Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek Irodapiaci hírek Logisztikai hírek Retail hírek

2010 31. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Még mindig nagy a bizonytalanság ....................................... 5 Földig nyomott árakon adják a nyaralókat ................................. 6 Megállt az albérleti díjak csökkenése ..................................... 7 Ingatlanfelvásárlási roham Floridában .................................... 8 Nehéz sorsú pesti házak ............................................... 9 Ecostat: nem várható jelentős változás .................................. 10 Budapesti albérleti árak Debrecenben ................................... 12 Kik vettek fel devizahitelt Magyarországon? A válasz megérkezett! ............. 14 Ott a GVH szeme az OTP Lakástakarékon és a Fundamentán .................. 15 Minden hatodik lakáshiteles az Erste Bankot választja ....................... 16 Elképesztő luxuslakást vett a világ leggazdagabb embere .................... 17 Megépülhet-e az ígért, évi 50 ezer lakás? ................................. 18 Zuhanó pályán a lakáspiac ............................................ 19 Irodapiaci hírek .................................................... 20 Bemutatkozik a Leier cégcsoport Eco-Line üzletága ......................... 21 Rövidebb táv, exkluzív környezet, átlátható költségek ....................... 22 Spanyolok vásároltak lengyel irodaházat ................................. 24 Csúcson az üresedési ráta, közeledik az egyensúlyi helyzet ................... 25 Újabb adásvétel az ingatlanpiacon ...................................... 26 Szántó Tamara, irodapiaci üzletkötő a Cushman & Wakefield új munkatársa ...... 27 Logisztikai hírek ................................................... 29 Nem Magyarország az első számú célpont ................................ 30 A fényeslitke–komorói ipari park első telepe ............................... 31 240 százalékkal nőt a ProLogis Csehországi bérbeadása ..................... 32 Európával együtt javultunk ............................................ 33 Vége a válságnak - Legalábbis a ProLogis-nál .............................. 35 Milyen pontos az értékesítés előrejelzés? ................................. 36 Nem lehet értékelési szempont az ajánlatkérő raktárának bérleti díja ............ 37 Új gyár épül Budapesten ............................................. 38 Stabilizáció az ipari ingatlanok piacán ................................... 39 Újból bővül a feldolgozóipar ........................................... 41 Retail hírek ....................................................... 42 SPAR állott, most kőhalom ............................................ 43 Nyit a Tesco Extra! Ilyen még nem volt Magyarországon ..................... 44 Sokmilliós bírság az Auchannak ........................................ 45 Stagnál a kiskereskedelem az eurózónában ............................... 46 Fotók: Így épül a legújabb giga-Tesco .................................... 47 Csökkent a Metro profitja ............................................. 48 Elégedettek a luxusmárkák az Andrássy úttal .............................. 49 Új szereplők a kiskerpiacon - Több új bevásárlóközpont várja az átadást ......... 50 Megújul a Mammut bevásárlóközpont 2011 őszére .......................... 51

2/95

Egy kézben a plázák közel fele ......................................... 52 A luxusmárkák a globális kiskereskedelmi terjeszkedés motorjai ............... 53

Gazdasági hírek ................................................... Tartozol az APEH-nak? Most megtudhatod! ................................ A Vidékfejlesztési Minisztérium a GVH-hoz fordul ........................... A Wall Street Journal érti, miért küldte el Orbán az IMF-et ..................... Cséfalvay: Az IMF rosszul számolt, de nem vallja be ......................... Középpontban az egészségipar ........................................ Ötvennél több pályakezdő szakmunkást vett fel az Audi Hungaria .............. Húszezer végelszámolás két év alatt .................................... Orbán óriásit kockáztat, de akár nyerhet is ................................ Újra Magyarországot dicséri a WSJ ...................................... Otthoni pálinkafőzők: néhány hét türelem ................................ Plasztikkártya lehet az üdülési csekkből .................................. Eldőlt: így segítene a devizahiteleseknek a PSZÁF .......................... Új vezérigazgató az Magyar Villamos Művek élén ........................... Összefoglaló az Alstommal történő szerződésbontás következményeiről ......... Új Selyemút épül ................................................... Az Orbán-kormány leállítaná a "méregdrága" ppp-konstrukciókat .............. IMF: Kína indította el a globális kilábalást ................................. Sikeres félévet zárt az Audi Hungaria .................................... Hatodszor is Superbrand lett a Prímagáz ................................. Egyéb hírek ....................................................... Ingatlanpiaci buboréktól tart Kína ....................................... 600 méteres óratorony épült Mekkában .................................. Civil kezdeményezés: Virágzik a csere-kereskedelem ........................ A világ legnagyobb szélerőművét építik meg Németországban ................. Új vezérigazgató a BIF-nél ............................................ Újabb feljelentés a Club Aliga eladása miatt ............................... Új inkubátorház nyílt Budapesten ....................................... Átadták a fővárosi szennyvíztelepet ..................................... Leállíthatják a Nemzeti Múzeum mélygarázsának építését .................... Property News ..................................................... Vacancy rates have likely reached their peak, the market is nearing equilibrium ...

54 55 56 57 58 59 61 62 63 66 68 69 70 71 72 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90

ProLogis Czech Republic reports 240 percent year-on-year lease growth in the half-year results ........................................................... 91 Luxury Fashion Brands drive global retailer expansion ....................... 92 Stabilization on the industrial market .................................... 94

3/95

Lakáspiaci hírek 2010 31. hét

4/95

Még mindig nagy a bizonytalanság 2010. Augusztus 06. Péntek Az ingatlanpiaci változások mértékét és irányát jelző ECOSTAT IngatlanBarométer indexe 2010 első félévében 5 százalékponttal, 42 százalékra nőtt, 2009. második félévében mindösszesen 37 százalék volt.

Ezen érték alapján azt prognosztizálják, hogy tartós és jelentős változás továbbra sem várható az ingatlanpiacon, továbbra is stagnálás jellemzi majd az ingatlanfejlesztéseket és az ingatlanforgalmazást. A vevőoldalon mutatkozó kereslethiány a továbbiakban is gátat szab a lakás és egyéb ingatlanok jelentős számú vásárlásának, az ingatlanpiac gyors élénkülésének. Érdemi ingatlanpiaci fellendüléssel csak a fizetőképes kereslet növekedése és a lakás hitelezés újbóli beindítása esetén lehet számolni. A bankok jelenleg nem folyósítanak devizaalapú hiteleket és jelentősen szűkültek az ingatlanokra felvehető jelzálog-hitelek is. A forint alapú banki kölcsönök kamata relatíve magas, ezért az ezek segítségével történő ingatlanvásárlások is jelentősen visszaestek. Az Önkormányzatoknak nyújtott költségvetési támogatások és egyéb bevételeik jelentős részét felemésztik a szélsőséges időjárás okozta károk és az árvíz sújtotta települések helyreállítási költségei. Emellett a Hivatalok egyéb bevételei is csökkentek. Mindezek alapján jelentős fogyasztásra, ezen belül is jelentős ingatlan-beruházásra és ingatlan-fejlesztésre 2010. év végéig, 2011. év elejéig nem számítanak. A cikket tovább olvashatja itt.

Forrás: Portfolio.hu

5/95

Földig nyomott árakon adják a nyaralókat 2010. Augusztus 06. Péntek Több Balaton környéki ingatlanos is állítja, hogy a kereslet most már folyamatosan élénkül a régiós piacon, egyesek viszont még mindig csak negatívumokról tudtak beszámolni.

Bár az eladók közül, akik megtehetik, még mindig a racionálisnak tűnő kivárásra játszanak, a vevők egyértelműen érzik, hogy a balatoni ingatlanpiac árszintje mostanában éri el a tényleges mélypontját. Egyes esetekben találkozhatunk 30-40%-os kínálati áreséssel is, amiben pedig még mindig benne van a mostanában szokásos 5-15% közötti alkupotenciál. Optimista hangok Több, a balatoni régióban tevékenykedő ingatlanos is arról számolt be lapunknak, hogy a tavalyi évhez viszonyítva az idei szezonban beindulni látszik a tóparti ingatlanpiac. Az árak ugyan még mindig a padlón vannak, sőt, egyes esetekben még a 20-30% közötti áresésekből is tovább lehet alkudni. Békesi Béla, a balatonlellei Balatop ügyvezetője konkrét példákat is említett a hatalmas áresésekre. Az általa kezelt ingatlanok között volt olyan parti településen található családi ház, amely az elmúlt fél évben esett 10.5 millióról először 9, majd 8.5 millióra, míg végül a tulajdonosok mára már akár 7.9 millióért is eladnák az ingatlanjukat, és ebben még nincs benne a manapság szinte kötelező alku. Egy másik esetben a vízparttól 8 kilométerre található településen az eredeti 9 milliós árból kényszerült drasztikus engedményekre az eladó, mivel sem 7.6, sem 6.5 millióért nem kelt el az ingatlanja. Ma 5.5 millióért próbál megválni nyaralójától. A cikket tovább olvashatja itt.

Forrás: ReSource

6/95

Megállt az albérleti díjak csökkenése 2010. Augusztus 05. Csütörtök Budapesten 60-80 ezer, a vidéki egyetemi városokban 40-60 ezer forint a havi bérleti díja egy kétszobás lakásnak, kivétel Debrecen, ahol 70 ezret is elkérnek - áll az Otthon Centrum felmérésében, amelyet évek óta elvégez augusztusban, amikor az egyetemisták albérleteket keresnek.

Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy az idén megállt a bérleti díjak csökkenése. A meghirdetett díjakból is legfeljebb 5-10 százalékot lehet alkudni, de a frekventált területeken erre sincs mód. Az egyetemisták esélyeit rontja, hogy a keresleti oldalon megjelentek azok, akik a válság miatt nem tudtak lakást vásárolni, és bérletre kényszerültek, továbbá ilyenkor keresnek lakást azok is, akik idén végeztek és első munkahelyüket készülnek elfoglalni. Az albérleti piacon augusztusban - városonként eltérően - az egyetemisták teszik ki a keresleti oldal 50-80 százalékát. A felmérés másik általánosítható megállapítása az, hogy a paneles lakás olcsóbb a tégla szerkezetűnél, illetve az ár az egyetemtől való távolsággal csökken. Ehhez azonban hozzá kell adni a közlekedési költséget, és akkor már nem biztos, hogy megéri távolabbi lakást olcsóbban bérelni. Legdrágább a bérlet Budapest VI. és VII. kerületében, ahol 65-80 ezer forint egy átlagos kétszobás lakás havi bérleti díja. Második helyen áll a VIII. és a IX. kerület 60-75 ezer forinttal, míg harmadik a XI. és a XIII. kerület 60-70 ezer forint közti kínálati árral. A vidéki egyetemi városok közül legdrágább Debrecen 60-70 ezer forintos fajlagos bérleti díjjal, míg Győrben és Szegeden a havi 60 ezer forint a felső határ. Gödöllőn, Veszprémben és Székesfehérváron 55 ezer, míg Szolnokon 45 ezer forint a plafon.

Forrás: Gazdasági Rádió

7/95

Ingatlanfelvásárlási roham Floridában 2010. Augusztus 05. Csütörtök Nemzetközi ingatlanbefektetők és -felvásárlók eladási rekordot döntöttek meg májusban Orlando lakáspiacán – hívta fel a figyelmet a helyi ingatlanértékesítők szövetsége legfrissebb elemzésében.

A vásárlási láz mindazonáltal az előzetes várakozásoknak megfelelő folyamat: felgyorsult reakció az euró/dollár árfolyam változására és a még alacsony ingatlanpiaci árakra Floridában. A félszigeten most zajló befektetői dömping az utolsó roham lehet az ingatlanok drágulása előtt; még a válság által lenyomott vételárakon szeretnének a vásárlók kisebb-nagyobb szeletet magukénak tudni az amerikai álomból.

Forrás: Világgazdaság online

8/95

Nehéz sorsú pesti házak 2010. Augusztus 05. Csütörtök Pusztán ingatlanfejlesztői alapon nem oldható meg a romló belváros rehabilitációja. A Budapest úgynevezett zsidó negyedében zajló ingatlanfejlesztések és a nyomukban kibontakozó civil tiltakozó mozgalmak története jól példázza: pusztán piaci alapon nem lehet optimális megoldást találni az eredeti funkció megváltoztatására, a lakosságukat elveszítő városnegyedek revitalizálására.

A politikai szándék önmagában kevés, ha viszont a várospolitikai akarat az ingatlanos magánbefektetők tapasztalatával párosul, üzletileg is sikeres megoldások születhetnek – ez a tanulság szűrhető le angol városfejlesztők tapasztalatai kapcsán a londoni székhelyű Urban Planning Society múlt héten zárult konferenciájából. Budapesthez hasonlóan az angol iparvárosok fejlődése is négy fő szakaszon ment át az utóbbi évszázadban Chris Couch szerint. Az első az urbanizáció, a múlt század hetvenes éveinek végéig számított meghatározó trendnek: ekkor a belvárosok és az azokat körülvevő negyedek lakossága is folyamatosan nőtt. A kilencvenes évek elejéig tartó szuburbanizációs szakaszban a belvárosok népessége meredeken csökkent, az elő-, illetve kertvárosok népessége ugyanakkor dinamikusan emelkedett. A kilenncvenes évek végétől tapasztalták az urbanisták, hogy a legnagyobb városok népessége – a kertvárosokat is beleértve – csökkenni kezd. Ez a trend tört meg a kétezres évek közepére: a városi vezetés beavatkozásának köszönhetően több nagyváros belvárosa ismét gyarapszik. Elsősorban jól képzett fiatal egyedülállók és biztos anyagi helyezetű nyugdíjasok választanak urbánus életmódjukhoz illő belvárosi lakóhelyet. Budapest Nagykörúton belüli részének revitalizációjával kapcsolatban is kulcsfontosságú, hogy a városvezetés tudatosítsa: a folyamat hátterében természetes demográfiai folyamatok állnak. A családalapítás kitolódásával fiatal dolgozó felnőttek tömege él egy-, illetve kétfős háztartásban. Az ő életmódjuknak, kulturális fogyasztási preferenciáiknak jobban megfelelnek a nagyvárosok kínálta lehetőségek, mint a nagycsaládosoknak. Szintén tömeges a jómódú nyugdíjasok nagyvárosokba költözése. E tendencia mögött a várható hosszabb élettartam, a nagyvárosok jobb egészségügyi szolgáltatásai, valamint az inaktív évekre felhalmozott megtakarítások növekedése áll. A városi döntéshozóknak Coach szerint ezekre a trendekre kell „ráerősíteniük”oly módon, hogy a városból kiköltözőkre visszacsatolják a szuburbánus életforma minden kiadását. Az utóbbin a városkutatók a kiköltözők megnövekedett ingázási útjának benzin- és úthasználati költségeit értik.


9/95

Ecostat: nem várható jelentős változás 2010. Augusztus 05. Csütörtök Vevői oldalon változatlanul jellemző a kereslethiány, ez gátolja a piac élénkülését. Az ingatlanpiaci változások mértékét és irányát jelző Ecostat IngatlanBarométer indexe 2010 első fél évében 5 százalékponttal, 42 százalékra nőtt, míg 2009 második felében mindösszesen 37 százalékot ért el.

Ezen érték alapján az prognosztizálható, hogy tartós és jelentős változás továbbra sem várható a piacon, minden bizonnyal stagnálás jellemzi majd az ingatlanfejlesztéseket és az ingatlanforgalmazást.

A vevői oldalon mutatkozó kereslethiány a továbbiakban is gátat szab a lakások és egyéb ingatlanok jelentős számú vásárlásának, az ingatlanpiac gyors élénkülésének. Érdemi fellendüléssel csak a fizetőképes kereslet növekedése és a lakáshitelezés újbóli beindítása esetén lehet számolni – állapítja meg az elemzés. A bankok jelenleg nem folyósítanak devizaalapú hiteleket, és jelentősen szűkültek az ingatlanokra felvehető jelzálogkölcsönök is. A forintalapú banki hitelek kamata relatíve magas, ezért az ezek segítségével megvalósuló ingatlanvásárlások is jelentősen visszaestek. Az önkormányzatoknak nyújtott költségvetési támogatások és egyéb bevételeik jelentős részét felemésztik a szélsőséges időjárás okozta károk és az árvíz sújtotta települések helyreállítási költségei, s a hivatalok egyéb bevételei is csökkentek. Mindezek alapján jelentős fogyasztással, ezen belül látványosabb ingatlanberuházással és -fejlesztéssel ez év végéig, a következő esztendő elejéig nem érdemes számolni. Ami a növekedési kilátásokat illeti, az idei első fél évben minden ingatlanpiaci szereplő a piac bővülése mellett tört lándzsát, már csak azért is, mert a tavalyi második fél évben igen alacsony szinten alakult az ingatlanfejlesztés és a -forgalmazás. A legerősebb növekedést a vállalatoknál (5,7 százalék), az önkormányzatoknál (5,3), illetve az ingatlanberuházó vállalatoknál (5,1) mérték a kutatók. Őket követik az ingatlanforgalmazók (4,3), végül a lakosság. Ez utóbbi 4,1 százalékpontos növekedéssel is csak 45,7 százalékos ingatlanfejlesztési értéket jelzett. A fenti eredmények azt mutatják, hogy további jelentős visszaesést már nem várnak az ingatlanpiac szereplői. Jelenleg a leginkább optimistának a cégek tűnnek, amelyek 5,7 százalékpontos emelkedéssel 37,3 százalékos ingatlankonjunktúrát értek el. Ennek oka, hogy az elmúlt fél évben igen alacsonyra estek a várakozásaik az ingatlanpiacon. Jelenleg az optimizmus növekedésének alapja az, hogy az év második felében az ingatlanforgalmazás és -bérbeadás terén stagnálás, illetve némi pozitív változás következhet be. Az ingatlanberuházók konjunktúraindexe 2010 első fél évében 29,7 százalék volt, 5,1 százalékponttal haladta meg a 2009 második felében mértet. A beruházói optimizmus még nem jelentős mértékű beruházásokról ad számot, csak azt fejezi ki, hogy már kevésbé pesszimisták az ingatlanberuházó cégek, mint hat hónappal ezelőtt voltak. Mind a lakossági, mind a nem lakossági megrendelők esetében minden típusnál továbbra is csökkenő számú lakóingatlan-építést prognosztizálnak a beruházó vállalatok – állapítja meg az Ecostat. Az ingatlanforgalmazó vállalatok konjunktúraindexe ez év első felében 4,3 százalékponttal növekedett a 2009. év második felében mért értékhez viszonyítva. Feltehetően már nem akarnak sokkal többen megszabadulni ingatlanjaiktól, mint ahányan venni szeretnének. Jelenleg a piac stagnálása a jellemző. A keresleti oldalon kismértékben emelkedett az ingatlanok iránti vételi és bérleti szándék is.

10/95

A lakosság ingatlanfejlesztését és -vásárlását mérő konjunktúraindex a tavalyi második fél évben 41,6, 2010 első hat hónapjában 45,7 százalékot ért el. Ez a 4,1 százalékpontos emelkedés leginkább azt tükrözi, hogy további visszaesést már nem vár a lakosság, leginkább stagnálást valószínűsít az ingatlanpiacon az elkövetkező fél évben. Az önkormányzatok ingatlanfejlesztési indexe az idei első fél évben 56,5 százalékos volt a 2009. év végi 51,1-del szemben. A felmérés eredménye a következő időszakra csökkenő mértékű felújítási és beruházási lehetőségeket mutat a közműépítés, az ingatlanok állagmegóvó beruházásai, valamint az új épületek építése terén. A vállalkozások ingatlanfejlesztési indexei viszonylag alacsonyak, általában 28–40 százalék között változnak. 2009 második felében 31,6, az idei első fél évben 37,3 százalék volt az index értéke, ez 5,7 százalékpontos emelkedést jelent.


11/95

Budapesti albérleti árak Debrecenben 2010. Augusztus 04. Szerda A válság első évéhez képest idén már nem csökkennek egyértelműen az albérleti díjak. Főleg az olcsóbb kategóriában a lakásvétel (és hitelfelvétel) elhalasztása miatti keresletnövekedés fékezte meg az árak további esését.

A nagyobb egyetemi városokban és a frekventált budapesti kerületekben így tavalyhoz képest legfeljebb 5-10%-kal mérséklődtek a bérleti díjak, de sok helyen (pl. Győr, Gödöllő, Szeged, Miskolc, Debrecen) a 2009-es szinten maradtak. Panellakások esetében ugyanakkor a válság alatti árcsökkenés elérheti a 20%-ot is, pl. Szolnokon. Ugyanígy, az alkupotenciál is jelentősen szűkült. Ennek alapja, hogy a hirdetők reagáltak a piaci körülményekre, és a reálishoz jobban közelítő árakat adnak meg, mint tavaly. Emellett a bőséges kínálat teremtette verseny is visszafogott árazásra kényszeríti a tulajdonosokat. Tízezer forintos nagyságrendnél ráadásul eleve kisebb lehetőség van tovább faragni az árakból. Ennek megfelelően, a legtöbb egyetemi városban legfeljebb 5-10%-ig lehet elmenni a végleges alku során, de van, ahol nincs helye alkunak. Így például Győrött, Szegeden, vagy a pesti belvárosban általában a hirdetett áron veszik ki a lakásokat; azaz, üzlet csak a jól árazott ingatlanok esetében köttetik. Az egy városon belül a bérleti díjakban megmutatkozó különbséget első körben leginkább az egyetemtől való távolság, illetve a lakás- és fűtéstípus (lényegében tégla vagy panel) magyarázza. A legtöbb egyetemi városban a legjobb lakások (azaz az egyetemhez közeli téglalakások) átlagos bérleti díja 50-60 ezer Ft/hó, kétszobás, átlagos állapotú ingatlan esetében. Szolnok és Veszprém ennél olcsóbb, Debrecen ugyanakkor a – vidékinél 15-25%-kal magasabb – fővárosi árakkal vetekszik. Az egyetem távolsága 15-20%-kal jelenik meg az árban, azaz a távolabbi lakások (minden más paraméter egyezése esetében) ennyivel olcsóbbak. Az egyetemhez közeli panellakások árban nagyjából összevethetők a kedvezőtlenebb elhelyezkedésű téglalakásokkal; Gödöllőn és Székesfehérváron, kedvező fekvésük miatt még drágábbak is azoknál. Itt ugyanakkor fontos szempont, hogy a lakás önállóan szabályozható és mérhető fűtésű legyen. A legkevésbé vonzó kategória, az egyetemtől távoli panellakások bérletével havonta további 5-10 ezer forintot lehet spórolni; a többlet utazási, illetve rezsi költségek miatt ugyanakkor a havi összköltség emelkedhet. Nem véletlen tehát, hogy ezek a lakások azok, amiket nagy részben a későn eszmélő egyetemisták vesznek majd ki augusztus végén. Mindenesetre, csak a lakástípus és elhelyezkedés alapján akár 40%-os bérleti díj különbség is adódhat egy városon belül (pl. Szeged esetében). Budapesten az egy kerületen belüli, illetve egymáshoz közeli több felsőoktatási intézmény miatt a távolság a vidéki városokhoz képest jóval kevésbé meghatározó. A belvárosi és egyetemhez közeli elhelyezkedés favorizálása mellett (pl. Debrecenben Nagyerdő, a XI. kerületben Lágymányos, Győrött Révfalu az igazi diákközpontok) a legfontosabb albérlet-választási szempontok a már említett, és a rezsiköltséget meghatározó fűtési mód (egyedi szabályozás és mérés), valamint a lakás állapota és felszereltsége. Vannak városok / kerületek (pl. Szolnok, Miskolc, Székesfehérvár, XI. kerület), ahol – a lakáskínálat vagy elhelyezkedés sajátosságai miatt – a panelek iránt is élénk a kereslet. E paraméterek alapján mára a diákok egyre körültekintőbben választanak lakást. A részletes internetes előkutatást követően sok ingatlant megnéznek, míg végül választanak. A válság természetesen visszavetette a bérlet helyett inkább – nagyrészt befektetési céllal – diák gyermeküknek lakást vásárlók keresletét. (Ők általában csak az első tanév után vesznek lakást,

12/95

amikor biztossá válik, hogy a gyerek a tanintézményben marad.) Aki viszont megteheti, annak továbbra is ésszerű alternatíva lehet az egyetemi városokban az ingatlanvásárlás. Egy jelentős különbség azonban a két csoport között, hogy míg a vásárlók a kisebb lakást keresik (tehát nem cél, hogy a gyerek egyetemi évei alatt mással is megossza az albérletet költségminimalizálási céllal), a bérlőknél a két-három külön nyíló szoba a favorit. Egy külön, jól lehatárolható csoportot képviselnek a külföldi diákok. Ők akár 20-30%-kal magasabb árakat is tolerálnak, így a legjobb minőségű lakásokat keresik. Néhány vidéki városban, ahol ilyen ingatlanokból szűk a kínálat, hajlandók akár a nyári hónapokat is fizetni, amíg hazamennek, és üresen áll a lakás. Az európai külföldiek ezen kívül jobban elfogadják a hirdetési árakat; ha megtetszik nekik a lakás, nem feltétlenül bonyolódnak alkuba.

Forrás: Otthon Centrum

13/95

Kik vettek fel devizahitelt Magyarországon? A válasz megérkezett! 2010. Augusztus 03. Kedd A Scale Research a legfrissebb Bankinde banki fogyasztói kutatás segítségével megvizsgálta a devizában eladósodott jelzáloghitelesek jellemzőit.

A kutatás segítségével e körülbelül 600 ezer főre tehető csoport eladósodottságának mértékét, szocio-demográfiai helyzetét, hitelfelvételi körülményeit és a hitelt biztosító bankjával való elégedettségét vizsgálta meg. Az eredményekből számos következtetést vonhatunk le. A deviza-hitelfelvevők többsége kisebb városban, vagy falvakban él. Néhány egyedi, kivételes esettől eltekintve a devizában eladósodott jelzáloghitelesek élethelyzetüknek megfelelően, azaz a gyermek születése után, vagy gyermekeik serdülőkorban érésekor vágtak bele hitel segítségével saját lakás, vagy nagyobb lakás vásárlásába, illetve meglévő otthonuk bővítésébe, felújításába. A cikket tovább olvashatja itt.

Forrás: Pénzcentrum.hu

14/95

Ott a GVH szeme az OTP Lakástakarékon és a Fundamentán 2010. Augusztus 02. Hétfő Piaczavaró tényezőket sejt a lakás-takarékpénztáraknál a Gazdasági Versenyhivatal, ezért vizsgálatot indított ellenük, bár kartellgyanú nem merült fel. A piac jelenleg kétszereplős, de a hivatal nem tartja kielégítőnek a két pénztár közötti versenyt, mert mindketten magas kamatmarzzsal dolgoznak, miközben alig hiteleznek.

Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint a pénztárak ügyfeleinek csak mintegy 15%-a vesz fel lakáskölcsönt a minimális négyéves megtakarítási időszak után, míg a környező országokban 45-60%-os ez az arány. Az elnök úgy véli, hogy a megtakarításokat sem ösztönzik megfelelően: "a szabályozók megengednék, hogy a pénztárak olyan ajánlatokat tegyenek, amelyekkel ösztönöznék az előtakarékosságot azok számára is, akiknek nem kell az olcsó hitel, ám ők mintha csak az állami támogatás vonzerejére építenének" - fogalmazott. A cikket tovább olvashatja itt.


15/95

Minden hatodik lakáshiteles az Erste Bankot választja 2010. Augusztus 02. Hétfő A bank piaci részesedése a lakossági hitelek területén 13,6%, ezen belül a lakáshitelek területén 16,7%, a lakossági betét oldalon pedig 7,8% lett.

Jelentősen növelte üzemi eredményét 2010 első hat hónapjában az Erste Bank Hungary Nyrt.: az előzetes, konszolidált, nem auditált, nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) alapján készült jelentése szerint a pénzintézet üzemi eredménye 45,1 milliárd forint volt az időszak végén, ami 21,2%-os növekedés a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az adózás előtti eredmény 12,2 milliárd forint volt az időszak végén, ami 42,7%-kal marad el az egy évvel ezelőtti eredménynél. A mérlegfőösszeg az előző év végéhez képest 4,9%-kal emelkedve 3 044 milliárd forinton zárt. A cikket tovább olvashatja itt.


16/95

Elképesztő luxuslakást vett a világ leggazdagabb embere 2010. Augusztus 02. Hétfő Új házat vásárolt a világ leggazdagabb embere. A telekommunikációs iparból meggazdagodó Carlos Slim Helu 44 millió dollárért (9,6 milliárd forint) vásárolta meg a New York-i Duke-Semans palotát.

A közel 2 ezer négyzetméter alapterületű ingatlan New York egyik legelegánsabb részén, az Ötödik Sugárúton található. Az 1901-ben épült ház földszintjén egy elegáns orvosi rendelő található, a luxuslakás-komplexum az belső emeleten kezdődik. A hírek szerint a házban 12 hálószoba, 14 fürdőszoba és nyolc kandalló kapott helyet.

A mexikói üzletember számára a vásárlás valószínűleg nem jelentett nagy megrázkódtatást, hiszen magánvagyona 53,5 milliárd dollárra (közel 12 ezer milliárd forint) tehető. (Összehasonlításként: az ötöslottó rekord közeli főnyereménye július 3-án 3,17 milliárd forintot tett ki.) A cikket tovább olvashatja itt.


17/95

Megépülhet-e az ígért, évi 50 ezer lakás? 2010. Augusztus 02. Hétfő Aligha teljesülhet könnyen a második Széchenyi Terv otthonteremtési programja - az évi 40-50 ezer új lakás felépítése -, ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett első féléves adataira tekintünk.

Idén az első hat hónapban 9 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 10 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt - derült a KSH jelentéséből. A használatba vett lakások száma 34, az új engedélyeké pedig 41 százalékkal alacsonyabb, mint 2009 első félévében volt. A befejezett lakásépítkezések száma két régióban közel felére, további háromban pedig kétharmadára csökkent. Még inkább gyengült az építési szándék: az új engedélyezések öt régióban felére-egyharmadára csökkentek, és csak a fővárosban kértek ugyanannyi engedélyt ebben a félévben, mint az előző év azonos időszakában. A Széchenyi Terv ambiciózus új lakásépítési vágyait, évi 375 milliárd forintos költségvetési hozzájárulással, legfeljebb több év távlatában lehet teljesíteni a Népszava elemzése szerint. Az új lakásoknak pang a piaca, visszaesett a hitelkereslet, és a csekély érdeklődés miatt számos építőipari vállalkozás szüntette be a tevékenységét, amelyeket nem lesz könnyű feltámasztani.


18/95

Zuhanó pályán a lakáspiac 2010. Augusztus 02. Hétfő Kőként zuhan lefelé a magyarországi lakáspiac, az idei első fél évben 41 százalékkal kevesebb építési engedélyt kértek ilyen célra, mint tavaly ilyenkor, s az újonnan épült lakásba költözők száma is erősen megfogyatkozott.

Az évek óta tartó lejtmenet következtében teljesen kivérzett az ágazat, így nem csoda, hogy a szakmai vélemények szerint éppen elérkezett az ideje annak, hogy a kormány határozott lépéseket tegyen a lakásépítések élénkítésére. A hazai piac szereplői ezért is üdvözlik az új otthonteremtési elképzeléseket, egyben úgy látják, hogy állami szerepvállalás nélkül egyáltalán nem lehet talpra állítani az ágazatot. Mindazonáltal arra is figyelmeztetnek: a beruházások finanszírozásába a lehető legszélesebb körből kell bevonni a szükséges forrásokat. Az évi minimum negyvenezer lakás megépítését egyáltalán nem tartják irreális javaslatnak, a hazai lakásállomány méretét és színvonalát figyelembe véve ugyanis legalább ennyi új otthonra van szükség évente Magyarországon ahhoz, hogy a lakásvagyon értéke ne csökkenjen.


19/95

Irodapiaci hírek 2010 31. hét

20/95

Bemutatkozik a Leier cégcsoport Eco-Line üzletága 2010. Augusztus 06. Péntek A Leier Cégcsoport a kor igényeit felismerve, és a környezetvédelem fontosságát szem előtt tartva, 2010 tavaszán elektromos járművek forgalmazásával foglalkozó, új üzletággal bővítette termékpalettáját.

Lépést tartva a járműiparra jellemző gyors innovációval, Michael Leier felismerte az elektromos járművekben rejlő lehetőségeket, és azok magyarországi forgalmazása mellett döntött. Az üzletág nagy jövő előtt áll az egyre szigorodó, különböző környezetvédelmi előírások miatt, - az elektromos járművek sikere világszerte megalapozott és garantált. A ma már saját arculattal és bemutatóteremmel rendelkező cég a győri Leier City Center Irodaház földszintjén (Hunyadi u.) található, ahol szinte a teljes termékpaletta megtekinthető és kipróbálható. Mivel közlekedési szakértők szerint a 2010-2020-as évek slágere az elektronikus járművek lesznek, a környezettudatos Leier csoport célja, hogy Magyarországon az elektronikus járművek egyik vezető forgalmazójává, kedvező fogadtatás esetén gyártójává váljon. A Leier Eco-Line Kft. csütörtöki, győri bemutatkozásán Michael Leier, a Leier cégcsoport tulajdonosa elmondta: célja támogatni azt, hogy Győr zöld várossá váljon, ahol egyre több elektronikus járművet használnak az utcai közlekedéshez. Egyúttal ismertette az elektronikus járművek tesztvezetésére összegyűlt vendégekkel és újságírókkal a szomszédos Ausztriában már bevezetett támogatásokat is, melyekkel az osztrák kormány segíti az elektronikus járművek elterjedését.

Forrás: Goodwill Communications

21/95

Rövidebb táv, exkluzív környezet, átlátható költségek 2010. Augusztus 06. Péntek A FirstClients és a Prime Time Marketing Kft. 2010. június 21. és július 14. között budapesti vállalkozások körében végzett piackutatást. A megkérdezés célja az irodabérlési preferenciák felmérése mellett annak a feltérképezése volt, hogy a vállalkozások mennyire nyitottak az újfajta irodapiaci megoldásokra.

A kutatás eredményeként elmondható, hogy a magyar vállalkozások közel fele ismeri az instant irodát, új iroda bérlésénél a megkérdezettek 90%-a számolna is ezzel a flexibilis megoldással. Az irodapiaci kutatás online és telefonos megkérdezéssel zajlott, 100 pest megyei cég bevonásával. A mintában 78 magyar, 11 külföldi és 11 vegyes tulajdonú vállalkozás szerepelt, cégméret tekintetében pedig 11 egyéni vállalkozó, 45 2-9 fő közötti mikro-vállalkozás, 18 10-19 főt, 13 20-49 főt és 4 50-249 alkalmazottat foglalkoztató cég és 2 250 főnél nagyobb vállalkozás vett részt. A válaszadók a kérdőív kitöltésével három témakörben nyújtottak információt: jelenlegi irodabérlési helyzetükre vonatkozó válaszaik hiteles képet adnak az aktuális irodapiaci helyzetről; megismertük irodabérlési preferenciáikat; végül pedig rámutatnak az instant iroda ismertségére és megítélésére. Irodapiaci helyzetkép A megkérdezett cégvezetők körében a saját tulajdonú iroda, illetve telephely a legpreferáltabb megoldás (53%), ugyanakkor a kutatás arra is rámutatott, hogy a vállalkozások különböző életciklusához és tulajdonságaihoz nem mindig ez illeszkedik legjobban. Az adatokból az is kitűnik, hogy bár minden cég szeretne irodát, jelenleg a mintában szereplő 5 vállalkozás közül 1-nek nincs irodája. Amikor irodát választ, a válaszadók többsége csak a négyzetméterárat (96%) valamint a fizetendő rezsi költséget (90%) veszi figyelembe, nem számol olyan költségelemekkel, mint a beköltözés, az átalakítás, a karbantartás vagy a szerződés esetleges felmondásának a díja. Mindössze a megkérdezettek 14 százaléka számol az irodabérlet teljes költségével. Az instant iroda, mint megoldás gyakran éppen a hibás költségszámítás miatt tűnik a lehetőségek között drágábbnak: a havidíj a bentlakás teljes költségét tartalmazza, nem csak bizonyos költségelemeket. Például a tárgyaló legfőbb problémája, hogy bérlése egy szokásos irodabérleti konstrukcióban növeli a négyzetméter számot és ennek megfelelően a bérleti díjat. A kihasználatlan tárgyaló négyzetméterára így nagyrészt felesleges kiadás. Ezzel szemben az instant iroda on-demand tárgyaló használata rendkívüli módon megnöveli a költséghatékonyságot. A magyar vállalkozások irodabérlési preferenciái A vállalkozások gyakran választják irodaházak szolgáltatásait, hiszen itt igényeiknek megfelelő irodát alakíthatnak ki: a reprezentatív környezet hozzájárul a cég sikeréhez, javítja megítélését, ezen felül presztízsét növeli a rangos környezet. A parkolási lehetőségek megléte, a központi elhelyezkedés, valamint az informatikai hálózatok kiépítettsége mind olyan tényezők, amelyeket a megkérdezettek irodaválasztásnál a legfontosabb szempontként értékeltek. Nyitottság az új irodabérlési megoldásokra Az instant iroda ismertségének felmérésekor kiderült, hogy a magyar irodapiacon újszerű megoldást a válaszadók csaknem fele (45%) ismeri.

22/95

A szolgáltatást a válaszadók részenként és összességében is értékelték. A rugalmas méretet a megkérdezettek több mint 50 százaléka, az árban foglalt titkársági szolgáltatásokat 55 százaléka, az azonnali beköltözhetőséget és a magas színvonalú bútorozottságot 65 százaléka, a rugalmas bérleti időt valamint a magas presztízsű, „A” kategóriás irodaházban való elhelyezkedést 71 százaléka ítélte fontosnak, illetve kiemelkedően előnyös tulajdonságnak. A válaszadók 70%-a, ha ismét irodát kellene választania, mérlegelné ezt a lehetőséget is, 20% pedig az adott szituációban döntene. A válaszadók 90%-a tehát irodaválasztásnál nyitott az új megoldásokra, opciónak tekinti az instant irodát.

Forrás: Prime-time

23/95

Spanyolok vásároltak lengyel irodaházat 2010. Augusztus 06. Péntek A spanyol Azora International magántőke társaság megvásárolta a krakkói Avatar irodaházat - írja a PropertyEU. Az ügylet több szempontból is figyelemre méltó, hiszen Spanyolországból a válság óta túl sok pozitív hír nem érkezett, és úgy tűnik a lengyel piac sem csak Varsóból áll.

A spanyol Azora társaság 121.66 millió zlotyiért, mintegy 30 millió euróért vásárolta meg a lengyel tőzsdén jegyzett Echo Investmenttől a cég Avatar nevű krakkói irodaházát. A kilencszintes új építésű irodaház az Armii Krajowej utcában található, és jelenleg a BNP Paribas Fortis Polska bank krakkói irodaházaként működik. A cikket tovább olvashatja itt.

Forrás: ReSource

24/95

Csúcson az üresedési ráta, közeledik az egyensúlyi helyzet 2010. Augusztus 05. Csütörtök A 2009-es év nehézségei után az idei év eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a válságnak az irodapiacon még koránt sincs vége, és a tavalyi évben kialakult trendek továbbra is megmaradtak.

A teljes irodaállomány 112 ezer m2-el nőtt, de a nettó piaci felszívás csak 57,3%-a a teljes bérlői aktivitásnak, az üresedési ráta pedig az új irodák megjelenésével elérte a 26,1%-ot. Jó hír viszont, hogy a Colliers International várakozása szerint nem várható növekedés az üresedés terén a következő félévben – erősítette meg Saly Miklós, a nemzetközi ingatlanügynökség irodabérbeadási üzletágának igazgatója. A múlt évhez hasonlóan a piaci helyzet idén is példátlan lehetőségeket kínál a bérlők számára kedvező bérleti feltételek elérésére. A tulajdonosok hajlandóak néha már irreális engedményeket is tenni annak érdekében, hogy megtartsák vagy magukhoz vonzzák a bérlőket. Mindazonáltal a Colliers International tapasztalata azt mutatja, hogy a nagyobb cégek, akiknek 1000–2000 m2 feletti irodaigényük van, legtöbbször a maradás és a bérlethosszabbítás mellett döntenek, jelentős árengedmények elérése után. „Idén még mintegy 40 ezer m2 irodaterület kerül átadásra, míg 2011-ben további 50 ezer m2 várható. A magas üresedési ráta ellenére a minőségi kínálat már 2012 környékére eltűnhet, mivel a legjobb területek fognak először elkelni, ami bérleti díj-növekedéshez is vezethet” – hívta fel a figyelmet Saly Miklós. Példaként megemlítette a Colliers International budapesti irodájának egyik legsikeresebb idei üzletkötését, ahol a KCI Hungary-nak a Colliers jóvoltából 2 400 négyzetméteres irodaterületre sikerült szert tenni a Capital Square-ben. A tulajdonosok számára akár előnyös is lehet most belemenni egy alacsonyabb árú, de rövidebb időtartamú bérleti szerződésbe, mivel a szerződés lejártakor már felfelé tartó ívben lehet a piac. Az erős bérlői pozíciót jelzi, hogy 2012–2013-ban lejáró szerződéseket is sikeresen lehetett újratárgyalni, ahol a bérlőnek kellően nagy bérelt területe volt. Számos tulajdonos részéről, a finanszírozó banki nyomás növekedésének köszönhetően, akkora a kényszer a bérlők megszerzésére, hogy olyan bérleti feltételek mellett kötnek szerződést, melyek már az eredetileg tervezett megtérülést sem garantálják. A felvevőpiacot tekintve ugyanakkor a bővülő cégek és az állam jelenleg nem relevánsak, míg a Shared Service Centerek egyfajta reményt jelentenek a piac számára. Az itt található igazi minőségi kínálat viszont még a jelenlegi magas üresedési ráták mellett is gyorsan elfogyhat a szolgáltatóközpontok nagy területigénye miatt. Az irodafejlesztők továbbra is nehéz helyzetben vannak, finanszírozást még mindig szinte lehetetlen szerezni, s a bankok magas előbérleti arányt is igényelnének, miközben a piaci környezet továbbra is törékeny. A Colliers International becslése alapján ezen a területen csak komoly, tőkeerős befektetők fognak labdába rúgni az elkövetkező években, mint a WING, a TriGranit, az SCD vagy a Skanska.

Forrás: Colliers

25/95

Újabb adásvétel az ingatlanpiacon 2010. Augusztus 03. Kedd A Deutsche Bank RREEF Europe-ból, az Area Property Partners-ből és az Europa Capital-ból álló konzorcium bejelentette, hogy befejezte azt a 364 millió eurós akvizíciót, melyben megszerezte Spanyolország második legnagyobb bankjának, a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria (BBVA) ingatlanportfóliójának egy újabb részét.

A hírek szerint a beruházás 6.5%-os hozamszinten valósult meg - írja a PropertyEU. Ebbe a második tranzakcióba mintegy öt irodaház és 153 bankfiók tartozik szerte Spanyolországban, melyeket a BBVA hosszútávon visszabérel. A portfólió első részének adásvétele tavaly szeptemberben zajlott le, ekkor mintegy 1.15 milliárd euró értékben cserélt gazdát három irodaház és 944 bankfiók tulajdonjoga. Az akkori üzlet a mostaninál fél százalékkal magasabb hozamszinten 7%-on valósult meg. A cikket tovább olvashatja itt.


26/95

Szántó Tamara, irodapiaci üzletkötő a Cushman & Wakefield új munkatársa 2010. Augusztus 02. Hétfő A Cushman & Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlantanácsadó ezúton jelenti be, budapesti irodapiaci csapatának bővítését.

Szántó Tamara irodapiaci ingatlantanácsadóként 2010. augusztus 2.-án kezd a C&W budapesti irodájában. Tamara a Pécsi Tudományegyetem gazdasági szakán szerezte MSc gazdasági és marketing diplomáját, majd hasznos ingatlanpiaci és vendéglátói tapasztalatot szerzett olyan nemzetközi cégeknél, mint a GVA Robertson és az NH Hotels. Előző munkaadójánál Tamara figyelemreméltó referenciákat szerzett, és közel 50 tranzakcióban működött közre az elmúlt két évben.

Tamara Angolul és Németül folyékonyan beszél, jelenleg Spanyolul tanul. Széleskörű ingatlanpiaci tapasztalata és tudása tovább erősíti majd a C&W irodapiaci ágazatát. "Örülünk, hogy egy ilyen ingatlanpiaci és marketing tapasztalattal rendelkező kollégát köszönthetünk a csapatban és biztosak vagyunk benne, hogy Tamara tovább erősíti majd a C&W piaci pozícióját" mondta Pados Gergely a C&W Budapest irodabérbeadási vezetője. A modern irodaterület állomány Budapesten jelenleg több mint 3 millió négyzetméter és a jelenlegi információk szerint az év végéig várhatóan még 178,000 négyzetméter irodát adnak át a városban. Az első két negyedévben Budapesten összesen 120,457 négyzetméter iroda került bérbeadásra. A C&W idén 24,000 négyzetméter irodaterületet adott bérbe, mely piacvezetővé teszi, erre való tekintettel döntött a csapat bővítése mellett. A C&W ingatlantulajdonosoknak, irodapiaci, kiskereskedelmi és ipari befektetőknek nyújt professzionális szolgáltatásokat. A C&W irodapiaci csapata bérbeadással és bérlőképviselettel foglalkozik, széleskörű ingatlanmegoldásokat kínál olyan hazai és nemzetközi vállalatoknak, mint a Budapest Bank, a Vodafone, az IBM, a Nestlé és a Nokia, továbbá olyan bérbeadókat képvisel, mint a Trigranit, a Hochtief, a Codic, a RREEF, a Polonia és a Biggeorge's, legyen szó fejlesztési tanácsadásról, marketingről, vagy közvetítésről. A közelmúltban, bérbeadó képviselet terén elért sikerek közé tartozik a Colliers International irodabérlet hosszabbítása a MOM Park irodatoronyban, az Unilever bérleti szerződés hosszabbítása a jelenlegi székhelyükön, a Sony AXN és az ESAB bérleti szerződés kötése az Eiffel Tér irodaházban. A C&W az Aréna Corner (Orco Endurance) irodák kizárólagos bérbeadó ügynöksége, az Andrássy Palace és a Liget Center (ING) közös-kizárólagos bérbeadó ügynöksége, a Citibank és a Diageo ingatlantanácsadója, továbbá a Vodafone kiemelt ingatlantanácsadója Magyarországon és 3 másik közép-kelet európai országban. Szántó Tamara szakmai tapasztalata 2010 Irodapiaci üzletkötő Cushman & Wakefield, Budapest 2008 – 2010

27/95

GVA Robertson, Budapest 2006 - 2008 NH Budapest Hotel, Budapest 2002 – 2006 Hotel Opál, Gyöngyös 1999 – 2002 Marlen Kft, Balaton

Forrás: Cushman&Wakefield

28/95

Logisztikai hírek 2010 31. hét

29/95

Nem Magyarország az első számú célpont 2010. Augusztus 06. Péntek Az utóbbi hetekben, hónapokban sorra jöttek a kedvező hírek régiónk logisztikai és raktárpiacáról. Magyarországon minimális a tranzakciók száma, nagy ügyletről pedig már jó ideje nem hallani. Mire számítanak, mikorra várható a hazai piac beindulása? Mi az oka, hogy nálunk lassabban indul be ez a folyamat?

Kemenes László , magyarországi alelnök, ProLogis Bár Közép-Európában növekvő aktivitást tapasztalunk, az ügyfelek továbbra is óvatosak, és a döntési folyamatok lényegesen hosszabbak. A 2010-es előrejelzések alapján úgy tűnik, a lengyelországi piacnak van a legnagyobb esélye a helyreállásra, de az idei év még ott is tele lesz kihívásokkal. Magyarországon továbbra is nagyon lassú a piac, csak néhány új tranzakciót látunk, míg Szlovákia és Csehország egyre aktívabb: a következő tizenkét hónapban ebben a két országban az üres területek jelentős csökkenése várható. A BTS (személyre szabott, built-to-suit) fejlesztések terén számos új projekt áll előkészítés alatt, és az érdeklődés az egész régióban megnőtt, de még mindig jelentős különbség van egy jelenleg elérhető üres terület bérleti díja és egy BTS megoldás díja között. Összességében optimisták vagyunk a piac 2010-es helyreállását illetően, és amennyiben a kereslet hasonló szinten marad, 2011-ben visszaállhat egy kiegyensúlyozottabb kiadói/bérlői piac. A cikket tovább olvashatja itt.

Forrás: ReSource

30/95

A fényeslitke–komorói ipari park első telepe 2010. Augusztus 04. Szerda Elkészült a záhonyi térségben, Fényeslitke és Komoró között több mint 3,5 milliárd forintért épülő, 160 hektáros intermodális ipari-logisztikai terület első létesítménye, a szennyvíztisztító telep.

A tisztítót a meglévő dögei telep bővítésével alakították ki, több mint 107 millió forintos ráfordítással.

Forrás: LogPortál

31/95

240 százalékkal nőt a ProLogis Csehországi bérbeadása 2010. Augusztus 04. Szerda A 2010. január 1. és június 30. közötti időszakot tekintve a ProLogis összesen 134 200 négyzetméternyi disztribúciós terület bérbeadásáról számolt be, amelyből az új bérbeadások több mint 75 000 négyzetméter területet tesznek ki.

Az idei félév eredményei 240 százalékos növekedést mutatnak 2009 azonos időszakához képest. A legtöbb új bérbeadási megállapodás a ProLogis Park Pilsen-Stenovice területéről született ebben az időszakban: itt a vállalat több mint 49 000 négyzetméter területet adott bérbe új ügyfelek részére (Eurogate és Sony DADC), amely bérbeadásoknak köszönhetően a park kihasználtsága elérte a 97 százalékot.

„Az év kezdete óta visszafogott ütemű piaci stabilizáció és fokozatos gazdasági élénkülés tanúi vagyunk” – mondta Mario Sander, a ProLogis csehországi és szlovákiai képviselője. „Ez a trend pozitívan befolyásolta az újonnan megkötött bérleti szerződések számát, és létező megállapodásainkat is meghosszabbítottuk meglévő ügyfeleinkkel. Azt gondolom, hogy ügyfeleink elégedettsége és a féléves eredményeink jól jelzik alapstratégiánk sikerét.” A ProLogis csehországi portfoliója hat disztribúciós park 26 épületében több mint 600 000 négyzetméter raktár- és irodaterületet foglal magában.

Forrás: Szezám Kft.

32/95

Európával együtt javultunk 2010. Augusztus 03. Kedd Konjunktúra. A magyar beszerzésimenedzser-index (BMI) emelkedett, Csehországban és Lengyelországban enyhén mérséklődött.

A mutató jól előre jelzi az ipari aktivitást, a 2008. őszi zuhanás fordulópontját két hónappal korábban mutatta a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) indikátora, csakúgy, mint a 2009 áprilisában kezdődött kilábalást. Egyedül 2007-ben adott ki „hamis riasztást” a magyar BMI, akkor egyhavi gyengélkedést követően magára talált az ipar, míg az index a csökkenést jelző 50 pont alatti tartományba is átnézett. Ha jól jelez a mutató, nemsokára kisebb korrekció következhet az ipari termelésben, ugyanis az elmúlt két hónapban – szezonálisan kiigazítva – visszaesést jelzett. Az 50 pont feletti értéket csak júliusra tudta újra elérni (53,5-et mutatott), de így ez év márciusa óta a legmagasabb szintre jutott. A csehek mutatója eközben 57,6-ről 56,8-re, a lengyeleké 53,3-ről 52,1-re mérséklődött, az eurózónában viszont emelkedés volt (55,6-ről 56,7-re). Régiós társaink gyengébb teljesítménye meglepte Daniel Hewittot, aki a Reutersnek azt mondta: más irányú változást vártak, így a következő hónapokban óvatosabban kezelik ezeknek a gazdaságoknak a mutatóit. Nyugat-Európában tavaly október óta növekedés mutatkozik, akkor lépte át az 50 pontot a BMI, ez év elején pedig a válság előtti szintet is túlszárnyalta. Május–júniusban a magyar konjunktúrához hasonlóan visszafogottabb adatok érkeztek. De az ittenivel ellentétben csökkenést ekkor sem jelzett a beszerzőket szondázó indikátor. Az európainál gyorsabban kilábaló amerikai feldolgozóiparról is tegnap megjelent beszerzésimenedzser-index viszont a konjunktúra kifulladását jelezte, ez évi leggyengébb havi adatát jelenti az 55,5 pont, habár még bőven a pozitív tartományban található. Bár a 2009-es mélypont hazánkban és a nyugati gazdaságokban is hasonló szintű volt, a magyar kilábalás látványosan döcögősebben megy. Csak 2010 januárjában jelzett először egyértelmű javulást az index, a 2007-es csúcsot pedig még nem sikerült túlszárnyalni. Az európai konjunktúrával inkább a magyar exportvolumen mozog együtt, amely így valószínű, hogy a következő pár hónapban még gyorsulhat is, és akár a 20 százalékos ütemet is meghaladhatja (májusban 18,3 százalékkal emelkedett). Jövőre azonban éppen a kedvező külső konjunktúra kifulladását várják a szakértők, így fordulhat a helyzet, ismét az ipar mutathat majd nagyobb dinamikát, ha a belső kereslet is feltámadhat. A feldolgozóipari szereplők tapasztalatait összesítő BMI részindikátorai közül kettő kivételével mind a pozitív tartományban volt. Ezek: a késztermékkészlet és a szállítás átfutási ideje, amelyek romlása a termelés felfutásának jellegzetes kísérője. A rendelésállomány és az exportmennyiség javult, s a foglalkoztatás, még ha csak árnyalatnyival is.

Ám a készletek újraépítése jelentősen javította a BMI-ket Európa szerte, akárcsak nálunk, és a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó szakértők ennek kifutására számítanak. Ez a nyugati kormányok részéről várható megszorítási hullámmal együtt a növekedés lassulását valószínűsíti. A magyar GDP-előrejelzések az év eleje óta határozottan javultak, akkor legfeljebb stagnálást vártak ez évre, most enyhe növekedés szerepel a prognózisokban.

33/95


34/95

Vége a válságnak - Legalábbis a ProLogis-nál 2010. Augusztus 02. Hétfő A ProLogis közzétette első féléves bérleti-tevékenység összefoglalóját melyből kiderül, hogy a január 1-től június 30-ig tartó időszakban a vállalat több mint kétszer annyi raktárterületet adott ki Lengyelországban, mint az előző év azonos időszakában.

2010 első felében a ProLogis 15%-kal több területet adott bérbe, mint az egész 2009-es évben. 2010 első félévében a ProLogis 351,500 négyzetméter modern iroda- és raktárterületet adott bérbe a lengyelországi ProLogis disztribúciós parkokban. Az ebben az időszakban aláírt új megállapodások száma 40%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest: több mint 123,500 négyzetméter raktárterületet új ügyfelek foglaltak el. Közép-, és Kelet-Európában (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) a ProLogis több mint 600,000 négyzetméter raktárterületet adott bérbe az év eleje óta, amely 117%-os növekedést jelent 2009 első félévéhez képest. A régió legnagyobb bérleti megállapodását a vállalat a Eurogate-tel kötötte, a ProLogis Park Pilsen-Stenovice 31,280 négyzetméteres területéről. Közép-, és Kelet-Európában a vállalat 41 logisztikai parkban, több mint 3,7 millió négyzetméter területet kínál.


35/95

Milyen pontos az értékesítés előrejelzés? 2010. Augusztus 02. Hétfő Mindannyian szeretnénk a jövőbe látni. Így vannak ezzel a különböző iparágakban működő kereskedő és gyártó cégek is: szeretnék minél előbbre minél pontosabban tudni, hogy az egyes termékeikből mennyi fog fogyni.

Fontos megoldást találni erre a kérdésre, de talán ugyanennyire fontos mérni tudni azt, hogy milyen jó megoldást találtunk.

A Logisztikai Cégröntgen raktári problémafeltáró módszertancsomag Kereslettervezési Modulja segít a gyakorló logisztikai szakembereknek az értékesítési előrejelzés pontosságának mérésében. Képet ad arról, hogy termékenként mekkora tervezési hibával dolgoznak az értékesítést tervező munkatársak, ezáltal visszacsatolásra ad lehetőséget. A modul lényege alapvetően egy MS Excel fájl, amelybe beírjuk vagy bemásoljuk a vállalatirányítási rendszerből kapott adatokat. Nincs sok adatra szükség, hiszen termékenként csupán a terv- és tényszámok kellenek a kereslettervezési hiba kalkulációjához.

Miért kell ehhez módszertan? Nem teljesen triviális, hogyan kell pontosságot számítani? Az az igazság, hogy nem. Ha valaki egy kicsit belemélyed a számokba és elkezdi egymásból kivonogatni a terv- és tényadatokat, majd leosztani ezt a terv- vagy a tényszámmal (melyikkel is?), akkor könnyen belefuthat olyan problémákba, hogy hogyan értelmezzük a negatív vagy 100 százalék feletti pontosságot, vagy mit tegyünk annak érdekében, hogy a mutató kezelje a szezonváltásokat is. A módszertan kidolgozása során figyelmet fordítottunk ezekre a gyakorlati kérdésekre, így olyan kereslettervezési hibát számítunk, amely az adott időszaki átlagos fogyás arányában fejezi ki az eltérést, így jól mutatja a hiba valódi mértékét. A másik fontos tényező a vizualizáció. Hiába van rengeteg adatunk, ha nem tudjuk kiválasztani ezek közül a legfontosabbakat, akkor elvesztünk. A Logisztikai Cégröntgen ezen modulja automatikusan kategorizálja a termékeket mennyiségi részarány alapján, majd ún. pókhálódiagramokon mutatja be az egyes kategóriákba eső termékek kereslettervezési hibáját, így könnyen látható, hogy az egyes termékkategóriákon belül melyek azok a termékek, amelyek kilógnak a sorból.

Ezzel a cikkel lezárult a raktar.info portálon május óta megjelenő, az Adversum Kft. által készített Logisztikai Cégröntgen raktári problémafeltáró módszertancsomagot bemutató 7 részes cikksorozatunk.

Bővebb információhoz és a módszertancsomag megrendeléséhez látogassák meg az Adversum Kft. honlapját (www.adversum.hu/logisztikai_cegrontgen)!

Forrás: Adversum

36/95

Nem lehet értékelési szempont az ajánlatkérő raktárának bérleti díja 2010. Augusztus 02. Hétfő A Szolnok és Martfű közti kerékpárút építésének a tenderén az ajánlatkérők értékelési szempontként határozták meg, hogy az ajánlattevő az építés idejére mekkora díjért bérel raktárakat tőlük – a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) megsemmisítette az eljárást.

A határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelent meg. A múlt hónap elején megjelent egyszerű közbeszerzési felhívást Martfű Város Önkormányzata tette közzé. A szóban forgó kerékpárút Rákóczifalva, Rákócziújfalu és Martfű között épülne, de a két előbbi település Martfűt bízta meg a közbeszerzéssel. A Magyar Aszfalt Kft. kifogásolta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontjai között olyanok is vannak, amelyek nem kerülhetnének oda. Az ajánlati ár 40-es súlyszámmal szerepel, majd összesen 60 súlyszám tartozik a raktárbérlethez. Ebből 30 a bérlet elfogadása, 20 a bérleti díj aránya a teljes árhoz képest, 10 pedig a bérleti idő hossza. Miután a három település által felkínált raktárak bérletének semmi köze nincs a kerékpárút építéséhez, a KDB jogszerűtlennek tartotta annak megjelentetését az értékelésben. Hasonlóan jogszerűtlen volt az az értékelési szempont, hogy a földmunkát végző vállalkozó – vagy alvállalkozó – rendelkezik-e ISO minősítéssel. Itt ugyanis nincs értékelés, hiszen vagy rendelkezik, vagy nem rendelkezik a cég a minősítéssel. A jogszerűtlen értékelési szempontok miatt a KDB a tender ajánlati felhívását, a dokumentációját, és az ajánlatkérő valamennyi döntését megsemmisítette, így azt újra kell indítani. Miután a jogsértés a következő eljárással kijavítható, bírságot nem szabott ki a döntőbizottság.

Forrás: LogPortál

37/95

Új gyár épül Budapesten 2010. Augusztus 02. Hétfő Hibridhajtású motorelektronika és korszerű ABS-fékrendszerek gyártását kezdi meg Budapesten 2013-ban a német tulajdonú Temic Telefunken Microelectronic Hungary Kft. A 7 milliárd forint értékű infrastruktúra-fejlesztő és eszközbeszerző beruházás megvalósítását az ITD Hungary Zrt. segíti.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közlése szerint a támogatásról szóló szerződést már aláírták, de annak pontos összegét később hozzák nyilvánosságra. A Temic – amely 2002 óta tagja a nemzetközi szinten vezető autóipari beszállító Continental csoportnak – jelenleg félkész autóelektronikai termékeket gyárt. Az új üzem működése 2013-ban kezdődik, és akkorra 175 új munkahely létestül a budapesti gyárban.

Forrás: LogPortál

38/95

Stabilizáció az ipari ingatlanok piacán 2010. Augusztus 02. Hétfő Ha 2008 a rekordok évét jelentette a budapesti ipari ingatlan piacon, 2009 pedig az alkalmazkodás éve volt, akkor az eddigiek alapján elmondható, hogy 2010 a stabilizáció jegyében telik.

Az átadások – melyek jelentősen csökkenő trendben vannak –, bérbeadások és az adásvételek tekintetében a piac 2010 első felében az egyensúly irányába mozdult el. A piaci fejlődések és változások miatt időközben szükségessé vált a mögöttes adatállomány valós felmérése, ezért az ipari ingatlanok adatbázisának átfogó frissítését tervezi a Colliers International – emelte ki Beck Tamás, a Colliers International ipari ingatlan üzletágának igazgatója a 2010. második negyedéves piackutatási eredmények kapcsán. A fejlesztői tevékenység csökkent az elmúlt időszakban, az év első felében összesen 46.000 m2 terület került átadásra a spekulatív piacon, az egyetlen folyamatban lévő built-to-suit beruházás még nem készült el június végéig. A teljes béringatlan-állomány így 1,6 millió m2-re nőtt, melyből 1,13 millió m2 (71%) spekulatív fejlesztés. Az év második felében hasonló mennyiségű terület kerülhet átadásra, ami az év egészére összesen 80.000 m2 új átadást jelent – viszonyítási alapként a 2009-ben megépített területek felét. Összehasonlítva a 2009 első félévében regisztrált rendkívül alacsony, 26.000 m2-nyi bérbe adott területtel, az idei év első felében 70.000 m2 területre született új szerződés. Ezen belül 20.000 m2 (29%) meglévő bérlők bővülésének volt az eredménye. Ugyanakkor, míg az utóbbi években a bérbeadások 40-50%-át a logisztikai cégek tették ki, idén a szerződések többségét végfelhasználó cégek kötötték. Magas volt az újratárgyalások és a szerződés hosszabbítások aránya is. „A második félévre jók a kilátások a bérbeadások terén, és hasonló aktivitást várunk, mint az év első felében. Ez azt jelenti, hogy az év egészére 140.000 m2 bérbeadás történhet, hasonlóan a tavalyi évhez.” – erősítette meg Beck Tamás. Üresedés és felszívás Mivel az elmúlt időszakban bizonyos mennyiségű ipari bérlemény felszabadulására is sor került, az első félév bérbeadásai arra voltak elegek, hogy a nettó piaci felszívás enyhe pluszba kerüljön, és elérje a 12.500 m2-t, összehasonítva a tavalyi év egészében elért 55.000 m2-el. Ez azt is jelenti, hogy az üresedési ráta nagyjából stagnált a tavalyi év végi 21,2%-hoz képest, s 21,3%-on állt a félév végén. Ezen belül a spekulatív fejlesztésekben az üresedés 23%-ról 24,7%-ra nőtt, míg a BTS épületekben csökkent, 17%-ról 13,1%-ra (ez jelentős részben a volt Rynart portfólió látványos hasznosításának köszönhető). Az üres területek továbbra is igen elszórtan helyezkednek el Budapesten és környékén. Míg 1.000–4.000 m2 között nagyon könnyen lehet találni szabad helyet, addig 10.000 m2 fölötti egybefüggő területből csak hét helyszínből lehet választani, és 20.000 m2 fölött csak három-négy helyszín áll rendelkezésre. Bérleti díjak A bérleti díjak terén stagnálás volt tapasztalható első félévben, így a nagyobb alapterületű, ’big box’ raktárbérlemények nettó kínálati bérleti díjai általában 3,2–3,8 euró/m2/hó között mozogtak, míg a városi logisztikai épületek tekintetében 5 euró körül alakultak. Az év első felében történt

39/95

jelentősebb telek- vagy épülettranzakcióról nincs tudomása a Colliers Internationalnek, az év eleje óta visszatért vevők döntően saját hasznosítási (gyártási, márka képviseleti) céllal kerestek kisebb épületeket vagy telkeket. A nagyobb építményekre és telkekre viszont szinte egyáltalán nincs kereslet. „2010 hátralévő részében a Colliers nagyjából hasonló folyamatokat vár, mint amik az első félévben jellemezték a piacot. Jelentős javulás nem várható, a következő fél-, egy évben a piacot a stabilizáció, a jelenlegi szinteken lévő egyensúlyi állapot jellemezheti. Bérlői aktivitás lesz a második félévben is, s néhány fejlesztő azt is jelezte, hogy nagy valószínűséggel elkezdene még idén újabb épületeket fejleszteni, akár spekulatív alapon is.” – összegezte a 2010. második negyedéves piackutatási eredményeket Beck Tamás, a Colliers International ipari ingatlan üzletágának igazgatója.

Forrás: Colliers

40/95

Újból bővül a feldolgozóipar 2010. Augusztus 02. Hétfő A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított júliusi értéke: 53,5. Megállt a feldolgozóipar májusban és júniusban tapasztalt enyhe összehúzódása, és júniushoz képest már elkezdett bővülni a feldolgozóipar.

A szezonálisan kiigazított index az idei hét hónapból ötször jelzett növekedést, és a két összehúzódó hónapban alig maradt az index értéke el az 50,0 ponttól – a későbbi szezonális kiigazítások fényében még ez is megváltozhat. A július havi index 3,9 százalékponttal magasabb a júniusi értéknél (49,6). Július jellemzően kedvező hónap volt a korábbi években, csak 1996-ban, 2007-ben és 2009-ben volt 50,0 pont alatt az index értéke (rendre: 49,3; 49,6; 49,2), de azokban az években sem sokkal. A nyers BMI érték is emelkedett júniushoz képest. Júliusban kettő kivétellel a többi részindex pozitív tartományban tartózkodott, és az indexértékek többsége nőtt júniushoz képest (csak a beszerzési árak és a szállítási átfutási idő indexei mutattak csökkenést). A júniusi enyhe növekedés után 4,9 százalékponttal lett magasabb az új megrendelések indexe (56,5), és ezzel már hetedik hónapja mutatja a rendelésállomány növekedését. A beszerzési mennyiség indexe (57,9) jelentősen emelkedni kezdett (6,3 százalékponttal) júniushoz képest. A termelési mennyiség indexének (57,8) folyó havi értéke 7,3 százalékponttal nagyobb az előző hónaphoz viszonyítva. A beszerzési árak indexe (65,2) ismételten enyhén csökkent, ezúttal júniushoz képest, de továbbra is az árak dinamikusabb emelkedésére utal. A trend a szezonális kiigazításnak köszönhetően immár tizennegyedik hónapja tart. A szállítási átfutási idő indexe (40,8) némileg visszaesett, értéke 1,7 százalékponttal alacsonyabb a júniusinál, és az átfutási idők nagyobb mértékű hosszabodására utal. Júliusban elkezdett nőni a vásárolt készletek mennyisége, ami az elmúlt időszakban a legkevésbé sem volt jellemző. A késztermékkészletek alacsonyabbak lettek az elmúlt hónapban. A vásárolt készletek szintje (54,3) júliusban az előző hónapinál 6,2 százalékponttal magasabb. A késztermékkészletek indexe (49,8) 2,1 százalékponttal lett nagyobb, és ezzel a készletmennyiség rendkívül enyhe csökkenésére utal. A külpiaci mutatók júniushoz képest nagyon kedvezően alakultak. Az importindex (60,0) 8,2 százalékponttal lett magasabb, és továbbra is növekedést jelez. A négy hónapja még erős ütemben csökkenő exportindex értéke (58,4) újból emelkedett, és ezúttal 2,0 százalékponttal lett nagyobb, továbbra is az export növekedésére utalva. A foglalkoztatási index (52,9) nyolcadik hónapja jelzi folyamatosan a foglalkoztatottság bővülését a feldolgozóiparban, és a múlt havihoz képest 0,1 százalékponttal magasabb lett az értéke.

Forrás: logisztika-portal.hu

41/95

Retail hírek 2010 31. hét

42/95

SPAR állott, most kőhalom 2010. Augusztus 06. Péntek Tavaly ősszel kezdődött Kaposvár legújabb bevásárlóközpontjának építése, ahol többek közt helyet kapott volna egy INTERSPAR áruház is. Az építkezés körüli nagy lendület azóta nemcsak hogy alább hagyott, mára már a gaz is felverte az építési területet.

A hatalmas oszlopok között munkásokat hónapok óta nem látni, legfeljebb néhány kóbor kutya keres még némi ételmaradékot a területen - írja a sonline.hu. A hirdetőtábla tanulsága szerint várják a bérlők jelentkezését, a beruházás befejezési dátumaként ez év harmadik negyedévét jelölték meg. A cikket tovább olvashatja itt.


43/95

Nyit a Tesco Extra! Ilyen még nem volt Magyarországon 2010. Augusztus 06. Péntek Tesco Extra áruházzá alakul a Fogarasi úton lévő hipermarket, hogy a vásárlók igényeit egy új, modern környezetben elégíthesse ki.

A Tesco arra törekszik, hogy az újonnan átalakított áruházában a választék, a szolgáltatások sokszínűsége, az áruházi környezet, a személyzet felkészültsége és a kiszolgálás is extra minőségű legyen - tájékoztatta lapunkat a Tesco-Global Áruházak Zrt. Az ország legmodernebb hipermarkete, a Fogarasi úti Tesco Extra több mint 5000 új terméket kínál vásárlóinak és eladóterébe új szolgáltatási egységeket is bevezet. Az elmúlt hónapok átalakítása során többek között megújult az áruház péksége, csemege-, sajt és húspultja, borválasztéka, műszaki és ruházati osztálya. De a "bolt az áruházban" koncepció keretében az eladótérben külön Tesco Optika, Fotó bolt és Telefon szaküzlet is várja a vásárlókat péntektől. A cikket tovább olvashatja itt.


44/95

Sokmilliós bírság az Auchannak 2010. Augusztus 06. Péntek Ötmillió forintra büntette a GVH az Auchan Magyarország Kft-t, a kereskedelmi törvény megsértése miatt. Az áruházlánc egy két évvel ezelőtt indult vizsgálat után vállalt kötelezettséget arra, hogy felülvizsgálja, és a hatályos jogszabályokkal összhangba hozza beszállítói szerződéseit.

Amint azonban a GVH honlapjára a napokban felkerült határozatból kiderül, ez nem valósult meg. A GVH még 2008 júliusában indított eljárást a Provera Beszerzési Kft, valamint annak tagjai (a Cora áruházakat működtető magyar Hipermarket Kft., a Csemege-Match Kereskedelmi Zrt., Profi Magyarország Kereskedelmi Zrt.) ellen. Ugyancsak eljárás indult az Auchan Magyarország Kft. valamint a Metro Kereskedelmi Kft. szerződéskötési gyakorlatának áttekintésére. A cikket tovább olvashatja itt.


45/95

Stagnál a kiskereskedelem az eurózónában 2010. Augusztus 05. Csütörtök Az eurózónában nem változott a kiskereskedelem volumene júniusban, az EU-ban 0,1 százalékkal növekedett.

A kiskereskedelem volumene változatlan az euróövezetben, az EU-27-ben 0,1 százalékkal emelkedett júniusban az előző hónaphoz viszonyítva. Az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékkal növekedett az euróövezetben és 0,5 százalékkal az egész EU-ban. A tagállamok közül, ahol az adatok rendelkezésre álltak, 11 országban emelkedett a kiskereskedelmi forgalom és 6-ban csökkent. A legnagyobb emelkedés Romániában figyelhető meg, 3,1 százalék, Szlovákiában 2,6 százalék, Belgiumban és Lengyelországban egyaránt 1,6 százalék. Franciaországban 1,3 százalékkal és Portugáliában 1,1 százalékkal csökkent havi alapon. Az előző év azonos időszakához képest Romániában 4,3 százalékos növekedés, Belgiumban 4,1 százalékos és Finnországban 3 százalékos növekedés volt tapasztalható. A legnagyobb visszaesés Litvániában 8,7 százalékos, Bulgáriában 6,8 százalékos és Észtországban 4,1 százalékos csökkenést mértek.


46/95

Fotók: Így épül a legújabb giga-Tesco 2010. Augusztus 05. Csütörtök Miskolcon épül az egyik legújabb Tesco áruház. A diósgyőri stadion melletti területen a teherautók folyamatosan hordják a földet.

A város pár évvel ezelőtt eladta a területet, ma már magántulajdonban van. Annak idején itt salakos edzőpálya volt, de ehelyett épültek a műfüves focipályák. A cikket tovább olvashatja itt.


47/95

Csökkent a Metro profitja 2010. Augusztus 04. Szerda A Media Markt és a Saturn kereskedelmi hálózatok magasabb marketing költségeket könyveltek el a második negyedévben, többek között ezért stagnált a Metro csoportszintű üzemi eredménye.

A METRO csoport a nagykereskedelmi áruházon kívül a Media Markt és a Saturn elektronikai áruházakat is magában foglalja. A Metro áruházak 15,4 százalékos profitcsökkenésről számoltak be, a 44 millió eurós nettó profit igen kellemetlen meglepetést okozott az elemzőknek, akik a haszon 67 százalékos növekedésével számoltak az AFP jelentése szerint. Bár a Wal-Mart és a Carrefour mögött a világ harmadik legnagyobb kereskedelmi láncának pozícióját betöltő Metro értékesítési bevétele 2,4 százalékkal, 15,7 milliárd euróra emelkedett, a 101 millió eurós első féléves átszervezési költség erősen csökkentette az eredményt, ráadásul az idei korai Húsvét miatt a jobb eladások az első félévre estek. A Saturn és a Media Markt a szokásosnál magasabb marketing költséget termelt, mivel a cégek elindították online üzleteiket és Kínában is terjeszkedhetnek. Így a Metro csoportszintű üzemi eredménye 252 millió eurós szinten stagnált. 2010 egészét tekintve a Metro szeretné meghaladni a tavalyi, gyenge, 65,5 milliárd eurós értékesítési bevételt, ugyanakkor az eredmény a cég várakozása szerint elmarad majd az elvárt évi 6 százalékos növekedéstől.


48/95

Elégedettek a luxusmárkák az Andrássy úttal 2010. Augusztus 04. Szerda A 2010-es év első félévére óvatos optimizmus alakult ki a kereskedelmi ingatlanok piacán a Colliers International legfrissebb felmérése szerint.

A bérleti díjak stabilizálódtak, többségében a bérlők számára kedveznek most az alkupozíciók, a bezárások mellett több új üzletnyitás történt, valamint a bevásárlóutcák kedveltsége töretlen a kereskedők körében – emelte ki a fontosabb trendeket Koroknai Szabolcs, a nemzetközi ingatlanügynökség kiskereskedelmi üzletágának társigazgatója. 2009 negatív fejleményei után a boltok forgalmának csökkenése megállt, miután az első negyedév kis csökkenését enyhe növekedés követte a második negyedévben. A lokáció szerepe a fejlesztéseknél újra felértékelődött, a tavalyi jelentős csökkenés után az első félévben az átlag bérleti díjak nem estek tovább, hanem stabilizálódtak az alacsonyabb szinten, ami nagyjából 10–50%-os visszaesést jelent a válság előtti időszakhoz képest. Sok kereskedő még mindig nehézségekkel küzd, néhányan bezárásra is kényszerültek, mint például a Leonardo cipőbolt hálózat, vagy az Armani Café az Andrássy úton. A bezárásokon kívül azonban volt példa bővülő hálózatokra például a drogériák (DM és Rossmann) és az élelmiszerüzletek terén, valamint új piaci szereplők megjelenésére is. Az állateledellel foglalkozó Fressnapf üzletlánc 8-10 bolt nyitását tervezi idén, főleg vidéki központokban, kihasználva hogy most jó áron, jó helyen tud területhez jutni. Szintén említést érdemel a Starbucks Coffee kávéházlánc, mely a legsikeresebb közép-kelet európai üzletnyitását ünnepelhette a WestEnd City Centerben, a Colliers International képviselt tranzakcióban. Az év első felében csak két új kereskedelmi központ nyílt, az Alpha Park bevásárlópark Keszthelyen és a Family Center Vácon. Az év hátralévő részében a legnagyobb átadás a 36 000 m2-es Corvin Átrium lesz, idén ősszel. Egyéb nagy projektek is folyamatban vannak a fővárosban, mint a KÖKI Terminál és a Váci1, míg többet elhalasztottak vagy töröltek. Az első néhány hónap tapasztalata az Allee bevásárlóközpontnál, mely a tavalyi év egyetlen jelentős új átadása volt, azt mutatja, hogy a kereskedők elvárásait a meglévő sikeres központok jobban tudják teljesíteni, mint az újonnan nyílók, mert nem kell a központok felfutásával járó időszakot kivárniuk. „A fő bevásárlóutcák, a Váci utca és az Andrássy út továbbra is a kereskedők első számú célpontjai, bár a bérleti díjak itt is csökkentek, átlagban 10, illetve 30%-kal. A luxusmárkák elégedettek az Andrássy úti boltjaikkal, és több új szereplő megjelenése is várható még, amelynek kínálati oldalról nincsen akadálya, hiszen 15 üres üzlet vár bérbeadásra az utcában” – tudtuk meg Csörgő Anitától, a Colliers International budapesti irodájának kiskereskedelmi üzletág-igazgatójától. A Colliers tapasztalatai azt mutatják, hogy a kereskedők nagyon óvatos optimizmussal tekintenek a jövőre, sokan terveznek új boltnyitásokat az átadásra váró projektekben. Az igazán jó helyszínek még mindig nagyon keresettek, de már nem minden áron: a bérlők alacsonyabb bérleti szinten érdeklődnek ezen területek iránt. Összességében nem várható különösebb változás a fent említett trendekben az év második felében, viszont a bérlői mix átrendeződésére sor kerülhet a kereskedelmi központokban.

Forrás: Privátbankár

49/95

Új szereplők a kiskerpiacon - Több új bevásárlóközpont várja az átadást 2010. Augusztus 04. Szerda Az idén novemberben egyéves születésnapját ünneplő Allee Bevásárlóközpont átadása óta nem történt újabb üzletközpont-avatás a fővárosban.

A csaknem egyéves fejlesztési stop most megtörni látszik: ha minden jól megy, idén ősszel újabb bevásárlóközpont megnyitóján tapsolhatnak a fejlesztő cég, valamint a tulajdonos barátai és szakmai partnerei a sikeres beruházásnak. A budapesti piacon jelenleg öt, ténylegesen kivitelezés alatt lévő, 5 ezer négyzetmétert meghaladó kiskereskedelmi fejlesztéssel találkozhatunk, amelyek közül az egyik funkcióját tekintve, egy másik pedig a fejlesztő, illetve tulajdonos halasztása miatt valamelyest kilóg a sorból. Ha pedig még jobban a mélyére nézünk a projekteknek, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy funkcióját és felépítését tekintve jó ideig csak egyetlen klasszikus értelemben vett bevásárlóközpont átadása várható, mégpedig idén ősszel a Corvin Sétány Program keretén belül megépülő, egykor Corvin Atrium nevet viselő, mai nevén Corvin Bevásárlóközpont. A belvárosban a jövő évre várható az első nyugati típusú áruház, a VÁCI11, melyben helyet kap majd egy "department store" jellegű üzlet is. A "strip mall" fejlesztések kedvelőinek sem kell jövőre csalódniuk, hiszen az M3-as Kőbánya-Kispest végállomásához megálmodott KÖKI Terminál átadására a fejlesztés honlapja szerint valamikor a jövő év első felében kerülhet sor. A két kakukktojás közül az egyik az egykori Közraktárak helyén megvalósuló CET - amely elsősorban közösségi és kulturális jellegű szolgáltató funkciót tölt majd be, és csak másodsorban lesznek benne kiskereskedelmi üzlethelyiségek -, és végül, de nem utolsósorban egy vegyes fejlesztés, az Europeum, amelyben a szálloda már tavasz óta üzemel, de a tervezett bevásárlóközpont még várja a fejlesztő zöld jelzését. A cikket tovább olvashatja itt.

Forrás: ReSource

50/95

Megújul a Mammut bevásárlóközpont 2011 őszére 2010. Augusztus 03. Kedd A Mammut ZRt. vezetősége úgy döntött, hogy a konkurencia gyors erősödését és növekedését látva, műszakilag és esztétikailag is megújítja a Mammut I épületét.

A Mammut I. épülete azért is kiemelten fontos a komplexum mindennapjaiban, mert a metró és villamos közelsége, valamint a jó parkolási lehetőség miatt a látogatók 62%-a Mammut I.-be érkezik - mondja dr. Vígh Gábor, a Mammut ZRt. vezérigazgatója. A cikket tovább olvashatja itt.


51/95

Egy kézben a plázák közel fele 2010. Augusztus 03. Kedd A lengyel versenyhivatal jóváhagyta a francia-holland ingatlan-befektető, az Unibail-Rodamco legújabb akvizícióját. Európa egyik legnagyobb ingatlan-portfóliójával rendelkező Unibail-Rodamco két varsói bevásárlóközpontot vásárolt meg idén - írja a Warsaw Business Journal.

A lengyel versenyhivatal (UOKiK) jóváhagyta az Unibail-Rodamco két új akvizícióját, az Arkadia és a Wileńska bevásárlóközpont megvásárlását. Az ingatlanokat a francia-holland cég a brit Simon Ivanhoe-tól vásárolta meg még februárban. A cikket tovább olvashatja itt.


52/95

A luxusmárkák a globális kiskereskedelmi terjeszkedés motorjai 2010. Augusztus 02. Hétfő A luxuscikk-kiskereskedelem a legaktívabb és leginkább terjeszkedő kiskereskedelmi szektor, amely az új üzlethelyiségek nyitások 23 százalékát tudhatja magáénak 2010 első félévében. – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb „Mennyire globális a kiskereskedelem?” című kutatásából.

A CBRE harmadik éve megjelenő kutatása a világ 69 országában a 294 legnagyobb kiskereskedelmi hálózatot, illetve az iparág globalizáltságát vizsgálta nemzeti és városi szinten, kiemelve a szektorok és régiók közötti különbségeket, ezáltal meghatározva a globális kiskereskedelem terjeszkedésének trendjeit. A világszerte érezhető gazdasági lassulás ellenére a luxusmárkák forgalmazása egyre inkább globalizált, a luxusbrandek többsége mind a három nagy régióban képviselteti magát. A luxuscikk-kereskedők átlagosan a világ 25 országának 50 nagyvárosában tevékenykednek, így a szektorban ők büszkélkedhetnek a legjelentősebb globális jelenléttel, amely a feltörekvő piacokon történt bővülésekkel még tovább nőtt. A legnagyobb célpiac Kína, ahol a luxus szektor a gyorsan növekvő jólét, az elkölthető jövedelem és a nyugati luxusmárkák iránti erős kereslet miatt virágzik. Mindez szembetűnő Kína azon nagyvárosaiban, ahol a luxusmárkák sokáig nem voltak elérhetőek, és a fogyasztók anyagi jólétüket státuszszimbólumként luxuscikkek birtoklásával kívánják megmutatni. A luxusmárkák globális forgalmazásának legnépszerűbb célpontja továbbra is Hong Kong, ahol a CBRE által vizsgált márkák 91 százaléka képviselteti magát. A második London, ahol a brandek 87 százaléka van jelen, a harmadik pedig Dubai 85 százalékkal. Összesítve, a „Top 15”-ös listán nyolc város Ázsiában található, sőt az első tízbe csak London, Párizs és Milánó fért bele. Ha a globális gazdaság lendületbe jön, Ázsia továbbra is vezetni fogja a fellendülést, mi több, számos globális luxusmárka Kínát tekinti a jövőbeni növekedés alapvető piacának. A feltörekvő piacok szerepelnek a világ legismertebb luxusbrandjeinek hosszú távú növekedési terveiben: egyes országok ─ mint Kína és Brazília ─ gazdaságának erőteljes növekedése új terjeszkedési célpontként vonzza a korábban nem jelenlévő luxusmárkákat. Erősödő gazdasági növekedésének és bővülő középosztályának köszönhetően Brazília egyre inkább az új luxusmárkák „hot spot”-ja. Például a Burberry – amely nemrégiben nyitotta első boltját az országban – további négy üzletet tervez még ebben az évben. Louis Vuitton három zászlóshajónak szánt üzletet is beindított Sanghajban, olyan más márkák társaságában, mint a Tiffany & Co,. a Hermes vagy a Prada, és gyors terjeszkedésbe fogott Kína-szerte. “A kiskereskedők terjeszkedési stratégiája a globális gazdaság teljesítményét tükrözi. A luxusmárkákat azonban kevésbé sújtotta a recesszió, mint a középkategóriás üzleteket.” – mondta Borbély Gábor, a CBRE regionális elemzője. „A jobb növekedési kilátások miatt a luxuscikk-kereskedők inkább a fejlődő, ún. BRICS országokra fókuszálnak az Európai Unió helyett. Közép-Európa városai természetesen a Londonhoz vagy Párizshoz hasonló divatfővárosoknál is kevesebb figyelmet kapnak. A budapesti kiskereskedelmi piacra sem léptek be új, nagy nevek: a luxusmárkák sokkal kevésbé aktívak a fővárosban, mint a válság előtt voltak.”

Forrás: CBRE

53/95

Gazdasági hírek 2010 31. hét

54/95

Tartozol az APEH-nak? Most megtudhatod! 2010. Augusztus 06. Péntek Az elektronikus bevallást benyújtó adózók pótléktartozásaikról nem postai úton kapnak értesítést az APEH-tól, hanem az interneten tájékozódhatnak róluk. A 2009. évi pótlékkal érintettség mától kérhető le.

Az APEH tájékoztatója szerint az elektronikus bevallást benyújtó adózók mától tudhatják meg, hogy érintettek-e vagy sem 2009. évi pótléktartozással. Az esetleges tartozásokat az APEH elektronikus bevallási (eBEV) felületén lehet megtekinteni. Az eBEV szolgáltatását az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező adózók használhatják. Az eBEV felületet a magyarorszag.hu oldalon az Ügyintézés/Szolgáltatások/eBEV-szolgáltatások menüpont alatt vagy erre a linkre kattintva lehet elérni. A cikket tovább olvashatja itt.


55/95

A Vidékfejlesztési Minisztérium a GVH-hoz fordul 2010. Augusztus 05. Csütörtök A VM a gazdák érdekében a GVH-hoz fordul, hogy az kiemelten figyeljen a károkat elszenvedő gazdák érdekeire, illetve, hogy a felvásárlók ne használják ki gazdasági erőfölényüket.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul, hogy kiemelt figyelmet fordítson a gazdák védelmére a terményfelvásárlókkal szemben. A VM arra hivatkozik, hogy a szélsőséges időjárás miatt károkat elszenvedő gazdákkal szemben a felvásárlók kihasználhatják gazdasági erőfölényüket. Ez nem mentesíti a termelőket attól, hogy akadályközlési kötelezettségüknek megfelelő módon eleget tegyenek, illetve, hogy szerződéses partnereikkel a teljesíthetőséggel összefüggésben az elvárt módon együttműködjenek – írja a Vidékfejlesztési Minisztérium. A VM javaslatot tesz arra, hogy az érintett gazdák, akik az átlagtól nagyobb kárt szenvedtek el, hogy többlet kárenyhítési juttatásban részesüljenek.


56/95

A Wall Street Journal érti, miért küldte el Orbán az IMF-et 2010. Augusztus 05. Csütörtök A The Wall Street Journal úgy látja, Magyarország kötvény aukciós megvilágítja, miért szakította meg a kormány a tárgyalásokat az IMF-fel.

programja

Az amerikai üzleti lap megfogalmazása szerint a tény, hogy az Orbán-kabinet megszakította a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal, sokkolta a piacot, de mostanra voltaképpen érthetővé vált, miért döntött így az Orbán-kormány. Az elmúlt hetek sikeres államkötvény aukciói során jelentős kereslet mutatkozott az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírokra, ami pedig az ország finanszírozhatóságát segíti elő. 2010 első hat hónapjában 340 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket Magyarország, ez kétszerese annak az összegnek, amelyet az előző kormány az egész idei évre tervezett. Augusztusban és októberben nagy mennyiségű kötvény futamideje jár le, ezek kifizetését leszámítva azt éves kibocsátás 298 milliárd forint. A teljes kormányzati költés idén 900 milliárd forintot tesz ki, ebből 400 milliárd devizatartalékok formájában áll rendelkezésre, 429 milliárd forintot pedig kötvénykibocsátással gyűjtenek össze, a fennmaradó összeg az Államkincstár meglévő tartalékaiból származik majd. 2009 harmadik negyedévére Magyarország a 20 milliárd eurós IMF készenléti hitelből 14,2 milliárdot hívott le, azóta nem vette igénybe Budapest a keretet. Ebből egyébként 12,8 milliárd eurót kért le a kormány, a fennmaradó részt a jegybank hívta le, és jelenleg is jelentős, 3,2 milliárd euróra rúgó devizatartalék található az MNB-nél. A januári, 2 milliárdos államkötvény-kibocsátással a kormány előre fedezte a júliusi, és szeptemberi lejárató állampapírok kifizetését. A WSJ szerint ez a finanszírozási módszer stabilnak tűnik, a kérdés az, hogyan változik a helyzet jövőre, amikor a bizonytalan költségvetési hiánycél mellett 7,8 milliárd eurónyi tartozás jár le, ebből 2 milliárd az EU részéről, 2 milliárd devizaalapon, és újabb 2 milliárd forintban denominálva – derül ki az ÁKK adataiból.


57/95

Cséfalvay: Az IMF rosszul számolt, de nem vallja be 2010. Augusztus 04. Szerda „A bankadót a kormány nem valami perverz örömből veti ki, hanem van egy helyzet, amelyet kezelni kell” – erről Cséfalvay Zoltán beszélt a Gazdasági Rádió Nap Vendége műsorában.

A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára azt mondta, az új kormány azzal szembesült, hogy minimum 300 milliárd forintos lyuk van a költségvetésben, erre lépni kellett, hogy a 3,8 százalékos GDP arányos deficitcélt tartani lehessen. „Nem mi teremtettük a 300 milliárd forintos lyukat, a túlszaladás lehetősége az elfogadásától benne volt a költségvetésben, így az IMF-nek és az Európai Bizottságnak is megvan a felelőssége. Tetszettek volna az IMF részéről pontosabban számolni, hogy ne legyen ez” – fogalmazott az államtitkár, aki a 200 milliárd forintos bankadó mellett fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy 120 milliárd forintos költségcsökkentésre is elszánták magukat, hogy orvosolható legyen a deficit mértéke. „Nehéz elképzelni egy olyan szituációt, hogy az IMF feláll, elismeri a 300 milliárdos félreszámolást és üdvözöli a bankadót” – indokolta Cséfalvay a tárgyalások megakadását, hangsúlyozva, hogy a költségvetés sarokszámainak alakítása nemcsak magyar belügy volt, hanem „Budapesten, Brüsszelben és Washingtonban együtt írták”. A kormánnyal tárgyaló felek a bankadó mértékét kritizálták, továbbá hogy rövid távú megoldás. „De a probléma is rövid távú, van egy 300 milliárdos lyuk, amelyet be kellett foltozni, a kormány is szeretné idővel kivezetni a bankadót” – vázolta a jövőképet Cséfalvay, aki szerint bankadó nélkül 5 százalék felett alakulna az idei államháztartási hiány.


58/95

Középpontban az egészségipar 2010. Augusztus 04. Szerda Komplex kitörési pontnak minősíti az egészségipart az új Széchenyi-terv. Nem új keletű a minősítés, az Egészségügyiek Baráti Társasága egy évvel ezelőtt készített tanulmányában egzakt számokkal bizonyította: a szűken vett egészségipar a gazdaságilag aktív népesség 6,7 százalékát foglalkoztatja, közel 263 ezer embert, ők a GDP 6,3 százalékát állították elő (2007-es adat).

Tehát nem eltartott ágazat, ám a szektor mégsem kapta meg az őt megillető helyet a nemzetgazdaság rangsorában. Következmény: szétesett egészségügyi intézményrendszer, forráshiányos kórházak, küszködő háttéripar, külföldre távozó szakemberek. A napokban elfogadott gazdaságfejlesztési program tudásalapú társadalomként pozicionálja az országot. Úgy fogalmaz, hogy az egészségipar eredményei visszahatva a lakosság egészségi állapotára jelentősen növelhetik az ország gazdasági teljesítőképességét. Az ágazat megfelelő helyen kezelése pedig jövőképet adhat a morálisan szétesett egészségügyi ágazatnak. A gyógyításhoz kötődő szakmai szervezetek rég óhajtott álma válna valóra, ha az új Széchenyi-tervben megfogalmazottak meg is valósulnának. Ez esetben az uniós forrásokból megújuló egészségügyi intézményrendszer valóban jelentős k f beruházásokat vonzana hazánkba, valamint multinacionális cégek logisztikai központjait, s ismét fellendülne az egészségügyi háttéripar. Tág értelmezést ad a kormány az egészségiparnak. A hagyományosan a gyógyításhoz kötődő szektorok mellett épít az életmódot befolyásoló testi-lelki folyamatokat, szépségápolást kiszolgáló ágazatokra. Elsőre testidegennek tűnik például a növényházi kertészet, aztán kiderül: nem csupán gazdaságélénkítő, foglalkoztatást növelő tényező lehet a gyógynövény-, a biotermelés, a kertészet felfuttatása, de az élelmiszer-biztonság szempontjából nézve védi az emberek egészségét is. Elég, ha a hat évvel ezelőtti esetre, az aflatoxinnal mérgezett paprikára gondolunk, s megértjük a logikát: jobb, ha az itthon termesztett szegedi paprikából készül a levesbevaló, mintsem bizonytalan eredetű, májat károsító importkészítményből. Természeti adottságainkból fakadóan hatalmas kincs a hazai gyógyvíz. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság nyilvántartása szerint mintegy 1200 hévízkút, 220 elismert gyógyvíz, 195 ásványvíz, öt gyógybarlang, öt helyszíni kitermelésű iszap, egy mofetta (száraz CO2) és 13 gyógyhely található nálunk. 17 fürdőnk nemzetközileg is jól ismert, többségük a Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon van, a vendégforgalomból tavaly 56 százalékkal ezek a helyek részesültek. Persze nem ülhetünk ölbe tett kézzel, hiszen a közeli Szlovénia, Ausztria komoly vetélytárs, s nyomunkban van már Szlovákia és Románia is. Elkerülhetetlen a gyógyvízre épült szállodák felújítása s az orvosi szakmával közösen végzendő marketing. S ha jól sáfárkodunk a hévizekkel, a gyógyászati felhasználás (prevenció, rehabilitáció) mellett gazdaságos és környezetbarát energiaforrásként is hasznosíthatók, és csökkenhet az energiafüggőségünk. Komoly tartalék van a hazai szürkeállományban ebben az ágazatban is. Nemzetközi hírűek a hazai gyógyszervegyészek, a feltalálók, az informatikusok, az orvostudományi egyetemek. Amúgy a teljes felsőoktatás 5,4 százaléka egészségügyi képzés, az orvosegyetemeken pedig 40-45 százalék a külföldi hallgatók aránya, ők a komoly bevételi forrás mellett elviszik a magyar felsőoktatás jó hírnevét az óceánokon túlra is. Jelentős az egészséges életmódra nevelésben szerepet játszó reklám, amely a hirdetési piac 8,2 százalékát teszi ki, a szépségápolás részesedése pedig 9 százalék. Gazdag az egészségkultúrával foglalkozó könyvkiadás is.

59/95

Úgy tűnik, a gyógyító magánszféra korán észbe kapott, hiszen sokmilliárdos bevételre tesz szert például a külföldiek fogászati, plasztikai sebészeti kezelésével. Ezek a szolgáltatások becsülten 30-50 milliárdos bevételt produkálnak. Pedig nem jobbak az ott dolgozó doktorok a közintézményi kollégáiknál. Ám az általuk kínált technikai feltételek, hotelszolgáltatások fényévnyire vannak a közkórházak szolgáltatásaitól, ezt az új Széchenyi-terv megvalósításakor nem lehet figyelmen kívül hagyni.


60/95

Ötvennél több pályakezdő szakmunkást vett fel az Audi Hungaria 2010. Augusztus 04. Szerda Ötvenhárom pályakezdő szakmunkás állt munkába hétfőn a győri Audi Hungaria Motor Kft.-nél, miután sikeres záróvizsgát tettek a vállalat oktató központjában.

"A munkaerő képzése célzott befektetés a jövőbe, hogy a vállalat továbbra is biztosítsa versenyképességét. Képzési rendszerünk az aktuális igényekhez igazodik" - idézte Rozman Richárd személyügyekért felelős igazgatót a közlemény. Az Audi Hungaria a győri Lukács, Kossuth és Pattantyús szakképző iskolákkal együttműködve kínál évek óta duális szakképzést tizenegy különböző szakmában, az autógyártótól az elektronikai műszerészen keresztül egészen a szerszámkészítőig. A fiatalok az elméleti részt az iskolában tanulják meg, a gyakorlatorientált tananyagot pedig a vállalatnál sajátítják el. Ehhez egy speciális oktató központ és több úgy nevezett "tanulósziget" áll rendelkezésre. Az 53 pályakezdő a hathengeres dízel-, hathengeres FSI- és a nyolchengeres-motorgyártás területén állt munkába. Rajtuk kívül még heten vizsgáztak sikerrel, ők a továbbtanulás mellett döntöttek. A duális szakképzési rendszerben közel 330 fiatal szerzett szakmai tudást a szisztéma 2001-es bevezetése óta. A győri székhelyű Audi Hungaria Motor Kft., az AUDI AG 100 százalékos leányvállalata, az Audi- és Volkswagen konszern központi motorszállítója. Győrben gyártják az Audi TT Coupé és TT Roadster sportautókat, valamint 2007 novembere óta az A3 Cabriolet-t. 2006 óta az Audi Hungaria számos alumínium karosszériaelemet szállít az Audi R8-hoz. 2009-ben 1.383.909 motort és 32.603 járművet gyártott a vállalat. Az Audi Hungaria évek óta Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, és az ország legnagyobb exportőreinek egyike. Korábbi tájékoztatásuk alapján a tavalyelőtti 5,617 milliárd euróról 2009-ben 31 százalékkal, 3,875 milliárd euróra csökkent a cég árbevétele, 46 százalékkal, 290 millió euróra az adó előtti eredmény; 1,384 millió motort gyártottak, szemben az előző évi 1,9 millióval, ami 27 százalékos csökkenés. Míg 2008-ban 60,4 ezer autó készült a gyárban, addig tavaly csak 32,6 ezer, ami 46 százalékos visszaesés. Az idén az első félévben viszont az Audi Hungaria Motor Kft. árbevétele mintegy 40 százalékkal nőtt. A motorgyártásban 32 százalékos növekedést könyvelhettek el 2009 első félévéhez viszonyítva, s 25 százalékkal több jármű gördült le a szerelősorokról - tájékoztatott a vállalat.

Forrás: LogPortál

61/95

Húszezer végelszámolás két év alatt 2010. Augusztus 04. Szerda A válság kezdete, 2008 közepe óta 20.741 cégnél volt végelszámolás, míg korábban évente négy-ötezer cég szűnt meg ilyen módon. Idén a megszűnt vállalkozások száma az első félévben már több mint hétezerre nőtt, és a prognózisok szerint év végére ez a akár tizenötezerre is emelkedhet – közölte a feketelista.hu.

A végelszámolás a cég önmaga által kezdeményezett megszüntetése. Az esetek egy részében azonban kiderül, hogy a végelszámolást kérő cégnek nincs elegendő vagyona a hitelezői kifizetésére, ezért menet közben a végelszámolás felszámolási eljárássá alakul. Bizonyos térségeket az átlagnál is jobban sújtott a krízis. A létező cégek számához viszonyítva a legtöbb végelszámolás Nógrád megyében volt, ahol 5.930 működő vállalkozás mellett 374 (6,31 százalék) jutott erre a sorsra. Borsod-Abaúj-Zemplénben 993 társaságot számoltak föl, ez 4,09 százalékot jelent. Négy százalék feletti a végelszámoltak aránya Bács-Kiskunban.

A legtöbb céget, csaknem kétezret Pest megyében végelszámolták, de ez a 84.724 létező vállalkozáshoz mérten csak 2,32 százalékot jelent.

Legkisebb a végelszámolás alá került cégek aránya (2,01 százalék) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Itt az utóbbi két évben 19.354 cégből 389 indított végelszámolást.

Külön kategória a főváros, hiszen a több mint húszezer végelszámolásnak több mint a fele (10.267) Budapestre jutott. Itt a 237.665 cégre eső bezárási arány 4,32 százalékos. A júliusi nővekedést az Opten stratégiai igazgatója a szokásos nyári ingadozásnak tudja be. Csorba Hajnalka szerint tisztulás a kissé növekvő számok ellenére sem várható, mert viszonylag magas az újonnan létrehozott vállalkozások száma is.

Forrás: LogPortál

62/95

Orbán óriásit kockáztat, de akár nyerhet is 2010. Augusztus 03. Kedd A két hónappal ezelőtti emlékezetes retorikai baklövések után a Fidesz-kormány nyilvánvalóvá tette a pénzpiacoknak is, ki az úr a háznál itthon, hazardírozva a piac negatív reakcióját.

Ám az ország ebből akár jól is kijöhet, amennyiben a nemzetközi konstelláció számunkra kedvezően alakul, és a hitelezőket sikerül meggyőzni, nem egy populista politika rögtönzéseiről van szó, hanem Budapest átgondolt stratégia szerint cselekszik - véli Jenei András, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Amióta Orbán Viktor bejelentette, hogy megszakadtak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a tárgyalások, és az októberben lejáró szerződés nem kerül meghosszabbításra, sorra jelentek meg Magyarország gazdasági öngyilkosságáról, vagy éppen ellenkezőleg, az új kormány bátorságáról szóló hazai és nemzetközi írások. Ám korántsem az a legfontosabb kérdés, vajon az elmúlt két hét eseményei jót, avagy rosszat tesznek országunk gazdaságának, azt az idő (és a befektetők) majd eldöntik, sokkal inkább érdekes magának a lépésnek a precedensértéke, valamint bel- és külpolitikai kontextusai, melyek átírhatják, de legalábbis új szavakkal bővíthetik a nemzetközi pénzügyi szótárat. Az IMF reakciójából jól kivehető, hogy a nagyhatalmú pénzügyi világszervezet nem szokott hozzá a magyar kormányéhoz hasonló „renitens” lépésekhez. A teátrális kivonulást esetleg már kissé korainak ítélhetik meg az Valutaalapon belül is, hiszen a piac - részben ettől várt - azonnali és kíméletlen büntetése elmaradt, a forint és a budapesti tőzsde köszönik szépen, jól vannak, sőt, a piacnál „kézivezéreltebb” minősítő intézetek is csak kilátásba helyezték a leminősítést, de egyikük sem lépett, várván a markánsabb piaci reakciókat. Persze hiba lenne előre inni a medve bőrére, miután a mostani, az emlékezetes „Kósagate” utáninál lényegesen csendesebb nemzetközi reakciók részben a nyári uborkaszezonnak, részben az elmúlt fél év sokkterápiáiba belefáradt befektetőknek is köszönhetők. Ám semmi sem garantálja, hogy szeptembertől kezdve nem kerül az említett lépések miatt valóban lejtőre a magyar gazdaság, amennyiben nem képes a piacról finanszírozni a működését. Addig viszont a Fidesznek maradt ideje, hogy e „bátor” tettnek minden bel- és külpolitikai eredményét meglovagolja, miután a magyar álláspont markánsan megosztotta a nemzetközi közvéleményt is (a várt Orbánt démonizáló hatás helyett). A Fidesz-kormány, miután két hónapja egyszer már megremegtette a világpiacot, a kétes hírnévre ráerősítve újabb olyan lépésre szánta el magát, melynek a következményei trendszerűen prognosztizálhatóak, ám semmiképp sem jelezhetőek pontosan előre: mondhatni, Orbán 19-re húzott még egy lapot. A mérleg egyik nyelvén a nemzetközi reakció és annak minden negatív hozománya, míg a másikon a választóknak tett ígéretek, az IMF által követelt hiánycél és a kritizált bankadó által körbekerített szűk mozgástér állnak. Az új kormány úgy ítélte meg, hogy ha maradéktalanul teljesítik a Valutaalap követeléseit, az számukra negatív irányba billentené ki a mérleget, többek közt egy gyengébb őszi önkormányzati választási eredményben kumulálódva. Ráadásul a Fidesz így a Bajnai-kormány gazdaságpolitikai kényszerpályájára sodródna, melynek módszertana oly távol áll a jobboldal gazdaságpolitikai fegyvertárától (és a választóknak tett ígéretektől), hogy alapjaiban kérdőjelezné meg a „forradalmi” kormány legitimációját. Mindezekért cserébe még az IMF-hitel által nyújtott védőernyő elvesztése sem tűnik akkora áldozatnak, sőt, amennyiben a „büntetések” mértéke elmarad a várttól, Orbán Viktor külpolitikai téren is sokat profitálhat a pénzügyi szervezettel való látványos szakításból.

63/95

További érvként hangzott el (főleg jobboldali berkekből), hogy Romániával szemben elnézőbb az IMF, mikor a magyar hiánycélnak majdnem a dupláját engedélyezi, melyhez hasonló (6% feletti) számadatot követve a Fidesz valóban könnyebben tudná kivitelezni gazdasági programját, és teljesíteni a választóknak tett ígéreteket. Ám a román hiánycélt hasonlítani a magyaréhoz olyan, mintha a körtét az almával vetnénk össze. Csak egy példát említve, a román állam és a lakosság devizában való eladósodása lényegesen alacsonyabb, mint Magyarországon. Mégis, ebben az esetben a Fidesz vélhetően egy tudatos retorikát alkalmaz, melynek alapját egyre több nemzetközi kutatóintézet (pl. a washingtoni székhelyű Centre for Economic Policy Research) IMF-kritikája szolgáltatja. Ezek az intézetek alapvetően megkérdőjelezik a Valutaalap „hiánycél-fetisizmusát”, miután az nem segíti elő az amúgy is bajba jutott európai nemzetgazdaságok motorjainak felpörgetését (például munkahelyteremtéssel, ami a Fidesz elsődleges programja). Így ahelyett, hogy rövid időre szabadon engedhetnék ezek az országok a hiányt, államilag segítve a talpra állást, folyamatosan a bűvös számadatot szem előtt tartva kell igen szűkös mozgástérben operálniuk. Egyik eklatáns példája ennek Argentína majdnem egy évtizeddel ezelőtti gazdasági összeomlása, melyhez nagyban hozzájárult az IMF régiós sajátosságokat nélkülöző, globális adaptáción alapuló követelményrendszere. Ez azóta „puhult”, ám továbbra is komoly kritikák érik. Érdemes azonban a másik oldalról is elemezni a helyzetet: a Valutaalap azért sem engedi el a hiánycélt, mert a nemzetgazdaságok fizetésképtelenségét előidéző okok közt előkelő helyen áll a magas államháztartási hiány. Másrészt az IMF elejét szeretné venni egy a 2002-2003 Magyarországára jellemző, az esztelenség határát súroló választások utáni költekezésnek, melyre jelenleg önmagában elegendő okot szolgáltatna az új kormányerőnek az elmúlt négy „szűk” esztendő. A Fidesz viszont szintén joggal várt egy kissé enyhébb elbírálást, hiszen a már megsínylett kommunikációs bakikon kívül az elmúlt három hónapban semmilyen kézzelfogható jelét nem adták annak, hogy a büdzséből szeretnék teletömni a választók zsebét; sőt, reformok sorozatára tettek javaslatot, vagy el is indították azokat. Azt is felmérte a Fidesz, hogy az elmúlt évek permanens megszorításait egyszerűen nem lehet folytatni, mert a választók a türelmük és erejük végére értek, melynek egyik indikátora a tavaszi „forradalmi” országgyűlési választás eredménye. A görögöknek nyújtott segély pedig talán nem véletlenül kelti a Fideszben azt a reményt, hogy érdemesebb az EU segítségére hagyatkozni, mint az IMF kritériumait teljesíteni. Nos, ez az opció csak addig működik, ameddig nem velünk akar Brüsszel példát statuálni. Márpedig erre minden esélyünk megvan, lévén, hogy országunk „bedöntése” közel sem váltana ki olyan dominó-effektust, mint amivel Athén feláldozása során kellett volna számolni (Spanyolország és Portugália gazdasági megrendülése). Egyelőre úgy tűnik, hogy az Unió egyik tagállamának gazdaságát sem szeretné elkaszálni, s ameddig ez így marad, Orbán Viktor mozgástere lényegesen nagyobb lesz, mint az elmúlt hónapokban. Egyrészt a mienkéhez hasonló problémákkal küzdő tagállamok (pl. Csehország vagy a Balti-államok) vérszemet kaphatnak, és amennyiben őszig beáll a renitensek táborába még pár nemzetgazdaság, komolyabb következményei lennének egy büntetésnek, mintha csak a magyar gazdaságot érnék restrikciók. Kihasználva a populáris döntéssel járó külpolitikai profitot (amolyan európai Chavezként), a magyar miniszterelnök egészen más pozícióból tárgyalhat már az ősszel Brüsszellel, vagy esetleg az IMF-el, amennyiben az ország nem tudja a továbbiakban a gazdaságot a piacról finanszírozni. Természetesen ennek a forgatókönyvnek olyan sok buktatója van, hogy kétséges, vajon egy komoly stratégiai koncepció része lehetne-e, vagy inkább tekinthető kvázi nyereménynek. Ennek elmaradása esetére viszont készen kellene lennie jó pár akciótervnek, amiket eleddig nem láttunk. Az is kérdés, mikor vetik be a lobbierejüket azok a nemzetközi „mamutbankok”, melyek leányait közvetlenül és fájdalmasan érinti a bankadó magyarországi bevezetése. Ez az adónem lehet

64/95

önkényes retorzió, de akár egy sajátos kényszerpályára állított kormány egyetlen jelentős forrásbővítő intézkedése is. A Fideszt részben újfent a markáns hiánycél kényszerítette arra, hogy a nemzetközi gyakorlatnál számottevően nagyobb mértékű sápot vessen ki a bankokra. Ezzel egyúttal a több százezer devizahitelben fuldokló háztartás közhangulatát is kihasználta, miután realizálta, hogy sem Brüsszel, sem a piac nem tolerálja az előirányzottól lényegesen magasabb államháztartási hiányt. Persze nagy kérdőjel marad, hogy az említett lobbizást vajon az új kormány ellenében vetik majd be a bankok, vagy esetleg az IMF háza táján kezdenek el inkább tevékenykedni, megpuhítva a Valutaalap egyébként nehezen formálható döntéshozóit, ezzel is védve leányvállalataik piacát. Ha Orbán Viktor a következő pár hónapban képes külpolitikailag is meglovagolni a pillanatnyilag sikeresnek tűnő eredményeket, még egy ilyen forgatókönyv is elképzelhető. Persze csak akkor, ha nem egy rövidlátó, kényszerpályás, és nem mellesleg populista lépéssorozatot figyelhetünk meg a Fidesz részéről. Ehelyett egy átgondolt stratégia részét láthatjuk, amely megpróbálja megteremteni a Fidesz által megálmodott „Új Magyar Út” fundamentumát. Ám a legfontosabb hozománya ennek a csörtének az, hogy az alig három hónapos Fidesz-kormány, miután többször is tesztelte a piac reakcióját, végre olyan konkrét lépésre szánta el magát, amely már több mint puszta beszéd. Orbán Viktor nemzetközi szinten is nyilvánvalóvá tette, hogy nem tűr beleszólást abba, miként irányítja Magyarországot, mely bár illeszkedik a centrális erőtér képébe, kérdés, mennyire lesz sima a találkozása a piac elvárásaival. Egyelőre csend van, abban pedig csak reménykedhetünk, hogy nem az a bizonyos vihar előtti.

Forrás: HVG

65/95

Újra Magyarországot dicséri a WSJ 2010. Augusztus 03. Kedd Az új magyar kormány „forradalmat” hirdetett, az ország újra autonóm és egyedül kíván megküzdeni a gazdasági válság kihívásaival – írja a The Wall Street Journal.

Ha nincs új megállapodás az IMF és az EU képviseletével, akkor az úgynevezett készenléti hitel megállapodás, ami már csak védőhálóként funkcionált, hisz Magyarország képes volt arra, hogy költségvetését önállóan a tőkepiacokról finanszírozza, minden további nélkül lejár októberben. Erre alapozza a második Orbán-kormány azt a véleményét, miszerint nem szükséges az újabb megállapodás, ugyanakkor a The Wall Street Journal által közölt jegyzet szerint ez főként a befektetők megnyugtatására és a befektetői bizalom erősítésére szolgálna. Felhívják a figyelmet arra is, hogy jövőre kezdődik Magyarország törlesztési kötelezettsége újabb megállapodás hiányában. Ez olyan terhet róhat az ország költségvetésére melyet nem valószínű, hogy önállóan tudna finanszírozni. A jegyzet írója a félelmekkel szemben kiemeli, hogy több jó jel is mutatkozik a magyar költségvetés finanszírozási oldalán, így említi a múlt hét csütörtökön tartott kincstárjegy aukciót ahol a tervezettnél több, 57,5 milliárd forint értékben sikerült értékesíteni. Ugyanakkor figyelmeztet, hogy az áprilisi választásokon győztes, Orbán Viktor által vezetett új kormány hatalom átvétele óta 7,7 százalékkal csökkent a külföldi befektetők által birtokolt magyar kincstárjegyek mennyisége. A görög válság óta a befektetői szektor szigorúan veszi a finanszírozási igénnyel rendelkező országok költségvetési politikáját. Magyarország az elmúlt években jól teljesített, meredeken csökkent a hiány mértéke, és valójában adóság törlesztés nélkül a költségvetés többletet produkálhatna, de a teljes adóság teher továbbra is túl magas. Egy magas rangú kormányzati tisztségviselőre hivatkozva gazdasági szabadságharcot említ a jegyzet, melynek célja az ország pénzügyi függetlenségének visszanyerése. Az IMF és az EU is nem kívánatos takarékossági programokat kíván érvényesíteni Magyarországon is ahogy tette azt például Görögországban. Mark Weisbrot, közgazdász, aki kritikusa az IMF-nek úgy nyilatkozott, hogy a többi laza költségvetési politikát folytató országgal szemben fontos, hogy példát statuáljanak, ugyanakkor rugalmasabb és ésszerűbb fiskális politikát javasol az IMF számára. Hazafias gazdaságpolitikát hirdetett Orbán Viktor, mely az ország történelmi múltjára alapozva indokolja a nemzetközi megállapodás szükségtelenségét. Olyan hazafias történelmi eseményekkel érvelnek, mint az osztrákok elleni harc vagy a szovjetek kiűzése. Az író szerint a kormány által sugallt politikai eredményeképp a lakosság elutasítja az újabb megállapodást, ezt szemléltetve idézi Náray-Szabó Ágnest, 26 éves középiskolai tanárt, aki szerint senkinek nem kell eldöntenie, hogy mit kell az országnak tennie, azt a kormány tudja és véleménye szerint a második Orbán kormány jó munkát végez. Az IMF és az EU által nyújtott készenléti hitelkeret 20 milliárd eurós összege 2008-ban a fizetésképtelenségtől mentette meg az országot – emlékeztet az író. A bruttó hazai össztermék (GDP) 80 százalékát kitevő állam adósság olyan finanszírozási problémát jelent, amelyet az ország akkor nem tudott magától megoldani a hitelválság, globális pénzügyi válság közepette. Az akkor megindított reformok nyomán, és a hitel megállapodásban vállalt 2010-re tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány tartását már többször is megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök. Az IMF által kifogásolt tény, hogy nem látják ennek biztosítékait, melyről a magyar tisztviselők nem

66/95

hajlandóak nyilatkozni. A költségvetési lyuk finanszírozására vette ki a kormány a bankadót amely mértékét az IMF és az EU sem helyesli, hisz a 200 milliárd forint összegű elvonás, elbátortalaníthatja a hitelezést és elnyomhatja a gazdasági fellendülést. Ugyanakkor a kormányzat elutasította a vádakat és a további megszorításoktól is elzárkózik, mondván a hiánycél betartásának módjáról a kormány dönt, egyeztetni legfeljebb az unióval szükséges. A kormányzati kommunikáció egyet ért a költségvetés kiadási oldalának kordában tartásával azonban felhívja a figyelmet arra, hogy más prioritások is vannak. Cséfalvay Zoltán a Gazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára úgy nyilatkozott, az állami kiadásokat ellenőrizni kell, de a cél a gazdasági növekedés elérése, ugyan is a magyar gazdaság nehéz helyzetben van. A kormány az élénkítést nagyarányú adócsökkentéssel szeretné elérni, hisz az ország az EU egyik legmagasabb nominális adóterheit rója a gazdaságra. Ennek szellemében csökkentette a magyar kormány a társasági adó mértékét, ami a kis- és középvállalkozások jelentős mértékét érinti. Január elsejétől pedig egy széleskörű 16 százalékos egykulcsos adórendszer kiépítését tervezi a kormány, az író megjegyzi ez a legalacsonyabb adó kulcs lehet Közép- és Kelet-Európában. Cséfalvay véleménye szerint nem céljuk azokat büntetni, akik szorgalmasan és keményen dolgoznak. Az államtitkár elmondta az adócsökkentés közvetlen hatása az állami bevételekre még nem egyértelmű. Ennek kiszámítását még végzik a kormányzati szakemberek. Az adócsökkentés ellensúlyozása érdekében a kormány jelezte, hogy csökkenteni kívánja költségeit. Cséfalvay véleménye szerint óriási mennyiségű felesleges kiadás jelenik meg az állami szervek gazdálkodásában, amelyeket fel kell számolni. Ugyanakkor az IMF és az EU által tolt Magyarország számára több lendületes költségcsökkentő tervet ajánlott a két nemzetközi szervezet, melyeket a kormány elutasított – írja a The Wall Street Journal.


67/95

Otthoni pálinkafőzők: néhány hét türelem 2010. Augusztus 03. Kedd Még néhány hétig türelemmel kell lenniük azoknak, akik otthon akarnak pálinkát főzni.

A vám- és pénzügyőrség közlése szerint az Országgyűlés elfogadta ugyan azt a törvényjavaslatot, amely többek között a jövedéki törvényt is módosítja és bevezeti a magánfőzés fogalmát, ám ezek az új szabályok nem augusztus 1-jétől, hanem a jogszabály hatálybalépését követő 45. naptól alkalmazhatók.


68/95

Plasztikkártya lehet az üdülési csekkből 2010. Augusztus 03. Kedd A mai, papíralapú üdülési csekk helyett plasztikkártya bevezetését támogatja Bánki Erik, a parlament sport és turizmus bizottságának fideszes elnöke - írja keddi számában a Magyar Hírlap.

A politikus a lapnak azt mondta: az üdülési csekk megszüntetését támogatja, de a csekkrendszer eltörlését nem. A mostani papíralapú csekk korszerűtlen és előállítása költséges. "Abban gondolkodunk, hogy egy olyan elektronikus plasztikkártyát vezetnénk be, mint a rekreációs kártya" - mondta. Ennek egyszeri a kibocsátási költsége, az üzemeltetés pedig minimális. Ma 6-7 százalékot vesznek le az üdülési csekkről kezelési költségként. Ez pazarló rendszer, felesleges kiadásokat jelent - írja a lap. Bánki Erik elmondta azt is: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tavalyi forgalma 45 milliárd forint volt, ebből mintegy 3 milliárd jutalék. Mindezt meg kell szüntetni és azt a pénzt, amit ezen az ágon megtakarítunk, vissza kell forgatni a szociális üdültetés támogatására és a turizmus élénkítésére mondta a politikus a lapnak. Bánki Erik kifejtette azt is: a Magyar Turizmus Zrt. működési költségéből 500 millió megtakarítható, amit az ország reklámozására lehet fordítani. Úgy vélte: kell egy új, 6-7 ezer férőhelyes konferenciaközpont, amelyet Budapesten kell megépíteni.


69/95

Eldőlt: így segítene a devizahiteleseknek a PSZÁF 2010. Augusztus 03. Kedd PSZÁF elküldte a lakossági devizahiteleknél alkalmazandó árfolyamra vonatkozó részletes szakmai javaslatát a nemzetgazdasági miniszternek, egyúttal tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is - mondta Binder István, a felügyelet szóvivője az MTI-nek hétfőn.


70/95

Új vezérigazgató az Magyar Villamos Művek élén 2010. Augusztus 03. Kedd Mártha Imrét Baji Csaba közgazdász váltja az igazgatói székben. Baji az Orbán-kormány idején a Paksi Atomerőmű vezérigazgatói tisztségét töltötte be.

első

A vállalat rendkívüli közgyűlésén döntöttek az eddig igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok visszahívásáról, és az új tagok megválasztásáról is.

Forrás: LogPortál

71/95

Összefoglaló az Alstommal történő szerződésbontás következményeiről 2010. Augusztus 03. Kedd A VEKE a Fővárosi Közgyűlés döntését és a Nemzeti Közlekedési Hatóság határozatát megismerve úgy látja, hogy jogi értelemben is elkerülhetetlenné vált a 2-es és a 4-es metróra szállítandó járművekre vonatkozó szerződések felbontása.

Az Alstom-metrókocsik műszaki problémáival kapcsolatos aggályokat egyesületünk is több alkalommal jelezte, sajnálatosnak tartjuk, hogy az eredeti szerződéses határidő után több mint 2 éves késedelem kellett ahhoz, hogy a Főváros felismerje a helyzet tarthatatlanságát. Emlékezetes: a közel 30 milliárd forintnyi kifizetett előleg évek óta úgy áll az Alstomnál, hogy a járműgyártó mindeddig képtelen volt a műszaki előírásoknak megfelelő metrókocsinak típusengedélyt szerezni, pedig erre 2008. május 30-ig lett volna szerződéses kötelezettsége. Egyesületünk az alábbiakban saját ismeretei alapján összegzi a döntések nyomán várhatóan rövidesen bekövetkező szerződésbontás lehetséges következményeit. Természetesen a több éve zajló járműbeszerzési folyamat teljes újraindulása jelentős időkésedelmet és a 2-es metrónál jelentős műszaki kihívásokat is eredményez, de úgy látjuk, egy kétséges műszaki minőségű, a fékberendezésekre vonatkozó hatályos szabályozásnak nem megfelelő és üzemeltetési szempontból igen kockázatos új jármű tízmilliárdokért történő beszerzése nagyobb ár, mint amit azon veszteségek jelentenek, amit a szerződésbontás miatt bekövetkező késedelmek nyomán szenved el Budapest. Összességében megállapítható, hogy a járműbeszerzés során a tendereztetéstől a szerződés megrendelői felügyeletéig számos hiba történt. Bár az Alstom-szerződés kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomoz, javasoljuk, hogy teljes körű független szakértői vizsgálat tárja fel a BKV-nál történt hibákat és hiányosságokat, melyek a műszaki előírásoknak nem megfelelő jármű típusengedélyeztetési folyamatához és ilyen jelentős időveszteséghez vezettek. 2-es metróvonal A szerződésbontás nyomán a BKV az előlegre vonatkozó bankgaranciát és a jóteljesítési garanciát lehívhatja, így azonnal jelentős forrásokra tehet szert, melyek eredendően a projektet finanszírozó Fővárosi Önkormányzatot és az Európai Beruházási Bankot (EIB) illetik. A szerződés megszűnése kapcsán biztosítani kell, hogy se a BKV-menedzsment, se a városvezetés ezt a pénzt ne költhesse el napi működési kiadásokra, az mindenképpen BKV járműbeszerzése fordítódjon, ellenőrzött módon. A 2-es metrón közlekedő szovjet gyártású szerelvények többszörösen elmaradt élettartam-növelő munkáinak végrehajtása elkerülhetetlenné vált, így egy új járműbeszerzés időigényét ismerve ezen munkákat meg kell kezdeni. Ezen, lehetőleg minimális mértékű beavatkozások forrásigénye – a fent javasolt elvtől kizárólagos kivételként eltérően – a bankgaranciák lehívása nyomán felszabadult források terhére is biztosítható. A 2-es metróvonal felújítása kapcsán a járműbeszerzést követően a Siemens-szel megkötött szerződés alapján a biztosítóberendezés cserére kerülne sor. Ezen – az Alstom-szerződés csúszása miatt már amúgy is jelentős késedelemben lévő – szerződés újratárgyalása elkerülhetetlen. A 2-es metró járműcseréjénél az elmúlt évek hálózatfejlesztési és műszaki tapasztalatai, az azóta

72/95

elfogadott Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve célkitűzései nyomán módosítások elképzelhetők. Mérlegelni kell a járműtender során a 3-as metró elöregedett és cserére érett járműveinek cseréjével történő együttes kezelést, biztosítani kell a rendszerterv jóváhagyása, azaz 2009 óta hivatalos szinten is elfogadott tervvé vált metró-HÉV összekötéssel való összhangot és már rövid távon is a kapacitásnövelés érdekében a 120 méteres vonathossz alkalmazásának lehetőségeit. (A mai 100 méteres vonathossz megnövelésével az utaskomfort növelhető és az üzembiztonság javítható, a peronok az Örs vezér terét kivéve alkalmasak, ott az átépítés a járműbeszerzéssel egyidejűleg reális lehet.) 4-es metróvonal A szerződésbontás nyomán a BKV az előlegre vonatkozó bankgaranciát és a jóteljesítési garanciát lehívhatja, így azonnal jelentős forrásokra tehet szert, melyek eredendően a projektet finanszírozó Fővárosi Önkormányzatot és a Magyar Államot illetik, akik azonban ezen forrásokat részben az Európai Beruházási Bank (EIB), részben az Európai Unió által finanszírozzák. A szerződés megszűnése kapcsán biztosítani kell, hogy se a BKV-menedzsment, se a városvezetés ezt a pénzt ne költhesse el napi működési kiadásokra, az mindenképpen BKV járműbeszerzése fordítódjon, ellenőrzött módon. A 4-es metróvonal építése kapcsán a járműbeszerzéshez kapcsolódóan a Siemens-szel megkötött szerződés alapján a biztosítóberendezés telepítésére és külön szerződés keretében a kocsiszín kiépítésére kerülne sor. Ezen – az Alstom-szerződés csúszása miatt már amúgy is jelentős késedelemben lévő – szerződések újratárgyalása elkerülhetetlen. A 4-es metró jelenleg kiemelt uniós projekt, mely a jelen uniós finanszírozási ciklus végéig, tehát 2015 végéig megépítendő és a projekt lezárása szükséges, különben a metróvonal teljes uniós forrását elveszthetjük. Önmagában egy új járműtender nem jelenti szükségszerűen ezen határidőből való kicsúszást, de a kockázatok minden eddiginél jelentősebbek. Bizonyosan szükségessé válik a 4-es metró alapvető uniós támogatási dokumentumainak átdolgozása (pl. a költség-haszon elemzésben jelentős költségtényezők válnak bizonytalanná), és bizonyosan szükséges lesz az Európai Bizottság számára annak bizonyítása, hogy a projekt megvalósítása a döntések nyomán nem lehetetlenül el. A 4-es metró járműcseréjénél az elmúlt évek műszaki és gazdaságossági tapasztalatai nyomán kisebb módosítások elképzelhetők. Mérlegelni kell a járműtender során a többi metróbeszerzéssel történő együttes kezelést vagy a projekt előrehaladása érdekében a gyorsabbnak tűnő leválasztást. Mérlegelni kell az igen drága és problémás, hosszas időigénnyel beüzemelhető automata üzemről szóló döntés felülvizsgálatának lehetőségét – egy esetleges felülvizsgálat és egyszerűbb üzemmód választása akár az új járműbeszerzés okozta késedelmek „behozására” is lehetőséget adhat, az automata üzem beláthatatlan engedélyezési és beüzemelési kockázatai miatt. Vizsgálni kell a beszerzendő járművek üzemmódját és – az építés alatt álló infrastruktúra által meghatározott keretek közötti mozgástéren belül – a felmerülő műszaki alternatívák és a lehetséges hálózatfejlesztések összefüggéseit (lehetséges nem kizárólag nehézmetró-üzemben közlekedni képes járművek beszerzése, ami a későbbi vonalhosszabbításokat lényegesen egyszerűbbé és megtérülőbbé teheti). Összességében érdemes azt is hozzátennünk: a jövőbeni járműbeszerzéseknél a nemzetgazdasági megfontolásokat is mérlegelni kell, hiszen a 2-es és 4-es vonalon felül a 3-as metró elkerülhetetlen beszerzési igényét is figyelembe véve a Budapesten rövid távon szükségessé váló járműbeszerzési méretnagyság már – természetesen a ma itthon hiányzó tervezési és gyártási know-how mellett – egy önálló gyáregység telepítését is alátámaszthatja.

Forrás: LogPortál

73/95

Új Selyemút épül 2010. Augusztus 03. Kedd Csaknem 3 ezer milliárd dollár – ekkora az értéke azoknak a nagysebességű, kereskedelmi úthálózatoknak, amelyeket a befektetési szakértők az új Selyemútként emlegetnek.

Az elnevezetést az HSBC és az RBS szakértői alkalmazzák arra a jelenségre, ahogy az ázsiai országok – Kínával az élen – egyre sűrűbb és egyre hatékonyabb kereskedelmi hálózatokat építenek ki. A jelenség egyik példája a Kínai Vasútépítő Társaság által Szaúd-Arábiában megépítendő út, amely Mekkát és Medinát köti össze. Jim O’Neill, a Goldman Sachs elemzője, a fejlődő országokat tömörít BRIC kifejezés (Brazília, Oroszország, India, Kína) kiötlője arra emlékeztet, hogy a fejlődő országok egymás közötti kereskedelmében hatalmas potenciál rejtőzik. A BRIC országok jelenleg a világkereskedelem 13 százalékát tartják kézben és O’Neill szerint a 2007-es válság kezdete óta a globális gazdasági növekedés felét termelték ki. A négy fejlődő állam átlagosan 9 százalékos gazdasági bővülést fog produkálni az idén, szemben a fejlett országok 2,6 százalékos teljesítményével. A fogyasztás 30 százalékát ezek az államok adják, ez nagyjából megegyezik az Egyesült Államok teljesítményével és 10 százalékkal magasabb, mint 1990-ben. Ezzel párhuzamosan egyre nő a jüan szerepe a kereskedelemben és a Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint a kínai valuta fontossága lassan felülmúlja a dollárét. Az árupiacokon az árakat ma már jelentős részben a fejlődő piacok határozzák meg, az RBS szakértőinek számítása szerint a következő évtizedben mindegy egyes kitermelt hordó olaj 75 százalékát a fejlődők használják majd fel.


74/95

Az Orbán-kormány leállítaná a "méregdrága" ppp-konstrukciókat 2010. Augusztus 03. Kedd Ellenőrizetlen üzemeltetés, megfelelő biztosítékok és dokumentumok hiánya, a nemzetközi átlagnál két-háromszor drágább beruházások – ezek jellemzik az eddig vizsgált hazai, úgynevezett PPP-konstrukciókat a Magyar Nemzet hétfői számában megjelentek szerint.

A napilap értesülései szerint a szerződések miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyes fejlesztések leállítását javasolta, például az Erkel Színház, a Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma vagy a Magyar Nemzeti Múzeum mélygarázsa esetében. Pannon PPP-konstrukció – így jellemezte a most ellenőrzött beruházásokat Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium PPP-felügyeletért felelős államtitkára. A kifejezés az elmúlt években a magántőke bevonásával létrehozott állami projektekre vonatkozik, amelyek úgy valósultak meg, hogy azok mögül hiányzott a megfelelő törvényi háttér. A hazai konstrukciók egyáltalán nem követték a Nyugat-Európában jól működő modelleket. Az államtitkár szerint sok PPP-beruházásunk esetében – a máshol bevett gyakorlattal ellentétben – a magánbefektető szinte semmilyen kockázatot nem vállalt, így abból gyakorlatilag mindent a magyar államnak kellett viselnie. A magasabb kockázat ellenére nemhogy olcsóbban, hanem a nyugat-európai mintákhoz képest többszörös áron valósultak meg itthon a beruházások – olvasható a hétfői Magyar Nemzetben.


75/95

IMF: Kína indította el a globális kilábalást 2010. Augusztus 02. Hétfő A hatóságok gyors és jól célzott lépéseinek köszönhető a növekedés meglódulása – Az idén 10,5 százalékos lesz a bővülés.

Élénkülés. Noha igen erősen érintette Kínát a gazdasági válság, az abból történő globális kilábalásban az ország vezető szerepet játszik, köszönhetően a hatóságok gyors, jól célzott és hatékony intézkedéseinek – állapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa. A vezetők azt a jelentést értékelték, amelyben a szervezet munkatársai a IV. cikkelyben szabályozott, szokásos éves értékelésüket készítették el Kínáról. A beszámoló kitér a távol-keleti ország kormányának gazdaságélénkítő intézkedéseire, így például a közösségi infrastruktúrára, nyugdíjakra, szociális ellátásra, egészségügyre és oktatásra fordított kiadásokra. Ezzel egy időben – olvasható a jelentésben – a kamatokat és a tartalékokra vonatkozó követelményeket csökkentették, valamint eltávolították az akadályokat a bankok növekvő hitelkihelyezése elől is. A tavalyi második negyedévben el is indult a kínai fellendülés, 2009 végére éves átlagban 9,1 százalékkal bővült az ország bruttó hazai terméke (GDP), miközben a bruttó külső államadósság 8,6 százalékkal nőtt. Kína sikere pedig a térség és a világ gazdaságára is pozitívan hatott: kezdetben a megnövekedett árukereslete által – hozzájárulva a globális termékár-emelkedéshez –, később a beruházási javak növekvő importja révén. Jóllehet Kína fizetési mérlegének egyenlege a csökkenő export és növekvő import miatt romlott – a 2008-as 8-ról 2009-ben a GDP 5 százalékára esett –, az ország tartalékai tovább gyarapodtak. Az IMF igazgatótanácsa mindezt úgy értékelte, hogy Kína gazdaságának növekedése robusztusan folytatódik – a reál-GDP az idén az előrejelzések szerint 10,5 százalékkal emelkedik –, stabil inflációs kilátásokkal. Megfelelőnek találták továbbá azt is a valutaalap vezetői, hogy Kína 2010-es költségvetésébe a lakossági kereslet feltámasztására támogatásokat épített be. Ezenkívül lehetőséget látnak rá, hogy az ösztönző csomagot a távol-keleti ország kiterjessze a háztartási jövedelmek emelésére, a jövedelemegyenlőtlenségek mérséklésére, illetve a szociális védőháló erősítésére. Javaslatot fogalmaztak meg a munkaerő-mobilitás ösztönzésére és a vállalati megtakarítások mérséklésére is. Üdvözölték továbbá Peking közelmúltbeli döntését a lebegő árfolyamrendszerre való visszatérésről. Mint azt az IMF közölte, véleményük szerint ez a lépés növeli majd a kínai jegybank lehetőségeit a monetáris feltételek szigorítására. A jüan alulértékeltségéről azonban továbbra is megoszlanak a vélemények a valutaalap igazgatói között.


76/95

Sikeres félévet zárt az Audi Hungaria 2010. Augusztus 02. Hétfő Sikeres első félévről számolt be az Audi Hungaria közleményében, a termelési volumene 2010 első félévében ismét nagymértékben emelkedett.

Ez év június végéig 876,932 motor készült Győrben. Ez 32 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. Az első félévben összesen 21,493 jármű hagyta el a gyártócsarnokot, ebből 9,625 Audi TT Coupé, 3,330 TT Roadster és 8,538 Audi A3 Cabriolet. Ez a darabszám 25 százalékos növekedésnek felel meg. A termelési volumen nagysága az árbevételben is tükröződik: a vállalat az év első hat hónapjában 681 milliárd forintos árbevételt ért el. Az Audi Hungaria az év első hat hónapjában 25 milliárd forint (20 mrd.) értékben ruházott be új termékekbe, gyártási technológiákba és infrastruktúrába. Az első félév kiemelkedő eseményeként a vállalat újabb tevékenységi körrel bővítette portfólióját: a motorgyártás területe egy Kísérleti Motorgyártó Központtal egészült ki. Így a sorozatgyártásban épülő motorok mellett a jövőben kísérleti erőforrások is készülnek Győrben. A cikket tovább olvashatja itt.


77/95

Hatodszor is Superbrand lett a Prímagáz 2010. Augusztus 02. Hétfő Magyarország piacvezető PB-gázforgalmazója, a Prímagáz azon kevés márkák egyike, akik a díj magyarországi megjelenése óta minden évben elnyerték a Superbrands és Business Superbrands díjakat.

Ez azt jelenti, hogy az adott márka mind az üzleti, mind a magán felhasználók körében kellően ismert és elismert. A független szakértői bizottság által odaítélt elismerés célja, hogy a legerősebb márkák meghatározásával a márkaépítés jelentőségére irányítsa a figyelmet. A díjazott márkákhoz kapcsolt értékek olyan érzelmi és kézzel fogható előnyöket nyújtanak versenytársaikhoz képest, amelyeket a fogyasztók elvárnak és nagyra értékelnek. A stabil nemzetközi háttérrel rendelkező társaság minden energiáját arra fordítja, hogy a magyarországi PB-gáz felhasználóinak magas színvonalú, folyamatos és biztonságos szolgáltatást nyújtson. A minőségi szolgáltatást a Prímagáz a felhasználói elvárások fo lyamatos kutatásával, az igények kielégítésére alkalmas termékek és szolgáltatások nyújtásával, folyamatainak ehhez szükséges állandó kontrolljával és fejlesztésével, valamint új, hatékonyabb műszaki megoldások alkalmazásával valósítja meg.

Forrás: Gold Communications

78/95

Egyéb hírek 2010 31. hét

79/95

Ingatlanpiaci buboréktól tart Kína 2010. Augusztus 06. Péntek Stressztesztet készíttet a Kínai Bankfelügyeleti Bizottság, 50-60 százalékos visszaesést építenek be. Az ingatlanárak esetleges zuhanására készíttet stressztesztet a Kínai Bankfelügyeleti Bizottság (CBRC) – értesült egy neve elhallgatását kérő érintettől a Bloomberg.

A banki szabályozó hatóság úgynevezett legroszszabb esetekre szóló forgatókönyvvel számol: azokban a kínai városokban, ahol nagymértékben emelkedtek az ingatlanárak, 50-60 százalékos visszaesést építtetnek be a stressztesztekbe, míg tavaly még csak 30 százalékos ingatlanár-mérséklődéssel kalkuláltak. A most készülő becsléseket a hatóság kiterjesztené az ingatlanberuházásokhoz kapcsolódó iparágaknak nyújtott hitelekre, így az acél-, cement- és építőanyag-iparra is. „Azt valószínűleg a kormány sem gondolja komolyan – ahogyan mi magunk sem –, hogy 60 százalékos esés következne be az ingatlanok áraiban” – nyilatkozta a Bloombergnek Jinny Yan, a Sanghajban működő Standard Chartered Plc. közgazdásza. Mint mondta, ez inkább egy eszköz lehet arra, hogy a piacot ráébresszék a helyzet komolyságára. Az első reakciók nem is várattak sokat magukra. Amint kitudódtak tegnap Kínában a szigorúbb feltételezések – amelyek a kormánynak az ingatlanpiac egészségével kapcsolatos aggodalmára utalnak –, az ingatlanbefektetések részvényárfolyamai a sanghaji tőzsdén háromheti mélypontra süllyedtek, és gyengültek a bankpapírok is. Az esetleges aggodalmak nem megalapozatlanok. A londoni Knight Frank LLP ingatlantanácsadó becslése szerint az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 68 százalékkal nőttek Kínában a lakóingatlanárak, emiatt április közepe óta a szabályozók szigorítottak az ingatlanhitelezés szabályain: megemelték a jelzálog értékének minimális arányát, második lakás vásárlása esetén az első fizetési részlet arányát, valamint felfüggesztették a harmadik lakásvétel hitelezését. A korábban futtatott stressztesztek eredményei szerint ugyanis amennyiben a lakóingatlanok ára 30 százalékot esik, és a kamatráták 108 bázisponttal nőnek, a kínai bankok nem teljesítő hiteleinek aránya 2,2 százalékponttal emelkedik. Ez esetben az adózás előtti nyereségük 20 százalékkal csökkenne. Az ország piaci értéken számított harmadik legnagyobb hitelnyújtó bankja, a Kínai Bank rossz hiteleinek aránya például 1,2 százalékponttal ugrana meg – nyilatkozta még május végén Li Li-huj, a bank elnöke. „Az ingatlanfejlesztő cégek között elterjedt vélekedés szerint sem a bankok, sem a piacok nem viselnének el egy esetleges, 25-30 százaléknál nagyobb áresést” – mondta el a Bloomberg kérdésére Nicholas Consonery, a washingtoni Eurasia Group Ázsia-szakértője. Júniusban hetven kínai város ingatlanárai 0,1 százalékkal csökkentek, ugyanakkor az egy évvel korábbi árakhoz képest még így is 11,4 százalékkal voltak magasabbak – áll a kínai statisztikai hivatal júliusban publikált jelentésében. „A következő egy-másfél évben 20 százalékkal esnek az átlagárak, míg a nagy ingatlanbuborék városaiban a 40 százalékot is elérheti a csökkenés” – jelezte várakozásait a Nomura Holding július eleji tanulmányában.


80/95

600 méteres óratorony épült Mekkában 2010. Augusztus 04. Szerda A világ legnagyobb óráját adják át Mekkában a ramadan első napján, augusztus közepén. Az óra negyven méter átmérűjű, nyolc kilométerről is lehet látni, ez a legjelentősebb része a 600 méter magas óratoronynak, aminek minden oldalán lesz egy lap, 40 méteres átmérőjűek.

A világ második legmagasabb épülete lesz a mekkai óratorony, ami az indulás után három hónappal lesz véglegesen kész. A londoni Big Bennél hatszor nagyobb épületet német és svájci építészek tervezték.

Forrás: Index

81/95

Civil kezdeményezés: Virágzik a csere-kereskedelem 2010. Augusztus 04. Szerda Pénzügyi válság idején csökkentsük készpénz-forgalmunkat, hirdeti egy kezdeményezés mely teret biztosít az ingatlan csere-kereskedelem folytatásához.

civil

A devizahitelesek közt egyre népszerűbb kezdeményezés szervezői civil mozgalom indításába kezdtek a devizahitelesek megsegítésére. Az ingatlanpiaci válság, a hitelezés vissza esése és a fizetőképes kereslet hiánya késztette arra Monoki Balázst, hogy a 90-es évek elején bevált és alkalmazott ingatlan kereskedési stratégiát alkalmazza. Így alakult meg az internetes csere portál ahol bárki felajánlhatja ingatlanját cserére, a saját fejlesztésű programmal a kor felhasználói igényeinek megfelel. A válság mélyülése célszerűvé tette Monoki szerint a szolgáltatás kibővítését több témakörre, amely a növekvő munkanélküliség, a munkahelyek bizonytalansága, olyan eszközök hasznosítására nyújt lehetőséget a háztartások számára, melyet már nem használnak vagy egyszerűen meguntak. Ezen gondolatmenetből következett a termékek-szolgáltatások cseréjének ösztönzése is. A weboldal kialakítóinak célja a kézpénzes kiadások csökkentése, ami kiutat jelenthet a válságból. Az ötlet szerint a felhasználók kamatoztathatják képességeiket normál munkaidőn felül vagy éppen munkanélküliség esetén is, hisz Monoki véleménye szerint bárki össze tud írni egy listát, hogy mi az, amit Ő adni vagy szolgáltatni tud és vele párhuzamban, hogy mi mindent fogadna el cserébe. A felhasználók visszajelzései alapján sikeres a projekt, jelenleg közel 3000 regisztrált felhasználója van a portálnak, akik közül már sokan megtalálták a számukra kedvező csere ügyletet. Az eddigi tapasztalatok szerint az ingatlan- és autócsere hirdetések részaránya jóval meghaladja az egyéb csereajánlatok számát. Ennek oka lehet, hogy a jelenlegi gazdasági válság következtében ezen a piacokon esett vissza leginkább a fizetőképes kereslet mértéke. Így finanszírozási nehézségeket megkerülendő könnyebben válthatnak a felhasználók, és akár a devizahitelük miatt nehéz anyagi körülmények közé került fogyasztók számára lehetőséget kínál ingatlanuk, gépjárművük cseréjére, kisebbre-olcsóbbra. A különbözetből vagy a csere hatására csökkenő havi kiadásokból akár meg is oldhatják az adósságcsapdába került fogyasztók helyzetüket. A portálon nem csak kisebbet-olcsóbbat keresők hirdetnek, a drágább ingatlan vagy autó beszerzésén gondolkodó fogyasztók is könnyebbnek találják a közvetlen cserét, mely kisebb pénzügyi mozgást igényel. A csere-portál további népszerűsítését célozták meg a Facebook közösségi weblapon indított „Segítsd egy esélyhez a devizahiteleseket” csoport indításával, az itt kapott visszajelzések alapján az ajánlott megoldáson túl érezhető volt az igény egy civil összefogásra. Így a csere-portál munkatársai javasolták az „Egy esély a devizahiteleseknek” elnevezésű esemény megszervezését, mely felől 20 ezren érdeklődtek már és a részvételi szándékát már közel 1,100 devizahiteles jelezte, és további 1500 fő szeretne rész venni a programon. Az összejövetel pontos helyszíne, időpontja és programja, civil kezdeményezésnek megfelelő módon a közösségi portálon a résztvevőkkel való egyeztetést követően lesz meghatározva.


82/95

A világ legnagyobb szélerőművét építik meg Németországban 2010. Augusztus 04. Szerda Új trend érvényesül a német szélerőmű iparban: magasabbra, nagyobbat és kevesebbet. Erre példa az új, 200 méter magas szélgigász - írja a világtudomány.hu

A világ legnagyobb szélerőművét Dél-Németországban építik, Pfalzban a Schneebergerhof nevű településen, ahol Németország első szélerőműve állt. A gigász acéltornya 135 méter magas, és egy 127 méter átmérőjű óriás-rotort szerelnek rá, így a számítások szerint a szélerőmű 12668 négyzetméteren képes majd „befogni” a szelet. A szélerőmű legmagasabb pontja 200 méter lesz, olyan magas, mint Frankfurtban az 54 emeletes Maintower nevű felhőkarcoló. A további adatok szerint 1500 köbméter betont és 180 tonna acélt építenek az óriási toronyba, amelynek csúcsán a gondola, generátorral és a rotorlapokkal együtt 700 tonna súlyú lesz. A gyártó, az Enercon nevű cég építi a 6 megawatt teljesítményű E126 jelű generátort, amelyet mostanra följavítottak, vagyis új generátorhűtéssel látták el. Ennek köszönhetően 7, 5 megawattra növekedhet a teljesítmény, ami világrekordnak számít.


83/95

Új vezérigazgató a BIF-nél 2010. Augusztus 04. Szerda A BIF bejelentette, hogy igazgatótanácsa mai napon tartott rendkívüli ülésén meghozott határozatával elfogadta Tóth Csaba vezérigazgató lemondását az igazgatótanácsi tagságáról, valamint a társaság leányvállalatainál betöltött vezető tisztségviselői megbízatásairól.

Ezzel egyidejűleg közös megállapodás szerint 2010. augusztus 9-ével megszűnik Tóth Csaba munkaviszonya is. A munkaviszony megszüntetésére egyrészt a társaság stratégiai prioritásainak átalakítása miatt került sor. A cikket tovább olvashatja itt.

Forrás: ReSource

84/95

Újabb feljelentés a Club Aliga eladása miatt 2010. Augusztus 03. Kedd Hegedűsné Kovács Enikő, a Jobbik országgyűlési képviselője hétfőn feljelentést tett az Országos Rendőr-Főkapitányságon a Club Aliga eladása miatt.

Hegedűsné szerint a pletykák arról szólnak, hogy mélyen áron alul értékesítették az ingatlant, reális értékének körülbelül tizedéért adtak túl a Club Aligán. Továbbá a rendőrség Teve utcai székháza előtt tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy ez hűtlen kezelésnek minősül. Kérdésre válaszolva elmondta, a hírek szerint a területet 5 milliárd forintért adták el, ráadásul a Club Aliga értékesítésénél, olyan helyrajzi számú területeket is értékesítettek, amelyeket az akkor hatályos törvények nem engedélyeztek. Ilyen például a területhez tartozó partszakasz használati joga. A cikket tovább olvashatja itt.


85/95

Új inkubátorház nyílt Budapesten 2010. Augusztus 02. Hétfő Virtuális inkubátorház nyílt a Budapesti Ifjúsági Vállalkozó Központban a Norvég Alap támogatásával – közölte a központot működtető Budapesti Politechnikum Alapítvány a távirati irodával.

A virtuális inkubátorház az induló vállalkozások költségeit kívánja csökkenteni azzal, hogy a szolgáltatásokra regisztráló kisvállalkozások ingyen üzleti címet és bejelentett székhelyet kapnak. Díjmentesen használhatják az irodai infrastruktúrában a számítógépes hálózatot, az internetet és a telepített ügyviteli, könyvelői szoftvereket a projekt befejezéséig, viszont fizetni kell a faxolás vagy a fénymásolás közvetlen költségeit.


86/95

Átadták a fővárosi szennyvíztelepet 2010. Augusztus 02. Hétfő Az eredeti terveknek megfelelően szombaton átadták a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet, így tegnap meg is kezdte üzemszerű működését az uniós társfinanszírozással épített szennyvíztisztító rendszer.

A beruházás – a kapcsolódó fejlesztésekkel együtt számított – EU által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró – azaz folyó áron mintegy 120-130 milliárd forint –, amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állta.


87/95

Leállíthatják a Nemzeti Múzeum mélygarázsának építését 2010. Augusztus 02. Hétfő A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a ppp-konstrukciós, előkészítés alatt álló fejlesztés leállítását javasolta az Erkel Színház, a Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma és a Magyar Nemzeti Múzeum mélygarázsa esetében - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hegmanné Nemes Sára, a tárca ppp-felügyeletért felelős államtitkára.

A lap hétfői számában megjelent interjú szerint a közelmúltban kötött ppp-szerződésekre jellemző az ellenőrizetlen üzemeltetés, a megfelelő biztosítékok hiánya és a nemzetközi átlagot meghaladó ár. Az államtitkár kifejtette, hogy a tárca valamennyi már elkészült, folyamatban levő és előkészítés alatt álló ppp-beruházást megvizsgál. Három olyan esetet is említett, ahol gyors beavatkozásra van szükség az elhibázott ppp-modell miatt. Ilyen a gödöllői egyetem mintegy 6 milliárdos beruházása, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem két épülete, valamint a Semmelweis Egyetem kollégiuma, ahol félkész állapotnál derültek ki a problémák. Csak az autópályás ppp-beruházások évente 100 milliárdba kerülnek az államnak, harminc év alatt ez már 3 ezer milliárdot jelent. Ez már olyan összeg, aminek a sorsát mindenképpen kezelni kell nyilatkozta az államtitkár a lapnak.


88/95

Property News 2010 31. hét

89/95

Vacancy rates have likely reached their peak, the market is nearing equilibrium 2010. Augusztus 05. Csütörtök Following the difficulties of 2009, experience so far this year indicates that the crisis is far from over in Hungary’s office market, with the trends largely unchanged from those seen in late 2009.

Total office stock increased by 112,000 sqm, but the market was unable to absorb all of the new supply — with net absorption just 57.3% of the 111,000 sqm of total tenant activity —, thus the vacancy rate rose further to around 26.1% during H1. Still, it is good news, that based on the expectations of Colliers International, no further rise in vacancy is expected within the next 6 months – said Miklós Saly, director of office leasing at the Hungarian office of Colliers International. Similar to last year, the market situation offers tenants unprecedented possibilities for negotiating favorable terms for their leases. Owners are now willing to offer even unrealistic deals in order to keep or attract tenants. However, experience shows that larger firms, with office space needs of more than 1,000–2,000 sqm, use their leverage primarily to renegotiate with owners, and eventually decide to stay instead of moving, after achieving significant price discounts. “This year, a further ca. 40,000 sqm of office space is expected to be delivered, while the total pipeline for 2011 is around 50,000 sqm. Despite the high vacancy rate, a quality shortage could emerge by 2012 as the highest quality spaces will likely get absorbed first, eventually leading to rental growth.” – said Miklós Saly. As an example, he mentioned one of the most successful deals this year of the Hungarian office, as Colliers International leased 2 400 sqm office space for KCI Hungary in Capital Square. Thus, striking lease and renewal deals at low prices for a relatively short term could actually benefit owners since the market could be on the upswing by the time these contracts are up for renewal. The strong position of tenants is indicated by successful attempts to renegotiate terms even on contracts expiring only in 2012–2013, where clients leased large spaces. Many owners — especially those under strain from financing banks — are under such pressure to secure tenants that they are willing to sign leases under conditions that do not even guarantee the originally envisioned returns. In terms of take-up, expanding companies and state firms are not relevant in the current situation, but shared service centers (SSCs) present good potential. However, due to their large spatial requirements, quality supply could dry up in the short term even with the current overall high vacancy rate. Office developers remain in a tough position, financing remains near impossible, with banks demanding high pre-lease rates, while the economic environment also remains fragile. Based on the assumptions of Colliers International, only large, tested, equity-rich investors, such as WING, TriGranit, SCD or Skanska, will be able to play ball on the market in the next few years.

Forrás: Colliers

90/95

ProLogis Czech Republic reports 240 percent year-on-year lease growth in the half-year results 2010. Augusztus 04. Szerda ProLogis (NYSE: PLD), a leading global provider of distribution facilities, announced today a summary of its leasing activity in the Czech Republic for the first half of 2010. Between January 1 – June 30, 2010, ProLogis has successfully leased a total of 134,200 square meters of distribution space for which new lease agreements alone stood for more than 75,000 square meters of the total.

This half year result compared to 2009 for the same period, represents a 240 percent growth. ProLogis Park Pilsen-Stenovice recorded the largest number of new lease deals for this period with more than 49,000 square meters let to new customers (Eurogate and Sony DADC) at the park. Thanks to these new leases in ProLogis Park Pilsen-Stenovice, the park is now 97 percent let.

“Since the start of the year, we have been witnessing a sedate pace of market stabilisation linked to a gradual economic revival,“ said Mario Sander, ProLogis‘ market officer for Czech Republic and Slovakia. „This trend has positively influenced the number of newly concluded leasing contracts, and has led us to extend current leases with our existing customers. By meeting our customer needs and requirements, I believe our half-year results are an accurate reflection of our core strategy.“ ProLogis‘ portfolio in the Czech Republic comprises six distribution parks (26 buildings) totaling more than 600,000 square meters of warehouse and office space.


91/95

Luxury Fashion Brands drive global retailer expansion 2010. Augusztus 02. Hétfő Luxury goods retailers have emerged as the most active and expansive retail sector, responsible for over 23% of new store openings during the past year, according to the new edition of How Global is the Business of Retail? by leading global real estate adviser CB Richard Ellis (CBRE).

CBRE’s annual survey – now in its third year – mapped the global footprint of 294 of the world’s top retailers across 69 countries, exploring the globalisation of the retail industry at national and city levels and highlighting differences between sectors and regions, thereby identifying trends in the patterns of global retail expansion. Despite the global economic slowdown, luxury retailers have continued to globalise, with the majority of luxury brands present across all three major global regions. On average, luxury retailers operate in over 25 countries and 50 cities worldwide – giving them the largest global presence of all retail sectors. Growth in the global footprint of luxury retailers has mainly been geared towards emerging markets. China has been a major target, where the luxury sector is thriving, driven by rapidly increasing wealth and disposable income, along with a strong demand for new luxury Western brands. This is particularly evident in the major cities across China where many of the luxury brands have not been available for long and consumers are looking to display their personal wealth with luxury brand products. Hong Kong maintained its position as the most popular global destination for luxury retailers, attracting 91% of luxury brands surveyed as part of the CBRE study. Hong Kong was closely followed by London, attracting 87% of luxury retailers, and by Dubai in third place, with 85% of luxury retailers present. In total, Asian cities accounted for eight of the top 15 luxury cities, with Taipei, Beijng, Shanghai and Singapore all featuring in the top 10. As the global economic recovery begins to gather some momentum, Asia continues to largely lead the recovery with many global luxury brands identifying China as a vital market for future growth. Some of the world’s best known luxury brands are strategically targeting emerging markets as part of their longer-term growth plans. Attracted by the powerful growth of economies in countries such as China and Brazil, many brands are looking towards previously untapped markets for new retail expansion prospects. Brazil is rapidly becoming a new luxury hot spot in response to its growing economy and emerging middle class, with retailers such as Burberry – who recently opened their first store in Brasilia – planning to open a further four stores there this year. Louis Vuitton has recently opened three flagship stores in Shanghai, with other brands such as Tiffany & Co., Hermes and Prada all expanding rapidly across China. “Retailers’ expansion strategy reflects the global economic performance; however, luxury brands are less hit by the crisis than mid-class retailers.” –added Gábor Borbély, CEE Research Analyst at CB Richard Ellis. “Because of the better growth prospects luxury retailers have rather large BRICS countries on their radar and not the European Union at the moment. Central European cities attract obviously even less of such names compared to fashion capitals like Paris or London. Budapest retail market has not been too active with new brands opening recently; luxury retailers open significantly less stores than before the crisis.” For more information and a copy of the ‘How Global is the Business of Retail?’ Executive Summary report for 2010, please visit: www.cbre.eu

92/95

Forrás: CBRE

93/95

Stabilization on the industrial market 2010. Augusztus 02. Hétfő If 2008 was a year of records and 2009 the year of adapting in the Budapest industrial real estate market, then 2010 can so far be considered the year of stabilization. In terms of supply - which is in a declining trend -, leases and investments the market in the first half of 2010 has moved towards balance.

Due to the development and changes of the market, a new, up-to-date snapshot of the market is warranted, Colliers International is planning to conduct a comprehensive update of its industrial database to get a clearer, more precise picture of the market in the near future – said Tamás Beck, director of industrial sales & leasing at the Hungarian office of Colliers International. Developer activity declined within that period, with 46,000 sqm of speculative space delivered in the first six months, the one built-to-suit (BTS) investment was not yet completed by the end of the period. As a result, the overall stock of industrial space built for lease rose to 1.6 million sqm, of which 1.13 million sqm (71%) were speculative developments. In the second half, Colliers International expects a similar delivery figure, bringing the annual total to some 80,000 sqm, or around half of what was handed over in 2009. Compared to the extremely low take-up figure (26,000 sqm) of the first half of 2009, 70,000 sqm of new lease agreements were signed in the first six months of this year. This figure includes 20,000 sqm (29%) of expansions. However, as opposed to earlier years, when logistics firms accounted for 40–50% of take-up, the majority of contracts in H1 involved end-user companies. There were also a high number of renegotiations and extended leases. „The pipeline for H2 also looks promising, with similar take-up forecast, which would bring the full-year figure to around 140,000 sqm, or the same as last year.” – forecasted Tamás Beck. Absorption and vacancy As there was also a certain amount of industrial space going vacant in the period, the take-up of the first half was enough to bring net absorption to only a slightly positive territory, at 12,500 sqm, which compares to the 55,000 sqm figure for 2009 overall. This also means that overall vacancy on the market remained stagnant, coming in at 21.3%, virtually identical to 21.2% at the end of last year. Within this, vacancy at speculative buildings moved up slightly from 23% to 24.7%, while the figure dropped from 17% to 13.1% for BTS investments (due in large part to the increased utilization of the former Rynart portfolio). The amount of empty space is still strewn across Budapest and its vicinity. While it is relatively easy to find 1,000–4,000 sqm of leasable space, there are only seven locations where more than 10,000 sqm of continuous space are available, and three or four where more than 20,000 sqm can be leased. Rents Rental levels stagnated in the first half as well, as headline rents for big box buildings remaining in the €3.2–3.8/sqm/pcm range, while the rate at city logistics buildings is around €5/sqm/pcm. There were no substantial land or building purchase transactions during the first half, although certain groups of buyers have returned to the market, mostly looking for properties for own use (production, brand service). Interest however is mostly focused on smaller buildings or land plots,

94/95

with larger facilities and plots not sought at all. „As for the rest of the year 2010, Colliers International expects a similar overall picture as seen during the first half. No significant improvement in market trends is foreseen, with the next half-year (as well as likely the one after that) continuing to be characterized by stabilization and market balance at current levels. Further lease transactions will definitely take place, and a few developers have indicated that they could most likely commence certain developments in the second half, even on a speculative basis.” – summarized Tamás Beck, director of industrial sales & leasing at Colliers International.

Forrás: Colliers

95/95

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek Irodapiaci hírek Logisztikai hírek Retail hírek

Recommend Documents