Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek Irodapiaci hírek Logisztikai hírek Retail hírek Gazdasági hírek

2011 16. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Na itt zuhannak igazán a lakásárak Budapesten ............................. 5 Elképesztő! - Félnek a családok a hiteltől .................................. 6 Mélypont után élénkülés a lakáspiacon ................................... 7 Irodapiaci hírek .................................................... 11 Újabb beruházást tervez a Skanska ..................................... 12 Az Infopark E épületének kizárólagos bérbeadó ügynöksége a Jones Lang LaSalle .. 13 Zöld fejlesztések a Szegedi Tudományegyetem nagyberuházásainál ............ 14 Hogyan lehet pénzt keresni a B-kategóriával? ............................. 15 Portfolio.hu FM 2011 - Ingatlanüzemeltetés és Energiahatékonyság ............. 16 Hatalmas ráfizetés a műemlékek felújítása, de hasznos ...................... 18 Megújult Budapest központi irodaháza ................................... 19 Logisztikai hírek ................................................... 20 BKK: hamarosan felújíthatják a 2-es metró szerelvényeit ..................... 21 Jóvá teszik az rendszerváltás egyik legnagyobb hibáját? ..................... 22 Győz az autós lobbi? Budapest visszaléphet a fonódó villamos projekttől ......... 24 Zöld parkolás: Különleges elektromos autóparkolók és töltőállomások ........... 26 Mikor épülnek a magyar elektromosautó-gyárak? ........................... 27 A ProLogis szlovákiai portfóliója 100%-ban kiadva .......................... 29 A Dachser 600 millió euróval növelte bevételeit ............................ 30 Rokkant parkolás: Luxus a köbön ....................................... 32 Kínában is bemutatkozik a SEAT márka, kibővítve nemzetközi piaci jelenlétét ..... 33 A kínaiak már a spájzban vannak: távol-keleti nyomulás a MÁV-nál ............. 34 Csak stabil cégek alapozhatnak a beszállítói kapcsolatokra ................... 35 Fizetős lesz az M43-as új szakasza ...................................... 41 Retail hírek ....................................................... 42 Lendületben az európai ingatlanbefektetési piac ........................... 43 ZÖLD PARKOLÁS: Elektromos autók töltése a napelemes fák árnyékában ......... 44 Mészáros Anita MRICS a CBRE új vezető értékbecslője ....................... 45 Végelszámolási rekord az építőiparban ................................... 46 3,5 milliárd euró értékű befektetési lehetőség Közép-Európában ............... 47 Lengyelországban is fejleszt a Futureal Csoport ............................ 48 Gazdasági hírek ................................................... 49 A világ leglátványosabb vitorlás versenye Magyarországon! ................... 50 Növekedés hitel nélkül? .............................................. 51 Életveszélyes lehet a csőd - Mégis jöjjön minél hamarabb? .................... 52 Boldogok a bankárok, nyomorognak a tanárok ............................. 53 Nem kell majd túlóradíjat fizetni? Módosítások a munka törvénykönyvében ....... 54 40 ezerrel több részmunkaidős ......................................... 55 Cséfalvay: Magyarország tartja az idei 2,8 százalékos hiánycélt ................ 56 Tarlós: nincs pénz a 4-es metró második szakaszára ........................ 57 A vártnál jobb az áprilisi beszerzési menedzser index az euróövezetben ......... 58

2/72

Jobbik: forintosítsák a devizahiteleket .................................... Balog: a munkaképes roma férfiak 85 százalékának nincs munkaviszonya ........ KSH: január-februárban 4,4 százalékkal nőtt a nettó kereset .................. Orbánék nyugdíjreformja: végre itt vannak a részletek! ...................... Növekedési pályára kerülhetnek a hazai vállalkozások ....................... Milliárdos palackgyártó üzem épült Nyírbátorban ........................... Nem lehet már sokáig trükközni a rokkantkártyával – a csalókat feljelentik .......

59 60 61 63 64 65 66 Property News ..................................................... 67 Green office developer Skanska buys a new plot on the popular Váci Road office corridor in Budapest ................................................. Anita Mészáros joins CBRE as Senior Valuation Surveyor ..................... Jones Lang LaSalle has been exclusively appointed to lease Infopark E ........... ProLogis's Slovak portfolio 100% leased .................................. € 3.5 billion real estate invesmtent product available in CEE ..................

3/72

68 69 70 71 72

Lakáspiaci hírek 2011 16. hét

4/72

Na itt zuhannak igazán a lakásárak Budapesten 2011. Április 20. Szerda Vajon melyik budapesti kerület a legfelkapottabb, hova költöznének szívesen a fővárosban élők? A kérdésre valamelyest választ kaphatunk, ha megvizsgáljuk egy internetes ingatlanhirdető adatbázis első negyedéves keresési statisztikáit.

Érdekes, hogy a keresési eredmények úgy tűnik egybecsengenek azzal a ténnyel, hogy Budán érezhetőbben hamarabb tért magához a lakáspiac, így látszólag az érdeklődők megpróbálják meglovagolni a lefelé tartó lakásárakat és próbálnak az utolsó pillanatban beszállni a piacra. hirdetés Az ingatlan.com Budapest toplistájából kiderül, hogy többen keresnek ingatlant Pesten, mint Budán. Természetesen ez nem újdonság. Ami viszont igen meglepő, hogy az első két dobogós ennek ellenére mégis budai kerület. Sőt, az élbolyt jelentő hat legkeresettebb budapesti kerületből négy a budai hegyvidéken fekszik. Tovább a Pénzcentrum.hu oldalára.

Forrás: Pénzcentrum.hu

5/72

Elképesztő! - Félnek a családok a hiteltől 2011. Április 19. Kedd Minden ötödik magyar család tervez a következő 1-2 éven belül lakáscélú beruházásokat - derül ki a Fundamenta és a Trend-Budapest piackutató közös felméréséből. A lakosság körében a tervek között kiemelten szerepel az energiatakarékos korszerűsítés.

A lakosság hitelfelvételi terveit az óvatos eladósodás jellemzi, s minimális havi hiteltörlesztőket vállalnának a családok, ezzel együtt nő az önerő szerepe az ingatlancélú beruházások megvalósításában. A hazai lakáshitelezés lesz a Portfolio.hu május 4-én megrendezésre kerülő Jelzáloghitelezés és lakossági finanszírozás Magyarországon című konferenciájának egyik központi témája. Tovább a Portfolio.hu cikkére

Forrás: Portfolio.hu

6/72

Mélypont után élénkülés a lakáspiacon 2011. Április 18. Hétfő Több jel is arra mutat, hogy idén fokozatosan kibillenhet a mélypontról a lakáspiac. Adósmentés, közelgő beszállási pont, öngondoskodás, otthonteremtési program és optimális jövőkép: 2011-ben ezek a kulcsszavak a lakáspiacon – vélik az Otthon Centrum szakértői, a vezető ingatlanforgalmazó hálózat legutóbbi, Lakáspiaci Monitor című elemzése alapján.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010-ben 20.823 lakás épült az országban, ami 35 százalékos visszaesés 2009-hez képest. „Nem újabb, a lakáspiacot sújtó negatívumról van szó” – hívja fel a figyelmet Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója, „hanem a lakóingatlan fejlesztéseknél megszokott 1,5 – 2 éves átfutási idő miatt mutatkozik késleltetetten a válság hatása a statisztikákban.” Lakásépítések A gazdasági környezet megváltozását kisebb késedelemmel követte az építési engedélyek száma. Az új lakásépítési engedélyek száma 2009-ről 2010-re 39 százalékkal, 17.353 darabra csökkent. A KSH adatai szerint ez abszolút negatív rekord. „Az építési engedélyek alakulásából arra következtethetünk, hogy 2011-ben országos szinten további visszaesés várható az új lakások számában.” – összegezte Kühne Kata. A legnagyobb lakásépítő tradicionálisan továbbra is a főváros, ugyanakkor az ország települései közül Budapesten tapasztalható a legnagyobb visszaesés is a használatbavételi engedélyek számát tekintve, 40 százalékos csökkenéssel 2009-ről, 2010-re. A válság nem hozott jelentős változást a lakásépítési célokban. Az átadott lakások 85 százaléka épült értékesítési céllal, a maradék 15 százalék saját használatra, illetve elhanyagolható részben (0,78%) bérbeadási céllal készült. Kistelepüléseken épp fordított a helyzet, itt 2010-ben a lakások 87 százalékát építették saját használatra, és csak 13 százalékát értékesítési céllal. Lakáspolitika, finanszírozás A gazdasági környezet megváltozásával drámaian visszaesett a lakossági hitelezés, a hitelezés volumene 2008-ról 2010-re negyedével csökkent. Az MNB adatai szerint a forinthitel felvétel 2011 februárjában 8,6 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek állománya pedig 38,4 milliárd forinttal csökkent. A hónap végére a háztartások hitelállománya a deviza illetve forint alapú hitelállomány változásának eredőjeként 29,7 milliárddal csökkent. A trendforduló még várat magára, hiszen az MNB idén januárban összesen 18,2 milliárd forinttal az elmúlt egy év egyik legalacsonyabb új jelzáloghitel kihelyezési volumenét regisztrálta forint és deviza alapú lakáshitelek tekintetében. Ezzel együtt a bankok 31 százaléka szigorított a háztartásiés lakáscélú hitelek feltételein 2010 negyedik negyedévében. Jó hír azonban, hogy 2011 első félévében a bankok 5 százaléka tervez enyhíteni a lakáscélú hitelezés feltételein, ami elsősorban a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintet érinti, ez pedig több hitelképes ügyfelet jelenthet. Kühne Kata szerint a hitelezés beszűkülésének egyik pozitív következménye lehet a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlődése, az öngondoskodás szerepének felértékelődése és a hosszú távú pénzügyi tervezés. A lakás-előtakarékosság ezt a szemléletet testesíti meg. A lakás-előtakarékosságot a magánszemélyek befizetései után járó, 30%-os, évi maximum 72.000 Ft-os állami támogatás mellett a 2011. január 1-től érvényes törvényi módosítások is vonzóvá tehetik. „A lakás-takarékpénztári törvény módosulásával elérhetővé vált, hogy a szerződést lakáscélra a lakás-előtakarékoskodó, illetve kedvezményezett jelölése esetén a kedvezményezett

7/72

közeli hozzátartozói is felhasználhassák.” – összegzi a változást Kühne Kata. További kedvező változás, hogy a törvény 8 megtakarítási év helyett 10 megtakarítási évre hosszabbítja meg az állami támogatás nyújtásának időtartamát. A 2010. évben az Otthon Centrum Hitel Center becslései alapján kb. 400-420 Mrd Ft körüli összegben kötöttek lakás-előtakarékossági szerződést Magyarországon. Az idei évre pedig további 50 százalékos bővülés várható. Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint jelenleg a lakáspiacon az egyik nagy kérdés, hogy mi fog történni a jelzáloghiteleikkel késedelembe esett ingatlantulajdonosokkal. A fizetési nehézségek a háztartások egyre szélesebb körét érintik, ezért a kormány két moratóriumot is életbe léptetett. Az egyik moratórium a 12/2003-as kormányrendeletben szabályozott, a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésére vonatkozik. „Fontos tudni, hogy a moratórium csak a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésre vonatkozik, a bankok az 1994. évi LIII., a bírósági végrehajtásról szóló törvényben szabályozott végrehajtási eljárás keretein belül továbbra is értékesíthetik a zálogjoggal terhelt ingatlanokat” – hangsúlyozta az Otthon Centrum szakértője. Mindkét értékesítési eljárásra vonatkozik azonban a kilakoltatási moratórium, amely kezdetben 2011. április 15-ig, majd a feltételek módosításával 2011. július 1-ig lesz érvényben. A kormány a korábban alulszabályozott végrehajtási eljáráson kívüli árverési módot szigorúbb feltételekhez kötötte. A módosítások értelmében az árverés már csak az állami adóhatóság (NAV) által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen bonyolódhat. A zálogjogosult és a zálogkötelezett közötti közös értékesítés csak akkor indulhat el, ha az ingatlan vételára az értékesítést megelőző hat hónapon belül készített szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékánál magasabb. „Ez a korlát gátat szabhat a beláthatatlan áresésnek, de a piaci ártól akár 30 százalékkal alacsonyabb vételár sok ingatlan esetén így is jelentős nyomást helyezhet a kereslet megcsappanása miatt amúgy is nyomott árakra” – fűzte hozzá Kühne Kata. A moratórium 2011. július 1-én jár le, ezután a végrehajtási eljáráson kívüli árverések a szigorított feltételek mellett indulhatnak el ismét. Mind a késedelembe esett, mind a még rendesen törlesztő ingatlanhitelesek igényelhetik a devizaalapú hiteleik törlesztő részletének rögzítését egy fix árfolyamon, amely néhány évig lenne elérhető az adósnak. Ez alatt az időszak alatt bekövetkező árfolyammozgásokat, illetve az ebből adódó a fix- és tényleges törlesztő részlet közötti különbségeket a bank egy külön számlán vezetné, az állam ezekre az összegekre garanciát vállalna. A bankok ezeket az összegeket egy áthidaló hitel formájában meghiteleznék a tulajdonosoknak. A banki kényszerértékesítések árlehajtó hatását is korlátoznák egy árverési kvóta bevezetésével, amelynek értelmében a bankok negyedévente a hitelállományuk csak egy meghatározott százaléka esetében kezdeményezhetik a végrehajtást. „Ez a szabályozás megakadályozza, hogy rövid idő alatt nagymennyiségű nyomott árú ingatlan kerüljön ki az ingatlanpiacra, ezzel jelentősen tompítva az árlehajtó hatást. Ugyanakkor elnyújtja a banki hitelportfoliók megtisztításának idejét” – mondta Kühne Kata. „Javaslatunk szerint ezt a kvóta rendszert maximum 1,5 – 2 évig szabad fenntartani. Legfeljebb ennyi idő alatt kell a banki portfoliókat megtisztítani, és ezzel a banki hitelezési hajlandóság egyik nagy gátját felszámolni.” Az Otthon Centrum szerint a közvetlenül az adósoknak nyújtott segítség mellett tanácsos lenne keresletélénkítő eszközöket is bevetni a nyomott árú ingatlanok minél gyorsabb felszívása, és a lakáspiac fellendítése érdekében. Ilyen keresletstimuláló eszköz lehetne a használt lakás vásárláskor nyújtott teljes illetékmentesség, vagy a szintén használt lakás vásárlás finanszírozásához igénybe vehető állami kamattámogatás. „Az illetékkedvezmény csak meghatározott ideig lenne igénybe vehető, míg a kamattámogatás esetében egy teljes támogatott hitel kontingens felállítása lenne kívánatos, amiben lakásonként

8/72

fixálnák a hitel arányát és maximális mértékét” – javasolta az Otthon Centrum ügyvezetője. „A kontingens bevezetése gyors vásárlásra ösztönözné a most még kiváró vásárlókat, és többletkeresletet hozna a lakáspiacra. Ezzel felszívódnának a kényszerértékesített lakások, és a lakáspiac is lendületet kaphatna. A kedvezmények korlátozása nem róna kiszámíthatatlan és elviselhetetlen terhet az állami költségvetésre sem.” A nagyon szükséges élénkítő hatást az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Otthonteremtés programjában vázolt tervek is elérhetik a lakáspiacon. A lakásállomány korszerűsítését, energiahatékony új lakások építését, a bérlakás-állomány jelentős bővítését, a lakástámogatások és a gyerekvállalás összekötését, az öngondoskodást szorgalmazó programtervezetből egyelőre azonban az épületenergetikai fejlesztések kaptak nagyobb hangsúlyt. Újlakás piac: Az újépítésű lakások piacán érezhetővé vált a nagyobb volumenű lakóprojektek elmaradása. Az átadott, eladatlan újépítésű társasházi lakáskészlet a 2010. januári 3.800 darabról 2011. januárra 3.200 darabra csökkent Budapesten. Az Otthon Centrum szerint a vevők a jelenlegi gazdasági körülmények között továbbra is inkább a nagyobb biztonságot jelentő átadott, vagy átadás közelében lévő újlakásokat preferálják, a még épülő, vagy csak tervrajzon létező lakásokkal szemben. Az Otthon Centrum Lakáspiaci monitorja szerint az újépítésű lakások iránti kereslet a megváltozott gazdasági körülményekre gyorsabban reagált, mint a kínálat. A válság első évében még sok fejlesztő döntött úgy, hogy előremenekül, és a megcsappant kereslet ellenére is befejezi beruházását. A válság előtt indított projektek túlnyomó része a tavalyi év során lezárult, és jelentős keresletélénkülés nélkül nem is várható a fejlesztői aktivitás erősödése. Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint ez azt jelenti, hogy a közeljövőben ez a csökkent kereslet is felszívhatja az eladatlan lakáskészletet. A jelenlegi tendenciákat feltételezve a következő 1-2 évben már bizonyos lakástípusok és területek esetében hiány is kialakulhat az újépítésű lakásokból. Ez a keresleti és kínálati oldal eltérő reakcióidejéből adódóan egy keresletélénkülés esetén akár gyors lokális árnövekedéshez is vezethet az újszerű lakások tekintetében, amíg a kínálat megjelenése le nem hűti a megnövekedett keresletet. Az újépítésű lakáspiac beindulásához, a nagy lakásszámú projektek megjelenéséhez, az ingatlanfejlesztők piacra való visszatéréséhez az Otthon Centrum szerint mindenek előtt a kereslet élénkülésére van szükség. - Ehhez a gazdasági körülmények és a háztartások jövedelmi helyzetének javulására, olcsóbb és szélesebb körben elérhető finanszírozásra, illetve a háztartások várakozásainak javulására van szükség. - A keresletélénkítés egyik eszköze lehet még az újlakások ÁFA kulcsának lecsökkentése 5 százalékra. Erre az állami stimulációra azért is szükség lenne, mivel az eladatlan újépítésű lakáskészlet ugyan csökkent az elmúlt időszakban, de a nyomott árú használt lakások megjelenése még több vevőt vonna el az újlakás piacról. Az élénkülő kereslet hatására elsőként nagy valószínűséggel a kisebb lakásszámú projektek fognak megszaporodni. Használt lakások piaca A finanszírozási lehetőségek beszűkülése, a gazdasági környezet megváltozása és a háztartások várakozásainak romlása szinte azonnal éreztette hatását a keresleti oldalon, ezért a visszaesés mértéke 2008-ról 2009-re volt jelentősebb, 2009-ről, 2010-re már mérsékeltebb volt a tranzakciószámok csökkenése. 2010-ben, országos szinten, becslésünk szerint kevesebb, mint

9/72

90.000 ingatlan cserélt gazdát. „Az idei év első három hónap piaci aktivitása tapasztalatunk szerint hasonló az előző év első három hónapjához, de a késedelembe esett adósok helyzetének megoldása körüli bizonytalanság miatt kivárás is tapasztalható a keresleti oldalon” – mondta Déry Attila. Szerinte az adósok megmentését szolgáló intézkedések eddig napvilágot látott részletei alapján azonban az árak további jelentős esésére irányuló várakozások nem megalapozottak. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy egy átgondolt, megalapozott terv álljon össze az ingatlanhitelükkel késedelembe esett tulajdonosok problémájának megoldására. Az árak alakulása kapcsán is jól látható, hogy az árcsökkenés egyre lassuló ütemű, 2011-re pedig még lassabb ütemű árcsökkenést, a válságban is keresett ingatlantípusok és lokációk esetén stagnálást prognosztizál az Otthon Centrum.   Bérleti piac A válság 2008 végi kitörése után a finanszírozási lehetőségek beszűkülése és a hitelköltségek növekedése, jövedelmi helyzetük romlása miatt sokan kénytelenek voltak lakásvásárlásukat elhalasztani, sok – korábban potenciális – vevő szorult ki a lakáspiacról. Déry Attila szerint akkoriban nagyon logikus következtetésnek tűnt, hogy ez a réteg a bérleti piacon keres megoldást lakhatására, a bérleti piac élénkülésére vonatkozó jóslatok azonban nem váltak valóra igazán. A bérleti díjak hasonlóan az ingatlanárakhoz 2008-ról 2009-re nagyobb mértékben csökkentek, mint 2009-ről 2010-re. Építési / fejlesztési telkek piaca Az építési telkek piacán az előző Lakáspiaci Monitor kiadása óta eltelt időben nem történt jelentős változás. A telekpiac mindig együtt mozog az ingatlanfejlesztésekkel, így a nagy lakásszámú lakópark fejlesztések szinte teljes leállásával az ilyen fejlesztésekre alkalmas telkek piaca is áll. A telekpiac szempontjából jó hír, hogy a telekárak további esése nem várható, bár az alacsony számú tranzakció főleg a nagy lakásszámú fejlesztésekre alkalmas területek értékelését nehezíti meg.

Forrás: Goodwill Communications

10/72

Irodapiaci hírek 2011 16. hét

11/72

Újabb beruházást tervez a Skanska 2011. Április 22. Péntek További fejlesztést tervez a Skanska: az ingatlanfejlesztő új telke a Váci úti folyosón található, amely a bérlők véleménye szerint Budapest egyik legnépszerűbb irodai lokációja. Köszönthetően a vállalat pénzügyi stabilitásának és tőkeerejének a tranzakciót a tervek szerint további telekvásárlások követik majd.

A Skanska elkötelezett a környezettudatos fejlesztés mellett, így következő, Váci út 96. szám alatti projektje is szigorú standardoknak megfelelően épül majd. A Váci úti terület a XIII. kerület központi részén, metrómegállók közelében, a Váci út és Süllő utca sarkán, a budai oldalról is jól megközelíthető helyen található. Amint az a Skanska Office Index legutóbbi adataiból is kiderült, ez az a lokáció amely a bérlők számára továbbra is az egyik legnépszerűbb. A környéken rendelkezésre álló szolgáltatások és infrastruktúra kiváló helyszínt biztosít egy hatékony és környezettudatos irodaház számára. A projekt körülbelül 26.000 m2 bruttó bérelhető területtel rendelkezik majd. A tervezés már folyamatban van, a kivitelezés 2012 elején kezdődik. „Az új telek megvásárlása egyenes következménye annak a stratégiánknak, mely szerint minden évben új projektet kezdünk Magyarországon” - mondta Andreas Lindelöf, a Skanska Property Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. - „A Váci út 96. kiváló helyszín lesz azon cégek számára, amelyeknek fontos, hogy ügyfeleik és kollégáik számára is jól megközelíthető helyen legyen az irodájuk, egy jól ismert irodafolyosón.” A Skanska jelenlegi projektje, a LEED Platinum előtanúsított Green House már fejlesztés alatt áll és 2012 második felében adják át. A 17.800 négyzetméternyi új, környezettudatos bérelhető irodaterületet jelentő XIII. kerületi épület a Kassák Lajos és Lőportár utca sarkán épül.

Forrás: Skanska Property

12/72

Az Infopark E épületének kizárólagos bérbeadó ügynöksége a Jones Lang LaSalle 2011. Április 20. Szerda Az IVG Hungary a nemzetközi ingatlan szaktanácsadó vállalatot, a Jones Lang LaSalle-t bízta meg az Infopark E épületének kizárólagos bérbeadásával. Az IVG Hungary Kft. Európa egyik legnagyobb ingatlanvállalata, az IVG Immobilien AG leányvállalata. A cég fő tevékenysége irodaházak kezelése és fejlesztése, 1998 óta Budapesten 11 "A" kategóriás irodaépületet fejlesztett.

Az IVG Hungary Kft. jelenleg 15 kereskedelmi ingatlant (többségében irodaépületet) kezel Budapesten közel 120.000 m2 bérbeadó területtel. Az Infopark Budapest egyik legkedveltebb irodaparkja, mely köszönhető egyedi campus jellegének a Duna-part közelében épült irodaházakat szépen gondozott zöld park veszi körül -, illetve a kiváló technikai felszereltséggel rendelkező irodaterületeknek. Az E épületet a park utolsó fejlesztéseként 2009-ben adták át, és már átadás előtt 45%-os bérbeadottságot ért el. Az irodaház az első épület Magyarországon, amely LEED Silver minősítést nyert el. Az épület energetikai szempontból „A” minősítést szerzett, ami 30%-kal alacsonyabb fajlagos energiafogyasztást jelent a bérlők számára. Az Infopark E hozzájárul a környezettudatos bérlők fenntarthatósági törekvéseihez, hiszen évente mintegy 130 tonnával kevesebb széndioxiddal terheli a környezetet, mint más hasonló méretű épület.        Az összesen 17,000 m2 bérbeadható irodaterülettel rendelkező E épület ma már számos jónevű vállalatot tudhat bérlői között; a Lufthansa Systems, a Kraft Foods és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) is ebben az épületben bérel irodát. Az irodaházban jelenleg mintegy 5,700 m2 szabad irodaterület áll a leendő bérlők rendelkezésére. A legkisebb bérelhető terület 300 m2, de akár 1800 m2 egybefüggő irodaterületet is ki lehet alakítani a bérlők igényei szerint. James Berry, a Jones Lang LaSalle iroda bérbeadási igazgatója elmondta: „Egyre több vállalat irodakeresésekor találkozunk környezettudatos megoldások iránti igényekkel. Ma már nem elég, hogy egy irodaház flexibilis irodaterületeket kínáljon, fontosak a „zöld” megoldások is. Ilyenek például az Infopark E épületében működő mozgásérzékelő világításvezérlés a közös területeken, az energiatakarékos fénycsövek használata, és nem utolsósorban a környezetbarát anyagok felhasználása. Az Infopark E irodaházban jelentős megtakarításokat érhetnek el a bérlők az üzemeltetési és energia költségekben.”   

Forrás: Jones Lang LaSalle

13/72

Zöld fejlesztések a Szegedi Tudományegyetem nagyberuházásainál 2011. Április 20. Szerda A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), Európa keleti felének legzöldebb felsőoktatási intézményében a nagyberuházásoknál is igyekeznek környezetbarát és energiatakarékos megoldásokat alkalmazni, ezek némelyik az országban is egyedülállónak számít – mondta Erdélyi Evelyn, az SZTE TIK intézmény igazgatója a Föld Napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.

Hamarosan birtokba veszik az SZTE Mérnöki Karának oktatói és hallgatói a fakultás új Moszkvai körúti épületét. A több mint 3300 négyzetméteres oktatási tömb – amely kivitelezője KÉSZ Építô Zrt. – hűtését, fűtését hőszivattyú biztosítja, a működéshez is szükséges áram egy részét napelemek termelik meg. A technikai újdonságok alkalmazásának célja nem csak az energiafelhasználás csökkentése, az oktatásban is komoly szerepet szánnak az eszközöknek. Az SZTE felújított Dugonics téri központi épületébe hétfőn már pompájában helyreállított műemlék tetején – a szfinxek napkollektor-rendszer kapott helyet, amely éves szinten a százalékát fedezi majd. Ezzel egy esztendő alatt a számítások eltüzelése kerülhető el.

el is kezdődött a munka. Az egykori közelében – 50 négyzetméteres használati meleg víz igény 55-60 szerint 2-2,5 ezer köbméter földgáz

A 4200 négyzetméteres műemlékben a rekonstrukciót végző Ferroép Zrt. több egymással párhuzamos vízellátó és szennyvízelvezető rendszert alakított ki. A mosdók és kézmosók szennyvízét külön gyűjtik össze, és ezt az úgynevezett szürke szennyvizet szűrés után a WC-k öblítésére használják föl. Erre szolgál az épület tetőjére hulló csapadékvíz egy része is. A József Attila Tanulmányi és Információs Központ tetején is napkollektorok működnek 2008 nyara óta. A több mint 50 négyzetméteres napkollektor mező, kedvező időjárás esetén fedezi a naponta több ezer vendéget fogadó központ teljes használati meleg víz igényét. A mintegy 20 millió forintos beruházásnak köszönhetően a 25 ezer négyzetméteres épület üzemeltetéséhez májustól szeptemberig, esetenként októberig nem használnak föl egyetlen köbméter földgázt sem. Az SZTE által a közelmúltban elnyert 879 millió forintos uniós támogatásnak köszönhetően az egyetem huszonnégy belvárosi épületére kerülnek hamarosan elektromos energiát termelő napelemek. Bár a beruházással az universitas éves villamos energia igényének csak töredékét lehet majd előállítani, a fejlesztéstől a „villanyszámla” 6-8 százalékos csökkenését várják. Szintén pályázati támogatással, 340 millió forintból kezdődik el az SZTE régi biológiai épületének energetikai korszerűsítése.

14/72

Hogyan lehet pénzt keresni a B-kategóriával? 2011. Április 20. Szerda Hogyan lehet pénzt keresni B-kategóriás ingatlanokkal? 10 százalékos hozam alatt valóban meg sem nézik az ingatlanokat a befektetők? Válság esetén mi egy A-kategóriás irodaház legfőbb hátránya? Miből áll egy irodaház műszaki, illetve esztétikai felújítása? Kovács Melindával, a közelmúltban több ingatlanpiaci tranzakciót is lebonyolító B&V Group vezérigazgatójával beszélgettünk.

Portfolio.hu: A B&V Group látványosan terjeszkedett az elmúlt években és a közelmúltban két ingatlant is sikerült értékesíteniük a jelenlegi illikvid piacon. Mik a közeljövő további tervei? Kovács Melinda: Több ingatlan is van a portfoliónkban, ezek osztrák befektetők ingatlanjai. Próbálunk növekedni, aminek egyik előfeltétele, hogy legyen tőkénk, a másik pedig az ingatlanok rotációja, vagyis, hogy értékesíteni tudjunk épületeket , hogy ebből újakat tudjunk vásárolni. Az aktivitásunk nagyban függ a befektetőink attitűdjétől is, hiszen vannak, akik gyorsabban szeretnének egy-egy projektből kiszállni, míg mások inkább szeretik tartani az ingatlanokat. Nekünk éppen ezért személyre szabottan kell a stratégiát alakítani. Alapvetően megpróbáljuk azokat a gazdasági előnyöket kamatoztatni, amelyek a válság hatására körvonalazódnak. A recesszió miatt ugyanis az ágazat lendülete megtorpant , nem lehet megbecsülni az értékesítési piacot, mert nincsenek tranzakciók. De próbálkozni lehet, és ha sikerül találni olyan ingatlanokat, amelyeket a tulajdonosai nem akarnak megtartani mindenképpen , akkor nagyon előnyös feltételekkel lehet ma vásárolni. A vételi ár persze függ a bérleti díjaktól is, azok pedig szintén lefelé mennek. Ezáltal az ingatlan eladási ára eléggé előnyös tud lenni a vevő számára.

Tovább a teljes interjúra.

Forrás: ReSource

15/72

Portfolio.hu FM 2011 - Ingatlanüzemeltetés és Energiahatékonyság 2011. Április 20. Szerda Milyen kihívások állnak az üzemeltető és ingatlankezelő cégek előtt? Merre tart az üzemeltetői, ingatlankezelési piac? Mit jelent az energiahatékony üzemeltetés? A Portfolio.hu 2011. május 19-én konferenciát szervez a az ingatlan-üzemeltetés legégetőbb, legaktuálisabb kérdéseiről.

A reggelin nemzetközi előadók és a hazai ingatlanszakma jeles képviselői ülnek majd az előadói asztaloknál. Az eseményen elsősorban nem előadások, hanem interaktív panelbeszélgetések keretén belül folynak majd a szakmai viták. Az esemény célja, hogy bemutassa az ingatlanüzemeltetés és az energiahatékonyság kihívásait és elemezze a hazai ingatlanpiaci szereplők aktuális problémáit, szakmai vitáit.

KIEMELT TÉMÁK: Milyen kihívások állnak az üzemeltető és ingatlankezelő cégek előtt? A növekvő piaci verseny és az ebből fakadó költségcsökkentési nyomás milyen következményekkel jár az üzemeltetők, ingatlankezelők számára? Merre tart az üzemeltetői, ingatlankezelési piac?

Problémás bérlők kezelése. Banki szempontból problémás ingatlanok üzemeltetése, kezelése: mit csinálnak a bankok a hozzájuk visszaszállt, visszavett ingatlanokkal?

Zöld kérdések, energiahatékonyság az üzemeltetésben: ábránd vagy szigorú realitás ez a kérdés 2011-ben Magyarországon. Mit jelent az energiahatékony üzemeltetés?

B-kategóriás ingatlanok kezelése, üzemeltetése: kihívások, lehetőségek egy egyre aktívabb részpiacon.

Célközönség: Konferenciánk hasznos ismeretekkel szolgálhat Facility Management szegmens képviselői Property Management szegmens képviselői Asset Management szegmens képviselői ingatlan szakemberek irodaház-tulajdonosok fejlesztők jogászok

Esemény: Portfolio.hu FM 2011 - Ingatlanüzemeltetés és Energiahatékonyság Időpont: 2011. május 19. (8.30-12.00) Helyszín: Budapest Marriott Hotel (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 4.)

16/72

A konferencia díja: 29.000 Ft ÁFA / fő.

Kedvezmények: Két fő jelentkezése esetén 10%, három vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezményt biztosítunk. A konferencia nyelve: magyar Rendezvényünk nem csupán új szakmai ismeretek megszerzésére nyújt lehetőséget, de kitűnő alkalmat teremt magas szintű networking-re, új szakmai kapcsolatok kialakítására.     Jelentkezés itt!

 

Forrás: Portfolio.hu

17/72

Hatalmas ráfizetés a műemlékek felújítása, de hasznos 2011. Április 19. Kedd A műemlékvédelemben hagyományosan hangoztatott morális-szakmai érvek mellett ki kell hangsúlyozni az örökségvédelem társadalmi-gazdasági hasznát, munkahelyteremtési szerepét is, ennyiben paradigmaváltásra van szükség - emelte ki Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke a műemléki világnapon tartott budapesti kerekasztal-beszélgetésen, írja az MTI.

Számos külföldi példa igazolja, hogy az örökségvédelem, a műemléki felújítások jelentős munkahelyteremtő potenciállal rendelkeznek, így az értékmegőrzés mellett fontos gazdasági szerepet is játszanak, elsősorban a kis- és középvállalati szektorban - fejtette ki Tamási Judit a hétfői beszélgetésen. A kultúrpolitikus a határozottabb érdekérvényesítés mellett rugalmasságot kért az örökségvédelmi szakmától, mivel véleménye szerint a túlzott "vonalasság" miatt forrásképes magánberuházások hiúsulhatnak meg. Példaképpen megjegyezte: egy kastély és a körülötte lévő park gazdaságos felújításához adott esetben szükség lehet a távolabb eső, eredeti funkciójukat teljesen elvesztett, romos gazdasági épületek és más későbbi létesítmények védettségének feláldozására. Kalapács Kornél a 16 céget tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület képviseletében elmondta: tapasztalataik szerint 30-40 százalékkal drágább egy műemléképületet felújítani, mint egy zöldmezős beruházást kivitelezni, a rezsiköltség pedig 70-80 százalékkal magasabb, mint egy modern épület esetében. A beszélgetés résztvevői ennek fényében egyetértettek abban, hogy nagy szükség lenne egy, a műemléki felújításokat előnyben részesítő gazdasági ösztönzőrendszer kidolgozására.

Forrás: MTI

18/72

Megújult Budapest központi irodaháza 2011. Április 18. Hétfő Budapest központi elhelyezkedésű, első osztályú irodaháza, a Bank Center közös tereit felújítva készül az irodapiac fellendülésére. A megújult terek kényelmesebb és kellemesebb munkakörnyezetet teremtenek az épületben működő közel 50 vállalat és szervezet irodai dolgozói és ügyfelei számára. A budapesti belváros teljesen felújított főutcájának északi felébe látogatók is igénybe vehetik e kiváló fekvésű épület színvonalas szolgáltatásait.

A négyhónapos felújítás során egyetlen tágas, központi recepciót alakítottak ki a korábbi három helyett és a kapuk és üvegfalak megszüntetésével összekapcsolták egymással az irodaház négy tornyát. Így tágasabb és áttekinthetőbb lett az épület földszintje, ami a frissesség és különlegesség érzetét kelti a látogatóban. Az önkiszolgáló éttermet is korszerűsítették, a mínusz 1-es szinten található fitneszközpont alapterületét pedig 600 négyzetméterre bővítették. A házon belüli bankfiók, és a kiskereskedelmi egységek, például a földszinti fodrászat, utazási iroda, ruhatisztító szalon, kávézó, autókölcsönző és csomagküldő szolgálat, csakúgy mint a mélygarázs 475 parkolóhelye továbbra is a bérlők és a nagyközönség rendelkezésére áll. A felújítási munkálatokat nagy gonddal végezték, így a 90 százalékban nemzetközi cégek és kormányzati szervek alkotta bérlői kör rendkívül elégedett az épület magas színvonalához hozzájáruló fejlesztésekkel. Valószínűleg az épület presztízsének, kedvező fekvésének és minőségi szolgáltatásainak köszönhető, hogy az irodaház 2010-ben is képes volt új bérlőkre szert tenni. A bérlők listáján olyan neves cégek szerepelnek, mint az Amgen, a Regus, a Weil, a Citibank vagy az OTP. Az Egyesült Államok Nagykövetsége és Írország Nagykövetsége 1996 illetve 1999 óta bérel irodát az épületben. A régebben kötött hosszú távú szerződések mellett 10 új bérleti megállapodást kötöttek illetve hosszabbítottak meg 2010-ben. Ezek az épület teljes alapterületének mintegy 25 százalékát fedik le, ami figyelemreméltó eredmény a jelenlegi gazdasági környezetben. A GLL Real Estate Partners kezelésében lévő Bank Center bérbeadási és ingatlanüzemeltetési tevékenységét az Avestus Real Estate végzi. Az épület 52.184 négyzetméteres bruttó alapterületéből 30.000 négyzetmétert foglalnak el az irodák. A Bank Center az irodapiac gyengélkedése ellenére is megtartotta magas bérbeadottsági szintjét, mely jelenleg 83 százalékos. „A Bank Centernek otthont adó terület értékét tovább növelte a Budapest Szíve Program keretében nemrég kialakított új főutca” – mutatott rá Guy Speir, a Bank Center bérbeadási és ingatlanüzemeltetési feladatait végző Avestus Real Estate igazgatója. „A színvonalas ingatlan modernizálásával a Bank Center megőrizheti Budapest egyik vezető irodaházaként szerzett pozícióját. Az ország legfontosabb politikai és pénzügyi intézményeinek közelségén túl a bérlők most a mozgalmas sétálóutcában rejlő lehetőségeket is maradéktalanul kiaknázhatják. A Bank Center felújított közös terei és nívós szolgáltatásai továbbra is rendelkezésükre állnak mindazoknak, akik ezen a megújult környéken keresnek kedvező ár-érték arányú irodát.”

Forrás: Capital Communications

19/72

Logisztikai hírek 2011 16. hét

20/72

BKK: hamarosan felújíthatják a 2-es metró szerelvényeit 2011. Április 22. Péntek Heteken belül kiírhatják a közbeszerzést a 2-es metróvonalon futó Ev és Ev3-as szerelvények felújítására. A szakszervezet szerint már januárban el kellett volna kezdeni a munkákat.

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az MTI-nek pénteken azt mondta, a felújítás 3,5 milliárd forintba kerül, ez a BKV 2011-es költségvetésében rendelkezésre áll. Az alkatrészekre közbeszerzést kell kiírni, ezt heteken belül megteszik – tette hozzá. A járművek felújítására azért van szükség, mert az Alstom kocsijainak késése miatt többségük "túlfutott". Az eredeti tervek szerint ezt a fejújítást nem csinálta volna meg a BKV, mivel az Alstom szerelvényeivel kiváltotta volna az Ev-ket, amiket leselejteztek volna. Gulyás Attila, a BKV Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke pénteken az MTI-nek azt mondta, a munkákat már januárban el kellett volna kezdeni, mert 95 kocsi felújításáról van szó, ami nagyon nagy munka. Korlátlan számban nem lehet őket a forgalomból kivonni, mert nincs elég működőképes tartalék. Előfordulhat, hogy egy nem várt meghibásodás miatt nem lesz elég járműve a BKV-nak, hogy tartsa a menetrendet – hangsúlyozta. A szakszervezeti vezető szerint a felújítással további maximum 5 évig működhetnek a régi orosz szerelvények, de utána mindenképpen le kell őket selejtezni.

Forrás: LogPortál

21/72

Jóvá teszik az rendszerváltás egyik legnagyobb hibáját? 2011. Április 22. Péntek A MÁV-Gépészet országos összefogással felélesztené a hazai vasútijármű-gyártást, elsőként egy intercity prototípusát terveznék meg. Közben más nagy tervek is formálódnak: Szolnokon a svájci Stadler szerelne össze teljes motorvonatot, Dunakeszin a kanadai Bombardier vizsgálja a villamosgyártás lehetőségeit.

Újraindulhat a hazai vasútijármű-összeszerelés és -gyártás, írja a Világgazdaság. A tevékenység az országban működő vasútijármű-ipari cégek által előállított alkatrész- és berendezésgyártáson, illetve szerelési kapacitáson alapulna. Azt egyelőre nem tudni, hogy a politikai támogatás mellett mennyi pénz jutna a hazai vonatgyártás támogatására. A konvergenciaprogram szerint a MÁV állami segítése az idei 173 milliárdról jövőre 45, a következő két évben pedig 60-60 milliárddal csökken, miközben a MÁV 300 milliárdos vállalati adóssága az államadósságba kerül. A járműpark fejlesztése azonban elkerülhetetlen. A MÁV eszközeinek kétharmada 20 évnél idősebb – és nem ártana az egységesítés sem: a társaság 37-féle mozdonyt és 78-féle személykocsit használ. Ha a cserék egy része hazai gyártással valósul meg, az munkahelymegtartást vagy -teremtést, jövedelemképzést, állami adó- és járulékbevételt is jelent. Számítások szerint a hazai gyártás a világpiacinál kedvezőbb áron történne. Első lépésben egy intercity-forgalomban közlekedő vasúti kocsi prototípusának tervezését kezdik meg. A munka központja a MÁV-Gépészet két éve felújított, szolnoki bázisa lenne, amely ma a térség egyik legkorszerűbb járműjavítója. A magyarországi együttműködés persze nem lenne képes minden típusú megrendelői igényt kielégíteni, itt jönnének a képbe a külföldi együttműködések. A néhány napja beharangozott kínai mozdonybeszerzést mindemelett érdemes óvatosan kezelni: a kínai járművek magyarországi normák szerinti áttervezése, ideszállításának megszervezése, itteni karbantartói bázisának létrehozása mind-mind olyan költségnövelő feladat, ami kérdésessé teszi a beszerzés gazdaságosságát. Szini István, a két magyarországi vasútijármű-gyártóval jelen lévő Bombardier Transportation magyarországi elnöke szerint az önálló hazai vasútijármű-gyártás számára az itteni piac túl kicsi, hasonló kapacitások pedig már kiépültek a környező országokban. Egy ilyen hazai kezdeményezéshez ezért külföldi piacokat is kellene keresni, ott versenyképes termékekkel megjelenni. Korábban a vasúti gépészeti egységgel is rendelkező GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona úgy vélte, ha Magyarországon olyan gazdasági helyzet lesz, amikor az önálló vasútijármű-gyártásnak megfelelő piaca van, akkor cége szívesen csatlakozna egy ilyen kezdeményezéshez. A FLIRT villamos motorvonatok gyártója, a svájci Stadler tízmillió frankos beruházással kibővítené és emeletes motorvonatok gyártására tenné alkalmassá szolnoki üzemét, amelyhez később egy kutató-fejlesztő egységet toldana, majd regionális központtá fejlesztené. A döntés még nem született meg – közölte a cég tulajdonosa, Peter Spuhler a Magyar Nemzettel. A lépéssel a mostani 200 fős létszám megkétszereződne. A gyárban motorvonat-kocsiszekrények készülnek, 90 százalékban exportra. A Bombardier MÁV Kft. Dunakeszin indítana villamosgyártást, mivel amúgy is a kft.-nél készül a

22/72

Bombardier jármű legkomplikáltabb része, az alváz. Az előkészítő tárgyalások megkezdődtek Schwartzné Lovász Beáta ügyvezető igazgató korábbi tájékoztatása szerint.

Forrás: Index

23/72

Győz az autós lobbi? Budapest visszaléphet a fonódó villamos projekttől 2011. Április 22. Péntek Ha napokon belül nem születik döntés, vagy nem mozdul el a holtpontról a budai fonódó villamoshálózat-projekt ügye, akkor Budapest nem valósítja meg a beruházást - mondta Tarlós István főpolgármester egy budapesti konferencia után. A beruházást a II. kerület ellenzi. Az ügyben Tarlós István Orbán Viktorhoz fordult.

Mint Tarlós István elmondta, közhasznú beruházásról van szó, amelyet civilek és a szakma is támogat, a II. kerület azonban ellenzi azt. A főpolgármester szavai szerint, ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a II. kerület mellé áll, akkor  kezdeményezni fogja a közgyűlésnél, hogy vonja vissza a beruházási igényt, és inkább olyan fejlesztésre fordítsa azt, amelyet mindenki támogat.

A II. kerületi önkormányzat csütörtöki közleményében azt írta: az NFÜ egyetértett a kerület aggályaival és újabb hatástanulmányok elkészítését rendelte el. A Moszkva téri ág kivitelezése ellen viszont a kerületnek nincs kifogása, de álláspontjuk szerint a városvezetés egy hónapja semmit nem tesz ennek érdekében. Az NFÜ februárban közölte, hogy helyt adott a II. kerület egyes kifogásainak, és két hónappal május 31-ére tolta a támogatási szerződés határidejét. Eddig a dátumig kellene a II. kerületnek kiadnia hozzájárulását az építési engedélyhez, mint területgazda. Ha ez nem történik meg, akkor az NFÜ visszavonja a beruházás 5 milliárd forintos uniós támogatását. A Főmterv animációs kisfilmje a Bem rakpart és az alsó rakpart Margit híd alatti szakaszán a forgalom tervezett megváltoztatásáról. A fonódóvillamos-projekt célja az észak-dél irányú villamosvonalak Moszkva tér irányú összekötése, amellyel átszállás nélkül lehetne villamossal utazni a budai csomópontok között. A budai fonódó villamosprojekt első ütemében a 17-es villamos jelenlegi vonala déli irányban két helyen kapcsolódna a meglévő hálózathoz. A Török utcán, illetve a Frankel Leó utcán át a Moszkva tér felé, a Bem rakparton keresztül pedig a Batthyány téri vonallal adná meg az összeköttetést. A 61-es járat Óbudáról a Bécsi út - Frankel Leó utca - Margit körút - Moszkva tér - Alkotás utca - Móricz Zsigmond körtér útvonalon közlekedne a jövőben. A 19-es villamos a Bécsi út - Frankel Leó utca Bem rakpart - Szent Gellért tér - Kelenföldi pályaudvar útvonalon, a 41-es pedig a Bécsi út - Frankel Leó utca - Bem rakpart - Szent Gellért tér - Fehérvári út - Kamaraerdő útvonalon járna. A Főváros kész ésszerű kompromisszumokra, jelen helyzetben azonban nincs már ésszerűen hová hátrálnunk. Szeretnénk a Budai Fonódó villamos projektet megvalósítani, azonban a II. kerület által javasolt megoldást, miszerint a villamos projektből épp a villamosok összekötését hagyjuk el, a Főváros nem tudja elfogadni, értelmezte csütörtök esti közleményében Tarlós István kijelentéseit György István főpolgármester-helyettes. "Továbbra is kérjük, hogy a II. kerület álláspontját vizsgálja felül és kérjük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget is, hogy végre világosan mondja ki álláspontját a fejlesztés ügyében. Amennyiben a Bem rakparti villamos összekötés elhagyását ultimátumként kapja a Főváros, és a döntést véglegesen, hivatalos állásfoglalásban közlik, a Fővárosnak nem marad más választása, mint hogy a projekt megvalósításától elálljon. A Főpolgármester úrtól idézett mai nyilatkozat ezen érvrendszer és háttér mentén született és így is kell értelmezni." A Fővárosi Önkormányzat nevében szeretném leszögezni: Budapest meg kívánja valósítani ezt a

24/72

villamosberuházást, hangsúlyozta György István. Mint írta, a projektet még az előző városvezetés kezdte meg, azonban a közlekedési szakma, az összes szakmai civil szervezet és II. kerületen kívül a budai kerületek is egyöntetűen támogatják a projektet, mely Tarlós István Budapest-programjában is szerepelt. "Ahogy a nyilvánosság előtt ismert, sajnos a II. kerületi Önkormányzat a projektet immár két éve akadályozza, az elengedhetetlen tulajdonosi hozzájárulását nem adja ki." - áll a közleményben. György István közlése szerint az ügyben az elmúlt hónapokban a nyilvánosság előtt látszólagos csend volt, azonban ezen időben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tanulmányt rendelt meg a Közlekedéstudományi Intézettől, a Főváros pedig a Budapesti Műszaki Egyetemet kérte fel a projekt műszaki tartalmának felülvizsgálatára. Mindkét vizsgálati jelentés a Főváros álláspontját erősítette meg. A II. kerületi Önkormányzat mai közleménye szerint azonban "kiderült: a kerület aggályai jogosak". A főpolgármester hangsúlyozta: a Budai Fonódó projekt az NFÜ-től korábban már támogatást kapott, támogatási szerződés van érvényben. Mint jelezte: a jelentős szakmai, civil, lakossági támogatással bíró projekt valódi érvek nélküli meghiúsításának felelősségét nem vállaljuk, az a II. kerületi önkormányzatot terhel. György István szerint ezek a viták Budapest fejlődését akadályozzák, és ellentétesek a többség érdekével. Minderre tekintettel Tarlós István főpolgármester Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult az ügyben, kérve, hogy a szakvéleményékre és a civil és lakossági támogatásra figyelemmel segítsen a projekt megmentésében és az NFÜ egyértelmű állásfoglalásának megszerzésében. MTI/Index

Forrás: MTI

25/72

Zöld parkolás: Különleges elektromos autóparkolók és töltőállomások 2011. Április 21. Csütörtök A tennessee-i töltőállomás és a napelemes erdő tervei után íme újabb öt elektromos gépjárművekre specializált parkoló.

2009-ben a texasi Dell-központ parkolójának egy részét alakították át úgy, hogy az elektromos autókat megfelelően tudják tölteni a napelemek segítségével. Amerikában a Dell az egyik legnagyobb támogatója a fenntartható mozgalmaknak, a napelemes parkoló csak hab a tortán. A brit Romag Holding saját készítésű töltőállomásokat helyezett üzembe parkolójában. A laminált napelem modulok kimenetei egyenként 150 kilowatt energiával látják el a járműveket. Továbbá, ha autó nincs rácsatlakoztatva, az extra energia csatlakozik a hálózatba. Kellemeset a hasznossal: Amig az autó az árnyékban parkol, az akkuk töltődnek, egyben a parkolóhely fedése is megoldódik A román származású, Neruj Anrei terve nagyban különbözik az eddig felsoroltaktól. A töltőállomáson ugyanis nem kell csatlakoztatni az autót, hiszen a szerkezet az összegyűjtött napenergiát levezeti az aszfaltba, és alulról tölti fel a gépjármű akkumulátorát. Ha az autó feltöltődött, az aszfaltba helyezett érzékelők automatikusan leállítják a folyamatot. A Klaud Wasiak és Yongbang Ho által tervezett Solasis Light Tower szintén különlegességnek számít. A parkoló felett torony emelkedne, mely az autók szélvédőit és motorháztetőit használná a napenergia gyűjtésére. Ha extra elektromos áram termelődne, természetesen innen is a hálózatba kerülne. Light Tover: Az autók szélvédőit használja tükörnek A Smart Tower elnevezésű töltőállomás egy teljes mértékben automatikus rendszer, mely felemeli és pörgeti az autókat. Az energia előállítása napenergiából, és a pörgetés szélenergiájából származna. Amint láthatjuk, az egyszerűbb rendszerek már itt-ott megvalósultak, vagy közel járnak hozzá, és reméljük, a futurisztikus tervek üzembe helyezésére sem kell sokat várnunk. További zöld hírek az alternergia.hu oldalon

Forrás: Parkonet.com

26/72

Mikor épülnek a magyar elektromosautó-gyárak? 2011. Április 21. Csütörtök Japán és az USA vállalataihoz képest az európai autógyártók lépéshátrányban vannak az elektromos autók fejlesztésében. A BMW 2013-tól kezdődő gyártásába 400 millió eurós befektetéséről döntött. Szövetséget kötött a német Daimler és a Bosch, a Renault a Nissannal közösen fejleszt.

Angela Merkel 1 millió elektromos autót szeretne látni 2020-ra a német utakon. Az OGH Hírügynökség értesülése szerint a fokozódó piaci versenyre az ipari kémkedés árnyéka is rávetült.  A hazai villanyautó gyártás jövőjéről eközben biztató és lelombozó hírek egyaránt napvilágot láttak. Horváth Sándor László, a hazai villanyautó gyártást tervező Brixxon ügyvezetője korábban úgy nyilatkozott: a vállalat saját tervezésű, Bontino nevű elektromos autóját, valamint az ehhez kapcsolódó termékeket, így a töltőoszlopokat gyártanák Magyarországon. Az elektromos autókra egy bérautó hálózat is ráépülne, az ezzel kapcsolatos egyeztetések azonban elakadtak Budapesten.

Az ügyvezető  egy korábbi interjúban sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon  nem tapasztalt  kellő fogadókészséget a projektre, ezért a  német és litván piac mellett született stratégia döntés a további terjeszkedésre. A Brixxon tavaly nyár óta igyekezett támogatást szerezni, de Horváth Sándor László elmondása szerint sem a fővárosi önkormányzat, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium nem akart tárgyalni a céggel, aki csak a projekt minimális feltételeit szerette volna megteremteni.  Célul tűzték ki ugyanis, hogy az elektromos autóknak ne kelljen parkolási díjat fizetniük, ahogy az Európában már bevett gyakorlatnak számít. Más magyar vonatkozású fejlesztéseknek, találmányoknak is szoríthatunk eközben. Több folyamatban levő ígéretes hazai projekteket is hiába keresünk azonban majd az idei RENEXPO-n, a megújuló energiák hazai vezető trendbemutatóján. A várva várt magyar „csodabusz” feltalálója időközben Németországba távozott, mivel ott kapott lehetőséget a jármű gyártására és forgalmazására. A Kecskeméti Főiskola saját fejlesztésű, világdíjas autóját, a Megametert financiális okokból nem hozza el a főiskola. A jármű ugyan nem tömeggyártásra készült, hanem inkább érdekesség, de sokat mondó neve elárulja fő előnyét – 1 liter benzinnel 1941 km-t képes megtenni –, és a leginnovatívabb csapat díját nyerte el a 35. Finnországi Eco-marathon versenyen. „Az elektromos autók elterjedésének alapfeltétele a megfizethető elektromos töltőállomások hálózatának kiépítése Magyarországon – ezt célozza meg egy magyar gyártó, Makai Róbert, a Makor Kft. ügyvezetője. A kiállítóink közt várható még a Suzukikat elektromos autókká átalakító TZ-ELMA megjelenése, valamint érdekes színfolt lesz a győri Széchenyi-futam versenyzőinek járművei. Az eseményen az Alternatív Hajtású Járműsport Szövetség is több járművel képviselteti magát. Terveik szerint kiállítanak autót és hajót, különleges koncepció- és vizsgáztatott – közúti forgalomban is használható – járműveket, továbbá dinamikus bemutatókkal is készülnek a helyszínen, bár egyik szponzoruk sajnálatos visszalépése okoz némi zavart” – mondta el az OGH Hírügynökségnek Varga István, az immár hivatalosan is EU elnökségi rendezvénnyé előlépett RENEXPO szakmai igazgatója. A nemzetközi piac egyre jobban nyílik, a Volkswagen, Mercedes, Citroën, Mitsubishi, Tesla, Nissan és a Fiat is be szeretnék hozni az elektromos autóikat. Tervben van, hogy Zöld Szálloda címmel rendelkező hotelek előtt helyeznék el őket, a Volkswagen pedig zöld taxihálózatban is gondolkodik már. Ehhez azonban a nagyobb vidéki városokban és a fővárosban is több töltőállomásra lenne szükség.

27/72

Az európai piac eközben magasabb sebességre próbál kapcsolni. Szövetséget kötött a német Daimler és a Bosch, a Renault pedig a Nissannal közösen fejleszt. A hírek szerint a két utóbbi vállalat új elektromos modellje  forradalmasíthatja a járműgyártást. A két vállalat eddig négymilliárd eurót fektetett be az elektromos modelljének fejlesztésébe, amelyet várhatóan 2014-ben mutatnak be. A verseny az ipari kémkedés gyanújától sem mentes. A Renault-nál 2011 januárjában három alkalmazottat gyanúsítottak meg ipari kémkedéssel, de végül a bíróság nem talált bizonyítékot bűnösségükre, és felmentették őket. A legtöbb vezető autómárkával dicsekedő német autóiparnak üzent közben  a német kancellár, Angela Merkel, aki azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra legalább egymillió elektromos autó közlekedjen már Németország útjain.   Varga István szerint nyilvánvaló, hogy a nagy márkákkal nem tudunk igazán versenyezni, de megfontolandó lehetne az elektromos buszok hazai gyártásának visszaállítása, és a városi tömegközlekedésben lehetőleg "zöldárammal" való önkormányzati üzemeltetése „Tény, hogy a fosszilis energiaforrások csökkenése és a környezetszennyezés miatt a megújuló energiák alkalmazásának egyik legaktuálisabb célterülete a fenntartható közlekedés lett. 2011. május 7-én a megújuló energia témájának vezető szakmai rendezvényén belül ezért szervezzük meg az Elektromos Mobilitás Napját is” – zárta az OGH Hírügynökségnek adott összefoglalót a RENEXPO 2011 szakmai igazgatója.

Forrás: Renexpo

28/72

A ProLogis szlovákiai portfóliója 100%-ban kiadva 2011. Április 20. Szerda A ProLogis szlovákiai portfóliója a még folyamatban lévő néhány tranzakció lezárásával elérte a teljes kihasználtságot. A tranzakciók részletei:

•    Egy elektronikai készülékeket gyártó vállalattal aláírt megállapodás értelmében a vállalat 8 400 négyzetmétert bérel a 160 000 négyzetméteres ProLogis Park Galanta-Gan disztribúciós központ területén, amely Pozsonytól hatvan kilométerre, északkeletre található a D1-es (E58) nemzetközi út mellett. •    A DHL 2 100 négyzetméterrel bővíti területét a Pozsonytól 24 kilométerre keletre található 183 000 négyzetméter modern raktárterületet kínáló ProLogis Park Bratislava-ban. •    Wincanton-nal aláírt megújított bérleti megállapodás a ProLogis Park Bratislava 6 200 négyzetméteres területéről. „Örömmel jelentjük be, hogy teljes szlovákiai portfóliónk bérbe van adva” – kommentálta Martin Polak, a ProLogis csehországi és szlovákiai képviselője. „Mostantól előbérleti és build-to-suit lehetőségekre fogunk fókuszálni Szlovákiában, hogy az azonnali fejlesztésre kész negyvennyolc hektáros földkészletünket hasznosítsuk.” A ProLogis vezető szolgáltató Szlovákiában, három disztribúciós parkja (Senec, Galanta (Gan) és Nove Mesto) összesen 387 000 négyzetméter területet foglal magában.

Forrás: Szezám Kft.

29/72

A Dachser 600 millió euróval növelte bevételeit 2011. Április 20. Szerda 2010-ben a Dachser nemzetközi szállítmányozói társaság 600 millió euróval növelte bevételeit, így elérve a 3,8 milliárdos éves bevételt. A gyarapodás főként az Air & Sea Logistics ágazat fejlődésének köszönhető.

Tavaly a logisztikai szolgáltató 46,2 millió küldeményt kezelt 35,5 millió tonna súlyban. Simon különösen előnyösnek tartja, hogy a cég új, tehetséges munkatársakkal bővült mind operatív, mind vezetőségi szinten. A Dachser a 2010-es év végén 19 250 munkatársat alkalmazott, amelyből 11 400-an, Németország 310 profit centerében segítik a logisztikai folyamatok zökkenőmentes működését. A vállalat a tavalyi évben 1750 új munkahelyet teremtett. A cég saját tőkéjének aránya megközelítőleg 40%, amiből az elkövetkező 5 évben 1,3 milliárd eurót jegyzett elő. A globális gazdasági fellendülés közvetlen hatásai A Dachser European Logistics ágazata közel 2,4 milliárd eurós bevételt hozott 2010-ben. Fő tevékenységét a közúti gyűjtőszállítmányozást, olyan szolgáltatások egészítik ki, mint a veszélyesáru szállítás és a DIY logisztika (a barkácsáruházak igényeire szervezett szolgáltatások). A Dachser Air & Sea Logistics, a nemzetközi szállítmányozás fő területe, mely az Egyesült Államok, Dél-Amerika, Európa és Ázsiai piacokat célozza meg, 68%-os gyarapodással 940 millió eurós forgalmat bonyolított le a tavalyi évben. „Az a célunk, hogy jelent legyünk a világ jelentős piaci szektorai között és beépítsük őket a hálózatunkba, nagyon is sikeresnek bizonyult a tavalyi évben.“ – jegyezte meg Simon. A harmadik üzletágunkként szolgáló Food Logistics, 2010-ben 480 milliós bevételt termelt a társaságnak. Csakúgy, mint a többi üzletágban, a Dachser tökéletes elegyét adja a szerteágazó hálózatnak és az egyéni igényekre szabott szerződéses logisztikának, köszönhetően a szállítási folyamatok összehangolásának a raktározással és értéknövelt szolgáltatásokkal. A Dachser a német élelmiszerlogisztikai ágazat egyik vezető szereplője. Mi várható a jövőre Ebben az üzleti évben, ha a piac is stabil állapotot mutat, a Dachser egészséges növekedést és az újabb bevételi áttöréseket kíván elérni. Ezen felül a célok közt szerepel egy 260 millió eurós beruházás, ami tovább bővítené a cég hálózatát mindhárom üzleti szférában és lehetőséget adna egy képzési program elindítására is. 2011-ben két új elosztó központ (Eurohub), a pozsonyi és a Clermont-ferrandi is csatlakozik a már működő überherrni házhoz, csökkentve ezzel a cross docking műveleteket átfutási idejét és így a futamidőket Európán belül. „Jelentős lépéseket teszünk végső célunk irányába, ami a logisztikai szolgáltatások legintelligensebb összetételének és integrációjának megalkotása. Ennek érdekében tovább folytatjuk ügyfeleink logisztikai mérlegének javítását.“ – foglalta össze a vállalat céljait Simon. 2010-ben a Dachser összesen 3,8 milliárd euró jövedelmet termelt és 19.250 munkatársával, 310 profit centerében évi 46,2 millió küldeményt kezelt 35,5 millió tonna súlyban.

30/72

Forrás: Logisztika.com

31/72

Rokkant parkolás: Luxus a köbön 2011. Április 20. Szerda A Parking Kft. parkolóellenőrei az év elejétől figyelik a fővárosi mozgássérült-igazolványok használóit. Az első negyedév összesített adatai szerint a belvárosi parkolóhelyek 20 százalékát (több mint 400 hely!) ilyen autókkal foglalják el nap mint nap, a mozgássérült igazolvánnyal rendelkező gépkocsik negyede pedig 10 millió forintnál drágább luxusautó.

Mint azt a Parking Kft. honlapján írják, a cég parkolóellenőrei folyamatosan figyelik (a hét egy adott napján) a mozgássérült-igazolvánnyal parkoló autók számát. Hétről-hétre pontos statisztika készül arról is, közülük mennyi az úgynevezett luxusautó, a tízmilliós értéket jóval meghaladó gépjármű vagy terepjáró. Az első negyedéves összesítésből kiderül, hogy a hat figyelt belvárosi területen a parkolók 19 százalékát olyan kocsik foglalták el, amelyek szélvédője mögött ott virított a mozgássérült igazolvány. Ez a három hónap alatt összesen 6097, (heti) egy napra vetítve átlagosan 600 mozgássérült igazolványt használó gépkocsit jelent, amelynek a 23 százaléka a felmérés szerint mindig luxusautó. Biztos senki se gondolná, de a mozgássérült-igazolványos luxusautók legjobban a Bajcsy-Zsilinszky út-Andrássy út fizetős parkolóit kedvelik. Itt a luxusautók aránya az engedélyes gépkocsik között 34 százalék átlagosan, de volt olyan hét, amikor minden második engedéllyel rendelkező autó luxuskocsi volt.   A legutolsó heti felmérés (április 7. és 13. között) szerint kevesebb a luxusautóval és mozgáskorlátozott igazolvánnyal parkolók aránya, mint az elmúlt időkben. Azonban így is majdnem 20 százalék körüli az arányuk az üzemeltetési területen, ami arra utal, hogy továbbra is sok a visszaélés. Tovább a Parkonet.com oldalára A mozgáskorlátozottak részére kiállított igazolvány jogosulatlan használata bűncselekmény. A visszaélők ráadásul éppen az igazán rászorultak elől veszik el a parkolási lehetőséget. Budapesten összesen 25.895 darab mozgáskorlátozott engedélyt adtak ki, az országosan pedig 185.436 darabot.  

Forrás: Parkonet.com

32/72

Kínában is bemutatkozik a SEAT márka, kibővítve nemzetközi piaci jelenlétét 2011. Április 20. Szerda Történelmében először vesz részt a SEAT a Shanghai Autókiállításon (2011. április 21-28.), a márka új piacokra való belépést előirányzó növekedési stratégiájának részeként. A vállalat jelenlegi célja ezzel, hogy megismertesse a márkát a potenciális vásárlókkal, mielőtt 2012-ben a LEON és az IBIZA típussal megkezdődik az értékesítés.

A SEAT elnöke, James Muir így nyilatkozott: „A kínai piac nagy lehetőségeket kínál egy olyan márka számára, mint a miénk. A SEAT egyet jelent a dizájnnal, a fiatalos szellemiséggel és a sportossággal, e tulajdonságokat pedig igen nagyra értékelik ezen a piacon.” A SEAT felismerte, hogy a kínai vásárlók körében jelentős az igény a jellegzetes európai autók iránt, ezért a vállalat úgy látja, hogy elérkezett az idő belépni e kulcsfontosságú piacra. „Kutatásaink szerint a kínai autóvásárlók értékelik a teljesítményt és a dinamizmust. Továbbá fontos számukra a fejlett technológia és a korszerű műszaki tartalom, valamint nagyon sokat adnak a dizájnra. Mindezek alapján elégedettséggel tölt el minket, hogy a SEAT valami frisset és újat képvisel majd Kína autópiacán, elősegítve a márka ismertségének, illetve pozíciójának megszilárdítását egy olyan piacon, amely rendkívül testhez álló a SEAT számára.” – magyarázta Muir. A SEAT célja, hogy fokozatosan erősítse gyáregységben készített járművekkel.

Forrás: Seat

33/72

jelenlétét

Kínában

a

spanyolországi

martorelli

A kínaiak már a spájzban vannak: távol-keleti nyomulás a MÁV-nál 2011. Április 20. Szerda Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a China Railway Construction Corporation vezetőjével 2011. április 19-én, Pekingben. A magyar vasúttársaság elnök-vezérigazgatója a Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos által vezetett delegáció tagjaként utazott Kínába.

A Pekingi Magyar Nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón a magyar fél bejelentette, hogy a megállapodás a két cég közötti hosszú távú együttműködés kereteit rögzíti. A tervek szerint a világ egyik legjelentősebb és legnagyobb integrált építőipari vállalatcsoportjaként számon tartott kínai cég technológiai, építési és finanszírozási eszközökkel vesz részt a MÁV korszerűsítésében. hirdetés Az együttműködés kiterjed a meglévő vasútvonalak korszerűsítésére, az új vasútvonalak felmérésére, tervezésére és megépítésére, valamint mozdonyok és vasúti berendezések szállítása és gyártása. A felek megállapodtak abban, hogy az érintett minisztériumok és a két vállalat szakértőinek bevonásával haladéktalanul munkacsoportot hoznak létre az együttműködés jogi, pénzügyi és szakmai kereteinek kialakítására, a bevonható projektek meghatározására.

Forrás: Index

34/72

Csak stabil cégek alapozhatnak a beszállítói kapcsolatokra 2011. Április 19. Kedd Magyarországon az ipari termelés döntő része nemzetközi vállalatcsoportok magyarországi egységeiben zajlik. A magyar kis- és középvállalkozások számára kiemelkedően fontos, hogy stabil beszállítói kapcsolatokat építsenek ki ezen, a világpiac számára termelő cégekkel, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ez a partnerség közel sem zökkenőmentes.

A Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány és a Commerzbank, valamint a Noerr és Társai Iroda együttműködésében készült felmérés szerint a beszállítóvá válás a kis cégek számára nem igazán jó megoldás, s az is jól látszik, hogy a komolyabb cégeknek is stabil finanszírozási kapcsolatra van szükség a sikerhez, de elengedhetetlen az is, hogy az állami szabályozás, a pályázati rendszer, sőt még az oktatás is odafigyeljen a beszállítói igényekre. Az elmúlt két évtizedben a kelet-közép-európai térség a külföldi nemzetközi gép- és járműgyártók szisztematikus kihelyezési (relokációs) célterületévé vált, s ezzel beépült a beszállítói piramisba. A térség versenyelőnye elsősorban a relatíve alacsony bérszint mellett, rugalmasan foglalkoztatható, motivált munkaerőből és a fő piacok gyors elérhetőségéből fakad. Magyarországon a beszállítói hálózat fejlettsége a régiós átlagot meghaladja, de nyugat-európai mércével elmaradott - állapította meg a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány és a Commerzbank, valamint a Noerr és Társai Iroda együttműködésében készült felmérés, amely a Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és tagvállalatai szakmai támogatásával készült. Mint azt Palócz Éva, a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány kuratóriumának elnöke a tanulmányt bemutató sajtóértekezleten elmondta, egyes nagy nemzetközi vállalatok rendkívül alapos, működőképes, érdemi beszállítói stratégiát és gyakorlatot alakítottak ki. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az elsődleges beszállító cégek túlnyomó része külföldi szakmai cégek magyarországi leányvállalata, magyar céget csak elvétve találhatunk közöttük. A hazai vállalatok számára a beszállítói szerep elnyerése számos előnnyel jár: nagy volumenben rendelő, korrekten fizető, adott esetben műszaki segítségre is kész megrendelőkre tesznek szert. A beszállítói szerep megszerzése ugyanakkor nem könnyű: a minőség nem alku tárgya, a termelés/beszállítás ütemezésében és a rugalmasságban a késztermékgyártó rendkívüli követelményeket támaszt, a beszállítónak már a rendelés elnyerése előtt bizonyítani, tanúsítani kell a feladatra való alkalmasságát, minőségbiztosítási rendszerét. A tanulmány megállapította, hogy a tartós siker nem alapozható a beszállító olcsóságára, a pusztán alkatrész-szintű beszállítók bármikor lecserélhetők. Az eddigi tapasztalatokból az is kitűnik, hogy a stabil beszállítói kapcsolat kiépülése időigényes: az autóipari beruházások esetében iparági vélemények szerint legalább 1-2 jól sikerült évnek el kell telnie az új magyarországi autógyárak (összeszerelő üzemek) termelésbe lépése után, hogy tényleg aktuálissá váljék a hazai beszállítások kérdése - ezt az időtávot ma kevés hazai vállalkozás képes kihúzni - főleg, ha termékkínálata és partneri köre nem elég diverzifikált. "Célunk ezzel a kutatással az volt, hogy bizonyos mérhető paraméterek, szempontrendszer mellett behatároljuk azt a vállalati kört, amely alkalmas vagy alkalmassá tehető a beszállítói pozíció megszerzésére és javaslatokat tegyünk azon, elsősorban gazdaságpolitikai intézkedésekre, amelyek a beszállítói rendszer elvárt fejlődéséhez szükségesek" - mondta el Palócz Éva. A szakember szerint könnyen prognosztizálható, hogy a beszállítói háttér fejlettsége előbb-utóbb az élőmunka költségeivel összemérhető jelentőségű mérlegelési szemponttá válhat a további beruházási projekteknél. Több nemzetközi gépjárműgyártó cég új telephelyének kialakításakor saját

35/72

beszállítói park létrehozását tervezi, ahol partnerei felépíthetnék üzemegységüket, ez azonban még nem általános a beszállító-partnereket kereső nemzetközi cégek között. Így tehát a partnerkeresők döntő része saját erőforrásaira kénytelen hagyatkozni. A nemzetközi és a hazai tapasztalatok szerint elsősorban azoknak a vállalatoknak van esélyük komoly beszállítói pozíciókra, amelyek legalább 50 főt alkalmaznak és árbevételük eléri az 500 millió forintot. Ebből azonban Magyarországon 2008-ban, a válság előtti utolsó évben, mindössze 773 volt, s közülük is mindösszesen 607 a pozitív üzemi eredménnyel bíró céget találtak a kutatók s ebből is 199 kizárólag külföldi tulajdonú). A kutatók szerint a kis cégek számára a beszállítói hierarchiában való előrelépés azért is nehéz, mert a beszállítói piramis alsó szintjén rendszerint nem keletkezik akkora nyereség, amely további jelentős beruházásokhoz, fejlesztésekhez szükséges lenne. A megtermelt nyereség "sima" hitelfelvételre nem predesztinálja ezeket a vállalkozásokat, támogatott hitelforrások viszont nem igazán vannak. Megoldást jelenthet ugyanakkor a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) támogatásainak e célra való csoportosítása, ám emellett a kutatók felvetették a beszállítói terveket szövő cégek összefogásának, esetleg összeolvadásának lehetséges előnyeit is. A banki oldaltól a felmérésben részt vevők nagyobb rugalmasságot várnának el. Elsősorban arra lenne szükség, hogy az adott beszállító igényeinek megfelelő, hosszabb lejáratú (éven túli, akár 3-4 éves) forgóeszközhitelek biztosítsák a bankok, ha a cég stabil beszállítói kapcsolatot tud felmutatni. A kutatás eredményeit értékelve a Kopint Alapítvány tanulmánya megfontolandónak tartja, hogy a jövőben a nemzetközi vállalatok letelepedési támogatásához (EKD) társuljon a magyar beszállítói részarány növelésének valamilyen szintű elvárása - bár - figyelmeztetett Palócz Éva - ezzel az eszközzel óvatosan kell bánni, hiszen az ágazati és vállalati sajátosságok miatt nem lehet általános, egységes mértékű, kötelező érvényű követelményt megfogalmazni. Örvendetesnek és továbbiakban is támogatandónak tartotta a beruházásösztönző, gazdaságfejlesztési, klaszterprogramokat. Emellett a szakember a versenyképességünk megőrzése érdekében fontosnak nevezte a több területen már akut problémákhoz vezető műszaki szakember-képzés felfuttatását. Vahl Tamás, a Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai világméretű munkamegosztásba a magyar vállalkozások elsősorban a "beszállítóvá válás" révén tudnak sikeresen bekapcsolódni, mert az önálló szerepléshez csak nagyon kevesen rendelkeznek a szükséges feltételekkel. "A sikeres beszállítói tevékenység így az erős magyar kkv szektor kialakulásának legfontosabb eszköze lehet", mondta Vahl. Az az érvelés hamis, hogy a magyar bankrendszer nem támogatja a KKV-kat. A magyar bankrendszerben nincs forráshiány, Magyarországon nagyon kevés finanszírozható vállalat van: valójában nincs elegendő transzparens, kellőképp likvid kis- és középvállalkozás, amelyet a bankrendszer finanszírozni tudna vélekedett Kozma András, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint a kormány a versenyképesség megteremtése érdekében a kezdeti lépéseket már megtette - Kozma idesorolta az egykulcsos személyi jövedelemadót, a társasági adó csökkentését és a szakember-képzés átalakítására tett kísérletet. Az irány jó, de persze még komolyabb lépések szükségesek - mondta Kozma András. A szakember szerint az általános vállalkozásbarát környezet megteremtésén túl óvatosabbnak kellene lenni a közvetlen állami támogatások szétosztásában. Ezen fejlesztési pénzeket nem szabad szétaprózni: csak azt a szűk beszállítói kört érdemes - ám őket érdemben - megcélozni, amely már bizonyították, hogy valóban képesek hosszú távon megbízható és fejlődőképes partnerei lenni a beruházó multicégeknek. Aki erre képes, azokat a vállalkozásokat persze támogatni kell. A gép- és járműgyártás logisztikai specifikuma; a beszállítás

36/72

A beszállítói rendszer Az elmúlt száz évben lépésről-lépésre kialakult, hierarchikusan felépülő ipari beszállítási rendszer nagy volumenű, rugalmas késztermékgyártást tesz lehetővé, miközben a beszállítókat többszintű hálózattá, beszállítói piramissá szervezi1. Nemcsak a futószalagot „adta” a személyautó-gyártás modern gyáriparnak, hanem a beszállítói rendszert is. A nagy sorozatban, szalagon készülő modern gépkocsik műszakilag rendkívül összetettek, számos iparág termékeit tartalmazzák, több tízezer elemi alkatrészből állnak, egyedi egységáruk magas, a kiélezett verseny miatt a műszaki fejlődés gyors, és bár az autógyárak logisztikai teljesítménye rendkívüli, ennyi egyedi alkatrész, részegység beszerzése, készleten tartása, beépítése stb. már átláthatatlan feladatok elé állítaná a gyárkapun belül teljes alkatrészvertikum kiépítését megcélzó autógyárat. A résztevékenységek kiszervezése, az elemi alkatrészek helyett már összeszerelt, megmunkált részegységek felhasználása a késztermékgyártónak számos előnyt biztosít2. Nemcsak a személygépkocsik, más gépipari termékek (egyéb járművek, szerszámok, készülékek, elektromos és elektrotechnikai cikkek) stb. előállítása során is többé-kevésbé összetett beszállítói rendszerek alakultak ki. A mára kialakult gyakorlat szerint nagy sorozatban készülő termékeknél a késztermékgyártó csak néhány alapvető alkatrészt (autógyártásnál pl. a késztermék minőségét determináló motort és/vagy a karosszériát) gyárt, a többi szükséges és márkaspecifikus részegység zömét külső beszállítóktól vásárolja. A beszállítói rendszer lényege, hogy az egyes, saját nevükkel, márkájukkal értékesítő késztermékgyártók (OEM: Original Equipment Manufacturer) nemcsak elemi alkatrészeket vásárolnak külső beszállítóktól, hanem komplett részegységeket, berendezéseket, összetett alkatrészeket is, természetesen előre összeszerelt állapotban. Ezek általában csak egyetlen vagy néhány gyártmányba szerelhetők be. Az OEM-eknek beszállító un. első szintű beszállítók maguk is jócskán élnek a beszállítás, mint forrás lehetőségével, termékeik építőelemeinek, részegységeinek egy részét külső cégekkel gyártatják le. Az általuk fogadott beszállítások egy része termékspecifikus, más része az iparban széles körben alkalmazott szabványos termék (kötőelem, golyóscsapágy stb.). A beszállítók gyakran egyenesen az összeszerelő szalaghoz szállítják „just in time” termékeiket, amelyek számos egyéb műszaki és közgazdasági szempontból is meg kell, hogy feleljenek a megrendelő elvárásának. A beszállítókkal szemben alkalmazott műszak követelmények általában igen feszesek, a minőség nem alku tárgya, a termelés/beszállítás ütemezésében és a rugalmasságban a késztermékgyártó rendkívüli követelményeket támaszt, a beszállítónak már a rendelés elnyerése előtt bizonyítani, tanúsítani kell a feladatra való alkalmasságát, minőségbiztosítási rendszerét, alkalmazkodnia kell a megrendelő által elvárt kommunikációs igényekhez, el kell fogadnia a gyakran leszorított és évről-évre csökkenő átvételi árakat. Ezért, mintegy cserébe, megbízható, jól fizető, nagy volumenben rendelő, adott esetben műszaki segítségre is kész, a műszaki fejlődés élvonalában álló megrendelőt nyernek a sikeres beszállítók. Az a cég, amely képes beszállítóvá válni, egyszerűen nem mondhat le e fontos piaci szegmensről. Az egész beszállítói rendszer sarkköve, hogy a lehetséges beszállítók között ex ante rendkívül kiélezett, és nemcsak az átadási árra, hanem a műszaki tartalomra és a rugalmas gyártásra irányuló versenyszituációt teremt. A versenyt általában a vevők sem korlátozzák érdemben, a legkisebb beszállító is szállíthat más autógyáraknak, és exportálhat is, ha tud, és ha van olyan terméke, amely nem a megrendelő által biztosított alapanyagból, szerszámmal, berendezésen, gépen készül. A beszállítói rendszerben a termelési kultúra vívmányai, a hálózati hatások előbb-utóbb az összes érintett iparágra és vállalkozásra átháramlanak. A beszállítási rendszer, habár elsősorban a személyautó-gyártáshoz kötődik, nem ismeretlen a

37/72

gépgyártás, sőt a feldolgozóipar más területein sem. Egyes Magyarországon megtelepedett, multinacionális (első szintű) járműipari beszállítók például (Knorr-Bremse, Bosch), miközben magyarországi termelésük zömét külföldre szállítják, az autógyárakhoz hasonlóan legalább háromszintes beszállítói piramist építettek ki Magyarországon, függetlenül attól, hogy érintett terméküket a járműipar használja-e fel. Az alkatrész-szintű verseny a késztermék versenyképességének is feltétele, ugyanakkor alkalmas az átvételi árak folyamatos lenyomására. A gépipari beszállítói szerződések tipikusan évi 2-3%-os folyamatos árcsökkentési kényszert tartalmaznak. Az éles versenynek köszönhetően az elsődleges, másodlagos beszállítók is érdekeltek termékeik műszaki fejlesztésében, és mivel relatíve szűk termékskálát gyártanak, az ehhez szükséges specifikus műszaki szaktudást is hamar megszerzik. Vannak olyan autóalkatrészek (pl. a biztonsági övek), amelyek műszaki részleteihez a nagy termékgyártók ma sokkal jobban értenek, mint az autógyártók. A beszállítói hálózatok léte és piaci ereje olyan „archimédeszi pont”, amely képes egy térség egész iparát dinamizálni. A térségi és a magyarországi fejlesztések logikája A beszállítói hálózatok jelentőségét „itt és most” mintegy tovább erősít, hogy a térségi gazdaságfejlődésben legkésőbb az ezredforduló óta kiemelkedő jelentőségűvé vált a beszállításokra különösen érzékeny személygépkocsi-gyártás. Jelentős autógyár nem szűnt meg Közép-Kelet-Európában a rendszerváltás óta (a román ARO üzem és a bolgár autó- összeszerelés jelentéktelen kivételével). Ehelyett komoly kapacitás- és piacbővítések (Dácia, Skoda), illetve zöldmezős gyárépítések (Csehország, illetve Szlovákia), és különösen az elmúlt egy-két évben Magyarország (régebben Suzuki, most Mercedes, GM-Opel, és több lépcsőben Audi) zajlottak. A kelet-közép-európai térség (nyugat-európai és távol-keleti gyártók) nyugat-európai piacra szánt járműtermelésének, személygépkocsi-gyártásának szisztematikus relokációs célterületévé vált. Nyugat-Európában autógyárak szűntek meg, és csak kivételképpen jöttek létre újak4 az elmúlt néhány évben. Térségünkben viszont számos „zöldmezős” autógyár indult az elmúlt években, és ezek termelésének egy, jelentős része a nyugat-európai piacot látja el. A válság következtében elsősorban a kevésbé gazdaságos helyszíneken épült le a termelés, és ez önmagában a versenyképesebb régió, esetünkben Kelet-Közép-Európa súlyának, részarányának növekedésével járt. A kialakult szokások szerint Kelet- és Kelet-Közép-Európába általában a nagy sorozatban készülő, az éles verseny és az árérzékeny vásárlóközönség miatt alacsony nyereségtartalmú kis- és alsó közepes kategóriájú gépkocsik gyártása kerül. A VW-Audi konszern e stratégiát kiegészíti egyes, az összeszereléskor sok kézi munkát igénylő, kisebb számban készülő, magasabb kategóriájú típusok szlovákiai (VW Tiguan) és magyarországi összeszerelésével. Más, hasonló folyamatot megért iparágaktól eltérően, az autógyártásban a logisztikai költségek és más, a távolság okozta hátrányok miatt nem várható, hogy a termelés előbbutóbb áttevődjék a Távol-Keletre. A kelet-közép-európai térség költség- és versenyelőnye Európán belül elsősorban az olcsó, rugalmasan foglalkoztatható, motivált és hatékony munkaerőből és a fő piacok gyors és olcsó elérhetőségéből fakad. Bár az élőmunkaköltség a kész személygépkocsik árában alacsony, mindössze 10% körüli arányt képvisel, sőt drágább típusoknál csak 6-8%, e relatíve kis költségelem is fontos a gyártóknak, ennyin is múlhat a versenyképesség. A beszállítási rendszer előrelátható magyarországi fejlődési pályája Könnyen prognosztizálható, hogy a beszállítói háttér fejlettsége előbb-utóbb az élőmunka költségeivel összemérhető jelentőségű mérlegelési szemponttá válhat a további beruházási projekteknél.

38/72

Magyarország a beszállítói kínálat szempontjából ambivalens helyzetben van. A beszállítói hálózat fejlettsége a régiós átlagot meghaladja, de nyugat-európai mércével elmaradott. Ráadásul a magyar járműipari beszállítók termelésének iparági becslés szerint 90%-a külföldre megy. Az export természetesen nem kárhoztatandó, ugyanakkor elégtelen a hazai járműgyárak helyi forrásból származó beszerzési színvonala. Ha e téren nem történik előbbutóbb változás, az a további magyarországi járműipari nagyberuházások tényleges akadályává válhat. Bár Magyarországon az elmúlt évtizedben számos vállalatnak sikerült beépülnie a beszállítói hálózatokba, egyesek pedig kifejezetten kimagasló előrelépést értek el a beszállítói hierarchiában, összességében a beszállítói pozíciók nem ítélhetők elégségesnek. A járműipari beszállítók termelése nőtt, de számuk kismértékben csökkent 2006 és 2008 között. Ez részben a beszállítói pozíciók koncentrálódására utal, ami akár kedvező fejlemény is lehet, mivel csökkenti a beszállítók szétaprózottságát, s ezzel jobb pozíciókat teremt(het) számukra. Az is kedvező jel, hogy a válság során a cégmegszűnések száma nem volt jelentős: az érintett cégek a kapacitások átmeneti leállításával, a munkaerő átmeneti csökkentésével általában sikeresen átvészelték a válság időszakát. 2010 végére már a munkaerő egy részét visszavették, s termelésük is közelít a válság előtti szinthez. A már üzemelő hazai autógyáraknál például igen magas a vásárolt készleteken belül az importhányad, a Suzukinál a hazai beszállítók kb. 30%-ot, az Audinál kevesebb, mint 5%-ot tesznek ki. Különösen figyelemfelhívó e két adat annak fényében, hogy a Suzuki hazai beszállítói hányada valaha 50% körül járt. Első szintű járműipari beszállítónak jelenleg csak kivételesen, rendkívüli esetben „van felvétel”, integrátori pozíciót magyar vállalatok a közeljövőben aligha érhetnek el, a második és alacsonyabb szintű beszállítók azonban kifejezetten keresettek, s ez a státusz reálisan, ha nem is könnyen el is érhető. Természetesen gyakori, hogy egy márka megszokott beszállítója mintegy „elkíséri” kapcsolódó beruházásával az új összeszerelő üzemet alapító autógyártót, és akár közvetlen közelében, vagy akár egy szomszéd országban új üzemet épít. Ezt hívják „konvojvállalkozásnak”. A nagy autógyártók, illetve első szintű beszállítók körül, főként az ipari parkokban, gyakran „kerítésszomszédként” rendre megtelepednek az adott márka külföldön már megszokott, bevált fontosabb beszállítói, mivel a szállítások feszessége és a pontossági elvárások (just in time) különösen fontossá teszik a beszállítók fizikális közelségét a gép- és autóipari gyártókhoz. Ez a gyakorlat is kedvező, mert növeli a magyar GDP-t, a foglalkoztatást és az állami bevételeket is. De önmagában nem elegendő, mert nem ad választ a második szintű, helyi beszállítók megtalálásának problémájára. Sajtóhír szerint az Audi Hungaria továbblépést tervez e téren is. Mintegy 2,5 millió négyzetméteres telephelyén egy beszállítói park létrehozását tervezi, ahol komponensgyártói felépíthetnék üzemegységüket. A társaság így összesen 15 ezer embernek adhat munkát. Ma még az elsődleges beszállító cégek túlnyomó része külföldi szakmai cégek magyarországi leányvállalata: magyar céget csak elvétve találhatunk közöttük. De egyetlen személygépkocsigyártó, sőt nagy beszállító sem nélkülözheti hosszú ideig a helyi kis- és főleg közepes vállalkozások alkotta szerteágazó másod-harmad- negyedszintű beszállítói hátteret. Ez azonban még nem a jelen, sőt nem is a közeljövő problémája. A nagy magyarországi autóipari beruházók, autógyárak magyar honlapjukról ma még minden további nélkül európai beszerzési központjukba irányítják az érdeklődő beszállító-jelölteket, anélkül, hogy érdemi, a kapcsolatfelvételt segítő információkat is elhelyeznének honlapjukon. Nem utalnak arra sem, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, illetve a jogelőd, az ITDH még működő honlapján „gyűjtik” a reménybeli

39/72

beszállítók előzetes jelentkezését. A kérdőív a mondott helyen egyébként valóban elérhető, kitölthető, de tartalmilag igen szerény, nem alkalmas hatékony, tárgyszerű előszűrésre az érdemi kapcsolatfelvétel előtt. A Suzuki egyébként részletes, kb. 20 oldalas kérdőívet töltet ki a beszállításra aspirálókkal, ám a kérdőív nem nyilvános. Az ITDH által a Mercedes-beruházás bejelentését követően szervezett kecskeméti beszállítói fórumra rengetegen jelentkeztek, de csak a meghívottak fele ment el, az érdemi eredmények az „idő előttiség” miatt elmaradtak, tényleges, valós kapcsolatfelvétel nem történt. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy ellentétben az autógyárak gyakorlatával, az olyan nagy, termelésük alapján OEM-nek is tekinthető multik, mint a magyarországi Bosch, a Knorr- Bremse és a Zahnradfabrik rendkívül alapos, működőképes, érdemi stratégiát és gyakorlatot alakítottak ki, hogy kellő számú és kapacitású beszállítóval kerüljenek kapcsolatba. E cégek magyar honlapja, illetve az általuk tartott beszállítói fórumok valóban érdemi segítséget nyújtanak a szóba jöhető beszállítóknak.

Forrás: Tranzit

40/72

Fizetős lesz az M43-as új szakasza 2011. Április 18. Hétfő Díjköteles lesz az M43-as autópálya új, Szeged és Makó közötti szakasza, amelyet szerdán adnak át – tájékoztatott az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK Zrt.).

Az M43-as autópálya a gazdasági tárca 2007-es rendelete alapján díjköteles útszakasz, azaz közlekedni csak az úthasználati jogosultság megváltása után lehet rajta – közölte Csohány Domitilla, az ÁAK Zrt. kommunikációs szakértője. Hozzátette: ez alól kivétel az M43-asnak az M5-ös autópályától a régi 5-ös főútig tartó szakasza, amelyet a D1 kategória járművei – 3,5 tonna alatti gépjárművek – díjmentesen vehetnek igénybe, azonban a D2, D3, D4 kategóriák számára ez a szakasz is díjköteles. Az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti 31,6 kilométeres szakaszának építése 2008. július 18-án kezdődött el. Az eredeti határidő szerint az első – a régi 5-ös utat a 47-es főúttal összekötő 6,7 kilométeres szakasznak – 2009. november 30-ra kellett volna elkészülnie. Ezt a sztrádarészt – főútként – két ütemben 2010 áprilisában és októberében helyezték forgalomba. A 47-es főúttól Makóig tartó 25 kilométeres szakasz és az új Tisza-híd, valamint a Maros-parti várost elkerülő 7 kilométeres főút – amely a régi 43-as útra vezeti át a forgalmat – építésének 2010. augusztus 31-ig kellett volna befejeződnie. Az elkerülő utat 2010 novemberétől használhatják az autósok, a sztrádát pedig szerdán helyezik forgalomba. Az új sztráda, a híd és a makói elkerülő út építése 61,1 milliárd forintba került, a projekt teljes költsége 85 milliárd forint, amelynek kétharmadát az Európai Unió támogatása fedezi. Az autópálya a magyar-román országhatárig tartó, Makó és Nagylak közötti, 23,1 kilométeres szakasza a tervek szerint 2013 májusára készülhet el. Loppert Dániel, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője korábban az MTI-nek elmondta, a 31,6 kilométeres autópálya-szakasz átadása óriási változást hoz Szeged közlekedésében. A Csongrádi megyeszékhelyen naponta tízezer járműegységnyi forgalom halad keresztül, ebből mintegy kétezer kamion. Ezek többsége a jövőben a sztrádát fogja használni. LogPortál/Mfor

Forrás: LogPortál

41/72

Retail hírek 2011 16. hét

42/72

Lendületben az európai ingatlanbefektetési piac 2011. Április 22. Péntek 2011 első negyedében az európai kereskedelmi ingatlanpiaci tranzakciók 26,7 milliárd eurót tettek ki, ahogy a befektetési piac újra lendületet kapott. - derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb kutatási eredményeiből.

2011 első negyedévében 26 százalékos emelkedés volt megfigyelhető a befektetési forgalomban az előző év hasonló időszakához képest, sőt az utóbbi időben egyedül 2010 utolsó negyedében volt magasabb a befektetési forgalom (38,6 milliárd euró), ám az év utolsó időszaka hagyományosan a legerősebb időszak. Ahogyan már a tavalyi évben is látható volt, a befektetők a központi piacokra és eszközökre koncentrálnak, ami tovább csökkenti a hozamokat – a CBRE EU-15 teljes kereskedelmi ingatlanszektort tartalmazó hozamindexe 6 bázispontot esett, és 5,53 százalékra csökkent 2011 első negyedévében. Egész évre számolva ez 26 bázispontos csökkenést takar, jelezve, hogy a legjobb eszközök iránt agresszív a verseny. Habár továbbra is a legjobb piacok és eszközök maradnak a fókuszban, némely befektető már érdeklődést mutat a kockázatosabb eszközökben illetve piacokban rejlő lehetőségek iránt is –egyelőre elég óvatosan, és a két kockázatot tudatosan szétválasztva. Kockázatosabb eszközöket azonban inkább csak a nagyon stabil piacokon keresnek a befektetők. Németország például a befektetők kedvencévé vált 2011 első negyedében 5,5 milliárd eurónyi befektetéssel, főleg a kiskereskedelmi szektorban, amely egyedül közel 4 milliárd eurónyi tőkét vonzott, többet, mint 2009-ben összesen. Az Egyesült Királyság (vagy pontosabban London) és kisebb mértékben Franciaország és Skandinávia is ebbe a piaccsoportba tartozik. Egyidejűleg a befektetők érdeklődése az első osztályú ingatlanok iránt a kockázatosabb piacokon is erősebbé vált. Spanyolországot, a közép-kelet-európai régió központi piacait, de még a régió törékenyebb országait is „észrevették” már a befektetők. Jonathan Hull, a CBRE tőkepiacokért felelős európai vezetője a jelentést kommentálva azt mondta, hogy “Az intézményi befektetők egyre jelentősebb befolyása az európai befektetési piacokon az idei év egyik fő témája. A befektetők „származása” is egyre nagyobb diverzifikáltságot mutat a kanadai nyugdíjalapoktól kezdve a közel- és távol-keleti befektetőkig – ez pedig tovább erősíti a központi európai piacokat. Ez az év hátralévő részében egyre több befektetőt fog a magasabb kockázat vállalására ösztönözni, azaz további elmozdulás várható a kockázatosabb (opportunista) termékek és piacok irányába. „2011 első negyedéve − összehasonlítva 2010 első negyedévével − erős emelkedést mutat a befektetési forgalomban, főleg Közép-Kelet-Európában. Azonban érdemes megjegyeznünk, hogy ehhez a magas volumenhez nagyban hozzájárult az Europolis CA Immo általi felvásárlása.” – tette hozzá Michael Haddock, a CBRE tőkepiacokért felelős európai kutatás-vezetője. Az említett akvizíció nyomán a hazai befektetési ingatlanpiac már az első negyedévben elérte a tavalyi év szintjét.

Forrás: CBRE

43/72

ZÖLD PARKOLÁS: Elektromos autók töltése a napelemes fák árnyékában 2011. Április 22. Péntek A jövő városaiban a fenntarthatóságot nemcsak a ma még zöld technológia szavakkal felbélyegzett berendezések fogják alkotni, az energiahatékonyság elve minden területre átszivárog majd, így kezdve egy fenntartható, új korszakot.

Néhány tervező előreszaladt az elektromos autók idejébe, és máris elkezdték megtervezni a parkolókat és töltőállomásokat. Egy spanyol cég mérnökei egy könnyedén megvalósítható ötlettel álltak elő. A 15 fokban megdöntött, napelemekkel borított tetőt minden parkolóban fel lehet állítani. A ParkGreen elnevezésű töltőállomás 3.33 kW energiát termel, mely két parkoló elektromos gépjármű között oszlik el. Kaliforniában találékonyan a parkolók tetejére szeretnének napelemeket szerelni. Az ebből származó energiát nemcsak a parkoló autók töltéséhez lehetne használni, hanem a közeli házak elektromos hálózatára is csatlakoztatható lenne. Egyetlen hátránya a napelemek borsos ára, de a befektetés hamar megtérül. Tennessee-ben valósult meg a világ első elektromos gépjármű töltőállomása. A 180 ezer dollárt érő parkoló egy 20 kW-os napelemmel van felszerelve, melyhez az elektromos és a hibrid autók könnyedén csatlakozhatnak. A konstrukciót a közeli Nashville és Chattanooga is kiépíti.   Neville Mars egy bámulatos Solar Forest elnevezésű ötlettel állt elő, mely egyesíti a parkoló és a városba csempészett árnyékot adó erdőt. A fák napelemes levelei gyűjtik az energiát, míg a száron található csatlakozók segítenek a gépjárművek töltésében. Amíg folyik az autó töltése, mi is feltöltődhetünk kicsit a műfák adta árnyékban. A chicagói Green Park Eco Garage-t helytakarékossága miatt fontos megemlíteni. A 100 férőhelyes parkolóházat egy robot üzemelteti, így nincs szükség átjárókra és liftekre. Az elektromos gépjárművek töltési lehetőségeinek tárháza még számos meglepetést rejt, folytatjuk bemutatásukat.

Forrás: Parkonet.com

44/72

Mészáros Anita MRICS a CBRE új vezető értékbecslője 2011. Április 21. Csütörtök A CB Richard Ellis (CBRE) csapatának legújabb tagja, Mészáros Anita, aki vezető értékbecslőként kezdte meg munkáját. Mészáros Anita hétéves ingatlan értékbecslői tapasztalattal érkezett a világ legnagyobb ingatlan-tanácsadó vállalatának magyarországi irodájába.

Korábban az OTP Ingatlan Zrt-nél, az American Appraisal Mo. Kft-nél, valamint a KPMG Tanácsadó Kft ingatlan-tanácsadási részlegén szerzett széles körű ingatlan értékbecslői és tanácsadói tapasztalatot. Anita egyedi eszközök, ingatlanok, portfoliók és fejlesztések értékbecslését végzi hitelügyletek, felvásárlások és számvitel céljából, valamint egyéb ingatlan-tanácsadási feladatokat lát el, így például megvalósíthatósági tanulmányok készítésében is részt vesz. Tanulmányait a SZIE-YMMFK Műszaki menedzser szakán, majd a BME - Nottingham Trent University közös képzésén végezte, ahol Okleveles Ingatlanszakértő képesítést szerzett. Tagja a Royal Institution of Chartered Surveyors társaságnak (RICS), a Magyar Ingatlanszövetségnek, EUFIM minősített értékelő, valamint Költségszakértő. „A CBRE egész magyarországi csapata nevében mondhatom, hogy Mészáros Anita csatlakozása további lendületet adhat nekünk, hogy egy élénkülő piacon jelenlegi és jövőbeni ügyfeleink megelégedésére dolgozhassunk.” - nyilatkozta Konthur Adrienne, a CBRE magyarországi ügyvezető igazgatója.

Forrás: CBRE

45/72

Végelszámolási rekord az építőiparban 2011. Április 19. Kedd Javult ugyan az építőipar helyzete az idei harmadik hónapban, de ez nem jelent trendfordulót, a felszámolási adatok továbbra sem adnak okot a derűlátásra. Az ágazat felszámolási helyzete lényegesen rosszabb a nemzetgazdasági átlagnál, és a cégfluktuáció is magas, miközben a kilátások kifejezetten sötétek. A márciusban elindított 461 új végelszámolás február után újabb történelmi rekord.

Márciusban erősödött az építőiparban a januári, viszonylag kedvező cégmutatók februárban tapasztalt romlása. Az idei harmadik hónapban 334 új felszámolást indítottak a februári 300 után, ami 11,3 százalékos növekedés. Az egy évvel ezelőtti adattal összevetve ugyan 7 százalékos csökkenést regisztrált az Opten céginformációs szolgáltató, árnyalja a képet azonban, hogy a tavaly márciusi adatnál az elmúlt öt évben csak négy alkalommal jegyeztek fel nagyobbat. Az ágazatban a harmadik hónapban bedőlt cégek számának egy évre visszatekintő csökkenési üteme elmarad a mínusz 11 százalékos nemzetgazdasági átlagtól, azaz az építőipar továbbra is rosszabb helyzetben van a gazdaság átlagos állapotánál. Negyedéves szinten - feltehetően még a januári, viszonylag kedvező számok miatt - ugyancsak csökkenést mutatnak az ágazatban regisztrált felszámolások, a január-márciusi 904 cégbedőlés 32-vel, azaz 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2010 ugyanezen időszakában. A nemzetgazdasági átlag viszont ugyanekkora növekedést mutat, azaz a negyedéves időszakot vizsgálva némiképp javult az építőipar helyzete. "Kétségkívül enyhe javulás érzékelhető az ágazati adatok alapján, a vizsgált időszak azonban túlságosan rövid ahhoz, hogy trendfordulóról lehessen beszélni" - értékelt Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Február után márciusban is rekordot döntött az ágazatban a tulajdonosok által bezárni tervezett vállalkozások száma, a harmadik hónapban ugyanis 461 cégnél húzták le a rolót. Ez 51-gyel több, mint az előző hónapban, és 151,9 százalékkal haladja meg a 2010. márciusi adatot. "A magas építőipari szám akár a tulajdonosok átlagosnál reálisabb piaci értékelésének jele is lehetne, ha ezzel egy időben nem nőne markánsan az új alapítások száma" - mondta Csorbai Hajnalka. Februárhoz képest ugyanis csaknem 20 százalékkal több új céget hoztak létre márciusban, nem beszélve arról, hogy sok végelszámolás fordul felszámolási eljárásba, ami ugyancsak az adósságtologatás jele lehet. Márciusban 569 új cég lépett piacra az ágazatban, ez az elmúlt öt évet tekintve inkább sok, mint átlagos. A növekedés üteme egy év alatt 10,3 százalék, ami meghaladja a nemzetgazdasági átlagot. "Az mindenesetre érdekes, hogy miközben a KSH mind az ágazat kibocsátásáról, mind pedig a szerződésállomány alakításáról durván visszaeső adatokat tesz közzé, hónapról hónapra sok száz új céget hoznak létre" - kommentálta a számokat az Opten stratégiai igazgatója. KSH/Épülettár

Forrás: KSH

46/72

3,5 milliárd euró értékű befektetési lehetőség Közép-Európában 2011. Április 18. Hétfő A Cushman & Wakefield szerint, jelenleg 3,5 milliárd euró értéket is meghaladó ingatlan van aktív eladási szándékkal Közép-Európa legjelentősebb piacain, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában valamint Magyarországon. Ez jelentős növekedés az előző negyedévhez képest.

A kereskedők két típusra oszthatók és egyenlő arányban vannak olyan fejlesztők, akik ki akarnak lépni a piacról, illetve olyan befektetők, akik tovább kívánnak kereskedni. Az utóbbiak egyre inkább előnyhöz jutnak a javuló piaci kondícióknak köszönhetően, úgymint a növekvő befektetési szándék és a kedvezőbb árak, melyek főként a hozamcsökkenés eredményei. Az említett volumen több mint feléért, 1,7 milliárd euróért a kiskereskedelmi szektor felel, mivel jelenleg legalább 4 bevásárlóközpont van a befektetési piacon, egyenként több mint 200 millió euró értékben. A földrajzi elhelyezkedést tekintve Lengyelország továbbra is vezető a piacon, 2,05 milliárd euró összértékű eladó ingatlannal (58 %). A Közép-Európában látványosan magas kínálathoz Charles Taylor, Partner, a magyarországi Cushman & Wakefield Ügyvezető Igazgatója, a következőket fűzte hozzá: “A fent említettek ellenére a fővárosokban, leginkább az irodapiacon hiány mutatkozik a főbb ingatlanokból, melynek oka, hogy a tulajdonosok kivárnak a jobb piaci kondíciók reményében és nem bocsájtják áruba ”legjobb” ingatlanjaikat.  Magyarországon a kínálat továbbra is alacsony maradt. Ez a piaci aktvitás növekedésével várhatóan változni fog, melyre a változó alaptételek, a befektetői szemléletváltás és leginkább a lengyel és cseh piacokhoz képest jelentős árkedvezmény, pozitívan hatnak majd.”

Forrás: Cushman&Wakefield

47/72

Lengyelországban is fejleszt a Futureal Csoport 2011. Április 18. Hétfő Caelum Development befektetői csoport és a Futureal Csoport ünnepélyes keretek között jelentette be a Nova Park projektről szóló, közös fejlesztési megállapodást. A 2012 első negyedévében átadásra kerülő bevásárlóközpont Gorzów Wielkopolskiban, Lengyelország egyik leggyorsabban fejlődő térségében, a német határtól 70 km-re található.

„A Futureal Csoporttal, Európa egyik legnagyobb ingatlan fejlesztőjével folytatott együttműködés igazolja a Nova Park projekt létjogosultságát, és bizonyítja, hogy a beruházás vonzó befektetés” – nyilatkozta David Sharkey, a Caelum Development tulajdonosa. „A Nova Park létesítmény, amelynek nagy részét már bérbe is adtuk, kitűnő projekt. Megtiszteltetés számunkra, hogy egy ilyen tapasztalt és megbízható partnerrel együttműködve mutatkozhatunk be a lengyel piacon” – nyilatkozta Futó Gábor, a Futureal Csoport vezérigazgatója.   A Nova Park tervezett megnyitása 2012 első negyedévében várható. A bevásárlóközpont bérbeadottsága elérte 62 %-os szintet, a bérlők között számos olyan márka is szerepel, amelyek eddig nem voltak jelen a helyi piacon, többek között a H&M, az MK Bowling, az Intersport, a SuperPharm, a Smyk, a Kappahl, és a Fielmann. A már ismert brandek közül megtalálható lesz itt a Piotr & Paweł, a C&A, a Triumph, a Deichmann, az Empik, a CCC, az Apart, a Wojas.  A 32 400 m²-es bérbe adható terület 150 kiskereskedelmi szolgáltató között oszlik meg. A 910 férőhelyes, ingyenes parkoló a látogatók kényelmét szolgálja. A Nova Park a Lubuszi Vajdaság legnagyobb bevásárlóközpontja lesz, amely a vajdaság székhelyén, Gorzów Wielkopolskiban épül meg. A projekt generálkivitelezője a Warbud és a Mercury Engineering.

Caelum Development – Varsói központú, ír befektetői csoport, amelyet tízéves ingatlanpiaci tapasztalattal rendelkező magánbefektetők csoportja alapított 2002-ben. A Caelum Development Közép-Kelet-Európában, elsősorban Lengyelországban, Romániában és Németországban tevékenykedik. Főleg többfunkciós bevásárlóközpontok építésével foglalkozik, a közepes és nagyobb méretű városokban. A Caelum Development a társaság portfóliójában szereplő projektek befektetője, fejlesztője, irányítója és támogatója: Galeria Askana (Gorzów Wielkopolski), Galeria Młyńska (Racibórz), Wratislavia Center (Wrocław), Galeria Wisła (Płock), Familia (Gdańsk), Stara Cegielnia (Szczecin). A Nova Park projekten kívül a Bukarest központjában épülő többfunkciós bevásárló- és szórakoztatólétesítmény, a ParkLake Plaza a Caleum Development  folyamatban lévő legnagyobb projektje. A létesítmény teljes területe 330 000 m².  

Forrás: Futureal

48/72

Gazdasági hírek 2011 16. hét

49/72

A világ leglátványosabb vitorlás versenye Magyarországon! 2011. Április 22. Péntek 200 hajó, világklasszis versenyzők, elképesztő tempó, akció, lenyűgöző látvány – katamarán VB, az év sporteseménye! A Balatonfüredi Yacht Club, valamint a rendezvény főszponzora, a Groupama Garancia Biztosító jóvoltából újabb nagyszabású verseny megrendezésével kapcsolódhat be hazánk a világ vitorlás sport-elitjének vérkeringésébe.

2011-ben a vitorlás sport honi fellegvára, Balatonfüred ad otthont a hazánkban első ízben elstartoló katamarán világbajnokság mezőnyének. „Az első Groupama Garancia Formula 18 VB 2011-es mezőnye a világ legjobb versenyzőit vonultatja fel, így nagy büszkeség és presztízs számunkra, hogy a Magyar Formula 18 Osztályszövetség külön kérésének eleget téve a Balatonfüredi Yacht Club (BYC) rendezheti meg ezt a nagyszabású eseményt” – szögezte le Nagy R. Attila, a BYC elnöke.   „AZ F18-asok, vagyis katamaránok jellegükből adódóan sokkal gyorsabban, dinamikusabban mozognak a vízen, mint egytestű társaik, így a VB-re kilátogatók akció- dús, lendületes, és rendkívül izgalmas futamokra számíthatnak. A világbajnokságot emellett sokszínű és igényes programsorozat kíséri majd” – tette hozzá az elnök. „A francia központú Groupama Csoport sportszponzorációjában a nyílttengeri vitorlássport támogatása kiemelkedő jelentőségű, ezért különösen nagy megtiszteltetés, hogy névadó szponzorai lehetünk ennek a nagy jelentőségű, látványos vitorlásversenynek, amely Magyarországon első ízben kerül megrendezésre” – mondta Yann Ménétrier, a Groupama Garancia Biztosító vezérigazgatója. „Bízunk abban, hogy az F18-as kategória tetszést arat majd a hazai közönség körében is, és az izgalmas versenyeket sokan követik majd figyelemmel, akár személyesen a Balatonnál, akár a híradásokon keresztül” – tette hozzá Yann Ménétrier.

Forrás: Just Creative

50/72

Növekedés hitel nélkül? 2011. Április 21. Csütörtök A magyar gazdaságban a régiós társakhoz képest jóval később állhat helyre a hitelezési aktivitás, ez pedig a növekedés korlátja lehet. A "creditless growth" jelenség ugyan nem ismeretlen, ám összességében mégsem túl kívánatos állapot, így a helyzet javítására mindenképpen törekedni érdemes.

A lehetőségeink viszont meglehetősen szűkösek, így a tartósan alacsony gazdasági növekedéssel mint lehetséges kockázati forgatókönyvvel számolni kell.

A növekedés és annak korlátai Sok vita övezi mostanában, hogy milyen bővülésre is lehet képes a magyar gazdaság. Az optimista olvasat szerint a kormány egyszerre hajt végre adócsökkentést és strukturális átalakítást, ami ígéretes mixtúra. Egyrészt azért, mert a közterhek mérséklése serkentheti a növekedési ütemet, másrészt pedig azért, mert az improduktív kiadások lefaragása, az állami szolgáltatások hatékonyságnövekedése minimum nem rontja (de akár tovább javíthatja is) a lehetőségeket. Az óvatosabbak ezt a képet több dologgal is árnyalják. Egyrészt felhívják a figyelmet, hogy az adócsökkentés szerkezete csak mérsékelten növekedésbarát, és bár a Széll Kálmán Terv iránya valóban biztató, de a kiadáscsökkentő program mégis csak keresletszűkítő hatású. További fékező tényező, hogy a kiadásleépítés és az adócsökkentés valójában nem egyszerre történik, hanem eltolva, az így keletkező költségvetési lyukat pedig ideiglenes bevételekkel tömi ki a kormány. Ezek a bevételek (a válságadók és a nyugdíjvagyon felélése) viszont a fenntarthatóságot illetően elbizonytalanítja a befektetőket, valamint a vállalati beruházási hajlandóságot is érdemben visszafogja. Minderre jön rá a szintén extra adóval sújtott bankszektorban az általános forrásszűke, ami a hitelezési tevékenység látványos visszafogásával jár. Sokak szerint a magyar gazdaság növekedési kilátásait ez utóbbi jelenség árnyékolja be igazán. Tovább a Portfolio.hu cikkére

Forrás: Portfolio.hu

51/72

Életveszélyes lehet a csőd - Mégis jöjjön minél hamarabb? 2011. Április 21. Csütörtök Egyre inkább úgy tűnik, hogy az eurózóna döntéshozói a rossz és a még rosszabb forgatókönyvek közül választhatnak azt követően, hogy a görög államcsőd esélye a közbeszéd tárgyává vált és ezzel az övezet adósságválsága egy újabb fázisba lépett.

Nyomós érvek szólnak amellett, hogy az egyesek szerint életveszélyes láncreakciókat hozó eseményt minél későbbre halasszák, de amellett is, hogy ezen jobb minél hamarabb túlesni azért, hogy a későbbi még nagyobb fájdalmakat mérsékelni lehessen. De álljunk meg egy pillanatra! Valóban ott tart a helyzet, hogy elkerülhetetlen a görögök csődje? És ha igen, akkor annak milyen tovagyűrűző hatásai lehetnek Görögországban és az eurózónában? Alábbi elemzésünkben ezekre a súlyos kérdésekre mutatjuk be a gyakran nem túl szívderítő válaszokat. A 110 milliárd eurós, három éves futamidejű görög hitelprogram 2010 májusában indult el és amint azt az alábbi ábra mutatja: a hitelért akkor vállalt megszorító csomag nyomán elcsúszott a gazdasági pálya legfontosabb pontjain a görög kormány. Az intézkedések miatt ugyanis a vártnál nagyobb recesszió alakult ki tavaly, illetve ez várható idén is, ez pedig főként az adóbevételek tervtől elmaradása miatt az államháztartási hiánycél tavalyi lényeges elvétését hozta. Már most látszik, hogy az idei deficitcélt (7,4% a GDP arányában) sem tudja tartani a görög kormány, ezért fog bejelenteni húsvét után egy 25 milliárd eurós nagyságrendű újabb megszorító csomagot és egy újabb nagy privatizációs tervet. Az is lehet azonban, hogy nem ilyen tartalmú bejelentés érkezik húsvét körül, hanem az államadósság átstrukturálása, amint arról már keringenek a piacon a pletykák. Tovább a Portfolio.hu elemzésére.

Forrás: Portfolio.hu

52/72

Boldogok a bankárok, nyomorognak a tanárok 2011. Április 21. Csütörtök Az oktatásban, az építőiparban és a vendéglátásban még a nettó keresetek is csökkentek idén februárban, az inflációt is figyelembe véve pedig jócskán kevesebbet ér az említett szektorokban dolgozók bére, mint egy évvel korábban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Nemcsak a fizikai dolgozók, hanem a szellemi foglalkozásúak is kevesebbet vittek haza.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek átlagosan 3,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. A versenyszférában 6,4 százalékos volt a növekedés, a költségvetési szférában viszont 4,9 százalékkal elmaradtak a bruttó fizetések az egy évvel korábbitól. A közszférában a teljes munkaidősök több mint 40 százaléka kapott átlagosan 5100 forintos kereset-kiegészítést az adó- és járulékváltozások kedvezőtlen hatásának ellensúlyozására.

Tovább a Pénzcentrum.hu oldalára

Forrás: Pénzcentrum.hu

53/72

Nem kell majd túlóradíjat fizetni? Módosítások a munka törvénykönyvében 2011. Április 20. Szerda Megdöbbentő mértékben kívánja visszavágni a munkavállalók jogait a kormány – írja a FigyelőNet. Egyebek mellett hosszabb lenne a próbaidő, s kettőnél több részletben is ki lehet majd adni a szabadságot, de a túlórákat sem lesz majd kötelező kifizetni. Az Orbán-kormány Gyurcsányék egy ideiglenes szabályát is véglegesíti.

Szűcs Erika , a Gyurcsány-kormány egykori munkaügyi és szociális minisztere által elfogadtatott ideiglenes szabályt véglegesíti majd az Orbán-kormány, amely a napokban nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramból derül ki - írja az Fn.hu. A munka törvénykönyvébe beemelt módosítás (amelynek hatálya idén december 31-ével lejárna) lényege, hogy ha a teljes munkaidejű dolgozónak lecsökkentették a munkaidejét (mondjuk mert a válság miatt visszaestek a megrendelések), annak – hogy kezdenek ismét fölfutni a megrendelések - a korábbinál magasabbra, maximum heti 44 órára emelhetik azt. A munkaadónak mégiscsak annyit kell fizetnie, mintha a munkavállaló heti 40 órát dolgozna. Ezt a lehetőséget tenné véglegessé az Orbán-kormány. A cikk a hirdetés után folytatódik Sokakat érint majd a szabadsággal kapcsolatos szabályok a munkavállalókra nézve kedvezőtlen megváltozása. A kormány tervei szerint kettőnél több részletben is kiadhatja a munkaadó a szabadságot, ha gazdasági érdekei miatt így látja jónak. Ez szembe megy a szabadság alapvető céljával, amely a dolgozók testi-lelki regenerálódását célozza, amire nyilvánvalóan egy hosszabb, többhetes időszak nyújthat lehetőséget – s nem ekkor-akkor kiadott 2-3 nap. Másrészről természetesen elmondható, hogy az új szabályozás a munkaadóknak kedvezőbb lehetőségeket biztosít a munka hatékony megszervezésére. Számos munkavállaló érzi majd valószínűleg hátrányosnak azt is, hogy a túlórákat ezentúl nem lesz kötelező kifizetni, a munkaadó megválthatja szabadidőben. Másik fontos változtatás, hogy a próbaidőt 3-ról 6 hónapra emelnék, valamint egy évről fél évre csökkentik azt az időszakot, amikor a gyermekgondozási szabadságon otthon lévő kismama fizetett szabadságra jogosult. Az Orbán-kormány ugyanakkor eddigi intézkedései mind azt a célt szolgálták – egyebek mellett a GYES-folyósításának korlátozása -, hogy a nők minél tovább maradjanak szülési szabadságon.

Forrás: Világgazdaság online

54/72

40 ezerrel több részmunkaidős 2011. Április 20. Szerda Meredeken emelkedik az atipikus foglalkoztatási formák népszerűsége Magyarországon. A válság éveiben kiútként szolgáló részmunkaidős és határozott idejű munkaszerződések száma több tízezerrel emelkedett 2008 óta. A munkaerőpiac rugalmassága jelentősen javíthat a gazdaság teljesítményén, a nyugati országokhoz képest azonban még van mit behoznunk.

Hazánkban a munkával rendelkezőknek régóta csak kis része dolgozik részmunkaidőben, határozott idejű szerződéssel, távmunkában vagy otthonról végzett munka keretében, jóllehet a különböző kormányok – legalábbis a politikai programok és nyilatkozatok szintjén – mindig hangsúlyozták, hogy az atipikus foglalkoztatási formák bővítése jelentősen javítaná a gazdaságot. A gazdasági válság azonban ebben a tekintetben is érzékelhető átalakulást idézett elő. A munkáltatók részéről a válságra adott válaszok egyike az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása volt. Míg 2008-ban 164 ezer részmunkaidőst foglalkoztattak hazánkban, addig két évvel később már 41 ezerrel többet. Foglalkoztatottakon belüli arányuk 4,3 százalékról 5,5 százalékra nőtt, ám még ez is jócskán elmaradt az unió 18,5 százalékos átlagától, illetve Hollandia 48 vagy Svájc 34 százalékos mutatójától. Kisebb a különbség a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők alkalmazása terén, fix időre nagyobb eséllyel vesznek fel , kettő-, négy, vagy hatórás munkaerőt.A 2010. évi 9,6 százalékos arányuk kevésbé tér el az unió átlagától, illetve a legmagasabb mutatóval rendelkező Spanyolországétól vagy Lengyelországétól. A határozott idejű munkaszerződések száma egyébként is terjed. A konkrét időre alkalmazottak száma a válság kirobbanása, vagyis 2008 vége óta 52 ezer fővel, 317 ezerre nőtt. A részmunkaidő is sok helyütt mást és mást jelent. A legtipikusabb ugyanakkor a négyórás munkavégzés. Magyarországon a cégek 62,5 százaléka négy órában foglalkoztatja részmunkaidős kollégáit, ezt a hatórás állások követik, amelynek aránya 22,9 százalék. A két órás állások csak az összes részmunkaidős állás 4,2 százalékát teszik ki. Vannak azonban olyan cégek, amelyek a fenti óraszámok mindegyikével élnek, vagyis van akár kettő-, négy-, és hatórás kolléga is a csapatban. Egy 2009-es felmérés szerint a mikrovállalkozások körében a leggyakoribb a rugalmas foglalkoztatási forma a részmunkaidő. A mikrovállalkozások közel egyharmada (32,9 százalék) számolt be arról, hogy foglalkoztat rugalmas munkaidőben alkalmazottakat. A foglalkoztatási szempontból rendkívül kritikus 2009-es évben a vállalatok egy kis része, 1,9 százalék még a globális krízis ellenére is tervezte részmunkaidős dolgozó felvételét.

Forrás: Világgazdaság online

55/72

Cséfalvay: Magyarország tartja az idei 2,8 százalékos hiánycélt 2011. Április 20. Szerda Magyarország tartja magát az idei 2,8 százalékos, GDP-arányos költségvetési hiánycélhoz, de a különadókból eredő bevételek az év későbbi részeiben - júniusban és az év végén - folynak be a büdzsébe - válaszolta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára.

Az NGM keddi közlése szerint az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számított - 2011. első negyedéves hiánya 742,1 milliárd forint volt, az éves előirányzat 108 százaléka. Tavaly az államháztartás első negyedévi deficitje 609,9 milliárd forint volt, amely az éves teljesítés 70,1 százalékát adta. Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: a központi költségvetés évközi hiányának alakulását részben egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutása befolyásolja, de az év végi hiánycél tartható. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a magyar gazdaságpolitika összhangban van az európai gazdaságpolitika válságra adott válaszaival, ugyanakkor bizonyos speciális helyzetek a szokásostól eltérő megoldásokat követeltek meg.  Kifejtette: a kormány, hivatalba lépése után - első intézkedései között - stabilizálta az államháztartás helyzetét, úgy, hogy az intézkedések egyharmada a kiadások csökkentésére irányult. A kabinet a döntések meghozatalakor azt tartotta szem előtt, hogy a versenyképesség növelése, a gazdaság bővülése nélkül nem hatékonyak a költségvetési stabilitás megteremtésére irányuló intézkedések - emelte ki az államtitkár. Cséfalvay Zoltán hozzáfűzte: a 2013-ban kivezetendő ágazati különadók nem multinacionális vállaltok, vagy egyes befektetők ellen irányulnak, magyar cégeket ugyancsak érintenek. Magyarországon Közép-Kelet-Európa legvonzóbb üzleti környezetét szeretnék megteremteni mondta az államtitkár, hozzáfűzve, hogy ehhez kapcsolódóan indult az Új Széchenyi Terv is, és alakította át a kormány az európai uniós források elosztásának rendszerét. Az idei év és 2012 a reformok kidolgozásának, életbe léptetésének éve lesz, ezt alapozza meg Széll Kálmán Terv, amelynek középpontjában az államadósság csökkentése áll - mondta Cséfalvay Zoltán. Hozzáfűzte: a tervnek központi része a munkaerő-piaci aktivitás ösztönzése, az, hogy az embereket a szociális ellátórendszer helyett a munka világa felé orientálják.

Forrás: MTI

56/72

Tarlós: nincs pénz a 4-es metró második szakaszára 2011. Április 20. Szerda Nincs pénz a 4-es metró második szakaszára, de az első szakasz megépülhet - mondta Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester szerdán a Magyar Televízió reggeli műsorában. A főpolgármester közlése szerint a második szakasz építését senki nem állította le, hiszen "csak azt lehet leállítani, ami elkezdődött".

"Az első szakaszt szeretnénk befejezni, ott köztudottan óriási problémák vannak a két ciklussal ezelőtt megkötött szerződésekkel" - fűzte hozzá. Tarlós István kiemelte: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) támogatására is nagy szükség van, hogy a régi szerződésekből ne legyen probléma. A szerelvények még mindig nincsenek itt, nem kaptak vasúthatósági engedélyt sem, ezért egyelőre azt sem lehet megmondani, hogy mikor állhatnak forgalomba - sorolta a főpolgármester. Ugyanakkor az állomások és a sínek épülnek, az alagutak építése pedig már befejeződött - tette hozzá. A metró egyes elképzelések szerint 2014 végén szállíthat utasokat először, ha a fenti problémák megoldódnak - mondta kérdésre válaszolva Tarlós István.

57/72

A vártnál jobb az áprilisi beszerzési menedzser index az euróövezetben 2011. Április 19. Kedd A vártnál jobb lett az euróövezet áprilisi összetett beszerzési menedzser mutatója derül ki a Markit gazdaságkutató intézet első becsléséből. Az index 57,6 pont volt, miközben elemzők 57 pontot vártak.

Az adat rávilágít arra, hogy a vizsgált periódusban miként alakult a feldolgozóipar és a szolgáltatások teljesítménye a beszerzések tükrében. A feldolgozóiparban 57,5 pont, a szolgáltatási szektorban 57,2 pont volt az index az 56,9 pontos és az 56,8 pontos elemzői várakozással szemben. A mutató 50 pont feletti értéke az adott ágazat teljesítményének bővülését jelzi. Márciushoz képest viszont kissé lassult a szolgáltatási szektor növekedési üteme a beszerzések tükrében, a feldolgoz ipar viszont rákapcsolt, és nőtt a kibocsátási almutató is, 58,5 pontról 60,0 pontra. Elemzők rámutattak: a feldolgozóipar jó szereplése, illetve a kibocsátás bővülése arra utal, hogy az euróövezet összességében állja a sarat a déli országok problémái ellenére. Kedvezően alakult az új megrendelésekre és a foglalkoztatásra vonatkozó almutató is, az egyetlen sötét folt az áremelkedés: mind a bekerülési, mind a kibocsátási árak rekordot döntöttek áprilisban, erősítvén az inflációs félelmeket.

Forrás: MTI

58/72

Jobbik: forintosítsák a devizahiteleket 2011. Április 19. Kedd Kevesebb mint 300 milliárd forintba kerülne az országnak a devizahitelek forintosítása és ezzel a probléma végleges kezelése a Jobbik javaslatcsomagja szerint - jelentette ki a tervezet ismertetésekor Hegedűs Tamás frakcióvezető-helyettes kedden Budapesten.

A Jobbik javaslata értelmében a devizahitelesek 2011. július 1. és december 31. között jelentkezhetnének a programba, amelyben a hiteleiket a folyósítási árfolyamon váltanák át fix kamatozású forintalapú hitelre. Az ellenzéki párt szerint ez a lépés egyszeri 700 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetés számára és ehhez jönne még hozzá becsléseik szerint 250 milliárd forint az államadóság devizaárfolyam miatti növekedéséből. Viszont a Jobbik számításai szerint pozitív hatásként jelentkezne éves szinten plusz 35 milliárd forint áfabevétel-növekedés a megnövekedett vásárlóerő hatására, illetve a jegybanki alapkamat akár egyszeri két százalékpontos csökkentése újabb plusz 225 milliárd forintot jelentene a költségvetésnek. Ez tehát az intézkedés évében 690 milliárd forintos terhet okozna a büdzsének, amit akár teljes egészében fedezhetne az állam a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításából befolyt összegből - véli a Jobbik. Hegedűs Tamás ugyanakkor hangsúlyozta: a GDP növekedése ugyanakkor újabb 400 milliárd forint pluszt hozhatna, így csak összesen 290 milliárd forint mínusz lenne az intézkedés nemzetgazdasági hatása, "ami figyelembe véve, hogy mennyit költ az állam a MÁV szanálására, vagy autógyárak támogatására, nem egy olyan mérték, amit ne tudna meglépni a kormány ha akarja". A Jobbik szerint a kérdés az, hogy megér-e ennyit a kabinetnek a probléma gyökeres és végleges megoldása. Az ellenzéki politikus szerint a kormány tervei - a nemzeti eszközkezelő, illetve a lakáshitelesek törlesztőrészletének bizonyos svájci frank árfolyamon való rögzítése ugyanis nem oldják meg, csak elodázzák a megoldást.

Forrás: MTI

59/72

Balog: a munkaképes roma férfiak 85 százalékának nincs munkaviszonya 2011. Április 19. Kedd A magyarországi cigányság munkaképes férfilakossága 85 százalékának nincs munkaviszonya - mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a romák társadalmi integrációjáról szóló konferencián kedden Budapesten.

Ez az arány a 80-as években még 15 százalék volt, de a 90-es évek elején a munkaerő-piaci összeomlás másfél éven belül másfél millió munkahely megszűnésével járt, és a romák nagy többsége nem talált új munkahelyet, részben alacsony képzettsége miatt. Emiatt számos családban már több generáció nem tudja, hogy mit jelent munkaviszonyban dolgozni - tette hozzá az államtitkár.

Forrás: MTI

60/72

KSH: január-februárban 4,4 százalékkal nőtt a nettó kereset 2011. Április 19. Kedd Január-februárban a bruttó átlagkeresetek 3,1 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206.400 forint volt az első két hónapban, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 210.400, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 198.800 forintot tett ki. A legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2011. január-februárban átlagosan 2 millió 630 ezer fő volt. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010 első két hónapjában. A költségvetési szférában dolgozók létszáma (705 ezer fő) 4,7 százalékkal lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás nélküli 683 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január-február havi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 99 ezer fő volt. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010 első két hónapjában. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek az első két hónapban 3,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek, a költségvetés területén - a 2010. évi eseti keresetkiegészítés első részletének januári kifizetése miatt - 4,9 százalékkal elmaradtak 2010 azonos időszakához képest. A februári önálló adatok szerint - amelyek már mentesek a különböző okok miatt inkább torz januári adatoktól - a bruttó keresetek a versenyszférában 4,3 százalékkal, a költségvetési területen 4,6 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest - közölte a KSH. A pénzügyi, biztosítási területen dolgozók bruttó keresete a legnagyobb (451.900 forint), ezt az információ és kommunikáció (386.600 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte (331.400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124.700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (139.000 forint) ágakban dolgozók kerestek. A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január-februárban a teljes munkaidősök több mint 40 százaléka átlagosan mintegy 5.100 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének 2,6 százalékát jelentette. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első két hónapjában átlagosan 4,1 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 3,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetmény automatizmusnak köszönhetően 1,4 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 137.400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96.200, a szellemi foglalkozásúaké 178.500) forint volt,

61/72

átlagosan 4,4 százalékkal magasabb az előző évinél. A KSH nem közöl havi reálkereseti adatokat a gyorstájékoztatókban, mivel a nettó átlagkeresetek nem veszik figyelembe a családi adókedvezményt, s ezért az így számított adatok nem tükröznék a reálpozíciókat. A KSH ugyanakkor külső szakértők bevonásával módszertani fejlesztésbe kezdett, s a sikeres tesztet követően negyedévente közöl majd a családi adókedvezmény hatását is figyelembe vevő reálkereseti adatokat. A 217.700 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,6 százalékkal haladta meg az előző év január-februárit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.

Forrás: KSH

62/72

Orbánék nyugdíjreformja: végre itt vannak a részletek! 2011. Április 19. Kedd A kormány az Európai Uniónak pénteken elküldött konvergencia programban részletezte, hogy a hét - Széll Kálmán tervben már bemutatott - kiemelt területen milyen intézkedésekkel kívánja elérni a kitűzött költségvetési egyenleg javulását. Most megmutatjuk a mindennapokat leginkább befolyásoló intézkedéseket.

A március elején bemutatott Széll Kálmán terv a 2011-es évre vonatkozóan még nem szólt az idei évre vonatkozó egyenlegjavulásról, a konvergencia programból viszont kiderül: már idén 15 milliárdos javulás következhet be két tételnek köszönhetően. Ez részben abból adódik, hogy a (már elfogadott) táppénzszabály változások 3 milliárd forinttal, a rokkantnyugdíjazási szabályok tervezett felülvizsgálata pedig 12 milliárd forinttal segíti az idei büdzsét. A konvergencia program (a Széll Kálmán tervben ismertetetteknek megfelelően) hét fő területen kíván átalakításokat elérni. Tovább a Pénzcentrum.hu oldalára.

Forrás: Pénzcentrum.hu

63/72

Növekedési pályára kerülhetnek a hazai vállalkozások 2011. Április 18. Hétfő Gazdasági elemzők egyértelmű növekedést diagnosztizáltak az elkövetkező időszakra, amely további fellendülést eredményezhet a magyar vállalkozások életében is. Egy jól menedzselt vállalat fejlődését azonban a humánerőforrás területén is támogatni kell, amely a munkatársak folyamatos képzése nélkül nem valósulhat meg.

Az üzleti eredményesség szervezeti szinten is megkívánja a már meglévő készségek és képességek fejlesztését, amelyre most májustól ismét lehetőség nyílik minden munkavállaló számára.

A 2011. május elején induló egynapos programsorozat célja, hogy ne csupán elméleti, hanem gyakorlati, a mindennapi munkában azonnal beváltható tudáshoz juttassa a résztvevőket. A programok tematikája is ehhez igazodik, így vezető szakemberek segítségével most a teljesítményértékeléssel, az értékesítéssel, a munkaszervezet hatékony vezetésével és a megállapodáskötés szabályaival kapcsolatban bővíthetik ismereteiket munkaadók és munkavállalóik egyaránt. Az egy nap alatt megszerezhető kompetenciák a hatékony szervezeti működést támogatják és lehetőséget biztosítanak a fejlesztésére is a már rendelkezésre álló eszközökkel. Az Egynapos Programsorozatról további információkat a www.egynaposok.hu oldalon olvashat vagy a 06-1-266-7601 telefonszámon kaphat.

Forrás: Fisz Hírügynökség

64/72

Milliárdos palackgyártó üzem épült Nyírbátorban 2011. Április 18. Hétfő Az olasz érdekeltségű Farmol Hungary Kft. közel egymilliárd forintos beruházással aeroszol palackgyártó és töltő üzemet épített a Nyírbátori Ipari Parkban, a létesítményben 49 dolgozóval megkezdődött a próbaüzem.

Olasz palackgyártó és töltő üzem épült Nyírbátorban. Jobbágy János, a Farmol Hungary Kft. pénzügyi vezetője hétfőn elmondta: a mintegy 6300 négyzetméter alapterületű korszerű üzem európai uniós és magyar nemzeti támogatással, több mint 990 millió forintból épült. A fejlesztéshez az Észak-alföldi Operatív Program ipartelepítési pályázatán közel 400 millió forint összegű támogatást nyertek. A kapott forrás a beruházási költség 40 százalékát tette ki. A fennmaradó 60 százalékot pedig saját tőkéből fizette az olasz tulajdonosok által alapított vállalkozás.     A Farmol Kft. 67 új munkahely létrehozását vállalta ipari létesítményében és 49 dolgozót már munkába is állított. A jelenlegi alkalmazottak a próbaüzem feladatait látják el, míg a többieket az április végén, május elején kezdődő teljes termelés indításáig veszik fel. Jobbágy János kiemelte: az idei induló évre az üzem kapacitásának döntő részét a világhírű Schwarzkopf and Henkel már lekötötte. A német érdekeltségű cégóriás 2011-re 19 millió darab aeroszol palack készítését és töltését rendelte meg a nyírbátori üzemnél.     A kft. pénzügyi vezetője megemlítette, hogy egy másik multinacionális cég, a brit-holland Unilever is érdeklődik a Farmol-palackok iránt, amelynek háztartás-vegyiipari gyára van Nyírbátorban. A Farmol üzeme mellett a Nyírbátori Ipari Parkban egy repülőgép-alkatrészgyár is megkezdi működését az év végén, amit a német Diehl Aircabin GmbH. épít. Az üzem a repülőgépek belső oldalfalát és szellőzőrendszereit gyártja majd.

Forrás: MTI

65/72

Nem lehet már sokáig trükközni a rokkantkártyával – a csalókat feljelentik 2011. Április 18. Hétfő A parkolási szakma és a mozgássérült-szervezetek olyan megoldások bevezetéséért lobbiznak a kormánynál és a fővárosnál, amelyek lehetetlenné teszik a manapság gyakori visszaéléseket. Az egyik ilyen eszköz ujjnyomat-azonosítással működik – írta a Blikk.

A mobiltelefon nagyságú készülék a mozgássérült személy ujjnyomatát tárolja, így csak ő tudja aktiválni.   A tulajdonos ujjnyomata működteti az új "kártyát"   Az mozgáskorlátozott személy az érzékelőre teszi az ujját, mire a berendezés jeleket bocsát ki, amit érzékel az arra járó parkolóőr műszere, így igazolja a jogszerű használatot - magyarázta Szirmay Tamás, a Magyar Parkolási Szövetség oktatási bizottságának elnöke. Ha az autó elindul, a készülék kikapcsol. és ismét csak az arra jogosult ujjnyomatára kezd működni, ha ismét leparkolnak az autóval. Vagyis csak a tulajdonos jelenlétében használható. Egy másik, ugyancsak külföldön elterjedt megoldás a csalások megakadályozására, ha a mozgássérültek speciális rendszámot kapnak.   Bármelyik megoldást is választják a döntéshozók, a beruházás akkor is megtérül, ha a mozgáskorlátozottak ingyen jutnának hozzá a technikához. A Magyar Parkolási Szövetség becslése szerint ugyanis jelenleg több százmillió vagy akár egymilliárd forint kárt is okozhatnak a fizetés alól kibújó csalók.   - Egy alkalommal végigjártuk a belvárost, és azt láttuk, hogy az autók egyharmada ilyen igazolvánnyal parkol. Vagyis úgy tűnik, mintha az ország és talán a környező országok mozgássérültjei mind egy időben Budapest belvárosában parkolnának. Ez aligha életszerű jegyezte meg Szirmay Tamás.   Parkolási szakemberek szerint mindenesetre gyanúsan sok falun és tanyán élő mozgássérült parkol nap mint nap Budapesten. A parkolási szakma azt gyanítja, sok engedély úgy kerül forgalomba, hogy valakik némi készpénzért cserébe vidéki idős, esetleg mozgássérült embereket rávesznek az igazolvány kiváltására, majd azt budapesti autósoknak eladják.   Feljelentik a csalókat: Ma már egyre kockázatosabb csalni, egy kormányrendelet ugyanis okirattal való visszaélésnek minősíti, ha valaki úgy parkol ingyen, hogy nincs vele az engedély tulajdonosa. Sokan ezt nem tudják, és meglepődnek, amikor tetten érik őket, és büntetőeljárás indul ellenük.

Forrás: Parkonet.com

66/72

Property News 2011 16. hét

67/72

Green office developer Skanska buys a new plot on the popular Váci Road office corridor in Budapest 2011. Április 22. Péntek Budapest, 21st April 2011 – Skanska’s newly bought site is situated on the Váci Road which is, according to the tenants, the most popular office location in Budapest. The financial stability and capacity of the company enables the expansion of its project portfolio and according to the strategy it will be followed by new acquisitions.

As Skanska is committed to sustainable development the new building will be built as per strict environmental policies. The company’s forthcoming office project will be developed at Váci Road 96. Váci Road 96 is in the 13th District and easily accessible by all kinds of transportation. It is on the corner of the Váci Road and Süllő Street, next to the metro stations, in the heart of Pest and close to Buda as well. The services and infrastructure in the area are excellent for an efficient, sustainable office building. The size of the project will be approximately 26,000 square meters of gross leasable area. The design works are already ongoing and the construction is planned for the beginning of 2012.   “This new site exemplifies our strategy to start a new project every year in Hungary” says Andreas Lindelöf, Managing Director of Skanska Property Hungary. “Váci Road 96 will be a strategic location for companies that want to be close to their clients and be part of an established office location with accessibility by both public transportation and cars.” Skanska’s current project is the LEED Platinum pre-certified Green House which is under construction and will be delivered in the second half of 2012. This 17,800 sq m sustainable office development is located on the corner of Kassák Lajos and Lőportár streets in the 13th District.

Forrás: Skanska Property

68/72

Anita Mészáros joins CBRE as Senior Valuation Surveyor 2011. Április 21. Csütörtök CB Richard Ellis (CBRE) announces Anita Mészáros as the newest member of CBRE joining as Senior Valuation Surveyor.

69/72

Jones Lang LaSalle has been exclusively appointed to lease Infopark E 2011. Április 20. Szerda Budapest, April 20, 2011 – IVG Hungary has exclusively appointed the international real estate services provider Jones Lang LaSalle to lease Infopark E office building.

IVG Hungary is a branch of IVG Immobilien AG, one of the major real estate companies in Europe. The principal activities of the company are the management and development of office buidings. Since 1998 IVG has developed 11 grade ‘A’ office buildings and acquired 5 buildings (via its investment funds) with a total value of € 300 million. IVG Hungary Kft. is currently managing 15 commercial properties in Budapest, with a lettable area of nearly 120,000 m2. Infopark is one of the most popular office parks in Budapest due to its unique campus architecture surrounded by a well-kept green park as well as the high technical standards of the office spaces. The last development of the park, Infopark E was completed in 2009. The building achieved 45% occupancy level before the completion and this was the first building in Hungary to win LEED Silver certification. The building received energy rating 'A’, which means approximately 30% savings in energy consumption for the tenants. Infopark E can support the sustainability efforts of the environment-conscious tenants by adding about 130 tons less carbon dioxide to the environment at an annual level than any similar sized office building. The building offers 17,000 m2 leasable space, a significant proportion of the offices has already been let to well-known international companies like Lufthansa Systems, Kraft Foods and the European Institute for Innovation and Technology (EIT). Currently 5,700 m2 office space is available which can fulfil tenant requirements from 300 m2 to 1,800 m2 on one level.   James Berry, Head of Office Leasing of Jones Lang LaSalle said: „We have seen an increasing number of tenant requirement for buildings that can offer green features. Today, the flexibility of office spaces alone cannot entirely satisfy all tenant requirements as environmentally consciuos solutions gain increasing interest.  Infopark E was designed to offer a wide variety of green solutions such as motion sensor lighting controls in the common areas, energy saving lighting units and using environmentally friendly construction materials.  Tenants of Infopark E can reach significant savings in energy costs and service charge.”  

Forrás: Jones Lang LaSalle

70/72

ProLogis's Slovak portfolio 100% leased 2011. Április 20. Szerda BRATISLAVA, Slovakia - 20 April 2011 – ProLogis (NYSE: PLD), the leading global provider of distribution facilities, announced that after closing a few recent transactions, ProLogis’ portfolio in Slovakia is now fully leased.

Recent transactions included: •    A new lease signed with high-tech electronics manufacturer for 8,400 square metres at ProLogis Park Galanta-Gan, a 160,000-square metre distribution centre located 60 kilometres northeast of downtown Bratislava, near the international highway D1 (E58); •    A lease expansion with DHL for 2,100 square metres at ProLogis Park Bratislava located 24 kilometres east of Bratislava totalling 183,000 square metres of modern warehouse space; and •    A lease renewal signed with Wincanton at ProLogis Park Bratislava for 6,200 square metres. “We are thrilled to announce that we are 100 percent leased in Slovakia,” commented Martin Polak, market officer in the Czech Republic and Slovakia. “Now we are moving our focus to securing pre-let and build-to-suit opportunities in Slovakia to monetize our 48-hectare land bank available for the immediate development.” ProLogis is the leading distribution space provider in Slovakia with three distribution parks, totaling 387,000 square metres, located in Senec, Galanta (Gan) and Nove Mesto.  

Forrás: Szezám Kft.

71/72

€ 3.5 billion real estate invesmtent product available in CEE 2011. Április 18. Hétfő Budapest, 18th April 2011: Cushman & Wakefield reports that in excess of € 3.5 billion of investment product is being actively offered for sale in the core CE markets of Poland, Czech & Slovakia and Hungary. This is marginally up on the previous quarter.

Seller type is split equally between developers seeking to exit and investors wishing to trade on, although the latter is starting to take advantage of the improving market with increased investor interest and improving pricing driven largely by yield compression. Significantly, the retail sector accounts for almost half of the volume at €1.7 billion with at least 4 shopping centers currently being marketed each with lot sizes exceeding €200 million. In terms of geographical spread, Poland continues to dominate, accounting for € 2.05 billion (58%). Commenting on the seemingly high levels of supply in Central Europe, Charles Taylor, Partner, Cushman & Wakefield added “There remains, however, a lack of core product in the capital cities, particularly in the office sector, with owners preferring to hold ‘best of class’ buildings in anticipation that the market will continue to improve in their favour. In Hungary availability levels remain low. This is expected to change, as activity levels increase, aided by improving fundamentals and investor sentiment, and particularly the sizeable pricing discount that is currently available relative to the Polish and Czech markets."

Forrás: Cushman&Wakefield

72/72