február 22. Szerda Két héten belül beérkezhetnek a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez a bankok által kijelölt lakóingatlanok - nyilatkozta Ternyák Edit, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. szóvivője a Világgazdaságnak.
A lap szerdai számában azt írja, hogy a bankok januárban jelölték ki, hogy mely zálogul szolgáló lakásokat kényszerértékesítenek. A szóvivő tájékoztatása szerint a törvényi feltételeknek megfelelő mindegyik ingatlant megveszik. A jogszabály szerint az adós a szándéknyilatkozatának benyújtásától számított 90 napon belül bérlővé válik, s ez idő alatt "védettséget élvez", vagyis a végrehajtási eljárást a pénzügyi intézmény felfüggeszti. A lap felidézi, hogy a költségvetési törvény az idei évre hárommilliárd forintot biztosít az ingatlanok vásárlására. A bérleti szerződésben pedig a lakástörvény rendelkezései lesznek irányadóak, amely kimondja: súlyos szerződésszegés esetén a szerződés felmondható. A Világgazdaság cikke szerint az OTP-csoport az idei első negyedévben 957 ingatlant jelölt ki, míg az előző negyedévben 537 darabot. A CIB Bank és az UniCredit Bank az előző és a mostani negyedévben is kihasználta a kvótát.
Forrás: MTI
9/62
Lakáseladás 3 hónap alatt? 2012. Február 22. Szerda A válság évei alatt elfeleződött az adásvételek száma, tíz-tizenöt százalékkal csökkentek az árak, de nem csak ez jelezte, hogy baj van az ingatlanpiacon. Míg 2007-ben Budapesten a piacképes, használt, téglalakások átlagosan valamivel több, mint két hónap alatt gazdát cseréltek, 2011-ben ehhez már négy hónapra volt szükség.
A leghosszabb időt a családi házak értékesítésére kell szánni, átlagosan hat-hét hónapot, leggyorsabban pedig a panellakások kelnek el, átlagosan három hónap alatt. Az Otthon Centrum felmérése szerint a tulajdonosi, azaz közvetítőt nem igénybevevő eladóknak még a fentieknél is hosszabb, esetenként akár kétszeres értékesítési idővel kell számolniuk. Ezért is fordulnak egyre többen ingatlanközvetítőhöz. Ezt támasztja alá, hogy Budapesten az eladásokban az elmúlt évekhez képest megugrott a közvetítői részarány; 2011-ben elérte az ötvenhárom százalékot. Az ingatlanok értékesítéséhez szükséges idő hatalmas szórást mutat, találkozhatunk pár hét alatt értékesített lakásokkal is, és nem ritka hogy az értékesítés előtt akár egy évet is piacon tölt az ingatlan. Az átlagos értékesítési időket ezek ismeretében kell értékelnünk. 1. táblázat Ingatlanok átlagos értékesítési ideje napokban – 2011 (Otthon Centrum eladások)
Budapest
Pest megye
Használt téglalakás Használt panellakás Használt tégla ház
2007 70 60 120
2007 100 80 115
2011 120 85 195
2011 160 110 210
Kelet-Magyarorsz Nyugat-Magyaror ág szág 2007 2011 2007 2011 80 115 80 125 55 85 70 90 145 155 150 210
Forrás: Otthon Centrum Az értékesítéshez szükséges idő a téglaépítésű lakások és házak tekintetében szinte minden területen csaknem duplájára nőtt 2007-ről 2011-re , az Otthon Centrum tapasztalata szerint. A panellakások esetében az értékesítésre szükséges idő nem emelkedett ilyen drasztikusan, 2007-hez képest 2011-ben átlagosan egy hónappal többet vett igénybe az értékesítés. A panellakások, a többi ingatlantípushoz mért rövidebb értékesítési ideje már a válság előtt is megfigyelhető volt. Ennek hátterében az állhat, hogy téglaépítésű lakásokkal és házakkal szemben a panellakások homogénebb halmazt alkotnak, kevesebb paraméterben térnek el egymástól, ami az összehasonlításhoz és vásárlási döntéshez szükséges időt is lerövidíti. Érdekesség, hogy a magasabb árszínvonal és nagyobb tranzakciószám ellenére az értékesítési idők terén Budapest nincs jelentős előnyben az ország nyugati, illetve keleti felével szemben. Az agglomerációs ingatlanpiac problémáit, fagyottságát viszont jól tükrözi, hogy Pest megyében van szükség a legtöbb időre az értékesítéshez. Az értékesítés idejében az idei év valószínűleg egyik szegmensben sem hoz változást, mivel a kereslet bővülése sem várható 2012-ben. Az eladáshoz szükséges idő a piac fellendülésével fog csökkeni, remélhetőleg már 2013-tól. A magas szórás miatt az átlag mellett az eladási idők kvartilisei is beszédesek, amiket az eladott ingatlanok az eladási idő szerint sorba rendezett sorának négy részre bontásával képezünk. Budapesten 2011-ben a piacképes, használt téglalakások fele 95 nap alatt cserélt gazdát, de az ingatlanok háromnegyedének értékesítéséhez már 160 napra volt szükség. Az ország nyugati
10/62
felében a használt téglalakások fele szintén 95 nap alatt, de a 75 százalékuk már csak 180 nap alatt kelt el. A használt, téglaépítésű családi házak fele 170 nap alatt cserélt gazdát Pest megyében 2011-ben, a háromnegyedük értékesítéséhez azonban már csaknem egy évre, 330 napra volt szükség. Az ország keleti felében a használt családi házak fele 130 nap, háromnegyede pedig 230 nap alatt talált vevőre. „Fontos tudni, hogy ezeket az értékesítési időket mind piacképes, tehát valóban eladott ingatlanok értékesítési tapasztalatai alapján számoltuk. Ezek a számok az Otthon Centrum eladások értékesítési idejét tükrözik.” – mondta Déry Attila az Otthon Centrum vezető elemzője. – „Felméréseink szerint a tulajdonosoknak átlagosan 40 százalékkal több időre van szükségük az eladáshoz a közvetítőkhöz képest.” A közvetítői értékesítés előnye még szembe ötlőbb, ha az ingatlant gyorsan kell értékesíteni. 9 hónap alatt ténylegesen eladott – tehát viszonylag könnyen értékesíthető, piacképes – ingatlanok esetében az Otthon Centrumhoz beadott ingatlanok közül háromból kettő már 3 hónap alatt gazdát cserél, míg a tulajdonosoknak 3 hónap alatt csak az ingatlanok 40 százalékát sikerült eladni. „A rövid időn belül értékesített ingatlanok esetében csaknem kétszeres közvetítői sikerességi ráta okai a piaci ismeretek és tapasztalatok meglétében keresendők.” – tette hozzá Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – „Jelen piaci környezetben komoly nehézséget jelent egy tulajdonosnak a piaci ár megállapítása, a helyes hirdetési stratégia kialakítása. A közvetítői szerep egyre növekvő fontosságát az is alátámasztja, hogy az Otthon Centrum jelentősen tudta növelni eladásai számát 2011-ben.” A közvetítők növekvő szerepét két adat is alátámasztja. Egyrészt, míg 2010-ben az eladók 44 százaléka próbálkozott meg először önállóan az ingatlana értékesítésével, ez az arány, az Otthon Centrum tapasztalatai szerint, 2011-ben már csak 32 százalék volt. Másrészt az ingatlanukat először saját maguk hirdető tulajdonosok közül egyre többen ingatlanközvetítő segítségével tudják értékesíteni az ingatlanukat. Budapesten a közvetítői részarány az ilyen eladásokban 2007-ben 45 százalék volt, 2011-ben már 53 százalékot ért el. Ez az arány a jövőben valószínűleg tovább nő, hiszen a válságból való kilábalás után egy új piaci környezet alakul ki, ahol a sikerhez folyamatosan frissülő és mély piaci ismeret szükséges. A sikeres eladás a jelenlegi piaci körülmények között sokkal nagyobb mértékben függ a piac ismeretétől, az értékesítési tapasztalatoktól, mint a válság előtti időkben. Ez tükröződik a csaknem kétszeres közvetítői sikerrátában. A kereslet szűkülése azonban a közvetítői eladások időigényén is látszik, az eladóknak csaknem kétszer akkora értékesítési idővel kell számolniuk még közvetítői segítséggel is.
Forrás: Otthon Centrum
11/62
Ingatlanadó: 93,5 milliárdot remél idén az állam 2012. Február 21. Kedd Az idén a kormányzat nem számol a tavalyinál számottevően több építmény és kommunális adóbevétellel az önkormányzatoknál.
Pintér Sándor belügyminiszternek egy képviselői kérdésre adott írásos válasza alapján építményadóból 82,5 milliárd forint, magánszemélyek kommunális adójából 11 milliárd forint bevétele származhat a helyi önkormányzatoknak, a múlt évi 81, illetve 11 milliárd forinthoz hasonló nagyságrendben. Az önkormányzatoknak 1991 óta van lehetőségük helyi adót, közte a lakosságot is terhelő építményadót, vagy magánszemély esetében kommunális adót bevezetni. A jelenleg hatályos törvény szerint az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete alapján, vagy az építmény korrigált forgalmi értékének százalékában lehet megállapítani az adót. Az előbbi esetében négyzetméterenként maximum 1100 forintot vagy a korrigált forgalmi érték legfeljebb 3,6 százalékát lehet kiróni. A legfrissebb adatok szerint a múlt év elején 803 településen kellett építményadót és 2284 településen a magánszemélyeknek kommunális adót fizetni - olvasható a miniszteri válaszban. Az építményadó jellemzően nem lakáscélú épültek adója, a magánszemély kommunális adója pedig a lakások adóztatását jelenti. Tételes kimutatásról a miniszter nem tudott beszámolni a válaszban, de megjegyzi, hogy a tapasztalatok alapján magánszemélyeknek akkor kell építményadót fizetniük, ha az adott lakás nem szolgál a tulajdonos otthonául. A helyi önkormányzatok - például szociális megfontolás alapján - kedvezményt is adhatnak. Így a lakások építményadójából és a magánszemélyek kommunális adójából együttesen évi 14-15 milliárd forint folyhat be. Az írásos válasz szerint egy átlagos, bérbe adott lakás utáni maximális adóösszeg a fővárosban egy-két havi piaci bérleti díjjal egyezik meg. A belügyminiszter álláspontja szerint az ingatlanok adóztatása a települési önkormányzatoknál "jó kezekben" van a helyi viszonyok jobb ismerete miatt. Az építményadó-bevallást csak tulajdon-átruházás vagy az ingatlan alapterületének változása esetén kell benyújtani - jegyzi meg az írásos válaszban a belügyminiszter - hozzátéve, hogy ezért nem jelent elviselhetetlen növekedést az adminisztrációs terhekben.
Forrás: MTI
12/62
Japánban nem a méret a lényeg 2012. Február 20. Hétfő Japán nyüzsgő fővárosában ma már igazán oda kell figyelni, hogy hova építsenek házat. A helykihasználást tartotta szem előtt Hiroyuki Unemori építész is, amikor mindösszesen egy 34,27 négyzetméteres telekre kellett tervezte meg 4x4 méteres alapterületű házát.
Japánban szinte minden kicsi, de nagytudású: egyre kisebbek a számítógépek, a mobiltelefonok, sőt most már úgy tűnik, hogy a házak is. 2010-ben például Hiroyuki Unemori építész egy igazán kicsi alapterületű, de minden komforttal felszerelt házat hozott létre. Nekünk igazán furcsa lenne, ha azt mondanák, hogy költözzünk be egy mindössze 4x4 méteres alapterületű házba, hiszen a minialapterület sokakat elborzasztana, ha viszont meglátnánk a valóságot, akkor lehet, hogy minden fenntartásunk elszállna. Tokióban legalábbis ez van: a Small House, a maga 9 méteres magasságával a főváros olyan városrészében (Megoru-ku) kapott helyett, ahol bizony igen magas népsűrűség, épp ezért lényeges, hogy a lakóházak egyre kisebb helyet foglaljanak el. Éppen ezért nem meglepő, hogy Hiroyuki Unemori a családi lakótornyot egy mindössze 34,27 m2-es telekre álmodta meg, de kis méret ide vagy oda, igyekezet azt úgy elhelyezni, hogy a lakóterületekbe elegendő fény, s levegő jusson be. A cikk folytatását itt lehet elolvasni
13/62
Több ingatlanberuházás is bedőlhet a fővárosban 2012. Február 20. Hétfő Budán és pesti peremkerületekben is bedőlhet több lakásberuházás - véli az OTP.
„Jövőre a megépülő lakások számának további csökkenése várható. Az értékesítés alatt álló projekteket tartalmazó adatbázisunk szerint jelen pillanatban 2012-re 2000 lakás átadását tervezik a beruházók” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.A tervek ugyanakkor gyakran menetközben is módosulnak. Egyrészt újraindulhatnak az elmúlt 3-4 évben leállított fejlesztések, másrészt – és erre van sajnos a több példa – már megkezdett, a remélt közeljövőbeni piaci fellendülésre spekuláló, válságban indított beruházások állhatnak le, míg egy új tulajdonos át nem veszi azokat, vagy a legrosszabb esetben félig megépített torzók maradnak. Tavaly is több nagy beruházás került az egykori projektfinanszírozó bankok tulajdonába. Bedőlések épp úgy előfordulnak a magas presztízsű budai oldalon, mint Pest peremkerületeiben. „Mintegy 80 olyan beruházásról van információnk, melyekben egyszer már árulták a lakásokat, ám menet közben, nagyrészt 2008 és 2011 között, leállt az értékesítés. A legtöbb ilyen eset a II., VII., VIII., XIII. és XIV. kerületben fordul elő. Olyan szerencsés beruházóval is lehet ugyanakkor találkozni, aki már megépült házban szünetelteti önszántából az értékesítést, mert nem szeretné nyomott áron eladni a lakásokat, így inkább kivár” – tette hozzá az elemző.avaly egyébként folytatódott az újonnan piacra kerülő lakáskínálat csökkenése; 164 társasházi beruházás keretében 2490 új lakás megépítését regisztrálta az OTP Jelzálogbank budapesti adatbázisa. A tipikus projektméret ennek megfelelően 15 lakásosra zsugorodott, míg a válság előtti években átlagosan 30-40 lakásos épületeket adtak át. Továbbra is a XI. kerületet tartják a legkevésbé kockázatos terepnek a fejlesztők; minden negyedik lakás, közel 700 a kerületben épült meg, melyet a XIV. kerület 370, a XIII. 250, a II. és IX. pedig 180 lakással követ. Ezzel szemben mindössze 10 és 20 közötti új lakásszámmal állnak az I., V., XII., XVI., XX. és XXI. kerületek.
14/62
A rossz adósok forintra válthatják a devizahitelüket 2012. Február 20. Hétfő Újabb határidő közeleg a devizahiteleseknek. Most azok kell figyeljenek, akik tavaly szeptemberig 90 napnál nagyobb késésben voltak a törlesztéssel. Ők most forinthitellel válthatják ki devizahitelüket. Aki március közepéig igazolja, hogy önhibáján kívül csúszott el a fizetéssel, annak tartozása negyedét is elengedik. Az új forinthitelekre a gyerekesek állami kamattámogatást kapnak.
2011. szeptember 30-án a minimálbér összegét elérő (ez akkor 78 ezer forint volt), és 90 napot meghaladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok tartozását forintra váltják, és a tartozás negyedét elengedik annak az adósnak, aki március 15-ig igazolja, hogy önhibáján kívül nem tudott rendesen törleszteni. Aki erről a határidőről lemarad, az ugyan május 15-ig kérheti a hitele forintosítását, ez azonban a jelentős árfolyamveszteség és a nagyon magas forintkamatok miatt nem éri meg. A forintosításnak az is a feltétele, hogy a kedvezményezett lakása a hitelfelvételkor nem érhetett többet 20 millió forintnál. A devizáról forintra váltás a jegybank március 15. és április 15. közötti devizaárfolyamainak átlagán történik. Az új forinthitelhez állami kamattámogatás jár. Ez 5 évre szól, mértéke az első évben az állampapír-referenciahozam 50 százaléka, a második évben 45, a harmadik évben 40, a negyedikben 35, az ötödikben pedig 30 százaléka. A kamattámogatásnak is van forgalmi értékhez kötött feltétele, ez fővárosi ingatlanok esetén 20 millió forint, vidéken 15 millió, és csak az kaphatja meg, aki legalább egy kiskorú gyereket nevel. A részleges tartozásleírással és a kamatkedvezménnyel együtt az adósok törlesztője nagyjából a hitelfelvételkor vállalt szintre csökkenhet.
Forrás: Index
15/62
A 30-40 év közöttiek vásárolják fel a drágább lakásokat 2012. Február 20. Hétfő A végtörlesztés miatti forgalomélénkülés ellenére a vevőknek rossz hír, hogy az árak a vártnál kisebb mértékben csökkentek.
A Duna House elemzése szerint a 20 millió forint feletti ingatlanok aránya jelentősen megnőtt, az ebben az árkategőriában realizálódott adásvételek közel háromnegyedét a fővárosban kötötték. A drágább ingatlanok piacán az abszolút favorit a II. kerület, de árkategória szerinti bontásban a toplista többi helyén már vegyesebb a kép.Általában az összes ingatlan vonatkozásában a 30-as korosztály a legaktívabb vásárlóréteg. Ez a húszmillió feletti kategóriában sincs másként, hiszen több mint a vásárlók harmadát ők adják. A vevő közel fele azonban idősebb, 40 év feletti. A válaszadó vevők háromnegyede vallja magát vállalkozónak, vagy közép- és felsővezetőnek. Az utóbbiak vették a legmagasabb átlagáron az ingatlanokat, közel 44 milliós értékben, őket követik a vállalkozók 37 millióval, majd a középvezetők 31 millióval. A vevők negyede befektetési céllal vásárolt, miközben az összes tranzakciót vizsgálva egyharmados ez az arány. A válaszadók több mint 40 százaléka egyszerűen csak azért vett drágább lakást, mert nagyobba szerettek volna költözni. Ők átlagban átlagban 120 négyzetméteres, átlagosan 36 millió forintba kerülő ingatlant vettek, míg a befektetési céllal vásárlók a 20 millió fölötti kategóriában átlagosan 90 négyzetméteres, 38 milliót érő lakásba fektettek. Az eladói oldalt főként a végtörlesztési lehetőség és a kisebb lakás iránti igény motiválta - kommentálta az adatokat a Napi Gazdaság Online-nak Rutai Gábor, a Duna House elemzési és PR-vezetője. Az Otthon Centrum elemzése szintén azt mutatja, hogy a végtörlesztési rohamban elmaradt a jelentős árcsökkenés, de több vevő juthatott kedvezményes áron lakáshoz. A vevők szinte minden szegmensben válogathattak a végtörlesztés miatt eladó ingatlanokból, az árakra gyakorolt hatás azonban területenként eltérő.
Forrás: Napi.hu
16/62
Irodapiaci hírek 2012 8. hét
17/62
Családi ház áráért árusítják a 300 magyar kastélyt 2012. Február 24. Péntek A kastélyforgalmazók becslései szerint 250-300-ra tehető az eladó kastélyok és kúriák száma, egyikük-másikuk akár már egy családi ház áráért megszerezhető. A felújítás költsége azonban több százmillióra, akár milliárdra is rúghat, így nem csoda, ha az elmúlt öt évben csak néhány adásvétel született.
A Napi Gazdaság által megkérdezett ingatlanforgalmazók 250-300-ra teszik a piacon lévő, új tulajdonosra váró kastélyok és kúriák számát. Érdeklődés ugyan a nehéz gazdasági helyzet ellenére is van irántuk, ám az ingatlanok magas felújítási költsége miatt az elmúlt öt évben csak néhány adásvétel született. A kastélypiac pangásáról beszélt Gál Imre, a Magyar Tengerpart Ingatlan Forgalmazó és Tanácsadó Bt. ügyvezetője, pedig cége portfóliójában több mint 70 eladósorba került kastély és kúria szerepel. A kisebb kúriaépületek között találhatók már 10 millió forint alattiak is, persze ezek állaga mára jócskán leromlott. A jobb állapotúak ára 20-25 millióról indul, míg az új gazdára váró kastélyok ára − helytől, mérettől, állapottól függően − szintén széles palettán szóródik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy 240 négyzetméteres, kis faluban lévő kúria már 20 millióért megszerezhető, és egy kisebb − igaz, ugyancsak felújítandó − kastély tulajdonjoga is megszerezhető Borsodban például már 80 millió forintért. Sinka Judit, a székesfehérvári székhelyű Élvit Ingatlaniroda kommunikációs vezetője kifejtette, hogy a kastélyok, kúriák iránt − az elmúlt két évhez hasonlóan − jelenleg is gyér a kereslet. S bár a kisszámú hazai érdeklődő mellett olykor külföldi befektetői csoportok is jelentkeznek az irodánál, az érdeklődés általában egyfajta puhatolózás, melyet vásárlási szándék többnyire nem kísér. Az épületek hasznosításával kapcsolatban egyébként a legtöbben elsősorban idősek otthonát, kulturális és konferencia-központot, illetve egyéb turisztikai létesítmény kialakítását jelölik meg tervezett funkcióként. A kínálat rendkívül széles: felújítandó kisebb kastély, kúria akár már egy családi ház áráért megvásárolható, de vannak ennél jóval drágább, több száz millió forintra tartott épületek is. Egy Balatonhoz közeli, az 1830-as években klasszicista stílusban épült − teljes külső-belső felújítást, korszerűsítést igénylő −, 350 négyzetméteres műemlék jellegű kúriáért például 25, egy 1 hektáros területen fekvő, lovas programok szervezésére alkalmas, bővíthető családi kúriáért 45 millió forintot kértnek. Ennél többet, 80 millió forintot kell letenni egy Vas megyei, több mint 1200 négyzetméteres Nádasdy-kastélyért, egy gödöllői, néhány éve luxusszínvonalon felújított, 11 szobás, 7 fürdőszobás kiskastélyt pedig 129 millióért kínálnak hasznosításra jelenlegi tulajdonosaik.
Forrás: Napi.hu
18/62
Volt ÁPV-s vezetőket gyanúsítanak a postaszékház eladása miatt 2012. Február 23. Csütörtök Két újabb személyt, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. két volt vezetőjét is meggyanúsított a rendőrség a Magyar Posta székházának eladásával és az új székház bérlésével kapcsolatban. A Magyar Nemzet értesülései szerint az ÁPV-s vezetőket különösen jelentős hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
A napilap cikke szerint ezzel már ötre nőtt a gyanúsítottak száma az ügyben, melyben tavaly februárban tett feljelentést Balsai István akkori fideszes képviselő, mai alkotmánybíró. A feljelentés szerint a Magyar Posta áron alul értékesítette a Krisztina körúti Postapalotát a Wallis Ingatlannak, míg az új székházat a Gateway Business Centerben a piaci bérleti díjnál magasabban bérleti díjon vették bérbe. A feljelentés azt állította, hogy az ügyleten összesen 6,6 milliárd forint megtakarítható lett volna.
Forrás: Magyar Nemzet Online
19/62
Arany fokozatú minősítést kaphat a K&H székház 2012. Február 23. Csütörtök A tavaly év végén átadott, a Finta Stúdió által tervezett Duna-parti K&H székház január végén nyerheti el az egyik legrangosabb fenntartható építészeti minősítési rendszer arany fokozatát.
A trenddiktáló amerikai LEED (Leadership in Energy & Environmental Design) bíráló testülete nemcsak az építészeti és gépészeti megoldásokon, de a berendezésen is szigorúan számon kéri a környezettudatosságot. "A forgácslapból és más újrahasznosított, illetve -hasznosítható anyagokból, környezetbarát ragasztókkal készült, csomagolásmentesen, kamionkonténerekben szállított, összeszerelt bútorok, valamint a hazai szakemberek mestermunkái mind felülteljesítik a zöld kritériumokat” – vázolja a környezettudatosság mibenlétét Masznik Ferenc, az irodaház berendezéseit szállító OfficeLine Kft. ügyvezetője. Az elmúlt időszak legjelentősebb hazai irodabútor-projektjét lebonyolító magyar tulajdonú cég 2500 dolgozó kényelméről gondoskodó asztalai és ülőalkalmatosságai anyagukon túl ergonómiájukban is a fenntarthatóságot szolgálják, minimáldizájnjuk pedig tökéletesen illeszkedik az épület építészeti koncepciójához.
Forrás: IngatlanHírek.hu
20/62
A fenntarthatóság kulcsfontosságú szemponttá válik a irodapiacon 2012. Február 21. Kedd A fenntarthatósági jogszabályok visszafordíthatatlan változásokat okoznak az európai irodaházaknál, míg az ingatlanszektor eltérő sebességgel alkalmazkodik.
• Az ingatlan szakemberek 83%-a gondolja, hogy a fenntarthatóság a “legfőbb prioritás” • Néhány helyszínen gyors változás míg a gazdasági korlátozások mások lemaradását jelenti • Az árképzési rés növekszik a fenntartható és a nem fenntartható házak között • A bérlőknek és a befektetőknek azt javasoljuk, hogy vizsgálják felül a fenntarthatósági szempontok listáját A Jones Lang LaSalle Offices 2020 kutatási eredménye szerint az ingatlan szakemberek 83%-a gondolja úgy, hogy a fenntarthatóság a legfőbb prioritású stratégiai kérdés, mellyel az irodaingatlan szektor döntéshozói az elkövetkezendő tíz évben szembesülni fognak. Ám az út, mely az ingatlanok következetes fenntarthatósága felé tart Európa szerte eltérő sebességgel halad, új jogszabályokkal, melyek a ‘best practice’ forradalmát irányítják olyan országokban, mint Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság, míg más országokban a gazdasági megszorítások az általános fejlődésre is hatással vannak. Bill Page, a Jones Lang LaSalle EMEA régiójának piackutatási igazgatója, aki az Offices 2020 piackutatási programot vezeti, elmagyarázta: “Majdnem egy évtizeddel ezelőtt a semmiből indult, és mára már a fenntarthatóság az irodai szektorban egy kulcsfontosságú szempont. Bár a környezeti változások, a kiadások csökkentése és az etikus üzleti gyakorlat mind része az egyenletnek, a jogszabályok azok, melyek a játék igazi változását okozzák, kényszerítve az európai bérlőket és befektetőket irodaházaik átalakítására. Bár az Európai Unió követelménye, hogy 2020-ra minden új épület közel nulla energia kibocsátással működjön, a különböző épületek és országok között egyre nagyobb az eltérés. Ez az eltérés egyre nagyobb, és az elkövetkezendő évtizedben egyre jobban fog növekedni az ingatlan fenntarthatóságban élen járók illetve a leszakadók között.” Bill Page hozzátette: “A kényszerű változást jól példázza az Egyesült Királyság 2011-es Energia Törvénye. 2018. áprilisától a tulajdonosok nem adhatnak bérbe lakóingatlant vagy helyiségeket üzleti célra egy minimális követelmény alatt, mely nem lehet alacsonyabb, mint az Energia Minősítő Bizonyítvány ‘E’ fokozata. Becslések szerint az Egyesült Királyság ingatlan állományának 63 %-a az E-nél alacsonyabb minősítéssel rendelkezik. Ez az épületek többségénél viszonylag rövid időn belül ki fogja kényszeríteni a gyors változást.” Benoît du Passage, a Jones Lang LaSalle franciaországi és dél-európai ügyvezetője és az ügyfél
21/62
kutatási projekt kiemelkedő támogatója így nyilatkozott: “A fenntarthatóságra egykor úgy tekintettek, mint egylényegtelen kérdésre az üzleti stratégia perifériáján, de ez mára megváltozott Most már vannak olyan esettanulmányaink, ahol az épületek fenntarthatósági átalakítása után növekedett az alkalmazottak termelékenysége. Az irodaállomány tulajdonosainak és fejlesztőinek gyors lépéseket kell tenniük épületeik értékének megőrzése és elavulásuk megakadályozása érdekében. A fenntarthatóság nagyon hamar egy kiemelkedő előfeltétele lesz. Ebből következően arra számítunk, hogy az árképzési rés az elkövetkezendő pár évben növekedni fog a fenntartható illetve a nem fenntartható épületek között.” A fenntarthatóság tekintetében a bérlőknek is ébernek kell maradniuk az ingatlan követelményeinek értékelése során. Míg az öregebb, kevésbé fenntartható épületek alacsonyabb bérleti díjakkal kecsegtetnek, a bármekkora megtakarítást ellensúlyozni fogja a magas működési költség tekintettel az emelkedő energiaárak tendenciájára. Benoît du Passage így összegezte: “A munkaadók nem hagyhatják figyelmen kívül a fenntarthatóság növekvő ‘szociális’ aspektusait. Arra számítunk, hogy az elkövetkezendő tíz évben a termelékenység, a munkavállalói elégedettség és a fenntarthatóság elválaszthatatlanul összefonódnak majd. Továbbá, hogy az üzleti vezetők nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a fenntartható ingatlanok társadalmi értékére.” A Jones Lang LaSalle a fenntarthatósági program kezelése érdekében gyakorlati tanácsokkal segíti bérlői és fejlesztői ügyfeleit, melyek a következők: 1. Fejlesszen ki egy kockázatkezelési programot 2. Ellenőrizze az ingatlan zöld minősítését 3. Tegye rangsorba a potenciális fenntarthatósági fejlesztéseket az értékek alapján 4. Győződjön meg róla, hogy rendelkezik a szükséges képességekkel és szakértelemmel a változások megvalósításához 5. Alakítson ki tudatos és kompetens csapatot 6. Fontolja meg tanácsadó segítségét az összetett kérdésekben 7. Fontoljon meg olyan változásokat, melyek az épület teljes életciklusára kihatással lehetnek 8. Vegyen egy hosszú távú szemléletet 9. Használja a zöld kérdéseket a változás katalizátoraként 10.Kommunikáljon egyértelmű stratégiát Tuza Rita, a Jones Lang LaSalle magyarországi irodájának vezető elemzője, hozzátette: „Sajnos a magyarországi szabályozási környezet egyelőre nem fordít kellő figyelmet fenntarthatósági célkitűzésekre. Az Európai Unió által előírt energetikai tanúsítvány kiállítása 2012. január elsejétől már itthon is kötelező az ingatlanok eladásához vagy bérbeadásához, de ez önmagában nem lesz elegendő a jövőben. Szerencsére szakmai szervezetek már régóta foglalkoznak további javaslatok kidolgozásával, így remélhetőleg hatásukra a hazai szabályozási környezet is hamarosan meg fog változni, és a fenntarthatósággal kapcsolatos kötelező elvárások köre bővülni fog.”
Forrás: Jones Lang LaSalle
22/62
Bővülés és hosszabbítás a Buda Business Centerben 2012. Február 21. Kedd Hosszabbított a Buda Business Centerben az AdNovum Hungary Kft. az irodaház legnagyobb bérlője. A CA Immo portfóliójába tartozó irodaházban 2005. óta bérel területet a software megoldásokat kínáló cég, sőt az idei évtől további 417 nm irodaterülettel bővült, így jelenleg összesen nettó 1260 négyzetméteren helyezkedik el.
A Kapás utca 11-15. szám alatti Buda Business Center a II. kerületben csendes, nyugodt, mindazonáltal tömegközlekedéssel és autóval jól megközelíthető helyen, a Mammut Bevásárlóközpont közelében helyezkedik el. Az „A” kategóriás irodaházban 2010-ben átépítési munkálatok zajlottak, amelyek után korszerű műszaki megoldások és modern megjelenés biztosítja a bérlők kényelmét. „Megelégedettségünkre szolgált a hatékony tárgyalás a Buda Business Center tulajdonosaival. A nemrégen átépített irodaházban az AdNovum budapesti irodája kellemes és modern környezetben folytatja eddigi sikeres munkáját.” – nyilatkozta Chris Tanner a svájci, komplex software megoldásokat kínáló AdNovum Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
Forrás: CA IMMO
23/62
Az orosz irodapiac kivillantja a foga fehérjét 2012. Február 20. Hétfő A Cushman & Wakefield kutatása szerint a minőségi kínálat hiánya irányítja az iroda bérleti díjak alakulását.
· A tavalyi évhez képest Moszkvában jelentős, 41 százalékos emelkedés mutatkozott a prémium kategóriás irodák bérleti díjaiban · Az új irodafejlesztések hiánya Európa legtöbb országában 2 százalékos bérleti díj növekedéshez vezetett · Kizárólag a nyugat- európai, úgynevezett ‘PIIGS’ országokban (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) csökkentek a bérleti díjak Moszkvában, 2011 során jelentős növekedés mutatkozott a prémium irodaterületek bérleti díjaiban, melynek köszönhetően az Orosz főváros Európa leggyorsabban növekvő lokációjává vált olvashatjuk a Cushman & Wakefield évente megjelenő Office Space Across the World 2012 kutatásában. A gazdasági bizonytalanságból eredő alacsony fejlesztői aktivitás a kínálat csökkenéséhez vezetett Moszkvában és a világ számos más piacán egyaránt. „Globális szinten, a bérleti díjak emelkedése főként a szerény gazdasági növekedés, valamint a mérsékelt kínálat együttes eredménye.” nyilatkozta Glenn Rufrano a Cushman & Wakefield ElnökVezérigazgatója. A leggyorsabban növekvő piacokon szintén a kereslet emelkedése volt a jellemző. 41 százalékos bérleti díj emelkedéssel Moszkva lett a világ második leggyorsabban fejlődő városa – a prémium kategóriás iroda bérleti díjak tekintetében- Peking után, ahol 75 százalékos emelkedés történt. Ennek következtében a város a tavalyi hetedik helyről a negyedik helyre lépett előre a világ 10 legdrágább iroda lokációját rangsoroló listában. Mark Pollitt, a Cushman & Wakefield moszkvai irodájának irodabérbeadási vezetője elmondta: „2012-re pozitívak a kilátásaink a 2011 utolsó negyedévében lezárult ügyletek mennyiségéből kiindulva. A kereslet főként az orosz IT és telekommunikációs szektor részéről jelentős, mely stratégiai terjeszkedés és konszolidációs megoldásokat ösztönző döntések eredménye. Idén a prémium ingatlanok iránt felmerülő kereslet még visszafogottabb lehet, melyhez a nemzetközi vállalatok döntési folyamatainak késlekedése is hozzájárul.” Európa Európa irodapiacai számára jól zárult a 2011-es év, a kontinens 2 százalékos növekedéssel zárt. Észak-Európa országai, Dánia kivételével kimagaslóan teljesítettek. 2011-ben Stockholm Birger Jals negyedében 9,5 százalékkal emelkedett a prémium irodaterületek bérleti díja, melynek köszönhetően Európa negyedik leggyorsabban fejlődő városává nőtte ki magát. Ezt Göteborg belvárosi piaca követte, ahol a bérleti díjak 9 százalékkal emelkedtek. A bérleti díjak a norvégiai Oszlóban 15 százalékkal, a Finn fővárosban, Helsinkiben pedig 12 százalékkal növekedtek.
24/62
Magnus Lange, a Cushman & Wakefield stockholmi irodájának Partnere elmondta: „Az északi piacokon a bérleti díjak emelkedésének oka az általános gazdasági környezet erőssége. A leginkább irodaközpontú vállalatok, mint a bankok, a jogi cégek és a könyvelőirodák nyereségesen üzemelnek, melynek következtében aktívan terjeszkednek. Stockholm belvárosában, a kevés új terület átadásának következtében, a modern területek hiánya kulcsszerepet játszott a bérleti díjak alakulásában.” 2011 legjelentősebb városaiban
prémium
Város
Alpiac
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Moszkva Oszló Helsinki Stockholm Göteborg Aarhus London Brüsszel Antwerpen Varsó
Belváros Belváros Belváros Birger Jarls Gatan Belváros Belváros West End Leopold negyed Centre Belváros
kategóriás
Bérleti változás 41.18% 15.15% 12.00% 9.52% 9.09% 9.09% 7.89% 7.55% 7.41% 6.12%
iroda-bérleti
díj
növekedései
Európa
díj
Forrás: Cushman & Wakefield 2012 Nyugat- Európában, 2011-ben kizárólag az úgynevezett ‘PIIGS’ országokban (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) történt bérleti díj csökkenés. Portugáliában, Lisszabonban 3 százalékkal csökkentek a prémium kategóriás iroda-bérleti díjak, míg Dublin Nemzetközi Pénzügyi Központjában a csökkenés mértéke a 10 százalékot is elérte. Athénban (Görögország) a bérleti díjak 14 százalékkal csökkentek, míg a spanyolországi Madridban (-4%) és Barcelonában (-5%) is csökkenés történt és Milánóban (Olaszország) mindössze 2 százalékos csökkenés mutatkozott. James Meikle, a Cushman & Wakefield milánói irodájának irodabérbeadási vezetője a következőket fűzte hozzá: „Az Olaszországban jelenlévő folyamatos politikai és gazdasági bizonytalanság ellenére a milánói ’A’ kategóriás irodák piaca relatívan jól teljesített 2011 folyamán. Ez főként a számos nagy területű (5,000 négyzetméternél nagyobb) tranzakciónak köszönhető, melyek során a befektetők újépítésű ingatlanokat béreltek, leginkább konszolidációs és racionalizálási okokból. A leginkább a nagyobb bérlők számára kínált kedvezmény csomagok is egyre gyakoribbak a piacon. Ez a trend várhatóan 2012-ben is marad, de a prémium kategóriás és más, alacsonyabb kategóriájú ingatlanok között egyre nagyobb a szakadék, mivel a gyengébb minőségű ingatlanok iránt egyre kisebb a kereslet.” Amerika Rio de Janeiro a 10 legdrágább iroda lokáció rangsorában a 2010-es negyedik helyéről, a 8
25/62
százalékos bérleti díj csökkenés következtében, a nyolcadikra csúszott vissza. Ennek ellenére, a város egyes részein a bérleti díjak tovább emelkedtek az év folyamán. 2011-ben az amerikai kontinens legdrágább helyszíne New York lett. Itt, Rio de Janeiro-val ellentétben, a belvárosban 47 százalékkal növekedtek a prémium kategóriás bérleti díjak. 2011-ben Brazíliában a prémium iroda-bérleti díjak 13 százalékot emelkedtek, míg az amerikai kontinensen összességében 3 százalékos volt a teljes növekedés. Mariana Mokayad Hanania, a Cushman & Wakefield dél-amerikai piackutatási részlegének vezetője elmondta: „A brazil ingatlanpiac 2011-ben is jó évet zárt. A jelentős és egyre növekvő kereslet a kínálat hiányával együtt felfelé hajtotta az irányzott bérleti díjakat, melyek bizonyos területeken történelmi szinteket értek el.” 2011 legjelentősebb városaiban
prémium
Város
Alpiac
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Sao Paulo Brazília San Francisco Toronto Lima Boston Washington Montreal Portland New York
Belváros Belváros Belváros Belváros Belváros Belváros Belváros Belváros Belváros
kategóriás
iroda-bérleti
Midtown (Madison/5th Avenue)
Bérleti változás 24.39% 21.33% 19.66% 17.50% 14.29% 7.44% 7.12% 6.16% 5.52% 4.35%
díj
növekedései
Amerika
díj
Forrás: Cushman & Wakefield 2012 Ázsia 2011-ben az ázsiai régióban mutatkozott a legjelentősebb prémium iroda bérleti díj emelkedés Pekingben 75 százalékos növekedéssel nemzetközi szinten a legnagyobb ugrás valósult meg. Hong Kong másodszor is megőrizte vezető pozícióját a világ legdrágább irodai helyszíneinek rangsorában, míg Tokió a harmadik helyet foglalja el. 2011 legjelentősebb prémium kategóriás iroda-bérleti díj növekedései Ázsia városaiban
Város
Alpiac
1 2 3
Peking Manila Sanghaj
Belváros Ortigas West Nanjing Road
Bérleti változás 75.30% 27.78% 27.37%
26/62
díj
4 5 6 7 8 9 10
Singapore Chengdu Kolkata Jakarta Chennai Brisbane Szöul
Belváros Belváros Belváros Belváros Belváros Centre Yeouido
24.39% 23.88% 16.50% 12.32% 8.33% 8.28% 7.36%
Forrás: Cushman & Wakefield 2012 Barrie Davida Cushman & Wakefield európai piackutató csoportjának munkatársa a következőket fűzte hozzá:„A gazdasági javulás lassult ugyan, de nem állt meg teljesen a gazdasági zavarok következtében. A kínálati helyzet következtében inkább az év második felében várhatóak jelentősebb bérlői döntések. Rövidtávon Észak-Amerikai egyes részein gyors javulás várható, azonban a nagyvárosokban világszerte továbbra is fennáll majd a kínálati hiány.” /Vége/
Forrás: Cushman&Wakefield
27/62
Logisztikai hírek 2012 8. hét
28/62
Kapós lett az Illatos úti BVM-telep 2012. Február 24. Péntek Egyre többen versengenek a felszámolás alatt álló BVM Illatos úti telepéért, a Vinylchem a területre vonatkozó elővásárlási jogát hívná le.
Meglehetősen kapós lett a Budapesti Vegyiművek Zrt. (BVM) 10 hektáros iparterülete – írja a Napi Gazdaság. A felszámolás alatt álló cég felszámolóját megkerülve (a jogi lehetőségeket kihasználva) igyekszik lehívni a területre vonatkozó elővásárlási jogát a Vinylchem Kft., amely eddig társbérlőként volt jelen az iparterületen. A decemberben benyújtott földhivatali kérelmében a törvényes elővásárlási jogára hivatkozva nyitva hagyta a teljes területre vonatkozó elővásárlási jogának kérdését a társaság, tehát − amennyiben zöld utat kap − a beadvány értelmében akár fel is vásárolná a területet. Az elővásárlási jog kérdése nem egyértelmű, a felszámolási eljárás során tavaly ugyanis sikerült értékesítenie az ÁFI Zrt.-nek a területet. A vevő az Árkád Nyíregyháza Kft. volt, a felszámoló pedig első körben − a tendergyőzelem ellenére − nem akart vele szerződést kötni. A Vinylchem a tender eredményének kihirdetésekor, illetve már tavaly év közben élhetett volna elővásárlási jogával, ezt azonban tavaly december 13-án "hívta le", arra hivatkozva, hogy az ÁFI és az Árkád között a területre vonatkozó adásvételi szerződést csak december 7-én, a földhivatali bejegyzést követően ismerte meg. Az Illatos úti terület megvétele nem lenne rossz üzlet: közel van Budapest belvárosához, a fejlődő kilencedik kerületben, ipari tevékenység végzésére alkalmas, könnyű fejleszteni és nem található rajta kitermelhető acél és színesfém. Cserébe van viszont néhány pénznyelőnek számító víztisztító kút és több ezer tonna veszélyes hulladék − utóbbit ráadásul már meg kellett volna semmisíteni. A Napi Gazdaság is beszámolt róla, hogy felbukkant az ingatlan körül Halász István, aki korábban a német szemétbálák miatt állt bíróság elé. Információink szerint Halász már több esetben próbált leendő tulajdonosként intézkedni, anélkül hogy személy szerint birtokon belül lenne. Közvetve azonban − felesége révén − érdekelt a területen, ő ugyanis tulajdonosként szerepel a Bács-Plasztik Kft.-ben, amely tagja a Team BVM Kft.-nek. Utóbbi cég az, amely miatt a Vinylchem mégiscsak élni kíván az elővásárlási jogával, utóbbi társaság a saját részéből 5215/10000-ed részt értékesített nettó 170 millió, a területen levő építményeket, gépeket, technológiai leírásokat és készleteket pedig 60 millió forintért. Ezzel a Team BVM is elővásárlási jogot szerzett a területen.
Forrás: Napi.hu
29/62
Összefogtak a magyar kikötők 2012. Február 23. Csütörtök "A hazai kikötők kihasználtsága 50 százalék alatti, ezen változtatni kell" - közölte a Világgazdasággal a most alakult kikötői szövetség elnöke, Szalma Béla.
25 magyarországi kikötő részvételével létrejött a szakma a hazai szervezete. Szalma Béla elnök felkérte a hazai dunai kikötők fontos partnerének, a Constantza Port vezérigazgatóját, hogy cége csatlakozzon az új társuláshoz. A szövetség létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot tavaly júniusban írták alá az érintettek. "Számos ügyben kell fellépnünk" - nyilatkozott a Világgazdaság Online-nak Szalma Béla. "Hogyan eshet például meg, hogy az ország 22 milliárd forintot szán kerékpárutakra, miközben a hazai dunai kikötők kihasználtsága 50 százalék alatti, részben, mert a vízmélység nem teszi lehetővé a megfelelő nagyságú dunai áruszállítást?" - kérdezte. A szövetség tehát fel kíván lépni a Duna hajózhatóságának javítása, azaz a vízmélység növelése érdekébe. Nem ismétlődhet meg ami, tavaly, hogy 151 fekete nap volt a vízi áruszállításban: ennyi napon át vagy éppen nem volt szállítandó áru, vagy nem volt hajózható a Duna.
Forrás: Világgazdaság online
30/62
Románia perli a Vegyépszert 2012. Február 22. Szerda Az előző Orbán-kormány sikercége utakat hagyott félbe, és több mint háromszáz romániai alvállalkozónak nem fizetett. A román közlekedési minisztérium kártérítést követel, és berendelte a bukaresti magyar nagykövetet is.
A román közlekedési minisztérium jogi úton fog kártérítést követelni a Vegyépszer által Romániában el nem végzett útépítések, valamint a csak részlegesen befejezett útszakaszok megrongálódása miatt - közölte kedden közleményben a román szaktárca. Alexandru Nazare román közlekedési miniszter Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövettel találkozott, akinek kifejtette ez ügyben a román fél elégedetlenségét. Nazare szerint elfogadhatatlan, hogy a kolozsvári terelőút építése novemberben leállt, és az elkészült szakasz egy része megrongálódott. Tavaly ugyanis a terelőút egyik megépített szakasza földcsuszamlás miatt megrepedt. A miniszter szerint a Vegyépszer csődhelyzete miatt leállt munkálatok, valamint a román alvállalkozók ki nem fizetése a román állam és infrastruktúra-fejlesztő vállalatok számára elfogadhatatlan anyagi károkat okozott. "Mélységesen elégedetlenné tesz ez a helyzet, amit közöltünk a magyar féllel" - tette hozzá a miniszter. A román fél azért is szemrehányást tett, hogy a DN 66 jelzésű országút Rovinari és Bumbesti Jiu közötti szakaszának rehabilitálására a Vegyépszerrel megkötött szerződés felbontása nyomán egy magyar bank "nem hiteles technikai okokra" hivatkozva megtagadta kifizetni a minőségi garanciát. Ez ügyben már megtették az első jogi lépéseket. Füzes Oszkár tudomásul vette a miniszter közlését, és jelezte neki, hogy továbbítja az ügyben érintett magyar cégeknek. A Vegyépszer tavaly májusban kért csődvédelmet, hogy megoldást találjon a hitelezői igények kielégítésére. Az Evenimentul Zilei című napilap hétfőn azt írta, hogy a Vegyépszer több mint háromszáz román alvállalkozó céggel szemben maradt adós.
Forrás: MTI
31/62
Soha nem látott kereslet az ipari ingatlanok iránt 2012. Február 22. Szerda A globális gazdasági helyzet ellenére a modern ipari ingatlanok bérbeadási mutatói növekedtek. 2011-ben Közép-Európában került bérbeadásra a legtöbb ipari ingatlan terület, mely 1998 óta, amióta a Cushman & Wakefield nyilvántartást vezet, a legmagasabb mért érték. A bérbeadott terület mértéke mindenkori csúcsot döntött és elérte a 3,2 millió négyzetmétert, mely az eddigi történelmi csúcsot a 2008-ban mért 2,8 millió négyzetmétert is felülmúlta.
Ferdinand Hlobil a Cushman & Wakefield közép- európai ipari ingatlan bérbeadásért felelős vezetője elmondta: “Közép- Európában a minőségi logisztikai és gyártó területek iránti kereslet a piacba vetett bizalmon alapszik. Két, három évvel ez előtt a világ összes piacát terjeszkedések és a gyártó központok költöztetésének elmaradásai befolyásolták és a körülmények a leghatékonyabb megoldások megkeresésére ösztönözték a vállalatokat.” “A közép- európai régió egyfajta piaci stabilitást mutatott, melyet olyan további előnyök támogatnak, mint a relatíve olcsó munkaerő, Nyugat- Európa közelsége és a vevői piac jelenléte, mely várhatóan tovább fejlődik.” fűzte hozzá Ferdinand Hlobil. A bérbeadások legnagyobb része Lengyelországban történt, ez a teljes régió bérbeadásának közel 60 százalékát tette ki a tavalyi évben. A Cseh Köztársaság kivételével minden országban növekvő érdeklődés volt tapasztalható, a legnagyobb éves növekedés Szlovákiában történt, ahol a bérbeadások mértéke csaknem a duplájára emelkedett 2010-hez képest. Tarró Emília, a Cushman & Wakefield budapesti irodájának ipari ingatlanokért felelős vezetője elmondta: “Magyarországon 2011 nagyon aktív év volt. Több, mint 320,000 négyzetméter bérbeadást regisztráltunk a budapesti agglomerációban. Bár ez a valaha regisztrált legmagasabb bérbeadás, jobban meg kell vizsgálnunk ezt a számot. A bérbeadások többsége (54%) szerződéshosszabbítás volt és hozzávetőlegesen 150,000 négyzetméter új terület került bérbeadásra az év során. Ennek hatására a nettó piaci felszívás a negatív tartományba esett és a kihasználatlansági mutató is magasabb lett, 19,52 százalékról 20,8 százalékra emelkedett. 2012-ben a szabadon lévő modern, minőségi területek csökkenése és a reális bérleti díjak és a minőségi területek iránti kereslet, valamint az új fejlesztések hiányának hatására a Magyar ipari ingatlanpiacon várhatóan csökken majd a kihasználatlanság.” Új fejlesztések A tavalyi év fejlesztései egyenletes növekedést mutattak; bár az összes újonnan fejlesztett terület mértéke továbbra is elmarad a kiemelkedő évekhez képest. Míg 2008-ban közel 2,5 millió négyzetméter került megépítésre, a tavalyi évben ez az eredmény csupán alig több, mint 800,000 négyzetméterre rúgott. Szlovákia ebben a tekintetben is kiemelkedő eredményeket mutatott, hiszen itt tízszer annyi új terület épült (60,000 sq m), mint 2010-ben (5,000 sq m). Magyarországon 2011 során nem adtak át új spekulatív fejlesztésű ipari épületet. Mindössze egy, úgynevezett “built-to-suit”fejlesztésű épület került átadásra (10,000 négyzetméter). Bérleti díjak és változásaik
32/62
A bérleti díjak változásai nem voltak jelentősek az elmúlt 12 hónapban, napjainkban az alap bérleti díj 3,5 és 3,7 euró/ négyzetméter között mozog havonta. A legvonzóbb helyszíneken a bérleti díjak gyorsabban növekedhetnek, ahogy az üres területek mértéke csökken. Ez szintén leginkább Szlovákiára jellemző, ahol a kihasználatlan területek aránya 5 százalék alá esett. Azokon a területeken, ahol a kihasználatlansági mutató magas, a bérlők kielégítőbb kedvezményekre számíthatnak a fejlesztők részéről. Kihasználatlansági mutató A kihasználatlansági mutató második éve csökken a régióban és 2011 végére elért egy átlagos 10 százalék körüli értéket. Ez egy szilárd kihasználatlanságnak számít, kiegyensúlyozott kínálattal és kereslettel. “Mindezek mellett átlagos értékekről beszélhetünk a régió vonatkozásában. Az országok alapjában véve különböznek egymástól” folytatta Hlobil: “Egy több, mint 10 százalékos csökkenés stimulálhatja az új fejlesztéseket. A fejlesztők erre a jelre várnak, bár a kérdés továbbra is ezen új projektek esetében a banki finanszírozás.” Míg Magyarországon az összes terület ötöde áll üresen, addig Szlovákiában ez a mutató már több, mint 2 éve csupán 5 százalék. Romániában a kihasználatlansági mutató éves szinten jelentősen, 10 százalékkal csökkent és jelenleg kevesebb, mint 5 százalék. A Cseh Köztársaság is hasonló értékek felé tendál. Kilátások 2012-re “Ebben az évben ismét egyenletes növekedésre számítunk a fejlesztések terén, melyet leginkább a vonzó területek alacsony kihasználatlansága stimulál. A kínálat tekintetében a kiskereskedelmi láncok várhatóan tovább növelik raktáraik hatékonyságát, hogy kedvezőbben biztosíthassák egységeik ellátását. A gyártócsarnokok iránti kereslet is várhatóan tovább növekszik, legfőképpen a Német gazdasághoz köthető autógyártás tekintetében. A piac teljesítménye várhatóan a tavalyi évhez hasonló marad” összegezte Hlobil.
Forrás: Cushman&Wakefield
33/62
Itt a raktár bemutató szimulátor 2012. Február 21. Kedd A Yale raktár szimulátor egy rendkívül pontos, szofisztikált tanácsadói megoldást nyújtó, nagyméretű raktárak üzemeltetői számára kifejlesztett szoftver program.
Az optimális raktár kialakítás és raktártechnikai berendezés jellemzőinek meghatározásában, a Yale raktárberendezésekkel foglalkozó szakemberei nyújtanak ingyenes tanácsadói szolgáltatást. A program a fő európai repterek, vezető vasúti infrastruktúra vállalatok és a "blue-chip" szervezetek szimulációs „motorjához” hasonlót használ. A szoftver intelligens algoritmust használ az egyes végfelhasználói alkalmazásokra szabott speciális kódok írására, egészen a legfinomabb részletességi szintig. Az adatbeviteli felület a legnagyobb raktárak szakaszait elemi részekre osztja fel, beleértve a raktár elrendezést, a parkoló- és átmeneti területeket, az állványozás pontos típusát, valamint az alkalmazott tárolási módot és flottát. Az összes sebesség és energiafelhasználási értékeket tartalmazó VDI adat, valamint az összes áruáramlási, komissiózási és árukigyűjtési rendszer adat megadható a programban. A közelmúltban a szimulációs szoftvert arra használták, hogy a Közel-Kelet egyik legnagyobb, Dubai, Jabel Ali South körzetében, a Clarion Integrated Logistic Solutions által üzemeltetett 375 000 négyzetlábnyi területű létesítményén elhelyezkedő raktár optimális kialakításában és szükséges raktárberendezéseinek meghatározásában nyújtson segítséget. A Yale az SSI Schaeferrel együtt már a tervezés legkorábbi fázisában részt vett, amikor is a Clarion-nak szüksége volt a rendelkezésre álló területen tárolható és mozgatható raklapok maximális számára. A létesítmény potenciális kapacitásának szemléltetésében a szimulációs szoftver arra használták, hogy demonstrálják milyen maximális hatékonyság érhető el. Hat darab vezetékes irányítású Yale gyártmányú szűkfolyosós komissiózó targonca (MTC) és hat darab vezetékes irányítású homlokvillás targonca kombinálásával, a szoftver azt mutatta, hogy óránként maximálisan csak 192 darab raklap szállítható. Három óra alatt, a komissiózási műveleteknél a szimuláció egy zsúfoltsági kérdést is azonosított. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a Clarion tisztább képet kaphasson az elvárásairól, és meggyőződjön arról, hogy a Yale az a vállalat, mely a tudásával, szakértelmével és termékskálájával képes a Clarion mintaraktára számára megfelelő anyagmozgató berendezéseket leszállítani. A szimulátor képi megjelenítése páratlan abban a tekintetben, hogy a helyszínen használni kívánt, éppen használatban levő vagy tervezett berendezések képeinek felhasználásával realisztikus képet ad. Mindemellett a szoftver beépíti a komissiózási mintákat és a napi szintű műveletek egyéb fontos adatait, beleértve a megadott berendezés adatait, sebességet, fékezést, emelést, süllyesztés és egyéb teljesítmény kritériumokat. A szimuláció figyelembe veszi az energia felhasználást, valamint az akkumulátor csere az akkumulátor töltés műszakteljesítményre gyakorolt hatását. A Yale (VNA and Warehouse) vezetője, Ron Ferr hozzátette: “Beépíthetünk pontos szüneteket, összekötő műveleteket valamint folyosókon belüli torlódást is. Az adatok megadását követően a rendszer saját maga végzi el a speciális programozást. Ez lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak, miután figyelemmel kísérhették, hogy az összes üzembe helyezett berendezéssel, teljesen üzemkész állapotban hogyan alakul létesítményük várható teljes raktártörténete. A műszakrend rendszer kellően intelligens ahhoz, hogy kezelni tudja a szerződési adatokat, mint például a szerviz intervallumok, és akár ellenőrizni is tudja a felhasználó jogokat.”
34/62
Mindemellett az óránkénti használati arányt és/vagy a szerviz megállapodásokhoz kapcsolódó fő teljesítménymutatókat (KPI-k) meghatározva, a raklap mozgások száma illetve akár az adott időszakban depóra beállt kamionok száma is megjeleníthető. Az algoritmus kezelni tudja az szezonális ingadozásokat, rugalmas elrendezéseket, vegyes flottákat és a további készenlétben álló (tartalék) targoncákat, annak érdekében, hogy a raktárt élénk színekkel, síkban és térben szemléltetni tudja. A Yale raktárberendezéseit, a nagy-britanniai kizárólagos forgalmazóján, a Briggs Equipment UK Ltd vállalaton keresztül értékesíti. Vezető anyagmozgató gép specialistaként, a Briggs Equipment ügyfelei számára komplett raktár megoldásokat tud nyújtani, az új raktárépület tervezésének támogatásától kezdve az üzemkész raktár anyagmozgató gép flottájának hatékony irányításáig. Mark Murfet, a Briggs Equipment (VNA and Warehouse) termékmenedzsere hozzátette “Tisztában vagyunk raktáringatlan és tárolótér maximális kihasználásának valamint a maximális hatékonysággal üzemelő létesítmény biztosításának jelentőségével. A Briggs, a Yale-lel együttműködve, üzleti szellemiségének részeként tanácsadói megoldást is nyújt. A Yale raktár szimulátora lehetővé teszi az adatelemezést, hogy még a legösszetettebb raktár forgatókönyvek esetén is, pontos, igényekre szabott megoldásokat tudjunk nyújtani". Forrás: Sarah James/Tranzitonline
Forrás: Raktar.info
35/62
Finn darugyár épül Miskolcon 2012. Február 21. Kedd A betelepülő finn darugyár kedvéért módosítják az építési szabályzatot Miskolcon.
Változtatni szükséges a miskolci Mechatronikai Ipari Parkban az építési szabályzatot. Erre a betelepülni szándékozó finn darugyártó világcég miatt van szükség. Neki ugyanis nagy, egybefüggő területre van szüksége az építkezéshez, több, mint 20 ezer négyzetméterre - írta helyi minap.hu. A cég megjelenése a beszállítóknak új munkalehetőséget teremt - véli több szakember. A módosítás a befektetői igényeknek megfelelő nagyobb összefüggő terület kialakításáról, a miskolci és a szirmabesenyői gazdasági területek közötti útkapcsolat megteremtéséről és a terület legkisebb zöldfelületének 15%-ban történő megállapításáról szól. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben előírt eljárást lefolytatták, a módosítást szakmai véleményében az Állami Főépítész támogatta. A lap idézi az előterjesztést, miszerint a nagyobb egybefüggő terület kialakítása révén csökken a feltáró utak hossza, ami városüzemeltetési szempontból a közterületek fenntartási költségeinek csökkentését eredményezi. A szirmabesenyői gazdasági övezettel történő útkapcsolat létesítése megteremti a gazdasági övezetek közötti együttműködés lehetőségét. Az ipari parkhoz a szomszédságában lévő Sajó-folyó ártere és a repülőtér jelentős zöldfelülettel kapcsolódik, ami a környezetben ellensúlyozza a minimálisan szükséges zöldfelületi fedettség 20%-ról 15%-ra történő csökkentését.
36/62
Ötmillió autó csak Peking útjain 2012. Február 20. Hétfő Idén februárban már 5 millió autó futott Peking útjain – közölte a kínai főváros közlekedésrendészete pénteken.
A négymilliós határt 2009 decemberében jelentették, s a korábbi előrejelzések 2011 márciusára tették az egymilliós bővülés idejét. Ez azt jelenti, hogy a közlekedését tekintve amúgy is túlterhelt Peking 11 hónappal volt képes "hátráltatni" az 5 milliomodik rendszám bejegyzését. A rendőrség úgy véli ennek a csökkenő kereslet mellett egyértelmű oka, hogy 2011 januárjától a fővárosban csak sorsoláson lehet rendszámhoz jutni, s ezzel a forgalmi engedélyek kiadásának korlátot szabnak. A tavalyi év kvótája 240 ezer darab volt, ami az egy évvel korábban kiadott rendszámoknak körülbelül az egyharmada. 2010-ben havonta 66 ezer új kérelmet fogadtak el. Az éves kvóta figyelembevételével a kínai főváros útjaira a 6 milliomodik autót 2016-ra várják. A pekingi városi közlekedést a nagyszámú autó drámaivá tette. A fővárosban a gépjárművek száma 1949-ben még mindössze 2300 volt, s 48 évre volt szükség ahhoz, hogy ez – 1997-re – egymillióra nőjön. A második millióhoz hat évre volt szükség, míg a harmadikhoz már mindössze 3 év elég volt. A negyedik milliót két év és hét hónap alatt érték el. Tokiónak 12 évre volt szüksége ahhoz, hogy az autók számát tekintve a harmadikról a negyedik millióra jusson. Az egy autó által megtett napi távolság Pekingben átlagosan 45 kilométer, míg Tokióban 19, Londonban pedig 30. Országosan regisztrált autók száma Kínában 2011-ben meghaladta a 100 milliót; a városok között Peking a listavezető.
Forrás: MTI
37/62
Láthatatlan milliárdok a létesítménygazdálkodásban 2012. Február 20. Hétfő Annak ellenére, hogy a létesítménygazdálkodási piac mintegy 400 ezer munkavállalóval a hazai nemzeti össztermék több mint 7 százalékát adja, alapvető szabályozási hiányosságokkal küzd. Szakmai irányelvek, etikai normák, képzettséghez kötött működési jogosultság, működést szabályozó szakmai felelősségbiztosítás – mind-mind válaszra váró nyitott kérdések.
Az iparág, amely szolgáltatásait szinte teljes egészében a hazai KKV szektorra építi, és a munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztatja, jelenleg félkarú óriás. A szolgáltatások szinvonalának megőrzéséhez és a fekete foglalkoztatás visszaszorításához állami szerepvállalás szükséges – véli Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezető partnere.
Az iparág jelentőségét jól példázza, hogy szinte nincs olyan szervezet, amely képes lenne létesítménygazdálkodási szolgáltatások nélkül működni. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, becslések szerint a hazai létesítménygazdálkodási piac évente nagyjából kétezer milliárd forint hozzáadott értéket termel, 400 ezer fős foglalkoztatottságával a nemzeti össztermék 7 százalékát adja, és a munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztatja. Annak ellenére, hogy maga az iparág rendkívül fiatal, nemzetgazdasági szerepe egyértelműen meghatározó. A szektor hatékony működését ugyanakkor ellehetetleníti a szabályozatlanság. „A létesítménygazdálkodás az egyetlen ipar, amely szolgáltatásait szinte teljes egészében a hazai KKV szektor vállalatai által biztosítja. A szakmai normák hiánya éppen ezért jelent kiemelt problémát. Jelenleg a szabályozatlan, a gyakran túl sok szereplős beszállítói piac átláthatatlan, a szolgáltatások minőségére nincs garancia és az esetenként irreális árverseny a fekete foglalkoztatás melegágya” – összegzi a problémákat Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezető partnere.
A működés szabályozatlansága szektor szinten hosszú évek óta akut probléma. Annak ellenére, hogy a Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség már 2009-ben kezdeményezte az átfogó stratégia kidolgozását, lényegi áttörés a mai napig nem következett be. A szektor működésének rendszerezéséhez jól összefogott, megfelelően menedzselt és végigvitt program szükséges, a szakma képviselői szerint az állami szerepvállalás elengedhetetlen. Feketén-fehéren
Az európai gyakorlattal ellentétben Magyarországon a létesítménygazdálkodási piac rendkívül laza keretek között működik. A szakma reputációja alacsony; nincsenek általánosan ismert és elfogadott szakmai irányelvek, ráadásul a működési jogosultság, valamint a szakképzés tekintetében sincsen általánosan elfogadott rendszer. „Nincs stratégiai (felsőfokú menedzser) és taktikai (középfokú létesítménymérnök) szintű létesítménygazdálkodási képzés, ezért nem egységes a vállalati létesítménygazdálkodási kultúra. Ennek következményeként viszont a szolgáltatási elvárások, a teljesítménymérési rendszerek, és a szolgáltatási árszintek is alapvetően különbözőek” – véli a szakember.
38/62
Míg más iparágban a piaci szereplők árazásában a 20-30 százalékos eltérés az átlagos, a létesítménygazdálkodás piacán az esetenkénti 100 százalékos árkülönbözet sem ritka. Ráadásul a szolgáltatások átláthatatlanságával és az irreális árverseny gerjesztésével gyakran a működési költségek sem kitermelhetőek. A létesítménygazdálkodási szolgáltatások előállítása világszerte manufakturális jellegű és meghatározóan a szakmunkás, segédmunkás munkaerőre épít. Ennek megfelelően viszont magasabb dolgozói arányt és kisebb szervezettséget kíván, mint az ipari tömegtermelés. „Meg kell érteni, hogy a szabályozott működés a piac minden szereplőjének érdeke – a szolgáltatónak és a megrendelőnek egyaránt. A kiszámíthatóság erősíti a vállalkozásokat, stabilizálja a foglalkoztatást és ezáltal támogatja a gazdaságot, miközben normalizálja a szolgáltatások árszintjét. A működés fejlesztésére tett kezdeményezések gazdaságfejlesztő hatással is bírnak, éppen ezért az államnak is érdeke a szektor működésének rendbetétele” – mondja Décsi Gábor
39/62
Retail hírek 2012 8. hét
40/62
Eston: Nem lesz ingatlanpiaci fellendülés az idén sem 2012. Február 23. Csütörtök Az idén nem adottak a körülmények az ingatlanpiac általános fellendüléséhez – jelentette ki Salamon Adorján, az Eston International elnök-vezérigazgatója a cég évértékelője kapcsán.
A szakember ezt arra alapozza, hogy ugyan vannak kedvező jelek – alacsonyak a bérleti díjak, és régiós viszonylatban magasnak mondhatók az elérhető hozamok – és volt néhány nagyobb tranzakció is, de mindezek ellenére nem látszik olyan mozgatóerő, ami hosszabb távon beindíthatná az ingatlanpiac motorját, így a magyarországi piacba vetett bizalom visszaszerzése és a GDP növekedése nélkül 3-5 év stagnálás várható. Ezek mellett negatív irányban befolyásol még a plázastop bevezetése, az áfa mértékének megemelése, valamint az állami cégek ingatlanhasználatának mozdulatlansága is. Az Eston álláspontja szerint a magyar ingatlanpiac átlagos hozama 7,5 százalék, ez 1 százalékponttal meghaladja a prágai és varsói hozamot, így a német befektetési alapoknak sorba kellene állniuk Budapesten, de megbízóik a gazdasági bizalom hiánya miatt ezt tiltják. „A befektetők nem vesznek Budapestre repülőjegyet, és nem csak a Malév csődje miatt” – érzékeltette a magyar piaccal szemben tanúsított befektetői magatartást Salamon.
Forrás: Világgazdaság online
41/62
Nagy dobásra készül a Tesco 2012. Február 23. Csütörtök Piaci információk szerint elindulhat az egyik nagy dél-koreai elektronikai áruházláncért folyó versenyben a Tesco.
A Tesco lehet az egyik ajánlattevő a dél-koreai Hi-Mart Co Ltd. elektronikai kiskereskedelmi lánc többségi tulajdonára kiírt tenderben - jelentette az Economic Times. A vállalat 57,6 százalékos részesedése, ami három cég kezében van, a Hi-Mart jelenlegi részvényárfolyama alapján 900 millió dollár érthet. Az áruházláncért várhatóan harcba szállnak helyi kiskereskedelmi vállalatok és magán-tőketársaságok is, az első fordulót még a hónap vége előtt megtarthatják. A Tesco, a világ harmadik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, 100 százalékos tulajdonosa a koreai Homeplus vállalatnak, amely 125 hipermarketet és 267 szupermarketet üzemeltet az országban. A Homeplus az elmúlt év harmadik negyedében 5,2 ezer milliárd von (4,62 milliárd dollár) bevételt ért el, 301,5 milliárd vonos üzemi nyereség mellett. A Hi-Mart 301 áruházat tart fenn Dél-Koreában. A cég 257,4 milliárd von (228,6 millió dollár) üzemi profittal zárta 2011-et. Az áruházlánc megvásárlása mellett szól, hogy a feltörekvő ázsiai országokban, így Dél-Koreában is erős keresletre számíthatnak a kiskereskedők. Az európai adósságválság ugyan kissé visszafogta a koreai GDP és a fogyasztói piac növekedését, ám a karácsonyi szezon fényesen sikerült.
Forrás: Napi.hu
42/62
A Müller drogérialánc Letenyén megvetette a lábát 2012. Február 22. Szerda Az év közepén kezdi meg működését a Müller drogérialánc most épülő új, nemzetközi logisztikai központja a Zala megyei Letenyén - közölte az MTI megkeresésére a cég németországi, ulmi központja.
A vállalat tájékoztatása szerint a novemberben kezdődött beruházás során 18 ezer négyzetméteres raktárbázist építenek közvetlenül az M7-es autópálya és a magyar-horvát határátkelő melletti területen. A tervek szerint 2012 közepétől már innen látják el áruval a magyarországi, horvátországi és szlovéniai üzlethálózatot.
Forrás: MTI
43/62
Hatalmas pláza épül Óbudán 2012. Február 22. Szerda Összesen bruttó 140 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontot építene Európa egyik legnagyobb üzletközpont fejlesztője, a német ECE, az Árkádok tulajdonosa. A beruházásra jogerős szabályozási terv már van, építési engedély azonban még nincs. Kérdésünkre Puskás Péter alpolgármester elmondta, egy kaszásdűlői telket és készpénzt kapott az önkormányzat az érintett telekért cserébe az ECE-től.
A III. kerületi Önkormányzat képviselő-testületi anyagaira hivatkozva az Urbanista blog írta meg először, hogy 5 szintes üzletházat tervez az ECE a Szentendrei út és a Filatorigát HÉV-megálló között. Az Urbanista blogbejegyzése szerint ha a beruházó ECE felmentést kap a plázastop alól, akkor még idén megkezdődhetnek a munkálatok és 2015-ben átadhatják az új létesítményt. A szomszédos ipari emlékeket - a Harisnyagyár régi épületeit és a kéményt - nem érintik a bontások/fejlesztések.. Az összesen bruttó 140 ezer négyzetméteres kereskedelmi beruházásban kb. nettó 50 ezer négyzetméternyi kiskereskedelmi terület kap helyet, mondta el a Portfóliónak Puskás Péter, a III. kerület alpolgármestere. A 140 ezer négyzetméter összterület a parkolóházat is magába foglalja. A területen a jelenleg ott álló régii ipari épületek elbontásra kerülnek. Puskás Péter alpolgármester kérdésünkre elmondta, hogy a területen jelenleg lévő két benzinkutat is érinti a fejlesztés: a kettőből csak egy marad meg, az is a föld alá kerül majd a tervek szerint. Az ECE egyébként nemrég jelentette be az Örs vezér téren található, szintén Árkád névre keresztelt projektjének második ütemét. Az ECE közlése szerint az Árkád 2 2013 tavaszán nyit majd meg. A két épületrész 68 000 nm összterületen több mint 200 üzlethelyiség és 1600 férőhelyes parkolóház kap majd helyet.
44/62
Az A38 a világ legjobb bárja, harmadik a Szimpla kert 2012. Február 21. Kedd A Lonely Planet három hónapon keresztül szavaztatta olvasóit a világ 100 legjobb bárját tartalmazó listát, és a szavazás lezárásakor megszületett eredmény szerint a budapesti A38 hajó nyerte el a legjobbnak járó címet, a harmadik pedig a Kazinczy utcai Szimpla Kert lett. Második helyen egyébként a rotterdami De Witte Aap végzett.
„A Petőfi-híd budai oldalán horgonyzó, 1968-ban kiselejtezett ukrán kőszállító hajót hatalmas úszó bárként és zenei helyszínként hasznosították újra, ahol a nyarak a legvagányabbak, de a hajótér egész évben mozgalmas” – olvasható az A38 leírásában. „A budapesti romkocsmák nagypapája még most is a legjobb ilyen hely, amelynek számos termében esténként százak mulathatnak, hatalmas italválasztékból rendelve” – vélekednek a Szimpláról.
A teljes lista itt olvasható: http://www.lonelyplanet.com/competitions/singha-100greatbars2011/bar-list/?PageNo=1&search=& SortBy=&SortOrder=&PageInt=
45/62
Hogyan lehet kibújni a plázaépítési tilalom alól? 2012. Február 20. Hétfő Útmutató készült a plázastop alóli felmentésről: részletes útmutató jelent meg a kormányportálon a felmentéssel kapcsolatos eljárásról.
Ebből sok minden kiderül - jórészt a kérelem formai-tartalmi követelményei -, ám a felmentés szempontjaira nem derül fény. A januárban hatályba lépett törvénymódosítás szerint 2014. december 31-ig nem lehet létesíteni, illetve bővíteni 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményeket. A lépés egymással ellentétes reakciókat váltott ki: az építőipari, ingatlanfejlesztői körök tiltakoztak, a kiskereskedők azonban egyetértően fogadták.
A korlátozás alól a kereskedelemért felelős nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést - ennek részletei jelentek most meg. Két kategóriába sorolják a kereskedelmi fejlesztéseket: más-más szabályok vonatkoznak a 300-nál nagyobb, de 5000 négyzetméteresnél kisebb, illetve az 5000 négyzetmétert meghaladó létesítményekre. Az első kategóriában viszonylag egyszerű a felmentési procedúra, az engedélykérelemben egyebek között fel kell tüntetni a cég eddigi beruházásait, a tervezett projekt alapterületét, célját, profilját, az építmény egyéb funkcióját, vonzáskörzetét (felsorolva az érintett településeket lakosságszámmal együtt), bővítés vagy átalakítás esetén pedig az épület eddigi funkcióját, továbbá a létesítmény tervezett átadási idejét. Az 5000 négyzetméteresnél nagyobb plázát tervezőknek mindezeken túl hatástanulmányt is csatolniuk kell a kérelemhez. Ebben számos egyéb szempont mellett ki kell térni például a közúti és tömegközlekedési kapcsolatokra, a vonzáskörzet demográfiai mutatóira, lakásállományára, keresőképes lakosságára s még a munkanélküliségi mutatókra is. A napi látogatottságot, a vásárlóerő várható alakulását is meg kell tudni becsülnie a fejlesztőnek. A hatástanulmányból nem maradhat ki az összefoglaló a tervezett beruházás vidékfejlesztési, környezetvédelmi, valamint gazdasági hatásairól, amelyet a kereskedelmi építménnyel szemben elvár a befektető.
Forrás: Kormány.hu
46/62
Gazdasági hírek 2012 8. hét
47/62
NAV: Újabb határidő közeledik 2012. Február 24. Péntek Jövő hétfőig nyújthatják be adóbevallásukat a vállalkozási tevékenységet folytató vagy az általános forgalmi adó körbe tartozó magánszemélyek, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteki közleményében.
A vállalkozók és az áfa-fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemélyek az 1153 számú nyomtatványon nyújthatják be személyi jövedelemadó bevallásukat az adóhatósághoz. Szintén február 27-ig kell a 1143 számú nyomtatványon bevallást benyújtaniuk az eva-alanyok többségének: az egyéni vállalkozóknak és a bevételi nyilvántartást vezető betéti és közkereseti társaságoknak. Az adóhatóság kiemeli, hogy az esetleges adókötelezettséget is 2012. február 27-ig kell megfizetni. A NAV arra kéri az adózókat, hogy amennyiben megtehetik, minél hamarabb adják be bevallásukat az adóhatósághoz, lehetőség szerint az Ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton.
Forrás: MTI
48/62
A PSZÁF pert nyert az ING magánnyugdíjpénztár ellen 2012. Február 24. Péntek A PSZÁF első fokon pert nyert az ING magánnyugdíjpénztárral szemben a jogosulatlan tagi költségelvonások kapcsán a pénztár által indított perben. Két további magánnyugdíjpénztár már elszámolt vagyonkezelőjével és megtérítette tagjainak az indokolatlanul levont költségeket.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) első fokon pert nyert az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárral szemben a Fővárosi Törvényszéken abban a közigazgatási perben, amely a pénztár által a tagoknak indokolatlan többletköltséget okozó és a befektetési korlátok megkerülésével történt befektetések kapcsán indult. A bíróság elutasította az ING keresetét a felügyeleti határozat bírósági felülvizsgálatára. A PSZÁF 2010 második felében vizsgálta meg több magánnyugdíjpénztár és az azok befektetéseit kezelő alapkezelők befektetési, vagyonkezelési tevékenységét. Ennek során megállapította: a vagyonkezelői szolgáltatásokért fizetett díjakkal kapcsolatban négy magánnyugdíjpénztár és vagyonkezelőik többször megsértették a jogszabályokat. Egyes esetekben az olcsóbb közvetlen értékpapír-befektetés helyett a pénztári vagyont indokolatlanul befektetési alapokba fektették, amellyel összességében több milliárd forintnyi többletköltséget okoztak, így negatívan befolyásolták az eszközértéket és ezen keresztül a nettó hozamot is. Az érintett magánnyugdíj-pénztáraknak a PSZÁF határozataiban előírta: mutassák ki az indokolatlan közvetett befektetések okozta többletköltséget és azt utalják vissza a pénztártagoknak, az erre vonatkozó követelést közben érvényesítve a vagyonkezelővel szemben. A felügyeleti kötelezés nyomán az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, s az elmúlt napokban az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár (az alapkezelőikkel történt elszámolás után) is visszafizette jogosult tagjainak, illetve – az állami társadalombiztosítási rendszerbe időközben visszalépett pénztártagok után – a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak a korábban indokolatlanul levont többletköltséget. Az OTP Magánnyugdíjpénztár és az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ugyanakkor közigazgatási perben támadta meg a PSZÁF velük kapcsolatos határozatait. Előbbi pénztár esetében az első fokú bírósági eljárás még folyamatban van.
Forrás: Index
49/62
Hoppá: Kétezer milliárdot termel a féllegálisan működő magyar iparág 2012. Február 24. Péntek Annak ellenére, hogy a létesítménygazdálkodási piac mintegy 400 ezer munkavállalóval a hazai nemzeti össztermék több mint 7 százalékát adja, szabályozás szempontjából szinte a féllegalitás határán mozog.
Az európai gyakorlattal ellentétben Magyarországon a létesítménygazdálkodási piac rendkívül laza keretek között működik. A szakma reputációja alacsony; nincsenek általánosan ismert és elfogadott szakmai irányelvek, ráadásul a működési jogosultság, valamint a szakképzés tekintetében sincsen általánosan elfogadott rendszer. A létesítménygazdálkodási iparág jelentőségét mutatja, hogy szinte nincs olyan szervezet, amely képes lenne létesítménygazdálkodási szolgáltatások nélkül működni. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, becslések szerint a hazai létesítménygazdálkodási piac évente nagyjából kétezer milliárd forint hozzáadott értéket termel, 400 ezer fős foglalkoztatottságával a nemzeti össztermék 7 százalékát adja, és a munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztatja. A nemzetgazdasági szempontból fiatal kora ellenére meghatározó jelentőségű iparág mindezekkel együtt alapvető szabályozási hiányosságokkal küzd. Szakmai irányelvek, etikai normák, képzettséghez kötött működési jogosultság, működést szabályozó szakmai felelősségbiztosítás – mind-mind válaszra váró nyitott kérdések. A munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztató iparág nyújtotta szolgáltatások színvonalának megőrzéséhez és a fekete foglalkoztatás visszaszorításához állami szerepvállalás szükséges – véli Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezető partnere. Míg más iparágban a piaci szereplők árazásában a 20-30 százalékos eltérés az átlagos, a létesítménygazdálkodás piacán az esetenkénti 100 százalékos árkülönbözet sem ritka.
Forrás: IngatlanHírek.hu
50/62
Munkahelyekkel is segítik a szegénytelepeket 2012. Február 23. Csütörtök A mélyszegénységben, telepeken élő családok számára kitörési lehetőséget nyújtó új integrációs programot indít a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 4,7 milliárd forintos európai uniós forrásból – jelentette be Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.
A komplex program program lényege, hogy a telepeken élők számára tanulási és munkalehetőségeket adjanak, továbbá, hogy az érintettek több szolgáltatást, ellátást helyben is igénybe tudjanak venni. Az önkormányzatok pályázatonként 45-150 millió forint támogatást kaphatnak. A tárca szerint várhatóan harminc-ötven település programját tudják majd támogatni, a pályázatok beadási határideje első körben március 31. Balog Zoltán elmondta, elsősorban roma közösségek számára kívánják a "valóságos életesélyt kínáló" lehetőséget biztosítani, de a kiindulópont a rászorultság, így minden olyan önkormányzat pályázhat, melynek területén mélyszegénységben, szegregált lakókörnyezetben, hátrányos helyzetű emberek élnek.
Forrás: MTI
51/62
Sosem épült ilyen kevés magyar lakás 2012. Február 23. Csütörtök Tavaly mindössze 12 655 új lakás épült – vagyis naponta átlagosan csak 35 darab –, ami 39 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A kiadott lakásépítési engedélyek száma 12 488 volt, ami 28 százalékos csökkenést jelent a 2010-es adatokhoz képest, derül ki a KSH csütörtökön közzétett adataiból. Ilyen alacsony építési számra még nem volt példa a két világháború közötti gazdasági válság éveiben, és a negyvenes-ötvenes évek nehéz gazdasági körülményei között sem. Ráadásul a közeljövőben nem is számíthatunk jelentős változásra: 2011-ben lényegében azonos volt az építkezések és az engedélyek száma, de maga az engedélyszám olyan alacsony, hogy ez még messze nem jelzi a folyamat kedvező megváltozását. Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten és a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 48 illetve 44 százalékkal. A többi városban 35 százalékos visszaesés következett be, míg a községekben kisebb arányban, 26 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene. Minden régióban és – Veszprém kivételével – minden megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. A csökkenés Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon volt a legerőteljesebb (50, illetve 49 százalék), a megyék közül pedig Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén esetében (67, illetve 60 százalék). Egyedül Veszprém megyében mutat a lakásépítések száma 30 százalékos növekedést, ami a devecseri és kolontári újjáépítésekkel magyarázható. A vizsgált időszakban 583 üdülőegységet építettek, és 437 üdülőépületben 496 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 28 százalékkal, az engedélyezetteké 38 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 négyzetméter, a tavalyinál egy négyzetméterrel kisebb. A kiadott új építési engedélyek alapján 6930 lakóépület és 5237 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 6 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 3 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül az ipari épületekre kiadott engedélyek száma 8 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági és kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké viszont 7–7 százalékkal csökkent.
Forrás: Index
52/62
Gyárat nyit a Ganz-utód 2012. Február 22. Szerda Hamarosan beindítja a termelést a tamási Tamgép Kft. üzemében a Közlekedési Műszergyártó Zrt. (KMGY). A magyar tulajdonú, több mint 500 főt foglalkoztató cégnek a Ganz Műszergyár jogutódjának - az egykori ruhaüzem helyén létrehozott termelőberuházása már 2008-ban elkészült, a gazdasági válság miatt azonban az indulással mostanáig várt a társaság - írja a Napi Gazdaság.
A budapesti üzemen kívül Csornán is jelentős bázissal rendelkező - szinte teljes egészében exportra termelő - cégcsoport éves árbevétele tavaly meghaladta a 20 millió eurót, a vállalat szinte teljes egészében exportra termel. Zelenka Pál tulajdonos-cégvezető a lapnak elmondta, cége munkagépekhez és haszonjárművekhez gyárt műszerfalakat, a legújabb termékkel idén lép piacra a vállalat, a műszerfalakból azonban nagyobb gyártóknak is szállítanak, illetve egyre jelentősebb az utángyártott alkatrészek gyártása. A budapesti műszaki egyetemmel közösen kifejlesztett digitálisműszerfal-család első tagja a cseh Zetor traktorgyár rendelésére készül. Az 1999-ben megvásárolt csornai Hantech-gyárban az elmúlt év végén fejezték be az egymilliárd forint értékű fejlesztést.
Forrás: Napi.hu
53/62
Százmilliárdos megszorítás jöhet idén 2012. Február 22. Szerda A kormány olyan intézkedések megtételére szólította fel a minisztereket, amik csökkentik az idei és jövő évi hiányt, hogy az megfeleljen a konvergenciaprogramban vállalt céloknak. Várható, hogy ezek az intézkedések lesznek az alapjai annak a csomagnak, amit a kormány magával visz az IMF-tárgyalásokra.
„Az idén százmilliárdos, jövőre pedig akár több százmilliárdos kiigazításra lehet szükség ahhoz, hogy a kormány tartani tudja a konvergenciaprogramban vállalt hiánycélokat” – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője, miután a Magyar Közlönyben megjelent, hogy több olyan intézkedésről is határozott a kormány, amelyek az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél biztosításához szükségesek. A minisztereknek javaslatot kell tenniük egyebek mellett a gyógyszertámogatások idei és a budapesti közösségi közlekedés jövő évi támogatásának – a 2012-eshez viszonyított – csökkentésére. A határidő pedig sürgős: a BKV 2013-as csökkentését három miniszternek, a fejlesztésinek, a nemzetgazdaságinak és a belügyminiszternek, február végéig kell megterveznie. Emellett a legújabb kormánydöntés szerint legkésőbb 2013 közepén pedig be kell vezetni az elektronikus útdíjfizetési rendszert – a Széll-terv még 2013 januárját írta elő, de nemrég még olyan javaslat volt a kormány előtt, amely 2014-es bevezetéssel számolt. Az e-útdíj a bevezetés utáni első teljes évben akár önmagában képest százmilliárd forintos állami bevételre – azonban korántsem biztos, hogy ez a költségvetés egyenlegét javítja. Az NFM és az NGM tavaly tavasz óta csatázik, hová folyjon be ez a pénz; a dolgok mostani állása szerint lehet, hogy előbbihez tartozik majd. Rögzíti a dokumentum a kormányzati beszerzési stopot is. A beszerzési tilalmat csak rendkívül indokolt, egyedi esetekben lehet feloldani, erről Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár dönt a kincstár vezetőjének véleménye alapján, írja a hvg.hu. Ez szintén Matolcsy György kormányzati súlyának csökkenését jelzi, ilyen feladatot ugyanis általában a költségvetésrt felelős miniszter szokott ellátni. Kondrát Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idén a túlzott deficit eljárás miatt kiigazításra nem lenne szükség, hiszen a 3 százalékos küszöbérték alatti hiánycél teljesülhet, az EU szerint is. A konvergenciaprogramban azonban a kormány azt vállalta, hogy a hiány az idén GDP-arányosan 2,5 százalékra, jövőre pedig 2,2 százalékra csökken, ehhez pedig már kell a megtakarítás. Az elemző szerint százmilliárdos évközbeni kiigazítást „össze lehet szedni”, ennek hatása azonban nem mindig tartós. Cséfalvay Zoltán is foglalkozott a deficit mértékével kedden. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára Brüsszelben az EU-tagországok versenyképességi minisztereinek találkozóját követően kifejtette véleményét, miszerint a gyakorlatban nem kerül sor arra, hogy Magyarország a túlzottan magas államháztartási hiány miatti szankcióként ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi uniós prognózisok szerint jövőre a magyar államháztartási hiány a GDP 3,25 százaléka lesz, Magyarország szerint viszont tartható a három százalék, a különbség hetvenmilliárd forint.
Forrás: HVG
54/62
Új Nemzeti Földalapkezelő iroda nyílt 2012. Február 21. Kedd Megnyílt a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) Jász-Nagykun-Szolnok megyei irodája. Az avatáson a vidékfejlesztési miniszter átadta a megye első haszonbérleti szerződéseit, amelyeket az állami földekre kötöttek, tájékoztatott a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Akinek földje van, annak mindene van. Ma fokozottan igaz ez a mondás, ezért is fontos az a munka, amit a Nemzeti Földalap tavaly előtt elkezdett, a nemzeti földvagyon leltározásával, a szerződések rendbetételével - mondta Fazekas Sándor Szolnokon, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Jász-Nagykun-Szolnok megyei irodájának átadásakor. Jász-Nagykun-Szolnok megyében körülbelül hetvenezer hektárnyi állami föld van, ebből most 2150 hektárra pályázhatnak a gazdák. A tárca vezetője kifejtette: a kormány célja, hogy az állami földek haszonbérbe adásával segítse az állattartást vállaló helyben lakó kis és közepes gazdálkodókat, megerősítse a magyar családi gazdaságokat.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében elsőként egy törökszentmiklósi és egy túrkevei gazdálkodó vehette át a minisztertől a szerződést, mindketten két és fél hektárnyi állam földet bérelhetnek húsz éven keresztül. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) októberben kezdte el közzétenni a 65 ezer hektár állami tulajdonú termőföld haszonbérleti pályázatát; eddig 33 ezer hektárt hirdetett meg. Az NFA február 3-án ünnepélyesen megkötötte az első földhaszonbérleti szerződéseket. Még ebben a hónapban további 1500 eredményes pályázóval köt szerződést a szervezet, átlag 15-20 hektárnyi területekre. A termőföldeket a nyertesek 20 évre kapják meg.
Forrás: MTI
55/62
Visszatérhet a növekedés a román építési piacra 2012. Február 21. Kedd 2011-ben a román teljes építési teljesítmény csak enyhe csökkenést regisztrált, de a lakásépítési alszektor 2009 és 2012 közötti közel 42%-ra becsült zuhanása miatt (reálértékben) nominálisan is csak 2013-ban éri el a teljes új építés és felújítás a válság előtti szinteket.
Az építőipari cégek várják az új közbeszerzési pályázatok meghirdetését hogy elkezdhessék az új projekteket. Jelentős mennyiségű EU forrás áll rendelkezésre az ország infrastruktúrájának fejlesztésére, de időbe fog telni, amíg az új román kormánynak meglesz a megfelelő szakértelme a pénz hatékony felhasználására. 2011-ben a lakáspiac nem tudott magához térni a 2009-2010-es években tapasztalt hatalmas csökkenés után, bár a visszaesés üteme csupán évi 6.8% volt. A lakás szektor lesz az utolsó, mely növekedési pályára állhat. Jól jelzi ezt az egyre kisebb számú kiadott építési engedély, mely tendencia várhatóan 2013 első félévéig folytatódni fog. Még ha az árak lejjebb is mennek, ez középtávon nem hoz majd növekedést a piacon, mivel az áremelkedés az építőipar csúcspontján nagyban spekulatív volt. 2010 és 2014 között a lakásépítés részesedése a teljes építési teljesítmény 26-28%-ára fog süllyedni, míg 2014-től Románia makrogazdasági stabilitásának javulása gyors növekedést hozhat az alszektorban. A nem-lakás célú magasépítés az egyedüli alágazat, mely 2011-ben fellendülést regisztrált (mintegy 10%-ot változatlan áron), és mivel 2012-2014 között számos iroda és kereskedelmi projekt befejezésére számítunk, a szegmens megtarthatja ezt a lendületet az elkövetkező években. A befektetőknek és fejlesztőknek azonban 2012-ben is sok bizonytalansággal kell számolniuk, mind a mind a külső mind a belső piacokon: a csökkenő lakossági fogyasztással, az euróövezet adósságválságából adódó kockázatokkal, és a kulcsfontosságú exportpiacok alakulásával. Így a következő években a korábban megkezdett projektek befejezése mellett újabb halasztások és kedvezőbb piaci feltételekre váró programok is jelen lesznek. Arra számítunk, hogy a mélyéépítés teljesítménye 2012-ben meghaladja a válság előtti szintet, majd 2013-2014-ben stabil növekedési pályán marad. A háttérben az EU strukturális alapok által biztosított finanszírozás áll, valamint az a tény, hogy égető szükség van Romániában az infrastrukturális építmények építésére és korszerűsítésére. Ezen kívül, a román kormány is keres befektetőket olyan nagyprojektekre, melyek kívül esnek a EU operatív programjain. Összességében a növekedés visszatérhet 2012-ben a román építési piacra azzal, hogy a közlekedési projektek, különösen az autópályaépítések, többletfinanszírozást kapnak.
Forrás: IngatlanHírek.hu
56/62
Bankszövetség: 2013-tól megszűnhet a bankadó 2012. Február 21. Kedd A Magyar Bankszövetség reményei szerint 2013-tól teljesen megszűnik a bankadó Magyarországon. Várakozásaik szerint az új árfolyamgát nagyon népszerű lesz, a devizahiteleseknek akár 90 százaléka is élhet vele.
Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára az Inforádió Aréna című műsorában hétfőn este kifejtette: az utóbbi időben nyitottabbá, konstruktívabbá vált a szektor és a kormányzat közötti együttműködés. A bankok a kormánytól elsősorban kiszámítható környezetet várnak, és azt, hogy a terheket a gazdaság valamennyi szereplője, valamennyi ágazat arányosan viselje. Ha lesz európai banki különadó, a magyar adó is erre a szintre csökken, de a Bankszövetség azt reméli: a várható növekedési áldozat miatt végül nem lesz új típusú európai bankadó jövőre, így Magyarországon is teljesen megszűnik ez a teher. Az árfolyamgát új rendszeréről azt mondta: ezzel az ügyfelek rosszul nem, csak jól járhatnak, így népszerű termék lesz, számításaik szerint a devizahitelesek legalább 50, de akár 90 százaléka is élhet az új lehetőséggel. Úgy vélte, hogy a parlament elé terjesztett szöveg nem változik lényegesen, a kormány ragaszkodik majd a Bankszövetséggel közösen elfogadott szakmai programhoz. Az új árfolyamgát miatti szerződésmódosításokra felkészült a bankszektor, bár óriási terhet jelent, hiszen 10 év alatt felgyűlt devizahitel-állomány átszervezését kell néhány hónap alatt megoldani. Rohanásra nincs ok, az év végéig lehet igényelni az árfolyamrögzítést, de a Bankszövetség főtitkára azt javasolta az ügyfeleknek, hogy előzetesen kérjenek időpontot a bankjuktól, előre tájékozódjanak, és tudjanak jól kérdezni. Az új lehetőséggel az ügyfél megtakarítása és a banki teher is a forint árfolyamának függvénye, a törlesztőrészletek néhány tízezer forinttal csökkenhetnek, a bankok terhe több tízmilliárd forintra rúghat. Az önkormányzatok helyzetét firtató kérdésre Kovács Levente elmondta, hogy a több ezer önkormányzatból néhány száznak van devizahitele, amelynek felvételkor az önkormányzatok diktálták a feltételeket, ahogy a kötvénykibocsátásoknál is. A banki szektor egységesen azt a véleményt képviseli, hogy a szerződéskötéskor jogszerűen jártak el, és nincs miről vitázni. Az EU/IMF-megállapodásra nagy szükség van, olyan stabilitási tényezőt jelent, amely a pénzügyi piacokra nyugalmat hoz - húzta alá a Bankszövetség főtitkára.
Forrás: MTI
57/62
Újabb bank távozik Magyarországról 2012. Február 20. Hétfő Megkezdte magyarországi kivonulásának előkészítését a Crédit Agricole Bank (CA) − erősítette meg a Napi Gazdaság értesülését a pénzintézet párizsi sajtóosztálya. Mint ismert, Jean-Yves Hocher vezérigazgató a múlt év decemberében egy sajtónyilatkozatban jelentette be, hogy a bank újragondolt stratégiája komoly célterület-szűkítéssel jár.
A bank a jövőben azzal akarja sikeresebbé tenni a vállalati és befektetési banki tevékenységét, hogy csak arra a 32 országra koncentrál majd, amely a világ GDP-jének 85 százalékát adja − ezen belül is a fejlett tőkepiacokon igyekeznek majd hangsúlyosabban jelen lenni. Mindez azzal jár, hogy a CA 21 országban − köztük Magyarországon − bezárja kirendeltségeit. A lépéssel a CA dolgozóinak létszáma 1750 fővel csökken. A fióktelepként működtetett budapesti kirendeltség bezárásának pontos időpontja még nincs meghatározva, a bank ugyanakkor már felvette a kapcsolatot meglévő ügyfeleivel és tájékoztatta őket a tevékenység szűkítésének menetrendjéről. A fióktelep már semmilyen új üzletet nem köt, feladata pusztán a meglévő ügyfélállomány kiszolgálása − mondták el a sajtóosztályon. A magyar kirendeltségen mintegy hatvanan dolgoznak, leépítésük a magyar és a francia munkaügyi szabályozás előírásainak messzemenő figyelembevételével történik. A Napi úgy tudja, hogy gáláns csomagot kapnak a távozni kényszerülő dolgozók. Piaci hírek szerint a magyar fióktelep iránt egy orosz pénzügyi csoport érdeklődik. A Crédit Lyonnais már 1874-ben részt vett a Rothschild által szervezett Magyar Hitelben, amelynek célja az akkor egyesített új főváros, Budapest fejlesztése volt. A francia bank a rendszerváltást követően, 1990 januárjában képviseleti irodát nyitott, amely 1992 júliusában vált bankká. A pénzintézet 2007 októberétől − az anyacég fúzióit követve − már Calyon néven alakult fiókteleppé, 2010 februárjától pedig újabb névváltással Crédit Agricole Corporate and Investment Bank Magyarországi Fióktelepeként működött – a társaság a bank vállalati készpénzmenedzsment (cash management) üzletágának közép- és kelet-európai regionális központja is.
Forrás: Napi.hu
58/62
Gombamód szaporodnak az új építőipari cégek 2012. Február 20. Hétfő Rekordot döntött az új cégek alapítása januárban az építőiparban az Opten céginformatikai szolgáltató adatai alapján. Egyetlen hónap leforgása alatt 817 új cégbejegyzést tett közzé a cégbíróság, ez 44 százalékkal magasabb a tavalyi 500 darabos havi átlagnál.
A jelenség nemcsak az építőiparban volt tetten érhető. A mögöttünk álló két hónapban valamennyi cégre nézve is csúcsot döntött az új cégek alapítása. Decemberben 7242, januárban pedig 7166 új cégbejegyzés történt. Mindez feltehetőleg annak tudható be, hogy most szigorították és drágították a cégbejegyzést. „A sok új alapítás feltehetőleg „előrehozott beruházás” azok részéről, akik el akarják kerülni a magasabb költségeket és a szigorúbb ellenőrzést, hiszen a cégbíróságok eddig az egyórás cégalapítás keretében nem tudták érvényre juttatni, ezután viszont feltehetően alkalmazni fogják a cégvezetéstől való eltiltás szabályait” – vélte Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője. A cégek számának a bővülése azonban veszélyeket is rejt. Az ügyvezető szerint például az építőiparban „ha a jelenlegi tendenciák nem változnak, 2012-ben 20 százalékkal több cég próbál talpon maradni feleannyi munkából, mint 2006-ban, ami közgazdasági nonszensz”. Pesszimizmusát igazolja, hogy az alapítások mellett a felszámolások 38, a végelszámolások pedig 42 százalékkal növekedtek tavaly januárhoz képest. Koji László, az ÉVOSZ alelnöke szerint is kritikus év elé néz az ágazat. Tavaly az építőipari megrendelések száma egyhatodával csökkent a 2010-es évhez képest, idén pedig feltehetően a 2006-os kibocsátás felére lehet számítani. Ehhez képest az építőiparban működő cégek száma ugyanezen időszak alatt 65 ezerről 76 ezerre emelkedett. Tóth Tamás hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség elől kényszervállalkozásba menekülő szakemberek üzleti képzetlensége a jövőben majd komoly kockázatot jelenthet mind magukra, mind a magyar gazdaságra nézve.
Forrás: Index
59/62
Property News 2012 8. hét
60/62
Sustainability is moving at different speeds across Europe 2012. Február 21. Kedd Sustainability legislation causing irreversible changes to European office buildings as real estate industry adapts at different speeds
• 83% of real-estate professionals think sustainability is “highest priority” • Rapid change in some locations whilst economic constraints mean others fall behind • Pricing gap to widen between sustainable and non-sustainable assets • Occupiers and investors advised to review a sustainability practical checklist 83% of real-estate professionals think sustainability is the highest priority strategic issue facing office real estate decision-makers over the next ten years according to Jones Lang LaSalle Offices 2020 research findings. However, the path to consistent sustainable real estate is moving at different speeds across Europe with new legislation driving the evolution of best practice in countries such as France, Germany and the United Kingdom, while economic constraints are impacting overall progress in other countries. Bill Page, Director, EMEA Research, Jones Lang LaSalle who is leading the Offices 2020 research programme explained: “From almost nowhere a decade ago, sustainability is now a key consideration for office real estate. Whilst environmental change, cost control and ethical business practices are all part of the equation, legislation is the real game-changer forcing European occupiers and investors to adapt their office buildings. Whilst the European Union requires all new buildings to be nearly zero energy by 2020, there is a growing divergence across different buildings and countries. This gap is widening and will increase over the next decade between those leading the way towards sustainable real estate and those falling behind.” Bill Page added: “A clear example of enforced change is the 2011 Energy Act in the United Kingdom. From April 2018, landlords will be unable to let out residential or business premises below a minimum standard, which is widely expected to be an Energy Performance Certificate rating lower than ‘E’. An estimated 63% of UK stock has a rating lower than ‘E’. This will force rapid change to the majority of buildings over a relatively short timeframe.” Benoît du Passage, Managing Director – France and Southern Europe, Jones Lang LaSalle and executive sponsor of the client research project commented: “Sustainability was once seen as a soft issue on the periphery of business strategy but this has now changed. We now have case studies where sustainable changes to buildings have improved employee productivity. Owners and developers of office stock will need to take rapid action to protect the value of their buildings and prevent them from becoming obsolete. A sustainable building will quite quickly become a prerequisite for prime property. Consequently, we expect the pricing gap to widen between sustainable and non-sustainable assets over the next few years.”
61/62
Occupiers will also need to remain watchful of sustainability when evaluating their real estate requirements. Whilst older, less sustainable buildings may offer lower rental costs, any savings are likely to be offset by higher operational costs given the trend towards rising energy prices. Benoît du Passage concluded: “Employers cannot neglect the increasing ‘social’ aspect of sustainable real estate. Over the next ten years we expect productivity, employee satisfaction and sustainability to become intrinsically linked. We expect business managers to place greater emphasis on the social value of sustainable real estate.” To help occupier and investor clients manage the sustainability agenda, Jones Lang LaSalle has developed practical tips. These are: 1. Develop a risk management programme 2. Review your estate by “green” credentials 3. Prioritise and rank potential sustainability improvements by value at stake 4. Ensure you have the necessary skills and expertise to make changes 5. Bring staff up to a required level of awareness and competence 6. Consider taking advice on complex issues 7. Revisit changes that may take place across the building lifecycle 8. Take a long-term view 9. Use green issues as a catalyst for change 10. Communicate a clear strategy Tuza Rita, Head of Research Jones Lang LaSalle Hungary added: „Unfortunately, the environment of regulation in Hungary still does not pay enough attention to the sustainability objectives. The energy certificate for selling or leasing a property required by the European Union is also compulsory in Hungary from 1st January 2012, but this alone will not be sufficient in the future. Fortunately, professional organisations have been dealing with proposals for further development for a long time, which hopefully will lead to a change in the environment of domestic regulation and sustainability requirements will be extended.”
Forrás: Jones Lang LaSalle
62/62
