Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek Irodapiaci hírek Logisztikai hírek Retail hírek

2011 34. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Szeptembertől megszűnik a gáz- és távhőtámogatás ......................... 5 Csaknem az összes magyar bank átverte ügyfeleit ........................... 7 A magyar frankhitelesektől retteg a Raiffeisen .............................. 8 Már a hitelezésben is balkániak vagyunk .................................. 9 Miért mindig a lakásbiztosításon spórolunk? ............................... 10 Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot alapított a kormány .................... 12 Kommunikációs kormányzati baki miatt reklámkampánnyal hirdeti az árfolyamrögzítést a kormány ........................................................ 13 Hogyan használjuk okosan a klímaberendezéseket? ......................... 14 Devizahitelesek miatt lesz újabb válság? ................................. 16 Az Európai Bankfelügyelethez fordult Matolcsy a devizahitelesek ügyében ........ 17 Hogyan vegyük igénybe a családi kedvezményt ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem adóelőlegének megállapítása során? ............................ 18 A családi házak szigetelése energiapazarlóbb, mint a panelek esetében ......... 19 Cégek vásárolják fel a Velencei-tó olcsó nyaralóit ........................... 20 Enyhén emelkedett a GKI ingatlanpiaci indexe ............................. 21 Már az albérletek iránt sem érdeklődik senki .............................. 22 Mégis jobb volt az euróhitel, mint a frank? ................................ 23 Kuba: Érik az ingatlanpiaci bomba ...................................... 24

Irodapiaci hírek .................................................... Tízmilliók folynak offshore cégekhez két magyar egyetemről .................. A British Telecom meghosszabbította bérleti szerződését ..................... A magyar médiabirodalom a Váci útra költözött ............................ Logisztikai hírek ................................................... Alstom: változott a fékrendszer ........................................ Gigantikus cementelosztó épülne Taksonyban ............................. 100 évig üzemeltetheti az új cég a debreceni repteret ....................... Új autóflotta a Postának .............................................. Közel húszmilliárdos MALÉV tőkeemelés .................................. Barnamezős ipari terület újul meg Csongrádon ............................ Újratárgyalják a PPP-s autópálya-projekteket .............................. Debreceni repülőtér: új üzemeltő ....................................... Személyre szabott projektek a Prologistól ................................ Retail hírek .......................................................

27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41

Az ingatlanszakma legátfogóbb iPhone® alkalmazása mostantól ingyenesen is letölthető ......................................................... Közép-Európában emelkedett az ingatlanok piaci értéke ..................... Milyen új plázák, üzletek nyílnak az idén? ................................. Alkalmazkodás és kivárás a kiskereskedelmi piacon ......................... A Csepel FC névadó szponzorává lett az Indotek csoport ..................... Megint az államé lesz a Csillebérci úttörőtábor? Pereskedés felsőfokon ..........

42 43 44 46 48 51

2/79

Enyhén visszaesett a kiskereskedelmi forgalom júniusban .................... 52 A brit városi üzlethelyiségek több mint 10 százaléka üresen áll ................ 54 TriGránit: nincs realitása az összeomlásnak ............................... 55

Gazdasági hírek ................................................... Gyakorlatilag stagnál Nagy-Britannia gazdasági növekedése .................. A KDNP megadóztatná a gazdagokat- jön a szolidaritás adó .................. Új pénz, a Sic lesz Hargita megyében a Lei helyett .......................... Megszűnhet az euró az amerikai jegybank volt elnöke szerint ................. A nyugdíjvagyonból fizeti vissza az áfát az állam ........................... Újabb bankválság közeleg ? – erősödik a bizalmatlanság ..................... Nem meglepő: augusztusban fogy a legtöbb írószer és notebook a boltokban ..... Kivonul hazánkból a nagy múltú bankóriás ................................ Európai nyomásra ismét széles kapu nyílik itthon az adócsalásra ............... 12 milliárddal többet fizetünk az áramért egy törvénymódosítás miatt? .......... Távozik tisztségéből az S&P hitelminősítő elnöke ........................... Csak szlovák lehet a településrészek névtáblája a felvidéken .................. Egy komplett lakóparkot értek gázlopáson ................................ Property News ..................................................... Change of property value reflects Eurozone crises .......................... Conformity and waiting describes the retail market ......................... BT’S office lease renewal in IP West ..................................... Outstanding performance by 4-star hotels ................................ Prologis Announces Two BTS Projects Underway In CEE ......................

3/79

56 57 58 59 60 61 62 64 66 67 68 70 71 72 73 74 75 77 78 79

Lakáspiaci hírek 2011 34. hét

4/79

Szeptembertől megszűnik a gáz- és távhőtámogatás 2011. Augusztus 26. Péntek Augusztus 31-ével megszűnik a szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás, és beépül a lakásfenntartási támogatásba, az új támogatást a helyi önkormányzatnál kell igényelni közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.

A lakásfenntartási támogatást a fűtéstámogatáson túl többek között lakbérre, albérleti díjra, közös költségre, csatornahasználati díjra, a szemétszállítás költségeire, villanyáram, víz és gázfogyasztás költségeire lehet kérni - írta az MTI. Újdonság az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a gázzal és távhővel fűtők mellett azok is igénybe vehetik az új lakásfenntartási támogatást, akik fával, olajjal, szénnel vagy más módon fűtenek. A támogatási kérelmeket a helyi önkormányzathoz kell benyújtani, amely jövedelem- és vagyonvizsgálatot végez, és pénzben és/vagy természetben is megállapíthatja a támogatást. A támogatás megállapításához szükséges jövedelemhatár 71 250 forint, vagyis az öregségi nyugdíjminimum 250 százaléka lesz az eddigi 150 százalék helyett.   A tárca hangsúlyozza, hogy egyszerűsödik a támogatási rendszer, a jogosultságot biztosító jövedelemhatár emelése pedig lehetővé teszi, hogy a korábbi energiatámogatási rendszer jelenlegi jogosultjai továbbra is kaphassanak támogatást. A lakásfenntartási támogatás rendszerében a jövedelmi jogosultsági feltételek módosítása mellett két új elem is megjelenik: a fogyasztási egység, valamint a vagyonvizsgálat. A jövedelemszámítás alapja, - a jelenlegi egy főre jutó jövedelem helyett -, a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező, fogyasztási egységre jutó jövedelem lesz, amely reálisabban jeleníti meg az adott háztartás jövedelmi és kiadási viszonyait, hiszen a fogyasztás és a kiadások a háztartás tagjai számának emelkedésével nem egyenes arányban növekednek.   Annak érdekében, hogy a támogatás a korábbinál igazságosabb és hatékonyabb legyen, a lakásfenntartási támogatás feltétele a jövedelem- és vagyonvizsgálat, amelyet a helyi önkormányzat végez el. A törvény értelmében a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani. A természetben nyújtott támogatás azt jelenti, hogy az önkormányzat közvetlenül a közüzemi (gáz, áram, távhő, szemétszállítás) szolgáltatók felé fizeti az esedékes számlát, illetve lehetőség szerint közvetlenül megvásárolja az adott településre jellemző tüzelőanyagot. A támogatás megosztva is adható: részben készpénz, részben természetbeni támogatás formájában.   Azoknak, akik eddig is jogosultak voltak a lakásfenntartási támogatásra, nem kell újra igényelniük a támogatást az azt a megállapító határozatban foglalt ideig változatlanul megkapják. Ugyanakkor azoknak, akik eddig jogosultak voltak a gázár- vagy távhőtámogatásra, szeptember elsejétől nem jár tovább "automatikusan" a lakásfenntartási támogatás, mivel több ponton változtak a feltételek. A lakásfenntartási támogatás iránti igényeket a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani, a megállapított támogatás pedig egy évig érvényes. A minisztérium számításai szerint például egy négytagú, két kiskorú gyermeket nevelő család esetében, ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem 32 243 forint, az új rendszerben várhatóan havi 6100 forint lesz a támogatás, szemben a régi szerinti 6700 forinttal.

5/79

Forrás: Napi.hu

6/79

Csaknem az összes magyar bank átverte ügyfeleit 2011. Augusztus 26. Péntek A bankok elhallgatták, hogy a devizaárfolyamok hosszú távon történt fokozatos emelkedéséről tudtak, a szerződéskötéskor becsapták az adósokat.

Az árfolyamváltozás trendje – az adós hátrányára történő változás – valószínűsítésének elhallgatása polgári jogilag megtévesztés, büntetőjogilag pedig csalás – mondta a Magyar Hírlapnak Czirmes György ügyvéd.   Miután a devizaárfolyamok trendje minimum 15 éve folyamatosan emelkedik, igenis tudtak a bankok arról, hogy ez a tendencia folytatódni fog. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy már a 2004. évi prognózis az akkor 161 forintos svájci frank árfolyamát 2011-re 182 forint körülire saccolta. Ilyen elemzések a tőzsdén egyébként naponta készülnek – mondta a jogász. Czirmes kiemelte, hogy az irányadó külföldi és hazai jegybanki kamatok, illetve a magyarországi infláció csökkent az elmúlt 15 évben. Ezzel szemben azonban a szerződésekben foglalt kamatot is fokozatosan emelték valóságos gazdasági háttérváltozás nélkül.   Az ügyvéd szerint a magasan tartott forinthitel kamatának emelése mesterséges volt, éppen annak érdekében, hogy a devizaalapú hitelek felé terelje a keresletet. Czirmes György szerint önmagában a kamatemelés sem indokolt gazdaságilag, de az árfolyamváltozás trendjének – az adós hátrányára történő változás – valószínűsítésének elhallgatása polgári jogilag megtévesztésnek, büntetőjogilag csalásnak minősül. Müller János, a Magyar Bankszövetség főtitkára úgy reagált: a jogi állásfoglalást részleteiben nem ismerve csak annyit tud mondani, hogy a bankok nem készítettek 10–15–20 éves árfolyamprognózist.

Forrás: Magyar Hírlap

7/79

A magyar frankhitelesektől retteg a Raiffeisen 2011. Augusztus 26. Péntek Korlátozott marad az euróövezeti adósságválság hatása Kelet- és Közép-Európában vélekedett Herbert Stepic a Raiffeisen Bank International (RBI) vezérigazgatója. Különösen a magyar frankhitelek jelentenek problémát a banknak - mondta az APA osztrák hírügynökség csütörtöki tudósítása szerint.

Az egyes euróövezeti országokat sújtó államadósság-válság hatása az RBI első számú piacán, Közép- és Kelet-Európában korlátozott marad - mondta a bank első félévi eredményének ismertetésekor. Egyebek között utalt arra, hogy az euróövezet exportjának mindössze 3,3 százaléka irányul a térségbe, s hogy a külkereskedelmi mérleg 2008 óta jelentősen javult ezekben az országokban. Rámutatott ugyanakkor a délkelet-európai országok és az adósságválságban érintett Olaszország kereskedelmi kapcsolataira és a svájcifrank-hitelek problémájára Magyarországon, Lengyelországon és Romániában. Ez "fenyegetést jelenthet" - fogalmazott. A frankhitelek összege 3,5 milliárd euróra tehető, ez az összes hitelállomány 4,3 százaléka.   "Igazi problémát Magyarország jelent" a Raiffeisen és a piac számára - mondta Stepic a sajtótájékoztatón a hírügynökség tudósítása szerint. Lengyelországban és Romániában például szigorúbbak voltak a hitelezési feltételek, s ez kevesebb törlesztési elmaradáshoz vezetett. Két országban volt veszteséges a Raiffeisen-leányvállalat 2011 első félévében, Szlovéniában és Magyarországon. Kérdésre válaszolva a bankvezető kifejtette, a szlovén veszteség a piac kis mérete miatt nem számottevő, Magyarország ezzel szemben "tartósan a legproblémásabb" a Raiffeisen számára azok közül az országok közül, ahol jelen van. Ebben belső okok és az általános piaci helyzet egyaránt szerepet játszanak Stepic szerint. A belső - szervezeti, kockázatelemzési okokat a Raiffeisen megpróbálja maga orvosolni. A gazdasági helyzetet illetően a kormány igyekezete ellenére a javulás hosszú távon olyan strukturális reformoktól függ, amelyeknek még nem érezhető a hatásuk. Hozzátette: hasonló helyzettel néznek szembe a vetélytársak is.   "A Raiffeisen magyar leányvállalatának piaci részesedése - a jelzálog-hitelek területén is messzemenőleg megfelel a bankszektor egészéhez viszonyított mérlegfőösszegének" - fogalmazott Peter Klopf Raiffeisen-szóvivő arra a kérdésre, hogy mit jelenthet a frankhiteleket érintő probléma a magyar leányvállalat számára. A vezérigazgató beszélt arról is, hogy az RI első féléves üzemi eredményét az osztrák és a magyar bankadó, valamint jövedelem-kiigazítások csökkentették. A két országban a bankadó mértéke összesen 68 millió euró volt. A céltartalékok csökkenése ezzel szemben javította az eredményt. Az RBI csütörtökön 345 millió eurós konszolidált adózott eredményt jelentett kisebbségi részesedések nélkül a második negyedévről. Ez meghaladta az eső negyedévi 270 millió eurót, és az egy évvel korábbi 138 millió eurót, továbbá jóval nagyobb a szakértők által várt 273 millió eurónál. Az ORF tudósítása szerint Stepic elmondta azt is, hogy az RBI tőkeemelést fontolgat. Erre a következő 12 hónapon belül kerülhet sor. A feltőkésítés mértékéről és időpontjáról nem közölt részleteket. Jelezte, ez a gazdasági helyzet és a tőzsdei árfolyamok alakulásától függ. A lépés részben a Bázel III. előírások teljesítését szolgálná.

Forrás: MTI

8/79

Már a hitelezésben is balkániak vagyunk 2011. Augusztus 25. Csütörtök A lakossági hitelek feltételeinél az idei második negyedévben sem következett be enyhülés, és ez nem várható a következő félévben sem - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felmérését ismertető tájékoztatón.

A lakáshitelek iránt tovább csökkent a kereslet, de ez nem sarkallja a piaci szereplőket arra, hogy jobb feltételekkel vonzzák az ügyfeleket. Mindössze a fogyasztási hiteleknél jeleztek előre némi lazítást a pénzintézetek. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a felmérés július közepén zárult, így az ezt követő piaci turbulencia hatásait még nem mutathatja. Mindebből a szakember szerint érdemes a jövőre vonatkozó válaszokat érdemes fenntartással kezelni. Nemzetközi összehasonlításban az látszik, hogy az eurozónában még nagyobb mértékben szigorítottak a bankok a lakossági kölcsönöknél. Ezzel együtt azonban - emelte ki Homolya Dániel prezentációjában - a háztartási hitelállomány nőtt. A visegrádi országoknál is hasonló volt a helyzet. Mi leginkább a balkáni országokkal mutatunk hasonlóságot (ez a jelenség már az előző felmérésnél, sőt a stabilitási jelentésben is felbukkant, az idő múlásával azonban egyre markánsabbá válhat a lemaradásunk). A helyzet a nem lakossági üzletágban még durvábbnak tűnik.   A vállalati hiteleknél az előző negyedévektől eltérően nem volt további szigorítás, de ez nem tekinthető érdemi fordulópontnak. A következő félévre ugyanis (még a mostani pénz- és tőkepiaci esemény előtt is) újra szigorítást helyeztek kilátásba. A cégek drágulásra számíthatnak akkor, ha bankjuk őket a kockázatosabb kategóriába sorolja. Ezt elsősorban a bankok rizikó kerülő magatartása okozza. Különösen kedvezőtlen helyzet az önkormányzati szegmensben látszik kialakulni. A pénzintézetek egyre keményebb feltételeket diktálnak. Ezzel párhuzamosan a bankok széles köre észlelt fizetési nehézségeket a helyhatóságoknál , ennek következtében érezhetően nőtt a hitelkönnyítések iránti igény. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy míg az első félév végéig a teljes kitettség egy százalékát struktúrálták át, ez az arány az önkormányzati hitelezésben aktív bankok szerint év végére elérheti a tíz százalékos szintet. Az ezermilliárd forintnyi helyhatósági hitelállomány 60 százaléka deviza alapú. Az állami árfolyamgát hatását eddig még nem vizsgálta az MNB (amit a mostani hektikus piaci helyzet is nehezít), de a közeljövőben erre biztosan sor kerül majd. Az mindenesetre jól látszik, hogy a lakossági jelzáloghiteleknél azok is egyre többen kerülnek nehéz helyzetbe, akiken már segített a bankjuk.

Forrás: IngatlanHírek.hu

9/79

Miért mindig a lakásbiztosításon spórolunk? 2011. Augusztus 25. Csütörtök Ma Magyarországon a lakócélú ingatlanok nagyjából háromnegyede biztosított, ám a helyzet korántsem nevezhető megnyugtatónak – állítja az Union Biztosító.

A mélyülő hitelválság és a gazdasági körülmények romlása mind több embert szorít rá a spórolásra – a többi között a lakásbiztosításban is. „Mind gyakoribb jelenség, hogy a lakásbiztosítási szerződés válik a nehezedő anyagi helyzetből fakadó spórolási kényszer tárgyává. Az emberek ilyen módon igyekeznek mérsékelni kiadásaikat, annak ellenére, hogy ezzel rendkívüli kockázatnak teszik ki családjukat” – hívta fel a figyelmet Tóth István, az Union Biztosító igazgatósági tagja. Ráadásul, akik tehetnék, azok körében is gyakori, hogy nem fektetnek kellő hangsúlyt ingó és ingatlan vagyonuk biztosítási védelmére. „Ma már nagyon sok lakástulajdonosnak van biztosítása, de hogy ez elégséges védelmet jelent-e, csak káresemény során derül ki. A tapasztalatok bizony alulbiztosítottságról tanúskodnak. Pedig az ügyfelek néhány egyszerű szabály figyelembevételével jelentősen megkönnyíthetik a lakásbiztosítás és az esetlegesen bekövetkező károk okozta ügyintézést, nem utolsósorban biztonságban tudhatják otthonukat” – húzta alá Tóth István.   Az Union Biztosító szakértői szerint a biztosításokat legalább évente egyszer érdemes felülvizsgálni, különös tekintettel arra, hogy milyen változások következtek be. Ha az ingóságok értékét érintő változás történik, például egy nagyobb értékű vagyontárggyal gazdagodik a tulajdonos, vagy – az ingatlant illetően – bővítést végez, akkor a biztosítási védelem máris felülvizsgálatra szorul. Hasonló a funkciója az indexálásnak, amely az árak emelkedését hivatott ellentételezni.  A biztosítottsági arány növekedése pedig az évről évre növekvő károk miatt elengedhetetlen lenne.   Az Aegon Magyarország közelmúltban megjelent közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyári időszakban érezhetően megnő a lakóingatlanokat érintő káresemények száma, ez a hazai biztosítók számára tízmilliárd forintos nagyságrendű kárkifizetést jelent. A legnagyobb tételt az utóbbi években egyértelműen a viharkárok jelentik.  A nyár ugyanakkor nemcsak az immár hagyományossá vált viharok, hanem az ilyenkor megszaporodó betörések miatt is kiemelten kockázatosnak számít. A nyaralás idejére – sokszor hónapokra – üresen hagyott lakások ugyanis vonzó célpontot jelentenek a betörők számára, és a károsult is sokszor csak hetek múlva észleli, hogy baj történt. A növekvő kockázatok miatt – szögezik le az Aegon szakértői – mindenképpen érdemes lakásbiztosítást kötni, hiszen havi akár néhány száz forintos kiadás árán már védett lehet a lakóingatlan.   A magyar lakossági ügyfelek összesen 52 300 időjárás okozta kárt jelentettek be a biztosítótársaságoknak egyedül július hónapban, összesen 4,581 milliárd forint értékben – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adataiból. Az esetek 52,6 százalékát a viharok okozták, a 27,5 ezer bejelentett eset becsült kárértéke meghaladja a 2 milliárd forintot. A villámcsapások az összes kár 28 százalékát tették ki, ezt 14 800 bejelentés követte. A viharok Pest és Hajdú-Bihar megyében pusztítottak leginkább, a két megyéből öszszesen 13 800 bejelentés érkezett. Tavaly 260 ezer bejelentés érkezett vihar- és árvízkárokra, és mintegy 25 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.  A Magyarországon nyilvántartott 4,3 millió lakóingatlanból 3,1 millióra kötöttek biztosítást, ez 72 százalékos lefedettséget jelent.

10/79

Forrás: Világgazdaság online

11/79

Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot alapított a kormány 2011. Augusztus 25. Csütörtök Az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság augusztus 26-án tartja alakuló ülését, ahol elfogadja munkatervét és működési rendjét - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tárca tájékoztatása szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hozta létre az Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot, amelynek tagjai: Király Júlia , a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) alelnöke és Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki egyben a bizottság vezetője is. Orbán Viktor miniszterelnök múlt szerdán jelentette be: felkérte a nemzetgazdasági minisztert, állítson fel Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot annak érdekében, hogy a banki törlesztőrészletek kiszámítása átláthatóvá és egyértelművé váljon. Abban az esetben, ha a bizottság úgy látja, hogy a bankok visszaéltek erőfölényükkel, a kormány be fog avatkozni. Az NGM arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a bizottság feladata lesz a devizaadósok védelmében felállított árfolyamvédelmi konstrukció működésének figyelemmel kísérése, szükség esetén javaslatok megfogalmazása a szabályozás továbbfejlesztésére.  A bizottság emellett áttekinti a hazai lakossági hitelezés szabályozását, különös tekintettel a banki hitelek árazásának átláthatóságára, a bankok közötti versenyhelyzetre és a fogyasztóvédelmi szabályozás megfelelőségére. Ennek kapcsán megtárgyalja és figyelembe veszi az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság tagjai által képviselt szervezetek önálló javaslatait, illetve a nemzetközi szervezetek ajánlásait, más országok legjobbnak tekintett gyakorlatait, tapasztalatait is. A bizottság munkájáról rendszeresen tájékoztatja a kormányt, és a kormány hatásköréhez tartozó pénzügyi szabályozási javaslatokat fogalmaz meg - közölte a szaktárca.

Forrás: MTI

12/79

Kommunikációs kormányzati baki miatt reklámkampánnyal hirdeti az árfolyamrögzítést a kormány 2011. Augusztus 24. Szerda Megkezdte a kormány az árfolyamrögzítési program népszerűsítését. A kampány rádiós eleme a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában például szerdán reggel 7 órakor volt hallható, a TV-s reklámszpotot pedig már előző este 9 órakor is leadták a hírTV-ben.

"Törlesztési plafon, jó hír az adósoknak" - így kezdődik a hirdetés szövege, majd azzal folytatódik, hogy az árfolyamrögzítést azért érdemes a devizahiteles adósoknak igénybe venniük, mert így az árfolyamrögzítés hároméves időtartama után a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg miatt a bank legfeljebb 15 százalékkal emelheti a törlesztőrészletüket.  A szöveg megfelel a néhány nappal ezelőtt elfogadott kormányrendeletnek, de aki nem ismeri jól az árfolyamrögzítés feltételeit, esetleg nincs tisztában a gyűjtőszámla fogalmával. A hirdetés nem hangsúlyozza, hogy a hároméves védett periódus lejárta után a teljes törlesztőrészlet emelkedése bőven meghaladhatja a 15 százalékos korlátot, kedvezőtlen devizaárfolyamok esetén annak többszöröse is lehet.   A kormányzati kommunikáció ezzel kapcsolatban korábban sem volt egyértelmű. Szijjártó Péter az MTI szerint augusztus 2-án azt mondta, hogy a szabályozás értelmében az árfolyamgát időszakának 2014 végi lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában. A Kormány.hu oldalon közzétett augusztus 12-i közleményben ellenben ez állt: "A kormánynak az a szándéka, hogy a lakáshitelesek törlesztőrészletei az árfolyam-rögzítési lehetőség lejárta után legfeljebb 15 százalékkal emelkedjenek." A kommunikációs államtitkárság egy másik, szintén augusztus 12-i közleményében pedig az áll, hogy Nátrán Roland "helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az árfolyamgát után sem nőhet 15 százalékos mértéknél jobban a havi törlesztőrészlet".

Forrás: Origo.hu

13/79

Hogyan használjuk okosan a klímaberendezéseket? 2011. Augusztus 24. Szerda A klímaberendezés helyes megválasztása mellett fontos szerepe van a berendezésünk megfelelő, szakszerű használatának is. Főleg nyáron nem szabad, hogy a hőmérsékletkülönbség a benti és kinti hőmérséklet között nagyobb legyen 6 °C-nál, mert ez esetben könnyen meghűlhetünk.

Bár a klímaváltozás okait és okozatait illetően - a laikus közönség körén túl - sok kérdésben a tudósok véleménye is megoszlik, azt a hiteles mérési adatok megkérdőjelezhetetlenül bizonyítják, hogy a föld légköre melegszik. Hazánkban is sorra dőlnek meg az évszázados meleg rekordok, időjárásunk egyre szélsőségesebb. Igaz, hogy pár évtizede is tomboltak kánikulai napok és 30 fok feletti hőmérsékletek, de kevésbé voltak jellemzőek a hosszabb ideig tartó hőhullámok. Az emberi szervezetre pedig pont a tartós forróság jelenti a legnagyobb megterhelést. Dr. Pintér Ferenc, a Meteo Klinika humánmeteorológiával foglalkozó szakértője szerint ilyenkor az okozza a legnagyobb problémát, hogy az emberi test hőmérsékletével közel megegyező külső hőmérséklet miatt megszűnik a direkt hőleadásunk.   A szervezet csak a jelentős megterheléssel járó, fokozott izzadással tud reagálni, és idővel hőháztartása is felborulhat. Ha nem tudjuk időnként lehűteni a testünket, a folyamatos hőstressz hatásai lassacskán összeadódnak, és különböző fiziológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg. Kitágulnak az erek, esik a vérnyomás. Szélsőséges esetekben ez szédüléssel, rosszulléttel is járhat. A közlekedés vagy a munkavégzés során váratlanul fellépő rosszullétek pedig komolyabb balesetekhez is vezethetnek. Az idegrendszer működése is zavarokat szenved: lanyhul a koncentrációnk, csökken a fizikai teljesítőképességünk - így a munkavégzésre fordítható energiánk is -, lassulnak a reflexeink, bizonytalanabbá válhat az érzékelésünk. A több napon keresztül tartó mostani kánikulában az a leggyötrőbb, hogy az éjszakák sem hoznak megfelelő enyhülést. A melegben rosszabbul alszunk, esetleg napokig nem tudjuk magunkat kipihenni. Ennek hatására viszonylag rövid időn belül jelentkezik a kóros fáradtság, a levertség, kedvetlenség és az idegesség.   Dr. Pintér Ferenc a fentiekből következően azt állítja, hogy a klímaberendezések használata már rég nem csak a különleges komfortot kedvelők luxusa, hanem a változóban lévő klimatikus viszonyokhoz való természetes alkalmazkodásból fakadó életminőségi igény. Használatukkal az alváshoz, a pihenéshez vagy a jelentős energiatermeléssel járó munkavégzéshez tudjuk megteremteni azokat a körülményeket, amelyek közepette szervezetünk normális működést tud produkálni. A klímaberendezések biztosítják az elviselhető szobahőmérsékletet, komolyabb berendezéseknél az automatikus párásítást és párátlanítást is, valamint a friss levegő cseréjéről is gondoskodnak. A technológia fejlettségének köszönhetően a beltéri egységek gyorsan és rendkívül halkan érik el a kívánt hőmérsékletet, ezért még a legmelegebb napokon is elfelejthetjük a forróság miatti nyugtalan éjszakákat. Az ilyen berendezések további előnye, hogy a levegővel bejutó légszennyező anyagoktól is terhelt szervezetünket némiképp mentesíti a további káros anyagoktól úgy, hogy az integrált légtisztító-szűrő megtisztítja a levegőt a kellemetlen szagoktól, portól, koromrészecskéktől és a pollentől. A légkondicionáló berendezés elhelyezésénél el kell kerülni, hogy a levegő közvetlenül áramoljon a helyiségben tartózkodókra, és ne keltsen huzatot. A split klímák jelentős része rendelkezik egy ún. Auto-Swing (automatikus függőleges légterelés) üzemmóddal, aminek segítségével a levegő- és a hőmérséklet is egyenletesen oszlik el az egész helyiségben. Így gondtalanul és - mindenekelőtt - egészségesen, meghűlés nélkül élvezhetjük a legforróbb nyári napokat is.

14/79

Forrás: IngatlanHírek.hu

15/79

Devizahitelesek miatt lesz újabb válság? 2011. Augusztus 24. Szerda Az euróövezet adósságválsága tovább mélyülhet, miután a kelet-európai devizahitelesek egyre nehezebben fizetik ki a törlesztőrészleteket a nyugat-európai bankok leánybankjainak – számol be a Bloomberg hírügynökségre hivatkozva a Portfolio.hu a svájci UBS bank elemzőinek véleményéről.

Kilian Reber, a UBS feltörekvő piacokért felelős zürichi közgazdászának számítása szerint a nyugat-európai pénzintézetek (így például az UniCredit, Erste, Raiffeisen, vagy Bayerische Landesbank) összesen 80 milliárd svájci franknyi lakossági hitellel rendelkeznek Magyarországon, Lengyelországban és Horvátországban - tudósít a hírügynökség. A kelet-európai frankadósok az utóbbi időben hónapról-hónapra növekvő törlesztőrészletekkel szembesültek, miután május óta a forint 8 százalékot, a lengyel zloty 14 százalékot, a horvát kuna pedig 10 százalékot veszített értékéből a frankkal szemben.   A magyar, lengyel és horvát frankhitelesekre nehezedő nyomás újabb válsághullámot generálhat az euróövezet számára - fejtette ki a hírügynökségnek a közgazdász, aki szerint erre még nem figyeltek fel a befektetők. Nem véletlen, hogy ezen országok kormányai az elmúlt hetekben több intézkedést is bejelentettek a devizahitelesek terheinek (átmeneti) könnyítése érdekében.   A UBS elemzője 20-30 százalékos esélyét látja annak, hogy a drága frank csődöt okot Kelet-Európában, melynek következtében a nyugat-európai bankok is bajba kerülhetnek, esetleg megmentésre szorulnak. Pánikra azonban egyelőre nincs ok - vélik a UBS Wealth Management-nél. A svájci elemző alapesetben azzal számol, hogy a frank nem erősödik tovább. 12 hónapos időtávon a frank a 210-es szintre térhet vissza a forinttal szemben - vetíti előre. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a legnagyobb európai bankok miatt egyre jobban aggódnak a piacok. A keddi kereskedésben új történelmi csúcsára, 252 bázispontra emelkedett a Markit iTraxx Financial Index, az európai bankok és biztosítók csődkockázati mutatója. A Lehman Brothers összeomlása idején 149 bázisponton járt a mutató.

Forrás: Portfolio.hu

16/79

Az Európai Bankfelügyelethez fordult Matolcsy a devizahitelesek ügyében 2011. Augusztus 24. Szerda Levélben fordult Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Andrea Enriahoz, az Európai Bankfelügyelet vezetőjéhez a magyar pénzügyi rendszerben a devizahitelezés nyomán kialakult nehéz helyzet miatt. A miniszter hangsúlyozta: a gazdasági válság negatív hatásai és a svájci frank erősödése következtében a devizahitelezés magas aránya súlyos problémákat okozott a háztartásoknak Magyarországon – írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Matolcsy György a következő kérdésekben kérte az Európai Bankfelügyelet állásfoglalását. Milyen kockázatot jelenthet a hitelfelvevők szempontjából az a körülmény, hogy Magyarországon az összes lakossági hitelfelvétel döntő részét deviza – leginkább svájci frank – alapú lakáshitelként váltották ki, valamint arról, hogy mennyiben járult hozzá az elégtelen uniós és hazai szabályozás a jelen helyzet kialakulásához. A közlemény szerint Matolcsy György arra is szeretné megtudni az európai szervezet válaszát, hogy léteznek-e olyan nemzetközi példák, ahol a válság előtt a hazai helyzethez hasonló körülmények alakultak ki, de Magyarországnál hatékonyabban kezelték a problémát, illetve, hogy egyetért-e az Európai Bankfelügyelet azzal a magyar állásponttal, miszerint a devizahitelezés kockázatait körültekintő makroprudenciális és fogyasztóvédelmi szabályozással kellene csökkenteni mind hazai, mind uniós szinten. Az Európai Bankfelügyelet vizsgálatának eredményeit a Nemzetgazdasági Minisztérium beépíti majd az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság és a devizahitelezés történeti kialakulását vizsgáló munkacsoport jelentésébe – áll a tárca közleményében.

Forrás: Kormány.hu

17/79

Hogyan vegyük igénybe a családi kedvezményt ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem adóelőlegének megállapítása során? 2011. Augusztus 24. Szerda A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény bekezdése értelmében a családi kedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, illetve az adóalap-kiegészítést is tartalmazó önálló tevékenységből származó jövedelem lehet.

Ennek számít ugyanis 2011. január 1-jétől a magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme, mivel ettől az időponttól megszűnt az ilyen jövedelem elkülönült adóztatásának választási lehetősége. (Ez alól azonban kivételt jelent a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra irányuló tevékenységből, a tételes átalányadózást választó fizető vendéglátó tevékenységből, illetve a termőföld-bérbeadásból származó bevételből keletkező jövedelem – ha ez utóbbi nem adómentes –, mivel ezek külön adózó jövedelemnek számítanak.) Így figyelemmel arra, hogy kifejezett jogszabályi rendelkezés nem tiltja azt, hogy a magánszemély a családi kedvezményt ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme tekintetében érvényesítse, ezért ilyen esetben is élni lehet a szóban forgó kedvezménnyel.   Amennyiben a magánszemély az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem kifizetőtől szerzi, vagy ha a magánszemély számlaadásra kötelezett („adószámos”) magánszemélynek minősül és a kifizetőtől nem kérte az adóelőleg megállapítását, akkor az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem esetében a magánszemélynek nincs lehetősége arra, hogy családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot adjon. Ezért a kedvezményt az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme tekintetében negyedévenként saját maga érvényesíti és bevallja az adóévre vonatkozó adóbevallásában.   Ugyanakkor nincsenek kizárva a családi kedvezmény érvényesítéséből azok az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek sem, akik ezen tevékenységből származó jövedelmüket munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szerzik, valamint – az Szja tv. 46. § (4) bekezdés alapján – azok a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemélyek, akik nyilatkozatot adnak arról, hogy kérik az adóelőleg levonását a kifizetőtől. Ezekben az esetekben ugyanis a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására. A Szja tv.  49. § (3) bekezdése értelmében pedig az adóelőleget megállapító kifizető az állami adóhatósághoz bejelentett – az általános szabályoktól eltérő – módszer szerint is megállapíthatja az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Ez azt jelenti, hogy a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg-levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Nem vitatható, hogy ehhez szükség van a kifizető együttműködési készségére is, mivel kötelezettséget erre vonatkozóan az Szja tv. nem ír elő.

Forrás: IngatlanHírek.hu

18/79

A családi házak szigetelése energiapazarlóbb, mint a panelek esetében 2011. Augusztus 23. Kedd A kormány múlt héten e célra felkínált 1,6 milliárd forintnyi támogatását az érdeklődők pillanatok alatt elkapkodták. A folytatás ráadásul azért nem látható, mert a hazai háztartások háromnegyedének nincs saját megtakarítása egy esetlegesen később meghirdetett újabb pályázatra.

A Knauf Insulation szakértői szerint, a magyar lakóépületek fűtési és melegvízenergia-igénye (360 petajoule), majdnem ugyanannyi, mint amennyi energiahordozót az összes hazai nagyerőmű egy év alatt eltüzel. E hőigény 81 százaléka ráadásul nem a társasházakban vagy a panelekben, hanem a családi házakban jelentkezik. Ha az összes családi házat leszigetelnénk, akkor – gáztüzelést feltételezve – évente mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Ám ennek elérése a cég szakértői szerint vágyálomnak tűnik. „Magyarországon a családi házak energetikai korszerűsítésére annak ellenére nincs életképes ösztönző program, hogy a lakóépületek zömét a következő évtizedekben is használni fogjuk. Az energiahatékonysági korszerűsítés és szigetelésük tehát elodázhatatlan.   Nemzetközi példák azt sugallják, hogy egy energiahatékonysági beruházások megállnak a saját lábukon. Az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, de ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná a folyamatot. A mai rendszer fő hibája, hogy a beruházás utófinanszírozottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá. Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója a Világgazdaság.hu-nak adott interjúja szerint a lakástulajdonosok 22 százaléka készül csak valamilyen épületenergetikai beruházásra, 60 százalék, azaz mintegy 500 ezer háztartás csak állami támogatás mellett vágna bele a korszerűsítésbe. Eszerint még mindig marad több mint 300 ezer háztartás, amely támogatás nélkül is belefogna a korszerűsítésbe. További körülmény, hogy a háztartások 4-5 százaléka hajlandó lenne banki hitelt is felvenni ilyen célra. E munkálatok a közvetlen hasznukon túl pluszfoglalkoztatást jelentenek, az államnak pedig többlet-adóbevételt hozhatnak. Ehhez azonban kiszámítható szabályozási környezetre van szükség, főként arra, hogy a beígért támogatási programok el is induljanak a Világgazdaság szerint.

Forrás: Világgazdaság online

19/79

Cégek vásárolják fel a Velencei-tó olcsó nyaralóit 2011. Augusztus 23. Kedd A Velencei-tó partján álló ingatlanokhoz értékük alatt is hozzálehet jutni.

A tó körüli ingatlanok ára 2008 és 2010 közötti 9 százaléknyit zuhantak. A négyzetméterenkénti átlagár tavaly 160 ezer forint felett volt, ami az OTP Értéktérképének megállapítása szerint a "Válságtűrő" kategóriába felel meg. A Duna House elemzési vezetője szerint mivel Gárdonyban, Agárdon és Velencén nagyon nagy a kínálat, így az esetleges vásárlók most egyszerre juthatnak olyan nyaralókhoz, amelyek panorámásak is,  és vízhez közelik is.  A tó körül jelenleg mintegy 100 lakást fejlesztése zajlik. Az egyik új projekt a Velencei termál lakópark, ami exkluzív, így az ára is 600 ezer Ft/nm, amelyek lakásait zömmel cégek vásárolják fel. Az átlagos kínálati négyzetméter ár 200 ezer Ft körül mozog, a fajlagos ár pedig 15-30 millió forint között oszlik meg. Az eladásra kínált házakhoz pedig általában 500-700 nm telek is tartozik.  Persze az alacsonyabb értékű ingatlanokra nagyobb az érdeklődés. Egy faházat már 5-6 millió forintért is megvehetünk.  A négyzetméterárak új lakások esetében 210-260 ezer Ft/nm, új házak esetében 220-250 ezer Ft/nm körül mozognak. A használt lakóingatlanokat ezzel szemben már 140-180 ezer Ft/nm körül megvásárolhatjuk, míg telekhez 7-15 ezer Ft/nm körül juthatunk hozzá.

Forrás: IngatlanHírek.hu

20/79

Enyhén emelkedett a GKI ingatlanpiaci indexe 2011. Augusztus 23. Kedd A GKI Gazdaságkutató Zrt. valamint az Ingatlan és Befektetés szaklap együttműködésével készülő fővárosi ingatlanpiaci index júliusban 102,8 ponton állt, ez 1,6 ponttal több, mint az áprilisi 101,2 pontos érték, ugyanakkor 5 ponttal alacsonyabb a válság előtti értéknél, de 19 ponttal magasabb a két évvel ezelőtti mélypontnál mondta Akar László a GKI vezérigazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

A hosszú távú piaci átlagot a 100 pont adja, így most az index minimálisan az elmúlt évtized átlaga felett áll - tette hozzá a vezérigazgató.      Az új lakások árai a következő évben nem változnak, míg a használt lakásoké 1-5 százalékkal tovább esik a megkérdezett piaci szereplők véleménye szerint. A várakozások többsége beigazolódott az elmúlt évtizedben - tette hozzá Borsi László a lapot is kiadó Lakásvásár Média Csoport elnöke. Az index emelkedését az iroda- üzlet-, és ipari részindex okozza, mivel a lakáspiaci részindex mínusz 60 ponton áll.      Lakásépítést, illetve -vásárlást ezer háztartásból 7 tervez biztosan, 2006 elején még 49 akart lakáshoz jutni. A felújításnál ez a szám 23 - szintén ezer háztartásra vetítve - 2006-ban viszont még 122 volt. Akar László úgy vélte, hogy a bankok által visszavett lakások - az értékesítési kvóta miatt érdemben nem befolyásolják a piacot. Legfeljebb az jöhet szóba, hogy túl olcsón kerülnek ezek eladásra. Keresleti oldalon sem várható befektetési célú tömeges vásárlás - tette hozzá a vezérigazgató.      Borsi László szerint a  piacot az jellemzi, hogy a külföldi fejlesztők elhagyták az országot, legfeljebb egy irodát tartanak fenn, amelyek a telkeiket, illetve a be nem fejezett projekteket értékesítik.      A készülő Otthonteremtési programból kiemelte az elnök, hogy a bérlakásépítést és a felújítást támogatja, de nem ismert az erre fordítandó forrás. Elmondta azt is, hogy a szeptemberi Lakásvásárra a tavaszi 120 részvevőből 56 jelentkezett idáig, többségük fejlesztő és forgalmazó, viszont a bankok szinte teljes számban jelen lesznek. Ebből arra következtetett, hogy a bankok nem zárkóznak el a lakásfinanszírozástól, más kérdés az, hogy milyen feltételekkel teszik.

Forrás: MTI

21/79

Már az albérletek iránt sem érdeklődik senki 2011. Augusztus 22. Hétfő A kollégiumi ellátottság javulása és a kínálat bővülése miatt nincs roham az egyetemi városokban az albérletekért.

A Napi.hu beszámolója szerint Veszprémben az egy-másfél szobás panellakások havi bérleti díja 25−40 ezer forint, míg az ugyanekkora téglalakásoké 30−45 ezer, a kétszobásaké pedig 40−50 ezer forint között mozog. Drágábban kínálják a sorházi lakásokat, a viszonylag jól karbantartottak havi díja 60 ezer forint körül alakul. Természetesen a rezsit minden esetben még ezen felül kell megfizetni. Az albérleti szobák iránt nincs túl nagy érdeklődés, mivel a diákok inkább közösen bérelnek nagyobb  lakást, megosztva egymás közt a költségeket. A szobabérletekért a rezsin kívül havi 8−10 ezer forintot kérnek. Miskolcon sem érzik a kereslet erősödését. Demeter Tibor, a helyi Demeter Ingatlanközpont vezetője ezt a jó kollégiumi ellátottság mellett azzal magyarázza, hogy sok a helyi és az agglomerációból érkező diák. Az Avas jobb negyedében a garzonokat már havi 20 ezer, az egy plusz két félszobás lakásokat pedig 25 ezer forintért ki lehet venni. A belvárosi panelek és a kedvelt Győri kapu garzonjait havi 25 ezerért, míg a hasonló méretű belvárosi és belváros közeli Selyemrét gázfűtéses téglalakásait 30−40 ezer forint között kínálják, rezsi nélkül, egyhavi kaucióval. Pécsett − mint azt Coboly István, a Dél-dunántúli Igazságügyi Szakértő Iroda ingatlanforgalmazási szakembere kifejti − csökkentette a piaci keresletet a több mint négyezer korszerű kollégiumi férőhely. Persze azért vannak érdeklődők, a kínálat is színes, a díjak hasonlóak a tavalyihoz. Az egy-másfél szobás lakások bérleti díja az egyetemek körül 40−50 ezer forint, távolabb ennél alacsonyabb. Egy-egy szobáért 15−20 ezer forintot, plusz rezsit kérnek. Szegeden már június elején megélénkült a diákok érdeklődése, augusztusra pedig felerősödött − mondta a Napi.hu-nak Bátyiné Mester Zsuzsa, a Limit Ingatlaniroda ingatlanszakértője. Bár itt is vannak kollégiumok, de a férőhely kevés. A diákok körében a 2-3 fős bérlemény maximuma havi 60 ezer forint. Számukra is fontos a könnyű megközelíthetőség, a külön bejáratú szoba, valamint a legalapvetőbb bútor és technikai felszereltség. A Tisza-parti városban egy egy-másfél szobás panelt már 30−35 ezerért, belvárosi lakást pedig − helytől, mérettől, állapottól, berendezéstől függően − 80−150 ezer forint közötti díjért lehet bérbe venni. A szobabérletek díja 10−20 ezer forint között szóródik. Az eredeti kaució kéthavi díj, amiből általában egyhavit lealkudnak. Debrecenben a jó kollégiumi ellátottság mellett is felpezsdült a kereslet. Mint Kovács Rajmund, a helyi Ingatlan Stúdió tulajdonosa mondja, bár a külföldiek is jelen vannak, zömmel magyar diákok az ügyfeleik, akiknél a legfőbb kritérium az egyetemhez való közelség, a tömegközlekedés, a bútorozottság, a gépesítettség és az alacsony rezsi. Minderre havi 50−60 ezer forintot szánnak. A külföldi diákok emellett igénylik a környékbeli nívós szolgáltatásokat és igényesebbek a lakással szemben is, így a havi díjkategória a körükben 100−180 ezer forint között mozog. A választék 30 ezer forintról indul, és például a kedvelt Nagyerdőn felmehet 180−200 ezer forintra is az újabb építésű, nívósabb, jól felszerelt, gázfűtéses és legalább háromszobás bérleményeknél.

Forrás: Napi.hu

22/79

Mégis jobb volt az euróhitel, mint a frank? 2011. Augusztus 22. Hétfő A bankok többször hangsúlyozták, hogy az árfolyamgátról és a hozzá kapcsolódó ügyekről csak a megjelent rendeletek alapján alkotnak véleményt. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsönszerződés-módosítás közjegyzői okiratba foglalásáért járó (közjegyzői) munkadíj és költségtérítés megfizetése a bank kötelessége − került fel a hivatalos kormányzati portálra a közigazgatási és igazságügyi miniszter hamarosan megjelenő rendeletére hivatkozva a döntés.

Arról is szó esik, hogy a kormány augusztus 17-i ülésén döntött: az árfolyamrögzítés lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztőösszege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztőrészlet összegének 15 százalékát. Itt egyébként nem is jelezték, hogy kész lenne az erre vonatkozó előírás – írja a Napi Gazdaság. Ezzel plasztikusan látszik, hogy a bankoknak igaza lehet a rendeletek megjelenése előtti hallgatásban. Szóban ugyanis eddig 15 százalékban maximált növekedésről beszéltek a politikusok. Ez egy most 90 ezer forintos havi tehernél a frankhitelek esetében azt jelenti, hogy a fixált árfolyam alatt 67,5 ezer forintos törlesztés legfeljebb 77,6 ezer forintra nőhetne. A leírt változat (amit azért nem könnyű komolyan venni) alapján viszont alig több mint 10,1 ezer forintot kellene az adósoknak fizetniük. Elgondolkodtató az is, hogy miközben arra kitér a kormányzati nyilatkozat, hogy a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik, az arányok megfelelő tartásához a jelenlegi ismereteink alapján mindenképpen szükséges futamidő-hosszabbításról nem esik szó. A Napinak korábban a Budapest Banknál azt mondták: még a 30 évre módosított futamidő sem lenne elegendő a korábban hangoztatott feltételek beállítására sem. A példában jelzett 10,1 ezer forintos értéknél, úgy véljük, ilyesmit számolni sem érdemes. Az előbbi tájékoztatás mellett egy jelentést is közzétettek. Ebben részben a KSH adatai alapján elemzik a bajban levő deviza-lakáshitelesek szociális és pénzügyi helyzetét. Erre az indoklás szerint a Nemzeti Eszközkezelő (amelynek felállítása kapcsán már meglehetősen sok határidőt tettek közzé) működtetéséhez szükséges kormányzati döntések megalapozásához van szükség. A jelentésben a jelenlegi helyzetért a szocialista kormányokat okolták a korábbi állami otthonteremtési támogatás megszüntetése miatt. Az nincs a jelentésben, hogy az egykor spekulációs vételekre is felvehető támogatott kölcsönök kiadásait ma is nyögi a költségvetés. A bankokat ugyanakkor a Fidesz intézkedése fix tíz százalékpontnyi profithoz juttatta. 2003-ban pedig (amikor a devizahitelezés igazán beindult) Járai Zsigmond jegybankelnök két menetben összesen öt százalékponttal emelte a forinthitelekre irányadó kamatot. Szakértők szerint a múlt nem csekély hibái mellett érdemes lenne közelebbre is nézni. Több banki szakértői is felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a devizahitelezést nem szabadna sematikusan kezelni. Sokan szót emeltek az eurókölcsönök megtartása érdekében. Még az is felmerült, hogy segíteni kellene a svájcifrank-alapú hitelek közös európai devizára váltását. Az előző év és az idén eddig eltelt időszak egyértelműen arra utal, hogy nekik volt igazuk.

Forrás: Napi.hu

23/79

Kuba: Érik az ingatlanpiaci bomba 2011. Augusztus 22. Hétfő José lelkes majdnem-vállalkozó, akinek nagy tervei vannak a kubai ingatlanokkal. Jelenleg illegális kereskedelemmel foglalkozik, családokat hoz össze, akik más lakásba akarnak költözni, és hajlandók fizetni valamit azért, hogy jobb körülmények között éljenek.

José és sokan mások mindenesetre arra számítanak, hogy nagy változások lesznek az év végén, amikor Kubában legálissá válik a lakások vásárlása és eladása. Magasabb árakban, tömeges helyváltoztatásban és ingatlanadó bevezetésében reménykednek, és bíznak abban, hogy az Egyesült Államokban és a világ más részein élő kubaiaktól özönleni fog a pénz.    "Óriási kereslet lesz - lelkendezett a The New York Times tudósítójának a 36 éves José, aki családnevét nem volt hajlandó elárulni, és beszélgetés közben állandóan azt figyelte, nem hallják-e illetéktelenek azt, amit mond. - Nagyon sokáig tartott a tilalom."      A magántulajdon természetesen a kapitalizmus alapja, úgyhogy sokaknak tátva maradt a szájuk, amikor megtudták, hogy legálissá válik egy olyan országban, ahol még mindig sűrűn hallani a "Szocializmus vagy halál!" jelszót, és a hozzá hasonlóakat. A legtöbb ember szigorú szabályozásra számít, és amit az állami média az elképzelésből ismertetett, abból az derül ki, hogy a piacot erősen korlátozzák majd, mert csak egy lakás birtoklását engedélyezik, és azt is csak a bejelentett állandó lakóhelyen.      Mégis jobban át fogja alakítani Kubát szakértők szerint az állami ellenőrzés mellett megvalósuló ingatlankereskedelem, mint bármelyik más gazdasági változás a Raúl Castro elnök kormánya által bejelentettek közül. "A már elfogadott változásokkal - kiterjedtebb önfoglalkoztatás és mobiltelefon-birtoklás - és az előterjesztett javasoltakkal - gépkocsieladás és a kivándorlás lazább szabályozása - összevetve ez a legnagyobb" - állította Philip Peters, a Lexington Institute elemzője.      A nyereségszerzés lehetősége szakértők szerint jóval nagyobb lesz, mint amilyet eddig a kubai kisvállalkozások kínáltak, és megteremthetik azokat a vagyoni különbségeket, amelyekkel az ingatlanbirtoklás Kelet-Európában és Kínában együtt járt.      Visszarepülés az időben          Különösen Havannára igaz, hogy visszarepülhet az időben, egészen addig, amikor a jelenleginél még sokkal rétegzettebb város volt. "Óriási átrendeződés lesz - jósolta Mario Coyula, aki Havanna urbanizációs és építészeti területért illetékes vezetője volt a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben. - Kialakul egy jobb módú réteg." Szélesebb körű hatások is lehetnek. Az eladási lehetőség miatt megszaporodnak a felújítások, ami munkahelyeket teremt. A bankok tevékenységének fellendülése is várható, mivel a nemrég bejelentett szabályok szerint a vásárlóknak bankszámláról kell teljesíteniük a kifizetést. A kormány, amely jelenleg minden ingatlan tulajdonosa, a lakásokat az eladási árra rakódó forgalmi adóért fogja átadni a tulajdonosoknak, amely jelenleg beszedhetetlen, mert a pénzek asztal alatt cserélnek gazdát. És akkor még nem is szóltunk a kubai emigránsok szerepéről. Bár a tervezet megtiltaná a külföldi tulajdont, az Egyesült Államokban élő kubaiaknak kedveznek az Obama-kormányzat által

24/79

bevezetett szabályok, amelyek engedélyezik, hogy annyi pénzt küldjenek otthon maradt rokonaiknak, amennyit csak akarnak. "Ez politikailag rendkívül jelentős fejlemény" - magyarázta Peters, aki szerint az amerikai módosítás politikai változásokhoz vezethet az Egyesült Államokban és Kubában is. "A változások nagysága azonban valószínűleg a Kubára jellemző bonyodalmaktól függ majd. Havannában például - mutatott rá Coyula - nincs üres lakás. Mindegyikben lakik valaki, és a kubaiak lényegében hozzá vannak kötve a lakóhelyükhöz, nem tudnak változtatni rajta." A 40 éves Elena Acea lakása például több már-már miniatűr lakrészre oszlik. Az eredetileg két hálószobás lakás ma négy hálószobás, és egy része furnérlemezzel két szintre van osztva. Ott lakik Elena két mostohafia, mindegyik olyan alacsony lakótérben, hogy alig tudnak felegyenesedni benne. Sok kubaihoz hasonlóan Elena is reméli, hogy lakást tud váltani. Három lakásra szeretné elcserélni a jelenlegit, hogy a 29 éves idősebb fiú családot alapíthasson.      Fenntartások és bizakodások      Bár hivatalosan megígérték, hogy a lakáseladáshoz nem kell engedély, sokan fenntartással kezelik az állam ígéreteit. Vannak, akik arra számítanak, hogy a vásárlóknak előírják majd, hogy 5 vagy 10 évig nem adhatják tovább a frissen megvett a lakát. Mások azt mondják, hogy a kormány hatalmas adókkal, vagy a valutaváltás korlátozásával meg fogja nehezíteni a profit kivitelét az országból. Megint mások - mint például Ernesto Benítez 37 éves művész - nem tudják elhinni, hogy lesz valóban nyitott piac."Megállapítanak majd valamilyen négyzetlábárat, és kész" - latolgatta, hozzátéve: természetesen az emberek is meg fogják állapítani a maguk külön árát. Benítez erősen bízik benne, hogy így lesz. Másfél évvel ezelőtt azzal a nővel, akivel csaknem egy évtizede éltek együtt, szétváltak az útjaik. Most mindkettőjüknek új partnere van, és néha kényelmetlenek az éjszakáik. Csak egy keskeny fürdőszoba választja el ugyanis egymástól a hálószobáikat. A 48 éves Katia González, aki haláluk előtt megkapta szüleitől a lakásukat (Kubában ez lehetséges), szeretne tisztességes áron megválni tőle. Úgy gondolja, hogy a Havanna legjobb részén, a tengerparthoz közel lévő két hálószobás lakás 25-30 ezer dollárt érhet. A ma még csak a feketepiacon zajló havannai lakáseladásokban általában külföldön, de főleg Floridában élő kubaiak pénze forog. "A Miamiban élő kubai megvesz például egy házat az itt élő unokatestvérének, és amikor nyáron pár hónapra ide látogat, abban lakik" - mesélte a lakásügynök Gerardo, aki csak a keresztnevét volt hajlandó elárulni. Ez lényegében a Dwight Eisenhower elnöksége idején kezdődött kereskedelmi embargó kijátszása: az amerikai kereskedelmi minisztérium szerint tilos kubaiakkal üzletet kötni, mint ahogy törvényellenes pénzt kapni, jövedelmet szerezni Kubából.   Bimbózó kapitalizmus hazaküldött pénzekből          A szabályok azonban nem mindig érvényesülnek. A családi tranzakciók száma a Fehér Ház elnéző szemhunyorítása mellett folyamatosan nő. A magánvállalkozások is kapnak segítséget a rokonaikhoz az Egyesült Államokból hazalátogató kubaiaktól. A 2009-ben életbe lépett új szabályozás szerint ők akkor utazhatnak a szigetre, amikor csak akarnak, és korlátlanul küldhetnek pénzt rokonaiknak.    

25/79

Szakértők szerint a kubai diaszpóra hatására már elkezdődött a társadalom rétegződése Kubában. Az emigránsok tavaly egymilliárd dollárt utaltak haza, és felmérések szerint a hazaküldött pénz egyre nagyobb része a bimbózó kapitalizmus támogatására, az egyéni vállalkozásokhoz szükséges eszközök beszerzésére megy el. A lakásvásárlás engedélyezése tovább fogja növelni a hazajuttatott pénzeket.      A 69 éves Ilda egy öt hálószobás, tengerre néző lakásban lakik. Egy, az Egyesült Államokból hazalátogató kubai házaspár - a külföldiek tulajdonszerzését tiltó szabályokkal nem sokat törődve 150 ezer dollárt kínált érte. "Mondtam nekik, hogy nem adhatom el. Várjuk az törvényt" - mesélte Ilda, hozzátéve, hogy az új törvény megjelenése után is jobban szeretné elcserélni a lakást, hogy biztosítva legyen a lakóhelye. Félelme, hogy nem lesz hova mennie, általánosnak mondható.      Egy vizsgálat, amelyet nemrég végzett Sergio Díaz-Briquets washingtoni demográfiai szakértő, feltárta, hogy Kubában 1,6 millió lakás hiányzik. A kormány szerint a szám közelebb áll ugyan az 500 ezerhez, de még az is súlyos probléma. Mario Coyula szerint a lakáseladásból befolyó pénzek nem fogják megszüntetni a problémát, mert Kubában gyakorlatilag nem létezik építőipar.      Ami a pillanatnyi helyzetet illeti, a kubaiak megpróbálnak tájékozódni, választ kapni a legalapvetőbb kérdéseikre. Hogyan fog működni a jelzálogrendszer? Mi lesz az adókkal? Mi minősül tisztességes árnak?     Még az is kérdésese, hogyan fognak egymásra találni eladók és vevők. Az apróhirdetések Kubában illegálisak, ami megmagyarázza, hogy az olyan ügynökök, mint José, miért töltik napjaik jelentős részét a piacokon jegyzetfüzettel a kezükben, hogy összegyűjtsék, ki akar eladni, és ki venni. Josénak már két alkalmazottja van, é ha végre az új törvény megszületik, újabbakat akar felvenni, függetlenül attól, hogy legálissá válik-e a tevékenysége vagy sem.

Forrás: MTI

26/79

Irodapiaci hírek 2011 34. hét

27/79

Tízmilliók folynak offshore cégekhez két magyar egyetemről 2011. Augusztus 26. Péntek A Magyar Nemzeti információi szerint egy panamai hátterű cég emel le havi 26 millió forintot a Pannon Egyetem számlájáról üzemeltetés jogcímén.

Két egyetemtől is offshore cégekhez kerül havonta több tízmillió forint - írja pénteki számában a Magyar Nemzet. A Pannon Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem két kollégiumát is az a Baucont Zrt. újította fel, amely a két évtizedre vállalt üzemeltetési kötelezettség teljesítése előtt csődbe ment. A Pannon Egyetemnek most egy olyan offshore cég emel le a számlájáról havi 26 millió forintot az üzemeltetésért, amelyről semmit nem lehet tudni. A Corvinus esetében egy magyar bejegyzésű cég kapta az üzemeltetés jogát, de annak tulajdonosi háttere is Panamába vezet. Bienerth Gusztáv, a Pannon Egyetem gazdasági tanácsának elnöke a lapnak elmondta, az egyetem megpróbálja kihasználni a jogi utakat annak érdekében, hogy ne egy olyan offshore cég vegyen le több tízmillió forintot havonta a számlájukról, amelyről semmit nem tudni, és amely a pénzért cserébe a hiteltörlesztésen kívül semmilyen feladatot nem végez. Pert indítottak az üzemeltető cég ellen, 100 millió forintot követelnek.  Az ügyben eljárást kezdeményezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket vizsgáló államtitkársága is. A Magyar Nemzetnek küldött válaszukban azt írták, a panamai hátterű cég felderítése érdekében további lépéseket tettek, a folyamatba bevonják a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt is. A lap utánajárt a Baucont Zrt. múltjának, és kiderült, a Corvinus Egyetem két kollégiumát is ez a cég újította fel. Az üzemeltetésért egy Magyarországon bejegyzett cég felel ugyan, ám annak tulajdonosi háttere szintén Panamába, feltehetően egy offshore céghez vezet - írták.

Forrás: Magyar Nemzet Online

28/79

A British Telecom meghosszabbította bérleti szerződését 2011. Augusztus 24. Szerda A negyedév egyik legjelentősebb irodabérleti tranzakciójában a Cushman & Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlantanácsadó sikeresen képviselte a bérlő British Telecom (BT) telekommunikációs nagyvállalatot. A BT az eddig bérelt 3,305 négyzetméternyi területét 829 négyzetméterrel bővítve, összesen 4,135 négyzetméternyi irodaterületre írt alá bérleti szerződést, a CA Immo vezető európai ingatlanfejlesztő tulajdonában álló IP West Irodaházban. Az irodaterület mellett a BT 31 parkolóhelyre is meghosszabbította szerződését.

Pados Gergely, a Cushman & Wakefield budapesti irodájának irodabérbeadási vezetője elmondta: „A British Telecom hosszú távú budapesti jelenlétét, valamint a kimerítő piackutatás eredményeit mérlegelve egyértelművé vált, hogy a szerződéshosszabbítás a legideálisabb megoldás a BT számára. Ehhez a döntéshez nagymértékben hozzájárult az irodaház tulajdonosi rugalmassága és az IP West kiemelkedő színvonala.” Adam Blazeby, a BT EMEA és Latin Amerika régiók Vállalati Ingatlanokkal foglalkozó csoportjának vezetője, a következőket fűzte hozzá: „Nagyon elégedettek vagyunk az IP West irodaházban megállapodott feltételekkel, valamint az új irodaterületekkel és készen állunk üzleti tevékenységünk továbbfejlesztésére Budapesten és Magyarországon egyaránt.”    Vattay Csilla, a CA Immo bérbeadási vezetője hozzátette: „Örülünk annak, hogy sikerült az IP West egyik fő bérlőjét megtartanunk és a jövőben is szoros üzleti kapcsolatot kívánunk fenntartani a British Telecom-al.”  A CA Immo tulajdonában lévő „A” kategóriás IP West irodaház 31,600 négyzetméter irodaterületet kínál. Az egyedülálló építészeti megoldásokkal rendelkező épületet magas technológiai felszereltséggel ellátott, jól kihasználható, könnyen átalakítható világos terek jellemzik. A belső kertek, a kávézók, valamint a két étterem kiváló pihenési lehetőséget kínál egy természet-közeli környezetben.  Az irodaház a 11. kerületben, a Rákóczi híd (korábban Lágymányosi híd) budai hídfőjénél, a Budafoki út, a Dombóvári út és a Prielle Kornélia utca csomópontján található, Budapest egyik leggyorsabban fejődő innovációs és technológiai parkja valamint egy egyetemi campus közelében. Az ingatlan tömegközlekedéssel és autóval egyaránt kiválóan megközelíthető. A közelben futó főutak az irodaházat könnyen megközelíthetővé teszik a budai zöldövezet lakói valamint a Buda központjából és Pest üzleti negyedeiből érkezők számára. Az M0/M1/M7 autópályák, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Reptér szintén egyszerűen elérhetőek az IP West irdaházból.

Forrás: Cushman&Wakefield

29/79

A magyar médiabirodalom a Váci útra költözött 2011. Augusztus 23. Kedd Az online és nyomtatott médiumokkal régiós szinten több országban jelen lévő, főként helyi napilapjairól (pl. Hajdú-Bihari Napló, Kelet-Magyarország) továbbá ingyenes hetilapjairól (pl. Szuperinfo, vagy a Budapesti Piac) ismert Inform Média Kft. új irodáját ismét az Eston International közreműködésével találta meg.

Az Inform Média korábban szintén a XIII. kerületben bérelt irodát, amelyet annak idején az Eston csapata talált meg számára, így a már meglévő kölcsönös bizalomra építve a cég új iroda-igényeinek felmerülésekor újra az Eston iroda-bérbeadással foglalkozó tanácsadóihoz fordult. Tekintve, hogy a cég központja Debrecenben található, az Eston tanácsadóinak mind a lokáció-, mind pedig a minőségi elvárásoknak megfelelő megoldást kellett rövid idő alatt találnia. A számos Váci úti lehetőség közül végül azért bizonyult a Madarász Irodapark a legoptimálisabb választásnak, mivel a kedvező ár/érték arány mellett, a rugalmas bérleti kondíciók előnyeit is élvezheti a bérlő. Fontos szempont volt továbbá, hogy a bérbeadó vállalta az irodaterület rövid időn belüli kialakítását, a bérlői igények maximális figyelembe vételével. A sikeres egyeztetési folyamat eredményeként az Inform Média 612 m2-es területre írt alá bérleti szerződést a Madarász Irodapark első ütemében. Az Eston szakemberei azt tapasztalják, hogy a Váci úti régió irodapiaci szempontból semmit sem vesztett népszerűségéből. Kétségtelen, hogy széles és minőségi kínálatából ki-ki igényeinek, költség-elképzeléseinek és az elérhető szolgáltatásoknak megfelelően válogathat az egyik legkönnyebben és legkényelmesebben megközelíthető fővárosi főútvonal mentén. A régió népszerűségét irodapiaci adatok is alátámasztják, hiszen a teljes irodakínálatot tekintve (bériroda és saját tulajdonú irodaterületek egyaránt) itt található a legnagyobb iroda-állomány, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a kihasználatlanság.

Forrás: Eston

30/79

Logisztikai hírek 2011 34. hét

31/79

Alstom: változott a fékrendszer 2011. Augusztus 26. Péntek A Budapesti Közlekedési Vállalat és az Alstom közös állásfoglalást adott ki, amelyben tudatják, hogy a francia gyártó – az értesülésekkel ellentétben – fizikai változtatásokat is véghezvitt, hogy a fővárosnak szállítandó metrókocsik megfeleljenek az előírásoknak.

32/79

Gigantikus cementelosztó épülne Taksonyban 2011. Augusztus 25. Csütörtök Közmeghallgatást tartanak augusztus 25-én 18 órakor Taksonyban a Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános iskola tornatermében - írja a DabasRégió.

Mint ismert, a Holcim Hungária Zrt. Dabas és Felsőlajos mellett Taksonyt találja alkalmasnak logisztikai központja felépítéséhez. Dabas mellett Taksonyban is lakossági ellenállás alakult ki a tervezett cementelosztó központtal szemben. A közmeghallgatáson a lakosságnak lehetősége lesz feltennie kérdéseit a témával kapcsolatban.

Forrás: IngatlanHírek.hu

33/79

100 évig üzemeltetheti az új cég a debreceni repteret 2011. Augusztus 25. Csütörtök A Xanga cégcsoporthoz tartozó Airport Debreceni Holding Vagyonkezelő Kft. üzemeltetheti a jövőben a cívis város nemzetközi repülőterét, miután a város közgyűlése csütörtökön módosította a repülőtér üzemeltetési szerződését, írja az MTI.

A cég ezzel megszerezte az Airport-Debrecen Repülőtér-üzemeltető Kft. 74 százalékos üzletrészét, s 75 évig üzemeltetheti a repülőteret, miközben a repülőtéri ingatlan és eszközvagyon önkormányzati tulajdonban marad.  Papp László, vállalati vagyonért és városstratégiáért felelős alpolgármester előterjesztésében hangsúlyozta: az önkormányzati tulajdonú Debreceni Vagyonkezelő (DV) Zrt. májusban írt ki nyílt kétfordulós pályázatot az Airport-Debrecen Repülőtér-üzemeltető Kft. 74 százalékos üzletrészének értékesítésére.   A 370 ezer forint névértékű üzletrészre az egyetlen pályázó 13 millió 370 ezer forintos ajánlatot tett. Az üzletrész értékesítését követően a törzstőkét 50 millió forintra emelik, amelyből 25 százalék plusz egy szavazatot megtestesítő üzletrészt tartósan önkormányzati tulajdonban tartanak a DV Zrt., mint tulajdonos útján - közölte Papp László.  Hozzátette: előzőleg az Airport-Debrecen Repülőtér-üzemeltető Kft-ből történő kiválással létrehozták az Airport-Debrecen Eszközkezelő Kft-t, amely tulajdonosa lesz a cégbejegyzést követően mindazon vagyonelemeknek, amelyekkel eddig az üzemeltető társaság rendelkezett.  Az alpolgármester szerint a pályázó ajánlatának kiemelten fontos eleme, hogy a repülőtér veszteségének teljes körű finanszírozását magára vállalja, ez tavaly 280 millió forint volt.  A pályázó 75 évre kívánja üzemeltetésbe venni a repülőteret, amely futamidő további 25 évvel meghosszabbítható - mondta Papp László.

Forrás: MTI

34/79

Új autóflotta a Postának 2011. Augusztus 24. Szerda Új autókat szerzett be a Magyar Posta - írja a Blikk. A napilap szerdai számában megjelentek szerint a Posta VW Passatot, Skoda Octáviát, Skoda Fabiát bérel, összesen 176 darabot. A flottába Fiat Scudo kisbuszok is bekerültek. A Magyar Posta sajtóosztálya a Blikk megkeresésére megerősítette az autóbeszerzést.

A lecserélt járművek jelentős része 6 éves és voltak totálkáros darabok is, de előfordult a flottában 2 éves autó is. Csak egyben lehetett visszaadni a lízingcégnek a teljes flottát, miután tavaly év végén lejárt a szerződés - tudatta a sajtóosztály.      Most kevesebb nagy és több kisautót bérelnek. Azt nem árulták el, mennyibe kerül mindez a Postának, csak annyit hogy négy év alatt 100 millió forintot takarítanak meg vele.      A lap megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, ahol azt a választ kapta, hogy "a miniszter felkérte a Magyar Posta vezérigazgatóját, hogy a szükséges intézkedéseket - kiemelt figyelemmel a jogszabályi, közfeladat ellátási és költségtakarékossági szempontokra - saját hatáskörben hajtsa végre, mindemellett biztosítva az üzletmenet, egyben a kapcsolódó közfeladatok ellátásának folyamatosságát."

Forrás: MTI

35/79

Közel húszmilliárdos MALÉV tőkeemelés 2011. Augusztus 23. Kedd 8,52 milliárd forintot kap a Malév készpénzben a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től, míg közel tízmilliárd forintnyi adósságot is tőkévé konvertálnak.

Az a verzió jött be a Malév tőkeemelésével kapcsolatban, amit már a múlt héten jeleztünk: 8,5 milliárd forint készpénzt kap a társaság, ezzel biztosítva van a biztonságos működése nagyjából az év végéig. A tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ugyanakkor végrehajtotta a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint szükséges minimális tőkeemelést, így a közgyűlés 18,5 milliárdos “ázsiós tőkeemelésről” dönthetett – tájékoztatott az MNV.

Forrás: MTI

36/79

Barnamezős ipari terület újul meg Csongrádon 2011. Augusztus 23. Kedd Elsősorban fémmegmunkálással és fémszerkezet-gyártással foglalkozó cégek betelepülését várja a Panol-Plusz Kft. arra a csongrádi barnamezős ipari területre, melyet uniós támogatással fejlesztenek – közölte Chovanecz Balázs igazgató kedden az MTI-vel.

Az 1,8 hektáros terület infrastrukturális fejlesztése mintegy 400 millió forintba kerül, ennek felét uniós támogatás fedezi – mondta a szakember. Hozzátette: a beruházás célja olyan kedvező környezet kialakítása, amely lehetővé teszi új vállalkozások betelepülését, ezzel munkahelyek teremtését.      Az előreláthatólag az év végére befejeződő fejlesztés során kiépül a terület alap infrastruktúrája, a gáz- és villamos-, víz- és szennyvízhálózat. Elbontják a rossz állapotú raktárépületeket, helyettük új korszerű, 504 és 432 négyzetméteres, könnyűszerkezetes üzemcsarnokok épülnek, és átalakítják a leromlott állapota miatt kihasználatlan hagyományos építésű, 3 ezer négyzetméteres üzemcsarnokot is.      A potenciális betelepülők igényeinek megfelelően vásárolnak két általános fémmegmunkáló eszközt, melyeket bérleti konstrukció keretében használhatnak majd a fémszerkezetgyártó vállalkozások. Az eszközbeszerzéshez kapcsolódóan a független, de potenciális piaci partnerként, beszállítóként betelepülő vállalkozások igényeihez alkalmazkodva kifejlesztenek egy a berendezésekhez használható belső szoftvert is. Az újonnan megjelenő cégek irodáit a meglévő fogadóépület felső két szintjén, összesen 1224 négyzetméteren alakítják ki – ismertette a fejlesztés részleteit Chovanecz Balázs.      Az 1,3 milliárd forintos éves árbevételű Panol-Plusz Kft. ipari klíma-, tűzvédelmi- és légtechnikai berendezések gyártásával és telepítésével foglalkozik. A 140 főt foglalkoztató vállalkozás a Tisza-parti város második legnagyobb munkaadója, emellett akkreditált képzőhely, ahol évente hetven diákot is oktatnak.

Forrás: MTI

37/79

Újratárgyalják a PPP-s autópálya-projekteket 2011. Augusztus 22. Hétfő A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiválasztotta a jogi tanácsadót a köz- és magánszféra (PPP) részvételével épült autópálya-projektek felülvizsgálatához. A Közbeszerzési Értesítőben megjelentek szerint a Dr. Abay & Dr. Török Ügyvédi Iroda 17 millió forintért végzi el az M6-os és az M5-ös autópálya PPP keretében megvalósított szerződéseinek a felülvizsgálatában a jogi tanácsadást és képviseletet

Az idei költségvetésben 120 milliárd forintot irányoztak elő a PPP-projektek kiváltására, ebből az M5-ös és az M6-os autópályával kapcsolatos kiadások 99,1 milliárdot tesznek ki

Forrás: LogPortál

38/79

Debreceni repülőtér: új üzemeltő 2011. Augusztus 22. Hétfő A Xanga cégcsoporthoz tartozó Airport Debreceni Holding Vagyonkezelő Kft. üzemeltetheti a jövőben a cívis város nemzetközi repülőterét, miközben az továbbra is önkormányzati tulajdonban marad - jelentette be Papp László (Fidesz), vállalati vagyonért és városstratégiáért felelős alpolgármester hétfőn a repülőtéren tartott sajtótájékoztatón.

Ismertetése szerint az önkormányzati tulajdonú Debreceni Vagyonkezelő (DV) Zrt. májusban írt ki nyílt kétfordulós pályázatot az Airport-Debrecen Repülőtér-üzemeltető Kft. 74 százalékos üzletrészének értékesítésére.      A 370 ezer forint névértékű üzletrészre az egyetlen pályázó 13 millió 370 ezer forintos ajánlatot tett. Az üzletrész értékesítését követően a törzstőkét 50 millió forintra emelik, amelyből 25 százalék plusz egy szavazatot megtestesítő üzletrészt tartósan önkormányzati tulajdonban kívánnak tartani a DV Zrt., mint tulajdonos útján - magyarázta a részleteket Papp László.      Hozzátette: előzőleg az Airport-Debrecen Repülőtér-üzemeltető Kft-ből történő kiválással létrehozták az Airport-Debrecen Eszközkezelő Kft-t, amely tulajdonosa lesz a cégbejegyzést követően mindazon vagyonelemeknek, amelyekkel eddig az üzemeltető társaság rendelkezett.      Az alpolgármester szerint a pályázó ajánlatának kiemelten fontos eleme, hogy a repülőtér veszteségének teljes körű finanszírozását magára vállalja, ez tavaly 280 millió forint volt.      Debrecen közgyűlése az üzemeltetési szerződés módosítására tett ajánlatról soron következő ülésén dönt. A pályázó 75 évre kívánja üzemeltetésbe venni a repülőteret, amely futamidő további 25 évvel meghosszabbítható - mondta Papp László.      Tájékoztatott arról is, hogy a pályázó kötelezettséget vállal az üzemeltetési szerződés aláírásától számított 5 éven belül menetrend szerinti járat indítására, a repülőtér működését kiszolgáló legalább 6 ezer négyzetméteres - csarnok építésére, valamint 200 millió forint értékű eszközfejlesztésre, amelynek egy része térítésmentesen az Eszközkezelő Kft. tulajdonába kerül.      Ezen túlmenően a pályázó 100 ezres évi utaslétszám elérése után 2013-tól 0,15 euró/fő ÁFA összegű használati díjat köteles fizetni, amely összeg nem lehet kevesebb évi 45 ezer euró plusz ÁFÁ-nál - közölte Papp László.      A Xanga cégcsoport egyébként Debrecen legnagyobb ipari ingatlanfejlesztője, amely az elmúlt években 3 ezer új munkahelyet létesített a helyi Határ úti ipari parkba telepített cégek közreműködésével - jegyezte meg az alpolgármester, hozzátéve: a cégcsoport már 11,5 hektár területet bérel a debreceni repülőtéren, ahol cargo- és logisztikai bázis kialakítására összesen 50 ezer négyzetméter alapterületű csarnok-együttes felépítését tervezi, illetve kezdte meg.      Papp László újságírói kérdésre elmondta: Angliába és Németországba - várhatóan Londonba és Frankfurtba - szeretnének menetrend szerinti járatokat indítani, de szóba jöhet távol-keleti célállomás is.

Forrás: MTI

39/79

Személyre szabott projektek a Prologistól 2011. Augusztus 22. Hétfő A Prologis két új, személyre szabott (build-to-suit) projektet fejleszt Csehországban és Szlovákiában, amelyeknek a részletei a következők:

•             17 980 négyzetméter bővülési terület fejlesztése a Prologis Park Galanta-Gan (DC4) egyik ügyfele részére. A park Pozsonytól 60 kilométerre, a D1-es (E58) autópálya mellett található. A DC4-es létesítmény, kibővítése után 93 590 négyzetméteres területével az egyik legnagyobb disztribúciós létesítmény lesz Szlovákiában.   •             6 800 négyzetméter bővülési terület egy jelenleg fejlesztés alatt álló 22 350 négyzetméteres BTS létesítményhez, amelyet a Prágától 20 kilométerre keletre, közvetlenül a D11-es autópályán fekvő Prologis Park Prague-Jirny területén fejlesztenek a Globus, az egyik legnagyobb cseh hipermarket üzemeltető részére. A Globus a létesítmény 29 150 négyzetméteressé bővítése mellett döntött, és a kontrollált hőmérsékletű termékek cseh logisztikai csomópontjaként fogja hasznosítani a raktárt.   Mindkét BTS létesítmény fejlesztése a második negyedévben kezdődött el, és 2011 negyedik negyedévére várhatóan be is fejeződik.   „Örömmel adunk további területeket lojális, hosszú távú ügyfeleinknek” – mondta Martin Polak, a Prologis csehországi és szlovákiai képviselője. „A Prologis egyike annak a kevés fejlesztőnek a régióban, amely nem csak azonnal rendelkezésre álló modern raktárlétesítményekkel, hanem jelentős földkészlettel is ki tudja szolgálni ügyfeleit, így azok megtervezhetik saját létesítményeiket a régió stratégiai pontjain.” A Prologis csehországi és szlovákiai portfóliója kilenc disztribúciós park (43 épület) több mint 990 000 négyzetméter ipari területét foglalja magában. Jelenleg a Prologis három, összesen több mint 66 000 négyzetméteres létesítményt fejleszt a régióban. 3,7 millió négyzetméteres, 41 disztribúciós parkból álló portfóliójával a Prologis vezető ipari ingatlan szolgáltató Közép- és Kelet-Európában.

Forrás: IngatlanHírek.hu

40/79

Retail hírek 2011 34. hét

41/79

Az ingatlanszakma legátfogóbb iPhone® alkalmazása mostantól ingyenesen is letölthető 2011. Augusztus 26. Péntek Új IPhone alkalmazás a Jones Lang LaSalle-nál a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos piackutatási adatok, fenntarhatósági trendeket és közösségi csatornák eléréséhez

A Jones Lang LaSalle bemutatta első iPhone® alkalmazását, melynek segítségével ügyfelei könnyen hozzáférhetnek kereskedelmi ingatlan elemzésekhez, illetve felvehetik a kapcsolatot a helyi illetve nemzetközi szakemberekkel a közösségi hálókon keresztül.  Mindemellett a Jones Lang LaSalle számos piackutatási tanulmányát is szabadon hozzáférhetővé tette anélkül, hogy regisztrációhoz vagy bejelentkezéshez kötötte volna a letöltésüket. Az új applikáció szabadon elérhető az App StoreSM –ból. „Mostantól munkatársaink és a már meglévő vagy potencionális ügyfeleink, akik naprakész piackutatási anyagokat és szakértelmet keresnek a kereskedelmi ingatlanpiacon, másodperceken belül elérhetik a számukra fontos információkat. Legyen az illető irodában, vagy úton, ez az alkalmazás mindig rendelkezésre áll.”-mondta el Kevin Turpin, a Jones Lang LaSalle közép-kelet-európai piackutatási vezetője. Az alapján, hogy földrajzilag milyen területen érdekeltek a felhasználók, személyre szabhatják az iPhone alkalmazást készülékükön, továbbá: •             Információkat találhatnak a Jones Lang LaSalle vállalatáról, dolgozóiról, szolgáltatásaikról és irodáiról. •             Hozzáférhetnek a korábbi piackutatások teljes készletéhez, valamit a legfrissebb anyagokhoz is. •             A Green Blog segítségével nyomon követhetik a legújabb fejleményeket a kereskedelmi ingatlanok fenntarthatóságával kapcsolatban. A Jones Lang LaSalle közvetlenül a Twitter és YouTube oldalain is elérhető Tuza Rita  a Jones Lang LaSalle magyarországi vezető elemzője hozzátette: - „Fontosnak tartjuk, hogy mindig friss és értékes információkkal lássuk el ügyfeleinket, ezért a jövőben további újításokat is be fogunk vezetni.. Célunk, hogy könnyebben elérhetővé tegyük a fontosabb helyi és nemzetközi piackutatási tanulmányainkat, ezzel is elősegítve ügyfeleink teljeskörű piaci tájékoztatását.

Forrás: Jones Lang LaSalle

42/79

Közép-Európában emelkedett az ingatlanok piaci értéke 2011. Augusztus 26. Péntek Az európai befektetések volumene kissé csökkent 2011 második negyedévében, de Skandináviában, Franciaországban és Közép-Kelet-Európában változatlan maradt és itt volt megfigyelhető a legerősebb piaci értéknövekedés is. A CB Richard Ellis (CBRE) most publikált európai értékindexe (European Valuation Monitor) szerint Közép-Kelet-Európában egy negyedév alatt közel 1%-kal emelkedett az ingatlanok értéke, míg Hollandiában átlagban 3,6%-kal csökkent. Dél-Európában és Írországban, Spanyolországban és Olaszországban is lefelé mozdultak az ingatlanértékek.

Forrás: CBRE

43/79

Milyen új plázák, üzletek nyílnak az idén? 2011. Augusztus 25. Csütörtök Pinko, Vilebrequin, Hard Rock Café, Replay, Sinequanone, French Connection, Stefanel csak néhány az idén megnyíló új üzletek közül. A belföldi kereslet nem mutatott érzékelhető változást az év első felében, a statisztikai adatok stagnálása látható a kiskereskedelmi forgalomban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Nem érződött semmilyen pozitív hatása az év eleji SZJA változásoknak sem, és úgy tűnik, hogy a kilábalás a jelenlegi helyzetből egy elhúzódó folyamat lesz.

"A piaci szereplők alkalmazkodtak a helyzethez, és várják az előbb-utóbb elkerülhetetlen fellendülést. A piac vegyes képet mutat, mivel néhány helyszín - különösen a jól kigondolt stratégiával rendelkező, jó elhelyezkedésű projektek - fejlődik, sőt akár virágzik is, míg más bevásárlóközpontok még mindig szenvednek a válság hatásaitól." - mondta Koroknai Szabolcs a Colliers International budapesti irodájának társigazgatója az ingatlan-tanácsadó cég legfrissebb kiskereskedelmi piaci jelentése kapcsán. Az év első felében csak egy nagyobb kiskereskedelmi központ nyitotta meg kapuját, az Ablon által fejlesztett, 5600 nm-es Europeum a Blaha Lujza téren. A projekt az első pár hónap tapasztalatai alapján sikeresnek mondható. Jó forgalmi adatokat mutat és a bérbeadottság is 80% felett van, olyan bérlőkkel, mint a H&M, a Müller és a Deichmann. A központ inkább tekinthető "high-street" jellegűnek, mint bevásárlóközpontnak. Ugyanakkor a Nagykörút környező részeibe is sikerült új életet lehelnie, itt több új bolt is nyílt az elmúlt időszakban.   Kezd helyre állni a Nagykörút Nyugati tér és Margit-híd közötti szakaszának kiskereskedelmi élete is, miután a hidat újra átadták a forgalomnak a felújítási munkálatok részleges elkészültével. Csökkent ezen a részen az üres boltok száma, a bérlők visszatértek.  Októberben nyílik meg az ORCO emblematikus Váci1 projektjének (11 000 nm GLA) első három emelete, melyben olyan boltok lesznek, mint a Hard Rock Café és a Szamos Marcipán egy reprezentatív üzlete, valamint a Pinko vagy a Vilebrequin. A projekt második fázisa ezt majd 2012 őszén követi. Ennek során a felső szinteket adják majd át, ahol lesz többek közt egy tetőtéri lounge étterem, valamint egy különleges turisztikai attrakció, mely az egész 1700 nm-es negyedik emeletet elfoglalja majd.  A KÖKI Terminál (55 000 nm), az Árkád Szeged (34 000 nm) és a Siófok Pláza (6000 nm) átadása szintén az év végéig van tervbe véve. Itt is még nehezebben megy a bérbeadás és a tulajdonosoknak sokszor hozzá kell járulniuk a boltok kialakításához is, hogy fontosabb bérlőket tudjanak az üzletházba vonzani.   Budapest domináns bevásárló utcái a Váci utca és az Andrássy út továbbra is népszerűek a kereskedők, különösen a luxusmárkák körében. Ezek a helyszínek növekvő forgalmat mutatnak, különösen az Andrássy út. A Replay és a Sinequanone új boltokat nyitott itt, és jelenleg több szerződés is aláírás előtt áll új, nemzetközi, magas minőségű márkaboltok megnyitásáról. Az Andrássy útnak lassan érezhető a jótékony hatása a környező utcákra is, néhány csatlakozó vagy párhuzamos utcában (pl. Paulay Ede, Hajós, Nagymező) már láthatóan beindult a bérlői aktivitás, különösen a helyi eklektikus és "designer retail" koncepciók esetében.   A bérleti díjakkal kapcsolatban Koroknai Szabolcs elmondta, hogy általánosságban véve a bérleti díjak továbbra is alacsonyak, miután az elmúlt két évben 10-30%-kal estek, de a legjobb

44/79

helyszíneknek már sikerült stabilizálni vagy akár növelni is a bérleti díjaikat. Az egyik ilyen pozitív példa a MOM Park, amely sikeresen szerzett meg több új, magas színvonalú bérlőt, olyan bérleti szinteken, amelyek bizonyos esetekben jelentősen meghaladják azt, amit a korábbi bérlők fizettek. Olyan márkák készülnek itt üzleteket nyitni, mint a French Connection, a Stefanel, a H&M és a Vapiano. Hasonló pozitív példa még a Mammut és az Aréna Plaza.  Az újabb bevásárlóközpontok fejlesztése 2013-2015-re fog tolódni. A következő két évben egyre nagyobb lesz az aktivitás a régebbi központoknál, hogy megújítsák megjelenésüket és koncepciójukat az új bérlők vonzása érdekében. "Egy ilyen projekt, amely fejlesztés alatt áll a korábbi Material Center, egy fővárosi lakberendezési központ, amelyet egy belvárosi outletté alakítanak át. A projekt neve Grand Fashion Outlet (GFO), az átadás 2012 tavaszára várható, és a Colliers International a kizárólagos tanácsadó és bérbeadó ügynöksége. Ez lesz az első ilyen koncepció Budapesten: egy jól megközelíthető 8000 nm-es divat outlet egy vegyes használatú épület három szintjén, amely a külváros helyett a városközpontban helyezkedik el." - mondta Koroknai Szabolcs.

Forrás: Portfolio.hu

45/79

Alkalmazkodás és kivárás a kiskereskedelmi piacon 2011. Augusztus 25. Csütörtök A magyarországi kiskereskedelmi ingatlanok piaca továbbra is a stabilitás jeleit mutatta 2011 első felében, miután tavaly elérte ezt az állapotot. „A piaci szereplők alkalmazkodtak a helyzethez, és várják az előbb-utóbb elkerülhetetlen fellendülést. A piac vegyes képet mutat, mivel néhány helyszín – különösen a jól kigondolt stratégiával rendelkező, jó elhelyezkedésű projektek – fejlődik, sőt akár virágzik is, míg más bevásárlóközpontok még mindig szenvednek a válság hatásaitól.” - mondta Koroknai Szabolcs a Colliers International budapesti irodájának társigazgatója az ingatlan-tanácsadó cég legfrissebb kiskereskedelmi piaci jelentése kapcsán.

A belföldi kereslet nem mutatott érzékelhető változást az év első felében, a statisztikai adatok stagnálást mutatnak a kiskereskedelmi forgalomban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Nem érződött semmilyen pozitív hatása az év eleji SZJA változásoknak sem, és úgy tűnik, hogy a kilábalás a jelenlegi helyzetből egy elhúzódó folyamat lesz. Az év első felében csak egy nagyobb kiskereskedelmi központ nyitotta meg kapuját, az Ablon által fejlesztett, 5 600 m2-es Europeum a Blaha Lujza téren. A projekt az első pár hónap tapasztalatai alapján sikeresnek mondható. Jó forgalmi adatokat mutat és a bérbeadottság is 80% felett van, olyan bérlőkkel, mint a H&M, a Müller és a Deichmann. A központ inkább tekinthető „high-street” jellegűnek, mint bevásárlóközpontnak. Ugyanakkor a Nagykörút környező részeibe is sikerült új életet lehelnie, itt több új bolt is nyílt az elmúlt időszakban. Kezd helyre állni a Nagykörút Nyugati tér és Margit-híd közötti szakaszának kiskereskedelmi élete is, miután a hidat újra átadták a forgalomnak a felújítási munkálatok elkészültével. Csökkent ezen a részen az üres boltok száma, a bérlők visszatértek.   Októberben nyílik meg az ORCO emblematikus Váci1 projektjének (11 000 m2 GLA) első három emelete, melyben olyan boltok lesznek, mint a Hard Rock Café és a Szamos Marcipán egy reprezentatív üzlete valamint a Pinko vagy a Vilebrequin. A projekt második fázisa ezt majd 2012 őszén követi. Ennek során a felső szinteket adják majd át, ahol lesz többek közt egy tetőtéri lounge étterem, valamint egy különleges turisztikai attrakció, mely az egész 1 700 m2-es negyedik emeletet elfoglalja majd.     A KÖKI Terminál (55 000 m2), az Árkád Szeged (34 000 m2) és a Siófok Pláza (6 000 m2) átadása szintén az év végéig van tervbe véve. Itt is még nehezebben megy a bérbeadás, és a tulajdonosoknak sokszor hozzá kell járulniuk a boltok kialakításához is, hogy fontosabb bérlőket tudjanak az üzletházba vonzani. Budapest domináns bevásárló utcái a Váci utca és az Andrássy út továbbra is népszerűek a kereskedők, különösen a luxusmárkák körében, ezek a helyszínek növekvő forgalmat mutatnak, különösen az Andrássy út. A Replay és a Sinequanone új boltokat nyitott itt, és jelenleg több szerződés is aláírás előtt áll új, nemzetközi, magas minőségű márkaboltok megnyitásáról. Az Andrássy útnak lassan érezhető a jótékony hatása a környező utcákra is, néhány csatlakozó vagy párhuzamos utcában (pl. Paulay Ede, Hajós, Nagymező) már láthatóan beindult a bérlői aktivitás, különösen a helyi eklektikus és „designer retail” koncepciók esetében.   A bérleti díjakkal kapcsolatban a Koroknai Szabolcs elmondta, hogy általánosságban véve a bérleti díjak továbbra is alacsonyak, miután az elmúlt két évben 10–30%-kal estek, de a legjobb

46/79

helyszíneknek már sikerült stabilizálni vagy akár növelni is a bérleti díjaikat. Az egyik ilyen pozitív példa a MOM Park, amely sikeresen szerzett meg több új, magas színvonalú bérlőt, olyan bérleti díjakon, amelyek bizonyos esetekben jelentősen meghaladják azt, amit a korábbi bérlők fizettek. Olyan márkák készülnek itt üzleteket nyitni, mint a French Connection, a Stefanel, a H&M és a Vapiano. Hasonló pozitív példa még a Mammut és az Aréna Plaza. Az újabb bevásárlóközpontok fejlesztése 2013–2015-re fog tolódni. A következő két évben egyre nagyobb lesz az aktivitás a régebbi központoknál, hogy megújítsák megjelenésüket és koncepciójukat az új bérlők vonzása érdekében.   „Egy ilyen projekt, amely fejlesztés alatt áll a korábbi Material Center, egy fővárosi lakberendezési központ, amelyet egy belvárosi outletté alakítanak át. A projekt neve Grand Fashion Outlet (GFO), az átadás 2012 tavaszára várható, és a Colliers International a kizárólagos tanácsadó és bérbeadó ügynöksége. Ez lesz az első ilyen koncepció Budapesten: egy jól megközelíthető 8 000 m2-es divat outlet egy vegyes használatú épület három szintjén, amely a külváros helyett a városközpontban

Forrás: Colliers

47/79

A Csepel FC névadó szponzorává lett az Indotek csoport 2011. Augusztus 24. Szerda Interjú Járosi Tamással, a Csepel SC Alapítvány társadalmi elnökével

  - Önnek milyen kötődése van az Indotek csoporthoz?   - A cégcsoport alvállalkozója vagyok, de a Csepel SC Alapítványhoz nem ilyen módon kapcsolódom. Sportolói, sportvezetői múltam miatt kértek fel arra a feladatra, hogy a csepeli területre szánt sportkoncepció tovább fejlesztésében és megvalósításában vegyek részt. Ezen feladat miatt az alapítvány megválasztott társadalmi elnöknek, amely cím nem jár semmiféle döntési jogkörrel (nem vagyok a kuratórium tagja), valamint munkámat, ahogy a kuratóriumi tagok is,  társadalmi munkában végzem. Az én feladatom szimplán sportszakmai feladat, felmérni a helyi igényeket, analizálni a sportélet jelenlegi működését és szakmai javaslatokat tenni a szükséges fejlesztésekre. Emellett értelemszerűen az én feladatom a kapcsolattartás a helyi sport szervezetekkel is.   - Miért döntött úgy az Indotek csoport, hogy támogatja a Csepeli sportéletet?   - Az Indotek csoport elérte azt a vállalkozás méretet, ahol már illik, sőt kifejezetten szokás adakozni, társadalmi vagy civil szervezeteket segíteni. A cégcsoport évekkel ezelőtt a sport, ezen belül is inkább a tömeg és ifjúsági sport támogatása mellett kötelezte el magát, a Csepel SC Alapítvánnyal közös munka tehát erről szól. Önfinanszírozó sportkoncepció, sportakadémiai fejlesztések, és még sok egyéb lehetőség van az ötletek között, amelyekben egy dolog közös: A bizonytalan állami források nélkül is biztosítani a sport infrastruktúra fejlesztését és ami legalább ilyen fontos, a hosszú távú üzemeltetését is.   - A jelenlegi közvetlen támogatás (szponzoráció) sem újkeletű, az Indotek csoport évek óta nyújt a helyi sportegyesületek részére közvetlenül pénzügyi támogatásokat, többek között a labdarúgás utánpótlás csapatot már 2010-ben is szponzoráltuk. Amennyiben azonban eltekintünk a közvetlen pénzügyi támogatástól a szponzorációtól, akkor is az Indotek a csepeli sportélet legnagyobb támogatója. A Csepel SC alapítvány sporttelepeinek fenntartása jelenleg évi 110-120 millió forintba kerül. Az összeg korábban jóval nagyobb volt, takarékossági intézkedésekkel jutottunk el a mai szintre. A létesítményeket karban kell tartani, fűteni kell, fizetni kell az áramszámlát, takarítani, füvet locsolni, munkabéreket fizetni. A sporttelepeken élő 11 egyesület gyakorlatilag ingyen kapja a létesítmények használata mellett a fenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat is. Az alapítvány fizet mindent, a közműdíjakat, a karbantartást és még a takarítást is.   - A működési költség hatalmas összegét évről-évre elő kell teremteni és az alapítvány valamint az

48/79

Indotek csoport cégei ezen feladatot jelenleg már egyedül - az önkormányzat segítsége nélkül oldják meg.   - A jelenleg nyújtott közvetlen pénzügyi segítségen kívül tehát az Indotek és az alapítvány által biztosított közvetett támogatás jóval nagyobb segítséget jelent a Csepel FC részére.    - Miért pont a futball klub részesül kiemelt szponzorációban?   - A sport támogatások megítélése során többfajta szponzorációs szempontot lehet felállítani. Az egyik ilyen, hogy milyen népszerű az adott sport és mennyi emberhez képes eljutni, magyarul a szponzorációval mennyi fiatalt tudunk sportolási lehetőséghez juttatni. Ebből a megközelítésből a futball a legkönnyebben támogatható sport, amit jól mutat az is, hogy a Csepel SC alapítvány legnagyobb területét is a futballisták foglalják el és természetesen hozzájuk tartozik a legnagyobb sportolói bázis is. Mivel ez a bázis nagy, így a klub fenntartásához nem elegendő az, hogy az alapítvány ingyen biztosítja a infrastruktúrát, hiszen ezen felül egy futball klubnak további súlyos költségei vannak: nevezési díjak, fizetések, utazás, felszerelések biztosítása, stb. Úgy ítéltük meg, hogy az alapítványi támogatáson felül szükséges megsegíteni közvetlen adományokkal is a helyi futballistákat. A gazdasági válság miatt tudomásunk szerint a korábbi szponzorok nem, vagy csak csökkentett mértékben tudják az FC-t támogatni, így fennállt a veszélye, hogy az egész csepeli futball sport bajba jut. Reméljük az általunk nyújtott segítség egy időre legalábbis biztosítja a stabil hátteret a klubnak.   - Milyen további előrelépést várható a sporttelepen? Milyen tervei vannak az Alapítványnak?   - Rengeteg tervünk és elképzelésünk van. Többek között egy sportakadémiai rendszer bevezetésén dolgozunk, illetve a létesítmények fejlesztését tervezzük. Sajnos azonban eddig minden elképzelésünknek gátat szabott az önkormányzattal kialakult rossz viszony, amit talán jól mutat az a történet is, ami a Csepel FC a saját bőrén tapasztalt: a Béke téri sporttelepen az FC egy strandfoci pályát épített, amiből botrány lett, mert az önkormányzat a bevezetett változási tilalomra hivatkozva megjelent a területen és a pályaépítés (pár köbméter homok meg 2 kapu felállítása) abbahagyását követelte. Az esetről egyébként én is a csepelfc.hu honlapról tájékozódtam. Gondolom, hogy nem válik a csepeli polgárok kárára egy focipálya kialakítása, mégis, még ebből is “ügy” lett.    - A jelenlegi helyzetből hogyan lehet akkor továbblépni?   - Természetesen nem adjuk fel a terveinket bármilyen nehéz is az ilyen jellegű tervek megvalósítása Magyarországon. Továbbra is dolgozunk a sportkoncepció megvalósításán és hamarosan részletesebb elképzeléseket mutatunk be, valamint tovább dolgozunk a helyi önkormányzat bizalmának kivívásáért. 

49/79

  - Jelenleg egy sporthasonlattal élve egy hajóban utazunk az önkormányzattal, mi evezünk előre, ők meg ki akarnak borítani minket a hajóból, de addig is amíg ez sikerül, néha az ellenkező irányba lapátolnak.   - A helyzet nehezen fenntartható sokáig, ezért keressük a megbékélés lehetőségét és próbáljuk elérni, hogy a csónak amiben mindketten benne vagyunk, egy mindkét fél számára elfogadható irányba, közös erőbedobással és egyetértésben haladjon.   - Örülünk annak, hogy Csepel karakteres és a kerületért tenni akaró vezetéssel bír, azt gondoljuk, hogy a városrész ebből profitálni fog, hiszen jelen nehéz időkben szükség van céltudatos és határozott vezetőkre. Mindemellett azt is gondoljuk, hogy szükség van civil kezdeményezésekre, és privát szponzorokra is, hiszen a sporthoz, a sportélet szervezéséhez sok lelkes ember és végtelen mennyiségű pénz szükséges.  Ez utóbbit pedig már csak a privát szféra tudja előteremteni, persze csak akkor, ha szívesen látják szponzorként.   - Szeretném még megjegyezni, hogy a Csepel FC szponzorációja mellett az Indotek csoport a csepeli kajakosok szponzora is, Kozmann Györgyöt és Kiss Tamást közvetlenül is segíti a cégcsoport. A héten már csak az a dolgunk, hogy drukkoljunk nekik a sikeres VB szereplésért!!!

Forrás: Csepel FC

50/79

Megint az államé lesz a Csillebérci úttörőtábor? Pereskedés felsőfokon 2011. Augusztus 24. Szerda Hétévnyi szünet után folytatódik szeptemberben az egykori csillebérci úttörőtábor tulajdonjogának eldöntéséért indított per.

A táborban lévő vadászház veszni látszik, ám a 46 hektáros tábor visszaszerzésére az államnak jó esélye van - véli a Magyar Hírlap. Zicherman Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szóvivője azt mondta: a vagyonkezelőnek változatlan célja, hogy a csillebérci úttörőtábor az állam tulajdonában kerüljön. A per szeptember 16-án folytatódik a Fővárosi Bíróságon a magyar állam és az alperes Magyar Úttörőszövetség (MÚSZ), valamint társai között. Az ingatlan tulajdonjogának tisztázása érdekében eddig két per indult. Ezek közül az egyik már lezárult, a másik jelenleg is tart hangsúlyozta Zicherman Zsolt. A befejeződött perben a bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy a Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a MÚSZ között 1999-ben megkötött ajándékozási szerződés érvénytelen.   A még folyamatban lévő per felperese a magyar állam és társa, alperese a MÚSZ és társai - tette hozzá az MNV szóvivője. - E perben a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ítéletével hatályában fenntartott jogerős ítélet kimondta, hogy az eredetileg a KISZ és a MÚSZ között megkötött ajándékozási szerződés érvénytelen. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapítására az első fokon eljáró bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt elsőfokú eljárást a bíróság 2004-ben felfüggesztette az ingatlan tulajdoni lapján szereplő egyes széljegyek földhivatali elbírálásáig. A széljegyek elbírálása után az elsőfokú eljárás - a földhivatal által elbírált széljegyekre, illetve az eltelt idő alatt a peres felek személyében beállt változásokra tekintettel pontosított kereset szerint - folytatódik.

Forrás: Magyar Hírlap

51/79

Enyhén visszaesett a kiskereskedelmi forgalom júniusban 2011. Augusztus 24. Szerda A kiskereskedelmi értékesítés volumene - a naptárhatástól megtisztított és a szezonális adatok alapján - júniusban 0,5 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest, amikor 0,5 százalékkal nőtt áprilishoz képest.

A tavaly júniusival összevetve szintén 0,5 százalékkal csökkent a forgalom a májusi 0,7 százalékos növekedés után, naptárhatással kiigazított adatok szerint, az első félévben pedig lényegében stagnált, 0,2 százalékkal apadt az előző év azonos időszakához képest - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első félévben csak januárban és májusban regisztrált növekedést havi összevetésben a statisztika. Az adatok szerint az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 658 milliárd forint értékű árut forgalmaztak júniusban, az első  félévben 3.579 milliárd forint forgalom realizálódott. A 2005-ös átlagos kiskereskedelmi forgalom volumenével összehasonlítva júniusban 6,1, a második negyedévben 8,2 az első félévben pedig 14,5 százalékkal csökkentek az eladások. A kiskereskedelmi eladások értékében 45 százalék volt az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes árucikk, 19 az üzemanyag-, 12 százalék a bútor-, háztartási cikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletek részesedése, a többi üzlettípus együttes részesedése 24 százalék volt 2011 első felében.      Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom volumene 2011. júniusban 0,5 százalékkal nőtt, az első félévben stagnált. A forgalom jelentős részét (90 százalékát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai júniusban lényegében nem változtak, míg az élelmiszer-, ital, dohányáru szaküzleteké 4,1 százalékkal nőttek.      A nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene 2011. júniusban 1,3 százalékkal csökkent, az első félévben 0,2 százalékkal csökkent, azaz lényegében stagnált előző év azonos időszakához képest. Júniusban kisebb volumenű forgalom bonyolódott a textil-, ruházati és lábbeli(-8,6 százalék), bútor-, háztartási cikk-, építőanyag- (-6,6 százalék), valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (-6,3 százalék), míg a többi üzlettípusban növekedtek az eladások. A legdinamikusabban (14,3 százalékkal) a csomagküldő áruházak tudták eladásaikat növelni, és folytatódott a forgalom bővülése a könyv-, újság-, papíráru- és egyébcikk- (7 százalék) valamint a gyógyszer, gyógyászati termék- (5,3 százalék) és az illatszer kiskereskedelemben (10,5 százalék).      Az üzemanyagtöltő állomások változatlan áras forgalma 2011. júniusban 1,6 százalékkal, az első félévben 0,6 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. Az egy hónappal korábbihoz mérten - a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint - az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem júniusi volumene lényegében stagnált, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé pedig 1,2 százalékkal csökkent, az üzemanyagkutaké 0,8 százalékkal nőtt.      Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2011. első negyedévében 38 százalék volt. A többi régió egyenként 8,4-11,7 százalékban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. Az első negyedévben Nyugat-Dunántúlon 1,5, Közép-Dunántúlon pedig 0,5 százalékkal nőtt a forgalom volumene, míg a többi régióban mérséklődött, a legnagyobb mértékben az Észak-Alföldön csökkent, több mint  2 százalékkal.

52/79

     A kiskereskedelmi szektort Európában is lassulás jellemzi: az eurózónában 0,4, míg az Európai Unió egészében 0,2 százalékkal estek vissza a kiskereskedelmi eladások júniusban az előző év azonos időszakához képest - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.      A minisztérium hangsúlyozza, hogy a magyar kiskereskedelmi forgalom a jobban teljesítők között van a régióban. Romániában és Szlovákiában jelentős, 8,2, illetve 4,2 százalékos visszaesést mértek, míg Szlovéniában és Lengyelországban ennél kisebb, ám még így is figyelemre méltó 2,2 százalékos, valamint 0,9 százalékos csökkenést regisztráltak.      A háztartások fogyasztási döntéseit több jelentős tényező is befolyásolja idén - hívja fel a figyelmet az NGM. A személyi jövedelemadó változások hatására a lakosság rendelkezésre álló jövedelme nagy mértékben megnőtt, és hasonló hatása lesz a nyári hónapokban kifizetett magán-nyugdíjpénztári reálhozamnak is, amely adómentesen jutott el a háztartásokhoz.     Fontos kedvezőtlen tényező azonban a svájci frank árfolyamának  az utóbbi hónapokban bekövetkezett emelkedése, mert  a növekvő törlesztő-részletek kiszorítják a háztartások fogyasztásra fordítható jövedelmét, illetve az általa generált bizonytalanság miatt előtérbe kerülnek a megtakarítások. A kormány által elfogadott devizahiteles mentőcsomag azonban ennek a tényezőnek a hatását érezhetően tompítani fogja az őszi-téli hónapoktól - vélekedik a minisztérium.

Forrás: MTI

53/79

A brit városi üzlethelyiségek több mint 10 százaléka üresen áll 2011. Augusztus 22. Hétfő A brit városokban az üzlethelyiségek több mint 10 százaléka üresen állt május végén közölte a brit kiskereskedők konzorciuma (BRC) hétfőn.

A szervezet által végzett kutatás megállapította, hogy a brit városokban átlagosan az üzlethelyiségek 11,2 százaléka üres volt, és ez az arány 17,1 százalékkal Észak-Írországban volt a legmagasabb. Ugyancsak kedvezőtlen a helyzet Walesben és Észak-Angliában, ahol 13,4, illetve 13,1 százalék volt ez az érték.      A vizsgálat arra is rámutat, hogy átlagosan 1 százalékkal kevesebb ember lépett be a boltokba júliusban, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A kutatás szerint míg Walesben 9,2 százalékkal kevesebben mentek be az üzletekbe, Londonban 1,6 százalékkal többen.      A BRC szerint a fogyasztást jelentősen visszavetette a magas infláció, a munkanélküliség emelkedése és az, hogy a bérek legfeljebb csak szerény mértékben nőttek az elmúlt időszakban.      Stephen Robertson, a BRC igazgatója elmondta, első alkalommal tesznek közzé ilyen részletes adatokat a boltokba betérők és az üresen álló üzlethelyiségek számáról, és ezek alapján megállapítható, hogy jelentős eltérések vannak Nagy-Britannia egyes részei között.      "Általánosságban véve az látható, hogy az olyan országrészekben, ahol az állami szektor nagyobb szerepet játszik a gazdaságban, ott az emberek hajlamosak jobban visszafogni a fogyasztásukat az állásuk iránti aggodalmak miatt, ami azt jelenti, hogy kevesebbet vásárolnak, és így több üzlet mehet tönkre" - fejtette ki.      A brit statisztikai hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint a brit kiskereskedelem az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest mindössze 0,2 százalékkal nőtt júliusban.

Forrás: MTI

54/79

TriGránit: nincs realitása az összeomlásnak 2011. Augusztus 22. Hétfő Mire számít Magyarország és egyben a régió legnagyobb ingatlanfejlesztője az elmúlt hetek tőkepiaci eseményei után? Milyen hatással lehet egy esetleges második recesszió az ingatlanfejlesztési piacra? Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója válaszolt a Portfolio kérdéseire.

Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak kifejtette, hogy a 2008-2009-es pénzügyi-gazdasági válság felkészületlenül érte a világot, lassú volt a piacok reakciója. Az 1929-33-as válság óta eltelt majd’ 80 év elaltatta a gazdaság és a politika szereplőit, nem voltak elővehető, kipróbált menetrendek, megoldások. Azóta is zajlik a közgazdászok, gazdaságpolitikusok, politikusok között a vita arról, hogy a válság vajon U-, V- vagy W-típusú - tette hozzá a legnagyobb közép-európai ingatlanfejlesztő vezetője.   Török Árpád elmondta, "a nemzetközi polémiát figyelemmel kísérve, saját és szakmai szakértők véleményére alapozva úgy gondolom, hogy nem vagyunk eléggé védettek egy újabb válság bekövetkezésével szemben. A pénzpiacok bizalma megrendült a korábban szinte biztos pontnak tekintett Egyesült Államokkal szemben, a piacok hektikusak, ropognak az EU keretei. A piacok szereplői idegesek, gyorsabban, néha túl gyorsan reagálnak. Összességében azonban úgy vélem, hogy sem az 1929-33-as, sem a 2008-as válság méretét elérő összeomlásnak nincs realitása, mert ez hosszú távon sem Európának, sem az USA-nak, sem Kínának nem érdeke. E három erőközpont érdekeivel szemben pedig semmi sem tud tartósan fennmaradni."   A cikk folytatása itt olvasható

Forrás: Portfolio.hu

55/79

Gazdasági hírek 2011 34. hét

56/79

Gyakorlatilag stagnál Nagy-Britannia gazdasági növekedése 2011. Augusztus 26. Péntek Mindössze 0,2 százalék volt a gazdasági növekedés Nagy-Britanniában a második negyedévben - derül ki a brit statisztikai hivatal pénteken nyilvánosságra hozott adataiból.

A BBC szerint az áprilistól júniusig tartó időszak gazdasági növekedését lassította egyebek mellett a japán szökőár, amely az autóalkatrészek importjára hatott kedvezőtlenül, és a királyi családban tartott esküvő is, amely a felmerülő költségek mellett azért is visszavetette némileg a gazdaságot, mert az esemény két hosszú hétvége közé esett, így néhány szabadnapot kivéve sokan több mint egy hétig nem dolgoztak. A statisztikai hivatal szerint ha nem kellett volna számolni ilyen egyszeri hatásokkal, a gazdasági növekedés 0,7 százalék is lehetett volna.     Ugyanakkor az előző év hasonló időszakával összevetve a jelenlegi adatok 0,7 százalékos javulást mutatnak az első negyedévi 0,5 százalékos  növekedés után.     Az ipar teljesítménye 1,6 százalékkal csökkent a második negyedévben, míg a szolgáltatási szektoré 0,5 százalékkal nőtt.     Mindazonáltal aggodalomra ad okot az, hogy a fogyasztás továbbra is csökken, aminek oka a magasabb infláció, a munkanélküliség emelkedése és az, hogy legfeljebb csak szerény mértékben növekednek a bérek.     Júliusban a fogyasztói árindex 4,4 százalékra emelkedett a júniusi 4,2 százalékról, és már több mint a duplája a 2 százalékos inflációs célnak. A munkanélküliek száma pedig 38 ezerrel nőtt a múlt hónapban, így összesen már mintegy 2,49 millió embernek nincs állása Nagy-Britanniában.     Philip Shaw, az Investec elemzője azonban arra számít, hogy a harmadik negyedévben valamelyest javul a gazdasági növekedés, mert a korábbi egyszeri hatások már nem befolyásolják azt. Ugyanakkor elismerte, hogy fennáll a gazdaság lelassulásának kockázata.   

Forrás: MTI

57/79

A KDNP megadóztatná a gazdagokat- jön a szolidaritás adó 2011. Augusztus 26. Péntek A költségvetési bevételnövelés kényszere, és az egykulcsos személyi jövedelemadó melletti elköteleződés miatt a kormány megsarcoltatná a gazdagokat.

„Felmerült egy átmeneti időszakra szóló, a gazdagabb rétegeket érintő szolidaritási adó magyarországi bevezetése.” Így fogalmazott Pálffy István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Klubrádió tegnap reggeli műsorában. A KDNP és a Fidesz háza táján folytatott puhatolózásunk alapján úgy tűnik, egyelőre valóban csak gondolatkísérlettel állunk szemben, sem a képviselőcsoportok, sem a kormány nem karolta fel az ötletet. Maga Pálffy sem említett konkrét összeget, csak annyit hangsúlyozott, hogy „ebben a helyzetben szükség van a szolidaritásra”.   És ez még egy meglehetősen finom megfogalmazás. A Világgazdaság.hu kérdésére adószakértők világossá tették: a bevételek növelésére a személyi jövedelemadó módosításán – vagyis akár szolidaritási adó kivetésén – túl nemigen van mozgástere a kormánynak. A társasági adó emelése a gazdasági versenyképesség miatt szóba sem jöhet, a magyar áfa pedig már így is az uniós maximumon tanyázik. Sőt, idővel sort kell keríteni a különadók kivezetésére, de legalábbis csökkentésére, és jótékonyan hatna az élelmiszerek, a lakásfelújítások, valamint a vendéglátás forgalmi adójának esetleges csökkentése is.   Jelenleg azonban nemhogy e lépéseknek nincs meg a forrása, a 2012-es 3 százalék alatti hiánycél eleve veszélybe kerülhet a gazdasági fellendülés elmaradása miatt. Igen csábító lehet tehát az, hogy egy második szja-kulcs kivetésével (a nagyobb jövedelmekre) a kormány egy tollvonással százmilliárdos nagyságú bevételhez jusson. Az egykulcsos szja azonban olyannyira fontos helyen áll a kormányzati „kirakatban”, hogy e módosítás meglépése igencsak kétséges. Vannak azonban kerülő utak, egy szolidaritásinak becézett különadó kivetése például éppen ugyanazzal a hatással járna, mint egy második szja-kulcs. Ráadásul ilyen teher már létezett 2007 és 2009 között, és a csupán 4 százalékos kulcs is közel 30 milliárd forinttal gazdagította a büdzsét- írja a lap.

Forrás: Világgazdaság online

58/79

Új pénz, a Sic lesz Hargita megyében a Lei helyett 2011. Augusztus 24. Szerda A soproni kékfrank mintájára sic néven pénzhelyettesítő utalványok bevezetését tervezik Hargita megyében – írja a Krónika című kolozsvári napilap szerdai számában.

 „A sic helyi pénz a cserekereskedelem katalizátora lehet, ami élénkíti a gazdaságot” – mondta a napilapnak a székely pénz ötletgazdája, a tusnádi Éltes Zoltán, hozzátéve, hogy közösségi pénzintézet létrehozását tervezik, amelynek tagjai magánszemélyek és vállalkozók egyaránt lehetnek majd. Ebbe a zárt társaságba legkevesebb száz euró (27 ezer forint) befizetésével lehet majd belépni, és a tagok egymás között az üzletkötésekben és vásárláskor is a pénzhelyettesítő utalványokat, az úgynevezett sic pénzeket használnák. A tervezett Siculorum-Bes pénzintézetnek 17 alapító tagja van, akik szombaton, augusztus 27-én tartanak egyeztető ülést a tennivalókról. A hivatalos alakuló ülésre szeptember végén kerül majd sor, addigra remélik, hogy legkevesebb százötvenen csatlakoznak a kezdeményezéshez. A helyi fizetőeszköznek egyébként már hagyománya van Európában, az első és leghíresebb a svájci wir, amely 1934 óta létezik. Sopronban tavaly májusban bocsátották ki a kékfrankot, amelyet egy év után már több mint ötszáz üzlet és vállalkozás fogad el fizetőeszközként.

Forrás: MTI

59/79

Megszűnhet az euró az amerikai jegybank volt elnöke szerint 2011. Augusztus 24. Szerda Az amerikai Fed korábbi elnöke, Alan Greenspan szerint az amerikai gazdasági gondokról az európai adósságválság tehet, illetve az, hogy az Unió kénytelen kimenteni eladósodott tagállamait. Szerinte az eurót nem lehet megmenteni, a közös pénz rendszere szét fog hullani. Egy amerikai elemző a Bloombergnek azonban azt állította, hogy Greenspan csak a dollárt akarta erősíteni szavaival.

Az euró összeomlására számít Alan Greenspan, az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Fed volt elnöke. Egy washingtoni beszélgetésen úgy vélte, hogy az amerikai gazdaság nehézségeit is az euró válsága okozza. Greenspan szerint az euróövezetet szétfeszíti a bajba jutott tagok megsegítésének kényszere. Az eladósodott tagországokért indított mentőakciók nem lesznek sikeresek, és az euró végül összeomlik - vélekedett a Fed volt elnöke, aki 1987 és 2006 között állt a szervezet élén. Alan Greenspan szerint az Egyesült Államok gazdaságát elsősorban az euróövezeti válság keltette bizonytalanság hátráltatja. Az európai problémák miatt fogják vissza kiadásaikat az amerikai fogyasztók, és Európa miatt tartózkodnak a létszámbővítéstől az amerikai vállalatok mondta Greenspan, aki szerint nőtt ugyan a recesszió valószínűsége Amerikában, de egyelőre nem kell tartani újabb visszaeséstől. Az euró válsága azért fontos tényező, mert a világgazdaság rendkívül erősen összefonódott rendszerré alakult, ezt mutatja például, hogy az amerikai export 20 százalékát az euróövezet szívja fel - fejtette ki Greenspan. A volt jegybankelnök szerint az arany árának emelkedése nem egy piaci buborék hatása. "Az arany, szemben több árucikkel, egy fizetőeszköz" - vélte Greenspan, aki szerint egyszerűen egy menekülő befektetési eszközről van szó. A Bloomberg amerikai hírügynökség cikkében egy elemző azt állította, hogy Greenspan egyszerűen a dollár erősítését célozta meg beszédével, és szerette volna megnyugtatni az amerikai piacot.

Forrás: MTI

60/79

A nyugdíjvagyonból fizeti vissza az áfát az állam 2011. Augusztus 24. Szerda A kormány gyorsan akarja rendezni a július végén elmeszelt magyar áfaszabályozás következtében kieső adóbevételeket. Idén ugyanis még fedezetet nyújt a 100-200 milliárd forintos összegre az államhoz került nyugdíjvagyon - számol be az Origo.

Összesen 100-200 milliárd forinthoz juthatnak még idén azok a cégek, amelyektől uniós jogba ütköző módon tartott vissza áfát a magyar állam - tudta meg a portál több, az ügyre rálátó, a döntéselőkészítés fázisait ismerő forrásoktól. A visszafizetés leginkább az exportra termelő cégeket és az építőipari vállalkozásokat érinti.  Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium múlt heti közleménye nem térti ki arra, hogy a kormány mikorra hozza összhangba szabályozását az uniós normával, a portál arról értesült, hogy "javában folyik az ötletelés", még az idén ki akarja fizetni a cégeket a kormány. A kormány számára azért sürgős a kifizetés, mert a 100-200 milliárd forintos összeg rontja a költségvetés egyenlegét, idén viszont fedezni tudja a nyugdíjvagyonból.  Az Origonak nyilatkozó adószakértők szerint semmi garancia nincs arra, hogy az elmaradt kamatokért kártérítést fizessen az állam.

Forrás: Origo.hu

61/79

Újabb bankválság közeleg ? – erősödik a bizalmatlanság 2011. Augusztus 24. Szerda Az európai bankok a központi bankban halmozzák fel a pénzüket, ahelyett, hogy egymásnak kölcsönöznének. Egyes mutatók 2009 tavaszát idéző szinten járnak, néhány bank csődkockázata pedig történelmi csúcson van. Egyre nagyobb a feszültség az európai pénzügyi közvetítő rendszerben. Ezt jelzi, hogy augusztus 19-én a bankok 105,9 milliárd eurónyi egynapos betétet helyeztek el az EKB-nál, ez csaknem a háromszorosa az idei átlagos mennyiségnek.

Ez, illetve az, hogy a swappiacon már negyedik napja emelkedik az európai bankok számára fizetendő prémium, ha dollárt szeretnének kölcsönözni, azt mutatja, csökken a bizalom a bankok között. Az egynapos EKB-kamat és a három hónapos bankközi kamatláb, az Euribor között a különbség már 0,67 százalékpont, ez 2009 májusa óta a legmagasabb érték.  A bankrendszer válságát mutatja az is, hogy a banki kötvények hozamfelára az állampapírokéhoz képest egyre magasabb, augusztus 19-én már csaknem 3 százalékponttal kellett magasabb kamatot fizetniük a hitelezőiknek. Ilyen óriási kamatkülönbség utoljára 2009 júliusában volt az értékpapírok között. Nem meglepő, hogy a bankrészvényeket is ütik a tőzsdéken, ebben a hónapban 22 százalékot csökkent az árfolyamuk, a legnagyobb mértékben a brit Royal Bank of Scotland és a francia Société Générale zuhant, 45, illetve 39 százalékkal.   A bizalmatlansági válságot a görög állampapírral kapcsolatos kockázatok növekedése hozta vissza, jelenleg ugyanolyan toxikus eszköznek vélik a piaci szereplők, mint 2008-ban egyes banki vagy strukturált kötvényeket. Az a feltételezés, hogy egyes európai bankoknak esetleg végül veszteségként kell majd leírniuk a görög állampapír-befektetésüket, ahhoz vezetett, hogy a leginkább érintett hitelintézetektől a többi piaci szereplő megvonta a finanszírozást.   A bankok közötti bizalmatlanságból fakadó likviditási krízis megoldásához a központi bankokra is szükség van – mondta a Bloombergnek Lena Komileva, a Brown Brothers Harriman Co. egyik vezetője. A jegybankoknak nincs más választásuk, továbbra is támaszt kell nyújtaniuk a periféria országaiban lévő bankok számára. Ha ezt nem teszik meg, az a szakértő szerint növeli az idén bekövetkező bankcsődök esélyét. A bankoknak emellett tőkére is szükségük lehet: a Morgan Stanley szerint 80 milliárd eurót kellene az év végéig az európai bankrendszerbe pumpálni azon az összegen felül, amit a hatóságok már előírtak a hitelintézetek számára.   Ami a magyarországi bankokat illeti, az OTP-vel kapcsolatban ilyen veszély nem áll fenn, hiszen a legutóbbi stresszteszt szerint Európa harmadik legjobban tőkésített hitelintézete, likviditási helyzete is jónak számít. A külföldi kézben lévő hitelintézetek anyabankjainál viszont vegyes a kép. A társaságok CDS-felárai azt mutatják, az osztrák tulajdonban lévő hazai hitelintézetek anyacégeinél lényegesen kisebb a csőd kockázata, mint például az olasz tulajdonban lévő bankoknál.  A bizalmi válság a bankok devizahiteleire is kihathat. A hazai hitelintézetek a forintforrást ezekhez a devizaswappiacon cserélik el svájci frankra és euróra, az ilyen ügyletek ára pedig emelkedhet, és ha ez bekövetkezik, azt a bankok beárazhatják a hitelek költségeibe. Nagyon súlyos esetben az is bekövetkezhet, hogy a bankok a piacon egyáltalán nem tudják megújítani a

62/79

pozícióikat, ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bank segíthet rajtuk.

Forrás: Világgazdaság online

63/79

Nem meglepő: augusztusban fogy a legtöbb írószer és notebook a boltokban 2011. Augusztus 24. Szerda A GfK Hungária az elmúlt évek adatai alapján arra számít, hogy augusztusban, az iskolakezdés előtt a hipermarketek és irodaszerboltok idén is a többszörösét adják el az írószereknek az előző hónapokhoz képest. A nyár utolsó hónapjában fogy a legtöbb sportruházati termék és notebook is. Egy másik felmérés szerint az emberek többsége szerint csupán 10 ezer forint lenne a reális iskolakezdési költség.

A GfK szerdán juttatta el az MTI-hez azt a közleményét, amely az őszi tanévkezdés üzleti szempontjaival foglalkozik.      Ebben azt írja, hogy az utolsó nyári hónap értékesítési számai alapján a golyóstollak, a színes ceruzák, a radírgumik, a grafit ceruzák és a tolltartók magasan kiemelkednek a keresett írószerek termékkategóriáján belül. Az átlagárakról a tapasztalatok alapján elmondható, hogy egy hagyományos golyóstollat az üzletek 70-100 forintért értékesítenek, míg egy tolltartó átlagosan 1.000-1.400 forintjába kerül a vásárlóknak.      A jegyzet-, illetve "normál" leckefüzet értékesítése az augusztusi hónapban a teljes éves értékesítés közel 60 százalékát teszi ki. Egy füzet, méretétől függően átlagosan 60-250 forintért elérhető és az eladások döntő hányadát a hagyományos kisalakú füzetek adják - olvasható a közleményben.      A hagyományos stílusú iskolaszerek mellett az idei július-augusztusi szezonban is megjelennek az aktuális filmtrendből vett figurák a fiataloknak szánt füzeteken és tolltartókon, de ezek piacrésze viszonylag alacsonynak mondható.      Az füzetek és írószerek mellett az iskolakezdés másik elengedhetetlen kelléke az iskolatáska, amelyből a teljes éves értékesítés mintegy 67 százaléka az augusztusi hónapban kerül eladásra.     A szülők választhatnak az egyszerűbb és hagyományosabb felépítésű, átlagosan 3.000-4.000 forintért beszerezhető, valamint a drágább árkategóriába tartozó - átlagosan 7.000-9.000 forintért kapható -, a gyermekek gerincét védő, úgynevezett ergonómiai táskák közül.      A multinacionális sportláncok is kiveszik részüket az iskolakezdés körüli kampányból, július végén kezdődik a fellendülés, de az abszolút csúcsidőszak az augusztus. Az iskolakezdési akcióik elsősorban a hátizsákokra és sportcipőkre vonatkoznak. A kutató cég felmérése szerint a sportláncok 2010-ben augusztusban adták el a sportcipők 13,5 százalékát, ami júliusról augusztusra 63 százalékos növekedést jelentett.      Az átlagárak mindig jelentősen lecsökkennek ebben a periódusban egyrészt az akcióknak köszönhetően, másrészt azért, mert az olcsóbb sajátmárkás termékek fogynak jobban - jegyzi meg a GfK.      A GfK adatai alapján a notebook-ok értékesítése augusztus első felében mintegy 50 százalékkal haladta meg a megelőző időszak (július vége) értékesítési számait, ami egyértelműen arra utal, hogy a vásárlók ennek az időszaknak és a vonatkozó akcióknak kiemelt figyelmet szentelnek. Míg júliusban egy 15,4 collos notebookot átlagosan 119.000 forintért értékesítettek, addig a szezont

64/79

jelentő augusztusi időszakban már 7 százalékkal alacsonyabb áron, azaz átlagosan 111.000 forintért keltek el e készülékek.      Egy, az MTI-hez szintén szerdán eljuttatott másik felmérés szerint az emberek többsége, 53 százaléka csupán 10.000 forintot tart elfogadhatónak beiskolázási költségként és a válaszadók közel fele állami segítségre is számítana a tankönyvek megvásárlásához.      A MOM Park Bevásárlóközpont KutatóCentrum által végzett online, a tanévkezdéssel kapcsolatos attitűdöket vizsgáló villámkutatásából kiderül: a megkérdezett több mint ezer válaszadóból 27 százalék 10-15.000 forint közötti összeget tart reálisnak, további 11 százalék felemelné 20.000 forintra az iskolakezdési büdzsét, míg további 8 százalék akár 20-40.000 forintot, vagy akár ennél többet is költene.      A rugalmas költségvetéssel rendelkezők aránya nem sokban változott a tavalyi eredményekhez képest, tavaly a válaszadók 9 százaléka gondolta úgy, hogy akár 20-40.000 forintot is költhet az iskolakezdéskor.      A válaszadók több mint kétharmada (70 százaléka) úgy gondolja, hogy a szeptemberi tanévnyitásra bizony a legtöbb családnak spórolnia kell, ez az arányszám az elmúlt évhez képest nem igazán változott.      A válaszadók egynegyede szerint pedig egy gyermek beiskolázása még nem megterhelő, de több gyermek már problémát jelenthet. Csupán a válaszadók 6 százaléka vélekedett úgy, hogy az iskolakezdési bevásárlás nem jelenthet gondot a családoknak. Itt is, ahogy a többi válasznál, megfigyelhető, hogy az optimistább, pozitívabb válaszokat a férfiak adták, míg a nők sokkal pesszimistábban állnak hozzá az iskolakezdési kiadásokhoz.

Forrás: MTI

65/79

Kivonul hazánkból a nagy múltú bankóriás 2011. Augusztus 23. Kedd Felgyorsultak a tárgyalások a Banco Popolare magyarországi érdekeltségeinek eladásáról - írja a Reuters meg nem nevezett forrására hivatkozva. Az olasz banknak tíz fiókja van Magyarországon, a hírek szerint egy hazai szereplő lehet a vevő ezekre az eszközökre.

Az év eleje óta nyilvános, hogy eladó a Banco Popolare magyarországi érdekeltsége, akkor még arról volt szó, hogy négy hazai befektetőcsoport is érdeklődik a bank iránt. Azóta a hírek szerint felgyorsultak a tárgyalások, olasz lapinformációk szerint már megvan a leendő vevő, csak a hivatalos bejelentés hiányzik.  A Banco Popolare a távol-keleti tulajdonban levő IC bank megvételével lépett a magyar piacra 2007-ben, de igazán megerősödni mindeddig nem tudott. Ma mindössze tíz - hét budapesti és három vidéki - fiókkal rendelkezik, és piaci hírek szerint már a bankadó bevezetése előtt is jelentős veszteséget termelt havonta. Az olaszok a magyar mellett a horvátországi leánybank eladását is tervbe vették.   A Magyar Bankszövetség évente közölt információi szerint a bank már működése első évében, 2007-ben 4,5 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséget termelt, ez 2008-ban 431 millióra csökkent. 2009-ban 1,1 milliárd forint, tavaly pedig 1 milliárd forint volt a mérleg szerinti veszteség a Bankszövetség adatai szerint. Azaz a négy éves működés összesen több mint 7 milliárd forintjába került a cégnek, mely egyébként Olaszország harmadik legnagyobb bankja, több mint 21 ezer dolgozót foglalkoztat, és 2200 fiókból álló hálózatán keresztül közel hárommillió ügyfelet szolgál ki. A bank hitelállománya tavaly év végén 35,3 milliárd forintot tett ki, míg a betétek állománya 42,1 milliárdra rúgott. Emellett 1,8 milliárd forintos tartaléka és 5,8 milliárd forintos jegyzett tőkéje volt. Eszközei összesen 49 milliárd forintot tettek ki, saját tőkéje pedig 6,6 milliárd forint volt.  A vevőről egyelőre keveset tudni, olasz sajtóhírek szerint egy hazai üzleti kör lehet a bank új tulajdonosa. A Napi gazdaság még januárban arról írt, hogy a Wallis-csoport is érdeklődik a cég érdekeltségei iránt.

Forrás: Mfor.hu

66/79

Európai nyomásra ismét széles kapu nyílik itthon az adócsalásra 2011. Augusztus 23. Kedd Visszatér a Draskovics-éra az áfaellenőrzések terén – kis túlzással ide vezethet az Európai Bíróság döntése, amelyben az uniós irányelvvel ellentétesnek minősített egy a visszatérítéseket kordában tartani hivatott magyar szabályt.

Széles kaput nyit a csalásokra – egyes szakemberek egyenesen így fogalmaznak az Európai Bíróság július 28-i döntése kapcsán. Emlékezetes: ekkor nevezte a jogi fórum az uniós irányelvvel ellentétesnek a magyar áfatörvény néhány rendelkezését. Azokat, amelyek szerint csak a pénzügyileg rendezett (vagyis tényleges kifizetett) beszerzésekhez kapcsolódó áfa igényelhető vissza akkor, ha a levonható áfa összege meghaladja a fizetendő adó mértékét, vagyis az adóalany nemhogy nem fizet be adót az adott időszakra, hanem valamekkora összeget visszakér az államkasszából. Azzal, hogy ez a korlátozás kikerül a magyar áfatörvényből, ismét lehetőség nyílik a legegyszerűbb áfacsalási módszer alkalmazására: arra, hogy egy adózó ki nem fizetett, netán fiktív beszerzések után igényeljen vissza adót.   Márpedig az immár biztos, hogy a korlátozás megszűnik, ezt a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye is megerősítette. Ez világossá teszi: kikerül a törvényből az Európai Bíróság által kifogásolt passzus. A tárca emlékeztet arra is, hogy az uniós jogi fórum elsősorban azt kifogásolta: a magyar szabályozás akadályozza az áfa „ésszerű határidőn belül” történő visszatérítését, és ezzel likviditási terhet okoz az adóalanyok számára. A jelenleg még hatályos szabályozás ugyanis mindaddig nem tette lehetővé a visszatérítést, ameddig a pénzügyi rendezés elhúzódott.   Ez elsősorban a negyedéves vagy éves bevallóknál okozhat „ésszerű határidőn túli” csúszásokat, legalábbis az unió szerint. Az már más kérdés, hogy az utóbbi adóalanyok szerepe szám szerint és a visszatérítési igény tekintetében sem elsődleges. Bár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pontos számokkal rendelkezik a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó áfa mértékéről (lévén ilyen sor szerepel a bevallásban), lapunk kérdésére sem a NAV-nál, sem az NGM-nél nem közölték ezt. Így a NAV-honlapon elérhető legfrissebb, 2008-as kimutatásra fanyalodtunk. E szerint közel 30 ezer havi bevallónál merül fel ilyen visszatérítési igény, ez mintegy 146 milliárd forintot érint. A mintegy 20 ezer negyedéves bevalló szűk 90 milliárd forintnyi visszatérítési igényt „képvisel”, a nyolcezer éves bevallónál néhány milliárdról lehet szó.

Forrás: Világgazdaság online

67/79

12 milliárddal többet fizetünk az áramért egy törvénymódosítás miatt? 2011. Augusztus 23. Kedd A villamosenergiáról szóló törvény változása mintegy 10-12 milliárd forintnyi többletköltséget okoz a fogyasztóknak. Teszi ezt annak ellenére, hogy a villamosenergia-ellátás költségei csökkentek, jelezte az Ipenerg Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés.

Július 1-jével a villamos- és hőenergiát kapcsoltan termelő erőművek támogatási rendszere átalakult. Korábban a villamosenergia árakban minden fogyasztó megfizette a támogatást. Egy márciusi törvényváltozás miatt a kapcsoltan termelő erőművek kötelező, támogatott árú villamosenergia átvétele megszűnt, ami a végfogyasztói villamosenergia árakat az Ipenerg számításai szerint kb. 1,7-1,9 Ft/kWh-val csökkentette. Ezzel párhuzamosan azonban bevezették a "kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díjat" amely értéke 1,20 Ft/kWh. A szabályozásváltozás együttes hatásaként a fogyasztók ellátásának költsége mintegy 0,5-0,7 Ft/kWh-val csökkent.   Az első látásra egyszerűnek tűnő költségcsökkenés azonban egyes fogyasztóknak áremelkedést eredményezett. Ennek oka a villamosenergia árának belső szerkezetében rejlik: míg a kapcsolt termelés költsége az energiadíjakba épült be, az új díjelem az ún. „pénzeszközök” soron jelenik meg. Ez persze nem jelent feltétlenül áthidalhatatlan problémát; az egyetemes szolgáltatás keretében az állami árszabályozás a kérdést meg is oldotta. Szintén nem érte hátrány azokat a nagyfogyasztókat, akik a kát-ot és a piaci villamosenergia beszerzésüket nem egy csomagban vásárolják. Számos kereskedő azonban fixnek veszi a piaci villamosenergia, és a kát összegét nem hajlandó csökkenteni, de ezzel egyidőben kiszámlázza az új 1,20 Ft/kWh-ás díjelemet is. Az indok, hogy az ügyfél átengedte neki a kát árak kockázatát, így ez a nyereség „jár neki”, míg az új díjelemmel „pechje volt”.   Az Ipenerg álláspontja szerint ez nem méltányos, hiszen a módosulás nem piaci okokra vezethető vissza, hanem szabályozásváltozáson alapul. Ráadásul ez a probléma elsősorban a kis-és közepes vállalkozásokat, valamint az intézményi fogyasztókat érintik, pont azt a fogyasztói kört, amelyet a kormány egyébként támogatni illetve védeni kíván. "Becsléseink szerint az érintettek éves fogyasztása összesen mintegy 15-20 TWh, így 2011. II. félévében a fogyasztói többletköltségek 10-12 milliárd forintra tehetők. Ez az összeg – amely véletlenszerűen megegyezik az energiaszolgáltatók által fizetendő különadó mértékével – a kereskedői oldalon úgy jelenik meg haszonként, hogy a kereskedő semmit nem tett érte" – olvasható a szervezet közleményében.   Az Ipenerge szerint sok olyan szerződés van, amelyet egyedileg megvizsgálva a fogyasztók fel tudnának lépni érdekeik érvényesítése céljából, ez azonban úgy lehet igazán hatékony, ha a fellépés együttesen történik. "Ezért összegyűjtöttük az érintett fogyasztókat és felvettük a kapcsolatot a kereskedőkkel illetve az illetékes állami szervekkel annak érdekében, hogy a kereskedők a kapcsolt termelés támogatását szolgáló díjtételt ne szedjék be kétszer a fogyasztóktól" – közölte az Ipenerg.

68/79

Forrás: Index

69/79

Távozik tisztségéből az S&P hitelminősítő elnöke 2011. Augusztus 23. Kedd A Financial Times és a The Wall Street Journal című üzleti lapok beszámolói szerint Deven Sharma az elnöki székből történő felállása után - ez év végig - tanácsadóként fog dolgozni az S&P anyavállalatánál, a McGraw-Hill Cos.-nál.

Sajtóértesülések szerint távozik tisztségéből a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő elnöke, néhány héttel azután, hogy az S&P példátlan módon lerontotta az Egyesült Államok lehetséges legjobb, "AAA" adósbesorolását. A Financial Times és a The Wall Street Journal című üzleti lapok beszámolói szerint Deven Sharma az elnöki székből történő felállása után - ez év végig - tanácsadóként fog dolgozni az S&P anyavállalatánál, a McGraw-Hill Cos.-nál. Az ügy ismerőire hivatkozó lapbeszámolók szerint Sharma távozásának előkészületei már azelőtt folytak, hogy a Standard & Poor's augusztus 5-én "AAA"-ról egy fokozattal "AA-plusz"-ra rontotta a világ legnagyobb gazdaságának hosszú távú adósosztályzatát. Az Egyesült Államok a Standard & Poor's fennállása óta először veszítette el ezen hitelminősítőnél a lehetséges legjobb adósbesorolását. A leminősítés megrázta a nemzetközi pénzpiacokat és az amerikai kormány éles bírálatát váltotta ki, Washington szerint ugyanis az S&P hibás számításokra alapozva hozta meg döntését.

Forrás: MTI

70/79

Csak szlovák lehet a településrészek névtáblája a felvidéken 2011. Augusztus 22. Hétfő Annak ellenére, hogy sok dél-szlovákiai magyarlakta településen sok lakónegyednek nincs hagyományos szlovák neve, a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a települések neveinek kiírását szabályozó táblatörvényhez készülő kormányrendelet nem rendelkezik a településrészek tábláiról - írja az Új Szó című pozsonyi napilap hétfői számában.

A kisebbségi nyelvhasználati törvény eredeti javaslatában szerepelt a településrészek nevének kiírása, a tárcaközi egyeztetésre elküldött dokumentumból azonban kimaradt ez a rész - nyilatkozta a lapnak Juhász László, a szlovák kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy belügyminisztériumi rendelet szabályozza a városrészek névtábláit Az Új Szó cikkéből kiderül, hogy magyar nyelvű településrész-tábla kihelyezése egyelőre csak magánterületen lehetséges. A lap példaként említi a Komáromi járásban található, Dunaradványhoz (Radvan nad Dunajom) tartozó Zsitvatőt (Zitava), ahol a település első lakóházának kerítésén helyezték el a magyar elnevezést.

Forrás: MTI

71/79

Egy komplett lakóparkot értek gázlopáson 2011. Augusztus 22. Hétfő Az idei első félévben közel 5000 szabálytalan vételezési esetet derítettek fel a Tigáz-DSO Kft. szakemberei – ez a szám a tavalyi egész évinél 25 százalékkal magasabb. A bővüléshez alapvetően a szabálytalanságok számának növekedése járult hozzá, írja a Napi.

A vizsgált háztartások 10-12 százalékánál találnak szabálytalanságot, összességében 40-60 ezer Tigáz-fogyasztó lehet érintett. A társaság szolgáltatási területén tavaly mintegy 70 millió köbméter földgázt vételeztek szabálytalanul, az okozott kár körülbelül kilencmilliárd forint volt. A gázórát manipuláló fogyasztók alapesetben is félmillió forint feletti kötbérre számíthatnak. A Tigáz tavaly 840 millió forint kötbért szabott ki, ennek azonban körülbelül csak 40 százalékát tudja behajtani a társaság.   A szabálytalanságok legnagyobb sűrűségben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti  felében, illetve Pest megyében jelentkeznek. A Tigáz az ellenőrzések fokozása érdekében új, korábban nem jellemző  technológiákat is bevet, így például ipari endoszkópot, a Miskolci  Egyetemmel közösen fejlesztett mágnesezés-ellenőrzőt vagy éppen hőkamerát −  mondta Kállai László, a társaság ellenőrzési vezetője.   Emellett a vállalat növelte az ellenőrző személyzet létszámát is, alkalmazottainak mintegy 15 százaléka (több mint 160 fő) foglalkozik  ezzel. A szolgáltatók az ütemezett ellenőrzések mellett a fogyasztói szokások hirtelen változása alapján, illetve egyre gyakrabban lakossági és hatósági bejelentésre vizsgálják meg a gázórákat.   A lakossági bejelentések mintegy 50 százaléka bizonyul alaptalannak a Tigáz tapasztalatai szerint. Amennyiben a szabálytalan vételezés nem bizonyítható, a társaság viseli a  költségeket. A szolgáltató ellenőreinek olykor a rendőrség segítségét is igénybe kell venniük, arra is volt példa, hogy egy teljes, szabálytanul vételező lakóparkot találtak a szakemberek.   A szabálytalan vételezések felét a számlálószerkezet manipulálása jelenti, de hasonlóan népszerűek a mágneses beavatkozások, illetve a plomba támadása is. A házi megoldások gyakran műszakilag veszélyesek, emellett egyre erőteljesebb az erre specializálódott bűnözők aktivitása is − ők mintegy szolgáltatásként kínálják "a számla csökkentését".

Forrás: Napi.hu

72/79

Property News 2011 34. hét

73/79

Change of property value reflects Eurozone crises 2011. Augusztus 26. Péntek European investment volumes fell slightly in Q2 from Q1, but were resilient in the Nordic region, France and CEE; and it were these areas which saw the strongest capital growth in the quarter. According to the latest European Valuation Monitor (EVM) published by CB Richard Ellis CEE lead the way (with nearly 1%), the Netherlands was the worst performer (-3.6%). Southern Europe & Ireland also fell as growth in Spain and Italy ebbed away. Over recent quarters the retail sector has seen the strongest performance, and this trend continued – retail property was the only sector to see positive value change (+0.8%) in Q2, adding to a year on year rise of 3.5%. While year on year change is still positive for the office sector (+2.0%), values fell QonQ by 0.2%, values in the industrial sector are now falling year on year (- 0.9% or -0.6 QonQ).

Andrew Barber, Senior Director of EMEA Valuation and Advisory Services, CB Richard Ellis, said: “Values remained almost unchanged across Europe over the second quarter of 2011. The absence of any strong general movement in either rents or yields last quarter, and economic uncertainty of Greece and other peripheral economies, saw a divergence in property value performance across both sectors and regions. Values fell in Southern Europe and Ireland, but it was the Netherlands which saw the greatest decline – reflective of the widening value gap between prime and secondary assets that has emerged there. As more evidence becomes available there may be more weakening in the secondary/tertiary markets. However, it is notable that investors continue to compete strongly for core assets that have recently come to the market. Economic momentum remains very uneven and investor concerns persist, but a clearer pattern of change is emerging with the stronger economic areas such as the Nordic markets, UK and CEE still seeing positive value change.

74/79

Conformity and waiting describes the retail market 2011. Augusztus 25. Csütörtök The retail market in Hungary continued to show signs of stability in the first half of 2011 after reaching this state last year, with market players settling into their groove and awaiting the inevitable rebound. “The market shows a mixed picture, with some locations, especially well-situated projects with a clear strategy, developing and even thriving, while other shopping centres are still struggling with the effects of the crisis.” – said Szabolcs Koroknai, associate director at Colliers International Hungary, in terms of the real estate company’s latest retail market report publication.

Domestic spending showed no discernable change in the first months of the year, with official statistics indicating stagnation in retail turnover compared to the same period of 2010. No positive effect was seen from personal income tax changes implemented at the beginning of the year, and it seems the climb out of the current situation will be a prolonged one. The first half of the year saw only one major retail centre opening, the 5,600 m2 Europeum on Blaha Lujza tér, developed by Ablon. The project has seen success in its first months, with solid turnover and over 80% occupancy, from tenants such as H&M, Müller and Deichmann. The project can be considered more of a high-street venue than a shopping centre. It has also breathed new life into the surrounding area of Nagykörút, with several new shops opening in the vicinity. Retail activity has also started to return somewhat to normal, to the section of Nagykörút leading from Nyugati Square to the Margit Bridge, as the latter was reopened to traffic following reconstruction works. The number of vacant shops here has decreased as tenants return to business.   In October, ORCO’s landmark Váci1 (11,000 m2 GLA) will open its first three floors, offering shops such as Hard Rock Café and a flagship shop for local patisserie Szamos Marcipan, as well as Pinko and Vilebrequin. The second phase, to follow in autumn 2012, will open the upper floors of the building, including a rooftop lounge restaurant and a special tourist attraction occupying the entire 1,700 m2 fourth floor. The KÖKI Terminál (55,000 m2) the Árkád Szeged (34,000 m2) and Siófok Pláza (6,000 m2) are also planned to open by the end of the year. Finding tenants has however become more difficult, with owners often having to provide fit-out contributions in order to attract retailers. Budapest’s dominant high streets Váci utca and Andrássy út remain popular targets for retailers, especially luxury brands, and have seen a pick-up in activity, especially Andrássy. Sinequanone and Replay have opened new stores here, and there are also several contracts currently under negotiation for new, international top-quality brands.   Andrássy has also had a beneficial effect on surrounding areas, with a few connecting streets (Paulay Ede, Hajós, Nagymező) beginning to see some tenant activity as well, especially for local eclectic and designer retail concepts. Szabolcs Koroknai explained that rents are still generally low, having fallen between 10–30% over the last two years, but the best sites have been able to maintain or even increase their rent levels. One such positive example is MOM Park, which has been able to attract new, high-quality tenants at rents that are in some cases substantially higher than those earlier tenants paid. Brands set to open new shops here include French Connection, Stefanel, H&M and Vapiano. Other similar positive examples are Mammut and Arena Plaza. Additional pipeline shopping centre supply will be delayed until 2013–2015. There will be greater activity in the next two years for older centres to refresh themselves in design and concept to attract new tenants. “Such project underway is the overhaul of the former Material Center, a home furnishings shopping mall in Budapest into a downtown outlet centre, the Grand Fashion Outlet (GFO), set to

75/79

open in spring 2012. Colliers International is the project’s exclusive consulting and letting agency. This will be the first concept of its kind in Budapest, an easily accessible fashion outlet centre occupying 8,000 m2 on three levels of a mixed use building, located in the city centre rather than in the suburbs.” – said Szabolcs Koroknai.

Forrás: Colliers

76/79

BT’S office lease renewal in IP West 2011. Augusztus 24. Szerda In one of the largest transactions of the quarter, global real estate consultant Cushman & Wakefield (C&W) have successfully represented British Telecom (BT), in their office lease renewal on 3,305 sq m and an additional 829 sq m new office space, creating a total leased area of 4,135 sq m at IP West office building owned by CA Immo, one of the leading European real estate developers.

In addition to the 4,135 sq m office space BT has also renewed their contract for 31 parking spaces. Gergely Pados, Head of Office agency at C&W Budapest said: ‘’In light of BT’s committed presence to Budapest, after a rigorous market search it was felt that the flexibility of the landlord and the quality of IP West was the optimum solution for BT.’’ Adam Blazeby Head of Corporate real Estate for EMEA and Latin America at BT commented: “We are extremely happy with the terms we secured and the expansion space at IP West. We look forward to continuing to driving our business forward in Budapest and Hungary.’’ Csilla Vattay Leasing Manager at CA Immo added: “It is great to secure  one of our key anchor tenants at IP West and we look forward to continuing our strong working relationship with BT into the future.’’   IP West, owned by CA Immo, is a "class- A" office building offering 31,600 sqm office space. Characterized by efficient, flexible light spaces, it is a combination of technical standards and unique architectural solutions. The inner gardens, cafeterias, and two restaurants ensure relaxation in a nature-like environment.  It is located at the foot of Rákóczi (former Lágymányosi) bridge on the Buda side, in the 11 district, at the crossing of Budafoki, Dombóvári and Prielle Kornélia street, neighbouring Budapest's fastest developing innovation and research area and University Campus . It  is well served by public transportation and can be easily accessed by car as well. The neighbouring main roads make the building easy to reach from both the residential green areas and downtown of Buda, along with Pest's business district. The M0/M1/M7 highways and the Liszt Ferenc International Airport are easily accessible from the building.

Forrás: Cushman&Wakefield

77/79

Outstanding performance by 4-star hotels 2011. Augusztus 23. Kedd Based on the latest hotel market report recently launched by Colliers International Hungary, in the first half of 2011 the number of guests and guest nights spent in commercial accommodation increased by 4 and 3% respectively, in comparison to the corresponding period in 2010. „Within this, hotels continued to perform above-average, with the number of guest nights rising by 7%. Four-star hotels performed particularly well, with growth exceeding 11%” – said Norbert Szircsák, researcher and valuation consultant at the real estate advisory firm.

Forrás: Colliers

78/79

Prologis Announces Two BTS Projects Underway In CEE 2011. Augusztus 22. Hétfő Prologis, Inc, a leading global owner, operator and developer of industrial real estate, announced today that it is expanding two build-to-suit projects in the Czech Republic and Slovakia.

The projects include:   ·         17,980 square metresof additional space for an existing client at Prologis Park Galanta-Gan (DC4), located 60 kilometres from Bratislava close to the D1 (E58) highway.  After the expansion the DC4 facility will total 93,590 square metres of modern warehouse space and will be one of the largest distribution buildings in Slovakia.   ·         6,800 square metresof additional space for a currently developed 22,350-square metre build-to-suit facility at Prologis Park Prague-Jirny, located 20 kilometres east of Prague, directly on the D11 motorway, for Globus, one of the largest hypermarket operators in the Czech Republic. Globus has decided to increase its facility to 29,150 square metres.  The customer plans to use the warehouse as its Czech hub for temperature controlled logistics.    Construction of the build-to-suit facilities began in the second quarter and is expected to be completed in the fourth quarter of 2011.   “We are happy to provide additional space, to our loyal, long-time customers,” saidMartin Polak, market officer in the Czech Republic and Slovakia . “Prologis is pleased to be one of the only developers in the CEE which not only has modern warehouse facilities available for immediate lease, but also an extensive land bank we make available to our customers so they can design their own facility in strategic locations throughout the region.” Prologis’ portfolio in the Czech Republic and Slovakia comprises nine distribution parks (43 buildings) totalling more than 990,000 square metres of industrial space.   Currently Prologis has three facilities totalling more than 66,000 square metres under construction in the region. With a portfolio totalling 3.7 million square metres located at 41 distribution parks Prologis is the leading provider of industrial real estate in Central and Eastern Europe.

Forrás: IngatlanHírek.hu

79/79