2011 33. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Ma döntött a kormány: így változik a törlesztőrészlet 2015 után ................. 5 Miért nem fordítja az állam a bankadót a devizahitelesek árfolyamgát feletti kitöltésére? .. 6 Több tízezer magyar devizahiteles gyermeke kerülhet utcára .................. 8 Hogyan építsük be a tetőtéri ablakokat? ................................... 9 20 milliárd forint közpénzbe kerülne az ócsai devizahites-telep ................ 12 Elmaradt a svájci frank rögzítése- gyengült a forint ......................... 13 Tízszeresére nőtt a lakbérrel tartozók száma .............................. 14 Hogyan fűtsük kerti medencénket szolárszőnyeggel? ........................ 16 Óránként 5500 forintba kerül az energetikai tanúsítvány ..................... 18 10 százalékkal olcsóbban lehet eladni panelt, mint tavaly ilyenkor .............. 19 GKI: a lakástakarékpénztári megtakarítás és az árfolyamgát is csak növeli a törlesztőt! .. 21 Már az ügyvédi kamara is perelné a devizahiteleseket sarcoló bankokat ......... 23 A devizahitelesek védelmében törvényt módosítana a PSZÁF .................. 24 Mától lehet pályázni a nyílászáró-csere programra! ......................... 25 Újra életet és pénzt leheltek a becsődölt III. kerületi lakóparkba ................ 26 Még nem népszerű az árfolyamgát ...................................... 27 Szeptembertől lehet pályázni a tanyaprogramra ........................... 28 Kész Svájc terve az erős frankárfolyam ellen .............................. 29 Most érdemes Horvátországban ingatlant venni! ........................... 30 Kiderült: a bankadót a frankhitelesekkel fizettetik meg ....................... 31 Új kedvezményes hitel a láthatáron ..................................... 32 Irodapiaci hírek .................................................... 34 Tovább terjeszkedik az üveggyártó cég a Budafoki úton ...................... 35 Az adófizetők 22 milliárdjába fog kerülni az MTV székháza .................... 36 Zenekar a háztetőn: the Grenma ....................................... 37 Visszatérnek a fejlesztők Közép-Kelet-Európa irodapiacaira ................... 38 Logisztikai hírek ................................................... 40 Hosszabbított a Panalpina az Airport City-n ............................... 41 Decemberre kész a kapuvári inkubátorház ................................ 42 Kargóbázis épül a debreceni repülőtér mellé .............................. 43 A kormány visszaállamosítaná a MÁV Cargot .............................. 44 Retail hírek ....................................................... 45 Bezárások után ismét terjeszkedik a H&M márkabolt ........................ 46 Demján cége megkapta az építési engedélyt a hatalmas plázára ............... 47 Egyre érdekesebbek a magyar ingatlanok a külföldiek szemében ............... 48 1,8 milliárd forint hitelből épül a marcali gyógyszálló ........................ 50 Kínai kézbe kerülhet a budapesti reptér .................................. 51 Vége a plázacicák korának? ........................................... 52 Van itt pénz! A legdrágább utcák listája .................................. 54 Humánmeteorológia: hogyan használjuk helyesen a klímaberendezéseket? ....... 55 Több száz milliárdra perelte be az államot a sukorói King's City beruházója ....... 57
2/81
Nincs válság? Európa egyik legnagyobb bevásárlóközpontja épül ............... 59
Gazdasági hírek ................................................... Több, mint 1,3 milliárd forintot kaptak a magyar egyházak ingatlanjaikért ........ Legálisan csökkenthető az adó, ha devizában árfolyamveszteséget könyveltünk el.. Spirálban az ország: a reálhozam és az szja változások sem élénkítik a gazdaságot..
60 61 62 63
Jövedéki és társasági adóemelés, tömeges elbocsátások várhatók a 100 milliárdos hiány miatt ............................................................ 65 Újraindult a termelés a leendő devizafalu FÉG-gyárában ..................... 67 Matolcsy-csomag: adóemelések, új személyi jövedelemadó várható a gyenge gazdaság miatt ............................................................ 68 Hogyan adózzunk az üdülési csekk és az iskolakezdési támogatás után? ......... 70 Nem vicc: több adót akarnak fizetni a milliárdosok! ......................... 72 Horribilis illetéket kell fizetni a földterületek után ........................... 73 Az erős német márka bevezetése gazdasági apokalipszishez vezetne ........... 74 Élőhalott a magyar építőipar .......................................... 75
Property News ..................................................... Hungary is becoming more interesting for investors ......................... Most Expensive Luxury Shopping Streets in Europe ......................... Developers Return to CEE Office Markets .................................
3/81
77 78 79 80
Lakáspiaci hírek 2011 33. hét
4/81
Ma döntött a kormány: így változik a törlesztőrészlet 2015 után 2011. Augusztus 19. Péntek Az árfolyamgátban résztvevők hitelszerződés-módosításához szükséges közjegyzői díjat a bank fizeti, a lejárat utáni törlesztő az árfolyamrögzítési időszak utolsó részletnél maximum 15 százalékkal lehet magasabb.
A devizahiteleknél az árfolyamrögzítés - maximum 36 hónapos időszakra szóló - lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztő összege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatti utolsó törlesztőrészlet összegének 15 százalékát. Emellett a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik - olvasható a kormány.hu-n. A közigazgatási és igazságügyi miniszter hamarosan megjelenő rendelete előírja, hogy nem terhelhető az ügyfélre közjegyzői díj az árfolyamrögzítéssel járó hitelszerződés-módosításért, illetve az az alapján tett tartozás elismerő nyilatkozatért. A közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésére a hitelező pénzügyi intézmény köteles. Az, hogy a törlesztőrészlet az árfolyamgát utolsó havi részleténél enged csak 15 százalékkal nagyobb terhet róni az adósra, a futamidő meghosszabbítását is jelenti, ami így az eredeti akár másfélszeresére is nőhet. Kérdés, hogy mi lesz azokkal, akiknél ez a futamidő-hosszabbítás olyan idős életkorra tolja ki a törlesztést, amelyet eredetileg a hitelnyújtó bank nem vállalt volna. A kormány felhívja a devizaadósok figyelmét arra, hogy ha valaki képes fizetni a megnövekedett svájci frank árfolyam ellenére a törlesztő részletet, annak mindenképpen jobb, ha az eredeti szerződési feltételek változatlansága mellett továbbra is törleszt.
Forrás: Kormány.hu
5/81
Miért nem fordítja az állam a bankadót a devizahitelesek árfolyamgát feletti kitöltésére? 2011. Augusztus 19. Péntek Sem a kormány, sem az ellenzék, sem az Adózóna devizahitelesek megsegítésére adott javaslata nem vezet eredményre.
A kormány nem készített hatástanulmányt a gyűjtőszámlán felgyülemlő összegről. Ha készített volna, akkor érzékelte volna a különbséget a törvény megalkotásakor 210 forintos svájci frank és a hatályba lépés időpontjában érvényes 250 körüli árfolyam gyűjtőszámlára gyakorolt hatása között. Az utóbbi egy év bebizonyította, hogy a devizahitelek törlesztőrészlete elvitte a fogyasztásra szánt pénzt. Ha a bankadó egy része nem maradna a költségvetésben, hanem a devizahitelesek fogyasztásra fordíthatnák az árfolyamgát feletti részt, akkor a nagyobb fogyasztás révén például áfában, jövedéki adóban visszajutna a költségvetésbe. Angyal József közgazdász szerint ez így nézne ki: Éves átlagos 270 forintos svájci frank árfolyamnál a gyűjtőszámlákon évente kb. 200 milliárd forintos összeg halmozódna fel. Ez az árfolyam 90 forinttal magasabb az árfolyamgátnál. Ez azt jelenti, hogy 10 forint svájci frank különbözet gyűjtőszámlára (bankadóra) gyakorolt kihatása 200 / 9 = 22 milliárd. Például éves 220 forintos svájci frank árfolyamnál javaslat szerint a bankok éves szinten 4x22 = 88 milliárd forintot írhatnának le a bankadóból. A kormányrendelet 15 százalékos törlesztő részlet korlátozása számokban a következőket jelentené 240 forintos svájci frank árfolyamnál az árfolyamgát igénybevételénél, illetve 36 hónap után is 240 forintos árfolyammal számolva: • a törlesztőrészlet most 100 ezer forint (példa). • a havi törlesztőrészlet 36 hónapig 75 ezer forintra csökkenne. • 36 hónap után a havi törlesztőrészlet 115 ezer forint lenne. A 15 százalékot a 36 hónap lejárta után visszaálló törlesztő részletre lehet felszámítani és nem a 180 forintos árfolyam gátra. Ezt sokan félreértették. Ha a 180 forintos árfolyamgát lenne a 15 százalék alapja, akkor ez 180 * 1,15 = 207 forintos árfolyamot jelentene. Így akár az is előfordulhatna (207 svájci frank feletti árfolyam esetén), hogy sohasem fogyna el a gyűjtőszámlán lévő összeg, sőt növekedne az azon lévő összeg. De ez nem így van. Mivel nem tudni, hogy 2014 végén milyen árfolyam lesz, ezért számoljuk ugyanúgy 2014 végétől, mint most. A harmadik alternatíva az MSZP javaslata lenne, mely szerint a devizahiteleseknél a 180 forintos árfolyamgát feletti részt a munkáltatók önkéntesen közvetlenül a banknak utalhassák adó- és járulékmentesen, emellett a családi kedvezményt évközben igénybe vehetik a dolgozók és a munkáltató ragaszkodik ahhoz, hogy évvégén ő készíthesse el az adóbevallást. Amennyiben az adójóváírást évközben az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi a munkáltató, akkor havonta (maximum) 12 100 forinttal több a dolgozó nettó jövedelme, ennyivel kevesebbel kell „zsebből” kiegészíteni. Ha a dolgozó évközben igénybe veszi a családi kedvezményt – például egy gyerek
6/81
után -, akkor a munkáltatónak ismét megmarad a „zsebében” 10 ezer forint. A „zsebből fizető” vállalkozások boldogan kifizetik a dolgozó helyett a bankoknak mondjuk a havi 15 ezer forint árfolyamgát feletti különbözetet, mert ennek összegét így hivatalosan fizethetnék adó- és járulékmentesen, nem kellene „zsebből”. Az összeget költségként leírhatnák. A devizaadós helyzetén ez egy cseppet sem javítana. Nem 90 ezer forintot kapna például nem hivatalosan zsebbe, hanem csak 75 ezret, 15 ezret a munkáltató „önként” utalna közvetlenül a banknak. Tehát bármennyire is hihetetlennek tűnik elsőre a javaslat, az a gyakorlatban működne, a fekete-szürke gazdaságban mozgó vállalkozások meglepő módon valóban önként fizetnének. A baj csak az, hogy ez a problémát nem oldja meg, mert a devizaadósok helyzetén nem javítana semmit.
Forrás: Adózóna
7/81
Több tízezer magyar devizahiteles gyermeke kerülhet utcára 2011. Augusztus 19. Péntek Közzétette honlapján a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság a devizahitelesek helyzetéről elkészült kormányzati jelentés összefoglalóját. Eszerint a jelentés a KSH adatai alapján elemezte a devizahitelesek szociális és pénzügyi helyzetét.
A jelentés szerint 576 ezer háztartás rendelkezik hazánkban lakáscélú jelzáloghitellel, és 1 millió 800 ezer főt, tehát minden ötödik magyar embert érint a lakáshitelezés. 287 ezer családnak (945 ezer fő) devizaalapú, 289 ezernek pedig (960 ezer fő) forint alapú jelzáloghoz kötött lakáshitele van. A jelentés az összefoglaló alapján nem szól a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel rendelkezőkről, holott az árfolyam miatt előállt problémahalmaz, illetve a kormányzati intézkedések (árfolyamrögzítés, Nemzeti Eszközkezelő stb.) őket is érintik, és számosságukat tekintve megközelítik a lakáshiteleket. A szociális szempontokat is érintve a jelentés megállapítja: a gyermekes családok több mint egynegyede rendelkezik lakáshitellel, a lakáshitelesek több mint kétharmada (68%-a) pedig nevel gyermeket, közülük is a kétgyermekesek vannak a legtöbben (172 ezer család), ők fele arányban devizahitelesek, akiknek 23%-a fizetési nehézségekkel küzd. Három vagy több gyermeket 67 ezer család nevel a hitelesek között, ők is fele arányban devizahitelesek (34 ezer család, 181 ezer érintett), közülük 28% küzd fizetési nehézséggel. A jelzáloggal terhelt ingatlanok átlagosan 85 négyzetméteresek, a hitelfelvevők kétharmada 50 és 100 négyzetméter közötti lakásban lakik. A lakosság deviza alapú eladósodásáért a jelentés a szocialista kormányokat teszi felelőssé: "A lakosság eladósodottsága 2003 óta gyűrűzik, az akkori Medgyessy-kormány ugyanis megszüntette a korábbi, 1988 és 2002 között működtetett kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket. A szocialista kormány korlátozta, majd megszüntette az adókedvezményt, szűkítette a hitelplafont, csökkentette a kamattámogatást, vagyis gyakorlatilag eltörölte a lakáshitelezési kedvezményeket azzal az indokkal, hogy az otthonteremtők "sokba van az államnak".A Medgyessy-, a Gyurcsány-kormány különösebb korlátozások és gondos "használati útmutató" nélkül zöld utat adtak a devizahiteleknek. A szocialista kormányok alatt száznegyvenszeresére nőtt a lakásvásárlásra devizahitelt felvevők száma: több mint 2800 milliárd forint értékű deviza lakáshitelt nyög a lakosság, 2003-ban ez a szám még csak 20 milliárd volt."
Forrás: Kormány.hu
8/81
Hogyan építsük be a tetőtéri ablakokat? 2011. Augusztus 18. Csütörtök Hő, hang és nedvesség elleni szigetelés, árnyékolhatóság, biztonságos kezelhetőség. Csak néhány szempont, amelyeknek egy korszerű tetőtéri ablaknak meg kell felelnie. A szakszerűtlen beépítés hamar megbosszulja magát, így a céljainknak leginkább megfelelő ablak kiválasztása után fordítsunk figyelmet a beépítés lépéseinek pontos betartására is.
A tetőtéri ablakok története 2000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Igaz akkoriban csak bevilágító szerepet töltöttek be, ugyanis az ablakokat nem lehetett nyitni. A mai értelemben vett tetőtéri ablak egy dán építőmérnöknek, Villum Kann Rasmussennek a nevéhez fűződik. A fiatal mérnök 1941-ben egy iskola tetőtér beépítésének kapcsán dolgozta ki az első ablak terveit. Mivel a tetőtéri ablakok a tető síkjába vannak beépítve, kisebb a beázás veszélye, nagyobb a széllel szemben való ellenállásuk. A tetőtéri ablakokat több szempont szerint lehet csoportosítani. Megkülönböztetünk alsó és felső kilincses ablakokat. Ennek a beépítésnél van jelentősége, ugyanis, ha a felső kilincses ablakot túl magasra rakják be, akkor az ablakot csak távműködtetővel lehet nyitni. Ugyanígy, ha az alsó kilincses ablakot túl alacsonyra építik be, akkor túl kényelmetlen a használata. Az ablakok nyitásmódja lehet középen forduló, felső tengely mentén nyíló, vagy a kettő kombinációja. A másik két nagy csoport az ablak alapanyaga szerint különül el. Van fából, és van műanyag profilból készült ablak. Az ablakok üvegezés szerint is megkülönböztethetők. Léteznek normál, és fokozott hőszigetelésű üveggel (K=1,1) gyártottak, sőt, használaton kívüli helységbe beépíthető, ún. tetőkibúvó ablakok is. Ezek jóval egyszerűbb kivitelűek, s vagy sík (egyrétegű) vagy normál üvegezéssel kaphatók. Méret A "zavartalan kilátás" az üvegfelület alsó és felső széle által határolt sáv magassága, ahol a szabad kitekintést semmi sem akadályozza. Ez a magasság különböző lehet ugyanannál az ablakméretnél, a tető hajlásszögétől függően. Alapszabály: minél kisebb a tető hajlásszöge - azaz minél laposabb a tető -, annál hosszabb ablakra van szükség. A tető hajlásszögétől függően az alábbi hosszúságú tetőtéri ablakot ajánlott választani: - tetőhajlásszög megközelítőleg 43o-tól 90o-ig: 118 cm - tetőhajlásszög megközelítőleg 34o-tól 65o-ig: 140 cm - tetőhajlásszög megközelítőleg 28o-tól 52o-ig: 160 cm
9/81
A kitekintést és a helyiség fényviszonyait az ablakok csoportos elhelyezésével javíthatjuk; egymás melletti vagy egymás feletti összeépítéssel, számtalan variációban. Annak érdekében, hogy az ablak - álló helyzetben történő - működtetése egyszerű, és a kilátás zavartalan legyen, célszerű a nyitószerkezetet 180-200 cm-es távolságra helyezni a padló síkjától. Azért, hogy a zavartalan kilátás ülő helyzetben is biztosított legyen, javasoljuk, hogy annak síkja 90-110 cm-es távolságra kerüljön a padló szintjétől. Összefoglalva: - Minél alacsonyabb a tető hajlásszöge, annál hosszabb ablakra van szükség. - Az ablakot úgy kell beépíteni, hogy ülve is ki lehessen látni rajta. - A nyitószerkezet 180-200 cm-es távolságra kerüljön a padló síkjától. - A zavartalan kilátás síkja 90-110 cm-es távolságra kerüljön a padló szintjétől. Bevilágítás
Magyarországon jogszabály írja elő a huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiségek minimális bevilágító felületének nagyságát. E szerint az ablakfelület nagysága a helyiség hasznos alapterületének: a) oktató helyiségben legalább 1:6 legyen. b) egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben legalább 1:8 legyen, vagy megfelelő megvilágítási körülmények mellett, indokolt esetben 1:10 lehet, továbbá c.) felülről történő bevilágítás esetén legalább 1:10 legyen. Az előírások alapján javasolt, hogy a tetőtéri ablakok bevilágító felületének összessége a hasznos alapterület 1/10-e legyen. A fényeloszlás az üvegfelületek megfelelő elosztásával alakítható. Ha a gerinchez közelebb is tervez ablakokat az építész, akkor a szoba beljebb fekvő részei is világosabbak lesznek. A kitekintés lehetőségét azonban csak az alacsonyabban beépített ablakok nyútják. A tökéletes megoldás az, ha néhány felülvilágítóval a belső területeken is optimális fényviszonyokat teremtünk, és alacsonyan is elhelyezünk ablakokat, hogy megőrizzük a külvilág látványát. Ez a kombináció segítséget nyújt a helyiség friss levegővel való átöblítésében is. Ugyanazon üvegfelület több kisebb tetőtéri ablakban egyenletesebb fényelosztást nyújt, mint egy nagyméretű ablak. Még jobb fényeloszlást kapunk, ha különböző tetősíkokra helyezzük el őket. Beépítés
10/81
A Magyarországon általánosan alkalmazott szarufatávolsághoz illeszkedik a leggyakrabban használatos, 78 cm-es ablakszélesség. Amennyiben a szarufák közötti távolság és az ablak mérete nem egyeztethető össze, az ablak körül a tetőszerkezet megváltoztatása szükséges. Kisebb ablakszélesség esetében a szarufák közötti távolság rátétpalló vagy gerendaelemek használatával csökkenthető, szélesebb ablak esetén kiváltást kell alkalmazni. Az ablak elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy az ablak tokja és a szarufa, illetve a kiváltó közötti távolság mindkét oldalon 2-3 cm legyen. Abban az esetben, ha ez a távolság kisebb, mint 2 cm, akkor nincs elég hely az ablak körüli hőszigetelésre, ami a téli hónapokban a szerkezet ablaktokig történő átfagyásához vezethet. Az ablak alatti és feletti kiváltó gerendát a toktól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy lehetőség legyen alul függőleges, felül vízszintes belső burkolat kialakítására. A burkolókeret alsó részének (köpenyének) tökéletes illesztése érdekében az ablaktokot mindig egy egész cserép-, palasor fölé javasolt beépíteni. A beépítési tájékoztatóban a tetőfedő anyag fajtájának tekintetében meghatározott távolságra kell elhelyezni. Az alátétfóliát mind a négy oldalról az ablaktokra fel kell hajtani. Nem szabad megfeledkezni a sarkok precíz kialakításáról sem. A lécekre fektetett tetőfedő anyagok esetén az ablak felett vízelvezető csatornát kell elhelyezni. A csatorna az alátétfóliára bejutott vizet az ablaktoktól eltereli. Csukott ablak esetén a tok és a szárny között lévő távolságnak mindig párhuzamosnak kell lennie. Résnyire nyitott ablak esetén az ablakszárny és az ablak alsó sarka között egyenletes fénycsíknak kell megjelennie. Az ablaktok és a szarufa közötti rést minden esetben ki kell szigetelni. A párazáró fóliát pedig úgy kell csatlakoztatni a tokhoz, hogy a sarkoknál és a tok nútjában hézagmentes legyen. Ez nagyon fontos az ablak körüli páralecsapódás elkerülése érdekében.
Forrás: Ezermester
11/81
20 milliárd forint közpénzbe kerülne az ócsai devizahites-telep 2011. Augusztus 18. Csütörtök A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint összesen mintegy 25 ezer négyzetméternyi ingatlant építenének a bedőlt hitelesek számára a Pest megyei Ócsán (500 darab, 40-80 nm-es, energiatakarékos, könnyűszerkezetes családi ház). A Pénzcentrum becslése szerint - melyet a 2010-es Építőipari költségbecslési segédletre alapoztak - ennek bekerülési költsége mintegy 10 milliárd forint.
Egy 66 hektáron elterülő, 25 ezer négyzetméternyi ingatlant magába foglaló beruházás esetében a Pénzcentrum.hu által megkérdezett szakértő szerint a teljes infrastruktúra megteremtése alsó hangon további tízmilliárdos tétel lehet. Összesen tehát mintegy 20 milliárd forintjába kerülne a magyar államnak és az adófizetőknek a kulcsrakész bedőlthiteles-telep. Ha a 20 milliárd forintra becsült lakótelep bekerülési költségét teljes mértékben hitelkiváltásra fordítaná a kormány, akkor mintegy 3500 bedőlt ingatlan kerülhetne az eszközkezelő tulajdonába, szemben azzal az 500 házzal, ami az ócsai szántóföldre épülne, hiszen az MNB tanulmánya szerint a háztartások hitelállománya és ügyletszáma alapján 5,6 millió forintra becsülhető az egy devizaalapú hitelszerződésre jutó fennálló tartozás mértéke. A következő három és fél évben, mintegy ötezer ingatlan megvásárlásához kért forrást a Kormány a Nemzeti Eszközkezelő működéséhez a nemzetgazdasági minisztertől. Jelenleg azonban közel 150 ezer 90 napon túli nem fizető hiteles van Magyarországon. Elképzelhető tehát, hogy az ócsai projekt azoknak az adósoknak nyújtana csak mentsvárat, akiknek az ingatlanára nem biztosítana fedezetet az eszközkezelő, így azt sem tudná biztosítani, hogy ott tovább lakjanak bérlőként. Ráadásul a hazai ingatlanpiacon állandó túlkínálat uralkodik, így olcsóbban lehetne más településeken lakáshoz jutni, mint Ócsán.
Forrás: Pénzcentrum.hu
12/81
Elmaradt a svájci frank rögzítése- gyengült a forint 2011. Augusztus 17. Szerda A piaci várakozásokkal szemben a svájci nemzeti bank (SNB) szerdai ülésén nem tett említést arról, hogy az euróhoz kötik a frank árfolyamát, mire a svájci deviza így ismét erősödni kezdett. A forinttal szemben az árfolyam hirtelen 234-ről 242 fölé ugrott. Az SNB ugyanakkor közölte, hogy további lépéseket tesz a frank rendkívüli erősödésének feltartóztatása céljából.
A széles körben várt bejelentés elmaradásának hatására az árfolyamok 9 óra körül alig néhány perc alatt jelentősen változtak, az euró/frank keresztárfolyam az 1,15 körüli szintről 1,12-ig süllyedt. A forint is gyengült a frankkal szemben, a reggeli 234 forint körül szintről 242 forint fölé szökött a frank jegyzése. Az SNB az árfolyam rögzítése vagy célárfolyamsáv kijelölése helyett a likviditásnövelést választotta. Arra törekszik, hogy 120 milliárd frankról 200 milliárdra növekedjen az a pénzmennyiség, amelyet a bankok az SNB-nél látra szóló betétként tartanak. Ennek céljából az SNB visszavásárol jegybanki kötvényeket és devizacsere ügyleteket hajt végre - áll a közleményben, amely szerint az SNB szükség esetén újabb intézkedéseket is meghoz a frank erősödése ellen. Elemzők szerint a piac jóval határozottabb, radikális lépésekre számított, de csalódott, a következmény pedig az lehet, hogy még inkább kidomborodik a frank befektetési menedék jellege. A szerdai SNB-közlemény "csak arra jó, hogy még több pénz áramoljon a frankba spekulatív céllal" mondta a Reutersnek Lena Komileva, a Brown Brothers Harriman elemzője.
Forrás: MTI
13/81
Tízszeresére nőtt a lakbérrel tartozók száma 2011. Augusztus 17. Szerda Drasztikusan megemelkedett Pécsett az elmúlt tizenöt évben a lakbértartozás összege, amely ma már meghaladja a 300 millió forintot.
Több mint tízszeresére nőtt a lakbértartozás a megyeszékhelyen, tizenöt évvel ezelőtt 30 millió volt az önkormányzat kintlévősége, idén júliusban pedig 317 millió forint. Moór Eszter, a népjóléti és sportbizottság elnöke elmondta, 4300 önkormányzati bérlakás van a városban, és 2800 bérlőnek van tartozása. Az eddig ki nem fizetett összeg 80 százalékát 1200 bérlő halmozta fel. – Többféle módon próbálja meg kezelni a város a tartozást a fizetési hajlandóság alapján – mondta a Bama.hu-nak Moór Eszter. – A szociálisan rászorulók részére lakásfenntartási támogatást nyújtunk, illetve akiket lehet, bevonunk az adósságkezelési programba. Ahol megoldást jelenthet, ott a nagyobb bérleményből kisebbe költöztetjük a lakókat. Azonban azokban az esetekben, ahol valaki nem akar fizetni és nem hajlandó együttműködni, ott az önkormányzat bírósági útra tereli az ügyet, kilakoltatás azonban csak a legvégső esetben lehetséges. Méltányolja az önkormányzat az együttműködést, ha valaki akármilyen kis összeget is, de folyamatosan fizet, az nem kerülhet ilyen helyzetbe. Adósságkezelési támogatásra jogosult Pécsett az a család, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum összegének 200 százalékát. A szakemberek szerint elvileg magas az öszszeghatár alapján érintett családok száma, azonban kevesen vannak, akik vállalni is tudják a szigorú egyéb feltételeket és az önrész folyamatos fizetését. Négyezerháromszáz bérlakás van Pécsett, és a bérlők több mint fele tartozik az önkormányzatnak. Felülvizsgálják a szerződéseket Fontos tudni, hogy az adósságkezelési szolgáltatás nem a teljesen eladósodott családoknak jelent megoldást, hanem azoknak, akik képesek fizetni a közüzemi számlákat, illetve vállalni tudják a felgyülemlett tartozásból a 25 százalékos önerőt. A szolgáltatásba maximálisan bevonható összeg az önerővel együtt 400 ezer forint. Ez a fajta segítség legfeljebb 18 hónapig vehető igénybe, és egy alkalommal fél évvel meghosszabbítható. Amennyiben nem teljesítik az érintettek a fizetési vállalásukat, nem egyenlítik ki az aktuális havi számláikat, illetve nem járnak el a tanácsadásokra, akkor az összeg megvonható. Több segítség lesz Szeptembertől elsejétől nő a lakhatási támogatásra jogosult családok száma, mert emelkedik a jövedelemhatár is, amelyen belül igényelhető a támogatás. Eddig azok a családok igényelhették a segítséget, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíjminimum 150 százalékát, ez a határ azonban most 250 százalékra, 71 250 forintra emelkedik. Már nem csak a földgázzal fűtők, vagy a távfűtéses lakásban élők kaphatnak támogatást, hanem azok is, akik fával, szénnel tüzelnek.
14/81
Felmérik a lakásokat
Ellenőrzik a bérleményeket, ezzel szeretné kiszűrni az önkormányzat a jogosulatlan vagy nem rendeltetésszerű lakáshasználókat. A felmérés alapján az is egyértelműen kiderül majd, hogy kik laknak olyan lakásban, amit nem tudnak fenntartani, vagy akiknek kisebb alapterületű, vagy más komfortfokozatú lakás kellene. Ezeket az adatokat az év második felében összesítik majd a városházán és ezen ismeretek alapján dolgozzák ki az intézkedési tervet az adósságállomány csökkentésére.
Forrás: BaMa
15/81
Hogyan fűtsük kerti medencénket szolárszőnyeggel? 2011. Augusztus 17. Szerda Nyári medencefűtésnél a kis hőveszteség miatt nincs szükség drága napkollektorra, egy kis helyen tárolható szolárszőnyeggel 5-8 °C-al növelhetjük a vízhőmérsékletet.
A szolárszőnyeg egy hajlékony elemekből összeállított, napsugárzást elnyelő és hasznosító felület, egy rugalmas abszorber. Takarékos megoldást jelent, ha medencénket hőn szeretnénk tartani a nyári hónapokban. A szolárszőnyeg segítségével az úszómedence vízhőmérsékletét környezetkímélő módon, a Nap sugárzásának felhasználásával egyszerűen növelhetjük néhány fokkal. A helyesen tájolt és felszerelt rendszer a medence vizét 5-8 °C- al tudja felmelegíteni, használatával meghosszabbítható a nyári fürdőzési szezon. Ha a medence saját vízforgatója megfelelően méretezett, és a szivattyú jó állapotban van, a szolár szőnyeg csatlakoztatható a medence vízforgatójához. Egy 735 W teljesítményű szivattyú képes a medencétől 9 m távolságra, maximum 1 emelet magasságban elhelyezett szolár szőnyegben a megfelelő vízkeringetést biztosítani. Felépítés, tájolás Szolárszőnyeg esetében az elnyelő felület (abszorber) vízjáratok sokasága. Anyaga specA szolárszőnyeg felfújható peremű vagy fémvázas földfeletti kerti medencékhez illetve azok kisteljesítményű vízforgató szivattyújához lett tervezve iális, vulkanizált gumi, ami jól bírja a magas hőmérsékletet és az UV sugárzást, könnyű és hajlékony. Bár a gumi rosszabb hővezető, mint a nagyobb hatásfokú napkollektorban alkalmazott fém elemek, a gumiszőnyegben sokkal több vízjárat alakítható ki. 2 m2 szolárszőnyeg felületben csaknem 100 m a vízjárat hossza. A szolárszőnyegek csak tavasz végétől ősz elejéig alkalmazhatók, hűvös vagy hideg időszakokban ugyanis sok hőt veszítenének a környezetük felé. A szolárszőnyeg felfújható peremű vagy fémvázas, földfeletti kerti medencékhez, illetve azok kisteljesítményű vízforgató szivattyújához lett tervezve (max. 75 watt, 3200 liter/óra). A legutóbbi tesztek alapján nagyobb teljesítményű szivattyúkhoz is használható, amilyenek a nagyméretű felszín alatti medencék gépészetéhez tartoznak. A túlnyomást minden esetben mellőzni kell a szőnyegek előtti leágaztatással. Medencefűtésen túl alkalmazható nyaralók melegvíz ellátásához (előmelegítéséhez) is a nyári hónapokban. A szolárszőnyegeket egyszerűen le lehet teríteni a lapostetőre, a fűre vagy függeszteni a tető gerincéről. A helyesen tájolt és felszerelt rendszer a medence vizét 5-8?°C-kal tudja felmelegíteni, használatával meghosszabbítható a nyári fürdőzési szezonNapkollektor-tető készítéséhez is alkalmazhatók. A legjobb hatásfok elérése érdekében az önállóan alkalmazott szolárszőnyeg dőlésszöge lehetőleg a vízszintes és a 30° közé essen. Nagy előnye, hogy a mérete tetszőlegesen megválasztható, igényeinknek megfelelően. A szélesség – ami mindig az osztó és gyűjtő hosszát jelenti – általában 1 m-es, míg az abszorber teljes hossza akár 25 m is lehet. Egy-egy szolárszőnyeg 14 liter vizet tárol, ami elég ahhoz, hogy a nap hőjét 15-30 percig keringtetés nélkül elnyelje. Ezért lehetőség van a vízforgató szivattyú szakaszos működtetésére, így áramot takaríthatunk meg – ezt akár egy olcsó időkapcsoló órával is elérhetjük. Szakaszos üzemnél lehetőség van 30-60 liter 30-50 fokos vizet is nyerni, amivel jakuzzit vagy kismedencében lévő vizet tudunk nagyon melegre felfűteni.
16/81
Bérces Balázs
Forrás: IngatlanHírek.hu
17/81
Óránként 5500 forintba kerül az energetikai tanúsítvány 2011. Augusztus 17. Szerda Sokba kerülhet előkészíteni a beadványokat a hétfőn elindult energiahatékonysági pályázatokra, ahhoz ugyanis kétszer is el kell végezni az épületek energetikai tanúsítását. Igaz, ez utófinanszírozással elszámolható az elnyert támogatásban, ellentétben a munkások kiszállási díjával vagy a beruházás utáni helyreállítás költségével. A pályázóknak legalább 40 százalékos energiamegtakarítást kell elérniük az állami segítséghez.
Több tízezer forintba kerül a lakóépületek energetikai tanúsítványainak megszerzése. Márpedig ez is elengedhetetlen feltétele annak, hogy az adott lakás indulhasson a zöldberuházási rendszer részeként kiírt energiahatékonysági pályázaton. A vonatkozó rendelet ugyan kimondja, hogy a tanúsítvány elkészítése óránként 5500 forintba kerül, az viszont már nem derül ki, hogy az érték áfával vagy anélkül értendő. Ezenkívül az sincs teljeskörűen meghatározva, hogy egy-egy tanúsítvány elkészítése hány munkaórát vehet igénybe. Az új építésű házak és a társasházak lakásainak felmérését ugyanakkor maximalizálták, egyaránt két órában. A hétfő óta elérhető energetikai pályázatok esetében a tanúsítási eljárást kétszer is el kell végeztetni. Először ahhoz, hogy kiderüljön, milyen besorolásba tartozik a felújítandó épület, másodszor pedig a beruházás elkészültével, hogy látszódjon, sikerült-e elérni a támogatás elnyeréséhez szükséges energiamegtakarítást. Ezek azonban csak átmeneti költséget jelentenek, hiszen a vissza nem térítendő segítség részeként a tanúsítványok ára elszámolható.
Forrás: Magyar Nemzet Online
18/81
10 százalékkal olcsóbban lehet eladni panelt, mint tavaly ilyenkor 2011. Augusztus 17. Szerda A lakáspiac az elmúlt két évben drasztikus visszaesést szenvedett el, és az értékesített ingatlanokon belül is komoly elmozdulás volt tapasztalható. A vásárlók sokkal szívesebben választanak téglaépítésű lakást, mint panelt, derül ki a Duna House közleményéből.
A válság nemcsak az ingatlan adásvétel évről-évre csökkenő darabszámában mutatkozik meg, hanem a lakástípusok iránti keresletben is. A válság hatására bekövetkezett nagy ingatlanpiaci árés tranzakcióesés következtében a vásárlók eleinte a fajlagosan olcsóbb megoldást jelentő panelek felé fordultak, ezek iránt azonban gyorsan kifulladt a kereslet. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy az árak miatt a panellakások könnyebben elérhetőek. Miután a hitelpiac a válságot követő dermedt állapotából az elmúlt időszakban sem nagyon tért magához, a megfelelő forrásokkal rendelkező vásárlók feltételezhetően a jobb minőségű lakások felé fordultak, ami a megvásárolt ingatlanok típusát illeti. Ez a fordulópont tavaly nyáron következett be, miközben a tégla lakások kapcsán a tranzakciók aránya növekedett, a panelek kapcsán egyre kevesebb üzletkötés volt a Duna House adati szerint. Ráadásul az elmúlt egy év alatt nemhogy visszarendeződött volna az arány, de mára még tovább nőtt a különbség. Az ok feltehetően abban keresendő, hogy az ingatlanpiac alakulása és a gazdasági környezet ráébresztette a vásárlókat arra, hogy nem csak a vételi ár a szempont, hanem az értékállóság és a valamikori eladás várható esélye. Így a vevők közel fele már ilyen típusú ingatlant vásárol, míg panelt csak a vásárlók kb. 34 százaléka választ, a korábbi közel 40 százalék helyett. A családi házat vásárlók aránya kisebb ütemben nőtt az elmúlt évben, bár ennél a típusnál markáns változásokról általában nem lehet beszámolni. Amennyiben valóban az értékállóságra való törekvés áll a tégla lakások vásárlási növekedésében, úgy alátámasztja az elképzelést a Duna House Barométer (ingatlanpiaci elemzés) első száma, amelyből kitűnik, hogy a Tégla lakás index kisebb értékvesztést mutat, mint a Panel Index. A panel lakások árai többségében csökkentek, állapítja meg a Duna House fent említett elemzése. Nyugat-Magyarország kivételével minden területi egység esetében áresés látható 2011 júniusához képest. Az esés Kelet-Magyarországon eléri, a fővárosban pedig megközelíti a 10 százalékot. Az ország nyugati régiójában nemcsak a négyzetméter ár növekedett, hanem a panelek fajlagos ára is, méghozzá azt jelentősen meghaladó, 17 százalékos mértékben. Tégla építésű lakások esetében csak a belvárosban (V, VI, VII. kerületek) növekedtek, mintegy 4 százalékkal az átlag négyzetméter árak, a többi, vizsgált területen szintén csökkenés volt tapasztalható, még ha csekélyebb mértékű is, mint a panelek esetében. A legnagyobb esés Buda esetében figyelhető meg, itt az átlag négyzetméter árak 13 százalékkal estek, viszont a fajlagos vételi ár nem változott. Ennek oka nem egy általános lakásáresés, hanem az, hogy júliusban Budán nagyobb arányban vásároltak felújítandó, vagyis olcsóbb ingatlant, mint az azt megelőző hónapban.
19/81
Forrás: Duna House
20/81
GKI: a lakástakarékpénztári megtakarítás és az árfolyamgát is csak növeli a törlesztőt! 2011. Augusztus 17. Szerda A lakosság 2015-ben esedékes hiteltörlesztési problémáit - az esetlegesen igénybe vett árfolyamgáthoz kapcsolódó gyűjtőszámlán halmozódó adósság mellett a 2006-2008-ban népszerű lakástakarékpénztári (LTP) megtakarítással kombinált lakáshitelek konstrukciója is tovább súlyosbíthatja - állítja a GKI friss blogbejegyzése.
Mi az az LTP? Az LTP konstrukció lényege abban áll, hogy a jellemzően 8 éves (96 hónapos) megtakarítási futamidő végén a lakástakarékpénztárba befizetett (megtakarított) összeggel kerül betörlesztésre az addig változatlan (svájci frankban fennálló) összegű tőketartozás. Ez alatt a 8 év alatt az LTP havi befizetések mellett az adós csak kamatot, kezelési költséget fizet a tőketartozása után. Példaként egy viszonylag nagy összegű, 80 ezer svájci frank hitelfelvétel esetében a 2007 januárjában számított LTP konstrukció teljes futamidőre számított törlesztőrészleteit mutatja be GKI elemzése. (240 hónap futamidő, 4,1 százalék kamatláb, 1,5 százalék kezelési költség, devizavételi árfolyam 159 forint/frank, deviza eladási árfolyam 165 forint/frank) Ekkor az első törés a 96. hónapnál figyelhető meg, amikor betörlesztésre kerül az LTP megtakarítás (96 havi befizetés 30 százalék állami támogatás betéti kamat). A konstrukció részeként ezzel a megtakarítási összeggel közel azonos összegű LTP (forint-)hitel felvétele is történik, amely hitelösszeg szintén a tőke törlesztésére fordítódik. Az LTP hitel törlesztése kb. a 200. hónapnál ér véget, ekkor a törlesztőrészlet - jelen esetben - kb. a felére esik. Ez a konstrukció a "sima" annuitással befizetett összegnél a teljes futamidő alatt kb. 1 millió forinttal került volna kevesebbe. Ezért is volt annyira népszerű a hitelfelvevők között az említett 2006-2008 közötti időszakban. Ebben a három évben a háztartások devizában felvett ingatlanhitelei 1804 milliárd forintot tettek ki. A lakáskassza betétszerződések számának alakulásából kalkulálva, ennek kb. a felét teheti ki az LTP konstrukciók keretében megkötöttek állománya. Az ilyen típusú szerződéseket kb. 210 ezer háztartás köthetett. 4 év elteltével 2011-ben a helyzet a következő: az eredetileg 90-100 ezer forintos sávban "várt" törlesztőrészlet (a hitel kamata kezelési költség LTP megtakarítás) most augusztusban már eléri és meghaladja a 120 ezer forintot, de ahogy látható, a neheze még hátra van. A 160 forintos árfolyamon felvett 80 ezer svájci frank hitel 12,8 millió forintot ért 4 évvel ezelőtt, ez mára 250 forintos árfolyamon számolva 20 millió forint lett. A tőketartozás tehát svájci frankban kifejezve a 96. hónapig nem változik, csak az utána fizetendő kamat és kezelési költség, amit pedig az árfolyamváltozás emel jelenleg egyre magasabbra. Minden a 96. hónapnál, a betörlesztéskori árfolyamon múlik. Ha akkor nagyon erős lesz a svájci frank (pl. 260 forinton áll), akkor az addig forintban megtakarított LTP összegek annyira alacsonyak lesznek az akkori aktuális - forintban kifejezett - tőketartozáshoz képest, hogy a futamidő végéig csak egy sokkal magasabb törlesztőrészlettel lehet majd "lenullázni" a hiteltartozást. (Míg az eredeti kalkulációban egy 20 és egy 10 ezer forintos LTP megtakarítás - és aztán az
21/81
LTP-hitel - 80 ezerről 30 ezer svájci frankra csökkentette volna a tőketartozást, addig 260 HUF/CHF árfolyam mellett ez már csak 45 ezer frankra csökken.) Ez a törlesztőrészletek jelentős ugrását eredményezi a 100. hónaptól. A 2. ábráról is leolvasható: 126,8 ezer forint/hó-ról 178,9 ezer forint/hó-ra, ami 41 százalékos emelkedést jelent majd (kék vonal). Ha nem számolunk az LTP hitel felvételével, akkor is csak némileg lesz alacsonyabb a törlesztőrészletek havi összege (bordó vonal). Nem sokkal jobb a helyzet, ha 230 HUF/CHF árfolyamon számoljuk: ebben az esetben 115,6 ezer forintról 154,8 ezer forintra emelkedik a törlesztőrészlet. Az ilyen konstrukcióban eladósodott háztartások számára gyakorlatilag az "öngyilkossággal" egyenlő, ha még az árfolyamgát lehetőségével is élnek, ami egy 97 ezer forintos szintről 167 ezer forintra emeli fel a törlesztőrészleteket. Ez a törlesztőrészlet-emelkedés 230 forintos svájcifrank-árfolyamon is már 72 százalékos mértékű. A jelenleg reálisan vártnál gyorsabb ütemben javuló hazai gazdasági teljesítmény, az államháztartás egyenlegének a következő választások környékén is stabil helyzete és kilátásai mellett, azaz egy erősen optimista változatban kialakuló 200 HUF/CHF árfolyam esetében is 25%-kal emelkednek majd a törlesztőrészletek 2015 januárjától. Árfolyam-gát választása esetén pedig 40%-kal. Az előző számítások eredményeit összefoglalva, a bemutatott LTP konstrukcióra vonatkozó, különböző svájci frank árfolyamokkal számolt - a törlesztés 100. hónapjától - várható törlesztőrészlet-növekedési változatok:
Forrás: GKI
22/81
Már az ügyvédi kamara is perelné a devizahiteleseket sarcoló bankokat 2011. Augusztus 17. Szerda A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint közérdekű keresetet kellene indítania valamelyik illetékes hatóságnak a devizahiteleket nyújtó bankok ellen, amely nyomán újraszámolnák a kölcsönök feltételeit.
Az erre feljogosított állami hatóságok valamelyikének, az ügyészségnek vagy a PSZÁF-nak közérdekű keresetet kellene benyújtania a bíróságon a devizahitelek ügyében - ajánlja Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a Magyar Nemzet tudósítása szerint. Az állam képviselői könnyebben áttekinthetnék a hitelkonstrukciókat és független, köztük külföldi szakértőket is bevonhatnának a szerződések feltételeinek felülvizsgálatába. E megoldás további előnye lenne az egyéni vagy a pertársaságok indította eljárásokkal szemben, hogy a közérdekű perekben született ítéletek kiterjednének az összes érintett ügyfélre, az egyes szerződések esetén csak az elszámolásokat kellene mechanikusan elvégezni az azokban szereplő szabályok alapján. Réti szerint akár közérdekű eljárás indul, akár egyéni perek sokasága, tisztázni kell a hitelszerződések létrejöttének körülményeit, pénzügyi és jogi alapjait. Az ügyfelek a polgári törvénykönyv és a fogyasztóvédelmi szabályok alapján egyaránt kérhetnek jogorvoslatot. A Fővárosi Főügyészség sajtóirodája szerint az ügyészség eddig nem indított közérdekű keresetet a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban, és ilyen kérelem nem is érkezett a szervezethez. A PSZÁF csak az általános szerződési feltételek miatt indított eljárásokat.
Forrás: Magyar Nemzet Online
23/81
A devizahitelesek védelmében törvényt módosítana a PSZÁF 2011. Augusztus 16. Kedd A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) törvénymódosítást kezdeményez a jogalkotónál és − egy konkrét fogyasztói beadványra reagálva − fogyasztóvédelmi eljárást indít a devizaalapú hitelek előtörlesztése kapcsán az ügyfélre háruló árfolyamkockázat témájában, írta a Napi Gazdaság.
Egy devizaalapú, jelzálog fedezetű hitellel rendelkező ügyfél beadványában ugyanis jelezte: a hitelintézetéhez befizetett végtörlesztése ellenére sem zárták le hitelszerződését, arra hivatkozva, hogy a hitelintézet elszámolási időszaka alatt tartozása több százezer forinttal nőtt. A törvénymódosítási javaslat szerint ha az ügyfél az előtörlesztés és a kapcsolódó költségek forintban kifejezett összegét a kapott határidőig befizeti, a pénzügyi intézmény a későbbiekben az előtörlesztés elszámolása során az elszámolási árfolyamot az ügyfél számára kedvezőtlenül nem változtathatja meg, további költségeket nem számíthat fel, végtörlesztés esetében pedig azt elfogadottként kell kezelnie. A PSZÁF kezdeményezi, hogy a hitelintézetek e gyakorlatot már a törvénymódosítást megelőzően önkéntesen alkalmazzák, belső szabályzataikat ennek megfelelően módosítsák, és utasítsák munkatársaikat is ennek alkalmazására. Kívánságának nyomatékot adva a felügyelet közölte: minden olyan beadvány esetében, amelynél felmerülhet, hogy a hitelintézet nem adott tájékoztatást a devizaalapú hitellel rendelkező ügyfélnek
Forrás: Napi.hu
24/81
Mától lehet pályázni a nyílászáró-csere programra! 2011. Augusztus 16. Kedd Mától lehet pályázatot benyújtani energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által 1,6 milliárd forint keretösszegben kiírt, Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogram forrásait a nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeiből biztosítják.
A hagyományos építésű, 1992 előtt épült ingatlanok komplex – energiahatékonysági felújítást és megújuló energia felhasználást ösztönző – energetikai korszerűsítésére tulajdonosok és lakóközösségek nyújthatnak be pályázatot. A támogatható tevékenységek közé tartozik egyebek mellett a nyílászárók cseréje, beépítése, a homlokzatok és födémek hőszigetelése, a hagyományos energiaforrással működtetett fűtési és használati melegvíz-rendszerek felújítása, átalakítása. E célokra lakásonként legalább 50-60 százalékos energia-megtakarítás esetén legfeljebb 3-5 millió forint támogatás nyerhető el. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 40-50 százalékát fedezheti. Az új építésű otthonok támogatásának célja az, hogy az épületek A vagy A kategóriás energetikai besorolást érjenek el. A kiíráson természetes személyek és építtető, gazdálkodó szervezetek juthatnak négyzetméterenként 40-60 ezer, de lakóegységenként legfeljebb 4-6 millió forint pályázati forráshoz. A támogatható tevékenységek köre megegyezik a felújításokéval. A legnagyobb energia-megtakarítás az épületszektorban érhető el; az átfogó épületenergetikai programokkal mérsékelhető az ország energiafüggősége. A beruházások csökkentik az épületek energiafogyasztását, a lakók, lakóközösségek rezsiköltségeit. A kötelező előírásoknál energetikailag hatékonyabb építési eljárások ösztönzése emeli az ingatlanok forgalmi értékét, kvalifikált munkahelyek teremtéséhez járul hozzá az építőiparban. A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, utófinanszírozású. A pályázatok 2011. augusztus 15. és 2011. október 30. között, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be. Amennyiben a pályázatra az eredetileg tervezetteket lényegesen meghaladó mennyiségben érkezik támogatási igény, ezért a rendelkezésre álló, felhasználható források nem elegendőek a további pályázatok befogadásához, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felfüggesztheti a támogatási konstrukciót. A Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogram pályázati felhívása, a Pályázati útmutató és mellékletei az Energiaközpont Nonprofit Kft. honlapjáról érhetők el – írja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály közleménye.
Forrás: Kormány.hu
25/81
Újra életet és pénzt leheltek a becsődölt III. kerületi lakóparkba 2011. Augusztus 16. Kedd Kétmilliárd forintért új tulajdonoshoz került az óbudai Jazz Loft lakópark, amelyet az Első Pesti Hengermalom budai épületeinek felújításával és újak építésével alakítottak ki. A félbemaradt beruházást a CIB Bank érdekeltségében lévő Recovery Ingatlanhasznosító Kft. fejezheti be.
Az Első Pesti Hengermalom óbudai épületeinek, valamint új társasházak együtteséből álló, félkész állapotú lakóparkot 2,1 milliárd forintos becsértéken hirdették meg eladásra. A 2006-ban bejelentett, 2008 tavaszán elindult 5 ezer négyzetméteres fejlesztést elsősorban a városi életformát kedvelő, fiatal és művészlelkű vásárlóknak hirdették, 5,5 méteres belmagasságú, 60-200 négyzetméteres loft-, valamint kisebb, 38-130 négyzetméteres, köztük teraszos penthouse lakások kialakításával. (Később a beruházás elindulásával azonban a lakások mérete kisebb lett, mivel nem volt akkora igény a loft lakásokra, mint ahogy feltételezték. Az elkelt lakások között így 120 négyzetméteresek a legnagyobbak.) A vevő - a Napi Gazdaság Online információi szerint - a beruházást finanszírozó, zálogjogosult CIB Bank Zrt. egyik leányvállalata, a Recovery Ingatlanhasznosító Zrt. A társaságnak jelentős beruházással kell számolnia, hogy befejezze az építkezést. A vevő a pályázat keretében megvásárolta az elkészült C, C2 és D lakóépületekben lévő még eladatlan 68 lakást (összes területük 4,9 ezer négyzetméter), 136 gépkocsi-beállót, 42 tároló és egyéb helyiséget, valamint egy DaySpa elnevezésű üzlethelyiséget, ahol a lakók számára wellness és kozmetikai szolgáltatásokat nyújtó részleget terveztek kialakítani. A lakások négyzetméterenkénti ára a korábbi 360 ezerről 460 ezer forintra emelkedtek. Az elmaradt bevétel miatt a beruházó nem tudta törleszteni bankhitelét, új hitelt pedig már nem adott neki a bankja. A lakások közel felét tudták csak értékesíteni.
Forrás: Napi.hu
26/81
Még nem népszerű az árfolyamgát 2011. Augusztus 16. Kedd Drága a frank, és a kormány is arra biztat, vegyék igénybe az árfolyamgátat a devizahiteles ügyfelek, a konstrukció bevezetésének első napjaiban mégsem rohanták meg a kliensek a bankfiókokat. A Fészekrakó program résztvevői viszont csalódottak, hogy nem élhetnek a lehetőséggel.
Hiába döntött rekordokat az elmúlt napokban a svájci frank ára, az első napokban nem rohamozták meg az ügyfelek a bankfiókokat, hogy éljenek az árfolyamrögzítés lehetőségével – mondták el a hitelintézetek a Világgazdaságnak. Múlt péntektől kérhetik bankjuktól a devizahitelesek a rögzítést, amely során a svájcifrank-alapú kölcsönöknél 180, euróhiteleknél 250, a jenalapúaknál pedig 2 forintos szinten állítják be a törlesztési árfolyamot. Az MKB és a CIB a nagy rohamra számítva meghosszabbított, szombati nyitva tartással is készült az eseményre, a tumultus azonban elmaradt –tudta meg a lap. Az MKB-nál pénteken és szombaton 700-an érdeklődtek a lehetőségekről, és várhatóan 70-80 százalékuk él is majd velük. A CIB-nél 150-en informálódtak és két konkrét igény volt ezeken a napokon. A többi hitelintézetnél is hasonlóan szerény volt az érdeklődés. Az OTP-nél mindössze néhány tucattal nőtt a puhatolózók száma a megelőző naphoz képest. Az FHB-nál nagyjából tucatnyian szerződtek az állami árfolyamrögzítésre, az általános érdeklődés a konstrukció iránt pedig ennek körülbelül a duplája volt. A Budapest Bank és a Raiffeisen fiókjaiba is csak néhányan mentek be az árfolyamfixálás miatt, míg az Axa ügyfélcentrumaiban az első két napban nagyjából száz ügyfél tudakozódott a lehetőségről, de végül csak három konkrét igényt fogadtak be. Az UniCreditnél tegnap kora délutánig mintegy negyvenen tájékozódtak az árfolyamrögzítésről, és húsz alatt maradt azoknak a száma, akik már igényelték is. A lanyha indulás ellenére azonban több bank is arra számít, ha erős marad a svájci frank, az érdeklődés megélénkülhet.
Forrás: Világgazdaság online
27/81
Szeptembertől lehet pályázni a tanyaprogramra 2011. Augusztus 15. Hétfő Megjelent a Tanyafejlesztési programról szóló rendelet a Magyar Közlönyben, így összesen 825 millió forintra szeptember 1-től 30-ig pályázhatnak az érintett őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezetek – tájékoztat a Kormány.hu kormányzati portál.
A pályázatokat a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) bírálja el legfeljebb 60 napos elbírálási idővel és a támogatásra érdemesnek ítélt pályázókkal harminc napon belül szerződést is kötnek. A kormányzati hírportál emlékeztet: a Tanyafejlesztési program kiemelt célja a tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének javítása, gazdálkodásának támogatása. Jellegzetes földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai alapján a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség és egyben az európai örökség részét képezi. A programra fordítható 825 millió forintot 207 településen veheti igénybe. A támogatás mértéke települési és térségi fejlesztéseknél a beruházás teljes költségének 90 százaléka, míg tanyagazdaságok fejlesztésénél ez az arány 75 százalék. Előleget is lehet igényelni, amely a megítélt támogatás összegének legfeljebb 25 százaléka lehet. A tanyaprogram pályázattal a rossz állapotú utak felújítását, az ehhez szükséges gépek beszerzését, a tanyai áruk piacra jutását, az állatállomány gyarapítását, bővítését, a regionális tanyafejlesztési programok kidolgozását, a vetőmag- és gyümölcsfabeszerzést, a tanyák energiaellátásának és ivóvízellátásának javítását, a tanyagondnoki szolgálat fejlesztését, valamint a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, épületek korszerűsítését kívánja támogatni a kormány. Mint ahogy az a kormányzati portálon olvasható, a tanya a szerves fejlődésben kialakult külterületi gazdálkodási-, élet- és települési forma, így fontos része a jövő korszerű mezőgazdaságának és vidékfejlesztésének. Ezek a területek a fenntartható fejlődés, a többfunkciós mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének mintapéldái lehetnek. Ennek sikeres megvalósításához járulnak hozzá a pályázaton elnyerhető források.
Forrás: MTI
28/81
Kész Svájc terve az erős frankárfolyam ellen 2011. Augusztus 15. Hétfő A svájci kormány és az ország központi bankja arról egyeztet, hogy küszöböt határoznának meg, ameddig a frank erősödhet az euróhoz képest. Ez lehetőséget teremtene ahhoz, hogy szükség esetén a svájci bank intervenciót hajthasson végre a frank gyengítése céljából - közölte vasárnapi számában a SonntagsZeitung című svájci hetilap.
A svájci kormányhoz és a központi bankhoz közel álló források szerint az ezzel kapcsolatos tervek már elkészültek. A hetilap úgy tudja, hogy a kormány szerdai ülésén kerül szóba a kérdés, és támogatja majd az elképzelést. Ez mindenképpen a gazdaság érdekében állna, mivel az utóbbi időszakban jelentősen megdrágult frank komolyan visszafogja a svájci kivitelt, ami a gazdaság egyik fő motorja. A hetilap értesülése szerint a svájci bank - legalábbis első körben - valamivel 1,10 frank/euró fölött húzná meg azt az árfolyamot, ameddig a frank erősödhetne. Ha átlépné ezt a szintet, a bank intervenciót hajtana végre. Pénteken este 1,1059 frank ért 1 eurót. A frank mintegy 30 százalékkal erősödött az euróhoz képest 2008 óta. A SonntagsZeitung szerint az intervenciós határt 1,10-1,15 frank/euró szinten húzná meg az ország vezető gazdasági szakértői szövetsége, az Economiesuisse, és 1,40 franknál a svájci szakszervezetek szövetsége. A hír hatására határozottan javulni kezdett a forint/frank kurzus. Az Equilor azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a lendület egyelőre csak megindult, azt kevésbé látjuk, hogy hova fog visszapattanni az euró/frank, és annak szárnyain az euró/forint. Ami viszont mozgatja és irányt is adhat a történéseknek, hogy egy hétvégi kiszivárgás szerint a svájci jegybank és az EKB ismét az összeborulást tervezi, mégpedig annak ürügyén, hogy sapkát tegyenek az EURCHF-re, mégpedig az 1.10-es értéken. Ebben az esetben az SNB ismét felveszi a harcot a paritás kialakulása ellen, és ha ezt megfelelő swap egyezményeken keresztül az EKB-val közösen befolyásolják, az jó hírt jelenthet a frankban eladósodottaknak. Ahogy az is jó, hogy 240 forint alá esett vissza a frank jegyzése a budapesti bankközi devizapiacon, vagyis látható, micsoda erőteljes mozgások vannak a frank-forintban is. Korai lenne persze az öröm, hiszen számíthatunk még bármilyen irányú kilengésre, sőt az jól látszik, hogy akár pár óra leforgása alatt is 25-30 forintot is hintázhat az árfolyam, amit elsősorban a globális hangulat ringat, semmint valamilyen hazai esemény.
Forrás: MTI
29/81
Most érdemes Horvátországban ingatlant venni! 2011. Augusztus 15. Hétfő Akinek pénze van, és a horvát tengerparton szeretne nyaralót vásárolni, érdemes mihamarabb belevágnia, mert Horvátország uniós csatlakozásával várhatóan jelentősen emelkednek az ingatlanárak, írja az MTI.
Szemesi Róbert zágrábi ingatlan-tanácsadó a MTI-nek elmondta: minden országban emelkedtek az árak az uniós csatlakozás után. Horvátországban ez annál is inkább várható, mert az idegenforgalom nagyon erős, szinte az egyetlen ország, ahol a válság közepette nem csökkent a turisták száma, sőt nőtt, így az ingatlanok is megtartották az árukat. A nagyobb idegenforgalmi ingatlanok ára várhatóan növekedni fog, ami húzza magával a többiét is, s várhatóan az ingatlanokból származó bevétel is nőni fog. Hozzátette: ahol volt is árcsökkenés, nem olyan jelentős, mint más országokban, s az áremelkedés várhatóan jóval magasabb lesz, mint a válság miatti visszaesés volt. Az ingatlanok a legjobban az Isztrián tartották meg áraikat, az emelkedés is ott indult meg először; nagyon sok olyan korábbi építésű ingatlan van - családi és hétvégi házak, apartmanok -, amelyeket már négyzetméterenként 3 ezer euróért is árulnak. Korábban 1.000 eurótól is lehetett kapni, most már 2.000-3.000 euró között vannak az árak - mondta Szemesi Róbert. Dalmáciában kissé lassúbb a folyamat, de már ott is tapasztalható, hogy mennek fel az árak; egy jachtkikötőt például török befektetők a becsült érték többszörösén vásároltak meg. Ez nem meglepő, vélekedett az ingatlan-tanácsadó, hiszen ha valaki most akár dupla árat is fizet, még mindig olcsóbban kapja meg, mint az uniós csatlakozás után, amikor az árak valószínűleg a mostani legalább háromszorosára növekednek. Az árak erősen szóródnak, egy kisebb nyaralót négyzetméterenként 1.000 euróért is meg lehet vásárolni, de annak mindig van valamilyen kisebb-nagyobb szépséghibája - mutatott rá. Dubrovnyikban vagy Opatijában ugyanakkor legalább 4-5 ezer euróval kell számolni, sőt négyzetméterenként 6-7 ezer euróért is keltek el ingatlanok. Ezertől hatezer euróig tehát minden van a piacon, attól függ, hogy hol és milyen állapotban található az ingatlan. Magyarországról nagyon sokan szeretnék valamit vásárolni Horvátországban, az érdeklődés a válság alatt kicsit csökkent ugyan, de folyamatos - mondta Szemesi Róbert. A befektetői környezet az ingatlan-tanácsadó szerint még nem annyira barátságos, mint az uniós országokban. A helyi önkormányzatok támogatása még gyengébb, a jogrendszer viszont már elég jó, de maradtak még tisztázatlan tulajdonjogi viszonyok, amire ügyelni kell. A megfelelő papírokkal rendelkező telkekbe, ingatlanokba azonban érdemes a közeljövőben befektetni, mert biztosan felmennek az árak hangsúlyozta a tanácsadó. A következő két-három hónapban már drágábbak lesznek az ingatlanok, mint két-három hónapja voltak, de jobb árak lesznek, mint később. A befektetési célú vásárlásoknál azonban figyelembe kell venni, hogy ha valaki meghatározott időn belül eladja az ingatlant, plusz adót kell fizetnie egyes fajta ingatlanokra - hívta fel a figyelmet Szemesi Róbert.
Forrás: MTI
30/81
Kiderült: a bankadót a frankhitelesekkel fizettetik meg 2011. Augusztus 15. Hétfő Nagyobb az ügyfél- és az országkockázat is nálunk, mint például az eladósodottság szempontjából hasonló helyzetben lévő lengyeleknél, de a hiteleink még a pluszköltségekkel számolva is 1-2 százalékkal drágábbak az indokoltnál. A bankok szerint még a mostaninál is nagyobb kamatok kellenének, majdnem annyi, mint a bankadó összege.
Banktisztviselők szerint, ha a legtöbb magyar bank 1-2 százalékponttal csökkentené a lakáshiteleinek a kamatát-, még így akkor is nyereséges maradnának. Míg a lengyel pénzintézetek a svájci kamatok évek óta tartó jelentős csökkenését átadták ügyfeleiknek, addig a magyar rátett egy lapáttal. Minden frankhitelt egybevetve a 2007. júniusi 1830 milliárd forintról két év alatt 4500 milliárd fölé szaladt az állomány, tavaly augusztusban pedig megközelítette az 5000 milliárdos határt. Egy hasonló kondíciójú lengyel és magyar frank alapú hitel között gyakran 1,5-2 százalékpontos eltérés van a mi kárunkra, mondja az Indexnek egy szakértő. Az elemző szerint durván 15 százalékkal nagyobb részletet jelent egy átlagos magyar hitelfelvevőnek. Ez a durván 75-100 milliárd forint körüli banki extraprofit nagyságrendileg közelít ahhoz az összeghez, amit a kormány bankadó címén begyűjt tőlük. Az MKB szerint ennél még akár nagyobb kamatok is indokolhatók lennének, mert, bár a kilakoltatási moratóriumot a kormány július elején feloldotta, helyette azonban területekre és negyedévekre leosztott kilakoltatási kvótákat vezetett be, ami nemfizetés esetén még most is akadályozza a zálogjog érvényesítését. Egy olyan lakáshitel pedig, ami mögött a fedezetként megjelölt ingatlan értékesítése tilos vagy korlátozott, kockázati besorolását tekintve valójában egy csoportba esik a fedezet nélküli személyi kölcsönnel, ami a mostaninál is nagyobb kamatokat indokolna. Lengyelország gazdasága a válság alatt is folyamatosan növekedni tudott, míg Magyarország mély recesszióban volt. Egy másik bank névtelenséget kérő árazási szakértője szerint a válság és a bankadó bevezetése előtt a szektorban keletkező, durván 300 milliárd forintos nyereség soknak hangzik, de a 30 ezer milliárdos eszközállományra vetítve csupán egy százalékos nyereséget jelent, amit nem lehet kiugrónak nevezni. Azt viszont elismerte, hogy a mostani kamatok az indokoltnál tényleg magasabbak, szerinte 1-2 százalékos csökkentés mellett még valamekkora profit is maradna. Ez azonban feltehetően kevesebb lenne, mint amennyit a tulajdonos elvár. Sajnos az utóbbi időben az ügyfélkockázatok is nagyon elszaladtak – fogalmaznak a bankok –, mert százezernél is több adós 90 napnál nagyobb törlesztési hátralékban van, ezen belül pedig további százezrek késnek a törlesztéssel. A banknak emiatt tartalékolási kötelezettsége van, ez bizony többletköltséget és veszteséget jelent neki, amit a megemelt kamattal próbál visszaszedni tőlünk.A fentiek mellett egy harmadik tételről se feledkezzünk meg, ami beépül a hazai kamatokba: ezek az ügynökdíjak. A jutalékok idehaza sajnos elképesztő magasak, a kihelyezett hitel három százalékát is kaphatják az ingatlanügynökök az általuk behozott ügyfelek után. Ezt a bank megint csak a kamatfeláron keresztül, apró részletekben az adósaival fizetteti ki.
Forrás: Index
31/81
Új kedvezményes hitel a láthatáron 2011. Augusztus 14. Vasárnap Egyenlőre nincs tolongás a bankoknál: az érintett deviza-hiteladósok nem döntötték még el, hogy kérjék a három évre szóló árfolyamrögzítést vagy sem. Az optimistább pénzintézetek ugyanakkor egyes fiókjaikban - augusztus 20. kivételével - szombaton is fogadják a mégis betérő ügyfeleiket. Az árfolyamrögzítést tegnap óta lehet igényelni, jó hír hogy a korábbi elképzelésektől eltérően nem csak októbertől, hanem már szeptembertől érvényes az árfolyamfixálás.
Bár még csak a jövő héten dönt a kormány arról, hogy a 36 hónapos árfolyamrögzítést követően, 2014-től sem emelkedhet 15 százaléknál nagyobb mértékben a devizahitel-adósok havi törlesztőrészlete, Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón határozottan állította, hogy a jövő héten a kormány jóváhagyja ezt a jogszabályt. Arra hivatkozott, hogy erről a bankokkal már szóban megegyeztek. Nátrán Roland egyébként annak javasolja az árfolyamrögzítés igénybevételét, akinek jelenleg anyagi nehézséget okoz a törlesztés. Azok, akiknek 90 napnál hosszabb idejű tartozása van, vagy már korábban megegyeztek a hitelt folyósító pénzintézettel a devizakölcsönül átstukturálásáról nem vehetik igénybe az árfolyamrögzítést. Azok sem rögzíthetik 180 forinton a svájci frank, 250 forinton az euró és 2 forinton a jenhitelüket, akiknek 30 millió forint feletti (eredeti szerződés szerinti) forgalmi értékű ingatlana van. A helyettes államtitkár ígérete szerint a kormány monitoring-bizottságot állít fel az árfolyam-fixáló rendszer megvalósulásának figyelemmel kísérésére. Kovács Zoltán kommunkációs államtitkár ugyanitt bejelentette: ősszel dönt a kormány arról, hogy ismét lehet lakáshitel-kamattámogatást igénybe venni azok számára, akik kisebb értékű lakásba költöznek. (Vagyis az elképzelés szerint nem a kisebb alapterületű, illetve szobaszámú otthonra vonatkozik majd a támogatás, hanem az értékre.) A frankhitelesek törlesztőrészlet-emelkedésének egyébként közel fele származik az árfolyammozgásból, fele a felvétel óta bekövetkezett kamatemelésekből - tudtuk meg Natran Rolandtól. A mostani - kiugróan magas - svájci frank árfolyamot figyelembe véve a jelenlegi törlesztőrészlethez képest közel 30 százalékos mérséklést jelent az árfolyamrögzítés a frankhitelesek számára. Az árfolyamrögzítés egyetlen költsége a közjegyzői díj lesz, amelynek mértékét egy rendelet a következő napokban határozza majd meg, mindenesetre töredéke lesz csak a szokásos díjnak. (Természetesen a tulajdonlap másolatot is ki kell fizetni.) Az árfolyamfixálás az összes jelzáloghitelesre (szabad felhasználású konstrukciókra is!) is alkalmazható, tehát nem csak a lakáshitelesekre, a lényeg, hogy a kölcsön mögött jelzálog fedezet legyen. Nátrán Roland a devizakereskedők véleményével szemben feltűnően nagy optimizmusról tett tanúbizonyságot, amikor kijelentette: az elméleti és a rögzített törlesztőrészlet különbözetéből halmozódó gyűjtőszámla szerencsés esetben nulla forintos egyenleggel is zárhat három év múlva. Banki számítások szerint akár több évvel is meghosszabbodhat majd a gyűjtőszámlán összegyűlt, a három hónapos BUBOR-kamattal (jelenleg mintegy hat százalék) megemelt összeg törlesztése. Az azonban tény, hogy ekkora kamat mellett a pénzintézet nem keres az üzleten, mert ők maguk is ilyen áron jutnak hozzá a forráshoz.
32/81
Lakásvásárlás féláron "A Nemzeti Eszközkezelő Társaság összesen 5000 - szociális szempontok alapján kiválasztott - adós ingatlanát vásárolja meg, jelentős diszkont mellett. Az ötezer ingatlan megvásárlása összesen mintegy 20,5 milliárd forint kiadást jelenthet 2014 végéig" - olvasható a kormány Brüsszelbe küldött jelentésében, amely a túlzott deficiteljárás végrehajtásáról szól. A 20,5 milliárdot úgy kalkulálták ki, hogy átlagosan 8,2 millió forintos értékkel számoltak és azt feltételezték, hogy 50 százalékos áron vehetik majd meg az ingatlanokat a bankoktól. A fenti összegen felül a szociális családi ház építés költségvetési terhe mintegy 15 milliárd forint lehet, aminek legnagyobb része 2012-ben jelentkezhet. A kamattámogatás költségvetési hatásait kormányhatározat szabályozza, amelynek alapján az évi költségvetési hatás legfeljebb 1,5 milliárd forint lehet. Így a négy év alatt összességében a program maximális kiadása 6 milliárd forint. Összességében az Otthonvédelmi Akcióterv költségvetési hatása 2011 és 2014 között 40-45 milliárd forint lehet, amelynek legnagyobb része - mintegy 20 milliárd forint - várhatóan 2012-ben jelentkezik - írja az Mfor.hu internetes portál. Határtalan késedelem
Azonnal dolgozza ki a fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) működésével kapcsolatos feltételeket - így módosította a kormány június 28-i rendeletét, amelyben még a július 31-i határidő szerepelt, csak nem sikerült betartani. Arra is felkérte a tárcavezetőket: tegyenek javaslatot arra, hogy milyen áron vásárolja meg a NET a kényszerértékesítésre szánt ingatlanokat. Ennek során a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított hitelfedezeti értéket kell aktualizálni. Azt is tartalmazza a kormány határozata, hogy augusztus végéig a közigazgatási és igazságügyi miniszter bevonásával hangolják össze az eszközkezelő általi felvásárlás és a bírósági végrehajtás szabályait. December 31-ig pedig a belügyminisztert is bevonva határozzák meg a kapcsolódási pontokat a Szociális Családiház-építési program és a NET működése között. A jogszabályváltozás ellenére tartható a határidő, mely szerint augusztusban feláll a Nemzeti Eszközkezelő - jelentette be Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár.
Forrás: Népszava
33/81
Irodapiaci hírek 2011 33. hét
34/81
Tovább terjeszkedik az üveggyártó cég a Budafoki úton 2011. Augusztus 19. Péntek CA Immo közleménye szerint a Corning magyarországi irodája úgy döntött, hogy meghosszabbítja, és ezen felül 400 négyzetméterrel bővíti is bérelt területeit a CA Immo tulajdonában lévő Budafoki úton található IP West Irodaház 1. fázisában.
A Corning világviszonylatban vezető szerepet tölt be a különleges üvegfelületek gyártásában és olyan innovatív fejlesztésekben érdekelt, amelyek csúcstechnológiát képviselnek a fogyasztói elektronika, telekommunikáció és élettudományi iparágak területén. Chad A. Keenan, a Corning Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy „Az IP West Irodaház jelenlegi és jövőbeli igényeinknek megfelel és a Corning Magyarország továbbra is elkötelezett annak irányába, hogy dolgozóinak biztonságos és hatékony munkakörnyezetet teremtsen. A CA Immoval történő együttműködés pozitívnak bizonyult és örülünk, hogy meghosszabbíthattuk ezt a partneri viszonyt.” „Köszönjük a Corning Hungary 2006 óta belénk vetett bizalmát és igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy továbbra is a legmegfelelőbb körülményeket biztosíthassunk ahhoz az innovatív munkához, amellyel a Corning már több, mint 160 éve áttörést jelentő technológiák kifejlesztésével jelentősen hozzájárul az emberek életminőségének javításához.”- nyilatkozta Vattay Csilla a CA Immo Hungary Kft. Leasing és Marketing managere. A tranzakció során a King Sturge látta el a bérlői képviseltet „Cégünk örömmel vállalta, hogy a Corning megbízásából eljár annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb döntés születhessen és elégedettek vagyunk, hogy hozzájárulhattunk ezen stratégiai folyamathoz” nyilatkozta James Kinnell, a King Sturge Kft. ügyvezető igazgatója. Az IP West irodaházat a rendkívül hatékonyan kihasználható, rugalmasan alakítható, világos irodaterek jellemzik, ahol a magas műszaki színvonal egyedi építészeti megoldásokkal és formabontó elemekkel párosul. Az egyes fázisokban megépült belső kertek, kávézó és két étterem biztosítja a kikapcsolódást és a természetközeli munkakörnyezetet. A 32.000 nm kiadható területtel rendelkező IP West Irodaházban júniusban nyilt meg a második étterem, amely jól felszerelt modern konyhával és ízletes ételekkel várja az itt dolgozókat.
Forrás: IngatlanHírek.hu
35/81
Az adófizetők 22 milliárdjába fog kerülni az MTV székháza 2011. Augusztus 18. Csütörtök Az adófizetők nettó 22 milliárd forintjába fog kerülni a Magyar Televízió Kunigunda utcai székház-beruházása - jelentette be Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke és Szabó László, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kommunikációs igazgatója csütörtökön.
Az óbudai székházban tartott sajtótájékoztatón Balogh László arról beszélt, hogy ez az összeg negyede-harmada, mint amennyiért - az eredeti szerződés szerint - negyven évig bérelhették volna az objektumot. Mint hozzátette: ez idő alatt bruttó 130 milliárd forintot kellett volna fizetni, ám még akkor sem került volna az állam tulajdonába az ingatlan. Szabó László azt közölte, nyilvánosságra kívánják hozni a korábbi, és a jelenlegi székház-szerződések dokumentumait, ám ehhez előbb nemzetbiztonsági vizsgálat szükséges. Elmondta, az MTVA-nak másfél éve van arra, hogy megvásárolja az ingatlant. Jelezte: a vásárláshoz banki hitelt kívánnak felvenni, ezért erre rövidesen közbeszerzési pályázatot írnak ki.
Forrás: MTI
36/81
Zenekar a háztetőn: the Grenma 2011. Augusztus 17. Szerda A RiverPark irodaház biztosított nem mindennapi helyszínt a theGrenma zenekar legújabb klipjének forgatásához. A softcore punk ifjú hazai helytartói az épület tetőteraszán csaphattak a húrok közé. Az augusztusi naplemente fényeiben fürdő pesti és budai panorámát „Új hős” című számuk klipjében láthatjuk viszont.
A theGrenma együttest valamivel több mint hat éve hozta létre Arany Dóri, Botlik Mátyás és Szalay Csongor. Azóta változatlan felállásban több mint 200 koncertet adtak, és úton vannak negyedik albumuk megjelentetése felé. Élénk és lelkes online közösség veszi őket körül, honlapjukról ingyenesen letölthető második lemezükre több mint 30 ezren voltak kíváncsiak. A trió zenéjét softcore punknak, punk-rocknak szokták nevezni. A műfaj hangzásának átütő erejét péntek este a Petőfi híd pesti hídfőjénél sétálók is megtapasztalhatták. A RiverPark irodaház tetőterasza egy délutánra ugyanis forgatási helyszínné változott át. Az irodaház komplexum a korábban MOL székházként ismert K30 épület és a szomszédságában lévő modern, új épület egybeépülésével született újjá 2008-ban. A Közraktár út 30. 1920-ban Györgyi Dénes tervei nyomán épült. A fejlesztő IVG nemcsak a magas színvonalú irodai környezet kialakításáról gondoskodott, de a patinás homlokzat megőrzéséről is. A régi épületfél tetőteraszáról ma elénk táruló látvány páratlan: a körpanorámának része a széles dunai látkép, valamint a budai hegyek és a pesti oldal színes cserepekkel fedett tetőinek látványa is. A klip alkotói – Lengyel Andor rendező és Temesi Ádám operatőr – ezt a különleges adottságot használták fel, amikor az „Új hős” című szám felvételéhez a theGrenma zenekart a nyüzsgő metropolisz fölé, a város tetejére helyezték. A filmet gazdagították a napnyugta utáni „mágikus óra” felvételei is, amikor még világos van, de semmilyen árnyék nem mutatkozik. A klip szeptember elejétől lesz látható az együttes honlapján.
Forrás: Noguchi Portel Novelli
37/81
Visszatérnek a fejlesztők Közép-Kelet-Európa irodapiacaira 2011. Augusztus 15. Hétfő Közép- és Kelet-Európa irodaállománya mérsékelten nőtt 2011 első félévében, bár az elkészült fejlesztések alacsony szinten maradtak. – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb kutatási adataiból.
Habár a régióban megindult fejlesztések az utóbbi időben növekedésnek indultak, várhatóan viszonylag kevés új irodaterület kerül a piacra az elkövetkezendő 12-18 hónapban. A gyenge bérlői fundamentumok a finanszírozási háttér okozta kihívásokkal együtt oda vezetnek, hogy a fejlesztők vonakodnak új projekteket elindítani. Ugyan a legtöbb bérbeadónak szüksége van előbérleti szerződésekre az új fejlesztések finanszírozásához, csak néhány spekulatív projekt indult el azután, hogy ezek az elmúlt években teljesen eltűntek a piacokról. A Moszkvában tervbe vett fejlesztések egyelőre korlátozottak a tervezett új szabályozás miatt, míg néhány délkelet-európai országban továbbra is hiányoznak az új irodaterületek az elhalasztott építkezések miatt. A korlátozott új irodakínálat és az emelkedő kereslet okán a közép-kelet-európai és a kelet-európai átlagos üresedési ráta 14 százalék alá esett a 2010. negyedik negyedéves 2 százalékpontos csökkenés után. A zsugorodás oka jelentős részben a kelet-európai fővárosokban zajló pozitív folyamatok eredménye, ahol a nettó abszorpció (felszívódás) különösen erős volt. Az üres irodák aránya a régióban jelentős különbségeket mutat: Varsóban továbbra is a legalacsonyabb (kicsit több mint 6 százalék), ami a fejlesztőket új projektek elindítására sarkallja. A másik oldalon, Belgrádban az üresedés közel 24 százalékos. Jos Tromp, a CBRE kelet-közép-európai kutatásért és tanácsadásért felelős vezetője a jelentést kommentálva azt mondta, hogy „bár a legtöbb piacon nő a bérbeadások szintje, a nettó abszorpció továbbra is gyenge, vagy néhány városban egyenesen negatív. Ennek oka főleg a Prágában és Varsóban tapasztalható előbérleti szerződések emelkedő aránya. A másik ok a korlátozott új kereslet, mivel a bérbeadások egyre növekvő részét az egyik irodából a másikba való költözés teszi ki.” Az üresedési ráták alakulásának divergáló trendje a régióban a bérleti díjak növekedésének különbözőségét is okozza. Moszkvában és Kijevben jelentősen nőttek a díjak, éves szinten dollárban számolva 20-25 százalékot is elértek (euróban a drágulás szerényebb). Az első osztályú irodák bérleti díja a lengyel fővárosban 13 százalékkal múlja felül a 2010-es első félévi szintet, bár az áremelkedés lassult. A többi piacon nem tapasztalható a díjak emelkedése az elmúlt 12 hónapban, sőt néhány délkelet-európai fővárosban, mint Zágrábban és Szófiában továbbra is lefelé mutató nyomás nehezedik a díjakra. A CB Richard Ellis (CBRE) súlyozott átlagos irodapiaci hozama tovább esett, 8,8 százalékra, ami 2010 negyedik negyedéhez képesti szinthez 52 bázispontos, az egy évvel korábbi szinthez képest pedig 85 bázispontos esést takar. A csökkenés főleg a kelet-európai hozammozgások eredménye, a közép-európai nagyvárosokban a hozamok stabilak maradtak. A teljes irodapiaci forgalom 2011 első félévében 2,2 milliárd eurót tett ki, csekély mértékben elmaradt a 2010 hasonló időszakában mért 2,5 milliárd eurótól. A forgalom részét képezi az Europolis CA Immo általi bevásárlás. Idén Oroszország és Lengyelország vonzotta a legtöbb tőkét, ez a két ország jelentette a piac 75 százalékát.
38/81
A befektetési piac likviditása egyre nőtt a kelet-közép-európai régióban az elmúlt negyedévben. A befektetési piac visszatérése a legerősebbek között van Európában, mióta 2009-ben elérte mélypontját. „A fellendülés a piac felső szegmensében szembetűnő, míg az úgynevezett másodlagos piacok a legtöbb országban szinte teljesen illikvidek maradtak. Oroszország és Közép-Európa jelentősen fejlődött, míg Ukrajnában és Szerbiában még mindig az első üzlet lezárására várunk. Prágában a befektetői aktivitás visszatérőben, és más piacokon, mint például Budapesten is ez várható 2011 második féléve során. Az aktivitás növekedése pedig a hozamok csökkenését okozhatja az elkövetkezendő negyedévek során” – tette hozz Jos Tromp.
Forrás: CBRE
39/81
Logisztikai hírek 2011 33. hét
40/81
Hosszabbított a Panalpina az Airport City-n 2011. Augusztus 17. Szerda Meghosszabbította bérleti szerződését az Airport City Logisztikai Park egyik legnagyobb bérlője, a Panalpina Magyarország Kft.
Az Ablon fejlesztésében épült park első üteme így továbbra is 100%-os kiadottságú. A park iránt nagy az érdeklődés, új bérlőket a D épület tud fogadni, mely jelenleg 6900 m2 szabad raktárterülettel és 900 m2 bérelhető irodával rendelkezik. A Panalpina három divíziója még 2008. telén költözött az ipari park C épületébe. A logisztikai cég számára a reptér közelsége és a helyszíni vámiroda volt a legfontosabb szempont, ezért választották az Airport City-t. „Az elmúlt évek igazolták döntésünket. Jól érezzük magunkat a logisztikai parkban. Speciális bővülési igényeinket mindig gyorsan és rugalmasan kezelte az Ablon szakember gárdája és a szolgáltatások színvonalával is meg vagyunk elégedve. Kifejezetten szimpatikus továbbá, hogy a bérlők kényelme érdekében folyamatosan történnek új fejlesztések, mint a nemrég bővített ingyenes kamionparkoló. Ezek a tényezők mind hozzájárultak ahhoz, hogy bérleti szerződésünk meghosszabbítása mellett döntöttünk” – mondta el Hajnal Helga, a Panalpina Magyarország Kft. Country Managere. Az Ablon Group 2008. nyarán adta át az Airport City Logisztikai Park első fázisát, mellyel megkezdődött a Dél-Pest-Vecsés régió legvonzóbb lokációjú, 72.000 m2-es bérelhető területtel rendelkező logisztikai parkjának megvalósítása. Az Airport City vonzerőt jelent azon logisztikai-, szállítmányozó-, gyártó cégeknek, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő hazai és nemzetközi vállalatoknak, akik számára egyaránt fontos a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, és az M0-ás körgyűrű közelsége, továbbá a centrum könnyű elérhetősége és a komplett reptéri vámszolgáltatás biztosítása parkon belül. Telephelyként a világ távoli pontjaihoz biztosít azonnali kapcsolatot, mely komoly piaci előnyhöz juttatja ügyfélkörét. A Panalpina egyike a világ vezető szállítmányozási és logisztikai szolgáltató cégeinek. A cég világszerte 90 országban van jelen több mint 500 saját irodával és további 60 országban partnerei révén. A szállítmányozás teljes palettájával, azaz teljeskörű Supply Chain Management megoldásokkal áll ügyfelei, megbízói rendelkezésére: tengeri-, légi-, közúti-, vasúti szállítmányozás, raktár logisztika, vám szaktanácsadás és vámkezelés, belföldi disztribúció, túlméretes és túlsúlyos áru szállítása. A Panalpina több mint 15 000 embert foglalkoztat világszerte.
Forrás: Ablon
41/81
Decemberre kész a kapuvári inkubátorház 2011. Augusztus 17. Szerda A Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében nyert 433.400 eurós támogatást Kapuvár.
A forrást közös inkubációs szolgáltatások kialakítására fordíthatja a város, amelyhez 22.810 eurós önerőt is biztosít. A projektet a csallóközi Nagymegyer (Veľky Meder) településsel közösen valósítják meg, amely partnertelepülés további összesen 173.280 eurós támogatást kapott a közös projekt szlovákiai tevékenységeire. A projekt megvalósulásának közvetlen célcsoportja a Kapuvár-Beledi Kistérség és az Alsó-Csallóköz mikro-, kis- és középvállalkozói. A kivitelező Fertődi Építő és Szolgáltató Rt. lett. A tervezett befejezés 2011. 12. 21-re várható
Forrás: IngatlanHírek.hu
42/81
Kargóbázis épül a debreceni repülőtér mellé 2011. Augusztus 16. Kedd Jogerőre emelkedett pénteken a debreceni repülőtéren kialakítandó kargó- és logisztikai bázis első épületeinek építési engedélye, így augusztus végén kezdődhetnek a munkálatok.
Herdon István, a Xanga cégcsoport igazgatója elmondta: terveik szerint 2015 végéig felépül az a mintegy 50 ezer négyzetméter alapterületű bázis a repülőtér környezetében, amely lehetőséget teremt a rendszeres légi áruforgalom beindítására is.
Forrás: MTI
43/81
A kormány visszaállamosítaná a MÁV Cargot 2011. Augusztus 16. Kedd A Magyar Nemzet értesülése szerint a magyar állam újra kívánja gondolni a privatizált MÁV Cargo szerepét, miután még most is többen úgy vélik; elhibázott lépés volt a magánosítás. A lap szerint a magyar állam versenytársat állítana az Rail Cargo Hungary-nak (RCH) – esetleg ez lehetne a GYSEV Cargo.
Christian Kern, az ÖBB vezérigazgatójának május végi budapesti látogatása óta azonban makacsul tartják magukat azok a sajtóhírek, hogy hazánk és Ausztria valamilyen stratégiai partneri viszonyra törekszik a volt MÁV Cargo működése során. Ennek része lehet, hogy a magyar kormány részesedést vásárol az RCH-ban, ráadásul nem az eladáskori, hanem a válság utáni árfolyamon. Miközben a magyar kormány állami részesedés vásárlását tervezi, addig a régiós országokban a privatizáció került napirendre; Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban, Oroszországban, valamint Ausztriában megtörtént már vagy az év végéig meg fog történni a magánosítás.
Forrás: Magyar Nemzet Online
44/81
Retail hírek 2011 33. hét
45/81
Bezárások után ismét terjeszkedik a H&M márkabolt 2011. Augusztus 19. Péntek Szeptemberben a Iulius Mallban nyílik meg az első H&M márkabolt Kolozsváron. Őszig összesen négy divatüzletet nyit a nemzetközi áruházlánc Romániában a következő városokban: Kolozsváron, Temesváron, Konstancán és Bukarestbe .
Szeptemberben Temesváron és Kolozsváron a Iulius Mall-okban, novemberben Bukarestben a Sun Plaza Shopping Centerben és Konstancán a Maritimo Shopping Centerben nyílik H&M üzlet. A stockholmi székhelyű, svéd H&M üzletlánc világszerte 2212 egysége üzemel, amely az egy évvel ezelőtti állapothoz képest (1992 üzlet tartozott a lánchoz) jelentős növekedést mutat. A több mint 2000 üzletben dolgozó alkalmazottak száma, meghaladja a 75000 főt. A vállalat franchise rendszerben van jelen, többek között a Közel-Keleten, Dubaiban és Kuwaitban is, bár nem a franchise forma alkotja a fő terjeszkedési irányvonalukat. A svéd vállalat idén 97 új üzlet nyitását tervezi világszerte, s nyolcat számolnak fel. Magyarországon 14 H&M üzlet működik, ebből kilenc Budapesten.
Forrás: IngatlanHírek.hu
46/81
Demján cége megkapta az építési engedélyt a hatalmas plázára 2011. Augusztus 19. Péntek 33 nappal a kérelem beadását követően a TriGranit zöld utat kapott a 160 millió eurós beruházáshoz. Az építési engedély birtokában megkezdődhet a közlekedési csomópont építése a lengyelországi Poznanban.
Az alapozásra 2011 júniusában már sor került, így haladéktalanul megkezdődhet a pályaudvar építése. Az előre gyártott elemeknek és az alkalmazott technológiának köszönhetően az építés csupán néhány hónapot vesz igénybe. A beruházás első fázisa, a vasútállomás 2012 májusára, a teljes integrált közlekedési csomópont 2013 második felében készül el. Az 5500 nm-es pályaudvar a Poznañ Gówny nevet kapta, a mintegy 60 000 nm-es, 230 boltot magába foglaló bevásárlóközpont pedig Poznañ G³ówny City Center lesz. “Szeptember végére tervezzük az épületegyüttes alapkövének elhelyezését. Az Utasportrék projekt keretében a pályaudvar jelenlegi utasai közül 100-nak a fényképét helyezzük el az alapkőben. Ez az időkapszula megörökíti a pályaudvar jelenét és egyben emléket állít megújulásának is." hangsúlyozta Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója.
Forrás: IngatlanHírek.hu
47/81
Egyre érdekesebbek a magyar ingatlanok a külföldiek szemében 2011. Augusztus 18. Csütörtök Becslések szerint a befektetési tranzakciók összértéke a magyar ingatlanpiacon 283 millió € körül volt 2011 első félévében, ami csak a transzparens befektetési tranzakciókat tartalmazza. „Ez nagyjából megfelel az év eleji várakozásunknak. Ennek az összértéknek azonban a jelentős része nemzetközi, illetve regionális tranzakciók keretében történt.” – mondta István LeRiche, a Colliers International budapesti irodájának befektetési társigazgatója az ingatlan-tanácsadó cég legújabb befektetési piaci jelentésével kapcsolatban
Általánosságban elmondható, hogy nő a külföldi érdeklődés a magyar ingatlanok iránt, de a potenciális vevők még mindig nézelődnek, és jól megfontolják a piacra lépést, így ez az aktivitás még nem jelent meg konkrét tranzakciók formájában. Ugyanakkor néhány új külföldi szereplők is feltűntek az érdeklődők között. Magyarország egyre inkább érdekessé válik a befektetők szemében, mivel a jelenlegi hozamszintek és alacsony bérleti díjak egy potenciális növekedési sztorit vetítenek előre az elkövetkező évekre, amikor is az üresedés csökkenése és ezzel párhuzamosan a bérleti díjak emelkedése várható. Szintén pozitív jel, hogy csökkent a rés az eladói és vevői elvárások között, ami szintén arra enged következtetni, hogy több tranzakció fog létre jönni az elkövetkezendő időkben. Finanszírozást szerezni továbbra is nehéz, és még mindig ez a kulcsa a tranzakciók létrejöttének. A bankok csak a legjobb termékek esetében hajlandóak hitelt nyújtani, és ez áttételesen a keresletet is valamennyire meghatározza. A kilátásokkal kapcsolatban a szakember elmondta, hogy az év égészét tekintve a Colliers International várakozása alapján az összes befektetési volumen becslés szerint eléri a 600 millió €-t, mivel jelenleg is több ügylet van folyamatban és több tranzakció is várható a második félévben. Jelenleg is van néhány olyan piacmozgató hatású ügylet folyamatban, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a befektetési volumen elérje, vagy akár meghaladja az említett összeget. Ezek a tranzakciók ugyanakkor a Magyarországra irányuló befektetői bizalom visszatérését is megerősíthetik majd. A hozamok tekintetében nem volt jelentős változás megfigyelhető az elmúlt időszakban, és nem várható gyors javulás sem. Általánosságban elmondható, hogy a jó minőségű iroda- és kiskereskedelmi projektekre 7,5–8% körül van befektetői érdeklődés, míg az „elméleti” elsődleges ipari ingatlan hozamok 9–9,5% körül vannak. A befektetők továbbra is a minőségi vagy hosszú távú bérleti szerződéssel rendelkező ingatlanokat keresik, mint pl. az „A” kategóriás modern irodák, vagy színvonalas kiskereskedelmi központok, ipari ingatlanok. A fenntarthatóság és a zöld tanúsítványok megléte is egyre inkább elengedhetetlenné válik. „Várakozásaink szerint a befektetők továbbra is óvatosak maradnak a közeljövőben, ami azt is jelenti, hogy az eladóknak teljesen rendben kell tartaniuk a saját házuk táját, ha azt akarják, hogy legyen esélyük tranzakciók lezárására.” – összegezte Isván LeRiche.
48/81
Forrás: Colliers
49/81
1,8 milliárd forint hitelből épül a marcali gyógyszálló 2011. Augusztus 18. Csütörtök Csaknem 1,8 milliárd forint hitelt kap a Magyar Fejlesztési Banktól a Marcali Szálloda Kft., a Hotel Medical és Életerő Center építésének folytatásához. A gyógyszálló építésébe eddig 1,8 milliárd forintot fektetett be a társaság többségi - egy izraeli érdekeltségű konzorcium - tulajdonosa - írta csütörtöki számában a Somogyi Hírlap.
"Az építkezés folytatása a hitel folyósításától függ: amint a pénz megérkezik a számlára, várhatóan három-négy héten belül újra dolgoznak," - számolt be a lapnak a szerződés aláírásáról Sütő László a beruházó Marcali Szálloda Kft-ben mintegy 10 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező marcali polgármester. Mint azt Sütő László elmondta, szerint a szerződés része az is, hogy a beruházás műszaki átadásának határideje 2012. március 30., a pénzügyi elszámolásé pedig június 30.
Forrás: IngatlanHírek.hu
50/81
Kínai kézbe kerülhet a budapesti reptér 2011. Augusztus 18. Csütörtök Nagy az érdeklődés a német Hochtief csoport nemzetközi repülőtereket, köztük a ferihegyit üzemeltető cégekből álló holdingjáért. Lapértesülések szerint francia, német és kínai befektetők is érdeklődnek az üzlet iránt, amelyet még az idén lebonyolít a Hochtief.
A Hochtief a budapesti mellett az athéni, a düsseldorfi, a hamburgi, a sydney-i, a tiranai nemzetközi repülőtér üzememeltetésében érdekelt. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető BA Zrt.-ben többségi tulajdonos, és egy júniusi kormányhatározat szerint meg kell vásárolnia az állam 25 százalék plusz egy szavazat nagyságú részesedését. A Hochtief a második negyedév üzleti eredményeiről beszámoló szerdai közleményben azt írta, hogy "rendkívül elégedett" az értékesítési folyamat eddigi alakulásával. A cég több ajánlatot kapott, és az ügyletet várhatóan az év végéig lebonyolítják - áll a közleményben, amelyben azonban nem részletezik, hogy kik a jelentkezők, és milyen ajánlatot tettek. A Dow Jones hírügynökség viszont úgy tudja, hogy négy csoport versenyez. Az egyik az egyebek között a frankfurti repülőteret üzemeltető német Fraport, amely a Deutsche Bank RREEF elnevezésű ingatlanfejlesztési alapjával közösen pályázik. Jelentkezett a Vinci SA francia építőipari társaság is. Ez a két pályázó indul a legjobb esélyekkel, de jelentkezett a német Allianz Capital Partners és a Global Infrastructure Partners infrastruktúra-fejlesztő alap konzorciuma, valamint a Hainan Airlines (HNA) kínai légiközlekedési csoport is. A kínai cég 1,3 milliárd euró körüli ajánlatával a legtöbbet ígérő pályázók között van. A Dow Jones szerint a pályázók augusztusban átvilágítják a Hochtief portfóliójában lévő reptér-üzemeltető társaságokat, felmérik pénzügyi, gazdasági és jogi helyzetüket, és helyszíni szemléket is tartanak. A hónap végén aztán a Hochtief kiválaszt majd a négyből két pályázót, akikkel megkezdi a részletes tárgyalásokat. A Hochtief a legnagyobb német építőipari társaság, többségi tulajdonosa azonban spanyol, a rivális ACS konszern, amely a második negyedévben növelte a részesedését 50 százalék fölé a korábbi 36 százalékról. A Hochtief a második negyedévben 13,5 millió euró adózás utáni nyereséget ért el. Egy évvel korábban még 54,1 millió euró volt a profit. A bevétel viszont az előző évi 5,1 milliárd euróról 5,46 milliárdra emelkedett, a rendelésállomány pedig 42,3 milliárd euróról 47 milliárdra nőtt.
Forrás: MTI
51/81
Vége a plázacicák korának? 2011. Augusztus 18. Csütörtök Ötből mintegy két honfitársunk elsősorban különálló boltokban vásárol, bár sokszor kényszerűségből – derül ki a GfK Hungária bevásárlóközpontokról szóló idei felmérésének eredményeiből. A plázákat főként a fiatalok, a magas jövedelműek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők látogatják.
A GFK Hungária idén is elvégezte országos reprezentatív felmérését a bevásárlóközpontokról, melyben az általános vásárlási szokásokat és imázselemeket vizsgálta. A kutatók a felmérés keretében négy bolttípust vizsgáltak. A bevásárlóközpontot vagy plázát (városszéli, illetve belvárosi), ahol egy épületen belül több különálló üzlet található, melyek többsége nem élelmiszer-jellegű termékeket árul; illetve jellemzően valamilyen szórakozási lehetőséget is nyújt (pl. mozi, játékterem), ami – többek között – a hipermarkettől megkülönbözteti. A különálló boltokat (ezek épületében csak egyetlen üzlettípus üzemel és maga a bolt nem bevásárló utcában helyezkedik el), illetve a városon belül kiépített bevásárló utcákat. „A különálló boltok egyben a legkedveltebbek és leglátogatottabbak: a lakosság 42 százaléka e bolttípust választja legtöbbször. A vásárlók egynegyede a városszéli bevásárlóközpontokat választja leggyakrabban a négy típus közül, további egyhatoduk pedig belvárosi plázákba jár vásárolni. A tavalyi évhez képest megnőtt a különálló boltok kedveltsége és látogatottsága, míg a belvárosi plázáké csökkent” – mondta el Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere. A bevásárlási helyek kedveltsége és látogatottsága többé-kevésbé együtt mozog, de az előző évhez képest a különálló boltok esetében jelentős változás tapasztalható. Az ide leggyakrabban betérők aránya ugyanis lényegesen meghaladja az ezen üzleteket kedvelőkét. A tavalyi évhez hasonlóan a lakosság 16 százaléka eleve „vásárlás-ellenes”. Ők jellemzően férfiak és esetükben a vásárlásnak pénzügyi gátja is van, emellett valószínűleg azt hagyományosan női feladatnak tekintik. A bevásárlóközpontok látogatásának gyakorisága az elmúlt évekhez képest nem változott jelentős mértékben. Gyakori, azaz legalább heti látogatónak minősül a megkérdezettek egyharmada és 31 százalék azok aránya is, akik csupán 2-3 havonta vagy annál is ritkábban keresnek fel egy plázát. Annak érdekében, hogy pontosabb képet alkothassunk az egyes bevásárlási helyek vásárlóiról, az idei évben a vizsgálat kiterjed annak bemutatására is, milyen fogyasztói szegmensek léteznek Magyarországon, illetve melyek a legjellemzőbbek az egyes vizsgált bevásárlási helyszínek esetében. A legtöbb bevásárlóközpontban a 15-34 évesek, a felsőfokú végzettségűek, magas jövedelműek, a társadalom felső 4 százalékát jelentő „felső plusz” és a 17 százalékot kitevő „hedonista fiatalok” vásárlói szegmense, illetve a belvárosi üzlettömörüléseket és a belvárosi plázákat kedvelők jártak a felmérést megelőző egy hónapban. A legkevesebb bevásárlóközpontot az idősebbek, a szerényebb jövedelműek, a kis településeken élők és a különálló boltokat preferálók keresték fel. A második legkedveltebb bevásárlási helynek számító városszéli plázák elsősorban az aktívan dolgozók körében népszerűek, különösen a munka- és lakóhelyük között ingázóknál – nem véletlen,
52/81
hogy például a Pest megyei lakosok körében ez a leglátogatottabb bevásárlási hely. A belvárosi plázák elsősorban a fiatalabb korosztály tagjai („hedonista fiatalok”) körében népszerűek, akik a vásárlás mellett gyakran találkahelyként is használják e bevásárlóközpontokat, ahol egyben a szórakozási és étkezési lehetőségek is adottak.
Forrás: Világgazdaság online
53/81
Van itt pénz! A legdrágább utcák listája 2011. Augusztus 16. Kedd Az új londoni Bond Street Európa legdrágább bevásárló utcája, ezt a párizsi Avenenue Montaggne követi, míg a moszkvai Stoleshnikov Lane a harmadik a képzeletbeli dobogón. A luxus termékek világpiacán a vártnál is gyorsabb a kilábalás a pénzügyi krízist követően, derül ki a Jones Lang LaSalle legfrissebb tanulmányából.
A Jones Lang LaSalle európai, közel-keleti és ázsiai kiskereskedelmi csapatának igazgatója Robert Bonwell elmondta: “A kiskereskedelemi piacokon a luxus termékek számítanak a legnemzetközibbnek, hiszen a világmárkák globális stratégiát alkalmaznak. A legtöbb márka jelenleg az ázsiai és fejlődő piacokon történő bővülésre koncentrál, hogy a magas jövedelemmel rendelkező és a luxus termékekre igényt tartó lakosokból egy új vásárlóréteget alakítsanak ki. Tovább folytatják befektetéseiket a terebélyes nyugati piacokon is, ahol a már meglévő luxus üzleteket felújítják és kibővítik tovább növelve az olyan hagyományos és már jól bevált prémium kategóriás bevásárló övezetek népszerűségét, mint amelyeket Párizsban és Londonban találhatunk." Az új londoni Bond Street Európa legdrágább bevásárló utcája kimagasló bérleti díjakkal, amelyek elérhetik akár a 7900 €/nm árat is. A párizsi Avenenue Montaggne-on a bérleti díjak 7500 €/nm áron mozognak, míg a moszkvai Stoleshnikov Lane-en 7015 €/nm kínálják az üzleteket. A közelmúltban több vezető nemzetközi márka is kétszámjegyű árbevétel növekedésről és rekord nagyságú éves forgalomról számolt be. Abban, hogy e márkák ilyen jelentős sikert könyvelhettek el nagy szerepet játszottak saját üzlethálózataik, különösen Ázsiában, főleg a virágzó kínai piacon. A luxus kereskedelem Európába is fellendült; 2010-ben néhány világmárka teljes bevételének 30-40 százalékát az európai piacok generálták, elsősorban Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország. A legtöbb luxus üzletet Párizsban találjuk. 100 különböző top márkára összesen 150 üzlet jut, ami vitathatatlanul bizonyítja, hogy a francia főváros továbbra is a divat és luxus központja. Egyedül London büszkélkedhet még hasonlóan kimagasló eredményekkel, itt 100 top márkára 125 luxus üzlet jut. Ez a mérce Milánóban már jóval alacsonyabb, csupán 95, míg Moszkvában és Rómában csupán 66-59 üzlet jut 100 top márkára.
Forrás: Jones Lang LaSalle
54/81
Humánmeteorológia: hogyan használjuk helyesen a klímaberendezéseket? 2011. Augusztus 16. Kedd A klímaberendezés helyes megválasztása mellett fontos szerepe van a berendezésünk megfelelő, szakszerű használatának is. Főleg nyáron nem szabad, hogy a hőmérsékletkülönbség a benti és kinti hőmérséklet között nagyobb legyen 6 °C-nál, mert ez esetben könnyen meghűlhetünk.
Bár a klímaváltozás okait és okozatait illetően - a laikus közönség körén túl - sok kérdésben a tudósok véleménye is megoszlik, azt a hiteles mérési adatok megkérdőjelezhetetlenül bizonyítják, hogy a föld légköre melegszik. Hazánkban is sorra dőlnek meg az évszázados meleg rekordok, időjárásunk egyre szélsőségesebb. Igaz, hogy pár évtizede is tomboltak kánikulai napok és 30 fok feletti hőmérsékletek, de kevésbé voltak jellemzőek a hosszabb ideig tartó hőhullámok. Az emberi szervezetre pedig pont a tartós forróság jelenti a legnagyobb megterhelést. Dr. Pintér Ferenc, a Meteo Klinika humánmeteorológiával foglalkozó szakértője szerint ilyenkor az okozza a legnagyobb problémát, hogy az emberi test hőmérsékletével közel megegyező külső hőmérséklet miatt megszűnik a direkt hőleadásunk. A szervezet csak a jelentős megterheléssel járó, fokozott izzadással tud reagálni, és idővel hőháztartása is felborulhat. Ha nem tudjuk időnként lehűteni a testünket, a folyamatos hőstressz hatásai lassacskán összeadódnak, és különböző fiziológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg. Kitágulnak az erek, esik a vérnyomás. Szélsőséges esetekben ez szédüléssel, rosszulléttel is járhat. A közlekedés vagy a munkavégzés során váratlanul fellépő rosszullétek pedig komolyabb balesetekhez is vezethetnek. Az idegrendszer működése is zavarokat szenved: lanyhul a koncentrációnk, csökken a fizikai teljesítőképességünk így a munkavégzésre fordítható energiánk is -, lassulnak a reflexeink, bizonytalanabbá válhat az érzékelésünk. A több napon keresztül tartó mostani kánikulában az a leggyötrőbb, hogy az éjszakák sem hoznak megfelelő enyhülést. A melegben rosszabbul alszunk, esetleg napokig nem tudjuk magunkat kipihenni. Ennek hatására viszonylag rövid időn belül jelentkezik a kóros fáradtság, a levertség, kedvetlenség és az idegesség. Dr. Pintér Ferenc a fentiekből következően azt állítja, hogy a klímaberendezések használata már rég nem csak a különleges komfortot kedvelők luxusa, hanem a változóban lévő klimatikus viszonyokhoz való természetes alkalmazkodásból fakadó életminőségi igény. Használatukkal az alváshoz, a pihenéshez vagy a jelentős energiatermeléssel járó munkavégzéshez tudjuk megteremteni azokat a körülményeket, amelyek közepette szervezetünk normális működést tud produkálni. A klímaberendezések biztosítják az elviselhető szobahőmérsékletet, komolyabb berendezéseknél az automatikus párásítást és párátlanítást is, valamint a friss levegő cseréjéről is gondoskodnak. A technológia fejlettségének köszönhetően a beltéri egységek gyorsan és rendkívül halkan érik el a kívánt hőmérsékletet, ezért még a legmelegebb napokon is elfelejthetjük a forróság miatti nyugtalan éjszakákat. Az ilyen berendezések további előnye, hogy a levegővel bejutó légszennyező anyagoktól is terhelt szervezetünket némiképp mentesíti a további káros anyagoktól úgy, hogy az integrált légtisztító-szűrő megtisztítja a levegőt a kellemetlen szagoktól, portól, koromrészecskéktől és a pollentől. A légkondicionáló berendezés elhelyezésénél el kell kerülni, hogy a levegő közvetlenül áramoljon a helyiségben tartózkodókra, és ne keltsen huzatot. A split klímák jelentős része rendelkezik egy ún. Auto-Swing (automatikus függőleges légterelés) üzemmóddal, aminek segítségével a levegő- és a hőmérséklet is egyenletesen oszlik el az egész
55/81
helyiségben. Így gondtalanul és - mindenekelőtt - egészségesen, meghűlés nélkül élvezhetjük a legforróbb nyári napokat is.
Forrás: IngatlanHírek.hu
56/81
Több száz milliárdra perelte be az államot a sukorói King's City beruházója 2011. Augusztus 15. Hétfő A King’s City fejlesztői megelégelték az évek óta zajló huzavonát, és a Világbank mellett működő választott bírósághoz (ICSID) fordultak, amely a nemzetközi beruházásokat kísérő viták rendezésére hivatott.
Az egymilliárd eurós befektetést ígérő vállalkozók százmillió dolláros nagyságrendű kártérítést követelhetnek az államtól, amely viszont kétmilliárd forintnál többre pereli őket – Magyarországon. „A King’s City projekt lerombolásával kapcsolatban fennálló jogvita eldöntése iránti kérelmet adtunk be” –áll a King’s City tulajdonosának, a ciprusi Vigotop Ltd.-nek a Népszabadsághoz eljutott, visszafogottnak nem nevezhető közleményében. „A King’s City szabadidő- és üdülőközpont lenne, Európa egyik legfontosabb úti célja... Az új magyar kormány hivatalba lépése óta a cég képviselői többször is megkíséreltek találkozni a kormány képviselőivel a projekt jövőjének megvitatása céljából. Miután ezt elutasították, a Vigotop januárban azzal kereste meg a Magyar Köztársaságot, hogy az egyezménynek megfelelően tárgyaljanak békés megoldásáról” – olvasható a közleményben. Az eljárásnak immár a választott bíróság honlapján is nyoma van, s a céget képviselő londoni ügyvédi iroda is megerősítette lapunknak, hogy benyújtották az iratot. Szakértők szerint több százmillió dollárra rúghat az a kártérítés, amelyet egy ekkora befektetés meghiúsulásakor megítélhetnek. A Vigotop és ügyvédje sem kívánta kommentálni az összegről szóló értesülésünket. Független jogászok azonban leszögezik: a választott bíróság előbb tárgyalásos megoldásra kívánja rábírni a feleket, s csak ezt követően tárgyalja az ügyet, majd állapít meg kártérítést – ha a kereset jogosnak találtatik. Közös nevező aligha akad: az állam eddig nem is tárgyalt a befektetőkkel, a választott bíróság illetékességét pedig nem ismeri el. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a lapnak küldött válasza szerint azért, mert a kaszinókoncessziós szerződést – amelyet év elején szerződésszegésre hivatkozva a magyar állam felmondott – nem a Vigotoppal, hanem a magyar bejegyzésű King City Kft.-vel kötötték, tehát a magyar bíróság az illetékes. A tárca válasza arra nem tér ki, hogy a magyar cég tulajdonosa ugyanakkor a Vigotop. Érdekesebb azonban, hogy a koncessziót a korabeli közlések szerint nem a tárca válaszában megjelölt cég, hanem a KC Bidding Kft. pályázta meg és nyerte el, amely szintén magyar bejegyzésű, és ugyancsak a Vigotop érdekeltsége. Az állam év elején arra hivatkozva bontotta fel a kaszinókoncessziós szerződést, hogy a nyertes nem tudta igazolni határidőre, tulajdonában van a kaszinó helyszíneként szolgáló sukorói terület. Nem is csoda, hiszen az állam most a saját vagyonkezelő cége által kötött szerződés megsemmisítését kérte a bíróságtól, így az nem is kerülhetett az azt cserével és 296 millió forint megfizetésével megszerző Joav Blum tulajdonába. Az ügyben hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, immár több mint két éve. A magyar állam is perel a koncessziós szerződés alapján, amely kötbért ró a nyertes cégre, ha mégsem valósítja meg a kaszinót. A kötbért a cég nem fizette ki, mert szerinte az állam szabálytalanul mondta fel a koncessziót. Most az NGM meghiúsulás miatt 900 millió, késedelem miatt 1,2 milliárd kötbért követel, kamatokkal. Ez ügyben augusztus végén soron kívüli tárgyalást tartanak. A kötbér garantőre 936 millió forint erejéig maga az egyik befektető, Ronald S. Lauder. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos már januárban megelőlegezte, hogy Lauderen hajtják be a pénzt, ám az erről szóló bírósági eljárás csak most kezdődik. Laudernek csak akkor kell fizetnie, ha a bíróság
57/81
megítéli a kötbért, de akkor is csak a fenti garancia erejéig. Ráadásul akkor sem biztosan: az általa benyújtott garancia ugyanis idén márciusig volt érvényes. A fennmaradó több mint 1,2 milliárdot a KC Biddingnek kellene fizetnie, már amennyiben van miből.
Forrás: Népszabadság Online
58/81
Nincs válság? Európa egyik legnagyobb bevásárlóközpontja épül 2011. Augusztus 15. Hétfő Európa egyik legnagyobb bevásárlóközpontjának megépítésére készül Milánóban az ausztrál Westfield Group.
A vagyona alapján a világ legnagyobb "shopping mall" üzemeltetőjének számító társaság a sydneyi tőzsdéhez eljuttatott közleményben számolt be arról, hogy 115 millió eurót készül fordítani az olasz Gruppo Stilóval közös projektben megszerzendő 50 százalékos részesedésre. Az Ausztrália mellett az USA-ban és Nagy-Britanniában is jelen levő Westfield ezzel lép színre a kontinentális Európában, miközben Dél-Amerikában is debütál: mint a Bloomberg emlékeztetett rá, a múlt héten jelentették be azt is, hogy 50 százalékos részesedést szereznek egy Sao Paulo-i székhelyű, bevásárlóközpontokkal rendelkező társaságban. Milánó a kereskedelem meghatározó városa Olaszországban, itt van a főhadiszállása számos olyan nagy üzletláncnak, mint a Prada, a Giorgio Armani vagy a Versace - indokolta a döntést a Westfield közleményében Steven Lowry társ-vezérigazgató. A vállalat hosszabb távra tervez: ugyan épp egy olyan időszakban lépnek be az olasz piacra, amikor az ország kemény megszorításokkal néz szembe, így a fogyasztás fellendülésére nemigen lehet számítani, ám a 170 ezer négyzetméteresre tervezett Westfield Milant a 2015-ben esedékes milánói expóra készülnek teljesen befejezni.
Forrás: Napi.hu
59/81
Gazdasági hírek 2011 33. hét
60/81
Több, mint 1,3 milliárd forintot kaptak a magyar egyházak ingatlanjaikért 2011. Augusztus 19. Péntek A kormány szerdai ülésén huszonhárom volt egyházi ingatlan tulajdoni rendezéséről döntött: az 1,374 milliárd értékű kártalanítást az állam szeptember 30-ig fizeti ki az egyházaknak, illetve az ingatlanokat átadó önkormányzatoknak.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárságának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Magyar Katolikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház által visszaigényelt ingatlanok tulajdoni helyzete rendezésének húszéves folyamata zárult le, miután a kormány támogatta a volt egyházi ingatlanokat érintő tervezetet. A most elfogadott kormányhatározat húsz – Ács, Ajka, Balatonfüred, Balatonszárszó, Balatonszőlős, Bálványos, Cigánd, Edelény, Kazincbarcika, Körmend, Magyaregres, Nemesszalók, Őriszentpéter, Püspökladány, Rinyaújlak, Szerecseny, Szerencs térségében lévő – 758,7 millió forint összértékű ingatlan helyzetét rendezi a Magyarországi Református Egyházat, valamint három – egy budapesti, egy biri és egy pápai, 616 millió forint összértékű – ingatlan tulajdonjogát a Magyar Katolikus Egyházat érintően. A teljes egyházi ingatlanrendezési folyamat várhatóan ősszel zárul, miután a kormány dönt a még rendezésre váró evangélikus ingatlanigényekről is. A vonatkozó törvény értelmében a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezését 2011 végéig kell befejezni – olvasható a kommünikében.
Forrás: MTI
61/81
Legálisan csökkenthető az adó, ha devizában árfolyamveszteséget könyveltünk el 2011. Augusztus 19. Péntek Adó-optimalizációs technika segítségével is mérsékelhetik terheiket a vállalati devizaadósok - hívja fel a figyelmet az RSM DTM adótanácsadó és könyvvizsgáló társaság legfrissebb elemzésében. A társasági adóban legálisan érvényesíthető az árfolyamveszteség.
Legálisan érvényesíthető az árfolyamveszteség a társasági adóban - hívja fel a figyelmet Kalocsai Zsolt, az RSM DTM adótanácsadó és könyvvizsgáló társaság elnök-vezérigazgatója. A társaságiadó-előleget havonta fizetők számára lehet ez követendő út, amennyiben már most prognosztizálható, hogy a társaság éves eredményére jelentősen negatív hatást gyakorol az árfolyamveszteség. Kalocsai hangsúlyozza: a technika alkalmazása pontos adótervezést igényel. Ha túlbecsüljük a várható adókötelezettség-csökkenést, akkor a különbözetre 20 százalékos mulasztási bírságot is fizetni kell - figyelmeztet az elnök-vezérigazgató. A vállalati szakértő szerint azonban a technika mindenképpen hasznosnak tekinthető, hiszen cash-flow oldalról jelentős könnyebbséget tud jelenteni a vállalati adós számára. Prevenciós szempontból nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a devizakötelezettségeken keletkező árfolyamveszteség az üzleti év zárásával - a mérleg szerinti eredménybe kerülve csökkenti a saját tőkét. Ennek akkor lehet jelentősége, ha a saját tőke a gazdasági társaságok részére előírt szint alá esik, ilyenkor ugyanis a társaság vagy köteles taggyűlési (közgyűlési) szinten eldönteni ennek az állapotnak a megszüntetését, vagy el kell határoznia jogutód nélküli megszűnését vagy más gazdasági társasággá alakulását.
Forrás: IngatlanHírek.hu
62/81
Spirálban az ország: a reálhozam és az szja változások sem élénkítik a gazdaságot 2011. Augusztus 19. Péntek A pénzügyi sokkok hatására erősödhet a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága, ahogy az 2008 után Európa legtöbb országában tapasztalható volt. A belföldi kereslet belátható időn belüli élénkülésére azonban nem számít a Pioneer Alapkezelő a 230 milliárd forint összegű reálhozam-kifizetés ellenére sem. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint ugyanakkor a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésének és a személyi jövedelemadó (szja) kedvezményeknek köszönhető, hogy nem esett vissza jelentősen a fogyasztói piac Magyarországon 2011 eddig eltelt hónapjaiban.
A romló pénzügyi-gazdasági környezetben a korábbi várakozásokkal szemben nincs esély arra, hogy az augusztusban érkező mintegy 230 milliárd forint összegű magán-nyugdíjpénztári reálhozam élénkítse a kiskereskedelmi forgalmat - váli a Pioneer Alapkezelő. Így ez sem javítja a gazdasági növekedési kilátásokat, amint a személyi jövedelemadó (szja) változások nyomán a háztartásoknál maradó -- éves szinten a GDP mintegy 1,5-2 százalékát kitevő -- összeg sem hagyott eddig látható nyomot a fogyasztásban. "A jelek szerint az egykulcsos szja révén keletkezett többletjövedelem részben a hitelek előtörlesztésében csapódott le, emellett hozzájárult ahhoz, hogy az erősödő svájci frank következtében felhízó adósság ellenére nem csökkentek a bruttó megtakarítások" - vont mérleget Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Az erőteljesen növekvő hiteltörlesztések és a bruttó megtakarítás minimális növekményének köszönhetően ugyanakkor látványosan nőttek a nettó megtakarítások. A megtakarítások további alakulására hatással lesz, hogy a fokozódó pénzügyi bizonytalanság tovább erősítheti a háztartások pénzügyi viselkedését befolyásoló óvatossági motívumot. A 2008-as válság után is világszerte nőttek a rendelkezésre álló jövedelem arányában mért megtakarítási mutatók. Az Egyesült Államokban például a válság előtti évek 1-2 százalék közötti mértékéhez képest 2009-ben 4 százalékot meghaladó rátát regisztráltak, míg Nagy Britanniában a válságot követő évben háromszorosára nőtt az azt megelőzően 2 százalék körüli megtakarítási ráta olvasható az alapkezelő sajtóközleményében. A spórolásban hagyományosan élen járó német háztartások is tovább fokozták az elmúlt években tartalékaikat, aminek következtében a ráta Németországban a válságot követő esztendőkben az előző évekre jellemző 10 százalék alatti mértékről 11 százalék fölé kúszott. Az euró térségben is folyamatosan nő 2008 óta a háztartások korábban hullámzó nettó megtakarítása. A megváltozott pénz- és tőkepiaci környezet legnagyobb vesztese ezért minden bizonnyal a kiskereskedelem lesz Magyarországon, egyértelműen csökken ugyanis az esélye annak, hogy a reálhozam-kifizetés egyszeri lökést ad a fogyasztásnak, holott ebben bízott a szektor. Az alapkezelő véleménye szerint legfeljebb a fogyasztás szinten tartását biztosíthatja az előre nem kalkulált plusz jövedelem, amely a tartalékkal nem rendelkező családoknál fedezheti a drámaian megerősödött svájci frank miatt megnőtt havi törlesztést. A rendkívüli jövedelemből képzett tartalékok fogadására felkészülő pénzügyi intézményeknél azonban, ha nem is a várt mértékben, de azért lecsapódhat a pénztári kifizetések egy része Forián Szabó Gergely várakozása szerint, mert az előtakarékossági szándékot tapasztalata szerint Magyarországon elsősorban a hiteloldali nehézségek következtében növekvő óvatosság táplálja.
63/81
A nyugdíjcélú öngondoskodás ugyanakkor egyelőre csekély szerepet játszik a tartalékképzésben. Az elemző főként a kisebb összegű rendszeres megtakarítások növekedésére számít, az öregkori megélhetést segítő befektetési-biztosítási konstrukciók iránt véleménye szerint a várttól elmaradó lehet a kereslet. "A világgazdaság akkut problémáinak kell rendeződnie ahhoz, hogy a befektetői bizalom visszatérjen, és az emberek merjenek pénzügyeikben is hosszabb távon gondolkodni."előlegezte meg a befektetési igazgató. A magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésének és a személyi jövedelemadó (szja) kedvezményeknek köszönhető, hogy nem esett vissza jelentősen a fogyasztói piac Magyarországon 2011 eddig eltelt hónapjaiban - vélekedik az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A szövetségnek az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében hangsúlyozza: az szja-kedvezmények és a nyugdíjpénztári reálhozamok együttes összege 660 milliárd forint, ami a háztartások fogyasztási kiadásainak 4-5 százaléka - enélkül "alaposan megroggyant volna a fogyasztói piac". A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint májusban 0,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint, az év első öt hónapjában 0,2 százalékkal csökkent az értékesítés a múlt éve azonos időszakához képest. Az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer, a magán-nyugdíjpénztári reálhozam kifizetése, a nyári hónapokban mérséklődő infláció, valamint a keresetek növekedése, a foglalkoztatás javulása és az árfolyamgát mind növelik a háztartások költekezési lehetőségeit - hívja fel a figyelmet a szövetség. Az OKSZ szerint ugyanakkor a fogyasztás várható alakulásának vizsgálatakor figyelembe kell venni azt is, hogy a magasabb élelmiszer- és üzemanyag infláció, az adójóváírás szűkítése, az ágazati és fogyasztási különadók (chipsadó), az élelmiszerek magas, 25 százalékos forgalmi adókulcsa mind visszafogják a fogyasztást. A szövetség elemzése emlékeztet arra is, hogy a háztartások napi költekezésében a havi törlesztő részlet a döntő. s ez a kereskedők napi gyakorlatában is érezhető gyengülést jelent a vásárlásokban. A magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésének ideje (augusztus) éppen egybeesett a devizaválság csúcsidőszakával, ami viszont sok háztartáson segíthetett - jegyzi meg az OKSZ, hozzátéve, hogy a 3,7 millió háztartásból több százezer érintett, ami már jelentős tehertétel a fogyasztás alakulásában.
Forrás: MTI
64/81
Jövedéki és társasági adóemelés, tömeges elbocsátások várhatók a 100 milliárdos hiány miatt 2011. Augusztus 18. Csütörtök Szűkös repertoár áll a kormány rendelkezésére ahhoz, hogy tartsa az idei hiánycélt, eszközöket még leginkább a kiadáscsökkentési oldalon találhat - írja a Napi Gazdaság. Az igazi kérdés persze a jövő évi költségvetés lesz, különösen a mostani adórendszer mellett.
Viszonylag jelentős mínuszt kell elkönyvelnie a kormánynak az idei és a jövő évi költségvetés terhére - derült ki már a tegnapi miniszterelnöki megszólalás előtt. Az egy nappal korábban közzétett siralmas GDP-adat a nemzetgazdasági tárca számításai szerint nagyjából százmilliárd forintos lyukat üt a tervezett büdzsén, amit még megfejel a vártnál gyérebb adóbevétel. A tavaly alaposan megcsappant társasági adóbevételeket az első félévben konzervatív számítások szerint is csak éppen sikerült túllépni, nem nőtt az eva és számítási módja miatt értelemszerűen a várt különadó bevétel sem. Vagyis tartalék a nem várt bevételekből itt nincs. Ahol jelentősebb emelkedés volt a tavalyi adathoz képest, az a jövedéki adóból származó bevétel, ez azonban nem jelent nagy tömeget - 395 milliárd forint bevétellel ez 35 milliárdos plusz. Nagyjából százmilliárd forint mínusz gyűlt össze félév alatt - jóllehet a tavalyi féléves 1057 milliárd forint után 1115 milliárd folyt be, ez arányaiban elmarad a tavalyitól és a cseppet sem javuló belföldi fogyasztás miatt nem várható, hogy az arány érdemben emelkedjék. Kisebb, tízmilliárd forint mínusz keletkezett az illetékbevételeknél. A legnagyobb mínusz a jövedelemadóban tapasztalható - a tavalyi féléves bevételhez képest 200 milliárd forint a mínusz. Ez ugyanakkor nagyjából megfelel a vártnak, vagyis érdemben nem rontja már az egyenleget. Azt Orbán Viktor is megjegyezte: szükségesek további intézkedések, de ezekről nem született semmiféle döntés. Ha szeptemberben a kormányzati frakciók ülésére kiötölnek valami megvalósíthatót, akkor azt a kormány szándékai szerint viszonylag hamar a parlament elé viszi - ez szeptember végét, de inkább október elejét jelentheti. Egyéni indítványként benyújtva sürgősséggel akár egy hét alatt is bármi keresztül vihető, kérdés, mit is lehet tenni. MInt a kormányfő leszögezte: tartani fogják a három százalék alatti hiányt és az államadósság továbbra is csökkenő pályán marad - utóbbi kényelmesen tartható a magán-nyugdíjpénztári portfólió eladogatásával, a hiánycél tartása azonban ennyire nem egyszerű. A miniszterelnök kijelentette ugyan, hogy mind bevételi, mind kiadási oldalon szükség lesz intézkedésekre, idén vélhetően mégis inkább a kiadáscsökkentés hozhat eredményt. Egy októberben megszavazandó bármilyen adóemelés ugyanis nem hozhatna látható eredményt hoz 2011-ben, egy bármilyen újabb különadó pedig még jobban visszavetné a GDP-növekedést. Az Orbán által megemlített bürokráciacsökkentés leginkább tömeges elbocsátásokat jelenthet, komolyabban lefaraghatja viszont a kiadásokat néhány korábban beígért elem elcsúsztatása: ilyen lehet a MÁV és a BKV adósságának konszolidációja vagy a PPP programok kiváltása - ezek több százmilliárd forinttal javíthatják az egyenleget. Ha hiszünk abban, hogy ezeket jövőre megvalósítja a kormány, akkor az őszi adótörvények módosítása révén kell többek között erre forrást találni. Orbán annyit kijelentett: a családi adózást teljes mértékben kiépítik és az adórendszer továbbra is egyszerű lesz. Ez jelentheti azt, hogy mégis kivezetik a szuperbruttót - több szakértő ezt nevezte meg mint alapvető forrást -, nem vezetnek be progresszív kulcsokat és megszűnik az adójóváírás. A jövő évi egyenleget bevételi oldalon javíthatja, hogy az adójóváírást két ütemben vezetik ki ugyan, de
65/81
nagyobb tételt tesz ki a jövő évi, s kisebbet a 2013-as rész. Az arányok eltolásával a szuperbruttó kivezetése is jelenthet kisebb tételt jövőre, s nagyobbat 2013-ban, csökkentve így a 2012-es adóbevétel-kiesést. Adót lehet emelni a jövedéki termékeknél - a cigaretta esetében ez az idén úgyis elmaradt - ez azonban nem tesz csodát. Nagyjából jövőre kiderülhet, mit tud a chipsadó, az is hozhat meglepetésfilléreket a konyhára. Jelentősebb bevételeket azonban a nagy adónemeknél végrehajtott változások hozhatnak. Valamit lehet emelni a most tíz százalékos társasági adón is, bár az kevésbé valószínű, hogy ismét 19 százalék lesz az általános mérték. Felmerülhet még egyes kedvezmények megszüntetése akár az szja-ban, akár a társasági adóban. A jövedelemadóban jelentős pénzt visz el a pénztári megtakarítás kedvezménye - amit egyébként is szűkített a kormány tavaly -, a társasági adóban pedig a kisebb, kevésbé kihasznált kedvezmények kisöprése is szóba kerülhet
Forrás: Napi.hu
66/81
Újraindult a termelés a leendő devizafalu FÉG-gyárában 2011. Augusztus 17. Szerda Több hónapos kihagyás után hétfőtől ismét dolgoznak a felszámolás alatt álló FÉG ócsai konvektorgyárában, miután az MPF Holding, a cég legnagyobb hitelezője megegyezett a felszámolóval az üzem kibérléséről.
Felcsuti Zsolt tájékoztatása szerint az MPF már akkor jelezte bérlési szándékát, amikor a FÉG Konvektorgyártó Zrt. ellen végrehajtás indult, mivel a cég közel kétmilliárdos hitelt nem tudott visszafizetni, és az adóhatóságnak is több százmillió forinttal tartozott. A gyárban májusban lekapcsolták a villanyt és a gázt is, a dolgozók pedig nem kaptak fizetést. A FÉG hitelét megvásárló és a végrehajtást elindító MPF csoport többször is felajánlotta, hogy folytatná a termelést, tovább üzemeltetné a gyárat, és átvenné az ott dolgozók egy részét. A holding tulajdonosa azt is megígérte, hogy rendezné az ócsai üzem dolgozóinak elmaradt, jogos követeléseit. A FÉG vezetői elzárkóztak az ajánlat elől, így a nyár közepén megindult a felszámolási eljárás a cég ellen – mondta az MTI-nek Felcsuti Zsolt. Az MPF tulajdonosa szerint a felszámoló megkezdte a bérgarancia alapból a ki nem fizetett bérek és végkielégítések fedezetére szolgáló összeg levonását, ezzel egy időben megállapodott az MPF-fel a gyár bérléséről, illetve a termelés folytatásáról.
Forrás: MTI
67/81
Matolcsy-csomag: adóemelések, új személyi jövedelemadó várható a gyenge gazdaság miatt 2011. Augusztus 16. Kedd Kénytelen lesz felgyorsítani a megszorításokat és/vagy növelni az adókat a kormány, ha gyenge marad a gazdasági növekedésünk. Márpedig a legfrissebb magyar GDP-adat azt mutatja, hogy a magyar gazdaság növekedése gyakorlatilag megállt. Így könnyen lehet, hogy a Széll Kálmán-terv jövő évre tervezett, 550 milliárd forintos megszorítása mellé újabb pár száz milliárdos csomagot kapunk.
Újabb megszorításokat hozhat, hogy a magyar gazdaság a vártnál sokkal lassabban növekszik. Emiatt a következő időszakban elképzelhető, hogy a kormány megemeli az adókat, például az alkohol és a dohányáruk jövedéki adóját, de az is simán lehetséges, hogy bevezet egy új személyi jövedelemadó kulcsot a magasabb jövedelmekre (vagyis visszaállítja a progresszív adórendszert) sorolta a vártnál rosszabb második negyedéves GDP-adat lehetséges következményeit az ING Bank vezető elemzője. Németh Dávid szerint az is elképzelhető, hogy a közmunkaprogram mégsem lesz annyira tömeges, mint a kormány tervezte, mert nem tud rá annyi pénzt szánni, de még a Széll Kálmán-tervben megkezdett kiadáscsökkentést is magasabb fokozatra állíthatja. Az, hogy a magyar gazdaság növekedése az előző negyedévhez képest megállt, azt jelenti, hogy nem vált be az a gazdaságélénkítési recept, ami Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevéhez kapcsolódik. A recept legfontosabb része az volt, hogy a kormány a személyi jövedelem csökkentésével felpörgeti a lakosság fogyasztását, ami lökést ad az egész gazdaságnak. A várt hatás azonban az év első felében elmaradt (amire rátett, hogy a magyar gazdaság motorja, az export és a hozzá kapcsolódó ipari termelés is belassult), a költségvetésben ugyanakkor jelentős, ezermilliárd forinthoz közelítő bevételkiesést kellene kompenzálni a kormánynak az adócsökkentés miatt. A lefagyott magyar gazdasági növekedés miatt a kormány kénytelen lesz a jövő évi költségvetést hozzáigazítani a vártnál alacsonyabb növekedési pályához. A 2012-es büdzsének most folyik a tervezése, és ha a gazdasági növekedésünk lassabb lesz, a kormánynak alacsonyabb bevételekkel kell számolnia. Ezt gyorsított kiadáscsökkentéssel és vagy bevételnöveléssel kell ellentételeznie ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon. Ha ezt nem teszi meg, a költségvetés hiánya jövőre magasabb lehet a konvergenciaprogramban Brüsszel felé is vállalt 2,5 százalékos deficitnél. A konvergenciaprogramban azonban a kormány 3 százalék feletti GDP-növekedéssel számolt jövő évre. Ha ehelyett viszont 1 százalék körül alakul a 2012-es növekedésünk, az akár 300 milliárd forinttal is ronthatja a jövő évi büdzsé egyenlegét – mondta a HVG-nek Németh Dávid. Az alacsonyabb növekedés ugyanis, a csökkenő vagy a várttól elmaradó növekedésen keresztül akár 150 milliárd forint is elmaradhat az eredetileg várt áfabevételekből. A lassuló export a társasági nyereségadót nyesheti vissza 20-30 milliárddal, az elbocsátásokon és a béremelések elmaradásán keresztül pedig a személyi jövedelemadó bevételek akár 40-50 milliárddal elmaradhatnak a tervezettől.
68/81
Ez tehát egy újabb jelentős kiigazítást követelhet a kormánytól, pedig a Széll Kálmán-tervben a jövő évre már 550 forintos megszorítást jelentett be a kabinet. A csomag döntő része a munkaerőpiaci ellátásokra, a közlekedési vállalatokra, a gyóggyszerártámogatásokra, a nyugdíjkiadásokra, a felsőoktatásra, valamint az önkormányzatokra fordított kiadások drasztikus csökkentéséből áll. Ha viszont a gazdaság növekedése jövőre eléri legalább a 2 százalékos mértéket, a költségvetés egyenlege jóval szebben alakul, és a bevételkiesés körülbelül 100 milliárd forint lehet – mondta az elemző a HVG-nek.
Forrás: HVG
69/81
Hogyan adózzunk az üdülési csekk és az iskolakezdési támogatás után? 2011. Augusztus 16. Kedd Gyakori kérdésekre válaszok
Üdülési csekk A júliusi változások alapján az üdülési csekkek béren kívüli juttatásként csak 2011. október 1-jéig adhatóak át, tehát a 2011. október 1-je után juttatott üdülési csekk a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmeként kezelendő, kedvező adózása megszűnik. Javasoljuk, hogy a ki nem osztott üdülési csekkeket lehetőség szerint 2011. szeptember 30-ig adják oda dolgozóiknak, az esetleges meglévő cafeteria-nyilatkozatok módosításával egyidejűleg, vagy ha további üdülési csekkeket szeretnének biztosítani számukra, ezt 2011. szeptember 30-ig tegyék meg. Nem változott az a szabály, hogy a minimálbér összegéig továbbra is béren kívüli juttatásként kezelhető az üdülési szolgáltatás nyújtása a munkáltató tulajdonában/vagyonkezelésében lévő üdülőkben. Iskolakezdési támogatás Az iskolakezdési támogatást béren kívüli juttatásként az iskolakezdést megelőző és követő 60 napon belül adhatnak munkavállalóiknak, az ezt követő kifizetés a magánszemély összevonandó jövedelmének minősül. Kamatadó A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK Tanácsi irányelvet alkalmazva Man-sziget 2011. július elsejétől csatlakozott azon országok köréhez, amelyek automatikus információcserére térnek át, amennyiben olyan magánszemély számára juttatnak kamatjövedelmet, aki az Európai Unió tagállamában adóügyi illetőséggel bír. Ennek értelmében az Európai Unió országában illetékes magánszemély számára történő, manszigeti kifizetőtől származó kamatkifizetésekről az illetékes ország adóhatósága adatot kap, ezzel párhuzamosan Manszigeten megszűnik a kamatjövedelmek utáni forrásadó levonása. Magyarországon a magánszemély év végén az éves személyijövedelemadó-bevallásával együtt vallja be és fizeti meg a Man-szigetről származó kamatadót. Ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott eredménye
70/81
Az Országgyűlés által elfogadott, az egyes gazdasági törvények módosítására vonatkozó törvény szerint az ellenőrzött külföldi társaságoknál kimutatott, de fel nem osztott adózott eredmény a magánszemély számára továbbra is az egyéb jövedelemre vonatkozó adókötelezettséggel bír, kivéve, ha arra az amnesztiatörvényt alkalmazzák, mert ez esetben a kedvezményes, 10%-os adókulcs alkalmazandó. Harmadik országból kiküldött munkavállaló biztosítása A jelenlegi társadalombiztosítási szabályok szerint nem terjed ki a biztosítás a külföldi munkáltató által Magyarországon kiküldetés keretében foglalkoztatott harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő magánszemélyre. Ez a szabály 2012. január 1-jétől úgy módosul, hogy ha előreláthatóan a kiküldetés meghaladja a két évet, a magánszemély biztosítottá válik, már 2012. január 1-jétől. Amennyiben a kiküldetés előre láthatólag kevesebb mint két év, nem keletkezik társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség. Fontos megjegyezni, hogy egy-két hónap eltérés a kiküldetés hosszára vonatkozóan gondot okozhat a foglalkoztatók számára, emiatt érdemes gondosan felülvizsgálni a már meglévő, illetve megtervezni a készülő kiküldetéseket. A jelenleg már folyamatban lévő kiküldetések esetén a két év időtartamot 2012. január 1-jétől kell alkalmazni. Előfordulhat, hogy a kiküldött érkezése pillanatában még két évnél rövidebb kiküldetésről van szó, de a kiküldetés később mégis meghaladja a két évet. Ebben az esetben a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján, a kiküldetés kezdetétől, visszamenőleg társadalombiztosításijárulék-köteles az összes jövedelme, azaz önellenőrizni kell, annak következményeivel együtt (pótlék). Egyedi kérelem alapján a törvény nem biztosít lehetőséget a mentességi idő meghosszabbítására. Amennyiben a kiküldetést két évnél hosszabb időre tervezik, de mégis hamarabb tér haza a magánszemély, úgy szintén önellenőrzésnek van helye, és a megfizetett járulékok visszajárnak. Ha egy kiküldött a kétéves kiküldetése végén hazatér, úgy három évet kell várnia ahhoz, hogy újra két évet társadalombiztosításijárulék-mentesen tölthessen Magyarországon.
Forrás: KPMG
71/81
Nem vicc: több adót akarnak fizetni a milliárdosok! 2011. Augusztus 15. Hétfő Én és milliárdos barátaim köszönjük szépen az elmúlt évek gazdagokat támogató adórendszerét. Eleget kényeztettek minket, ezentúl szívesen fizetnénk több adót - írja Warren Buffett milliárdos befektető a New York Times vélemény rovatában.
Warren Buffett milliárdos befektető cikkében arra bátorította az amerikai törvényhozókat, hogy a költségvetési deficit csökkentése érdekében nyugodtan emeljék a szuper-gazdagokra vonatkozó adókulcsokat, mivel ez nem lenne káros hatással a beruházásokra. "A barátaimat és engem már eleget kényeztetett a milliárdos-barát kongresszus. Itt az idő, hogy a kormány komolyan vegye a közteherviselést" - írta a székhelyéről Omahai Bölcsnek is nevezett 80 éves befektetőguru. A világ egyik leggazdagabb embereként ismert Buffett, a Berkshire Hathaway konglomerátum elnöke cikkében leírja, tavaly 6 millió 938 ezer 744 dollár adót fizetett. Ez ugyan nagy pénznek tűnik, ám a tavalyi jövedelmének csak 17,4 százaléka, ami jóval kedvezőbb adókulcs, mint amit az irodájában dolgozó 20 alkalmazottjának bármelyike fizet. Az ő adóterhelésük 33 és 41 százalék között mozog, az átlag 36 százalék. Az amerikaiak körében rohamosan fogy a bizalom abban, hogy az ország döntéshozói meg tudnak birkózni az ország pénzügyi problémáival. Csak a gyors, igazi és hosszú távú megoldást hozó intézkedések tudják megakadályozni, hogy az amerikai társadalom a teljes reményvesztettség állapotába süllyedjen - írja Buffett. Hatvan éve dolgozom együtt befektetőkkel. Még soha életemben nem láttam olyat, hogy egy jó befektetési döntést feladott volna valaki a magas adókulcsok miatt - még az 1976-77-es 39,9 százalékos kulcs idején sem. Az emberek azért fektetnek be, hogy pénzt csináljanak és az adókulcsok ettől sosem riasztják el őket.
Forrás: Napi.hu
72/81
Horribilis illetéket kell fizetni a földterületek után 2011. Augusztus 15. Hétfő A családi gazdaságokat hátrányosan érintő illetékfizetési kötelezettség módosítását javasolja a Magyar Agrárkamara.
A közlemény szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több családi gazdaság esetében határozatot bocsátott, illetve bocsát ki illeték és szankció kiszabása mellett akkor, ha a családi gazdaság valamely tagja 5 éven belül megvett földjét a jogszabályok szerint bevitte a családi gazdaságba. A kamara szerint a családi gazdaság tagjai jogszerűen járnak el akkor, ha a használatukban, tulajdonukban lévő földterületeket szerződésben beviszik a családi gazdaságba, s azt a családi gazdálkodó - mint a gazdálkodó család teljes foglalkoztatottja - és a többi családtag közreműködésével hasznosítják, azaz azon gazdálkodnak. Az illetékekről szóló törvény szerint az illetékmentesség termőföldvásárlása esetén azonban csak akkor áll fenn, ha a gazdálkodó "legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyonértékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja." A NAV szerint e passzust sértik a családi gazdaságba földet bevivő családi gazdaság tagjai akkor, amikor a családi gazdálkodó számára a vételtől számított 5 éven belül használatba adják a földjüket. Ezért a NAV határozataiban kötelezi a családi gazdaságba földet bevivő családtagokat az illeték utólagos megfizetésére. A Magyar Agrárkamara véleménye szerint az illetéktörvényt, valamint az ide vonatkozó kormányrendelet hatályos szövegét szükséges lenne módosítani, s ezt kérte levélben a köztestület a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárától. A Magyar Agrárkamara a családi gazdaságok érdekében javasolja a szükséges jogszabály módosítást, azaz az illetéktörvényben rögzített "illetékmentesség termőföldvásárlása esetén" akkor is álljon fenn, ha a jogszabályok szerint családi gazdaságba kerül a családtag földje. A Magyar Agrárkamara a szükséges jogszabályi módosítás mellett azt is kéri, hogy az illetékes eljáró hivataloknál a vidékfejlesztési tárca járjon közbe az eljárások felfüggesztése érdekében - áll a köztestület közleményében.
Forrás: MTI
73/81
Az erős német márka bevezetése gazdasági apokalipszishez vezetne 2011. Augusztus 15. Hétfő A hétvégén több német közgazdász is a német márka bevezetése ellen szólalt fel, írja a Welt am Sonntag. Véleményük szerint a német fizetőeszköz bevezetésének Németország lenne a legnagyobb vesztese.
Gazdasági katasztrófához vezetne a német márka bevezetése állítják német közgazdászok. Gustav Horn, a Makrogazdasági és Konjunktúrakutató Intézet vezetője szerint a német export a márka bevezetését követően néhány hónap után drasztikusan visszaesne. Horn arra számít, hogy a bevezetést követően a német márka a dollárral és az európai fizetőeszközökkel szemben jelentősen erősödne, hasonlóan ahhoz, mint amit az elmúlt hónapokban a svájci frank esetében láthattunk. A márka 10 százalékos felértékelődése a német export 4-5 százalékos visszaeséséhez vezetne, ez pedig a korábbi évek export-világbajnokánál gazdasági katasztrófát okozna, húzta alá Horn. Hasonló véleményen van Michael Burda, a berlini Humboldt egyetem közgazdásza. Szerinte a német márka a bevezetését követően néhány hónap alatt akár 50 százalékkal is felértékelődhetne, ez pedig gyakorlatilag egy csapásra tönkretenné a német középvállalatokat. Daniel Gros, a CEPS igazgatója ennél is komolyabb forgatókönyvet vázol fel, hiszen véleménye szerint a német márka újbóli bevezetése pénzügyi összeomláshoz vezethetne. A bankok ugyanis más eurozónás tagországok állampapírjait is mérlegeiken tartják, és a német márka drasztikus erősödésével a kötvények nagy részét le kellene írniuk, ez pedig a pénzügyi és bankrendszer összeomlásához vezetne, ebben a környezetben a német gazdaságjelentősen, akár 30 százalékkal is visszaesne, állítja Gros.
Forrás: IngatlanHírek.hu
74/81
Élőhalott a magyar építőipar 2011. Augusztus 15. Hétfő Júniusban az építőipari termelés volumene a kiigazítatlan és a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint is 13,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, szintén alacsony értékhez képest. Szezonálisan kiigazítva a termelés a májusi emelkedés után az előző havinál 5,6 százalékkal alacsonyabb volt, amivel az áprilisi teljesítmény alá hanyatlott.
Az idén májusban még lassult az építőipari termelés visszaesése éves összehasonlításban az áprilisi 14,4 százalékról 5,2 százalékra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett adatai szerint az év első hat hónapjában az építőipari termelés 9,6 százalékkal volt kisebb, mint a 2010 első felében. Az idén júniusban az építőipari termelés értéke 154,9 milliárd forint volt, míg az első hat hónapban 689,3 milliárd forintot ért el. Legutóbb 2009 júniusában növekedett éves összevetésben az építőipar 15,1 százalékkal. A fix bázisú volumenindex tanúsága szerint az építőipar összteljesítménye szezonálisan kiigazítva 2007 januárja óta, kiigazítatlanul 2009 decembere óta nem érte el a 2005-ös év átlagát, júniusban több mint egyharmaddal maradt el attól mindkét számítás szerint. Tavaly júniusban az építőipari termelés 17,6 százalékos visszaesést mutatott az egy évvel korábbihoz képest, és 1,8 százalékkal volt magasabb az előző havinál. A KSH adatai szerint az idén júniusban mindkét építményfőcsoport termelése csökkent. Az épületek építése jelentősen - tavaly január óta nem látott mértékben - 17,2, az egyéb építményeké 10,5 százalékkal maradt el a tavaly júniusitól. A szezonálisan kiigazított indexek alapján júniusban az épületek építésének volumene 7,6, az egyéb építményeké 1,7 százalékkal volt kisebb a májusinál. Az első félévben az épületek építésének teljesítménye 8,2, az egyéb építményeké 11,3 százalékkal csökkent 2010 első féléhez képest. Júniusban az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése - ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza -, több mint egyötödével, 21,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények ágazat termelése 1,9 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva. A speciális szaképítés ágazaté - amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják -, 15,8 százalékkal maradt el a 2010. júniusitól. A KSH adatai szerint a júniusban kötött új szerződések volumene 6,5 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel azelőttinél, ezen belül az épületek építésére kötötteké 14,7 százalékkal esett vissza. Az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene 1,5 százalékkal volt magasabb a 2010. júniusihoz mérten. Az év első hat hónapjában az építőipari vállalkozások 28,1 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 36,2 százalékkal csökkent a 2010. júniusihoz viszonyítva, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 41 százalékkal, az egyéb építményeké 32,3 százalékkal volt kisebb. Az építőipar termelői árai 2011 második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,2 százalékkal emelkedtek. Az épületek építése ágazatban az árak 1,6, az egyéb építmények építése ágazatban 2,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban átlagos, 2,2 százalékos növekedés mutatkozott. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 2 és 3,8 százalék között szóródott. A KSH adatai szerint a második negyedévben az építőipar árai 0,5 százalékkal voltak magasabbak az előző negyedévinél.
75/81
Forrás: MTI
76/81
Property News 2011 33. hét
77/81
Hungary is becoming more interesting for investors 2011. Augusztus 18. Csütörtök The total investment transaction volume on the Hungarian real estate market is estimated to have been around €283 Mln in the first half of 2011, which includes only transparent investment transactions. “This is generally in line with our expectations at the end of 2010. Of this total, however, a significant portion was from regional and international deals” – said István LeRiche, Associate Director at Colliers International Hungary, concerning the latest investment market report.
In general, foreign interest toward Hungarian assets is increasing, but potential buyers are still making tours and assessing market entry, so this activity has not yet translated into specific deals. There are also some new foreign players looking to enter Hungary. Hungary is becoming more interesting for investors as current yield levels and lower rents provide a potential growth story for forthcoming years, when vacancy drops and rents rise as a result. Another positive sign is the reduction of the gap between buyer and seller expectations, which also points towards more deals happening in the future. Financing, however, remains difficult to secure and it is still the key to transactions. Banks are willing to lend only for the best products, which in turn defines demand somewhat. For the year as a whole, Colliers International expects overall investment volume to reach €600 Mln in an estimate, driven by a strong pipeline of potential deals and more transactional activity in H2. There are a couple of market-changing deals underway that could significantly contribute to reaching, or even exceeding this target, and demonstrate investor confidence towards the country. In terms of yields, no significant change has been seen over the recent period, and no immediate improvement is expected. In general, investor interest for good quality office and retail projects is currently at around 7.5–8%, while “theoretical prime” industrial yields are between 9–9.5%. The focus of investor interest remains high-class trophy assets in good locations or with long-term lease agreements, such as A-class modern offices, prime retail centres and industrial properties. Sustainability and green certifications are also becoming increasingly important to attract buyer interest. „We anticipate investors will remain cautious in the upcoming period, which means that sellers will need to have their house in order if they want to a have a strong chance of closing deals.” – summarized István LeRiche.
Forrás: Colliers
78/81
Most Expensive Luxury Shopping Streets in Europe 2011. Augusztus 16. Kedd The global market for luxury goods has emerged from the financial crisis significantly faster than expected, according to a study of Europe’s most important luxury shopping destinations by Jones Lang LaSalle.
Robert Bonwell, CEO, EMEA Retail at Jones Lang LaSalle, said: “The luxury sector is the most internationalised in the retail market, with brands adopting true global strategies. Most have big expansion plans into Asia and emerging markets, creating a new class of high-income consumers with an appetite for luxury goods. However, they have also resumed investment into the mature western markets via extensive refurbishments and expansions of existing stores, appreciating the international appeal of the traditional high end luxury retail districts in London and Paris for instance.” London’s New Bond Street is the most expensive luxury shopping street in Europe, with top rents reaching €7,900 per sq m. On Avenue Montaigne in Paris rents reach up to €7,500 per sq m and on Moscow’s Stoleshnikov Lane rents are as high as €7,015 per sq m. James Dolphin, Head of EMEA Retail Agency at Jones Lang LaSalle, continued: “Despite the booming online offerings, retailing on Europe's most prestigious high streets remains a very important success factor for the luxury segment. After two years of subdued spending, luxury retailers are responding to the return in consumer confidence with healthy expansion plans. Increased demand for prime space in the best locations is forcing rents up. Other retailers are also looking to benefit from the proximity to famous top-level brands, and this additional demand for scarce showroom space is placing even more pressure on premiums.” Leading international luxury groups have recently reported double-digit sales growth or even record annual sales. Companies’ own store networks have played a significant role in accounting for this success, with business also driven by Asia, particularly the booming Chinese market. The luxury retail sector has also bounced back in Europe; in 2010 between one-third and 40 percent of total revenue came from Europe for some brands with the highest sales recorded in Italy, followed by France, the UK, Germany and Russia. The highest density of international luxury labels can be found in Paris. From the top 100 luxury labels, they operate more than 150 luxury stores, proving the French capital remains Europe’s uncontested centre of fashion and luxury shopping. Only London has a similar density with 125 luxury outlets from the top 100 brands. Milan has just under 90, while Moscow and Rome follow behind with 66 and 59 luxury label stores, respectively.
Forrás: Jones Lang LaSalle
79/81
Developers Return to CEE Office Markets 2011. Augusztus 15. Hétfő Central & Eastern Europe’s (CEE) office stock grew modestly during the first half (H1) of 2011, but development completions remain at the lowest level on record, according to the latest data from CB Richard Ellis (CBRE).
Despite a recent increase in development starts across CEE, relatively low levels of completions are expected over the next 12-18 months. Weak occupational fundamentals coupled with continued challenges in securing financing mean that developers have been reluctant to launch new projects. Although most lenders still require pre-lets in order to finance new developments, a number of speculative projects was registered again after having been absent from most markets in recent years. However, Moscow’s pipeline has remained limited due to new planning regulations, while some markets in South Eastern Europe (SEE) are still facing a shortage of new office space due to projects being delayed. As a result of limited new office supply and increasing demand, average vacancy rates in CEE (including Eastern Europe (EE)) declined below 14% following a 2% decline since Q4 2010. The majority of this decrease was the result of positive vacancy trends in EE capitals, as net absorption was particularly strong there. Differences in vacancy rates remain significant across the region. Warsaw still has the lowest vacancy rate in the region - slightly above 6% - which has encouraged developers to launch new projects. Belgrade, on the other hand, is still struggling with a vacancy rate close to 24%. Jos Tromp, Head of CEE Research and Consulting, CBRE, commented: “Although take-up has been on the rise in most markets, net absorption has remained rather weak or has even turned negative in some cases. These low levels of net absorption can be explained by the increasing share of pre-lets mostly in Prague and Warsaw. Another reason is the limited “new demand”, as a growing element of take-up is generated by relocations.” Diverging trends in office vacancy rates have resulted in varied prospects for rental growth across the region. Solid rental growth has emerged in Moscow and Kyiv where year-on-year prime rental growth amounted to 20-25% in USD terms; increases in EUR terms were more moderate. Prime rents in Warsaw were up by 13% compared to H1 2010 although increases have slowed down recently. Most other markets have not seen any rental growth over the last 12 months. In fact, some South Eastern European capitals, such as Sofia and Zagreb, are still coping with downward rental pressure. The CB Richard Ellis CEE weighted average prime office yield (including EE) compressed further in H1 2011 to 8.8%. This is 52 bps lower when compared to the end of Q4 2010 and is 85 bps down on Q2 2010. Compression was mainly driven by prime yield movement in EE, while prime yields have remained mostly stable in CE during H1 2011. Total office investment turnover in H1 2011 amounted to €2.2 billion, slightly lower than the €2.5 billion achieved in all of 2010. This figure includes the office part of the CA Immo purchase of Europolis. Russia and Poland have driven investment volumes thus far in 2011. Together, these countries have accounted for over 75% of total investment activity this year. Investment market liquidity has been on the rise in CEE for several consecutive quarters. Recovery in investment in CEE is among the strongest in Europe as it rises from the low levels recorded at the bottom of the market in 2009.
80/81
Jos Tromp added: “Recovery is mainly visible in the top-tier of the market, while the so-called secondary segment has remained mostly illiquid in the majority of countries. Russia and Central Europe have re-emerged strongly, while Ukraine and Serbia are still waiting for the first transaction to close on the open market. Prague has seen an increase of investment activity as a result and markets such as Budapest are likely to follow suit in H2 2011 on the back of this trend. This increase in activity could lead to some prime yield compression in a wider number of markets in the coming quarters.”
Forrás: CBRE
81/81
