2012 17. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Kevesebb a gondja a panelházban élőknek ................................ 5 Náci őrtoronyból lett luxuslakás ......................................... 7 A lakáshirdetésekben januártól meg kell jelölni az energetikai minősítést .......... 8 Pert vesztett az OTP a devizahitelessel szemben - Precedens? .................. 9 Ketyeg a társasházi időzített bomba ..................................... 11 Verseny indulhat az új lakásokért ....................................... 12 Átlagosan 13%-ot engednek a lakáseladók ................................ 13 Adócsalás miatt nyomoz az ügyészség a devizahitelező bankok ellen ............ 14 Kínaiak szedik be a magyar e-útdíjat? ................................... 15 3,7 milliárd a Balaton parti kisajátításokra ................................ 16 Ötszörösére nőtt az egyházi ingatlanjáradék .............................. 17 Pörög a balatoni ingatlanpiac .......................................... 18 Irodapiaci hírek .................................................... 19 Európa kereskedelmi ingatlanpiacain 23,8 milliárd eurót fektettek be ........... 20 Budapest a leginkább költséghatékony irodalokáció Európában ................ 21 Üzemeltetői képességeit kamatoztatja az Appeninn Nyrt. ..................... 23 Az IFK javaslatai a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok alakulására ....... 24 Hogyan alakult 2012 első negyedévében a budapesti irodapiac? ............... 27 A Gameloft a Riverparkba költözött ..................................... 28 Logisztikai hírek ................................................... 29 Ilyen lesz a budapesti dugódíj ......................................... 30 Sokat vesztett romániai telkein az Ablon csoport ........................... 31 Átadták a magyar-osztrák kerékpárutat .................................. 32 Díjesőben részesült a Colliers International ............................... 33 A Prologis új bérbeadással erősíti kapcsolatát a DHL-lel Lengyelországban ........ 34 Telekadót vethetnek ki az állami cégek ingatlanjaira is ...................... 35 Jön a dugó- és útdíj, csekk, biztosítási- és telefonadó ........................ 36 Szivattyúgyárat építenek Székesfehérváron ............................... 38 Átadták a Richter gigagyárát .......................................... 39 Újabb használt Volvo buszokat kap Budapest .............................. 40 Retail hírek ....................................................... 41 Így (nem) működik a plázastop ......................................... 42 Letették az Árkád 2 alapkövét ......................................... 43 Belépett a magyar ingatlanüzemeltetési piacra az osztrák PORREAL ............ 44 A figyelem kereszttűzében a Sió Pláza ................................... 45 Megnyílt a petrőci aquapark ........................................... 46 Átadáták a makói kalandparkot ........................................ 47 Gazdasági hírek ................................................... 48 Bezárathatják a vásárlókat megkárosító multik üzleteit ...................... 49 Tehernövekedés és egyszerűsítés: kétarcú adócsomag ...................... 50 Hiánycikk lesz a banki hitel Magyarországon .............................. 53
2/67
Felforgathatja a piacot a biztosítási adó .................................. Egyszerűsített adóíveket postáz a NAV ................................... Emeltszintű szolgáltatással válságágazatban is érhetők el sikerek .............. Hamarosan az Árkád lesz Magyarország legnagyobb bevásárlóközpontja ......... Drasztikus változások az új Munka Törvénykönyvében ....................... Átadták a Budafoki Borvárost .......................................... Percenként 2 forint lehet a telefonadó ...................................
Property News ..................................................... Commercial property investment in Europe reaches €23.8 billion in Q1 2012 ...... Colliers International sweeps the CEE Quality Awards with three wins ........... Prologis Strengthens its Relationship with DHL with New Lease in Poland ......... Gameloft has chosen RiverPark offices to open its new 550 sqm office ...........
3/67
54 55 56 58 59 60 61 62 63 65 66 67
Lakáspiaci hírek 2012 17. hét
4/67
Kevesebb a gondja a panelházban élőknek 2012. Április 27. Péntek A társasházak egy része semmilyen lényegi állagmegóvást vagy fejlesztést nem végez, derül ki a Habitat for Humanity Magyarország felméréséből. A tulajdonosok sokszor kényszerű tétlensége azonban egyik pillanatról a másikra olyan jelentős műszaki problémákhoz vezethet, amelyek vagy kockázatossá teszik az ingatlan használatát vagy óriási terheket rónak a háztartásokra. Ez a helyzet nagyjából 200 ezer alacsony státuszú területen található társasházi lakást érint ma hazánkban.
A felmérés megállapította, hogy a vizsgált, alacsony státuszú területeken található társasházi épületek több mint felében komoly műszaki problémák vannak. A hagyományos építésű épületeknél lényegesen több és nagyobb jelentőségű probléma halmozódott fel, mint az iparosított technológiával épült lakótelepeken. Komoly gondot okoz, hogy az épületek műszaki állapota sokszor a benn élők, a kevésbé felkészült közös képviselők számára is ismeretlen. A valódi műszaki problémák helyett sokszor csak az esztétikai jellegűek kerülnek a figyelem előterébe. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a műszaki felmérés maga is olyan összegű beruházás lenne, amit a társasház nem tud vállalni. A helyzet kialakulása visszavezethető a társasházak működésével kapcsolatos olyan strukturális problémákra, mint például a közös képviselők díjazása. Hiszen ameddig nem tisztázott, hogy a fejlesztések koordinálásával járó többletmunkát hogyan honorálja a közösség, érthető, hogy a közös képviselők inkább abban érdekeltek, hogy a ház alapszinten működjön. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy eltérőek az idősebbek és a fiatalabbak igényei; az albérlők, a bérbe adók és a saját tulajdonban lakók érdekei, más problémák jelentkeznek a felső emeleten vagy földszinten lakóknál, miközben hiányzik az összefogás kultúrája, a döntéseket pedig viszonylag egyszerű blokkolni.
A vizsgált szegmensben a problémák gyökere sokszor az, hogy a lakhatási költségek már önmagukban is magasak. Ebben a csoportban a háztartások 46%-a (hitelköltségek nélkül 36%-a) jövedelmének 35%-át költi lakhatásra. A nemzetközi irodalom szerint 30-35% felett megfizethetőségi problémáról beszélhetünk. A megfizethetőségi problémákkal küzdő háztartások pedig egyszerűen nem képesek finanszírozni a közös tulajdon többletterhekkel járó állagmegóvását, fejlesztését. Ezzel függ össze az is, hogy az érintett társasházakban sokan tartoznak a közös költséggel, és számos ház már a szolgáltatóknak sem tud fizetni. Bár a társasházi felújítások piacán viszonylag kedvező finanszírozási lehetőségek érhetők el (hitelek, lakás-takarékpénztári konstrukciók), az alacsony státuszú társasházak ezekhez a forrásokhoz nem tudnak hozzáférni, a szervezeti, együttműködésbeli nehézségeken túl a felújítási alap nem megfelelő képzése, a hátralékosság magas mértéke miatt. Külső források híján azonban a beavatkozások finanszírozása reménytelen.
Annak ellenére, hogy a társasházak leromlott állapota a lakhatási szegénység egyik megnyilvánulási formája - hiszen a közös részek műszaki problémái a lakások élhetőségét, megfizethetőségét, de akár az alapvető szolgáltatásokhoz, infrastruktúrához való hozzáférést is alapvetően befolyásolják - ezzel a kérdéssel jobbára nem foglalkoznak sem az érintettek, sem fejlesztések irányát befolyásolni tudó hatóságok, döntéshozók. Az időzített bomba azonban ketyeg: ha a szegény társasházakat továbbra is elkerülik a fejlesztések, akkor az ott élő háztartások
5/67
legdrágább vagyontárgya értéktelenedik el, mely az érintettek és a terület további lecsúszásához fog vezetni.
6/67
Náci őrtoronyból lett luxuslakás 2012. Április 27. Péntek Brüsszeltől alig néhány kilométerre észak-nyugati irányban található Steenokkerzeel városa. Itt áll az a 30 méter magas torony, amelyet 1938-41 között építtettek, s amelyet a települést megszálló nácik egyszerűen csak őrtoronyként kezdték el használni. Az ingatlanban a Bham Design Studio luxuslakást alakított ki.
Chateau d'Eau-nak is nevezett vertikális építmény a nácik kivonulásától 2004-ig a település vízellátásának szolgálatában állt. Mielőtt a torony teljesen leamortizálódott volna, a Bham Design Studio oltalmába vette az ipari építményt, hogy egy tehetősebb család számára loftlakást alakíthasson ki benne. Az önkormányzat azonban eleinte csak a torony teljes külső és belső felújítását kívánta elérni, a lakhatási célokat kielégítő változtatásokra csak 2008-ban bólintott rá. A cikket és képeket itt találja!
Forrás: IngatlanHírek.hu
7/67
A lakáshirdetésekben januártól meg kell jelölni az energetikai minősítést 2012. Április 27. Péntek Aki árulja vagy bérbeadásra kínálja a lakását, annak a kereskedelmi médiában történő hirdetéskor jövő év január 9-től meg kell jelölnie a lakás energetikai minősítését egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet tervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.
Az eredeti rendelet azt írja elő, hogy 2009-től aki eladja vagy egy évnél hosszabb időre bérbe adja a lakását, annak kötelező elkészíttetnie az energetikai tanúsítványt. Ehhez képest új szabály, hogy a hirdetésben fel kell tüntetni az energetikai besorolást (az A, B, vagy más betűjelet). A tervezett módosítás a bérletbe adók számára az egy évnél hosszabb bérbeadás esetében 2015-ig önkéntessé végéig teszi a kötelező tanúsítvány elkészíttetését. Így aki él ezzel a lehetőséggel, az nem hirdetheti a bérbeadást. A tanúsítványt a jövőben az építésügyért felelős minisztérium honlapján elérhető szoftverrel kell elkészíteni, amely automatikusan kódszámot ad minden épületre. Az adásvételi szerződést csak akkor fogadja el az ingatlan-nyilvántartás, ha szerepel benne ez a kódszám. A módosítások másik csoportja a költségoptimalizálással kapcsolatos. Alapvető probléma, hogy csak annyira érdemes energetikailag javítani egy épületet, hogy a ráfordítás megtérüljön annak az élettartama alatt. Kivételesen engedélyezhető meglévő épületnél az előírt energetikai jellemzőtől való eltérés, ha a megfelelés aránytalanul sokba kerülne, és nem térülne meg soha. A kalkulációkban új épületnél 30 évvel, meglévőnél pedig 20 évvel kell számolni. Az energetikai tanúsítvány továbbra is 10 évig lesz érvényes, de ha a követelmények időközben változnak, akkor újra el kell készíttetni a tanúsítványt. Ez azért érdekes, mivel a magyar szabályozás eddig nem foglalkozott azzal az uniós előírással, hogy 2021-től már csak alacsony - közel nulla energiafogyasztású épületek kaphatnak építési engedélyt. A szigorúbb előírások majdani megjelenése előtt készült tanúsítványokat tehát újra el kell készíttetni. Végül új előírás a tervezetben, hogy nemcsak az azonos lakásoknál, hanem az azonos terv alapján, azonos gépészettel készített családi házaknál sem kell valamennyinél újra számolni a tanúsítványt, az első alapján kiállítható a többire is.
Forrás: MTI
8/67
Pert vesztett az OTP a devizahitelessel szemben Precedens? 2012. Április 26. Csütörtök Részben megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa a Békés Megyei Bíróság első fokú ítéletét abban az ügyben, amelyben a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége indított pert az OTP Bankkal szemben. A bíróság szerint a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni - számolt be az MTI.
A felperesek egyrészt azt kifogásolták, hogy devizahitelüknél az OTP a kezelési költséget devizában állapította meg, és terhelte rájuk. Másrészt azt, hogy amikor a hitelt törlesztik, akkor a törlesztőrészlet forint összegét az OTP az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozza meg, miközben a kölcsön folyósításakor a bank a vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét. A táblabíróság jogerős döntése az első kifogás kapcsán az elsőfokú bíróság semmisséget kimondó ítéletét mellőzte, míg a második esetében azt helyben hagyta. Így jogerőre emelkedett az első fokon eljáró Békés Megyei Bíróság korábbi ítélete, amely az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal. Kásler Árpád, a BAÉSZ elnöke és felesége az OTP-vel szemben indított perükben a 2008. május 29-én létrejött deviza alapú kölcsönszerződésük két kikötését támadták meg. A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án az említett két szerződési kikötés semmisségét állapította meg, vagyis mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, és az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal. Az ítélet ellen az OTP fellebbezéssel élt, azzal érvelve, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak. A deviza alapú kölcsön ügyleti kamata a forint alapú hitelekhez képest alacsonyabb, az adósok kedvező kondíciók mellett vették fel a kölcsönt, és tisztában voltak az árfolyamkockázat hatásaival, amely akár kedvező is lehetett volna. A felperesek ezzel szemben az első fokú ítéletnek megfelelően kiemelték: a kölcsönszerződésnek nem volt célja a devizaértékesítés, a bank így olyan haszonhoz jutott, amelyre a felek szándéka nem terjedt ki. A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki. A kezelési költség a banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, ezért a bíróság a tisztességtelen kikötés körében a kezelési költség ilyen meghatározását nem vizsgálhatja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy más fórumokon nem vitatható. A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek mondta ki a Szegedi Ítélőtábla. Eszerint ugyanis csak akkor lenne jogos az árfolyamok közötti különbség felszámítása, ha devizavásárlás történt volna az ügyfél számára. Azonban ebben az esetben a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére, kölcsönszerződés jött létre a pénz használatáról, melynek fejében a kölcsönvevő kamatot köteles fizetni. Ezért ezt a kikötést a másodfokú bíróság is tisztességtelennek ítélte meg. Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, vagyis olyan szolgáltatásért fizet az ügyfél, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt. Ezért egyneműsíteni kell a folyósítást és a törlesztést, amit az első fokú
9/67
bíróság is kimondott. A döntés jogerős. A döntés az MTI beszámolója alapján precedens értékűnek tűnik, mely más OTP-s és más banki devizahitelek elszámolását visszamenőlegesen is érintheti. Hogy ez így van-e, az egyelőre a tudósításból nem derül ki.
Forrás: MTI
10/67
Ketyeg a társasházi időzített bomba 2012. Április 26. Csütörtök A Habitat for Humanity Magyarország felmérése szerint a társasházak egy része semmilyen lényegi állagmegóvást és a fejlesztést nem végez. Ez azonban egyik pillanatról a másikra olyan jelentős műszaki problémákhoz vezethet, amelyek vagy kockázatossá teszik az ingatlan használatát vagy óriási terheket rónak a háztartásokra. A helyzet nagyjából 200 ezer alacsony státuszú területen található társasházi lakást érint ma hazánkban.
A Városkutatás Kft. a Habitat for Humanity Magyarország megbízásából 2011-ben végzett kutatást az alacsony státuszú társasházak fejlesztésének lehetőségeiről, ezek elmaradásának okairól. A vizsgálat körébe országszerte nagyságrendileg 20-25 ezer társasház tartozik, amely 460 ezer lakást jelent összesen. A vizsgált társasházak több mint felében komoly műszaki problémák vannak. A hagyományos építésű épületeknél lényegesen több és nagyobb jelentőségű probléma halmozódott fel, mint a lakótelepeken. Az épületek műszaki állapota sokszor a lakók és a közös képviselők számára is ismeretlen, miközben a műszaki felmérés maga is olyan összegű beruházás lenne, amit a társasház nem tud vállalni. A helyzet kialakulása visszavezethető a társasházak működésével kapcsolatos olyan strukturális problémákra, mint a közös képviselők díjazása. Nem tisztázott, hogy a fejlesztések koordinálásával járó többletmunkát hogyan honorálja a közösség, így a közös képviselők inkább abban érdekeltek, hogy a ház alapszinten működjön. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a lakók érdekei nagyon különbözőek lehetnek, miközben hiányzik az összefogás kultúrája, a döntéseket pedig viszonylag egyszerű blokkolni. A vizsgált szegmensben a problémák gyökere sokszor az, hogy a lakhatási költségek már önmagukban is magasak. Ebben a csoportban a háztartások 46%-a (hitelköltségek nélkül 36%-a) jövedelmének 35%-át költi lakhatásra. A megfizethetőségi problémákkal küzdő háztartások pedig egyszerűen nem képesek finanszírozni a közös tulajdon állagmegóvását, fejlesztését. Az érintett társasházakban sokan tartoznak a közös költséggel, és számos ház már a szolgáltatóknak sem tud fizetni. Bár a társasházi felújítások piacán viszonylag kedvező finanszírozási lehetőségek érhetők el, az alacsony státuszú társasházak ezekhez nem tudnak hozzáférni a felújítási alap hiánya, a hátralékok mértéke miatt. Annak ellenére, hogy a társasházak leromlott állapota a lakhatási szegénység egyik megnyilvánulási formája ezzel a kérdéssel jobbára nem foglalkoznak sem az érintettek, sem fejlesztések irányát befolyásolni tudó hatóságok, döntéshozók. Az időzített bomba azonban ketyeg: ha a szegény társasházakat továbbra is elkerülik a fejlesztések, akkor az ott élő háztartások legdrágább vagyontárgya értéktelenedik el, mely az érintettek és a terület további lecsúszásához fog vezetni. A kutatás teljes szövege elérhető: http://www.habitat.hu/files/Alacsonystatuszutarsashazak_hatterkutatas .
Forrás: MTI
11/67
Verseny indulhat az új lakásokért 2012. Április 24. Kedd A közelmúltban indult állami ösztönzők és az épületek energetikai hatékonyságának előtérbe kerülése lendületet adhat az éledezés első jeleit mutató újlakáspiacnak; új projekt eközben alig-alig indul a piacon, így hosszú évek után ismét keresletivé alakulhat a hazai újlakáspiac - áll az OTP Ingatlanpont elemzésében.
Az országos ingatlanközvetítő hálózat szerint a tendencia már tavaly elkezdődött: 2006 óta először 2011-ben haladta meg a piaci kereslet volumene az új kínálatét. Budapesten például közel 3.000 új lakást adtak el tavaly, ugyanakkor mindössze 2.490 épült. A fővárosban jelenleg körülbelül 2.900 eladatlan új építésű lakás van, és további 1.800 épül. Miután a folyamatban lévő beruházások kifutásával az épülő lakások számának további csökkenése várható, a kereslet pedig élénkülhet, verseny indulhat a jó paraméterekkel bíró új lakásokért. "Az idén indult állami ösztönzők elsősorban az újlakáspiacot élénkíthetik. A teljes vételár akár 10-15 százalékát is elérő szociálpolitikai kedvezményt ugyanis csak ilyen ingatlanra lehet igénybe venni. A kamattámogatás, várakozásaink szerint leginkább a fővárosi belső kerületeiben található, 40-60 négyzetméteres új építésű lakások iránt növelheti meg érezhetően a keresletet" - idézi az MTI-hez eljuttatott közlemény Kosztolánczy Györgyöt, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatóját. Új lakás vásárlására maximum 10 millió forint hitelt lehet igénybe venni kamattámogatással úgy, hogy az ingatlan vételára nem haladhatja meg a 30 millió forintot. Ebbe az összegbe gyakorlatilag bármilyen új építésű lakás vagy ház beleférhet vidéken, de Budapesten is elegendő lehet egy 60-80 négyzetméteres lakóparki lakásra a VIII., IX., XI. kerületekben. Az ügyvezető igazgató szerint azonban valószínűbb, hogy az emberek ennél kisebb és olcsóbb ingatlant keresnek majd, hogy a vételárhoz viszonyítva minél magasabb legyen a kedvezményes hitel aránya. Az OTP Ingatlanpont várakozásai szerint hosszabb távon az ingatlanfejlesztések is reagálhatnak az élénkülő piaci keresletre; a fejlesztések várhatóan jobban idomulnak majd a megváltozott vásárlói igényekhez és az állami ösztönzők által támasztott követelményekhez. Kosztolánczy György úgy véli, a korábbi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a beruházók sorvezetőként használják majd a szociálpolitikai támogatás kritériumrendszerét a tervezési szakaszban lévő projektek lakásmixének kialakításánál, így várhatóan a korábbinál jobb energiahatékonyságú, valamint nagyobb alapterületű lakások is megjelenhetnek majd az új lakások kínálatban.
Forrás: MTI
12/67
Átlagosan 13%-ot engednek a lakáseladók 2012. Április 24. Kedd Országosan, és minden részpiaccal kalkulálva 13 százalékkal voltak túlárazottak az első negyedévben a használt lakások, vagyis ennyivel kaptak kevesebbet a használt lakások eladói az eredetileg meghirdetett eladási árnál az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózatának adatai szerint.
Az OC közleménye szerint a használt téglalakások esetében Budapesten a 10 millió forintosak, Pest megyében a 16 millió forintba kerülők, míg Nyugat-Dunántúlon a 14 milliósak voltak a legkeresettebbek. A tapasztalatok szerint az ügyleteket két árcsökkentés előzi meg. Az elsőt még az eladó teszi, hogy kelendőbb legyen a lakása, a második pedig a vevő érkezésekor, a végső áralkuban adódik. A használt családi házaknál 18,7 százalék volt az árengedmény, ebből 8 százalékot még a kínálati szakaszban engedett az eladó, 10,7 százalékot pedig a vevő alkudott le. A paneles lakások eladói viszont csak 8,8 százalékos árengedményre kényszerültek, ebből 3,4 százalék volt az eladó árcsökkentése, 5,4 százalékot pedig a vevővel folytatott alku adott ki. A használt téglalakások az előbbi két lakás típus között helyezkedtek el, 12,6 százalékos árengedménnyel, amelyből 5,4 százalék volt az előzetes árejtés, 7,2 százalék pedig az alku eredménye.
Forrás: Otthon Centrum
13/67
Adócsalás miatt nyomoz az ügyészség a devizahitelező bankok ellen 2012. Április 24. Kedd „Adócsalás gyanújával nyomozást indított az ügyészség a devizahitelező bankok ellen” – írja a Magyar Nemzet. A napilap az ügyben feljelentést tevő Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének vezetőjére hivatkozva írja, hogy az ügyészség is vizsgálja, nem követtek-e el adócsalást a bankok, amikor az árfolyammozgásból származó extra nyereségüket nem adóköteles nyereségként számolták el.
Kásler szerint feljelentését a békéscsabai bíróság december 8-i, első fokú határozata alapozza meg, amelynek alapján az OTP Bank jogalap nélkül számolták el devizában a devizahitelek kezelési költségeit, így pedig a kezelési költségeken keletkező árfolyamnyereség adóköteles nyereségnek számít. Mivel a gyakorlat általános volt a devizahiteleket nyújtó bankok körében, a nyomozás minden magyarországi bankra kiterjedhet, írja a Magyar Nemzet.
Forrás: Magyar Nemzet Online
14/67
Kínaiak szedik be a magyar e-útdíjat? 2012. Április 24. Kedd Kínai beruházó akár kínai finanszírozással működhet közre a hazai használatarányos útdíjrendszer kiépítésében, értesült a Napi Gazdaság Online.
Az eredeti terveknél másfélszer nagyobb, évi 150 milliárd forint bevétellel számol a jövő év közepén elindítandó, a 3,5 tonna feletti nehézgépjárművek üzemeltetőire kivetett elektronikus, azaz használatarányos útdíjból a kormány. Mivel frissen induló rendszerről van szó, a működés első fél évére tervezett 75 milliárd is ambiciózusnak tűnik − de ez az összeg szerepel a Széll Kálmán terv hivatalosan frissített verziójában. Arról viszont még csak pletykákat hallani a nemzetgazdasági tárca berkeiből, hogy a május 31-ig kiírandó gyorsított közbeszerzési eljáráson egy kínai cég lehet a befutó, sőt az sem kizárt, hogy a szűk határidő és a forráshiány miatt a kínaiak a finanszírozásba is beszállnak. Minderről Fellegi Tamás − akkor még nemzeti fejlesztési miniszter − tavaly őszi pekingi tárgyalásain eshetett szó. Korábban az osztrák Kapsch Telematic Servicest is esélyes pályázóként emlegették − Fellegi 2007-től 2009 januárjáig e cég hazai ügyvezetője volt. Ha minden jól megy, néhány hónap alatt megtérülhet az e-útdíj 50 milliárd forintosra becsült bevezetési költsége, legalábbis ha jól számol a kormány, és 2020-ra valóban összejön az évi 400 milliárdos díjbevétellel. Az e-útdíjat évente kétszer emelnék − január, illetve július 1-jén, az inflációt meghaladó mértékben. A gyakori használók és a kevésbé környezetszennyező járművek kedvezményt kaphatnak, a szennyezőbbekre magasabb tarifa vár. A személyautókra, a 3,5 tonna alatti járművekre és a buszokra egyelőre maradna az időalapú használatot jelentő matricarendszer. Ők legkorábban az e-útdíj bevezetése után fél évvel önként csatlakozhatnak a használatarányos rendszerhez, ha az éri meg nekik jobban. A nagy elszántság mellett hagyott magának egérutat a kormány, hiszen a terv úgy fogalmaz: "Ha az új elektronikus útdíjfizetési rendszer a megadott határidőre nem épülne ki, az e-útdíj bevezetéséig a jelenlegi matricás rendszer érdemi kiterjesztésével is jelentős többletbevétel garantálható." Nem zárható ki, hogy ezt az opciót azért tartotta fenn a kabinet, mert nem lesz egyszerű a gyors bevezetés, mégpedig a közbeszerzési eljárásokat nem ritkán kísérő jogviták miatt.
Forrás: Napi.hu
15/67
3,7 milliárd a Balaton parti kisajátításokra 2012. Április 24. Kedd 95 Balaton parti telek kisajátításával számol a területrendezési törvény most elkészült módosítása, erre 3,7 milliárd forintot szánnak. A Balaton-törvény írta elő az önkormányzatoknak, hogy a belterületi parthossz 30 százalékán sétányt alakítson ki.
Ehhez a feladathoz azonban forrást nem biztosított az önkormányzatoknak, márpedig több településen csak úgy lehet eleget tenni az előírásoknak, ha magánkézben lévő ingatlanokat sajátítanak ki részben vagy egészben. Az Alkotmánybíróság korábbi döntése ez év április 30-áig adott haráidőt a kormánynak a kártalanítás rendjének törvényi szabályozására. A kormány honlapján olvasható tervezet 95 telek kisajátításával számol (hogy pontos milyen telkekről van szó, az a tervezetben nincs felsorolva), de csak 43 telket kell egészében igénybe venni. A teljes, egészében kisajátítandó telek-terület 100 ezer négyzetméter, amelynek az ellenértéke 1,6 milliárd forint. A csak részben kisajátítandó telkekből 210 ezer négyzetméter marad vissza a tulajdonosoknál, de ezek után is kártalanítást kell fizetni, leginkább azért, mert a telek elveszti part-menti jellegét. Ennek az ellenértéke - ugyancsak idei árakon - 2,1 milliárd forint. Így jön össze összesen a 3,7 milliárd. Több település is komoly problémákban ütközik az előírt part menti sétány kialaításánál. Balatonszárszó 5,5 kilométeres partvonalának 95 százaléka van például beépítve, Siófok fideszes polgármestere pedig 2010 januárjában írt levelet, amiben arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos állami tulajdonú ingatlanok jelenleg jogellenesen elzárják a Balaton-partot. Balázs Árpád példaként említette a Miniszterelnöki Hivatal siófoki üdülőjét, amely kettévágja a széplaki sétányt, megsértve ezáltal mind a Balaton-törvényt, mind a helyi építési szabályzatot.
Forrás: MTI
16/67
Ötszörösére nőtt az egyházi ingatlanjáradék 2012. Április 23. Hétfő 1998 óta durván ötszörösére nőtt az elvett egyházi ingatlanok miatt megállapított kárpótlás részeként fizetett felekezeti örökjáradék, és 2011-ben elérte a 16 milliárdot – írja a Népszabadság. A 12 érintett egyház közül a 90-es években a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a Mazsihisz, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a Baptisták választották az örökjáradékot.
A lehetőséget a Horn-kormány teremtette meg, és az állam először 1998-ban fizetett, cserébe a hat egyház akkori értéken összesen 67 milliárd forintnyi ingatlanról mondott le. A kezdeti 3,2 milliárdról 2011-re 16 milliárdra nőtt a járadék éves összege, az állam eddig összesen több mint 110 milliárd forintot utalt át az egyházaknak. A járadék összege eredetileg inflációkövető lett volna, azonban a lap szerint a Fidesz többször is belenyúlt a rendszerbe, és kiegészítette a korábban kialkudott tételeket. Változott a járadékok aránya is, egyszeri döntések nyomán a katolikusoknak járó összeg gyorsabban nőtt, mint a többi öt egyházé. A cikk emlékeztet rá, hogy Szászfalvi László kereszténydemokrata államtitkár 2011-ben elképzelhetőnek nevezte, hogy a kormány az egyházi földbirtokok ügyében újranyitja a kárpótlási fejezetet. Az Alaptörvény egyik átmeneti rendelkezése kizárja, hogy új kárpótlási jogcímről jogszabály szülessen.
Forrás: Népszabadság Online
17/67
Pörög a balatoni ingatlanpiac 2012. Április 23. Hétfő Több hónapja tartó növekedést tapasztalnak a tóparti ingatlanok értékesítésében az országos hálózattal rendelkező forgalmazók - írja hétfői számában a Világgazdaság.
A Balaton déli partján továbbra is népszerűek az új építésű, vagy újszerű állapotban lévő lakások, jellemzően 15 millió forint körüli vételárban. Az északi parton a legnépszerűbb települések Balatonalmádi, Balatonfüred, Tihany és környéke, és itt az építési telkek és a kisebb nyaralók, családi házak is keresettek, jellemzően 10-15 millió forint közötti értéken.
Forrás: MTI
18/67
Irodapiaci hírek 2012 17. hét
19/67
Európa kereskedelmi ingatlanpiacain 23,8 milliárd eurót fektettek be 2012. Április 27. Péntek A visszafogott befektetési forgalom az európai kereskedelmi ingatlanpiacon a szezonális lassulást tükrözte 2012 elején – állapította meg a CBRE globális ingatlan-tanácsadó legfrissebb kutatásában. A befektetések nem érték el a 24 milliárd eurót az év első negyedévében, ami 31 százalékos zuhanás 2011 utolsó negyedéhez képest, 18 százalékkal marad el a tavalyi év azonos időszakától, és nagyjából egybeesik a 2010-es aktivitás szintjével.
Az általános lassulás jegyeit mutató európai befektetési piacon kivételt jelentett Skandinávia, ahol közel 50 százalékkal emelkedett a forgalom 2012 első negyedévében az előző évhez viszonyítva. A régió továbbra is a kockázatkerülő ingatlan-befektetők kedvence. Jonathan Hull, a CBRE európai tőkepiaci vezetője elmondta: „a skandináv piacok egyre aktívabbak – az államháztartás helyzete kedvezőbb, mint Európa többi részén, csakúgy, mint a gazdasági növekedési kilátások. A biztos fundamentumok a piacra belépni vágyó külföldi vevők számának emelkedését hozták. Svédország továbbra is kulcspiac a befektetők számára, és az egyéb skandináv országok iránti érdeklődés is nő.” Az idén az első negyedévében Közép- és Kelet-Európában alacsony volt a befektetések szintje 2011 rekordközeli befektetési időszaka után. A forgalom a régióban mindössze 901 millió eurót tett ki, habár a befektetők étvágya fennmaradt a központi piacok első osztályú eszközei iránt, mint például Lengyelországban, ahol a befektetők többsége vásárolt. Közép- és Kelet-Európa piacain kevés számú nagy üzlet dominált, ami jelentős ingadozást okozhat a negyedéves összesítésekben. A hitelből való finanszírozás általános hiánya - a legmagasabb minőségű ingatlanok kivételével – ezt tovább súlyosbítja. Az általános kockázatkerüléssel együtt egyre nő a szakadék az elvárások és a rendelkezésre álló ingatlanok között. „A biztonság keresése és a korlátozott finanszírozás miatt az aktív ingatlanbefektetők egyre inkább a piac legjobb, nagy, "trófeaszerű" eszközeit keresik. Ahogyan 2011-ben is látható volt, ez jelentős ingadozásokat okoz a befektetési aktivitásban, ezért 2012 első negyedéve gyengébbnek mondható. Mindazonáltal a függőben levő tranzakciókból kiindulva a negyedéves szinthez képest növekedést várunk Lengyelországban és Csehországban, ami a forgalom fellendülését hozhatja az év hátralévő részében" – tette hozzá Jos Tromp, a CBRE közép-kelet-európai kutatási és tanácsadási vezetője.
Forrás: CBRE
20/67
Budapest a leginkább költséghatékony irodalokáció Európában 2012. Április 26. Csütörtök Továbbra sincsenek csodák a magyar irodapiacon; egyetlen egy irodaházat adtak át az év elején és további kettő befejezése várható még 2012-ben, tavaly év végéhez képest kevesebb bérleti tranzakció volt január-március időszakban, azon belül is magas a hosszabbítások száma, a bérlők 75 százaléka 500 négyzetméter alatti irodát bérel és ehhez az igényhez alkalmazkodnak az irodaház tulajdonosok is a kialakítások során. Bérleti díjak tekintetében a főváros kiemelkedik a többi ország közül: a DTZ szerint 2016-ra Budapest lesz a legköltséghatékonyabb irodalokáció az európai régióban.
A fejlesztők kivárnak… 2012 első negyedévében csupán egy új irodaházat adtak át, a 2.300 m² nagyságú IQ irodát. Idén további két, nagyobb volumenű beruházás átadása várható: az Atenor Váci Greens első fázisa 16.000 négyzetméter irodaterülettel, és a Skanska által fejlesztett 17.500 m² -es Green House. A Budapest Research Forum adatai szerint a teljes budapesti irodaállomány 2.622.200 m² bérirodával és 553.600 m² saját tulajdonú irodaterülettel összesen 3.175.800 m²-t tesz ki. „A fejlesztők befagyasztották a spekulatív fejlesztéseket; az újonnan átadott irodaterületek éves mértéke a 2003-as szintre csökkent. Csupán néhány fejlesztő volt képes és hajlandó jelentősebb előbérleti szerződés nélkül belekezdeni irodaház építésébe, ezért az átadásra kerülő új irodaterületek mennyisége várhatóan alacsony marad az elkövetkező néhány évben is.”- mondta Horváth Franciska a DTZ irodaügynökségi vezetője. – „ Ezzel együtt csupán néhány modern irodaházban van 5.000 négyzetméternél nagyobb egybefüggő üres terület. Ez késztetett az elmúlt évben két jelentős piaci szereplőt is előbérleti szerződés megkötésére olyan irodaházakban, amelyek csak 2014-ben készülnek majd el, és e szerződések hiányában el sem indultak volna” – tette hozzá a szakértő. A bérlők hosszabbítanak és összemennek…
A 2011-es év rekord szintű bérlői aktivitása után 2012 első negyedévében a bérbeadás volumene visszaállt az előző években tapasztalt 50-60 ezer négyzetméteres szintre. Az 53.250 négyzetméter bérbeadott terület 32 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest, és 17 százalékkal maradt el a 2001 óta regisztrált átlagos negyedéves szinttől. A bérlők oldaláról a költözéssel járó plusz költségek, de még inkább a bérbeadók igen kedvező „bérlő-marasztaló” ajánlatai miatt a szerződéshosszabbítások aránya jelentősen megnőtt. Míg 2005 és 2008 között átlagosan a teljes tranzakciós volumen 19
21/67
százalékát tették ki ilyen jellegű bérbeadások, 2009 és 2011 között ez a mutató 38 százalékra nőtt, 2012 első negyedévében pedig már 40 százalék felett volt. Részben ennek következményeként a nettó bérbeadás aránya - ez az üres területek tényleges csökkenését eredményező tranzakciók arányát jelzi -, a 2005-és 2008-as időszakban regisztrált 55 százalékról 2009 és 2012 első negyedéve között 32 százalékra csökkent. „Az üresedési ráta 2010-ben elérte a 24,8 százalékos rekord magasságot és azóta is tartja ezt a szintet. Mivel a nettó bérbeadás aránya továbbra is alacsony, erre az évre sem várhatunk jelentős javulást. Ugyanakkor, míg az elmúlt években jellemzően több iroda állt üresen Pesten, mint Budán, addig 2010 óta napjainkig, ha nem is jelentős mértékben, de megfordult ez az arány” – tette hozzá Maksay Éanna, a DTZ elemzője. Az elmúlt negyedévben nagyságrendileg 130 bérleti tranzakciót regisztráltak a budapesti irodapiacon, ezek átlagos mérete 416 négyzetméter volt. A kisebb területek iránti kereslet meghatározó, a tranzakciók 80 %-át 500 négyzetméter alatti területre kötötték. A DTZ adatai alapján a kisebb irodaegységek iránti kereslet felerősödött az elmúlt 3 évben; míg 2008-ig átlagosan a bérbeadások 65 százalékát tették ki az 500 négyzetméter alatti szerződésék, addig 2009 és 2012 első negyedéve között ez az arány 75 százalékra nőtt. Ezen belül is a 200 négyzetméter alatti bérbeadások aránya átlag 31 százalékról 46 százalékra nőtt, és számos, még ennél is kisebb, 100 m² alatti igény jelent meg a piacon. „A csökkenő bérleti díjak mellett ma már a korábban többnyire lakásokban működő kisebb cégek is megengedhetik maguknak, hogy B vagy akár A kategóriás irodaházakba költözzenek. Ehhez a változáshoz számos irodaház tulajdonos alkalmazkodott, és alakított ki épületeik egy-egy részében helyiségenként bérelhető kulcsrakész, de bútorozatlan irodaterületeket, melyek nagy részét sikeresen bérbe is adták” – tette hozzá Horváth Franciska. Bérleti díjak: Budapest a sláger A bérleti díjak nem változtak 2011-hez képest, a központi fekvésű prémium kategóriás irodaházakban 14-16 euró/m²/hó, a hasonló kategóriájú, nem központi fekvésű irodaépületekben 10,5-12,5 euró/ m²/hó, a „B” kategóriás épületekben pedig 8-10 euró/ m²/hó között mozognak a kínálati nettó bérleti díjak. A DTZ az európai régión belül a budapesti piacot a legkedvezőbbek közé sorolja bérleti díjak és a hozzá kapcsolódó költségek terén. 2016-ra pedig azt jósolják, hogy Budapest lesz az egyik legköltséghatékonyabb irodalokáció Európán belül, mivel máshol nagyobb bérleti díjemelkedéssel számolnak, mint nálunk.
Forrás: DTZ
22/67
Üzemeltetői képességeit kamatoztatja az Appeninn Nyrt. 2012. Április 26. Csütörtök Exkluzív kivitelezésű irodák találhatók abban a 0,6hektáros villaparkban melynek üzemeltetésére az Appeninn Holding kapott megbízást.
A Citadella tövében épült Villa Montana ingatlanjai összesen 24 különböző irodát foglalnak magukban. A luxus villapark nemcsak lélegzetelállító kilátással, hanem a kor elvárásainak mindenben megfelelő különleges szolgáltatásokkal is várja a bérlőket, összesen 2400 hasznos négyzetméterrel. Ennek üzemeltetésére szerződtek az Appeninnel. „Komoly tapasztalattal bírunk a különleges bérlői elvárások rugalmas, magas színvonalú és üzleti szempontból is fenntartható modellben való kielégítésében, ezt a képességünket fogjuk kamatoztatni a Villa Montanában is” – nyilatkozta Székely Gábor, az Appeninn Holding igazgatótanácsának elnöke. Az eddig elsősorban fővárosi B-kategóriás irodaházak, illetve ipari és logisztikai létesítmények felvásárlásáról és üzemeltetéséről elhíresült Appeninn ezzel tovább folytatja óvatos terjeszkedését a high-end kategóriában: decemberben a rózsadombi Ady-Center irodaházat vették meg, április elején pedig a pesti belvárosban, a Mérleg utcában akviráltak elegáns, műemlék-jellegű irodaházat. „A mostani szerződés ugyan csak üzemeltetésre szól, de tovább erősíti pozícióinkat abban a körben, ahol a legmagasabbak az igények, és amelyik az elhúzódó válság ellenére a legjobban teljesítő szegmensek egyike a magyar irodapiacon” – mondta Székely.
Forrás: Goodwill Communications
23/67
Az IFK javaslatai a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok alakulására 2012. Április 26. Csütörtök Messze vagyunk az eredeti álmoktól; attól, hogy Magyarország a régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) létrejöttétől.
A törvény tavaly nyári életbelépése óta egyetlen egy SZIT nem alakult. Ingatlan adómentesség, a befektetői csoportok tulajdonrészére vonatkozó szabályok enyhítése, átmeneti szabályozás alkalmazása a közkézhányad minimális szintjének meghatározására, menedzsmentre és osztalék kifizetésre vonatkozó adminisztratív előírások módosítása – néhány az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) javaslatai közül annak érdekében, hogy a gyakorlatban is vonzóvá váljon ez a társasági forma.A szabályozott ingatlanbefektetési társaságoktól szóló 2011. évi CII. törvény szerint a SZIT egy olyan nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amely a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. A törvény előírja a SZIT-ek működésére vonatkozó szabályokat, valamint a rájuk vonatkozó speciális kedvező adó, illeték és eljárási szabályokat. A törvény azonban napjainkig kizárólag papíron létezik. „Tudomásunk szerint, jelenleg sem tervezi senki ilyen társasági formának az alapítását. Túl azon, hogy a jelenlegi piaci helyzetben nem igazán vonzó ingatlanba fektetni, az ilyen típusú befektetéseknek csak hosszú távon lehet sikeres felfutása. Mivel a kezdeményezésnek összességében pozitív hatása lehetne az ingatlanpiacra, az ingatlanfejlesztői szakma végiggondolta, hogy miért nem alapított senki ilyen társaságot, és milyen módosítások segíthetnék a jövőben ezt a folyamatot.” – mondta Kocsány János, az IFK alelnöke. Az IFK javaslatai a törvény megváltoztatására Adóelőny garantálása hosszútávon:nyilvánvaló, hogy bármilyen vonzó adóelőnyöket kínál a SZIT törvény, egy kedvezőtlen gazdasági, valamint gyorsan és kiszámíthatatlanul változó szabályozási környezetben nem lehet hosszú távú üzleti terveket készíteni. Az objektív körülmények, a gazdasági válság lassan múló hatásai, illetve a fellendülés halvány jelei sem kedveznek ilyen típusú társaságok alapításának. Az IFK javaslata ennek kiküszöbölésére az, hogy a jogszabály garantálja az adóelőnyt a SZIT-nek az alakulást követő 10 évre vonatkozóan. Átmeneti időszak a biztosítók és hitelintézetek tulajdonrészének maximalizálására: a jelenlegi törvényben nem szerencsés, hogy a biztosítók és hitelintézetek tulajdonszerzését maximálják tíz százalékban. A részvények szabad tőzsdei forgalmában sem a menedzsmentnek, sem a többi részvényesnek nincs ráhatása ezen tulajdonszerzésekre, vagyis ez a korlátozás ellentmond a befektetési piaci verseny általános szabályainak, korlátozva ezzel a piaci árszint elérését. Az sem mellékes, hogy a pénzügyi befektetők jelenléte egyfajta ellenőrzést és biztonságot jelent a
24/67
kisbefektetőknek. Mivel ezzel el lehet veszíteni a SZIT státuszt, itt is átmeneti időszakot kellene beiktatni, amely alatt orvosolni lehetne a problémát. Az IFK szerint egy SZIT számára az első tíz évben garantálni kellene az adómentességet, így a státusz elvesztésével kapcsolatos kockázatok lecsökkennének. A tízéves időszak ellentételezhetné a gyorsan és sokszor kiszámíthatatlanul változó szabályozási környezet, a gazdasági válság hatásait is. Átmeneti időszak a közkézhányad minimalizálására:ugyanígy a közkézhányad minimális szinten való meghatározása a jelenlegi törvényben átmeneti szabályozás nélkül azt eredményezheti, hogy a tulajdonosi szerkezet megváltozása pillanatában a SZIT azonnal elveszti státuszát, ami nem kívánt árfolyamesést és spekulációt eredményezhet egy olyan részvény esetében, melynek árfolyama a kötelező osztalékfizetés miatt kifejezetten stabilnak feltételezhető. Az IFK szerintfontos lenne, ha a törvény rendelkezne egy átmeneti időszakról a közkézhányad minimalizálására. Az Egyesület javasolja, hogy a SZIT a tulajdonrész minimumok és maximumok esetére az első időszakban kaphasson mentességeket, és határozzon meg két év türelmi időt a korrekcióra, mely bevett gyakorlat a nyugati tőzsdéken is a közkézhányad fenntartására. Tisztán felmérhető kockázati elemnek kellene lenni, hogy milyen szankcióval kell számolni adózási szempontból a SZIT status elvesztése esetén. További megfontolást igényel a törvényhozó részéről olyan megbízhatósági elemek beépítése a törvénybe, mely a kisbefektetőket megnyugtatja és meggyőzi őket a részvények megvásárlásáról. Az Induló tőke meghatározása: A minimális tőkenagyság elfogadható; ebből az összegből ma két-három közepes méretű irodaépület vásárolható, amely a stabil gazdálkodás alapját képezheti, illetve néhány más típusú, eltérő kockázatokkal rendelkező ingatlan. Alacsonyabb tőke esetén arányosan nőne a menedzsment költség, illetve kisebb számú ingatlan esetén a kockázat megosztás nem működne olyan hatékonyan. Enyhébb előírások a menedzsment végzettségére vonatkozóan: a törvény előírja, hogy a SZIT-ben lévő IT és operatív menedzsment minden tagjának pénzügyi/gazdasági/jogi végzettséggel kell rendelkeznie. Az IFK úgy véli, hogy ez túlzott követelménynek minősül, ha az ingatlanfejlesztés az alaptevékenység,, a társasági jog erre vonatkozó szabályait kellene itt is alkalmazni. Osztalék kifizetésre szánt idő meghosszabbítása: a törvény a számviteli beszámoló jóváhagyásától számított 15 napon belüli osztalék kifizetést ír elő. A jelenlegi szabályozás, valamint KELER eljárásrend szerint az osztalékfizetés azonban ennél több időt igényel, ezért a szakma javaslata az lenne, hogy a mérlegelfogadást követő 150. nap legyen a fizetési határidő. Azt is figyelembe kellene venni a törvényben, hogy a nyereségesség nem jelenti, hogy a társaság az adott időpontban rendelkezik az osztalék kifizetéséhez szükséges készpénzzel. „Az ingatlanpiaci válsággal általában bizalomvesztés tapasztalható ebben a befektetési formában.
25/67
A befektetők legnagyobb problémája, hogy adott helyzetben korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudnak hozzájutni tőkéjükhöz. A magánszemélyeknek, azaz a kisbefektetőknek éppen ezért, világosan kell látniuk, hogy milyen előnyeik származnak az ilyen típusú befektetés esetén, összehasonlítva más befektetési formákkal, például az ingatlan alapokkal” – tette hozzá Kocsány János.
Forrás: IngatlanHírek.hu
26/67
Hogyan alakult 2012 első negyedévében a budapesti irodapiac? 2012. Április 25. Szerda A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF, BRF) - melynek tagjai: CBRE, Colliers International, Cushman & Wakefield, DTZ, GVA Robertson, Eston International és a Jones Lang LaSalle -ezúton teszi közzé 2012 első negyedévére vonatkozó irodapiaci adatait.
2012. első negyedévében a teljes budapesti irodaállomány, beleértve a saját tulajdonú és a spekulatív épületeket, elérte a 3.175.807 négyzetmétert. A BRF csupán egy új irodaépület, az IQ Offices átadását regisztrálta a Pest Központi alpiacon, ezzel a teljes irodaállomány 2.622.224 négyzetméter „A” és „B” besorolású modern spekulatív irodahelyiségeket és 553.583 négyzetméter saját tulajdonú területet tartalmaz. Az épületek méretének évente történő felülvizsgálata jelenleg 18 irodaházat érintett és nettó 14.565 négyzetméter bővülést eredményezett. A BRF továbbá 13.500 négyzetmétert sorolt át spekulatív bériroda épületté. Az első negyedév során a teljes kereslet összesen 53.249 négyzetméter volt. Ez közel harmadával kevesebb, mint a tavalyi év első negyedében mért érték. Az előző év kiemelkedő eredményeivel ellentétben a bérbeadási volumen 2012 első negyedévében visszaállt az előző években is tapasztalt 50-60 ezer négyzetméteres negyedéves bérbeadási szintre. A budapesti irodapiacon a kihasználatlansági ráta 20,4 százalék, amely 1,2 százalékponttal magasabb az előző negyedéves adatnál. A mutató emelkedése és a nettó piaci felszívás negatív értéke mögött a már említett területkorrekciók mellett a belvárosi K&H Bank épületének megürülése játszott szerepet. A legalacsonyabb kihasználatlanságot, 16,2 százalékot a Pest Központ alpiacon mértük. A legmagasabb érték továbbra is az Agglomerációban figyelhető meg (33,1%). 2012. első negyedévében 128 bérleti szerződést regisztráltunk, amelyek átlagos mérete 416 négyzetméter, mely 21,5 százalékkal alacsonyabb, mint a 2011 első negyedéves adatok. A vizsgált időszakban kilenc szerződést kötöttek 1.000 négyzetméternél nagyobb területre, melyből négy szerződéshosszabbítás, három új, és kettő előbérleti szerződés volt. A legnagyobb tranzakció ebben a negyedévben a Vodafone szolgáltató központjának szerződéshosszabbítása volt, több mint 8.000 négyzetméteren az Aréna Corner irodaházban. A jelentősebb új tranzakciók között szerepel a Nemzeti Innovációs Hivatal 2.400 négyzetméteres bérleti szerződése a Krausz Palotában, valamint a DBH szolgáltatott irodákat kínáló cég bérlete 1.200 négyzetméteren a Greenpoint 7 irodaházban. Két előbérleti ügylet történt a piacon, így összesen 8.000 négyzetméter területet vettek bérbe a Pest Központ alpiacon, a Skanska által fejlesztett Green House irodaházban. Az új bérleti szerződések aránya nem változott az előző negyedévhez képest, és a teljes bérbeadás 40,5 százalékáért felelt, míg a szerződéshosszabbítások mértéke elérte a teljes kereslet 38,7 százalékát.
Forrás: BRF
27/67
A Gameloft a Riverparkba költözött 2012. Április 23. Hétfő A Gameloft, a digitális és közösségi játékok egyik világszerte vezető kiadójaként a digitilális platformok teljes spektrumára fejleszt, mint például mobiltelefon, okostelefon, táblagép (Apple® iOS és Android®), set top box, smart TV és konzolok. A vállalat, amelynek központja Párizs, több mint 5000 alkalmazottat foglalkoztat és a világ 31 országában van jelen.
A Gameloft számára az irodaház kiválasztása során nagyon fontos volt a rugalmasság, a minőség és az, hogy az új irodájukat minél hamarabb elfoglalhassák és elkezdhessék munkájukat Budapestről. Ezen elképzeléseik megvalósításhoz kiváló partnerre leltek a RiverPark irodaházban. „Nagyon örülünk, hogy egy újabb jó nevű nemzetközi céget üdvözölhetünk irodaházunkban, reméljük, hogy a többiekhez hasonlóan a Gameloft is hosszútávon elégedett bérlője lesz a RiverPark irodáknak” – mondta a tulajdonos képviseletében Kay-Uwe Blandow, az IVG Hungary ügyvezető igazgatója. „A RiverParkban bérelt Gameloft iroda kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy modern és inspiráló környezetet biztosítsunk leendő munkatársaink számára. Terveink szerint az irodaház jó megközelíthetősége, a letisztult belső terek és design, valamint a kilátás a Dunára hozzájárulnak majd ahhoz, hogy játékfejlesztő csapatunk minden tagja hosszú távon is jól érezze itt magát.” mondta Răzvan-Cătălin Dinită, a Gameloft Stúdió vezetője. A RiverPark irodaház két épületből álló „A“ kategóriás irodaház komplexum, amely közel 10.000 m2 bérelhető területet kínál a Közraktár utcában. A Duna-parti ingatlan lenyűgöző panorámával, exkluzív belső kerttel, tetőteraszokkal és igényes műszaki megoldásokkal teremt magas színvonalú irodai környezetet és munkakörülményeket az itt dolgozóknak. A tranzakció során a bérbeadót a GVA Robertson képviselte, a bérlő bemutatását pedig a CBRE végezte.
Forrás: IVG
28/67
Logisztikai hírek 2012 17. hét
29/67
Ilyen lesz a budapesti dugódíj 2012. Április 27. Péntek Jövő nyártól fokozatosan bevezetik a dugódíjat a fővárosban - jelentette be Tarlós István főpolgármester, miután a kormány és a fővárosi közgyűlés is jóváhagyta a BKV finanszírozásáról szóló szerződését.
A dugódíjat fokozatosan vezetik majd be - mondta Tarlós István, aki kiemelte, hogy erre a bevételre a BKV működtetése és a közszolgáltatási szerződés megkötése miatt van szükség. Egy biztos: 2013. június 30-val a dugódíjat legalább részlegesen szeretnénk bevezetni, az állam pedig ennek függvényében vonul ki a BKV támogatásából - tette hozzá. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a dugódíj kiépítésnek több feltétele van, és a bevételi összegekről egyelőre nincs pontos számuk. Arról is beszélt a városvezető, hogy néhány év alatt lehet komoly eredmény, 9-20 milliárd forint közötti összeg érhető el.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója a dugódíjjal kapcsolatban elmondta, hogy nem lehet rendszert azonnal teljesen kiépíteni, de az uniós kötelezettségvállalás miatt jövő nyártól be kell indulni a rendszernek. Lesz szúrópróbaszerű élőszemélyes ellenőrzés, kiépül a kamerás rendszer is a zónahátáron belül, amelyet ha valaki átlép, akkor rendszámát rögzítik, és ennek függvényében kell fizetni - hangsúlyozta a BKK vezetője. Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy a rendszer hasonló lesz az autópályákon használtakhoz, a díj-és kedvezményrendszer kidolgozása pedig folyamatban van. Korábban Tarlós István elmondta, hogy várhatóan a Hungária körút lehet a dugódíj határa.
Forrás: Inforádió
30/67
Sokat vesztett romániai telkein az Ablon csoport 2012. Április 27. Péntek Kevesebb mint felére csökkent a magyar Ablon ingatlanfejlesztő csoport által birtokolt bukaresti telkek értéke - derül ki a cég által készített jelentésből, amelyet csütörtökön a román Mediafax hírügynökség ismertetett.
A vállalat már 2009-ben leállította romániai beruházásait, miután a gazdasági válság következtében zuhanásnak indult a román ingatlanpiac. A cég által készített, a tavalyi évre vonatkozó felmérés szerint a bukaresti és a román főváros melletti Mogosoaian birtokolt telkek értéke 47 millió euróra csökkent a 2008 végén jegyzett 104 millió euróról. A vállalat összesen 70 hektár területtel rendelkezik, amelyeken különböző ingatlanfejlesztési beruházásokat akar eszközölni. A vállalat legnagyobb beruházási terve egy irodaépület, amire a beruházó az eredeti tervek szerint 280 millió eurót költene. Az Ablon Bukarestben egy 2 ezer lakásból álló lakóparkot is építeni akar. A mostani jelentés megerősíti, hogy az Ablon romániai fejlesztési tervei befagyasztva maradnak, amíg élénkülés nem tapasztalható az ingatlanpiacon.
Forrás: MTI
31/67
Átadták a magyar-osztrák kerékpárutat 2012. Április 26. Csütörtök Átadták a Mosonmagyaróvárt a hegyeshalmi osztrák határátkelővel összekötő kerékpárutat, a pályázati pénzből megvalósult beruházás 362 millió forintba/1.300.000 euróba került.
A 85 százalékos európai uniós támogatást élvező fejlesztést a Levél község által vezetett konzorcium valósította meg. A 12,3 kilométeres út 3,6 kilométeres szakaszán a meglévő utat újították fel, míg a többit alapvetően újonnan építették ki az 1-es főút északi oldalán. Papp Zoltán, Levél község független polgármestere az esemény után az MTI-nek elmondta: 10-12 éve tervezik az út megépítését, amely egy kész hálózathoz, a szigetközi kerékpáros túrarendszerhez kapcsolódik. Közlése szerint elsősorban a környéken élők munkába járását, kikapcsolódását szolgálja az út, de biztonságosabbá teszi azoknak az osztrák turistáknak a kerekezését is, akik bicikliút híján eddig az 1-es főúton közlekedtek a határ magyar oldalán. Gerhard Zapfl, a határ túloldalán lévő Nickelsdorf/Miklóshalma szociáldemokrata polgármestere elmondta: napokon belül megkezdődik a falutól az országhatáron a magyar hálózathoz kapcsolódó kerékpárút építése. A befejezés várható időpontja június.
Forrás: MTI
32/67
Díjesőben részesült a Colliers International 2012. Április 25. Szerda Múlt héten Varsóban került megrendezésre a 2012-es CEE Quality Awards gála, melyen a Colliers International a tavaly megnyert két díj után idén három kategóriában is győzelmet ünnepelhetett a régióban. Az ingatlan-tanácsadó céget az Év Ügynökségének választották egyaránt ipari ingatlan, irodabérbeadás és property management kategóriákban.
A piaci adatok alapján a Colliers International a közép-kelet-európai régióban a bérlőket képviselve az irodabérbeadási tranzakciók 25%-ában vett részt, míg az összes ipari ingatlan piaci tranzakció mintegy 43%-ában vállalt aktív szerepet. “Kimondottan büszke vagyok mindhárom megnyert díjra. A CEE Quality Awards számukra kiemelt fontossággal bír, hiszen az ügyfeleink szavazatai segítségével értük el ezt a sikert. Nagyon hálásak vagyunk a bizalmukért és lojalitásukért. Igazán nagy megtiszteltetés velük és sikereik érdekében dolgoznunk.” – mondta Hadley Dean, a Colliers International kelet-európai régiójának ügyvezető partnere. Sorozatban harmadik éve ismerték el a Colliers International nemzetközi ingatlan-tanácsadó céget ezen a kiemelt ingatlanpiaci eseményen. A Financial Times közreműködésével megrendezésre kerülő CEEQA Gálavacsora és Díjkiosztó rendezvény minden évben kiváló alkalmat szolgál arra, hogy az európai ingatlanpiacon aktív felsővezetők, befektetők, fejlesztők, finanszírozók, ügynökségek összegyűljenek és megoszthassák egymással az elmúlt év tapasztalatait. A Varsóban megrendezésre került eseményen idén csaknem 600 szakember vett részt 30 országból.
Forrás: Colliers
33/67
A Prologis új bérbeadással erősíti kapcsolatát a DHL-lel Lengyelországban 2012. Április 24. Kedd A Prologis a Prologis Park Dąbrowa 33 800 négyzetméteréről szóló új bérleti szerződést kötött a DHL Exel Supply Chain-nel, amely a világ vezető postai és logisztikai csoportjának, a Deutsche Post DHL-nek a része.
A DHL a Prologis egyik legnagyobb globális ügyfele. Ezzel a tranzakcióval együtt a vállalat több mint 1,1 millió négyzetmétert bérel a Prologis európai, ázsiai és észak-amerikai disztribúciós létesítményeiben. „A DHL-lel kötött új bérleti szerződés tükrözi kiváló minőségű ipari kínálatunkat és azon képességünket, amellyel teljesíteni tudjuk a globális piac legnagyobb játékosainak igényeit” – mondta Michał Czarnecki, a Prologis lengyelországi bérbeadásaiért és fejlesztéseiért felelős alelnöke. „A stratégiai elhelyezkedésű, magasan képzett szakértői csapat által üzemeltetett Prologis Park Dąbrowa kiváló bázisa lesz a vállalat dél-lengyelországi operációjának.” A tranzakció a CBRE Polska közreműködésével zajlott. „A kihívásokkal teli gazdasági helyzet ellenére, továbbra is van kereslet a csúcsminőségű, stratégiai elhelyezkedésű disztribúciós központok iránt a sziléziai régióban. Az új bérleti megállapodás a DHL-lel egy rendkívül jelentős tranzakció, amely jelzi az ipari ingatlan szektor aktivitási szintjét, ahol továbbra is kiemelkedő üzletkötéseket látunk. Nagyon büszkék vagyunk, hogy a DHL-t képviselhettük a lengyel piac egyik legnagyobb ipari ingatlan tranzakciójában” – mondta Patrick Kurowski, a CBRE ipari üzletágának vezetője. A Prologis Park Dąbrowa egy modern disztribúciós központ, amely tíz épületében összesen 144 000 négyzetméter raktár- és irodaterületet foglal magában. A fő közlekedési útvonalak közelsége, beleértve az S1 gyorsforgalmi utat is, közvetlen hozzáférést biztosítanak az A4-es autópályához, valamint a Pyrzowice Nemzetközi Repülőtérhez. Dąbrowa Górnicza kiterjedt vasúti hálózattal is rendelkezik, amely közvetlen kapcsolatot jelent a Varsó-Katowice vonallal (VI pán-európai folyosó) és a sławków-i széles pályás kohászati vonal termináljával. A park további ügyfelei a következők: 7R Solution, ABRA, ANL, Euro-Pegaz Logistyka, FIEGE, GTX HANEX PLASTIC, Kamis, Magna Automotive Poland, Premium, and Rhenus Contract Logistics. A Prologis a legnagyobb ipari ingatlan szolgáltató a felső-sziléziai régióban, öt disztribúciós parkjának, 27 épülete több mint 526 000 négyzetmétert foglal magában (2011. december 31-i adat).
Forrás: IngatlanHírek.hu
34/67
Telekadót vethetnek ki az állami cégek ingatlanjaira is 2012. Április 24. Kedd Nem csak a Budapest Airport számára jelent többletterhet a telekadó ez évi módosítása. Az önkormányzatok ezután megadóztathatják az állami vagyont kezelő cégek, szervezetek ingatlanjait is. A MÁV például évente két-három milliárd forinttal fizet több adót a helyhatóságoknak
A telek fogalmának újraértelmezésével teremtett a maga számára mintegy félmilliárdnyi többletbevételt a XVII. kerületi polgármester. Riz Levente javaslatára ugyanis a parlamenti többség úgy határozott, hogy a telek fogalmába beletartozik minden, ami nem termőföld, kivéve a közút, a vasút és a vasúti pálya tartozékai alá tartozó földterület. A felsorolásból láthatóan kimaradt a repülőtér leszállópályája, illetve a légikikötő gurulóútjai alatt lévő telek. Emiatt a Liszt Ferenc repülőtér vagyonkezelőjének, a Budapest Airport tulajdonosának 2,25 milliárd forint telekadót kell fizetnie idén, miközben tavaly még csak 675 millió forint volt ez a teher. - A telekadó módosítása nyomán azonban nem csak a repülőtér- kezelőnek kell mélyebben a zsebébe nyúlnia – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Hegmanné Nemes Sára. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára szerint a rendelkezés vonatkozik minden állami tulajdonú, de állami vállalatok vagyonkezelésében lévő ingatlanra. A MÁV esetében ez azt jelenti, hogy a hatalmas ingatlanportfólióból mindaz, ami nem vasúti pálya, állomás és bakterház, azért fizetni kell az önkormányzatnak - feltéve persze, ha kivetik, mert az nem kötelező. A nemzeti vasúttársaság azért van különösen nehéz helyzetben, mert nagyon sok, nem vasúti célú ingatlannal rendelkezik. Idetartoznak a sportpályák, üdülők, irodaházak, építési telkek. A vasúttársaság az év elején az adózási előírásoknak megfelelően előkészítette a bevallásait, számításaik szerint mintegy két-három milliárd forint adókötelezettsége várható évenként. De nemcsak a MÁV járt így, hanem a Volán társaságok, a BKV és minden olyan állami vállalat, amelyik vagyonkezelésre ingatlant kapott. - A MÁV esetében már ebben az évben sikerült megoldást találni - mondta Hegmanné Nemes Sára. A vagyonpolitikáért felelős államtitkár elmondása szerint ugyanis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő arra készül, hogy még ebben az évben visszaveszi a MÁV ingatlanjait. Összesen mintegy 80-100 milliárdos ingatlanvagyont kíván átvenni a vagyonkezelő. Ez csak azokban az esetekben ütközhet akadályba, ahol az ingatlanra jelzálogot jegyeztek be, ugyanis ott meg kell egyezni a hitelező bankokkal is.
Forrás: Magyar Nemzet Online
35/67
Jön a dugó- és útdíj, csekk, biztosítási- és telefonadó 2012. Április 24. Kedd Közzétette és Brüsszelbe is elküldte a kormány a konvergenciaprogramot és a hozzá készített új Széll Kálmán-tervet. A dokumentum szerint jövőre, főleg az adóbevételek növelésével, 600 milliárdos kiigazítást csinál a kormány. A telefonadó már idén jön, januártól biztosítási és csekkadót fizetünk, jövő júliustól jön a dugódíj és az e-útdíj.
A magyar kormány hétfőn elküldte Brüsszelbe a konvergenciaprogramot és az új Széll Kálmán-tervet. A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint ezzel a programmal az ország eleget tesz az EU Tanács ajánlásának, „így hazánk 8 év után először kerülhet ki a túlzott deficit eljárás alól”. A dokumentum beszámol a tervezett új adókról is. Ahogy a Die Welt online kiadása megírta, tényleg 2 forint lesz percenként a távközlési adó, és ugyanennyi terheli majd az sms-t és mms-t küldőket is. A Brüsszelbe elküldött dokumentum szerint az adónemet már ez év közepén bevezetné. Az adónem bevezetése 2012-ben várakozásaink szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten”. A csekkadó a korábbi információknak megfelelően 0,1 százalékos, vagyis egy ezrelékes lesz. Az adó elkerülésének visszaszorítása érdekében az adó bevezetésével párhuzamosan „sor kerül az elektronikus fizetésre ösztönző adóelemek és intézkedések bevezetésére”. Az adó bevezetéséből 130-228 milliárd forint bevételt várnak. A 130 milliárd forintos bevétel eléréséhez az adó tranzakciónkénti értékét 30 000 forintban maximálják. Jövőre általános biztosítási adót is bevezet a kormány, ami alól csak az életbiztosításokat mentesíti (az öngondoskodás támogatásának jegyében). A vagyoni- és balesetbiztosítások esetében 10 százalékos, a casco biztosítások esetében 15 százalékos kulcsot kívánunk meghatározni, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében – a baleseti adó beépítésével – 30 százalékos kulcs kerül bevezetésre. Az átalakításból – a különadó mértékének megfelezésével számoló alap forgatókönyvünkhöz képest – 15 milliárd forint többletbevételre számít a kormány. Megszűnik az energetikai szektor különadója, ami tavaly 99 milliárdot hozott a költségvetésnek, de az energetikai szektor nem mentesül az extraadók alól. „A jelenlegi 8 százalékosnál magasabb, 16 százalékos kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, ami a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra került kivetésre” – írja az előterjesztés; ráadásul az adónemet „egyes további közműszolgáltatásokra” is kiterjesztik. Ezt az adót az energetikai különadóval együtt kivezetni tervezték, sőt, eredetileg már 2011-ben megszüntették volna. A konvergenciaprogram szerint „közvetetten a költségvetési kiadásokat érinti az e-útdíjból tervezett bevételek emelt szintű indítása 2013 közepétől”. Ennek az NGM által elvárt költségvetési hatása már jövőre, félév alatt 75 milliárd forint lenne, miután a dokumentum szerint „a többletbevétel éves összege 150 milliárd forintot kell, hogy elérjen”. A konvergenciaprogram szerint jövő júliustól vezetnék be a fővárosban is a dugódíjat, valamint a dokumentum szerint „a kormány támogatja az elektronikus jegyrendszer EU-s forrásokból való kiépítését a jegy- és bérletbevételek emelkedése érdekében”.
36/67
Forrás: Index
37/67
Szivattyúgyárat építenek Székesfehérváron 2012. Április 23. Hétfő Közel négymilliárd forintból egy év alatt épül meg Székesfehérváron a Grundfos negyedik magyarországi szivattyúgyára. A vállalat a Sóstó Ipari Parkban jelenlegi gyára mellett építi fel zöldmezős beruházásként a 15 ezer négyzetméteres csarnokot, amelyben óriásszivattyúkat gyártanak majd.
A berendezések fő felhasználási területei a nagy szennyvíz- és árvízvédelmi rendszerek, gátak, víztárolók és az atomerőművi hűtőrendszerek, a Grundfos az európai, orosz és koreai piacokra is szállít majd ezekből. A dán szivattyúgyártó székesfehérvári üzeme 350 új munkahelyet jelent, 50-60 mérnököt az önálló kutatás-fejlesztési részleg foglalkoztat majd. A későbbiekben, 2015-ig további 4-5 milliárd forintot fordít gépek beszerzésére, új termékek bevezetésére a vállalat. A Grundfos jelenleg három magyarországi gyárában − Tatabányán és Székesfehérváron − 65 ezer négyzetméteren termel, több mint 1900 embert foglalkoztat. Nettó árbevétele 2010-ben megközelítette a 90, tavaly pedig túllépte a 100 milliárd forintot.
Forrás: Mfor.hu
38/67
Átadták a Richter gigagyárát 2012. Április 23. Hétfő A debreceni Határ úti ipari parkban zöldmezős beruházással elkészült üzemet 2008-ban kezdték el építeni. A több mint 15 milliárd forintos beruházáshoz a Richter Gedeon Nyrt. – egyedi kormánydöntés alapján – 1,384 milliárd forint állami támogatást kapott. A beruházás 110 új munkahelyet hoz létre.
A debreceni üzemben úgynevezett emlőssejtek felhasználásával állítanak majd elő terápiás fehérjéket onkológiai, immunológiai, vérképzőszervi, ízületi és asztmatikus megbetegedések gyógyítására alkalmas készítményekhez.
Forrás: IngatlanHírek.hu
39/67
Újabb használt Volvo buszokat kap Budapest 2012. Április 23. Hétfő Újabb használt, alacsonypadlós buszokat vásárol a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), miután eredményes volt az erre irányuló közbeszerzés; a BKV flottája 38 Volvo 7700-as típusú szóló busszal egészül ki.
A BKK által az MTI-hez szombaton eljuttatott közlemény szerint a 2004-es évjáratú, Euro III-as motorral szerelt, átlagosan 477 ezer kilométert futott Volvókat egyenként mintegy 16,3 millió forintért szerezték be; előző üzemeltetőjük a holland Veolia Transport közlekedési társaság volt. A 12 méter hosszú járművek lényegesen kevesebbet futottak, és környezetkímélőbbek is a régi Ikarusoknál, amelyeket kiváltanak - hangsúlyozta a BKK. Mint hozzáfűzték: a használt buszok beszerzésével nem az újak cseréjét, hanem az Ikarusok felújítását váltják ki, valamint leselejtezik a régebbi magyar típusokat. A tervek szerint az első járműcsoport május közepén indul Hollandiából, de legkésőbb július 19-ig valamennyi autóbusz megérkezik Budapestre, ezt követően a magyar szakemberek átalakítják őket az itthoni előírások szerint. A BKK közölte továbbá: a használt autóbuszok beszerzését a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokkal folytatják, dolgoznak az új buszüzemeltetési modell megvalósításán is, hogy új autóbuszok is mihamarabb forgalomba állhassanak Budapesten. A használt járművek a BKK 2011-ben indított tömegközlekedési beruházási programja részeként érkeznek a fővárosba. Eddig 13 Van Hool, 31 Mercedes Citaro alacsonypadlós autóbusz, illetve 14 német MAN alacsonypadlós trolibuszt vásárolt a BKK. Forgalomba állításuk folyamatban van.
Forrás: MTI
40/67
Retail hírek 2012 17. hét
41/67
Így (nem) működik a plázastop 2012. Április 27. Péntek A plázastop alóli felmentésekről Matolcsy bizottsága dönt. Az első tapasztalatok alapján nem érdemes próbálkozni nagy élelmiszerüzlettel. Az sem számít, ha hátrányosabb régiókba települnének.
Az Országgyűlés tavaly fogadta el a jogszabályt, amelyben 2014 december végéig moratóriumot hirdettek minden 300 négyzetméter feletti kiskereskedelmi beruházásra. A törvény szerint a plázastop alól egy tárcaközi bizottság adhat felmentést indokolt esetben. A plázastop komoly kritikákat váltott ki a kereskedelmi és az építőipari szereplők körében. Demján Sándor például tavaly decemberben úgy fogalmazott, hogy ez egy „buta törvény”, ami az egyébként is nehéz helyzetben lévő magyar építőipar zsebéből évi 200-300 milliárd forintot húz ki azzal, hogy ennyi értékű beruházást lehetetlenít el, és hogy miatta a költségvetés is elesik 100-150 milliárd forintnyi adóbevételtől. A Matolcsy által összerakott bírálóbizottsághoz eddig 41 kérelem érkezett be, ebből 29-et tárgyaltak, közülük 12 lett elutasítva. A bírálók ezzel sikeresen megakadályozták, hogy Hajdúsámsonon, Fóton és Albertirsán Penny Market nyíljon, és Keszthelyen se lesz Metro áruház. Azonban nem csak multikat kaszáltak el, hiszen Novajon nem nyithat élelmiszerboltot a Janyca Kft., szó sem lehet a Kispatak 2000 Kft. cigándi vegyesboltjáról vagy Dolium Hordógyártó és Faipari Kft. budapesti bevásárlóudvaráról. Nem építhetik meg a Magma kft. Debrecenbe tervezett élelmiszerboltját, mint ahogy két egyéni vállalkozó sem nyithat Vácon hasonló üzletet a plázastop értelmében. Elutasították az összes hajdú-bihari beadványt, köztük a Keso Kft.-ét is, akik egy outletet szeretnénk felépíteni a debreceni Veres Péter utcán, írja Dehir.hu. A tervezett 4000 négyzetméteren helyet kapna egy piac és különböző üzletek is. Kelemen György, a Keso Kft. tulajdonostársa és jogi képviselője elmondta, hogy a bizottság környezetvédelmi szempontokra hivatkozva utasította el a kérelmet, holott ilyen szakértői anyagok nem voltak a birtokukban. Az elfogadott kérelmeket is érdemes végignézni az összehasonlítás kedvéért. Nagy nyertes a Bárdi Autó Zrt., hiszen Nyíregyházán, Szegeden és Pécsen is megnyithatja 300 nm-nél nagyobb autóalkatrész boltjait. Nyíregyházán komoly lehetőségek lehetnek a járműiparban, a Balogh Autóházak Kft. is jelentős autósboltot és bemutatótermet fog építeni, és ifj. Kelemen Tibor is zöld utat kapott egy hasonló kereskedelmi egység beindításához. Szintén Nyíregyházán fog nagyobb állateledel és gyógyszerüzletet nyitni a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Állatkórház, a Panzi-Pet Kft. pedig a XV. kerületben indít jókora díszállat felszerelés boltot. Többek közt Deák Sándor egyéni vállalkozó is megnyithatja Mezőcsáton nagy méretű háztartási boltját. Úgy tűnik tehát, hogy plázastop elsősorban az élelmiszerüzleteket érinti, ott viszont nem csak a nemzetközi cégeknek tiltják meg a terjeszkedést, de a hazaiknak is, ha túl nagy üzletre vágynának. Az illetékes bizottság elvileg a környezetvédelem, a vidékfejlesztési irányelvek a már meglévő kereskedelmi egységekre gyakorolt hatásaink összességét vizsgálva dönt egy-egy esetben.
Forrás: Index
42/67
Letették az Árkád 2 alapkövét 2012. Április 26. Csütörtök Kovács Róbert, a X. kerület polgármestere, Dr. Knut Volquardsen, az ECE Projektmenedzsment Budapest Kft. projektigazgatója, Gyalay-Korpos Gyula, az ECE Projektmenedzsment ügyvezető igazgatója és Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója együtt tették le az ÁRKÁD2 alapkövét. Kőbányán lesz Magyarország legnagyobb bevásárlóközpontja!
Az Árkád 2 Budapesten épülő bevásárlóközpont alapkőletételére 2012.04.24-én került sor, miután az építkezés 2011 őszén elkezdődött. Az Örs vezér terén található Árkád 1 bevásárlóközpontot 10 évvel ezelőtt nyitották meg. A bevásárlóközpont sikere arra késztette a befektetőket, hogy megkezdjék a szomszédos Árkád 2 építését. A bevásárlóközpontban három kereskedelmi szinten kb. 20.000 m2 bérbe adható területet alakítanak ki. Az Árkád 1 és 2 együttesen a legnagyobb kereskedelmi területtel rendelkező bevásárlóközpont lesz Magyarországon. Az Árkád 2 Bevásárlóközpont 2013 tavaszán nyit meg. Ezt követően kerül sor az Árkád 1 korszerűsítési munkáira, illetve bizonyos részek, mint például az ételudvar már korábban átalakításra kerülnek. A teljes kivitelezési munka a tervek szerint 2013 őszén készül el. A két épületben összesen 68.000 m2 bérbeadható területen több mint 200 szaküzlet, kávéház, vendéglátóipari és szolgáltató egység foglal majd helyet. A bevásárlóközpont látogatóinak pedig több mint 1.600 parkolóhely áll majd rendelkezésre. A beruházási volumen kb. 80 millió eurót tesz ki. Az Árkád 1 szinte valamennyi jelenlegi bérlője már meghosszabbította bérleti szerződését. Az Árkád 2 építése, valamint az Árkád 1 felújítása lehetővé teszi, hogy számos új üzlet költözzön a bevásárlóközpontba, amellyel mindenekelőtt a fiataloknak és a családoknak szóló árukínálatot szeretnék jelentősen bővíteni. Így többek között új divatáru kereskedőként a Van Graaf nyit üzletet kb. 4.200 m2-en. Ezen kívül az Interspar, a Hervis, a H&M, a Deichmann és a Terranova is bővítik majd eladóterüket. A vendéglátás színvonalát pedig további éttermek (pl. Guru) és kávézók (pl. Coffeeshop Company) fogják emelni.
Forrás: IngatlanHírek.hu
43/67
Belépett a magyar ingatlanüzemeltetési piacra az osztrák PORREAL 2012. Április 25. Szerda Az osztrák PORR csoport tagja, a PORREAL Ingatlankezelési Kft. 2012. áprilistól belépett a magyar létesítménygazdálkodási és ingatlanüzemeltetési piacra. Irodaházak, hotelek, bevásárlóközpontok és más kereskedelmi ingatlanok tartoznak a portfóliójába.
A PORREAL Ingatlankezelési Kft. megalakulása előtt a PORR AG-n belül jelentős változások történtek 2012 elején. A PORR Holding-hoz tartozó Strauss & Partner cég Property Management részlege és az FMA Gebäudemanagement GmbH nevű társaság Ausztriában egyesültek és PORREAL néven egy Full- Service-Portfóliót hoztak létre Property, Facility és Asset Management, valamint Consulting területen. Ezzel gyakorlatilag kiépült a PORR Holding ingatlanmenedzsment üzletága, mely a PORR csoportot az építésen kívül az ingatlan értékteremtés területén is pozícionálja. A PORREAL Kft. vezetője Karsai Tibor, akinek neve nem ismeretlen a szakmában. Idén áprilisig – hét éven keresztül – a szintén osztrák first facility Kft élén állt. Vezetésével több irodaház, üzlet, hotel és más kereskedelmi ingatlan üzemeltetését nyerte el a cég, tavaly – több multi szolgáltató elől – megszerezte a KÖKI Terminál műszaki és infrastrukturális üzemeltetését. A Porreal kft. anyacége idén 30 millió eurós forgalmat tervez. A bécsi tőzsdén jegyzett PORR csoport már nem csupán épít, hanem az üzemeltetésben is egyre nagyobb szerepet játszik a PORREAL-on keresztül, amelynek új magyarországi leányvállalata ily módon kihasználhatja a csoporton belüli szinergiákat.
Forrás: IngatlanHírek.hu
44/67
A figyelem kereszttűzében a Sió Pláza 2012. Április 25. Szerda „Válság van.”- halljuk nap, mint a nap az unalomig ismételt frázist. Sorra jönnek a negatív hangulatú jelentések, védekező mechanizmusként már akaratlanul is kondicionáljuk magunkat a negatív hírekre, pedig akadnak kis országunkban pozitív ellenpéldák is.
A siófoki városvezetés –tekintetbe véve jelen gazdasági körülményeinket - nagy feladatra vállalkozott, amikor elhatározta, hogy többéves városfejlesztési terv keretében a város belső tereit és területeit újítja fel. Siófok központjában az Erste Ingatlan Kft. kivitelezésében modern bevásárlóközpont épül, amely a maga mintegy 10 ezer négyzetméter alapterületével a balatoni régió legkorszerűbb, minden vásárlói igényt kielégítő komplexuma lesz. „Óriási az érdeklődés a SIÓ Pláza iránt. - kezdte Csókás Katalin, a GVA Robertson vezető tanácsadója beszámolóját. - Olyan neves márkák után, mint a Deichmann, Drogerie Markt, és Alexandra most a svéd tulajdonú, minőségi divatmárkákat forgalmazó H&M is a Balaton első modern bevásárlóközpontját választotta. Lori Orosan, a H&M magyarországi terjeszkedési menedzsere így nyilatkozott arról miért is esett választásuk a SIÓ Plázára: ". Úgy gondoljuk, hogy a Sió Plaza, mind elhelyezkedésében mind pedig egyéb adottságaiban megfelelő helyszín arra, hogy a termékeinkhez még többen hozzájuthassanak, és megismerhessék cégünk kínálatát, hiszen a balatoni régió igen fontos központja Siófok. A 2012 júniusában nyitó bevásárlóközpontban két szinten, több mint 1000 nm-en leszünk jelen.” A projekt elindítása előtt a beruházó, Erste Ingatlan Kft. piackutatást végeztetett, amely alapján kiderült, hogy nagy igény mutatkozik a Balaton környékén a jó minőségű, reális áron kapható termékekre. Így a bérlői mix összeállításánál különös figyelmet fordítottak arra, hogy ezek a fogyasztói elvárások teljesüljenek. A piackutatás során a válaszadók nagy százaléka név szerint kiemelte a H&M termékeit, így külön öröm, hogy júniustól megvalósulhat az érdeklődők és a svéd vállalat egymásra találása. A bérlőjelöltek mellett a helyi lakosság részéről is nagy az érdeklődés. A pláza nemcsak a siófokiaknak, hanem a város vonzáskörzetében élőknek, és a nyári szezonban turisták tízezreinek biztosít bevásárlási, szórakozási és nem utolsó sorban munkalehetőséget. Az épület funkcionalitása mellett Somogyi Csaba, az Erste Ingatlan Kft ügyvezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy a Sió Pláza a város arculatának meghatározó elemeként, közösségi térként is funkcionál majd. Nem csupán üzletek sora, hanem központi fekvésének köszönhetően ikonikus találkozási pont. A SIÓ Pláza idén júniusban nyitja meg hivatalosan kapuit, a neves divatmárkák mellett, kéttermes 3D mozi, éttermek és kávézó várja majd az érdeklődőket. A város, a szezonalitást kikerülve így nemcsak nyáron lehet méltó a Balaton fővárosa címre, hanem egész évben áll a nagyközönség rendelkezésére.
Forrás: GVA Robertson
45/67
Megnyílt a petrőci aquapark 2012. Április 24. Kedd Húsz hektárnyi földterületen fekszik a Petroland névre keresztelt petrőci aquapark, írja a magyarszo.com. Az üdülőközpont nem csak vajdasági vagy szerbiai, hanem európai távlatokban is jelentős vállalkozásnak számít, a komplexumba érkező belföldi és külföldi vendégek hozzájárulnak majd a mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedési infrastruktúra fejlődéséhez is.
A szlovákiai befektető, az Aqua Therm Invest cég a projekt első 8,5 millió eurót igénybe vevő fázisát fejezte be: hat medencét, húsz kisebb-nagyobb csúszdát, strandot, vendéglátóipari létesítményeket, sportpályákat építettek. A beruházás második ciklusának tervei között egy nyitott olimpiai medence, a negyedik csúszdatorony, fedett medencék, wellness-, fitnesz- és spa-központ szerepel. Az utolsó szakaszban lakóparkot és hotelt is építenek. A tervbe vett befektetések összértéke 22 millió euró. A Petroland illetékeseinek beszámolója szerint jelenleg harminc-negyven személyt foglalkoztatnak, a nyári üdülőszezon beindulásakor azonban ennél százzal több munkásra is szükségük lesz. A távlati tervek szerint az aquapark a projekt teljes kivitelezésekor mintegy ötszáz személyt foglalkoztat majd.
46/67
Átadáták a makói kalandparkot 2012. Április 24. Kedd Fél perc alatt átérhet Kiszomborról Makóra az, aki kipróbálja a pénteken átadott Maros-parti Kalandpark leglátványosabb attrakcióját, a gyors sodrású folyó fölött átívelő 160 méter hosszú drótkötélpályát.
A pálya két vége között négyméteres szintkülönbség van, így a termetesebb vendégek akár 20 kilométeres óránkénti sebességet is elérhetnek az út végére. A Maros fölötti túra nem igényel különösebb fizikai erőkifejtést, nem úgy a park többi része: a 29 elemes felnőtt-, a 18 elemes gyermekpálya és a mászófal próbára teszi az indulók ügyességét. Buzás Péter makói polgármester, a park átadóján elmondta, az év elején elkészült, Makovecz Imre tervezte fürdővel egy új iparág, a turizmus alapjait teremtették meg a városban. Ehhez kapcsolódnak azok a fejlesztések is, melyek a Maros-parton valósulnak meg mintegy félmilliárd forintból, európai uniós támogatással – tudatta a politikus.
Nagy Nándor, a parknak is helyet adó Maros-parti strandot üzemeltető Makói Kommunális Nonprofit Kft. igazgatója közölte, a 200 millió forintos beruházás során kialakították a kalandpályákat, felújították az öltözőket, tusolókat és a büfét. A strandra érkezőket ingyenes sportolási lehetőség várja: röplabdázhatnak, focizhatnak, lábtengózhatnak és asztaliteniszezhetnek. Arról, hogy a nyáron a folyóban fürödhetnek-e a vendégek, a vízminőség függvényében a tisztiorvosi szolgálat dönt majd – mondta a szakember. A tervek szerint nyártól komolyabb kerékpáros- és vízitúrák kiinduló pontja is lesz Makó: az egyik 50 kilométeres teljesítménytúra célja a romániai Perjámos (Periam), ahonnan kenuval térhetnek vissza a Maroson lecsorogva a vendégek. A másik túraútvonal Szegedre vezet majd, ide kajakkal jutnak majd el a sportolni vágyó turisták – közölte Nagy Nándor.
Forrás: Délmagyar
47/67
Gazdasági hírek 2012 17. hét
48/67
Bezárathatják a vásárlókat megkárosító multik üzleteit 2012. Április 27. Péntek A jövőben rendszeres lesz az áruházláncok fogyasztóvédelmi ellenőrzése a fővárosban – írja a Magyar Nemzet.
Pesti Imre, Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottja elmondta: a karácsonyi szezon előtt 63 különböző áruházlánchoz tartozó üzletet ellenőriztek, a kifogásolási arány 49 százalék volt, és 16 millió forintnyi bírságot szabtak ki. Az év eleji átfogó hipermarket-ellenőrzés során 64 áruházat vizsgáltak, amelyek 61 százalékánál volt jogszabálysértés, és 67,5 millió forintnyi bírságot állapítottak meg. A fogyasztóvédők tapasztalatai szerint egyes áruházláncoknál a karácsonyi időszakban megállapított jogsértéseket továbbra sem szüntették meg, és még az is előfordult, hogy helyenként nőtt is a hibás kereskedelmi gyakorlatok száma. A húsvét előtti vizsgálatok során már javulást tapasztaltak a fogyasztóvédők, így kevesebb bírságot, ötmillió forintot szabtak ki hatvan üzlet ellenőrzésekor, ami a kormánymegbízott szerint a folyamatos ellenőrzés kedvező hatását mutatja. A fogyasztóvédők az év folyamán több olyan áruházba is visszamennek majd, ahol a legtöbb és a legsúlyosabb szabálytalanságot állapították meg. Ha azok még mindig folytatják a vásárlók megkárosítását, akár be is zárathatják az üzletet – írja a Magyar Nemzet.
Forrás: Magyar Nemzet Online
49/67
Tehernövekedés és egyszerűsítés: kétarcú adócsomag 2012. Április 26. Csütörtök A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését a jól nyomon követhető, elektronikus ügyletek arányának növelése kíséri, ami jelentős fehéredéssel járhat együtt más adónemeknél is. A pénzforgalom-alapú adózás bevezetése előremutató, ugyanakkor a levonási jognak a számla kifizetéséhez kötése uniós direktívába ütközhet. A Széll Kálmán Terv 2.0 programban fellelhető gazdasági és pénzügyi célkitűzéseket az RSM DTM Hungary Zrt. elemezte.
„Adószakmai értelemben semmiképpen sem minősül áfához hasonló adónak a kormány által bevezetni tervezett pénzügyi tranzakciós adó. Bár az uniós szabályozás valóban korlátozza a kivethető forgalmi adók számát, ennyiből nincs akadálya a 0,1 százalékos új közteher magyarországi bevezetésének. Emellett pedig úgy tűnik, a kabinet több eszközzel is a készpénzfizetés erősödésének megakadályozására, sőt, az elektronikus fizetés előmozdítására törekszik” – összegzi az egyik legjelentősebb új adóelképzeléssel kapcsolatos véleményét Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Visszaszorítanák a készpénzes fizetéseket A hétfőn közzétett Széll Kálmán Terv 2.0 tanúsága szerint a gazdálkodó szervezetek között a kormány korlátozná a készpénzes fizetéseket, a kiskereskedelemben azonban erre legfeljebb fokozatosan, nagyértékű árucikkeknél kerülne sor. Inkább az elektronikus fizetés előmozdításában, a bankkártyás fizetési lehetőség szélesebb körű – bizonyos körben akár kötelező jellegű – megteremtésében látnák a megoldás kulcsát. „Miközben önmagában is kívánatos cél a készpénzfizetés arányának csökkentése, ezek a lépések a bevezetendő pénzügyi tranzakciós adó alapját is szélesítik, ezzel pedig az új köztehertől remélhető bevételeket növelik” – mutat rá Kalocsai Zsolt. „Sőt, az elektronikus fizetés általánosabbá válása jótékonyan hathat más adóbevételekre is. Mivel az elektronikus fizetésnek biztosan nyoma marad (szemben sok készpénzes ügylettel), jelentős fehéredés következhet be első lépésben az általános forgalmi adóban, majd – a bevallott bevételek növekedésével – a társasági és a helyi iparűzési adóban is” – teszi hozzá. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy a majdani limitet meghaladó készpénzes ügyletek milyen szankciókat vonnának maguk után: ilyen esetekben is a jelenleg maximum 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell majd leróni, vagy másképpen határozzák meg a bírság összegét. E téren akár a házipénztárakra hatályban lévő szabályozás is irányadó lehet, hiszen utóbbinál is a készpénzállomány visszaszorítása az elérni kívánt jogalkotói cél. Pénzforgalom-alapú adó: helyes irány, aggályokkal Az újabb Széll Kálmán Terv érdekes eleme az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) helyébe lépő pénzforgalmi szemléletű adózás a mikro- és kisvállalkozások körében. Ennek lényege az lenne,
50/67
hogy az adóalapot nem „bonyolult” eredmény-kimutatással, hanem csupán a bevételek és kiadások nyilvántartásával határoznák meg; e körben megszűnne a tőke- és a munkajövedelmek elkülönítése, a nyereség és az osztalék elkülönült adóztatása is. „Ez a megoldás számos dilemmát vet fel, ezek között elsőként emelendő ki az érintett vállalkozói kör meghatározása. Korábban olyan felvetéseket lehetett hallani, hogy az igénybe vételt térségekhez, iparágakhoz vagy éppen adott munkavállalói létszámhoz kötnék, ezek azonban súlyos igazságtalanságok lehetőségét hordoznák magukban. A tervezet alapján a mikro- és kisvállalkozások élhetnek majd az új adónem választásával, amely igen széles vállalkozói kört jelenthet, azonban a részletszabályozást meg kell várni” – szögezi le Kalocsai Zsolt. Az új rendszer lényege az lesz, hogy a gazdálkodást és az adókötelezettségek keletkezését nem a számlák, bizonylatok beérkezése szabná meg, hanem a tényleges be- és kifizetések megtörténte. „E felvetés annyiból kifejezetten üdvözlendő, hogy a pénzforgalom szerinti adófizetés a forrásszűkében lévő vállalkozások részére jelenthet könnyítést, valamint a tervezet lehetőséget teremt a beruházások, fejlesztések adóalapból történő levonására is. Jelenleg a fejlesztési tartalék tölti be a társasági adóalanyoknál azt a szerepet, hogy a cégek nyereségük egy részét ’félretehessék’ négy éven belüli fejlesztésekre. A pénzforgalmi szemlélettel ez automatikusan lehetővé válik, hiszen a beruházásokra fordított kiadások azonnal csökkentik az adóalapot az ismertetett tervek szerint” – magyarázza Kalocsai Zsolt. Az eva helyébe lépő új adó minden bizonnyal kiváltaná a nyereség- és osztalékadót, az áfát azonban – szemben a mostani evával – biztosan nem. A kormány ugyanakkor – szintén bizonyos vállalati körben – a pénzforgalom szerinti elszámolást az általános forgalmi adóban is lehetővé tenné. „Ez egyfelől nagyban javítaná a kisebb cégek pénzügyi helyzetét, hiszen nem kellene meghitelezniük az áfa összegét. Maga a kormányprogram is hangsúlyozza, hogy a pénzforgalom szerinti adófizetés a súlyos lánctartozások csökkentését is elősegítené, hiszen a jogszerűtlenül ki nem fizetett számlák után sem terhelné adófizetési kötelezettség a számlát kibocsátót. Másfelől azonban ez a megoldás azzal jár együtt, hogy a levonási jog is akkorra halasztódik, amikor az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást a szállítók számára kifizetik. Ez utóbbi az uniós áfadirektíva szemszögéből aggályos lehet” – véli Kalocsai Zsolt. Nem véletlenül jegyzi meg maga a kormányzati dokumentum is, hogy „a pénzforgalmi nyereségadózást a 2006/112/EK irányelv adta keretek között és meghatározott adóalanyi körben ki kell egészíteni pénzforgalmi áfa elszámolással”. Nem kizáró ok az „adó adója” A tervek szerint az új távközlési szolgáltatási adó mértéke percenként és üzenetenként 2 forint lesz. Bár világosan nem derül ki, hogy itt bruttó vagy nettó összegről van-e szó, érdemes azzal számolnunk, hogy a „telefonadó” az áfa alapját szélesíti, vagyis a végső, tényleges adóteher (27 százalékos áfával számolva) 2,54 forint lesz. Az a kifogás pedig, mely szerint adót nem lehet újabb adóval sújtani, megdől, ha vetünk egy pillantást a jövedéki adó működésére. Jó, ha tudjuk, hogy minden liter benzin vagy gázolaj esetében a termék eredeti árának a jövedéki adóval növelt összegére rakódik rá az áfateher, immár hosszú évek óta. Újabb adónemek sora – biztos, hogy megéri?
51/67
„Összességében találni előremutató célkitűzéseket a friss adótervek között. Kérdés azonban, hogy valóban újabb és újabb adónemek bevezetésével kell-e biztosítani a költségvetés egyensúlyát. Immár közhelyszerű kijelentés, de ettől még igaz, hogy a közösségi közlekedés, az egészségügy és az oktatás terén égető szükség van a finanszírozás racionalizálására” – foglalja össze az új adócsomaggal kapcsolatos véleményét Kalocsai Zsolt. „Joggal vetődik fel az is, hogy az adónemek szaporodása helyett olyan klasszikus megoldások is szóba jöhetnének, mint a jelenleg valóban alacsony társasági adó vagy személyi jövedelemadó megemelése. Utóbbinál érdemes lenne újragondolni a progresszivitás (vagyis a többkulcsosság) kérdését, további tartalékot pedig egy elviselhető mértékű, az szjá-ból levonható ingatlanadó kivetése jelentene. Bár nyilván ezek sem népszerű lépések, az adónemek körüli bizonytalanság és hektikusság, valamint az egyes ágazatokra háruló hirtelen adóterhelés komoly károkat okozhat” – figyelmeztet az RSM DTM elnök-vezérigazgatója.
Forrás: IngatlanHírek.hu
52/67
Hiánycikk lesz a banki hitel Magyarországon 2012. Április 25. Szerda A banki hitelezés további jelentős visszaszorulása várható az idén, ezért a vállalatoknak új finanszírozási módokat kell keresniük működésük fenntartása érdekében – állítják az Ernst & Young szakemberei.
Idén 2000 milliárd forintnyi hitel tűnik el a magyar bankrendszerből – monda ma egy háttérbeszélgetésnek Mészáros Attila, az Ernst & Young restrukturálási tanácsadási szolgálatának vezetője. A bankok már a Lehman Brothers összeomlása óta óvatosabban hiteleznek, ám most objektív oka van a finanszírozás további szűkítésének. Az osztrák jogszabályok ugyanis 110 százalékos hitel/betét mutatót írnak elő az osztrák érdekeltségű bankok leányvállalataira is. Ezért az érintett hitelintézetek minden olyan vállalkozástól vonnak el hiteleiket az év végéig, amelyek fizetőlépesek. Így jól működő társaságok is komoly finanszírozási problémák elé nézhetnek. Az Ernst & Young szakértője szerint új finanszírozási lehetőséget kell keresniük nagyobb vállalkozásoknak kötvénykibocsátással, a kisebbek befektetőktársak bevonásával kereshetnek a kivont tőke pótlását. A tanácsadó szerint érdemes a vállalatoknak több hitelintézethez fordulniuk, és a konzorciális hitelek lehetőségével próbálkozniuk. A szakértők úgy vélik, a fent vázolt helyzet nem alakítja át gyökeresen a vállalkozási hitelek piacát, azok a bankok, amelyeknek alacsony a hitel/betét mutatója ugyanis jóval óvatosabban nyújtanak hiteleket, ezért nem lehetnek a más bankoktól kiszoruló cégek mentsvárai.
Forrás: Világgazdaság online
53/67
Felforgathatja a piacot a biztosítási adó 2012. Április 25. Szerda Alaposan átrendezheti a biztosítási piacot a Széll Kálmán-tervben megszellőztetett biztosítási adó, rivalizálás és díjcsökkentés is várható. A legnagyobb mozgás a lakásbiztosítás terén lehet, mert itt van a legtöbb passzív, elavult szerződés, amit az adóemelés hatására érdemes majd olcsóbbra váltani – áll a CLB biztosítási alkusz közleményében.
Mint ismeretes, jövőre általános biztosítási adót vezet be a kormány, ami alól csak az életbiztosításokat mentesíti (az öngondoskodás támogatásának jegyében). A vagyoni- és balesetbiztosítások esetében 10 százalékos, a casco biztosítások esetében 15 százalékos kulcsról szól a tervezet, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében – a baleseti adó beépítésével – 30 százalékos kulcs kerül bevezetésre. Mivel főként a lakásbiztosítások területén nagyon sok a tíz évnél régebbi díj, amely a mai árakkal már nem versenyképes, az alkusz szerint az adó hatására biztosítót váltó ügyfelek akár a pluszköltséggel együtt is a jelenleginél kevesebbet fognak majd fizetni. A közlemény szerint kisebb mértékben ugyan, de hasonló hatást fejthet ki az adó a casco-szerződések piacán is, és az is elképzelhető, hogy az adó bevezetése után árverseny alakul ki, ami lenyomhatja egyes biztosítási tételek díját. "A kötelező gépjárműfelelősség biztosítási kampányhoz hasonló mozgás kezdődhet minden kategóriában" - véli az alkuszcég.
Forrás: IngatlanHírek.hu
54/67
Egyszerűsített adóíveket postáz a NAV 2012. Április 25. Szerda A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) április 30-ig kiküldi az egyszerűsített személyijövedelemadó-bevallást annak a 256 ezer magánszemélynek, akik ezt kérték, és megfeleltek a törvényi feltételeknek.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) 256 ezer magánszemélynek küldi ki az egyszerűsített személyijövedelemadó-bevallást. Az állami adóhatóság által összeállított bevallást április 30-ig postázzák. A NAV közleménye szerint több mint 280 ezer magánszemély szerette volna, ha tavalyi jövedelmeiről az állami adóhatóság készíti el adóbevallását. Ám a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások és érvényes nyilatkozatok alapján végül 256 ezren feleltek meg a jogszabályban előírt feltételeknek. Közülük 242 ezer adózónak postán, 14 ezernek pedig elektronikus úton küldi el a 1153E jelű egyszerűsített bevallási ajánlatát a hivatal április 30-ig. A NAV közölte: a bevallás kézhezvétele után az adózónak össze kell hasonlítania az adatokat az igazolásain szereplő számokkal. Ha nem talál eltérést, akkor azt aláírva kell visszaküldenie az állami adóhatóságnak május 20-ig. Amennyiben eltérés van az egyszerűsített bevallás és a birtokában lévő igazolásokon szereplő adatok között, akkor az „adózó javítása” mezőkbe kell beírni a helyesnek tartott adatokat. A számításokat nem kell újra elvégezni, ezt megteszi az adóhatóság, és ennek eredményéről június 20-ig értesíti a magánszemélyt. A tájékoztatás szerint, akik elektronikus úton kapják meg egyszerűsített bevallásukat, a nekik megküldött nyolcjegyű biztonsági kód és adóazonosító jelük segítségével férhetnek hozzá a dokumentumhoz. Ha az egyszerűsített bevallásban fizetendő adó mutatkozik, azt vagy május 20-ig kell befizetni, vagy az adóhatósági javításról szóló levél kézhezvételétől számított 30 napon belül. A visszaigényelt adót a bevallás beérkezésétől, vagy a javítás utáni adóhivatali értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül utalja ki az állami adóhatóság – közölte a NAV.
Forrás: MTI
55/67
Emeltszintű szolgáltatással válságágazatban is érhetők el sikerek 2012. Április 25. Szerda A Széchenyi Tőkebefektetési Alap által felfedezett HBF Építőipari Kft. megtalálta a gazdasági válságban a kivezető utat. Bebizonyította, hogy életképes üzleti modellel a jelenlegi helyzetben is lehet sikereket elérni az építőiparban, 24 órás gyorsszolgáltatása réspiaci űrt tölt be.
A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 54 millió forint tőkeemelésről döntött 2011 végén, 29 százalékos tulajdonosává válva a HBF-nek. A szervezet az így nyert forrásokat irodai infrastruktúra-fejlesztésre, marketing tevékenységre, mobil egységeinek technikai fejlesztésére valamint több mint tíz új munkahely teremtésére fordítja majd. Nem feltétlenül elbocsátásokkal és költségcsökkentéssel kell egy kkv-nak reagálni az általános kereslet - és forgalom visszaesésre. „Jó példa a HBF Építőipari Kft., ami eredeti szolgáltatás portfolióját olyan kapcsolt tevékenységekkel egészítette ki, amelyek nem csak a költségcsökkentés – nem mindig és nem mindenhol célszerű – kényszerétől óvták meg a társaságot, de még nyereséget is termeltek.” – magyarázza Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke. Kényszerből erény A HBF Építőipari Kft. megalakulásától egészen 2006-ig évről évre képes volt megduplázni árbevételét. A 2008 őszén kezdődő építőipari recesszió hatása a vállalatot 2010-ben érte el. A teljes körű szolgáltatás megrendelések visszaesése miatt világos volt, hogy lépeseket kell tenni a vállalatért. Az újonnan megalkotott üzletfejlesztési koncepció első lépéseként 2011-ben a szervezet az építőipar egy speciális területére terjesztette ki tevékenységi körét. Az építőipari karbantartás-gyorsszolgálat piaca a társaság számára komoly kiaknázható lehetőségeket rejtett magában. „Szinte lehetetlen egyik napról a másikra megbízható kivitelező partnert találni kisebb építőmesteri, illetve gépészeti részfeladatokra. Az ilyen jellegű, azonnali rendelkezésre állást igénylő feladatoktól mindenki ódzkodik, mert nem tudnak megbirkózni a rövid határidőre történő szakképzett erőforrás-menedzsment feladatával.” – magyarázza Katona Zoltán a HBF Építőipari Kft. ügyvezetője. Éppen erre a réspiacra szakosodott sikerrel a vállalat: gyorsszolgálati rendszerében a nap 24 órájában kínál azonnali rendelkezésre állást, szerződéses formában. Főképpen ad-hoc karbantartási munkák elvégzésére, azonnali beavatkozást igénylő hibák, hiányosságok elhárítására, illetve gyorsjavítási munkák elvégzésére kínál nonstop szolgáltatást. Ez elsősorban önkormányzatoknak, vagy más, nagy és összetett ingatlanportfolióval rendelkező szervezeteknek hasznos. „Hitelt felvenni ebben az ágazatban jelenleg szinte lehetetlen, azonban a Széchenyi Tőkebefektetési Alap tőkebefektetése sok szempontból kedvezőbb is számunkra. Hosszabb távon tudunk tervezni, nem kell a cash flowban a törlesztő részletek miatt aggódnunk, illetve a szakértői
56/67
támogatás is hasznos. Nem csak a tőkejuttatás erejéig viselkednek partnerként, hanem a vállalatirányítás, a stratégiaépítés és a finanszírozás terén is többlet értéket nyújt a közreműködésük.” – mondta Katona Zoltán a HBF Építőipari Kft. ügyvezetője.
Forrás: Goodwill Communications
57/67
Hamarosan az Árkád lesz Magyarország legnagyobb bevásárlóközpontja 2012. Április 24. Kedd Egy 20 ezer négyzetméteres bővítést követően fővárosi Árkád lesz a legnagyobb magyar bevásárlóközpont.
Azzal, hogy jövő márciusra elkészül a 20 ezer négyzetméteres budapesti Árkád 2 bevásárlóközpont, és jövő őszre megújul a 10 éves Árkád 1 is, a 68 ezer négyzetméternyi bérbe adható területtel ez lesz az ország legnagyobb bevásárlóközpontja - mondta Knut Volquardsen, az ECE Projektmenedzsment Budapest Kft. projektigazgatója az Árkád 2 alapkőletételét megelőző sajtótájékoztatón kedden Budapesten. A bővítés és felújítás 80 millió euróba, mintegy 240 milliárd forintba kerül - tette hozzá a projektigazgató
Forrás: MTI
58/67
Drasztikus változások az új Munka Törvénykönyvében 2012. Április 23. Hétfő Július 1-től számos ponton változik a Munka Törvénykönyve. A decemberben elfogadott új törvény hatályba lépése után jelentősen befolyásolni fogja a munkaügyi kapcsolatokat. A változások célja a szabályozás rugalmasabbá tétele, és az életszerűbb belső szabályozási környezet létrehozása.
A változásokat üdvözlik a jogalkalmazók, azonban számos ponton kérdéses, hogy a jelenlegi munkaerőpiac megfelelően tudja-e kezelni és adaptálni ezeket a változásokat – olvasható a portálunkhoz eljuttatott sajtóközleményben. "Jelentősnek és összességében kiemelkedőnek mondhatóak a július 1-től életbe lépő változások az új Munka Törvénykönyvében. Sok találgatás övezte a jogszabály elkészültét, azonban változásra mindig szükség van -– véli dr. Szűcs László ügyvéd, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda Ügyvédi Irodai Tagja. "A szabályozás rugalmasabbá tétele mellett azonban kérdéses, hogy a szélesebb körű szabad akarat alkalmazására felkészültek-e a HR osztályok és a vállalatvezetés, megfelelően be tudják-e építeni a megnövekedett számú alapelveket a megállapodásaik kialakításába, valamint hogy milyen hatással lesz a védettség szabályainak módosulása a kismamák újrafoglalkoztatására" -– tette hozzá dr. Szűcs László. A jogalkotók egyik legfőbb célja a szabályozás rugalmasabbá tétele, így a munkaerő-piaci környezet vonzóbbá tétele a befektetők számára. A korábbi szabályozás egyértelműen arra helyezte a hangsúlyt, hogy amennyiben a felek a Munka Törvénykönyve egyes szabályaitól el kívánnak térni, úgy arra kollektív szerződés megkötésével van lehetőségük. Az új szabályozás szerint viszont a munkáltató és a munkavállaló az egyedi munkaszerződésekben is köthet olyan megállapodást, amelyre korábbiakban kollektív szerződésre volt szükség (pl. hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása, melynek alapján a munkavállaló munkabéréből történő levonásnak lehet helye). Emellett sokkal szélesebb körben köthetőek egyedi megállapodások, amikor a munkáltató és a munkavállaló el kívánnak térni a Munka Törvénykönyve általános szabályaitól (ilyen lehet például az egybefüggő szabadság mértékére, illetve a szabadság átvitelére vonatkozó szabályok, valamint az átalánydíj jellegű bérmegállapodások).
Jelentős mértékben módosulnak a felelősségi szabályok is. Egyrészről a munkáltató munkavállaló felé fennálló felelőssége szűkül az által, hogy a munkáltató felelőssége csak azon káresemények körében áll fenn, melyek az ellenőrzési körébe esnek (korábban a munkáltató működési köre volt mérvadó), másrészről a munkavállaló kártérítési felelőssége akkor is korlátlanná válik, ha a munkáltatónak kárt okoz súlyos gondatlan magatartásával. Fontos tudni, hogy korábban ez utóbbi esetben a kártérítési felelősség a havi átlagkereset 50 százaléka, illetve megállapodás esetén 150 százaléka volt. Amennyiben a kárt a munkavállaló enyhe gondatlansággal okozza, úgy a kártérítési felelőssége a korábbi szabályokhoz képest mintegy nyolcszorosára nő, hiszen négyhavi távolléti díjnak megfelelő összegig felel. A cikk folytatása itt olvasható
59/67
Átadták a Budafoki Borvárost 2012. Április 23. Hétfő A híres hazai borvidékeket, a borospincék sajátosságait mutatja be a Budafoki Borváros, amelynek avatóünnepségét csütörtökön tartották.
A csaknem 300 millió forintos európai uniós támogatással megvalósult kulturális és turisztikai fejlesztésben új funkciót kaptak az egykori pinceágak: elkészült a bor skanzen, a Borutca és a szőlőhegyi kápolna, muzeális, faragott hordósorokat alakítottak ki, illetve bemutatkoznak a bortermelő régiók jellemző pincehomlokzatai és a borászathoz kapcsolódó mesterségek. A fejlesztésnek otthont adó Záborszky Pincészetben Magyarország 22 borvidéke, illetve 6 borrégiója kapott helyet.
A helyi civilek által megálmodott Borvárosban nemcsak a borkultúra kap helyet, hanem a kerületi fiatal művészek is bemutatkozhatnak - hangsúlyozta a földalatti létesítmény avatóünnepségén Szabolcs Attila XXII. kerületi polgármester. Hangoztatta: a beruházást nemcsak kerületi, illetve fővárosi attrakciónak tartja, hanem bízik abban, hogy az országból, illetve a határon túlról is sok látogató érkezik. Németh Zoltán (Fidesz), a városrész országgyűlési képviselője a múlt értékeinek őrzésére hívta fel a figyelmet. A legfontosabb momentumnak nevezte a hagyománytisztelet és a gazdaságfejlesztés egyesítését a turisztikai projekttel, mert ez segít túljutni a gazdaságilag nehéz időszakon. Békési Imre, a Záborszky Pincészet tulajdonosa lehetőségnek és kötelességnek nevezte a borturizmust, kiemelve, hogy a kerületben egyedülálló adottságok vannak, a föld alatt húzódó pincerendszer a becslések szerint 100-120 kilométer hosszú.
Forrás: MTI
60/67
Percenként 2 forint lehet a telefonadó 2012. Április 23. Hétfő Forgalom arányosan, azaz telefonáláskor a hívásokat percenként 2 forinttal adóztatná meg a kormány - értesült a Welt Online. Mivel akár az SMS-forgalmat is megadóztatná a magyar kormány, így az összes adóbevétel elérheti a 170 millió eurót, vagyis közel 50 milliárd forintot.
A magyar kormány a vezetékes- és mobiltelefonálásra egy új adót vetne ki, de nem csak a hang alapú szolgáltatásokat adóztatnák meg, hanem az SMS forgalom után is kellene fizetni. A német lap információi szerint percenként 2 forint adó terhelné a hangalapú szolgáltatásokat, s már idén júliustól szednék. Az új adóból a kormány 170 millió eurós (50 milliárd forint) bevételt remél. A múlt héten az [origo] megírta, hogy a kormány telefon- és internetadó kivetésére készül, amiből 40-50 milliárd forint bevételre számít. Nyitrai Zsolt volt infokommunikációs államtitkár, a kormányzati konzultációért felelős jelenlegi miniszterelnöki biztos egy szombati Facebook-bejegyzésben azt írta, biztos benne, hogy internetadó nem lesz, de a telefonadót nem tagadta.
Forrás: Origo.hu
61/67
Property News 2012 17. hét
62/67
Commercial property investment in Europe reaches €23.8 billion in Q1 2012 2012. Április 27. Péntek Investment turnover in the European commercial real estate market slowed at the start of 2012, largely reflecting a seasonal slowdown in activity, according to the latest research by global property adviser CBRE Group, Inc (CBRE). The commercial property investment market totalled just under €24 billion in the first quarter of 2012 (Q1 2012), which represents a 31% fall in activity compared with the last quarter of 2011 and an 18% fall versus Q1 2011, bringing turnover broadly in line with activity during Q1 2010.
The Nordic region was a notable exception to the general slowdown in property investment activity across Europe, with an increase of nearly 50% in activity during Q1 2012 compared with Q1 2011. The region remains a favourite among risk-averse property investors and it is interesting to note that activity was evenly spread throughout the region with a year-on-year increase in the smaller Nordic markets of Norway, Denmark and Finland. Norway experienced exceptionally high activity during Q1 2012 at €2.2billion - surpassing Sweden, traditionally the most liquid market, as the most active market. Jonathan Hull,Head of EMEA Capital Markets, CBRE, commented: “The Nordic markets are increasingly active – government finances are favourable compared with the rest of Europe, as are the prospects for economic growth. Solid fundamentals have driven an increase in the number of foreign buyers looking to enter the region. Sweden remains a key target for many investors and we are witnessing increasing interest in other Nordic markets.” In Q1 2012, there was a low level of property investment activity in Central and Eastern Europe (CEE) following bumper investment in the region throughout 2011. Property investment activity in the region totalled €901 million during Q1 2012; however, investor appetite remains strong for good quality property assets, particularly in core markets such as Poland where the majority of CEE property investment activity took place this quarter. The CEE market is heavily driven by a small number of large deals which can cause large fluctuations in the quarterly investment totals. The lack of debt finance for all but the best quality stock, which is often larger in lot-size, is exacerbating this at present. Combined with general risk aversion among property investors, this is resulting in a growing mismatch between requirements and available product. Jos Tromp, Head of CEE Research & Consulting, CBRE,commented: “On the back of a search for security and limited property financing, the scope of active property investors in CEE is increasingly shifting towards the high-end of the market where large “trophy-like” assets are sought after. As witnessed during 2011, this causes large fluctuations in deal flow in the region and therefore Q1 2012 appears to be on the low-end of the spectrum. However, based on a strong pipeline of pending transactions, especially in Poland and the Czech Republic, we expect deal flow to increase
63/67
from Q1 levels, which could cause a significant uptick in activity later this year.”
Forrás: CBRE
64/67
Colliers International sweeps the CEE Quality Awards with three wins 2012. Április 25. Szerda Colliers International took home the awards in three categories at the 2012 CEE Quality Awards gala. The jury awarded Colliers International: Industrial Agency of the Year, Office Agency of the Year and Property Management Company of the Year.
The winners were announced during the 9th annual CEEQA ceremony at the Warsaw Marriott Hotel on April. The Gala was proceeded by the RealGreen conference devoted to green building issues and attended by regional and international experts and business leaders. According to market data, Colliers facilitated 25% of office leasing deals in the CEE region acting on behalf of the tenant. In addition, they facilitated 43% of all industrial transactions. ”I am extremely happy and proud of all three awards. The CEE Quality Awards are of the greatest importance to us as they are voted on by our clients – we are very grateful for their trust and loyalty. It is an honour to contribute to the success of our clients,” commented Hadley Dean, Managing Partner, Eastern Europe. Organized by the CEE Insight Forum in association with the Financial Times, the gala attracted almost 600 guests from 30 countries. The awards were presented to the leading projects and companies from the commercial real estate sector as well as to the professional of the year. The awards are given for outstanding business achievements which influence the commercial real estate market. The winners are selected by an elite panel of industry professionals from the leading companies within the property market and international industry partners from the CEE and SEE region including developers, investors, banks and consulting specialists.
Forrás: Colliers
65/67
Prologis Strengthens its Relationship with DHL with New Lease in Poland 2012. Április 24. Kedd Prologis, Inc. the leading global owner, operator and developer of industrial real estate, announced today that it has signed a new lease agreement for 33,800 square metres at Prologis Park Dąbrowa with DHL Exel Supply Chain, part of the world's leading mail and logistics group, Deutsche Post DHL.
DHL is one of Prologis’ largest customers globally. Including this transaction, the company leases more than 1.1 million square metres of space in Prologis distribution centres across Europe, Asia and North America. “The new lease agreement with DHL reflects our high quality industrial offering and ability to fulfil the requirements of the largest players in the global market,” said Michał Czarnecki, vice president leasing and development for Poland, Prologis. “Prologis Park Dąbrowa, strategically located and operated by highly qualified staff, will be an excellent base for the company's operations in southern Poland.” CBRE Polska facilitated the transaction. “Despite the challenging economic environment, there is still demand for high quality strategic distribution centres in the Silesia region. The new lease agreement with DHL is a major transaction which demonstrates the level of activity in the industrial sector, where we continue to see significant deals. We are very proud to represent DHL in one of the largest industrial deals in the Polish market,” – said Patrick Kurowski, head of industrial at CBRE. Prologis Park Dąbrowa is a modern distribution centre consisting of ten warehouses and office buildings totalling 144,000 square metres. The major transport routes nearby include the S1 express road with direct access to the A4 motorway and the Pyrzowice International Airport. Dąbrowa Górnicza also has an extensive railway network with access to Warsaw-Katowice line (VI Pan-European corridor) and Broad Gauge Metallurgy Line terminal in Sławków. Other customers in the park include: 7R Solution, ABRA, ANL, Euro-Pegaz Logistyka, FIEGE, GTX HANEX PLASTIC, Kamis, Magna Automotive Poland, Premium, and Rhenus Contract Logistics. Prologis is the largest provider of industrial real estate in the Upper Silesia region with five distribution parks and 27 buildings totalling more than 526,000 square metres as of December 31, 2011.
Forrás: IngatlanHírek.hu
66/67
Gameloft has chosen RiverPark offices to open its new 550 sqm office 2012. Április 23. Hétfő A leading global publisher of digital and social games, Gameloft creates titles for all digital plat-forms, including mobile phones, smartphones and tablets (including Apple® iOS and Android® devices), set top box, connected TVs and consoles. With its headquarter in Paris, the company employs over 5,000 people and operates in 31 countries, including Romania in the CEE region.
Gameloft’s main preferences during the searching procedure were the flexibility, high quality office space and their need to occupy the new office as soon as possible. „We are very glad, that we can welcome another international company with a very good reputation in our office building, and we hope that Gameloft will be satisfied with RiverPark officebuilding on a long term basis, like our existing tenants.” –said Kay-Uwe Blandow the general manager at IVG Hungary. The Gameloft office rented in RiverPark gives us a great opportunity to provide a modern and inspiring working environment to our would-be employees. The building has a central location, the office has big internal spaces with a clear-out design, and we are also offered a direct view to river Danube. According to our plans, these will all contribute to the long term well-being of everybody in our game development team. - said Studio Manager Răzvan-Cătălin Dinită. Situated at the Danube at Közraktár street, RiverPark is an „A” category office development, which consists of two office buildings, and offers almost 10.000 sqm. Besides the spectacular direct river view, the property further benefits from its exclusive internal garden, roof terrace and offers the latest technical solutions for high quality office and work environment. During the transaction GVA Robertson represented the owner, whilst CBRE introduced the tenant.
Forrás: IVG
67/67
