Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek Irodapiaci hírek Logisztikai hírek Retail hírek Gazdasági hírek

2011 45. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Romló kilátások az ingatlanpiacon – a GKI hangulati indexe .................... 5 Orbán: Nem lesz ingatlan-és telekadó .................................... 6 Drámaian megnőttek az önkoris lakások bérleti díja Budapesten ................ 7 Lakást venne, eladna? Íme, a legolcsóbb és legdrágább körzetek ................ 9 Eladó a Széchenyi kastély ............................................ 12 Családi ház 50 000 forintért? A NAV csak ennyit kér ......................... 13 Bankszövetség: Végleges megoldás kell a devizahiteles problémára ............ 15 Háromezer üres új lakás van Budapesten ................................. 16 FHB: most érdemes lakást venni ....................................... 17 Mit nem éri meg feláldozni a végtörlesztésért? ............................. 18 EKB: Nagyon ártalmas a végtörlesztés ................................... 20 Eluralkodott a pesszimizmus az ingatlanpiacon? ............................ 21 Eddig 29 ezren tudtak végtörleszteni. 44 milliárd a banki veszteség ............. 22 Milyen trükkökkel verik át az albérlőket? ................................. 24 30 százalékban maximalizálják a hitelek díjait ............................. 28 A Hiteltársulás csoport nem tudja kiváltani a devizaadósok terheit .............. 29 Két évig lehet visszavenni az Eszközkezelőtől a lakásunkat ................... 30 Irodapiaci hírek .................................................... 32 Nem feltétlen kell költözni - Rugalmas hozzáállással mindkét fél nyer ........... 33 80 % felett a Kálvin Center bérbeadottsága ............................... 34 Kizöldültek a budapesti irodák ......................................... 35 Logisztikai hírek ................................................... 36 Újabb jövedelemhez jutott Vitézy Dávid. A Blikk feljelentette .................. 37 Portré - Gulyás Ede a CA Immo Hungary Kft., ügyvezető igazgatója ............. 38 Decemberben megindul a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat .................. 41 Nem lenne gazdaságos, ha csak buszokat gyártana a Rába ................... 42 Egyszerűbbek lesznek a raktárkiválasztás szabályai ......................... 43 Decemberben megszűnnek a Budapest-Győr-Szombathely távolsági Volán-járatok.. 44 Hatmilliárd forintot kap Észak-Magyarország fejlesztésre ..................... 46 Retail hírek ....................................................... 47 Ingatlan panamában érdekelt Lázár János önkormányzata? ................... 48 Januárban érvénybe lép a plázastop ..................................... 49 You don’t have to move – Both parties can win with flexible attitude ............ 50 Új üzletek az Arena Plazában: Nyit a Saturn és a Starbucks ................... 51 Miért nem fizetjük bankkártyával az online vásárlásainkat? ................... 54 Gazdasági hírek ................................................... 56 Hogyan lehetne olcsóbb a svájci frank? Mit lép a jegybank? ................... 57 A végtörlesztés sérülékennyé tette a magyar bankokat ...................... 59 Eldőlt: megszűnik a rokkantsági nyugdíj .................................. 61 Csődbe ment a Betonút- Felszámolják ................................... 62 Prowerdose: magyar találmányt gyártanak Németországban .................. 63

2/73

200 milliárdot buktak a családok a forintgyengüléssel ....................... Milyen kiskapukat használhatnak ki az ex-evások? .......................... Óriásfúzió az építőanyag szektorban .................................... Megindult a roham az olcsó magyar termőföldért ........................... Magyarországon 200-350 ezer forint a kezdő fizetés ........................ Thm-plafonról, adóról és a munka törvénykönyvéről tárgyal a parlament .........

3/73

66 67 69 70 71 72

Lakáspiaci hírek 2011 45. hét

4/73

Romló kilátások az ingatlanpiacon – a GKI hangulati indexe 2011. November 11. Péntek A következő 12 hónapra romlottak az ingatlanpiaci kilátások; a GKI Gazdaságkutató Zrt. októberi budapesti ingatlanpiaci hangulati indexe az előző, júliusihoz képest 10,8 ponttal 9,2 pontra esett, de 8,2 ponttal magasabb a 2009 júliusi mélyponthoz képest – közölte Akar László, a GKI csoport vezérigazgatója csütörtökön a Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

A vezérigazgató közölte, hogy erősödik a pesszimizmus és 2012-ben nem várható pozitív fordulat az ingatlanpiacon az ismert  külső és belső gazdasági okok miatt. Az árakra vonatkozóan az előző felmérésben kis megnyugvást jeleztek előre, de most az árak csökkenésével is számolnak a megkérdezett piaci szereplők: a lakóingatlanok esetében országosan 1,5 százalék, az iroda tekintetében 0,5 százalékos emelkedést, az üzlethelyiségek esetén 1 százalékos csökkenést prognosztizálnak, míg a raktárárak stagnálását várják a következő 12 hónapban.

Forrás: MTI

5/73

Orbán: Nem lesz ingatlan-és telekadó 2011. November 11. Péntek Az [origo] értesülései szerint a tegnapi kormányülésen elvetették az ingatlanadó tervét.

Mivel Orbán Viktor hallani sem akar az ingatlanadóról, a tegnapi kormányülésen az ingatlan- és települési adót is egyaránt elvetették.

Forrás: Origo.hu

6/73

Drámaian megnőttek az önkoris lakások bérleti díja Budapesten 2011. November 11. Péntek Drámaian megnőttek az önkormányzati lakások bérleti díjai a VII. kerületben. Az emelés közel 2700 bérlőt érint, ráadásul a kerületben olyan külön szolgáltatási díjakat is bevezettek, amikért korábban nem kellett fizetni. Így fordulhat elő, hogy a lift nélküli bérházban is fizetni kell a felvonó használatáért. Az 50-100 százalékos emelés után a bérlakások lakbérei már-már a piaci árakkal vetekednek.

A Király utca egyik műemlékvédelem alatt álló társasházában élő lakó beszámolója szerint a lakbéremelésről szóló határozatot és az októberi csekket ajánlva kapta meg, ami azért volt számára szokatlan, mert ezt korábban hagyományos úton postázta az önkormányzat. A bérlő míg korábban a közös költséggel, szemétdíjjal, víz- és csatornahasználattal együtt a 70 négyzetméteres lakás után 33 ezer forintot bérleti díjat fizetett, ez az összeg most 56 ezer forintra nőtt. „A megemelt lakbér a piaci árakkal vetekszik. Már a ház kinézetéért is arcátlanság emelt lakbért kérni. Az egész ház úgy néz ki, mint amihez nem nyúltak azóta, amióta 140 éve megépítették” – mondja.   A megnövelt lakbérrel együtt a kerület a lakások méretétől függően egyéb külön szolgáltatási díjakat is bevezetett. Például a felvonóhasználatért négyzetméterenként 6 forintot, az épület közös helyiségeinek takarításáért 24 forintot kell befizetni. A lifthasználatot a Király utcai lakosnak is kiszámlázták, ami azért érdekes, mert a házban soha sem volt felvonó. Ez nem egyedi. Olyan eset is előfordult, hogy egy földszinti lakásban élő bérlőnek is kiszámlázták a lifthasználatot. Az Index megkeresésére az önkormányzat az emelést és a különszolgáltatások bevezetését a kerület már-már finanszírozhatatlan hiányával indokolta. A különszolgáltatásként felszámolt liftdíjat a kerület azzal magyarázta, hogy nem minden kerületi bérlakás van az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő (ERVA) Zrt. kezelésében. Azoknál a társasházaknál, amelyeket nem az ERVA kezel, ott nem ismert, hogy van-e felvonó a házban, vagy sem. „A nem ERVA által kezelt társasházaknál nem ismert ez az információ, de ha a bérlő megadja, az hasznos” – válaszolta az önkormányzat. Azonban megnyugtatásként hozzátették, ahol nincs lift, ott nem kell fizetni a lifthasználatért.   A Király utcai, felvonó nélküli házban élő lakos, miután október elején kézhez kapta a megemelt lakbérről szóló csekket, azonnal benyújtotta az alacsonyabb, szociális lakbér megállapításra vonatkozó kérelmet, amelyben feltüntette, hogy a házban nincs lift. Válasz azóta sem érkezett a kérelmére. Erzsébetváros képviselő-testülete szeptember végén fogadta el azt a rendeletet, amely októbertől komfortfokozat alapján három kategóriába (szociális, költségelvű és piaci alapú) sorolja a VII. kerületi bérlakásokat. A kerületben korábban az önkormányzati lakások lakbérei a bérlők anyagi helyezte és a lakások minősége alapján volt megállapítva. Most a korábbi lakbérek összegét nettósították, amelyhez hozzájön még a 25 százalékos áfa, így például egy összkomfortos lakás négyzetméterenként a szociális lakbér alapján 280, a költségelvű lakbér szerint 400 forint áfára emelkedett.   A rendelet legnagyobb problémája, hogy minden lakást a drágább, költségelvű kategóriába soroltak. Ráadásul a lakbér összege minden év február 1-jétől további 5 százalékkal fog nőni. Az önkormányzat szerint az emeléssel a lakbérek nem nőttek drasztikusan, csak azok fizethetnek

7/73

jelentősen többet a korábbi, támogatott lakbérhez képest, akik nem rászorulók, míg a szociálisan rászorulóknak 27 százalékkal nőtt a havi bérleti díja. Kispál Tibor és Gergely József, az erzsébetvárosi képviselő-testület két MSZP-s képviselője nyílt levélben tiltakoztak és aláírásgyűjtésbe kezdetek a „lélektelen” megemelés ellen. „Sok emberről tudok, akik nem tudják kifizetni a megemelt lakbért. Például a kerületben élő egyik nyugdíjas korábban 17 ezer forint lakbért fizetett, ez az összeg októbertől 40 ezer forintra nőtt, amit a nyugdíjának a felét jelenti” – mondja Kispál Tibor.   A lakbéremelés közel 2700 erzsébetvárosi bérlőt érint. A kerületben 20-25 háztömb teljesen az önkormányzat tulajdonában áll, de emellett jó pár lakóházban is a lakások fele ugyancsak önkormányzati. A harmadik kategóriát, azaz a piaci alapú lakbért még nem vezették be. Kispál Tibor szerint ezt majd csak akkor fogják, miután az önkormányzat néhány lakást felújít, azokra fogja ezt a kategóriát alkalmazni. A lakók abban az esetben kérhették a kedvezményes lakbér megállapítását, ha nyilatkoztak a jövedelmi és vagyoni helyzetükről, valamint a lakás műszaki állapotáról. Amennyiben a kérelmező a kérelem alapján kedvezményes kategóriába esik, egy évig kapja majd a támogatott lakbért, viszont ha a következő ellenőrzés során nem felel meg a szociális jogosultságra, átkerül a magasabb lakbért fizetők közé. A Szociális Irodához október végéig lehetett benyújtani a kérelmet, azonban amíg ezek elbírálásra kerülnek, addig hónapok telhetnek el, és addig is a megemelt díjat kell a bérlőknek fizetni. A rendelet másik aggályos pontja, hogy nem ad semmilyen garanciát arra, hogy amennyiben megállapítják, a bérlő jogosult a szociális lakbérre, visszakapja-e az addig befizetett, költségelvű és a szociális lakbár közötti különbözetet. Ezt az aggályt felvetettük az önkormányzatnak, a VII. kerület tájékoztatásából azonban kiderült, pozitív elbírálás esetén jóvá fogják írni a bérlőknek a különbözetet.

Forrás: Index

8/73

Lakást venne, eladna? Íme, a legolcsóbb és legdrágább körzetek 2011. November 10. Csütörtök Jövőre elindulhat a kilábalás a lakóingatlan-piacon - állítja az OTP által második alkalommal elkészített Értéktérkép elnevezésű kutatás. A tanulmány szerint országos szinten továbbra is több mint tízszeres, Budapesten pedig négyszeres az árkülönbség a legolcsóbb és a legdrágább területek között.

Országosan, 2008-tól 2011. I. félévéig nominálisan közel 12 százalékkal csökkent az eladott lakások átlagára, ugyanakkor az elmúlt egy évre ebből csak - Budapesten és vidéken hasonló arányú, és a korábbi időszaknál alacsonyabb mértékű - átlagosan 2 százalékos, regionálisan differenciáltan megjelenő értékvesztés jutott. Területileg mélyebben vizsgálva a különbségek nőnek: míg öt megyében (Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna és Zala) 1-4 százalék közötti áremelkedést mutatnak a számok, addig például Fejér megyében 9,4 százalékos a visszaesés derül ki az OTP által elkészített, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos forgalmi, azaz megvalósult adásvételeket tartalmazó adatbázisára támaszkodó elemzésből.   Kistérségi szinten továbbra is változatos kép rajzolódik ki: 71 esetben tapasztalható áremelkedés, amely a felénél 5 százalékot meghaladó mértékű. A legtöbb ilyen kistérség Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, míg a legnagyobb mértékű áreséssel sújtott kistérségek közül a legtöbb Veszprém megyében van. A budapesti irányítószám-körzeteket vizsgálva ugyancsak változatos kép látható: 31 körzet - ebből 13 budai - átlagára csökkent 10 százalékot meghaladóan, míg 11 körzet esetében legalább ilyen mértékű a növekedés, s ezek közül mindössze a 1038-as van a budai oldalon.   Országosan több mint tízszeres árkülönbség   Az aktuális, 2011. I. félévi átlagárak alapján elmondható, hogy az általános prekoncepciónak megfelelően Budapest és agglomerációja, a Balaton környéke, illetve a nagyvárosokat tartalmazó kistérségek számítanak a legdrágábbnak. Kistérségi szinten ugyanakkor nagyobb az eltérés az ingatlanárak között, mint Budapesten. Míg öt kistérség (bodrogközi, sarkadi, encsi, jánoshalmai, lengyeltóti) fajlagos átlagára az 50 ezer forintot sem éri el, tíz esetében ez meghaladja a 200 ezer forint/négyzetmétert, s a balatonföldvárié a 300 ezres határt is átlépi. Emellett előfordul, hogy egy megyén belül egymás szomszédságában helyezkednek el a legolcsóbb és legdrágább kategóriába sorolt kistérségek: ilyenek például a lengyeltóti és fonyódi (Somogy), a szobi és váci (Pest), az enyingi és székesfehérvári (Fejér), valamint a pacsai és keszthelyi (Zala) kistérségek párosai.   Négyszeres árkülönbség a fővárosban   Budapesten, kerületi szinten a megyeivel majdnem megegyező, 2,2-szeres abszolút árkülönbség

9/73

van a legolcsóbb (XXI., 171 ezer forint/négyzetméter) és legdrágább (II., 380 ezer forint/négyzetméter) ingatlanok között. Irányítószám-körzeteket vizsgálva ugyanakkor már négyszeres a különbség a csepeli 1211-es (147 ezer forint/négyzetméter) és a 1014-es (589 ezer forint/négyzetméter) irányítószám körzet között. Míg az első kerületi irányítószám körzet a tavaszi OTP Ingatlan Értéktérkép szerint is a legdrágábbnak számított, addig az utolsó helyen akkor az újpalotai lakótelep (1156) állt. A legdrágább pesti kerület az V., amelyből a 1052-es (357 ezer forint/négyzetméter) körzet számít a legdrágábbnak. Emellett Budapesten az V. kerület az egyetlen, ahol összességében nőtt a forgalom a vizsgált időszakban, ám itt is mindössze 4 százalékkal. Az ár és forgalom változásával leírható piaci működés kettősségét jól példázza a tradicionális pesti belváros és Csepel. Míg az V. kerületben egyöntetűen növekvő forgalom nagyrészt áremelkedéssel párosul, addig a XXI. kerületben jelentős egyidejű ár- és forgalomcsökkenés figyelhető meg. A fővárosi átlag négyzetméterárban nem tapasztalható számottevő elmozdulás a tavaszi OTP Értéktérkép adataihoz képest. Míg 2010 végén az átlag 262 ezer forint, volt, addig a budapesti átlagot legjobban megközelítő zuglói 1145-ös körzet az idei első félév végén 256 ezer forint/négyzetméteren állt.   Ötödével csökkenő forgalom   2010. I. féléve és 2011. I. féléve között mintegy 21 százalékkal csökkent a tranzakciószám Magyarországon, vidéken és Budapesten majdnem hasonló arányban. Az éves változás féléves alapon hektikus mozgást takar, ugyanis a 2010. II. félévi jelentős forgalomcsökkenést az idei első hat hónapban emelkedés követte. Három megyében (Győr-Moson-Sopron, Tolna és Veszprém) néhány százalékkal bővült a forgalom, ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplénben 46 százalék, Fejérben pedig 41 százalékos a visszaesés. A forgalomcsökkenés 32, fele arányban dunántúli kistérségben eléri 50 százalékot, ugyanakkor 45 kistérségben szinten maradt, vagy nőtt a tranzakciószám. A legnagyobb arányú forgalmi élénkülést az ajkai kistérség mutatja, azonban itt figyelembe kell venni, hogy a több mint megnégyszereződő forgalom oka a vörösiszap-katasztrófát követő, és nagyrészt 2011. I. félévére eső devecseri és kolontári újjáépítés.   A budapesti irányítószám-körzetek szintjén vizsgálva, 11 esetében haladja meg a forgalomcsökkenés az 50 százalékot, melyek közül mindössze kettő budai (a legjelentősebb budai áremelkedésnél már kiemelt 1038-as és a korábban legdrágábbként definiált 1014-es). 16 körzetben ugyanakkor 20 százalékot meghaladóan nőtt a tranzakciószám, ám ezekből ugyancsak csupán 3 budai (1012, 1016 és 1026).  A forgási sebesség (azaz a tranzakciószám és lakásállomány hányadosa) 2010-es országos átlaga 1,1 százalék, csak vidéket vizsgálva (Budapest nélkül) 0,9 százalék. Összesen 33 térség forgási sebessége nagyobb 1 százaléknál, tizenháromé 1,5 százaléknál. Ezek közül kiemelkedik a veszprémi kistérség, amelyre 2,3 százalékos forgási sebesség jellemző. Budapesten kerületi szinten vizsgálva a két véglet a XXIII. kerület 0,6 százalékkal, illetve a IX. kerület 3,3 százalékkal. A 2010-es összesített budapesti mutató 1,8 százalék.   Újlakás-piac: bővülő kereslet, csökkenő kínálat   A 2010-es 37 százalékos visszaesést is valamivel meghaladhatja az értékesítési céllal épített (társasházi) lakások számának csökkenése idén a fővárosban. 2011-ben mintegy 3000 lakás

10/73

átadása várható. Az előző évtized közepén ez a szám még 10 ezer felett volt, majd 2006-ra 6600-ra csökkent. Kis emelkedés után 2010-ben következett be jelentősebb visszaesés, amit idén újabb zuhanás követ. Idén 181 projekt valósulhat meg; a legtöbb, 26 a XI. kerületben (a városrészek közül a legtöbb, 700 feletti lakásszámmal). A beruházók kockázatkerülését mutatja, hogy drasztikusan csökkent a megépülő beruházások mérete: míg a válság előtti években rendre 30-40 lakás között alakult az átlagos projektméret, addig a 2011-es átadásúaknál 18 lakásos a tipikus volumen. Az idei év első felében élénkülni látszik a kereslet: 1500 feletti új lakás eladását mérték, ami egész évre előrevetítve meghaladhatja az újonnan piacra kerülő mennyiséget; ez 2006 óta nem látott jelenség. Elméleti számítással élve, a jelenlegi keresleti volument feltételezve a következő időszakban, és nem számolva új kínálattal, a mostanra felhalmozott újlakás-készlet szűk két év alatt nullázódhatna le Budapesten.   Jövőre megmozdulhat a piac   A fő lakáspiaci indikátorok eddig megismert, idei évre vonatkozó statisztikái alapján 2011-ben egyértelmű mélypontról beszélhetünk. A forgalom, az építési és használatba vételi engedélyek száma, az árak, a hitelezés volumene és a hitelportfólió minőségi összetétele mind sokéves, akár évtizedes minimumon áll. Az idei év a bajba jutott hitelesek megmentését célzó programok bevezetéséről szólt, melyek hatása egyelőre nem mérhető, ugyanakkor összességében bizakodásra adnak okot, hogy jövőre elindulhat a kilábalás. A vevőkön túl a kényszerben lévő eladóknak jelenthetnek majd nagy segítséget a visszahozott támogatási elemek (kamattámogatás, szocpol). Az alapjában forgalomképes ingatlannal rendelkezők, akik kisebb, olcsóbb lakásba költöznének, vagy inkább bérlettel oldanák meg lakhatásukat, valószínűleg könnyebben találhatnak majd vevőt.

Forrás: Napi.hu

11/73

Eladó a Széchenyi kastély 2011. November 10. Csütörtök Négyszázmillió forintért ismét eladásra kínálják a rábasebesi Széchenyi-vadászkastélyt, a korábbi tulajdonos a szállodaüzemeltetésbe bukott bele - írja a Napi Gazdaság.

Miután több érdeklődő is feltűnt, nem kizárt, hogy a felszámolás kezdete után nyolc évvel új gazdája lesz a rábasebesi Széchenyi-vadászkastélynak - mondta a lapnak Katona József, a hitelezőinek egymilliárd forinttal tartozó SZVRT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felszámolóbiztosa, a Kurátor-Felszámoló Kft. munkatársa.   Az SZVRT tulajdonában lévő kastélyszálló nettó irányára az előző pályázathoz képest nem változott, 398 millió forint. (A vagyonelemekért két éve még 650, tavaly pedig 470 millió forintot kértek.) A 35 ezer négyzetméteres, ősfás területen a múlt század elején épült kastély áll, ahol a felújítást követően 22 apartmant alakítottak ki. A területen több olyan félkész, elsősorban kiszolgáló létesítmény található, amelynek nincs használatba vételi engedélye és a korábban kiadott építési engedély is hatályát vesztette. A parkban egy 1300 méter mély, lezárt termálkút is van, amely egy wellnessközpont kialakítását is lehetővé teszi. Minderre november 14-ig lehet ajánlatot tenni.   A Széchenyi-vadászkastély a II. világháborútól a rendszerváltásig állami tulajdonban volt. A kilencvenes évek elején több pályázatot követően befektetők tulajdonába került. Több száz millió forint értékben felújították, de a munkák azóta sem fejeződtek be. A felújítást a tulajdonosok döntően hitelből, illetve az üdülési jogok értékesítéséből akarták finanszírozni. Az ingatlan szálloda részét ugyan a kilencvenes évek közepén megnyitották, de a bevétel a működési költségeket sem fedezte, kénytelenek voltak bezárni. Többszöri tulajdonosváltást követően az ingatlant 2003 nyarán az azóta ugyancsak a felszámolás sorsára jutott Széchenyi Vadászkastély Rt.-től a Kastély 2003 Kft. vásárolta meg, amely még ugyanebben az évben SZVRT Kft.- re változtatta a nevét. Az új tulajdonos sem járt sikerrel, a szállodát másodszor is be kellett zárni.   Az üdülési jogot vásárló kisbefektetők ugyanakkor beperelték a tulajdonosokat, miután jelentős részük egyszer sem tudta használni az ingatlant. Katona elmondta, ezek a perek mára lezárultak, ami megkönnyítheti a kastély értékesítését. Az SZVRT-nek jelentős jelzáloggal terhelt tartozása van, az ingatlan őrzése és állagmegóvása is egyre többe kerül, így a hitelezők várhatóan csak rendkívül korlátozott mértékben juthatnak hozzá követeléseikhez.

Forrás: Napi.hu

12/73

Családi ház 50 000 forintért? A NAV csak ennyit kér 2011. November 10. Csütörtök Az adóhivatal online árverési oldalán jelenleg több mint kétszáz ingatlanból választhatunk, a legolcsóbb tétel 5000 forint, a legdrágább 1,5 milliárd – mindkettőt agyaggödörként hirdetik. Az adóhatósági árverések szabályai szerint a lakásokat a becsérték 75 százalékán is megvehetjük, míg más ingatlanokhoz 65 százalékos áron is hozzájuthatunk.

Kastély és tanya, erdő és rét, legelő és agyaggödör, családi ház és üzlethelyiség, ipartelep és gyümölcsös – ha az ember az adóhivatal online árverési oldalára téved, úgy érezheti magát, mintha egy széles választékot kínáló ingatlanközvetítői irodában lenne. Az oldalon olyan lakó-, ipari, mezőgazdasági és más ingatlanokat – illetve ingóságokat és üzletrészeket – lehet online árverésen megvásárolni, amiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adó- és egyéb köztartozások fejében foglal le. A vagyontárgyakról értékbecslés készül – ezt a végrehajtó készíti el, de igénybe veheti szakértő segítségét –, ez a becsérték lesz az egyes ingatlanok kikiáltási ára. Ennél azonban akár olcsóbban is vásárolhatunk: az adóhatósági árverezésről szóló jogszabályok szerint az ingatlanok minimális értékesítési ára a becsérték 65 százaléka, lakóingatlanok esetében 75 százaléka. Vagyis a 100 forint egységárú ingatlanra 65 (75) forintos minimális ajánlattal lehet licitálni, és ha azt rajtunk kívül senki nem akarja megvenni, ennyiért meg is kaphatjuk. Cikkünk megírásakor, november 9-i állapotok szerint, a NAV árverési felületén – ami sajátos módon még az apeh.hu szájton érhető el – összesen  17 árverés folyik, viszont további 217 különféle ingatlant hirdettek meg értékesítésre, ezekre a következő hetekben indul majd a licit. (Maga az árverés az elindítása után három napig tart, a részvételhez az kell, hogy előzetesen az Ügyfélkapun regisztráljuk magunkat).   És hogy a címben feltett kérdésre válaszoljunk: van családi ház ötvenezerért, bár nem egy teljes ház. Ez a ház, pontosabban annak 20/280-ad része került az adóhatóság kalapácsa alá egy két és félmilliós adótartozás miatt, igaz, most még nem lehet rá licitálni (az árverés november 21-én indul). Az épület a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, Miskolctól körülbelül 70 kilométerre, a szlovák határ közelében lévő Büttös községben található. Özvegyi joggal terhelt, de van istálló A nagyjából kétszáz fős, a honfoglalás óta lakott településként emlegetett falu nevét már az 1282-es Anjou-okmánytárban szerepel, valaha több mint ötszázan lakták, van egy görög katolikus temploma, és a 2001-es népszámláláson minden lakosa magyarnak vallotta magát, derül ki a Wikipediáról. Ha szerencsénk van, és senki nem licitál – ráadásul az önkormányzat nem él az elővásárlási jogával – az elhanyagolt állapotú, lakatlan ház egy része akár 37 500 forintért is a birtokunkba kerülhet. Igaz, özvegyi joggal terhelt, viszont istállót is kapunk hozzá. További tucatnyi családi házban vehetünk résztulajdont néhány százezer forintért, 250 ezerért karcagi egynegyed, 450 ezerért kiskőrösi egytizenketted, Tihany belterületén 1,3 millióért egyhatod házunk lehet. Aki százszázalékos tulajdont szeretne egy lakható családi házban, az is megúszhatja kétmillió alatt: ennek az ózdi háznak a kikiáltási ára 1 955 000 forint, ha senki nem licitál, akkor 1,466 millióért megszerezhetjük, a kétszobás lakáshoz ezer négyzetméteres telket is kapunk, de költeni még kell a rendbetételére.

13/73

Az adóhivatali árverésre meghirdetett 217 ingatlanból a legtöbb, szám szerint 48 darab családi ház, de van a listában garázs, kastély, tanya, szántó, iparterület, üzlethelyiség, rét, gyümölcsös, hétvégi ház, szőlő, zártkert, erdő, lakás, külterületi telek, és lehetne tó vagy éppen út is. Sőt van 17 egyéb kategóriába sorolt tétel is, köztük társasházi tároló, pince, büfé és major is szerepel. A legolcsóbb ingatlan Lázár János városába csábít minket: mindössze 5000 forintért kínálnak egy hódmezővásárhelyi „kivett" agyaggödröt – bármit is jelentsen a kivett szó  –; ha senki nem licitál rá, akár 3250 forintért a miénk lehet. A gödör 136 négyzetméteres, és az adóhivatal egy 245 milliós adótartozás fejében foglalta le – igencsak fel kell hajtani az árát, hogy akár csak a tízezreléke befolyjon ebből a gödörből. A második legolcsóbb tétel egy 11 ezer forintos zalaszentmihályi gyümölcsös, sajnos a téli fotókból mi nem tudtuk kivenni, hogy milyen gyümölcsök teremnek az ötszáz négyzetméteren. Szántó, legelő, kivett ház, rét, de még egy Kaposvár környéki erdő fele is kapható 50 ezer forint alatt, utóbbi nagyjából 1350 négyzetméter. Kavicsbánya másfél milliárdért Ha az árakat nézzük, a másik végletet is egy agyaggödör – a pontosabb leírás szerint kavicsbánya – jelenti, amelyet 1,57 milliárd forintos áron ajánlott fel megvételt az adóhatóság. Igaz, ez a Mosonmagyaróvár közelében lévő külterületi bányatelek 7 hektáros, ám ezzel együtt is hiába, hogy kapunk hozzá egy komfort nélküli volt őrházat és pénztárt, soknak tűnik ez az ár, még akkor is, ha más jelentkező híján már alig több mint egymilliárdért hozzájuthatunk. A második legdrágább tétel ehhez képest aprópénz, egy 4300 négyzetméteres orosházi ipartelep, aminek 150 millió a kikiáltási ára, és ahol irodák, szociális helységek és raktárak találhatók. A dobogó harmadik fokán egy csömöri ingatlan áll, a kastély kategóriában árverezik, leírása szerint panzió és udvar egyben. A 41 szobás, tizenhárom éve épült ingatlan 22/120-ad részének lehetünk tulajdonosai akár 42,9 millióért, ha a 66,09 milliós kikiáltási ár senkinek nem lesz elég vonzó.

Forrás: Index

14/73

Bankszövetség: Végleges megoldás kell a devizahiteles problémára 2011. November 10. Csütörtök Végleges megoldást kell találni a devizahiteles problémára, olyat, hogy a jövőben semmilyen újabb lépésnek ne legyen létjogosultsága. Jelenleg öt javaslat van az asztalon – közölte a Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente egy sajtóbeszélgetésen.

A szakember a kormány felkérésére készülő tervezetről semmilyen részletet nem árult el, csupán annyit mondott, hogy most az alapirányokat fektetik le, a lényeg, hogy nem egy kicsit ebből, kicsit abból típusú mentőcsomag készül, hanem egy olyan, ami mindenkire kiterjeszthető lesz. „Szakmai megoldást akarunk találni. A koncepció kidolgozásába bevont pénzintézetek vezetői hétfőn ültek össze először, a következő találkozó csütörtökön lesz. Minden szóba jöhető lehetséges megoldást megvizsgálunk” – fogalmazott a főtitkár.   Kovács Levente elmondta: fontos lenne, hogy mindenki csak annyi terhet cipeljen, amennyit tud, ehhez képest ma Magyarországon az van, hogy terhek nagy részét a bankszektor kapta. A szektornak a bankadó, a végtörlesztés, az árfolyamrögzítés, az eszközkezelő, a devizahitelesek támogatására tavaly elfogadott 8 pontos javaslatcsomag, de még a nyugdíjpénztárak felszámolása is nagy terhet rakott, a veszteségek ezzel több száz milliárd forintra rúgnak. A főtitkár szerint mindez a hitelezés forrásait szívja el a gazdaságból, miközben az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalati hitelállomány 2 százalékos bővülése 1 százalékos GDP növekedést eredményez. A magyar GDP tehát csak akkor tud majd nőni – vélekedik Kovács –, illetve új munkahelyek is csak akkor lesznek, ha beindul a hitelezés.   Korábban felmerült, hogy a kormány kibővítené a végtörlesztésre jogosultak körét. Az Nemzetgazdasági MInisztérium elképzelése szerint erre annak függvényében kerülhet sor, hogy hányan élnek a mostani lehetőséggel. A múlt héten ehhez képest éles váltást jelentett a kormányzati kommunikációban, hogy Matolcsy György azt ígérte, nem lesznek a bankoknak újabb veszteséget okozó bejelentések, az egyoldalú, a végtörlesztést bővítő kormányzati lépésre egy darabig nem kell számítani.

Forrás: Index

15/73

Háromezer üres új lakás van Budapesten 2011. November 09. Szerda A fővárosban jelenleg 14 ezer eladó új lakás van, ezek közül 3136 lakás már felépült, de még gazdára vár – derül ki a Budapesti Lakásprojekt Adatbázis 2011 harmadik negyedéves elemzéséből (az adatbázisban az összes, négylakásosnál nagyobb projekt). Az adatbázis készítői jelenleg összesen 141 olyan lakásépítési beruházásról tudnak, amelyben már megkezdték az otthonok értékesítését, bár a projektek között olyan is van, ami még csak a tervezésnél tart.

A megépített, de üresen álló lakások az összes budapesti otthon 0,4 százalékát teszik ki, derül ki az adatokból. Az elmúlt időszakban a lakáspiaci kereslet beszűkülése miatt az újlakás-kínálat is csökkent, olvasható az elemzésben. 2008 őszén még 25 ezer új lakásra kerestek vevőt, vagyis három év alatt 44 százalékos volt a visszaesés. A projektek száma az elmúlt évek tartósan 250 fölötti szintjéről csökkent 141-re. Az egyre csökkenő kínálatból összességében csökkent az eladatlan lakások aránya. 2010 év végén az értékesítés alatt álló újlakás projektekben a lakások 33 százaléka volt eladatlan, addig ez az érték idén októberig 28 százalékra csökkent. Az átadott, beköltözhető lakások közül minden negyedik áll üresen (a pontos arány 24 százalék), ez az arány az elmúlt években nagyrészt állandó, 20-25 százalék közötti volt. Eközben a tervezés vagy építés alatt álló lakások 63 százaléka vár vevőre – év közepén ez az arány még 72 százalék volt –, ami 2009 óta a legalacsonyabb érték. A csökkenés mögött elsősorban az építkezések leállása áll: az alacsony előértékesítést mutató projektek egyszerűen nem jutnak banki finanszírozáshoz ezért a fejlesztésük leáll, elhalasztásra kerül.

Forrás: IngatlanHírek.hu

16/73

FHB: most érdemes lakást venni 2011. November 09. Szerda A lakásárak elérték a mélypontot, vagyis most van a legjobb beszállási pont a lakáspiacra, amelyen az állami támogatások eredményeként jövőre megduplázódhat a forgalom - mondta Harmati László, az FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgatója a Portfolio.hu mai ingatlanszakmai konferenciáján.

Meglehetősen sötét képet festettek a gazdaság kilátásokról és az ingatlanbefektetések illetve fejlesztések várható alakulásáról a mai Property Investment Forum előadói, akik a 2012-ben várhatóan folytatódó recesszió hatására leginkább semmilyen ingatlanfejlesztésbe nem kezdenének Magyarországon. Finanszírozói oldalról megerősítették, hogy magyarországi ingatlanprojekteket csak egészen különleges esetben finanszíroznak a bankok jövőre, kizárólag megfelelő helyen, előre bérbeadott, vagy eladott fejlesztéseknek lesz esélyük így forráshoz jutni.   Harmati László, az FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgatója azonban úgy vélte, több tényező miatt a lakáspiacon eddig sikeres fejlesztőknek már érdemes lenne újra elgondolkodniuk a félretett fejlesztéseik átalakításán és a jelenlegi feltételekhez igazításán. Mint rámutatott, a lakáspiacon az árak idén nominálisan mintegy 1,5 százalékkal csökkentek, további meredek esés már nem várható. A forgalom mélypontra jutott, az eddigi adatok alapján a 2011-es tranzakciók száma még a tavalyi negatív rekordot (83 ezer) sem éri el, ugyanakkor a túlkínálat nyomása is enyhült.   Mindemellett a lakásállomány 20 százaléka nem felel meg a mai standardoknak és a családok egyharmada elégedetlen a jelenlegi lakáskörülményeivel. A mélypontra zuhant árak és a várhatóan év elejétől újrainduló kamattámogatás, valamint szocpol Harmati szerint jövőre jelentősen meglökheti a forgalmat, akár az idei duplájára is nőhet jövőre az adásvételek száma. Hozzátette, eljött a legjobb beszállási pont a lakáspiacra, s a várhatóan megnövekedett keresletre már érdemes megfelelő lokációjú, árazású és finanszírozású projektekkel megjelenni.  

Forrás: Napi.hu

17/73

Mit nem éri meg feláldozni a végtörlesztésért? 2011. November 09. Szerda A végtörlesztés érdekében a befektetéseket is be lehet áldozni, de van, amit nem érdemes tönkre vágni.

A kötött áfolyamú végtörleszés soha vissza nem térő lehetősége sokakat arra sarkall, hogy amit csak lehet pénzzé tegyenek a devizahiel kifizetése érdekében. Ingatlan, családi ezüst, antik tárgyak, megtakarítások - bármi feláldozható. Ám valóban így van? A családi ereklyék megítélése egyedi, nem lehet egzakt módon meghatározni, megéri-e túladni rajtuk vagy sem. A befektetéseknél azonban más a helyzet. A hónapos lekötött betétek, tőzsdei részvények, egyéb értékpapírok, kötvények eladása viszonylag egyszerű eset. A lekötések feltörése nagy veszteséget nem jelent - összehasonlítva azzal, hogy a hitelkiváltással mennyit nyer -, a részvényeknél pedig nem is feltétetlenül jelent veszteséget a kiszállás. Van azonban több olyan megtakarítási forma is, amelynél nagyobb a bukás, így ezekhez a termékekhez egyáltalán nem jó ötlet hozzányúlni.   Ilyen a tartós befektetési számla, amelynek vonzereje abban áll, hogy a megtakarítás hozama három év után kedvezményes, tíz százalékkal adózik, öt év után pedig adómentes lesz. Itt még senki sem tart, ilyen befektetést 2010-ben lehetett választani először. Emiatt az sem lehet megoldás, hogy csak a befektetés egy részéhez nyúl hozzá a számlatulajdonos, ezt csak három év után teheti meg. Vagyis a teljes befektetést fel kell törni. Ez nemcsak azért kellemetlen, mert adózni kell, hanem azért is, mert az itt alkalmazott alapok több évesek, vagyis az is bukta lehet, ha innen menet közben száll ki a befektető. Ennél nagyobbat is lehet azonban bukni, méghozzá adókedvezményt. Ebbe a körbe tartozik az önkéntes pénztári megtakarítás vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla. Az önkéntes pénztári befizetésekre tízéves felhasználási tilalom vonatkozik, a nyesz számlákra azonban teljes, vagyis az csak a nyugdíjba vonulás után hozzáférhető. Ha mégis feltöri a tulajdonos a megtakarítást, akkor nemcsak jövedelemadót kell fizetnie, hanem a korábbi adókedvezményt is vissza kell adnia. A kedvezmény az egyéni befizetés az szja szabályaitól függően 30 vagy 20 százalék, legfeljebb százezer forint főszabályként. Néhány éve a kedvezmény már automatikusan hozzácsapódik a megtakarításhoz, vagyis ezt csak le kellene vonni a számlán lévő összegből, az azt megelőző időszakban kapott kedvezményt azonban, amelyet lakossági számlájára kapta a tulajdonos, be kell tolni.   Lehet még ennél is rosszabbul járni? Igen, ha unit linked életbiztosításról van szó. Az első néhány évben a konstrukció sajátossága miatt az ügyfél lényegében a biztosítás költségeit fizeti, ami nem is jár neki vissza. Azaz ha pár éve futó termékről van szó, nemhogy hozama nem lesz a befizetéseknek, de még az utalt összeg java sem jön vissza. Ennél is nagyobb a bukta, ha olyan konstrukcióról van szó, amely adómentes természetbeni juttatásként van feltüntetve. Akkor is, ha itt a befizetést a munkáltató eszközli. Ha ezt bontja fel a biztosított, egyrészt nagy valószínűséggel eleve kevesebbet kaphat vissza, mint amit befizettek számára - bár erre azt is lehet mondani, hogy ez így is ajándék, legfeljebb kisebb. Másrészt azt is tudni kell, hogy ha ezt a konstrukciót feltörik, az megszűnik mint adómentes juttatás, vagyis visszamenőlegesen is adókötelezettség terheli. Ez a munkáltató oldaláról 27 százalék tb járulékot jelent, a magánszemély oldaláról pedig 17,5 százalék egyéni járulékot és az adott évek szabályainak megfelelő szja-t, ami akár 40,6 százalék is lehet szuperbruttós felsőkulcsnál. Az eleve a befizetéseknél jóval kisebb összegből tehát le kell vonni adóévtől függően legalább 36, legfeljebb 57 százalék adót és járulékot is. A végeredmény így elenyésző lesz: a hozam nélküli, csak a befizetéseket tartalmazó összeg töredéke.

18/73

Forrás: Napi.hu

19/73

EKB: Nagyon ártalmas a végtörlesztés 2011. November 08. Kedd A végtörlesztés nagyon lerontja a bankrendszer stabilitását, és aláássa a jogbiztonságot, ezzel végső soron a gazdasági növekedést gyengíti – olvasható az Európai Központi Bank (EKB) végtörlesztésről készített elemzésében.

A végtörlesztésen elkönyvelt veszteségek – a PSZÁF legfrissebb összesítése szerint eddig 44 milliárdot bukott a pénzügyi szektor a devizahitelek kényszerű lezárásán – rontja a bankok tőkepozícióját. Mindez ráadásul egy olyan időszakban történik, amikor a magyar pénzintézetek zsebéből rengeteg pénzt vesz ki a bankadó, ami évente durván 120 milliárd forintot jelent, írja az EKB. Mivel a magyar bankrendszer mintegy 60 százaléka külföldiek kezében van, ez a hatás az anyabankok nyereségét is csökkenti. Az EKB szerint ez oda vezet, hogy a külföldi tulajdonosok az itteni leányaiknak szánt tőke egy részét más országokba csoportosítják át, ami tovább rombolja a magyar gazdaság hitelellátottságát.   Az Európai Központi Bank (EKB) megküldte a véleményét a kormánynak is a végtörlesztésről. Az ötoldalas elemezés szerint a kormány a nemzetközi egyezményeket megszegve fogadta el a jogszabályt szeptember 19-én, mert a pénzügyi stabilitást és a bankrendszer működését szabályozó törvényjavaslatokat azok elfogadása előtt kell véleményeztetni az EKB-val. A szervezet szerint a nemzeti hatóságok rendkívüli sürgősség esetén sem mentesülnek a konzultációs kötelezettség alól. „Az EKB nagyra értékelné”, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben ezt figyelembe venné. A végtörlesztés kedvezőtlen hatása lehet a forint leértékelődése, az emelkedő országkockázati felárak illetve a belföldi kamatok emelkedése is, ami még tovább csökkenti majd a hitelezést. A befektetők szemében az ország megítélése tovább romolhat, hiszen realizálják, hogy a kormány bármikor, bármit, egyeztetések nélkül megtehet, ami jogbizonytalanságot eredményezett.   A magasabb kockázati felárak ráadásul az államadósság finanszírozásában is megjelennek. A törvény ezért kedvezőtlenül érinti az államháztartást is az emelkedő kamatkiadásokon keresztül. „Noha ebben a szakaszban nehéz az átfogó makrogazdasági hatások számszerűsítése, a növekedésre gyakorolt rövidtávú nettó hatás Magyarország számára valószínűleg kedvezőtlen lesz” – fogalmazta meg az Európai Központi Bank. A dokumentum szerint azt is vizsgálni kell, hogy „a törvény alapján a pénzügyi intézményekre kirótt intézkedések ütköznek-e a tőke és a fizetések szabad mozgásával, a letelepedés szabadságával vagy más uniós szabályokkal”.      

Forrás: IngatlanHírek.hu

20/73

Eluralkodott a pesszimizmus az ingatlanpiacon? 2011. November 08. Kedd A legfontosabb hazai ingatlanpiaci szereplők még nem látják a fényt az alagút végén, a legtöbben pesszimisták és nem látják a következő évekre a növekedést, vagy a finanszírozási feltételek enyhülését. A mai Portfolio.hu Property Investment Forum konferenciáján ugyanakkor az is elhangzott, hogy a válság nem csak veszély és kockázat, hanem lehetőség is mindenki számára. Az ingatlanpiac továbbra is a világgazdaság egyik legmeghatározóbb szegmense, hiszen a világ munkaerejének mintegy 10 százalékát adja.

A RICS újonnan megválasztott elnöke, See Lian Ong, FRICS nyitó előadásában arról beszélt, hogy a válság nem csak veszély és kockázat, hanem lehetőség is mindenki számára, így az ingatlanpiaci szereplőknek is. Előadásában elmondta, az ingatlanpiac a világgazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője, hiszen az energia 60 százalékát használja, és a világ munkaerejének mintegy 10 százaléka kötődik hozzá. Arra a kérdésre, hogy mi hajtja az ingatlanpiacot, a portfolio.hu konferencia  résztvevői azt a választ adták, hogy a finanszírozási és a befektetési klíma, ami manapság a KKE régió egyes országaiban meglehetősen különböző mértékű aktivitást mutat. Az ingatlanpiaci szereplők várakozásai, eltérően az elmúlt évekhez képest, borúsak a 2012-es és 2013-as évre vonatkozóan, a legfontosabb hazai ingatlanpiaci szereplők alig több mint negyede áll pozitívan a piachoz.   Ami a finanszírozási lehetőségeket illeti; mindenki egyetértett abban, hogy nehéz forráshoz jutni. Gerhard Mayer, MRICS, a CA Immo vagyonkezelési igazgatója azonban reméli, hogy a bankok a jövőben nyitottabbak lesznek, és lesz lehetőség megállapodásokat kötni. Gyárfrás Sándor, az Erste Group Immorent ügyvezető igazgatója elmondta, nem látja azt, hogy a bankok a következő években jelentősebben növekvő aktivitást mutatnák a finanszírozás területén, esetleg egy-két prémium termék fog tudni könnyebben forráshoz jutni. Az OTP Ingatlan vezérigazgatója Ádány Tamás szerint egyes piaci termékek képesek lehetnek jó bevételt, jó hozamot elérni, de a teljes piacnak nehéz dolga lesz a talpra állásban. A WING elnök-vezérigazgatója, Noah M. Steinberg szerint két igazi kihívás van Magyarország számára, az egyik fundamentális a másik pedig, hogy eladjuk magunkat a befektetőknek. Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója nem tartja reálisnak, hogy visszatérjen a hazai befektetési piac a 2007-es, közel 2 milliárd eurós szintre, ám a számok növekedést mutatnak, és ez a növekedés jó termékekkel tartható lehet. Véleménye szerint a finanszírozással kapcsolatban meg kell különböztetni a refinanszírozást és egy új projekt finanszírozást, hiszen teljesen eltérő feltételekről beszélünk.   A kockázat/jövedelmezőség kérdésében a portfolio.hu konferencia résztvevői a kiskereskedelmi és a logisztikai piacot emelték ki, a többség véleménye szerint, 24 hónapos időtávon ebbe a két szektorba érdemes fektetni szemben az iroda, lakás vagy hotel piaccal. A bankok között készített KPMG kutatás alapján a retail és az iroda piac volt a legkedveltebb, és csak harmadik helyre szorult a logisztika, míg a lakás és hotel piac a régió szinte minden országában alacsony arányt képvisel.

Forrás: IngatlanHírek.hu

21/73

Eddig 29 ezren tudtak végtörleszteni. 44 milliárd a banki veszteség 2011. November 08. Kedd Október 30-áig, vagyis az első egy hónap során 29 427 darab kölcsönt végtörlesztettek kedvezményesen a közel egymillióból a devizaadósok, és összesen 485 darab forinthitelt folyósítottak kedvezményes végtörlesztés céljából a hitelintézetek - derül ki a PSZÁF honlapján kedden megjelent friss statisztikákból. A pénzügyi intézményeknek október végéig 44 milliárd forint veszteségük származott a végtörlesztésből.

Aktuális árfolyamon 174,8 milliárd, kedvezményes végtörlesztési (180-as CHF, 250-es EUR, 2-es JPY) árfolyamon pedig 130,6 milliárd forintnyi deviza alapú jelzáloghitelt végtörlesztettek eddig a devizaadósok, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi intézményeknek eddig 44,2 milliárd forint veszteségük származott a végtörlesztésből. Az év első felében az érintett hitelintézetek teljes nyeresége rendkívül egyenlőtlen eloszlás mellett 182 milliárd forint volt 66 milliárd forintnyi, ráfordításként elszámolt különadó mellett.   A PSZÁF statisztikáiból az is kiderül, hogy október 30-áig 29 427 darab kölcsönt végtörlesztettek a devizaadósok, ami a közel egymillió deviza alapú jelzáloghitel 3%-a. A bankok elmondása szerint ennek döntő része az ügyfelek megtakarításaiból történt, ezt támasztja alá a PSZÁF adata is, miszerint október folyamán 485 darab hitelt folyósítottak kedvezményes végtörlesztésre. Ez alapján az októberben végtörlesztett devizahitelek kevesebb mint 2%-ához vettek igénybe az ügyfelek új forinthitelt. Ennek három oka lehet: 1. első körben a jobb módú, illetve kisebb tartozással és elegendő megtakarítással rendelkező ügyfelek végtörlesztenek, 2. magasak a végtörlesztést szolgáló forinthitelek kamatai, 3. az októberben benyújtott hiteligények jelentős része esetében később történhet meg a folyósítás és így a végtörlesztés is.   Ami az október végéig végtörlesztett hitelek devizanem szerinti megoszlását illeti, darabszám alapján 97,4%-uk frankhitel, 1,5%-uk jenhitel, 1,0%-uk euróhitel. Ennek fő oka lehet, hogy a frankhitelek eleve mintegy 90%-át adják a teljes devizahitel-állománynak, a jenhitelek aránya pedig 1-2%, másrészt pedig az, hogy a végtörlesztéssel az euróhitelesek legfeljebb 15%-a élhet csak, hisz döntő többségük 250 forintos euróárfolyam felett vette fel hitelét. A 29 427 végtörlesztésből 28 345 részvénytársasági hitelintézeteknél történt, 243 szövetkezeti hitelintézeté, 592 hitelintézeti fióktelepé, 247 pedig pénzügyi vállalkozásé volt. Az egyes pénzügyi intézménytípusok leírási vesztesége így rendre 41,717 milliárd, 327 millió, 1,402 milliárd illetve 755 millió forint volt. A kedvezményes végtörlesztésre felvett hitelek közül 417-et részvénytársasági hitelintézet, 64-et szövetkezeti hitelintézet, 4-et pedig hitelintézeti fióktelep folyósított, pénzügyi vállalkozásnál nem volt ilyen. A teljes folyósított összeg 2,273 milliárd forint volt, ebből 1,696 milliárdot eredetileg is saját adósuknak folyósítottak, vagyis nem volt jellemző eddig az ügyfelekre az "elvándorlás."   A fenti adatokból azok a korábbi feltételezések látszanak igazolódni, miszerint a devizaadósok mindössze néhány százaléka végtörlesztheti hitelét új hitel felvétele nélkül, vagyis elsősorban saját megtakarításból (jelenleg közel 3%-on állunk). A többieknek (közel 950 ezer szerződés) azonban hitelt kellene ehhez felvenniük. Hogy ők hányan lesznek, és mekkora hiteligény kielégítésére lesz képes a bankszektor, a következő csaknem négy hónap egyik legizgalmasabb kérdése lehet. Ami a

22/73

végtörlesztők "beérkezését" illeti, Szász Károly PSZÁF-elnök múlt heti tájékoztatása alapján (az első három hét adatairól beszélt) úgy tűnik, eddig egyenletesen érkeztek. A következő hónapokban megnőhet azonban a hitelből végtörlesztők száma (és csökkenhet a megtakarításból végtörlesztőké), ez esetben a bankszektor hitelkínálatától függ, mekkora veszteség éri a bankokat a már elkönyvelt 44 milliárd forinton túl. Nyilvánvalóan ez az összeg alapjaiban határozhatja majd meg a bankok jövőbeni tőkeellátottságát és hitelezési aktivitását is, amint azonban az MNB is rámutatott, 20%-os végtörlesztési arány mellett még nem kerül veszélybe a magyar bankszektor tőkemegfelelése. A kedvezményes végtörlesztésre vonatkozó igény benyújtására 2011. december 30-áig, magára a végtörlesztésre az igény bejelentésétől számított 60 napig van lehetőségük a devizahiteleseknek és egy friss törvénymódosítás értelmében a lakáscélú pénzügyi lízinggel rendelkezőknek.  

Forrás: Pénzcentrum.hu

23/73

Milyen trükkökkel verik át az albérlőket? 2011. November 08. Kedd A több éve alaposan leült ingatlanpiac, és a visszaesett kereslet sem akadályoz bizonyos lakástulajdonosokat abban, hogy különféle trükkök bevetésével próbáljanak bérlőt találni nem túl előnyös, esetleg kisebb-nagyobb hibákat felvonultató kiadó ingatlanjaikra. Bár a leendő bérlők tudatossága az utóbbi években jelentősen javult, az ingatlanosok tapasztalatai azt mutatják, még mindig sokan bedőlnek a szakállas trükköknek.

Bár több sajtótermékek ingatlanos rovatait rendre ellepik a különféle, lakásbérlőknek szóló tanácsok, azok jórészt általánosságokról szólnak, az igazi ínyenc, felszín alatti részletekbe kevesen mennek bele. Lévén a lakáskiadás jórészt bizalmi üzletág, a nem kellő körültekintés enyhébb esetben idő előtti elköltözést, súlyosabb kiadásban több százezres veszteséget okozhat - ez azonban kis odafigyeléssel elkerülhető.   Előfordulnak olyan helyzetek, amikor egyetlen megoldás létezik: a minél gyorsabb elköszönés és távozás, majd a keresés folytatása - valahol máshol. Ilyenre főképp akkor van szükség, ha tulajdonjogi vagy anyagi természetű probléma alakul ki bérlés előtt.   Nem azé a lakás, aki ki akarja adni: a 90-es években ismert trükk újabban újratöltve itt-ott ismét megjelenik, az előleg kifizetése után a barátságos tulajdonos soha többé nem elérhető, a csalódott olykor több tucat - bérlőjelölt pedig bosszankodhat a lakás bejáratánál. Előfordulhat olyan is, hogy egy családtag, vagy résztulajdonos köt szerződést, a valódi tulajdonos tudta/akarata ellenére. Ez utóbbira főleg akkor kell nagyon figyelni, ha a történet örökölt, frissen kiürült lakásról szól, vagy a tulajdonos "külföldön" van. Minden esetben érdemes meggyőződni arról, hogy a valódi tulajdonossal (vagy hiteles meghatalmazottjával) folyik a tárgyalás - gyanús esetben a helyrajzi szám alapján kell megnézni a tulajdoni lapot, pénzt pedig csak akkor szabad átadni, ha kezében a kulcs.   Néha a lakást más is használja: egyfajta "magyaros-praktikus" megoldásként bizonyos esetekben a tulajdonos előadja, hogy néha esetleg ő, vagy valamelyik rokona, családtagja, ismerőse a lakásban aludna, de "igazán csak 1-2 éjszakát havonta, abszolút nem fog zavarni". Nem szabad ilyesmibe belemenni, még akkor sem, ha ennek fejében a bérleti díj alacsonyabb - ha eltűnik valami a lakásból, vagy károkozás történik, véget nem érő vitákhoz vezethet.   A lakást eladóként is árulják: a nyugodt pihenés helyett valószínűleg érdeklődő vevőket kell majd a lakásban kalauzolni, kiszámíthatatlan rendszerességgel, vagy a bemutatások időpontjára távol lenni. Manapság a lakáspiacon nincsenek határok, könnyen előfordulhat, hogy valakinek szombat reggel 7 órakor lesz alkalmas, vagy éppen december 24-én 16 órakor. A bérlet időtartama valószínűleg rövid lesz, és sok kompromisszummal fog majd járni.  

24/73

Nem akarnak szerződést kötni: "Ugyan már uram, nem kell ide papír, úriemberek módjára megegyezünk" - hangzik még ma is olykor a megállapodás előtt. A tulajdonos ez esetben főleg a forrásadó megfizetése alól szeretne kibújni, amihez a szerződés számára kényelmetlen bizonyíték. Soha nem érdemes szerződés nélkül lakást bérelni, ezzel bérlőként Ön minden jogáról lemond, sőt egy adott esetben eldurvult vitában jogcím nélküli lakáshasználónak is minősülhet! (Papír nélkül ad abszurdum az is megtörténhet, hogy a kaució és az első havi bérleti díj kifizetése utáni másnap a tulajdonos lecseréli a zárat, és nem emlékszik semmire...)   Megesik, hogy a lakás megtekintése közben (vagy utána) olyasmik derülnek ki, melyek ugyan nem zárják ki az ingatlan bérbevételét, ám alaposabb utánajárást, illetve a szerződés módosítását igénylik. Fontos ilyen esetekben a jó emberismeret is, néha a "feledékeny, szórakozott tulajdonos" valójában csak álarc.   A tulajdonosnak fogalma sincs a rezsiköltségekről: ez abban az esetben fogadható el (bár manapság nehezen hihető), ha a közművek a bérlő saját nevére vannak írva. Utána kell kérdezni a szolgáltatóknál, van-e jelentősebb összegű elmaradás, tartozás, a közös képviselőtől megkérdezni, hogyan alakul a közös költség, és mit tartalmaz - nem egyszer előfordult már, hogy a "havi pár ezres" nagyságrendű közös költség a valóságban meghaladta a 30.000 forintot. Érdemes megismerkedni a közös költség bontásával is, van, hogy annak 50-60%-át felújítási alapba, ablakcserére, vagy egyéb beruházásra, ne adj isten hiteltörlesztésre gyűjtik - ezt viszont bérlőként nemigen szükséges fizetni, hiszen nem fűződik hozzá érdeke. Ilyenkor tárgyalni kell a közös költség megosztott fizetéséről, vagy a bérleti díj csökkentéséről.   A számlák a tulajdonoshoz mennek, ő majd közli a fizetendő összeget: az ilyesmi melegágya a közműszámlákkal, átalánydíjakkal történő trükközésnek. Minden esetben ragaszkodni kell legalább a számlamásolatok bemutatásához, de főleg ahhoz, hogy a számlák a lakásba érkezzenek, és a bérlő fizethesse ki őket. Átalánydíjas konstrukciók esetén (pl. gáz és villanyszámla) érdemes átállni tényleges felhasználás szerinti számlázásra, régi trükk, hogy a bérlő átalányban a valós fogyasztásnál jóval többet fizet be, a különbséget pedig elszámoláskor a tulajdonos veszi fel a szolgáltatótól. Elfogadhatatlan az is, ha a bérbeadó "rezsiátalányt" határoz meg. Csak azt, és annyit szabad kifizetni, amit valóban elfogyaszt!   A lakás rossz állapotú, a tulajdonos az Ön által végzett felújítást "beszámítja": vonzó lehetőség, ám csak akkor éljen vele, ha hosszú ideig a lakásban kíván maradni, ellenkező esetben nem különösebben éri meg. Ha mesterekkel dolgoztat, minden munkát (és összeget) előzetesen egyeztessen a tulajdonossal, nehogy később derüljön ki, hogy a 250 000 forintért elvégzett festés szerinte kijött volna 30 000-ből is...   Túl hosszú időtartamra akarnak szerződést aláíratni: a csökkenő piacméret ellenére nem egy tulajdonos úgy gondolja, hogy még mindig ők szabják a feltételeket, és 2, vagy akár 3 éves szerződést próbálnak aláíratni a bérlővel. Nem ajánlatos belemenni, a maximum, amit alá lehet írni az 1 év, annyi idő alatt is nagyon sok minden megváltozhat. Ahol nagyon hosszú időre akarják lekötni a bérlőt, ott az esetek többségében valami nincs rendben a lakással.  

25/73

Irreális mértékű kaució: a maximum, amit ki szabad fizetni, az kéthavi bérleti díj, ennél többet nem, vagy csak akkor, ha nagyon különleges a lakás, és nagyon az kell. Érdemes külön a szerződésbe foglalni azokat az eseteket, amelyek alapján a kaució (vagy egy része) visszatartható, a papírboltban kapható lakásbérleti-szerződésminta ilyesmiről nem szól, és nem egyszer komoly viták születnek belőle a végelszámoláskor.   Drága értéktárgyak, bútorok a lakásban: ha csak lehet, vitesse el az ilyesmiket az ingatlanból - még a beköltözés előtt. Ismert pesti vicc, hogy a porcelánboltban azért helyezték a legdrágább kínai óriásvázát közvetlenül a bejárat mellé, hátha belerúg valaki - hasonló megtörténhet a bérelt lakásban is, elég például egy rosszul rögzített polc, és máris milliós követeléssel léphet fel a tulajdonos. Ha ez nehézkes, a szerződésben okvetlen le kell fektetni, hogy bérlőként a lakásban található értéktárgyak bármilyen károsodásáért maximum a kaució mértékéig vállal felelősséget, de még jobb azt írni, hogy egyáltalán nem. Igaz lehet egyébként a fordítottja is - a romos állapotú, nagymama korabeli bútorok "értékét" néhány tulajdonos megpróbálja a szerződésben rögzíteni udvariasan, de határozottan álljon ellen.   Nem lehet minden tökéletes még a kiadó lakások világában sem - megtörténhet, hogy a nagy körültekintéssel kiválasztott lakás valamilyen ok miatt mégsem váltja be a hozzáfűzött reményeket. Ha az első hetekben, hónapokban az alábbiakkal találkozunk, érdemes nagyon gyorsan kiköltözni:   A tulajdonos váratlan időpontokban megjelenik: erre a vonatkozó jogszabályok alapján nem különösebben van lehetősége, ugyanakkor felmerülhet a kérdés, hogy nem jár-e be a lakásba akkor is, amikor esetleg Ön távol van? Először érdemes udvariasan jelezni a problémát, ha ez nem használ, akkor viszont költözni kell.   Ön pontosan fizeti a közüzemi számlákat, ugyanakkor felszólítások érkeznek: valószínűleg korábban jelentős tartozást halmoztak fel az előző bérlők, vagy tulajdonosok. Okvetlenül nézze át a számlákat (mindegyik tartalmazza ezeket az információkat, még ha nem is egyszerű elsőre átlátni), egyeztessen a szolgáltatókkal. A gázt és az áramot újabban igen gyorsan kikapcsolják, így ha jelentős elmaradást lát az egyenlegeken (és feltételezi, hogy a tulajdonos nem fogja tudni rendezni) érdemes továbbállni. Mindez elkerülhető a szerződéskötés előtti utánajárással.   Túl sok a korlátozás: nem szabad vendégeket fogadni, dohányozni, bizonyos időpontokban tv-t nézni, a bútorokat megmozdítani - a lakáskiadásban jártas ügynökök sztorijai végtelenek ezzel kapcsolatban. Ha kiderül, hogy a "csendes, jó lakóközösség" gyakorlatilag mindenbe beleköt, az Ön napi mozgását pedig lelkesen továbbítja a tulajdonosnak, keressen új helyet.   Idegeneket talál a lakásban: a legjobb belvárosi címen is előfordult már, hogy a tulajdonos családtagjai, vidéki rokonai saját kulcsukkal budapesti tartózkodásuk idejére "felugrottak" pár órára az egyébként kiadott lakásba. Azonnal hívja a tulajdonost, és mondja fel a szerződést.  

26/73

Forrás: Pénzcentrum.hu

27/73

30 százalékban maximalizálják a hitelek díjait 2011. November 07. Hétfő 30 százalékban maximalizálják a hitelek THM-jeit minden nem pénzügyi szereplő esetén, a bankok kaptak némi kibúvót a törvény alól. A jelzálog hitelezés is nagyban átalakulhat, átláthatóbb árazás jöhet.

A gazdasági és informatikai bizottság javaslata korlátot állít a kölcsönök után felszámítható kamatok meghatározása és költségek felszámítása során. A bizottsági indítvány kimondja, hogy a magánszemélyek egymás közötti ügyeleteiben alkalmazott kamat, valamint a pénzügyi intézmények hiteleinél a fogyasztó által fizetendő kamatot és egyéb költségeket is tartalmazó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a törvénymódosításban meghatározott értéket.   Magánszemélyek esetén minden ügyletet ideértve a jegybanki alapkamat plusz 24 százalékpont lehet az ügyleti díj. Ez most 30 százalékot jelent. Ez a szabály vonatkozna a pénzügyi intézményekre is néhány kivétellel, mit például a hitelkártya. További változások lehetnek a jelzáloghitelezésben, hiszen a bankok által ügyfélszerzésre és ámításra használt korlátozott időtartamra történő kedvezményes kamat nyújtás is megszűnik. Az indítvány szerint továbbá jelzáloghitel-szerződés esetén a pénzügyi intézmény a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget. Az indítvány szerint a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia: vagy referencia-kamatlábhoz kell kötnie, vagy a kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott legalább 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzítenie kell.

Forrás: Pénzcentrum.hu

28/73

A Hiteltársulás csoport nem tudja kiváltani a devizaadósok terheit 2011. November 07. Hétfő Szakértők szerint nem valósíthatók meg annak a csoportnak az elképzelései, amely közös fellépéssel rendezné tagjai devizatartozását. A felügyelet is óvatosságra inti a társulásban bizakodókat.

Bár a Hiteltársulás nevű civil szerveződés igen jelentős állományt tudhat maga mögött, piaci körülmények között nem tűnnek megvalósíthatónak a céljai – vélik a Világgazdaság Online-nak nyilatkozó szakértők. A Doubravszky György által létrehozott szerveződés célja, hogy a bankközi forintkamatláb (Bubor) 1,5 százalékos hitelkamatot érjenek el. Cserébe az ügyfelek mindegyike megtakarításait, hitelét és egyéb banki szolgáltatásait is a hitelező bankhoz vinné. A csoport 24 799 adóst tömörít, akiknek 295,5 milliárd forint értékű hitelre van szükségük. A társulás akár bankot is venne vagy alapítana a cél érdekében. Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke a lapnak elmondta, hogy a hitelintézeteknek a lakossági jelzáloghiteleknél legalább 3 százalék költségei vannak a forrásokén felül. Szerinte egy átlagos méretű és hatékonyságú banknál a hitelek visszafizetésének elmulasztása 2,5, a működés 0,5 százalék költséggel jár, melyhez további költségek is társulnak.   Az alelnök szerint egy bank alapításához általában 7-8 hónap kell. Az alapítási engedélyhez szükséges feltételek megteremtése két hónap, a működési engedélyhez szükségeseké 5-6 hónapig tart. Hangsúlyozta, hogy csak az informatikai rendszer kiépítése és csatlakoztatása a bankközi intézményekhez legalább egymilliárd forintba kerül. Szerinte, ha az alapítónak nagyon sok pénze van, profi bankot üzemeltető cég és az állam is segíti, akkor is legalább 3-4 hónapig tart a folyamat. Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezetője szintén nem tartja reálisnak a Bubor 1,5 százalékos kamat elérését, sem a bankvásárlást vagy -alapítást.

Forrás: Világgazdaság online

29/73

Két évig lehet visszavenni az Eszközkezelőtől a lakásunkat 2011. November 07. Hétfő A kormány benyújtotta a Nemzeti törvényjavaslatot a parlamentnek.

Eszközkezelő

Társaságról

(NET)

szóló

A kormány még szeptember végén jelentette be, hogy otthonvédelmi intézkedéseinek részeként létrehozzák a Nemzeti Eszközkezelőt. A most benyújtott törvényjavaslat szerint a Nemzeti Eszközkezelő felállításának az a célja, hogy a magyar állam meghatározott feltételek fennállása esetén gondoskodjon a szociálisan leginkább rászoruló személy, azaz a hiteladós lakhatását biztosító lakóingatlan megvásárlásáról, majd közreműködjön abban, hogy a megvásárolt lakóingatlanban a hiteladós és a vele egy háztartásban élő személyek bérleti díj fizetése ellenében továbbra is ott lakhassanak.   A törvényjavaslat rögzíti, hogy ezeknek a feladatoknak az állam a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságon (a Nemzeti Eszközkezelőn) keresztül tesz eleget. A Nemzeti Eszközkezelőt kormányhatározat alapján 2011. augusztus 29-én alapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A szociálisan rászoruló hiteladósok lakhatásának biztosítására kidolgozott program alapvető feltételeinek törvényi szintű szabályozását az indokolja, hogy az olyan speciális szabályokat fogalmaz meg, amelyek eltérnek a jelenleg hatályos törvényi rendelkezésektől, az eltérő szabályokat csak törvényben lehet megfogalmazni. Ezek elsősorban a végrehajtással, a lakások bérletével, az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos törvényi rendelkezéseket érintik.   Az indítvány szerint a hiteladós az ingatlanban maradhat bérlőként, s ha konszolidálódik a helyzete, visszavásárolhatja a lakást vagy az érintett ingatlant. A koncepció szerint a nehéz helyzetbe került és szociálisan rászoruló adósok ingatlanának a tulajdonjogát az állam szerzi meg. A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza, hogy mely hiteladósok kérhetik ingatlanuk állam általi megvásárlását, a vételár összegét, az eladót terhelő egyéb kötelezettséget. A konstrukció lényeges eleme, hogy az állam tehermentes ingatlant szerezzen meg. A javaslat szerint az állam célja, hogy a hiteladós visszaszerezze a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlan tulajdonjogát. Ennek érdekében a bérleti jogviszony ideje alatt a törvényjavaslatban meghatározott ideig a bérlőt visszavásárlási jog illeti meg, amely alapján kezdeményezheti az ingatlan visszavásárlását. Ebben az esetben a vételár a jelzáloghitel szerződésben meghatározott forgalmi értéknek a szerződés megkötésekor kifizetett önerő értékével és a jelzáloghitel szerződés megkötésétől a hiteladós által kifizetett tőketörlesztések összegével csökkentett értéke, vagy a Nemzeti Eszközkezelő által a lakóingatlanért fizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt összege közül a magasabb összeg. A javaslat meghatározza, hogy a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakások vételárának alapja a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték. A konkrét vételár a forgalmi értéknek az adott ingatlan fekvése szerint meghatározott százalékos aránya, Budapesten és a megyei jogú városokban a forgalmi érték 55 százaléka, egyéb városokban az 50 százaléka, más településeken a 35 százaléka.   A

törvényjavaslat

lehetőséget

teremt

arra,

30/73

hogy

a

hiteladós

az

ingatlan

tulajdonjogát

visszaszerezze. Ennek érdekében az adásvételi szerződés megkötésével a Nemzeti Eszközkezelő visszavásárlási jogot enged az ingatlan eladója számára. Az ingatlan visszavásárlására csak az adásvételi szerződés megkötésétől számított 6 hónap után lesz lehetőség, és az 24 hónapig áll fenn azzal a kikötéssel, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén (például, ha tartósan nem fizetik a bérletet), ez a jog is megszűnik. A visszavásárlási jog a hiteladóst akkor is megilleti, ha a lakóingatlan időközben települési önkormányzati tulajdonba kerül. A javaslat meghatározza a lakóingatlan visszavásárlási vételárát is.

Forrás: MTI

31/73

Irodapiaci hírek 2011 45. hét

32/73

Nem feltétlen kell költözni - Rugalmas hozzáállással mindkét fél nyer 2011. November 10. Csütörtök A LogMeIn, a világ egyik legnagyobb informatikai szolgáltató cége, a GVA Robertson segítségével meghosszabbította, illetve ki is bővítette bérleti szerződését az Andrássy Palace-ben, a jelenlegi 2600 m2-ről 3505 m2-re bővül a közeljövőben.

A 2003-ban alapított LogMeIn nemzetközi főhadiszállása Boston mellett, európai főhadiszállásuk Amszterdamban, fejlesztőközpontjuk pedig Budapesten és Szegeden található.  A felhasználók világszerte a LogMeIn megoldásait használják PC-khez, Macintosh számítógépekhez, szerverekhez, okostelefonokhoz és más, hálózatba kapcsolt eszközökhöz távvezérlésre, fájlmegosztásra, rendszerfelügyeletre, adatok biztonsági mentésére, üzleti csoportmunkára, valamint igény szerinti ügyféltámogatásra. Világszerte eddig több mint 125 millió eszközön használják a LogMeIn szolgáltatásait. „A házat, különösképpen a lokációja miatt,  nagyon megszerettük, így  nem igazán akartunk költözni.  Ugyanakkor nagyobb területre és fejlettebb műszaki megoldásokra lett szükségünk.  A GVA Robertson bérlőképviseletének segítségével   sikerült előnyös feltételekkel meghosszabbítanunk a szerződésünket, illetve kibővíteni a területünket.  Mindemellett   a házat – a speciális igényeinket is figyelembe véve -  műszakilag felújítják.”  nyilatkozta Kovács Tamás,  a LogMeIn ügyvezető igazgatója.   „Nagyon örülünk, hogy szakmai tanácsainkkal segíthettünk abban, hogy a LogMeIn a legoptimálisabb megoldást válassza.  Úgy gondoljuk, hogy nem csak számukra, hanem az Andrássy Palace számára  is kedvező döntés született, hiszen egy jó nevű , fontos bérlőjük továbbra is az irodaházban marad. Nagy kihívás volt ez, mivel  egy műemléki védelem alatt és egy modern szárnyból álló komplexumban kellett megvalósítani a LogMeIn magasszintű technológiai elvárásait. Elmondhatjuk,  hogy sikerült úgy menedzselni a területbővítést, hogy közben egységes és ellenőrizhető alapokra helyeztük az épület műszaki és üzemeltetési tartalmát. ”  mondta el Papp Róbert , a GVA Robertson irodai részlegének vezetője. Az Andrássy Palace az Andrássy úton helyezkedik el. A két szárnyból álló magas színvonalú épületegyüttes mind az Andrássy, mind pedig a Paulay Ede utca felõl megközelíthetõ. A neo-reneszánsz épületszárny eredetileg lakóháznak épült. Az Andrássy úti szárny felújítása megõrizte és helyreállította az eredeti épület minden építészeti értékét. A Paulay Ede utcai épület egy teljesen modern formavilágú, ún."nyitott"  kialakítású terület.

Forrás: IngatlanHírek.hu

33/73

80 % felett a Kálvin Center bérbeadottsága 2011. November 09. Szerda A kitűnő adottságokkal rendelkező irodaház újabb bérlő számára bizonyult ideálisnak: a Medical Investments Zrt. költözteti központi irodáját a GVA Robertson által képviselt Kálvin Centerbe. Ezzel az épület kihasználtsága elérte a 81 %-ot.

A Medical Investments Zrt. főként egészségügyi intézmények működéséhez, racionális gazdálkodásához kínál innovatív megoldásokat, egyúttal szerteágazó egészségügyi befektetések mellett több magyarországi kórháznak sikeres működtetői, vagyonkezelői évek óta.  "Már az első megtekintéskor úgy láttuk, hogy megtaláltuk a számunkra ideális irodát. Cégünk számára fontos szempont az irodaház minősége, megjelenése. A Kálvin Center teljes mértékben megfelel elvárásainknak." mondta el Kovács Róbert, a Medical Investments Zrt. elnök –vezérigazgatója.   A Budapest központi terén, a nemrégiben felújított Kálvin téren található irodaház elülső homlokzata üveg szerkezetével modern stílust képviseli, a Múzeum utcai fronton pedig a régi klasszicista homlokzatot újították fel, így ötvözve a mai kor elvárásait a tér történelmi környezetével. A felső szintekről csodás panoráma nyílik a Budai-hegyekre és a nyüzsgő városra, illetve a Múzeum utcai oldalon a Múzeum csendes kertjére. A tulajdonos nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az irodaház minél magasabb szinten tudja kielégíteni a bérlői igényeket.   Az épület egyik szintjét átalakították, ily módon kisebb egységek (100-300 m2-es) is kialakíthatók, exkluzív bejárattal. Az új koncepció sikeresen működik: a három egységből kettő már bérbeadásra került.  Folyamatosan vizsgálják a szolgáltatások bővítésének és az energiahatékonyság növelésének lehetőségét is.  Ezek közül  a mélygarázsban már megvalósult az elektromos biciklik feltöltésére is alkalmas biciklitároló és a közös területeken több helyen  LED lámpákat szereltek fel, mellyel radikálisan csökkenthető az energiafogyasztás,  illetve a központi recepció üvegcsarnokára és az üveghomlokzatra legújabb technológiájú hővédő fóliázást tettek fel, s így a kevesebb energiát használva a fűtésre és a hűtésre kisebb  a CO2 kibocsátás.   Ugyanakkor ez által a környezet védelme mellett az üzemeltetési költség is alacsonyabb.  A jövőbeni tervek között szerepel elektromos autók töltését szolgáló rendszer kiépítése is.   Az épület mellett van a metró Kálvin téri megállója, így a tömegközlekedést használva a város bármely pontjáról könnyedén megközelíthető az irodaház. A Kálvin Center szomszédságában több szálloda is működik, amit azok a bérlők méltányolhatnak igazán, akik nem csupán magyarországi kapcsolatokkal rendelkeznek, hanem külföldről is várnak partnereket, ügyfeleket.  Az irodaház Budapest központjában található a parkolás azonban nem okoz gondot, hiszen négyszintes mélygarázs áll a bérlők rendelkezésére.  Központi fekvése, a környezetében található szolgáltatások, éttermek, kávézók, valamint a ház műszaki adottságai ideális munkahelyet biztosítanak. Az épületen belül nonstop biztonsági szolgálat, kétnyelvű (magyar, angol) recepció, kamerás megfigyelőrendszer, digitális telefonvonalak, ISDN, központi klimatizált szerverszoba teremti meg a zavartalan munkavégzés feltételeit. Az egyterű illetve cellás területkialakítás, a 4 csöves légkondicionálás, a nyitható ablakok, valamint a minden irodához tartozó teakonyha és mellékhelyiség pedig a leendő alkalmazottak kényelmét szolgálja.

Forrás: GVA Robertson

34/73

Kizöldültek a budapesti irodák 2011. November 08. Kedd A napokban két budapesti irodaház is a brit BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) nemzetközi épületminősítő rendszer egy-egy fokozatát nyerte el az in USE – már használatban lévő – kategóriában.

A Futureal által fejlesztett Corvin Irodák I. épülete a rendszer „jó” minősítését kapta meg. A Futureal tapasztalatai szerint az elmúlt évek során erősen növekedett az érdeklődés a „zöld” épületek iránt, egyre fontosabbá vált a környezettudatosság az épületek tervezésénél, kivitelezésénél is. „A környezetvédelmi minősítés tovább erősíti a Corvin Irodák iránti érdeklődést, és komoly szempont lehet a bérlői döntéseknél, hiszen egy ilyen minősítés biztonságérzetet ad”– emelte ki Berki János, a Futureal Development irodaüzletágának projektigazgatója.   Az ABLON csoport fejlesztésében megvalósult Gateway Office Park pedig a BREEAM „nagyon jó” minősítését kapta meg, így a társaság szerint a projekt Európa élmezőnyébe került, miután ezzel a fokozattal magyar létesítmény még nem rendelkezik. „Az irodaházat az Ablon cégcsoport saját környezettudatos standardjai szerint építtette és üzemelteti, ezért is örömteli visszaigazolás a társaságnak, hogy a minősítés megerősítette a működés helyes irányát” – fűzte ehhez hozzá Lovro Adrienn, az Ablon magyarországi igazgatója.

Forrás: IngatlanHírek.hu

35/73

Logisztikai hírek 2011 45. hét

36/73

Újabb jövedelemhez jutott Vitézy Dávid. A Blikk feljelentette 2011. November 11. Péntek Az Európai Nagyvárosi Közlekedésszervező Hatóságok Szövetségének elnökségébe (EMTA, European Metropolitan Transport Authorities) választották a mai napon Birminghamben Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatóját.

Az európai nagyvárosok közlekedésszervezőit tömörítő nemzetközi szervezet, az EMTA a tapasztalatok és információk cseréjét mozdítja elő a nagyvárosok közlekedésének szervezése, tervezése és finanszírozása területén. A szervezet fontos lehetőséget jelent Budapestnek, hisz az EMTA rendszeresen kifejti szakmai álláspontját közlekedéspolitikai kérdésekben az Európai Bizottság felé. A szervezet tagjai – többek között, hogy csak a fővárosokat említsük – Nyugat-Európában Párizs, London, Berlin, Brüsszel, Bécs, Madrid, Helsinki, Stockholm, Oslo, Amszterdam, Koppenhága, míg Kelet-Európában Prága, Varsó, Vilnius és Budapest. A szervezet elnökségének megújítása is a közgyűlés napirendjén szerepelt, amely során a BKK vezérigazgatóját, Vitézy Dávidot a következő két évre az EMTA elnökségébe választották. A szervezet elnöke továbbra is Hans-Werner Franz, a Berlin-Brandenburg Közlekedési Szövetség, a VBB vezérigazgatója. Az EMTA elnökségében történő szerepvállalás Budapest számára fontos lehetőség, egyben a közlekedési intézményrendszer átalakításában zajló átalakítások nemzetközi elismerése is.   Rágalmazás miatt feljelentést tesz a Blikk a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) autóbérléséről megjelent cikkére érkezett „válasszal" kapcsolatban - írja a Blikk online. A BKK közleménye szerint a Blikk „valakinek a megbízására" írt arról, hogy a Vitézy Dávid vezette, közpénzből működő társaság Skoda Superb típusú autókat bérel a vezetőinek. A Blikk ennek kapcsán csütörtökön nyilvánosságra hozta a BKK autóbérlési szerződését. A BKK szerint nem igaz, hogy tizenkét autóról írtak volna alá szerződést. A szerződésben ez olvasható: „A bérlőt a szerződés alapján eredetileg megillető 30 százalékos jármű bérbe vételi lehetőségből tizenkét gépjármű bérlésére jelen szerződés kiegészítés hatályba lépését követően a BKK jogosult". Azt is cáfolták, hogy minden tizedik dolgozójuk luxuskocsival furikázna. A BKK létszáma jelenleg mintegy száz fő, így 12 bérelt autó esetén egészen pontosan minden 8,3 munkatársra biztosan jut egy-egy jármű.

Forrás: MTI

37/73

Portré - Gulyás Ede a CA Immo Hungary Kft., ügyvezető igazgatója 2011. November 09. Szerda Ingatlanhírek.hu portálunk egy személyes hangvételű portrésorozatot indított, melynek keretében a magyar ingatlanszakma prominens képviselőit szólaltatja meg közvetlenebb formában. E heti riportalanyunk Gulyás Ede, a CA Immo Hungary Kft., ügyvezető igazgatója.

- Hol tanult és mit? A Debreceni Egyetem angol szakán végeztem, mellyel egy időben külkereskedelmi tanulmányokat is folytattam. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetemen MBA diplomát szereztem. Ingatlanközvetítői végzettséggel is rendelkezem.   - Hol, mikor és hogyan került kapcsolatba az ingatlanszakmával? 2000 őszétől Magyarország egyik akkor vezető lakóingatlan fejlesztő cégénél, az Interestate Zrt-nél kezdtem pályafutásom, majd 1 év után a jelenlegi cégemnél folytattam szakmai tevékenységemet leasing managerként.   - Mik voltak a fordulópontok a karrierjében? A CA Immo Hungary akkor még a német Mahler cégcsoporthoz tartozott, Casa Property Kft-ként működött és később tulajdonosváltás következtében a CA Immo leányvállalata lett. A cégünk által nyújtott sokoldalú szolgáltatások, melyeket kivétel nélkül csakis az anyavállalatunk számára biztosítunk, sokrétű ismerettel gazdagított és szakmai ismereteim folyamatos bővülése eredményeként ma a CA Immo hazai leányvállalatának cégvezetésével foglalkozom.   - Hogyan értékelné az ingatlanszakmát? leghasznosabbnak benne?

Mit

tart

Ön

a

legérdekesebbnek

és

Legérdekesebb számomra a változatossága, sokszínűsége és összetettsége. Nincs két azonos ügylet és tárgyalás, még akkor sem, ha az alapok ugyanazok. Hasznossága abban áll, hogy hosszú távú és maradandó értéket teremt, mely fundamentuma mind az egyéni életnek, csoportosulások céljainak. Az ingatlanszakma tehát tartós felelősség és együttműködés.   - Az Ön véleménye szerint mik a magyar ingatlanpiac hátulütői? Az ország gazdaságilag túlzottan centralizált, Budapest központú. Ennek megvannak a maga korlátozó tényezői. Az egységes, ösztönző szabályozottság, a meghatározó szereplők konszenzusa alapvető fontosságú a transzparens működéshez, mely nem igazán valósul még meg egyelőre.

38/73

  - Milyen kvalitásokra, szellemi képességekre és szakértelemre van szüksége egy ingatlanpiaci szakembernek? A globális látásmód elkerülhetetlen, egy kiforrott szakembernek széleskörű gazdasági, műszaki és szolgáltatási ismeretekre van szüksége ahhoz, hogy sikeres legyen a munkájában. Egy adott szolgáltatás, legyen az asset, property, facility management vagy bérbeadás, sincs meg a többi területhez kapcsolódó ismeretek nélkül.   - Ön szerint milyen irányba fejlődik a magyar ingatlanpiac? Sajnos a külső körülmények jelentősen negatív hatással vannak a magyar ingatlanpiacra, a befektetések és beruházások hiánya miatt nem tud tovább pallérozódni ez a szegmens. Igen pesszimista hangok is hallhatóak de én bízom benne, hogy a bizalom megalapozódik és újra beindul az „élet”. Attól tartok viszont, hogy ez nem lesz egy gyors folyamat.   - Ha úgy alakult volna az élete, hogy nem találkozott volna az ingatlanszakmával, mit csinálna most, mivel foglalkozna? Biztos menedzsmenttel foglalkoznék akkor is, csak vélhetően más területen Akár a sport területén.   - Mik az Ön legfőbb tulajdonságai? Lojalitás, empátia, kitartás   - Milyen tulajdonságokat tisztel Ön másokban? Korrektség, egyenesség   - Mit tart a legfőbb erényének? Megbízhatóság   - Mit tart kellemetlennek, kínosnak? Azt, ha valaki túljátssza a szerepét, illetve nem szeretem az erőszakos nyomulást   - Mi az, amit nem tolerál? Igazságtalanság

39/73

  - Mi az, amit könnyen meg tud bocsátani? Egy lelkiismeretes munka során elkövetett, beismert tévedést   - Van olyan álma, amit szeretne, ha megvalósulna? Realista vagyok, nem igazán álmodozom, de ha 20 éven belül, most még kicsi de akkorra acélos fiam oldalán, gyönyörű lányom és feleségem szurkolása mellett egy ironman távot teljesítenék, az igazán álomszerű lenne J   - Mit jelent Ön számára profinak lenni? Tartós szakmai elismerést   - Mi volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövetett? Nem tudok említést érdemlően nagy hibáról, de időnként szimplán hibázni mindig is szeretnék, mert az azt jelenti, hogy tevékeny vagyok.   - Milyen cél lebeg jelenleg a szeme előtt? A jelenlegi különösen változó környezetben az irányunkba támasztott igények mellett, cégünk kollégáimmal történő hatékony és sikeres manőverezése, a kihívások leküzdése.   - Mit szeretne csinálni öt év múlva? Nagyjából ugyanazt, amit most csak még több tapasztalattal és szakmai ismerettel.

Forrás: Irodahaz.info

40/73

Decemberben megindul a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat 2011. November 09. Szerda 2011 decemberétől fokozatosan átterhelik az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG) szolgáltatásait a Magyar Villamos Művek szabad hálózati kapacitását igénybe vevő Nemzeti Távközlési Gerinchálózatra. A kormányzati célú hálózatok egységesített és racionalizált üzemeltetést, fejlesztést lehetővé tévő keretek közötti kezelése jelentős költségmegtakarítást eredményez a kormányzati informatikában.

2011 elején megkezdődött az előző kormányok által párhuzamosságokkal terhelten, pazarlóan működtetett kormányzati célú hálózati rendszer konszolidációja. Ennek leghangsúlyosabb eleme az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózati (EKG) szolgáltatás átalakítása a nemzeti fejlesztési miniszter által kinevezett Both Zoltán miniszteri biztos koordinálása mellett. A miniszteri biztos vezetésével megalakult a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt, állami tulajdonú vállalatok és intézmények (így többek között a Magyar Villamos Művek Zrt.) erőforrásainak bevonásával és több munkacsoportban megkezdődtek az átalakítás előkészületei a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kialakítása érdekében.   Az új működési modell szerint az EKG-szolgáltatást a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) nyújtja majd a Magyar Villamos Művek által biztosított nagysebességű, eddig kihasználatlan gerinchálózaton. A projekt megvalósítása az előzetesen megállapított ütemterv szerint halad, ennek megfelelően 2011 decemberében megtörténik a jelenlegi szolgáltatás átterhelése az állami tulajdonban lévő Nemzeti Távközlési Gerinchálózatra, majd 2012. január 1-jével megindul az átmeneti működési modell szerinti szolgáltatásnyújtás. Az eddig piaci viszonyok között működtetett központi rendszer állami kézbe vételét a gazdaságosabb konstrukció mellett hálózat- és nemzetbiztonsági szempontok is indokolttá teszik. A megváltozott üzemeltetés az informatikai rendszerek sebességének gyorsítása és hozzáférhetőségének bővítése révén a közigazgatási ügyintézés hatásfokának javulását eredményezi.

Forrás: Kormány.hu

41/73

Nem lenne gazdaságos, ha csak buszokat gyártana a Rába 2011. November 09. Szerda Egy buszgyár éves ideális kapacitása 10-12 ezer darab, miközben a magyar igény mindössze 600-800 darab, tehát autóbuszgyártást ma Magyarországon nem lehet gazdaságosan működtetni – mondta Fónagy János a keddi kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Azt ugyanakkor az államtitkár sem zárja ki, hogy egy összeszerelő üzemet létrehozzanak hazánkban.

"Az állami tulajdonszerzés kitörési pont lehet a Rába számára is, az állami tulajdonnal a piacokon is erőteljesebben tud megjelenni a cég" – hangzott el a keddi kormányszóvivői tájékoztatón. Polacsek Csaba, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) főigazgatója azt is kiemelte, hogy ha a vagyonkezelő a részvények 100 százalékát megszerezné, akkor az 11 milliárd forintba kerülne, a saját részvények nélkül ez 10,1 milliárd lenne. A fenti összegből 1,7 milliárd forint a Nyugdíj és Adósságcsökkentő Alaphoz kerülne a 16 százalékos Rába-tulajdonrészért cserébe, így nagyjából 8,5 milliárd forint lenne a költségvetésen kívüli tétel.   "A Rába stratégiai célja, hogy a ma is jelentős beszállítói háttérrel rendelkező magyar járműgyártás régiós és világpiaci kapacitását növelje – hangoztatta Fónagy János. Az NFM politikai államtitkára kiemelte: csak buszgyártást nem lehet gazdaságosan működtetni, hiszen az csak évi 10-12 ezer darabtól térülne meg, miközben itthon 600-800 darabnál több új buszra nincs szükség évente. Azt viszont elképzelhetőnek tartja az államtitkár, hogy beszállítóival közösen a Rába egy összeszerelő üzemet hozzon létre Magyarországon, ahol évi néhány száz darab buszt legyárthat. Emellett Fónagy szerint a speciális járművekben, például tűzoltóautókban lehet nagy potenciál, mivel ezeket ma Európában is nehéz beszerezni. Emellett a vásárlással a kormány célja a hazai munkaerőpiac fejlesztése, stabilizálása – tette hozzá.

Forrás: Mfor.hu

42/73

Egyszerűbbek lesznek a raktárkiválasztás szabályai 2011. November 09. Szerda A gabona és a rizs intervenciójáról szóló rendeletet a Vidékfejlesztési Minisztérium módosítja, így világosabbá, egyértelműbbé válnak a felvásárlás és a raktárkiválasztás szabályai.

Az Európai Unió a gabona ágazatban intervenciós rendszert működtet, aminek lényege, hogy jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, rendszeresen felvásárolja a felajánlott terményt. Jelenleg csak a búza esetében határozzák meg a felvásárolható mennyiséget, ez évi három millió tonna – összeurópai szinten -, 101,31 EUR/t fix áron. E mennyiség felett nem elég a terményfelajánlása, a kívánt vételár megadásával kell pályázni. Minden más intervencióra jogosult gabona – kukorica, árpa, rizs, durumbúza, cirok – esetében a felvásárolható mennyiség nulla tonna. Ez nem azt jelenti, hogy semmit sem vásárolnak fel az említett gabonákból, hanem azt, hogy kizárólag piaci zavar esetén, pályáztatás útján fogadják be azokat. A felvásárlás mértékén – az aktuális piaci helyzettől függően – az Európai Bizottság természetesen változtathat.   A gabona hazai intervenciójáért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felelős. A tavalyi, 2010/2011-es gazdasági évben nem volt gabona felvásárlás Magyarországon, az azt megelőző évben – 2009/2010-ben – viszont 300.000 tonna árpát és 130.000 tonna búzát vásárolt fel az MVH. A mostani rendeletmódosítás három legfontosabb változása – a jogharmonizációs, technikai változtatásokon kívül – a felvásárlást, a tárolást és az értékesítést is érinti. Az eddigi gyakorlattól eltérően az MVH csak a hiánytalan dokumentációjú felajánlásokat fogadja be, így gyorsítva a felvásárlási folyamatot. Ezentúl újra jogszabályban meghatározott minőségi feltételeknek kell megfelelnie azoknak a raktáraknak, amelyeket a MVH kibérel az intervenciós gabona tárolására; illetve a közösségen belüli értékesítés kapcsán pontosították a rendeletben az ÁFA szabályokat, és pénzügyileg zárttá tették a rendszert.

Forrás: IngatlanHírek.hu

43/73

Decemberben megszűnnek a Budapest-Győr-Szombathely távolsági Volán-járatok 2011. November 07. Hétfő A jelenlegi kormány határozott célja, hogy a párhuzamosságokat felszámolja. A tervek szerint ennek a Volán-társaságok isszák meg a levét.- tudta meg az Iho.hu

Egyelőre még a szakemberek körében is vita, hogy az időbeni vagy térbeli párhuzamosság mit jelent. A párhuzamosságok vizsgálata esetén a minőségi, utaskiszolgálási különbségek is vizsgálat tárgyát képezhetik, ha a közlekedési kormányzat a gazdaságossági szempontok mellett utasszempontokat is figyelembe kíván venni. Feldmann Márton, a KTI személyközlekedési igazgatója az Iho.hu-nak elmondta, hogy a Győr–Budapest és a Szombathely–Budapest között közlekedő távolsági autóbuszjáratok sorsa decemberben megpecsételődik. Egyes közlekedési vezetők a távolsági autóbusz-forgalom egészének vagy nagy részének megszüntethetőségét is elérhetőnek látják egy-két éven belül. Így már érthetővé válik, hogy a hosszú ideig kormányzati tiltás alatt álló MFB-hiteles autóbusz-beszerzés keretein belül miért nem lehet távolsági autóbuszokat vásárolni. Az NFM nem „ajánlja” azt sem a közlekedési cégeknek, hogy városi kocsikat vásároljanak, ugyanis nincs tisztázva a 2012-es évre a helyi közlekedés finanszírozása. A Volán-társaságok a tiltott (erősen nem javallt) távolságiautóbusz-beszerzés és a nem „ajánlott” helyi járatú autóbusz beszerzés után a rendelkezésükre álló hitelkeretet helyközi vagy elővárosi autóbuszok beszerzésére fordíthatják. Az ilyen hitelből vásárolt autóbuszok árát előbb-utóbb vissza kell fizetnie a volánoknak, ezért néhány társaság nem is hívta le a teljes összeget. Így az ötvenmilliárdos teljes keretből mindössze 21,6 milliárd forint talált gazdára. Idén tavasszal megalakult egy „Buszbeszerzési munkacsoport” a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az MNV Zrt., és az érintett Volán-társaság egy-egy képviselője részvételével. Ez az újabb bizottság/munkacsoport felülbírálja az adott Volán-társaság autóbusz-beszerzési elképzeléseit, és erőteljes orientációval segíti (gyakorlatilag előírja), hogy mely Volán-társaság milyen kategóriájú buszokat szerezhet be. Nem gyártókról döntenek, nem típusokat favorizálnak, hanem kategóriák között határoznak meg követendő irányokat. E tevékenység ugyan megrövidíti a társaságok önállóságát, és kétségkívül megduplázza az érintett kör amúgy is hatalmas adminisztrációs terheit. Igaztalan lenne akadályoztatással vádolni ezt az új bizottságot. Kétségtelen, hogy bár erőtlenül és eddig még kevés látható eredménnyel, de törekednek arra, hogy legalább régiónként vagy más módon összeszerveződött Volán-társaságok egyforma, vagy ha ez nem megy, legalább hasonló autóbuszokat szerezzenek be az egyes kategóriákon belül. Úgy tudjuk, hogy az elmúlt időszakban nem sok előrelépés történt a (MÁV-ot és a Volánokat is magában foglaló) nagy állami közlekedési holding ügyében, de az már biztosnak látszik, hogy a holding 2012. január 2-án megalakul. Az első évben hasonló felállásban fog működni, mint a főváros közlekedési cége, a BKK. Egyelőre csak az apparátust töltik fel, majd következik az érdemi munka. Információink szerint a vezérigazgatói posztra pályázik Mészáros László jelenlegi Volánbusz-vezérigazgató, a Magyar Rádió korábbi gazdasági vezetője, Szarvas Ferenc MÁV-vezérigazgató és pár szakmán kívüli politikus. Mészáros több fórumon is hangoztatta, hogy a Volánoknak azért nincs szükségük új távolsági járművekre, mert a megszűnő távolsági járatokból származó kocsikat vissza lehet forgatni a helyközi és városközi forgalomba. Ez az ötlet mindenképpen felvet néhány súlyos kérdést. Egy távolsági forgalomból kiváltott 14–19 éves autóbusz miért jelent javulást a helyközi flottában? A távolsági forgalomban használt autóbuszok belső kialakításuk miatt csak korlátozottan alkalmasak helyközi feladatok ellátására, elővárosi munkára pedig csak rendkívüli helyzetekben, például sztrájk, vonatpótlás, árvíz esetén megfelelőek. A távolsági kocsikban sok ülés található, és az utasajtajai is keskenyebbek, mint a

44/73

helyközi buszoknál, ezért több időt töltenek egy-egy megállóban, lassú az utascseréjük. A vasút elvileg, összességében, csúcsidőn kívül képes elszállítani azokat az utasokat, akik ma távolsági autóbuszokon utaznak hazánkban. Vasúti kapacitásgondok hétvégenként, csütörtök, péntek és vasárnap délután jelentkezhetnek. Ilyen hétvégi esetekben ismét több álló utas lehet majd a sok száz kilométerre járó távolsági vonatokon, állítják volános szakemberek. Az az utasok számára okozhat némi meglepetést, hogy a távolsági autóbuszok megszüntetése esetén, egyes viszonylatokon nagyobb menet- és még nagyobb eljutási idővel kell számolniuk. Vannak olyan irányok, ahonnan a távolsági busz gyorsabb és olcsóbb, mint az intercity vonat (Zalaegerszeg, Veszprém, Pécs, Szekszárd, Salgótarján, Eger). A legtöbb Volán igen nagy erőfeszítéseket tett arra, hogy járműparkját megújítsa, ezért ezen társaságok járművei sokszor kényelmesebbek, mint a MÁV (pótdíj nélküli) gyorsvonati kocsijai. Ezek az intézkedések így az utazóközönség egy részét hátrányosan érinthetik. Egy magát megnevezni nem kívánó szakértő szerint ha a jelenlegi tervek megvalósulnak, akkor a legtöbb Volán-társaság olyan bevételtől eshet el, ami növelné az adott társaság éves jogos veszteségtérítési igényét, hisz a "kisfalvas" járatok veszteségeit már nem lenne mód a távolságiak hasznából pótolni. Ezzel az intézkedéssel (ha megvalósul) körülbelül egymilliárd forint megtakarítás érhető el abból a negyvenötmilliárdos követelményből, melyet a miniszterelnök határozott meg idén tavasszal, mint a közösségi közlekedés 2012-re tervezett  támogatásának csökkentését. A távolságiautóbusz-közlekedés jövője a közlekedési felsővezetők kezében van, és várhatóan 2012 tavaszáig eldől, hogy teljes vagy részleges megszüntetés következik, esetleg csak 1-2 látványos és szinte magától értetődő, a vasútnál nem gyorsabb párhuzamos vonalon szüntetik meg a távolsági autóbuszok közlekedését.

Forrás: IngatlanHírek.hu

45/73

Hatmilliárd forintot kap Észak-Magyarország fejlesztésre 2011. November 07. Hétfő Meghaladja a hatmilliárd forintot az az összeg, amelyből pályázat útján juthatnak támogatáshoz az Észak-magyarországi régió vállalkozói, társaságai és önkormányzatai, a pályázatokat októberben már kiírta a Norda Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség.

Becsó Zsolt, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke pénteken Miskolcon sajtótájékoztatón közölte, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye alkotta régió fejlesztési ügynöksége ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak létesítésének támogatására, kistelepülések  és a közösségi közlekedés fejlesztésére írt ki az Új Széchenyi Terv keretében pályázatokat. Összességében 6,1 milliárd forinthoz juthatnak a nyertes pályázók, akiknek egyes pályázatok esetében csupán 5 százalék önerőt kell biztosítaniuk. Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztésére, lényegében ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatására 3.5 milliárd forint, a kistelepülések vidékfejlesztési programjaik megvalósítására 2 milliárd forint jut, míg a közösségi közlekedés fejlesztése elnevezésű pályázat keretösszege 618 millió forint. A pályázók akár 400-500 millió forintot is igényelhetnek terveik megvalósításához, a pályázatokat december közepétől, illetve a jövő év januárjától lehet beadni.

Forrás: MTI

46/73

Retail hírek 2011 45. hét

47/73

Ingatlan panamában érdekelt Lázár János önkormányzata? 2011. November 11. Péntek Cáfolja a főjegyző a hódmezővásárhelyi ingatlan panamát sejtő Jobbikot.

Nem történt ingyenes vagyonátadás a hódmezővásárhelyi Hód-Udvarház beruházással kapcsolatban - írta Korsós Ágnes címzetes főjegyző nyílt levelében a Hegedűs Lorántné jobbikos képviselő sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva. A Jobbik országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján közölte, a párt a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordul, amiért tulajdonképpen ellentételezés nélkül adott át a hódmezővásárhelyi önkormányzat két építési telket egy cégnek plázaépítésre. Az ellenzéki politikus azt mondta: a vonatkozó szerződést még 2008-ben kötötte a helyi önkormányzat egy budapesti illetékességű céggel a városrehabilitációs programjának keretében. Az egyetlen liechtensteini offshore-cég taggal rendelkező projektcég a tervek szerint egy Hód-Udvarház nevű bevásárlóközpontot épít a két városközponti telken. Hegedűs Lorántné szerint az ügyben az a törvénytelen, hogy a vagyonátadás ingyenesen történt, a szerződésben sem értékbecslési, sem forgalmi érték nem szerepelt. Korsós Ágnes nyílt levelében - melyben arra kérte Hegedűs Lorántnét, hogy "a közvélemény és a sajtó félrevezetése helyett a jövőben inkább tájékozódjon, mielőtt Hódmezővásárhelyről kíván nyilatkozni" - rámutatott, a jelenleg parkolóként funkcionáló, két, összesen 1305 négyzetméter alapterületű ingatlanért cserébe az ott 4,7 milliárd forintos beruházással épülő Hód-Udvarház lakó-, kereskedelmi-, szolgáltató- és irodaközpontban az önkormányzat 401 négyzetméternyi irodahelyiség tulajdonjogát kapja meg. Az önkormányzat azért az érintett céggel kötött megállapodást, mert a vállalkozás rendelkezik a fejlesztési területen ingatlannal, a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - városképi jelentőségű - Bankpalota épületével.

Forrás: MTI

48/73

Januárban érvénybe lép a plázastop 2011. November 10. Csütörtök Jövő januártól általános építési tilalom érvényes a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Giró-Szász András elmondta, hogy a tilalom alól a vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért és a kereskedelemért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést. A plázastop 2014. december 31-ig lesz érvényben - mondta. Az intézkedés célja, hogy a kereskedelem szerkezete kedvezőbben alakuljon át - hangsúlyozta a kormányszóvivő. Kifejtette, hogy jelenleg a kereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy- és közepes, elsősorban nemzetközi vállalkozások, amelyek ugyanakkor alig egy százalékát képviselik kereskedelmi vállalkozásoknak, míg a maradék 99 százalékot képviselő a mikrovállalkozások csak 31 százalékban részesülnek a forgalomból, ezen próbálnak változtatni. Azt, hogy milyen szempontok alapján adható felmentés a plázastop alól, egy későbbi kormányrendeletben szabályozzák - mondta Giró-Szász.   A plázastop ötletét még tavasszal vetette fel az LMP, arra hivatkozva, hogy így elkerülhető lenne az, hogy az ingatlanfejlesztők kijátsszák a készülő új, szigorúbb korlátozásokat tartalmazó keretszabályozást azzal, hogy még annak életbe lépése előtt tömegével adnak be engedélykérelmeket új kereskedelmi egységekre. Az ötletet felkarolta a Fidesz, és bár októberben úgy tűnt, akadozik a szabály elfogadása, miután az LMP kihátrált mögüle, most úgy tűnik, mégis életbe lép a szabályozás, ami összességében a nagyobb üzletek építésének tilalmával ahhoz vezethet, hogy drágábban vásárolhatunk.

Forrás: MTI

49/73

You don’t have to move – Both parties can win with flexible attitude 2011. November 10. Csütörtök LogMeIn, one of the largest IT services companies, has renewed lease agreement and expanded their office in Andrássy Palace with GVA Robertson’s assistance: their office will expand from the present 2600 sq m to 3505 sq m.

The international headquarters of LogMeIn founded in 2003 are located near Boston, their European central  office is in Amsterdam, their research centres can be found in Budapest and Szeged. LogMeIn solutions for PCs, Macintosh computers, servers,  clever phones  and other devices in network are used all over the world for sharing files,  system control, security saving of data, business group work and client support as required.  Their services are used on more than 125 million devices in the world.   "Especially due to its location we like the house very much, so we did not really want to move. But we needed more space and special technical solutions.  With the help of GVA Robertson tenant representation  we managed to renew our lease agreement  and expand our space under favourable conditions.  In addition to this the house will be refurbished taking our special requirements into consideration."  comments Tamás Kovács, managing director of LogMeIn. "We are really glad that we could assist LogMeIn to find the most optimal solution. We think that the decision is advantegous both for them and for Andrássy Palace, since a  renowned tenant remained in the building. It was a great challenge because we had to implement LogMeIn’s  high level technical requirements in a complex  consisiting of a wing under national heritage protection and  a modern wing.  Whilst  we managed  the expansion  we created the standard  and controllable bases of techical specifications and operation of the building.” adds Róbert Papp, Director of Office Department , GVA Robertson.   Andrássy Palace is located in Andrássy Street.  The high quality buliding complex  consisting of  two wings can be accessed both from Andrássy Street and Paulay Ede Street.  The Neo-Renaissance wing  was originally built for residential use.  The  refurbishment of Andrássy Street wing  has preserved  and renovated all architectural values of the original building.  The wing in Paulay Ede Street is a totally modern  "open  space" building.

Forrás: GVA Robertson

50/73

Új üzletek az Arena Plazában: Nyit a Saturn és a Starbucks 2011. November 10. Csütörtök Számos nemzetközi divatmárkával és kisebb üzletekkel folyamatosan bővíti exkluzív kínálatát az Arena Plaza.

Az első félévben a New Yorker, a Camaieu, a Gaudí Jeans, a SIX, az Yves Rocher, az Il Treno, a Guru Wraps & Crépes Bar és a Borárium bor- és italszaküzlet nyitotta meg üzletét, szeptembertől pedig a Pandora monobrand üzlete, a Red Hot, az Okaidi, az Okay Italia, illetve a Libri megújult üzletében a Cafe Frei kávézó gazdagítja az üzletek sorát az Arena Plazában. Ezenfelül októberben a Women’Secret és a Baci Lingerie fehérnemű üzletekkel egészült ki a bérlői mix. Továbbra is elmondható, hogy hazánk legnagyobb bevásárlóközpontjának bérlői összetétele nem csak nyitásakor volt egyedülálló, még ma is az Arena Plaza az a hely, ahol vezető világmárkák találhatók meg egy helyen. A bevásárlóközpontban az elmúlt egy év során 22 új üzletet nyitottak, ami ebben a fáradt gazdasági környezetben kiemelkedő teljesítményként értékelhető. Az új üzletek között nem egy olyan van, mely a hazai piacon elsőként az Arena Plazában nyitott üzletet. Ilyen például az év elején nyílt Gaudí Jeans és az augusztus utolsó hetében nyílt Red Hot portugál cipő- és kiegészítő üzlet. De a divatkínálat további meghatározó nemzetközi márkákkal is bővült: október közepén nyitott a földszinten a Women’Secret és az emeleten az olasz Baci Lingerie fehérnemű üzlet. Az ételudvar kínálata is jelentősen bővült. Új üzletet nyitott a Guru Crépes & Wraps Bar és az Il Treno is, az emeleten pedig megnyitotta legújabb, harmadik budapesti éttermét az Okay Italia, olasz étterem.   Téli felfrissülés – hamarosan nyitó üzletek   Az 50 éves múltra visszatekintő Saturn Európa piacvezető elektronikai cégcsoportjának tagja több mint 230 áruházzal. Az Arenában nyíló áruház a Saturn ötödik magyarországi áruháza. Az első emeleten közel 3000 nm-es eladótérrel várja a vásárlókat, csaknem 60 új munkahelyet teremtve. A Saturn célja és küldetése, hogy elsőként mutassa be a technológiai újdonságokat, innovációkat. A november 17-én nyitó áruház 45000 féle különböző termékkel, számos magas színvonalú szolgáltatással és rendkívüli nyitási akciókkal várja a vásárlókat. A Starbucks Élmény 2010 óta Magyarországon is elérhető. Az Arena Plazában decemberben nyitó kávézó a hatodik Starbucks Budapesten. A helyi közösség találkozóhelyeként nem csupán kiváló kávéval és finom süteményekkel, szendvicsekkel, de rendszeres kávékóstolásokkal és kávészemináriumokkal várják a vendégeket. Egy csésze tradíció, 1971 óta.   Őszi átalakulás – most nyílt üzletek   A spanyol Women’Secret jelenleg több mint 40 országban több mint 520 üzletben kínál a mai modern nőknek fehérneműt, hálóruhát, kiegészítőket és fürdőruhát. Izgalmas, új ötletekkel teszik a nők életét egyszerűbbé és szórakoztatóbbá. A márka egyszerre presztízs, nőies, modern és mindez elérhető áron. 2011. október 15-én a Women’Secret nyolcadik magyarországi üzletét nyitotta meg

51/73

az Arena Plaza földszintjén.   A Baci Lingerie fehérneműit jelenleg több ezer üzletben értékesítik a világon. A márka piaci hódításának újabb állomásaként 2011. október 15-én Budapesten, az Arena Plazában is piacra lépett. A Baci Lingerie üzletek színvonala mind kialakításban, mind hangulatban, mind választékban egy teljesen új színt és egy merőben magasabb színvonalat képvisel a kereskedelmi palettán. A kollekció alapját a szuper szexi „White Collection” és a rendkívül elegáns „Black Label Collection” ezernél is több különböző fehérneműje képezi. Mindez kiegészül a „Dreams” kollekcióval, mely a világ legszélesebb műszempilla választéka mellett további kiegészítőket (pl. cipő) is kínál.   Októberben az emeleten, a mozi feljáró mellett megnyílt az Arena Plaza legújabb étterme, az Okay Italia. Az olasz konyha szerelmesei itt biztosan megtalálják azt, amit egy olasz ételtől várnak, hiszen az Okay Italia konyháján minden fogás eredeti olasz alapanyagokból készül. 2011. augusztus 22-én megnyitotta új üzletét a Libri. A könyvesbolt az emeleten, de immáron új helyen, a Citibank szomszédságában található meg. Újdonság még a megújult belső tér mellett, hogy az üzleten belül egy Cafe Frei kávézó is üzemel, ahol a vendégek – Magyarországon egyedülálló módon – kézzel szedett, szemenként válogatott és frissen pörkölt ültetvénykávé ritkaságokat élvezhetnek több mint 40 féle recept alapján elkészítve. A Pandora kézzel befejezett modern ékszereket tervez, gyárt és forgalmaz nemes anyagokból, mégis elérhető áron. A márkanév az egyediséget tükrözi, mégis egyet jelent a divatos ékszerrel. A dán Pandora ékszerek 6 kontinens több mint 55 országában, 10000 értékesítési ponton, ezen belül több mint 420 márkaboltban elérhetőek. A legújabb monobrand üzlet 2011. augusztus 26-tól megtalálható az Arena Plaza földszintjén, mely hazánk legteljesebb Pandora ékszerválasztékát kínálja a felejthetetlen pillanatok megörökítéséhez.   2011. augusztus 26-án megnyitotta első magyarországi üzletét a Red Hot portugál cipő- és kiegészítő márka az Arena Plaza földszintjén. A Red Hot neve definiálja magát a márkát, ugyanis a név az alábbi szavak kezdőbetűiből áll össze: Revolutionary (forradalmi), Elegant (elegáns), Dynamic (dinamikus), Harmonious (harmonikus), Original (eredeti), Tempting (csábító). A márka az újító, kozmopolita, szexi hatást ötvözi a kifinomult eleganciával. A Red Hot az elmúlt 2 évben 20 üzletet nyitott Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Litvániában, Svájcban és Cipruson. Az Okaidi a világ minden táján egy rendkívül népszerű, kizárólag gyermekruházatot árusító üzletlánc. A cég közel 70 országban több mint 1000 üzletben kínál kiemelkedő minőségű baba- és gyermekruhát 0-tól 14 éves korig kedvező áron. A cég filozófiája, hogy minden gyermek megtalálja a személyiségének megfelelő stílust. Ruháik leginkább a divat világából már ismert francia eleganciával jellemezhetők, így szezononként mindig az aktuális trendeknek megfelelő kollekciókkal várják a vásárlókat legújabb, 2011. augusztus 19-én megnyílt üzletükben az Arena Plaza emeletén.     Az elmúlt másfél évben nyílt 22 új üzlet listája – Arena Plaza   Kategória

Üzlet neve

Üzletnyitás dátuma

Divat

New Yorker

2011. június

Divat

Gaudí Jeans

2011. március

52/73

Kategória

Üzlet neve

Üzletnyitás dátuma

Divat

Camaieu

2011. március

Divat

Lee Wrangler

2010. szeptember

Gyermekruházat

OKAIDI

2011. szeptember

Cipő, bőráru, táska

RED HOT

2011. augusztus

Fehérnemű

women'secret

2011. október

Fehérnemű

Baci Lingerie

2011. október

Műszaki cikk

Saturn

2011. november

Műszaki cikk

Powertuning

2010. december

Ékszer

PANDORA (monobrand shop)

2011. augusztus

Ékszer

SIX

2011. február

Ékszer

Claire’s

2010. december

Illatszer, szépségápolás

Yves Rocher

2011. március

Éttermek, kávézók

Starbucks

2011. december

Éttermek, kávézók

(Libri) Cafe Frei

2011. augusztus

Éttermek, kávézók

Okay Italia

2011. augusztus

Éttermek, kávézók

Il Treno

2011. március

Éttermek, kávézók

Guru Crépes & Wraps Bar

2011. január

Élelmiszer

Borárium bor- és italszaküzlet

2011. június

Szolgáltatás

Ruhadoki – gyorsvarroda

2011. március

Egészségmegőrzés

Arena Patika

2010. október

     

Forrás: IngatlanHírek.hu

53/73

Miért nem fizetjük bankkártyával az online vásárlásainkat? 2011. November 09. Szerda Magyarországon első alkalommal készült kutatás az e-kereskedelem aktív szereplőinek körében, speciálisan az online fizetési megoldásokra fókuszálva. Bár a webáruházak száma és szerepe az elmúlt években jelentősen megnövekedett, nagy hányaduk még csak tervezi a vásárlást megkönnyítő, bankkártya elfogadásának bevezetését. Az online vásárlás elterjedésének feltételéül a rugalmasabb szolgáltatókat és az elfogadhatóbb árú szolgáltatásokat határozták meg.

Az internetes fizetési szolgáltatásokat fejlesztő és üzemeltető Escalion Hungary Kft. a webáruház-fejlesztés területén elismert Webshop-Experts Kft-vel közösen készített egy átfogó kutatást, melyben első alkalommal vizsgálták meg az online fizetés helyzetét a magyar e-kereskedelemben. A kutatás célja volt, hogy kiderítsék a hazai e-kereskedők valós igényeit és véleményét az online fizetési megoldásokkal kapcsolatban. A felmérés eredménye összesen 403 visszajelzésből készült. A válaszadó webáruházak többségükben fogyasztási termékek értékesítésével foglalkoznak valamint működésük életkorát tekintve fiatalnak (0-3 év) mondhatók. A kutatás eredménye jól szemléltette, hogy a hazai e-kereskedelmi szektor speciális helyzetben van. A nyugat-európai viszonyokkal szemben a bankkártyák és hitelkártyák elterjedése az online vásárlásban még a korai fejlődési stádium jeleit mutatja. Ezt a stádiumot jellemzi az itthon is tapasztalható magas növekedési ráta, de a fizetési szolgáltatások alacsony színvonala is. Az induló cégeknél viszonylag alacsony azok száma, akik az online bankkártyás fizetési módot kezdettől nyújtják vásárlóiknak, míg Nyugat-Európában az online értékesítők majdnem 100%-ban alkalmazzák ezt a fizetési módot. Kérdés, hogy ha egy magyar kereskedő elindítja webáruházát, miért nem vezeti be mindjárt a fejlettebb piacokon szokásos fizetési opciókat?A kutatás nyitott kérdéseire adott válaszokból megismert egyik legfontosabb ok, hogy a jelenlegi hazai szolgáltatók (leginkább bankok) rendkívül szigorú szabályozást alkalmaznak, és olyan feltételektől teszik függővé a szerződés megkötését, amelyeknek az induló cégek sok esetben nem tudnak megfelelni. „Amíg a vásárló a kiválasztott terméket átvételkor fizeti ki, addig csak a választás történik online, nem a tényleges vásárlás” – értékeli a kutatás tapasztalatait Bernáth Lajos, az Escalion Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. „Eddig a pontig a leglátogatottabb webáruház is csak egyfajta katalógus, promóciós felület, így ami a szolgáltató oldalán konverziós probléma, az a vásárlók részéről a tájékozódási és fogyasztási szokások kérdése.”  A kutatás során megkérdezettek közül a bankkártyás fizetési opcióval nem rendelkező kereskedők döntő többsége (81%) szeretné ezt a fizetési módot is kínálni ügyfeleinek. Ezen belül az összes válaszadó 61%-a egy éven belül szeretné megvalósítani a bevezetést. Akik nem tervezik a bankkártya elfogadást, azok főleg az árréshez mérten magas forgalmi jutalékot nevezik meg elsődleges okként. Szintén kiderült a válaszokból, hogy bár az online értékesítők 61%-a 1 éven belül tervezi az online bankkártyás fizetés bevezetését, valójában akkor dönt erről, ha talál olyan szolgáltatót, aki rugalmas és olcsó. Összességében elmondható, hogy az internetes piac hazai szereplői nem elégedettek a jelenleg elérhető szolgáltatók nyújtotta lehetőségekkel. A vásárlók, fogyasztók megkérdezésén alapuló felmérések pedig azt mutatják, hogy a csalásoktól való félelem, noha évről-évre csökken, még mindig komoly visszatartó erő bankkártyánk internetes használatával szemben.

54/73

Forrás: IngatlanHírek.hu

55/73

Gazdasági hírek 2011 45. hét

56/73

Hogyan lehetne olcsóbb a svájci frank? Mit lép a jegybank? 2011. November 11. Péntek Eddig sikeresnek látszik az SNB és a svájci kormány verbális intervenciós politikája. Azzal, ugyanis hogy időről-időre megemlítik, még mindig erősen túlértékelt a svájci frank, költséghatékonyan segítenek be az 1,20-as limit védelmében, és adnak alapot a védendő árfolyam emelésére vonatkozó piaci várakozásoknak.

Felváltva szögezik le a svájci nemzeti bank (SNB) és a svájci kormány magas rangú tisztviselői, hogy bizony, a frank masszívan túlértékelt, az SNB mégis megelégedni látszik ezekkel az elemzők által is sikeresnek tartott verbális akciókkal: láthatóan nem siet az immár két hónapja életben lévő 1,20-as árfolyamlimit felemelésével. Legutóbb - szerdán - a svájci gazdasági miniszter, Johann Schneider-Ammann nevezte masszívan túlértékeltnek a frankot, ezt megelőzően, november 7-én pedig az SNB alelnöke, Thomas Jordan fogalmazott úgy hogy igen erős az alpesi deviza. Jordan arra is utalt, hogy a jegybank kész intézkedni, ha el kell hárítania az árstabilitást fenyegető kockázatokat. Azt a felvetést ugyanakkor nem kommentálta, hogy az SNB fontolgatja-e az 1,20-as EUR/CHF árfolyamlimit felemelését - írja a Bloomberg összeállítása. A legnagyobb svájci bank, a UBS szerint eddig mintegy ötmilliárd frankjába került az SNB-nek az 1,20-as szint védelme. Ez ahhoz képest, hogy tavaly a frankgyengülés elleni kilátástalan harc 21 milliárdos veszteséget okozott az SNB-nek, még nem is sok, ráadásul ezúttal hatékony eszközt talált a jegybank.   A szeptember 6-ától élő árfolyamlimit bevezetése óta váltakozó intenzitással, de sorra érkeznek svájci kormányzati és jegybanki körökból olyan vélemények, amelyek szerint továbbra is túlértékelt a frank. Nem egyszer látott napvilágot az, hogy a fair érték 1,30-1,40 között volna. A piacok váltakozó intenzitással reagálnak ezekre a kommentekre, a két legutóbbi nem is vetett komolyabb hullámokat. A piac mintha kezdene hozzászokni a verbális jelzésekhez, és immár a valódi lépéseket várja. A Credit Suisse október első felében levezényelt elemzői felmérése szerint a megkérdezettek mintegy 30 százaléka vélte úgy, hogy a limit emelése várható, mert az 1,20-as érték túl alacsony. Rendkívüli nyomás alatt van az SNB, a verbális intervenciók meggyőzték a piacot arról, hogy a következő lépés már a limit emelése lesz - véli a Swissquote Bank devizapiaci elemzője. A szakember szerint a szóbeli beavatkozás politikája igencsak hatékonynak bizonyult, ráadásul nem is kerül semmibe, így várhatóan marad a "héja-hangnem".   Sikeresnek értékelte az SNB eddigi tevékenységét a Brown Brothers Harriman vezető devizapiaci stratégája is, aki kiemelte, hogy a jegybank stratégiája a kétértelműség. Az SNB ugyanis bizonytalanságban tartják a piacot az esetleges limitemelés kapcsán, és ez a politika el is végzi a munka nehezét. A Swissquote szakértője megjegyzi: a megemelt limitet meg is kellene védeni, márpedig az SNB továbbra is aggódik amiatt, hogy újra menedékdevizaként használhatják a befektetők a frankot. Amíg a Bank of Japan ott áll a jen mögött, addig további nyomás nehezedhet a frankra - tette hozzá. A BoJ legutóbb október végén avatkozott be a jen gyengítése érdekében idén immár harmadszor -, és ez nehezebbé teszi az SNB számára az árfolyamlimit kiigazítását. A csütörtök délutáni árfolyamok mellett egy 1,25-ös EUR/CHF épp 250 forint alatti franknak felelne meg, az 1,30-as kereszt 240, az 1,40-es pedig 223 forintos CHF/HUF-ot jelentene. Az SNB december 15-én tartja következő, negyedéves ülését. Szeptemberben azt prognosztizálták, hogy az év második felében meg is állhatott a gazdasági növekedés, a fogyasztói árszínvonal pedig 0,3 százalékkal csökkenhet 2012-ben.

57/73

  Ha az SNB úgy ítéli meg, hogy a deflációs kockázatok nőttek a szeptemberi előrejelzéshez képest, jobbára már csak a limit emelésének eszközéhez nyúlhat - vélekedett a UBS szakértője. Úgy véli, jelentősen nőtt az őszinél pesszimistább decemberi prognózis kiadásának, ezzel együtt pedig az EUR/CHF limit emelésének valószínűsége. Nem valószínű, hogy 1,25-nél magasabbra tenné a lécet az SNB a BNP Paribas szakértője szerint. Hozzáteszi: a svájci jegybank ugyan szeretne magasabb EUR/CHF-kurzust, de ez az európai feszültségek enyhülésétől függ.

Forrás: Napi.hu

58/73

A végtörlesztés sérülékennyé tette a magyar bankokat 2011. November 11. Péntek Eredményei alapján jelentősen nőtt a magyar bankrendszer sérülékenysége a fél évvel ezelőtti állapotokhoz képest.

Ebben egyrészt a kedvezőtlenebbre fordult konjunkturális kilátások, másrészt pedig a kedvezményes végtörlesztés lehetőségének bevezetése játszott szerepet. Így bár a jegybank 2011. szeptemberi makrogazdasági előrejelzése alapján számított alappálya mellett 2012 végéig minden bank teljesíti a törvény által előírt tőkeminimumot, egyes intézmények tőkehelyzete alkalmazkodás nélkül feszítetté válhat. Ezt elkerülendő a tulajdonosoknak célszerű tőkét emelni, mivel az alternatíva az amúgy sem magas hitelkibocsátás visszafogása. Az alappályánál lényegesen súlyosabb visszaeséssel számoló makrogazdasági forgatókönyv (stresszpálya) esetén azonban mintegy 200 milliárd forint tőkebevonás is szükségessé válhat a törvényi minimum teljesítése érdekében 2012 végéig, ami összegében a 2009-es válságállapotokat idézi. Ebben a forgatókönyvben még a tőkeerősebb bankok is kénytelenek lennének szűkíteni a kihelyezhető új hitelek mennyiségét, mivel a teljes bankrendszer szabad tőkekapacitásaiban drasztikus zsugorodás lenne tapasztalható.   A stresszteszt alappályás forgatókönyve a jegybank legutóbbi, szeptemberi Inflációs jelentését követi. Ez a fél évvel korábbi előrejelzésekhez képest pesszimistább képet fest a magyar gazdaság növekedési kilátásairól: amíg év elején még csaknem 3 százalékos reálgazdasági növekedést várt ez évre és jövőre, addig 2011-re már csak 1,6, a jövő évre pedig 1,0 százalékos növekedéssel számol a szeptemberi előrejelzés. Ehhez hasonlóan a stresszpályán is gyengébbek a növekedési kilátások, mint fél éve. A romló konjunkturális környezet mellett a kedvezményes végtörlesztés bevezetése is jelentősen növeli a bankrendszer sérülékenységét. Az alappályán feltételezett 20 százalékos állományarányos végtörlesztés miatt 207 milliárd forintos veszteséggel számol a stresszteszt a teljes bankszektorra. A stresszpályán ennél 10 százalékponttal magasabb végtörlesztési arányt feltételez, amely az árfolyam további feltételezett gyengülésével együtt 356 milliárd forintra növeli a végtörlesztés miatt elszenvedett veszteséget.   Az alappálya mentén minden bank tudja teljesíteni a szabályozói, nyolcszázalékos tőkeminimumot, ami kedvező eredménynek tekinthető. Egyes bankoknak azonban nem marad érdemi tőkepuffere, tőkeszintjük már nem éri el a kilencszázalékos szintet. E kifeszített bankoknak vagy tőkét kell bevonniuk hitelaktivitásuk fenntartásához, vagy kénytelenek a jelenleg sem erős hitelkibocsátásukat tovább szűkíteni. Ez az alkalmazkodási kényszer még erősebb lehet, ha az elmúlt hetek forintárfolyam-alakulása tartós marad. A stresszpályás forgatókönyv esetén már a 2009-es évet idéző tőkehiányokat mutat a stresszteszt: mintegy 196 milliárd forintra becsüli a bankok tőkebevonási igényét. Ráadásul a tőkemegfelelési mutatók darabszám alapú eloszlása és a teljes bankrendszerre vonatkozó tőkemegfelelési mutató összehasonlításából az is kiderül, hogy ezek a jelentős pótlólagos tőkeszükségletek elsősorban nagyobb intézményekhez kötődnek. Egy újabb erős válsághullám tehát olyan jelentős mértékű tőkehiánnyal járna a magyar bankrendszer jelentős intézményeinél, ami hitelalkalmazkodást és tőkeemelést egyaránt szükségessé tenne. A bankok hitelezési kapacitásának csökkenése azonban azt jelenti, hogy esetlegesen sikeres beruházási projektek megvalósítása is késlekedhet vagy meghiúsulhat, tovább rontva az ország növekedési kilátásait.  

59/73

A stresszteszt szerint tehát a romló makrogazdasági kilátások és a kedvezményes végtörlesztés várható hatásai jelentősen apaszthatják a magyar bankrendszer eddigi tartalékait. Ebben a helyzetben egy újabb jelentős, Európán végigsöprő válsághullám már komoly feltőkésítési igényekkel járna, ami az anyabankok elkötelezettségét kívánja meg, és feltehetően még az eddigieknél is drasztikusabb hitelvisszafogást kényszerítene ki. A stresszteszt makrogazdasági forgatókönyvei

 

Legvalószínűbb forgatókönyv

 

 

(alappálya)

 

 

2011

2012

GDP*

1,6

1,0

Szuverén cds-felár (bázispont)

450

450

Euró/forint éves átlagos árfolyam

273

284

Svájci frank/forint éves átlagos árfolyam

223

237

Foglalkoztatottság (év/év, változás, %)

0,5

0,9

Lakásárak (változás előző év végéhez képest, %)

0,0

0,0

Forrás: MNB

Forrás: Napi.hu

60/73

Eldőlt: megszűnik a rokkantsági nyugdíj 2011. November 10. Csütörtök Átalakítják a rokkantsági nyugdíjrendszert, mert a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A szerdai kormányülésen elfogadták a nyugdíjrendszer átalakításához kapcsolódó új intézményrendszer koncepciójáról szóló előterjesztést, és egyben a kormány elrendelte az előterjesztéshez kapcsolódó törvényjavaslat kidolgozását - mondta Giró-Szász András az MTI beszámolója szerint. Hozzátette: a javaslat hangsúlya a rehabilitáción és a foglalkoztatás elősegítésén van.   A kormányszóvivő az átalakításról szólva kifejtette: a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék megszűnik. Ezek helyett egységes táppénzszerű ellátást vezetnek be. Ennek két része: a rehabilitációs és rokkantsági ellátás - közölte.

Forrás: MTI

61/73

Csődbe ment a Betonút- Felszámolják 2011. November 10. Csütörtök Felszámolás alá került a Nemzetközi Betonút Kft. – értesült a Gazdaság.hu. A céget 2008-ban alapították, hogy a külföldi Betonút-munkákat végezze, azonban már nem része a csoportnak: az Opten céginformációs rendszer adatai szerint Dunai György idén vált meg tulajdonrészétől, az EuroAsztfalt Kft. pedig tavaly.

A hvg.hu korábbi információi szerint Dunai kiszállása egy jogvitával lehetett összefüggésben, mely egy romániai munka kapcsán a kolozsvári S. C. Enviro Quality nevű céggel állt fenn. Az új egyszemélyes tag Tóth Ferenc, aki korábban az ügyvezetői teendőket látta el a társaságnál. A Betonút-csoporthoz a Betonút Zrt.-n kívül jelenleg az EuroAszfalt, a minőségellenőrzéssel foglalkozó Innoteszt és a Szám-Ért Ügyviteli Kft. tartozik a társaság honlapja szerint. A társaság a működése során egyik évben sem termelt nyereséget. 2009-ben 688 millió forint forgalom mellett 215 milliós, tavaly 448 millió forint árbevétel mellett 219 milliós veszteséget halmozott fel. Az Opten adati szerint bejelentett követelés nincsen a céggel szemben. Nem ez lesz az első cég, ami csődbe megy a korábban sikeresnek tűnő magyar útépítő vállalatok közül. Még 2007 őszén a Viadom csődje kavart nagy vihart, idén pedig az első Orbán-kormány házi sztrádaépítője, a Vegyépszer kényszerült csődvédelembe. A vállalat azóta is agonizál, októberben a hitelezők belementek a csődvédelem egyéves meghosszabbításába.

Forrás: Gazdaság

62/73

Prowerdose: magyar találmányt gyártanak Németországban 2011. November 09. Szerda Legutóbb a Spanyolországnak eladott CO2-kvótából befolyó 3 milliárd forintból kívánta finanszírozni a kormány a meglévő lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentésére, valamint az új építésű, energiatakarékos épületek támogatására kiírt pályázatot. De hogyan teremthetünk nagyobb CO2-kvótát? Hogyan csökkenthető a károsanyag-kibocsátás, no meg az elszálló üzemanyagárak?

A szúrós szagon és a közlekedés környezetszennyező hatásán túl a szaglás romlására, a szélütések és szívrohamok kockázatának növekedésére, sőt a nemzőképesség csökkenésére is figyelmeztetnek nemzetközi tanulmányok. „A legutóbbi országos szmog riasztások ismét arra világítottak rá, hogy a közlekedésbe való beavatkozás kínálja a leggyorsabb megoldást” – hívja fel a figyelmet  Tóth János a Prowerdose projekt vezetője. Az OGH Hírügynökség egy 2010-ben bejegyzett magyar találmány sorsának járt utána, amely a károsanyag-kibocsátást 30-60%-kal, az üzemanyag-fogyasztást pedig akár a negyedével is csökkentheti.              „421 forintos csúcsra emelkedik a dízel ára; Az áfa tovább növeli az üzemanyagok árát; 38 milliárd hiányzik még, jönnek az elbocsátások a BKV-nál; Csaknem 90 forinttal emelné az E85 adóját a kormány; Szmogriadó a magyar nagyvárosokban” – csak néhány szalagcím az előző hetekből, amelyek arra utalnak, valami bűzlik, és nem Dániában. A Prowerdose projekt kutatás-fejlesztési szakemberei rövid és középtávon a benzint, gázolajat illetve bioetanolt használó járművek károsanyag-kibocsátását és fogyasztását csökkentő eljárások, pontosabban üzemanyag-adalékok kutatásában látják a megfizethető megoldást.  A projekt vezetője hozzáteszi, egy olyan magyar találmány van a birtokukban, mely a neuralgikussá váló üzemanyagárak, az elviselhetetlen szmog-helyzet és az extrém egészségügyi kockázatok közepette egyszerű és mindenki számára elérhető megoldást nyújt az állami, önkormányzati illetve magántulajdonban levő közlekedési eszközök és munkagépek üzemeltetőinek. A károsanyag-kibocsátást 30-60%-kal lehet csökkenteni, ami ráadásul üzemanyag megtakarítást is eredményez, azaz több fronton tehetünk környezetünk és egészségünk védelméért.   Ez igazán húsba és „pénztárcába vágó” kérdés, mivel legutóbb a Spanyolországnak eladott CO2-kvótából befolyó 3 milliárd forintból kívánta finanszírozni a kormány a meglévő lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentésére, valamint az új építésű, energiatakarékos épületek támogatására kiírt pályázatot. A Prowerdose projekt pedig arra is megoldást kínál, hogyan teremthetünk nagyobb CO2-kvótát, hogyan csökkenthető a károsanyag-kibocsátás, no meg hogyan ellensúlyozhatóak az elszálló üzemanyagárak. A projekt vezetője arra is rámutatott, hogy a szúrós szagon és a közlekedés környezetszennyező hatásán túl a szaglás romlására, a szélütések és szívrohamok kockázatának növekedésére, sőt a nemzőképesség csökkenésére is egyre hangosabban figyelmeztetnek nemzetközi tanulmányok.   A ProwerDose születése  

63/73

Számos üzemanyag-adalékék ismert a szakirodalomban illetve kapható a kereskedelmi forgalomban. Ezen anyagok célja a motorok élettartamának, valamint energetikai hatásfokának növelése, a fogyasztás lehetőség szerinti csökkentése, illetve a károsanyag-kibocsátás mértékének a csökkentése. A ProwerDose multifunkcionális üzemanyag-adalék kifejlesztésére 2008-2009-ben került sor. Az elvégzett üzemanyag-adalék fejlesztés során a cél a jelenleg ismert és a gyakorlatban alkalmazott adalékanyagoknál előnyösebb hatású, környezetkímélő, az égési folyamatot tökéletesítő üzemanyag-adalék kidolgozása volt. A fejlesztés során előállított anyagkeverék fő komponensét izoalkánok elegye képezi.   A ProwerDose Kft. által előállított adalékanyag az alapcélul kitűzött energetikai hatásnövelés mellett igen jelentős mértékben csökkenti a károsanyag-kibocsátás, jellemzően a koromkibocsátás mértékét. A tesztszakaszban végzett további vizsgálatok a CO és K érték csökkenését, a teljesítmény növekedését és az üzemanyag-fogyasztás csökkenését is igazolta. A koromkibocsátás csökkenése átlagosan 24,9%-55,7% között mozgott, az üzemanyag-fogyasztás jelentősnek mondható csökkenése mellett. A kifejlesztett izoalkán elegy (és speciális adalékok) sajátossága a piacion kapható anyagoktól oly mértékben tértek el, hogy magyar és nemzetközi szabadalmi bejegyzésre kerülhetett, „ProwerDose” fantázianévvel. Az új típusú, szabadalmi oltalom alatt álló üzemanyag-adalék benzin, dízel és bio-üzemanyagokhoz egyaránt adagolható.   A szabadalmi bejegyzést követően megkezdődött a kisszériás gyártás – egyelőre Németországban –, a forgalmazáshoz kapcsolódó egyéb előkészítő tevékenységek, és az immáron üzemszerű körülmények közötti kipróbálás tapasztalatainak gyűjtése és elemzése. A gyakorlati mérések, próbák elsősorban nagy futásteljesítményű és igénybevételű járműveket üzemeltetőknél történtek (buszok és kamionok), folyamatos kontrollmérésekkel ellenőrizve az adalékanyag hatásosságát. A fejlesztés nem állt meg, az elvégzett tesztelések eredményeinek felhasználásával tovább folyik az adalékanyag speciális irányú továbbfejlesztése.   Magyar sikertörténet

A Prowerdose gyakorlati kipróbálására az eddigiekben a Gemenc Volánnál, a Miskolci Közlekedési Vállalatnál, a Budapesti Közlekedési Vállalatnál (BKV), a Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) az Országos Rendőr-főkapitányságnál (ORFK) illetve több nemzetközi fuvarozó cég tehergépjárműveinél került sor. A gyakorlati próbák eredményei stabilan igazolták a károsanyag-kibocsátás csökkenését, illetve az üzemanyag-fogyasztás mérséklődését. A Prowerdose alkalmazásával a nagy futásteljesítményű, kevéssé karbantartott dízel motorok esetében alkalmanként drámai javulás volt észlelhető (egy konkrét miskolci Ikarus autóbusz esetében a környezetvédelmi normákat messze meghaladó 5,47% korom kibocsátási érték egy hónap folyamatos adalékalkalmazással a motor felújítása nélkül 1,18%-ra csökkent) – tudta meg az OGH Hírügynökség.  A benzin és bioetanol üzemanyaggal hajtott járművek (kisteherautók, rendőrségi járművek, személygépkocsik) esetében is igazolható volt a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkenése, mely szakértői állásfoglalások értelmében üzemanyag fogyasztás csökkenést is eredményezett. Az égéshő emelkedése, valamint a tökéletesebb égés ugyanis egyértelműen javítja a belsőégésű motorok hatásfokát, tisztítja, és tisztán tartja a befecskendező és kipufogó rendszert.   Ajtók záródnak? Kiderül, mennyire jó gazda az állam és az önkormányzatok 

64/73

A 2010-ben kezdett sikeres tesztek Csehországban, Szlovákiában és Romániában nagyobb visszhangot váltottak ki az állami, önkormányzati illetve magántulajdonban levő közlekedési eszközök és munkagépek üzemeltetői között, mint idehaza, és ott már indulnak a konkrét megrendelések is – tudta meg az OGH Hírügynökség. „A GEMENC VOLÁN–nál másfél évvel ezelőtt fejeződött be egy 45 napos tesztelés, mely során átlagosan 15 %-os üzemanyag-fogyasztás és 35-40% „K” érték csökkenés  került megállapításra. A tesztelést követően az adalékanyag használatára irányuló tárgyalások érthetetlen módon megszakadtak. Nem ismerjük a társaság éves üzemanyag felhasználásának mértékét, de a honlapjukon 2010. március 1-i dátummal közzétett adatok alapján a MOL-lal gázolajszállításra 843,5 millió forintra kötöttek szerződést. Érthetetlen, hogy az évi minimum 84 millió forintos megtakarítás miért nem érdekli a társaság vezérkarát, persze egyszerűbb lehet az állam és az adófizetők segítségre várni” – mondta a projekt vezetője. Egy majdnem pozitív ellenpéldáról tudunk csak beszámolni a Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) esetében, ahol a vezérigazgató saját tapasztalatai és a tesztelés eredményeinek tanulmányozását követően az adalékanyag azonnali használata mellett döntött. Sajnálatos módon a buszok tulajdonosa egyelőre nem járult hozzá az adalékanyag alkalmazásához.   „Bár a BKV-nak sem tudnánk a költségvetéséből jelenleg hiányzó 38 milliárd forintot megspórolni, de több százmilliós nagyságrendű megtakarítást el lehetne érni a Prowerdos-al, amely az új géppark beszerzésében vagy a munkaerő megtartásában biztosan segíthetne, hogy a főváros levegőminőségéről már ne is beszéljünk. Hasonló a helyzet más vidéki nagyvárosokkal is. Egy szállítmányozó vállalat, ahol teszteltük az adalékanyagot, és havi 1,5 millió liter gázolajat használnak fel, több milliós nagyságrendű megtakarítást érhetne el egy év alatt. Ésszerű gazdasági okokkal nem magyarázható az az ellenállás, amivel Magyarországon ez a magyar találmány eddig szembesült” – mondta el a Prowerdose projekt vezetője, aki hozzátette, ha az állami és önkormányzati megrendelések eddig el is maradtak, biztos abban, hogy a privát szektor nem lesz ellensége a saját pénztárcájának és egészségének, sőt továbbra is bízik a döntéshozók felelősségérzetében. Az OGH Hírügynökség értesülése szerint a találmányt Magyarországon szeretnék hasznosítani, ennek érdekében a tesztelések alkalmanként több milliós költségeit is mindenütt magára vállalta eddig a projekt. A fejleményektől is függ, hogy a munkahelyteremtő beruházást is jelentő gyártást és forgalmazást Magyarországra vagy esetleg egy másik közép-európai országba telepítik-e.

Forrás: OGH Hírügynökség

65/73

200 milliárdot buktak a családok a forintgyengüléssel 2011. November 09. Szerda A forint gyengülése az idén 200 milliárd forintot vitt el a magyar családok költségvetéséből, ez csaknem a fele annak az összegnek, amit a kormányzati intézkedésekkel összességében az emberek zsebében hagytak - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója kedden Szombathelyen, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett gazdasági fórumon.

A forintgyengülés lassan felemészti azt az összeget is, amit a magánnyugdíj-pénztárak vagyonából a kormány az államadósság csökkentésére fordított - fűzte hozzá. Palócz Éva előadásában a kormányzati intézkedéseknek a vállalkozásokra gyakorolt hatásairól szólva kijelentette: ha bírálhatók is a kormányzat intézkedései, azt nem szabad feledni, hogy a jelenlegi kormány nagyon nehéz örökséget vett át elődjétől, és a világgazdasági helyzet is folyamatosan romlik. A Kopint-Tárki vezérigazgatója emlékeztetett, hogy társaságuk októberben a 2012-re prognosztizált 3 százalékos gazdasági növekedést 0,5 százalékra rontotta. Ennek okait a világgazdasági környezet romlásában és a kormányzat szerintük negatív irányú intézkedéseiben kell keresni. Palócz Éva szerint a befektetők szemében ma azok az országok értékelődnek fel, amelyek gazdaságpolitikájukban stabilitást mutatnak fel, és lépéseik bizonyos fokig kiszámíthatóak. Ebből a szempontból nem volt szerencsés a IMF "kiebrudalását" emlegetni, a pénzügyi szervezettel való viszonyt megrontani - jegyezte meg. Palócz Éva a kormányzat adópolitikáját bírálva úgy fogalmazott: az sokszor "bizonytalan és irracionális" lépéseket is tartalmaz. Példaként említette meg az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kivezetéséről hozott döntést. Az eva megszüntetése szerinte minden érintettnek rossz, a költségvetés pedig 50 milliárd forint bevételkiesést lesz kénytelen elkönyvelni.

Forrás: MTI

66/73

Milyen kiskapukat használhatnak ki az ex-evások? 2011. November 08. Kedd Egyelőre nem dőlt el, hogy a kormánytöbbség megszünteti-e az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) lehetőségét, jóllehet e törekvést a kormány támogatja. A kabinet érvelésében intuitíve igaz lehet, hogy a megszüntetéssel a költségvetés rövid távon többletbevételhez juthat, hosszú távon a hatások azonban nem egyértelműek.

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) alábbi elemzésében az eva esetleges kivezetésének következményeit vizsgálja. Az adónem megszüntetésével a jelenlegi állapothoz képest csökkenhet a gazdasági aktivitás, illetve alacsonyabbak lehetnek az összesített költségvetési bevételek is. Emellett az eva kivezetése az adóadminisztrációs terhek kormányzati kommunikációban számos alkalommal hangoztatott csökkentésének deklarált szándékával is ütközik.   Az eva legfőbb előnye az egyszerű adminisztrációja, illetve, hogy számos adónemet – a személyi jövedelemadót (egyéni vállalkozóknál), az általános forgalmi adót (nincs befizetés és vissza-igénylési lehetőség), valamint a társasági adót  (társas vállalkozásoknál) – kiváltva relatíve alacsony adóterhelést jelent.  Az eva adóalanyi körébe jóval nehezebb bekerülni, mint kikerülni onnan. A legfontosabb korlátot az az előírás jelenti, amely szerint az adóévet megelőző évben az árbevételnek 25 millió forint alatt kell teljesülnie, illetve már az aktuális adóév előtt két évvel nyilatkozni kell a belépési szándékról. Ha abból indulunk ki, hogy egy tulajdonos vállalkozási tevékenységéből származó nettó jövedelmét kívánja maximalizálni, érthetővé válik, hogy miért is számít az Orbán-kormány az eva megszüntetésével többletbevételre.   Az eva kiszámítása és bevallása, illetve az adóelőleg fizetési szabályai egyszerűek, az átláthatóság miatt ráadásul kevésbé számíthat az adóalany hatósági ellenőrzésre. Mindezek alapján tehát az eva egy kedvező adóterhet jelent, ami hozzájárulhat a rejtett jövedelmek kifehéredéséhez. Az adómorálra gyakorolt hatások azonban már nem ilyen egyértelműek. Semjén András, Tóth István János és Fazekas Mihály tanulmányukban összefoglalják a legfontosabb érveket az eva fenntartása ellen.  A költségeket egyrészt nem lehet levonni az adóalapból, az evázóknak így nem érdekük, hogy számlát kérjenek a vállalkozásuk érdekében felmerülő költségeikről, ahogyan az is előfordulhat, hogy a számlát olyan cégnek kérik inkább, amelyek el tudják számolni azt, ezzel csökkentve adófizetési kötelezettségét. Empirikus vizsgálatok szerint az áfabevételek csökkenése összefüggésbe hozható az evakör kiteljesedésével is: a megállapítás mögött az a feltételezés áll, hogy az eva inkább kedvezőtlenül hatott az adómorálra, növelte az áfacsalás (a jövedelemeltitkolás) lehetőségét. Ezt támasztja alá, hogy az evakulcs 2006-os drasztikus emelése után kevesen léptek ki ebből az adózói körből, sőt, a 2010-es emelés után sem indult kilépési hullám.   Az eva emellett ösztönözheti a nem legális foglalkoztatást is, hiszen a vállalkozásoknak ebben az esetben nem áll érdekükben bérköltség elszámolása. További ellenérv, hogy az evával jogosulatlan előnyhöz juthatnak bizonyos – önkényesen kiválasztott – ágazatok, amelyek költséghányada jellemző tevékenységükből adódóan alacsony (például a szellemi tevékenység).  

67/73

Az eva megszüntetésével kapcsolatban viszont az állami bevétel csökkenésének irányába muta-tó kockázatok kerülnek többségbe, elsősorban annak okán, hogy az érintett vállalkozások idővel bizonyosan érdemben reagálnak majd a megváltozott helyzetre. A jövőre becsülhető mintegy 610 milliárd forint bruttó árbevétel mellett (27 százalékos áfakulccsal számolva) az evázók 22 milliárd forinttal kevesebb bevételt fizetnének be a költségvetésbe, mintha ezt társasági adóalanyként tennék. Az eva megszüntetésével ugyanakkor az e körből kikerülők úgy is dönthetnek, hogy költséghányadukat – fiktív számlák segítségével – 40 százalékra emelik.   A költségeket ebben az esetben magánfogyasztásra fordítanák, az áfát azonban e tételek után is visszaigényelnék – az adózás előtti eredmény csökkenésével így a teljes adófizetés a korábbi evás szinten maradna. Megjegyzendő, hogy a társasági adóadóalap a szerteágazó lehetőségek – a társasági adóról szóló törvényben nevesített csökkentő tételek és kedvezmények – révén legálisan is csökkenthető. Valószerűbb azt feltételezni, hogy hosszabb távon az eredetileg alacsonyabb költséghányadú ex evások költségeinek nettó árbevételhez viszonyított aránya közeledik majd valamelyest az azonos ágazatban tevékenykedő, eredetileg társasági adózású vállalkozások magasabb átlagához.   Az adóterhelés növelésével emellett csökkenhet a gazdasági aktivitás. Különösen igaz lehet ez a csekély árbevételű vállalkozásokra/vállalkozókra, számukra ugyanis nem éri meg, hogy társasági adózásba menjenek át, vagy normál egyéni vállalkozók legyenek, mivel az adminisztrációs költségek ebben az esetben az árbevételhez képest relatíve magasak. Ez a kör az eva megszüntetésével megbízási szerződéssel juthat legális jövedelemhez, ezzel azonban a korábbiakhoz képest egyértelműen rosszabbul jár. Esetleg élhetnek költségszámlák gyűjtésével, más vállalkozásoktól „vásárlásával” egy „ismerős” vállalkozás számára, amely ennek fejében valamilyen módon kifizeti őket. Szerző: IDEA  

Forrás: IngatlanHírek.hu

68/73

Óriásfúzió az építőanyag szektorban 2011. November 08. Kedd Az építőanyag-gyártó belga Etex csoport megvásárolta a szintén ezen a piacon működő francia Lafarge társaság európai és latin-amerikai gipszkartonüzletágát (Lafarge Gipsum).

A vételár egyelőre nem publikus. Fons Peeters, az Etex vezérigazgatója kijelentette: „Az akvizíció egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy vezető pozíciót szerezzünk ebben a szegmensben mind Európában, mind Latin-Amerikában. A szárazépítés az egyik legfontosabb stratégiai tengely az Etex számára, és a majdani növekedésnek az egyik alapja lesz.” Az Etexnek 44 országban 121 gyáregysége van, és több mint 16800 alkalmazottal 2,86 milliárd eurós éves árbevételt realizál. Magyarországon a Creaton Hungary Kft. révén van jelen, mely a kerámia és szálcement tetőfedő anyagok, valamint a szerelt homlokzat piacának hangsúlyos szereplője. A most felvásárolt üzleti vállalkozás méretére jellemző, hogy közel egymilliárd eurós forgalma az Etex jelenlegi bevételeinek 35 százalékát teszi ki. Az Etex és a Lafarge az akvizíció után társas vállalkozásként működik, 80–20 százalékos részesedéssel

Forrás: Világgazdaság online

69/73

Megindult a roham az olcsó magyar termőföldért 2011. November 07. Hétfő Idén tovább élénkült a földpiac, Jász-Nagykun, Borsod és Pest megyében például megháromszorozódott a földvásárlások és a bérlési igények száma. A szakemberek ezt a gazdáknak nyújtott uniós támogatás növekedése mellett azzal magyarázzák, hogy a művelt földterülethez képest a gazdaságok 2,4-szeresen túl vannak gépesítve, tehát van kapacitás újabb területek művelésére.

Októberben megkezdte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az állami földterületek haszonbérleti pályázatainak közzétételét, amelyre a kis és közepes családi vállalkozások, őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek jelentkezhetnek. A pályázat 60 ezer hektárt érint, a feltételek két legfontosabb kritériuma pedig az, hogy a jelentkezők lakhelye (székhelye) nem lehet az érintett termőföld 20 kilométeres körzeténél távolabb és nem lehet a tulajdonukban vagy bérleményükben 1200 hektárnál nagyobb terület. A sikerrel pályázók húsz évre kapják az igényelt földterületet haszonbérbe.   Nagy Ferenc, a Tiszacash Zrt. vezérigazgatója szerint az elmúlt hónapokban − Jász-Nagykun, Borsod és Pest megyében − megélénkült a piac: a pénzügyi és a szakmai befektetők részéről egyaránt megháromszorozódott a földvásárlások és a bérlési igények száma. Ez egyrészt azzal is magyarázható, hogy az euró ingadozása miatt 20 százalékkal emelkedett − művelési ágtól függetlenül − a gazdáknak nyújtott vissza nem térítendő uniós támogatás (így összege hektáronként 57 ezer forint lett), ami tovább növelte a szakmai érdeklődést. Másrészt a művelt földterülethez képest a gazdaságok 2,4-szeresen túl vannak gépesítve, tehát van kapacitás újabb területek művelésére − állítja a szakember. A konkrét földárak az említett megyékben is széles skálán mozognak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében például 30 hektár szántót 850 ezer forint/hektár, 200 hektárt pedig 1,1 millió forint/hektár összegért kínálnak, de ha valaki 1000 hektárt szeretne egyben vásárolni, 1,4 millió forintot kell hektáronként letennie.   Bács-Kiskun megyei szántók átlagára 700−900 ezer forint között mozog, s ez olyan földekre vonatkozik, amelyek mérete nem haladja meg a 100 hektárt. Ez utóbbi alapterület felett igen ritka a klasszikus szántó, vagyis amelyen nincs üzem. A kereslet főként a 10 hektár feletti ingatlanok esetében erősödött. Az adásvételek mellett nőtt a bérbe adott földterületek aránya is a régióban. Ballószögön például egy több mint 8 ezer négyzetméteres szántóért és erdőért 7,5 millió, míg egy 3800 négyzetméteren fekvő tanyáért 2 millió forintot kell letenni, míg Kerekegyházán egy tanya tulajdonjoga 4800 négyzetméteres földterülettel már 900 ezer forintért megszerezhető.

Forrás: Napi.hu

70/73

Magyarországon 200-350 ezer forint a kezdő fizetés 2011. November 07. Hétfő A tavaly őszinél valamivel kevesebb, körülbelül ötven munkaadó vett részt a Budapesti Corvinus Egyetem KarrierExpóján, viszont a meghirdetett pozíciók száma nem csökkent. A frissen végzettek átlagosan bruttó 200-300 ezer forint közötti kezdő fizetést kapnak.

A Karrier Iroda felmérése szerint a frissen végzettek átlagosan bruttó 200 és 300 ezer forint közötti kezdő fizetést kapnak, de van olyan cég is, amelyik bruttó 350 ezer forint kezdő bért kínál. A munkáltatók elsősorban pénzügyi és számviteli területre kerestek alkalmazottakat, csaknem ötven százalékuk szakmai gyakorlatra toborzott jelölteket. Emellett a legtöbben informatikai, értékesítési-kereskedelmi, műszaki, logisztikai, hr- és adminisztrációs területekre keresnek alkalmazottat. A Karrier Iroda egyik munkatársa korábban a Napi Gazdaságnak elmondta, egyre népszerűbbek a vezető-utánpótlási, friss diplomásoknak szánt karrierprogramok, amelyek keretében a vállalatokon belül különböző területeken, esetenként a cégcsoport külföldi társvállalatainál is kipróbálhatják magukat.

Forrás: Napi.hu

71/73

Thm-plafonról, adóról és a munka törvénykönyvéről tárgyal a parlament 2011. November 07. Hétfő Hétfőn a felszámítható kamatok és a teljes hiteldíjmutató (THM) mértéknek korlátozásáról dönthet, majd a jövő évi adótörvényekhez fűzött módosító indítványokat tárgyalja meg az Országgyűlés. Kedden az igazságszolgáltatási reformról lesz részletes vita, a szerdai ülésnapot pedig az új munka törvénykönyvének szenteli a Ház.

A felszámítható kamatok és a THM mértékének korlátozását a parlament gazdasági bizottsága javasolta. Az indítványról csak a Házszabálytól eltérve dönthetnek hétfőn a képviselők, de az ehhez szükséges négyötödös többség a devizahiteleseket segítő intézkedéseknél eddig kivétel nélkül megvolt a parlamentben.   A törvényjavaslat alapján ha magánszemély ad kölcsönt másnak, a kamat nem lehetne több a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékénél. Hasonlóképpen kimondanák, hogy pénzügyi intézmény - egyes kivételektől eltekintve - nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíjmutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal megnövelt mértékét. Emellett a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a bankoknak a kamat változását vagy referencia-kamatlábhoz kell kötniük, vagy a kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott - legalább 3, 5 vagy 10 éves - periódusok alatt rögzíteniük kell. A bizottság ezenkívül kiterjesztené a kedvezményes végtörlesztés igénybevételének lehetőségét a devizaalapú lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésekre is.   Hétfőn számos módosító indítványról is szavaz majd a Ház, így egyebek mellett a megyei önkormányzati intézmények és vagyontárgyak államosításáról szóló kormányjavaslathoz, a büntető tárgyú törvényekhez, valamint az alkotmánybírósági törvényhez érkezettekről. Ezután részletes vitát folytatnak a képviselők az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségét célzó fideszes előterjesztésről, valamint a jövő évi adótörvényekről, így a többi között az egyszerűsített vállalkozási adó, az eva megszüntetéséről. A Fidesz emellett kezdeményezni fogja, hogy a hétfői napirendet egészítsék ki a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitájával.   Kedden a két a katonai titkosszolgálat egyesüléséről szóló törvényjavaslatról folytat általános vitát az Országgyűlés, majd részletes viták sora következik. Így a képviselők megtárgyalják a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló előterjesztéshez és a mozgóképtörvényhez érkezett módosító javaslatokat, valamint azokat a képviselői indítványokat is, amelyek a bírósági és az ügyészségi törvények kormány által javasolt szövegén változtatnának. A szerdai napirenden kizárólag az új munka törvénykönyve szerepel: a nemzetgazdasági minisztérium által júliusban elkészített, de csak néhány hete benyújtott törvénytervezet számos ponton változott időközben. Eszerint megmarad a védett kor intézménye és változatlanul 20 nap lesz az alapszabadság, ugyanakkor az eddigi 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni a munkaszerződésekben, s azt bérpótlék helyett szabadidővel is megválthatják a munkáltatók, a délutáni műszakpótlék pedig megszűnik.

72/73

Forrás: MTI

73/73